Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
4.48 MB
2010-02-13 20:10:35
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1712
4477
Zalai Közlöny 1900. 027-030. szám július

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
39. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

27-ik szám.
XXXIX. évfolyam.
Előfizeténi ár:
Kjcs^évre . .10 kor. — fiit K.l évre . . . f, kor — Üli. NrjjjH\'ilívro . . 2 kor. f»;» lilJ. Ksye* K/.KHI 20 Ilii.
HIRDETÉSEK
5 hisAlui.i lú-titsnrban l4,uiásnd«ror >3, s ^atiitlí\'u továblij sorért 10 HM
NYIXTTÉ R B E N
|u tii sorunki\'j^i 21> Hllérért réh-tnek lil. Kincstári illeték utiuilru eiryra birdfti\'iiTt f.0 tilt. íiietc-ndó.
ZALÁI ROZLORT.
A Up szellemi rétiét illető min* dco köxlrmény * felelős sierkesitő nevére, a* Anyagi rés*t illető köx« lemények p-dig » .kiadó névért cimicticn Nagy-Karilmára bér^ mentre intezeodók.
Bérmentetlen ten-lok nem fogadtatnak el.
Kéziratok vlwnzanem küldetnek
A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,* „a nagy-kanizsai .Takarékpénztár részvény-társaság,* a .Kotori takarékpénztár r.wz vény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéutes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedncveló egyesület,\' a , nagy-kanizsai tanítói járáskör,- a „nagy-kanizsai keresztény jótékony \'nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HÉTEN KI NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
_ A betű.
Naj,*)-Kanizsa, lf*>0. JoIIuh G.
A könyvnyomtatás félévezredes jubileumához vajon ue volna-e köze a közgazdasági életnek? Vajon van-e "több oka megemlékezni a nyomtatható betű feltalálójáról más hivatásbeli csoportnak? Bizonyára nem. A költészet termékei, az egyház irott müvei, a törvények, jogszabályok, ugy a hogy, de terjedhettek az irás. a másolás technikája mellett, de el nem képzelhető az anyagi élet a nyomtatott betű nélkül. A szinte beláthatatlanná vált szövevényes forgalom sem nem fejlődhetett volna, sem nem volua leküzdhető az irás gyors, olcsó és tömeges sokszorosítása nélkül. Hisz ma már-már kevés az ólombetű segélyével elérhető gyorsaság s főként a kézírás sebessége éppen á közgazdasági forgalomban. K körülmény ad létet ujabb és ujabb találmányoknak, melyek a kézirás egyszerű és lassú technikáját igyekeznének mellózni, mint az irógép s más sokszorosító eszköz.
Hogy ne volna oka éppen a közgazdasági életnek tisztelettel megemlékezni ama korszakos fordulóról, melyet a nyomtatott betű teremtett meg, mikor a könyvnyomtatás iparában egy egészen uj és szerfelett %\'agy hivatást teremtett, uj iparágaknak adott létet, számosat bővített, emelt, fejlesztett.
A betű mint közvetetten és közvetett iparfejlesztő megmérhetlén hatású. Közvetetten hatása főként v az. A vifiigforgalom leghatalmasabb eszköze, mert felmentette ennek közegeit a személyes érintkezés óriási feladatai alól. A nyomtatott betű pótolja azt.
A betű igazi szerepét és hivatását a gazdasági életben tölti be. Származása is e bélyeget nyomta reá. Feltalálója nem azért törte magát, hogy az irodalomnak tegyen szolgálatot, hi.-tz 1 önmaga sem volt tisztában, mily \' világmásitó forradalomnak volt szerzője. Czélja nem vala egyéb, mint gazdasági: olcsóbbá és gyorsabbá tenni az irás sokszorosítását. S ha a betűt az irodalom foglaljajn magának, ez jogos és indokolt hála. De mikéut származása, ugy jelentősége nemkevésbé gazdasági.
Minden találmány sorsa éppen attól függ, mily föltételeket nyújt gazdaságilag, mily előnyöket technikában, árban, minőségben és tömegben a múlthoz képest. E nélkül minden találmány — meghal, mielőtt életet nyerhetne. Rejtve marad a kohók és" lombikok tömegében. Hogy a uyom-tatott betű korunkban a valódi és igazi nagyhatalom, mely félt és ret-teget, ez csak annak tudható be, hogy hatalmas gazdasági vívmány volt, szemben a kolostorok homályában életüket felaprózó másolók munkájával. Ez előny gazdasági és technikai; amazzal olcsóbbá, ezzel gyorsabbá és egyöntetűbbé tette az előállítást. Ez az igazi lényege a könyvnyomtatás jeleutőségének és e néTíül bizonyára nem ünnepelné a müveit emberiség a feltaláló genie ötszézados emlékezetét.
Az egyén fizikai munkája ma is a legdrágább. Mennyiségének határa van. A betű ezt olcsóbbá tette és határát beláthatlauig kiterjesztette. Ezzel aztán oly lökést adott mindeu gazdasági tevékenységnek s ma nincs I ennek egyetlenágazata sem, mely a betű s különösen a nyomtatott ; betű alkalmazása nélkül élhetne. En-
nek közreműködésével veszünk tudomást a gazdasági élet mozzanatairól. Ezek egysége és kölcsönhatása általa teremtetik meg. A betű tehát az anyagi élet izgató, mozgató tényezője s pályafutását eredetéhez képest hiven tölti be.
És éppen tudományszakunk az, mely a betű segélyével nőtt nagyra. A közgazdasági tudomány nem olyan, mely az élő szó hagyományaival terjedhetett volna, mint terjedtek az egyházi tanok, a költészet termékei egykoron. Csakis a betűvel való megrögzítése az elveknek és elméleteknek tette lehetségessé a közgazdasági tudomány terjedését. Ennek nem voltak és nem lehettek énekesei, hegedűsei, mint a hadi dicsőségről, nagy és nemes érzelmekről és tettekről regélő \' költeményeknek és daloknak.
A nagy Smith alapvetése talán ma Í3 még a tengerövezte szigetország | szűkre szabott területére szorítkozik, ha a betű el nem viszi világszerte. | Nem gyakorolhatott volna ma is példátlanul álló hatást a gyakorlati 1 közgazdasági politika irányítására és : gyakorlására, ha vizsgálódásai & betű segélyével nem válnak közkincsekké.
És utána nem mások tanítása és igyekezete. El tudunk képzelni, hisz a való élet igazolja, hogy számtalan társadalmi és politikai mozgás létrejő, I sőt nem nélkülözheti az élö szó közve-1 tetlen s megragadó hatását. De nem tudjuk- és nem is lehet elképzelni közgazdasági cselekvést és eredményt a sokszorosító betű nélkül. I Az életnyilváoulás minden más j terén talán lehetett és volt íb fejlődés I és haladás a nyomtatott betű előtti | korszakokban, de nem volt és nem lehetett a közgazdasági tudomány és
elmélet mezején.. Mindez a betűnek tudható be, annak a szerény ólom-darabnak, mely csak azért született meg, hogy az emberi gyarló munkát gazdaságosabbá tegye. Ezért, ha valamely hivatási osztálynak van oka és joga áldozni a betű feltalálásának és alkalmazásának, elsőül a közgazdasági élet elméleti és gyakorlati munkásainak kell sorakozni és kifejteni a hála és megemlékezés érzéseit.
: Még egy különvélemény.
,Már csak érért is érdemes lenne rárosunk monográfiáját meg-Íratni, hogy áttekinthessük a mult- I nak és jelennek állapotait, erőt nyerjünk a múltból és irányító elteket a jövőre néare a jelen \\ rissonyokból, lonák, visixái, avagy hát kikerülhetetlen n elháríthatatlan állapotainkból."
(Ms. Bg.) Csatlakozva .Dr. Cz. G.\' föntebbi szavaihoz, szeretném a kővet-, kezőkben elmondani, ami a lelkemen fekszik ennek a fölvetett témának ügyé ben. mely remélhetőleg tul hágta az ujBágha\'sábok határait éa némileg viaaz-hangot keltett azok lelkében is, akiknek \' voltaképen szánva vala. j Halia látván urat, helyi történetünk hivatott kutatójának éa űnomtollu iamer-1 tetöjének tndjuk, a ép ezért emlékezetébe idézzük vároauok történetének azon időpontját, amelytől fogva a város mint ilyen, fönnállását számíthatja. 1701-ben tétetett a kanizsai vár a föld azinével egyenlővé, és evvel megazünt a katonai prestige, a kezdődik a helységi élet fej-lődése. — Mindezt átért emiitjük a tárgy | kapcsolatában, mert a jövő esztendő volna ezen történelmi esemény kétazáza-dik fordulója.
■ Nem volna-e kiváDatoa alkalom némi I jubileum ünneplésére, történeti visszapillantásokra és hasonló, komolyabb természetű megemlékezések rendezésére?
Vegye tollát tisztelt Halia uram, (kivel kollégák vagyunk a helyi lapokban.) irja meg amúgy borsosán, paprikásan, mit müveitek, mit mulasztottak eleink éa
kortársaink ebben a 20Ú esztendőben; — vegyo Bzámra nemzeti nagylétünk és vároai kialétünk egymáshoz való viszonyát. Tekintse a lakosság néprajzi összetételét, 8 — ha van kedve hozzá — ókumlálja ki a matézis segítségével, mennyire vittük az Úr kegyelméből maiglan? — Érdemes volt e a kétszáz évet átélnünk azért, hogy a jelen viszonyoknál állapodjunk meg? >
Tekintsük az „Egylet" összezsugorodását olyan jelenségnek, mint az orvostanár a aorvadáaoa beteg tcati tüneményeit: vagyis, ne elégedjünk meg a konatatálással, hanem ismerjük föl ezen jelenségben a nagyobb, a mélyebbreható betegséget, mely tovább fejlődvén, fölemészti az élő teát sejtjét — velejét. Vagyis más szóval, ne sajnálkozzunk, ne parentáljunk, (ámbátor olyan szép modorban Is, mitit H. I. ur.) hanem elő avval a boncoló késsel, messük ki a sebet 1
Ehez volna néhány szerény szóm.
Egy nagy szociális alapelv megvalósulását vélem én ebben a szétmálláaban fölismerni, oly alapelvet, melyre a modero társadalmi tudomány egész rendszereket épített. — Éa ez: a polgárság (szociá-Ü8an azólva a .bourgeoisie\') elgyengülése éa kimerülése. — Ezen/folyamatot a maga összes tüneményeivel észlelhetjük Kaniz8áo és végzetes önámitás volna, ha nem lenne elég bátorságunk ezt magunknak bevallani- Ha valahol elgyöngül a polgárság, ott kész tere vau egy uj nemzedék fölvirágzásának. Ily értelemben mondja a költő is: .... und neuos Leben blüht aus aen Ruinen." De kevésbbé költői a azociologia föntirt tétele, midőn saját testünkön kell annak beigazoláeát megérezüünk. Minek bővebben bizonyítanunk, hogy ez nálunk így van? Eleget hallani erről az élemedettebb polgárok visszaemlékezéseiben és hosszú éveken át /önnállt intézmények ösazerOBkadásá-ban (láad a Polg. Egyl. esetét). De aki csak tegnap jött is e városba, az ia megláthatja, minő végzetes csönd honol határainkon, mennyire őrli a visszavonás, közömbösség férge e város életfáját, amelyből alig alig hajt ki valamelyes zöld galyacaka. Mint az öreg fűzfa, —
TÁRCZ A.
A nyomorultak.
— A .Zalai Kutlöny" eredeti tárcája. —
Egy szerencsétlen leány nem tudván ellentállni szive sugallatának, elhagyja a szülei házat és szive választottjához költözik. Egy gyermek lesz a tiltott viszonynak gyümölcse.....
A lelketlen férfi nemsokára ráun éa elkergeti magától, hogy egy máa törvényes asszonyt vigyen a házhoz.
A azerencaétlen anya ölébe azoritja kisdedét és elmegy, maga sem tudja hova, csak megy faluról-falura, batárról-batárra, mert hiszen a szülői házhoz visszamenni nem engedi a — szégyen.
. . . Már alig vánszorog az éhségtől, gyermekét sem táplálhatja, az éh-halál környékezi a kis nyomorultat. Végre fáradtan egy kúthoz ér. Benéz a mélységbe ......A hideg sir mintha bivná
a kisdedet......ott lenn a mélyben
már nem kell éheznie ....\'. ott nyugodtan pihen .....
- Az anya kétségbeesetten tépelődik, aztán egy gondolat s a gyermek ott lenn nyugBzik a kut fenekén ....
A gyermeket néhány nap múlva kihúzzák. Az anyát elfogják. Nem tagadja bűnét, mást nom tehetett — mondá — megérdemli a büntetést Elitélik. A bün .meg van torolva. A társadalom nyugodt lehet.
......A váro3 egy elhagyott utcájában, . az éj aürü, néma sötétjében egy
alak surran végig, egy nyöszörgő tárgyat szorítván kebléhez.
A folyó partján megáll, előveszi gyermekét, zokogva csókjaival halmozza el, kezeit tördeli, mély tikkadt sóhajok tőrnek fel kebléből.
... A 8Q80gó hullámok mily édesen,
mily CBábit\'óan hívogatják a kisdedet.....
Jobb lesz neked itt alant.....itt már
uem fáj semmi.....nyomor, éhség itt
nem létezik, caak nyugalom, örök, édes nyugalom .... jer I
Az anya még egyszer szivéhez azoritja kisdedét éa — az örök nyugalmat nyújtó
hullámok megnyitják keblöket.....
Az anya reggel maga jelentkezik a bíróságnál:
— .Megöltem gyermekemet, nyomorgón, éhezett velem együtt---- Nem
nézhettem tovább kínjait. . . Ott pihen mo3t ciendeaen\'a hullámsírban I ítéljetek
felettem l----*
A biróaág előveszi a paragrafusokat, a rideg, lelketlen belüket éa — elitélik. A bün meg van torolva. A társadalom nyugodt lehet....
S igy tovább .....
Tüzzem-e tovább a véres fonalat? Minek? Hiszen a napi lapok hírrovata majdnem naponként elénk tár egy-egy ilyen Bzörnyd képet.
Hány ezer, meg ezer ilyen ártatlan gyermek puaztul el nz országban, csak azért, mert nioca gondoskodva arról, hogy ezen igkzi nyomorultak valahol elhelyeztessenek.
A bün szülöttei büuben vesznek elf — kiáltják a morálisták.
Milyen~*balga felfogás, milyen lelketlen, nézet ez én Istenemi
Hiszen azok a nyomorultak is emberek, miért legyenek bát halálra ítélve, mielőtt a véteknek csak fogalmával ia birnának ?
Mit szól ehhez a — humanitás?
A huszadik században, a rohamos haladás eme korszakában nem szégyen-e az emberiségre, a társadalomra, hogy nem tud, nem akar utat, módot keresni, hogy ezeket a nyomorult teremtéseket, ezeket a balálra ítélteket megmentse?...
Külföldön \' Bzégyenünkre legyen mondva — minden kisebb városban van lelencház, a hol ezeket a nyomorultakat befogadják éa felnevelik.
Az egész lelencház abból áll, hogy néhány, dajka — egy helyi humanitária egyesület ellenőrzése mellett — az ilyen gyermekeket felneveli a később tehetségük szerinti pályára adják őket. Az egyesület tagjait az igazi humanitás hozta Ö3sze é3 szívesen hozzák a nem nagy áldozatot az igazi könyörület oltárára...
így olvastam én ezt egy véletlenül kezembe került füzeikében.
Fájdalom, hogy nálunk ilyen lelencházak nincsenek.
Ha csak minden megyei székhelyen vo\'.na íb, melyhez taláo az állam segélyét ia ki lehelne eszközölni — hány gyermek meg volna mentve a kínos haláltól, mennyi bünt lehetne elhárítani!
Vannak majdnem minden városban jótékony egyesületek, mint nő-, fehér-, vörös kereszt és[ aok má* egyesület, melyeknek a humanizmus gyakorlása a
missziója. Miért uem tehetnék ezt az ügyet is feladatukká?
Aránylag kis áldozattal minden nagyobb városban lehetne a humanizmusnak ilyen csarnokot emelni.
- Csak néhány vezérember, néhány lelkes hölgy\' kellene, kik megindítsák a mozgalmat, s én hiszem, hogy müködé-Büket siker korouázná.
Rajta hát, a humanizmus sxent nevében l. ...
r. S: I.
Neked.
— A .Zalai Köalftny" eredeti tárcája. — Irta: Vajdai Szabé látván.
Magasan, merészen fellegekbe nyúlik orma. Homlokán villámok tanyáznak a az örökös, néma gond.
A mult éa jövő neki mind jelen. Látott születni b letűnni ezredéveket és tudja, mit rejt méhében az idő.
Magában áll. Társa ninc3.
Zordonan tekint a messziaégbo azét. A földi nyüzagéa nem zavarja meg. Bár porBzQlöttje, az ég is sajátjának tartja őt. Lelke I...
Hát lelke is van?
Van.
Lelke a színarany, dermedve, hidegen; szive a tengerazem, mely tiBtta a mély, mint a szűzi érzelem, de — vágya, szenvedélye/ nincal /
A Lomnic .... az Elboruz ....
Nyugodt éa ezelid, mint az alvó gyermekarc.
Egy-egy hullámot ha fodorít is tükre, csak olyan az, mint álomban a — mosoly.
A földet tartja átölelve a a meny ia reáborul körös-körül.
A nap, a hold, a csillagok ölébe hajtják Borra fejüket.
Magának kíván mindent, önző éa — csalárd I
Szerelmes azókat suttog ajka; keblét kitárva gyönyörért buzog. Üdvöt igér a ki reá bizza magát, a szenvedéssel ^köt tartós frigyet.
Jaj annak, a kit 8or8a neki szánt.
Sóhajt küld az égre, a köny fakad belőle ott ia.
Lelke a — vihar; szive az — örvény; vágya a — rombolás; szenvedélye a — hatalom.
A tenger ..... az Óceán . .....
A szellő elfullad, míg fölötte átsuhan. Nyomában kihal az élet, elsenyved, meg-porlik a virág.
Tagjait nem hatja át üditő, melengető vér. Száraz, szikár homok keblén csend-riasztó némaságba véaz az egyedüllét kin08 panasza.
Megosztaná végtelen birodalmát örö-meat, 8 -nincs, a ki hozzá kivánkoznék.
Szeretni tudna tán, de azerelemre sehol sem talál. Ajka szótalan; beszélni nem tanult a természettől, mostoha gyermeke volt neki mindig.
Szomját egy tenger el nem oltaná a egy csepp vizet bo küld felé eem ég,
Bem föld.
XXXIX ÉVFOLYAM.
I
ZALAI KÖZLÖNY
1900. JÜLIUS 7-én.
még a meglévő gyér ágait is szomorúan lóggatja.
Hiába szorul összébb a .kinézett* polgár más egyesületbe, — olyan ez, mint mikor egy vert sereg egyes töredékei újból csapatot formálnak, mely számra nagyobb, de erőre jóval gyöngébb. mint egy rendes hadtest, — És fölösleges arról vitatkoznunk, urak vagyunk-e, vagy polgárok. — mert ebben az esetben igazán diíficile est aatyram non scribere, (meg is irta jó II. 1.1) Aiiuyi bizonyos, hogy ue urasan, se polgáriasan sokáig nem huzzukl • Kgy erőteljes mozgalom, mely nemcsak sportból indíttatik meg — ez kellene nekünk. — Ébredjünk annak a tudatára, hogy az idegenek és a közel-távol vidék városai valósággal kigúnyolnak bennünket, annyira látszik már tehetetlenségünk mindeu téren\' — Minek tervekkel állni elő? Tegyünk ugv, mint a magábatért bűnös, lássuk be vétkeinket és javuljunk meg. Vagy tán annyira megcsontosodott már a rossz állapotunk, hogy nem basznál a bűnbánat?
Én csak akkor látom majd a város tölujulásának kezdődését, ha előáll egy vagy több valaki és bátran kimondja, hogy: „íme uraiui. (vagy polgártársaim) nagyon silányak vagyuuk mi az Úr szine előtt, vessünk magunkra uj mezet, nehogy unokáink is még a régi rongyukban szégyenkezzenek. — Szóval kezdjünk már egyszer el nioderu városnak leoni,
mert különben---nem kell hozzá
újra kétszáz év, és a földdel egyenlők leszüuk, mint a hajdani vár. — És a modern város megalakítását ne kezdjük azzal, hogy vitatkozunk, vájjon urak vagyunk-e, vagy polgárok? — Több munka kellene nekünk, több dolgot kellene keresnünk, mert nyugodni szép dolog, ile csak akkor, ha megdolgoztunk érte. — Kz a város pedig egy olyan beteges nyugalom képét mutatja, mint egy törődött aggastyán. Hát ezért volt érdemes városi létünk kétszázadik fordulóját megérni?
Több rendőrt!
Múlt számunkban közöltünk egy statisztikai kimutatást Kassa, Pécs és Nagy-Kanizsa varosok rendőri személyzetének számáról. Kzek a számok nagyon feltűnővé tették azt a hiányt, mely a kanizsai rendőrség személyzetében más városokhoz képest fennáll. Ki lehet ugyanis mutatni átszámítás utján azt, hogy ha Nagy •Kanizsa oly arányban akarná fejleszteni a rendőrséget. hogy az I\'écs rendőrségével viszonylag egyenlő nagyságú személyzettel birjon, akkor 30, Kassához viszonyítva pedig legalább 52 ténjlegea szolgálntot teljesítő rpndört kellene alkalmaznunk. Da ba nem csupán a lakótok számát, hanem a torü-lotek nagyságát is figyelembe vesszük, ugy még ennél is többre volna szükségünk, mert Kanizsa kiterjedése lakóinak számához képest jóval nagyobb, miűt akár Pécsé, akár Kassáé.
Kanizsa közbiztonságának megóvása 28 rendőrre van bizva. Ezek közül 5 Állandóan belső szolgálatot teljesít, zárt teremben tartott nyilvános előadások,
----
Ünnepélyek idején egy itt van elfoglalva, 2 szeretetreméltó flegmával filozofál a városháza kapujában, ugy, hogy a rend fenntartására tényleg nem vigyáz több ember 20-nál éa ezenfelül természetesen a fogalmazói kar személyzete. -Hát, hogy ez a 20 ember egy akkora területen, mint Kanizsa vírosáé, gyakran helytelen elosztás mellett ia kifogástalanul megőrizhesse a város közbiztonságát, rendjét és nyugalmát, az lehetetlen. Ha csak mind a husz ember fényes tulajdonságokat nem örökölt a görög mithologia két nagy alakjától, a Bzázszemü Árgustól és Bria-reitrítól, a százkezü óriástól, ha — ismételjük — Ők is csupán közönséges, gyarló emberek, mint más halandó, akkor Kanizsának nyugalma igen-igen ingó alapokon áll. Tán egyedül Nagy-Kanizsának is szüksége volna erre a 20 emberre, nem hogy Kis-Kanizsával együtt adnak ueki enuyit. Ha idegen ember egyszer végig járna a városon, észre sem veoné, hogy nálunk rendőrség is létezik. A Bzószoros értelmében mélyebb kutatás, felfedező szándék kell ebhez, mert a fő-utcát kivéve máshol poszton álló rendőr csak elvétve \' Utálkozik.
Sió?*! rendőrségünk legénységének számát szaporítani kellene. A városi képviselőtestület kebelében eddig csodálatos módon még nem akadt ember, a ki a közbiztonsági viszonyok ezen gyarlóságát szóvá tette volna és a rendőrség fejlesztése végett akcióba lépett volna. S ha fontolóra vészük ezt a közönyt, nem csodálkozhatunk rajta, bogy Kanizsa város rendjének megőrzése csupán 28 ember kezébe van lerakva. Végre is .violenti non fit iniuria." Ha a képviselőtestület, mely pedig nevénél fogva a város polgárságának érdekoit képviselni vau hivatva, ily közönynyel viseltetik a város közbiztonsági állapotai iránt javítani nem hajlandó éa egykedvűen tflri a rósz 8zat, nem csoda, ba a helyzet nom javul. Kitől lehessen várni az érdeklődést, a szóval és tettel való agitációt, hü nem a képviselőtestülettől?
Azt hisszük, hogy a rendőrség logény-Bégi állományának növelése nem akkora teher a város anyagi viszonyaira nézve, hogy a közbiztonság szilárdabb alapokra való fektetése végett ezt keresztül ne lehetne vinni. A személyzet számának csak 5-el való szaporítása nem kívánna évenkint 3000 koronáuá! nagyobb áldozatot. A meglevő személyzet fizetése ugy sem emelkedik, helyén való volna hát, hogy maga a rendőrségi intézmény illesztessék éa erősíttessek. Csodálatos véletlen folytán már valóbau rég történt valami Kanizsán, a mi rámutatott volna a rendőrök csekély számára, a. mi közbiztonsági viszonyaink gyarlóságát feltüntette volna. De elvégre is a véletlen igen szeszélyes istenasszony, a kire adni nem sokat lehet éa vétek ő rá bizni polgárság nyugalmának megőrzését. Helyes éa okos közrondészeti politika nem várhat addig, mig a véletlen elpártol tőle, hanom preventív intézkedésekkel biztosítja magát előre már. A repreziss miDdig nehezebb, mint a preventis és balása kétesebb. A figyelmes szemlélő nyugtalanul tekinti a vélctleu működé-
Lelke a — számum; szive az — oáz; vágya a — halál; Bzenvodélyo a — síri uyugalom. A Szahara .... a Libia ....
Kgy párán} i nap a földön. Külseje nem árulja el. Diszu nincs; nem ragyog.
Ámde keblében mérhetlen láng lobog. A pokol kénkővé forr ereiben, mely egykor ax ég csatornáiból özönlött alá.
A földön nem leli hónát. — Ilonába visszatőr.
Fényt és meleget kivánna árasztani, mint ott fena a magasban tündöklő testvérei.
Rég elmúlt idők hevét éreztetni újra, hogy ugy, tnint akkor, szebb legyen az élet, zöldebb a fű, illatosabb a lég, s a tavaszt ne váltsa soha tél.
Szeretne üszköt dobni a kiégett bzí-vekbe, felgyújtani a dermedi sziklaóriá-sokat a égni, égetni, mint....
Mint a lány szeme, midőn először kap, b ád csókot liliom tiszta ajka — kedvesének!
Lelke a — világosság; szive a — tűz; vágya az — örökkévalóság; szenvedélye a — lehetetlenség I
A Vezúv .... az Aetna . ..,
......Volnék a Lomnic. az Elborux,
b állanék magamban, büszkén, zordonan: Bzeretnél-e engem, hogy szerelmed által érezni megtanita? .. . .
Volnék a tenger, az óceán, b látnád az önzést, csalfa^ágot bennem : s z e -retnél-e engem, hogy szerelmed által a hűségnek eljegyezz?....
Volnék a Szahara, a Libia, másoktól elkerülten, félve, átkorottan, szeretnél-e engam, hogy szerelmed által vigaszt nyújts felém?....
Volnék a Vezúv, az Aetna, s az égbe törnék lelkem lobogó poklával, szeretnél-e engem, hogy szerelmed által az üdvöt már.e földön áraszd én reám?
Volnék...... a milyen vagyok,
imádva téged, küzdve birbatásodért: Bzeretnél-e engem, kezembe téve kis kezed?. . .
Vagy ha — nem: milyennek szeretnél? . . .
sének ezt az éráját, mert biztonságának ennél erősebb és állandóbb biztosítékát kivánná.
Kendőrségünknek a leguagyobb tökéletlensége a legénység csekély száma. Hogy ezxol kifogástalanul teljesíthesse hivatását, ahhoz egyebekben oly tökéletes organizmus, akkora ügybuzgalora volna szükséges, a melylyel nemcsak náluuk, de mintaszerűbb rendőrségeknél sem találkozunk és uem is találkozhatunk. A mennyiséget lehet ugyan pótolni aok mindennel, de csak. bizonyos határig. Kanizsán ezt a határt átléptük a rendőr-Bégnél, nincs bátra más, mint Bzaporitani-a legénység számát. Több rendőrt, hogy nagyobb legyen a rend I
A város tanügye.
(V.) Évenkint egyszer van alkalma a város kőzöuségének mélyebben bepillantani a városban fenálló iskolák ügyeibe — az értesítők kiosztásakor. Az értesítők feladata, hogy a pedagógia lontosabb kérdéseivel foglalkozzanak, és az illető tanintézet hatásköréről és állapotáról a közönséget felvilágosítsák. A mult szárad közepe táján jött divatba a programm-osztogatás, nálunk ez az uzus sokkal fiatalabb keletű. A programm feladatának többé-kevésbbé a mi értesítőink is megfelelnek.
Tudományos értekezés csak a gimnázium értesítőjében foglaltatik. Effajta értekezéseknek meg van a tudományos becsük, de a mi közönségünk, sajnos, nem kedveli a tudományt, és inkább az érdeio-Borozatra fordítja figyelmét. Abban megtalálja minden szüle hiúságának kielégítését, boazuságát és bánatát. Az érderu-Borozat közzététele külföldön nem szokás, nálunk még mindig fenntartHndónak vélik. De a bevett Bzokásnak több hátránya van mint elŐuye, azért kivánatos volna, hogy ba az érdemsorozatnak kinyomatá-sát abbahagynák. De mivel a szokás erősebb -a logikáuál, jó volua, ha a miniszter az érdemsorozat közzétételét rendeletileg eltörölné.
A Kegyes-Tanitárendiek Kath. Főgimnáziumának Értesítője.
Az értesítőben dr. Pachinger igazgató a tanuló ifjúság számára egészségi szabályokat állított őBsze. Az érzékszervek, a lakás és ruházat bigienája ez, melynek, ba csak felét tartják meg a tanulók, kárt nem fognak vallaui. Az egészségügy a lakosságban akkor emelkedik, ha jóléte gyarapodik. A szegénység meggátolja az egészségügyi szabályok megtartását. A vagyon adja a kezébe a szegény embernek az eszközt, a tisztaságra, a tápanyagok megválogatására, a lukas terje-delmességére és a gyors orvosi segélyre baj esetében. A szegény ember nem törődik egészségével, mert minden vágya csak az elemi életfentanákra irányul, ez pedig uem felel meg miudetibou á higiona szabályainak.
A galandférgek természetrajza tudományos értekezés. A parazita állatok természetrajzában dr. Pachinger Magyarországon is elismert elsőrangú szaktekintély; a kolozsvári egyetemen is a V.oologia e speciális részét adta elő és csak Bajnálhatjuk, hogy az egyetemen e szakra külön tanszék nincs, ugy mint Lipcsében, mert dr. Pachinger e szaknak leghivatottabb művelője volna hazánkbau.
Az intézet tanulmányi ügyeire vonatkozólag kimoritő adatokat találunk értesítőben Specializálva Yannak az írásbeli feladványok címei, iskolai ünnepélyek ón kirándulások és ax előmenetelre vonatkozó etatisztikai adatok is.
Az intézetben 15 rendes tanár működött. A könyv- éi szertárak kellően fal vannak szerelve. Az épület hiányos, düledező és coljának többé nem felel meg. A főgimnáziumba járt: 377 tauuló. Egy tárgyból elégtelen eredményt tüntet fel 43 tanuló, 2 láigyból 22 tanuló, több tárgyból 24 tanuló, vagyis osztályismétlésre a tanulók-6\'1%-a utasíttatott.
II.
Az izr. hitközség által fenntartott \' iskolák Értesítője.
A lefolyt évben történt változásokról a jelentés csak néhány sorban emlékezik meg. Ösztöndíjakat osztottak ki: 672 kor. 82 fill. Szegény tanulók ruháztatá-8ára fordítottak 480 kor. A tanszerek és köoyvtár használatában három külön-
féle iskolanem osztozkodik. Ax elemi iskolában 8 rendes tanító, a polgári iskolában 4 rendes taDár és a keresk. iskolában is 4 rendea tanár és 1 bejáró működöttaz igazgatón kivül. Az .Önképzőkör\' részletesen számol be működéséről. Az elemi fiúiskolába járt 183 tanuló, az elemi leányiskolába 120 tanuló; a polgári fiúiskolába 108 tanuló, a felső keresk. iskolába -109 tanuló. Az előmenetelről az értesítőben kimutatás közölve nincs. Az érettségi vizsgálatok eredménye a következő: A felső osztályba járt 32 tanuló, érettségi vizsgára bocsáttatott 29, két hó múlva pótérettBégi vizsgát tehet 4, javító vizsgát 9, jól megfelelt 2, megfelelt 17 tanuló. III
A polgári fin- és leányiskola 28 ik Értesítője.
A visszapillantás az 1899—1900. iskolai évre, kiterjed az intézet minden belső és külöő mozzanatára. A jelentés kegyolettel emlékszik meg kél elhunyt tanárról P«pp Miklós és Scbultz Károly rajztauárokról. E két gyász-esettel a sors még nem merítette ki csapásokat osztogató erejét. A tanítónők betegeskedése és családi ügyeik rendezése sokszor elvonta a tanítónőket hivatácuktól. Az egyes tantárgvak tananyagának módszereB befejezése lehetetlen volt, mert ehhez első sorban idő és zavartalan működésre van szükség. A polgári fiúiskolában dr. Bartba Gyula igazgatón kivül 7 rendes tanár, a leányiskolában 4 rendeB éa 3 segédtanár működött. A fiúiskolába beiratkozott 203 rendes tanuló, ezek közül javitó vizsgálatra utasíttatott 27, osztályismétlésre 17, bukott tehát 2I"5*/o. A leáuyiskolába beíratott 22G tanuló, az év végén maradt 215; javitó vizsgálatot tehet 36 tanuló, osztályismétlésre utasíttatott 15. elégtelen osztályzatot nvert tehát ösBzesen 51 tanuló, vagyis 24"2°/u- A leányiskolában az előmenetel a német nyelvből a legrosszabb. 215 tauuló közül csak 3 nyert kitüoő osztályzatot. Ha meggondoljuk, Bzép rekord ez ebben a végvároaban. Az eredméuynek csak örülhetünk a magyarság megerősödése érdekében.
IV.
A nagykanizsai Állami Elemi Iskolák Értesítője.
A lefolyt tanév nevezetes év volt a város elemi iskoláira nézve, mert ebben történt az intézetek államosítása. Az érlesitő megemlékszik mindama eseményekről, melyekről idöközőnkint lapunkban is beszámoltunk. Nevezetes fordulópontok voltak ezek a tanügy történetében. A megingathatatlan alap immár meg van vetve a tovafejlődéshez. Az összes iskolákban 6 hitoktató, 3 szaktanító és 32 rendes taoitó működött. A várost elemi iskolákba 1951 tanuló iratkozott be.
A helyi érdekli kiállításról.
A helyi ip&rkiállitás elnöksége a következő felhiváBt bocsátotta ki:
Bizonyára Őrömmel veszi a t. Cim tudomásul ,A Nagykanizsai Alt. Muukás-képző-Egyesület* abbeli mozgalmát, mely szerint zászló felavatási ünnepélye alkalmából 1900. szeptember hó 9-én tagjaival helyi iparkiállitást rendez, melyen csakis egyesületi tagok (?) Nagy-Kanizsán előállított iparcikkekkel versenyezhetnek.
Minden egyes kiállító első sorban is saját érdekében cselekszik, ha ezeu kiállítást készítményeivel olykép gazdagítja, hogy a fogyasztó közönség a helyi ipar fejlettségéről és versen)képességéről kellő tájékozást nyerve, meggyőződjék, hogy teljesen feleslegeB egyes iparcikkeket az idegenből beszerezni.
A helyi iparkiállitás első sorban is a helyi ipar fellendítését célozza, miért ia reménylem, hogy ugy a kiállítók, mint a fogyasztó közönség egyaránt hazafiaa és polgári kötelességüknek fogják tartani ezeo mozgalmat érdemleges támogatásban részesíteni.
Felkérem tehát a t. Címet, szivosked-jék a mozgalomhoz csatlakozni és készítményeivel a kiállításon résztvenni; a csatolt bejelentési lapon pedig velem tudatni: 1. résztvesz-e a kiállitásou?
2. mivel?
3. milyen térfogatra van szüksége?
A bejelentési lapot kérem a polgármesteri titkári hivatalban, vagy (az esti órákban) az Alt. Munkásképzö-EgyesQlet
Selyem-Blonsok
gondnokánál legkésőbb folyó évi julius hó 20-ig leadni.
Előzetes tájékozásul szolgáljon, hogy amennyiben a kiállított tárgyak eladásra szánvák és azok tényleg el is adatnak, az eladási ár 5 százaléka a kiállítási pénztárt illeti.
Számitok arra, hogy a kiállítás fontosságáról álhatvs, a kiállítók sorában fogom a t. Címet üdvözölhetni és szívesen meghívom a f. é. julius hó 8-áu, vasárnap d. u. 2 órakor a .Nagykanizsai Alt. Munkásképző - Egyesület" helyiségében (Polgári - Egylet - katakombák) tartandó nagy-gyűlésre, mely a kiállítási nagy-bizottságot lesz hivatva megválasztani. Nagy Kanizsán, 1900. julius hó 1 én.
Hazafias üdvözlettel
. . VÉCSEY ZSIGMOND s. k.
polgármester, kiillitáii elnök.
Kezdettől fogva pártoltuk a Munkásképző-Egyesület által megindított akciót, de hozzátettük hogy 8 kiállítás sikerébeu csak akkor bízunk, hogy ha a helyi kiállitáa az összes számba vehető tényezőkkel válvelve fog létesülni. Ezon fel--tevésünk nem valósult mog, mert csakis a Muokásképző Egyesület tagjai versenyezhetnek. Ezzel pedig a kiállítástól ki vannak zárva mindazok, kik nem tagjai az Egyesületnek, ki vannak zárva a legtekintélyesebb iparosok, ki vannak zárva az Ipartestület tagjai és végül a közvetlen környék iparosai is. Ennek az exkluzivitásnak nem lehet más célja mint az, hogy csak a MunkáBképző-Egyesűlet tagjait ismerje el a nagy közönség versenyképes iparosoknak és hogy minden kiállítót az egyesületbe való belépésre,kényszöritael Ezen intézkedés kétféle sérelmet foglal magábau. Jogtalanul kizárja Nagy-Kanizsa város nagyszámú iparosait a versenytől és jogosulatlan* nyomást gyakorol a kiállítókra az egyesületbe való belépésre. Konkolyt hinta helybeli iparpsok közé és oly vezető szerepet vindikál magának az egyesület, mely ezt meg nem illeti. Hát ha holnap az Ipartestület fog felhívást kibocsátani, hogy ő is rendez helyi iparkiállitást ? Ki fogja azt neki megtilthatni? Mi kezdettől fogva csak az összes iparosok egyöntetű közreműködésétől vártunk eredményt, ellenben csak balsikert jósolhatunk a kiállitáa eredményére nézve, hogy ha a kezdeményezők már előre h Bzecusstió álláspontjára helyezkednek.
hírek.
— A hirdetési bélyeg meQízlint.
Julius l-je óta nincs többé hirdetési bélyeg. A vidéki iparos 4s: kereskedőre nézve nagy horderejű megkönnyebbülést jelent. A ki eddig hirdetett, bármily kis hirdetést is tett közzé valamely lapban saját neve alatt. 00 fillér hirdetési bélyegilletékot tartozott fizetni. Minthogy azonban az apró hirdetésre nézve ez a CO fillér nagy adóteher volt, a vidék közönsége az apró hirdetéseket teljesen mellőzte. Ez a teher megszűnt. Most már mindenki hirdethet 50—CO fillérért az opió hirdetések hasábjain. Aki valamit kínál vagy keres, aki valamit el akar adni vagy venni, használja fel az apró hirdetések rovatát, mert legkönnyebben boldogul, aki kívánságát nyilvánosságra hozza! Aki pedig mégis sajnálja azt a pár fillért, az no panaszkodjék tisztességtelen versenyről és elnyomatásról, ne pauaszkodjék, hogy boldogulni nem bír.
— Frígjei főherceg városunkban. Folyó lió 4. este 10 órakor étkező bécsi vonattal érkezett városunkba Frigyes kir. herceg, Wurin alezredes szárny-segédo kíséretében. — A pályaudvaron J ankovich gróf főispán, V écsey polgármester. Lengyel főjegyző és V i o s z járási főszolgabíró íogidlák. A katonai állomás-parancsnokság részéről ceupán egy főhadnagy jelent meg. A zászlóalj parancsnok pedig az egész tisztikarral a .Szarvas\' szállodában várakozott rá.
feljebb 1 — 4 méter — pólUbér él liramenteteo itillitial Uiatlk kÍTUkiitiira, nemkülönben fekete, fehér é, itinei llenneberK-ielrem bloniok éa rubkkr* alkalma*, 4b krtól 14 irt 65 kr.g métereakiut. —
Csak akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendelik!
2 Irt 40 krífll HENNEBERG a., seifemeTaros, Zürichben. •
nl (C. íi klr. udfiri-iiállitój
XXXIX. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1900. JULIUS 14-én.
Ó lenaége a íőispáui^-pompáa négyes-íogatban éa a lobogódiazbe öltöztetett ulcákon át a ,8zarva8,* azállodába robogott és olt szállt meg. Reggel 5 órakor kivonult a közös hadseregbeli öaazea katonaság a kiskaniztiai Tölgyes íelé és Ő fennége az ottani nagy gyakorlótérén tartotta meg a Bzemlét, miközben ugy 7»9 körül az égből egy egészséges zápor hullott alá. F. hó 5-én délben í 12 óra \'20 perckor induló bécai gyorsvonattal már tovább utazott, mely alkalommal ugyanazok, kik érkezésekor fogadták, kikísérték \'éa ekkor az egész tÍBztikar \' is Összegyűlt az állomáson. Közvetlen a vonat ehndulána előtt ért ki ő fensége éa a megjelent uraktól azivélyesen elbúcsúzott.
— Személyi hir. Gról Szécsenyi Béla és veje nróf Erdódi N. a pölös-kei (éa baki guzdaságok megtekintésére l\'ölöskére érkeztek.
— Hivatalos sietnie. Zalavári Zurna Károly altábornagy kerületi parancsnok Nagy-Kanizsára érkezett az összpontosított 20-ik honvédgyalogezred megszem-léléaéfe.
— Kinevezés. A király dr. Pollák Ernő nagykauizeai gyakorló orvost a honvéd orvosi tisztikar tartalék állományában secédorvo3sá nevezte ki.
— Esküvők. Weiaz Henrije Nagy-Atádról I. hó 8 áu esküszik meg:Brüller Itika kisasszonynyal, Brüller A. izr. kórházi goudnok leányával.
Ma azombaton, f. hó 7-én d. u. 5 órakor vezeti oltárhoz Harsay György m. kir. postatiszt, Mantuanó Gizella oki. tanítónőt a Szt.-Ferenc-rendiek templomában.
— Letört virág. Dr. Engel Sándor orvost éa nejét bzüI. Weias Klemeutinát nagy szomoiuaág érte. Egyetlen gyer-mekök, Rózái ka 6 éves korában f. hó 2-áu ho.sszas szenvedés után elhunyt. A halál geniuaza korán oltotta el a azép gyermek életfáklyáját éa a domboruló sírhantok felett égbe száll a szülők mérhetlen gyásza éa fájdalma, hogy találkozzék az elhunyt kisded elröppent szeplőtlen lelkével. F. hó 4-én délelőtt nagy részvét mellett helyeztél^ nyugalomra hz elhunyt gyermek hült tetemeit.
— Koszorutpótló adományok. F. hó 2-áu elhunyt dr. Engel Sándor leánykája, Rózái ka iránti kegyeletének jeléül-adakoztak: Weiaa Adolf és neje, dr. Schwarz Adolf és neje, Weisr Tivadartié, Wfisz Üódog, Danneberg Jakab és ueje, .Dentach Izidor és neje 10—10 koronát, ö/v. Roseuberg Izraelné 6 koronát.
— Halálozások. Id. Oazterhuber László kir. táblai birót, a helybuli járásbíróság vezetőjét nagy gyász érte. Édea atyja uyirlaki Oazterhuber LáBzIó • földbirtokos, zalavármegye volt Bzolga-birója, Mura-S/t.-Kfreazten életének 74 ik éviben elhunyt. FI hó 6-án temették nagy részvét mellett Mura-Siklóson. Az elhunyt auyai ágról Deák Ferencnek volt rokona.
A nagykanizsai Kereskedelmi s Ipar-bauk titkára éa az Eleő Nagykauizsai Segély-szövetkezet elleuőro Goldachmidt Dávid, folyó hó 4 én este szívszélhűdés következtében hirtelen elhunyt. Benne a Kereskedelmi s Ipariunk egy mun-. kás, odaadó hü, buzgó éa szakavatott főhivatalnokát vesztette el. Goldachraidt Dávid ezelőtt mintegy 30 évvel mint az ivr elemi iskola tanítója kezdte meg Kanizsán pályáját és ernyedetleu szorgalommal küzdötte fel magát arra a tekintélyes pozícióra, melyet halála napjáig elfoglalt. Self made men volt a szó uemesebb értelmében. Egy év óta bete-genkedett, de azért hivatalba járt bzü-uetlen és a halál is váratlanul érte Béta közben. Halálát özvegye. 4 gyermeke és uagyBzámu barátai Biratják. A Kereak. és Iparbank az érdemes fétfiu haláláról külöo gyászjelentést adott ki.
— Megyei hivatalnokok fizetése. Az alispán fizetése 4800, a főjegyzőé 3000, az I. aljegyzőé 2G00, Il-od 2200, a III-ad 1800. a IV-ed 1G00. az V-öd aljegyzőé 1400, a főügyészé, főorvosé, főpflnztárnoké éa főazámvevőé egyenként 2200, az alpénztárnoké 1800, a szára-tÍMEtó 1700, a 2 alszámvevőé egyenként 1800, a (öle vél tárnoké 2200, az iktatóé,\' kiadóé éa lajetromozóé egyenként 1600/ a két I. OBzt. írnoké egyenként 1200; a II. oszt irooké 1100 és a 4 Hl-ad oszt. irnbké egyenként 1000, az I. kő-nyomdászé 1000, a II. kőnyomdászé 800, továbbá az árvaszéki elnöké 3600, a 8 ülnöké egyenként 2600, az I. árv. jegyzőé 2200, a 3 árv. jegyzőé egyenként 1700 az árv. I." azámvevőjé 2200, a 11-od azámvevőjé 18Ó0, az árv. pénztár-nőké 2200, az árv. könyvelöjé 2000, az árv. Bzámtiszté 1700 nz árv. kiadóé, iktatóé éa irattárnoké egyenként 1600, a két 1 oszt. árv. "írnoké egyenként 1200 és a 7 H-od OBzt. írnoké egyen-
ként 1000. nemkülönben a 12 főazolga-biróé egyenként 2600. a 13 azolgabiróé egyeuként 1700, a 12 járási Írnoké egyenként 1000. a 12 jár. dijnoké egyenként 720, a 12 járásorvoeé egyonkéut 550, végül a kapuaé 900, a főispáni, alispáni és főjegyzői huszáré egyenként 450, 3 hivatalszolgáé egyenként 650 és 6 hivatalszolgáé egyenként 550, a 12 főszolgabírói tiszti hajdúé egyenként 450 és 12 járási hivatalszolgáé egyenként 550 koronában van megállapítva.
— A Zalavármegyel Ált. Tanlló-teslület f. hó 8 án tartotta meg évi rendes közgyűlésit Sümegen Szalay Sándor elnöklete alatt. As közgyűlésen a kir. tanfelügyelő dr. Ruzsitska Kálmán kir. tanácsos üdvözölt© az epybegyült tanítókat magas röptű beszédében.
Mikor egy szép nagy] dunántuli vár megye tanítói testülete, mondja a szónok, a maga szellemi munkásságával horgonyát beleveti az oltár áldásába; aztán idefárad megkoszorúzni a költő emlékét; idefárad a haza végső baláráról, Göcsej csendes falvaitól, a Balaton ezüstös hullámaitól, hogy e történelmi emlékektől szentelt földön terjeszaze a magyar kuliura fenségét és hatalmát: ekkor kötetek és elméletek frázisainál meggyőzőbben igazolja, hogy a magyar tanügy áldásos fejlesztése nem alkalmi fogalom, de a (est és lélek, összes erőivel, állandóan és híven BZOlgált életcélt
A gyűlés uapirendjének elvégeztével a tanítótestület elnöke Szalay Sándor a jelenlevő tanítókkal és a vendégekkel Kisfaludy Sándor szobrához vonultak és azt megkoszorúzták. — Ez alkalommal Szalay Sándor nagyszabású beszédet, moudolt, melyetcsak kivonatban közöljük:
Mélyen tisztelt közönség 1
A nemzet nagyjainak emléke előtt hódolva meghajoló kegyelet-érzettel jöttünk ide, a magyar költészet egyik koszorúsának emlékszobrához. S amikor mélyen hajolunk meg fizellemnagynága előtt annak, kire a szobor emlékeztet, egyben büszkeség dobogtatja szivünket, fölemeli lelküuket az a tudat hogy a Mindenható ezt a mi kicsiny, rokoutalan, maroknyi, de nagy viharokat átélt nemzetünket oly gnzdugon ajándékozta meg nagyokkal. Valahányszor éjszaka borult (pedig be nagyon sokszor borult I) a magyar nemzet egére, mindanuyiazor pazaron tele is azórta azt ragyogó csillagokkal. Menőéi hosszabb volt az éjszaka, annál sűrűbben támadlak a fényt sugárzó csillagok.
A magyar nemzet ttnitói a hivatásának tudata vezette ide ma, egyik dicsőültünkuek, Kisfaludy Sándornak em-léks/obrához is a Zalamegyei Ált. Tanítótestület, hogy mint a költők által örökül hagyott szellem őrseregének kis csapata, megemlékezték arr^l, ki a nemzeti kul-tura őrtüzeinek egyik kigyujtója volt.
És midőn szobrára a kegyeletes megemlékezés e szerény koszorúját megyei tanítótestületünk nevében hódolattal leteszem, imává magasztosul sjkamon az ige. hogy nagyjaink emlékéuek fénye világítsa be szakadatlanul kuliurhaladásunk ösvéDyeit. és vezesse kulturánk lelkes küzdőit a nemzeti szent eszmények felé időtlen időkön át! Ámen!
— Tanulók párlnl klr&nduUsn. Wlassics Gyula miniszter hangoztatta a középiskolai tanulók gyakorlatiatlan nevelésének voltát és arra alapította nézetét, hogy az ő fiára egy hosszabb útra való vsButi jegynek megváltását Bem bízhatta. Pedig épp a vasúti ügyekbeu való ismeretek megszerzése nem utolsó dolog a modern ember életében, mert a vasutat elégszer veszi ő igénybe. Mi az & praktikus nevelép? A középiskolai tanulónál a kézügyesség bizooyos nemének elsajátítása mellett főleg az utazás képzi a tanulót az életgyakorlatra, mert a tanulmányúton Bzerzi meg a Bzükséges szemléletet A vallás- és közoktatásügyi miniszter ajánlatára és a páriái világ-kiállitás kormánybiztosának főfelügyelete alatt, P rop per N. János volt kereuk. akad. igazgató éB a M, Á. V. vároBÍ menet jegyirodája f. hó 19-én indítanak útnak sok száz magyar tanuló ifjat, hogy megtekintsék Páriát, a világvárost, az emberjogokért vivott harcok színhelyét és a világkiállítás caodáit. Az utazás oda Németországon keresztül, visszafelé pedig Svájcnak éa Tirolnak történik. Nem az ételek különlegességeinek élvezete lesz ezen az uton a fődolog, haoem a tanárok szakszerű vezetése és kalauzolása. — A magyar székesfővárosból mintegy azázan indulnak el julius 19-én, a vidékről is jelentkeztek sokan és lapunk felelősszer-k esz tője mindazon gimnáziumi, reáliskolai és felső keresk. iskolai tanulóknak, kik e lanulmáuyuthoz csatlakozni
kívánnak, azivesen ad felvilágosítást Az utazás költségei lakás- éa élelmezéssel a IL osztályban 291 korona, a III. osztályban 231, koroua
—\'KöIönoB rokonszenv. Kaposvárott a tűzoltó-zenekar tudvalevőleg minden vasárnap hangversenyt rendez az óa-Budavár kerthelyiségében. Ez minden esetre szép .dolog, mert ha a nép mulatni akar, ahoz senkinek semmi köze. De az mégis csak sok, hógy a színházi előadásokat a tűzoltó-zenekar macska-zenéje minden vasárnap zavarja. A tűzoltó főparancsnok ur elrendelhetné, hogy a színházi szezon alatt & zenekar hallgasson. (Nem ártána az sem, ha örök hallgatásra kárhoztatná.) Minő egyetértésben él a mi rezesbandánk a kaposvári tűzoltó-zenekarral.
— Egy gazdasági munkíis kitüntetése. Szép ünnepély folyt le a múlt vasárnap délelőttjén Szepetoek községben. A in. kir. földmivelésügyi miniszter 100 korona jutalommal éa egy díszoklevéllel tüntette ki Krezriár János aratógazdát, ki Batthyányi Strathmann herceg urodalmáu 40 év, óla hűen éa becsületesen szolgál. A ju\'falomlárgyakat a kitüntetettnek Viosz Ferenc főszolgabíró és dr. Hauser Jáüos ügyvéd, mint a főispán mogbizottai adták ét. Az ünnepi beszédet dr. Hauser János mondotta az öreg munkásembert nagyon meghatotta a kitüntetés, mely őt érte. Az ünnepélyt barátságos lakoma fejezte be.
— Szoreucsétlenül jnrt gyermek. Sok csapás érte Fehér Jánosnét, özvegy cselédasszony t Vörös-Baczkóban. Most három éve, aratás alkalmával, kis gyermekéi ülötte agyon a gabonával tele kocsiról ledobott nyomórud; a mult januárban férje halt el, most pedig e hó 3-án egy három éves kia leánykája mult ki szerencsétlen halállal. Ugyanis a major udvarán van egy több méter, mélységű I kut, melybe a trágyáiét; gyűjtik. E kut csak korláttal van védve, hogy esetleg az állatokban kár ne lehessen. Emiitett napon a kis leánykát édes anyja felöltöztetvén, reggelivel megkínálta. Mialatt édes anyja & szobába ment, hogy a reggelit kihozza, a kia leányka helyét el-\' hagyva, a trágyalével telt kutboz ment,* b bele fulladt. Édes anyja még a szobá- • bau volt, mikor futnak\\be a -többi, az udvaron játszó gyöjmekek azon rémes hirrel, hogy a kis leány a kulba cBett. Minden mentési kísérlet hiábavalónak bizonyult. A leánykának csak holt testét búzták ki.
— Lahsan hajts! Zala-Szt.-Mihálvon , lakó öberster Lőrinc szitás mester Bzé-náért meni. F. hó 2ráo útközben a lovai megvadultak a iszonyú vágtatáasal rohantak. Végre neki ugrottak egy fának,
a rud eltörölt a ezégény szitás a lovak__ közé esett, veszélyes sérüléseket zúzó-" dásokat szenvedett.
— A legízletesebb asztali viz a .Kristály-Szt-Lukácsfürdői hegyi forrás, mely mint egészséges\' ásvány viz több Hzáz orvos által ajánlva van.
— Mulatság. A nagykanizsai .ElsÖ Temetkezési Egyesület" saját alapja javára, folyó hó 15 én tréfás népmulatságot rendez a .Polgári Egylet* kertihelyisé« gében. Este tűzijáték lesz. \'
— Hirdetmény. A budapesti m. kir. állami felső ipariskola gépészeti, vegyészeti, fém-, vas- és faipari szakosztályait, a kassai m. kir. állami felső ipariskolát és a szegedi m. kir. állam? fa-.és fémipari szakiskolát végiéit növendékek hazai iparoa cégeknél \'alkalmazást keresnek. Erre a kerület iparosmestereit és gyároBait oly megjegyzéssel van szerencsénk figyelmeztetni, hogy az alkalmazási kereső növendékek névjegyzéke\'hivatalos helyiségünkben bármikor megtekinthető. Sopron, 1900. évi junius hó 28-ikán. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— Ax Osztrák-magyar bank helybeli fiókintézetétől-a f. é. I. felére vonatkozó következő adatokat közölhetjük: váltóleszámítolás 9159 db 7,130.000 korona, giroforgalom: más helyekről ide átutalt öaHzegek 10*4 millió korona, giroforgalouj; innen más helyekre átutalt összegek 2.0 millió koroua, 5 koronás ezüstérmek ellen bevont 5 frtos állam-jegyek 61\'000 korona, váltótárca: 4.016 millió korona, Lombard kölcsön állomány: 0.285 millió korona, pénztári forgalom : 58*2 millió korona.
— BókezQ tolvaj. Vellák Ferenc a bakónaki szöllőbegyben lakik, de nagy szükséget szenvedett a boritalban. Hogy^ e baján Begitsen, egy hónapon át dézsmál-gatta Sipos József n.-kanlzBai lakósnak
a bákónaki szöllőhegyben levő pincéjét és lassankint V/t hektl. bort lópolt el. Az eltulajdonított itallal azonban igen bőkezűen bánt. Sorra\' kínálgatta vele szomszédait, természetesen a káros kivételével éa egész lakomákat CHapott a másé-
ból. Sipos Ferencnek tudomására jutott a tolvaj ezen szokatlan bőkezűsége, gyanúja támadt, jelentéBt tett a csendőrségnél. A nyomozás eredményre vezetett és\' a tettest, ki rovott előéletű, a csendőrök elfogva a n.-kanizBai kir. ügyészséghez beszállították.
tizerkemtönég : Dr. Villányi Henrik, felelői iserkesztö. Kiadó: ///. Wajdils József.
VEGYES.
— Fényképező készíttetek dllctáunok számára. MindeukineV, kik a fényképezés ezen kellemes és bárki áltat könnyen megtanulható sport iránt érdeklődnek ajinljuk as 1854 év óta ícnálló különösen fényképező készülékekkel foglalkozó A. Mo\'l cs. és kir. udr. stállitó Bécs Tuclaucbeii D céget s ennek illusztrált árjegy-lékének átnézését, mely kívánatra ingyen küldetik meg.
— E^y régi és n&gyforgalmu üzlethelyiség Hahóton a templom mellett, 40 éves gyakorlatban levő és a legélénkebb keresletnek örvendő fűszer- él ró fő 8 kereskedői helyiség lakás és terjedelmes belsőséggel eladó. Venni szándékozók forduljanak dr. DunBt Ferenc Bpáthoz Keszthelyen.
Nyilttór.
Az e rovat alatt közlötti-kért oem vállal felelősséget a szerkesztőség
Vese, húgyhólyag, I\'mgydara éa a köszrénybnntalruak ellen, továbbá a Iógzó és emésztival 3zervck hurutot) bántalmainál.ormi tekintélyek által a Llthlon-forrÚH
SALVATOR
sikerrel rendelve lesz. 11 u k y h aj t ó hatásul
Ki-lleF.es ízű 1 .1 Kőnnvcn eméal!iétö
Kapható ásványvizkereskedésekben és
gyógyszertárakban A Sahator-forrás igazgatósága Eperjesen
3740/tk. 900.
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai. kir. tvszék .telekkvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy , Kovács Katalin özV. Gá^párek ftyörgyné mint kk. Gáspárek Mári gyámja végre-hajtatónak. Kovács Ferenc végrehajtást szenvedő légrádi lakós Hlleni 117 k. 10 fillér kár ösBzeg, ennek 1899. évi május hó 27. napjától járó 5% kamatai, 29 k. 30 f. végrehajtás kérelmi, 21 k. 30 f. árverés kérelmi, 46 k. 06 f. úrveréw foganatosítás! és a még felmerülendő költségek, — mégis kiskorú Gáspárek . Mária javára Zalamegye árvaszékének fizetendő 600 k."kárösszeg, ennek 1899. május 27-től 5°/0 kamatai iránti végrehajtási ügyében a fentnovezett kfr. törvBzék területéhez tartozó a légrádi 2330, az. tkben f 415 hrsz. a. felvett 8 836 koronára becsült ház ós belsőség; továbbá a légrádi 1788 sz. tkvben f 584 braz. a. felvett 8 272 koronára becsült kis gradis-c?e dűlői szántóföld, — a légrádi 1789 sz. tkben f 1418 hrsz. a. felvett e\' 78 koronára becsült Kotl dűlői slántóföld
1900. £tl augusztus hó 17. nnpjáu d. o. 10 órakor
Légrád községházánál hivatalból So--bestéoy Lajos utóajánlata következtében ujabban megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a 415 hrsz. ingatlanra 947 k. 10 f., — az 584 hrsz. iugatlanra 343 k.\'20 f., 118 hraz. ingatlanra 110 korona.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°/<>-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
A kir. tvszék mint tkvi hatóság.
Nagy-Kanizsán, 1900. évi jun. hó 20-án.
(-Ó/OW,
kir. tvízéki albiró.
HIRDETÉSEK.
Ki biztos akar abbau lenni, hogy jó és tiszta csokoládét vesz, az vegyen
SUCHARD CSOKOLÁDÉI.
Ezen régen jónak biznuyult és hírneves gyártmány, gondosan van készítve, jótállva, tiszta é« az egész világon kedvelt.,
Mindenütt kapható.
| Enormer Nutzen
X bls ZB 2000 Kr. rasoh u. leloht errelobbar !
IK in PrKmieu-AbschlQisrn xu jo 140 Kr. Lcicbtfasslirbe Proipecte gratis (Special-abtbeilaug).
Bankhaus Ó8S „Ungar. Börsen-Journaiv Budapest.
PQT Auf Grund unserer genaaen Kennt-dísb dcs europ. Fiuaozgetriebei u unserer reichen 40 jílirijen Erfahrung ertbeilen wir uncigi-nuiHzigen Ita\'h bei Effecten-transactionen, sowic Belhllfe xur Sanl-rnng verlustbringe&dcr Engagemeols.
.UNGAR. BÖRSEN JOURNAL-
XXI. Jahrgaup. Elnxlgcr unabliling. flnauc. Itathgcber. Intereascnvcrtro-tnng de« Prlvatcapltaloa.
LIPIK
f ü r <1 ö
IVST SZLÁYONlXUAN. "W
EEíetlcüidlartaiM alMns ló-forrás "611C.) a Konliiieaseii,
1898 óta a Lonjavölgyi vasul állomása
tWugosi\'llou at ) Atimkivlil Pakrao Llplk-déli vasút úllomás. (Zónatarifa ) Kitüntetve: ItpoKt. Hóch, London, Itóinu, Hröszt\'l. Fényesen berenderett gyófryterem, kávi\'-bfu vendíglő, nagyízabásn park, fedett lét&ny, kitűnő gyAgysiállodák, pompásan berendezett fllrdöépdletek. Villa*
nyos világítás. Felülmúlhatatlan hníása köszvény í-b ostizos hnjokn&l, Itchiáinál, oaontbajok-nil, mindeunemU hurutos bÉ.ntalmsknál, valamint miuden mirigy és vér-betegségeknel. Hivatalos fürdöorros Dr. SZEMEllEY HE 11TA LA A\'. Jdd hévvi; izélkQldése egyeneseu n fnr-r/Util, továbbá Édeskuty L. és Matton! ét Wllle cégtől Hudapnateo. Bővebb felvilágosítással st ílfái a
FCRI)0I«AZ(3ATÓSA« LIPIKKN.
: Richler-léle !
HorgonyPain Expeller
. Llnim\'ent. Capsici comp.
Ezen hírneves In\'uiszor ollontállt az idő megpróbálAsának, inett már több mint 30 nv óta megbizlmtó. fájdalomcsillapító bedőrxsölésként alkalmazlatlk köszvénynél, csúznál, tagsragoatásnál és meghüléieknél ós az orvosok által bo-dörzsólöBokre is mindig gyakrabban ron-deltotik. A valódi Horgony-Pain-Ei-pollcr, gj akorta ÍIorgony-I.inimonL elnevezés alatt, nern titkos szer, hanom igail népszerű házlswr, melynek egy hiztartá-sban sem kolleno lii/myoim. 40 kr., 7Ü Icr. 1 frt. üvogctikónti árban majdnem minden gyúgyszi\'rUrlxan kvsz-letbon van; fő rak túr: Török lózacf
Efigyszon\'sznól Budapfston. Hovásár-nlkalmávnl igen óvatosak legyünk, mert több kjselibórtékü utAnz.it van forgalomban. KI nem ?knr megkárosodni, az minden cgyes üvegvt „Horgony" védjegy és IíícIiut czÓKjogyzés nélkül mint nem valódit utasítsa vissza. IICBTER F.iD.h llru. Rníítílidi
f«. lilr. tidiArl tfállltnV.
XXXIX. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
5Í1
m
-fürH
«» ■="
5
5 5 "II
0 nijr


