Zalai Közlöny 1900 009-013sz március.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	5.3 MB
Keltezés:	2010-02-13 19:56:02

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1910
Megtekintések száma:	5675
Leírás:	Zalai Közlöny 1900. 009-013. szám március Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 39. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1900. március hó 3-án. 9-ik szám. XXXIX. évfolyam. ElUfitetéai Art Egész érro . . 10 kor. — fii). Fél é?re ... 5 kor. — fili. Negyedétre . 2 kor. 60 fill. Kgyes mám 20 flll. HIRDETÉSEK 5 haiibos petitiorban 14, m&sodazor 12, a minden to»ibbt »orért 10 fill. HYI LTTÉ IRBEN petit loronkéot 20 fillérért rétetneV fel. Kincítiri illeték minden egjea hirdetésért 60 fill. fizetendő. A lsp szellemi részét illető minden közlemény & felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető közlemények pi-dig a kiadó Derére cimzetteD Nagy-Kanizsára bérmentve intézeodók. részvény-társaság," „nagy-kanizsai és nőegylet, ■ „n.-kanizsai izr. jótékony - HETENKINT ZALAI RQZLOHY. A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,- „a nagy-kanizsai Takarékpénztir részvény-társaság," a .Kotori takarékpénztár a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdecineveló egyesület,* a .nagy-kanizsai tanítói járáskor,\' a , nőegylet," „szegények tápintézete," a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai 1 EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMI Bérmentetlcn levelek nem fogadtatnak cl. Kéziratok visszanőni kUldctnek. A tisztviselők sorsa. Nagy-Kanizsa, 1000. márc. 2-én. Oly országban, mint hazánk, a tiaztviseló-ügy azért domborodik ki szociális jelentőségre, mert nincs meg az a középosztályunk, a polgárságnak az a magra, mely föltétlenül szükséges. Középosztályunk fő alkotó elemei ma még az u. n. lateiner- és tisztviselő-elem és csak kisebb mértékben a vagyonilag független, müveit kereskedő, iparos és gazda. Ez utóbbiak gazdagabbjai arisztokratikus irányzatúak, kisebb elemei pedig nem birnak még ma azokkal a kellékekkel, melyek\' alapján őket föltétlenül a középosztályhoz számithatnók. A jegece-dési pont e szerint a lateiner és tisztviselő-réteg körül van. Mindkettőnek béltartalma, anyagi helyzeti* tehát az egész középosztályra nézve szinte döntő. A honoracior-osztály1 gazdasági helyzetéről most nem szólunk. Tudvalevőleg kedvezőtlen ez is, a miként a tisztviselőké is az. A kellő hatást fehát a többi rétegekre nem gyakorolhatják, sőt saj-uosan tapasztal ha tór. hogy nincs meg az a tekintélyük, líéfolyásuk és szerepük, mely a vezetésre illetékes osztályokat megilleti. E viszonyoknak azonban nem egyedüli oka a fizetés. Közrejátszanak ebben társadalmi iránylataink is. A társadalom messzemenő kielégíthet? len követelményekkel lépeti föl az állam és-intézményei iránt.\' A gazdasági átalakulás nyomán járó torlódások és változások bizonytalansága mindenütt felköltötte a biztos kenyér vágyát. És mi biztosabb e fölfogás" szerint a közhivatalénál? A társadalom valamennyi rétege inficiálva van e . nézettől. A \'létküzdelemtől fázik, retteg társadalmunk. Inkább belemegy a nyomorba, mert legalább biztos. Ipari, kereskedelmi pálya, hiába hangoztatjuk, nem kedves a magyar középosztály elemei előtt, a mioek súlyos hatása vpn az ipari és kereskedelmi réteg összetételére, kialakulására. . A « biztos pálya értéke társadalmunkban túlzott. E képnek csak megfelel az, hogy a Joymax mioőaités pusztít ez országban a oly károkat okoz egyetemeken, iskolákon, a tudományban s irodalombao, melyet érdeme 6zeriot méltatni szinte lehetetlen. Mindenki és minden azért a hitvány papírért küzd, kínlódik, tanul, a melylyel formaszerint igazolják iskolai minősítését. \' 0 Beállott egyébként az a helyzet, a mivel egyetemeink is kínlódnak, hogy bőven vannak formailag minősített, de tényleg nem hivatottvele-mek a köztisztviselői pályán és ezek teremtették meg azt a kapaszkodó, gerinc nélkül való gárdát, melyről mindenütt panaszkodnak. Ezek ellenében azt lehetne felvetni, hogy a formai kikötés nélkül a viszonyok még kedvezőtlenebbül alakultak volna. Lehet. Nem tudjuk azonban, melyik .a nagyobb baj: a formai minősítés megkövetelése által az egész társadalomnak ez irányba, hivatalnoki phalansterekbe való szorítása, avagy a másik. Annyi bizonyos, hogy e társadalmi baj megvan, és mélyreható. És ez oly intensitással hat, hogy még a fizetés alacsonyabb voltánál is oly elemi erővel érvényesülne, mint ma. Ezért mondjuk, hogy a bekövetkezettekért a magyar társadalom ^felelős. E felelősség súlyát különösen hangoztatni kell, mert e nélkül javulás, a minek okvetlen De kell következni, sohasem lehet. Társadalmunk jelzett iránylata olyan, hogy makacs szívóssággal \\ ragaszkodnak a legnyomorultabbul dotált tisztviselői álláshoz is, mert ennek birtoka legalább megadja a .rangot". Nagyiparunk, kereskedelmünk, mezőgazdaságunk intensÍY fokozása nélkül célt nem érünk. E nélkül nincs lefolyása a jelzett elemeknek, de nem képzelhető el uj elemek fölvétele s gyarapodása sem. Mindezek hozzátartoznak a hivatalnoki kérdés megvilágításához és megértéséhez. Mindenesetre örvendetes jel. hogy egyik -másik ügygyei immár nálunk Í3 behatóbban foglalkoznak. 8. /. Felolvasások! Két héttel ezelőtt nem Bejtettük, hogy Kanizsán néhány nap multán felolvasó estélyek lesznek. — Vezércikk-théma" kóválygott bunDÜnk, hogy megostorozzuk kissé azt a szomorú állapotot, hogy nálunk hire-bamva siuca a felolvasásoknak és a mi elvétve^ előadódik, art is ,a sikertelenség koszorutlau alakja" takarja. — Falk Miksa definíciója szerint a vezércikk: egy tétol, egy gorombaság és egy vicc.-— Lett volna tételünk is, szórhattunk volna gorombaságokat is, viccelődhettünk ie volna — .szóval készen volt a vezércikk comme il faut — mikor ime jóleső örömünkre kapjuk a hírt,. hogy az .Irodalmi és Művészeti Kör" a Petőfi-ház javára március első napjaiban 5 estére. terjedő felolvasó-ciklust rendez. — Bizony már-már ugy véltük, hogyha Petőfi-ház a kanizsaiak miatt felépülhet akár vakolatból ia, vagy hogy egyáltalában fel se ia épüljön, mert Kanizsán URyan értenek a\' házépítéshez és enuek az üzletnek konjunktúráit nagyon előnyösen ki tudják használni, de csak az olyan házépítéshez, melynél mar- kolni lehet, de egy halott ember számára épületet emelni egyszerűen ostobasági Teste a földé, emléke pedig — ha már minden áron igy akarják — jól ellak-batik a szivekben íb. így verik végig az ideálistákat a saját korbácsukkal, ife már most bocsánatot kérünk feltevéseinkért, hiszen a Petőfi-házért egyet már táncoltunk is, nem tudom plussal-e, vagy minuseal és most felolvasásokat rendez érte az „Irod. és Művészeti Kör", mely utóbbi dolgot azonban már sokkal komolyabban veszünk és érdemesnek tartjak vele foglalkozni is. A felolvasások nálunk divatjukat multák néháuy év .óta. — Az az ijesztő közöny, mely a kanizsaiakat a közügy, minden terén elfogta, nem kímélte meg ezt a nemes mulatságot sem. — Ha akadt valaki, aki .odaült a felolvasó asztal mellé — ebben a szezonban kettő — küzdeni volt kénytelen ezzel a közönynyel és nem ők tehetnek róla, ha gyengébbek, voltak egy már iszapot vert méregnél. Felvethető ugyau a kérdés, hogy mint szórakoztató éa ismeretterjesztő eszköz, a. felolvasás természeténél fogva sem alkalmas nagyobb érdeklődést kelteni? A nagyközönség figyelmét nehéz lekötni, mert elég megfigyelni Yalót nyújt már maga a tömeg és a figyelem koncentrálása egy tárgy felé már e miatt íb ritkáu sikerül. — Csakhogy ezek a kétségek hamar szétoszlanak a tapasztalati tények súlya alatt. Másutt mindenütt a felolvasás egyik legvonzóbb programmpontja szokott lenni az estékeknek és összejöveteleknek és a Budapesten működő .Szabad Lyceum", az angol egyetemek ifjúságának az u. n. ,Univer3Ító ExtenBion\'-oknak a vidéken, tartott ismeretterjesztő felolvasásai, vagy. iBmét hazánk gazdasági egyesületeinek előadásai oly széles körökben keltik fel az érdeklődést, bogy a felolvasások a legsikeresebben működő eszközeivé váltak a tudás és ismeretek propagálásának és a szórakoztatásnak. — És ez természetes isi A felolvasás az élő szó erejével hat; a szellem, az éle, a megfigyelés, az ítélet jobban kidomborodik, Fehér holló. — Irta: Vajdai Szabó latvii. — — A ,Zalai Közlöny* eredeti tircija. — Hetényi Atilla \'földbirtokos volt a Tiszaháton, do hire hét vármegyére ia kiterjedt, a mit annak köszönhetett, hogy volt neki egy Margit nevű tündér szép leánya. Margitkát éa sohasem láttam, hanem ez a név és annak szeméJyesitője — lebilincselő varázslatával, azzal a lenyűgöző, lélekkötő bűvkörrel, mely a pró-zaiasság sarában taposókat egy pillanatra az eszményiség ellenállhatatlan hatalmával meghódította, — talán csak a képzelet szülöttje volt. mely ringó bölcsők mellett elhangzott fantasztikus mesékben birta alapját és a naiv -néphit terjeszt tette tovább mindaddig, mig a mese — valóvá fejlődött---- Ennek a mesének mégis történetnek kell lennie, mivel hallottam, hogy Hetényi Margit élő személy és ma már mindenki a .fehér holló" nevén ismeri. - Pedig ifjú korában épen nem volt fehér, inkább barna, azinto sötét, mint az estalkonyat, melyre futó félhold veti ezüstös sugarát. Arca olyan volt, mint a beborult menyboltozat, mely villámokat szóró felhőket rejt méhében. Duzzadt, £irou szép ajkaiban a vibráló érzelmek szenvedélye, élvetegsége lobogott és mélységes nagy fekete szemeinek féuyében pedig lelket senyveszlő és testet emésztő tűz égetL Az egész nő, az Ő karcsú, hajló termetével, megjelenésének karakterisztikus, éles vonásaival olyan,benyomást keltett, mintha az ember a forrongó Aetna kráterénél állana: Bzinte érezzük a kiáradt hőség perzaelő erejét és megremegünk. Ez az izzó szenvedély, mely romboló villámfolyamként testének minden izét átjárta é8 az a vérét hajszoló, őrületes vágy, mely megreszkettette lelkét, — és egész lényét az ismeretlen gyötrő vágy kielégítésének örvénye felé kergette: voltak indító okai az ő megrázó tragikumának. Margit, csak azt tudta, azt érezte, hogy a azive tele van kiapadhatlan, mélységes szerelemmel, mely tépi, szaggatja, fájón marcangolja keblét és megzöibbasztja, gondolkozásra képtelenné teszi agyát. Azt tudta, hogy atyja gazdag, hatal mas, hogy módjában áll neki azt a boldogságot, mely a paradicsomi gyönyörök édességével kecsegtette — részérő megszerezni ----Ámde a papák számítók és sokat adnak arra, ha az ősi cimer vértől tarkított arany mezejét — hasonlóan a-dicső múltra — uj, fényea címerekkel gazdagíthatják. Margit atyja is arisztokratikus, fennhéjázó gőgjében felháborodással utasította vissza azt az igénytelen nevü fiatal embert, a ki iránt Margit olthatatlan szerelemre lobbant. — Hát ki az a — Klsa Béla? — Kiáltott fel a büszke, arisztokratikus apa. — Kisa Béla az az ember, a kiben én — Istenemet látom..... üetényi Atilla Összerezzent. Leányának szilárd, rendíthetlen magatartása meglepte. Lehetetlen volt e leány vasakaratával szemben egyebet teDni, mint a hajthatatlan visszautasítás éa a rideg megtagadás álláspontjára helyezkedni. — Akkor övé leszek — akaratod ellenére I ______ És az övé.lett. * Alig teltek el a leirhatlan gyönyörűségek első napjai, a férj megütközésének adott kifejezést, hogy Setényi Atilla olyan brutálisan viselkedik velük szemben, .hogyvmegiagadja megélhetésük garanciáit, .mlg ő dúskál a földi javakban. — Hát dolgozni fogunk — mondta Margit én me&éJünk boldogan. Béla a2onban nem igy gondolkozott és heves, \\majd durva kifakadáaokkal illette Margtot, hogy gyáva és tehetetlen atyjával \\szomben. Az vad orgiákat rendez, dőzsöl, ezreket szór ki -\'rongy népekre, őket £edig itt nyomorogni hagyja. Később aztán-^BÜrgetőleg követelte, hogy rendezze ügyeit atyjával, mert ez. az állapot igy — tarthatatlan. — Vess el magadtól Béla, taposs reám, de ne kivánd, hogy \\atyámhoz koldulni menjek, ő leszámolt velem és én kielégítettnek tekintem magam\\... — Mit? Leszámolt éa kielégített? Ugyan hát mivel? ... j — Veled Béla! Az egyik oldalán a mérlegnek vagyon, nagy vagyon, jólét, fény és gondtalan élet állott,-a másik oldalon pedig\' a — te személyed. Én téged választottalak . . ..mert boldogságomat találtam fel benned. Igy egyeztem meg vele, én tehát többet tőle nem kérhetek 1 ... Kiss Béla elkomorodott. Egy pillanatra büszke őröm futotta át szivét, hogy Margit,, a kiért a megye ifjúságának szine-java harcolt — az Ő személyének ilyen magas értéket tulajdonított. De az ideálizmuanak ez a langyos iuvalma gyenge leheletként tova rebbent és helyébe lépett a rut — valóság, mely kíméletlenül foszlányokra tépte a szépnek és rózsásnak képzelt jövő arany-szövésü hálózatát. A valóság .pedig szomorúan hatott Margitra, mert az a valóság ideáljának lelkületébe vetett naiv hitében való fájdalmas csalódását jelentette. A szive összeszorult. Agyát éles, metsző fájdalom hasogatta, de a reá zudult tengernyi szenvedésnek elnyeléssel fenyegető hullámai kőzött is az a remény vigasztalta, hogy a jóságos Isten meg-edzi, megacélozza férje gyenge lelkét és egyesült erővel meg fogoak küzdeni, titáni harcot vivni az uljokat álló akadályokkal ... És ha kell, megostromolják a villámterhes eget, mert nincs hatalom, mely érzelmeik ragyogó egét elhomályosíthatná, mert Bzivők tiszta szerelmét emberi önkény szét nem tépheti és — mert joguk van a boldogsághoz .... közvetlenebb és lebilincselőbb a hangban, mint a betűben. Szóval legkevésbbé sem áll az, mintha a fololvasás alkalmatlan arra, hogy a figyelmet lekösse, még akkor íb, ha a tárgya magában Yéve érdékes. . I \'"Ott, a hol a tudán és^ nemes szórakozás vár kielégítésre, a hol az emberek az életet erről a szebb oldaláról is megismerik és élvezni akarják — gyökeret fog -verni a felolvasások Intézménye. — Kanizsáról azonbin\'Pákh Albert se mondotta volna, bogy „difficile est satiram ocribere". — Meghagyta volna a latin mondást eredetiségében, t. i.. hogy nehéz nem irni satyrát — Kanizsáról. Mert, a mint fenntebb említettük, a közöny itt is,emelt fővel jár és uralkodik. Nem a blazirtság, mert ez annyi mint „magaunt", a kanizsai közönség pedig magát dehogy unja meg, csak azt, a mi nem Bpecialiter az egyénnek szolgál: a közügyet, 8 a társas életben azt, a mi nem nyújt kézzelfogható hasznot, nem erÓsiti az érdekkör szálait. Az. .írod. és Műv. Kör", ez a nemes-célu egyesület, kétségkívül egyik leghivatottabb\' arra. hogy társadalmi életünk ferde irányát a jobb útra terelje. E felolvasó cyklussal, melyet a napokban meg fog tartani, rehabilitál tatja a felolvasást, mely leslacíonyodott a kanizsaiak szemében és alkalmat adhat, impulzust arra. hogy ez n nemes szórakozás egyik emelő karja legyen társas életűnk felvirágoztatásának. A honi ipar érdekében. A nemzeti vagyonosodás elérésére feltétlenül a legalkalmasabbnak bizonyul a kereskedelem és ipar fejlesztése, melynek elérésére szolgáló módok az egyes államok termékei, politikai viszonyai, és egyéb körülményei szerint, nagyon különbözők. Egy nemzet, mely önálló iparral nem rendelkezik, hanem csupán főldmivelésére\' támaszkodhatok, az az idők folyamán, esetleges rossz termés beálltával, oly helyzetbe juthat, hogy nem birja szük-^ ségleteit kielégíteni és teljesen a kül-" föld önkényének van kitéve. És a durva embert mennyei örömmel ölelte keblére, csóközönnel fizetett annak sértő kifakadásaiért. Ez az asszony, ez a .fehér holló", ki ifjuaága teljességében, szépsége tetőfokán ragyogott: szeretett egészen. Ez az egy érzés élt benne. Ebben összpontosult egész gondolatvilága és kívüle nem törődött semmivel és nem létezett rá nézve senki, Bemmi..... Kiss Béla pedig meghálálta ezt a csodálatra méltó arany szivot azzal, hogy egy Bzép napon a faképnél hagyta. A szegény asBzony a tehetetlen kétségbeesés fojtogató kinjai között vergődött és beleődöngött a nyüzsgő ember-áradatba .. Maga sem ludta, bogy került haza? Nem tudta talán azt sem, ébren van-e, vagy álmodik? Nem tudott ő már semmit. Azt sem tudta, hogy\' miért keresi a tollat, tentát, papírt és hogy lázasan miért veti papirra ezen sorokat: .Atyám I Kutya vagy I Elűzted férjemet, elraboltad boldogságomat. Undokabb V8gy az állatnál, mert az is szereti kölykét..... De hitványabb vagy az átszól) rablónál is, mert az csak pénzt és életet rabol, te pedig lelket raboltál, az éc megtébolyodott lelkemet raboltad el, gyilkoltad meg. Légy átkozott érte. Margit Hetényi Atilla a legközelebbi vonattal útra kelt, hogy felkeresse leányát. Lapunk mai számához a Rehwald Ferenc Fiai Reichenbergi cég megrendeló-lapja van csatolva. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. MÁRCIU8 3 -én. Főleg ez indítja nálunk is az illetékes köröket arra, hogy iparunk pártolása érdekében bizonyos intézkedéseket léptessenek életbe. így például ipar-védő egyesületeket alakítanak, melyek hivatva vannak boni iparcikkeinket a közönséggel megkedveltetni. N, Nem lehet kétségbe vonni, hogy az ipar-védő egyesületek az eléjük kitűzött célnál fogva elismerést érdemelnek és alkalmas, megfelelő utoa haladva eredményhez is juthatnak. Azonban az ipar-védő egyesületek ne csupán a honi ip&r pártolását tűzzék ki faladatul, hanem e mellett mindiokább a honi ipar fejlesztésére helyezzék a fősúlyt és igy sokkal előbb elérnék az eléjük kitűzött célt. mert az ipar pártolását cbak akkor lehet elérni, ha iparcikkeink a külföldével versenyezni képesek és alkalmasak szükségleteink kielégítésére. Nyersterményekkel rendelkezünk, csupán gyári vállalataink nincsenek, melyekben azokat - feldolgozhatnák. Ezek pedig uzért nincsenek, mert nem rendelkezünk a kellő vállalkozási szellemmel 63 a megfelelő szakértelemmel. Ezért különösen külföldi iparosokat kellene az országban- letelepíteni, mert iparos nélkül nem tudunk ipart fejleszteni éa gondoskodni kellene az ilyen letelepülő iparosok részére bizonyos előnyös kedvezmények nyújtásáról, melyek által megkedveltetve velük a belföldet, a mi érdekeinket is szemük előtt tartják, azonkívül saját iparosaink is tanulnak tőlük. Ha már aztán rendelkezünk & kellő szakértelemmel és alakulnak gyári vállalatok, melyek elég és megfelelő iparokkeket tudnak\'előállítani, akkor megindíthatjuk a mozgalmat a közönség köreben a honi iparcikkek kizárólagos használatára és annak pártolására, mert akkor iparcikkeink versonyezni képesek a külföldével én főídmivelésüuk mellett van már iparuok is, melyre támaszkodhatunk. Mert hova jutunk akkor, ha fejletlen ipar mellett akarjuk a külföld iparcikkeit a belföldi elől kizárni. Ekkoc elér- Í\'ük azt, hogy kezdetleges iparunk nem épes szükségleteinket fedezni, a külföld készítményei a vám áltftKr— melyet ekkor reájuk kivetnének — tetemesen megdrágulnának, iparunk fejletlen voltánál fogva készítményeink nem lennének a legjobbak és igy a belföld kénytelen leune rosaz iparcikkeket fogyasztani. Igy tehát az ipar-védő egyesületeknek legelső\' sorban az ipar fejlesztését kell feladatukul kitüzui és ha már iparuok fejlettebb akkor szembe szállhatunk a Mikor a Bzerencsétlen asszony meglátta atyját, magát félőrülten vetette roá, s ruháját tépve, szaggatva, borzalmas eztazisábao cnak azt birta mondani: — Add vissza férjemet!____ Add vissza férjemet I____ — Azért jöttem, hogy visszaadjam I — válaszolt hideg nyugalommal Hetényi. Éf Kiss Béla harmadnapra előkerült Ez a .boldogság azonban nem sokáig tartott. A férfi gyeuge lelke, rosszra hajló természete — nem biztosíthatott állandó boldogságot. Aránytalanul rövid idő alatt óriási összegeket fecsérelt el és tisztességes életmód helyett az elzülléa lejtő-. jére hágott. Hetényi Atilla türelmét vesztette és a további adakozást beszüntette. A régi vihar újból kitöréssel fenyegetett. Margit igyekezett az ellentéteket elsimítani é3 férjét tiazteaaégeB életmódra birni. Ugy látszott, hogy végre megadja magát.... Hivatalt vállalt a vasútnál, de blazírt kedélye nem bírt megnyugodni az élet sima folyásábau és olyau izgalmakát keresett, melyek megmámorositják agyát és feledtetik vele a gyorsan letűnt köny-nyelmű aranyéletet. Kártyázott és ivott Az éjszakákat házon kívül töltötte és az éjjeli piszkos csapszékek állandó vendége lett Egy verőfényes reggel azt a Bzomoru hírt vitték Margitnak, hogy férjét a vonat elgázolta. Margit kirohant éa odaroskadt férje összeroncsolt teste mellé. külfölddel. De mig iparuok fejletlen és úgyszólván még nincs íb, addig csupán elhibázott lépés lenne a belföld iparcikkeit a külföldinek oly hatalmasan fölé helyezni. Elhibázott lépés lenne akkor, ha azt különösen gyorsan, rohamosan iparkodnának elérni, mert ezáltal csakis a tilalmi rendszerre vezetnének. A tilalmi rendszer pedig egészen természetellenes, mert útját állja annak, hogy az egyik fillam, a saját természetes előnyeit használhassa föl termelési erőinek kifejtésére. Kár lenne fejlődő iparunkat oly korán, úgyszólván már csirájában elnyomni éa ipar-védő egyesületek helyett inkább iparfejlesztő egyesületeket alkotnának, melyek felkeltenék a vállalkozási szellemet, ipariskolák felállítása és ipari kiállítások rendezése által az ipari ismereteket fejlesztenék. Ha már túllépünk a fejlődés stádiumán, akkor pedig teljesen fölösleges egyik-másik nagykereskedőnek a hazafiasságára appellálni, hogy áruljanató^s* fogyaszszanak magyar iparcikkeket, akkor ez már önmagától bekövetkezik, mint a hogy következik a tavasz a\'tél után. \| Változtassák jmeg céljuk elérésére az ipar-védő egyesületek az utat éa módot, melyen haladói akarnak, mert ha megtörténik, hogy jelenlegi kitűzött utjukon haladva, esetleg felbuzdulnának az ország különböző részein a hivatott vezetők, akkor ezek már, hogy iparcikkeink kelendőségét — még mielőtt iparunk kifejlődött volna — biztosítsák, véd-vámokat fognak sürgetni, mely már alapjában íb hibás, mert ha egy államban védvám és tilalmi reudszer nélkül az ipar csak lassan éa nehezen tud fojlődni, akkor annak behozaialával bizonf a meglevő csekély és fejlődésoek indult ipart cpak teljesen ágyoncsapnák. A cél mindkét módnál ugyanaz, igy is csak a boni iparcikkeink pártolását akarjuk elérni, csupán az ut más, me« lyen haladni kell. Ha bz ipar-védő egyesületek céljuk elérésére módosítják, illetve megváltoztatják az utat, akkor jogosan fordulhatnak a közönséghez és akkor kétségtelen, hogy — fejlett ipar és versenyképes iparcikkek mellett — abban a honi ipar lelkes pártolóira ne találnának. Az Irodalmi és Műv. Kör estélye. iAz Irodalmi és Művészeti Kör, mely még nemrégiben életjelt sem adva magáról teljes lethargiába ^űlyedt, utóbbi — Bélám, édes, drága Bélám I — könyörgött hozzá a zokogástól el el csukló hangon — csak egy szót.... a te Margitod, a te kis hűséges, szerető Margitkád szól hozzád.....1 Ráborult és csókolta, rázta, mintha az 1 Isten ellen akarta volna jogát kivívni. — Boldogságom, mindenem 1... tört ki újra zokogva — hát nincs egyetlen szavad sem a te Margitkádhoz?..... A körültűk állók könnyezve és megrendülve nézték" a boldogtalan asszony tehetetlen ve/gődését, őrületbe hajszoló fájdalmát. \\ Az asszony pedig nem nyugodott egy pillanatra sem. Természet fölötti hatalmat akart kierőszakolni éa talán 1 jóságos Isteu szánta meg, mert im az összeroncsolt test egyet vonaglik, a haldokló szemei tágra nyílnak, rászegeződnek Margitra, az ajkak megmozdulnak, b hangok szakadnak föl az összetört mellkasból: — Te édea Margitkám.....te édes ..-\'... te jó . .. te szent.... I Aztán a megtért lélek elszáll^ föl a magasba, az őrök fényesség birodalmába. Margitot pedig boldoggá tette az a néhány tiszta szívből fakadt szó, melyet Kiss Béla ő hozzá utoljára intézett. Aztán szentélylyé alakította át szobáját s oltárképnek odaállította a drága és jó Béla arcképét, a ahhoz imádkozott mindennap. - . Hanem harminc éves korában galamb-féhér lett és a nép szája a fiatal özvegy asszonyt csakhamar ,fehér bolló\'-nak keresztelte el. Mert igazan is az volt ... I időben dicséretes buzgósággal igyekezik rendeltetésének és céljának megfelelni. A húshagyó keddi minden tekintetben sikerült mulatság is ennek -bizonyítéka volt mert oljao élvezetes estében volt része a jelenlevő közönségnek, mely nem mindennap kínálkozik. A programra kitűnően volf. Összeállítva és a táncolók szempontjából legfeljebb art lehetne kiftfgiBolni, hogy sok ia volt a jóból, minek következtébec csak 11 óra után lehetett a táncot megkezdeni, mely. el .is tartott azután a reggeli órákig. Az élvezetes műsor első számaO1 férfikar éneke volt melyet a kör kebelében fennálló dalárda Bőhm Emil karnagy vezetése alatt kiváló precizitással adott elő. Ezt követte Horváth István szavalata, ki mondani valóját ügyesen és hatásosan produkálta. Ezután Hakach Lajos a pécsi dalárda tagja lépett a közönség elé, ki nem kevesebb "mint négy számmal szerepelt a műsoron és mindegyikben\' megmutatta, bogy erős komikai témája van a kitűnő előadási képességével! foJytonos derültségben és kaca-, gásban tartotta a hallgatóságot Most következett az estély fénypontja a női dalárda éneke. A jelenlevők közöl senki sem vádolhat túlzással vagy Beutimen-talismussal, ha azt állítom, hogy ennél a poofnál ugy jártam, miut a mesebeli szultán, ki reggeli fürdéa közben egy pillanatra lebukott a viz alá é* ezalatt az egy pillanat alatt hosszantartó bűbájos dolgokat látott. Midőn a színen megláttuk a szépen elrendezett s egy-egy virágot képviselő bájos\'hőlgycsoportot, én ia egy idegen világban képzeltem magam, hol bűbájos tündérek társaságában élvezem a sze-relroet és a nektárt. .A tavasz ébredése" cimü dalt igazán szépen éa hatásosan énekelték h meglátszott, ~hogy sokat igyekeztek és fáradtak, hogy minél uagyobb sikert érjenek el, melyből az oroszlánrész Broch Málvin kisasszonyt illeti, ki szóló énekszámát minden lámpaláz nélkül oly pompásan és biztosan énekelte, hogy igazán sajnálni lehet, hogy a kisasszonyt nincs alkalmunk gyakrabban ballani. Ugyan ezt lehet a férfikarról is mondani, mely egy Humoros intermezzó előadásával és egy imitált búr zenekar tréfás interpretálásával mutatta be fáradságának eredményét. Szándékosan hagytam utoljára Bartos Szidi kisasszony és Radnai Jenő dialógját, melyet érdem szerint az elsők között kellett volna megemlitonem, mert Bartos k. a. olyan dillettánsokal messze túlhaladó, minden aíTdktáltságtól ment természetessége által kedves játékot, mutatott bo, mely a kisasszonyt egyenesen a színpadra utalja, hol nem közönséges BÍkert tudna elérni. Radnai Jenő ur játékáról szintén csak .eljsrae-réssel lehet szólni. Épugy /a dialóg szerzőjéről, Maros Bódog munkatársunkról. Feltétlen dicséret illeti Bőhm Emil urat, a dalárda karnagyát, kinek fárad-hatlin odaadása, buzgólkodása és szorgalma által tudta csak ezen nagy sikert elérni a rendezőség, melynek bizonyítéka volt a minden nzára után felbaugzó és szűnni nem akaró taps, éa azon ezép babérkoszorú és csokor, melylye! a férfi és női dalárda tagjai tüntették ki szeretett karmesterüket. — Ugyancsak Haksch Lajos ur is a bőven kiérdemelt zajos tapsokon kivül egy babérkoszorút kapott A zongora kíséretet Bi?chitzky Mikua ur vállalta el a teljesítette a tőle már-megszokott kitűnő technikával. A műsor befejezte után mint már fentebb emiitettem, kezdetét vette a reggelig tartó tánc. z. Ov HÍREK." — Eljegyiések. Babágh József betűszedő, a helybeli Weiss L. éa F. nyomdai cégnél, február hó 24-én eljegyezte magának özv. Dr. Farkas Fe-rencné növelt leányát, Anna kisasszonyt. Hoffman Izidor kereskedő, Szombathelyről, eljegyezte Leitner Irén kÍB48Z-szonyt, Leitner Gáspár földbirtokos leányát Tóth-Szt-Mártonban. — A Fosta- él Távírda Tisztikar március 1-én tartotta meg családias jellegű láraaa eatélyét. A derék tiaztikar, mely egész éven át csak távolságra dolgozik, az egyszer eltér a szabványtól és egymással való kollegiális közelségben mulatott A levéltitkot a bálteremben sem sértették meg, de a sziv titkainak épségben tartásáért nem vállaltak felelősséget a tisztek, különösen a fiatalok. — Lelkifurdalás egj talált ezresért Elitéilék szegény tiaztiszolgát, mert gyanúba keveredett, hogy egy_helybeli kereskedőnek, Dobrin Rezsőnek 1050 írtját, melyet ő a mult évben elvesztett, megtalálta és magának megtartotta volna. Lehet, hogy a sránalomra méltó kutya-mosónak nem volt tílíom-febér a lelkiismerete, de ebben a terhére rótt tur-pisRágban csakugyan ártatlan, de jaj, ezt neki el nem hitte senki, még bírái sem, kik őt 31/ évi katonai börtönre ítélték. Ebből- a büntetésből a privádiner egy évet már kiböjtölt. Történt pedig _ e napokbao, hogy egy kollátazegi paraszt- " asszonynak, aki halálán volt, nagyon háborgott a lelkiismerete és amit a bűnfenyitó hatalom ki nem. derített, azt kideritette a vallás malasztja. — Az asszony szelidlelkü egyház-pásztorának, — P é I e r murakereszturi apátplébá-noBnak meggyónt és átadta neki azt az 1050 frtot, melyet ő tavaly meg talált éa bűnei alól föloldozva meg--kőnyebbűlve halt meg. Az apátplébános behozta a pénzt tulajdonosának, Dobrin Rezsőnek aki valami fondorkodásra gondolt és az elveszettnek hitt pénzről ugyan* még sokszor álmodott, de számot reá iWm tartott Alig akart hinni a szép hangzáöu jó hirnek. A tulajdonos megkapta a pénzét. Adott róla hiteles\' elismervényt ; a murakereszturi egyháznak 50 frtot. Az apálplébánoBnak pedig az örök bálatartozás jogcímén forró köszönetet mondott. Az ártatlanság tudatában vergődő szegény rabnak taláo a földi bíróság is fog még igazságot szolgáltatni. — Szólóazetl előadások. Ulicsny Károly, csáktornyai kerületi szőlőszeli felügyelő ur, f. bó 21, 22 éa 23-áo Galambokon szakszerű előadást tartott. Mind az elméleti előadáson, mind pedig a gyakorlatin 5 község volt képviselve, u. m.: Galambok, Karos, Garaboncr, Komárváros és Kiakomárom. Hogy nevezett felügyelő ur előadásával maradandó emléket hagyott hátra köztünk, azt naponkéot lehet hallani. A nép iránti gondoskodás, mindenek előtt a Nagyméltóságú földmivelési miniszter urat illeti, aki alkalmat és módot nyújt arra nézve, hogy a szólőbirtokosság kedvet 1 és kitartást nyerjen arra nézve, hogy legjövedelmezőbb ágát, a szőlő újból való felújítását szakszerűen tanulmányozhassa. — A galamboki tűzoltó egyesület. A galamboki tűzoltó-egyesület t. hó 28-áo tartotta évi rendes közgyűlését, Juk József elnöklete alatt Megjelent 55 működő és 47 pártoló tag, valamint a község előljáiósága. Az egyesület főparancsnoka StarzBinszky György a lefolyt évben íb mindent elkövetett, hogy ez az- intézmény Galambokon éber őre legyen a féktelen lángoknak. Viosz Ferenc a járás fószolgabirája és az egyesület t. elnöke évközben megvizsgálta a szerelvényeket és azokat teljesen rendben találta, h\'nortzer György, a zalamegyei tűzoltó szövetség elnöke pedig egy nagygyakorlatot figyelt meg. A köz-aégben egészben kél tüzesei volt. Az egylet bevétele 559 kor. 18 611.. kiadása 343 kor. 52 fill. volt. Az egyesület vagyona 4224 kor. értéket képvisel. ,A tűzoltóknak zenekaruk is van és az egyesület minden tekintetben méltóképen teljeaíti misszióját a kies fekvésű Galambokon. — A galamboki önkéntes tűzoltó-egyesület saját alapja javára, folyó évi február 18-án tartott bál alkalmával felülfizettek: Dr. Hauser János ügyvéd 6 koronát, Juk József plebáooa 3 korooa 40 fillért, Panner János 2 koronát, Starzsinszky György körjegyző 1 korona 40 fillért Dömötörű Jánosné I korona 40 fillért, Farádi József szentjakabi tanító 1 korona 40 fillért, Tóthlada János 1 koronát, Bagyari Jánoa 1 koronát Bazsó Bódi 80 fillért Harkán Istvánná 60 fillért Pollák Vilmos 60 fillért, Takács Ferenc 40 fillért, Tóth János 40 fillért, Kálóczi János 40 fillért Hor- váth Imre 40 fillért, Matyi József 40 fillért Szabó Lajosné 40 fillért, Szűcb József 40 fillért, Farkas Dávid 40 fillért, Varga István 40 fillért, Gelencsér latvén 40 fillért, Szólák Imre 40 fillért, Béda Ferenc 40 fillért, Varga Ferenc 40 fillért, Kálóczi Mátyáa 40 fillért, Polgár Lajos 40 fillért Matakovics György 40 fillért, Neufeld 8áodor 40 fillért, Horváth Ialván \'20 Aliért, Varga József 20 fillért. Kápolna Jánoa 20 fillért, Tőrök Bódi 10 fillért. Melyért az egyesül«<ezutoa is köszönetét és hálás elismertét nyilvánítja. — Botrányos duhajkodna. Farsang vasárnap utáni hétfőn, február 26-án délelőtt négy hires verekedő, helybeli parasztlegény dülöngött végig az utcákon. Meglátszott rajtuk, hogy az éjszakát keresztül dorbézolták. A Vörősmarthy-utcán éktelen ordítással baladtak keresztül, itt megszólította őket Varga Vendel rendőr, hogy nem szégyenlik magukat, az^egész utca őket nézi; több sem kellettferre hárman is rárohantak éa Poszavetz Ferenc öklével a rendőrt nyakba ütötte, a többiek Kolarics György, Szűcs István éa Császár Ferenc mug körülfogták és megakadályozták öt a fegyverhasználatban. A rendőr iszoiyu szorongatott helyzetben volt, ketten karjait fogták le, kettő meg kardját fogta erő»eirr melyet azonban ő sem eresztett el, ugy, hogy ezötfelé görbült; és mindezt egy nagy bámész ceoport tétlenül nézte. Végre is egy szakácsné megszégyenítve a bámészkodó férfi sereget, odaszaladt egy jókora lécdarabbal és evvel ütlegelte a vaBgyürükéot szorongató kezeket. E közben a rendőr is kiszabadította kardját (és odasuhintott vele egyiknek, a hol nem Háotul meg. Egyik suhanc azonban egy jelentéktelen szúrást kapott.) Időközben Begitség érkezett a telefonon értesített rendőrségtől, kik aztán a vitézkedő legényeket közre fogták éa bekísérték. A rendőrség megtette ellenük a bűnvádi feljelentést Ebből az esetből szomorú tanulság meríthető, t. i. az, hogy a mi közönségünk-, ben igen kovés az érzék a rendőrség feladatának teljesítése iránt — Zsdr. Az Izr. Jótékony Nőegjlet vasárnapi zsúrja> igen kedélyesen folyt le. Mint halljuk az elnöknő Vidorné azón fáradozik, bogy a legközelebbi fife ó-klock műsorral tartassák meg. — Klmnlatás. A nagykanizaai róm. katb. felső templom javára adakoztak, 1900. január 1-től 1900. február 28-ig: Az összes elhelyezett perselyekből 27 kor. 67 fill., N. .N. 1 kor., K. L. 33 fill., Dr. Szigethy Károly (II. réazlel) 40 kor., névtelen 3 kor., Loewy\' Ödön 20 kor., T. I. 42 fill., Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár 100 kor., Nagya. Péller Pál apát (Murakeresztur) 100 kor. Ösz-szesen 292 kor. 42 fill. — 8zoknya és tüskedrót. Panaszos levelet kaptunk egy kiskanizsai menyecskétől. A nagy piac csemetéit tűskedró-tos kerítéssel védik a bántalmazás elleu. Csakhogy a tüske nem azokat a kezeket szúrja meg, melyek hozzá nyuluak a csemetékhez, hanem a piaci asszonyok szecessziós szoknyáit. Néha a nagyságos asszonyok szoknyáit is megfogja. Ezért panaszkodik a kiskanizsai asszony, kinek a nyeldeklője nagyon ezük és nem birja lenyelni a városi kertész eme intézkedését. A tanács ismerve a kiskanizsai asszouyok pártszellemét, jól fog cselekedni, hogyha ozt a tüskesövényt ismét eltávolíthatja és a drótot eladja a buroknak, kik azt a nekik zugtató ellenség ellen nagyon célszerűen fogják felhasználni. — Farsang vége. Hintsünk port és hamui fejünkre, vége a faraangnak. Temessük el a megdicsőült karnevált éa térjük magunkba megátalkodottságunkért nieljlyel földi élvezeteket hajhásztunk, Hideg északi szél fújta nótáját a farsang búcsújához. A tavaszias időjárásnak pedig hadat üzenve a böjti szél, féktelenségével ősszetorlaszolta a hófel-hőkeL Csütörtökön a hópelyhek miriádjai lebbentek a levegőben,, bevonva bóta-karóval a még alvó természetet éa most a vezeklő emberek elmélkedhetnek\'földi hiyaágról, mig majd kibontakozik Vrügy fakasztó szellő hatása alatt a természet A tavasz hóba esik a feltámadás napja, mely meghozza a szegény bűnös emberiségnek id az abszoluciót Ezt azonban lemondással és magábatéréssel kell kiérdemelni. Foulard-selyem -ruha 8 Irt « krtil feljebb I — 1< méter — póiubír él rimmenteien Mimik kirtiaiitiira, nemkülönben Itkele, lebír «iuinei Henneberj-lelyem blnoiok él rnbikra alkalmi! 45 krtél H írt«5 krig méterenkint. Cink akkor valódi, ha köitMIen tólem rendelik! HENNEBERG G., selysmuraros, zürighben. :/ (Ca. 4a klr. udvari-,sállltft,)* XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. MÁRCIUS 10 én. — A raunkáaképző egyeiQlet jel -meremélye. A m. hó 25 én megtartott jelmezestély fényesei] sikerült. Nemcsak munkások és munkaadók voltak együtt, hanem a társadalom minden rétege képviselve volt. A lölvonuláat meplepö ügyességgel rendezték. Az első négyest 122 pár táncolta. A jelmezes leányok sokaságában leginkább leltüotek: Halasi Erzsi (holdtündér), Balázs Erzsike (tavasz), Sabján Teréz éa Juliska (szecesszió), Adlovics .Mariska (arató leány), Cserép Terka (sziv), Dervalics Anna (azéna-gjűjtőieány). Farkas Mari (csillag). Farkas Anna (matróz), Ilefler Etelka (cigánynő), Ileffer Margit (pipacs), Kaán Teréz (kertész-leány), Németh Verona (drótos tót) Sabján Julcsa (spanyol cigánynő), Summer Anna (csillag), Strans-borger Malvin (vizitündér), Teperics Mariska (pipacs), Tauser Ottilia (magyar uő), Zimitz Juliska (jámbo) stb. A mulatság a legjobb hangulatban reggeli 8 óráig tartott. — Anyakönyvi Btatieztlka. Az elmúlt február havában a nagy-kaoizBai anyakönyvi kerületnél bejegyeztetett: 6G születés, melyből törvényes 21 fiu ós 32 leány; házasságon kivüli: 7 fiu és C leány, mégis 5 esetben ikrek születtek, rnoljük közül két esetben fiuk, kél esetben leányok és egy esetben egy fiu és egy leány látott napvilágot. Halálozási esetek száma 40, melyből 17 finemü és 22 nőuemü, mégis egy leánygyermek halva született. Házasság kötés céljából 24 pár jelentkezett. Házasságot pedig 44 par kötött. — Kosiorntpótlő adomány. 