Zalai Közlöny 1904 032-035sz augusztus.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	13.53 MB
Keltezés:	2010-02-17 09:07:02

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1415
Megtekintések száma:	4542
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (249.4 KB) Zalai Közlöny 1904. 032-035. szám augusztus Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 43. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1304. augusztus hó B-án 32-ik szám Eisrix\'lf\'i ír; u i., ,-<rr ■ ■ \'0 kor. — fill Pf\|f"« • • • ikor. -ín. í^u k»r. 6„ an. Klíj-i\'S iáiul 20 UH. HIRDETÉSEK b JinsAWí [Jelitsorttan I4,má-ioii.\'>r 12, » miml™ toiibt\'i •orón 10 lill NYI LTTFB BEN petit .orvukéul 20 lilli-riit vételije k fel. XLIII. évfolyam. A lap itellemi rétiét illető minden lröxlemény a fclél5« ixcrkwitŐ nerére, m anrtgi ré««t illető leuényck \|J\'dig m 4ritdó Derére cimjetteo Nagykanizsám bérmentve iotéxe nd5k. Bóraentotleo levolok nem fo(A<l-utnik el. Kéziratok Yluaranem küldetnek részvénytársaság," „nagykanizsai ós nőegylet, „u.-kanizsai izr. jótékony HETENK1NT A nagykanizsai .Ipar-Testület,\' a „nagykanizsai Takarékpénztár részvénytársaság," a .Kotort takarékpénztár a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a .nagykanizsai kisdednevelő egyesület," a .nagykanizsai tanítói járáskör," a .nagykanizsai keresztény jótékony nőegylet," „szegények tipintézete,\' a .katonai hadastyánegylet,* a „soproni kereskedelmi iparkamara,\' nagykanizsai kűlválasztmányának hivatalos lapja. EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. íja.) (A Honi Ipar cim(t aiaklapWlO A folytonosan haladó gazdasági élet napról-napra fokozottabb kötelességeket ró ipari tenyésztőknek tekinlhetó városainkra. Véget ért már a kor, amikor városaink, melyek lépést akartak tartani a kor igényeivel, gazdasági tekintetben összetett kézzel várhatták a jó sors, avagy az annak szerepét játszó kormány intézkedését. Ma bizony éber szemmel kell ott állani a városoknak gazdasági életünk várfokán, azon becsületes igyekezettel, hogy a kedvező alkalom el ne suhanjon felettük, Mit lehetnek a városok mint olyanoki illetőleg azok vezetői az ipari fejlődés érdekeben? Nézzük először a nagyipart. Sokan azt mondják, hogy a kérdésre kész a felelet. A városok, telkek készpénz és adómentességmegadással megkönnyíthetik a külföldi gyárak letelepedését, illetőleg elősegíthetik uj ipari nagyvállalatok alakulását. Hát bz igaz, de ha ezzel ki yolna meritve a városok iparfejlesztő politikája, ha az ebbeli ténykedés alfája és ómegája egy pénzbeli áldozat volna, a városok iparfejlesztő politikájától mint szellemi feladatról beszélni túlzás nélkül nem lehetne. A városok iparfejlesztő politikája több egy egyszerű pénzügyi manipulációnál, több egy ötletszerűen megnyilatkozó áldozatkészségnél és nem ütlictö cl az anyagi tekintetben megnyilatkozó folytonos nagylelkűséggel sem. •E cikk közlését tanníi&goaiiak és tartalmit licyelemre méltónak tartjuk. (Sterk.) A városok iparfejlesztő politikája alapos vizsgálat tárgyává kell, hogy tegye a város területét. Tisztában kell lenni azzal, hogy a város speciális viszonyai milyenféle ipari vállalatok fejlődését teszik lehetségessé és arra kell törekedni, hogy csak olyan reális ipari vállalatok keletkezzenek, melyek a boldogulás összes előfeltételeivel rendelkeznek. De ezen általánosabb feladaton kivül ügyelni kell arra, hogy a városban magában minden a kellő helyre kerüljön, hogy a legalkalmasabb területek álljanak rendelkezésre és hogy az nj gyárak ne kerüljenek olyan helyre, honnan őket a város jövendő fejlődése csakhamar elsöpri. E végből a városokat külön kell szabályozni az ipari fejlődés szempontjából. Szabadjon ezen általános tételeket néhány példával megvilágítani a mai gyakorlati életünkből. Győr városa a betelepülő gyári vállalatoknak nemrég még telket, adómentességet és feltöltés címén bizonyos összegű készpénz-szubvenciót adott. Ma már a segélyezés utóbbi módját teljesen elhagytuk, mert bebizonyosodott, hogy egyéb helyes rendszabályokkal sokkal nagyobb eredményeket érünk el. Ilyen rendszabály volt a város területén gyári negyedek létesítése, a melyek szervezésénél mindig az lebegett szemünk előtt, hogy minden gyári vállalat olyan helyre kerüljön, ahol legiukább megleli a fejlődésére szükséges feltételeket. Ebből a szempontból kiindulva, a városban két gyári negyedet létesítettünk. Egyet a Duna mentén, ahová olyan gyári vállalatok kerülnek, melyeknek sok vizre van szükségük. A másik gyári negyed pedig a város keleti részében, a víztorony körül lesz, hol a város most készül megvenni és gyári célokra parcellázni körülbelül 600 holdnyi területet. Itt olyan gyárak lesznek, a melyeknek nem kell okvetlenül a viz mellett lenni. Megemlítem még, hogy egyébb, a jövőre kiható intézkedésekkel is igyekszüok megkönnyíteni az nj gyárak boldogulását. így a villamos vasút, körvasút lesz, a melyekbe a gyárak bekapcsolódhatnak. A vasutat a Táros fogja építeni és peaget fog szedni a gyáraktól. Az ilyen intézkedések nagyon segítségére vannak az nj gyáraknak, melyek jövőjük alapját akarják lerakni. A természetadta kincseken kivül, melyekkel városunk nagy mérvben rendelkezik (igy vizünk nemcsak elegendő, hanem puhaságánál fogva bizonyos gyári célokra kiválóan alkalmas) ezen és hasonló közigazgatási intézkedések azok, melyek hivatva vannak lelket önteni az ide betelepülni akaró gyárakba. Ezekkel értük el azt is, hogy ma városnnk — mint büszkén mondhatjuk — egyike a legelsőknek az alakuló ipari nagyvállalatok számát és súlyát illetőleg. Most is három uj gyár létesülése jelenthető biztosítottnak, még pedig két papirlemezgyáré (Kolb osztrák és Reimann breslaui és a Grab-féle linoleum-gyáré. Egyszóval nincs oknnk félni a nagyipari fejlődést illetőleg és remélhetőleg tovább fogunk haladhatni azon az uton, mely a magyar iparállam kiépítése felé vezet. A magyar vároeok pedig, mint a magyar iparállam predesztinált várai, igaz sikerrel fognak ellentállhatni a külföldi iparok JJdöklő versenyének. Dr. ZcchmelsUr Kárólv, polftnnMter. Kanizsa — törvényhatóság? A városok fejlődését egy nagyon közelről érintő tervezetet kooötruáltalott a belügyminiszter. A városok anionom jogainak fejlesztését tűzte ki célul eiea tervezet, olyképpen, bogy több rendezel t tanácsú várost fog felruházni törvényhatósági joftgal- A Dunástul nagjobb rendezett tanácsú városai közül sajnos egyelőre csak Szombathely van jelölre éa a további fejlódéa sorrendjébeu mint értesülünk Veszprém, Kaposvár és Esztergom szintén fel fognak ruháztatni a törvényhatósági joggal. Városunk és Pápa, mint nem vármegyei székhelyek, Szegszárd és Zalaegerszeg, mint gyengébb városok egyelóre érámba nem vétetnek. Ezek után, ha .Vasvármegye\' politikai napilapnak igaza van, városunk régi hatalmas pozícióját Dunámul elvesztette. Valamikor, nem is oly régen, városunk Dunántul egyik legélénkebb városa, kereskedelmi gócpontja volt. Ha Dnnántulról -volt szó a kormányoknál, városnnk mindig kombinációba volt, a ma, dacára annak, hogy a város azon kérelme, miszerint Nagykanizsa város törvényhatósági joggal ruháztasson fel, a belügyminisztériumba fokazik már évek óta, városnnk még csak kombinációba se hozatott. Az, hogy városunk nem megyei székhely, nem indok arra, hogy városunk törvényhatósági joggal fel ne ruháztassák. Szép hazánkban sok oly törvényhatósági joggal felruházott város van, mely nem megyeszékhely. Városunk kultur éa nemzetiségi missziói van hivatva teljesíteni, tehát kétszeresen szükséges, hogy városunk törvényhatósági joggal felruháztassák, mert ezzel a lakosság száma, teherviselési képessége, kultúrintézményeink száma és lakosságunk általános műveltsége fokozó- dik. Ez a fokozódás pedig képessé teszi városunkat hivatását betölteni: ezen exponált határszéli helyen a magyarosítást terjeszteni. Városunk képviselőtestületének legszükségesebb feladatát kell képea-nií, hogy kieszközölje, miszerint városunk törvényhatósági joggal ruháztassák fel. Elég érett már árra városunk, hogy a megye gyámkodása alul felszabaditaaaék, mely ha nem is akasztja meg fejlődésében, de mindenesetre azt hasitja, mit számot adatokkal lehetoe igazolni. Ezzel kapcsolatban több nagyközségnek rendezett tanácsúvá való átalakítása van tervbe véve. Vármegyénk területén Kesithely vsn jelölve. Fontos egy város életében az, hogy mily jogokkal van felruházva. A közelmúlt megtanított bennünk arra, hogy mennyire kell küzdenünk a törvényhalósági jogért A len- és a jutagyár elvesztése is ennek tulajdonítható. Ha törvényhatósági joggal felruházott város Nagykanizsa, a megyei közgyűlés uem felebbezési forma, mely minden három hónapban ül össze, hanem a város polgáraiból alakított testület, mely rendkívüli közgyűlésen is, átérezve saját városának szükségletét, a város javára határoz. A jutagyár elvesztése ls ezzel kapcsolatos. A vállalkozók, kikkel e tárgyban beszéltem, a város döntését megvárták volna még, de féltek attól, hogyha a város határozatát megfelebbezik éa a megyei közgyűlés elé kerül hosszú idő után, az egésr. megye területéről alakított és városunk érdekeit nem annyira szivén viselő bizottsági tagok kérelmükkel elutasítják. De ba törvényhatósági joggal fel lesz rnbázva városunk, megszabadul a törvényhatósági pótadótól és megyei útadótól Is. Szóval erkölcsi és anyagi érdeke városunk közönségének kürdeni azért, hogy városnnk törvényhatósági joggal ruháztassák fel. T A R C A. Háztartástan. inat li\|j Sasa. — A .Zalai Közlöny, eredeti tArc.tja. — .\'IVssék a táblához jönni, kisasszony." Margitnak ngy tetszett, mintha bezárt ajlón itt, távolról hallaná a hívó szót. Ma a szokottnál is korábban kelt. Almos volt. Szemei elólt ködfátyol lebegett, a ftllo zúgott. Kopoll fekete szoknyáját ösztönszerűleg lesimította, megigazította a haját és titokban keresztet vetett magára. Aztán a táblához ment. A katedrán üli az igazgatónő és egy tekintélyes alakit öreg ur. A szőke tanárnő \'el és alá járt a teremben és egyre csíptetőjét tisztította. Rilehelt, majd zsebkendőjével letörölte. ■ Lássuk tehát a háztartástant" — mondta az igazgatónő fontoskodva. Margit reménytelenül tekintett maga elé. Kivolt készülve a bnkásra. Két évig készült 0 magáiivizsgára és két év alatt nem akadt felesleges egy forintja, hogy a .háztartásfőt" megvegye. Pedig a felső leányiskolái magánvizsgáknak ez a tárgy a legörvénylőbb chsribdise. . Azt biszem e tárgygyal könnyen fogunk rtgezni, — sivította a tanárnő kellemetlenül Sles hangján — tudtommal kisasszony magi Vezeti édesanyjának háztartását." .Igen, én vezetem" — válaszol! Margit es szemeiben a reménynek egy bágyadt •igára jelent meg. .Nézzünk egy egyszerű léteit, kisasz-szony — folytatta a tanárnő. — A tanultak alapján kísértve meg, kérem, ogy négyezer forint évi jövedelemmel rendelkező család költségvetését elkészíteni. Igaz ugyan, hogy a legkisebb jövedelem, melynek felosztásával kézikönyvünk foglalkozik, ötezer forint, azonban kisasszonytól, mint érettebb leánytól elvárok annyi önállóságot, hogy egy szerényebb összeg felosztásához szükséges értelemmel és tapasztalattal is rondelkezik. Hány éves kegyed?" „Tizenhét multam." A kis leányok a padokban összenéztek és neveltek, csupán a hítsó padban jegyezte meg komolyan egy kócos, szeplős leány: „Ó tartja el az egész családot." Margit kezébe velte a krétát és szivacsot és a láblát szórakozottan törölgetni kezdte. .Nos? Az első tétel?- — kérdezte a tanárnő a saját hangjában és impozáns testtartásában gyönyörködve. „Az első tétel ... a lakbér" — mondta Margit alig hallhatóan és a táblára hosszas gondolkozás után felirta: „Házbér, havonta----8 fit" A tanárnő rémülten csapta össze a kezeit. „De kisasszony, az Isten szerelmére; hová gondol? Négyezer forint jövedelem melleit csak nem fog az ember istállóban lakni?" írja kérem: „Lakbér egy negyed évre 200 forint." „A leány csodálkozva nyitotta tágra szóméit és felirta a mesés összeget." „Nos. mi következik most?" „Az élelem." .Tehát lássuk." Margit számolni kezdett magában. Almos agyában nehezen fogtak a számok. Végre hangosan felsorolni kezdte a napi kiadásokat: „Két zsemlye, másfél liter tej, négy krajcárért pörkölt kávé.....reggeli összesen tizenhét krajcár." A leányok a padokban hahotázva neveltek. Egy csinosan öltözött rut kis leány élesen kiáltott fel: „Három krajcárért tüzelőfa." Margit zavartan ragadta meg a szivacsot és tisztára törölte a táblát. Az öreg nr a katedrán maga is el-restelte magát és csititólag szólt közbe: „ ügy látszik kegyedet, kisasszony, nagyon háziasan nevelték. De hagyjuk e kritikus pontokat. Van egyéb tétele is a budgetnek ? Margit zavartan babrált a ruhájával és hallgatott. Az öreg ur egy kis szőke leányra mulatott: „Talán kegyed?" „A ruházkodás, a repatarnák, a különféle kiadások és a megtakarítások" — hadarta a megszólított leány élénk örömmel afelett, hogy ismeretein túladhatott. „Nagyon jól van" — mondta as öreg ur „vegyük például a különféléket." .A különfélék, kisasszony — magyarázta a tanárnő Margit felé fordulva — a költségvetés csupán egykilencedét teszik ki éa ezek ai előre nem látható kiadások tartaléka. Nézzük a tételeket." Margit gondolkozva tekintett maga elé. .Különfélék .. . előre nem látható ... — a soha nem hallott kifejezések légiói zavaros cbaosban forogtak fejében. Aztán homályosan hallani vélte anyjának as \| örökké köszvényes, zsörtölődő öreg asszony l rekedt hangját, amint őt korholja: „Nácinak \' megint cipőfűző kellett? Margit, hová j tetted a tizenhét krajcárt?" A tizenhét ! krajcár elfogyott cipőfűzőre, a gimnázista gyereknek radirgummira, meg Margit a tót üvegessel egy kitört ablakot is megcsináltatott. Ez a tizenhét krajcár valószínűleg „külön kiadás" <4olt. A leány megduplázta, majd megtízszerezte a tizenhét krajcárt és félénken tleirla: „Különféle kiadások... 1 forint____■ A krajcároknál gondolkozva megállt egy percre, aztán keserű elszánással hozzátette: „és nyolcvanöt krajcár." Fellélegzett. Körültekintett az osztályban. Az öreg ur mosolyogva csóválta a fejét, az igazgatónő szégyenkezve az ajkát rágta, a növendékek ismét hangos nevetéssel megjegyzéseket tettek, a tanárnő pedig szemüvegét orrára csíptetve a leány elé állott. „Kogyed alkalmasint azt hiszi, hogy most rendkívüli bőkezűséget tanúsított a „Különfélék" rovatával szemben?" Margit 8ülyedni érezte maga alatt a világot. Nagy megerőltetésébe került, hogy a airást visszafojtsa. Alig\' hallható suttogással hebegte: „Perszeaz ablaküveg . . . a reparatarura és ruházkodás ... a eipóíüző . . A tanárnő meglepetten tekintett rá: „Nem értem . . . Ablaküveg? .... De hisz mindegy azt látom, hogy kegyed bűnös könnyelműséggel érdemesnek sem tartotta, hogy a könyvbe belenézzen. Önnek egy háztartás vezetéséről halvány Bejtelme sincs. Sőt nem babozom azt állitani, hogy kegyed a legelemibb dologgal, egy négyezer forintos háztartás vezetésével, beosztásával sem próbálkozott meg." A leány csak le nem tépte zavarában ruhájának egyetlen díszét, a derék szallagát, mely babráló kezei közt már kicsi golyóvá gyűrődött össze. A szivacs kiesett remegő kezéből és miközben arcán egy öreg könycsepp szivárgott végig,- végső megnyugvással suttogta: „Négyezer forinttal . . . .? Valóban, nagysád, még sohasem próbáltam" .... Késői virágzás. irta: Senaper. — A .Zalai KOilöay. cradetl tircija. — A nagyobbik fiu már az egyetemet látogatta, a nagyobbik leány maholnap főkötő alá kerül. Ily körülmények között engedni kell az elvekből valamit és áldozni a kényelemből. Egy szeiid őszi délután az öreg ember megadta magát és pár nap múlva a posta egyszerű kartonlapokat hordott szét a következő tartalommal: „Értesitem, bogy a legközelebbi vasárnap, e hó 10-én egybekelek életem hűséges társával, gyermekeim anyjával, Walter Mária nrasszonynyal. Karvaly Pál." Az emberek, kiket az öreg ur értesítésével megtisztelt, csodálkozva csóválták a fejüket. „Hát nem volt a felesége? Csak ugy éltek együtt .... balkézről ? Meglepő I... Mily igazságtalanság a sorstól: ezek ai erkölcstelen személyek a boldogság teljét XLIII. ÉVFOLYAM. L A L A l KÖZLÖNY 1904 AUGUSZTUS 6-£u. Szezonképek. A mi vasárnapjaink általában nevezetes napok, de a legutóbbi vasárnap különösen nevezetes egy nap volt. É én Bzerenceéa voltam, hogy végig tapasztalhattam e nap összes nevezetességeit. Esti hét óra tájban pofozkodó kömflvei legényekre bukkantam a Csengery-utca sarkán. Úristen, micsoda idegek I Más tisztességes ember örült, ha a rettenetes hőségben nem kellett a kezét megmozdítani és ezek a legéoyek oly tűzzel, mondhatnám ambícióval ütötték egymást, mintha nem is Kanizsán élnének és lélekzeoének, hol tüzet vernek vissza a házak falai és gőzölög az aszfalt, hanem mintha Berzsenyi recipéje szerint .Grönland örökös havára estek volna.* Lárma volt nagy, publikum is volt nagy, csak rendőr nem akadt sem kicsiny, sem nagy. _De a hircs éjjeli fejbeveréa íb megesett rendőri asszisztencia nélkül. Érdekes, hogy ennél a verekedésnél hiteles adatok szerint huszonkétezerkilüncszázhatvauhat ember verődött össze, mint néző. Kanizsának van buszonháromezer lakósa, hiáoyzott tehát harmincnégy ember. Éi a harmincnégy erober.véletlenül harmincnégy rendőr. Íme, mily kiszámíthatatlanok a véletlen utjai. Azt a huszonkétezer Egynéhány embert, kik az utcai párnás-kodásnak tanúi voltak, senki sem hivta. Ellenben a rendőröket hivták, ordítva hivta őket egy Yérbe borult ember és néhány ájuldozó asszony, de ők nem jöttek el. Szeszélyeskedtek és nem jöttek el. Lám, még a földi nagyságoknak M\' vannak szeszélyeik. Ki hioué 1 Pedig a véres eset alig harminc lépésre esett meg a városházától, mely előtt felfegyverzett rendőr szívja isteni nyugalommal selmecí pipából a kapadohányt. Azt azonban az igazság kedvéért nem hallgathatom el. hogy mikor már vége volt a komédiának, a bevert fej sebe tán be is hegedt és a fej tulajdonosa merénylőjével már a Zöldfában ürítette a békepoharat, post festam rohanY8 érkezőit 5, öt, fünf, cinque rendőr és a legdicsé-retesebb erélylyel oszlatta szét a még bámuló tömeget. Engem is felszólított egy, azt hiszem tizedes, hogy oszoljak szét, én azonban bármily tisztelője vagyok is minden iutézménynek, miután uem vagyok buborék, a tizedesnek ezt a kívánságát nem teljesittem, nem oszoltam ezét és exisztálok ma ia még teljes szubjektív egységemben. A vanárnapi események közül üdvös, különösen a közművelődés szempontjából üdvös dolog egyedül csak a tüz volt Ez, mint alábbb kitűnik, nagy mérték-beu hozzájárult a civilizáció terjedéséhez. Nem mondom, hogy tűzoltóink eddig is nem voltak civilizált lényei a haladó századnak, egy tűzoltóról ilyesmit csak feitételezui is sértés, azonban állítani merem, hogy szombat este még nem rendelkeztek a műveltség akkora fokával, mint hétfőn reggel. Elmentem a tQ/böz. É\|>p nacyon kedélyen élet folyt ott. A parancsnok a bar minc öle« lángnál gyújtott cig»r«ttára, a "Möbbink pedig szerieszdt heverészve olvastak és irtak. Megnéztem, mit olvasnak és mit írnak. Megszólította az egyiket. „Mit olvas barátom?" .Gróf Monté Chrintó regényét". ,És itt, a tűz mellett?" .Igen. Tudja, ez a világirodalom legterjedelmesebb regénye. Eun^k az elolvasására csak at vállalkozhat kinek szerfelett BOk a szabad ideje. Én, kérem a polgári életben cipész vagyok, egy cipész pedig épen nnm ér ri, hogy hat kötetes regényeket olvassak. Ép igy van kollegám 18, ki amott olvassa Herbeít Spöncer munkáit és a másik, ki a kör négy szö-gesitésén töri a fejéL Mint tűzoltók minderre ráérünk." .Hogyan? Hisz a tűz már óriási mérveket öltött 1?" .Az igaz. De várnunk kell míg vizet kapunk. A bordó ép most indult útnak vízért. Kell öt perc, mig az Erzsébettérre ér, fél óra, mig megtellik ós iámét öt perc, mig visszatér. Akkor ar. a víz, mit kapunk, ép elég ahhoz, hogy az égő zsarátnokok között a magunk helyzetét két négyszögméter területeu biztosítsuk. Mig azonban ismét egy hordó vizet kapnánk, addig körülünk ismét kigyúl a világ és megint ott vagyuuk, bol a mádi izraelita. Pihenésben tehát van réar.Quk és mint józan polgárok ezt a pihenési időt h lehető legcélszerűbben használjuk ki. Művelődünk. Én például csupán ezeknek az intervallumoknak köszönhetem, hogy" a Goe:he irodalommal tisztában \'Vagyok és kollégám, hogy közeljár a rébusz megfejtéséhez, hogyan lehet a kört négyszögesiteni." E pillanatban én lekaptam kalapomat és mélyen meghajoltam. Ugyanis nagy tisztelettel vagyok minden földi hatalmasság iránt és az, ki e percben előttem megjelent, nem látszott kevesebbnek lenni, mint valami exotikus fejedelem. Osztrák-magyar tábornoki gallér, bíborpiros kabáton, nadrág helyett valami Bzoknya-féle ruhadarab, fekete tokban kard egyik kezében dárda és mindezekhez — mezítláb. Vájjon kihez lehet szerencsém? Nem volt időm tanakodni. Ismét más alak került elém. Az arcszíne után Ítélve nem lehetett több tizenöt évesnél, de a bajusza volt legkevesebb egy fél méter. Emellett püspöksüveg borította a fejét. Találkoztam egy harmadikkal is. ki képtelenül fehér szakált és egy páratlan kézelőt viselt, ellenben ajkai felett egy elkoptatott bajuszkőtő díszelgett Vájjon kik ezek a csoda lények? Gondolkodtam. És a hátam mögött megszólalt Déri Bélának, tt »zinészuek hangja, ki az égő hájban lakik: .Ah, kiszórták minden holmimat éa ellopták az összes jelmezeimet. Egyenruhákat, álbajuszokat, parókákat, sisakokat* Ezóta gyakran látunk cigánygyerekeket a perzsa aah jelmezében, bajusHznl és \'szakállal és Lucifereket vörö< nadrághan és égnek álló szandálban kóborolni az; utcákon. Fult. hírek. HuszonSt év. Jubilál b sarki boilof, ha huszonöt éve árulja portékáját, a bankdireklor, ba huszonöt évid eredménnyel munkált a maca vagyonának alapos megnövelésén, az üiryvéd, az orvon, iparos, kereskedő; egy huszonöt évet életük folyamán meg-ünnepel mindegyik. A jubileum eszméjének ily közönséges volta mellett igazán szeretném más Dévvel nevezni azt az ünnepséget, melyet egy munkásélet tisztelői akarlak megül, i abbói az alkalomból, hogy ebben a hónapban tesz huszonöt éve, hogy Révész Lajos, a Zsla szerkesz tője, eiső cikkét egy fővárosi családi lap részére megírta. Révész Lajos személye Nagykanizsán egyenlő az örök nyugtalanság fogalmával. Igazán ugy tetszik, mintha ez a mi jubilánsunk nem is egy, de több személy lenne és igy módjában van, hogy egy időben több helyen is megjelenjen. Ahol négy ember együtt található, ott b négy közül az egyik Révész Lsjos. Más embernek terhes a maga dolgát is elvégezni, Révész Lajosnak kevés az a százféle foglalatosság is, melylyel a társadalomnak szolgál. Hírlapíró a javából: munkás, éber és lelkes. Érez, gondolkodik és cselekszik mindazok helyett, kik érzéketlenek és gondolkodásra és cselekvésre képtelenek. Kanizpa társadalmának alig van intézménye, mely valamit, sok esetben mindent ne köszönhetne Révész Lajosnak és nincs társadalmi mozgalom, mely - hasznát ne látná az ő tapintatos, éles itéletü szellemének. Mi, kik elején állunk még az újságírói pályának, igazán nem tekinthetünk a tisztelet legnagyobb mértéke nélkül jubiláló kollégánkra. Még ma is fiatalabb ő ná\'unk ideáiizmusban és agicitásban. Jubileumot akartunk tartani mi és mindazok, kiknek tudomása volt arról, hogy mily nevezetes a most folyó hóuap Révész Lajos életébeo. Kívántuk, hogy legyen alkalom, midőn mindazok őszintén köszönetet mondhassanak neki, kik adósai. De a mi szép szándékunk sajnos csütörtököt mondott a jubiláns egy megrögzött rossz szoká-.án. Azon, hogy nem ért a pózhoz. A sarki boltos és a bankdirektor jubilálhat tovább is: ö nem ünnepel. Tudomást szerzett a merényletről, mit ellene terveztek és egy levelével, melyet hozzám irt, lefújta a parádét. A levél igy hangzik: „Kedves tiatal barátom 1 Azt hallom, hogy megünnepelni óhajtjátok uzt a napot, midőn huszonöt évvel ezelőtt azon meggondolatlanságot követtem el, hogy hírlapba ko/il\'em irni. Kerlek, álljatok el siándéknloktól. az Ünnep-Kelés nem az én kenyerem. Szeressük és tiszteljük, ifjú kollégáim eeymást, de ne kívántuk ezt a nagy közönségtől is, mely bennünket a legtöhb esetben megéri és helyeit félreért. Ti megértetek engeníF T--hát ne jubiláljunk. Iiited. Révész Lijos.* Kunedelmei kérek jubiláló kollégánktól, de smit ó müvei, az több a szerénységnél. Ha a nagy kS/őnség őt nem érti meg — amint hogy tényleg nem érti meg — megértjük mi éa méltányoljuk teljes értékük szerint érdemeit. Eleget játszotta már a romantikus Cyranó áldatlan szerepét. ki „mindig súgott, mindig hátul állt \' mig másokat segített fel a hir és elismerés magaslatira. Otthon par locsoljon illusztris bará\'unk, nekünk a muszka cár sem tilthatja meg. hogy megragadjuk a ritka alkalmat, midőn szemtől-stembe megmondhassuk : mennyire tiszteljük éa szeretjük. Nafftí Sttmu. — Szerkesztőségi hlr. Dr. Villányi Henrik, lapunk felelős szerkesztője hazaérkezett és jövő számunkkal ismét átveszi a Zsloi Közlöny vezetését. — Személyi hlr. Rohr Ferenc vezérőrnagy, a székesfehérvári V. honvédkerület parancsnoka Nagy Pál őrnagy, kerületi vezérkari főnők társaságában hétlőn városunkba érkezett és még aznap szemlét tiirtoit a helybeli 20-ik honvédgyalogezred felett. — EUegyzőB. Pusofszky Sándor fodrász eljegyezte Govorcsin Annuska kisasszonyt, őzv. Govorcsin Györgyné leányát, Keszthelyen. — Porclnkulal bucin m plébánián. Mint minden évben, ngy az idén is nagy egyházi pompával ülték meg a porcinkulai buc-ut a helybeli szent-Ferencrendiek plébánia templomában. Már a bucsu előtt való nap, hétfőn, a környékbeli falvak lakósoi nagy számmal érkeztek városunkba. Kora reggel a bábosok és mézes kalácsosok ütötték fel sátraikat, melyekben egész ntp sürgött-forgott a nép. 11 órakor nagymise volt, fényos segédlettel, melyei Herceg Cisolog mondott a helyben időző kispapok segédletével. Délben pedig ebéd volt melyen sokan résztvettek. — A szárazság. A nap letQz az égről. A legkisebb légmozgás felviszi a hat hetes port a levegőbe. Ez száraz és a porszemcsék függve maradnak benne. Az ellentét a nappali és éjjeli hőmérséklet közt is nagy. Mig a hőmérő reggel 6 órakor csak 11* R. mutat, addig délután 24\' R.-re száll fel az árnyékban. A séta-téreu és a városi kertben a fü teljesen kiveszett. A pázsitot a hő leperzselte. Hervadt virágok, sárga falevelek miodeuütt, ahová az ember lép. A drágaság nagy. A liszt 6 fillérrel drágult. Krumpli, zöldség, sót a szerelemnek örök zöld lombjai is megdrágultak, mert nagyon ritkák és ha az .