Zalai Közlöny 1913 001-008sz január.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	11.02 MB
Keltezés:	2010-02-19 10:11:05

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1690
Megtekintések száma:	3696
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (240.21 KB) Zalai Közlöny 1913. 001-008. szám január Zalai Közlöny Megjelenik hétfőn és csütörtökön 52. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA 1913 JANUÁR 5. 5a-IK ÉVFOLYAM 1. SZÁM I ^ 8Z\' fi 1 fi FH fl T zalai Közlöny ■•iJllltlk hétfon íi ciltlrllkii. £1 öfli• t• I árak: Bgén évra 10 korona, félévre ft korona, HígyodéMo « korona 80 flll. — Egy.. .iém éra 10 ftll. KalalA. iiCfkeutA : Unni HMM I litván Kiadja: a nB«rkeHtá«éC\' turkiizliiéi éi klriikliiUI liát-lir I T.I.Voe : III. - Hlrdatásak dljaiabát ■■•rilll. SZEMLE. Szilveszter éjjel a szokásszerü luiupotAsaat uj év napján a szokásszerü katzenjamraeron Nagykauizsa közönsége állaimén, szépen halad tovább al uj eszteudőbeu a régi inegHiokolt éleiével. Érdekes volna egyszer sualízálni kémiailag alt a bizonyos táraadaluii vagy társasági jelenséget, melyei Nagykanizsán „mulataág\'-uak nevelnek. Hony mulat, akinek a atandard oí life-ja alacsony. Munka után kedélyes vacsorát fogyaszt el, azutáu eiviezi feleségét, meg a gyerekeit a moziba s ezzel befejezte a mulat-•ágál, — ha szolid, lia pedig nem az, nem fogyaszt tl kedelyea vacsorát, a I eleségét meg a gyerekeit se teszi magáboz, moziba se mogy, hanem e három barátságos összeolvadást és békés megoldási lalál valamelyik korcsma boros poharai mellett Hogy mulat, akinek a staudard of life-ja magasabb? Belli lg! kávéházba, unatkozik, pezsgőzik, vagy elébb így mulatságba megy, onnan egy kávéházba és a többi. Ugy mint a foglyokat elébb magánzárkára, után közös munkára, végül átmeneti intézetbe és legutoljára\' -feltételesen szabad lábra helyezik, 6 is megtartja az átmeneteket — csak megfordítva. Hogy mulat akinek slandard of life-ja a legnagyobb ? — Sehogy I 1913. (A D.) Határkőhöz érve, önkénytelenül is bátra, a már megtett és azután előre, a niég megteendő útra tekint a vándor. Az 1912. év véget ért s a megkönnyebbülés sóhaja tör fel keblünkből, hogy nagyobb katasztrófa, súlyosabb, végzetessé válható bajok nélkül baladhatunk tovább. Nem sok jót hozott az Kimúlt esztendő. A végsóig megki-noztaanemzetsamagyar birodalom idegeit a feszült helyzet. A balkáni báboru hónapokon át lázas izgalomban, háborús készültségben tartott bennünket. Forgalom, ipar, kül- és belkereskedelem súlyos válságba került; a tőzsdénk ugy ingott, mint a megbomlott falióra; óriási vagyonok pusztultak el pillanatok alatt és deoenniumok óta nem volt annyi „inzolvenola" mint az 1912-es esztendőben. 8 nemcsak a „férgese" hullott, de megingott sok BO -60 éves, sőt idősebb oég is. A készülődés, a Icúzenlétbe helyezés felért egy kis háborúval. Természetes, hogy ilyen konstelláoiók mellett pangott, tespoJt minden. Természetes, hogy általános a vj.gy, az óhajtás, hogy vajha az ominózus számú uj esztendő meg-beosülné magát és moghozná a „jobb kort, mely után....l* Helyi viszonyainkat illetőleg is vannak kivánságaink, — Első sorban, hogy Nagykanizsa egy kissé élénkebb tempóbau lépjen a haladás terére. Temérdek a tennivaló I — Társadalmilag kivánatos volna a nagyobb fokú egyetértés, a különböző társadalmi rétegek összeolvadása. Csak erősen kifejlett, egyöntetű társadalmi élet képes a várost megőrizni a dekadenoiától; erős lokálpátrio-tizmus kell hozzá, hogy összefogván minden egyes társadalmi réteg, együttesen vigye előbbre a város közállapotait, belső konszolidációja és külső haladását. Erős, öntudatos, biztos kéz kell ehhez I Láthatunk erre igen markáns, fényes példát a szomszédos Szombathelyen, mely alig harmadfél évtized alatt jelentéktelen kisvárosból, a Dunántul egyik fényes metropolisává fejlődött. Városfejlesztési szempontból kellene nekünk: vízvezeték és osatornázásl Nagykanizsa már 40 év ót» vezető szerepet tölt bp a Dunántúlon és még ma sinusén vízvezetéke, nincsen csatornázásai Utoarendezés kellene ezekkel kapcsolatban nég pedig nem toldás-foldásszerü, hanem nagyszabású koncopció szerinti Öntudatos, tervszerű eljárással külsőleg is olyanná tenni Nagykanizsát, amilyennek terjedelme, lakosságának száma és r.agy, nagy intelligenoiája alapján jogosan tennie kell l Hogy egy város, mely 25 év óta alig mozdult valamit e téren, igen nagy feladatot vállal, amikor ezen vázlatosan itt jelzetteket teljesíteni akarja, az igaz. De nem kevésbbé igaz, hogy manapság ezeknek ki Bogdán dr. házassága. Irta: Alapi Gyula. I. Igen, Bogdán doktor tökéletesen a modernekkel tartoU és meggyőződéséből