8íeot-Máriáu, (Muraközben) elhalt és helyben eltemetett Fischer Dávid ur kegyeleté nek jeléül adakoztak: Az elhunyt b. családja 250 koronát, Fischer Gedeon 10 koronát, Fischer Gusztáv 10 korooát, Unger Ármin 10 koronát. Fischer Simon 10 koronát, Fischer Lipót 10 koronát, Hirschler Sándor 5 koronát, Neumark Albertué 5 koronát és Fiachl Simon 5 korooát, összesen 315 korona. — A „Hagyat- özó" cimü politikai uapilap pályafutásának első havában immár meghódította az egész magyar olvasóközönséget. Szó-szólója ez a lap a tiszta cs valódi liberalizmusnak s kíméletlen oatorozója a liberalizmus köpenyébe bujt reakciónak. Bátor ős szókimondó, megmondja az igazat fölfelé és lefelé egyaránt. Pártoktól teljesen függetlenül irányitója egyedül a legtisztább Bzubadelvüaég. Politikai cikkeit a legfényesebb tollú publicisták, tárcáit pedig a magyar belletrisztika elismert kitűnőségei irják. Vidéki és külföldi tudósítói kara révén gyors és megbízható értesüléseket közöl a minden közleményének az aktualitás, eredetiség és \'érdekesség ád a napibecaü dolgok közül magasan kiemelkedő értéket. Méltányolta ezt n közönség is, mely a .Magyar Szó€-ban friss, változatos, eleven tollal megírt érdekes újságot kapott, mely újság külső beosztásában is lerázta magáról a rég megunt sablonok nyűgét. Nagy és becses erő, munkájában buzdítása az a hatalmas közönség, mely mindjárt megindulása napján molléje szegődött, jeléül annak, hogy azavát megértette « az lelkében visszhaugra talált. A .Magyar Szó* előfizetési ára egész évro 28 kor., félévro 14 kor., negyedévre 7 kor., egy hónapra 2 kor 40 fiiI- A „Magyar Szó* kiadóhivatala Budapesten, Sarkantyus-utca 3. szám alatt van. Használt uri és női GW* KERÉKPÁROK jutányosán eladók. Cím a kiadóhivatalban. A városi tanácsos veszsflelme. Gyakran elhanyagolja « ember a könnyű kit rosszullétet, a mely pedig komoly betegség előjele lehet. Ex volt egy városi tanácsos eiete, a ki eméistéii zavarban szenvedett. Ex a rosszullét rendesen csak rövid Ideig tart s ezért nem igeo gondolunk arra, hogy bélgyulta-dásnak lebet kezdete, a mely, jóllehet a rosszullét izOnetct tart, azért nem kevésbé folytatja poastitását. A bélgyulladis mindig emésztési xavart okos és jele a rosstul működő gyomornak. Ily esetben végtelen a betegségek sorozata. Kőíajis. szívdobogás, fülzúgás, csípő-fájdalmak, oldalsznris sóiba gyengíti a beteget. Ha ax eméiztéti xavar clmalt, a gyengeség, a csekély táplálkozás miatt c»ak uagyobb lesz. Oly fokú vírasegényiéf áll bo, hogy rendes életmód ^már nem segít i ha nem vigyázank, többé kevésbbé gyorsan balál lebet a vége. Ily körülmények között az egyetlen icgitö esx-köx ax, hogy. a vérnek régi erejét is ellentilló képességét vlssiaadjuk. Mothes Hélie ur Aaqoex városi tanácsos (I.avit Tarn et Qaronne) a következő levélbea irja meg nekünk, mily sajnálatos állapotból mentette ki a Pink-pilula, a melyet neki, mint a vér legjobb helyreállítóját ajánlották. A. mult évben — irja — muló emésztési zavarban szenvedtem. fagyon csalatkoztam azonban, a midőn ennek elmulta után magamat egészségesnek tartottam, mert alig szabadult%m meg o kellemetlenségtől, oly komolyan betegedtem meg. hogyj egy pár nap múlva a halál tenyegetett. Hevca lázam volt és ■zöroyQ főfájást okozott, étvágyain cltQnt és minden a mi gyomromba került, tettenetes fájdalmat okozott. Deleim szintéu igen azomoru állapotban voltak. Minden testrészem fájt s időnkint erős gégeciő-gyulladás állt be oly erői éa mindinkább gyakori köhögési rohammal, hogy 26 éves koromban elveszettnek éreztem magamat. Akkor történt, hogy ecy nekem nyújtott szalmaszálba kapaszkodtam. A I\'ink-pilulakat kezdtem szedni s mily nagy lett örömöm, midőu hatását éreztem. Étvágyora, álmom megjött, erőm lassan* kint visszatér, fájdalmam megszűnt s minthogy gyomrom reudesen kezdett működni, a bélgyulladás eltűnt éa ma teljesen meg vagyok gyógyulva éa mondhatom, hogy a I.\'ink-i ilula mentette meg életem. Minden általános gyengeségnél, gyomor- és bélbotegaégeknél gégeciógyulladásnál, influenza, éa következményeinél a Pink-piluia föltétlen biztos azer. Magyarországon a legtöbb gyógy-azertárban ára 03 kor. 50 fill. és hat doboz 18 kor. Magyarországi főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertáriban, Budapest, Király-utca 12. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: 1000. február- 16-tól március 2-ig. Dávidovics László földmives, Rozália. Imrei György földmives, György. Kuausz György földmives, György. Gozdán Ferenc napszámos, Mária. Juuker Rezső mozdonyvezető, Berta. Varga György posta- éa távírda szolga, Margit. Merc József vasúti munkás, Rozália. Gerócs József földmives, József. Cigán Katalin szakác-íné, József, Baa György földmives, Katalin. Herceg György löldmives, MáHa. Bolf László földmives, Rozália. Etényi Elek malom-munkás, Erzsébet. Grünwald Sámuel házaló, Anna. KoloDgya Verona földmives leánya, Mária. Karlovics Anna cseléd, József. Szalai Katalin napszámos, Ilona. Juretics Katalin szakácsné, József. Brukner Lajos kádár, Magdolna. Gerócs István ács, Katalin. Polák Ferenc mú bzövö, Anna. Hajós László kalauz, László. Grüuíeld Mór kere?kedő-segéd, László. Takáta József ilju csizmadia, László. Wellivch Lipót cipész, Erzsébet. Lemmer Ágoston mozdonyvezető, Anna. Lommer Ágoston mozdonyvezető, Ferenc. Kósa Ilona cseléd, Ferencz. Horváth István kocsis, József. Németh József ág. ev. Hzabó, Jankn. Uajdu György \' Ípldmiveí, Ferenc. Bodzái Lsjos géplakaíőá. Ilona. Dervalics József földmives. József. Sipos József kocsis, Franciska. Friedmann Ignác izr. cipész, László. Cziffray László postatiszt. Ödön. Szemlics Ferenc kő-müvea, Mária. Bergífr Benő izr. kereskedő, Erzsébet. Lőrinc litván bádogos, Mária. Ebedli Anna házvezető, Géza. Halálozások: 1900. február 22-től márciua 2-ig. Ciráki Mária rk. 9 hónapos, tüdőhuruc. Steuer Rozália, férj. Kobu Mórné izr. CO évea, Bzervi szívbaj. Pulii Géza rk. 1 hónapos, tüdöburut. Horváth Józ?eí rk. földmives, 70 évea. tüdőhurut. Simon Mór rk. kocsis, 21 éves, tüdógümökór. Kürschner Miksa izr. kereskedő, 80 éves, végelgyengülés. Sneff Ant.a rk. 20 hónapos, difteritisz. Fischer Lina özv. Mitzky Miksáné, izr. magánzó, 80 éves, agyszélhüdés. Snefl János ifjú rk. föld-\' mivé, 17 évea, tüdógümökór. Házasságot kötöttek : 1900. február 22-től március 2-ig. Mathea Károly fényképész — Nagy Máriával. Véber György földmives — Dani Julival. Kőnig Ferenc tanító, Bánok-Sient Györgyről — Kollmann Terézzel. Mohi Ferenc kalauz — Roba Terézzol. Lebel Mátyás téglás — Rajkó Rozáliával. Kudik Ferdinánd vasúti hivatalnok — Simon Adéllel.- Stocker Ferenc kőműves — Szily Rozáliával. Horváth Sándor kocsis — Miszory Rozáliával. Hoffmann Ferenc kőműves — Zupkó Marival. Beck József gépész — Bíró Máriával. Nagy Sáqdor cipész, Becsehelyről — Vidákovi^s Marival. TÖRVÉNYSZÉK. Anyagyilkos. Saját édes anyját ölte meg a mult évi április hó 1-én Ilerzsenyák József 51 éves faluhegyi lakós oly módoo, hogy a ezegény 75 éves asszonyt karikás szíjjal verte, ütötte s Csizmás lábával agyba-főbe rugdosta, \'ráadásul pedig még ugyanaz nap otthona is megverte, nem törődve az öreg asszonynak esdeklő szavaival. Józsi no bánts, ne ölj meg, hagyj még élnem. A kir. törvényszék halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt bét évi fegyházra itélle a kegyetlen fiút, a kir. ítélőtábla azonban büntetését azonban 8 évre felemelte, mely büntetést a kir. Curia február hó 28 án kihirdetett Ítéletével helybenhagyta. Qreg asszony, nem vén asszony. Özv. Máté Jánosné nagykanizsai 64 éves-napszámos asszonyról ugyancsak el lebet mondani, hogy kuruc asszony. Négy férfiúnak mert szembeszállni s.ugy el látta őket,.hogy nem egy könnyen fognak arról megfeledkezni. Csípett, harapott, .pofozott b bottal ütött a harcias asszony a nála valami közigazgatási végrehajtás alkalmával megjelent végre-hsjtó, becsüs, rendőr 8 napszámos közé, és teljea rezignációval fogadta a cselekménye miatt rája kiszabott 2 napi fogházbüntetést. Talán az itélet kihirdetésekor ia arra gondolt viasza, milyen szép is volt az, mikor a négy férfiút egymagában hely- Kós ós kalapács. Bogarazás és legyintgetésnek mondta Bucsuta község érdemes kovács-mestere a egy jó képű földmives legény Takács Lászlónak azt a cselekményét, hogy György István fején késével hét helyen megszúrta, ók — ugy mondták — nem látták, hogy a vádlott a sértettet meg-ssurta, csak bogarazott a vádlottt a sértettfejéu a egy párszor hozzá legyintett. Szép bogarazás, mely után 7 helyről fakad a vér s 20 napig gyógyuló sebeket ejt. A kir. tőrvényszék azonban nem volt oly jó kedvében, hogy e bogarazást a vádlottnak eluézze, mert ót hat heti fogházra és 10 korona pénzbüntetésre ítélte. Dr. Kendi Elemér alügyész ezt is kevés jutalomnak találta s a bogarazó vádlott terhére felebbezett- Hütlen vasúti munkások. Vasúti munkások voltak Horváth József, Scbuck József és Farkas József. Mint ilyenek, Ábel Alajosnak a vasúton levő raktárából még 1898-ban 9 zsák lisztet s egy vasúti kocsiból 9 süveg fehér cukrot loptak. A kir. törvényszék Horváth és Farkas Józsefet e miatt fejeokint 1 \'/, évi, Schuck Józsefet pedig 1 év s 4 hónapi börtönre ítélte. Az elmúlt szerdán hirdettetett ki ez ügyben a kir. Curia ítélete, mely a kir. törvényszék Ítéletét helybenhagyta. Fötárgyalások és Ítélethirdetések. 1000. március hó 2-án (péntek). Súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Szánthó István és\' társa elleni bünügyben főtárgyalás. Lopás ói orgazdaság büntette és vét->ége s tulajdon elleni kihágás miatt vádolt Skálics Balázs és társai elleni bünügyben főtárgyalás. Erdei lopás büntette és vétsége miatt vádolt Horváth József és társa elleni bünügyben itélet hirdetés. J900. évi március hó 6-én (hétjön). Vétkes bukás vétségével vádolt Reich Salamonné bzűI. Kohlmann Juliánná és társa olleni bünügybenj főtárgyalá?. , Zsarolás vétsége miatt vádolt Hártvig József elleni bünügyben főtárgyalás. Lopái büntette és vétségei miatt vádolt Polai Ferencné szül. Battyáni Cili és társa elleni bünügyben ítélethirdetés. 1900. március hó- 7-én (szerda).- , . Megvesztegetés vétsége miatt vádolt Herlicb Mátyás elleni bűnügyben fő tárgyaláB. Lopáa büntetle miatt vádolt Láboricz Imre elleni bünügyben főtárgyalás. 8ulyos testi sértés büntette miatt vádolt Skóda Iván elleni bűnügyben Ítélethirdetés^ j Emberölés vétsége miatt vádolt Zsebe János elleui bűnügyben itélet hirdetés. Hatóság elleni erőszak büntette miatt vádolt Persztecz Sándor elleni bűnügyben ítélethirdetés. 10u0 március hó 9-én (pénfek). Sikkasztás és csalás büntette miatt vádolt Lipschitz Samu elleni bünügyben végtárgyalás." Súlyos testi Bértés büntette miatt vádolt Febér Károly és társai elleni büuügy-ben főtárgyalás. Súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Hegedűs József elleni bűnügyben Ítélethirdetés. Lopás büntette miatt vádolt Németh József elleni bűnügyben ítélethirdetés. Polgári felebbezósi tanács tárgyalásai. 1900. évi március hó G-án. Tóth (Botor) József felperesnek, — Szabó (Miklós) Péter alperes elleni 200 korona tőke és jár. iránti felebbezett sommás pere. Hajas László felperesnek, — Milhoffer Ödön és társa alperesek elleni ingók aár alóli feloldása s jár. iránti felebbezett sommás pere. 1900. március hó 10-én. Hochsinger M. és fiai cég felperesnek, — Hermann Agid alperes elleni 200 kor. 18 fill. és jár. iránti felebbezett sommás pere. Bernát Tamás felperesnek, — Csüdlin Mátyás alperes elleni 140 korona tőke és jár. iránti sommás pere. IRODALOM — Az angöl-búr háború most érte el tetőpontját. A mérkőzés \' színhelye immár a testvér - köztársaság: Oranje szabadállam. A maroknyi búr Bereg csodálatos vitézséggel, fokozódó elszántsággal küzd a túlnyomó angol hadak ellen. Mintha csak a thermopylel hősök legendája ujult volna föl. Nem csoda hát, ha nálunk is oly nagy az érdeklődés a délafrikai események iránt. E közérdeklődés fokozásához bizonyára hozzájárul a „Budapest" pol. napilap is, amely francia éa angol harctéri tudósítók helyszíni föl-jegyzései és vázlatai után nemcsak szövegben, de képeiben is úgyszólván lépésről-lépésre követi a háború menetét. Hetenként háromszor érdekes képet hoz a csatamezőről. De a „Budapest" más tekintetben is megérdemli a szélebkörü pártolást, amelyben immár huaz év óta részesül. Jól szerkesztett, fürge, -magyar-izü újság, amelyben mindenki megtalálja a maga olvasnivalóját. E mellett tekintve terjedelmét, rendkívül olcsó is; egy hónapra 2 korona, negyedévre C korona. Az előfizetéeek a „Budapest" kiadóhivatalához Budapest, IV. ker., Sarkantyus-utca 3. szám alá intézendők. — A Kert a kertészet összes ágait magába foglaló kertészeti szaklap. Fő-fizerkesztő és laptulajdonos Mauthner Ödön. Felelői szerkesztő Igali Svetozár. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Szerkesztőség: VI. Andrássy-ut 23. az. a., hova a lap szellemi részét képező közlemények kéretnek.- Kiadóhivatal: VI. Audrássy-ut 23. sz. a., hova a hirdetések, az előfizetési pénzek, a szétküldésre vonatkozó értesítések küldendők, a reklamációk és a lakásváltozások jelentendők. — Kvpes Családi Lapok. A legszebb, legjobb és legolcsóbb illusztrált szépirodalmi hetilap a „Képes Családi Lapok", melynek előfizetési ára egy évre 12 korona, félévro 6 korona és negyedévre 3 korona. Mutatványszámot ingyen küld a „Képes Családi Lapok" kiadóhivatala: Budapest, VI., 8zondy-u. 11. szám. — Elókeló Világ hetenkint (szerdán) megjelenő szépirodalmi és társadalmi folyóirat a magyar nemes társaság számára. Szerkeszti és kiadja Lengyel Gizella. Előfizetési ára egész évre 16 kor. Egyes szám 40 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VII. ker., Istváu-ut 40. szám. Szerkeaxtöaeff : Dr. Villányi Henrik, felelős szerkesztő. Kiadó: Ifi- ll\'njdii.i Józar/. VEGYES.. — IJlítoK gfójo\'hfttan. Mindazok, kik rossi emésttes tsgy székrekedés következtében fel-fuTÓdáíban, sioralásban, föfijásbao, étvAgjhiAny. tagy egyéb bajokban szentednek, a va\'ódi ^Moll fele Boldlltz porok" használata álta\'l biztos gyógyulást érnek el. Kgy doboz Ara 2 kor. Szétküldés najionta utinréitel Moll A. gyógyszerész cs. és k. udv. szállítótól, Bécs. I. Tucblauben 9. A Tidékí gyógyszertárakban határozottan Moll A. készítmény kérebdö az 6 gyári jelvényére! és aláírásával". , Nyílttéri) Íeae, húgyhólyag hugydara és a ÖBzvéuybántulnmU ell\'-n, továbbá a légző és emrazt&8l sz^rvpk hurntos bántalmainál,orvosi tekintélyek által a Lltlilon-fornifl sikerrel renilelv* le.xj 11 u u y h n j ró hat ásn! Kellemes izúl \| s^ Konnjcn emészthető Kapható ásványvízkereakedésekben és gyógyszertárakban. A S&bator-forrái igazgatósága Eperjeseo \') Az e rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. irdetesek; : 0000000000000000000030000000 GYOMOR-CSEPPEK nagyszerűen hatnak nyomor bajok- ! §uál, nélkülözhetett!) és általánosan \' ismeretes házi és népszer. — A g gyomorbetegség tünetei: étvágyta-O\'Unság gyomorbetegség, bűzös le-S helef, íelfujtság, suvanyu felbóffögés, ; Q hasmenés, gyomorégés, feleslegen Q nyálkakiválasztás,Bárga^ág, undorés I g hányás, gyomorgörcs, szükülés. Q Hathatós gyógyszernek bizonyult fej- 1 a fájáénál, a mennyiben ez a gyomortól iwármazott, cyomortulterhelésnél ételekkel éí italokkal, siliszták máj-bajok éa bamorrhoidáknál. Emiitett bajoknál a Mórlacelll Kyouiorcseppek évek óta kitűnőknek bizonyultak, a mit ezáz meg \| pzáz bizonyítvány tHnusit. Egy kis ; üveg ára használati utasitáisal együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. — Központi szétküldés Brady Károly által Bécs, gyógyszertár a .Magyar Királyihoz, I. Fleischmarkt 7. Nagy-Kanizsán: Práger Béla éa Belus Lajos gyógyszerészeknél. — Barcson: Kohut Sándor gyógyszerésznél. — . OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGO Előnyösen ismert, kitünö gyártmányú w divat kelméket; fekete én kék kelméket tartós minőségben, férfi öltönyökre szállít KAST/VER ÉS ÖHLER cég posztó-osztálya GRÁCZ. Minták bérmentve. Magyar levelezés. HXPi\'MlMitínI S) VJft M! \'WÍ <M! W5\' [?f$l Mf) iWÍJ ^ Ml Wl\'Ptfl Üu! fXl (V SrXi s tr^vr^t r^y XXXIX ÉVFOLYAM. -1 ZALAI KÖZLÖNY 1900. MÁRCIUS 3 áu. DDaDnoaoDaacoooooQQD05öaoaoDQDoaoaooooQi (HÍCSIEIS-Iéli ER2SÍBET oooo T § Epilulák hasonló készít- E ményeknél minden tekin- C tétben feljebb becüleodök; £ .— mentet minden Ar- c talrcss anyagoktól, u C altesti szerek bajainál E leejobb eredménynyel használtatván. gyengéden hashajtók, \' vértisztitók; C egy gyógyszer sem jobb, s mellette oly ártalmatlan, miot e pílulák a C székszorulás £ a legtöbb betegségek forrása ellen. — Cukrozott külsejük végett míg gyermekek is- szívesen. C Egy 15 pllnldt tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely 8 dobozt, C tehát 120 pllnlnt tartalmazó, csak 1 frt o. é. g A\\T k C I Dtiniáloktöl kelönlien óvakodjunk. Kérjünk bitlrozottan c UV Ao! Kens\'eln Fülöp hashajtó labdacsait. Valódi ciak, 1» c ■ miodrü dobol törTÓnyileg bejegjzett védjegyllokkel piroifekele nyomta- ■ g t&sbin ,Bent-Lipót" él „Neusteln Fülöp gyogjszerésr." alklriml p tan ellátva. A kero.kedelmi törvenyizékileg védeti ciomagjaluk alk ri- p iánkkal van ellátva. P NEUSTEIN FÖLÖP „Szent-Lipóthoz cimzett gyógyszertár* r W1KJÍ, I., Plankengasae 0. C R&ktár Nagy-Kanizsán: BELUS LAJOS él KEIK GYDLA gyógyizeréizekné). C ioQQaoaaooooooaooooooooocooooaooaaQOOoooQOoa A Kelell-féle cb, él klr. szab. lérv- Kötö a legtökélete- f sebb ezen nemben, nfcm csúszik, nem gyakorol kellemetlen nyomást éi eltávolítja az eddigi sérvkötők hiányát. Gyáramban (alapíttatott 187B.) késrülnek ezenkívül: .műlábak műkezek, járó- és nynjtó gépek, pgyonestartók (fleBBing-fóle rendszeri. orthopKdiai fűzök, haskötők, görcaérharimyák és mindenféle gummiáruk urak és hölgyek réstérc. Megrendeléseket pontosan él dlikrélei eizközöl-. j/rr UTÍ T orros sebészeti IVJuIjLi 1 1 u, mii- és kStöazer gyáros. Budapesten, IV., Koronaherceg-utca 17. Nagy képeit árjegyzék ingyen és bérmenive. opoa OOOOOODOOODOOOOCJq □DOOOODaOOOOOQObOODQOO Q MOLL SEIDLITZ POR Csak akkor valódiak, ha mlndogylk doboá Moll A., védjegyét én aláírását tüntoti fel., A Moll A.-féli Seldlltz-porak tartói gyógyhatása a legmakacsabb gyimr- él al-te»tbintalaak, gyomorgörcs i* gyoraorhóv, rögzött azékrakedéa, májbintalom, vér taímái. aranyér és a legknhubftzőbb n5I betagiégek ellen, e jelei báliszernek évtizedek óta mindig nagyobb «.Herjedést• szWzett.—] Ara egy lepaoiétilt sre-dall dobéinak 2 kor Hamisítások törvén yileg fenyíttetne k._ Csak akkor valódi. ha mindegyik Qfeg MOLL A. védjegyét töntti íel .A. Moll felirata <<noiatfl van tárra. A Moll-féle fraaorla boniesz.éi lé nevezetesen mint fájdalonsoilllapltd bedírziőleil szer köszv-ny, rsuz éi a meghűlés egyéb kftTetkeményoin-<i legiamcretcsebb népszer. - Egy é"OtsH sredoll Qvog ara I kor. 80 1111. MOLL Gyermek szappanja, Legfirmmibb, legujibh aodner szerint kéiiitek gyermek él hölgy izappan a bír DktierO ápolásán gyermekek él felnéttek rénire. Ara d.rahoakla! — 40 ftll. öt dinb — 1 kar. 80 flll. Minden dirab gyermek-mppaa Moll A. vádjagyeval van ellitra ; Fő i i é I lt 11 U í v Moll A gyógyszerész, cs. és klr. udvari szállltb" által, Bécs: Tucblaaben 9. az. Yidéki megrendelőiek naponta poitiatiOTŐt mellett teljeiittetoek A raktárakban teáséit határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf ÓS Fia. aoooooaooonoooooooaoQoooQoaoooo SSööööBBEBöcw süj ,1 W%1% - -rjp H íin 5 Ir: .. Iriifi1 S\|i is n/j- i atíf" \| l-\'^sls .....ía liP pfUHpI^f ifí\|i— i eiííF ü £ícrBíl !.. ~ ^n fPIt Jji B \|rj\|\| ! Bieílir-lílí ! Horgony PainExpeller Llnlment Capsict comp. Ezen biraeTcs hájtisier oliontillt ai id6 megprótólásának, tnort inir tobb mint 30 év áta megbiiliató, fildalom-nslllapIlA bedőriibléiként alkalmartatlk kSizvéiynbl, oaúnál, tiauagBatkanU és mighUléieknél os az orvosok által be-dörwölósokn) is mindig gyakrabban ren-deltotik. A valódi Horgony-Pain-Ei-pellor, gyakorta IlorgoDy-LinimenL el* nevszéa alatt, nem titkos szer, hanem Igazi népszerű házluer, melynek egy háztartásban aom kolleno biinyozní. 40 kr„ 70 kr. ós 1 M. ürogonkéntiírban. majdnem roindon gyógyszertárban készletben van; löraktár: Tőrök József nógyazorósznél Budapeiten. Bevisir-lái alklímával igen óvatosak legyünk, mert tobb kisebléíriékü utánzat van forgalomban. KI aern akar mcQklroaodal, az mindenegyes üveget,.Horgony" védjegy1 ós Hiehtor czéi^egyzés nélkül mint nem valódit utasítsa vissza. IICHTEIF.lD.tillm.Rilililitt a.íi klr. .drirl tiillltdk. 8049/tk. 99. Árverési Iiirdctiuéuj\'. A nagykanizsai kir. törvényszék tlkvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy Győrffy János n.-lf«niíe»l likói végrehajlaténak, őzv. Horváth Ágoatonná azül. Gönc Anns. Horváth Ferenc ,éa Horváth Anna-férj. Tahin Miklósné végrehajtást szenvedő, galamboki lakóiok elleni 626 Irt 40 kr. töke, (melyből a már kiűzetett llö frt 60 kr. tőke levonandó leazi) ennek 1876. évi jmuár 21. napjától járó 8\'/. kamatai a a lejárt kamatoknak 1876. október iő-től 8/. késedelmi kamatii, 17 frt 60 kr. per, 12 frt végrehajtás kérelmi. 11 frt 70 kr. korábbi, 11 frt 36 kr. jelenlegi árverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fennt nevezett kir. tvarék területéhez tartozó, a galamboki 81. sz. Ijkvben. I. 1—16 sorszám alatt felvett ingatlanoknak, özv. Horváth Agos-ionné, Uorvátb Ferenc éa Horváth Annát illető s 602 frtra, továbbá ugyanazon tjkvben t 1908. brszám a. felvett rigóhegyi szöllö és kaszáló ugyanazokat illető SÖ4 írtra; — mégia a t 1912-hrazám alatt felvett rigóhegyi azőllö, kaszáló és pincének ugyanazokat illető a 446 frtra becsült •/. része • 1900. évi március 22-én d e. 10 órakor Galambok község házánál Győrffy János felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöltével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár. Árverezni kiv&nók tartoznak a becsár 10\'1,-ít készpénzben, vagy óvadékképcs papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N -Kanizián, a kir. tvrzék, mint telekkönyvi hatóíáguál, 1899. évi dec. hó 31. napján. . cózow. kir. löntioysiéki albiró. ooacoooooooooQQoaaooD SUCHARD Mindenütt kapható Cncno OODOOOQOOOOOOaDDOOaOO Jónak bizonyult gyógyeszközök a nyálkahártyák hurutai ellen, különösen a légző és emészti szerveknél a. Camtantin-, Emma-, Klausen források és Constantin-sósforrai JOHANNISBRÜNNEN ® B ü m ® mini üditöital. IrfSzSsI : vannak még emberek, a kik a Kathremer-féle 1 Kneipp-toalita kávét nem használják, holott ez oly kellomes Izú és egészséges kávéital? \' -Mert ínég nem tudja mindenki, hogy a Kathreiner-kávé mily nagy előnyökkel bir. A kávénövény.egy kivonata által a babkávé ízét és zamatját nyeri, anélkül, hogy annak az egészségre oly hátrányos alkatrészeit magába venné. Hasznosan egyesíti a honi maláta-készítmény értékes tulajdonságait a babkávé kedvelt izingerével. Igaz, hogy az egészség áldására a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávét milliók, a családok százezrei naponta isszák. Kívánatos volna azonban, hogy minnyájunk óraekóben, ez az igazi v családi-kávé, kitüuő tulajdonságainál fogva, mindenütt különösen minden (családban bevezetést találjon. A Kathreinen Knefpp-maláta kávé többnyire mint pótkávé szolgál a babkávéhoz, a melynek ízét enyhébbé, és azQnynek kellemesebbé teszi. Megadja a kávéitalnak a legszebb, étvágygerjesztői)b szint, és majdnem teljesen elhárítja a babkávénak az egészségre káros hatását. Ajánlatos a Kathreiner • maláta\' kávé egy harmadéval a babkávé kétharmad-részéhez kezdeni, s hova-tovább fele-fele részre átmenni. A Kathreiner maláta kávé összehasonlíthatlan előnye abban áll, hogy rövid megszokáb után, teljesen tisztán élvezve, is kitűnően klik. Esetekben, a midőn a babkávé élvezete eltiltatik, a legajánlatosabb pótlást nyujtia, gyönge éa beteg egyéneknek, mint könnyen emeszhető, vérképző és erősítő szer, ajánlható. Orvosi nyilatkozat szerint a fejlődő ifjúságnak, különösen leányoknak más kávé-ital ne ia^idasSék. A Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé bevezetése által, a. legkisebb, háztartásban is jelentékeny megtakarítás elérhető. Egyszeri kísérlet, gondos elkészítés mellet, mindenütt állandó használatot von maga után. A •Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé sohasem lesz nyitva elárusítva! Csak akkor valódi az ismert fehér eredeti osomagokban, ha Kneipp páter arcz-képo mint védjegy és a »Kalhr©inor« név rajta áll. Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. 27272727272727272727272727272727272727273120202020207316161616 10-ik szám. Előnaetis.4 ár: <E(éai étre . . 10 kor. — fill. Vé\\ éne ... 5 kor. — flli. NcjjcdÍTrc . . 2 kor. 50 fill. Egjcs szám 20 Ali. HIRDETÉSEK 5 hiiiboí petiuorban 14,mfaodizor 12, ■ miudeo tor&bbi lorért 10 fill. NYILTTÉRBEN pctli toronként 20 fillérért Tétetnek fel. Kiocitifi illeték minden egye hirdeté»ért 60 fill. fixetendö. ab ZALAI IOZLOHT. A !»p izellemi réixét illető min den közlemény & felelőt uerkeirtö ne»ére, a* «ny»gi réixt illető kö-leménjek p>dig a kitdó nevére címzetten Nagj-KanUsára bér-mentte Intéxendók. BérménteUeii letelek nem foijad--\\tatmk el. Kézi rátok rlsszanem kllldetnek. A nagy-kanizsai ,Ipar-Testület,• „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a .nagy-kanizsai tanitói járáskör," a „nagy-kanizBai keresztény jótékony nőegylet, „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a .katonai hadaslyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Március idusa. Nagj-Kanltíft, 1Ö00. márc. 9-én. Március idusa, megváltás Ünnepe Hozsánna neked I . . . Te bűvös tavasza egy nép életének, hihetetlen megújhodása egy qjár halottnak vélt ezer esztendős* nemzetnek, hol vegyek méltó szavakat a te dicsőítésedre, miként rajzoljalak ? Taláu csak a világ sorsát intéző szellemnek valamely verőfényes, napsugaras álma voltál te, a mit tün--jlftklő szivárványszínekben mutatott meg egy pillanatra kedvelt népének, hogy azután annál fájdalmasab, két-ségbeejtöbb legyen a szomorú való. Ezen a napon egy nép egész osztálya lemondott minden előjogáról, a mit nyolcszáz esztendő buja, öröme, dicsőséges, fájdalmas küzdelmei biztosítottak néki. Lemondott önként, minden kényszerités nélkül. Keblére ölelte a nép millióit, azt a nyomorult jobbágyot, a kit csak fájdalom, csak szenvedés kötött ehhez a földhöz, melynek rögeit törte, s melyből mindezért egy hat láb hosszú, három láb széles darabot kapott sirhalomnak halála után. A kinek hiába volt világra szóló fényes tehetsége, hasztalan forrottak lelkében a legszebb gondolatok, hasztalan égett a vágytól, alkotni nagyot, dicsőt, a mivel hirt, nevet szerezhetett magának, becsületet hazájának..... El volt zárva előtte minden ut, ott kellett elvesznie ismeretlenül a föld porában, mint ama féregnek, mely ma van, holnap nincsen és közvetlen környezete sem tudja, hogy létezett-e valaha. Ez a szerencsétlen jobbágy, a magyar földnek ez az évszázadokon keresztül volt fehér rabszolgája egyszerre felszabadul .... S mindezt egy nap tette, az a sírokon is uj életet fakasztó, csodálatos tavaszi nap: március tizenötödike .... Csoda-e\', ha a szabadság balzsamos levegője átjárta a nemzet egész életét; érintésére leomlott minden korlát, mely a hon gyermekeit egymásról elválasztá, s Kárpátoktól az Adriáig zengett a győzelmi dal: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség! Talpra magyar! . . De alig örülhettünk a szabadság napjának, már is sötét felhők tornyosultak az égen. Titkos és nyílt ellenségeink mind talpra állottak, hogy letöröljék Európa térképéről a hármas bérc és négy folyam hazáját. ...... A világ szpme előtt újra lejátszódik- ajTytánok mythosi csatája. Ji báróm százados rabszolgaságban\'- kiszipolyozott nép milliókat érő kincseket rak le a haza oltárára. a holtnak hitt nemzet megmozdul s százezreivel veti véres csatapiacra legderekabb, legdaliásabb gyermekeit Kossuth félistenként járja be az országot, — kelettől-nyugatig a nincs senki, a kit magával ne ragadna szavának varázsa. A honfoglalás, török és kuruc-világ hősei egymásután kelnek ki százados sírjaikból, a a honszerelem szent tüzétől hevített csapataik élén tiz felé kergetik a tiz felől támadó ellenséget és diadalról-diadalra mennek Vagy talán ez sem való? . . > Ez is csak álom, a mit a történelem., játszi szelleme szőtt kábító illatból, aranyos napsugárból, hogy meghódítva érzékeinket, valónak vegyük azt, a mi csak a költői képzelet csodálatos alkotása? . . ..De hiszen ezren, meg ezren élnek még ama névtelen hősök közül, a kik készek voltak szembe szállni még az éjszak félelmetes kolosszusával is ... . .....őszbe borult, megtört aggastyánok, a kik 52 esztendővel ezelőtt délceg ifjakkéut szálltatok csatáról — csatára,. kardotok élével írván fel neveteket a világtörténelem lapjaira, s a kik közül ma nem egynek az utca szegletén kalaplevéve kell koldulnotok, hogy éhen ne veszsze- tek......töröljétek le könyeiteket! Mi késő kor szülöttei irigyeljük galamb-fehér fürtjeitekét, a sebeket, a miket véres csatákon érettünk kaptatok, a rongyokat, mikbe megtört testeteket burkoljátok Az orosz betörj kicsavarta hon-védeink kezéből a fegyvert s kez-\' delét vette a legirtózatosabb boszu. A hatalom vad katonája kezében is megremegett a fegyver, mikor egy-egy hös életét kellett kióltania, s a csaták viharaiban edzett idegen tiszt elforditotta arcát .s könyes szemmel, némán adott jelt a gyászos végrehajtásra. Minek írjam tovább, minek tépjem fel a már hegedni kezdő sebet, minek lebbentsem fel azt a sürü sötét fátyolt, a mit ez az eltiport, összetört, de bukásában is nagylelkű nemzet borított a multakra .... Elbuktunk a két nagy világhatalommal folytatott aránytalan küzde- lemben, de az egész világ részvéte kisért bukásunkban. Megmutattuk a világnak, hogy van az élethez jogunk, akaratunk, erőnk. Ezen a napon idézzük vissza a mi boldogságunkért elhalt hősök szellemét, hisz ebben a félszázadban annyira megváltoztunk, oly égető szükségünk- van az ő utmutató példájukra. Viszály tépi, egyenetlenség szaggatja ezt a szerencsétlen népet. Testvér támad testvér ellen, vallásért, politikai meggyőződésért. Az az erős közép-osztály, mely évszázadokon át hordozója volt a nemzeti életnek, összeroskadt a reá szakadt terhek alatt, s ma már csak romjai vannak meg. A nép millióiból meg a: nyomor ölte ki az érzékét, a közjó, a haza üdve, boldogsága iránt.... Rettegve kell tekintenünk egy esetleges vihar elé . . . Lesz-e lángelme, mely felrázza aléltságából a nemzetet, lesz e nép, mely meghallja az ébresztő szózatot? Jelenjetek meg nagy idők fényes alakjai, sújtsátok haragosok villámával ki a viszályt szítja, egyesit-sétek a szétszakadt testvéreket, irtsatok ki keblQkből minden önzést, bogy egy érzelem uralkodjék ott, a honszertlem .... A haza minden előtt !....- Egy oltár körül sorakozzék e nemzetnek minden igaz fia: a honszerelem oltára körül, hogy boldog, megelégedett legyen a magyar; hatalmas, viruló az, a miért Verejtéktek, véretek hullott — ezer esztendős szép magyar hazánk! .. . J\'ajdni StdbA Jutván. Orvosaink helyzete ém a kuruzslás. Az európti civilizáció haladása foly- (_ tonos, gyors, de noru széleskörű. Nem zárt sorokban, phalanxHzerQen tör előre. Magával ragadva mindent, a mi útjába kerül, hanem kígyózó menettel könnyen siklik el az akadályok mellett,, melyek előnyomulásával szemben ellenálló erőt fejtének ki. passzivitást tanúsítanak. Így alkotja meg azután szigeteit a barbarizmusnak, a70kat a sötét foltokat, melyek a tiszta, ragyogó, millieuből azem-sértően kiválanak, melyek oly szívós kitartást tanúsítanak az erős hullámverésével szemben. Hogy ineshze ue menjünk a mi megyénkben is ilyen szigetet alkot Göcsej vidéke. Jaj annak, a ki a polgáriasult társadalomból erre a szigetre vetődik. Elbagyatottabb Robinsonnál, mert RobiuBonuak nem segített ugyan senki a megélhetésben, de elleu sem állt neki senki, ellenben a kit ilyeu helyre vet ki végzete, lépten nyomon akadályozza boldogulásában a szigetlakók vakaága és vndeága. A civilizáció az ő növeltjei közül többek közt az orvosokat veti a legnagyobb számmal ezekre a bájos oati-sokra. A községi körorvosok vannak abban a kellemes helyzetben, hogy képviselői legyenek olt a civilizációnak, osztogatói a civilizáció vívmányainak és terjesztői a tudomány eredményeinek azért a rongyos pár garasért, a mi éppen elég nokik arra, hogy elnyomorodjanak valahogy a sok keserves fáradságért, a nagy tőkebefektetésért, a mit rá áldoztak arra, hogy a diplomájuk-tnegszerezzék. A között a sok baj köt zött, melyek okai orvosaink, Bpecialiter falusi körorvosaink, megszégyenítő nyor moruságos helyzetének, a lanyha állami és társadalmi intézkedések mellett, a nevetségesen csekély dotációkon kivOl, nem utolsó-baj népünk tudatlansága. Ez egyenesen megfosztja az orvost keresetének egy részétől, a mellett, hogy komoly veszélyeket is rejt magában. íme csak nem rég történt, hogy itt a mi vidékünkön, melyről azt szokták mondani, hogy mert legközelebb esik nyugat- A gazember. - Irta: Zclel Ujötö.\'J — Korondy Pál (örvényszéki irodaigazgató, az a száraz pedáns, bürokrata, a ki szándékosan kerülte a nőket, a zajos társaságokat. Rzerelmes lett Bozóky Vilmába, a sánta Bozókynak a leányába. Az öreg különben ,egy silentiumos fiiká-lia volt éa zugirászatból élt, amely foglalkozását az ügyvédek is. meg a bíróságok is könyörületből elnézték neki. Bizony az ilyen féle embernek a leánya íciak szerencsének tarthatja, ha egy olyan jó állású, józaa és derék uri ember kéri meg, mint Korondy és lám mégis, bármilyen hihetetlennek látszik is, kosarat kapott. (Erre ugyan azt is lehetne mondani, hogy mikor asszonyokról ván szó, semmit se tartsunk lehetetlennek.) Ugy történt a doTbg, hogy. egy barátja révén megismerkedett a" leánynyal,,a ki lényének külső.varázsával kiszakította eddigi unalmas egyhangú életéből^ egy ideális boldog jövő képit tárva/el előtte. Korondy azon emberek közé tartozott, kik^ ha valamit feltesznek-lnagukba, keresztül is viszik. Nem sóhajtott, nem ábrándozott, virágokat sem küldö.tt neki, hanem a második találkozásnál így szólt hozzá: Kisaaazony, ea mint tudja, tör- . •) Mnutrioj teertSoek ,A Vér\' cjm álatt megjeleut norolla-kOtctáböl. vényszéki irodaigazgató vagyok, a IX-fizetési osztály 2-ik fokozatában, van évi 1400 írt fizetésem, mely 1800-ig emelkedik, adósságaim nincsenek, így hát azt hiszem, egy1 szerény igényű leánykát tudnék boldogítani és neki nyugodt és zavartalan jövőt biztosítani. Kisasszony, én szeretem önt, akar-e feleségem leuni? Ha Korondy ezeket a szavakat más leánynak mondja, az szemeit lesütve, szemérmeteeen igent mond, éa az anyakönyvi statisztikában a házasulandók számát egygyel szaporítva megelégedett férj és feleség lesznek. De hát édes IUenem, melyik bölcs volna képes Éva leányának azivébo behatolni, és az ott lappangó titkos gondolatokat éB ábrándokat kifürkészni? Ez a leány, a ki gyermek korától bizonyos önállósághoz volt szokva, kezét nyújtotta neki e-szavakkal: bocsáeson ,meg. hogy fájdalmat okozok önnek, de be kell vallanom, hogy szivem már nem szabad, szeretek egy férfit, akinek tudomása sincs . érzelmemről, lehet, hogy nem ii lesz, lehet, hogy ha ennek az embernek a neje lennék, néha éheznem is kellene, mig az ön oldalán gondtalan élhetnék,, önt tudaám tisztelni, becsülni, de szeretni nem. Az az erős férfi a székének támlájába fogódzott, hogy le ne roskadjon e szavak hallatára. Azt a bálványt, melyet ő hetek óta szüntelen maga előtt lát, neki nem szabad imádni, az az oltárkép, melynek ő képes volna Baját életét feláldozni, eltűnt, megsemmisült e pár szó tüzében: mást szeretek. Mindketten le-hnjiva tejüket, fásultan bámultak a semmiségbe, mjg a férfi törte meg a csendet egy nehéz sóhajjal, majd hirtelen felugrott és oda állt a leány elé villogó szemekkel és rekedt hangon, mintha a torkát fojtogatta volna" valami, kérdé: ki az az ember, az égre kérem mondja meg, bárki legyen az, megölöm, igeu, igen, érti, meg fogom ölni. de akkor hirtelen mái indulatok vettek erőt rajta, lágy hangon BUttogta mint egy őrült, nem, nem fogom megölni, hisz akkor magának fájdalmat okoznék, de moudja meg ki az. én felkerusem és megmondom neki, te őrült bolond, mit járkálsz itt a hétköznapi-emberek között, fass, szaladj, egy menyország vár reád. A leány nézve azt a vergődő férfit, végtelenül megsajoálta nemcsak őt, de magát is; miért nem tudja ő e2t az embert szeretni, milyen nagy, milyen nemes szive lehut ennek az embernek, a ki igy tud gyűlölni.. Valami démoni erő, egy belbő hang azt súgta neki,\'mondd meg azt a nevet, -lássuk, hogy meg meri-e ölni, van-e bátorsága ennek az ellen küzdeni, ennek az akta búvárnak a spadassin ellen. Hirtelen, nehogy megbánja elhatározását, a maga elé bámuló Korondy fülébe egy nevet súgott és kiszaladt « szobából. Korondy maga Bem tudta hogyan ért lakására, feje zúgott, a szive hevesebben dobogott, mint rendesen, de az agya az csodálatosan józan volt Föl s alá járkált szobájában, tehát Osváth a boldog ismeretlen, de hóvá tette ez a leány a józan eszét, mikor ebbe az emberbe szeretett, hisz ez abból a 30 frtjából maga eem tud megélni, nemhogy egy asszonyt eltartani, mit lehetne itt tenni? Gondolataiból az ajtó kopogása riasztotta föl, melyen egy nyúlánk fiatal ember lépett be ingatag, tétovázó lépésekkel s alázatosan hajtotta meg magát főnöke elölt; Korondynak azonnal feltűnt, hogy ez a mindig életvidor fiu ma olyan sápadt és lehangolt. Jó napot Ojváth ur, no mit hozott, talán beteg? Nem Olt le, csak zavarodottan tekintett körül, nincs-e még valaki a szobában a midőn látta, hogy egyedül vannak, felelte: sokkal nagyobb bajom van igazgató ur, mint a betegség, már hónapok óta,üidöz ez a gondolat, mindenütt rémképeket látok magam előtt, ninca nyugtom p.e éjjel, Be nappal. De hát beszéljen az Istenért, mi tör-téot, mert ebből nem értek semmit. Gondolkozott, hogy mit tegyen, beszéljen vagy hallgasson, rnig végre hosszas habozás után bevallotta: igazgató ur, én sikkasztottam; ezután a szó után már azután részletesebben elmondott mindent nógatás nélkül, tetszik tudni, a csekély fizetée, könnyelmű társaság, léha barátok, az alkalom mind hozzá járulták az elsőhöz, a többi azután már sokkal könnyebben ment. Mintegy 500 frtra me«y az apránként elkezelt összeg, melyet jóhiszemű felektől, többnyire tudatlan, szegény emberektől vett át. Mikor aztán- mindent elmondott^, lecsüggesztett fővel várta főnöke határozatát. Ha Korondy egy modern gondolkozású ember, akkor a sikkasztót becsukatja és azután oda áll a leány elé, nézd ez a te szerelmes, embered, egy közönséges sikkasztó, egy tolvaj gazember, válassz most közte és közöttem. És az a leány több mint valószínű, hogy a felesége lesz. szerelmes taláo nem lesz bele. de.