,íísj--b a . = -2 =
■Ef
-SS
51*11? \' I1116 áí -lilli
u
2«---2
i\'íHlf
í1 Ilii
H
• kir. o»*trik-m»|T3rir kJiiriU* l»b.
o m I o kzat-f esték- gyár
Kronsteiner Károly Bécs, lll„ Hauptstr. 120.
hixábut).
A rany-érmekkel kitilíitetve.
F6h.rc.»l 4. h.rc.o! ur.d.lm.k, c. é. klr. knt.n.l l»tt«»-• ég.k, ...ut.k, Ipari-bánya é. a,ári Ur.ul.lok, épllé.l .41-lalalaki *pllíni.al.r.k, uD,.»ln.4n g,4rl 4a Ingatlan «ulaj-donoaok a»4llltóia.E homlokaat-featák.k, melyek mésaben flslotdh.uik, atira* állapotban poralakUfl ÍJ <0 kUlOnbaií minUbui kilóokint 10 krt.il 1SII.14 a.illittatn.k 4. » mi • í*alék »<liiü„Uj>igit iU.d, .ionos ax olaJfaaUkkal.
Miatalirtja, ngyszlitia ataaltia klTiaatra ln[yaa ál MnmatTa tmdiHk.
mot
M
felvétetnek e lap kiadóhivatalában
NAGYKANIZSÁN.
irwM-wmwwi "AT-
IlSTLl
a legjobb alpesi tejet tartalmaira. Rég legjobbnak bizonyult táplálék csecsemők és gyomorbetegek részére.
Hasmenés ós hányás kizárva. Egy doboaTl korona 80 fillér, fecej
Javniva a legelső orvosi kapacitálok által. 30 év óta az összes gyermekkórhazakban használatban vau. Mintadobozok a gyermek tiplimből kiránatra ingyen éi bérmentre.
Központi raktár: F, BERLYAK, Bécs, I. Naglergasse I. ÍR.
Nestlé lOrQíitett teje cukorral dobozooklnt 1 kor. Cukor oélkQl .wikiog" (újdonság) dobosonként 1 kor.
:50GOCCOGCCCCOÍDOÍXjOGCOOCOÍX3Í
Itt\'-gl lilriirvcx kriifiiriló Horvátországban.
faiagsá-TanlK
Vasúti Állomás
\'"biztos kereset"\'
kínálkozik jó beszéléképeaséggel biró. tÍ87.íeHaégeB személyeknek, kik állandó lakhelyükön a/ 1883. évi XXXI. tőrv.-cz. értelmében BorujegyekDelc. állampapíroknak részletfizetésre való eladásával foglalkozni kívánnak.
„M E R C U
TallöUzletl ré»?.i<-n) tar»u.á£
BUIUl\'KKT, Arany János-utca 31.
... 5®
I Most érkezett meg Rövid ideig lathato |
1—.....jéíT1^1
a Zagoriai vasút mentén (Zágráb-Csáktornya).
fy Vízjelem.*** l\'rof. Ilr. l.nllnlg tanácsé* állal 1VIt.


„KOCZKA
világhírű
, álletsereglete
Ha iiszelóadas. XagoDtlDl tél előadás i. d.4 és este 8 arakor.
Ünnepnap 8 előadás 4, 6. 8, órakor. Belépti dij :
II. beír 1 kor., II. hely 60 fii! III. hely 40 fid Gyermekek 10 éren alul és katonák őrmeitertől lefelé felét fizetik, üti-moa látogatásért csede-« zik.
P*2QTCW.2i3> tS IS8I9M
53 fok Celsius mrirg forrás, a kén iszapnak felülmúlhatatlan hatása rau izom .és ízület rbcuma. iztilet betegsí-g\'-k, gyulladásos és csonttórési összehúzódások, koszténVi ucuralgikus bántalmak, mint ischias stb. uöi bajok, bór ta titkos brteg-s^gek, idolt rcaebajok, bóljaghurur, g^rrélykér, angolkór, ólom és higany mérgezéseknél stb stb.
IVÓKÚRA, torok, gége, mell, máj, gyomot- és bél bajoknál, aranyérnél, itb.
-= Villanyosság. — Massage. =-
IJyiitrylnlétet minden kényelemmel. Hegyi rlzrezeték, Iliden vlí gyógymódok zuhanynyal Knelpp Merlnl Kgear. t\'Tcn át nyílra."
Idény tartsm május t töl október l-i>. — Pompás nagv park,, terjedelmes Qlletré-uyek, szép kirándulások. — Állandó zenekar, a zágrábi kir. operaház tagjaiból. — Zene- é« tánceitélyek etb.
állomáson nspiinta társaskocsi rárja a rendégeket.
ÍQrdő inté-
I..I A varazsd tojilii
V Külön togatuk is rendelkexfsre állanak, de ezrk ndaállitása elúbb (j zőségnél megrendelendő.
8 0rrosi tudakozódásokat a fordőorros Dr. I.ONOIIISO A. ad. f
CSST I\'ronprktu.ioknt és broarhurUkitt ingyen ^a bérmentve irtUtl \'OS (
A FÖRDÖIGAZGATÓSAG. ^j.
oaoaooooanaaoonoooocacot»ooooa°ooooooooooQoo o
Ibsei

5 t^ai
5 | ^
o ö
Mert
Kathreiner-kává mii
vannak mAg omborak, a kik a Katliroinor-felo * Knoipp-inaUta kávát nem használják, holott az oly kollomes*\'\'ízű és egészaágos kávéitatV
még
8
MOLL SEIDLITZ POR
í\'aak akkor valódiak, ha mlndogylk dob?« Moll A védjegyét és
aláírásit tUntotl fel. A Moll A.-féla Seldlltz-parsk tartós gyógyhatása a legmakacsabb gyssiir- és al-teilbántalnak, gyomorgnres Í8 gyomorhér, rógzfttt axékrskedít, májbántaloia, vsr tslílás. aranyér és a legkülönbözőbb "61 betegségek ellen. jeles hiziszernek éttiiedsk óta mindig nafyi.bb wlterjedést szerzett. — Ara sgy tep«o«ét»lt «r»-ditl doboinsk 2 kor v
Hamisítások törvónyileo fenyíttetnek.
I MOLL-FÉLÉ FRÁNCIAj
■m5|5M4Hrá
Csak akkor valódi.
ba mindegyik nreg MOI.L A. téJjegyét tQntxtl lel
____.A. Mell" feliratú dnozattal vau lirra. A Moll-félt
fraooila borszesz él aé nerezetesuo mint\' fájdalomosillapltá bedSrzsSltsl izer köszvény, csuz és & meghűlés egyéb kóretk«xmőnyoin<il legismeretesebh népiser. — Egy ónozott eredeti Qveg ára I kor 80 flll.
MOLL Gyermek szappanja.
I.egOounitbb, IfKajabb mMiier iiirint kéicit.k Kjermek él hölgy icappaa a bír oknerD ápaláiára gytrnakek «■ rilalllek rénán.
Xra dar.bonklnt — 40 Bit. öl darab — I kor. 80 III, Minden darab gjermek-aiappan Moll A. véd|(gyfl*al vao ellát**
Kösz átküldés:
Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállitd által,
Bécs: Tucblaubeo 9. ti.
Vidéki megrendeléiek naponu poitautáOTét mellett teljeiittetoek A raktárakban tilíék határoioltan MOLL A. aláírásával (i védjegyével eüálott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia.
ks&l
mindenki, hogy A kávénüvény egy ^ yori, anélkül, hogyannak az egóazaégro oly hátrányos alkatrészoit magába venné.
tudja bir.
i
_ „ ivos alk ^
Hasznosan egyesíti a honi maláta-készítmény értékes tulaj-
íy iwgy előnyökkel t_____________
kivonata általa babkávé izét és zamatját nyori, anélkül, *
H Tl Tl H L" OT AfvdoT.á/i\'^A ni.* ^ í I ... _ \'___\' L__. __

donságait a babkávé\' kedvelt izingeróvel.
Igaz, hogy az egészség áldására a Kathreinor-féle Kneipp-maláta kávét milliók, a családok százezrei naponta isszák. Kívánatos volna azonban, hogy minnyájunk érdekében, ez az igazi családi-kávé, kitflnö tulajdonságainál fogva, mindenütt b különösen minden családban bevezetést találjon.
A Kathroiaer Kneipp-míláta kávé többnyire S^/M mint pótkávé szolgál a babkávéhoz, a melynek ízét \' enyhébbé, és az inynék kellemesebbé teszi. Megadja a kávéitalnak a legszebb, étvágygerjesztötíb szint, és majdnem teljesen elhárítja a babkávénak az egészségre káros hatását. Ajánlatos a Kathreiner maláta kávé egy harmadával a babkávé kéthannad-részéhoz kezdeni, a hova-tovább fele-fele részre átmenni.
A Kathreiner maláta kávé összohasonlíthatlan előnye abban áll, hogy rövid megszokás után, toljo-son tisztán élvezve is kitűnően ízlik. Esetekben, a midőn a babkávé élvezete oltiltatikj a legajánlatosabb pótlást nyújtja, gyönge és boteg egyéneknok, mint könnyen eraészhető, vérképző és erősítő szer, ajánlható. Orvosi nyilatkozat szerint a fejlődő ifjúságnak,\' külö-. nősen leányoknak más kávé-ital ne is adassék. " ^ A Kathreinor-féle Kneipp-maláta kávé bevezetése által, a legkisebb háztartásban is jelentékeny megtakarítás elérhető. Egyszeri kisérlet, gondos elkészítés mellet, mindenütt állandó haszuálatot von mnga után.
A Kathroinor-féle Kneipp-maláta kávé soha som lesz nyitva elárusítva! Csak akkor valódi az ismert fehér eredeti csomagokban, ha Kneipp páter arcz-képe mint védjegy és a »Kathreiner* név riyta áll.
"fsSS
torai te\'Si


