Zalai Közlöny 1902 001-004sz január.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	12.75 MB
Keltezés:	2010-02-13 21:19:04

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1638
Megtekintések száma:	5846
Leírás:	Zalai Közlöny 1902. 001-004. szám január Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 40. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, IS02. január hó 4-én. c.Ac.MH-\'XÁumuiM Hiri.-. p-s enyv tár Nóvtii^knepió 1\' \' l-ső szám. XLI. évfolyam. Eliti*ttii ár: Eléli étre . . 10 kor. — <111-Fál é.re ... 0 kor. — flll. NVfjfdí\'ro • 2 kor. 50 III. Efjea szám 20 1111. HIRDETÉSEK S hnAboi petiisorban H, mUodiJor 13, ■ minden lotibbl Borért 10 fiiI NYÍL T T É R BEN petit lorookéol 20 fillérért ráwt-sek fel. ZALAI KÖZLÖNY. A Un Kellemi ró«»él IllotS minden kOxUméoy felelős nerketitő nctére, »* ai>T«ji r»«t lUetö köt. Icményi-k p-díj x kiadö oorére címzetten Najjr-Kanltiiára biratain) Iníóxeodók. Bérmentetlen lerrlek nem fogtd-Utnak ol. Kéziratok tIssx»nem küldetnek A Dagy-kanizsai .Ipar-TestQlet," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság, ■ a .Kotori takarékpénztár a galamboki önkéntes tűzoltó egylet, a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,- a .nagy-kanizsai tanítói járáskör,- a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,- a .katonai hadastyánegylet." a „soproni kereskedelmi iparkamara,- nagy-kanizsai külválasztmányának hiratalos lapja. részvény-társaság," .nagy-kanizsai é nőegylet," „o.-kanizsai izr. jótékony HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Az agrarizmusról. Slljkului, lOOi. jan. 8. A dolog megértésére és tévedések kikerülésére hangsúlyoznunk kell, hogy az agrarizmus általánosnak nevezhető célja, a mezőgazdaság fejlesztése és fölvirágoztatása magában véve még nem agrarizmus, mint a hogy nem merkautilízmus az ipar fejlesztésére irányuló iparpolitika, vagy a kereskedelmi fölvirágozást czélzó kereskedelmi politika. Hanem miként a merkantilizmus olt kezdődik, ahol az ipar és tőke a mezőgazdaság rovására és ellenére kíván érvényesülni, általános kiindulási pontja az agrarizmusnak is ott konstatálható, ahol a mezőgazdasági törekvések sz ipar és tőke ellenére és azok rovására akarnak maguknak előnyt és fölényt biztosítani. Hogy ez "az ellentétes törekvés meddig terjedjen s miben érje el tetőpontját? — arra nézve általános érvényű megállapodásra még az agrariusok nem jutottak. Annyi bizonyos, hogy » Idldfelosz\'ásig terjedő túlzások épp j oly kevéssé mondhaftítí ágranzmus- \' nak, mint ahogy nem tekinti senki merkanlilizmusnak a vagyonfelosztásra tOrekvő kommunizmust. Hogy mily körülmények vetették föl legelőbb a gazdasági tényezők érdekharcának a szükségét, vagy mily alkalom szülte az egym\'ásra utalt s jérészben egymástól és a harmonikus viszonytól függő termelési érdekek közötti nyílt ellentétet: talán e harc céljánál és annak a társadalomra való kihatásainál is fontosabb kérdés, mert az egyúttal a remediumra is könnyen rávezethet. E kérdés tárgyalásánál azonban ismét vissza kell mtDnQnk_ ..;oljf-\' \'- elemi közgazdasági tényekre, amelyek a harmóniára teremtett tényezők egymásra utaltságát még jobban kidomborítják. Ezek a tények az országok és népek egymásiól teljest n különböző és sokszor ellentétes viszonyai. Egyik állam népe munkára termett, szorgalmas, találékony, takarékos; a másiké rest, tunya, aluszékony és a javakat szereti elprédálni. Egyik állam népe az iparra, másiké a kereskedelemre, a harmadiké inkább a mezőgazdaságra termett. Oly öröklött hajlamok ezek, amik a faj sajátságaiban gyökereznek és év-zázadokon át sem oktatással, sem kényszerrel nem lehet változtatni rajta. Ezen kívül egyik állam területe és éghajlata kedvezd a mezőgazdaságra, a másiké arra teljesen alkalmatlan; az előbbinek a népe természet szerint ÍOldmiveléssel fog előszeretettel foglalkozni, míg a másiké kényszerűségből keres magának a megélhetés eszközeit biztosító ipari foglalkozást. Hogy világos példával éty\'ünk, az első helyen említett államnak megfelel Magyarország, &-mÍSSdi\'k-BüK MgNtrta\'laji és éghajlati viszonya. Angliában már századokkal ezelőtt elégtelen volt az ország területén termelhető termények mennyisége a népesség ellátására, mert az aránylag sürü népességgel szemben elegendő termékeny terület és a mezőgazdasági termelést, valamint az állattenyésztést kedvezően befolyásoló éghajlat hiányzott. Ez az oka, hogy Anglia népe már századokkal ez előtt ipari termelésre adta magát, hogy annak eredményét más államok népének fölösleges nyersterményeivel becserélve, ezzel saját magának a megélhetést biztosítsa. Ilyen kényszerítő körülmények - Magerőimig népét sohasem vezették az ipari munka felkarolására, inert az államterület termékeny szántéföldjei és a kedvező éghajlati viszonyok nemcsak a belföld népét látták és látják el a szükséges 1 megélhetési anyagokkal, hanem még a külföld népének is bőven juttatott és juttat abból, vagyis a nálunk hiányzó ipari cikkekért cserében kiviszazak a nyers termények fölös legét. Ez a használt példa elegendő annak a ténynek a fölismerésére, hogy természet szerint nem minden j nép és ország alkalmas arra, hogy ! túlnyomó részben ipart, vagy föld-I mivelést folytasson, mert erre a külső és nélkülözhetetlen körülmények az emberi törekvésekkel gyakran ellenkező befolyást gyakorolnak. így nem lehet soha Angliából a mai viszonyok lényeges megváltozása (pl. a népesség kilenctized részének kihalása) nélkül mezőgazdasági államot alakítani; de nem lehet Magyarországból se ipari államot alkotói! Évszázadok minden különös emberi irányítás nélkül, á Változott viszonyok alapján megtehetik ezt az átalakítást; de a lényeges viszonyok, mint a milyen a talaj minősége, az éghajlat, a néphajlam stb. megváltozása nélkül ily közgazdasági átalakítást ne várjon, ne reméljen senki. De a gazdasági tényezők között fennálló harmonikus kapcsolat, mely az egészet, akár a világgazdaság keretében is állandóan érvényesülő érdekláncolattá kerekíti, ezt az uralkodó viszonyokkal ellenkező gazdasági átalakulást sem kívánatossá nem teszi, sem pedig kísérletezés esetén meg nem tori. Ha minden állam egész terflleto alkalmai volna a földmivelésre, még akkor sem lehetne attól tartani, hogy minden állam népe kizárólag földmiveléssel fog foglalkozni, mert egyrészt a nyers terményeken kívül más javakra is van az embernek szüksége, tehát lesz, aki azok előállítását tűzze ki feladatául; másrészt pedig tényleg is vannak az embereknek milliói, akik mezőgazdaságot nem tudnak űzni és iparral akainak foglalkozni. De éppen így nem lehet azt sem kívánni, hogy minden állam népe túlnyomóan ipart űzzön, mert akkor nem lesz elég ember, aki a földet mivclje s az iparral foglalkozók sem tápszerül szolgáló, sem ipari feldolgozásra szükséges nyers anyagot nem kapnának. Hanem a természet rendje utmutatást ad az emberek foglalkozására és a fogyasztásban beálló látszólagos ellentéteket a megteremtett gazdasági érdekláncolat utján egyszerűen, biztosan és állandóan kiegyenlíti. Ha az ember, a világ képzelt ura. az örök törvényekre épített természet rendjén változtatni akar 8 megbontja, feldúlja az ó boldogitására rendelt harmóniát. Az emberi ész végességénéi fogva most az egyik, majd a másik gazdasági foglalkozást akarja érvéoyesiteni s a mesterséges beavatkozással fölkelti, egymás elleni harcra ingerli az érdekellentéteket. A physiokratizmus jelszava alatt egyszer Angliából akar földmívelő államot teremteni; a merkantilizmus jelszava meg máskor Magyarországot akarja ipari állammá alakítani. Mindenik esetben pedig fölkelti az Onhaszon érvényesítésének emberi hajlandóságait s eszközökben nem tálogaió, vak követőjévé teszi az embert a saját érdekének. Így keletkezett tulajdouképpen a merkantilizmus és az annak ellensúlyozására törekvő agrarizmus. Mig azonban maguk az érdekelt tényezők folytatják csupán a harcot, addig annak eredménye nem lesz sem egymásra, sem a fogyasztókra. l)r. Forffon )<>.< Széthúzó társadalom. Ki do találni ki már a cini bői, hogy a rni városunkról, Nagykanizsáról vau hó, a ki ne ismerné Tompa Mibály örökbecsű költeményét: .a Rólyáüoz,- melyben azt tnoudja: .Mondd iueg nekik, hoay pusztulunk, veszOok, mint oldott kéve s/.étbiill nemzetünk," vájjon van e v árosunknak lakója, ki tagadni merné, bogy 0 két aort városunk társadalmira lehet alkalmazni? Bizony, ini pusztaiunk, veszünk. Nincs egyetlenegy kivinság. melyet különbség nélkül mindegyikünk óhajtana. Nincs egyetlenegy hely az egész tárosban, hova valamennyien szívesen mennének. Vájjon városunk nem hasonló a szivárványhoz? Sajnos. 180 A szinek nem vegyülnek, hanem különválnak, löt még i caitirrisj; h-lofőatffc nort cnuak inindon azino legalábtregymás mellett Van, do a mi társadalmunk egyik rétegét a másiktói nagy távolság választja el. •Miért. Talán nem vagyunk egy anyagból gyúrva? Dehogy nem. Hiazen testück, vérünk egyenlő, mindenkinek két lába, két keze, kél Bzetue, kél füle egy szája, egy orra, egy feje és liz ujja vao. Ki máskép születik a világra, annak nem ó az oka, nem tehet róla, ha valaki baleset folytán egészségben változást szenved nem az ó hibája meg kell neki bocsátani. Csupán két dolog van, mi egyik emberi a másiktól megkülönbözteti: A jellem és a szellemi képesség. Aki jellemtelen, azt úgyis lenézi az egyenes jellemű és tisztességes embor. A szellemi képesB^g állitju föl az omberok között TÁSCZA. Hypnotizmus. — A .Zalai KOxlSnj Orcája. — Irta: X. Montját. A mikor még magánosan megjeleni az étteremben, minden fürdővendég megbámulta őt. Hirtelen nagy csönd lett. Mindannyian elfeledkeztek az evéaröl és a fecsegéaről. ö pedig fesztelenül leült, háttal az ablaknak és testének körvonala feketén rajzolódott le a \'rózsaszínű és piros alapjára éa a viaszaverődő fénytől ragyogó bullán,ok végtelen láthatárára. Szépséges szelíd volt, olyan, akién rajta tapad a szem. Magas volt. Gesztenyeszínű fürlök árnyékolták be tejfehér \' arcát, szemei biztos tekintetüek voltak és őszinték; valami sejtelmes, valami különös borongott ben, fink Óh ezek a halovány, szürke selyempillákkal árnyékolt fekete szemek, oly feketék, mint a bnc.-u éje, felejthetetlen szemek, melyek néha merevek, máskor ismét moreugők, do mindig nedves fényben ragyogtak. Egyszerű ruhája megvetette a kiszámított kacérságot és mesterséges fogásokat és teljesen ment volta keresettségtől. Clarisse Evertonoak hívták. Bizonyára amerikai nő volt. Szabad modorából erre vallolt. Határozott mozdulatai voltak. Ragyogó szobor volt képtelen szemekkel mely toll volt bonyolult, néma rejtélylyel, néha hirtelen fellobbanó féoyben égett, mig máskorszemrebányólagtekioiett a semmiségbe. Azt mondták, hogy több lélek van benno Tíz perccel belépése után, mindenki őrületes szerelmes lelt belé. II. A dagadó tenger mély síkjaival kitört csillagos ágyából. 0;y idő volt, mely mélyen hat a szivekre, az érzékekre, mely csalárd irigységet kelt a nőben, és bátorságot a férfiakban, olyan volt ez az este. mikor ő megjelent. És lő nap óta ö volt a beszélgetésnek állandó tárgya. Merész álmok röpködnek zajosan a bíborszínű ég alatt. Senkisem volt éhes, a mig ő magánosao, semmire sem goudolva folytatta evéséi. Általános öröm uralkodott, amikor megtudták, hogy egy hónapig log ott időzni. Boldogok voltak, ö pedig merész aszó volt, bizott magában és ismerte a tengert. Kecsesen ringatódzott a hullámok hátin, a parton megtörő babok, tajtékjábau. Aranyos haja végig terüli a hullámzó viz felaziuén, éa mikor lágyan ringatták a babok minden szem leiéje fordult, ő azonban a bámuló szemek delejes tekintete elől közönyösen tért ki. Elefántcsont stiuü fogai vakilóan ragyogtak piros ajkai között a reá lüző napban és miotha láthatatlan csókok helyezkedtek volna oda. 3a jelen volt, nem beszéltek másról, csak ő róla, ha távol volt, nem bestéitek másról csak ó róla, -> III. Főleg négy embert bájolt el; belé voltak bolondulva, elfogódoltak voltak közelében. Három barát, három művész\': Elie Joran fealő, Marcel Morivu költő, Jabarie Lentz zenész, mind a három megállapodott nevű hírneves ember. A negyedik orvos volt Stephcn Molari. A művészet és tudomány ezen négy kiválasztottja — bár szellemük külön irányokban ágazott el — egyetértett a szerelemben és Clarisae volt közös eszménye az eszményt keresőknek. Erre a négyre is kegyes volt Clarisse mosolyogni, nyolc nap multa, de egyikre épugy, mint a máaikra. minden meg-külöuböztelés nélkül, kétségbeejtő részre-bajlatlansággal. Mindegyik elóbn tárta ludotniuyát, kérkedett művészetével, díszelgett virtuozitásával, megerőltette hangját és kiöntötte elébe lelkét; 6 nem törődött velük, megnézte a festményt, meghallgatta a verset vagy a zenét. Érdeklődött az embon szervezet elvont tudománya iránt. Mindegyik sorra került és mindegyik féltékeny volt. Megkeuőztotték hát lelkesedésüket, szenvedélyeiket, igyekezetüket. 6 ezt fenséges mosolylyal köszönte meg. A feslö könyörgött hozzá, bogy engedje magát lefesteni. Ö beleegyezett, de teljea világosságban, alig begombolkozva a többi három azigoru ellenőrzése mellett. A zenész esténkint zokogva könyörgött, kesergett hegedűjén, mely mintha élt volna, <3 meg hallgatta és elmerengett felette, ralin meg la lódult egy kissé. A költő örült rímekben dicsőitette őt és múzsául választotta. Gyakran kérdezte tőle: Hisz a szerelemből? A leány azt felelte: C Talán I Az orvos azt sóhajtotta, hogy bárcsak halálos beteg volna; ó megmentené éa az övé lenuH c-upa biladalosságból. A leány azonban vigyázott az egészségére. Melari azonban lassanként azt képzelte, hogy ő a kiválasztott, bogy őt szereti egyedül. Természetesnek tűnt fel előtte, hogy ez a nő elutasítja a zenét, a verset, a azinl. komoly életlaoi tanulmányokon gondolkozik. Diadalmaskodott magában ! és elhatározta, hogy végső eszközül egy csalhatatlan eljárást próbál meg. IV. Uraim, igy szólt a többi háromhoz, a szerelem oszthatatlan, mert mindenki sajit magánnk foglalja le, léhát mindnyájunkra nézte döntő kísérletet leszek. Ma este a bypoolizmusra kell terelni a beszélgetést. Akár biazi Clarisso Everton, akár nem, hagyjátok reám, én öt perc alatt elaltatom Szemel rendkívül érzékeny temperamentumra mutatnak. Ha elaltattam, az akarat visszaható erejénél fogva megparancsolom neki, hogy keljen fel éjjal és menjen annak szobájába, akit választott. Olt tanuk lesztek. Azután felébresztem. És bizonyos, hogy néhány óra múlva, akár ébren tan, akár alszik követni fogja a parancsol, mert csak engedelmeskedbőtik.Mindnyájsnelfogadták a tértet. Mert az emberi hiúság nagyobb, mint a belátta. Mindegyik azt remélte, hogy ót fogja viluztanl. Clariaae Everton tagadta a hypnozlst, merészen alávetette magát a kísérletnek, azután legyőzetve a delejes erőtől, elaludt és \| Stepfen kiadta a parancsot három vetélytársa előtt, akik oly nehezen lélekzettek, mintha bűnt köveitek volna el. V. .— Két óra van éjfél után. — Kivül az ég szürko fellegekkel van borítva, tompa meleg terjed el, néhol egy-egy röppenő fény tüoik fel. A tenger háborog. A viz hullámok foszforos fényben égve, összetörve verődnek vissza a parlélektől. Ez a rossz álmok ideje. A hotelben minden alszik: az ablakok be vannak zárva, sötétek. Az el-ő omeleten a mindig világos széles corridor elhagyott és néma. De egy szomszédos sia\'onbtü oli ülnek Elie, Marcel, Jatbarien és Stepbens rettegve, aggodalmasan,.azinte megbánva tettüket. Itt az idő. susogja az orvos, éa kioltja a lámpát. Híjuk borul a sötétség, ott maraduak a sötétben láthatatlanul éa látva az utolsó ajtóra szegzett szemekkel, ahol Classire Everton, a kibivott alszik. Az ő négy ajtójuk a folyosó egyik oldalin szabályszerűen következik egymásután, nébioy méternyi távolságban. A gáz lobogva ég. — Virnak ... Egy könnyű zörej ... az egyik szoba ajtaja nyilt, ez ő ... A sötétség közepette megreszketnek ... A vér szitükbe lódul. VI. Szemei egészen nyitva vannak, a pillái feketébbek, azélesebbek, mint azelőtt. És alszik. A parancsoló kényszer durván ki-ragadta ágyából. Hoasru pongyolát dobott magára. Vállai kibújnak a rosszul ösaap- XU. ÉVFOLYAM. a válaszfalakat, s gyakran nagyobb különbség van ember és ember köiOtt, mint egymástól egészen eltéri állatfajok kö-íjtt, de ez még nem ad jogot arra, hogy a gyengébb szellőim teheUégű ombert lenézze az okosabb, mert, hogy neki véletlenül a terméket több, »agy tökéletesebb agyvelőt adott, nem az ó diciö-<ége, bánom a természetnek kiválasztása. Van városunkban egy u. n. uri osztily, mely gazdagabb iparos- &> kereskedőkből. orvosok. ügvvédek, unárok. Unitők és hivatalnokokból áll. Ez a kaazt lenézi a kisiparost, kishivatalnokot, kereskedő-és iparossegédeket. íme, az egyetlen általános jellemvonás. Azonkívül egyenkint lenézik egymást. Az előkelőségnok legalább is tiz rétege vao, melyeknek mindegyiko lenézi, fitymálja az alsóbbikat, de mereven kapaszkodik > magasabbak kabátjába s lesi az alkalmat, hogy a nagyok árnyékában sütkérezhessen. A szilveszter-estélyt öt helyen tartották meg. Ssjnos. A vasútiakat no számítsuk, ók nagyon jól érzik magukat saját körükben. A Társaskör dzsontry kaszinó. Az Irodalmi és Művészeti Kör i, tudomány embereinek melegháza. A Kaszinó bankár egyesülői, a nagykanizsai petróleum fejedelmek, kőszén hercegek, acélkirályok és lisztcsászárok egylete. Igazi amerikai egyesület. Tagok kedvesek, de nagyon tartózkodóak a szegény ombertól. Mulatságai egyoldalúak, mindig ugyanaz a társaság van együtt s Yalameuoyieo színlelnek. A Polgári Egylet álmoB. Útjuk tehát, hogy az uri osztály egész rakás egyletet alkot, pedig igazság sierint csak egynek kellene lennie. Az iparossegédok, a kisiparosok és a dijnokox egylete az Általános Munkás-képző Egyesület. Igazán csodálatos, hogy ók csak ogy egyletet alkottak, hogy nincs az egyszerűbb embereknek Is legalább három egyletük. Csak az a baj, hogy ez az egyetlen virágzó egylet is hanyatlik. Egy mulatsággal felsült, szilveszterkor borkiméréssel egybekötött szórakoztató estélyi és táncmulatságot rendezett. Bor eladással akarta behozni a karácsonyi deficitet, a híres szolid egylet beállt vendéglősnek. Magyarok vagyunk, nem tudunk összetartani. Hányan vagyunk, annyifelé tartunk. Egy egylet helyett van öt. Pedig kettő ia elég lenne. Egy az nri osztály számára, egy a munkások számára, mort az lehetetlen, hogy az egész társadalom együtt legyen. Bárcsak ledőlnének egyszer nálunk már a kbinai falak, melyek annyira elválasztanak bennünket egymástól és egyesülne egymással az egész társadalom, melynek minden tagja egymásra vao utalva s egyik rész a másik nélkül meg nem élhet. Szezonképek. Sjlvester napján. — Miitprím 1 felvoaiiban. — Hely: a mennyország tróntermében. Ajtók az erényesek és ablakok a bűnösök számára. Középen emelvény, nemzeti színű drapériával bevonva. Előtte asztal, rajta kereszt, mellette békés egyetértésben mógéo dótid. lófark és félhold. Körülöttük pénzdarabok, cllinderkalsp, női arckép és egyéb jelvényei az emberek buzgóságáoak. A falon Muokácsi hirea képe: tA magyarok bejövetele fogott szövet alól, mig ő kinyújtott, üde és fedetlen karjaival a levegőben tapogatózva halad tovább. Gépieseo, öntudatlanul balad apró. fehér lábaival és mintha kiáltaoi akarna. Arcán rejtélyes vonás borong ... A gáz erösebben lobog, mintha a szép nó láttára folvidámult volna. A lesben álló négy ember nehezen lélekzik. Az első ajtó előtt, mely a fostőé megáll. Ez szinte szédül a boldogságtól, de a leány újra lassan megindul a második ajtó felé. Marcel tetőtől talpig megreszket. De art is elhagyja. A harmadik ajtónál ujabb szünet. A zenész gyors egymásuiánban látja az ég ragyogását éa a pokol sötétségét. Clarisse a negyedik ajtó felé indul, amely az orvosé. Ez zavartan mosolyog éa keble dagad a büszkeségtől. A leány megáll. Az orvoson végig fut a hideg ... a leány már tul van az ajtón. De az orvos már nem mo- Tarnopolnál" Idő: 1901. december SI. Hajnal pirkadás. (Lásd a Uvaszi reggelt.) Az emelvényen áll az Dr helyettes nádor-ispánja, mellette jobbra meglehelóseo jó társaság, balra tömeg: gazdagok, szegények, magyarok, zsidók, tótok, törökök, papok, katonák. A lépcsők alján Lucifer. (Lisd Gótbénél, avagy Madáchnál.) Nádoriipán: Kedvelt híveink 1 Lucifer: (félre az iamert népdal dallamára.) „Kedvelt aem vagyok, hű u» vagyok, talán odább ia állhatok.* Nádor: Az Ur véghetetlen bölcsessége az események mértékéül megalkotta az időt. Mózes: ... és látta Isten, hogy jó---- Nádor: Az időt (elosztotta percekre, órákra, napokra, hónapokra, évekre, évtizedekre..... Lucifer: A sintézist magamnak vindikálom 1 Ez már az ember müve, az észt pedig én adtam neki. Nádor: Századok és ezredek..... Egy öreg tábornok: Hapták I Nádor: De hagyom a bevezetést. Ma kedvelt bolygónkon..... Lucifer: Nyüzsög a féregl Abásvérua: (sértve érzi magát.) Nádor:____ az ó évot temetik. Víg muzsikaszó, pezsgő és cigány mellett. És mikor az óra nagy mulatója mementó móriként a XH-re mutat, áldozatot hoznak az uj év bölcsőjéhez. Urunk, a béke és szerelel ura tudni óhajtja kivánságai-tokat az uj eszteodőre. Igaz ugyan, hogy ti már eljutottatok az őrök megnyugváshoz és pontot tettetek az élet mondatának végére, ámde bizonyára mégiB vannak kívánságaitok, ha nem magatokért, élő és szaporodó utódaitokért. Adjátok elő egyenkint azokat panaszaitokkal együtt, részünkről tartós kegyelmünkről és változatlan szeretetünkről biztosithatlsk benno-teket. (A tömeg félköri képez és a folyamodók egyenkint az emelvény eléjárulnak.) Lucifer: (előlép.) üraml Vaj-e tudomásod arról, hol van Nagykanizsa? Nádor: Tudom. Pogány-Szent-Péterur mellett. Szt Péter: (dörmög.) Pogáoy ? Kikérem magamnak. Különben én is tudom, hol van Kanizsa. A Zalai Közlöny legkedvesebb olvasmányom. Lucifer Tudod uram, hogy én vagyok a.. Bimbaai a .Szultánból* (énekel):... • retteuetoa I Lucifer: Éa vagyok a világosság ősi terjesztője. Ezzel vélem célomat legköny-nyebben elérni. Ellenséged vagyok, uram, de te loyális vagy. Hozzád fordulok hát kérésemmel. Van nekem Kanizsa városában egy nagy ellenségem, Frauz. Szt. Péter: Ahá! Ismerem a Z. K. bői-Lucifer : Ahol én világosságot akarok, ö olt sötétet támaszt Hol én vagyok a fény, ó ott az árnyék. Hol éo vagyok ... Gólhe: (Saját művéből citál.) Ah! már az ördög is patetizál. Lucifer: Egy kérésem van uram. Engedd őt elvinnem. Bátorfy Lajos: Ne engedd uram, Franz magyar honos. Lucifer: Bah 1 Én is az vagyok. Bátorfy : A gutába 1 Lucifer: Igenij. Utcakövező \|vagyok Nagykanizsán. Célomat, az emberek megrontását Ily módon akarom elérni. Eddig mér negyvenhét pár éa egy páratlan lábat törtem ki a Kölcsey-utcában. solyog. Kényszerű útjában feléjük jön a fekete szalonban. Éa anélkül, hogy tudomást venne jelenlétükről, gyöngéden kinyitja az ablakot és megrohanva az ablakon benyomuló széltől, rózsás karjait kitárja a tenger (elé, a végtelen távolság felé — talán Amerika felé — egy rej-télyea, ismeretlen, távoli szerelőm és ideál felé. YIL A tudomány csalhatatlan I mondá másnap Melari. — Clarisse eljött, de egyikünket aem szereti. — Senkit sem szereti eróaiti Elie. — A tengert szereti, mormogá Marcel. — Oh nemi Végzé be azomoruan Jacharie — azeret egy férfit, arra lenu, távol innen, Iiteo tudja hol, akinek aa elmúlt ójjaleo — a mi jóvoltunkból gyönyörű álmai lehettek. ZALAI KÖZLÖNY \' Nádor: (Egy sereg emberhez, ki olt lábatlankodik.) ügy látszik hál, l! kanizsalak vagytok Egy kia ördög: (megrántja Lucifer frakkját) Hallgass, bibaazt. A sötétség jó nekünk. Sötétben bukik a nőnem. Caaaanova Jakab: (monoklit teáz fel.) Ah! A nők! Milyenek Nágjkánináo? Bátorfy: Egy termékeoy helybéli Író, Babosa Láazló szerint: .Zsirazemek az élei hig levesén." Ezt legújabb műiében irta. Pompadour marquise: Pfujl Fidoncl Nádor: Lucifer, folyamodványodat egyelőre ad akta toll Ok. Iktatási arám: 1246829. Bátorfy: Uram, Kanizsa vároa közigazgatása hozzád képest kismiska. (Lucifer el.) Egy dijnok: Uram I fizetésjavitá.1 kérek. NádonBiztoaitlak tartós kegyelmünkről! H. Dijnok: Én ia, könyörgöm. Millió torok: KBhyörgOnk. Nádor: Rólatok Kaniasán már gondoskodtak. A tanács .szervezési szabályrendeletet* készitett. Abban megvan állapítva, hogy a toronyórákra a rendőrkapitány tartozik felügyelni. Iastal F: Kernek megoldáa! (Keresztet vet magára.) Egy zsidó: (előlép.) Uram, tűrhetetlen az antiszemitizmus. Nádor: Nyugodj meg Ti vagytok a mi kiválasztott népünk. Egy néppárti pap: Uram! (Keresztet vet magára). Nádor: Csak semmi kereszt! Igazságosak, tehát semlegesek vagyunk. Néppárti: Sok a zaidó! Mózes: (ó-testamentum! bangón)... és sokasodnak, mint a tenger fövénye ... Nádor: Plébános nincs igazad. A zsidók száma sokkal kisebb, mint a milyen lármát csapnak. Mehetsz I Kedvelt hivüuk, Bátorfy Lajos, a Z. K. megboldogult szerkesztője, több önálló mű neves Írója, lépj olő és beszélj, ne várj sorodra. Bátorfy: (előlép, kezében olló.) Uram, Kanizsáról kívánok szólani. Szt Péter: (türelmetlenül.) Schon wieder, Kanizsá I Bátorty: Rövid, de érthető leszek. Hogy oz lehessek, egy matematikai művelethez folyamodom. Gondolataimból ki-voszek egy szót éa azt, mint közös szorzót a zárójel elé teszem és zárójelbe teszem azokat, melyekre ez vonatkozik. Archimédes(mennydörgésszerűhangon ) Nolite turbare circulos meos. Bátorfy, vigyázz 1 Ha a számításban tévedsz, leleplezlek. Bátorfy: Közös szorzó: Kanizsán rossz. Egy nyelvész: Mi rossz? tegyük fel a kérdést. Bátorfy: Zárójelben: a világítás, sz utcakövezés, a városi tanács, a rendőrség, az erkölcsök, a szokások, fejlődésének iránya, a szegényűgy .... Nádor: Elég. Torkig vagyok. Fejem tetejéig vagyok már Kanizsával. Elhatároztuk. hogy rövid uton ezt a várost Szodoma és Gomora sorsára juttatjuk. Szent Péter! Vau-e elég kénkövüuk? Szt Péter: Nincs. Árverés alján kell a zsidóktól beszerezni. Bátorfy: (esd. a hogy esdeni győz.) Uram ne tedd. (Ábrahámhoz.) Bocsánat uram. méltóztassék megengedni, hogy hites bibliai jeloneiét itt ismételhessem. Ábrahám: (kedves szerénységgel.) Öh, kérem. Bátorfy: Hát, Uram, ha Kanizsán találsz tiz jó intézményt, elpusztítod akkor is a várost? Nádor: Akkor nem. Bátorfy: (gondolkodva.) De hacsak kilencei? Nádor: Akkor sem. Bátorfy: Óh Uram! Unszoló könyörgésedet ne vedd zokon. Eipusztitod-e Kanizsát hacsak nyolc jó intézményt találsz ott? Nádor: LegyenI Akkor sem. Bátorfy: De, Uram! Van egy izám. Remek egy azám I Hét Ha báromhoz négyet adsz, kapsz botét Kettő meg öt is hét Tízből hármat, kapsz hetet. Huszonegy osztva hárommal. Ez ia hét Nagyszerű egy azám. Hátba hetet találsz csak Kanizsán Uram? Ábrahám: Nagyszerül Tulteaz rajtam a licitálásban. Bátorfy: Kérem, Ábrahám, ne rontsa le a hatást Sötl Miért legyen ellenségeskedés köztem éa közted, pásztoraim és pásztoraid között? Jöjjön licitáljunk, egyesült erővel. Verje fel maga is ai árát Persze, csak mint slrohmann. Ábrahám: Helyes. Teszek egy merész lépéat Uraml Hátba csak kettőt? Nádor: Urak. kezdtek terhemre lenni. Ha kettő van, az ia jó. Bátorfy: Köazönet neked, óh, te egyetlen egy, egy. egy! Nádor: Ha egy? Bátorly: Igen. Nádor: Ha egy vao, azt is elfogadom. Melyik hit az az egy jó, űdvöi intéz-méoy kanizsán? Bátorfy: (Erősen töri a fejét Izzad.) Hm. hm. Nincs... nincs... bolráoyl Nádor: (mérgeaen.) Ezt előbb ia megmondhattad volna Consummatum est Kanizsa pusztul. Lót: örüljetek Kanizsai férjek, megszabadultok feleségeitektől, mint én az enyémtől. Herodotos, Tacitus, Livius, Anonimus, Kézai. Gibbon é> más történetírók: Engedd uram. hogy a pusztulás történetét én írjam meg. Nádor: Sajnálom, nem lehet Vau itt arra hivatoliabb kéz la. Mózes de génére Izrael. Hallom összegyűjtött műveidot ssjtó alá rendezed. Kérlek Kanizsa pusztulását is vedd fel abba. Szent Péteri Hirdess árverést .elegendő kén biztosítása iránt Most pedig pakoljatok ursk, az audienciának végei (Mind el, Bátorfy egy eszmétől megkapva hirtelen visszaugrik.) Bátorfy: (Nádorispánhoz.) Urak I Vissza I Hahói (Mind visszajönnek.) Bátorfy: Megvan, megvan az az egy. Hurrab I Nádor: Nos? Bátorfy: Kanizsát ne bántsátok. Mondhatom nektek, hogy a föld kerekaégén sehol ugy mulatói nem tudoak, mint olt. Ma, szilveszterkor — halljátok csak — három előkelő mulatság is vao Kanizsán. Kaszinóban, Társaskörben és a Polgári EgyletbenI Hát ehhez mit szóltok urak?! (A férfiak mind kalapot emelnek, a nők kendőket lobogtatnak.) Bátorfy: (folytatja.) Ezen kiváló vigalmi intézményre támaszkodva alázatul kérem fenségedet, miszerint Kanizsa további fenmaradisát kegyelmesen engedélyezni méltótUuliU _ _ Nádor: Az engedélyi megidea-M-öf-nevébeo, de tanácslom, hogy a jövő esztendőben még legalább egy jót csioál-janak, mert különben nem kegyelmezünk. Mind: Hallelujah. hallelujahí (Mind el.) Bátorfy: (magában) No, most jól kivágtam magam, lalán jövőre ia jön majd egy mentő eszmém, mert. bogy intézmény jöjjön, azt magam se remélem. (El.) (Függöny.) HÍREK. — Anynkönj vvezetó kinevezése. Gre-zina József segédjegyzői nagy-lengyeli anyakönyvvezető helyettessé a belügyminiszter kinevezte. — Kitüntetés Perger Jánost, a Déli-vaiut helybeli fűtőházának másodfőnökét, ki kartársainak és számos jó barátainak szeretetétől könnyezve nemrég ülte meg működésének 40 éves jubileumát ó Felsége s koronás ezűit érdemkereszttel tüntettek!. Kötelességtudó hivatalnokot és derék polgárt ért a királyi elismerés az ó kitüntetésével. A koronás ezüst érdem-keresztet dcez. hó 31-én njujtotu át Perger Jáoosnak Breuer Mór, a Dél! vasút főfelügyelője, az igazgatóság megbízottja. — Az ünnepélyes átadásnál jelenvoltak a nagykanizsai állomás hivatalnoki kara és a arolgálaton kívül álló vaauti alkalmazottak, kik a főfelügyelő szép beszéde után szívélyes ovációban részeeitették a nap hősét. — Halalozisok.Rótaai Mór kotori or-voa és caaládja következő gyászjelentési adu ki: Rózaai Mór kotori kör- és déli vasúti pályaorvos a saját, valamint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört azivvel tudatja, hogy áldott lelkű hü bitvese, legjobb anya nagyanya, testvér éa rokon: Rózsai Mérne azűl. Bachrach Laura életének 63-ik és boldog házasságának 43-ik évében néhány napi szenvedés után december hó 25-én reggeli 5 órakor Jobblétre szenderült. Drága halottunk holt teteméi folyó hó 27-én d. e. 10 órakor a kotori temetőben helyezzük örök nyugalomra Kotor, 1901. évi december bó Sö-éa Áldás emlékére I 1902. JANUÁR 4-én. Béke hamraira I Berta férj. Sattler Ná-tánné, Lajos, Szelín férj. Kele Györgyné, Irén férj. Pollik Hermanné, Ilona férj. Ebrenwald Béláné gyermekei. Sattler Nátán, Kele György, Pollik Hennann, Khrenwald Béla vejei. Rózaai Lsjosné szül. Fried Szidónia menye. Sattler Re* zső, Sattler Ilona Kele Qyörgyike, Kele Olga, Kele Paula, Pollák Ilonka, Rózsai Feri, Rózaai Pali, Rózsa Andor, Ebrenwald Ernő, Ebrenwald Andor unokái. Ozv. Bettlheim Mórné Svarc Samuné teatvérei. Keész József a Rózsához cimzett vendéglő bérlője december hó 31-én este életének 36-ik évében elhunyt Nagykanizsán. A népszerű vendéglőst özvegye szül. Kovácsics Mária és két kis árvája gyászolja. — Tometése csütörtökön délután 3 órakor ment végbe. Szegő Gyula, v. képviselő és háztulaj, donos f. hó 3-án Budapesten hosszas szeovedés után elhunyt. Szegő Gyula ismert épüleifskereskedő — és betegsége előtt a társadalom tevékeny tagja volt Halálát özvegyén kívül egyetlen fia Dr. Szegő Hugó albiró és nagyszámú rokonság gyászolja — Meghívó. A nagykanizsai Ker. Jótékony Nőegylet 1092. évi január bó ll-én, azombaton a „Polgári Egy!el" nagytermében saját alapja javára tánccal egybekötött zártkörű, jótékonycélu Műkedvelői előadást rendez a következő műsorral: 1. Nyitány. ♦ , • 2. Monolog. előadja Bartos Szidi úrhölgy. 3. .Baba Tündér.* A .Baba TOndér.