< a leány az övé lesz. Korondynak ía\'első pillanatra ily gondolatai voltak, de azután vissza borzadt attól a gondolattól, hogy egy ember élete árán azerezze meg boldogságát. Igaz, hogy neki hivatalos kötelessége is vo\'na alárendeltjét feljelenteni, de csak más volna, nem éppen ez, mit szólna az a leány, a ki eddig sem szerette, de legalább becsülte, ezután megvetné öt. Nem, cem, ezt ő nem teheti meg, bármi történjék is. Minden tettében a gyors elhatározás embere volt, odalépett a fiatal emberhez éa erősen a izemébe nézett, aemmi gyanús jel, a valódi gazemberek nem igy néznek ki. Osváth ur én meg fogom önt menteni, adok egy őBszeget, melylyel mindent pótolhat, ne hálálkodjék, ne köszönje, nem önért teszem és nem ingyen, egy feltételt kötök hozzá. Igazgató ur parancsoljon velem, bármi legyen az, előre kijelentem, hogy elfogadom. No no csak nem kell heveskedni, ismeri Bozóky Vilmát, hogyne, ki ne ismerné, hát Ön megígéri nekem és becsület szavát adja, hogy megismerkedik vele, szerelmet vall neki és feleségül XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. MÁRCIUS 10 én. hoz, legjobbat) éri a civilizáció nzele — itt a közeli Fityebázán kuruzslóhoz, ér-vácóbrtz. folyamodott egy bet"g paraszt, a helyett, bogy orvost hivatott volna. A kui uzhIÓ a/utAa eret vágott a pati-enhen. d* ugy, hogy mioaen vére elfolyt. belehalt a vakságába. És bány ilyen e^et fordul elő a purasztfág körében rejtve, titkon, a hatóság háta me-gett a melyekről nem tudunk. — Kuruzsló vénasszonyok füveket kevernek és gyógyital helyett mérgeket aduak, kxpuios svindlerek, kik eret vágoak a paraszton, meg a zsebein, hogy gyógyulás helyett halált hozzanak. — A gonoszság kiszipolyozza a butaságot és — kiszorítja a világosságot Gyógykezelés végett a kuruzslóhoz folyamodik a parsait és az orvosért akkor megy, mikor már konstatálni kell a halál beálltát. Mikor odaérkezik az orvos a betegágyhoz, már akkor végcőt hörög a haldokló emberi wgitiég nincsen és feltámad a kuruzslók vipera hadja, hogy az urak, a nagy tudományu urak ime nem tudtak segíteni. — Persze Ők ae tudnak, de azért a paraszt meg van hóditva az ő számukra és tovább is kerüli az orvost. \' A mellett tehát, hogy kevés a fix fizetése, amellett, hogy mértföldekre kell el kocogni a rázós utakon 20 krért, azaz 40 fillérért, még az a haszna is meg van az orvosnak, hogy klientúrája nem tartja érdemesnek minden csipp-csöpp halálos- betegség miatt hozzá folyamodni Concurrensei kuruzslók és érvágók és versenyeznek vele a praxisában. Ilyen állapotok uralkodnak hazánk számos vidékén, gyarapítva az orvosok helyzetének ugy is elegendő mizériáit. Ellenük szegődik, a barbarizmus és a csalás, bogy megnehezítsék közegészségügyi viszonyaink javítását. — Számot kellene vetni ezekkel a bajokkal ia — azoknak, kik az. orvosok helyzetének javítására törekeszoek, az államhatalom és társadalom minden tényezőjének közre kellene hatni a végből, hogy a nemzet fizikai erejének az orvosi tudomány kihasználhatósága révén való istápolása általános kultusz legyen ebben az országban. Rendőrség és közönség. Egy farsangi verekedés ötletéből Íródik e cikk. Három legénykedő suhanc neki esett egy rendőrnek, hogy őt hivatása gyakorlatában meggátolja. Ugyanazt a rendőri fogták le, aki erélyes fellépésével letartóztatott egy gyilkost és eközben súlyosan megsebesült. Ugyanez a rendőr mult vasárnapon veszélyben forgott. Mit tett a közönség, mely ezt látta? Bámészkodva kört csinált a verekedő csoport körül és nevetéséve) a dühöngő legényeket még tüzelte arra, bogy az egyszer csak azért Be engedjék magukat. Hát tisztelt bámészkodó közönség, az ilyen apátbia a hivatását De igazgató ur .. . Semmi, do én biztos vagyok a dolgomban. ős végül ha feleségül veszi,;\' boldoggá is teszi, megígéri ozt nekem, itt a kezem, adja rá becsület szavát, itt a szükséges összeg és evvel az alku meg vau kötve. Oaváth boldogan távozott, egy halott Embert hagyva maga után. Mánnap.^az egész város a Korondy öngyilkosságával volt elfoglalva, senki sem volt képes elgondolni, hogy mi vihette azt a szorgalmas, pontos hivatalnokot és józan életű embert a kétségbeesett lépéire. Napok múlva szivárgott csak ki a közönség közé az elnökhöz intézett levele, me\'yben bevallja hogy 800 irtot >kka.«z.toit. Nagy képű urak é ájtatos nénikék sóhajtva említették fel hova Iobz a viláií, ha már senkibe se lehet bitói, ha már az ilyen d^-rek emberek ia mint Korondy gazemberek. Hat h^t múlva Osváth eljegyeíte Bo-zóky Vilmát ki egyelőre nagyoo, de nagyo/i boldog volt, h«nem azért ba valahol Korondy szóba jön. nem mulasztja él megjegyezni, képzeljék, csak, ei!.v nappal mielőtt agyonlőtte magát, meré-zelte megkérni a kezemet az — a gazember. teljesítő rendőr irányában már rokon a bünpalástoláasal. A törvéoynek nemcsak a bíró Bzerez érvényt, nemcsak a fog-\'bázőr hajtja végre a büntetést, hanem a rendőrség ia tiszteletre kell, hogy szorítsa az izeága elemeket és megakadályozza a kihágást, a büntettet, ameny-nyire az módjában van. Ha mindenki megtorlatlanul léktelenkedik ebben a városban, akkor megsemmisül a közrend, amely különben .sem mintaszerű. Ijesztő módon\' terjed a cinizmus a lakosság alantas rétegeiben. A) idők fuvalmán át a polgáriasultság csak nagyoo lassan hóditott tért. Utcán, piacon, mindenütt hallani a trágár szitkolódzást. Boros dalárok éjjel-nappal tele torokkal fújják a riadót és mint valami vad tivornyázó harcos banda vonul végig az Utcákon..\':.\', Ha ilyenkot aztán a rendőr figyelmezteti a garázdálkodókat, azok a legtöbb esetben azitokszóra fakadnak és nem tartják véteknek, a rend elleo kikelni. Dacolnak, mert rnit tehet a rendőr, megállnak előtte, nem félnek tőle. mert ha Őaszezördülnek, majd segit a felséges nép. Másrészt azonban nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a rendőr tapintatos eljárása sok ilyén összezördülésnek elejét veszi. Londonban (bocsánat az összebasonli-,. tásért) a rendőr csak felemeli kezétW a tömeg már nem mer dacolni. Bécsben fül- és• szemtanuja voltam ^gy (olyan > esetnek,* mikor egy bérkocsis egy kis\' szekeret vonó munkással összeveszett. Közbejött a rendőr és a méltatlankodó munkás önérzetét azzal nyugtatta meg: Hát mit akar attól az embertől, hisz az caak kocsis. A hirtelenkedő rendőr elront mindent. A< vigasztaló és az öntudatos, nem sértő bánásmód többet ér sokszor az ismétlő puskánál. A szörnyű bátorságtői Bzikrázó duhajkodó legényt daccal az ember csak még jobban ingerli. A szelid hangért nem haragszik meg senki. Ha aztán mindezzel nem lehet batni, akkor meg lehet fogni a kihágást elkövetőket Az alsó uépréteg pedig ne lássa a rendőrben ellenségét, hanem azon egyént, aki csakugyan a rendnek őre, aki az egész lakosságot szolgálja, de az egyes személyeket nem. HÍREK. — Kinevezés. A m. kir. földmiveléa-ügyi miniszter a keszthelyi m. kir. mezőgazdasági vegykiaérleti állomás vezetésével Windisch Richárd gazdasági segédtanárt bizla meg. — Gyászhír. Capofferi Erzsébet nébai Prosch Lajoa uyug. cs. és kir. gyalogsági százados özvegye, Skublics Imre zalaegerszegi kir. közjegyző anyósa folyó évi március hó 3-áu reggeli 7 órakor, életének 81-ik évében elhunyt. A megboldogult már régóta küzkődőtl~«z aggkor gyengeségével, mig szerető családja, gyermekei és unokáitól körülvéve csendesen meghalt. — Nagy László andrás-hidai földbirtokos neje síül. névedi Botka Rózsa úrnő tek f. hó 7-éo életének- 36., házasságának 17-ik évében, hosszas gzen- 1 védés és a halotti szentségek felvétele , után elhunyt. A boldogult hűlt tetemei I fi hó 9-én délután 3 órakor Zala-Eger- i szegen beszenteltettek és az andráshidai \' családi sírboltban helyeztettek el. — Réc«el György kitüntetése. A hivatalos lap már néhány héttel ezelőtt közölte Récsey György nyug. igazg. tanítónak az araoyérdemkereszttel való kitüntetését Az érdemkereszt feltűzése szűkebb isk. ünnepség keretében március 4-én d. u. 3 órakor történt meg a polgári fiúiskola rajztermében. Jeten volt a város részéről Lengyel Lsjos főjegyző, dr. Bentzik Ferenc az állami iskola gondnokságának elnöke, a gondnokság tagjai és niáp tanintézetek képviselői is. A kitüntetett tanféröuhoz dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő intézett néhány megindító s/ót — Esküvök. S c b w a rz Gusztáv, a helybeli Schwtrz és Tauber cég főnöke, f. bó 25-én vezeti oltárhoz Steinitr. Sarolta kisasszonyt, Steinitz Adolf földbirtokos leányát. Kaposvárt. Boa cbán Gusztáv, M. A. V. osztály-mérnök Kis Celien, f. hó 6-én esküdött hűséget Hirachel Sári kisasszonynak, Htrscbel Ármin botfai birtokos leányá- nak. Az alkalomra lejött Budapestről Dr. Hűvös József kir. tanácsos, az örömapa testvérbátyja. — Március 15-lke. A főgimnázium március idusát a következő műsorral ünnepli meg. Az ünnepély f. bó lö-éu d. e. 11 órakor kezdődik: 1. Isten áldd meg a magyart. Énekli a főgimo. énekkara. 2, Petőfi élete költeményeiben. Magyarázza Ecetes Józeef 8. o. I. a) Szülőföldemen. Szavalja Tóth István, 6. 0. t. b) Nézek, nézek ... Szavalja Krátky István, 2: o. r. C) Két vándor. Szavalja Imrey Jenő, I. b. ;0. t. d) Egy telem Debrecenben. Szajalja 8piter Lajos, 3. o. t, e)- A jó öreg korcsmáros. Szavalja Süle Antal. 6. o. t. f) Anyám lyukja. Szavalja Relnits László. L a. o. t. g) Szüleim halálára. Szavalja Gártoer Antal, 7. o, t. h) Szeptember végén. Szavalja Zimmermann Gusztáv 7. o. t. i) Nemzeti dal. Szavalja Német György, 7. o. t. j) Csatadal. Énekli a főgimn. énekkara az ifjúság zenekarának kíséretével. k) Véres napokról álmodom. Szavalja Gózony Ferenc. 3. o. t. m) Ki gondolná? Szavalja Ledofski Dezső, l. b. o. t. ti) Egy gondolat bánt engemet. Szavalja Vajda Béla. 8. o. t. 3. Toborzó Arauytól. Énekli a főgimn. énekkara az ifjúság zenekarának kíséretével. 4. Rá-kócy-induló; Előadja az ifjúság zenekara. Az Irodalmi és Művészeti Kör március 15 ik napját mint mindeu évben, ugy az idén ia ünnepélyes kegyeletlel üli meg. Az ünnepi szóuoklatot dr. Neumann Ede főrabbi tartja. A felső kereskedelmi iskola ifjúsága ünnepélyének müaora a következő: 1. Szózat, énekli az ifjúság énekkara. 2. Megnyitó beszéd,\'tartja Domány Ármin tanár. 3. Nemzeti dal, szavalja Krausz 1. felső o. t 4. Ünnepi beszéd, tartja Almási Ignác f. o. t. 5. „Ima a hazáért" a ,Bánk-bán" c. dalműből Erkel Ferenctől. énekli az ifjúság énekkara. 6. ,ötven év után" drámai költemény Földes Imrétől, előadják: Magyar ifjú, Lukács Aladár f. o. I.. Elégedetlen, Ronensteio Gyula k. o. t.. Idegen ifjú, Feio Vilmos alsó o. t. 7. A Marseillaise és a Talpra magyar, értekezés, irta és felolvassa Weiller Vilmos f. o. I. 8. Petőfi visszatér Várady Aulaitól, szavalja Paski Sándor f. o. t 9. Induló, énekli az ifjúság énekkara. • \'• : "■"-•• " Az .\'Első Nagykanizsai Magyar Asztaltársaság hazafiúi érzületétől áthatva — március 15-ét méltóképpen megünnepelni óhajtván — folyó évi február bó 24-én tartott választmáuyi űléa határozatából folyólag 1900. évi március hó 16-éo este 8 órakor szokott egyleti helyiségében Bayer Gyula ur^vendéglőjében üo-nepi disz-közgyűlést tart. Tárgy:.l. Az előterjesztett és a számvizsgáló bizolt-rág áltaj felülvizsgált 1899. évi zár-számodás helyben hagyása és számadónak a felmentvény megadása. 2. Elnö i és titkári jelentés az 1899. évi működésről. 3. A tisztikar lemondása és uj tisztikar választása. 4. Elnöki megnyitó beszéd. 5. .Talpra magyar* élszavaláca. Nagy-Kanizss, 1900. március hó 7-én. — Lemondó elnök. Mint illetékes helyről .halljuk, gebei Gutmann Vilmos kir. tanácsos, a március hóban megtartandó közgyűlésen le fog mondani sz izr. bitközség elnöki tisztségéről. Gutmann Vilmos egy évtized óta tölti be ezt a bizalmi és tiszteletbeli állást és édes atyját követte e tisztségben. Nem szeretjük hinni, a mitől félni kénytelenek vagyunk, hogy e lemondás következtében megszűnik ama szorosabb kapocs, mely a Gutmann bázat és a helybeli hitközség intézményed egymáshoz fűzte. A lemondó elnök méltóan képviselte a hitközséget, annak egyes intézményeiért anyugi áldozatokat hozott és nevével fényt köl-csöozött annak a tiszteletreméltó testű lelnek, melyet képviselt Lemondásának hire a hitközségben őszinte sajnálatot keltelt. Évtizedes lisgyományok fűzik a hitközséget a Gutmann névhez és a hit-, község sohasem fog megfeledkezoi arról, mivel tartozik a Gutmann családnak és bocsuzó elnökének\'. -r- Külföldre kflldött szaktudósltók. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter a külföldi konzulátusok közül azoknál, a melyeknél Magyarországnak fontos közgazdasági érdekei. — akár ki-, akár beviteliek — érvényesíthetők, közgazda- sági attaséi állomásokat létesitett. Ez attasék feladatát az fogja képezni, bogy Magyarország legfontosabb közgazdasági érdekeit ott ne csak istápolják, de azokat akképp tanulmányozzák, hogy iooak eredményét a magyar kereskedelem és ipar felhasználhassa. Egyelőre öt ilyen állást szervezett a miniszter a ezeknek egyikéré Bukarest azékhelylyel jeles földiákét dr. Mantuano Rezső miniszteri segédlitkárt nevezle ki. . .-r A hol a vevők jubilálnak. Mult évheo ünnepelte meg Mautbner Ödön, csász. éa kir. udvari szállító magkeree-kedése Budapesten fenállásának 25-ik évfordulóját. Az idén megjelent magárjegyzékben, mely a gazdaközönségnek egyszersmind szakavatott utmutatóul is szolgál, látható, hogy vevőinek nagy része mint a naponta százankint • beérkező elismerő és dicsérő levolek igazolják, jubilál."Nagy dolog ez most, mikor amerikai here és más alárendelt minőségű magokkal árasztják el a magyar gazdákat. Különben ia általánosan isméit, bogy Mauthner Ödön az egyedüli cég, melyhez föltétlen bizalommal fordulhat minden gazda éa minden kertészkedő. Évtizedek óta majdnem az öss^ej osztrák és magyar uradalmak, élén a népszerű József főherceg ó fenségével, 20—25 év óta állandóan Mauthnernél fedezik magszükségletükot. De nemcsak a nagy uradalmak és mintagazdaságok, hanem hazánk nagy és kis gazdáinak, kerlész-kedőinek zöme ia Mauthner világhírű üzletének állandó vevője. \' ^ — Hnldlozns. Graul Zsófia Emilia.s egy külföldről ide szakadt tisztes matróna, Ehrlich Richárd oagykanizsai aerfőzőmes-ter anyósa" f. bó 8-án életének 77-ik évébon meghalt. — A Tármegyeházból. A nm. m. kir. belügyminisztérium folyó évi március hó 2-áo 23597/11. számú leirata szerint a vármegyei tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet törzsfizetéaé-nek emelésére \'a vármegye közönségét már a folyó évre 2051 korona állami pótjavadaimazásban fogja részesíteni a felhívta a vármegye közönségét, bogy a törvény wzerint megengedett legrövidebb határidőn belül megtartaudó rendkívüli közgyűlésében ez érdemben határozzoo. E célból folyó évi március hó 13-án 0.6.9\'/* órakor a vármegyeház gyüléa-termében rendkívüli közgyűlés fog tartami. A mult év december havi közgyűlésen a fizetések rendezése tárgyában- a tőrvényhatósághoz terjesztendő javaslat előkészítése céljából kiküldőit bizottság 11-én tart ülést; ugyanakkor ül össze az állandó választmány is. — A magyar Ipar. védelmezése. Az alakuló közgyűlés március 4 én d. e. 11 órakor volt a vármegyeház gyűlés-termében. a melyet e célra Zalavármegye törvényhatósági bizottsága átengedett. A mintegy 300 főből álló közönség a fiatal egyesület z.-egerszegi lapjaiból került ki, a vármegye vidéki publikuma — sajnos — nem képviseltette magát A gyűlésnek dtszőrsége is volt a z.-egersiegi derék tűzoltókban, ukik testületileg, díszben, zászlójuk 8latt jeloutek mpg. Részt vett a gyűlésen C^ertán Károly, vármegyénk alispánja, aki a hazafias mozgalmak istápolásából mindig kiveszi a maga részét. Dr. Kele Antal, mint az előkészítő bizottság elnöke nyitotta meg a gyűlést s miután a megjelenteket üdvözölte, hosszabb beszédben fejtette ki azokat az okokat, a melyek az iparvédő egyesületeket Magyarországon szükségessé" teszik s az ipar pártolását hazafiaskötelességgé avatják. Lelkes szavakkal buzdított mindenkit hazafias kötelességeink leljeaitésére a az eszme terjesztésére. \' — Fogyasztási szövetkeiet. Dr. Kele Antal, a kinek agilitása kimeríthetetlen ismét egy életrevaló eszme megvalósításán fáradozik; létre akarja hozni a ,zala egerszegi központi fogyasztási szövetkezet"-et. A felhívás és aláírási ivek már közkézen forognak. !— A községi erdók állami ketelőse. Zalavármegyében levő községi-, közbirtokossági-, egyéb- és kopár területek állami kezelése érdekében legutóbb igen fontos intézkedéseket tett a föidmivelés-ügyi miniszter az által, hogy az 1898. évi XIX. t.-c. értelmében összeirt erdők területét az összeírás ellen beadott felszólamlások elintézésével 43.282 kat. holdban b ezek után az 1900—1904. évekre terjedő első öt éves időszak alatt fizetendő évi kezelési-átalányt az eddig fizetett 18.000 koronával szemben 14252 korooáb&u állapította meg; ezenkívül a véd-erdők után — melyek kizárólag a Balaton vidékén mostoha anyagi viszonyokkal küzdő lakosság tulajdonát képezik — a kezelési, költség járulékot a jelzett 5 évre teljesén elengedte. — Meghívás közgyűlésre. A nagykanizsai izr. hitközség folyó évi március hó 18-áo, vasárnap, d. u. 3 órakor a hitközség tanácstermében évi rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Előljárósági jelentés az 1899. évről. 2. Az 1899. évi zárszámadások előterjesztése. 3. Netáni indítványok tárgyalása. 4. Elnök, 10 elől- -járósági- és\' 5 számvizsgáló-bizottsági tag választása. —\' Irodalmi és Művészeti Kom — Mult vasárnap d. u: 4 órakor előkelő közönség töltötte meg a városháza nagytermét, hogy jelen\' legyen az Irodalmi éa Művészeti Kör felolvasásán: A közönség teljesen meg lehetett elégedve ez§n első felolvasással, mert a műsor minden pontja teljesen megfelelt a kitűzött várakozásnak. Bőhm Emil, a dalárda vezetője. ismét tanújelét adta nagy zenei képzettségének, a melylyel minden alkalommal diadalra juttatja a kitűnő dalárdát. A felolvasást Vörösmarty Szózata •lőzte meg, melyet a férfikar adott elő preciren. A felolvasás, melyet dr. Kise Ernő tarlóit Vörösmartyról. — Ebben végigvezetett bennünket Vörösmarty pályáján, kezdve a boldog gyermekkortól, a költő utolsó pillanatáig. Jellemette, mint jó szivű embert, mely tulajdonságát édes anyjától öröklötté és minftöi-tőt, a kit minden extázisba hoz, de a ki ennek dacára a legválságosabb időben is remél. Példákat hozott fel költészetéből, a melyek visszatükrözik a nagy költő minden örömét és bánalát, reményét és kétségbeesését. Szép és élvezetes felolvasás volt és azok is, a kik (vajba kevesen lennének I) tán sohasem olvastak Vőrösmurlyról, lehelő teljes, de mindenek fölött tiszta képet oyertok. A felolvasás után Hajdú István szavalta Vörösmartynak — a kinek emlékének volt ezen felolvasás azentelva — „Azuri hölgyhöz" cimű" gyönyörű költeményét dicséretreméltó előadásban. Végezelül a férfi -\' kar énekelt 3 népdalt Lányitól, mely pontban 8zalai Lajos gyönyörű azóló-énekével lünt ki. A második felolvasás holnap lesz, ugyancsak d. u. 4 órakor a városháza nagytermében a kővetkező műsorral: 1. Tar ti ni: Ördög-szonáta. Hegedűn előadja Hofricbter Emma, zongorán kiséri dr. Perényi József. 2. Dr. Czirbusz Géza a Dunán-tul földrajzi köletkezéséről tart szabad előadást. 3. Rákócyné Arauytól. Szavalja Weiaer Klára. 4. SaraBaté: Faust-ábráud. Hegedűn előadja Hofricbter Emm8, zongorán kíséri dr. Pe--rényi József. — A nagykanizsai Caslno 1900. évi március 17-én, saját helyiségeiben zártkörű snauz-estélyt rendez. Belépti dij: személyenkiüt 2 korona, családjegy 4 korona. Kezdete 9 árakor. Tagok áltál hívott vendégek azivesen láttatuak. A közönség lehetőleg tréfás jelmezben jelenjék meg. — A Vér. Ily cimmel hagyta el,, munkatársunk, Zeiei Győzőnek egy.kötet elbeszélésé a sajtót. Az elbeszélések érdekfeszítő meseszövésük, a bennök rejlő megfigyelő tehetség és eleven irályuknál fogva nagyobb olvasóközönségre tarthatnak igényt. Mai számunkban közlünk egy sikerült elbeszélést, melynek cime: „A gazember." — Boszú. Salamon István barátságos kis fészket rendezett be Ágoston Annával Langvizen, kit balkézről vett magához. El-el látogattak a közeli vásárokra és holmi hosszú ujju mesterséggel, ha nem csurraüt-csöppent. Hogy, hogy nem, a nő Bzive egyszer csak meghidegült, ráunt társára és egyszerűen faképnél hagyta. Egy ideig busult utána, mikor aztán megtudta, hogy az elröpült galamb fogott magának Nagy Kanizsán egy másik párt éB most evvol turbékol, gondolt merészet éa nagyot, bejött Kanizsára éa felfedezett egy régi büot, a mit közösen követtek el. Salamon ugyanis megjelent „Henneberg-selyem" Csak akkor valódi, ha köivetlen tőlem rendelik fekete, fehér ét gxiaei 4S krtól 14 írt 65 krlg métereakiot — egén ruhik a blouioknak való! — Mindenkinek pósubér él Támmen-teien, hlibox ti41!itvi. Miotáűc póiUiordultiral koldetaclc. HENNEBERG G., selyemárus, zürichben. (Ci. éi kir. udvari-izillitó.) XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. MÁRCIUS 10 én. a rendőrségnél és elmondta, hogy ezelőtt 2 évvol, mikor még Langvizen együtt lakott Ágoston Annával, a csenztregi vásáron közösen kiloptak egy SzQcs novü kékfestő sátorából két pénzes zacskót, ezfn aztán hüaégeBen meg is osztoztak. Ágoston Anna 96 irtot biztonságba helyezett valamelyik rokonánál, 110 frtot pedig annak rendje és módja szerinc közösen elköltöttek. A bűn norn tudódott ki. Ezért jött be f. hó 5-én Salamon, hogy megtegye ön-"biaga és bQutársa ellen a feljelentést, a mit nem annyira lelkiismeret furda-lásból, hanem inkább azon szándékból tett, hogy megzavarja amazok turbéko-lását, a mit rövid idő alatt el is ér, mert a rendőrség már áttette a feljelentést a kir. ügyészhez. — Köszönetnyilvánítás. A Nagykanizsai Takarékpénztár közgyűlése a Nagykanizsai Ker. Jót.—Nőegyletnek 60 koronát adományozott, melyért t% utou is bálás köszönetét nyilvánítja az elnökség. — Szoknya la IQakedrót. Tévedtünk. A tQskedrót nemcsak a szecessziós ruhákat fogja meg, hanem derék városi kertészünk érzékenységét is. Panaszos levelet kaptunk tőle, melyet ime közlünk azzal a megjegyzéssel, hogy nemcsak némely drótnak, hanem a rózsafának is vannak tüskéi: A Zalai Köxlönjben f. hó 3-án közölt ,Szoknya és tüskedrót* clm alatt reám vonatkozó megjegyzést kérem a következő helyreigazítással meg-cáfolai: Ezideig semmiféle tQskedrót még meg eem lett vásárolva a még kevésbbé a kis kanizsai és a helybeli urinők szecessziós ruhái bele nem akadhatnak. Tisztelettel Fabick Tivadar,?.kertén. — Szdnfolvajok. A csáktornyai fürdő részvénytársaság akaratlanul ia erősen kénytelen volt megérezni .a tél zordon\' hidegét. A vasúti állomáson fekvő szénkészletét mult évi október bónap elejétől kezdve szorgalmasan dézsmálgatták az .ismeretlen tettesek* és mikor a társaság\' igazgatója mult hó 28-án feljelentést tett az esetről, akkor már több mint 00 métermázsányi hiányzott a szénből. A csendőrség a nyomozást aikerrel ioditotta meg, kiderítvén, hogy a (ellesek Március István és még 11 társa részben csáktornyai, részben mártani lakósok. Aa ellopott mennyiségből csak 1V, métermázsát sikerült feltalálni. A többit nagyon hasznosan tudták felhasználni a tolvajok. * „A mit Jancsi nem tanult, azt János már nem tanulja!0 fordított értelemben is helyes: A mihez Jancsi megszokott, arról János már le num szokik. Jól fontolja meg tehát minden ■zülő, hogy milyen előnyős n gyermekeknek a miudennapi kávét olyképen elkészíteni, hogy testi fejlődésük elő-uegittessék és a magas iskolakövetelmények által megfeszített idegzetüket és agyműködésüket csillapítsa, táplálja és erősítse. Ma már minden orvos igazolja, hogy a legjobb és legelőnyösebb kávéital, a melyet kedves kicsiuyeinknek reggelire és ozsoonára adhatunk, a tiszta és erősen készített Kathreiner-féle Kneipp maláta-kávé, a melyet kedves kávéillata miatt sziveseo isznak. Virágzó külsőben és állandó egészségben nyilvánul hatása. Kathreiner Kueipp maláta kávéja mindenütt kapható, nyitva azonban sohasem lesz árusítva és a valódi csak az, a melyet a> ismert Kathreiner csomagokban adnak. TÖRVÉNYSZÉK. § „Szegény, jámbor lélek" .... ügyanceak ráillik ezen jelző Herlicb Mátyáa gazdag perlaki földmivesre, ki amialt állott o hó 7-én a büntető bíróság előtt, mert Kovács Rezső perlaki főszolgabírónak a végből, hogy mén-lova a járási mezőgazdasági ménvizsgáló-bi-zottság által, melynek a főbíró az elnöke, tenyésztési célra alkalmasnak találtassák, 20 koronát adott át, hogy avval jóakaratát magának megszerezze. Jóképű, bajusztalan atyafi ez a Herlicb, ki családjának biztatására akarta a főszolgabírót megvesztegetni. A bíróság nem is rossz-akaratból, hanem együgyüségből elkövetettnek tekintette Herlicb Mátyáa cselekményét s ezért őt 20 korona fő és 10 korona mellékbüntetésre ítélte. Ezen ítéletben • felek e dr. Kendi alügyész megnyugodtak a igy as jogerőre emelkedett. \| Egy jésxiTQ emberi .Betegen feküdt 4 éves kis leányom a nem volt n»ki mit enni adnom,* ezzel védekezett Laboric Imre, a helyi gőzfürdőben alkalmazva volt szolga, mikor felelősségre vonatott azon 10 Irt ellopása miatt, melyet Sebért Ödön erszényéből vett ki a sok bankó közül. Cselekményeért U napi fogházra ítéltetett a büntetésének kitöltését mindjárt meg is kezdette. § Gyújtogatás. Gyújtogatás büntette miatt őt évi fegyházra s öt évi mellékbüntetésre ítéltetett el Szabó József merenyei lakós azért, mert testvéreivel közös pince-hajlékát a mult évben szándékosan felgyújtotta. A pécsi Ítélőtábla enyhébben ítélt ez ügyben s az öt évet két évre leszállította. § Gammlpinska. Skoda János kotori lakós gummipuskával kilőtte egy társának szemét, ugy, hogy társa egyik szemére megvakult. Gondatlanságból okozott súlyos testi fértés vétségében mondatott ki a vádlott bűnösnek s egy hónapi fogházra, valamint 600 korona kártérítési összeg megfizetésére ítéltetett. Ezt az ítéletet a tábla a kir. Curía ia helybenhagyta. § Gondatlan apa. Zsebe János bakónaki lakós I emberölés vétsége miatt 4 napi fogházra Ítéltetett, mert 18 hó napos nevelt leányát kellő felügyelet nélkül hagyta s a kis leány egy 1 méter mélységű gödörbe esve, ott megfulladt Ar. ítélőtábla súlyosabban büntetendőnek találta a gondatlan atyát a érért büntetését 8 napra felemelte; a kir. Curia pedig ezt a büntetést is kevésnek ta-~ Iáita s Zsebe János büntetését 30 napi fogházban állapította meg. § Hatóság elleni erőszak. Sersztec Sándor csáktornyai csizmadia, valószínűleg szegény ember, mert 25 korona ipartestületi tartozását nem tudta megfizetni még a foglalás után sem. De valószínűleg heves természetű ember is, mert a lefoglalt ncekrény elvitele végeit nála megjeleul községi írnokot, végrehajlót, 2 rendőrt b egy napszámost avval fenyegette, hogy annak, ki hozzányúl a szekrényhez, kiereszti a csurkáját (beleit.) Hatóság elleni erőszak büntette helyett annak vétségében bűnösnek mondatott ki ezen eljárása miatt b egy. napi fogházra Ítéltetett. Büntetését azonban a felsőbb bíróságok 14 napra felemellék. Főtárgyaiások és í ítélethirdetések. 1900. március hó 12-én (hétfő). Sikkasztás vétségével vádolt Rodek József elleni bűnügyben főtárgyalás. Lopáa vétségével vádolt Mátyás Gergely elleni bünügyben főtárgyalás. Orgazdaság büntette miatt vádolt Czompó Gábor elleni bűnügyben főtárgyalás. Sikkasztás büntette miatt vádolt Pévecz János elleni bünügyben ítélethirdetés. 1900. március hó 14-én {szerda). Lopás büntette miatt vádolt Puklavecz János elleni bünügyben főtárgyalás. Többrendbeli lopás büntette miatt vádolt Móricz \'László elleni bünügyben főtárgyalás. Orgazdaság büntette miatt vádolt Krass Péter elleni bünügyben főtárgyalás. Uzsora vétsége miatt vádolt özv. Lőyeosóbn Henrikné szül. Steiner Johanna elleni bünügyben Ítélethirdetés. 1900. március hó 16 án (péntek). Lopás büntette miatt vádolt Bedő Ján08né és társa elleni bünügyben főtárgyalás. Közokirat hamisítás bűntette miatt vádolt Szalai József elleni bűnügyben főtárgyalás. Hatóság elleni erőszak bűntette és. közrend elleni kihágás miatt vádolt Vékási György é<s társai elleni bűnügyben ítélethirdetés. Hamis eskü büntette miatt vádolt Fehér Pál elleni bűnügyben Ítélethirdetés. Erőszakos nemi" közösülés büntette miatt vádolt \| Sztankó András elleni bünügyben ítélethirdetés. : A tengeri ütközet. - Kihány héttel eielfitt elfrxOr mulattak be Pártiban egy etodilatos JátvánroMlnrot, a mely ki Bárótag as 1900. «ri kiállilám kéaiQlt Való-■ágoi hadihajókból .alkotott flotta nutematiknt pootouágfil esőző* egy órttii teijedelmü viien a kér ellenséges flottába oastva nagy a^jlal hadakozik egymással. Est néii eiténkéot majdnem tiseser ember végig. Én is jelen toltam ery ilyen érdek* Otkóseten és as öldöklö harc alatt aa fordult meg a fejemben, hogy csndá* latos hasonlóság van e harc éi as emberi teli-ben végbe meoó harcok kösött A valódi élet, a test aoTagi élete a vér mosgáaa. A vér vórós részecskékbói aUlral, ez adja meg erejét és ellenállását, társak: a fehér részecskék, a me-lyolrteljessé tonik a tér működését. Öokszor fa fepér sejtek unják »fu«a a káros dolgokat; i a csau megkezdődik és terméisetes, hogy párt-rogásunkat éa érdeklÓdéiQnket as életet dó fél nyeri el a halált okozó ellenében. A meggyöngült vér helyreállítása nagyon fontol Ily esetben s legjobb ha. oly síért baisnálnnk, mely a győzelmet biztosiba. Mind e gondolatokkal azért foglalkosUm, mert e-napon Láto-gatum meg Bronst kiiaiisooyt, ki Páriiban a Rlquet-utc 71. ss. alatt lakik i kinek bor* zajstó ilyen Qtközetet kellett elriselni.. Már hónapok óta térstegénysíg gyöUJrte a es a halál kesére adta. Mindenki tudja, bogy a »érsegénjség miután a vér teljes elronulásá-nak köretkezménje ssámoi kellemetlen köret-kesményt iont maga atin. Heves ÍÓfájás, old&l-ssuráa, szívdobogás, fájdalom az egész testben, emésztési zararok i ezek következtében állandó ro»sz kedv gyötri a beteget. Brouzt kisasszony mindéit végig szenvedte éi helyzete oly komoly volt, hogy segítség nélkol bár járni se tudott, családja kétségbe eiett. hogy a legjobb ápolái se ad megkönnyebbsiést Egy napon a Pink-pllulákat, mint biztos gyógyszert ajánlotUk neki. Haladék nélkül huzoálnl kudte s as eredmény gyors és meglepő volt Ereje viiizitért, ajk él orcája vlsisanyerte piros ■sinét i fájdalmából emléknél egyébb nem maradt. Ma erői és egészséges. örOl az életnek a mi tlsenkilenc évei korban érthető. Hűen mondtam el Brouit kisasszony történetét, a melyet a azomisédok csak megerőii-tettek. A Pink-pilnlák ugyanazt as eredményt érik ol a nőnél, férfinál, gyermeknél éi aggnál előforduló bármely gyöngeiégnél éa alkalmazá-lánál hamar véget ér a vérszegényiég, sárgaság, reuma és neuraszihéoia. Magyarországon a legtöbb gyógtazertárban ára 08 kor. 50 flll. ét hat doboz 18 kor. Magyarorssági főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyisertárában, Budapest, Király-utca 12. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: — Márciui 1—9-ig. — Ebedli Anna rk. házvezető, Géza. Tollár János rk. földmives, Boldizsár. Roth Márkus izr. úszó-mester, Berta. Simoncsics Lajoa rk. kőmives, Lajos. Horváth Mikó István rk. vasali munkás, Anna. Ozvald János rk. napszámos, János. Nagy György rk. kocsis. Mária. -Singer Árpád izr. géplakatos, Lipót. MataTTia Ferooc rk. földmives, Ferenc. Lakator-József rk. vasúti munkás, Katalin. Bar-oaki István rk. béres. Mária. Vitek Mária rk. - napszámos, Mária. Hilc Lajos rk. csizmadia, József. Hicelberger Lajos rk. kórházi gondnok, Egon. Koller Nándor rk. cipész, Mária. Haláloiiaok s — Március 1—8-ig. — . Fischer Lina özv. Mitzky Miksáné, izr. magánzó, 66 éves, agyszélhüdés. Sneff János ifja rk. földmives, 17 évea, lüdőgümőkór. Horváth István rk. koldus, 55 éves, veselob. Goxdán György rk. 5 hónapos, tüdőburut. Szalai Teréz özv. Zámbó Balázané, ág. ev. 76 éves, végelgyengülés. Horváth Mária rk. 1 hónapos, ránggörca. Szalai Rozália -rk. 64 éves, tüdöhurnt. Varga Juli férj. Bolf Józsefné, rk. 29 éves, hashártyalob. Bie-lánder Zsófia özv. Graul Ágostonná, ág. ev. magánzó, 77 éves, végelgyengülés. Házuaágot kötöttet: — Mártiul 1-9-lj. — Viola Gyula kőfaragó, Szombathelyről — Wortmann Emmával. Balogh Lajos mozdonyvezető — Balogh Katalinnal. Boschán Gusztáv vasúti mérnök, Kis-Cellről — Hirschl Sárával. Mikő György földmives — Kovács Teréztel.. SMerkestUMff: Dr. Villányi Hentik, felelős i.erkentő. Kiadó: Ifi. Wajdit» Jöwf. VASÚT! MENETREND. -(ESESS VOHATOK ÉRKEZÉSE. Btfdapaat 3 "I I 8 12 ■te» (Wl.i 3 í. I 4 < . >1 Z.-EQaraz 8 Prag.rh.r 5 i II Caiktaraya 6 B.roa \| Bytkéayaal I 11 óra 62 p. rtifrg. 67 , d. e. . 40 . d. u. . 06 07 . eate éjjel 42 . ™gg. 35 . d. o. 08 , d. u. este rwg. regg. d. u. d. u. éjjel regg. \' 14 . d. e. 29 , d. u. 46 . éjjel 01 05 32 09 53 22 10 , 81. T. gj. ■ az. r. T. T. gj. Bt. ». 6z. T. gj. T. BZ. T. I. T. 81- . bz. T. gy- »• BZ. T. T. 7. gr- az. t. VONATOK IHDÓLiSl. Budapeit 5 éra 47 P- regg. fty. V. 3 B 30 regg. \'v. V. 2 — d. u. az. V. 5 m 03 „ d. u. gy- V. 12 15 éjjel BZ. V. B0l (Wlftl 6 # 05 regg. ez. V. . 12 „ 20 d. u. gy- V. 2 03 m d. u. \' fiZ. V. 12 m 45 , éjjel sz. V. Z.-Sil.-lvái 6 20 m <L u. V. V. Pragarbif 4 m 42 m regg. 8Z. V. 12 10 , délb. py- T. 2 m 35 d. u. BZ. V. 12 17 este gy- f. CláM.raya 6 — • d. u V. T. Ba.fll 1 4 „ 67 regg. BZ. V. Byikéayaa\\ 2 22 d. u. BZ. V. * 25 d u. 8Z. V. Ny ílt tér.) Vese, hng;hól;>g, hog;d>r> da a kőatTénybnDtíraal ellen, torábbá b légzö éa rnipsztfiil szervek honitoB hácUImálnát, orvosi tekiotéljek állal a Llthlon-forriia SALUATOR " aikerrel rendelve lesz. Hnnyháj tó httáanl Kellemes iió! I Köddjíb emésxtbető Kapható ásTáojviskereikedésekbeo éi gyágíjixertárakbaB. A Salvator-torrás igMgatóiága Eperjesen •) As e rovat alatt köslöttekért nem vállal íelelőnéjet / a ixerk. VEGYES. — Egy ■épszer. A Moll-féin francia borizesz éi ió álul a-betegeknek egy ép oly KT^íy1-táiu, mlot olcsó izer nyujtatik köiZTÓoyei és csúzos bántalmakbau. icbclcDél és daganatokoái. Egr maiitásiai együtt 1 kor. 80 flll. 8zét- koldét napoDts atánrétellrl Moll A. g>ógTizeréis cs. és k. udrari istllitó ábal Béci I. Tuchlau-beo 9. ,A vidéki gyójryszertárakban katárosottaa Moll A. féle kéizitmény kérendő as 5 gyári jelrényéTel és aláiráiáral. HIRDETÉSEK. Mindenütt kapható S MÁRIA-CELLI 5 GYOMOR-CSEPPEK uugyRzerUen batnan nyomor bajok-uál, nélkQlözhetetjen éa általánosan ismeretea házi és népszer. — A gyomorbetegnéR tönetei: étvágytalanság. gyomorbetegség, bűzös lehelet, felfujteátt. savanyu felbóffögés, hasmenés, gyomorégés, felesleges nyálkaki válaaztáa,sárgaság, undor és hányás, gyomorgörcs, srüküléa. -Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a mennyiben ez a gyomortól azármazott, gyomortulterhelésnél ételekkel éi italokkal, giliszták májbajok és hfimorrhoidákoál. Emiitett bajoknál a Márlacelll Kyomoreaeppek évekóta kitűnőknek bizonyultak, a mit ozáz meg 8záz bizonyítvány tanunit. Egy kiu Qveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy Üveg ára 70 kr. — Központi szétküldés Brady Károly által Bécs, gyógyszertár a .Magyar Királyihoz, L Fleischmarkt 7. Nagy-Kanizsáu: Práger Béla é« Belua Lajos gyógyszerészeknél. — Barcson: Kohut Sándor gyógyszerésznél. — Palini szölötelepemról ríparia portalis és selectán nemesített, gyökeres SZÓLLŐVESSZŐKET adok el. A kétívesek ira Az egyévesek . . . A Bjma vesszék ára 200 kor. 160 . • . ezrenként, csomagolással, a nagykanizsai állomáson. PICK VILMOS, SZOMBATHELY. Előnyösen ismert, bitünö gyártmányú r dlvnt kelméket; fekete cs kék kelméket tartés minőségben, férfi öltönyökre azáilit KASTMER ÉS ŐHLER céq poszióosztálya\' grAcz. Hintik bérmentve. Magyar leveleiét. XXXIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. MÁRCIU8 10-én. □□ooDQooaooooaooooaoooüoooooooQoaoooaoaooooo □ - , (SEGSTEMe ERZSÉBET — {hashajtó labdacsai^ lieusteinjgülö__ ------------------------Epilulák bBBOnló készítményeknél mioden tekintetben fp\|jebbbecfllendőlc; — mentek minden ártalmas anyagoktól, altesti szerek bajainál lecjobb eredménynyel használtatván, gyengéden behajtók, vértiaztitók; eRJ" gyógyszer sem jobb, a mellette oly ártalmatlan, mi bt e pilulék a az ék szorulás a legtöbb betegségek forrása ellen. — Cukrozott külsejük végett még gyermekek ía szívesen. ( Eey 1& pllolát .tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pllalnt tartalmazó, csak 1 frt ©. é. f\\\\T k C í Utánzásoktól különösen óvakodjunk. Kérjüok határozottan ^g^\'UYAO! Xeumrln Fülöp hashajtó labdacsait.1 Valódi csak, ha minden doboz törvényileg bejegyzett Yédjegy&nkkel pirosfekete nyomta- q J\| Iáiban „Szent-Lipót" éa „N\'eustetn Fülöp gyógyszerén." aláírással q \|j T.in ellátva. A kereskedelmi Iönr>nyszékí1eg védeit csomagjaink alá rá- q íuokkal tan ellátva. Q NEUSTEIN FÜLÖP g .Szent-Lipóthoz* címzett gyógyszertár* - Q WIKN, I., l\'lankenguaKO «. Ö Raktár Nagy-Kanizsán: BKLUS I.AJUS és RKIK (JVIILA gyógyszerészeknél. Q 5aacDODoaooDDDOocx30ooaaocoaooaoaaoaooDoooooo MOLL SElDLITZ POR l\'aak akkor valódiak. Moll vódjogyót «\'•■•♦ A.-féía Seldlltr-porok tartón gyógybatá«a á legmakacsabb gyomor- é» aláírnák, gyoinnrgflrcs -8 gyontarhév, rajzóit ,székrekedés, majbántaloin, vér ha mindegyik dobos aláírását tüni\'otl fol. k Moll tfstbáolalmak, tslulás. aranyér és a legkllhuSiöziíhb nál betegségek ellou, éuizedok óta mindic nagyobb vUerjedést aeerzrit. — Ara eg* detl dobolnak 2 kor Hamisítások törvényileg fenyíttetnok jples házÍBj l0pf>nétlt ere- 5A? ipi s m d Hl )SM\'- 3 4íl! •as^síi^líSsiil a síül « ÍJfíSr íltil- ts ¥\'i J-: T iíiisf -iá I Ü--1S ■íi- t lllll i\' "l;5 i • • Richler-ícl: ! ■FÉLE FRANCIA -------"TOR\' hl. minilcavik Hv^g MOM, A. »ó Jjp(rjí( tlltlt.-ti f,.\| .A. Hall* Icliralu Monzáiul »an lárvt X Uo[ Cl O O O\' <3! D □ ti: D o; a a Q; U a o o. o Csak akkor valddi. freaoila bereien él ló oe.nieteii\'il niint \'fajdatonoiillepild bedSrtiölaii kOntrny, riui 6b a iiir^-üillrl egyíh kf.vrilír/méQj-i;iudl lijiiíinirele«elili m\'<[intpr — Egy ónoioll eredeti üveg ere I kor 80 Ali. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legnjabb módszer szerint készítek gyermek éa hólgy szappno a bír okszerű ápolására ayernekuk é» felnőttek részére. Ara darabonkint — 40 flll. őt darab — I kor. 80 fill. Minden darab gyermek-szappan Moll A. védjegyével van ellátra Fősz étküldéa: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblauben 9. hz. Vidéki megrendelések naponta posUutinvét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével .ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf ÓS Fia. Horgony PainExpelIer Llnimenl Capsicl comp. Ezen bimovea hiríszor elionlállt az íd5 mecpróbiílásánnk, mórt jniir több mint 30 óv óta megbízható, fajdalom-csillapító beddrzso.\'ésként nlkalmaztatik kösrvénynél, csújnÁI, tagszaggatásnál és meghűléseknél íi^ az on-osok által bo-dÖrzsölé8ofcrt> is mindig gyatrubbao ron-deltotik. A valódi Ilorguny-I\'ain-Ex-pollor, gyakorta ííorj;oiiy-Liuiment elnevezés alatt, min titkos szer, hanoin igazi népszerű háalsxer, melynok egy háztartásban sem kellene hiányozni. 40 kr„ 70 kr. és 1 frL üvoKonkéiiti árban majdnem minden győgyszi-rtárban készletben van; 10 rak tár: TiSrök József pyógyszerésznól Budapesten. Hevltár-1Í3 alfcnlmával ifjen óvatosak legyünk, mort több kísebbi-rtókti utánzat van forgalomban. KI nem akar megkárosodni, az minden egyes üveget „Horgony" védjegy és Riehter czégjegyzés nélkül mint nem valódit utasítsa vissza. B1CBTER F JD.it tlna.RitiliOit ». ( klr. adtarl .rillli.il. i Jónak bizonyult gyógyeszkőzök a nyálkahártyák hurutai ellen, különösen a létjzö és emésztő szerveknél a Constantin-, Emma-, Klausen források és Constantln-sósforrás JOHANNISBRUNNEN ü ® IB ü ü mint Oditöifal. \'öíí5ÍAitJiÍ/<i!