ég csatornái* meg nem nyílnak, ha felhők mennydörgése hamarosan hozzánk nem ér, akkor az egész természetre sárga halált lehel a szárazság és zöld csak az érdemkoszoruja, melyet a hálás egyívású kor azok fejére fon, kik sorsunkat iutézik.:: —. Házasság. Dr. Ku«fi Zsigmond 0 zkár temesvári állami főreáliskolsi élvezték, mig más becsületes halaadóknak, kik az egyházzal és a társadalommal szemben tisztességesen lerótták tartozásukat. csupa háborúskodás ós vereség az élet!.... Vájjon érdemes-e papra, lelkiismeretre hallgatni?" Mások tapintatlannak találták az értesítés szövegét. Még humorizál is sz öreg? Az ilyesmit inkább bocsánatkérés alakjában kelleue elintézni. A gyermekek is kifogásolták az értesítés hangját, de az öreg hajthatatlan maradt: „Nincs mit titkolni, som szégyenleni — mondta fölháborodva. Az anyátokra büszkék lehettek gyerekek .... és én is csak vagyok, aki vagyok I" Az anyakönyvvezető előtt annak rendje és módja szerint folyt le a hivatalos aktus. Csak az öreg asszony szégyenkezett túlságosan. Zavartan igazgatta fekete csipkés fókötójét és tekintetével egyre a gyermekeit akarta a szobából kitessékelni. A férfi ellenben büszkén feszitett zöldülő Ferenc József kabátjában és hangjában öröm és dac volt kifejezve, mikor az anyakönyvvezető kérdéseire válaszolt. Este vacsorára gyűltünk össze. Karvaly bácsi sz asztalfőn Olt, mellette, szelíden hozzásimulva, öreg-ifju felesége. Az asztal végén pedig sorban egymás után a hat győrinek. Az anyakönyvvezető nem váratott soká bennünket. Ünnepélyesen felemelkedett és a biblia és az esketési rendtartás egyező tételeinek alapján hosszú életet ,és boldogságot kivánt az nj párnak. Üresebb és értelmetlenebb beszédetéletemben sem hallottam, de olyat sem, melynek nagyobb hatása lelt volna. A nagyobbik tiu. az egyetemi hallgató, pirulva sütötte le szemét, a kisebbek boldogan mosolyogtak, az eladó leány sírt miut a záporeső. Az egész vendégseregen pedig az a filozófiai nyugalommal és életkedvvel teljes hsugulst vett erót, melyei bennünk a végtelen tenger látása kelt. A szobában kályhára telt almahéj átható illata terjengett. Az asztalfőn az öreg simogatta gyengédeu, kényes szemekkel zokogó életpárjának őszülő haját . . . Vacsora után pipára gyújtott Karvaly bácsi és komoly nyugalommal hallgatta a virágos felköszöntóket és mindegyik bevégeztével felhajtotta a poharát. Későre járt már az idő. Az óra éjfélt mulatott. Az öreg ur pipáját átadla a nagyobb leánynak ós ezzel — szokása szerint — jelezte, hogy aludni tér. De mégsem. Az asztalra köuyökölt és miuden bevezetés nélkül mesélui kezdte: „Volt nekem egy igaz jó barátom, Bogyay Sámuel, becsületes, derék magyar omber. Valamikor földbirtokos volt, de hogy ebből kikopott — csalták, lopták a jámbort — gabonát vásárolt és adott el. Nagyon szorgalmas, de lóképp pontos ember volt. A szava szentírás .... és inert maga olyan bután becsületes volt, hitt minden becsületes arcnak, még ha a nevét sem tudta a gazdájának. Kz az erős nagy bizalom, ez is tette tönkre, pedig hivatalos, tanuzott írás nélkül ínég lólekzetet som volt. Az irás, az volt az ó törvénye, szentsége, élete. Minden léptét-uyomát okirat jelölte, irást veit még olt "is, ahol erre szükség éppen nem volt. Szerelmes volt az Írásokba. Leguagyobb gyönyörűsége abból állott, hogy nekifeküdt levelesládájának és abban turkált reggeltől-estig. Ünnepnapja voll a nap, mikor ezt lehette. Nem régen . . . abban az évben, mikor a nagyobbik fiam született, idestova-huszonkét éve, — még a nyár elejéu tőlem is megvette a lábou álló gabonámat. Parolát adtunk és egyelőre ez elég volt. Kn akkor halálosan beleg voltam és bosszú időre olkellélt utaznom. Négy hónapig voltam távol Mikor hazajöttom, a mező már le volt tarolva, Sámuel a gabonát elbordatla, és el is adta. En nem veszítettem s neki sem voll oka megbánni az alkut. Kgy délután ez a Sámuel átjön hozzám ós egy irást torit elém az adtaira. Hogy Írjam alá. Kiolvasom. Szerződós volt juniusi keletlel, melyben én kötelezem magamat, hogy lábonálló termésemet eladom Sámuelnek és ó, hogy azt tőlem megveszi. „Már minek sz az irás, Sámuel?" — kérdem én Azt mondja: „Tudom, hogy értelme nincs, de nekem kell az^irás. Kiteszem." „Bolond beszéd, Sámuel — igy én — ki hallotta már szerződni gabonáról, melyet már learatlak, kicsépellek, eladtak, elvetettek vetőmagnak és maholnap uj kalászokat hajt?" De Sámuel csak nem engedett. „Mindezt én is tudom — mondta — de az én szekréuyem hiáuyos lesz, ha ogy évről az írások hiányzanak. Magadnak tanár f. hó 14-én köt házasságot Vámbéri Melani kisasszonnyal. Wsmberger Sándor kereskedő leányával Nagykanizsán. — Hullám Ágnes. Szatay Sándor darabja valószínűleg e hó második felében kerül színre a nagykanizsai nyári színkörben. A színészek nagy ambícióval készülnek az előadásra, teljes ért.ékük szerint méltányolják a darab költői szépségeit. A Kaméliás férfit, Kövessy igazgató legújabb darabját, mely a lővárosban oly nagy sikert ért el, a legközebb adják Kanizsán. Aki Kövessy igazgató irodalmi alkotásait ismeri, az eleve som kétel-kedhetik abban, hogy a Kaméliás férfi élvezetes estét fog szerezni a kanizsai közönségnek. — Városi mérnök választása. Zila-egerszeg r. t. város képviselőtestülete a városi mérnöki állá-ra Stetka Péter zalaegerszegi magánmérnököt választotta meg. Az uj mérnök az esküt a közgyűlés után azonnal letette s állását elfoglalta. — GazdasUgl tudóaltő. Reischel Richárd balatonhidvégi lakós a keszthelyi járásra nézve a gazdasági tudósítói tiBzltel bizatotl meg. — Trachoma-kórház városunkban. Dr. Grós* Emil egyetemi tanár és kir. egészségügyi felügyelő vasárnap városunkban járt a célból, hogy tanulmány tárgyává legye, vájjon a helybeli közkórházat nem lehetne-e állami támogatással egy szemészeti osztálylyal kibővíteni. Az egészségügyi felügyelő a közeli Muraköz-ben nagy mérvben uralkodó egyptomi szembetegség (trachoma) intenzív gyógykezelését célozza közkórbázunkban. A kórházi bizottság f. hó -t én délután foglalkozott a tervbe vett szemészeti osztálylyal, de tekintetbe véve, hogy az ideőzöulő trachomás betegek által ezen betegségtől eddig mentes városunk is megfertőztetnék, a közkórbáz trachoma osztálylyal való kibővítését a képviselőtestületnek nem javaso\'js. — Halálozás. A Franz családot súlyos csapás érte. Franz Lajos nagyiparos, marbnrgi lakós 60 éves korában elhuoyl. A holtleslet Grácba vitték és a központi temeló családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Az elhunyt mint malom-lulajdonoí és földbirtokos messze vidéken ismeretes volt. Benne Franz Lajos, Károly. Oltmár és Dr. Franz Rudolf édes atyjukat gyászolják. — Névmagyarosítások. Dr. Dick Jó?.«ef nagykanizsai ügyvéd, valamint kiskorú gyermekei: Kauliu éa Zsigmond, nevének „Dőri\'-re, — Petrovics István zalaszent-gróti lakó\', valamint kiskorú gyermekei: Erzsébet, Sándor és Luj\'B nevének „Petőfi"-re, — Kopsteín Kóbi, közéletben Károly, tapolcai lakó?, valamint kiskorú gyermekei: Dénes éa Vlamidir, nevének „Ku-c-ár"-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — Kinevezés és áthelyezés. A vallás-és közoktatásügyi miniszter háró Jeszeuák Anna Csáktornyái poltári iskolai tauiló-nőt az abonyi polgári leányiskolához helyezte át, — s helyéhe Asbóth Aloii nagykárolyi polgári iskolai tanitónőt nevezte ki Csáktornyára. nem ártasz vele, hát írd alá az én kedvemért."\' Jól vau, Sáiuuel. 11a igy áll a dolog? . -Aláirtam, — a tavalyi gabonáról." Az öreg ur elhallgatott és szórakozottan maga elé nézett. Mi érdeklődve vártuk az elbeszélés folytatását. Az öreg hallgatott. „Debál minek kellett Sámueluek az irás a tavalyi vetoménvről ?" — kérdezte a nagyobbik leány kíváncsian. Az őreg mosolyogva nézett végig rajiunk. Aztán íiehézkeseu felemelkedett helyéről és feleségének a jobb kezét nyújtotta: „Mi is irást csináltunk a tavalyi és a huszouöt óv elótli termésről, liíely ha Isten akarja, uemsokára újra inagzik." Az őreg asszony karját szelíden ura karja alá fonla ós a fiatal pár lassú tipegéssel, de méltóságos larlással haladi a legártatlanabb eél felé: hálószobájukba. AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES 1ZÜ TERMÉSZETES HASHAJTŐSZER Xl.LII ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1904. AUGUSZTUS 6-én. A közokt«iá.-.llgyi miniszter Somost Vilmos, előbb nagykanizsai polgírl iskolai, jelenleg trencséni felsőbb leányiskolsi rendes tanárt jelenlegi állásában végleg megerősítette. _ Alapszabály jŐTáhagyáe. A belügyminiszter .a nagykanizsai általános ifjúsági egyesület" módosított alapszabályait 65490/1904. III. számú rendelettel jóváhagyta. ■ — Kendelet. Városunk területén a szarvasmarhák közölt a lépfene járvány-Bzerű fellépte megállapittatváu, az elsőfokú állategészségügyi hatóság által a város területe zár alá helyeztetett, melynek tartatna alatt következő intézkedések betartását rendelem el: A szarvasmarhák legelőre hajtása eltiltatik és ezek be-istállózandók. Uj marhalevelek — serté-soken kivQl — ki nem állíthatók, a használhatban levők pedig beszedetnek. Mészárosokat és márkakereskedőket az istállókba lépéstől eltiltom. A boti- és országos-állatvásárok megtartása mai naptól fogva további intézkedésig nem tartatnak, miről a környékbeli haló ágok értesíttettek. A marhaállományban előforduló belegölések és elhullásokról nyilvántartás vezettetik, e célból minden ily eset a rendőrkapitányságnál bejelentendő, hogy olbullási eseteknél a dögtérre való kiszállítás kellő időben eszközölhető legyen. Aki jelen rendeletben előirt szabályok és rendelkezések avagy tilalmak ellen vét, kihágáBt követ el, mely a cselekmény vagy mulasztás minőségéhez képest az 1888. évi VII. L-c. 162 —166. §§-í szerint 2Ö0 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel lesz büntetendő. Deák Péter rendőrfőkapitány. — Pusztító tűzvész Kanizsán. F. bó 1-én hajnali 74 órakor tűzjelzés riasztotta fei a város lakosságát. A Teleki utcában lévő Ujváíi-félc háznak kerlbe nyíló részéhen felhalmozott, kicsépelt szalma gyulladt ki, valószínűleg gyújtogatás következlé-lui;) a tűz — a nagy szárazság és az udvaron levő felhalmozott BOk gyúlékony anyag folytán — villámgyorsan átharapózott az istá.lóra és a lakóház jobb szárnyárs, melyek néhány perc alatt a tüz martaié-kává lettek, a padlásokon felhalmozott Babonával együtt. Tűzoltóink gyors megjelenésének s fáradságot nem ismerő tevékenységének, másrészt a csendes időnek köszönhető, hogy a tűz tovább nem terjedhetett. A kár körülbelül 8000 korona, mely a?onbsn biztosítás utján részben megtérül. Nagyobb kárt szenvedett Szokos fiákeros, kinek holmija bennégett a biztosítva nem voli. A tapasztaltak Bzerint, ismét a Vízhiány bénította az önkéntes tűzoltóság mentési munkásságát, mert mig az Erzsébet-térről a város végére egy lajt vir. kerö1, addig leéghet pgy utca. A legtöbb szalma, limlom stb. gyúlékony anyag ezekben a kii utcákban hever, a Ili/veszély itt minden percben megleph\'oti a lakósságot és mégis a vízhiány itt a legnagyohl). — Jubiláló jegyzők. A keszthelyi járás jegyzői kara a mult kedden a városház tanác.-termében diszgyülést tar-to:t, hogy megünnepelje a járás két elismert tevékenységű ti8/.tvi-elöjéaek: Novak Károly alsópáboki és Sarkady Károly zslaszáutói körjegyzők 25 évi szolgálati jubileumát. — A balatoni szövetség Siófokon, 1904. évi auguiztus bő 11-ik napján délután 2 órakor tartja alakuló közgyűlését, melynek tárgyai: az alapszabályok végiegos megállapítása; az alakulás kimondása; a tisztikarunk és választmány aak 3 évre leendő megválasztása; indítványok tárgyalása és a je^y/ókőnyv hitelesítésére 2 részvényes felkérése Tekintettel a hszafiis, nemes célra; a Balaton kultusráoak terjesztésére, a balatoni fürdők közős érdekei minél uagyonb mértékhan való megóvására, a balaio-i-psni vagyonosodás előmozdítására és a parti élet fejlesztésére, — a vezetők kérik a tisztelt fürdőtelep vezetőségeit, a községeket, azok elő jaróságait testű lítekbt és egyeseknt, hogy a .Balaton-Szöveuég- be belépni, a csatolt belépési nyilatkozatot aláirut és 8iófokra, a .Siófok" balatoufürdő részvénytársaság igazgató "ágához beküldeni, mégis az alaknló közgyűlésen megjeleuui szíveskedjenek. A szövetség vezetőségében Zalavármegyé-tol részt vesznek: Hertelendy Ferenc "lavárraegyo főispánja, Csertán Károly "lavármesye alispánja, dr. Háry István "lavármegye főorvosa, 8zentmiklósy "illa Ibiló. A.-eörsi (űr. képv. Mihálko-™> Tivadar, csopaki fürdő képv. dr. Wcy Lsjos egyt. t., Btavi gőzh. r. t. J\'P". dr. Perger Ferenc igaz., B.-Füred "Nő képv. Lingl Valérián fürdőigazg.. Akai, község képv. Kiss Vilmos birtokos, bzentantalfa községből Nagy Lajoa nv. lelkész, Kővágóőrsről Cuppon Elek ág. ev. esperes, Szepozd fürdő réméről Viriusz Vince jószágigazg., révfülöpi birtokossáeok Tóth Lajos gondnok, badacsonyi .Hableány\' r. t. k Skublics Gy., Msgelti Géza jószágigazgató, Békássy Isván, Ibos Nándor, Tormássy hegyjegyző báró Putteány Géza, B.-Györökről Filch Dénes ny. őrnagy. Bncsy József tanító. Vonyarc-ról Ángyán JánoB jenyzó, Riedl Ferenc bérlő, Gyenes Diásról Kárpáthy János tanító, Nagy látván Keszthely táros bírója, Vurglics Gusztáv felsö-eörsi prépost, Jankó Klek és Kabdebó litván körjegyzők, Vargha Albert, dr. Segesdv Ferenc kir. járásbiró, Szűcs .\'.Béla mérnők. Bogyay Máté orsz. képviselő, Kitner Zsigmond orsz. képviselő, Szüllő Géza orsz. képviselő, Farkas József Orsz. képviselő, Darányi Ferenc orsz. képviselő Veszprémből Kolossváry József főispán, dr. Jánosay Ágost püspök és Koller Sándor alispánnal a vármegye előke őségének harmincnégy tagja, Somogyből Talliáu Gyula főispán, Sárközy Béla alispán és még huszonnégy notabilítás és több fürdőtelep. — Koszornlpőtló adományok. F. ét julius hó 28-án e hunyt Kondor József helybeli izr. elemi iskolai tanár iránti kegyelet jeléül adskoztak: Dr. Kondor Jenő törvényszéki jegyző 15 kor. Nagykanizsai izr. elemi iskola tantestülete, a gyászoló család, Strlck Leó. özv. Krauiz Sándorné, Kondor Miksa és Dr. Bród Tivadar ügyvéd 10—10 kor. Összesen 75 kor. A nagy kanizsai izr. Szent-egylet — Vlgalmuk. A nagykauizsai első magyar asztaltársaság folyó hó 7-én, vasárnap nagyszabású nyári mulatságot rendez a sörgyár kerthelyiségébeu. A mulatság tiszta jövödelme a szegény gyermekek felruházására fordittatik. A nagykanizsai templom építő bizottság a kath. legényegylet közreműködésével augusztus 20-án a Polgári Egylet nagytermében zártkörű Uucvigalraat rendez. Az általános ifjuság-képző egyesület (munkás-képző) szeplember hó 4 én nagy népünnepélyt rendez az ,Ő< Budavárában." A cipészek és csizmadiák szakegyleie a mult bó 31-én tartotta sikerült mulatságát a .L\'liom" vendéglőben. — Zenélés és csendháborítás. Az Egyletkerthen minden éjjel zene szól. Szól éjfélig, sokszor reggelig. Az Egyletkert a Sugár-nttal ogyszinben fekszik, csak rácscsal körülkerített helyiség, tehát utca. Az utcában házak vannak, a házak, ban lakók, kik éjjel nyugalmat akarnak élvezni. Ds a lakók nyugalmát napról-napra az éjjeli zenélés és sokszor boros vemiégek kurjougntása zavarja meg. Mentül jobban kurjongat a vendég, annál erő-ebben búzza a cigány. Ennek csak a vendéglős örül. hu nem logy a bor és sör, nem kell cigány. De kérdjük mo.it roár, mi az s cseudháborilás Aki csendháborító lármát okoz, az a csendet meg- "zavarja, Hát ami ott estéről-estére az Egyletkerthen történik, a; mi? Csendháborítás mert az utcán történik. Egéaz utca lakóinak álmát zavarja a/, aminek színhelye az Egyleikert reggelig. És miért van ez így. Mert a rendőrség tűri, amely hivatva van a város lakóinak éjjeli nyugalmát megőrizni. — Tűzvész Körmenden. Körmenden, mint egy távirat jelenti, az óragyár hétfőn éjjel teljesen leégett. A kár árnban mintegy 180.000, gép-kben és fölszerelésekben 70.000 és az épületben 60.000 koiona. Biztosítva volt 200 000 koronára. A tüz délután négy-öt óra között keletkezett gondatlanságból. Este tíz óra körfii az olvasztókemence l^mét kigyulladt, de a gyárban senkiseoi volL és így emberéletben nem esett kár. — Koholt rablás. Francsics János oagykauizssi Magyar-utcai lakós hétfőn reggel nagy lelkendezve azzal állított be á helybeli csendőr parancsnoksághoz, hogy öt vasárnap délután, mikor kocsijával haza felé tartott, bárom ismeretlen ember megtámadta éa 70 korona péuzét elrabolta. Bemscbütz János járásörmeater azonnal a helyszínére utazott éa a gelsei őrs bevonásával a nyomozást natty erélylyel bevezette. Teljes két napi nyomozás után végre kiderült, bogy Francsics előadásából egy szó sem igaz, hanem azért találta ki a rablóbistóriát, hogy fizetési kötelezettsége alól igy kibújhasson. Uatóság félrevezetése miatt megindították ellene az eljárást. — Országos vásár. A legközelebbi nagykanizsai (Nagyboldogaaszonyi) országos-vásár folyó évi augusztus hó 8-án fng megtartatni. — Gondatlanság áldozata. Jul. hó 29 én este Acs Boldizsár helybeli dohányraktári mankás felesége, Vőrősmarty-mcai lakásukon sertéseinek eledelt főzött. Főzés után a fazekat, — hogy tarUlma meghűljön, — • tűzhelyről letéve, • földön félretette. Az alig 8 éves Jóska gyerek kiváucsi volt, hogy mi van a fazékban ós egy őrizetlen pillanatban oda ment, de vesztére, mert kíváncsiságának kielé-gitését ezúttal életével fizette meg. Hogyan-hoeyansem, jobb kezét könyökig mártotta a fazék forró tartalmába. Az ijedtség és a kspolt égési sebek fáidalmaitól 31-én a reggeli órákban váltotta meg a halál — Telefonhálózat kibővítése. Zalaegerszeg végre bevonatott az országos telefonhálózatba. E\'.ntáu Egerszeggel módunkban lesz telefon utján is beszélni. A telefonhálózat épitését a bét elején ke/dték meg. Ztlaegerszegig mintegy 1200 telefon oszlop lesz felállítva. — Vigyázatlanságának áldozata. F. hó 3-án délelőtt a sörgyárban dolgozó Hárí László kiskanizsai lakós géplakatosnak a sörgyári kutat kellett volna megjavítani, eközben egy korhadt deszkára lépett és midőn oz alatta eltörött, ő a kútba esett. Sulyo3 sérüléseket szenvedett. — Fölmetszette a fia hasát. Márton Ferenc bocskai lakós veszekedő két fiát szét akarta választani, eközben azonban oly ügyetlenül lorgott, hogy a kezében tartott kést, teljes véletlenül Ferenc fiának a hasáb.i szúrta. A súlyosan sebesültet beszállították a nagykanizsai kőzkórházba. — Marhaállomány pusztulása. A csapás soha sem jön egyedül. Jég, szárazság tönkre tette vidékünk gazdaközön-ségénpk évi termését. Az állatállományát pedig különféle állati betegségek pusztítják napok óta. Alig van nap, hogy váró Búnkban egy-két marba el nem hullik. Az állategészségügyi hatóság a legszükségesebb intézkedéseket léptette életbe. A közönséget saját érdekükben figyelmeztetjük. hogy állataik megbetegedését az állatorvosnál azoonal jelentsék be. — Ai adózök figyelmébe. Nagykanizsa várok közhírré tette, hogy Nagykanizsa város 1904. évi IV. osztályú kereseii adó és az 1904. évi általános jövedelmi pótsdó kivetési lajstroma f. hó 6-álót kezdve 8 napon át a városi adóhivatal helyiségében közszemlére ki van téve a célból, hogy az bárki által betekinthető legyen és ellene észrevételeiket megtehessék. — Artézi kutak városunkban. A sörgyár artézi kut fúrását tervezi. A próba fúrások most vaDnak folyamatba. A próba fúrás eredményétől teszik függővé hogy városnnkban felállítandó kutak milyenek legyenek. — Egy borízű keresztleTél. Egy vidéki tanító, kinek németesen hangzik a neve dicséretes buzgósággal és belügyminiszteri engudélylyel magyar hangzású nevet vett föl. Az iratokhoz csatolt keresztlevél igen érdekes és fölöttébb borízű ueveket tartalmaz. — A név-magyarositó apja ugyanis pincemester, az anyját Szaufuauer-nak, a keresztanyját Trinkócí nsk, a keresztapját Liter Józsefnek, a bábáját pedig Spritzer Euláliának hívják. — Asszonyok nyár! foglalkozásai Minden háziasszony egyik lefontosabb föladatának tekinti, évente legalább Is egyszer fehérnemű-szekrényét alaposan kiüríteni és minden egyes darabot, — ba az nem is lett használva, — keresztülmosni. Sok vidékon szokásos a már mosott fehérneműt egy napig a fűre teríteni, ahol a napsugarak azt, szorgalmas öntözés közben fehérítik. Nálunk ez a módszer kevésbbé szokásos, attól el ia tekinthetünk, ha a fehérneműt jó mosószerekkel kezeljük, pl. a Schicht-féle Asszonydicséret mosókivonattal beáztatjuk, aztán Scbicht-féle Bzinszappannal (Szarvas vagy Knlca-jegygyel) beszappanozva, jól kimossuk és alaposan kiöblit-litjük. Ajánlatos még a fehérneműt mosás után Schicht-\'élo fehérítő szappannal (íedjegye .Hattyú a csillagban-) kifíini. A siker minden háziauazonyra nézve kielégítő leaz. A .Schicht\' név kezeskedik minden e név alatt előforduló mosószerek helyes alkalmazása mellett a tisztaaág és kártalanaágért, valamint a teljes sikerért. SZÍNHÁZ. (F ) A hét szini szenzációja Nagy Dezső juUlomjátéka volt. Dacára a nagy hőségnek, elég szépszámmal jöttek össze azok, kik igaz művészetet akartak élvezni. Nagy Dezső a sző szoros értelmében művész, ő a kevesek közé tartozik, kik a színmű alakjainalt hajlamait, szenvedélyeit, erkölcsi és fizikai állapotait hűen visszaadják. Minden egyes fellépte alkalmával az iró megrajzolt alakját játaza meg; valóját át formálja, lelkével érez, agyával gondolkozik, hangján szólal meg •nnak tagjával mozog és esdekelik. A főkönzul ügyes mesterségü és kedves zenéjü operetté szombat és vasárnap került szinre, nem utolszor. Izécske pár Szllassy és Latabár ritték a főszerepet. Szilassy ezúttal is hóditolt. Hangja biztos és tisztán csengő. Játéka telve tűzzel, hangulattal. Természetes bájai észtoutók. Latabár legtökéletesebb volt. Nagyon sok tehetség lakozik benne, de kevés törekvés. Nagy Dezső az író alakját legtökéletesebben alakította. Komáromi Gizi ügyeskedett. Magyary, mint miodig, ezúttal is állandóan derültségben tartotta közönséget. Vasgyáros örökbecsű drámában Forgách Rózsi mutatkozott be. A kisasz. szony, ki a világot jelentő deszkákra ezúttal először lépett, bebizonyította, hogy megérdemelte a szini akadémia jeles osztályzatát Egy hibája volt azonban, hogy kezdetben nem tudta visszaadoi tökéletesen Derblayné alakját, kinek büszke gőgössége csak a Il-ik felvonás végén törik meg. A szereplők közül az első helyet Makó Ayda érdemli meg, ki nemcsak művészi játékával, hanem remek ízlésű toiletjeivel is nagy hatást ért el. Almáay (Derblay) szerepében tökéletes volt. Déry Béla ezen intelligens tehetségű sziuész napról-napra jobban meghódítja a közönséget. Játéka és alakításai mindig kifogástalanok, mint volt ez alkalommal is. Hevessy Gusztika ki óriási haladást tanúsított egy év alatt, kedves és ügyes volt. Csodálatos tehelsége van, melyet méltányolni kevesen tudnak. A bajusz Verő György magyaros darabja kedden került szinre. Nagy Dezső (János huszár) dicséretes alakítást nyújtott. Szilassy (Matild) szerepét kedvesen oldotta meg. Hevessy Gusztika azerepét áttanulmányozta. Hevessy Mariska UBm akar természetesen játszani. Almássynak ez kiváló szerepe, Károlyiné pompás asszony. Aszalai uram leányai, Nagy Dezső jutalomjátékául adatott. Nagy Dezsőn kivül Makó Ayda megszokott művészettel-Latabár dic éretes alakításával, Károlyiné. Déry, Hevessy Gusztika ügyes játékával segítette elő a jó összjátékban előadott darab sikerét. Magyary és Erdős Alice jók voltak. Hevessy Mariska túlzottan szentimentális, Almásy szórakozott volt. A felesleges férjek, Bőthy bohózatában Makó Ayda és Károlyiné remekelt. Nagy Dezső, Hevesy Mariska. Déry Béla és Almásy jók voltak. A darab összjátéka és rendezése kifogástalan volt. Kifogásolni való csupán a közönség, mely nem tudja méltányolni és pártolni Kővessyt ki óriási áldozatok árán legjobb újdonságot megszerzi, hogy a közönség igényeit, kielégítse éa a legjobb darabokat üres ház elölt kell előadnia. Közönségüok ugylátszik a művészi dolgok helyett, orfeumi előadásokat akar, .Csikós\' népszínmű pénteken adatott félhelyárakkal. SaerkesHOaíg : Dr. Villanyi Henri, lelelSi »erkosstS. Kiadó: Iff. Watdits Jósscf. Fonlarfl Selyem SOikr.-tól S frt 70 kr-ig méterenklnt bloniok éa ruháknak. — Bérmentve él már elvámolva • házhoz szállítva. — Nagj mintegvojtemény azonnal. neaneberg selyemgyárZlrlch. Minden családnak «J£t jót felfogott érdekíbea ciaklj a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávét subadna pótlékul használnia • mindennapi kiviiulho. vegyes. zóbb él mindenki Utal könnyen megtanulható ■port irint érdekednek, ajánljak u A Mell cégnek (Béca, Tuchlauben 9.) w. éa kir nd, szállító 1854. óta fennálló Knykópámti eüközök különlegességek áruházát, amelynek képes ir-jegjiékét kívánatra niveien küld el bérmentve a cég. Nyilí tér Az e rovat alatt koalotiekért nem vállal felelóaiéiot a axerkeaitíaéj \\ J«se, húgyhólyag, hogy dara és a kosxvénybántalmak ellen, továbbá « légző és emésztösl szervek hurutot bántalmainál, orvosi tekintélyek által a LIthlon-forrás SALVATOR ■Ikerrel rendelve leaz. Hngyhajtő hatásni Mbes led 1 -»m \| Km™ eiiiKilbetö Kapható iavinyvlikerertedéiekben ée gyógyszertárakban. A Salvalor-forráa igazgatóiiga Kperjeaeo fcvc-Tpapifcja a aoixtfcviípapU. Kapható: fj. Wcáptfe £<Wf törlesztései köIcsSnöket nyujtunk - budapesti és külföldi elsőrangú pénzintézetektől a földbirtok és ingatlan 7, értékéig L és IL helyre lő-65 évig terjedő időtartamra. Személyhltelt! papoknak, katouatisi-leknek, állami- és ma-gán hivatalnokoknak, kereskedőknek éa iparosoknak kezes és kezes nélkül 1—15 évig terjedő időre gyorsan és dlscretea. Bank- és raagánadŐBágok convertáláaa. Mellár Lajos ét Társai baokbtiomány Budapest, VI., Dirid ntoaa 16. (Törvénywékileg bejegyzett ezé,). (Tálaaa bélyeg) XLEI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY I 1904. AÜGU8ZTÜS 6 in. Réti liirneves kénfOrdö Horvn<orxiighan. Yain\'i állomii P6.li- 6t táTirda a Zagorlai vasút mentén (Zágráb-Csáktornya.) Yegyelemesre Prof. Dr Ludirlg odr. tanieaos által 18M t.6 tok Celllcs mele, forráa, a kín i.iapnak folülmnlbatatlan Lom és Uílet rbenmi. Uület betegség, „ullad^ * eso.usrí.1 M kssi»ény, nenralíikai bántalmak, mim ildiu stb. nM balok, bír. ,n Mkol betog-tógek. idolt re.cb.jOl, hélyaghornt, gírrtlykér, angolkór, 6lom é. higany mérge-s öleknél itb. itb. IVÓKÚRA. garat, fí\'je, "dl, mij, gyomor- éa bélbajokoál, aranyérnél. itb. Villanyosság. — Massage. ffl Gyioylitfa.t silsdss kínyslsanasl Hsiyl ílrvsiltlk. Hiüojvl; kartk zakiayayil Kaoipp nsrlat, egeii \'»»" myllva Idény tartam m^jui 1-tíl október l-ig- - Pompái nagy park, terjed.lmel ültetié-nyek kirándulások. - Állandó .eoekír, a lágribi bt operahál tagjaiból. — Zene- és tánceitélyek stb. A vsraud-topiieai állomálon naponta táriaikocil Tárja a rendégekel Külön fogatok ii rendelteiéire állanak, de esek od^illitjui elSbb a fürdó inté-xöiégnél megrendelendő. Orroti ludakoiödáiokat a fürdóorros Dr LONGHINO A ad. Prospektusokat és IroschurAkat tnffí/e/i is bérmentve kaid. Wm Stefánia szálló \'J II, Taborstrasse 12. kóapoatl fekiéi, 6 porc aa Islsán-tértíl, S p«ro a Tárái pályaudvartól. Omnlbus él uul \'Unt mlnltnlelé él apaljandrarokhoi aaiál\'ótó Ujon- nan él modernül berend. no. Vlllamo. rlltgitáa mindenütt, fürdik él molegrii.eaeték. Legnagyobb kényelem Sx.ibairlk: L em Irt 1 00, ÍTJm írt 1 «0, llt em. frt 1« klssolgilás éi .llágitáual. Ánajnhaéiy kW. aluákaak is XllllU altsrtól.sdáiaal. Hinca étkeiéit kénysaer. Wüxmann Károlu lolíjdonoi Pöt»chingi Savanyúkút herceR Eszterházy Pál-forrás, Savanyúkút Bécsújhely mellett, elismert legjobb és olcsó >sztali-ital. Szétkül-déa utánvéttől a forrás-vállalat Által Bocsujtiely, Singergasse No. 3. Schicht-szappan "««arvas" ===== vagy ===== „kulcs" J o g y g ye l l«OJoí». IsgkladÓMbli s eunéirogya leoolcs&bb szappan. — Mtadao károa JlkJtrésuttJJ ásatta. Mindenfitt kaphatói n Bevásárlásnál különösen arra ügyeljünk, hogy \| \| minden darab szappan a „Schlcht" névvel és I f a fenti védjegyek egyikével legyen ellátva. • a 5. FÜRDŐ IGAZGATÓSÁG. Elekrotechnikai szakiskola, felszerelte laboratórium és tanműhelyekkel POZSONYBAN. Folyó évi szeptember hó 5-én nyilik meg az els6 évfolyam oly tanulók részére, hol azok elméletileg és gyakorlatilag (két éven keresztül) kiképeztetnek. Felvétetnek 15-töl — 30 évekig. — Előképzettség: néhány középiskola vagy polgár iskolai osztály, kereskedelmi, — vagy ipariskola. A villanyért) állandóan növekvő felhasználása üzem és világítási célokra, továbbá vegyészeti gyárakban stb, arra a meggyőződésre vezetheti a t. szülőket (gyámokat), hogy tanácsos, ha fiaik (gyámoltjaik) erre az ép oly szép, mint nagy jövőjű pályáraléptetni az által, hogy beiratkozik a fentemiitett szakiskolába. Jelentkezni lehet minden nap. Az igazgatóság kívánatra ingyen küld tantervet, prospektust, stb. és közelebbi felvilágosítással azonnal szolgál. Az igazgatósig. XXXXXXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXX Gyümölcs és szőlő sajtók, .HERCULES" folytonosan bató ketlös emeltjB ".érkezettel éa DTOmó^rő ssibáljriótal a legmagasabb munkaképesség garantálva. HYDRAULIKUS SAJTÓK különösen m>g«j njomís é» D«gJ mnuknképeaíég elérésire. Szőlő ós gyümölcs zúzók hs bogyó moruolók. Teljesen felszerelt szüretelj készülékek. Szili é* gyümölcs írlök, aszaló készülékek ____ _ gyümölcs és főzelék aszalásra, gyümSlc«-vÍgÍ és hámezó-gépek, leg ujabb szerkezetű szabad, önműködő .SYPHONIA" fa és szölivesszii permetezik, » szegecs és tormáncs valamint a vértettt kiirtására; szili ekék. A legjobb VETÓGÉPEK Majfartb Pb. és Társa „Agrlcola" (totóvetókerék rendszer) Tetógépsi. Uindennemfi ml«- é« külfinbbiS magmonnyiiég lairoira tiltokerekek nélkül, dombon »»lgy likon, a legkönnyebb jiril, legnagyobb UrtOlUg él mind a mellett a legol-líbb ár által tünuek ld A leheti legnijjobb munka, ___ m idd. éi pénnseftalcaritijt teaaik lebetíré. EBia.t..u.ir.k«Uaiéna tí araU reroblyék, M-aaforsatók, aséaa- és nalnapré-^k ké^kM«lála& kakatlea mímolik, MiplJjépek, Járgányok, gabonaroítak .V»k b«„,^k boronikban «> Ukarmán)kéíi!téíro .