Zala-Somogyi Közlöny 1873 079-087 október.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Zalai Közlöny

zalaikozlony.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	6.64 MB
Keltezés:	2010-02-10 22:02:42

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2786
Megtekintések száma:	8814
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1873. 079-087. szám október Zala-Somogyi Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 12. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZS4. 1878. október 2-án. 79-lk azám. Tizenkettedik évfolyam. Clieiltiil ár : ^ «»r« . . 8 frt. J érre ...., ] negyed érre • a , ; Egy axám 10 kr. j Hlrdaténk \|atáayma NYILTTÉRBKK Zala-Somogyi Közlöny vr—Tg I A iap Melleiül részét illeti krtzii\'snetiv.\'k » anyagi részét ilii\' I kőllewinyek pt:«ÜK kiaöóhos bínneuut! i Nagy-Kanizsa város hetyhatOoáyának. nemkülönben I ténmMtr ..zalamogyei gazdasági egyesület", a .,n. kanizsai keresketi. s ipamank" ugy a ,Zala Somogy" gőzhajózási rószvónytársulat \| saoy.kaniz.sa ________HIVATALOS ÍKTKSnÜIB. "k^^^J Hetenklnt kétszer, Vasáriiap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. KIFIZETÉSI FELHÍVÁS a „Zala-Somogyi Közi." jm-ik évfolyam IV-ik évn gyedére. Előfizetési ár: Egész övre 8 frt, félévre 4 frt, s évnegyedre 2 frt. A soproni kereskedelmi- ós Iparkamara fő Jelen t ése az 18?2-<llk évről. I JP -A. R.. (Folyatás.) A légszesz fogyasztás kamarai kerületünkben folyton növekszik és Sopron, Pécs és Győr városok már évek óta légszeszvilá- , gitásnak Örvendenek. \| Az 1872. év folyamában Szombathelyen lett a légszesz világítás behozva. A nevezett városokbani légszeszgyárak, melyek első _ sorban az utczák világítását eszközlik, magán körökben is folytonosan több fogyasztásra találnak, különösen pedig üzleti helyiségekben a légszeszvilágitás nagy világító erejűnél fogva kedvcltctik. Azonban a légszesznek magas ára általános fogyasztását akadályozza. Gyúáru a sopronmegyci Lajta-Szent-Miklóson, Győrött, vasmegyei Pinkafőn és Szombathelyen, mégis Veszprémben létező gyárakban készíttetik. Említésre méltó a lajta-szcnt-iniklósi, szombathelyi és pinkafői gyárak készítménye, mely már jó hírre kapott. - Az enyv készítése alig említhető, ellenben kátrány és szekérkenócs nagyobb mennyiségben térmelletik Vasmegyében, de többnyire csak gazdasági mellékfoglalkozásként. A pinkafői gyántatermény-gyár, mely szekérkenőcsön kívül különnemű illó olajokat készit, kedvező fekvéssel bir és olcsó munkaerő fölött rendelkezik, a szükséges üzleti tőke hiányában nem bir fel vergődni. Kgy részvénytársulat ezen iparágat nem is 1 sejtett pontra emelhetné, de a tőke mai nap még tartózkodik a közlekedéstől teljesen elzárt vidéken beruházásokat tenni. Ks igy az iparé dúsan megáldott Pinkafő vidékén, kivéve a gyúáiu készítést, mely csuk rész-vénytársulat alakulása óla vett lendületet, ugy szólván egészen parlagon hever. Az iparszerü csout liszt termelés jelentőség nélküli. A czukorgy&rak e ezikkbeni szükségleteket részint maguk termelik, részint pedig Alsó-Ausztriából szerzik. A keményítőgyártás még csak a soproni keményítő gózgjár létesülése óta, mely 1870-ben építtetett és 1872-ben nevezetes módon nagyobbít tátott, bir jelentőséggel. tizen gyárnak készítménye jeles minőségénél fogva gyorsan talált Illendőségre, j ugy hogy jelenben már jó hírnek és számos vevőnek örvend. E gyáron kívül még 7 iparos foglal- j kőzik keményítő-készítéssel. Az 1872. év folyamában Sopronban < pótkávégyár épittettctclt; a tulajdonképi \' pótkávénak termelése eleve még csak csekély ugyan, miután e gyár most még leginkább a nyersterménynek előállításával foglalkozik, de mindamellett ezen telep működésének kiterjesztésében annál kevésbé lehet j kétkedni, mivel a pótkávék fogyasztása te-tömésen növekszik. Gyapjubóli szövetek közül első sorban j a Pinkafőn űzött darócz posztó- és pakrócz készítés felemlítendő; ezen kívül közönséges posztó készíttetik Sopronban, Kőszegen, Pinkafőn és Veszprémben. Dicsérettel fclemlitendők mégis a Pinkafőn készített szórbóli szitaszövetek, melyek Egyptomig kivitetnek. A ruhakészités szük korlátok közt j mozog és többnyire rendelt munkának elké- \| fiziiésére szorítkozik. A i uhakereskedés pedig közönséges áruk eladásával foglalkozik. A czipész-üzlet is hasonló állapotban i van és csupán a belföldi fogyasztásra, ille- ! tóléga helyi szükséglet előállítására terjed. A ruhakészitési iparok jó munkásuk-Hal; érezhető hiánya és túlfeszített bérkövetelések alatt sinlenek. A szűcsipar körül közel 400 önálló iparos foglalkozik; az ebbeli készítmény tartós, ugy hogy :i versenytől az iparágnak bem kell tartania. A kalajiki /.ités a jelentékenyebb városokban, u. ni. Sopronban, Győrött és Pécsett nagyobb mérvben űzetik és itt tinóm áru is termeltetik; ellenben az úgynevezett falusi kalaposok csak közönséges árut készítenek, részint megrendelésre, részint a \\á-rosi kalaposok számára, részint országos vásárok alkalmára. A kefeköró-ipar kerületünkben élénken űzetik • ugy hogy jelentékeny mennyiségű kcfekötó-áru kerül kivitelre, Papírgyártás kamarai kerületünkben a a jelentékeny rongymennyiség daczára alig létezik. A pinkafői papírgyár, mely régi rendszer szerint vau berendezve, a tulajdonosnak kedvezőtlen anyagi viszonyai miatt suuimi jelentőséggel az iparom életben nem bir. Pedig ez az egyedüli papírgyár kerületünkben. Ellenben a 85 önálló könyvkötő közül többen igen csinos papir-muukát készítenek, és általán ezen ipar a tökélynek oly pontján áll, mint kevés más, ugy hogy teljes elismerést érdemel. A kamarai kerületben készült fonott munkák közül felemlitendók a gyékénck. kosárkötó munkák, valamint szalma- és nádszékek. Az épület s szerszámfa termelése nevezetesen Vas, Somogy és Zalamegyében bir jelentőséggel. -------.- .; -i Az 1871. évben kivitetett:. Lajta-Szent-Miklósnál: épület-, szerszám- s metszett fa 91,214 m. talpfa ...\'... .• 95,694 m. hordó-donga...... 215,465 m. Gsák tornyánál: / épület-, szerszám- s metszett fa 98,035 m. talpfa....... 3,040 m. hordó-donga. . . . -. . 758,413 m. Ellenben behozatott: Lajta-Szent-Miklósnál: épület-, szerszám- s metszett fa 83,786 m. talpfa . . . . . 84 m. hordó-donga.....A. 1,937 m. Csáktornyánál: épület-, szerszám- s metszett fa 656,295 m. talpfa.......— — w. hordó-donga......4,110 m. A bevitelben a stájer épület-, szerszám-s metszett fa nagy szerepet játszik és a kivitelt 5.00,832 mázsával túlhaladja, ellenben pedig nagyobb a kivitel a bevitelnél, és pedig: N talpfánál .... 98,650 mázsával, j hordó-dongánál . . 967,831 Az asztalos mesterség a csekély építési kedv miatt sijilik, mi mindenütt érezhetővé válik. A kádár ipar Magyarországban a mindenkori szüretnek minőségétói függ s aránylag számosan vau kamarai kerületüukbeu képviselve, a nélkül azonban, hogy iparos tekintetben kiváló jelentőségre igényt tarthatna. Az esztergálos ipar csak városokban bir némi jelentőséggel. Faluhelyen inkább \| gazdasági mellékfoglalkozást képez és több-j nyíre csak a téli Irónapokon át lesz üzvo. \| Faragott munkák fából a kamarai ke-i rület némely vidékein meglehetős mennyi-\' ségben készíttetnek, mely iparág a gazdaság , egyik jövedelmező mellékfoglalkozása. A fésűs ipar csekély jelentőségű és azt j a gyári ipar mindinkább háttérbe szoritja. TÁRCZA. Menny, tisztítótűz és pokol. Kvrdtxnl Jámbor barátom: Váljon van-e valahol, Km li vagy « It\'ilvlláKon Mminy. tlalltilUx a pokol ? Ninra ugyau rá acuiml gouiluiii ; 1). Iia akarod, inrginoiiJom : K..k itt a földükén l.éle«ii»k — ugy véltin en. II aiómnak hitelt Min mlnAI : l.\'aak fgy »(p nííic tekint, ■ Hackb paradicsoma annál Szemeidnek ugy\'O nincs? í\'.i lia ínég meg ia .lerott.d : Már tiived poklát fellelted; S lifilll vevin \'. ».elied I ii r g a t o r i » m a l«lt.-- KKDKI.Vt KAROI.Y. Vll&gt&rlatl kürut. Rrliarangolla: llanm/l. (KoiylntAi.) Anglia míudeu tóruu kiállitotUárgyainak nagyszerűsége éa soliditása állal tündököl. Ek-nzeróazetébou ely sok kitűnőt látunk, melyot o szűk kerotben részletesen olősorolni nom lehet; a legérdekesebb tárgyak közé tartozik Lady Dudleynek kiállított ékszoro, muly 3 millióra bccaUltotik, éa egy gyémántaorból álló nyakék, melynok ára 3ti0,000 frt. — ízléses asztalos munkák, bútorok, ölő, szúró, vágó eszközök a legszebb példányokból. — Tudjuk azt, hogy Anglia vas- <l» aczól kózitmónyui elsó helyen állnak. így például lámpa^yárosainr.k egyike egy kristály-csillárt Állított ki, melynek ára 60,000 frtra van szabva. Szépek gyapot- és pamut gyártmányai, l\'orezellán kiállítása között legelső helyei foglalnak el a liires Wedg\'i-woodi gyár czikkei, inelyekbflUok iparmuseuin — még a magyar is — vett egyes példányokat. Órái, melyek hírnevüknek niiudig megfolelnok, igen gazdagon vannak képviselve. — Anglia kiállított tárgyai azt tüntetik eló: hogy mennyi ott a teremtő és tudományosan alkotó ész, ogyes kísérletekre mily áldom\'.ok a t képesek hozni és mily nagyszerű dolgokat gondolnak ki, melyeket inogvalósitMii, tökélyhez vinni,sem időt, \' sem fáradságot, sem áldozatot nem kiméinek; mert tudják, hogy az nemcsak maguknak fog hasznot hajtani, haiiem nemzeti iparuknak, a ( tudománynak éa az emberiségnek is. Angolországgal kapcsolatban ott látjuk gyarmatait, és pedig mint első helyen Kel«t-Indiát. E mesék országától a belépő sokut vár, mert miután olismert dolog az, hogy iparának legtöbb ága igen magas fokon áll, önkényt következik, hogy kereskedelmi czikkei leszuek az elsők, melyeket felkeresünk. Oda érve nem tudjuk mit csodáljunk inkább : a kitartó szor-galmat-e, moly évekig munkál, vagy a pazar (ényt, melynek omeléoét a sziuok holyea berendezése még nagyobb fokra emeli. Szövotniuek nagyszerűsége, arany és ezüst ékszerei, melyek ollokintvo attól, hogy a legfinomabb és Ízlésesebb munka van rajok pazarolva: figyolműu-kot a nálunk még eddig nem isroort elakzfttok-ket kötik le. Az indusok fényképok által vannak ismertetve. A rizs fajok és nálunk kevéobbé is-j mort válfajai, gyógysz.-re, gummijri, dohánya\' Melléklet Tuboly Viktor mearendeíósi ivé~a , elismerést érdemelnek. Mint minden, Európát kultúra tekintetében meg íieni közelítő országnál, ugy itt is a nyers termények túlsúlyban vaunak. Ha l\'ícfowi kiállítását tekintjük, ottegy 18ö4-beu talált 23 karatnyi darab sziuaranyt látunk gypszben másolva, melyuek sulyaaGÖO fontot meghaladja. Amzlrúlid növény- és lőleg állat-éjetének a miénktől való különbsége által bal. Krdekea az l1/, ölnyi magas és a struez fajhoz tartozó inoa nevű madár csontváza. Oyapjuja, mely az európai pinezon egy évtized óta legnagyobb konkurroim, mi elég sajnos tapasztalat — mosott és mosatlan állapotban és nagy választékban van képviselve. Nyers terményei közöl figyelemre méltó az ujitelandi kender, mely rendkívüli tartósságáról éa főleg arról nevezetos, hogy ínég a vizbeu sem rothad el. Kitakimerika tárlatába ha belépünk — tokintve azt, hogy mily kicsiny hely jutott neki osstályrészül — könnyen beláthatjuk, miszerint ipara és kereskcdelmo oly magas fokon áll, hogy versenyezni Angliával jogosan csak ő lép- 1 bet fel. Művészeti előhaladásának hévmérőjo gyanánt .touschirozatlan fényképeit hozom fel, melyek o nembeli valóban páratlanok. Az orvosi tudomány gyors elhaladásáról fényes bizonyítékot nyújt orvosi-mOszor kiállítása, mihez megközelítőt igen, de anpak mását egy nemzet som birja felmutatni. Ks a mesteri fogak, fogsorok i......l\'erszo borsos az ára is, 1 mert egy — a legújabb systheina szerint készi- \' telt — felső fogsor alá ozt a számét láttam irva: 8,000 fr. Olyan összeg oz, akár frankban, akár ; osztrák frtban számítjuk is, elmogy a kedvünk \| megvásárlásától. Nem emlitve varrógépeit, mo- .Pogányvárl vészs^Uret\'1 szüreti genrekópre lyek —miután nálunk is ezekből raktárak vannak — ulőuüuk is ismeretesek, csinos zongoráit és hegedűit megtekintve; boléphotüitk/Jlfamm-kn csarnokába, a hol uálunk csak kovéM^^mert nyerstermények különböző notno- és száintalau Ujával találkozunk. Bratilin iparáról nem igen sokat mondhatunk, mort igen silány an — kávé, pamut éa inás nyerstermény ok ben — van képviselve, de annál többet egy fényűzési czikkről, és ez: inadártollakból készült legyezők, virágok; továbbá zftld, aranyszínű éa kék rovarokból kéazitett aranyékek.....Rovarból aranyék ? — már ki hallott ilyet V Erre én is elmondhatom, mint a somogyi ember, iiitől kérdozték : látott o már diligrákot ? -- tolegraf — éa azt felelte: hogyne, hiszen ettem is. Ab elnevezés hibáa az omlitetlem ékeknél, banem meglehet ezáltal akarják tudatni azt, hogy as ékszorbo mesterileg befoglalt rovarok nem kő bői vagy bármi egyébből valók, hanem a szeszbe megfojtott állatkák flildi maradványai. Visz-szatérvo mégogyszer Kszakamerikára elmond* hatjuk, hogy itt ia a tudományosan alkotó és£ niAkódik, mint Angolhonban; itt is a tervek mogkiaértéaére éa valósitására milliókat áldoznak. SpanyolontAg éa Portugália nem caatla-kozuak nyugat tőlényéhoz. Iparuknak gyöngesége uémilog kárpótoltatik a nagyszámú festőanyagok által, azonban a paizsok, kis szekrények, tőrök és kardok annál szebb látványt nyújtanak, melyok olragadcTszépek éa művé-azileg vannak készítve. Dohánya éa azivara elismerésre mélté. Dohányról levén azó, neiu lesz talán érdektolen, ha valaiueunyi világrész termeaztméoyét egy laptársunk után közöljük Legnagyobb termelő Amerika ü aoO.oqo mi- A7. aranyozó ipar-néhány jeles iparost számlál, do általán vóve kiváló jelenség-, gcl hciu bir. Ugyan cz áll a kárpitos iparról. Az arany- ós czüstmüvesi üzlet majdnem kizárólag aranyáruk kereskedésével foglalkozik ós arra nózvo különlcg az 1872. óv nem volt kedvező, mert a gyenge termés ós az iparos forgalom Ipkadtságb mellett hiányzott az eszköz, fényűzési czikkek beszerzésére A gépészet kamarai kerületünkben örvendetes haladást tesz, habár arra nézve az 1872-iki óvnék viszonyai kedvezők nem voltak. Különösen pedig mondható a. gazdasági gépipar haladásáról—mely több jeles telep által képviselve van. A tűzoltó szerek gyártása nevezetes lendületnek örvend, miután a tűzoltási Ügy az országban mindig tovább fejlődik ós az alakuló önkéntes tűzoltó csapatok magukat kor- és czélszerü szerekkel ellátják és ilyenek beszerzésére a községeket is ösztönzik. A szállítási eszközök közül főleg a közúti és féiyüzési kocsik érdemelnek említést. Sopronban, Pécsett és Marczaliban hintók ós egyébnemtt kocsik készíttetnek, melyek külcsín és tartósság tekintetében semmi ki-vánandót nem hagynak és tökéletesen versenyképeseké tekintethetnek. A lakatos ipar közül kitűnő iparosok foglalkoznak, de az, valamint minden az építéssel kapcsolatban álló ipar, a hanyatlott építési kedv miatt szenvedj Ezen iparnak készitii^yi\\ ;i közül a soproni takaréktűzhely gyárai is dicséretesen felemlitendök, mely telep ei ólylyel előre-törekszik és a sikeres fejlődésnek minden kellékeivel bir. A bádogos ipar is derék egyéniségek által képviseltetik ugyan, de az létezésének alapját mégis nagyobb reszt kész, a gyári rounkávali kereskedésben keresi. Az építészeti ipar, mely a kamarai kerületnek egyik jelentékenyebb ipara, minden tekintetben vállalkozási képességgel bir, miért csak sajnálandó, hogy tartós munkára nem talál. Az építési hajlamnak hiánya tényleg beállott. A nagy tőke más módoni elhelyezkedéssel sokkal nagyobb kamatozást talál, és csak egyes tőkepénzesek, kik a nagy játékba nem bíznak, keresnek pénzük számára házak építése által, habár csekély kamatú, de biztos értékesítést. A mi az építészeti iparnak még is munkát ad, az csak a főleg iparos czélokrft. szolgáló — legszükségesebb uj építményekben ós változtatásokban áll. Az építési hajlam hiányának következése a beálló lakás-iuség és a lakbérnek majdnem clviselhetlen módoni fclszöktetése.\' Igaz ugyau, hogy ez fóleg csak a ka-marat kerületnek nagyobb iparüző helyeire vonatkozik, de még oly helyeken is, hol az iparos tevékenységnek csak némi szaporodása észlelhető, a lakáshiány már nem ismeretlen dolog és lényegesen hátráltatja az iparnak mind elterjedését, mind megszilárdulását. Az építési kedvnek élesztősére az uj és átalakított építmények Számára az eddiginél több évre engedélyezendő adómentesség hathatósan befolyna, silyszerü törvénynek alkotása bizonnyal az országra s iparára nézve nagy horderejű lenne. A művészeti ipar sorába számítjuk a kölíyv-, művészeti tárgyak s zcncmüvckkcli kereskedést, a hírlapok kiadását, nyomdákat, fényképészetet, festészetet s rajzmüvészetet. A könyv-, műtárgyak és zeneművekkel való kereskedéssel 12 önálló kereskedő \| foglalkozik, kik az e tekintetbeni igények-j nek megfelelnek. llirlap a kamarai kerületben" 14 adatik ki, melyek közül 2 politikai irányú. Ezek közül megjelenik német nyelven 4 és magyar nyelven 10. A kamarai kerületben létező 13 nyomda 15 gyors-, és 23 kézi. valamint 7 kósaj-tón 02 munkást foglalkodtát. A fényképészet máris nem sejtett tökélyre emelkedett, és hol-csak lehet, a művészet teréni egyéb nyomatot háttérbe szorítja. • . Festő ós rajzoló van a kamarai kerületben 14 és ezek közt néhány igen derék tehetség. 11a visszapillantunk az 1872. évnek iparos tevékenységére, mély sajnálatunkra be kell ismergünk, hogy abban nem mutatkozott sikeres haladás, sót inkább mipdcn ágában veszélyes megállapodás. Szabály-rendeletek. • Kis-Kanizsa (Zalamegyébon) kobelezett nagyközségnek megállapított rendszabályairól. Községi bíráskodás. XVII. Fejezőt. a) A községi bíróság a helybeli bíróból — helyetteséből 2 tanácsosból s a jegyzőből Ali, kik mindnyájan egyenlő sznvazatjoggnl bírnak. I Illetőségű a községi lakósoknak 30 frt értékét \' meg nem haladó személyes kercsoteiru terjed, j 1868. t. cz. 475. I b) it községi bíróság az előbbi Altul illetőségéhez utasított ügyökben mint egyeztető ! béke biró működik ; ehhez képest jogosítva van ; a-folyamodó kérelme folytan az illető feleket 1 személyes megjelenésre maga elé idézni. 1808. \| t. cz. 470. §. 0) ITa mind a két fél mogjelont, a bírőság megkísérti az egycsségokot, s ha sikerül, jegyzőkönyvbe veszi. Az ilyen egvesség végrehajtható. 18G8. t. cz. 477. §. d) Ha az ogyesseg nom sikerül, de a felek magukat a községi birnskodásnak önként alá vetik: a biróság a sommAs eljárás szabAlyai szerint itélotot hoz, s azt az esküdt kiküldető-sévol azonnal foganatositja. . Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helyo, do az olmarasztalt félnek a törvény rendes utja fennmarad. 18G8. t. cz. 478. §. 6) Mindenik fél kötulcs megidóztotéso folytán, a Községi ""biróság előtt mogjolenni. Az ol-fogadható ok iiélitül meg nem jelent fél ellen 5 forintig terjedhető pénzbírság alkalmazásának van helye, molyet a rendes birósAg a porbon Állapit meg, s melynek megtérítésére a fél akkor iskötoloztutik, ha részérő kcdvczőleg döntetnék el a pör. 1808. 470. 1) Ha a felek som ki nom egyezhettek, sem a községi biráskodAst el nem fogadták, vagy az idézett fél meg nom jelent; erről a községi birósAg hivatalos bizonyjtvAnyt ad, melynek alapján a folyamodó a port rendes utón megindíthatja. E bizonyítvány nélkül a rondes birósAg által nem fogadtatik el a korosét. XVIII. Fojozot. A községi háztartásról. A község összes vagyona csonkíthatlanul fenntartandó, kivételes esutokbeu annak elidegenítését, lényeges átalakítását vagy felosztását a képviselő testűiét, — a közös ügyi testülottel egyetemben csak az által o végro legalább 30 nap közbesitésével külön kihirdetendő közgyűlésen összes tügjainak általános többségével névszprfótíszavazás utján saz 187 1.éviXVIII. t. cz. 2(5. §. rendeleteinek megtartása mellett határozhatja ol. A mennyin) a községnek jövedelme a költségek kiadások pótlására elegeudőncni volna, a mutatkozó hiAny fedezése tok intőiéből kötulus az elöljáróság a költségvetési tervot összeállítani, előleges megvizsgálás végett a képviselő testület őszi közgyűlésén bemutatni, s innét megállapítás végett a törvényhatósághoz foltorjesztoni. Hogy azonbaii a községi teherviselés iránya igazsAgosan és méltAnyosan felolvasható legyen, szabály reudolotilcg megAllapitatik, — miszerint a jegyző-, biró és helyettese a kiadásokat, az összes államadóra egyonlő arányban, vagyis föld-, ház-, személy- és jövedelmi adóra vetessék ki. Az elősoroltakon kivtll általában az elöljárók tartoznak mindazon Ügyekben, és teljesítik mindazon kötelezettségeket, melyek a törvény kormányrendeletek, törvényhatósági és községi szabályrendeletek értelmében körükhöz tartoznak; ezen szabályrendelet Kis-Kanizsán, 1873. évi junius hó 20 án tartott képvisolő testület közgyűlésében megállapította megerősítés végett a törvényhatósághoz felterjeszlotni ha-tároltatott. Kalainegye vlrilisel 18<3-lk évben. Méltós. gróf Festetics Tassiló Keszthely 20731) f. 70 k., gr. Batthyányi Zsigm.Szt-Gróth 4135 f. 70 k., Báró l\'uthoányi Ödön Szigliget 2808 frt. — kr., Inlcoy László Nagy-ltécso 2375 frt. 81 kr., Landauer Horácz Bellicza 11)08 frt. 70 kr., Szalacsy Farkas Vonto 1905 ft. 34 k., Gr. Pojacsevioh Gábor Zalabér 1793 f. — k., Gróf Doym Nándor Les.-Tomaj 153Ö f. 72 k., Gróf Batthyányi Gedő Kustány 1424 f. 43 V., Skubiics Gábor Szout-Mihály laül) f. öO k., Halassy Aladár Tóth Szerdahely 1349 f. 26 k., Csutor Imro Salomvár 1328 frt. 64 kr., Bogyay István IlalAp s Hosszúfalu 1272 írt. 23 kr., Bogyay Lajos Kesztholy 1261 f. 14 kr., Oltay Sándor Szent-György vár 1220 f. 33 k., Gr. Batthyányi Fer. DaOroncz 1223 f. 65 k., Simon Zsigmond apái Tihany 1106 f. — k , Ktl István apát Mura Keresztúr 2146 f. 60 krajezAr, Inkoy Kálmán Rigyácz 1050 f. 28 k., Tarányi Foroncz l\'.Szt.-László 1022 f. 24 k., Hochstetter Jakab Szent-Gióth 933 f. 50 k., Glavina Lajos Palíiu 014 I. 00 k. Farkas Imro AIsóBagod 858 f. 17 k., Szoidvr Mátyás Csány 829 f. 12 k., Nagy Károly ügyvéd Andráshida 818 f. 17 k., Uorvarics Akos Kilimáo 702 f. 6 k., Nousz Tivadar Késznek 777 f. 37 k., Vrána Frigyes Poklonicza 777 ft. 8 k , Bossonyoy Ernő Süm. Mihályfa 761 f. 88 k., Bedokovich Kálmán T.-Szt..Márton 725 f. 80 k., Kollár János Kehida 690 frt. 75\'/, kr., C\'sortán László Ns.-Apátlii 687 frt. 78\'/, kr., Guttman S. II. de Golse Kanizsa 667 ft. 91 k., Séllyey László Gelse 643 f. 80 k., Osztorliuber László Krizsovocz 620 f. 17 k., Bogyay Antal Cs. ltondok 610 f. 7 kr., Blau Henrik Kanizsa 6ü8 f. 45 k., Botka János Újfalu 578 f. 86 kr., Gróf O\'Douol Csapi 576 73 kr., idősb Skubiics László Besscnjő 560 f. 12 k., Tolnay Karok, Szt Mihály 566 f. 34 krjr Aglár Lázár Zala-Lövő 562 frt. 42 kr., Mvuliot Károly apát Keszthely 559 f. 46 kr., Karczag Béla Kanizsa 558 f. 35 kr., Karczag IstvAn Kanizsa 558 frt. 34 k., EgorvAry Károly Zalapalka 552 f. 6 k., Thassy Mihály Zala Lövő 540 f. 56 k., Köves János prépost Fölső-Eörs 534 f. 4 kr., Horváth János ügyvéd Kanizsa 527 f. 96 kr., Henc* Ignácz l\'acsa 525 f. 47 kr., Tóth Lajos ügyvéd Kanizsa 522 f. 44 k., Skubiics István Bessenyő 520 f. 83 kr., Nóvák Foroncz CsAny 519 f. 29 kr., Kőnigmayer János Ni-szolej 504 ft 23 kr., llotyey Károly Ukk 502 frt. 32\'/* kr., Chernel IgnAez Cs.-Rendek 500 f. 55 kr. (Foljrt. kOvolkesIk )\' Hírek. — Báró Köt vön Jóxttefnek egyik magyar inAvo német nyolveu inegjelont Dujc Adolf fordítása szerint. Czimo .Für don Glauz dos llauses.* Nacli cinem unvollendeton Homau dos Froiherrn Josof von Eötvös, bearboitut und ergiluzt von Adolf Dux. A nagyérdekü müvet Hartlobon A. adta ki; ára 1 frt 5 kr. Örülünk, midőn az ily ielcs mű a nagy némot irodalomnak is átadatik. — lAipunk előbbi két számában közölt .VilAgtárlali jogyzotok* HajgatóSándortól külön lenyomatban is megjoleut, sa városi képviselők között több példányban osztatott ki. — Trojkó tíyöryu, a tatai járásbírósághoz beosztott törvényszéki jegyző a nagy • kanizsai járásbírósághoz albiróvá noveztotott ki. — Molnár Pál, tisztolt barátunk szép jólét adta nomes szivérzelménok, ugyanis választókerületének központján, Alsó-Lendván a polgári iskola részére 400 frios alapítványt tolt; az cz érdembeni alapító levelet s iskolaszéki jegyzőkönyvi kivonatot lapunk jövő száma hozza. zsával. Utána jő ami szép hazánk Magyarország 800,000 mázsával. Németország 750,000-, Cuba szigetek 200,000-, ManilJa, Java és Bonjeo 250,000-, Törökország 850,000 mázsával. Az itt fel nem omliteUokkel együtt az összes dohánytermelés 0 — 7 millió mázsa lehet évonkint. Es most, miután nyugatot bebarangoltuk, sétáljunk svissza a köröndbe pihenni. Ide ér-kozvo oszombe jut egy kis episod, moly egy alkalommal e helyen velem történt. Ugyanis kifáradva a sok járás miatt, lankadt tagjaimnak itt kerestem nyughelyet, és egy magyar kinézésű uri egyén mcllotli székre leültem. A folytonos, cgyhaugu zúgás az ábrándok hónába ragadta lelkemof, honnan szomszédom „Tüebor Ilorr, wio viol Uhr ist es" magyar kiejtésű kérdése rántott vissza. — Háromnegyed tizenkettő — feloléiu. — Ah, ön magyar? — Nom uram, én székely vagyok. — Annál jobb, csakhogy vau kivel pár szót válthatok. Mi a foglalatossága V — Fél nap államhivatalnok vagyok, fél nap pádig firkász. — Hogy értsom ezt? i — Csak ugy uram, hogy szabadi időmben \' újdonságokat hajhászok. — Tehát zsurnAliszta. Szép, nagyon szép. 1 Tormészoteson-, a napi sajtót szorgalmasan ol- . — Oh ig«u, figyelmemet semmi novezotes eset sem körüli ki. — Tehát a keleti kérdiU som uj dolog , ön előtt. —. Sőt ollonkezőlog, inkább elavult. - \| — Hogyhogy ? — Mort megfejtése igon soká késik. J — Azl hiszi uram?x— En nem. A bécsi világtárlat megfejtette. Erre már egészen megfordultam, és körülbelül olyan szemekkel tekintoltom szomszédomra, mint az a szombathelyi ornbur reám, kitől azt kérdoztem, hogy tudnak-e Bécsben németül. — Ugy látszik öcsém kételkedik szavaimban, pedig ha figyelmesen körülnéz, látni fogja, hogy a j3vő homályos talánya megvan fejtve. Mily szépen, barátságosan megférkeznok egymás mellett Németország, Belgium, Svájc, Anglia, Franczía-, Spanyol-, Olaszország; és ozokkol szemben kele\'en Ausztria, Magyarország, Itomania,Orosz- és Törökország. Itt a közép pedig vilAgbékéro mutat. — Igen szép allegória, theoriának megjár, hanoin támadhat ínég ugy pár Bisin...... — I pitt schön um zohu Grajzer? — Megfordulok, hogy lássam váljon ki háborgat szép elmélkedésünkben, és iine egy alig 16 éves loAnyka áll.előttem piczulás jo-gyekkel. — Warum ? — kérdém tőlo. — Wegon don Sitz — feleié ő. — Hja galambom — mondám a többit magyarul — nálunk nomhogy pénzt kérnének az ülésért, hanem jn^g mellé hQsitővol is szolgálnak. Kzalatt zsebembe nyúltam, egy hatost nyújtottam át neki és vissza akartam fordulni szomszédomhoz, hanem már nem volt ott, alkalmasint a „Zahlon" elől^krottf-meg. És oz igon holyoe tolt volt tőlo, f^tft legalább megtanultain pár hatos megtakarítását. Ugyanis bárhová ültöm lo, s köszöntött meg egyik is másik is jegyoivcl a fentubb említett szavakkal, fölugrottam és „köszönjo meg, hogy elfoglal- tam"-mal a faképnél hagytam. Görbo szommol nézhettek , hanoin költségelőirányzatomban nom volt felvéve minden ülésért egy hatos. E kitérés után folytassuk szemlénket. 11a\' ugy totszik balra a UUkvfttÖn folvonathatjuk magunkat a körönd alsó erkélyéro, honnan ajtó nyílik ki a szabadba, moly a külső tetőzeten életveszély nélküli lépcsőkön vezet fel az alsó ua^y ivozot behajlásaig. Innen már az egész kiállítási tért puszta szommol, s a kétfelől felállított látcsövek segélyével egész Bécset is belüliét látni. Legszebb látképet nyújt azonban a fölső erkély, hová csiga-lépcső vezet. A feljövetel itt sokkal veszélyesebb, mert könnyen ol-•lédülhotni. Még most is növelnem kell, ha visszagondolok erdélyi szász atyánkliára, ki ugy elszédült, hogy hideg vizzel alig tudták eszméletre hozni. A lomonetnél pedig bokötötlék szomoit és ugy vezették., Ennél is botoljesedett az a régi közmondás: ,No« nAxoncs Kortl rirci Hiánius in btllo Hicut raurcs f Én azonban bátran járkáltam körül és i(t volt alkalmam látni a műépítészet 0 romok müvét kívülről. Bámulat ragadja meg a szoru-lélőt, gondolkozni, tusakodni látszik önmagávai, arczán mintegy lehet olvasni a kétolyt, moly-lyol kétségbovonja az épülőinek emberi kéz általi omoltetésél. Kevés pihenés után visszaindultam én is. Szerencsésen haladtam lo a lépcsőkön, sommi balesot bekövetkozéso ,Bem gyötörto lelkemet; hanoin mikor abba a kabinotbo beléptom, melynek feladata volt lábaimat a földdel ismét \| érintkezésbe hozni, s moly oly gyorsasággal .\'Jndult lefelé, hogy egész testemből a vér fo-jöiftbo ugrott: szomcm világát olvesztém s ugy t véjtoui, mintha már a Styx folyón szállitnák át árva leikom az alvilágba — midőn egyszerro csak megállunk, s ballom az ajtón állók ,A«s-j gang" — .Kingáiig* kiáltásait. Nagyotlélek-1 /ettem és folsóhajték: csakhogy itt vagyok I j Es most tartsunk kolotro I I A keleti szárnyat Au$itria nyitja meg, \| tehát egészen külön váll a nyugattól. Mint a kiállítás létrehozója,igen természo-\| tos, két és félszer annyi területot foglal ol,mint bármelyik más állam, mert ugyanis nem em-litvo a hosszú szárnybaui tért, négy kircszt- I csarnoka vau. Czélja, mint házi urnák az vylt, \' hogy első. sorban a maga iparos állapotját s vívmányait mutassa bo » világnak; továbbá pedig, hogy iparosai minél többet tanulhassanak a más államok állal ido küldött kiállitiná-nyokból. Sommi föltűnő fény, pazarlás nem mutatja, hogy fl az ur a háznál, sőt csinos, do egyszerű kirakatait látva egy tájékozatlan vendég azt gondolja, hogy jtt a tárlati főszomély az, h\'ol a már omlitott bársony függönyök vannak; t. i. Poroszország, ki ugy látszik e hatásra számított. Hja, könnyű noki, de nom minden nein-zotnek fizettük a franczíák milliárdokat hadi-sarczul I (K\'oljt. kOvstkoiík.) — \'jfhptárak 1874-rc. A .Franklin- \| Társulat* magyar iro<l. intézőt-ós könyvnyomdában mogjoíünlek: 1) „Nemzeti-nagy képes naptár" számos képpol s bő tartatommal. Szor-keszti A\'dor ^ra 1 ,rl- 2) „Borászati naptár* szerkeszti Dr. Nyári Foroncz a in. kir> földmivolési ministeriuin megbízásából; ára 80 kr. 3) „István bácsi naptára" 19-ik évfolyam; ára 50 kr. 4) „Honvéd naptár" egyúttal katonai naptár Áldor Imrétől; ára (30 kr. &) Lidércz naptár" 13-ik évfolyam ; ára GO kr. (}) „ Protestáns uj képoi naptár" szorkosztetto Dömötör János tanár; ára 50 kr. 1) „Falusi gazda naptára" szerkesztő l)r. Farkas Mihály, X-ik évfolyam; ára 80 kr. 8) „Nevessünk" uj humoristikus naptáf; ára 1U kr. 0) és 10 Fali naptár magyar vagy uéinetnyelven czélszeril tdinöltséggel; irodák számára igen alkalmas; ára 20 kr. — UJ könyvek. Sógor György nyomdatulajdonos kiadásában Keszthelyen megjelent a „l\'okolgróf, vagy az avatottak esküje" osiipü történeti regény első füzete. Irta két világváros (London és JJorlin) titkaiból Conard Gyula, fordította Kiess Lajos. A kiállítás csinos, s ha-vonkint jelenik meg egy-egy füzot, melynek ára 20—20 krajezár. Elég jutányos I — l\'se-•nyiczki Nagy Sáüdor debrofizeni tanárnak a franczia nyelv lovólszerinti önoktatásából a II. rés* XXII ik lovele jelent meg, ára 30 kr. — Nilmeyhen f. évi szept. hó 24-én Mojzer József vendéglős urnái levő nagyteremben Keiner Elias tánezmoster tanítványaival számos jelenlevők előtt próbatétet tartott; uiely próba, a néhány hoti tanítás után mondhatni fényesen sikerült; különösen meglepő volt nézni, hogy u legkisebb tanulók közöl bármelyik a szabályszerű taglejtésoken kívül a társas tánezokat mily szépen volt képes roudezni is, miért a fentnevezett táneztanitó ur ügyességét a nyilvánosságra hozni és ól a t. cz. szülők ügyeimébe ajánlani bátorkodik: Egy jelenvolt. — l\'ályázut. A kis-kanizsai (magyar taunyolvü) községi népiskolánál az első tíosztá-Ivu ónálló «ogéd<auiiói állomásra i. évi oktobor hó 18. pálvázat\' hirdettetik. Évi járulék 300 frt, 50 frt failletmény és egy kis szobából álló szabad lakás. Pályázni kívánók fölszerelt folyamodványaikat a kitűzött határideig bérmentesen küldjék be a kis-kanizsai iskolaszéki elnök főtisztelendő Lotlinger Kelemen úrhoz Nagy-Kanizsára. Az állomás azonnal elfoglalható. Kis-Kanizsán, 1873. szeptembor hó 21-én. Az iskolaszék. — llerexeyh Antul, egy a jelesobb nyelvtanáruk kózól, ki u magyar-, német-, franczia- és olaszoyolvet birja fa egész életét a nyelvészet tudományának szentelte, mint nálunk jelen#, uj tanmódot talált fel, mely szerint gyorsan meglehet tanulni Azon fontcinlitott négy tannyelvet. Lakik Vörösmarty-utcza, Kassay postuhivutalnok ur házában. —■ A szüret Kis-Komárom vidékén okt. 8, Nagy-Kanizsa vidékén okt. 13, Kesztholy vidékén okt. 15 én veszi kezdetét. — A JHlllítll uradalomnak Lazsnakon levő malomféle épüloto katonai laktanya lesz. — A baksal gőzmalom építése félbo hagyatott. — Ei1U ió madár czitn alatt közöl tünk a nyilttérbon egy czikkecskét, később nyert felvilágosítás után oda módosítjuk azt, hogy az omberiségnek ezen kiváló példánya nem Fokovecz Mihály nevű, hanem onnok nevelt fia, Strahgor Mihály. — WajtHtS József könyvkereskedőében minden fógymnasiumi, polgári és főelomi tankönyvök a\'megszabott árért kaphatók. — 1iffy helybeli jobbmódu családnál két kisebb tuuuló meglehetős jó foltétolok inol-lot egész ellátásra fel fogadtatik. — Jeyyxökönyv. Fölvétotott a Kis-Komárom vidék lióktanitó-egylot gyűlése alkalmával Garabonczon, 1873-ik évi julius 24-én. Jelen voltak: Nagyságos és főtisztelendő Farkas György cz. kanonok és kerületi esperes ur, mint az ogylot dinz-olnöko — az egylet tagjai mind — vendégek^ ltopos Gyula ispán ur, Körmendi Üáudor galamboki körjegyző, Vag-ner Miklós nagy kanizsai tanító, llörpöli Gyula galamboki ref. tanító, ki ez ulkalommal magát az egylet tagja,.r\\uyilvánitá. Nagyságos dísz-elnök ur melegen üdvözló az egylet tagjait, és az ülést megnyitottnak nyilvánitá. Szabó Lajos egyleti elnök ur megemlité, hogy Zá-borszky Józsel volt karosi tanító és egyleti tagtársunk vidékünkből Győrinegyébo váltotta fel állását — az ogylot sajnálkozását nyilvánitá — egyszersmind szorencsokivánatát küldi. Következtek az előadások: Pap Ignácz kis-radai tauitó az irás pontozásról — általánosan az Írásjelekről értekezett.-Boros Ferencz kis-ko-máromi a toriuényrajzból a gyermekeknek tartott gyakorlati előadást, .Schmáll János kere-cscnyi a számtanból ezon kérdésre: Mennyit és hogyan\'kell a népiskolában tauitani? — értő-kezett és gyakorlati előadást tartott. Nagyságos disz elnök ur mindegyik tárgyhoz hozzászólott — csakugyan kitűnt minden szakmába kitör-jedő tudományos tapatztulása — hozzászólottak az ogylot tagjai is;^a tárgyak több oldalról megvitattak. Elnök Jelenti: hogy az országos szövotség elnökétől fölhívást kapván a csatlakozás végott, a fölhívás éljonzéssol fogadtatott. Miután a zalamegyei általános tanító-egylet nagygyűlésé úgyis rövid idő alatt\' megtartatik, a válasz adás jövő értekezletre halasztatolt, u küldött példányokért köszönet nyilvánittatik. Szóba jöt,t a .Zala Somogyi Közlöny-bon fol-hozott, és a faiskolát illető többszöri szóváltás, elnök és jegyző felolvasták a szerkesztőséghez beküldött, do nem közolt czikkeiket; Schmáll Sándor jegyzőé egész terjedelmében elfogadtatott, az egylet tudomásul vetto, és tökélotes megnyugvását fejezto ki. A jövő értekozlot Zala-Apátiba 1873-ik évi november (3-ikára tűzetett ki, hová a tagak és tuuügybarátok tisz- \| telottol meghivatnak. Nagyságds dísz-elnök ur ! pedig azon óhaját fejeié ki, vajha a felső vidék I tanítói a kor intő szavát megértenék és jövő tanácskozásainkon inegjelenuéuck, egyszersmind igéré, hogyha a körülmények cngl\'dik, mindenkor megfog jolonni, oz alkalommal örömét és megolégedését nyilvánitá tapasztalt törekvéséért az egyletnek. —Tárgyak: lluberlmro zala apáti tanító a gépszortl, tartalmi-és nyelvtani olvasásról gyakorlati olőadást tart". Horváth Mihály merenyoi — a módszertanból, a kérdés és feleletokról értokezik, mégis gyakorlati elő-* adást is fog tartani. Schmáll Nándor ezen kér-désro vonatkozólag: Mi az oka, hogy a régen sürgőit faiskolák nincsenek fölállítva, de ha van — uein czélszerüon kezeltetnek — és miként lehetne azon segíteni? — fog értekezni. Fél 11-tól délután 2 óráig tartott előadás és tanácskozás után Györkös Mihály vendégszerető asztalánál inogvendégoltotvén, a felköszön-tések nem hiányzottak. K. m. f. Szabó Lajos, olnök. Schmáll Sándor, jegyző. — Sxelesley IAsxló vasmegyei első tanfelügyelői állásáról leköszönt. — A kolerá Sümegben szept. 25-én ütött ki, s 28-ig 8 áldozatot ragadott magával. Ujabbi tudósítás szerint keddig 14 halt meg. •Szerdai hír szerint Sümegben csillapodik, azonban (,\'sah-Kendeken erős hány-székelő betege-dés történt, de lapunk bezártaig halálozási hírt nem kaptunk. — Tánex-tanltás. Il\'j. Eichlor, okleveles táneztanitó Grátzból oktobor első fülében Nagy Kunizsára jó, s tanóráit megkezdendi. — Múlt számunk egyikében említve volt Kiioly Antal győri tánczlunitó ur már Nagy-Kanizsára \'• inegis érkezett is értekezhetni volo Wiutorstoin I Katalin úrhölgy házában. — Színeszet. Vuu szereHCsém értesíteni a nagyérdemű közönséget, miszerint előadásaim sorozatát ma, vagyis oktobor 2-áu kezdem meg Dumas Sándor jeles franczia iró „Gaulhior Margit a kaméliás hölgy" czimü 5 felvonásos színmüvével. Tisztelőjük Bokody Antal, színigazgató. —Nyilvános köszönet. Mindazoknak, kik a „zalamegyei ált. tauitó-tosiület" logköze- . lut>b tartott gyűlése alkalmával a beérkezett I tanító uraknak ingyen szállást adni vagy bármi I tekintetben az ügy\' iránt ligyolemmel lenni szíveskedtek, hazatlas köszöuotot mond Nagy-Kanizsáu, szept. 20. 1873. Az olnökség. — A nayy-kanlxsal vadász társaság folyó évi szeptember hó 30 áu a kis-kanizsai alaó uyircsbeu tartá első nagy hajtóvadászatát, moly vadászat busz puskás jolenlétébon 5 nyulat eredményezett. — Rövid hlrék. A mult hoti kimutatás szerint Pesten született 183 gyermek, elhalt 2<)7 egyén. — Az egyesült magyar gőzhajózási társulat Ugye kezd javulni. — Wonckheim Krisztina grófné ÖU frttal járulta „Liszt-omlók" költségeihez- — A gabouavám felfüggesztéséhez az osztr. minislcrtunács is hozzájárult. — llor-vát-szlaron belügyi oszztályfónöknek Zsivko-vicsot emlegetik. — Az uj börzo terem szerdán nyittatott meg. — Ilalla Gergely az ál-Vosolé-nyi\'Ugye legközelebb tárgyaltatni log. — A japániak Kolozsvárra mennek N.-Váradról. — A lánczhid kövezet vámját az ujévbon som fogják eltörölni. — Az osztr. állainvasuton a kéjvonatok Budapestről Palotára bcszüntettot-tek. — Az egM szüret okt. 10-én veszi kezdetét. — A persa sah hazaérkezett. — A „krach" Amerikában is szélesobben kezd mutatkozni. — Az ismert olasz politikus és iró Guerazzi meghalt. — Király 6 felsége az aacheni székes egyháznak arany koholyt ajándékozott. — Sz.-"Fojórvárott héttón a „Vörösmarty-kör" a nagy költő nevonapján felolvasási estélyt tartott. — A népszámlálásra az előmunkálatok megkezdődtek. Történeti naptár. Október 2. 1505. Tinódi Scbostény születésnapja. — 1849. Komáromvár capitu-látiója. „ 3. 1848. Ferdinánd király Magyarországot ostromállapotba helyezi. „ 4. 1570. Pázmány Pétor születésnapja. — 1848. Kossuth Szegődre bevonul. „ 5. 1825. Xuntus János szülotott Cso-konyán, Somogy.mogyében. „ ö. 1841). Grót Batthyány Lajos Peston s Aradon 13 vértanú halálos itéloto hajtatik végre. Október 7. 1848. A szegedi népfölkelés. — 1854. Boöthv Ödön halálozása. 8. 1848. Jellasics Brucknál seregével az osztrák földro lép. — 1866. Char-lo\'.to, moxcói császárnő elmeháboro-dásba ősik. Érték- és váltófolyam okt. I. 5/o motai.ijues 71.— ; 5/» nemz. kölcsön 73.60; 1860-ki álladalmi kólosön 102.15bankrészvények 927. — ; hitelintézeti részvények 241. London 110.11 ; magyar földtehermentési kötvény 76.65; te nesvári földtehermentési kötvény 75.—;erdélyi földtehermentési kötvény-76.— ; horvátslavon földtohormentési kötvény 75.50; ozüst 106.50 ; cs. kir. arany 5.40— NapolooiJd\'or 8.93. Vasúti naponkint! menetrend: Indul M-Kanliaáról Harcira é« Dombovárra reggel 6 óra ÍM perca , . . détatá-x 2 „ 43 . Hintára 6 , 18 , . . . délután 1 . 48 , • •tve 10 . 43 , , Itécabe reggel 6 . 40 , •) délután 2 1» , . "tve 10 . 58 , . , Trieiitbe reggel 6,3 délután 2 . 23 , ••tv* II . 33 . Érk. Harca- é> Dmnborirról N.-Kania.ára rcggsl 4 ára 19 ptres. „ . , N.-Kmiiaaára délután 1 , 21 „ , Hudáról , reggel 4 , 43 , , . . délután 1 . 46 , • ••tr. 9 „ 20 , . BéotbÓI . reggel 4 „ 83 . . délelőtt 10 . 27 e.tre 10 , 18 , „ TrieiatbGI „ reggel 8 . 60 . délután 1.9. ••tro 10 . 22 . •) C\'aak Hiuuibathsljrig. Itt 7 Órai várskoaás. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. Nyllttér.\') Idült vagy kezdetleges titkos betegségeket ós telletetlenaéKet liaaoutienvi gyógymód laeriut gyógyít dr. Erasl L , Pfnlen, bálványuloa ti. n. 2. em. 16. ajtó. Iteudeléii IdS délután 2—ti ór^ig. K belegiégek gyakran, hogy aionuali eredmény érrnék el — kOnnyelmfien nagy adag jód vagy kéne>8vel keieltetuek. Aa Így gyógyultak aiunban a legbunaotóbb utóbajoktól lámadtalnak meg ; annyira, hogy a kfínnytlmfl gyógyke<elé> miatt ké((i vén>égllkig •••nved-nek. Ily ve<iélyk ellen menedéket nyújt a ha-■onaienvi gyógymód, mtrt namcaak a legrégibb bajokat meggyógyítja, de hatáaa oly jótékony, hogy utóbajoktól félni nem lehet. Aa életrend mellette oly egy>erS, hogy mindenkitől megtartható. IT l-evélilrg i« et.kó.öltetik rendelés. R £3 £2 Tanulók számára. A közolgó iskola idényro ajánlom bámulatos legolcsóbb árakon és a legnagyobb választékban a kövotkozó iskolai szereket, u. in.: Rajzeszközök, iró- ós rajz-tárcz&k, rajzpaplrok, rajztáblák, rajzvonalzók, rajz- ós színes irönok, toll- ós vakaró kósek, könyvtaskak, tóntatartók. festókiadak, szamolótabiak stb. stb. s egyób szükséges Iskolai eszközöket. V (iwo-2) Ajánlom továbbá dúsan borondozott írodafolszorelési oszközeimot, u. m. Íróeszközök, levélpapír és lovélboritékaimat, czéggel, nyomva vagy szines monogrammal, irodai ós boriték-iXtpirjaimat, üzleti kónyvoimot stb. stb. szintén bámulatos legjutáuyosabb\'árakou. KANITZ C. PEST, Dorottya-utcza 12. szám. EGER W Nagy-Kanizsán a M m io: jilfc: IGNACZ Wucsklcs-féle házban. Ajánlja évek óta a legjobb hírben levő uri- s hölgyczipő-raktárát, mely gyermekek számára készített mindennemű czipói szükségletekkel is felsze-" relvc van. Előnyös, hogy nem gyári, hanem sajátkészitmónyilek, s így a legjutá-nyosabb áron szolgálhatok. Ugyszinte különös figyelembe ajánlja a mélyen tisztelt cs. kir. sorezredí s m. kir. honvédségi tiszt uraknak legjobb ízlés szerint kiállított és sajátkészit-xményú, belföldi bőrből való lovagló s magyar csizmákat, melyeket csinosság, tartósság és olcsóság eléggé ajánl. (tioi—4) MindonnomU (1140-3) FÉBFI- ós GYERMEK-ÖLTÖNYÖK, VfllHniint " PBHBRNEMÜíiK líigjulitöj\'Oiíilili ilrim kiijilintiik ROTHSCHILD ALBERT , a vArosInla dpillotóbon Invfl raktárában. ww= —SKi&SK!" törzsfa-eladás. A krumbachi jószágigazgatóig által 1^73. évi okto.ber 7-ón délelőtt 9 órakor a helyszínén a wiesmathi pagoijyboz tartozó spratzenwald novü uradalmi erdőben Hollonthon közelében a kirchschlagi törvényhatósági kerületben megtartandó nyilvános árverésen 35 holdnyi összefüggő .kivágási területen 41 "részletre osztva yörösfenyó, bükk.jegenyefenyü luczfenyüüől alló törzsfa, mely munka, épit >, tüzelni és szénégetcsi fának használható adatik el 20% felpénz-zi\'l a maradék összegnek két reszletben :t é< (> hó alatt történendó fizetéssel és elszállítási kötelezettséggel egy év múlva; mire u venni szándékozók ezennel í-tl meuhiv .tiiak. Irá-boli ajmiat <k \'egy-s ré>/.le ékre vagy a-, egész árvetés alá keiül-) d.. e az a > rés el.nt D . Illőül Antal iUyvédi irodájában Bécs-Ujlmlyben fogadtatliMA el. (113\'J (>) A vi\' m s/.,»nll«kozók előleges m-gszemlélés végett Beutl Alajos pagony-vadászhoz Wiosnuihban. vagy Lober Antal eídocsószhez, a krumbachi kastély-,ba;i fordulhatnak, kik közelebbi felvilágosítással is szolgálhatnak. A krumbachi jószágigazgatás által 1873. évi augusztus 23-án. \| % - PORGES KÁROLY igazgató olló, nyilvánul fuleAbb ke ros kod oli ni-tai 1 i n tézo te Bécsben, Kollnggasse 17. sz. i nmgliossiabbitolt Wiuplingcratrasso közelében az olsfl átnlános osztrák-magyar hivatalnok-egylet uj házában. (1 Mii—8) a Selioltonring én A tanintézet két részlxM áll : a) kereskedői mi iskolából, b) a szakjantolyaniból. Az oktatás okt. cinjén vosii kezdetét. A kcros\|t<1skolft 8 évfolyamú. A szaktanfolyamok egyes szaktárgyakra vonatkozólag tartatnak, milyenek könyvvitel, kereskedelmi számilás, lovolozés és váltóismo. Itt a tanfolyam nappali és estéli; Már három éve, hogy a kereskedelmi vanpálya- és távirdaszolgáluti tanfolyamra is előadások rendeztetnek olyanok számára, - kik a vaspályáknál éhnjtnak alkalmazást nyerni: A tanári testület az északi vaspálya érdemes hivatalnokaiból áll, végUl van egy kUl\'in tanfolyam a biztosításokra nézve. tOtlT A bniratások sioptombor 20 ától ko/sdödnok. Programmok ingyen kaphatók az intézet helyiségében ós Beck egyetemi könyvkereskedésében Rothethurmstra88e. 15. sz. A kereskedelmi iskolát végzettek feljogosítvák az egy évi önkéntesség élvezetére, anélkül, hogy vizsgát kénytelüJiiLtcítiének kiállani. : >: _ ÍS" • A raagiv Heinében eiífo/. Kuiopíilwn i l.(uag/»l>b, 1 ■■ tib ul\'l.lrill .•„ilj.lak - - .-r.mm.l klUlnt. O FOtiL E.-féle első cs. kii\', udvari Ibliérmílel; gyára BócHDen, linktár: 25 Mnri^hillY llHup.tnlrHMHt- 25, Bortermelöknek különös figyelmébe ajánlom. miien dar • j&tálláa .yujt • nuly (íorab \'írl.dembeu mokbtn látható. árak, • gyártmány, litáaa Alul már annyira viUe, hogy a • kiaebb rénletckbeni eladánl illet rt.kedő által ..Urketőt, ..»«ií«ltll w »Ulileg olcaó • legjobb minBiógO * ■N\|..e. vevőinek. l.r\\\'ílbili kívánatra a megrendelitek tf\' gyarorajágra gyoraan ía ponlomn eaakOattlteluek, a i ho> Ilin .laraliok viaatavetetnek. , . Angol chifTon Ingek galléiral v. Női siti izoknyák i anélklll, aaebbek, lulut a váaioujtinom barrh- tből 4 l ingek lUrílball inegren.t.;líark li.-tállel 6. li- S/riig, nél a nyak k«ruyUUlBiárl.íkiinlu-!»a«y di»adltrt«elTie». .. donkor iiiogkiváutalik),dl>ja 1 írt NSI harisnyák v«n) ......I 60, 3—3.60, a legei- OlSk,"!\' A szólótörkölyból azonnal a kísajtolás utón a legjobb iztt és zamat u must készítési módját 5 frtért. Több szilk boricreinó év utáni javított gyakorlatom a múlt 1S72 évben reményem fölött sikerUlt; a\| 10 akó hort sajtolt törkölyből, a szitrt musttól megnem különbözhető 3\'/j akó mustot nyertem, mely a bizonyos 9 időbeni fejtés után a ternieszték borral fokonkint érikés • jó izét, zamatját megtartja. A gyakorlati eljárásról az\| % értesítés kívánatra bérmentes levelek utján megszerezhető\'. •ö forint postai utánvét mellett Muraközben u. p. Stridó. j • Wrábecz József • 11 i:i-:l) . nSISblrtokoinál tKKyak<»rla\|ial ■ bak \'6 Hotel Mihalck » ileiík k iiio^iitbkendó i.f»o í.iiK. tioitrna bstUíikendö ">, HuraburQl vátion férfllnsek, (» Nsl fUi Iiyakmírlík megkívántatik) \'i, .1,;uyUltm< 4, 6 Irt, a lagjobbak. 4, 6 frl. (tallérok legnjabb minta, I «n i 1 lnc«. etat ára\'Jk,3 -\\4 frUnyakn\'. ui?g-■.» ftl. uaj kívántatik. 3.&0, I. Férfi nyakravalók vag> stlon, I t«v« nyakkötik dbja 76 kr.l.V. a .ug 7, 0—10 frtit. a legaiabb. ! AtHal- vagy törülkö/o kendők Férll Isbrsvalók I írt, 1.60,2, inciatjac»»k 6, « i -\'J in,.Um, i 2.60, S frl, lovaguahái, franoiiaj vagy magyar mintára. 1 I antslterlték vaiíonbul ti »ie- Oyspot ejétnéBl uil»«ok (.la. • mélyre (l abnumai ahliu illő keni ü. .1, 4 írt, •olyrmbol <".-« k, uO-kK.!,8, M Iti Irt, l\'J írt, kndumnöi vagy nOvOtt Itfe-itnélyre mfgcgymer annyi, ravalík ií, 3—4 frt (vád a ka««- 30n"i tiines á\|ynemU, dsrabjn rányelleu.) 7, », 0—10 frllg. N4I vlezon lngek, -imák 1.60-1 30 rfif U hántati keil foaálvá 2 frt, finom hurokvarráiial 2..\')"u(»n, • dti\|>U ciirnibiil l»bírlUt-kr., valamint avájral forma, ujjlen 7.&0 kr„ \'J.60, 10, 13—16 mlula, hlmsÍMel 3., 3.60 4—Ötrt.,írtig, igen ajánlbató. W ugriainta lagflnuniabb rumbnrgij 30 röf • , aiílca ruinl)urQl vá- • vánoniogek bimaéiiel é« csipké- lltn, dbja 12. 13, lfl—lKí.t • 6,H—10 frt. 1 40—42 löf kitQiw takioi-Vi- • KíléJI vagy télll»Q»kboM«u uj. non (flnoin ágyueuiílro vagy 12 • j«l.1.W»kr., bimicltel ti 7 írtig. uSi Ingre 11. I.\'., 1», 22—ü4 Irl, . • \' Nil lábiavalik, vá»>on perkál,! 4o n"f belgái takáoivasion 2.\' • fagy Wcb.tb3l 2., 2.6U-3 frtlf,!í6, 30—35 ítl kitlInűUg >á\|>. f bimn\'oel " . • Nél pongyola vag, éji coriettek 60-64 ríflia.onlithatlan Jími- • legtlnoiuabb rliirtingbBI 2., 2.60^n3>ét;U rumburgl \\«gy ImlUndi • f.ane.iá batiulból, hlma4a.»\| 3.. vállon (kiiifonal ■ , «élc.) 30,.; • 3.60, 4 írt . la.S. 4\'>, bO—60 frl. • LEVÉLBELI MEGRENDELÉSEK (bármely nyelven Írva) a vi- • d^krSI kí«>(>ína l.ekill.l.\'-.e vagy utánvít ét j.Wálláa m.lktl gyur-0 a in a \|iontoian eaikOaOltiitnok-. 0 . ír A inegrend.-l.tai levelek ekk4\|i oilmacndfik t • RFOGL, Wien, k. k. Hüllloforaiil, J (Marlahilferstrasse 25.) 0 60 írtig terjeilö boiáiárlámál 1 biiuacU nBI garnitúra ráadá- !FIE3S"XIE3JNr, Alulírott jelenti a 11. é. közön I ségnek, hogy az ö saját házát, \|\|\| Sci\'vila-lmn 7, sz. alatt,y sziillodúvá aiiikitotta át cs lcg- pompásabbun berendezte. i^-Szobniini: 1IUÓ13.50 krig. MIHALEK F.; uállodaiul^j.lubo\'. A valódi .tab. legújabban 5 Fel.lgo által ki-Táljaággal kiidnleicit, ai orvosi kartél megvlitgált, « «ike-romiek talált eierí^lck.\'pen kipróbált titkos aner a patki-nyok. hiil • mezei egerek, vakapdok «• svábok teljaa ki-irtására, (melyet aokf.\'lé megpr-Sbáltak bamiaan ulánnani a árulni.) hamilltlan min^aégbta Na gy-Kanizsán ROSENFELD ADOLF nr kereakodíaíben, Pesten Kebnclder O. I.ipdt utesal kereako.l* .ében kapható. Kgy nagy bádog 1 fit, ki. bádog 80 kr. ^ Egyes bádog niegrendeláaa ia utánvétel mell.lt gyoraan tel-jedttetlk. Ugyanott kapható oillrom-keatoi egyedüli a«er a fagyhó-lyagok .\'» tyukliem ellen, egy tégely 60 kr. Kivonat ogy, n»\|iuntH érkozó hasonló dicsérú-luvolukböl: Hilveikedjék nekem lainét li adagot ai Ou a r c a n u m j á-ból kllldení, m.ly magát itt fényéltn Igazolta Teljes tiiatelettel, Htattliyáiiyl grófné. — Aa Iliitől hoiatolt a aiab. arkanum itt leijei eredményt adott, kérek még 3 adagot kUldeni. l.uhatacbowitx, marci. 17. 1H73. Serényi grófnő. — Kérek még két adagot küldeni ax r.nnél kapható a valóban kilUnii hatáau patkány elleni areanumból. Krnatbrnnn, márca. 3. 17-1. Hercieg Rtui uradalmi ti-inégo. II TKUKiSVímADÁS! I jeij:\\tix Nagyszerűen felszerelt legújabb nöi rahakelmék-, gyapotszövetek; uri Öltönyöknek valMi rntnbnrgi és más kittinö gyolcsok, damaszt asztal-tcritök és szalvéták, töriilközök; Mr színes-, fejér ingek és nyakkendők; npv nöi bwulák, Jelöltök, török zsálok, téli nagyken-dök és más késznemllek sat. 26 —80/,, gyári áron alul adatnak cl. Van szerencsénk a n. ó. közönség tudomására adni, miszerint a Wcú világtárlaton is diszokmánynyal koszorú-zott eredeti amerikai E- Howe féíe flépak raktára egyedül KLEIN LIPÓT \|\| iiriuil van Kasztlielyen hogy senki mfaal Kcszlhclj-on [í* [ (llrecto üss7.ckötlntóHbi-n nem vagyunk. \|(1154--1)\' Tlio Hows HaíchliiB C. New-York. ■■""" -•> "•"»" »\'-<■" 1$\'WWlWW! W-WWÜi Eisinger Henriknél Nagy-KaninsAn. WajdiU JóMof, kiadó-, Igp, ós nyoiadatuiajdonos gyorasajtó nyomtea, Nagy-iCaimiíu. NAtíY-KANIZSA. 1&;3. oktober 5-én. 80-1H szám. Tizenkettedik évfolyam, Eláflzstéil ár: évre . • <» fél é»re. . • • negyed átre • ügy udm 10 kr. Hlrd«t»sk \|«tá»ym«. MYILTTKRBKN •orouklnt JO krírt »■ \|! tétnek fel ÖL, Zala-Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „zalamegyei gazdasági egyesülőt", a „n.-kanlzsai keresked. 8 iparoank" ugy a .Zala Somogy\' gőzhajózási részvénytársulat HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. I A lap •z-\'lliini részét \| illető közicményelí » j itcrkcsitóhcz, -— I ínyagi reizét iH«Có : km\'.emuujrrk púdig a j kUdóbor burmeűtTB In-\|\| ;éieu>Jók: NAOVKÁNIZHA Wlaiilortáz. , L\' llotcnkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. tXÖKI/.líTKSl FELHÍVÁS „Zala-Somogyi Közi." jm-ik évfolyam lV-ik évwgyulérc. / Előfizetési ár: Egész évre 8 frt; félévre 4 frt, s évnegyedre 2 írt. Egy 8/.ó á megyebeli óvodaiig)\' érdekében. Van a jelen századnak egy parányi intézménye, mely első tekintetre bár jelentéktelennek látszik, de behatóbb kutatás után oly fontos jelentőséggel bir, hogy a közönség részéről kiválóbb figyelmet és nagyobb részvétet érdemelne, minta melyben országszerte részesül. Ez ugyanis a kisdedóvoda. A kisebb városok zömét képező némileg polgárosodott néposztályban is számos még a szüle, mely az óvodának valódi feladatát és czélját felületesen sem ismeri, az egész intézményt játék-iskolának elnevezvén, azt ugyan játéknak is tartja. A nép és közönség ízen Ítélete pedig nem helyes és nem igaz. A „vox dci vox populi" alaptételnek igazsága bár clvitázhatlan és kétségbe sem vonható, de csak ott, ahol közönséges társadalmi életbe vágó kérdések forognak szőban. Kiki beismerendi, hogy c tekintetben a nép kitűnő és helyes Ítélettel bir, mi is számos az igazság jellegét viselő közmondásaiból híven visszatükröződik. ; De amint a népközönség o főlényét beismerjük, egy perczig sem átaljuk kereken kimondani, liogy a szakbeli — ncvclé- szet- és tanügy tere előtte zárt levél; mi \| is legfényesebbel, abból derül ki, hogy gyakran a legelónyösb tanügyi intézkedést, mint a szorgos iskoláztatást stb. hatóságilag kell reá tukiuálui. Igaz, hogy tulajdouképen a laicus részéről a szakértelmet nem követelhetjük, minthogy ez több évek fáradalma és ügy-beli észlelések után jár; de annál jogosabban követelheti a szakavatott férfiú, ha tanügyi kérdésben szót emel, hogy szava ne a pusztában hangozzék cl. Kitűnő és derék szakférfiak ecsetelték már régóta a legajánlatosb színekkel az óvodának melóbbi és mentiéi nagyobbi elterjesztését a nép kebelében, de csekély eredmény nyel. Ezon intézmény még jelenleg is a kezdet nehézségeivel küzd. Ahol már fenáll is, sok helyen csak tengődik és a közönség részéről mostohán ápoltatik. De ezen ügy.érdekc oly magasztos, hogy mellette csüggcdetlenül apostolkodni szent kötelessége minden honpolgárnak addig, míg az ige testté válik. Bátorkodom tehát ezen becses lap hasábjain a kisdedóvoda érdeméről, ugyan genesisátés kifejlődését illetőleg néhány szerény szót koczkáztatni, és az óvodát, jelenlegi állását a megyében tárgyilagosan rcgistrálva, a tisztelt közönségnek legforóbban ajánlani. A kisdodóvoda léteiét a noyelészct ama két világhiríl úttörőinek Rousseau- és l\'estalozzinak köszöni. Ezek azt álliták, hogy a 2 és 6 év közötti idókora a gyermeknek, ennek értelmi tehetsége kifejlesztésére kétségtelenül a legfontosabb. Minthogy e Coryphiiusok elveit fóleg a ncvelészeti téren a nép ereklyeként tisztelte, továbbá a szükség parancsolatának hódolva, minthogy nagy városokban az elfoglalt szüle a zsenge gyermek nevelését kellő figyelemmel és gonddal neiu kisérheté, már 1802-ben Detmold némethoni városban állíttatott fel az első óvoda. Ezen üdvös intézmény £2 óv alatt ugyan 1824. óv körül, czélszcrUsége miatt olyannyira elterjedő, hogy a cis- és a trans atlanti félgömbön alig volt egy birodalom, melynek jelentékeny városában óvoda nem volt. Az ausztriai birodalomban az első óvoda Magyarországban Budán 18iy-bcn alapíttatott, és még 11 évvel késóbb ugyan ÍX.