/u¥ S58S Oser József, gépgyár, vas- éa femöntöde. 20 KITÜNTETÉS elvállal teljes malom berendezésekot, átalakításokat, • terjedolembeq gyárt és szállít: Hengerizékeket minden \' nagyságban és nwinség ben, tömArflntés és pur-celián hengerekkel. Francia malomkóreket legjobb mioiüé\'gbun \'és malomjáratokat, gabo-na-osztályozó hengereket és fejkoptatókit saját rendszerbeket^ K«nkelyvéla«zíó. Kure-ka. TarareJc. lisztke;— »er8 gépek, dara ósgffz-tisztítógépek, elevátorok és szállító csigák, transzmíasiók, tengely- a Duna ! mellett t minden rendaier és v ágyak, perselyek.8eller í éa gyQrükenés reiidszo- \| rOeket Gazdasági mainak kézi ^ es járgány hajtásra. / Turbinák és vizíkere-»! kek, keret, kör es szal-\' ] UgfOrésiek, fsgyaSuló j! és csistológépek kötfl- ; rSkkel és zuzó-gépek 5 míndennemfl érc és ko- f va, bazalt, mészkő, cha- " motte és gipsz részére. i\| Mindenféle szürke ét < fémöntés saját és Idegen modellek és rajzok izerint. Töitiöröntéttfi roNtclyok Mtli. Legolcsóbb Arak! ^a aa^ Árjegyzék ingyen bérmentve J^ Heogerrovátkolisok leggyorsabban éa olcsóbban, szállítás jótállás mellett -7 LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Hengerrovátkpl^ és köszörülö-gépek, villanyos-világítási telepek. Tervezetek, kSltséflvetések és praktikus tanácsok gyorsan éa Ingyen. 3CS9. 1900. íjí .JEL\' JL; m 8c :cmadot:oQ\'ooöQöaoodcOQDaoooooo3Qoobnooaoaaa Ezepnel közhírré tétetik, miszerint a nagym. íöldmivelésügyi m. kir. minisztérium rendelete folytán a nagykanizsai fedeztetési állomáson felállított mének első fedezéséért minden kanca után a következő dijak fizetendők, u. m. : halhólyag elsőrangú orvoi tekintélyek\' szerint a legmegbízhatóbb és feltétlenOl ártalmatlan óvszer urak és hölgyek számára. Megrendeléseket pontosan és discré-ten eszközöl: KELETI J. cs. és kir. szab. orvos sebészeti mü éa kö\'ösz\'r gyáros BUDAPESTEN. tV. Koronaheroeg-u. 17. Alapíttatott 1878. Árak taoatoaként eredeti párisi oaoma\'goUiban: Gummi éa balbólyagelsórendü gyártmány . . . . \'. . . . . . 1.— fl — írtig Capottes americans (rövid) . . . 2.— 6 j— Suspensorium ........0 60 8.\'— Párisi nöi szitacska (Sa\'ety-Spooges) 2 Gj -Irrigator teljeseu felszerelve . . 1 80 5 — Kredeti pe«saríum oclusirum (l\'elí- porusl Mezioga tanár szerint) . 1 80 2,50 ,Dlana-b"V szab. havibaj elleni köt 3 60 5-\'— iminden hölgynek nélkQlözbetetlen.) CB?" Arjcgyxtk ingyen én bcriueiitre. • A m c n e k törzs könyvi száma neve apja anyja faja szioc és jegyei. fedezés dija. Korona 813 Győztes Nonius 19. Győztes Nonius\' Nonius sárga 4 100G Előszállás XIX. Dragoni\'r Old Beu Angol pej 0 \' 2DG Helyes Vicrtaa J • Hclcna Telivér baroa 8 430 Zobnatica . 285. - Furiosa Gidran Gidran sárga 4 Megjegyzés. Az itt kitQntelctt fedezőéi díjon kivQI még minden kanca utáo 2 korona pótdíj is Gzétendó A fedeztetési jegy elömutatása négyszeri ingyen utéfedeztetésre jogosít, szabadságában íll a tenyésztőnek háromszori sikertelen fedeztetés után más mént választani, mely alkalommal csakis azon Összeget tartozik pótolni, melyet az ujonan választott mén dija netalán magasabb mint az előbbié. A fedeztetési állomás Nagy-Kanizsán a vásár-téren, a kOzkórhái szomszédságában lévő katonai férhelyen van felállítva. Nagy-Kanizsán, 1900. március 2. A VÁROSI TANÁCS. Nyumatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1900. március hó 17-én. fl-ilc szám. XXXIX. évfolyam. Eldflzeléti ítr: Eijéiz évre . .10 knr. — fili. Fél érre , . . k-r. — fili. Negyedévre . . 2 kor. 5u fili. Kjjes nziui 20 üli. HIRDETÉSEK 5 biail\'Oí petit sorl\'sn l4,tnáxoritzor 12, • minden további aorért 10 fili. NYILTTÉRBEN petit soronk\'éat 20 tillérért Tétetnek lel. Kincstári illeték minden egye hirdetőiért 60 üli. fizetendő. A l.ip izellerai réizét illető minden közlemény & felelő* merkcíztö nevére, «z anyagi rés/.t illető liöx. lemenjek ji« die a kiadó nevére címzetten Nn^y-KaulMárft bérmentve iiitézendók ___I. Bérmentetleii lcvrlck nem fogadtatnak cl. Kéziratok vluszaiicm küldetnek. A nagy-kanizsai: .Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a .Kotori takarékpénztár részvéuy-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tQzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a .nagy-kanizsai tanítói járáskör,a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „o.-kanizsai-ízr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,\' a „katonai, hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztraányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.__ A Nagy-Kanixna, 1900. m&rc. lC-án. Dr. Kele \\\\ntal, ez a tevékeny zala-egerszegi fiskális, önzetlen, hazafias irányú működésével teljes mértékben megérdemli rokonszenvünket Vármegyénk évek óta félrevonul a nemzeti aspirációkért folytatott országos akcióktól. Zalamegye hozzászólási jogát parlagon, hagyja és „prokulnegotiis" csak a sajót földjét szantogatja a régi csapásokon. Ekkor íme a megye székhelyén (természetes, hogy nem Nagy-Kanizsán) akad néhány lelkes hazafi, kik dr. Rele Antallal élükön felkarolják a szőnyegen forgó kérdések közül azt, a mely a nemzet anyagi előhaladá-sának leghatalmasabb eszközét tárgyalja: az iparfejlesztés kérdését és abban a körben, a melyben való működésre a sors őket kirendelte, legjobb tehetségük szerint e nagy problémát igyekeznek helyesen megoldani. Ernyedt életű vidékünkön az ö friss tevékenységük, a sablon közt az 6 szecessziójuk: ez az a mi rokonszenvet szerez működésüknek a mi részünkről. Egy alkalommal megemlékeztünk arról az akcióról, melyet az iparfejlesztés céljából védegyletek alakulása érdekében ók megindítottak. Ek\'kbr kifejeztük azon véleményünket, hogy a honi iparfejlesztése a fogyasztás szövetkezésével nehezen sikerülhet. Egy nemzet sem fejlesztette iparát ilyen eszközökkel, mert több áldozattal jár, mint haszonnal és igy nem gazdaságos. A legújabb törekvés pedig, melynek élén ismét dr. Kele Antal áll, egy központi fogyasztási szövetkezet alakitása. Ez a mozgalom is ép oly mértékben nemescélu, hazafias és a nép jó létének emelésére irányul, mint az első és ezért ép oly rokonszenves is. De miként az első ellen, ugy ez ellen sem hallgathatjuk el érveinket, melyeket a nemzetgazdaság tudományának megállapított igazságai és a gyakorlat is támogatnak. A fogyasztási szövetkezetek, a mennyiben alkalmas talajra akadnak, csupán1 szükebo körben állhatnak fenn. Nagyobb y\'dékre, égy egész vármegyére kiterjedő szövetkezet prosperálása elé számtalan elhárithatlan akadály tolul, olyanok, melyeket természetszerűleg szül a nagy kiterjedés. A részvényesek a székhelytől távol laknak, a mi által a befizetések eszközlése meg van nehezítve; a szövetkezet intézőségc, az igazgatóság nem ismerheti pontosan a szövetkezet kötelékében álló minden vidék szükségletét; a cikkek elszállítása a központból a távolibb helyekre költséges és emeli az árakat; az igazgatás bonyolódottabb és okvetlenül bureaukratikus szellemű lesz stb. — mind olyan körülmények, melyek rendkívül megnehezítik a sikeres fennállást. Ha pedig ezen akadályok elhárítása végett fiókintézetek alakittatnak, ezeket oly tág hatáskörrel kellene felruházni, hogy az akadályok csakugyan elháruljanak, hogy a szövetkezet .csupán névleg lesz központi, tényleg pedig sok kisebb szövetkezet szervezetlen konglomerátuma.. Ezért szorul tehát a fogyasztási szövetkezet szűkebb térre, e miatt \| prosperálhat csupán kisebb körben akkor, ha a viszonyok kedvezők. De e kedvező viszonyok sincsenek meg minden vidéken. Felső Magyarországon, a tótok, a ruthének közt, MármaiT/a-megyibcu és Erdély .terméketlenebb vidékein, a hol nyomorog a lakosság, kevés a tőke, lanyha a vállalkozási szellem — ezeken a vidékeken igen jó szolgálatot tesznek a fogyasztási szövetkezetek és törekeszuek is minél nagyobb számmal alakítani ilyeneket. Nálupk azonban, a hol nem panaszkodhatunk oly nagy mértékben a magántőke1 hiányáról és a hol a vállalkozási szellem is élénkebb, mint az emiitett vidékekeu, a fogyasztási szövetkezetek nem találhatják meg az alkalmas talajt a fejlődésre. Bizonyítja ezt számtalan tapasztalat és az okokat is könnyen felfedezhetjük. Az üzleti tevékenységre mindig alkalmasabb a magánember, mint a társaság, mint egy egész szövetkezet. A magánember, a ki közvetlenül van érdekelve, nagyobb üzleti\' tevékenységet fejt ki, ügyesebb az üzleti konjunktúrák kihasználásában, körültekintőbb é3 kisebb költséggel dolgozik, mint a társaság hivatalnoki kara, mely ragaszkodik a formákhoz, kevésbbé mozgékony, nem elég Üzleti é9 személyében nem érdekelt. Ezek és más okok is közreműködnek arra, hogy á fogyasztási szövetkezetek engedni kénytelenek a magánvállalkozásnak a konkurrencíában ott, a hol ez a magánvállalkozás tőkében és vállalkozási szellemben elég erős, mint például a mi vidékünkön is. És ezek miatt nem is táplálhatunk nagy reméuyeket annak a központi szövetkezetnek sikeres működése iráut sem, melyet Zala-Egcrszegen akarnak alakítani. Dr. . Kele Antal éa derék társai ezt a szövetkezetet az ő nagy céljuk, az ö ideáljuk, az ipari védegylet alakitása, az iparfejlesztés érdekében akarják megalkotni. Azt a fogyasztást, melyet egy erkölcsi testületbe szándékoznak foglalni, anyagilag is szervezni igyo-keznek, hogy az iparfejlesztés nagy célja biztosabban elérhető legyen és szilárd alapokon nyugodjék. Ez igy, in theoria igen szerencsés eszmének látszik, de gyakorlatban alig vihető ki azon okok miatt, melyeket fenn-tebb clőadtuuk. Igaz, hogy a mai kartelles világban jogosultabb törekvés a fogyasztást is szervezni az ellenakcióra, mint olyan időkben, mikor a verseny nincs azou az uton, hogy monopoliumokat alakítson, azonban mig a kartellek csak ideiglenes szervezetek lehetnek, fogyasztási szövetkezeteket provizórikusan nem lehet csinálni. Mindezek ellenére is őszintén kívánjuk dr. Kele Antal és társai hazafias törekvésének a sikert. Csupán aggályainkat adtuk elő és nem akartunk elleuzéket alakítani. Bűnnek tartanok ezt egy ilyen önzetlen, nemes törekvéssel szemben, a \| milyen megyénkben ritkán találkozik. Figyelmeztetést akartunk adni reá mutatván a bekövetkezhető bajokra, hogy a mennyiben lehetséges lenne esetleg prevenció intézkedésekkel azoknak elejét lehessen venni. S bár — mint elősoroltuk — számos gátló körülmény áll fenn, melyek nagy mértékben akadályai lehetnek az alaki tandó szövetkezet sikeres fennállásának, s alig hisszük, hogy a verseny küzdelmeiben ö is • nem fog olyan sorsra jutni, mint a hasonló intézetek legtöbbje, mégis citálhatjuk itt is a<-latin mondást: ,Ubi desunt vires, est laudanda voluntas." A kereskedői pálya. Aktuális tárgy a kereskedői pálya s meglehetősen sokat besülnek is róla. Hiszen ez is olyan dolog egyébként, amelyről gyakran beszélnek és mindenfélét beszélnek. Hogy a kereskedő-osztály nálunk sokkal fejletlenebb, mint a külföldön; kiterjedésre, állásra, jelentőségre és befolyásra nézve egyaránt hasoulithatatlanul kisebb; a támogatásra, belső erős-bitésre és külső segítésre egyaránt rászorul: ez nem uj dolog. ezt évtizedek óta hangoztatják minálunk. Nemcsak a kereskedelem tényezői érzik e bajnak hátrányait, a nem csak a közgazdaság egyes ágaiban mutatkozik az érzett hát-ráuyok visszahatása; az ország közvéleménye már régi idő óta meggyőződött arról, hogy a kereskedői osztály fejlet=". lensége h magyar nemzeti életnek, a magyar gazdasági viszonyoknak, sőt a magyar kulturának ia nagy hiánya. Erre vezethető vissza, bogy amikor a közvélemény fórumain a kereskedelemről van szó, ma már uem csupán azok foglalkoznak a tárgygyal, a kik magánéletükkel i.s közel állanak a kereskedelemhez, hanem olyanok is, nkikuek ebbeo a kérdésben csupán az általános közérdek lehet az egyetlen nézőpontjuk. A kereskedelem ügye immár nem-parciális érdek: ,ez az állapot nagy előbbre haladás. Ma már a kereskedelmet minden részen egyenrangú tényezőnek kez-,dik tekinteni a többi\' gazdasági ágakkal és foglalkozásokkal. Ismétlem: kozdik,-— de hát ez is valami. Abból a felfogásból, bogy mindenki, a ki kereskedelemmel foglalkozik: boltoslegény, s a boltoslegény: egyszerűen alárendelt szolgája mindenki másnak, — ebből kezdünk kievickélni. Egyelőre csak a kezdetén vagyunk, de lassacskán mégis haladunk: mindeu baj fokozatosan gyógyut. Már rálépett a magyar közvélemény is arra az útra, a melyen a müveit nern-zetek messzire előljárnak, amely ut a maga hivatásának magaslatán álló kereskedő osztály megteremtéséhez vezet. Nem lehet panasz, hogy az állam elsősorban^ de a társadalom is kellő A zene és az idegesség.") Sohasem beszéltek annyit a zenéről és idegességről, mint napjainkban. Ez utóbbi divatos betegség, mely különösen a nőket és gyermekeket kínozza. A zene pedig annyita általános, hogy minden szülő, a ki csak teheti, kötelességének tartja, zenére taníttatni gyermekeit. Igy nem csoda, ha számos gondolkodóban fölmerült a gondolat, hátha a zene teszi annyira idegessé az embereket, különösen a leányokat. Dr. Waetzbold e felfogásból kiindulva ugy találta, hogy ezer leány közül, a ki tizenkét évea kora előtt kezdett zenét tanulni, hatszáz lett idegessé; a ki később fogott a zenetanuláshoz, csak kétszáz lett ideges. Mivel p\'edig az ideges nő sem hitvesi, sem anyai kötelességének nem tud megfelelni, art ajánlja dr. Waetzbold, hogy tőrvénynyel tiltsák el a leányokat a korai zenetanuláatól; A tudói statisztikus azonban nem jól pedzi a dolgot, mert nem a zene okozza az idegességet, sőt talán azt mondhatni, hogy enyhitőleg, békitőleg hat reá, legalább a kevésbbé izgató-darabok; csakhogy az is igaz, hogy az ily ideges leány épen a mélyreható, izgató zenemüvekben gyönyörködik. ") Bodnár Zsigmond mejrjelent könyvéből: A népftjok aona éi egyéb kérdések. Bu^apeit Eggenberger-réle könyvkereikedéi. \'Tehát hol kell keresnünk á dolog nyitját ? Mi az oka a szertelen/ideges ségnek? .. Talán a nevelés? Épen nem. Soha sem volt a nevelés lágyabb, gyengédebb, elnézőbb, kíméletesebb, mint napjainkban. A szülő alig tud gyermekeinek parancsolni. Simán, nyájasan beszél magzatjával. Kérve kéri, bogy tegye meg ezt vagy azt. Az iskolában már megszűnt mindenféle bűntfetés. Csak kicsa-pással lehetne büntetni a rakoncátlan gyermeket, ez pedig legalább az elemi iskolában épen a tankötelezettség mim lehetetlen. A tanár maga is elnéző, alig meri elbuktatni a középiskolai tanulót, mert hátba még öogyilkos talál lenni? Ha nem tanul, egyazerü megintéssel végez véle; ba szemtelenkedik, újra csak a megintés járja. NBgy esetnek kell fenforogni, ha más intézetbe utasítják, ha consilium abeundit kap. Még a katonával is csínján bánnak, ötven-hatvan év előtt vas fegyelem alatt tartották a katonát és mégis megélt a kemény vitéz. Ma a káplár, az őrmester, vagy a tiszt durvaságára öngyilkossággal felel. Évenkint számos fiatal katona pusztítja el magét, mert vérig keseríti a fegyelem. Annyira ideges, gyönge és féktelen a legény, hogy nem töri a szu-bordinációt. Honnan van ez? Számos jeles tudós nemünk elfajulásában keresi e tünemény okát. Irataikban az emberi nem elfajulása az állandó tétel és vaskos kötetekben bizonyítgatják. Igazuk van. De még sem találják fején a szöget. Pedig nagyon egyszerű a dolog magyarázata. Az emberiségnek ugyanis egy körszerű utat kell megtenni haladásában, egyszer az egész szempontjából tekinti a mindenséget, az egyházát, az államot, a családot, szóval az összes erkölcsi intézményeket. Ez a helyzet áll be, mikor lelki világrendünk három eszméje": a szép, jó, igaz egyesül. Ilyenkor a tekintély uralkodiK, vagyis a családban az atya, az államban "ff fejedelem, az egyházban a pap, a raiudenaégben az Isten. Vallásos bivő, engedelmes alattvaló, hű feleség és jó gyermek lesz az ember. Igy volt 4lö, 180, Kr. e. 180, 550, 975, 1480, 1680, 1815 körül Kr. után. Ez az idealizmus korszaka. Mikor pedig a lelki világrend bárom eszméje válni kezd egymástól, rajongunk az alkotó részek érdekeiért, az egyházban a hivők, az államban az alattvalók, a családban a nő és gyermekek jogaiért, azabadságáért Ekkor mindig függetlenebb, önállóbb, szabadabb lesz a bivő, az alattvaló, a feleség és a gyermek. De mi származik ebből a folyton növekvő önállóságból. Mindenekelőtt az erkölcsi intézmények bomlása, széthullása, az egyén féktelensége és rémes idegessége. Vegyük például a nőt és a gyermeket. Ha ideális időkből 1470, 1670, 1810 körül készült női arcképeket veszünk kezűnkbe, valami nemes nyugalmat, szemérmes tisztaságot, engedelmes jóságot látunk ez arcokon elömleni. Ez az általános benyomás. D<j ba a mintegy huszonöt év óta készül női arcképek ke- rülnek elénk, mi lesz az általános benyomás? Nem értem a Cbimay berceg-uőket és a Bourbon Elvirákat, hanem általában a tiszte.", derék asszonyok arcképeit. Tehát mi lesz az általáuos benyomás? Bizonyos kihívó, követelő tekintet, önérzetes magatartás, erős érzékiség, belső háborgás és nyugtalanság, ideges izgékonyság. sebol a női szerénység, az alázatos bű feleség lemondó jósága. TesBék végig nézni a fényképészek tömérdek női arcképét és mindenki meggyőződik állitásom igazságáról; különösen a hetvenes, nyolcvanas évek képei ilyenek. Jellemző például azt is felhozhatom. hogy idealiB időkben a nők leszorítják mellőket, mig a hetvenes évek realizmusa alatt nemcsak mellöket domborították ki, hanem előre hajolva hátulsó részöket is. ( Már most mi következik ^z alkotó részek vagyis a nő és gyermekek önállóságából? Örökös nyugtalanság, háborgás, izgatottság, idegesség, gyermeki szeszély. Nincs vezetője, nincs támasza, mert nem tűri maga mellett a férj parancsoló akaratát, csak a szerető engedelmes hódolatát A nő és gyermek lelki életét sem tudja más zabolázni, csak az anyagi és erkölcsi lehetetlenség. Ebből érthetni meg, miért lesz annyi ember öngyilkos, miért kerülnek annyian az őrültek házába, a megfigyelő osztályba. De még mit sem szóltunk a zenéről. Ha a zene kedvelésének történetét vizsgáljuk, azt találjuk, hogy realisabb időkben határtalanul, bomlik az emberi-Bég a zenéért. A mult század második felébea a jelen század elejéig; most ia husz-harminc év óta csodálatos kéjes mámorba és a hetedik égbe ragadt bennünket a zene. Megittasulva hallgatjuk az éneket és muzsikát. Egy-egy énekes éB zenész milliókat szerezhet torkával és uyirettyűjével vagy zongorájával. Az ember szórja a pénzét, vagyonát, pazarolja szerelmét, csakhogy egy művész vagy művésznő hallgatója vagy kedvese lehessen. Különösen érdekes, hogy a magyar cigányt zenéje harminc év óta meghódította a világot Azelőtt a tokaji bor és a magyar huszár indult ilyen hódító útra és bámulatot, elismerést keltett; most pedig a magyar cigány. Királyok, fejedelmek, gazdag urak és hölgyek bomlanak zenéjökért. Mi az oka? kérdi az olvasó. Az, bogy a realizmus bomlott, ideges lelki világát senki sem tudja ugy kifejezni, érzelmeinket tolmácsolni, mint a cigány bomlott lelke. Vannak, népfajok, melyek kitűnően tndnak simulni a azép, jó, igaz eszméinek fokozatos egyesülése-vagy szétválásához; vannak mások, melyek csak kisebb-nagyobb zökkenésekkel tehetik meg ezt az utat. Vannak ismét olyanok, különösen a cigány, a ki örökös disharmoniában él. pillanatig ainca nyugta, bomlott lelke örökös vándorlásra és izgatott életre kényszeríti. Folyton veszekszik,\' civakodik, lop éa rabol Yagy öl. Rendes munkára képtelen. Az egyhangú, rendes, szabályos élet neki börtön. Ideális időkben nem igen-szeretjük, a épen nem gyöngéden bánunk velők. De mikor XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. MÁRCIU8 17 -én. mértékben a maga kötelességét ne teljesítené a kereskedő-osztály erkölcsi pozíciójának gyarapítása érdekében. Minden telhetőt elkövet abban az irányban, bogy a kereskedő-osztály szellemi ereje és színvonala minél magasabbra emelkedjék. Ez utóbbi célok érdekében a megsrámlálatlau alsófoku iskolákon kívül ézídőszerint harminchét felső kereskedelmi iskola működik az országban, éven-kint mintegy ezer kiképzett fiatal kereskedőt adván át a gyakorlati életnek. Ez az ezer ifjú évről-évre növeli a kereskedői pálya intelligenciájának hadseregét a nagyon becses körülmény az intelligenciának ebben a gyarapodásában az, hogy ily fokozatosan megteremtődik a kereskedő-osztályban is a magyarság kizárólagossága. Ami a társadalmat illeti, ez szintén többféle irányban teljesiti kötelességét a kereskedő-osztály helyzetének és jelentőségének növelésében. — Elsősorban maguk a kereskedők tesznek meg ebben az irányban minden lehetőt; u kereskedelmi testületek, egyesületek és egyéb korporációk folyton szaporodnak, erősbödnek; ezeknek szerepe a közéletben mindinkább növekszik a egyeuként épp ugy. mint együtteHen valamennyi arra_ törekszik, hoRy a kerenkedő-osztály ügyeinek. érdekeinek, jogos igényeinek érvényt szerezzen. E törekvések hatása nem is marad el; a kereskedelem Bzakbeli és társadalmi érvényesülése egyaránt folyton nagyobb tért hódit, növelvén egyszersmind a kereskedő-osztály jelentőségét az egész közéletben. Általában véve tehát nem lehetünk elégedetlenek a magyar kereskedő-osztály haladásával s\'ba ez a haladás folytatódik. ugy nem áll már elérhetetlen távolságban tőlünk az az állapot, amelyben a kereskedő-osztály a nemzeti élet többi tényezőivel egyenrangúnak, a kereskedői kenyérkeresetet minden más foglalkozással egyenlően nagyrabecsülen-dőnek és maeát a kereskedelmet a közgazdaság egyéb ágaival ugyanegy sorba állónak, azzal egyenlő jógiinak fogja tekinteni mindenki. A magyar kereskedelem uj generációja épp oly magyar, épp oly intelligens és épp oly szakavatott, mint a többi gazdasági inteligencia; ez a kereskedő-ifjúság fogja meghódítani az országot a kereskedelemnek, olyan értelemben, hogy ez fogja az eddigi előítéleteket végleg eltörölni, s a teljes uagyrabecnülést a maga pályájának az egész vonalon megszerezni. ITiingaruif. beállanak a realisabb idők mikor magunk is bomlunk b folytonos munkára 8 örökös szórakozásra, versenyekre, bankettekre, alpesmászásokra, bazard és másnemű játékokra, fürdőzésre, nyaralásra, szeretkezésre, érzékeink szüntelen izgatására van szükségűnk; akkor legazive-pebben halljuk a .^igány fülbemászó, végtelenül érzékeny vagy féktelenül tomboló játékát. Ilyenkor a Rákóczy indulót vagy egy érzékeny, fájdalmas szerelmes dallamot tőlük hallani, a hetedik égbe ragad bennünket. De bogy dr. Waetzboldra térjünk, abban téved a német tudós, mikor a zene hatásának tulajdonítja az ideges^ 8égetr^Jár meg van az ideeesség, mikor ennyire bomlunk a zenéért éa a melyik kis leány nagyon szeretne zenét tanulni, annak rendesen ideges is a természete. A kiknek az idegrendszerek nagyon egészséges, ritkán óhajtanak zenét tanulni, rendesen caak ugy immel-ámmal foglalkoznak vele. Ellenben ar. idegesek vagy reá hajlandók, Hzeuvedélylyel tanulnak s hálás tanítványok. Az azonban nagyon érdekes dr. Waetz-hold indítványában, hogy törvénynyel tiltsuk el a zene korai tanulását leányainknak. Az. hogy mikor valakinek ily gondolatai támadnak és több oldalról tetszetősöknek látszanak; akkor már közeledik, jelentkezik az idealizmus, mely lágynak, puhának, érzékinek, asszonyosnak tekinti a zenét. Néhány év múlva ezer meg ezer száj ismétli, hangoztatja e nézetet. S törvénynyel talán nem fogják eltiltani a leányok korai zenetauu-lását; de a nagy többség ártalmasnak, helytelennek a talán egészségtelennek fogja tartani. Művészet és szemérem. (hj.) „Rien n\' est beau, que le vrai; le vrai seul est almable. Ezt mondja Boileau. És valljuk meg őszinlén, minden n&gy-képüsködés és álszemérem mellőzésével, — igaza van. I Ilyen kényes i természetű dolgokról, mint a minő ez íb, ily szűk korlátok kőzött mindent \|elmondaui nem lehet; csakis per tangentum foglalkozhatunk ezzel a kétségbevonhatatlanul érdekes témával, a melynél — annak létjogosultsága fölött \'— elfogulatlanul ritka ember ítélkezik. Egyéni és kizárólagosan egyéni motívumokra lehet csák támaszkodni és éppen ezért nehéz objektív szemüvegen nézni a művészet ezenj irányának haláeait és a náturálizmus megnyilatkozásait. Próbáljuk meg\'; legyünk tárgyilagosak és törjünk pálcát Schopenhauer uemze-téuek ostoba előítéletei fölötti — A német irodalomnak egyik leg-geniálinabb írója!, egyik legmerészebb napszámosa, Sudermann Hermann, a ki a náturálizmus jegyében irja meg drámáit, benyújtott a császár egyenes rendeletére kiirolt pályázatra egy színmüvet. a mely el íh nyerte a pálmát;., azat, hogy el is, meg nem isi , Érthetőbben: — megnyerte a pályadijat, de elütötték tőle mégis, mert Sudermann a mert naturalista. Éa az öregek és vének felbuzdultak a császár üldöző! példáján és percat-ot kiáltanak immár mindenre, a mi szép. monumentális, föliségeB és — mez nélkül való. Milyen botorgondolkodás, mínŐobszcén ea vandál eljárási A fügefalevelek a művészetben. — ba a költő, képíró, vagy képfaragó, művészi öntudatosságá ugy követeli — feleslegesekké válhatnak, váltak is és válnak is. Hogy lehetne sértőt, a kőzerkölcsiaégre károsat látnunk abban a sok isteni un-ditásban, a mit a szeplőtelen múzsa, a szűzies géniusz sugalmaz? Vagy vágjuk darabra a halhatatlan maeBtroknak vásznait, mert a náturálizmus kőltői8égét\| tükrö/ik viasza? — Dobjuk eutba Shakespeare, Geothe, Zola, (vagy a múltban) a klasszikus Homéros és Vergilius munkáit? Minő abszurd kívánság néhány megrögzött, álBzenteskedő, vén roué-ból, a kik az álszemérem lárfája mögül hirdetik, prédikálják a közerkölcsöt, a morált, azt a morált, a melyet már annyiszor lábbal tiportak I . y~ Emelkedjenek föl ezek a t. urak az esztúetikai műveltségnek arra a niveau: jára, a honuan a naturalizmus nyújtotta panoráma isteni élvezet, ideálizmus, — remek poézis . . És akkor lamentáljanak. Igy csak nevetségesekké teszik magukat ia, meg a nemzetüket is. Mert — t. német urak! — óriási különbség van a náturálizmus, mint irodalmi, vagy egyáltalában művészi irány — és a pikánteria között. Amaz költészet, emez pedig cochonnerie. Amaz gyönyörködtet, emez pedig izgat 8 az érzéki vágyakat felkorbácsolja. Mert az igazat eltitkolni, — ostobaság, sőt bizonyos tekintetbeu frivolitáB; az igazat, mint szépet bemutatni tudni — istenadta tehetség, a mely előtt térdet kell hajtani. r És tessék elhinni, hogy a leplezetlen való, ha — rut. is — szép, (hisz\' innen az a mondás: „Le laid c\' est le beau"); míg a leplezett, eltitkolt otrombaság, még a hazugs\'ág köntösébe bu-gyolászva is, — undorító. Nem mondom, hogy a náturálizmus mindénkinek való. Leánynak éa gyereknek nem ajánlanám; mert a mai félszeg nevelési elvek mellett ez veszedelmes lenne; de mint szépművészeti irányt, alkotásaival együtt,, egyszerre megsemmisíteni: ez esztelenség^ aftektáció és — vandáiizmus. __ Egy nagy Írónál olvastam ezt: A nagy naturalisták művei az értelmi lelőkelő-ségnek valók: A ki lerotikumot lat beu-nök. már nem művelt elme. A ki érzéki gyönyörübégét leli bennök, — beteg ember." I Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. Keresked. m. kir. miniszter ur ő uagymélt. f. é. február hó 13-án 6124. az. a. kelt leirata alapján értesítjük az érdekelt köröket, hogy az 1900-iki páriái kiállítás tartamára, az ipari tulajdon védelme céljából alkotott francia tőrvényjavaslat törvényerőre emelkedett s a .Journal Oflicial" 1899. évi december hó 31-én megjelent 3Ö5 ik számában közzététetett. Ezen törvény lényegesebb intézkedései a követ-" kezűkben foglalhatók össze: A fenuálló tőrvények ezerint a Franciaországban szabadalmazott, de külföldön előállított tárgyak bevitele tilos, kivévén ha erre vonatkozó különös felhatalmazást nyernek, a mi jelen esetben a törvény által általánosságban megadatik. A fennálló szabadalmi törvény értelmében megszűnik a francia szabadalom, ha a találmány 2 év alatt Franciaországon elő nem állíttatik, vafjy 2 éven tereszlül ez előállítás szünetel; az uj törvéiiy erre nézve olykép intézkedik, hogy mindama tárgyak, melyek kiállíttatnak, ugy tekintessenek, mintha azok a kiállítás . tartama alatt Franciaországban előállíttatlak volna. — Ezen rendelkezés egyúttal a rajzokra és mintákra is alkalmazást nyer, feltéve, bogy azok az 1868. évi törvény értelmében szabályszerűen letétettek. Ugyanezen törvény végre kimondja, hogy a kiállított tárgyak tényleg nem, babem csakis jelképileg foglalhatók le. Sopron, 1900. évi február havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hlrdelmény. KereskedelemügYÍ m. kir. miniszter ur f. évi február lm 21-én 638/IX. szám alatt kelt leirata alapján, figyelmeztetjük, hogy dr. Oláh Gyula, a m. kir. vasúti éa hajós tiszti tanfolyam tanára ,Az ember és az egészség, cim alatt az emberi test szervezetét éa az egészségtan szabályait ismertető munkát irt, mely a segélynyújtás módjaira is kiterjeszkedik. E munka, mely az Athenaeum r. t. kiadásában jelent meg és melynek bolti éra egyenkint véve 7\' korona, nagyobb együttes megrendeléseknél 0 korona, a feldolgozott anyagot kimerítően és könnyen érthetően tárgyalván, alkalmas arrs, rni-Bzerint az, uz egészségtan ismeretének a munkásvédelem érdekei szempontjából felette kívánatos terjesztése és uépBZt-rü-BÍtése tekintetében hasznosan működjék közre. Ennél fogva ajáuljuk azt nz érdekelt körök figyelmébe. Megrendelésed közvetenül a szerzőhöz (Budapest, IX. Soroksári ut 106. szám I. emelet 5. szám) iotézendők. mig a megrendelt és átvett példányok ára a kiadó céghez (Athenaeum r. t. Budapest) utólag küldendő be. Sop-rou, 1900. évi március hó 6-án. A kerületi kereekedelmi éa iparkamara. HÍREK. — Márclux 15. A süvöltő, hideg szél haragosan csapkodta a háromszínű lobogókat rudjaik körül, öblösre fújta a vásznat, azután az ellenkező oldalról ragadva meg köröskörül tekergette velük a himbáló, rudat. Az emberek összehúzódva jártak az utcáu. s csak az ég mosolygott le tisztán derülten a uagy nap emlékére Ezt a szent emléket, mint minden esztendőben, ugy ez idén is az ifjúság ülte meg yáro-unkban a legnagyobb kegyelettel, a a felnőttek közül csupán az ,Irod. és Müv. Kör" nem feledkezett meg arról, hogy űanepje van ma a magyarnak. A főgimnázium ifjúsága Vili kor tartotta meg emlékünnepélyét előkelő és nagyszámú közönség jelenlétében. A műsor a nagy nap legelső hősének Petőfi Sándornak költészetét és hányatolt éleiét tűntette fel igen ügyes összeállításban, a mennyiben Ecetes József 8. o. tauu\'ó magyarázó beszédét kisérték a költő nevezetesebb verseinek elazavalátai a az alsó 8 felső osztályok változatos előadásábau. A szavalatok közül kiváltak: Süle Antal 6. o. t. (A jó öreg korcsmáros), Rémíts László I. o t. (Anyám tyúkja), Gártner Antal 7. o. t. (Szüleim halálára), Német György 7. o. t. (Talpfa magyar) és Vajda Béla 8. o. t. (Egy gondolat bánt engemet) szavalatai, melyet a közönség rok.on-Bzenve8en megtapsolt. Nagy tetszésben részesült a .Csatadal" is, melyet az ifjúsági énekkar adott elő a zenekar kíséretével. A szép ünnepélyt dr. Pachinger Alajos igazgató beszéde zárta be, melyben lelkes szavakkal adóiott Kossuth Lajos emlékezetének. A telaő kereakedelmi iakola ifjúsága ia nagy kegyelettel ünnepelte meg a magyar gondolatvilág uj időszámítását, március lö-ikét. Az intézet nagyterme nemzeti díszben pompázott. Nagyszámú közönség volt jelen. A vendégek közt olt láttuk Vécsey Zsig-mocd polgármestert és Nagy Dezső taoácsost. Domány tanár megnyitó beszéde után Almási Ignác, a feleő osztály tanulója, méltatta a nap jelentőségét. Weiller Vilmos tanuló felolvasást tartott a Nemzeti dal és a Marseil-laise-ről. A szavalatok és énekszámok mind sikerültek. Az Irodalmi éa Művészeti Kör délután 4 órakor ünnepelte meg a magyar szabadság születésnapját. Dr. Neumann Ede főrabbi tartott nagyszabású ünnepi beszédet, melyet zajosan megtapsollak. IháKzi Horváth István nagy lendülettel szavalta u .Talpra magyarM, a dalárda pedig gyönyörűen énekelte a hazafias dalokat. A nagykanizsai Első Magyar. Asztaltársaság ünnepén Tuboly Viktor szavalta el költeményét: Március lö-ikét. A szavalat zajos hatást keltett a szép számban összegyűlt közönségben. Az összegyűlt vendégek fellelkeBedve a gyújtó szózaton, karban ismételték: S e t(lx lilágán&I Borulnak mi térdre y felemelt karokkal EikUaxQak ar égre : Hogy hírek maradunk Ölökre e n^phoil Rendületlen hirek A .Talpra magyar"-hoi. A hangulat a városban általában emelkedett és lelken volt és Nagy-Kanizsa város közönsége az idén ft megmutatta, hogy megtudja becsülni a márciusi napok dicső hagyatékát — A király köszönete u F. M. K. E. nek. A Felvidéki .Magyar Közművelődési Egyesület megküldte a királynuk az egyesület 1890—1899. évi működéséből szóló évi jelentéseit. A király most r miniszterelnökség utján köszönetét fejezte ki az Egyesületnek. — Az írod, és Múv. Kör. F. hó 11-én tartolta a kör második felolvasását. örvendetes jelenség, hogy a közönség mindinkább megkedveli az eftéle felolvasásokat Ez alkalommal telt házról tehetünk említést, meiy körülmény\'c-ak buzdításul fon szolgálni tehetséges mü« kedvelőinknek arra, hogy művészi tudásukat az Irodalmi és Művészeti Kör javára fordítsák. A mürór első száma Tartini őrdögszouátája volt, Hoff-ricbter Emma kisasszony adta elő hegedüu ez^a nehéz darabot dr. Pe-rényi József zongorakisérete mellett. A szonáta ördögi trilláit és dupla íogá-snit Hoffrichter Emma kisasszony ole-gáncíával győzte le. A themát pedig és annak gyönyörű cautilenaját sok érzelemmel és kifogástalan tisztasággal játszotta. Dr. Cirbusz Géza tanár a Dunántul földrajzi keletkezéséről lartott szabad előadást. Analógiákkal magyarázta meg a Dunántul keletkezését hor-padások és beomlások utján. Végül következtetéseket vont le a földrajzi alakulásról, mely befolyásolja a nép jelemét. Kiemelte a Dunántul népének higgad-riágát, művészies formák iránti érzékét, és türelmét. Hogy egy tudományos előadást türelemmel képes végighallgatni, ez bizonyítja leginkább a kanizsai közönség biggadságát is. VVeiBer Klára kisasszony az ö kedves, keresetlen modorával elszavalta Rákócynét Aránylói és szavalatával nagy hatást ért el. Végül Hoffrichter Emma kisasszony játszotta el Sarasaié Faust átiratát éa ebben a darabban tündököltette bevégzett technikáját, mely dr. Peréuyi di8zkrét éa simulékony zongorokisérete mellett kitűnően érvényesölt. — Az Országos Eötvös-Bizottság köztudomás szerint attavaszuzal közrebocsátja b. Eötvös József összes munkáinak végleges teljes kiadását. Mint általánosan tudva van a nagybecsű kiadás (20 kötet; 400 ív; 40 frí) tiBíta jövedelme b. Eötvös Loránd ajándékából a Tanitók Házának fenntartáeára fordít: tátik, melyben — Budapesten és Koloza-vártt — szegénysorán tanitók és tanárok fiai nyernek főiskolai tanulmányaik alatt részben ingyenes ellátást. A bizottság széleskörű munkálkodása élén Széli Kálmán miniszterelnök, gróf Karolyi Tibor, a főrendiház elnöke, Wlassics Gyula, Jókai Mór, Beöthy Zsolt stb. állanak — b a kulturális és jótékony cél egyesülése . már eddig ia igen szépszámú előfizetőt szereztek. Az elö6zetök névsorában vidé-künkből és megyénkből eddig a következő neveket találni: Győrffy János ügyvéd, Nagy Kanizsa. Nagy Margit oki. polg. isk. tan.-nő, Keszthely,.Sauermann Mihály polg. isk. tanár, Nagy-Kanizsa, Waligurszky Antal polg. isk. tanár, Nagy-Kanizsa, állami polg. fiúiskola, Alaó-Lendva, állami reáliskola, Sümeg, Társaskör, Zala-Egerszeg. — Meghívna közgyűlésre. A nagykanizsai kerületi betegsegélyző pénztár IV. évi rendes közgyűlését 1900. évi március hó 18-án, vasárnap délután 2 órakor, határozatképtelenség eaetéa március hó 25-én ugyancsak délután 2 órakor a nagykanizsai városház nagytermében tartja meg. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóság jelentése 1899. évről. 2. Mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 3. Zárszámadások, pénztári kimutatások előterjesztése. 4. Felügyelőbizottság jelentébe. 5. 3 rendes éa 2 pótigazgatósági tagnak az alkalmazottak részéről és a felügyelő-bizottság, valamint a választott bíróság megválasztása. 6. Egyéb indítványok. Esetleges indítványok csak ugy tárgyalhatók, ha a közgyűlést megelőzőleg 3 nappal írásban benyujtatnak. A mérleg a következő: összes bevétel 1899-ben 17320.90. Ösz-szes kiadás 1899-ben 14278.92. Vagyonmérleg 1899. december 31-én 7978 írt 24 kr. 1899. évben gyógykezeltetett 1735 esryén 2180 esetben. A tagok száma 1899. december 31-én 2645. — Bábaképző tanfolyamok. A hivatalos lap jelenti, bogy a belügyminiszter dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanárt a bábaképzés fejlesztése céljából az ország különböző helyein fölállítandó tanfolyamok szervezésének és előkészítésének muukálalkival bizta meg s őt kormánybiztosi hatáskörrel ruházta föl. Tauffer tanár e napokban itt járt Kanizsán is. Talán meg lehetne győzni a kormánybiztos urat, hogy nálunk van még aegitni való és hogy a város különösen alkalmas az ilyen tanfolyam felállítására. melyet nagyon szépen lehetne1 bölcsödével öxszekapcsolni. — A budúpoatl munkaközvetítő intézet VIII ker. József körút 36.\' szám alatt március hó 15-én kezdte ineg működését. Az intézet célja a székesfőváros területén éB vidékén az ipar- és kereskedelem terén nyilvánuló munkás- és tanoncszükséglet körüli keresletet és kínálatot a kor, nem és foglalkozási ágra való tekintet nélkül teljesen díjtalanul és részrehajlás nélkül lehetőleg kielégiteni. Hivatalos órákat az intézet hétköznapokon délelőtt 8—l-ig, délután 5—7-ig, vasár- és ünuepnapokon pedig 9—12-ig tart, mely időben a munkaadók a munkásszükségletet szóval, írásban, vagy telefon (52—77. sz) uiján jelenthetik be, esetleg erre a célra a rendelkezésre álló bejelentési lapokat-, használhatják és posta utján közölhetik az intézettel. Az alkalmazást kereső férfi- és női munkások, valamint a tanoncok, a jelzett hivatalos órák alatt, legcélszerűbben személyesen jelentkeznek. Bejelentési űrlapokat az intézet bárkinek ingyen bocsát rendelkezésre, illetve felhívásra, posta utján, porto-menteseu küld. Az intézet sikeres működése annak általános igénybevételétől függ; mert csak akkor fog feladatának teljesen megfelelbetui, ba valamennyi munkaadó igényét éa minden munkás, vagy a kereskedelem terén működő egyén kívánságát nála bejelenti: miért is az intézet igénybevételét a n. érdemű közönségnek Baját érdekében a legmelegebben ajánljuk. -- A kinesásó. Oláh Bari, kihkani-zsai cigányasszony beállított eRy jobb módú telkes gazdaasszonyhoz és nagy titokban megsúgta ennek, hogy a szőlőjében óriási kincs vau elrejtve, melyet 6 ilyen meg olyan szent imákkal mindig feljebb és feljebb imádkoz, mig végre az látható és megkaparintható lesz. E Selyem-Blonsok feljebb! — 4méter — pőaUbér éa vámmentesen aziűlitra 1 Minták klrálautáara, nemkülönben fekete, fehér éa azinea Elenneberg-aelyom blousok és ruhákra alkalmai, 45 krtól 14 írt 65 krig méterenkint. Csak akkor valódi, ha közvetlen tólem rendelik! 