-olgaló gepeket trlenrök, ^f^b\' rendiLrXjiUllU mellett „árunak é. .ailli-anak. MAYFARTH PH. és TARSA. guduigi géjgjink, TiMütSdét « ekegjirak Bécs, ll/l Taborstrasse 71. szám. Kitüntet re Ubb mint SOO arany, e.Olt érommol Itb , a. Omol nagyobb kiillitiiokon. Részletei árjogyaék Ingjen éi bír.ent.0. - KépyiwHk 6s .iiannt elámiltOk kereitetnek. \' : \' * A:i : A .l - A\'. apoooooooaoxxxxwooooD oooooi Z.K. \'/j.904. M O LL- F E LE SEIDLITZ Csak akKor ralódlak. ha mindegyik doboa KoU A. védjogyit és alUráaát tünteti fel. A kall A.-fíls Ssldllll.psrtk ta«4i gy\'obstáia a lígmakaeiabb lysasr- is al-teatbistataak, gyomorgsros ti gyomorhér, rftgistt síikrsksdii, májbántalom, vár tslalis, aranyér és a legkülftnbmSbb atl kelsgiisik ellen, e jeles báiiuernek értlxedik óta mindig nagyobb olterjedéit nerxett. — Ara agy Ispaasélslt sr#-dsll doboznak t kar Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. I M OLL-FELE SOS - BORSZESZ Csak akkor validl, ^ fO\'J- a- .\'"i1:" - .A. Kall\' felirata dnoiattal van aáxta. A Nell-ftts sés-barizsaz nemeteten mint »\|dilaaulHliplí< ksMnillaal stsr UaarÁy, caqi éi a megbüléa egyéb kOretkeiményelnét legiimeroteiebb népsaer. — Egy óiozotl eredőII Qvh árs I kar. 90 SII MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legojabb mödaier norint kéaaitek gyermek éi bftlgy ixappan a bír akaisrl ápsláiára gyermkek s fslstttsk rlutra Ara dirab.aklst — 40 (II. öt darak - 1 ksr. 80 <11. Minden darab gyermek-uappan Mait A. vádjegyivsl »an ellátra_ FIiMlttldti: Moll A. gyégytzerész, cs. és klr. udvari szállité által, Bécs: Tnchlauben 9. az. Vidéki megrendel élek naponu poitaatiovét mellett tel\|asitteuiek A raktárakban ttuék határozottan MOLL A. aliirátával U védjegyével ellátott készítményeket kérni: Raktár. Nagy-Kanizsán Rssenfeld Adolf Fial 1W68 óta forgalomban. BERGER-fále BTdaYe KÁTRÁNY-SZAPPAN * mindennemű bőrküteffek « htlll it htUpk. 4t.ii, IhiIm. M^alu W- « ak g\|í>pi-ktritf-káns; ÍS«? Sí!Z£SI5r«sU SUCHARD Berger-féNi kMsatlKliil wlftl Btrger-M gljciriB-küráiTSzappa M)» rltcKÍD-UrtJonjm! U !• ■ Illattal. Ara mUmíáím tJmmX kuz-^lam mim IAmM •CjrtU M kr. A t%ón éfikan U kMMiU SÍUkN« hstároiolUn >«r<. iiooúaoooooűQ f mmt Iwnl a pItiul nUiklállittvm ÍK^W. Oty H}*** Hntn, lók a kábi«t»t»\|ol »•« tflrk^ik, kMiIm. UtrAark* «UA.Hl]ak m MihrstMl a.^ilul ■•M 141* MtknMl »MM»ft« (íili» kAtr ámjr nup+mm) - - - k toaaxxaU. W\'«Jok a kJhr»kriMt: —ff •• ua, Rxthruol Mlkr* __________l>p>». Ml lttlWfc —ÁM ulk------ M4TMM tUfUi u"--\'---- -----"-L tinUtUMáxal IW<>. Ara <Unbwtiat M nWr. - KapKaU. Ir^yiirskbiin H haaoaló BxWUkt^. - O. X«ll Jb (tomp, Wien, X., UUwg. 8. NamtMNiriKrahUr: T»r«»k J«»«r mr<}m»rtArm, taSaptM, Htr«lr-«.. Tkall.way«r4. K«iU, Xrlnjrl.ntoa UMla^kM Manvr«ra«c Imii W íijaawaialkaa. iUkUr NaRjkiDiMÍn: Práger Bél* gyózyeiertira -- TAUmint Magytrorsxág több gyógytárábtn. Hirdetések fel?étet&ek e lap kladéki?it dálaa. = Nyomatott Xfj. Wajdits József könyvnyomdijibsn Nsgykaoizsio. NAGYKANIZSA, 1904. augusztus hó 13-án. 33-ik szám XLIII. évfolyam. Eisrlietísi Ar: \\Egi.z évre - ■ >0 - «JJ Kii évre • • • k"r- — fil1-K^dévre . 2 kor. 5n fill. tk-jr» «»-áin 20 mi. Vl 8 0 E T-É S E K ölisíáboVí^tlliorbin U,inMod«xor 12, a minden tovililii Borirt 10 öli nyíl Ít érben iictil .ornokéul 20 fillérért véltnek /el. A Inp szellemi részét illetfi min-dea közlemény & felelői tzerkesxtS nevére, az anyagi részt illető köz* lemécyelc pedig n kiadd neTéro címzetten Xagykanlzsftra bérmentve intOzendSk. némentetlen levelek nem fojftd-utntk ol. Kéziratok visszanőni küldetnek A nagykanizsai , Ipar-Testület, • a „nagykanizsai Takarékpénztár részvénytársaság," a .Kotori takarékpénztár részvénytársaság," .nagykanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagykanizsai kisdednevelő egyesület," a .nagykanizsai tanitói járáskör,■ a .nagykanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,\' > .katonai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagykanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENÓ* TÁRSADALM1 HETILAP. A kisgazdáért. Az időjárás mostoha volta gyászos gazdasági következményekkel fenyeget. Szomorú tél rémei ijesztgetnek. Az egész országban a takarmány termésének hiányos volta festi sötétre a jövőt. És ugylátszik, egész Európa küzd a gyönge takarmánytermés következményeivel. Románia már is elzárta a tengeri kivitelének a lehetőségét. A mi kormányunk pedig részben tarifás kedvezményekkel, részben az erdei legeltetés megnyitásának a lehetőségével akar a bajon segíteni. De amit néhány bőséges nyári cső megtehetett volna, azt aligha fogja helyrehozhatni a mesterséges intézkedések egész sorozata. A természet mostohaságátal szemben nem segit meg az emberi ész, meg íz emberi tudás. Pedig mégis ennek a keltőnek kell segédkeznie. Néhány év éta erős a panasz az országban, hogy helyenként a depe-koratié réme fenyeget. Nem a szarvasmarha száma fogyott meg, de a fogyasztás nagysága nőt meg aránytalanul. Tavaly óta 207,-kal nőtt - meg a borjú ára. A fogyasztásra szánt húsé néhol még nagyobb arányban. A sertésvész nyomán járó sertés-hiány szinte ijesztően szöktette föl az árakat. A folyó év tavaszán Budapesten már a lóhusfogyasztásról beszéltek komolyan ; és bizony faluhelyen, vagy gyári telepek szomszédságában már régóta járja a lólius, különösen, lia a közeli piacon a száj- és körömfájás miatt lezárják a piacot, ami fájdalom, nálunk még mindig a nagyon soknál is többször fordul elő. A lábasjószág tartásának kérdését erősen ostromolja most a takarmánytermés hiányos volta. Jogosult is, megokolt is a félelem, hogy a kisgazda majd nagyon is leapasztja jószágkészletét. Évek óta, hogy a buza ára alacsony volt, a jószágtai tás volt a gazda mentsvára, és valljuk meg, nem is hiányos. A gazda szívesen is, eredménynyel is fordult feléje. Volt idő,\'az ország nyugoti megyéiben, nem is régen; hogy a gazda tiszta búzát etetett a tehenével, meg az ökrével, mert jövedelmezőbb volt neki a marhatartás, mint a hétkoronás buza eladása. Ez idén, ha szeretné, sem teheti meg. Hiszen egyebe nem igen termett, mint éppen csak búzája, amelyért maholnap már 11 koronát fizetnek, olyan árt, aminőről már réges-régen hallott. A búzát alighanem elviszi az őszi szükséglet, a kétéves adóhátralék, amelynek áldásáért most dicséri csak a magyar majd igazán az obslrukciós urakat, elszedi a termés jövedelmének az elejét. Mi marad hát a marhatartásra, a takarmány beszerzésére, amikor ugy szökik föl a tengeri ára, mint a hőmérőben mostanság a higanyoszlop?! Szerte hangos már az ország tőle, hogy olcsó lesz az idén a hus ára, és ahol lóhusra fogták az élelmezést, visszatérhetnek a jóizü marhához. A kisgazda majd lassan-lassan eladogatja ösztövérré várt marháját, tehenét; a középbirtokos majd csak a felét tartja meg annak, a mihez eddigien szokott, és annak, amire az utolsó évek során rendezkedett be. Mert nem lesz miből tartani a jószágot. A drága takarmányt majd nem lesz képes megvásárolni, és mivelhogy hitelét a gyönge esztendő csak gyöngíti vagy egészen le is rontjí; a jószágon ad tul, amely elenné szája elől a betevő falatot. Már most az a kérdés, hogy annak a szomorú világnak, amely egész komorságával integet felénk, amelynek bekövetkezését szinte bizonyossággal jósolhatni\'meg, miképp tudunk majd lehetőleg Ellenállni? Miképpen tudjuk majd fölvértezni magunkat azok ellen a bajok ellen, amelyek egész gazdasági életünket tengelyében akarják megtámadni, mert jószágállományunk mivoltát tizedelik majd meg?... Már is beszélnek róla, hogy olcsó lesz a marha, és akad majd sok-sok ember, aki potom áron vásárolja majd össze az olcsó pénzért piacra hajtott ökröt. Mindennek elejét kell venni. A földmivelési miniszter engedje meg az erdei legeltetést. A kereskedelmi miniszter adjon olcsó fuvardijat, vagy ha kell, vitesse a takarmányt ingyen. A kormánynak 100 keze van, százféleképpen segítheti a gazdát. Kicsiny dolgokkal, apró engedményekkel egész vidék kisgazdáit lehet megmenteni. Mert most főképpen ezekről van szó. A középbirtokos meg a nagygazda valahogy csak segit magán, mert ha mindenéből kifogy, hát megmarad a hitele, és ha drágán is, de nem hagyja marhaállományát. De a kisgazda, akinek csak egy pár lova, egy-két ökre, egy tehene, meg néhány disznaja kéri az áltelelést, nagyon rászorul a segítségre. A kormány hát most álljon elő, adjon amennyit adhat. Hanem a kormány nem tehet mindent. Adhat erdei legelőt, adhat hegyi lejtőt, fensikot a legelésre, adhat olcsó vitelbért, megszüntetheti a takarmányra és a tengerire kivetett vámot. De ez nem minden. Pénzt nem adhat. A hiteleket nem prolongálhatja. íme, itt lépjen most közbe a tőke, és ennek ezemélyesitője: a sok takarékpénztár meg szövetkezet. A takarékpénztárak is nyúljanak a veszedelem elé segítő kézzel. A lejárt annuitásokat prolongálják. A kis parasztváltőktól pedig ne ijedjenek meg. Jobbak azok, százszorta jobbak azoknál az uri váltóknál, amelyeknek jellemző sajátossága, hogy . . . .kelettől számított 3 hó múlva prolongáljon ön" . . . Azok az apró ösz--szegről szóló parasztváltók, amellyel most segítjük meg a kisgazdát, a mikor gazdaságának éltető elemétől, a lábas jószágtól kellene megválnia, elsőrendű papiros. Aztán lássanak hozzá a takarékpénztárak is, hogy ffigisük alatt elszaporodjanak a szövetkezetek, a kölcsönös és közös takarmánybeszerzésre, istállózásra rendelt szövetkezetek. Nincsenek benne a kereskedelmi törvényben, a gazdasági szövetkezetekről szóló törvény se sorolja fel. őket, de most megköveteli, az élét és ennek a törvénye mindenekfölött való. Lássunk hozzá mindnyájan, hogy segítsünk a gazdán. Egész gazdasági életünk bánná meg, ha két szomorú esztendő nyomorúságában veszejtenénk el. Dr Herényi Pál. A főgimnázium. A régi honvéd-laktanya átalakítási munkálaiai nemsokára befejezést nyernek, hogy helyet biztosítsanak a szeptemberben megérkező tanulóknak. Az átalakítással egy a tanügyi kívánalmaknak megfelelő ideiglenes gimnáziumot nyerünk, melyben kényelmesen elhelyezhetők lesznek ugy a tantermek, mint a tanári lakások. Az átalakítandó épületben a tanári lakások az utcai főépületben, a tantermek az udvari szárny épületekben nyernek elhelyezést. Éppen ez a kettéválasztás okozza, hogy az épület csakis ideiglenesen felelhet meg céljinak. A tanároknak valóságos kirándulást kell végezniök, mig a tanítás színhelyére érnek. Egy más aggályunk is van, az: hogy a munkálat alatt levő épületrészek az iskola év kezdetére nem fognak kellőleg kiszáradni. Nedves épületbe pedig gyermekeinket be nem ereszthetjük. Ez a legfontosabb kérdés, melyre a város vezetőségének különösen nagy gondot kell fordítani. Kincs kizárva, hngy a vakolatok nem száradnak ki kellőleg, azonban ha nedves időjárást kapunk, el kell készülve lenni erre is. Gondolkodjunk tebát már most arra az eshetőBégre, hogy az épület nem szárad ki, kérjünk feltételei engedélyt arra, hogy a tanév később legyen megkezdhető. Inkább kezdődjön később a tanév, mint gyermekeink a nedves épületben a betegségek csiráit szerezzék magukba. Vagy pedig a száradást segiUük elő iütésael. Pár hét alatt tehát üres lest az az épület, hol nem egy nagy ember ismer--kedett meg a tudomáuyokkíl. A gimnázium tervei már meg vannak, várják kivitelüket, mely azonban pár év alatt meg nem történhetik. A részlettervek végleg megállapítva nincsenek és előreláthatólag még nagyobb átalakuláson is mennek keresztül. A részlettervekhez nekünk is lenne megjegyzésünk. A beérkezett pályatervek mindegyike a kiirt pályázat alapján 17 piarista rendi vagy nőtlen tanár elhelyezését biztosítja akkor, mikor 13 rendi tanár van és többre kilátás nem lehet, igy 4 lakosztály üresen fog állani, melynek létesítése, berendezése legkevesebb 30—35 ezer koronát igényel. Ezen összeg városunk anyagi viszonyainak TÁRCA. Látományok. — Angolból. — — A .ínul Kö.\'löny. lircij- — 1-gj; jó ismerősömnek nagy háza van Anglia egyik déli megyéjében. Dacára, nagyságának csakis .tanyai liázuak" novez-H\'k, Ifalíái" ez az elnevezés nagy elleniéiben állott külsejével. Egy része még "I- Henrik uralkodása alatt épült és az "liiiek, mikor kibővítették, betartották a már elkezdett stílust és aszerint folytatták sí építést. Mint gyermek sokszor töltöttem hosszabb "lot a házban. Rajongtam érte ósdisága mutl. Váratlan kanyarulataiért, sok feleséges lépcsője miatt nagyon különösnek Wállain, a falak közötti hézagok pedig «!« búvóhelyül szolgáltak részünkre, 2»Wr a szOiiórákban a gyerekekkel játszatniuk. Ha meguntuk a játszást, leültünk "emelgetni, de rendesen csak halkan, ™"«gva, mert keserű tapasztalatok érán multuk meg, hogy bármilyen titokban is beszélgettünk, mégis meghallóCták azt, ""\'a cselédek, hol á szlllók a szalonban. \'-gyaur, mikor a kályhás egy kályhát "mezeit ál a helyéről más helyre, a falban "SS lépesét fedezett föl, amelyről senki ■Mudu megmondani, hogy hová-vezet. . ..f tűnődtünk rajta, mert ha "Ólokra gondoltunk, azt hittok, hogy azok tc,I,éuyeu át jöhetnek be. Ha törpek által őrzött kincsekről álmodoz- \'-\'WáStaf \' bá"íálíbaD g0nd0Hult Kgyszur Godfried — nem a legidősebb, do a legnagyobb fiu — arról kezdett panaszkodni, hogy éjjel nem tud aludni, mert egy páncélos ruhába Öltözött férfi igen nagy lármával sétál az ajtaja előtt De ideges, érzékeny gyerek volt és a cselédek még arra sem vállalkoztak, hogy mig elalszik; az ágya mellett maradjanak. Sőt még a nővérei és én sem igen sajnálkoztunk fölötte, mikor elmondta, hogy hallani ugyau mindig hallja a páncélos ember lépteit, de látni még csak egyszer látta. — Nem ismerem és félek tőle — nyöszörögte panaszosan a kis fiu. Nemsokára ezután hét éves lettem és egy napon nekem is volt látomáuyom. A gyermekszobától nem messze egy folyosó vezetett keresztül a házon. Mihelyst délutáni hat éra elérkezett, néma és kihalt lett ez a folyosó, mert a cselédek közül egyetlenegy sem mert keresztülmenni rajta. Rgyik végén magas, keskeny ablak volt, innen jobbra nyilt két sy\'tó ég a. folyosó legelső fordulatánál a gyermok^ba ajtaja következett. ...» ,Egy este tovább maradtam fonu,.:tnint rendesen. Mikor ez kitudódott, rám parancsoltak, hogy gyorsan menjek aludni. Minthogy a gyermekszobába leghamarább azon a folyosón lehetett eljutni, arra irányoztam lépteimet. De amint a folyoróra értem, hirtelen megállottam: egy fiatal nő — akkor azt gondoltam, hogy a vendeg egyike — állott ai ablak előtt Várni látszott valamire. Lámpa nem függött a folyosón, de a holdfény bevilágított s láttam, hogy az ifjú nő gyönyörű arca kön^-es volt. Fejéu aranykorona csillogott és kék-fehér színben ragyogó ruhájának a kelméjét nem tudtam magamnak nieg- ialatt félénken meghúzódtam a fal mellett, a fiatal nő ajkaihoz szorilott valamit, azután kidobta azt az ablakon. Ugyané pillanatban ló-dobogás hallatszott fel az udvarról és a fiatal nő a lépcső felé iramodott. Mire széjjeluéztem, már eltűnt szemeim elől és csodálkozva vettem észre, hogy az ablak is be vau csukva. Természetesen mjndent elmondtam a pesztráknak, akik „haszontalan gyereknek1-neveztek el, aki „csilléssé teszi őket." Másnap Lady Hayestól — a háziasszonytól — is magyarázatot kértem, de ő is bosszankodott és azt tanácsolta, hogy máskor a rendes uton menjek a gyermekszobába. Azután nem láttam többet a kékruhás asszonyt és el is felejtettem az egész dolgot. A Hayes-ók és köztünk lévő jó barátság továbbra is fennállott és később is sokat időztem náluk. Do a látominyom nem ismStlődöLt — ogész huszonegy éves koromig. Ezen a napon Godfried-aí — aki ezalatt szintén nagy fin lett — későn jöttünk elő a tonuisz-pályáról és hogy hamarább szobánkba érjünk, a félemeleti folyosón akartnuk végigmenni. Godfried ment-elól. De amikor a folyosó kőkockájára tetU a\' lábát, hirtelen megállott, s egy kézmozdulattal engem is hátratolt. A fiatal fiu tágra nyílt szetne, sápadt, átszellemült arca magára vonta figyelmemet és ez újra élénken emlékezetembe hozta gyermekkorom első látományát. Hirtelen az ablak felé tekintettem. Igen, ott állott az én jól ismert, kékruhás női alakom. Most már jobban meg tudtam magyarázni különös ruházatát. Az egész ruha nehéz brocalból voll és dijs ráncokban terült el rajta. Bő ujjai pedig egész a földig értek. A ruha kivágását aranyhimzés ékítette, a fejéről hosszú fehér lepel omlott le. A fiatal, gyönyörű, köuytöl ázott arcot valami arany-koronaszerű karika vette körül. Most is, mint akkor, megcsókolt egy rózsát, azntán kidobta az udvarra. Újra hallatszott a lódobogás és a fiatal nő rohanva haladt el mellettünk. Mikor a közelembe ért, valami jéghideg lehelet csapta meg az arcomat és egy percre lecsukódlak a szemeim. Mire újra felpillantottam, már eltűnt és csak a Godfried nyugodt hangját hallottam. — Bocsáss meg, hogy eléd álltam, — szólt közömbösen. De amikor tágra nyilt ijedt szemeimet meglátta, zavartan hebegni kezdett: — Hát te is láttad? — Igen, — feleltem még mindig remegve. — Hát te már ezelőtt is láttad ? — Gyakran — felelte komolyan. — A másikat is. — A páncélos embert ? ---kérdeztem és az elmúlt tizennégy év olyan volt előttem, mint egy álom. Mielőtt felelhetett volna, a nővérei türelmetlenül kiabáltak utánunk, hogy menjünk ebédelni. Ezt a tárgyat nem is beszélhettük meg, mert Godfried másnap reggel Németországba utazott. Pár hónap múlva meghalt az, édes atyja és ő kapta a Lord Hayes ciraet. Három év múlva, mikor éppen nagykora lett, azt a hírt kaptam felőle, hogy rég falusi házába uj lépcsőházat építtet és emiatt a ház nagy részét le kell rombolni és újra építtetni. Különösen sokat fog szenvedni az ujilások által a régi történelmi része az épületnek. A fiatal mérnők, akitől a hírt hallottam, éppen ugy meg volt botránkozva ezen, mint én magam. — Különös fickó ez a Hayes — mondta — annak az ódon helynek minden egyes kövét szereti és azért mégis leromboltatja. Mintha nem lehetne a lépcsőházat másfelé tenni! De nem, ő csak azt az egyetlen szárnyat akarja lebontatni, amely épp régiségénél fogva nevezetessége egész Angliának I Higyje el, hogy valami kincset remél megtalálni, mert a lelkemre kötötte, hogy ha valami különös dolog adná elő magát, tüstént sürgönyözzek neki. Erre a kijelentésre rögtön a kék asszonyra gondoltam, de az az eshetőség, hogy megtudjuk a rejtély nyitját, nem volt elég arra, hogy eloszlassa a szép ház lebontása fölött érzett szomorúságomat. Egy hónap múlva újra meglátogatott a fiatal mérnök. Ekkor végre megtudtam az öreg ház titkát. Nem messze a folyosó magas ablakától falbontás közbon egyik munkás szerszáma egy darab aranyat húzott ki a falból. A mérnök rögtön sürgönyözött a fiatal lordnak, mert azt hitte, hogy csakugyan kincsre találnak. Lord Hayes megérkezése után újra megkezdődött a munka és íme, egyszerre egy befalazott női csontvázra bukkantak, s nem messze tőle — egy férfiéra. A női csontváz mellett egy nagy ezüst kereszt volt, a férfi mellett pedig egy kard, moly XLIII. ÉVFOLYAM. tekintetbe Tételével eléé nagy, mely könnyen megtakarítható ia lenne, mert a 4 lakosztály felálliUss cél nélküli innál is inkább, mert ha a piarista rend képes lenne még 4 rendi Unárt adni, ami bosszú időkig ki van xárra, mint értesülünk nem 600 K. támogatásért, hanem 2600 korona fejenkinti fizetésért adna. Már pedig ezért az összegért világi tanárokat is kaphatunk, ha a megfeleli lakbért Bzdmitjuk, kik családot alapítva, ha kis mértékben is, hozzá járulnának városunk gyarapodásához. Meg akarjuk győzni a város vezetőségét, bogy fölösleges 17 tanári lakosztály, melyek közül 4 minden körülmények között üres lesz, a befektetett töke haszon nélkül bever és mégis a városnak az alkalmazandó világi tanároknak lakbért kell fizetni. r. hírek. Szezonképek. — Síirasság. — A bacaujárij. — Kezdetben a parasztok és a főrdő-vondégek örültek a szép száraz időjárásnak, különösen Bikatüreden, a Zala partján. De mikor az Jranynap a kék égboltozaton már 6 hét óla ragyogott zavartalanul és a hőség tűrhetetlenné vált, paraszt és nyaraló vendég egyaránt zúgolódott. Az első széna be volt takarítva, de a második kaszálásra már nem is voltak kilátások, krumpli és kukorica pedig kiveszett a rekkenő melegben. A higgadt parasztság és a nyaralók ia boszsnkodtak, türelmetlenkedtek." De sem a sóhsjtozás, sem káromkodás nem használt semmit. Az ég ragyogott kárörvendő derültséggel és nem törődött azzal, hogy a szegéuy emberiség izadott éa bogy a parasztok számitása nem vált be. A tudósok ma már mindent tudnak, mondá a pohos ügyvéd, a fürdővendégek egyike. Valamikor szabadelvű volt, mostanában azonban néppárti kortes, mióta ez a foglalkozás jövedelmező lett. A tudósok mindent tudoak — ismétlé. No bét. most csináljanak esőt. Fütyülök a tudományra, ebadtáját. Senki se ellenkezett. A tudomány némán tűrte ezt a tőrszurást és az esőből nem lett semmi. Olt, hol ember nem Begitett, Isten segíthet. És ki volt az. aki ezt felfedezte. Ki lehetett volna más, mint Buncom János. .Embörőkl\' mondá a vasárnapi mise után a korcsmában, bol a szentesek megerősítették hitöket. Embörökl igy nem tarthat további Nem várhatunk tovább esőre. Menjünk búcsúra Szt.-LiBzlórs. Bucsul Ez volt a megváltó szó. Hogy erre nem gondoltak? Persze, tavaly annyit esett, hogy a könyörgés eBŐért fölöslegos volt és a könyörgés ez a módja egészen divatját mulla. Buncora János inditváoyát lelkesedéssel fogadták el. aIgaza vanl Ugy teszünk.* Elmegyünk búcsúra. Hova ? — Zala-Apátiba — kiabáltak néháoyau. Olt kapni jó bort a korcsmában. Igaz, erösgették a vének, elmegyünk Zala-Apátiba. De Buncom János csöndet parancsolt és szigorúan körültekintett. Embörök, kezdé el újból. Vége ám a tréfának. Zala-Apátiba menni kényelmes, de ez nem búcsújárás. Hogy a bucsu-járásnak baszna legyen, akkor már messzebbre kell elmennünk. Hiába nem büntet bennünket az Isten. Aki csak bort akar inni, menjen Apátiba. De aki esőért •kar könyörögni, az velem eljön Szent-Liszlóra. Szent-Liszló Bikafüredről 3 órányira van. Híres temploma van. Korcsma szón a tájon nincs. Odazarándoklásnak tehát kevés volt a vonzereje. De nagy volt a tekintélye Buncom Jánosnak és az esőre formájáról Ítélve a xv. századból való volt. A csontvázak egyenesen állottak, látszott, hogy élve falazták be óket, de semmi jel vagy évszám nem árolta el e kegyetlen tett keltét. Hayea lord érckoporsóba helyeztette íket és a romba dóit templom mellé temettette csontvázukat. Csak egy egyszerű réz koreszt jelzi pihenésük helyét s e szavak állanak rajta: — „Requiescat in p«eo " — Az uj lépcsőház felépült, de a gazdája sohasem használja. Azóta a két asszonyt se látta senki. De Lord Uayes mindig a muzeumokban tölti az idejét $ nem fog addig nyugodni, míg ki nem kutatja, fel nem fedezi, hogy ki volt az a szép szőke asszony . . . mindenkinek szüksége tolt, mint egy darab kenyérre. Megegyezlek tehát Szent-Lisslóban. .Mikor megyünk?\' .Ma délután.\' .Jó van, de a plébános url* .Annak ia el kell jönni.\' „Menjen fel valaki a plébániára és mondja meg neki.\' Erre a feladatra is vállalkozott Buncom. A délceg, gömbölyű plébános ingujjban volt. Jól toritett aszúinál ült ás örült a megkezdett ebédnek. A káplán ugyanéit cselekedte, de diskrétebben. Buncom a kinált széknek élére ereszkedett le és virágos nyelveo kezdte előadni kérését. .Már én is gnndoltam a buoujárásra, mondá a plébános. Azt meglehet egyszer tenni.* Egyszer? tiBztelendő url felolt szemrehányóan Buncom. És addig mindenünk odavesz. Ma délután akarunk menni. A tiszleloodő ur letette a kést és a villát. Délután az veszett dolog volna. A barometer ugyan magasan állt, arról meggyőződött. Az esőre való kilátások rosszak voltak. De azért mégis a halasztás mellett volt, mert bát a jó Isteni szorítani nem szabad. De Buncom állhatatosan megmaradt szándéka mellett .Hál jól van. próbálja meg,* szólt a plébános. A harangozó felzárja a templomot, vegyétek ki a zászlókat és ha éjjelre visszajöttök, 9 óra előtt úgyse jöttök, talán elibétek megyek ogy rövid utig. .Hogyan ? szólt hangosan Buncom. A tisztelendő ur csak velünk jön Szen\'-Liszlóig." .Szent-Liszlóra? A plébánoB ijedten ugrott lel helyéről. Ma, ebben a forróságban? De csak gondolja meg, az én<* korombao?" A tisztelendő ur ugyan csak 53 éves volt és ez a kor se látszott meg rajta. Éppen délutánra Ígérkezett hozzá az uraság egy alsósra, melyre nagyon örült. Ezt az alkalmai, senki se fogja neki zokonvenoi, elszalasztani nem akarta. Nem akarta a délután reá várakozó örömöket egy kétes sikerű buc-ujárásért becserélni. Kezeit hátára téve izgatott >n járt fel és alá a szobábao. Buncom bámulva nézte. Talán, plébános ur én .... szakilotla meg a csendet a káplán. De a plébános dühös tekintettel nézie végig, mely azt látszott kifejezni: Te szerencsétlen flóiás, hát az alsóshoz a harmadikat honnan vesszük? A fiatal káplán elvörösödött. Megfordult és odaállt az ablakhoz. .Ugy lesz,\' mondá a plébános valamivel higgadtabban, ha délután búcsúra akartok menni, nekem nincs semmi ellenvetésem. Megadom rá az engedélyi. Elvihetilek a zászlókat és a szenlélyUrtól is. A harangozó veletek megy és előimádkozik. De tőlem, vén embertől nem követelhetitek, ezt csak belátjátok. Buncom visszatért a korcsmába éa közölte embereivel a nem várt eredményt. A hírt nagy elégedetlenséggel fogadták. Zúgolódtak. ,Ez nem szép tóle. — Nem hittem volna.\' Ez a kis fáradtság nem ártott voloa neki. .Ugy sincs semmi dolga. Neki ia épugy szüksége van az esőre, mint nekünk: Van neki is földje és nem kevés, 34 hold. Most mi imádkozzunk, hogy neki legyen esője.* Buncom odafigyelt, aztán egyet gondolt, mélyet húzott a borospohárból és mondá: Most már nem basznál semmi, egyedül kell elmennünk. Menjünk haza, mondjuk meg az asszonyoknak: Itt legyetek mindannyian a templom előtt fél keltőkor. Mindannyian pontosan megjelentek-Izzadtak, fársdnztak az országúton, énekeltek létániákat, mig teljesen kiszáradt a torkuk és este hazatérve lerogytak \' fáradságtól, mintha egész nap szántottak, arattak, csépeltek volna. És amit senki előre nem láthatott, bekövetkezett. A bucsujárásoak meg volt az eredménye. Éjfélkor felbők tornyosultak az égen. Az eső megeredt éa tartott hétfő délutánig. Este, mikor • láthatár a lenyugvó nap biborábao pompázott és a béresek kifogtak, Buncom János fejébe tette kalapját és elment hazulról. Két óra hosszat maradt el, felesége már aggódni kezdett miatta. Végre hazajött, asztalhoz Olt, pipára gyújtott éa fujts a füstöt. — Hol voltál annyi ideig? kérdezte az asszony. — Hol voltam? Megnéztem a plébánia földjeit. — Miért? mit csináltál ott? — Megnéztem, vájjon ott ia esett az esői ZALAI KÖZLÖNY Meg vagy hibbanva, mondá az asszony. Hát ott miért nem esett volna. Persze, mnndá. Buncom János, persze, miért nem esett volna ott ia. A plébános tegnap ugyan nem jőlt velünk, ollbon kártyázott. De az esőtől az ő földje épugy megázott, mint a miénk, attól az esőtől ázott meg. melyet mi imádkoztunk le az égről. A jó Isten sokszor tréfál. Hallgass, te istentelen I mondá az a»i-Bzony. Isten tudja, mit alkot. Jól van, igaz. Isten tudja mit csinál, de én is. Ha még egyszer szükségünk Imi esőre, én is otthon maradok, badd menjenek a többiek. Ha másnak földjére esik, esik az enyimére is. Ezt most már tudom. Ai asszony egy ideig rábámult, aztán helyeslőleg integetett. Hát persze, hogy ugy van, hét igaz is... Gnnlhcr F. — At esó. Véfrc f. hó 8 án délulán 6\'/, órakor megerfdt az reó. Mily kevésre becsüljük, ha bőven van éa mily róvárogva vária a lakosság, mostanában 8 heti nélkülözés után. Mint a sivatag karavárja, at. oázis kutjára rohan, ogy rohantunk örömittas arccal egymáshoz, hogy kifejezzük mily boldogok vagyunk, bogy esik. Esett is hétfőtől kezdve az egész héten nétni megszakítással. Megmenekültünk a légzőszerveinket roncsoló portól. Már a lakosság nem mehetett máshova, csak az .elégett, kiaszott Egyletkerlbe, vagy a .Kiróna* kávéház ponyvája alá játszani. De Ikétségheejtő volt a gazdák helyzete, kik a maibaállomáunyal nem ludlik volna mit csinálni. Nyomolt is volt a marba ára,\' mert a nagy takarmánybiányra való tekibtetlől a marhákon túladtak voloa a gazdák. Szegény marba, kinek élelórájs lejárt, most ismét hosszabb életre számíthat. Esett az csö 1 Lesz mégis valamelyes répa és kukorica 1 Lesz még szóllő és lágy kenyéri — Zalavármegye közigazgatási bizottsága Herielendy Ferenc főispán elnöklete alatt folyó hó 9-én tartotta havi rendea ülését. Az alispáni jelentéa szerint a közegészségi állapot dacára, bogy az egész hónapban tropikus hóaég uralkodott, — ugy a felnőttek, mint a gyermekek kőzött általában jó, mig a hasznos háziállatok egészségi állapota a hosszantartó hőség következtében kedvezőtlen volt. — Halálozások, Nagyműveltségű ur-leány balt meg f. hó 11 én éjjel, 49 éves korában. Kronfeld Kamilla. Ó nem ismerte az élet zajos mulatságát, vagy tolakodó mesterfogásait, azért nem ia tűnt fel az élvezethajbászó társadalomban. De akik az elhunyt oruöt közelebbről ismerték, azok tudták, mennyire rajongott lelke a tudomány és művészetért. A lelki élet ez a két terméke képezte vágyainak célját és szerzett is belőlük szép kincsei, melyet most a halál az ő életével együtt elragadott. Szűk körben, környékezve atyjától, testvéreitől és barátaitól, jól érezte magát. ö egyike volt azoknak a jellemeknek, melyeket egy nagy német költő egy szép lélek vallomásai jelszó alatt Wilhelm Melster-ben megörökitelt. F. hó 14én délelőtt 10 órakor temetik. Molnár Mihályoé sz. Ililc Terézia f. hó 7-én éleiének 76-ik, házasságának 58 ik évében elhalt. A boldogultban Molnár Ferenc nyűg. postatiszt, Dr. Molnár Samu Pál ciazt.