bitté, hogy az embert a vágyai kormányozzák. Szivében nem volt éppen rossz ember, de a vágyai hétköznapiak éa •lantjárók maradtak akkor is, mikor nagyon Jó társaságokban megfordult. Mivelhogy az emborek kétfélék: egyiknek a szerelem, művészet és műélvezet, a többinek pedig szükséglet, egyszerűen hiányt pótol. Egy kis eluéi^sse! talán érzékieskedő embernek is nevezbelijóka utóbbiakat. Hát Bogdán dokloruak azelótt.f mig fiatalabb volt, éppen nem akadt társasága, a léha és üres cimborákat leszámítva, akikkel nagyon hangosakat mulatóit a Józsefvárosi dohányfüstös és kolbászszagu kurtakorcsmákban. A ricsajokat korán áldevernyálU korán kivénült a dorbézolásokból .meg tivoruyák-bél. amiken ut\|a itkacyargotl. És a multia elég bor-■"gu és kellemetlen volt, aztán az erkölcsi és fizikai l\'pszunokon kivűl nem volt a lelkének egyéb története. II. De ahogy bejáratos leli a Heltjel családhoz, a Geibsl és Brunnel cég beltagjához, egy kissé elkezdett komolyodni. A Ueibel Blanche mindössze is csak tizonkét eves és nsgyon fehér leáuy volt. A vérének is tökéleteseu fehérnek, átlálBióau tisztának kellett lennie. A Blanche kedvéért némileg megváltozott. Nem ugyan belsóleg, mert az ó szürke, vásári lelkéuek soha sem volt forradalma, haneiu a viselkedésére nézve változott meg. Bóvebb nadrágot szabatott, a cilinderét gondosabban vasaltatta, cvikkert vett és hogy lehetőleg kellemos legyen, a körszakállát levétene. Ossk egy kis kotlettet hagyott meg, ami tiz évvel tette fiatalabbá, meg aztán kiáihatallauul sok ylang-ylaug-ot használt Nagy örömére szolgált, hogy a Weér fiuk be-mulaltáták a doktor bálou U»ibel Blancbenak és bátyjának, Kajmundnak. Olyannyira örvendezoll, hogy Iil\|jmunddel azon-ua\|, még vacsora alalt te lu psjlás lett: hihetőleg már nagyon- fejükbe szállt az Irroy. A bál után egészen összeszokott s két fiu; mindkettő lehetőleg nagyon közöuséges embor volt, nsgyon illettek egymáshoz Qiebel Rajmund nagyon szerelte a balettel, meg a lóversenyt: Bogdáu doktor is feláldozta magát ezeknek a nem éppen kellemetlen élvezeteknek. A fehér lelkű Blanche pedig, aki caak élt a világon anélkül, hogy tudta volna miért, uigyon örült az éleinek: Bogdáu doktornak, a zsurokuak és a jégnek. III. Az atlétabálou Blanche megholt A házi orvosuk, az öreg Weruer, nem volt • városon s Így Blanche-nak Bogdán uyujtotla az első orvosi sogélyt. Ott töltött mellelte egész délutánokét. Valamelyik öreg taut tartózkodott a leány mellett, mert auyia már nem éli. Ha az öreg elaludt, akkor Blanoho mellé néha a szobaleány jött be, aki rendesen kötögetett vagy horgolt. l)e legtöbbször mégis csak egyedül voltak. ügy-két nap alatt fellábadt Blanche, csupán a szobát nem voll Bzabad elhagyni, kártyázgatott éa zongorázhatott is. Kissé slabastromosabb lett a szine éz a képe egy keveset megnyúlt. Bogdán doktoruak sobs olyan jó alkalma nem kinálkozott a vallomásokra akkortájban. Fel is használla, ahogy csak tudta. Mikor a szobaleány kiment, a doktor közelebb huala a hluUszéket Blanchehoz és nyugodtan ülve, megigazította esiptotójét, meg a azmoking\|át. Azuláu legUnuegílyeeebb bariion hangon olkezdte: ZALAI KÖZLÖNY •IANÜAR 5. vitele sem teohnikai, sem pénzbeli akadályba nem ütközik. Csak akarni kell! a „Zalai Közlöny" mely egy félszázadon át mindenkor kivette részét a közjóra irányított munkából, most is osak azt kívánja az 1918. évet illetőleg olvasóinak s különösen Nagykanizsának: Bókét, békés haladást egyetértésben, közös munkálkodásban a magyar nemzet javára; a városnak bóséges, áldást osztó kereskedelmi, ipari, gazdasági és műveltségi fejlődést I így aztán hiába babonás szám az esztendő; igy majd tizenkétx^ónap múlva bu-osuzván tóié, jó kalkulussal.távozhatik majd s megcáfolhatja a hozzáfűzett rágalmakat Bízzunk a jövóben I Dr. Hajós Soma öngyilkos lett. — Anyagi bajok miatt. — — Saját tudósítónktól• — \' Nagykanim jan. 4. Dr. Hajós 8ama nagykanizsai orvos ma reggel nyolc órakor a nagykanizsai luuukásbiztoüitó pénztár rendelő szobájában szivén lótte magái ós azonnal •meghalt. A szimpáthikus és városszerte kedvelt, derék orvos öngyilkosságának részletei a következők: Dr. Hajóson senki nem veit észre semmifele — Blanehe, szeretem magát. Ha méltóztatuúk erre véleményének kifejezést adni? — Csakugyan Bogdán, szeret engem ? — Kimondhatatlanul 1 És remélhetem ugyanezt kegyedtűi? — Mit. doktor? — Szerelmét. Tudna-e engem szeretni ? — Azt hiszem, igen. De aat nem tudom doktor, hogy milyen a szerelem. A leánynak nem dobogott a szive hevesebben, sem iz ereiben nem száguldozott a vér gyorsabban, mint egyébbkor. A doktorban mindig erósebb volt az érzék ember és a vére mind összefutott