\'IO ban léptetett Bécsben életbe, s ezután a birodalom egyéb városaiban. Eróbel Erid-rik német honi nevelész rendszeresített, játékaival a , gyermekkor t\'ien" kiemelő az óvodát primitív állasából, s uj életet öntött ezen ügybe. A „gyermekkert" jelenleg az óvodában a leghuthatósb taneszközül használtatik. A koczkák és fácskák különféle mintákbani összerakása a zsenge gyermeket gyönyörködteti, képzelő tehetségét fejleszti, Ízlését idomítja, és az óvó által tapintatosan kezelt szemléletek a zsenge gyermeknek homályos fogalmait tisztázza. A kisdedóvodának erkölcsi és értelmi jótékony hatását a zsenge gyermekben szuny-nyadozó tehetsége kifejlesztésére bővebben fejtegetni szinte ugy volna, mint a nap jótékonyságának, melyet ez a növény világra gyakorol, dicsbeszédet tartani. Köztudumá-silaga bimbó addig meg nem fakadhat, míg a természetnek ama két hatalmas íóténye-zóje a nap és az eső reá nein hat, szintúgy a gyermekben szunnyadozó értelem virága addig meg nem nyílik, mig az oktatás és a természeti vagy példái szemlélet nem működik rajta. Azon ellenvetés, hogy még ezen intézmény nélkül is mindeu kornak meg voltak a tudomány- és szellemnek a nagyjai, és a kik jelenleg a tudomány magaslatán vezér-csillagként tündökölnek, sem részesültek az óvoda kedvezményeiben : könnyen ellensúlyozandó azon állítással, hogy ezek bár nem óvodában, de bizonyosan oly gondos magán-nevelésben részesültek, mely némi tekintetben az óvodát is felülmúlja. Minthogy a jelen kor nem a kiváltságok kora, sót a műveltség általánosításában keresi s leli jólétét, egyesekre tekintet nem lehet, minden hazafi kötelessége oda iparkodni, hogy az óvoda is minél előbb a tanintézetek soraba felvétessék, és az országban és megyében minél nagyobb terjedelmet nyerjen, hogy ne csak városokban, hanem a Jiépesebb községekben is mcgUpnosittassék. Megyénkben sincs ezen intézmény általánosan elterjedve és megalapítva. Keszthelyen az óvoda már több év ótá fennáll, és csak.annyiban van biztosítva, hogy az értelmiség, a kor igényét megértve, rokonszenvvel istápolja; továbbá gr. Festetics Tasziló ó méltósága a nyári idényben az intézetet meglátogatásával szerencséltető, és érdeklődését azzal tanusitá, hogy c czélrc egy ház felajánlását helyező a legközelebbi kilátásba. Belsó állapotáról elismerőleg lehet nyilatkozni. Kellően föl van szerelve, és Németh Béla óvó ur buzgalma és tapintatos kezelése által az óvodát jó karban taté és az illető szülök megelégedését megnyerő. Zala-Egcrszcgcn adat szerint ugyan fenáll az óvoda, de czéljának tökéletesen meg nem felel, iniutáu az illető óvó Eröbel rendszere szerint nem használja.Sümegben mint újonnan olvasók, az óvodát a ncmesszivüségőról a távolban is ismeretes Raiuazettcr Yinczour egy jelentékeny töke által alapította meg, mely nemes tettre idéznem kelle a költő ama zárszavait: Tapolcza és Szcut-üróth még hátra vau ez érdemben. Miután £ szakférfiak meggyőződése és véglegesen megállapított elve szerint a jól felszerelt s czélszerUcu kezelt óvoda, a nép-tanodának ép ugy alapját képezi, mint ez a középtanodának és ez az egyetemnek; megérdemli a közönség részéről a kiváló figyelmet és gondos részvétet. A honpolgár valóban a haza iráuti kötelmeit hívebben ___ TÁRCZA. Öh/,1 lombok. DeiBIt a nyájai U11U Nem i»mer bánatot, ölfla-kOnyfiket lir, midiin UUi hulló c.illagot. Napaiállu Imi, * rónatáj Nyugodton aliiik el, Uond nilkUl laúnyad 6, mlkint A» Ártatlan kebel. DIciS taraurái Álmodik VIráf, ra, .ajtalan, Ki mondja meg, miírt vagyok Ciak ín boldogtalan ? A teiipíuet halálakor Búi <1.118 ínekel, Bir a (Old mMtie cillog.i \' Dír gyOugyOcskíirel. Ée keble olyan mint a jíg, Hideg, a íraéktelen, Igaa fórrá báaalja hát Nine* a termíiieten. Ha meghalok, fölöttem U Fog pár kOnny Ömleni, 1>« fájdalmát a aiir — tudom Nem fogja áreani. Bieretlek míla 8tg, Uarátom vagy uekem, l)e mondd, ha látlak, úgy Miírt fáj kebelem ? Mintha vígnílkllli OiOk bút íreaník, Mintha egy holt remíny Sírján kenergniík I Oh fáj nekem c> a Halotti herradáa, Átírt taehb a taraai, Al uj föltáinadán I Vliágt&rlutl kttrut. — Bebarangolta: H<m(/yl. •— (Folytatás.) A főosztály Ausztriában is leginkább ékszerekben bővelkedik, mig az ipar terményei, melyek jóllohot nagy mennyiségben vannak képviselve, aránylag kisebb tért foglalnak el. A kiállítók tömény tolon száma leginkább Mécsből került ki, habár a vidék ia elég anyagot szolgáltatott fővárosa oraoléséhez. lift a tárgyak jellemvonásait tekintjük, első pillanatra észre vehetjük, hogy czélszorttségbon az angolokéit követik, a fényüzésbon pedig ráismerünk a francziák által elhintett csirmagvakra. Gyári munkái is nagy olőhaladásról teszuek tanúságot, do mégsem közelítik meg Anglia gyáriparának termékeit. Több figyelmet igényel ezeknél bőr áruja ét asztalos muukái, melyek min-denbou versenyeznek a (ranczia és angol kcszitményokkel. A többek közt,láttam egy uj találmányú asztalt, melyot mint obédlő — fedelét ielomelvo pedig — mint iró asztalt lehet használni, s melynek készitőjo ogy Foriter nevezetű asztalos Bécsből. Miudon szekrény feliratánál legtöbbnyiro ozt láthatni: ,N. N. nus Wien" — miből bátran következtetjük azt, hogy llécs egymaga több erőt fojtott ki, minta \| vidék cgyütteson. Szabómuukái, melyek nem annyira az anyag, mint a reájuk pazarolt diszes munka következtében drágák,a szó szoros érteimébon kitűnők. Udvarainak egyik mellék-ágában a gali-cziai, bukovinai, zárni és tenger vidéki uúj),viseletet tüuteti fel apró do élethű s ügyesen készi-tott mintázatokban. Ez udvarral szemben egy gyönyörű j/aro<lia tárul fel. Ugyanis egy bécsi fehérnemű kereskedő — kinek a csodálkozásban nevét ellelodtom feljegyezni — külön pa-villonban gyönyörű csoportozatban állitá ki áruit, melynek közepén a köröndbeli szökőkutat élethűen utánzó ugrókut vau felállítva, melyből azonban viz helyet\', csepll és czérnaét&l látszik tolyni. Gyönyörű mellékosztályt rendezett be fényképek, könyvnyöhiás és gyorssajtó termékein kivül még látszorészi eszközök-,, távcsövekből, melyek közül különösen a fényképek nézéséhez szüks?ges stereoscop üvegek vuunak tulnyomólag képviselve. Altulában az Gsztrák mouarchia tárlatán végig haladva, meggyőződhettünk iparának nagy mérv üségéről és gazdagságáról, » hogy Ausztria is, mint a Németbirodalom figyelmét az ipar, kereskedelem és mAvúszot miudon ágaira kiterjeszti. E« most alig teszünk pár lépést, már a disszel rendezett nemzoti lobogók jelentik, hogy Magyarorizdgbaii vagyunk. Mielőtt azonban körítlncznénk bonne, haladjunk át és tekintsünk be a „gonosz szomszédságba" előbb, később majd visszatérendünk, hisz hazánk culturája megérdemli, hogy legtöbbet foglalkozzuuk vele ! Amaz idézett szavakból észrovehoté, a nyájas olvasó, hogy Oroszorizigban tcoudjük látogatásunkat. A magynríulúk az előhaladás terén még ezt is elónkbe teszik. IIWió uraira ! ismerjük el mindenkinek érdemeit, rno törjünk pálezát csupa viszketegből egyik vagy másik felett. Mi elismerjük, hogy mások után kell haladnunk, de ti is lássátok be, ,hogy csakugyan gyors léptekkel haladunk! En nem vonok le semmit ő oroszsága érdemeiből, do elfogulatlanul .Ítélve abból, iiuit láttam elmondhatom 1\'oggal, hogy állitástok az elfogultság jellegét íordja magán, hogy clakarjatok vonni tőlünk azt is, miért küzdöttüuk, s minek elismerését követelhetjük 1 Oroszországról is elmondhatjuk, hogy * tespedés korszakát kezdi túlélni, sót ha múltjára visszatekintünk s némileg a jeleunol ősz-szchasonlitjuk: óriási haladást észlelhetünk. Figyelemre méltó- szép kiállítása van a bútoroknak, molyok közül bizouyára legtöbb dicséretet érdomolnek s leguagyobb feltűnést okoznak azok, melyek honi állatainak bőrével vutiuak bevonva, s melyeknek támpontjai a lábak szintén ugyanazou állat lábaiból vannak művészileg s a legszebb természetességben ös«-szeállitva. A ruházut köréből különösen a nagy fölülték, buudák,melyek nagyobb részo medvebőrből készül, igen egyszerűek ugyau, do fel\' tűnőén csinosak és az izlésnok mogfelelnek. CVukoré* litjucr gyártmánya, valuinint fegyvor kiállítása sokra mutafr\'Népvisclotét az ország minden vidékéről szembetűnő csiunal állitá szemlénk elé. Ezután követkoznek ülirögoritig, Tunii, Marakkó, Egyiptom, melyek mindegyike növény-," gyümölcs- s általán uyorsterinényeit mutatja bo. nem róvhatja le, mintjia a tanintézmények, melyek közé az óvoda sorozandó, , mennél nagyobb elterjedésén és minél szilárdabb megalapításán fáradozik. Keszthely, szept. 20-án 1873. LÓVING KH -TÖZ8KP. A soproni kereskedelmi- Iparkamara rö jelentése a/. IsvJ-ilik évről. Keresltedelem. Magyarország kereskedelme főleg a földnek termésén alapszik; ha a. termés bó, és ha a külföld a tcqpiónyckhcni nagy feleslegnek vevőjéül fellép, akkor az országban virágzik kereskedelem és forgalom is; mig ellenben rosz termésű évek, vagy oly időszakok, melyekben a külföld csak gyéren jelentkezik vevőként, felette érzékeny hatást gyakorolnak. Az 1872." évnek kezdetén, a kereske-fcdelcin nagy terjedelmet vett\', mi szép reményekre jogosított. Gabona vitetett Stájerországba, Sweizba és Németországba; fa, kii ■ lönösen Somogynak alsó vidékéből, jelentékeny mennyiségből üécsbc; szarvasmarha meglehetős , számban Nyugotnak; nyersbőr pedig Pestre. Az aratás, mely. mint említve lett — igen középszerű eredményt adott, ezen élénk forgalmat rögtön beallitá, és midőn a bortermés, habár minőségileg igen jó volt,a várf^isnak meg nem felelt, teljes pangás álltöftPbc, miután a termelő pénzszűkében szenvedett. Végre ószutóljáit a kiütött marhavész miatt a marhavásárok bcs/.üutctve és a marhahajtás eltiltva lett, nii a marhakivitclt megakadályozta. Az egyéb káros befolyásokra, u. m.az általános pénzszűkére, magas kamatlábra, hiányzó törvényekre és a külföldnek ebből folyó bizalmatlanságára már ezen jelentésünknek bevezetésében utaltunk, és így itt-helyütt más neui marad nyilvánítandó, mint az: hogy az 1872. év a magyar kereskedelemre nézvo nem volt kedvező. Folytonosát megujul azon tapasztalat, hogy a magyar kereskedelem az állandóságot nélkülözi. Oly ország kereskedelme, mely csak az őstermelésen és a termények kelendőségén alapszik; mely a külföldi vetések állapota és a termés minősége iránt félve és aggódva tudakozódik; mely az időjárástól függ: nélkülözni a természetszerű fejlődésnek ^megszilárdulásnak szükséges kellékeit. Sikeres kereskedelmi forgalomnak természetszerű támasza az ország viszonyainak és ósteriuolésének megfelelő ipar. A nyers-terményt mindig nagy áringadozásnak vannak alávetve és nagy térimérjüknél fogva aránylag csak csekély értéket képviselnek, következve előnyös kiviteli cvikket soha nem képezhetnek. Kell tehát, hogy nemzeti iparnak léte-»it<V;r<\\ emelésére és szilárdítására a legnagyobb Mily fektet tessék. Csakis akkor, ha már virágzó iparunk van, fogja a kereskedelem a szükséges állandóságot elnyerni. A kamarai kerületnek fő forgalmi czik-kei a gabona, őrlési termények, bor, szesz, ezukor, hordó-donga, hulladékok és sert-vések. A gabona bor és növényi hulladékok jelentékeny vevői mint a déli, mint a nyűgöt i tartományok, ellenben az őrlési termények, szesz és ezukor főleg délnek, és csak csekély mérvben keletnek veszik irányukat. A mi gabonakereskedést illeti, ugy ez fóleg a termésnek jobb vagy silányabb mi-•nőségétól, ez után pedig az áraktól függ. Hogy a termény kereskedés az 1K72. évben csak szerény korlatok közt mozgott, azt jelen alázatos jelentésünk folyamában már alkalmunk volt felemlíteni. A borkereskedés, különösen az 1872. év. második felében meglehetős élénk volt. Jelentékeny mennyiség küldetett Orosz-, Lengyel-, Német-s Angolországokba. i szinte Olaszországba is nagyobb mennytStfgü , vörös bor szállíttatott, de borainknak ott a . dalmát borokkal erős versenyt kell küzdeni. Ezen fölül az olasz piacz Mag\\ arország kiviteli kereskedelmére nézve a legnagyobb ügyeimet érdemli. Van többféle czikkünk, mely Olaszország felé kiviteli tárgygyá iehetne. Így pl. a gyertyánfa, mely nálunk csak tüzelésre szolgál,míg Olaszországban padlat-koczkára, czitrom-ládákra és egyéb buikolatra használtathatnék; továbbá kender, ha a jelenlegi kezdetleges mivelési mód. okszerű vei felcseréltetik. Szintúgy a rongykercskedés is, habár nem jelentéktelen, még terjedelmesebbé tétethetnék, de kellene, hogy a kiviteli vaui megszüntettessék. Olaszországgal való forgalmunknak nagyobb élénkségét adandó , mindenekelőtt szilárd, cgyoldalulag nem másítható kereskedelmi szerződéssel kellene bírnunk, hogy a beviteli váiu tetszés szerint fölemelhető és , .,,,-, ,. .,,..,,. ... . • , • . i szent érdekében; adja u» vtc, nogy iihuuiimui érdekünk károsítható ne legyen, mint ez ílAmlliIll„on khnwavk ...cg e véruólküTi csata-például a szesz tekintetében történt, minek \| {éron\\ kimondhatatlanul boldognak érzőn-• káros hatása világosan ki van fejezve abban, \| dem magamat, ha- hogy a derék harezosok reskedelmi szerződés a gabonára vetett beviteli vámot megszüntesse. Hasonlókép gondoskodni kellene, hogy bármely országban hozott s jogerőre emelkedett ítéletek más államterületen is végrehajtassanak. Nem kevésbé szükséges a vasúti tarifáknak egyszerűsítése s leszállítási valamint a szállítási eszközöknek az egyes vaspályák-náli szaporítása, miután a magyar kereskedők kötelezettségének a külföld irányába! nem teljesítése főleg a szállítási eszközök elégtelenségében rejlik, mint ezt a szállítás közül 18<> 8-ban felmerült bajok bizonyították. (Koljrl. kíw»lk«-xlk.) Iskolaügy. Bániad, Kcpteriibcr 22-ikén 1873. T. ptil^Arí iskolai olníik ur, mélyen tisztelt barátom! Az alsó londvai polgári fitnnoda olsö ér-tesitvényift szerencsés valók f. Iió 20-ikín mog-ka\|ini: Vidd hírül a t. \|>. iskolaszéknek mély köszönetemül e kugyességeórt.\'A polgári iskola tollát őrös küzdelmetek következtében Alsó-I.endván immár él és virágzik, ámbár a viszonyok nyomasztó sólya alatt csak november vége\'felé nyittathatott meg. E tudat keblemet soha nom érzett édes megelégedéssel tölti ol, mert letéve látom alapját egy szebb jövőnek, e mindig mostohán kezelt nagy népes vidék nom ■r\'szakolt; de természetes Központján magyar fajunk, s igy linxánk érdekékében, moly központot itta végvidéken Horvát-és Stájerország s/ólén majdnem páratlan geog-rapliiai fekvésénél fogva csodálatosan kínálkozó haszonnal keliend az államnak saját jó értlekében kizsákmányolni, ha a késő bánat kínszenvedése állal nom akarja lelkiismeretét szétronrczangoltatni, h bár étidig bánni okból sok igazságos, jogos és méltányos kívánsága nem teljesült; teljesülni fog az mind, mert fajunk-. a nép érdeke, az igazság és imádott hazánk Ugye ugy kívánja. — Októberben megnyílik a második tanév. — Az alsó-lendvai polgári iskolában tanulók szorgalmának fokozást, rn elhatároztam magamat egy csekély alapítványt tenni, mely áll -100 frt o. é. összegből, s ezt ide- zárva -I darab 100 l\'rtos bank-j.gyben kezeidhez küldőin. Az alsó-lendvai polgár! iskolaszék nemes feladata leend felelősségének teljes érzetében cz összeget kamatozás vőg"tt a legbiztosabb liülyro letenni, — évi kamatjaiból az alsó-l«ndvni polgári fitanoda .szegényebb sorsú, jól tanuló, erkölcsös magaviseletű iljait ovonkint bölcs belátásu, határtalan igazság érzete szerint jutalmazni,sogélyozni. Kedves barátom! E csekély alapítványt ezennel bátorkodom provocálni o harezot a népnevelés ég, hogy naponkint\' hogy szeszkivitelünk, mely még 1870-ben 218,47!) mázsára rúgott, 1871-ben 7G.SIÜ3 mázsára csökkent. Továbbá kellene, hogy ily vám- s kc- míndegyiko által logyőzotem. Engedd inog kedves barátom, hogy ezúttal mogragadjam az alkalmat, hogy a t. p. iskolaszék, ugy mindon egyes tagja, mint egyeteme irányában a legmélyebb tiszteletemet kifejezzem. T. p. iskola- széki elnök ur kodvos barátomnak őszinto hü barátja Molnár l\'ál m. k., az alsó-londvai választókerület képvisolőjo. — Tekintetes Zár-juczky Vinczo umak, az alsó-lendvai polgári iskolaszék érdemosolnökének tiszt. Alsó-Lendva. Készcs kiírás. ló-leudvai polgári iskolaszék iegyzőköiiy. véből 18711. évi szeptember 2t»-án. tept. 41. szám. KI lilik ur jelenti, miszerint f. évi 2.\'l-án Molnár l\'ál alsó lendvai választó kerületi képviselő urnák 400 o. é. írttal torholilovelét vette, mely szerént ő ezen összeget alapítvány képen kezeltetni, s kamataiból évonkint a p.\'l gári oskola szegényebb sorsú, do szorgalmas hallgatóit jutalmaztatni rendeli, kéri a levél \'felolvasását. Végzés. .Molnár l\'ál ur választó kerületünk orsz. gyűlési képviselőjének imént felolvasott becses ■ levele kellemes tudomásul vétetik; W küldött •100 frt e ez ím alatt: .Molnár l\'ál féle polgári iskolai alapítvány* a holyboli takarékpénztárba elhelyeztetni, az erről nyert könyvecske, valamint a levél oredotije, az iskolaszék irattárába megőriztetni, tudomás-vétel végett pedig a városi hatóság értesíttetni rendoltotik. Az alapirány évi kamatja, a tisztolt alapító roudolleftéséliez képest minden évben a tanítói kar által az iskolaszék olé terjesztett szegényebb sorsu, de szorgalmas tanulók jutalmazására lévén fordítandó, ozon névsor a jutni-mazandók kijelölése végett alapító úrral köz-lendö. Egyúttal kedves kötolességet vél az iskolaszék teljesíteni az által, hao nemes tett mélió megörökítése tekintetéből Molnár l\'ál urnák szerény, de egy szebb jövővol kecsegtető neve lési intézetünk létes itáso körül tott szívós fáradozásai, valamint az ezúttal tanúsított hazafias áldozatkészségéért meleg köszönetet szavaz, s annak ojegyzőkönyvben kifojez\'ést udván vel.t küldöttségileg közölni rendeli. Mivel pedig a jolen s az ohhoz hasonló tettek-különös dicséretre egy általán ncin szorulnak. Alapitó ur becses levele a „l\'osti Napló" és a „Zala-Somogyi Közlöny -• be ezen jegyzőkönyv felvétele mellett miudon coiiiinenlár nélkül közlendő. ZAlUECZKY VINCZE m. k. slaá-lemlrai \|>. iikulsulk elnöke. HAHOLCIIA Y SANDOK m. k. » c alkalomra iiirgrilaxlotl JfgyG. Illrek. — Király ö FeUtégc oovonapját váró-sunk tegnap szokott Unnepélyességgol ültő meg. l\'ár nappal előbb polgármester ur körözvényt bocsátott ki mindon helybeli, állami, úgy mint más hivatalokhoz és testü\|etokhoz, felszólítván abban a személyzetet a plébánia tomplomban tartandó misén mogjelonni. Szépszámú közönség sietett imájában keresni a Mindenhatót, hogy urunknak, a logelső magyar ombernok, királyunknak életét népei boldogításáru igen sokáig tartsa és óvja meg! A más o\'dalra menve Veriin és C\'/iímt foglalnak helyot, az előbbi pompás szőnyegeivel. Emlékezhetnek olvasóink o lapok és hazai hírlapjainkból, mekkorafelíünést okozott európai körútjával a nap fia, a persa sah ő kegyelmessége. Mondják,hogy mei;lovén szokva ai alattvalók földig hnjolásával: bajosan tudta ■velszivolni az egyszerű kalnpemelést, melyiyel országa határát átlépve, mindenütt, főkép liécsben fogadták. Mindig a legcsillogóbb öltözékekben jelont meg, s ha egy dámát látott, ki valamennyiro is szépsége által feltűnt, azt igyekezett szemügyre venui, sót egyszer azt a merészséget is elkövette, hogy egy jól megvizsgált nőhöz közflledvo — arczát megcsipto. Kísérői látván ezt, előbb elmosolyodtak, hanem később figyelmeztették, hogy nnpfia ó kegyelmessége csak méltóztassék otthon, saját tűzhelye körül ezen nálunk veszedelmes szokást gyakorolni, mert könnyen adhatja olA oly eset is magát, hogy tettének indokát számoii kérik, miután itt az. uralkodók privillegiumn még ily s ehhez hasonló tettekre nehi terjesztetett ki. Ks most a helyett, hogy l\'ersiát, mely úgyis semmi különlegességet nem mutat fel s ha igfin is, azt szomszédjában is feltaláljuk — különös vizsgálat tárgyává tennők, menjünk bo Chinába. \\ Megkell vallanunk, hogy minket már azelőtt, mielőtt .\'Bécsbe mentünk volna, igen érdekolt China, s feltettük magtuikba/i, hogy körülményesen mogfogjuk vizsgálni. Ép azért elnézését kérjük a (". \'olvasónak, ha az aprólékos dolgokra is kiterjeszkedünk. Az osztály bejáratán egy sajátságos díszkapu áll, minőt Pekingbon Ünnepélyeknél aaoktak előállítani. Arany sárkáuy fejekkel díszített ivén felül — mely nem annyira festve, mint czifrán mázolva van —, három faragott fedél diszelg, melyek legiiiagasbikára van téve n háromszögű császári zöldsárga zászló sárkány-nyal. (\'hinni bettikkei az iv közopén ez van irva: .Kataohing-Kivn", azaz .Kényesország. A kapu két oldalán a levő írások közül a jobbról írottat igy hallottam leforditfatni: .Az id gon iránt előzékeny légy", a balról írottat pedig j igy:- „A száz család munkáját segítsd elő!" Első benyomást ez osztály szemléleténél j teszi az, miszerint nem lehet elgondolni, honiiun i veszik a kinézorck azt a nagy türelmet, mely I mindon tárgy elkészítésénél szembetűnik, s jót I állunk róla, hogy akármelyik európai munkás \| százszor földhöz vágná, mig elkészülne vele. , Jobbról, bnlról fénymázas nagy előzfik, arany tájképek, czikornyás ezüst patakok és i eltorzított állat alakokkal."Egyik előző egeszen ! fekoto fából van faragva, do szélei ugy néznek ki, mintha csipkéből volnn.Jtt áll a nankingi kilencz emeletes,porczellán torony mintázata is. , A selyemszövetek háttérbe szorítanak minden más országbeli solyomgyárlinányl, hol találunk ^ siinn, csíkos, virágos, továbbá arannyal átjött j selyem és atlasz szöveteket. A színek s mustrák ; oly finomak, hogy n mi annyira dicsért divat-I áruink bátran elbújhatnak előttük. Különösen iitánozhatlanok ji világos szalmasárga és nád-zöldszin, melyek Annyira csodáltainak, hogy delnőink közül még az ó szövetségbeli s Ezsau által egy tál leuctj^l olmlott menyboii üdvösséget is odanduák^y ily báli ruháért. Szembetűnő s mondhatni kissé nevetséges nézni azt, hogy a kinézer mennyire képes ezen Ízléses kelmékből Ízléstelen öltönyöket készíteni, mórt a kiállított férli és női öltözékek, melyek által nemzotisége viseletét\' akarja felmutatni, ; 1 oly quodlibol, hogy ebben a tekintetben méltán {\'megtelelnek az európaiak- különböző vélomé- nyeiiiek, melyeket n „kinézer" névlu>^kö^nek. j ; — l\'orc/ellán gyártmányai is ott díszelegnek j egy hosszú álványsoron, melyek valami .Kiug- ■ j to tson" városban készülnek, s melyeknek hír- . \'neve mindnyájunk előtt ismeretes. Azt mondják, hogy z idézett városban 2C0,000-re menő i j lakosság működik e téren, és hogy a város ha- 1 ; tárát, Inulyon a kitűnő .Kaolin föld — miből j gyártják a porczellánt — föltalálható: az ide- \| . genektől elzárta. Ha botérünk mellékosztályába,.ott körös-I körül bronzé és fénymázas tárgyak, faragott i bútorok, himiések kötik le figyelmünket. Van j \' különösen egy ágy, mely vnsnohéiségü kámforfából készült. Finom faragvány u oszlo-pok tartják a mennyezetet, s -diszitményoi vi-. lábossárga puszpángból vannak beillesztvo. Az . oszlopodon üvegszemű sárkányok és békák \' másznak fel; lábai szintén furcsa alakú min- i ; tázatokból készitvék, melyek körülbelül olyan \' ; formán néznek ki, mint nálunk a szappanos czég oroszlánjai. A mennyozot totojo finom át-i tört puszpáng farugiáuy. Fostvényöi közül egy néhány népjelono-j tokot ábrázol,melyek között föltűnik leginkább j egy császári köriiionetot ábrázoló. E képok mutatják, hogy a cliinui művészek is kezdenek kibontakozni a hagyományos modorból. Faragott bútorok ébenfáitól, női Íróasztalok és pipere asztalkák tükrökkel igen szépek, j A fafaragványok mellett feltűnnek az olo-i fántcsont faragványok,\' többi közt egy úgynevezett „Virághajó* mintája, melynek fódélze-; tón uohány pukingi-dandy mulat. Van még a chinai esztergályosok eddig sohol som utánzott remeke: egy üres golyó, mely i>Ö kisebb golyót tartalmaz, és pedig mind ugyanazon darabból. A legyőzők s egyéb fénymázas tárgyak még u japáni hasonló munkákat is felülmúlják. Igeii szép gyűjteménye van a inag-, növény., ffl. és gyógyszereknek. Feltüntetett népviselete vagy túlzott, vagy nem felel mpg a világtárlat látása előtti rajzoknak. Mi logalább ogészon más fogalmakat kötöttünk hozzá, jóllehet az elméletünkben alkotott typus meglátszik rajtok, do várakozásunknak nom folelteK meg. A Jeirt osztály mollott Jiomania foglal bolyét, hromgyüjternénye, belipara és keres-kedolino mellett különös toktatéiul viseltetik helyi viszouyainak megisinortotésére. A termé-(szetinok mogíolelő s valóban élethűen utánzott barlangja olőtt kis tócsa van, mely bon inig u halak min.donfélo nemei úszkálnak, addig a barlang homokzatdn ordoi madarai kapaszkodnak, különböző holvietet vóvo^fol. Nopotsdeto az eredetinek megfoíel. Tovább haladva \'l\\SrUkortiAgot és Jupint találjuk. Ar. első valóban koloti fénynyol lepett fol, mintha mogakarta volna mutatni, hogy ha a nyugati szárny bejárása fényesobb is, mint a keletié, de ez utóbbinak végső részo ínég pompásabb. At ogész török csarnok a legdrágább keleti szőnyegükkel van a mennyezeten bo-vonva, s ugy totszik, mintha csak óriási pompás sátor alatt járna az ember Legtöbbb bámulója volt a szultán kincseinek, melyeket bámulni, csodálni igen — do loirni nom lobot. (Folyt, kflvotkoiik.) — Szent»ilhátt/i latrán, kir. táblabíró ur cs igazságügy miuistcri biztos, ki nwla-„lógyoi kir. törvéiiyswMtuk és járáabirúsii^ok iuogvitigAlA«» czóljából küldetett ki, városunkba örkozett b több napot szándékozik itt tölteni. Mint halljuk, a holybolt kir. törvényszéknél mindont a legnagyobb rondbon talált. — Sümeghröl és vidékéről tudositáso-kát a kolera állásáréi nem kaptuuk. Lovolezíin-kot felkérjük * gyakoribb tudósításokra, mórt ily osetekbon kötelosségot teljesítünk, ha alapot értesítéseket hozhatunk. — Snéehenyl Jenő j?rél tudva azt, hogy a gazdatiszt minden hasznos ismeretét földes ura javára forditlialjaA — az egervári uradalom tisztjének a kiállítás inegtekintlieté-séro H>0 frtot utalványozott. Többszörös elismerést szavazunk u nemes tetteert a gróf \' — Szlnfaxet. A folyó hé 1-éro Hokody ur által hirdetett előadás közbejött akadályok roisU nem tartathatott inog. Tegnap „Uautier Msrgif ot adták, luelyro jiivö számunkban risSzafogunk térni. Ma ,A ezigány" népszin-miivel játszák. Nem szükség bemuttttnuük Hokody urat a közönségnek ujabban, ;t.iutáu ö — maga már töbhJzben bemutalta magát és pedig mindig válogatbtt darabok és szép tehetségű tagokkal, — ezúttal csak az a kivánni valónk: mutassuk meg valahára, hegy mi is tudjuk eléggé támogatni azt, mely saját nem^ zetiségUnkit melengeti köblén, a magyar sziué-\' szelet. — Cnalétck a cholerának. — hgy helyben állomásozó honvédhadnagy a napokban, irja laptársunk, Sánczba ment, hogy beteg ebe egészségi állapodról -- melyet a városi gyep-moster gyógykezelése alá adott — tudomást szerezzen. Midőn kutyája hogy létéről kérdezősködött, egy sövénynyel keritott helylioz vezettetett, melybeu a nagymennyiségű nyúzott, rothadó dögtestek között íi kvö s hasonsorsra jutott kutyáját neki megmutatták. Midőn pedig kérdezte, hogy a hullák mjért nem ásatnak cl V egy az ottani kezelőszemélyzetből egész naivul így (elolt: „Azért nőin ásatnak el, mert akkor a lius p csonttal egy lltt elrothadna, igy pedig csak a lius rothadel, s a csontot eladhatjuk. — K. aztán egészséges spoculatió. — JjcnfeMhb enfícdély. A hivatalos lapban olvassuk : Ú cs. és apostoli kir. Felségo f. évi szept. 24-én kelt legfelsőbb határozatával \' legkegyelmesebben megengedni méltozalott, hogy Kilipits János csáktornyai járásbirósági albiró saját kérelmére és hasonló minőségben u Iclonyei járásbírósághoz helyeztessék át. — A VMtitöl\'tükl hitelsorsjegyek kisor-Jolásáuál kihúzattak: 423 sorozat, 32 sz. 21)0,000 fri; 423 s. b\'J sz. 40.OU0 Irt, 3277 s. 87 sz. 2U,00U friial, továbbá húzattak a kövot-kező sorozatok: 2\'J8, 792, 28«Jy, 173ű, 838, 2507, 2205, 3400, 301), 349, 1853, 7Üli, 2101. , — Köxelebbröl egy ministeri rondelet bocsáttatott ki, melynek folytán a vásárra hajtandó sertések levelekkul látandók ol. — A köxŐH népiskolai tanítók drágasági pótlékért folyamodtak. Tudva azt, hogy i «z illető helyeken is igen jól ismerik a jolon : viszonyokui, hiszsziik, miszerint a kérolemnok valamennyiben is hely adatik. — MUzky liexHÖ, nagy kanizsai illo- i tőségü, ki nem régiben atyjától 2000 frtot cl-tolvajlott és városunkból menekült — dőrék kapitányságunk gyors intézkedése és köröztetésu folytán Triostben elfogatott. Átvizsgáltatván,a/ , eltolvajlotUÍHM) írtbút hiányzott 220 Irt, mely üsszeget/wmt bevallá életfeutartására költé el. \| 1-11!/ /\'\'léi\' .alatt három kureskedőjo . halt el városunknak, kik több mint 30 óvo egymás szomszédságában lukiak és a legjobb barátságban éltek, Kzek: Woiser.lán., Deiitsch Simi^Hs az utolsó, ki szept. 30-án- mlllt ki, WeliScIi János. lléko poraikra ! — llajyató Sándn)\' városi tani tét ós t. munkatársunkat apai öröm érte. Neje egy kis leánykával ajándékozta\'meg. Tarlós egészséget és hosszú, áldásteljes életei kívánunk az uj houloánynak ! . — A uaxda-küxönsfiyro nézve előnyösnek mondható az a kézi cséplőgép, mely rövid idő ója használtatik az osztrák-magyar állam területén, e gép kél egyén által kezelve, bámulatosercdméiiytiiiutat.MindeiiDomÜgabna- félét tisztán kicsépel ugy.hogy u hüvelyben szem nem marad ; egy óra alatt annyit végez, mint három cséplő egy nap alatt. Ára igen esokély, jósága és hasznosságához képest. Kapható feltalálója s készítőjénél \|let7 M. juniornál Frankfurt a/M, és jHcsben FrauzcnsbrUcke 13. ugy szinte NagffKnnittdn Stliirz l<nulin kéjes-kedésében. Ábrákkal ellátott árjogyrékek ingyen kaphatók. — Jtövld hívek. Jámbor l\'ál a szabadkai iskola igazgutójává választatott. — Horváth üyörgy, szelsöbali lett Kecskemét város köveio. — Anglia áz amerikai ropp miatt fölemelte a diskontót. — A budai várkert egérz a Dunáig % lefog vitetni, munkálatát közelebbről inogkez-dik. — A kalocsai egyházmogyoi tanitók nyugdíjalapjára iláynald érsek 10,000 frtos alapítvány t tett. — Ivácskovics g. k. érsek és metropolita beiktatása alkalmából fényes Inko-ma tartatott Nagy-Szobonbon. — Királyné ő Felségo í. hó l én d. u. 4 órakor (lödöllőro ér-kezelt. — MlilliHch L\'uiza, hírneves német re-gónyírónő, közelebb elhunyt Dcrlinbon. — Garibaldi lelajáuloltK kardját a spanyol karlisták ellen, de Castellár csak megköszönte szívességét . — A Marmarosban duló rablók ugy látszik neszét vették az üldözésnek\'\', mert nem mutatkoznak. — A Vaskapunál a munkálatok megkezdettek. — A sóhivalalok, hir szerint, a nagy kozelési költségok miatt felfognak osztattatni és a só eladása szabaddá tétetni. — Szabadka Icözgyliléso nem engedte meg az apácza zárda megnyitását. — Több hegyos vi-dékou az emberek még téli bundákban is iáznak. Szerkesztői üzenet. 01\'-\'. I«. Kcasthely. A kívánt kél l(\|> a \|>ostár» adatott. A megyebeli ovoda Ugy érdekében frl csikket küiUjllk. 920. Ö A. l\'áka. Tréfás levelének jíl nevellUuk, mril vsléban tréfás állítás, hogy Iliinek kU Pákával Ifibb dolga van, mint nekünk a nagy köxönséggil. S. K barátunk (IgyelincMeléso nyomán kén.i\'ggi\'l \'• I. ./Ilink kivonatos kllsléal. 921. „A magyar ipar élelkérdéso" mielőbb j8, ilíií. ,A* angyalok piros klluyvébe\' merész ■ \'"•> » már n máaikkal jobb a * clSbbetiieknél; tank Ifibb Illtet « kllnnylldaégot, astán eredetiségei. . . . • Ertek- és váltófolyam okt. I. V .">•/„ motaliqiies 71.— ; 5% nemz. kölcsöu 73.ÜO; I8l>0-ki álladalmi kölcsön 102.15bank-részvényok 927.—; hitelintézeti részvényok241. 1 ^nldon 110.11 ; magyar ^öídtohermeiitési kötvény 70.05; te nesvári földtehormontési kötvény 75. — ;erdélyi földtohermentési kötvény-7i».— ; horválslavon földtohermentési kötvény 75.50; ezüst 100.50 ; cs. kir. arany 5.40— Napoleond\'or 8.93. Heti napt&r, Október 5-til okt ll-lg. 1873. Il«í- é> heti- Kalbulikua nap Proleatáns í> nap «ár naptár otj; 40) Jé US kr.isvényest gyigyil meg. Máté IX. •> Vassrnsp 1. IHOIv.lln. K 18 l\'lacid SS li llélío Kridr. vl I Krdd Ktelka >-l 8 Sierda Itrigitta l\'elag ** !• CsülflrtSk Dénes Dénes tr* U\' s\'\'\'"le\|k., llorg. Ker. Öed-oii Filomllla Kálmán Felelős "Szerkesztő: Bátorfl Lajos. 04,210. blionyitvány. Nápoly, 1872. április 12-én. Uram I Kgy raájbaj kövelkoilébeií hét ér <5ts rctleiiotij* állapolbau rollara és igen •Isoványodlam. Nem voltain képes írni vagy olvasni; egéss testem rexkeletl, pmésilésem ruis, folytonos álmatlanság és mindig tartó idegisgalomba volUin,a mely folytonosan Hifitl ide s \|ova,\'i\'s egy peresig sem hagyott nyugton, v mellett uagy mérvben mélakdros. Hok orvos kifogyott lodómanyábál, anélkül, hogy bajomon negitet t<-k volna. Teljes kétségemben as fin \'Keval\'seiérejé-hes fordultam, é« most, mintán 8 hóig élvoslem, hálál mondok a jó Istennek. A Keval.-ri.re a legflbb diesérelet érdemli, cgéiinégeiiiel Ifikéletesei^ helyre állította és képessé toll. társadalmi állásomat isinél elfoglalni. Ugben.Sbb hálával it teljes tisstelettel llréhám mnr<\|aisii8. 0.ri,810. bizonyítvány. Noufchaloau (Vogetek) t»72. decsember 23-áu. kimaradása álul a legnagyol ínyom, havi tisi iigynuvesetl M JXryllttér.i Mhűli\'11 lioti\'miek erő ís éfifaznég, Kj\'(ÍK)\'KzVr í-» killlsíf nélkül. Revalesciérc iln IJíiit) Londonból. Minden botogségnok gyógyszer és költség nélküli eltávolítása a zamatos du Itarry Uova-losciereju által, a moly íelnóttokiiél és gyermekeknél 50-szorosen megkiméliaz árát. — Kivonat 75,000 gyógyulásból, gyomor-, ideg , alfél-, moll, tüdő , nyak-, torok-, lélokzoti-, mirigy-, vese és hugyhólyagbajokból, a melyekből kívánatra ingyen és bérmeutesen küldetnek másolatok. •) B r. t kOsISItekért (elelüsséget degroncsolásbau sienvedelt s. viucsu lánrsban, éa as orvosok két-mvggyógyulás lehridség\'-t. Asóla egy barátom tanácsára Itevaleacierevel táplillara, éa eaen samaloa lápacrr mindas\'ok meglepetésére, a kik Os-merték, IUkéleles><u meggyógyitotta ; tfikéletes egéss-•éges. Kxen felgyógyulás ill nagy feltűnést okosotl, a sok orvos, a kik esen bajt gyógyitliatlaunak Alis- -tolták, moil meg vannak lepve, gyermekemet teljes egészségbolt látni. Martin, adóhivatali tisst. A Tdplalóbb levén a húsnál, fiO-tz«rtien meg-kimili a ayóayntr drdf, felnőtteknél uyy, mint gyermekiknél. I\'léhsselencsékben \'/, fonl 1 fn. 60 kr., 1 font 2 frl 60 kr.. 2 font i frt.V) kr , !, fout 10 frl., 12 font 21) frl., 21 font :t0 frl. Hcvaleieiére piikoták ssoleu-exékbeu 2 frl .\'>0 éa 1 frl ÍK) krral. Kuvaleaciére Cbo-■\'olatée táblákban 12 fséssír- 1 frl fiO kr , 24-ro 2 frt 60 kr., 4H-ra t frl iH> kr., poralakban 12 esésiére 1 frt Öü kr., 21-re 2 frl 60 kr., 4«-ra 4 fit 60 kr., 120-ra lo frt., 2H8-ra 20 frt , 670 ra 3Ü frl Megrendelhető Barry du liarry & Cotnp. által, Wien, Wallfischgasse Nr. 8., N.-Kanitidn Lovak Károly gyógyuertdrdbnn ; Aradon F. Tones és társánál; Dobroczunben Mihálovits István gyógyszertárában a kígyóhoz; Kassán Wondrascliek K.-nál; Marosvásárhelyen Fogarasi Dömötörnél; l\'csten Török Józsefnél; Székes-Fehérváron Dieballa Györgynél. Temesvárit (^uiriny A. városi gyógyszerésznél; Ver-seczon Fischer Móriczuál. A bécsi czég minden vidékro küld postautalványra vagy utáuvétro. mr STHIN SAMU, ékszer-árus, arany és ezüst műves, PESTEN, Kirdly-utcna, 48-ik 11. Akdci/a-utcxu itiigletén. Ajánlja tnindonféle, úgymint saját készített kész munkáját, egyszersmind vesz, cserél avult arany- és ezüstöt, ollogad minden javítást, úgymint kő- és érczinetszést, melyekkel legolcsóbb áron szolgálatid. Kapható nála ki-tüuó jóságú arany-, ozütl- és svajezi-órák jóf-állás mollott. Vidéki megrondelésok és javítások leggyorsabban és olcsón számittatuak. E! 33 Wajdits József könyvkiailó-hivntnhíban N.-Kaniz.sán ine^je-/ lent ds minden hiteleH könyvárusnál kapható: „Bajta fiafe vJfídjMfe l" közlícívfissígü dalkönyv nagy teljes kindáso, moly miiulcn eddig megjelent dalkönyvct felülmúl, .r)0 ivre terjedő tartalommal, tlis/.es kemínykötéssol, sílnnyomatil borítékkal, Sra 1 frt 80 kr.; düs aranynyomás- és aranyszegélylyel, diszkótósben 2 frt III) kr. „Halljuk a szép szót!" Magyar folköszöntő (toaszt) könyv. Ára 1 frt 60 kr. „Eajta párak, t&aczülíaak 1" Legújabb magyar tánczkönyv. Ara 1 frj 40 kr. LEiSTOEMAND, a híres ozlgánynfi Igazmondi vetőkártyája Ü2 sslnesett kártyával niaK)\'ar-aUirásal ís siövegnel. Ara 60 kr. W Postai megrendelések azonnal teljesíttetnek. „Rajta leányok mulassunk !" mulattató kiíziklinyv. A magyar hölgyek szamára gyűjtötte: WiUdlls József. Ezen gazdag Ijoltartalmu, szép kiállítású (közel .ri(IO lapra terjedj) csinos kemény táblába kötött könyvnek Ara 1 lirt. so tcr. JJr. Feltriftl Jegyzete egy már tálhaladt zápfog \'romlásának gyógyulása McM a l)r. I\'OI\'I\' J. 0. cs. k- udvri fogorvos anatherin izájvizíról, llécs, llogocr-iitczs, 2-dik szám. Volcuczi\', 8-ik márrslus 1872. A verdl-félo fogoor, mint Ismi tvo egész Olaizhonban, oagy szerepet játszott, azonban az ujabb Idóbon a fogsserek a bécsi hirosebb orvosoktól neki nsgy kárt okrtzott Ko a Kirótta dl 8t l\'aolo grófuó fogfáj.lalmál emllteitom, a melyet a dlsgnoii fogorvos, mint zápfogromlásnsk nevezeti és a mely ellen minden félő fogviz éi fogizer sikertelen használtatott. A grófnó házi orroiává tétettem, mint ki a bécsi föiskolá-y ból jíittem, éi a találó hatást » 1\'opp-félo anatherin szájvízről fí elsó ..rvosoktól a főiskolában, ii^yszlnto Oppolzor Itidor-tsnáriBI beteg igya mellett hallottam, liogy az előnye a l\'ojip-félo anatherin szájvíznek ez^n kcllcnu-tlmiég elejét viszi. - A herravollo-féle gyógyházból Tricsiból lón \'clóször hozatva és négy heti használat után eredménye mindnyijunkat meglcpé. A zápfogromlásnál - a moly ugvmood — a kcllcmotlen-ségig szsgzott — legesekéi) ebb so maradt. ... . A grófnó részemre eluinerésót fejezé, ugy én, miut egy sikeres és llilvös szer a l\'opp-féle anatherin szájvize, a legtisztábban ajánlom. Kzt tiszteletem jeléül l\'oj.p J. 0. cs. k. udvari fogorvos urunk pályatársától J)f. FELTHINI. Kaplialók : Kagy-Kanisssu : llelus J-is«f g/ogysse:, Kosetiberf Koseufeld, Welisqb, J. és KesselhofTer J. kereskedésében. - i\'ápán; Tsehepeu J.,. Kesstbelyen : I\'O.ilorer jyőgysseréss, Hihger M. Weisi A. /,ala-Kger.seg»n: Is.lA R, győgysseríss. Kaproiifián: Werli gyigy sierési. Varasdon : llaller gyúgjmérés. Hltinegen : Dorner Kajel. Hsom. balhelyen: Pllllfb Kereues és KuJolf gyógysser. HaUrSrvidékl rts.-Oyör-jyflu. Kibic K. C. Vesspíémbon: Me>r Tusskau, ugy tíilhard Tivadar fiainál. — Hsékesfehervirott; l.eginaini A. llrapit\'J. győgyss. l.ovai-IterényUen: lleisler gyégyy. Kalocsán s Horváth K. győgyss.rén. Kecskeméten í Milhofer és Mitohleid gyégyss. Pakson: Flórián J. gyógyss. Ibrmendon: Horváth j.Söursenroud gyógyss. Kaposvárott: Kolui J., Hfigl, llelus és HcbrSder gyégyss. Hscg.sár.t; ürabsay gyégyss. -llouyhádon t Kramolln J. 8»igeivárolliHar«arlb, Salamon gyégyss. -Kaján: Mlchltscb 81. és llersfeld fiai, ugy ller<og Ignácsnál. — l\'écsstl: Z.olnay W. és K. Zách, Hlpnkh gyégyss. Kárádoni Zadnbánssky gyógysa. Marcsaliban: Kiss gyégyss. Tolnában : Oraff gyógyss. — Dunafnld-vároll I.ukácsgyégj... - hseiil-OyBrgyOn : Nöll.ig - Alsó Leudváu, K>égy««. Itohoiicson: Simon győ^yHoré« oraknáK M ()LL A. SEI DLÍTZ-POli A. K porok f«iidkivUli « a legeltérőbb elviekben bebisouyiill gyégy-hat.\'tsiik által minden, eddig iainert básl nserek kOsntl, tagadliatalla-s elsü bvlyel foglalják el; miut ai. sok cser, s csássári birod«om minden r.-.<r.ébKI keselnkbes kllldntt hála-iratok a legrésslelesebhen tann-•iiják, hogy e porok iflgnit siorulsioknsl, emészthetetlenségeknél, gye morhevnél, továbbá görosök. vese- éa Ideg bajokban, síivdobogasnál. Ide Cinég okosta féfajss. vertolulás, végdl hysterlára, biikir é« haianos ínyiirs hajlauuiál a legjobb sikerrel alkalmastatiiak, • a legtartőib gyégyhalást eredményeslek. Ára I eedeti doboznak használati utasítással I frt. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL."W J A b\'gmrgbiiliatóbb orvossser a sseiKedö Emberiség segedel- \| mérő minden belsS éa klllao gyuladát, legtöbb betegsig, mindeuue-lufi aeb-, fej-, ílll- és fogfájás, régi sérvek éa iiyltotl set -k, rák, fene, iienigyull>lii. bénulás\'éa miudenuomfl sérülés ellen, alb stb. I palaczk áa használati utasítással 80 kr. (10?l - 6.) IORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.\' D" Á1 fgiisi(Áb"b"és"ieg"bVtba"lé• abb orvóaí" sser Norvégia hegyeiben nem rai-réleudfi fel a mi-aterségesen tlsstltott halmájssir-olajjal. A valéili Dorsch-hslmájislr-olsj mell- é. tUdó-bs\|oknál, sorspho lus- és raoMtls-lictegaégekben legjobb gyógyhalásaal van ; meggyégyllja a legidilll.\'M.köszvény <osúzbajokat, valamint as idiiasaki bórkUtegeket. Ara I üvegnek használati utasítással I frt. Raktárak Nuuu\'Kanlxxán: Bolus J. gyógytx. Ixjvák K gyógysz. Fessellioffer J. és Koseufeld K. uraknál. Belovárott Uko-Csáktornyán Káráai II. Csurgón Kr. ialer Uávid Kaposvárott Kohn Jakab Kspronoián Werli Hánd. gyégyss. Keszthelyen Wanach K. Kereszten llieyer Jakab fiai Kiliegea G\'aaoalhovlu latv. győgysa Letenyen Kalivoda J. gyégyss. Maroiallbai Isitl Nándor Bánok-Szt.-gyírgyín Kibles J. gy. Szombathelyen Hilicb Kereucs gy. W.éissbe.rger /JSigmoit<1 ajánlja gacdftgon ellátott miiiiliimemií airemlékek homokkő , márvány-y fán It köböl Nagy Kanizsán. a főtere" (•107- Insitéku ERCZKOPORSÓ raktárát boigyasá\'Ml 0<}<HI. Ily ércskoporsók olcsóbbak a fakoporsónál, pedig tartósabbak 6a díszesebbek s igjin ajátlialók mindazoknak, kik övdik vógtisr.-lujuióg tútolrfndl szomorú kíitolos-sógot teljesítőnek. Szintúgy igen jti fajtájú vudoin-kövek unln kaphatók. Kiváltul k.\'prámázásokat stb. QJ^pr Vidéki megrendelések ncM órczkoporsók s ugy halottias készleteknél, történjék az bár éjjel, a legközelebbi vaspálya állomáshoz azonnal szállíttatnak. , Árverezési hirdetmény. A lengyeltóti kir. járásbíróság mint otjáró hagyalóki\'bffóság rtaxórol oiuiiu.it közbirró tétetik, miszerint HALATON-t\'SEllIBKN ollmnyt néhai Homii/ák l.aj"* hagyatékához tartozó s énnok bórlomóiiyón 11.-Csehiben létező - következő gazdasági folszeroívduyok (fundus initriA-tusI ht. m.: 1) 22 db. játfnos ökör. 2) 20 db."hámos ló. 3) 19(» db. tenvész birka (tiszta alcsuthi fsij) 4) 2039 db. finom birka. 5) lí) db. tenyész marha. 0) Kgy 1400 holdas gazdasághoz kívántató minden gazdasági eszközök és szerszámok\' 7) .Mintegy 30 szekér takarmányl\'éle. \'«) 7ti!»l kereszt gabonának szalmája. i»T.í>3 hold (sperative 1(MXI:> inéról tövű) beszedetten répa. IOi t2 hold kukorlcza vetés (,21 hold negyedes, 48 hold harmados.) II) 2000 kéve zsupp. Folyó évi nktolier lni 13 áll d. <•■ 0 lírakor Unliitoii-C-eliiben a helyszínén tartamié nyilvfflio.H árverezésen elfutnak adatni. Mikorra az árvoreltii szándékozók azon ligyotmoz-t«té»aul hivatnak meg. Ifógy a vett tárgyak készpénzben kilízotoiulök, s a birtokról legletjebb 3 nap alatt ellávoKlatidók. Kikiáltási árul a hagyaték leltározása alkalmával mogojtett becslés szerinti becsár fog felvétetni, a leltár az árverezés határnapjáig o biróuágnál betekinthető. \' Kelt Lengyeltótiban, a kir. járásbíróságnál 1873. övi szeptember Ili án. Maár László s. k., 111IT - Mr. jM.kiri. VltiílAIUS. ■ A Irgiijiriib és loííjiibb női vtilmkiilmóknclí, bundák, paletotsknak, ZEKÉKNEK, ZUBBONYOKNAK, L0NG3HÍWL0KNÍK, nagy\'kendőknek, pLiids\'oknak mihden évszakhoz szolgálók, továbbá : valódi rtimbnnji, hollandi, creas, silézi-\'i s házi vásznak, (lamast asztalruháknak, fehér és tarka esinvatoknak, áyykana vászoknak, nanki noknak,1e.n zsebkendőknek, siffbnoknak, parke.toknak, J linjö i\\y szövetüknek, abroszok és di/ytcri-i8lenek, bútor kelméknek, yabona^zsáknak, ló-takaróknak és még sok máse szakmába vágó áruknak gazdag választéka, a melyeket minden álak mellett végkép eladok. Mindenkit\'saját érdekében kérem fel tiszteletteljesen, a jó alkalmat idejekorán felhasználni, minthogy áruimnak rendkívüli olcsósága, azon reményre jogosít, hogy meglehetős nagy raktáram kevés idó alatt elndatik. WlíIS/MAYEH M-nél Vor Schwindel wird gewarnt! t\'nter «lcn vieleu Anuoncen, spcciell fur Uhren, sind manrhe darauf herechnet, die Pro-viiu-llewolmer zii tftiiífhen. Mau Mlte sicli iui elgenen lnterc»«c vor Ankauf der Uhren, wo nirht die Firma de* Verkáuferi ............... (liramlo bteiel. Die »<>n inir gekauften Uhren werden iederxcit naeh Itelieben entweder aiugelauscht oder xurllckgonomtnou, flln Bewelu der streagittn SolldltMII Uugl\'aublicli, aber wahrJ Vi\'tv 1 fl \'Ml 1/r n 1 fl einc Schweiscr moderné Porzellan-Kmailubr , mit schOnen 1 (II 1 II. <>\\J IVI. U. i II. l.andichaften o. Ulumeo emallirl, sehr elrgam und daboi biliig, nUtxlich für Arin und Itoich, mit einem Jahre (larautir. lí\'ii.. (» Hl ti 11 f 1 cinc ecbt eoglUrhe, lilberne Cylinder-tlbr,--rtmmt cincr gedirgoncn l ui U. H 11. Talmikctto, sámliit Medaillon, Ktul, ^Br.thllUscl u. öjührigem tía- 12. u. 15 fl. t •sehein sarnmt einem Iteierro-IJbrglas. Dioiolbon Cbrooo-Zeiiincsier-iibrcn, felnit fcuirrcrsoi- 12 II. 5o kr. cin prakliifhe, gute, gcdiegonc Kcmontoirnhr, sog. KaUer Ubr, welche das Kxbrikat i»t, was mau tirli uur deliken kann ; Acriteo u. 1\'. Oeiitlichen eci. nichi genng empfobleu werden, denn e» sind eclatant« licweiie da, dan eine milehe Sirapaxubr nirht um eiue Sccnnde variiron darf l(\\".\|. ,, IS fl bokommt man die modernen Miliiirubrcn, leicht, sicrlieb, dabei uuncnt I ut it. ii. clrgant nud gcicbmackvoll, und wai die Hauptikcbe iit, sehr pUukIlicb und evact im gangé nud fabelhaft biliig ; su einer •olcliou Ubr bekommt Jedrrtnann eine imitirte , Sill.er ri.rk. lte modernen Ka.;on tammt (JhrscblOsscl, Ktul, Medaillon und f.iabrigem (iarantieschein Vur 19 11 <1 ei"c »il,,erno "ylindcr lilír mit cclitem Ooldreif sum Siiringeu, markom ilUI l^. H. II. Krysiallglaa, lammt Ketio u. Medaillon aui Talmigold n. (íaranliesoheia. \\TII1\' 1:» íwl<»r 90 fl \'\'io° ec,\', ""gll"1"® silberno Anker-Uhr, Bavonette mit Donneldeckel, 1,111 * \' WUVI -VV 11. fciuster Uraviruog, sammt olner ecbien Talml\|oldktte u, Oar.-icbein. V iii. 11 <\| \' in- echt engliiebe Silber- und fcuerrergoldete Cbronometcr-Uhr lammt Kotto. .^IJI 1U 11. Medaillon am Talmigold, Ledcrctui und Oaraniifx^oi.i^ N Ur 14 fl, dicseibe, bedoutend feiner, mit cinem orientaliichen Wegweiser. Nlil" 1(» nrlnv 17 fl cino M^.">gHsche Trinre of Walés-Krystallglas, Nlckclwerk in "UI "uu A< ecbtem, gediegencm Talmigold; diese Uhren babon sogar geg.u au- dere de:i Voriug, da» mau snlcbe uline ScIillUiel aufiiegeu kann; su solcben Uhren erbált Jeder eine Talmigoldkette sammt Medaillon und Uarantiescluin gratin. \\ 111\' 1\'i fl \'\'uu l\'"í\'\'iche gedicgene Talmigoldubr, Oylinder, neuesto Fagon, mit Doppel- II 111 V- u< Krystallgliitcrn, <» auch dss Werk gctchloiien iu sohen itt, lainmt Talmigoldkette, Medaillon und (iarantietrbcin. \\r 11,. itfloi1 17 <1 ci"° H"1 kleine Damenubr, ecbt Silber und echt vergoldei, sainmt lll "Ull II 11. einír cchl0l, Talmigold-Ualskotte und Uarantiescheiu. \\ 11.. 1 M 11 91) fl eiue echt cngliiche felnit fmervergoldetc sllberne Cl.ronometerubr mit iilll IU u. 11. Doppelmantol, fvimt emallirt, lamint einer fcinen ccbtin lalmigoldkette, MidiiHon nud (iaraulieichein. l\\lll\' 18 oílor 20 11 25 fl di0 ícin\',° •ilb<?rne cc,\'l engllscl.e Ankeruhr, auf t^UI lO t»Utl U. 6<J II. 15 \|i„binen ,»mmt feinitcr Talmigoldkette, Medaillon, l.oderetui und (iarantiesclielo. >, \\lir 9.0 11 9:» fl ei,lu »\'lt">rno ltomontoir-Ubr, olinc Schlassol aufiiohbar, sammt Talmi- 1>U1 U. II. go\|(,kette u„d Medaillon. jSur 23, 25, 27 fl. goldeuo Damcnlibr sammt Kette, Medaillon und Garantietchein. \\\|.\|. !l() 11 4-0 fl eino echt cngliicbo tilberne Kcmontoirnhr mit Doppeldeckel, »n »«• ^tv ii. garautirt und patoutirt. Nur 35, 45, 50 fl, eine echt eu.^\'inehc goldene Ankeruhr mit Krysiallglaa. Nur 60, 75, 100 fi. ®il°\| ffi,,e K°IJ«ne ltemontolrubr mit Krystallglas, 105 und Nur 200_300 fl. clndcnK(\'^ l«nK,i«chen Chrononwur mit Itemontor, Doppeldeckel WBT AuiserJcm alli irgendwo o/\'.\'cr von irgend Jemkndcn annoncirton Ubreniorten bllllger. Atelier für Reparaturen. i theuro Familien-Andenken, werden reparirt und wieder wio neu en mit ftjühilger (iarantie II I1/,, fl. 3, b hit 10 tl. Brleniohe Auftrftsíe rden gegen l\'ostnachnshmü oder Kíiiiendung de, lli-tragci liiunen Ul Stunden auigefilbri. Auf beiou-•es Verlangen werden auch Uhren und Ketten unter N\'achuabme lur Auiwahl nbersendcl und ÍUr i Nichtbehalteue dai (ield rctournirt. Meluc l\'/elie sind iteti niedriger als die niedrigiten «(iera\|\|, und stehe ich mit incn Aurorderungcn auf der llóho der /(>it. Ali.-, ille lu-ue Uhren síi beitellen wllmchen. Alle, die alte Uhren gegen neue umzutauichen wQnichen, werden geheten, sich au meinc PIIIL1PP FKOMM, Ulirenfabrikant, Roihenthurmstrasse Nr. 9. WIEN. ttf Mait mtr/te gciutu itie .1 dre»»e "Va Áiicjtcsi liinletinéiiy. A Cscngcry- és magyar-ntezaí klinker-ut fentartása vállalatra- levén egy évro bocsátandó, az ez érdemben megtartandó nyilvános árlejtés hatÁridejoill folyó évi oktober hó 10-ik napja, délelőtti 0 órája tűzetik ki. Miről az érdekeltek azzal értesíttetnek, hogy a fel tételek. alulírottnál megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1873. szeptember 19-én. Vágner Károly, s. k. 1161—S) .^•nács\'os. Haszonbérbeadás, Fftsö-1{tijknii levő korcsmáin mószársxákoin a luxiá tartozó «ij)tlb)tuk fiHil- 6a rdttel 1H74 ki január ulsAtöl keidvo ogyináauláii kúvetkoí.) báróin óvro, vagyis lH7t). iv vógeig ba-sxonbárbo adutik. A bóvobbi ártokozós nálam\'ssumólyuaon vagy luvól áltul eazkiiicőlliotő. Höffler Samu, 4~3) , tulajdonol. Tölgy- és cserfa-eladás. A nagy-kanizsai úgynevezett felső erdóni 400 öl hasáb tölgy és cserfa eladásának határidejéül folyó évi októbor hó 14-ike a helyszínére tűzetett ki. Krről a venni szándékozókat értesíteni van szerencsém. Nagy-Kanizsán 1873. szept. 19-én. / Belus József s. V. (1160-3) polgirmnter Wajdíts József, kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kauizsáu. NAGY-KANIZSA, 1873. október 0-én. 81-lk azam Tizenkettedik évfolyam. Zala-Somogyi Közlöny Ir Ulllttil ú: <téf irn . . a írt. í (« ím.... I , MIT.d é.re . 3 , rcrw ><> kr. I MrCi! 11 il j«l.»ytti. \| SV1LTTKBBEN j . . önkin 10 krin .»- » „zalamegyei gazdasagi egyesület \'.flUKk fel. . Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a ,,n.-kanizsai keresked. s iparoank" ugy a .Zala Somogy" HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. gőzhajózási részvénytársulat •f .....•q; * A lap nt\'ll \'ini részét \| j lllíté koflcfflínyek a • i furkrutóhez,— : inyagt rútzét iüíté \|j ( konumuuyrk pci"S • kiaúóhoi ténncr.iTrt in-tézendék: NA0Y-KANIZ8A laiHc»k»: Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. KI.tlriZF.TKHI FKKHIYXK „Zala-Somogyi Közi." 1873-ik évfolyam iV-ik évn-gyedére. Előfizetési ár: A soproni kereskedelmi- és iparkamara fii Jelentése az lS?2-dlk évről. Kereskedelem. (K.lytat ieff A kamarai kerületnek sortés kereskedése sz. klr. városában ván összpontosítva. Az évi forgalom e piaezon 400,000 darabnál több. Ennek bizonyságául csupán felemiitjük, hogy a délies, klr. szab. vasúti társulat forgalmi kimutatása szerint 1871-ben lajta-sz.-miklósi végállomásnál 397,659 darab sertés lett. kivivé, mely mennyiség általán a soproni piaezon vétetett. A vágómarhávali kereskedésre nézve is Sopron jelentőséggel bir, miután magukat jó marhával ellátandók, a vevők nem csak a környékből, hanem a bécsi piaczról, majdnem egész Alsó-Ausztriából és Stájerország egy részéből itt összsereglenek. Az évi forgalom mintegy 80,000 darabra rug. Végre a közlekedési eszközök, mint a kereskedelem kiegészítő tényezőjéről kell kissé hosszabban értekeznünk. Mind a magas kormány, mind a tör-véuyhozó testületnek a vasúti hálózat kiegészítése körül kifejtett nagy gondja, nem csak félre nem ismerhető, hanem e tekintet ben annyi tétetik, mint alig más országban. I Ezen kamarai kerületben is a forgal-mi vonaloka gyór-grácziés fchérvár-gráczi, I ugy a báttaszék-dombovár-zákányi fontos vonalakkal szaporodott. Továbbá az 1872-ik évben két.fófon-tosságu engedély lett, és pedig a gyór-sop-ron-ebenfurti s sopron-pozsonyi (vágvölgyi) vonalok építésére adva. De miuó az egyéb közlekedési eszközök, a közutak állapota? Ezeknél — sajnos — inkább hátramaradást mint haladást keli constatálni. Az c körüli panaszok általánosak és alaposak. Ugyanis sajnálatos tény, hogy Magyarországban a vasutaknak folytonos szaporodásával a közutak meuthetetlen elhanyagolása mindinkább észrevehető lesz. Azonban a vaspályák és közutak egymást ki nem zárják sőt ellenkezőleg egymást kiegészítik és egymással szoros, kölcsönös összeköttetésben állanak. Jó közutak nélkül szakadatlan s élénk forgalom, vasutak nélkül a termelés, ipar es kereskedelem felvirágzása nem képzelhető. «, Magyarhon mai nap még kiválóan fíild-mivelési állam ugyan, a mi azonban ki nem zárja annak lehetőségét, hogy iparüzó állammá legyen, mivel minden alapfeltételek bőven meg vannak és lételünk kívánja, hogy minden eszköz felhasználásával az/á váljék. A nyerstermények bősége, a kiváló földrajzi fekvés a déli és keleti tartományokban való piaczczal, hajózható folyamok, szóval minden arra mutat, hogy az ipar és kereskedelem felvirágzására kívántatott minden kellékkel birunk, ha a jó állapotban tartott rendszeres közlekedés a helyi forgalmat az évnek miuden szakában lehetővé teszi és biztosítja. Minő fennakadásokat okoz tartós esőzés alkalmával az utaknak hetekig tartó feneketlen állapota ? Mily tömérdek áruk maradnak gyak-ran a vasútállomásoknál hetekig összehal- 1 niozva, s mennyi áru romlik cl a raktárak elégtelensége miatt? Minő menthetetlen módon lesz a vonós marha kinozva és minó idő és munkaveszteség származik abból, hogy a fuvarosok csak késedelmesen tudnak a feneketlen utón haladni? Az angol közmondás: „az idő pénz* nálunk — sajnos — még meg nem értetett. Minden mivolt egyénnek kötelessége az ország jólétén munkálkodni és a felett őrködni, hogy a jobb jö vőnek főelemei közöny és mulasztás által ne veszélyeztessenek. — Csakis a termen} oknek és iparos készítményeknek gyors értékesítése képes az ország jólétét emelni. A sikeres fejlődésnek ezen alapfeltételével azoubun uz országnak legtöbb utái sajnos elleutétben állanak, és valóban ideje már, hogy e tekintetben jobb állapotra vezető fordulat történjék. Ez érdemben a kamarához számoí panasz érkezett; azonban nem bocsájtkoz-hatunk az egyes panaszok ismétlésébe,\') mivel mint általánosan elismerve van, az összes közúti közlekedésnek ujjá alkotása kívántatik, mi csak okszerű rendszernek felállítása által lehető. Es ezen fölül a közlekedésügyi magas ministeiium már tervet Is készíttetett, mely az országgyűlés által helybenhagyatott és mely szerint a közúti közlekedésnek reformja eszközlcndő lesz. Nem titkolhatjuk ugyan cl, hogy ezen tervnek végleges keresztülviteléig hosszú idő fog eltellcni, miután e tekintetben igen sok a teendő, de azért a kezdetet is örömmel üdvözöljük, mivel valahára a javulás kilát&sba helyeztetik. Egyet azonban nem mulaszthatunk cl a magas ministerium különös ügyeimébe ajánlani. •) Ka irányban a kamara már ii(nételt cloter-jeatti\'fckvt tett, d<j mlu6 (ikerrel 1 Tény, hogy a vasúti állomásokhoz vezető utak korán sem részesülnek a megyék részéről azon ügyelőmben, melyei igényelnek, sót tány, hogy számos gyorsan keletkező vasúti állomáshoz, melyek hivfttva lennének nagy mennyiségű javakat felvenni, rendes közlekedési utak nem is léteznek és hogy az évnek több hónapján át meg som közelíthetők. A megyéknek tollát komolyan meghagyandó vohia, hogy e tekintetben kötelmüket teljesítsék, az ország érdekeit megóvják, a közmunka-cró fel használásával vasúti állomásokhoz vezető utakat létesítsenek és azokat jó karban tartsák. A kamarai kerületnek sok vidéken ily utak aránylag csak csekély költséggel előállíthatok lennének, mivel az útépítési anyag legközelebbi szomszédságában is kitűnő minőségben megvan; csak egy kis helyes értelemmel párosult jó akarat kívántatik, és sok történhetik. Valóban csodálandó, mily nyugalommal nézik a közigazgatási hatóságok még oly megyékben is, hol a lakosság a közmivcló-riésnek viszonylag elóhaladott fokán áll, hol kereskedelem és ipar hathatósan mozogja közlekedési utak pusztulását, a nélkül, hogy az ellen legkevesebbet tennének. Ezek közé kell számítanunk Sopron-megyét is,hol tényleg oda jutott.hogy a nem jelentéktelen nogymártoui vasúti állomáshoz vezető ut a nedves őszi és téli időben hetekig járatlan volt, hol a megyei utak is oly sanyarú állapotban voltak, hogy az azokoui közlekedés majdnem életveszéllyel járt. - Nézzük csak egy kevéssé Angol-, 13el-ga- és Németország közlekedési eszközeit, vagy csak pillantsunk egy kissé austriai szomszédaink utaira és természetesnek fogjuk találni,hogy ott a kereskedőiéin s forgalom oly óriási terjedelmet, vőn. Az ehhez kívántató feltételek nálunk is meg vannak és ott sem dobta az anyatermészet c javakat az emberiségnek minden Egész évre 8 frt, félévre 4 írt, s évnegyedre 2 frt. TÁRCZA. Hogyha.... Hogyha gyémánt Volnál Unyka Kebelemre foglalnálak ; Hóna volnál, — búi aiiremre TUinélek (01 bokrétának. Letépnélek A kik ígtSI Ha ragyogá csillag volnál ; Angyal lennél, elmertugnék ÁUiellemOlt bfiv-arciodnál. Nem Tagy gyémánt, Kína, csillag, Nem vagy angyal, UdvOoégem I Hagyogá nap vagy, — de fényed Máinak ragyog, uem énnékem. BRUCKNKR KÁLMÁN. Világtárlati körút. - - Bebarangolta : llunui/l■ - -(Folytatás) Ét ezzel a keleti szárny mogtokintését ia bevégeztük volna, ha ígéretünk szerint vima nem térnénk hazánk kiállítási csarnokába. Tudjuk ait, hogy kötelességünk lett volna először betekinteni, mert minden Állam lakosaira nézve saját hasijának kiállítása bir első •orban kiváló ieUutőséggel; de nem tettük ezt azért egyfelől/ hogy időt nyerhessünk a bővebb \| mogtokintésro, más fölél pedig, hogy omléke- i 1 zotünkbon annál hivobben megőrizhessük. I Midőn a magyar kiállítási csarnokba lép-i tom, egész testem remegett. Visszaemlékezve a j látottakra, szintúgy folsóhajték : szegény hazám kénes leendesz-o a felcsigázott kíváncsiságot I valamennyiben is kielégíteni 1? — Amennyire j \| féllom, amonnyiro reraegtom belépésemtől, ép oly igen ellettem ragadtatva már az elsőszétto-kiutés alkalmával. Keblem dagadt, szivem minden egyes tárgy megtekintésénél hangosabban vert, mert láttam, hogy bofognak toljesedni az iró ama szavai: . KeljOtt a nap a hatámnak K.lkell virulnia I" Hüszke vagyok reád oh szép hazám I---- ! lla kiállításunkon körültekintünk, mint hazafiakat kiváiólag érdekel annak észlelése, hogy huzánk miket volt képes közszomléro tenni ; és hogy a kiállítás egészben ugy, mint rész-, létéiben mikéut veszi ki magát alakjára s iparos \| értékére nézve más államok kiállítása mellett. Ezeket illetőleg a magyar tárlatról nem mond-. \' hatunk egyebot, mint azt, hogy csinosan mutat ugy az iparpalotában, mint a többi helyoken. j A magyar kiállitást képező tárgyak következő , téren vannak felállítva: I Iparkésxitményoi csopurtozatosan a fő-palota két oUlulctarnokiban s ai ozok között levő főhajó részében. 