2 frl 40 liTÍíil HENNEBERG G., U\\mim, ZÜRICHBEN. ^ IB ® Hl MM [Ct_ ét kir. udrari-arillitó.) XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. MÁRCIUS 10 én. célra csupán 20 krt kért, később már 1 frt 20 krt, néhány nap múlva 10 frtot, később ismét 16 irtot és mindezt meg is kapta. Utóbb aztán egyes értékesebb fehérnemű é8 ruhadarabokkal is megelégedett. Jó ideig fejte igy az alkalmas médiumot; mig a médium végre rájött, hogy ez mind csak humbug, mert hát kincs nincs 1 Mikor aztán lehullott a hályog a szeméről, jelentést tett a rendőrséguél. így a kincs történetének folytatása következik a büntető biró- s-ágnál. — Furcsa barátság. Mult vasárnap délután Simon János homokkomáromi erdőör mulatott a Király-utca végén levő Bárány korcsmában. Mulatozás közben megismerkedett Balog (mica) József kit>- \' kanizsai napszámossal, ennek örömére még zajoiabbau mulatott, muzsikáltatta magát, uj barátjának bort fizetett éa e közben alaposan berúgott. Egy ízben kiment az udvarra, barátja\'kísérte, hogy valami baja ne essék, nem is esett egyéb baja, miuthogy az uj barát hő szeretettel ölelte ót magához, miközben Simon zsebéhői kiillant a pénztárca, melyben már akkor csak 10 írt volt. Evvel a jóbarút kerekei oldott, Simon pedig mikor mámorából felocsúdott, jelentést tett a rendőrségnél, ez fel is kereste Balogot, de reggelre ez is elmulatta a lopott pénzt s már csak az üres bugyeláris volt nála található. — Szobatüz a városházán. Ma reg-v gel négy óra tájban az árvaszéki biva- tat helyiségében, mely a városháza 2-ik emeletéu van elhelyezve, tűz támadt. A ~tüz által okozott füst a kupola óráján tódult ki. Egy munkás vette észre a veszélyt és szóimul érteaitette a rendőrséget Az árvaszék, valamint Nagy Dezső tanácsos szobájában eléglek lényegtelen nyomtatványok, bútordarabok és az ajtófélfák. A fontosabb aktákat a^ kivonult tűzoltóság mind megmentette. Nígyobb kár nem esett. — TÜz. Vasárnapra virradóra nagy tüzilirma zavarta föl, a. zala-szent-rai-bályi békésen nyugvó polgárokat. Kovács Vendel földmivea háza 2 óra körül kigyúlt s le is égett. — A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom. Temesvár városa kiadásában érdekes könyv jelent meg, ,A temesvári könyvnyomdászat éa hírlapirodalom\' cimmel. A kötet irója, dr. Herkeszi Intyán tanár, részletesen foglalkozik a tárgygyal és hü képéuadja a hírlapirodalom fejlődésének. Temesváron nz első német lap 1771-ben, az eleő magyar újság pedig 1858-ban jelent meg. Az első magyar újság a .Delejtü\' cimü hetilap volt, a ezt Pesty Frigyes indította meg. Az absolutizmus idejében, 18G0-bau igen rosszra fordult a .Delejtü" sorsa, miután már többször megintette a cenrura. A helyi hírek között ugyanis ezt a pár aort közölte a lap: .Sokan . vagyunk Temesvárott, a kik bugyogós uadrágjukat a szabóhoz küldték, hogy tizük magyarnadrágot készítsen belőle. Megforditva ez nehezen járna. Ebből is kitetszik, hogy németből válbatik magyar, de megfordítva soha.\' Ez a kis megjegyzés, mely szenzációt keltett akkor, ékteleu dühbe hozta Saint-Queutiu gróf kormányzót. A szerkesztőt « a nyomdászt a munkatársakkal együtt elfogatta és Josepbstadt-ba küldte, h e miatt a .Delejtü\' nem jelenbetett meg. Csak a következő évben kezdhette meg újból pályafutását, de a szerkesztés ezentúl oly higgadt ezellembon folyt, hogy a Up iránt minden érdeklődés megBzüot és a .Delejtü" rövidesen véget is ért. A második magyar lap 8 évvel később jelent meg, egyházi közlöny volt és Csiky Gergely a híres drámaíró szerkesztette. * Gazdáink figyelmébe. A Boni-féle kéitengelyü eketaligák gyártási jogát, mint értesülünk, a azab. osztr. magy. államvasuttársaság, magyar bányái, hutái éa uradalmainak vezérigazgatósága megszerezte a feltalálóktól, M&ndel Eduárd és Társai nyírbátori gyárosoktól. Szakértők és gazdák ezen eketaligát kitűnő tulajdonságainál fogva az eddigi külföldről importált gyenge alkotású taligák fölé helyezik és igy e magyar találmány hivBtva lesz nemcsak e cikk behozatalát ezután meggátolni, de tekintettel az osztr. magy. államvasút társaság nagy kiterjedésű üzletkörére, hihetőleg sikerülni fog e cikkben-megfelelő kivitelt is létesíteni s evvel a nemzeti vagyont gyarapítani. A m. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynökségénél (Budapest, Váci-kőrut 32. bz.) mindenkor kaphatók. * Orvosi szaktekintélyek véleménye szerint a Keleti J. budapesti elsőrangú cég által gyártolt éa feltalált c. ós kir. szab. pneumatikus sérvkötők, ortbopae-diai járó és nyújtó gépek, műlábak, mü-kezek, egyenestarlók (ferdeuövésüeknek.) haskötők, a legjobbak éa legmegbízhatóbbak. Keleti már évek óta azon fáradozik, hogy ezen a téren a legkiválóbbat és legtökéletesebbel nyujtka, a külföldet és a legelső klinikákat tanulmányozta, miért is a legmelegebben ajánlhatjuk e kitűnő specialistát az érdeklődőknek. törvényszék. § Orgazda. Krass Péternek kis üz--lete volt Kassán s bit szerényen is, de legalább tisztességesen megélhetett belőle. Azonban magasabb vágyai támad-váu, fivérének: a ateíerországi Kalsdorf-ban levő Fiutze Jakab és társa csavargyárban raktárosként alkalmazott Krass Antalnak rábeszélé8ére elhicyta Kaasat s a becsület útját b Szombathelyeu raktár-helyiséget bérelve magának, Scbom-berg Jakab álnév alatt néhány kisebb megrendelést telt a Fintze Jakab és társa cégnél.: Ezen 25—30 forintos meg^ rendeléseket j azután a gyárban teljes bizalmat élvező Krass Antal arra hasz-. nálta fel, hogy firéréuek sokkal nagyobb mennyiségű árutxküldjön Szombathelyre, majd pedig, \'a mint fivére lakóhelyéül városunkat választotta ki, Krausz Péter .álnév alatt Nagy-Kanizsára. Jl mint már Í2517 korona értékű csavarokat és sze-" geket összegyűjtöttek, Kraaá Péter hozzá látott azoknak elárusitásához. Lembergbe, Bródba, Boszniába, Ausztriába, Pécsre h még különböző helyekre küldte 8zét az árukat, melyeket olcsóbban számítva, mint a gyáros, könnyű szűrrel értékesíteni tudott. A többi között Bécsbe is küldött ajánlatot. Ez okozta azután vesztét. A bécsi kereskedőnek ugyanié gyanús levén az ajánlat, olcsósága, mintákat kért Krass Pétertől s mikor a mintákban, ugy magán áz áruu, mint annak csomagolásán a papirosán a Fintze cég áruit vélte felismerni, a mintákat KalB-dorfba küldtél s a gyárossal felfedezését közölte. A tettes kikutatása ezután mér kőnoyen ment a mig Krass Antalt Grác-ban tartóztatták le, Krass Pétert a mi rendőrségünk fogta el. Krasa Antal Grác-ban log lettééri felölni, .Krass Péter ellenben a nagykanizsai kir. tvszék elé került. Az Ügyében e hó 14-én megtartóit főtárgyaláson is beismerte s őszintén megvallotta Krass Péter a fent ismerteiéit tényállást; ezért orgazdaság bűntettében mondatott ki bűnösnek a kél évi börtönre s 3 évi mellékhünte-Hésre Ítéltetett Ezen ítélet ellen a felek mindnyájan felebbeztek. Megjegyezzük, hogy a gyáros körülbelül G50 forintnyi kárt Szenvedett csak, mert az. áruk legnagyobb része megkerült. $ RéHzeg faln. A zalavári korcsmáros mondotta u bó 14-én a kir. törvényszéken tartott főtárgyaláson, hogy 1899. évi julius hó 2G. napján~egész Zalavár részeg volt. Lehet, hogy nem is túlzott e mondásával az a korcsmáros, mert verekedés annyi volt aion napon Zala-váron, hogy csakugyan j-észeguek kellett lenni akkor az1 egész férfi népnek. Két ilyen verekedéssel foglalkozott e hó 14-én a kir. tvHzék büntető tanácsa, Tóth László kír. tvszéki elnök elnöklete mellett. Az egyik verekedés Luc Józsefnek bal, a másik pedig Cier Józsefnek jobb szemébe került. Luc József zalavári lakósnak balszéniét Tóth 8ándor 21 éves suhanc ütötte ki, a miért ez az enyhítő körülmények figyelembe vétele mellett 7 hónapi börtönre és 200 korona kártérítési -ősszeg j megfizetésére itélteieit. Vörös János ellenben, ki a Cser József szemének kiütése miutt állott birái elölt, felmentetett, mert vele szemben önvédelem esetének fennforgását látta\'a bíróság beigazolva.! Dr. Keudi alűgyész az ilélet elLén felebbe/.ett. Fötárgyalások és ítélethirdetések. 1000. évi március hó 19-én (hétjö). Súlyos testi sértés büntette atb. miatt vádolt Wenczel\| György és társai elleni bűnügyben főtárgyalás. Közokirat hamisítás vétségével eszmei halmazatban álló családi állás elleni bűntettel vádolt Bóli Péter elleni bün-ügyben főtárgyalás. Lopás büntette miatt vádolt Németh Vilma és társai elleni bünügyben Ítélethirdetés. Zsarolás bűntettével vádolt Nagy István elleni bünügyben ítélethirdetés. 1900. évi március hó 21 én (szerda). Erőszakos nemi közösülés büntette, illetőleg vétségének kísérlete miatt vádolt Zob György elleni bűnügyben főtárgyalás. Súlyos testi, sértés büntette miatt vádolt Fouyadt Károly elleni bünügyben főtárgyalás Súlyos testi sértés büntette mialt vádolt Szi Lukács Andor József elleni bünügyben itélethirdeléa. Gondatlanságból okozoit súlyos testi sértés vétsége miatt vádolt Dervalics László elleni bünügyben ítélethirdetés. Lopás büntette és vétsége miatt vádolt Kis Ferenc éa társai elleni bűnügyben Ítélethirdetés. 1900. március hó 23-án (péntek). Zsarolás büntette és könnyű tosii sértés vgttége miatt vádolt Varga Imre és társai elleni bünügyben főtárgyalás. Orgazdaság bűntettével vádoltvWellák Vendel és neje elleni bűnügyben főtárgyalás. l,opáj és orgazdaság büntette miatt vádolt Pintér Rácz György és társa elleni bünügyben ítélethirdetés. 1900. március hó 24-én (szombat). Sikkasztásnak tekintendő vétség miatt vádolt Horváth Ferenc (és neje elleni bünügyben főtárgyalás. Közcsend elleni kihágás miatt vádolt Szalai Iván elleni bünügyben főtárgyalás. Lopás vétségével vádolt Klinger András elleni bünügyben főtárgyalás. Szóbeli tárgyalások. 1900. március hó- ü-én. Polgár Antalné felperesnek, — Velec János alperes elleui 360 korona tőke 8 jár. iránti íelebbezett\' sommás pere. lfj. Tólh Péter és társa felpereseknek, — Pola község képviseletében Francsics István községi bíró alperes elleni ingatlan birtoka s jár. iránti felebbezett sommás pere. A polgári feiebbezési tanács tárgyalásai. 1900. évi március hó 21-én. Balog Károlyné felperesnek — Láár Gergely János alperes elleni ingatlanba való vis8zahelyezéa iránti felebbezett sommás pere. Kercsmár Menyhért felperesnek — Kercsmár Katalin alperes elleni sommáB visszahelyezés iránti felebbezett sommás pere. 1900. március hó 24-én. Nóvák István mint k.-koru Nóvák Katalin törv. képviselője felperesnek — Purics Bálint alperes elleni gyermektartás és jár. iránti felebbezett sommás pere. Kovács Boldizsár felperesnek — Mura-Király község képviseletében Matjasecz Jakab iközségi biró alperes elleni 400 frt tőke és jár. iránti felebbezett sommás pere. ,Elitélve és megmentve. Ha elvonulnak szemünk előtt azok a betegségek, melyek a fiatal leányt fejlődéin koma-kában üldözik, talóban elcsodálkozhatok. Vérszegénység, sárgaság, rossz arcizio, általános gyengeség, idegenég itb., ezek a* ellenségek zavarják a fiatal leány életét a fájdalom, gyakran halált ii okoznak. Gyakran megtörténik, hogy a gyermek egy bizonyos ideig Jól van, egészséges, jókedrü ■ egysserre ciak betegeskedni kezd. Gyöngül. lápadt leiz, elveszti étvágyát, jó álmát, szomorú i mogorva leia, lót gyakran ok nélkQl airva fakad. Ila nem látónk hozzá, hogy a bajoak - mielőbb elejét vegyük, könnyen komplikádó állhat be. Láz togja el a fiatal elgyengült teltet, a hevei föfájáa, szívdobogás, oldalssarái, csipőíájdalom egy nyugodt percet lem hagy\'éi e gyengeségi állapotok, fájdalom, tQdőbaj szokott az eredménye lenni Pitot Justioe kisasszony Cbaiiagneból (Cantai), ki ma a Foste Hotel szolgálatában van, majdnem áldozata lett ezen veszedelmes időszaknak, - Több mint egy évig — Írja — nagyon sápkoroa voltam éi vénzegény e betegségek minden következményét átszenvedtem. Foljr-, tonosan éa egész tes temben szenvedtem. Én, a kit eddig mindig ciak moiolylyal ajkamon lehetett látni, most szomorú gondola* tokkal foglalkoztam éa reggeltől estig airtam. Szegény anyám már elveszettnek hitt s kétségbe volt eive: a alr spélén álltam. A* orvosok tQdóbajoinak mondták a mással mint tejjel nem tadUm táplálkozni-: Ekkor történt, hogy a l\'ink-pilnlák használatára utailtottak. a mely a vérnek hatalmaz helyreállítója. Ennek használata óla nagy megkönnyebbaléit éreztem éi miután egy dobozzal elhaszoáltam, egészségesnek éreztem maiam. Tis hónap óta egészségei \| vagyok éi jóllehet izolgálatom fáradságos, kitűnően érzem magam, arcom Qde, ajkam piros és oly vig vagyok, mint annak előtte. Melyik fiatal, vérszegény, lápkóroi leiny fogja s Pink-pilolák használatát elmulaiztani? Melyik anya. ha gyermekét elgyengülve, lápad-tan, izenvedően látja, nem fogja a Pink-pilu-Iákat használni? Magyarországon a legtöbb gyógyszertárban ára OS kor. &0 fill. éi hat doboz 18 kor. Magyarországi főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyazertárában, Budapeit, Király-ntca 12. A magyar kír. anyakönyvi hivatal. Születések: — Március 9 -16-ig. — Jankovics Ferenc földmivea, Rozália. Perán Elek szabó. József. Jámbor József munkás, Sándor. Mátés József, napszámos, József. Farkas László földmives, László. Véber János földmivea, György. Csuhárdi Móric napszámos, Margit. Szo-kol Ferenc napszámos, Katalin. Szalai Sándor poBtaszolga, Anna. Bolflf László földmives, Ferenc. Varga József földmives, Erzsébet. Poleh József posta- és távírda altiszt, Ferenc. Fleischacker József borbély, Erzsébet. Halálozások: , — Mirdus 9-16-ig. — Hütter Terka ág. ev. 5 éves, agy-bártyalob. Weisz Dávid László\'izr. 82 éves, végkimerülés. Pető Éva rk. gazdaasszony, 33 éves. roéblob. Csordás Andor rk. magánzó, G5 éves, tüdőburat. Szabadi György rk. koldus, 72 éves, tüdőlob. Kantó József rk. földmives, 59 éves, tüdőhurut. Zsiga Ilona rk. 28 éves. lüdő-gümókór. Czimmermatin Anna Benkő Györgyné, rk. 30 éves, gyermekágyi láz. Horváth Ferenc rk. napszámos, lüdő-gűmőkór. Tóth László rk. 2 éves, tüdő-lob. Németh János rk. ny. hivatalszolga, 84 éves, végkimerülés. IRODALOM — Pillangó. Ez a lap, a mely magas színvonalon álló tartalmával, gyönyörű képeivel oly hamar kivívta a közönség elismerését, immár a harmadik évfolyamába lépett. Az uj esztendővel is — annak ígérkezik, ami eddig volt: oeto-rozója a társadalom félszegaégeinek, de e téren is kirekesztve mindazt, a mi a jó ízlést sérthetné. Ez évbeu még jobb és azebb lesz; mint a mull században. Több uj rovata támadt, kőztük a színház, mely tele van kellemes aprósággal, az aktuális heti vers slb. Képei magas művészi fokon állanak és szövege a legjobb magyar humoristák tollából kerül ki. — És e gyönyörű lapnak bámulalo-sau olcsó ára van: egész évre nyolc \' korona, negyedévre két korona. A1* Pillangó, melynek kiadóhivatala iogyen küld mutatványszámokat azoknak, akik megakarják rendelni, Budapesten, VI., Hajós-u. 23. szám alatt van. — A „Magyar Könyvtár" most küldi szét márciusi füzeteit, melyek ismét hat ériékes számmal gyarapítják e nagybecsű vállalatot. Mindenekelőtt folytatódik Petőfi költeményeinek illusztrált kiadása; ezúttal A helység kalapácsa és János vitéz van egy vaskos fűzeibe foglalva, melyet Telegdy László rajzai, egy igen szép Petófi-arckép, továbbá Bánóci Jó-zsefoek magvas bevezetése és jegyzetei tesznek érdekessé. Egy másik füzet Jókai nébáoy novelláját tartalmazza; a „Ne nyúlj hozzám" c. hosszabb elbeszélés, mely a füzetet megoyitja, valamint a többiek is, eddigelé nem jelentek meg. — A külföldi klasszikusok közül most Aiscbylost adja a ,M. K.\\ még pedig az Oresteia-trilogia legszebb részét, az .Agameranoo\'-t, Váradi Antal poétikus lorditásábao; a sxükséges magyarázatokkal és jegyzetekkel. A legújabb elbeszélő irodalom is képviselve van az uj sorozatban: a külföldi két, a magyar egy füzettel. Ouidától, a népszerű angol re-gényirónőtől, a ki oly mesterien tndja rajzolni az olasz népéletet, a .Tonia" cimü olasz tárgyú elbeszélést fordította le T. Fenyvessy Szeréna asszuny, mig a Francia Elbeszélők Tárának III. sorozataképen Ambrus Zoltán és Hevesi 8ándor Edmond About, Catulle Mendés, Villiersjde L\'Isle-Adam és Maximé Pa* egy-egy\' munkáját tolmácsolják. Végre a mai magyar elbeszélők közül Tábori Róbert jelenik meg egy füzetnyi .Különös Történetek* kel,\' a hol csnpa fantasztikus, érdekesnél-érdekesebb meséjü históriát mesél el rendkivül elevenen és ötletesen. A ,M. K.\' egy-egy azáma 30 fill. Az eddig megjelent füzetek jegyzékét ingyen küldi meg a kiadóhivatal: Wodianer F. és Fiai" (Andrássy-ut 21.) — A. fővárosi 1848—49-1 és Kos-suth muzenmról. A fővárosi 1848—49-i muzeumunk megalapítása óta a legbe- csesebb és legérdekefebb kiadmánya e muzeumnak most jelenik meg. Az emberiség díszének, a magyar nemzet meg-váltójának, ami dicső Kossuth Atyánknak 1848-49-i arcképéi adja ki a fővárosi 1848 —49-i iriukeum. hazánk jobbjainak ajánlván ezt a remek fénykép ut. leghivebb életnagy arcképet. Barabás, Marasztom és több jeles uiűvészrajzolók litografálták 1849-ben Kossuthnak életnagy képét, azonban ezek, a ma már csak ritkán látható képek nem élethűek. E képekből még halvány fogalmat sem nyerhetünk arról, hogy minő nagyszerű, felséges és rokonszenves arca volt Kossuthnak. A mi most kiadott képünk Kossuthnak számos egykorú Daguerro-typjei és fényképei nyomán készült, uagy asszonyunk Kossuth nővérének útmutatása Kossuth Ferencuek. valamint több jeles festőművészeinknek közreműködése mellett. Több évi utánjárás és sok áldozatok árán tnoat kiadott képünk Kossuthnakegyetleu legtökéletehebb életnagy képe. E remek és nagybecsű képnek muzeumunk érdekében való megvételét melegen ajánljuk hazafiság tekintetében legjobb községeink, kaszinóink, olvasóköreink, egyleteink és minden jó magyarnak pártfogásába, 3 frt 40 kr. csekély árért E képnek bolti ára 5 frt és 50 kr., vagyis 11 korona lesz. Gróf Kreitb Béla, az 1848—49-i Kossuth muzeum alapilója. Krivácsy József, 1848—49 i honvéd tüzérezredes, Komárom várának v. tüüérparancsnoka. Az e rovatban megemlített müvek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében. Nagy-Kanizsán. SzerkesttOat\'ff : Dr. ViU&nyi Henrik, telelés s«erkesxtö. Kiadó: J/7. WajdUs József. VEGYES. — Sok évi msflflflyeléi. Rmésztézgyengeié-geknét és étvágyhiinynil általában minden gyomorbajnál, a valódi .Moll-féle seidlitz porok* bizonyultak a legiikerebbeknek a többi szerek fölött, mint gyomor erősitíik és vértisztitók Egy \' doboz ára 2 kor. SzétkUtdén naponta utánvétellel Moll A. gyógyszerész cs. ég kir. udv. szállító által, Bécs, I. Tuchlaubrn 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll A. készítménye kérendő az ő gyári jelvéuyével és aláírásával. Nyil.t\'tér.) Yese, húgyhólyag, hugydara ós b kÖ8zvénybántalmat( ellen, továbbá a légzó és etnésztöal szervek hurutos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a Llthion-forrns SALVATOR alkerrcl rcuiMve Iph/.. II u «y haj tó hatású! Kellemes izűl I Konojen emédlietó Kapható ásványrukcrfskrdésekbcu és gyigyszerlárakbau A Satoator-forrás igazgatósága Kperjuseu •) Az e rovat alatt kflzlött»-kért nem vállal felelősséget a szerk Jí: IRDETESEK i \\ Ricbler-léle ! Horgony PainExpeller • Linlment Capsicl comp. > Ezen himeves háziszer ellentállt az Idő meppróbálásának, mert már tobb mint BÓ óv óta megbizható, fajdalom-oslllapltó bedfirzsBlésként alkalmaztatik köszvéaynél, ciúznál, tagazaegatáinál éa meghUléiekaél es az on-osok által b«-dörz-sílésokre is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi líorgony-Pain-Ex-pellor, gyakorta Hor^ony-Liniment elnevezés alatt, nem titkos szer, hanem igazi népszerű házlszar, melynok egy háztartásban aom kelleno hiányozni. 40 kr., 70 kr. ós 1 frt üvegenkónti árban mAjdnem minden gvógvBzortArban készletbon van; főraktár: Török Józief Sógy8zorésznó! Budapesten. Bevásár-alkalmával i^en óvatosak legyünk, mert több kisebb^rtékii utánzat van forgalomban. KI nem akar megkárosodni, az minden egyes üreget „Horgony" vödjegv ós; IJichtor czÓKjegyzé nélkül mint nem valódit utasítsa viasza. RICHTER F.iO.tt tini. Rsj»U!i<t f«. H klr. .dtifl uillllák. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. MÁRCIUS 10 én. Jónak bizonyult gyógyeszközök a nyálkahártyák hnrtttai ellen, különösen a légző és emészti Bzerveknél a \\ ^KIÜHEMBÉBO tó Conatantin-, Emma-, Klausen források és Constantin-sósforrás JOHANNISBRUNNEN M\\ ® m m M mint Qditöital. pr Palioi szőiótelepemröl ! riparía portalis és selectán nemesitett, gyökeres SZŐLLŐVESSZŐKET adok el. A kétévesek ára Az egyévesek . . . A sima veasiók ára 200 kor 160 . <4 . ezrenként, csomagolással, a nagykanizsai állomáson. PICK VILMOS, SZOMBATHELY. ooooooaoDonooooooonooooiDioooooanoooooaooooao § SZABADALMAZOTT DRÓTÜVEG § Ó TÍÜgos tetőzetnek, padlózatoknak, gyári ablakoknak, legjobb anjag különféle vas\'ag- Q Q Ságokban egéaz 1-75 négyiz. méter tetjedelemig. Q 8 Különös előojei: lehető legnagyobb tőréit biztonság átütések és törésrk ellen, Q drótrács nem izükséges, tüzbiitos igen nagy fokig, esetleges regedéinél aihittano^, Q miután a drótbetét ai üveget szorosm tartja, nagyon áttetsző, előbb nem ismert fény Q hatás. Több állami és magán építkezésnél nagy mennyiségben a legjobb eredményuyel , Q használtatott SzámUlan bizonyítvány, proipek\'us éa minta szolgálatra. Q ~ Öntött ilvegpadlözat lemezek járható tetőzetnek ~--§ földalatti utjárók és alagntak megvilágítására vasutaknál kiadott nagyságokban, n<na. Q ragy kulöníélckép mintázott felületekkel, fehér, féUehér (ca: 80/»-kal olcsóbb a közöo- öv séges nyera öntött Öregnél) és szinea drótfonattal és anélkül. □ Üveg tetözsindely és üvegrovátkás téglák § a legkülönfélébb alakok és nagyrágokbao.. , □ Aktién-Gesellschaft für Glasindustrie vorm. Friedr. Siemens. § NeusatU bei Elbagen (höbmen). Q Tórábbi készitmények: mindennemű üregek, Üregzárók, tábla Üregek belgiaj O és német mód szerint, liregSntés éa Qregdomboritan, (szab. domborüregbetük-. O 20000000000000000000000 ooűaoDoooooaoooooaoB Előnyösen ismert^\' kitűnő gyártmányú STXBZJLZ 3LÓÖEMT5 divat kelméket; fekete és líék kelméket \\ tarlós minőségben, Iér6 öltönyökre szállit KASTNER ÉS ÖHLER cég posztó osztálya CRflCZ. Hinták bérmentve. Magyar levelezés. 3aoaDDCOOODOnoOOOQOQOOüSODODODQOODODOODDaOOO IffiSTEIMIí KRZSf.BET ~§ UltMCSOK) o {hashajtó labdacsait Epi\'ulák hasonló készítményeknél minden tkin-leitien feljebb bec-Olendók; — mentek minden dr- talniAH an) azoktól, nz aliesti szerek bajainál legjobb eredménynyel használtatván, gyengéden! hajtók, vértlaztitók; egy gyógyszer sem jobb, « mellette oly ártalmatlan, mint e pilulák a székszorulás a "legtöbb betegek íorraxa ellen. — Cukrozott külxejük végett még cverm^k^k is hzívmhoj Eej 15 pllnlót tartnlmaző doboz 15, egy tekercs, mely 8 dobozf, tehát 120 pllnlat tartalmazó, csak 1 frt 0. é. •fp V A C? I Utánzásoktól különösen óvakodjunk. Kérjünk határozotun ^yVAO! Neaa eln FOlJVp ba»bajtrf labdacnalt. Valódi csak, ha :\| minden dobna törvényileg bejegyzett rédjegyüokkel pirosftkete nyomta-Jtásban .Szent-Lipót" éi „Seuntetn Fülöp gyógyszerén" a\'áiránal tj ran ellátva, a kereskedelmi iörr»nyszékileg védett ciomagjaiuk alá rá-sunkkal ran ellátra- EUSTEIfJ FÜLÖP .Sicnt-Llpölboi\' címielt gyógynertára WIEN, í., Plankengoa.e 8. Raktár Nagy-Kenlzián: BKLUS LAJOS él HE1K ÖVÜU gyixyiierélieknél. r- A m. kir. államvasutak gép-1 gyárának vezérügynöksege, BUDAPEST, Váci-körut 32. szám. Ajánlja a itiágy. lálr. államvasutak gépgyárában készült gözcséplö készletelt .Millenium- ie°njabb szerkezetű: fűkaszáid-, marokrakó- és kévekötő aratögépeit. melyek fóelónyei: préselt acellemez állvány, tégelyacél alkatrészek jó és könnyen hozzáférheti), elpusztlthatlan szerkezet, továbbá-: a szab. osztrák-magyar államvasuttársa;4g resicai mezőgazdasági gépgyárában készült 3, 3\'/, és 4 lóerejü gözC8éplo-ké82leteit. Sack-rendszcrü, acélöntésll ekelóvel ellátott ekéit, „Boni"-féle kéttengelyll eketalylgált, járgányos c«éplö-ke«zletelt, szecskavágdlt és egyéb mezőgazdasági eszközeit. Escooel kOihlrré teasiok, hogy ai omei ügynökeinktől, legyeuek azok .kár he\'yi ügynökök, akár utazó ügynökök, n eiliiig hírt meghatalmazásokat f évi Január hó 31-ével megvontuk és azokat ezennel ..... I mtgb..i,.iakMI lehii cakia amk jártainak el, a kik 1500. február h4 l-e —-- FIÖYBLMEZTETÉS! hatálytalanoknak nyilvánítják Sevflnklieo .---.--------------- ------------ ------- általunk aláirt ineghiiáj.al blinak íi c,upin oly joakUrrel. a melyre oen Íriíbell megbuáa kilerjeil. Nehogy a k8zon,es tevnlra vezellflíiék éi nebosy aavöakkel vllazailéiek IBrl6nhe,»enik, felkérjük mindainkar, kik relook öateli flaiackOltcléabe lepni óhajtanak, .begy miodeukitól, a ki nevflukHen eljár, Irálblli neQbalalmtiiának felmllalálát kérjék a abba betekintést tenni itiveakedjeoek. « A Mtlt/t/. Kir. AUumvuHntuk G/itffirriráwik Vrzírihjungr $ Csokoládé SUCHARD Mindenütt kapható - Síi líjí! 3 \|IH - 5el S .iZír 3 éfíp ^isii- I ■ - 3 -< £ "3 ——a®\'---- >1^ »cj; fi aoe -n \'fi.......£ - n vs?26 g 32SSS232g-r-2 .2i 8 S__— * 3 «32.: tlEíft hlC = 2-< - . 3 J- r5r- 1 DODOOOOOnnoODOODOOOCiaDOOOOOOOOOOOOOOOOOOODn MOLL SEIDLITZ POR Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboa Moll A. vódjogyót és alálráaát tüntotl fol. A Moll A.-félt SeldIMz-porok tartón gyógyhatása a Iccmakaciabb oyomor- és al-teatbántalaiak, gyomorgörcs .(s gyomorbír, rögzött tzékrskedét, majhintaloin, ver találás, aranyér ét a legWnl«ohözöl>b oól betegségek ellen, e jeles háziszernek évtizedek óta mindig nairyi bb elterjedést szerzett. — Ára egy lepeasétslt eri-dall doboziak 2 kor Hamiaitások törvényileg fenyíttetnek!.\' fMOLL-FÉLE FRANCIÁI ■EgEm^EEBB C8ak akkor valódi. ha mindegyik nreg MOLL A. réJjegyít Hinteti tel -----Koll feliratú -iuozattal van zárva. A Moll-féle fraaozla bors/eiz es só nerezeiesen mint fájdalonoiltlapitd bedörzsSlaal srer köszvény, csux éa a meghűlés egyéb kftvMkexm/\'tjyein-l legisiurretesebb népszer — Egy óiotoM aredetl üveg ára I kor. 80 flll. MOLL Gyermek szappanja. Legfintitnabli, legújabb tuOilsier aaerint kéaiitek gyermek él hölgy ar.appan a bfir QkaierU ápelálára gyermekik él rslnéttek rélzére. Ara d.rabonklnt — 40 1)11- Öt darab — I kar. 80 flll. Minden darab gyermek-szappan Hall A. védjegyével vau elUlra !■ nuétkllléa: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállltd által, Bécs: Tuchlaubeo 9. 8Z. Vidéki megrendelések ospenta post.iiláovét mellett teljesíttetnek A raktárukban lessék határozottan MOLL A. aláírásával £s védjegyével ellátott készítményeket kérni. n Raktár: Nagy-Kanusán Rosenfeld Adolf és Fia. § 8OQ öanaoű ooo □ □ ooQMboOMQooodMiraocöööMoa □□ ooooooooooooooooDOOosoacxioao vigyázni kéretik! § j^gy" euÁSrír,. \| MÁRIA-CELLI ^ § GYOMOR-CSEPPEK § n^cyitzcrQeu halnak cyomor bajok- §nál. nélkölftshetetlen ís általánosan ialnerelo* házi és népszer. — A g syomorbetesepR tOnelei: étvájjta-*- Ijn-rÍR nyomorbetedséií. bűiös le hel»t, Íelfujtsáí savanyu felboffógéM, hasmenés líjomnrégéa. felealeRtía uyálkakiválaszlá^,Eáreatág. undor éa hányas, gyomorijörca, 8?0k01és. -Rathatóa nyógyszernek bizonyult fej-tsjásnél, a mennyiben ez a gyomortól azártu ázott, Bjomortulterhelésnél ételekkel é< italokkal, giliszták máj-bajok és bitnorrhoidáknál. Említett bajoknál n Márlacelll .Kjomore.eppeb évek óta kitnoók-oek bizodyuitak a mit bxhe meg száz bizonyítvány tanúéit Egy kis QvegárabasználaliutaSitáisalegyQlt 40 kr„ nagy üveg ára 70 kr.\' — Központi szétküldés Drady Károly által Bécs. gyógyszertára .Magyar Király" hoz. L Fleischmarkt 7. Nasy-Kaaizsán: Prr\'ger Béla és Belus Lajos gyógyszerészeknél. — Barcson: Kohut Sándor gyógyszerésznél. — 5qooqooooooooooooqoooo2ooooo (rgj g Sxőllátni«elök és mezágardálc számára! ^ A szőllotelepek befecskendezéséhez, valamiut » (íjiiiuölesfúlánt káro.iitó rovarok, továbbá a szegec9 és tormáncs teljes kiirtására Mayfarth Pli, és társa féle -----s/.abadalmRZOtt - " 0 lU t 14 ö II Ö TZ nqy hoi doiható, \|tnlnt kocnira szerelt feosktndói a leriobbiknak bizonyultak, a melyek srtvattyoráa oélkQI a folyadékot önmüködólfig a növéuyt-kre permetezik Ezen íecskeoflóknek aiár tok •zerre sbchó példaaya ran alkalmaziihan ks námoi elismerj blzonyltvády iicazolja ezeknek elritschallun királóságA: miaden más rendszerrel szembeu. A legjobb vetögépek, Mayfarib Pü. és tsa Iceojaliii szerkezem „AGRICOLA" (tolóvetfikerék-rendszer) retögépel. Mindene emlk mag- és különböző maemcuy-nyiaéR számára, ráltókerekek nélkül, dombon, aragy sikon, a legkönnyebb járás, legnagyobb tartósság és mind a mellett a legolcsóbb ár által tünoek ki. A lehető legnagyobb munka-, idő- és péniaeRtakaritáU teszik lehetővé. KQiőnleaanégtkat széaa. éa izalmipréiek- kézi haiznélalra, kukorloa ■orzsa-lóá, oiépKgépak, fárDiayok, gibooiroiták, t»-leur8k akék. hengerek ti boro-aákbaa a legújabb tendszer és elismert legjobb alkotás alkalmazása mellett gyártanak és szállítanak MAYFARTI-I PLI. és tsa cs. éajcir. kíx. ■■abadalmazoti mezöguzdasagi gépgyárak t^Sp. BEC.f, II. Taliurstrasse 71., tfj^-—, több, miiU 40/t nr.\'t\'iy- ezOsl fn líroncfiremiiicl kitüntetve. — Klasaeltí érjagyiakek aa allaaara okiratok kívánatra lagyea küldetnek. -KepTiselök éa lamétetadok alkalmaztatnak. Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nacy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1900. március hó 24-én. 12-ik szám. XXXIX. évfolyam. Előfizetési ár; Kgésx erre . . JO kor. — fill. Kel étre . . 5 kor. — fili. Negyed-ívre . . 2 k\'ir. 5ü fill Ktjyes nx&m £0 flll. HIRDETÉSEK 5 lijnibos pptittorban U.másodir.or 13, ( mindco tovibtii Borért 10 fill. NYItTTÉRBEN pptii soronként 20 fillürért rétéinek tel. Kiucitiri illeték minden egyen hirdetéiért CO lill."1 fUeteodö. ZAUIRQZLQRY. V A lp izellemi réaiét illetA minden közlemény a Mflöi »erke«tö nevére, a anyagi rém illető költemények p-dig a kiadó nevére címzetten Nagj-Kaldxxára bérmentve Intézendök. Bérmentetlen levelek n tatnak el. fogad- Kéziratok vissza nem küldetnek. A nagy-kanizsai „Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki öukéntes tűzoltó egylet," a „nagy-kanizsai kisdfednevelő egyesület,\' a .nagy-kanizsai tanitói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nóegylet>" nD.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai külv^lasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Xa&y-Kanlzaa, 1000. márc. 23-án. A helybeli posta- és táviróhivatal jelenlegi főnökének működése alatt részesült Nagy-Kanizsa város abbau az előnyben, hogy az állam helyi forgalmú telefonhálózatot létesített. A távbeszélő előfizetőinek száma majdnem elérte a százat, össze vagyunk kapcsolva Pa-linnal, Nagy-Récsével és Csapival és egy jó ideig reménykedtünk, hogy a budapest— fiumei telefonvonalba Kanizsát is bekapcsolják és ezzel beléptünk volna az országos telefonforgalomba. Óhajaink azonban mindeddig nem teljesültek, holott sokkal csekélyebb jelentőségű városok a modern technika áldásában már is részesültek. Nemrég történt, hogy a kereskedelemügyi miniszter Szolnok városának megengedte, hogy az országos telefonhálózatba bekapcsoltaasék. Szolnok a Tisza mellett, annak már hajózható részén terülvén el és gócpontja lévén több jelentékeny vasúti vonalnak, mindenesetre a termény és külö-iiöseo a fakereskedelem szempontjából fontos emporium, a hova messze \' környék kereskedelme gravitál. Vagy ha nem az, polgárai igyekeznek azzá teuni. Agitálnak, peticionálnak és tevékenységüket siker koronázza. Megértik a kor szavát és odatörekesznek az élet zajába, a forgalom szövevényei közé, oda, hol haladásukra, jólétlik emelésére utakat és módokat találhatnak. Pedig Nagy-Kanizsáéhoz képest mégis azt állíthatjuk,* hogy kereskedelme fejletlen és nem is oly fontos vasúti gócpont, mint ez, forgalma korántsem oly élénk, mint Kanizsáé, hanem a polgárai bizony élénkebbek, ttíint mi vagyuuk. Mert mi nem birtufe elérni azt sem, a mi az orrunk előtt fut el. Nem voltunk képesek arra! hogy a Budapest— Fiume közti telefouhuzal, mely itt a szpmszéd Gyékényesen át halad el, összeköttessék városunkkal. Kereskedői testületünk érezte ugyan aunak fontosságát, hogy Kanizsa ebbe az elsőrendű távbeszélő hálózatba bekap-csoltassék és a soproni kereskedelmi kamara utján petíciót is terjesztett fel annak idejében a kereskedelmi miniszterhez ez iránt, de az akció oly lanyha volt, hogy a kormányt nem bírta rá venni a kérés teljesítésére, holott pedig azt nem ke-vésbbé nyomós érv támogathatta, mint a hivatkozás Nagy-Kanizsának, mint kereskedelmi empóriumnak nagy fontosságára. Nem lett volna szükség sok szóbeszédre és frázisra, a kor-máuyt csak figyelmeztetni kellett volna\', hogy itt a környék városai közül egy sincs, mely méltóbb volna arra, hogy az országos telefonhálózatnak egyik állomása Jegyen, mint Kanizsa, ez a jelentékeny kereskedő város. Erélyes és lankadatlan agitáció meghozta volna a gyümölcsét és már most talán beunt élnénk az ország lüktető kereskedelmi, forgalmi életében és az interurbán távbeszélő, mint kicsiny mag, hatalmas élő organizmussá fejlődött volna. De tetszik tudni a sültgalamb nem repül. Érte kell nyúlni annak, a ki élvezni akarja, esetleg le kell vágnia. Ha tovább is hallgatunk és vétkes fatalizmussal megnyugszunk az egyszeri elutasításban, letevén minden további igyekezetről, soha meg nem érjük, hogy : Kanizsát itt a közeli mura-kereszturi része.n a budapcst— fiumei telefonhuzalba bekapcsolják. Majd akad valamely más város, mely jobban felfogja érdekeit, azok érvényesítésére nagyobb energiát fejt ki. Elkaparja előlüuk azt, a mi most még a mienk lehetne. Ezért nekünk sietnünk kell. Minél tovább késünk, annál több nehézség, akadály torlódik elénk s annál nehezebb leszen a sikert kivivni. Különösen kerekedő köreinken áll mozogni e téren, az ő érdekük első sorban, hogy Kanizsa a közlekedés minél tökéletesebb eszközeivel láttassák el. Ha az első kísérlet nem sikerült, többször is próbálkozni kell. Végre is lehetetlen, hogy a kormány Kanizsa kereskedelmének meg ne hozná azt az áldozatot, hogy az országos távbeszélő hálózatba belevonja; Hiszen, ma, mikor a társadalom és a politikai világ oly élénken tárgyalja\' a gazdasági kérdéseket és közel az idő, mikor a gazdasági jelszavak küzdenek majd a közélet terén, egyfelől a merkantilizmus, másfelől az agrarizmus — lehetetlen, hogy az intéző köröknek ne lenne érzéke oly fontos gazdasági szükséglet iránt, mint a milyen Kanizsán az országos távbeszélő bevezetése. Ezért lehet ma* több reményünk is, mint volt és ha energiánk is növekedik, majdnem ..bizonyos a vihar. Sót menjünk tovább! feltéve? hogy az állam nem ad segítséget ésf a legerélyesebb akció sem bírhatja rá, hogy Kanizsa kérését teljesítse — végre is nem lenne oktalanság a mi első sorban helyi érdekünkért a saját zsebeinkből hozni meg az.áldozatot. Kereskedőink bizonyára tudják, hogy ha mi magunk mennénk el azért a telefonhuzalért, a saját költségünkön idehoznóki nem volna nagyobb az áldozat, mint az elérhető előny. Ha nem hozzák az ölünkbe, magunknak kell érte menni, mikor szükségünk van rá. Gyékényes csak egy ugrás tőlünk és ott fut, Fiume felé a távbeszélő 1 Akár ez utóbbi uton, akár az állami segély utján, de egyiken mindenesetre el kell indulni a mig nem késő. Halljuk, hogy juniusban elkészül az összeköttetés Siófokkal. An-uál jobb; üssük a vasat, mig meleg. Soha sem bocsáthatná meg magának a város, ha elszalasztana birtokába venni egy oly eszközt, mely anyagi jólétének egy hatalmas emeltyűjét képezteti. Vegyék kézbe az ügyet a kereskedők és alkalmas időben, eré. j lyes/ akcióval kivívják az érdemet, I hogy Kanizsát belevonták az orszá-\' gos közlekedés nagy hálójába a\'telefon utján is. Az uj ötkoronás ezüstérmek. Sokfejű család a monarkiánkban jelenleg forgalomban lévő pénzjegyek és érmek atyafisága. Eddig csak 16-an voltak, e hó 15-én azonban megszaporodott a legújabb generáció első szülöttjével, az ötkoronással, (ezüstdarab). mely hivatva van kopott elődjeinek bárom puaztulófélben lévő vonalát pótolni. Igenis, lG-an voltak, nem számítva a magyar éa osztrák veretű érmek közti alaki különbséget, mert akkor 26-0t kellene mondani. 