-ben közreműködő hölgyek nérsora: Bartos Szidi, (Birk Mimi), Berényi Vsnds, Berényi Mariska, Bencik Gizella, Blau Margit, Bogenrieder Ste6, Cenger Terka, Fiálo-vita Mici, Gleim Ella, Griesbach Emma, Horváth nővérek, Králky Margit, Krippel Paula, Koller Gizella, Kilik Margit, Kovács nővérek, Laipcig Jolán, LaUcber Aranka, Malolay Etelka, Miltényi Mariska, Mikoss Annusks, Oszeszly nővérek, PálfTy nővérek, Pelz nővérek, Perkó Vlads, Rothman Mici, Sebestény Kató, Sallér Ilonka, 8egerc nővérek, Szigethy Editb, Szalay nővérek, Tuboly Ida, Tőrök nővérek, Onger\'U. Gizella, Vincenty Lujza, Varga Irma, Wittmaon Teréz. Urak : Unger U. Elek, legiíj. Fesselholer József, Erdélyi Gyuls, Fiálovits Kálmán, Tri- .-P»b aer- iiifr~Ba&t,iiáet-~giss!;. * bsllettet rendezi: Mayeraberg Frida úrhölgy — ballette mesterné. A zenét dirigálja: Böhm Emil ur. Kezdete \'\|,9 órakor. Helyárak: Páholy-jegy 20 korooa. 1—IU. sor 4 korons, IV—VI. sor 3 korons, a többi 2 korona, karzati ülőhely 2 korona — Karzati állóhely 1 korooa. Belépő jegy I korona 60 fillér. Jegyek előre válthatók Belus Lsjos ur gyógy-szertirában. — Házasság. Strasser Arnold puszta-kecsegel földbirtokos f. bó 7-én lép házasságra Scbwarc Margit kisasazonynyal Dr. Schwarc Frlgyea pécsi közkórházi főorroa leányival. — Meghívó. A zalamegyei 184819-es hoovédegylet évi közgyűlését 1902-ik évi január hó 12 én délután \'1,3 órakor Zala-Egerszegen a gazdasági egyesületnek helyiségében tartja meg, melyre a zalamegyei 184819-es igazolt honvédeket meghívja az elnökség. — Nagykanizsa választól. A nagykanizsai országgyűlési képviselőt választók száma 4418. — A Murakös. Zalavármegye közönsége nevében Csertán Károly alispán a képviselőházhoz valamint a vallás- és közokutásügyl miniszterhez feliratot iotézett, hogy a Mnraköz a zágrábi érseki megyéből a azombathelyi püspöki megyéhez caatolUasék. — Babos Láazló uj könyve. Babos László ügyvéd, a nagykanizsai könyvpiacnak e szorgalmas munkása ismét uj könyvvej lépelt a közönség elé. A mű cime: .Nők könyve, amulettek a nők társadalmi éleiéből. - Tartalma: mindaz. — a mit nő-ész e világon a multnan és jelenben novezelesek alkotott és mindazon nézetek, melyeket nevezetes férfiak a nők erkölcsi, fizikai és társadalmi értékéről valaha elmondotUk. A mű nem lép fel nagy Igényekkel. Csak a gyűjiő babérára vágyik, ám ezt a legszigorúbb kritika is nyugodt lélekkel nyujlhatja neki. Az adatok összegyűjtésében nagy szorgalmat, azok elrendezésében okos körűitekintést tanúsít a szerző, a mű létrehozásinak eszméjében pedig minden- _ •__H_ V ___ ■__■■ n ta reljebh - 4 »«« _ vataailat mindig a Itjnjabb íekttf, fehér t, ulats ,H«a.t«r»- á>% ■ Mtt Hl AMJV AU • ■ Ü i\'i 8«l,«»b« 60 Vr.-.4I HM. Se kr-lf - sima, urazom kockáioB. olatUou, daiamok stí. 961VGIIl"D10uS0K Z.J3 irt. sskehst ^^ WMV^W 8 -biutr. reUnMot S (it. SS kr. 43 76 . Iseljangrenadtnok 90 7 mfterenkónt porté ti kslüéfiaenlaeo blalaouiillltTa. — Hintik aseoazl knldetatk, ktttíi ^■■■■■i^^M^HIHi^HBH^nHa^^HMlH^^^H^M^^^H l«v4lpoit6 Svajcba HENNEBERG G., líljeiuirn Zürichben c.. 4?. ^.umm XLI ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. JANUÁR 4-éo. esetre eredetiség vad annyiban, amennyi-ben attól a mai feminista mozgalom napjaiban a r. aktualitást megtagadni nem lehet. Kír. hogy ai álvezhetfaégét csökkenti a stílus nehézkessége, amit annak tudunk be, hogy a szerző jogász ember létére a koriália stílus oyOgétól még belletrislikai írásaiban sem tud szabadulni. — Szoigabi rák beosztása. Zalavármegye főispánja a vármegye alispánjának meghallgatása után Sághváry Jenő dr.-t a tapolcai, Karácsony Kálmánt a sümegi, Blaha Sándort a Bzentgróti, Bogyay Györgyöt a zalaegerszegi, Mezricky Jenőt a noiai, Gájási Lajost a letenyei, Molnár Jánost ai alnólendvai, Csák Árpádot n keszthelyi, Szalmay Józsefet a csáktornyai és Sőlyomy Tivadart a perlaki főszolgabíró mellé 03t0tla be. A tapolcai második s a pacsai éa nag} kanizsai siol-gabirák beosztását az alispán ujabbi elő terjesztéséig függőben hagyta.. — Öngyilkosság Budapestről a múlt hónap -28-án egy életerős fiatalember öngyilkosságának szomorú biro érkezett városunkba. Kassay Antal a cs. és kir. 4S-ik gyalogezred közlegénye az öngyilkos fiatalember, kí fia őzv. Kassay Autalnó helybeli lakódnak, a ki néha lapunkban, is próbálkozott a tárcairás terén. Sopronból hazajött, nagyon panaszkodott édea anyjának a katonaélet szenvedései miatt, melyek nagyon elkeserítették. Nagykani-zfóról felutazott Budapestre, s ott egy szállodában agyonlőtte magát. 29-én temették cl a budai katonai temetőben katonai diszszel, a gyászoló családja részvétele mellett — A gazdasági munkások segély-péoztára. Ez az emberbaráti intézmény üdvös működése bizonynyal az oka annak, hogy a segélypénztár tagjainak Bzáma olyan gyorsan emelkedik. Mert eltekintve attól, hogy az 1900: XVL í. c. 8. §-a alapján a gazdák által kötelezőlrg bizlo silóit cselédek száma mintegy 500,000, a segély-pénztárba beiratkozott roudes én rendkivü i tagok száma is már elérte a 13,000-et. A segély-pénztár igazi emberbaráti működése buzdította bizonynyal arra a királyi hercegeket. íöreudekot, a képviselőház tagjait, nagybirtokosokat, a kttlöoíöle kulturális pénzintézeteket, a vármegyéket és községeket, hogy olyan -ae» ..ámh.. oiopn^aíjtaifc i-jagél;- : pénztar alapító Ugjai sorába. — És bizonynyal ez az oka aonak is, — hogy az év végéig beiratkozott 1000 alapitó tag 150,000 koronával gyarapította azt a vagyont, melynek egyedül az a hivatása, hogy a föld uépét támogassa, istápolja. — Kanyaró járvány. Zala-Apáti községben fellépett kanyaró járrány miatt az oltani iskola bezáratott. — Agyonütötte a fa. t\'ridrich Károly kóvágóörsi lakós cseléd dec. bó 17 én íz erdőn fa kiásásával foglalkozva, a kiásott fa állal agyonQltetett. — Névváltoztatás Sebeatian József és Géza fia gelsei lakósok családi nevének „Sebestyén-re, Politzer József zalaegerszegi lakói ,PaUki\'-ra. Neupauer István tótszerdahelyi lakós tanító .Nemes.re kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — Elgázolta a vonat. Hoci Ferenc patti lakós Gelséro jött a napokban uj szolgálati helyére, ahol a Grosz Testvérek bérlők, vincellérnek szegődtették. Mull hó 30-ikán eate vonatra szállt, bejött Kanizsára és az éjfélkor Budapestre induló vonat elé vetette magát. A vonat derékban ketté sodorta a szerencsétlen embert és elsodorta egész az 57. számú váltóhizig. A helyszínén megjelent Bay György rendőralkapitiny éa Dr. Goda Lipót v. orvos már csak a halál bekövetkeztét konstatálhatták. Valószínű, hogy flocz afölötti elkeseredésében lett öngyilkossá hogy uj gazdája, hátrányára megváltoztatta a szolgálati feltéleleket, melyekkel Pattról szerződtette. — Utóhangok. Oh miért is emlékezünk halálodra azerencsétlon javaslat? Kegyellen legények keletkeztek ezen a közgyűlésen, melyen a szervozési szabályrendelet a napi rendről levétetett. Uri rend és gubáa emberek votekedtek egymással az ellenzéki hangulat keltésében. Ott hol azelőtt hátak görnyedtek, otl bol a pódiumról az ajkak kegyes mosolygását lesték, ez alkalommal az ütközet járt. És a tévelyedók is megerősödések. A szervezési szabályrendelet tervezete el vau temotve. A sírhalmot, mely felette domborul, nemsokára zöld moba fogja belepni. És hogy eszébe ne jusson valakinek e dicstelen sirt emlékkel megjelölni I nehogy utódaink kiáaaák a dobos lapokat, melyekre fel vagyon írva, hogy egy képviselőtestület önkormányzati joga ellen hogy lehet orvtámadás! itézoi és a munka uépét a sze- gényebb hazába Jutatni, ha ugyan volna szegényházunk 1 Végzetei koealzU. Moraodini Román építészt folyó bó 30-án súlyos baleset érle ugy, hogy ma is ágyban fekvő beteg, a a krízisen roaig sincs tol. A baleset napján este 7 órakor az állomásról jött visaza kocsiján, mely a sötétben neki ment egy cölöpnek a hirtelen zőkkenéssel oldalra fordulva Moran-dini az árokba eaett és könnyebb természetű agyrázkódást szenvedett. A mentőkocsi azonnal a közkórbázba szállította éa csak iunen vitték a lakására. — Számtalan ellsmerólerél és hírneves orvosok ajánlják, hogy vérszegéoy-ség, angolkór, moll-tüdőbaj, gyöngeség, skrofulózis és hasonló bajok elhárítására és keletkezéseik meggátolására felülmúlhatatlan jó azer a Zoltán-féle csukamájolaj. Sem szsga. som ize nincs, miért gyermekek, valamint felnőttek mívesen veszik be. N.gy táporejénél fogra kiváló erősítő és könnyen emészthető szer. Ovegje 2 korona a gyógyszertárakban. — Szliveszter estólyek. Három os-gyobb szabású szilveszter estélylyel bu-canztatták el az ó évet Nagykanizsánk Polgári Egyletben, Társaskörben és a Caazioóban. A Polgári Egyletben az írod. és Műv. Kőr tartotta eslélyét, mely az idén sokkal kevéabbé sikerült, mint az olóző évekbon. A siker csak az anyagokban maradt hátra az előző évek estélyeitől, ám erkölcsiekben nem. A közreműködők mindnyájan kifejtették teljes ambiciójukal, hogy minél tökéletesebbet nyújtsanak. Első helyon kell megemlékeznünk Krátky Margit kisasszonyról, ki szavalatával és Czizmadia Vilma uruő, ki cimbalomjátékával aratott igazán megérdemelt tapsokat. Ollop Imre bumorisztikus kupiéival tartotta oagy derültségben a kőzönségot. Vidos Józsefnek szép tenorja ezúttal is tetszett. A szereplők kőzött láttnk természetesen sz estélyok fáradbatlso bajnokát Böhm Emilt. Igen sikerült mulatság volt, a melyet a Caszinó rendezett. A közönség elég szép számban jelent meg s igszi, s dillentantizmust jóval meghaladó műsorban volt része. A azilvesztori mulatságokon rendesen a műsor az a szükséges rQ>M,-a melyen az esztendők naptári fordulását mulatva eltöltő fiatalságnak által kell esnie. Az idén azonban kivétel volt s a szokottnál nagyobb érdeklődéssel néztünk az est művészi része elé. Mindjárt a leiolvasásnál is kellemes csalódást éreztünk. Dr. med. et jur. Pilitz Sámuel a kanizsai táraaság ez a per absolutum szellemes tagja, a sablonos felolvasások helyett, pattogó rímekben megírt, a szilveszteri hangulatot bámulatosan eltaláló felolvasási tartott. Humor, oevetve könnyező humor csillogott benne vegyesen egy kis édes szenlimentalizmussal. A felolvasás után Práger Ilona kisasszony adott olő hegedűn néhány darabot kitűnő technikával.AztánHeimler Anna kisasszony élannal előadott azavslala aratott tapsot. A szavalat után ismét két művészies szép zeneszámot hallottunk. Ledofsky Mici kisasszony Lohengrinből éa egy angol operetteből énekelt tisztán és erősen csengő, szépen iskolázott hanggal. Végül Blan János ur zongorázott. Trlstán éa Iioldeböl a nehéz Liazt átiratot és egy magyar ábrándot játszott. Kiváló zenei tehetséget nem lehet a fiatal zseniális virtostól megtagadni s kívánjuk, hogy továbbra is ilyen arányban fejlődjék játéka a szinte felesleges mondanunk, hogy tapsból s ujrárásból a szereplők minden egyesének bővso kijutott. Ezután tánccal és pezsgőre! várták az uj esztendőt — már esik az, aki. A Társaskör estélye azük körben folyt le, műsor nélkül, ám jó kedvben ott sem volt hláoy. — Topollca Gyula, a déli vaaut fő-kalauza felkéri Amerikában Msaaachusett tartományban tartózkodó nővérét, hogy közelebbi cimét vele tudassa. Minthogy > .Zalai Közlöny\'-nek ott előfizetője van. a felhívó ez uton reméli, hogy nővére cimét megtudhatja. — Köszvény és rhenmabetegeknok, kiknek érdekükben van, fájdalmaikat alaposan kigyógyítani, legmelegebben Wil-helm antiartbritikus és rheuma ellen theája ajánlutik. Ezen thea készítője Wilhelm Ferenc ur udv. gyógyszerész Neunkirchenben Alsó-Ausztria a Melbo-mui é3 párizsi kiállításon az arany éremmel és különleges megemlítésre, mely • legnagyobb ki tűntetett érdem. Kapható Wilhelm Ferenc úrtól udv. gyógyszerész Neunkirchenben Alsó-Ausztria és minden hírnevesebb gyógyszertár és drogueriából. Szerkesztői üzenet. T. T. helyben. Pont írnom ven. Uj év alpján 1 vilinak acta cialofloyok, hiaem lárn csíkok kellenek ANYAKÖNYVI HÍREK. Halálozások : — 1»1 icc. 28-tól. 1W2 jia. I.lf, _ Madarász Imréné Andri Anna r. k. 36 éves: szivbaj. Bencik Józsefné Molnár Rozália r. k. 69 éves: tüdőlob. Gábor Anna r. k. 3 hónapos: ráoggörcs. Vellák István r. k. 13 hónapos: hörghurut. Hocz György r. k. urod. cseléd 34 éves: vonat által elgázolá\'. Keéaz József r. k. vendéglős 36 éves: agyhártyalob. Flumbort József r. k. 10 hónapos: ráng-görcs. Ilőffler Gyula ág. ev. 21 hónapos: agy-hártyalob. Születések: — 1901 ík. S81Ó1. 1902 jiD S-lg. _ Kelőmén Fábián honvédőrmester: István. Bradác Franciska házvezető: István. Horváth Imre cipész: János. Foki Mihály cipész: Ernő. Marton Ferenc földmives: Ferenc. Kránitz József téglás: Juliánná. Mujzer János földmives: Ferenc. Mészáros János uapszámos: Katalin. Szalai Dániel logházőr: KaUIin. Berta Teréz cseléd: Mária. Oizkó Teréz házvezető: Teréz. Remec István géplakatos : István. Bsksa János cipész: János. IRODALOM — Karácsonyi meglepetésnek nagyszerű az újonnan megindult ,Kia Élclap" cimü humorisztikus hetilapnak az első száma. Gyönyörű sokszínű köntösben, az érdekesnél érdekesebb képek özönével és azórskoztstó. mulattató és kacagtató élcek sokaságával hézag pótlószerepet van hivatva betölteni. Az előttünk fekvő első számról röviden elmondhatjuk, hogy olyan, a milyont Magyarországon még nem ismertünk. Roppant kedves a formája, (esetleg szebben is hordozható) rendkívül szép s kiállítása, érdekes és változatos a tartslms. Ennél több jót egyetlen lapról sem lehet elmondani. A „Kis Élclap" 36 oldalra terjedő első száma egy .Irodalmi pályázatot\' is tesz közzé ogy humoreszkre és ogy humoros versre. A pályaművek fölött zsűri ítél. amely zsűrinek Bródy Sándor az országos hírű író as elnöke. A .Kis Élclap\'-ot B. Virágh Géza ismert fővárosi újságíró kollegánk szerkeszti és Biró Miksa adja ki. Min-deokinek a ki jól akar mulatni, a legszívesebben ajánljuk előfizetésre a .Kis Élclapot" moly amellett, bogy 36 oldalas és minden tekintetben tetszetős és mulattató a legolcsóbb élclap is Magyarországon, mert előfizetési;ára évre 2 k. 40 f. \'/a évre 4 k. 40 f. egy évre 8 korona. Egyes száma ára 20 fillér. Előfizetni lehet minden könyvkereskedőnél, — minden postahivatalnál éa közvotleuűl a kiadóhivatal utján Budapeat. V., Nagy korona-utca 34. ez., mely mutatványszámot kivánslra bárkinek ingyen küld. Sirrkcsttötf-J : Dr. VtUAnyi Henrik, lelelíi i.erkwitj. Kiadó: Iff. WajdUs Jötset. Nyilttér Aa o rovat iliU köilattekúrt nem vállalj felolGuéget a werketxtSiór. Vese, húgyhólyag, bngydara és a köszvénybiintalmak ellen, továbbá • légzó és emrtztísl azenrek hurutos bánulmainál,orvosi tekintélyek általa Llthlon-forrna SALVATOR ■Ikerrel rendelte lew. Hmyhajtő hátán! Kelleiet uit I lóujei tmM Kapható áivAnyrlakercakedéaekbcn éa gyógyszertárakban. A Balvator-íorrAs ifaigatdaága Eperjete a Tisztelet & tiszteletreméltónak! WtlNIa Ftreao fyify szerész írtak Neaaklrohsn. Béoa melleit. Alulirt már 70 évet vagyok 6 1,1 6U izQlet, esuzés aranyerei görcsökben zzenved-ten és nem todum gyógyulta találni. — Caakia as ön WlihMa-féla aatiartkrltlkia aatlrbematikaa thaája gyógyított me* «cn-vedéseimUJl teljesen. — A legforróbb köaxö-nrtemet nyilvánítom önnek, ugysiintéo a grófnőnek, űrinek nyilatkozatit as ajságok-b&n olruUtn. Kitűnő tisztelettel A okaraana Kar eazt, járadék élvező Altoaábsi Hamburg mellett Reieheastraaso 6. Minden gyógytárban kapbatő. VEGYES. — Megbízható gyógykezelés Zavart emésa-téasel ellátott egyének leik étvágyhiAnybao a felfaródisban, gyomorgörcsökben éa rendetlen •lékeiéiben szenvednek, a .Moll-Mle seldlltx por\' használata álul róvid idő múlva vJunnye-rik egéssaégűket. Egy dobo« ára 2 kor. 8«ét-kQldé naponta otinvéUel Moll A. gyógytze-ré«x, cm. éa kir. udv. axállitó álul Béca, I. TncUanben 9. Vidéki gyófyixertánűcban hatá-roxotUn Moll féle kéazitaény kérendő u ő gyári jelvényével és aláírásával. hirdetések. 733r>. szám. tk. 1901. Arwísi hlrditméa;. A nagykanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Haba József végrehajtatónak — l\'ávits József és neje Gaál Katalin végrehajtást szenvedi nagykanizsai lakósok elleni t»4 korona tőke. ennek 1901. évi február hó 14. napjától járó 5"]„ kamatai. 24 korona 20 fillér per, 12 korona 40 fillér végrehajtás kérelmi, lü korona 30 fillér jelenlegi és még felmerülendő költségek iránti ügyében a fentnevozett kir. törvényszék területéhez tartozó a nagykanizsai 1618. sz. tikvben, Pávits József és neje Gaál Katalin tulajdonaként A f 8379. hrsz. alatt felvett 883 koronára becsült n!)2. sz ház, udvar és kert Kis-kanizsán, az ottani 2815. sz. tjkvben Gaál Kati tulajdonaként\' A f 9125. hrsz. alalt felvett 292 koronára becsült cigányberki száutó s 6963. hrsz. alatt felvett 116 koronára becsült sukol-dombi szántó: sz oltani 6171. sz. tjkvben Pávits József tulajdonául A r 3454,\'a hrsz. alatt felvett 188 koronára becsült illski szántó; 6447. hrsz. a. felvett 179 koronára becsült dávid-dülöi száotó és rét, — s 7151. hrsz. alatt felvett 44 koronára becsült hidegkúti szántó, — az oltani 6398. sz. tjkvben Pávits József és neje tulsjdona-ként A t 9133/b hrsz. slatt felvett 292 koronára becsült cigányberki szántóföld 1902- évi január hó 20. napján d, i. 10 árakor ezen tkvi hatóság hiv. helyiségében; — továbbá a bakónaki 609. sz. tjkvben ugyanazok tulajdonaként A f 1032jb hrsz, alatt felvett 665 koronára becsült bagó-sütói szántó, végül az ottani 1311. az. tjkvben ugyanazok tulajdonaként A t I031.b2. hrsz. alatt felvett 372 koronára becsült bagó-szólói szántóföld pedig 1802. éil január hé 21. napján d. i. 10 órakor Bakónak községházánál Faics Lajoa felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10oi„-át készpénzben vagy óvadékképei papirban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1901. évi október hó 25. napján. mm\\ll] & mit ÖorcsSvck jótállással keményedéi, lyukacsosodáa és törékenység elleo. g cs. és kir. ndv. szállítók. Bécs Budapest I. Schottonring ő. VI. Andriuy-at 20 Mlndon plncésetl eszköz, szivattyúk stb. kellékek. Minták éa árjegyzékek ingyen 6> bérmentve. Újdonság I Polfcif Siidor m. kir. szabad, nyert orvosi mű- és kötszerész BUDAPEST, VIL,Erzsébet- k5rat 50. etész aj sier-kezetQ sérr-kötőtuliltíel, mely a leg- ________modernebb UtAnzia ellen védve 16307. sz. technikai riv-mJinyok között, orvost kaparitAsok szerint, a lcKcísőbb helyet foglalja el és e téren a le«-tökélcUtebbnok bizonyult. Fent nevezett cégnél az özszes betegápolás! cikkek, kötszerek, gummiáruk etb. a legjobb minőségben latAoyosan beszerezhetik. ^ Nagy képei árjegyzék ingyen 6 bérmentve-(Fenti cimrc ügyelni tesiék) A Messmer tea maoapiág a hangadó márka. A kitűnő keverékek kedveltsége finomabb körökben óriási. Messmer teája a hozzáértők mindennapi reggelije éa családról családra tovább ajánlutik. Mintacsomagok 100 grammonként 1,1.25, 1.60 éa 2 koronáért Strem ós Klelnnél Nagykanizsán. Polg. 1901. hirdetmeny. A nagykanizsai kir. törvényszék felhívja mindazokat, a kik a Zsubory litván mint az elhalt Plihál Fsrenc nagykanizsai kir. közjegyző irodája részére hivatalból kirendelve volt helyettesnek közjegyzői biztositékára az 1868. évi VII t. cikk 40 ik §-a alapján törvényes zálogjoggal bírnak, hogy azt a jelen hirdetménynek a .Budapesti Közlöny" hivatalos hírlapban való megjelenését követő három hónap alatt hozzá kérvény utján jelentsék be, mert ellenkező esetben azok tekintetbe vétele nélkül fog a biztosíték kiadása iránt intézkedni\' A kir. törvényszék Nagykanizsán, 1901 évi december hó 17-ik napján. HUSZÁR előadó. xli. Évfolyam. Pontosan szabályozva A t, A 1 KÖZLÖNY 1902. JANUÁR <-éo. ífcf c SÓD QMll! ",ÍBI 2 Csak 3 írt. 50 kr. 0 rrlíkr. « pr.ktlkna t«re) c> ».I4<" .vAjc.t unkor horgony rrn..i.t.Ir or»T»I , ,.l.íl .iil.il kirlHf ri»..l.lr tslMn \|él Jiri S \|átállá.Ml. 3 ..iin.k. sn.ii.iuV(\'"•); 1 illkiill.. Itllér !•■> t.kmjlh.t• 1 Ina truj ieobli I liiil olckol Iroo telltorto él tlrl. \|iul. . ...... 1 Szl.artirezi köriéi. I«ll »\'\'""■ ■(•"lupil. 1 korín linUnll. """ Mindozen 20 pompás dísztárgy, a UttoSen Uirki is rendeli ezen pompái garnitúrát, csodálkozik Aattm naponta számosan l Csak 3 frt. 50 kr. ..... ! u* xsstf v .....».. I (min iftkkiiii t». ■>«■\'•" l«-»\'iniiiiokni 3 frt 50 krért lestnek árusitva. — \' ipszik. igazolják a I korooi FiaiUrotk. nljoi "mi . öca járó elsőrendű horgony remontoir 6rávaL többet ír « ^^ - ^^ l\'^tmény" va16^oo 5 óvi jótállás ________ Cl ---—- - X. k. v. 902. MOLL SEIDLITZ POR ,.Mk valódink. h. mtnd.Ky.k dobo. MoU A. t és nlilróiót tüntott fOl. A «... A. féli ^ & i.ltbá.lll.lk. „onorjinre. • « , k „,, „ jtlfI bi.i.iemok .......... - Hamisítások törvényileg fenyíttetnek._ leggjótMIwtik- mm- Szétküldés utánvéttel. KERTÉSZ HENRIK, Bécs, 1 Fleischmarkt No. 9-20. Mn. i -PgLE FRANCIA] Csak akkor valódi. ha mindegyik »"« M0"- \'"J"*\' ml A Moll" felirata inonttnl ián lirva A Holl-ieil 1 Egy öüoiotl oriflall üvog ara I kor 90 HU. MOLL Gyermek szappanja. Lerfnomibb. legnjabb «n"r4"r.t.it,k.r;;«rV\'raCk " """" a bír okozerQ ifolili" ■ f\'I"""k »„ ,,, Ara darabonklnt - 40 «ll. öt d.rab - I k.r. 80 • I. Minden darab „ertnek-Lappan M." A FTTTTTkoidin Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító altat. Bécs: Tucblaubon 9. »\'•• Vidéki «tr«od,14i»k naponta poitatillnvé. «H.U Klje.itt.laeV A raktárakban te»ék határozottan MOLL A aláirá,á»al ■<, védjegyévei ellátott kisiUmínyeket kérni. Raktár: Nagy-Kanhsán R088nfeld Adolf és Fia Férfiak ingyen kapnak. oljaa =j lalllminra ot.oUgo!, m\'.l] ±1 «lr«il«t eröl ujta wtíUtii, Vr^cwmasol . egy uAi oldala. VOnyvcí fo.isn. Jól becioma^oWa. lnKycii kanikV roln.U.ok a Vik ina Imak. Kl a IccM-Malatraaiílt^bb twdaono.üg, «cly m«gmenl<tt „r«k«. a kik hatilkoti kibiEl.ok (olylka n"1 bajokban, tiíhll.bín, ralamlnt <We..lte(t fírwro-ben iienveilack. Ea okMI rlhaUKMla a. tnlí«l, bojíy egy tmyoi orvo.asor ma\|;yirii4 k«ny«r»l e^yait tnloaoklnet ingyen kalJ. a hiaíoi- ro.u£íal a b.j «lb»n tr«T"bi<0. • . kik a riaialkort klbl£l\'okbil ..a/tnató Mnt hajókban, .icllcml tltyanKali.ben.vJi.\'y krintko. bajokban .icnvi\'lnck, utlbon Kyúnylthaljhk maj;u-kal. Ea a syOsyucr MiiiltlltnUl a.okra a not-.ckie bal a bot a mftcríiadt. tiakiígc. rw^t-latsa ereJmínynycl syitT\'lii « <"\' M """ bettjj.ístket. ÖttK. Halai eByarknl tihal Matc Mcdlcat In.llltUnak ar alant jd/.ctl ítro.c, a bon-tian a comatot rOtítAn elklllJEk. At tnléiet Inkibt, aiokat akatja ajrgmetitcnl, a kik kcictí* ctljiWl a. „ttbonakat r.e» hagybatjik et. A nróbaaomag tncgmotaJja, boKy mily könnyen kigyúgylthaiok ebbtil a icttenctei bajbí-t otthon. Ai intítet kiviteli nem tcu. Mtndcokt trbat írolto bi/boanan ma,;yajtí!, mire tilokurtki aeltettpo.ta-íorjalti.al e-fy injyeo ctosiajc otTO.iigot kap magyarkií. kinyvret együtt, trjon ma. A cioniaj; oly .té[,cn l,c van ciotnagolva, bojjy a tanaimat ,e.0.l.em ingja megtudni. A levelet ley kelt címe. ni * State Me-lteal In.tUnte, 17 Elektron HulMiag. Kort Wayne, Ind. Amerika A levelek mindig Wrtnente.ítervlök. Mi a J«P Köhögés, reketluég és elnynlkáxodüH ellen gjors és blitos h»tí»oak El Jen! Megfojt ez az átkozott köhögés! az étvágyat nem rontják és kitUnó ízűek. Doboza I kor. és 2 kor. Próbadoboz 50 fillér. KS- él iiélkolilíil nktír; „NÁDOR" GYÓGYSZERTÁR Bndapcit, VI., VAcl\'törut 17 t I V A Richter-fólo llnlment. caps. my. Borfloay-Pala - Ciprllffr Sré^i kipribált hiaiaier, a mely r tóbb mint 33 éY ÍAX mtj-biahatóbodiroölUfil alkalmai tátik liutitrtll. rttl.il í« a.jtl^trtMl Tutit Silányabb utjüjutok miatt ii^i bvvtUlHakoióvaltwJrlo-grunk <-* «laüi eredeti úvígvket űótwxokban a „lortoir vWjcgyfircl 6a n „Ikktír" CH\'tOt\'l ----- junk ol. — W> ( \' Ivgyiwaol f&gid-1 £. 40Í. Óa2 k. árban a Icctcbb \'(O\'ó^iMrtirbaa Upbat,;. 1\'irakUr: TÍrík Jóiaat grc^iorrticrl Bodapoitoa. Richter F. Ad. és társa, ci... .1 ktr. udv.rl i.atlltók. Rudotafadl. mohmmmmmmmmm Egger mellpasztil la csatbamar mesKTbCTftott. Kapható Nagykanizsán: Belns Lajos, Práger Béla. Reik Gyula ós Csáktornyán: Pető.Jenő gyógyszertárakban. Jó és olcsó órák. 3 é.i jattálUiiil pn.lt tevéknek KONRÁD JÁNOS irajyára inoy elüli él íkiue »r«k uftllit^-kiu 8RÜX ,Cieborni«) Jé nickel-rem-Ara trt 8.75. Valódi eiim-r-ni.-érl frt. 6.S0. Valódi eltilt Unt írt. 1. 10. Niekel ebre.ité óra fit 1 CfRem a el él k. birodalmi címerrel van kitOntetve, i.imiilao aranj, eiOit kiállltkli órero valamint eiernji eliime-ró lcv\'t vat. birtokomba. Nagy képei irjejjiéket Ingyeo íobé.ra. nocotxjaacocooactaoa 0000000aoooDDonuQooaoaajj n ____Q gi i , i nteiyck mer évek ót« jók- U K rí\' <6 K^^^^^^^^^fVjKP^a^^^S nakbirrtniuilak ét. hirr.ete. ^ oivn-nkiú\'. mint künn (1 □ h«»h»Jtó feloldó ster g íjátlltattalnak. C ni eoiéav.téat neiu javar- £ ják éu leijöien Artalmnt- f tanok. Cukrozott mir.fcé L tiilk követVeftéb.n RTermekek állal aiiteien betéteinek. g Ecy 15 pilulit tartalmazó doboa 30, egj tekercs, melj 8 dobozt, c tehát 120 pllnli.t tartalmai, c»«k2kor. 2 k. 151. előlegei bekoldéaén.I C eov tekercs bérmontvo atáilittatik. c \' Nenstein F. haibajtó iabdic»ait. C<ak akkor _ _ valódi, ha minden dobos hátulján a ml tdné-\|nytieí"bejegV«!t .Stent Lipót" védio«yOtikk"l v»n ellátva I vdröa fdkctö nyomással. A mi törvényilec védett dobozaink Intajitd.i.iok éa c.omagoláaainkon P1HLIPF3 NEU8TE1N IaPOTIIKKKR nláirá.nak keli lenni. pbv teaer KÉRJÜNK avvi-a^cun v 1 v.vitia^uiiwiaiuKv.i m « APOTHEKER niáiráinak kall lenni. NCUSTEIN FŰLŐ %S.ent>Lipótboa \' eitaae-t gjógyiiertára WIEN, 1., Plaakeni;aa.e 6. Z. K. V. WIEN, 1., Plaakent;aa.e 6. = RiklAí Niay-Kaniaain: 11EI.UH LAJOS é. BV.IK IlYlIl.i iyó»yaaertiifWl. aooooooaaaooaooaoooaaaoooooooQOoaooaJQooop Schapirograph 1 Sobaplrafleapb határoiottaa a lokiaoroiitó ké- „Ól" feketi A. irinea nyomáara. 10.000 drb. b.i.Dilitban Ara 30 ko.-on.. Ki.iaalra egy Shaoiroaraohat próba haianilalra 5 napra kül !S életben caak béme.Je. vinaakflldeit igényiek. Proipekttnok ingyen. Fritz Poht. Spedllgeicbl\'l fOr Bnrean-Arlikel Wien, 1, lteioricbifaaoe XyuvalyatSrés. Ki nebézkórbio,. gdrcaOkben és tnáa ideges állapotokban .zonved, kérjen ezek-r«l brocburát. Ingyen és bérmentve kapható Schwaneo Apotheke, Frankfurt alMaio által. Vtlágküilitái Pirii 1900. .Grand Prix." Védjegy lörrényeaen óvva. YilátWrí orosi mm fteit K. & C. Popoff testvérek cégtől Moszkvában. C« és királyi udvari szállítók. Legfinomabb tsArka - Ugflnomabb mirka Iroda: Bécs, YII12, Brellegasae 9. Díuilban miade" ...kbavigó Saombb Oatetbe. eredeti ciomagokban kapható. 0 O Suchard GRAND PRIX PARIS idoo. 0EABUR.V & (TOHNSON\'S Bensons-Tapaszai A leghathatósabb szerek Rhsumatismus, cslpófájas ágyékbántalmak, hátfájás msllbajok, köhögés ás mlndenfála msghQlés ellen, i.itoilnt alt.iairö itimtoktil! Louis Ritz & Co, Hamburg. toiW ■CW.b IWkj1 ^ai Csak RÉTHY-félét fogadjunk ell A valódi Réthy-félc pemetefo-cukorka csak a ékszitőnél vagy az alábbi gyógyszertárakban kapható: Nagykanizsán: BELUS LAJOS és PRÁGER BÉLA gyógyszertárakban. Letenyén: özv. Pctter Károlyné gyógyszertárában. Nyomatott Ifj. Wajdits Jóaef kOnyrayomdijibio N»gj-Kaoüa4o, NAGYKANIZSA, 1902. január hó ll-én. Z-ik szám. XLI. évfolyam. Előfizetési ár: Eijóbk éfrtj . . 10 kor. — öli. f» kor. — fiit. i kor 6f» £311. Fél erre Segyráírre Y.sjes RxAn 20 flll. HIRDETÉSEK 5 hasábot petiuorhao I4,mán0it«x0r 12, i minden további lőrére J0 flll NYÍL TTÉ R 8 E N petit íorooként 20 fillérért vétetne. fel. ZALAI KÖZLŐIT. A nagy-kanizsai .Ipar-Teotlllet,\' .a nagykanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,^■ a .Kotort takarékpénztár részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,- a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,\' a .nagy-kanizsai Unttól járáskór, .katonai hadastyánegylet, A Up szellemi ríjlít IlloU minién kOil.míny i falclö, uerkctilS nerérí, •< injvji réiit illelS köi-luníay.lc p«iit t kladö ntrire cimieti.o Najry-Kanliaára Wr-mcntie ialAzendölc. Bératatctler, levelek nem fofad-Utnik el. Kéilralokrlnninnem kBIdetnek nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony uóegj\'let," .szegények tápintézete,\' a ,nagy-kanizsai keresztény jótékony soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HBTENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A fogyasztási szöyettateL Katjka.ti.a, 1902. Jm. 10. A fogyasztási szóvetkezetek ellen való elkeseredettség az országban nagy. Ezen ne is csodálkozzunk és ezt rossz néven venni nem is szabad. Hisz egy régi, megszokott orgaoizáció veszedelmét jelenti az ujabbi. Egye-nest van fölvetve a distributiv szolgálat széleskörű és számos rétegeire nézve a legkönyörtelenebb létkérdés. És bármily lelkes hivő legyen is valaki az njabb formának, nem kívánhatja, hogy azok, akiknek exiszten-ciájuk megsemmisítését jelenti annak elterjedése, lelkes örömmel engedjék magukat elpusztítani. Akkora önzetlenség, még ha ethikailag és gazdaságilag meg is volna okolva, nem lehet egyetlenegy osztályban sem, hogy létének Ügyei iránt közömbös legyen. Ilyet gyakorlati kormáDy-lérfiaknak föltételezni nem is szabad. Az a társadalom természetes fejlődésmenete, hogy az organizmus egyes érdekcsoportjai küzdenek egymással. Kiki nemcsak érvényesülni akar, hanem igyekszik esznjéi, nézetei és törekvései szerint berendezni a társadalmat. Elkeseredett küzdelem tehát természetes jelenség, amiként természetes, hogy az állam e küzdelemben nem hagyhatja el az objektív álláspontot, nem kelhet a küzdő felek egyikéuek segedelmére mindaddig, mig magas szempontjai nem érintetnek. A fogyasztási szövetkezetek kérdése Kétségtelenül kényes. Hisz általuk, működésük és hatásuk nyomán az államilag szervezett társadalom egész rétegei bénittatnak meg és pusztíttatnak el. Ezt tagadni nem lehet és nem szabad. Viszont az is kétségtelen, hogy a társadalmi erő nem akadályozható meg oly tevékenységében és irányzatában, melylyel az állami és társadalmi rendet nem sérti és melynek megvalósításában önjavát véli elómozdithatóoak. Éppen ezért az objektív álláspont csak az lehet, hogy az állam a társadalom ellentétes irányzatú rétegeinek küzdelmét egyenlő alapra helyezi s a küzdelem föllételeit azonos jogalapokra helyezi. Vagy káros valamely irányzat, vagy hasznos. Ha káros, ugy az állami tiltó intézkedés teljesen megokolt; ha hasznos, ugy előmozdítandó. Igaz, elvileg könnyű felállítani e tételt, ám a gyakorlat mást mutat. Hisz azok, akik a fogyasztási szövetkezetek liivei, föltétlenül hasznosnak jelzik szociális és közgazdaságilag egyaránt az uj formát, azok pedig, akiket létükben érint, károsnak. Maga a társadalom pedig, mely a küzdelem részese, viszont azt látja, hogy az uj szervezet álíal érintett tagjai el-elhullanak és érzi az ily pusztulással járó szociális hátrányokat A fogyasztási szövetkezetek ellen való küzdelem nem a kereskedők harca csupán. Nem egy sui generis jelenségü isolált akció, hanem viaskodása nagy és hatalmas áramlatoknak, melyeknek csak napi jelentőségű megvalósítása a fogyasztási szövetkezet. Ez állapot internacionális. Miodenhol látjuk a küzdelem élességét és általánosságát. Mennyivel inkább kell látnunk itt, ebben az országban, hol a gazdasági egyedek minden rétegben oly kicsinyek, oly kevés védelmi erővel bírnak, annyira harcképtelenek?! És éppen e szem- pontból még az internicionálisnak jelzett állapotnak is van nemzeti ize. És éppen ez okból nem hagyható magára az a küzdő fél, mely kétségtelenül gyöngébb, főleg ha figyelembe veszBzük, hogy a nagy, a hatalmas német birodalom is középosztályának védelme érdekében ia törvényes intézkedések megtételét helyénvalónak látta. Az államnak még oly esetekben is van oka beavatkozni a szociális küzdelmekbe, ha netalán helyes az egyik irányzat. Mert még ily esetekben is gondoskodni kell az államnak arról, miszerint a megszokott organizáció, melyen a társadalom bizonyos rétegei berendezkedtek, standard of life-jükat berendezték, rohamosan ne pusztuljanak, mert az a rend, a biztonság s kialakulás veszedelmét