1 (iazdászati terményei s az ozekot értéke- I sitő gyártmányok a gatdatígi ctárnok keleti részében. Erdészete, mely különösön gazdag és szép, a m. kir. állami erdötzeti pavillonbun, moly \| körül csoportosulnak a székely, szász, tót, oláh ■ paraszt házak. Gépei a gipciarnok keleti VVrén. A művészet mutatványai k mUvézzeti eiarnok déli végén. Lépjünk bo a főpalota nyugati kapuján. Első, mi ligyolmünkot -magára vonja, a honvédelmi ministerium által a leghűebb utánzással kiállított hoHvidcioportoiut. Gyalog, lóháton, különböző tegyvornomokkol látjuk magunk előtt torraésotes nagyságban a magyar szabadság egykori harozosainak hadutódait. A zászló és ágyú sem hiányzik, ugy hogy ar, ido-gonnok, ki hon védőink czélszerű felszereléséről csak itt-ott olvasott valamit, tökélotcson tiszta éa kielégítő képot szolgáltat o dicséretes szorgalommal kiállított csoportozat. Mint kiváiólag magyar kiállítási czikkok, tigyelemro méltók a miskolozi, kecskeméti és szegedi stb. magyar szűcsök kiállításai, melyek közül az igen szép subák, szűrök emolondők ki. Déli irányba haladva csjnos porczellán kirakatot találuuk, molyok Fischer.Mór herendi gyárából kerültök ki, s molyok n inVgyar iparnak nomcsak dinzéro válnak, do annyira közszemle tárgyai, hogy — mint moudják — király ő Felsége s a „királyok királya" is kísérőtök kol jó ideig időztek ott. E mellett méltó helyet foglalnak el a budapesti „Flóra gyár" által kiállított stoarin-gyortyák, melyből egy magasra felnyúló obeliszk van készitvo, tetojén női alakkal. \' A bámulat egyik tárgyát képezi Ilolliindor József budapesti mflesztorgályos tajtpipája. A la-pokbau közelebbről sokat beszéltek arról, mintha az első tajtpipát magyar ember készitotte volna. En sem egyik, sem a másik párt mellett uom tartok, do hu ez ogyotlont megtekiutjük, ugy látni fogjuk, hogy ezen iparágot a legogyszo- ■ ) rübbtól kezdve egész a művészet legnagyobb tökélyéig u mugyar ipar (ejtette ki. Hózta Lnjot Budapestről saját gyára vegyészeti torméuyoit kis üvogüókpkban ízléssel állitá össze. Már messziről föltűnik ogy érdomjolekkel ^ földíszített papír- és irószor kirakat, melynek tulajdonosa nem más, mint a szorgalma-, munkássága által általános olismerésbon részesült Poinir K. Lajot. E» ama trachyt-gyüjtomény, mely termé-szotes rendszer szerint osztályává és ízléssel összerakva egyike a tigyolemgorjesztőknek, mindenki oló\'.t elárulja az avatott szaktudóst,tir. Szabó Jótzej egyetemi tanárt. Szép versenyt látunk a karton-festő ipar szemléleténél, hol különösön hárman igyekeznek egymást fölülmúlni, do i^indhárom kiállítása oly meglopó, hogyha a három közül csak egyet akarnánk kitüntetni, érőmmel megajándékosni: könnyen Párii helyzetébe juthatnánk. ^ három: a budai „GoldborgerMélo fostőgyár-, az „Első budai kartonfestőgyári részvénytársulat-és Felmayer IitvAn székosfejérvári iestőgyáros kiállítása. A ezukrászat romekét meg Kugler Henrik budapesti ezukrász mutatta bo, ki valódi mű-ízléssel készített egy kis pavillont czukorból, földíszítve különféle szinü és alakú ezukorsü-töményekkel. A selyem, bársony s caschmir női öltöze-tok, shawlok és palotok Altér és JCiei pesti divatáru kereskedők ízléséről tanúskodnak. Kitűnő s valóban mesteri mű lSudapest azon térképe, moly a legkülönbfélébb szinti gyufákból ugy van összeállítva, hogy himsésnek fáradozás nélkül úgyszólván Ölébe, — nem! hanem az emberiség felismerte szükségét annak, hogy alkosson. Ezen felismerés nálunk i&kivántatik, ha magunknak a mivolt nemzetik sorában helyet akarunk biztosítani; mert ha ezt fel nem ismerjük, akkor nincs kizárva annak lehetősége, hogy az idő áramlata az örök természeti törvény szerint fölöttünk napirendre tér át. A hitelügy kamarai kerületünkben ferde ösvényre jutott. Jelen jelentésünk be-• .ezetésében az engedélyezési ügy szédületes volta iránt nyilatkoztunk, és hogy ismétlésekbe ne essünk, itt csak egyszerűen consta-tálni akarjuk, hogy tudtunkkal kamarai kerületünkben van 16 bankintézet, melyek közül 6 Sopronra esik, 24 takarékpénztár és 26 úgynevezett segéfc- vagy hitelegylet. Rendes viszonyok közt ezen számok fejlett forgalomnak és előhozott jóllétnek örvendetes jeléül vétethetnének ; de ez tényleg nincs igy, mivel számos hitelintézet létezését nem az érzett szükségnek, hanem az uralgó állspitási szédelgésnek köszöni eredetit ; és mert sok közülök, mert lételük ndh alapszik szükségen, ismét eltűnni fognak, de majd csak akkor, ha ezerek általuk károsittattak. A hitelintézetek engedélyezését jellemző körülményt kell még különleg felemlítenünk, mert véleményünk szerint abban a közönséget sújtható veszély fekszik. Csak ujabban felmerült szokás szerint a börze-ügyletekkel foglalkozó bankintézetek feljogosittatnak t-^ék-betéteket elfogadni miben a betevő V"\'-önségct fenyegető veszélyt látunk. Felfogásunk szerint a betéti üzlet kizárólag a takarékpénztár és takarékegyletek számára lenne fenntartandó, melyeknek ügyköréből alapszabályaik szerint minden kockáztatott üzlet kirekesztve van, és melyek részvénytőkéjes tartaléktőkéjével, valamint biztos tókebetételeikkel a szükséges biztosíték nyujtatik, mi, tekintve a takarékbetétek természetét, megkívántatik. Ezen biztosítékot a bankintézetek, melyek speculatioiialis és tőzsdeügyletekkel foglalkoznak, ezen ügyletek változékonysága és a velük járó rpndkiv.üli koczkázatnál fogva, nemcsak nem nyújthatják, hanem a betevők válságos időkbeu egyenest veszélyeztetnek, sót megtakarított pénzüket teljesen el is veszthetik. Minő következése lehet az ily katastrophának nem egyedül gazdászati, hanem politikai szempontból is az országra nézve, azt nem akarjuk közelebbről fejtegetni, mivel közelebbi megtekintés mellett amúgy is minden gondolkozó ember szeme elótt lebeg. Ez oknál fogva a bankintézetek részé-rei ily jog megadásának határozott ellenei vagyunk. Daczára annak, hogy az iparügy terén az utóbbi években valóban nagy erőfeszítés fejtetett ki, ugy mindamellett annak egyéb ága — a földhitel, majdnem teljesen figyelmen kívül hagyatott. Igaz, hogy a szédel- Zalamcgye vlrlllscl 1873-ik évben. (Kolytatáa.) Kozáry Farkas Zala bér Vizlondvay Isiván Gelse Szép Sándor Csáktornya Vértosy Iván Kosziholy Bezerédy Klek Bozeréd gésnek s gazdagodási kórnak időszaka, mely lUumzottor Vinczo Sümegh I a népességnek majducm minden rétegét ma- j llanny Imro Balaton Magyarod \' gával ragadta, ilyszerü szilárd gazdászati Zombor Foroncz Kanizsa i üzletre nézve nem volt kedvező, de remény- Koller Ferenc. Alsé-l\'áhok i ..... ... 1 Uarcza .Sándor Ls.-Kundok leni akarjuk, hogy jövőben ezen nagyon 1 I elhanyagolt üzletágra több figyelem fog for-j dittatni. Kívánatos és az ország iparos fejlődésére felette előnyös hatással lenne, ha a \| nagy pénzintézetek felismernék, miszerint ■ jobb lenne, ha a helyett, hogy szédelgő üz-\| letekben részesülnek és ehhez kötik mind intézetüknek, mind megbízóiknak léteiét, i jövedelmező iparvállalatokra támaszkodnának. Bár volna ez már igy, akkor Magyarország jövője biztosítva lenne. Midőn a tisztelettel alulirt kamara 1872-diki fójelentését ezennel a nagymltsgu miuisterium elé terjesztő, egyúttal annak kegyes figyelembe vételét kéri. Kelt Sopronban, 1873-ik évi april havában. U t 6 i r at. Mielőtt ezen alázatos jelentés sajtó alL : bocsájtható volt, kiütött a rettentő mérvben \| pusztító bécsi börze-válság. Igy tehát előbb ; mintsem gondolni lehetett, valósult az, mit ! az őrjöngés üzérkedésnek és alapítási düh-í qek következményéül jeleztünk. Sopron és j kamarai kerületének több helye a legsajno-; sabb tapasztalatot tették, a legnagyobb vesz-1 teségeket szenvedték. Oly bankok, melyek \' feltétlen bizalomban részesültek és melyeknek 1872-ki mérlege szédítő szánufa\|t mutat, azóta megbuktak, bukásukkalTzernyi ( szorgalmas kéznek megtakarított pénzét megsemmisítvén és legjobb lfirnek örvendő \' czégeket feneketlen mélységbe rántván. Az \| ennek folytán beállott nyomort nem akarjuk j közelebbről leírni. Jelentésünk tehát köz-rebocsájtásának idejében sok tekintetben az események által túlhaladva lesz, mindarucl-i lett azt változatlanul a nagyméltóságú ini-: nisteriumhoz felterjeszteni véljük, miután az 1872-iki évre terjed és ennek viszonyait, volt igyekvő tárgyalni. Kelt Sopronban, 1873-ik évi május havában. TÖPPLER KÁROLY, SCIlINDIiKR FERENCZ, ft. kr. 499. 40 482. 26 481. -478. 90 478. 3 •170. 61 461. 70 456. 25 454. 43 451. 82 449. 80 448. 93 Merkly\'Aninl Szont-Mihály Hegedűs Károly Ságod Königmnyor Karoly apát Égerszög 440. 42 Nóvák Károly lelkész Nodoliui 415. 42 Fábiánics Ignácz Misefa 415. 1 Blau Pál Kauizsa "406. 5 Taráuyi Mihály Cs.-Hendek 404. 40 Láposi Márkus lelkész Poriak 398. 20 llerger lgnáez lelkész Szt-Györgyv. 396 — Kreiner Imre Alsé-Fakos 893. 74 Lowiugor Ignácz Kauizsa 387. 80 Horváth Lajos lolkész Csáktornya 384. 18 Sax Arnold M. Szerdahely 383. 28 Vasdéuyey Lajos I\'. Kozmadombja 378. 66 Horváth György Csáktornya Molnár István lelkész Szoboticza Euglündcr Lajos Kauizsa (jaal Endre Galsa s Hosztéd Stern Farkas l\'akod Gyömöroy Vinczo Sümegh Vagner Károly mérnök Kanizsa Leszuor Henrik Kanizsa Dr. Takács János Sümegh 377. 12 373. üti 372. 35 370. 27 369. 37 368. 6 307. 34 364. 96 364. 88 Konkolyi Ambrus lulkész Tapoloza 363. 30 ^Pféssburger Jakab Kanizsa 362. 28 Fogler József Szécsi-Szt-László 360. 69 Szabó Itnro Al. l\'us.zUkovecz 359. 78\'/j Orosz l\'ál Bonczodfold 355 2.V/» Molnár György ügyvéd Égerszög 354. 68 Báré Berg Güutler Dobrat\'old 353. 20 Tamás Feroncz Letenyo 353. 4 Lasky Feroncz Keszthely 351. 26 Szélesy Dániel Szegvár < 344. 7 Kovács Károly Zala-Egerszeg 33\'J. .8 Wlassic* Antal ügyvéd Kanizsa 337. 96 l)r. Grész János Zala-Égerszög 323. b8 Forster György Csáuy 323. 7 Scherz Albert Kauizsa 320. 78 Bogyay Máté Sármellék 318. 80 Báró Guzicli Alajos Kaszaháza 318. 32 S/.erpák Sándor 2-ik hegykórülot 317. 45 Köves Péter Folső-Eőrs 315. 13\'/, Vasdónyov Autal Felső-ltajk 313. 88 Horváth Mór kamarás Szt-Mihály 313. 80 Sáska Imre Zala-Lövő 312. 68 Neumann Antal Hervátfa 309. 58\'/a Nuukovics János Gétyo 308. 79 Lisziák Feroncz ügyvéd Porlak 305. 92 Fehér József lelkész Sümegh 304. 96 Martiukovics Károly ügyv. Kauizsa 303. 68 Skublics Zsigmond Zala-Égerszög 301. 87 Grünhuth Fülöp Kanizsa \' -300.84 Isoó Alajos ügyvéd Zala-Egerszeg 299. 74 Szadár Feroncz Csáktornya 299. 68 Löwingor Ignácz Kanizsa 299. 45 Lovák Károly gyógysi. Kauizsa. 296. 58 Ujváry Illés Kanizsa 293. 57 llaydon Mihály Kigyácz 291. 52 Botka László llaliót 289. 55 Baán Kálmán Szabar Ti bolt Jáuos bérié Batyk Horváth László mérnök Lonti Smodics Elok M. Szerdahely Osztorhueber Ágoston Gógánfa Czigány Károly ügyvéd K. Eórs Babóohay János Kanizsa Saáry István Diszel Baán Forencz Barabásszcg Kollárics Henrik bérié P. Edorics Csigó Pál Gulács Kuzsics Károly ügyvéd Egerszeg Barcza Kristóf Cs. Kondok llaudlor István Zalu-Egerszeg Győrffy Dániol Kövoskálla Gyömóroy Gáspár Gógánfa Koch Mihály ügyvéd Kauizsa Petlauovics Mihály lolkész Csehi Dr. Krazsovecz Ignácz Csáktornyi Filipatics Károly Letonyo Miksics Gyula 2-ik hogykerület vKoljrt. kOratkeilk.) ft. kr. 283. — 282. 93 274. 50 268. Ü5 265. 69 260. 8 259. 88 257. 75 267. 67 264. 39 253. 17 262. 44 261. 5ti 250. 3ti 247. II 247. 29 245. 9ü 245. 86 243. 57 243. 33 243. 22 Hírek. — ö Felsége huszonöt éves uralkodásának megüuneplése czéljából a bécsiközségtanács szeptember 30-án tartott ülésébon a kővetkező számos aláírással ellátott inditváuy terjesztetett elé : Deczember 2 án huszonöt évo lesz, hogy ő felsége a kormányra lépett. Ausztria fővárosa, moly a császár uralkodása alatt példátlan gyors fojlődéssol a modern nagy városok egyik legszebbikévé küzdötU föl magát, Bécs, melynek lakossága ozon uftlkodónak köszöui az ő önállóságát, biztosító szervezetét, s benne az alkotmány legmagasabb védnökét, az iskola megszabaditóját ós pártfogóját ismeri és tiszteli, a közeledő emléknap alkalmából nem fogjn elmulasztani és el nem mulaszthatja kifejezést adhatni azon hűség és ragaszkodásnak, molyok által hatszáz év óta füloldhatlan kötelék képződött városunk és az uralkodó család között. Alulirottak tehát polgártársaik lelkes hozzájárulásáról már előro biztosítva érzik magukat, midőn a sürgős indítványt teszik: 1. A község-tanács határozza el, hogy a császái; ő folségo trónralépte huszonötödik évfordulója alkalmából ő felségének Bécs város* szerencsekivánata é« hü ragaszkodása fejeztoW-k ki a város képviselő testülete által. — 2. Hogy ez tűiként történjék, az iránt a jövő közgyűlésből kikUldeudü kilencztagu bizottság lesz hivatva javaslatot torjesztoni elő. A közgyűlés elfogadta az indítványt. — Kinevezések. A kir. iguzságügy-miuister u uagy-kanizsai kir. törvényszékhez aljegyzővé Lovák Edo díjas joggyakornokot,továbbá a keszthelyi kir. járásbírósághoz Kiss Károly dijjas gyakornokot* a letonyei k. járásbírósághoz Hajgató Lajos ugyanottani szolgabírói írnokot, írnokokká novezto ki. — A kélten regény tár első füzoto megjelent, kiadók a Doutsch tostvérok. Ara 20 kr. Az első füzet Szentesi Rudolftól .Budapesti rejtelmek* czirnü érdekes regényt kozdé meg. — A szombathelyi r. kath. felekezeti iskolánál folállilott uj Unité-állomásra Glazer \' Gyula zala egerszegi Unité neveztetott ki. — Oéresy Ilonka, a kis komáromi kir. postahivatal gyakornoka, a postai szakból a vizsgát okt. 6-én a kanizsai kir. postahivatalnál dicséretes sikerrel letette. lehetne Urtani, és a melyet Leitner é« (Irllnwald budapesti gyufagyárosok készítettek. Zsinór, gomb, paszománt és szórfonái Hchön Jákob gyárából- s a losonczi posztó- és gyapju-divaUru összehasonlítva a más állami hason csikkekkel, bízvást vorsenyezhotnok. A pazarfényü selyem és bársony bevonatú bútorzatok, melyeket nagy választékban a fran-cziák mutatUk fel, versenyző mesterre akadtak Hol Fman budapesti kárpitosban. A magyar só- és kőszén bányászat büszko hirdetői a salgótarjáni kőszénből készített kis pavillon és a máramarosi sóból készült 5 Öl magas oszlop, közepén czimerünkkel. A tizedes mérlegeknek — mondhatni — páratlan rakUrát 8ehuk N. és íár«« (Budapestről) állították ki. \' A vasöntödék tulajdonosai közül legszebb • példányt állított ki 0«ll Antal a fővárosból, mely nem egyéb, mint ogy 4 emeletes házhoz való lépcsőzot, márvány kő lépcsőkkel és vas állványokon. Az óramAvészet legszobb remekét A\'rá/Ai .Sámuel ponti éragyárnok állitá ki, ki a londoni és párisi kiállításokon is kitüntetésben részesült. A jelen bécsi világUrlaton több nagy művön kívül, melyek között néhány astronomikus óra van — 17 négyszögű Üvegtokot állított ki. Ezok mindenike egy-egy érainAvet tartalmaz és oly gyűjteményt képeznek, mely az órásművészot elméletét és fokozatos fejlődését muUtja, és a melyről azt ipondják, hogy: .inkább a művészetet, mint a kezművet képviseli", —- s melyet a svájci biztos mogakart venni a svájci óraműves iskola számAra.\'Ez iparág kiállításánál még általános elismerésben részesült Hrauns- \' 1 oétier szegedi óraműves, kinek kiállított tár-\| gyairól a német lapok is dicséróleg szólottak. I Gyönyörű plitsztikai tervet készített a fiumei 111. kir. tengerészeti hatóság, mely az { építendő kikötői tárja fel. \| Felkeli itt említenem még egy igénytelen, j de r< ám nézvo nagyfontosságú tárgyai, nndy szerényen húzódik meg egy sarok bau. Ot liosz-sru év szép s keserű emlékei kötnek (ím helyhez, honnan az felküldetett; öt éven át eltem kenyerét (czipó) azon gazdaxáguuk, melynek épületein uzon tárgy mint czimer — díszeleg; öt évig élvezém u deáki élet gyönyöreit; ót éven át hirdeték tanáraim alapító tulajdonosának, a protestantismus előharczosának-, fárad-hallali bajnokának-, erdély aranykora létcsitő-jénok-, a feledhetlon emlékű HirthUn Oibor fejedelemnek dicső tetteit I Mondjam-e, hogy o tárgy nein lehet más, mint az erdélyi nagy-enyedi ev. ref. főiskola czimoro, mely meglepő szép hímzés és két hattyút ábrázol, melyek szemben állanak egymással és nyakuk nyíllal vapnak keresztül lőve. E czimer eredetéről azt mondják, hogy egy alkalommal, midőn az emiitett fejcdolom sétálni mvnt, egy tóban két hattyút pillantott meg, molyok mint két ga-lamu, egymást csókolták. Nyilat vesz elő és lövéso olyannnyira sikerült, hogy a két madarat nyakukon át összefűzte. E szerencsés véletlonnok annyira megörült, hogy azonnal czimereül fogadta, s máig is ama nagy alapítvány, moly emlékezotét nemzedékről nemzedékre adja át, kapuján és hivatalos pecsdtjoin őrzi. Jfo * Költőink réges-rejfen zengedeztek már hazánk nevezetességeiről, do a mi hirünket legmesszebb olvitto, s miről annyi százan éne- keltük nem más,mint: .a jó bor és szép leány.* Az első a „Koat-llallo"ban szép tért foglal el és igyekezik hírnevének megfelelni; a másodikat Schrtcker pesti fényképész mutatá be gyÖ-\' nyörüen rendezett szekrénykébon, melyek — nem mondunk sokat akkor, ha így vélokedűijk ^ ritkítják párjukat. Nemcsak fényképészetünk \| előhaladását, a művészet tökélotosedését, hanem { 25 gyönyörű arezot mutat be a világnak, mely i kis hölgykoszoruról elismerőleg nyilatkozik a ; küllőid. Többek között 0 csokorban láttuk a két /YáíA bárónőt, kik .— mint tudjuk — különös ulőszerotottol viseltetnek a balaton-füredi .Szerotetház" iránt, s a fürdői idény alatt igen sokszor személyes látogatásokat tesznek s részt vesznek a kicsinyek ártatlan örömeiben. Igen hosszura nyúlnék barangolásunk, ha minden novozotességot osztály uukban elő akarnánk sorolni. Ali tudjuk, hogy mindazon olvasói e lapoknak, kik a kiállítást nem láthatták, különös érdeklődéssel visoltetnok mogtudni: váljon foltün&t okoztunk-e a világ olőtt? sőt még szerotnék tudni azon iparosaink nevoit is, kik igyokozetük és szorgalmok álul nemcsak önmaguknak, do iparunknak is hirnevet szereztek V mi a jelen század uralkodó cszrnéjí szorint a legszebb tott, a lognoinosobb áldozat, mit egy honpolgár hazája iránti haUrtalan szeretetének jeleül felmutathat. Az első kérdésre legyon elég azon felelet, hogy Bécsben is büszkék luhqtünk nemzetünkre és hazánkra! — A második kérdés sokkal terjedelmesebb fololetot tételez fel, semhogy megfejtését o lapok szük koroto megengedné. A magyar ipar hazai szükségleteit igyekezik fedezni egyfelől saját jpara álul, más- felől egyet mást eltanul az angoltól, francziától, némettől s más egyéb noinzotoktől azért, hogy ez elsajátított iparos ismeretek által őstermeléseit képes legyen akként elkészíteni, hogy azok \' világkereskedelmi kiviteli áruként szoropclhcs- A magyar kiállitáa arról Unuskodik, hoo-y az őstermelés hazánkban hogyan áll, s \' miként tudjuk azokat az iparos szorgalom által tökélotoabiteui és értékesíteni? — továbbá micsoda iparágakat sajátítottunk el és hogyan tudjuk azokat kicsinyben és nagybau kezelni ? i — végro hogy iparunk a képzettség melyik 1 fokán áll V Ezen körülményekhoz képest tehát a magyar kiállítás legfőképen ország- s népismerte-I tési jelentőséggel bír, és mint ilyen a gazdasági s házi ipart, -a népnevelés fojlosatésére szolgálÓM^ s tényleg meglevő eszközöket, — a honvédelmi^ szerelvényeket stb. tanulságosan isinortotőlcg állítja a magyar művelődés viszonykit s állapotait észlelni igyokező látogatók elé. Első helyen áll minden toki«itetben a közokutási munkák és felszorolvényok gyüj-teméuyo, miért is olső kitüntetésben részesültünk ; továbbá az épitészoti s mérnöki dolgozatok; a zonészeti, tudományos, vegytani, nyomdászati, fa, üveg, edény, butorzati s ruházati iparozikkok tömegességük, szépségük és jóságuk tekintetében. Föltűnhetett olvasóiukuak az, hogy a tanügyről álUlábau sehol sem tettünk emlitést. (Folyt. kOretkeaik.) __ A hírlapokban gyakran olvasunk J j«i.i iparlovagokról: hogy ezek melleit a ,kniánYoauők so hiányozzanak : mi is bemu-Tt.k eg? lovagod. Mezei József Sarkad köz-• \' lakos mull hó 19-éu.a nugy-k«tnizaai vá-:öu. Búzája eladása után 11 óra tájban a • buta pi»«on egy polgári öltöny bon lovó, közép etU sovány, barna képű nő szóntá meg ót hsngon, hogy neki valami jót mondana. M zei kérdést intézett hozzá. A nő előmutat egy \| VictorU Kog\'na" köriratu s képű, másik felén Mtfoiü saaaal ellátott s aranynak novezett pénzt, , felemlíti, hogy 6 ilyet 15 darabol talalt, de nem m.\'ri azt beváltás végetl senkihez vinni, mert l»Uil hog>\' fogják elhinni és tol-!,Uá"\'l védolandják. Kinálta volök M-seit s moDift. hogy a 15 darabot 20 inért átadja uoici jóllehet darabja i) frtot ér. Mezei sokalván » kért összeget, csak 6 frt 74 krl ígért, mire a „A ezen szavakKal: „legyen szerencséi vele !" átovuilá H ló darab aranyat. Nem lett volna rósz gscheft, hanem azerenciétlenségére felvilágosították, hogy a pénzdarabok hamisak. Azonnal jelentést tett és a nő köröztetéae elren- doltatott. . , _ Csillául\' La*lo, ministeri tanácsos s Zala-Égerszög kerületi országgyűlési képviselő hofszabb időro az állami legyintézetek vizsgalatára távozott a fővárosból. — La«xtonyd\\közaogbon közelebb a villáin lecsapott és a nagy eső daczára két épületet elhamvasztott. Emberélet nem esett áldozatul, csupán egy asszony lőn könnyen megsebesítve. ,,\',,. — JjiHXt Ferenc jubilouma alkamiával készítendő arany babérkoszorú költségeinek fedezéséhez szerkesztőségünknél ujabban begyült: Inkoy-Uittó Ágnes és Bittó Aranka ő nagyságaiktól 5—5 írt, Mihály J. Endre kir. tárirdatiszt úrtól 1 frt. üsszeseu 11 frt. Fogadják világhírű hazáuktia iránti lángérzelmök figyelmes tanusitásaért hazafias köszönetünket! Az előbbi számunkban jolzett gyűjtéssel (ösz- \' szesen 16 forintot) postailag ilfetó helyre elküldöttük. — Ar.daynó asszony bonső hálás köszönetét jelenti általunk a nagy-kanizsai iieinea érzésű közönségnek, hogy súlyos betegségében oly meleg részvétet tanúsítottak irányában. — ÖnyyllkOMáy. l\'ichler Imre, 32 éves rom. kath. vallású, f. hó 7 én éjjel Bach-raoh Gyula Csengory-utczábau levő deszkake-reakedétro használt kertjében egy körtefára magát felakasztá. Hosszabb idő óta botegeske-dott, s e betegeskedés átülte elszántság vezeté őt a gyászon tolt véghezvitelére, — A nayy-kanlxaai dalárda f. hó 7-éu tartotta meg táuczczal egybekötött dal-es\'.élyét. Az efiélyről, miután benne réazt nem vevénk, iiiitsotn tudunk. Annyit azonban a rodlezőségiól bátrak vagyunk megkérdezni, voljon minő jellegű volt ez estély? Csupán tagok számúra roudeztotott-o, avagy a nagykanizsai közönség ia igényt tarthatott reá? Bármelyik eset álljon, tapinlatlanságát áruUol a rendezőség akkor, midőn som a lapban\'— moly eddig soha sem tagadta meg a dalárda hirdetéseinek közzétovósét -- nem hozatott nvilvánosságra, aem falragaszok nem hirdetők az estély tartását. Lehet, hogy meghívókat killdénnk szét, toljeseu zártkörűvé akarván azt alakiUni, de akkor is lőhettek volna oly méltányosak, hogy a tagokat mind meghívták volna, mert voltak tagok, kik meghívót nem kaplak, másrészt olyakat, kik állásuknál fogva jogot tarthatnak a mogínvásra, no zártak volna ebből ki, — Valóban nem foghatjuk fel az ily eljárást. EtzoI caak azt eredményezik, hogy még a tagok azáma kovesbedni tog, másrészt a közönség az ily figyelmetlenség folytán meghidegül és estélycitől részvétét megtagadja. — Jó leend ezt megjegyeani, a máskor a roudozéaben, főkép az eatélyok nyilvánosságrai hozatalában több tapintat és ügyességet kifejteni. — Hxlnénxct. Szombaton f. évi okt. \' 4-én Bokody ur színtársulatának első felléptéül adatott: .Oauthior Margit, a Caméliáa hölgy" Duinaa 6 felvonásos aziniuilvo. A czimszeropben Dancz Nina k. a. ugy játéka, mint izlésea toilotte-je által a köztínség tetszését, mely többszöri kihívásban uyilvánult, megnyerte. Szabó - Autal urat az apai szerepokbon mindig szoret-jük. Somogyi ur Arraándja meglehetősen sikerült. — Vasárnap okt. 6-én a .Csikós* Szigligeti uépszinmftvo adatott. Szabó, Herényi ea \' Kovács urak sokszoros tapsot arattak. A részeg asszonyok nem személyesittettek élethűen. — Hétfőn okt. 6-án: „Nő uralom ós a papucs vi-lézek" pályanyortea vígjáték Szigligetitől. Dancz Nina k. a., Kovács és Bokody urak szép elismerésben részesültek. Az eddigi előadásokat legjobban azonban az üres padok jellemezték 1 — Tegnap adták: „A csehek Magyarországon, vagy a jó madarak" miro jövő számunk ban. térünk vissza. — Ma a .Czigány" népaziumű. Kikeli jelentenünk, hogy c-gyelőro ismeretlen játékosainkról Ítéletet nom hozhatunk, lesz még időuk reá. — Vállár. Nagy-Kanizsa város éa Lepsény községben oktobor hó 13-án tartandó országos vásár — uz ezen időro eső izraelita ünnepek miatt — ez esetro kivételesen — oktober hó 15-ikére halasztatolt. — lllzoly Antal, táneztanitó ur csekély jelentkezés miatt nom nyit Nagy-Kanizsán táucziskolát. Innen Szombathelyre távozott. - Rövid Itln k. Majláth György országbíró h anya, Adél, l\'allavicini őrgróffal kelt össze. — Debreczeubeu részegség, csavargás miatt a, mull hóban 65 egyént tartóztatott le a rendőrség. Haczköviből egy t450— 1500 közt készült mise-öltönyt vitt tol közelebbről Prunyi esperes Bécsbe. — Bazaiue franczia tbnagy ügye az első katonai hadosztály első haditorvény székéhez utasíttatott. — A mostan élő államférfiak közült Kussel lord legidősebb, inert 00 óvv, hogy a parlamentben van. — A franczia monarchiát valószínűleg nemsokára kifogják kiáltani. — Magyar népénekes társulatot bzorzódt :t aazt-pétervári Orpheum igazgatója.— 0 Felsége a . Kárpát-Egylet"-nek 100 frt éa Hudolf kiig i»0 írtut ajándékozott. — IzsoMik-löa l\'ei f/fs Beothoweii mollszobraiu dolgozik. — A németalföldi kiiályúé Bécsbe érkozett. Vilmos császár f. hó lö-éu érkezik ugyan-. — A világkiállitáal látogatok azáina tneg nyitásától szept. végéig (>.663,142. — Oktober 6-án mull 24 éve az aradi vértanuk kivégez-tetésének. — 0 Felsége, az egyoaült főváros czinierét jóváhagyta. — Az őszi lóversenyek Budapesten okt. 17-óu kozdetuek meg. — Viktor Emánuel Vilmos császárnak elküldé élet-nugyságu képét. — Liszt Ferenez ltómába utazik. — New-Yorkban a pénzügy holyzoto javul. — Vasárnap óla a fővárosban egy kolera esőt seui fordult elő. — A határszéli rablók Üldözésére szükséges intézkedések megléteitek. — Kutor horvátországi képviselő igy végizto beszédéi: .Éljen Magyarország!* — Visegrádnál egy leguruló kő két jogyeat agyonütött. — A , Pozsony vidéki Lapok" hoieukiui ugyanazon "áVert kétizer jelerik inog. —* A bécsi ballou, captif véglegesen megbukott. — A „Győri Figyelő" szérkesztését Dr. l\'isz-tory Mór vette át. — Jókai .Jövő század regények* első része as „O.ök harcz" £> kötetben megjelent. — Parisban l7í9-beu 1200 lámpa égett az utczákou, ma 36,573 gáz-lámpája van. KÖZÖNSÉG KÖRÉBÖL.) Minden honpolgárnak kötelessége a társadalom érdekében a nyilvánosság terén is fölszólalni oly visszaélések megszüntetésére, melyek leginkább erkölcsileg orvosolhatók. Egy azomoritó esetet kell ezúttal a nyilvánosig elé hoznom, melynek bebizonyítására száz tanura hivatkozhatom. Horváth József szt-adorjáni közbecaűlés-bcu álló polgár hideg lázban szenvedvén, magát orvosoltatni Mihálovits István pákai sebészhez fordult, ki oly erős saját készitiuényü hánytatót szolgáltatott ki neki, hogy a gyógyszer bovétele után azonnal vérhányásba esett éa ínég ugyan azon uup meghalt. Szükségesnek látom figyelmeztetni azon vidék közönségét, hogy ezen orvosi hivatásban kontárkodó egyén orvosi segélyévol óvakodva éljen; azonkívül megyénk köztiszlolotü főorvo aát is bátorkodom figyelmeztetni, miszorint az ügyet közelobbről megvilágítván aziveakedjék oda működni, hogy a hét tagu éa támaszától mogfoaztott családnak elégtétel szolgáltaasék. K. Pötréte, szept. 18, 1873.) Különösen tisztelt Szerkesztő ur! A kudarczczal, melyet a paoaai járás tok. szolgabirája a felettem hozott statarialis ítéleté-uek végreliajthátlanaága miatt vallott meg nem elégedve, a .Zala-Somogyi Közlöny" ez évi 71. számában ki áll a nagy közönség elé, hogy au-nak .nagy épülésére" csekély szomélycinét több félő rágalmak között a büntetésre méltó vétkesség nehéz vádjával megbélyegezze. Tudva azt, hogy mint néptanító becaüle-tómért, jó híremért lelkiismeretemen kivül felelős vagyok nemcsak törvényes elöljáróimnak, hanem orköloailog a nagy közönségnek is s kü-Iönösen pályatársaimnak, kik kétség kivül nagy botránykozással sőt arcapirulással olvashattak afe,nn tisztelt szolgabíró ur közleményét :.teljea bizalommal körém a mélyen tisztelt szerkesztő urat,hogy jelen soraimnak a való kidorittéso végett becses lapjában holyet adni szíveskedj^." A megérthotés kedvéért olólről kell kez-dpuem. Történt tehát 1873. évi aug. 15-én, hogy a pacsai járás tek. Szolgabirája m^gjelont, a többi közölt, a pötrélei iskolában-ia, mivel azt azerinte nein eléggé tisztának találta, alulirt tanítóra 10 frt. büntetést diktált mi ellen azonban azon kijolonteaael szólaltam fel, hogy a tantorom ki volt seperve, egyébiránt tisztogatása nom ia engcin illet, hanem azt itt ifi •) K rovatban közlőitekéit c»ak a isjtóbiióiág •lőtt vállal felelSsiéget a fiierk. ") E kmleinény poitára adatott atept. 20-án él mi oki. 7-én kaptuk meg, ennélfogva a tanilétci-lUlet uagygyllléiében kifejlődött ineg.ovát elenyéulk. Sserk. mint közönségcaon máa falusi iskolában, a leány-tanonezok végzik és pedig csak ugy, ahogy tudják. — Lázaa ingerültségbe iött erre a szol gabiró ur, a szememre hányva, hogy kötelességemet nem éAem, rögtön elitélt 24 órai börtön büntetésre azon meghagyással, hogy e büntetés kiállása végett a pacsai börtönöméi önkényt jelentkoizom, különben pandúr által fog beki sértetni. Megvallom, e meghagyásnak nem engedelmeskedtem, nem tudtam elhinni,hogy nálunk statariuin van, noha ily módon már többekkel elbánt a szolgabíró ur, többek közt, — hogy mendoinondáuak ne tartassam, - megemlít-tóm a (. rajki és pötrétei község, biráit, kik<-t 1871-ik XV11I. t. cz. !)4. a teljed mellőzésével lecsapott éa löbb napi böriönro ítélt aat. — Ily tormán a fontirt történlek után U ik napra na-lam is megjelent egy foglár uzou kijelentéssel, hogy feladata a tanítót börtönbe kísérni.Már kisért is l\'acsáig, be is zárt volna .... liaueiu hál horribile diutu I megszöktem. Megszöktem tisztelt, nagy közönség, do nem a törvény — hamun lluynau — akarom nioiidaui a szgabiró ur önkénye elöl a törvényhez, nem kegyelmei kérni, hanem igazságot, mit a zala-egerszegi tek. alispáni hivatal fellebbezésemet elfogadván, azonnal mégis adott „halt\'-ot kiáltván a tek. szolgabíró ur fülébe, s igy amennyire ilyen szolgabíró járásában lehet .... félvo, rettegve békességbon\'élek. • Innen keltezik az én ougcdotlcnségem, nevelotlonségera, pláne vétkességem! hogyan miképV azt éu uem tudom, de maga sem a szolgabíró ur, ki a pacsai rendőr parancsnokhoz elfogatásom végeit kiadott rendeletét irányában! tiaztelotloiiH \'•g\'-minel indokolja, a nagy közönség előtt -p. ilig noveletlenséggul aat. vádol, do hogy ezt iimui unuailoltam, nem mondja. Talán szavaim hangsúlyozása nem tetszett? — Lehel, a szokottnál erósb hangon mondtam ki a különben uem sértő szavakat, de oz csak természetes folyománya volt a t. szolgabíró ur fellépésének, mely sem a jó neveléssel, sem a birói helyes uljárással sehogy össze nem fér. — Először is ugy jött be iskolámba, mint ahogy az istálóba szokás, — feltett kalappal; másodszor kiabált . . .. s egy általán nélkülözte ama hig-gadiságot, mely minden hiróuak nélkülözhot-len kelléke. Da ha mégis oly büntetésre méltó vétkesnek talál a t. szolgabíró ur. miért uem büntet inog tehát? Mert.nem való mit közleményében mond, hogy mint vétkes tanitót .megbüntetni volt kénytelen", csuk akart, do nem ludott! Ezek után — azon Incgj\'-gyzés mellett — hogy a történtek fonalát ugy a törvényszéknél, mint a megye közönségénél fűzni akarom, — nyugodtan boc^ájtom a t. nag\\ közönség ítélete alá annak eldöntéséi, melyik a büntetésre méltó vétkos? az a taniló é, kibe a szolgabíró ur beléköt, hogy megbüntethesse ; vagy az a szbiró, ki meg nom büntoti azt, kit a .nagy közönség épülésére büntetésre méltó vétkes"-iiek híresztel ? SIMON JÓZSEF, pOtrítci Unité. munka-arány »irii.tl mego»atiaára került a «or. aa, ki legtöbbet dolgoiott, a leiméinek barma tréuát k\'.vetelli-, mire a>l felelték hírtelen, hogy : hitt aa rgétt termét tem len egy barmadréíit. — Ugyan kedvet férjem, szilt a mohkor hotiám fele.ígem, kitől örökölhették gyermekeink • ruta\'nettéi) eket ? Tt\'ílem bizonyára. — A világért tem kedveaem, vltsoniám én j hiiien le, tieidbSI még egyetlen egyet tem vetiitetlél el. b/erkes/itöl üzenet. ■123. ,Kgy f6vároti nagytág" hagyjuk békébso, ItaUlladtortál. 924. .Vá/yalm" helyet.\'MielSbb jC. 1I2A, K. Ktel .Nyártéli búcsaja* stép ériéinél rul el, de köilétre nem vált be. Ü2I>. H It. , Keplllj anyámból\' aa elSbbeuil zenjOk önnek it. \'.127. \'/. M .Déraud Péter" köiöltelni fog, mi-ilyl a lap tár<-xt)a megengedi. \'J2ü. K. I\'ett. A 0. L. ama biionyot tzáoiál 929. V. I.. Nemetak at ígéri cilkkeket la I tudotiUkil UgjredrSt, de ^ Piaczl&rak. Nagy.Kaniitán, l«7».é»l október hó H-án Uabo-nemitek : alté autlr. inérC tierint Uiua U7-90 fout li 80 kr. H5 8li font t>.60 kr. Ui)-»7 fonl 0 26 kr. Kon 74—78 fonl 4.60 kr. Árpa tnrfótétro li«-70 \'ont 3.26 kr Áipa delétro 3.20 kr. Zab 1.70 kr. Rep- ;ae —.— kr. I.iiitnemllek : bícti máua tierint. Litil egdnomabb 1B — kr. Ztemiellial 13.— kr. Kshér kenyérlitil 11 — kr. KekvU, kanyérlitat U.Ö0 kr Ba-.adara Ili kr. Uitt\'SO. kr. Hüvelyetek: al.é -. Honé B . Hab 6 - kr. Lsn- Tür téliét 1 naptár. Októberi). 1683. A párkányi fényea győzelem a törökök lelőtt. — 1K62. Bismark külügyi- a miniszterelnök lett. 10. 1812. Garay János, költő születésnapja. — 1848. A magyar kormány a Szegeden fogva volt 480 olaszt szabadon bocsátja. — 1849. Csányi Láezló, magyar közlekedési ministor kivégeztetett. , 11. 1856. Guyon Uicliard halálozása Skutariban. „ 12. 1552. Az ogri győzelem Dobó alatt. — 1848. Az osztrák császár bucsu manifestuma. , 13. 1479. A kenyérmezői óaata. — 1813. Honszlinann Imre —■ 1823. Lisz-nyay Kálmán szülotett. „ 14. 1793. Longyolorsiág második felosztása. — .1848. Koakuth a képviselőházban olőadia, hogy V. Ferdinánd kilencz oldal felől rendolte as országot megtámadtatni. „ 15. 1598. Nagy-Kanizsa 44 napi oa-trom után Ibrahim nagy vezir részéről I\'aradeisor György ca. vezér által a törököknek átadaték. — 1848. Ilécs védelmi állapotba helyezése. Papírszeletek. — A a amerikai lékeretkedStSI kérdé ve-vSje, hogy nem félénk-e a ló, melyet tfílc vátároll? .Már hogy lenue félénk — vitaoutá a keret kedfi — hittena hottaa éjeket niagányoian tölti Ittá-lójában." -- Kgy boteg arrél panattkodoll mogorva orvoiának, hogy tem állni, tem tllni, tem feküdni — de még járni tem lud. .Akkor liát nem marad egyéb bálra\'— mond a* orvot — mint hogy felakarna magát" — Idei lormétankuok megfelelS valami. X. helyaégben többen OiucAMottak t kliaerfivel munkáltak egy kukaricaa földet. íltdSu a terinóauek i Kolet .— kr. Hajdina (pohánka) 4.60 kr. Kukorieta 4 60 kr. Burgonya .— kr. ltut: béoai font nerinl. — Marhabut 28 kr. — üittnóhut 32 kr. Jubbui — kr. Borjúhús 28 kr. ZtlrféUk : bécti font tierint Ditinéitir 60 kr. Marbaitir 60 kr. flialouna 46 kr. Biappau 24 kr. l.ámpaolaj 38 kr. Htearin-gyrrlya 66 kr. Kaggyé íyerlya 32 kr. Bor: alté autlr. a\'ké, 40 pint tierint Ó-bor 16 — kr. Ujbor 12 — k>. Hör: altó-auttr. tftrakó, 42 piul tierint Legmaga-tabb 7.- kr. Legalactonyabb 6 — kr. TUtifa: b4-cti öl, 36 hür. hotsiu nerinl. Bükkfa 14.— kr. Tölgyfa 10— kr. \'Kőitén egy bécti máua tteriul 70 kr. Katién egy inérö 70 kr. Bécai máua tierlnt-tiéna 130 kr. Hialma 1.— Napuám : egy férlt élei. metéltei .— kr.élelm^iét nélküli — kr.Kgy nG élei-meiétael—. - kr élelmeiéi nélkül-.70 kr. Kgy gyermek élelmeiéin! - .— kr élelmeiéi nélkül —.— kr. Ertek- és váltófolyam okt. 8. 5/e nietaliquea 71.— ; 5/, nemz. kölcsöu 73.60; I8ti0-ki álladalmi kölcsön 102.15bank-réaavények 927.—; hitelintézeti réaavények241. l»ndou 110.11 ; magyar földtehermontéai kötvény 76.65; lenes vari földtehermeutéai kötvény 75.—;erdélyi fóldteheruiontéaí kötvény-76.—; horvátalavon földtohormentési kötvény 75.50; ezüat 106.50 ; ca. kir. arany 6.40 — Napolooud\'or 8.93. VaHutl naponkinti menetrend: idul N\'.-Kaniatárél Harcira éa\' Dombóvárra reggel 6 éra 18 perci délután 2 . 43 . Budára reggel 6.18. ... délután 43 Érk. Barca- ét Dombovárril N. Kaniatára r 4 éra , . N.-Kaniatára délután 1 1 , Dudáról , reggel 4 , \' , . . délután 1 . 4 \'rietilböl . reggel 3 . 60 , délután t . i . . . ettve 10 . 22 ) Caak Btombathelyig. Itt 7 órai várakoaáa. Felclós szerkesztő: Bátorfl Lajoi. INTyllttér.\' IdQil vagy kezdetleges titkos betegségeket és teüetetlenaéKet hatouiienri gyógymód nerinl gyógyit dr. Erasl L., Petién, bálványulcia 6. aa. 2. em. 16. ajlé. lieudeléii IdS délután 2—6 óráig. £ belegtégek gyakran, hogy aionnali eredmény érették el - - könnyelműen nagy adag idd vagy kénetóvel keielletnek. Ai igy gyógyullak aionban a legbor«ai>tóbb utóbajoktól Umadlalnak meg ; annyira, hogy a könnyelmű gyógyken-léi miatt kétS véntégllkig nenved-nck. Ily veiiélysk ellen menedéket nyújt a ba-tontienvi gyógymód, mert nemriak a legrégibb bajokat meggyógyítja, de hatiia oly jótékony,\' hogy utóbajO\|któl félni uem lehet Ai életreud mellette oly egynerfi, bogy mindenkitől meg-tartható. MT Levéliieg ia _ jaikÖtöltelik rendelét. HIRDETMÉNY. Nagy- és Kis-Kanizsa várossok közös képviseletének folyö évi szeptember hó l(i-án hozott határozata szerint a bolsó\'piaczi helypénzszedési jog folyó évi oktobor hó 20 -án Hlótt !1 órakor nyilván" árverés mellett három egymásután kóvetkozö óvre bérbe fog adatni. Miról a vállalkozni kívánókat azzal órte-sitem hogy óvadékul 500 frt készpénz vagy árfolyam szerinti értékpapír tocudó le ói a hérloti feltételek bármikor betekinthetek. (1~1 ÖG_1) BelUS JÓZ8ef S. K. polgármester. Nagy-Kanizsán, 187:1. oktobor 1-én. Hotel Mihalokl PESTEN, M Alulírott jelenti a n. é. közön- \|\|f ségnek, hogy az ti saját házát, M Serviía-ícrcn 7. sz. Mi 8 \| szállodává uiiikitotlii át és lcg-pompásabban berendezte. tf Szoba ára: 1 fttól 3.50 krlg. MIHALEK F., m >Iállod.>llllajdono>. . Y\'lf i1 1 TELJKSVÉGKLAOÁS! Nagyszerűen felszerelt legújabb női ruhakelmék-, gyapotszövetek; ... tiri \'öltönyöknek valódi rumburgi és más kitünö gyolcsok , (lamaszt asztal-teritök és szalvéták, \' töriilközök; \\i mr színes-, fejér Ingek éa nyakkendők; ■íif nöi bundák, Jelöltök, lóriik zsálok, téli nagyken-dök és más késznem/lek sal. 26-30\'/, gyári áron alul adatnak el. (1154 Eisinger Henriknél . U) Nagy-Kanizsán. PORGES KAROLY igazgató clsfl, nyilvános fulsfibb , kereskedelniManintózote Bécsben, Kolinggasse 17. sz. i a meghosszabbított Wioplingorstrasse kötőiében osztrák-magyar tyvatalnok egylet uj házában. k Hchottenring i A tanintézet két részbél áll : a) kereskedői mi iskolából, b) a szaktanfolyamból. Az oktatás okt. elején veszi kezdetét. A korcsk.-iskola 3 évfolyamú. A szaktanfolyamok egyes szaktárgyakra vonatkozólag tartatnak, milyenek könyvvitel, kereskedelmi számítás, levelezés ós vállóistno. Iit a tanfolyam nappali ét estéli. Már " nárom évo, hogy a kereskedelmi vaspálya- és lávirdaszolgálati Utnfolyamra is előadások rendeztetnek olyanok számára, kik a vaspályáknál éhajtn.vk alkalmazást nyerni: A tanári teatülot az északi varipálya érdemes hivatalnokaiból áll, végUl van egy kUlön tanfolyam a biztosításokra nézvo. Pf* A bolratások sioptombor 26-ától kuzdödnok. Programmok ingyen kaphatók az intézet helyiségében és Beck egyetemi könyvkereskedésében Rothöthurmstrasso. 15. sz. A kereskedelmi iskolát végzettek feljogosituák az egy évi önkéntesség élvezetére, anélkül, hogy vizsgát kénytelenittetnének kiállani. Tanulók számára. A kötelgö i.kola-idínyro ajinlom Mmul.to, logolcibb Árakon i* » l»gu«gyobb vila.itékban a kovulkuzJ iskolai axurokat, u. m.: Bajzeszközök, iró- és rajz-tarozik, rajzpaplrok. rajztáblák, rajzvonf.izök, rajz- és sziues irrtnok, toll- és vakaró kések, könyvtaskak, téntatartók, festéklAdák, szamolótablak stb. stb s egyéb szükséges Iskolai eszközöket. (iiu-s, AiAnlom tovább, dúaan berondeiott irodafolazeralitai w.kö.eíra.t, u. m. iróe..k0>0k, lovélpapirés levélboritékaimat, ciíggol, nyomva vagy aiinoa monog. rainmal, iro.t.i éa borilík-papirjaimu, U.leli kany vaimet-«\|tb. ,lb. .untén bámulatos logjutlbyo.abb .rákon. KANITZ C. PEST, Doroüya-utcza 12. szám. V U «? r T i < jn jirn j j?ir h ki * * o o a o. o ■\',» crn i 3 " ? 3 0 ® * ® fs a Sf 1* fi t! II w li t"! I i KJ mJ I—I \' I K/ < ; fi » = o- H ■ IP -TI s s- 5-3 I £ í 3 H r H 25 H B m & Wajdits Józsivf, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó ayomisa, Nagy-Kauizsáu. ® p- a s. NAGY-KANIZSA, 18/3. oktober 10-én. 82-lk szám. Tizenkettedik évfolyam, EMflzttéti ái (»e«r irrs . . B frt. : fél érre . . . • \| negyed «»r« . KuV »<m 10 kr. í Hlrditénk latiayMU. XY1LTTKRBKN 1 joronkint 10 krírt vé- Zala-Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatoságának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdaaagi egyesület", a .,n.-kanizsai keresked. 8 ipardank" ugy a ,Zala Somogy- gőzhajózási részvénytársulat HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. ■T -.—H A iap uvilotni réazet illető köslcmenjrck » iirrxecjióbex, — anyagi reizét illető köxlemooyi-k pedig a kiadóhoi bérmcntva in-téier.üók: NAOY-KANlZdA Wianloik&z. , Hetenklnt kéts/rcr, vasárnap- s csütörtökön, in eljelenő vegyes tartalmú lap. Lapunk jelen száma a nagy-kanizsai országos vásárnak megtartása miatt rendkívüli időben, vasárnap helyett pénteken adatik ki, hogy a tisztelt olvasó közönségnek kellő időben biztos tudomására hozzuk, miszerint az előbbi számban hibásan jelzett 15-ke bel vett a NAGYKANIZSAI ORSZÁGOS VASÁR ír hétfőül október 13-án ^m MEGTARTATIK. A magyar Ipar életkérdése. Talán volt idő, iuidón botránkozással fogadták az előrelátó honfiúnak ama meggyőződését, hogy a magyar ipar épen abban találja hátramaradásának legfőbb okát, mert a magyar nemzetből neiu. lehet kiirtani azt a megcsontosodott képzel, dést, amely minden egyes tagjában azonnal nyilatkozik, mihelyt egy kissé lölcbi) emelkedett mint társai. Hogy mit képzel magáról olyankor amaz egyes, azt csak ó tudja. Annyi azonban mégis határozottan tudva van mindnyájunk előtt, hogy ama képzelódést a rang-k ö r idézi elő. És így a rangkór az, mely a magyar ipart földhöz sújtja. S nagyon sajátszerű, hogy a magyar társadalmi élet ezt minded-d g neui vette észre, vagy legalább észrevenni nem akarta. ügyes gyöngyök fólfölütödnek a tái-WUlmi élet habjaiból is, melyek a nemzeti géniusz ama feués kinövésére gyógyító bal- zsamként akarnak hatni; azonban méltó fájdalommal kell tapasztalnunk, hogy általános elfogadásban, alkalmazásban nem részesülnek. Értein (iregus Ágoáhnditványát, mely a borszéki fürdőben általános tetszéssel fogadtatott. A czimirtó szövetség, bármikónt magyarázzuk hasznát vagy haszontalanságát, egyben mégis \'rendkívüli hatással lehetne a nemzeti közszellemre. S c hatáa hogy nem haszontalan, hanem a legfelsőbb fokban hasznos, főleg az által bizonyítható be, ha tekintjük jelenlegi állását az iparnak hazánkban. Kétségtelen ugyanis, hogy a magyar ipar nem fogad kebelébe magasabb müveit-ségre szert tett ifjakat. Helyesebben: nem lépnek a magyar iparos pályára oly magyar ifjak, kik ha egyszer felsőbb iskolákat látogattak, ez alapon oly pályát is választhatnak, melyen két-három év alatt a tekintetes megnevezéshez juthatnak, s van reményök, hogy egykoron még nagyságosaknak is ezimeztethetnek. \| És ez mind szép volna, ha csak ugy \| tekintenók a dolgot, mint a róka » képet, mely nem jött arra a gondolatra, hogy a kép túlsó oldalának mibenlétéről is szerezzen magának világos felfogást. Addig ugyanis, mig csak egyoldalulag Ítéljük a dolgot: magunk is azt mondjuk, hogy biz\' azou kép felette csinos. l)e ha megfordítjuk: azt tapasztaljuk, hogy túlról semmi sincs, amiben kedvünket találnók, ami\' tetszésünket megnyerné. Így vagyunk egészen azzal is, ha helyeseljük a magasabb törekvéseket,, do nem gondoljuk meg, hogy ha mindenütt s mindenkire, még a legalsóbb rendű tehetségekre nézve is ugyanazt Ítéljük, akkor azon társadalmi csatorilák, melyekből a lcgéltetóbb elemek szivárognak a nemzet felvirágoztatására, teljesen parlagon fognak hagyatni, 8 ez által azon csatornák elvesztik majdnem egészen az éltető tápot magukból, mely a nemzet javát volna munkálandó. Parlagon hagyatván ugyanis a tér a nemzet által, elfoglalják más idegen nemzetek a működés terét, melyen nom azon nemzet javát tekin-tendik fóczélnak, melynek kenyerét eszik, hanem egy másikét, tudniillik azét, a melytől saját javukért elszakadtak. Donem csak ezt teszik, hanem — rniut ilég fényesen igazolja a mindennapi tapasztalás — erc-jöktúl kitelhetóleg azon vannak, hogy magukat a kenyéradó nemzet fölé tolják. Fájdalmas tapasztalás ez, de utolsó izig igaz. Egy szóval: igen sok a visszaélés, mclylyel épen azért kell uyomról-nyomra találkoznunk, mert magunk vagyunk a hibásak, mert magunk nem bocsátjuk gycrmc-j keinket a magyar ipar fejlesztésére, felvirágoztatására.Pedig meg lehetünk győződve, hogy a magyar ipar mindaddig nem lesz visz-szaadva önmagának, mig teljes hitelt nem adunk annak, hogy a magyar halálos elleu-ségc csak egy, s cz: a czim kór. Hogy \| miért ? láttuk föntebb. És így csak egy a kellék, hogy a magyar ipar valósággal magyar legyen, s tiszta értelemben nemzeti i iparrá váljék, s cz egy lényeges, habár I csak kezdeményező kellék : a divatossá válni TÁRCZA. Vágyai 111. Ajáulva : <i\\j. J, barátom. Mi volna aiebb, mi vo!na bájoiabb, Krdfik krtiött, mint Ciendea háaiká ; Melynek feláréi aOld indáival Vidám Örömmel caUng a fölfutó?..... KorUl a merre látni tud a aaem, I.ombaátor tOldel, oly igénytelen.-- lla a koránynak harmat cseppjei (lyémáut aaeniekként rajla reigenek, Uútongnék érte, hogy Igen korán Felh8 hónukba rlaiettennk 1 — — Képűinek ök verőfény aiárnyakon Kemény aiint hagyva a löld lombokon. A aOld lombok köat caerinely partjaiul Hol a galamb búg caendea valiomáit: Örömmel teuguék hála énekel, 8 aiavam törni meg a mély haligatáat. Nem I vadáWk tajoib élveket; Kltaltenék ott homu éveket. — — A aaougé méhraj, hogyha súgva aiáll, Kiaded virágnak caendea kelyhire, liáaongnék, cnakhogy édea cieppjeit Rabié ragadja távol,/meMilre. De a búaongáa pillanatnyi, mert A kii virág még vigau Integet.-- A torméaietuok bájoló Ólén A raatali via b8 forráaa van ; — Hol volna ennél édeiebb öröm : Magányba élni i\'nendei, gondtalan. Dalokra gyúlni, hév dalokra fel, H értelmeinket híven tengni ol. — — KÜVÁKV HKI.A. Vllógtárlatl kürtit. - Ilebarangolia : Hunyni. -(Folyta táj.) I Oka onnan magyarázható mog, mert e j lapok egyik munkatársa, ki ez ügygyel fog-\| lalkozik, irta le szakavatott tollával, röviden, do igon sokat jelontőlog. Azért mi felcslegesuok \| tartottuk ismételni. Egyot azonban mégis fel-i kell omlitonom. Ezt is csak azon ogyszerU okból teázom, inert tanügyi kiállítása njiu felelt meg az alábbi adathoz kötött várakozásunknak. Ugyanis kik tanügyi állapotok tanulmányozásával foglalkoznak, jól tudják azt: hogy a közoktatás ügvo Szászországban van legtökéletesebben kiképezve. A szász királyságnak az 1872. oktober 1-én körülbelül 2.560,000 lakosság mellett 2143 nyilvános népiskolája volt (tezek közt 118 közép éa 27 felsőbb polgári iskola) 8357 osztálylyal, melyekben 42(J,67Í» gyermek nyert oktatást 4067 állandóan alkalmazott rondes tanitó (köztük 148 ígazg.) 087 segédtanító és 396 szaktanító, összesen tehát Ö060 tanitó, illetőleg tanítónő (66 rondes,\'167 női kézimunka tanítónő.) részéről. Ezekhez járul még 124 magániskola 8267 tanuló és 711 tanitó »tanítónővel, kik közül azonban többen) I csak egyes órákban voltalf elfoglalva. A nyíl-I vános népiskolák fentartásáboz- megkívántató pénzanyagot maguk az egyes községek toromtik elő, réazint a gyermekek után fizetendő tandíjból, részint pedig az iskola adóból, mely az egyetemes ískolaközség tagjainak földbirtoka s személye után szedetik be. Személyadót az egyházközség minden confirmált tagja tizet. Ezen bevételek az iskolapénztárba folynak be,\' honnét minden isk. kiadás fedeztetik. Csak szegény isk. községok nyerhetnek az ország pénztárából ugy iskolaépítés! költségeik, valamint tanítói fizetés pótlása fejében államsegélyt. Nyugdijai a tanítók és tanítónők, valamint a tanítók özvegyei ás árvái egy, az állam által kezelt pénztárból nyornek. A tanítók által o végett évonkint befizetni szokott járulékok oly csokély összeget képviselnek, hogy az évről-évre kiosztandó uyugdij. összegeket az állampénztárból kell kiegészíteni. így áll a tanügy Szászországban. Kiég sajnos, hogy nálunk nemcsak áldozattélolro nom sokat számithatunk — tisztelet a kivételeknek ! — do sőt karhatalommal kell kényszeríteni a szülőket, högy gyermekeiket iskolába jártassák. Tanítóink, különösön a kisebb köz-ségboliok oly nyomorult fizotéson tengődnek, hogy ha meg nem fogják a tanítás mellett a kasza, éa kapa nyelét: könnyen felkopik az álluk. Es ami legtöbb, csekély fizetésüket is igen nehezen, a hatalom közbovotéso mellett szedhetik be. Enuek azonban olőbb utóbb mog kell szűnnie, mert a magas ministoriura tanügyünket nomcsak mint „szerény óhajtást" vagy theoriát mutatta bo s nyerte az olső kitüntetést, hanem igyqkozik ujabb rondszoro által a módosításo- kat életbe is léptotni. Azok szoroncaés kivitele által biztosítva lesz hazánkban a tanügy any-! nyival is inkább, mert a nagy torjedelmü bir-\| tokok tulajdonosai is megértve a kor szózatát, ! nem késnek áldozataikat kisebb-nagyobb j monnyiségbon a növelés legszentebb oltárára letenni. Jöjjön ol országod népnovolés szent ügyo I \| mert caak általad fogja és tudja megérteni e nemzet amaz ihlotett ajkakról jött szó fontosaágát : .a haza minden előtt!" — csak ugy fog boioljcsodni a nagy látnoknak, a legnagyobb magyarnak jóslata: .Magyarország nom volt, hanem,losr. 1"...... Es most lépjünk ki az iparpalotából, s nézzünk körül a földmivelési és mezőgazdasági csarnokokban. Megengedik t. olvasóink, ha itt igon rövideden csakis saját kiállításunkat szemléljük meg. — Hogy terjedelmesen nom foglalkozunk volo, mentsen ki ipinket először jegyzeteinek hiányotsága; másodszor érdeklődésünk nemzeti kiállításunk iránt és harmadszor rövid ottlétünk. Amint bQlépüuk, találkozunk Albréchi főherczeg roppant gazdag és tanulságos kiállításával, mely magában foglalja magyarországi gyárainak készítményeit, éa a nyerstorményo-kol, képviselve van itt számtalan liszt, dara j sokféle bor, sör és még többféle liquour, rozsolia, olaj, spirítus, onyv, csontliszj...valamint az ösz-szes gabnanemek, dohány stb. stb. (Folyt, követkeiik.) kezdő czimirtó szövetség minél, szélesebb körbob terjesztése. Mert ha ennek közvetítése folytán kihal a nemzetből a sok excel-lentiás, eminencziás, nagyságos, méltóságos, tekintetei sat. megnevel: ki fog halni velők együtt a nemzeti közszellem egyik legrütabb fattyuhajtása: a rang-, a czim-kór. Sakkor meglátjuk: ezrivel fog csődülni a magyar ifjúság a magyar iparos pályára, s egy huszad alatt vissza lesz adva a magyar ipar önmagának. Azért éljen a czimirtó szövetség, s verjen Kanizsa lelkes lakói közt is oly erős gyökereket, hogy a rólok felnövő, s az egész világ megtekintésére méltó virágzó fát semmiféle vihar ki ne sodorja alapjából. Ugy legyen ! SZERŰN VI ENDRE. - „V------ Zalamegye vlrlllsel ls?;{-Ik évben. (Folytatás.) ft. kr. Binder Mihály Csáktornya 242. 38 Ilencz Józsel Kilimán 241. 12 Kosenberg Isráel Kanizsa 2:w. 73 Gróf Siápáry (léza b\\ Szt. Krzsébei i 237. 30 Külloy József (Jógánfa 237. f) l\'álíy Klek IMlöskefő 23(» ÍIG Mayliinder Lipót Söjtör 23l>. 7\'.) Skublics Jenő Döbréto 23i». i»7 Kovács Hezső tiulács 23:"). 3ü Forintos Kálmán Süni. Mihályfa 234. r»y Uaál Bertalan Oalsa 234. 41 Dobrin Boni Kanizsa 233. ;\')ll Fürst Benedek Olá 233. 28 Karkas Dávid Bp^\'Cüreg Z33. 22 Veiszer János Kh >u> 233. 17 Hochszinger Leó .\' ..Ktornya 233. 58 Takács Alajos Ugy véti Sümcgh 231. í)0> Kőry István Oulács 230. \'.Ili Uabelics Imre Kanizsa. 227. ti 3 (Koljrl. kilvelktxik.) Híre k. .— Felhívjuk t. olvasd közönségüuket, hogy a nagy-kauizsai országos vásárnak okto-bor 13 án leendő moglártását minél szélesb körben erjeszteni szíveskedjenek, hogy az adás-vevés minél élénkobb legyen, s a cholera-járvány miali bo iltva volt vásurok elmaradása altul okozott panaszok némi enyhülést nyer-jonok. - A körülbelül 70,000 tárgy közül, moly a bécsi közkiálliláson lelállit\'.atott, nom kövesebb miut 20,002 érőin osztatott ki, mert oly nagy a kiosztott disz oklovelek, haladási és jiitaluni-érinek, az elismorési oklevolok, valamint a jó izlésérti, művészet- és munkatárs-érmek száma. Kzon 2ü,(.X)2 kitüntetés feloszlik 421 disz-oklovélre,302-1 haladási érőmre, I0,4ti5 elismerési oklevélre, 8800 jutalom-éremre, 32t> jó izlésérti eremre, 4)78 művészeti éremre és 1988 munkatárs éremre. Országokra felosztva, esik összesen Ausztriára 5991, Némotországra 60íití, Krancziaországra 3142, Olaszországra l\'JOtf, Magyarországra 1Ü04, Spanyolországra 1157, Augliára (gyarmataival együtt) I löti, Oroszországra 10l8,Sveiczra 723, Belgiáft 612, Svédországra Ű34, Törökorsiágra -170, az amerikai Egyesült-államokra 441, Portugálra 431, Dáuiára 309, Németalföldre 284, Romániára 238, Japánra 2 Brazíliára 202, Görögországra 183, Chinára í 18, Egyptomra 76, a közép- és délamerikai köztársaságokra 44, l\'orsiára 29, Marokkó-, Tunis- és Tripolisra 20, Madagas-carra, Tahitira stb. 10, Monaeora 9, a Saud-wichs-szigetokro 8, Mexikóra, Siámra, Turkos-tanra 1 — 1 érem. — A „Nnuy Kanix"" vidéke hitelsegély zó-egylete- alapszabályai f. évi 16,\|f>8 sz. a. a földmivelés-, ipar- és k. reskedelomügyi in. kir. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. - Hyinen. l>r. Freund Zsigmondig-tudor, a nagy-kanizsai ügyvédi kar egyik tevékeny tagja Eisensliidtcr l\'aula kisasszonynyal (\')-Kanizsáról jegyot váltott. — pályázat. Vasvár m. város(Vasm.) rém. kath. tanodájához egy képezdevégzett se-gédtaniló kerestetik, ki az nrgonázáshan is kissé jártas. Evi tizotése 13:» frt és élelmezés; ágynemű nem adatik. Az állomás azonnal elfoglalható. Megjegyzendő, mikép az illető egyén a sekrestyoi és haraugozási szolgálattól teljesou fel van mentve. Kelt Vasvárolt, 1873. évi októ- ber 2-án. Pölöskoy János, iskolaszék! elnök és holy. plobános. — Sümegben daczára annak, hogy orvosaink és a helyi hatóság mindent olkövetnek a jár\\ ány lucggátlására, f. évi szopt. 25 tői ogész oktobor 9-ig mogbetoged tt 74, ezekből elhalt összesen 36, meggyógyult 38. Megyei főispán ur maga is megjelent » vész helyén, és az óvintézkedéseket a legnagyobb rendben lenui nyil vánitá. — Csáb Kendeken addig egy lőn a cho lera áldozatja. Szerkesztői üzenet. 9.10. Oy. A. Ki«-Komárom. A november -ki aiÁnibftn jfí. \' U31. .Ait ki\'rded . . . folyékony ugyan, de aasmUUnator megénekelt tlieins. kflilóae li* ciélhoi kötött, caaköiGIbetö ; ktllöuben fílre teaiaadk. WW. .Mint s .. köiöljtlk. í»3:í. Ilr. Zákány. A lap elöffaetSi kitölt vau nn. a a kiadó rondaeu ktlldi a Ispot. A biányaá iiáinokkt uiolaff meffkllldötlllk 131. M J. llollatlnci. Aa ottsnl olrs.á-Uraulat a jelrn in-tryodívii- 2 frtot küldött, holott ta már tigyaneit-u évnegyedre napt. 25 On niegliaelled a 2 irtot, iirv egyiket ar. 1874-kl cliS ívnegyodre je-gycitdk be. Felelős szerkesztő: BátorfI Lajos. JNryllttér.) Minden betegnek erő és egészség, gyógyszer és kttltség nélkül. Rcvalcsciérc ilu Barry Londonból. Minden aaenved-nek eg.\'aa.ég a ismatos du llarry Kcvale«clerrje által, a m.ly gy/igy««ar batiná-IM rfélklll kOvetkoxK betegségeket távolit cl: gyomor-, mell-, tlldC-, máj-, mirigy-, nyakhárlya-, lélekxéai-, liiigyhólag éa Ti\'iebajokal, inellliete gaégeket, aaéduléat, neliéa lélekaelvétell, knbftgéal oméaatbeletlenaéget, dugnlíal, baamenéat, álmatlaniágot , gyengeaéget, aranyerei, viikórt, Iáit, vértédnláal, fUlaaibongiat, ájulám éa bányáit még a terlieaaég folyamatában ia, lianliártyalobbol, mélskfiit, •ováuyodáit, csúit. k«ai-vényt, ■ápkort. — Kivonat ?.\'>,000 bliouyitvinybél gyógy itiaokrél, a melyek minden gyógyaaerrel da-ciollak 74,670. blsonyltvinjr. Bice, 1878. sprll bó 13-án. Már 7 hars, hogy vlgMiUlhsUao állapotban volUm. Mell- éa idegbajban iienvedtem, ugy, hogy naponkint fogytam sieinlátomá»t h ennélfogva hoi/ a«»l>b Ideig háborgatva voltam tauuliuáoyoiáaomban Hallottam ai ön caodsteljea Ksvslea.iérejérfil. igényi« vettem és bíitoalthatom önt. hogy ai ön asnixtoa i\'-i tápláló Revaleacléieja hauDÍlala által, tokéltteaou egéaiaégeaaek éa er6«uck ériem magamat, ugy, hiigy minden reasketáa nélkül vexethetem a tollat, Kötelrx-■ égemet vélem teljeiiteni, minden eienvedSnek, eien aránylag igen olcsó éa iiletei tápnert mint legjobb /yógyaierl ajánlani, éa maradok tiiatclettel \' Te.ehner (lábor, ■ nyilvános lelaS kereak. intéaet hallgatója. 73.668. blsonyitvány. Mitrowita, lfe71. apr. 30-án Köaiönet a jelea liaitnek, a melynek 3 havi haainálata követkeitében nővérem, a kl idegea f!íbajban éa álmatlanaágbau aienvedvtt, a javuláa utján vau. Kgyuttal tiaiteletteljeaen kérem önt, utáuvétel utján 1 font kö>8na4gea Kevaleacléret küldeni, ban-nálatl utaaitáaaal egyUtt 3 hetea gyermekek atámára. Tiaatelettel Koatits Q. Mlkolaa. 73,704. blaonyitvány. I\'rilep, u. p. Holleacbau (Morvaorit ) 1871. május 7-ín. Miután aa öu által küldött du llarry RevaK-a. elérem már rég elfogyott, és gyomorgyenge.égem éa eméaatbctlenaégem ellen jó gyógyaior, ennélfogva liai-telettel kérem önt. nekem í font Keraleaciéret a valódiba utánvét utján kaidén!, még pedig mlnil elGbb Teljes tl»lelettel í Kohaciek Jóiae\'f, erdéat Táplálóbb levin a htundl, 60-uertien megkíméli a gyóaytter, tirtil, ftlnölteknil ugy, min( gytrmtkeknil. I\'léhaieleneaékben \'/, l írr. 60 kr. 1 font 2 frt &0 kr., 2 fout 4 frt 60 kr , & font 10 frt., 12fo.it 20 írt., 24 font 36 frt. Kevaleaciére piakoták aaeleu-eaékben 2 fit Jp Ai 4 frt 60 krraí. Kevaleaciére Chö. colatée táblájPau 12 caéaaér- I frt &<> kr , 2i-re 2 fit \'•0 kr,, 48-ra 4 frt fK) kr., poralakban 12 caéaaére I fit 60 kr., 2l-re 2 frt 60 kr.. 48-ra frt 60 kr., 12tl ra lo frt, 288-ra 10 frt , 676 ra 36 frl. Megrendelhető Harry du Barry & Comp által, Wien, WallflschgassB Nr. 8., N.