1. Az aranydarab (dukát), tekintetbe nem véve a forgalomban alig előforduló négyes-aranyat, mely leginkább csak dísztárgynak használtatik; 2. a 20 fresos 8 frtos arany; 3. a 10 fresos, = 4 frtos arany; azután a bankjegyek: 4. az 1000 frtos, 5. a 100.frtos; 6. a 10, Jrtoa bankjegyek; továbbá az államjegyek: 7. az 50 frtos; 8. az 5 frtos államjegy; 9. az 1 frtos ezüstdarab; ezek tartóznák a régi gárdához. Az ujabb fajtájúak közül a 10-ik a 20 koronás aranydarab, 11. a 10 koronás arany; 12. a korona; 13. a 20 filléres; 14. a 10 filléres; 15. a 2 filléres; 16. az 1 filléresé, vagy picula éa végül a 16 ik, az 5 koronás ezüstérme, mély csak a mult héten hagyta el a pénzverdét és már vígan büszkélkedik uj kabátban a forgalomban b me!y-\\ lyel alantabbkőzelebb akarunk foglalkozni. Az ötkoronás darabnak édes papája az ezüstforint, melyből egy bizonyos mennyiséget beolvasztottak s belőle 32 millió forint,, azaz 64 millió korona 12,800.000 darab ötkoronás ezüstérmet kivertek. Belső értékére nézve azonban az ötkoronás darab az egyforintoisal szemben aránylag kisebb értékű érmet képvisel: Egy kgr. érme-ezüst (ezüsttartalom ""(laoo) adott 81 db. egyforintost, á 12.345 gramm, ezüsttartalma 11.111 gramm. Két ezüstforint nyom 24.69 grammot éa .tartalmaz 22.222 gr. ezüatőt, mig egy 5 koronás darab nyom 24 grammot és tartalmaz 21.6 gr. ezüstöt, egy ötkoronás tehát könnyebb 0 69 grammal és tartalmaz 0.622 grammalx kevesebb ezü3tÖt, mint két ezütforint S= négy korona. Ebből tehát az államnak szép nyereség folyik. Mindén kilogramm ezüstből, mely 162 korona értéknek megfelel, az állam 41 Va db. ötkoronás darabot ver, roi 208\'/a koroua értéket képvisel, u«y, hogy az állani nyeresége minden kilogramm ulán 46\'/, korona, levonva a kiveretési éa egyéb költségeket. Itt azonban tekintetbe kell venni, hogy az 1 frt03 ezüstdarab a régi .osztrák értéknek\' pénzegyaége volt, (Cou-rant pénz) mig az ötkoronás darab csak váltópénz, tehát egyrangu a koronával. s annak részérmeivel. Senki sem köteles többet 50 darabnál, azaz 250 koronát fizetésben elfogadni. : Az ötkoronás darabokat az osztrák-magyar bank összes fő- és fiókintézetei hozták forgalomba éa pedig csakis az 5 frtos államjegyek bevonása ellenében, melyek többé ki sem adatnak s így az ötkoronás darabok forgalomba hozatala által a még fennlévő függő államadósság Leánykérés. — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — Miilei Bence mélázva indult útnak az erdőre, rövid megyfaazáru pipájából a füst bodros gyűrűkben szállt fel. Hébe-korba lehajolt, hogy levélszárral megpiszkálja néha-néha elalvó pipájdt Befordult az erdőbe, hogy összeszedje a rózBét, meg az apró (át és befejezze nyomorúságos napi munkáját. Bence zsellérnek fia volt. Életét vastag tudatlanságban és nyomorgásban tengette. Tiz éves koráig a falusi iskolába járt, aztán mindinkább eltávolodott az anyai szeretet melegítő közelségétől, elment az ura8ágbor, hol szántani, hol acatolni, télen pedig az erdőre famun-kába. Most is a kisbéres szólította őt, hogy menjen az erdőre rőzsét szedni. Szép legény volt Bence, különösen vasárnapon megzsinorozott nadrágjában és subájában. A falu kútja mellett nem egy gazda leánya állt vele szóba. Bence különösen Horváth Kata körül serénykedett Száldogált utána uton-ut-félen és hacsak Bence szolgakenyeret nam evett volna, hát bizony a sziv-viszonyból házasság is lehetett volna. Az öreg Horváthnéé volt a felső sor szögletháza, a határban czj fél izesszió és otthon az istállóban volt egy pár ökre és egy pár lova. Hogy is adta volna leányát ilyen oltengődő legénynek, akinek CBak az volt a szándéka, hogy bebázasitsa magát ipjához. Nem is kellett az öreg gazdának sokat fontolgatni, mert benne gyökeret vert az a meggyőződés, hogy a leányát inkább oda adja Huzalka János kántortanítónak, aki már egyszer megkérte leánya kezét. Mikor Sántba Károly, a falu plébánosa arról értesült, hogy Millei Bence és Horváth Kati [között nzerelmi viszony fejlődött ki, elhatározta, hogy Horváthékat azonnal meglátogatja. — Jó napot gazd\' uram — mondá a plébános. > Dicsértessék — feleié a gazda. Eljöttem, mondá a plébános, hogy megtegyem kötelességemet. — Mivel íehetek szolgálatára a főtisztelendő plébános urnák. — Szokatlan látogatás ez. Csak ünnepélyes alkalomkor szokott szerencsém lenni. Bizony, gazd\' nram, a pap csak komoly, vagy örvendetes alkalommal jön a polgárember házához. Segítségére vagyunk a küzdő lelkeknek és a tévedő embereknek. Most is azért jöttem, hogy két lelket boldoggá tegyek. Nemes feladatra vállalkozott, mondá a gazda, de hát miképpen lehetnék segítségére? Huzalka János, a mi tanítónk, amint gazd\' uram tndja, háztüzhelyet akarna alapítani. Szivét, amely kend leányához vonzódik, mái; rég megkérdezte és ugy érzi, hogy boldog lehetne, ha Kata örökké az övé lehetne. Nagy megtiszteltetés reám nézve, főtisztelendő plébános ur, de gondolkodom majd az éjszaka és megkérdem a leányomat, aztán holnap mise előtt bemegyek a paplakba és meghozom a választ. Lealkonyodott már, mikor a gazda hazaérkezett. Horváth cselédje a vályúhoz hajtotta a marhát,, hogy megitassa. Nyikorgott a kútágas, a szelíd pára pef dig bőgve körülnézett, aztán mohón szítta a vizet a vályúból. Az öreg Horváth belépett a szobájába; Kata pedig\' a konyhában élesztette s tűzet, ho?y levest forraljon apjának". Hallod leányom, szólalt meg az öreg, a plébános úrtól izenetem van. A leány bemeut a szobába és állva hallgatta ap ját. hátratett kezekkel, lesütött szemekkel. A mester, kezdé az öreg, megkéretett, elmennél-e hozzá? Nem én édes apám, én a Bencét szeretem. Mit akarsz attól a szegény legénytől, elalszik a te lángod hamarosan, akkor a szegénység kenyerén élhetsz. Olyan leszel, mint a polyva, melyet az első vihar elvisz. Majd nézek édes apám dolog után, lakom szalmaviskóban és megyek napszámba, feleié Kata. Én nem hajlok a plébános beszédére. Ha én elhagynám Beocét, befellegzene neki és könnyei folynának, mint a patak vize. Agyonmarcangolná magát Én sajnálom a legényt, mert jószívű, miért okozzak magamnak és neki szomorúságot. Az öreg lecaapta az asztalra nehéz kalapját és vakaródzott Nigy rejtély volt előtte a leány szerelme, aztán hogy búvik majd ki ebből a kelepcéből. A plébános tekintélye előtt nehéz volt neki kitérnie, haragja ellen pedig nem íb volt orvosság. Végül az ő büszkeségei Cselédhez adni leány át t , Az öreg Horváth felegyenesedett és erélyes !hangon mondá: ,Nem lesz abból semmi, leányi Én neked nem adok egy borjut Be, tehenet se, a jegyző benneteket nem fog hirdetni, a pap meg nem áldja frigyeteket, a kántor nem orgonál esküvőtökön, ha csak el nem veszed a mestert. És külömben nekem cseléd a háznál nem kell.* Kata leborgasztott fővel szótlanul hallgatta apja határozott kijelentését. Nem mert volna ellenkezni vele. De arca sápadtsága elárulta belső küzdését. Megtörve az ajtó telé fordult és a konyhában sírva fakadt Az est kibontotta szárnyait. Kemény, hideg idő volt. A faluban itt-ott kigyúltak a szobákban a mécsek és lámpák, világosságot vetve a harmatos ablakokon keresztül áz utcára. Kata rávette nagykendőjét és A zsellér házak felé vette útját Mikor a Bence házához ért, a füstölgő mécs fényénél Bence elköltötte forró levesét Kata halkan zörgette az ablakot Bence felriadt és kisietett az sjtóo. „M» hozott téged ide?" kérdé. A leány nem birt szóhoz jutni. Zokogva csak egyes szavakat hallhatott a legény és kifakadva, rárivalt a leányra: nem lesz az soha. De tied nem lehetek? Bence odaugrott és hatalmas kezeivel torkoo ragadva a leányt, vad íéltókony- •\'• ségében fojtogatni kezdé. Esküdjél megl kiáltá, hogy el nem mész a mesterhez I A leány lihegve nyögte: esküszöm I Bence eleresztette a leányt ós megnyugodva csókot nyomott ajkéra. Kézszorítással váltak meg egymástól. Bence az udvaron rőzseköteget kaparászott össze, leöntötte olajjal és a falu iskolája felé sietett. Az épület körül minden csendes volt. Bence felágaskodott, meggyújtotta a rőzsét, tenyerével benyomta az ablakot és ar, <égő rőzsét az iskolapadok közé dobta. Aztán megelégülten, szinte fúlva, hajléka felé Bietett. Mikor\' benyitott, apja kétkedő tekintetet vetett a fiúra és kérdó tőle: Hol voltál te? Elkísértem a Millei Katát Aztán nyugalomra tértek. Bence mozdulatlan, de álmatlanul feküdt szalmazsákján. A szél csendesen sóhajtott a ház körül. ^ Éjféltájt piros fény keltő fel a falu lakosságát A plébános \\ a harangokat verette félre. A falu népe az iakolaház felé Bietett A zsellérek mind ott voltak kapákkal, fejszékkel. Zúgott és forrt az egész falu, mint Millei Bence lelkiismerete. Villányi Henrik. XXXIX ÉVFOLYAM. ZALAI ""KÖZLÖNY 1900. MARC1U8 24-én. oly arányban csökken, mint a mely mérvben az ötkoronás darabok forognak. Az ötven éa ötforintos államjegyek végleges bevonása egy későbbi időnek van fenutarlva, s erre a célra fognak szolgálni a k-bocsájtaodó tízkoronás bankjogyek. melyek azonban csakis akkor adhatók ki. ba a szükséges arany-1 el át az Osztrák Magyar .Banknál egész-azébea megtőrtéut. Az uj érmek iránti magasra feszült kíváncsiságot nem jutalmazta meg az uj pén?, s habár sokan vitték szerteszét a fényes ezüsfdarabokat mutogatni, nagy ttsts/.ésben bizony nem részesültek. Szo-katlau nagy és nehéz fizetési eszköz, kivált elegáns hölgyi bugyellárisokban nem igen fogú a k tartatni. Valóságos dinzkuKok lesznek a forgalom verseny-pályáján. Nagyságuknál és súlyúknál fogva a használatban nagyon fognak Br.euvedni;.és kopni s nagyon megfogyva fopouk vissza-visszakerülni reszurrekció végett a — pénzverdébe. Itr —V- Jótékonyság a .halálban. Valami rosszlelkQ ember rut tréfát űzött. Meghalt egy gazdag ember és az a rosjzlelkü ember kitervelt egy végrendeletet a azt nyilvánosságra hozta, mintha a halottnak végrendelete volna. Kunéi csúfabb játékról még nem hallottunk. Mikor a család még zokog a drága elhunytért, akkor megsérteni egy tréfával a család gyászát. A közvélemény Ítélkezett is e rettenetes tréfa felett, még pedig lesujtóao, eiribertelenségnek be yegezvén a halóit emléke ellen elkövetett meréoyletet. Csakugyan ember-telenségl Mert az a rendelkezés, melyet kiki halála utánra tesz, rendesen a lélek legmélyéből fakad. Aki egész vagyonát közcélokra hagyja, az. ki ludja, tán vezekel életének egyik mulasztásáért, aki dus vagyonától eltávoztatja a kőzi, ki tudja, tán családja iránt érzett határtalan szeretetből teszi. Senkinek kíuc* .joga. kutatni, hogy mi az oka az ilyen vagy amolyan végrendelkeznek. Aki e jogot mégis kiveszi magának, az esetben sértést követ el az emberek jogai és érzelmei ellen. VÍ.H70DI, ha egy valódi végrendelet csakugyan jelentékenyen emlékezik meg a közről, helyesnok tartjuk, ba az ilyen végrendelet hírét minél hangoaabban terjesztik. A legkomolyabb angol lap, a Time* is nem egyszer hozza teljes másolatát egy-egy kitűnő végrendelkezésnek példaadásképpen. Meg akarja rontatni az ilyen végrendeletek közlésével a a kiváló i-ajtó-organum, hogy miképpen kell a vagyonnal halál utánra okosan rendelkezői, egyaránt javára a csa\'ádoak éi a köznek. Az ilyen példaadás nálunk is elkél. Mert igen nehéz a vagyonnal a halál utáura okosan rendelkerni.Természeteaen kiB vagyonokkal könnyebb. A kis vagyonok arra valók, hogy megmaradjanak a család Hzámára. Bármennyire fölsegíteni kivánnók ím kőtiiuézméuyeinket, mégsem tartanók helyesnek, hogy a kiavagyonuak a vagyoouk egészét, vagy javát közcélokra szánnák. Mert a családnak joga van e kisebb vagyonokhoz. Helytelen puritánság volna rábízni a gyermekre, bogy szerezze meg maga a vagyonát • csak ugy, mint ahogy az apa szerezte. Mert azáltal, hogy az apa, vagyont szerzett, a család más goodolatkörbeo nőtt fel, más uevelésben részesült, más eszmevilágban .élt s ezek miatt szükséges, hogy a kis vagyonok a családokban megmaradjanak, lévén ezek a család védelme, az élet viharaiban. A nagy vagyonokból ellenben szükséges egy jelentékenyebb részt a köz céljainak juttatni. Ritka az olyan ember, aki vagyonát, vagy annsk nagyobbréizét már életében közcélokra fordítja. Él a emberekben a természettől fogva valamelyes önzés amely nem engedi, hogy az emberek még életükben lemondjauak vagyonuk részéről a köz javára. Az az önkéntelen félelem sugallja ez önzést: hátha a jövőben megfogy a va-Ryonl Az ettől való\'félelemből ragaszkodnak az emberek vagyonukhoz, amig élnek; haláluk utánra azonban rendelkezhetnek. ez az önzés ekkor nem mond ellent Családjáról kiki gondoskodik, ba ranghoz s álláshoz méltó jagyont hagy a családja számára; e vagyonból a család megalapíthatja az örökhagyó nélkül való létét; tovább az örökhagyónak szükségtelen gondolnia, ha caak a történelem iránt való tekintetből ném, amikor aztán hitbizomány vagy hasonló intézmény által a család nevének fényét akarja megőrizDÍ. De ez kivételes eset és nem íb tartozik általános emberihez gondoakodoi arról, hogy a család ne\' is leheasen szegény még akkor sem, ha a későbbi nemzedékek akarnak is szegénynyé lenni. A családnak ez a védelme már túlterjed a rendes emberi korlátokon, nomcsak szükségtelen, de nem is baszcos srám-talan tekiutet miatr, melyet uem ezúttal akarunk bolygatni. Mert ezúttal annak a híres ötmilliós végrendeletnek ötleté-•ből csak arról akatuok szólni, hogy mennyiben jogos a gazdagoktól megkívánni, hogy utolsó rendelkezésükben a közre is gondoljanak. Nálunk azonban e tekintetben még a legtehetősebbek is sajátságos irányi követnek. Vagyonukat felaprózzák s óriási összegeket áldozván, kisebb-nagyobb alapítványokkal gyarapilgatják az egyes közintézményeket. Mi ehelyett Peabody példaképét tartjuk követendőnek: lehetőleg egy célra hagyományozza a dúsa vagyonnak azt a részét; melyot a köznek szánt. így gyorsabban létesülhetnek a közintézmények és nem kell várni,, míg apró-cseprő Összegekből az evek : során megalkotódik. Peabody negyven milliót hagyott népiskolai célokra éa íme, Amerika példája a kitűnő népiskoláknak.; Peabody nélkül, ha kisebb tőkék opróokint jutnak ugyané-célra talán még most isjtengene az amerikai népiskola ügye. , Nem akBrunk tanácsosai szolgálni a-végrendelkerőknek, mert a lelkek titkaiba nem akarunk beavatkozni, avatatlanul. De most, hogy egy évtizedenként is titka milliós hagyatékról beszélnek, nem véltük helytelennek, ha megjelöljük azt az irányt, a melyen a köz számára jótékony és hasznos intézményeket az áldozatkészek és a gazdagok megteremthetnek. Az ízr. hitközség közgyűlése. A nagykanizsai izr. faitköz^g f. hó 18-án délután 3 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését gelsei G u t m a n n VilmoR kir. tanácsos elnöklete alatt. A gyűlésre a tagok nagy számban jelentek meg. Barta Lajos titkár részletes és nagy gonddal megszerkesztett évi jelentésűek felolvasása utánjGrűnbut Henrik alelnök a zárszámadást terjesztette elő, melyet h közgyűlés helyeslőleg tudomásul vett. Rothschild Samu pedig azt indítványozta, hogy a közgyűlés az elöljáróságnak, a hivatalnoki és tanári karnak burgó odaadó működéseért köszönetet szavazzon. Az indítványt a közgyűlés éljeuzéssel fogadta el. Az elnök és 10 elől járósági tag meg-válaaztása, a közgyűlés tárgysorozatának negyedikpontjáoál.geisei Gutmann Vilmos a közgyűlés feszült figyelme mellett szót emel. Megváltozott körülményei következtében, mondja az elnök, kénytelen kijelenteni, hogy megválik elnöki székétől éa egy netalán reá eső ujabb választást el nem fogadhat. Édes büszkeség emeli keblét, bogy az elnöki tisztet, melyben hitsorsosainak bizalma erősítette és támogatta. tiz évig viselhette. Nehéz a megválás, mert családi tradíciók fűzik a nagykanizsai hitközséghez. Ha sikerek kisérték működését, a siker koszorúja az elöljáróságot éi hltsorsosait illeti főleg, mert az elöljáróság munkája és a községi tagok bizalma támogatták őt mindenkor. Midőn helyét elhagyja, a nagykanizsai hitközségnek mégis mindenkor segítő, hü tagja akar maradni, mert ez családjában hagyomány és mert felekezete iránt táplált érzelmei erre mindenkor ösztönözni fogják. Kéri a községet, kövesse az elődök példáját és tartsa fean kebelében a békés egyetértést mindenkor. Erélyes felkiáltások: ;Nem fogadjuk el a lemondást.\' szakították félbe az elnök beszédét. Nagy mozgás közt szólalt fel Szommer Nátán elöljáróság! tag. Midőn az elnök lemondásának szán- dékát az elöljáróság megtudta, a megindultság érzete annyira erőt vett mindenkin, bogy nem volt a pillanat első zavarábao az elöljáróságnak szava, bogy rögtőn fel tudta volna találni a helyzetből való kibontakozást. Történeti visszapillantást vet a nagykanizsai izr. hitközség fejlődésére. Méltatja az elnök boldogult atyjának érdemeit, ki mint a hitközségnek 27 éven őt volj. elnöke, diadalra juttatta a község jólétére irányuló szándékait. Az intézmények fen-tartására és tovafejlesztésére még sok buzgó férfiura van szűkség, kik hatalmas állásukkal, nyugodt vezetői áttekintéssel válságos időkben is igazgatják a hitközség bajóját. A tors e pozícióra gelsei Gutmann Vilmost választotta ki, köréje sorakozik a hitközség minden tagja és ragaszkodik ő hozzá, tisztelettel és szeretettel. A közgyűlés hatalmas éljenzésbe tört ki és Szommer beszédét zajosan megtapsolta. \' \' Rapoch Gyula előljárósági tag rendkívül lendületas és szép beszédben appel-lált az elnökhöz, bogy ne térjen ki a közbizalom elől, kövesse boldogult atyja nyomdokait éB maradjon meg a hitközség élén. Az elöljáróság és a közgyűlés szívesen fogja félretolni a göröngyöket, melyek elnöke utja előtt hevernek. Az elnöki székhez családhbagyományok és a hilsorsosok szoreteto kőtik, azt elhagynia neki nem lehet. (ZajoB éljenzés). Grűnliut Henrik előadja, hogy az alapszabályok az elnököt Nagy-Kani\'sá-hoz mint áilandó lakhelyhez kötik. (Felkiáltások: VáltoztaRBuk meg!) < Kérdést intéz tehát a közgyűléshez, kíváoja-o a nagykanizsai hitközség alapszabályait megváltoztatni, mert a fel-hangzott-^Télkiáltásokból ait következtetheti, hogy ez tokaknak kívánsága. (Éljenzés.) .Indítványozza tehát, hogy az alapszabályokat a legközelebbi közgyűlésen változtassák meg. mert a közgyűlés ezt egyhangúlag kívánja. (Helyeslés). A közgyűlés az indítványt.egyhangúlag elfogadja. Beck Vilmos indítványozza gelsei Gutmann Vilmo3 arcképének megfestését a tanácsterembon való elhelyezés végett. A közgyűlés ezen indítványt is elfogadta. Végűi a közgyűlés bizalmas értekezletté változott át és egybungnlag elhatározta, bogy gelsei Gutmann Vilmos kir. tauácsost újból. megválasztja elnöknek. Egy bizottság a lelépő eluök-nek e határozatot tudtárá adja. aki azt tudomásul veBzi. A bizalmi manifesztáció után előrelátható volt, hogy gelsei Gutmann Vilmos kir. tauácsost megválasztják. Leadatott ÍGG szavazat. Megválasztották elnöknek gelsei Gutmanu Vilmost; elő\'járóknak: Bettlheim Samu Grünhut Henrik, Halphen Mór, Klein Illés, Rapoch Gyula, Rosenberg Iiikárd, Sommer Sándor, Szommer Nátán, Vidor Samu. Számvizsgálók: i\'eck Miksa. Holtai JózBef, Sattler Józ-ef, Strém Tivadar, Kohn Emil. A jelentésből a következő érdekes adatokat közöljük: A lefolyt évben egy küldöttség járt a tanügyi kormány vezetójéné\', bogy a felső kereskedelmi iskola tantestületét az orvzágos nyugdíjba felvétessék. Az ügy még elintézve nincs. A polgári iskolánál a rajztanári állást állaudóao* betölteni még nem sikerült. A felső kereskedelmi iskola a régi iskolai épületbe helyeztetett ét és jelenleg az elemi és polgári fiúiskolával egy tető alatt van. A tanintézetekbe a f. iskolaévben beíratott: az elemi iskolába 183 fiu, l\'26 leány; a polgárisko\'ába 109 fiu a\'felső keresk. iskolába 111 tanuló. Hitoktatásban részeeült 352 tanuló a város többi iskotáiban. Fontosabb alapítványok tétettek: Elek Lipót bold. ueje Weisz Szidónia emlékére 1000 írt; Verő Henrik, Elek Eruő a Elek Géza anyja, illetve oagyanyjuk Weisz Manóné emlékére 1000 frtot; Ledofszky Ernő atyja\', Ledofnzky Ármin emlékére 1000 irtot. A Bécsben 1899. augusztus 22. elhunyt özv. Scherzotalné,\' szül. Horscbetzky Mária 6000 frtot helyben lakó szegéoy leányok kiházasitására, áldott emlékű szülei dr. Horschetzky Mór és neje Júlia nevére 6000 frtos ágyalapitvány. Különféle jótékony és kegyeleti célokra 1600 frt. A hitközség jótékony intézetei és jótékonysági osztályai a szegényügyre 1012 irtot fordítottak. Ezenkívül 861 tanuló élvezett fél vagy egész tandíjmentességet. A népesedési mozgalom a következő volt: Meghalt 35 férfi, 45 nő, született Öi fin, 36 leány. Házasság köttetett 26. A jelentés igen tanulságos és megérdemelné a kinyomatást. Nyomtatvány utján való terjesztés nélkül alapos betekintést a hitközség tagjai nem szerezhetnek. "müir — Díszes esküvő. Sopronban f. hó • 20 áu díszes esküvő volt. Háziezredünk parancsnoka. Csanády Artúr, vezetté oltárhoz Simou Ödön sopronvármegyei főispán leányár. A esketési szertartáson a megyei előkelőségeken kivűl ott volt a Sopronban állomásozó helyőrség tiBztikara is. A megnyerő modorú ezredes, a ki nagy tehetségű katona, Nagy-Kanizsán is közkedveltségnek örvend. — Kossuth Lajos- Hat éve mult annak, bogy a távíró halálhírét hozta Torinból. Kőnybe lábadtak a szemek e hírre, ebben a határvidéki városban is. Egymásután sorra vonták fel a gyászlobogókat a házakra . Március 30-ikán fél kilenckor érkezett a pályaudvarba a dicsőült holttestét ízállitó vouat. Ekkor előállott Babócsay György, akkori polgármester és e szavakkal üdvözölte Kossuth fiait: .Végtelen fájdalom vezetett ide, hogy nemzeti gyászunkból a mi részünket íb kivegyük. Nem ecsetelhetem az érzelmeket, melyek kebleiuket eltöltik. csak hálát rebeghetek az elhunytnak mindazért, mit hazájáért tett. Fogadják szivesen Nagy Kanizsa e koszorúját, melylyel a nagy halott ravatalát díszítjük." Szomorúan búcsúzott el a közönség a nagy halott hamvaitól. Feljegyeztük e sorokat .hogy feledésbe ne menjen ama nagy jelenet.\' Ne töröljük ki lelkünkből a dicső halottnak emlékét, bár a feledékenység éveit éljük l — Knortzer Frigyes f. Ki ne tudná Kanizsán, ki volt Knortzer Frigyes? Kanizsa legrégibb vendéglőse, az .Arany Szarvas* tulajdonosa, kitűnő , gazda és néhány év óta nyugalomba vonult\' csendes öreg ember. A uiig ő vendéglője élén. állott, vele e téren alig verbenyez\'-hetett valaki itt Kanizsán. Addig volt derült kedélyű, a mig vendéglős lehetett. Mikor az aggkor csendes vísszavonult-ságra kéúyszerité, -elkomolyodott. Most pedig a vendéglősök karának egyik megtört alakja bevonult a nagy regementhez, honnan többé nem tér vissza senki. Egy régi kanizsai alakkal ismét kevesebb I A róla kiadott gyászjelentés így szól: Alulírottak a maguk, valamint számos rokonaik nevében mélyen szomorodott fájó szívvel jelentik, felejthetlen fivérük illetve nsgybátyjuk, — eógor és rokonnak Knortzer Frigyes azálló tulajdonosnak. 1900. évi március hó 19-én esti V»8 órakor rövid szeuvedés 8 a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után élötéuek 80-ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványa f. hó 21-én d. u. 4 órakor fog Koronaherceg-utcai lakásán a róm. kath. hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni és a helybeli róm. kath. sírkertben levő családi sírboltban örök\' nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miae-áldozat f. bó 22-én d. e. 9 órakor fog a helybeli szent Ferencrendiek plébánia tómploWban^ Mindenhatónak bemutat-tatni, Kelt Nagy-Kanizsán, 1900. évi március "hó 20-án. Aldáa és béke lengjen hamvai feletti Kuortzer Károly, Knortzer Terézia férj. Koolechnerné, özv. Kovács Józsefné, testvérek ugy ezek gyermekei. Knortzer György, Knortzer Mária férj. Wagnerné, Knortzer Paula férj. Tinaglné. Knortzer Ilka férj. Hiasné, Cservinka Károly, testvér gyermekek. Konlecboer Frigyes, sógor. özv. Knortzer Győrgyné szül. Horvá\'b Anna, Knortzer Károlyné szül. Házas Amália, sógornők. A\' ravatalra a következő feliratú koszorúkat helyezték: A felejthetetlen nagyatyának, Lajos és Paula. A oagykanizsai vendéglősök, kávésok, mészárosok és pincérek egylete, Szeretett. elnökének. Bogenrieder család. Felejthetetlen testvér és sógornak, Teréz és Frigyes. A szeretet és tisztelet jeléül, Dollínger család. Felejthetetlen nagybátyjuknak. Knortzer György és családja. Szerelett keroszt-atyának, Scbável János gyermekei. A felejthetetlen komának, Keller Mátyás é« családja. Ezen kivül számos teliratnélküli koszorút. — Halálozás, özv. BiumenFchein Józsefné született Krauaz Johanna úrnő. Biumenscheiu Vilmos nagykanizsai gabona kereskedő édes anyja folyó hó 17 éu élete 70. évében rövid szenvedés után elhunyt Zala-Szt-Balázson. Folyó hó 19-én a vidék lakossága uagy részvéte mellett a sala-szent balázsi izr. temetőben helytftték örök nyugalomra. — Sümeg Dnnepe. Március 15 én és 17-éo a házakon oemzeti zászlók lengettek. A polgári .Önképzőkör" haját helyiségeiben ülte raec 48. emlékét. 17-éu pedig a járáa közönsége Füaik Gyula főszolgabírónak közszolgálatban betöltött 25 év»ja működésére fényes ünnepet rendezett. A Kaszinó terme zsúfolásig megtelt tisztelgőkkel. A járás közönsége ne-vébeu Szüts Zsigmond szép beszéd kíséretében gyönyörű albumot nyújtott át az ünnepelt főbírónak. Az ünnepély fényét gróf Jankovich László, megyénk főispánjának jelenléte emelte, ^elköszön-tókbeu uem volt hiány A főispán a királyra, később az ünnepelt családjára; dr. Lukonich Gábor Fürik főbíró érdemeit méltatta. Német János plébáuos a főispánra mondott nagy hatást kellő szónoklatot; Bánfi Alajos igazgató a rendező bizottság nevébeu a vendégeket köszöntötte fel. — Meghívás közgyűlésre. A Nagykanizsai Izraelita Jótékony Nőegylet 1900 évi március hó 25-én, vasárnap d. u. 2 és fél órakor a hitközség tanácstermében évi rendes közgyűlést tari, melynek tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó és jeleutés. 2. A pénz-tár-forgalmi és vagyon-kimutat ás előterjesztése és a számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Tiszteletbeli tag választása, választmányi határozat alapján. 4. Az alapszabályok szeriut 10 választmányi tag megválasztása 3 évre. — Kilépő válaattmányi tagok: elhunyt Acél Pálué, Bettlheim Samuné, dr. Blau Simonné, Dobrib Benőné, gelBei Gutmann Vilmosnó. Kartscbmaroll Leoué. Kaster Miksáné,-Klein Illésué, Lőwinger Lajosué és Ollop Samuné. 5. Háromtagú száinvizsgáló-bizottlág megválasztása. 6 Netáni indítványok. Az Izr. Jótékony Nőegylet bevételei az 1899-ik évbeu 3537 frt 16 kr.,. kiadásai 2832 frt 36 krt tesznek. Betegek és szükö ködök segélyezésére az egylet 1827 frtot, labadozó betegekre\' 50 irtot és árvák ruházására 242 frt 97 krt furditolt. Az öaszvagyon 13994 írt 54 kr. — A holnapi felolvasás. A írod. és Műv. Kör felolvasásainak harmadikát fogja megtartani holnap d. u. 4 órakor a városháza nagytermében a következő ■műsorral: 1. Nyári éj Hubertól. Énekli a daloskör. 2. Moszkva. Irta és felolvassa Kalcsok Leo. 3. A ve Mária Schuberttól. Énekli Fischer Irén úrhölgy. Csellón kiséri Sterneck Zsigmond tanár, zongorán Böhm Emil, harmoniumon Lenk Adolf. 4. Daíszabadtság Martcbuertő1. Énekli a daloskör. — A Caslno estélye. Egy bohém epizód volt ez a szombat esti bál a mi filiszter. szürke napjainkban. A rendezőség elnevezte snasz-estélynek, jelezve, hogy ue várjunk komoly, illedelmes hangulatokat, hanem nevető arccal lépjük át a terem küszöbét. É-» a hogy a pazar bohóságokkal díszített lépcsőházon át a bálterembe jutottunk, melynek komikumot kölcsönzőitek a keresve-keresett kedves szabálytalanságok és itt tarkáu hullámzott köröttünk a kacagtató jelmozek zsibongó raja — valóban a Pierrek éa Pierrette-k birodalmában éreztük magunkat. Az álarcokkal telesggatott csillárok fényétől megvilágítva egymásután vonultak el előtiüuk a fenelányok, bőruháju gigerlik és az idegenek jelmezcsoportjai. Bzép képet nyújtott a múzsák serege és viszontláttuk a búr-zeuekar ÍBmert tablóját. A búrok egyébként egy ágyút ia kiállítottak egy sarokban. Hallgatott szegény, miként a hazájabeliek. Szeretnők egyenkint felsorolni megfigyeléseinket, de a leleménynek ebben a tréfaözönében SftiíW Sjebbl 114 ?éter - p6,ubér él vámmentesen. M olák kWálaastáara. nemkülönben leketa, fehér ét színes Henneberg-aelyeo blousok és ruhákra alkalmas 45 krtöl 14 frt 65 krig méterenkint. Csak akkor valódi, ha közvetlen tótéra rendelik! HENNEBERG G„ seljemnáros, Zürichben. iCl <> kir. udiirUiiillití.) XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. MÁRCIUS 10 én. csak azt az általános benyomást nyertük, hogy so vége, se hossza nem volt a vidám kacagásnak. A jelen volt hölgyek névsora a következő: Bettlheim Aranka, dr. Blau Simonné, Bettlheim Győzőné, Deuttch Lajosné, Englánder Ottóné, dr.- Engel Sándörné. Ileimler Józsefné, özv. Kompért Fanny, Kohn Vilma (Budapest). Kramor Lajosné, Kürschner Ignácné, Ledoh>ky .\'.ruiuiné. Lőwy Arnoldné, Lő-wenatein Einilné(P.-Szt.-Péter). Ledofcky Mici. Maschanzker I/aura, dr. Neumann Kd-ué, Reiner Mihályné (BndapeBt), lteiclienfeld Gyuláué, Roaenberg Izraelné. dr. Rothschild Samuné. Roseníeld JózBefné, Sommer 8indorné, Strém Ilona, dr. Schőn Fülöpné, Sauer Elza és Margit, Sommer Igoéctjé.SzabóAlbertné.SommerNálháuné Sattler Józsefné, Scliüfer Arthorné, Scherz Ödönné. Sauer Edéné. Stero Sándorcé, Strém Tódorné, Strém Benőné, Sámuel)\' Olga. Samuely Henrikné. dr. Schwarz Adolfué, dr. Tuboly Gjuláné, Weiaz Ti-vit3arné, Weisz Zsóti, dr. Viola Ignácné (Gejse), Weissmayer Lipótné, "NVeisz Adoifné, Weisz Lajosué, \\Yeisr. Ferencné, Weisz Emiiné, Weisz Irma, Ungár Olga (Győr), Unger Ullmann Elekné, Zerkovjtz Lajoaué — Megjutalmazott gazdasági cseléd. F. hó 18-an adta át Söjtörön a templomtéren az e célból kiküldött bizottság tolnai Festetics Mária gróíuő éa csillag-keresztes urhölgyuek EÖjtóri gazdaságán szolgálatában álló K u r u c z József major-gazdáuak, a ki hosszadéi hűséges szolgálatáért kitüntetésre féfdemesnek találtatott, a m. kir. főldmivelésügyi minisztériumtól részére leküldött 100 korona jutalomdijat és díszoklevelet. A bizottság vezetője, Thasy Lajos járási főszolgabíró ipeu Btép szavakkal méltatta a magas minisztérium intencióját,, ezután Pajtby Klek plébános, mint, főispáni megbízott üdvözölte az ünnepelt öreg gazdát. Az öreg cseléd könnyekig meghatottan éa reszkető kézzel fogadta az ajándékot, miközben a jelenvolt nép öt hatalmaean megéljenezte. Adjon Isten sok ilyen szorgalmas és bü cselédet a földmivelő or-Kiágnak, akkor gazdának és cselédnek egyáráut víg uapjai lesznek. — A niákony. Schöbingér nevű helybeli cipészné mellesleg Gyermekek tartásával is foglalkozik. Éjjeli nyugalmát aronban nem szereti ravartatni, legalább arra enged következtetni a/on körülmény, hogy n városi orvoa egy kéthónapos • leánykán, ki Schöbingernéáél volt dhj-kaságban, nagyJoku mákonymérgezést állapított meg. Mivel a közegészségügyi törvéuy eat azigoruan tiltja, az illető nő ellen megindították az eljárást. — Megszúrt praxl. A keszthelyi proxik. fiatal, jókedvű mulatós fiuk a tulcsápongó, fiatalos jókedvükben sok^ pzor összeütközésbe jönnek a benszülött ijiaros ifjakkal, akik szivük bálványát féltik, a gazdászokkal a a rendőrökkel, akik a város njugalmát minden megengedett és »>okfzor meg nem engedett eszközzel védik. A mult héten Barabás János. III. éves ■ gazdász éjfél tájban másodmagával hazafelé ballagott. Egy utcasarkon minden ok nélkül beléjük kötött egy eddig, ismeretlen, iparossegéd-nek látszó alak. Barabás ellökte magától a kötekedő embert, a ki errB neki rohant é-< bicskával Barabást összeszurkálta. Kollégája a sebesültöt lakására t szállította a orvosért szaladt. Miután nem tudia az orvos lakását, a rendőr őrtanya laká-án dörömböli. Az inspekciós rendőr valami hatóság elleni merényletet tanu-aitva kiugrott a szobából s a gazdászt hatalmasan fejbevágtn, a mikor &z az utcára sietett, utánna szaladt ahol egy máaik gazdánzon húzott végig. De ez már íok voít. A társuk szerencsétlenségére összeszaladt praxik a rendőrt alapo.-an megragadták. A vizsgálat folyik. — Szerencsétlenség. A kotori fűrész-malomban egy Horváth András nevű munkáa egy 14 éves fiu segélyével fűrészelt deszkákat. A fiu nem tudta a gépfürész mellől a\\deszkákat elég ügyesen elkapkodni, mifcözbeu a gépfüréaz Horváth András kozeíejét levágta. Fol)ó hő 21-én hozták be a helyi közkórházba ápolás végett. — öngyilkosság. Kovács István, ■ 74 éves városi segélyezett szegény, végre megunta^ ezt a gyönyörű életet és folyó hó 17-én délután lakásán a meslergeren-dára felakasztotta magát. Kis uhokája vette ezt észre éa ennok jajveszéklésére az összefutott szomszédok levágták ugyan, ugy percig még volt beou élet, de azután kiszenvedett. \\ — Tűzhalál. A szülői gondatlanságnak lelt szerencsétlen áldozatává Miksa-váróit egy 3 esztendős kis parasztfiú. Folyó hó 8-áa délután Rusnyák József miksavári földmiveagatda Márk ngvü 3 éves gyermeke pajtásaival az udvaron levő kocsiszínbe ment játszadozni éa szülei háta megett, kik nern^ vigyáztak rá eléggé, gyufát lopott, me-^ lyel magával vitt. A gyermekek távozta után rövid idő mulya kigyulladt a nzin éa mig a kis Márk; barátai idejekoráu kiszaladtak az épületből, ő maga bennrekedt. A tűz caaklbámar lángba borította a tetőt is és a lakóházba is belekapott. Rusnyák József kétaégbeeselteu kereste kis fiát, de .mikorra a lángokon keresztül hatolva ia qzinbeu rátalált, iszonyú égési sebekkel\' elborítva hozta ki. A fiu egy órai kínlódás után belehalt sebeibe\'. A tűz. a lakóházat és az ösBzes gazdasági épületeket elhamvasztotta. A csendőrség kutatja, kit terhel a felelősség. — A megtámadott asszony. Kovács István egyedutai földmiveagazda rémülve szaladt be lakásába folyó bó 12-én este G óra tájban. Sikoltozást hallott a szobából és a hogy felpattantotta a belülről bezárt ajtót, ijedten* látta, hogy nejét1 Király látván, [szintén egyedutai lakós, földre teperte. X merénylő a férj megjelenésére abba hagyta a dulakodást, hanem a szerenc3élleu asszonynak már akkor ogyik"lábát teljesen eltörte. Kovács István kikergette a legényt, el is verte és a csendőröknek feljelentette. A gyengéd lovag majd a büntető bíróságnál fog tettééit felelni. — A gyengéd flu. Szegény Bősz Albert, a ki Farkashegyen lakik á fiával, a 23 esztendős Györgygyei, ugyancsak bálás fiút nevelt fel szülői fáradozásaival. Ezt a György\'nevü fiát valami helytelen tettéért a napokban dorgálni kezdte, mire a fiu, a ki ugy látszik az apai ellenvetésekre-Jgan—nyomós argumentumokkal szokott felelgetni, apját egy hasábfával agyba-föbe véresre verte. Az öreg 8 napig nyomta az ágyat a hálás utód jóvoltából. Hanem a büntető törvénykönyv is szerencsére erősebben bünteti azt, a ki .felme^jén\' követ el testi sértést, mint más tettestI- — Köszönetnyilvánítás. Alulírott elnökség ezen az\' uton is hálás köszönetet mond a Nagykanizsai Takarékpénztár r. t. közgyűlésének, az egyletének alapjára kegyesen adományozott 25 koronáért. A M. 0. munkások rokkant- éa uyugdij intézetének nagykanizsai fiók elnöksége. — A lladastyán-egylet ünnepélye. A „uagykanizsai katonai Hadastyánegylet* f. hó 18-áo társasvacsorát rendezett megválasztott elnöke, Tuboly Viktor ügyvéd tiszteielére Málovecz Gyula vendéglős diözes éttermében. A nagy számmal megjelent vendégek tevékeny éa közszeretetben álló elnökük önnepeltetésén kivül ezen alkalommal a március 15-iki szabadság ünnepét is egyúttal megülték és „József napjának is előestéje ép akkor lévén, a banketten jelen volt Józsefekre felköszön-tóket moudottak és pedig: Viola József, Samu József, Táncsics József, lloch József és Somogyi-Józsefre. A tósztok hosszú sorát Tuboly Viktor elnök nyitotta meg, ó Felsége Ferenc Józeef magyar király egészségére és életére emelvén poharát. A felköszöntőt a jelenvoltak állva hallgatták végig. Utáuna Varga János alelnök, Horváth Istváo az. egylet jegyzője, Németh Lajos, Csillag Károly atb. mondottak lelkes felkÖBzöntőket. — Keleti J. hírneves budapesti ort-hopaediai műintézet-tulajdonos Koronaherceg-utca 17. szám alatti üzlethelyiségét megnagyobbította éa oly fényesen, mintaszerűen rendezte be, hogy az egész monarchiában az első helyet foglalja el. Elsőrangú orvosi tekintélyek is elismerik^ hogy Keleti ortbopaediai műintézete, (Hessing rendszer szerint,) hol cs. és kir. szab. sérvkőtők műlábak, mükezek, járó-éa nyujtókészülékek, egyeneatartók ntb. mérlék szerint jótállás mellett készíttetnek, a legkényesebb é3 legmagasabb igényeket is kielégíti. TÖRVÉNYSZÉK. § Zárt DIőb n kir. l3rTén;széken. Z»u György IC dves sahmcoalc » még nem egéíieD 15 é»oa Német Téréi ellen megkísérelt bűncselekménye foglalkoztatta e hó 21-én a kir. törrénysjék egyik uoáceiL A tsoácabu elnöklő Tólh László kir. tszéki elnök, tekintettel a lérgjill ügynek kényes természetére, a közvádló s védő indítványára, a tanács bíró-tagjainak hozzájárulásával zárt Ölésben tárgyalta a bűnügyet. Zab György, vádlott mindvégig tagadta a terhére rótt bűncselekményt, azonban ugy a sértett, mint tanuk terhelő vallomása alapján bűnösnek \'találtatott abban b három hónapi fogházra ítéltetett. Az itélet ellen ugy dr. Kendi alügyész, mint a vádlott valamint dr. Lőko Emil védőügyvéd fe-lebbpzést jelentettek be. § A vasvilla. Szeles (Kis) Jáoos, cserszeg-tomaji gazdag földművesník van egy eskórban (epilepsia) szenvedő 23 éves Gyula nevű fia,^a ki némelykor naponkint többször ian\\étlődő rohamok következtében szellemileg is teljesen tönkre ment, egészen-hülye lelt. Ez a Szeles Gyula édes apjának Fonyath Károly nevű cselédjével mult évi november hó 28-án éjjel az istálóban, a hol a beteg fiúnak alvó-helye volt, valami okból összeveszolt, a minek következménye az lett, hogy Fonyath Károly a fiút vasvillával fejbe ütötte. Véres arccal apjáért ment a szegény hQle, a mikor avval együtt kérdőre vonták a szolgalegényt, mert ez tudnusem akart semmiről, a hQle olyan indulatba-jött. bogy egy felkapott vasvillával Fonyath Károly fejére vágott s elfutott. Ez lett szerencsétlenbe.- Mert Fonyath Károly, a mint gazdája az istálóból eltávozott, az elmenekült hüle után futott s azt utolérve, egy vasvillával ugy fejbe vágta, hogy a villa ága eltörött, majd pedig, mert a villát a hüle fiu megragadta 8 el nem eresztette, kését vetts elő s avval gazdájának fiát fején kétszer, k«zeiu többször 8 karjain megszúrta, kulcscsontját eltörte s egész testét öasze-vissza verte s karcolta. .Siralom volt látni a szeren-\'csétlen fiamat, — panaszkodott Szeles Istvánné — egész testéből folyt a\'vér s fehér ruhájának szine megkülönböztethető sem volt, annyira bemocskolta azt kifolyt vér." Fonyath Károly ellen ez ügyben e hó 21-én tartatott meg a főtárgyalás Tóth László kir. tszéki elnök elnöklete alatt a a beismerésben volt vádlott súlyos testi sértés büntette miatt kilenc hónapi börtönre ítéltetett. Ezen itélet ellen dr. Kendi Elemér kir. alügjréaz 8 a vádlott felebbezéat jelentettek be. § Egy rend főért. Szi Lukács Andor Józset felső-zsidi Iakós amiatt, mert Németh Ferenc az ő rétjéből egy rend füvet lekaszált, Németh Ferencet rövid szóváltás után kaszájával hátulról ugy fejbe vágta, hogy ez ott rögtőn összeesett b földön fekvő helyzetében is a kaszával annyiszor s oly erősen ütlegelte, bogy a kasza-nyél eltörött. — Németh Ferenc fején, arcáo, hátán 8 jobb kezén szenvedett 30 nap alatt gyógyuló sertéseket. Szi Lukáca Andor József ezen cselekménye miatt, mert az, hogy Németh Ferencet életétől megfosztani akarta volna, beigazolható nem volt, egy évi és hat hónapi börtönre és 250 forint kártérítési ősszeg megfizetésére ítéltetett. A pécsi kir. Ítélőtábla ezen Ítéletet helybenhagyta, a m. kir. Curia azonban e hó 21-én kihirdetett Ítéletével vádlott büntetését két évi időtartamra felemelte, mert aulyosabban beszámítandó körülménynek vette már a«kif. törvényszék részéről ia súlyosító körülméuy gyanánt mérlegelt azt a kegyetlenséget, melylyel a már földre teritett ellenfelét még tehetetlen helyzetében ia súlyosan és veszélyesen bántalmazta. Fóíárgyalások és ítélethirdetések. 