benne. Az átlátszóan fehér leány pedig haoyadt dült a fotólyben éa kérdőleg tekintett a doktorra. Az pedig felemelkedett üléséből és megölelte ée megcsókolta Blanche-ot a homlokán. Blanehe nem is ellenkezett, csak tQrte szótlanul. Mikor a doktor lefejtette a karját a leány .derekáról, az uyugodtan kérdezte tőle: — fiz a szerelem, kedves Bogdán r — Igen, ez is a szerelemhez tartozik. — De hát ez a teljes szerelem ? Bogdáu egész életében egyszer volt költő, de akkor is öntudatlanul, mikor igy válaszolt Blauche-nak : — Nem, édes Blanehe. Vau ami több a csóknál és forrób az ölelésnél. A csók a boldogság aprópénze csak, de a szerelem nagy tőke, amit az ember uagyobb részletekben fogyaszt el az életen keresztül. Igen, az ifjúság, a mámor az élvek és a lobogó szenvedély, a vér szilaj lüktetése: ez az abszolút boldogság Blauche, imádott Blanehe. (Tudta a fiziológiát, hát azért beszélt neki olyan okosan.) A tiszta, fehér leány nem áljt ellen a doktor ujabb és hevesebb öleléseinek és megpihentek egymás karjaiban. (FolytaUtaa következik.) változást az utóbbi idő alatt. Tegnap este is szokásos társaságában volt miut mindig. Nyugodtan beszélgetett, társalgott ismerőseivel. Egyszerre-egy sürgönyt adtak át neki, amelytől kezdve mintha elvágták volna a jókedvét. 8zótlan lett és elkomorodott Mindazonáltal seukisem tulajdonitolt ennek nagyobb jelentőséget. Ma reggel Bzokása ellenére már fél hétkor bement a Batthyány-utca éa Zrínyi Miklós-utea sarkán lévő mnnkásbiztositóba, melynek rendelóorvosa volt. A redeló óra 7—8 között volt, az addig eltett időt — mint később megállapították — a szerendsétleu orvos arra használta fel, hogy ezalatt iratait rendezte és több levelet irt. Elég sok, beteg várt ma rendelésre. Mikor uyolo óra felé végzett a betegekkel, odaszólt a takarító asszonyhoz: — Tubolyné, hozzon be egy kis vizet, mert mosdani akarok. Az asszony kisietett. Behozta a vizel, azután elment, Ekkor dr. Hajós az Összes aprópénzét kirakta a rerdeló szoba asztalára, odatette leveleit es irományait, ó maga pedig végig fekQdt a rendelő szoba alacsony, széles bórdiványán, felgombolta a mellényét éa nem reszkető kézzel, közvetlenül a szivébe lőtt. A reudelószoba a munkásbiztositó hivatalszobáitól merne külön épületben van. Nem hallotta senki a dörrenést, csak egy utcán járó asszony lett figyelmessé arra, ó figyelmezte)le a hivatalnokokat, mire berohantak a szobába, ahol ekkor dr. Haiósban még veit egy kis élet, de mintegy öt perccel a lövés után megszűnt lélekzeni. v A levélben, melyet jóbaráljához, dr., Fodor Aladár nagykanizsai orvoshoz irt, mégható szavakkal búcsúzik el tőle és igy ir; .Öngyilkosságom okát részben az én hibámból származó anyagi bajok képezik. Gondoskodtál özvegyemről és gyermekemről az első hetekben." Rög lön hívták az öngyilkos orvos barátait, akik azonban csak a halált koustatálhatták Felesége sírva, jajgtva jeleni meg ar. öngyilkosság szinhelyéu. Azután egy fekete koporsóba tették a holttestét és kiszállították az izraelita temető hullaházába. A derék orvosban a nagykanizsai társadalom egyik legkiválóbb tagját veszti el. Dr. Hajós Boma tavaly veszélyes betegégeu ment keresztül, melyből szerencsésen felgyógyult Mat pedig anyagi bajok kergették a sirba. Olvasóinkhoz. i Amikor a Zalai Közlöny ez év szeptember elsején az uj szerkesztőség nevén megjelent, programmunkban kifejtettük azt, hogy törekvésünk egyik oélja lesz az is, hogy a lap időszaki voltából és helyzetéből folyó szttkségképiségnek megfelelően arra törekedjünk, hogy lehetőleg revQt adjunk, illetőleg szemleszerQen tárgyaljuk a nagykanizsai eseményeket. Véleményünk ugyanis akkor is, mint ma az volt, hogy a Zalai Közlöny szerkesztése azt a feladatot rójja a szerkesztőségre, hogy ne másodszor felmelegített hírekkel szolgáljon, hanem az események pontos regisztrálása mellett a fő súlyt a viszonyok kritizálására és véleményének kifejtésére, valamint a történteknek egyéni látószögből való megállapítására és esetleg belletrisztikus feldolgozására fektesse. Azt hisszük, az ellen, őrzésből, helyzetünkből folyó kötelességünk ez. Aki olvasta a Zalai Közlönynek eddig megjelent számait, az talán észrevette, hogy ennek a törekvésnek szolgálatában állottak cikkeink és rovataink. A Zalai Közlöny iparkodott mindig ennek a feladatának megfelelni. Hogy oélunkat mennyire értük el, azt nem mi ítélhetjük meg. Kérjük lapunk olvasóközönségét, hogy azt a jóindulatot mi osak, mellyel irányunkban eddig viselkedtek, lapunk számára továbbra is megtartani é« céljaink elérésében továbbra is támogatni és eiőfizétését mog. újítani szíveskedjék. A Zalai Közlöny előfizetési ára: Egy óvre.....10 Kor. Fél