-Kunixuin Lovdk Károly gyógymrlárábnn j Aradon F. Tones és társánál; Debroczonben Mihálovita István gyógyszertárában a kigyóhoz; Kassán Wondraschek K.-nálj Marosvásárhelyolt Fogarasi Dömötörnél; Pesten Török Józsefnél; Székes-Fehérváron Dioballa Györgynél. Tomos-vártt C^uiriny A. városi gyógyszerésznél; Ver-seczen Fischer Móricznál. A bécsi czég mitideu vidékre küld postautalványra vagy utánvétre. E EL HIRDETMÉNY. Nagy- és Kis-Kanizsa városuk közös képviseletinek folvó évi szeptember hó Ilí-án hozott határozata szerint a bclsfl piacai helypénzszedési jog folyó évi október hó 20 -án délelótt 9 érakor nyilvános árveré raesllett három egymásután követkézé évre bérbe fog adatni. Miről a vállalkozni kívánókat azzal értesítem, hogy óvadékul ,riiu) írt készpénz vagy árfolyam szerinti értékpapír .......ló le és a bérleti feltételek bármikor botekintbetók. Nagy-Kanizsán, 1H7.I. oktober 1-én. (llfili 2) KellIS JÓZScf S. k. polgármester. PORGES KÁROLY igazgató első, nyilvános felsőbb k eresked ol i ni-ta nin tó/etc Bécsben, Kolinggasse 17. sz. a Schotteuriug és a meghosszabbított Wipplingorstrasso közelében az első átalánoa osztrák-magyar hivatalnok-egylet uj házában. ___----------(1146-6) A tanintézet két részből áll : ii) kereskedelmi iskolából, b) ti szaktanfolyamból. Az oktatás okt. elején veszi kezdetét. A keresk. iskola 3 évfolyamú. A szaktanfolyamok egyes szaktárgyakra vonatkozólag tartatnak, milyenek könyvvitel, kereskedelmi számítás, lovelezés és váltóismo. Itt a tanfolyam nappali és estéli. Már hárotta éve, hogy a kereskedelmi vaspálya- és távirdaszolgálati tanfolyamra is előadások rendeztetnek olyanok számára, kik a vaspályáknál óhajtnak alkalmazást nyerni: A tanári testülot az északi vaspálya érdemes hivatalnokaiból áll, végül van egy külön tanfolyam a biztosításokra nézvo. ggtf- A bolratások asoptombor 26-ától kozdődnok. Programmok ingyen kapliatók az intézet helyiségében és Beck egyetemi könyv-kenskedÓ8Óben Rothethurmstrasse. 15. sz. A kereskedelmi iskolát végzettek feljogositvák az egy évi önkéntesség élvezetére, anélkül, hogy vizsgát kénytelenittetnének kiáWini. VÉ&RLADAS. A legújabb és legjobb női ruhakelméknck, bundák, paletotsknak, ZEKÉKNEK, ZUBBONYOKNAK, LONCSHtWLOKNtK, nagy-kendőknek, plaids\'oknak minden évszakhoz szolgálók, továbbá : valódi rttmburgi, hollandi, creas, siléziai s házi vásznak, damast asztalruháknak, fehér és tarka csinvatoknak, ágykanavászoknak, nankinoknak, len zsebkendőknek, síffonokmk, parkotoknak, Jüggönyszöveteknek, abroszok és ágyteri-töknek, bútor kelméknek, gabona-zsáknak, lé-takaróknak és még sok máse szakmába vágó áruknak gazdag választéka, a melyeket minden árak mellett végkép eladok. Mindenkit saját érdekében kérem fel tiszteletteljesen, a jó alkalmat idejekorán felhasználni, minthogy áruimnak rendkívüli 0lC8Ó8ágC, azon reményre jogosít, hogy meglehetós nagy raktáram kevés idő alatt eladatik. WEI8ZMAYER M.-nól sí Ur. kOiajg hálában, a »Korona" siállods 4telleniben ..... ">) Nsgy-Kaalxsás. Wajditó József, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kauizsáu. NAOY-K.VNÍZSi. l«i8.foktol)Cr l(i-án. 33-llt SZéLZZX. Tizenkettedik évfolyam, Zala-Somogyi Közlöny I acgyed re . 1 , \' Kau mám 10 kr. ! Hirdetések \|utsnysss» . , , . , . . ..... , nyilttkuhkn Nagy-Kanizsa varos helynatosaganak. nemkülönben I .oronkint io\' kréri j a „zalamegyei gazdasagi egyesület", a .,n.-kanizsai keresked. s iparjank\'- ugy a ,Zala Somogy gőzhajózási részvénytársulat —^ I A iap szellemi résaét » j illeul jtóíu-DiHiiy^ii « 1 ! sierkrazirtbex, — inyagt fdllót illatú Íj köileménrek pedig • ; liadóboi bórmentve in-! tétcadók. -.cinek fel. HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. NAGYKANIZSA tflmleshái. Heten kiu t kétszer, vasárnap- s csütörtökön, niegj ele no L vegyes tartalmú lap. KI.ÖFI/iETlíSI FELHÍVÁS a „Zala-Somogyi Kií/J," ÍH7ii-ik évfolyam IV-ik évn.gyedért. Előfizetési ár: Egész évre 8 frt, félévre 4 frt, s évnegyedre 2 frt. ■»• F c 1 h i v á s Zala-, Somogy- és Veszprém megy, kozöiiségéhez. Rég elismert igazság az: a mely nemzet múltját nem becsüli, az jövót nőin érdemel. Ez érdemben nekünk; magyaroknak senki a világon nem tehet szemrehányást. Viszontagságteljcs multunk a/., melyre mindig büszkék voltunk; nemzeti életünk minden kiválóbb tnozzanata ahhoz fűződik; a legválságosabb körülmények között ez vigasztalt. ez táplálta és éltette reményünket egy bekövetkezendő jobblét iránt s ncin engedett elcsüggedni akkor, mikor oz egész világ elhagyott minket, mert nemzeti önérzetünket mindig ébren tartolta. Ámde azon fóld, melyet apáink kemény harc/okkal vívtak ki maguknak s utódaiknak lakhelyül, azon talaj, melyben édeseink nyugszanak, még cgv távolibb múlt emlékeit is rejti magában, mely tehát örógségképen szállott reánk sa melyet nem tisztelni annyit tenne, mint művelődési haladásunkat arczul csapni. Az emberiség művelődésének első kezdetei, a rómaiak világrenditő hatalmának maradványai azon ereklyék, melyek lábaink alatt a gondos anyaföld méhében aluszszák ezredéves álmaikat, ezek felkutatása, a tu- ; (WQiiny, kivált a történelem javára való : felhasználása, továbbá a szép s nemes ízlés : terjesztésére nemkülönben^ szellemi látkör s tapasztalás tágítására szánt összegyűjtése i s rendszeres kiállítása azon töcekvés, mely \| minden czivilizált .nemzettel kezet fogunk ; i ez azon törekvés, melyet mi is cxúlui tüz-j tünk ki magunknak; ez az, mely bátorít I. minket arra, hogy Zala-, Somogy- s Vcs-t-j prémmegje lelkes közönségének szives köz-! remúködését kikérjük. Kikérjük pedig ezt annál nagyobb bizalommal, minél nagyobb Vas^, Zala-. So-í mogy- és Veszprémmegye e tekintetben j való érdekközössége. I ^ l\'Mégy megye képezi Magyarhon ny u-I goti határterületének zömét, a hajdani Pan-\| noniának jó részét.\' j Vasmegyc volt az, mely a honi régó-,\' szét miveléséhen e területen megtette a í kezdeményező lépéseket. Régészeti egyletet j alakított, melynek ma közel UUU tagja vjto, ! régiségtárt állított föl, mely most már alig j másfél év óta, mintegy négyezer régészeti j érdekű tárgyat őriz s nyújt a közszemlélet-\| nek. Az egylet tudományos kutatásai ter-1 inéazetes lánczulatuknál fogva sokszor mé-I lyeit benyúlnak, Zula-, Somogy- s Vesz-j préuiniegyébc; mert kivált a.római korszak \| emlékeire néz v;.",-Pannónia hajdani fővárosa, ! Savaria, a mai Szombathely képezi a kfi-zéppontot, a hova az e négy inegyc terüle-1 tén volt. római közigazgatás, művelődés szálai összefutnak. Es épen ezért,s mert Vastuegye szolgáltatja régészeti műkincsekben az oroszlánrészt, egy centrális nyugotmagyarországi mtiseum Szombathelyen azon eszme, melyet már helyi régiségtárunk alakításánál czélha vettünk. Ezen eszme azonban csak ugy lösz valósítható, ha az említett megyék lelkes lakói támogatása s pártfogásában részesitik törekvésünket. Tehetik pedig ezt ügy, ha vagy mint tagok lépnek egyletünkbe,) mely eddigelé a vasmegyei régészeti egylet nevét viseli ugyan, a mely név ikonban más megyebeli tagok tömeges belépésével, a közgyűlés utján meg is változtatható leszen ; vagy pedig ugy, ha régészeti érdekű tárgyakkal, mind a kő, mind a bronz, római s magyar korszakból gyarapítják a szombathelyi régi-ségtáVt. Igaz, hogy ebbeli törekvésünk s munkánk anyagi haszonnal épen \'nem kecsegtet. De a közmivclodés előmozdításában ezt keresni oly szükkfblüségre mutatna, a melyre magyar embert nem tartom, nem tarthatom képednek. S most azon édes reményben záróin be felhívásomat, hogy szavaim nem fognak elhangzani eredmény nélkül, s hogy Zala-, Somogy- és Yu»zprémmcgye minden szép, nemes s jóért hevülni tudó közönsége közérdekű munkásságunkban nemcsak támogatni, hanem tettleg abban részt venni is fog. LIl\'P VILMOS, A haza I gazdit ktt/.Unséglic/,. Hazai gazdálkodásunkat több óv <>u egy mi-után a legérzékenyebb csapások érték ; 1863-tól fogva a jelen esztendőig terjedő évtizedben, hol az aszály tette tönkre az alföld egész termését, hol esős esztendők és a fóld árja a legtermékenyebb vidékek több százezer holdját helyezték viz alá s tették haszonvclictlcnné, majd a rozsda pusztította három év óta növekodó mértékbeli kenyér- és fókiviteli terményeinket s legközelebb az egerek milliói az ország egyes megyéiben minden mezei terményt felemésztettek ugy, hogy a lakosságuak ke- •, Alap \'Ji> fftut t\'uet egyicr minden-■lesen évenkint egy fn.it :( évi on bolépS ej tag ai egylet 8 t évi jelentésűt kapja. nyér- és vető-magban hiánya van, s viszont pénzen vett vető magját elvetni fél, mert ez is c pusztító állatoknak esnék prédául. Ezen elemi csapásokhoz jáiul egy más, hazánkban majdnem állandóvá vált calamitáa, a munkás kéz hiánya és a napszámnak ebből folyó drágasága \'— ugy annyira, hogy ezen viszontagságok ősszegének eredményekónt ma minden pessimistnus nélkül állithatjuk — hogy fóldmivelésünk, melynek hazánkban, mint kiválón földmiveló országban az ország erejét kellene képviselnie, mai állapotában határozottan az ország gyenge-\| ségének és erőtlenségének forrásává vált. A mostoha évek súlya alatt földmivelóné-pttnk egy része eladósodott állapotban teng, s tőle az adó folyton szűkebben folyik be, ekként az adóhátralékok szaporodván, az állam folyton kölcsönökre szorul, s hova tovább hitele csökkenni fog. önként merül fel a kérdés: Lehet-e mezőgazdaságunk e mostoha állapotán segíteni? Jő részt, igen is. Keveset tehetünk ugyan az időjárás okozta aszály, a föld árja. a rozsdának általános és nagymérvű fellépése ellon, - de igen is tehetünk, és pedig sokat oly irányban, hogy az elsorolt és majd kizárólag gabona termésünket fenyegető csapások kárttevó hatását kisebb térre szorítsuk, és erre az eszköz nem más. mint a gabonatermelés megszorítása, okszerű, nagyohbmérvü takarmánytermelésrc alapított főldmivelés, és ennek segítségével minél kiterjedtebb állat-tenyésztés behozatala által. Az állat-tenyésztés kiterjesztése legyen jövő gazdálkodásunk jelszava, egy oly gazdálkodásnak, mely az eddiginél több fáradságot, értelmiséget,.körültekintést s részben tökét is fog igényelni, de mely azon biztos alap mellett, melyet az állattenyésztést is felkaroló gazdálkodás nyújt, ugy a szellemi, mint az anyagi tőkének, habár némely esetben szerény, de mindig, biztos kamatját fogja hozni. TÁRCZA. I\'lml az (g . t\'.inl ai ég •lemérmvtes orc\'ája, Keretűje _ » éjuaka láttára ; — l>\'e bár pirul nap»emét i lealltve, Keblében egy. túlvilági kéj Udve. lta amaa jo ciékot kéive napórán, O hu»4dik, mint aféle nép leány ; He lilába, csóktól ég már ajaka, A csók nyomán fényei csillag táinada. .Sxüko kia lány, meuyoraiágom, angyal Leas-o csókod »« én hulló oillagom 1 Kaik-e rám, érinti-e oroiámat ? Hullására meghal bennem a bánat. Hála sorok B. E urnS emlékkönyvébe. (1873. ang. 4.) Sajgó aebllnk kflié ha gyenge ké* (iyógy-baluamot Írként vegyitni kés* : lUlát mosolyt mutat a* ajk, a atom ; Mórt arra késiti ben«6 érxrlem . . . . Kgy néma bók, egy titkon pilUuat, Mi jótevőnkre dijul vi..«a hat\'— Ki mig xemllnkbSI forró könny perei) A «<ir imát : éa áldva emleget. MONOSTORI DÉl\'A. Világtúrlati kiirut. — Uebarangolta: Hunyt/l. (Folytatás.) \' Czukorgyáraink gyűjteményes kiállítása \| megerősít minket azon hitünkben, hogy oz iparág I hazánkbán »oly tökélyre van emelve, mint bármely más országban, ós hogy a hasonczikkok-bon a legelső helyek, egyikét foglulja el a magyar ezukor. A liszt-kiállításnál különös elismerést érdemelnek Jiack li. t* fiai .Szegedről. Ugyanonnan a zsír, szappan elkészítést! körül sok figyelmet mutatnak fel Ki\'t A/\'ír\'o», I.\'iuiovici és ülojkovici urak, kikuek szekrénykéik .csinosan és izlésoson vaunak bereudezvo. A méhészet körül legtöbb tigyclinot iejt\' tt ki Paulik Gdbor toluamégyoi plebtnos, kínok igen szép gyüjtoményo a lépes- és csurgott méz többféfo vázlataiban van képviselve, úgyszintén a viuszknak is számos laja. A magyarországi összes dinnyefajok pontos átnézoteül Qirókuti P. Ferenci 11 uilupestről egész rajzmintát függesztett ki. A mag/ar-óvári gazdasági tanintézet paszuly, kukoricza és hüvelyes .paprikából meglopó csínnal és nagyságban készité .el czi-morünkot. Gyógyvizeink gyüjtoményo, moly nom-csak szép száma és ízléses összeállítása, do jósága áítal is magára vonta a külföld figyelmét, általános elismerésben részesült. Hát még boraink ?! . . ltégon megénekelték, hogy: „Bort megissza magyar ombor!" .... És oz igaz ma is, azzal a különbséggel, hogy most nemcsak mogisszuk, hanem művelés által minél tökélyosbbé tU páratlanná akarjuk tenni ; mi, ha buzgóságuuk ki nem hal, talán bo is fog következni. KÍsö helyen Abelet Ddvld pesti borkereskedő czég borai gerjesztenek különös figyelmet., Vun itt jó régi vörös bor és pedig: ogri, ménesi, buda-bashogyi; fejér borokból: kőbányai, nesz-mélyí, somlyai, tokaji, badacsonyi-és kitűnő szomorodni. Továbbá gróf Zichy Ferenci diószegi borai s l\'alugyai több érseki pinczékbóli kiállítása, s még sokan, sokan, kiket itt felem-litoni lehetetlen — borainknak a bécsi világtárlaton oly bírt teremtetek s oly elís morésben részcsiték, hogy több líülfóldi látogató, kik o téren tapasztalatokat gjüjtoui jöttek : oda nyilatkoztak,miszerint boraink a rajnatnellékiekkol gondosabb kezelés után versonyezhotnek. A gondűző, unalom kergotő, füstölő anyagot a m. kir. pénzügymiuisterium meglelt, tősen lelszorolt Irajikjdban mutatta bo a világuak. Van nekünk ugyan óbból a fajtából is igon szép iparunk, sőt — mint már fentebb oinli tettük — a dohánytermelés mennyiségére az egész mftvolt világon második holyot foglalunk el, do azért mégsem dicsekedhetünk oly igen volo, mint azt egy alföldi testvérünk tövé, igy kiáltva fel: ,Acsél, kova, tapló, l\'Ipa, dohány, nacakó Mellé »ép feleség, H egy pohár bor — elég I" Atyánkfiának igényei ugy látszik nom sokra terjednek ki. Szép a kovéssoli megelégedés, hanem most más a jelszó; most nemcsak magunk hasznát koll előmozdítanunk, hanem hazai iparunkat omolni, szélesbiteni és tokólyes-biteni tartozunk; woit zászlónkru ugy a tudo- mány .és művés7et,. mint az ipar terén nagy botükkel van felírva, hogy mindenki tudja s ; értso meg jól o szót:\' „haladjunk !" Nemoknél-[ kül hangoztatják az idézottot; tudják azt, hogy ! az .én magyar nemes vagyok\'-félo elvvel nap-: jainkbun nem sokra mogyünk. Itégi hibáinkat tudva, oly jól ősik az ellenkezőkről győződni meg jelen körülményeink közepott, mert hisz mogmutattuk, ha akarunk, I tonni is tudunk. Csak ezt az akaratot kell kifejlesztenünk tudományos képzettség által és .a I magyar nomzot ogykor nagygyá loend !* Ily szép reményekkel kecsegtetve ma- < gunkat, lépjünk be a gépcsarnok magyar osztályába, mely az iparpalotával ogyonközüeu, mint mindenütt az orosz és Osztrák között van felállítva. Mennyire szerotném elvezetni olvasóimat minden egyes géphoz, mogtnagyarázni annak hasznát, előnyét oz vagy amaz felett; megismertetni volök körülményesen és ajáiilatokat tonni: oz lonoe kötelességem. Fájdalom nem tehotem, mert megvallva az igazat, ezek körű! igen silány tapasztalatokat gyűjtöttem az ozelőtt látott és használtak után, elaunyira, hogy midőn a nevezett csarnokba beléptem, idogennek éreztem magam. Egyet azonban megjegyeztem itt is. Tudjuk azt, hogy hazánknak több oly vidéke van, hol munkp, lenne elég, de hiányzik a munkás kéz, — másfelől vannak oly részei is, hol lenno munkás kéz, de képtelenség niindanjiyit igénybe venni. Eddig gaztiáink tanakodtak sokat, hogy mikép segíthessenek a bajon, a akadtak egyes tvindlirotok, kik- ilyenkor a zavarosban igen szerettok halászni. Biztosuak nevezzük az állattenyésztésre is. fcktgoU gazdálkodás alapját, mert az állat, legyen az igavonó, tejelő, vagy más haszon állat-alakjában keletre, s pedig néni csak állandó, hanem, majdnem folytonosan növekedő keletre számithat, — biztosnak nevezzük, mert alig fordulhatoló óv, melyben a takarmány-fólék termése, melyre az állattartás, támaszkodik, ugy megsemmisülhetne, mint gabonaféléink termése, sót nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy okszerűen, az év különböző szakait* és a takarmány-növények különféle&gére tekintettel berendezett takarmány-termelés, mellett minden évben lehet bizonyos mérvű termésre számítanunk. Ha csak végig tekintünk is a takarmányt szolgáltató növények sokféleségén, ezen állításon alig kételkedni hetünk. Takarmány-termelés és erre alapi- i , tott nagyobb mérv\'ü állattartás mellett főid-* jóink az eszközölhető jobb \'munka és a t rágya-szaporulat utján javulnak, s gabonánk-kisebb, területen nagyobb átlagterméseket fog.adnivtehát olcsóbban fogunk termelni. Ez azon ut, melyen minden, a földmivelés magas fokán álló ország -előre haladt, és ez azon ut, melyen haladnunk kell, ha élni akarunk, nekünk is. Nem tagadjuk, hogy ezen ut követé-sénél hazánkban számos és nagy akadályba ütközünk ; meg kell győzni az ország népességének zömét képező fóldmivelőt arról, hogy\'gabona túltermelésével eszélytelen gaziíáll&dást követ, reá kell vezetni, hogy több állatot tartson, azokat ok.-/.erűen ápolja és tartsa, ennek felfogására pedig a fóldmi-vclőnél % kel ló éj-telein hiányozván, az államnak gondoskodnia kell, hogy a gazdasági ismereteket a köznép között terjeszsze, gondos>ödnia kell, hogy azok, kik-a jó útra térni akarnak, szándékuk kivitelére a.li-hetó megkönnyiléseket, utmutatást\'és buzdítást nyerjenek. Ez irány felállítása s követése sohasem volt ránk nézve foutosabb, títinl most és a mennyire e czél megközelítése a sajtó utján lehetséges, őszinte szándékunk azt teljés komolyság és kitartással megkisértjfeni. A sajtónak c tckintetbcfykét irányban % kell működnie: Az értelmiségnél oda kell hatnia, hogy az a földuiivelésnek országunkra nézve, óly fontos ügyét áz eddiginél nagyobb, figyelemben részesítse, hogy az állattartással összekötött gazdálkodás eszméjének- lueg-nyeressék, s az okszerű állattenyésztés s a . hústermelés elveivel megismerkedjék, végre alkalmat kell adnia, hogy a gazdaközön\'ség ga\'/tfálkodásiink tervezett nagy reformjának míkéűt kivitele iránt nyilatkozhassék. A földuiivelő népnél pedig főleg a néptanítók, lelkészek közbenjöttóvel fokozatosan oda kell működnie, hogy a föld jobb mivelése, a iakarmánytermclés, az állatok jó tartása és ápolásának előnyeivel mindinkább az is,megbarátkozzék. Ezen két irányú működéshez képest két lapnak kiadását határoztuk el, scczélra a legjobb munkaerőket magunknak biztosítottuk. A lapok az alább látható czirn alatt már ez évi november hótól fognak megin-diitatni. Tudjuk, hogy a gazdaktfzönség\' jelen péiizviszonyai egyelőre nem sox pártolást ifinek vállalatunknak, azonban azon erós meggyőződésünk, hogy gazdálkodásunk reformja már égető szükséggé vált, arra indított bennünket, hogy habár hozandó nagyobb áldozatra való kilátás mellett is, részünkről mi már megíegyük a lépést azon irányban , melyet .-.gazdaközönségünknek előbb-utóbb követnie kellend. „Földinivelési érdekeink.* Szerkeszti: Máday Izidor. Megjelenik Imten k i fit egy szer hétfőn egy Íven. Előfizetési dij: lágész évre l> forint. „Falusi gazda." Mádav Izidor vezérlete mellett szerkeszti: (Jirókuti Ferenc/.. Megjelenik minden hó 1- és ló-én egy-egy kis íven. Előfizetési dij: az 1874-ki egész évre 2 frt. Visszapillantás) » néptanítók számára rendezett, a Keszthelyen I. évi augusztus 1-tól 24 ig lartott gazdusági-tanfolyam éleményoiro sat. A magas kormány a uépgazdászat Iliányos, sok tekintetben hátramaradt » káros köveikez-ményejiben naponkint érezhetőbb jelenségeivel — ennek ellenében pedig az előhaladott nemzetek inogközelithctéso tekiutetébót elodázhat-lan s mind szigorúbbá vál > követelményekkel szemben ; nem kevéssé érezhette szükségességét egy oly támpontnak, mely ál al a sulyegyen helyesebb arányba jutva, a viszony uomzet és ország Között összefüggőbbé váljék. A nemzettest, a zöm, ró»ziut veleszületett hajlamánál — reszinfazon elliKgyaioiiságánál fogva, mely kormukig osztályrésze volt, nehézkessé váll. S azon jelesek, kik emu lest szellemidül a tudomány , felvilágosodás , egyszóval a haladás szövétnekével világosítani liivalvák a tagok zsibbadtsága,tulajdonképen pedig a nép ■ szellemi lálkórének homályos tisztulallaii állapota miatt, aránytalan eredményhez jutliatnak esak. - \' ; Ily körülményük között tehát minden- ! cselre életre való nézet volt az, nx lynel lógva 1 a urptaiiitók számára az ország több alkalmas helyiségein évenkint pár boti gazdasági tanfolyam rendeztetik. S nem tévedek talan, ha a j kérdéses súlypont ulliel/ezését eme, hazai viszo- , nyaink, közölt kétségkívül iiagyjeleatőségü I •) Csikkeiuk balinosottsága mi«tl tgy kissé \| eszmének minél magasabb fokban, s minél szélesebb körben való kifojtésébon Játom. Ez ogy ösvény a kormány jó szándéka és a nép között. Mód, moly ált,.! a gazdászati szak legszükségesebb, a népnél is cloiigcdliuilenisino-rotágait lovezolni lohétséges. Ej ki lulietno erro hivalottabb, mint épen a néptanító, ki élőiét a népért áldozá f Miután mogyénkből én voltam egyik oly szerencsés, ki az idei taufolyam hallgatására kiküldve lettem, szabadjon a magas kormány emez intézkedése iránt elóro bocsátott igénytelen nézetom nyilvánítása után, nom ugyan u hallottakat leiárgyalni, mert noha a különben szétágazó és nem kis terjedelmű ismeretek tno-gyorohéjba szorítható főbb vonalait vettük csak az idó rövidsége miatt, az most még is nagy cllirés lenne czélomtöl,s o szükkorotü lap torét túlságosán igénybo venné, hanem egyéb észlo-le lei in 8 éleiuényeimet nyilvánosságra hoznom. Hogy utáni érdekesebb legyen s tapasztalatomat giizdagiisam, a Bzárazsag miatt biz akkor szomorú kinézésű Muraközei ojtom utamba. De megjártam, mert Csáktornyán a ministoria-lis igazolványt, melynél fogva kedvezméuy élvezető mellett tehát árleongedéssol utazhattam volna, semmi bo sem vettek. Az érdemes tiszt csak pénzemért eresztől a III. classusba. Azou meggyőződéssel tehát, hogy Muraköz is Magyarország, eljutottam Keszthelyre. Itt alig telepedem meg, kapok egy levelet hazülról, hogy : .kiteszik a szűrömet* mivel a fárát odahagytam. --— És ezt azon iskotaazéki tag egyszersmind előljáró urak mondták, kik szűrt W bocskort viselnek, ispirituszt isznak. Kik a pálinkás boltba naponkint, az iskolába ha csak esetleg ott gyűlés nem tartatik, soha som jönnok. Kik közöl a goudnok ur, midőn egy alkalommal hívtam, hogy egypár rozzant állapotban levő padot nézuu megs kiigazittalásukat eszközölné, „eh I nem érek rá" felelettel hagyott oda, s inont a boltba. Kiknek közönyössége miait, 3 évről hátralékban levő mintegy 20 mérő gab-naillelinényemet most végre is a szolgabirö urnák kellett behajtani. Kik miatt az iskolához a falu középén is ugy néz ki mint rfgy czigáuy-lak ; mert so ajtó, so körítés, so kapu. Ezok az iskolaszéki tag urak, kik az iskolába nom csináltatnak egy már rég kért s igon szükséges táblát, kik egyctléu gyermeket sem intettek m- g azért, mert iskolába nem jön ; noha 230 tanköteles kozól alig jár bo 30—<30. Minek egyszerű oka az, hogy darabszám l\'-ft 20 krral számíttatik az évi taudij. Ez pedig hát sok I — Nem nekem ám kérem! — Mult évi május —julius évnegyedre felét, augusztus—okto-ber évnegyedre pedig semmit soui kaptam; mert a biró egyszersmind iskolaszéki tag urnák beszedni uom tetszett. Ezok tehát mint lizotőirul következéskép parancsolóiin is, kegyelmesen fölakarlak menteni közöttük ilyformáu vflóban súlyos is terhes hivatalomtól. Pedig gopűoskod-tani mindenről. Volt, ki az isteni s/olgálatnal helyettesi telt; öltöztetés, gyertyagyújtás, orgo-nalas, éneklés, harangozás, ostyasutes, tometes mind megiöriéni nálam nélkül. — Még azon esetre is volt gondoskodva, hogyha veszedelmes felhók találnak vuiéküuk leié garabaueziás-kodni, minden irgalom nélkül elűzessenek határunkbél, a harangok valamennyijének ó mozgásba telelők által. És mégis I Mihdozoknek kollott szövődni kosztholyi ! szép napjaim omlékének^füzérébo I Mert hogy az érintett gyalázatos orveljárás ollenébon korunknak szégyenére válós még nagyréazboii ki nem moritett dolgokat ligyoltnen kívül nem hagyhattam, ugy hiszem mindönki természetes nok találja. De nem időzöm tovább o sötét képnél 1 Áttérek a dolog szebb oldalára. Lelkem felvidul, midőn Kesztholy, Hadacsonyés Füred szépomlékü napjaira gondolok. No du érdekes vidék is ail kivált olyanra nézve, ki először látja, a a rég oivasott mintegy álomképekot maga előtt valóságban kitárva szemléli. I)e hogy némi rondot tartsak, fölveszem az elejtett fonalat, s folytatom onnét, hogy Kcsztholyon még pedig az ilsó intézetben \'egy régi ismerősömnél beszállásoltam magamat. A mi annyival inkább szcroiicso volt rám, mivel mind a faiskolának, miud a gépiárnak igy — szomszédságába julva, azou kellemes órakon kivül is, melyekon különösön t. Hálás Árpád tanár ur a gépok megmutogatása és különféle használataik iránt mondhatom ügy buzgó oló-adásait tartá, alkalmam volt azokat, valamint a különféle faja gabnafélo példáoyokat szemül és kalászosán akárhányszor vizsgálódásaim tárgyává tenni. 8 neilí fejezhetem ki óhajomat eléggé a felett , hogy bár a nép közöl is vidé-keukint legalábbegyik-másiknak alkalma volua ezen rájuk nézve fontos vívmányokról közvetlen tudomást szorozni. így tán kevesobb konkoly, vadócz sat. korülno a tanító fizetésébe I Augusztus lö-én az épon rooglchotóaen háborgó Balaton hullámain Hadacsouba, onnét Füredre rándult kis karavánunk a tanári kar és meglehetős számú vendégkoszoru társaságában. A regényes vidék által minlogy elbűvölve s a multak emlékein elmerengve szálltunk ki Badacsonban. Siettünk Kisfaludy hajdani, most néma puszUxágb&c-.álló hajlékát megtekinteni. Ittunk azon forrásból, mely nevét viseli, s azon fa alatt, hol irogatni szokott, szivünk mélyéből hangzott: „Isten áldd meg a magyart." Azután fölmásztunk a béreztetőre. hol — bár az egész ország hallotta és szivére vette volna — a ilé-gyes férfi kar fokozódott hév és magasra szárnyait érzelmek közt zeugé : „lluzádpak rendű-letlonül, légy bive oh magyar." És ha o nép jobban ismerné földét és magát, s a hazaszeretet fogalmában rejlő kötelmeit nem csak karddal kezében tudná érvényesíteni, mennyivel szebb lenne sz élet, melynek bölcsője, éltolője, végre oltnkarója o föld..... Ebéd uián, molyot köztisztelet és szeretetben álló főispánunk méltóságos Herteleiidy Kálmán egészst-gére emelt poharak között az ó vendégszerető hajlékában élveztünk, tovább indultunk. Fürednek kies és barátságos kikötőjébe jutva, azon aggályunkat, hogy az épen oz időszakban nagy számú fürdővendég által igénybe veti szállodák számunkra nom nyújthatnak menhelyet lelojlheilen emlékű, s ezen, valamint t>>bb kirándulásainknak vezetője lelke tek. Éogelbrecht Károly tanár ur közbenjárá sára Ecsy László igazgató ur volt szíves eloszlatni az által, hogy a fürdóintézet kényelmes szobáit ott tartózkodásul!k tartamára átengedé. Különben Füreden, ha a Szeretetház (honunkban tulajdon főnév) nincs, nem tudom a megtekintésen kivül mi egyéb czélunk lehetott volna, miután azok a magyarul lőzötts francziás étlapok mellott föladom étkek a néptanítók étvá-totytuUiH a mellé kitten. Eddig alig jsmortek egy-két gépet, s azok is a kellő szolgalatot megtagadták, inert nem tudtak elbánni velők. Nagyon természetes, a bajon nem segíthettek, gabonájuk, takarmányuk a lábán rothad ti el. S ha volt valaki oly szeroncsés, hogy állithalott erőt ki a kellő időben, azt tetomcs áldozattal, telteié elannyira, hogy a munkára pazarolt kiadás igeu sokszor fölülmúlta a jövedelmet. Ezen esotok boKÖvetkezhetését megakadályozni vannak hivatva a gépok, s holyrepó-tolhattan hibát követett el a gazda vagy gazdatiszt, ki nem siélull magának ismereteket gyűjteni a tárgyak körűt. Vannak igyes atyánkfiai, kik azt mondják, hogy mind igaz, mind szép és helyes, mit a gépekről beszélnek, de méreg drágák, s akkora áldozatot hozni egyazon* , nem mindonnapi dolog-. Azt azonban elfeledik kiszámítani, hogy egy munkás kéz — mely napjainkban az agiot magasabbra emeli — mily óriási összeget emészt fel pár év alatt. Ezelőtt nem is voltak embereink, kik a gépeszeitől foglalkoztak a azt mélyen tanulmányozták, vagy ha voltak is kövesen, s csak felületesen ismerték. --- Most azonban, midőn a müveit világ eszközeit liécsben összolialmozla: széles tér tárult fel előttünk, mely a jövőben kellőleg mövolvo — a kívánt ercdméuyt meghozza I..... A gazdasági gépekon, eszközökön kívül — melyeknek száma és különböző faja pár ezurot meghaladja — szép szekereket és kocsikat találunk hazánkból, melyeknek kiállítói Chritten Ferenci Győrből és I\'dlffy\' Sdiulor Sopronból. Az uj váltékészülék legújabb mintáját Striiher Ljnóci mutatá be Pozsonyból, moly készülék hivatása nem más, mint a vasúti szeren-cséllensógek és összoütközésok jövőbeni megakadályozása és beszüntoiése. Tűzoltói eszközöket, melyek a bécsi leg-jobbakkal egy minőségűek éi a leghíresebb külföldiekkel votokeduók — Walter Ferenct pesti gépész állitá ki. 81 uh ó Ferenc* legújabb gőzkazánja szin tén figyelmet érdemel. Legérdekesebb azonban a budai gőzsikló, melynek kicsinyített mintáját az crtdutiitck készítője W\'ohlfart Henrik a fővárosi közmunkatanács főmérnöke tette szemlélet elé. E gép — mint tudjuk — a budai várhegyen van fí-lállitva s ton előnynyol bír, hogy ennek segélyével a vasút egyenes irányban megy fol a várba minden fenuakadás nélkül, miáltal a közlekedés léftyegoson mogköubyittotott. A kiállított kicsinyített mintázat ^gépalkatrészei vasból, a vagyonok vaslemezekből, a hegy és épülőt, fából vannak osinosan készitvo,s az egéss gépezet a kívülről nyert gőz segélyével (olytónus mo/gásbá tartatik. Hárminl igyekeznénk is kiválólag c<ak a magyar kiállítással foglalkozni, sóhajtjuk mellőzni az einberi ész coinbinalióit, mely oly sok alakban nyilvánul o csarnokban j — jnég sem tehetjük, hogy ezer meg ezer gép közül egyet meg ne ismertessünk olvasóinkkal annyival is inkább,.mert eunok eltorjcdésében Guttenberg fáklyáját látjuk lobogni, oly hatalmas lángoszloppal, hogy az érteltiii sötétségnek messze kell szaladnia! — ÉrtQÍii alatta a Mirínoní ujolinan feltalált hírlap gyoras aj tóját, mely egy annak inegfelelőlcg • berendezett nyomdai épületben állíttatott fel. Ezen gép — minden emberi kéz mellőzésével — a végtelen papirost a hengerről le-\| göngyölíti, ncdvositi; átveszi mindkét titereolyp hengeren, vagja az ivet, egyszer áthajtja és ! azután — nehogy ogy oídalon gyűljön meg a sok hirlappéldány — négy oldalon rakja ki a i már kész példányokat, ugy, hogy a gyermekük, I kik gyűjtik össze, ogyonest a kiadó asztalhoz i viszik, hol csak cziínszalagokkal övedzik át és i adják postára. Az úgynevezett „Waller\'-gép, i mely einezt megelőzte, azon hibával bir, hogy a perczenként készülő 350 példányt egy oldalon I veti ki, és igy nem győzik elég gyorsan ollá-\' volitani. , > A „Marinoni\'-gép nyomat 8 oldatos hírlapot egy órában 20,000 et; ltjoldalostl0,000-et. Íme, amihoz eddig napok szükségeltetlek, a mindent mozgatni tudó liataliin.s gőzerő közve-! titése mellett rövid ogy éra alatt végzik cl! j ^ Itt, csak itt nyilvánul az emberi ész leg-szebb alakjaiban, itt jöhetünk valóságos kísértésekbe, inelyok megtagadtatják volünk és ! kétségbe vonják a (Jondvisolés természeti ore-I jót s rámutatnak az emberre, mint olyanra, ki csak egyodül képes a lehetetlenséget lehetősé-í gjg vinni. ! \' Megkell hajolnunk a teremtő ész előtt!... ! És most, miolőtl eltávoznánk o tömke-; légből, hol minden lépton és nyomon nemcsak , a meglepetés, do a bámulat fog el s tartja egy helyhez lebilincselve menésre kész lábainkat, l hol az örök ítélet trombita szaváuak harsogá-aaig édes örömest odáznék el rövidre mért élo-. lünket: álljon itt egy adat, mely Magyarország kiállított gépcinek számát tünteti elC. j Ausztria és Oroszország között Jővén helyünk, . az arányt következőleg tárhatjuk fel: Mozgató (motor) van kiállítva Oroszország részéről 14, Magyarország részéről 7, Ausztria részéről 9»; az ércznomüok közül Oroszország kiállított C, Magyarország 3, Ausztria Öl darabot; faipargépel Oroszország 1, Magyarország 3, Ausztria 83 darabot; szövőgépet Oroszország semmit, Magyarország 3, Ausztria 293 at; különnemű gépet Oroszország 18, Magyarország ti4, Ausztria 518 darabot; közlekedési gépet Oroszország &8, Magyarország 76, Ausztria 162 darabot; szekeret Oroszország23,Magyarország 43, Ausstria 92 darabot; összesen tehát Oroszország 120, Magyarország 198, Ausztria 1297 darabot. A gépészet, mint az eszme létesítője, a gondolat megteremtője, mind as eszményi, mind az anyagi világban roppant fontossággal bir. Időszámításunkat most a gépek megteremtésénél kezdhetjük, mint oly pontnál, hol iparunk, művészetünk született, mert a gépek nemcsak előállíttattak, de különösen nagy, sőt legnagyobb, logmosszibbro ható befolyással birnak iparunk és kereskedelmünk tökélyesitésére. Századunk az átalakulás korszaka és jól esik tudnunk azt, hogy mi is ujjá születtünk, bogy a csecsemő férfivá fogja kinőni magát. Mert hisz nekünk is vannak vasutaink, távir-dáink, gőzhajóink és gépeink, melyek országok és népek élőiét teszik jellemzővé és fonnállha-tóvá. Ne gondolja azért senki, hogy Magyarországnak nincs gépipara, s ne mondja senki, hogy a magyar nem születeti gépekhez; mert a ki osztályunkat figyelemmel vizsgálta meg, azon ineggyőzódésro kell jönnie,hogy a magyar is épon ugy érthet a gépészethoz, mint as ang-lus, amerikai, vagy bármelyik nemzet, csak tanítani és oktatni kell 1 Melléklet a „Zala-Somogyi Közlöny" 1873. évi 83-dik számához. gy^val Ilii megegyeztek volna ia, ugyan csuk egy\'néptanítói mellékkörülménynél fogva hosz szas fogyasztásnak alig örvendhcttuk volna... És mivol ido tulajdonképen csak n Szere-totház.látogatása végett jöttünk,\' Füredet a szenvedő emberiségnek hagyva, r Szeretetház-ról, mely nem más, mint egy nagyszerű jól rendezett szitás\'malom, melyből a társadalom a bovitt jízemotes gabona helyett tiszta lisztet kap, mondom ol véleményomot. Mily régen mog volt már a társadalomban ez tlVéle gabona s u viz, csak Molnár hiányzott és n malom I Azon npátlau, anyátlan vagy különben elhagyatott szerencsétlen árvák, kik o házban menhelyet és jövőjük iránt oly megnyugtató kilátást nyertük, sokkal szerencsésebbek, mint iix országban akárhány nőm árva .— nálunk is \'n»gvs/ámu — azon iskolázatlanul növekedő gye\'riiieksrreg, kikből szintén ember nknr lenni! Azért azon óhajtással zárom be emu háromheti él»ményeim\' rövid kivonatának leírását, hogy az ily intézetek száma hazánkban mielőbb annyi legyen, mennyit az ünnepelt alapító mindkét nevének végső két két betűje kifejez. S o név ne csak a történelem lapjain legyen megörökítve, hol első szótagja emészthetné meg, hanoin még a késő nemzedék szívében és hálájában is. . . . . : Végre pedig Füred, Tátika, Csobrincz, .Szigliget és te moliosl\'ejü ós Badacson! fogadjátok hucsüdvöz\'ctctliot 0 lapok hasábjain is! és ha ezen choh-rás világban tul találtok élni, annak nem én leszek oka. ÖVEGES ANTAL, pákai néptanító. II írek. — Deák Ferencx születésnapja van holnap, október 17-én. Zairtmr-gye nagy örömmel tekint e napon a kis Suj\'or leié, hol n világhírű diplomatának bölcsője ringott .... ki hitte volna, hogy ott — akkor — egy trón támasza, egy ország újjászületésének talpköve rejlett. Adja az a jó ég, hogy bírjuk ót sokáig még! — Betlatincxról Királyi l\'ál baksn-vidéki országgyűlési képvjsplő urho/. a következő-levél intéztetett, mely másolatban Bellu tinczról hozzánk is beküldetett: Nagyságos képviselő ur! FolJ\'ó évi augusztus hó üO-án a beilatinczi ka\'holikus elemi iskolában zárvizsga tartatott, mely alkulommal számos szülő, községi elöljáró és honoraior jelent meg. T. Nagy József szolgabíró ur a vizsgát megható beszéddel befejezvén, a tanulók közt érdem szerint kiosztá a nagyságod által kegyesen adományozott ötven osztrák ért. forintot. Mi akkor is nagyságodnak e tolói írni és általános hálaküszönctünket kifejezni akartuk, do megtudván nagyságodnak külföldre történt elutazását, o szent kötelességünket csak most tel-jesitliftjük. Fogadja tehát nagyságod ezennel a tanulok részéről, nemkülönben a mi részünkről is legbensőbb hálakös\'.önetüuk-t az adományért, ugy szintén nzért is, hogy szerény iskolánkat látogatásával szereiicséltelni kegyes kedett! — A Mindenható tartsa meg nagyságodat a haza javára még számos évig jó egész-ségbeii.ús megelégedésben — és adja, hogy mi nagyságodat mint édes mienket továbbra is nevezhessük, szerethess ik és tisztelhessük. A- tanulok és az illető községek nevében mély, tisztelettel sat. Hellfttincz, 187£>évi október hó \' 9-én. Murkovica János, tanító. — A cholera Sümogliou szüuőbon van oly annyira, hogy f. hó 11-én cfak.egy, és 12-én j egy csot sem fordult elő. / — A xHmeyhl reál és elotni tknodákban ! a beiratások okt. hó 18, 19 és 20 fkán tarlat \| nak, a lat.ov ünnepélyes kozdetét21-én veeudi. Az igazgatóság. — öllf/yltkOHMÚf/. Simon Józsof czipési, k-sziholyi lakós, folyó hó 8-án reggeli l/» 8 órakor a „Szt-Miklós\'-ról nevezett temotőbeu egy pisztolylyal vetett véget életének. — Kruljítvecxröl a postamester eltűnt. Okozott o valami kári az államnak, miért, mi okból és merre menekült, még eddig nem tudják. — Azt a kin fiút, ki atyját meglopta, do ki Triestbeli elfogatva, hazakisérieiett, izraelita létére a hazai hírlapi sajtó megbérmálta, nevezvén ót Mitzky Kezső helyett Macska Kudolfnak, sót nem elég ez, haneiu az : eltolvajlott 20iK) frthoz még I 2,tiUO-et ragasztottak bériiikajándék\'il Szerencsés kópé ön lintul ember, csak ká., hogy ily korán hirne-: vessé tovó magát. ( — Sőmoyyl Károly, n vidék <>gyik ! tehetséges 8 jelenleg városunkban időző szerel-\' mos színésze e nupokban váltott jegyet Pesten Nagy Júlia kisasuzouynyal, ki .Sz^badkan, l\'ápán és Komáromban t< >bb éven át közked-. vességben lészesült. Az ifjú párnak áldást : kiválniuk frigyökre. . — SxInéMxet. Szerdán okt. 8 án Bokody 1 Antal színtársulata által kiforgatott cziinmel j adatott: „A csehek Magyarországban vagy a jó madarak- énekes vígjáték .\'1 folv. Bokody ! s Szabó Antal urakon kívül mint kik a helyzetbe \| mindig, beletalálják magukat — kikeli euiol \' nünk Borényi urat. A nők közül Bokodyné ! asszony meggyőzött arról, hogy a perpatvart kedvelő háziasszonyok személycsitésére méltán jogot tarthat; továbbá Demjén Maii k. a. a szobacziczufok ogyik Icghűebb példányát állitá elónkbe. — Csütörtökön okt; 9 én .A czigány Szigligeti népszínműve adatott. A ozimszerep-ben Kovács ur, leszámítva a többszö^megfe-led kezest czigányos kiejtéséről, jol mulattatá a \' közönséget. Dancz Nina k. a, (Kozsi) őrült jelenetében nemcsak elragadta a közönséget, do fényesen megmutatá, liogv szép tehetségét használni is tudja, mort különösen ott, midőn a bejárat előtt tuegáll-és kezeivel int a násznép-I nek, hogy kövessék öt az esküvőre, nem na gyilunk, ha azt mondjuk, hogy utánozhatlan. Szokatunk ellenére is Hgyelmeztetnünk kell Kócsi urat, hogy simítsa egy kissé magát, s a szerep nem tudása által ne zavarja meg az . egész előadást, mint azt a különben eleven kimenetelű .Czigány" utolsó felvonásában ! tevé. — Szombaton oktober 11-én „A tücsök", melybeu Nagy Júlia újonnan szerződött tag mutatá be magát közönségünknek, mely fellé pése által szép reményekre jogosít tel. Kapó-csíné (Fadette anyó) dicséretesen oldá meg szerepéi.Bokody és Somogyi (ikrek)megállották helyeiket, főkép az- igazgutó ur humorával ignn jól mulattatott. Somogyi ur érzéssel, érthetően szaval, taglej lései,arczkifcjozése helyesek,benno a vidéki színészet közkedvességü tagot bir. — Vasárnap okt. 12-én „Egy szegény leány és a bölcselkedő szobafestő." Dancz Nina k. a., Bokodyné, IJokody, Szabó, Somogyi urak a szép számt) közönség által többszörielismorésben részisültok. — Hétfőn okt. 13-án a „A leányvásár" ilaray VictortéLA közvélomény magát a darabot elítéli, uuulmasnak decralálja, Hanem azért Bokody . urat mimikájáért, Szabó és Somogyi urakat az összetalálkozási jelenőt sikerüléseért megtapsolta. — A ,axurvas" vondéglőben múlt vasárnap két ifjú korotkedősegéd fogktott ol,-kik Neuwirth csáktornyai bőrkeroskedőtől Három ezer forint körül tolvajollak ol. . — Lapunk jelen száma másfél iven adatik ki, némi kárpótlásul n rendkivülilog kibocsátott 82 dik szám félivnyi mogjolo néseért. — Baj van a mészáros kutyák miatt a Deák Fereuoz-térou levő mészárszék előtt. Tudva vau, hogy o tér n legnépesebb séta-közlekedést nyújtja, mióta a tyukszemnOvesztó járda oltüut, s a tér kozepéu üde mohósággal terebélyesedő Iák áruyéka visszatereli a sétáló gerlék magasba siető sóhajtásait, fton-ban ez édes merengésből ueltáuy sompolygó, vagy épen egymást maró mészáros kutya .prózai megjelenése riasztja ókét fel és sikoltozva szaladnak el. Nem lebetuo a kutyák e kényelmét kényclniuilenitoiii? s a közönség kény el illetlenségéi kéliynlluitoUi ?\'? — Nzejt tett. Bárány Dénea földbirtokos Bogláron, az ottani olvasó-egyletnek 18 lápot ad. — TUx. Szepetrieken kedden délben birka-aklok églek lu. A kár 12 ezer frt. — Bár kéiön jött tudomásunkra, mégis elismeréssel közöljük, hogy a becse-helyi templomot Szálacsy Farkat vontéi földbirtokos, Scherz & Englnudcr becseholyi volt birtokosok joloutókeny költséggel kijavíttatták. Ezzel kapcsolatban , megemlítjük, hogy a letonyei plébánia 9 év uiulva 100 évet lesz. — Eltűnt {/yennek. Németh Ignácz, soinogymegyei vrószloi tanítónak 14-ik évben levő ti a iguácz, Nagy-Kanizsáról Bodis János czipész mestertől szeptember 18-án virradóra nyom nélkül eltűnt, miután minden utáiTa való tudakozódás sikertelen maradt, minden emberbarát kéretik, ha valakinek holléto felől tudomása lenne, hogy atyját azonnal tudósítani szíveskednék Vratzlou, u. p. Néni es-Vid. — Kurácn \'/jslymond, pécsi püspök és Szabó Samu legfőbb itélószéki tanácselnök e hó 9-én érkeztek meg Zala-Egerszegro. A szüreti napokat fogják ott tölteni. — Lemomlán. Skublics luire, árvaszéki jegyző állásáról lemondott. Az uj választás a november 4 iki közgyűlésen fog megtörténni. A concurrensok kozói leginkább emlegetik liajky László Il-od m. aljegyző nevét. — Ax ornxáyoH vásár Nagy-Kanizsán né\|>e8 volt, csakhogy tizszer annyi eladó jött be, mint vevő, a szüretek miatti elfoglaltság tekintetik fő okául. -— Taniiyyi. A zalamogyei általános tanítótestület közgyűlésének határozata folytán az elnökség első tanfelügyelói uton a megyei alispáni hivatalhoz beterjesztette a pacsai esomeny sszaklap ügyébeni kérvényt. — A H<l(/y-k<IHÍXHUÍ tanintézetekben a tanitás rendes folyamában vau) az előbbi évhez képest mindenült több a tanuló, különösen a főgymuastumban. .....■ . i...mű Üti MgS "— A (léit vasúttársaság újabban (JO magyar ifjút vesz fel gyakorlati s elméleti tanfolyamra, inoly két. hónapig tjl. — Ax utcuák\' nemctiJc uj nevekkel láttattak el, de igon holyosnn minden háznak száma mellé ujolag az utcza neve is föltűn-totve lesz. A nagy kanizsai városi hatótág ily ügyeimet intézkedése elismerést arat. — A Hxtlrct várakozáson felül jól ütött ki e vidéken mind mennyiség-, mind előro láthatólag minőség iekintctében. — Kilátóstul van hulyezre Nagy-Kanissán egy nagy tornacsarnok épitésö, szükségét a főgymnstiumon kívül valamennyi tanintézet érzi. — Jótékonyság. Karczagh Béla és Iotván helybeli urad. főbérnök urak 50, szóval ötven frtot o. é. küldöttek át Valbach Mór tüzoltó-ogyloti elnök urnák, elismerésül azon kitűnő szolgálatokért melyeket az egylet az utolsó homok-komáromi tüzesei alkalmával teljesített. — A nayy-kanixsal önkénytes tűzoltó egyletnek múködőr tagjai november 1-ső napján uagygyülést, tarlauak, moly alkalommal a parancsnokság tagjai uj választás alá kerülnek. A gyűlés helye: a kereskedelmicatinóban lesz a délelőtti órákban. A gyűlés nyilvános a oda mindenki inogjeleohot. — KOxyy(Uénrei meghívás. A n.-kaniztai torna egylet t. tagjait, valamícft a tornaügy barátjait tiszteletteljesen megbírom ssombatoa f. hó 18-dikán nsti ti órára az izr. tanoda kistermében rondkivüli nagygyűlésre. Azon t. urak, kik a november 1-sejével kezdőiét veondó téli tanfolyamban rétut venni szándékoznak, szíveskedjenek nálam, vagy llotFinaun Mér egyi. titkár urnái jelentkezni. Valbacb Mor, torua-egyl. elnök. — llövld hírek. A nemzeti tsinháiban megnyitása óta 344 eredeti szinmAvet adtak olő »\'J írótól, 3000 estén. — Pauliné astzony bizonytuiau időre hangja gyengülóte miatt kénytelen nyugdíjba lépni. — Szende Béla miuuter erdélyi útjáról\'visszatért — A budapesti egyetem meguyitáta 8 án délelőtt volt. — A határőrvidéken az omladina párt fana-tismusa a legdühongóbb szenvedélyeket köh tötte fel. — Az olasz király Pettről \'két pisztolyt és egy fegyvert rendelt meg Kimar Józsefnél 1&00 frtért. — Uzv. gr. Eszterházyné a kolera inség enyhítésére ezer irtot adott. — József Jhg u Buda városa által nyert ajáihlékot 2ú,OoO frttal viszonozta az árvaház alapjára. — Woninger Vinczo lemondott a m. állami vasutak elnökségéről. — A vakok intézetét vasárnap vette át a kormány. — Uy.-Szt Miklóson (Erdély) 3 óra alatt 93 gazdának épületei és takarmánya hamuvá égett. — A világtárlatot valószínűleg nov. 3 án zárjiik bo, mert l én ét 2-án Ünnep van, mitől sokat várnak. — Csak 46 Kerosztur nevű város, helység és puszta van a magyar korona területén. — A néptanítók nyugdíjazásáról (jnvaslatot hoz a „B.-P. Közi." — Airika Libéria tartományában egy hírlap indult meg, előre olótizethetni egy véka kávéval. (Aligha nem jövedelmezőbb, mint minálunk!). — Temes ét Toron tál megyében vándor egerek pusztítanak. (No még cak ez hiányzott!). — Belényes környékén a mult napokban 3 óra hottiáig hó osett. — A gödöllői kir. parkban jövő évben nyári lakot építenek Qizella fhgnő számára. — Izabella És most el pihenni a szárnyas, de élettelen angyalkák közé; ol a hegy aljában csörgedező patak partjára; el cherúbok, gonosz lelkek közé; fol az Alpesekre; le a csendes völgy kis kunyhójába; el a Irón lépcsőihez; s/álljútik le uz olasz síkságra; másszuk meg Svájc vidékeit és a Kárpátok vadregényes tájait; pillantsunk be a családi élet boldogsága- és szentélyei bo; adjunk szárnyat emlékező tehet-ségüuknck, kalandozzuk bo az ős időket, ragadjunk ki nemzeti életünk múltjából egy-egy megragadó jeleuetet, vessük magunkat egy pamlagra s átszellemülve lépjünk bo az ábrándok,az eleven képzolődések hóimba, hol nics zaj, nincs bőszed, csak sziveink dobognak hangosan, hol a meny-országot Össz-s szépségeivel, a poklot, a gyehenát öfdögeivel, ármányaival láthatjuk ÍJ! Lépjünk be a müottteli ci\'írnokba ! A meglepetés minden esetre oly benyomást tesz különben isábiándozólelkemre, hogy képtelen vagyok a legigénytelenebb tárgynak is csak megközelítő vázlatát nyújthatni, s őzért magainat egy irotársunk alább következő sza vnival kell mefitegelúem. O ugyanis ezt irja: .Vakmerő kísérlet volna tőlem a művészeti csarnok minden osztályában részletekbe bocsátkozni, egy kísérlet, mely erőin parányi ságán és e lapok korlátolt terén egyformán hajótörést szenvedne. De még ha Dante phan-taziájával birnék is, ha Demosthenos ékesszó-lása volna is mog beunom, és ha llorac tollával bírnám, is papírra tenni gondolataimat, még akkor is a lehetetlenségekkel volna hatóros azon tömérdek mestermüvuknek tüzetes leírása, amelyek közül gyakran egy is egy egész kor\' s/akot karol föl, amelyekből egy-egy példányból is köteteket írhatna a kritikus szakember." Nagyszerűvé teszi előttünk a bécsi kiállítás művészeti csarnokában levő mesterműveket nz, hogy nemcsak a szem gyönyörködik itt, hanem a lélek is; nemcsak a képeket báriiuljuk, ■io az illető nemzet individuálitása is előttünk all. Erre vonatkozólag igy hallottam a nemzeteket jellemezni: „A magyar művész a természeteit ét józant tzereti; az olasz ábrándozik ; a trauezia eszméknek hódol; Andalusia szülöttének ecsetéhez a vadregényes tapad; a hontalan lengyel művésznők jól esik, ha ecsetével a régi idők I kedvet emlékeit varázsolhatja maga elé." } Ez okozza ama határtalan gyönyörűséget, ez teszi azt, hogy a kedély minden osztály ha-; lását különbözően érzi, s uiindouUtt más érzel-^ . mek rabja a lélok! . . . . Hanem amint veszom észro, már bennt vagyunk anélkül, hogy a bejáratnál körülto-\' : kiüthettünk volna. \| A világtárlati palotának egyik fódisze , a képcsarnok. Ét ozt nemcsak mi műkedvelők, , de műértők is mondják. Díszes diudal kapu vezet be az udvarba. A kapuu belépve, két oldalt oszlopos folyosó visz egyfelől az olasz, másfelől az orosz képcsarnokba, melyek szem-\',«ben egymással, görög templom alakban, a középen álló lőképcsarnoktól külön, válva állanak. Az orosz képcsarnokhoz van kötvo a .mttkedvelok t\'írluín" — mely\'tulajdooképeö régészeti kiállítás, t minden ■ ifibarát hozzájárulhatott becses műtárgyaival. Itt vannak a l magyar régészeti tárgyak is, molyokot llenszl-maim Imre ur gondosan rendezett el. A bojáró kapuval szetubou van a főkép-csarnok pompás lépesózetével és erkélyen kitűnő szobrászati faragványaival. A főteremből, hol különböző országokból látunk képoket, négy ajtó vezet Ausztria-, Német-, Francziaország és Belgium tárlataiba, melyeken áthaladva rendre feltaláljuk minden műveltebb nomzet osztályát. Szügtéglelon említenem, hogy ami nagyszerűt, szépet, elragadót, eredetit, jellemzőt a szépművészet felmutathat, unnak legérdekesebb példányait Oluszországban találhatjuk fel. Nem tudja a szem miben gyönyörködjék, s nem tudja a szemlélő, hogy az eszmékért vagy kivitelekért hajoljon-e meg a művész neve előtt? Sokszor gondolkoztunk már ottlétünk alatt, ha egy szobor vagy festmény különösen magára vonta tigyelmünkot — nogy váljon mikép fogjuk azt leírni, képesek leendunk-o valamennyire is homályos vázlatiban bemutatni olvasóinknak? Es iino bekell vallanunk az ellenkezőt! A hely ott tohát, hogy o holt betűk által akarnáuk lerajzolni a látottakai,kérjük atigyol-mcs olvasót, képzeljen egy halomba Összehordva mindent, a mi csak nagyszerűt a szépművészet megt.-romthet, s az emberi ész kigondolhat, ét o képzeletet vigye a képzolhotlonségig — t ha képzelő tehetsége mégis egy ponton mogakad, nézzen körül s maga előtt látja a képcsarnok belsejét!. Tokintson végig a tájakon, s hol egy fenyvesek aljában legelésző nyájat lát, vagy a lo-menő és felkelj nap által megaranyozott sziklatömegből nagy robajjal töriető patakcsa messzeható zúgását hallja, melyen egy szarvas vagy óziko akar áthatolni: jegyozze meg ét ai ecsetet, mely ezt képes vászonra tenni, megtalálja Miohel Angello kezében. Ha egy őrültet pillant meg tépve ruháit^ ét csatangolva az éj homályában; vagy egy nehéz vasba vert foglyot sötét börtönében, hová az áldó nap sugarai egy kis lyukon hatolva be, ^\|ig képesek a félarezot megvilágítani; avagy az oltár előtt térdeplő s a Mindenhatót összekulcsolt kozekkel kérő, imádkozó özvegyen akad meg a szeme; vagy a liáborgó tenger által a hullámok i.lá temetett utazók jajvetzék-léteit hallja ét az ijedtség által eltorzított ar-ezokat látja; vagy a mindennapi életben előforduló öngyilkosok-, orzók-, rablók egy-egy példánya jön olő ét rohan keresztül egyik ut-czából a másikba: akkor emlékezzék Kafael-ré, mint a jellemrajzoknak ma is megközelil-hetlen mesteréro. Didó halálában StaCok Gyula művész ecsotjéro ismerünk. Gyönyörű keleties ábrázolat. Az átható tekintet, szemek, melyek a halálhoz közeledő Didó vonásait oly meglepővé teszik, keletnek minden báját éa varázsát magukon hordják. Máglyára vetett pompát ágyon nyugszik, mely olőtt a tengeren raotsze távolban hajócsoportnzat homályos körrajza látszik; bal felől vérzik, jobb karját a tenger felé oraeli, mintha Virgiliusnak eme szavait mondaná: . A ksnystlcn Irójsl h».\|.l liuiw- • Tenger kösípröl » mátcb» lángját, É. vigye msgávsl ..c.x.Unek Halálom bitonyos baljóilaUt!" (Folyt. kSretkeaik.) ex-királynö fiit Dlvoi tentferi fürdében o hó 4 ón elragadták a hullámok, anyja segítségére sietett, ( mindkettőjüket aa elveszéstől egy őr menté meg. — Ausstráliában forradalom van. — Nagy Sándor vértanú ifjukági lakhelyét . N.-Váradon íejérmárvány emlékkői jelölték meg, a leleplezé* e hó 11-én volt. — Dumas megígérte Páamándynak, hogy színmüveit kéziratban fogja megküldeni a nemzeti színház számára. — Lendvay tegnap lépott fol Hamletben. Történeti .naptár. Október 16. 322. Kr. e. Demosthonea halála. — 1793. Mária Antoinette királyné ki végeztetése. — 1848. Ferdinánd császár nyilatkozványa OlmUtzbőJ népeihez. 17. 1663. Zrínyi Péter Zrinvár mel-* lett 2 ezer emborrel mohert* Csen- kies pasa 7 ezer emberét. — 1740. Dugonics András születésnapja. 1803. Deák Ferencz, Magyarország Aris-tidje született Sőjtörön. — 1848. Perczol meggyőzi a horvátokat Le-tenye és Kottorinál. 18. 1448. A rigómezei csata kezdete. — 1813. A lipcsei csata. — 1847. KoasutK pestmegyei kövotté válasz-tátik. — 1848. Porczel győzelme a horvátokon Domború és Csáktornya mellett. — 1848. Kis onyedi mészárlás az oláhok álul. 19. 1448. A rigómezei csatavesztés. " — 1848. Az oláh nemzeti bizottság irtó háborút hirdet a magyarok el-\' len. — 1866. A velenczei királyság Olaszországba kebeleztetik. 20. 1823. Ipolyi Arnold születésnapja. — 148. WiodUokpAtf Bécset ostromállapotba helyez. 1860. Magyarország alkotmányául.\' -émely része visszaállittatik. 21. 1668. Cserei Mihály születésnapja. 1849. Sok magyar menekült Viddin-ből visszatér. — 1860. Ferencz József császár Varsóban Sándor czárral találkozik. 22. 1809. Horváth Mihíly történész — s 1811. Liszt Ferencz születésnapja. {szerkesztői üzenet. 936. D. A. Kls-Komároml poitára, hogy lieu érkezett mrg a 81-ki izára ciomagja. aajuAljuk, de expediáltuk. A „Táriaikörnek- azonnal küldöttünk egy példányt, valamennyi t. előfizetőnknek azoubau lehetlen újból megküldeni. 936. B. Zala-Kgerizeg. A hirdetményi példányt aa IlletS helyre elküldöttük. Tsbbirs nézve magán levélben feleltünk. 937. A .Pécai Figyelő kiadó hivatalát kérjük cierepéldányunk ezimizalagán Kapoivár helyett K-gy-Kanizaát Írni izivaikedjék, mert a lapot kapjak ia 9S8. K. Budapeit. A legnagyobb rendben r tnlnden. 939. 8p. Kenthely. Vaaárnapi izámunk hozz a jelen izámb,au lehetetlen volt kiiaedetnl. 940. É. I. 8üinegb. Igen sajnáljuk, hogy ui lehet közölni. Papírszeletek. — (U.) Bzüleléiuapját ünnepelve egyike jó mulató ifjúnknak, olkeierodéiében a felett, hogy aeu-kiiem gratulálta meg, egy pint bort boaatott magának a üritgeté a poharakat egymáiután. Véletlenül belép »gy iameröa hölgy éa kérdi : — Ugyan mii cilnál ön ? „_ Ülöm huszonnegyedik izületéiiiapomat éa miut láthatja — Iszom. — Caak a huszonnegyediket ? hiu én önt leg-. kevesebb 30 éveinek tartoiu. _ Klhiizem nagyiád — feleié emberünk — a ez iimét egy adat arra, hogy terméiaeleiuk megegyeznek, mert ez által meggyőződtem, hogy a z e ni ü v e-geiuk ia, melyen k . r e . a t ü I n é a a U k egy máit, ugyanazon numerussal bírnak. — A múltkor a „Zöldfánál- azt kérdezték X. úrtól, hogy mit izerelne inkább, »zép aMzonyt-o, vagy jó lovat? „A azép aiizonyokat nagyon azeretem, de a jó lovakat rendkívül beciülöui", felelte X ur. — Használ az áivnnyviz ivia ? — Különöi az ellő pohár — lemnii hatáual •inca, hanem a máiodik után rendezen jobban érzem magamat. Én mint orvoi röviden eaak annyit mondhatok öunak ! liogy ezentúl rfz elzö pohár viz megiváiát elhagyjuk. lMacziárak. Nagy.Kanialáu,1873.4vi oktohsr hó l6-4n. Oabo-uemüek : alió au.tr. mérő aaerint llu.a 87—90 font ü 80 kr. 85 80 font 6.Ö0 kr. 83-87 font 6.26 kr. ltoza 74—78 foht 4.&0 kr. Árpa zerfözéare t>8—70 font 3.25 kr. Árpa eletéare 3.20 kr Zab 1.70 kr. Képeié —.— kr. I..«(neU.üek : bícii mázia izerint. Liazt legtinoinabb 18 — kr. Zzemleliizl 13.— kr. Fehér kenyéri!..t II — kr Keketo kenyérliizt 8 50 kr Hu-• adara 18 kr. Kizz 20.— kr. Hüvelyezek : alaó uatr. mJí 8 zzerint : lloraó 8. - kr. Hab fi.— kr. l.eu-cza H. — kr. Köle. — kr. Hajdina (pohánka) 4.M) kr. Kukoricza 4 GO kr. Burgonya .— kr. llu. : béc.i font zzerint. — Marii .hu. \'.\'8 kr — Uiisuóhu* 3\'.\' kr Juhhui — kr. llorjuhna. 28 kr. Z.irféUk : hé. r 50 k r ÜO k Érték- é» váltófolyam okt. 15. 5/. meUliques 71.— J &/• nemz. kölcsön 73.60; 1860-ki álladalmi kölcsön 102.15bank részvények 927.—; hitelintézeti részvények241. Lotid<>n* 110.11 ; magyar földtohormontési kötvény 76.6^;. to nesvári fóldtohermontési kötvény 76.— ;erdélyi loldtehormontési kötvény 76. — ; horvátslavon földt-rhermeutési kötvény 76 >0; ezüst 106.60 ; cs. kir. arany 6.40 — Napuieoud\'or 8.93. VaHutl naponklntl menetrend: Indul N.-Kanlaaáról Hareira é« Dombóvárra regnél 5 AuflH perez délutál. 2 „ 43 . Hudára reggel 6 , 18 . délután 1 „ <8 , eatve 10 , 43 , , , Hécibe reggel 5 , 48 , 4) délután 2 , 18 , . eitve 10 , 68 , ■ . Triesztbe reggel 5,3, , , , délután 2 „ 23 , ealve 11 „ 33 „ Érk. Háremei Dombovárról N.-Kaniziára reggel 4 óra 19 psrer , , N.-Kauiziára délután 1 , 21 , lludáról , reggel 4 , 43 , . . délután 1 . ili ellve 9 , 20 , . Hée.böl . reggel 4 . 33 délelőtt 10 . \'Jí eitve 10 , 18 . TrieiztbSI , reggel 3 , 60 délután 1,9, eztva 10 . 22 . ) Caak Hanoii, ithslyig. Itt 7 órai várakozáa. Fclelös\'szerkesztó: Bátorfi Lajos. JSJylizt^r.) 46 kr. Szappau 21 kr Lámpaolaj .18 kr. Htearin-gyerlya t>5 kr. Kaggyá-gy^rtya 32 kr lior: alsó auitr. akó, 40 pint izeriut O-bor 15 — kr. Ujbor 12 — (r. 8ör: alió-auilr. elrakó, 42 pinl izerint l.egmaga-.abb 7.— kr. l.egalaeaonyabb 0— kr. Tűzifa: bé eii öl, 36 büv. ho.izu zzeriat. llükkfa 14.