1900. évi március hó 26-án. Gondatlanságból okozott Bulyos testi sértés vétsége miatt vádolt Kuhánecz Péter elleni bűnügyben főtárgyalás. Emberölés vétsége miatt vádolt Szter-báth Remus és társa elleni bűnügyben főtárgyalás. * Négy rendbeli magánokirat hamisítás bűntette miatt vádolt Mézga Rókus elleni bűnügyben ítélethirdetés. Orgazdaság bűntette miatt vádolt Kria-tofics György éa neje ellent bűnügyben Ítélethirdetés. Magánokirat hamisítás büntette miatt vádolt 8zabó József elleni bünügyben ítélethirdetés. • •\' Gyilkosság büntette miatt vádolt Mi-hovica György és társa , elleni bűnügyben Ítélethirdetés. Nem remélt \'változás. Rettenetei txeavedéiiel telve, nyolc év telt •1 & nélkül, hogy Moéder M&ri yfíhoj Tver* donb»d (Vadt-Kanton, Sv^jc), bAr^itilndenféle gyógy Mert hawaiit, enybitéít Ulfclt tolna. Mi okoaU est a rettenete* bajt, ext a herea BsWdoboglst, mely csaknem u Ájulásig nörekedett? Mi okoxta a rettenetei fSfájáat, mely elrabolt* ilmát él borsustó éjjeleket teremtett? Mitől voltak a Kerteseinek esek a különös sararai, melyek álUlinoa gyöngeséget idéxtek elő és fatális régre engedtek kfiretkes-tetni? Val6sxinflleg a térssegónység. okosU eseket a saratokat és amint rendesen tooni ssokott, ha az ember ki ran morülre, Moéder asszony a legtáplálóbb étellel tiem todta elvesztett erejét pótolni. Minden undorította és a kereset, a mit ereit, nem tudta megemészteni. Egy napon Pink-pilulát használt és ettől kezdre csodálatos, mindig haladó ráttozis történt. Ereje rissiatért, szirbaja ollQnt, risixa-jött az étrágya és az álma. — Nagyon boldog ragyok, Írja a férje, hogy. tudtára adhatom ónnek az eredményt, melyet feleségem a Pink-pilu\'a haixnAlatáral elért. Nyolc ér óta és kitQnő egészséget szerezzen. Sárgaság, neuraszténia, rérictgényiég okozta gyöngeség, angolkór, vitus tánc a gyermekeknél, eltűnik a Pink-pilula ba>ználatáral. Magyarországon a legtöbb gyógyszertárban ára 08 kor. W) fill. és bat doboz 18 kor. Magyarországi főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában. Budapest, Király-utca 12. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: . — Március 16-22-ig. — Freiachmied Károly gyári munkás, Mária. Gerócs István földmives. József. Szmodica György löldmives, Éva. Osvald József csizmadia, Sándor. Takács Juli cseléd, halvaszülött. Kovács Franciska házvezető. Mária. Meitz Gyula mozdonyvezető, Gyula. Horváth György földmives, József. Hémár István táviróvpnal felvigyázó, János. Lehocky József szabó, Mária. Horváth Ferenc főldmivea, Katalin. Ágoston Flórián szabó, Mária. Kovács Ferenc kocsis, Terézia. , Halálozások: — Március IS—22-ig. — L^ Tancaic{.Gyi(tla rk_ 2 éved,-agyhártya- lob. Brnkner Aíaedolna rk. 1 hónapos, ránggörcs Miilei László ifjú rk. 4 hónapos, tüdőburut. Szabó Juliánná rk. 21 hónapos angolkór. Kovács István rk. főldmivea, 7G óveH, öngyilkosság akasztás által. Szokol Katalin rk. 7 napos, vele született gyengeség. Knortzer Frigyes .rk. vendéglő tulajdonos, 79 éves, tűdŐIob. Jaiikovics Rozália rk. 14 napos, ránggörcs. Házasságot kötöttek : —\\ Március 18 -22-ig. \\ Virányi Salamon kereskedő.— Wort-mann Johannával. Bellák Józaeí állomás-kezelő — Gerstner Máriával. Spitzkopf Károly mészároB — Lámpel Nettivei. ; Szerkc&ttöaéo ■ Dr. Villányi Henrik, felelős sterkesstő. Kiadó: Jf). Wajdits József. VEGYES. — Külsá haszaálatra. Testrészek fájdalmai, csúzos és köaxrényes bajok és mindennemű gyuladások a „Moll-íéle francia bor-sxeix\'-szel gyógyíttatnak biztos likerrel. Egyi üreg ára 1 kor. 80 fill. Szétküldés naponként után/ rétellel Moll A. gyógyszerész ca. és kir. ndr^ szállító által.Bécs, 1. Tuchlauben 9. A vidéki gyógyszertárakban és anyagketeskedésekben határozottan Moll-íéle készítmény kérendő ax ö gyári jelrényérel és aláírására! Nyílt tér.) Yoüe, húgyhólyag, lingydara éa a köszvőnybántalraatc ellen, továbbá a Iégró éa emésztési szirvek Iiumtos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Lltbion-forrna SALVATOR sikerrel rendelve lea. Hogyhaj tő hatásul Kellenes iiil I ^ Könojen -emészthető Kapható ásrányrizkereskedésekben és gyógyszertárakban. , A Salvator-forrás igazgatósága Eperjesen •) Ax e rorat alatt köxlöttekért nem vállal felelŐBSécel a sxerk. 1 HIRDETÉSEK. 196/tk. 900. Árverési lilrdetiuény. A letenyei kir. jbiróság, mint tlkvi hatóság közhirré teszi, hogy dr. Kortéaz Arnold ügyvéd, budapesti lakósnak, Horváth Ferencné Pál Rozi kis-cserneci Ia- kós elleni 16 kor. tőke, ennek 1899-évi február hó 1 tői járó ő°/0 kamatai, 2 kor. 64 fill. per, 9 kor. végrehajtási. 14 kor. 30 611. ezuttali költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizaai kir. törvényszék (letenyei kir. járásbíróság) területén fekvő Kls-Csernecz községi 40. sz. tjkvben A. f 5 brsz. a. felvett ÍDgatlanból s a rajta épült {5. népsor-azámu házból Horváth Ferencznó Pál. Rozit illető \'/» részre 416 kor. kikiáltási árban, a vörcsöki 93. sz. tjkvben A f 98. hrsz. ingatlannak. Pál Rozi férj. Horváth Ferencnél illető \'(s rész váltán _ köteles ingatlan 224 kor. kikiáltáHÍ árban, a kis-caerneci ingatlan ^Kls-Csernecz községblrő házanAI 1900. évi március hó 30-án d. e. 10 órakor. a vörc<öki iriRatliin Vörcsők. illetvo Csör-nyeföldl községblrő házáunl 1900. évi március hó 30-án d. u. 3 órakor Dr. Kertész Arnold budapesti Iakós felperesi ügyvéd vugy helyettese közbejöttével megtartandó uyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a föntebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak n becsár I0% át készpénzben vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén. a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1900. évi január hó 15. napján. nünkovits, kir. aljbiró. 1592/1899./végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt birósáci végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy n nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1897. évi 6273(7. számú végzése következtében Éperjesy Sándor n.-kanizsai ügyvéd által képviselt Délzalai tkptár önseg. szövetkezet javára\' Rosenfeld Lajos n.-kanizsai lakód ellen 400\'kor./s jár. erejéig 1897. évi május hó 21 én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 676 kor. ra becsült szobabútorok, egy zongorából álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésiek a ,nagykanizsai kir. járáBbiróság 1898. évi V. Hl. 308\|5. számú végzése folytán 400 kor. tőkekövetelés, ennek 1895. évi augusztua hó 5. napjától járó 7\'jj\'lo kamatai és eddig összesen 58 kor. 60 fill.-ben bíróilag pár\' megállapított költségek erejéig Nagy-Kanizsán, a\'helyszínén leendő eszközlésére 1900. évi március hó 27. napjának délelőtti 9 órája határidőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzésed hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ar. 1881. évi LX. t.-.C. 107. éa 108. §-a értelmében készpénzfizetés melloit, a legtöbbet igérőuek^becSáron alul is el fognak adatni. • Kelt Nagy-Kanizsát^ 1900. évi március hó 12. napján. <Maximovit8 György. kir. bírósági régrrhajto 1 fl 1 I LOVÁK-FÉLE HÁZ \| fej riadó! jff H Bővebb felviiágoaitást ad p ü IilTTIiE LEKCXI ^ pezsgő gyáros PÉCS. xxxix. Évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY 1900. MÁRCIUS 24-éo. Jónak bizonyult gyógyeszközök a nyálkahártyák hurntai ellen, különösen a légzó és emésztft szerveknél a fflumjraobbsbsz Constantin , Emma-. Klausen források és Constantln-sósforrás JOHANNISBRUNNEN i 1 i i 1 mini üdítőital. i § I ■g Előnyösen ismert, kitűnő gyártmányú stxbijlx ixámkwr, divat kelméket; fekete és kék kelméket tartói minőségben, ídrfi öltönyökre szállít KASTNER ÉS ŐHLER céo fosztó osztálya g r á c z. Minták bórmentve. _ Magyar levelezés. ooGoocoaQoaQoooooaoooGöaoacooaooaoaoaoaoacso - (TOEIMf WMU § LABDACSOK.) o Epiiulák hasonló készít- D menyeknél minden tekin- O tőiben feljebb becsülendók; S — mentek minden Ur- q tnlniAR anyagoktól, nz Q nlfesti szerek bajainál O Ö lecjobh eredménynyel használtatván, Kyengéden hasbajlók, vértisztilók; Q O egy gj^svazer"sem jobh. a mellette, oly ártalmatlan, mint e piiulák a □ h székszorulás rj ö a legtöbb betegségek forrása ellen. — Cukrozott külsejük végett még g " gyermekek ía szívesen. q Epy 15 pllalát tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely 8 dobozt, Q tehát ISO plloliit tartalmazó, csak rfrt o. é. g "ítfl C\\Xf Á Qf U\'4nA\'oklóJ különösen óvakodjunk. Kérjüok határozotran = SU VAO! Kmaleln Fülöp hashajlri labdacnatt^ Valódi csak, La g tf minden dobó törvényileg bejegyzett TédjecyQokkel pírosfekete nyomta- g i tásbati „Szeut-Lipót" és „Ncustdn FUlOp gyógyszerén" \'aláírással g \| \| »au ellátva\'.\'A kereskedelmi törvfnyszékilcg védett. csomagjaink alá rá- g i • sunkkal van ellátva. Q neustein fülöp g PS<cent-Lipóthoz\' címzett gyógyszertára q WIEN, I.\', XMankfttgaase 0. O 3 Raktár Nagy-Kanizsán: IJKLUS LAJOS és RKIK GYULA gyógyszerészeknél. O 3oacaonaoooooooocx3aoooooaooQODQGOOOOoaoooooo ISZOKLEYEL AZ 1891—IKI ANYAG-ASZFALT, cement i fcöipar kiállításról. (mintás többszerü cementlapok,) a cementtechoika legújabb yivmánya; az úgynevezett mettlacbi-Iapok póllói: szebbek, tartósabbak ? sokkal olcsóbbak, miut ezek. Csarnokok, folyosók, konyhák b előszobák kövezésére kiválóan alkalmasak, .8 részben a parquettát helyeüeaitíkf Mlntakártya Bzerlnt szállítok sajtolt, négy kupu, a reczéa lapokat, járdák, istállók, kapualjak kövezésére, jótállás mellett, valamint szakszerűen készített, .különféle alakú, nagyságú s színű, közönséges cementlapokat. ( ,, \\ \' Ajánlom magamat granitó:terazzó, betonburkolat, I. Trinidad aszfaltból való aa/falt járdák kéazitésére, nedvPH helyiségek Br.ánzzá tételére, aszfalt elszigetelő anyag, aszfalt elazigeteló lemez s tetöpép szállitái-ára. — S/állitok továbbá különféle méretű beioncövek«t, köacyágc-öveket, köagyagkémányeket, kipróbált minőségű I. román éa portland-c-nien\'Pt ppitőmsazet. tűzálló tékákat, a chamottot. Elvállalok: 8/HrvH«marh* Hetfi já-zlak cement s márvány lép-c-ók beton vizHiere^zek, hidak. malomtők, medencék, füidókádak, hth. ké.-zité;ét. Minta lapokat, rajzokai költségvetéseket kívánatra ingyen küldök. Tisztelettel N SARTORY OSCÁR cementárugyára s építő anyagok raktára, NAGY-KANIZSÁN, SS A m. kir. államvasutak gép- É gyárának vezéríigynöksége. BUDAPEST, Váci-korut 3?. szám. Ajiíii>jn n lungy. kir. lillnmvnsutak gcpgynriibnn kéfizttlt gözcséplü készleteit. .Millenium- legújabb szerkezetű: fűkaszáid-, marokrakó- és kévekötő aratóflépBit. . melyek fóelónyei: préselt acéllemez állvány, tégelyacél-alkatrészelt jo és könnyen hozzáférhető, elpusztlthatlan szerkezet, továbbá: a szab. osztrák-magyar állmnvasuttársaság resicai mezőgazdasági gépgyárában készült 3, 3\'/i és 4 lóerejü oözcséplö-készleteit. Sack-roudszerQ, acélSntéstt ekelórcl ellátott ekéit, „Boni"-féle \| kéttengelyű eketalylgáit, járgányos oéplö-kéizletelt, szecskavágdit és egyéb mezőgazdasági eszközeit. 1 ÖTnnm . E«»ael kí.hitrA teaaiOk, hon u ó.aiea ű,jnókeli.klől, legyeDek aiok .kir hslyi Oíjtrtkak.\'iHr utiió f r IQYELMEZTETES! o„nokok, .. eddi, un mf«á...im..i.ou" f. évi \|.»ár bt 3iíy.i B.a»..t»k n a.ok.t >ie.»i ÍJ halilytal..okiak .yflvá.ltj.k StiOokhcn íi nesbiii.onkWI lekll cukii uok jlrb.m.k cl, > kik 1Í00. íebroir hó \|.« olio lilt ... AlultiQk .liirt mejhitáíial birs.k rinpán oly joakflrrel. t tocljre eieo iriibrll \\nci(bliá« kiterjed. Nrhogy 1 kUrflaieo t.V.t.. 8 MiillMi.k t-t nehogy .eyl.kkil vlnuüii.k ................ Iclkirjak mMuok.t, kik Tolaok o.leu l>ui«kt>telíibe l\'pm «h>junak, \| hngy miodeokilöl, > ki ocillokMa elji-, lrilb.ll ■•gb.l.la.ri.ln.k filB.lali.il kir\|ik ■ >bb> bettklntéal Unni iiiTeikedjcirk. ^ A Mayu Kir. AUamvatnituk Ott>ffpárániik rettrtlffvn6/i»toe. CNokoliidé SUCHARD Cucao ! Ricbl^r-lclc Horgony PainExpeller Linlment Capsicl comp. Ezen liirtieve.s Imziszor cllentáilt az idő ntegpróbíUasánafc, jnort már több miot 30 év óta m^bizbató, fj\|daton> csillapító bodörzsölcskéot allcalmaztatlk köménynél, csúznál, tagmggalitnál ós meohilléieknél és az orvosok Által bo-dönwölósokre is mindic Ryakrobban rcn-deltoük. A valöili Uor^ny-Pain-Ex-pellor, gyakorta llorgmiy-Linimont. ol-pe?ezós alatt.•nem titkos szer, bánom Igazi néps2cril bizlBrer. melynek egy háztartásban sem kelleno hiányozni. 40 kr., 70 kr. iv 1 frL üvejjenkénti érban miyilnoni minden gyÓRyszrrt.irban kész-lotUüi van; \'főraktár: Tőrök József ógyszorŐNznél Budapesten. Rcvüs&r-i alkalmával igen óvptos^k legyünk, mort tiJbb kisubbortékü utánzat van forgalomban. KI nem skar megkárosodni, az minden egyes ü veget „Horgony" Védjegy, éa Richter czégjogyzes nelktil rniút nem valódit utibitsa vissza. KICSTER F. AD. fim. laéiltla^l U.tt kir. udnri izlllllwK. 0000000000000000003000000000 jegyre tffö^ 5= MÁRIA-CELLI ^ I GYOMOR-CSEPPEK niigjezerileo halnak ujoraor bajolc-nil, aélkülözbetctleo általánosan iamerotcH házi és népuer. — A gíomorbeloiiféi; tünetei: étvágytalanság. cyomorbetegBéj,\'. bQ<öi lo- , bal«t, lelftljlsáe, savanyu fnlbOffögés, \' basmené.^, gyomorégés, feledlegea l nyálkaki választás, sárgaság, undoréi { hányás, gyomorgörcs, srOkQlés. - \\ Hathatós gyógyszernek bizonyult fej- 1 tájásnél, a mennyiben ez a gyomor- \' tói származón, gyonjortnlterhelésnél ételekkel éi Italokkal, giliszták máj-bajok és bainorrhoidikoál. Emiitelt bajoknál a Márlacelll Kjomorc.eppek évekóta kitanók-nek bizonyultak, a mit száz meg 1 száz bizonyítvány tsnusit. Egy kis Qvegára használati utasítással együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. — Központi szétküldés Brady Károly által Bécs. gyógyszertára .Magyar Király- hoz. J. Floischmarkt 7. Nagy-Kanizsáu: Príger Béla és Belus Lajos gyógyszerészeknél. — Barcson: Kobul Sándor gyógyszerésznél. — Oser József, gépgyár, va«- éa féBÖntöds. 20 KITÜNTETÉS ^ ehillal teljes mslotn berendezéseket, átalakításokat, ^ terjedelemben gyárt is szállit: A Heagerazékeket minden L nagyságbanéiijptnSiég-Ön ben, tömöröntés\'és por- b cel án hengerekkel. [5 Francia malomköveket a legjobb mioőiégben és ^ - malomjáratokat, gabo- n oa-osstályotó hengere- h kel és fejkoptatókat sa- K ját rendszerQeket. ö K.nkslyválasit. Eure- g ka. Tararek, liiztke- It verő gépek, dara ésgöz- P tigztitógé\|iek, elerato- 3 rok és szállító csigák, S transzmilliók, tengely- Krems JZ minden rendszer és ágyak,perselyek.Beller í éa gyflrakenés rendszo- : rüeket. > Gazdasági malnok kézi ( és járgány hajtásra. Tarblaák és rialkere- j kek, keret, köres sial- ] lagfQrészek, fagyatuló és csiszológépek kötö- : rökkel és znzó-gépek ( mindennemű érc is kova, bazalt, mészkő, cba-motte és gipsz részére. Mindenféle szürke és I fémöntés saját éa Idf- . geo modsllak éa rajzok \' •zerlat. Töiuoröntésü rostéiyok Htl». Legolcsóbb árak! s^ Árjegyzék ingyen bérmentve! 19 Heogerrovátkolások leggyorsabhaa és olcsóbban, szállítás jótállás mellett. LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Hengerrorátkoló és köszörül$-gépek, villaajua-világitási telepek. Tervszetek, kiltségvetéstk és praktlkas taaáosak gyorsan éa tngysa._ (Éft^ Palini szőlőtelepemről riparia porialis és selectán nemesített, gyökeres j SZÓLLŐVESSZŐKET adok el. A kétévesek ára Az egyévesek . . . A sima vesszük ára 200 kor. ) ezrenként, csórna-160 , > golással, a nagy-14 i _______________ \\ kanizsai állomáson. PICK VILMOS, SZOMBATHELY. gpoo Dooooaoooooooooc;acooooooooooQoooooooooa MOLL SEIDLITZ POR Uott A. vödjogyöt és 0 " t\'aak akkor valódiak, ha mtndoftytk doboa —" alitriaat tünteti fal. A Hall A ffcla Seldllti-parak tartó, zyíj;hMí.i a lORmak.csabb gy.a.r- 6. .1-Iratbá.tatnak, ,yomor<src. 4a lyorunrliér, röitifltt aiikrek.déa, taajbinuloia, vir t.latia. aranyér Í1 . lagkaMobúaóbb .11 betsgaigek oltco, o jelca hialaiornek éuited.k óta mindi, uafycbb .Itcrjedéat aaersatt. — Ara egy tepaoaet.lt ara-dall dah.i.ak 2 k.r Hamisítások törvényileg fen y 111 e t n e k. Nyomatott Ifj. Wajdits József kOnyvuyomdájában Nagy-Kaniisán. fMOLL-FÉLE FRANCÍAj Csak akkor valódi, mindegyik nreg MOLL A. téüjegyét tQntfitl Jel ---- »A. Msll* feliratú ánozattal van zárva. A Mall-félt fraaozla faarazeaz éa aé novezetoson mint fájdaloooslllapltó bedörzsölésl azer köszvény, csuz és a meghalés egyéb következményeinél legismeretesebb néosxer — Egy óaozatt eredeti üveg ára I kar. 80_flll. MOLL Gyerinéíí szappanja. t.e,fluum.bb, lepyabb mödaier aserint [tinitek gyermek éa holar aiannin a bír .karira ip.lieira gyemakek éa ralailtak rsazére. pp ára darak.aklal — 40 III. Sl darab — I kar. 80 (111. _Minden darab tyermck-aiappan Msll A. vidjagyiv.l «ao ellitva. Főazétkoldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Béca: Tucblaubeu 9. sz. Vidéki mejreodeléiok naponta poataatiavét mellett telje.ltt.toek. A raktárakban Imiék határozottan MOLL A. aláiráiával íi védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy.Kanizsán Bosenfeld Adolf és Fia. q IQOOQCX^CIQOOtM^goooOQíXlriBBtmTifvSry^ .Voniepin " " NAGYKANIZSA, 1900. március hó 31-én. 13-ik szám. XXXIX. évfolyam. Előfizetési ár: cvre . 10 kor. — fili. k»r. — fili-2 kor. 5u fili. tél évre Negyedévre Kjjypx Kúm 20 MI. hirdetések 5 h «sál)o» pe litsorban 14, raáaoitsxnr 13, « minden további sorért 10 fili. NYlLTTÉnSEN pelii soronként 20 fillérért vétetnek, ii-l. Kincstári illeiék minden rgycii hirdetésért 60 fili. fizetendő. A In p szellemi részét illet6 minden közlemény a felelős szerkesttő nevére, az anyagi részt illető közlemények p.\'dig a>isdó nevére címzetten Xagy-Kauiznárft bérmentve intézendök. llérm^ntetlen levelek nem fogadtatnak el. ZALÁI KÖZLÖNY. - A nagy-kanizsai .Ipar-Testület,\' „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság," ,nagy-kanizsai és a galambok) önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelő cgj\'estllet," a , .nagy-kanizsai tanítói járáskör," a nőegylet," „o.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," .szegények tápintézete," » „latOnai hadastyán egylet," a .soproni-kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai 1 HETENKINT EGYSZER, SZOMBAT0N M EGJELENŐ VEGYES TARTALMI Kézlrntokrlíszaneni kéjétnél •tnel. N&gy-Kanizsa, 11)00. tn&rc. 30-án. (N. L) Deklamáló taoitók és tanácsadó apák hangszálaikat megrezgetve hivatkoznak a kamaszodó fiuk \' előtt, mikor ezek már bontogatni kezdik szárnyaikat arra az ádáz életkiizdelemre, melynek hevébe nemsokára bele fogja őket ragadni az ár. Ez a közhelylyé vált frázis jutott az eszünkbe, mikor rágondoltunk az ártatlan kisdedek tömeges pusztulására; arra a nagy gonosi&ágra, mely-lyel az enyészet megöli azokat, a kiknek az élet még élvezet és öröm volna és nem a kinzó gondok végtelen sorozata. Arra gondoltunk, hogy ez a sokat emlegetett életküzdelem nem akkor kezdődik, mikor az ifjú kilép a gondozó kezek utmutató vezetése alól, hanem kezdődik már a bölcsőnél, abban a pillanatban, mikor az egyén a világra jön. Az ártatlan életnek támad a legtöbb ellensége, a gyengeség ellen kerekedik fel a legnagyobb erőszak, a kicsinyek életét környezi "a legtöbb veszély. Természetes, hogy nem a vagyonos emberek gyermekeiről van szó, hanem szólunk azokról, kiknek szülőit elfoglalja az élet gondja és nincs módjukban vigyázni a gyenge.,, sarj .életére. A szegény ember gyermekét fenyegeti a sok baj, -az ellenségek egész raja, melyek küzdéssé teázik számára az életet már akkor, mikor életre jön. És ezen ellenségek között a leghatalmasabbak, melyek folyton leskelődnek, ólálkodnak az apró emberekre, a véletlen és a gonoszság. A gyermekhalandóság a közegészségügyi rendszabályok hiánya, vagy a létező intézkedések figyelmen kívül hagyása mellett, különösen e két tényezőnek hatása alatt emelkedik nálunk oly ijesztő mértékben. A ha lotti anyakönyvek szomorú tanúi annak a nagy pusztításnak, melyet a halál véghez »visz a gyermekek -körében. A heti halálesetek háromnegyede gyermekhalál, mely a kisdedeket négy esztendős korukig.pusztítja a legnagyobb mértékben. A lapok hasábjain pedig naponkint olvashatók azok a szomorú apró hírek, melyek egy-egy gyenge élet elmúlásáról beszélnek, a kiket kiragad az életből a sokféle szerencsétlenség pusztítása. Kocsi által történt elgá-. zolás, tűzhalál, vizbefulás stb. mind fenyegető rém a szegény ember kicsinyeinek életére. A szülők idejét leköti a megélhetés harca, gyermekeiket kénytelenek magukra hagyni, kiváltképen a falubeli földmives emberek és ezekben az .őrizetlen pillanatokban következik be.a katasztrófa, hogy szedje áldozatait. Hiába sürgetik a gyermekmenhelyeket, a gyermekvédelmet — ijesztő módou kevés történik nálunk ezen a téren. Jogászkörökben most is mozgalom indult meg a gyermekvédelem érdekében különösen azou célból, hogy a fiatal, megtévedett bűnösöknek büntetésüket ne a megrögzött gonosztevők rontó társaságában kelljen -kiállaniok, ne száműzzék őket a börtönök inficiáló levegőjébe, hanem javítóintézetek és dologházak állíttassanak fel nagyobb számba^, mint az eddig történt —: de már is előre látható, hogy itt is kevés sikere lesz a jó szándéknak. A minthogy falvainkban is ritka a gyermekmenhely. Átlag minden ötödikre, vagy tán még kisebb az arány, jut egy-egy intézet, a hol gondos- kodnak, vigyáznak a kicsinyekre, a kiket szülőik nem részesíthetnek kellő felügyeletben Ez az oka azután annak a tömeges pusztulásnak^ melyet a véletlen szerencsétlenségek véghez visznek közöttük és egyebek közt ez is hátráltatja a népesség szaporodását. — XA büu, mely szintén reátör a kicsinyek életére, rendesen kuruzsló vén asszonyok képéhen érvényesül. Telepeik vannak, székhelyeik, a hol nyílt üzleteket tartanak. Hiressé vált a főváros "mellett fekvő Qu.dakeszi, ez a sváb falu. a hova bukott hölgyek elrejtegetik erkölcstelenségük kompromittáló tanujeleit: az egyáltalában szükségtelen, vagy a már\' fölösleges kisdedeket, ott azután jó helyen vannak. Ott van az az ut, mely, a csillagok felé vetet. Mákonyt a siró-rivó babának, verést a futkározó kicsinyeknek, rossz, táplálékot valameny-nyinek és meg van a kívánt hatás. B mellett persze az élet eloltására irányuló preventív intézkedéseket se lehet emlitetlcuül hagyui. Az angyalcsinálás, az élet elölése, még világra jötte előtt, szinte hihetetlen mértékben végezi üzelmejt. Tekintve, hogy könnyebben kikerüli a büntető har tóságok figyelmét, könnyebb és kevesebb kockázattaKjár. Nálunk is, mint Franciaországban, már egész vidékek vannak az egygyermekrend-szer, vagy a-kétgyermekrendszqr hívei és számtalan falura akadunk, kiváltkép a protestáns hitfelekezetü községek között, melyekben a zsidó korcsmárost kivéve, nem találunk oly családra, hol több volna egy gyermeknél. És ebben nem az önmegtartóztatás, a Malthus-féle „morál restraint", hanem a bün játsza a szerepet. A szegénység nem fékezi a propa-gativ erőt, tapasztalás szerint inkább a vagyon. A gyermekek kevés száma néhol é3 az általános nagymérvű gyermekhalandóság a közegészségügy hiányai melleit azoknak a rettenetes üzelmeknek tudható be, melyeket véghez visz a bün és annak a sok szerencsétlenségnek, melyet előidéz a gondatlanság és a felügyelet hiánya. Az intéző köröknek nem volna szabad ily bűnös hanyagságot tanúsítani, mikor Magyarország népessége forog kérdésben, az emberanyag, ez a becses tőke. A mig nemzetek vanuak a világon különböző érdekek által elválasztva, szembeállítva — addig egy nemzetre sincs oly elsőrendű feladat, mint megvédeni tagjainak életét és szaporítani tagjai számát. Idegenforgalmunk. Nagy-Kanizsa város , egyik legidősb vendéglőse hunyta le e napokban szemeit, ö volt egyike azoknak, kik még Kanizsa idegenforgalmának fénykorát tapasztalhatták. Nyolcvan éves korában halt meg. Az .Arany Szarvas" volt az ő domioiuma és mikor az ő üzlete legjavában virágzott, szállodája mellett még más 3 nagy vendéglő állhatott feun, kőztük a .Zöldfa", egykor Zalamegyében a legnagyobb vendégfogadó. a geutry gyül- és mulatóhelye, ideiglenesen színház is, megszűnte után honvédkaszárnya, jelenleg igazságügyi palota. Azóta az „Oroszlán" is megszűnt és mostanában két közepes terjedelmű vendéglő, melyek nem is teljesen modern bereudezésüek, győzik az idegenek forgalmát. Kanizsa megszűnt gócpont lenni. A megyei hivatalok mind Zala-Egerazegeo, a mivelünk versenyző városban vannak elhelyezve; kereskedelmünk nem vonz idegeneket, nem kínálunk olyan árucikket, melyet csak "személyes közbenjárással lehelne megvenni. Gabnát, sört, lisztet a vevő személyesen meg nem tekiűt. A nyílt üzletek vevői vagy város: bel ele vig val Ezi okc ker nyi mo ipa va^ uel vai Eg mi vaj ele tál gy< aze eza sül lat ért lat mi sár doi nel gei vái na! óte ko gy. eül a set ke< hoi vét nei ipa ipa a n kei tet ne! fel r Knortzer Frigyes titka.>) Rejtelmes történet. — Irta: Halls István. — I. Jogászkoromban részt vettem sok mulatságban, de miudannyi körött az volt legpompásabb, mikor én karoufogtam azon éjszakán szerzett két barátomat, — kiknek mindegyikével Bzerencsés valék meginni a brudersaftot és akik mind a kettőn fiakkerkocsisok valának, — éa reggeli 5 órakor kiléptem a Makkhetesből. \' Azt határoztuk ugyanis, hogy most elmegyünk a városligetbe, megvásároljuk a pereces gyerekek rudjaira fűzött pe-receket és ringlippilre ülve, a publikum közé hajigáljuk darabonkint. Be fölséges mulatság leszi Egyszerre azt kiáltozzák a hátam mögött: .Pista, hova Pistái* Miután azonban isteni kedvemben nem vonatkoztattam személyemre ilyen közönséges megszólítást, eonek az lőn következ- ) Tulajdonkénen mlr megjelent a „Hét" 1692. évfolyamában ez a hámortól duzzadó história, azonban Knortzer Frigyesnek, — kit oly snépen jelleme a történet, — mult héteo történt elbalilásása alkalmából a szerző szívességéből újra közzéteszszOk. - Szerkesztő. raénye. hogy valaki beledugta kezét a kráglimba és megakadályozott "a tovább menésbeu. „No ezt a valakit meg fogom gyilkolni I* gondoltam magamban és rettentő kurázsival szemközt fordultam azzal a valakivel. Kráglimat még most is tartotta egy ember, kiben Deák Ferencet ismertem föl. (IliBzeu tudják önök, hogy az öreg ur ilyen korán szeretett sétálgatni.) — rValahára elcsíptelek, te gyerekI* — mondja az öreg ur, — „majd elmesélem édes anyádnak, hogy félesztendő^óta felém Bem néztél. Hová mégy ilyen jókor?" Minthogy zavarba jöttem s hirtelen nem voltam képes elmondani ulunk célját: barátaim kisegítettek és szívesek valának részletesen elbeszélői tervünket az öregnek, kit egyúttal meginvitáltak, hogy apompásmulatságban tartson velünk. Az öreg hátrafordult, egyet intett fiak-korosának, ki őt a Kerepesi utoo lassan kisérte, fölült a fiakkerre éa engem is felültetett barátaim segítségével. Ezzél megköszönte az invitálást és elhajtatott, mielőtt mellém ülhettek volna barátaim, kiknek gentlemanségéről meleg szavakban emlékeztem meg az öreg előtt. — .Sohase dicsérgesd őket öcsém, hiszen az első tekintetre fölismertem bennök a lump kocsisokat." \' Ezen állítás fölött disputálni nagy bajlándóságot éreztem magamban, de eszembe jutott édes auyám, ki odahaza szivemre kötötte, hogy ne ellenkezzem az öreggel, tehát nem szóltam. Deák Ferenc szerencsésen megmenekült attól, hogy rábizonyítsam nagy tévedését. . -.Beérkeztünk a ligetbe, hol az öreg ur leült rendes helyérc, rágyújtott egy kabanoszra, én pedig jónak láttam leheverni a harmatos fűbe. — Nem kelsz föl most mindjárt, te gyerek I micsoda illetlenség a piszokban heverni. Könyörögtem, hogy ne zavarjon kényelmemben, hisz olyau jól esik itt feküdni. A7. öreg ur megcsóválta fejet. — Ejnye fráter, mi lesz belőled, mi lesz belőled 1 Igazán kíváncsi vagyok, mi szeretnél lenni ? „Király", szóltam némi gondolkozás után. — Miért? — Mert akkor nem kellene dolgoznom. — Szamár vagy, hiszek a királynak legtöbbet kell dolgozni. -Ránéztem bámuló szemekkel: .Megint tréfál kedves urambátyám?* Az öreg ur bozontos szemöldökei megmozdultak h valami dévaj mosolygás ült szigorú szemében. — Dehogy tréfálok 1 hallgass csak ide, majd bebizonyítom, hogy sok dolga van a királynak; több mint amennyit egy ember el tud végezni. Elmondok egy történetet, melyet azonban nem szabad elbeszélned senkinek, mert status-titok és nagy veszedelmet hozna ránk. A titok Bzóra figyelni kezdettem és a kővetkező,históriát mondta el nekem: --A koronázás után alig két esztendővel a* országot annyira felizgatták a tigrisek, (szélbaliak, kik a Tigris vendéglőben vacnoráltak),- hogy nemcsak az egri kofák föllázadtak, hanem az or szág széltében hosszában telő volt béké-telenekkel, kik a király ellen konspirál-tak. Például a mi vármegyénkben, Zalában, a király elfogására egész részletesen kidolgozott készjterve volt Bátorfi Lajosnak és öSBzeenkűvő társainak. Ezeknek áz összeesküvőknek terve gyönyörű volt. T. i. készíttettek maguknak díszruhát, melynek szinö a vármegye színeiből volt egybeállítva: hattyúprémes fehér mentét, aranyzsinóros kék dolmányt és sárga csizmát. Mikor aztán a király Zalába fog jönni, akkor felhúzzák ezt a gyönyörű öltözetet, paripára ülnek, kihúzzák u diszkardjukat: ugy elfogják a királyt, inint a pinty — és more patrio (azaz ősi szokás szerint) bekovártélyoz-zák Siklói várába\'. Igy állott országunk forrongásban, mikor fölséges királyasszonyunktól. Erzsébettől levelet kapok, hogy rögtön menjek bozzá Bécsbe, mert veszedelem fenyeget bennünket. Felutaztam még azon napon. —-"^Kedyes barátom, segítsen rajtank, ezzel foga\'dott a fölséges asszony, — mert az uram le akar mondani a királyságról, pedig akkor mi leszen szeretett magyar hazánkból I" ügy volt valóban. Királyunknak határozott nzándéka volta trónról lemoodaoi. — Meguntam a sok vesződséget, mondta előttem a király. Eddig azt hittem, hogy magyar népem hevoi természete megcsöndesedik, ha alkotmányosan uralkodom, de már látom, mikép a folytonos elégedetlenség vérében van. Ezenkívül is Bzám-talan sok kellemetlenségem akad. Mindig Rnnyi a dolgom, hogy a legjobb akarat mellolt alig tudom elvégezni. Már kora hajnalban felkelek s még az egész város alszik, azalatt én az ügye? ket szigoruau áttanulmányozom és dolgaimat elvégezem; azután pedig elfoglalja egész napomat a sok reprezentálás, fogadás és dikciózás. Igy nem mehet tovább, mert vngy nem alhatom ki magamat rendesen, vagy nem végezhetem el teendőimet. Személyes élvezetemre épen nem jut idő. Sétálnom akkor se lehetne, ba dolgaim engednék, mert annyi ember tátja rám a száját, hogy feszesebben kellene sétáluom, mint mikor a burgbeli ceremóniákon vagyok. Szóval nem tűrők tovább. Miért legyek én teljes életemben rabszolgája a hivatalomnak, miért ne lehetnék én is a magam ura: olyan ur, aki bátran kisétálhatja .magát és akkor aluszik, ha kedve tartja? Fiunk nagykorúságáig egy kormányzó elvégezheti a királyi tennivalókat egy tanács segítségével. Igy beszélt a király. Hiába igyekeztem ő felségének e reánk nézve olyan szomorú kövétkezésü határozatát megingatni, pedig a felséges királyasszony velem együtt könyörgött. Csak aunyit engedett, ■^ogy féle8zlendőig elhalasztja lemondását, addig tegyünk\'valamit. Csüggedten jöttem vissza Bécsből. Fejem majd szétszakadt az aggodalmaktól. Bizonyosan kitör a forradalom és elsöpri XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. MÁRCIU8 31 -én. szenzációt kelt és a mi benszülött kis* városi polgárunk sok kíváncsisággal szokta kérdezni: ki ez az uri ember? Szomorú jel, mert bizonyítéka annak, hogy az idegen nálunk febér holló. Egy interwiew története. Varia, 1900. márdui 26-áü. Tisztelt Szerkesztő ürl Megijesztett a feladat, melynek megoldására arerkesztó ur felkért I Én, egy szerény vidéki lapnak tárcairója, írjak fQrdőlevelet M e r á n b ó I és közöljek adatokst népszerű kultuszminiszterünk, dr. W1 assic8 Gyula üdüléséről? Nem vagyok élelmes riporter; távol állok minden amerikai szemfüleaségtől. FüJlen-téshez nem értek, azért csak annyit irok, mint a mennyi a valóságnak megfelel. Ahogy megkaptam szerkesztő urnák a levelét, bizony ráztam a fejemet. Hogyan is írjak én valamit a miniszterről. mikor nem tudok felőle semmit? Legelőször a borbélynál találkoztam a miniszterrel. Éppen be volt szappanozva és amolyan\\ eredeti magyaros kiejtésű német beszédben mesélt el a sürgölődő fodrászaegédnek valami históriát a tiroli parasztokról. Egyet megszólított egy kirándulása alkalmával és kérdezte tőle, hogy merre, vagy hol van áz Erzherzog Ferdinánd villája, mire a tiroli paraszt bamba arcot vágva kérdezte: .Was íb dős Erzherzog?\' Nem tudta a derék tiroli, bogy mi az — főherceg! Aztán olykor az utcán a promeuádon láttam a minisztert mindig egyedül. De hát irni még \' is szeretnék felőle valamit. .Villa Neu-haus\'-ban lakik. A villa az én lakásom átellenében van a Passer túlsó, azaz jobb pariján. Mindennap többször vezet el az utam a villa mellett Kérdezősködtem vájjon fogad-e a miniszter, mire megtudtam, hogy itteni tartózkodása alatt teljesen visszavonultan akar élni és lak-\' osztályábao senkit sem fogad. Elhatároztam tehát, hogy irok én a miniszternek. Elhatározásomat tett is követte. Ezt irtam: .Kegyelmes Uram 1 A Nagy-Kanizsán megjelenő „Zalai Közlöny" cimü hetilap hasábjain kezdte meg Nagyméltóságod zsurnalisztikái működését. Mint a .Zalai Közlöny" volt segédszerkesztője és jelenlegi dolgozótársa merészkedem Nagyméltóságodat nyugalmában háborgatni. Minden olvasni, irni tudó egyén ismeri Nagyméltóságodat városunkban, hiszen Nagy-Kaaizsán töltötte Nagymélt. ifjúkorának legszebb éveit. Büszkék in vagyunk mi kanizsaiak erre és egyformán rajongó szeretettel csüggüok Nagyméltóságod kiváló egyéniségén, államférfiúi ti8gy.-ágán. Büszke arra a .Zalai Közlöny", hogy volt munkatársainak koszorúját Nagyméltóságod fényes neve is díszíti. Vájjon kit nem érdekelne váro-Bunkban különösen egy bű tudósítás Nagym. meráni tartózkodásáról?" Ebből a szempontból indult ki a .Zalai Közlöny" mostani felelős szer-, kesztője, dr. Villányi Henrik, midőn ma levélben arra kért fel. hogy írjak valamit Nagyméltóságodról. Zavarba hozott ezen kérelem, melynek mégia oly nagyon szeretnék eleget tenni. Hisz érdekes témának elég háladatoa Nagym. oly népszerű egyénisége, de annak méltó kidolgozásához nem az én gyarló tollam hivatott. És e töprengésem során azon merész lépésre határoztam el magam, hogy Najiyméltóságodat ime háborgatni bátorkodom és alázattal kérdem, mit irjak az én felelős szerkesztőmnek Nagy-méltóságodról és itteni tartózkodásáról? Boldog lennék ha Nagymtól személyesen kaphatnék némi kis tudóailást és szerencsésnek fogom érezni magamat, ha Kegyelmes Uram érdemesnek tartana néhány sor írással mégörvendeztetni. A .Zalai Közlöny* redakciója pedig visz-bangozna az örömtől éa hanpojan adna kifejezést abbeli hő érzelmeinek, hogy találjon Nagym. Merán gyógyító levegőjén enyhet és üdülést éa hogy tartsa meg Nagyméltóságodat az egek Ura nagyon soká viruló egészségben éden hazánk boldogitására, dicsőségére és büszkeségére. Mély alázattal éa hazafias üdvözlettel, Fehér Lipót\'. • Aztán vártam néhány napig. Vasárnap este aztán, hogy a vacsoráról hazatértem, asztalomon egy behajtott névjegyet találok a meglepetésem és örömem alig ismert határt, midőn a névjegyről a \| következő nevet olvastam le: JULES DK WLASSICS Conteillec Intimé Actuel de S. M. ct 21. Ap. / Miniitre de» Caltes / ^ et de I/initruction Pulillque • ( Bmhpeit. Fogtam a kártyát és rohantam le a földszintre — mert én az első emeleten lakom — a portáshoz. Az feleségével és még egy vendégével épp tarokkozás-sal ütötte pl az estét és ait hitték,\'hogy tűz van nálam, mikor lelkendezve berontottam: — Mikor volt itt az ur, ki e kártyát itt hagyta? — Délben herr Féher —•- a németek sehogy sem tudják kimondani másképp a nevemet, mindig az első .e" betűre helyezik a vesszőt. Délben volt itt, kérdezte, ha itthon van e herr Féher éá mikor azt válaszoltam, hogy távol vanj átadTa^-névjegyet Én dühösen néztem hol a portásra, hol a névjegyre. — Hát miért nem hívtak haza — fakadtam -ki; akkor jutott caak eszembe, hogy hisz ezeknek fogalmuk sem volf, hogy én hol voltam vasárnap délben. Aztán visszaballagtam a Bzobámba és higgadtan kezdtem gondolkozni. A miniszter — gondoltam — valószínűleg azért látogatott meg délben, mert gon- dolta, hogy nem leszek itthon. De ha véletlenül mégis otthon lettem volna, hisz arra is valószínűleg el, volt ké-azülve? Milyen szépen elbeszélgettem volna a Kegyelmes Úrral; mennyi mindent kérdeztem volna tőle? De legelőször is arra kértem volna, hogy van nekem egy aranyos unokahugom, ki az állami tanitóképezdében lette le a tanító-oői vizsgát, őt kegyeskedne Nagy-Kanizsán az újonnan államosított iskolához tanítónőül kinevezni. Már ne haragudjék Szerkesztő ur, hogy ennyire elárulom egoista voltomat, de bát nagyon szeretem ám én azt a kedves cousinet. Nem mindennapi leány ám az és ... de ah bocsánatI egésxoii letérek a tárgyamról; ime a\' varázshatalom, melyet a nők még ba az a nő cousine ie — még gondolatban is reám gyakorolnak I Hát ültem és gondolkodtam. Mindenesetre nagy megtiszteltetés ért. Meglátogatott egy .Kegyelmes urB és ez a Kegyelmes ur a mi legoépszerübb miniszterünk, akit szeret, tisztel és becsül az egész nemzet. De hát azért mégis ott tartok, hol a mádi izralita 1 Nincs iuter-jino, nincsenek adatok, nem lesz újságcikk. Másnap, minthogy Ó excellenciája nem fogad, én is leadtam nála névjegyemet. Aztán vártam megint a jó szerencsét. És nem hiába vártam. Szerdai nap volt éa esett az eső. De egész komolyan esett. Mert ne gondolja ám Szerkesztő ur, hogy itt mindig mosolygó kék ég kandikál le és örökké ragyog a játszi napsugár l Tizenhetedikén délben a Grand-Hötel mögötti nagy réten, ingujjra\'wetkőzve, játszottak valami foot balt játékot ;az angolok, amerikaiak a a missekkel együtt (a misnek nem voltak ingujjra vetkőzve) és másnap reggel szép fehér hólepel borította a játszóteret Aztán eselt az" eső, hóval vegyülve, egész nap; az igaz, hogy C3ak esett szép csendesen, nem. gorombán. Egy ilyen esős szerdai napon délután hat óra tájban az Elmenreich-féle nagy könyvkereskedésben és könyvnyomdában volt dolgom. Itt csinálják a" .Meráner Zeitungot" is. mely hetenkint 3-szor jelenik meg. Ezen üzlet egyik kirakatára szokta a azerkesztőség kiragasztani a legujabh telegrammokat, hogy az angolok kaptak verést, vagy a burok győztek és azon a szerdai napon szintén egy hosszú sürgöny volt kiragasztva, mely előtt egy ember sereg igyekezett kibetűzni a sürgöny értelmét. Én is oda tolakodtam és ahogy véletlenül feltekintek a mellettem álló magas, nyúlánk férfiura, Wlassics Gyu\'a\' ö excellenciáját iBmertem fel benne. Nagyon megnéztem, a miniszter is nézett, sejtette bennem a magyart, ulannyira, hogy akarva nem akarva megszólítottam és bemutatkoztam : — Ah igenl hiszen megkaptam a névjegyét — \'felelt barátságosan, azlán a kifüggesztett sürgönyre mutatva mondta. A fiuk megint demonstrálnak az egyetemen, nem olvasta? nebezeu visszaszerzett alkotmányunkat, mihelyt kinevezik az ország kormányzóját. Mit tegyünk? Hiába törtem a fejemet két napig; ekkor magamhoz kértem Somsicb Pált. Dukál, hogy Somogyvár-megye is kivegye a maga részét a haza-fisa gondokból, ne csak lázongjon mindig. Somsich előtt feltártam mindent. És ő, ~ ki a képviselőháznak elnöke volt és akit a helyzet gyora felismerése jellemzett, — ő sem tudott semmit tanácsolni; pedig az ő feje is megfájult az erős gondolkodás