óvre.....6 Kor. Egyes szám ára 10 fillér. HIREX. — üj cimaetes püspök. Gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök és gróf Zichy János vallás- ós közoktatásügyi miniszter javaslatára a király Horváth István szombathelyi nagyprépostot címzetes püspöknek kiuevezte. — Korlátolt vasúti forgalom. Boszuiabród felé egyelőre nem lehet küldeni .teljes kocsirakomá-nyu árukat, mert a forgalom árutorlódás miatt megakadt. A bajon rövid idő alalt segítenek. — A kiskanissai ut fásítása. Az alábbi levélnek azzal a megjegyzéssel adunk helyet, hogy azt figyelemre móltónak találjuk: Tekintetes Szerkesztőség / Felhívom figyelmét arra a körülményre, hogy a Nagykanizsa és Kiskanizsa között húzódó szélen utiest teljesen híjával van a fáknak Az állam és a törvényhatóság utait rendszerint kétoldalt fákkal szokta beültetni, azt hiszem, eunól az útnál is szQk ség volna reá. Nem ugyan azórt, hogy az uttalajt lekösse, mert a les, amiből az ut Kmfe áll nom szorul erre, hanem árnyék kedvéért, meg azért i.s, mert meg vagyok győződve arról, hogy igy külső szépség dolgábau is nyer valamit ez az ut. Tudtommal mohi volna a legfőbb ideje annak, hogy erről a kérdésről intézkedés történjék. Szíveskedjék ezt megemlíteni. Tisztelettel egy kiskariizsai. — Egy szélhámos garázdálkodása Zala-megyében. Érdekes módon csalt meg egy csomó zalaraegyei embert egy Kaufmann Annin nevű volt biztosítási ügynök. 8orra járta a községekben azokat a házakat, ahol tudta, hogy olyan legény van, akinek kilátása lehet arra, hogy a háborús idők miatt behívják katonáuak. Kaufmann mint egy budapesti biztosítótársaság ügynöke mutatkozott be mindenütt és kijelentette, hogy ó a háború ellen biztosit. Ez pedig abban állott, hogy felvett az áldozattól husz koronit és adott neki egy írást, amelyet, ha katonának behívják, csak fel kell mutatni és miudjárl szabadságolják. Mikor már sok husz koronát összeszedett, szépen eltűnt Zalamegyéból. A legények pedig, akiket esetleg behívtak a biztosítottak közül, nem szabadultak ki r;ég a mai napig sem. Több szülő aztán érdeklődött a biztosító intézet igazgatóságánál, ahonuaa azt a választ kapták, hogy Kaufmann nevü ügynökük egyáltalán nincs és ha jeUittcezik, adják át a csendőrségnek. De Kaufmann nem jelentkezett többé. Azóta valószínűleg már valahol az ország túlsó részén biztosítja a hiszékeny embereket a háború ellen. A rendőrség és csendőrség természetesen körözi most az uj biztosító ág meghonosítóját. — A Mura titka. A csáktornyai járáshoz tartozó Ligetfalva község határában a Mura folyó partjáu egy ismeretlen — valószínűleg koldus osztályhoz tartozó 85—40 év körüli női hullát találtak> amely körülbelül ezelőtt 2—3 hónappal kerülhetett a Mura vizóbe. A holttest hajzata barna, rövidrevágott fogai épek, nyaka rövid, ruházata egy fehér vászon ingből ós egy rövid kabátbó\| Jállott, mely derékon spárgával volt átkötve, jobb keze középső ujján podig egy rézkarika gyürü volt. — A hatóság a hulla kiléte iránt nyomozást tett folyamatba. JANUÁR 6. •ZALAI KÖZLÖNY _ Ifjúsági hangverseny. A tugykuniiaai ^egjeH-lanitóreodi katli. főgimnázium at ifjauági aö-gj(j.«gje«»loI javára 1913. éti január hó ll-én a Polgári Egylst uagjrtermíbon Iíjuaági Hangvtraeujt raodM. moljre a I. aiOlíket a a tauOgj minden lel-barátját tiaitelellel megbisja ai igaigatÓBág. — jegyek árai : Emolnli Páboly 16 Knroua. Földaiinti páholy 12 Korona. Kaldsíinli lllóhelj I—II. aorig i Korona. III—VI. soi\'oan 8 Korona. A többi sorban 8 K. Állóhely 1 K. Jegyek Makoviczky Gyula ur cukráaidájában elóre lálthatók éa este a péuitár-nál. Kezdete pontban 6 órakor. FelDIfizetéseket ItO-siönetlel fogadunk óa hirlapilag nyugtázuuk. Műsor: j. Nyitány a Matrózok c. operához. FIolow K.-től Eliadja a fógiinu. vonós ós fuvó zenekar. U. Waterloo. Ábrányi K.-tól. Szayalja ESrsy Islíán a. o. t. 3. a) Vándor éji dala. Uótleher Agoattól. b) \'l\'avaazi dal. DUrrner Gyulától. Énekli a fógimu. vegyeakar. 4. Hunok ábránd. Huber Károlytól. Hegedűn eló-adják Pollik László 6. o. t. és Kovács Mihály 6. o. t. Zongorán kiséri Kasza László 8. o. t. 5. Kérdezlem a rózaát Tbern Károlytól. Énekli a főgimn. vegyeakar. 6. Potpourri a Fra Diavolo o. operából Aubor F. K.-tól. Klóadja a fógimn. vouós éa fuvó zenekar. 7. a) Kaik eaó ... b) Ha madárka. .. Magyar népdal. Karra alkalmazta Pogátaoik Guido. Énekli a íögimu. vegyeakar. 