— kr Tölgyfa 10— kr. Kü.zcii ugy béc.i uiázia i.áriul 70 kr. Kasain egy inérS 70 kr. Héeai mázza izerlnt-zzéna 130 kr. Hzalma 1.— Napzzám: egy lérli élei meté.z.l .— kr élelmezel ué\'lkUll —kr n5 ólel- ■esésssl—.— kr. élelmezéi nélkül —.70 kr. Kgy gyermek élelniezézzel .— kr élelmezéi nélkül -.— kr. Kexztbely, okt 14-ón, 1873. lluza 7—7.5U kr. Kozi 1.70-4.30 kr Árpa 3.80—3.50 kr. Kukorieza 4.--4.60 kr. Zab 2.10-1.90 kr. Marhahuz ftja 24 kr. llorjubua ftja 22 kr. Diazuóbuz fija 28 kr. Ujbor akója 10-16 frt. Óbor akója 14-18 frt. Hzéna maija 2.20— . —kr. frt 8zalina m. . 80— \|,r. Keoiéuyfa öle 12—14 frt. IdSjáráa : derült,meleg. MEYERS HANDLEXIKON gib* in cinem Jlande A<ui>^/t 6Ur Jt Jen (Jigtnttnnd <Ur vumtMithtn Kenuin.\'., und tiuj jidt Fragt nnch eintm Samun, Ht-jryffi, FrmJrvri, Eriig-nist, Unl-m, líwr Ml otltr ThalKfht auffenMIekUehen Jiescheid. A-f IStiH U. iMafttif* Uktr fi,000 Artikil, mii vitUn KarUn, Tafetn »J Ileilagn. rrtM 3 V, rWr., in kUm> Udtrtinb. A IKlr. inblloffru/\'h. InJtUut In IIUdtHtrutimutn. különnemű bajokban, - Ily bajok a torokgyulladás, légcifihurut, börkéi-barnaiág, hártyáigyik (Croup-angina) mindeuemü megtértelek, harapáa, izuráz, vágái vagy égéi állal támadható i o b • k, megforrá-záiok, darázi- vagy inéhizurázok, konok-fekélyek, \| zúzatok (eontoilók) - meglepS győri fájdalom ciilla-• pitáaial — rögsött daganatok, gümílk, tályogok, pokolvar (earbunculua pullula maligna), megkoményedéiek, gonyedéíek, íérkeléiek, minden mirigybeteglégek, görvélyes fokélyek, fagydaganat, ujjfíreg, körömméreg, V.idliui, tagi/ivnea, ciontizú, kiliczamitái él megráu-. duláiok, helyi ciás j továbbá a izüléa folytán! láb-felfaka.lázuk él \'•abek, fájói fekélyzett vagy már I genyei n8i moll. — Sok uő már ciirában voit einlB-; ráktól, a különben elkerülhotlen életveizélyez 1 zehézzi műtétnek mellSzíiével — egyedül ezeu jelei \| sehlapaiz haiználata által meuekült meg. Végre a teltbe teljeaon beiuélyedl bárminemű azálka, vagy datázz- éa mAhfulá.ikja eiupán ezon tapaiznak rövid idkj haaználala folytán annyira elS-tűnik, hogy azután \\A teitbül közömégeien izabad kézzel, lebéizi mftté\'l éz fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a ieb gyógyuláia nemiokára bekö-, vetkezik. Kien megbeciülhellen gyógyiier, melynek jelei-lége legl.ituleiűbb egyének izá.noi • különös kívánatra bármikor felmutatható\'\'bizonyítványai által biáa régen a legfényeaebhen eliinisrleteli — rendkívüli, • legkulönnemllb\'li eletekben laegprúhált halálánál ii teltünö likerdéi eredményeinél fogva, melyek bánnál-lata állal még elavult bajokban ia eléretnek, jól megalapított é. elterjedőit hírét kétiégbevonh\'aílanul igazolja. Kgy caomag ára 30 kr., nagyobb caomag I frt, haazuálati utaiitáa.al ogyiltt, puilán küldve 10 krral több. — Kgy frtuyi viomaguál kiiobb a.állitmány nem teljc\'ittetik. KözponÜ küldeménye.5 raktár : Psstsu Törik JÓZ a ef gyógyizeré -z un al király-uteza 7-ik izám alatt. Továbbá kaphatók : Nsgy-Kanlzsán : WAJOITS JÓZSEF urnái. Pakson: Malatlmzky 8. - Pécsett, Sipöca J. SUiaegen: Hlamborsaky. Sz.-Fshsrvá-ÍOÜI Braun J. — S/ombsthelye^ Hillich K -Veiip.éwbín : Keren. zy K Zsgr/Hban: Millbach Za. Sopi ónban Hock J. A I. cs. qyógyizeréiz éa kereikedS urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lonnéuek, felizólitlalu.k, mizzerint e rénbeui ajánlataikat ezen gyógyizer készítőjéhez FORTY LÁSZIOHOZ >■ z.mezve : Hudára, (Kácz-várói, föutiza, 590. izáin) beküldeni iziveikedjeuek, ki megrondeléieket ii pouloian (elje.it Vidéki bérraeutei levelek általi megren-delé.vk az árnak kéizpúnzbeui beküldéie, vagy poilai utalvány vagy utánvét mellett lüatént él legpouto-•abbau teljeiittetueü. Mindenkinek különös íigyelmého ajáultatik: Dr. Forty-féle altalános S ES 33-T A P A S Z, mely rendkívüli gyógyersle, elválaiztó, érleli! é. fájdalmat ciillapitó hatáaa által leggyo iabb i egyizermind gyökér Idült vagy kezdetleges titkos betegségeket és teHetetlenaóget haioii.zenvl gyógymód íznriul gyógyít dr. Ernst L , l\'eiteu, l.álváiiyutcza •>. »>. 2. em. 16. ajtó. Keudelúii id8 délután 2—ti óráig. K belegiégek gyakran, hogy azonnali eredmény éreizék el — könnyelmflen nagy adag \|ód vagy kéueitível kezolloluek. Az Igy gyógyultak azonban a legburzaz\'tóbb utóbajoktól támadtalnak meg j annyira, hogy a könnyelmfi gyúgykezeléi miatt kólS véniégükig szenved-uek. Ily vezzélyek ellei menedéket nyújt a ha-lonizenvi gyógymód, mert nemeiak a legrégibb bajokat meggyógyítja, de hatá.a uly jótékony, hogy utóbajoktól félni uem lehet. Az életrend mellette oly egyizerfi, hogy miudenkitSI megunható. fftf l-evélileg ii eizkózöltetik rendelél. £3 £3 Dr. SCHALLER fehér növény-mell-szörpje a legjobb és legolcsóbb gyógyeszköz torokö\'ulíldiís, (fldőlmj- és mells/urások és köhögésnél stb. Valódiing kapható. \'/, eredeti palaczkban 2 forint — í^r. V. . .1 forint — kr, \'/■ — forint 60 kr. ZERKOWITZ W. és A. uraknál (1164-1) WagT-KanlZBá,n. Weissberger Zsigmond Nagy-K ánizs ajánlja gazdagon ellátott mindennemű slremlélceB: homokkő-, márvány-gránitkőből •kínült raktárát Szintúgy igon jó fajtájú malom-küvtk nála kaphatók. Elvállal képrátpázásokal atb. agy választékú ERCZKOPORSÓ raktárát beágyazással cjj-ttlt. Ily érc^koporiók olcsóbbak a fakopt x :ál, podig tartósabbak és díszesebbek s igen ajálbatók mindazoknak, kik övéik végtisztesség tételénél szomorú kötolos-ségot teljesitonok. \' Vidéki megrendeléseknél érczkoporsók s tjgy halottias készleteknél, történjék az bár éjjel, a legközelebbi-vaspálya állomáshoz azonnal szállíttatnak. Vor Schwindel wird gewarnt! Unter den tlelen Annoncen, speciell ftlr Uhren, sind manche darauf berechnet, die Pro-vins-llewohner zu Uutchen. Man hute sich im eigenen Interciie vor Ankauf der Uhren, wo nicht die Kirma dei Verkkufcrs genügeode Garantie bietet. Die von mlr gekauften Uhren werden iederseit nach Itelieben entweder ausgetauicht oder mrUckgeuointoen, eln Bewllll dir itrengiten Solldltttl Unglaubllch, iiltcr walirl 1?íi. 1 W t\\í\\ Ír»• II 1 íl «i»e öchweiier rnoderne l\'orxellan-KmaÜuhr , mit schönen r ur l II. 0\\J K.r. u. L II. Landschaíleo o. llluuien emailirt, sehr olcgai.t und dabei biliig, nQuIicb fUr Arin und Kelen, mit einem Jahre Oarantie. f\'íív Q 1A 11 11 fl eine ecbt engliiche, tilberne Cylinder-Uhr, saiumt einer gediegenen Ut 1U U. IX II. Talmiketto, tammt Medaillou, Ktui, UurscbldisOl u. ftjahrigem Ga-rantieschein sammt einem lteierre-Ubrglai. Dieselben Chrouo-Zeitmeiier-ubren, feinit feurrvergol* det, nur 12 fl. 60 kr. ÍO ii 1 * tí koitet ein praktiirhe, gute, gediegenc Hemoutoiruhr, sog. Kaiter-Uhr. welche das 14. U. XO II. bc„0 Fabrikál ist, was man sich nur denken kann; Aerxten u. I>. Gehtlichen ect. kőimen dicse Uluen nicht genug empfohlcn werden. denn et sind eclatanto lleweite da, dais eiue ioIcIig Htrapazuhr nicht un eine Sécunde rariiren diri. 1?iíi\' 1\'í n ÍR fl bekommt man die modernen Militlruhren, leiebt, zierlich,\'dabei Sus.érst II1 I».J. U. ÍO II. elegani und gcichmackvoll, und was die llauptsacliu í.t, selír pdnktlich und exact im gango und fabelhaft biliig; zu einer solchyn Ubr bekommt Jedeimaun eine imitirte Silber-Uhrketle modernen Kayon sammt UhrschlUssel, Ktui, Medaillon und tythrigem Garantieichein. Ni■« 10 ii - 1\'% fl c\'u0 silberne Cylinder-Uhr mit echtein Goldreif surn apriugen, ttarkem 111 14. U. lt» II. Krystallglas, ramint Kelte u. Medaillon aus Talmigold u. Garantieicbein. Vnv 1 ^ nílor 90 fl eino echt englikcbc silberno Anker-Uhr, Savouette mit Doppeldeckel, i>\| III lw UUtl vU II. fcinster Uravirung, sammt einer echtcn Talmigoldkctte u. íiar.-scbciu. Nni« 1\'í fl elne rc,lt engliiche Silber- und feuer»ergoldete Chronometer-Uhr sammt Kette, 111 IO II. Medaillon aus Talmigold, l.ederetui und Garantieichein. Nlír 14 fl. dieselbe, bedeutend felner, mit oinem orientallschen Wcgweiier. Wnv Ifi r»ílnr 17 fl eine chl ouKli,cho Prlnca of Wales-Kryitallglai, Nlckelwerk in 1^1 Ul 1U UUtU XI 11. echtem, gediegenem Talmigold; dicse Uhren babén sogar gegen an-dero de . Voriug, dass mau lolche ohne ScblUuel aufiiegen kann; su solcben Uhren erhilt Jeder \' eine Talmigoldkette sammt Medaillon und Garantieichein gratis Nlír 1 fl eine ccl11 ei\|g"»elic gediegene Talmigolduhr, Cylinder, neueste Kagon, mit Koppéiig (II Xu II. Kryiullgliiern, wo auch dat Werk geschlossen au sohen ist, sammt Talmigoldkette, Medaillon und Garantieichein. Nn» ld. Arlof 17 fl e\'uo Rans kleine Damcnuhr, echt Silber und echt vergoldct, sammt III lt Utlbl X< clner echtcn Talmigold-llulskette und Oarantiescheln. \\T lű nn xj eioe echt engllscho feinst fenerrergoldetc silberno Chronometeruhr mit XIIII XO U. 4>\\f II. Doppelmantel, feinst emallirt, sammt einer feinen ecbten Talmigoldkette, Modaillon und Garantiescbein. Kinn Itt rv#lr»». OCí ii fl die feinite silberne echt engliiche Ankeruhr, auf Wlll lö Oder u. 4ú n. 15 Rubinén tammt fciniter Talmigoldkette, Modaillon, l.ederetui und Garantiescbein. \\Tnn )í\\ ii O^ fl • eine silberne ltemontoir-Ubr, ohne ÖchlQiiel aufsiehbar, tammt Talmi- HUr 4\\3 U. 40 11. goldkette und Medaillon. Nur 23, 25, 27 fi. goldene üamenulu- sammt Kettf, Medaillou und Garantieichein. Nur 30 35 U 40 fi eln" "ht cng"\'ch8 •"berne lUmontoiruhr mit Doppeldeckel, Nur 35, 45, 50 fi. ocht engliiche goldene Ankcrnbr mit KrysUllglas. Nur 60 75 100 fi eine leine gu,dcDC \'\'•■"ontolrohr mit Kryitallglas, 105 und Nur 200_300 fi Clnen rcht en",c,ien ^hronometer mit Uemontor, Doppeldeckel BV Aunerdem allé irgendwo oder von itgend Jemanden annoncirten Ubreusortcn bUligsr. Atelier fllr Reparaturen. Alt© Uhren, oftmals iheuro Kamilicn-Andrnken. werden reparirt und wieder wie neu hcrgcitcllt l\'reiie der licparaturen mit 6jáhriger Garamié fl. 1\'/,, fl. 3, 6 bis 10 fl. Brlefliohe Auftrö-ff© werden gegen l\'oitnachuahme oder Kiniendung des llctragei binnen 21 Stunden ausgefuhrt. Aufbcíon-derei Verlaogeu werden auch Uhren und Ketten unter Nachnahme sur Auiwahl Uberiendct und fllr dai Nichlbehalteue dai Geld rctournirt. Meine l\'reiie sind stets niedrlger als die niedrigiten (lberall, und steho ich mit meinen Anforderungen auf der Höho der Zeit. All», die neue Uhren zu beitellen wamehen. \' A"e, die alte Uhren gegen neue umsutauichcn wtlnichen, werden gebeten, sicb an mcioe r irma xu weuden. PHIL1PP FKOMM, Ufirenfabrikant, Rothentliurmstrasso Nr. 9. WIEN. B^ Mm. merke ffetnui i Ut Ailrft ~Wt (1113—í Tanulók számára. A ko/.olgó iskola-idényre ajánlom bámulatos legolcsóbb árakon é» a legnagyobb választékban a követkozó iskolai szerek\'t. u. ra,: Rajzeszközök, iró- ós rajz-tárczák. rajzpaplrok, rajz-tablak, rajzvonalzók, rajz- ós színes irónok. toll- ós vakaró .kósekj^önyvtaskak, tóntatartók, festókiadák, szamolótablak stb. stb e egyób szükséges iskolai eszközöket. (um-8> UfBp Ajánlom továbbá dúsan berendezett irodat\'ulszerolési cszközeiiuot, u. m. Íróeszközök, levélpapír és lovólboritúkaimat, czéggel, nyomva vagy színes monogrammal, iro.laí és boríték-papírjaimat, üzleti könyveimet stb. »tb. szintén bámulatos legjutányosabb árakon. KANITZ C. PÍJST, Dorottya-utcza 12. szám. Titkos betegségekeí Ó4 tehetetlenségeket » (elgyengült férfierőt), Ugjrs«ilj/ll UuKyoBÖBZültüJLéBelcet é« ma g ö mlésekot gvógyit gyökeresen fényes és tartós siker bíztoaításn mellett I)r. IIANDLEB M011 orvos- (\\h xcbi\'Hz/mloi\', Hxülénx én nxetnés. Uemlel naponkint délelőtt 11 óríitói l-ig és délután \'.i órától 5-ig. Isi kik Pesten, Lipót-város, nádor-utcza 13. sz 1-sö emel. 14. sz. (g^F Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik, és a gyógyszerek megkUldetnck. Zur spccicllcu Beaclitun^ eiiiplolilen! ElnladuriK zur Betheiligung an einem vom Staate garantlrten soliden llnternehmeil. Ara !i!h Október 187U bogínnon die Haupt-fíewtnnxtehunyen der groasen vom Htnnte KiirMiillrlen llHiaburger tieidvitIoomuiiu und dauern bu zum 10. November 187.7. In dicsem kurzon Zeitraumo kommea 21,400 Gt-whiiie im Botrago I Millionen 565,200 Mark Cour. aur lícheron Kntscboidung resp. Vertbeiluog an dio InteressentoD. Dío nlihere Kintboilung der Gevrinno ist folgondermassen : Mnrk Cl. SOO.OOO, 100.000, 75,000, 60,000, 40,000, 30,000, 2 a 0,000, 2 a 15,000, 5 a 13,000, 10 a 10,000. 10 a 8000, 10 a 0000. 30 a 5000, GO a 3000. 200 a 2000, 400 a 1000, 400 a 600, 460 a 200, 11)800 a 110 Mk. Ct. als kloinster Qewinn. Dio Auszahlung allor dicsor Gewínno erfolgt plaogeroKM 14 Tage nach goscheheuor Ziebung unter Staatsgarantlo an die betrqffendon Loosinhabor Für silmmtliche obige ZiohuugQü\'und zur Betheiligung an allén sur Verloosung kommendon Oewinnen kosion / aobtel Orlgltal-Looss nur II 8•/, 0. B.-Naten, vlertel . . . . 17\'/, , / halbe . . . 35 ginte , ... 70 . Es existirt koin iibuliches (Jnternebmen, vrelcbea bezUglícb Solidítit und pUnktlicher Auszahlung der Oowínue inehr Sichorhoit bietot als diesos, dahor empfohlen wir dicse Betheiligung Judormann, dor gouoigt ist, einen wenig kostspieligen und soliden GlUcictverauch zu machen. Ks Iliidet keilie weitere Naehzahlung Htatt und jeder Intereasent erhalt aofort daa vom Staate garantlrte OrtglnatlooH selbst in Ilaqdon. Bostellungen boliebe man unter Beifügung des betreffenden Botragea in österr. Bank-noton pr. rocommandirton Brief direct au uuterzeiebnotes Bankhaus zu riahten und werden tdieson dioso Auftrilge sofőrt prompt und pUnktlioh ausgel\'Uhrt. Da voraussichtlich die Bethei-liguug an dicsőm solioden Untornohmon in Oosterreíoh sobr lebbaít sein wird, so boliebo man der nahou Ziehungcn halbőr alln Auítrügo baldigst direct zu wendeo an S. STEINDECKER & COMP. Banlt- und WeotiaelgeBobart (íiei-i) HAMBURG. HIRDETMÉNY. Nagy- ós Kis-Kani/sa városok M kípvialitónek folyó ívi szeptember hó 111.Sn hozóit határozata szerint a bolsó piarzi helypénzszedési jog folyó évi oktober hjJ 20 -án délelőtt !) órakor nyilvános árverés\'mellett bárom egymásután kővetkezői évre bérbe fog adatni. Miről a vállalkozni kívánókat azzal érte-uitcm, óvadékul hogy 500 frt készpénz vagy árfolyam szerinti értékpapír teendő le és a bérleti feltételek bármikor betekinthotók. Nagy-Kanizsán, 1873. október l-é». (115G-2) Bellis József S. k. polgármester. M()LLA.SKIl)iJT/-l>()RA. K porok rendkívüli • a legellév\'ihh etetekben bebltoityult ógy ■ ! haláluk ilul in ind cn. eddig Imiéit "á«i merek kfít\'ill, tagadhatatla-nul ai eliS helyei foglalják el; ininl az tok eer, a ei/uári birodalom minden réuébíil keieinkhci küldött hála-Iratok a legré«»lete<ebl:?n tanú-aiiják, hogy e porok tagiMi atomiatoknál. cmétilheletlensegeknel. gyo aiorhevnél, továbbá gSroiök ve»e- é« Ideg bajokban, jilvdobogasnál. ide getieg okoita ftfajáa. vrrlolulát. végül, hyilrriara, búkor .\'« hutamos hányaara bajiamnál a legjobb tikerrel alkahuaitaluak, ■ a li-gtarlóil, írj "gyhaláal erodinénycttck. Ara I eoilüti dnboznak használati utasítással I (frt. cranczia borszesz sóval. . Jü.Jk\'Si&sb\'i Öí fi? I Hirdetés. ■ A legmegliitliatóbb orriimer a ««en-e,ló emberi"íg legeiirl- \| ginére minilen béli", ét kllUfí gyuladát, legtöbb belegtlg, iiiiudvulie-mil i«\'b., fej-, t\'Ul- .•« logfáját, régi «érv..k .\'« nyitóit tol • k, rák, lene, iieiugyulladái. biuulát/% miiideuuciiiA lórtilét ellen, i.ib »tb. I palaczk aa használati utasítással 80 kr. tl09l 6.) Dorsch-halmaj-zsirolaj.-^w A li\'glinlábli ,•« iegliaihatóiabh orvoii - itvr .Vnvgía liegyeibín uem éteréi.....ló fel a im-iteriégcti\'n liiititótl halmáj«.lr1>lajjal. A valódi Dor«ch-balmáJi«lr-oU\| mell- ét tttdó-bajoknál, toropho lUI- ■\'■• raohllll-iielegiégekbuu legiobb gyógy hatált il van; iueggyógyitj» \' a UgidiiltebbkDlIváay- . .oiilbajokal. valamint a. idö.iaki- börkiilegekel Ara I üvegnek hasznalati utasítással I frt. IHaktárak N<wil-ll<iiiis<in : liulua J. gyógyaz. l.ovAk K gyógyaz. IVa^olhoffor .1. ,v Itoannfolrf K. uruknál Nagyszerűen felszerelt legújabb nöi ruhakelmók. gyapotszövetek; , ttri öltönyöknek valfrli rmnburqi gyolcsok, damaszt osztal-teritök törülközők ; mr színes-, fejér ingek és nyakkendők; nöi bundák, Jetöltök, torok zsálok, téli na<jykendők és más kész\'iviniii\'k sut. \'Jő—80\'/„ <jy\'"\'l áron alul átlátnák cl. Alulírott tudatja az illotó n.é. közönséggel, miszerint Keszthelyen * \| iiiiiloinkő ón cement iiicnz rnktmt állított, hol is a legjobb minőségű malomkövek jutánvos áron kaphatók. (U60-1) Breyer Kálmán (11Ó4 líisinger Henriknél : 2) i\\ agy-Kanizsán. Balovároll l.ak-ivi Ciáktorayáa Káráw I CairgÓR K\'-ii!er Dávid Ka\|Ht<vároll Kohp Jkab KapronOIáB Wei>-K.in l g, . g) Kaaithelyen Wüiin-h K. ertlltíh líieyer .lakah tini H^íiegaa (.Wniuoviu I»i>. gyó( Idényén Kuli \' Marotallbaa li-tl Nándor Banok-Sil -györgyon Kibict J gy. li Sxooibalhelyea l\'ilieh Kor.-M-t gy. Sopronyban Slctey Audiát gyógym, Ztgrabban lliti<-ll.a,-b Zt. gyógyít. , (J\'-ylt i k J. I. gyógyia., I\'r«.-iia Kr. gyógyír. Alulírott jelenti a n. é. közön- jM sógnek, hogy az ö saját házát, jffl ScrvKa-iércii 7. sz, aliilí; \| szállodúyií ninkitottu út és log- íJI ponipásabbnn berendezte. Szoba ára: 1 ft tói 3.50 krig. mihalek f„ "• \'■■ •íjdonoí. ló, g! . rt •«,. Vizigálat uláii a l>r. Popp J. O. a n a t li c r i n s z á j v i z o OppoUer lanár ur á lal, (Heelur ina\'gnTf. ianár cl. k kliuikbon mindi-ii i/áj- ét fogbeleg linúro ajánlani él a i n kir., klinik réizért- llértbvti elrendelteti legjobb hirfí vidék várofi orvoiok- é« tnuárokna lá«a éa tiiixláitatáia miatt njánl \'^tgL. AfoBakésafoflhus neggySiSdéae íi ilélelo után anathorln foypantát Dr. l\'opp J. U.-t5l Uéci, váron, llogueriitria \'.\'-ik iiám, mint al kaimat ét bitalmat mer, ajánlják, vt\'eo pa/ta gyortabbau ét bla-toian llttlll, mint bármely eddig haitnált »««r, a nélkül, — hogy ctak kovétbbé it a fogiut megragadná; ét unulán erőtit<"leg hal minden kellemetlen arájtragot cllli éa a> rgéit tiájl hfiiiti. (,\'iak legkeveiebb kliérlcl ig.nolja eten kéotllék haa<uo>iá\|(át. Kaphatók: Nagy-Kaiu«iáii : ilelut Jót.ef gyogyaae., Hotenberg Itoienfeld, Weliich, .1. éi K.«ielboffer J. keretkedéiében. — i\'ápán-. I\'icbepen J., Kcaathelyen : 1\'tiar.terer gyógy tturétt, Miuger M. Weii. Zala-Kgerategen : laóó Ki, gyégyaieréti. Kaprouoián : Werli gyógy rcit. \\\'aratdou : Malter gyógyttvrétt. Hümegen : Dorner Kajet. Htom bathelyen: l\'íllirh Kerenci éi Itudolf gyógyéaer. llalárRrvidékl -ti.-ÖyOr. <yl>n. Kibic K. C. Vetiprémben -. Uvyr l\'utzkau, ugy (Julhard Tivadar ■t liaiuál. — Kiékeifehérvárutl ; l.egmann A. Ilraun J. gyógyn. I.ovat-lleiényben: llciiler gyógyn. Kaluetáu : Horváth K. gyógytceréit. Keci-iiiélen ; Milhot\'cr ét Maelileid gyógytt. i\'akton : KÍoriáu J. gyógyít, irmeudeu ; Horváth J. Somieurend gyógyít. Kapoavároti: Kobn J. ilogl, Ilelut ét 8chröder gyógyít- Htrgnárd: llrahiay g> -gyta. ilonyhádon : krainolin J. Szigeivárott: llarwarth, Salamon gyógyít.— Kaján: Michitteh St. ét llerifvld liai, ugy llertog lgnáctnál. l\'éciett : Zioinay W. ét K. Zárli, Üipokh gyógyít. Kárádon: /.adubámtky gyógyít Marcialiban: Kitt gyógyít. Tolnában : tlratf gyógytt. --\' DunaíMd-zárolt l.nkáct gyógyít. -- Sxeut-OyOrgyftn : Nólbig — Altó-l.endván, Kín gyógyít. Itohoiicnon: Ijiinon gyógyaaeréi* uraknál. Árverési Mfdetuiőay. 1 Kottori mezóváros 1874-ik évre haszonbérbe adja.a községi lowyasxlási adószedesi jogol, ; mely czélból az árverés a városhazánál Kottoriban folyó évi oktober 25-ón délelőtt 10 órakor fog megtartátiii. I Az" árverezni szándékozók, tehát c napon bánatpénzzel í ellátva megjelenni kéretnek. Kelt Kottoriban, 1873. évi okt. 13-án. A városi képviselőség. i nmW ■ CMI\'S M l^ftijjE L-l > \' fl2l! 8 ^ \'i llf ífEfíffrli 3 í; 5 skti í \'- Í5 SJ 5 3 \' II 5\| sí s«t lí ÍJ* Hiísl Ir-sfs ;íí Bit\' íj :-s rrK-\'í\'U -iiiifi ila\|i\|s\| -5Í .-sir; ifS-\'Fí ríft- jl \'-tmtt iii\'A\' Cn „ -- A nngj-kanizsai czOIISvésztániaság 1873, okt. 19-í\'j 5 csöcsclén pedig azon hó 26-án Lazsnakon Ünnepélyes Mg\'Sh! Dylövészetet iílli (Be8t8chlessen) 4 \' flj íi. : » :ni í " - ^^ <pí ■íriHíiMH\'tlKl;í rífi .» :rc " í « s..e L-2 fD >-:■ ° "* tartand, melyre az egylet tiszti tagjai, s ezek ven- jdégei meghivatnak. Dijlövészeti beiratások 3 órakor kezdődnek, s 5 !órakor záratnak, be. Nagy-Kanizsán, 1873. oktober hóban. Koch Adolfra, k. J—1) fSlOvétimeiter. Wiyciita József, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyom.isa,"Nagy.Kanízs4u. -* Tizenkettedik évfolyam. EliBzitésI ár: egéu ívre . . S (rt. f«\| fc»ro ...., neuycd érre • 1 Kgy sxAm 10 kr. Hlrtf ítélik \|«tá«yiu». MYIIjTTKRHKN •oronkint 10 krért vétetnek fel. Zala-Somogyi fiíö/iöiiv Nagy-Kanizsa város helyhatóságának. nemkülönben a ,.2alamegyei gazdásági egyesület", a „n.-kanizaai kerosked. a igai-oank" ugy a .Zala Somogy- gőzhajózási részvénytársujat ^ HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. fi •ilowi ré»e« B n-nyek VT--— f Alap i illeti MZÍÖI lierxoaicrtle\'l. — jaysgi relief ill-<oiicmen) ek pedig kiaúftho* béntiHDttf téseodök: XAGY-KAÍÍ1Z8A Wlaiiloikáx. Kx...... Iletenkint kétszer, vasárnap- s csütőÉököii, megjelenő vegyes tartalmú lap. EI,ÖFI\'iETÉ8I FELHÍVÁS a „Zala-Somogyi M." 18fl3-ik évfolyam IV-ik évm gyedére. Előfizetési ár: r - Egész évre 8 frt, fóT&vre 4 frt, s évnegyedre 2 frt. Építészeti Hzem le. Már már elkészül a nagy-kanizsai uj városház és előttünk áll a sok tepezés és tanácskozás és drága pénzügyi mivcletck rég eredménye; most már a kövek is beszélnek és a város közönsége tesz sok bírálgató megjegyzésekot: idője tehát hogy közlönyünk is foglalkozzék e közérdekű tárgygyal, és\'tisztázván a nézeteket megállapítsa az ólért siker mértékét és roá mutatván a netalán elkövetett hibákra tanúságot vonjon a jövőre nézve. jfínt minden nagyobb építménynek ugy városházunknak is kivitelét hosszú és érdekes tervezési története előzte meg; melyet szükség röviden ismertetnünk, inert cz magyarázza mog, hogyan és mi okból keletkeztek az épület lényegesebb sajátságai és mily viszonyok és emberek gyakoroltak nagyobb befolyást a közérdekű mű előnyére vaghátrányára. Történetünk azon kezdődik, hogy volt a városnak régóta jó fekvésű terjedelmes telke, melynek nagy része beépítetlen parlagon hevert\': kellett tehát nem csak a városi hivatalok illó elhelyezése végett, hanem főkép azon okból építeni, hogj; a nagy értéket képviselő telek kamatozóvá tétessék. Azonban soká tartott, mig a város közönsége belátta az épités előnyös voltát és i inkább a telken állott egyik ház tarthatat j lati államija, moly évek óta több szakértő, I által élwVwzélylycl fenyegetőnek bUonyita-\' i tott képezte az uj épités sürgető indokát.* Végre tehát 18U\'J. év végén elhatározta., I tott, hogy a város építeni fog és ezen czélra? nagyóbbszerü kölcsönt vesz fel: egyszersmind a legjobb építési terr elnyerése végett nyilvános pályázat hirdettetett. A pályázati elórajz (programúi) részint egy régibb tertf alapján, melyet Brunnor helybeli építész késziielt, részint kimeri tó tanácskozások utáu megállapittatván, a fő-dologra nézve abban állott, hogy az égést telt-k, két rendes udvar felhagyásával két emeletié bcépitcssék és a hivatalos helyiségeken kivül, minél több és minél jövedelmezőbb magánylttkások és boltok terveztesse- ^ nek: végfal a főhomlokzatra egy tüzórtorony jöjjön. A pályázat eredménye volt 10 terv: melyek közt azonban oly pagy különféleség uralkodott, hogy a legjobbat kiválasztani csak hoszasabb tanulmányozás és összeha-sonjitgatás után lehetett volna, li tekintetben az építési bizottság meg tolt annyit,\' hogy a terveket közszemlére kiállította, do sokan a bizottmányi tagok közül nem igen erőltették meg magukat a tervek vizsgalá-sában; mondván, hogy ók ugy sem szakértők, és majd keresnek valami híres szakértőket Iiécsbon vagy Pesten, kik érdemleges Ítéletet tudnak hozni. Midőn azonban a bizottmány összeült, hogy elhatározza miféle szakértők elé Erjessze a terveket: azon furfangos kifogás jutott valakinek eszébe, hogy a bécsiek okvetlen egy bécsi.—a pestiek egy pestj tervnek fognák pártját fogni, tehát jobb, ha maga itél a bizottmány. Dictum factuiu: senki som emlékezett vissza, hogy ó nem szakértő és hogy azért nem is vizsgálta meg lelkiismeretesen a terveket: hanem a kik épen együtt voltak, szavaztak és D szavazattal 8 ellenében elhatározták: hogy Adam bécsi építész terve, mely legnagyobb szolgalommal vau rajzolva és valamennyi terv közt legdrágábbra számítva: első díjra éideme-Mttcuk. A második dij aztán cgyértelműleg x-gy Pestről érkezett tervnek iiéltutpit oda, iiiclyfól bár a legszigorúbb titoktartás mellett jelige alatt volt-bumutalva, mégis valahogyan közhírré tétetett, hogy llergh pesti építésztől való, kit- mint magyar cs hajdan epin kanizsai építészt elstf díjban reszcsiteni, habar lerve u kivántmuuyoknak és helyi körülményeknek leginkább megfelelt s ízlés dulgabau\'okvcrleu legelső volt: ugy látszik magasabb politikai indokokból nem tartatott czélszerüneK. Ezzel a p.i lyázat befejeztetvén a két díjazott terv nyugalomba helyeztetett,mert az t öltéshez- még neiu vojt megszerezve a kólcsoii. Fél évi szünet után \\ égre a pénz is meg volt,, de iiv\'tu annyi a mennyi a tervszerű építéshez szükségeltetett volna azért újra kellelt kezdeni a tervezést. Ekkor be-lajta az építési bizottmány é-s kénytelen volt bevallani "az egész városi közönség, hogy bármily szép-volna, az egész nagy telket egy óriási palotaszert! épülettel díszíteni, mégis czélszerübb, tehát szebb is lesz akilii/.ött kétféle czélia két kulonbö/o epületet felállítani, ugy mint egy j«h cdo.nuv.ő berha/.at a kis utczara és egy hivajtalos városházái a fontra, a mint ez már a palyá? zatnal egy terven „Czélszciüség . jelige alatt látható volt, de akkor még igen kevesek altul hvlyeselteteti. Sajnos azonban, hogy még aztyi nagy költségkímélés utáu sem, mely a bérház olcsóbb építési módja által elérctelta rendelkezésre alló pénzósz-szeg nem volt elégséges az egész telek czél irányos beépítésére, és ezért az udvari épületeket mint kevésbé jövedelmezőket mellőzni kellett, és a torony kivihetosége is kétséges lett. Az uj terv megrajzolása Hcncz és Jlergh építészekre bízatván, létre jött és elfogadtatott végre azon terv, mely szerint u városi bérház csakugyan meg is épült. A tulajdon képen i városházra nézve azonban még ekkor végleges terv nem készült, mivel az volt határozva, hogy az késóbbcu lesz építve, és mivel u városi hivatalok rcorga-nisatiója épen akkor levéu folyamatban sok tekintetben ettől függött a hivatalos helyiségek süania ésbeosztasa. Különben is már e"k6r mindenki bele fáradt a sok tervezés és tanácskozásba és az idő is annyira előrehaladt, hogy az építkezés, melyet legjobb lett volna kora tavaszszal megkezdeni, csa« junius hóban 1871. teliül u föld ásás és alapozásra nézve legalkalmatlanabb idóbon volt kezdhető és ugyancsak sietni kellottf hogy már 1872-ki májusban az épület lakható legyen; .és ezután a tulajdouképeni városház építését lehessen elkezdeni. A varosház tervezése jó korán 1872. elején már megkezdetett, hanem mivel a dolog ekkor még nem volt sürgetős, egyik bizottmányi ülés a másik utáu elmúlt apro részletek feletti vitában és egyik vázlatraj/, a másik után félre vettetett, hogy a jónál is jobb legyen megpróbálva. így aztáu végre a terv azon alapvonalai is, melyek részint a pályázat, részint a bérház tervezése alkalmával már meg voltak allapitva, ismét kitöröltette és annyi javaslat és annyi uj kir vántiuány merült fel, hogy minél tovább tartott a tanácskozás, anual kevesebb lett a megállapított eredmény. Főkép a kis teremnek középre vagy nem kö/.épre helyezése és ezzel összefüggoleg a torony kérdése volt ltosszu vita tárgya és képezett végre forma-szerü pártkérdést, mely miatt, midőn végre a terv elkészülte sürgős kezdett lenni, abban állapodott meg az építési bizottmány, hogy nem az cgyuiassal ellenkező kivantmányok-ban vagyis a terv elóraj/.ábau rejlik a hiba, hanem Heucz és llergh építészekében, miért nem tuduak olyan tervet készíteni, mely mindenkinek tetszésére legyen. Ezért is azonnal Ueissl építész bízatott meg egy uj terv készítésével, és midőn neki sem sike-. TÁRCZA. Oli no hidd____ Oh ne hidd, hogy nom tudok szerelni, llogy •xivembvn nincaon íriolvm. — Hnorotek de níma fájdalommal — • A aaorolmet ín la éreacni I Klrejtőnlím aenkl l.ogy no láa.on Bánatomban elmerillOk ott KlrejtöaBm a titkon (írok ér.od. Márt n régiót nekem nom adott SUrUa folytuk kOnyeiiu nememből, X % kUiíypatak aaivouibSi ortvl. Miudeu raeppbo fájdalom van xárva. Haiveinbon míg ity köny aok lehel I A tormíaaet akáunkoava néi rám, Vigaaatalnl nem klaírtl meg. Tudja jól, hogy nincs Ir bánatomra, Hiivem, lelkem egyaránt boteg. Nyitott »ir vár reám tárt karukkal, Nem inkára nyugaton, kobeli\'u I — — (,\'aak ogyoitll a alr érteti cirgein, Kérdőid tőle — mint siórétiéin én ? RÓNASZÉKI 0. Vllágtárlatl körút, - Ilobarangolta : llttnuyl. -(Kolytatáa.) - Fejénél gyönyörű loány a egy tisztes öreg férJi állanak búsan, ápolásra készen, s lábaira szop iiatal loány borul. Az egész kép összhangzó és megragadó. l.ognigyobb szoropot visznek mindeu nemzet tárlatában a történeti képek. ! Így például a belgiumi képcsarnokban ; két featmény vonja magára ligyolmünkot. Egyiken Nápolyi Johan ii á t látjuk I nyugágyon nyugalmasan pihouui egy pár ud-! vari hölgytói környezetten; iiiollotto diszos : asztalon a legpompás.ibb déli gyümölcs,narancs, \| nagyszemii szólő\'stb. Lábánál a padozaton levő j hímzett párnán ül Hoccacio, a lelkesült kifejezéssel olvassa l)ovainaron-ját. Elet és \| való tüuik fel az egé#z képen. \| A másodikon .Szt Erzsébotol, II. ; Eudre leányát látjuk, midén a turingiai gróf, ; l.ajos halála után, férjo testvére, llourtk altal j Wartburgból kiűzetik. Az Üldözött özvegy — mint a történelemből tudjuk — miután a \\ ;ir i meredek lépcsózotén tojött, Eisenach város leié •I irányzá lépteit, gyalog, báróin gyermekével..A szivtolon testvér olóro izent a városbelieknek, hogy no merészeljék befogadni, kik elég gyávák voltak megfeledkezni az özvegy állal rájuk pazarolt sokszoros szivjéságról, a ól a város kapuja olOtU visizautnsitják. — E perezbeu van a jelenei megörókitve, inidöa Erzsébet nemes fájdalom- és szeretettől öleli itiagáboz gyermo-kőit, mintha mondaná: ,No fétjotok ártatlan gyeripekck,^ Saeretotom viiraift fcl.it, tok f Számtalan kisebb nagyobb képen nbéko és háború ábrázolatai vannak híven ccsotelyo. Egyikon tiataf, boldog anya játszik virágokkal borított kicsinyeivel; másikon ineghal az anya . s gyermokoi a keserv legnagyobb és legburzasj^ tóbb siró kifejezésével környezik ; a harmadi-; kon utczai öltönyben csinos uri hölgy lép be a [ szobába barátnőjét meglátogatandó; auegyedi- kon sétára készülő felserdült hajadon nézi magát a tükörbon stb. stb. Ki bírná leírni az életbon előfordul > jelenőtől hosszú sorát, melyek oly* meglepően, élethűen vannak itt a világ művészei által fel- dolgozva VI..... Meglepetésünket a képcsarnokban növeli az, hogy mi is dicsekedheiüuk művészeinkkel, s miután czélunk volt mindig nemzeti kiállításunk megszemlélésére l\'ordiuni legtöbb ligyólmot, jó lojiz körültekintenünk. Miudanuyi lelett ériásilag magaslik ki Munkács y Mihály genialís . művészünk, kinek novo az európai uiAvuk világ olőtt legismertebb. f 11 o t z és T h a n, kik/a muzeuiu számára készített 12 törtéijeti képel állították ki, s kik o.y inoglopóon szemléltetik fejlődésünk törtenetét. Z i ó h y .Hethlon tudósai körében" czi-iiiü, na0\'y gonddal kidolgozott gonroképébon mutatá bo tehetségét. Msdarási Vjktor a többek közt ama törvényszéki Ülés kifogástalan, mig.iröki lésével vonja magára a látogatók figyelmét, moly Itákócz/ fölött tariutott. .]\' á 11 i k H é 1 á t ó I: B Dózsa György, a parasztlázadás hírhedt vezére" cziiuü festmény elismerést érdemel. Mészöly ti é z a : „llalaloni tájképével- okozott feltüntetést, mely festmény a külföldi sajtót is foglalkoztatá.\' Vastag: „A fonó czigány leány" és .A szerelmes román ifjú által átkarolt román leány1; cziiuü erdélyi népéletből meritott s élethűen kidolgozott genroivol adta ál uovét a világnak. . « Látunk még többektől is, mint például Ligoti-, Wagner-, llenczurtól, kiknek müvei mind arról tanúskodnak, hogy a magyar fustészot kitűnő talentumokkal dicsekedhetik, s ha a kiképeztótcsokben nom lesz ozutáu hiány : művészetünkre szép jövő vár. /Kár a festészetben a minőség jő mindenek előtt tekintetbe, tájékozás végűit mindamellett ide iglatom egyik laptársunk után a különböző nemzetbeli kiállítókat, amint a kiállított képek mennyiségét tekintve egymásután következnek: Az érdem a művészeti csarnokban is, épeu ugy, miut majdnem valamennyi osztályban, mindenek előtt a francziákat illeti, pedig nemcsak mennyiség, hanein tagadliatlanul minőség tekintetébon is, kik a Louvro világhírű képoivel együtt 820 darabot állítottak ki; utánok következnek a németek (porosz királyság a\'bele.ilvadt apró fejedelemségük kel együtt) 788 darabot, az osztrákok kiállított festményei 688 számot foglalnak el; olaszból van .\'!;>-, belga 249, angol IH1, hollandi l<»7, svájci 154, magyar 160, orosz 131, dán 81, norvég 00, svéd 45, északamerikai 12, görög 10, török 7 és braziliai 1. Eh mit.mondjunk a szobrászatról, mely a szépművéizeticsarnok berendezésénél főszerepet játszik V .... Elószáinláljuk-o ama szép mintázatokat, gyöuyörü alakokat, élethű jeleneinket, melyek a világ legjelúsb szobrászainak véiőjo alol kerültek ki? ... . Loirjuk-oazévek hosszú sora alatt meggörnyedt s a gondok miatt megőszült öregnok redők által bebarázdált ábrázatját, melynek látásakor az ezüst hajszálak iránti tisztclotro ébrenlétünk \'/.... Vagy az ellenkezőt, nzt,a vidáfa, Üdo arezot, molynok birtoklója tné^ az élet tavaszán — mentvo miudeu gond-, bú-, aggodalom ét-fájdalomtól rült az ellenkező igényeket kielégíteni, végro megemlékezett a bizottmány azon szerencsés körülményről, hogy hiszen a pályázatnál Adam bécsi építésznek adta az elsp dijat; az tehát jeles építész, az nnijd \'\' csiuál olj»n tervet, hogy .legyen is torony üo is, a kis terem is középre essék és a lakásoknak is sok hely maradjon, a boltok is nagyok legyenek és a folyosóknak is tág hely maradjon. Kzon reményben azonnal küldöttség menesztetett Béebo és a helybeli tudatlan építészekkel többé szóba sem állt Kanizsa városa. . Képzelhető már most, hogy ezentúl art építési bizottmánynak, moly már ugy is bele fáradt a tervezésbe, nem s<>k befolyása lehetett a Bécsben készülő tervre, hanoin egye-" neson Adam építész tudományán és lelkiismeretességén fordult meg az épités sixoro. A dain pedig nem azért Ismerkedett meg az építészet magasabb theoriáival, hogy egy kis város Jielyi körülményeihez alkalmazkodva, mérsékelje tervezői képességének magas röptét, és pár ezer forintnyi csekélységekre is figyclmot fordítson, haitin hogy készilsen nagy szabású drága terveket, és kivált mi-. dón egy kis város szítiuára bécsi terv kívántatik, azon a természetes közönséges jóból, mely helyben \\y feltalálható, minél kevesebbet ; ellenben a mesterséges és költséges bécsi találmányokból minél többet alkalmazzon. Igy aztán teljesedett az építési bizottmány óhajtása , készült egy terv , melv ellen senkinek sem lehetett kifogása mar csak azért seiu, mci\'t a terv oly soká leit kész, hogy miatta ismét a nyár derekára ^kellett halasztani a munka megkezdését, és még az építési árlejtésnél julius yo-án sem volt minden rajz együtt, jóllehet már már-(uius hóban Adutu vette át a tervezést, igy tehát senkiitek sem volt ideje a terveket bírálgatni, de ha időnk lett volna is, ki merte volna egy bécsi építészszol szemben vitatni, hogy ennek tervén még hiba is található V és ha még ily bátor férfiú is találkozott volna, lehetetlen volt az építési bizottmánynak bovállani, hogy csalódott, mi-dón Ádámba helyezte feltétlen bizalmát. Adam tehát tervezett á mint kedve tartotta és a mi jó és a mi rosz van az épületen mind az ó érdeme. , lVIs/.tíliilús a Keszthelyén mull h/> 24~(n az iskolaszék által mcgojtdt polijtyi iskolát/éli tanárválasztás ellen. Tekintetes iskolaszók! Engedje meg, hogy a szeptember 21 ón ezen helyen törtóut tanárválasztásra még egy -szer visszatérjek és annak eredményére a Tok. iskolaszók figyolmőt ismétolvo folkérjom. Igazolja ezen lépésemet az iigynok reánk nóive sok tekintetben nagy hordorejU fontossága ás jelentősé-o, nem különben ama komoly kóvol-fcezméuyek, melyek\' e váJa»ztásMÍ kifejlődhetnek és reánk visszaejthetnék. Jól tudom, hogy igen nehéz és kényes kérdéssel állok szemközt: hogy itt nemcsak Ügyökről, hunem személyes érdekekről is van szó és pedig oly egyénekéről, kik iráut lisztelet és ragaszkodással viseltetünk. \' Ugy vagyok azonban meggyőződve, hogy otl. hol a törvény, az igazság és a nevelés ment it - ve forog kérdésben s ez utóbbi veszélyeztetve v..n , egves egyének érdekét, tetszését avagy roszulásá\'t tekintetbe vennünk nem szabad. Engedje ínég a Tok. iskolaszék, hogy t.-ljos tisztelettel emlékeztessem azon fontos hivutásrli, melylyel minket őzen város polgá rainak bizalma megtisztelt. Az emberiség egyik legnemesebb kincsét, a, nevelést és ennek ellenőrzését bizla reánk. Es mi részint esküvel, részint ünnepélyes polgári fogadalommal köteleztük magunkat: u reánk ruházott tisztnek teljes erőnk es legjobb tudatunk szerint elegei tonni. Att.do tisztelettel kó.d-m, vnljuk meg ős/idtén- eleget löszünké az iskolaszék fel-adauinak és u bennünk helyezett bizalomnak-akk/>r, lm hultgiwtjsuiik altul «.s mindeu további ünnepélyes ellennyilatkozut nélkül, mintegy júváhugyjuk a fonlybb érinteti uapou az iskolaszék egy töredéke által megejtett ta-. nárválasztás eredményét ?_) Minő »z»minel nézhetnénk i^oti város polgáraira, kiknek erdekeit ama választással oly rosszul megőriztük.? Minő nyugalommal és megelégedéssel tokinihotuénk azon ilju intézetre, melynek sikerét, laláú jövőjét, eug szerencsétlen válnsztás által koo/kalullukrMÍuó-bizalommal foguók saját gy ei n.okeioket oly iskolába küldeni, melynél u l-gelső kellők: uz avotott tuuítr — hiányzik /-.Minő lélekismeret tel fordulhatnánk n ko manylioz. polgári isko>, Iánk további anyugi segélyezéséért, ha a kor-mány várakozásai: hogy alkulnias tanárokat válasszunk; nem teljesítettük ? Éu nem akarom ezen, maga nemében hallatlan választás motivuiiiait itt kutatni, sem ,k fó rugóit megnevezni; bár sjjiiálatli\' keli ■: .égnél hogy inliteuei bo ;ou külö. a közön • iiirek keringenek, és Íteletét; de a városi tanács is ünnepélyeden kUcjezle f. hó Óén turtott ülése al-kai inával ros/alását ama választás felelt. Kit csak az ügy szent érdekében bizalom inal fordulok a T-k. iskolaszék belátása es • ügyszeretetéhez, behatóan kérve: ne terheltessék ama riasztás előzményeit és körülményeit m é g e g y ■> z c r tanulmányozás tárgyává tenni, a Nevelésügy érdekén ejtett csorbát még idején orvosolni; avagy hu uz általam kifejezett aggodalmuk hiúk lennének, a feljajdult közvéleményt ,mognyugtutni a legtokiiilelye-sebb hazai lapokban ellenünk emelt súlyos vádat meghazudtolni.. Óhajtom, hogy ez utóbbi tiiiné\' teljesebben sikerüljön ; mégis attól félek, liogy ez netu fog lehető lenni. >rtlé» választásnál : Ugyanis minél tovább gondolkozom ama választásról, annál orősobb gyökerot ver bon-nortTa meggyőződés, hogy e választás ütközik 1 ször a törvény világos szavába, 2 szor ellon kezik a törvény szolid- :vol, íJ-szor határozott kárára van a polgári ukola sikere és fejlődé sénok, 1 szor nagy mértékben psorbitja a kö zonség előtt tekintély Útikét. Bátor leszek tizt röviden bebizonyítani. l-.azör. Ütközik a történt választás a nép iskolai törv. 120. 4; áuak világos szavába, moly a tanító váhjszlrtshoz határozottan az iskolaszéki tagok kétharmad részének jelenlétét elrendeli. A választásnál azonban 2ü tag közül csak 11 volt jelen, toh\'nt a kellő szám hiányozván, a választás érvényesen meg nem (örténhotett. Hogy ilyen esetek előbb és másutt is megtörténhetlek: óbból noui következik, hogy u mi esetünk corrcct és u törvénynyel meg-egyező volt. Mert a törvény bár hánys/oros megazegíSso a törvényt meg rtoni semmisíti: különben a" következetesen gyakorolt bün is végre erénynyó változnék. 2 szor. A törvény szelleme minden két ségeii kívül nem kívánhat mást, minthogy a megürült tanszékre a folyamodók közül a leg illetékesebb, tubát a szakra legképzettebb egyén válusztussék meg. Kzon képesség mégha tarozása nem az egyéni felfogástól függ, hanoiit vezéreltetik és indokolluiik u folyamodók mi Iiősilvóiiye, illetőleg bemutatott- iskolai bizo nyitványaik, szolgálati és egyéb képesítési ok mányaik áltál. Ha mármost végig tekintünk a folyamodok luiuősitvényo tábláján, orómuiel tapasztaljuk, hogy sok Bzépés magasabb képzettségű pályázó joloulkczelt; a többi közt u y o 1 o i. a n egyetemeken illetőleg polytechnieumon végez\' tek tanulmányaikat, teliit a felsőbb intézetekre megkívántató érettségi vizsgát is letették: négyen közülök gyiiiuusiuiiiolion, egyik a budai kir. tanárkepezdén, három pedig polgári iskolákön, részbon ugyancsak a meny nyiségtau) előadásával több év ota foglalkozóit. Végre vau két folyamodó, ki jelenleg polgári iskolára való képesii^okmáuyát mát valószínűleg bírja, egy pedig, mindannyi közt a legjelesebb, mar tőgyinuasiumi tanárságra .dicaeretessikerrel" képesítő oklevelet is nyert. \' Tekintetes iskolaszék! ha ezekkel s ily jeies erőkkel szemközt oly egyén nyerto a ko szorul, ki egyebet nom tudott felmutatni, mint hogy Uyőrött tanitóképezdét végzett és iiehúuy év óta Keszthelyen mint elemi leány-tanito in fi ködolt; ha kérdem: ez is helyes vagy hí iskolai törvény szellemének megfelelő, lelkiismeretünket megnyugtató és tekintélyünkot fontarió eljárás: akkor hasonló joggal szabad állítani, hogy a hold nappal sül, a nap pedig éjjel világit. .\'.,,. Jiaior vagy ok még arra is tiszteletteljesen •ligyclinozloini a Tok. iskolaszéket, hagy már egyes embereknél, do még inkább hivatalos testüleleknél a s z i g o r u következe, t o s s é g egyike a legszükségesebb tulajdo noknak. De váljon következel -iségot tanusit e a Tek. iskolaszék akkor, midőn ugyanazon egyént, kit kél héttol olóbb egy ahóbb rangú intézet mellé kevesebb és gyengébb folyamodó közül elejtett, még ugyanazon hónapban egy magasabb tanintézethez — sokkal nagyobb A jeleu váluxtás a mennyiség- és mértani \' - az ártatlan élvezetek és gyönyöröknek él? .... Avagy talán holyeíöbben teszszük, ha a családja szerencsétlenségé miatt kétségbeesett férj megrendítő, s a végzetes gondolatok által eltorzított vonásokat rajzoljuk le? .... . Sőt tán jobb lesz, ha a családi élet fórugóját, a gondos, hű anyát vagy a boldogság kéjlerígeréu uaxó szerelmes párt állítjuk olő?..... Sok, nagyon sok írni valónk lepne az olősorolt jelenetek kiállításáról, de érezzük csekélységünket s tollúnk gyengeségéi, és tapasz-• táljuk, hogy átérezni, felfogni, megbámulni tudjuk; do olbeszélni, vagy ugy leírni, hogy aki nem látta csak félig-meddig is eszményítse azt, mit a szobrászat alakjaiban felmutat — lohotlenségnok tartjuk. Nom lehet azonban megfeledkeznünk arról, hogy a művészet ez ágában is hazánk nom egy liával diesokedhoték ; különösön I zs o Miklós művészünk és hazánkliának köszönhetünk legtöbbet, mert kiállított szobraival mogmutatá, hogy nálunk is sikerrel működnek e téren, s hogy jövőre még verseny is fejlődhetik ki. Most pedig, miután ábrándozó lolkHnk o csarnokban a látottak által beszárnyalta a* ős, . időket s a történelem lánczát ogész a jelenkorig füsto, és a hullámzást, mely a festészet és szobrászat művelését a szerint, amint a népek és notiiBotok bolső kormányzatuk, vagy a szomszé-\' dokkali békés vagy ellenséges érintkoiésök által most felemelte, majd.isinot visszasülyesr.tó — megjegyeztük: hagyjuk ol o holyet, s vcs-aUnk ogy futó pillautást a környezet poveío-(esőbb épületeire. Ugy hisieui, nem követünk ol hibát ak- kor, ha legelőbb is az egyszerű s z é k o I y házb a les/szűk látogatásunkat. Mert hiába! mindenki csak övéi felé siet h-görömestebb. Mi is, mint a szép multini bíró, dicső szók- ly nemzet egyik- igény teleti, do kebeléből messze s/áiiiüzött gyermeke, sieiéuk látogu >st tenni a szerény hajlókban annyival is in,, aib, inert kíváncsiak voltunk, hogy váljon er .!.;ti-ségilnket . mutálták o be atyánkfiai, vagy.csak a nevet adva, díszelegni akart:.k. A művészeti csarnok udvarán áthaladva s a nyugati kapun kijőve kissé jobbra tartunk, alig pár perez múlva magunk előtt látjuk balra az erdélyi síász házikót s inollotto * székely paraszt házat. A kis zsindelylyol fedett házikó, moly körül deszka korlát húzódik, igen barátságos és szép másolata az eredetinek. A galambházas \'kspura (^t/avak vannak egysztril belükkel vésve: „Héke a belépőre ! áldás a kimenőre I" -- Az utcza ajtó felett, mely mellett a két tá másszál-s- u kerítésnek\\dülő, fód^lzett.-l bíró lócza foglal helyet, s uUy csak azért isjjl-maradhatlan 8 kiegészítő része az épüleliiek, mivel rendesen, az estéket, s főkép az ünnepnapokat e helyen vidám beszélgetés közt szokták a józanabb életűek eltölteni— eme felírás olvasható: „Fáradt utas, enyhítsd itten szomjadat l" Belépve az udvarra, a ház előtti kis kertbon már szeinzésnek indult inagaS török búzát (kukorieza) látunk. Az épület..végénél kicsiny kocsiszín alatt fatijlpu szekerét pillantjuk meg gazdasági eszközeivel együtt; folyosója faoszlopain, melyek alant fél öl magas deszkázattal az oldalt képezik — ru- dakra felkötözött török búza fejek* vannak párosan felaggatva. Előszobájából balra konyhája nyílik egyszeri! nyílott tüzhelylyel, jobbra a lakház (ó szobát nem ismer), melyben körül a falon fogasok vannak, megrakva különböző alakit kancsók- és lányérokkal (tangyér). Egy pár háromlábú széken kívül ülőhely gyanánt liasz nálja a hosszú „tuüpáutos ládákat"; Majdnem a szoba gerondázatáig rukja fel ágyneműit a .vetett ágy"-ban, molyet hozományul (pero(ernum) ad leá.ty gyermekének. Az alsó gerendán, mely a többieket lartja, o felírás látható: „Isten segedelméből építette ezt a házat Borsodi Demeter Lajos Maros-Vásár-helytt." A ház lakói -Oálfy Póli- s Farkas László, Mihelyt ielépleui, azouual észrevovém. hogy mi régi ismerősök vagyunk. — Adj\' Isten jó nop l\'ólikám, há\' hogy vagyunk\'/ — Fogadj Isten Baugyi urli, mi -bi\'on jó vbnánk hál\' Istennek. Há\' hol jár itten? — IJi\'on galambom clgyütlem éu es, hogy körülnézzek Uécsba. Vótake már sokan inagiknál (önöknél)? — Igen áiu, még a császár es megnézett\' (nem tudja megszokni a király nevot). Még a,novit is béirla a könyübo. És olőhozza asztaláról a nyitott könyvet, hová a vendégek jegyozték fel neveiket, s büszkén^ mutatá inog nemcsak nekem, de az ott járó magyaroknak is o név aláirSsát: „Forencz József.* ^Folyt. kövílktiik.) számú és jolesebb késiültségü folyamodók kö-zül — első holyro teve, megválasztott. Az ily eljárást akárminek lehet olőbb elnevezni, csak következetességnek nom. Ugyan kérdem a Tek. iskolaszéket, hn ez eljárás-és a\' közlött hiteles adatok a nagy közöuség tudomására jutnának : váljon , mik. p fogna rólunk a világ ítélni ? Mit log « cultttt minialorium ex eljáráshoz szólani? Miként fogja Keszthely városa legszentebb ügyének sáfár kodása körül ekként tanúsított eljárásunkat megköszönni? Es várható-u ily előzmények után, hogy jövőre, ha ismét pályázatot hirdetünk, Keszthelyre képesített tanár folyamodni fog, holott n választás ily páratlan módon történik s 14 közül a leggyengébb válaszlalik bo. Ezek iitáu ugyhiszem felment eiigoin a Tek. iskolaszék u 3-ik és •! ik pont bebizonyi tásátifl; vuljou t. i. a fentebbi választással elő mozdítottuk o oly szépen megindult polgári iskolánk érdekét, és mogőriziük\'o ama tokiu télylinket, melyet e tisztolt város iskolai hatóságának oly gondosan megőriznie kell. Ezek után tehát újból egész tisztelet s komolysággal kérem a Tok. iskolaszékül, ko-vessen el mindent, mi ez ügyben még lehelő, azon czélból, hogy e szerencsétlen választás inegváltoztaSsék, a törvény szavainak és szolle mének elég uitesték, az oktatás szóul ügye ue kárositiusflí\'k és a részrehajlás súlyos gyauttja róluukíTlIiáritlaBsék.*) Keszthely, 1673. évi ootobor hó 7 én. Sl\'OKZON l\'AL, iakolssiéki isg. Ili r c k. — Oi/ámhlr. E hó Ü-án hunyt ol (Jarnier N. Jánoj, gróf Sztáray Antal ur diszkertészo Zempléniben, Nagymihályon. A kesergő özvegy s két kis árváivul mi is ál-dozltamc\'" einlékénok, mert iiiegérdonili azért, hogy mint franczia tíz évi hazánkban léte alatt tíom egy kiállításon szerzett olismercst a nemzetnek, melynek uj tagjául blhzkéu nevezte magát. — CtiAny vidékéről írják nekünk, liogy a sertések olt igén hullanak; nagyon kívánatos -volna léhát, hogy .-, megyei állatorvosok köritUit tennének per»/e a locgyu által viselendő útiköltség mogszavuzusa mellett. Komo-lyan felhívjuk az illetők ligyclmót e körülményre, mert a szegényebb néposztály ugy, mint a gazdagabb lelőtte sok elemi csapást szenvedőit, s adófizetési kötelezettségéi alig képes fedezni. — Ax eiixteryaiiit főkáptalan g-izd, igazgatósága saját, ugy a gondnoksági alatt levő ttraiiulmak összes lisztjét fejenkinti HM.I frt útiköltséggel látta el, hogy u bécsi .világkiállítást in- gszemléljék s uz olt tunultakat a gazdaságban érvényesítsék. Ily neinos intézkedésitől ue:n kell cquimentár. — Föxrényné{j-e vayy miTyphus-ban fekszik egy somogyi atyánkfia. Elhivatja az oltani orvost, ki latva a baj veszélyességét, tauácsolja, hogy jó lenno a csurgói járás-orvos urat elhozatui az együttes működéi biztosabb szempontjából. Kocsit küldenek és az orvos tnog is jelenik s megvizsgálva a boteget körülményesen, kijelenté, hogy a gyógykezelés áldozatba fog kerülni, inort noki-legalább tiwer kikeli jönni személyes látogatásra. — ,\'ludja mit orvos ur — inotid emberünk \'— éu adok önnek öt forintot, ha kigyógyít I" — Az orvos nem novetto ki, csak arra kérte, hogy a fuvarbért fizesse mindig, mely nom több mini 2 frt. Emberünk megnézi és ráförmed : , Mit, husz forintot adjak ? — hisz akkor jobb, ha meghalok, legalább fiamnak 20 frital több mafad !u — Ilyenek halláttára sem tudjuk szánakozzunk-o, vagy jiovessünk. ") Kugcdje m»g a t«k. sn-rkesitóiíg, ho-ry !iox4t«lie»«<-iu: miszerint a felszólalás több It\'.eni i-rJeran i»kol»»séki tag nézctóvel azonos 6» annak foljrúu as Ukolstsvk oly intézkedéseket tón,.. mel/ekuek — ss ugy érdekébon reméljük — nem fog\'tlmsradni kívánt sikere. Még pir szét Oizlntéh sajnálom, hogy sx űgjr >QrgAi érdeke é> némely mostoha körülmény kénytzrriu-ittfk a fcnebbl sorok közlésére. Sserciiem volos miudszokst megkiméloi, kik e közlés Alul taUn kellemetlfnöl Ipaanrk érintve. I)c vsnnak esetek, melyekben sz U g jr fölötte ill a a a c m é I y e k-nok és a kótelesiegí-iytel ne.m engedi, hogy egyeiek tetaxéic sva jy nemtelVzéav által m-guyAaódésOiikben int-giiigaltSksank. Ha nem találtatnáuik egyesek, kik — tieui U-rúdve azzal, tel->xlk-e az l\'ét.rnek vagv Tálnak — ax igaxat kimondani ét mellette harcxolnl nom vonakodnak : hol lennénk • civiliiatlo, a h-U-dia éa a ftlggetlenaég dolgában ? KeUzóllalisom nem, kend ártalmára, aót lehet haixnára ax Qgynck: est tartottam enyedül sxem elótt; a többi nom ffkaxik hatalmimban, és nem tartozik hoxxám. Ótxiotén isjnilum ama általam is tlixtelt — éa jelenlegi helyét derekasan kitöltő tanító urat, kim-k megváUixlatása ex etuih- a megtámadva vuii. Út ama — magában véve dtc«\':rendi törekvése — egy felsőbb IntSxetnél alkslmaatatni, és jóakaróinak bixutása döntöm- jelenlegi kull-motlouséghe, meh -l sxonluii kikerQlhet-ítl volua, ha, mihelyt látta, hogy bcválssxtatása ugy formailag mint érdemileg helytelenül történt, önként lekösxön; mi (Ital maginak valamint sx iskolaszéknek is sok kellemetlenségei megkíméli volna. 8- _ 1\'orgcH Károlynak BécsGon, IV. Ko\|ingasao 17>ik szám alatt létező első nyii vános felsőbb kereskedelmi iskolája. Az elót< tiink létező évi értesuvéuy kiiutilniasa szerint m intézetet a lefolyt tanévben D13 tanuló látogatta; maga az intézőt két részre oszlik t. i. koroBkudolmi iskulár a,mely a/, uj törvény értőimében bárom évi tunfolyammal bir, a moly tanooiit végzottok az °gy "vl önkéntesség kedvOzmunyéro foljtigo Mivák és a s z a k iskolái; a, tekintettel kereskedelmi számolás, kóny vvezotés, keres-kedolini ügyvezetés, a bank. és bizományi üzletekre; van azonkívül külön lanfolyum u vasúti én távirászati hivatal tanulmány ozá gára és külön ínég a biziositási dolgokra. Az inlé/.-ttboii líü jeles és líltalauos elismerésben részesülő tanár működik, kik vetelkedvu tö rokíjdiHík az intézotnok azon méltóságát, mo lyet az a birodalom kereskedelmi iskolái közt magának, kivívott, biztosítani. Azoii .állástól, melyen í\'orges igazgató a kereskedelmi vi lágban áll, önkéntelenül kiderül, miszerint i«z intézőiben kituuultak olóiiynyel alkalmaz tatunk a különböző-bankok- es kereskedelmi exégoknol, vasúink es biztosítási társaságok ual, miután tapasztalati kísérletei nyomán képes hallgatóiunk a kereskedelem kóvotelto isiiicrolokoi megadni. Az évi értesitvóny bon tnbb érdekes ezikk foglaltatik uovezetosen l\'urges iguzguto a batikiiuli konyvvezolósről, I l)r. Billiuor Foroncz az Austriaban létoző bitelviszonyokrol irt. Ituberi Jozsol tunár egy kísérletet tett a lökő visszulizotés egyes kép lóiéiról; Klottinsky tanár a tlur vegyoirói, Wiuklor Hobert tunár pedig a biuuögepokról és végro Dr. ^ieurath Vilmos a vásári arukról irt korszerű értekezést. — llif Hxvrlnt uz osztrák-magyar állam területéu egy krajczáros levele zesi lapokat hozuuk forgalomba folyó évi november i-ejetól. \' — Igevtilk, hogy llolfiuauu Móruak Lipoiébu" megjelout „Uas Weib und soino Erziohuug" ezimu legújabb muukfjálioz hozzá-y/. lünk. Először is sajnaljuk, hogy a" in«gyar iro már németnyolveu Kénytelen irm, a kénytelen szot haugsul) ózzuk,mert kotló: utdok kény szerit rá, ugyanis sajnosán tapasztaljuk még mindig, hogy a magyar iro, ha nem a fővárosban él, vagy csokely ügyeimet Kelt, vagy agyoiihullgatiaiik, legjobb esetbep kigu-nyoltutik, .legjobb esetben" lovónok jelezzük azért, inert legalább euilejjoivo lesz; továbbá a komolyabb tárgyú munkára nincs nálunk kiadó s nincs olvasó közönség, igy a legszoob eszmék sóli ajkéin cliüunek.Ebből kövelkezlotvo a magyar irodalom helyhez kötött, üzérkedési tárgy, s így m-m csodálkozhatunk, ha a tevékeny szellemű magyar iró\\énytelou a nagy német irodalomba lépni, melynek h .zája uz i-gesz világ .... A müvet illetőleg a fentebbiek keserű valóságának megemlítése után annyit jegyzünk fel, hogy mély érzelem-, bó tanulmány- és átérzett jo akarattal vall írva; felülemelkedik a inindennapiassug ködéből, mégis nem idealizál, huuem nyíltan, osziuléu körülírja a nóernuucipatio kérdésének megoldásai. — yn{Hj-KuhIzhu váron képvi^uiú testülete mull c>üt.»riököu gyúlcst tariott, melyben l. a városi tanács év negyedes jtlou-téso olvastatott fel, erre jövó számunkban visszatérünk, 2. Tauácsi előterjesztés a t. aljegyző kinevezése iránt, halároziaiott, hogy 0 czimmol egyik városi irnok uovoztessék ki. 3. A népiskolai tauilók kérvénye drágasági pótlékéi i lárgyaltatott, tekintve a pénz.viszonyokat, melylyel a polgárság jeionleg küzd, ez idő szerint a kérelem nom teljesíttetik. 4-Főt. Kötlek Nándor ur eltávozása folytán az iskolaszékhez főt. Farkas László igazgató ur választatott be,* egyszersmind jegyzőkönyvileg sajnálatát fejezto ki a képviselőség Kottek Nándor ur távozásán, tovékonységeért köszönet szavaztatott. Ö. Az 1874. évi költségelőirányzat ogész terjedőimében elfogadtatott,mely szorint a közös cs magánpótlék 8Öw/0-et tesz. — A fc</>í»r»l«fcí ítradalomhoz tartozó padári gazdaságban, mely jeionleg a jezsuiták birtokában van, a cséplőgép gondatlan keze- lése miatt tűz támadt, s nemcsak a cséplés alatti .nagymennyiségű\' gabna, do maga a gép is elégett. A. gazdaság vezetésében csupán németországi jezsuiták alkalmaztattak, do oz esőt után visMaküMettok; hjuh, úgyis van uz, ki mii tamilt, ahoz ért. •— JHJlOai\'tfget tartatik ma Lazsnakon a u.