képezi. A küzdő osztályt segíteni abban, hogy az átalakulás megfelelő fokozatossággal menjen végbe, az organizáció minél kisebb zavarával, az exiszteociák minél nagyobb kímélésével történjék, oly elemi követelmény, mely a legegyszerűbb állami raison-nak megfelel. A fogyasztási szövetkezetek ügyét nem a társadalmi elfogultság szemüvegén át kell vizsgálni. Mikor valamely forma bizonyos társadalmi irányzatok szolgálatába lép, akkor az óvatosság különösen megokolt. Hazánkban is látjuk követni azt a példát, mely szerint politikai és hasonló irányzatú törekvések gazdasági alakzatokba burkoltainak és a célt est-köcül állítják a társadalom elé. A fogyasztási szövetkezetek által megzavart eddigi rend hullámainak el-simítása bizonyára gond, mely elől elzárkózni nem lehet. Hazánkban, hol éppen az önálló kis elemek száma a társadalom jelen szervezete mellett amúgy is erősen hanyatlik, ezek lehető fentarlása követelmény. Kisiparunk megmentése is ezért bir nagy jelentőséggel. Parasztosztályunk megtartása ezért helyes törekvés. De ugyanez okból kell törődni azzal is, hogy az organizáció többi hasznos csopqjtjai, ahova a kereskedelem kis és legkisebb elemei tartoznak, lehetőleg megmentessenek az ok nélkül való elpusztítástól. Ezt talán várhatni attól az akciótól, amelynek alapját a fogyasztási szövetkezetekre nézve most beszerzendő objektív adatok nyújthatják. Gyermekmenhelyek. Európa műveltebb államaiban a gyermekekre nagy gondot (ordítanak. Elismerik > pedagógusoknak azt a nézetét, hogy a gyermek egész más, mint a felnőtt. egé<z más az érzelme, gondolat-világi, jelerne, gondolkoiásmődja. Nálunk még hátramsradottság észlelhető e téren, mire! a gyermektől megkövetelik, bogy oly komolyan viselkedjék, mint a felnőtt. Pedig egy dióhéjban megirt ne-veléatan is megmondja, hogy-a gyermek érzelme pillanatnyi befolyások hatása alatt áll, és éppen ez aj a tulajdonság, melyre a gyermeknevelésnél fősúlyt kell fektetnünk. A gyermek szíve ösztönszerűleg hevül a szépért, nemesért, mivel azonban minden befolyást megérez lelkülete, s minden benyomásnak engedelmeskedik, a romlatlan liazta lélekben könnyen kikelhet a gonoszság csirája — sőt ha a büu fertőzi a lelket, — ott kitűnő talajra talál. Minden becsületes szülő igyekszik gyermekét jól nevelni, ritkaság ha a jó nevelés mellett valakiből rossz jellemű ember lesz, ily eset csak azon kivételes esetben fordulhat elő. mikor a hajlamok uralkodnak a lélek fölött, és ellenük minden kísérlet hasztalan. Vájjon mi lesz abból a gyermekből, ki bűnben születik a világra. Nem ismeri szüleit, idegen emberek a községi tartásdíjért nevelik, a pénzen igyekeznek nyerészkedni, a gyermek éhesen kóborol az utcákon, ha elmegy, kikap, hogy miért CBavarop, ha otthon marad, elverik hazulról, mert ulbsn van. Féreggel és bűnnel nevelkedik fel egy tanyán! Keserűség tölti el szivét, midőn télen mezítláb kóborol, a hideg kövé fagyasztja lábait, — a látja az uri öucskákat sapkában, téli kabátban, molcg ruhában. Iskolába jár is, meg nem is, ki tudná ellenőrizni. SordOltebb korában hallgatja a novelőapa boszédeit, melyek gyakran a legvadabb vörös szocializmusról, tót még anarchiáról is szólnak. A lélek ily környezetben kezdettől fogva romlani kezd és megmételyeződik ugy, bogy az ilyen gyermekből valamikor a legnagyobb gonosztevő lesz. Különösen városokban vannak ilyen környezetben azon lórvényteleo gyermekek, kiknek szülei elhaltak és a kitett gyermekek. A falun mezei munkára használják, házi nyulacskája, kutyája, vagy macskája van a szegény árvának, a falusi (jellemes) nép saját gyermeke gyanánt kedveli, a ház körűi segit egyet-máat a kis cseléd, vasárnap nevelő szüleivel templomba megy, mig városban a kedves pipa éa a nyájas mama elküldik lopni, Kap. Tomit" — legalább beid] — nem lát, legföljebb a templom udvarában felverőst játszik. Némelykor cigaretta füstölög a bat-liz évea semmiség szájában, emberokbez sem illő szavakat használ, ocsmány módon káromkodik. Hogy milyen táreadalmi osztály lesz az ilyen gyermekekből, azt mindenki, — ki csak egy kicsit gondolkozni képes — elképzelheti. Ezekből lesz a társadalom rákfenéje. A társadalmat az ilyen elhagyatott gyermekekből fejlődő rossz emberektől megszabadítani, és az elhagyatott gyermekeket az emberiség éa a haza számára a zülléstől megmenteni szándékozik a gyermekmenhelyekről azóló 1900. évi törvény. TÁ RCZ A. Három szent ós bölcs Királyok. A \'/.shi Közlöny* eredeti tárcája. A keleti égnek, mciitt, metsze táján. Fényét csillag támad, nagy tilágot szórván A lakóiak art miml. Álmélkodva nézik, Szivükben az aggily wVadgil értik. Feltűnése okit, egyre találgatják, De — l>ir törik fejük — a valót nem tudják. Hamm IkíIc* királyok, Irii után néznek. Hogy e Jelenségét, megérnék 11 égnek; Olvasták ax iri»t, de cak annyit tudnak. Hogy at hírnöke egy halalma királynak. Hul et merre lészoii születési helye. Azt sí ősök keze, ilt nem jegyezte be. Drága, sok kincsekkel most nagy ntra kelnek. Remélvén, hogy végre, mégit csak rálelnek. A caillag megindul, mutatja ax ulat. Hintvén eléjök, tok, fényei sugarat. Jeruzsálem felé mozog ragyogása. Mert ott van Heródes Júdea királya. A három kirilyok. Heródeshez mennek, Gondolván, hogy tölo utasítást nyernek; Hol született ? kérdik — a kisded nj király. Kire egéu világ, már rég epedve vár. Heródes megrémül, erről mitsem hallott, Maga elé rendel, sok tudóst és papot Régi, szent könyveket, ezek átkutatnak, Hogy biztos legyen, a felelet, mit adnak; Nagy keresés után, találtak sok jókat, Olvassák belőlük e látnoki szókat: . A nagy király Betlehemben fog születni, S az égeo. egy fényes csillag fog ragyogni. Heródes szivében átkos boszut forral, Ajka a bölcsekhez, ravaszul igy Móllal: Betlehem az a hely; hát oda menjetek, De erről majd aekens, bizonyság legyetek. Visszajövet iimét térjetek be hozzám, Hogy én is elvigyem: hódolatom s imám. A keleti bölcsek Betlehembe mentek, S n kemény játzolban, kis gyermeket leltek ; Kiülte térdeiket, hódolva uieghajták, Arany, tömjén, myrha, kincsüket ott hagrtik. Et mivel álmukban égi intést kaptak. Hazájukba vissza, más uton fordultak. A három szent királyt, Heródes csak várja. Haragjának már már metsze ömlik árja; Kegyetlenül dühöng, mikor hírét veszi. Hogy a bölcsek Innen, más nton mentek ki. Féktelen dühének, életre fent kardja, A kis csecsemőket ezrével konczolja Ámde bősz haragja nem érte uj királyt. Mert József tietve Kgyptomb* átszállt. Hirtelen Heródes! mért félted a trónod. Haragod mennykövit, oly türün mért szórod? Nem keres a földön, magának országol, Ki égből kormányoz millió világot. Királyok királya! áldott kis Jézuska! Hó imát küld hozzád, hű szolgáid ajka.\' Ragyogtasd felettünk ezt a szép csillagot. Hogy életutunkra veisen sok világot S miként a bölcseket hozzád elvezette, Vezessen minket is, majd a dicső mennybe. Nlth Norbert. Egy semmiség. — A -Zalai Közlöny* tárcája. — P. Stepanenko. I. Aszav Aszavjics nagy, de kissé sötét sütóműhelyébeu rendkívüli izgatottság uralkodott. Több mint busz éve szállítja Aszav Aszavjics a község minden lakójának a süteményt, ki is tudta elégíteni minden rendű és rangú vevójénok az igényeit és im egyszerre — valami hallatlan dolog törtónt. Sorra jöttek az állandó vevők, ftUzólitás nélkül kifizették tartozásaikat é» igy nyilatkoztak : — Nekünk ne küldjön több zsemlyéi, köszönjük. I\'tIo Péter az első legény, szolgálatkészen kérdezi: — I>u kérem nagysága, miért . . . ? Mivel bántottuk meg ? Ks a válasz mindig egyforma. — Beszélni sem akarok többé maguk-kjl, süteményük csupa méreg. Vállvonogatva távoznak a vásárlók és akaratlanul is csodálkoznak azon, hogy oly sok esztendőn mint táplálkozhattak olyan süteményből, amilyent Aszav Aszav-jiw szállítóit nekik. Még messzire járt az idő a déltől, mikor az állandó vásárlókból tótib^ mint fele kijelentette, hogy /szav Asr.nVjiesnek a nevét sem akarják többé hallani. Utánuk a piaci árusok jöttek és keservesen panaszkodtak, hogy senki sem akar tőlük zsemlyét Tenni. — Amint azt hallják, hogy Ászártól, jövünk, földhöz vágják a kenyeret 1 A* barna kenyerei követem alásan, felfalják, de a mi kenyerünk, zsemlyénk, nem kell I nekik többét — Oh ti buták, kiáltott Dylo bosszúsan, hát nem mondhattátok, hogy más péktől vásároltatok? .Mintha bizony a közönség ; észrevenné azt! — Megmondtuk azt is, de a maguk kenyerének olyan szaga vau, hogy azt nem lehet eltitkolni. — Bolond beszéd. Miféle szaga volna ? — Miféle ? kérdezi a házaló. — Hogy is mondják csak . . . elfejtettem, már megvan . . ... margarin . . . Dylo dühös lett ... A mesterrel együtt szemük fényeként őrizték azt a titkukat, hogy a vajat margarinnal pótolják és most hangosan, meri valaki ezt mondani! Dyló alig kergette ki a keresetüket vesztett házalókat, maga a mester lépett a boltba. Szomorú volt az arca. mely máskülönben a diadalmas el bizakodoltMÍg jelét szokta mutatni. Kezében egész csomó felbontou és lepecsételt levelet tartott és nyugtalanul nézett körül. — Senki sincs itt? — kérdezi — oh, mily fáradt vagyok. Ellenem . . . körülöttem ... mii is akartam mondani . . . Nagynehezeu lecsillapodott, azután igy szólt tovább: — Városunkban bolond dolgot kezdenek csinálni. A nyílt uton, épp most tisztességes emberek odsálltak egv agg elé és elkezdtek fütyölni. Érted"? Arcába néznek az emberek és fütyölnek . . . Nem hallónál semmit. Dysiló? — Sok mindent hallottam, amit fecsegnek . . . Hallottál valamit ? Mit hallottál. Dysiló? kórdé. Aszav Aszavjics. — De bát miről beszél maga, mester ? Talán a tegnap történtekről. Abban nincs semmi különös! Mindenféle aprósággal nem lehet törődni: náíutik azonban baj van. Vajas süteményt senki sem vesz többé. Nem vesznek? Miért nem vesznek? A mester odapillant a telő állványra, meglátja a nagy halmaz hónapos könyvecskét, észreveszi a pénztár ürességét, majd mély sóhajtást fojtva el, igy szól: — Sebaj, majd vesznek újra! Csak valami ai fajtát kell kieszelni — Azt hiszom, mindent elkövettünk. „Naponként újnak mondják a régit, felelt Dysiló. A mester azonban rárivall: L&pank mai számihoz negyediv melléklet van csatolva — Hogv a régit ninak adom e vagy az ujai réginek az mindegy: mindenesetre azl fogom lenni, ami nekem tetszik. Mindent el fogok követni. Minden vajas süteményt iliszuózsirral fogok bekenni, a kétszersültet belekvározom" . . . K pillanatban belépeti a levélhordó és egész köteg levelet a.1 át Csodálatosan egyformák voltak, a mester címére érkezett levelek. Mintha megállapodtak volna a levélírók, az összes állandó vásárlók kijelentették, hogy hírét sem akarják hallani s több igazságot is mondtak neki. Aszav Aszavjics összegyűrte a leveleket, anélkül, hogy végigolvasta volna és ledobta a földre. Ostoba nép — dörmögött mag&ban. Milyen ostoba nép. Húsz évig az én süteményemet ették éa meg voltak elégedve s most egyszerre\'valami bogaruk támadt! — Majd megeszitek. Szívesen eszitek még 1 Megveszem az összes pékmáhelye-kel. becsukatom azokat, melyek nem akarnak becsukódni és végre mégis csak nekem van igazam. A kerületi fónók maga is az én kenyeremet eszi és ők — lemondanak. Aztán Aszarjics halálsápadt lett. amikor átolvasia a nyilt és lepecsételt levelek halmazát. Aztán hangos kacagásban tört ki. Dysilé Péter, aki elszundikált egy kicsit, ijedten riadt föl. Te Jtüldöd a fehér süteményt a menházba? Kérdezte a mester erős hangsúlyozással. — Igenis. Tegnap azonban a fehérkenyeret visszaküldték. Azt Qzentették, hogy nem kell. 1 xli. évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY 1902. JANUAR 111 A Fehér Kérésit már bojaiu idö 6U teljesiti s legnagyobb pontosaággal mSg»»«o» munkáját, hazánk nagyobb városaiban van fiókja A társadalom hideg köröoyt tanúsított a nemca inlétmín/ iránt, nem lehet csodálkozni rajta, a magyar társadalom még éretlen. A társadalom hibáját helyrepitolja az állam azzal, hogy Kiállítja a gyermekmenhelyeket, hol hét éven alul. gyermekek lesznek táplálva, gondozva nevelve. A gyermekeket az állam kiadj, nevelésre, és időszskonkint vizsgálatot larL A rossz hajlamunkat, vásottakat jav,tó intézetbe helyezi el, a tehetségesebbeknek magasabb kiképzést biztosit, a művészeti tehetséggel bíró növendékeket fe«-tószet, szobrászai és zenei kiművelésben részesiti. Boldogok a városok, melyek ilyen menházakat kapnak. Ezek közé a boldog Városok közé tartozik Szombathely is. Veraiinytársunk ismét elragsdolt Wlttok egy hasznos intézményt. Mily Jó lett vilna oekOuk egy menház, különösen azért, mert nálunk nagyon sok tartásban lévó és levegőből #16 csavargó gyermek TSEgy-kettó Kauizsáról isbejutaszombit-helvi gyermekmenházba, a többi nevolő-dik tovább « mi gyönyörűségünkre, épülésünkre és az anarchia felvirágzására. Az 1900. évi XX. Le. szerint a gyermekmenhelyek fentartását a törvényhatósági pótadó után fizetendő 1 al fogja az állam fedezni. A humánus intézmény fontossága sokkal nagyobb aznn veszteségnél, molyet reá fordítanak. A 27 § ellen van kifogásunk csupán, mert az a kilencedik menhelyet Szombathelyen állítja fol. Iparosmozgalom Nagykanizsán. Nagykanizsa iparosainak életében nem csekély jelentőségű az a mozgalom, melyet a Ilalvax Frigyes vezérlete alstt álló tábor indított meg a mostani rend-Bzer és annak emberei ellen. Ez a mozgalom hatásaiban nemcsak arra van hivatva, hogv munkaadók és segédek között jobb viszonyokat teremtsen, hauem főképpen arra, hogy Nagykanizsa visszafejlődő kisiparát az. előrehaladás útjára terelje. A mostani rendszerrel és annak egyéneivel az iparosok egy része már régóta elégedetlen. Az Ipartestület helyisége már jó idő óta néhány vezető embernek és ezek jóbarátaioak volt gyülekező helye és a klikkrendszer, mely ott uralkodik, ki öl csirájában minden ellenvéleményt, bármily üdvös irányban mutatkozzék is u. Egész Magyarország egyesületi életének közős nyavalyája, a klikkszellem, nem kímélte meg a mi Ipartestületünket sem, pedig éppen az Ipartestület vezetőitől, akik az iparosok vitás ügyeiben bírói szerepet töltenek be, egyenesen bűn, hogy ezt s szellemet eogedték felül- kerekedni, sőt, hogy annak maguk is meghódoltak. Az iparosok jobb érzésű kisebbségét az ilyen állapot már régóta bántotta, azonban tOrniök kellett, mert a többség — mely mindenütt gyáva > a hatalom árnyékába szeret bajai — szintén tűrt. Néhány hónappal ezelőtt végre kitört a harc az ellenzék é« az uralmon levő párt kőzött. Két közvctleuQI ható okra vezethető vissza az ollenzéknek ez az energikus lellépése. A közeledő Ipartestületi választásokra és az 1900-ban lefolyt kiállítási mozgalomra. Tudvalevőleg az Általános Munkásképző Egyesület 1900-ban szentelte fel uj zászlaját és ezzel az üni.epélylyel kapcsolatban iparkiáilitást azándékozott rendezni. E végből felszólította az Ipartestületet, mint a munkaadók egyesületét, hogy vegyen részt a kiállitásoo ő is. másrészt pedig az iparosok tegyék lehetővé segédeiknek, hogy ezek a kiállításra dolgozhassanak. Tehát anyagi és erkölcsi pártolást kért a Munkásképző Egylet az Ipartestülettől egy iparklállitái érdekében, tehát oly ügy érdekében, mely ha sikerül, « rendezés dicsőségén kivill sikerének minden haszna a munkaadókra hárul. Éa az Ipartestület ennek a megkeresésnek nem tett eleget s »zt felelte, hogy nem akar tudni a kiállításról s nem akar benne részt venni, mert meg aláz-ásnak tekintené azt, ha nözrcwüköd-nék oly ügy sikerére, melyet a munkások rendezi ok, a hogy egyedül ő van jogosítva Kanizsán iparosmozgalmat indi-taoi. Ez a szűkkeblű a végtelen ostoba felelet meg is hiúsította a kiállítás létrejöttét. A Munkásképző Egyesület zászlószentelés! ünnepélyének ugyan nem ártott, hanem az Ipartestület amúgy ii gyenge lábon álló leputacióját alaposan megnyirbálta. A helyi sajtó egyhangúlag elitélte eljárását s az Ipartestület kebelében uralkodó szellem azóta állandó támadásnak tárgya a helyi »ajló>ao. A copf,a feltolakodó tudatlanságéa csizmadia-politika mintaképéül tekintik Kanizsán az Ipartestületet és ez a vélemény az igazságnak megfelelő. Ennek a közhangulatnak akkor nagy hatása volt az iparosok között. Sokan érezték, hogy az Ipartestület nem felel meg céljának, s vezetői nincsenek is tudatában hivatásuknak. Felébredt bennük a reformok szükségének tudata és ez azóta nem homályosult el, mig e hónapokban végre energikus akcióban nyilatkozott meg. Ez az ellenzéki mozgalom előttünk is, miként általában mindenki előtt, rokon* szenves. Vezetői és résztvevői iparosaink legintelligensebb tagjai, míg a konser-vativ párt embereiről ezt nem mondhatjuk el. Már pedig inkább fellehető hogy az intellígeos elem uralomra julása 1 eBetén iparunk fejlődése biztosítva van, mint most, amikor önző klikkemberők tudás és intelligencia nélkül állanak a legfontosabb ipari egyesület élén. Ez az Ipartestület manapság a saját iniciativájából jóformán semmit nem lesz. Ugy a hogy — a mostani leleplezések Nem kell! kiáltotta a mestere dalitól rekedten. _ No liimI Nem kell? — Hát akkor egyszerűen nem kell. — Holnaptól kezdve talán egy kis élesztőt tennénk hozzá, kérdezte Dysiló. — Ne okoskodjék! Dysiló hallgatott. II. Aszav A szavjics az ablaknál ült és gondolkozott. Arra gondolt vissza, hogy mint pékinas, hogy júu gyalogosan a városba. Gazdagságról", dicsőségről álmodozott akkor és meg volt győződve, hogy becsületes munkával meglehet mind a keltót szerezni. Bejutott egy cukrászdába, megtanulta, hogyan kell marcipán várakat építeni és a közönség megszerette az ő áruit. Vasirnaponkint. amikor az ember többet eszik, mint dolgozik, a mesteréhez sok rendelés jött marcipánvárakra és a fiatal cukrászlegény teljes erejéből igyo-koze.lt. Aszav Aszavjics dicsősége nöttön nőtt; más emberek igyekeztek ót szolgálatukba megnyerni, de neki meg voltak a saját tervei. Egy szép napon, egy oly világos verőfényes napon, amilyen minden három esztendőben csak egy vau. Aszav megnyitotta a saját üzletét és cégérére ezt a különös felírást tette: .Aki vesz. boldog igazolják, hogy sok kifogással — teljesíti törvényadta kötelességeit, de egyebet ae nem tud, sem akar. Pedig, ba máa városok ipartestületeinek működését meg-vizagáljuk. a különböző intézmények egész seregére bukkanunk, melyeket a testület vezetői a szakértő iparos ember leleményességével létesítettek, s melyek, nemcsak arról gondoskodnak, hogy a tagoknak biliárdasztaluk, do arról is, hogy az egyesülés álul legkülönbözőbb életszükségleteikre fedezetük legyen. Az Ipartestület néhol temetkezési egylet is, van olyan város, ahol az iparosok részérő termelési szövetkezetet létesített, ismét máshol kiállításokat rendez, kiképezlet Begédeket, segéljt nyújt kezdőknek, sőt néhol olcsó biztosításokat is eszközöl ki tagjai számára. Ily sokoldalú tevékenység természetesen több leleményt, nagyobb munkakedvet, erősebb kőzszellemet tételez fel, mint a mi Ipartestületünk vezetőiben található. Épp ezért rokonszenves elöltünk az iparosok ellenzékének mozgalma a reméljük, hogy ha ennek lesz sikere, ugy pangó kisiparunk annak hasznát fogja látni. Amint említettük, a kőzolgő ipartestületi Választások hatottak közvetleu ok gyanánt az ellenzéki mozgalom felkelté-aére. A reformok után törekvő része iparosainknak most látja alkalmasnak az időpontot arra, hogy eszméit győze lemre juttassa, a amint láttuk, az iparosok körében igen sikeresen működlek oly irányban, hogy maguknak barátokat szerezzenek. Láttuk hogy a Halvax Frigyes vezérlete alatt gyűlésező ellenzék mindig népes összejöveteleket urtolt, de legutóbb azt is láttuk, hogy az, uralmon levő konzervatív pártnak ia sok híve van még. az a csizmadia politikái űző tömeg ma ia ott vao Murakő/vék hála megett. Amdü komoly kitartás az ellenzék részéről. végre is kell, hogy nikerre vigyen. Nem lehet az, hogy oly fontos érdekek megvédése, mint amelyek az Ipartestületre vannak bízva, tovább is oly kezekben maradjon, mint most van, s hogy az iparosok első egyesülete részéről soha semmiféle indítvány, kezdeményezés ae kerüljön ki a pangó kisipar fejlesztésére. Sem a város, sem a társadalom nem hivatott arra, hogy első sorban tegyen lépéseket a kisipar érdekében, erre egyedül az Ipartestület hivatott, már pedig ha ennek vezetése oly emberek kezébe van letéve, akik mintaképei a spieszburgernk* uak, kik háztulajdonosokká lettek még a régi jóvilagból és akik igy a mostani kisiparos helyzetét sem megismerni, sem azon komolyan segíteni nem akarnak, akkor sohasem lehet az Ipartestülettől azt várnunk, hogy hanyatló kisiparunk felsegélése érdekében kezdeményezőleg fog fellépni. Az erélyesen fellépő ellenzéket a csiz-madiapolilika minden ármánykodása ellenére is kitarló munkára buzdítjuk, mert tudjuk, hogy az ő helyes irányú működésétől fü^g jórészben Kanizsa egykor erős és befolyásos, de ma már mindinkább gyengülő népelemének: a kislps-rosoaztálynak renesszánsza.~- Ftitka természeti tünemény. Magasi József palini tanítónak igen szép méhese van. Folyó hó 4 én szombaton ax egyik kasból sűrűen szálltak a méhek és fürödtek a tavaszias napsugárban. Nemsokára rajzani kezdettek és letelepedtek a kert keleti oldalán lévő almafa tetejére, ott zsongtak egy darabig, de a hely nem letazhetett nekik, mert átarálltak a távolabb lévő cseresznyefa egyik alsó ágára. Nagy üsygyel bajjal lerázták a méheket a fáról, s Magasi József szerencsésen elfogta a vállalkozó azellemO királynőt, megölte és odatette as anyakas nyílásához, mire a méhek visszaszálllak a régi kaptárba. Csodálatos szelíden viselkedtek a szorgalmas állatkák, mert akik a méheket lerázták a fáról egy szúrást sem kaptak. Magasi fején szita sem volt, és a keze sem volt hangyasavval bekenve, s ennek dacára nem sebesült meg. pedig a méhek, midőn a királynőt vitte, oly sűrű csoportban szállták körül, hogy valóságos ködöt képeztek körüle. HÍREK. — Kinevezés Dr. Máiéter László pécsi ügyvédjelöltei a főispán megyei árvaszéki jegyzővé kinevezte. — Névváltoztatás. Pollák Arrain nagykanizsai lakós vezetékaevének .Polgár" ra kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — Koszorulpótló adomány. F. hó 3-án elhunyt Szegő Gyala ur iránti kegyeletjeléűl adakoztak: A gyászoló család 50 kor., Szegő Gyuláné nrnő Scblesinger Roza urnő, Strasser Miksáné urnő Bpest, Dr. Szegő Hugó ur, Berkes Szabin urnő. Szegő Izidor ur, Szegő Benő ur 20—20 kor., Pollák Paula urnő. Srrasaer Oltó ur Bpeat, Dr. Lőke Emil ur, Hirscblnr Ödön ur, Lőke Árpiid or, 10-10 kor., Scherx II. L ur 4 kor. összesen 214 kor. A nagykanizsai Szent egylet. — Burmester hangverseny. Ha igazat adunk Ruskinnek. a ki szerint az Istent a művészet utján érjük el, s aki e magasabb aeathetikai értést a magasabb ethikainak tartja, akkor a mull szombaton a nagykanizsai közönség ama részének, a mely a Burmester baogTeraeoyea jeiea voW, igazán meny-nyei élvezetben volt része. Burmeeter a klasszikus iskolához tartozik, a melynek feje a Berlinben élő Joachim. Nálunk is a legnagyobb tetazéu a Beethoven Sonataval, a Mendelssohn koncerttel a Bicbcbal érte el, tehát pir ixcttllence klasszikus zeneköltők darabjaival, ö nem alkoló művész, hanem nagy, mint inter-pretalor. Egyéniségét játékából bizouy nehezen lehelne magunknak megalkotni. Ez háttérbe szorul » elibüuk lép Bert- lesz." A közönség örült, hogy végre ilyen pékmühelyt talált. Aszav Aszavjics nem győzte a süteményt készíteni ... de ó többet akart, pénzt, gazdagságot, hatalmat. HatafisAga tovább segítette. Egy napon kijelentette, hogy csak nemzeti kenyeret szabad enni, aztán teljes erővel látott munkához. Sötét és piszkos műhelyében külsőleg igen szép, bár igen piszkos kalAcs készült. A többi süteményt, a lengyel és francia kenyeret, a szarvast, a német patkót, hihetetlenül rosszul sütötték. Szándékosan keserű vajat és dobos lisztéit ha^nált hozzá és Aszav Aszavjics kedveskedve mondta vevőinek: — Látjátok, ilyon süteményein is van. Az öndicséret mindig hat a tömegre. \' az ilyen besugások által rendszerint szívesen irányittatja magát A kitanult Aszav Aszavjics pedig nagyot nevetett a markába, egyik házat a másik után építette és azt gondolta magában: Amig én élek, az utolsó tökfilkó nom hal meg! Apróbb kellemetlenségek. Aszav Aszavjicscsei is megestek. Megtörtént, hogy valami bogár került a kenyérbe, avagy egy rongydarab akadt a kalácsban. Ez azonban egy cseppet sem izgatta a mestert. Olyankor rendesen házivizsgálatot tartott és a vá-! sárlóinak igy szólt: — Német huncutság ! . . . Az irigy németek ideküldlek valakit, hogy elessék az orosz kalács készítésének a titkát. És a vásárlók hittek neki. Mikor az állandó vevők az idők multán megvénültek, Aszav Aszavjics különféle dolgokkal fűszerezte árucikkeit és még inkább azon volt, hogy mindenkit kielégítsen. Mindent megtett, amit a vevői akartak, megtette oly mértékben, hogy éjjel néha el is pirult, mert a lelkiismeret kezdett benne megszólalni. Olyankor azt gondolta magában: — Tulajdonképen minek töröm magamit. Pénzein most már elég van és a lelkem üdvösségére is gondolhatnék. Valami jó megemlékezést kellene kiérdemleui. De amikor felvirradt s megszólalt a bolti cseng<-tyü, jót nevetett éjjeli gondolatain. Kelfalják úgyis! . . . Megszokták és megeszik akármit is adok nekik . . . III. Ks most hirtelen ilyen változás! Az állandó vevők lemondanak. Aszav Aszavjics elhalványodik és ajkait harapdálja. Eszébe jut, hogy a vevőknek ilyen egyértelmű viselkedése nem orosz jelenség — hogy Amerika fedezte fel az erkölcsi büntetést, melynek valami furcsa neve is van. — Hogy is szól? — Ks keresi a szót. De csak rossz szavak jutnak eszé- be, ilyen csúnya kifejezések: „A társadalom elégedetlensége, megvetés, egyhangú megrovás, bősz harag . . Igen . . . boykott 1 — jut hirtelen eszébe: az idegen szó kevésbbé sértette a fülét. Ez az öreg Aszav Aszavjics sírt és az az érzése volt, hogy az a gyászjelentés, melyről egyébként sokat álmodott — a gyászjelentés, mely tucatszámra menő hízelgő szót tartalmazott volna — sohasem fog megjelenni a megyei hivatalos lap hasábjain. Ez újság hivatalos részének szerkesztője is lemondott az .árucikkeiről és levele végéhez egy kis szócskát irt Nem volt tisztán kiírva, mégis arcába kergette a vért Aszav Aszavjicsnak, bár nom bírta magát rászánni, hogy hangosan elolvassa. Hogy a kedélyeket megnyugtassa. Aszav Aszavjics a következő megjegyzést tette: — .Cselszövés . . . Tulajdonképpen igazán egy csekélység történt! . . . Egy kis egeret találtak a kalácsban. Ennek őrültek oly nagyon. Ezért csaptak oly zajt! Mintha bizony ilyesmi még sohasem történt volna meg . . . Másoknál még különb dolgok történnek. Csupa hamisság!. — Es a közönség? — Csupa tökfilkó! — mondotta Aszav Aszavjics két nappai később. hoven aubtilis akkordjaival, Mendelssohn melodikus futamaival s Bachnak nagy érzésű, protestáns hymnusai. Egy szellemes kritikusunk a hegedűművészeket Két osztályba sorolta, az elsőbe kerültek azok, a kiknek művészi erejűk a jobb kézben volt, tehát abbin, a mely a vonót huzzs, a másikba azok, a kiknek a balkezükben van, tehát abban, a mely-lyel a hangokat ütik meg. Az utóbbiak a nagy technikával rendelkezők, a kik — mint pl. Kubelik — a nagy dicsőséget a csudálatos s szinte érthetetlen ügyességgel érik el. Az elsőbbek pedig a mélyen érzők, a kik nem a technikára, hanem a zenei hangra fordítják a fősúlyt. Burmester egyikbe sem tartozik. Nála egyik kéz sem jut túlsúlyba. Technikájának tökéletességéről a Mendelssohn koncert fioaleja a Bach Fuga s a Pagaoim átirat tanúskodik. Mélyen érző felfogásáról, finom ízléséről a Beethoven D dur sonata, a Bach Aria és Scbuhmann ismeretes dalai. Igazán hálásak lehetünk a kanizsai társadalom ama tagjainak, akiknek az est létrejövetelét köszönhetjük, a a kik a tiszta művészet dolgában oly ködös Kanizsába pár napsugaras percet hoztak. (Ugy értesülünk ugyanis, hogy néhány zenebarát hasonló koncertek rendezésére összeállott biztositván ar esetleg felmerülő deficitet, igy tehát remélhetjük, hogy a város közönsége még igazi zenei élvezeteknek lesz az idén részese) Végül meg kell említenünk, hogy a szépszámú s műértő közönség nagy gyönyörűséget talált a művészzi hegedüjátékbau s hogy még Maier Mór a művész zongora kísérője zongorázott közben-közben. — Adomány. A vallás- és közoktatási miniszter a zalaegerszegi izr. hitközségnek templom épitési célokra 70.000. koronát adományozott 80 évi törlesztésre. — legyei nyugdljvfclMztrakny. Nyug-dijválasztmányi tag választási ülés volt folyó hó 7-én Cíertán Károly alispán elnöklete alatt. Megválaszttatlak: rendes tagokul Cukelter Lajos megyei I-ső aljegyző, Thawy Lajos főszolgabíró, Tri-z-tyánszky Ödön árvaszéki ülnök és Dr. Zarka Zsigmond árv. h. elnök, póttagul pedig Dr. Csák Károly. — Kimutatás. A nagykanizsai róm. katb. Felső templom javára adakoztak 1901. julius 1-től 1902. jan. 5-ig: N. N. adománya 2 kor. 21 fili.. Szent-litván -napi népünnepély jövedel. 80 kor. 86 fill., Vadlya István ur gyűjtése 49 kor. 20 fill., Értékpapír kamat 20 kor, Egyesek 3 kor. 20 fill., H. F. és E. B. 1 kor. 10 fill., Eperjessy Gábor 200 kor. ójszesen 356 kor. 57 fill., azaz háromszázötvenhat korona 57 fillér. Nagykanizsa, 1902. évi jan. 5. Vadlya István ur gyűjtése: Stefics István (A.-Domború) 10 kor, Ziegler Kálmán, dr. Hajós Ferenc 5—5 kor., Csáktornya község és Pethő Jenő 4 kor., Zeroyák Károly 3 kor., Plichta Béla, Mayer testvérek. Légrádi tkptár, Sólyomy Tivadar 2—2 kor., dr. Szabó Zsigmond, Ebenspanger M.. Hermán János. dr. Zakál, Zdelár József. Vianics S, Kőrösay Flórián, Kujal Ferenc. Antanovics József 1—1 kor., Aráz Kálmáo 40 fill., Varga Bálint, Varga Antal 20-20 fill. ösz-szesen 49 kor. 20 fill. (Az adakoxók Csáktornyán, Légrádon, Perlakon és 8zent-Mihályon laknak) II. Vagyonkimutatás 1901. évi december 31-ről. Zalamegyei Gazdasági tkptár 149. sz. betétkönyvében 1503 kor. 32 fill., Zalamegyei Gazdasági tkptár 198. sz. betétkönyvében 4404 kor. 15 fill., Zalamegyei Gazdasági tkptár 682. az. betétköoyvében 1533 kor. 98 fill.. Zalamegyei Gazdasági tkptár 713. sz. betétkönyvében 1683 kor. 79 fill., Nagykanizsai tkptár 19540. sz. betétkönyvében 975 kor. 77 fill.. Nagykanizsai tkptár 25238. sz. betétkönyvében 14609 kor. 81 fill., Délzalai tkptár 15187. sz. betétkönyvében 932 kor. 39 fill., Délzalai tkptár 7720. sz. betétkönyvében 836 kor. 82 fill., Kereskedelmi és Iparbank 244. sz. botétkönyvében 4089 kor 65 fill., Értékpapír 1000 kor. összesen 31569 kor. 68 fill, azaz harmincegyezer-öt8iázbatvankilenc korona 68 fillér. Nagykanizsa 1901. évi dec. 31. Epcrjesv Gábor t>. pcui. — Hirdetés. A szombathelyi m. kir. bábaképezdében az 1902. évi nyári tanfolyamra, a beiratáaok 1902. március hó l-ig tartatnak. A felvételhez szükséges: 1. 20—40 közötti életkort igazoló : I Foulard-selyem 60 tr.-tói t Irt. U kr.-if valamint íolytonono a le,ujabb feketó, fehér «, ulnn ntanebírr-ieljemben tó kr.-WI «l«akl»l, 14 Irt, «5 kr.-if ilm>, Uioiott, kockiioll, mlntijou, íamuuok .;t>. Uenjauion; Htjea »s kr.tól 14 fit. 65 kr.lS.-toulud mioiáiotl 65 kr.-tíl I fn. U kr. 8>lyrai!aauuUk »5 , 14 . «5 . Bili-wlym 60 . 14 . «5 ti -Waalr. rakinkÍDt í frt. «í kr. 42 . 74 , [Selyem.,rcnidínok 80 , 7 . 65 , ■sáuruktel porti tt Uluifarateuii hlahoiitillltia. — Hintik uonnil koldelnek kntói laiélportö Svajtba. HENNEBERG G., seiremrároi, Zürichben c. «kir. ^-0111.4 XLI ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. JANUXR 11-én. születési biionyiuíny, 2. férjezeltekoél ealcülerél, 3. erkölcsi (községi) én 4. onroai biionyitrAny, 6. jártasság a magyar ragy oémet iráa- és olraaisbaD A tanfolyarnbao tanuló 40—40 frloyi illanwegélybeu réstosQlbet. A kik axt elnyerői óhajtják, sl idéeect okmányokon kirül szegénységi bilODj\'itványnyal ellátott, a valláa és Ma-oktatásügyi nagymélt., m. kir mioiste-riumhoz intézett bólyogmentes folyamodványukat 1902. január bó 31-ig a szombathelyi m. kir. bábaképezde igazgatójához küldjék be. A: intézet interuátua-ban a tanulók havi 20 koronáért lakáat és ellátást kapnak. — A főgimnáziumi IQnaág hangversenye. A főgimnáziumi ifyusága L 6. fobruár hó 5 én tartja szokásos, Uuccal egybekötött bangveraenyét A meghívókat már szétküldték. A ki tévedésből meg. hivót nem kapott éa reá igéuyt tart, forduljon Dr. Herényi József tanár úrhoz A műsor a következő: 1. Megnyitó a .Seuiiramis" cimú dalműből. Klóadja az ifjúság zenekara. 