-r. főgimnáziumi tanár. Molnár Ferenc községi jegyző és dr. Molnár Mihály államrendőrségi a. fogalmazó édes anyjukat gyászolják. Miklósi Tóth Károly hentes f. hó 12-én reggel elhunyt. Derék iparos volt és halálát özvegyén és fiain kivül számos jó ismerőse gyászolja. — Nemesség adományozása. Már májas havában közöltük annak a legfelsőbb kéziratnak tartalmit, mely szerint ö felsége Elek Lipót ujnépi földbirtokosnak és törvényes utódainak a közügyek és közgazdaság terén szerzett érdemei elismerésem a magyar nemességet njnépi előnévvel adományozta. A .Hivatalos Közlöny\' csak f. hó 9-én közölte a május 2-ról keltezett kéziratot — A világjáró Zrínyi, A világjáró Zrínyi Perzsia és Afganisztán határvárosiból, Karizból írja julius 21-röl keltezett levelét. Panaszkodik a pereik vallásos fanatizmusáról. Az Afghan hatirtól 4 órai ut választja eL Herit, Kabul és Kandahirou át Kaschmir-bá, India legszebb vidékére megy. Élelmezése nyers uborkából, gyümölcsből és tojásból ÜL Mint orvos utazik most. Csak ezzel a foglalkozással tudja legyőzni a nép bizalmatlanságát, melyet az az idegen fajok ellen tanusit. — Városunk gyámi hivataláról. A közigazgatás hagyományos nehézkességet nálunk még a gyámpénztároál levő visszás állapot ia súlyosbítja. A gyámpénztár az adóhivatal helyiségeiben van, a gyámi ellenőr pedig az I-ső emeleti gyámi hivatalba tartózkodik. Ha egy félnek a gyámpénztári hivatalnál ügyes-bajos dolga akad, nem tudja hová menjen. A pénztári hivatalból az I sö emeletre küldik, a gyámi hivatalból a földszinti pénztári hivatalba; szóval egéaz kálváriát kell végig járni a feleknek mig igazukat megkapják. Ez a tarthatatlan állapot azóta tart, mióta a gyámi pénzlárnnk beteg állománybao van. Ezt az állapotot pedig megszüntetni a közönség, de az ellenőrzés érdekében is okvetlea szükségos. Ha már egy évig joga van a beteg tisztviselőnek beteg állományba lenni anélkül, hogy nyugdíjazzák, akkor rendeljék le a gyámi ellenőrt a pénztárnok mellé. Ott van annak a helye, ott képes csak az ellenőri teendőket végezni. — Az adóprés. Még csak at hiányzott népünknek, bogy meginduljon az adóprés. Nálunk, hol a vizáradáa, jég és a tartós szárazság tönkre telte gazdáinkat, a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság egy a vármegye községeihez intézett rendelete valóságos riadalmat okozott. A rendelet az adók behajtását nagyobb szigorral rendelte el. — Uj kávéház. A városi tanács özv. Heim Mihályné részére a Kazincy-ulca 3 számú házban a kávéházi ipar ülésére engedélyt adott. — Dalárdánk. A nagykanizsai írod. és Mór. Kör dalárdája ma délután utazott Pécsre, bogy ott résztvegyeo az országos dalosversenyen. A dalos«erseny f. bó 14. és lö-én fog tartatni. A dalárdánk 16-án fog hazaérkezni. — Befizetések. A délzalai takarékpénztárral egyesült öusegélyzó Szövetkezetnél, a folyó hó 16-ére eső befizetések az ünnep miatt, 18 án, azaz csütörtökön tartatnak meg. A Nagykanizsai takarékpénztár álul alapiiott Önsegélyző Szövetkezetnél a hétfői befizetés az ünnep miatt csütörtökön délelőtt Icaz megtartva. — Tüzek. Tapolcán vasárnap nagy tüz pusztítót\'. Elégeti 20 ház a melléképületekkel együtt Azonkívül a\' lüz martaléka lelt sok ukarmány éa gabona. — Kálocfán a múlt pénioken déli \'/,12 órakor Dr. Kalser Emil birtokán. Már cséplés után volt az idő s csak a szalmakazalok égtek el, mi magára is igen nagy kár; de elégett a cséplőgép is. A szomszédos Oroszlony községben nngy tűzvész volt. A lüz 6 gazdái teljesen tönkretett. A kár 25-30000 korona. Kotor községben vasárnap Fus Mihály korcsmáros háza és gazdasági épületei leéglek. A kár biztosítás uljáo megtérül. — Templomavatás. A zalaegerszegi zsidótemplom, melyet Morandini Tamás épített, szeptember 1-én lesz megnyitva. Az énekszámokat Gutmann Béla bécai és Leicboer Hermann zalaegerszegi fő-kántorok látják el. — Kiállítás megnyitása. Sopronban f. hó 20-án délelőtt \'/,11 órakor nyitják meg a kamarakerületi ipar-kiállitást. A védnökséget Széchenyi Emil gróf főispin fogadta el. A kamarakiitlitíssal kerti- és háziipar-kiillitis van összekapcsolva. — Pályázat ösztöndíjra. Zalavármegye törvényhatósága álul .Qyalokay Rozália ösztöndíjra at 1896. évi december hó 14-én tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlésben 20125--25440./m. 96—809. jkt. sz. alatt alkotott s a vallás- és közokutáaügyí m. klr. minisztériumnak 1897. évi március hó 12-én 11702. sz. rendeletével jóváhagyott ala-pitó levél 6. pontja értelmében pályázat hirdettetik. Felhívatnak tehát mindazok, akik ezen 1000 korona azaz egyezer kotonát kitevő évi ösztöndíjra pályázói kívánnak, hogy ez iránti folyamodványukat vagyoni állapotukról kiállított hatósági bizonyitváuynyal, keresztelő levéllel és 1908/904. iskolai évről szóló bizonyitváuynyal fölszerelve, Zalavármegye törvényhatóságához címezve legkésőbb f. évi november Iö ig at alispánhoz benyújtják. Ezen ösztöndíjért csak zalavármegyei szűletéiü, magyar nemzetségit, róm. kath. vallású, szegénysorán, kiváló jó magaviseletű éa jó előmenetelő, Magyarország bármely gimnáziumának növendéke pilyáz-halik ■ a törvényhatósági bizottság a« ösztöndíjat a legjobb bizonyítványokkal biró és legszegényebb pályázó részére adományozza, aki untán gimnáziumi 1904. AUGUSZTUS 87-én. tanulmányainak befejeztéig élvezhoti, ha az adományozás feltételeit megtartja. — Pályázat Zalavármegye törvényhatóságánál évi 2000 korona fizetéssel és 420 kor. lakbérrel javadalmazott s főispáni kinevezéssel betöltendő árvaszéki iktató állásra pályázat hirdettetik. Pályázók kérvényeiket az 1883. évi L L-c. 19. § ábio előirt minősítésüket — igazoló okmányokkal felszerelve Herlelendy Ferenc főispán ur ő Méltóságához cimezve 1. évi aug. hó 28 ig nyújthatják be Zsls-vármegye alispáni hivaulánál. — UJ plébános. Az elhalálozás következtében jogilag és tényleg megürebedelt zalaazeutgróli plebániajavadalmst a kegyurak szabályszerű bemutató levele alapján Schneller Jenő veszprémi karkáplán nyerte el. — Esküvé. Özvegy Aca Károlyné, Schlezinger Róza augusztus bó 4-én tartolta esküvőjét Bndspesteu Scheiboer Aladár fővárosi magánbivaUlnokkal. — Jutalomjáték. Szerdán Komátomy Gizi juUlomjátékánl .Lili* bájos operett® adatik. At előadás iránt már most legnagyobb érdeklődés nyilvánul. Mint értesülünk az előadáson Szirmai Imre a népszínház tagja, a budapesti közönség kedvence is szerepelni fog(?) — A hahótl jegyzó bttne. Aonak idején részletesen megírtuk, bogy Koltay László volt hahóti jegyző okirathamisitást és csalást követett el s ezért őt a nsgy-kanizsai kir. Irvszék három évi börtönre, Horváth József nevü segédjél pedig két évi börlöobüntetésre Ítélte. At elitéltek felebbeztek a kir. táblához, melynek végzését a héten hirdették ki\'a vádlotuk elölt. A kir. tábla Koltay László büntetését 3 évi és 6 hónapi börtönre emelte fel, Horváth Józsefet ellenbeu teljesen felmentette. Koluy védője: dr. Éried Ödön semmiségi panaszszal élt, az ügyész megnyugodott. — A szabászatl tanfolyam vasárnap nyert befejezést. Az iparkamarát Hlatkö János képviselte, ki a tanfolyam vezetőjének Csontos Imrének az elért eredményért elismerését fejezte ki. — Népünnepély. A nagykanizsai első magyar aszialur.aság által f. bó 7-én rendezett nyári mulatság ugy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült. Dacára a nagy hőiégoek már a délutáni órakban zsúfolva volt, a sörgyár parkhelyisége. A közönség minden rétege volt ott képviselve, mely feledve a társadalmi válaszfalakat, a legkedélyesebb hangulatban maradt együtt a késő éjjeli órákig. A rendezőség minden kigondoibatót elköveteti a közönség szórakoztatásira. Volt ott konfetti dobálás, szépség- éa teke-verseny, kalácsevés stb. A leányok szépség versenyében Dinuj Mariska, az asz-atonyokéban Vértes AnUlné került ki győztesen. A bajusz versenyben Matán ÖJön, a tekeversenyben Kaisor József tanuló, Deák Viklor tanuló, Pollák Jakab magánhivaulnok éa Kaiser Ernő törvényszéki jegyző győzött. A népünnepély tiszta jövedelme körülbelül 300 korona, mely összeg a szegény gyermekek felruházására forditutik. — Vnsntl előmunkálati engedélyek meghosszabbítása. A kereskedelemügyi miniszter Hajós Mihály alsólendvai lakosnak a duoántuli h. é. vasutak Alsólendva állomásától Letenye, Becsehely és Ric- > kanizsa irányában a cs. és kir. szab. Déli vaapályatársaság Nagykanizsa állomásáig, valamiot Somogy-Szent-Miklós, Lurd és Zákány irányban Gyékényesig vezetendő helyiérdekű vasútvonalra már kiadott előmunkálati engedélyt egy évre újólag meghosszabbilotu. — Anna-bál Fonyódon. F. hó 7-én volt bájos fekvésű balatoul fürdőnkön Fonyódon at Aona-bál. A minden évben jól sikerült mulatság et évben is fényesen sikerült s a megjelent szép számú fiatalság egész a reggeli órákig járta a ropogós csárdást. Este 11 órakor a Balatonon fényes tűzijáték szakította meg a táncot, ami tekiutve i remek ezép estét, kétszeresen emelte a szépsikerü mulatság fényét. — Bezárt tanfolyamok. A kerei-kedeletnügyi m. kir. miniszter a posta-távirda tiszti, valamint a vasúti hivatalnoki tanfolyamot öt-öt évre bezárta, mert minden évben oly sok volt a tanlolyamrs Jelentkező ifjak azáms, hogy a már végzett hallgatóknak csak nagy nehezeu tudtak szerény javadalmazásu gyakornoki és díjnok! állásokat adni. A miniszter a mnlt őszazel a vasúti hivatalnoki tanfolyamot két évre bezárta, do ezt a rendeletet a mostanival hatályon kivü helyezi és az öt évet az .1904/6. tanévtől számítja. , — Céllövészet. A helyben állomásod 48. gyalogezered zászlóalja augusztus 25, 26. és 27-én Kiskanizsa, Bajcw, XL1II ÉVFOLYAM. ,«petneki major és Principális knnília élül határolt területen harcaiéra céllövészetet tart A jelzett terület körletében 6000 lépésre tartóíkodui élet- veszélyes, _ Páljául eredmény nélkül. Keszthely ráros eWjárósága a balatonparti „i/lék bérbeadására több lapban pályá-taiot hirdetett. A határidő a héten lejárt, de egyetlenegy pályázó nem jelentkezett. — ürrosl körökben már rég ismert tény, bogy a .Ferenc József kcserttviz" valamennyi hasonló fizet, tartós haobajló hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagbau is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserQrizet. SZÍNHÁZ. (N.) Ezen a héten a két U»ossj nővér julslo\'mjitékozott. Szerdán. Az Ujínnd-landit adták meglepően kevés gironázista jelenlétében. Már most igazán zavarba jönnénk, ba megkérdeznék tőlünk, mit jelent bát az a sok kriminális rossz szerelmes ver?, mel/ekkel poétalelkü diákok a helyi lapok szerkesztőségeit elhalmozzák. E versek cimei: Mariskához, üusztikáboz, Uariskáboz és Guiztikáboz, vsgy Gusztikéhoz és Mariskához. Ugy látszik a múzsa csak ihlettel látja el a szerelmes diákokat, ellenben a szin-hszbsjárásboz megkívántató anyagiakkal kevéibbé. A darab előadása kissé „döcögve járt az alsó főid felett,\' nélkülözte a vígjáték előadásának alfaját: a gyorsaságot é» egyöntetűséget. Hevessy nővéreknek kiciioy, de nekik való szerep jutott részül. Mariskát sokat láttuk a színpadon és ez elép, keveset játszolt — ez.... mondjuk, ez nom elég. Gusztikának sem sok elintézni valója akadt ez este, de kicsi szerepében is dicséretes volt. Finomult izléaQ színésznő, diszkrét játékkal és sok elevenséggel. Kidig a , Két tacskóban," a .Gyurkovics láuyokbsn" és az „Araujrhidban" találkoztunk vele, mint kiforrott müvészuővel. .Már neki is mogvan a biztos közönsége. Nsgy Pezsö, Károlyiné, Latabár, Aliuássy, Msgyary, Makó, mind megérdemelnek esy dicséretül a négyzeten. Koszorút a Hevessy nővérek egy waggonrakomány-iijhI kafjtak. . Nevezetes nap volt még a keddi. Az uj baritonistához volt szerencsénk, "Váradi Slítlon úrhoz. A Ripp van Wlnkleben lépett fel, Kipp szetepeben. Konstatáljuk, bog> benue a társulat derék eröt nyert, dstigja elég erős és kissé alacsony szárnyalású, erősen basszusra hajló. Ügyesen játszik és nagyon kellemes megjelenésű. A harmadik (elvonásban pompás volt. Szilassy remekelt. A trikós jelenetről jobb nem is beszélni. Nagy Dezső, Latabár, Magyary voltak még az est hősei. Kövessj Mariska és Károlyi Síndorka pompás két gyermek. Színpadra termettek. A Kipp előadása e szezon jobbjai közé Urtorilt. A múlt szombatról még s Svihákok felette kedélyes előadás\'áiól is meg kell emlékeznünk. A darab karakterét hűen megadta Lalabár eléggé sikerüli rögtönzéseivel. Óriási batása voll Kövessyné mindig kiváló játékának, hódító elevenségének és ötletességének. Magyary, Szilassy, Komíromj, Déry (a Rózsi), Déry (a Béla), Kozma, Nagy Dezaő, a Károlyi, mind, mind jók voltak és ezzel csak hűek maradtak önmaguktól. Szabolcs;, a kar-écckea jól maszkírozott. Ez voll a század leghülyébb ábrázata. Hétfőn Egy katona története, ez a rémei história került színre. Hatás persze \'olt. Almássy hatalmas erővel játszott Herceg Ferenc darabjainak nálunk pecbjük van. De a színészeknek is. Jobb előadásokat vidéken kívánni aem lehet, "int \'Olt annak idején a Gyurkovics lányoké és csütörtökön a Három teatőré. Bí köiónség csak annyi volt, amennyit » \'iz njjnnkon összeszámlálhatunk. Ha Moek okát a közönség Ízlésében keresnők, "gyon szomorú bizonyítványt kellene kiállítanunk a mi hangversenyező, mű-fcdielósdi publikumunkról. A Három testőrben Nagy Dezső felülmúlhatatlanul kedélyes volt. Az uj nemes pompás alakját "indán nevetséges vonásával a leghüebben tükrözte vissza. AlmásBy, mikor igy beletalál a neki való szerepbe, brillíroz összes ló művészi kvalitásaival. Kiváló intelligen-e"li«l és finom ízlésével. Makó kiváló M\'észnő, Örülnénk, ha gyakrabban látnók ? "ínpadon. Msgyary, Déry Béín, Latabár \'«» jók voltak. A mintaszerű rendezéshez gratulálni lehet KÖZGAZDASÁG. Gabnaárak augusztus ll-én. A heteken át tartott rohamos áremelkedés néhány nap óta megcsappani, mi részben az idegen buza beőzönlésének, de még inkább a régen várt és most már kellő mennyiségben beállott esőzésnek köszönhető. A mai jegyzések 50 kg.-kéut Buza . . . 10 60-10-80 kor. Rozs .... 7-40-7 60 , Árpa .... 7-20-865 . Zab.....7---7-40 . 0 tengeri . . . 7-60-7-80 . Az Ínség jegyében. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy Magyarországon az 1904/6 iki termelési -év ínséges jellegű lesz. Ezeu már az egek csatornáinak megnyílása som segíthet; a kukoricát, a burgonyát, • takarmánynövényeket az orsiágos aszály nagyrészben tőnkre tette, de sokat ártott a kerti növényeknek, dohánynak, káposztának, őszi gyümölcsnek és a szőllőnek is. Ami pedig a teljesen véget ért aratást illeti, annak eredménye tekintetében a nézetek még igen elágazók. A föld-mivelési minisztérium 366 millió métermázsára becsüli az idei búzatermést és 11-7 millió métermázsára a rozstermést, holott tavaly búzából 44 millió, roiaból 13 millió mm. termett. Mindazooáltal a szemtermésből a tavalyi export mennyiségének 60—70\'/o át exportálni lehelne ez Idén is, ha & kukorica- és burgonyatermés rendkiv&l csekély hozama folytán a buza és rozs feleslegére nem volna szüksége a befagyasztásnak, míg a takar-mánytermények hiánya az árpakivitelt alterálja. Az 1904/1905. év ínséges jellege melleit is azonban a valódi ínség beállását és annak általánossá válását nem tartjuk bekövet kezhetőnek. Először is a fóazükséglet: a kenyér biztosítva van; a 35-6 millió métermázsa buza és 11-7 millió mm. rozstermés megadják az ország népének a kenyeret, cssk idejében meg kelt lenni intézkedéseket arra nézve, hogy a rendelkezésre álló feleslegek eljuthassanak oda, ahol főleg a kukorica-éa krumplilerinés hiányát kenyérmagvakkal kell pótolni. Takarmány dolgában, amely a második főszükséget képezi, már rosszabbul állunk, de uem reménytelenül. A szénatermés az ország számos helyén kielégítő volt, csak arra kell figyelmet fordítani, hogy a széna — a legelők teljesen kopárrá válása miatt — a tél beköszönte előtt, el ne pocsékoltassék. — Uj gazdasági tudóaltó. A föld-mivelésűgyi miniszter Keischl Richárd balatonhidvégi lakóst a keszthelyi járásra a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. — A Zalamegye! Gazdasági Egyesület szeptember hó S-án délelőtt 10 órakor Keszthelyen a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart, amelyen az Első Magyar Általános Biztosító Társasággal kötött szerződés értelmében a társaság gyűlésére egy állandó kiküldött választalik; a zalamegyei tej- éa egyéb mezőgazdasággal foglalkozó szövetkezetek igazgatóságába az alapszabályok értelmében öt tag választása; Malatinszky Ltjos főszolgabírónak indítványa a községi bikák biztosítása tárgyában; Viosz Ferenc főszolgabirő által a Magyar Gazda Szövetség részére kidolgozott válasz tárgyalása, folvó ügyek és indítványok tárgyalása, — Termésklállltás a megyénkben. A m. kir. földtnivelésügyi minisztérium hivatalos kimutatása azeriot a f. évi gabonatermés vármegyénk területén a következő: bevetett terület 94.313 kat. bold; buza átlagos termés holdaukint 579 mm., összes termés 516.100 mm. Mult évben volt 667.928. — Roza és kétszeres: bevetett terület 85.207 kat. hold, átlagos termés holdankint 590 összesen 502.600 mm. Mult évi 646.396 mm. Árpa: bevetett terület kat. holdakban 33.367; állag holdankint 596 mm., összesen 190.000 mm. Mult évben 254.363 mm. Zab: bevetett terület 24.036 kat. hold, átlagos holdankint 602 mm., összesen 144.700. Mult évi 176.244 mm. Ezek azeriot vármegyénk területén az idei várható termés a mult évihez arányítva jóval silányabb, ami amngy ia hanyatló gazdaaági viazonyalokra nézve nagyon is szomorú. • SxcrkmUMí: Dr. VUUtnyi Henrik, felelős ..erkeutIS. Kiadó: Jfí. Wa)dUs Jöuet. ZALAI KÖZLÖNY vegyes. — Amsteur fényképészeknek! Általánosan-elismert kitűnő »xaion- ós uii íéoyképtsxeti ké-uolékek, felülmúlhatatlan minőiégn pillanat kési spparátuwk. valamiül minden félő léoy-képéixeti cikkek Moll A cégnél (Bécs, Tachlsu-ben 9. ca. k-r. uárari ízlllitó) kaphatok. Kxon QxleUR alapíttatott 18&4 ben Kívánatra najy képe* árjegyzéket bérmenlto küld a cég. Nyiltfcéi- A* rovat at»U köxlötl.\'kért nem vállal felolfoiécct a azerkeaattíiéc Veae, hneyhőlyas, hugydara és a köszvénybnntalniak ellen, továbbá a légió és emésztési szervek hurntos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a IJthlon-forriíH SALVATOR (•Ikerrel rendelve leax. H n n y h »j 16 hátánál lel!«es uil \| Ködijci enésiIbelö Kapható áiváojnrixkerctkcdéaekbeo éa S y Agy xxertárakban A Salwator-forrln igazgatóiba Eperjcaeo MATTONI ERZSÉBET SÓSFÖRDÖJE sy&gyhely Budipeat (lludán), Idény április hó lö-:ól október hó lö-lg Kiváló nyóitybatájaal bir női bajokban és altesti bántalaiakban. Rendelt orvoa dr. POLGÁR EMIL. Eséazaigsi fekvés. Inttayoa laktuk. Jé vsadét" vlllaaia.vaaatl easzekSttllia a föváraaaal. TÉSEK. PStschingi Savanyúkút herceg Eszterházy Pál-forrás, Savanyúkút Bécsújhely mellett, elismert legjobb és olcsó asztali-ital. Szétküldés utánvéttel a forrás vállalat által BéC»ujh8ly, Singergasse No. 3. I . PÉNZ 1904. AUGUSZTUS 13-án. 4°\|0-OS tÖrl8SZté8B8 kölcsönöket nyújtunk - budapesti és külföldi elsőrangú pénzintézetektől a földbirtok és ingatlan «/, értékéig l. és II. helyre 15—65 évig terjedő időtartamra. Személyhitelt! papoknak, katonatisi-leknek, állami- és magánhivatalnokoknak, kereskedőknek és ipsrosoknak kezes és kezes nélkül 1—15 évig terjedő időre gyorsan és disereten. Bank- és magánadöságok convertálása. Meller Lajos és Társai bankbizomány Bndapest, VI., Dávid ntcza 15. fTórvéoyizékileg bejegyzett cxég). (Vülaaz béljog) Gyümölcs ós szőlő sajtók, .HERCULES" folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel és nyomóprő szabályzóval a legmagasabb munkaképesség garantálva. HYDRAULIKUS SAJTÓK különöíeo magM nyomta és nagy múukaképeseég elérésére. Szőlő ós gyümölcs zúzok és bogyó morzsolők. Teljesen felszerelt szüreteli készülékek. Szölö és gyümölcs órlök, aszalö készülékek _ gyümölcs és főzelék aszalásra, gyümölcs-vágó és hámozó-gépek, legújabb szerkezetű szabad, önmüködö .SYPHONIA\' fa és 8ZÖIÖV68SZÖ P8rni8tez0k, a szegecs és tormáncs valamint a vértettt kiirtására-szölá ekék. A legjobb VETŐGÉPEK Mayfarlh Ph. és Társa „Agrlcola" (tolóvetőkerék rendszer) vetőgépei. Mindenncmo mag- éa kOtOnbOzG magmcnnyiiég sxám&ra viltokerekek nélknl, dombon avagj likon, a Iegk6nnyebb jlrtta, legnagyobb tartósság ía mind a mellett a legol-A lehetd legnagyobb muoka, <aébb ár által tnnnek ki idö- él pénzmegUkaritást teszik lebotővé. KQlonlcRcasé^eket\'széna é-i arató-gereblyék, szénaforgatök, széna- és szatmapré-ek kézi kaunátatra, kakoilca mnnsolók, cséplőgépek, Ját-gáityok, gabonarosták, trlenrOk, ekék, hengerek, boronákban és takarmánykéazltésre szolgáló gépeket a legújabb rcodater éa jötálláa mellett gyártanak éa azállitaoak. MAYFARTH PH. és TARSA, gíidasigi gépgjánl, íasönlöJék cs ekfgjátak Bécs, ll/l. Taborstrasse 71. szám. Kitnoutve több mint 500 arany, eidat éremmel atb, az öaazes nagyobb kiállításokon. Réaxletea árjegyzék ingyen éa bérmentve. — Képviselek éa viaxont elárniiték kerestetnek. Hock János imakönyvei I forint 20 krtil tO forintig. T. CZ. NAGYKANIZSA, 1904. junius hó. Vagyok bútor leg«lkalmuabb J Á 1 D É K T Á R 8 Y A * K * L dúsa.i felszerelt üzletemet srives figyelmébe njnnlani. Raktáromon képes könyvök cs Ifjutigi Ir^ok minden nem cs kor sr&mira ajándék c« diazmQvek, pompás kötésű Imikönyvok, emlékkönyvek, dlszlovélpaplrok, Iróazerek, lárcza- és fali-naptárak, társai-játékok,, legújabb hangjegyek, nagy választékban találhatók. A haxai irodalom gyöngyein kívül a német irodalom keresett műveit is beszereztem, ugy, hogy minden tekintetben módot nyújtok becses igényeinek kielégítésére. Rx alkalommal szíves figyelmébe ajánlom HAH6SZERKERESKEDÉSEMET a hol különösen n tanuló iljuság számára szolgálhatok hasznos és marádondó becsű ajándékokkal. Zenélő müveket és mechanikai hangszereket, melyek díszes ajándékokat képeznek, szintén raktáron tartok s esetleg részletfizetésre is szívesen átengedem. Továbbá legyen szabad több uj betüfajból dúsan felszerelt K 0 I T * I Y 8 M 1I1T becses figyelmébe ajánlani. Névjegyeket, esketésl és báli meghívókat ízlésesen és Jutányos árakért készítek el. Üzletemet szivet jóakaratába ajánlva vagyok mély tisztelettel IFJ. WAJDIT8 JÓZSEF könyv-, papír-, zenemű- és hangszer kereskedő. Teljesen folsxorelt mootorhofrodü Igen finom klvltelbon, kitűnő hunffgnl, vonóval 6b sArhatö tokkal CSAK lO FRT. A hol zongora ninoson. s gyönyörű zenét ballgatni cs tánozolni szorotnok, ott nélkQlözhetlen a ^ ..MiaisroN" szalon zonóló mű. moly a leghosszabb operákat, lánoz-zenét stb. hangjegyről játszik. t táncz-zinét megszakítás nélkül szolgáltatja. Ara 2S és 32 forint. Vendiglösöknak nag}on fontos. Pallat iajy Lixlkua 18 kStilkn filbirkitétkn ára 88 írt., réizlitlzitéiri It migkapható. XI.LII ÉVFOLYAM. L A I KÖZLÖNY 1904. AUGUSZTUS 13-át>. t/í 3 s3 e/3 := -á " S-S-l _4 S -S Csak akleor valódiak, ha mlndogyik dobol Koll A. vMjogyót és aláírását tünteti fal. A Moll A.-ftla Seldtltz-porok tartói gyógybatáaa a 1 ogmakaesabb gyomor- 4i al-teatbántalnik, gyomorgörcs ál íjomorhév, rögxótt izÉkrikedft, májbántalom, vir tolulái, aranyér él a legknlflnbózSbb ■!! betegiéflek ellen, e jelet hiziisernek éuizcdok óta mindig nagyobb elterjedést szerzett. — Ara agy lipeoiétllt ir»-datl doboznak 2 kor H am is i tá 80 k törvényileg f en y i 11«t na k. M OL L-F ELE Csak akkor valddí, ha mindegyik öreg MOLL A. ?édjeryót tOnUÜ tel ,A. Moll* feliratú énozattal van sárra. A Mell-fél* sét-borszesz nevezetesen mint fáldalOMOslllapitf bed5rz»5léíl sur köMTÍny, csuz és & meghűlés egyéb következményeinél legismeretesebb nópsser. — Egy ónozott eredeti üveg árt I kor. 90 fill. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legtyabb módszer laerint készítek gyermek ét hfilgy szappan l bír okszerű ápolásira gyermekek a fllnlttek rélzíre. Ara darabonkínt — 40 411. fit darab - I kar. 80 011. Uinden darab gyermek-szappan Moll A. vádjegyével van ellátta F 6 s i é t k ü 1 d é »: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállitd által, Bécs: Tuchlaabea 9. az. Yidéki megrendelések naponta poitatttánvót mellett teljeaittetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyévei ellátott készítményeket kérni. Raktár. Íkcgy-Kanizsán R088llfeld Adolf Fiai. iSSaaaöaaalaoaaaoSaiaaiS Stubica Töpliíz hévvixfürdő Uj fürdöigazgatáság. Uj berendszéi. Fürdőidény: május i-től október végéig. A zagoriai vonal Zabok állomásától \'/< óra, Stubica Tóplitz megálló állomástól \'/, óra távolságban. Ezen 53\'b C. (oka bővviz lölülmulbullan batásu, íöleg csúzos izom s izületi fájdalmak, idült csonthártyalob, idegzsábik, főleg Iicbías, hOletí zsugorok s idült Brigbtkór ellen. Természetes iszapfürdője : modern berendezésű izzasztó helyiségei (Cal-darien) nagybatisuak o6í bántalmaknál így méhlob után visszamaradt izzad-mányok felszitédására. Egyéb gyégyhatáoyok Masaage, villanyozás galíán és faradícus árammal, villanyos Masssge 8. a. t. A fürdő Zágoriának egyik legszebb tág völgyében fekszik kiterjedt ezép ároyas erdei sétányokkal. Állandó gyógyzene. Lawn Tetuis tekepálya. Kocáik minden vonalhoz Zabok a Stubica Töplitz állomásoknál. Több tagu családnak ajánlatoa az érkezést előleg bejelenteni. Főltüoő olcsó árak, lakás, fürdő a étkezésnél, kitűnő konyha, természetes borok. Útbaigazítást ad a fürdőigazgalóság, s dr. Spanner I. fürdőorvos magyar nyelven. Prospektus ingyen a bérmentve. Elekrotechnikai szakiskola, felszerelve laboratórium és tanműhelyekkel POZSONYBAN. Folyó évi szeptember hó 5-én nyilik meg az első évfolyam oly tanulók részére, hol azok IMecMtofóá (OzonMtiuM) stíl. elméletileg és gyakorlatilag (két éven kérésztől) kiképeztetnek. Felvétetnek 15-től — 30 évekig. — Előképzettség : néhány középiskola vagy polgár iskolai osztály, kereskedelmi, — vagy ipariskola. A villanyerő állandóan növekvő felhasználása üzem és világítási célokra, továbbá vegyészeti gyárakban stb, arra a meggyőződésre vezetheti a t. szülőket (gyámokat), hogy tanácsos, ha fiaik (gyámoltjaik) erre az ép oly szép, mint nagy jövőjű pályáraléptetni az által, hogy beiratkozik a fentemiitett szakiskolába. Jelentkezni lehet minden nap. Az igazgatóság kívánatra ingyen kaid tantervet, prospektust, stb. és közelebbi felvilágosítással azonnal szolgál. Az igazgatóság. WAvCpa piíja a cxmífciv\'fpa p: Kapható: PaP felvétetnek e lap \| \|\| kiadóhivatalában, (ji FONTOS &T0M0RBAJOSOKKAK! Élráryblá.yt, jjomor-fáJd&t.Makat, émelygést, Cjomorgyengeséget, eméaatéat zavarokat, R-njást itb. megszűntet azonnal a vllághlrll valódi URAUY féle MARIACELU 6Y0M0RCSEPPEK. Sok ezer kózzónó és eliimeró nyilatkozati Kii Oveg használati utasítással 8U üllér, nagy üveg 1-40 korona. —-- fiyágy izert Arakbu kapkat. ==_ Fíraktár: BBADY a gyígysz.rtára a .Magyar Királyhoz- Bécs, boonan kívánatra Ingyen küldetik az éráikat .SptsialbraaoMr,\' 6 kor. beküldése otin « kis Oreg, 4.C0 kor. beküldése mellett 3 nagy fireg lesz bérmentve kohjre. Képvjielet Hagyarorazá réaiére: TOROK JÓZSEF gyégTtzertára Bndat.est. Király.ntca IS Óv.kodjnik atánzatoktól t A valódi MARIA-CEtU (tyotnorcsepp k fenti »édjegy\'gyel ét alálráatal kell, hogy ellátta legyenek. Jónak, a jobb az ellensége. Ténykfl a legjobb az eddig használatban krvö szappan, szóda, por, stb. anyagoknál vászon és pamut ruhanemöek mosására, a Schicht által újonnan feltalált mosókivonat, „Asszonydicséret" védjeggyel, a ruha be^aztatüsára. Elönyöki 1. As eddig szükséges volt mosási klőt a fdérc csökkenti 2. Fáradságot a negyedére. 