-kanizsai czéllövész társaság által, esős idő esotóbni muhoz ögy hétro halusztatik. -- Ifi. A/szepotneki lüzeset szánt-szándékos gyújtás/ következmonyo volt, a helybeli tüzoiiok kozól többenkisietioktízopoi-nokre, s daczára a hely távolságának, sikerült löbb. gazdusagi épületet megmenteniük. — FclhlváH! Fölkérem mindazokat, kik .ujabb kolioméuyouuro- megrendelőket gyűjteni szívesek voltuk, uz ivot oki. hó vegéig hozzam az elólizotési péuz hiányaval is beküldonék, hogy a sajio alatti munka példá< úyairol tájékozással loliesaok. \'risztelottel Ne< meS\'Vidon, M. Kalmár Béla. -- JJobroná/c mezővárosának. -1 országos vásár cngodolyozésoi a soproni kuos> keuelmi s iparkamara nem javasolja, íuort ugyiuoud: lJooronuk éveiikiul 2,Also l.oudva 0, Üollatincz ü, Csesztrogh 2, Balísá 2, Özt» Uyórgyvölgye -i — országos vasári lart. — Vaynvr \'Karoly, városi tanácsos választatott meg a nagy kanizsai iskolaszék olnokonok. — A balaton-/Uredi fürdővendégek i;). sz. névsora szeptember lü\'.lg 1742 szo< mélyt mutat ki. — li\'óvid hírek, Gréguss Ágost és Hunfalvy János tudorokká avattattak lel. — A baziást gyorshajókkal csatlakozásban levó lütárvonatok beszüntet tettek. — Liszt ötvenéves jubileumára llaiasz János diszes mülapot adott k^. — bogiadban rabló baudak garázdalkodnak. — Az éjszaki ant-lantt partokon 1122 hajó szenvedett törést, ÜUU egyén veszte életet, DUU0 ház. lom bolialoit ö»sze. — ilorvath Boldizsár Zug-rabban van. — Király O Fólsege tegnapelőtt Bécsbe ment, hova tegnapra vurtak a német Császárt. - Az írok es művészek pesti tarsasugaba irodulommal nem foglal-kozokat is tel veszned — Kovács József csalasuirol elhuejcdett pesti ügyvéd megszökött. — Aldor Imre a jövő hó "elejeit „Hunnia* -czimmel lapot indít. - Szerdahelyi holttestét tegnapelőtt szalliták Mugy-Uányáról Szathinuira. — Déván" (Erdély) egy 1U1 éves embeit temettek el, ki a líora-lazadáskor 12 éves volt. — Vuká-novics nyugdijazásarol szóló okmány 4-én Íratott alá. — -Miletics a magyarosodás elleu nyilvánosán működik. — A llaggea-machcr tele gőzmalom leegett i\'esten. — liiedl Szende egyetemi tanar meghalt. — Collegari Jozset 2tf éves, a liumei városi pénztárból 15 ezer frtot lopott. — A nyitrai szólókben a vihar roppant káit okozott. — A Tisza-szabályzó társulat Debrcczenben gyűlést tartott. — B. Wesselényi Miklós elfogadása és felségsértési pőrének történetét írja Jakab Elek. — Kolozsvárott két amerikai művész időzik, kik unitárius felekezetűek. — Múlt hóban a fővárosban 1G8 esettel multa leiül a halálozás a születéseket. — Sziuészet. Kedden, oktober M-ln .Cliarlolte kapitány" aa eddigi elCadá«..k kdil a Icgalkorilllebb ».»lt. Uanf* Ni na k. a. •«\'). alakja, jó játéka ós tagadbatlan asinl tehetség* xajos lapiviliait aratolt. Kár, hegy a klitlnség nagyobb siáinmnl nem volt képvlielvo. Hserdán, oktober 16-én .Nagy apó* eredeti énekea vígjáték Hslgligetitöl. Uemjén Mari eiengS hangja, é« belyeien alkalmaaott játéka folytán tSbb-. silrl kihívásban résicstllt. kár hogy síép hangját nem likoláaiatja. Kovára Mór (mendikitni) jó kedv vei játsioit > Ugycicu alakitól! KOiOmég csekély . CitltOrt(ik<in, október tU-án\'.Kroii-Krou\' került ssioro Paura Nltia k. ». volt nemcsak a darab, de ai eil -io\'ísv is, igyrkejelt iieliés siorepét liatá»o-san betölteni, válasatékos, gaadag és Ulé.teljes III-ttl»él;e meglepeléít idcaett elii ami gyarló sziiibá-xuii.,Uan; sajnos hogy épeiivdiszültóaéke rontotta :i» élü.vlás hatását, iSert a sainpai) ronanuága miatt hosizu uxályos ruhájával sek baja volt. A »«inpad a» illeni kbilllményckcl tokiutvo figyelmesen dinit-teteti fel, K&ibliaég .ép tláiiiinal jelent meg s elé-gcáettéu távoautt. Mint halljuk a második filbérlet, kevesebb lett as első felénél, ha val.) vi, igen sajnálatos, mert e jól rendeseit snlntniMilat lilbb páilo.nst érdemel, felhívjuk a I küslnscget, no ejtse el n magyar pártolása,.tömeges megjelenése ált.il szilárdítsa inkább .,.. g. Szerkesztői Üzenet. \'.Ml. .Kstrevételek vadállataink siapórltása-és pudtitásairól crimll jeles és igen korsserü csikket niielfibb kfisOljllk. Ana. U. Pest. A lapokat kbustnetlcl vettem. Hl.\'l. 1.. Ssombathely. Jövó aiái-üiinklioa lest mellékelve. 100 példányt feiitarlottuiiU, de a külön lenyomatot már nem eaik\'ix\'íllietltlk.. ; 1114. X. X It .íidiivc. ErtoK er. /altofolyam okt. 19. 5®/e meialiques 72.ŐU; 5/0 nemz. kolcauu 73.—; loliU-ki állaaaliin koii-eon 1U0.2í") bank-részvét.»ok Uíl. —; iiitoliutéseti ré«zvonyelt247. London lll.— ; tu-tgyar iöl ltohermoiiiosi kötvény 7ti.I i); to uesvari futdtehermenlesi kötvény 75üU;erdélyi fóldteliermeutési kötvény 7ti.t>l ; horvatsluvon fólilteliermeutési , kötvény 75.—.; ozűst 100.5U ;-cs. kir. i.rauy 5.4U — Kapoleoud\'or S.D3. Heti naptár, Oklober 19 til okt 25 !g 1873. 73,621. blxonyiivány. Bécs, 1871. február hó 1. öa iránti végtelen hála kénysserit, önnek exen néhány sort írul. Kn négy hó óU rettenetes lélekxéai\' bajtól vollaiv gyetörve ; sottki sem roll képes enyhe. lés: sxeresnl, inig\'egy l arálnin tanácsára ax ön jeles Kevaleaetérvjéhei fordultan), a mely engen exen baj-ból gy ölt ere a ón Klgyóg»itotÍ. Báró t.\'larow Bidog. 71 A. ! .nyitva Il 40) Jé Katholikus na\| xus kr.axvénycst Máté IX. gyógyít meg. ..íj; : i Vmarnsp K 20 Kerd. K .\'ti l erdiu. .0 lléifó \\ elldelin Vend. .1 Kedd Orsolya »z. Or-ola Kordttl. KonlitU Csütörtök Kap. Jáu. fi l\'éutek Fortun. lláfael n lif, Kri/ant. (i. Krixsán n felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. r<iyllLtér .) .Minden betegnek erő ős egészség, gyógyszer t;s kiiltség nélkül. Rcvalcsciérc (In Barry ^ondonból. A x a m a t o s Cl it Barry lt e r a I o s o I é-reje eltávolít minden betega /et, a melyek a nyógy-sxeiekkel ilacxolnak ; úgymint: gyomor-, i\'lcg-, mell-, tildS-, máj-, mirigy-, nyakhártya-, lélekxéai-, hugyhólHif és vesebajokat, mellbetegségeket, axédUléat, neliéx lélekxetvétclt, köhögést emé.xtbetetlenaéget, dugulást, lissioenéat. áluiatlauaágot, gyengeséget, aranyerei, vlxkórl,- Iáit, vértódulást, fOlxsibongáat, ájuláat éa hányást még a terbesaég folyamatában is, haaliártyalobbol, mélakórt, aoványodáat, caijat, köax-vényt, sápkórt. — Kivonat 7ő,0lK) bixonyitványból gyógyításokról, a melyek tniiiden gyógytaerrel da- caollak l\'áns, 1800. aprll II-én. i sokat axenvedott, aem áleUilanaág,\' gyengeség «s ideges felbe v(íl6scK vgesnen\' elnyomták. Most rg, ■ sxen jól Srn tnpgát a Kevalcaclérn eliocolnde élrexete Által, n mely et , j;é.»,,i> helyreállította. Van jó élvágya, jél eméot, Idegei nyugudlak, jól alsxlk, vlg. a mit annyi Ideig nélkil.öinie kellelt. - MoqtloKls H Tilpl\'tlóbb Uvin a hutiuil, 60-nereien meg-kimili a yyó.jyiftr lirit/, felnölttknil ugy, miül gyemiekrkirH. I\'lébarelenoxékbsn \'/. font 1 fri. 60 kr., 1 f..nt 2 frt .\'>0 kr.. font I frt M kr., f> font 10 frt., Í J font 20 frt., _\'l f..nt Ili frt. Kev.ile.ciére piskóták sielfii-exékbeti \'1 fit 00 és I irt f>0 krral Kevalescléra Cho-eolatée táblákban Ij Vaé-ixér- 1 frt !> kr., \'24-ra \'2 frt 60 kr , 4S-ra 4 frt 60 kr., poral.ihban 12 eaésxére I frl 60 kr., 21 ro 2 frl Ml kr., l«-ra 4 írt 60 kr., 120-ra 4o r. 1-1 --HS ra JO frt , 670 ra 30 frl. /\' \' Megrondelhető Barry du Barry & Comp 4H.I, W\'i,,,. Wallfischgasse Nr. 8., N.-Künitidn 1.ovák K\'ircly gyógyizertdrdbnii ; Araduii F. Tones és társánál; Debrcczonben Miliálovits István gyógyszertárában a kigyólmz; Kassán Wondraschok K.-nál; Marosvásárhelyeit Fogarasi Dömötörnél; I\'esten Török Jézsofuél; Székes-Fehérváron Diobalht\'Oyórgynél. Temes vártt (^uiriiiy A. városi gyógyszerésznél; Vor-seczen Fischer Móriezuál. A bécsi c/.ég minden vidékro küld po la-utalványra vagy utánvétro. Tekintetes szerkesztő ur! A ,/%1-i-Somngyi Kóxtóny" 81-dik számában ax ellenem kóxlfltt .Köxötiség koréból- cximü cxikkre küvctki-xó váU«xoiiiut. ax i^sxtág éi becsület erdekében kéri\'m bfcíc. Iapj.il.in fclelóaségcmre felvenni. Kngem K. alarcz alatt egy egyén axxal vádol, liojy llnr<áili Joxtef, szent adorjánl polgárnak eljan hánytatót álltam, a milól vérbányásl kapott és meghall\', s ó erre képes sxix t.tnut állítani. Ku n váilr.i axxal felelek, lip,\'y én a beteghez csak a vérhányás illán hivattattam, a midén már a beteg olyan veaxelyes helyzetben volt, hogy s mire a K)óg)\'sxer két óra múlván tőlem megérkezett, arr.-i a beteg már meghalt; ugy szereint-t mégsem kó t !• h.ilta. (íyógysxereiinit vissxa is küldték axoti reményben. hngy én visszaveszem, ilc el utasitám a^xal. - - hogy nem ró fú a portéka, mit vit>za sxoktak venni. IV----) A fentebbi egyénnek hánytatót nem adtain K száz tanura liivalkoxik holott a betegeit kívül ax egész házban ciak három nagykoru ize- K. ha embernek tartja magát, akkor n>ilt sisakkal lépjen ilyen esetben a közönség elé, ne áUrcxhju.. A/t ia állítja K. ho^v én kontár vagyok. Az ticilt Igaz inert nekem sxbészi oklevelem van, Ily minéségben pedig többen is jo sikerrel és közmegelégedéssel működnek a gyógyászat terén. Az én diplomám épen olyan kutyabőr mint a K. czikk irúé. Kgyébiránt annyi tudománya nincs a vádlónak, hogy engem megbírálhasson, annál kevésbé n ►záz fajankbnak a kire hivatkozik, ó ahhoz talmival együtt annyit ért, — mint a Jésus paripája u mérnökséghez. Mindezekhói láthatja a .Zala-Somogyi Kin Irtny" tisztelt olvasó köxömégo, liogv a fentebbi vád nem egyéb mint költemény, a melyben a szándék oly bauiis, aljas és roaxlelkü, mind a vádli, \' maga, a kit nem közönség érdeke vezérel, — hanem a pártkólika gyötör.. l\'ulykavároii, a korlek alatt, a hét éves fűzfának árnyékában, házasságra kelt a kard a konyhakéssel éi egyűttös szerelmükből nemzették.a szemtelen és nemtelen kis KufTert, a ki most, hogy egy kissé felcseperedett, a ki egy nagy--mihasma lett, hogy megmutassa miszerint, hogy 6 is tud valamit. hát u-iki megy mint borjú ax uj kapunak és olyanba üti az orrát a mihez nem ért. ^ lgv hát vádlómban a K. bcttgalatt fel ismertem a nagy mihaszna, nemtelen és sxcffitelen KufTert. Vigyáxxou a cxikkiró, hogy alaptalau bvavat-koxása folytán meg ne ültessem az órrát, mert ha legkisebb kellemetlenség érue közönségemmel sxem-ben, ugy a törvényes téren fogok megtorlást esxkö-zöloi. Kelt l\'ákán oct. 16. 1878. MII1ÁI.OVIC8 JÁNOS s. k. oki. icbéu. R £3 £3 Árverési Mrdotoiéíxy. Kottori mezőváros 1874-ik évre haszonbérbe adja a községi looyaszlitsi atloszcilcsi jovot, mely czélból az árverés a városházánál Kottoriban folyó évi oktober 2ó-én délelőtt 10 órakor fog megtartatni. Az árverezni szándékozók U\'liát o napon báuatpénzzcl ellátva megjelenni kéretnek. Kelt KottoriVan, 1873. évi okt. 13-án. (U61—2) A városi képviselőség. A nagy-kanizsai czéllőV.észtársaság 1873. ok\'ti 19-én cső cselén pedig azon hó 2G-án Lazsnakon ünnepélyes Dijlövészetet (Bestschiessen) ^ tartami, melyre az egylet tiszti tagjai, s ezek vendégei meghívatnak. Dijlövészeti hciratások 3 ómkor kezdődnek, s 5 órakor záratnak bc. NngyvKanizsán, 1873. oktober hóban. KOCh Adolf m. k. (U63—2) * fOlövéssuiesler. Wajdits József nyomdájába előnvös feltételek mellett iicliány TV\\0\\1Z felvételik. Értekezhetni a nyomdatulajdonossal N.-Kanizsán. Titkos betegségeket éa tehetetlenségeket (dgi/eiujiilt /frjitrüt), huffyoHöBzüKttléseHet •■"Al magömléseket gyógyít gy{Jkuro.nn Itfnye. larlils siker biito.ilAia mellűit L>r. IIA N1) IjK U MÓR orron- én aebéMxtudor, sxitlrnx r* sxcinóHX. ltendcl naponkint tlólHötl. 11 órától 1-lg ís délután ;l órától ő-lg. Lakik Pesten, Lipót-város, nádoj-utcza 13. sz. 1-sli emel. 14;\' sz, BMT* Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik, és a gyógyszerek megkúldotnek. I lieller Isrnácz IMa-sy-Kanizaán, «.oi u, J Ajánlja gazdagon felszerelt urak-, hölgyök és gyermekek számára való topánrak. tárát, a legjobb minőségűeket a luhotójutányos áron. Ugy szinte figyelmébe ajánlani bátor vagyok a cs. k. katonasága I. köz^paéguok, hogy mogrondeléaokot a logjobb bol és külföldi bőr-ből elfogadok és készítek, az árt logjutányo-sabban számítom. Az én raktáromban vásároltakat kijavításra olfogadom. Kmpliohlt sóin roich assortirtes Láger rtller Uattungen Horror,-, Dámon- und Kin-der-Stitíotten von bostor C^ualititt und zu möglichst biliigen I\'roison. Korner maehe ioh das k. k. Militiir und vorehrungswürdiges Publikum aufmerkaam, dass ich allo Hostollungun vom boston In- und Ausl&ndorLodcr vorfortige uud prompt und billigst borochno. Attoh wird von mir gokaufti Wnare zu roparieren angenommon. /ur speclelleii IkNiclituii" ciuplolileii! £]Lnlaauag; Kurjltetliclllguug un eiiiom vont Staato garantlrtoii Holitleii l nlcriioliiiicn. Am JÍW. Október íStit bogiimon dio Ilaupt-Gettdnnxleltitnyen der grossen VOIII Htimte gniantirtuii llitnilMliger <ieldverlooailiin und datiern bis-tiim UK Xuvem-ber lHT,i, míg uud datiern bia-In dio«om kurzou Zoitraumu komiuou 21,100 (at-Wlniie ím Hotrnge von I Millionen 565,200 Mark Cour. i I I Tago itacli geschohener állon zur Vurleoautu .V I pünktlichor Atiazali- zur •leltáron Kutsuhoidung rosp. Vorthoiluug au dio Iiitorussouton. Dio niihero Kinthoilung dor Uewiuuo ist folgondormassnu : Mark Cl. 200,000, 100,000. 75,000, 60,000, 10,000, 80,000, 2 a 40,0.10, 2 a 15,000, :» a Iá,000. 10 a 10,000. 10 a 8000. 10 a 0000. 30 a .>000. (H) a 3000, 200 a 2000. 100 a IOOO, 400 a 500, 4Üti a 200, 11)800 a 110 Mk. Ut. als kluinstor Uowinu. Dio Auszahlung allűr dieser Uowinno erlolgt plangomiis Ziahung unter StaatMyaranttc nn dio-bolrolfeiidon Loosinhubor. Für sUmmtlicho obigo Ziohungeu und zur Huthuiligung kommendeliti o w i nnon kosten acbtel Orlglssl-Loott nur fl. 8\\, 0 B. Noten vltrftl . . . .. 17 V, halbs , . . 35 game „ , » . 70 Ks oxistirt koin iihnliehes Untoruehmon, wolcltes bozüglich Soliditilt lung dor Gowinue mohr 8ichorhoit bietet als dieses, labor ompfehlon wir tliose Hothoiliguiig Jedermann, dor genoigt ial, eineu wonig kostspiolígon und sulidon (llüeksversuch zu maehen. Ka fliulet k«llic weltore NacIl/UlllUlIg Stltlt und jodor Interossont erhillt sofőrt das rom Stnate garantlrte OrlfiliiallooH aolljpt inMliliulon. llostollungon boliobu matt untor Hdfügung dos betrelTondon Uitraga in i\'nterr. Ilank-noten pr. rocommandirton llriof direot an unturzeiohiio\|os Bankliaiit zu riehton und wordon diesen dioso Aufirilgo aofort prompt und pünkílich amgoführt. Da voraimichtlieh dio llolltoi-ligitug an diesom soliodon Untoruohmen in Oáiterroíobsohr lobjait aoin wird, so boliebo man der nahen Ziehungen halbőr alln AultrUgo baldigst direot zu wondon au S. STEINDECKER & COMP. Bank- uua WeohBelseaohftft (1161-2) IIAMBUHG. VfiGELADAS. I ük A legújabb h legjobb női ruhakolmékiick, butulúk, paletotsknak, ZEKÉKNEK, ZUBBONYOKNAK, L0NGSHAWL0KNAK, \| nagy-kendöknek, pl>iids\'oknak minden évszakhoz szolgálók, továbbá : valódi űfj rumbnrgi, hollandi, creas, siléziti s házi vásznak, damast asztalruháknak, üi* \' fehér és tarka csinvatoknak, ágykanavászoknak, nankinoknak, Un zsebken- in* d/iknok, sijfbnoknuk, parkotoknak, jü^finyszöveteknek, abroszok és ágyteri- töknek, Imtor kelméknek, gabona-zsáknakWi-takaríknak és még sok másé ML szakmába vágó áruknak gazdag választéka, n melyeket minden árak mellett qU végkép eladok. ^ Mindenkit saját érdekében kérem fel tiszteletteljesen, a jó alkalmat fy idejekorán felhasználni, minthogy áruimnak rendkívüli olcsósága, azon re $ ményre jogosít, hogy meglehetős nagy raktáram kovés idó alatt eladatik. ii® í» WEISZ/MAYElt Jl. nól Ü Üt út. klli.K kAtáb.n, , .Koron.- i . . U.ll.iirl\',1 (liaa < N.,y K.nliUn, jjj AiTomési Ixu-dotós. PORGES KÁROLY igazgató olsA, nyilvános felsőbb k orosked ohni-ta n i ntózoto Bécsben, Kolinqgasse 17. sz. a Schottanring éa a meghosszabbított Wlnpllngorstrasao közelében az ulaö átalános osztrák magyar hivatalnok egylet uj házában. ____/vvrywv.--------(1146—tí) A tanintézet két részitől áll \\<y \' ^ a) kereskedelmi iskolából, b) a szaktantolyaniból. ■ \' Az oktntáa okt. elején veszi kezdetét. A keresk. iskola 3 évfolyamú. A szaktanfolyamok egyes szaktárgyakra vonatkozólag tartatnak, milyenek könyvvitel, kereskedelmi számítás, lovoluzéa éa váltöiame. Itt a tanfolyam nanpali és estéli. Már három éve, hogy a kereskedői mi vaspálya és távi rdaazolgálati tanfolyamra is előadások rendeztetnek olyanok számára, kik a vaapályíknál óhajtnak alkalmazáat nyerni: A tanári testület az északi vaspálya érdemes hivatalnokaiból áll, végül van egy külön tanfolyam a biztosításokra nózvo. ___ py A bolratr.Hok ssoptombor 20 ától kosdődudk. fi Programmok ingyen kaphatók az intézet helyiségében ós Beck egyetemi könyvkereskedésében Rothethurmstrasse, 15. sz. A kereskedelmi iskolát" vájtettek fel jogosít vák a: egy évi önkéntesség élvezetért), anélkül, hogy vizsgát kényhilcnittetnének kiállani. Légrád mváros képvi^lóségo ezennel közhírré téteti: miszerint f. évi oktober 27-éna város tulajdonát képeió következendő kisebb kir. javadalmak három egymásután következendő évre haszonbérbe kiadatni fognak. Kezdete 1874-ik évi jánuár 1-én. 1. A városi n. vendéglő hozzá, tartozandó kerttel, mészárszék s veremmel, bor, sör és pálinka mérhotési joggal. 2. A felső pázsiti csárda bor, sör és pálinka mérhetés. 3. Alsó-révi csárda kényelmes lakással, bor, sör és pálinka mérhetési joggal. 4. Kakonyai révi csárda, bor, sör és pálinka mérhetési joggal. 5. Bor, sör, pálinka és husvágástóli illeték szedés. G. Gyurgyánczi vadászat. 7. Szt-lláromsági vadászat. 8. Felső pázsiti drávai átjárás csak egy évre számítva 1874. évi január 1-től. 9\'. Patacsin v. és a légrádi vasúti állomásnál a drávai átjárás egy évre január hó 1-tól 1874. 10. Halászat a Dráva és Mura folyókban. Az árverezés Légrádon a városház tc-remóbon reggeli 9 órakor fog megtartatni. Az árverezni szándékozók megkérettetnek, hogy az árverezésen 10/, bánatpénzzel ellátva legyenek. Az árverési feltételek naponta a város irodájában megtekinthetők. (iioo i) Kelt Légrádon, az 1873. oktober hó 12-én. A városi képviselőség nevében: Matay Eleit, város biró. NVajdita József, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kauizsáu, Olcsóbb, mint bármily vé^cladáshaii. PLACHY KALLINA HORVÁTH újonnan nyitott s jól berendezett (ii6í>—i) női divat és készfehérnemü táruk liudapcat, IJri-utcza 14. Ajánlják gyapfukelmékeit, perkalint, fekete és szines lustres fekete selyem szövetet, ugyszintc a bekövetkező öszi és téli idényre a legszebb Jlanell, ripps bársony barchent Jlanelltakaró és télikendöiket, mindennemű vásznakat rendkívüli olcsó árakon. Urak számára nagy választékú kész Jehérnemiiket, gyapjú alsó ingek és lábravalók, harisnyák és nagykondöket, ugy szinte jó minőségű legújabb gallérokat 1. 40 kezdve. . Áruinknak jóságáról meggyőződhetöséro elégséges a legkisebb rendelés, molyok gyorsan és pontosan eszközöltotuok. Mintákat ingyen és bérmontyo kéazaéggol szolgálunk. PI/ACHY KAI,I,INA MOltVÍTlI, NAGY-KANIZSA, 1878. oktober 23-ftn. 85-lk azAm. Tizenkettedik évfolyam. i ae,Te<i évre a \| KffV ,xA\'n 10 kr\' í HlrdiUitk \|ítá»y«a». \| sylltterbkn I loronkint 10 krért teinek fel- Zala-Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa váron helyhatóságának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdasági egyesület", a ..n.-kanlzsai keresked. s Iparsank" ugy a .ZaiaSomogy- gözhaiózási részvénytáríulat HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE, A lap tsellctni r.aiát o illetó xoiiemenyek » : aserudltóbes, — »nyagi rsssst illttó ^ kóilcmenyck pedig kiadóból béraenitB in t Aiendók: SA0Y-KAN1Z8A Wla.aloiksi. Heten kiirt kétszer, vasárnap- s csűtortflkoii, megjelenő vegyes taralmú lap. EI.ŐPIZKTÉ8I FELHÍVÁS a „Zala-Somogyi Közi." 1873-ik évfolyam IV-ik évnigyedére. Előfizetési ár: r Egész évre 8 frt, félévro 4 frt, s évnegyedre 2 frt. meghívás. A zalamegyei .gazdasági egyesület-f. \'évi november hó 3-án délutáni 5 órakor Zala-Egerszegen saját helyiségében rendes évnegyedes közgyűlést tart, melyre az egyesUiet tagjai tisztelettel meghivatnak. Zala-Eflerszeg, 1873. oktober 19. ÁRVAY ISTVÁN/ Hirdetmény. Zalait xegye gazdasági egyesületének Z.-ltgerszegen f. évi augusztus 4-én s folytatva tartott közgyűlési határozatához képest, mint ez érdembeni megbízott, ezennel közhírré teszem, hogy: emiitett egyesület tulajdonát képezd két db 6 éves — gróf Festetics keszthelyi gulyájából származott — tenyésztési igényeknek minden tekintetben megjelelő bikái — nevezetesen tettes Baán Kálmán egyesületi tag urnái Szabarban elhelyezett tenyészbika ugyan ott oktober dó-án d. e. 10 órakor általam; — nálam Szt-Mihályon elhelyezett tenyészbika peilig oktober 31-én szinte d. e. 10 órakor tettes Skublics Gábor egyesilleti tag ur által, készfizetés mellett nyilvános árverés utján fog eladatni, pÖl a venni szándékozók ezennel értesittcinek. Szt-Mihályon, oktober 18. 1873. HORVÁTH MÓR, •gyleti tag. Építészeti szemle. (Pwljrl-atii.) (, JLássuk már most az annyi viszályok után Bécsből importált hires terv eredményét, magát a kész épületet: éi pedig egyenkint az építészet három főtényozőjo a szépség, czélszerüség és olcsóság szempontjából. A styl vagyis a készítési modqr nagy-"részt ugyancsak ízlés dolga és igy megeshetik, hogy valaki más szépnek találja azt, mi nekünk nem tetszik: például a párkányok nehézkes felső tagozatát, a főpárkány alatti tartókövek nagyságát és kanyarulatát, a kör négyszögéből állódiszitményebet, az ablaknyilások külső kopasz szögletét és több efféle aprólékokat. Hanem a szépség fókellékc, az egyes épületrészek arányossága, az már nem egészen ízlés dolga: mert általánosan érvényes szépészeti törvények által szabályoztatik, melyek alapján a legcsekélyebb uiüizléssel bíró egyén is a szépet és rutát önkéntelenül megkülönbözteti. Ily szempontból a városházon épen a fő arányok nem szépek: a földszin felette magas a második emelet nagyon is alacsony és az ablaknagyság is annyira változó, hogy az ember találgatni kezd mi különös oka lehet e feltünó jelenségnek, mely annyiban is rosz hatááh, hogy alant a nagy boltablakok miatt alig látuuk falat: míg ellenben fönt mindig több és több falat Játunk, holott pedig, mivel az alsó fal tartja a felsőt, ösztönszerűleg azt szeretnénk, ha alant volna több erósebb fal. Még kevésbé tet-Rzetós azon arány, mely a főhomlokzat szélességében a középrész és két szárny közt kiváltképen az által tűnik föl, hogy a szárnyakon öt ablak, ellenben a majdnem oly széles középrészen csak három ablak nyittatott. Igy a középrész ablakai so"kkal távolabb esnek egymástól mint a szárnyak ablakai: aztán ha legalább nagyobbak ; vagy gazdagabban díszítettek volnának azok a középső ablakok, mint az száz más épületen. látható: de épen plyanok mint a többi és igy semmikép sincs kimutatva miért kellett nekik egymástól oly messzire esni, hacsak azért nem, hogy azon esetlen nagy oszlopoknak, melyek a másodemeleti törpe oszlopkákkal kirívó ellentétet képeznek, helyük tuíi adjon. De hisz ezen oszlopok bátran ol is maradhattak volna, mert korántsem oly szépek, hogy la jó aráuyok hiányát kárpótolhatnák és nem is annyira divatosak már most, hogy náluk nélkül ne lehetne hatásteljes homlokzatot rajzolni. Feltűnően rosz hatású még a fópárkáii)iiak egészen a második emelet ablakaira nehezedése ; ezt akárki nem szakértő is azonnal észre veszi és elgondolja magában mennyivel többet érne az egész épület, ha a főpárkány drága tartókövei valamivel rövidebbre szabattak volna, vagy a párkáuy fölötti egészen haszontalan kő korlát áruban inkább a második emelet épült volna csak egy lábbal is magasabbra. A rosz arányók netovábbját mutatja végre a városház tornya, vagy hogy is nevezzük ezen csudálatos harmadik emeletet, mely sem nem lakás, sem nem torony, de még fényképészkalitka sem, cz a bécsi ma-. gasabb művészet elévülhetleu remeke, milyet helybeli építészektől igazán remény-leni sem lehetett. Ez alkotnlány van vagy nyolez öl széles és talán két öl magas; van rajta összesen két kicsi kettős ablak, közepén látható a város czimerc óriási nagyságban ; födele hiányzani látszik, hanem c/.ifra-ság, vak ablak, párkány és oszlop van rajta elég, e szerint képzelheti a ki nem látta is, mennyi múvémt van kifejtve ezen épületrészen, mely városházunk főhomlokzatát koronázza s mely fölött, hogy még szebb legyen, még egy kicsike czifra kupola is domborodik, melyre még órának és zászlónak kellene jönni, itt tehát kicsi helyen sok szépség van elpazarolva és sok pénz; a megfelelő hatás azonban sajnosan hiányzik, mert mindenki azon akad fenn, hogy nem tudja mire való ez a kuuststuk. Hát még ha meggondoljuk, hogy ezen egész to-ronyalkotmány úgyszólván a levegőbe épült, mert alatta az első emeleten, hol a kevésbé szakértő erős alapok létezését feltételezi; a valóságban sem fal sem oszlop nincs, mert épen ott van a kis terem, melyet ugyan könnyen lehetett volna máshova áthelyezui, hogy fal alá fal épülhessen; de mégis középre helyeztek, hogy annál nagyobb érdem legyen fölibe azt a szép tornyot emolni. Ha már most kissé távolabbról nézve az épületet, környezetével! öszhaugját és általános csoportosulását vesszük tekintetbe; első a mi feltűnik, hogy még a főhomlokzat is az egyenes utczára ferdén van állítva, a mellékhomlokzat a kis utczára még sokkal ferdébben, mert lehetett volna ugyanez esetben az egycues utcza vonalt is meg tartaui, de a magasabb öszbang ugy kivánja, lfofty ha íuár városunkbau majdnem miuden utcza szabálytalan és minden ház ferdéu áll, a városház ez általános jó szokástól cl ne térjen. Ugyanezen okból miután nálunk a boltokba nem felfelé, hanem lefelé szokott pár lépcső vezetni a városházi boltok padlója is a fii.ut. színvonalán alól helyeztetett, mi egyébiránt annyiból igen helyes, hogy lehetővé teszi idővel az egész utcza icásását s igy még a szemközti házak padlatai is kiemelkedhetnek a föld alól. A húz födelére tekintve gyönyörködhetünk itt az úgynevezett igazi angol palakóben, mi uiég eddig nálunk drága ritkaság volt; róla örömest elismerjük, hogy szebb mint a TÁRCZA. Mint a . Mint k meróu röptlt gondolat, oly inaiaie Jár tőlem a raeudea, enyhet adó álom; l.e-lehajtom fejem ágyam vánkoeára, — Maritalait I biába, nyugtom\' noiu találom. .-Körülötted repdti lelkem nappal, éjjel, í\'.t beeaálget veled forró aaenvedólylyel. Ha magányoaaii vagy, nem hallaet-o néha Caendee éjjelenkint •ultogó beaiédet? Talán meg ia ijeaita fekete árnyákT--- Ne félj I eaellemein aa, mely veled beatélget. Nem érea-o néha róaaapiroa ajkad Tilkoa aiellSt, édea caókot, halk fuvalmát t Átkarolt a bánat llová meneknljek ? Ninoarn enyhe, nyugta lelkem éraetépek. Kirepülök hoa.ád képieimim rajával. Melyek neked mindent, mindent elbeaiélnek Hogy a bánat rajtam még mindig a régi, Életem virágát Otaae vieaia tépi. Kimondanak uu/ident, ami lelkem\' hántja. H te Iiide-k.4i0nynyel hallgatod aat végig. .Mit érdekel engem a mái atenveléie I ViaaaajOnnek bu.an, a nékem ribeaiélik. Oh ha tudnád, akkor mii éraett lelkem I Aranyoa reménylm" kellett elteraetuera I Oh miért nemOátiad, oh miért nem valál o Midőn eISmha állt a kéuégek réme, fl bSa.alt aivafarkint menydörgó a MÓkat: .Ifjú, etép reményid a örömlduek végei" Oh miért nem láttál a földre omolva I Kagyoa aalved talán fölengedett volna. Hiti képielBdéal eaalfa rtáb remények I I)e nom kérem többé a.erelmed\' imádva, lli.a\' a fényei nap eem j« aa árva földre, Caak .ugarit hinti irgalomból rája I C.ak egy einlék.ugárt I Többet én ae kérek ; Ea ád fényt majd iOtét airom éjjelinok I BKUCKNEU KALMAN. Világtárlati körút, -- Bebarangolta Hanyyl. — (Folytnlái.) Üléuel kínált meguntén annyival ii inkább szívesen fogadtam ol, inert jél esett öt év után hallani a* eredeti székely szavak kiojtésót egy székely ajkáról. — Mondjasza (gyöngéd kifojezéso a ké-résnek) csak galambom, mi liir odahsza? — Hja, bí\'ott nem a legjobb. Ed\'s apám irta, hogy a pestisbe halnak ; oszlAu még azt es mondják, hogy a jég ea elverto a határt. Félek, hogy a télen NAjrittyenbe mehetünk jeget aszalni. — Attél ntA\' no tartson semmit. HA\' maga irt-o sokat Mécsből? — Hogyne. Megírtam, hogy soha annyi portubákos nimetot nom lA^ott az egész fala-miAm, a mennyi itt van. Higyje el lelkem, a méreg majd megül azé\'t.hogy mikor bogyüunek azt sem mondják, cseréljünk pipAt; pedég én mindég mondom: jé napot, tessék helyet foglalni, s ók még csak nom os böfTintenek rA. — Aton soh\'se csudAlkozzék, hisz nem tudhat mindegyik magyarul. — MA\' leikora, ha én egy idegen hAzAba menyek, gondolhatom, .hogy olóbb köszönnek \' (köszöntnek vagy üdvözölnek helyett) éa czutAn I kérdik, hegy mi iAratba\'. vagyok, j Igaza van, liauoui most a köszönés kimont 1 módibél (divatbél). \| — Vettem eszro. Hanom hallja e cink j j Hangyi úrfi, mifélo dolog az, hogy én tenuap \| elÓtt irtam levolot haza, t még eddég nerp ; küttek vAlaszt? \| •— Ejh FélikAm, nem mén az ugy, mind I maga gondolja, hArom nap kovés üdó még arra \| 1 ea, nogy a lovél oda érjen. — MA\' mé\'t lenno kevés ? Ila iDgoinot (engem) két nap alatt VásArhelyrál ide tudlak hozni, egy levél sokval kisebb, mind én, s ha becsületjük lenne, egy n£p alatt elvihetnék. Jót nevettem e természetes okoskodáson, mert megkell jegyezhüuk, hogy a székely nép as ilyen követkextetés"kkel igen gyakran él, s jóllehet egyUgyUségo kövotkostében több hasonló esotbeu nevetséges dolgokat Aliit, de ezért sokszor, nagyon sokszor olyakat mond, hogy aa „ékúlAs urak" is^ (tudomAnyos emberek) olcsodAlkoznak rajta. Nevetéseni nem tolszott ueki, mert megfordult, rám nézett s arczán a csodAlkozAs e^y nemét láttam visszatükröződni, mintha kérdezto volna: mi van ezen nevetni való? Észrevéve a dolgot, igyokoztem más tArgy felé fordilani a beszéd fonalAt. — Vó\'t e ntá\' sokszor benn a vArosba\' ? — kérdéra. —- Do igeu Am. — A szeut-Kstán tornyAt azonbau nom lAtta. - — Vagy igon. Még as ópéra szinhAtba\' es vó\'tam. — HA\' hogy tetcaik? — Kül (kivül) es szép, hanem benne még szebb. — - Nem ugy értem. A színészekkel meg vó\'t-e elégedve? • — A szinészokvel ? — uo azokval még igon, hauem — — Hanom? — Kjh, uo kérdezzen tovább at urti. — De kivAncai vagyok, kikkel nem vó\'t megolégedvo. — Hát a loAnyokval ? — Es miért? — Szégyellem én azt elmondani es. Ki lAtta ugy tAnczolni ? OsztAn ezek a bécsi dA-mák még ol som fordulnak, banem annAl job* bun nézik avval a csöves okulAval. Nem mék éu többet oda, csak akkor, mikor ópérAt énekelnek ; a balétba Lacii bácsit küldöm, me\'t ó azt mondja, hogy szereli nézni. Csak most jutott eszembe, hogy a testvér a trikóval nem tudott megbarAtkorni. Szép jellemvonása es is a székoly népnek, mely ma is a nói szemérem megsértését a legnagyobb btlnnok tartja, a nem vulna kAr élethossziglan tartó hOsre tenni aiokat, kik s utóiibi időkben a leAnyvAsArlAsi ocsmáuy üzérkedést Moldva és OlAhorssAg felól elkezdették éa lelketlenül folytatják. Ezek ellen kellene erélyes intézkedéseket léptetni életbe, s kegyetlenül megbüntetni azokat, kikben nincs érzés, nincs belAtAs; kik becstelen kezokkel duljAk fel etrek földi bol-dogságAt s szAmüzik kebleikből a csalAdi élet iránti előszcretotot 1 Minden, bármi kovés folvilAgosodAssai bíró ejtyón barátja a jelon korszellemünk, a baladásnak, de bigyjék el olvasóim, sok tekia- , vörbenyegpg cserép, csak rfzkár, hogy háromszor oly Ui ága; azonban a szép fekete palakd fölött ott díszeleg egv massiv vörbs fal, melyről csak mindenki elísmorí, hogy nem szép, és senki sem tudja uiire való. Kissé oldalvást nézve a födelet, egész kiállítást láthatunk a különböző födélnemek-böl: van alacsony, magas, meredek, lapos, egész, fél, egyenes, -görbe, czink, pala és QvegfÖdél, ugy hogy födelének változatosságára nézve városházunk még a gy mnasiu-mon is túltesz. Mindezek után mégis a szépség volna az épület legerősebb oldala, inort újdonsága és nagysága, és fókép tetszetős kifestésé feledtetik apró hibáit; \'a nagyokat pedig lassanként megszokjuk. Azért is nem akarjuk tovább \'folytatni a szépészeti hiányok leírását, hanem áttérve a czétyzerüség kérdésére, keressük micsoda különös jelesség van mégis azon terven, mely a fentebbiek nyomán középszerű szépsége állal iuég a bécsi nevet sem igen érdemli meg. — A beosztás abban áll, hogy földszint udvar felől van egy igen .feleslegesen széles folyosó, mely a bolthelyiségeknek szánt területet szűk korlátok közé\' szorítja s így az épület jövedelmezőségére nézve igen kártékony, c folyosókét végén van a két lépcső, ugy azonban, hogy a kapuzat alál a különben igen nagyszerű főlépcsőből igen keveset, a kisebb lépcsőből pedig épen semmit sem látni; az emeleti folyosó aztán nem a földszinti folyosó fölött van, hanem benn az épület közepében, miért is sok falat nagy vasoszlopok\' és vasgcieiidak fölé kellett építeni, és az emeleti folyosó kissé sötét is lett; a főlépcső mellett két oldalt kellemetlen szagot terjesztő helyiségekről vau gondoskodva. Az épület egyik felét elfoglaló mugány lakás oly nagyszerű, hogy csak nehezen található városunkban elég nagy ur ki azt bérbe vegye; a második emeleti szobák oly alacsonyak, hogy uri lakást bennök képzelni sem lehet; a földszinti börtönök és hajduszobák ellenben közel négy öl magasságúak. Így tehát kiváló czélszerüségrc nincs kilátás, ha csak oly dolgokat nem hozunk fel a terv olőnyo gyanánt, a miket minden valamire való épitész ugyanazon módon megcsinált volna : például, hogy a kapu középen van, a lépcső elég kényelmes, az ujtők elég nagyok stb efféle. Ellenben hibákat" találunk elég nagyokat; például: 7 «/.oba1)ól álló lakást előszoba nélkül, kisszerű lépcsővel, másod-emeleti alacsony szobákat, harmadik emeleti szobát ablak nélkül, sötét folyosót, levegőbe épitett falakat stb. Messze vezetne az egyes részletek czélszerűségének bírálata s előre látható, hogy az eredméuy nem lenne valuuii rend- kívüli azért is tovább menve vegyük szem ügybe az épület költségeit vagyis az olcsóságot. Netu azon olcsóságot- értjük itt, mely az által éretik el, ha a vállalkozó a számított árból sókat enged S aztán rajta \| veszt, vagy gyarló munkát végez, hanem a terv által elérhető azon olcsóságot, mely eléretik, ha az épület szerkezete egyszerű és a legolcsóbb építési anyagok természetes sajátságainak megfelelő; ha az alkatrészek épen a kellő erősséggel bírnak és a diszit-mények inkább beosztás és izlotcs alak, \' mint sokaság, tömeg és anyagi érték által hatnak. Városházunkon sok példa van az ellenkezőre, azért azt olcsónak nem nevezhetjük : például mennyi pénzbe került a falak áthelyt-zése vasszerkezetek által? mennyibe a födél bonyodalmai állal szükségessé vált tűzfalak, csatornák, Üvegföde-rok, és kivált a nagy terein czinkpléh födele,-mely talán más terv szerint ép oly jól és díszesen cseréppel lett volna pótolható? Továbbá mennyi pénz lett úgyszólván ki dobva a főpárkány fölötti kőkorlátra, él a kémények közti vörös falra, melyek pedig sem nem czélszerüek sem nem szépek mivel a födél, ha már egyszer palakóból van elég lapos és disiKs lehet már magában véve is. A takarékpénztár épülete mind magasságra mind diszességre nézve igen közel áll a városházhoz ; két emeletes, mindenütt pinczével ellátva és került négyszög ölen-kint 320 forintba, a városi" bérház gyorsított épités mellett került 330 forintba, a pályázat alkalmával átlag az épités számit va volt 300 írtjával, — igaz, hogy Adaui már akkor kitűnt drágasága által, mert ólét 510 forintra számította — inost pedig a tényleg megépült ház négyszög öle 485 forintba van számítva. Így tehát a városház felényivel vagyis ölenkint 160 forinttal drágább mint más rendes kétemeletes épület. Összevéve eddigi kimutatásaink eredményét : az uj városház szépségre nézve középszerű, czélszerüségrc nézve nem kielégítő, olcsóságra nézve pedig példátlan drága. Kérdjük már most: érdemes volt-e ily végeredmény végett már a pályázatnál háttérbe szorítani a szebb és olcsóbb terveket ? érdemes volt-e viszálkodni a torony miatt, mely aligha került volna annyiba mint a mostani galambház, és legalább mutatott volna valamit! érdemes volt-e a helybeli építészeket leszorítani a versenytérről és mind a tervet, mind pedig annak következtében a mesteremberi munkák nagy részét külföldről hozatni? .Nem akarunk senkit okozni az elkövetett hibákért, mert bizony mind együtt az egész város közönsége részes azokbau; nom is akarjuk nagyítani a dolgot és elhi-bázottuak mondani az egész épitést, — mert hát még sokkal rosszabbul is üthetett volna ki viszonyaink közt a vállalat, hanem tanuságul a fentebbiekből jelezzük, hogyha még egyszor valamit épít a város no kezdjen bele terv nélkül sem, mint azt a gymnasium építésénél tette, de ne is menjen M az ellenkező hibába és akarjon pályázat és bizottmányi tanácskozás utján a jónál is jobb tervet\' kierőszakolni, mert minden tulság megboszulja magát. Kik alakítsanak, és alakltsanak-e borkereskedelmi, avagy bortermelő társulatot ? Uroger Miksa Londouban élő hazánkfia ez ügyben a kereskedelmi ministerhez emlékiratot intézett. Most a „Borászati Füzetok" legujabbi számában- K á k o a i László nyilatkozik ama javaslatról. Közöljük o nyilatkozatot fóleg azon okból, mórt a gyakorlati élet számos köa vctleu tapasztalatát hozza ftil szavazatának indokolására; azután nem egy észszerű tanácsot oszt, a molyet épen a szüret idején nagyon jókor van szőlősgazdáinknak ügyeimébe ajánlani. A csikk igy szól: i\'ár évtized óta többször merüli íel már a magyar borkereskedelmi társulat eszméje; tokán sok jót várnak tőle, sokan azt hiszik, hogy a magyar szőlőmivelés és pinczokezelés általa nagy lendületet, a termelók illő hasznot, maga pedig a bor kereskedés nagy terjedelmet nyer. Az eszme foulos, és a mennyibon utóbbi időben is az a nézet jött olőtikbe, hogy egy ily társulatot legiukább csak m(%uk az érdekelt szóló a bortelmelők hozhatnak összo legczélsrfe-rübben — mindenesetre megérdemli, hogy azt minden oldalról megforgatva, tisztázzuk, hogy aztán a kivitel aunál könnyebb ós biztosabb legyen. Nézzük tehát a kérdést lehető közelről, lehető tárgyilagosan. Ha a borterinesztő borát eladja, gondja csak az, hogy drágán adhassa el, » azzal éppen nem törődik, hogy » ki azt megveszi, a borkereskedő oyer-o azon vagy uem V Valamint midőn a borkereskedő tnegvoszi a bort annuk sem az a gondja, hogy a borternicsztö-Uuk legyen az elírásból haszna, hanem, hogy ó maga, a kerea\'kedő lehelő olczótfr\'Véve meg a bort, íohutő hasznot biztositsou magának tudománya, péno és munkája után. Eblól az következnék, az eddigi tervezet szerint, \'hogy maga a termesztő, mint közvo\'.le-iiül érdekelt fél, legyen kureakodó is, más szóval, vegye meg a bort önmagától. Tehát egy személy bon legyen bortormosztő és borkores, kedő. l)e ez nem lehet. Hanem azért, hogy méjris lohetó legyen, azt gondolták sokan, hogyha kiuvotlun nom történhetik meg, a minthogy lohetellcn is — legyen a bortermusztő ogy személyben közvetve, — kettő t. i. tormeszlő ós vovő. De hogyan. Alakuljon a termesztőkből kereskedő társulat, mely (első aorbau), saját b-rukat megveszi, ós eladja. Most már azt hinnők, hogy ebből kettős uyereség leaz: t. i. a vóteluél és oladásuál. Pedig a« nem lehet. Mert ha as eladó tormeszlő, mint a vovő társulatnak tagja, az óborát olcsón adja, akkor ő maga vészit, mint toruiesztő, ha pedig drágán adja, akkor mog ugy voszit, mint I vovő, ta,;ja levén a vovő társulatnak. Már po-I dig ogy keroskedolmi társulat notnesak hogy J haszon nélkül nem dolgozhatik, do fenn som \| állhat, ha ő nem a saját, hanem- a tormesztő ér-\| dekét tartja szem olőtt, vagyis drágán vásárol be. \| 8 váljon akár a mezei gazdaság és gazda-j sági ipar, vagy átalábau az ipar terén találunk-e i arra pélaát, hogy a tormolók álljanak Össze, éa j aaját tormolvényeikot vásároljak és adják el mint kereskedő társulat? Erre nem tudok példát. liánom arra igeuis, hogy a termelő gyakorta érintkezvén a kereskedővel s látva a naaznoa üzletet, elhagyja saját terét, s felcsap kereskedővé. így lesz a pékmesterből liszt kereskedő, a gabnakeroskedőből élelmezési szállító, igy leaz a kádármesterből korcsmáros, a korcamárosból borkereskedő, — igy lesz a szőlőtermesztőből is borkereskedő; csak egyből nem lesz egyszerre költő. Do különbon nemcsak azou oknál fogva,, mert egy órabérnél, akinek kétt\'élo erdeko van, o két féle érdek összeütközik ; hanom a munka iolosztás olvéuél iűgva is legczélszerübb, ha a vállalkozási szellőmet, anyagi ós szellemi tőkét egy irányban hozzuk összo, vagy hagyjak egyo-sülni, akár a bortermelők, akár a borkereskedők társulatában. Do a kettőt összeegyeztetni nézetem szerint hasztalan oróltotós volua. És épou a munkafolesztás olvéyul együtt lép előtérbe a szakképzettség is, melyet saját torén igen lőhet értékesíteni, mig más térre kényszerítve, hasztalan, sőt káros vállalkozás. Mert eléggé sajnosao tapasztaljuk az ilyen vállalkozások keserű visszahatásaként utóbbi időben a hazában keletkezett majd miu-den irányú részvénvUrsulatnál a bukásokat. Hogy is ne? Különféle foglalkozású és szakis-meretü emberek állanak összo; alkotnak rész-vény társulatot; választanak maguk közül igazgató-tanácsot, s igazítják a gyári vagy pénzintézetet olyan emberek, akik maguk házat építeni, bort mérni, ruhát varrni, stb. igon is tudnak, csak a részvénytársulat ügyeit vozolni nem tudják. Ha padig nem kob- lükből választanak igazgató tagokat, azoknál a társulat egyszerűen üzleti, vállalkozó társulat lesz, a melynél spoculativo is minél több, ós minden áron sok hasznot elő kell turointeni, hogy a részvényeseknek osztalékuk, vagy legalább nz igazgató tagokuak jő lizotésük legyen. Tobát a kitűzött cxéltól eltérés következik be. (Vige következik.) KA KOSI LÁSZLÓ. Illrek. — Deák Ferenc Kanizsán. Nagy bazánktia okt. 21-én az esti vonatul érkezeit Széli Kálmánnal együtt városunkba s régi megszokott holyére a .Zöldl\'a" vondéglőbo szállt, másuap oki. 22 én a déluláui vonalul Budapestre utazott. Örömünkroa legjobb egészségben van. — JJementi.A. „Zala-Somogyi Közlöny* tisztelt szerkesztőségének Nagy-Kanizsán.Azou nyílt lovél, melyet a tisztolt szerkesztőség a déli vasút muraközi állomási épülotoinek részint német, részint horvát felírásai és a mellett a magyar felírásoknak hiánya lárgyábau f. é. tetbeu igen\'is van okunk visszaidézni a tnullat, s öregeinkkel igy aóbajtuni fel: .bizony máskép volt ez régen l- De hagyjuk ezt! A fentebbi párbeszéd után kevéa idő multával Laozi bácsi lépett be. — Ah hozta Isten Laczi bácsi I Ilá\' kee (kegyelmed) hol járt eddig ? — Emilt vó\'tam a szomszédba\', .hanom miután a hasamba\', tizenkettőt vert az éhség, jónak láttam Iiaza kullogni, hadd lássam mibe\' fáradotl l\'ólika a tüz körül. Nos hát mi jót delezUnk ma loáuy ? — „Túrós puliszkát !u Ez étel hallaitiföi én is tigyelmesebb koz- dék lenni a gondolkoztam valamin, hanem Laczi bácsi kileste és megelőzött. — Nom lenno vendégünk ma az úrfi ? Igaz, hogy szegénycsen élünk, vizvol főzünk éa sóval sózunk, hanem azo\'t a llerko láler es lehetne vendégünk. — Köszönöm szépen a meghívást, s szo-ronesémnok tartom elfogadni már azért is, mivel három évo mull, hogy ama hazai eledelt mog sem izleltom. — Hát osztán hun lakik ■ miféle (miberok azok, kik neui szokták főzni? — Éu Zalavármegyében, Nagy-Kanizsán lakom a Balatonhoz közel, hanem ott még csak^soportosilva mutatnak bo. As? ország- és népnevéről sem ismurik a .túrós puliszkát." ., i ismertetési gyűjtemények, a nép életmódjainak — Mondja meg nekik, hogyha nom ta- j készülékei, felszerelvényei mindenütt láthatók, nullák meg jól élűi és jobban főzui, gyÜjjenek j - • a Székely tőidre, tnajdég mogtauétják a mi menyecskéink. Ezalatta tulipánná asztal egyszerű, háznál szőtt terítővel tol lón teritve, éa I\'ólikáok egy nagy lálat lelt a középre. Mindent elhittem volua a világon, do azt, hogy valaha Bécsbou eszem lurós puliszkát --kötve som. Nem is kell mondanom, hogy szokás szerint igen jó étvágygyal rendelkezve, amúgy Székely Miskásan hozzá láttam az evéshez, ittunk rá borszéki borvizos bort, s miután legnagyobb ellenségünkkel igy ezép I szerint kibókültüuk, fclállotiunk helyeinktől, s én szívélyes kézszorítással voltom bucsut íoldi-; óimtól, kik ily évekre szóló élvezetben részesi-\| téuok. • Ók is megköszönték a látogatásts kérlek, I hogy többször is szóljak bo hozzájuk, de az idő \' rövidségo nem ongodó kívánságuknak eleget tenni. — i Elégülten ugyan, do mégis nehézkes léptekkel haladtam az ogyptomi alkirály \'nyári laka felé. Az épület barátságos kinézésű s az építészet ogy ik remeke. Berendezése igeu ! egyszerű, de az eredotiségnok megfelel s szem-\' bolünőleg jellemzi az o\'.tani s/okásokat. ; Egyáltalán a pavillouokról, mint önállóan \' épitott és kellőleg berendezett épületekről, el-! lehet mondaui, hogy i£en érdekes tanulságul szolgálnak a kiállító nemzet szokásaival meg-i ismertetni a látogatókat, mert\' mindent a legnagyobb résslotcsségbeu s rendAercsen együvé a mutálnák bo. Aro ismertetési készülékei, Iiondro meglátogattam a Monaooo bor-ezogsóg pavillonát; a porsa házal; a svéd vadászati s a norvég halászati eszközök pavillonát; a török lakottá japáni apró házakat; a c hinni theázó pavillont, az indus sátorokat; müssjia parasztházat; a kariuthiai, a voralbergi, szász, (ót, horvát, román parasztházakat. Hajnálom, hogy az el-\| szassit nem láthattam, mert pár héttel az ! előtt ismeretlen tettes miatt a lángok martaléka lón. i Ajury-éacsáozári pavillonok, to-\| vábbá a duDagózhajózási társaság épülete ugy i külcsiu, mint építészeti tekintetből a világtárlat díszesebb épületei közé Urtognak. I A pavillonok között azonban legnagyobb számmal bírnak a gyo mekek képzésére, az I oktatásra s iskolai czélokra felszerelt épületek, melyekben a tanítási eszközök, szerelvények, ; a különböző nemzeteknél a tanügy állását jel-: lomeavo, rendszeresen, a legnagyobb gonddal vannak csoportosítva. As iskolaházak között a svéd iskola ház érdemel legtöbb tigyelraet, mely mel-lutl az és z a k a m o r i k a i, portugalli a a német oktatási szerelvények pavillon-jai tűnnek ki. Az osztrák iskola ház, mely mellett az osztrák tornaépülol van felállítva olcaószorüleg, egyszerűen do elég csinosan — figyelmet érdemel. Legjobban meglepi azonban a szemlélőt a kis gyermokek p a v i 11 o n a. Ez épületben vannak összpontosítva azon tudomáuyos éa ipsros eszközök, készítmények, melyek a bölcsőtől a kisdedóvódáig a gyermekek ápolása, ellátása, a tagok lojlesztése s általában a kisdedek mulatUtására éazszorüleg előállíttattak. A többi állam olíutási oszközei az illető államok saját osztályaibau vannak tömegcsen képviselve, melyeknek megvizsgálása után a rendszeres kiá\'liluiáuyokból következtethetjük. hogy a népnevelési s főkép a középosztály oktatási ügyét Európa azon államai, molyeknek lakosai a világ műveltség, szakképzotUég, haladás zászlóját iennen lobogtatják, tesznek, küzdenek és folytonosan előre, tovább és mindig tovább lörokednek — azon nemzetek a legnagyobb figyelemre igényt tartható Un-Ügyet -kiváló gondozásban részesítik. Az ipar és ulálmányok fejlődését, haladását a jelenkorig történelmi adatok gyüjtéso álul tüntették fel, melyok as ugynovezett .pótlék kiállításban" vannak bo-rendeave, hol ogyszersmiud a legdíszesebb női munkák vannak együvé halmozva. (folyt. következik.) Van adósságom, de ... Van adósságom, de Oislntíu megmondom i Mint jnt hossá blleleiSm : Nincs rá semmi gondem. Oh, a kSltés módját Én Jól megtanultam ; I)e Asetnl 1 aat nem; errSI Tanúskodik multam, Aslán ín gondolnék Klietísie ? ín-e? Ki gond nélkül iierM ílnt T — No, míg eiak as kóiie. \'8s ha mind megfltetném, Amit kOlcsfin kértem : Biio\'njr Isten I Un aenklsem — lmá\'lkotnék intem-- a-.tgUMtm 18-ról keltozvo augusztus 21 -őt. meg-joluot 07-ik számú lapjában Tiazá Lajos köz-lukedéai m. k. miniszter úrhoz iulózoit alkui-inat szulgáltat nekünk annak habozás nélküli kijelentésére, hogy a forgalmi osziálynak főnöksége részéről a tiszteli szerkesztőséghez ez ügyben korább azaz f. évi junius 7-kén 10Ü1Ü. szarn alatt intézőit ós az emiitelt oviit levél szövegében is szóról szóra idézett felterjesztés Huj nos elnézésből a ni. k. kormányhoz soha el m m küldetett, s így a cs. kir. szab. déli pálya-tursulat a muraközi állomások épületi és helynév felírásainak magyarra kiigazítása tekintetében mind eddig a in. kir. kormányhoz nem fordult volt. K<on kellometlon elnézés consta-lálása utáu sietünk egyidojülog a nagytokin-tetű m. k. vasúti és hajózásit főfolügyoséghez in int a közlekedési m. kir. miuistor ur e részben illetékes közegéhez a kérdéses helyesbítés iránti előterjesztésünket megtenni, mit a tisztelt szorkeaztóségnok is Bzives tudomására hozni kedves kölolüsségünkuek ismerünk. Béc» I873. october hó ,17 kén, a főigazgató távollétében S. Cavallioro. — Tílzi\'ésx. Kehidárél vossz\'lk a következő szomorú tudósítást: J3 hó 17 én reggel virradóra hamuvá égott a kehidai uradalmi birtok, moly Zalaiucgyébou egyik kitiinó és szakavatott gazda Kollár Jáncs ur által kezeltetik, — elégott circa 8000 mázsa tukariuáuy, iOOO kereszt csepletlou busa, 1400 k. rozs, 800 kert-sal caépletlen zab, 70 szekér céplellen bükköny, IbOO mérő burgonyu, 200 szekér burguudia, 200 méió buza és 300 méró árpa volő, gyüjlő éa banf.orőgépek 4 gazdasági épület, rcszbeu biztosítva volt a takarinányueinü és az épületek. A tüz, hogy mikéül vette kezdőiét még eddig nem tudaiik, azonban, hogy a gaz toitos által számításból tétetett, bizonyítja az, uiort északról gyújtatott fel, hogy az északról lengedozó szél által mindinkább gerjesztve az egész megsemmisíttessék. Fájdalom fogta el keblüuket látni a nagy szerencsétlenség közepett a nyíltszívű tulajdonost, u szegények pártfogóját, hogy a veszély közepett ia \'mily figyelmei nyilváuiloit uusok irányában, csak arra kért mindenkit, hogy a tüz tovább ne harspodzék, a igy több azegénynek ne kelessék vele együtt kárt szenvedui. Hisszük : erélyes kutatás felderíti a tettest. , _ Wiasslcs Gyula t. barátunk s munkatársunk a pesti jogász segélyegylet ol-nökségéro jelöltül léptettetell fel Timon Akos ellenében ; mull péntekuu tartotta programul-beszédéi. A ,Pesti Napló" melegen emlékezik meg róla, ki — úgymond — lobb lapbau irt tárczalevelek által feuyes jelét adta unnak, hogy nagy tohetségo van és sokat tanult. _ Sxlnesxvt. Bokody Aut .1 színtársulata körünkből .Székesfejérvárra lávozik, utolsó előadása ma, okt. 23-án tartatik. Kíváncsiak Vagyunk a német szintarsulat melegebben pár-tohatik-o ? — Csáktornyáról Boross Lajos színtársulata Hód-Mező-Vásárhelyre költözködött. - Három jómadurat foglak el vasárnap a nagy-kanizsai „Arauy Szarvas* oziinü látogatott vondéglőben. Ugyanis f. hó 11 éa 12 én fuliünőou költött három egyén, vasárnap nagyobbszerü bevásárlásokat leitek, u,t látta az előzékenységéről ismoretes lőpinczér Pulay Gusztáv, s a péuzt neiu jó utou azeizott-nok .gyanítva, olba.arozu a városi kapitányság ügyeimét fölhívni. Tarody váro.kapiiauyi segéd ur inegis jolent nyomban a azinbelyeu, s éW ügyelőmmel kiaértea három egyéni, acsakugyau meggyőződött azok rosztottet eláruló maguk-viselettVőI, a ép a porozben fogta el őket, mikor a vasúthoz szállító kocsira egyik már fel is ült. Szobájokba vissza felkísérte őket;\' s iniután ott magukat igazolni nom tudván, birtokukban volt utazó táskáikat kimotozta, éa amint egyiknek utazó táskájában feltűnő összegű bankjegyot szemlélt mog, őket lotarléztatta és bokisérlotto, — Talált náluk 2094 frl és 21 krt, mégis a már bevásárolt tárgyak is megértek 300 Irtot. — A tettesek MailUnder Albort beilatinczi 16 éves és Veiss Julius m.-keresztúri illetőségű 15 évea izraoliták, csáktornyai Neuwirth Móricz bór-kereskedőnek inasai; mégis lládrovits Ignáoa csáktornyai csizmadia mester, — előleges kihallgatásuk alkalmával vallották, hogy apént-összegot Csáktornyán az ottani va-pályái indóházhoz vezotó gyalogul melletti árokban találták 2 csomagba elbelyezvjj. További intézkedés végett f. ho 13-án ax-sákloruyai bűnfenyitő törvényszékhez kísértettek. — A nayy-kunlxtal főgymnasiumi ifjúság segélyzó egylete az igazgaló vozotéa© alatt okt. ló-én tartott közgyűlésén, a folyó 187\'/»-iki tanévre következőleg alukult meg : elnök Vajuila Islváu, pénztárnok Urots József, titkár Geiszl Kálmán, «. osztálybeli tanulók) választmányi tagok : BUuhoru Ferencz, Bouczy Sándor, Csurda József, Domauiczky Béla, Horváth Endre, Junker Sándor, Udvardy Gyula, Gasznor Pál, Kólgyessy Kaluiáu, öcholz Győző, Schróder Aladar, llenrich Adoll, Marton Gyula, Goniz Árpád. Alkalmilag fölemlítjük, hogy, mint hiteles forrásból értesültünk, az egylet tókéjo jolonleg 64o frloi tesz. Egyúttal melegen ajánljuk ezen jólékony ós nemes czélu egylotot a nagyérdemű kozönaég pártfogásiba. Az alapszabályok értelmében alupitó tag az, ki az egylet péuzlárába egyszerre 20 Irtot leaz le ; pártoló tagok, kik az egylet czéljához egy évben legalább egv Irtai járulnak. — A mayyarorsxúyl háti ipar és női kézmunka iguu nagy elismerésben részesült a .világtárlaton. Többi közt l\'ölienberg Paulina úrhölgy is (az elvérzett honvédtábornok özvo-gyo) ki Badacsonyban lakik, érdem érmet ka poll ama pompás gyöngy bimzetü aíülallori tőért, mely minden látogatol meglop az iparpalota magyar oaztályában. Sok év tűrelmea munkája hozta életre e disxmüvet, melynek rajzai kiválóan szépek; ára mondják tízezer forint. Továbbá szátnos magyar hölgy kapott különféle kilüutotést, köztük Szokolay Hermin úrhölgy is Kaposvárról oliau.erő okmányt Csipkékért. — MeteoroloyUil éazlelulck a nagy-kanizsai fógymnasiuinbau 1873. évi augusztus liónapbau. (A légsulyméró javítás alatt levén, a légnyomás még e hónapban sein volt észlelhető;. Közép hőmérséklet: 21\'7\'C; legmagasabb hőmérséklet: 32»°C 1-éu dél utáu 2 órakor; logalacsínyabb hőmérséklet: 10\'5°C 10-éneste 9 érakor. — Közép páranyomás: 1210 milli-metor. — A levegő közép nedvessége százalékokban: 05-4%; legcsekélyebb nedvesség: 24% 13-án délutau 2 órakor.— Közép felhőzet: 2-4; egészen derült (0) 17-szer, egészen borult (.^10) 1 szer. Közép szélerősség (O-lól 10-ig számítva): 21, 93 észlelet közül északi sz«l észleltetett: 19, északkuloti: 5, koloti: 7, délkeleti: 1, déli: 19, délnyugati: Vb, nyugati: 1, északnyugati: 2, összesen: 79. tzélcsend: 14-szer. — A csapadék_ (eső) havi összego: 27"3 milliméter. Eső csotf 6 napon; dörgés és villámlás volt 3 napon F. — Somlyóról írják nekünk, hogy ott a szüret monnyiségére silány, do minóségéro jó.» _ Sllmegen f. ovi október hóban ojig lolta meg Csigó Mari képositetl tanárnő leány \' intézetéi, hol a női munkán kívül, a népiskola I VI osztályára előirt tantárgyak is taníttatnak. \| — Ax BOtvös-téren létesítendő közkút I már 15 ölnyi mélységre ásatott. ! — Vadászat. A közelebb Lotonyén alakult vadásztársaság, (Elnök, Szigolhy Lajos, vadáizatrondező, Gróf Niczky György, pénztárnok, Blaskovita Józsof, jogyzó, Tieff János), melynek vadászterületét a tolmácai nagy kiterjedésű erdók képozik ; e hó 18 án lartotla meg-nyíló, nagy hajtó vadászatát, 16 vadász, 10 kópéval, melyen őz is ojtotett. — Jótékonyság. Sümegben a cholera járvány tartalma alatt a szegényebb nép ré-szuo kiszolgáltatandó tápszer nyujthatás ozél-jabol a képviselőtestület, Baka István urat bizia meg; kinek gyűjtő,ivén az alább jegy-zeu joievó urak becses noveit volt szeroncséuk" áthatni: llurielendy Kálmán főispán 5 frt, Uogyai Antal u, Hamazetter Vincze 5, Mojzer Imre 4, Svasiics Benő 3, Dr. Greist főorvos 3, Mayer Feroncz 2 frl 20 kr., Ferber József 2 írt, Cseh László 2, Státuborszky László 2, Dor-ner Kajetán 2, Gyömorey Vincze 3, Totlt József Uoktorits Sándor 2, Kucakeméihy Albert Szücsué 1, Uoiihotfer Foroucz 1, Stoiuer Adolf 1, Kaufman Rudolf 1, Bindor Péter 1, Mojzer Jozsei 1 frtoi, ilj. Scheiber N. 50 krt. Czeiuer Joztof 40 kr., névtelen 40 krt, Koréin Símu :;0 krt. Az ég áldása kisérje a ncnicskoblü adakozók lépteit 1 r. — Meghlvas. A sümoghvidéki tanító-egylet f. é. nov. hó 13 án délolőlti 10 órakor lariuudja a reál tanoda helyiségében ószi közgyűlését; melyre a már eddig is aláírásukkal ó evro kötelezett tagok, nem különben az ezen szolgabírói járasba lartozó felekezet különbség-nélküli tauitó urak, a zalamegyei általános tanítótestület alapszabályai éneimében a ,já- \\rási kör" megalakítására is, tisztoletlel meghivatnak. Tágjai lesznek : először, olóadás a természettudományokból Kiss Sándor reál tanár által. Másodszor, Bruckor Alajos értekezése; a) .Miket kell a történolmi oktatást illotólog a népiskolában szem előtt tartanunk V b) .Mivel kell a hazai történeti oktatást kiegészíteni?" Harmadszor, a tornászai történetet, előadja Lisztner József. — A napidíj és fuvar illeték utasítása végett, a tok. szolgabirótág általunk 1 megkerestetett. — A tagságdíj leüzelését ez I alkalommal szintén kérjük. Sümogh oct. 16. I 1873. Könnye József ogyl. alelnök. j — A Vasmegyei régészeti egylet uj pártoló tagjai. Szeles baudor m. k. járásbiró Csornán. Forberger gazdatiszt Csornán. A vasmegyei régiségtár számára beérkezett adományok folytatólagos kimutatása : Vágner Mihály szol-gabiro urtol -10 db. ezüst erem. Kor.m László úrtól egy római geniusszobor\'s egy római ezüst érem. .^clivrarcz Ferencz pléb. úrtól egy bronz érem. Gosztonyi Fűdre 1 rómui ezüst cs 5 római bronz érem, továbbá 2 db ozüst Loopold-érőm. llaszkler Antal úrtól egy római bronz érem. A kószeghi kath. gymnasium lauárikar-tól 2 bronz czelt, 1 pulsiub, 1 középkori sar kantyu es kulcs, 1 japáni kóbálváuy, 1 római üveg s mécs. Cheruol Kálmán úrtól 10 darab római bronzérem. Sebcasy Kálmáu tanár úrtól egy nagy bronz emlékérem. Auer János úrtól 1 ezüst érem. Mindezjn adományokért nyilvános köszönetet mond a vasmegyei régé-szoti egylet igazgató választmánya. — Irodalom. Következő uj müvok jolentek mog s küldettok bo hozzánk. 1) .Bu d a pesti rejtelmek" második füzet Szen-. tosi Rudolftól. Ara 15 kr. Az első és második füzetet átolvastuk s bátrau ajánlhatjuk a közönség ügyelmébe, könnyű irmodor, élénk lo-irás és érd >k feszítő jalenetok teszik ai eredeti regényt ligyeloinro méltóvá s óhajtandó, hogy az ily füzotokbon megjelenő némot regényeket lehetőleg kiszorítsák a magyar olvasó közönség köréből. 