8. Kgy ideges ember. Mouolog. Qabányi Árpádtól. Klóadja 8upka Ferenc 1. o. t. 9. Bákóozi iuduló 3zent Gály Gyula átiratában. Éuekli a [ógimn. vegyeskar, klaéri a fógiinu. vonós éa fuvó aanekar. — A prímáéi javadalmait átadása. Oasrnocb Jáuoa, az újonnan kinevezeti heroegprimán elíilítól átveszi az egyházi méltósággal járó primási javadalmakat. Vaszary Kolos ez idóazerint még a javadalmak birtokában van, tóié kell átvenni ezeket az aj egyházfejedelemnek is. Január 8-án kezdóduek meg az átadáai mnkálatok. Az ingó ás ingatlan vagyonról leitárt készítenek éa azokat megbecsülik. Az eddigi intézkedések szerint a javadalomátadás munkálataiban két bi»ltság működik. Még ennek is nagy munkát ad az óriási anyag leltáiozása és fel* bacsQlése, ugy hogy legjobb eaetbeu csak január végén készülnek el a munkálatokkal. K szerint Oaer-aeeh János csak január végén, vagy február elsó napjaiban kapja meg s javadalmakat. Kgyik fóvárosi lap értesülése szerint Vaszary Mihály, a primási birtok jóazágkormányzója lemondott állásáról. Osernoch aiouban uem fogja elfogadni a lemondást. — A balatoni fürdők fejlesztése Siófokról jelentik: Alig kezdódtek meg itt a csatornázási munkálatok, a szomszédos Balatonfüred képviselőtestülete ugyanis elhatározta, hogy csatornahálózatot épít A munkálatokra 500 ezer koronát bzavazot! meg éa már tavasszal megkezdi a csatornák lefektessél, ugy hogy a fOrdóévad elején már készen is lesznek a fhrdórendezéssel. Balatoulelle-IUrdó ia ler-jeazkedni kiván, nemrég azzal a kérelemmel fordult a fóldmireléstlgyi miniszterhez, hogy sdja meg neki • gyógvfurdójelleget. A földmivelésígyi miniszter tegnap leiralban értesítette a fűrdóigazgalóságot, hogy kérését teljeaitl. — Agyonütötte a fa. Horváth János hahóti gazda a szóllóiében ogy levágott töriaból deszkát •kart fűrészelni. E célból a tórzaök egyik végét felemelték a a fa felemelt végét egy állvánnyal támasztották meg. Munka közben az állvány elcsúszott s a hatalmas latörzs oly szerencsétlenül eaett Horváth lábára, hogy azt három helyen eltörte. — Nagyzolás. Egy kanizsai társaságban arról beszélgettek, hogy karácsonykor milyen sok Pénzt kellett kiadni különbözó ajándékokra, bevásárlásokra. — Én egész kib vagyout dobtam ki, — mondla e(IJ nagyzoló kereskedó — a feleségem nem hagyott békén, muszáj volt venni egy tizenkét szomélyes kompót ezervict, meg egy hat személyes gyertyatartót. — Az i« valami? — szólt egy ináaik ur, — én vettem a háztartás azámára egy 84 személyes teakészletíl. Ennek nincs párja Kanizsán. A harmadik ur, aki a nagyzolás arauyplakeltjét is megkaphatná, ezzel tromfolta le a dicaekvóket: — Ez mind semmi ahhoz képeat, amit én vásároltam a feleségemnek. — Mi az? — Óriási dolog. Egy százhúsz személyre szóló dugóhuzót vettem. — Szerenoeétlenül járt flu. Hóbor József zaltozenlbaláz»i parasztfiú töb>> társával pgyQtt játszani ment a kertek alá. Itt egy el nem használt katonai töltényt találtak. Ezen Hóbor egy szeggel Inkát kezdett fúrni, miközben a patron felrobbant és a fiúnak három ujját letépte. A fia sebóból erőseu ömlött h vér és már-már attól lehetett tartani, hogy elvérzik, de (lggyel-ba)ja! valahogy a lalubeliek bekötözték azt s a (iut a kauizsai közkórházba szállították. — Belerohantak a vízbe Légrád mellolt a Dráván kompon közeleduek at utasok. Lausch Jó zsef légrádi birtokos e kompon akart átkelni, hogy a légrádi vasúti állomásra jusson. Lausch szekerét ráhajtotta a kompra, maga pedig nyugodtan pipára gyújtott. A komp meglehetősen tele volt utassal, s nem lehet tudói, mitől, uiitól uem, a lovak körül-belQl a Dráva közepén megbokrosodtak valamitől és beleugroUak a sebes folyású tízbe, magukkal ráutván egyúttal a szekeret is, Lauschsal együtt. Lausch nem tudott úszni és okvetlenül a vizbe fulladt volna, ha a kompou lévő legények egy kampós rud segítségével ki nem fogják. Lovait és szekerét azouban elragadta az ái. — Elhalasztott befizetés. A Nagykanizsai Takarékpénztár által alapitolt Önsegélyző Szövetkezetnél a hétfői befizetés, Qnnep miatt pénteken azaz f. hó 10-éo lesz megtartva. — Az „Edison" moziban ma szombaton és holnap vasárnap igen érdekes és tanulságos mAsor lesz bemutatva, mnlyból kiemeljük a következőket: A búvár, riorduk dráma ? felvonásban. Az álreudőr, gyönyörű életkép. Kötby alpok, természeti kép. Nauke születésnapja, humoros. Harc az indiánokkal, izgató dráma. Vén kecske, humoros. 