M
tessi -
abcxxxSgfooaoooocxxxiooaooKiúooooaoaáood^&ooo

Nyomatotl Ifj. Wijdiu Jőísef köayvnyomdájában Nagj-Kinmin.
NAGYKANIZSA, 1900. juliua hó 14-én.
28-ik szám.
XXXIX. évfolyam.
Előfizeti ni Ár: Égéit érre . . 10 kor. — fill-Fél érre ... 5 kor. — fili. Negyedéire . . 2 kor. 50 fiU. Kgjíí szám 20 Jlll. .
HIRDETÉSEK 5 hasábos petiisorban I4,má30dizor 12, ■ miudcu tOTibbi sorért 10 fill.
NYILTTÉRBEN
petit soroukent \'.20 fillérért vétetnek

ZALAI I0ZL0HT.
A lap sxellemi résxét illető minden közlemény a felelőt szerkesztő neiére, ar anyagi részt illető köi-lemények p.\'dig a kiadó nevére cimzetteo Nagy-Kanlx*ára .bérmentve intézeadők.
Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak cl.
Kéziratok vissza nini küldetnek
A nagy-kanizsai „ Ipar-Testület,a „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," , nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a , nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a .nagy-kanizsai tanítói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,\' a „katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Az arató.
Nagy-Kanizsa, 1900. Jnllus 14.
Az ujabb közgazdasági elméletek természetes alapokra kezdenek helyezkedni. Elfogulatlanul józanul vizsgálják az embert és annak viszonyait. Semmiféle kiváltsággal nem bir az ember a természeti erők betartásával szemben. A természet nem tesz kivételt az emberért, A hőség, a szárazság, a hidegség, a szelők olyan tárgynak nézik az embert, mint bármely más tárgyakat, amelyek hatásuk körébe esnek.
Csak abbau különböznek az emberek ezektől a tárgyaktól, hogy az ember, uiint eszes lény védekezni tud a természeti ciőknek, az elemeknek behatásával szemben. Innét van, hogy mig az állatok bizonyos fajai csak egyes éghajlatok alatt, egyes vidékeken tudnak megélni, az eoiber ura az egész földnek, teugereknek és ahol már más állat nem létezik, embert azért mégis találunk az egész föld kerekségén. Ujabban már a levegőt, a légkört, ezt a kimérhetetlen Óceánt is hatalmába akarja keríteni. Hanem épen azért van igaza ennek a görög bölcselőnek, aki azt mondta: „ha egy rókát láttál, hát minden rókát láttálV
nDc ha egy embert láttál, még csak egyetlen embert láttálKülönböznék az emberek egyebenként, fajonként, nemzetenként, világrészenként. Csak hasonlítsuk össze a középeurópai embert az északi eszkimóval, vagy a déli zulukaöerrel, s mindjárt szembe tűnik az az óriási különbség az emberek között, amely különbséget az éghajlati és természeti viszonyok okozzák, a melyek az embereket a\'ny-uyira átalakítani tudják.
A szociológiai tudomány már rég észre\' vette az emberek egymástól való óriási különbözőségének ezen eredeti okait. S ez a tudomány foly ! ton azt kutatván, hogy minő foglal-; kozási ágak és milyen társadalmi j viszonyok feleli;ck meg a legjobban j egyes nemzeteknek, szüntelen számot"! vet a természeti erőkkel, az elemek- | kel, amelyek között egyes országok i népei élni kényszerülnek. A szociológiai tudomány ezen fejlettsége mellett | most már meg lehet állapítani valamely ország anyagi boldogulásának tényezőjét. Egy ország gazdag lehet és anyagilag szerencsés körülmények között élhet, ha annak az országnak természeti. erőit, természeti kincseit kiaknázni, a saját szolgálatára kényszeríteni tudja, ha hatalmában van I és bir-a természeti erőkkel. 1 A mi országunk arra van teremtve, | hogy népe tulnyomólag mezőgazda-j sági foglalkozást űzzön, az erdőket és bányákat művelje, mert ezekből nálunk legtöbb kincset lehet kiaknázni. A honfoglaló ősmagyaroknak. is az volt a legelső gondolatuk, hogy a természet kincseiben bővelkedő országot szerezzenek a maguk számára. Ezért foglalták el ezt a földet a j Duna és a Tisza tájékán, ezt az aranykalászszal %ékeskedő rónaságot, mely a világ legszebb búzáját termi. Földmives és pásztor nép volt és maradt a magyar Árpád apáuk idejétől kezdve mind a mai napig.
Azért volt miudig\' attól kezdve a mi nemzeti életünkben oly nagyfontosságú tényező az aratás. Ennek kimenetelétől függött az, hogy ez a nép boldoguljon, bőségben legyen, avagy szűkölködjék. Éhséget, nélkülözéseket szenvedvén. De viszont a régi időben,
az akkori gazdasági viszonyok között, az egyik évben, mikor bőséges termés volt, majd a saját zsírjában fulladt meg a magyar; a mikor pedig a hét szűk esztendők egyike következett be, majd éhen haltak egyes vármegyék. Majdnem hihetetlennek látszanak mo&t, elöttűük, a miket a régi krónikában olvasunk, hogy ugyan voltak idők, a midőn a nagy éhség következtében a nép a nádat, a száraz levelet, a fagyökereket ette meg, midőn már éhségében összes állatait, a vadakat kipusztította. -
A krónikák ezen sötét ködén keresztül is láthatjuk, hogy a magyar ember tulajdonképen sohasem volt valami élelmes nép, sohasem folytatott számító, ractonábilis életet. Olyan volt a jó magyar nép, mint az a bizonyos afrikai szerecsen-törzs, mely a fa alatt gubbaszkodva várja, a mig a kenyérfa termése megérik. De ha niucs termés, ugy a következő évben az éhen halt szerecsen-karaván csoutjai fehérlenek a fák körül;.mert ez a törzs a kenyérkeresetnek semmiféle más módját nem ismeri. A magyar sem látott sok ideig tovább az ekeszarvánál.
A magyarnak a természet volt a szülő- és nevelödajkája. Megmaradt évszázadon keresztül a természet vad, de mipdig jóindulatú és civilizációra hajló fiának. Ezért váltak a mi fajunkból mindenkor nagy és jeles férfiak, mivel ez a faj ott az alföldön a civilizációtól ugyan elmaradt, de ugy szellemi, mint fizikai erejében romlatlan maradt.
A magyar fajnak ezt a legbecsesebb tulajdonságát szeretnők megtartani továbbra is, sót nemesebbé tenni a kultura és civilizáció utján. Ennek
a kulturának és civilizációnak tehát össze keíl vágni a mi éghajlati és természeti viszonyainkkal. Az idegen kultura sehogysem való a mi népünknek.
.Sohase iparkodjunk azon, hogy a magyart a földművelésből kivetkőztessük. Inkább ezt a gazda hajlamát kell fejlesztenünk és előszeretetét növelni a természeti gazdagságokkal megáldott föld iránt. Ebben van a nemzet egyik erőforrása, miként nemzeti gazdaságunk főereje qz aratás. * "De miként a nemzetgazdasági tudománynak egyik legfőbb elve, hogy valamely nemzet gazdasági erejét abban kell keresnünk, miként minél több gazdasági forrást nyissunk; akként a mi népnevelésünknek is egyik sarkalatos elve legyen, hogy a földművest sokoldalúvá, minél szélesebb látkörüvé tegyük. Minden földműves legyen egy-egy okszerű gazda. Minden tenyérnyi földből legyen egy-egy kis mintagazdaság. A természeti erőt, melylyel a mi hazai földünket oly dúsan megáldotta a Mindenható; párosítsuk össze az emberi ész találékonyságával, leleményességével. Minden természeti erő fokozható. A föld termőképessége is fokozható. A termények kiadó képességét is lehet emelni. Ezt nevezik intenzív gazdaságnak.
Ez azonban még a mi földnépünknél túlnyomó részben ismeretlen. Ennek a földnépnek jóléte és boldogulása még nagy részben a természeti erők szeszélyétől függ. Erre bizza termését, a földjét. Az öntudatos célszerű gazdálkodást kicsiben még nem is ismerik. Pedig ezt nemcsak a nagy darab földön lehet űzni. Kis darab föld termöerejét is lehet fokozni okszerű gazdálkodás utján. Erre kell
megtanítani a magyar földművest. Hisz a földművelés tudománya any-nyira kifejlett és oly egyszerű, hogy azt bármely úgynevezett paraszt észszel el lehet sajátítani. Ez legyen a jövő feladata.
H. \\
Az Iparkíállitá8 kezdeményezése.
Válasz az „Ált&lánoa Munkásképző-Egyeaolct" nagygyűlésének
Mait számunknak arra a közlőmé-nyére,\' mely az Általános Munkáaképző-Egyeaület által szeptember havában reu-dezendő iparkiállitás ügyét tárgyalja és belyteleniti az Egyesület azou intézkedését, uielylyel a kiállitánon való. részvételt az egyesületi tagság feltételéhez fűzi, választ kantunk tisztelt laptársunknak, a ,Zaláy-oak folyó hó 8-iki márnában és megtámadásban részesültünk Vécaey Zsigmond polgármester ur részéről abban a beszédben, melyet a" polgármester ur a Munkásképző-Egyesület mult vasárnapi nagygyűlésén moudott.
E cikk során együttosen felelünk. Első sorban a .Zala" cikkéro adjuk elő észrevételeinket, melyekuek során a mi álláspontunk helyessége és ennek következményeképen a polgármester ur támadásának jogosulatlansága ki fog világosodni.
A. Munkáaképző Egyesület szeptember havában fel fogja avatni zászlóját, miként-* nagygyűlés által elfogadott felbiváa jelenti, kibontja a munka lobogóját, hogy alatta aorakozvs, együttes erővel működve haladjanak előre az ő útjaikon. Ünnepet fog ülni ez alkalommal az Egye-BÜlet, bogy éleiében annál jobban kidomborítsa azt az időponto\', uiidőn uj zászló alatt tömörül.
Az Egyesületnek az ünuepély rendezésében követett eddigi magatartása, minden eddigi intézkedése azt bizonyítja, bogy Kanizsa város, egész közönségének figyelmét és érdeklődését erre a mozgalomra ráterelni óhajtja. Legerősebb dokumentuma e törekvésnek épen, bogy az Unnepélylyel kapcsolatban rendezendő iparkiáilitás elnöki tisztségére Vécsey Zsigmondot, a városnak hivatalánál fogva
TÁRCZA.
Haszontalan gondolatok.
, — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — Irta: Hall* latrán.
A .Külön vélemények" olvasása kőa-beu többféle haszontalan gondolatom támadt.
Talán okosabb lenne e gondolatokat nem adni nyomtatás alá, csakhogy ritkán szokott az ember okosan cselekedni.
Mindenekelőtt helyre kell igazitanom (Ma. Bg.) kollegának e lapok mult heti számában tett abbeli állítását, mintha Kanizsa régi vára 1701-ben romboltatott volna le, a igy- eszteudőre 200 éves ünnepet ülhetünk.
Kanizsa várának, (ugy a falak közé épitett ó- és Uj-városnak) lerombolása, -1- mint ez a Plihál Ferenc költségén kiadott .Kanizsai zárda története* cimü könyvben megiratott, — 1702 ben vette kezdetét. A/\' városrészek tégláinak és köveinek elhordáaa körülbelül 100 évig eltartott. Mert oly nagy várnak és két városrész épületeinek elpusztítása nem is történhetett egyszerre.. A régi Kanizsából csupán a Külaővároa (a mostani Nagy-Kanizsa városrész) és a Rácváros (a mai Rác-utca Kis-Kanizsán) maradott meg.
Tehát a 200 esztendői évforduló 1902-re eBÍk.
Ugy vélem azonban, hogy önnek a törvényhozástól és miniszterektől mellőzött, Istentől és. emberektől elhagyott
Kanizsának, — ha nem ülhet örömünnepet, — talán mégse kellene rombolási ünnepet rendezni é3 pedig annál kevésbé, mert ha a kutucoktól féltében a bécsi haditanács le nem romboltatja a régi várat és várost, akkor Kauizsa hamarjában lett volna szabad királyi város, éa sokkal hatalmasabb lehetue, mint amilyen jelenleg. Épugy fejlődhetett volna, mint Temesvár fejlődött, melynek pedig nem döntötték össze várát és városát.
Ami pedig (Ms. lig.) kollegának azt az óhajtását illeti, hogy én irjam meg Kanizaa történetét, hát ez szép gondolat és én\'sziveaeu meg is valósítanám.
Bizonyosan tudui fogja azonban a cíkk-iró, hogy a monográfia megírása előtt néhány muzeumot é3 családi levéltárt végigkutatni, valamint sok ezer régi okmányt elolvasni kell, — mert ezek nélkül ott lennénk, ahol a hangyaszorgalmú P f I a n c z e r Gábor volt, ki csupán nyomtatott kútfőkből akarta egybeállítani a város történetét.
A kutatáshoz kétféle szükséges: idő és pénz. Én pedig nem rendelkezem egyikkel sem.
Husz év óta sokat gyűjtöttem össza, de íiem eleget. Tegyük föl mégis, hogy megírtam Kanizsa történetét. Mi lesz akkor?
A munka nyomtatási költsége kitesz 5—6 ezer forintot Akadna-e ember, aki hajlandóságot érezne magában a költséget fedezni ?
A városnak ilyenre pénze nincs; mert ba lenne, akkor már régen megíratta volna monográfiáját.
Persze mindez máskép ment a régi időkben. Meglepő dolgok vannak ilyenekről az ódon könyvekbeu följegyezve.
A megirt könyvet egyszerűen elvitte az iró a gazdagabb emberek egyikéhezés az örömest fizette a nyomtatás költségét, rniír csak azért is, mert igy neve századokig fenmaradott.
Kanizsa földesura, Nádasdy Tamás, kinyomatta (154l-ben) Serestéiy János könyvét; Szalavármegye főispánja, Bán fi Miklós pedig Kultsár György könyvét (1579-ben.)
Da nemcsak a főurak voltak maece-nások, hanem a szegényebb emberek is. Ilyenek közül eszembe jut néhány.
A tarcali pap költségén idegon országokban járt például Tan kó Miklós versíró; .némely jó emberek költségén* Hunyadi Demeter nevű iró bejárta Olaszországot; mig a köoyviró Taókáu Péter^ valami Kendi Sándor nevű egyénnek pénzén (kiről már elfelejtettük, hogy kancellárius volt,) gyűjtötte tapasztalatait a külföldön.
Mágocai Cáspárné. (15G3-ban) kinyomatta Meliua Péter prédikációit Igaz, hogy neki megígérte a könyviró, miképen „a földi javak helyett aranynyal prémezett szoknyát adnak az Egek\', de hát manapság melyik asszouy adná oda szoknyáját olyan bizonytalan ígéretért?
Asztal0 8 Aodrás nagy-szombati kereskedő (1612-ben) 300 tallér készpénzbeli jutalmat .deppzitált annak a magyar könyvnyomtatónak, ki a bibliát nyomtatni kezdi, (Lehet, hogy ez ax Asztalos ősapja, volt Asztalos Irma úrasszonynak, Deák
Péter főkapitány hitorttárBának," ki szintén Nagy-Szombat városából való.)
Intzédi József\'váradi ember pedig (1708-ban) azt igérte: .Ha mindenemet el kell adnom, akkor is kinyomtatom Bándi Mihály könyvét.* És ki is nyomatta szerencsésen.
Legfeltűnőbb e nemben Kis István könyviró papnak esete, kit nem a gazdag földesurak, hatiem maguk a hivek váltottak ki török fogságból 1200 forintért. Pedig akkoriban ez a pénz annyit ért, mint manapság húszezer forint.
Kis Istvánnak török\' fogságra jutása különben annyira érdekes, hogy röviden felujitom.
Kiváló prédikátor levén Kis István, sokan szokták őt hullgatni. Egy alkalommal arról szónokolt, hogy a csecsemőket ne kereszteljék oktalau állatok (Farkas, Ursula atb.) nevére. A templomban jelenlevő Orsola nevű nemes asszony (Ursula nősténymedvét jelent) erre megharagudott annyira, hogy férjének mindaddig „nem engedett csöndességet," mig a tudós írónak és papoak elveszejtésébe bele nem egyezett.
Az alkalom hamar megjött. Kis István 1554-ben a szószékről bucsut monda híveinek, mert nagyságos Horvát Márkus főkapitány barátságos hívására Szigetvárra kell utaznia néhány hétre. Ursula férje rögtön levelet küldött a kaposvári török basának, melyben meg-irá, hogy kis István nevű hires ember arra felé utazik ekkor és ekkor; fogassa el, mert gazdag váltság jár érte.
A kaposvári bég lesbe állította embereit az ut mentén, és csakugyan el-fogatá Kis Istvánt, söt ugy megverető, hogy .inge a testén vérbe koverecfék." E kegyetlen rabságból váltották ki bivei olyan nagy summa pénzen.
Ki cselekednék igyen manapság? Ki fektetué pénzét ilyen vállalatba, mely kamatot nem hoz?
Most más a köz-szellem. Okosak az emberek. •
Napjainkban furcsán venné ki magát, ha egyik gazdagabb embernek, például Máninger Józsefnek azt mondaná valaki: .Józsi bátyám, nincsen se gyereke, se verebe: hagyományozza tehát a Papkert mellett levő szép házát könyv-nyomtatáBÍ költségekre!*
Az ilyen embernek persze a szeme közé nevetne Máninger József, s legfólebb azt felelné: .Hála Istennek, nom ettem bolond gombát IV
Közmondások.
Mindig elég erőiek vagyunk, hogy mások bajait elviseljük.
Barátaink szerencsétlenségében van mindig valami, ami nem visszatetsző.
Ha hibáktól mentek volnánk, nem találnánk annyit felebarátainkban.
Az önzés az a mező ahol miudig vannak még felfödözetlen területek.
XXXIX. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1900. JULIUS 14-én.
első polgárát állították. Mikor tehát az Egyesülőt Kanizsa város közönségének jelenlétében, ennek érdeklődésétől ki-sérve, óhajt ünnepet ülni és ez alka lommal iparkiállitáat rendezni, akkor az Egyesülőinek erkölcsileg kötelessége ezen közönségnek vágyaira, törekvéseire .és minden oldalú érdeki-iro figyelemmel lenni és azoknak lehetőleg megfelelni. — Az Általános Munkásképző-Egyesület ezenkívül a kanizsai i;>arosvilágban első rendű szerepet visz, sőt az iparosok azon egyesületei közölt, melyeknek fennállása törvényben nem gyökerezik, ő a legelső, a legkiterjedtebb, a legszámottevőbb lényező. 1
v Ez a két körülmény pedig, t. i. egyrészt az, hogy az Egyesület a nagyközönség előtt, ennek támogatásával óhajt fellépni, másrészt pedig, hogy ő a helybeli iparosvilágban igen előkelő helyet foglal el, olyant, mely maga felé képes fordítani az egész iparosvilág figyelmét — döntő jelentőségű annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy helyeaen cae-lek8zik-e a Munkásképző-Egyesület, mi dőn iparkiállitásából kizárja azokat, kik ubia tartoznak taejai sorába?
Kanizsa közönségének érdeke éi régtől fogva óhajtott vágya, hogy városának virágzó ipara legyen. A kapitaliaztikua termelés mai korában a hanyatló kisipart csak a szövetkezés ereje mentheti meg a bukástól és a mint Vécsey Zsigmond polgármester a nagygyűlésen említette; jól tudja ezt a Munkásképzö-Egyesület. midőn a kanizsai ipar termékeiből kiállítást rendez, hogy képességeit feltárva fogyasztó közönséget szerezzen magának. Fel akarja támasztani azt az erős, vagyonos iparosztályt, mely egykor Kanizsán a „Polgár-Egylet* .megalkotója éa felvirágoztatója volt és mely manapság ebből az ősi fészkéből elgyengülése folytán kénytelen volt kivonulni. Szolgálja-e ezt a célt a MunkáBképző-Egye-sület azon exkluzív intézkedése, mely az iparkiállitáson való részvételből a nem egyesületi tagokat kizárja? Az ilyen iparkiállitás töinőriti-e \'Kanizsa város egész iparosságát, alkalmas-e arra, hogy iparunk az ó egészében jelenjen meg a fogyasztó nagyközönség előtt? Világos, hogy e kérdésekre csupán nem-mel felelhetünk. Mert az a körülmény, hogy az egyesületi tagságot megszerezheti minden ipsros, ki versenyezni akar, még u\'ern Hzünteti meg magának a kiállításnak exkluzivitását. Elvégre is a Munkás-képzö-Egyesületnek nincs joga igényt tartani arra. hogy minden ipa- | ro« tagjai közé sorakozzék. Az Egyesület nem törvényalkotta egyesülése az iparosságnak, mint pld. az Ipartestület. Privát-rgyesület. melynek tagjává csat áz les*, ki ezt jónak látja és az akar lenni. Ha m Munkás-képző-Egyesület tagjainak számát a céljaira szükséges anyaci erő megteremtése végett szaporitaui óhajtja, törekvése ellen semmi kifogásunk nincsen. Du az a politika, melyet az ipar-kiállitás rendezése alkalmával üz, helytelen és kétes eredményű. Terjoszsze ki az Egyesület a kiállításon való részvétel jogát mindeu kanizsai iparosra és inkább vegye meg a kiállítókon, kik nem tagjai, a nzokásos helyilletéket és fordítsa az így begyült összeget kitűzött céljaira. — Hiszen az az iparos, ki csupán a végett iratkozik l>« az egyleti tagok közé, hogy az egy alkalommal, az iparkiállitáson részecülhes.«en a tagok jogaiban, a ki így mintegy kényszerítve válik taggá, a következő esztendőkben egyszerűen kilép, meghiusitván azt a célt, melyet az Egyesület ezzel gyenge presszió természetével biró intézkedésével biztosítani akar. S ha — mint arról1 mi íb megvagyunk győződve — az Egyesület a kiállításon való részvétel jogát csupán Üdvös céljainak előmozdítása végett korlátozza Baját tagjaira, de szeme előtt tartja az egész kanizsai iparosság érdekeit és ezeu intézkedésében is egyedül a jóhiszeműség vezérelte, mégis felkeltette az exkluzivitásnak legalább látszatát. És — & mint az Ipartestület magatartása mutatja, midőo kijglenté, hogy a kiállításon résztvenni nem fog — ez a látszat is veszélyes, van elég ereje ehhez, hogy az iparosvilágban a jó egyetértést megbontsa és egyenetleneéget szítson. És ennek elketülése végett volna "i eljárás ezt a látszatot is meg-
szűntetni éa az iparkiállitáson való részvétel jogát minden kauizsai iparosra kiterjeszteni. Mi óhajtjuk az egyetértés fennállását és a kiállítás lehető legjobb sikerét, de meg vagyunk győződve, hogy ; az exkluzivitásnak ez a látszatai Js meg fogja hiúsítani a jó \'eredményű Nem lehet szó e kérdésnél szigorú jogokról és kötelezettségekről. Az iparosoknak, kik a Munkásképző-Egyesületnek nem tagjai, nem áll jogukban követelni, hogy a kiállításon, melyet ai Egyesület rendez ők is részt vehessenek, b az Egyesületnek sincs arra kötelezettsége, hony ezt megengedje, de\'mikor a Munkásképzö-Egyesület egyleti életének egy fontos mozzanatát az egész város részvétele mellett óhajtja megünnepelni, midőn Kanizsa városában az.-ipar fellendítésére az első kiállítást ő rendezi, nem szabad a szük egyleti érdekek álláspontjára holyezkední, hanem bizonyos magasabbre\'ndü közfelfogás kell, hogy vezérelje. Mindezekhez járul az, hogy az Egyesület, mely lapjainak nem szakbeli kiképzettséget nyújt, hanem csupán általános müveltaégük nívójának fejlesztésén működik, saját hatáskörén és fennállásának célján tul ló, ha exkluzívé tagjaira korlátozva kiállifást rendez nem abból, a mit tagjai az ő közreműködése mellett, hanem abból, a mit rajta kívül, az ö működésétől teljesen függetlenül képesek produkálni. .Ennek sem értelme, sem a közönség előtt semmi érdeke nincsen. Mert az Egyesület az ipari kiképzéB terén eddig nem muukálkodott. s nagyon örülünk annak, hogy a mint t. laptársunktól megtudtuk, e z o n t u I e téren is működni óhajt.
Enpjibeo adtuk elő érveinket, inelyek-[ nek megfontolása vitt bennünket azon meggyőződésre, hogy a Munkásképző-Egyesület helytelenül cselekszik, midőu a szeptemberi iparkiállttá* versenyében való részvételt csak tagjainak engedi meg.
Vécsey Zsigmond polgármester ur beszédjére a kövotkezőkben reflektálunk. A polgármester uí azzal vádolt bennünket, hogy felszólalásunkkal éket vertünk a kanizsai iparosság jó egyetértése közé és mert helytelenítettük a Muakásképző-EgyesÜletnek a kiállításra vonatkozó intézkedését, azt állította rólunk, hogy magánérdekek szolgálatában állunk.
A polgármester ur első vádjával kétségbevonta a hírlapi kritika jogát. A társadalmak és nemzetek életében gyakran történik a felsőbbség részéről olyan in-tétkedés. mely jogokat és érdekeket sért. Lehet, hogy a hallgatás elsimítaná a sérelem hatását és táu épaq figyelmeztetésre van szükség, hogy a sértettek reagáljanak a sérelemre, de váljon az, a ki erre a figyelmet felhívja és visszautasítja, megbontója lesz-o ezáltal a rendűek, a mi esetünkben a jó egyetértésnek? Ez a vád alaptalan lenne, mert nem az, a ki jogos kritikát gyakorol, hanem a sérelmes intézkedés szerzője oka az ellenmozgalomnak.
Ha már el van hintve, nem a .Zalai Közlöny* hintette el az egyenetlenség csiráját iparosaink között, hanem a Munkásképző Egyesület, mely az iparkiállitás rendeiésében a szóban forgó intézkedést tettel
Mi örömmel üdvözöltük a Muokáj-képző-Egyesület mozgalmát mindaddig, mig ki nem derült, hogy az Egyesület nem a helyi ipart akarja fellendíteni, hanem saját egyesületi erejét emelni és gyarapítani. Erre figyelmeztettük a város iparosait és ebben a figyelmeztetésben a t. polgármester ur véleménye szerint magánérdekeknek szolgáltunk. De aki az iparosokat tömörülésre hívja fel, az nem szolgál magánérdekot, hanem közügyet. A mi lapunk nem áll azoros kapcbolat-ban sem a Munkásképző-Egyesü\'et vezetésével, sem az Ipartestülettel, a mi lBpunk nem félhivatalosa a polgármesteri hivatalnak, tehát nincs okunk és alkalmunk egyes egyesületek, vagy hivatalok érdekeit szolgálni. Ellonben őszinteséggel és szeretettel lörekszüuk városunk közügyeinek szanálásán még akkor is, ha erre mandátumot csak a uagyközöneégtől nyertünk, nem \'pedig egy-egy választmánytól. Mi csak /azt akartuk, hogy helyi balsiker helyett, helyi ipartermékeket mutassanak be. Ez utóbbi irányt lelkesedéssel fogjuk támogatni.
Kereskedelmi s iparkamara.
— Hirdetmény. A Rumáníába bevitt áruk elvámolása iránt az ottani vámhivatalok és a bevivő között fölmerülő vélemény-eltérések esetén a kővetkező eljárás követendő.
A román általáoos vámtörvény 89. cikke alapján minden vitás kérdés, mely -a vámhivatal és a kereskedő kőzött valamely áru neme, vagy minősége vagy az e\'részben szem előtt tartandó szabályok tekintetében fölmerül, külön szakértőkből álló és a rumári pénzügyminisztériumba beosztott bizottság elé terjesztetik.
A kereskedő, ki magát jogaiban sértettnek véli, a szikértői döntés iránt kérelmét írásban köteles benyújtani azon vámhivatalnál, melylyel szemben a véleményeltérés fölmerült.
Éten vámhivatal a szakértők meghallgatása iráuti kérvény benyújtásától számított legkésőbb 24 órán belül köteles a kérvéoyt a kérdéses árunak a vámhivatal és az áru tulajdonosa pecsétjétől ellátott mintájával együtt á rumán pénzügyminisztériumhoz fölterjeazteni.
Ezen eljárás a jelzett\'esetekben mindenkor betartandó; miről az érdekelteket ez uton értesítjük.
— Hirdetmény. A m. kir. államvasutak aradi, budapesti-balparti és szegedi üzletvezetőségei f. évi julius hó 10., illetve 14 és 17-iki lejárattal pályázatot hirdetnek hivatalnoki egyenruhák szállítására. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes pályázati hirdetmények kamaránknál megtekinthetők.
— Hirdetmény. A török kormány által Rumátiia. Szerbia, Bulgária éa Görögországból származó áruk vámkezelését illetőleg leendő intézkedések tárgyában az alulírott kamara bizalmas természetű adatok birtokában van. Erről az érdekelt köröket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy ez adatokat hivatalos helyiségünkben megtekinthetik. f
— Hirdetmény. A r. Eberhard-féle tüzoltószer — kiváltképen a keletkező tüzek eluyomáBánál — unyag- és áruraktárakban is biztos éa jó eredménynyel alkalmazható, miért is ez anyag haszna-vehetőségére a raktárral biró kereskedő és gyáriparos cégek figyelmét a kereskedelemügyi m. kir. miniszter, ur f. évi április hó 2G án 25.341/V1IL szám alatt kelt leirata értelmében ezennel felhívjuk.
— Hirdetmény. Egy pirüusi cég,
mely kagylóval és-természetrajzi cikkekkel kereskedik, hazai kereskedelmi cégekkel kiván üzleti összeköttetésbe lépui.
Figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy e cég kevésbbé megbízható s hogy felőle közelebbi adatok kamaránknál nyerhetők.
— Hirdetmény. A m. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetőaége pályázatot hirdet a kaposvári nevelő táp-intézetuél szükséges ruhanemüek és egyéb cikkek (kabát, nadrág, felöltő, zubbony, csizma, sapka, hálóing, nappali ing, lábravaló, zsebkendő, kapca, fog-, haj- kenő, lényező és sárkefe) szállítására.
Miről az érdekolteket ofy megjegyzéssel értesítjük,, hogy a részletes szállítási föltételek 25 kr. előzetes beküldése"mel-lett a m. á. v. budapesti nyomtatvány-tárából (Andrássy-ut 73.) megszerezhetők, az ajánlati minta pedig az alulirt kamara hivataloi* holyiségéhen megtekinthető.
Az ajánlatok benyújtási határideje f. évi augusztus hó 7-ikének déli 12 órája.
— Hlrdelmóny. A chicagói cs. éa kir. konzulátus legutóbbi jelentésében azon panaszkodik, hogy a hazai termelők és az amerikai importeurők között kőzve-tetlen összeköttetések csak nehezen létesíthetők. mert a hazai kereskedők és iparosok nem alkalmazkodnak az amerikai üzletszokásokhoz. Az amerikai cégekkel a hazai cé^ek csak abbao az- esetben köthetnek üzleteket, ha az ármegjelölést (loco New-York vagy Chicago) ée a szokásos hitelezést illetőleg ugyanazt az előzékenységet tanúsítják, minta más országbeli cégek. Ha tehát hazai cégeink közül bármelyik ia arra törekszik, hogy amerikai
cégekkel üzleti összeköttetést létesítsen, az árakat ne .loco Sopron, vagy Szorabat-holy" jelölje meg s ne tűzzön elfogadhatatlan fizetési föltétoleket.
Az érdekelt cégek figyelmét e körülményre ezennel fölhivjuk.
Sopron, 1900. évi julius hóban.
A kerüloti kereskedelmi és iparkamara.
"hírek.
Kimutatás a felsö-templomrdl.
— 190X március 1-tŐl 1900 julina 10-ig. —
Névtelen adományozott 2 kor., K. L< 20 fill.. Délzalai Takarékpénztárral egy. Öns. Szövetkezet 1894/99. évi. tagjai 20 kor. 37 fill., N. N. 3 kor., főt. Schüssler Albert k. r. tanár (Tata) 3G kor., főt. Mátyás József k. r. tanár (Rózsahegy) (2. részlet) 18 kor., főt. Stefaics Aladár káplán (Murakeresztur) 9 kor., Kegyesrendü tanári kar (Nagy-Kanizsa) (2. részlet) 117 kor., N. 0. 1 kor. 11 fill.. összesen 206 kor. G8 fill.
Az 1900. évi juliuB 1 -érői szóló I. félévi kimutatás (a betétkamatokkal együtt). Értékpapír (t drb 4°/0 járadékkölcaőn) 1000 kor., Kereskedelmi és Iparbank 244. bz. betétkönyvében 3828 kor. 80 fill., 1. Zalamegyei Gazd. Takarékpénztár 149. 8z. betétkönyv 1407 kor. 44 fill., 2. 198. sz. betétkönyv 4123 kor. 18 áll, 3. 713. sz. betétkönyv 910 kor. 80 fill., 4. G82. sz. betétkönyv 101G kor. 12 fill., 1. Nagykanizsai Takarékpénztár 19540. ez. betétkönyv 913 kor. 53 fill.. 2. 25238. az. betétköayv 13677 kor. 64 fill.. 1. Délzalai Takarékpénztár 7720. bz. betétkönyv 777 kor. 73 fill., 2. 1518*. sz. betétkönyv 872 kor. 94 fill., összesen 28528 kor. 18 fill.
Nagy-Kanizsán, 1900. julius 12-én.
EPERJESSY GÁDOR, b. pénztáro3.
— Tleztok tannlmánynlju. Pino Arthur altábornagy \' és Czibulka János cs. és kir. őrnagy vezénylete alatt 10 hadiskolai főtiszt terep íelvétel végett e hó 12-én városunkba érkezett.
— Honvéd-zenekar. A fehérvári honvédkerület 17-ik gyalogezredéhez beosztott zenekar f. hó 11-én érkezett városunkba. A pályaudvartól a kaszárnyáig sok bámulója akadt az aranysárga óriási réztrombitáknak, mert ujabban a városban a trombita nagyot bódított a hegedű elől. Fájdalom, az ég teljesen beborult esőt jelző felhőkkel éa igy nem igen akadt alkalma a honvéd-zenekarnak, hogy nyilvános kertekben játszhassék. A közönség kénytelen volt visszavonulni a Korona vendéglőbe, a hol hallhatta a zenét. A zenekar csütörtökön délután 5—6-ig künn játszott a katonaréten és a 20-ik gyalogezred katonái részéről nagy ólisraerésben részesült. A zenekar, mióta utoljára hallottuk, nagyot haladt és megérdemli, hogy a szakértő közöu-ség is meghallgassa.
— Rakodcay Pál. Azon színigazgatók közül, kik az. utolsó évtizedben Nagy-Kanizsán működtek, egy sem birta az ifjúság rokonszenvét oly mértékben meg-Bzerezni, mint Rakodcay Pál és ime a hivatalos lap jelenti, hogy Rakodcay Pál visszatért oda. Hhol még szeretetet, lelkesedést remél, az ifjúsághoz, Polgáriskolai tanitó lett Kapuvárott a XI. rangfokozatban A zöld babérkoszorú, melyet rniut Drutus hordott, elfonnyadt, az operett víg alakjai csalókák voltak. Mily lelkiállapotban fog az ifjúságnak szónokolni a költészet eme alakjairól szürke kabátban a katedrán a volt ezinigazgató, aki most a miniszter előszobájában várakozott, hogy egy szeréuy állást kapjon a XI. rangfokozatban? Mint a halálra sebzett saB ézárnyszogetten lép majd a Shakespeare-féle darabok tolmácsolója a katedrára és Bzerencse az ifjúságra, ha atial a melegséggel, azzal a lelkesedéssel fogja tolmácsolni a történet és költészet alakjait is, melylyel egykoron a szinpadoo adott kifejezést. Mi csak szívből\'kívánjuk, hogy a fizetési rane-fokozat hamarosan szálljon le a IX. számra, hogy legalább nagy csalódásaiért még az életben némileg kárpótolva legyen.
— Fürdó- és gyógyhelyek látogatottsága. Balaton-Füreden julius l-ig a fürdővendégek száma 783; Rohitachban julius 5-ig 941 volt.
— Esküvő. Mayer Henrik varaadi kereskedő, julius hó 22-én esküszik örök hűséget a helybeli izr. templomban Lövi Janka kisasszonynak, Lövi Sándor helybeli kereskedő leányának.
— Tartalékosok bevonulása. 1900. évi augusztus hó G-án a m. k: 20. honvédgyalogezred \'750 tartalékosa fegyver-gyakorlatra városunkba vonul be.
— Fegyrergyakorlat kerékpárral. A cs. és kir. 48. hadkiegészítő kerületi parancsnokság 1900. évi julius 6-án 669. az. a. kelt átirata folytán felhivatnak a 48. gyalogezredhez tartozandó mindazon tartalékosok, kik Baját kerékp4rral birnak, folyó évben fegyvergyakorlatra kötelesek és kerékpárral be akarnak vonulni, \' hogy ezt legkésőbb folyó hó 20-ig a nevezett hadkiegészítő parancsnokságnak bejelentsék.
— Tkrőau ebéd. A Zalavármegyei Altalános Tanítótestületnek julius hó
j 5-én Sümegen tartott közgyűlését a
T lövésztársulat helyiségében fényes bankett követte, amelyen a tanüókon kívül Sümeg intelligenciája is nagy számmal vett részt. A teritékek száma meghaladta a százat. Ebéd alatt egyfk felköszöntő a másikat követte. Az elsőt Szalay Sándor elnök mondotta, lelkes szép szavakkal éltetve a királyt-. A jolenvoltak felállva hallgatták végig a beszédet 8 a végén királyunkat lelkesen megéljenezték. Ru-zsicska Kálmán dr. tanfelügyelő NVlassics Gyula dr. vallás- és közoktatásügyi minisztert. Bánfi Alajos Ruz\'sicska dr. tanfelügyelőt, HofFmann Mór a váro3 hatóságát és közönségét, Eitner Sándor iskolosíéki elnök a megyei tanítótestületet, Békefi Elek éa Ujlaky Mátyás az elnököt, Szalay Sáudorf, Lukonich Gábor dr a tanítók egyik nesztorát, Könnye József tanítót, Ruzaicska másodízben a papságot, mire Bronc József keszthelyi káplán felelt. Németh János plébáuos Udvardy Ignácra és Csillag Mórra, mint volt tanítóira mondott lelkes Biép köszöntőt, mire Udvardy Ignác felelt hatásos szép beszédben. Különösen nagy hatást keitő beszéd volt Mencsey Károly caáktornyai tanitó humoros felköszöntője a hölgyekre. Az ebéd után még néhány kellemes órát töltöttek a lövésztársulat szép kerti helyiségében a tanítók, mig végre a menetrend indulóra szólította őket.
— Koszorutpótló-ndoniány. F. hó 3-án FranzenBbadban meghalt éa Alsó-Domborun eltemetett Szegő Anna, «1hó-domborui lakós, Szegő Izidor leánya iránti kegyeletének jeléül koszorutpótló-adomány fejében adakoztak : Szegő Izidor és családja GO kor. és Szegő Benő szombathelyi lakÓ3 és családja 40 kor., összesen 100 kor.
F. hó 4-én helyben elhunyt Goldschmidt Dávid iránti kegyeletének jeléül adakoztak: Goldschmidt Dávidné 10 kor. és gelsei Gutmann Vilmos 20 kor., ösaze-aen 30 kor.
— Az ÁltaldnOB Mnnküsképió-Egye-BÜIet a szeptemberi iparkiállitás ügyében folyó hó 8 án d. u. 2 órakor nagygyűlést tartott Vécsey Zsigmond polgármesternek,
-mint kiállítási elnök elnöklete alatt. A gyűlésen elég szép azámu közönaég volt jelen az érdekeltek sorából, muiir kások és munkaadók. Az elnök hosszabb megnyitó beszédében fejtegette a- helyi iparkiállitás célját és szükségességét, kikérte a muukaadók erkölcsi támogatását és intézett néhány szót a „Zalai Közlöny*-höz is. A szépen előadott, tartalmas beszéd után az elnök felhívta Révész Lajos titkárt az előkészítő nagy-bizottság kiszemelt tagjai névsorának előterjesztésére, a mi megtörténvén a javaslatot a gyűlés elfogadta. E Bzerint a kiállítási bizottság elnöke Vécsey Zsigmond polgármestor, tagjai: Két ki- \' állítási alelnök: Weiser József gépgyáros és az Ipartestület olnöke. Bizottsági tagok; Lengyel Lajos v. főjegyző, Nagy Dezső v. tanácaoa, Deák Péter r.-főkápi-tány, továbbá a városi szakbizottságok előadói; az Ipartestület részéről tiztag; a .Zala* és a .Zalai Közlöny* felelős szerkesztői; az ipargyárak főnökei, illetve megbízottjai; a helybeli pénzintézetekoek \' u. m. a N.-kaoizaai , a Délzalai- és Gazdasági takarékpénztárak, a Baokegyesület éa a Keresk. és Iparbaok elnökei, vagy ezek egy-egy kiküldöttje. A bizottság tagjai, továbbá a Munkásképző-Egyesület választmányának tagjai. A nagybizottaág megválasztása után a titkár felolvasta a nagyközönséghez intézendő felhívást, me-
Foulard-selyem- ruha
8 írt 40 krtól feljebb t — 14 méter — póslabér éi rimmentcacn, . Mimik kitJüaizttara, nemkQlöobcu fekete, fehér <S» uíuei llt-Diicberg-leljemblouiok éi ruhákra alkalmai krlól Ufrt65krifj métereokiot.
Csak akkor valódi, ha közvotlon tolom rendelik!
HENNEBERG G., selyemazűros, Zürichben.
(C« él kir. udvari-ixillitd.) f
XXXIX. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1900. JULIUS 14-én.
Jjet a gyűlés jóváhagyott. Végül — a tárgyuorozat kimerülvén — az elnök a gyűlést bezárta, záróbeszédében buzdítván az iparosokat a kiállításon való részvételre.-
— öngyilkossági kísérlet. Deutscb Lina varróleány tegnap este öngyilkosaági srándékból gyufaoldatot ivott. Jö-veiidö boldogságiban csalódott és ez érleltfltte meg a gondolatot benne, hogy eldobja magától ezt a siralmas életet, de a gyufa rossz volt és a kórházban sikerült őt életre té^iteui.
— Fürdőzés, tollette párisi világkiállítás — vnianzBz drága nóni! Mely uó nem felelne gavallér férjének e szeretetreméltó ajánlatára forró öleléssel. Evvel a döntés természetesen még uiucs meg, a választás pedig, ugy látszik, uehéz. Kifogadja, nagyságos apszonyom. baráti tanácsomat?Nézze csak, a loilettet őazre úgyis meg kell reudehii. mert nap-
( janikban még egy Vénusznak is szükaégo vaD rühiíra, a fürdőzés pedig nagyszerűen egyesíthető a párisi világkiállítás megtekintésével, ha a világhírű Thos Cook it Son cég utazási jegyeit veszi, melyek kizárólagosan I\'uchs II. válióbázánál — Budapnst IV. Kecskeméti-utca 1. kapható. K jegygyei tetszése szerint bármikor utazhat II. osztályú gyorsvonattal Parisba és víhszu, 10 napig PárÍBban előkelő szállodában féuyes ellátásban részesül, s/nbad bomenet a kiállítás területére, felmentés borravaló adás alól, baleset-, biztosítás stb. és joga van arra, \'hogy ttitsrése szerint Svájc és Tirol bármely poutján barom hétig tartózkodjék. Ezen remek kéjutazás csupán 3C0 koronába kerül. Részletes tájékozást a prospektusok nyújtanak, melyeket Fuchs H. váltóháza bárkinek kívánatra szívesen beküld.
— Zénesmlse. F. bó 22-én délelőtti \'/jlO órai uiisén a Szt.-Kerencrendllek templomában a székes-fehérvári 17. ezred zeue.kara fog közreműködni. Az egyej aolokat Musza Károly kántor énekli.
— Anyakönyvi Btatlsitlka. Városunk népesedési mozgalmát legélénkebben megvilágítja, a m. kir. anyakönyvi hivatalnál levő következő statisztika: A f. év első felében a születések száma 420, és pedig törv. házasságból 192 6u és 1C2 leány, még házasságon kívül 38 fiu és 28 leány született, (ikrek G esőiben születtek.) A halálozások száma 322, melyből 1G8 tioemü és 13? nőnemű, még 9 6u és 8 leány halva született. Házasság kötés céljából 166 pár jelentkezett, házasságot pedig 146 pár kötött, (vegyes házasság 3 esetbpn jött léire.)
— Elgázoláa történt szerdán reggel 7 órakora Király-utcában.Tiszai Jeromos tótszerdahelyi földmives dolgát végezni leszállt kocsijáról, lovát egy piraszt-asszooyra bitva. A ló valamitől megijedt és rohanva száguldott a város felé. Rohanásában neki ment Gál István duzs-naki lakóa ökrös szekeiének, feldöntötte | az egyik ökr&t, mely ennek következ- \' tében erősen megBérült, majd pedig Vodi Józsefnére, szintén duzunaki lakódra rohant, a az asszony oly szerencsétlenül esett cl. hogy lábát törte és eszméletlen f állapotban szállították a kórházba. A nekivadult lovat csak a postaépületnél lehetett megfékezni. Gazdája ellen a rendőrség folyamatba tette az eljárást.
— Kocka Antal dllatsereglete minden nap nagy közönséget vonz. A mi vadállat Afrika és India forró éghajlata alatt nevelkedik, az mind látható jí! elzárt kalitkákban. A király-tigris, a párduc, az elefánt, a hyena, a sakál gyönyörű példányokban vannak képviselve. Oroszlán vagy 14 van, sok közte már Magyarországon született Különös érdeklődéssel oézi a pompás hímoroszlán a katonákat, vagy pedig leheverve álmélkodik nubiai emberekről\' éa a sivatag forró homokjáról; csak mikor az állatszeliditőnők közelednek feléje, nyugtalankodik, vagy mikor közeledik az etetés órája, ordit. De egykedvűen nézi ápolójának megborotfálá-sát. Kérdés, vájjon megengedné-e magán b hajnyirás procedúráját? Feltűnést kelt a jeges medve. Ilyen szép példány még a schönbrunoi állatkertben sem látható.
Anyakönyvi hírek.
— Jolim 6—15-if. — Születések:
Tóth József cipéiz, MÁria. u .
Secligmaon Margit magánzó, Emilia.
Tahin Erxiébet cieléd, Károly.
Belő Etelka izobalány, Jenő.
Klinjer Károly cipéiz, Margit.
Szabó János íöldmives, Mária.
Kunici László Íöldraiíci, Láiiló.
üeróca József napszámos, Julianna.
Halá»* Jótieí poita- éi távirda altiszt, Géz*.
Csáki Viktória szakácsné, Rozália
Hebesy József m kir bonvéd-örmeiter, Jóaief.
Nagy József foldmives, Terézia.
Markok Mária nakácsné, János.
Sjabó Zsigmond dr. orrol, Margit.
Kováci Rozália izakáciné, Ferenc
Ualáloz&sok:
Mógcr Lajoi rk 6 hónapot, hélburut.
Mayer Eriiébet férj. Nciucr Jóxietné rk. napszámos, 57 évei, veielob.
Kói.-i Lenke rk. evei, hörghurut.
Hoffer Géza rk. 1 hónapot, bélburut.
Policer József izr. alkusz, 53 évei, tüdőtágulás.
Weinausz .Mária rk. U hónapot, bélhurut.
Kárpáti Juliánná izr. 1 hónapot, bélhurut.
Oazti Erxiébet lérj. Báli Jánotné rk. 80 éret, májztugor.
Radoiil* Mária rk. 20 oipot, tQdühorut. .
Holub Károly rk. reszeló-vigó segéd, 24 évet, iQdöréss.
I\'oszavec János ilju rk. S őrei, tQcUíburut.
Molnár Katalin Krnetty Jánosáé rk. 25 évet, eltérzís szülét folytán.
Házasságot kötöttek:
Novomeszky Gyula pincér — Ács Rozáliával.
Hartai György posta- ét távirdatiszt — Mau-tuano Gizellával.
Szabó Izrael vasúti hivatalnok — Bautn Miitinával.
Weisi Henrik géplakatos — Goldmann Reginával.
I\'utofizki Kálmán mozdonyvezető helyettei — Kriitofulelti Jolánnal
Lábár István blokör Zágrábból — Mayer Teréziával.
Firtler Lajos kereakorfö Újudvarról - Sattler Eleonorával.
irodalom
— Újságkiadók Lapja. Kzen a címen Ráhel László és Lenkey Zsigmond, az Újságkiadók Országos Szövetségének főhivatalnokai lapot indítottak meg. — A lap muukaprogrammja: a hirdetéaűgy reformja és a zugsajtó elnyomatása. — A tetszetősen kiállított első szám lendületes programmeikken éa a szövetség pécsi közgyűlésének jegyzőkönyvén kivül történeti visszapillantást ad a szövetség keletkezéséről és eddigi működéséről, bemutatja a magyar hírlapirodalom mostani állapotát és érdekes cikkben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a magyar lapok miért nem juthatnak be Oroszországba. Az uj lap előfizetési ára egész évre tizenkét korona.
— (iazdaközöoség ügyeimébe! A főldmivuléai magy. kir. miniszter kiadásában jelent meg legújabban: Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére kisebb szőlőbirtokosok számára. Irta Dr. Csanádi GuBztáv. A könyv szakszerűen, könnyen érthető nyelvezetben tárgyalja a szüretet, a must alkatrészeit, a bor erjedését, a bor kezelését, a must és bor javítását és a bőrbetegségeket. A fücgelékben van közölve az 1893. évi XXIII. törvénycikk, m«ly a mesterséges borok\' készítésének tilalmazá*áról szól. A 176 lapra terjedő könyv ára áO> fillér. Ajánljuk a gazda-közöncég figyelmébw.
— Vasút éa Kulfura. Ezen a címen jelent meg Wittenberg I. déli-vasuti felügyelőnek egy felolvasása, melyet a nagykanizsai Kereskedő-Ifjak önképző-. Egyletében tartott. A tanulnácos értekezés visszapillantást vet a XVIII. század vasiparára, részletezi az első gözmozdony feltalálásának nehézségeit, statisztikával bizonyítja a vasul által lebonyolított roppant forgalmat. Felemlíti a vasút közgazdasági jelentőségét, különös tekintettel az Unió vasutaira éa az elektro-mótor működéséből von le következtetést a népek testvéries együttműködésére vouatkozólag. A füzet megérdemli, hogy minden kereskedő éa közgazdasággal foglalkozó modern ember elolvassa.
— A legjobb alkalom most van előfizetni a .Pillangó* támadalmi és művészeti beti élclapra, mert julius bó 1-ével uj negyedév kezdődött. Ezen élénken szerkesztett, gyönyörű kiállítású lapot mindenkinek legmelegebben ajánljuk. A .Pillangó" a legolcsóbb heti élclap ára: egész évre 12 korona, félévre C korona, negyedévre 3 korona és igy nem csak tartalmát, hanem olcsóságát is tekintve versenyre kelhot a hasonirányu külföldi lapokkal. Mutatványszámot szívesen küld a .Pillangó* kiadóhivatala. (Budapest VIII. Kerepeai-ut 69. szám.)
— Költemény a szlvról. Asszonynak való kedves és ábrándos gondolat az, amit Lengyel Gizellának a kiváló Írónőnek lapjában olvastunk. Az .Előkelő Világ* szerkesztőnője pályázatot hirdet lapjában, ami nagy érdeklődésre számíthat hazai iróink 8 költőink között. Külö-
nösen pedig az ifjú költői nemzedéket érdeklik az .Előkelő Világ* sorai, mert tulajdonképpen nekik szól az. Költemény írandó a szívről, a szeretet örök forrá-Báról: — igénytelen, egyszerű, szívhez ezóló dal. A téma a poétái .lantokon nagyon ismerős, — ám mégiB újnak és nagyszerűnek látjuk most, midőn csak egy dalocskára van szűkség, tíz sor, busz sor, — mindegy, csak szép legyen a költemény. És a szerzője bárki lehet. Az .Előkelő Világ* szerkesztősége Budapesten van. István-ut 40. szám alatt.
— Budapesti Naplő. Országszerte ismeretes a Budapesti Napló mesés sikere. A lelkes csapat, mely a Budapesti Naplót megalapította, most, négy év leforgása után a szabadelvű magyar közönségnek legkedveltebb ujságazolgáltatója lelt. Magával hozván fényes és jóhirü irói nevekot. A szerkesztőség, a melynek belső tagjai: Vészi József, főszerkesztő, Braun Sándor, felelős BzerkesitŐ, Ábrányi Emil, Clair Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Fái Béla Gergtíly István, Ilajdu Miklós, Holló Márton, Horváth Elemér, Janovica Pál, Kabos Ede, Kovács Jenő, Lackó Audor, Lyka Károly, Márkus József, Merkl Adolf, Molnár Ferenc, Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, Thury Zoltán napról-napra egész erejét? egész lelkesedését, összes hírlapírói kvalitásait viszi a harcba. Olvasóink figyelmét újból is felhívjuk a Budapesti Naplóra és ismételve a legmelegebben ajánljuk ez újságot. Olvasásra az újdonságok iránL érdeklődőknek éa valóságoi lelkKépülésűkre azoknak, a kiknek a magyar hírlapirodalom magas színvonalában és magyar irók és újságírók hangyaszorgalmában kedvük telik.
Az a rovatban megemlített művek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében,
Nagy-Kanizsán.
Hfcrktn ttfi.trg : . ,
Dr. 1\'itlAnyl Henrik, felelős aacrkesztö. Kiadó : Ifi. U\'a)<lltx ./«>«<•/.
— Egy rógl oá nagy forgalmú üzlethelyiség Habóton a templom mellett, j 40 éves gyakorlatban levjő és a legélénkebb keresletnek örvendő^ fűszer- és | rőfös kereskedői helyiaős^ lakás és terjedelmes belsőséggel eladó. Venni j szándékozók forduljanak dr. Dunst Ferenc apáthoz Keszthelyen.
N y i 111 é r.
At c rovat alatt kózlótiekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség
Vese, húgyhólyag, hagydara és a kÖBzvénybnntnlmafc ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurotos bántalmainál.orvpai tekintélyek általa Llthlon-forrns
SALVATOR
nlfcprrfl rendéire Iohz.
II u u y li aj tó h a t áa u !
Kellemes izi! 1 Kűnajeo tmiMÚ
Kapható ásványvizkcreskedíiekbeu í-»
KJ^gJMcrtárakban. A Salvalor-forrái igazgatósága Eperjeseo