2) „A zürichi magyar egylet óv- könyvo" igen szép kiállításban a egy rajzza/ mely azou házat ábrázolja, melyben Szalay László lakott 1851 éa 52-ben. A külföldi in, gyár egylejokot elősoroló, de a züriobit tüzetesen tárgyaié hasznos könyv ára 1 frt, m0\|y jólékony czélra váu szinte ajánlva. Klapka éa Vettortől két lovolot is közöl. — 3) „Alkot-iii á n y oa naptár" 1874 re. A magyar nép számára kiadja Aigner Lajos Budapesten vá-czi utcza 18-ik száua. Ara a változatos tartalmú naptárnak csak 40 kr. — 4) . J á n o » barát" népies költői beszélyko három énekben irta Tóth Béla. Hszaüas ölömmel üdvözöljük a fiatal azerzót, ki szép jelét a.lá e füzetkében nagy reményre jogosító tehetségének és nemes szivérzelménok. Különösen kedvesen hat reánk hogy első munkáját huzai történelmünk esemény gazdag lápjáról vevé, o szop jelet mint zálogot fogadjuk a többinek birásafiot. — Következő sorok közlésére kéret tünk fel: Tekintetes szerkesztő ur I A félreértés kikerülése végeit szíveskedjék becses lapjábau a következőket közzé lenni: N -gy-Kauizaa vá-roa tekintetes lukácsa a t. iskolaszékkel egyet-értóleg a laiiitVTestület kebeléből Ilajgaió San.lor urat és alulírottakat küldé fel Bécsbo a világtárlat inogiokinlésére. Hajgaiö Sándor ur erre vonatkozó jegyzeteit a „Zala-Somogyi Közlöny" 76 és 77-iki számaiban közzé is lelte mi tehát a világtárlati jelentésűn kai, mely Hajgató úréval majdnem Ugyanazonos ai egy-foruaság kikerülése végett a .Somogy" czimü lapnak adtuk át. Külónbeu hivatalos jelentésünket a t. iskolaszéknél ós a i. városi tanácsnál még .zeptembor hóban kéziratban álnyuj-tottuk. Midőn orról a lok.utetes szerkesztő urat értesítjük egyúttal becses eluézését kérjük. N.-Kanizsáu lö73 ik october hó 17-kén. Németh Iguácz, s.k. Horváth Pal s. k. népisk. tanítok. - ltövhl hírek. Mármarotmegjo területén a rablókra rö^iouitolő biráakodst rendel-teteti ol. — A XIII-ik «záad elaó felében épült karosai templom leégett. - A potrozseni (Erdély) havasok nagy része lüz állal rongállatott meg. - A kedélyes öreg ur, Kaffay János elemi igazgaló, ki llaynald érseket is lauiiá, meghalt Kolozsvárott. - Magyarországból na-^ymennyi-ségü szőlőt srállitauak külföldre. - Újvidéken egy liszlkereskndó 3 éves üscskája egy lisztet ládába osvéu, megfulladoit. — Budapest városa 27 ezer frttai járul az állami rondóraég szervezéséhez. — Temesváron a bukás divaiciikké vált. — Csillag László a váczi fegyház ügyeit vizsgálja. — A tüzesetek több vidékén megrou-dilóleg gyakoriak. — Rózsahegy mollojt egy barlangban több csontmaradókot, összetörött, szétinállott urnát találtak. Színészet. Oktábor lo-án adatotl: .T.lcochs t, Caoo-letts vati ni uj .livatu ludako.A Intéaef - frau. c« a vigjitík. n»k...ly it Kovács urak kltOnS humor-ótlouíí 1 b°llÓ"\'í"k\',r ■"•íklváutató tapintattal " •aarapclksn «omo^i ,„ jdo- mllolt. Natf Júlia ki.a.nony a .emmlt nsm unalma, ^lerna,ai,.o) os.Ulíkot i,ty.ke,clt ílve.üs-. ,; l,ol""lJ" < a.s.onjr ax e,.ok«H0, >ori,gi, minden Halai fmbe.l kOnnysn ucr.tni tudA aa.gíny Boml,,,,c* 1 álelhüen .«,□,/- Vasárnap okt. 19-ín: .A nolrsdamsl toronrSr", u.clybs,. l,a„c. Nina k. a. „,in, mindi* ugy „ Lén i. os.tatlan teU.í.bsn riai.aOlL A sgí.a jiu.á ..e-melyast Igyaksastt a darabot «lv«»betSr< tenni Kedden oki. 21-4,, .K.cbrli.u el.ö párbaja tik adatott. l>.„c« Nina k. a., Ilokodyuí a...0Dy, Somogyi rt.abá Antal nr.ik a v.trakoiá«nak meg\' lelellek. A •egids.emíly.elböl is e, «.Un ki kell emelnünk Rónati^ki uiat, ki a párbaj utáni megjele-néi^ben ai < ddigiek uUo várakoiámnkal felUlmulta Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. R D EJ T £3 Ilotel Mihalek PH9TEN, I Alulírott jolonti a n. ó. közönségnek, hogy az ő saját házát, i Sci\'vita-tércn 7, sz. alatt í szállodává alakította át és leg-pompásabban berendezte. ! ^Szobaára: lfttól 3.50 krig. j MIHALEK F., •3—4) •lillodaiulajdonoi. Árverési Mriletméuy. Kottori mezóváros 1874-ik évre haszonbérbe ailja a községi fogyasztási ailészcilcsi jogdt, mely czólból az árverés a városhazánál Kottoriban folyó évi oktobor 2ő-ón délelőtt 10 órakor fog megtartatni. Az árverezni szándékozók tehát o napon bánatpénzzel ellátva megjolenni kéretnek. Kelt Kottoriban, 1873. óvi okt. 13-án. (1161—3) A városi képviselőség. Hirdetés. Alulirott tudatja az illető n.ó. I\'özönséggel, mi< vrint Keszthelyen malomkő cs cement mévs/ raktárai állított, hol is a legjobb minőségű malomkövek jutányos áron kaphatók. Breyer KóJuaÉm. 1 TKIJESVÉGKLAöAS! lf tí NagysISfüen felszerelt legújabb T;> nöi rahakelmók-,gyapotszövetek; Q uri öltönyöknek valódi rnmburgi és más kitiinö M gyolcsok , damaszt asztal-teritök és szalvéták, töriilközök; ^ WT színes-, fejér ingek és nyakkendők; nöi bundák, Jelöltök, török zsálok, téli nagyken-dök és más késznemilek sat. 26—30/0 gyári ! áron altd adatnak el. ^ • (1154-2) Eisingér llonriknél Nagy-Kanizsin. fimummsi^m hirdetés. Légrád mvárOS képviselősége ezennel közhírré téteti: miszerint f. évi oktober 27-én a város tulajdonit képező kövotkezendó kisebb kir. javadalmak három egymásután következendő évre haszonbérbe kiadatni fognak. Kezdete 1874-ik évi jánuár 1-én. 1. A városi n. vendéglő hozzá tartozandó kerttel, mészárszék s veremmel, bor, sör és pálinka mér hetési joggal. 2. A felső pázsiti csárda bor, sör és pálinka mérbeiés. 3. Alsó-révi csárda kényelmes lakással, bor, sör és pálinka mórhetési joggal. 4. Kakonyai révi csárda, bor, sör és pálinka inérhetósi joggal. 5. Bor, sör, pálinka és husvágástóli illeték szedés. / 6. Gyurgyánczi vadászat. 7. Szt-Háronreági vadászat. 8. Felső pázsiti drávai átjárás csak egy évre számítva 1874. évi január 1-tői. 9. PaUcsin v. és a lógrádi vasúti állomásnál a drávai átjárás egy évre január hó 1-tól 1874. 10. Halászat a Dráva és Mura folyókban. Az árverezés Légrádon a városház teremében reggeli 9 órakor fog megtartatni. Az árverozni szándékozok megkércttetnek, hogy az árverezésen 10/. bánatpénzzel ellátva legyenek. Az árverési feltételek naponta a város irodájában megtekinthetők. (in;« 2) Kelt Légrádon, az 1873. oktober hó 12-én. A városi képviselőség nevében : IVI^tay EleK, város biró. Ziir spcclelliM lleaelituiig enipfohlen! 131ial0Lca.ULri.gr * zur Bethelligung a«i eliiein vom íStaate ganmtlrten sollileii L nleriiehmen. dio llaupt-Oewlnnxlehunyen dur grosseu , i-rlooHUiig und dauorn bis zum 10. ArOVem- i 21,400 (acwlnne ím Botrago von I Millionen 565,200 Mark Cour. zur sicheron EnUcheidung roip. Vorthoilung an dio Intorouonton. Dio nfthoro Eintheilung der Guwiuuö iat folgondormasson : Mnrk Cl. 200,000, 100,000, 75,000, 60,000, -10,000, 80,000, 2 a 20,0.10, 2 a 15,000, í) a 12,000, 10 a 10,000, 10 a 8000, 10 a 0000. 30 a 50Ü0, 00 a 3000, 200 a 2000, 400 a 1000, 400 « 600, 466 a 200, 19800 a 110 Mk. Üt. als kloinstor Gowinn. Dio Auszahlung allor dicsér Gevriniio críolgt plangoinass 14 Tagú nach goachehonor Ziahung uuter Htaatny uránt le an dio botrolTindou Loosiuhabur. FUr sUmmiíicho obigo Ziohungon und zur Botheiligung an állon zur Vorloosung komme ndou Gowinnon kosion acbtel OrigÍBil-loose nur fl 8\\, 0 B.-Noten, vierlel . , . . 17\'/, , halbe . ... 35 gtme . ... 70 E» existirt koin tthnliches IJntornohmon, wolches boztlglich SolidiUU und pünktliehor Auszahlung der Gowinai mohr Sichorlieit bietet als diosos, dahor oinpfehlon wir dieso Botheiligung Jcdurinann, dor genoigt isi, oinon vrunig kustspioligon und solidon Glücksvorsuch zu maciién. Eh Alidét kelne weltere XacllZllll Iliiig Htlltt undjedor Intoresaont orhlílt sofort das vom Staate garantlrte ÜrlylnuUo\'M üllm in Htlndon. Hettollungon boliebo min unter U -iftlguug dos botrelTundon Botrages iu öitorr. Bank-noten pr. rocommandirton Briof direct an untorzeichnotes Bankhaui zu richton und werden diesen dieso Auftriíge sifort prompt und pünktlich amgotuhrt. Da voriunichtlich dio Bothoi-lignug an diosem soliodon Uutornohmon in Ojiterroich sehr lobbiit soiu wird, so boliebo man der n^hou Ziehungon halbor allo AuftrH^o bildigst direct zu wenden an Ara 20. Oktober 1873 beginn. - stnntc gnrmitIrton llainbuiger («e 187.1. / Iq dieiem kurzon Zoitrauino komi Titkos betegségeket tehetetlenségeket (1151! - 3) (elgyengüU /érfcrSI), hUK.yoaőszftuméaeliet h magömléseket gyAgyh gyükurü.on ct l.rlóa .ikur biilc.ili.fl infllluH Dr. IIANDLEH MÓH orron- óm sebészt uilor, nxllléne és sxeménx. Itendel naponkint délelőtt 11 Órától 1-lg fa délután 3 órától 5-ig. Lsjkik Pesten, Lipót-város, nádor-uteza 13. sz. I-sö emel. 14. sz. SMT Díjjal ellátott levelokre azonnal válasz adatik, és a gyógyszerek megkUldetnek. An die Horni Baumelster und Bauunternchnier! Praktlaohe grunűrlsse, Moderne Fagaden für WohnhSaser, Villon etc, werdeu schnell angefertigt von Girard & Rehlender (1168 — 1) Atelier für Architektur und Kunstgcwcrbe Gutc Rcfcrenzen. Wien, Favorintcnstrasse 20. S. STEINDECKER & COMP. BanK\' (1161-3) XXXXa eoaaelBBBoliíirt, HAMBURG. NI OLL A. SEIDLITZ-POUA. K pórok reudkivUli * a legeltérőbb etetekben l tiank által minden, eddig iamert I á.i ...rek kb nul a. .1.5 bstyel foglalják el; mint a« .ok e.er, a . minden ré..éb6l keaelnkhea kUldOtt bála-Iratok ^ legM-.letoael.l.on tanú-aitják, bog/ • porok lög.nit eiorulcioknal. eméiithetetleneégeknel, gyo Morhávnél, továbbá gíroiök veie- ii Ideg bajokban, •{ivdobogainál, Ide geuég okoita fifá\|ái, vérlolulás, tíjriil hyiterlari. búkor í< huzamot kányáira hajlamnál a legjobb .Ikerrel . alkalma.tatnak, . a legiarló.b rydgyhatáat eredmínyeitek. Ara I eedeti doboznak használati utasítással I frt. BORSZESZ SÓVAL uindan b.1.8 (i klII.X Kyuladá<, legt.\'fbb iQ aeb-, fej-, i\'Ul- (i fogfájá. régi .érvek é. nyitott aet-k, rak, lene, i.Mgyullad\'i.. béunU. é. mlndenn.-mft aéralé. ellen, .tb itb. I palaczk áa használati utasítással 80 kr. \',1091 2.) iORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. Dl A Ugli.alább r.erélendő fol a ii.e.ier.ége..-n tla.tlt ^ A valódi Ooptch-halmájialr-olaj mell-lis- é. rAOhlllS-beteg.égukbeu legiobb gvó^vli r. legiduitebbkiiivéay- é.osixbajokat, »a jia liegxeihan l UlmAj„lr.olajjal. < tudó bajoknál, toropho áa.,-.! vau j meggyógyitja a idő..aki bírkUtegeket. Ara I Üvegnek használati utasítással I frt. Haktárak Nagy-Kanixxán: Bolua J. gy<igysz. Lovák K gyógysx. FeunlhofTor J. Ab Kosonfold F. uraknál ■«l«vártt l-.kov CsikU.-ayáu Xiré.. II. eMf»a Krel.ler DÁvid íaanvároll Koba Jakab Kaprosoiáa Werll Háud gyógy.. MuUidyia Wün.eb y. Koreai tea Brey.r Jakab flai Kfazt— Caatfülnovlu l.tv. gyógy.. Tanulók számára. A közelgő iskola idónyro ajánlom bámulatos logolcióbb ára on és a legnagyobb választékban a kövotkoző iskolai szerokot, u. m. : Rajzeszközök, iró ós rajz-tárczák. rajzpaplrük, rajztáblák, rajzvonalzók, rajz- ós szines irónok, toll- ós vakaró kósek, könyvtaskak, tóntatartók. festóklárták, szamolótablak stb. stb s egyób szükséges iskolai eszközöket. <iue-3> gftAjánlom továbbá dúsan berendezett irodafelszorelósi cszközeiraot, u. m. Íróeszközük, levélpapír és lovélboritókaiinat, czéggol, nyomva vagy sziiJos monogrammal, iro.lai és boriték papirjaimat, Uzloti leönyvoiinot stb. stb. szintén bámulatos legjutányosabb árakon. KANITZ C. PEST, Dorottya-utcza 12. szám. II Lotenys Kallvodn J. gyógy" i Marciallban I..U NAudor Bánok-Síi -gyirgyín Kibic. J. gy SioBtbathelyrn I\'ílleh Kerauc. gy. Sopronyban Moaey Andria gyógy.., Zágrábban Mittelbach U. gyógy... , Oeyleek J. J. gyógy.a- I\'rwei.a Fr. gydgyaa.__ W^jdits József, kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyor^ajt" nyomása, Nagy-Kanixsáu. Vii.gálát után a I)r. Popp J. O. anatherin szájvize Oppolaer tanár ur állal, (Uector magnlf. tanár ca. k klinikbeu Bécs, k. aaási udvari tanácaoa aat) minden s.áj- é. fogbeteg rénére ajánlani érdemeinek találtatott í. n <i kir. klinik réi.ére Uéciben elrendeltetett. Ugyana.ért a legjobb hirfi vidék vároii orvoiok- él tanároknak a fogak fentar-táaa éi tiiaUalatáia miatt ajánlutik. AfoflakÓ8afoghu8 eier.torai meggySaődéie é. Ítélete uláu minden e ..akiua értől-meaiágo a. anatherin foypastát Dr. Popp J. O.-tSI Uéea, várás, llognerutcsa 2-(k ..ám, mint alkalma. é. bi.alma. ..er, ajánlják, e.en pa.ila gvoriabban éa bla-to.an tii.lil, mint bármely eddig haiinált ..er, á nélkOl, — hogy caak kovéibbé i. a fogint megragadná; él miután erő.itSIeg hat minden kellemetlen a.áj.iagnt elfi. é. a. egéta a.ájt bS.iti. Caak legkeve.ebb ki.érlet igaiolja eien ké.iUlék ba.aooiaágáK Kaphatók: XagyKaui.>áu : Itelu. Jóxef g>ógy..e., Uo.onbor( o.onfeld, Well.ch, J. é. Ke»elhoffor J. kere.kedé.ében. Pápá.,: ichepeu J., Kei.thelyeu : Pfi«.terer gyógy.aeré.., Hiuger U. Woi»-. Zala Kger.feg. n : lióó Ki, gyógy..eré... Kapronc.án : Werll gyógy ;eré... Varaidon : llalter gyógy..ori... Hümegeu : Uorner Kajet. 8«om itbelyen: Pitliob Kereuca é. Kudolf gyógy..er. llaUr<SrvidéU rt..-Oyflr-gyíin. Kible K. C. Veaaprémben : Ueyr Tu..kau, ugy Outhard Tivadar éa fiainál. -- Haéke.fehérvárotl ; Lngmanu A. lirauu J. gyógy". l.ov»« llerényban: HeiiUr gyógy... Kalocain : Horváth K. gyógyaaeréea. Kcc-keméten ; Uilhofer éa Uachleid gyógy... Pakson : Flórián J. gyógy... BHrmtnden ; Horváth J.Hoi uenieud gyógyi>. Kapoivárottl Kohu J. Ilftgl, Itelu. ím HehrSder gyógy... 8.eg..árd: Uralna/ gyógy... Honyháüon : Kramolln J. SaigetvirotliHarwarth, Halamon gyógy... — Kaján : Hichitacb 8\|. éa Her.feld fiai, ugy ller.og Ignár.nál. - Péc.elt • ay W. é. K. Zách, BlpOkb gyógy... Kárádon: Za.lubán.aky gyógy., .rc.alibani Ki., gyógy... Tolnában : Orad gyógy... DauafOld várolt I.akáca gyógy... — H.ent-OyOrgyftn : NOthig - Al.ó-Lendván Ki.a gyógyn. — Kohoneton: Himon gyógy..eré.. uraknál. NAGY-KANIZSA, ÍM. oktober 2G-in. 86-lk szÉim. TlzpnketledSfc ■ \'■■!;!>m. Zala-Somogyi Közlöny • I . A(Up izelleul részét «fész étre ■ • a irt. fél érre. • ■ • \\ • \| jegyed évre • - , Kffl/ Mám 10 kr. j Hirdetések \|stásys.ss J I MYIIJTTKRHKN \| - . . lorookiDt 10 krért »é- a „zalamegyei gazdasagi egyesület\' tétnek fel. «\' St d Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a ..n.-kanizsai keresked. s iparnank" ugy a .Zala Somogy* gőzhajózási rószvénytársulat hivatalos értesítője. illetó köilem«ny«k ínyagt restit tlletó köiiem.üiyrlr védi* ♦ kiaéó\'uot Uéra antw intézendő. NAGYKANIZSA WlssMosMi. , \| kósie j kUé« . télen L; HeKHjjiínt kétszer, vasárnap-s csütflrtflköiu megjelenő vegyes tartalmú lap. Nagy-Kanizsa váron utczálnak régi és uj elnevezése. Uj ol nevezés Varasdi (Nagy Német utcza) Kis NémctTjgtcza . . . Zárda utcza ........ . Ápolda utcza ........ Kapronczai utcza......- Fülöp utcza......... (újonnan lett nyitva) Iván utcza ......... Gábor utcza......... déli korti utcza........ Kerti utcza éjszaki része..... Tóth kert melletti utcza..... Szont-teyörgy vári,utcza déli oldala . . Újvilág utcza......... Szent-Györgyvári utcza keleti része . . Szent-Jánostér ........ Gabona piacz és magyar utcza előrésze . Fóutcza.......... Felsó templöm tér ...... . Sétatér .......... Pécsi utcza (soproni). . . ... • Rózsa utcza......... Gymnasium mögötti tér..... Miháldi utcza........ Pesti utcza ........ Csordás utcza........ Kereszt utcza........ Cziczellc utcza ........ 16 17 18 19 20 21 22 23 24 2ö\| 26\| 27 j Egylet utcza......... aAj Óriás utcza......... ! Zöldfa utcza......... Bécsi utcza (magyar utcza) . . . , Vizi utcza........ j Csutorás utcza........ (újonnan lett nyitva) 30 31 32\| \' Sh 35 Király utcza. Zrinyi utcza. Zárda utcza. Városház utcza. Kazinczy utcza. Iskola utcza. Takarékpénztár utcza. Csengery utcza. Batthyányi utcza. Fürdő utcza. Kisfaludy utcza. Bajza utcza. Szent-Györgyvári utcza. Újvilág utcza. Vásártér. Széchenyi tér. Fótér. Fóutcza. Deáktér. Kötvöstér. Tcleky utcza. Rózsa utcza. Vorftsmartytér. i Atilla utcza. ! Petőfi utcza. Honvéd utcza. Hunyady utcza. ltákóczy utcza. Kölcsey utcza. Kinizsi utcza. Bátori utcza. Magyar utcza. Garay utcza. Árpád utcza. Szemerei utcza. Nagy-Kanizsán, 1873-ik octobcr 21. BIBA FERENCZ, t. aljegyző. Észrevételek vadállataink szaporítása- és pusztításairól. Altalán véve kereskedelmünk közt .Vadállataink évek óta a világkereskedelem ügyére oly nagy befolyással vannak, hogy e tekintetben ezeknek dus szaporítására legfőbb törekvésünket irányozni kell. Ezen igény juttatja eszembe az idei őszi vadászatok közeledését és ezzel kapcsolatba b/oiiészrevételeimet, miszerint vadállataink szaporítása nagyon szomorú körülmények közt álland országszerte, — de különösen Zalában. 11a figyelembe vesszük, hogy nemes vadjaink kiírtadra — daczára az uj vadászati törvénynek — mily visszaélések történnek; ugy bátran elmondhatjuk, hogy rövid idő múlva csupán a vándor szárnyasokra ouielkotjük lőfegyverünket. Eléggé recenziálva lett már azon vadászati szenvedély, melyben az öf világrész minden népe csaknem egyenlő. Kivétek í-— azt mondják — csupán a török és izraelita képez, amaz impassibilitásánál fogva s a meddig a Korán orlhodox liivo, cuicz a fegyvertől öröklött borzalom ós vériszony miau. A többire nfczve ezt?n szenvedély tekintetében faj és faj ko/t alig lehet fokozatot felállítani, de bútrau mondhatjuk, hogy u vadászat gyakorli-sa egy nemzetnél som általánosabb mint a mugyantái, és a tenyészetre mégis vajmi kevés figyelem fordittatik. — Jiazankban m ui a opor* terén legnagyobb bravourt, a paraszt legtöbb szívósságot fejt ki. — A paraszt a helyett, hogy szóllcjét földjét mi vélné, képes naphosszal, és egész nedves hideg ószi éjen át erdő, berek, avagy szigeten lest ülni; de még a vihar sem tartóztatja vissza szenvedélye- kielégítésétől. A mechanikai világ produktív haladása pedig ma ujabb és ujabb szerkezetű lőfegyverekkel lepi meg a közönséget, mely mintegy felvillanyozza sokaknál a vadász szenvedélyt. Na- ponta hallani lövéseket hajnaltól setét estig, kora tavasztól késő őszig — a törvényszabta tilos időben is, — mely egyenesen az itt ott még száguldó nemes vadra intéztetik. Erdeink igen sok helyen pusztulva állnak, melyről a fővárosi lapok közül a „Ilon* folyó évi 224-ik számában egész lamentatióval szólal fel So^iogyme-gyéro" vonatkozólag; és igy teftnészetes, hogy a vak és tarvágások által tul vigályi-tott crdótcstekben nem talál többé a nemes vad oltalmat és menhelyet; mert a barangoló órvadászok részben a lagadozó vadak által csakhamar felleletvén, zsákmányul ejtetik. — Több kiterjedett urodalomban rendes vadászati személyzet, mely a vadtenyésztésre szigorúan felügyelne nincs, — a vadak ápolása és felügyelete egyedül gazdatisztek, csőszök, vagy erdőkerülők gondjára van \'bízva, az elsők miután nem szakmájuk avval sokat nem törődnek; az utóbbiak pedig fegyelem és szigor nélkül ko/.önségescn a pusziitokkal egyet értenek, — és igy be fog következni az, hogy a fennálló uj vadászati törvén) maholnap nem lesz mire alkalmazható?! Tekintsük a hazánkhoz hasonló kiterjedésű országok vadállományait, jövedelmeit, és vadászélvcit, ugy c.-akhamar belátjuk, hogy a vadtenyésztés mily hasznon és üdvös: Spanyolhonban, ott hol a páiuiák, a szürke olajfák és cactusok már gyérebben mutatkoznak, ott a hegységekben szokott (al tatni U * adlrooelio; cvarvae, A, vftrfta fn- goly, nyir és siketfajd vadászatok, mely Spanyolhonnak 1872-ik évi lójegyzék kimutatása szerint 1.94,700 frt jövedelmet adott. Hasonló és nagyobb jövedelmet vonnak Franczia- és Angolország, — valamint más kisebb országok felsó- alsó-Ausztria, Szilézia, Tirol, és Steyer, mely utóbbiak összes évi jövedelmének negyed részét a sikeres vadtenyésztés képezi. Igen kívánatos lenne, hogy az ily közlemények a haladás korában nálunk sem maradna csupán TÁRCZA. Az én dalom. — Thomson. — Mi (nép s dal, mely Homár .tllyáaau," Miként futó fény át, meg át retsg, Mi saép s dsl, mely Oailán danáján, Hámokról sióivá bájolón teneg. — Valériuanak : „Argonautlkon\'-ja Hangsik, QOrftghon cnyhs partjain, H lantomnak távol kell maradnia ; Aa én dalom a .Itule Britannia. ••) Ainottan hallom i Kneas keservit; Virgil pendíti lanti húrjait, Anakreon le, olt dalija aaerelmit, Ovid, plt featl tlnön kinjalt.-- Horáoiiuinak lanlja aem pihen meg Éa Martial ia guuyverael dalol, H lantomnak távol kell maradnit; Ai én dalom a „Kule Britannia.* > t\'amoena le Irjai Oámo nagy kalandját. N a .I.ualádoe"), már teremtve vau • Milton megírta siellem óriáaát; A .Paradicsom**! eaeut •óraiban. Hhakeapeare munkái, Butler „Hudribasaa.....) r. Moliérenek végjátékai, 8 lantomnak lávol kell maradnia ; As én dalom a .ltule Britannia." •) A angoloknak, eme egén Európában la-méretes nemzeti Hymnuis, Thomson tollából stár-maalkv ••) Camoena (KamBnai) a nagy portugall koltö hőskölteménye a . I.niládos". •••) Milton Jánoi angol kOltC nagy bibliai tárgya hSikOlteuiénye .The Paradlse Losl\' •••) .lludribaa aatyrlkna epos, a ler egyike a legjelesebb augol irókuak. raójs Bnt- Ne kérdjétek hát, ismét újra, újra, Miért hallgat, hogy lantom csöndesen Nem l« kívánok válaaiolni arra, Múlton merengek ismét édesen. 8 ha hallom, újra Homár .lllyáa\'át, Aa nem havitend hl dalokra már; lantomnak távol k.ll maradnia -, Aa éti dalom a .Kule Hritannia.- , ViláKtárliitl kürut. - Bebarangolta : Hanffyl. — I (Folytatás.) A női tnunkákiiál megállapodva nem le-; hetem, hogy egy laptársunk megjegyzését uo \| idézzem, ki a nők viseletéről a kövotkező ta-l pasztalatot gyűjtötte a tárlaton : ; . KUli\'o\'aL-u feltűnők raiudonfolé — j mondja laptársunk — a n ő n o 111 ruházati-: nak egyes darabjai; éa azoknak a rang é« : gazdagság fokozatai szerinti változatai. ! Semmi nincs annál foltünő-n s bizaran 1 különösebb: hogy a fold kerekségnek bár utol) : részén élő asszonyok, mofrnyiro sokféle lolomé-\| nyosséggel, s mily különös Ízléssel öltözködnek \| és igyekeznek alakjokat folpuozolni, és ininden-I félő sajátságos formájú piporo szerekkel u test minden réazét beaggatni. Nagyon jollomző az oinbori faiok szeká-sairt, fölfogásaira, visqjetéro s mftvelUégi foka előhaladására nézvo, az !»z iráuti kiállitmányok \' .tanulmányozása : hogy a számtalan különböző ! népfajok miként laknak, mikkol élelmezik j magukat, raiképen öltözködnek, a hogy a nők I micsoda osxközök vagy ruha s egyéb ékszer darabok i\'olvétolo által hiszik magukat széppé, s mennél olbájolóbbá tenni, folszerolni s inog-szubbiteni. A női öltözékok s pipore darabok véghet- \| Ion sokasága, killönféleségo valósággal bámu- \| latos minőségűnek, végotlenül oltérőnek lUntoli : folaz embori fajok Ízléséts a szépségről és czél-,[ szerűségről valé fogalmait." Ezek után nem lesz fölösleges, ha a kü-\| lönböző nemzetek élotmédjárél is némi tájéko-\| zást szerzünk, mit leginkább agy vélünk [ oaiküzölhotni, ha bepillantunk a novezotes ét-termekbe. Lépjünk a franczia éttcreinbo. « Valódi fényűzést látunk- A közös nagy \| ebédlő mellett kisobb éttermeket találunk, j molyok vörös bársonynyal vannak bovonva, s j a hasonló előfüggönyök alatt diszos csipkoszö-votü másodfűggőnyök foglalnak helyet, oly I csínnal van rondozvo a bútorzat, hogy a franczia „saloHu-okra ismerünk. A fejér nyakkendős pinczérok szolgálatkészon állatink és u leg- j udvariasabban bánnak el a vonúégokkel. Már \' fok véső oly helyen van, hogy cz a» cgyotlon- , egy étkező hely, hová az iparpahtáből, ha cső j ősik is, szárazon lehat nlmouni, mert az osztrák osztélylyal szembon cső folyosó végén van. Tisztaságra nézvo is az első helyet vivta ki \| magának, do mit — igou tormészotoa — mérpg \| drágán kuli mogfizotni a vendégeknek. En j sokkal szegényebb holyaotben voltam, somhogy éloftikot megízlelve, saját tapasztalatom után \| szólhatnék a francziákrél; hanem egy barátom, ; kit bekísértem <<« ott hagytam beszélte, mjsze- \\ rint\'háromféléből állo szerény, do izlotes obéd-jeért som többet, som kevesebbet nom iizotott, \\ mint 9 frt 35 krt. I Ionon, ha az amerikai vendéglőbe megyünk, látni fogjuk, hegy ott gyakorlati uiódon járnak el mindenbon. Ugyanis a látogató közönség tájékuzhatása és könnyebb számithatása tekintetéből fehér fatáblákra nagy botükke! Írták ki az ételek és italok árát, mely praktikus eljárás igon sok vendéget osal be a torinokbo. Drágaság tekintetében legelső bolyon áll az orosz vendéglő, hol a legelbirhodtebb nemzeti eledelből, az úgynevezett .medve talpból" egy adag árát 8 forintra mondják. Az angol étkoső hátban is as amerikaihoz hasonló eljárást é»alelünk annyi különbséggel, hogy itt sokkal mérsékeltebb árért csillapíthatni éhségünkot, mint amott. A legnagyobbszerü épülőt as elősoroltak közölt <az olasz nomzotközi étkoző h«ly. Czimcrekkol van diszitvo koszorú alakban az épülőt körül s o czimerok as olaszországi neve-Belesebb városokat képvisolik. Fekvése is igou szép és kellomét növeli különösen as, hogy a ürü erdő mollott áll a mi hftaitő árnyul szolgál a nagy meleg és sok járás által ellankadt vendégeknek. A meleg ételeken kivül mindenféle hűsítőket kaphatni, különösen a hirea nápolyi fagyialtat, mely minden tárlali fagylaltok között a legkitűnőbb. A szolgálat pontos éa gyors. A svájci iagylaldában esi-nosan öltözött nemzoli viseletű szép Icáoyok osztogatják o hüsitőkot. A török kávéházban csinoa — nom tudom miféle —- nők nyújtanak csibu-kot és pár gyüszünyi fokoto kávét, moly nly erős, hogy megízlelni is elég volt, sől as ennvl élvezetet is sokaltuk. Azért emlitém fennebb, irott malaszt és hogy ezen philantrophikus élv tere minél nagyobb tenyészet és pártolásban részesüljön. Azon dilotans vadászaink pedig, kik bacliusi étvágyaiknak kellő elégséget nem képesek szerezni, n\'zok a rendkívüli időkben a fennálló törvény értelmében\'szigorúan büntetve utasíttassanak és akkor hiszem, hogy szeretettel valjuk magunkénak azon tért, mely nekünk oly szép hasznot és még több élvet fog a jövőben nyújtani! A vadtenyésztésre vonatkozó módok és eljárásokról a jövőben. N. Kik alakítsanak, és alakllsanak-e borkereskedelmi, avagy bortermelő társulatot ? Sót.aa ily részvényének tovább miinek ; •ki valamely iutézet vagy gyár élén áll, megválasztják akár tiz ilyen vállalat igazgaté tanácsosának, azon okoskodásból indulva ki, hogy aki itt vagy amott jelesen tülti bo helyét, az mindenhova vnló és az majd csodát fog tenni itt is. I\'edig sem mindenhez nem ért, som mindenütt és mindig nem lehet egy egy ember, d<t sokszor azzal nem is gondolnak, csak ott \|jegyou — az ő júLismert neve. Igy aztán Kiindenki ott van, mindenütt vau, mindenbe bele szol — felületesen. K* mert ciak néba v.,n itt, néha ott, ma a tanácskozás ezt, más alkalommal mást végc-x, s amikor akik összejönnek, a szerint döntenek. Igy döntik meg aztán magát a vállalatot is. Ez okból tekintetbe véVe azt, hogy ha egy bortermelő bír összeköttetéss -l,kereskedelmi ismeretekkel, az bizonyosan a maga érdekében használja azt fel, \';s nem iparkodik má-ra hárítani a hasznot, és ha lehet —• lesz ő maga borkereskedő ; valamint egy borkfrcakf4&. sem iparkodik viszont a termelők hasznáeM inVtermelő lenni; tehát nem látszik czélszeru»bnek, mintha a termelők egyesülnek saját, és a kereskedők aajat eideklikben. Éa szükségese egyesülni? Általában szükséges, mert egyesült anyagi és szellemi erővel többet és hamarabb lohol valamit keresztülvinni, létesíteni. Nálunk a társulás eszméje általában nem honos; a koreskcdolmi\'osztálybau láthatunk elég példát, moly erre nézve ugy szólva nógat; de e/. a magyar elemben még nem igen talál utánzót; ott vaunak a kereske-j.ii. N. II. iá.-., u. es na, A. W. testvérek, N. N. unokái, stb., mi arról tanúskodik, hogy a tökét egyesítik, s addig együtt dolgoznak, inig a haszonból kiuek-kinek a tőkéje auuyira növekedik, hogy elválva is bizton folytathatja üzletét saját erejével; mert az tény, hogy egy üzlet jó berendezésére, kezelésére, vállalkozssra, kitartásra, versenyzésre kell ogy bizonyos összeg — amelylyel ha valaki egymaga 1iom rendelkezik, tátsat, aőt társakat is szerez, hogy célt érjenek. Az egyik fekteti a vállalatba pénzét, a má-dk tudományát, harmadik munkáját; az egyik a kereskedelmi csikkeket rendezi, előkészíti, a másik terjeszti, a harmadik árulja stb. Igy lesz a munka felosztva, az erő egydtitvo egy czélra működni. De váljon a termesztők koroskedelmi társulattá egyesüljenek-o ? Azt hiszem, hogy nem ; mert ez csalfaJclfor volna szükséges, ha kereskedők elegen nem lennének; do koriaké-ilők igenis vannak, akik megveszik a bort; csak az a Ijaj, \'hogy olcsón veszik ; do miért - \'^tjlcsén? mert az áruezikkek nagyrésze rosz, s lennek rovására van okuk és alkalmuk a jobb-I nak árát is letörni. Különben legyen vevő \' bárki, mindig arra fog törekedni, hogy olcsón vegyen, valamint legyen eladó bárki, azon lesz, hogy drágán adhassa el oladni valóját. Tehát az a baj, hogy a bort a borkereskedők azért veszik ölesén, mert az roaz, abból nem az követkozik^ hogy a termelők egyesül-j<-nok kereskedő társulattá, mely a rosz bort majd drágán vegye meg : mert azt kcreskodolmi c/é\'ból maga a termelő som tenué; sete.kintot-l ben nu kecsegtesse magát egy termelő sem azzal, \\ hogy a törmelékből alakult kereskedelmi tár-I a 11 lat csak azért is drágán veondi meg a borokat, hogy a termelőknek hasznuk legyen, a vevő társulatnak kárával is. Hanem igenis kell egyo-sülni a termelőknek avégett,hogy összemükö.tvu, jó bort állítsanak elő; hogy a jót drágán adhassák el — és igy n bortermést hasznosabb iparággá fejleszthessék. .Mert a két érdek mindig fog küzdeni: drágul eladni, és olcsón venni — mind a termelő mind a kereskedő részéről. A borlelmelőknek azonban olyan czélból való egyesülése, hogy egész vidékekre kihatva, minta-szőlőket és minta-pinczéket állítsanak ; hogy egyes vidék — vagy egész ország borát vásárolják össze; hogy milliókra menő beruházásokat tegyenek 5 hogy az egész ország szőlőtermelését és borkereskedelmét üzlet körükbe vonják ; sem nem lehető, tem nom volna czél-szerű. Nom lehető, inert neiu bírnak annyi péuzt összehozni; még ha mris időben lehetne is talán annyi pénz összehozni: annyi részvényes társulat, pénzintézet, sőt takarékpénztáraknak épen szemeink elóu tört\'ént bukása után kinek volna mostani időben kedve éa szavazati bátorsága akár borát, akár pénzét, s az egész társulat millióit néhány különben jóhir-nevű, ismert becs \'ll etess ég ü ember vállalkozási esélyeinek tenni ki ? I Nem volíia pedig célszerű sem; mert mihelyt egy kereskedelmi társulat — alakuljon \' az bárk^öl — mint hatalmaa teatülot, valamely i iparczikkro ogy maga, sót áldozattal ia, hogy a \| versenyzőket olidegenitse, egész vidékekre ki-j terjeszti kizárólagos üzletét: monopolizálni fog, j és pedig nem az el idók, hr.nom a 1 észvény eiek hasznára. I Ezok szerint legtermészetesebb, ha a bortermelők egyes vidékeken egyesülnek azoft I ezoibol, Hogy akar külöu, akár közös pinczék-ben jó bort állítsanak elő a kereskedelem számára; hogy alkalmat és módot szerezzenek arra, miszerint az egyos termelők jó s/.őlő fajokat ültessenek, s hogy jó bort produkáljanak.Ila pedig ennél is tovább akarnak inonni, az volna, i hogy jó boraikat 110 a közvetítő kereskedők i utján, hanem azervozve összeköttetéseket, maguk, táraulatilag közvetlenül adhassák el akár ! a iiazai, akár a jobban fizető külföldi piaezokon. I Ennek azután lesz kihatása a nagy közön-I ségre, a a jó példa és még inkább a jó eredmény I azt is magával ragadja. Mert ugyan tagadhat-\| Imii, hogy a vándor tanár, folyóiratok, könyvek! j tanácskozások mjud igen jó hatással vannak valamely irányban, s igy a borászat terén ír; de a nagy közönségre nézve — legnagyobb s legbiztosabb hatással van csak; a kézzel fog-i ható eredmény ; mikor olvas vagy hall valamit, elhiszi, egyik másik követi is; de mikor azt látja, hogy az okszerű zfllőmivelés, éa helyes I borkozolés hálásabb, ha egyro azt ballja, hogy \| ez meg ez a termesztő ennyi meg ennyi 1 akóval többot, jobbat szűrt, s azt míg ó 6-8- 10 írttal, eddig amaz 15-20—25 írttal adja el akónkint; a létért és jobb létért való küzdelemuél fogva utánozni, követni fogja. Egyébkint a közreható tényezők mindegyikét szükséges felhasz lálni, mert az egyik emberre egyik hat jobban, a másik emberre meg a másik ; igy. a vinczellér- és pinczekozelő-I et képező intézetek is jó szolgálatot tosznok az ügy előmenetelére. Eltekintve czokfól végül -- ami egy ily borkereskedelmi, vagy inkább csak borászati társulat részére az állam által adandó kamat-biztositást illeti, magam ia a .l\'csti Naplóu-ban megjelent czikk nézetéhez csatlakozom, hogy I. i. a kninat biztosítása sokszor elaltatta a takarékosság s iparkodás szellemét. S hogy ezt csak röviden igazoljam : nem láttuk-e elégszer, hogy a kaniatbiztOM ás miatt, do sokszor anélkül is, a társulatok drága befektetéseket, nagy épületeket omoltok, dija fizotésekot határozlak, beleölték a tőke nagy részét az üzletnek nom jövcdeltnoző kellékeibe, a helyett hogy ezt fokozatosan az igéuyekhez és a haszonból telték volna; miáltal egyszersmind kimoritotték a társulat pénzerejot, nom hagyván elegendő forgalmi tőkét, mely nélkül a legelső piaczi hanvattás, rosz vásár, zavar vagy rázkódás alkalmával az üzlet fennakad, a vagy drága pénzt koll szorozni, a igy fizetendő kamat, vagy ezzel együtt a forgalmi és tartalék tőke hiánya buktatja meg a társulatot. A kamatbiztositás holyott azonban, ha már segélyt kellene igénybe venni, mind az állani, mind társulat részére jobb volna a megkezdéshez szükségelt pénzerő összehozása végett — az államtól egy bizonyos időre kamat nélküli kölcsönt nyerni, melyei a tarsulat nyereményeiből évenkint törlesztene. E szerint ugy volna velo a társulat, mint az uj gazda : nyerne alapot, melyen szorgalmát, tudományát kifejthetné, s lassankint tartozásait kiűzetve, saját kezére birna dolgozni. Természetes, hogy 0 tekintetbon az állam részérő kölcsön összeget biztosítani kellene. Az államnak még a szakiskolák szaporítását, a légiók ép a vasúti szállítási és kiviteli vámdijak mérséklését kolleno eszközölnie; a/onlul a többit megtenné az életre való magáu vagy egyesületi vállalkozás. , UAKOSI LÁSZLÓ. Zalamegye vlrillsei lN?;Mk évben. (Fol/latás.) Lázár Farkas Szántó. 225 frt 70 kr., Kondor Ferenci lelkész Salomvár 224 frt 44 kr., Csillag László llekeháta 224 f. 15 k., Hirschl Ede Kanizsa 224 f. 13 k., Isoó Ferencz gyógyszerész Zala-Egerszeg 221 f. 62 k.,Csigó István Gyulakeszi 220 f. 23 kr., Eperjesy Sándor ügyvéd Kanizsa 218 f. 54 k., Vogl Jakab bérlő Boldogía 219 f. 22 k., Solomy Lipót Bal.-Edorics 218 f. 4 k., Vlasita György Keszthely 216 f. 69 k., Adám Antal Kisfalud 216 f. 10 k., Hetényi Ferenci mérnök Zala-Egerszeg 215 f. 76 k.,Ebenspanger Manó Kanizsa 215 f. 47k., Kesszeldorfer Mihály Zala Egerszeg216 f.25k., Hajdinák Gergely Perlak 214 f. 97 k., Kodo-lányi János Gyulakoszi 214 f. 86 k., Jagasics Sándor Rigács 214 f. 60 k., Szűcs István Dab-ronoi 213 f. 58 k., Stern J. Mór Kanizsa 212 f. 81 k., gr. Festetics Victor Söjtör 211 f. 70 k., Kaisor Zsigmond Zala Egerszeg 210 f. 73 k., Csontos Pál ügyvéd Pakod 209 f. 70 k, Csesznák János P.-Magyarod 206 f. 84 k , Tuboly János Zala-Lövő 204 f. 77 k., Horváth József P.-Diaka 204 f. 32 k., Vadonna Ferencz Tapolcza 204 f. 6\'/, k., Babos Károly Megyér 203 f. 78 k., l)r. Szűkíts Nándor Kanizsa ÜU3 f. 66 k., Hajky Lajos Folső-ltajk 203 f. 52 k., Marton Pál Söjtör 202 f. 92 k., Babos Péter Bagonya 202 f. 36 k., Szily Dezső Botla 201 f. 28 k., Horváth Pál Ukk 201 f. 21 k., Blau Nándor Kanizsa 199 f. 70 k., Thassy Lajos Ságod 199 f. 69 k., Ollop Samu Kanizsa 198 f. 8 k., Schleiffer Sándor Keszthely 197 f. 42 k., Löwi József Kanizsa 196 f. 10 k.,Nagy Farkas ügyvéd Zala Egorszog 195 f. 67 k., Barna János Kcazthely 1U5 f. 44 k., Blau József Kanizsa 1114 f. 65 k., Szabó János lulkész Szántó 194 f. 8\'/, k., Eitner Sándor Sümegh 191 f. 82 k., Kummor Ferencz Kaszaháza 191 f. 49 k., Kiss János Kerka Káloczfa 191 f. 15 k., Váleutiuy Márton Kis-Görbő 190 f. 24 k.,\'Vosol Simon Lotouyo 190 f. 16 k., Deák József Tárnok 188 f. 23 k., Szeivirth Antal Csáktornya 188 f. 2 k., Nagy József ügyvéd Alsó-Lendva 186 f. 36 k., Hichter Mór Kanizsa 185 f. 35 k., Simouyák Antal Salomvár 184 frt <J8 kr. (Folyt. kövelktsik.) -- / Zágráb, oktober hó 20-án 1873. Tekintetes szerkesztő ur 1 A mai korszakban még házasodni is, vagyis jobban mondva mognósülni, valami oly kiváló dolognak tűnik fel, hogy azt ujságilag hirdetni — és igy ország világnak tudtára adni szokásba mont. Ilyenfélo összokolésoket többször ölvasok önnok bocses lapjában — de természetes, csakis .Magyarországban véghezvitloket — tudom azonban, hogy ön legkevésbbé érdeklődik, ha hogy társországában magyar hazáuknak valaki megnősül. No de engedje meg, hogy oz egyszer kivétel legyen, hiszen az 1868-iki kiegyezés — 1873. évben — kevés változással még a hírhedi szeptemberi manifestum aláírók áital is nagy megelégedéssel fogadtatott; mert tapintatos eljárás kövotkoztében a társuomzet egy kiváló fia bánná novoztetett — tehát magyar hazánk fiai is kell hogy érdoklódjenok — ha egy novezotos esemény horvát testvéreinknél bár ha csak nősülés is — történik, vagyis véghez vitetik. Ekkira fenekot körítek ez ügynök, hogy Ön becses lapja olvasóinak legalább kíváncsiságát felidézzem, és részvétre indítsam. Tegnap volt tehát as a nagy nap, melyben gróf Jolasics György leánya Ilona, gróf Shafgotscho Alfréd őrgróffal Stayerhonból érsek ő nagyméltósága által az érsoki egyházban szertartásilag összeadattak. Ez esemény magába vévo igen közönséges, és ha ön e sorokat olvassa, csodálkozni fog — és kérdi — nos hát mi van ebbo ? Ugy de hogy .nem tudom miféle nők* az ott felszolgáló asszonyi állatok, meri\' jót állok róla: egyik sem látta o nagy próféta földjét. Mtkép ia lehotne föltételezni egy törökről, hogy ő, ki saját haiájában, uej. it, \|,,ányuii zárva tartja, a közkiállitáa kedveért megszegje az i r á a parancsolatait, s lábbal tiporja nemzeti ősi szo-káaait az állal, hogy közszemlém s a vendégek mulattatására kiállítsa leányait s kitegye a férfiúéin pajxánkodásainak ? Voltak azonban olyanok, kik merészen állították és harczeltak a mellett, hogy azon csinos öltözékü nők, kik a inoslim viseletűt oly öszhangzatban és választékban hordják magukon s kik oly incselkedóleg, do mégis udvariasan szolgálnak fel a férfi nom körül: született török nők. — Eu ilyenkor elmosolyodtam és engedtem, hogy a tévhitben éljenek. A* idézett mulató helyeken s még azokon ia, hol megjelenhetni nem volt időnk, olyau beszédet hullnunk, a mely nemzőihez az étkező ház tartozik s tájékozhatjuk magunkat azonual, hogy mely ország vendéglőjében vagyunk. Csak egy van, hol e nemzeti jelleget nem találhatjuk fel!____ Egy laptársunk n szomorúan jolzotl helyről igy ir: .Meglővén utunkat az ipar-palota mullotti kertben: a uyugoti kapuhoz közel, zöld gyeppel borított dotnb\'in csinos, oszlopokon nyugvó toroáczos ház tüuik szemünkbe nád fedéllul. Ha nomzoti zászló nem lebegne is fölötte: megismernék, hogy ut hasai épület. Ösztönszerűleg haladunk fol a nyirkarfás dombon s megtudjuk, hogy es a magyar csárda. De mily nagy meglepetésünk, midőn a csárda felszolgáló személyzete nemcsak hogy nincs.magyar öltözetben, honcin még nem ia azól magyarul ! Csak •később tudjuk meg, hogy magyarul ia beszélnek, lliában keressük a .kökény szemű* magyar leányt, a csárdák fódiszét: nincs sehol I IVdig. ha már az eredetiségre neqi akarlak is gondolni, tekintetbe lehetett volna venni az • >k vétlenül bekövetkezhető anyagi hasznot ../ .u "Metbeu, ha a mag; ar csárdában szép magyar öltözeteké", is leheteti volna látni. Miért .mennek oly sokan a svájci fagyiaidába? Azért, mert igen esitiosan öltözött nemzeti viseletű szép leányok oaz-togatják a hüsitőkot. Miért járnak oly számosan az amerikai wigwamba ? Azért, inert a szerecsenek szolgálnak fel. Ez nemzetközi kiállítás, s a távol országokból összegyűlt népség igen nagy örömmel vizsgálja a különböző nemzetek eredeti viseleteit, hogy ismereteit az által is gazdagítsa. De, fájdalom, a magyar csárdában ezt nem leheti. Talán, ha magyar ember lett volna a csárda bérlője, inkább felfogta volna a magyar viselet előnyét a csárdai személyzetnél. S meg-foghatlan, hogy miért nem fogadiák el ogy magyar ember, ha jól emlékszem, Privorszky ajánlatát, a ki.még azt is ígérte, hogy a csárdát ó maga egészen fölépíti, a mint kiváltják, csak ő lehessen a bérlő? s daczára önnek . még ia egy bécsi németnek vagy zsidónak adták bérbe n csárJát, kinek semmi gondja arra, hogy a csárda a magyar nomzotnok diszéro váljék, hanem csak az abból származó hasznot számítja, a mi mégis csak lehet valami, mert ha nein a pontos szolgálatért, vagy az eredeti szép öltözetekért vagy a nagy tisztaságért (ezek mind nom találhatók) mennek is oda az idego-nrk, do oltokintonok legalább azéyf hogy a magyar borokat, molyok talán az egész tárlaton, a mellett hogy jók, a legolcsóbbak, megízlelhessék. Itt nom lehot megemlítés nélkül hagyni azon lelkiismeretes eljárást, a mi a magyar borokksl történik. Szerencsére,a borok nincsenek átadva a bérlőnek, s igy azzal nem történhetik az az elferdités, mint a csárdával uiagá. j val történt. A borokra külön pinezo-gazda van kino-vezvo, ki igen nagy lelkiismeretességgel telje-aitl a rábízott kötelességet. Ó maga olőtt bontat fel mindou ládát, inoly a hazából érkezik, a ha valamely küldemény uoin felöl meg a kellő minőségnek, akkor az rögtön fólrotétetik, s nem voszik fel az elárusitaudé borok sorába. Tehát csak a legkitűnőbb minőségűek tartatnak meg a forgalombau, s igy a magyar bornak becso, jó hire s nevo nem vész ol, mint j elveszhet a magyar csárda tisztaságáé, ha a \| bécsi felszolgálatot tekintjük. Mindössze van mintegy 150-féle borunk forgalomban, s azok, a mellett, hogy mind iók, háromszorta, is ol-"csóbbak a franczia boroknál. Mogvan a magyar csárdának az az eredetisége, hogy többfélo nomzoti ételt kaphatni, . u. m. tarhonyát, bográcsos gulyáshust, túrós haluskát stb. A bográcsos hust egy szomélyro j való kis réz vagy chinai ezüst bográcsban hozzák fol, csak az a visszás, mikor a valódi gulyás ételt a már említettem német öltözetű s német boszédü pinczérok adják fol. Némelyek ugyan abban polgáriasulást akarnak találni, b\'ogj^a magyar csárdában a mostani divat szerintiDhözotben vannak a fol-szolgálók. Hanem az a logtévesobb felfogás ott, a hol nomzetközi kiállítás vau, s a hol mindent ugy kell irányozni, hogy a hely-isme-t ret, a szokások, az öltözetek a leghivebben j megismertessenek. A polgáriasulást, haladást ugy tüntethetjük fol logjobban, ha a tisztaságban és pontos ellátásban nemcsak versenyezünk, hanem még tul is igyoksiünk szárnyalni az e tekintetben előhaladó országokat. Do a magyar csárdában fájdaloih, >z ellenkező történt I* E visszásságot láttam, sokszor boszknkod-tam miatta, hanem azért obédomot mindig itt költöttom el; Egy alkalommal asztalomnál csak magam ültem. Kovés idő múlva egy négy szo-mélyből álló némot család jött oda. \' — Nun Kinder! jetzt werden wir seh\'n wio uus die ungarischo Kost sohmockt — mondja az atya nejének és két gyermekének. A pinczérok egyike oda megy a boszu-ságomra némotül kérdi: ,was ist g\'fitllig? — Gebon Sie uns Gulasch. — Was für- a Gulasch, székeli, alföldi odor bográcsos Gulásch? — Es wird gut sein diese bokracsos. Alig mult el pár perez, pinczérünk meg- érkezott és a lérfi eleibe teszi. A piros léh gyanúsan nézhetott ki, mert nejéhez tolja mondván: kost\' nurl Kanalát szájához omoli asszonyunk, megízleli, száját kissé félre vonja és biztatja férjét, bogy lásson hoszá. Igen természotes, nom levén hozzá szokva a paprikához, alig izlolto mog, eltoszilá, és hívta a pii.ezért. — Gebon Sie jetzt á székeli Gulasch. (Folyt. kOvatkeitk.) mogongedi, hogy valamivel messzebb terjedjen 1-írásom, és okkor kérni fogom itélotét. . Horvátország volt bánja gróf Jolasics Józsol magyar.,hadjáratában fóhadi szállásához csatlakozott az órgrófok — marquisok egyik i.gának ivadéka gróf Schalgotscho — ki is kiváló vitézségének jutalmát élto feláldozásával nyorto el.- A bánnak kedvelt oinbero volt, és most lia nz.elesettnek nőUl vettu a bán testvére gróf Jolasics György leányát. Még cz esemény tom volna valami különös — do igonis az — hogy maga gróf Jelasics György ur szintoazok közé tartozott, ki ha nem is egészben farkas-ttzomot nézett Magyarországgal — do bizonyo-biui az 1868 ifci- kiegyezéssel nom volt megelégedve — most azonban az áldott jó Icikü zágrábi érseket, ki az uj kiegyezésnél a horvát nemzet határtalan tiszteletét és ragaszkodását mugiiuak kivívta, az említett gróf ur szimé-lyeson megkérte leányának esküvőjét kegyesen véghoz vinni! Soha nem látott kiváló tömeg lepte ol raiudon zugát az érseki teiiiplomuak, hol élutveszély közt volt az, ki csak megmozdult bolyéból. Maga az érsek ur is nag\\ egyházi segédbitével alig bírt a főoltárhoz járulni, hogy a szont tettet véghoz vigye. Kiváló jelenet volt, midőn hz érsek ur egész papi diszbyn a Lipót-rend nagykeresztjé vei gyónyürü szavakban üdvözültu az uj házaspárt, és az Isten áldását könnyes szemekkel teljes ssivből nekik óhajtá. II I r c k. — IlivatolOH. Vallás- és közoktatási magyar miniszterom előterjesztésére, a vasvár szombathelyi székes-káptalunban Nagy Jáiios pápóczi perjol- és zalaegerszegi fóesporosuok az őrkanonokságra és őrségi fóesperességro, továbbá Puli György utolsó kanonoknak és alsó-lendvai főesperesnok a pápóczi perjelségre és zalaegerszegi fóesperességro való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ezáltal megürült utolsó kanonokságra és alsó-londvai fóesperességro Königmajer Károly, Szt Miklósról nevezett madócsai czimzotea apátot és zalaegerszegi nleaperes-plobánost nevezem ki. Kelt Schön-brunnban, 1873. évi október hó 20 án. Ferencz József s. k. Trefort Ágoston s. k. — A Balaton-Füredi kórházra az egész idény alatt 322 frt gyűlt bo, még pedig 200 frt Auer Lipót hegedűművész hangversenyéből, a többi a fürdóbiztos gyűjtése, valamint egyos vendégek adakozása utján folyt bo. — Zalamegye évnegyedes közgyűlése november 3 án veszi kezdetét. A tárgysorozatot lapunk jövő száma hozza. — Magas vendég. A hollandi királyné ó felsége f. hó 23-án a délutáni budai vonattal a feltűnés kikerülése végett incoguiló érkezett a helyboli vasúti állomásra. Kiséretébon voltak : egy udvarhöl^, Wochherlin főudvarmester, az orvos és szolgaszemélyzet. Az itteni pályaudvaron a fófolügyelő által fogadtatott, kínok ü.lvözletéro leorcszkedőlcg és barátságosan felelt. Ebéd után tovább utazott Pragerhof felé. — TUxvéex. F. hó lü-án délben Veszprémben tűz ütött ki, mely azonban két ház elhamvadása után ololtatott, — másnap épen azon a vidéken esti órákban ismét kigyu-laót, s okker is egy ház, s egy pajta tökélotosou loogett. — Biztosítva mi som volt. — Sxcmlc. Nagy Károly, m. kir. honvéd altábornagy, a ő cs. k\'r. fensége József fóherczeg adlatusa a honvéd ujonezok előha-ladása és gyakorlati képességük megvizsgálására 22-én az esti vouattal Veszprémbe meg-érkezott. — A %4-lk honvéd lovas század állomása Veszprémből Pápára lett áthelyezvo, a hova már mégis érkeztek. — „Nevelésxet* czimü szaklap adatik ki nov. 1-től kezdve Székciifojérvárott dr. Soidol János szerkesztése mellett. Ára félévre 2 frt. - — Valófli tokaji bor a legjobb minőség- m nagy mougyiségben szállíttatik Nagy-Kanizsára, mely . ^Jauiint akószámra, ugy palnezkokban is jutányosán eladatik. Bővebben annak idejében a hirdetés. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük, hogy vidékünkön külföldi bevásárlók vaiiuak, kik 14 — 20 ezer akó bort szednek össze, minek következtéből! az ár ingadozik; egyik nap 3 írtért, másik.uap már 5 frtért vétetik. * . — Jjövénx-egylet. F. hó l\'J éu a nagykanizsai lövész-egylet által Lazsunkon ezen év záradékaul tartott ünnepélyes dijlövószet alkalmával Zakáll Zsigmond aljárásbiró ur az 1-ső dijat, Amtmann Uotiliob cs. kir. főhadnagy ur a Il-ik dijat, Birk Otkár palliui tiszttartó ur pedig a IÍ\'I-ik dijat nyerte. A gömbpalyáu iKogelbahu)pedig Krommcr m. kir. távírda tiszt ur az 1-só dijat, é« PálfTy m. kir. honvéd-hadnagy ur a Il ik dijat nyerto. Hiszssük, hegy j ozon ogylot a jövő évben ujonnau kezdendő I lövészeteknél szánts róJztvovés állal mind-inkább emeltetni fog. Amtmann főhadnagy, löv. titkár. ! — l\'ályáxat. Postamesteri állomásra Kraljoveczen (Zalamegye) tiszti szerződés a 100 frt biztosíték letétele mellett. Évi járandóság 1Ö0 frt lizetés, 24 frt irodai ét 300 frt szállítási általány. A kérvények három hót alatt a soproni postaigazgatósághoz intézondók. Sopron, 1873. évi okmber hó lö-én. Színészet. Szerdán f. 1.6 22-én utolsó e!ótti elóadátul ét Dancz Nina k. a. Jutalmául Holtod/ ur társulata által adatott: ,A társaságból" kOzkedrctségü vígjáték 4 felvonásban, írta llauernfcli]. — Kz eló-adátróli jelentésünket azzal kezdhetjük meg, hogy ciak nagyon gyér kftzöntég volt jelen > sz üres helyen tsoinoruan tekinténk végig. Kz kétségkívül le-veró körülmény! Vagy ulau a jutalmazandó k. a. tetto érdemetlenné magát a melegebb pártfogásra? Sem, nem, est nem akarjuk hinni I Ilisz a kinek egy kevés mtlitlése van, a ki ciak valamiben is ért a xinéizet magasztos, ilo sikamlós terén járók meg-iléléa.\'hez: ugy beláthatta. hogy Dancz N.\'k. a. a ttinpad deszkáin kltünó jelenség t nem egysier bi-zonyitá be, miszerint nemcsak A Ízléses öltözéibez éit, hanem játékával it el tudja ragadni a közönséget. Kt mégis miért e hideg közönyönég a művé- szettel szemben V ... Talán a pénz V.... „Mát a haj Itt, inás a komédia!\' Sokszor tnegmondotiuk mi I azt,-de ugy lAluik borsót hajgáltunk a falhoz! a j u t a I m a z a 11 a n oly j01, aunyi lerméizeiet nai> \| Wggal játszott; minden jelenete, hanglejtése, mtu-; deista oly kifogistalau, oly elragadó volt. Keltünö l lett a bokréták é» koizoruk hiánya. Somogyi urat « eitéa olyannak láttuk; milyennek ittléte óta még egyszer tem ! Azon lndeg kimért játék, egy állam-minitzter tekiutelyet inagalarláta; kilcjctétc; az értelmes szavalat, bensuiegi uyugtalan.iga által valóban orojzlányrészt vivott ki niagáuak a többiek felv. llokodyue, Kotáci, Szabó Aulai, iót Kopóc.i horuél kisasszonyka is a keves számú du lelkei közönség köztetszetét megnyerték ét biztotilot-ták msgoknak. , ( jütortokön f. hó 23-án utolsó elósdájul itt clóizór adatott: A bécsi Krach vagy borzé e » m u n k a. Mint olyan ujdouság léle, miudeu halit ét combinatio nélkül ö»szelérczelt nouyvaier-meléknek egyéb hivatása nem volt, mint a közönséget neuttetui. Ilyen kell neküukt Hisz elóttunk egy kuuioiy, erkölcsi tauuluiáuyuyal uolt műnek, l.gyen as bárki állal feldolgozva - nincs becse; lis-uem a cziira ezitui-rrel ellátott s l\'etólikétil a „toll-rago, vt-rsgyárto pimaszok\'\' alial írott lerczuluienyek ; ,,kiknek u> in a szívok, csak » tulok mozog - kik tele torukkal kiabálnak ah azok czelt érnek ui\'iudig, oda tutiul a nép! Hiába, ineg sok, nagyon sok ki-vaujatik nálunk, hogy megismerjenek. A lUaeii ulau Kr.cholt llokudy ur is, magával .viven laisiilaiat Ö».-Kehérráira, nol. mint eduig, ugy ezutát^is jobb jeio tár rea es ovéirel adja Isteu I Papírszeletek. i. Kgy p«i - Kgy a m e r i k a j hirdet, silvaniai lapban a következő hirdetményi vkuuuu mely alá cgy tekintélyes-polgár neve vau ina: . közönséghez I Nekem tok lia in vau, de egyellc leáuyum sincs. Közelebb is.nél egy ikeipár szapuri\' fiaim szaiuát, minik következtében arra határozta magam, bugy as ilieket egy leányért el,.o.élje. Ajánlatok e \|ap uerketslöségébea uuézendók. — X. ur a következő bizonyítványt á.litá ki rielédjének: . . • Táuczos Nánl, ki 11 hó hiján egy évig szolgált nálam, s magat ez idő alatt : szorgalmasnak — a kspu előtt állásban, méitékletemek — a dol -gbau, gondosnak — maga iiáut, gyorsnak — a melitegetödlésben, barátságosnak — a íéifiak iránt, hBnek — a szeretője iráut é» Igasuak,— ha minden"el volt sárra, mutatta — Két ügyvédjelölt ügyvédi vizsgára ment l\'estre. Iráibeli dolg..,»tul kaptak peri, melyben az\'egyik a felporest, másik as alperest képviselte. A két Ügyvéd jelöli egy szobába «.í,al«.tt, s ahelyett, hogy dolgoztak volna, hosszú <stl.uk szír-ból dohányozva nézték a v.láot az ablakból Nos? kész a per? Az elközelgett vizsgálati órában kérdi az elnök. A felek kiegyeztek, a igy ucm dolgoztunk. "- a felek kiegyezlek, ugy nincs szükség \\ válasz. — Jean, l.ivd Ide a dajkát gyermekemmel. Az inat következőkép hívta be as illető drjkát: — Hallja maga tejes fazék hozza Ide alt a kis nagyságos porrzelláo findssát. Heti naptár, Októberi 26-tél nov. l-fe. 1873. \\ Hó és heti- K itholikos nap Protestáns 1 nap tár naptár -J: 41) A kiiAly .zámvételéről. Máté XVIII. Jli Vstarnsp K 21 ÜOm. K 21 Döme 27 Hétfő Habina Szab. & Kedd Sim., J. Simon, Jndt ** Szerda Narcis a 30 Csütörtök Kvald § 21 Péntek Kar kas Refer eml 1 \' Szoinbst Mindentzenl Miiid. sz. 5E ügyvédre. I . - Kgy asszony tág aki arról nevezetes. hogy nemes siármazisaval inhidouki előtt dicsekedu1 ssokott, a múltkor igy nyilatkosott : — A mily bizonyos, hogy nagy különbség van a porczellan- csín- és eterép-edény közi, ép oly bizonyos, hogy az emberek közt it van Ily külömb tég. Igy a noineatég « porczellán, a polgárság a czin s a paraszt a eserépedéuy. Az inas meghallotta, úrnője o szelleindns értekezését. A „/..-S.K." folyó évi 81. számában Mihálo vitt János nkl. sebész alairátsal, l\'akáról közölt c/.ikk tagadálba veszi, a Hl. számban, Sst.-Adorjáni Horváth Józtel\' elhalálozása targyábau közölt csikk azon részét, mely a sebezz urnák legalább it köny-nyelinü g) ugy Havára vonktkuzik, — t miután tagadja azl, hogy llorráili Joztef orvottzereiból bevett volna — én határozottan állítom, hogy a boteget meg tem uozvo, auuak nejének azon kijeleutetere, miszerint férje tudó gvuladásbau van ét étvágya nincs, tiszteli aebétz ur ÍÓ szem hányta .> pilulat rendelt neki, melybói a beteg a reudelmeny szorint 13 szemet bo it vett. — Állítom továbbá, hogy a bekövetkezett vérhányás utazz a tiiztelt sebész urat a beteghez elhozták, niidóu it sajatkezüleg cseppeket a,; tt b" neki - t igy azon állítása, mitzeriut gyógy.z.--reivel a beteg nem élt volna, — teljetteggel mm igatül--(?) (tajnálkoZHtoinra ide illóbb kife- I jezést nem találtam azon tényt kifejezendő, bugy . valaki az elólte tudva levó dolgot az igaztágtol el-I téróK-g adja eló.) < Ha tisztelt ur1--ezen áliitátom alapot voltát -tagadja, ugy ezeunel ünnepélyeién fell.irom legyen ttives a lek. leteuyei ttolgabiroi hivatalt, kinek alli-látom valódiligáról biztos ludoraita van. ezen nyílt rovatbani nyilatkozatra felhívni, t ha erre bátorsága no n leend, ugy mentsége figyelemre ucm méltó, tueit félni fog az ónt injtó hivatalul nyilatkozattól. Most már csak az a kurdét, hogy tüdó gyula-dásbau tzeuvedóliek liáuyiatot a.lui szabad-e,{cn ast hittem nem, de rzt mit téren M. J. urnák alkalma leend rövid idón kifejteni. — % sajnos következés is oda mutat, hogy az alapos gyógyításhoz teljeuéggel nem oltgendó, ha valakin"k kutyabóre van. Miután M. J. ur a K. betű íróját tudni véli ezennel kinyilatkoztatom, hogy éu voltam bálul • közöntég érdekeben a tudót sehéiz ur haragját pro vocálni — s miután moit tudja ki tolt azon cikk iroja, ha (ín mzteiiégci fértiuu .k akarja taitatui maxát, elvárom nyilatkozatát, hogy czikkében reám czélzott-e? Az ón irmodorát nem követem, nem akarván azon hibába etni, mit mátokba kárhoztatok — de nyilatkozatát elvárom. KAKKEIIK BÉLA. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. T 13 s 23J Ő cs. k. apostoli felsége _ közös katonai jótékonyczélra a III. álla m-s őrsi áí é k o í elrendelte, és 18T3. julius hó 7-én kelt logmagusabb hatarozata oda irányul, hogy ezen sorsjáték Un>lajSvra.ln<uFk>arl>i.ri..ata IS6SCl\'." "»ul..k.k k.,.„, k„..,.k .\| H., („.„^u , . hnrlll.drf.il. a fiai ésUánys3! ^iára\'SlLsi" "°"4"4 abba.....gyon It akadályoivák, hnrinadréaie pedlit a <«agy-Bzombatban levS tébol/da alapjáuak nagyol.bittá.ára. íwi,.. irxy* -• v-k- >•-«■>< •■» — 6 nyeremény á 200 ) 6J> . á 100 ) 1U0 l\'AK) 13000 á 60 ) darab < á 40 ) i 20 ) 10 ) J"—"\' •eremeiiy van es peolg 1 főn/ereménj 100,000 ) KtUst forint kamat, -1 . 30.000 ) maVélvesése IH74. január J . 8 000 ) } 1-én kezdődik, i uyeremény á 1,000 ( \' ,1 ; í ™; d.,.„..»., • ■\'"0 l . , 10 ) « •!«. I. .U ,,,... IMO-IU án.mkfllr.BD 1110 f,\|„ a^k,. mlM Kgy sorsjegy ára 2 frt 60 kr. o. é. \'í»"tll, ral.l .. - :\'J v 1 ill.m.jí,lk0Dy.ifl .o..JtUkoh. foj.dl.U.. Bíc, 1873. í.l ,. A c k. tnr.jltjk f-,,.,,,1!. F0R3TER IBKACZ m. k., e,.\' k. u.it... é. .or.JiUk íjm^ÍÍ ..I . I/.V J"\'.ik k,fh"\'k • k- •.r.Játik.lI..,kl4.i, íp«l.f(b.,i ,»,\|„rl„ 20 ,U< r^íbSí k.;b.f«k -stab.1;: ! i . \' " k " - k ....... l..lon.iQyokb.n ; minden .ortlilík hlv.ul.k- í. Ste? ........... ""Uki"U«kf». 4=ki.,,J„dlkb.u, ..in,, fa SS^jjS Passog keleti naiív ÁLLATSEREGLÉTE Ifi a .Főtéron" (gabna-piacz) élő ragadozó állatok s másnemű állatfajoknak nagy gyűjteményét tartalmazza a világ minden részéből. Az állatok otetésc naponkint d. u. 4 órakor történik. Asállalseroglot látható naponkint roggolí 8 órától osti Ü óráig.Szintiigy látható minden időbon = 11 Untul óriási hölgy, valamint az afrikai elefánt mutatványai = (öissa uem tévesztendő egy keletlndiai elefánttal, minő már többször láttatott . eg.\'.s más tesUlkatlal bir ) H e I y á r a k: Első hely 40 kr. Második hely 20 kr. B^- Vásárlásra korestotnok: Gödények,\' darvak, tusokok, kócsag gémpk és ogyébnomü nagy vizi szárnyasok, molyok o vidéken előfordulnak. (1171 — 1) Dr, SCHALLER fehér növény«niell-szörpje í a legjobb ós legolcsóbb g y ó g y cszk ö / lOI\'OkgJTlllldáS, lililőbaj- és l\'cjbáiilaliiiakbaii, ■ iiicll,szúrások és köhögésnél stb. g Valódiing kapható. agf \'/, eredeti palaczkban 2 forint — kr. \'/j , , 1 forint — kr. fű/F" \'/. — forint 50 -kr. \| ZERÍKOWITZ W. és A. uraknál f ■ (tlQ4 2) . NaKy-Kanlza&n. f* jti \\Í(.KLAI)AS. A legújabb ós legjobb ncii ruhakolinóknok, bundák, paletot.sknak, ZEKÉKNEK, ZUBBONYOKNAK, LONGSHÍWLOKNÍK, ^nngi/-keudőknfik. pliids\'oknak minden évszakhoz szolgálók, tovább i : valódi rumburgí? hollandi, emu, siléziai s házi vásznak, damast asztalruháiinak, fehér/s tarka csinvatoknak, ágykanavászoknak, nankinoknak\', Ion zsebken-kdöknek, si (fonok nnk, parkotoknak, Jiiggönyszövcteknek, abroszok ,\'-.