3. A sxóda használatát teljesen fölöslegessé tesxi. 4. Minthogy tisxtábbá, tehát fehérebbé is varázsolja a ruhát. 5. Ugy a kezeknek, mint a ruhának telliesen ártalmatlan, amiért as abtnt jegyzett czég kezességet vállal 6. Rendkívül kiadósaga folytán olcsóbb, minden más mosószernél. Nélkülözhetetlenné válik minden háziu»2oay és mosfiaönM tgj %ntur\\ kísérlet után. Mindenütt kapható. ) Scliicht György, A.ussig. A legnagyobb gyár a maga nemében, az európai Bzáraasföldön.. E gyéves önkéntességre előkészítő iskola Zsolnán. A polgári iskola igazgatóságának felügyelete alatt, KÖZÉPISKOLAI TANÁROK! FÉNYES TANEREDMÉNY/ Tanfolyam kezdete f. é. szeptember hd 20-án. Felvilágosítást ad a tanfolyam igazgatósága. Mindazoknak, kik a gyomor meghűlése, vagy túlterhelése, rossz, nehezen eniéssllictií, naj;y,ju meleg, vagy billeg ételek élvezete ilt.nl, vagy rendetlen életmód kóveikeztébe.1 gyomorhetegNéget, mint ■ Qyomorhurut, gyomorgörcs, Gyomorfájdolom, nehéz emésztés, vagy nyálkásodást kaplak, ajánltitik egy IcItQjiö bizUzert, melynek k.\'tQnu l.atisa mlr évek óla lei vau próbMva. Hz a lluberl, Üllricli\' féle növényből\'. I Ezen növénybor kltönö, gyógyhatásúnak talált fQvekböl, jó borral van készitvs 6t I erösltl. életre kehi az ember emásztö szervezetét. — A növénybor megakadá-I lyozza az emésztési zavarokat és előmozdítja az egészséges vér ujjáképzödését \| A nOvénybort idejekorán bajznilva, gyomorbetegígck rnig a ciirijukban elfőj-tútnak. Symptomik mini: Fofájis, fcll>0f?gé, gyomorégés, felfúvódás, rosszullét hányással, melyek chxonikus (ttlös gyouio.-bctcgségeknél oly gyakrau elúforduluak elmúlnak néhánytiori ivás után. és ennek kellemetlen következményei, mint szorulás, kólika, sziv- OüCKrCKCUCJí dobog4j> álmatlanság, valamint vértolulis a májban, epében és a nagy Zslger-érben (Arany-ér bántalmak) a növénybor által gyorsan megszüntetnek. A növénybor megszünteti az emésztbellenséget és könnyű szikclés által eltávolíttatnak a gyomorból és belekbttl alkalmatlan részek. Sovány, halovány kinézés vérszegénység, elerőtlenedés, .legtöbbször a rossz emésztés következményei, hiányos vérképxüdés és a máj beteges állapotáé, ttvágyhlánynál, ideges bágyadtiág és rossz kedély hangulat, továbbá főfájások, álmatlan éjjelek következtében ily egyének lassan egészen elpusztulritik. SV Kövénybor az elgyöngült életerőnek uj lüktetést ad. ftW Növénybor fokozza az étvágyai, az emésztést és táplálkozást előmozdítja, elösegiti az anyagcserét, gyorsítja, a vérképződéit, »"cí;ayugt«tj* « feldúlt Idegeket és életkedvet szerez. SxAmtalan elismerés és hálanyilvi-nitás igazolják ezt. Növénybor kapható 3 és 4 koronáért * Nagykanizsai, Ujudvarf, Kis-Komiromi, Csákányi, Nemes-Vldl, Tapsonyl, Böhönyei, Nagy-Bajomi, Felső-Segesdi, Csurgói, Berzenczei, Cólai, Légrádl, Alsó-Domborui, Kotorii, Mura-Csányi, Rátkai,. Podtureni, Szelnlczai, Alsó-Lendval, Pákai, Baksai, Novai, Baki, Pölöskei, Pacsai, Alsö-Rajki, Nagy Radai, Kéthelyi, Marezalil, Kaposvári, Nagy-Atádi, Tarányi, Virjei, St.-Georgeni, Kalinovacl, Xovigradl, Kaproncai, Perlaki, Csáktornyai. Varazsdi stb. gyógytárakban és fűszer üzletek ben, és az osztrák magyar monarchia legtöbb gyógytárában. A kanizsai gyógytárak 3 és több üveg nCvénybor rendelésnél eredeti árak mellett küldik szét mindenüvé a monarchiában. Utánzásoktól óvatik. Kérjenek csakis Hubert Ullrich\' féle növénybort N)omatütt l(j. Wajdite József könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAGYKANIZSA, <804. augusztus hó 20-án. 34-ík szám El6fi»9téBÍ árt Egéir érr* . . 10 kor. »— flll Fél érre . . . 5 kor. — fllj. Neyedórr« . . 2 kor. 50 flll. Rgyes szám 20 nil. HIRDETÉSEK blusAbotpelUiorhan 14, másodszor 12, i miuJon további sorért 10 611 NYÍL TTFR BEN petit soronként 20 fillérért rátétnek fel. I XLIII. évfolyam. A lap szellemi rénét illető minden közlemény a felelős szerkesztő Derére, itt antsgi részt illető köz-leniények pedig a kiadó nerór® címzetten Nagykanizsára bér-mentre iDiézendök. Hérmeutetlon lerelek nem fogad -tatnak el. Kéziratok tisazanemkBldeiaek A nagykanizsai .Ipar-Testület/ a „nagykanizsai Takarékpénztár részvénytársaság,\' a .Kotori takarékpénztár részvénytársaság,\' .nagykanizsai ós a galamboki önkéntes, tűzoltó egyleti a .nagykanizsai kisdednevelő egyesület,* a .nagykanizsai tankéi járáskör/a .nagykanizsai keresztény jótékonj nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a .katonai hadastyánegylet,« a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagykanizsai kűlválasztmányának hivatalos lapj. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATOM MEGJELENŐ TÁRSADALMI HETILAP. Hivatás és kenyér. Az orvosi pálya, semmi kétség, a leghumánusabb pálya. Az orvos hivatásával csak a lelkész hivatása ér fél; amaz a testi szenvedésektől vált meg, ez a beteg lelkét oldozza fel. A lelkészről gondoskodik az állam s gondoskodnak róla a hivők; az orvosról azonban nem szeretnek gondoskodni — az egészségesek. Nincs hivatás, amelyet olyan kevésbe vennének azok, akik nem szorulnak rá. Éi uincs hivatás, amelytől anoyi áldozatkészséget követelnének, mint az orvosi hivatástól. Az emberek azt hiszik, hogy az orvos köteles gyógyítani. S igy is van. Szent esküvel fogadja az orvos, mielőtt pályáját elkezdi, hogy bármely hivószóra megjelenik a szenvedőknél. Ez esküt szeretik arra magyarázni, hogy az orvos hivatását tartozik teljesíteni anyagi jutalom nélkül is, mert hisz eskü köii. Nem egyesek élnek e felfogással ; de megvan a hajlandóság a nagyközönségben, hogy igy fogja fel az orvos hivatását. Pedig az orvosnak a hivatása egyúttal a kenyere is. Hivatását azért is teljesiti, hogy kenyere legyen. Nemcsak pályája, de egyúttal keresetforrása is az orvosnak a gyógyilás. Ha tehát valaki igényt tart arra, liogy az orvos hivatását a maga testi javára magához kösse, az adja meg az orvosnak a lehetőséget, hogy hivatásából meg is élhesseD, Orvost dijazni tehát épp oly kötelesség, minthogy díjazni és fizetni kell azt, aki testi vagy lelki szükségleteinek ellátásáról gondoskodik. E fölött vitatkozni nem is lehet. De arról sem lehet vitatkozni, hogy az orvost méltóan kell díjazni Méltóan hivatásához és méltóan az orvos társadalmi álláséhoz. Sőt az orvos díjazásánál még egy harmadik tényező is szerepet játszik: méltóan a beteg társadalmi és vagyoni állásához. A díjazás standartja természetesen az orvos hivatása. Ez a hivatás, a mint megérdemli a legfőbb tiszteletet, épp ugy megérdemli az előkelő díjazást is. A díjazás azonban e magas polcról lejebb szállítható a betegnek körülményeihez képest, de csak egy bizonyos fokig. Mert az orvosi díjazás egy bizonyos fokon alul nem juthat; ha a díjazás e bizonyos fokig mérséklődött, az orvos e foknál alacsonyabb díjazást el sem fogadhat, hanem ilyenkor inkább díjtalanul köteles teljesíteni az orvos hivatását. Épp az orvosi hivatás méltósága és tekintélye parancsolja, hogy túlságosan kis díjazást az orvos el se fogadjon. Aki a már nem ismeretlen 40-50 kros díjazást ajánl fel esetleg tarifa-szerüen az orvosnak, az becsmérli és lenézi az orvosi hivatást, az ilyen díjazás nem méltó az orvoshoz; az orvos is kicsinyíti önmagát, ha ilyen dijazást elfogad, inkább teljesen ingyen lássa el feladatát. Sajnos, hogy aktuálissá váltnálunk az a kérdés, hogy az orvos ilyen garasos dijazást ne fogadjon el. Sokszor gyűléseztek orvosaink, hogy a nagyközönség kicsinylő hajlandóságával szemben bizonyos minimumok állapittassaoak meg. Ez orvoskari mozgalomnak az intenciója teljesen helyes és méltánylandó. De abban sem tndnnk megnyugodni, hogy az orvosok, bárha a minimumot is, tarifához kössék. A minimumot ne díjtáblázat állapítsa meg, hanem az orvosok önérzete. Ne restelfen az orvos a közönséggel szemben példát statuálni ott, hol erre módja vau, ne rcsteljen bizonyos díjazások emelése érdekében akár bírósági segélyt is igénybe venni. Igaz, hogy az ilyen fellépés egyidcig rossz vért szül a közönségben, de a végén mégis »• közönség lesz az, aki belátja, hogy az orvosnak van igaza. De tarifát az orvos nem állithat fel, mert az orvos teendőjét és érdemét előre megszabott taksákkal mérni nem lehet. Elvégre az orvos egy-egy látogatásának értéke annyira különböző, hogy ezt egyképpen elbírálni nem lehet, hogy az orvos annyit kapjon, amennyit megszolgált. Az orvosi működés nem szolgálat, de hivatásteljesités; ilyképpen az orvos a maga látogatását előzetesen még önmaga sem taksálhatja. Ezzel szemben azután mellékesnek tartjuk, hogy magas e, vagy alacsony-e az a skála, melyet az orvos megállapít. Maguk az orvosok sem gondolhatnak arra, hogy a közönség e skálákat betartja. De meg az orvosok sem volnának megelégedve, ha a közönség a maga jogának tartaná azt, hogy csak e megállapított dijakat fizesse. Az egyik orvos a megállapítottnál többre tartja a maga műkő-désének becsét, a másik orvos pedig, ha a látogatások egész sorozatát látta el egy betegnél vagy valamely családnál, — ugy érzi, hogy a megállapítottnál kisebb díjazással is beérheti. Mint a közéletben és a társadalmi \' életben annyi más dolog, az orvosi díjazás ügye is a diszkréció kérdése. Szabályozni skálákkal, paragrafasok-kal az orvos dijazást nem lehet. Az orvosi díjazás a közönség diszkréciójára van bizva és csak egy szabályozója van: az orvos hivatásának méltósága és tekintélye. Ha majd az orvosi hivatás méltóságát a közönség és az orvosi kar egyaránt átérzi és átérzi, akkor el fognak tűnni a panaszok, melyeket az orvosok hallatnak ez idő szerint. M-a. Közgazdasági és közélelmezési bizottság városunkban. Mai viszonyok között elvitázbalallan, h0Ry a hatóságoknak, a mutatkozó és fokozatosan tapasztalható nehéz megélhetési viszonyok enyhítése érdemében közbo kell lépni. — A bekövetkezett 1904/1905. évi ínséges esztendő, legjobban igazolja állításunkat és észrevehetővé teszi, városuukban egy közélelmezési bizottság hiányát. Városunkban akkor, mikor tetszik, emelik az élelmi szerek árait és nincs ki a város polgárainak érdekében felemelné szavát. A mészárosok egy éven belül 60%-kal emelték a bus árait, s most,, hogy a marba ára leszállt, az ár csökkenést észre Bem vesszük. A pékek a kenyér árát 30—10 százalékkal akarják emelni akkor, mikor a buza ár emelkedése 8-10%. Városunk közönsége szabadon ki van téve az élelmi szer árulók kénye-kedvének oly annyira, tiogy előbb-utóbb, ba a hatóság közbe nem lép, a szegényoéposztály a legszükségesebb napi kenyerét Bem képes beszerezni. Igy vagyunk az állatok élelmezésére száut terményekkel is. A folyó évi nagy szárazság miatt a takarmány dolgában nem kevésbbé rosszul állunk, melyet súlyosbít az, hogy a városunkban fellépett lépfene állati betegség miatt, a marhák legelőre nem hajthatók, istállóban tartan- TÁRCA. i tenger örültje. Ina: Sin Itiiiii. — A ./.nlai tíxíijm — A sieptemberi köd átbatatlan szürkeséggel fekttdte meg a tengert, a földet, « egész világol, mindent A kikötőből akkor fordult ki méltóságosan az utolsó ™jé. A legutolsó, amely a téli hajózási szünet előtt a partot érinti. A hajóhídon egy ember állt, s hosszan jekmtett a távozó hajó után. Aztán lassan-lissin megfordult és sóhajtva mondta maga elé: — Tehát ezen a nyáron sem I . . . Ismét lepergett egy esztendő, amelyik «em hozott semmjt. jja Vln legutolja™ 1 bajiihirlon, mint minden esztendőben szeptember 3o.én. Ezen a uapou temeti el minden esztendőben a reményűit. De « elsó tavaszi napsugár megint föléleszti 1 dermedt reményeket, követeléseket lá-a sorssal szemben s a reményekből Várakozás, kényszoritó, erőszakos vágyak \'esnek, amig szeptember harmincadika, - u Utolsó hajó, véget nem vet mindennek vagyakat, reményeket el nem temet, ími Van ez m,ír hMZ esztendő óta s az az wiüer meg raindig űom fe]ejtatte el a reménykedést. A magános ember csöndesen haladt Idómbon, amelynek tetején áll a ^emeletes, bokrok, fák közé bujta-"KiSJSnyörü remeteség. BnSW M "j\'6". nemsokára azonban """kijött és megindult a kert felé. Azaz dók, hol pedig elfogyasztják a felére összegyűjtött takarmányt, melyet pótolni alig lehet, mert a kapás növények ii rosszul fizettek. Az állategészségügyi hatóságnak a törvény rendelkezése alapján be kellett tiltani a csordái legeltetést a közgazdasági és közélelmezési bizottságnak azonban módjában állna — ba volna — a városi képviselőtestülete utján felterjesztést intézni a földmivelés-ügyi minisztériumhoz az érdemben, hogy a marhák a közlegelőre kijárhassanak. Nem hisszük, hogy a földmlvelésűgyi miniszter megtagadná őzen kérelmet a jelenlegi nyomasztó gazdasági viszonyok mellett. Egy-két példával akartuk csak illnszt-ráloi szükségességét egy a városunkban létesítendő közgazdasági és közélelmezési bizottságnak, melynek hivatása leaae m piaci élelmi szerek ellenőrzése i«, és nagyon sok más. A város szervezési szabályrendeletének módosítása most van folyamatban, melyben a többi bizottságok közé ez a legfontosabb bizottság is felveendő, mely « városi polgárság jólétének ellenőre lenne. Da addig is, míg ez a bizottság létesül, a városi képviselőtestület kebeléből küldjön ki egy bizottságot, a kiküldendő bizottság beható tanulmányozás után intézkedjék a húsárak leszállításáról éa a kenyér árának csak mérsékelt, oly arányú emelését engedje meg, a mily arányban a gabona ára emelkedik. Intézkedjék továbbá a piaci kofarendszer megszüntetése érdemében ie, mely egyik oka a nagy drágaságnak. Intézzen\' félterjesi-tést a földmivelésQgyi minisztériumhoz, hogy a szarvasmarhák a közlegelőre kihajthatók legyenek. Tartassanak szakelőadások a takarmány hiány mikénti pótlása tárgyában. Küldjön ki kebeléből hetenkint más és más tagot, ki a hatósági orvos közbe jötte mellett a piacon áruba bocsátott terményeket különösen a tej árukat megvizsgálná. A mennyiben a mészárosok és pékekkel a tárgyalás eredményre nem vezetne, állíttassák fel a hatóság kirendeltségének kezelésében mészárszék és pékműhely, hol egypár pillanat azonban, amelyet a házban töltött, egészen megváltoztatta. Az úrias ruha helyett most kopott parasztos gúnya fodle tagjait. Ezutáu mindig ezt a ruhát fogja viselni — egészen az uj tavaszig. Pedig ez a ruha ugy megöregiti, olyan törődötté teszi, bololt a legszebb férfiévekben van, hiszen mindössze alig negyvenöt osztendós. Husz év óta minden esztendőben egyszer megcsinálja a mérlegét is az élotének. Az a rettenetes nap ma újra elkövetkezett. S ezen a napon elmondja magának a puszta igazságot minden szépítgetés nélkül. — Huszadszor van szeptember harmin-■eadika. Husz tavasz, busz nyár, amelyeket hiábavaló reménykedésben töltöttél el. Hát van-e még egyáltalán jogod a kis Annára? Te huszonöt éves voltál, ó tizenhét, amikor odaát az öblön tul, a nyakadba borult. Mikor aztán visszafelé eveztünk, meg-inondtad néki, hogy: nézd, Anna, nekem tulajdouképpeu nincs semmim, 8 ház, .a föld, meg minden az apámé. De majd valamikor minden az enyém lesz. És ba te igazán rá tudnád szánni magad, bogy ott élj velünk a házban, akkor jut majd a hármunk számára is elég. Ném fogunk szükséget látni. És akkor Anna egyszerre elcsöndesedett és csak ugy gyöngéden szorította az evezőt. Olyan kérve, szinte esdekelve mondta: — Engedj még egy kicsit a városba, Hébert, lásd, én még nem élveztem, nem is láttam igazi életet. Oh, ugy vágyódom utána, hogyha tudnád. En szeretlek téged és a jövő nyárra visszajönnék. Aztán mindig itt maradok melletted. Mindig I És ő beleegyezett. Akkor aztán elkövetkeztek azok a gyönyörűséges órák, azok a boldog együttlétek, egészou addig, amig le nem szállt az őszi kőd, s egy borongós szomorú reggelen a kis Anna elutazott a szüleivel a városba. A legelső nap borzasztóan szomorú volt nélküle. A tépelődő ember megállott egy virágágy mellett. — Itt sírtam legelöször életemben, azon a napon, mikor elment. De azért jöttek a levelek. Mindennap egy édes, piciny levél. Egy egész csomó van belőlük. Azokat ó ma mind elolvasta, mint husz esztendő óta mindig, egyszer: szeptember harmincadikán. Hm; aztán jött a nyár, de Annácska nem jött még vele. A levelek is ritkultak, végre pedig egészen elmaradtak. De ő még mindig remélt éa várt, hűségesen. Nem akart utána futni. És valami kemény fatalizmus lepte meg a lelkét. Hogyha az enyémnek kell lennie, hogyha az én számomra van kijelölve, akkor úgyis az enyém lesz, ha semmit sem teszek is. Hozzám vezeti a végzet. És ebben a reudületlen hitben várt. Télen át azonban egészen okosan és normálisan gondolkodott a dolog felől: — Az Anná?l ... Ki tudja, kinek a felesége lett azóta I Igazán nevetséges, hogy ugy kötöm magam az emlékéhez. A legelső tavaszi napsugárral azonban vége volt egyszerre minden okosságnak. — El kell jönnie neki I El kell jönnie 1 — Mert ó vágyódik utána. . . Maga elé képzelte bájos alakját, hófehér nyakát, őrökké mosolygó kék szemeit, üde, rózsás ajkait. És ez az éhes, mohó vágyakozás kiverte öt odújából ... Már sötétedett, mikor a férfi visszatért a házba. Szobájában már égett a lámpa s öreg gazdasszonya vacsorához teritette az asztalt. Jóizüen megvacsorázott s mikor az öregasszony leszedte az asztalt, ismét elővette azl a levélcsomagot és elolvasta mindeniket újra és újra. De nom lett szomorú, sőt igen jó kedve volt. Néhol hangosan fel is nevetett, bogy ha ogy-egy ötletesebb fordulathoz ért. Végre pedig valóságos büszkeséget érzett, hogy egy szép leány neki ilyen levoleket irt. Neki, aki tulajdonképpen félig-meddig szinte paraszt volt. És most a téli nyugalom következik. A kis Anna még álmait sem fogja ezalatt zavarni. Hanem a legelső hajó ismét ott fogja őt találni a bajóbidon. Ismét várni fogja az ó kis Annáját, akit még most sem tud másként, csak fiatalnak, szépnek, üdének, elképzelni. Most, husz esztendő multán I . . . És az emberek a tenger őrültjének nevezik őt, pedig nincs igazuk: az az ember csak — boldog. Deák Ferenc adomái. — A .Zalai Köilflny" tárctja. — Deák Ferenc hires adomázó volt. Adomái közül némelyik többet fejez ki, mini száz hosszú beszéd, 8 ba összegyűjtenék, kikerülne azokból egy vaskos kötet. Egyszer-másszor azonban olyant is közöltek tőle a lapok, mely nem az ő földjén termett,.- Ha ilyes véletlenül az öreg ur kezébe jutott, nevelve szokta mondani: „Ehhez is annyi a közöm, mint a budai keserüvizhez. Nevemet viseli, de nem tulajdonom." * Az ölvones években egyszer valamelyik bécsi miniszter találkozott Deákkal. A miniszter a magyarok szenvedőleges ellonállásáról szólva azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a számra nézve gyöngébb magyar előbb-utóbb is föl fog olvadni a művelt német népben. — No éu más véleményben vagyok_ felelt Deák: — de ha a magyarnak a szláv vagy német elem általi elnyeletés közt kelleno választania, bizonyosan ez utóbbit választanám. Csakhogy én azt : hiazem, miszerint ez még messze van. \' — No, akkor nem látom át, miért vonakodnak mindjárt ráállani arra, mi egyszer, ha később is, de mégis okvetlenül^ be fog következni ? — kérdé a miniszter. Deák percnyi hallgatás után igy szólt: — Excellenciád bizonyosan jó keresztény és roméli, bogy az égbe juthat. Mégis kétkedni bátorkodom, hogy azért örömes- tebb menne oda ma, miut holnap. * A 65-diki országgyűlés elején valami alkalomból a képviselőket egyenként hivták ftl, 8 azok kilépve, az elnöki szék elé járultak. — Kuba — olvassa a jegyző. Egy parányi kis ember lépett ki. — K u b i c a — olvassa utána a jegyző. _ Boldog Islen — mondja Deák — ha a Kuba ilyen pici volt, mekkora lesz akkor Kubical — Az volt aztán a komikum, hogy Kubica igen magas, szálas ember volt .1 M * XLIIL ÉVFOLYAM. jó és olcsó minőségű hus és kenyér állana a város polgárságának rendelkezésére. Ezek az intézkedések foganatosítása égetően sürgős ép ugy a közgazdasági és a közélelmezési bizottság felállítása is, mert elleneseiben oly ínséges idők jönnek városunk közönségére, milyenre a legöregebb emberek sem emlékeznek. Hogyan élünk? Mikor e sorokat irtam kivül zubogott az eső és tisztán láttam, hogy a hosszantartó gyilkos szárazság után mint Bzedi össze magát és indul fejlődésnek az elernyedt zöldség. Fü, fa. virág oly jól érzi magát, mint mi éreztük magánkat, ha egy forró nap után 16° hideg vízzel öntettek bennünket végig. Gazdálkodással sohasem foglalkoztam, e percben azonban, földművelő vagyok én is, érdekelnek a mezei étet változatai, kilátásai. A lecmegrögzöttebb merkantilisták a füstös kávéházban érdekkel olvassák ma a lapok gazdasági tudósitéhait, mindnyájunkon valami természetbölcseletei hangulat vesz erőt. Megszűnt a korzó, üres a színház, vége a aétákoak és mi kor-zós, színházas, sétáló gyermekei a gondtalan életnek nem siratjuk ezeknek az élvezeteknek a hiányát Örülünk az isten-, áldásnak, a becsületes, hatalmas zuhogó esőnek. Ami elbúsit, csak az, hogy későn érkezett. Megmeot még sok exisztenciát, de sokat is tesz tönkre azzal, bogy váratott magára. Hétköznapi életünknek Dagy szörnye, a drágaság már beköszöntött és egy évig nem fog lemenni a nyakunkról. Itt élősködik rajtunk, elrabolja életünk kényelmét, kellemességeit és rettenetes esztendőre van kilátásunk. Megdrágult a kenyér, a hu, a zöldség. Sok, mérhetetlen sok pénzbe.fog kerülni az idén a gyomor és oly1. zsarnokunk lesz, mely miiden egyébtől meg fog fosztani bennünket. A szárazságnak az egyik sajuátatos, de nem érdekes következménye. Van érdekes következménye is. Az, hogy megdrágult a cipő, a cipőtal-palás, a ruha és Budapesten — a borotválkozás is. Ez már nagy szól Ez már egy hatalmas lépés a pénz értéktelenedébe felé. Uj agiója lesz a péoznek. Ha vouz a szabók, cipészek, háziurak, borbélyok és más praktikus lények példája, akkor nincs mitől félni. A hus, a zöldség és egyéb szükséges cikkek árával arányban íme, növekedni fog mindnyájunk jövedelme és ez esetben semmi sem drágult meg, csak a pénz veszített értékéből. Az a fogalom, melyet eddig beunüuk például egy korona értéke fixi-rozott, ez a fogalom egy korona ötven fillérnek lesz a fedezője. És mindenkinek annyi egy korona ötven fillérje lesz ezután, mint a mennyi egy koronája volt azelőtt. Valamikor egy öl fának öt forint volt az ára. Ma tizennégy forint. De valamikor a fa eladója az öt forintért ugyanannyi huct kapott, mint kap ma tizennégy forintért. Ez tiszta dolog. Veszíteni ily egyöntetű emelkedés mellett csak a termelők fognak, kiknek megdrágult árai még a régi értékben vannak megállapítva. De miután az ily egyöntetű emelkedés nem egy, sem huszonöt nap müve, de nem ís egy esztendőé, az ő veszteségük sem lesz tetemes éa ki fogják heverni. Magyarország tizenhat millió lakójának ily egyöntetű cselekvéséről.azonban, sajnos, csak egy operett író álmodhat. Sem nekem, sem neked, sem neki egy krajcárral sem lesz több jövedelműnk ezután, mint volt eddig. A szabók, háziurak és csizmadiák kivételes lények, ók már steigeroltak. De az emberek többsége sem nem szabó, sem nem háziúr. Vannak járásbirósági írnokok éa miniszterelnökök is; szegényeki Köztük pedig vannak hivatalnokai a törvényszéknek, adóhivatalnak, postának, vasútnak, gyáraknak, kereskedelmi magáncégeknek, vannak tanárok, újságírók, művészek, napszámosok, koldusok és csirkefogók. Ezek a maradi lények fájó szivrel és súlyos deficittel fognak tekinteni boldog háziúr- éa szabó-embertársaikra. Sirni fognak a gabonaárak miatt és dühöngeni a steigeroló mesterségek szemérmetlen uworája felett Hát hogy élünk meg? Nevetaégesen egyszerű a válasz. Takarékoskodni fogunk. Aki például eddig ezer forintos téli estélyeket szokott adni, az ad ezentúl hétszázötven forintosakat. Aki ötazázforintosakat szokott adni, az ad háromszázhetvenöt forintosakat. Aki adott ("forintosakat, az 8emilyent sem (og adni. Aki pedig eddig Bem adott aemilyent, az ezentúl mások eatélyeire fog járni, hogy megvacsorázhasson. Ki eddig Osztendében nyaralt, as ezentúl Bagola-Sáncot keresi fel. Ki eddig is itthon maradt a nyáron, ax ezentúl itthon marad a végzeten. Ki eddig öl tállal ebédezett, ezentúl csak bárom tállal fog elfogyasztani. Ki eddig sem evett, annak most kettős vigasztaló oka lehet a koplalásra. És igy tovább. így képzeli ezt az .Újság" cikkírója, ki preventive ajánlja a takarékosságot, nehogy később adóssággal legyünk kénytelenek terhelni ingatlanainkat. És igy gondolja Sebestyénné Stettina Ilonka ia, ki ama „Háztartástan" cimü kézikönyvet irta, melyből a leányok a polgári iskolában megtanulják, hogyan lehet minimális négyezer forint évi jövedelemmel adósság nélkül gazdálkodni. — Éu teljes mértékben méltányolom a „Háztartástan" okos tanácsait, azonban Ura-morák János városi díjnok oly szamár, hogy e tanácsokat sehogy sem tudja megérteni. Mondom neki, hogy mit ajánl az „Ujág", mely elég demokrata ahhoz, hogy már évi négyezer korona jövedelemmel Í8 szóba álljon. Azt mondja az Újság, hogy az élvezeti cikkek budget-jét kell megszorítani. Uramorák Jánosnak azonban egyedüli élvezete a feleségén kivül a sport cigaretta és ő ebből nem enged, ha mindjárt a lélek/.etvételt is megadóztatják. Mert bát ő és még eokan ugy vélik, hogy nem elegendő, hogy adósság nélkül legyünk, de lényeges az is, hogy emberségesen éljünk. Már pedig a hivatalnoki fizetésből jobb időkben is alig lehetett emberségesen élni, hát még ma, a nagy drágaság idején. Az az élvezet, hogy nincs adósfág, nem pótolja a táplálkozás hiányát Bizony BÖtét felhő nehezedik a polgári középosztály láthatárára. Meglopja zavarni ennek isteni nyugalmát és nagy mértékben megfogja ingatni szilárdságát A fixe fizetett emberek azt lógják észrevenni, hogy körülöttük minden léghajóba ült és felszállt, csak ők maradtak itt alant. Az iparosok, kereskedők felemelik portékáik árát, hogy jövedelmük arányban legyen a termés drágaságával. A hivatalnokok, tanárok 8ib. nem steige-rolhatnak. ók lesznek a bűnbakok, kik nem tudnak magukon segíteni. A cifra nyomorúság nem fog engedni a cifraságából, hanem bogy ezt fentartbassa, a nyomorúságban kell növekednie. Semper hírek. — Szent István Ünnepe. Szent István napján felszállnak gondolataink a magyal- állam megalapítójához, kit az egyház szentnek avatott, de aki b&lcs és hatalmas is volt és akinek inditó ereje még ma sem veszett ki a magyar nemzet életéből. Ha az ó emléke ihleti meg a király és a nemzet szivét, akkor meg kell lelnünk a kivezető utat, mely a nemzet boldogulásához vezet. Mit mond Szent István emléke a magyaroknak ? Megmondja nekik, hogy a magyar nemzet királyához hű nép. Más népeket hatalmas urak meghódítottak, leigáztak és a hódító maga tette magát királylyá. A magyar kezdettől fogva szabadon választja királyát. A magyar akart királyi. Nem szolgalelkQségből — ezt legnagyobb ellenségei se vetik szemére a magyarnak — hanem abból a hatalmas politikai Ösztönből, mely az államalkotó népet megkülönbözteti az el-zllllésre szánt embertömegektől. Amit modern államtudósok mintáz emberiség történetének nagy tanulságát levontak, hogy nyugalmas fejlődést csak alkotmányon alapuló királyi hatalom biztosit, azt eleink ezer évvel ezelőtt megérezték és megvalósították. Azért hálás szívvel emlékezflnk meg a szent királyról, aki hazánkat az alkotmányosság útjára vitte, a polgáriasodást népével ZALAI KÖZLÖNY megszerettette és a keresztény vallás felvételével népét szelídségre és ember-szeretetre szoktatta. — Istentiszteletek. — Királyunk I. Ferenc József születése napjának évfordulóján f. hó 18-án az összes hatóságok jelenlétében a róm. kath. plébánia templom-bau reggel 9 órakor; az izr. templomban d. e. 11 órakor ünnepélyes hálaadó istentisztelet volt. A díszszemlére a 48. gyalogezred és a 20. bonvédgyalogezred egy zászlóalja vonult ki a szt.