2. Gőzbajóo. Svéddal. Klóadja az iljuság énekkara. 3. Komoly szavalat. Előadja Sllle Antal VIII. o. t. 4. Alpesi visszhang Alardtól. Hegedűn előadja Oígl Vilmos V. o. t. Zongorán kiséri Yary József VIII. o. t. 5. Magyar népdalok. Előadja az ifjúság énekkara. 0. Paraphrasis Sileher Loreley-e fölött. UegedOo előadják Qürtler István VIII. o. t. éa Sauermana Jójsef VII. o. t. Zongorán kiaéri Tóth István VII. o. t. 7. Vig szavalat. Előadja Szalay János VII. o. t. 8. Magyar népdalok. Előadja az ifjúság zenekara. 9. Veloráo induló. A zenekar kíséretével előadja az ifjúság éaekkara. A helyek árai: páholy 16 kor. ülőhely az I—IV. sorban 3 kor., a többiben 2 kor., karzati ülőhely 1 kor., 50 611.. állóhely 1 kor.. Jegyek előre válthatók Dr. Perényi tanár urnái, este pedig a pénjtároál. — Keghlró. Csáktorayáo, « .Zrínyi" szálló dísztermében 1902. január hó 18-án a Zrínyi-emlékoszlop javára felolvasással és hangversenyoyel összekötött táncea-télyt rendeznek. Ennek műsora: 1. Goll J.: Rákóci-induló, férfinégyes, énekli az áll. tanitóképzó-intézeti ifjúság énekkara. 2. Grót Zrínyi Miklóí, felolvasás: tartja l)r. Ruznicska Kálmán. 3. a) Huber K.: Aradi emlék. Magyar dallamváUozatok. b) Bihari Primatialis Magyarja. Hegedűn előadja Doboay Elek, zongorán kiséri Révy ,Géza. 4. Gaal F. Eredeti Magyar Dalok, pályadijnyertea férfinégyes, énekli az áll tanítóképző-intézett ifjúság énekkara. 5. Elilenberg: Tőrök induló, zenekari mű, előadja az álL tanítóképző-intézet zenekara. — Hangverseny. A nagykanizsai felsőkereskedelmi iskola növendékei 1902. évi január 25-én az intézeti Segély-Egy-lot javára a Casino dísztermében tánccal egybekötött bangverseoyt rondeznek a kővetkező műsorral: 1. Viharban, Dür-nertöl. Előadja az ifjúság énekkara. 2. ,A statisztika áldozata, vig monolog, Tábori Róberttól. Előadja Ejury Jenő. 3. .A sevillai borbély\', hegedü-aolo. Előadja BOchler Mór, xongoráo kiséri: Schwarz Károly. 4. .Népdal-egyveleg-, Dohnányitól. Előadja az ifjúsági énakkar. 5. .Petőfi a Hortobágyon", melodráma, zongora- és hegedűkisérettel. Előadja Fenyő Vilmos.,6. „Concerunte quintette." Előadják zongorán Schwarz Károly, fuvolán Ehrensteín Győző, hegedűn BOchler Mór, Kövesdy Iván és Szitár Béla. 7. Induló. Előadja az ifjoaág énekkara. A hangverseny kezdete 8 órakor. Belépő dij: I—II sor 3 kor., a többi sor 2 kor. Deákjegy 1 kor. Felűlfizetések — tekintettel a jótékony célra — köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtázunk. Jegyok előre válthalók Alt és Böbm urak kereskedésében. — Eltűnt diák. Vrabéi latrán a helybeli főgimnázium I. osztályának tanulója mióta karácsonyi értesítőjét megkapta, nyomtalanul eltűnt. Szülei mindenfelé kerestetik. — Sikkasztó zálogotok. A Berger Friedenthal ügyben a tanúkihallgatások már javában folynak. Az eddig kihallgatott tanuk mind megegjei«en azt vallották, hogy tárgyaikat a zálogbatétel alkalmával Friedeothalnak adták át éa hogy midőn ki akarták váltani, a zálogosok többszöri felszólítás dacára sem tudták visszaszolgáltatni. — ill»láno»»n tudott dolog, hogy mindennemű köhögés éa tOdóbajnál kiváló jóhatásu a caukamájolaj, melyet az orvosi kar különösen aróti rendeli, a mióta Zoltán Béla budapesti gyógyszerész a ~ minden gyógyszertárban kapható teljesen •zag éa iznélkűli Zoltán-féle csokamáj-olajat forgalomba hozta. — TolruJ cigányok. Sok a panaaz a vidéken a kóbor cigányok ellen, kik, • merre csalt járnak, ellopnak mindan ingó- ságot, a mi kezűk ügyébe akad. A lete-oyei csendőrök a napokban Oltárcoo elfogta Oláh Mari és Horváth Anna cigány-asszonyokat éa átadta őket a járásbíróságnak A csendőrök éppen rajta érték a cigányaaszonyokat, midőn két oltárci gazda baromfi ólát akarták megdézsmálni. — Lopás. F. hó 4 én este egy idegen ember kibérelt Weroik Henríkné Csen-gery-uti lakós kiadószobáját. Azt mondta, hogy ó állomásfolvigyázó és az űzletve-zetőség Sopronból moat helyezte ide. Wernikné hitt a szobaár szavában és még 6 koronát ia kölcsönzött neki, hogy pod-gyászát kiválthassa. Azonban másnap reggel az idegen eltűnt és magával vitte egyik lakótársának egy a más ingóságát ia. A rendőrség körözi. — KI csak egysier la használta Egger mellpasztilláít meg vao győződre arról, hogy azok köhögésnél, rekedtség-nél és lélegzési zavaroknál fölűlmulhatat-lanok. Kaphatók minden gyógyszertárban és droguénákban. Doboza 1 és 2 korona. Próbadoboz 60 fillér Főraktár: Nádor-gyógyszertár, Budapest, Váci-körut 17. — A Horgony Paln Expeller igazi oépszerű háziszerré lett, mely számos családban már több miot 32 év óta mindig készletben vao. Hátfájás csipő-fájdalom fejfájás, köszvény, csóknál stb.-nél a Hor-gooy-Pain-Expellerrel való bedörzsölések mindig fájdalomcsillapító hatást idéztek e:ó sőt lárványkórnál minő: a kolera és hányőbas folyás, az altestnek Pain-Expel-lerrel való bedörzsölése mindig igen hasznosnak bizonyait Ezen kitűnő házi-szer jó eredméoyoyel használtatott az influenza ellen is és 80 (., I k. 40 f. és 2 k. árban a legtöbb gyógyszertárban kapható, de bevásárlás alkalmával mindig határozottan: .Richter-féle Horgony-Paío-Expellert" vagy .Richter féle Horgony-Liiiiment\'-et tessék kérni és a .Horgony\' védjegyre figyelni kell. — Vértlaa ltó thea Wilhelm Ferenctől udv. gyógyszerész Neunkirchenben Alsó-Ausztria. Kétségbevonhatatlan, hogy egy hatásos vértísztitó thea szükségeltetik. Bizonyítja ezt a számtalan próba egy ily szert előállítani. Wilhelm Ferenc gyógyszerésznek sikerűit szakiameretsége folytán egy vértísztitó theát a leghatásosabb alkatrészekből bemutatni, mely thea nom kevesebb, mint 21 féle gyógy-füból áll és a mely kiváló kísérletekkel készíttetik el. Ezen thea hatáaát bizonyítja köszvény és rheuma betegségnél leginkább a számtalan köszönő levél tartalma. Mi csak Butschin-Streitfeld alezredes grófné elismerő levelére hivatkozunk. ANYAKÖNYVI HÍREK. Születések: — 190\'.\'. január 3-161 10-ig. — Kálovics LUzló főldmives: László. Szokol László fóldmivea: László. 011 Boldizsár kómives : József. Vince József honv. őrmester: Gizella. Horváth Józaef kómives: Mária. Bioder Mihály honv. főhadnagy: Szilárd Krallics György fazekai: Mária. Dobcsch József mozdonyvezető: Margit. Kios Ferenc főldmives: Rozália. Varga György főldmives: Juliánná. Csanádi József ács: József. Mikó János honv. őrmester: Rozália. Godioa János főldmives: János. Jakabfi György főldmives: Anna. Dr. Ollop Mór ügyvéd: Géza. Kaj István napszámos: Mária. Halálozások : — 1»2. jaaoir a 141 10 I/. -Tislér Katalin Koháf Józselnó r. k. 67 éves: agykori végkimerűlés. Bene Géza r. k. 1\'/, hónapoa: ránggörcs. BerU Mária r. k. 2 hónapos: gyengeség. Vadász AnDa r. k. napszámos 24 éves: tüdőgűmókór. Koller Juliánná r. k. 9 hónapos : tüdőlob. Imrei Ferenc r. k. 3 hónapos: ránggörcs. Tóth József r. k. napszámos 44 éves: tüdőgűmókór. Aner Erzsébet r. k. 16 hónapos: máj-daganat. özv. Kelemen Istvánné Nagy Verona r. k. 69 éves: szívszélhűdés. Krallics Mária r. k. 2 napos: gyengeség. Gipsz Ilona izr. 1 hónapos: bojakór. Kransz Józaef izr. magánzó: 80 éves: tűdőlob. Kubát Józsefoé, Kios Juliánns r. k. 38 éves: tűdöharut. Házasságot kötöttek. — 1902. jtanár S-tól lO-lj. — Schoeff Gergely főldmives — Magyar Annával. Kellermann Antal főldmives — Kancsa-Uct Katalinnal Igri György főldmives — Neumayer Annával. Dolmáoyoe György földmivea — Ötvös Annával. Ötvös László főldmives — Szollár Erzsébettel. Horváth Ferenc főldmives — Bognár Rozáliával. Goldberger Ferenc pályafelvigyázó — Horváth Máriával. Törő Ferenc földmivos — Gödinek Katalinnal. Fürit Láazló főldmives — Tiazai Katalinnal. Bolf György főldmives — Botos Rozáliával. Göndör Józaef főldmives — Merz Jnli-ánnával. IRODALOM — A Mnityar Könjvtir decemberi sorozata ma jelent meg. ujabb értékei éa érdekes lOíelekkol gyarapítva eat a Radó Antal szerkeaxtotle kiváló gyQjte-méoyea vállalatot. A 263. szára Tatsek Annáoak, a kivAló irónőoek néhiiny gyönyörű elbeszélést foglalja ö&are örvény éa egyéb elbesréléíek cimmel. A íüzet minbea darabját színes nyelv finom meg-figyelés éa érdekei meseszövéi jnllemzi. A 266 -267. arám Tbenriet-oek. az elsőrangú francia irónak egyik legszebb regényét, a Virágos Krdó t közli Undor Tivadar jelen fordításában. A regéuy egy-sterQ, de érdekes meso fonalán rend-kivQI eleven szinekkol festi meg azt az átalakuláit, a melyet egy ábrándos ifjú a szerelmi ábrándok és az érzéki szerelem tisztító iQzén keresztül vénig él, a mig komoly férövá érik. A Virágos Erdó az ifjúság megható szimbóluma. Nagyon érdekes füzete a sorozatnak a 264—265. szám, Tolsztoj-uak megrázó népdrámája: A Sötétség Országa, melyet Szabó Endre kiváló magyaritásábaa közöl a M. K. E népdráma szenzációs sikert aratott a legnagyobb európai színpadokon, s mint olvasmány, tiszta fényt vet az orosz nép szellemi sötétségére s a nagy orosz író uj erkölcstanára. Tolsztoj e müvében ép oly nagy drámairónak mutatkozik, mint a milyen nagy a regény terén. A M. K eddig megjelent számainak teljes jegyzéke bármily könyvkereskedésben ingyen kapható. Úgy o ssámok, valamint az eddig megjelent számok kfiiön-kQlön, vagy a teljes M. K. egyszerre, részletfizetésre megrendelhető a kiadónál, Lampol-Wodia-ner-féle udv. könyvkereskedésében, Budapest, VI, Andrásay-ut 21. Sxerkcistöstff : Dr. YillAnvl Henrik, felelői aserkeaztó. Kiadó: J/f. H\'ajdUs Jóxs?/. VEGYES. • Tartós icjöjrj.ík r r. Fíjdalou, cúiaál, a derík-. leatríutk tt a forjó köménye, baoulmaínil a .Moll-rtle francia borsless só\'-val való bedOrwOlí, likőrrel husoájtalik. B\|j Qvrt lr» 1 kor. 80 fill. Siílkíldt, n.poQU oUaTétellel Moll A. gytujtitriti CJ. és kir. od». iiállltö á\'lal Bécs, I. Tncblinbu 9. Vldíki zyógyiiertArakbio «nyakere,kedéwkbeo h.tároíoiun Moll-télo kóRsitmioy kérendő az « jjiri jelriojétel aláiriziral Vese, húgyhólyag, hngydara és a köairénybántalmak ellen, továbbá a légió és emésztési szervek humtoa bánulmainál, orvosi tekintélyek által a Llthlon-forrás" SALVATOR •Ikerrel readslv® leai. HngyhaJ tó hatá«n! Mtm iiil ^ I Kómjcb eiésilkctó Kapható isriojrlikercaked^Mkbeo ét gj ógjafcrtArakban. A 8alvator-forria í\|afatő«á«a EperjeMa Köszönetnyilvánítás. Mindazon l. egyesületeknek, barátainknak és iimeröseinknek, kik gyászunkban kegyeletünknek illetve jóleső részvétüknek kifejezést adni kegyeskedtek, ezúton nyilvánítjuk hálás köszönetünket. Nagykanizsán, 1902. jan. bó 8-án. Szegő család. Hogy ctilcugyan valódi »Pcctorix« íupbuiunk. ctfck » Olan.gyó\|fy»jorUrb6l kérjlk, Budapaat. Kiroly-körot 5 »x- üotuiAn 2 koronii ctoiiAgok-bia kOlűlk. Nyilvános köszönet. Wilhelm Fereac fjrórjaxertftx nniak Nennkirchen X. la«ctrla. >\'eIUlál<5ja az Aatlrhenmatika ét ÁaUathritlkaa TcrtUxtlto teanak, kÖKrtpnjr éa rheamánal. Mid\'n én a nyilrAnoiiig elé lépek, esakia aiért történik, miutin kOteleué-gémnek tartom, Wilhelm gyógjaxeréas árnak Neaakirchenbcn legmélyebb kd-ixöDrtetoft fejemi asoo sxolgáJitökért, melyenet ax «3 rérliaxtitó teája íájdalmaa rheomatikaa uenvedéteimben tett éa hogy axokat, akik ettdl^a borxatxtó azenrdéa-t61 íelkereatetaek, figyelmeaié togyeme Nem vagyok képet axoo öldökl* fájdalmakat leirai, melyoket már 3 év óta minden Idűváltoxátoál tagjaimban éreztem, 1 melyektől tem gyógyixerek, tera a badeol (Bóct mellett) kénfOrdSk baaa* 1 álxta ixabaditott mog Almatlasnl hány-kódura éjjelenkint ágyamban, étvágyom napról-napra fogyott, kinéxéacm axem-látomátt rotaxabodott et egétx teati eróm veazitett. Négyheti haaxnálau alán fenti teásak fájdalmaimtól cemcaak hogy meg-axAbtdalUm, a ixgyok megatabaditva, miutlo már hat bét óta nom itxom e teából, de egőtx teati hogylétem javult Sxoroa meggyóxódétem, hogy mindenki, ki haaooló (ijdalmakban axenv»d éa exen tea haaiaálatíüiox folyamodott, ixiotngy fogja Wilhelm Ferenc arat áldani, mint én. Öaxinte nagyrabecaalétael Butschin-Streitfeld grófnő aletredea neje VASÚTI MENETREND. « Y0H4T0S ISDÖLASi. 8ud.p,at 12 óra 52 P éjjel poslav. 5 47 rejSR. gyorsr. 3 . 30 veeyeaT. 1 . 10 a d. u. poataT. \'■> ■ 03 nyorsT. B(C, íWKal 12 . 50 • íjj.i posta?. G . — leKK. nxemr. 12 . •20 (1. u. gyorsr. 0 — „ . poatav. Pr,,,rb,f 12 , 12 éjjfl nyorav. * 42 resRtl postav. 12 . 10 délb. Kjora. 3 . 47 d. u. posta. Baroa 4 a 57 reRRel 2 . 25 m d. 0. * 25 „ » r.oraelyT. Ctákloraya f, „ — vegyea. Z.-Szl.-lváa 5 20 • ■ Nyilttér Ax a rovat alatt kOilatUMn orm vállall felelő,,4fet a „erkMitSl^c — Ai Ismert XeMmer-teacég írja nekünk: A lokoiódó kedveltaég következtében az éa jegyű teám utánzatai ia emelkednek. KQIöoéseo a csomagolása éa a már aok éven használt színek éa elnevezések, de a tartalom a valódi Messmer-féle tea minőségénél sokkal is hátrább marad, igen gyakran pedig semmit érék. — Kérem ennélfogva tisztelt vevőimet, mindig batároiotua Messmer-leát kérni és csomagokat, melyek nem Urtalmázsák teljes cégemet — visszautasítani. hirdetések. Elárasztva minden f5ldic««rt gyógy»xereVk«i tad3 <« torokbetegek-nek ; <Je egyik »j«r lemáll •Pectora« föiótt. A nagy-Mert) eredményeket a tüdü, valamint a torok )>eteg(égckn^i kóveíkeró irísok bixonjritjlk: (Ai eredeti iratok mindenkinek megtekinti végett rendelVei<»<re iHaiuk.) M. 8. IgarsAgügyl tanácaoa neja W.-ben : Ktennel tittteledel kétek axonnal utánvéttel 15 csomag •l\'ectorát* kaliieni. A bafá« mindig nagyon JÓ. F. 8. ur O.-ból: Síireikedjék mindenesetre 20 ctomaggal küldeni ax ón theijából. Már a 3. ctomagnái ciodilaloi hatiit (apattlaitant és hittem, hogy itt mindenkinek ajánlhatom. Fót. A. S. Ie,lká»x ur R.-ben: órómmel értesítem Ont. hogy theija egy. S év óta aehéx tUdö-bajban sxenved<~> 30 é»es nőnél kitűnően haunilt. Ax Hlesó aem dicsérheti eléggé. KUidjón, kérem prospektust ntasitist éi 5 csomagot utánvéttel egy idősebb ur résxére sajál cimemre. Oh. R. betegipoloró, 8-ben; Kérem ax nnal a küldemény >Pectorit« A dalai leány állapota nagysierllen javul. Szeretnék alapos kúrát végexni, axért kéiem a küldeményt, ö ugyan au hisxi, hogy már nem volna tiükséges. Ax Isten nagy-txeri adománya rétxttnkre a ePectora* VONATOS ÉRKEZÉSE. Budipalt 12 óra 02 p. éjjel gj. 3 58 , regg. PO\'UT. B 11 w 67 . d. e. gyora?. I 25 . d. u. posíar. 8 t 45 , eate ete mr. Séo, iWIta) 3 t 42 . regg- postar. 1 n 35 . d. u. ■ 4 08 . gyorer. 10 22 , éjjel aaemT. Pr«a,rh,f 6 32 . reggel gyorar. 12 03 . délben pojtay. 4 _ 53 . d. u. gyoraf. 11 22 . éjjel posta. Birc, 1 1 10 , d. e. szemr. 1 26 . d. u. postar. 11 52 . éjjel Ctáktoroyi g 10 . regg. rogyesr. Z.-Sit l>aa g . 05 . » ■ Ritka alkalom kiváló magyar müveknek rendkívüli leszállított áron való beszerzésére. RATH MOR Vo/tudomá» (xerint tikk alat ié\|y évtlcarfta ttiz e« aláz oly művei Iro- dalmunkat, melyekről a jó öreg TtUj firiltz irodalmi kezikönyvében azt Írja, hogy nzok lri<alaai(irléiitiik li\|féiyiiakk lapjai •ar vaaaak ■t\|írikl(t« I A kiadót az aggkor árnyai nyugalomra « arra intik, hogy Sciadói tevékenységét immár ax eikerultu-tlon actuilis cs folytatólagos művekre szorítsa. Elhatározta tehát kiadásai keszleteinek titaaia és tikkijlra taltkaa iliri-latlia becso részét tiliauti luzállltatt áron ajánlani fel a művelt kiljfkiriUkllk. kai-larálli, aéa és más nvilvinos kiayttárakaik, kaailiékiai, iiakéjutkirikatk atb. Ezon művek jegyzéke, mely a mai Irodalmi tulproduk-ctió és hajsza áramlatában is méltó a könyvbarátok figyelmére, és mely számot laaapl ajaitfékekra alkalaat ártékia anikil - első kiadásokban ii alj fiayn ÉlazkStiiakkii. a minók a könvvpiaezra itkiita jatattak — la tartalau. kaaitl; edektinsoknak kémiatra rtndoikezésére áll. Ez alkalommal ajánlom a közönség pírt* fogatába könyvkereskedésemet is, 4 ♦1QC7 »htolutiimus Icgsöté- inolyet ÍOJ/-UCU tebb gcrmanizilóéveiben annyi veszély és üldözét között, mint ■aiyar ajalti. fi tllá\|irtíal«l üzletet aUpt-toltam. Excn üzletem állutft ilálllltja a nagy arazáiaa központi és számos Tliékl kiait-lárnak, és nr. ország minden osztályú lalMll-laaezlijáaak \|éakaratátal, klítlaául tót ka rátiáfáTtl folyton dicsekedhetik. Sok évi tzivélvcs viszony Pária. Lalin. Rom. ItMltarazál. ugy fővárosunk legelőkelőbb kiadóival, képessé teszi könyvkereskedésemet a mai nagy concurrentiával ts megküzdeni, ide értve a bel- és külföldi Mtljai-rlliakat is, ilykép jó. lélekkel biitoaithatom a t. közönságot, hogy mlndan irodalmi mogbizáa a I• gazolIdabban, lagjutányoaab-ban 4a a legszigorúbb lalkiismeretsággel I intéztetnek al. Ráth Mór, Budapest, Haas-palota. XLI ÉVFOLYAM. zalai közlöny 1902. JANUXR 11-én. melyek már érek óta jók. nsk bizonyultak és hírneves orvosoktól, mint kónnyü Imihnjió feloldó mer _^Jánltattatrial, az emésztést nem zavarják és teljesen ártalmat-liDok. Cukrozott minőségük következtében m.fg gyermekek álul is szivejen bevétetnek. Bpy 15 pllnlít tartalmazó doboz 30, egy tekerca, mely 8 dobozi, tehát 130 pllnlnt tartalmaz, cnak2kor. 2 k. 46 f. előleges beküldésénél egy tekercs bérmentve szállítunk. KÉRJÜNK íiea"teln h,,h,\'t\'s i,bd?csív.\' c"ií .iiko,r ___________Valódi, hs minden doboz hátulján i mi törvd- I oyrleg bejegyzett .Szent Lipót" védjegyünkkel van ellátva I vörös fekete nyomással. A mi tőcy^nyilrc védett dobozaink lutssitá«a:nk éa csomsgolájainkon PHILIPP\'S NEUSTKIN \| APOTHEKER aláiráinak kell lenni. NEUSTEIN FÜLÖP .Sze&t.Up&boz cimiett fjógyizerUra Z. K. \'/,, WIÍ.V, 1., I\'lank^njCJH.e 6. Raktár Xazy-Kaoliaán: BKLL\'S Í.AJOS ía KKIK OTl\'Ll fj4iyairréi»«kn<l. 3aoaaaacioaaoaac33aQoa2£2aaaooaooQDDaoaoooaao3a nPcmoaiooooooooooooocoooocjoooooooooooooooooo Z.K. \'/,, 002. MOLL SEIDLITZ POR Cuk »kkor valódiak, ha mtndogyik dobon Moll A. vidjogyét éa aláiráaat tüntoti fol. A Mell A.-féli Seldlltxpertk tartót gyógyhatát* \\ legmakacsabb gytatr- éi al- ttalbáalalaak. gyomorgörcs \'a gynmorhév, rögxött azékrakadéi, majhintálom, vér totuláo aranyér ét a legknl\'nbflxöbb nél betegségek ellen, e jelna háxisxeroek éitixcd»k óta mindig nagy. bb »H erjed éat axercett. — Ara rqy Itpaoaélalt ara-dtll deaazaak 2 kor H a mis i tá sok törvényileg fen yittetnak. MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ES SO Csak akkor valddl. h* mindegyik Ovcg MOI.I. A. védjegyét tantU 11 Mail* feliratú ónoxattal van lárva A Mail-fél* fraaozla bortttu él aé nevcxeteien mint fájdalaaoiitlaplt* hadiméiul i«r kösxveny, canx é» a megholéi egyés kóvetkex-n^nyeitul Irgiameretetobb népaxer. - Egy ónozol* orodoll üvtg ara i kor 90 flll. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legnjabb módsxer Itcriot kéititek íjormck él höl zy luppio a bór okaierü ápolására gyíraieVtk ia falaittek ráaiára. Ara darabonklat — 40 >11. öt darab — I kar. 80 III. Minden darab fjen^fk-izappan "" A védjrgyív,! . »n elláwa t k 0 I d é »: és kir. udvari szállító által, t\' t 11 t Moll A. gyógyszerész, cs Bécs: Tucblauben 9. »z. Vidéki rae\|rendeléiek oaponu poiUntiarét siellelt teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár-. Nagy-Kanizsán Rtraenfeld Adolf és Fia. \'oooooauaoa anooocxjQaDoaQcraoQoaűoooccaocxjQQO ff Bjomor biiegekiiekl Mindazoknak, kik a gyomor meghűlése, vagy túlterhelése, rot.r, nehezen emészthető, nagyon meleg, vagy hideg ételek élvezete által, vagy rendetlen életmód kö>elleniben gyomorbetegséget, mint Gyomorhurut, gyomorgörcs, Gyomorfájdalom, nehéz emésztés, vagy nyálkásodást kaptak, ajánlunk egy kitűnő háziszert, melynek kitűnő hatása mAr ivek óu ki van próbálva. Ez a Hubert Ullriclr fele növénybor. [I Exon növénybor kitönö. gyógyhatásúnak talált füvekből, jo borral van készítve éa \| \| cröaitl. életre kelti az ember emésztő axervezetét. — A növénybor megakada-\| lyozza az eméaxtéal zavarokat éa elömoxdltja az egéazaégea vér ujijáképződéeét. \| A nOvéoybort idejekorán hakniira, gyomorbeteg^gek m<g a cárijukban elfőj tatnak. >ymp(onxAk mint: Kóíijit, fetbOfógé», gyomorrét, íelfaO.U». ru»uallci hnyá%ul. melyek chronlkua (ldö«) gyOm.»rl»eteg«<gcknel oly gyakran előfordulnak elmúlnak néhinyizori ivit uun. Székrekedés * Cn,><V k<Uanet,al követkeMDényei, mint uotulit, kOllka. >ilv- dobogálmailaaUg, »jl»niint *«to!uU» a aoijbin, ej«eb<o 11 a nagy /.ilger-erl»en (Arany-ir binfalmak) a nővinytor állal gyorun meguilntetiieí\'. A növínybor mcgwUntctl az eme»/«he«len»4gct H kűnnyű uekele. Alul eltávolíttatnak » gyomorból <í beleklnd alkalmatlan részek. Sovány,halovány kinézés, vérszcgénység.clerőtlencdés, legtúbbwór a ronz cmÍAilci következményei, hiinyoi vérképződet ét a nUj beteget állapotáé, r.tvágyhlánynál, Idege. bágyadtAág et rottz ke^lélyhangulal. lovábbá föfajá»ok, álmatlan éjjelek kóvetkeitébeu Ily egyének lattan egészen elpuuiulnak. pr N\'óvénybor az elgyöngült ileterOnek uj lüktecén ad. Növénybor fokoua az étvágyai, jlz etnéwtéit ét tápIáUozAit eldmoidltja, elütegitl az anyagcseréi, gyorsítja a .érképiödísl, megnyugtatja a feldúlt idegeket ét életkedvet tierez. Sjimtalan elitmerét és Mlanyllvá-nltás Igazolják ezt. Növénybor kapható 3 ét 4 koronáért a Nagykanizsai. Ujndvari, Kis-Komáromi, Csákányi, Nemet-VIdl, TaptOnyl. Böhönyel, Nagy-ltajoml, Keltv-SegesiH Ctargól, Berrenczel, Gólal. Légridl, Altó-Domborol, Koíoril, Mnra-CUnyl, Rátkal, Podtarcai, Szelnlczal, Abö-I.endvai, Pákai, Baksai, Novai. Baki, Pölöskci, Pacsai, Altö-Rajkl. Nagy Ratlal, Kéthelyl, Marczalll, Kaposvári, Nagy-Aládi, Taiányl, V\|fjd, St.-Georgenl, Kalinovael, Novígnuti, Kaproncal, Perlaki, Csáktornyái. Vaiazsdi tib. gyögytárakban és fOtzerOzletekben, ét az osztrák magyar monarchia legtöbb gyógytárában. , A gyögytáralc 3 ét több areg nívénybor rendelésnél eredeti árak mellett küldik szét mindentlvé a monarchiában. MT Utánzásoktól óvatik. Kérjenek csakis Hubert Ullrich\' féle növénybort Férfiak ingyen kapnak, olyan uj találmányú orvoságot, mely az elvesztett erót újra meghozza, Próbactomagot t egy tiás oldalai könyvet poiUn. jól bec»omagolva. Ingyen kapják mindazok a kik érte irnak. Ka a legbá-mulatraméltóbb ctodaorvottág, mely megmentett ezreket, a kik fiatalkori kihágátok folytáu nemi bajokban, tzlfilitben, valamint elveszített férfterö-ben szenvednek. Ka okból eUutárOíta az intézet, hogy egy ingyen orvotigot magytráJö könytvel egyiltt mindenkinek Ingyen küld. tzzeí a házlor-vottággal a baj otthon gyógyítható, s mindazok a kik a fiatalkori kihágásokból származó némi bajokban, szellemi elgyöogaletbeo,vasy krónikus bajokban szenvednek, otthon gyógyíthatják magú-kat. Ki a gyógyszer kózvetetlenül azokra a szervekre hat, a hol s megerőiódés tzúkséget csodálatos eredménynyel gyógyítja ai évek óta tartó betegségeket, öteg. fiatal egyaránt ithat State M ed Icai Institutnsk az alant jelsett cimre, a honnan a csomagot rögtön elküldik. As intézet leginkább azokat akarja megmenteni, n kik kezelés céljából at otthonukat nem Hagyhatják el. A próbactoovag megmutatjs, hogy mily könnyen kigyógyítható ebből a leitenetes bajból 0(1 Kon. A« Intétel kivételt nem tesz. Mindenki irhát érette bárhonnan magyarul, mtro titoktartás mellctl postafordultával egy ingyen ctomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt. írjon még ma. A csomag oly szépen be ran csomagolva, hogy a taitalmái lenklsem fogja megtudni. A levelet Igy kell címezni: State Medicai Instilute, 17 Elektron Building, Kort Wayne, Ind. Amerika A levelek mindig bénnenteiitendök. A Rlchtor-fólo lln imént. caps. comp. Horgony - Ptlu • Expallor cjjr rvgi kipróbált háxiaxer, a mely már több mint 33 cv óta me$-bizluvlúltodűnnolfsiűlalkaltnax tattk téufajui. cOoil o» ntth íulit! Intés. Silányabb a tán rátok mutt —— bcvisiriájikoróratouk legyünk «\'« ««akis orvdt\'tí úve^oket dobotokban a Ml»r\|»»f rwljogj-gyol nt ^..iKáJtr" fogad- junk ol. - 80 í.,1 k. 40 f. ós 2 k. trhvi a logtöbb g)-&rr»X5rtárbáa kapható. Főraktár: TÍrtk Józael gyógvAzoivSucnóI Bndapealen.- , Richter F. Ad. és társa, >áas. éa k1r. »4var1 siállMk. Kudolaiadf. BUDAPEST, VII.Eriséből- k5rot 50. eeéax oj szerkezetű lérv-kötóttalált fel, mely a legmodernebb Utánzás ellen rédro 16307. •. tecbnlkai rir-minyok köxött, ortoii kapacitálok txeriot, a legolaóbb helyet foglalja c éa r (órea a lcg-tökéleteacbbnek bixonyult Kent novexi-tl cégnél ax óuxra betrfápolati cikkek, kötszerek, gummiáruk atb. a legjobb minóaégben jutányosán beaxerex-belők. t^- Nagy képet ár\|rgyzék ingyen (t bérmentve (Fenti cimr« ftgyelni tesiék) Kukorica-morzsolók kéi- éi eróhajiáara, egyazerü ás kettős izerkezrttel, swlolóvel é« ateleló nélkol Gabona-roaték, Konkolyozók (trieurok)} kézi kezelésre való Széna- és •zalmaaajtók fekvóeo vagy kocsira szerelve, Szeoakavágók, szabadalmazott kenőgyOrüs görgő csapágyakkal, Igen könnyű járnaul, körülbelül 40 százalék erómegtakariláa mellett. Répa és bureonyavágók. Darálók, TalULrmány-fQllcaxtók. Szállítható takarék-fözö-Datök takarmány stb. részére r,B&iaaz«tt ra,y z.aáao nílLflli betétaatakkcl, oyopó hclyaelQ vagy laállilbat^, Barba* lakaraaáay és bnrfaaya fötésér, éa fllltaztésér,, aaimoa ■,z(. és baiigazdaaágl oátakra ctc. további Cséplőgépek, járgányok, acélekék, hengerek, boronák. .AGRICOLA" sor-vetőgépek (tolókerék szerkezettel) mibdecaemO vetemény sxámára, váltókorekek nélköl dombon avagy síkon alkalmazható. Önműködő, szabadalmazott permetező készülékek, a tormáncs és szegecs kiirtására és a gyümölcsfát megkárosító rovarok pusztítására, és a peronospora kiirtására lexnjabb nzerkeattbsn készítenek ás azáHitaoak MAYFARTH PH. és Társa os. és kir. kiz. szab. gazdasági gépgy-.trak, vasöntödék és vAshÁmormüvek. Alap 1872 Bécs II/,. Taborstrasse 71. SJ0 »»<»<- Kit0otet»e több aiol 4W arany, exQit tt bronx éremmel, ax öiaxea cajyobb kiállitáiokon Rínlet« ázjegyxék éa számos elötmer-? levél ingjén. — Képviselők é» vixxont eláruiitök kerűatetaek. ACETYLEN KLEMM ÉS NOWÁK KOLOZSVÁRT oly acetylen kéixQlóket axálliUnak, mely aiadaa kiváotlomnak megfelel. Kxxel minden hiányt megixüntettek ; Robbanásblztonsigr, Automatika* és gazdaságos gáxfejlrsxtés, Elérhetetlen tiszta éa gyors utántöltés, Solid kivitel és egjszerQ keznlés. Saját tiabadalmak Karóps éi Amerika legnagyobb államaiban Ajánlják magukat továbbá Acelylen telepek I&fiaitéiere minden kivitelben és nagyaagban (Proipektatok, eliaoerö iratok, költáégterrexelek iogyen ét btrmeolTC.) Elsőrendű Carbid roljtooo»aQ a napi árakért --axállit tátik Feranyomdai munkák Káf,ní!y0nt ^ lirJkrét\' borí«y. --rajzok vagy minták axeríot gyoraan olcsón olké- áiittatoek. ks laatallatlokban jártas, tisztességes képviselők kerestetnek Jd és olcsó órák. 3 évi jóttálUssal privát Tírőkoek KONRÁD JaNOS éragyára araay itlil éa ékuir árak azallitö-kiza 8RÚX vCtehoraxáj) Jó oickel-rem-óra trt 8.75. Valódi ezűat-rrm.-öra frt. 5.80. Valódi exüit lánc frt. I. TO. Nickel ebreixtí óra frt I 95. Cégem a c* éa k. birodalmi cimrrrel van kitQatetve, isámtalan arany, exdat kiállitaai érem valamint ezernyi eliame-rö-levél van birtokomba. Nagy kepei árjegjxéket iogyen éabérm. \'ww1 -pér l\\)»v»l)»l6réM. Ki oi\'hézkórbso, görcsökben és más tdeges állapotokban szeoved, kérjen ezekről brochurÁL Iogjen és bérmeotte kap-haió Schwaneo Apotheke, Frankfurt aJVfain állal. Borcsövek jótállással keményedéd, lyukacsoaodán éa I törékenység ellen. cs. és kir. udv. szállitók. Bécs Budapest I. Scbotteoria, 4. VI. ándráaay nt JO Klndon piucéazotl eszköz, szivattyúk atb. kellékek. Minták és árjegyzékek ingyen éa bérmentve. \| Polg. 1901. HIRDETMÉNY A nagykanizsai kir. törvényszék felhívja mindazokat, a kik a Zsubory István mint az elhalt Plihál Ferenc nagykanizsai kir. kOzjegyzó irodája részére hivatalból kirendelve volt helyettesnek közjegyzői bizlositékára az 1868. évi VII. t. cikk 40 ik § a alapján törvényes zálogjoggal birnak, hogy azt a jelen hirdetménynek a .Budapesti Közlöny" hivatalos hírlapban való megjelenését követő három hónap alatt hozzá kérvény utján jelentsék be, mert ellenkező esetben azok tekintetbe vétele nélkül log a biztosíték kiadása iránt intézkedni. Nyomatott Ifj. Wajdita Józsof könyvnyomdájában Nagy-Kaaiiaán. 3-ik szám. Előfizetési ár: E\|fé»* évre . . 10 kor. — fl.ll. Fél ívre ... 0 kor. — fili. Negyedévre . . 2 kor. 50 fill. Égjen »am 20 flll. hirdetések 6 IiiíAIiob petiuorban M,máaod»or 12, i minden további torért 10 fill NYILTTÉRBEN petit soronként 20 fillérért Tétetnek fel. A l»p szellemi réixét Illeti minden köxlcméoy a felelős sxerkesxtí nevére, nz anvAji résxt illető közlemények tn\'dlx a kiadó nevére címzetten Nngy-XanIyAra bérmentve iniézccdfik. liérmentetlon levelek nem fogad-tatoAk el. Kéziratok vlsszanem küldetnek \'estület," „a nagy-kaoizsai Takarékpénztár részvény-társaság,6 a , Kotori takarékpénztár >ltó egylet," a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a ,nagy-kanizsai tanitói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékon} ntérete," a „katonai hadastyánegylet." a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki önkóriíes_ nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegényé^ HETENKINT EGYSZERp^ZOMBATON MEGJELENŐ VKGYKS TARTALMÚ HETILAP A termelés tényezői. Xncrkanlim, 100-2. J«n. 17. A múltban nincs öröm, jövőnk vigaszt nem nyújt. A 15 (ívvel ezelőtt megindult iparfejlesztési akció megfeneklett a gazdasági válságban, mely öt év óta tart s talán 1901-ben érte el a tetőpontját. Válságos viszonyok közé jutott gazdasági állapotunk. Iparvállalataink üzletmenetében a rossz viszonyok következtében dermesztő nyomást észlelhetünk és megelégedhetnénk, hacsak stagnálna s nem fenyegetne a teljes válság réme, mely sajnos kétségbeesésünkre felütötte mindenütt hydra-fejét — Mezőgazdaságunk segélyért kiabál, mert az eladósodott földbirtokok nem hozzák meg a létminimumhoz szükséges keresetet. 100000 munkáskéz van dolog nélkül, a munkaközvetítő intézetek kapuit döngetve kér munkát, hogy otthon éhező családjának megtudja szerezni — csak a száraz kenyeret. Küun az utcán körmenetekben mutatja fel muokaerejét. melylyel alkotni akar. de nincs az országban munkaadó, ki igénybe venné azokat. Vigasztalásul nem szolgáihat azon körülmény sem, hogy ezen gazdasági depresszió nem helyi — országos jelenség, hanem tneg van egész Európában; mert Magyarország közgazdasági viszonyai olyan különleges jellegűek, melylyel más európai állam gazdasági körülményeit összehasonlítani nem lehet. Anglia iparát a dél-afrikai háború foglalkoztatja; az elpusztult értékeket újra termelik, a liáboni szükségleteit továbbra is elő kell állítani; egyelőre Angliának tehát még sz amerikai versenytől sem kell félnie. Franciaország fokozottabb mértékben karolta fel a gyarmataiba való szállításokat és talán az egyetlen állam, mely immúnis maradt a gazdasági válságtól. Németországból indult ki a baj. A francia háború okozta pénzbőség által a germán fajban duzzadó alkotási és teremteni való vágy kielégítést nyert; ipara a világtörténelemben példát nem ismerő módon rövid 30 év lefolyása alatt első termelő állammá tette. Az ezermester által felidézett erőkön azonban uralkodni már nem tudott s dacára az állam nagy szükségleteinek, a termelés rohamosabb lépésben haladt előre, mint a fogyasztás; túltermelés állt be, mely természetszerűleg sok vállalat lönkrejutásál eredményezte. A legelemibb természeti törvény a nemzetgazdaságban is igaznak bizonyult: a hatás ellenhatást szilit. Az értékek devalválódtak, a külföldön, főleg Ausztriában és Magyarországban elhelyezett értékeket visszavonták, ami természetesen egy oly áilamban. melynek minden ipari ténykedésében az idegen — külföldi pénzműveletek nyilvánulnak, pusztító hatását éreztette és ez sajnos főleg Magyarországon következett be. Mig Németországban a termelésben résztvevő vállalatok közül megszűnnek azok, melyek a túltermelésnek szűlőokai és végeredményben a termelés -és fogyasztás rendes mederbe jut, mi érezni fogjuk mindaddig kisebb, vagy nagyobb mértékben a külföldtől való gazdasági függést, ameddig nem rendezkedünk ugy be, hogy saját akaratunk szerint cselekedhetünk. Nálunk a fennebb jelzeit szerencsétlen gazdasági konstellációkon kívül még nagyobb baj és végeredményben határozottan kétségbeejtőbb hiba az, hogy ignoráljuk a modern állam helyes gazdasági alakulásához szükséges tényezőket: az ipart és kereskedelmet. A forgalomból kivont pénz, ipari vállalatokban vagy egyáltalában ucm, vagy csak ritkán talál elhelyezést — ha igen, ugy csak bankok utjáu. Fajunkban még mindig hiányzik a kereskedelem és ipar iránti hajlam, pedig csak e két foglalkozási ág képes az újkori termelésben közvetlenül sz egyénnek a vagyongyűjtést, közvetve az államnak a gazdagodást megszerezni. De az ér/.