miatt. Nagy nehezen kisütött annyit, hony.jó lesz megkérdezni Királyi Páll; hátha az tud valamit Talán legjobb lenne rögtön kidoboltani. hogy az egész világ megtudhassa a dol-goj, — feleltem fceserüou. Végre azonban engedtem és a hozzám hívott Királyinak szintén elbeszéltem, hogyan állunk. Tinák is fájt a feje tőle. Utoljára szétmentünk az/.al a határozással, bogy azonnal ismét összejövünk, mihelyt expedienst talál valamelyikünk a kibontakozásra. Szörnyű lassan teltek el a napok. Körülbelül egy hét múlva éjfél tájban éktelenül csöngetnek, dörömbölnek az Angol királynő kapuján, éa szobámba berohan Királyi Pál. Kezében magasra tartott egy fotográfiát éa üdvözlés helyett azt kiáltozta: .Nézd csak, ki ez az ember?" — Almásy Miska, a konspirátor, feleltem csöndesen. (Különben a jelző, szó fölösleges volt, mert minden Almásy konspirált) — Brávó, brávó l most azt találd ki, bogy kihez hasonlít ismerőseink közül? Szegény Pali, le rébuszfejtési mániában szenvedsz, mondtam magamban. — .Várj csak, nem jut eszembe hirtelen, hogy kihez hasonlít," feleltem kevés gondolkozás után. — Majd megkönnyitem a gondolkozást, mondja Pali éa átmegy a másik szobámba, íróasztalomról leveszi királyunk fotográfiáját, melyet nekem adott emlékbe ő felsége, és Miska arcképével egtüft «ze-tneim elé tartja. .Most csak eltalálod, kihez hasonlít?" Meglepetve néztem Palira éa a képekre. Csakugyan feltűnő hasonlóság volt a két arckép között. A különbség csak annyi volt, hogy Miska szakálla nem volt az ajkon kiborotválva, mint ahogyan királyunk viseli. — Igazad van, szakasztott egyformák. — Hát most találd ki, hogy mi következik ebből a hasonlóságból? — Hogyan találjam ki. a te gondolataidat, Pál? — Pedig igen egyszerű az egész. Almásy pompásan beszél német és francia nytílven; már moat nem kell egyéb, mint hogy olyan szakált. viseljen, minő a ki- rályé, tanulja el a\' király akcentusát és mozdulatait, öltse fel a huszártábornoki uniformist — és király gyanánt fungáljon mindenütt, ahol az igazi király nem akar ott lenni személyesen. Olyan mély bölcsesség volt ebben a bolond gondolatban, hogy elkábultam bele. Hátba I Királyi elmeut tőlem, de reggel visszajött Sorcsichcaal. Tanácskozásunk ered; méoye az volt, bogy: mernünk kell) mindent 1 Megállapítottuk a főbb részleteket\' Legelőször megvizsgáljuk.Almáayt mind-, nyájan és beszélünk vele. A mult hetekben épen .hazajött külföldről. Főltünéá elkerülése végett egyeukint utazunk. Somsich elment Sárdra, éu el-, utaztam Puszta-Szent-Lászlóra, Királyi pedig Szepetnekre. "de onuan kirándul Ebergénybe, és magával Íojíja hozni AlmáHyt Kanizsára, hová találkát adluuk" egymásnak. /" Somaichnek csupáu az a kifogása volf. hogy miért megyünk éppen Kanizsára? — .Mert mindnégyünk lakóhelyének Kanizsa a középpontja, s mert ott Knortier a vendéglős, kinél titoktartóbb embert nem ismerek,• válaszoltam. A terv szerint kitűzött napon csakugyan találkoztunk-JvanizBán a Szarvas vendéglőben. (Vége következik) \' Ugy vettem észre, hogy nem igen volt kedvére az a demonstráció. Aztán bocsánatot kértem az alka -matlankodásomért. de mondtam elgondolhatja Nagyméltóságod, hogy városunkban mennyire érdeklődőek Kegyelmes Uram személye iránt. Jóakarólag mosolygott rám, mert jóval magasabb nálamnál, aztán kérdőleg nézett: bát mit is akarok tőle? — Mindenekelőtt — folytattam — szeretném Kegyelmes Úrtól magától a biztosítást hallani, hogy az illeni tartózkodás előnyére vált e egészségének? — Óh felelt a miniszter — arról Írnak majduem mindennap n budapesti lapok, mindenesetre nagyon ís jól érzem magam. Ott álltunk az utca közepén a jókora esőben felfegyverkezve ernyőkkel. Beláthatja. Szerkesztő ur. hogy ily körülmények közt nem tartóztathatok tovább egy minisztert, a ki üdülni jött Meránba. Köszönetet mondva ismét bocsánatot kértem, mire ó excellenciája barátságosan kezet nyújtott és elbúcsúzott. Én utánna néztem még egy darabig néztem mint lépeget feltűrt nadrágban, egy barna bosszú mencsikoffbap az e6Őben és elgondoltam, bogy me/ínyi tudomány, mennyi képesség lakozik e szerény, igénytelen külsejü emberben? Mult vasárnap délután itt tiroli népjátékot rendezlek egy külön e célra épült színházban, a Hzabad ég alatt. A?, egyik páholyt dr. Wlassics Gyula nejével foglalta el. A miniszter kitűnő színben van. Láttam, hogy egy fiucskálól az előadandó darab szövegkönyvét akarta megvásárolni, de a fiúnak nem volt több példánya. A miniszterhez siettem éa felajánlottam neki egy szövegkönyvet, .melyet én már előbb vettem. Nagyon megköszönte és lapozgatni kezdett benne. — „Hisz ezt én nem értem" — je-gyeszte meg tréfásan, látva a tiroli dialektusban irt szöveget. Azután bemutatott 9 kegyelmes asszonynak. Hogy miniszterünk még Meránban íb mennyire kereai a vonatkozásokat szűkebb hazájával, mutalja azon-körülmény, hogy egy helybeli illatszeréit, kinek neve Kelé. megszólított, vájjon nem-e rokon a Zalamegyében élő Kele családdal? Engem is megkérdezett. Éo csak azt a felvilágosítást tudtam adni, hogy van Zala-Eger- -Jjzegen egy derék ügyvéd dr. K e l-e Antal, a magyar ipar pártolója és van Kotor községnek egy kiváló körjegyzője, Kele György, egykor a .Zalai Közlöny" hivatott lantosa. Az előadás tetszett a miniszternek, mert kérdezősködött a szereplök felől, kik többnyire meráni mesteremberek és Hofer András 1809-ik évi hős küzdelmeit adták elő. A népjpék bevégeztével már előre intett a miniszter, hogy jöjjek a könyvért, aztán ismét megköszönte: — A könyv nélkül igazán űokat nem értettem volna meg. — Örülök, hogy Kegyelmes Urnák szolgálatára lehettem. — A viszontlátásra, mondta a miniszter. Wlassics Gyula nejével még körülbelül egy hétig Biándékozik itt maradni. A Kegyelmes Ur többször volt Tirol-faluban és Tirol-várban ia. Kirándulásai közben szeret a tiroli néppel közelebbről érintkezni, azaz beszédbe ereszkedni velők, miközben meggyőződhetik, hogy a tiroli paraszt intelligenciája me38ze elmarad a magyar paraszt eszességétől. Eonyi az egész. Szerkesztő url Megmondtam előre, hogy nem lesz aok. A miniszter nagyon visszavonultan él és szinte keiüli a társaságot. Reggel 9 órakor még le vaunak eresztve nála a redőnyök; délelőtt, uey gondolom, hogy dolgozik, mert 11 óra utáu rendesen egy aktacsomóval a kezében megy végig a Habsburgerrttrassén a póstára. Oonét a .födött sétány (Wandelhalle) végén lövő ,Trinkballu-"ba megy, hol rendesen tejet iszik. Gyakran kirándul a környékre. Ferenc Ferdinánd trónörököst, mikor itt tartózkodott, meglátogatta. Igazi őröm tölti el bensőmet, hogy a miniszter megszilárdította itt egészségét éa ujult erővel foghat hozzá ama feladatok megvalósításához, melyeket a közoktatásügy terén maga elé tűzött. . Szerkesztő urnák alázatos szolgája, Fehér Lipót. Fonlard- HIREk. — Egyházmegyei hírek. Csúcsai Pál Bzatmár-egyházmegyei papot Két-helyre plébánosnak nevezték ki. Rasz-tica Rafael szent Ferencrendü n.-kanizBai hitoktatót a veszprémi egyházmegye kötelékébe vették fel. — Eljegyzés. Sing.er Izidor Körmendről, jegyet váltott KI ugor Czili kisasszonynyal, Nagy-Kanizsán. — Esküvő. HavaB Artúr gabna-kereskedő, április 10-én délelőtt \'/, 12 órakor vezeti oltárhoz Strém Ilonka kisasszonyt, Strém Bernát leányát Nagy-Kam\'zaáu. — A harmadik felolvasáa vasárnap, f. hó 25-én volt. Ez alkalommal újból meggyőződtünk arról, bogy a műkedvelők teljes mértékben megérdemlik azon pártolást, a melyben a közönség a felolvasásokat részesíti. Nyitányul a Daloskör adta elő a .Nyári éj-t Huberiól. Erről az énekről — nem lehet mást mondani; mint dicséretet. Ezt követte Kaicsok Leó felolvasása .Maszkvárói". Érdekes dolgokat tudtunk meg az orosz fővárosról. Kezdte förléneti fejlődésén; majd a város nevezetességeivel foglalkozott. Érdekes, hogy az egy millió lakóssal bíró városnak százakra menő iskolái és templomai vannak és a lakós-ság közül 20 ezer fiákeros, a kik nagyon olcsón szállítják az embert. Tarifa oincs; ugy látszik Maszkvábau is szeretnek alkudozni. Az élet elég olcsó. A járdák hasoulítanak a inieinkhez — rosszak. A templomokban, különösen a Szt.-Vazul egyházban töméutelen kincsek vannak felhalmozva, de ízlés nélküli az egé«z berendezés. Általában Moszkvát .egy cifrán, de ízléstelenül fölpiperézett menyecskéhez" haBonlitotta.Nagy derültséget keltett a felolvasó midőn az egyes neve-aetesebb építményekről szólva, azok képeit felmutatta. Taps és éljonbeu nem volt hiány. Utána Fischer Irén úrhölgy énekelte .Ave Mária\'-t Schuberttól. Kisérték: csellón Sternock Zsigmond, zongorán Böhm Emil, harmoni-umon Lenk Adolf. A zenemű az ájtatos ima magaszto.iságával hatott. Zúgott á tapsvibar és Fischer Irén úrhölgy. egy< magyar dalt énekelt ráadásul. Marschner .Dalsz&badság\'-ának hangjai mellett oszlott e! a közönség. A leg-> közelebbi felolvasás holnap lesz, d. u. 4 órakor a következő műsorral: 1. Uj magyar nóták. Irta és felolvassa dr. Petényi József. A felolvasás közben dr. Rothschild -Samuné urnö a következő dalokat énekli: a) Michalovich Ödön: Liliomszál, b) Greizinger Iván: Liliomszál, c) Michalovich Ödön: Megírtam a levelemet. d) Greizinger Iván: A hol te jársz" e) Greizinger Iván: Patyolat a kuruc, f) Greizinger Iván: Ugy igyál bort, g) Greizinger Iván: Viz, víz 2. Szeretem a nőket. Georges Lorintől. Előadja Itad-nai Jenő. 3. Szomszédunkban. Népdal. Énekli a daloskör 12 tagu bzóIó négyesre. — Halálozás. Balogh Vilmos, nyug. m. kir. honvéd százados folyó hó 28-átt reggel életének 40-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. F. hó 29-én temették katonai diszszel. A halottas meuetet egy század honvédség, és az egész tisztikar kíaérte a temetőbe. — Nóegyletl közgyűlés.\' A nagykanizsai Izr. Jótékony Nőegylet március hó 25-én Vidor Samuné örökös elnök elnöklése alatt, a tagok élénk érdeklődése mellett tartotta évi közgyűlését. Az elnök üdvözölvén a szép számban megjelenteket, arra kérte az egylet tagjait, hogy az egylet egyéb ügyeit éa működését íb kisérjék olyan érdeklődéssel, mint minő a közgyűlés iránt nyilvánult. Az éljenzédael kisért elnöki megnyitó után Révész Lajos titkár felolvasta lendületesen megirt jelentését, melyet a közgyűlés nagy tetszéssel fogadott. — Az egyletnek jelenleg 68 alapító és 278 rendes tagja van; vagyona mintegy 28,000 korona. Humánus éa közhasznú célokra 5594 kor. 72 fillért fordított a •mult évben az egylet. — A vasárnapi ZBurok az utolsó idény bevételét nem számítva — eddig 2047 koronát jövedelmeztek be áríaalapnak. A zárszámadások tudomásul vétele után egy kis tüntetés következett gelsel Gutmaon Vilmoiné úrnő volt választmányi tag mellett, kit a közgyűlés az egylet kürOl 8 trt 40 krtól feljebb I — 11 máler — póltabér é. Tiramenleien. Midiik kitilaiiiiir., nemknlODbeo fekete, íehir é, ii!dc. Uenoeberg-leljem blousok é, nthkkraalkalmu 45 krtól Hírt 65krig métereakint. Csak akkor valódi, ha közvetlen tólem rendelik ! HENNEBERG G., selfemíiáros, Zürichben. \\, (Cs íi kir. udrar!.itáUil6.) XXXIX ÉVFOLYAM. Bzerzett kiváló\' érdemei elismeréseŰI a választmány indítványára tiszteletbeli tagul választott. Ugy az indítványt, mint annak megokolását lelkes tetszéssel fogadta \'a közgyűlés. A már közel 60 éves nöegyletnél az első alapítványi összeget gelseiGutmann Vilmosnétettele 1882-ben. a szép példát többen éa többen követték, ugy bogy jelenleg 68 alapító tagja van az egyletnek; tiszteletbeli tagja azonban csak egyedül a most ilyenné megválasztott gelsei Gutmann Vilmosné úrnő, ki két évtizeden át az egylt>t«§k választmányi tagja lévén, minden irányban közreműködött annak felvirágozásán. A napirenden levő választás megejtése előtt Hévész Lajos titkár felolvasta Lőwinger Lajosoé vál. tag urnő az egylet elnökéhez intézett következő levelét: „A küszöbön lévő választások alkalmából és arra való tekintetből, hogy a kisoreoláa folytán kilépő^választmányi tagok sorába én is tartozom, legmélyebb sajnálatomra ludomáaára kell boznonTNagyságodnak, hogy nem vagyok azon helyzetben, hogy az esetleges újbóli megválasitatást — bármely megtisztelöj-eám nézve — elfogadhassam. Az ily nagy kiterjedelmü kizárólag humánus érdeket szolgáló egyesület lendítésére, előmozdítására tettefős fiatal erők kívántatnak, én pedig —\' fájdalommal elismerem — e részben hasznos tevékenységet már ki nem fejthetek, azért ügy vélem, szolgálatot teszek az egyletnek, ha helyemet olyannak engedem át, a ki buzgó közreműködésével az emberiség javát célzó intézményünknek hasznára válik.\' Ezen az egylet iránt táplált rokonszenvből eredő levélre a közgyűlés azzal adta meg az érdemleges választ, hogy Lőwinger Lajosné úrnőt ÍBmét nagy egyöntetűséggel megválasztotta. Uj tagokat nyert a választmány Grünhut Henrikné ób Sommer lgnácné úrnők személyében A választás kihirdetése után elnök az ülést bezária. — Zarándokút Rómába. A magyar nemzeti zarándoklat, mely a hercegprímás és a püspöki kar vezetésével április 24-én indul Rómába a déli vasút budai pályaudvaráról, mindenütt élénk érdeklődést kelt. Az 1900. szent esztendő, valamiut a magyar katholicizmus 900 éves jubileuma egyformán vonzza az érdeklődőket. Mágnások, országos képviselők, kispapok. tudósok, ügyvédek, papok. 0r»0B0k, azonkívül egyszerű földmivesek is vesznek részt a zarándokmenetben. A zarándoklatot a püspöki kar megbízásából rendezi a magyar katholikusok római zarándoklatát rendező bizottság irodája, nu3ly Budapesten, az I. kerületben, a krisztinavárosi plébánia épületében van. Ide küldendők a jelentkezések, valamint a tudakozódások. — A keresk. éa iparkamara március hó 4-én Szombathelyen megtartott értekezletén UlJein József mint az éttekezleiet egybehívó kamara elnöke előadta, hogy az értekezlet egybehívására a kereskedelemügyi miniszter 1899/24167. sz. a. kelt leirata adott • alkalmat. A miniszter felvilágosítást kér az ipartestületek működése és nem működése felől. Kt ügyet Kirchkoopf Frigyes kamarai titkár referálta. Előadása alapján az értekezlet a kővetkező javaslatot fogadta el; mondja ki a mai értekezlet, hogy a kerülőt ipartestületeinek közös értekezletei megtartását helyesnek és hasznosnak tartja és azoknak minden évben a kamarai keiület más más ipartestületi székhelyére való egybehivását óhajtja. A testületek esetleges javaslataikat Írásban előzetesen a kamarához beküldenék, a mely e javaslatokat az értekezlet előtt közölné a testületekkel. (Helyeslés). — Téli Idó. Mintha a március utolja megemlékezett volna mult évi garázdál- ; kodásáról, oly nagy galibával köszöntött be az idén is. F. hó 29-éről 30-úra átmenő éjjel óriási szélvihar sepert végig vidékünkön, reggelre pedig már hózivatarrá változott az idö, a mezőt éa a várost sürü hólepellel boriivá. A közlekedés a városban meg volt akadva és a vonatok ií csak késéssel érkeztek. Szomorú böjti idői A köznép pedig azt tartja, hogy rossz a kalendárium. — Nagy Idók lannja. Egy régi 48-as honvédet. Mészáros Pált helyezték örök nyugalomra f. hó 28-án. 74 éves koráig munkabíró ember volt és a Weiser cég gépgyárában mint vasesztergályos • dolgozott. A szabadságharc alatt Bzámos csatában .vett részt mint honvéd, soha sem kérkedett vele, csendes rezignáció-al végezte dolgát, mint veterán munkás, mig végre most berukkolt a nagy Armádiába. — Hirtelen halál. Bogyay Elek helybeli lakós gyorsfényképész f. hó 26-án rövid néhány órai szenvedés után elhalt. A kapitányság elrendelte az orvos- -1 rendőri boncolást, mely a halál okául nagyfokú tüdőgümőkórt állapított meg. A boldogult Tuboly Viktor ügyvédnek vöje volt és Csányi Lászlónak, a mártyr halált szenvedett 1848/49-iki közlekedési miniszternek unokaöcscse. özvegye Tuboly Margit és kis fia, Viktor siratják elhunytát. Temetése f. hó 28-án délután nagy részvéttel ment végbe. — .Hazafiul kötelesség a magyar ipart támogatni és különöseu olyan első-^ rangú gyárost, mint Keresztély Sándor,^ zongorakészitő, ki mintatelepén (Budapest, Váci-körut 21. iparudvar) raktáron tartja az összes külföldi zongorákat, nemcsak bogy azokat eladja, hanem azért\', hogy a vevőknek azonnal be is bizoiiyít-hasss, miszerint - saját gyártmányú zongorái ép oly jók és tartósak, mint bármely külföldi gyártmány. — Keresztély Sándor rendkívül figyelmesen és lelkiismeretesen szolgálja ki vevőit, zongoráit 10 évi jótállással adja el éa ócska zongorákat is becserél. — Ha minden gyárosunk a magyar gyártmánynak olyan hirnpvet szeroz, mint Keresztély, akkor a magyar ipar föllendülése nemcsak hogy biztos, hanem még\' a külföldön is előkelő helyet fog kivívni. — Közgyűlés. A n.-kanizBai Alt. Munkásképzö Egyesület f. hó 26-én Fischel Lajos elnök vezetése mellett tartolta tisztújító évi rendes közgyűlését Az. elnöki megnyitó után Révész Lajos titkár uagy tetszéusel fogadott jelentéssel Bzolgált, melyért jegyzőkönyvi köszönetet Bzavazotl noki a közgyűlés. Az ülés folyamában Révész Lajos titkárnak, ki az ifjúság iránti jóindulatból, tiszteletből viselte\' fáradságos tisztségét — heves- összeszólalkozása volt egyik-másik kérdésben a tagok némelyikével, mi azt eredményezte, hogy a később megejtett választás alkalmával beadott 71 szavazat közül Révész Lajosra mint választmányi tagra csak 28 szavadat esett. (A titkárt a választmányi tagok sorából választják.) A választás ezen eredménye nagy kbns-terúációt keltett; azok, a kik előidézték mentegetődzlek és félreértésnek akarták betudni\', nemcsak azért, mert Révész Lajosban egyik önzetlen munkását veszíti az. egyesület, hanem azért is, mert a választás eredményének kihirdetése után nyomban leköszönt az egylet vezetősége, névleg: Fischel Lajos eluők, Dobrovics Milán vigalom-rendező elnök és Fitos Imre pénztáros, kik teljeH szolidaritást vállaltak a választmányból kibuktatott titkárral. Értesülésünk szerint Révész Lajos semmi szin alatt sem hajlandó a titkári tisztséget ismét elfogadni, bármily kitűntető módon is történnék újbóli megválasztása; de őszintén sajnálnék, ha a szép tevékenységű egyesület vezető férfiai ugyancsak megmaradnának ezen elhatározásuk mellett, mert távozásuk az egyesület éléről \'ennek bukását jelentené. — Lopás. Megindult a lavina Sipos Sándor nagykanizsai vasúti alkalmazott feje lelett. Andri József helybeli föld-pnvesgazda feljelentést tett a csendőrségnél, hogy a bakónaki hegyen levő pincéjéből pálinkát és zsírt loplak. A megejtett nyomozás a tettest, Sipos Sándor és Wellák Ferenc személyében derítette fel, a kiknél.a lopott tárgyakat, illetőleg csak romjaikat feltalálták. De ezeken kivül egyéb machinációk is napvilágra jöyének. Lepedők, asztalkendők, szoknyák és más ruhanemüek bő raktárára bukkantak Siposék hajlékában, a kik beismerték, hogy a lopott tárgyakat Horváth- Teréz cselédleány szállit-galta lassacskán hozzájuk, ó pedig bzoI-gálatadó gazdáitól csente el azokat egyes őrizetlen pillanatokban. Birtokukban volt már egy araayozott óracsiptető is, melynek származását szintén nem tudták igazolni Siposék. A csendőrök átadták az ügyet a rendőrségnek, mely az eljárást folytatja. — Dühöngő szerető. Zah-Szent-Mihályou Garai Német Lujzának viszonya volt Kovács György parasztlegénynyel. De a legény csakhamar reáuut a már előrehaladott korban levő leányra. A leány azonban boszut lihegett. Éjjel belopódzott Kovács György szobájába és a mit sem sejtő legényt vasalóval agybafőbe verte és fején súlyos sebet ejtett A dühöngő leányt letartóztatták. — Adomány. A Délzalai Takarékpénztár a Nagykanizsai Ker. Jótékony Nőegylet céljaira 20 koronát adományozott. melyért ezen az utou hálás köszönetét nyilvánítja a Ker.^Jót Nőegylet elnöksége. — A Szlmpllclmimus. Münchenben megjelenő élcjiap erősen neki megy képben és irásbán a lex Heintze törvényjavaslatnak és egyáltalán a német Michel ot rombaaágainak. Az egyik képben szalmaviskót látunk, melynek tetején kiéhezett ZALAI KÖZLÖNY tehén legel. A házikó mellett áll a német Schulmeister mezítláb kalappal ke/ében. így fog benfttatkozni a német faluai i iskola a párisi kiállításon. Tulajdonképpen a német élclapból tudjuk meg, hogy a német birodalomban is áldatlan viszonyok vannak. Az élclap Langen Albertnél Münchenben jelenik meg. Előfizetési ára évnegyedenként 2 kor. 80 fillér. TÖRVÉNYSZÉK. $ Gyilkos szerető. Vlaaics István tótszentmártoui 43 éves földművest 1899. évi augusztus 26-án a polai öreghegyen halva .találták, nyaka teljo&en át volt vágva annyira, hogy af fejet caak a jobb oldali nyak-izmok tartották. A gyanú mindjárt a megöltnek felesége s ennek köztudomás szerinti szeretője: Mihovics György 21 éves legény ellen irányult. • \' Mihovics György nem ia tagadta, hogy. ő oltotta ki Vlasics iBtván éleiét és elmondotta, hogy tettét akként vitte véghez, hogy mikor szeretőjének urával az emiitett napon együtt kaszált, azon percben. mikor Vlaaics István megállt a pipára akart gyújtani, háta mögé állt b kaszáját Vlasics nyakára akasztva, azzal egy erő;et rántott, a mi által annak nyakát elvágta. A gyilkosság indokát a következőkben adta: Majd három év óta állott Mihovics György a nálánál 14 évvel idősebb Vlasics Istvánné, szül. Ilederics Máriával szerelmi-viszonyban, a mit Ylasics István ludott ugyan, azonban beteges ember levén, azt elnézte. Az asszony 8 \'szeretője gyakran találkoztak a majd a legény kereste fel az asszonyt a saját házában, majd ai asszony ment a legényhez, sőt az időközbou katonai szolgálatra bevonult Bzerelöjét N.-Kauizsán is többször felkereste Ilederics Mária. \' ■A katonaságtól megszabadulva, Mihovics György szakítani akart az asszony-nyal, ez azonban hallani sem akart erről, folyton szeretője után járt, s már ekkor biztatta őt, bogy tegye el az urát láb alól, akkor fele vagyonát rá fogja íratni, de egyúttal fenyegette is, hogy ha ezt tenni nem fogja, akkor ö, t. i. Vlasica Istvánné fogja őt, t. i. Mihoviés Győrgyöt elpusztítani; mikor pedig Mihovics György erra szánta el magát, hogy megnősül a már el is jegyezte magát, Vlasicsné azzal kezdte fenyegetni, hogy vagy önmagát, vagy szeretőjét, vagy pedig ennek menyasszonyát megöli. A két büoÖ3 ez idő alatt is majd minden második napon találkoztak, mely-találkozások alkalmával Vlasicanó nem szűnt meg Mihovicsot urának megölésére biztatni, sőt egy kész tervvpl is előállott Mihovics György azonban még mindig vonakodott, mig nem mult,évi augusztus hó 25-én éjjel ismét hozzáment Vlasicsné s elmondia neki, hogy tervének kiviteléhez ő már hozzáfogott, mert urát kiküldte a hogyre, Mihovics menjen csak utána,- segítsen neki kaszálni, a hátulról, vágja le az ura fejét a saját kaszájával, majd azt hiszik, hogy a szilva-lopó magyarok vágták le. Kitanitotta az asszony szerelőjét arra is, bogy tettét Vlaaicsnak Baját kaszájával vigye végbe, a magáét pedig rejtBe el, — hogy a hegyről ne a postaúton, hai&m kerülő uton jöjjön vissza, hogy senkivel ne találkozzék, hogy ha kérdőre vonnák, tagadjon, a közölte vele azt is, hogy másnap két napszámost fog a hegyre küldeni, hogy a gyanú ezekre essék. A Bok uuszolás használt b Vlasica István halála elhatároztatott Mihovics György ulnák iudult, hogy egy mit sem sejtő embert a más világra küldjön 8 a hegyen felkereste áldozatát. Ez azonban aludt s miért a terv nem ekként szólt, az aívó embert Mihovics nem merte bántani. Iukább ő maga is lefeküdt s 3 óra hosszat.aludt. Hajnalban dolgozni kezdtek e> Vlasics Istváu pipálni óhajtván, csakhamar abba hagyta a munkát s a hajlékhoz ment pipájáért. 1\' Ezt a körülményt Mihovics György felhasználva, kaszáját Vlasicséval kicserélte, almikor ez megint visszatérve, pipájára rágyújtani akart, nyakát Mihovics György a kaszával hátulról egy csapásra keresztül vágta s a megbeszéléshez híven a véres kaszát otthagyta, a sajátját podig elrejtette, a kerülő uton hazament. Az ez ügyben mult. évi december hó 21. napján megtartott végtárgyalás alapján, melyet Tóth László kir. tszéki elnök vezetett, Mihovics György gyilkosság bűntettében, Vlasics Istvánné pedig ugyanebben, mint fölbujtó bűnösnek mondat- tak ki s életfogytig tartó fegyházra ítéltettek, mert Mihovics György tettét — i ugy a mint megírtuk — beismerte 8 mert Vlasics Istvánné ellen, bár ez Mi-hovicsnak minden egyes szavát tagadta, az egész eljárás alatt kiderített adatok kellő bizonyitékol nyújtottak. A királyi ítélőtábla azonban, melyhez a felek, valamint dr. Kendi Elemér kir. alügyész. felebboztek a melynek Ítélete f. hó 26-án hirdettetett ki, Vlasics Istvánnét a gyilkosság büntet-; tében való részesség vádja alól felmentette, mert az ellene felmerült adatokat elitéltetéséuek alapjául elegendőnek nem találta, Mihovics Gjörgyre nézve azonban a törvényszék ítéletét helybenhagyta. A kir. alügyész VlaBi\'cs Istvánné felmentése ellen felebbezést jelentett be. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: — Március 23—29-ig. — - Papp József csizmadia, József. Topo-lics János csizmadia. Margit. Lendvai Innác vasúti kalauz, Erzsébet Jakopanec György földmives, László. Kohn Emil kereskedő. Hedvig. Hakler Kálmán vasúti fűtő, Ilona. Plander József földmives, Katalin. Scherz Rikárd kereskedő, Albert. Varga István rendőr, Lajos. Major iBtván földmives, István. Gyulai Kálmán zenész, Aranka. Kelemen Fábián honvédőrmester, Mária. Kelemen Fábián honvédőrmester,-János; Király Etelka varrónő, Ilooa. Vörös József posta- távirda-szo\'ga, József. Szemán József kádár, József. Varga Ferenc földmives. József. Szerkesztői üzenet, i — Lehmann K Budapest Szívesen kótölaök vertét, de lapunknak ninci erre a célra rovata. Egy jó forgalmú MOSÓ-INTÉZET CBaládl viszonyok miatt azonnal eladó. NAGYKANIZSA, Városházutca 5. sz. (Kaszinó mellett.) Felső Józsefné. IRODALOM — A Kert a kertészet ösBzes ágait magába foglaló kertészeti szaklap. Fő-szerkesztő és laptulajdonos Mautbner Ödön. Felelős szerkesztő Igali Svetozár. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Szerkesztőség: VI. Andrássy-ut 23. sz. a., hova a lap szellemi részét képező közlemények kéretnek. Kiadóhivatal: VI. Audrássy-ut 23. sz. a., hova a hirdetések, az előfizetési pénzek, a szétküldésre vonatkozó értesítések küldendők, a reklamációk és a lakásváltozások jelentendők. — Történelmi Könyvtár. A Franklin-Társulat kiadásában megjelenő Történelmi Könyvtárból most jelent meg a 89. fűzőt .Árpád utódai" cím alatt. A könyv a vezérek korát tárgyalja az ujabb adatok lelkiismeretes felhasználásával. Rövidre fogott, de érdekes korrajz, melynek keretében a szerző, Gaal Mózes, bemutatja őseink portyázásait, hadakozásait, itthon pedig lassú letelepedéseiket, rnfvelődé-seiket, s az akkori közállapotokat. Látszik, hogy a szerző haszonnal olvasta a Pauler könyvét, a annak kincseit ügyesen váltja föl közkeletű aprópénzre. A kia müvecskét egész sereg illusztráció értelmezi. Ára 80 fillér.- Az e rovatban megemlített müvek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében, Nagy-Kanizsán. Szerkesxtöncg : Dr. Villányt Henrik, telelői nerkcsztő. Kiadó : Jff. Wa)dltá József. VEGYES. — Megbízható gyógykezelés Zavart emésztéssel ellátott egyének Kik étvágyhiányban, a felfúvódásban, gyomorgörcsökben és rendetlen izékelésben izenredaek, a .Moll-Télé seldlltz por\'- használata által rövid idö múlva vlnszanye-rik egészségüket. Egj doboz ára 2 kor. Szét-kQldés naponta utánvéttel Moll A. gyógyszerész, ci és kir. udr: szállító álul Bécs, I. Tuchlauben 0. Vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll féle készítmény kérendő as 6 gyári jelvényére! és aláírásával. , 1900. MARQIUS 31-én., -- NvilfÍM\') . Köszönetnyilvánítás. Szeretett nagybátyám, néhai KNORTZER FRIGYE^nek elhunyta alkalmából jogadják ezúttal mindazon igen tisztelt testületek és egyesek, kik koszorú elhelyezés, részvét-nyilatkozat és a temetésen való megjelenés által gyászunkban osztoztak — forró és leghálásabb köszönetünket. A rokonok nevében KNORTZER GYÖRGY. VeRe, hncyhólyae, hngydara ós a kÖRzvénybóntalmnk ell^rt, továbbá a légzö óh einénztfíHl szervek huruton bántalniainnl.nrvnsl tekintélyek általa Llt hlou-forr/ts SALVATOR Hlkcrrel rendetyo I»•»</,í II u ic V Ii n j t ó h h I á p u ! Kellemes izü! ím \| w KŐDDjen emeszlhelő Kapható ásványvizkvreskvdéarklii\'n. és gyógyszertárukban. A Sabator-forrái igazgatósága Kpcrjeiun Az e rovat al.ut közlöiu-kért nem vállal felelősseget a szerk HIRDETÉSEK. Sp. I. 127. »zám./1900. polg. Idézési hirdetmény, A nagykanizsai kir. járásbíróság közhírré teazi. hogy Sebestyén Lajos nagykanizsai ügyvéd felperesnek — özv. Gás-párek Györgyné szül. Kovács Katalin légrádi, llunyadiné szül Kovács Borbála vidoveci lakósok. mint Légrádon 1898. évi május hó G ált elhalt Cmerk Borbála ismert örökösei és az. ismeretlen örökösök részére kirendelt ügygondnok alperesek elleni 200 korooa 80 fillér a jár. iránti keresetének Bommás tárgyalására 1900, vl április hó 24-Ik napjának délelőtti \'/a 10 órája ezen bíróságnál 4. számú teremben ki-tüzetett, és ismeretlen örökösök alperesek részére Dr. Bród Tivadar n. kanizsai ügyvéd ügygondnokul kirendeltetelt. Felhiv8tnak ennélfogva ismeretlen tar-tózkodásu alperesek, hogy ügyüknok célszerű védelme iránt a részükre kirendelt ügygondnokot kellően utasítsák, vagy a tárgyalásra személyesen avagy más megbízottjuk által megjelenjenek, mert külöoben mindezek elmulasztásának következményeit magukuak tulajdonítsák. Kelt Nagy-Kanizsán, 1900. évi február hó 8. napján. A nagykanizsai kir. járásbíróság. KATZENBACH, . kir. járáabiró. I LOVÁK-FÉLE HÁZ \| ü elmló! H Uj Bővebb felvilágosítást ad É tlilTTHE Mi\\(ZI & pezsgő gyáro, rÉCS. }É HBBBH Csokoládé SUCHARD \|\| Mindenütt kapható T Cncno XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. MÁRCIUS 31 é». Árveréai hirdetés. Néhai Magyar Lajos örököaei tulajdonát képető oagfkanizflai 3622. az. tjkrboQ 384/a. hrsx. alatt felvett iog&t-lan a rajta épült 1014. oépsorazámu Petőfi-utcában fekvő bíztat együtt oyil-váooa öukénjtea árverésen 1900. iprIIU 5. napjiio délelőtt 10 ónkor N. K. TÁros árvaazékéoek hivatalos he- lyiíégében (városháza II. emelet, 2. ajtó alatt) gyámhatósági jóváhagyás fflntar-lása mellett eladatik. Kikiáltási, ár 4600 korona, mBlynek lO\'/.-át, vagyis 400 koronát a veoni HEáodékozók bánatpéuí gyanánt letenoi tartoznak. Aa árverési föltételek aa árva-azéknél a hivatalos órák alatt megtekinthetők. halis istván. irruaékt olnök. Előnyösen ismert, kitűnő gyártmányú STIEIJLI 3UÓBKMT5 dlvnt kelméket; fekete cs kék kelméket tartós minőségben, férfi öltönyökre szállít KASTMER ÉS ÖHLER cég posztó osztálya GRÁCZ. Minták bérmentve. Mapyar Ievele?e8. 8r iaoooooDOPOOooooooeiaaooonnf?DOOOOOOOOgqqqqg MOLL SEIDLITZ POR Caak vödjogyat és akkor valódiak. h« mindegyik dobol Moll alálráiit tüntotl fel. A Hall A.-féli Slldlíti.parik tartSi íjógyhatiia a leimakacaaM, ijfaaar- él al-teitbáitalBIk, jiomorgorca <• !j0»»rhÍT. r»«a«l lléknkldn, mijbintalom, »ér találás aranyér ét a legkolanbúiőbb al bitiglégek ellen, e jelei himieroelt éitiiej\'.k ót. mlodift tta(.obl) ellerjejéit mrieil. — Ara egy lipanialilt an-ditl dalainak 2 kar Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. SOLL-FÉLÉ FRANCIA r«aU akknr Valódi hi mindegT1\' QreK MOLL A. védjegyét tnntetl lel U8dK annm » >A M#„. (ejiratu ónozattal van zárva. A Mell-féli fraaozla borszesz éa aé nevezetesen mint fáJdaloaosillaplK bed6frs8l«sl szer köszvény, csux él a meghalés egyéb követkexményoindl legiimoretesebb népsxer. — Egy énoiotl oredetl öveg ára I kor. 80 flll. MOLL Gyermek szappanja. I.eaflaomabb, legújabb módiier iierint kéiiitrk gyermek tli hnl,y iiappan a bír akazarü ipoUlára gyeraaksk ii filaittek réizirs. Ara daraboaklat — 40 flll. öt darab — I kar. 80 flII. Minden darab ayermok-iiippan Hall A. védjegyével van ellilra Fő szétküldés: - Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tochlaulien 9. bt.. Vidéki mejrendeléiek naponta poitautinvét mellett teljesíttetnek . A raktárakban Innék határototlan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. \\ Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia QoocxxjDaaoaDoooQoooDoaoQcocxJooaaoGQGooaDOaDo iST^r^j E5K ra ö E9 A Keleti-féle cs. és kir. szab. sérv-kBté & legtökéletesebb ezen nemben, \' nem csaszlk, nem gyakorol kellemetlen nyomást és el-távolítja ax eddigi sértkötők hiányát. ö Gyáranbsa (alapitutott 1878.) kéezDIaek ezea-klvfll: műlábak, mükexek, járó- és nyáj tó gépek, egytroestartók (Hessiog-féle rendszeri, orthopKdial ÍD6k,\' baíkötfik, görcsérbarisnyák és mindenféle gummiáruk urak és hölgyek réssőre. Megreadelisekst pontosan is dlskrétea eizkizSI: tt-tit t^ijif r orvon sebészeti 1\\IjLCj II d. mii- én kBt»»xer gyáron. \'Budapesten, IV., Koronaherceg-utca 17. \| Nagv képen árjegyzék ingyen én bérmentve. Sp. I. 128 arám./1900. polg- Idézési hirdetmény. A nagykanizsai kir. járásbirónág közhírré teszi, hogy Sebeatyén Lajoa nagy-kauizaai ügyvéd felperesnek — özv. Gás-párek Györeyné szül. Kovács Katalin légrádi, tluoyadiné szül. Kovács Borbála vidoveci lakósok, mint Légrádon 1898. május hó G-án elhalt Ctnt-rk Bara ismert örökösei, továbbá Kovács Ferenc soproui lakós és az icmeretlen örökö ök részérs kirendelt ügygondnok alperesek elleni 1242 korona és jár. iránti keresetéin k sommás tárgyalására 1900. évi Április hó 24-Ik napjának délelőtti <\|, 10 órája ezen bíróságnál. 4. számú teremben ki-tüzetett, és ismeretlen örökösök, alperesek részére Dr. Bród Tivadar uagy-kanizsai ügyvéd ügygondnokul kircudel-tetett Felhivatnak ennélfogva ismeretlen tnr-tózkodásu alpereaek, hogy ügyüknek célszerű védelme iránt a részükre kirendelt ügygondnokot kellően utasítsák, vagy a tárgyalásra személyesen avagy rnás megbízottjuk által mpgj^lenjenek, mert különben mindezek elmulasztásé nak következményeit magoknak tulajdonítsa. Kelt Nagy-Kanizsán,. 1900. évi február hó 8. napján. A nagykanizsai kir. járásbíróság. katzenbach. kir. járisbiró. O , aselíSíijís .....mUn? <-nh 0 l Íiííí „s.......itui% 1..... 3--r-^r <J iííll I s í\|;!\|\| í llíil is-: KSH ^ m-i ifi- iiili; \'.Ml Ilii ! BicMtr-léle o • e « e HorgonyPain Expeller Llniment Capsícl comp. Ezen hirnevos lúxiszor ellcnlullt az idő müK\|»róliul;iSiinttlí. Inéit inűr több miut 30 év óla iiiegLizltniiV. fajdalom-cslllapitó bcdórzjöle sként alkalmaztatlk köszvénynél, csúznát, tagszangntásnál és meahüléseknét e.s az orvosok ultal bo-dörzsölébekre is mimli/ gyakrabban rendeltetik. A valódi \|I«u\'íí\'íuy-PJÚn-Kx-pellor, gyakorta Horgoiiy-Liuimont el-nevozéa alatt, nem liikos szer, hanem Igazi népszerű házlszer. melynek ogy háztartii.sb.-t 11 som kellene hiányozni. 40 kr., 70 kr. és 1 fit, üvegonkénti árban majdnem minden gyújry.szertiirban készletben vari; tó rak tár: Török József gyógyszerésznél Budapesten. Bevásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, mert több kkübbértékii utánzat van forgalomban. KI aem akar megkároaodol, az minden etryes üveget „Horgony" vedjögy és l\'ii;liter czéiyogyzés nélkill mini nem valódit "uiasiisa vissia. RSCBTER\'í.\'AD.ís llrH. Rodiltliil tt.ii kir. adxrl •lillllók. i Pályázati hirdetmény Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa az üresedésbe jutott ís a v. kópviscló testület tiszliljitiSszóki közgyűlésén választis által betöltendő egyik városi tiszti orvosi állásra pályázatot nyit, s felhívja mindazokat, kik ezen G00 korona éri fizetés és 1900. évre megállapított 120 korona pótlékkal javadalmazott, nyugdíj jogosultsággal egybekötött állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. éri I. t. c. 9. § a által előirt orrosi, ralamint az 1893. éri 80099. sz. belügyminiszteri rendelettel előirt tiszti orvosi vizsga letételét igazoló, továbbá születési idejét, eddigi alkalmaztatását és egészségi, illetőleg munkabíró állapolát igazoló okmányaikkal felszerelt pályázati kérvényüket folyó évi április hó 10-éig a város iktató hivatalánál annál is inkább nyújtsák be, mivel a később beérkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Kell Nagy Kanizsán, 1900. évi március hó 24. A VÁROS/ TANÁCS. rSZOKLEYEL AZ 189HKI ANYAG-ASZFALT, (Ml s ióipar kiállításról. (mintás többszerii cementlapok a cemeuttechnika legújabb vívmánya; az úgynevezett mettlachi-lapok pótlói; szebbek, tartósabbak b sokkal olcsóbbak, miut ezek. Csarnokok, folyosók, konyhák h előszobák kövezésére kiválóan alkalmasak, a részben a parqueltát helyettesítik. Mlntakártya azerlnt szállítok sajtolt, négy kupu, s reczés lapokat, járdák, istállók, kapualjak kövezésére, jótállán mellett, valamint szakszerűen készített, különféle alakú, uagyságu 8 szinü, közönséges cementlapokat. Ajánlom magamat granító terazzó, betonburkolat, I. Trinidad aszfaltból való aszfalt járdák készítésére, nedves helyiségek szárazzá tételere, aszfalt elszigetelő anyag, aszfalt elszigetelő lemez s tetőpép szállítására. — Szállítok továbbá különféle mérelü~betoncsöveket, kőagyagcsöveket, kőagyagkéményeket,_kipróbált minőségű I román és portland-cementet, épitómeszet. tűzálló téglákat, s chamottot. Elvállalok: szarvasmarha ptető jászlak cement a márvány lép-csök, beton vizáteresrek, hidak, malomíök, medencék, fürdőkádak, slb. készítését. Mintalapokat, rajzokat, költségvetéseket kívánatra ingyen küldök Tisztelettel SARTORY OSCAR Cűtiientánigyára s építő anyagok raktára NAGY-KANIZSÁN. i KJ ixssrvS bsvsí s s ftn« 8 8 Kssra \|g \| A in. kir. állainvasiiitik gép- k jryáráiiak vezcrilíryiiöksé«;c. BUDAPEST, Uácí-körut 32. szám. Ajánljit a imifrj. kir. lilliuuvnMiitnk KvPKJiiriílinii készült gözcséplö készleteit .Millenium- legújabb szerkezetű: fűkaszáló-, marokrako- és kévekötő aratÓQépeit melyek föelöííyei: preselt acéllemez állvány, tégelyacél-alkatrészek ]o ét könnyen hozzáférhető 0 elpusztfthatlan szerkezet, ri\'S\'"i m«»e»^asági gépgyárában készült 3, 3\'/, és 4 léere ü (jozcieplö-keszletelt. Sack-rendszertt. acélOntésü ektlővel ellátott ekéit, „Boni\'Méle kette.-geiyii eketalyigált. járgányos C.éplö-ké.zleteit, szecskavágóit és egyéb mlöj.zda^r\'szkotu. Figyelmeztetés I "Xjdír\'t.\'íí\'^"fv^í31\' rk ,k\'rh"»i »«f°ti>1\'. batilvl.laa.kuk ............ KÍÍonkbei f me-toi »»B ? I- " \'l Íí\' J""ir hi 3, é"1 »»•\'« •\'•.n.l r.,,.,. .i. Iellá ,c"k" Jit-batüak el, a kik 1900 tebruár b4. l-e otin kelt ... „,\';;?" joekarrel . „P\|rre „(B lrllbril M ,l\|l4l k\|, j j Nfh i klzBait, tavatfí :\'."?íí_í\\,k. . .! V* \' "lk"n«k mladakakat. kik .clank o.letl Oiiiekatletéatie lepni 6h.jt",k iáit kérjék • abba betekintése tűnni stiveskedjeuek. \| A Kir All<tmvn*ufftk (iéitgi/iirAntik VezfrilggAliknéyr. .... . —N\'evQukben általunk aláirt megtiisásial bírnak vezettessék és nehogy nevDakkel vltazaé bogy mindenkitől, a ki ..... Nyomatott Ifi. Waj.lit, .lú/^f köntvmom.lijil.ai, Nagy-Kanizsán.