< ágyteri-töknek, bútor kelméknek, gabona-zsáknak, ló-takaróknak és még sok másé szakmába vágó áruknak gazdag választéka, a melyeket minden árak mellett végkép eladok. Mindenkit saját érdekében kérem fel tiszteletteljesen, a jó alkalmat idejekorán felhasználni, minthogy áruimnak rendkívüli olcsósága, azon reményre jogosít, hogy meglehetős nagy raktáram kevés idö alatt eladatik. WKISZMAYKK M.-llól tiszt-eladás. Alulírott egy jó hírrel bíró nagyobbszerü malom megbízásából tiszta rozsból készlllt szép és egészséges kenyérliszt-raktárt tartok a t. ez. közönség rendelkezésére, egybekötve igen olcsó és jutányos árakkal. Meghívom tehát ugy zsákszám vagy nagyobb mennyiségű megrendelésekre; melyeknek pontosan és a malmi ár teljes megtartásával szívesen eleget teendek. Zsákostól bócsi mazsája 9 frt 25 kr. Nagy-Kanizsa, oktober 23-án 1N73. (U69—1) Dolliin Béni. x« xv >fxx x x xxx x xx v Olcsóbb, mint bármily végcladásban. PLACHY KALLINA HORVÁTH újonnan nyitott s jól berendezett (ii(>6—\'j) női divat ós kószfehérnenvG táruk liudapcst, IJriuteza 14. \' Ajánlják gyapjukelmékeit, perkalint, fekete és színes lilát ret fekete selyem szövetet, ugyszintc a bekövetkező őszi és téli idényre a Icgs^l/b JlaneU, ripps bársony barchent Jlanelltakaró és télikendőiket, mindennemű vásznakat rendkívüli olcsó árakon. ; Urak számára uagy választékú kész Jehérnemiiket, gyapjú alsó ingek és lábravalók, harisnyák és nagykendőket, ugy szinte jó minőségű legújabb gallérokat 1. 40 kezdve. Áruinknak jóságáról meggyóxö.lhotéséro elégséges a legkisebb rondoiós, melyek gyorsan ós pontosan eszközöltetnek. t Mintákat ingven és bérmentve készséggol szolgálunk. t PLACHY KALLINA HOKYATII. Vor Schwindel wird gewarnt! Unter den vielen Annoneen, apcciell ftlr Uhren, tind msnehe darsuf berccbnet, die Pro-x-llewohner zu Uiuchen. Man htlte sich im eigcuen Intereaic vor Ankauf der Uhren, wo niciit die ina dei Verkkufcra gcnügendc (iarantle bietet. Die von mlr geksuften Uhren werden jederxelt >h llelicbon entwetfer au«go»a\'iicbt oder aur«ckgenommcn, sin Bswslss dtr strengitsn SolldlUII Unglaubllcli, aber walnl l.illig, natslich ftlr Arn l\'orxellsn-Kinailulir , mit achOnen l.andichaften o. Ultimén emaiiirt, sehr elegsnt und dabei und ltcich, mit eiuein Jalirc Uarantie. 1?iív Q 1H ii 1 1 II eine eeht englischc,\' tilberne Cylioder-Uhr, aammt elnor gediegenen III 0} XV U. 11. 11., Talmiketto, aammt Medsillon, Ktui, UbrachlQssel u. 6jithrigem Ua-rsnticachein aanunt eiuem lU\'tcrvc-Ubrglaa. Dieselben Chrono-Zeitmcsier-uhren, feinat íeuervergol-det, nur 12 11. 60 kr. 10 ,, I ,"1 (I koitet cin prsktiiche, gutc, gediegene Itemontoiruhr, aog. Kaiier-Ulir, welche daa 14/. II. XO II. beste Kabrikat iat, ««i man sich uur denken kann ; Aeraton u. P. Ueistlichen cet. könneu dioao \'Uhren niciit genug empfohleu verdén, denn et sind eclatante lleweiao ds, dsis eiue aolcho Htrapaauhr nieht um eine Secuude variiren ilarí. Yi" . I ti Itt <1 bekoinmt msi>, diu modernen Militarubren, leicht, xierlich, dabei áiuierst 1 III lü. U. XO 11. 0\|,.K,ut und, ge.chmackvoll, und waa dic HaupUscbo lat, sehr pQnktlich vact im gauge und fabclhaft biliig ; xu einer tolchcii l>tir bekommt Jedermanu eine imitirto Uhrkettc modernen Ks<; >n is\'.mt IJhrachlUtael, Ktui, MeMaillon und ftilkhrigem tisrsnüetchein. \\T- 1 i) .. 1 (I eine r\'.Tbcrne Cylinder-Uhr mit ceütem Uoldreif xum Springon, atarkem 1>UI l. tl. 11. KryKallglaa, samrnt Ketté u. Medsillon aus Talmigold u. Usrsntieichein. Viii* 1\'% íwIíw k) 11 II eine eclit euglitcbe ailbcrua Aukor-Uhr, Savonvtte mit lloppeldeckel, i>lll 1«J Ulll-I /CV fuimtcr (irsvirung, tmnint einer echten \'l\'almigoldketto u. Gsr.-acheia. Viif l \'i <I eiue eeht engli.che Silber- uud leuervergoldete Chronometer-Uhr aainmt K\'ette, IO II. Medsillon sun Talmigold, l.ederetui uud Uarsntieachein. Nltr 14 íl. dieselbe, bedeutend feiner, mit cinem orientaliichen Wcfwelser. IVlll* Ifi nílfir 17 íl cine echl enk,ilc,ie t\'riuíe Of Wales-Kryatallglas, Nickelwerk in 11 (11 tMIl 1 J. I 11. eclilern, gediegenem l\'almigohl; dioao Uhren babea sogsr gegen an-dea Voraug, dasa man solche obne SchlUitel sufaiegeu kann; xu aolcheu Ubreu erhált Jeder Talinigoldk. no aainmt Medaillou und Uarsntieachein gratli. Nlír 1 \'i fl iue \'\'c\'" ,\'uK\|\',cl,c Kedieguue Talmigoldnhr, Cylia^cr, neuesto Fagon, mit Doppel-111 AU Krjstallglsaera, »o stich daa Werk geaeliloaaen xu aeheu lat, aammt Talmigold-Medaillou und tiarantielchein. Niii« 11 fw]<iv 17 II c\'uo Ka,u kleiuu Dsmeuuhr, echt Silber uud echt vergoldet, aammt 111 lt UUtl 11 einer ecbteu Talmigold Ualakeue uud Oaraatleschelu. iS U1* IS U 11 L\'ne ccllt uu\'i,("\'ic \'eiiut fcuervergoldeto ailberao C\'hronometcruhr mit Mcdaiilgn uud tiarant Nur 18 oder lou, l.oderetui und (ii lioppelmautel, fvinat emallirt, a 20 u. 25 ti. r feinen echten l\'slmigoldkette, die feintte ailbcrne echt eugllsche Aokeruhr, auf 16 ltublueu aammt feiuater l\'slmigoldkette, Medsil- goldkette uud Medaiilou. Nur 23, 25, 27 fi. Rold^o IHmenuhr , ; Kette, Medsillon und (Isrsutleschein. Nur 35, 45, 50 «. Nur 60, -.75, 100 ft. Nur 200 garantirt und patentirt. no echt engliacbo goldene Ankeruhr mit Krystallglss. eiue leine goldene Hemontoirilhr mit Kryatallglai, 106 nod 116 II mit DopptHdeckel. \'tíWl fl ril",n rcbt engliachen t\'hronometer mit Kemontor, Doppcldeckel OUV 11. unj Kryatsllglss. W Auaae«dem alle irg\'i. lwo oder von irgend Jemsnden snnoucirten Uhronsorten billlgsr. Atelier fllr Reparaturen. Alte Uhren, oftmals theurc Fatnilieu-Andenken werden repsrlrt uud wiedor wls neu hsrgeitellt Preise der Hepsraturen mit r.jlhriger üarautie fl l\'/„ Ü. 3, 6 bis 10 fl. Brleniolie Auftr£ig:e werden gegen l\'oainachuahmc oder Kiiiiendiing\'dea lletragea binnvn I Stuuden susgefllbrt. Aufbeaon-dtrea Verltngen werden auch Uhren uud Ketten uuter Nachuahoio xur Auawshl Oberaendet und ÍQr daa Nichtbehaltene daa (leld retournirt. If Meinw l\'reito tind atets niedriger als dic niedrigaten Uberall, und stehe kii mit meiueu Anforderungen anf der Ilöhc der Zeit. AII-, die neue Uhren xu bestellen wamehen. Alle, die alte Uhren gegen neue umxuiauicben wQuacheo, werden gebeien, nch an meiue Kirma xu wenden. PHIL1PP FROMM, Uhrenfabrlkant, Rothenthurmstrasse Nr. 9. WIEN. Man mer ke genau iHe Adrett \'W \' (1118—8) Wiydits József, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kauizsáu. NAGY-KANIZSA, 1873. oktobcr 30-&n. 87-llt száitn. TIzenkettediklévfolyam, ívre . . » fél erre.... , oe«y«d erre J , Kff 1/ aiánt 10 kr. Hlrdstéssk latáayasaa MYILTTKRBKN loronkint 10 krSn t Eiila-S0iiB0fj> i Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „zalamegyei gazdasági egyesület", a „n.-kanizsai kereslted, s iparuank" ugy a .Zala Somogy- gőzhajózási részvónytársulai HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE, ír——— A lap szellemi róízét illető közlemények a iserkeistábez, — anyagi rcnét illető kőalewenyek pedig a kiadóból bérmentve intésendók: lUUY-XANJZHA Wlaitleibás. p llelenkiiit kétszer, vasárnap- x csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap* Figyelmeztetés azokhoz, kik Zala-inegye monographlája megírására vállalkoznak és a megye tisztelt bizottmányához. Ha jól emlékszem, c f. 1873-ik ér végété tüzetett ki a záridó azon monogra-pliia elkészítésére, — lia tehát a vállalkozó alapos és correct munkájával az irodalom sikamlós terére fellépni kívánkozva az ezért megajánlott 3000 frt jutalomra számot tart, szabadjon nekem igénytelen polgárnak s e megye szülöttjének; ót és a tisztelt bizott-máuyt a következendókio figyelmeztetni : A monograpliiában a megyének régi múltja is földerítendő, ez pedig leginkább a gothikus betűkkel irt latintartulmu régi okmányokból levén kinyomozható, a vállalkozónak elengedhetlen kötelessége ezen Írásmódot tanulmányozni. Megyénk egyik legrégibb családjának a férfiágon magvaszakadt Lengyel családnak igen számos többnyire csak góth betűkkel irt okmányai busz éven át gondviselésemre bízatván, hogy azokat a Lengyelek szigligeti és lengyeltóti uradalmai birtokában benmaradt leányágoni örökösei részére egyfelől a fis-kus, másfolól a többi igen számos leányágoni rokonok által támasztott porckben iuterscillamet cliarybdim felhasználhassam, elkezdőm ezen Írásmódot tanulmányozni, do iniuUftf azon időben több uri csalá(K>ró-széról igénybe volt ügyészkedéssel, de saját gazdálkodásom vezetésével is elfoglaltatván, azt kellőkép meg nem tanulhattam, a család megbízása folytán az ország régiség búvárját Horváth Istvánt felkeresvén, megkértem a velem vitt néhány darab régi okmánynak átírására, éa a család levéltárában levó igen számos oklevél átíratása eszközlésére, minek következtében általa betanított két ifjú ügyvédet Szigligetbe cl is küldött, hol azok azon régi okmányok átírásában szinte egy évet eltöltöttek. Csak ekkor értesültem régiség búvárja által; uiily nehézséggel jár e régi Írásmód megtanulása, miután az uiajd minden században módosításon ment keresztül, és igy annak tanulmányozására liosszasb idő és türelem kívántatván egy ügyészkedéssel és gazdálkodással elfoglalt egyén megtanulni kép-telen. És miután a küldöttek azon régi okmányokat átírták, ezek nyomán írtam én le a .Vasárnapi Újság" 1869-ik évi 43. számában a szigligeti várt, mely a „Zala-Somogyi-Közlöny" 1873. 24-ik és 25-ik számában megújítva közöltetett. Ezen okmányok jelenleg az iliárosberényi levéltárban őriztetvén Inkoy ur ó nagysága literatúránk egyik pártolója szívességéből a vállalkozók megtekinthetik, de ol no mulasszák megyénk többi régi családai, mintaCsányl, Rajky.Ruinj.Petliók után a Festetich grófok (keszthelyi) Hajuiásyak után Batthyányi grófok (szent-gróthi vagy német-újvári) Kaczor, Kcrecsényi családoknak illetőleg fascionáriusoknak, még is a még 1242-ben Diénes bán alapította türjei Premontrei szerzetnek lovéltárait felkeresni. Az lÜ09-ik 62-ikrtQrvényczikk szerint a zalavári és kapornaki conventek az akkori háborús időben elpusztulván s ezeknek minden okmányai a vasvári (most szombathelyi) káptalan levéltárába tétetvén át, mind ez mind pedig az utóbb restaurált (ez a törvény szava) Zalavári convent levéltára is megtekintendő. Az érintett háborús korszakban megyénk majd Soinogygyal, majd Vassal is együtt és közösen tartván gyűléseit mind a három megyei levéltár felkeresondó. De ezen kutatásokból az országos levéltár sem maradhat cl. Olvasgassa a monograplius a már több megyének megirt alapos és correct monographiáját. Zala volt ama válságos időkben a többi megyék között egyik uttöró és kitartó vezető vozér, annál kevésbbé lehet auusk dicső múltját ignorálnunk, no hogy egy silány munka elfogadásával a költővel igy kiáltsunk fel: Hégi dicsóiégüuk hol késel az éji homái) l>an ? H munka ugyan megfeszített szorgalom és munkásság mellett költséget és türelmet igényel, de a ki ezeket ki nembirja, no vállalkozzék. Non jacet in moili vene-rauda scientia lectö." Akarom liiuni és felteszem megyénk intelligentiájáról, hogy a megyegyülésre beterjesztendő monograpliia megbirálására egy szakértőkbe! álló bizottságot fog kiküldeni, és azt csak meg nem engedheti, hogy bármely vállalkozó elóre informált számos híveivel a gyűlést megrohanva rögtöni szavazás utján jusson\'a 3000 frt jutalomhoz, oly gyűlésben, melyben a szakértők száma nem mindig légió, nehogy ismét megyénk a hírlapokban Kollay Rókus ügyé-beni eljárással emlegettessék. Dixi et salvavi animam mcarn. MEZIIICZKY PÉTER. Zalamegye Deák Ferenezhez. Zirtamcgye felirata D.ák l\'Yivnczhoz, mely felirat Svastics Benn .főjegyző ékes tollából folyt, következőleg hangzik: .Mélyen tisztelt hazafi! A képvi>ulóház f. évi junius 28-iki ülésében tartott örökké emlékezetes beszédében ön mélyen tisztelt hazánkfia, az állam és egyház viszonyának ép oly nagyfontosságú mint sürgős, de mindenek felett kiváló óvatosságot igénylő kérdését, kiemelve a homályos sejtelmek izgalmat keltó köréből, tisztán állitá fel az örök igazság elévlllhetlcn elveinek magaslatára, és a meggyózó érvelés hatalmával jelölte ki azon irányt, melyen az említett viszony rendezésének belfejlódésüukrc oly mélyen beható kérdésében eljutnunk kell azon egyedül üdvös megoldáshoz, mely ma- gában hordja a lelkiismeretek .békéjét, és kielégítését az annyira féltett érdekeknek, a jogs méltányosság oly alapjain, melyeken az erkölcsi haladás szent ügyének, a fclví-lágosodottságuak miud\'en igaz hive öntudatos meggyőződéssel találhatja fel megnyugvásának biztosítékait. Ismeretes volt a kér dés nehézsége, érezhető a megoldásnak égető szüksége, de a vezér eszme kitűzése é.s a czél eléréséhez bizton vezető/üdvös irány kijelölése az órökgondviseléS által ön szá mára volt fenntartva: s ime, ma már az ország közérzülete lelkesülteit hangoz/a vissza az Ön által hirdetett elveket, s azokat magáénak vallva, szentesíti ama tör véseket, melyeknek élére ön, mélyen ti z-telt nagy hazánkfia — gondos kezében a szenvedélyek tulcsapongó árjától ment ösvényre vezető zászlóval — állott! Mi üdvözöljük az ön legméltóbb kezébeu e zá-zlót és tántorithatlanul követjük azt, mert lelkünkbe véstük azon békülékeny irányt, mely a civilisatio dicső feladataiért való küzdelemben nem a viszálykodásnak, haneui mindnyájunk egyesülésének utja lévén, az emberiség legmagasb érdekeihez méltó győzelemre vezet 8 üdvözöljük önt mélyen tisztelt nagy hazánkfia a hála és remény érzetével, melyet csak előbb hazafiúi aggodalmaktól csüggedő kebleinkben az Ön szelleme — hazánk sorsa felett őrködő bölcsességének kétséget oszlató világa ébresztett ! Fogadja e hálaérzetünk - mély tiszteletünk, törhetlen bizalmunk, és azon hő óhajtásunk őszinte kifejezését, hogy adjon az ég ura önnek az örök ifjú lélekhez hosz-szan tartó erőt 8 egészséget, hogy mint vezér az eszmék terén — lehessen még sokáig vezér a tettbeu, a megkezdett nagy mii áldásos bcfcjezhetésérc.) Zaiamegye közönsége. •) KösöljOk a r. N. ulin, bár incgk.\'are, .la a eikerült elübb megkapnunk. 8terk TÁRCZA. Páron élet. Mellettem Ufss, aaép caoudcaen UeaiélgelOnk ; Majd maliba, msjd jövBhi. néz Tekintetünk. Ott búi romok, dult álmainknak leomlott fellegvárai, Itt söld remény, s jobb időket Vígan moiolylyal hirdeti. Veimen csspong ss ilju saáruy, Édent óhajt, J\'e j8 sí ölyv •. s sori, való Megtépi majd; Lehull, a ml vArja t fald göröngys, Uurjáu, törli n« életút ■, I.égy KrC»u« «gy kunyhók szegénye; Kiekbol oaaláiyként kijút. Caak egy virág ilmol felénk ). 1. * 1. t. u. • , Egyetlen fény. ml melegít Ajksd pirul, nemem augáriik, 8 mit vágytam, bár mind elhagyott, HQaégÜuk öloló aierolmo Myujt bSven égi baltiamot. Aldáa, kinek balomrs dóit Köményeit A tUlhely csendje váltja fel, B o, boldogít. Mit ér világ, arsuy, dicilfiég í Kgy bimbó több, drágább nekem, Amit to tUus keblünkre hymen, H miről sít mondjuk i mindenem. — Denélgetllnk, ajkunkon a Kai* hangja nól, ltoEiá nem ad, de el ae Veaa ÖUf almiból, lloru, derll mcgoialva aiállnak t l.elkdukre, a egyet érealluk, — KelhfS nem ia bánt, hogyha j(i tán, Hsivárványtól leat nép egUuk. Igy folynak tünde napjaink, Arnyatianul; Soriunk aacréuy, do rajt a bék, Öröm virul. Igen, a te hinted a»t aielfden, I.elkentnek édel Jldrfcle ; Hol angyal van, — mint volna uiáakéut?— Olt menujruck ia kell lennie. IIAJQATŐ HXNIIOK. Világtárlati körút. — Bebarangolta: llan(TJ/t. — (Folytatás.) Ezt a magyar csárdában még paprikásabban kéaziték, miből könnyen eltalálhatni, hug/ emboreink ugy jártak, mint a bográcsossal. A sógor boszankodolt a ismét megszólítja a pin-czért. — Letzlemal gobon Sio una hn alföldor. Mikor ezt haliám, csak ugy fojtottam magainba a nevelést. Szegény német koma I — gondolám magamban—most az egy szer obül jársz. A megrendelt gulyást elhozták. Képzelhetni azokat a szem, száj, areztin-toritásokat, mit u togpaprikásabb magyar étel izléaokor ama kényes gyomrú emborek véghoz vitlok,\' Sajnáltam szogényokot. A férj felkelt dühösön, nőjének ós gyor-mokoiuok intett, hogy kövessék. — Dioso aind nur lür ungarUcho Mügén I — kifejezéssel szólitá a pinozérl és kifizette a három egész gulyást. Nom tudtam ba^nkodjam o vagy nevessek ama szép, de nem udvarius szavaiért. Szerettem volna felugrani helyemből s amolyan alföldi accentussal sorolni elő ó kelmének a szigorú gyomrába valókat. Az az átkozott nyelvtudomány mindenhol caerbon hagyott I Köazönheti a sógor szárazoni szerencsés menekillhetését azon körülménynek, hogy nem volt közelében cgy tűzről pattant magyar\'meny ocake vagy azakáosné, mert tudom Istenem, hogy még a koreszt viz sem maradott volna rajul..... Mérgemet olfojtottam a tovább azürcaöl-getém .sas-hegyi" boromat, moly a napi fáradalmak után különösen izlott. llat óra felé járt az idő szoptember 4-én délután. A kolozsvári czigány-banda oredoti magyar darabjaival csalogat! u vondégokot. Csak ugy tódult bo a nép mindennap a jó magyar-zenébop gyönyörködni, olannyira, hogy néha helyet som lehetett találni. Nekem az a — nom tudom — jé vagy roaz szokásom volt, hogyha asztalomhoz vou-dégok jöttek, kilestem mindig, váljon mily nemzetbeliek ? s ha magyarok voltak azonnal megkérdeztem: kihez van szerencsém? hová valóV mily állásban van? alb. stb. A fentebb jelzott napon éa időben öt fiatal ember szegődött asztalomhoz, kik mindnyájan magyarok voltak >vt kik közül egyik igon ismerősnok. totszott. llogy ismorem nzt gondoltam, de hogy ki ő a merre van házija, arra sohogy som tudtam visszaemlékezni. — 11a szabad kérdoznom — szólék hozzá , — hová való ön uram ? — Erdélyi. — Erdélyi? — tudtam mindjárt. Ka in olyik vidékről? — Háromszékről. — Háromszékről ? - különtol Melyik városból ? — Sopsi Szont-Qyörgyről. — No szólj többot; már ismerlek. Kétkedőlog tekintett rám. Arcxkifejerésu is sokat mondott, mert kiolvastam belőle, hogy ongoin szcmtolon tolakodónak gondol, ki a barátság szótárában \\ontárkodoin s merészen, minden előleges bojolontéa nélkül kilopom a legszentebb szót, moly az ujabb időbon korkülönbség nélkül csak két kar összeíüzése, — egy pohár bor kiürítése — éa a ,\'cvHÍI pu\|i" elcsattanása után, hol a .to-tu\'-aág kezdődik, illothetott volna meg. — Igen barátom, én ismerlek I — fűzéin tovább a beszédet — to P. Manó vagy. — fii igaz —: éa ön ? — En Bangyi vagyok. — Lehetetlen I — Servus pajláa I Milyen BZ ember I Alig hét uyolcz éve váltunk el a ma már nem ismerünk egymásra. Deuiutatott társainak a elkozdénk beszélgetni a múltról. Lláuy édes-, keaerü, fájó emléket eleve\' niténk fel egymás életéből. Szompilláinkra néha egy-egy könyeaepp is lopódzott éa azt c szavakkal .oj, bisz az rég történt, talán igaz ae volt" törül lük lo a koczin tánk a mull és jolonért. ^ Ez alatt többen jöttek asztalunkhoz, mind fiatal emberek, Erdélyből, Biharból, az Alföldről, Budapestről ttgy, ho<y szépségen a Krisztus taoitvinyaissimával lettünk ogyenlők. Zal««woye bizottságának f. 1873. évi november 3-án tartandó rendes évnegyedes közgyűlésében felveendő tárgyak sorozata. I \| 1 1- 1 Alispáni évuogycíloa jelentés a törvényhatóság állapotáról. 2 r A lemondás folytán üicsedésba jott árvaszéki jegyzői állomásnak »álasztás ujátni betöltése. . 3 [0880 A megyei állandó válHszlmány véleiiiénye, az 187-1-ik évi megyei költségvetési előirányzat megállapítása tárgyában. 4 F Honvédelmi miniszteri rendelet az 1874 ik évi ujonezozási előmunkálatok megtétele tárgyában. ...... ... • f) í.iiw Boiügyp-niszteri rondolet Könczöl p.naszn tárgyában. li ;ií8JI \|_ Magy. kir. (öldmivolés- ipar- és kereskedelemügyi miniszierium leirata az 1872. VIII. t. cz. 5. § ában elősorolt iparáguk gyakorlására vonatkozó szubályrondo lut tárgyában. 7 6504. Belügyminiszteri rendelőt a Cholerában elhaltak hátrnhngyott özvegyei és árváinak segélyezése tárgyában. 8 635C. A ni. kir. közintinku és ku/lekedési mii.iszleriiimiink a f. évi jnininr lti án turtott utépilészeti tanácskozmányban történt megállapodás folytán felterjesztett jelen-tésro érkozottfeirata. » Ü87a 1 A magy. kir. közmunka és közlekedési miuiszloriumnak a Pozsony — varastli álfamutban lövő és hg Eszterházy nlsó lendvai urodaliuához tartozó vámolt útszakasz iránt hozott közgyűlési végzés ollon nevezett Herczegség részéről beadott fclfolynmodás folytán hozott határozata. 10 6&41. Belügyminiszteri rendelet a gőzeséplő, a egyéb gazdasági gépek körül foglalkozö munkások testi épségénok megóvása tekintetéből foganatosítandó óvintézkedésük tárgyában. 11 fctPÜ. Magy. kir. földmivolés- ipar-és kereskedelmi minisztérium leirata o znlamegyei halászoknak kérvénye tárgyában, melyben az egy hüvelyknyi szomürü garda fogó — eresztő háló használhalását megengedtetni kérik. 12 ÖIJ82. A balatoni halászatra vonatkozó szabályrendelet módosítása tárgyában kiküldött bizottság jelentése, a Somogy ésVeszpréminegyo küldöttségeivel megtartott közös tunácskozmány eredményeiről. 13 1)993. Nucsecz József zalamegyei kir. tanfelügyelő urnák átirata, <js u /alamegy ei álta-lánoa tanítói testületnek kérvénye,Simonjózsef pótrétui Unitéi pauuszu tárgyában. 14 6994. A zalamegyei általános tanítói testületnek kérelme, mely szerint a „Zala Somogyi Közlöny"-nvi ..megjelenő tanügyi szaklapuak a községek állali megrendelteié sót határozz\' ba tozaiui kéri. 16 7070. A megyei mérnöki hivatal véluiiiéuyes jolontóso a Sávol-nagy-kunizaai közlőké dési uton Zalamegyét Somogy tói olvulaaztó határcsalornáu levő Ind, valamint a Kápolna pusztáig vezeló uUzakasznak megyei kezelés alá leendő átvétele iránt boadott kérvény tárgyába^. 1(1 63Ó8. A mugyei iskolatanács megkeresése, melyben Kiss József nagy rudui iskolalanitó vasárnapi oktatásért járó iakola dijainak behajlását szorgalmazza. 17 5430. A megyei gazdasági cgycsülut véleménye a veszprémmegyei községi faiskolák felállítására vonatkozó szabályrendelet és kezelési utasítás tárgyában. 18 >872. Tiszti ügyészi vélemény Csesznák János ur panasza tárgyában, Szigethy Lajos azolgabiró ur ellou teljesilett vizsgálat eredményéről. 19 6469. Arvay István urnák lemondása, a cselédroudszer kidolgozására kireudelt küldött ség elnökségéről és a fegyelmi választmány tagságáról. 20 6362. Nticseoz József tanfelügyelő ur átirata, melyben Outliiiaii Henrik éa Baudis* Gyula iskólatanácsos urak loköszönése következtében megürült két iskolataná-csosi állomást uj választás utján betölteni kéri. 21 6169. Burauyavárinegyo közönségének átírnia, melyben önálló magyar nemzeti bank! felállítása tárgyában az országgyűlés képviselő házához intézutt feliratul pár-1 toltatni kéri. 22 6459. Zumplémvárinegyo közöuségénok átirata a fenti ügyben. 23~ 6577. Nagyvárad város közönségének átirata a fenuebbi ügyben. * r 7084 , Alispáni jelontés, mely mellott a megye számára 1874-ik évben szükséges nyom- j-tatványok és iroda szerek Kiszolgáltatása iránt az illotő vállalkozókkal kötött\' szerződések bemut .tlutnak. - ; \| 25 7086. Küldödí-éji jelontés, mely mellett * mogy\'oi összos szolgaszemélyzet 1874 ik év\' \| ruhaillotményének, valamint a vMágitási anyagoknak kiszolgáltatása iránt az : illető vállalkozókkal megkötött szerződések bomutattatnak. 26 6080, \| Szávszkovocz község kérvénye a község által az iskola alap javára eszközölt ingatlan birtok vásárlásának holybonhagyása iránt. 27 600(!. Szout-György hegy elöljáróságának kérvénye, melyben a azent-györgyhegyi szőlő ; birtokosok állal a hogybo idegen termésű bor behozatalának és eladásának i eltiltása iránt hozott határozatot jóváhagyatni kéri. 28 I í! \| Küldüttaégi jelentós a zala-egcrszegi határban Zala folyón lövő úgynevezett 1 Gömbös malom újból épitetott vizszorkozeténok hiteloaitéséről. » 5644. Tordamogyo közönségénok átirata, melyben az országos tűzbiztosítás intézményének hazánkban törvényhozás utján leeudő fölállítása érdekében a képviselő házhoz intézett feliratát pártoltatni kéri. .10 0484. Bacs, Bodrog t. o. mogyék közönségéuok átirata, melybon az 1871. évi 18-ik t. cz. a köz légi orvosokra voualkozo azakaszainak megváltoztatása érdemében a magy. kir. belügyministeriumhoz intézett feliraiát párloliatui kéri. 31 isiio. Torontálinegyu közönségénok átírnia, melyben a községi orvosi állomások létesítésére kötelező törvéuyhozalala tekintoiéboa a képviselő házhoz intézett feliratát pártoltatui kéri. 32 6954. ! ! Sárosinegyo közönségének átirata, melyben a cholor^járvány elfojtása körüli rendkívüli intézkedések összos költségűinek az országos közalapból leendő megtérítése iránt a nmgu m. kir. belügyminister úrhoz iutézett feliratát pártol-Ütni kéri. Zalamegye vlrlllsel 1H73-1R évben. .(folytatása il TÍg«.) Veltncr Jakab Keszthely 18-1 frt Dl kr., Oyőrtfy János Tapolcza 183 Irt 94 kr., ltoischl Aulai Keszthely 183 fri 23 kr., Fria Jozauf Uytítakuazi 181 f. 04 k., Schorz Jakab Kanizsa 181 í. 53 k., Böröczfy Autai Kariuacs 181 f. 33 k., Jugusiis Alajoa Huny 181 f. 23 k., Kiaa Jozauf Kanizaa I7ü f. Ül k., Horváth Bertalan Zala-Lövő 179 f. 52 k., Grauer Mihály Zala-Kgurszog 179 f. 14 k.,Talabér Zsigmond riárszeg 178 f. 8a k., Svastics Károly Gelse 178f. 35 k., Uárgnur Vida Keaztheiy 177 f. 91 k.,Száz Károly Sárosd 176 f. 93 k., Ilausur János Kanizsa 170 1. 34 k., Burgholfur lalván Zala-Égerszög 174 í. 98 k., Boór Samu Hosztód 17-1 I. 5 k., Árvuy Islvánügy vedZala-Egerszog 173 f. 30 k., kerkapoly Mór Szl-Tauiás 172 í. 39 k., Uadó Mátyás l.égrád 170 f. 35 k., Czifrák Jáuoa Zulu Égerszög 109 f. 88 k., Molnár Józaol l\'od-ruteu lü9 í. 74 k., Kogyák Furencz lelkész Tus.-Szl György 109 I. 21 k., Klóin Iguácz orvos Csáktornya 108 1, 38 k., Pap Karoly lelkész K.-Koiuároui 1Ü8 f. 32 k., Axeuti György Kanizaa 108 f. 32 k., Bakó Samu Felső-Uajk 107 f. 25 k.,Jagasics Jáuoa Boilorla a Huny 100 f. 5\'/j k., Bryier lguacz B.-Szt-Uyörgy 105 í. 94 k., Butelkuim János Kauizaa 105 1". 5 k., l\'aál lalván Kigáca 1134 f. 5u k., Adánucz Sáudor Csáktornya 103 f. 89 k., Szi-gvthy Aulai ügyvéd Zalu Egerszeg 1031.38 k., Dervariea Iiuru Kiliuiáu 102 f. 93 k., l)oák Lajos Tárnok 102 f. 27 k., Aca Feroucz Diazol 101 f. 53 k., Faaciulti Bertalan Kanizaa 100 f. 88 k., Báer Audráa Sümegh 10U I. 82 k., Hón j Frigyea lgriczo 100 f. 3U k., Miaák György j 1-aő hugykerület 100 f. 8 k., bokányi György j lulkéaz Szépéinek 159 f. 83 k., tteizig Alajoa Pórazombat 159 f. 14 k., Jámbor Antal lolkeaz ------------ .. A « «V., USUIUUI nuutl lUIKeaZ Nova 157 f. 94 k., Köczet Márkua lelkész Tur-uiacaa löO f. 04 k., K JSovecz Ottó Csaktornys 150 f. 52 k., Bogyay Kálmán Sármellék 150 I" i. t;.:__i ii i/..- . - „ , ... ----,--OJ -J UMIUD\|JI)k IUU I 30 k., Voiaz J. 11. Kanizaa 156 i. 15 k., Blau Lázár Kunizaa 155 f. 79 k., Balogh Antal Vigául 155 f. 79 k., Simon Uyula oz: Bukk 15o f. 35 k., Seuk Jánoa lulkéaz Szoluicza 155 f. 33 k., Nagy Jozauf Hóttó 154 I. 07 k., Tuboly lgnácz Káváa i54 f. 14 k., Noivirt Mor Uaáktoruya 153 f. 95 k., Kuorcaor Frigyes Kanizaa 153 f. 09 k., Loaznur Manó Tapolcza 153 f. 02 k., Neu»zidlor l\'ál Kani/.aa 153 f. 35 k., Vucakica Jánoa Kauizaa 152 f. 48 k., l\'oóa Mihály Zala-Lövő 152 f. 8 k., Horváth Károly liazitarto Zala-Egerazeg 102 frt, Tolnay TiVadur K.-Görbó 151 t. 90 k., Fnuuulhál Jakab Kunizaa 150 f. 05 k., Duuröauyi Elek Csák tornya 150 f. 48 k., Mártinek Karoly Zala-Mindszent 150 í. 15 k., Voiaz Albert Keszthely 150 f. 15 k., Pichovazky József Zala-Lövő li>0 f. 12 k., Weliach Jozauf Kanizaa 149 f. 23 k., Nagy l\'ál Zalapalaka 149 f. 3 k., báró Knozovieh Kouatant Stridó 148 »\'. 3 k., Luaznor Furuucz Tapolcza 14 7 f, 00 k., Kőmüvoa István Díszei 147 f. 13 k., Kajky Zsigmond Folső-Kajk 140 f. 07 k., Varga Jauoa Kanizaa 140 f. 04 k., Nagy János Vita 145 f. 21 k., Prei György Alsó Leudva 144 f. 57 k., Közsás Mihály Ltozkó 143 f. 97 k., Vida Lajos Alibánfa 143 f. 27 k., Bárdió Fo-reuez K. Görbő 143 írt, Horváth Bálint Boldogi* 142 f. 71 k., Viasz Pál N.-Lengyel 141 f. 97 k., Bogdán György Folső-Hrastyán 141 f. 81 k., Mayer Jakab Zala-Egerszog 141 frt 50 kr., Nagy Gyula Tófej 140 frt 84 kr. .Nagyon természetes, hogy az ily véletlen azoroccaéa össiojövotclok alkalmával a poharazásnak nem azabad elmaradni, pláne magyar seno mellett. Kezdettük honn Ulálni magunkat. Parancsolniuk a czigányoknak éa azok engedolmeakedtok. Hét óra után oly jó kedvünk lett, hogy egy hallatlan inoréazséget kövottünk el. Félők caak rágondolni is. Még ott olhft-tároztaav, hogy nem azólok senkinek felöle. Meg is tettem volna, ha nom tudnám azt, hogy ha Bécsben, az osztrák fóvároaban semmi bajunk som történt érette: itthon aunál kevésbé tarthatunk a veszélytől. Az egész nam volt más, mint egy kis „jux" mit a fiatalság haaouló körülmények közhitt mindig szorot indítványozni és létesitoni. Közöttünk is volt egy bihari pénzes gyermek, ki óda aug a czigányoknak, hogy húzzák rá azt a .mégis......a német" nótát. Oly apropoa jött, hogy mindnyájan Magyarországban, cgy csárdában képzeltük magunkat a olkezdottünk szavakat is adni a zo- Szerencséro azonban nom tartott soká, mert cszünkro tértünk s beláttuk a helyzet vo-azélycs voltát; feleszméltünk, hogy Bécsben és nem Magyarországban vagyunk/ Ar idő annyira előhaladod volt, hogy jónak látták figyelmostctni bennünket a kimenetelre. Fizettünk is azivélyea kézazoritáaokkal bucsut véve egymástól szépon, baj nélkül olpárologtunk. - Miután a magyar csárdához a keleti ki-éa bejárat igon közel van, engedjék meg t. ol-vásóim, hogy otf vezethessem ki öuöket. i Időnk igen kevés, hivatalos teendőink paraucsolják, hogy már elég volta barnngo-láaból, jo lenne hnzafolé is gondolui. Megvalljuk : igen köveset láttunk, de annál többet tapasztaltunk. Láttuk, hogy a ki-I menet homlokzatáru nagy aranyos belükkel írott „ VirlbllH untttH" mit képea leimutatni, ; ha a nomzotitégek válvetve, egymás javát . munkálva haladunk az uj kor eszméje, a c i-j v i I i a a t i o utján. Elegei láttuuk arra, hogy elmélkedlics-I sülik felette 1 j Mielőtt azonban végkép elengednök tűnni \| szcmoitik elől a világ csarnokait, jónak vélem ; még néháuy megjegyzés ide iktatását. ; A mi a magyar kiállítók számát illeti, j azok fi-jszámfikra nézvo elég nagy számot \| tesznek ki. Nevozotesen: I. A bányászati a \' kohászati csoportban: 127. II. gazdászaii és \| erdőszeti csop. 604; III. vegyészeti ipar: 116; : IV. táplálékszorsk: 000; V. szövet és ruha: \' 339; VI. bőr és kanunk ipar: 77; VII. érez j ipar: 71; VIII. la ipar: 125; IX. edény s I üveg: 46; X. apró áruk : 31 ; XL papír ipar; XII. nyomtatványok a rajzok : "73; XIII. gé-[ puk és szállító eszközök : 114; XIV. ttidomá-\' nyos eszközök : 54; XV. zune»zerek : 21; XVI. I katonai szerelvények : 13; XVII. tengerészet: I 41; VXIII. épitészet s mérnökség: 132; (a j XIX. csoportozat: a polgári lakházi kiállít- j I mány, ninca képvisolve, s y magyar kiállítás í caoportozatai közül ki ^^f hagyva, mintha \| nálunk nem volna polgári élőt) XX. paraszt házak a folszerolvényeik: 25; XXI. uemzoti házi ipar : 404 kiállítóval. A XXII. csoportozat: a muzeumok hatása a müvészetro; a XXIII. csop. az ogyliázi művészet; do o két csoportozat ki van hagyva a magyar kiállítók sorában. A XXIV. csoportozat tárgyai: a műkedvelők caarnokába vaunak olvasztva; XXV csoportozat: a szépművészeti tárgyak: 155; XXVI csoportozat: növelési s oktatási Ugy 310 kiállítóval. A bécsi kiállításon levő tárgyak száma 70,000. Ebből 20,000 réazeaült cgy vagy más kitüntetésben s elismerésben. Még pedig 421 kapott tiszteleti diplomát; 3j024 haladási érinol; 10,405 érdomokinányt \| 8,800 érdemérmot: 8,329 jó izlésérmot; 978 művészeti ormot éa 1,988 közreműködési érmet. Legtöbbot osztottak ki as osztrák kiállítók közt, t. i. 5,991 kitüntetési okmányt vagy érmot. Némotorazág részérő jutott 5,000; Franeziaország részére 3,142; Magyarországnak 1,004; Anglia éa gyarmatai 1,157; Olaszország 1,908; Oroszország 1,0P8; Spanyolország 1,157; Belgium 612; Hollandia 38-1; Brazília 202; Chína 118; Dáuia 3<)9; Egyptom 75; Görögország 183; Japán 217 ; Madagaskár, Tahiti stb. 10; Ma-rakko, Tunis, Tripolis20; az Egyesült Államok 411; Mexico 1 ; Monaco 9; Porzsia 29 ; Portugália 441 ; ltománia 238; Svéd-és Norvég országok 534 ; Svájc 723; Siam 1; a kö-zépamerikai éa déli köztársaaágok 44; Törökország 470; Turkosztan 1-ot kaptak. A logujabb számítás szerint a föld összes népességét a kövotkezendőkbon állapították meg: Európa 178 ezor 130 □ mértföld torülo- leten bir 301.600,000 lakossal ; Azaia 796,005 □ mériföldün 794 millió; Ausztrália és Poly-neaia 161,105 j mértföld területen 4.360,000, Afrika 543,570 □ mértföldón 190.520,000, Amerika 747,689 □ mértfóld terül. 84.520,000 , lakost számlál. Tehát a földön 2.426,000 □ mértfóld területen ezer háromszáz hetvenhét millió ember él. ~A népműveltség az európai államokban. A népműveltség legalsó fokán áll Oroazország, hol 1000 lakoa közt csak 4 tud olvasni és írni; Lengyel-, Oláh-, Spanyol- éa Porlugalországok-ban 9%. Valamivel jobban áll a dolog Olasz-éa Görögországban, Belgiumban, do ahol a lakosság leiénél több nem tud irni és olvasni. Francziaországban a tudatlanok azáma, 50 — 75% között ingadozik. A jól iskolázott népp .1 bíró országok közé tartozik Svájc, Néinc ország, Hollandia, Dánia, Svéd- éa Norvégo. azág. Ausztriában, Magyarországban és Angliában 50% az iskolázottak száma. Eqropa lakói nak J/» részo általában oktatáa nélkül nő fel és éli át az életet. A földkerekségének majdnem mindegyik nagyobb a kisebb nemzető s népe dicsekedhetik valámi iparágnak éa iparczikknok a feltalálásával, vagy legalább tökéletosbitcsévol; azonban mégia vannak mindon egyes korszakban olyan nomzotok a népek, a melyek kiválólag vannak arra hivatva: hogy az ipar, főleg az ugynovozhető világipar tarén vezérlő, kitaláló s oktató azerepot játszanak és a többi nomzotok-nok az oktatói legyenek. (Koljrt. kfivatkvilk.) Hírek. _ Felhívás hazánk höígyoihoz a a t. közöiwéghoz 1 Az országos nóiparegylot föiol-adatai\'egyikének megvalósítását akarja a na-pókban megkísérteni. E müve egy mintaszerű nóipartanoda felállítása lonnfc-As intézet tan-turvét már benyújtottuk a minisztériumhoz s minden előleges intézkedést inegtottUnk annak megvalósítására. Az egylet tagjainak nagyrészo alapítványát s a jövő évi tagdíjat is kész a lobo ezer forintnyi tőkét igénylő tanoda felszerelésére átengedni, s magánosok is hajlandóknak nyilatkoztak áldozatokat hozni o czélra. Nem habozunk ezért, nyilvánosan felhívni minden hon ti t és honleányt, hogy- ágyúnkét anyagilag és szellemileg előmozdítani igyekezzenek. Ez úgyji\'im egyeseké, hanem az egész nemzeté. Még mielőtt a tanoda megnyitásanuk határidejét biztosan kijelölhettük volna, közel száz uó jelentkezett nálunk, hogy magokat o tanoda növendékei közé beírassak. E száz nő a magokra hagyatott, anyagilag kenyérkeresetre kényszerítőit nők kóréból való, s tizennégyezer\' ily nő van o honban, tizeunégyezer uó, kik özvegyen vagy árváu önkezúk munkája ru vadnak utalva, tj nőket hasztalan igyekszik az áldozatkészség és emberszeretet fontur-tuui, erőtlen az ily nagy számmal szemközt, nem koldusbotot, nom kegyolemkohyeret, do eszközt kell nekik aduunk, hogy onmugok, saját kezúk munkája által biztosítsák létokot s szerezzék vissza azt az otthont, mit plódoik hibája vagy a kérlolhotlen sors elrablott\'lölök. A korszellem dicsóségeson kúzd az előítélettel: ma már szabad a nőnek is dolgozni önmagáért. E aorszollemot sogitjük mi elő s reményünk van, hogy nemcsak szabad lesz olóttök u tér, do dicsőség is vár azokra, kik eddig még járatlan ösvényekre lépnek. Ezen nagy olvot, a nők inunkaképesitéset akarja kivívni a mi ipartanodánk, s o nagy elv — koll-o ismételnünk ! nemcsak a mi obi,lolüuk elve, do a legnemesebb erkölcsi törvény követelménye. Teljes bizalommal hívjuk fel azért e haza minden aldozatkész liát és leányát, hogy ezen maga nemében ois5 és miudon osetro hiányt pótló intézet részére bármily csekély összeget adományozni s azt ogyletúnk elnöke Kúlinol lg-nácznéhoz (Budapest, Sándorutcza 1U. szám) mielőbb bokúldoui sziveskedjeuok. Ezen tanoda mielőbb megnyitása nemcsak ogyes szegény uók érdekében áll, hanem, mint mi önérzottol hisszük, művelődési történoliuúiikbeu nem jo-lotékleien tényező leond. Keli az országos nő-iparegylot választmánya 1873. oktober 10-éu tartott úléséuok határozata folytál), az egylet nevében: Ur. Szupáry Uyuláué, vódnokuó. Kühnol Iguaczué olnok. Böcko Gyuláné, Szogfy Mérné alelnökök. Molnár Aladár, Várady Gábor másodelnökök. György Aladár jegyző. liekilUlctctt. A holyboli l-ivirdahi-vatáltól kiállított nyugtákon, daczára annak, hogy hazánk egyik magyar városában bocsáttatnak ki, nem a magyar, hanem a némol rovat van kitöltvo. Kérjük a t. távírda főnök urat, hogy vegye tekintetbe azt, miszerint magyar állaiu szolgálatában, mngyar városbuti levén, in ezkedjék a felől, hogy állami nyelvünk ne mellőztessék. Különben ezt — a törvények ár-tőimében jogosan kövotelhotjük is. — tfzép tett. A német kormány logkö-zolobb elhatározta, raiszorinl november hó 1-sojétól egész Németországban gyüjtésokot fog rendezni a magyarországi ínségesek és t cholera járvány áldozatául esottok árvái szá mára. — l\'ályáxati hirdetmény. A föld mivolés ipar- és koreskodelomügyi m. kir. minisztérium f. évi szoptombor 18-kán pályázatot hirdetett, nagyméltóságú gróf Zichy Ferenoz urnák pozsonymegyei puszta fódémesi Hiohon lőkertész vezetése alatt franczin minta szerint boroudezott, gyümölcs- és koatha-kertészoté-ben 8zervezo.lt s üresedésbe jött két kertész tanonczi\'állomás botöltéso tekintetéből. — Az fcikor kiirl pályázat eredményre nem vozot-vén, az ezennel mogujittalik a kövotkoző módozatok mollolt: 1. l\'alyázliat a 18-ik évi élőt-kort botöltött minden oly foddhotlon erkölcsű ifjú, ki némi gvu korlati előképzottségen kívül a kertészetből valamely föld mi vos iskolán, kertészeti intézet vagy -azdasági tanintézeten elméleti oktatást nyen, s ezt okmányokkal igazolni tudja. Kitűnőbb bizonyítványok alapján folyamodóknak előny adatik. 2. A képzési időszak két évro terjed; az esőire azonban, ha kitűnőbb olőmonotel tanúsíttatnék, a minisztérium esotlog a tovább képoztotésről is a körülményokhoz képest gondoskodand. 3. Köteles a tanouczkép felvoondő ifjú mindazon munkát melynek végrehajtásával a fókertész által megbizatik teljesíteni, s magát a kiszabott munka ós életrendhoz szorosan alkalmazni. 4. Az alkalmazandó ifjú az állam költségén ellátás és élolmozésben részesül. 6. A kellően fel-szerelt folyamodványok, (keresztlevél, erkölcsi bizonyítvány, ar. olőképzotUéget igazöló bizonyítványok) legkésőbb f. évi november hó 10-ig a földmivolés, ipar és kereskedelemügyi in. kir. minisztériumhoz nyújtandók be. 6. A kiképozlolési időszakot jó sikorrol végzett iljak gazdasági intézoti kertészi állomások esetloges botóltéso alkalmával a minisztérium által előnybon fognak részeltetni, anélkül azonban, hogy az illetők alkalmazására uézvo minden viszony közt kötelezettség vállaltatnék. Budapesten 1873. évi oclober hó 18-án. A földmivolés ipar és kereskedelemügyi minisztériumtól. — PaHHoy állatHereylete, moly jo-lenleg Nagy Kanizsán a főtéren vau, igen érdemes a megtekintésre, különösen bámulatos az afrikai elefántnak ügyessége, tegnap érkezett Indiából két óriás kígyó, ily nagy példányokat élve, — mint l\'assog ur mondja — Európában még nem lehetett látni. Belépti dij olsó helyre 40 kr. A ragadozó állatok etotéso naponta 4 órakor van. — irodalom. 1) T u b o I y V i c t o r barátunk s munkatársunknak „A pogdnyudri vittitUrel\' czimü vorsfüzoto megjelent,o szüreti gonrekép az ötvenes évekből való s mutatvány szerzőnek ffifrlinet t* hagyomány humoriiti-kut kipchlei\'\' czimü sajtó alá rendezett na-gj«V>bb művéből. - Ez élénk képzeletumol « pattogós rímekben irt munka hosszabb ideig nálunk volt lapunkbani közlés miatt, azonbau egy pár „nehéz és erős" kitélol miatt kénytelenek voltunk bár sajnálatunkra — föl nem vonni s így ezért jelent meg. önállólag; az ötvenes évek zalai élményeit festi itt-oti nyomós ecsettel s igen kár, hogy kihagyásokkal, ennok is meg vau a maga oka, meri: •A költii féltelte életét, Ki a kauilnba dugta fejét stb. 2) .llarminct ívem irodalmi termékei" czim-mefadta ki Molnár József oladi plébános csinosan kiállított müvének olsó kötetéi. Szerző amily nemes hévvel öloli keblére az egyházat, ép oly szeplőtlen érzelemmel ápolju a houszerolmet, tiszteli a barátságot, becsüli a munkásságul s rajongó kéjjol szereti az irodalmat, ily szép összeséget örökvidorsággal ko szoruz. Melegen ajánljuk c művöt olvasóink szíves pártfogásába. 3) „Ver praklitche JSuchhalier von Geller". E tankönyv kereskedelmi-, ipar- és polgári iskolák számára valamint önoktalásra leczkékre felosztva, van írva. — Szerző 20 loczkébon, mindegyik leczkét egy egy tanórára számítva, adja elő müvében az egyszerű és kollős könyvvitelt; 9 óra az elméleti és 11 a gyakorlati résznek van szentelve. — Ami az elméletei illeti, itt kizárólagosan a könyvvezetésnél előforduló főkönyvoktól, azok vezotési és bezárási módjáról szól. — Bevezetésében említést tesz a segéd- vagy mol-lékkönyvokról, anélkül azonban, hogy az elő-sorolt segéd köny vöket részletesen megismertette volna, pedig a könyvvezotésboni nagyobb és tüzetesebb tájé közli utóság kedvcért czélszerü leendőit volna azokat is megismortotni. — A gyakorlati részben mind az ogyszorű- mind\'a kettős köny vvitolro kimerítő adatokkal szolgál, midőn a köny vvozotés mindkét noméro egy egy üzletmenetnek a fókónyvokbéi mikénti bevezetését szembeszökőiig előtünteti. — A könyv nyomán kétségkívül rövid idő alatt mogisinor-kodliotik a figyelmes olvasó a köny vvozotés elméleti részével, ami a gyakorlatit illotí,.ugy is tudjuk, sokkal is bonyodalmasabb az, semhogy oly gyorsan toljesou otthonos logyou az omber abban. — Ara 1 frt. — Bekllldetett .Mentor" iskolai zsebkönyv tanulók és tanítók számára 1874-dik iskolai évro. Történeti, földrajzi és mythologiai táblával, kiadja Soprouban a Soyring-féle könyvkereskedés (Müllor Edo). Ara ez igen hasznos és kemény táblába kötött könyvecs-kénok csak 40 kr. — lté{/ézetl üyy. A vasmegyei régészeti egylet pártolására szerkesztőségünknél tagokul jelentkoztok : 1. Szita Sándor prornou-troi rendű knionok s türjoi házfőnöK 3 évro 3 írttal. 2. Kiss Lajos premontrei r. kanonok jószágkormányzó 3 évre 3 frttal. 3. Bátorti Li jos 1 évre 1 frttal. 4. Hónaszéki Gusztáv 1 évro I frttal. 5. Dr. Szűkíts Nándor 1 évro 1 frttal. Bofolyt eddig összesen 9 frt. — Trefort ministor ur Sopronbau van, honnan — hír szerint — Szoinbatholyon át Nagy-Kanizsára jő. — .Krach-polka" czimü uj zoneda-rabot ma csütörtök osto játsza ötször Kovács Gábor zonolirsuUta az .arany szarvas von-déglőbon. Figyolmoztotjük a zeneke\'dvelókot o zonoestélyro. — Rövidhírek. Györfiy.Antal és Balogh György színigazgatók társulatjokat feloszlatták. - Zichyfalván (Fojérmegyo) uj postaállomás nyittatott. — Aradon Kneffol Károly lőporraktára felrobbant. — Gödöllőn novomb. olején nagy udvari vadászat losz. — Szerdahelyi Antal apát és • győri káptalan nagyprépostja meghalt. — A nagyhírű olasz szobrász C\'orti Constantius elhunyt. — Temesváron az izraeliták elhatározták, hogy nem fognak községi iskolát állítani. - Fogarassy Mihály erdélyi r. k. püspök o hóban tartja áldozársá-gának ötvouéves jubiloumát. — A királyi udvar novombor elején Budára jön és hosszabb időig ott marad. — A pandúroknak a hátultöltő fegyvorokkeli bánásmód olsajátitásu ol-rendoltotott.—l\'est utolsó közgyűlés 24-én volt é* másnap lláth Károly szótöbbséggol Budapest főpolgármesterévé választatott.— Szász Károly egészségét illelőlog Dresdából kedvezőtlen hi-rok jónnok. -- Bécsben mind szabadelvű képviselőket választoltak. — A lapok Vilmos császár látogatásának nagy politikai hordorót igyekeznek tulajdonítani. — A krajezáros levelezési lapok életbeléptetését megezáfolja a ,1\'osta Közlöny." — l\'écsctt is olyanformán áll a i-zinügy, mint Nagy-Kanizsa városban.— — l\'árdáu cholera vau. — Az őzi katonai előléptetések alkalmával áthelyezések nem történnek, mindenki eddigi bolyén marad. — „Ludovi ka-uk ad cm in közlöny" czimmel honvédségi folyóirat indul meg. - Vastag .oláh lakodalmi menetét\' az osztrák műegylet votlo meg. — A Károly-kaszárnya egyik boltja csütörtökön kigyuladt, a kár jelentéktelen. — Szatlwnáry Mester Károly légmozdonyt talált fel. — Gróf Káday Gedeon ismét állami szolgálatba lép.- Jókai Mór betegségéből felüdült. — Xantus János esküvője Dolesclial Gabriella kisasszonynyal f. hó 20-an volt Miskolczon. — — Uhauibord gróf Bécsbo érkezett. — Dobro-czenben 4 nap alatt 7 kereskedő bukott meg. — Az öreg Bisinark bácsi is íljött Bécsbo. Fraocziaország királyunknak a műcsarnokban levó sevresi porczollán vásák egyikét aj\'ándé-kozá. — Papírszeletek. — Mi s mai divat? A testnek rongy foss. lányokkal siabálylalan körülaggatása, islés, kscs "élkUI, iöt gyakran botrányt gerjeaztőleg. A divatos ruhának ma legalább bárom kirívó zzinből kell állania, a robaderekon kívül még egy vértként kirívó és különféle alakban kiállított mellény alkalmasunk, melynek önálló s/.im.el kell birnia. Knnek alakját különféleiége miatt leírni lehetetlen, mert renileaen as alsktalanaágban rejlik jellege, gyakrau a kéuy--sser inellényhes (Zwangajacke) baaonlit, A mellény által a felaő tealhes szorított derék kelméje a csoportokba (elvont fels.i függöny alól kinyúló ruha ssluének felel meg, mely auk esetben aaükre van ssabva, a lépésre akailályozólag hat Most jön csak a java! Herékre kötnek egy aa alaé teat felén tul lelógó bii függönyt, - - tuuiijue, - mely alulról bi-sonyoi távolaágra lölfelé vont sainegekkel ráncaokba huzatjk, a így egy függönynek felaö diaaitméiiyébes haaonlóvá alakiltatlk. A ÍŐazabály as lévén, hogy a függöny eleje a haara feszüljön, hátulja pedig boaz-szabbra szabatván, erőaebbeu huaatik fel, ugy hogy ama két felhúzott réaa lelógó füleket, vagy pedig félig töltött léggömböket képez a igy a leülés alkalmával az öisaegyürca kikerülése végett, a szék karjaira kril földobni. Végro a derékon egy kirívó aziuü oldalt Nikalinaitatik. S ima itt all elöltünk egy g,a- vei é. larddal vajha oly magasra nőnének aa actíák\': akkor bizo-nyoaau több kedve voloa minden embernek a grün-deraégre. Haj, lóasőr, selyemazálakból öaazekotyvazz-toll harangtalau torony (ugy mondaná ezt ki a azarvaai borbély), még pedig a bábel tornya Látni egy női ily magaa boglya idegen bajjal, a akkor, midőn aat a aaét egy azcrencaéjlen pillanatban levarázaolja, — valóságul kiábrándulás I A chignont is a korszellem hozta létre ; a nők bizonyos magaslat után törek-azenek, ezen magaslatot eiérui a chigaon növekedésével a legkönnyebb. — Ili s Igaz. .Kár volt látván gazdát bíróvá tenni — uiomlá az iskolamester a korcsmároshoz szólva — hiszen velem együtt, Isten bocaáad bűnömet, csak olyán ököríéle ember." — „Uii igaz", vá. laszolá a korcsmáros fejével is bólintgatva, — Pár beszéd. Két gaínin találkozik. — Nini be azép nj sapkád vaut — Mcghiazem azt. — Mi volt az ára? — Az árát nem tudom, mert a ke-reakedS nem volt a boltjában mikor kiválasztátn. — íme, i I t v a n a szegény Bogár Imre arczképe — aaóll caodálkozva aa apa nejéhes ; tekinU csak Piatára, ugyan mi különbaég vau már köaöllük ? — Bogár Imrét ,tn á r" fölakasstották. — Ne .... te goromba. De tió. Napoleon herczsgről Írva, igy azól a Manchester Ouardiau páriái levelezffjo: As elhunyt császár jól ismerte -rokonát, mint azt fiához intézett e válasza is tanusitja. .Mi különbség, kérdé a 0 éves I.ulu, a balesel és szereucséUenaég kötött?\' Ha nagybátyád a visbe esnék, feleli a csássár, az baleset volna; ha valaki kihúzná, szerencsétlenség. — Nem hallottad feleségem, hogy X. mindenét Y. doktornak hagyományozta. •\' — Lehetetlen ! — éa minket kíiíagyotl volna. — Kgéaaen ! azörnyUaég. Megvagyok gyOaSdve, hogy én aoha senkitől egyetlen ssarvat sem fogok örökölni. — Arra nincs szükséged, mert azzal már úgyis birss I — Hála Isten KrSaen rángatták alul a vigyázó torony caengelyü-drótját, felkiáltván: tüs I tüzl A magasban volt őr, mielőtt látná a tüzel, félreveri a barangol éa kongat sokáig mignom eszébo jutott, hogy hisz ez vak lárma is lehet, 4 ezért St még kenyerétől ia megfoszthatják; reszketve aiet az ablakhoz, kitekint és inidőn a feltörő láugokal meglátja felkiált: .llála Isteni caak hogy égi\' l\'laczlára k. Nagy.Kanizaán,la73.évi oktober hó 29-én. Gabo-üek : alaó a«atr. mérő aserint Jluza 87—90 fout kr. 86-8Ü font Ü 80 kr. 83-87 font 6.80 kr. Koss 74 — 78 font 6.— kr. A;pa aerfősésre 68—70 font 4.60 kr. Árpa etetésre 4.80 kr. Zab 1.86 kr. Képesé —.- kr. Lisztuemüek : bécsi mázsa azerlbt. Liazt legfinomabb 18.— kr. ZsemleUsst 16.60 kr. l\'ebér konyárllizt 13.60 kr. FekeU k.nyérliaat 9.60 kr. Basadara 16 —-kr. Rizs 16.— kr. HOvelyasek-. alsó uatr. mérő szeriül t Borsé 8.60 kr. Bab 4.80 kr. Us-cze 8.— kr. Köles 7.36 kr. Hajdina (pohánka) 4 26 kr. Kukoricaa 4 — kr. Burgonya 1.40 kr. Hus: bécsi foni sssrint. — Marhahús S8 kr. — Dissoóhur 31 kr JubLus 18 kr. Borjúhús 28 kr. Zslrfélék : bécsi font szerint. Diisnóssir 60 kr. Marhazsir 60 kr. Bsalouaa 40 kr. Hzappaq 24 kr. Lámpaolaj 38 kr. 8tearin-gyertya 66 kr. l\'aggyá-gyertya 32 kr. Bor: alsó auatr. akó, 40 pint sserint Ó-bor 14.— kr. Ujbor 6.40 kr. flör: alsó-austr. sörakó, 43 pint szerint Legmagasabb 7.— kr. Legalacsonyabb 6.— kr. TQalfa: bécsi öl, 36 hüv. Iiosssu aaeriat. Bükkfa 14.— kr. Tölgyfa 10.— kr. KSszén egy bécsi mázsa sserlnl 70 kr. Kaszén egy mérő 70 kr. Bécsi tnásss szerlot-széna J.20 kr. Hzalma 1.— Napsaám: egy férfi élei. inczéaael 1.— kr. élelmezés nélküli —kr.Kgy nő élet-mezéaaol—.00 kr. élelmezés nélkül -.70 kr. ügy gyermek élelmezéssel -.— kr. éielmeaéa nélkül -M kr. Kesathely, okt 24-én, 1873. Búza 0.6O—6 fcr. Kozz 6.10-3.— kr. Árpa 1.-3.10 kr. Knkorie* 4.-3.80 kr. Zab 2.16-2.— kr. Marhahns ftja 24 kr. ÍJorjuhus ftja 22 kr. Diszuóbua ftja 28 kr. Ujbor akója 8 — 7.60 frt. Óbor akója 16-lo.fH) rtséna mázsája 1.30— . —kr. frl Ssalma m. . 90— kr. Keményfa öle —14 frt. Időjárás: kellemes. Érték- es váltófolyam okt. 30. 5\'/. metaliques 67.40; 6\'/c nemi. kölortn 71.20; 18G0-ki álladalmi kölcsön 98.25; bank-rés«vény6* 878. — ; hitelintézeti réssvényekSIO. London 112.20,; magyar földtehermentési kötvény 72.ÖO; tomesvári fóldtehermentési kötvény 72.—;erdélyi fóldtehermentési kötvény 7-ö0; horvát-slavon\' földtehermontési kötvény 6.74;-ezüst 107.50; os. kir. arany 6.401/,! Napoleond\'or 8.06. hzerkesztöl üzenet. 946. T. Bzékesfejérvár. Arczképedet örömmsl vettem, A máaikra néave-. amint részedről könnyebben esik. 946. Zürich. Lapunk reudessa küldetik. 947. M. K. B. As eleje es : .Hírt nem hallok már felőled, erdőa völgyes szép hazám, Mostbogy távol vagyok tőled, most aaeretlekigasán\'aaL 948. .Kenu éa alant\' nagyou ismert és sokstor feldolgozott tárgy. Aztán ez a rim vagyon szint* iimert nagyou, jobb ha hallgatjuk agyon. 949. .M. 8zidóuiáhot* nem lehel .szétlerjsxs-leni* azaz közölni. 960. 1>. Kis.Komárom. Kszem ágában sem volt közölni előbb, egy kis félreértésen alapssik. 961. 8z. Zf. Nyir-Bátbor. K hóban jött t«m»< gei előfizetés miatt jelen negyedévi teljes számokkal nem szolgálhatuuk. 83-lk számtól igen. Klőfizetésé4 bejegyeztük jsuuár középéig 952. .önrajz ácsolt kertben* mielőbb kösöljük, 053. Zala-Kgeraztgre. Sajnáljuk, hogy a válasa-láshoz, illetőleg kinevezéshez nem alélhatunk hozzá. 9&4. Hümeghro. Jövő ssámunk hossz. Vasúti iiapoiiklnti uieuetreiid: asáról Barcari a éa Uomborárra reggel 6 óra 18 peroa délután 2 . 43 . ! Budára \'.gg.l 6 . délután 1 . 1> . . estve 10 . a ! Bécsbe 48 .•) délután 2 , , . estve 10 , 1 58 s ! Trieaa\'tbe reggel 6 , , 3 , délután 2 , . 23 , estve 11 , . . Érk. Barcs- és Dombovárról N.-Kaolasára reggel 4 óra 19 p«rcs. , , N.-Kauisiára délután 1 , 21 . . Budáról , reggel I , U . Bécsből reggel 4 . 33 délelőtt 10 . 27 . estve 10 , 18 . Trieaatből recgel 3 . 60 , délután 1 . • , estre 10 . 22 , ) Csak Ssombathslylg. Itt 7 órai várakotáa. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. JNTylltiter-.) Idült vagy kezdetleges titkos betegségeket és . tehetetiensávet hasonsaeuvi gyógymód aseriut gyógyít ár. Erut L., Pesten, bálványutcaa 6. az. 2. em. 16. ajtó. Kandelési Idő délután 2—6 óráig. E betegségek gyakran, hogy aaonuall eredmény éreaaék el — könnyelmfieo nagy adag jód vagy kénesővel kessltetnek. As igy gyógyultak azonban a legborzasztóbb ut&bajoktól támadutnak meg ; annyira, hogy a könnyelmű gyógykezelés miatt késő vénaégükig aaenved-nek. Ily vessélyek ellen menedéket nyújt a ha-aonsseuvi gyógymód, mert nemcsak a legrégibb bajokat meggyógyitja, de hatása oly Jótékony, hogy utóbajoktól félni nem lehet. Aa életrend mellette oly egyszerfl, hogy mindenkitől megunható. ■v* Levéllleg is esakSsöHeUk rendelés. ) K rovat alatt kSalSttekért felelősséget nsn vállal a Sasra, ÍH I R D T M a EJ K: Titkos betegségeket tehetetlenségéket (UliU -4) (tlyycityült /érfierM), liuKycaöBzültülóaeliet magömlóseket gyógyít gyiiki\'rt\'.in fónvo. A. urló. .iker biítoiiUia nit\'llull lír. HA.NDUÍlt MÓtt orvos- és sebésztudor, szülész és szemé. i. Kendéi naponkint délelőtt 11 órától 1-lg és «lélutAn . j 3 órától 5-ig, Lakik Pesten, Lipót-város, nádor-utcza 13. sz. Isii emel. 14. as. (2JSJF" Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik, és a gxógy-fizerek megküldetuek. { An dlc Honn llauinclstcr inul Bnuunternehnicr: l\'raktlsclie wandrlsge, Moderne Fagaden für Wohnh&nsor, Vilién etc. werdeu sclmcll nugefortigt von Girard & Rehlender (11G8 — 2) Atelier für Architektur und Kuustgcwcrbe Gute Hcferonzon. Wien, Favorintonstrasso 2U. _____/ l\'assog ki\'lcli nagy állatsereglete. M úM t A állatscreglotbo újonnan érkezett -KF/r NAGY Ó KI A S k 1 (í V Ó.-ws ncvik bu« láb bosszú, V-\'W évesek lehetnek"! mostanáig Európában ily két élé kigyú volt látható. Ezek ép most érkeztek egyenosen Indiából ide és a tisztelt kózöűség részére megtekintésül kiiillittatott. . Valamennyi ragadozó állat etetése délután \\ órakor történik A V filUt,aritirlnr Va.vi\'- I^AnioiUn \'^rt-l...........I..... (I VQI^I PASSOG. BSfc- Az állatsereglot Nagy-Kanizjiinesak november íl-te. azaz. vasárnapig mai ad. (1 Í7l h Tanulók .számára. A közelgő iskola idényre ajánlóin bámulatos legolcsóbb árakon éa a legnagyobb választékban u következő iskolai szereket, u. m.: Rajzeszközök, iró ós rajztarczak, rajzpaplrok. rajztáblák, rajzvonalzók, rajz- ós színes irónok. toll- ós vakaró kések, könyvtaskak, tóntatartók. festókiadAk, szamolótablak stb. stb s egyéb szükséges iskolai eszközöket (mc-o) Ajánliim továbbá dúsan berendezőit irodufolszerolési eszközoimot, tt. ni. Íróeszközök, levélpapír és lovélboritékaiinat, czéggel, nyomva vagy szines monogrammal, iro.lai és boriték papirjaiinat, üzleti köuyvrimol stb. atb. szintéu báinu-latos legjulányosabb árakon. KANITZ Q. pBST, Dorottya-utcza 12. szám. ,V) t Liszt-eladás. Alulírott egy jó hírrel bíró nagyobbszerü malom megbízásából tiszta rozsból készült szép és egészséges kenyéiiiszt-raktárt tartok a t. cz. közönség rendelkezésére, egybekötve igen OlCSÓ 08 jutányos árakkal \' Meghívom tollát ugy zsákszám vagy nagyobb- mennyiségű megrendelésekre; melyeknek pontosan és a malmi ár teljes megtartásával szívesen eleget teendek. Zsákostól bócsi mázsája 9 frt 25 kr. Nagy-Kanizsa, oktober 23-án 1873. (iiea 2) Dolliin llcni. \| Hotel Mihaleklll \'\'\'KUHSVÉ«iílaüAS! \| PESTEiX, \'fl\| Alulírott jelenti a n. é. közönéi s az ö saját házát, j§ Scrvila-liTcn 7, sz. iiIíiü M szállodává niakitotta át és log-Ít\'í pompásabban berendezte, w Szoba ára: lfttól 3.50 krig. MIHALEK F., ksállodstulaiéonoi. Í 1 Nagyszerűen felszerelt legújabb nöi rahakelmók-, gyapot szivetek; & urt öltönyöknek valódi rumburgi és más kitűnő ^ gyolcsok , damaszt asztal-teritök és szalvéták, jgl törülközők ; MT színes-, fejér ingek ós nyakkendők; nöi bundák, Jelöltök, török zsálok, téli nagyken-dök és más késinemllek sat. 26 —30*/„ gyári KÍ áron alul adatnak cl. yt Eisinger Henriknél (1154 --6) Nagy-Kanizsán. tí Hirdetés. I Aluliiott tudatja az illata n.ó. tüzőníilígcl, miszerint P á 1 y á z a t i hirdet in é n y. Zalamcgyében a komend-6)lárl községi iskola tauitói Állás üresedésbe jövón, ezeu állomásra pályázat Uyit-tatik, kik tehát ezen állomást elnyerni akarják, folliivatnak, hogy folyamodványaikat a községi iskolaszékhez uimu>e alulírotthoz Z.-lstvándra, hova u. p. Z.-SiUvín, folyó évi novembor 18 áig megkOldeni szíveskedjenek. Kvi járandóság: 19 rnóró rozs, 4 mérő búza, 3 kereszt szalmás gabona, 4 öl keményfa, iskola fűtésre ,. , 8i!ln,c 2 01 keményfa a házhoz állítva, iiO-tiO tanköteles után fojcnk\'int 1 frt tandij, azllretkor minden határból, S2ól5. ..... n\'-z"\'f , ... i birtokwlól » irozo must, melybó! legkevesebb 8 akó összejön, s ezt a tinit\', maga tartozik beszedetni. 1200 öllel IlillOlllhO IÍS CCIIK\'lll llll\'NZ Idkldldti"™ 12 hold szántóföld,, hold telek a tanító által munkáltatva, 2UÜ frt készpénz és szabad legeltetési jog "szabad Eltolt hol is a legjobb ininóségil malomkövek jutányos \|l,lil15- Megjegyeztetik, miszerint, a mostani lakás helyett a legközelebbi óvekbon uj lakás, épittetik. ■UffiUfciBarf áron kaphatók A megválasztott egyén megválasztás utáu azonnal tartozik helyét olfoglalni. (1172 — 1) meoi^n Kíllrnto Z.-Isl«á,d, okt. 24. 1878. • rAUEn JA.KrOB, (llno-^8) Breyer Kaiman. i.kuiuuiki«inök. W.ajdtU József, kiadó-, lap- és uyoindatulajdouos gyorss^jtó nyomáss, Nagy-Kaniisán.