VKGYKS.
— Műkedvelők tenykepeiéséhez ? Elismert\' legjobb Hzalon <•* uu/.ási lé»yk*|>Ptó k^iznlé. kek »j IdülmulUatatUn pillanatnyi kézi-ktf. Kíllékek. további mindi-noemii fínyWprröki\'lló-kek A. Moll <s i-<\\ kir, udvari szállítónál, Hécs, I Tticbiaiibeo í> Fényképező kellék llxlet alapíttatott 1854 — Kiv&natra nagy k<\'\'p< s xriogy-zék ingyen.
Árverési hirdetínén).
A Kar.inci-utcálian lévő Kassanyil féle 4 lakásos
CSALÁDI-HÁZ.
parkírozott udvar, gyümölcsös kert es I hold szántófölddel
auguazt lió 1G án d e. 10 órakor
szabad kézből elárvereztetik. Értekezni a ház-tulajdonosnónél na ponta délután.
1 Enormer Nutzen
X bl\' xu 2000 Kr rasch u. tricht rrrelohbar
iu íVKra rii-AbscliltKs ii zu jr 140 Kr I I.i irbifrtssliilic l\'r.iípec\'.e gratís (Sjucial-ablliciliing).
Bankhaus Ú3S JJngar. Börsen-Joumalv Budapest.
OUT- Auf (irntul tínsiTcr ci-iinu.vi Ivvniil iiím il\'-a i\'urnp fiaanjio\'tnebi^ i; u m-ut reifh-\'n 40 jlliriecn Krfabru»c. i rilirilni wir uueig-ntiillr.ici\'U U;»\'h lu i. Kdt-wm- i transactionen, inwir ti«-iliiIr«- zurSanl-inti; v^rlimbriiiKfinIrr Kfit-igcmcnts.
.UNűAR. BORSÉN JOURNAL- 1
J XXI. Jnlncnnií. Klnlnrr nnitliliűiiir. ö y Iluiui/. üiillict\'lii\'r, liilri ^Kspiirci-lre- y K (un? ilf ■ riivatrn|illnlr... fi
Mt^íxxxxx m KXXXKXÍ:

IRDETESEKI
„margit"
GYÓGYFORRÁS.
Mareitrorrss-tfilep (BEREG-ME&YE)
A budipesti m kir. egyetem vegyelemzéic B-ierint\'kcvéi izabad »zeusavat, ellenbea lok szénsavas nátriumot cs litbiumot tartalmaz. Ezen tulsjdonsáítti azok. melyek a hasoolA öjszciételü vizek /dlc emelik. KilOnő halásu a léíulak « tüdii bar\'ntoí Mlapotainál, l>0loiiö.«eM kzívó^ Táladét esetén; tfldó-véizencknél, ha rérzé^rn való liujlandö-HáK lt« Jelen, a r,Martrlt-rIzu meg-becifllbetetlen szolgálatokat tciz kevei na-bad széusavátiál fogva. Kiváló hatást intői tőle tt pyomor és belek liurulot állapotainál lóleg azon esetekben, hol a ifilós mennyiségben képzelődött sav o<& a rossz eméiztes:iek.
A bugysavai sók lerakodását akadályozván, becses izolgálatot tesz továbbá u liélyat; huruton báu\'alm&iuál; a kfi- i* humok-képzídét ettelelben, miért i» a budapesti • < béc^l egyetem orvostanáral, miut ax orrnMTlIái; egjéb el4kel6«é»fei a legszive-•ebbt-n használjak, elónyt adnak a „Martrlt"-lorrasnak a hozzá hasonló ösuetételft gyógyvizek fölött-
Bv mint ivóvíz -mm
kivált ovOszirDtk. bizonyait járványos be-tegiégek. Idején, fiieg typhai ellen
Mini borvíz dllalános kedrelUrgn^k tirvenJ.
F Ö KA\'KTÁIt:
ÉDESKÜTY L. ásíáöjrizn^LmsMés
Cl. éi kir. ud». szállító BUDAPESTEN. Kapható minden gyfcgyizertá\'bsn, füszer-ktrtikedéibtn ei veadéglóben.
Ki biztos nkar nbhau leoni, ho^y jó áa tiszta caokolndét vesz, az vegyen
SUCHARD CSOKOLÁDÉI.
Kzen régen jóaak bizonyult éa hir nevfs gyártmány, condonao tan kéazitve, jótállva, tiszta ds az egé.sz világon kedvelt.
Mindenütt kapható.
\' Ricliler-íclc !
Horgony PainExpeller
Llniment. Capsici comp. >
Ezen Llítebv.-s bA/.is/or oUont/Ult ar Idö megpróbAÜsiiuk. mórt már több ntint 30 év óta ni\'-^l izbntó, fi|datom-osillapltó bedörzlöleiként alkalmaztatlk köszvényncl, ctúznál, (agmggatásnál és roeghüléieknél m otvct-iV; altol bo-dörzsöh\'tsekro is.intt .lik- <v»krabban ren-deltotikt A.ynlWi. ll..r"\'.)ny-l\'ain-F.x-peüor, gyakorta Ilovotiy-Linitmint. ol-nevozés alatt, nt-ni tifk<Is jv/or, hanem igazi népszerű ltaziízer, inclvttok egy háatartésb.m sm-m lijlb-no hiányozni. 40 kr., 70 kr. f-s 1 frt ín^•.•nl-\'nti árban majdnem mín<lon ^yöcy>í-rtii:biui k\'-sz--letbch Tnn; lúralt .r: Török Józaef gyógjszeri-sznöl BtiOkpíilen. It.\'vá-..ír-láa alkalmával >;:■-:• •>vnt».-<«k legyünk, mert tóbb kisMl.l«Tt»\'!íii utánzat vr.íi forgalomban. Ki nem nkir megkárosodni, az minden egyes öregot „Horgony" vMjrgy i\'.s Ki^htur czé<joijyz«V ti<*ll\'ül mint nem valódit uta-sitsa vissza. BICHTER F.AO.tt ilrsa. Rodolsudt
(I. h ktr. ■drmrl «f illlliik.

BERGER-fél* GYÓGYÍTÓ
KÁTBÁNV-SZAPPAN
ttkloUl/M or»o«>i
mltsdenuemü bfirklfitc
•II*". n»».t«l«f®n idolt pikkely-sOmor, ko»» • itl\'KlI kut«(»k. ac7auDt«D orr-rnie»iíí ■ ótr.r. lityiig. UhiisxUa. Uj- it •t«ki|l fl korpa .11.n. A B«rr«r-UI* kitrio>ii«puit, IftK. UrUlmiti* i f» k4lráoyD»k «0,,.-it ii min, tr
Arno itrt*. • Ur.ikri.l.mb.n alOrordatA kát- / -
rlojn.pp.nnktAr Unytcciro külrtnböilk. * . ___
OaaUsok •Ik.rSUa* «4C*U h»t*ro«otun B»v*»f-t*U kitráayasapyaa a>»(tan>t<-U*o • m l«m»rt vídjtfjr* való f/*. " k*r.ttk. Xdtttl bórb.t.i»4(«lL«*l .tk.rr.l
»)h »1 mAit»tik • kitriny-nappan L.lytU a Borgor-fíío gyóoykátrány-kén«Kapp«»
A ■7«ii(*bl> Uitríny.i.-pao
AKCIIÖH TI«ZTÁTAM.\\NÁOAI 1
•lUrúllUiira. a (r.rm.k\'kD.k »ala«r.»Bnrl t,.b.t.jií »IUn r«lülm<ilhatailan bOrtiaatiti oioidó it ttrUn mlnd.nnapt haaullatal iaol(U a
liliappaa
i hív
dafabooklnt 36 kr , 0 darab 1 trl M kr.
A lObm tl.rj.r-UI« (uiipanokbúl külŰDOMD klamaltB-
dflk : B*BS»«-«(appaa a bflr fioomlUaára. bóraz aiappaa patlanáaok all.n. oarbot-aiappas a bör .Imlta.ira himia* h»U»kn*l ti mint lartAtlaiillA aiarpan, D»r*.r.f»l. f.Drfl-fSr48-.i»pp.a i> {tájt piff ataopan >Ur(«r-lél* cru mak aiappan a u>i|i kor r4aaér« (35 kr.)
Bargar^fél* Potroaulfol-azappan
roast orr, klOtt*. bOrvlssk*t*|s«c *• •revfirösstg aiUn. axapli azappaa ií»ij hatható*,
Borgor-félo kénes tejaioppan
mltasiter it aretiffUtlansif állon. Tannln szappan UU-
)>ca<l&s él bajklballii »lt»n, Berger-féla fogaxnppan kfiosOgbon
I. •«. randoi lugaknak. 51. tt. doliánycaoknak. Ára ÍO kr., a l«ri»bl> fi-KtiiitilA *i*r. A tbbbl lírfirMi aaappano-kat illctniog utalunk, a rtiplrat^kra. C»ak Bars«r f«l* aiappanokat kall kirnl. mhiUo nlmtalan hatAaUiac nlAnaatnk vanoak. Oj-Ar *»>töraklAr. O Hall k Comp Troffau. MwjtlM litűUtif s iwuUhi |}i(ytt«rliilliUsM licrt« 1U1
Kanizsai!: PRÁGEB BÉLA és BELÜS LAJOS íiúHí»rÉsi6líüél.
H
Xlal oa. Aa JUr." oiatrák-ma<ya# kl«Ar6lar aiab.
o m I o kzat - f esté k - gy á r
Kronsteiner Károly Bécs, HL. Hauptstr. 120,
Arany-érmekkel kitüntetve.
(U)át
Fóherccgl éa hcrceoi uradalmak, ca. éa kir. katonai intézö-aégek, vaautak, Iparl-bánya éa gyirl tár aulatok,* épitéai wál-lalatok, épltómoatcrek, úgyszintén gyári éa Ingatlan tulaj-donoaok azállltója. E homlokaat-fcatékck, molyok mésxben fóloldliatók, száraz állapotban poralakb*n ós 40 különböaö mintában kilónkint 16 krt^l föUclé szállíttatnak és a mi a férték szintisztaaágái illeti, azonos aa olajfeatékkel.
■lnUkártya, ngyazlntén atailUa kívánatra Ingyen iá bónnmtro ktkldillk.
XXXIX. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1900. JULIUS 14-én.
EGYSZERŰ ÖSSZEADÁS.
Jó nnjug. Jó puciiiuntlc, Jó itcél,
Jó keréklulpak. Jó küllők. Jó golyók. Jó canpágyak, Jó hajtókák, Jó niunkn, Jó szerkezet.
iirící<f)Tt^íerfcií>rer!
„S T Y R I A"-kerékpármúvek PUCH JÁNOS és TARSA, Graz.
Raktár és képviselet Zala- és Somooy megyék részére
ifj. wajdits józsefnél nagy-kanizsán.
-1
JUTÁNYOS ÁRAK, KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK.
o3onooooooooooooooociaODoooaooqcxaoooooocxx>oo
Q
MOLL SEIDLITZ POR
l\'aak akkor valódiak, ha mindegyik doboa Moll A. védjegyét és
aláírását tünteti fel. A Moll A.-fél* Sflldlltz-porok \'tartós gyóg/hatás* a legmakacsabb gyaoiar- ét al-teitbAotalnak, gyomorgörcs \'i gyomorbév. r^gtAlt azékraktdét, majháutalmn. vér találás. aranyár ét a legkrthnliózöbb ni! betegségek ellen, c jelei bázisxornek évtixedak 6u mindig nagyobb wMerjedéat sxerzrtt. — Ara egv lapioaétalt »r«-ditl dabaznak 2 kar (
Hamis i t á sok t ö r vé n y i I e q f e n y i 11 e t n e k. IMÖIL-FÉLEFRAN CIA j
m.i.^UXM^i.wá
Csak akkor valddi. hR minileicyik tlTeg MOLL A. védjegyét tOut«tf (el
----«A. Mail- feliratú ánorattal tan lárva. A Mail-félt
fraaozla borszesz éa só nevezetesen mint fájdaloMOslllapitd bedSrzaöltil szer köszvény, csux éa a meghűlés egyéb küTetketraAoyeinél legismeretosebb népsxer — Egy énbzatt íredet! üvig Ara I kar 80 (III.
MOLL Gyermek szappanja.
Legfinomabb, legújabb möjner sierint kéiaitek gjermrk él bnl,j eiappan t bír aktzerü époléiéra gyaratakek H falaéttek raazéra.
ira daraboBktnt — 40 HU. öt darab — I kar. 80 KII. Minden darab gjcrmck-irapfian Hall A. védjagyival »an ellitia
F 6 B z é 1 k 0 1 d 6 »: ~~
Moll A. gyógyszerész, cs. és klr. udvari szállitd által,
Bécs: Tucblaubeo 9. bt.. Vidéki megrendeléiek naponta poeuutln.ét mellett teljeaittetuek.
A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával éi Q védjegyével ellátott készítményeket kérni.
Ű Raktár-. Nagy-Kanizsán Rosenfíld Adolf és Fia.
aoDoaooboaoooűaoaaoDoOoooocxjcxwaQaoaoaőöbBao
niiKRin A.
mell- és gyomor-balzsamát i
(a melyet ar. egenr»i!gttgyl hatóság megvizsgált)
az egész világ kedveli éa mindenütt keresik. Csak \' akkor valódi, ha az oldalt látható zöld, a törvényszéknél bejegyzett „apáca\'-védőjegygyel van\'ellátva. , Fölülmulhatatlan azer minden mell-, tüdó-\', máj-, gyomorbetegség ollen stb. külsőleg Is kltnnőeit hat és sebet gyógyít. Egy próbaüveg bérmenlesen 1 korona 40 fillér. SzéjjelkQldéd csak előzetes fizetés esetén.
THIERRY A. centifoliakenöcse
(caodakenöcsnek ueve/ik,) utolérhetetlen szivó erejü_és gyógyitóhatásu. Operációkat a legtöbb esetben fölöslegessé teszi. E kenőcscsol egy 14 éves, gyógyíthatatlannak tartott csontszut, ujabban pedig egy 22 éves rákBzerü bajt gyógyítottak meg. Antiszeptikus éa gyógyitóhatásu mindenféle seb gyuladásánál.
Próbatógely bérmentve 1 kor. 80 üli. Csak előzetes fizetés esetén küldjük meg.
Óvakodjanak utánzatoktól és kerüljék az értéktelen, úgynevezett házi kenőcsöket s más efféléket.
Cím: a. THIERRY, nterinrttr és £?ár a Védőangyaltioz.
Prcgrada Pragorhof felé, a DélMasut mentén.
Prospektus ingyen és bórmentve. —
E szerek sohasem romlanak meg és jó azokat használatra készen a házban tartani. Az összes művelt államokban bejegyzett Védőjegyeimnek utánzatát a törvény üldözi.

# s Jpfís » llífl
o %> m u c fS * °3\'»>; .
\'Síi ?\'«2tí
— v> <r V-
5 £ N c
í c n r o -r O
I ü (- 00
w 5 z: «
S u «
^ 2 o
3 WTM 5
n
|>il
^ S. -ű-u
j-sa;

