* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 13.79 MB | |
| 2010-02-17 08:50:15 | |
 | |||||||
Nyilvános  1644 | 4288 | Rövid leírás | Teljes leírás (257.26 KB) | Zalai Közlöny 1904. 006-009. szám február Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 43. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 190-4. február hó B-án. B-ik szám XLIII. évfolyam. Előfizetési árt Egésx évre . . 10 kor. — fill Fíl évre ... & kor. — fill. Ntgyc-dérrt . . 2 kor. 5a fill. Kgjex szám 20 fill. H I R D E T É*3 E K 6 hasábos petiuorbao 14, mfc»o<l»xor 12, * minden további torírt 10. fill NYÍL TTÉ R BEN petit sorunkéul 20 Úll*réft vétetnek íd. Kéziratok visszaírna kUldomek —:----A nagykanizsai „Ipar-Testttlet,* a részvénytársaság,0 nnagykanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet, nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,a ■ „nagykanizsai Takarékpénztár részvény társaság," a „Kotori takarékpénztár 1 a .nagykanizsai kisdedneveló egyesület," a .nagykanizsai tanitói járáskör,* a „nagykanizsai keresztény jótékony ;katonai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagykanizsai külyálasztmányának hivatalos lapja. A lap sxellcmi réssót illető minden közlomény a felelős izerkesrtá nevére, ar. anyagi réwt illető kö*. Icniónyek podfg s kiadó nevére címzetten Nagykanizsára bérmentve iolézendők. Rérmpiitftl pii levelek tiem fogad -tatnak el. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A fegyencipar. Szinte csodaszámba megy s a huszadik század felvilágosult eszméi közül hangosan kirívó törekvésre vall az a különös mozgalom, mely nálunk az utóbbi időben megiiidult a fegyenc-ipar ellen. A kenyéririgység és a vastag ludatlanság superlativusa kell hozzá, hogy gondolkozó ember a társadalomból száműzött fegyencektől a munka javitó, biztató, reményekre jogosító és vigasztaló erejét megirigyelje és elvenni kivonja. De egyúttal jellemző ez az embertelen törekvés a mai kor gondolkozásmódjára, különösen pedig gazdasági felfogására, mert nyiltan bevallja, hogy — szemben a jog és méltányosság, az ész és ethika törvényeivel — a munkát egyes individuumok és osztályok részére kisajátítani, monopolizálni akarja. Vajjon tudatában vannak-e az ily törekvésű emberek annak, hogy gon-dolkozásmódjuk embertelen és erkölcstelen? . . . alig lehet föltételezni. Egy iparos- testület, a mely ki akarja venni a kenyeret a társadalom számüzött-jeinek és azok családjainak kezéből; a mely a bűnös emberek javítását célzó törekvéseknek nyíltan útjába állnak I Ez történik ma Magyarországon, a huszadik század elején. Bizony, bizony röstelkedni való állapot. Ezt a derék iparos szaktestQletet bizonyára követni fogja a többj is; sőt lehet nemcsak iparosok, hanem történészek, nyelvészek, jogtudósok sietni fognak a magyar igazságügyminiszterhez, hogy tiltsa meg a raboknak a könyvek használatát, ne olvashassanak, ne írhassanak, mert azzal veszélyeztetik az ó existenciájukal!... Mert éppen annyi joguk van ehhez nekik isi De nemcsak embertelen és erkölcstelen ez a törekvés, hanem jogtalan is. \' Közgazdasági szempontból téve a dolgot bírálat alá, miképpen minden embernek joga van a gazdasági foglalkozásra, azonképpen joga van ehhez a fegyencnek is. Büntetö-t«r-vénykönyvünk ismeri a politikai jogok fölfüggesztését, de a gazdasági foglalkozás, a munka jogától való eltiltást nem. Már maga a rab helyzete is elég csapás reá gazdaságilag, hogy nem azt (kényszermunka) vagy nem ott és ugy dolgozhatik, a mit, a hol és a hogyan dolgozni akarna; de ez a helyzet a büntetéssel szoros összefüggésben áll, tehát rajta változtatni nem lehet. De főleg nagy csapás az reá, hogy nem kap rendes munkabért munkájáért és nemv rendelkezhetik a megérdemelt csekély munkabérrel szabadon; nem köthet üzletet, nem szerezhet be anyagot, nem léphet Hogy az igazságügyminiszter, a kikhez a fegyencipar eltiltását követelő iparoso... |