-Ferencrendiek templomának udvarába. Szent István királyunk dicső emlékének ma \'1,11 órakor áldozott a város közönsége, a róm. katb. plébánia temptnmban tarlóit ünnepélyes szentmise keretében. — Dnlosűnnep Pécsett. Pécsről jelentik: A dunántúli dalosszövetség vasárnap és hétfőn tartotta meg verseny-ünnepélyét mintogy halszáz dalos részvételével. A fellobogózott városba érkezett dalosokat a főtéren Majorossy Imre polgármester fogadu a képiselőtestület élén. Vnsárnsp délelőit a szövetség közgyűlésén megválasztották a zsűrit 8 a pécsi polgári daloskör busz éves fenn-á lásáuak évfordulóját ünnepelte. A közgyűlésen elhatározták, hogy a legközelebbi versenyünnepet Nagykanizsán tartják mug. Délután a zsúfolt Nemzeti Színházban dalosverseoy volt, mely három csoportból állt. A legszebb sikert a mű-lal-csoporlbsn a nagykanizsai irodalmi és művészeti kör dalosköre és a székesfejérvári délivasut-dalegyes&let, a nehéz mfiilalcsoporibao a budapesti Egyetértés térti dalosegyesület érte el. A zsü.i. mely részben pécsi, részben vidéki és budapesti zenészekből alakult, a következőképpen döntöli: A nehéz müdalcsoport első diját, a pécsi hölgyek ezüst serlegét a budapesti Egyetértés férfi dalosegyesület, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ezüst serlegét a győri ének- és zeneegyesület, a pécsi daloskör ezüst koszorúját a szombathelyi dalosegyesület nyerte el. A birálat kiemeli raindahárom egye-sülnt kitűnő képzettségét. A második müdalcsoport első diját Pécs közönsége ezüst serlegéi a nagykanizsai irodalmi és művészeti kör dslosköre nyerte el. Hasonlóan ezüstserleget kapott a székes-íejérvárl déli vasúti dalosegyesület, a pécsi nemzeti kaszinó ezüst koszorúját pedig a győri iparos és betegsegitő egyesület dslosköre kapta. A népdalcsoport versenyében a majolika versenydíjakat a siklósi polgári daloskör, a keszthelyi iparosok dalosköre éa a tatai első polgári daloskör nyerte el. Este a polgári kasziuóban díszvacsora volt, melyen a polgármester üdvözölte a vendégeket. Hétfőn az ipartelepeket tekintetlék meg, délután pedig szabad versenyek voltak. A szép ezüst serleget, melyet dalosaink haza hoztak, Böhm Emil üzle-lében ki van állítva. Sok bámulója akadt. Azonkívül egy gyönyörű koszorút szalaggal ie hoztak haza dalosaink. Az L és M. K. dalárdáját Pécsre Vécsey Zsigmond polgármester is elkísérte. Az I. és M. Kört Horváth György elnök és Bőlim Emii a dalárda karmestere és szakosztályi elnök képviselte. Övé a kitűnő kiképez-tetés érdeme. — Főhercegi látogatás. Frigyes kir. herceg ö fensége a cs. és kir. ö. hadtest parancsnoka holnap f. hó 21 én este városunkba érkezik. 22-én szemlét tart a 48-ik gyalogezred helyben állomásozó 2-ik zászlóalja fölött, este visszauUzik Pozsonyba. — A vhrmegyehizből. A folyó évi szep. hó 12-én tartandó lörvénybatósági bizottsági rendes közgyűlésre az 1905. évi megyei költségvetés megállapítása tárgyában leendő véleméuyes jelentés elkészítése végett az állandó választmány ülése az 1886. évi XXI.-ik L-c. 17. §a értelmében folyó évi aug. hó 27-éo, ugyan a fent kilett közgyűlésen felveendő egyéb törvéuybaiósági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés folyó évi szeptember hó 2-án mindenkor délelőtt 9 órakor Ztlaegerszegen a vármegyeház gyüléstermében fog megUrtatni. — Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Gruber Gyula nagykanizsai róm. kath. , főgimnáziumi tornaUnilőt a nagyszebeni állami főgimnáziumhoz a X. fizetési osztály 8. fokozatába ideiglenes tornatanitóvá nevezte ki. — A m. kir. igazságügyminiszter Léránth József zalaegerszegi kir. törvényszéki dijnokot a tapolcai kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. — A zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság Farkas Lajos érettségi vizsgálatot tett zalaegerszegi lakóst a zalaegerszegi m. kir. adó-hivaUlboz díjtalan adóhivatali gyakornokká nevezte ki. A pénzügyminiszter Bogári Zsigmond zalaegerszegi pénzügyőri biztost hason minőségben Nagykanizsára helyezte át Tólh István volt biztos helyett, kit Makóra előadó főbiztossá nevezett ki. — A zalaegerszegi felső, kereskedelmi Iskola sorsa. A zalaegerszegi kereskedelmi iskolának Nagykanizsára való áthelyezése a köíOktatásűgyi minisztériumban, ugy látszik, mér befejezeti dolog. Nem rég a miniszter Z Egerszegnek megfontolásra ajánlotta az áthelyezés kérdését; de magától érthető hogy Zalaegerszeg, amely kulturális célokért annyi áldozatot hoz, visszafejlődni egyáltalában oem akar s ragaszkodik a kereskedelmi iskola fennUrtásához. De nemcsak a város hanem a vármegye törvényhatósági bizottsága is felirt a miniszterhez, hogy az iskolát tartsa fenn. A feliratra megjött a válasz, amely Zilaegerszegre nézve nem nagyon bizUló. A miniazter azt Írja, hogy bár méltányolja a vármegye közönségének a város kulturális intézményei iránt meguyilvánuló érdeklődését, ami az intézmény népszerűségének egyik becses és előnyös feltétele, de a helyi szempontok mellett országos érdekektől vau függővé léve egy közintézmény fenutarlásának kérdése. A kereskedelmi iskola fenntartásának ugy lehet helye, ha azt kereskedelmi és közgazdasági feltételek egyaránt indokolják. Ezek a feltételek pedig — a leirat szerint — nincsenek ugy meg Zalaegerszegen, mint Nagykanizsád s a két iskola egymás szomszédságában a közszükségletié) nem áll helyea arányban. A miniszter hangsúlyozza, hogy egyelőre oem kiván ugyan a zalaegerszegi felső kereskedelmi iskola beszüntetése iránt intézkedni, de annak fennUrtására nem lát elég alapot. A leirat felhivja a vármegye alispáoját, hogy a városi a leányiskolával szemben szerződésileg elvállalt kötelezettségeinek beurtésára figyelmeztesse, mert a serdülő leányoknak egészséges és a pedagógiai Bzempoutoknak megfelelő iskolaépűloiben való nevelése a vároa elsőrendű érdeke. — Orvos letelepedése. Dr. Ország Lajo?, nagykanizsai születésű fiatal orvos, szeptember havában Nagykanizsán telepedik le. Dr. Ország az orvosi gyakorlatot három éven át a Rókus, SzL-Islván és Szt.-László kórházakban végezte és végzi jelenleg is. — \\ csáktornyai tanítóképző jubileuma. A Csáktornyái magyar királyi állami taoilóképző-iotézet fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmából, a volt tanítványok 1904. évi szeptember hó 6-án jubileumi ünnepélyt rendeznek. Az ünnepély Borrendje: Szeptember bó 5-én délután 5 órakor a helybeli temetőben nyugvó Bárány Ignác tanitóképző-intézeli igazgató sírjának megkoszorúzása. Szeptember hó 6 án: 1. Reggel 8 órakor gyülekezés az állami tanítóképző-intézetben. 2. Indulás a tanítóképző-intézetből 8 és \'/, órakor a r. k. templomban Ur-Uudó Te Deumra. 3. Isteni tisztelet után felvonulás a Zrínyi-emlékoszlophoz. Az emlékoszlop megkoszorúzása. Üunepí beszédet mond: Vargha Tivadar gyöngyösi áll. isk. igazgató 4. A Zrinyi-vár-uak, a tanítóképző-intézet egykori otthonának megtekintése. Emlékbeszédet mond Hnzják Lukács iglói állami tanítóképző intézeti Unár. 5. A Unitóképzö-intézet tornatermében a „Hymnus\'-t éneklik a jelenlevők. 5. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. Unácsos, Zalavármegye királyi Útfelügyelőjének üdvözlő beszéde. 7. A vallás- és közokUtásűgyi miniszter ur képviselőjének válasza. 8. Az intézet 25 éves múltját felolvassa Margitai József Unitóképzó-intézeti igazgató. 9. A jubileumi zászlószalag áudása. Alkalmi be- 1904. AUGUSZTUS 20-áü, azédet Urt Brauner Lajos Csáktornyái állami isk. tanitó. 10. Az első tovább-képzö-Uofolyam hallgatói álul adocni-nyozott zászlószalag átadáu. Bestédet mond Honfi Lőrinc zrinyifalvai áll. iskolai tanitó. 11. Bárány-emléktábla felavatása. Ünnepi bestédet Urt: Csiszár József zalaegerszegi áll. isk. Unitó. 12. Samu-emléktábla felavatása. Ünnepi beszédet mond: Poredus Antal nagykanizsai áll. isk. tanitó. 13. Az érkező levelek é« táviratok felolvasása, 14. .Szózat.\' Ének. lik a jelenlevők. 16. Az ünnepély után lársasebéd a .Zrinyi-Biálló nagytermében, Egy terilék ára (6 fogás fél liter borral) 4 korona. — Az augusztus 21-lkl munka szünet felfüggesztése. A kereskedelemügyi miniszter rendelete Bzerint a Szent István napot követő vasárnapra a vasárnapi munkaszünetet részlegesen (elfüggesztette. Ugyanis, hogy az ipari munk8 és az üzleti forgalom — főleg az élelmezéssel ktpeso-latos — ne szüneteljen két teljes uapig, elrendelte, hogy mindaz az ipari munka, -mely a kereskedelmi miniszternek műit évi junius 12 ről szóló 28.650. számú rendelete szerint vasárnap csak délelőtt vau megengedve, az augusztus 21-re eső vasárnapon kivételesen reggel 6 órától déli 12 óráig\' és este 6 órától kezdve zavartalanul végezhető. — Az éjjeli csendháborltások. át éj nyugalmathozó fátyollal lepi he a mi sárgolyobitunk azl a kis részét is. melyet KanizBánsk neveznek, jó is, hogy befedi, van is mit takargatnia. Csakhogy hiába takar, mert nálunk az éjjeli élet olysn élénk, mint Paris, vagy Berlin főforgalmi utain. Különösen a mi Sugár-utunk tűnik ki zajos, lármás jelenetekben. Ami ott az Egyletkertben és az előtt minden éjjel lejáUzódik, az mégis megérdemelné a rendőrség figyelmét. Ugy tudjuk, hogy a korcsmakertekben való zenélésre városunkban is van záróra és ludjuk, hogy záróra ulán részeg alakoknak italt adni tilos; tilos az utcán való cseudháboriló éneklés és ordítás is. Amint halljuk, a rendőrség ebben az ügyben elismerésre méltó gyorsasággal intézkedett. — Színházi hírek. Kövessy uj erókei szerződtetett. A szerződtetett művészek között első sorban Korányi Frida áll, ki külföldön sok Bikert aratott. Szerződtette még Habnel Aranka szende és társalgó színésznőt is. Korányi Frida a jövő hét folyamán fog bemuutkozni \'várisiink közönségének. Ruzaiuszky Ilona jövő hét végén szabadságáról visszatér. — Jóváhagyott ítélet. Horváth Juds László és társai ügyében, — kik az esküdtszék ítélete ellen semmiségi panasz-8zal éltek, — a kir. kúria f. hó 17-én foglalkozott, mikor is jóváhagyta a nagykanizsai .esküdtbíróság azon Ítéletét, mely-lyel Horvátot 14 évi, Gödörházit 6 évi, Hökönyt és Gozdáut 2—2 évi fegyházra ítélte. * — Alármlrozis. Nagy riadalmat kellel\' vasárnap éjjel a 48-ik gyalogezred 7-ik századának alármirozása, mely teljeses felazerelve, feltűzött szurooyuyal a gőzfürdői vendéglő helyiség felé haladt, hol nem, mint értesítve lettek, egésnháborúságot táltak. hanem csak egy beveri fejű legényt, kii egy baka lékelt meg, mert szerelmesét elakarla idegeníteni. — A bűz. A bűznek is megvan > maga haszna. Emlékezteti az embert at enyészetre, a korhadt, rothadt állapotokrz. Hogy ez a rothadás Kanizsán el lehet terjedve, mutálják a Sugár-ut csatornái. Mindjárt a Sugár-ut elején a Babócbay-féle ház előtt a diaznóóllak és a lóistálló ürülékei belefolynak a csatornába és már évek óu förtelmes bűzt áraszt; a közöoséí nagy megütközésére. Jó volna, ba a rendőrség, illetőleg a városi tanács a mérnöki hivaUI utján segítene ezeken • botrányos állapotokon. — Az ulcal por elleni védekezés. Az Irhouban megtartott utolsó előtti Gordon Bonnett verseny alkalmával legelőször alkalmazták nagyobb mértékben a por felszállását megakadályozó anyagot, az úgynevezett ,westrumit"-ol, mely utóbbi a homburgi Gordon Benett-voosl helyenkéuli pormentesitésére is nagf eredménynyel alkalmaztatott az automo- FERINCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. Xl.LIl ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1904. AUGUSZTUS 20-áo. bilistilc legnagyobb örömére. A weBtrumit egy vízben oldbató állapotba hozott olaj, mely bármely arányban azonnal feloldható a hideg vízben és ez utóbbival keverve tarfÓ3 oldatot képez. A wedtrumit a vele befecskendezett utcateatbe — könoyü folyósságánál és olajos természeténél fogva — könnyen és gyorsan beszivárog és pedig 3-5 cm. mélységig, miközben a horook- és porszemeket bevooja és egymással mintegy összeköti. Ez által az útfelület teljesen pormentessé és szilárd rugalmassá válik, a távolból jövő porszemeket is megragadja és legkisebb részeiben is fertőtleníti. A westrumitos talaj az esővizet részben felszívja, réuzbeo pedig lefolyásra kényszeríti. A felszívott esőviz a földben levő oldatot felfrissíti. Budapesten a Szt.-LukácsfQrdő igazgatósága tett kisebb próbát a wastrumittal; legközelebb pedig nagyobb ilyen próbákat fog megejteni. A mi intéző tanácsunk még art sem próbálta meg, hogy a nap-p<ili seprést a reggeli vagy estéli sepréssel helyeltesitsa. — Vasúti eugedély. Reá Jenő és társának a Veszprémből Almádiba, onuan Balaton-Füredre s Tapolcáig vezetendő helyiérdekű vasútra nyert engedélyét meghosszabbította. — Dalárda. A nagykanizsai irodalmi éá művészeti kör dalárdája, az általa a pécsi dalos versenyen előadott énekszámokat f. bó 22 éu kedden 8 a/ári színkörben fogja bemutatni, mely alkalommal a színtársulat által két egy felvonásos darab adatik. — Népünnepély és tombola. Ma délután a tempiomépitŐ bizottság által nagy néptombola rendeztetik érdekes nyereményekkel. A főnyeremény 200 kor. értékű borjas tebén. Este ugyancsak a témplomépitő bizottfág a Kalb. Legényegylet közreműködésével a Polgári Egylet összes helyiségeiben táncmulatságot rendez. A tiszta jövedelem a templomépítés I céljaira fordiltatik. \| — Tudomásai. Az iskola- és ovoda-k(Kelesek közelgő beiratása alkalmából az érdekelt szülők és gyámok figyelmét [elhívja az anyakönyvi hivatal azon körülményre, bo?y a beiratáshoz szükséges születési anyakönyvi kivonatot célszerű idejekorán beszerezni, mert a szeptember elején érkező tömeges megrendelő-geket csak a megrendelés sorrendje szerint lesz képes kielégíteni, mégis, hogy .Tanúsítvány- csak szegénységi bizonyítvány felmutatása mellett adható ki. — Szilágyi ós Dískónt miskolci gép-pjároa cég kitűnő borsajtóira, valamint legújabb .Villám" centrifugalis-bogyózó-ét zuzó-gépeire felhívjuk olvasóiuk figyelmét. K:eme!endók különösen a cég által (eltalált és készített .Kincsem" és „Hegyalja borsajtók, nemkü önben a nagy préseléshez készített .kettős kosaru* sajtók, amelyeknél a régi világ fából készített prése geuiálisan egyesitva van a modern technika vívmányaival. A sajtó íelió része acé1, alsó része faszerkezet. Ennélfogva a must sehol sem érintkezik vasrészekkel, hanem csak a fával, ami a miM színét, izét, zamatját nem befolyásija. A törkölyt sem kell összevagdalni, hanem kisebb darabokban is könnyen ki lehet venoi. Az 1901. évi temesvári, az 1902. évi egri és a pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállításon a cé* bor-Jajiói első díjjal, aranyéremmel leltek kilüutetve. A cég ízléses árjegyzékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi SZÍNHÁZ. (X.) Fővárosi sziuésct vendégszereplése fotói mindig rizikóval jár egy vidéki t>r«ulatra.- A vendég szerez ugyan egy:két Mlolt házat, de távozásával itt hagyja \'w»k a kiálló ellentétnek a tudatát, mely \'»■ é és vidéki kollégáinak művészete H\'őlt fennáll. Ezen a héten négy napon \'»]t vendége a kanizsai nyári színkörnek Mirmaj Imre, a budapoati Népszínház "övésze. Igaz csodálattal adósunk az ő Wenlumioak, de szívesen konstatáljuk, »ÍJ az az ellentét nem volt rikító. Azt Willuk, hogy Kövessy tármlalának vannak >H\|U, kik méltó partnerei voltak a fő-!, al művésznek. Maké Avda, Almáasy, ™gr Dezső játéka mindig hálái, harmoni-"" millien volt arra, hogy Szirmay pP«\'feete érvényesülhessen. , Wltuk a hires alakítást: Szirmay "\'PoleODját a Székimondó asszonyban. "Waera volt. A nagy császár hatalmas fenségének megértéséhez valóban bat-«o«an hozzájárul egy ily, a minuciézitáso-K iUanulmáDyozott, pszichológiai bra-\'elfogott alakítás. Hatott még azokra fl N»Poleont névről sem ismerik. »®pí« volt Szirmay Lilli öregedő alakjá-ílíkk.! H«\'»\'Uk még az Iogyen- ""«» Szirmav betétai A Lilli, Szókimondó asazony és Ingyenélők előadásán meglátszott némileg a készületlenség. Jól játszottak a Lilliben Almássy, Latabár, Nagy Dezső, 8zílassy, a Szókimondó asszonyban ugyanazok és Maké Ayda, az Ingyenélőkben ezekhez csatlakozott Károlyiné. A múlt szombaton jő előadásban láttuk a Görög rabszolgát. Nem volt senki, kit kifogásolni lehetne. Csak Thnry Mariskának, ki eléggé rokonszenves és ugylátszik ambiciózus színésznő, ajánlanánk több eleveuséget, kedélyt. Hétfőn ismét telt ház nézte végig a Takaródénak a múltkorinál gyengébb előadását. KÖZGAZDASÁG. Városaink vagyoni állapota. Törvényhatósági városaink vagyoni állapotát feltüntető alábbi táblázatból kiti-tszik, hogy a felsorolt magyar városok összes adóssága 140 millió K., ingatlanaik becsára 280 millió K., a városi pétsdó átlaga pedig 62-6°,\'„ Adósságának Ingatlanai- Köziógi OSMege. nnlí értéke, póudó. K. K. 6.012,610 7.878,380 61 1.793,080 Arad Baja Debrecen Győr H.-M.-Vásb. 2.773.282 Kassa 7.972,660 Kecskemét 12.074,000 Kolozsvár 8.069 921 Komárom M.-Vásárit. Nagyvárad Pauceova Pécs Pozsony Sopron Szabadka 8/atmárn. Szeged Tvnieavár Újvidék Verrfec Zombor 2.506,090 70 10.445,676 56.629,793 38.5 0.934,400 9.186,436 58 5 493,695 66 11 994,694 64 8 678,814 15 9 826,859 62 3.582.816 83 1.869,650 83 7.664,600 10.3)2,276 47 2.947,000 2.334,687 80 9 726,442 55 13.780,462 30 2.496,090 78 6.920,854 64 7.525,000 35.078,935 53.5 3.769,000 8.597 585 84 19.605,292 35.607,564 50 8.983,180 35 4.977,237 60 7.018,595 75 5.488,699 50 2 090,000 2.070,000 6.640,414 9.831,201 Selm.-bánya 1.564,000 6.718,000 4.847,674 1.570,000 2.697,000 1.648,000 .Összesen 140.000,000 280 000 000 62.6 A rverés alá kerül: A zalaegerszegi m. kir. pénz-ügyigazgatóságánál f. é. augusztus hó 22-én. délelőtt 9 órakor: Dobri község kikiáltási .ár a bor és husadóért összesen 546 kor. 49 fillér, Lendva Ujfalu község K. 332-70, Felsó-Szemenye K. 430.84, C-örnyefőld K. 518-48, Lett-nye nagyközség boritaladó K. 3Ő26-57, busfogyaaztáai adó K. 711-24, összesen K. 4237-81, Zajk kőszég K. 369 95. Béc község K. 467-51. Ugyancsak a zalaegerszegi pénzögyigazgatóságnál f. é. augusztus bo 24 én: Drávavásárbely nagyközség, kikiáltást ár boritaladó K. 5942 63, hus fogyasztási adó K. 264 04, össsesen . 6206 kor. 67 filllér. Ugyanott augusztus hó 23-án Becsehely K. 1888, Póla K. 809-66, Tót-Szerdahely K. 1248 23, Bánok-Szent-György K. 156894, Oltárc K. 524 90, Bucsuta K. 302-68, Borsfa K. 302-72 éa Puszta Magyaród K. 1332 27. Ugyanott augusztus hó 24 éu: Draa-kovec K. 1574-80, Opoiovec K. 715 60, Kotor uagyközség boritaladó K. 5889\'79, husfogyasztási adó K. 943-34, összesen 6833 kor. 13 fillér. Murakirály K. 3303 61, Alsó Domború boritaladó K. 7814 04, husadó K. 746 76, összesen 8560 kor. 80 fillér. Alsó- és Felső-Hahót K. 2426 96. Kisrada K. 376 68, Oroaztony K. 729.66, Bakónak K. 1412 78. Ugyanott augusztus 25-én: Bocska K. 453-47, Kacorlak K. 338 19, Újudvar K. 682:38, Sormás K. 151160, Rigyác K 694-86, Eszteregoye K. 1943\'92, Homokkomárom K. 822-50, Korpavár, Palin és Lazsnak K. 1895 09, Némel-Stent-Miklés K. 463-20, Fityebáza K. 817-52; Merenye K. 765 34, Szepetoek K. 2511-96, Bajcsa K. 626-84, N.-Récse K. 1220 90, Caapi K. 844-36, Sárazeg K. 462-14, Kis Récae K. 286-46, Szent Jakab K. 410-24, Langviz K. 262-91, Galambok K. 3980-68. Alsó-Bajk K. 833-82. Ugyancsak a zalaegerszegi pénzögyigazgatóságnál L é. augusztus hé 29-én délelőtt 9 órakot: Derzsi-morec K. 180-64. Jurcsevec K. 570-96, Perlak boritaladó K. 9998.67, husfo&aaa-tási adé K. 1008-26, összesen 11006 korona 93 fillér, Szent-Ilona (lírái Csáktornya) K. 441.04. Uj gyárak. Tőzeggyár Sopronban. Sopronban gróf Széchenyi Emil elnöklete alatt megalakult az Első Tízegipar Rész- vénytársaság, mely a hansági turfát fogja kiaknázni. A részvénytársaság első aknázó telepei Esztorhlzy Miklós herceg hitbizományi birtokán leszoek. A vállalat vezelő embere Balkay Adolf lesz. Lenkikészilő-gyár Biraoyamegyében. Biedermann Rezső báró nagybirtokos baranyamegyei uradalmában nagyobb-szabásu lenkikészitőgvárat létesít. — Fogyasztási adók bérleti ideje újévkor lejár. A lejárt bérlet megnyitása tárgyában városunk közönsége nevében Vécsey Zsigmond polgármester szerdán tárgyalt a pénzügyi kiküldöttel. A tárgyalás soráü törlént megállapodások még pénzügyminiszteri jóváhagyást is igényelnek. Sterkeittösto : Dr. VUl&nvl Henrik, reloISs uerkeistS. Kiadó: Ifj. Wnjdits Jiuet. selyem «0 kr.\'tól 11 frt 35 kr-lg mél.ronkinl. — Uérmentio ít már elrámolra a háihoz aiállilra. — Nagy miotagyniicmőny utonnaL Henneberg srljcmgyíir, Zürich. "VI<XtYK!S. — Fényképészeti készülékek műkedvelőknek. Mindazoknak, a kik fényképészet, e legron-xóbb és mindenki által könnyen megtanulható sport iránt érdeklődnek, ajánljak &x A. Moll cégnek (Bécs, Tuchlaaben 9.) c«. éa kir. udr. szállító 1854 óla fennálló fényképészeti eszközök különlegességek áruházát, amelynek képes árjegyzékét kívánatra sziresen kOtd el bérmentve a cég. Nyilt tó r Al a rovat alatt köröttekért nem vállal felelősséget & sierkejstSlég. Veae, hugyhélyas, hugydara és a köszvény bántalmak ellen, továbbá a légzé és emésztési szervek hurutos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a Llthlon-forrás SALVATQR sikerrel rendelve lesz. H u k y h aj tó hat ás u 1 uil \| Kobbjcb eiéalheto Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban A Sahator-forrás igazgatósága Kperjesen HIRDETÉSEK. 6455/tk. 904. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tvazék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Horváth Katalin férj. Kis Józsefoé szabari lakés végrehajtatónak, Kis József (oőa volt Tóth Katival) bakónaki lakós végrehajtást szenvedett elleni 152 korooa tőke, ennek 1904. április 25-től járó 5"/„ kamatai. 48 loroua 60 fillér per. 14 kor. 20 f. végrehajtás kérelmi, 18 kor. árverés kérelmi és a még fölmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. tvazék területéhez tartozó a a bakóoaki 900 sz. tjkbeo 3/\\ réazben, Kis József (uős volt Tóth Katival), ■/■ részben Kis József nagykorú éa \'/. részben Kis Rozi kiskorú tulajdonául lelvett 361. és 364. hrsz. ház, udvar és kert 509 korona. — 1639/a hrsz. kerek erdői azántó és aörü 240 korona. — 1726\|a hrsz. baglasrét dűlői rét 71 korona és 1893)1 brsz. kelet erdősdülői erdő 90 koroua becsértékben az 1881. évi LX. t.-c. 166. § a alapjín egészben, — ugy az ugyanazon tjkvben 2097. hraz. alatt felvett öreghegyi szőlő és kaszálónak Kis Józsefet (uös volt Tóth\' Katalinnal), illető feleréaze 625 korona becsértékben 1904. évi október hő 24-ik napján d. e. 10 órakor Bakénak község házánál Remete Géza felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános bírói árverésen eladatni fog; még pedig, tekintettel arra, hogy az árverés alá bocsátandó ingatlanokból Kis József nagykorát és Kia Rozi kiskorát illető \'I, rész lele részére Kis József (nős volt Tóth Katival) javárt holtigtarté haszonélvezeti szolgalmi jog a ezt megelőzőleg ugyanazon ingatlanoknak Kis József nagykorút illető részére jelzálogos követeiéi van bekebtezve, ennélfogva az ingatlanok u érintett szolgalmijog fenntartásával bocsáttatnak ugyan árverés alá, da azzal együtt csak azon esetben adatnak el, ha az előző jelzálngos követelés- kielégítésére szükséges 1000 korona vételár a azolgalmijog fenntartása mellett ii be-Igértetik; ellenkező eBetben az árverés hatálytalanná válik s az ingatlanok ugyanazon határnapon a szolgalmijog nélkül is eladatnak. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy évadékképes papírban a kiküldött kezéhez leteuni. A kir. (örvszék, mint tkvi hatóság. Nagykanizsán, 1904. évi augusztus hó 11. napján. 5419/tli. 904. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tszék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Remete Géza üiyvéd nagykanizsai iBkós végre-hajtalónak Sánia István szepetneki lakós végrehajtást szenvedett elleni 52 kor. 32 f. tőke. ennek 1900. április 28-lél járó 5°l0 kamatai, 16 \'k. 80 f. árverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. tvazék területéhez tartozó 8 a szepetneki 680. sz. tjkvben f 766\|b hraz. a. Sánta István és neje Farkas Méri tulajdonául felvett teleki-podverti dűlői szántéfőid, illetőleg belsőség 858 korona becsértékbeu az 1881. évi lx. .-c. 166. §. értelmében egészben 190.4. évi október hó 22. napján d. e. JO órakor Szepetnek községházánál, ugy a rigyáci 148. sz. tjkvben f 687. hrsz. alatt felvett Imrehegyi szőllő és pincének Sánta Istvánt illető \'\|j része 202 korooa becsértékben ugyanazon napon d. n. 3 órakor Rigyác községházánál Reiuete Géza felperes ügyvéd v. helyettese közbeDjötté-vel megtartandó nyilváoos birói árverésen eladatni fog; még pedig: tekintettel arra, hogy a rigyáci 148. az. tjkvben f 687 hrsz. a. felvett ingatlan föle részére j öreg Sáota István Bzepetneki lakós ja- 1 vára holtigtartó haszonélvezeti szolgalmi jog b ezt megelőzőleg jelzálogos követelés van bekehlezve, ennélfogva ez az ingatlan az érintett azolgalmijog fentar-tásával bocsáttatik ugyan árverés alá, de azzal együtt csak az esetben adatik el, ha az előző jelzálogos követelés ki-olégitésére szükséges 400 k. vételár érette beigértetik, ellonkező esetben az árverés hatálytalanná válik s ezen ingatlan ugyanazon határnapon a Bzolgalmi-jog nélkül is eladatik. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 107,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1904. évi augusztus hó II. napján. Egyéves önkéntességre előkészítő iskola Zsolnán. k polgári iskola igazgatóságának felügyelete alatt. KÖZÉPISKOLAI TANÁROK! FÉNYES TANEREDMÉNY! Tanfolyam kezdete f. é. szeptember hó 20-án. Felvilágosítást ad a tanfolyam igazgatósága. 1902 oraz. gtzd. kiállítás. Pozioay; l-iö dlj, aranyérem. Árjegyzék ingyen. f .Kincsem", „Hegyalja", ,Kö. I nyök-szerkezetű", .Mabille* és \| .Acélorsós", a begyaljai borter-S melók legkedveltebb borsajtól. 1 SZMstaMjl. nifjtlzemo préseléshez. = Főeiőnye s á A must sehol sem érintkezik S vasrészekkel! Egyszerű keze-k lés: Óriási erőkifejtés! A tír-\| köly egy darabban és könnyen ; kivehető l Egy ember által - könnyen kezelhető 1 = Szőlózuzók és bogyózók! .Viliim" IcjnjaH Cínlriíngális feogjmk és mógéíiit Szilágyi és Diskant gépgyára Miskolcon. Schlcht-szappan "■xarvas" kulcs" ===== vagy - Jegygyei teajobb. legkiadósabb s ennélfogva ligolcstbh szappan. — Minden káros alkatrészektől mentes Mindenütt kaphatói t t B®V!3ár,^ná\' különösen arra ügyeljünk, hogy I /fi, /?, szappan a „Schicht" névvel ós • • a fenti védjegyek egyikével legyen ellátva. !! alpesi tej kakaó <?: czukorb Páratlan különlegesség 1904. AÜG08ZTÜ8 20-íd. XLIII\' ÉVFOLYAM- Z.K.V„ 904. HmmauM IS E I D Ll TZ-POR I Csak akKor valódiak, ha mindegyik dobos Moll A. vödjonydt é» aláírását tünteti fel. A Hall A.féla Seldlllz-parak tartói gyégybatiza a legmakaeaabb gvaaar- ít al-taatbáatalaak, gyomorgerca íi gyomorhév, rOgxOlt azékrakadia, uajbkotalom, vér taluláa. aranyér éa a legkAIAnbOzSbb nél betegségek otlen, e jelea báaiszernek évllzcdok éta mindig nagyobb átterjedést azeraett. — Ara egy tspaozótalt aradul debezaak 2 kar Hamisítások tSr vé n y11 ep fenyittetnek. IndnlAs Harreból minden aiom-baton. Utazási jegyek a Französlsche Ülnie által. Jó és gjors otuás. KitOní ellátás, borral ás liqaerrel együtt Amerikai vasatjegyeit minden állo-, másra eredeti árért. Közelebbi felvilágosítást ingyen és bérmentve ad a FranzÖ8Ísch8 Llnle Bécs, IV., Weyriogergasse 3. Csak akkor Valódi, h« mindegyik Oreg MOI.L A. rf4je«yét tOnletl lat c --»A. Hall\' faliratn dnozattal ran zárva. A Mall-reie f aia.borszeaz nevezetesen mint fijdaloaoalllaplté bedSrzifileil azar köszr\'ny, j canz éa a mcgbflléa egyéb köTCtkczményeinél legiamoroteaobb népszer. — Egy r iaazatt aradatl üveg tra I ker. 90 <11. [ MOLL Gyermek szappanja, \\ Legfinomabb, legojabb módixer azerint készítek gyermek éa hölgy azappan £ a bér ekazerB ápolására gyeraakek a felnőttek réazéra. C Ara darabaaklat — 40 III. öl darab — 1 ker. 80 <11. Q Minden darab gjermek-zzappan Mell A. védjegyével Tan ellátva x Föszétküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, O Bécs: Tuchlauben 9. az. g Vidéki megrendelések naponta poatantiavét mellett leljeaittetoak □ A raktárakban tesíék határozottan MOLL A. aláírásával ét § védjegyévél ellátott készítményeket kérni. □ Raktár: Nagy-Kanizsán R08enfeld Adolf Fiai. 0 3CKxxxxxxxx>aoaooaaoo;OoaaaaaaaúiaaaaaáaoaaS Fmme-amerikai hajójárat. A magyar királyi kormány felügyelete alatt álló FIUME-NEW YORKI VONALON Menetdij Fiúmétól Newyorkig a III. osztályban, bőséges és rendes ellátással együtt Bővebb felvilágosítást nyujC^alamint hajójegyeket kiad kivándorlási meghatalmazott Vas- és Zalamegye területére SZENTGOTTHÁRDON. Nyomatott Hj. Wajdita Jóisef könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAGYKANIZSA, 1904. augusztus hó 27-én. 38-ik Mám XLIII. évfolyam. J_ EltfiMttési ár: Egéiz étre • . 