8zemérmes Bonifác, reudkivQl humoros. Ezen remek műsort pánijuk a a n ó. közönség szíves figyelmébe. — Hinároe Hercieg Ferenc ezzel a oimmel ui regényt kezd a magyar családok kedvelt hetilapjában, az „Uj Idők\'-ben, amelyuek újévi számában, a lap éléu már ott találjuk az illusztris író gyönyörű munkájának elsó folytatását. A magas színvonalú kitűnő hetilap tartalmából kiemeljük tíárdouyi Gézának, a kiváló írónak, „Osakugyau ember" oimü elbeszélését, amely az uj magyar irodalomoak valóságos gyöngye. A magyar iróvilág sziue-java legsikerültebb alkotásaival keresi lel az „Oj Idók"-et, amely e hé-ten közli még Szomaházy István derűt sugárzó novellát (Jancsi külügyminiszter lesz ós Lövik Károly művészi elbeszélését, melynek címe ,A h«jó". Far- kas Pál a .Körorvos feljegyzése-lt folytatja, Nóg. rádi László pedig a modern gyermekről irt egész bokrétára való vers, kép stb. tarkítja a lapot, melynek előfizetési ára negyedévre 5 korona. Kiadóhivatala Budapest, VI., Andráasy-ut 16. HIIBETÉSES. h sült galamb ma már csak a példabeszédé. Ha valamiben sikert akar elérni, akkor foglal-kozuia kell az ügygyei. Ha eladni akar, ha venni akar, célját csekély munkával, kevés pénzért elérheti. Adja fel a szükséges hirdetését a ZAI./il KÖZLŐNY-nek, hol hirdetése olcsó tarifa mellett, pontosan az Ön által kijelölt helyen ^s formában fog megjelenni. Tervezetet díjmentesen készítünk o o o © o NÉVJEGYEK eddig még nem lélizitt n»gy lálaiztskban Jutányos ária kaphatók Ifj. Wajdits József könyvkereakedéaében in könyvnyomdájában. Vidéki megrendelések gyorsan olintéxtetuek. ^KOTILLONOK® dus választókban jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél. KITUNO ALPESI TEJCSOKOLÁDÉ Nyomatott a laptulajdomos 1 fj- Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. 4 zalai közlöny januab 5. HANGSZEREKET ÉS huzóharmonikákat I-sórendü minőséget ajánlok a következő árak mellett. Szétküldés utánvéttel. — Kezeskedek arról, hogy csakis jé és az értéknek megfeleli hangszereket szállitok, ennélfogva raegengodem a kicserélést ha az 3 napon betűi az átvétel után történik. — Megsértott árukat nem fogadok vissza. Az árak darabonként érlendók. CJiltorák. Priracitora, jávorfa, gépezet nélkül: 13, 14 kor. — Palizander-tetóvel 30 kor.-tél 30 kor.-ig. — Primcitora palizandertotő és gépezettel: 37, 30, 34, 36 kor. — Frimeitora egész 64, 70, 80 kor. Koneerleitora a fent felsorolt minőségben is, azonban drbja 4 koronával drágább. — Magyar népcltorák közönséges kivltelbon, egész-kótis 9 kor., jobb mlnőségil. fél- v. 10 kor., diófa-tetővel 12 kor., utána, palin indfából 14 korona. Fuvolák. Fekete granatilfábó! ujezűst billentyűkkol: 6 billentyűvel 16 kor., 8 billentyűről 24 kor., 10 billentyűvel 30, 36, 40 kor. 13 billentyűvel 48, 50 kor. 13 billentyűvel 90, 66, 60 kor. — Piccolóftóták: 6 30, 6.60, 6\'40 korona. Klarinettok. Fekete granatilttból, ujesűst billentyűkkel: 10 billentyűvel 86 kor. 19 billentyűvel 49 korom stb. Dobok. « Nagy dob réz faabroncscsal 10 osavar 56 kor. — Nagy dob rézabroncs ós 10 csavar 90 kor. — Községi dob 14 kor.-tél 40 koronáig. Czlmbalmok 70 koronától feljebb. Hnzoharmonikák. Ilutóliarmouika, 10 billentyűvel, dupla hanggal, kétjáratu fúvóval, réz sarkokkal, nagyon szép alkatú, kittlné hanggal,. drbja 9, 10, 11 korona. Ugyanazok háromszoros hanggal 16, 16, 17 korona. Ugyanazok 8 soros, 19 billentyű dupla hangokkal Dur és Moll-bassns, dupla hauggal: 16, 94, 38 korona, 3 soros 31 billentyűvel: 48, 69, 60 korona Kimerítő árjegyzéket Ingyen és bérmentve szállítok. Hegedűk. Iskolahegedlik: 6, 8, 10, 19, 14 kor.-ért. — ZenekarhegedUk: 18, 93, 34, 30, 40, 60 kor.-ért. - Hangverseny és mester-hegedtlk: 70, 80 egész 300 kor.-ig. — Hegedűk: \'/, és >/, nagyságban 4, 6, 8, 10 kor.-ért. — Hegedüvonók: 1, 160, 3, -2-60 3, 4 kor.-ért. Hegedüvonók fernambukfábél nagyon könnyű 6, 8. 10 kor.-ért. — Hegcdütokok: 6, 7 60 kor. és feljebb. — Hegedlllábak: 4, 10, 19 K és feljebb. — Alltartók: 1, 1-40 K és feljebb. — Hurok minden árban és minőségben. — Viola avagy Brácsa és alkatrészei 10%-kal drágábbak. — Cello. Iskolacello: 90, 96, 97, 98 és 30 kor. — Zenekarcello: 40,60, 60 és 70 kor. — Cellovonók: közönséges 1-60-tól 3 kor.-ig — Oellovonó fernambukfábél 6 .kor.-tól 19 kor.-ig — Nagybógók : \'/,-ea 79 kor. •/,-es 76, 80, 90 és 160 kor. — Nagybógóvonó: 4, 6. 6, 8 és 9 korona. BézfsTOkaifiEertk. Minden rélfuvóhangszer la 3 cilinder géppel van ollátva. Trombita: 33 kor. Basstrombita: 49 kor. Piston: 39 kor. Vadászkürt: 74 kor. Kuphoninm: 64, 68, 60 kor. Bass: 40 kor.-tól 70 kor.-ig. Trombitakart 60, 64, 70 kor. — Hombárdonok F: 60, 68, 73 kor. Bombárdonok 0 vagy B. 110 190 139 kor. — Helikon: 108, 110, 139, 144 korona. Ifj WAJDITS JÓZSEF hangszerkereskedése NAGYKANIZSÁN Deák-tér 1 szám. NAGYKANIZSA 1913 JANUÁR 9. 53-IK ÉVFOLYAM a SZAM CSÜTÖRTÖK ■•■Jalanlk hétion él ciatlrttktn. ElOfUatáel árak: Kgéit évra IO korona, félévin 6 korona, Nfgrcd6»io 2 korona BO Ali. — Egyaa aiám ára 10 Ali. Kalalói •serkoastA Kantaa I»tvái Kiadja: •urkuatjaés. 