LIP 11
I\'li rd o
DT SZLAVÓNIÁD A N. X23
Eneilen Jödtartalma altalikos lio-íorras (64* Cj a Kontíneosen.
1898 éta a Lonjavölgyi vaaoi állomáia
(Dugoielloa it ) Azonkiral Pakrao Llplk déli vaiot illánál. (Zónatarifa) Kilüntetre: Ilpeat^Bécí, London^, Mtua, DrUnxfl. Féoyesen berendereit gyógyterecn, ké»é-hii éa TeDiléglö, nagyszabású park, fedett létány, kilUuő gyógyixállodik, pompásan berendexett fürdőépületek. Villanyos világítás. Felülmúlhatatlan hatása köszvény t\'s oaúzoa bajoknál, lichiásoál. oaonlbajok-nál, mindennemű hurotss btatalmaknAI, ta\'amint mioden mirigy és vér-
betegiégekníf.
Iliratalos ÍOrdőorTos J>r. SXEMKItF.Y llF.HTAI.AS. )4d hévvlz azAtkiildéie egyenc*eu a lur-. rástól, továbbá Édeskoty L. és Matlenl él Wllle cégtől Budapesten. Bővebb felvilágosítással saolpál &
FÜRnÖUUZflATÓSiO I.irikFN.
elvállal teljes malom berendeléseket, átalakításokat, minden rendszer és terjedelemben gyárt és szállít:
Hengerizéktket tuiuden nagytágbanésminöség ben, töuióröutés és porcéi án hengerekkel. Francia malomköveket legjobb minőségben és malomjáratokat, (jabo-na-oixiályoxó hengereket ésfejkoputókal saját rendaxerüekct.
Konkolyvilsuti. Eure-ka. Tararek, Iisxike-verö gépek, dara és göz-tisztitógéoek, elevátorok és szállító csigák, tranizmissiók, tengely-
ágyak, perielyek.Sellrr >
és gyürükenés rendize- |
rtleket. ,
Gazdasági mslmok kézi 1
Cs járgány bajtáara. |
Turbinák és vixikere- j
kek, keret, körei ml- .
lagfnrészek, . fagyaluló !
él rsisiológépek kőté- t rőkkel éi zuxó-gépck
mindennemű érc íi ko- I
va, bazalt, mészkő, cha- i
mottc és gipsz résxére. (
Mindenféle szürke ét i
fém ön tél iáját él Ida- j
gen modtllek éa rajzok ,
szerint. \'
Töiiiörünté.sü rosléljok slli.
T*Óo!c*bhb ili-ali! .(rjefft/zfik itígyen hérmentre
MT* llengerrovátkolisok leggyorsabban és olcsóbban, szállítás jótállás mellett 1
LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK.
Ih\'UjterrOfátkoló éa kua*orul&-g£prk.-ttll<ii)\',a. vilá|iÚ3Í telepek. Tervelelek, köllaélvaléaek él prakl kjua tanioiak gyorsan éa. ingyen.
C33. 82V. szám. 190Í
Székesfehérvári m. kir. állami méntelep parmicsnokaát,\'.
ÁRLEJTÉS/ HIRDETMÉNY.
A székesfehérvári mngyar királyi állatni méntelep székesfehérvári, bábolnai, nyítrai, nasy-atádi és palini osztályaiban elhelyezett katonai legénység és ménállomány részére .1000. november hó 1 -tői 1901. október lió végéig szükséglendó kenyér, takarmány és egyéb cikkek biztosítása iránt a székesfehérvári m. kir. állami méntelep-parancsnokság számvivö irodájában 1900. évi augusztus hó 22-én délelőtt 9 órakor zárt ajánlatok tárgyalása-fog megtartatni.
A közelebbi szállítási feltételek a székesfehérvári m. kir. állami méntelep számvivö irodájában megtudhatók, a hol a szállítási feltételek fflzete is betekinthető, és ahonnan az árlq\'tési .hirdetmény kívánatra meg-küldetni fog. 1 •
Az érdeklődők ennélfogva azon felhívással értesíttetnek, miként az erre vonatkozó ajánlataikat a kitüzOlt határidőig annál is inkább nyújtsák be, mivel a később érkezettek figyelmen kivüt hagyatnak.
Kelt Székesfehérvár, 1900. julius hó 10-én.
Sz.-fÉ\'mri m. kir. állami mMn nmncsiolá.
- -á.
Nyomatott Ifj. WajdiU József könyvnyomdájában Nagy-Kaniisán.
NAGYKANIZSA, 1900. juliua hó 9-én.
28-ik szám.
XXXIX. évfolyam.
KianzrUni fir; Kjjész étre . 10 kor. — fill. Kél é»rn . . . í> kor — flli. Negyedévre 2 kor 50 fill.
Kiryei m/i\\ni 20 IIII.
hir0etések 6 hasábut |ii\'(it»i>rl>flii M.tnásoilirnr ia, * minden tonábl.i Korért 10 fill
NYILTTÉRBEN
prtit suroukéut 20 fillérért vétetnek fel
ZALAI RQZLQHY.
A lap izellemi réizét illető min-iten közlemény a felelői szerkesztő nevére, az anyagi részt illető közlemények pi\'ifig a kiadó cetére rimzptien Naicy-Kanlr.itárft liér-, mentre intézendők,
Hérmt-nletlen lerelek nem fnijad-tatnak el.
Kéziratok lisszaneni küldetnek
A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,* „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár a galainboki önkéntes tűzoltó egylet,* a .nagy-kanizsai-kisdednevelő egyesület.* a .nagy-kanizsai tanitói járáskör,**a „nagy-kanizsai keresztény jótékony uóegylet," „szegények tápintézete,* a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai k ül választmányának hivatalos lapja.
részvény-társaság," .nagy-kanizsai és nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES \'IjVKTALMU HETILAP.
Az iparos pálya.
— l\'ályaváUiziia idején. —
Na&y-Kaulzaa, 1900. július iíO.
A tanév végével megjelenő középiskolai értesitök az érettségit tett ifjak pályaválasztásáról is beszámolnak. Mindannyian, a kik szem előtt tartjuk a jövendő iparos nemzedéket, aggódó reménységgel olvasgatjuk az értesítőknek er^e vonatkozó részét Reméljük, hogy az ifjúság taláu már megértette az idők változását és teljess tisztelettel az ősi tradíciók iránt, melyeknek meg volt a maguk jogosultsága, ma már nem igyekszik a .jogász nemzet" nagyon is kétes értékű dicsőségének öregbítésére, hanem ifjú erejéből, lelkesedéséből és tudásából az iparcélr I u.datos fejlesztésének isutat akar nyitni.
Sajnosan tapasztaljuk, hogy cz^a reménységünk ma .sem vált valóra.-1427 ifjú pályaválasztásáról adnak számot az értesitök. Az ifjak közüL mindössze kettő lép az iparos pályára.
Igaz, hogy a kézműves iparhoz nem szükséges az érettségi s a mesterségre az alsóbb osztályokból mennek a tanulók; az is igaz, hogy a magasabb képesítéssel biró iparosok, mint építők, gépészek, vegyészek egy része, teknikusokból kerül ki; de mégis csodálatos és megfoghatatlan az ifjúságnak ez a közönye az iparos pálya iránt. Sót tovább megyünk; \' valóságos ellenszenv ez már, a minek okos magyarázatát hiába keressük, ftpenséggel nem lehet mondani, hogy értelmes embernek az iparos pálya nem nyújt legalább is oly biztos ekszisztenciát, mint a legtöbb szakmájában már úgyis tultömött tudományos pálya. Hiszen az érettségit tett ifjak egy része iparosnak a gyermeke,
i -a ki maga előtt látja ennek a pá-! lyának egész -mivoltát Megismerheti ; azt a pozíciót,-a melyet az iparos osz-| tály az állam gazdasági életében el-J foglal, mérlegelheti a jövőt, a mely nálunk az ipárra vár, a feladatokat, a ! melyeknek megoldására a jövő iparosa hivatva van és gondolkodó észszel le-| vonhatja a következtetést, hogy az iparos pálya eléggé méltó arra, hogy I a középiskolát végzett ifjú szerzett ismereteit itt értékesítse, becsvágyát • kielégítse, és műveltségével az iparos \' osztály társadalmi nívóját .emelje, j Azt hisszük, közel járunk a baj kutforrásához, ha azt egyrészt abban keressük, hogy középiskolai oktatásunk teljesen nélkülözi a belső érintkezési pontokat ipari életünkkel ugy, j hogy a középiskolát végzett ifjuuak.
annak lényegéről vagy semmi, vagy j helytelen fogalmai vannak, másrészt abban, hogy az ipari kiképzésnek i^mulhatatlan és tei mészetcs előfeltétele \' a két kézzel végzendő testi munka.
Az első a középiskolai oktatás szervezetének, a másik a nevelésuek a hibája. Nem terjeszkedhetüuk ki ; e helyütt e két körülménynek bővebb tárgyalására. De hogy közel jártunk í az okok helyes megjelöléséhez, annak | tanuja egész társadalmi életünk, a [ melynek magasabb értelmiségü körei-| ben is lépten-nyomon találkozunk az , ipari élet tekintetében nyilvánuló tájé- i J kozatlansággal és ferde nézetekkel, j valamint avval a szégyenletes előítélet- ; tel, a mely az ipari kiképzéssel össze-| kötött testi munkát a középiskolában i töltött nyolc esztendő szellemi munkájával nem tartja összeegyeztethetőnek. | Az iparos ifjúnak a tenyere kérgesebb r lesz, mint a jogász fiúé, az bizonyos. | És sajnos, de igaz, hogy ez a kérge-
sebb kéz eddigelé csak nagyon kivételesen részesült nálunk abban a megbecsülésben, mint a jól ápolt, finom kéz.
De ez ne riaszsza vissza az érett ifjakat az iparos pályától.
KI kell jönni nálunk is annak az "időnek, a mikor az iparos osztály a .társadalmi elemek közt az első Jjelyek egyikén lesz. De ezt a helyet maga kell, hogy kiküzdje magának tudása, műveltsége és jellemessége által. Ma még nagyon is érezzük a szükáégét olyan iparosoknak, a kik nem csak jó mes terek, de az ipari szellemi életnek is szakavatott, buzgó munkásai; a kik fölismerik az iparosság erkölcsi értékét is és azt a nemzet kultúrájának számottevő tényezőjévé, gazdasági létének pedig szilárd alapjává tenni igyekeznek.
Ez a magasabb érdek kell, hogy sarkalja középiskolát végzett iíjain-kat az iparospálya fölkeresésére.
Régi panasz, hogy az ifjabb iparos nemzedék nem elég erős az iparos közélet további fellendítésére, hogy az öregek nyugalomra- térnek, de ■ifjak nem jönuek helyükbe. Mindaz, ami,! manapság az iparos közélet produkál, az öregek műve. Kétszeresen érezzük ennek a panasznak szomorú igazságát épen most, a forrongás, a fejlődés idején, nagy feladatok küszöbén, a mikor fokozottabb mértékbeli van szükség olyan nemzedékre, a mely az iparosság mai vezetőinek szavát, intencióit felfogja, megértse iős annak idején megvalósítsa. Ezért szükséges, hogy az érettségit tett ifjak nagyobb számmal lépjenek az iparos pályára. Az ő fejlettebb értelmiségük volna a legtermékenyebb talaj, amelyben egy jövendő erős, önálló és öntudatos iparos osztály ciirája életre kelne. Stée*én-Ferenc.
A körjegyzők közgyűlése.
A zalavármeeyei községi és körjegyzők-egylete folyó évi julius 10-én tartotta évi rendes közgyűlését « megye e&yik kies pontján: Balaton-Füreden, a hol a lagok oly impozáns számban jelentek meg, aminő, számban még sohasem. Mádkor alig jött össze 20 jeuyző, az idén mnjd 3-szor annyi; b habár valami része van its ebben a kiesfűrdó vonzó erejének, de Ingadhatlan. hogy a vajúdó közigazgatás újjászületésében való remény az. mely összehozta közigazgatásunk ezen Rzerény napszámosait.
Sok hasznos magán- és közdolgot vitatott meg a jegyzők közgyűlése, a mi nem csak nekik, hanem közvetve az egész országnak hasznára válik; az ilyen közgyűlés, összejövetel a leghasznosabb iskolája a felnőttek továbbképzések? mert szakfejtegeléseikből mindenki ismeretekkel megrakódva tér viasza falujába.
A közgyűlést pontban 10 órakor nyitotta meg Kováts Gyula egyleti eluök, Iégrádi jogyző, ki melegen üdvözölvén a megjelent tagokat, örömének adott kifejezést, bogy a gyűlést oly impozáns részvétel mellett nyithatja meg. Jelentésében kiterjeszkedik a mult év nevezetesebb mozzanataira; jelentésének különösen két pontja keltett nagy figyelmet; az egyik, melyben a közigazgatás tervbe vett egyszerűsítését tárgyalja, a másik, mely a közigazgatási tanfolyamok felállításáról bzóI.\'A közigazgatási ügykezelés mostani sallangós rendszerével felhjagyni, a sokféle ide-oda küldözgetés helyett u közvetlenséget, egyáltalán az egész vonnlou az egyszerűsített a a Bok haszontalan, időtrabló irka firka megszüntetését ajánlja.
A közigazgatási tanfolyamok felállításával aggodalmának ad kifejezést, hogy jövőben a jegyzői kar oly egyéneket lesz kénytelen-alkalmazni, kik csakis szorultságból lépnek a jegyzői pályára, ameny-nyiben hason előképzettség mellett a sokkal jobban javadalmazott posta, vasúti tiszti etb. állás van nyitva elöltük; a tanfolyamok felállításával tehát egyidejűleg a jegyzői fizetést is rendezni kellett volna. Másrészt jövőben a jegyző
legtöbbször qrra lesz utalva, hogy a tanfolyamokra az jfjakat előkészítse, s midőn már használhatók lennének, bevonul-\' nak a tanfolyamokra.
A nagy tetszés között felolvasott elnöki jelentést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vetle a elismerésének jeléül Kt«lo György egyleti tag indítványára az egyesület hivatalos lapjában, n „Zalamegyé"-ben egész- terjedelmében közzététetni határozza.
Az elnöki jelentés felolvasása ulán az egylet mult évi számadása a jövő évi költségvetése tárgyaltatott s a választmány javaslata alapján el ia fogadtatott. Az egyesület vagyona, ha szerény is, de nem jelentéktelen, mert fentartásár* és hasznos . országos intézményei gyarapítására áldozhat is valamit.
Nagyobb vitát kellett a megyei jegyzői nyugdíj-szabályzat módosítására nézve előkészített javaslat, melyet azonban a vita befejeztével a közgyűlés a választmány javaslata alapján egy pont mellő-. zésével teljesen magáévá tett b megbízta az elnökséget, hogy a javaslat keresztülvitelét ^Zalavármegye alispáni hivatalánál kérelmezze. A javaslatot részint az országos központi jegyző-egylet által kidolgozott tervezetnek megfelelőleg, részint a jegyzők érdekeit tartva szem előtt, állították Össze. Főbb pontjai, hogy a jegyzői karnak a nyugdijválasztmánybau nagyobb tér biztosíttassák, más törvényhatósággal a viszonosság megállapittassék, a tizéven aluli ellátás a mostaninál humánusabb legyen, a már. egyszer megállapított uyugdij később leszállítható ne legyen és végül az özvegyek és árvák ellátására voaatkozó intézkedések. A javaslat keresztülvitelével a jegyzői kar egyik nagyoo fontos óhaja fog teljesedésbe menüi.
Az országos jegyzői közgyűlés képviselőjéül hz elnök mellé megválasztattak: Plichta Béla Csáktornya külzárai és Szondy László zala-szt.-balázsi körjegyzők.
Dicsérettel említhető meg a közgyűlés azon férfias higgadtsága, a melylyel az egylet egy tagja ügyét elintézte, a mely tag egy önfeledt pillanatban az ogylet tisztikarát mélyen megsértette; de a közgyűlést megelőző napou ugyancsak Bala-
TA RCZ A.
Beppa.
— A .Zalai Köilöcj\' errdeli tircija. — Int: V«Jd»l Sulii lltvía.
I.
Óh te édes, bájos, tündérszépségü Nápoly I Azúr kék egeddel, illatos pálma-ligeteiddel, citrom éa narancs erdőiddel, vérpiros virágú kaktuszaiddal, mennyi, de mennyi édes költészet, ábrándos merengés lakik benned I .... * Hányan gondolnak rád édes, titkos epedé8Bol, vágyó, rajongó imádattal.
Óh de menori szivettépö tragédiát i> rojteoek vadrózsákkal, s apró kik virágokkal fedett\' szédítő -mohos Jérceid és háojr megtört, vérzö szívről regélhetnének zsongó ezüst hullámokat vett. zöldes féoytl tengered habjai 1 .. ..
í
Caodaszépségű leányt kísérnek a törvény elébe.
Tétlen, szánandó külsejű utcai lazza-rónik kíváncsian csatlakoznak a bús menethez.
Fehér ruhája vérrel festett, ében haja felbomolva sátorként boritja el égő, szenvedélyes Hzemeit, hamvas, olajbarna arcát.
öazhaju, jóságos birák részvéttel tekintenek szépséges arcára u özelid hangon kérdezik:
— Miért ölted meg kedvesedet?
A leány koromsötét szemeiben dacos láng villan fel.
— Megöltem Pietrót, mert megcsalt,
hűtlenül elhagyott és mást szeretett____
Óh de azért megígérte, hogy várni fog reám, fent a csillagos égben, a Madonna fényes tróoja zsámolyánál, hogy ott egyesüljünk 1 .. .
Aztáu éles. vad kacajban tört ki s lejteni kozdte szilaj, őrült kéjjel a taran-tetlát. «
Az agg birák összenéznek, azjvöket mély száualom, könyörülérfopja el, insjd a legidősebb lassan femelkedve, mondja:
— Földi igazságszolgáltatás felesleges, — megbüntette őt már rettenetesen a leghatalmasabb biró, a Mindenható Isten.....1
III.
Nápoly utcáin egy őrült leány bolyong. Felbomlott éj-haja tele van virágokkal, piros kaktuszokból, áloéból, narancsvirágokból fonott koszorúval. "
Nyakán és karján koráll- és gyöngyfüzérek. csengő ezÜBtpénzok csillognak. Tépett, fehér ruháján virág-guirlandok...
Kezében maudolint penget, édes, lágy
hangon bzóI szép ajkáról a dal.....
.Santa Lucia"......
üica gyermekek állják körül s félénken suttogják:
.... Az őrült Beppa — Pietrót várja l
Éjazemü, ábrándos Signorák, ében fürtjeik között gránát virágokkal jelennek meg fényes palotáik márvány erkélyén 8 pálma, páfrány és kamélia bokrok árnyában hullatnak bánatos, résztvevő
könnyeket szerencsétlen társuk — Beppa tragikus sorsán, kinek mélabús éneke már csak távolból, egy szédítő magas uziklacsucsról elbalóan, busán hangzik... .... Santa Lucia .... I
IV.
Arca rózsái lehervadtak. Puha, bársonyos arcán ráncok ülnek. Szemei fénytelenek, zavart-, tétován tekintgetnek céltalan a messze távolba.
Eben haja megőszült, kócosan, rendetlenül omlik alá u játékot űz vele a szeHő.
--\'Az egykori pálmaág-termet meggörnyedt, de azért még mindig várja Pietrót.
"Tépett, szennyes ruhája uiég most,is tele van gyöngygyei, kagylókkal s virágfüzérekkel ____
ősz haján rózsák, kaméliák, fuziák hervadoznak,
.... Édej?, szép alkonyon, midőn a tiszta, Jellegtelen égbolton feljönnek a tündöklő csillagok miriádjai u ábrándosan tükröződnek vissza a röldea-kék tenger uusogó habjaiban, ábrándos méla hold bágyadt sugarainál egy sötét, magányon gondolát riogat a szél a csendes
hullámokon......
Halk mandolin pengetés hallatszik a függönyök mögül, lágy, édes akkordjai .messze elhallatszanak a tündérszép csillagfényes éjben; remegő, elhaló hangokat kap fel az éji szellő, a mint szaggatottan, epedően hangzik .... .... Santa Lúcia .... 1
A mult — kötelez.
IrU: Armand Sylvsitre
Lambrequin ur és Lambrequin asszony már báromnegyed óra óta Ülnek hallgatagon, Bzeműket az órára függesztve.
— Nem fog eljönni\' — BÓhajtá Lambrequin asszony.
— Mondom, hogy el fog jönni Antónia, nem is lehet máskép, vagy legalább is reményiem ... De mindennek dacára figyelemhiány ... Itégebben nem tette volna.
— Bizony I ...
Theodor ötven éves Volt. Csúnya, kicsiny, Bovány éa kopasz. Antónia minden védekezése dacára nyilván mutat negyvenöt évet: húsos arc, hatalmas termet. Egykor szépoek kellett lennie, mOBt már a mennyiség elnyomta a minőséget. Most már nem a szép Antónia, most a kövér Lambrequin aBszony volt.
Hjab, minden elmúlik.
Oh, bizony szép volt; bájog^olt huBz évvel ezelőtt. Mikor Itómában mindenkit elbolonditott; akkor még megverekedtek érette a férjes nő létére nem fukarkodott csókjaival.. Theodor\' észre sem. vette. Ez időben ismerkedett meg Sistoumard Anatole-al, a ki fiatal festő volt. Sokat tréfáltak kettőjük rovására, de bizonyos csak egy volt, hoey Anatole éB Theodor jó barátok lettek, annyira, hogy hazatérve Párisba, egymáB mellett fogadtak lakást. Most azonban a barátság egén felhők gyűltek a valami gonosz szél
kezdett fújni árulásról, szakításról beszélve.
Ő volt az, a kit Lambrequinék izgatottan vártak.
A caengetyü hangja megszólalt végre, 8 egyszerre két örvendő ,Itt van* kiáltás hangzott fel.
Megérkezett; még fiatal, még szép ember volt. Udvariasan megcsókolta Au-touia kezét s Antónia nedves szemeivel miudent megbocaátott. Kezet Bzoritott Theodcrral, ki kissé morgolódott.
— Édes barátom, ön mégkésett, jöhetett volna előbb ..,
A festő mentegette magát. ^
— Dolgaim, a jury,...a növendékek...
S leültek az asztalhoz mind a hárman,
mint a régi jó időkben.
II.
Kezdetben csak a tányérok szapora csörgése hangzott.
A második tálnál már beszélni kezdtek.
S a mit mondtak, mind a festő körül forgott ő volt a társalgás központja, élénken ezidták elleneseit b lerántották vetélytársait. •»
De a társalgás élénksége dacára, a szavak csak elhangzottak a légben, nyilvánvalóig magában mindóuki külön vaját gondolataival foglalkozott s mindenik el akarta rejteni.
Íme, mit gondolt^Sistoumard Anatole mester.
— Nos, már meguntam. Csúnya én kövér, piros az orra a a kia lány találkát adott Boringtonnái. Tízkor el kell mennem.
XXXIX. ÉVFOLYAM.
ZALÁI KÖZLÖNY
ton-Füreden tartott választmányi ülésen megjelenvén, midőn a történtek íelett mély sajnálkozásának adott kifejezést a egyúttal elkapatottságáért bocsánatot kért, a további vitát beszüntették, bizonyságul, hogy az egyleti tagokban a kartárai aze-retot és ragaszkodás oly őszinte, hogy iukább ürülnek egy megtért bűnösnek, mint 99 igaz hivönek..
A kényes ügy elintézésével a közgyűlés a tárgysorozat többi pontjait is a választmány javaslata alapján elfogadta, igy választmányi tagul a Temondott Vucs-kitH Ignác helyébe Tóth Gyula aöjtöri jegyző választatott meg.
A közgyűlés folyama alatt Csertán Károly, Zalavármegye alispánja és Cukel-ter Lajos, a megye I. aljegyzője, táviratilag üdvözölték" a közgyűlést, melyet ex sziotéiy táviratilag köszönt meg. A közgyűlés befejezte előtt az elnök melegen üdvözölte a-jelenlevő Molnár Jánoa örvényééi körjegyzőt, ki a gyűlés napján ünnepelte hivatalba lépésének 30-ik évfordulóját; méltatta a jubiláns érdemeit, a közpályáján további üdvös működéséhez kitartó erőt, munka-kedvet és elismerést kívánt.
A közgyűlést 70 terítékű társaaebéd követte, melyen felköszöntőt mondottak: Kováts Gyula a királyra, Kováts Gyula Zkla vármegye alispánjára. Csertán Károlyra, mint a jegyzők családjának szigorú, de igazHágos atyjára, Starzsinszky György Ilalbik Cyprián tihanyi apátra és Liugl Valérián fürdő-igazgatóra. Kele György az egyesület tiszti karára, Molnár István I)r. Ságváry Jenő- Bzolgabiró, fürdö-bizto,«ra, Kováts Gyula az egyleti tagokra és nz összetartásra, Kapdebó István a jelenlevő hölgyeire, Kelo György verses toasztban a hazárB.
A társas ebéd késő délutánig tartott, midőn azulán a jegyzők ismét visszaindultak ottüonukba, hogy a félbenszaki-tott munkát ujult erővel tovább folytassák.
A községi térképek.
Köztudomásu, hogy a községek határainak ősidők óia elhanyagolt rendezését a mezei tendöri 1894 ik évi XII. t.-cikk is égető-szükségnek találta, főleg azért, hogy a megye éa határ villangázokból eredő számos pernek és a birtokos osz-tály ez utoni elszegényedésének elejét vegye 1
Szepetnek község felvilágosodott népének derék képviselő testülete áthatna az ügy fontosságától, az ez idő szerint már általa folyamatba tett mérnöki munkálatokkal nemcsak a dűlő utak rendezését, hauem a község egész határának kiigazítását is foganatosíttatja. Minthogy pedig peres, vagy vitás esetekben a beltelkekrc nézvesemmi reális adat nincs; aem a közönség, sem pedig a biró\'áaok rendelkezésére — melyből a valódi igazságot kideríteni
lehetne, — ezen visszás éa mindinkább fontosabbá váló kérdést Szepetnek község birtokosai ugy oldották meg, hogy az összes beltelkoket lio 20®: léptekben, vagyis olyan méretben, mint Szeged, Komárom. Pozsony atb. városok vannak felvéve — készítteti el. Ezen nagybecsű mérnöki munkálat oly pontosságot nyújt, hogy a csak pár ujnyira terjedő foglalás íb azonnal — az uj-térkép alapján — meglesz álilapitható, annál ia inkább, mert ezen felmérést a birtokosság. egyúttal hitelesítteti is és egyszersmind minden eddigi.különbözetet, foglalást "atb. területileg kiigazít, vagy pénzben egyenlít ki. És ezzel az uj térkép fontosságát emeli is, mert az a hitelesítés napjától kezdve uj jogviszonyt állapit meg és pedig olyant, mely az eddigi villongásokból eredő batárperek indokait - teljesen kiegyenlíti és megszünteti.
Db a technikailag ia jelea munkálat állal megszűnik a sötét éj homályában való tapogatózás is, pld. azou viaazán állapotban, midőn bármennyire igaza legyen ia az egyik féluek és midőn igaz keresetét sem tanukkal, aem hiteles; okmányokkal igazolni nem képea — mert a per tárgyát képe2Ő területet a másik fél már vagy tiz évvel előbb jogT talauul elfoglalta, — perét ezen alperes ellen, e másik relöbb említett fél t. i. a felperes mégis elveszili éa hozzá tetemea perköltséget is\' fizet, birtokának csonka-sága pedig kiigazitatlan marad és igy sajnos, hogy a jogtalanság mégis győzedelmeskedik I
Nem ártaua Nagy-Kanizsának is ez általam ieutebb érintett mérnöki felvétel mielőbbi eszközlése éa ezzel kapcsolatban egy a vároa utcáit azabá-lyozó tervezetei készítései Ez által azulán I megszűnnék a sok naponta vál-I tozó lerv és irányazerinli épit-■ kezés ia, meglenne adva helyes : iránya a jövő idők fejlődésének, a utókorig I Ezen helyea felmérésre ; fektetelt irányúak már vagy husz évvel I ezelőtt életbe kellett volaa lépnie, egy ezelőtt oly rohamosan fejlődő városban, I mint Nagy-Kanizaa I Erre itt már valóban égető szükség lenne; .inerl hisz az építkezéseknél tapasztalható gyakori szabálytalanságokat tnár talán helyre hozni soha többé nem leheti A fent hivatkozott törvényszék életbe hozatala óta Somogyvármegyének minden nagy küz» aége, Baranya vármegyének pedig minden községe pár év alatt már a legnagyobb erélylyel hajtatta végre ni említettem korszerű felmérési operációkat.
Szepetnek községe a rendkívüli fontos .és minden irányban közérdeket képviselő ezen mérnöki muukúlat végrehajtásával vidékünk egyik legjobb nevü és minden tekintetben kitűnő jártassággal és bő tapasztalattal biró mérnökét*)
•) Jelcsen képzett mérnöke van városunknak is. (Sxerk.) , • *
— Kedven barátom — mondá Antónia
— arra akartam kérni, hogy kisérjen el a Théátra Fraocaisba.
— Ejnye, de rossz dolog — gondolá Sistoumard a aztán elragadó mosolylyal mondá: — Oh, édes asszonyom, hogy szerelném! Ugye tudja? De "bizony ma már nem rendelkezem időmmel, mert az angol követhez kell mennem .\'. . Meg vagyok hiva ...
Anatole — mondá Theodor — az angol követ már három hete szabadságon van. Nem jó kifogás. Antónia, menj csak öltözködni ... El fog kisérni .. . Menj, édesemi . v
Autonia öltözködni kezdett.
III. \\
Auatol dühösen nézett Theodorra.
— Rettenete* 1 Most már negyed tíz. Tiz óra lesz, mire odaérünk.
— Oh, az nem baji
— Do végre is, ha valami dolgom volna ...
— Anatole ... — szólt most Theodor
— figyeljen reám fontos, a mit mondok . .. nagyon fontos.
A festő kissé megremegett; Lambrequin ur erősen ránézett kis gunyoros szemeivel:
— Anatole, figyelj rám. Jobban tudhatod, mint bárki más, ugy-e, tizennyolc év alatt, egy szót sem szóltam felőle. Csendben tűrtem, könnyen tűrtem. Gazdag vagyok, a feleségem hoves asszony, magam pedig a Pláto barátja; megölt volna, de én szeretem az életet. Jöttél,
láttál, győztél. Tizennyolc éve! Ez időtől fogva éjjel-nappal vigyázok, bogy hálás legyen hozzád Antónia, hálátlan ember. Az első években bizony nehéz feladat volt. később már nem annyira s mondhatom, ha valaki meg vau csalva itt ebben a szobában, az csak egyedül én vagyok.
A festő elbámulva, meredt azemmet hallgatott.
Theodor folytatta:
— Szeretted feleségemet fiatalon, szépen. Lefestetted Vénusznak, Diannáuak, Minervának, Junonak, az Ida hegyén, fellegbe öltözve, félhold fejekkel, a mint tetszett a ez adta meg a híredet, mert köztünk maradjon, csak Antóniát tudtad lefesteni. De hagyjuk .. . Nob éa most azt gondolod, hogy miután tied volt ifjúsága, miután megrészegültél Bzenvo-délyétől, most, mikor vén, csúf, vedlett, elkopott, most már . egyszerűen azt mondod^1 Alászolgája I S ezután éu leszek majd lovagja ennek a kövér hölgynek, a ki feleségem. Megszerezted magadnak, meg ia fogod hát tartani a ha te vagy ia az ur, de én parancsolok. S bogy meg ia kezdjük a dolgot, ma este elmégy Antóniánkkal a Comedie Francaiaba, vaey 8zétlocscsantom az agyvelődet...
S Theodor kihúzott a hátulsó zsebéből egy revolvert.
— Megyek, megyek — dadogta Anatole. Elment — éa még mindig megy...
KovásáevitB Simon keszthelyi lakóa mérnök urat bizta meg, ki is a közérdekeltséget keltő munkát már az idén ősz felé hitelesítés alá ia fogja bocsájtani, — a mikor íb, — t. i. a már kész munkálatokra vonatkozólag e becses lapokban visszatérni szándékozom. Addig pedig ezeket a korszerű dolgokat a.,TT városi képviselő testület atyai gondoskodásába éa figyelmébe ajánlom! / EffU ivíro.i/ kfjtrhrhi.
hírek.
— Poór Jánoa f- A piáriata rendháznak gyásza ván. Poór Jáuos lanár f. hó 14-én Nagy-Károlyban 38 éves korában elbuoyt. Poór János néhány évig Nagy-Kanizsán is tanárkodon és sokan még vissza fognak emlékezui a Napojeon arcú és termetű szelid lelkületű piáriata tanárra, amint gondos, laBsu léptekkel járt, mindenütt falat, vagy keritést keresve, hogy támat-zkodhassék, mert Poór János már akkoriban mapá-bau hordozta a halál csiráját. Szigorúan betartolta a rendszabályokat, de ez uem gátolta ót abban, hogy minden szellemi mozgalomban részt ne vegyen. Mikor még Kanizsán csak néhány hírlapíró pótolta irányát a mostani írod. és Müv. Körnek Poór János volt egyik leglelkesebb tagja, ó fáradozott legjobban azon, hogy Kanizsán, bármilyen hihetetlennek hangzik most már, március 15-ike nyilvánosan inegünnepeltessck; Lapunknak so*káig önzetlen, buzgó, munkatársa volt. A piárisla\' rend egyik legnemesebb tagját veaztetie el benne.
— Személyi hlr. Dr. Villányi Henrik, lapunk felelős szerkesztője, hosz^ szabb tanulmányútra külföldre utazott. Távollétében Nagy Lajos, a .Zalai Közlöny* belmuukatársa vau megbízva a lap szerkesztésével.
— Halálozás. Thomka Endre városi tanácsost folyó hó lG-áu nagy csapás érte. Fia, Thomka Miklós, ki a Déli Vanut szombathelyi állomásának fütőházi fónőke volt. életének 31-ik évében hosszas Mzeuvedés után elhunyt. A boldogultat kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja. A család a következő gyászjelentést adta ki: Thomka Eudre édes atya a saját, — ugy ueje Thomka End: réné szül. Rolle Zsuzsanna mint anya. — mégis dr. Thomka István, Thomka Ilona férj. GyörfTyné, Thomka Irén és Thomka József testvérei, GyőríTy Jáuos sógora, GyőríTy Zoltán és Thomka Edit unoka-testvérei nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, felejthetlen jő fiáüHk, Thomka Miklósnak, a Déli Va>ut szombathelyi állomás fütőházi főnőkének, folyó évi juliua.hó 1G án este 9 órakor fárad-hatlan, munkás életének 31 ik évében, hosszas betegség utáu jobbJétre szende-rültét. Élete virágában elköltözött drága halott földi maradványa julius hó 18-án délután G órakor fog* Teleky-utca 333.i 8z. házban az ág. ev. hitvallás szertartásai szerint bti.tzentelletni és a helybeli róm. katb. temetőben épült Családi sírboltba őrök nyugalomra helyeztetni. — Nagy-Kanizaa. 1900.\'évi julius hó 17 én. Aldáa és béke lengjen kedves jó gyermekem gyászos emléke felelt l Temetése szerdán délután G órakor meut végbe nagyszámú közönség részvétele mellett, mely megilletődve kisérte utolsó útjára a java férfikorában elhunyt halottat. — A ravatalra a következő feliratú koszorúk helyeztetlek: Szeretett kartáraáuak: a-nagykanizsai fűtőház tisztikara, Felejthetetlen kartársunknak: a székesfehérvári állomási tisztikar, Kegyeletjeléül: a székesfehérvári mozdony • szeméi} zef, Szeretett sógorunknak: Stumpfol-család. A felejthetetlen kartiiranak: az üzletigazgatóság tisztikara, Utolsó üdvözlel: a nagykanizsai mozdonyvezetők testületétől, Felejthetetlen Miklós Barátomnak: Vinkler Nándor. Felejthetetlen kartársunknak: nagykanizsai vasúti tisztikar, Isten veled: Ilona és Jancsi, Felejthetlen kartársunknak: a azékesfehervári műhely éa fűtőház tiazlikara. Isten veled: 8/.ere-tett Bátyád Pista és Editke. A jó Barát emlékének: Süteő Lajos és neje. Utolsó üdvözlet: szombathelyi fűtőház, Az utolsó üdvözlet: a barcsi fűtőház személyzetétől, Nagykanizsai vonatkísérő személyzete. Azon felül 2 feliratnélküli koBzoru volt elhelyezve a ravatalon.
— Ax Alt. Munkáaképzó Egyesület állal rendezendő iparkiállitáa ügyében a mult nagygyűlésen megválasztott nagy-
bizottság vasárnap gyűlést tartott a városháza dísztermében Vécsey Zsigmond polgármester elnöklete alatt. Az elnök a gyűlés megnyitása után Révész Lajos titkárral felolvastatta az Ipartestület átiratát, mely értesíti a bizottságot, hogy az Ipartestület hivataloBau nem fog részt veuni a kiállításban, mert nem ismeri el a Munkásképző-Egyesület jogát a vezérszerepre midőn ó ezt oly módon akarja biztosítani, hogy egyleti tagjaira korlátozza a versenyben való részvételt. Ez átiratra feleletül áz elnök azt indítványozta, hogy a nagy bizottság a kiállítás ügyét abban a atadiumban, a melyben most van, továbbvitel végett tegye le az Ipartestület kezébe éa ő az elnök, lisztéről ezennel lemond, mivel a kiállítás sikerét biztosító egyeiértéa hiányát tapasztalja. Dr. Villányi Henrik, lapunk felelős szerkesztője ellenkező értelemben szólott, a gyűlés azouban Harkányi Ede felszólalása utáu az elnök indítványát elfogadta. A kiállítás ügye ez idő szerint tebál fel van függesztve.
— A Nagyknnlzsal Elsó Temetkezési Egylet folyó hó 15-én tartott népmulatsága alkalmából felülfueilek a következők: Pál ti Mariska 3 kor., Köhler Antal, Leitner Ödön.. Leitner Ödönné, Sattler Samu 2—2 kor., Grünfeld Irén 1 kor. 20 fill.. Francsics Isiván, Saller Rozália, Nóvák Frigyéé, Simou Erzsébet, Matoscbek Andráané, Tóth József. Slámfel Péter, Halasi Adám és neje, Némeih Júlia, ifj. Wajdits József 1 — 1 kor., Munkácsi Náudorué Folkmeyer Józaelné, Szekfü N. - GO—GO fill., Hosszú József, Tausz Mihály 50—50 fill., Slámfel Péterné. Koller Nándor. N. N., Sofrún Józ-ef, Döme Miklós. Bocskai János, Néma János 40—40 fill., Czigler Autal, Cionták István, Csonták Juliska, Osonták Jánostié, Cnonták Jáuos, Hegyi Teréz, Szábel Alajo.-, Varga József, N. N., N. N., Mat-kovits Kálmán, Matkovils Péterné, Su-rugli Zsigmond, Vida Györgyné, Kápolna György 20—20 "fill.
— Uonvédzeuekar. A fehérvári hon-vé.lezred nálunk időző zenekara már 10 napja szórakoztatja közönségünket müve-azetével. A Korona vendéglő, a Polgári Egylet terme, a sörgyári vendéglő, a vasúti restauráció mindannyiszor zsúfolásig meglelik közönséggel, valahányszor a zenekar bennük hangversenyt roiiJez. A vasárnap délelőtti korzó hullámzó, elegáns sokasába fel-alá sétálgatva gyönyörködik a katonazenekar játékában, míg Kis-Kanizsa műértő közönsége nagy tömegbon csoportosul a kar körül, mint mikor ponyván bukfencező pojácák bűvészeiének nagyságán álmélkodik. Szóval sokért nem\' adná Nagy Kanizsa városa, ha faíai között állandóan egy képzett zentkar működnék, mely közönségének a rezesbandák játékától agyoukinzolt füleit üdülésben és enyhülésbon részesítené.
, — Tflx llalulon-IJerünyben. A kanizsai nyaraló közönség egyik felkapott fürdőhelyét, a szépen fejlődő Bulalon-Berényt szerdán, folyó hó 18-án meglátogatta a vörös-kakas Ismeretlen okból kigyulladt egy jómódú gazdáuak lakóháza melyben ép kanizsai fürdővendégek voltak beszállásolva és a dühöngő szélben még más 3 lakóház és több melléképület elhamvadt. A nyugalmukban meg-háborgatolt fürdővendégek örömére a herényi tűzoltók meggátolták a tüz tovaterjedését a Balaton napy vizének segítségével.
— A Zala folyó halottja. Fischer Frigyes kereskedősegéd, dr. Halász Miksa, zalaegerszegi járásorvon övére, a Kasza-háza felett levő kis malom mellett fürdőit a Zalában A tnalom kerekei forogtak, a fiatalember p^dig odaült a zugó válujába. A trio>nár állítólag figyelmeztette is, hogy a viz sodra erős a leütheti a mélybe. A figyelmeztetés azonban nem haazuált s a fiatalembert levitte a viz a kerekek előtti mély vizbe, ahonnét már csak halva került elé. Holttestét búvárok vették ki. Egy bódéban mutogatta magát két búvár, azok szálltak le a vizbe i hosszas keresés után akadtak rá a megfulladt fiatalemberre a Zala feuekén. — Fischer Frigyest f. hó 15-én délután nagy a diszes kísérettel temették el.
— Klabriasz-pnrti az oroszlünket-recben. A Central-kávéház alsósjátékai aligha dicsekedhetnek oly félelmetea kibicekkel, mint az a klabriasz-párti, melyet az állatsereglet oroszláoketrecében ked-
den. este három fiatal ember, névszerint: Puhán István, Gipsz Oszkár tanoncok éa Oazeszly László magánhivatalnok, eljátszottak. Az állatszeliditö \' fegyelmezte azt a négy hatalmas oroszlánt, melyet a ketrecbe eresztellek és diceérelükre mondva, oly illedelmes magaviseletet tanúsítottak, hogy a Central .morgó* kibiceihez képest óket bízvást .CJÖndes"\'kibiceknek nevezhetjük. — A párti, melyet már a ketrecben áldomás vezetett be, simán folyt lo, a játszók Bem egymásai, aem az oroszlánokkal hajba nem kaptak a a közönség zajos éljenzése mellett hagyták el heroikus tettük azinhelyét.
— A „magyar bolt." A z.-egerszegi központi fogyasztási és értékesilö üzlete holnap nyílik meg a róm. kath. plébánia bérházában. Sokan \'\' vérmes reményeket lüznek uz Üzlet jövöjéhez s eleinte bizonyosan nagy forgalmat produkál a .magyar bolt* (igy nevezik az uj üzletet a plakátok), do hogy meddig, az a vezetők éleluiességélől függ. Mert a vidéki kereskedőkru manap rossz idők járnak, a bizony a szövetkezet sem lehet más. mint kereskedő.
— Vakmerő tolvaj. Bingen János drávabiüi korcsmároshoz f. hó 12 éu beszállt Feck Jáuos steieri deszkakeres-kedő 13 munkásával. Feck deszkát szállított a Dráván és útjába esett Drávabid község. Beesteledvén, a munkások fölmentek éjjelre a padiáarp, a gazda pedig egy külön Bzobában hált. Lefekvés előtl erszényét, melyben 400 írt készpénz volt, vánkosa alá tette éa nyugodtan elaludt. Reggelre kelvén látja, hogy szobája ablaka bo van törve és erízfuye vánkosa aJól eltűnt. Jelentést lett a csendőrségnél, mely azonnal a munkásokat fogta nyomozás alá a mi azonban eddig eredményre nem vezetett A vakmerő 4 tolvajnak tudni kellett, hogy a kereskedő majdnem teljesen süket, mert máskép aligha vau bátorsága valakinek a feje alalt kotorászgatni,- s a csendőrség ez alapon folylatja a ^lyumozást a munkások körében.
— Zrluj 1 Miklós levele. Zrínyi Miklósnak, a költőnek egy érdekes és eddig \'ismeretlen levelét találták meg Kaposvárott a aompgymegyei levéliárban, a melyet most\'rendeztek. Zrinyi a.levelet 1GG0. év október 25. napján irta a Somogyvármegyei gyűléshez s a levélben . kimenti magát elmaradásáért, tniulhogy
a királyhoz kellett ulaznia. E levél azó-ról a/.óra a következő:
A mostani Generális Gyűlésnok pto Trigesima praesentis prefigált Terminus Napjara mindenképpen dispouál-tam és elrendelém volt Kegyelmetek közé való menetelemet, de mivel eő Felség* Kegyelmes dispositióját érleltem, hogy pro Die Tertia iitlutturi Mentia Novembrin az Tanács Uraknak Bécsben föl kölletik menni, az hová Hzeméllyemben ia okvetetlenül el kellett mennem, compascálnom, egyébiránt aemmiuttal el nem mulattam volna ezen előttem levő gyűlést. Minthogy penighlen leglciváJiképpen a Nemes vármegye Tisztviselői állapotjok felől lészen, ugy tetszik, hogy alkalmatosaikat nem találhatunk éa nem is ludok az mostaniaknál jobbakat. Azért hellyén higyván Confirmáljuk. A Uirák Uraimék közül némellyek bellett pedig.
— az kik kötelességek pzerint nem akarván megfelelni, alkalmas dolgokat mulatják el — azok hellett. az kiket kegyelmelek gondol érdemeseknek lenni az Caudidátorok kö/.ül válaszazpu és tegyen kegyelmetek.
E/.ek uláu az ... mi romlott és csaknem tolleeséggel elpusztult Hazánknak-éa nemzetüuknek javárai nézve minden hasznos és szükséges dolguk-í ról Consulálkodván, minden jót végezzen kegyelmetek. Szüből kívánom, tartsa Isten kegyelmetek kedvea jó egésségben.
Comes XicolaUt Zrini.
— Védekezés a jégeső ellen. — A
■viharágyuk felhőüző hatása ma már bebizonyított dolog, b különösen a azőlőt termelő vidékek iparkodnak a viharágyu telepekel berendezni. A zaía-egerszegi hegyközség választmánya a mult hóban szintén avval a kérelemmel fordult a földmivelési miniszterhez hogy a védekezés helyes módjának megállapítása céljából szakértőt küldjön Z.-Egerszegro. . E hó 1G- és 17-én a minlozter megbízásából ideérkezett Kaum Oszkár, a
Menyasszonyi-selyem-raha
10 írt 00 krtól feljebb! — 14 méter — póstabér és vámmentesen szállítva I Minták klrálasrlásra, nemkűlflubra fekete, fehér és síiiies .Henneberg-selyem" blousok és ruhákra alWalm&s, 45 krtól 14 fit 65 krig méterenkiüt.
Csak akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendelik!
HENNEBERG G.. selycnimros, Zürichben.
iCs. és kir. udrari-siállitó.)
XXXIX. ÉVFOLYAM.
i i
ZALAI KÖZLÖNY
1900. JULIU8 21 én.
meteologiai intézel a9Bzisztenso i3 oda nyilatkozott, hogy a város határának a védekezés szempontjából nagyon kedvező fekvése van s 24 viharágyu áz égési halár védelmére elégséges volna. Az ügyet az érdekeltség a város képviselőtestülete elé terjeszti, hopy az egész határ védelmét birtositHa. A leghelyesebb megoldása volna a kérdésnek az, ha a várna minden birtokosát kötelezné a védelemre. —» Nagy Kanizsán ia BZÜksé-Kea volna már hasonló intézkedéseket teuni a jégesty ellen.
, — Tolvaj\'komédiások. Schut?er János csáktornyai lakóit folyó bó 12 én kora hajnalban látogatók zavarták fel és kiküldte leányát a vendégek kiszolgálására. Kopott, züllött formájú emberek jelentek meg és pálinkát kértek. Mig a leány kiszolgálta őket, végig kutatták u fiókokat és az egyikből kiloptak 50 koronát.. Innen tovább faluzva betértek a nyírvölgyi korcsmároahoz. ott folytatták a pálinkázást és a tolvajlást. Az ágyról elemeitek 40 koronát éa odább álltak. Így, miután több helyen is vissra-loplák k megivott pálinka árát-, a vidékről távozni szerettek volna, hu a csendőrség nyakon nem csipi őket Torontáli fa veszprém-megyei komédiások voltak h tolvajok és bár a büntettek elkövetését tagadták, az rájuk bizonyult é3 letartóztatva átadattak a büntető bíró-ságnak.
— Magyar cigány, mint arabus Pártatlan. Igen mulatságos eset törtéut meg néhány bonfitáraunkkal, a kik a kiállítás megtekintésére utaztak L\'árisba. Épen a Trocadero 8ljában levő exotikus palotákat nézegették és átmentek a rue <!e Tuuiaieae-n, ahol az arab kereskedők árulják olcsó pcuzeu az állítólag afrikai ipar apró csecse-becséit. A mi magyarjaink is megállottak egy arab kirakat előlcigaretta azipkát nézegettek, kérííelve mi az ára. Az arab két ujját mutatta nekik, jelezve, hogy két frankért vesztegeti portékáját. A két magyar beszélgetni kezdett anyanyelvünkön, hogy ez bizony nem is drága, otthon azt mondják majd, hogy tiz frankot fizettek érte. Egyszerre elkezd nevetni az arabus és megszólal k/ép magyar nyelven: .No kérőm tekintetes-úr, csak mégis furcsa, hogy minden magyar igy csapja be az otcbouvfllókat az ajándékaival." A magyarok alig tudtak szólni a nagy bámulattól^ hogy ez a turbános alak olyan jól beszél magyarul. Hát kifOit, hogy Mazufíer ur umgyar cigány, aki hegedűjével nem tudván eleget ker.eini, beállt arabusuak. I)u megkérte honfitársait, hogy a titkot ne adják tovább, mert mé|j elbocsátják a szolgálatából, ba kisül a turpis?ág.
- Értesítés. Van szerencsém a t. zene kedvolö közönséggel tudatni, hogy mint Horváth Laci zenekaráoak karmestere hegedű és cimbalom oktatást adok hangjegfVöl. Különőseo kiemelem art, hogy kitűnő módszerem következtében tanítványaim néhány havi oktatás után kitűnő cimbalom játHzókká lettek. Klfngadok zongorák, cimbalmok és citerák •hangulását. Pokorni Ferenc karmester.
Anyakönyvi hirek.
— Julius 13—20ig. — Születések:
Kmetty János pályafelvigyázó, Kati. lliri>chler Netti szakácsné. Károly. Német Vendel kocsis, István. Mikó János kőműves, János Zsidi János kéményseprő. Lajos. Málé Ferenc földmives, Kati. Parti István napszámos, István. (Sarai István uupszámos, Gyula. Tislér László földmives, Ann8. llodina János földmives, Józhbí. Szabó György háziszolga, Sándor. Hajdú István kovác«, Hona. Ács Klek moluár, Ele.k. Néhai Salerius Károly gépész, Károly. Josifovics Milivoj kereskedő, Mária. Mikióska Lukács csizmsdia. Magdolna. Néhai Kercsmár János erdöőr, Lajos. Horváth Anna cseléd, Itozi. Kulcsár Pál napszámos, halva született fiu. Plánder Péter munkás, József. Taródi Viktor szabó, Anna.
Ualáloz&sok:
Benedek Krzsébet Molnár Imréné napszámos rk., 39 éves, gyomorbélhurut. Krebsz Krisztina őzv. Koch Mihálynó ág. ev. ügyvéd özvegye, 80 éves, aggkori végkimerülés. Gyorgyák Istváu rk. napszámos. 30 éves, veselob.
Thon.ka Miklós ág. ev. (ütőházi főnök, 31 érés, tüdőgümőkór.
Petrekovics Katalin Mujzer Lászlóné rk. földmives, 59 éves, gyomorhurut.
Szabó István rk. koldus, 58 éves. tüdő-hurut.
Szak Anna rk. 1 hónapos, bélhurut.
Kreisler Zoltán izr. 16 napos, ráuggörcs.
Fúrat Rozália rk. 12 éves,\' veselob.
Török Krzsébet rk. I1/, éves. hökhurut.
Plánder József rk. 2 órás, koraszülöttség.
Kruusz Samu izr. tzabó, 82 éves, végelgyengülés.
Kintner János rk. földmives, 60 éves, ajkrák.
Házasságot kötöttek:
László József házmester — Nagy Magdolnával.
Bognár Mihály cserepes — Horvát Katalinnal.
Ilajdu Istva\'n földmives — Dolmányos Katalinnal.
Közgazdaság,
Az aratás már befejezést nyert, a csépiének megkezdődtek. Az Üzletben általános lauybaaág uralkodik, a malmok nem vesznek semmit sem. és igy a készáru naponta olcsóbb lesz. Bizonyos, hogy ezen lanyhaságot az aratásba vetett vérmes remények idézték elő, melyek azonban az ó teljességükt>eu uem fognak megvulósulni. é.s igy valószínű, hogy az árak neinaddig javulni foguak.
A repce- éa a rozstermés nem sokkal jobb a tavalyinál, azonban a búzatermés azt jóval felülmúlja.
A mi piacunkon még nem igen talál kozhatunk uj gabonával, mert az uraságok — kik az árak javulását várják — még nem adnak el. A jövő héten azonban már nálunk is élénkebb lesz a forgalom.
A repcének jó ára vau, azonban a szilárdság ebbeu is már tetőpontját érte el.
Áraiuk a következők:
Buza 14 kor. — fill.
Rozs 12 . — ,
Repce 24 « — ,
A kereskedővilág éber figyelemmel kíséri a szerb búzának a határidő üzletből való kizárását, mely uj intézkedés több Írásbeli felszólalásra ad alkalmat a kereskedők részéről.
IRODALOM
— Az Én Újságom. A magyar gyermekek hetenkint nehezen várt, legkedvesebb olvasmánya, Az Éu tJjaágom. Olyan népszerű és szeretett ember nincs a gyermekek világában, mint Pósa báwi. Az Én Újságom szerkesztője, akinek csengö-bongó versikéit mohón olvassa a sok fogékony gyermeklélek. Nagy és nemes munkájában a legkitűnőbb irók segítik erejük javával. A magyar gyermeknevelésben,, a könnyeu éa szórakoztatva oktatásban senkiuek sem jut akkora szerep, mint enuek az olcsó kis lapnak. Az Én Újságom egéiz generációkat nevelt már föl h apró olvasóinak folyton szaporodó ezrei a mellett, -hfigy állandó mulatságuk ez a\' lap, szüleik tiszteletét, jóságot, illendőséget és mindenekfölött hazaszeretetei tanulnak belőle. — Negyedévre 2 korona. Kiadóhivatal: Budapest, Andrássy-ut 10.
— Uj Idők. Hétről-hétre jobban megszereti a közönség Herceg Ferenc lapját, az Uj Idők-eL Az Uj Idők pedig hétről-hétre vis/.onozza a2t k nagy rokonszenvet, melylyel a magyar közönség fogadta. A legjobb magyar irók rvgéuyeit. elbeszéléseit h cikkeit közli. Rajzait a legelőkelőbb művészek készítik a minden számában külöuöi goudot fordít arra, hogy a nemes izlésl szolgálja h a magyar nri családok előkelő gondolkodásának tolmácsa legyen. A hét eseményeit fotográfiákká! illusztrálja: sosem hiányzik belőle az érdekes események-, aktuális emberek képe, csupa hü fotográfia vagy művészi rajs. Kisebb rovataiban mindenre kiterjed a figyelme: s/ínbáz, irodalom, művészet, sport, társasélet egyaránt a legkiválóbb magyar irók kritikáján keresztül érdekesen megirva kerül az olvasó elé. Regényei a magyar bellel-
riaztika a a világirodalom nagy gonddal megválogatott termékei. -Zene- és mü-mellékletei (színes nyomással is) kedves meglepetések és érdekes emlékek. Előfizetési ára negyedévre 4 korona. Kiadóhivatal: Budapesten, Andrássy-ut 10. sz.
Szerkesztői üzenet.
— I>r. Cr. (í. Párls. Köszönet. Jövő számban köxöjjnk.
SzerfiC8Xtön<?o : Dr. VlUAnyl Henrik, felelői szerkesztő. Kiadó : JfJ. \\Va)ilits József,
— Egy régi és nagy forgalmú üzlethelyiség Hahóton a templom mellett, 40 éves gyakorlatban levő és a legélénkebb keresletnek őrveudő fűszer- és rőfös kereskedői helyiség lakás és terjedelmes belsőséggel eladó. Venni szándékozók forduljaoak dr. Dunst Ferenc apáthoz Keszthelyen.
VEGYESEK.
— Feiiyke||ez» iíéMlllftck dltetánsok számára. Mindenkinek, kik a fényképezés ezen kellemes és bárki Által könnyen meRtaoiilhaló t-port iránt érdeklődnek, ajánljuk az 1854 ű? óta (ónálló ktllönönea fén\'jképozo készülékekkel foglalkozó A. MjoU CB. és kir. ndv. szállító Hécs Tudaurben 9 céget s pnnek illusztrá t árjegyzékének átnézését, mely kÍTáuatra ingyen küldetik mcif.
— „Az egészség: a legdrágább klnci".-Ua csak ezt mindig tekintetbe is Tennők I Hány ember kllzködik élete legnagyobb résziben, hogy régsö Dapjait njugalombao tölthesse. Ámde a miinkakfptelenséfrgel rendszerint a test élrezciképtelnnsége is beáll. N^m rolna-e akkor tanácsosabb az egészséggel takarékos-„ kodni, hogy a owgalom napjaira azt fogékonyképesen és crötelj.-scn\' fentarthassuk? Egyszerű és természetes táplálkozási mód az a nem oly nehéz és biztíjé célhex Tczetö ut. Keadvo a reggeli kávénál, a melyet a legcélszerűbben ugy késiitünk, hogy a habkárét félig Kalhrei-ner-félo Kneipp maláta-kávéTal tegyitjük. Ez avegyOlet számtalan családban, mint a ked-relt babkávé iz és & honi malátakészitmény eeészségi előnyének legideálisabb egyeíitése kipróbáltatott. Rö»id megszokás után senki sem fogja ezt a kellemes és Ízletes kátéitalt nélkülözhetni ÜgyeljOok azonban arra, hogy csakis a talódi Kalhreiner-féle Kneipp maláta-kárét az eredeti csomagokban használjuk.
VASÚTI MENETREND.
VONiTOK ÉH ÍE ZÉSE.
Budapnl 3 óra 52 P- ,-regg- hz. V.
lt 57 „ d. e. t-\'y- V.
. 1 40 d. u. bz. V.
8 . 05 este az. V.
12 p 07 „ éjjel UJ- V.
Bét, iWIhi 3 n \' 42 regg. az. V.
1 n „ d. u. 87." V.
„ i , 08 • d. u. ey- V.
10 05 eate az. V.
Z.-Egeriz. B N 05 VeRg. V. V.
Pragerhof 5\' 32 regg. ey- V.
12 09 d. u. az. V.
4 n 53 d. u. gy- v.
11 , 22 éjjel az. V.
Clákl.r.yl 8 D 10 n regg. T. V.
Birci >. . 14 d. e.
■ • KJ-- V.
■ „ 29 d. u. py- V.
■1 ■11 • éjjel fiz. V.
VONATOK INDULÁSA.
Budiptll Ti óra 47 P- regg. sy- V.
3 „ .10 B regg. v. v.
2 — d. u. H7.. v.
• •» 03 d. u. Ry- v.
12 15 m éjjel 87. v.
Béc, (wííbi 0 05 B regg. 8z. v.
12 n 20 d. u. py- V.
2 05 d. u. kz. V.
12 45 éjjel hz. V.
i -sit-ivái r, „ 20 d. u. v. v.
Pragerh.r 4 42 regg. hz. V.
. 12 10 „ délb. ?)• V.
2 j 35 d. u. bz. V.
. 12 17 „ eate gy- V.
Csáktornya G — d. u. V. v.
Barot | 4 n 57 „ regg. sz. V.
Gyékényei! 2 22 d. u. 6z. v.
4 • 25 d u. bz. v.
Nyilttér.
Az e rovat alilt közlöttekért nem vállal felelősséget, a szerkesztőség
Köszönetnyilvánítás.
Falojthstlen, élte virágában elhunyt fiam. illetve testvérünk elhalálozása alkalmával az igazi részvét oly számos jelével találkoztunk, hogy engedvB szivünk parancsának, ezúton Is köszönetünket fejezzük ki a déli vasút Igen tisztelt tisztikarának és mindazoknak, kik részvétükkel mély fájdalmunkat enyhiteni kegyeskedtek.
THOMKt ENDRE
és családja.
Vcrc, hucj hőtyftir, Iineydara éa a köazTrlif bnntalmak ellen,\' topábbá a lígró éB eniísztftat 8z<rvek huruton bánlalmamál.orvosi tekintélyek állal a t Ltllilon-forrus ^
SALUATOR
nlkerrel rendelve Ienx. II u u y h aj tó h a t áH u !
Mii-icíS izű! I Kőüiijen emcszlbrló
Kapható ásrányvizkerc^kedésekbeu és
gyógyszertárakban. A SaWator-forrás igazgatósága Eperjesen
Ki biztos akar abbau lenni, bogy jó és tiszta .csokoládét vesz, az vegyen-
SUCHARD CSOKOLÁDÉT.
Ezen régen jónak bizonyult és hírneves gyártmány, gondosan van készítve, jótállvo, tiszta és az egész világon" kedvelt.
Mindenütt kapható.
ÍIRDETESEK \\
HÁZHELYEK ELADÁSA.
A .Zrínyi", úgynevezett „Kis-német"-utca hosszában, élénk forgalmú helyen fekvő három
HÁZHELYNEK
alkalmas S32 Qöl terltletu széles belsótelck szabad kézből azonnal eladó.
A venni szándékozóknak bővebb felvilágosítást nyújt \' TUBOLY VIKTOR ügyvéd Nagy-Kanizsan.
BIZTOS KERESET
kínálkozik jó be.szélúkéjiesnéggel biró. tÍ3ztesBég03 személyeknek, .kik állandó lakhelyükön az 1883. évi XXXI. törv.-cz. éfrtelmében\' sorajtfgyeknek. állampapíroknak részletfizetésre való eladásával foglalkozni kívánnak.
„M E R C U R"
valtoll/.leil réüzveuytáraaHág\'
Hlini\'EST, Arany János-utca 31.
W , : g
JUlP