ék nem hiányzik, ez nem áll; mert azok a tapasztalatok, melyeket egynéhány iparvállalat vezetésénél szerezhetünk, ránk cáfulnak. A hajlam, az nincs meg, társadalmi hamis felfogás miatt. Az érzék fejlődik, finomul, ha a körülmények alkalmasak arra. nincsen helyhez kötve, nem éghajlatnak a befolyása alatt- áll. Minden nemzetben meg van mint természeli adomány, csak a viszonyok hozzák kifejlésre. Görögországnak a pelopone-zusi háborúk előtti plasztikája merev, szögletes, mintha csákánynyal készültek volna a tárgyak és a háború után, mikor a békés fejlődés bekövetkezett, olyan tökélyt ért cl, melyhez hasonlót a világ még nem látott. Rövid 60 év hatása volt ez; a viszonyok hozták létre s hogy az érzék meg volt előbb is bennük, nem kell mással bizonyítanunk, mint hogy a remekművek létrejöttek. II. Agrár és merkantil jelszavak köré csoportosul két gazdasági párt. Az egyik a mezőgazdaság felvirágoztatásától. a másik az ipar és kereskedelem fejlődésétől várja az ország \| polgárainak boldogulását. S mig az első mereven elzárkózik minden opor-tunitás elől és konzervatív álláspontot foglal el a kereseti ág ezen másik tényezőjével szemhen, addig az utóbbi folyton hangoztatja a társadalmi egiüttműködést. Nemcsak az ó-világ Egyptonija. Phöiiiciája és Görögországja, hanem a jelenkor nyugatja is bizonyítja azt, hogy a kötött birlok sajátosságánál fogva nem alkalmas a tőkegyűjtésre; i a nemzeti vagyon gyarapodása akkor 1 kezdődik, amikor a kereskedelem és \' ipar az uj értékek előteremtésével és azoknak alkalmas módon való I elhelyezésével foglalkozást nyújt az összes polgárnak, lehetőséget nyújt mindenkinek vagyongyűjtésre, ki az össztermelésben részt vesz és exisz-teuciáját az egyén tőle telhetőleg a legjobban biztosítja. Képc-s-c erre a földbirtok egymagában? Nem, hiszen minden évben nagyobb földmimkás-tömeg válik feleslegessé a mezőgazdasági gépek alkalmazása miatt; hiányzik nála az, ami a mobil tőkében a modern gazdasági viszonyok következtében megvan: a forgalmi vevőerö. Viszont azonban ucm tud egymagában az ipar és kereskedelem a nemzet összességének foglalkozást adui, az állam gazdasági létét biztosítani — ha, mint Angliának, gyarmatai nincsenek. Ne az egyes érdekek kiélesitéso legyen a jelszó, hanem az össztermelés helyes irányának megválasztása és azon az uton való biztos, céltudatos haladás. Ha a mezőgazdaságnak engedményt teszünk, az csak addig a pontig igazolható, amig éles ellentétbe nem jut az ipari és kereskedelmi érdekkel, mihelyt azonban ezen utóbbi eset beáll, az össztermelésre káros és hatása például a malomipar tönkrejutásában nyilatkozik. Főleg a magyar középosztálynak kell az ipart és kereskedelmet fokozottabb mértékben felkarolni, mert ezen a téren 3nyagi exisztenciáját újból megerősítheti. A tér nagy és ha a munkásságot kellő erélylyel folytatja, jövője sokkal biztosabb, mint a poros akták között tengődő, de azért kényelmesen urhatnámságban élő bürokratájé. Gazdag iparos középosztály az alapja Franciaország nagyságának; a nemzeti érzésnek legideálisabb szószólója és erőssége. Erkölcsüukben maradjunk magyarok, munkában legyen eszményképünk Franciaország és akkor kártya nélkül Í9 boldog lesz a magyar! Most a válság idején, hogy a pénz és a muukáskéz olcsó, kellene megteremteni összműködés által iparunkat, hogy készen találjon bennünket olyan idő is, mikor szükségünk lesz esetleg a legnagyobb energiánk kifejtésére, talán szomszédainkkal szemben és ha iparunk és kereskedelmünk nemcsak egy felekezet kiváltsága lesz, mely kiváltságot ugyan a viszonyok kényszerűsége szerezte meg neki — hanem mint az egész magyar nemzet gazdasági erőkifejlése fog nyilvánulni, ugy a küllöldi államok gazdasági válságainak hullámverése nem fogja a mi hajónkat is egykönnyen felborítani, mely veszedelemnek ma szemtanúi és részesei vagyunk. Aitilftr fítifírotr- TÁRCZA. Azok a férfiak, azok a nök! — a .Zalai Kölöny« tárcija. — Guy do Maupassant. Kedves nagynéném! Lassankint már nálad leszek. Szeptember \'2-án a vadászat első napján már Frenesben vagyok, mert mindenképen boszantani akarom azokat az urakat. Te nagyon jól vagy és megengeded nekik, hogy fekete kabát nélkül borotválatlanul üljenek az ebédnél — a fáradtság örve alatt. Örülnek is, ha én nem vagyok ott. De olt leszek és az ebédnél majd ugy nézek végig rajtok, mint valami generális, s ha csak egy uron is találok valami kifogásolni vaíót, kiküldőm a konyhába a cselédekhez. Bizony a mai férfiak oly kevéssé tudják azt. hogy mi illik, hogy nekünk mindig szigorúaknak kell lennünk. Valami napszámos ntodpr kezd uralkodni, most. Hogyha veszekednek, ugy szidják egymást, mintha hordárok lennének és a cselédeink sokkal tisztességesebben viselik magukat velünk szemben. Tessék csak egy tengeri fürdőt megnézni. Itt. ahol egész hadsereggé tömörülnek, itt lehet csak megítélni őket! Oh milyen neveletlenek is azok a férfiak. Képzeld csak el, hogy a vasúton egy ur, akinek — hála a szabójának, elég jó külseje volt, egyszerre csak lehúzta a cipóját és papucsot veit fi\'l. Egv másik valami gazdag parvenü, (ezek a legnevelctienob-beki aki velem szemben üli, szép csendesen odadugta mellém a lábát. És ezt I szabad A fürdőhelyeken a nevelellensé-gek egész láncolatával kell találkoznom. A szállóm irodájában majdnem feldöntőtl ; egy fiatul ember, amikor a fejem fölött ! vette el a kulcsát Egy másik pedig ugy meglökött egy kaszinóbál után, hogy a mellem fájt belő és ö azt mondta, hogy „pardon." de még csak meg sem fordult. \| Ilyenek ók mind. Ha a terrason egy asz-szonyt látnak, alig hogy köszönnek neki. Csak ugv megérintik a kalapjokat. Külön- , ben iolib is így, mert hisz kopasz vala- \' mennyi. De legjobban boszant az. ahogyan ók minden tekintet és elővigyázat nélkül beszélik nyilvánosan az ó legvérlázitóbb kalandjaikat. Lla két férli együtt van, a Iegnyersobb szavakkal beszélnek el egymásnak igazán botrányos történeteket s mitsem gondolnak avval hogy talán egy asszony meghallhatja őket. Teguap a tengerparton el kellett hagynom a helyemet, hogy ne kelljen hallanom egy olyan sikamlós anekdota folytatását, amelynek hallatára egész lényem felháborodott. Hát nem tudnak halkan beszélni ilyesmiket a mi közelünkben ? ! Étretát egyébiránt a lárma és a pletyka hazája. Ahogy te mondtad nekem, kedves néném, a pletyka a kis emberek és a kis\' szellemek sajátsága és egyszersmind az elhanyagolt asszonyok vigasztalója. Csak rá kell néznem a leglármá-sabb asszonyokra és látom, hogy igazad vau. Múltkor a parton egy még fiatal ember ült mellettem, akiről mindjárt láttam, hogy természete csendes, viselkedése nyugodt, verseket olvasott. De olyan figyelemmel, mondhatnám odaadással, hogy egyetlenegyszer som nézett rám. Kz egy kicsit feltűnt nekem és — csak ugy ebédközben — meg is kérdeztem a fürdóstól a nevét. Valami naiv versolvasó lesz. gondoltam. Noa és most kedves néném, majd hogy bele uem vagyok bolondulva az én ismeretlenembe. Képzeld csak, Sully Prűd-hommenak hívják. Vissza ültem melléje, hogy kellőképpen szemügyre vehessem. Az areáuak különösen olyan finom, nyu- i godt kifejezése van. Valaki szólott hozzá \| s ő olyan lágy, majdnem félénk hangon felelt "neki. No ez legalább uem beszél i neveletlenségeket nyilvánosan s ha asszo- \| nyokat lök meg. legalább bocsánatot kér tói ük. — Mindent el fogok követni, hogy a télen bemutassák nekem. Nem tudok már többet irni s mivel már a posta is megy. sietek bezárni levelemet. Csókol szerető hugotl lierta U. i. A francia udvariasság becsülete kedvéért azonban kijelenteni, hogy innen-onnan csak ragad valami honfitársainkra az illemtudásból, ellentétben ezekkel a borzalmas angolokkal, akik annyira zavarnak mindenkit, hogy az ember azt hinné róluk, hogy kocsisok közt nevelkedtek. II. v Les Frenes Szombat. Édes kicsikém, to sok minden okosat mondsz nekem, de azért még sincs igazad. Nekem is ugy fájt. engem is ugy bántott — épp ugy. mint téged — a férfiak udvariatlansága; do most hogy özvegy vagyok, hogy uem vagyok már csinos sem, most már menten minden egyéni elfogultságtól figyelhetek meg egyet mást s igy rájöttem arra is, hogy a férfiak-nem is mindig udvariasak, a nók azonban mindig, hogy ugy mondjam, durván viselik magukat. Mi azt hisszük, hogy minden szabad nekünk, hogy minden megillet bennünket és kész örömmel követünk el olyat, mit az illemtudásnak az az elemi foka is tilt, amelyről te oly szenvedély-lyol beszélsz. Én ellenkezőleg azt hiszem, hogy tekintve a mi viselkedésünket, éppen a férfiak nagyon méltányosak velünk szemben. Egyébiránt, kicsikém, a férfiakat mitcszszük olyanná, mint a milyenek. Egy olyan társaságban, ahol a nök igazi, előkelő* hölgyek lennének, ott a férfiak is tudnának megfelelően viselkedni. Csak gondolkozz egy kissé. Két asszony találkozik az utcán; micsoda magatartás, micsoda megvető szempillantások! Micsoda vizsgáló és oli-télö bóliutásokl S ha a gyalogjáró szük, azt hiszed, hogy egyik utas engedne vagy pardont mondana? Soha! Ha két férfi találkozik egy szük utcacskában. köszöntik egymást azután odébb állanak l dc mi, mi egymásunk megyünk szemtól-s zömbe állunk és bámuljuk egymást Vagy nézz meg két asszonyt, akik barátnőjük ajtaja előtt a lépcsőn találkoznak. Beszélgetni kezdenek és széltébon elfoglalják az egész lépcsőt. S lia valaki jön a hátuk mögött. 3zt hiszed, elmozdulnak csak egy tapodiatnyit? Soha, soha! Múltkor, mielőtt elmentem Párisből, éppen a te fér eddcl — elmentem ebédelni a Champs-Elisées egy vendéglőjébe. Minden asztalnál ettek és a pincér kért, hogy várjunk egy kicsit. Égy előkelő kfllsejü örogaszonyt láttam ott, ki már fizetett s már-már el akart menni. Megpillantott, végig nézett rajiam és uem mozdult. Több mint egy negyedóráig maradtam ottan mozdulatlanul miközben a keztyüjét húzogatta és nyugodtan nézegette azokat, kik épp ugy, mint én, helyre vártak. Két fiatalember is volt olt. akik mihelyt észrevettek, gyorsan bivták a fizetőpincért, felajáulották nekem helyüket és a visszajáró aprópénzt is állva várták meg. És gondold meg kedvesem, hogy éu már nem vagyok szép, mint te, hanem öreg és megőszült már a hajam. Bennünket kellene iilemtudásra tanítani, de ki vállalkozik ilyen herkulesi munkára? To Ktretate-ról irsz nekem és olyan emberekről. akik szeretnek zajosan lenni. Rám • nézve már elveszett az a vidék, do valamikor mégis jól mulattam ottan. Csak egynéhányan voltunk ott igazán élni tudó emberek, köztünk egy pár művész ember • is. Akkor még nem volt az az ostoba kaszinó ahol az emberek kiforgatják magukat, suttognak, izetlenül táncolnak, halá losan unatkoznak és mi csak arra gondolunk. hogy hogyan töltsük el vígan esté- XLI. ÉVFOLYAM. zalai közlöny 1902 JANüAR I8án. Munkát! Éterek nem kenyeret kérnek, hanem munkát. Nem koldusok kiáltanak alamizsnáért, hanem ép. erős munkáskezek foglalkoztatást kiránnak. A koldus, a nyomorék alázatosan könyörög, mert mások jó szivéből tengeti életét; a munkás a ki érai, hogy tud dolgozni, Bzinte követelhet: adjatok munkát. A legtöbb munkás az ingyentámogatást talán vissza is utaaitja, büszke ahhoz, — 8 méltán! — hogy könyöradományokat fogadjon el, mikor módjában lehetne kiérdemelni a keresetet A muokaoélküliség hát sokkal félelmetesebb koldus a nyomornál. A társadalmi súlya sokkal erősebb. A nyomorúság lát-4tára feltárulnak a szivek, megnyílnak a jótékonyság csatornái a kicsi, nagy. szegény, gazdag egyaránt enyhit, hacsak egy-egy fillérrel is a koldus nyomorán. Ingyen kenyeret és ingyen tejet oszt a társadalom s a koldus eltelik a társadalom jóságával s hálái a jótéteményekért. A munkást nem birhatni le sem ingyenkenyérrel sora ingyen-tejjel. A polgári társadalom nem tehet semmit a munkásokért; a legnagyobb tökéknek kellene megmozdulniok, hogy a munkásokért történhessék valami. Ám a legnagyobb tőkék olyan nehezen mozdulnak. Lomhák, mintha kimerültek volna a kapitalizmus nagy harcában. Elevenholtak. Elevenek, mert szerves é\'etet élnek-a pihenés dacára is éa termékenyek, mert ontják a kamatokat. Elalottak, mert a külvilág Bzámára nem élnek s nem éltetnek. Csak a gazdáik tudják, hogy létezoek. Most olyanok a nagytőkék, mint a kornevillei kastély. Kívülről semmit sem látni, mintha élőlénynek nyoma se tolna benn, do belül Gáspár apó a maga örömére csörgeti az aranyakat zaeakószámra. Sohasem érzik annyira a tőke nagyhatalma, miot akkor, a mikor a nagytőke visszavonult a köztérről. Azok a szép igék, melyeket a kapitalizmus ellen prédikálnak a munkások, mikor a kapitálisok a piacon forognak, ilyenkor mind sutba kerülnek és nyilván a munkások könyörögnek legáhitatosabban, hogy nagy kapitálisok jöjjön el a te országod s legyen meg a te akaratod 1 Kamatozz hát kapitális du3an, csak jöjj elől Ám a kapitális nehezen enged a hívásnak. Durcás, dacos. Olyan, mint a csiga ; mikor bivják, nem jöo elő, hanem még jobban megbúvik odújában. Ma ez a helyzet. A tőke félrevonult, a munkások léptek előtérbe, de munka nélkül. A pörölyök pihennek, az üllőt nom bántja a kalapács, az ácsszerszám sutban hever. A munkatermek elhagyottak, itt-ott lézeng benne pár munkás. A kép talán nem oly rideg, de rideg látvány azok az ezerek, a kik munka uélkül állanak itt a hideg télben. S a társadalom tehetetlenül áll a munkásokkal szemben, mert a társadalom nem tud munkát adni s nem tud akciót teremteni arra. hogy munka legyen. Ehhez a társadalom ereje kevés, nemcsak nálunk, de egyebütt is. A leiadat jóval meghaladja a társadalom hivatását Munkát adni: ez már az állam hivatásának szférájába tartozik. sőt tán még azt is meghaladja. inket. És találd ki. mit ajánlott valamelyikünk férje? azt. hogy menjünk cl tán-colui minden éjjel a környék tanyájára. KI is mentünk jő-csomóban egy verklivel, amelyet pamutsapkával a fején. La Pot-teoni a festő hajtott, mögötte két ember lámpával. Mi pedig mentünk utánuk és kiabáltunk, kacagtunk bolondul. Fölkeltettük a tanyai korcsmárost és egész személyzetét. Még hagymalevest (jaj! is főzettünk és aztán táncoltunk az almafák alatt a verkli hangjai mellett. A kakasok kukorékoltak óljukban és hallottuk a lovakat is mozgolódni szalmájukon. A vidék üde szele elhozta a frissen vágott széna illatát. ö, mily messze, messze is van ez. Bizony már harminc eve. Nem akarom édesem, hogy eljöjj a vadászat első napjára. Mért rontsuk el a mi barátaink jó kedvét, mért adjunk rájuk feszes, divatos ruhákat ezen a kedves falusi ünnepen! Bizony, igy rontja cl az ember a férfiakat kicsikém Csókol öreg nénéd. Geneviéve. Vigasztalásul csak az szolgálhat, hogy az ilyen kóros helyzetek is mulaudók, amint a duzzadó egészség korszakai is mulandók voltak. De rajtunk áll, hogy szociális politikát teremtsünk a annak a révén gondoskodjunk, hogy a bekövetke zendő gazdasági hanyatlás korszakai kevesebb áldozatot követeljenek majd, mint ma. Ilungartu. Nagykanizsai demokratakor. Lehet, hogy nemsokára ily cimü egyesület fog nálunk alakulni. Lehet, hogy dr. Vázsonyi Vilmosnak demokrata szelleme tanyát üt nemsokára nálunk ii, hogy harcoljon és bódítson & kanizsai társadalom mezején. Vázsonyi Vilmos le fog jönni Kanizsára — ezt irta Révész Lajosnak — és közreműködik majd abban, bogy Kanizsán a demokracia hivekel szerezzen és szervezve legyen. Ugy tudjuk, Magyarország nagyon kevés városában uralkodik a demokrata szellem s még kevesebbé van az szervezve. Ha mi e kevesek között leszünk, akkor lesz egy tér, ahol elölállunk a nem hátul, s legalább ez az erkölcsi baszna a demokrata-kör megalakulásának mindenesetre meglesz. Lássuk azonban, mily kilátásokkal jöhet hozzánk Vázsonyi Vilmos? A konklúziót előre ideírjuk: nem jókkal. A praemissákat már nagyon sokszor tárgyaltuk lapunk hasábjain. Elmondtuk már számtalanszor, hogy a kanizsai társadalom kialakulásának processzusa ma az arisztokratizmus felé gravitál. Valamikor — ezelőtt 25—30 esztendővel — valóban typu^a volt váro-aunk társadalma a demokratizmusnak. Nem csupán abban nyilvánult ez. hogy a Polgári Egylet magában egyesitette abban az időben társadalmunk egész intelligenciáját a hogy akkor a legvagyonosabb financier is megtisztelésoek tartotta, hogy olyan egylot tagja lehetett, mint amilyen volt a Polgári Egylet, de demokrata jelleget kapott a kanizsai társadalom különösön azoktól a typikui demokrata alakoktól, akik igen előkelő állásokban akkor közöttünk éltek, a a kiknek egyik legelsőjét. Wlassics Antal volt törvényszéki elnököt, a miniszter édesapját, oly szépen, s találóan jellemzett Ualis István lapunk hasábjain megjelent egyik tárcájában. Olyan igazi puritán jellemek éltek akkor városunkban többeken is, akik minden intelligens munkás embert becsültek annyira, hogy velük az utcán ia azóba álljanak, vagy a fehér asztalnál elpoha-razzauak. De ez az idő rég volt Kanizsán, s ma már csak tárcában, ha él. Ám annál inkább dühöng az arisztokratizmus. Leg-bizonyitóbb példája ennek a Polgári Egylet hanyatlása. Általa élt náluuk a demokrácia, vele bukott. Az .urak" megvetették a „polgárokat", a vagy kikény-8zeritették őket a saját egyletükből, vagy más rész ott hagyta az egyletüket. S most a Polgári Egylet áll még ugyan, ámde .régi dicsőségét nemsokára a bus feledékenység koszorutlan alakja" fogja körüllebegni. A Polgári Egylet hanyatlása természetesen csak egyik következménye annak az arisztokratikus szellemnek, moly nálnnk uralkodik. Mert jó csomó egyéb következményt is elősorolhatunk. A megkülönböztetés vágya, oka a kanizsai nővilág nagy fényűzésének ruhában. Általános beszédtárgya volt, hogy a C isiuo szilveszteri estélyén olyan toilettek voltak láthatók a nőkön, hogy férjeik elmondhatták volna néhai jó báró Jósika Sámuellel, kit mikor a király egy üdvözlő küldöttségben a termésről megkérdezett, tündöklő diszmagyarjára mutatva azt felelte, hogy az egész termést magán hordja, — hogy feleségeik magukon hordják a termésüket. Ez a gazdagsággal való fitogtatás, ez a magának ártó hazugság ia arisztokratikus velleitás. Elriasztása a társaságból a kincutelen embereknek, a azegény egyszerűségnek, a biztosítása az exkluzivitásnak. íme az arisztokratizmus a ruházkodásban! Szilveszter estélyen 5 felé mulatnak Kanizsán. Az idő folyásának ez az áhítattal tolilett momentuma sem képes összehozni együvé a kanizsaiakat Egymás közellétében, nem érzik jól magukat íme az arisztokratizmus a múlatásban.. A városnál javítani a kishivatalnok sorsán, s ugy akarják keresztülvinni, hogy az erősebbek, mégis erősebbekké legyenek, ám a gyengék maradjanak továbbra is saoyaru helyzetükbeo. íme ax arisztokratizmus az igazgatásban. S végüli Pénzintézeteink a tőke emberének a hitel bőség szaruját bőven kiöntik, azonban kisember felsegéléaére áldozatot hozni nem hajlandók, s egyre-másra üttetik a dobot a nyomorúság tanyáin. íme, az arisztokratizmus a financiákban I Exek és haíonló tünemények eklataos bizonyítékai annak, hogy Kanizsa társadalmában a talaj nem kedvező manapság demokrata tenyészetre, vagyis hogy áll a konklúzió: hogy Vázsonyi Vilmos nem jó kilátásokkal jön Kauizsára. Am ha ő nem íb aratásra számitva jön köiéok, hanem hogy feltőrje az ugart küzdelmes munkával, akkor más szempontból kell foglalkoznunk vele, illotve a kanizsai demokrata-kör tervével. Kanizsán a demokracia vezetői valóban missiót teljesíthetnek. Nagy és nemea feladat áll előttük: nem egy semleges területet elfoglalni, hanem egy ellenségeste-rületot meghóditaoi. Egy nemes eszme propagalásába kifejtett oebéz harcnak küzdelmes feladata. Azok, a kik Kanizsán a demokrácia szellemét meghonosítani akarják, nem csupán az országos demokráciával tesznek vele szolgálatot, hanem a mi szempontunkból tekintve a dolgot, igen nagy szolgálatot tesznek vele Kanizsa társadalmának is. Ahol a demokracia elfoglalja az uralkodó polcot, ott nincs helye klikk azellemnek, mely Kanizsán a társadalomban, ugy miot a hivatalos életbeo, a Cnsinokban ugy mint a városházán dühöng, s elfojt minden ellenvéleményt. bármily jogos irányban nyilvánuljon is meg az. Ahol a demokrácia szelleme hatolja át a társadalmat, ott annak élete — azt hiszszük — sokkal pezsgőbb, mert a társadalomtagok közéleti ténykedéseikben nem egy, az ő saját klikkük érdekei utáu indulva cselekesznek, hanem szemük előtt az egészet, igazáu a közt látják, s jgy élénkebb közszellemtől áthatva nagyobb érdeklődést, intenzivebb közreműködést fejtenek ki közügyekben. Szóval a demokratikus szellem áldás egy város társadalmára. Nem lekintve tehát azt, hogy a kanizsai demokrata kör csak része az országos demokrata akciónak, s hogy a demokracia maga mily óriási nemzet politikai jelentőségű irányzat, üdvözölnünk kell nekünk azt a mozgalmat a mi szűkebb érdekeink szempontjából is, abból a szempontból, hogy e mozgalom sikere esetén hivHtva lesz társadalmi életünk regenerálására. In magnU et voluisso sat est 1 Osak akarni is nagy dolog Kanizsán újra demokráciát csinálni. Mi teljes erőnkkel, minden meggyőződésünkkel azok mellé állunk, kik ezt akarják. Nagykanizsai tisztviselőtelep. A város tele van a nagykanizsai tisztviselőtelep ügyével. A hir majd innét, majd onnét jön. Folynak a tervezgetések, városunk állami, városi éB magántisztviselőinek nagy része boldogan szövi az édes hir hallatára az álmokat, fűzi az élet egére a rózsaszínű ábrándokat, ama kedves kis felhőcskéket, melyek a valóságban is a caenduek. boldogságnak és megnyugvásnak jelképei. Terv szerint — de nem tudjuk, ki tervezte s tervezték egyáltalán — néhány nagykanizsai pénzintézet, a város és a közönség részvénytársaságot alakitanának 100 írt névértékű részvényekkel 800.000 korona alaptőkével. Három, négy, öt, hatsrobás épületeket építenének nagy udvarral és egy-egy kis kertecskével. A tisztviselők tetszés szerint — igényeikhez mérteu — választanának maguknak egy-egy házat 8 a lakbért a részvénytársaságnak fizetnék be egy időszaki lakásélvezet fejében, egyúttal az évi lakbérek a ház vételárának törlesztő részletét képeznék 8 ha már lakbérben annyit fizettek, mint a mennyit a háx ér, a ház jogos tulajdonukba megy át. A vállalat nyereségét csupán a bérösszegek kamata képezné utólagos járadék alakjában. Ha meggondoljuk a dolgot, két szempontból Ítélhetjük meg: pénzügyi és humánus szempontból. Pénzügyi oldaláról ítélve a dolgot, a nyereséget kevéanek tartjuk, mert a részvények csupán annyit jövedelmeznének, mennyit axok értéke pénzben elhelyezve egy takarékpénztárban is kamatozna és ily nyereség mellett, kevés ember hajlandó pénzét ily vállalatba fektetni. Az igax, hogy ax alaptőkét biztosítani lehet azzal, hogy a házakat biztosítjuk tűzkár ellen, az alaptőkét pedig betörés, sikkasztás ellen, miáltal a pénzt biztosítjuk, de kőzöoaéges nyereséggel a réstvények kelendőségét 8 igy a társulat megalakulását csak az a körülméuy idézheti elő. ha a közöoség a részvényeket fizetési eszköz gyanánt használhatja. Vagy pedig valamivel nagyobb kamatot kell adoi a részvényeseknek a rendes jövedelemnél ennek a fedezete csak a tisztviselők bőrére mehet olyformán, hogy ők valamivel nagyobb lakbért fizetnek és többet fizetnek a részvénytársaságnak a lakbérnél illetőleg a vételár részletnél és ez a különbözet, valamint e különbözet kamatjai és a tőketörlesztő rendes részletek kamatjai összesen képezik a nyereséget. A tisztviselőknek a dolog ax utóbbi esetben som válna hátrányára. Inkább nyernek ők is. Ha részletfizetésre akar valaki hár.at venni, fizet a lakbérnek megfelelő összeget az illető házra, azonkívül fizeti saját lakásának lakbérét mig a jelen esetben csupáo kicsit többet fizet a lakbérnél 8 e csekély tu\'fizetésért házat vesz. Bár többe kerül a ház, mint a mennyit ér, de e csekély veszteséget bőven fedezi az a körülmény, hogy az illető vevő bu<z vagy harmiocz évig ingyen lakást élvez. Humánus szempontból szólva a tárgyhoz, azt minden melléktekintet nélkül hasznosnak és üdvösnek találjuk. Aki értékpspirokba fekteti péozét, hanem takarékpénztárakban helyezi el, megteheti a szegény tisztviselőknek azt n szívességet, hogy vagyouát ilyeu tisztviselő telepi részvényekben helyezheti el, annál is inkább, mert saját hasznán kivfll másoknak is jót tesz, mi boldogító tudat, másrészt a takarékpénztáraknak e részvénytársaság nem tesz kárt, mivel a társaság pénxét a helybeli pénzintézetekben gyümölcsöztetheti, sőt ha a takarékpénztár lf\|,-a! magarabb kamatot bistosit a telepi részvényeknek, 8 a tisztviselők szintén 23%, kamatot fizetnek, az osztalék elég magas lesz. Gondoljuk meg, hogy a magyar középosztály nagy részét a tisztvinelők képezik, az ipar tengődik, a kereskedelem pang, mi lesz a társadalombó\', ha az egész középosztály gyengül, hanyatlik? Mi lesz az egységes erős középosztályból, ha annak értelmisége, zöme a tisztviselői kar anyagi zavarok miatt a középosztályból a nép legalsó rétegei közé sűlyed. Nem lesz e forradalom, ha világrendben csak gazdagok és szegények lesznek. Legalább mig az ipar és kereskedelem föllendül, addig a tisztviselők tartsák össze a magyar középosztályt és mentsék meg a bomlástól. Szegények vagyunk. A tisztviselők munkáját azért megjutalmjzhatjuk. mert ba semmit aem adunk és mégis adunk, áldozatot nem hozunk és jót tehetünk, miért ne tehetnénk jót? Tőlünk telhetőleg segítenünk kell a nyomorba sülyedt tisztviselőkön, kik miodenkor. jó és rossz viszonyok közt egyformán teljesítették kötelességükül, végezték ama nagyfontosságú munkájukat, melyen az egész társadalom nyugszik. Némelyek szerint a tisztviselő telepet a Vőrösmarty-utcában kelleno épiteni. mások nzerint a sörgyár környékén, vagy a régi honvédkaszárnyábao, a leghelyesebb nézet pedig az, hogy a házakat a Szemere-utca és Kazincy-utca sarkán kell építeni. Csupán az utóbbi nézetet fogadjuk él, Vörösmarty-utca és a sörgyár a központtól messze esnek a kaszárnya csak kaszárnya éa itt kerteket nem kaphatnak a tisztviselők, ellenben a Szemere és Kazincy-utca környékén lévő üres telek szép helyen fekszik és elég közel a központhoz, wak az a baj, bogy kevés a hely. Jó jel, bogy a közönség foglalkozik a tisztviselőkkel. Igy vau jól. Legyen már végre valahára a tisztviselőknek is barátságos otthonuk, szabaduljanak meg n terhes anyagi gondoktól, hogy munkájukat, tehetségűket a társadalom és köz- érdek javára már egyszer zavartalanul fordíthassák, kötelességüket örömmel teljesíthessék, és elfoglalják helyűket a társadalomban, hogy vezethessenek és vihessék azt a vezérlő szerepet melyre műveltségűknél, állásuknál, tanulmányaiknál hivatva vannak. HÍREK — Ha\'ilozáaok. Stirling Sándor cs. és kir. nyűg. közös hadseregbeli őrnagy f. hé 11-én életének 71-ik évében elhunyt Slirling mint katona részt vett íz 1869 iki és az 1866-iki hadjáratokban és különösen Custozzánál tüntette ki magát A 80-as évek elején nyugalomba vonult és Nagy- ■ kauizsán telepedotl lo, ahol mint katona béke idejéo állomásozott Nem zárkózott el a társadalmi élet elél éa ba nem is haladt a városi magisztrátus élén, de részt vett miut v. képviseld a tanácskozásokon. Tagja volt a nagykanizsai takarékpénztár igazgatóságának, elnöke a nagykanizaai Vörös Kereszt egyesület fiókjáuak. Halálát, özvegy neje szQI. Semelke Mária, négy gyermeke és Bok őszinte barátja gyászolja. F. hó 13-án délután temették. A ravatalra lelett feliratos koszorúk a következők voltak: Felejthetetlen férjemnek. Felejthetetlen édes spánknak. A felejthetetlen testvérnek és bácsinak. Szeretelt sógorának — Semetke család. Szeretelt sógoruoknak — Mészáros Antal és neje. Szeretett nagybátyjuknak — Forintos Károly és neje. Szeretett nagybátyánknak — Seregély István és neje. A m. kir. 20 bonvéduvalogezred tisztikara — bajtársi részvéttel. Dem langjahrigen Kamerádén — daa Officier-corps déd Inf, IleK. 48. Szeretve tisztelt eluökének — a Vörös Kereszt Egylet Igazgatósági tagjának — a nagykanizsai Takarékpénztár. Részvéte jeléül — a Tarsaskör. Utolsó üdvözlőt — Krippel Paula. Szeretete és tibztelete jeléül — Balassa család. Sándor báciinak — Mészáros Lajos. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. szentgyörgyvári Stirling Sáodorné szül. Semetke Mária a saját, valamint gyermekei, ugy alulirott éa számos rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja a felejthetlen szeretett, férj, illetve jó édes atya, testvér, sógor és rokonnak Szentgyőrgyvári Stirling Sándor cs. éa kir. közös hadseregbeli nyug. őrnagynak, több katonai érdemkereszt tulajdonosának foiyó évi január hó 11-én d. u. 3 órakor hosazaa szenvedés. éleiének 71-ik, boldog házasságának 20-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elbuoytát. A drága halott löldi maradváoya folyó hó I3-án délután 3 órakor fog az Eötvös-tér 16. az. gyászbázban a róm. kalb. hitvallás szertartása szerint beszeuteitotni és a helybeli róm. kstb. airkertbej levó családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó bó 14 én d. e. 10 órakor fog a helybeli szent Ferencreodüek plébánia templomában a Mindenhatónak bemutst-lalui. Nagykanizsán, 1902. évi január hó 11 én. Áldás és béke hamvaira I Stirling Sándor, Gizella, Mariaune, László gyermekei. Stirling Ferencz, Antal, Anua özv. Hüpfiué, Terézia testvérei. Mészáros Antal, Semetke József sógorai. Semetke Stefáoi lérj. Mészáros Antalné, Grobetti Miczi férj. Semetke Józselné sógornői. Schwjrc Márton, a Franc Lajos és fia cég hivataluoka f. bó 11-éo rövid szenvedés utáu elhunyt Az életerős ember halála családját mély gyászba döntötte, főnöke pedig benne szorgalmas, inogbiz-bató hivatalnokot veszített el. F. hó 12-én délután temették. Ravatalára koizorut küldtek: Frauz Lajos és fiai — a sok évi, érdemdús tisztviselőnek. A tisztviselői kar — szeretett társuknak. A Sti-ria-maloin hivatalnokai — kedvei kar-társuknak. A munkás személyzet — utolsó üdvözletül. Ehrlich Richárd és neje — a hü barátnak. Gyurkó, Nándi, Laci és Guszti — a leghűbb bajtársnak. Bayer József déli-vasuti fókalauz január hő 10-én eate életének 51-ik évében elhunyt. — Közigazgatási blzoltakgl ülés a vármegyén. Zaiavármegye közigazgatási bizottsága gróf Jankovich László dr, főispán elnöklete alatt V hó 14-én tartotta rendes havi ülését „Hennebergselyem" fekete, fehér és szinct 60 kr. tói 14 frt 86 kr. ig. Sima, távozott, kockázott, mintázott daraas-tok stb. (ci. 810 különféle minöiégQ éa \'iOOO színben, mintában.) Meny asszony -selyem 85 kr.-t61 14 frt. 65 kr.lS.-fotiIard mintázott 65 kr.-tól 8 frt 85 kr. 8elyem-damasztok 85 . 14 . 65 . \|Báli-«eljem 60- , 14 65 8-báiztr. ruhánként 8 kr. 42 , 75 „ \|Seljem.gron»dinok 80 „ 7 . 