1, SZEMLE. magyar lateinerpályák csődjéről ir a Pesti Hírlap esti levele abból az esetből kifolyólag, bogj egy derék, szorgalmas uagykanizsai orvos önkezével vetett véget munkás életének. A diplomás pályák nyomorúsága már uem is uyilt titka a magyarközólelnek, hanem e^yik kiáltó, orvoslásra váró nyomorúsága. Sajnos a jóvó még jobban a középosztály ez az abboz tartozó értelmi tpályák sülyedése látszik mutalui. Természetes következménye, ez annak, bogy a társadalom két szélső eleme szétválik és széthúz. Munkás és inunkaadó> Íroletár és jogokkal felruházott, az a két szék, molyek özt a pad alá kerQl a lateinerosztály. A falu közegészségügye. l-l H.) Ninos siralmasabb látvány, .mint uiikor a faluból a városba vezető hepe-Jiupás uton találkozunk egy-egy döoögó Szekérrel, amelyről tarka dunyhák közül fgy-egy sápadt, fájdalomtól eltorzított arc \'mered felénk. Ez a falusi beteg, akit visz" nek be a városba, mert a magyar falvak ^ulnyomó nagy részében ninos sem orvos, em patika, A falu számtalan baja között bizony nem az utolsó közé tartozik a mostoha közegészségögy is. Igaz ugyan, hogy a faluról ugy szoktunk beszélni, mint az egészség forrásáról Vau is benne valami, A falusi embernek foglalkozása s ólétmódja határozottan egészségesebb, mint a városi emberé. De csak általánosságban van ez igy, a részletek bizony nagyon sok elszomorító dolgot mutatnak fel. A városi embernek lépten-nyomon prédikálnak a hygieniáról. de azzal, hogy a falusi ember hygieuikusan éljen, édes keveset törődnek. Tekintsünk csak be egy falusi ember udvarába. A kut közvetlen ott van a trágyagödör mellett, ugy, hogy a fal vak, népe csak akkor iszik egészséges italt, htf szódavizet hozat magának. Pedig, milyen könnyO dolog volna rákényszeríteni a községet arra, hogy az egészségügy követelményeinek megfelelő helyen és módon építsék meg a kutakat, azokat fedjék be, hogy a belehulló szemét meg ne fertőzze, hogy időnkint kimerjék és vizét felfrissítsék. Ez -tisztán a nevelés kérdése. t Épp igy nevelni kellene a falvak népét arra is, hogy a házára ablak helyett ne apró lyukakat fúrasson, hanem épitteaj\'en beosfiletes ablakokat. Ismételjük, ez tisztán osak a nevelés kérdése, de vájjon ki nevelje erre Izirkiiztiiii éi klitftklutal liák-tír 1 T.l.\'o. : II! — Hlrd.l4.ak dij.mbi. starlnt, a falu népét? A papnak, a tanítónak, a jegyzőnek ezer más gondja van. A hygieniára az orvosnak kellene nevelnie a községek lakóit, de hát nálunk vannak olyan vidékek, ahol napi járóföldre orvost találni nem lehet. A körorvosi állások egy része országszerte betöltetlen, mert az orvosok a megélhetési viszonyok mostobosága miatt kénytelenek bemenekülni a városokba, a hol mégis csak akad egy kis honorárium, akad beteg, aki megfizeti az orvosnak a vele való bajlódásnak tisztességes ellenértékét. A paraszt ember tudvalevőleg nem szívesen költ orvosra, patikára. Ha lova, tehene, vagy más jószág.% megbetegszik, rohan a kocsival az állatorvosért. Mert a ló, a tehén, vagy más egyéb: pénzt értéket képvisel, amire szívesen áldoz, nehogy elpusztuljon. Ha azonban önmagának, vagy családtagjai közül valamelyiknek baja támad, akkor vagy ősi háziszerekkel operál, vagy pedig kuruzslókhoz fordul. És a kuruzslónak néha szívesen fizet olyan összegeket, aminőkért egyetemi professzorok rendelnek. Ez a kétségbeejtő kullurátlanság teszi lehetővé, hogy auiikor a fiatal orvos nagy küzdéssel, tanulással és sok-sok pénzzel megszerezte a diplomáját, nein megy el falura, Bogdán dr. házassága. Irta: Alapi Gyula. <v<»«.) IV- / Kgy bét múlva a Blanche papija, Qeibel ur, pénztárszobijában fogadta Bogdán doktort. Uogdán előadta kérelmét és célját, Qeibel ur a milliomosok higgadtságával válaszolt neki anélkül, hogy felnézett volna a rovatos fóköuyrből. Usupáu a szemüvegének arany szegélye villant meg az Auer-lámpa zöldes fényében. — Tehát a doktor ur Blaucbe kezét kéri. Nem tudom, meggondolta-e mit kíván ? Blaucbe hozománya közel fél millió. És öuuek milyeu állása vagy tökéje van? — Gyakorló orvos vagyok. — 3emmj több? —? — Igy tehát Blancha nem lehet az Öné. Korán is volna még, mert igen fiatal ós más terveim vaunak jövójét illetőleg. Remélem azonban, hogy jó barátunk marad a jövőben, ugy-e? Aztán, miulha csak egy nem sikerült Ötletről lenne szó, elővette szivardobozát és odatolta Bogdán elél Az megköszönte és fogta a kalapját. Blancbe-ot megölélte az apja és megcsókolta a jobb szemét: — Keród volt édes, kicsi láuyom, de nem adtalük hozzá. Lesz neked fényesebb pariid, mint a doktor. Ugy-e te se szereted a paiveuüket? — Bogdáu parvenü V — Hát igen. — De jó apáiu, a doktor azt moudU, hegy szerel. — Szeiel téged majd .más is. fényes állású, fényes nevü ember. Te is szereted atyádat, akinek mindig szófogadó, engedelmes kis leánya voltál. 