! Ricbler-Ule I
Horgony PainExpeller
. Llniment. CapsicI comp. 9
Ezon hiraeTos háziszor olloulállt az idő megpróbAlAsámik, in"rt fniir tóbb miDt 3o ív óta m\'>xbizbntó. fajdalom-osilla^ltó bedörzsiüésként alkalmaztató köménynél, csuznál, tagsraggatásnál cm Heoliilléieknél oí az orvosok által to-dörz^ólósokro is hiídJík gyakrtibbau ron-deltotik. A valódi Horgony-l\'aio-Ez-pellar, gyalorUi Mor^ny-LÍniuicnL el-nevezea alait, nőni tilkos szer, hanom Igazi népszerO háíls/er. melynek egy háztartí\'i.Uiiín sl\'in kflleho hii\'inyotm. 40 kr., ?Ü kr.« 1 frt. ftvf^pnkroü "árban majdnem mindéi (jyógysxortnrban k«\'-sz-letbon van; ÍGrnlitár: TBrök József gyógystfr^zníl Dudaprsten.11!üvá.-Ar-lás filkalmAvjil irón óvatosait U<gyünk, mort több kisobbírli-kú utnnzat van forgalomban. Ki nem akar megkárosodni, azmiodon r^ves iH<•£<•! „Horgony" vfdjopy ós Iíirhtt.T czéKjegyí\'-* nélkül mint nem valódit utasit.sn vissza.
R1CSTEB F.JID.U liru. RodsUtjdl
cm. Ím llr. adorl ••illltol.
H
BUí o«. 4a kir. o»ttrikkU4ról»s a(»b.
omlokzat-festék-gyár
Kronsteiner Károly Bécs, lll„ Hauptstr. 120.
Arany-érmeklcel kitüntetve.
(«m
Főhercegi heroegi uradalmak, cm. éa kir. katoaai tntéiő-sógek, vasutak, ipari-bánya éa gyári társulatok,* építési vállalatok, építőmesterek, úgyszintén gyárLés ingatlan tulajdonosok szállítója. E bomlokzn.t-f68tékok,roelyok métwbon föloldhatók, száras állapotban poralakbsin ta 40 kftlönböaö mintiban kilónkint 10 krtól fölfelé sz állíttatnak éa a mi a féaték seinúsatajsá^At illeti, azonos u olajfestékkel.
Mlatikirtyi, agysxlBtia ntaxltái klvinatra Ingyen is bérmntrs küldetik.
XXXIX. ÉVFOLYAM.
z-alai közlöny
1900. JULIUS 21 ín.
naanoaxDtnxnaxmmsHrouttmMísp
ntmuugnganiwnciioo]
Megjelent 16 diszes íélbórkötésü kötetben;
n teljes mii ára 96 Irt. ^ Illszes fali állvány hor.r.á csoninKolással cipütt 91 frl.
. A magyar lélek mindennapi kenyere a PALLAS NAGY LEXIKONA; el nem lehet nélküle senki. íQ^,
Kell: a gazdagnak, szegénynek, tudósnak, tudatlannak.
Kapható: Ifj. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán, esetleg havi 8 koronás részletfizetésre is!
j ^tumujAuagmtTtTvmiriiratiiftrnKtmil
al.frjnbb alpral tejet t-.rtalmana.
Uír Irnjobbnak bizonyult, Uplilék rK.ciciDÓk éa gjonmrbetfgek reaaére
Hasmenés és hányás kizárva. Egy doboz I korona 80 fillér.
Javaira a legelső ortosl kapacitások által. .10 ív óta az összes gyermekkórházaiban használatban Tan.
Minladoboiok a gyermektápliattból kiiinaira ionyeo éa bérmenlre.
CJ9~ Központi raktár: F, BERLYAK, Bécs, I. Naglergasse I.
Kcailé aürdaitett teje cukorral doboaonkint I kor. Cukur nélkül .wikinn" tiydonífcg) doboionkénl I kor
na oooopoooooooooocia n a ooaoooooooDooooooaoo
MOLL SEIDLITZ POR
("aak akkor valódiak, ha mindegyik doboa Moll A., vódJORyót és
aláírását tüntoti fol. A Moll A.-félfl Seldlltrporok tartós gyógyhat&s.i a legmakacsabb gyomor- • • al-tfitbáalalnak. gyomorgflrcs is eyomorhév, rögxAtl szekrekidás, majliánulnm, vár tolulál. aranyér éi a legkiihnböxóMi n4I belagiégek ollen, e jelei háxisxornek évtixetUk óta mindig nagjrt bb elterjedést sxerxeit. — Ara egy lepeosétsll tra-dill dobizaak 2 kor
Hamisítások törvényileg f e n y i 11 b t n e k.
ÍM ÖL L-FÉ LE FRANCIA;
Csak akkor valódi.
fraaotla borsién ét ii n kósxtrny. riux a tneghill. — Egy óroiotl íredet! üveg Ara I kor 80 1111.
ha mioilcgyik <i.»eg MOLL A. védjegyét tOntéti fel .A. Moll - feliratú <*noxattal van tárra. A Mail-fáit -TKtfieaen mint fa|dalomoilllapitd h/dárisöllil azer - egyéb k.iTMlfpr.iuouyt\'iail Icgismereteiebb nénsxer. I.. i L.. on Ali
MOLL Gyermek szappanja.
"Iiit.k |
k rélxéf
•«b y I
/Mjigy
l.rg(in»raaM,, legújabb mrtdarpr ax.rinl kriritek Kjerrark éa bölgy aaappaa \' a bír okaierQ ápoláaára nyeraiakak i• felninek reejére.
Ara darabonklnt — 40 tilt. Őt darab Minden darab gyermek-aiappan Holt A
kor. 80 flll. egy ével van cttitra
K-ó <■ lkaidé »: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által,
Becs: Tucblauben !>. hz. Vidéki mrgrrndrléaek oapnula poeleulknrét melleit tetjcaillelnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményeket kérni, liaktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. □□bctóű&QüQűQooocx3QOOcacKXMOaaoaiQaaQooo3Öűao
Árverési hirdetmény.
A Kazinci-utcában lévő Kassanyi féle 4 lakásos
családi-ház;
parkírozott udvar, gyümölcsös kert es I hold szántófölddel ,
auguszt hó 16-án <1. e. 10 órakor
szabad kézből elárvereztetik. Értekezni a ház-tulajdonosnónél naponta délután.
,STEYEII
(ryóo\'yintlízet
TÖBEL-FÜRDÖ
GRÁCZ MELLETT. IDÉNY: május—október.
380 méter a. tenger ixine felett. 2 vanull óllomá* Qrácból kociiral egy óra. Poita- é* távírda allomáH.
Rég iimert vastartalmú (akrotberme) acélfi.rrái .\' 0 lok C. meleg (23 folt R ) Ménékelt klima 25 fok C éa 20 |K.) erői tö erdölevegó, kfierjedt tenyvcierdök Oyógy-javalatok, idegbáutalmak. fdeggyengeség, bátgerinc-betegség, bysteria, görcsök, ueur&lgia stb. ellen. Női betegségek: vérsxegénység, bél- és hölyaghunif »tb l^en íjáulható QilOlókaek ti gyenge gyrrroekfkiirk Oyógyeizköx : külön gyógy- és iiixóbaziu. kádíilrdők melegriz.xel, fenynfQrdők, villanyos fanlr>k, maisage. zuhanygyóirjkexelés aat. Olcsó lakások és egyes sxobák, villák, gyógyterem, kitilnö élteretu, kitünó zenekar.
A, rUvJiiigazgat(isá(,\'iiál kimeritó pro.ipeklut Ingryen és bírmenlve.
Dr JILVMA Ulilt S.fXJiOll. orvos tulajdonos. -

-
3435—343G. 1900.
"X™


s
,3
xitxxxxxxxnxxttx
%
X *
*
* X * X X X X X X X x^x~x
tW Gyümölcs és szóllö bor készítési gépek.
GyümölcsbszöIIö sajtók,
folytonosan ható ketlós emeltytl szerkezettel. és nyomerú szabályzóval.
A munka képesség 20\'/. nagyobb, mint bármely sajtónál
Szöllö a
és bogyó morzsolok.
TcIJCNeu felszerelt sKÜretclö készülékek. Szöllö és gyllmölcs örlok, aszaló készUlókek gyümölcs és főzelék aszalásra, gyUtnölCS-vágÓ és hámozd gépek, legújabb szerkezetű szabad, önműködő „Syphonia" gyümölcs és szöllövesszo permetezők gyártatnak 03 szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben
MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA
cm. kir. kizár, szabad, gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gőzhámor.
BÉCS, II. Taborstrasse 71.
KIlQntetvo 400 arany, ezüst és bronz eremmel.
Ax „orRX&gon mexígaxdaségl egylet nagy aranyérme 1.S09. Szegeden/\' Árjegyzékek ingyen éa bérmentve.
Képviselők ós vi.szontárusitók felvétetnek.
L IP I K
f ii r <1 o
MT SZLAVÓNIÁBAN. TS3
Egyetlen Jódtarlalmn alkalikos bő-forrss (64° C) d
1898 áta a Loajavölgyi vaiut allomáia
(l)tieoseilon at ) Axvnkiviil Pakrao Llplk déli vaiut allomai. (Zónatarifa j EitUnletve: upeat. Di-kH) l.oudnn. ltuma. lirQxxel. Kényesen berendexrit gyógytt-rem, kávé-hát és vcnilégln, nagvixabl«u park. fedett sétány, kiidnö iryóg^szállndák, porn-|i*san berendezett írtrdoepoletek. Villanyos világitál. KelQlinalbatttlan hatása kSizvény és oiúroi bajoknál, iichiámál, oionlhajük-nál, mindenucmll hurutot biotalnaknál, vhlamint iniuden\' mirigy és vér-btlegiégeknál. Ilivalaloi fflrdöorvos /ír. SZEMEIII\'.Y IlKItTAT.AS. Jéd hévvfz ixMküldéie egyenesen a forrástól, továbhá Édnkoty L és MbIIobI is Wille cégtől bu\'lapesten. Dővebb felvilágositással sxolgál & VV RDÜKJAZf] ATÓSÁO 1,1 ÍM K KN.
tl X\'
I
k fi
y
V
Nagy-Kanizsa város r. tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a v. hivatalszolgák, erdóúrök és rendórOk részire az 1900-ik évben beszerzendő egyenruházati cikkek szállításának biztosítása tárgyában a helybeli, szabómesterekkel 3709 korona költség előirányzat mellett f. évi julius 24 napján d e. 10 drakor a városházán, a kis tanácsterembem szóbeli és zárt írásbeli ajánlatok mellett nyilvános versenytárgyalás fog a megállapított minták, költségvetés és feltételek alapján tartatni.
Az áfleiUSscn résztvevők tartoznak báualpénz fejében 185 koronát készpénzben, vagy óvadékképes papírban, esetleg helybeli takarékpéuztári betétkönyvben és pedig a szóbeli árlejtök az árlejtést vezető "bizottság kezéhez, a zárt írásbeli ajánlatot tevők pedig ajánlataikhoz mellékelten letenni.
\'A zárt írásbeli ajánlatok az árlejtés megkezdéséig, vagyis legkésőbb f. évi julius hó 24. napjának 10 órájáig lesznek a városi iktatóba annál inkább beadaudók, mert a később érkezők figyelembe nem vétetnek.
A mintaszövetek, költségvetés és az árlejtési feltételek a v. levéltárban a hivatalos órák alatt megtekinthetők.
Nagy. Kanizsán, 1900. évi julius hó 13.

A VÁROSI TANÁCS.