65 „ méterenként portó én költségmentesen házhozísálHtra. — Minták azonnal küldetnek, kettős lerélportö 8»«Jcba. HENNEBERG G., seljemífároj, Zürichben c.. h u,. ni^-um^ XXI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. JANUÁR 18-áo. _ A Ker. Jótékony Nőegylet bálja. A Ker. Nőegylet, mint minden esztendőben, ujty az idén is egy eredetiséggel lette kiválóan érdekessé folyó hó 11-én megtartott farsangi mulatságát. A .Baba Tüodér" cimü ballet előadása volt az idén farsang clou-ja Kanizsán. A rendezőség nem kiméit sem költséget sem fáradtságot, hogy ezt a valóban sok szaktudást igénylő táncdarabot szinrebozbassa, 8 e régből lebozatta Mayersberg Krida kisasz-szooyl. a budapesti opera volt balletmes-leruöjét, akit az estély nagy sikeréből az oroszlánrész illeti meg. Az ő buz-gólkodásának köszönhető, hogy a szereplő hölgyek a legmesszebb menő várakozást is kielégítették, a hogy a dilettantizmus mértékét jóval meghaladó előadásban volt része a közönségoek.$rdemeit a közönség részéről diszes bokrétával, tanítványai csengő érccel méltatták. Az estély programmjj Birtos Szidi k. a. szavalatával tódódőll. ki a .Pályaválasztás\' cimü monologot szavalta ol Msros Bódogtól, s mint minden alkalom mai, most is élénk tapsokat aratott roa-tinos szavalatáért. Utána következett a Bsbatötidér clőadásB, melynek kritikáját Mayersberg kisssszony dicséretével már anticipáltuk. Már magában véve annyi viru\'.ó szépségnek bájos csoportja oly látvány, mely biztosítja a hatást, de hat-váoyozott az elragadtatás ott, hol a szépség\'művészettel párosul. Már pedig ugy a solo-táucosok, mint a kar, művészettel oldották meg feladatukat ugy, hogy minden jelenés után méltán hangzott fel az elragadtatás tapsa a közönség részéről. A msgauszerepckctakövotkező hölgyek táncolták: Horváth Irma (törött baba), Lslaclior Arsnka és Horváth Böske (tiroli baba). Perkó Vlsda és Sallér Ilona (rococó baba), Segerc Betla (spanyol baba), Sebes-lény Kata (beszélő baba) Tuboly Ida (dobos). Bogenricder Stefi Kilik Margit, Blau Margit, Czeuger Teréz (japán). Herényi Vanda (pílicbiiiells), Török Gizi és Ferike (jokey), Miliéuyi Mariska, Krilky Margit (magyar). Kovács Erzsi (Oebe), Segerc Kata (babatQndér). A jiarasztc-aládot Krippel Paula. Kovács Ilusks, Unger Ullinan Elek adták és igazi kabinet alakítást uyujtottak. A boltos Eesselhefer József István, az elárusítónő pedig Bsrtos Szidi kisasszonynál volt jó kézben. — A gigerli-ket Fiálovits Kálmán és Bogenricder Károly urak adták jó humorral. A bevásárló angol családot Tripauimer J-.-nő, Griesbach Emma, Viceuti Lujza és Keltor Ella úrhölgyek személyesítették. A karban résztvett hölgyek névsora a következő: Gleim Ella és Aranka, Pflinczer Jolán. Mikos Annuska, Mstolay Etelka. Szisethi Edílb, Benczik Ella, PelzIbolyka, Oizeszly Mártha. Pálfy Etelka, Oizeszly Elza. N\'eglics—Rslhmann Mici, Horváth Zseni, Fiálovits Manci, Keller Gizella, i\'arga Irma, P«lz Ida, Wittmann Ella, Lsipzig Joli, Unger Ullinanu Ella, Pálfy Ella és Sziijethi Sárika. A zenét Blau János és Biachitzky Miksa urak szolgáltatták a tőlük megszokott virtuozitással, a karnagyi lisztet pedig Boehm Emil ur tőliötte be. Eöadás iiüín kezdetét vette a tánc, a melyben a szereplő hölgyek jelmezükben vettek részt, a mi nagyon változatos képet nyújtott. Az első uégyest közel hetven pár láncolta. Az olöadíst vasárnap délután és kedden este megismételték. Az utóbbi előadásnak fele jövedelmét a reudezőség a népkonyhának szánta. — Fe\'ü\'flzelések a Ker. Jótékony Nőegylet jan. 11. éa 12. előadásai alkalmával: Alsódomborui\' Ilirschler Miksa. Knafl\'-cs Mihály, Reick Giula 20-20 kor.,, Szigelhy Károly dr.. Elek Lipót, Elek Ernő, Elok Géza, Ebon.-panger Leo, Vécsey Zsigmond. Vidor Samuné, Sebes-tyéo Lajos, Weiser József, Zerkovitz Lajos X. Y., Unge. Ullmann Elek, őzv. Somogyi Gvu\'áué, Belus Lajos 10—10 kor., Wuszíl Lajosné, őzv. Szukits Náu-doroé. őzv. Mantuano Józsefné, Fessel hoffer család, Csesznák Miklós 6—6 kor, Grűnbut Henrik, Grünhut Alíredné, Janda Károlynó Köhler testvérek, Clement Lipótné, Oszterhuber László, Tóth László, Eperjosy Gábor 6—5 kor., Fraotz Lajos 4 kor. 40 fill., dr. Hauser János 4 kor. 40 fill., özv. Fischer Józaefné, dr. Rátz Kálmán. Tretter Mihály, Dobrovics Milán. Tinagl Lsjosné, őzv. Kovács Károlyné, Blau Lajosné, Milhoffer Ödön 4—4 kor., Ridnai Jenő 40 kor. 40 fill., Treiberics Titusz, Brucker Celesztin. Kövesdi Kálmán, Neufeld Ödön. Deák Péter 3-3 kor., Matbea Károly. Knorlzer György, C-óka Nándor, dr. Rotschild Samu, Saller Lsjos, dr. Hajdú Gyula, Kasztl testvéreit, dr. Lőke Emil, Schless Aotal. Triparamer Gyula, Marton Ignác, Blau Béla, N. N. 2 kor. 40 fill—2 kor. 40 fill., Weiss-berger Kálmán, Anhoffer Gyula, Dauscha Ottó, Kohn L. Lijos, Simon Gábor, Nagy Valérné, Lenk József, i{j. Jerfy Adolf, Rosenfeld József, Blau Pálné, dr. Fodor Aladár, Raszltls Rafael 2—2 kor., dr. 8chvrartz Károly, Puscbmaon Vencel 1 kor. 40 fill.—1 kor. 40 fill., Irmler József, Hoinczenberger 1 kor. 20 fill — 1 kor. 20 fill., Metzger Ferenc, dr. Stolczer, dr. Pollák Ernő 1—1 kor., N. N. 80 fill., Berényi Elek, N. N., Halphen Mór, Tasaaly Tamás, Eget Zsigmond, N. N„ N. N., N. N., Keőmivea Ferenc, dr. Sto\'czer László, N. N., N. N., N. N., Rosenberg Ernő, N. N„ Gazdy Béla, N. N.. N. N., Tuboly Viktor, Leikor Antal, N. N., N. N., dr. Hérics Tóth Lsjos 40—40 fill, ilj. Wajdita József 2 kor. Osszosen 404 kor. 60 fill. — Köszönetnyilvinlths. A folyó hó 11., 12. és 14 én megurtott műkedvelői előadások alkalmából kedves és elengedhetetlen kötelességet teljesítünk, amidőn az összes közreműködő hölgyeknek és utaknak önfeláldozó buzgóság- és fáradalmaikért, Blau János urnák a piaecíz zougorakiaéretért, Boebm Emil urnák a ballelt rendezésért, Franz Lajos és Károly urakuak a világítás díjtalan szolgáltatásáért. Pálifi Alajos urnák a színpad felállításáért a Ker. Jót. Nőegylet választmánya nevébon legmelegebb köszönetünket uyilváuil-uk azzal az óhajjal, hogy leljék meg örömüket és fáradozásaik jutalmát azon szegények hálálkodó átdá-saibau, akiknek kóunyeit letörölni és nyomorukat enyhíteni ily nagymérvben eszközölni kegyesek voliak. Nagykanizsa, 1002. január 16. A választmsny megbízásától Eperjesy Gábor titkár. — Eljegyzés. Boehm Emil, az Alt és Boehm cég főnöke, társadalmi fiaulságunk egyik támoszlopi és keitelt tagja jegyet váltott Brünnauer Margit kisasszonynyal őzv. Brünnauer Fülöpné leányával Jász-Berénvben. — Állami segedelem. A keszthely-tapolcsi vasút segítségére a képviselőház pénzügyi bizottságának január 7-én tartott gyűlésen Darányi földmivolésügyi miniszter törzsrészvények ellenében az állami költségvetésbe 15,000 kor. fölvételét indítványozta. A bizottság az összeget megszavazta. — Tisztesség a saj-öban. Egy felmerült eset alkalmából a ,Z»la\' a sajtó tisztességéről vezércikktíz. Hát bizony mi is jobban Bzeretnók, ha a vidéki hírlapírók és hírlapkiadók helyzetüket kölcsönösen meg uem nehezitonők és a lapok ogymást nem i.letoék olyan köpetekkel, melyeket bátran lehetno bakterológiai vizsgálat alá venni, annyi benne a fertőző bacillus. Különösen a felelöségnélküli gorombáskodás és piszkálódás ellen kell állást foglaluunk, már csak azért is, mert a közönséget is meg kell védelmezni a szabadalmazott sipisták tárna-dásai ellen, nehogy ez a közőuség a tisztességes sajtóba volett hitét elveszítse. Ar. egyén bícsölete nem taposó zsák, melyen minden tueziilen lábu kénye-kedve szerint tiporhat és magn a közönségnek kellene kiállnia, mint a jobb lelkek segédjének, hogy megtisztítsa a sártól azok orcáját, — kiket szennyes kezek megdobtak. — Lapfnzlö. Az Udvardy Ignác felső ker. iskolai igazgató szerkesztésében megjelenő .Zalamegye" egybe olvadt a .Zalavármegvei Hírlappal.\' Az egyesült isp felelőa szerkesztője Dr. C;ák Árpád. Társszerkesztő -és kiadó társ Udvardy Ignác. — Az „Egjelérlfcs" szövetség f. hó 19 én délután 5 órakor a Polgári Egylet polgári szobájában társas összejövetelt tart, melyen a ker. alkalmazottak országos kongresszusában való részvétel is szóba fog kerülni. Alapszabályok alkotása is tervbe van véve. — A munkásképzé egyesü\'ei f. évi január hó 26-ikán este 8 órakor kezdő-dőleg a Polgári Egylet nagytermében Abbáziái tündérestélyt rendez. Már a meghívónak ia nagy rábeszélő tehetsége vau. Vörös alapon ezüstbetűkke! magasztalja az abbáziaí tengerparti élet mennyei örömeit ós gorjeszli az oroszlán sziveket épp ugy mint a gyengéd hölgyeket részvételre. Nyögjük n gazdasági válságot, de azért mulat a magyar! — Kísérletek — Eredmények. A meghűlésből eredő csuz- és köszvényes fájdalmak legkínzóbb megbetegedésnek nevezhetők már azért is, mert olykor egész évtizedig tartó különféle gyógyitáai kísérletek, sőt hírneves gyógyfürdők használata is eredménytelen marid. Ezért mindenkinek fontos tudui, hogy létezik egy azer, melyről minden kétséget kizárólag be van igazolva, hogy még oly betegek igen súlyos baját is meggyógyitji, kik 10 — 16 év óta teljesen eredménytelenül keresték e gyógyítást, 8Ót enyhülést sem tudtak találni. E szer a hír- neves Zoltán-féle csuz kenőcs, melyei Zoltán Béla budapesti gyógyszertárában (Sétatér utca és Szabadságtér sarok) készítenek 8 n melyről ugy a bel-mint a a külföldi kórházakban telt kisérlelek alapján igen előkelő orvos-tanárok, valamint 6uk ezer gyógyult elismerő irata bizonyítja, hogy e szer hatásban felül-múlhatatlan. — Városházi átalakítások. A városházi átalakító munkálatok már lényegesen haladtak előre. Az első emeletet uj mozaikkövezettel látták el, s a falai áttérték, igy hatalmas folyosót kaplak, mely átnyúlik a másik lépcsőfeljáratig. A régi adóhivatal és könyvelőségből egy szoba lett, melyben a tanácsi iroda műKődik. A polgármesteri hivatal az emelet másik oldalán lesz. a mostani polgármesteri fogadó és előszoba anyakönyvi hivatal lesz olyformán. hogy az előszoba és az aoyakőnyYi hivatal közti válaszfalat lebontják. Ats József, a v. jegyző szobája a számvevőség helyén van. Utána a második üvegajtós helyiségbenThotnkaEndre és C-óka Ferdinánd tanácsosok hivatala van. A többi Bzobákbnn még folynak az átalakítási munkák. A folyosó végén a másik lépcsőnél van Perger Károly kataszteri nyilvántartó szobája és az utolsó helyiségben dolgoznak a végrehajlók. A nagyterem festése lassan halad előre. Most próbálják ki a két uj kályhát, melynek kiállítása páratlan és kllünő mele-gilőképessége van Az árvaszék helyét még nem határozták meg. —• Meghívó A nagykanizsai lütőházi kézműves iljuság saját betegsegélyző egylete javára 1902. évi február hó 1-én, u .Polgári Egylet" nagytermében Torma Aotal zenekara közreműködése mellett zártkörű táncvigalmat rendez. — A zalaegerszegi főgimnázium figyelt Spitkó L-ijos tank. főigazgató, Kuthy Lajos székcafejérvári főreál igazgató éa dr. Gotbírd Zsigmond min. titkár tagokból álló bizottság f. é. és hó 7—11. napjain tették vizsgálat tárgyává. Ugyan, miféle ügyek lehetnek azok? — Kitüntetés. (3 felsége legfelsőbb elhatározásával Aroheim S. J. budapesti pénzszekrény és trésor gyárost csász. és kir. udvari szállítóvá ueveztö ki. Mint iameretes az Aruhoim S J. cég ultörő a pénza/ekrény és trésor gyártás terén. A budapesti királyi- várban a m3gyar szt. korona és ereklyék megőrzéséro készült páncélszobákal, továbbá az uj országház levéltárának, a székes főváros központi pénztárának és levéltárának páncélozását is ezeu világhírű budapesti cég gyára eszközölte. — A magyar Ipar diadala a selmeci agyagpipa készítése a legujabh gépekkel és modern technikai eszközökkel. Eddig ugyan sok oly pipi lett eladva mint sel-meci sgyagpipa csakhogy ezek legtöbbször Selmecen nem is voltak, miután a valódi selmeciek az egyszerű gyártási metbodus mellett sem árban sem külső kinézésre nem tudtak a verseuyporlé-kával lépést tartani, miután utóbbiak mindig olcsóbbak és szebbok voltak. A régi hírneves tnagy. kir. szab. agyagpipa gyároa cég Takáci G. Vendel Zólyom ban Selmec melleit egyetült Beer Siegfried bécai gyárossal, lépést tartva a korral, a valódi árut gyártja az uj berendezés segélyével, a világ legkeményebb és tömörebb agyagjából olcsóbban minden összes utánzatokat, mely körülmény min-deo esetre a magyar ipar emelése tekintetében fontos. Ez azegyedüligyár Magyarországban melynek meg van a szabadalma minden pipára, a magyar koronát nyomni. TÖRVÉNYSZÉK. Esküdtek a folyó 1902. évre. Királyi törvényszékünk nagytermében e hó 10. napján sorsoltatlak ki azok az esküdtok, kik a f. é. február hó 3-án megkezdődő legközelebbi osküdtszékí ülésszakban bírói tisztet gyakoroloi hivatva vannak. A sorsolás Tóth László kir. tszéki elnök vezetése mellett nyilvános ülésben folyt le. A bíróság részéről dr. Kiss István és dr. Nousiedler Antal kir. tszéki birák a Szenes Dezső aljogyző. a kir. ügyészség képviseletében dr. Hérics Tóth Lajos kir. alügyész, az ügyvédi kamara képviseletében pedig Hertelendy Béla kamarai helyettes elnök voltak jelen. Tóth László elnök a következő neveket húzta ki az nruából: I. Rendes esküdtek. 1. Ifjú Fesselhnffcr József nagykereskedő. Nagykanizsa. 2. Porkoláb Ferenc földmives, Gyenes-diás. 3. Kánicz József tkptári könyvelő, Nagykanizsa. 4. Ábrahám Károly magánzó, Nkaoizsa. 5. Oltay Gaidó földbirtokos. Szeut-györgyvár. 6. Kisfaludy Árpád gazdatiszt, Hosszufalu. 7. Bognár István kályhás, Nagykanizsa. 8. Ifj. Éri József háztulajdonos, Keszthely. 9. Dr. Zakál Lajos ügyvéd, Perlak. 10 Zsohár Gyula molnár, Zala-Merenye. 11. Lówy Adolf kereskedő. Nagykanizsa. 12. Simon István bérlő, Felső-Hahót. 13. Gaál János birtokos, Kehida. 14. Lázár Samu bérlő, Homokkomárom 15. Lyka Sándor birtokos, Tótszerdahely. 16 RoaenfeldJózsefoagykoreskedö.Nagykanizsa. 17. Mayercsák Gyula kereskedő. Nagyfalu. 18 Varga László István földmives, Zala-Szent-Balázs. 19. Hóbl János földmives, Német-Szent-Miklós. 20. Dr. Piosszer István ügyvéd, Nagykanizsa. 21. Ilirschler Józaef kereskedő. Nagy-kauizsa. 22. Bakó Gyula birtokoa, F.-Rajk. 23. Molnár Gáspár iparos, Csáktornya. 24. Ledofszky Ernő nagykereskedő, Nagykanizsa. 25. Pecaoruik Iiezsö löldbirtokos, Nyir-völgy. 26 Miltényi Sándor iparos, Nagykanizsa. 27. Ifj. Cseresnyés András kovácsmester, Kányavár. 28. Marton Ignác kereskedő, Nkanizsa. 29. Halvax Frigyes kalapos, Nkanizsa. 30. Tőrök Ambrus magánzó, Nkaoizsa. 11. Helyettes esküdlek. 1 Ziubory litván h közjegyző, Nagykanizsa. 2 Pongrácz Jakab magánzó, Nkaoizsa. 3. Jug József bérknesis, 4. Kosentha! Jakab kereskedő, „ 5. Rothschild Samu kereskedő „ G. Doór Iitváu szabó . 7. Dobrovics Milán ker. betegsegélyző p. igazgató, Nagykanizsa. 8. Giósz Miksa mészáros, Nkanizsa. 9. Irmler Józaef kereskedő. . 10. Wallenstein Frigyes tkptári pénzt. Nagykanizsa. HxcrkesUOstfg : Dr. ViUányl Henrik, telelői iicrkcaxtó. Kiadó: l(i. Wajdtts J&zstf. VEGYES. — Biztos gyónhatna. Mindaxok, kik rosss cmétxtéi t&k)- izíkrekedéi következtében fel-furódiibuD, sxoruliibio, fóíijAsb&o, étráRybiány, TR7 egyéb bajokban szenvednek, a r&lódi „Xoll fele soldlltz porok haszailALa iltal biztos gyó-ftynllsl érnek el. Kgy doboz Ara 2 kor. Szét-kaidéi naponta utÁnTéttel Moll A. RYÓRyszeréBz c». él k. udv. ixállitótól, Bécs, I. Tucblaubcn 9. A vidéki Ryógyszertirakban határozottan Moll A. készítmény kérendő az <5 gyiri jelvényével és alékirisával. Nyilttér Az o rovat alatt közlőitekért nem tAIIiII •felelSitéíet a izcrkegjtSaég. , Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik pótnlhatatlsn veszteségünk alkalmából részvétüket nyilvánították, őszinte köszönetet mond a Stirling család. Vese, húgyhólyag, hngydara és a köszvénybiintalmak ellen, továbbá a légzé éa eméazt&al szervek hurntoB bántalmainál,orvosi tekintélyek által a Lltblon-forrás SALUATOR sikerrel rendelve lesz. H u k y h aj tó hatása! Kellem na! \| KSiíjíb tn&tkető Kapható Asrinymkereskedéíekbon éi gyógyszertárakban. A Sahator-forrái igazgatósága Eperjesen HIRDETÉSEK. 9248\|lk. 901. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a Magyar államkincstár végrehajtatóoak, Varga János és társa végrehajtási szenvedő szabari lakós elleni 191 k. 63 f. töke 8 jár. iránti ügyében a fentnevezett kir. tszék területéhez tartozó a szabari 76 sz. tkben A f 82. hraz. a. felvett s Varga Jáno3, József, Magdolna, Erzse, György és Katalin, mégis Ágoston Rozi, nagykorúak, Ág03t0n István, Mari, József, Varga Anna és János kiskorúak tulajdonát képező s 800 kor. becsült ház, udvar 8 kert — Beke Erzse özv. Vsrga Győrgyné C9. a. bekoblezett özvegyi jogának épségben tartásával, Tóth Bozeóki István és Doju Bfkü Rozália késedelmes árverési vevőknél hátralékban levő 720 kor. vételár, ennek 1901. máj. 9-től járó ö°\|0 kamatai és 12 kor. jelenlegi kőltaég erejéig 1902. óvi február hó 10. napján délután 2 órakor Szabar községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltábi ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°/o-át készpénzbon vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez leteoni. Kelt Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1901. évi dec. hó 14. napján. Borcsovek jótállással keményedés, lyukac^osodás és törékenység ellen. MMllVj & GMllt ca. és kir. udv. szállítók. Bécs Budapest I, Sehotlcoriog 5. VI. AtídrAisy-nt 20 Minden plncészetl eszköz, szivattyúk 8tb. kellékek. Minták és árjegyzékek ingyen és bérmentve. s^^hirdetések. -pj. f? felvétetnek e lap f Ü I kiadóhivatalában, ife f^ ACETYLEN K L E NI NI ÉS NOWÁK KOLOZSVÁRT oly acctylen kéizQléket izáilltanak, mely m;aden kiTánalomnak megfelel. Ezzel minden hiáoyt megszQntettek: Robbanásblztonsúg, Automatikus és gazdaságos gázfejlesztés, Elérhetetlen tiszta és gyors nUntőltés, Solid kivitel és egyszerű kezelés. Saját szabadalmak Kurópa és Amerika legnagyobb államaiban. Ajánlják magákat továbbá Acelyleu telepek létaMtésere minden kivitelben és nagyságban (Prospektusok, elismerő-iratok, költségtervezetek Ingyen es bérmentve.) Elsőrendű Carbid íolytonoiSuílt^pki Ar&k6rl Fémnyomdai munkák bör8«J. f\'P""!- -i_ rajzok vagy minták szerint gyorinn é> olcsón elkészíttetnek. Ax lusUHatlokban jártas, tisztességes képviselők kerestetnek XU ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. JANUAR 18-án. Ritka alkalom kiváló magyar műveknek rendkívüli leszállított áron való beszerzésére. RATH MOR köztudomás szerint tsbb aist aé\|j éitizitfii és száz cs száz oly művei gazdagította irodalmunkat, melyekről a jó öreg Toldj Farancz irodalmi kézikönvveben azt irja, hogy azok Iraialeatörtáaatial ligfeajttikk lapjait SST iisaik ntgsrákilii ! A kiadót az aggkor árnyai nyugalomra cs arra intik, hogy kiadói tevékenységét immár az clkerúlhctlcn actuális és folytatólagos művekre Moritsa. Elhatározta tehát kiadásai készleteinek tiltau és tskbajlri iilíbu iliii-Ittltn becsii részét tatiaiion leszállított áron ajánlani fel u művelt kéajrrbarátoknik. kul-ttrálls, nép cs más nyilvános kónyrtirakaak, kliziaékoak, oskipzokőrikaik stb. Ezen művek jegyzéke, mely a mai irodalmi tulfroduk-czió cs hajsza áramlatában is méltó a könyvbarátok figyelmére, és mely számos Gnatpl ajándékokra alkalmas értékes acrskil — első kiadásokban és olj fényt> dlszkötésikbca. a minők könyvpiaezra ssbasia jitsttak — is tartalmaz, romolj eflcktánsoknak bérmntia rendelkezésére áll. Hz alkalommal ajánlom fogásába közönség páll* könyvkereskedésemet is, ♦ * lOC7.kpn absolutizmus Icgsóté-melvet tebb gcrmamzalo evei- ben annyi veszély és üldözés kozótt, mint □agyar a/ilrí. da lilajirodalai üzletet alapi-tollam. F.j.en üzletem állandó szállítója a nagy országos központi és számos rldéki köajt-tárnak. cs az ország minden osztályú latilli-giaeziájáiak jéakaraiáial, bizaloaial v»t barátiigául folyton dicsekedhetik. Sok évi szívélyes viszony Páris, London, Ii\'bi, lénstország. ugy fővárosunk legelőkelőbb kiadóival, kepevé teszi könyvkereskedésemet n mai nagy concurrentiával is megküzdeni, ide értve a bel- és külföldi antlquz- rlssokat is, ilvkép jó lélekkel ................ x t. közönséget, hogy minden irodalmi mogbizás a legszolidabban, legjutinyosab-ban ós a legszigorúbb lelkiismeretsóggel intéztetnek el. Ráth Mór, Budapest, Haas-palota. M EGHiyO, ——— A n.-kanizsai VI—VII. kerületi keresztény fogyasztási szövetkezet f. évi február íió 2-án tartja évi ?en.ies közgyűlését melyre a réazvéuyeaek nzonnel meghivatnak az üzlethelyiségbe. Tárgysorozat: íg- tag. Tiszai Ferenc s. k. lg. elnök. f b. tag. FGlőp Pátor András ». k. f. b. tag. f b. tag. Karlovlcs József s. k. f. b elnök. f. b. tag. XIX. ÉVFOLYAM. A Csáktornyái taharékpénstárral egyesült Önsegélyző Szövetkezet t. c. tagjai folyó évi február hó i6-án délután 3 órakor, Csáktornyán, a Csáktornyái takarékpénztárjrészvénytársaság helyiségében tartandó KÖZGYŰLÉSRE, hivatkozva az alnpsznbilyok 20) §-ár«, tiszteleltei meghívatnak. Tárgyak: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő-bizottság jeleDtése. 3. A folyamatban levő VIII. és IX. csoporti számadások fölötti liatá rozathozatal és a felmentvény megadása 4. 4 igazgató-tanácsi tag és a felügyelő-bizottság megválasztása. 5. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. Netáui indítványok. Csáktornyán, 1902. január 11 én. Az igazgatóság. ) Uogy a közgyűlés érvényes határozatot hozliasrou. arra legalább 20 szövet kezeli tagnhk jelenléte sadkségellelik, kik 500 törzsbetétet képviselnek. Ha a kö/«y51é.t nem válhatnék határozatképessé, akkor 15 nappal későbbre egy oj közgyűlés hivandó össze, mely az oleő közgyűlés tárgyai fölölt tekintet nélkül a tagok vagy törzsbetétek száraára, jogérvényea határozatokat hoz. A megvizsgált évi számadások, az üzleti jelentés és a felügyelő-bizottság jelentése a társulat üzleti helyiségében a közgyűlést 9 nappal megelö/.öleg a részvényesek által be tekinthetők. 8019. szátn/lk. 1901. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék telek-könyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hocy a Nagykanizsai takarékpénztár végrehajtatnak. Csizmadia János végrehajtást szenvedő pscsai lakás elleni 27G kor. tőkn, ennek 1899. évi december lió 14 utpjától járó S°\|o kamatai, 8\'\|, késedelmi kamatai. 41 kor 20 fill. per, lő kor. 40 flll. végrehajtás kérelmi, 28 kor 30 611. jelenlegi és a még felmerülendő költségek iránti ügyében a fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a pacsai 800. sz. tjkvben A I. 2—7. sorsz. alatt felvett s 949 koronára becsült, ugyanott A IL 1—4. sorsz. alatt (elveti s \'73 koronira becsült urbíri birtok, valamint A f 230Sjb hrsz. alatt felvett s 108 koroníra becsült Ssndor-hegyi szőlő 1902. övi február hó 7-ik napján délelőtt 10 órakor Pacsán a községházánál Aczél Pál felperesi ügyvéd vagy helyettese közbe-jöttével niogtartaiidó nyilvános árveréson eladatni fog. Kikiáltási ár a loutebb kitelt becsár Árverezni kívánók tartoznak a betyár 10fl\|„ át készpénzben, V3gy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kell Nag)kanizsán, a kir tvazék mint telekkönyvi hatóságnál. 1901. évi nov. hó 6. napján. C&tSTMiCSSbSSaRSSSbSUStSSii I. A: igaigalóiig jelentése. а. A fclilgyelo-biiotlsig jelenléte. 3. A inértej; bemutatása. Hatirotal-hotatal ar IS99—9,\'., — 901. évi nyereség felelt. S. Felilgyelo-birottsig mcgvllisitisa. б. Esetleges indítványok Mérleg Erimla a nagykanizsai VI—VII. kerületi kcicstlény fogyasnisi aiövelkerctncV ]9UJ. évi ibleteicdniénycrü]. Vagyon: l\'énrlir-késilet í7i\'8lí kor. Arukésílcl leltir tierinl 11kor lierct:Jelé, IÍSS-&S kor. Merendeaés leirat 126-T3 kor. 50695 kor. lleáietendO Oilelréite* 87 kor. Adúiok 12Ó50S kor. Visauflaelelt résivények kamata S kor. fjsstesen 52606" kor. Teber: Ucl\',teteit ürteHé.E 2tS3 kor Aru-Mlolerok tf i7\'J"0l kor. tS9l) -UilO. évi nyereség 77S-9.I kor. Kgycnlcg mini nyereség S19-7S kor óssicson k.>.\\ Vcsncség- nyereség srjtmla. Kiadis: Fuvar és srilliiis lOS-.li kor. Diletl költségek 1:70-65 kor. Sremélyiet firerés l22-t-30 kor. llirbér 50., kor. Adó Mlkj,r. KOlés és siligitis 6 • kor. líercn-iteiés leirisa 1ÍÍ 73 kor. Kgycnteg mint nyereség 819-73 kor. Össrcsen iiilvji kor. Bevétet: Vtsmfüctell ré.vevények kamata OS kor. Aruknál nycrshevétcl 4020-73 kor. östiesen tO^S-73 kor. — 0,síecn ISO tag. 2.".7 Uilclrésisiel Banekovics Jáno, a. k. könyvelő. Ercn mérleg ugy a nyereség- és vesiteség-srimla és a leldgyelö-bliotuig által megvissgiltalvio, rendijén és a törvényes kellékeknek megfelelően taliltatott. Nagylcaniísa, 1902. évi januir hó I-én. Plemmep Józjef 3 k. Sneff György Péter s. Ic Fekete György 3. k. Ho.-vsth Lajos 3. k. !S- "í- ig- tag. lg. tag. Sznsodic, József 3. k. Qozdán Liszló s. k. Polay Ferenc 3. k. Jd és olcsó órák. 3 évi jótlillisBftl ]iriv.\\t vevóknt-k KONRÁD IAN0S « óragyar arany, ezüst és dkizír árak azállitsS-háza 8RÜX t,CsehorBii?) Jó nickcl-rem- ór trt S.75. Valódi etQit-r^rD.-óra frt. 5.80. Valódi exQst liuc írt. 1. 20. Nickcl ébresztő óra frt l 95. Cégem a cs éa k. birodalmi címerről ran kitQtitclre, siAtntalan arany, ezöst kiálliUai írem ralamint ezernyi elitne-rő-IoTél van birtokomba. Nagy képes Árjegyzéket ingyen ísbéim. GRAND PRIX A Meismep tea manapság a hangadó márka. A kitűnő keverékek kedvcltsége finomabb körökben óriási. Messmer teája a hozzáérlők mindennapi reggelije éa családról családra tovább 8jánltatik. Mintacsomagok 100 grammonként 1,1,25, 1.60 és 2 koronáért Strom éa Klolnníl Nagykanizsán. Xyavrtlyatőrért. Ki űehézkórban, gőrwökben és máa ideges állapotokban szenved, kérjen ezekről brocburáL Ingyen éa bérmentve kapható Scbwanen Apotheke, Frankfurt slMain által. □OOOODIOQI 81 ~ Z.K. V,, 902. íOOOOOgXX?OGOOOiOOOODQXX3aPOC300DOC300G ---------r\\ Fcrfiak irigyen kapnak. olyan uj ta\'.Mminyu orvovigot, mely az elve\\:lett erőt ujri nicRhaf}r.», l\'iaJ\'.MCíoaiaijo! » egv «íii oldala< könyvet pottan, jót bec.omagolva. ingyen kapják mindazok a kik íitc inuk. liz a lejcbi-(UVilatraméllObli c<odaotvotag, mely megmentett ezreket, a kik fiasalkorl kihigiiok folytin nemi bajokban, vzifili-\'en, valamint elvetiilett fíihcrü-ben szenvednek. Kz uVIk-,1 elhatáiOJta az intézet, hv>sy egy ingyen orvo^got magyarAíó könyvvel együtt minilenkiuck ingyen killd. Jizxel a l».\\/ior-vósjiggal a baj o:ihon gyigyhhatö, > mindarok h leik a fiatalkori kihfcgltokból nirmaró némi bajokban, viclleint elgyöngűle.ben.vagy trönlVui bajokban izenv^lnek, otthon gyógyíthatják magukat. Kz a gyógyszer közvetetlcnül azokra a xzet-vekro bal, a hol a megerősödés »zükscget ovo,IA-lato» crcdménynyel gyógyitja az évek óta tartó betegségeket. Oreg. liaial egyaránt irhát State Medical tn\\lftutnak az alant jolxclt címre, a honnan a csomagot röglón elküldik. A intézet leginkább azokat a\'catja megmenteni, a kik kezolés céljából az otthonukat nem hagyhatják el. A (■róbaciotnag megmutatji, hogy mily könnyen kigyógyíthatok ebből a rettenetei bajból otthon. Az intézet kivételt nem tesz. Mindenki irhát érette bárhonnan magyarul, mire titoktartás melleit postafordultával egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt. írjon még ma. A csomag oly szépen he van csomagolva, hogy a tartalmát senkisein fogja megtudni. A levelet Igy kell címezni: State Medical Itutitute, 17 Elektron lluilding. Kort Wayne, Ind. Amerika A levelek mindig bérmentcu\'tcadök. O&Ao O Suchard Paris 1900. MOLL* SEIDUTZ POR Caak akkoz valódiak, ha mindegyik doboa Moll A. vúdjogyit és aláiriaát tüntotl fol. A Mail A.-fél, Sílilllz-portk 8TÍÍ/\'i»li«» » lííiaakacaabb ,y»oir- i, al- tellbánlalmak, gyomorgórc, <1 gyomorhív, rögzólt .rikrok,d.., nkjbkaulom, var tolDlát araovir éa a logknhnbOxíhl. níl betag,agek « Ion, 8 jelo, báaiaaornek "J."\'.k öta óladig a«er.bb terjedi" "Orzett, - Ar. „y lep,a,eleit «r.-dtll dabezmk 2 kar H a misitások törvényileg fenyíttetnek. fMQLL-FÉLE FRÁNCIA; Csak akkor valódi. ba mindegyik llveg MOI.I, A. véJjt-fy-t tnnuU lel ____A. Moll\' feliratú -inoxallal van xjsrva. A Mell-fel, íraaaili boriiéit ól ,4 nnvíjctnon usint f.ld.lí.o.ilUpilé tedirzióltii ,z,r kö,"íay MI M a meghűlés egyéb következményein! legimorólc.ebb aa\|>.acr. - Ejy ifoiolt ,rndoll üveg ara I kor 90 flll. MOLL Gyermek szappanja, I egflngmabb, legújabb módszer izorint kéltilck gyermek éi bólgy iiappan < bír ok.ierD ipolitára oyariníkek 6« felníttek reizero. Ara danboaklnt - 40 flll. Öt d«rab - I kor. 80 flll. Minden darab gytTmck-.zappap Moll A. védjegyével van eiltlvs_ Fősz. átküldés: Mull A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblauben 9. sz. Vidéki megrendelések naponta poítauliavét mellett teljoiittetuek. raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfold Adolf és Fia. aooaaoauuDa aauaoMc^aöaoaoöaaoaöcMcaöaöaoa Meghívó. Az oitárcl keresztény fogyasztási szövetkezet folyó hó 24 én tartja ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT a róm. katli. iskolában d U 3 órakor, raeljro a tagok tisztelettel meghívatnak. Tárgy: 1. Az igazgatóság jelentése az 1900—901. üzletév eredményéről. 2. A mérleg előterjesztése és megvizsgálása. 3. Igazgatósági elnök-választás. 4. Uj felügyelő bizottság választása. 5. 3 indítvány tárgyalása. Oltárc, 1902. január 14 Az igazgatóság. C972. szám. Polg. 1901. HIRDETMÉNY. A nagykanizsai kir. törvényszék felhívja mindazokat, a kik n Zsubory István mint az elhalt Plihál Ferenc nagykanizsai kir. közjegyző irodája részére hivatalbél kirendelve volt helyettesnek közjegyzői biztositékára az 186S. évi VII. t. ciklt 40 ik § a alapián törvényes zálogjoggal birnak, hogy azt a jelen hirdetménynek a .Budapesti Közlöny" hivatalos hírlapban való megjelenését követő három hónap alatt hozzá kérvény utján jelentsék be, mert ellenkező esetben azok tekintetbe vétele nélkül fog a biztosíték kiadása iránt intézkedni. A kir. törvényszék Nagykanizsán, 1901 évi december hó 17-ik napján. HUSZÁR előadó. Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvny>m iijáb-in Ni^y-Kantzsín. NAGYKANIZSA, 1902. január hó 2B-én. 4-ik szám. XLI. évfolyam. Bliritctiíi &r: Égéit évre . . 10 kor. — öli. Fél érro . . . t> kor. — flli. Negyedéire . . S kor. 60 fiit. Egyes stini 20 ílll. HIRDETÉSEK 6 hnibos petitiorban 14,roi30di«or 12, ■ minden tovibbl lorérl 10 1111 NY 1 LTYÉ R1EH pelii soronként 20 lillírért léteinek fel. mm ZALAI KOZLONT. A nagy-kanizsai .Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár \\ A lap szellemi részét illeti minden közlemény & felelői szerkesztő norére, az anyagi részt illető köz-lemények pedig a kiadó nevéro címzetten Nagy-Kanizsára bérmentre inlézoodők. Bérmcntetlcn levelek nem fogadtatnak ol. Kézi rátok tiísza nem küldetnek részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki Öukéntes tűzoltó egylet," a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a „nagy-kanizsai tanítói járáskör,„nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizs\'/i külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A pénz alkalmazottai. Jiaíjkanlzsa, 1902. Jan. 24. A legújabb tisztviselő-kérdés, mely napirendre jutóit: a pénzintézeti alkalmazottak ügye. Azok a vállalatok, melyek pénzzel kereskednek, már évek éta érezvén a súlyos gazdasági viszonyok nyomását, most arra a kényszerű lépésre határozzák el magukat, hogy e súlyos viszonyok egy részét áthárítják illetve éreztetik a szolgálatukban álló tisztviselőkkel és egyéb alkalmazottakkal is. Nem egy nagy pénzintézet vezetőségének a legkomolyabb gondokat okoz ez a kérdés, mert megítélésében élesen szembekerül a humanitás a nyomós anyagi érdekkel. Viszont még sokkal komolyabb gondja támad belóle annak a közel tízezernyi embernek, aki pénziutézetek szolgálatában keresi kenyerét s ehhez a pályához fűzte egész létét. A vidéki pénzintézetek viszonyai e tekintetben aránylag kedvezők, mert a néhány tisztviselő, aki az illető intézet kötelékébe tartozik, jórészt szükséges s így nélkülözhetetlen, mig másrészt ezeknek fizetési járandóságai rendes körülmények között nem képeznek nagy terheket. De mindezeken tal: a vidéki pénzintézeteknek tulajdonképpen relatíve, ^lég kedvezően megy a dolguk, ugy, "\'hog)\' <="n a részen aggodalomra nem igen van ok. Annál fontosabb a kérdés a budapesti pénziutézetek szempontjából és pedig ez intézetekre nézve nem kevésbé, mint az érdekelt tisztviselőkre, sőt szélesebb társadalmi körökre nézve is. Mintegy háromezerötszáz pénzintézeti tisztviselő van Budapesten; ez olyan óriási szám, hogy mérvadó befolyással van még á háromnegyed-milliós székesfőváros viszonyaiban is. Ennyi embernek munkát, foglalkozást nyújtani, de még inkább kenyeret, fizetést: ez nagy gond a mai viszonyok között s ilyen gonddal a nyakukban bizony nincsen rózsába vetve még a sokszor irigyelt bankdirektorok helyzete sem. Senki sem kételkedik benne, hogy a pénzintézeteknek ma nincs távolról sem annyi foglalkozása, munkaanyaga, mint teszem még öt év előtt. Természetesen: a keresetük s jövedelmük sem annyi, — amire már annál kevésbbé volna helye a kételkedésnek, mivel előttünk fekszenek a nyilvánosságra hozott számadások a napok kérlelhetetlen adataival. Tehát kevés munka, kevés kereset, — de sok tisztviselő, sok fizetéssel. Az ilyen arány persze nem normális, miért is segítést igényei. Ámde hogyan? A pénzintézetek meglehetősen kipróbáltak minden módszert, hogy üzleteket akviráljanak, haszonhajtő munkát szerezzenek maguknak és tisztviselőiknek; mindhiába: a sok próbálkozás eredménytelen maradt, mivel a közgazdasági élet mostani viszályai semminemű táplálékot sem nyújtanak valamelyes üzleti mozgalomra. Az egyik irányban ekként minden ut el lévén zárva, akaratlanul, sót akarat ellenére, de kénytelen-kelletlen a másikra kellett fordulnia az ügynek; igy jutott napirendre a bank-tisztviselők ügye. Akadt bank — természetesen az, amelynek legrosszabb a helyzete, amely tehát szalmaszálak után kapkod, hogy önönmagát fen-tartsa — arra az elhatározásra, hogy elbocsátja tisztviselői egy részét bizonyos végkielégítéssel. Ez az eset szerencsére egymagában maradt 8 igy a veszedelemnek iyen nagy hullámcsapásai körülbelül lokalizáltoak mondhatók. Azok a tisztviselők, akik ekként állásukból kiesnek, jórészt taláftak más helyet, s nem lehet tagadni, hogy maga az intézet vezetősége ebben az irányban tényleg megtett mindent, ami abszolút lehető volt. — Azonban ezzel még nincsen elhárítva a baj, mert hiszen negyed-félezer intelligens, nagyigényű, jórészt családos tisztviselőnek fennakadása az anyagi és erkölcsi haladás pályáján : ez olyan jelentós tény, amely nagy sulylyal nyom a latban az egész város viszonyaira nézve. Hiszen tudjuk, hogy a banktisztviselői pálya azok közé tartozott, melyek a legnagyobb ostromnak vannak kitéve; ide tódult mindenki, aki támaszkodhatott tehetségére, avagy valami hatalmas protekcióra. Az utóbbi forrásból eredóleg bizony nem kevés bűnt is követtek el ezen a téren; nem egy bank ttgy megterhelte magát gyenge s akadályozó materiálissal, hogy most mozdulni is alig tud miatta. Még azt is nehéz megtartatni, \' akire igazán szüksége van a bankoknak, hát még azokat kitartani, akik érdem nélkül kerültek be, s odabenn nem szereztek érdemeket arra, hogy túlságosan nagy legyen a ragaszkodás hozzájuk. Köztudomásu, hogy a mult éviized jó esztendőinek hasznát csekély mértékben élvezhették a tisztviselők és alkalmazottak, de annál dúsabban csurrant a jövedelem a részvényeseknek és a bankdirektoroknak. Ezek a jól táplált tényezők tehát gyűjthettek elég tartalékot arra, hogy az idők jobbrafordulását kívánják, a tisztviselők nincs, hogy miből fedezzék az auyagi következményeit annak a csalódásnak, amelyet a pályájukon való fennakadás hozott. Az erősek öozetlensége kell hogy nyilvánuljon ebben az esetben a pénzintézeti tisztviselők javára, nehogy a társadalmi kérdések megszaporodjanak egy ujabbal: azoknak a nyomorával, akik naponként milliókat forgatnak meg kezükön I Gazdasági pangás és nöplpere. A ueuizeigazdáizokuak van egy iskolája. mely azt tanítja, hogy káros fényűzés nem létezik. Minden kiadás, bármire fordiitalik is az, szükségképen hasznos a köz szempontjából, mert szükségképen valami munkát jutalmaz. Egyes koroknak túltengése bizonyo.1 szükségben, vagy mondjuk fényűzési javak fogyasztása terén legfeljebb csak azzal a listással jár, hogy az eddigi termelési ágak tönkrejuttiaií, a a bennük eddig elhelyezve levő munka és töke áthelyeződik azokba a termelési ágakba a melyeknek produktumai után a kereslet erősen megnövekedett, avagy pedig a termelési viszonyok kicserélődés ily procesausa helyett csak ug; változnak, hogy a termelési ágak megszaporodnak, illetőleg a jobban felkapott ágak intenzivebben műveltetnek. Több selymet fognak gyártani, több ékszert, finomabb művű bútorokat, több pezsgőt, mint eddig, ámde azért a munka-ulkalmak nem kevesebbednek, eőt esetleg növekedhetnek. A nemzetgazdaságtan ezen iskolájának nézete tévedés. Mert igaz ugyan, hogy a fényűző fogyasztás is munkál jutalmaz, s ennek növekedésével nem jár a munkaalkalmak csökkenése, ámde nem is a termelők szempontjából állíthatjuk a mértéktelen fényűzésről, hogy az károi, hanem a fogyasztó szempontjából, aki ezzel él. Ha az egyének nagy része e mértéktelen fényűzés karjaiba veti magát, akkor az ő részükről nő az. improduktív kiadások mennyisége, az ö termelési tevékenységük megbénul, megkárosodik, s az ezzel járó hátrány nem egyenlítődik ki a fényűzés tárgyait képező javak felleudűlt termelése által. A történet azon korszakai, melyekben a mértéktelen fényűzés kapott lábra s józan fogyasztás helyéo, igazolják és ennek a nézetnek helyességét, mert ezen korszakok nyomasztó azociális bajai mindannyiszor reltenetea politikai forradalmak — értünk ez alatt minden rázkódtalással járó változást — okozói voltak. Az oktalan fényűzést tebát sem mentheti Bemmiféle tudományos, okoskodáB, s az mioden körülmények között káros. D<! romboló hatása kétszeresen érzik gazdasági pangás idején. Mikor a munka a legtöbb termelési ágban szünetel, mert nincs tőke vállalkozásra, vagy pedig a viszonyok bizonytalansága miatt visaza-huződik. Maoapság pedig éppen pangás uralkodik a gazdaságban. A munkanélküliek ezerével kóbotolnak a fővárosban a máskor jövedelmező foglalkozási ágakban dühöng a proletariátus. Nem kutatjuk most ennek az állapotnak sz okát, csak konstatáljuk azt, ami miatt már évek óta hangzik a panasz. S mégis azt látjuk, hogy az oktalan fényűzés némely szükségleti cikkben nemhogy alább hagyna, de ellenkezőleg nő. A nők ruházkodásában ja ezt a feltűnő fényűzést lehet tapasztalnunk. Kanizsán is, másutt is. A nők fényűzésére íb lehet vonatkoitatoi Arany János ama szavait, melyeket kimúlt házikabátja temetésén 2engett, hogy nem árt neki: .....Sem a xApor, ica a hó, Sem a rcvolució. A gazdasági pangás megfoszthatja keresetétől a férjet, de nem kalapjától a nőt. Zálogházba juttathatja a hatalmas Remonloire aranyórát, de nem a fülbevalókat. Kiveszi a férj szájából a Bzivart, de nem a nö arcáról a rizsport. Irt a börzének, a kaszinóknak, a pénzintézeteknek, a vállalatoknak, de nem árt a korzónak. Valóban, az a csodálatos aszfaltréteg, mely az Alt és Böhmtől Neu és Kleinig buzódik a gazdasági pangás közepette olyan, mint az oázis a Szaharában. Ide nem hat el a pangás sorvasztó T ARCZ A. Az almáiét smbars. — A .Zalai Közlöny* eredeti tircija- — „Ah! az Isten szerelméért, mit cselekszik ön, Lumpi!" kérdezte ijedt arccal a természetrajz tanára. .Amint látja, hust eszem,4 — felelt nyugodtan :i Lumpinak nevezett ur ós zavartalanul evett tovább. „l)e édes Lumpi. — hüledezett n tanár — hogy lehel oly barbár! Hát hol vette az egészségét, hogy az önnek oly olcsó? Az utcán találta, vagy ajándékba kapta? Nem tudom felfogni, hogy intelligens ember, kinek hozzá diplomája is van, a XX. században, hogy követhet el ily merényletet az egészsége ellen. Uram Isten! Oh, oh! forró ételt enni! Botrány, uram, botrány !* Az egész társaság csodálkozva tekintett 3 tanárra; Lumpit pedig annyira meglepte a tanár kirohanása, hogy a villát üresen vitte szájához. rTüdja-e Lumpi — folytatta a tanár — hogy mit cselekszik? Tudja, hogy ezzel gyilkolja magát? Igen, uraim. Lumpinak, azaz bocsánat, Körösi urnák ezen tette határozott öngyilkosság. Egész pontosan megjósolhatom, hogy az ételeknek forró állapotban váló fogyasztása Lumpinak három évet és négy hónapot rabol el életéből Határozottan ennyit. Lehet tán egy-két hónappal többet, vagy kevesebbet, az az étel hőfokától függ. Sajnálom, hogy nom hoztam magammal hőmérőt, különben annak segélyével na- l pókra, sőt órákra kiszámítanám az időt, melyet Lumpi e meggondolatlan tettével életéből elveszít." „Tehát 3 óv és 4 hónappal róviditem meg életemet?- — kérdezte Lumpi. .Határozottan! Azonban ne gondolja, hogy tán gyomorrákot, vagy más ily halálos betegséget fog kapni a forró ételektől. Nem. Oly módon idézi elő ez és egyéb mértékletlenség a halált, mint a folyók a zátonyokat. Lassan, csöndesen, de biztosan. Fokról-fokra, percről-percre aknázzák alá egészségét, mig végre .... de az Istenért, hogyan ül ön?" „Bocsánat tanár ur, ugy látszik meg feledkezik arról, hogy nem vagyok gimná-zista," — védekezett Lumpi. „Ou engem félreért. Nem feddeni, csupán jóakaratulag inteni akarom önt. Különösen arra figyelmeztetem, hogy lábait ne húzza annyira össze és testét ne görbítse meg, mert ez a helyzet korlátozza a szabad vérkeringést és károsan hat az egészségre." „Ks mennyivol rövidíti meg az életet?" — kérdezte egy ur kíváncsian. „Hát kérem azt teljes pontossággal nem állapithatom meg, mert sok egyéb körülménytől függ. Leginkább azonban attól, hogy monnyi alkohol tartalmú folyadékot fogyaszt el Körösi ur." A hallgatók hangosan felkacagtak. .Vegye a maximumot, tanár ur" — mondta a háziasszony. Ugyanis Körösi László nagy lump hírében állott, azért is nevezték el Lumpinak. „Bizonyára tudják öuök, hogy az alkohol gyorsabb pezsgésbe hozza a vért, ami ugyan öreg embernél kedvező hatás, azonban egészséges fiatal embernél szintén merénylet az egészség ellen. A vérnek eme mértéktelen rohanását csupán az által lehet megakadályozni, ha mesterségesen gátat velünk a vér szabad keringésének. Igy tehát Lumpi urnái a görnyedt testtartás kevésbbé ártalmas, mint nálam, vagy más magamfajta embernél. Ezért mondtam, hogy pontosan nom tudom időben kifejezni a görnyedt testtartás hátrányait. Annyit azonban teljes pozitivi-tással állíthatok, hogy ezen idő hét ós kilenc hó között váltakozik . . . Pardon! Miért néz ön oly közelről a tányérba?" Lumpi már dühös volt. „Tanár ur, — szólt ingerülten — ha még egy pár, az egészségre hátrányos cselekedetemet felfedezi, kisül, hogy az ön elméletének hódolva kötelességem lett volna két évvel születésem előtt meghalni." A társaság szellemesnek találta Lumpi megjegyzését, azonban a tanárt az kihozta sodrából. „E megjegyzésből, Körösi ur, azt látom, hogy nem értett meg engem. Ha megengedik az urak, bővebbon ki fogom fejteni elméletemet. Midőn azt mondtam, hogy Körösi ur a görnyedt testtartás miatt hét hónapot, a forró ételek fogyasztásától 3 évet és i hónapot veszít életéből, akkor nem a mai átlagos életkort, a 60—70 esztendőt vettem alapul. Ha ily értelemben beszéltem volna, akkor elméletemet a legelső lump élete megcáfolta volna, aki ŐO évig is elélt, ami nem ritkaság. Én, uraim, azt a kort vettem alapul a meddig Lumpi ur mértékletes életmód mellett elélt volna. Önök tudják, hogy Methuzalem csaknem 1000 évig élt. Nem ejtette még önöket gondolkodóba, hogy miért ne élheluénk mi is, ha nem is éppon ily hosszú életet, de legalább 2—300 esztendeig? Nem találhatnánk-e módot arra, hogy rövid életünket meg-hosszabbitsuk ? Nos. uraim, én megtaláltam a módot. Mindnyájan tudjuk, hogy akit fiatal korában erőszakos halál nem rabol el, az Öreg korában végelgyengülésben hal meg. És mi ez a végelgyengülés ? A belső szervezet teljes kimerülése. Olyan, mint mikor a folytonos működéstől elkopik az óra szerkezeto. Tehát, ha mi meg akarjuk hosszabbítani éjetüuket, kímélni kell a belső rugókat és srófokat, minél kevesebbet használni és lehetőleg ugy haszuálni, hogy ez azoknak c>ak előnyére váljék, mert a folytonos pihenés is hátrányos. Önök nem is sejtik, hogy a legcsekélyebb vigyázatlanság is mily nagy időt rabol el életünkből. Gazdálkodnunk kell, uraim, az egészséggel!..... De bocsánat, abbanhagyom az előadást, már hét percnél tovább beszéltem egyfolytában, ez pedig ártalmas. Most három porcig pihennem kell.* A tanár elhallgatott. A társaság némely tagja szánakozólag nézett a tanárra, mások ellenben komolyan vetiék az elméletét. Lumpi, aki igen érzékeny kedélyű és jószívű fin volt. mereven bámult maga elé a tányérba. Ugy érezte, hogy már is nyakán van a nagy kaszás, neki már ássák a hideg sírt, pedig, Istenem, még oly fiatal ós az élet szép, tagadhatatlanul szép. A tanár újra megszólalt. „Példákkal igyekszem megvilágosítani előadásomat. Kiszámítottam, hogy családunkban az átlagos életkor a 60 óv. Apám 55, Öregapám 65. apám egyik testvére HU és másik testvére pedig 5JL éves korában halt meg. A középarány a hatvan. A halandósági viszonyok anyám családjában szintén kedveznek o kornak. Anyám 61 éves volt, mikor meghalt. Öreganyám <«7, anyám apja pedig 63. Igv tehát nekem minden valószínűség szorint 56—64 éves koromban kell meghalnom" .... „Ez elméletileg kötelessége, tanár ur," — szólt közbe valaki. „Azonban ón ezen kötelességemet nem fogom teljositeni; mert 60 évig elélnék, ha oly életmódot folytatnék, mint öregapám. vagy öreganyám, kik még nem ismerték unokájuk elméletét. De az ón életmódom más. Az én életem igazolása lesz elméletemnek. Nekem minden megfontolt cselekedetem, minden mozdulatom, minden amit teszek és minden amit nem teszek, mind ho7zá fog járulni ahhoz, hogy az idők végtelenében küljebb toljam életem határát. Én 14°-os ételt eszem, langyos vizet iszom, óránkint négy kilométernyi sebességgel járok, a hátamon alszom, mindent arányos távolságból nézek, testem egyenes tartású, naponta, este 8 órakor elszívok egy szivart Kock-szipkán át. az emésztés kedvéért; negyven éves koromtól kezdve tiszta bort fogok inni, első nap háromnegyed decit és minden Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva. XLI. ÉVFOLYAM. zalai k ö Z L ö N Y 1902. JANUÁR 25 én. szele, a kenyérkeresők hasztalan sóhaja, a körúti bevert ablakok csörömpölése, aem a licitáló dob egyhangú drum-drum szava. Élet van a korzón, mint volt Ver?aille8bon, mikor körülötte egész Franciaországban az éhínség dühöngött és a nagy nyomor méhében táplálta az irtózatos forradalmat. Versailles süket volt, a korzó is süket és vak — de kedves. A téli divat bár nem oly izgató, mint a nyári, do változatosabb éa tartalmas. Dominálnak a nehéz szövetek és a báli toalettek. A téli kalapra több kitömött madár fér — egész muzeum. A téli kahátOQ, miud egy-egy hamis vagyoni mérleg a sok drága prém és boa. Egész menazséria. A báli toalettek poetikusak és pazarok. Az ékszerek is téliek, hatalmasuk, tömörek. Szóval az az aszfaltréteg magán hordja Kanizsa egész vagyonát. Ami a korzón kivül esik, az »ivár, az szegény, az a gazdasági pangás. Azok a megnjult, bajuszos arcok, kopoit alakok, spekuláló fejek, kik a mellék ulcákbao ődöngenek, a férjek, a pangás bennük csúcsosodik ki. Éi ók pauKnoak két személy helyett. A pangásból a nejeikre eső hátrányokat is ők sze védik el. Do panaszkodni nem mernek. legfeljebb caak sóhajtoznak. Titkos szocialisták, kik csak magukban lázongnunk a fominizmu3 felsőbbsége ollen. De sorsban és a társadalmi viszonyokban meg kell nyugodniok. Bulátják szegények, hogy egy asszony, magában nem bQnös Bűnösek mind együttvéve. És egy asszony csupán akkor követno el véiket. ha atrájkoloa a többiekkel szemben. Vétkezne a divat, a társadalmi rend éa családjának tekintélye ellen. Meri nem igaz az, hogy a család képviselője a családapa. Ó járhat, ahogy neki tetszik Viselhet télen nyári ruhát, nyáron télit, senkinek sem jut eszébe ruházatából vxgyoni viszonyaira következtetői. Ha a férjnek kopott a kabátja, azt mondják rá, hogy szorgalmas ember. Ha gyűrött, rozoga a kalapja, akkor okos ember, csak slendrián. Ha csírázott alul a nadrágja: a (elesége rossz gazdaasszony. Ha rongyos a cipőjo, azt mondják, takarékos embor. Do h<* az asszouy kalapjáról egyetlen egy toll hiányzik, ha a speuzer idejében merészkedik derék alul érő kabátot viselni, ba nyáron nem fürdőzik és télen nem bálozik, akkor a jó társaságokban, az első zsuron a kávé mellett már megállapítják a szakértő barátnők, hogy X-ék lepasszolnak. Bevonták vitorláikat. Majd a nőegylet gyűlésén inditványo/ni fogunk némi kis segélyt a szerencsétlen család részére. A dolog igy áll, konstatáltuk a tényt-Mi nem segíthetünk rajta, mánok sem$ a nők pedig legkevésbbé. ök nem is tudnak és nem is akarnak rajta segitooi Sajnálják férjeiket, nélkülöznek egyet-mást, de a köteles rizspor mennyiségből és madár-világból a kalapjuk tetején nem engednek egy atomnyit sem Nekünk pedig jobb dolgunk van, hogy sem most javaslattal álljunk elő, mily módon véljük felkelthetni a nők érzékét a gazdasági viszonyok iránt. Józan észezol nem fekhetünk neki a Tiszának, hogy feltartsuk azt rohanásában éö kinek van bátorságra szembeszállani az amazonokkal, mikor mellettünk c>upán egy balom üres zseb és egy sereg gonddal terhelt lérj áll, mig a másik párton elszántan küzdenek a segédcsapatok is, az előitélek, a hiúság, a gavallérok, a mesterséges simitudás és a pillanatnyi elájulás. Mi nem öltük meg férjeinket, hogy minket is a Danaidák véghezvihetetlen muokájára kárhoztasson Zeus. nap három cseppel többet és igy tovább uraim. És mog vagyok róla győződve, hogy ezen elméletemet ugyanily szavakkal módomban lesz az önök dédunokáinak is elmagyarázni. Azt hiszem megértettek! V „Tökéletesen !" Az óra már későre járt. a társaság szétoszlott. Öten egy irányba mentek a tanárral, ki még az uton is elméletét fejtegette, hét percnyi beszéd után mindig három percnyi szünetet tartva. Téli este volt. sötét, havas és ködös. Az ut sikos volt, esak óvatosan haladhattak előre. Leghátul, magába mélyedve ment Lumpi. Keserűen gondolta el. mily hideg lehet most a temető, az élet meg gyönyörű. fígy mély, jéggel borított árok felett, egy keskeny hidon mentek keresztül. A tanár, egy pillanatra megfeledkezve tökélotes elméletéről, fnegeúszott, nagyot kiáltott és hanyat, az árokba vágódott. Ott maradt, a jégn e«zméloil\'-m>l. A többiek kiemelték, hazavitték lefek- BCórházi ügyünk. Tizennyolc évvel ezelőtt épült a Koasulh-téron a szép városi közkórbáz és keletkezésétől a mai napig mindenkor megfelelt emberbaráti kötelezettségének. Az épület a város magas helyén fekszik, a környék szellős, a nap minden órájábao van egy kis légáramlat, azonkívül a talaj is egészséges, nem meszes, nom homokos és nem vizenyős. Az egész kórház épülőt száraz, mi főleg a talaj szárazságánuk köszönhető s a kiváló gonddal rakott falakon a nedvesség nem szivódik föl, pedig városunkban alig van báz, hol nedves falak ne lennének. Kórházunk betegekkel mindenkor telve volt 8 a betegek száma lassankint évről-évre szaporodott, ugy, hogy az ágyak száma 80 ra, majd 90-re emelkedett, ma már 104 körül van. A népesség városunkban folytonosan szaporodik, a környék a mi kórházunkra vau utalva, mert nagy kórház. Zalamegyében csupán Zalaegerszegen van még s igy a megyének városunkhoz közelebb eső részein a lakósság a mi városi közkórházunkra van utalva. Különösen a szegényebb sorsú aleó néposztályok körében fordul elő gyakrabban egy-egy veszedelmesebb megbotegedés. Legtöbbször meghűlés, rossz életmód, megerőltetés az okozói. A szegény lakások nyomorúságos volta, a fülledt szobák, nedves falak, az ott felhalmozódott szenny éa tisztátlan anyagok hatalmas előmozdítói a betegségeknek. Városunk némely része egészségtelen, minélfogva olt sokkal több betegedés fordul elő mint más részeken. Ha éven-kint statiaztikát állítunk öseze a betegségekről. azt találjuk, hogy a súlyosabb természetű kórok Király-utcán, Rákócy-utcában éa Magyar-utca középső részén fordulnak elő. Vidékfluk fekvése egészségesnek mondható, csupán néhány berkesebb hely egészségtelenebb valamivel, s igy a környéket egész bátran egészséges fekvésűnek lehet nyilvánítani. Azoubau humánus szempontból nem szabad szorosan ragaszkodnunk a betegedések számához és ahhoz képest állítani fel az ágyakat 3 berendezni a kórházat, haoem el kell készülni a kórház fentartó közegnek a bekövetkezhető rendkívüli eseményekre. Nem akarunk kivételes eseteket felhozni, vagy a ritkán előforduló eseményeket sötét színben föltüntetni, haoem igenis olyan intézkedések életbe léptetését célozzuk, melyeknek segítségével bátran szemébe nézhetünk a bajnak. .Jobb félni, mint megijedni.* jobb készülten fogadni a bajt, mint lühöz-íához kapkodni, midőn megjelenik közöttünk. Van ugyan járványkórházunk, de még ez sem elég, mert járvány idején kevés 8 járvány nélkül ia gyakran fordulnak elő némely évben tömeges megbetegedések, és a betegeket nem lehet a jól berendezőit, kitűnően vezetett kórház helyett a járvány-kórházba ki tenni, mely a végszükség esetéro van épitve. A kórházban az igazgató orvosnak annyi dolga van, hogy egyedül alig képes elvégezni, a ha a betegek száma szaporodik, erejének végső megfeszítésével tud csak eleget tenni magasztos kőtelezoitaégének. Száz beteg megvizsgálása vesződséges, éles megfigyelő képességet és figyelmee körültekintést igénylő munka, mely oly nagy, hogy oda két orvos kevés. Azért lehetőleg több segédorvost kellene alkalmazni 8 a kitűnő helyen fekvő kórházat kibővíteni, vagyis egy uavillon-szerü épületet építeni a közkórház kőzetébe kiegészítő kórháznak. tették. Hívtak orvost, aki megállapította, • hogy a tanár hátgerince megrepedt. Aligha \| fogja bevárni a köleles hatvan évet is. Egy óra múlva a tanár magához tért. Intett Lumpinak, hogy jöjjön közelebb. „Kórősi ur, én meghalok. De no 1 mosolyogjon. Elméletem fonmarad és meg fogja örökiteni nevemet. Az elmé-; letet, sajnos, én nem Igazolhatom, de meg j sem hazudtoltam. Én csupán kivétel I vagyok a szabály alól." „Tanár ur — fogadkozott Lumpi — én pedig igyekszem kivétel lenni az én I csoportomból." A tanárt negyednap eltemették. Lumpi ma hetven éves, piros arcú, derék öreg ur. Mindenki szereti, bár \| vannak bogarai, mint például: az ételt csak forró állapotban eszi, igyokszik minél görnyedtebben ülni és iszik bort, mennyi csak belefér. Ha kérdik tőle. miért ily ; mértéktelen, azt válaszolja, hogy fél a hátgerincrepedéstól. Az 1900. évi augusztusi közgyűlésen lolkesedésael fogadtuk a hirt, hogy a kormány városunkban ogy elmegyógyintézetet akar felállítani, ebből sajnos semmi sem lett. azért nem kell csüggedni, hanem bővítsük ki a közkórházaf, ugy hogy a kibővítés előnye egyenlő legyeu azzal az előnynyel, melyet az elmegyógyintézet felállítáia nyújtott volna. Felesleges kifejteni a kibővítés előnyeit, níucs szükség a kórház emberbaráti előnyeinek fölsorolására, mert azt mindenki ludja a a kibővítés szükségességéről mindenki megvan győződve. A pénztári orvosok helyzete A pénztárok ellen panaszkodnak a tagok, panaszkodnak az orvosok és hallgatag a gyógyszerészek, pedig hát azóta, a mióta a betegsegélyezési tőrvéuy nagynevű meghonosítója az 1891. évi XIV. törvénycikket életbe hívta, a pénztárak tagjai oly naay és tokoldaln jótéteményben részegülnek é3 mondjuk a legnehezebb viszonyok közölt, hogy panaszra okuk éppen nem volna; — épp ugy nincs joguk panaszkodni aa orvosoknak, mert amint már több izben kimutathattam, az orvosi kar egészében majdoem 80°\|o nyi jövedelem emelkedésben részesedik éppen és csakis a pénztárak állal, num is szólva a gyógyszerészekről. Tudjuk, hogy a betegsegélyezési tör vény életbeléptetése előtt a ma a pénztárak tagjait líépoző elem a legnehezebb viszonyok között, betegségében csakis az istenre, az irgalomra volt bizva, mig ma azon biztos tudatban áll neki nehéz munkájának, hogy azon esetben, ba az embert a legnehezebb, a legnagyobb csapá, betegség látogatja meg, jogosan kérhet és kap segélyt, nem alamizsnát, nom irgalmat, hanem a törvény által biztosított b őt jog szeriül megillető segélyt hogy nincs kitéve a nyomornak, nélkülözéseknek, hogy igénybo veheti épugy az orvosi segítséget, gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket, mint a gazdag jólétben élő emberek. De nemcsak ezt veheti igénybo és nemcsak ő, hanem családja éa családtagjai is és meg van adva a lehotőség a nehéz napokban, hogy a pénztárak á\'tal neki jogos követeléseként kiutalványozott táppénzekkel családját eltarthassa. A panaszok azért csodalatos, mégis hangoztatnak. Éppen igy az orvosok is. A fentebbiekben rámutattam arra és amint az köztudomású is, hogy azon elem. mely ma a betegsegélyző pénztárak tagjait képezi, azelőtt az irgalomra voll bizva. Nem vehetett orvost, nem vebotett gyógyszert igénybe, mert nem volt neki miből; hisz még m.i eera vehetné az egyes tag ozt igénybe, mert még ma ainC3 megadva ennek a lehetősége az egyesre, hanem csakis, minta tömörülés által életre hívott pbaltinx egyik tagja teheti ezt. Azt hiszem nem kell külőo hangsúlyoznom és rámutatnom arra, hogy az orvosok ós gyógyszerészek együttesen ezen tömörülés által egy, hogy Összegekben fejezzem ki, — körülbelül — minimálisan számítva — három-négy millió koronát kitevő évi jövedelem többlethez jutottak és csodálatos, az orvosok és gyógyszerészek mégis panaszkodnak a pénztárakra, mint a-melyek állítólag őket jövedelmük nagy részétől fosztották meg. Szigorúan mérleeelve a dolgokat, tényleg azon konklúzióra kell jutnunk, — jóllehet csodálkozunk, hogy panaszok hangzanak a pénztárak ellen — hogy ezen panas2ok részben mégis jogosak. De ezen jogosultság nem az intézménybon magában, hanetö az intézmény tökéletlenségében rejlik. Tökéletlen pedig az intézmény azért, mert törvényileg, illetve szabályzatilag oly sok, oly nagy kötelezettségek hárulnak reá éa nincs megadva a mód, hogy ezen kötelezettségeinek minden iránybnn teljesen meg in bírjon felelni. A pénztárak, az intézmény maga csekély eszközeivel iparkodott és iparkodik tőle lehetőleg erejéhez mérten mindenkit méltányosan kielégíteni, iparkodik tagjainak lehetőleg megadni mindazt, amit n törvény ráró, iparkodik orvosainak megadni mindazt, amit azok megérdemelnek, mert tudja, hogy csakis ezáltal és csakis így felelhet meg a ráruházott feladatnak. Sajnos azonban, nincsen módja, nincseu elég anyagi ereje, niucsen elég erkölcsi súlya, nincsen eléggé támogatva. Ha nincs elég anyagi oreje, ugy csak a meglevő erőkhöz képest segélyezheti tagjait, dotálhatja orvosait. Csakhogy sem a tagok, sem az orvosok, mert tényleg nem bírnak az intézmény ügykezolésébe, vezetésébe, különféle és sokoldalú jótékonyságába belepillantani, látván az esetleg nagy össze- geket kitevő bevételeket, de nem véve figyelembe ezzel szemben az óriáai kiadásokat, saját eseteiknél, saját érdekeiknek nem látják kielégítését. A tagok, jóllehet ők éa családtagjaik is ingyen orvosi segítségben és ingyen gyógyazerekben részesülnek, táppéozt kapnak, mégsem látják jogos éa tulcaigá-zott igényeiket eselenkéot kielégítve, ami igaz is, mert például a pénztárak tagjaikat és azok családtagjait betegBég esetéo csak ingyen orvosi segélyben, caak ingyen kórházi segélylyel látják el, csak hogy azonban ezej segélyek momentán gondjaikat és bajaikat képesek csupán oloszlatui, mig az élet terheit teljesen eloszlatoi nem képesek — természetes tehát, ha panaszkodnak. Épp így vagyunk az orvos-kérdéssel is. A pénztárak nem képesek az ország összes orvosait, miot pénztári orvosokat alkalmazni, de nem képesek még alkalmazott orvosaiknak sem oly javadalmazást nyújtani, a mely uzokat a privát praxis üzése alól felmentené és nyugodt megélhetést biztosiihatna számukra. Ezt nem lehetik a pénztárak, de igeuia tehetik azt és teszik, hogy a mint a nagym. m. kir. kereskedelemügyi minisztériumnak a lefolyt szaktanácskozmány rendelkezésére bocaájtott kimutatása bizonyítja, a fenti cizaro az elmúlt évben az ország területén 3,778.065 koronát fordítottak. A miot ezeo összeg mutatja, a pénztárakra a szűkkeblűség esek mint vád fogható. Az összeg oly horribilia, hogy az orvosoknak, de bárkinek is, ha elfogulatlanul ítélkezik, bo kell látnia, hogy itt a lehelőségig, sőt talán a méltáoyos-aág határain tul is az elismerés jövedelmező tekintetében is fényesen jut eredményre. Törvénytelen gyermekek, A mult hónapban láttuk hogy már a minisztériumokban is elismerik a gyermekek azon jogát, hogy lerázzák magukról azt a szégyent, molyet eddig egész életükön kénytelenek voltak viselni, ha anyjuk vétke folytán fegyházban látták meg először a napvilágot A miniszteri rendelet, mely szerint ezentúl a fegyházban szülőitek nem fogják születési bizonyítványukból megtudni s más minden kivol tudatni, hogy hol özűlettek, fényes bizonyítékát adja annak a humánus szellemnek, mely bevonult a minisztériumokba. De ba már utat tört magánok ez a szellem s ténynyel tanúskodnak a tör vénybozó körök amellett, bogy az ártatlan gyermeket ne bélyegezze meg egész életére a szülők viszonyának szégyene, most már egy lépéssel lovább is kellene mennie a minisztériumnak: le kellene az utólagosan törvényesített gyormekek-ről vennie azt a nyoma«zió terhet, mely mindezideig rájuk nehezedik és azámta-talon esetben gátlólag hat társadalmi érintkezésükben, sőt meg is akasztja őket pályájukon való előrehaladásukban. A miniszteri roodeletben gyökerező eddigi és fennálló gyakorlat szerint a törvényleien viszonyból származó gyermek születési bizonyítványában még akkor is fel von tünlelve a törvénytelen származás, ba a szülők utólag pótolva mulasztásukat, törvényes házasságra lép lek s házasságuk előtt született gyermeküket kellő módou törvényesiteiték. A születési bizonyítványba az eredeti bejegyzés — vagyia a törvénytelen jelzés és az atya neve üres rovatának — épségben tartása mellolt csak a jegyzet rovatba kerül a kővelkező megjegyzés: »A vallás- és közoktatásügyi minisztérium .... számos rendelete folytán ezen gyermek a természetes atyának a természetes anyával .... én kötött házas-fága következtében törvényesittetett- Az utólagos törvényesités által a gyermek ugyanazon jogokat élvezi, mint a tőrvényesen szülött. Miért kelljen tehát egyállaláo csak tudnia is, hogy szüleinek olyan viszonyából származott, melyet e társadalom közfelfogása megvet? IIi a törvény alkalmat ad a szülőknek arra, hogy hibájukat — melyet a legtöbb esetben rajtok kivül álló okok idéztek olő — jóvá tehessék, miért vonja meg tőlük azt a tulajdonképpeni jótéteményt, hogy ne kelljen gyermekeik előtt azégyenkez-niök? A tőrvényesitéai eljárás ume módja teljesen megfelel a rideg törvénynek, mely a gyermek jogaiuak fejlődésében anyakönyvi pótló megjegyzéssel tüntoti fel a határt, amelyen tul apja nevét viselheti a apját örökölheti, de minden emberi érzés tiltakozni kéuytelen ellőne, mert a jóvá tett hiba dacára továbbra is állandó dokumentuma marad a szülök hibájának a írásbeli bizonyitékot ad az ártatlan gyermek ellen az előítéletes társadalom kezébe. Tudomásom van olyan esetről, hogy egy ifjúnak az érettségi vizsgálat előtt születési bizonyítványt kellett bemulatnia 8 csak ekkor jutott tudomására az, hogy ő házasságon kivül született; az ifjú restellő bizonyítványát, az igazgatónak átadni, de müveit 8 önérzetes lelkében megingott a szülők iránt táplált tisztelete ia s annyira meghasonlott önmagával, hogy fölfedezése napjáo öngyilkosságot kvöetett el; persze haiáláoak hire oly alakban került a nyilvánosság elé, hogy az ifjú félt az érettségitől. Tudok olyan esetet is, hogy érettségit, telt ifjú, kinek volt ugyan, tudomása utólagoa törvényesittetésről, do nem is gyanította, hogy törvénytelen születése állandóm fel lesz tüntetve születési bizonyítványában, a vasúti tanfolyam befejezése után kinevezletés céljából be akarta nyújtani okmányait 8 inkább lemondott pályájáról, melyei nagy tehetséggel s ambícióval kezdett meg, hogysem a szolgálati létra aok fokozatán álló kőzvetet-len s közvetett főnökei mind az ő szégyenét lássa 8 legféltettebben Őrzött csa ládi titkát ludja. Nem érdektelen eset az aem, amit egy állami anyakönyvvezető beszélt el; röviddel ezelőtt beállított hozzá ogy szegény asszony s kérte fiának születési kivonatát; a fiu pár év előtt utólag törvényesíttetett; az anyakönyvvezető természetesen törvényszabta módon állította ki a kivonatot, hűségesen meghagyva az eredeti bejegyzéseket a csak a lapszélre irva fel az utólagos törvényesitéat. Micsoda lármát csapott az asszony, mikor átvette s elolvasta a kivonatot I Ht ki meri állítani, hogy törvénytelen az én fiam? Kinek mi köze ahhoz, hogy az volt? Hát minek esküdtem én meg becsületesen az urammal? Ilyen kiáltásokkal ugy nekirontott az anyaköoyvvozetőnek, aki hiába hivatkozott a törvényre, hogy idegen erő segítségével vezettette ki a dühöngő asszonyt hivatalából. Szegény anyát nem lehet kárhoztatni éa kitörő fájdalmát kell. — hogy méltányolni tudja a vallásügyi minisztérium, mely könnyen találhat orvosságot az ilyen esetek elhárítására. Ha megmozdult a társadalom a törvénytelen gyermekek érdekében a gondoskodik azok neveléséről, ellenőrzi 8 elősegíti tosti\'lelki fejlődésüket, ha a minisztériumok kapui is megnyíltak azon eszme előtt, hogy a gyermekek ne bűnhődjenek a szülők hibájáért, — akkor , végre-valahára meg kell szűnnie annak a viszazásságnak Í8, hogy még a törvényesített gyermekek ia állandóan magukon hordják származásuk megszégyenítő bélyegéi. A miniszter találhat módot a törvényeaitéa méltányosabb b jogosabb formájának anyakönyvi feljegyzésére. Dr. V. L. "hírek. — Szomölyl hlr. Dr.Jankovicb Ls»z!