10 kor. — 611. Fél érre ... 6 kor. — íli. Negyedéire . . % kor. 60 fiit. Egyen szám ÍO (111. HIRDETÉSEK & biliből petltaorban 14, másodaaor i nnnilon további lorért 10 811 NYÍL T TE R BEN petit íoruukeut 20 fillérért vétetnek fel. A l.p lEellemJ rátáét Illeti ala-den kOileménya fel elit uerkeuti . nevére, aa anyagi ránt illeti kii-, leméoyek pedig > kiadó neiírt\' leliatetien Nagykaalzaára bér- mentre tnlfaoodök. 1 Bénnentetlen levelek nem fogad. 1 Útnak el. " 1 Kézirat vissza nem küldetik. t 1\' I A nagykanizsai .Ipar-Testület," a „nagykanizsai Takarékpénztár részvénytársaság," a .Kotort takarékpénztár részvénytársaság," .nagykanizsai és a galambok! Önkéntes tűzoltó egylet," a .nagykanizsai kisdednevelő egyesület," a .nagykanizsai Unitéi járáskor," a .nagykanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tapintézete," a .katonai hadastyánegylet.« a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagykanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HBTENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ TÁRSADALMI HETILAP. A tanév elején. (Vb.) A nagy szünidő vége felé közeledik. Az ifjúság örömének végét jelenti a szünidő vége is. A pihenés jól esett testnek, léleknek egyaránt. Azok a szőlők, kiknek vagyoni helyzete azt megengedte, elhagyták a szülőföld szük határát és felkeresték a jóhangzásu fürdőhelyeket.. Kiknek pedig a sors vékonyan mérte a pénz áldásait, azoknak gyermekei itthon mezítláb szaladgálhattak és most megerősödve felvenni készülnek az iskolával a 10 hónapig tartó harcot. A fiúgyermek ma a családban súlyos gondok tárgya, mert minden szülő bevallja, hogy a pályaválasztás nehézségei és a kenyérkereset nehézségei okozzák ezt a nagy gondot. Minden pálya ma már túlzsúfolt. Még a posta- és távírda igazgatóságok ia néhány évre beszüntették a pályázatokat, mert évekre minden hely be van töltve. Magyarország lakossága még mindig a diplomához látja kötve a nagv állásokat, a boldogulást. Diplomát pedig csak gimuáziumi vagy reáliskolai és egyetemi vagy technikai tanulmányokiul lehet elérni. A fiúból lehet ügyvéd, orvos és tanár, mérnök vagy pap. Ezek a pályák közbecslésnek örvendenek. Dé biztosítanak kenyeret is? Ez a sarkpont. Mennyi nélkülözést szenvednek el a szülök a fiu hosszú tanulmányi pályáján? Sokszor a család vagyoDa fogy el. De a fiúból legalább diplomás ember lett. A diplomára, ha a pálya elején kenyeret nem is biztosit, addsságot lehet csinálni és ez is már valami, Egy ideig élni lehet belőle, addig a mig a hitel kimerítve nincsen. Ez pedig csak egy pár év múlva áll be, mikor már a gazdag házasságra való kilátások is dugába dőlnek. De addig, mig ezek a kedvező aospiciu-mok tartanak, még kliensek híjján is lehet pénzt szerezui és végül talán mégis csak benyitanak a kliensek is. Ennek a kísértésnek melyik szülő állhatna ellen? Ez egyik oka a lateiuer pályák tultömőttségének. Ennek a csáhnak az ifjúk magok sem bírnak ellentállni. A diplomát Összetévesztik a kenyérrel, azt hiszik, hogy ha az egyik meg van, meg lesz a másik is és ha mindjárt tisztességtelen üzelmek árán is, de meg lesz, ezek a remények aztán rugói annak a hatalmas OsztOnnek, mely ifjúságunk virágát az egyetemekre viszi. A lakosság józanabb felfogású része ma már tudja, hogy diploma és kenyér, két egymástól különböző fogalom. Azért hangzik fel a hírlapok hasábjain évről-évre az intelem: „Ne menjetek lateiner pályára, az ipar és kereskedelem terén könnyebben találtok kenyeret." Nekünk azonban szükséget szenvedő iparosnuk elég van és nagyiparunk mindén fejlődése dacára még mindig melegházi nOvény. Az iparfejlesztés intézménye már sok áldásos működést fejtett ki, de mi, a mi iparunk az óriási osztrák iparhoz viszonyítva? A kereskedelmi alkalmazottak ezrei pedig gályarab munkát végeznek. A 8 órai munkaidő a munkás kívánsága, a 10 órai mnnkaidő sok esetben a kereskedelmi alkalmazott elérhetetlen vágya. Önállóságig pedig hányan viszik fel? Nem az ipari pályák lenézése oka annak, hogy ifjaink nem fordulnak az ipari foglalkozásokhoz, hanem a megélhetés bizonytalansága riasztja őket vissza. Addig míg, hazánkban a termelés tényezői meg nem változnak, addig mig a mi iparunk saját szükségleteinket fedezni nem képes, addig mig a mi kereskedelmünk főleg csak közvelitő kereskedelem, mindaddig ifjaink csak inkább a diploma megszerzését vagy a hivatalt fogják életcélnak ismerni, nem pedig a kereskedelmi vagy ipari pályát. Önálló ipar és külkereskedelem, ez a két közgazdasági tényező volna képes a pályaválasztást befolyásolni, a szülők elhatározását megváltoztatni. De hogy ifjaink a lebecsült, sok esetben csak szegénységet biztosító ipari pályára menjenek, azért, mivel az egyetemre sokan mennek, ezt tőlük alig követelhetjük. Ha átvizsgáljuk a helyi tanintézeteink statisztikai kimutatásait, azt találjuk hogy 75 kisiparos és 6 nagyiparos küldi gyermekét gimnáziumba. Mit jelentenek ezek a számok? Azt jelentik, hogy ez a 81 iparos nem akar fiából szintén iparost nevelni, mert a saját helyzetéhez hasonló helyzetbe gyermekét juttatni nem akarja. A kereskedelmi iskolába is 19 iparos küldi fiait. Ezekből is csak forgalmi vagy közigazgatási tisztviselő lesz. A polgári iskolába 50 önálló iparos küldi fiát. Ezek kOzül jő rész átmegy a kereskedelmi iskolába és igen csekély töredék marad ipari pályán; ugy hogy joggal mondhatjuk, hogy maga az iparos nem óhajtja a gyermekét ipari pályára adni és a fővárosi lapok évről-évre azt tanácsolják a szülőknek: adják gyermekeit iparosoknak, mert a tisztes ipar kenyeret biztosit. Hogy ebben mennyi az igazság, azt maga az iparos legjobban tudja megítélni. Köz- és magánópitkezóssk. Az építkezések a városok fejlődésének fokmérői Ha ezen feltevés igaz, akkor városunk nem nagyon fejlődött. A városi tanács havonkint alig ad ki 8- 10 építkezési engedélyt, melyek inkább javításokat, mintujépitkezéseket engedélyeznek. Van közöttük egy-két földszinti kisebb méretű lakóház is, melyek túlnyomó része a város VI—VII. kerületébe épül. lla keressük ezen épitésl pangásokat, hamar megtaláljuk. A hitelviszonyok kedvezőbbek, mint elíáő években voltak, az anyag árak hanyatlanak, a\' lakáshiány feltűnően észrevehető (?) tehát ezen moza-nstoknak feltétlen elő kellene segíteni az építkezési kedvel. Azonban — sajnos — mindezeket a kedvező viszonyokat ellensulyozzs, sőt lenyomja az a kedvezőtlen változás, mely a munkás viszonyokban beállott. A vállalkozó soba sincs tisztában a munkás viszonyok esélyével, ba a jelenlegi állapotok figyelembe vételével készíti el a költségvetést, majdnem bizonyos, hogy Időközben bérharcot kezdenek a munkások és rá fizet az építésre. Ez a magyarázata annak is, hogy az építő-mesterek az eshetőségre elkészülve, magasabb árak mellett készítik költségvetéseiket, minek következtében csökken az építkezési kedv. Egy-két nagyobb magánépitkezésről már évek óla beszélnek, melyek a város szépítéséhez hozzájárulnának, mert ezek az újra építendő épületek oly pontján fekszenek a városnak, melyek minden idegennek szemébe tűnnek és városunknak kis városi jelleget adnak. Nem akarjuk egyenkint megnevezni azon épületeket, melyeket még hatósági beavatkozással is újra kellene építeni, mégis rá mutatnak a Herceg tulajdonát képező fő-utcai épületekre, mejyek városunk szépészetének határozott rovására vaunak. Hogy ezen épületek még mindig a régi állapotban vaouak, illetve, hogy T A R C A. t szép szakáll. Irta: IlpkoBi állati. — A .Zalai Kötlöuy. tircija. — Kgész Párisban öt-hat gyönyörű szakáll van, de amelyikről itt szó lesz, az a leggyönyörűbb volt mind között. Hosszú, nagyon dus, gondosan ápolt és aranybronz szint). Szóval, olyan szakáll volt az, amelyik feltűnést kelt mindenütt. Amelyik után az emberek nem- és korkülönbség nélkül vissza szoktak fordulni és önkéntelenül mormogják láttára: — Istenem, ha szép szakáin Bs ennek a szép szakállnak boldog tulajdonosa egy csöppet sem volt ltiu. Ei szinte hihetetlenül hangzik ugyan, de mégis így van. Sőt nemcsak hogy hiu nem \'olt, de egyenesen a legegyszerűbb és legszerényebb emberek egyikének tartóin öt ina is. Szép szakállú barátunk egy napon társaságba ment, ahol egy csomó fiatal, jókedvű hölgy volt együtt. Mikor barátunk > lőrémbe lépett, az egyik fiatal leány, 1\'ogS, szép szakállát meglátva, kezeit összecsapva, csodálkozva kiáltott fel: — Istenem, be szép szakálla van! A szakáll tulajdonosa mélyen meghajolt; roppant kellemésen érintetté a fiatal Wlgy elragadtatása. — És ön ezzel a gyönyörű szakállal •Iszik is?.— kérdezte tovább a fiatal Mgy érdeklődve. — Hogyne I Természetesen I \'— felelt barátunk egy kicsit bizonytalanul s miután szellemesebb válasz hirtelen nem jutott eszébe, mosolyogni próbált, de az nem igen akart sikerülui neki. — De hát hogy csinálja azt ? — faggatózott a hölgy tovább, a fiatal ember zavarát észrevéve. — Tessék? — kérdezte barátunk kerekre nyiló szemekkel, — hogy érti ezt? Azt kérdezi nagysád, hogy miként alszom a szakállammal? — Igen, igen, aztl — felelt a .fiatal leány gonoszul mosolygó szemekkel. — Kíváncsi vagyok rá, hogy mit csinál ön a szakállával, ha aludni megy ? A takaró fölött hagyja-e, vagy a takaró alá helyezi ? Vagy talán befonja éjszakára, mint mi szoktuk a hajunkat? A fiatal ember egy pillanatig gondolkodott azután pedig vállat vonva odavetőleg mondta: — Be kell vallanom kedves kisasszony, hogy erre még sohasem gondoltam. En egyszerűen ugy alszom; ahogy — nos igon, ugy ahogy éppen jön ... Az egész társaság elképedt. — Mit?! . . . Hogyan?! ... ön azt sem tudja, hogy a szakállával éjszaka mit csinál ? A szegény fiút ez a megrohanás egészen kihozta a sodrából, mert eddig tényleg nem igen törődött vele, hogy mi van a szakállával éjszaka. Boppant kedvetlenül és lelke legmélyén megzavarodva ment haza, ki volt verve a megszokott lelki egyensúlyából és meglehetősen komor ábrázattal feküdt le. újra nem építtettek, nem menti a. tulajdonos szorult anyagi, viszonya, nem meeti az esetleges jövedelem csökkenés, mart a bitbizomáoynak pénze van, a bérjövedelem pedig nem csökkene, sőt,nagyon is emelkedne. Egyedül csak a Irözépitkezések terén tapasztalhatunk életet. A közelmúltban épült fel a> uj honvéd-, laktanya, mely a város fejlődésének egéaz uj Irányt adott A péw—varazadi álL úttest Kis- éa Nagykanizsa közötti ujt* épített szakasza a két városrész kízítti összeköttetést biztosította, szóval több figyelemre méltó építkezés történt, de nem ezekről, hanem a jelenlegi és a jövőben tervezett építkezésekkel akarunk foglalkozni. Folyó évben járvány kórház, közkutak építése és a régi honvéd laktanyái nak átalakítása vau folyamatban. Miatt-két építkezéssel, mint szükségesekkel, már bővebben foglalkoztunk. A jövő reményei közé tartozik a lelaő-templom njjá építése,, amelyre szükséges, összeg vajmi gyöngén folyik be. Leghelyesebb lenne az adó arányában min. den rom. katb. hívőt hozzájárulási költséggel megrónni. Ha fizet más vallásfelekezet, mint mindenhol szokás, fizea-sünk mi is. így biztosítva lenne a közel jövőben a fslső-templom felépítése. A főgimnázium építésének előmunkálatai folyamatba vannak. A városi köskórbáz kibővítése égető mert s téli Időszakokban ugy meglepik a betegek a közkórházat, hogy kénytelen a vezetőség a földön elhelyezett madra-cokon ápolni a betegeket, mit cuk a szükség menthet ki. \' A katonai bBtegápolóbáz, mely a város legfőbb pontján éktelenkedik, még mindig áll, a Kossuth Lajoa-téren tervezett katonai kórház még megkezdve sinca. Ezen épület felállítására megindult tárgyalások befejezését az gátolta meg, hogy a katonaság jelenlegi létszáma csak katonai gyengélkedő házat Igényel, mig a helyőrség emelése következtében katonai kórház válik szükségessé. Ez Irán/bán folynak most a tárgyalások, melyeknek biztos eredménye, egy katonai kórhá»\' Az igazi kínszenvedés azonban csak ott vette elő az ágyban. Eleinte megpróbálta ugy, mint azelőtt, nem törődni a szakállával és gondolatok nélkül várni az elalvás idejét. Ez a törekvése azonban hajótörést szenvedett. Egy régi arab közmondás azt mondja, bogy nagyon nehéz semmire sem gondolni, mikor a lélek valamivel foglalkozik. Barátunknak alkalma volt ennek a közmondásnak igaz voltáról meggyőződést szereznie. Kgy ideig kínosan hánykódott, ágyában s szinte égő vágyakozást érzett, hogy szakállával valamit csináljon. Végre hirtelen elhatározással felrántotta a takarót az álláig és felette szépen elrendezte szakálla fürtéit. Egypár pillanatig nyngalma volt ezután, banetn elaludni még sem tudott. Megint elkezdett hánykolódni, végre pedig valami belső izgalom lepte meg, s ennek a hatása alatt idegesen kapott a szakállához és a paplan alá simította. Megint pihent egypár pillanatig, de az álom csak nem tudott leszállni a szemére. Újra forgolódni kezdett. Végre féloldalra feküdt, a a szakálla felét kitette a takaróra, a felét pedig a takaró alá simította. Nem használt semmit. Nem bírt elaludni. Kettőt-hármat sóbajtptt és átfordult a másik oldalára. Hiába minden, nem birt elaludni. Ez volt éleiének legborzasztóbb éjszakája. Valóságos epekedéssel várta a hajnalt, számolta a perceket és majd megórblt az erőszakosan elnyomott izgatottságtól. Reggel pedig, mihelyt ki ludott > jutni a kapuu, sietett a borbélyhoz és csupaszra borotváltatta az állát. Egyszerűen leborotváltatta azt a gyönyörű, aranybronz sziuü szakállt, amelyik után az emberek kor- és nemi különbség nélkül bámulva fordultak meg, mondván: — Istenem, be gyönyörű szép szakáll I Diák Ftrinc adomái. — A .Zalai KOitO&y ■ Untja. — A nagy felirati vita küszöbén Deák Ferenc találkozik egyik kedves nóismerósé-»e\'i egJ jé gazdasszonnyal. — Hogy érzi magát, Deák bácsi? — kérdi a nő. — Hát ugy, kedvesem, mint önök szokták magukat érezni a nagymosás előtt. A csehországi hadjárat szerencsétlensége nlán Belcredi miniszternek az a gondolata\' támadt, hogy lehetőnek tartja-e a kétszeri qjoncozást? „Nem tartom lehetőnek — úgymond_ mivel nálunk Magyarországon az anyák egy évben csak egyszer szülnek." Nem is volt arról egy bzó sem többé. # Az 1869-iki választások alkalmával Ung-megye bereznai kerületében Csík András megbuktatván a volt képviselőt, Markos Györgyöt ezt Deák következőleg condo-leálta: „No Gyuri barátom, azt ugyan olvastam már, hogy a cethal elnyelte Jónást, de hogy egy „esik" nyeljen el egy -markos" legényt, olyat nem hallott még a nagyapáin sem." * 1869. decepber vége felé Vogtnak az emberek és majmok közt való rokonságról szóló felolvasásai foglalkoztatták a főváros müveit köreit. Deák hallja, hogy az egyik miniszter nem szereti Vogtot, mert pénzért tart felolvasásokat. — Nem azért haragszol te ő rá! — mondja a miniszternek Deák. — Nem azért? Hát mért haragudnám másért? — Hát csak azért — szólt az öreg nr — mert elárulta családi titkaidat. • A bíróságok rendezése tárgyában 1870-■ ben beadott törvényjavaslat sok. uj hivatalt kívánt teremteni. Deák ezzel az adomával tiltakozott ellene: „II. József császár azt kérdezi még nem ismert egyik szolgájától:" — Kicsoda kend? X — Az udvari kályhafítő segédjének ,vicé"-je, fölség. ^ \' A császár mosolyogva vont elő zsebéből pár aranyat. — Fogja, itt van 10 arany; vegyen kend is magának egy „vicét.* • Mikor az országos számvevőszék elnökségének betöltéséről volt szó, Deájk egy képviselőnek, ki Gajzágó képességeit dicsérte, így válaszolt: \' — Ha kertészem megmenti is életemet, azért nem jutalmazom azzal, bogy —\' szakácsommá teszem. XLIH. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1904. AUGUSZTUS 87-én. lesz, mely a helyőrség emelését — mi a városnak nagy anyagi hasznot hozna — a legfelsőbb belyeo kilátásba helyezték. Az Erzsébet-téri csoportépttletek most már teljesen a város tulajdonát képezik, a beékelt Eisinger ház is a város tulajdonába meDt át. Ezek a régi falak is várják, hogy helyettük egy mommentális épület álljon ott és szolgálja a ezinmüvé-szetet. Kilátásba van még, hogy a kincstár uj posta-palotát és adóhivatalt épít, mely építkezések városunk külső képét egészen megváltoztatnák. Szezonképek. — Hogyan nyaralt 1 — „Hogyan nyaralt?" — kérdeztem egy hölgy ismerősömtől. „Köszönöm. Nagyon jól." „Kellemes helyen?" „Igen. A világ legkellemesebb hölyén," Vájjon hol lehet az? „A Balaton partján?" „Nem." „A Wörlhi tó mellett?" „Nem. Előkelőbb helyen." .Tátrafüreden? Pöstyénben? Nagymaros, Bikafüred, Abbázia. Osztende, Ro-hitschon, vagy Káposztás-Szt.-Péteren?" „Nem; feljebb. Ott nyaraltam,— nem hol a citrom virit, hanem — hol nem vertek port a hazaérkező marhacsordák és libsnyájak, hot nem szemtelen a pincér és nem tolakodó az idegen, hol nem bánt a nap, sem az eső, ott nyaraltam, hol én vagyok a legnagyobb ur. Itthon, saját házamban, a Csengery uton." „Mesés I Hát nagysád sehol sem volt a nyáron I" „Nem, barátom, sehol. Itthon voltam, Éa mondhatom, ez a nyaralás nagy hasznomra volt. Sokkal jobban érzőm most magamat, mint éreztem tavaly ilyenkor, mikor balatooberényi porral és kagylómetszésekkel a lábamon hazaérkeztem." „Éljen a honi ipari" „Ugy van. De ne gnndolja, hogy szerénykedem. Éu előkelő dolognak tBrtom az itthon való nyaralást, llgy vagyunk ezzel, mint Zsögöd professzor ur a nevével. A tanár uj hazafi és ezért sok évvel ezelőtt német hangzású novét Zsögödre magyarosította. Ez akkor ritkaság számba ment, tehát előkelő dolog volt. Hogy pedig most minden — ics és — vics és minden — blüth ós — stein magyarosit, Zsögöd professzor ur ismét visszaoémetesedett Grosschmiedre. Igy vagyunk a nyaralással is. Valamikor előkelő dolog volt. De ma a nyári népvándorlások idején szörnyen közönséges. Előkelő tempó ma itthon maradni. Higyje el, entre noos voltunk." „És igy cselekedtek összes előkelő ismerősei is ?" „Azt kérdezze meg tőlük." Megkérdeztem. Hegyessy Spitzné igy nyilatkozott: „Isten a világ felett; micsnda kérdési Hogy hol nyaraltam? Hát nyaralhattam volna máshol, mint Földváron? Menjek Berénybe, Keszthelyre, vagy pláne Siófokra? Isten minden katolikus gyereket őrizzen ettől. Nem mondom, hogy nem szeretem a zs.-kat, de tudja, mégis jól esik néha szabad levegőt szivei. Ott ugyan a vendéglők a mi meghagyásunk folytán tízszeres árakat követelnek. De ezzel legalább elérjük, hogy magunk közt maradunk. Adolt ugyan nagyon prüszkölt, valahányszor a vacsorát kifizette. De hát ezzel tartozunk előkelő származásunknak. Vagy nem?" A szomszédasszonya más véleményen volt. — „Egy fürdő van még Magyarországon, hol nem uralkodik az antiszemitizmus. Ez Siófok. Magunk közt voltunk, uram, magunk közt." „De nagyságos asszonyom, miért fektet oly nagy súlyt arra, hogy az év másfél hónapjában ne legyen gondja az antiszemitizmussal? íme, Önök Hegyessy Spitznével a legjobb szomszédok s ő másfél hónapra menekül a za-k elől és tízszeres árakat fizet és Nagyságod az antiszemitizmus elől és Siófokon kénytelen egész nap fűzőt viselni a rettenetes hőségben?" A nagyságos asszony habozott: .Hát — bát ezt már igy kívánja az ember természete, öb, mily fesztelenül éreztük ott magunkat Éljen az egyenlőségi" „Éljen, asszonyom. Hát ilyenformán szerették, megbecsülték egymást?" „Óh, hogyne. Negyven páratlan és tizenöt páros leszakasztott fül, kificamított lábak, bevert fejek éa elLünt kávéskanalak a tanuk, mennyire megbecsültük egymást. A verekedés, az tetszett uekem. De hogy a kávéskanalak eltűntek ... pfuj I — ezt én nem tartom előkelő dolognak.* .Higyje el, nagyságos asszonyom, én sem tartom annak." Egy ügyvéd, kit szintén megkérdeztem, bevallotta, hogy ő irta a Kakas Márton legutóbbi nyaralásról szóló karcolatát. Amelyik a vándorló árnyékról izél. „Nem tettünk egész nap egyebet, mint a fülledt szobában a bogarakat fogdostuk és ai árnyékot leatük. Mert Káposztás Szent Péter árnyékdus fürdőnek van elhíresztelve. Ez * rágalom onnan származik, hogy van a bíró háza előtt egy végtelenül magas nyárfa. Ennek pedig végtelen hnsszu árnyéka van, mely a nap állása szeriot változtatja helyzetét. Az ottani parasztok meg is figyelték, hogy melyik ház elé mikor ér az árnyék éa eszerint adják bérbe a nyaralóknak szobáikat Igy például az az ember, kinek Bzobáját családommal én bírtam bérbe, fogadkozott, bogy az ö házának minden délután báromtól ötig a természet leggyönyörűbb árnyéka van. De becsapott a gazember, mert a nyárfa árnyéka mieden nap csak négy óra után érkezett hozzánk és negyed ötkor már távozott." „Pechje volt, ügyvéd ur." „Az volt, de árnyékom nem volt. Én voltam Chamisso Slemil Péterje, ki szerelmes voltam az árnyékba és hasztalan futnttam utána. És miután kiadtam háromszáz forintot és az árnyékot nem találtam meg, hazajöttem és itthon ingyen ráakadtam. Ez az én nyaralásom története. Amily árnyéktalan, ép oly tanulságos.\' „Legyen önnek nyugalma a Tubafa árnyékában, ügyvéd ur." Ez interwiewek után mély gondolatokba merülve járkáltam az utcán. Azon gondolkoztam, hogy miért nyaralnak az emberek, ha a legtöbbjének kellemetlen ez s miért nem nyaralnak kellemesen, ha már nyaralni egészségi, társadalmi, családi, vagyoni és még számtalan oknál fogva muszáj. Töprengésemből egy bizalmatlanságot keltő külsejű ur zavart fel, ki előzőleg nyilván sokat ivott, mert belém ütődött. „Hol a szeme?Nemlát?!" - kiáltottő. „Nyaralt-e a nyáron?" — kérdeztem ösztönszerűen én. A nyájasnak éppen nem moodbató idegen meghökkent a méltatlankodás ily szokatlan kérdésben való megoyilvánitásá-tó!. Csodálkozva mondta: „Nyaraltam .... természetesen." „Volt ott árnyék, hol ön nyaralt?" „Hohó, bőven I Ott mindig hüvős van." „És por nincsen?" „Egy csepp se." „Marhacsorda, libanyáj?" „Nyoma sincs." „Zs.-k és antiszemitizmus. Szemtelen pincér, zsaroló paraszt éB ostoba szlovén? Mindez ..." „Nincs ott uram semmi ezekből." „És drága a koszt?" „Mesésen olcsó." „Szívesen látták?" „El sem akartak ereszteui." „Öh, barátom, ön iránt hálás lesz az utókor. Szobrot fognak önnek állítani a hygienia bivei és patroousául fogadja önt a nagy Magyarorsiág minden nyaraló családja. Kérem, árulja el titkát, hol az az isteni hely a ué^y folyó közében ?* Az idegen udvariasan meghajolt és egyszerűen csak ennyit válaszolt: „Illaván." Bemper. hírek. — A soproni kiállítás megnyitása. Szent István napján nyílt meg a Duoáu-tul egyik legszebb városában a keresk. és iparkamara székhelyén, Sopronban, a kamara kerületi kiállítása. A megnyitás teljesen programmszerüen folyt le. Pontban féltizenegy órakor megkondultak a kiállítás szép hangit harangjai s fólvouult a bizottság, kisérve a miniszter képviselőjét. Tópler Kálmán dr., Sopron város polgármestere üdvözölte a közönséget, a védnök gr. Széchenyi Emil főispánt és a miniszter képviselőjét, Szterényi József miniszteri tanácsost Széchenyi Emil gróf Szent litván emlékét dicsőítő beszédében buzditotta a kiállító iparosokat, hogy ne az államhatalomtól várják sorsuk javitá-sát, hanem saját munkás kezeikkel igye-kezzeoek maguknak utat törni. Bsszédét\' azzal zárta be, hogy a közönséget a hazai ipar pártolására hivta fel, felkérve a kormány képviselőjét a kiállítás meguyi táaára. Szterényi József miniszteri tanácsos Széchenyi István gróf emlékét idézte, kinek utódai: Széchenyi Emil gróf és neje. Hunyadi Mária grófnő égisze alatt létesült a kiállítás. Ezután a kiállítást meg nyitottnak nyíl vánitotta. A beszédek elhangzása után a kiállítást tekintette meg a nagyközönség s a meghívott vendégek s a kiállított tárgyaknak ugyancsak erős konkurrensei voltak a soproni ragyogóan szép asszonyok éa leányok. Délután a kiállítás területén sikerült Szent István-ünnepet rendeztek. F. hó 20 án kezdődött Sopronban a Kereskedelmi és Iparkamarák VII orstígos értekezlete a ugyancsak 20-án avatták löl a Boproni kamara székházát A kanizsai kiállítók közül nagyon figyelemre méltó iparcikkeket állítottak Bettlhelm 8. W. cég kertí-butorokat kosárfonatból, Jozifovics es Fasching kocsitengelyeket és Blau M. fiai eognac-árut, Kohn Samu mülakatos és Miltényi Sándor cipésznek kiállított cikkei is nagy tetszésben részesültek. — Városi közgyűlés. Nagykanizsa r. t város képviselő testülete 1904. évi augusztns hó 27-én délután 3 órakor kezdődőleg a városkára nagy tanácstermében közgyűlést tartott melynek tárgysorozata: A v. számvizsgáló bizottság álul felülvizsgált 1903. évi városi záró-számadások előterjesztése. A v. számvizsgáló bizottság által megvizsgált v. tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet 1903. évi nyugdijszámadásának bemutatása. A városi közkórház 1906. évi költ-vetési tervezetének előterjesztése tanácsi javaslattal. Tanácsi előterjesztés az elemi lőtér területére vonatkozó szerződós B-ik pontjának módosítása tárgyában. — Főherceg városunkban. Frigyes főherceg az \'•> ik pozsonyi hadtest paraocsuoka vasárnap este 10 óra 60 perckor városunkba érkezeit. Az állomáson Vécsey Zsigmond polgármester, Vioaz Ferenc főszolgabíró és Deák Péter rendőrfőkapitány fogadták. Miután a főherceget a város polgármestere üdvözölte, az a megjelentekkel hosszabb eszmecserét folytatolt, melynek során Vécsey Zsigmond polgármestertől a gazdasági viszonyokról kérdezősködött. Hétfóu délelőtt a 48-ik gyalogezered helyben állomáfo/ó legénysége felett tartott szemlét, mely alkalommal Deák Péter rendőrfőkapitány is kísérte. Ugyanaznap déli 12 óra 30 perckor viaszautazott Pozsonyban. — Személyi hlr. Spreche Károly vezérőrnagy f. hó 24. és 26-én városunkban tartózkodott, mely alkalommal a 48-ik gyalogezred 2-ik zászlóalja fölött szemlét tarlott. — A honvédség koréból. 0 felsége a nagykanizsai m. kir. 20. gyalogezredhez maglódi Lányi István és Ebenspan-ger Andor boovéd-akadémikusokat hadnagyokká; — a m. kir. honvédelmi miniszter pedig, a honvédhadapród iskola IV. évfolyamát végzett növendékek közül ugyancsak a nagykanizsai m. kir. 20. bnn-védgyalogezredhez: Brunner Mihály. Tower Hugó, Schwsrc Jenő és Fűspök Zoltánt hadapród-liszthelyeltesokké nevelte ki. — Nyugdíjazás. Komáromy Ferenc 48-ik gyalogezeredbeli I századost, ki sokáig városunkban tartózkodott, nyűg díjazták. Nyugdíjazása alkalmával őrnagyi rangot kapott. ^J — Névmagyarosítás. Hirschl Zsigmond nagykanizsai illetőségű tantóképez-dei növendék nevének „Hatmos-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — Jubileum. Révész Lajos 26 éves hírlapírói működését zajtalanul ünnepelték meg a barátai és tisztelői, augusztus 26-én az ünnepelt névünnepén. Tóbb egyesület között ott láttuk a színtársulatot 18 Kövessy igazgatóval az élén. Az ünnepelt meghatolt szavakban köszönte meg az ünsepeltetést és biztosította barátait és tisztelőit, hogy mint eddig, ezulán is fáradságot nem kímélve, marad a rögös hírlapírói pályán éa szolgálja a közüxyet. — Ezcred összpontosítás. & 20 ik honvédgyalngezered összpontosítása szeptember 8 ikáu kezdődik városunkban. Az ezredgyakorlatok tartamára a székesfehérvári 5 ik honvéd kerü\'eti zenekar városuokba érkezik. — Házasság. Dentsch Abria kereskedő Zimonyban f. é. szeptember hó 4-én tartja esküvőjét Szegő Erzsike kisaaszooy-nyal, Szegő Izidor nagykereskedő leányával, Alsó-Domborubsn. — Uj főigazgató. A király Várady Károlyt, a debreceni kegyesrendű főgimnázium igazgatóját, a székesfehérvári tankerület főigazgatójává és Spittkó Lajos kir. tanácsost és székesfehérvári tankerületi főigazgatót a Budapest vidéki ! tankerület főigazgatójává nevezte ki. — Lelencház Kanizsán. A „nagykanizsai szakácsnők és szobaleányok" 12 es bizottsága augusztus 20-áu tartott értekezletéu elhatározta, bogy a Nagykanizsán létesítendő „lelencház alapja javára 1904 évi október hó 2-án egy nagyobbszabásu szüreti mulatságot reu-de. Felkéri az összes nagykauiisai szakácsnőket és szobaleányokat, hogy a határozat minél impoxánsabb kivitele céljából augusztus bó 28-án, azaz vasárnap délután 4 órakor a Polgári Egylet termébeu a 100 tagu rendezőség megalakítása céljából tartandó „nagygyűlésre kivétel nélkül okvetlen jelenjenek meg. Ha a lelencház felállításához ily nagy lelkesedéssel fognak hozzá szakácsnőink és szobalányaink, nem szenved kétséget, hogy a lelencház nemtokára meglesz. Lelencekről ii gondoskodva vau. — Áthelyezés. K r 1 e s c h Bé.la dr. honvédföoivos a 20. honvédgyalogezredhez helyeztetett át főorvosi minőségben. Dr. Darányi Árpád ezredorvos pedig orvorföoökké neveztetett ki a 20 honvéd-gyalogezredben. — Halálozások. Janda Károlyné szül. Füstér Irma f. hó 18-án életének 66-ik életévében elhunyt. Jótékony uruő és gondos anya voll. Halála szélesebb körökben kelltett részvétet Janda Károly mükertész az elhunytban nejét, Roth Miksáoé, Janda Károly és Margit pedig édes anyjukat gyászolják. Csigabázy Gábor nyng. gazdatiszt, Csígaházy Antal városi erdőmester édes atyja, lolyó hó 23-án 64 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt Nagykanizsán. — Szerdán délután 6 órakor temetlék nagy részvét mellett. — A bűz. Van Kanizsának építésügyi szabályrendelete. Igaz, hogy talán még tervezet, mert a belügyminiszter még nem látta el a jóváhagyó záradékkal. Ezt nem tudjuk egészen pontosan, lehel, hogy ez is még hivatalos titok. De ebben a szabályzatban van a 78. §, melynek második bekezdése azt mondja, „Trágya és szemétgödröt egyáltalán nem szabad az utcavonalra állítani." 