633. szv. szám.
1900.
Székesfehérvári m. kir. állami méntelep parancsnokság.
ÁRLEJTÉS-/ HIRDETMÉNY. , ,
A székesfehérvári magyar királyi állami méntelep székesfehérvári, bábolnai, nyitrai, uagy-atádi és palini osztályaiban elhelyezett katonai legénység és ménállomány részére 1900. november hó 1-től 1901. október hó végéig szükséglendő kenyér, takarmány és egyéb cikkek biztosítása iránt a székesfehérvári tn. kir. állami méntelep parancsnokság számvivö irodájában 1900 évi augusztus hó 22-én délelőtt 9 drakor zárt ajánlatok tárgyaláss fog megtartatni.
A közelebbi Bzállitási feltételek a székesfehérvári m. kir. állami méntelep számvivö irodájában megtudhatók, a hol a szállítási feltételek ÍUzete is betekinthető, és ahonnan az árlejtési hirdetmény kívánatra megküldetni fog.
A7. érdeklődők ennélfogva azon felhívással értesíttetnek, miként az erre vonatkozó ajánlataikat a.kitűzött határidőig annál is inkább nyújtsák be, mivel a később érkezettek figyelmen kívül hagyatnak.
Kelt Székesfehérvár, 1900. julius hó 10-én.
syirori Di. kir. állami méntélén prancsiiitt.
Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán.
NAGYKANIZSA, 1900. juliua hó 28-én.
28-ik szám.
XXXIX. évfolyam.
Előfizet**i n r: Kgrsa e»rc . . 10 kor. — fill. Fel erre ...\'.) kor. — fih. Negyedévre . . 2 kor. f>0 fill. Kgyes Hzám 20 flll.
HIRDETÉSEK ft hasábos petitsorban 14,másodszor 13, i minden további soréri 10 fill
NYILTTÉHBEN
petit soronként liO fillérért Tétetnek fel.
A lop szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő ncrére, az anyagi réüzt illető közlemények p.dig a kiadó nevére címzetten Nagy-Kanizsára tiér-mentre intézendók.
nérmentetlen letelek tatnak cl.
részvéuy-íársaság," .nagy-kanizsai és nőegylet,*\' „n.-kanizsai izr. ivtékony
IÍETENKINT ___i___
ZALAI HOZLOIY.
A nagy-kanizsai- ,Ipar-Testület,* „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,* a .Kotori takarékpénztár a galamboki önkóutes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,* a .nagy-kanizsai tanítói járáskör," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „szegények tápintézetc," a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ. VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
fogad-
Kéziratok vlxsza nem küldetnek
\' A vidéki városok. ^
Nagy-Kaulfsa,- Í\'.HK). Juilu» 27.
Igen egészséges és következményeiből] messzeható törekvés kezd érvényesülni\'\' Magyarországon a vidéki városok jelentőségének emelésére. Már akkor észlelhető volt e mozgalóm hullámverése, midőn néhány vidéki város katonai reáliskolákat kapott ez előtt néhány .esztendővel. Azóta egyre gazdagodott a vidék intézményekben, melyek nem egy-egy város-uak és környékének szűkebb érdekeit vaunak hivatva szolgálni, hanem az egész országot és a melyek ezen országos érdekek centrális gondozását egy-egy vidéki város kezóbe rakják le. Ilyen intézmények közi sorolhatók az országos egyesületek egy része, pld. gazdasági egyesület, a közmivelödési egyesületek, az újonnan felállított közigazgatási tanfolyamok, vidéki kiállítások az ipar, mezőgazdaság, tanügy és művészet köréből.
Ha végigtekintünk az európai országok során, sehol a főváros részéről oly óriási centralizációval nem találkozunk, mint a milyen Magyarországon még most is uralkodik. A vidéki városok jelentősége egy országban sem törpül cl a fővárosé mellett, íniut nálunk. Legjobban Wgközelit beunünket e tekintetben l\'raucia-otszág, mely a világnak Pátis megteremtése által a vidék mellett egy második Franciaország fogalmát adta meg, de mégis a Francia tengerparti városok és a gyárvárosok az.előbbiek a kereskedés és hadügy, az utóbbiak az , ipar terén Páristól különálló centrumokat is képeznek, sót ezen országos érdekek egy részének gondozása Parisra egyáltalában nem,
csupán ezen vidéki városokra van bizva. Még azok az országok is, melyek az állami igazgatás terén a legszélsőbb centralizációt alkalmazzák, mint pld. Orosz- és Olaszország, vagy Ausztria, fejlődött jelentőséggel biró vidéki városokkal dicsekedhetnek, még Magyarország az ő autonom terirfészetü megyei rendszere mellett minden szellemi és anyagi erejét beleolvasztja fővárosába, és jó ideig elhanyagolta vidékénél/ fejlesztését.
Társadalmi, politikai és gazdasági tekintetben óriási jelentőséggel bir a vidéki városok érdekében érvényesülni kezdő mozgalom. A vidéki, városok fejlődése, azoknak egy-egy centrummá való kinövése mindenesetre gazdasági téren fogja a legkedvezőbb h itást gyakorolni, a menynyiben a népesség arányosabb eloszlásával jár. Budapest pincelakásai, melyekben 20—30 ember, férfi, nő, gyerek, aggastyán Összezsúfolva egymás hátán hentereg a nyári tikkasztó éjszakákon, szomorú képet mutatnak a nagyvárosok piszkos, egészségtelen nyomorúságaról, melynek egyedüli oka az, hogy a népesség reményteljesen vándorol oda, hol látja az \'élet, a munka pezsgését, 8 mert a költözködés felesleges számmal s/.aporitja a népességet, nagy része kenyér nélkül nyomorogni kényszerül. Ha az ipar. és kereskedés, vagy a nemzeti tevékonység egyébb ágának központosítása a vidék több városai között fog megtörténni, a városokba való költözködés nem fog egyedül Budapest felé gravitálni, de. mivel a munka-, kereső nép munkát remélhet a kifejlődött vidéki városokban is, gravitálni fog -a centrumokká fejlődött vidéki városok felé is. A helyesebb népes-
ségi eloszlás e közegészségügy fellendülésének hathatós támogatója, b már maga is egy óvszer a járványos betegségek ellen.
A politikai és társadalmi tekintetek hasonló módon megkívánnák, hogy a vidék fejlesztését célzó mozgalom célra vezessen. A nemzeti közvélemény elsatnyulásának, erélytelenségé-nek okát nem is kell másban keresnünk, mint abban az egy körülményben, hogy a centrumtól távoleső vidék nem tud annyira fogékony lenni a közélet eseményei iránt, mint a főváros népe, melyről nem is lehet a2t állítanunk, hogy nincs közvéleménye. A vidék nehezen tud reagálni, mert nehezen láthat az események mélyére, minthogy történetük színhelye tőle távol van. De ha a vidék városai közül többeket a nemzeti tevékenység egy-egy ágának központjaivá tesszük, " az igy fejlődött várost és környékét sikerül belevontam k a közélet árjába, mert bizonyos tekintetbea az egész nemzet figyelme feléje, mint centrum felé lészen irányózva és igy maga is kényszerülve lesz a közélet egészében részt venni, munkálkodni és véleményének kifejezést adni. Már pedig politikai és tár- | sadalmi tekintetben igen fontos az, i váljon a nemzet nagy része szükkörü helyi érdekek\' gondozására, avagy az egész nemzet boldogulásának elő- j mozdítására törekszik-e ? Hazafi-e, vagy helyi klikkek oszlopa? Vele él-e az állam, vagy csak belőle-e és rajta ?
Íme csak rövid néhány szóban kifejtve is kitűnik, mennyire néni csekélység az a törekvés, a mely a vidéki városok fejlesztését tűzte ki céljául. A nemzeti jólét emelését
és a nemzeti élet egészségét akarja megvalósítani ez az eszme, ha testet ölt.
Szépen fejlődött, gyönyörű fóváro-suuk egyediili büszkeségünk a külföld előtt. Ha célját éri az a törekvés, mely a vidéknek is virágzó városokat akar teremteni, a az oV-szág minden vidékét részesítjük vidéki központok áldásaiban, akkor büszkék lehetünk nemcsak Budapestre, hanem egész Magyarországra.
A magyar sportüzés.
Magyar fiuk diadalmaskodtak a világ minden nemzetének versenyén, a páriái olimpiai játékokon, melyek a\' régi görög olimpiászok felelevenítései akartak lenni.
A magyar atléták párisi sikere örömmel tölt el bennünket; a világ Bzine előtt teltünk ezzel tanúságot edzett, rátermett voltunkról. Ez az öröm azon-bHo ne áltasson bennünket tulon-tul. Néhány mag)ar fiúnak b néhány magyar tornászó-egyletnek a sikere volt ez s nem montihatjuk el büszkélkedve, hogy a tornászó ma«yar nenizetnek a sikere.
Mert a magyar nemzet, legalább annak java -\'társasága nem tornázik. Sokkal kényeiineseéb a mi nációnk, semhogy a társadalmába valami nagyon befészkelődött volna a tornár.áai kedv. Kevesek a válogatottak azok, a kik nálunk a tor-názásban nagy kedvűket lelik. Munkábao töltik nálunk napjaikataz emberek, munka után pihennek, kávéházakat, korcsmákat járnak, szórakoztató helyeket keresnek, de lornázasra nem igen gondolnak.
Arra. hogy nálunk á mindennapi élet kiegészítését képezné a testedzés, arról H7Ó sincsen. A tornázás és testedzés nálunk uri passzió. Vagy uri kedvtelésből űzik egyik-másik nemét, vsgy azért, mert egyik-másik társaságban megkívánják. De magáért a test edzéseért, erősítéséért kevésbé. Vannak tornaegyleteink, de ezek tagjainak száma elenyésző csekély része azoknak, a kik nálunk a teal-ettzés folytatására hivatva volnának. Egész
ifjúságunknak kellene ráadni magát a testedzésre. Van a testedzésnek számtalan fajtája; lehet belőle válogatni. Kinek ez. kinek az tetszik, mindönki kikereshetné magának azt a fajtát, a mely a testalkatának, a szervezetének b a temperamentumának legjobban megfelel.
Értjük, hogy nálunk a sportokat bizo-| tiyos tartózkodással fogadják kivált a családokbau. A szülök csupa aggodalom-j- mai nézik gyermekeik sportüzését. Mert elvétve látnak itt is, ott is egy-egy sport-| űzőt a elvétve itt is, ott is látnak aze-, reucsétlenségekot, melyek a eportüzés , , következmenyei.
Volna csak a eportüzés nálunk valami\' | általános, valami mindenütt elterjedt, el-J tűnnék akkor az anyák szerető aggodalma \' s örvendhetnének, ha gyermekeik a sportot müvelik, mert az neveli gyermekeik testét-lelkét.
A testgyakorlásért Bokát tett a mostani közoktatásügyi kormány. Tornajátékok rendezése, a tornatanitás javítása és számos tornaügyi intézkedés jelzi Wlasaics miniflzter intencióit; legújabban is a játékdélutánok rendezésévol mutatta meg Wlas8ica miniszter, hogy mennyiro szivén viseli az ifjúság testi nevelésének ügyét. Nem is lehet máskép népünkkel megszerettetni a testgyakorlást, mintha épp az iskolák körében adunk módot a testi nevelés módjának elsajátítására. Kisebb Kdagokat lehet adni az o\\vont tudományokból, e helyett az ifjúság\'testi neveléséről kelleno gondoskodni. Szabad ég alatt töltsön a tanuló órákat. Kényszeríteni kellene erre a tanulót és a szülőket is kényszeríteni kell, hogy ilyen utríi tereljék gyermekeik nevolését. Persze ehhez az egész tanítási rendszer átalakítására volna szükség a arra első Borban, hogy a tanítók s tanátok ne halmozzék el az ifjúságot sok olyan munkával, melyet otthon kell elvégezni és viszont a szülőknek se legyen joguk arra, hogy a mi szabad időt hágy az iskola, az magántanulással töltessék v>\\.
Természetes, hogy a nevelőkarnak ós azülőknek mai nevelési módját nem lehut máról-holnapra átalakítani. Épp a neve-16a- kérdéseiben legkonzervatívabb a nép. A régi nevelési elvekből sem a nevolő,
TARCZ A.
A párisi kiállítás.
— A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — Irta: I)r. Czlrbnsz Ciéza.
A ki\'Páriaba jő. kettőre lehet elkészülve, 1. hogy otthon tanult francia oyelvévul semmire aetn megy, mert a harmadfélmillió lakosságú Párianak külön dialektusa van, 2. hogy egy csomó illúzió odavesz, miket uagyszaju poxőrök szoktak Parisról forgalomba boíni.
Maradjunk meg az utóbbinál.
Igy azt mondták nekem: a párisi publikum mind fonnyadt, bodagmellü. deszka-termetű, árnyékolt szemű viveur-népség. Egyetlen szó sem igaz belőle. Annyi kecses, formás termetű szép leányt, üde arcot, gyönyörű nzemeket éa dus hajjal bekerített árcocskákat sehol sem láttam oly nagy választékban, mint Párisbau. Az ember vesz utánuk, a ba azokat a gyönyörű mandolás szemeket kinyitják és kármin-piroa ajkuk megcsendül — az embor azt hiszi, arkangyal Bzállott le az égből. Aztán micsoda chic, finomság, gyöngédség, szeretetreméltóság férfival szembeni
Tanulhatuának a kanizsai és somogyi hölgyek ezektől a párisi asszonyoktól és leányoktól chic-et.
Az Bem igaz, hogy egyébre Bem gondolnak, mint az idegenek becsapáBára. Van ilyen ia. A ki a boulognei erdőbe struc-fogaton hajt. vagy a Maxim Nro. 3. rue royale, Café Vachette Boulevard
St. Michel COO frankos vacsoráival Bem éri be, hát persze ez szóba sem áll egy 180 frtos Cook utazóval, no de a detni-mondaine olcsóbb tagja sem szemtelen és csaló, minő a Kerepesi-uti gyűrött pofájú, festett hajú pillangó-népség, óh nemi Ellenkezőleg. A ki pedig a jobb társaságban fordul meg, biztosíthatom, annyi figyelemmel, gyöngédséggel Behol a világon nem fogadják, becézik, mint itt Párísban.
Kivált, ha magyar, mert a németeket nem szeretik.
A mi pedig a nyelvet illeti, annyit mondok, be ne menjen senki a páriái vendéglőbe, ki nem tudja az ételek, italok párisi nevét. I^y p. a St Germain (zöld borsó leves), Parmentier (krumplileves), croute au pot (tészta leves kenyérrel), avec Grévy (sárga-répával), ű l\'ouille (BÓ.ikaleves), völouté (tojásos), fritore (kishalak), navarin (zöldségea birkacomb), civet (uyulragout), poulet en Cocotte (párolt csirke), pommes des Lyonnais (zsírban sütött krumplj-szele-tek) stb. A Coupe Jaquea (fagyasztott gyümölcsök,) p8ts de Nonne (apáca lehellel) (tészta), baba (rumba áztatott tészta), paine de Géné (mandoláa tészta) a aör ott boc, bifire blOnde, brune, egy üveg sör: une cravette.
Furcsa a hírlapok nyelve is. La rue Grenelle, a hol én lakom, (érseki palota), la rue St. Dominique (vezérkar), uu pipe-let (portás vagy concier&e), un potacho (gymnazista), la galette (a péflz). cabocbe (a fej), taper (pumpolni), le rouiue (rendőr), une grosae legume (vastag
főzelék,) = előkeiő személy, biicouter (csókolózni) sfb. Ha efféle szólásmódokat nem tudunk, hiába iparkodunk magunkat megértetni. Sem ök meg nem értenek minket, sem mi őket.
Az sem volt igaz, hogy oly reltentő forradalmár a francia: a julius I4-iki ünnepen egész Páris talpon volt. A boltok, muzeumok be voltak csukva, .de éljenzésen és lampion gyújtáson kivül semmi aem árulta el a nap jelentőségét. Hozzám sem értek, pedig volt toloogás, illetve sürgés-forgás mindenütt. Lehet, hogy a kiállítás érdekében meglapultak a szocialisták, kommunisták is, mert a francia igeu okos nemzet, önmagát és pénzét nem kockáztatja hiába, de annyi tény, nálunk nagyobb tolongás volt Szt.-Istváu napján, miot itt a kivilágított place de la Goncorde-n, vagy a hsd-uereg felvonulása alkalmával a Long cbam-pon. (Tudja Islen, ezek a csámpás gyalogosok és lovasok ugy rémlik nekem, sohasem verik le a marcona poroszokat I)
A mi a kiállítást illeUi, az a Szajna két partján szakosztályok szerint van felállítva, p. o. földmivelés, ruházat, vegyészet, művészet stb. A 80,000 kiállítónak fele francia (1855-iki kiállításon 20,000 kiállító voltl) A kiállítás területe 106 hektár, kiterjed a Trocadero, Es-planade dea Invalides, Champs de Mara területére és a Bois Víncennes darabjára (vasút). 18 csoportja 120 osztályra oszlik. Az egyef államok és hatalmak a szakosztályokba vannak beosztva, p. o. a halászatnál, orvosi tudománynál a világ egésx halászata van bemutatva. Ez igen
tanulságos csoportosítás, mely eltér a kiállítások eddigi geográfiái sablonjától. A belépő-díj 10 órától esti G-ig 1 frank, az utcán 40 centimea-ért Í3 adtak jegyet, este dupla a belépti-dij. Akkor láthatók a különböző varieték, láncok, színházak stb. Az étkezés olcsó. Én 4 frankért eltöm dejeuné8t a Trocadero mellett. 3 fr. 20 cent. vacsoráltam. No kérem, ez olcsóság. Persze lehet 200 frankért is ebédelni, ott a leves 5 frank, pecsenye 30 fr. Azt is. megjegyzem, a magyar csárdát valami Tiutv szegedi botmagyarnak adták. Komisz a főztje, drága éa rossz a bora, szemtelen a kellner hada. Szégyenére válik a magyarnak I
A kiállításnak 47 bejárata van. Legszebb a főkspuzat, hol a páriei nő (Mon-reBu Vauthier) Bzobra áll a totözeten. Esténkint ki van világítva. A műcsarnok a Champs Elysren, a műipar az Esplanad des Italieo8-en található, a hadsereg és tengerészet a Pont d\' Alma és Pont de fena között; erdészet, kertészet ugyanitt, gépház a Champs Elys<"-enek végén, a régi Pária a Trocadero mellett, a Szajna partján, az\' exotikus népek csoportja ugyanitt, de beljebb. Mindezekről be nem számolhatok. Csak annyit, hogy egy csoport megtekintésére kevés egy nap.
A jelenlegi párisi kiállításnak különösségei 1. a mozgó trottoir, (platformé mobile), mely megkerüli a kiállítási területet, 2. mozgólépcsők a pavillonok-ban, 3. Andalusia életének bemutatása, 4. a rendkivül érdekes optikai azin-báz, 5. Utazás a föld körül című pavil-lon, hol szemünk előtt elvoaul több \'
város, 6. Mareorama, a tengeri utazás utánzása viharral, brizzel stb., 7. messzelátó, de a nagy főldglobus nyomorúságos tákolmány.
A mi végül az elutazást illeti, én csak a Cook céget" ajánlom. A magyar államvasutak menetjegy irodája is reudezett efféle csoportos \'utazásokat, de hótoljei tul vannak tömve, mert a) egy szobába kettőt 8zálláBoltatott, b) és csak egyetlen útirányt engedett, mig Cooknál az ember Münchenen át utazik oda, Svájcon keresztül vissza. ^Ebédjegyeit becaerélheti 70 vendéglőben, otthon bőven és jót eszik . (orvos íb vanl) és kocsit, fiákkor*, omnibuszt kaphat olcsó áron (G frt), azon kivül kalauz vezeti programm szerint az utasokat.
Közmondások.
Négy dolgot akar minden ember jobban tudni a máaiktál: tüzet éleszteni; a vaauti menetrendben a kereaott vonalat megtalálni; rosBz irásu levelet elolvasni és jogügyekben ítéletet mondani.
Angol közmondás.
Valamikor mondták: .bzíT" és „hi v\'; ma mondják bzív és hü. Sziv és hü-Bég sohasem rímelnek 1
Mérő Károly.
A mit az egész világ lát, nem látja a férj.
Szerb közmondás.
L&punk mai számához negyediv melléklet van csatolva.
XXXIX. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1900. JÜLIUS 28-án.
sem a bzüIő nem oogod szívesen; ezért lassan, fokozatosan kjellene odahatni, hogy iíjuságunkuevelésében a testieket ne nyom-ják el a szellemiek, hanem a kettő legalább is egyenrangú tényező legyen.
Csak ha az iskolából, de már az iskolák legalsó fokából, az elemi iskolából, indul majd ki a testi nevelésnek, a test gyakorlatának kultiválása, akkor lehet arra számítani, hogy a sportQzés nálunk nem lesz unikumszámba menő jelenség, banem általánosan elterjedt jó\' szokás, a melyet folytatni kinek-kinek kötelessége. Akkor majd az ujabb uemzedékek-ben a szülők is aggodalom nélkül látják majd gyermekeiket nemes sportokat fizni, akkor a sportok műveletét szinte kötelességnek fogják tekinteni.
Nemzetünk szellemének ügye függ össze a testgyakorlat fejlesztésével. A ki uálunk a testgyakorlatnak apostola léazen, az a magyar szellem legkiválóbb mive-lője is lesz. A meus sana in corpore sano, nem üres mondás, de Barkigazság. Ifjaitik párisi sikeréből merítettük ezeket a tanulságokat. Kzek a sikerek örvendetesek és szépek. De százszor szebbek ••és százszor örvendetesebbek volnának, ha őszinte prozelitákat azerozuének nálunk a testgyakorlat ügyének.
Ifunffariit.
A termés.
Az 1900-ik év vidékünk gazdáinak ^ fáradságát annyi sovány esztendő után végro kielégítő módou íogja jutalmazni. A gabonanemüek minőség és mennyiség tekintetében is a megkezdett cséplés seancai^ szerint inén jó eredményt produkálnak, a hüvelyes vetemények, valamint a szőlőtermés is a legszebb reméuyekre jogosítanak bennünket. Nagy-Kanizaa vidékének búzatermése a tavalyit nemcsak a hozom nagyságával múlja felül, de minőségben is ugy, hogy nem ritkán 80—81 kgros búzával találkozunk, melynek acél05, piros szemei a piacon igen n«gy kelendőségnek ÍORnak örvendeni. Minőségileg a rozstermeléa is jóval kedvezőbb a tavalyinál, bár mennyiségileg kevesebbet igér. Aa árpa jó kőzéptermést mutat fel, minőségét a legutóbbi eBőzések megrontották ugyan, a szemeket meg-sárgitották, de nem egy helyütt szép, fehér sr.emü BÖrárpa. található, melynek gazdái szépecskén pénzelhetnek majd a szerencsés termésből. A-hüvelyes vete-ményekre, valamint a kukoricára az eBŐ- , zések, melyek az árpaterméanek sokbany áriaimára voltak, igen jól hatottak, s uddigelé a szőlőtermés jó sikerét sem veszélyezteti semmi, hacsak ezután nein fog föllépni valami pusztító betegség.
Szóval gazdáink az idei terméssel általában meg lehetnek elégedve aunyi-val íb inkább, mert az ország többi vidékén a közzétett jelentések szerint nem állanak oly jól a termési viszonyok, mint Nagy-Kanizsa vidékén. Másutt igen nagy mértékben pusztítottak a viharok, sok helyen egész falukat sodortak el. nálunk ellenben az időjárás eddigelé kedvezően alakult.
Vidékünk földmivelő uépe e héten takaritotta be termését, az urodalmak-nál azonban a cséplések is már o hét elején megkezdődtek.
Folyik serényen a munka, az egész ország szeme a termőföld munkás népe felé van irányom, mert tudja mindenki, hogy a mindinkább szegényülő parasztság érdekében minden állami segítségnél, minden reformintézkedésnél hathatóiab-6an működő tényező a kasza éa a cséplőgép tevékenysége, szóval a jó termés. És a jó termés az idei nehéz esztendő pangó közgazdasági állapotaiban nem CBupán a föld népére, de az egész nem* zetre nézve elkerűlhetlenül szükséges volt, hogy kissé egyensúlyba jöjjöo ismét az ország vagyonosodásának mérlege.
A jó termés mellé sorakozik az az üdvös mozgalom, mely a budapesti tŐzs-. dén agrariusz • részről kezdeményezve megindult. A magyar búzának a magyar piacon elsőséget biztosítanak, árának. szilárdságot kölcsönöznek a spekuláció hullámzásával szemben.
A vasutak pedig értekezletet tartottak az előkelőbb gabnakereslcedő cégek jelenlétébea arról, mi módon kellene a kezdődő szezon alkalmából a szállítások lebonyolítását legkönnyebben eszközölni. A tanácskozásoknak majdnem alapját "képezte az a vélemény, hogy gabna-
kivitolünk az idén igen emelkedni fog a termés mennyiségének javulása folytán. Magyarország gabonakivitele Budapesten kivül ép a Ounáotulra centralizálódik és Kanizsa vároBa e téren igen jelentékeny szerepet visz. Városunkat tehát specialiter is igen érdekli minden mozgalom, mely mezőgazdasági téren nálunk megindul. Zalamegye földnépét is igen sok baj érte az utóbbi évek folyamán. Szőlőmüvelésének eredményre már-már a minimumra redukálódott, termései rit-káu ütöttek be. s mindez a tönk szélére hajtja népünket. A paraszt az utóbbi években szakember lett a kőlcaönmüve-letek terén, a mi ugyan nem árthatna egy cseppet sem. de sajnos, nem élénk forgalmi életének, hanem tengődésének jele ez a tapasztalatokon szerzett finan-ciális ismeret.
Meg kell ragadni minden alkalmat, mely. felsegéléaére vezet, s most, midőn termése kedvező, a (érmés jó értékesítése végett hasznos, célszerű intézkedések íépnek életbe, van rá remény, hogy helyzete némileg javulni log.
A foglalkozások érdekeinek egyetemlegessége folytán a földmivelő jólététől függ jórészben, egyéb osztályok kedvező vagyoni helyzete mellett, iparunk felvirágzása, bár téves felfogások, merkantilista és agrarius külön érdekeket akarnának megkülönböztetni. Ők, oz ejlen-ségeskedők, társadalomban éa államban folytatják az ő harcaikat, mig az Isten esőt ad a felhőkből és a napból meleget áraszt, hogy megérjen a kalász és felfrissüljön az élet, s fáradságának jutalmazó eredményén gyönyörűséget találjon a gazdanép. Azt hisszük, a jó termés, az élet bősége lelohasztja majd a harci kedvet és lefegyverzi az ellenfeleket, mert háborúra okot csak a .nincs" ad, a bőségen nem szoktak összeveszni az emberek, da béke Bzáll közéjük, mikor mosolygó, piros ábrázattal feléjük int a .van."
Iparosok: értekezlete ai iparkiállitás ügyében.
Nagy-Kanizsa iparosai néhány társuk felhívására a rendezendő iparkiállitás ügyében csütörtökön este a Polgári Egylet helyiségében értekezletre gyűltek össze. Ar, Ipartestület elnöke és jegyzője által hivatalosan képviselve volt a gyűlésen, melynek összehívói, a kik egy iparkiállitás létrejöttét őszintén óhajtják, céljukul tűzték ki a hivatalos Ipartestületet reábiVni, hogy a kiállításon vegyen részt.
Az Iparteatület ugyanis a kiállítással szemben ez ideig nagyon szükkeblüen viselkedett. Mi annak idején szót emeltünk a kiállítás olső rendezőinek azon intézkedése ellen, melylyel a versenyben való részvételt a Munkásképző-Egyesület tagjaira szorították. A rendezőség íb belátta, hogy ily exkluzivitással semmire sem mehet, visszavonta tehát ezen intézkedését, lemondott a vezérszerepról ia, a Munkásképző-Egyesület másodrangú szerepre szorítkozott és a kiállítás elnevezését is a .Munkásképző-Egyesület iparkiállitása\' helyett: .Helyi iparkiál-litás\'-ra változtatván, annak rendezését lerakta a város társadalmának és az iparosok zömének kezébe. Részünkről tehát az iparkiállitás ügye tisztázódott. Az Ipartestület azonban, illetve annak elöljárósága hivatalos komolysággal megrázta copfjait és kijelenté, hogy a kiállításon nem vesz részt. A testületnek, tehát Kanizsa iparosainak nagy többsége azonban, a mint az a csütörtöki értekezleten kitűnt, lelkes hive a kiállítás ügyének és nem teszi magáévá a hivatalos Ipartestület álláspontját. Ók tehát ezen értekezleten, mely elnökéül Halvax Frigyest és jegyzőjéül Fiachel Lajost választotta, elnökük révén nyíltan kérdést intéztek Varga Jánoshoz, az Ipartestület jelenlevő elnökéhez, váljon hajlandó-e az Ipartestület rendkívüli közgyűlését összehívói, hogy ne önkényesen az elöljáróság, lgy>Qm a közgyűlés határozzon a felett, hogy az Ipartestület hivatalosan részt vegyen-e a kiállításon?
Varga Jánoi elnök, a hivatalos Ipartestület képviselője és tipikus alakja, tudta Dagyon jól. hogy a közgyűlés az elöljáróság! határozatot meg fogná semmisíteni éa ezért nagyon határozatlanul viselkedett Magatartását nem kommentálhatják bőveooen helyűnk szűke miatt. Csak annyit jegyzünk meg, hogy • nem tudjuk, micsoda ő, inkább: diplomata-e, vagy nehezen szót értő? Azt hisBzük,
e kettő vegyüléke: politikus csizmadia. Valóban meghaló volt az iparosok igyekezete, kik a kiállítás érdekében szinte könyörögve kérték Varga elnököt a rond^ kívüli közgyűlés egybehívására. Céljuka^ csak nagy nehezen érték el és másfélórai kapacitáláa kellett hozzá, mig az elnök megígérte és ezt határozatba is foglalták, hogy egybehívja a gyűlést. Igaz ugyan, hogy először az elöljáróságnak kell összejönni, a mi elseje előtt nem történhetik, a az ia igaz, hogy a rendkívüli közgyűlés elsejéhez két bét előtt nem jöhet össze, minthogy azt plakátirozni kell, a hirdetést meg kell fogalmazni, azután a nyomdába is el kel^fáradni,, de iparosaink őrömmel hagyták el a gyüléB színhelyét, örülve, annak, hogy ezt az eredményt is sikerült kivivniok. A gyűlés este 10 órakor ért véget. \'
PIIREK.
— Dr. Pachlnger Alajos Igazgató
távozása. Sajnálattal értesülünk arról, hogy dr. Pach i nger Alajos, a helybeli gimnázium igazgatója várOBUoktól megválik. Dr. rach inger már 5 esztendeje áll váro\'uuk gimnáziumának élén és ezen 5 év slatt ífjuságunk nevelése körül igaz érdemeket szerzett. A természettudományok terén megkezdett munkásságát, melyért a kolozavári Ferenc-József ttíU. egyetemen magántanári képesítést nyert, nálunk tovább folytatta és az évenkínt közzétett iskolai értesítők tartalmát nagybecsű, (tudományos értekezéseivel gazdagította. Miut házfőnök, a piaristák kanizsai házának tekintélyét mindenkor meq tudta őrizni éa méltóan reprezentálni. Jó ismerősei, kartársai éá a tanuló ifjúság, melynek ő igaz barátja volt, jó kívánságaikkal, kisérik a távozó igazgatót, kinek utódjául Horváth György kecskeméti kegyesrendi tanár neveztetett ki.
— Ilymen. Rosenburg Salamon kereskedő jegyet váltott Schreiber Katica kisasszonynyal Nagy-Kanizsán.
Nagy Sándor, 20. honvéd gyalogezredben főhadnagy, ma délután */i 6 órakor tartja eaküvőjét W e i b z József őrnagy leányával, Elza kiaasz-szonynyal.
— Névmagyarosítás. Fleischacker Jenő fölső kereskedelmi iskolai tanuló, vezetéknevét belügyminiszteri engedély-lyel ,Mészároa\'-ra változtatta.
— A fővárosi Iró- ós művészvilág-ból többen nyaralnak Keszthelyen. Szin-uyei József kir. tan., a Magyar Nemzeti Muzeum hirlapkönyvtárának őre, nz ismert nevű bibliograf, az idén is eljött közibéuk, hogy a kifejtett nagymérvű tevékenysége után itt keressen üdülést, a hol már több éven kereaztül nyaral. — Bruck Lajos és Zilzer Antal iamert nevű festőművészek is újra eljöttek közibénk. — Grünfeld Vilmos, a világhírű Grüofeld-féle vonóa-uégyoa feje, itt tölti a nyarat. — Dr. Szinger Zsigmood, a Neue-Freie-Presae budapesti tudósítója, gyakran le-tön az itt nyaraló családjához. — Margó Zelma, a Magyar Színház és Balaat-a Jenő, a Vígszínház tagjának neveit is itt látjuk a fürdővendégek névsorában. A jövő hét közepeu nejével együtt Jókai Mór is Keszthelyre érkezik a hévviti gyógyfürdő használata végett.
— Kitüntetett fényképész. Uher Ödön, Kossuth-Lajos-utcai fényképészt, városunknak egy igen érdemea volt polgárát a király, császár és királyi udvari fényképész cimmel tűntette ki.
— Jóváhagyott alapszabályok. A nagym. belügyminiszter ur, a Zálavár-megyei magyar iparvédő egyesület alapszabályait jóváhagyta.
— Tlszay Dezső halála. Tiszay Dezső színigazgató julius 2ö-én eHte Luzernben meghalt. Halála váratlanul következett be s mindenütt a legélénkebb részvétet ,logja kelteni. Párisba utazott a Bzinész-kongresszusra, melyre őt az Országos Színész-Egyesület küldötte ki, mint az egyesület képviselőjét. A mikor Luzernben kilépett a vaaüti kocsiból, egyszerre holtan roskadt össze: szélhűdéa érte a tüstént kioltotta életét. Tiszay D?zbő egyike volt a vidék legjobb színházigazgatóinak a alelnöke az Országos Színész-Egyesületnek. — Mint huszonegy éves fiatal ember kezdte meg pályáját és csakhamar a legnevesebb
vidéki színigazgatók között emlegették. A budapesti színházaknál is több éven át sikerrel működött. Hozzánk is el akart jönni társulatával éa a városi tanácstól egy nyári azinkör felépitéiére engedélyt kért; tervét már el ia készítette, azonban az engedélyt sem kapta meg. A magyar színészet őszinte gyászszal, megilletődve áll lelkea ápolójának ravatalánál.
— Gyaloglóverseny Budapesttől— Párlslg. A m. kir. közokiatásűgyi kormány 600 korona dijat tűzött ki-annak a középiskolai tanulónak, a ki Budapestről gyalog legelsőnek érkezik Páriába a kiállításra. A versenyre 6 tanuló jelentkezett, kiket két csoportra osztva, az egyiket Béca, a másikat Fiume felé útnak bocsájtottak. A fiumei csoport bárom 16 —17 éves bpesti főreáliskola! tanuló, szerdán este érkezett Nagy-Kanizsára és a Zöldfá kért vendéglőbe azállt. Másnap reggel már folytatták is utjokat. Útirányuk: Fiume — Milano — Dyon — Pária, a az egészet 40 nap alatt szándékoznak megtenni. Budapestről 6 napig jöttek Kanizsáig, van még 35 napjak a bátralevő nagy ut megtételére. Fejenkint minden napra 1 korona költséget kapnak és ebből kell mbgukat fenntartaníok egész Párisig, a hol jelentkezniök kell a magyar kiiállitási. bizottságnál. Sok szerencsét kívánunk nekik és diadalt.
— A Balaton Muzeum érdekében. Csák Árpád, keszthelyi Bzolgabiró, a muzeum titkáraikét tagtársával együtt, augusztus 2-áD a Balaton körüli útra indul, hogy a muzeum számára tagokat gyűjtsön s az abban elhelyezhető tárgyakat megszerezze. A Balaton-kultusz szolgáló nemes céljára fölhívjuk a Balaton mentén lakó olvasóinknak szíves figyelmét.
— MunkaklAllltfcs. A zala-egerazegi Ipartestület eddigi szokásához híven a lolyó évben ia rendez a helybeli ipa-roa tanoncokkal munkakiállitást, melyet augusztus hó 12-én reggel 9 órakor nyitanak meg az állami elemi\' iskola egyik földszinti termében. A rendező bizottság élén Németh Elek városi főjegyző, helyettes polgármester áll.
— Katonai blr. 1900. évi augusztus hó 13-án és 26-án 600 — 600 ci. éa kir. 48. gyalogezredbeli tartalékos; ugyanazon hó 6-án 23 tiazt éa 750 honvédtartalékos és 13-án 400 magy. kir. 20. honréd-gyalogezredbeli póttartalékos vonul be városunkba fegyvergyakorlatra.
— Telefon — drót nélkül. A M-g a következő érdekea dolgot irja: Musits Zaigmond azombathelyi posta- éa táviró-tiazt föltalálta a drót nélkül való tele-fout. A kísérletek szépen átkerüllek. A föltaláló nagykas-utcai lakásából a Perik-patakon keresztül az árvaházi kertbe történt a telefonozás drót nélkül. A beszélő készülékbo mondott egyes szavak, valamint égés* népdalok tisztán hallatszottak az árvaházi népkertben elhelyezett hallgató-készüléken. —■ Musita art mondja, hogy találmánya tökéletesítve alkalmas nagyobb távolságra is. Találmánya szerkezetét egyelőre titokban tartja.
— A katonazenekar távozása. A körmeudi honvédzászlóalj szerdán reggel távozott városunkból éa tegnap a csakhamar népszerűvé vált honvédzenekar tért viasza Székes Fehérvárra. Ugy halljuk azonban, hogy az aggharcosok egyletének augusztus 5-én megtartandó zászlófelavatási ünnepélyére ismét eljön hozzánk, de csupán egy napig fog városunkban időzni.
— KI akar egyéves öukénteii lennU Bizonyára vau olvasóink közölt akar-hány fiatal ember, ki annak idején tanulmányait félbenhagyta s igy a 3 éves terhes katonai szolgálatnak néz elébe. Debrecenben már évek óta sikeresen működik az országszerte kitűnő hírnévnek örvendő Lichtblau Albert-féle miniaz-terileg engedélyezett katonai előkészítő tanfolyam, tanbizottság: eddei Draugeutz János ny. m. kir. honvédezredes és Mayer Adolf ny. c*. és kir. őrnagy, melyben azon ifjak, kik még eddig sor alatt nem állottak, foglalkozásukra és olőkészűitségűkre való tekintet nélkül rövidesen megszerezhetik az egyéves önkéntesi jogot. Felvilágosítást és pros-pektuit készséggel küld Lichtblau Albert igazgató Debrecen.
— A Nagykanizsai „Elad Temetkezési Egylet" folyó hó 15-én tartott népmulatságáról a mult számban a felltí-fizetők névsorán kívül tévedésből egyéb
nem jelent meg. Azért ezúttal igazítjuk helyre. A szépen sikerült mulatságon jó kedv uralkodott, s a közönséget nagyon meglepte ezen ifjú egylet haladásra. Az első négyest 36 pár táncolta. A mulatság egész kivilágos viradtig folyt. A pártfogásért bálás köszönetét fejozi ki a rendező bizottság ugy a felülfizotöknok, mint a nagyérdemű közönséguek és hogy ezen humánus intézményt mennél szélesebb körben terjeszthessük, a nagyérdemű közönség síives közreműködését kérjük. Az-ügylet vagyona ezúttal is 200 korona és 32 fillérrel szaporodott, x tagjainak száma eléri a 700 at.
— Hirdetés. A szombathelyi m. kir. bábaképezdében az 1900. évi téli tanfolyamra a beiratások 1900. október bó 1—5-ig tartatoak. A felvételhez szükséges: 1. 20—40 közötti életkort igazoló azületési bizonyítvány, 2. férjezetteknél eskülevél, 3. erkölcsi (községi) éa 4. orvosi bizonyítvány, 5. jártasság a magyar vagy német írás- és olvasásban. A tanfolyamban 12 tanuló 40—40 frtnyí államsegélyben részesülhet. A kik azt elnyerői óhajtják, az idézett okmányokon kivül szegénységi bizonyitváuynyal ellátott, a vallás éa közoktatásügyi nagy-mélt. m. kir. minisztériumhoz intézett bélyegmentes folyamodványukat 1900. augusztus bó 3l-ig a szombathelyi m. kir. bábaképezde igazgatójához küldjék be.
— Halálos izuriia. Rezi község korcsmájában mulatozó legények gyűltek össze a lefolyt hét egyik estéjén. A pálinka már megtette hatását, mikor közéjük jött Pálfy János és Bakos Pétert ezen szavak után. .Te vagy az, aki Légér Gyulát pofonvágta" — pofozni kezdte. A verekedők kimentek a korcsmából s utánuk sompolygott Garai József is. Később Bakos éa Garai visazajöttek éa újra Iotelepedtek a többi mulatók közé. Garai nemsokára öklével kezdte ütni az asztalt, 8?idalraazta Ba-koa Péter^és fenyegette, hogy ugy fog vele elbánni, mint egyszer már egy emberrel elbánt. Bakos a fenyegetéaro dühösen felugrott, Garait pofonvágta és erre kitört a verekedés, melynek hevében Garai ellenfelét bicskával kétBter megszúrta, egyszer a mellén, egyszor a bal kezén. Bakos a szenvedett sérülések következtében három perc alatt ott a helyszínén meghalt. A tettest elfogták és a nagykanizsai kir. ügyészség az eljárást ellene, már megiuditotta.
— Dühös lakásögynök. Ennek csapott fel egy helybeli munkásember és lakást szerzett a Caengeri utcai Schön-feld-féle házban egy férfiuuak. Folyó bó 24 én délben jutalékáért meni a lakóhoz, de nem kapta meg. Részeg állapotbau lévén, Összeveszett először a cseléddel, mire észrevétlenül nyakon teremtették, ugy, hogy a munkás kést rántott és fenyegette a jelenlevő házbeliekot. Már ekkor nagy csődület gyönyörködött m látványosaágban. A munkást többeu ütni verni kezdték, a ő természetesen annál jobban hadonázott a késével, de szerencsére senkit sem sértett meg. A csend-háboritásnak két rendőr vetett véget. 1 kik bekísérték az ostromállapotban levő munkáxembert.
— Caók a szegényekért. A .Keszthelyi Hírlap" irja a következő érdekes Borokat: Egy vig kedélyű társaság csevegett Hévízen. Szóba jött az odasereglő szegénysorau betegek szánalmaB helyzete, a kiknek talán nincs meg künn a min-
.dennapi kenyerük sem, de a fölgyógyulás
^reménye szegénységük között is ott tartjs őket a gyógyfürdő környékén. Egy fiatal ember humorosan megjegyezte, hogy egy caókért megvendégelné az összes szegényeket. A társaság jelenvolt kisasszony tagja szavánál fogta a fiatal embert. így történt meg azután az, hogy a hévízi Bzegényeket hosszú asztal mellett, párolgó, jóízű ételekkel lukulluai módon megveu-dégelték.
— Aki szabadjegygyel utazik. Saller Gyula nagykanizsai születésű csavargó már többször megkárosította az államot és vasúttársaságokat azzal az önkényes rendelkezésével, hogy felmentette magát a vasúti díj fizetése alól. Tegnapelőtt azonban rajtavesztett merész vállalkozásán. Prágerhofon ugyanis becsempészte magát a Kanizsa felé induló 244. sz. tehervonat egyik zugába, de Mura-Ke-reszturon észrevették, leszállították kényelmes rejtekhelyéből és megtették ellene a feljelentést.
„Henneberg-selyem"
Csak akkor valódi, ha közvetlen tőlem rondellk
fekete, fehér éi ixinei 45 krtót 14 frt 65 krig méterenkint — egész rublk i bloaaoknak valói — Mindénkinek póstabír és vámmi-n-tesen, hiihoa azfcllitva. Mlntik pósUtordultival küldetnek.
HENNEBERG G., seijeracfáros, Zürichben.
Ci. éi kir. udvarí-iaAllitó.
XXXIX. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1900. JUI.IU8 28 án.
Közgazdaság.
Az üzletbea még e héten sem volt élénkebb forgalom észlelhető. Ugyan történtek már kisebb eladások, do a malmok még mindig tartózkodóan viselkednek. A cséplések folyamat ben vannak, de ar eredmény a fényes várakozásnak nem felel meg. Csupán a buzábao mondható a termés jobbnak a tavalyinál, árpában é.i rozsban azonban nem, mennyiben árpa minőségileg, rozs pedig meunyiségileg rosszabb a tavalyinál. A piaci áru ez évben nagyotf szép minőségi és a jövő héten ebben már elénk hozatallal találkozhatunk.
Piaci áraink a kővetkezők : jj Ú buza 14 kor — fill. — 14 kor. 20 fill.
Uj-buza 14 , — ,--a ,— a
ItozH 12 , 20 , — 12 , 40 , Árpa 11 , — , — 13 . GO . \'
Vetőmagvak.
— (Mautbner ÖJün tiiuósitása.) —
Lucerna kereslete a belfogyasztás részéről, ha nem is túlságosan, de az-időszakhoz "mérten mégis elén éléuk volt. Olasz származású magbúi néhány kisebb tétel elkelt. Vörös lóhere. 1899. évi termésű" belföldi magból két kisebb tételt 50—CO írtjával vették meg. Az Amerikából beérkezett tudósítások továbbit is kedvezőtlen híreket hoznak hz oj termésről, az árak folyton emelkednek. Hí bor he re. Uj terménü magot a termelőhelyeken 28—30 írtjával vették, olyan mag, melyet eső nem vert, magánabb áron is elkelt; éléuk forgalom mellett a hangulat állandóan szilárd. Tarlórépa m»u. iránt bár csökkent kissé az érdeklődés, külföldön azonban mégis rendkívül szilárd a hangulat. A beköszöntő élénkebb forgalommal szemben a termelő gazdára nézve igeu fontos, hogy a piac helyzetéről, termése jobb értékesithetése céljából, folyton tájékozva legyen. A Muuihtier Ödön mapkereskedő. teljesen költségmentesen aürgönyileg, vagy levélben, minden gazdát, ki hozzá fordulj kimerítően tájékoztat az összes magfélék napi áráról.
J aének első pillanatától kezdve a magyar | közönség megszűnt kísérleti anyaga lenni az egyóT<Iá]íi, a sugalmazott információknak. A Magyar Szó a magyar szó világosságával, a magyar gondolkozás őszinteségével számol be minderről a magyur közöuaéguek. A Magyar Szónak a magyarság az \'-evangeliuma. A magyarságnak állami és társadalmi érdeke szólította harcba. Ezt a harcot vívja gáncs és félelem nélkül, a ha a harcmodor időnkint éles, annak oka az, hoey ellenfele mindig alattomos.\' Ezért olvassák min-vienütt d Magyar Szó-t, a hol macyar öVó\' hangzik, a hol a magyar gondolkozásnak vezető szerepe vau. Ez szerezte meg a Magyar Szó politikai elleufeleinek félelommel vegyes tiszteletét. És a milyen | eleven, őszinte, szókimondó a Magyar Szó politikai rovata, ugyanolyan szellem vonul át a társadalmi és művészeti rovatokon is. A Magyar Szó hatalmas térfoglalása a magyar gondolkozásérzés diadalát jelenti. A Magyar Szó ezekhez mindvégig hü fog maradni. A Magyar Szó politikai oapilap előfizetési ára félévre 14 korona, uegyedévxe 7 korona, havonként 2 kör^40 fillér. Kiadóhivatal: Budapest, IV. ker.rSarkantyua-utca 3. »z.
Nyílt tó r.
Ar e rovat alatt közlőtökért nem vállal i felelősségei a sxerkesttSiég
IRODALOM
—- A khlnal forradalom képekben.
Transzvál kopár hegyei közt meg ropog a fetiy ver, ntáris ujabb világeseméoy köti le figyelmünket. A khinai emberirió forradalom, itmely a legnagyobb izgalomba hozta a nagyhatalmakat, a amely köny-nyen vég/etes^é lehet Európa békéjére is. Ilyen események alkalmával tűnik ki leginkább a képes pól. napilapok nagy-előnye a többi uj«á«\' <i felelt. íme. a Budapeist máris megragadta az alkalmat, hogy megismertesse olvasóit n mennyei birodalommal. Sikerült kivitelű illusztrációkban bemutatja Pekinget, a trónj.i-vesztett khinai császári, a ravasz* anya-császárnét, a lázadó boxereket, "stb.; ugy, hogy azN?seinények folyásával egy-• idejűleg megismerkedünk az esemény színhelyével is, ugyszinte a főbb szereplőkkel. De a .Budapest" más tekintet-hen is becsülettel rászolgál arra a közkedveltségre, amely negyedszázados pályafutása óta állaudóao kiséri. Gondosan szerkesztett, magyaros izü élénk uj<ág, amelyet megelégedésére járathat bárki. A kitűnő hírszolgálaton kívül, gondoskodik olvasóinak a szellemi szórakoztatásról is. így. a többi közt állandóan két érdekfeszítő regényt k$zöl, amelyek közül az egyik könyvalakban jelenik meg. Akinek olcsó s jó pol. napilap kell: az most a félév alkalmáral rendelje meg a .Budapest" et. Előfizetési ára egy hónapra 2 korona, negyedévre 6 korona, félévre 12 korona. Az előfizetések a „Budapest" kiadóhivatalához (Budapest, IV, Sorkan-tyua-utca 3. az.) lutézendök.
— A „Magyar Szó." A parlamentarizmus legfejlettebb földjéu, Angliában, mondotta egy nagyhírű államférfiú: ha ellenzék nem volna, vásárolni kellene ellenzéket. Az első őt hónap eredményei után igy vélekedik a magyar közvélemény a Magyar Szó \'felől: Ha nem lenne, meg kellene CRinálni az igazi, az őszintén ellenzéki újságot. "Ez a titka annak, hogy a Magyar Szó az első őt hónap után olyan szilárd állást foglalt el a magyar köztudatban, hogy a Magyar Szó-t ma már nem nélkülözheti senki, ki a közügyekkel foglalkozik, b még kevésbé az. ki a közügyek iránt komolyabb érdeklődést tanúsít. A Magyar Szó függetlenül a pártoktól, intézményektől és főleg az intézetektől, járja útjait. Semmi irányban nincs kötött marsrutája és megjelené-
— KI mogj L\'árlsbn? Az év egyik legérdekesebb eseménye a párisi világkiállítás. Aki\'odn készül, aunak feltét-leuül szüksége van megbízható kalauzra, amely vezesse, ulba igazítsa. II)en Kalauz készült a Magyar Hírlap szerkesztőségében. Mindeuro kiterjedő mű ez. amely a Parisba utazóknak nélkülözhetetlen. Kitűnő térkép is van benne. De az itthou maradók számára is sok élvezetet biztosit. A Magyar Hírlap minden elöfi/ető-jéuek teljesen ingyen küldi meg a Kalauzt, melyet a párisi világkiállítás emléke-képen is érdemes megőrizui. De nemcsak igy kalauzol a Magyar Hírlap. Kalauz maga ia, minden irányban. Legjobb, leghívebb halauza a nagy magyar közönségnek A Magyar Hírlapnak (szerkesztő: Fenyő Sándor) senkivel szelíd ben sincs lekötöttsége. Sem pártot, sem egyes embert, sem klikkel nem szolgál. Független és szabad Egyetleu urat öBmer: a közérdeket. Ebben is tántoríthatatlan, , mint minden más elvében. Aztáu folytatja kalauz-tisztét gazdag rovataiban, nagyszerű hirs/olgálatrtban, mely különösen a vidékre terjed ki és távirataiban. Irodalmi\'és művészeti kérdésekben fáradhatatlan kalauza a Magyar llirlap a nagy kö?önaégnek éppúgy," mint közgazdasági dolgokban éa közérdekű kérdésekben. Ez utóbbit illelóleg a szerkesztői üzenetek rovatában áll a közönség szolgálatára. A Magyar Hírlap a párisi kalauzon kivül is különös kedvezményeket ad előfizetőinek. Az uj előfizetők díjtalanul kapják meg a Magyar Hírlapban most folyó felette érdekes regénynek eddig megjelent közleményeit (könyvalakban). Az Otthon cinjü szépirodalmi illusztrált folyóiratot a Magyar Hírlappal együtt évnecyedre nyolc koronáért kapják az előfizetők. Fél árou. cegyedéveukint egy koronáért és 50 fillérért jutnak egyszersmind a remek Francia Divatlaphoz. A Képes Gyermeklaphoz pedig negyed-évenkint egy koronáért. A Magyar Hírlap előfizetési ára egy negyedévre csak 7 korona, egy hóra pedi&" két koroua és 40 fillér. A kiadóhivatal Budapesten van az V. ker., Ilonyéd-ulca 10. sz. alatt. Az előfizetési összeg legcélszerűbben postautalványon küldhető, ugyanarra fel-jegyezhető, houy a fentebb emlitelt kedvezmények közül melyekre tart igényt az uj előfizefó. n
---K_
Szerkesztőség : Dr. Villányi Henrik, felelős sierkrsztü. , KiaJó: Jfj. WnjdUs József.
VEGYES.
— Műkedvelők fényképezéséhez? Kiismert legjobb ir.alou és utazási féuyktpczó készülékek uj felOlmulhatatUn pillanatnyi kézi-készülékek, továbbá mindennemű fényképezökellé-kek A. Moll cs. és-kir. udvari szállítónál, Uéce, I. Tuchlaubeo 9 Fényképező kellék Üzlet alapíttatott 1854 — Kívánatra nagy képes árjegyzék injyeo.
„MARGIT"
GYÓGYFORRÁS.
Hargitrorras-telep (BEREG-MEGYE-)
A budapesti m kir. egyetem vejjyelemzése szerint kevés szabad\'szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és litbinmot tartalmaz. Ezen tulajdonságai ftzolr, melyek a hasonló ÖSBieíéJelll vizek fülé emelik Kilünő hatású a légutak s tUdii Inirntox állapotainál, kQlijiiö.ocH szívó* váladék esetén; tüdfi-vészeseknél, lia véízésrfl ralto liajlaudó-skg <an Is Jelen, a rMai kIÍ-yIzu megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés sta-bad szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni töle n gyomor és belek huruton üllapo-tahial. töleg azon esetekben, hol a lölós mennyiségben képzelődött sav o\'ta a rossz emésztésnek.
A htigysavas sót. lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag liuruto* bliralmainá.1, a kó- és liomok-képződé* cseleiben, miért «• a budapesti e* héc*l egy Mimii orvost miami, tnint az orvoarilág egyéb előkelő écrl a Irgszive-sebben használják, clyuyt adnak a „Msrjjlt"-forrasnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött
per MINT IVÓVÍZ
kiváló óvdizernek bizonyult járványos betegségek Idején.\' főleg typhus ellen
Mint borvíz a II a Iá eh? kftkcllsr^n^k önenJ.
F » n X K T X It:
ÉDESKUTY L. mmmyimMh
cs és kir. udr szállító BüDAI\'KSTKX. Kipható minden gyógytzertá< bso, fdizer-kereskedésben és vendéglőben.
Vese, huof hólja?, hugydnra és a kÖBzvénjijnntalmait ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurntoa bántalmainál, orvosi tekintélyek\'által a Llthlon-forrfcs
SALVATOR
wikhrrel rendelne Icnz.
H u u, y li w j t ó hátánál
Kellemes izü! I Kiínojeo eméstlbelü
Kapható ásrányvizkereskedésekben és
gyógyszertárakban. A Sabalor-forrás\' igazgatósága Kperjeeen
HIRDETÉSEK.
A
3663/tk. 900.
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a magyar kir. államkincstár végrehajta-tónnk Benc Szilveszter végrehajtást Bzen-vedő pacsai lakóa elleni 117 k. CO f.v tőke, ennek 1898 évi junius hó 24-ik napjától járó ö°|0 kamatai, 2 k. 40 f. adóbehajtási illeték, 1 k. 68 f. községi, 1 k. 72 f. pótadó. 2 k. útadó, 15 k. 90 f. végrehajtás kérelmi, 18 k. 30 f. jelenlegi és a még felmerülendő költségek iránli végrehajtási ügyében a fontnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a pacsai 74. sz. tjkvben I. 1—2. sorsz. alatt Benc Szilveszter és Benc Józaef tulajdonául felvett s 529 koronára becsült 57 népsora?. ház udvar éa kert, — továbbá u. azon tjkvbeu f 779 hrsz. a\'.alt felvett s 20 koronára becsült caek^puszlai rét, f 404 hrsz. alatt felvett a 20 korouára becsülj nagyréti rét, f 505 hraz. alatt felvett s 68 koronára becsült felső berki rét és f 1541 hraz. alatt felvett s 76 koronára becsült füz-kuti szántóföld (az 1881. évi LX. t. c. 156. j?-a értelmében egészben)
1900. övi nuguízlus hő 21. uapjáu d. e. 9 órakor
Pacsa község házánál dr. Tuboly Gyula uagykanizsai lakós felperesi ügyvéd vagy helyetteso közbejöttével megtartandó nyilvános árveréseu eladatni fog. • Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Arvejezni kiváuók tartoznak a becsár I0°|„-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Iveit N.-Kanizsán, a\' kir. tvazék mint telekkönyvi hatóságnál, 1900. évi juu. hó 11. napján.
GÓZOiUl
kir. tszéki albiró.
Ki biztos akar abban lenni, bogy jó és tiszta csokoládét vesz, az vegyen
SUCHARD CSOKOLPT.
Ezen régen jónak bizonyult és hírneves\' gyártmány, gondosan van készítve, jótállva, tiszta és az egész világon kedvelt.
Nlinderiütt kapható.
A jár&dékpapirok, valamint az állami- és niagánsnrsjegyek jelenlegi- alacsony árfolyama ezek megvételét megtakarított összegek legjobb elhelyezésére ajánlatossá testi. — Bővebb felvilágosítást nyújt a
Bankegyesüfeti Váltóüzlet
mmn-nmm budafest.
mely ily államkötvényeket, valamint állami-és magánsorsjegyeket olcsó havi részletre, több évi lefizetésre elad.
Képviselők,
kik ily értékpapírok eladásával, valamint sorsjegytársasagók öiszeállitásával foglalkozni óhajtanak, magas jutalékban része-sülnek.
Nagy-Kanizsa és vidéke részére KÉPVISELŐT
keres. Ajánlatok „V, B. 7885.\' alatt HAASÍNSTEIN ós VOGLER
(Janin, és Trsa) cégbei
BW Budapest, intézeadók. "M
Árverési hirdetmény.
A Kazinci-utcában lévő Kassányi-féle 4 lakásos
családi-ház,
parkírozott udvar, gyümölcsös-kertes I hold szántófölddel
aiiguszt. hó 16-án d. e. 10 órakor \'szabad kézből elárvereztetik. Értekezni a ház-tulajdonosnónól naponta délután.
2669/tk. 900. Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi opztálya, részéről közhírré tétetik, hogy Kováca Lajos s neje Györkös Rozi azt.-liuzlói lakóa végrehajtalóknak Györkös Józaef a nője Tuboly Mári végrehajtáHt szenvedő azent-liszlói lakósok elleni 3-10 kor. tőke, ennek .-1890. évi április hó 18. napjától járó J8°/o kamaUi. 33 kor. 70 fill. per. 23 kor. CO fill., végrehajtás kérelmi, ugy Kovács Lajosnak u. azon végrehajtást szenvedők elleni 237 kor. 80 fill. tőke, ennek Í89G. március 1 -tői járó ő% kamatai, 28 kor. 70 fill. por, 2b kor. CO fill. végrehajtás kérelmi, 20 kor. 80 fill. jelenlegi és a tnég felmer Qlendö költségek iránti végrehajtási ügyébon az 1881. évi. LX. tv.-cikk 15G. §. a) poutjának alkalmazásával r íennt-nevezett |íir. törvényazék területéhez tartozó a szent liszlói 98. az. tkben f 392. hrsz. alatt \'/» részben Tubuly János s 3/s részben Tuboly Mári a férje Györkös József tulajdonául felvett 8 317 kor. 30 fillérre becsült alsó mezői szántóföld, —^ a özt.-liszlói 155. sz. tkben f 167. hrsz. alatt u. azok tulajdonául felvett s 292 koronára becsült luboly földi szántóföld,
— u: azon tkben f 317. hraz. alatt felvett b 40 korouára becaüft legelő dűlői legelő, — u. azon tjkvbeu f 330. hrsz. alatt felvett s 48 koronára becsült legelő dülőí legelő. — u. azou Ijkvbun t 400. hr3z. alatt felvett b 225 kor. 33 fillérre becsült alsó mezői azántóíöld, — u. azon tkben f 401. hrsz. a. felvett alsó mezői száotóiölduek Tuboly Mári a férje Győr-^ kös Józsefet illető b 3G6. koronára becsült 3/i része, — u. azon tjkvben f 142. hrsz. a. felvett s 101 -kor. 33 fillérre becsült csörgő réti rét, — u. azou tkben f 161. hrsz. a. felvett s G4 koronára becsült tuboly földi szántólöld,
.— u. azou tkben f 184. hrsz. a. felvett s 73 kor. 33 fillérre becsült luboly földi szántóföld, — u. azon tkben f 372. hrsz. a. felvett #alsó mezői szántóföldnek Tuboly Mári s férje Györkös Józsefet illető b 524 koronára becsült \'/» részo,
— u. azon tjkvben f 376. hrsz. alatt felvett b 280 koronára bocsült alsó mezői szántóföld, — u. azon tjkvben f 382/1). brs/. alatt felvett a 232 koronára bocaült albó mezői szántóföld, — a szent-liszlói 157. sz. tjkvben f 368. hraz. alatt \'/, részben Tuboly Mári s férje Györkös József, \'/» részben Tuboly JánoB uagy-koru s »/» részben Tuboly Mihály, Juli, András és Anna kiskorúak tulajdonául felvett b 144 koronára becsült újhegyi szántólöld, — végre a szent-liszlói 274. sz. tjkvben f 404/1. b. hrsz alatt felvett s 44 koronára becsült alsó mezői szántóföld b u azon tjkvben f 1.52/b. 2." hrsz, alatt felvett s 60 koronára becsüli csörgő rét dűlői rét
1900. évi nugueztus hó 22. napján d. e. 10 órakor
Szt. Líszló községházánál Sebestény Lajos felperesi ügyvéd vngy helyetteso közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen, eladatni fog, még pedig tekintve, hogy a azent-liszlói 157. bz. tjkvben f 368. hrsz. alatt felvett ingatlanra özv. Tuboly Jánoaué szül. Iíimfel Vjktória javára özvegyi jog, ezt^ mepelőző rangsorban pedig jelzálogos követelés van bekeblezve, ennélfogva ezen ingatlan az érintett szolgalmijog fenntartásával bocsáttatik ugyan árverés alá, de csak az esetre, ha az előrő követelés fedezésére szükséges 2700 korona vételár ezen ingatlanért beigértetik, ellenkező eselben az árverés hatálytalanná válik a ezen ingatlan az érintett szolgalmijog nélkül is ugyanazon határnapon eladatik.
Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10®|,-át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvt<zék, miut telekkönyvi hatóságnál, r900. évi junius hó 2. napján.
CiÓZONY,
kir. törvényszéki albiró.
H
El«5 ea. •• kir. ositr£k-mar7*r klsAróU^ aiab.
o m I o kzat - f esté k - gy á r
Kronsteiner Károly Bécs, lll„ Hauptstr. 120
(iáját Ihizában).
Aran y-érmeid; cl kitüntet ve.
Főhercegi éa hercegi uradalmak, cs. é« kir. katonai Intérő-ségek, vasutak, ipari-bánya és gyári társulatok,"építési vállalatok, építőmesterek, úgyszintén gyArt és Ingatlan tulajdonosok szállítója. E homlokzat-festékek,melyek mészben föloldhatók, száraz állapotban poralakUui és 40 különböző mintában kilónkint 16 krtól föltoló szállitutnak és a mi a festék szlntisstaaágát illeti, azonoe az otajfsstékkel.. ■latakirtyi, ngyuiatán otaxltás kiváiutra Ingyen éa bérmentve küldetik.
XJU1X. ÉVFOLYAM.
f
Z A I. A I K Ö Z I. Ö N V
1570 H/.Biii. . _AMlHV«ri.i^.v«i m. kir. állaiuBpiló.^li hivataltól.
ÍDOÜl
Versenytárgyalási hirdetmény.
Zalavármegye tekintetes közigazgatási bizottsága f. évi julius 10-én tarlóit ülésén hozol! 2133. sziinu határozatával a zalavár-megyebeli törvényhatósági közutak feulartásához szükséges fedanyag szállításának az lí\'Ol.. 1902., 1903., 1904. évekre való biztosítását elrendelvén, az erre vonatkozó versenytárgyalás ezennel kihirdettetik, melynek megtartására
Tapolcára a főszolgabírói hivatalban 1900. augusztus 23-ának
Sümegre „ „ 22-ének
Keszthelyre , - 24-ének s
1 Szent-Gróthra „ P 21-ének /
Nagykanizsára \' , - - 25-ének
Paesára .. .. „ „ 22-ének
NoVára . „ 23-ának
Alsó-Lendvára ,. .. . . . 24-ének v
Letenyére P . . „ 25-ónek
Perlakra ,J ,. „ „ 24-ének
Csáktornyára " ,. „ „ .. 23-ának
Végül Zala-Egerszegre az államépitészeti hivatalban 27-ének
mindenkor délelőtt 10 órája kitüzetik.
Felhivatnak vállalkozni kívánók, miszerint szabályszerű módon felszerelt ajánlataikat és pedig azokat, melyek csakis egy járás \' területére vonatkoznak, a járásra kitQzütl nap délelőtt 111 óráig az illető járási főszolgabírónál, a zala-cgcrszcgi járásra nézve a kir. állani-építészeti hivatalnál, ellenben azokat, melyek több járás területére vonatkoznak, f. évi augusztus hó 21-én d. e. 10 óráig a kir. állam-épitészeli hivatalnál nyújtsák be. mert később beérkezett ajánlatok, valamint bármikor beérkezel! táviratok. Ügyelőmbe vétetni nem fognak.
Az öt pecséttel zárt ajánlatok borítékán a címzésen felül világosan kiírandó azon törvényhatósági köznt neve, illetve az útszakasz, melyre az ajánlat vonatkozik.
Az ajánlatok az államépitészeti hivatalnál betekinthető ajánlati minta és felosztási kimutatási minta szerint teendők.
Egy-egy kilométer szakaszra nézve csak egy ár hozható ajánlatba, de egy egységi ár több kilométerben is szerepelhet.
Az árnak az államépitészeti hivatalnál kitett mintára kell vonatkoznia.
Az esetben, ha oly kótiemre tétetik ajánlat, mely az államépitészeli hivatalnál kitett kőmintától eltér: a szállítani kívánt kőanyagnak a vállalkozó pecsétjével ellátott két mintája az ajánlathoz csatolandó s egyúttal a felosztási kimiitatás 3 rovatában a termelési hely is. honnan a szállítás foganatosítandó lesz. megjelölendő.
Ha egy kilométer szakaszban kétféle anyag van előirányozva, akkor az egységi ár mindenikre külön teendő ki.
Minden ajánlatot tevő az ajánlatok beadására kitűzött határnaptól kezdve nyolc hétig kötve marád ajánlatához s a már benyújtott ajánlatok többé vissza nem vehetők.
■ rjcv^az ajánlat, mint a hozzá mellékelt felosztási kimutatás, szabályszerűen bélyegzendö s mindkettő az ajánlattevő által aláírandó
Az a;ánlathoz a tárgyalásnál alapul szolgáló felosztási kimutatásban kitett mennyiség után az ajánlatot tevő által ígért árak összegének legalább 5 százaléka bánatpénzül készpénz, vagy értékpapírok alakjában csatolandó. Községek, mint jogi személyek, állal benyújtott ajánlathoz bánatpénz helyett a képviselőtestületi határozat csatolandó.
Azon ajánlat tevőknek, kiknek ajánlatai nem fogadtatnak el. bánatpénzük az. árlejtés eredménye fölötti határozathozatal után fog kiadatni.
A tett ajánlat az illetőre nézve azonnal, a vármegyére nézve pedig csak azon naplói fogva kötelező, amikor a közigazgatási bizottság által elfogadtatik.
A szállítási szerződés és részletes feltételek, az ajánlati minta és ennek kiegészítő részét képező felosztási kimutatás, valamin! a szállítandó fedanyag mintái i az államépitészeli hivatalnál, Zala-Egerszegen, a szokott hivatalos órákban megtekinthetők, vagy az előállítási költségek megtérítése mellett megszerezhetők.
Zala-Egerszeg, 1900. junius 13-án.
i m. kir. á
BBCBOBOBOBKaas
Nyomatolt Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán

, . 1 \' : V \' -. ,
__________________• ■ ..;■■■• ■\'■■■ : • V-,;- ..■ -- ■ " ;■;■ . -y:
Melléklet a ,Zalai Közlöny\' 1900. évi julius hé 28-iki 30-ik számához.
\'XXXIX. ÍVhOI.YAM
Együttes árverési MMw.
A u.-kanizsai kir. tőrvszék tkvj osztálya réBzéról közhírré téteük, hogy Ladila József iháros-beréayi lakos végre-hajtatőnak Pécsek Katalin férj. Ladila Józs»-fné végrehajtást szenvedő virág-hegyi lakós ellpi.i 167 kor. tőke, 12
kor. 80 fill. ingó végrehajtás kérelmi. 17 kor. 10 fill. végrehajtás megkisérlési, 17 kor. ingatlan végrehajtás kérelmi, 18» kor. 30 fill. jelenlegi. — ugy Takács i József és neje Szabó Anna n.-kanizsai | lakós csatlakozott végrebajtatóknak u. | azon végrehajtást xzenvedő elleni 60 ; kor. tőke. ennek 1899. Január 1-től járó j 8°/0 kamatai, 11 kor. 50 fill. zálogjog bekeblezési. 18 kor. 05 611. per, 11 kor
xxxuxxxxxuttxtzn
Gyümölcs ós szóllő bor készítési gépek.
Gyümölcs ^ szoliö sajlólí,
folytonosan i ható kettői emelt; íl szerkezettel. és nyomerü szabályzóval.
A munka képesség 207. nagyobb, mint bármely sajtonal
Szöllő
és bogyó morzsalók.
Teljesen felszerelt szüretelő készülékek. Szálld es gyümölcs örlök. aszaló készülékek gyümölcs és tózclék aszalásra, gyUmolCS-vagó és hámozd gepek, legújabb szerkezetű szabad, önműködő „Syphonia" gyllmólcs és szöllövesszó permetezők gyártatnak és szállíttatnak jót állás mellett a legjobb kivitelben
MAYFA\'RTH PH. ÉS TÁRSA\'
cs. kir. kizár, szabad, gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gőzhámor.
BÉCS, II. Taborstrasse 71.
Kitüntetve 400 arany, eiQat és bronz éremmel.
A* „orazágo* mcxig&xd&Aágl egjlet nagy aranyérme |K00. Szegeden."
Árjegyzékek Ingyen es bórmentve.
Képviselők és viszontárusitók felvétetnek.
xuKXxnxuxnun
ZALAI. KÖZLÖ N V
G33. szv. szám.
1900.
1900 JULIUS 2--án.
20 fill. végrehajtás kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási Qgyében a fentnevezett kir. törvényszék terflletébez tartozó a nagyrécsei 120. sz. tjkvhen f (4236-4238). brsz. alatt felvett s 828 koronára becsült virá^hegyi szőlő pré.-ház és rét
1900. évi auguRztus hó 7-ik napján d. e. 10 órakor
Nagy-Récse község házánál Győrffy Jánoa . és dr. Tripammer Rezső felperesi ügyvédek vagy helyetteseik közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becaár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°|0-át készpénzben vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez leteuni.
Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1900. évi május hó 10. napján.
l!«ZO\\Y.
kir tizfki albiró.
BIZTOS KERESET
kínálkozik jó beszélftképességeel biró. tisztességes Hzpmélyeknek, kik állandó lakhelyükön az 1883. évi XXXJ. törv.-cz. értelmében sorsjegyeknek állampapíroknak részletfizetésre való eladásával foglalkozni kívánnak.
B R C ü R\'
ráltoltzletl réazvr-nytarnasag
mnirixr,
Arany János-utca 31.
&_; j--. ••■_#
. Richler-Iéle !
Horgony PainExpeller
Llnlment. Capsicí comp.
Ezen Lirueves hAziszor ollentAlIt az idő megpróbAl/isának. inort inir több mint 30 év ói;» nfrgbizbató. hidalom-csillapító bedörzsőlísként alkalinaztatik köménynél. ciúznál, tagizaggatásnil és meghűléseknél «>< az orrosok Által bo-dürzsólróukru is mindig gyakrabban rendeltjük. A valódi lIor\'goiiy-l\'ain-Ex-pollor, gyakoila Ilorgoiiy-Linimeot. elnevezés alatt. nem titkos szi\'r. Iianctn Igazi népszerű hazlszer, melynek egy háztartásban sein kullcno hiányozni. 40 kr„ 70 kr. és í írt. u vegen kénti "árban majdnem minden gyújrvsz<Tt.trl>.m közlőiben van; főraktár: Török József gyógyszerésznél Budapesten, líuvásúr-lis alkalmára! icen óvatosak legyünk, mert több kiM\'bbórlékü utánzat van forgalomban. KI nem akar megkároiodnl,
az minden pjryrtítlr<\'ger„Hor- -
gony" védjegy és Ifi. h»«r nélkül mint nem valódit uin.Mt.sn vivsza.
EICBTER F.AD.ti Mru.Bíáiltuír
i. >• Vlr. .dt.rl MÍIIIláV.
Székesfehérvári m. kir. állami méntelep parancsnokság.
ARLEJTES/ HÍRDETMENY.
A székesfehérvári magyar királyi állami méntelep székesfehérvári, bábolnai, nyilrai. nagy-atádi és palini osztályaiban elhelyezett katooai legénység és ménállomány részért: 1900. november hó 1-től 1901. október hó végéig szükséglendó kenyér, takarmány és egyéb cikkek biztosítása iránt a székesfehérvári m. kir. állami méntelep parancsnokság számvivö irodájában 1900. évi augusztus tlO 22-Ón délelőtt 9 érakor zárt ajánlatok tárgyalása fog megtartatni. /
A közelebbi szállítási feltételek a székesfehérvári m. kir. állami méntelep számvivö irodájában megtudhatók, a hol a szállítási feltételek füzete is betekinthető, és ahonnan az árlejtési < hirdetmény kívánatra meg-IfQldetni fog.
Az érdeklődök ennélfogva azon felhívással értesíttetnek, miként az erre vonatkozó ajánlataikat a kitűzött határidőig annál is inkább nyújtsák be, mivel a később érkezettek figyelmen kivül hagyatnak.
Kelt Székesfehérvár, 1900. julius hó 10-éö.
MMmrí m. kir. állami mutoloi) jarancsnoksáe.
XXXIX. ÉVFOLYAM.
A 1, A I K Ö Z I. Ö N Y
:>ni> JULII\'-; íM.i
= r
oú uj r
í<n «
0-Í3.ÍP 2
ü« O

íAsiir, Mí- ís fruislíjí. \'2H Kiíf SÍ EIES.
Hengeruékeket minden nagmgbtnésrawőiieg bon, t.iworöntés ós por-• t>l itt beurerekkel Francia malomköveket legjobb minö^gben »•» malomjaratokat, gab»-ua-osztályozó hengere-ket és fejkoptatókat saját rendszerQeket. Kinkolyváliazté. Eure-ka Tararek, lisztke-n-rö pépek, <lara ésgöz-tisztítógépek, elevátorok és szállító csigák, trantzmissiók, tengely-
bercn lexésekeí. átalikitAsokat, mitiiieu reudazer és terjedelemben gyárt és szállít:
ág^sk.perselyek »lltr ■
és yytirtikenos réndize- j rüeket
Gazdasági milaok kézi 1
ea járgány hajtásra. |
Turbinák és vizikere- |
kek, keret, kör ra szál- \'
lagtoréazek. figyaluló I
és csiszológépek kótó- . rőkkel és zuzó-gépek
mindennemű érc él ko- I
va, bazalt, méazkfi. cba- <
nőtte és gipsz réaiére. 1
Mindenféle uHrkt éi 1
fémSoté* aaját éa Ida- |
gen modellek éa rajzok , szerint.
löiuöröntésü roMtéljok sth.
.f/»tr.*/>\'•/> tinik! <^1 s^- Árjegyzék (uggen Mrmentvr
- Ilengerrovatkoiások leggyorsabban és olcsóbban, azállitaa jótállás mellett 1
LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK.
llengerrovátkoló és kösxörülö-gépek, villanyoa-világitáai telepek. Tervontak. kHUigvotéitk él praktikai taaáosok gyonaa él lágyon.
4328,\'ik. 900. Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvéuyazék telekkönyvi osztálya résziről közhírré tétetik, hogy a m. allamkidcsiár végrehajtatónak özv. Kis Istváncé szül. Herceg Rozi végrehajtást szenvedő orosztonyi lakóa elleni 148 k. 58 f. tőke. ennek 1897. évi október hó 23. unpjától járó 5°|, kamatai, 7 k. 40 f. lejárt kamat, 2 k. OG 1. behajtási illeték, 15 k. 90 f- végrehajtás kérelmi, 32 k. 52 í. árverés megkísérlés! 13 k. 40 (..jelenlegi és a még íelmerQleudő költségek iránti végrehajtási Ügyében a íentuevezett kir. törvszék területéhez tartozó az orosztonyi 54. az. tkvben I. 73 és 74 hrttz. a. felvett a 974 koronára becsült 62|a népsorsz. hár, udvar és kert, és u. azon tkben f 038 br.«z. a. fölvett a 2636 koronára becsült aranjhegyi szőllő és pincze
I900. évi: augusztus hó 25. napján d. e. I0 órakor.
Uroszlony község házánál dr. Tuboly Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árve-résnn eladatni fog.
Kikiáltási ár a íeutebb kitett beciár.
Árverezni kiváuók tartoznak a beceár 10°/oát készpénzben vagy óvadékképes pupirban a kiküldött kezéhez letenni.
Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1900. évi juliua bó 13. napján.
GÓZONY,
kir. tizéki albiró.
MOLL SEIPLITZ POR
(\'aak akkor valódiak, ha mlndogyik doboa Moll A. vódjogyót éí
aláírását tünteti fol. A Moll A.-féli Saldlllz-porsk tartós gyógybatá** a leemakarsabb gyomor- ét al* teitbáatalaak, gyomorgörcs éi gyomorbév, rógzótt izékrakodéí, mijbánt&l r.u. ver tolalii. aranyér <?s a legkülönbözőbb njl betegségek ellen, e jelei háziszcrnek évtizedak óta mindig nagy< bb ►(terjedést szerzett. — Ara egy lepecsételt ere-rfetl doioznak 2 kor
Hamisítások » ór v e n v 11 e g f e n y i tt e t n e k.
; MOLL"FÉLE FRANCIA
Csak akkor valddi. h» n\'«n«iefr>kmoi.i. v »éjjeey« tanuu. i«i
-—----.A. Motl" teliratu oaozattal van zárva A Malt-f«li
fraaozla borozeiz él ló nevezetesen mint fa|dalomokillapltd bedörzsölesl sztr köszvény, csoz és a meghuli-i. egyéb kóT<*lk»>zméoyeia-«l legiimeretesebb népszer " — Egy ónozott eredeti Gvog ara 1 kor i 80 flll.
MOLL Gyermek szappanja.
Legfinomabb, legújabb módszer »z»*rint készítek gyermek éi hölgy szántan a bír okszerű ápolására gyoraekek éi felni tlek réaiére.
Ara diraboaklat — 40 fl|l. Öt darab — I kor.
Minden darab gyermek-szappan Mell A. védjegyével <
flll.
ellátva
Főszétküldéa: Moll A. gyógyszerész, cs. ós kir. udvari szállító áitai,
Uécs: Tucblauben 9. ez. Vidéki megrendelések naponta poiUutánvét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf ÓS Fia. □ŰÖOÖÖÖÖÖÖBÖC®
a legjobb alpe«l lejei tartalmazza. Rég legjobbnak bizonyult táplálék ______^ _________ : ci»csemök és gyomorbetegek reszere
ií \' d Hasmeneseshányás kizárva. 09" Egy doboz I korona 80 fillér.
Jarnlra a legelső orvosi kapacitálok által. 30 éy óta az összes gyermekkórhlizakban használatban van.
Mintadobozok a gyermektáplisztböl kívánatra ingyen és bérmentve.
EZT Központi raktár: Fr BERLYAK, Bécs, I. Maglerqasae I. ^
Nestlé iQrOsitett teje cukorral doboionkint 1 kor. Cukor nélkül .wiking\' (újdonság) dobozonként 1 kor.