ó gróf Z-ilavármagye főispiaja, dr Wal-loa Dezső miniszteri titkár éa OJor Gé<a kir. péozögyigazgató sárosunkba érkeztek a városi adóhivatal megvizsgálása végett. A bizottság működését hétfőn megkezdte. — Klskanlzsa Contra Nagykanizsa. Ismeretes az a rég óta hu/ó<!ó per melyet a VI. él VII. kerület, a régi Kis-kanizsa lakói indítottak avégből, hogy Nagykanizsától elszakadjanak és külön kőzségot képezzenek. Ö ugyanis cssk hátrányát látják a Nagykanizsával folytatott közös háztartásnak, viszszaóhajtják a régi boldog állapotokat, mikor nekik külön jegyzőjük, külön bitójuk volt, bár a villanyvilágítás üdvös intézményét hírből sem ismerték. F. hó 15-én ez ügyben végleges Ítéletet hozott a pécsi kir. ítélőtábla, melybeo a kiskanizsaikat panaszukkal elutasította és kimondta, hogy Kiskanizsa Qetn választható el Nagykanizsától. Igy hát élünk tovább is közös háztartáson a kiskanizsiakkal. ök fizetik a városi pótadót Í3 és viszont roi oem kérünk tőlük vámot, bogy vasárnaponként a városháza elölt toleköpődik az aszfaltot. — Felolvasta. A kereskedő ifj«k önképző körének második felolvasó esté-lyén, f. hó 22-én Bozboháty Ottó, az Osztrák-Magyar bank főtisztviselője olvasott fel a bankügyről. Az önképzőkör helyiséget zsúfolásig megtöltötte a hallgatók tömege, városunk intelligenciája, kik közt azonban a kereskedő ifjúság csak alig volt képviselve. A felolvasó előadását több estére tervezte és ezért szerdai előadása — mint a felolvasó maga is kijelentette — befejezettnek nem tekinthető. A tanulságos és magas oiveaun álló szerdai felolvasás csupán a pénz és a váltó szerepének, fontosságának és történetének tárgyalására szorít- XLI ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. JANUXR 11-én. kozott A pénznek, önnek a ma korlátlanul uralkodó nagy hatalommal bölcsőjéhez vezetett vissza a felolvasó, mikor a gazdasági élet nélkülözött még egy egységes értékmérőt és csupán a szükséges tárgyak kicserélése képezte a kereskedelmet. Majd az ókon népek pénzügyi viszonyai felett való rövid áttekintés után, ismertette a most érvény-boa levő európai pénzrendszereket általában és ez utáu az Osztrák-Magyar-Monarchia pénzrendszerének részletes fejtegetésébe bocsájtkozotl. Megismertette a hallgatóságot állam- és bankjegyek közötti különbséggel, az aranyvaluta szükségességével és a pénzverés szabályaival. Többek között elmondta, hogy a most forgalombau levő tiz és busz koronás bankjegyeket rövidesen vissza lógják vonni és azután a legkisebb baukjegv az ötven koronás lesz. Ez állal akarják meggátolni, hogy a noni-régibeu kibecsájtott aranypénz az országból kivándoroljon. A váltó szttlőoka a rossz közbiztonsági viszonyok voltak a középkorban. A kereskedelemben ma domiuáló vállóforgalom keletkezése első szakában csak mint egyszerű ulalvanyo-zas jelentkezett és caak sok módosítás után a közbiztonsági és a törvénykezési viszonyok javultával fejlődött n mul tökéletes biteteszközzé. Ezek után a (elolvasó elérkezett felolvasasanak tulaj dooképpení coljához, a giró lorgalom ismertetésébe?, azonbBn ezt egy u\|abb felolvasás keretébeu szándékozik előadni. A felolvasás csaknem máifél óra hosszat tartott és auuak tartalmas és általanos erdekü volta mindvégig a legnagyobb mértékben lekötötte a hallgatóság figye ■ mét A felolvasásnak pedig meg volt még az, az előnye is. hogy a felolvasó az előadott nagy anyagot szellemes formában dolgozta fel és itt-ott felcsillanó jó izü humora nem egyszer hangos kacsjra indította a hallgatóságot, a mely hálái .éljen--ekkel köszönte meg a másfél óra nemes élvezetét és a felolvaso ama kijelentését, bogy az előadott érdekes tárgyról felolvasását más alkalommal folytaiul fogja. — Szinészet. A pécsi szinikerület eszméje közeledik a megvalósuláshoz. Vasárnap e tárgyban Pécsett gyűlést tartottak, melyen varosunkat Lengyel Lajos városi főjegyző képviselte. A főjegyző a gyűlésen kijelentette, hogy Nagykanizsa város közönsége is lelkesedik a szinikerület eszméjéért, azonban a város a színtársulat számára aréuá\'. nem cpithel, mort minden ily célra fordítható anyagi erejét igénybe fogja venni a tervezett színház építési. Azouban tanácsolja, hogy a színigazgató épitesse fel maga az arénát, melyhez a város ingyen telket fog rendelkezésére bocsájtani. A gyűlés pozitív eredményt nem ért el. de az előjelekből következtetve biszszük, hogy a szinikerület ügye rövidesen dü őre fog jutni. — Kerosztény Jót. Nóegy et köréből A január hóban tartott műkedvelői elő adások összestiszta jövedelme 1559 kor. 76 Síiért tesz ki 1 Amidőn ezt köztudomásul adjuk kedves kötelességet .teljesítünk, hogy a szíves adakozók illetve felülfize-tóknek ezúton is újból hálás köszönetet mondjunk. A választmány. A választmány 1902. évi január 20 án tartott ülésében elhatározta bogy bold. emlékű jóltevóje szeolgyörgyvári Stirling Sándor cs. és kir. ny. őrnagy halála fölött érzett fájdalmának és részvétének jegyzőkönyvileg is kifejezéBt ad, és hogy emléke minden időkön át fenmaradjon a mulatság tiszta jövedelméből 300 (Háromszáz) korona ért összeget miut Szentgyörgy-vári Stirling Sándor emlék „alapiUány\'-t külön fog kezelni és ezen összeg kamatai a nemes jóltevö emlékezetre mindig január hóban fog a szegények között kiosztatni. — Kitüntetett tanító. Szép ünnepély folyt le f. hó 21-éu Szent-András községben. Ugyanis az nap adta át Ruzsicska Kálmán dr. tanfelügyelő a földművelésügyi miniszter díszoklevelét és 600 korona ajándékát a szt.-andrási községi kath. tanítónak a földművelés és kertészet terén kifejtett buzgó munkálkodása jutalmául. Az ünnepély a községi elö\'já-róság az iskolaszék jelenlétében folyt le, melynek bevégezte után a páhoki plébános vendégei tiszteletére ebédet adott. — Kivándorlás. A kivándorlás láza hétről-hétre nagyobb mértéket Bit, most már csabreadekiek is vágynak az arany líldorádóba. A napokban is kivándorolt keltő, de nagyobb mértékben a szomszédos Káptalanfa, Hany, Bodorfa, Szőc községekből. Euook oka talán a pénzvágy és lóként az ügynökök, kik a kivándorlást a szállítás minden módjával előse-gilik és terjesztik. — Vitriol helyett Illatszer. Kedden volt eaküvője Farkas Józsefnek és szerdán már párosával ment templomba. Savanyó Évának fájt a szive nagyon, mert a vőlegény neki csapta a szelet, s őt faképnél hagyva, más leányt vett feleségül, pedig neki fogadott örök hűséget. Boszut szom jazott lelke, s boszut is állt. Megvárta a tomplom ajtajánál régi rózsáját, köténye alatt tartva azo\'i edényt, mely minden hálószobának nélkülözhetetlen alkatrészéi képezi. A döntő pillanat elérkezett. Midőn az ajtóu kilépett az uj házaspár, a kis-kanizaai Éva hirtelen mozdulattal nyakon-öniötte Farkas Józsofet. A folyadék végigcsergedezett a szerencsétlen emberen, a mámorító és kábító illattal töltötte el « templom udvarát. Savanyó fiva kárt nom tett ogykofi lovagjában, csupán megszégyenítette és megvető mó-don lejezte ki saját megvetését. A tör-lénolom bizonyára meg fog emlékezni 1902. évi január 21-éről szeot Agues uspjáról, mert ekkor történt először, hogy a megcsalt szerelmes vitriol helyett parfümmel öntötte le kedvesét. A szerelmes kisasszonyt főljolentelték a rendőrségnél. — Gyfljtös. A Magyar Paizs irja: Lórincy üé/a nagykanizsai polgárleány-iskolai tanár 50 koronát gyűjtött Egén emlékére. Az egyes adakozókat jővó számban közöljük s a pénzt a Magyarországnak, a központi gyűjtőnek küldjük. Vegyenek példát mások is] — Göcsojl lovagiasság. Szolka Gyuláné szül. Tibola Rozi rimánpusztai lakós 13 éves fiával a salonrári malomból este kilenc óra tájban haza felé mont Mikor Gséb község mellett a hashágyí mezei ulra mentek át, egy bozót mögül két legény ugrott eléjük, s az eityik a kezében lévő fadarabbal oly alapoian fejbekocintotta az asszonyt bogy elesett s egy kis ideig ájultan feküdt. A lovagias göcseji gavallérok, mikor Szolkánét összeesni látták, kereket oldottak. A megsebesített nő fia segítségével nagy uehezen hazavánszorgott. A gyengéd női nemet ilyképpen tisztelő gaval- \' lérok Szali János ós Lskatos Károly cigányhegyi lakóiok voltak, kik Szolkánéval régóta ellenséges viszonyban voltak. — A Nagykanizsai Izr, Jótékony Nőegylet 1902. évi február hó 1-éu az .Arany Szarvas" szálloda dísztermében szegény alapja javára nemzetközi menyecske bált rendez. Eite 9\'/i órakor jelmezes diszfelvonulás egykori palotással nemzeti jelmezben. A szépségpálma odaítélése titkos szavazás alapján. Belépti dij 2 kor. 40 fillér. Karzati ülőhely 3 koroua. Utóbbiak előre válthatók január hó 30. és 31-én délután 3—4 óra közt a .Szarvas" szállola termében. Kezdete 9 órakor. — Fölhívás. Az 1881. évben született nagykanizsai illetőségű hadkötelesek ezennel (elhivatnak, hogy 1902. évi leb-ru.ir hó 16-án reggel 8 órakor a város ház I-ső emeleten sorshúzásra jelenjenek meg. Nagykanizsa. 1902. évi január hó 15 én. Vécsey Zsigmond polgármester. — Meghívó. A nagykanizsai szabó-munkások és munkásnők szakegylete saját köuyvtáruk gyarapítására a .Polgári Egylet" dísztermében folyó évi február hó 9 éa azaz farsang utolsó vasárnapján tánccal egybekötött dalestélyt rendez. Kezdete este fél 9 órakor — A legnagyobb gyémánt. Durbon-ban Fekföldön eddig pirallsn nagyságú gyémántot találtak. Súlya 275 gramm, szine kissé sárgás, de értékét mégis óriási összegre circa 3 millió koronára be-csülik. Hogy ez mily nagy összeg, kitűnik abból, hogy ezen árért 6-millió doboz valódi Réthy-féle pemetefű-cukorkát lehet venni. . — Kakasrlada\'. A muraközi ncp még most sem tagadja meg régi jó természetét, őrül ha van alkalma egyel veszekedoi, ba pedig nincs, akkor a bős bugylibicskáé atyafi belekőt valakibe. Alsó-Lendván két ellenség Mekics Ferenc és Kikiczi Miklós véletleuül összejöttek özvegy Raffel Jánosné korcsmájában, a két vadrác csakhamar összeveszett, és Kikiczi egy pintes üveget teljes erejével ugy vágott Mekics fejéhez, hogy leje tele lett üvegszilánkokkal véresen esett össze. — A tudományos kutatások eredménye balzsam a szenvedésre, mert néha oly kiváló kincs birtokába juttatja az emberiséget, hogy gyötrelmektől, kiuoktól szabadul meg. Egy ily kutatás eredménye, hogy a csuz és köszvényes betegek bajára van egy biztos gyógyító hatású szer. A csuz és köszvényes betegek olykor évekig keresnek enyhülést bajukra, mert néha 10—15 évig tartó fürdőhasználat sem képes enyhülést hozni kinzó fájdalmukra. Ugy a szenvedőknek mint mindenkinek fontos tndni ezért, hogy létezik egy szer, mely e kinzó megbetegedést bizton gyógyitja, mert azok az előkelő orvosi nyilatkozatok s az a sok ezer köszönő levél, melyekbe bárki betekintést nyerhet, kétségtelenül igazolja, hogy a Zoltán-féle csuz kenőcsben egy ily szert birunk. A szer készítője Zoltán Béla budapesti gyógyszerész, a kinek gyógyszertárában (Sétatér-utca és Szabadságtér sarkán) a kenőcs üvegtégelyekben miudoakinek hozzáférhetővé van téve. — Egy jószkghórló levele Magyarországon. Tek. Wilhelm Ferenc urnák udv. gyógyszerész Neunkirchen Alsó-Ausztria. Ezennel köszönetet mondok a kiváló Wilhelm antiarthritikus ób rbe-uma elleni vértiszlitó theája hatásáért. Ezoa tbeával egy uöt Suttóben teljesen kigyógyítottam, jóllehet már háromnegyed év óta az egérz környék legjobb orvosai által kezeltetett kik már lemondtak volt életéről. Ezen gyógyítás folytáu kedveltetett még ezen a környékek iheája olyannyira, hogy Török Józsel ur Budapesten Király-utca 7. bizonyosan nagy menyiaéget fog elfogyasztani a sutlöi polgárok közt. Háramban is megesett, hogy nálam szolgáló fiatal ember oly erős kőszvényt kapott, hogy sem lábait, sem kezeit mozgatni nem volt képes ezen thea használatával 3 csomaggal teljesen kigyógyittatotl. Évenkint én is hsazoálom és biztos vagyok abban, hogy ezen thea nekem jót tesz. Fogadja ismételten a fellábadt legjobb köszönetét, jelzek. Tisztelettel Hobldampf Mthá\'y jóizágbérlő Naszályban, u. p. Tata-Tó-város. VASÚTI MENETREND. ! hirdetések. \'VONATOK. INDULÁSA. Budapest óra 52 P- éjjel postav. 5 47 B regg. gyorsv. 9 „ 30 „ vegyesv. 2 B 10 d. u. poatav. n 5 03 „ , gyorsv. Bécs (Wien) 12 „ 50 éjjel postav. 6 „ — regg. szemv. n 12 a 20 d. u. gyorsv. 2 , — „ postav. Praoerhof 12 12 éjjel gyorsv. B 42 reggel postav. 12 10 délb. gyorsv. 3 9 47 „ d. u. postav. Barcs 4 " 57 reggel , 2 25 „ d. u. , 4 25 „ személyv. Ciáklornya 6 „ — n „ vegyesv. Z-Szl.-lvánS » 20 » ■ » IRODALOM — Pályázati Közlöny. A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak ügye nagy lépéssel haladt előre, ugyanis a helyközvetités országos szervezése mely nagyfontosságú kérdéssel Ridó Sándor a magántisztviselők országos szövetsége v. ügyvezető-titkára, évek óta foglalkozott, immár a megvalósulás stádiumába jutott. Radó Sándor miut ezen eszme megpeu-ditője a kormány- és szakköröknél be-mutattatott és osztatlan elismerésbeo részesített tervezete alapján közreadja az Országos Pályázati Közlönyt, mely tartalmazni fogja kőnyuyed áttekintés mellett a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak áltsl betöltendő összes ál-láBOkat és igy módjában lesz minden álláskeresőnek minden alkalommal tudomást nyerni arról, hová forduljon alkalmaztatás iránt. Az értelmiségi foglalkozású magánál-kalmazott összesége érdekeinek előmozdítására törekvő ezen lap méltán-megér-demli, hogy első sorban maguk az érdekelt magánalkalmazottak, másodsorban a tisztviselő- és kereBkedelmi alkalmazottak egyesületei, továbbá a kereskedelmi és ipari vállalatok és cégek előfizetésükkel támogassák. Az .Országos Pályázati Közlöny" melléklete a Köz- és Mezőgazdasági Értesítő, a közgazdasági részen kivül közölni fogja az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szállítások, építkezések, bérbeadás és eladásokra vonatkozólag kiirt pályázatokat: vasút- és közlekedésügyi rovatában pedig a mindenkori kedvezményes vasúti fuvardijtételeket, valamint a vámil-letékeket és igy ezen lap nemcsak a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak, hanem az ipar, kereskedelem, mező és erdőgazdaság összes tényezője érdekeinek hathatós támogatója lesz miért is mindenkinek részéről valóban méltó a támogatásra. Megjelenik minden szombaton, megrendelhető a kiadóhivatalban Budapesten, VL kerület, Váci-körut 39. — Előfizetési ára egy évre 14 korona, egyes szám éra 30 fillér. — A „llonl Ipar" újévi száma igen érdekes es változatos tartalommal jelent meg. A Sugár Ottó szerkesztésében megjelenő lap egész sorozatát közli az ipár-párlolás és iparfejlesztés kérdéseivel szoros összefüggésben levő cikkeknek, melyek a magyar ipar helyzetét éleseo megvilágítják. Hiányt pótlónak nevezhető a lap közszállilási rovata, mely aktuális kritikai cikkek és hírek kapcsán külön mi-oiszteri engedély alapján közli az állammal kötött és eddig hivatalos Htokként őrzött közszállitási szerződések részletes kivonatát. Különösen figyelemre mélló a legújabb szám azon közleménye, mely a magyar gépgyárosoknak a kereskedelmi miniszterhez inlézett felterjesztését ismerteti. s mely egész sorozatát tárja fel a magyar gépiparon elkövetett súlyos sérelmekoek. Kiemelendő még bogy a .Hooi Ipar" munkatársai a politikai és közgazdasági élet legkiválóbbjai közé tartoznak. _ _ Xzei■kMxtötdo : Dr. VWAnyi BenrIX, ieleI6» a.erkeaatí-Kiadó: Ifi- W«)dU» Jóxtef. _ 70NAT0K ÉRKEZÉSE. Budapest 12 óra H 1 8 Bécs (Wltal 3 1 4 10 PríjCrhaf 5 12 * 11 Barcs 11 1 II Caiktornya 8 Z.-Szt -Iván 8 02 p. 58 , 57 , 25 , 45 , 42 . 35 , 08 . 22 . 32 „ 09 , 53 , 22 , 10 , 26 „ 52 , 10 , 05 . éjjel regg. d. e. d. n. este regg. d. u. éjjel ny. v. postav. gyorsv. postav. szemv. postav. gyorsv. szemv. reggel gyorsv. délben postav. d. u. gyorsv. éjjel d. e. d. u. éjjel regg. vegyesv. postav. szemv. postav. Vese, húgyhólyag, hngydara és a köszvénybiintaimak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutos bántalmainál,orvosi tekintélyek által a Llthlon-rorráa SALVATOR sikerrel rendelte lent. Hnujhajtó hatása! Kellemes ízi! 1 Könnyen emésithető Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. A 8al7ator-forri« igazgatósága Eperjesen VEGYES. — Ejy népszer. A Moll-félő francia borszesz és só által a betegeknek egy ép oly gyógyhatású, mint olcsó szer nyujtatik köszvényes és csúzos bántalroakbau, sebeknél és daganatoknál. Egy Qv>>g ára utasítással együtt 1 kor. 80 fill. Szét-küldés naponta utánvétellel Moll A. gyógyszerész cs. és k. udvari sállitó által Bécs I. Tacblau-bcD 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottau Moll A. félő készítmény kérendő az ö gyári jelvényével és aláírásával. Nyilttér Aa e rovat alatt köilöttekért nem vállall felelősséget a sierJccsatSBÓu. Két egész uj Habits-féle periái- C I M EB .1 I, O i?f olc>d árért eladó, vagy havi 4 forintért bérbe vehető. Bővebbet ifj. Wajdits Józsefnél, Nagy Kanizsán. Pedál nélküli cimbalmok ára 65 frt. Havibér összeg 2 frt 50 kr. HIRDETÉSEK. Férfiak ingyen kapnak. olyan uj találmányú orvoságot, mely ax elvesztett erül újra meghozza, l\'róbacsomagot s egy srás oldalas könyvet ;;o\\tán, jól becsomagolva, ingyen kapják mindazok a kik érte írnok. Es a legbá-mulatramcltóbb csoslaorvosság, mely megmentett ezreket, a kik fiatalkori kihágások folytán nemi bajokban, szífilUben, valamint elveszített férfiero-ben szenvednek, Ez okból elhatározta az intézet, hogy egy ingyen orvoságot magyarázó könyvvel együtt mindenkinek ingyen küld. Ezzel a házior-vossággal a baj otthon gyógyítható, s mindazok a kik a fiatalkori kihágásokból származó némi bajokban, szellemi elgyöngülésben.vagy krónikus bajokban szenvednek, otthon gyógyíthatják magukat. Ez a gyógyszer közvetetlenill azokra a szervekre hat, a hol a megerősödés szükséges csodálatos eredménynyel gyógyitja az évek óta tartó betegségeket, öreg. fiatal egyaránt irhac Slate Medic.il Institutnak az alant jelzett cimre, a honnan a csomagol rögtön elküldik. Az intézet leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kezelés céljából az otthonukat nem hagyhatják el. A próbactomag megmutatja, bogy mily könnyen kigyógyithatók ebből a rettenetei bajból otthon. Az intécct kivételt nein tesz. Mindenki iihat érette bárhonnan magyarul, mtre titoktartás uvcllcttpostafordultával egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt. írjon még ma. A Csomag oly szépen be van csomagolva, hogy a tartalmát senkisern fogja megtudni. A levelet igy kell címezni: State Medical Institute, 17 Elektron Kuílding, Főit Wayne, Intl. Amerika A levelek mindig béruienlcsitendök. GO OS » 03 _ i S-5-f Újdonság! és kötszerész • BUDAPEST, VII, Erzsébet- körat 50. egész uj szerkezeid sérv-kötőtuláltfel, mely a leg- ______modernebb Utánzás ellen védve 16307. sz. technikai vívmányok között, orvosi kapacitások sa^int, a legelBöbb helyet foglalja d és e téren a legtökéletesebbnek bizonyult. Fent nevezett cégnél az összes betegápolási cikkek, kötszerek, gummiáruk stb. a legjobb minőségben jutányosán beszerezhetők. Nagy képes ár\|egyzók ingyen és bérmentve ""So (Fenti cimrc Ogye\'ni tessék) XU ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. JANüXR 25-én. Z.K. \'/„ 902. Cuk MOLL SEIDLITZ POR akkor valódlak. ha mindegyik doboi Moll A. védjegyét és ftlíiiráaiit tüntoti fol. A Mell A.-féla Síldlltz-porok Úrtól grógyhaUix.i a legmakacsabb Qyom»r- él totbáatalaak, gyoraorgörca íi yoniorhér, rögzött izékrtkedéa, májbintalotn, vér tolatás, aranyér és \\ legkülönbözőbb nál beleftégek ellen, e jelei hixitxcrnek értixedok óU mindig nagyobb «lterjcdé«t azontott. — Ara egy Ispeoiétalt ore-doll doboznak 2 kor Hamisítások törvényileg fönyittetnek. SOLL-FlLÉ FRANCIÁI isnm^a^ESm C8ák akkor valódi, h& mindegyik tlre* MOIJj a. téJjcgyét tünlHI fel --„A. Moll* felirata ánonattal ran xirra. a Moll-fólfl franozla borszesz él aé nevezetesen mint fájdalomoiillapltó bedSrziöldal szer köixvény, eanx 6a a megbüléa egyéb követkexrnéayeinél legiitnoretexebb népner. — Egy ónozott arodetl üveg ára I kor 90 flll. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legnjabb mödsxer szerint kéxxitek gyermek éi hölgy szappan • bér okazerQ ápolásira gyermekek é* felnéttek részére. A\'á darabonklnt — 40 flll. öt darab — I kor. 80 flll. Minden darab gyermek-jxappan Woll A. védjegyével van ellátva Fő szétküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállitó által, Bdca: Tuchlnubea 9. 87,. Vidéki megrendelések naponta posuut&nvét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott, készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf ÓS Fia. Jó és olcsó órák, 3 éri jóttálUasal pririt vevőknek ^ KONRÁD JÁNOS érájyárt arany, ezBat é* ékszer árok •zállltóháx* 8RÜX (Csehoraxig) Jó nickel-rem-óra irt 3.75. Valódi exQst-rera.-óra frt. Ö.80. Valódi ez üit línc írt. 1. 0. N\'ickel ébreittö óra frt I 95. Cégem & cs éa k. birodalmi címerrel van kitüntetve, siAmtilan arany, exűst kiállítási érem valamiot ezernji elismo-ró-Ievél van birtokomba. N«gy képea irjegjxéket ingyen éabérm. WILHELM aaliarsbriliUs és iitifeiBiliUs MM\\m egész csomagokban 2 koronáért az összes gyógytirakban kap hatók. EGHIYO, -- - A n.-kanizsai VI -VII. ker. főtéri kereszt, fogyasztási szövetkezet f. évi február hó 2-án tartja évi rendes koigyülését, melyre a rfozvétiyeBok ezennel meghívatnak az üzlethelyiségbe. Tárgysorozat: t. At Igazgatóság jelentése. а. A feldgyelö-bizottság jelentése. 3. A mérleg bemutatása. 4. HatázoiAt-hozatnl az 1901. évi nyereség felett. 5. Igazgatósági elnök megválaiztáia. б. Felügyelő-bizottság megválasztása. 7. Igazgatósági tagok megválasztása 8. Esetleges indítványok Mérleg számla 1901. évről Vagyon: Pénztár-készlet 509-65 kor. Árukészlet leltár szerint aS5\'/«" kor. Hefuetendií üzletrész jja kor. IJereudczés 7<M» kor. Berendezés 2«J;, leírás 140 kor, 560 kor. Adótok 703-OS kor. Visszafizetett részvények kamata 3 kor. \\Mszeg 475750 kor. Teker: Uetiictcu üzletrész 1338 kor Áru-bltclczök 3069 09 kor. iOuO. évi nyereség 47926 kor. Egyenleg mini nyereség 7045 kor. összeg 47$7 50 kor. Veszteség- nyereség számla. Kiadás: Fuvar és szállitás 190 kor. Üzleti költség 25336 kor. Személyzet fizetés 107402 kor. Házbér U62 kor. Fűtés és világítás 90 kor. Berendezés leirisa HUkor. Egyenleg mint nyereség 7045 kor. Összeg 2u7993 kor. Bevétel: Visszafizetett részvények kamata 3 kor. Aruknál nyersbcvétel 207683 kor. összeg •.\'07983 kor. — összesen 108 tag, 334 üzletrésszel. Sida Károly x. k. üzletvezető és könyvelő. Ezen merleget ugy a nyereség- és veszteség-számlát a felügyelő-bizottság által megvizsgállatvin, kellő jónak tatáilatolt. Nagykanizsa, 190a. évi január hö !-én. Szmodícs László s. k. Kiss György s. k. Deli István s. k. Imrey László s k. ig. tag. ig. tag. lg. tag. lg. tag. PPQOOCX?QODO;DOQOOOOOOOOOáaDOQPOOOCX3C^ÖMDaa ^^t^^í^^^íí^ö^ A magy. kir. szab, Osztálysorsjáták föolárusitója. - Saját termésű ós jól kazalt termószetes£borok eladása. Ifj. Horváth Forenc judo s. k. ig. elnök. Jámbor György 3. k. f. b. lajj. N.umayor Farenc a. í b. Iig. Major József a. k. í. i>. lag. Szerdahelyi György a. f t>. lag. Mát., László a. k. I. b dnJk. 8 7 (\') I ő V e S S Z (\') a r j e g y 7. 6 k onooo ooooaoooQooooooooaooiooonoaaaooooooaoD TELEK/ ZSIGMOND, PÉCSETT 8IlMeustein r* ^^JUf—a——i cs. és kir. udvari bornagykereskedő, szőlőbirtokos és yesszöiskolatulajdonos. Az árak kötelezettség nélkOl készpéozfueté, vagyis az ősszegnek előre való beküldése, vagy utánvét mellet., csomagolás nélkül Villány vagy Pécs állomáson Átvéve, ozrenként koronaórtékben értondOk. Árai: ezrenként ÚyBkűrts i 8lma ▼oaozök voaa<JL 1. osri. 11. ottt^\'l. oszt. 11. o»it. Arak ezrenként \|h a s h a, j loTaS^acs a i Európai vesszők, korcsok és ojtványok Belföldi borfajok..... Francia importéit borfajok . . Asztali Kzülók...... Sima zöldoitviitiy..... Gyökeres fásojtviiny .... Borlan<iieri-korc-sok..... Seiectiomllt i erlandiorisXRiparia Alant felsorolt legújabb korcsok 20 - 30 2U — 30 30 — 4U 250—300 100—200 8 — 20 10 — 20 I ■> — 50 100—140 50 — 100 — 50—100 Vitis Solonis (nagylevelü) . . . — I 25 10 Kiparia Portalis (Gloir de Montpellierl — I vy Iiupestris Montikola (.In Let) . . 31; 20 ic Rupestris Jletallika......31. 211 10 ColombeauXKupest. (Gsm Cuuderce) 3G 20 - 10 AramonX Iiupestris (ian7.in 1. sz. . — — •>.\', 14 SolonisX Rupestris......f,0 35 \| 25 14 MourveiireXRupestri 120\'J. . . — I2u \|\| 60 — 40 Kapható nálam: akác-csemete « 10— korona. Gle.litsehia á 12- korona ezrenként. 2 éves diófa 50 fillérért darabonkiut eres válogatott spárgapalánta a 3 kor., legjobb fajú földieper á 1kor. százankint csomagolás nélkol - íég^jorS Ifítsvt WPV v?Dr™ ,,«,m\'l;,™i,4 l.to.kor kilogrammonként élósulyt számítva 3300 3309 ISflonit ,«t ^1KAI ^ AMKRICOXAMKBIKAI KORCSUKBÓL: IliparlaXRupestris 101. 143 Gres ColmmvRSf. ut t P,oo1><""P^ ™ 1305. Cbernet -.Rupestris 33a>. ChasselasX\'Jol. Ar„,nonXRip>ris RupostíísXkorcs Aíninr ot\' mi^ í "m-\'^\' \'^Iris eoi. ,103. YorksXSyrah .101, Chasselas roséXRupestris 44«:. -SIMA\' FölÍwtvÁNySk^K UVV^\'í-\'íK"Pe«?rls-<io1>°*>» Ripai.XR«pe.trii Jiiger I. sz. korcsokon; OPORTO - SoLitu Rn„\' ü í r 7" ?\'p,r.\'» urUlls""\' ........... Monlil:ols\' W«íkllil« és Berlandieri és Solonison MÉ7ESS : °,!\'ASZ .R\'?,LI!t(i ~ Porúlison.\'Rupestris Mont,kólán Rupestris Metallikán fttÍAMR (faZc RiMnJ) ~ ltif™ Ku"Palris il°"lií°h KÖVIDINKA - Solonison és Colombeau R„n»Viri J 7ft Aavr^v,!v. ■ r\'lna 1 orlai,son « Rupestris Metallikán: Riparia Portalison és^stó\'ttí. ^ bó fTT ~ Kövidinka, it ™ WT^^\' ^^^ laine Augeviue. 0l3 Tr n ü W,„thi™ Zoidveltel,,,,. Muskotály; PKHKR CSKMKGKI10RFAJ0K: Made- Nomes-Kadarka Op^ cfberne fnoe \'h J: V,,n3-V,,lau.c fehér Burgundi,, Semillo,,; VÖRÖSBORKAJOK: Cariguao. St.-L uránt \' VSZTAU S/ÓLÓK - rí™ I í 7 "°\'r\' Al\'c.anl0 \'í«»cll«. «™d noir do Calmette, Aramon. Cinsant, Kosa Mina di Vacca, Passatutti, Ökörszem. ........ H \' """•>■■<■ vnasseias napoleon, Gamai zamatos. Kecskecsees. Rendelés d5 « ^ "&.W valamelyikből nincsen, mielőbb* tudtul adatik. lte.il ezrenként 2 koronába kerü mig gíöker^vLzöCl TTÍ T\'?^1 egí k(,ro"ába » «"»«• jelölendő meg. g gjökeres tesszóknel » ketszeresebe. A etmzeU neve, lakhelye, állomása, pontosan Az alanyvesszők használatára nézve a következő tapasztalatok mérvadók HtPARit iiautm 1 ic i-humus gazdag talajban, Sonolis sárga, legfeljebb >0". mésztarSm, 1!„„«!,1 m .-J i S. P?,RTA1\'is csalils mészmentes meszes Rupestris Metallica rossz fel,ér k£X • I "uP Montikola bítormőf., ok számára meleg 6ti»..-ig esetleg 40-,,-ig meszes, xfiipS U,\' L^SSb ÍSi.1\'öÍ \'* » W latok szerint legtöbb meszet bir el a Mourvédre VR, ^?, toT> ^ ,meSZls\' roldícu használan.ló. A francia tapaszta- .ionáltatott és íraneiaországban ismeretlen X haza,ak szer,nt a SolonisX Rupestris. mely náluk ^W- landieri kor^oknát^ta^^ztaíbató^^A\'Lf^ ^\'szoú"l^ffnetöleg ^^Rip^ a Rer- Rupestris a Solonis és a Rupestris a RinariaVRuoesW, n»d t . P, X„ lon,s.\' R,P"ns Solonis közt, a SolonisX PinotxRupestris 1305 és Bo^riscoixBup rfe ^ 603 \' ^^A ZntL^T? ^ í"\'- ^.in.1 . Az általam forgalomba hVzott francoVa n, rikai o^Kh • J , k ,3l3n)\'a\' " le«iobb faibort szolgáltatják, nak éa legnagyobb mésztart,lomnak, ^ d^ ntó lsnak mS n«vobb TmZZ .^".í* m/\'-V\'k " l»l»i«s»Dyok- hatók az amerikoXamerikai korcsok nu"l!"\'3k\' rao«ls °1S-,obt\' eilenüillokepeíségnk folytán a philloiera ellen jobban ajánl- eladhatni. ^ iövő évbén már jóval többe, remélek nehézségeket kibírják és a legtöbb termést valamint ^ledJb mT„LtL, 7 ] «4l«A"«\|ík majd. a melyek a legrosszabb talaj-melésere a legnagyobb gondol fordítja....................* "m,°se«el "Mmenyezik. Szólövesszóiskolám ezen alanyfajok ter- Pées, 1901. december hó. Teleki Zsigmond. melyek már évek óta jók-nak bizonyultak és hírneves orvosoktól, mint könnyQ hashajtó feloldó szer ajinluttam.il, az emésztést nem zavarják és teljesen ártalmatlanok. Cukrozott minőségük következtében még gyermokak által ia »zivo<en bevétetnek. Ef?y 15 pllnliit tartalmazó doboz 30, egy tekercs, mely S dobozt, tehát 120 pllnl.it tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. elöloges beküldésénél etty tekercs hérmentve szállíttatik. IfÍH II IMI/ ;ien8te\|t1 F- hashajtó labdacsait. Csak akkor IMurhJUniV valódi, ha minden doboz hátulján a mi törvényileg bejegyzőit .Szent Lipót" védjogyünkke! van ellátva vörös fokete nyomásaal. A mi tőrvényilee védett dobozaink utasításaink és csomagolásainkon PHILIPP\'S NEUSTEIN APOTIIEKER aláirásoak koll lenni. NEUSTEIN FÜLÖP g .Szcot-Lípótliox\' dmieil uyófjízfrlir* Z. S. O 1TIKX, !., Plankfoifajse 6. S g Raktár Nany-Kaoiziin: D1XUS LAJOS é, RtitK tlYCLA gyógjjz»r{,zckoél. K 5ooaoooaooaoaao3oaoj22oooooaooDaaoon3oooaooo Kukorica-morzsoiók kéz- és erőhajiisra, egyszerű és kettős szerkezettel, szelolővol é, szelelő néiköl Gabona-rosiák, Konkolyozók (trieuörk); kézi kezelésre való Széna- és szalmasajtók fekvően vagy kocsira szerelve, Szecskavágók, szabadalmazott kenőgyOrüs görgő csapágyakkal, Igon könnyű járással, körülbelül 40 százalék erömegtakaritáa mollott. Répa- Í3 burgonyavágók, Darálót, Takarminy-falleaztSk. Szállítható takarék-fözö-QstSk takarmány stb. részére zomiacozott rsgy zonlno oélktlll botétí.tőkkel. ojag.ó hdjzeio Tan .zitllihátí, ».rh«-laktnaány 61 burgoiya fózéiéw íi failnztéiírc, iránio. mtzé- él t,izij»zda«ill célokra etc. to.ábbá Cséplőgépek, járgányok, acélekék, hengerek, boronák.\' „AGRICOLA" sór-vetőgépek (tolókerék" szerkezettel) mindennemű vetemény számára, vállókerekek nélkül dombon avagy sikon alkalmazható. Önműködő, szabadalmazott permetező készülékek, a tormáncs és szegecs kiirtására, és a gyümölcsfát megkárosító rovarok pusztítására, és a peronospora - kiirtására legújabb szerkezetben kéiiltenek í, ttAlliunzk MAYFARTH PH. és Társa os. és kir. kii. szab. gazdasági gépgyárak, vaaOntódék is vashámorművelt. - M"p 1872 , Bécs 81/,, Taborairasae 71. ssn KftQDletre ,4bt> mint 460 árany, tiort é, brons éremmtl, as S.ixt, nafjobb klillllA«>kon. Réiilete, iijejyzék íj izimoa tlJ.merS levél Ingyen. — KéprlwISk tt rtuoBt elárusítók kerejtetnok. Nyomatott Ifj. Wajdits József könyynyomJájában ííagy-Kaousdo.