1. Kérdés most már, miért szabad a Babőchay-féle házban a Sugár-uton a trágya éa szemétgödröt, sőt a disznóóllat is az utcavonalra állítani? 2. Miért nincs intézkedés téve az iránt, hogyha a trágya, szemétgödör és disznóól! az utcavonalra van állítva, hogy a trágya \' és egyéb lé a csatornába ne folyjon és olt dögleletes szagot ne árasszon? — Kitüntetett gyár. A hódmezővásárhelyi gazdasági kiállításon a Weiser J. C. gazdasági gépgyárnak „Zala-drill* vetógépe a nagy aranyéremmel lett kitüntetve. — Fürdők látogatottsága. Varasd-Toplícát augusztus 11-ig 2204 fürdővendég látogatta. — ÉrtesltéB. A nagykanizsai m. kir áll. polg. fiu és leányiskolái tanulók beiraiása szeptember 1., 2. és 3. napjain történik és pedig naponként délelőtt 8 -12 a fiu-, d. u. 2—6 a leányiskolában. A beiratásokuál a következő szabályok Urlaodók azem előtt: A beiraiásra a tanulók — első beiratáskor okvetlenül — kötelesek szüleik vagy gondviselőik kíséretében jelenni meg és előmutatni: a) kereszilevelőket vagy születési bizonyítványukat; b) mult tanévi iskolai bizonyítványukat; c) lakásuk címét az n\'ca. házszám és esetleg a szállástadó megnevezé:ével. Keresztlevél vagy születési bizonyítvány nélkül nj tanuló az iutézetbe egyáltalán uem vehető lel. Minden nyilvános és magántanuló köteles a beiratás alkalmával 2 korona beiratási dijat, 30 fillért az országos tauitói nyugdíjalapra, -1 koronát az ifjúsági könyvtárra éa az évi Értesítőre, 60 fillért a szegény tanulók segétykönyviárára, azaz összesen 3 korona 80 fillért előre letuetni. Ugyanikkor fi/eteudő a tandíj is, mely évi 1$ koronában van megállapítva. A tandíj elengedéseért folyamodbalnak Zalavármegye kir. tanfeiügyelőségéhez. A nagykanizsai áll. el. népiskolánál a jövő 1904—6. tanévre a beírások 1904. szeptember 1-től kezdődőleg szeptember 8-ikáig lesznek, hétköznapokon d e. 8 tói 11-ig, d. u. 2 tői 4-ig, ünnep és vasárnap d. e. 8 tót 11 óráig. Az I és II. igazgatósági kerületi tanulók az I. kerületi Zrínyi Miklós-utcai iskoia, — a III. igazgatói kerületi tanulók a Uiakanízsai központi iskola helyiségében iratnak be. Szeptember 8 án >z L és II. kerületi római kalh. tanulók a Szeut-Ferencrendi templomba mennek „Venl 8ancte-ra- Az előadások szeptember 9-én kezdődnek. Minden tanuló köteles a beírásra magával hozni „Értesitő könyvecské jét Azon tanulók, kik először iratkoznak az intézetbe, ujraollási bizonyítványt vagy auya-köuyvi kivonatot tartoznak magukkal hozni a beiraiásra. A beiratás alkalmával minden tannló. kivétel nélkül, egy korona (1 kor.) dijat fi«t A nagykanizsai felső kereskedelmi iskolában a tanulók beírása az 1904/6 ik tanévre szeptember 1. és 2. napjain délelőtt 9—12-ig, délután 3-5 óráig, 4-én délelőtt 9—12 óráig eszközöltetik. A javító vizsgálatok f hó Sl-én délelőtt 8—12 óráig, az Írásbeli érettségi vizsgálatok szeptember 5—12. tartatnak meg. A nagykanizsai Izr. népiskolában a tanulók beírása szeptember 1. és 2. nsp-jain délelőtt 9—12 és délután 3-6 óráig, 4-én délelőtt 9—12 óráig eszközöltetik. A javító vizsgálatok aug. 31-én délelőtt 9—12 óráig tartatnak meg. A nagykanizsai kath. főgimnáziumban a belratások a Sugár-uti uj épületben szept. 1—3-ig tarlatnak d. e. 9—ll\'/j-ig. d. u. 8—6 óráig. Jelentkezők okmányaikkal (I. oszt. születési bizonyítvány, elemi iskolái bizonyítvány és ujraoltási bizonyítvány) felszerelve szüleik vagy azok megbízottjai kíséretében előbb a főgimnázium igazgatójánál jelentkezzenek az nj épület tornacsarnokában, azután az egyes osztályokban az osztályfőnöknél. Az V-ik osztályba lépők hozzanak szüleiktől Írásbeli nyilatkozatot arra nézve, vájjon a görög nyelvet fogják-e tanulni, vagy a görög pótló tantárgyakat. A magánvizsgálatok ezt megelőzőleg augusztus 30. és 31. napjain lesznek. A javító-, pótló- és felvételi vizsgálatok augusztus 31-éu d. e. 9—12-ig, d. u. 3-ö-ig tartatnak. A „Veni Sancte" és az előadások megkezdésének idejét a beiratáiok után fogja tudatni a főgimnázium igazgatósága. — llnllám Ágnes. Szalay Sándor a Zala szerkesztőjének „Hullám Ágnes" cimü darabja a színkörben ma kerül bemutatóra. Az előadás iránt a legszélesebb körökben a legnagyobb érdeklődés nyilváoul. — Kedvezményes borfogyasztás. — Azok a szőlősgazdák és bérlők, kik szeszes italok kimérésével nem foglalkoznak, kedvezményes borfogyasztási adóra tarthatnak igényt. Aki igényt tart erre, a városi adóhivatalnál f. évi szeptember 1—16-ig jelentkezhetik. — Hadmentességl d(jra kötelezetlek 1904. évi kivetési lajstroma f. bó 27-től szeptember 4-ig a városi adóhivatalban közszemlére ki van téve azon célból, hogy az mindenki által betekinthető legyen és ellene, akik magukra sérelmesnek vélik, felebbezéssel élhessenek. — A jegyzők napjm. Zalavármegye jegyzői közgyűlést tartottak folyó bó 16-án Balatonfüreden élénk érdeklődés meilett Nagyon életre való inditványnyal lépett elő Zilamegye jegyzői kara, mikor az alapszabálynak olynemü módosítását kívánta, hogy minden megye annyi tagot küldhessen az országos közgyűlésre, a hány járása van, sőt költségén minden egyes jegyző felutazhatik a szavazati jogát gyakorolhatja, ha megyei egylet elnökének ezt bejelenti a megyei jegyzői közgyűlésen. — A Balaton áldozata. A vén Balaton az idén is megkövetelte áldozatát Egy boldog jegyespár s egy hat éves fiúgyermek esett áldozatul a lágy haboknak. Mint balaton-almádi tudósítónk értesít, f. hó 18 án estefelé a Bilatonon csónakázni mentek Komjáthy László veszprémi ügyvéd éa menyass/.ooya özv. Zeugerné és magukkal vitték Hübner Béla veszprémi szám-elleuőr egyetlen 6 éves fiacskáját Az esti szürkületben azonbau hirtelen vihar támadt s a nagy hullámok a kis csónakot elragadva felborították. A keresésre induló vitorlások minden fáradozása hiaba való volt, miután még máig Bem akadtak semmi nyomára a csóoakban ülőknek. Hiába kérdezgették a lágy habokat, merre teküsznek ? hol vaunak? egysem tudja, csak ait mondja lenn a Balatonban. — Hamis pénzek. Városunkban egy idő óta tőnb hamis ezüst éa papírpénz van forgalomban. A hamisított pénzek b és 10 koronásak. A forgalomba hozó nyomában van már a rendőrség. — Öngyilkosság. Az idők Jele az a sok öngyilkosság. mely itt-ott előfordul. Legtöbb öngyilkosságnál az inditó ok lelki vagy anyagi nyomor. Gáspár Plónit az aoyagi nyomor kergette a halálba. Marólúgon ivott, hogy meghaljon. Azonban célja nem sikerült, kórházba vitték, hol ápolják. — Tombol* és táncmulatság. Mig másutt közadakozásból létesülnek templomok, addig nálnnk az erre szükséges összegeket össze kell táncolni. Szeot István napja azon hagyományos uap, mikor a felső-templom építő bizottsága mulatságokat tart az építés céljaira. Ez évben * Kath. Legényegylet közreműködésével tartotta népünnepélyét, mely fényes anyag; és erkölcsi sikert biztosított Délutáo néptombola volt Csupán élőállatok voltak kisorsolva. Az első nyereményt, egy borjai tehenet Badekovics István nyerte meg. Este a Polgári Egylet ösBzea termeiben táncmulatság volt, melynek során tartott táncversenyen < elsó dijat 8zabó István és Szabó Teréz, « másodikat Frankó Ferenc és Goldsteio Mariska, a harmadikat 8zinger Jenő és Einspioner Mariska nyerte el. Az elsó négyest 76 pír táncolta. XLIII ÉVFOLYAM. ZALAI KOZLÖNT 1904. AUGUSZTUS 27-én. _ Blaha Lujza városunkban. A „emzet ctmiogánja Báró Spléuyiué Blaha Lujza kedden, sjerdán éa csütörtökön fog a színkörben fellépni • Piros bugye-ljri>, Náni és Menyecskék színmüvekben. élőedíB iránt már most oly nagy az ítdpklódés, hogy a jegyek 50\'/„ jegyezve — Fogadtatására az előkészületek folynak. __ Életunt. Vistaller Ede Kölcsey-utca 9. színi alatt lakó cipészsegéd tegnap délután mig családja nem volt otthon, mdrsg-szíjával az ágyára akasztotta mogát. Mire felesége hazaért és az ajtót betörte, férje helyett már csak bullát talált, melyet a temetői bullaházba Bzál-litottak. Tettének oks ismeretlen. — Csavargók városunkban. Majd miuden évben ismétlődik, bogy az esős idők bekövetkeztével a csavargók ellepik városunkat. Ezen csavargók ellen védekezni ugysJÓlván lehetetlen. Betolakodnak mindenhova éa hol nem vagy keveset kapnak, botrányt okoznak. Felhívjuk ezen körülményekre a rendőrség figyelmét. Egy-két razia nem ártana. — A Magyar Festőművészet Albuma. A magyar kőnyvkisdványok terén, (eltűnést kellő diszművel (og a Pesti Napló olvasóinak karácsonyi ajándékul kedveskedni. Címe: A Magyar Festőművészet Albuma, és gyönyört! foglalatja lesz a magyar festőművészet remekeinek: Kupec-kjtöl és Mányokitő! kezdve a jelenkorig, mikor Munkácsy Mihály, S/ékely Bertalan, Lotz Károly, Benczúr Gyula és Zichy Mihály vezetésével, hatalmas gárda szolgája a magyar festőmOvészetet. A magyar irodalomban nem jelent még meg ebhez hasonló nagy koncepciójú diszmü. Ötven nagyszabású magyar festmény fogja e liisimuokát ékesíteni, művészi reprodukciókban. E gyönyörű könyvet karácsonyi ajándékul megkapja a .Pesti Nepló" minden állandó elófizelőjb és díjtalanul megkapja mindama uj előfizetője, aki egész éven át fél vagy negyedévenkint vagy havonkint, de megszakítás nélkül tizet elő a .Pesti Napló\'-ra. A .Pesti Napló- előfizetési ára: egy évre 28 kor. Szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest, VI.! Andrássy-ut 27. — Orvosi körökben már rég ismert tény, bogy a .Ferenc József keserűvíz\' valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagbau is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserüvizet- ANYAKÖNYVI HÍREK. — 1904. augusztus 20-tól-26-ig. — Halálozások: Itibaricá István, 1 hónapos. CelthotTor György koldus, 74 éves. Németh Rozália caeléd, 10 éves. D5ci Zsigmoud, 13 bónapoá. Paazleg Mária, 28 napo. Németh Gáboroé, Vajda Agoea napuámos, 50 éven. Varga I\'oréné, Németh Julianna napszámos, 67 éved. Kovács József íóldaiivea. 51 éves. C^igahtizy Gábor ny gazdatiszt, 66 éves. Skánec Kálmán, 8 hónapos. KazuDer József, 3 hónapos. Oizlányi Lajos ác-s 63 étes. Dani Rozália, 6 napos. Ric Flóra. 6 napos. l\'urin&QQ László, 4 hónapos. SZÍNHÁZ. (N.) A színészeknek nem kedvez az időjárás.. A szitáló eső és hideg szelek megakadályozták a közönséget abban, hogy ellátogasson Magyary játalomjátékára hogy első felléptekor üdvözölje a vendégei, Korányi Fridát. Pedig mindkettő "Won rászolgál n közönség fokozott pártfogására. Msgyary egyike a legrokonszenvesebb és legtehetségesebb tagoknak Kövessy társulatában. Mindenkor sok ízléssel és disz-l\'Qgváltan játszik. A közönség szereli és mindenegyes felléptét méltó tapssal fogadja. Jutalorojátékául Magyary szerdán .Egv dalárda ünnepély viszontagságai" cittiO kedélyes Moser-féle vígjátékot választolta és ebben egy neki való, felette mulattató szerepet játszott meg igen jól. « az előadás különben is sikerültnek mondható. Igen bálás Bzerepe volt Almá-»»ik, nagy hatást ért el elevenségével; ««gy Dezső jó humorával és Makó Ayda nnom játékával. Korányi Frida énekesnő a „Paraszt-JWsülef-ben mutatkozott be csütörtökön. ««gy tehetségű, képzett művésznő, kinek Játékbeli ügyessége és hatalmas énektndása ■"essze kimagaslott a nem ép előkelő színvonalon álló környezetből, A többiek vagy nem voltak jól diszponálva, vagy nem voltak eléggé elkészülve. A bariton nagyon nem volt tiszta, Komáromy sem bizonyult valami erös operai eröoek, Kozma, bár gyakran ért el hatást egy-egy jól kivágott helylyel, precíznek az 6 játékát sem mondhatjuk. Annál jobban tündököltek azonban Korányi Frida képességei. Játéka igazán szabatos, erőteljes, koloraturája pedig gyönyőrüeo csiszolt. Nagyon sajnáljuk, bogy a szezonra immár bucsut is kell vennűuk tőle. Vasárnap a Pfefferkorn utazása került szinre. Nagyon Ores, mondhatni ügyetlen apróság, de azért ki nagyokat szeret kacagni, nézze meg, ha ismét szinre kerül. Pfefierkorn-KövesByt ismeri Kanizsa, róla nem szükséges többet mondani, csak azt említjük meg, hogy egy a szétpattanásig nevettető boloodos felvonásban ügyes volt Latabár és egy felette stílszerűben jeleoetben^nagy drámai erővel játszott Almássy és sok érzéssel Makó. Komáromy kezdi magát befészkelni a közönség szerótetébe. Ügyes színésznő. Nagy hatása volt a legifjabb művésznő, Kövesy Mariska tudatos, kedves játékáoak. Kedden két ogy felvonásos ment és az írod kör. dalárdája énekelte el pécsi versenyszámait. KÖZGAZDASÁG. A tárházak készlet-kimutatása mm.-ban. Készlet 1904. augusztus 36. Buza 6909. Rozs 2702. Árpa 16138. Zab 6996. Tengeri 6665. \'O.\'aj magvak 4658. Hüvelyes 1152. Különféle 3547. Beraktározás 1904. aug. 22-től—26-ig. Bura 501. Rozs 125. Árpa 8509. Zab 1005. Tengeri 103. Olaj magvak 121. Hüvelyes 397. Kiraktározás 1904. aug. 22-től—26-ig. Buza 697. Rozs 604. Árpa 893. Tengori 298. Hüvelyes 100. Különféle 10. Gabnaárak augusztus 26. Néhány nap óla az eddigi szilárd hangulat megváltozott, az eddigi élénk vételkedv megszűnt és üzletkötések csak jóval olcsóbb árakon köthetők. A mai jegyzések 50 kg.-ként: Buza .... 10-50—1070 kor. Rozs .... 7-80—7-60 , Árpa .... 7-50-820 . Zab .... 7.--7-20 . Ó tengeri . . 7 80-7 60 . Az idei termés. Aug. 1 i Ang. 20-1 1903. éli lénybe c s 1 é s leges termái métermáziikban Busa 36.622,400 3S.1S1.000 44.07T 134 Kosi 11.669,W0 11.641,200 12.91t.01S Árpa L0.4lj0.000 10 400.000 14.059,918 Zab 8.847,000 8.740,800 12 676,460 A tengeri terméskilátását folyvást csökkennek, mert ami kevés eső volt is, az ritka helyen használt. Egyes helyeken annyira tönkrement a tengeri, hogy szárát takarmáuynak levágták 8 szerintünk ezek cselekedtek legokosabbao. — Ax Időjárás és az ipar helyzete. A tartós szárazság nemcsak az öster-molésre, de az iparra is káros hatást gyakorolt. A vizierőre, javarészt turbinás rundszerre épített ipar űzetne csaknem teljesen fennakadt, de a gőzerőre dolgozó gyárak is korlátozták üzemüket, mert a vízhiány miatt a kazánok nem taplalbatók. — Len- és kender-fe dolgozó gyárak. A törvényhozás az 1904. 14. t.-c. kere tében nagyobb összeget bocsátott a földmivelésügyi miniszter rendelkezésére, hogy a mezőgazdasági termelésen alapuló leu- és kender-feldolgozó gyárak és telepek létesítését és üzembeo tartását elősegítse. A miniszter most rendeleti uton állapította meg az állami támogatás módozatait. Eszerint részvénytársaságok, szövetkezetek és vállalkozók, ba nagyobb kender- vagy lenkikészitő telepet létesiteoek, a telep építkezési és berendezési költségei összegének 607,-áig, legfeljebb azonban 75.000 k.-ig terjedhető kamatmentes államkölcsönt nyernek. Az államkölcsön visszafizetése a telep létesítését követő liz év után veszi kezdetét és további tizenöt évi, mindenkor január hó SÍ-én esedékes egyenlő részletekre felosztva teljesítendő akként, bogy a telep létesítését követő 25 év multával az egész kölcsön törlesztve legyen; csak egy részlet fizetésének elmulasztásával is az egéas kölcsön esedékessé válik. Kisebb telepet épitő szövetkezetek, b» a szövetkezeti üzletrészeknek legalább fele a kiB-gazdák kezében van, * telep őpitkezésl berendezési költségei összegének 40\|o áig, legfeljebb azonban 36,000 k.-áig terjedhető, viasza nem fizetendő államsegélyben részesülnek, míg a községek, községi szövetkezetek és gazdakörök álul létesítendő mesterséges kender- vagy lenázta-tók részére 6000 k.-ig terjedő államsegélyt élvezhetuek. — Marhák klteleltetése. A földmivelésügyi m. bír. miniszter felhívást intézett az ország valamennyi gazdaaági egyesületéhez sz ország marhaállományának kitele)tetóse érdekében. A- leirat szerint: a kedvezőtlen időjárás okozta takarmányhiány nagy veszélylyel fenyegeti az ország marhaállományát. Hogy a veszély mérve lehetőleg csökkentessék, kívánatos volna, hogy takarmányezűk vidékről legalább a tenyészállatok egy része oly helyekre szállíttassák, ahol azok méltányos feltételek szerint kiteleltethetők. Ezen törekvés támogatását kéri a miniszter , a Zalamegyei Gazdasági Egyesülettől is, amelyet leikért, hogy tegyen jelentést arról, miszerint a vármegyében kik, hány darab marhát, mily fellétel mellett volnának hajlandók leleltetésre átengedni, illetve elvállalni? A Z. G. E. titkári hivatala kéri azokat a t. gazdákat, akik teleltetésre szarvasmarhákat átengedni 8 elvállalni hajlandók, hogy azt — a feltételek közlése mellett — bejelenteni szíveskedjenek. — Kiállítás Veszprémben. — A .Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület\' által rendezett gazdasági és ipari kiállítás f. hó 28-án fog megnyílni és szeptember hó 8-án zárul. Mint értesülünk, ezen kiállítás iránt országszerte óriási érdeklődés mutatkozik, amit fokoz azon körülmény is, hogy azt Tallián földmivelésügyi miniszter személyesen fogja megnyitni. De különben is ez lesz a legnagyobb kiállítás, melyet eddig országunk vidéki városaiban rendeztek. Körülbelül 600 kiállító jelentkezett eddig, rendkívül változatos kiállítási anyaggsl. SxerkesJtőséff : r>r. Villányt Henrik, telelői i.erkentő. Kiadó: Ifj. WajdUs József. VEGYES. — Amateur-féoyképémkBekl Általánosan-elismert kitQaő szalon- és nti fényképészeti készülékek, felülmúlhatatlan minőségű pillanat kézi apparátusok, valamint mindenféle lénr-képésxeti cikkek Mell A. cégnél (Bécs, Taehlan-ben 9. cs. és kir. udvari szállító) kaphatók. Ezen üzletág alapíttatott 1854 ben. KiTánatra nagy képea árjegyzéket bérmentve küld a cég. Nyilttér o rovat alatt költöttekért o felelősséget a iserkeistSség. t^ Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetlen nőm, illetve szeretett jó édes snyánk elhunyta alkalmával irántunk részvétet tanusilottak, ezúton is fogadják hálás köszönetünket. Janda család. Vese, húgyhólyag, hugydara és a bőszvénybántalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutos bántalmsinál, orvnsi tekintélyek által a Llthlon-forrás SALVATOR sikerrel rendelve len. Hnsyhajt\'ő hat ás ni Kelleaes izil \| Eöujei eiésilieto Kapható áarányvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. A Balvator-forrfcs igazgatótága Eperjese a MATTQNI ERZSÉBET SÓSFÜRDÖJE gyigyksly Bndipeil (Budin), Idény április hő 15-től október hő lö-lg. Kivit6 fyógybatiaaal btr nöi bajokban és altesti bántalnakban- Readelí írvis ír. P0L6AR EMIL. EftszsőMsftkvés. latá>yii,lakáeek. Jé va«U(U VlllanM-vatatl limUttatái a Nváraiaal. Vértisztitó-fea • lVIlheltn Ferenc gyógyszerésztől, cs. és klr. ndv. szállító Xonnklrcliónben, Alsó-Aaaxtrla. Hogy kétségtelenül szükség volt egy jő és hatásos vértiszlitó teára, azt bizonyítja egy ilyen szernek előállítására történt számtalan kísérlet. Wilhelm Ferenc gyógyszerésznek szakismeretei alapján sikerült ilyen vértisztitó teát a leghatásosabb alkatrészekből összeállitsni; teájában nem kevesebb mint 30 különböző alkatréaz van, mely különös eljárással állitható elő. Ezeo tea batá\'áról csuznál és köaz-vénynél számos gyógyult köszönőlevele tanúskodik. — Csak gróf Butaehln-Streftfeld grófnő, al-ezredesn\'é köszönőlevelére utalunk. Kapható Pranz TTIlhoIm, gyógyszerész, cs. és klr. udvari szállítónál, Nennklrchen, ilsd-Ausitrla, valamint a nevesebb gyógyszertárakban és droguerláltban. Kapható Franz Wilhelm, gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállítónál Neuukircheo, Alsó-Ausztria, valamint a nevesebb gyógyszer-tárakbsn és drogueriákban. 1 csomag 2 kor. a raktárból. 1 posta küldemény 15 csomag 24 kor. bérmentve az osztr. magyar monarchia posta állomására. Stefánia szálló ) II, Taborstrasse 12. központi, fekvés, 5 porc sz litván-tértől, 2 pere a városi pályaudvartól. Omnlbns éa utcai vasat mindenfelé ésapályaudvarokhos a izillótél. Újonnan éa modernQl berendezve. Villamos világítás mindenütt, fürdők éi melegviívexeték. Legnagyobb kényelem. Szobaérak: I. em. frt 1-Ö0, II. em frt 1 60, III em. frt 140 kiszolgilia éa világítással. Árengedmény ksr. ntazákaak éa hosszabb ottartózkadásail. Nincs étkeiési kényizer. WUzmann Károly tulajdonol. A Pesti Napló uj karácsonyi ajándéka MAGYAR SZIf ALBUHA. Piratlan diizO, küU5 ki&llitásibaa ét belső tartalmiban egycdfll álló remektnü az a melyet a „Fsiti laplá az I9O4. ér karácsonyira zzAnt mcglepetézal, olvasóinak! Eddigi karácsonyi ajándékainak díszes sorozatit folytatja most a „Pisti flplé," uj és minden eddigi ajándékot messze túlszárnyaló diszmüvnl. MalyaA Uuic ez tesz; A MAGYAR FESTŐM ÖV ÉSZÉT ALBUMA Á magyar festőművészet remekeinek gyönyörű foglalatja lesz ez a páratlanul álló díszmunka, amely a magyar festés remekeit fogja felölelni a XV1L század nagy magyar festőitől, íopickj-től és Ifljsky-tól kezdve egész a jelenkorig, amikor iBikíciy Mihály, Székalj lirUUa, Lotz Kársly, Bnczir Gjili, Iidiráiz llktír és Zicky llbály vezetésével hatalmas gárda szolgálja a magyar festőművészeiét. A magyar irodalomban nincs még olyan mü, amely a magyar festőmdvészetet ilyen gazdagságban mutatja be. itlll ■agjiribási fsstmiajrt sze-mellílnk ki, amelyet mesteri kivitelű ötven mülapon mutatunk be a magyar közönségnek. Az ötven mttlap nagyrésze gyönyörű sok színnyomású kép lesz, olyan, mint amelyek a TirilHirtj-ilklMlt eseménynyé avatták a magyar könyvpiacon. Ezenkívül a magyar festőművészet történetét a könyvben elsőrendű esztétikusaink érdekes és népszerű előadásban fogják bemutatni. A szóveget izáaaa faitaáayaak a szöveg közé nyomott másolata fogja kisérni, ugy, bogy az ötven többszinnyomásu mUlappal együtt A au-l/ar FaatSaGráazat llkiaa a leggazdagabb és legdíszesebb tára lesz a magyar festőművészednek. A „Magyar Faalíairiazat Alkaait" meg fogja kapni a Pásti laplá minden előfizetője, aki az év végéig, akár havonta is, de állandóan és megszakítás nélkül előfizető marad. Minden félreértés elkerülése végett azonban meg kell jegyeznünk, hogy azok az uj előfizetők, akik az 1904. évre szöló előfizetésük fejében a Vörösmarty-Albumot megkapták, a Magyar Festőművészet Albumára csak ugy tarthatnak igényt, ha egy további egész évre előfizetnek. A Pesti Napló előfizetési ára egész évre 28 kar., félévre 14 kar., negyedévre 7 kar., egy hóra 2 kar. 48 fillér. — Szerkesstőségc és kiadóhivatala: Budapest, líl. Andrássy-ut 27. szám alatt van. T. c. Örömmel van szerencsém a t. közönség szíves tudomására hozni, hogy könyv- és papír-kereskedésemet egy nj üzletággal Gyermek- és Ifjúsági Kölcsönkönyvíárral bővítettem ki. Általános óhajnak vélek ezzel eleget tenni, amikor egyelóre 400 kötettel, de azzal a szándékkal nyitom meg kölcsőnkönyvtáramat, hogy azt állandóan bóyiteni fogom a MAGYAR GYERMEK- és IFJÚSÁGI IRODALOM legjobb megjelenéseivel. Nem az volt a célom, bogy mennél több könyvet halmozzak össze, hanem, hogy csak kitűnő könyveket adjak az ifjúságnak, olyanokat, melyek az. 5 számára Íródtak, amelyekből szórakozik és tanul. ; Kölcsöndij egy hónapra 60 fillér. Egy napra tehát mindössze 2 fillér esik. Számba sem vehető csekély összeg ez, 8 méltán remélhetem, hogy minden házban, ahol ifjn olvasók vannak, igénybe veszik könyvtáramat 20— 25-ször cserélheti ki a könyvet az i§tidág havonként, mindannyiszor njabb őrömOt, ujabb szórakozást szerezve magának. — Nyárban, ha a forró nap elől menekül, télben a meleg szobában, egyaránt a legkedvesebb, leghasznosabb, legnemesebb foglalkozása a finnak, leánynak a jó könyv olvasása. Aki csak teheti, minden szülő szerezze meg ezt az örömöt gyermekeinek. Magamat t t szülők jóindulatába ajánlva maradtam Nagykanizsa, 1902. julina hó. Kiváló tisztelettel Ifj. Wajdits József. 1904. AUGUSZTUS 27-íéí.\' XJ.LII ÉVFOLYAM. jówaier a~iobt> az eHensőge.1 silWa, por, atb. zny.igoknll viaxon Tényteg > fcstoöb a edé <3 pamut ruhanemöek rooaáaára. a chicht áltat u)ooáan fekaU mosókivonát, \' Indulhs HiTMbíl minden szomf\' 1 bálon. Utazási\' jegyek ■ . Französische Lilla i által. Jó \'éa \' gjort ntaxá* Kitűnő ellátás, bottal és liqoerrel együtt ;;Amerikai vasútjegyek minden állomást* eredeti árért. Közelebbi felvilágosítást ingyen és bérmentve ad a\' Franzfislsche Lirile Bécs, IV., Weyringergaesa 3. világhiro ftnomgyárfmány Egyedüli \'cjárasitó nagyban fljagyaronszégop-- BRÁZAY KÁLMÁN v BUDAPEST VHI. JőzserKóróiy-59^ védjeggyel, a ruha boiarlatá•»!•«. Óvakndjaik >ttalataktil: A valódi MARIA\' CELU gyomorcaeppik fenti védjegygyei éa aláiráaaai kell, hogy ellátta legyenek. Csak akkor valódi, mindegyik aveg, MOLL A. vé4jegyét IttnWtl lel -- ,A. Mail* felirata ónozatuü Tan aárva. A Mall-fila aéa-boraztaz nerezsteaen mint fáldalaaieiíllaplté badSrzalléal ezer kóazvéay, canz éa a meghüléa egyéb következményeinél legiamereteaebb népazer. — Egy iaazatt arodotl Dvag ára t ker. 90 III. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek éa hölgy- azappan a bír aktiéra ápoláaira gyermekek s fatafttek réazére. ára oaraaaaktNt - <0 en. 8t darab — I ker. 80 III. Minden darab gyermek-azappan Mell A. vMjagytvet tan Hi.tr F ő s z é t k ü 1 d é »: \' Moll A. gyógyszerész, cs. és klr. udvari szállító álul, Bécs: Tuchlanhea 9. az. Vidéki megrendeléaek naponta poauntánvét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tették határozottan MOLL A. aláírásával ét védjegyévél ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Roaénfeltí Adolf Fiai. I StuMca Tfflifz. téwiitett Uj\' fUrdSiga^gatósás. Uj bereflíszés. Fürdőidény: május i-től október végéig. A zagoriai vonal Zabok állomásától /. óra, Stubica■ Töplitz megálló állomástól >/, óra távolságban. Ezen 53\'b C. foka hSrviz ISISlmulhatlan hatása, főleg csúzos izom a ízűt éti fájdalmak, idült ceonthártyaiob, idegzaábák, főleglichias, izületi «sógorok a idült Brightkót ellem . Természetes iazapttrdöje ■ s modem berendezésű izzasztó helyiséget (Oal-darien) nagyhatásúnk oől bántalnaknál Igy méhlob után visszamaradt iizad-mányok- felszívódására. Egféb gyógjhstányok Masaage, villanyozás galvia éa faradiens árammal, villanyos-Maaaage s. a. t. A- fürdő Zágoriának egyik legszebb tág völgyében fekazik kitejjedt szép árnyas erdei aétányoklul. Állandó gyógyzeoe. Lawo Tennla tekepálya; Kocsik mindén\' vonathoz Zabok a Stubica Tőplita állomásoknál Több tign családnak ajánlatos az érkezést előleg bejelenteni. Föltűnő olcsó árak, ltVái, fürdő a étkeiéinél. WtQhő konyha, természetes borok. Útbaigazítást ad a fOrdőigaigatóság, e dt. Spanner L (ürdóorvos magyar nyelven. Prospektus ingyen s bérmentve. ■Ceyjofá coontfevi-fpapít. Kapható: li-t-ítezeo&edcsé&cn. Sclinlek Henrik díj, arxityéri Alapíttatott 1873 g Telephon 809 A ea k. póatatakarékpénztár Ólearlng-zzám-Iája 804. 816. írelMtetlírtíiaéíI\'bal- H kllfrdl\'ajSííek rétíéf$ Sziklaaáevok, kl\'AKgl tervezet, áraza báiok dijaaattaea. Legejabb aW^\'M^jWgt UrleUkMk ■•W»" II BlnMIiTf. Saját gyUjtéményea-hirdeté rovat a\' „Hae Frtie Prtuc" és „ReiK.fr. TajM" hírlapokban miadeanemO hirdetéa rétiére, mint: Adáa-viteH klzliaek ashéM HM- : § .Kincsem\', .Hegyalja". ■ nyük-szerkeiett\', „MablHo* és I „ Aeéisrsés", a btgyaljaMMrter-5 melók legkedveltebb borsajtói. I ^UeHősiosaritsaílfit ^ nagyfizema prézeléahe\'. J"--Főalőnyei = i A most sehol sen érintkezik s vasrészekket! Egyszerű keze-V lét í Óriási erőkifejtés! A tór-\| ktty. egy darabbai> és könnyen I kivehető! Egy embor áltat i saskSnnyen kertlhet&! = Szőlőzuzók és bogyózók! gyeves önKmeMpe er készítő iskola Zsolnán KÖZÉPISKOLAI TÍMÁROK! \\ FÉNYES TAHEREDMÉKY í __________$ Tanfolyam kezdete f. é. szeptember hó 20-án. Hirdetések felvétetnek ~ Felvilágosítást ad a tanfolyam ÍBakghfó*áÉ>i. e tx# Kiadóiéi Vafalábarfl. \'fl^ii ------------flUMttMUa ^^» V—tl a ét t\' t^Wi-tflWI 1—— Nyomatott Uj. Wajdita Jóxsef könyvnyomdájában Nagykaniisin. m aa ÚmmÁL —--^a - ArjogyzoK ingyen.