8 ugy e az leszel a jövőben is? —. Igen, jó apám, az leszek. Az apa megcsókolta leányának aranysárga haját és eltávozott. Blauche leült a zongorája elé és igen csodálkozott azou, hogy a szerelem, meg a boldogság mégis inkább az apától függ, mint Bogdántól. De hát az ó fehér, átlátszó lelkének nem volt se érzése, se szenvedélye, se indulata s igy nem is háborgott magában semmit se: még csak nem is sirt. Bogdán pedig uem éiezte legyőzötlnek mágát az egész vonalon. Ismervén a fiziológiát, tiszlábau volt magával is. Tudta, hogy az élet gyönyörűségeiből ó már busásan kivette az őt megillető részt s igy uincs sok belőle hátra. Axláu szeretett volna gond- talanul élni és kellemesen; azért vigasztalódott a vereségen és uem adta fel reményét leljeseu. Legerősebb kártyát kezdte kijátszani. Legelőször is Qeibel Rajmuudnak bizalmasan elmondott mindent: hogy Blaucbe-sal mennyire szeretik egymást h hogy vele komoly viszouya volt. Bajmuud eléggé értelmes és tapasztalt Halai ur vala és igy felérte észszel ; meg a regényekből is tudta, hogy itt tenni kell. Kalegorikusau kijelentette: — KI kell venned Blancbe-ot. — Kivenném, de uem lehet — Muszáj I — Az öreged nem adja hozzám. — Oda fogja adni. VI. Két uap múlva B>gdáu doktornak ezt irta az öreg Qeibel: Uram I önnek el kell vennie leányorait. Hozományul kap kétszázezer forintot, de ha egy óv múlva elválik tőle, kétszeresét. Válaszát irja meg inig ma.. Qeibel. Bogdán megirta a választ és egy hét múlva (tömeges dispenzációk után; nejévé lett az a szép fehér leány, aki érezni nem, csupán engedelmeskedni tudott. Az apósa pedig szó nélkül kifizette a pénztárszobában a kétszázezer forintot. I zalai közlöny janua.r ! mert patkolfaért valóban jóval többet fizet a gazda, mint az orvosi vizitért. Ezért betöltetlen annyi körorvosi AIIAs hazAnltban. A községi- és körorvosnak legtöbb helyen nem nagyobb a fizetése, mint egy valamirevaló parAUés kocsisnak. Ráadásul ezért a csekély fizetésért körzetének szegény betegeit ingyen tartozik gyógykezelni. Osoda-e ^ ^^ ^^ bejfleulésre tehát, ha ilyen körülmények között akárhány ^^ ^ a rf,\|,4r6rtgn4\| dijUlanul kapbatők. vármegyére akadunk az országban, amelyik- Akj Mm „^„UHéHket megszegi, kihágást kavet 8. A bejelentés. félfogadás (elszegődés), illetőleg a felmondás megtörténtekor már megteheti, de legkésőbb > szolgálatba való belépi", illetőleg « .szolgálatból való kilépés r,apjáé megteendő. A belépés és felmoudás bejeleutésekor a siolgálali szerző-dia időtartama, illetóleg a szertődés megbosszabbi-tása .lintéu bejelentendő. 3. A cseléd a szolgálatból történt kilépés napján bejelenteni köteles, bog? na mis községbe szegídott el. 4. A beieleuUst Írásban, ben nyole-tiz községnek egy orvosa? Ez oka aztán annak, hogy ha ragályos betegség üt ki a falvakban, jobban megtizedeli az embereket, mint akármelyik egészségtelen városban. Vannak részei az országnak, abol a gyermekhalandóság nagyobb, mint magában a fővárosban. Ez sem bizonyít más egyebet, minthogy a falvak közegészségügye nagyon is"" el van hanyagolva. Arról meif ne ia beszéljünk, hogy hány faluban van kórház. Még azokban a községekben is. amelyek egy, vagy két orvossal diosekedhetnek, a kórház fogalma ismeretlen. Jöhet olyan idó még, amikor a falvak népe a mostaninál is beosesobb lesz, ki kell tehát ragadnunk a falvakat az elmaradottságból s megadni nokik is mindazt, ami a városi népnek » humanizmus jelszava alatt jutott. A cseledügy rendezése. - Saját ludósilótiklól. — Már hirt adtunk arról a reformról, mely a cselédagy tekintetében lauuir t-én lépett életbe. A hivatalos hirdetmény a következő Zalavármegye törvéuyhatősíga által 19800/oi. 911. jkv. 715. ez. alatt megalkotott és a báztsrtísi cselédek szolgálati idejéuek nyilvántartásáról szóló szabályrendelet értelmében. I. Háztarlási (belsó) cselédeknek a szolgálatba való kilépése a szolgálati idővel együtt a gazda vagy inegbizottja által azon község elöljáróságánál, amely kOzségbe a cseléd nzolgá-latba lép, nyilvántartás ciljiból bejelentendő. el és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A jelenleg szolgálstbau álló cselédek is be-jelentendók Izgatással vádolt káplán. Törvénywékl tárgyalta. NanrkanJtu, Jao. «. Muraköz talán egyik legégetőbb problémáié a magyar közéletnek. Politikailag hozzánk tartozik, Za-lamegjébei, vallási tekintetben a zágrábi egyházmegyéhez. Ez a visizis helyzet, melynek orvoslását sunyi cikk sürgette már, veti lelazinre azokat az izgatásokat, melyekkel egyes horvát túlzók soviniszta érzelmeiknek iparkodnak híveket szerezni. A jelen esetbeu is izgatással vádolva állott eg; káplán a nagykanizsai kir. törvényszék előtt. Sviger Miklós kotori káplán volt azzsl vádolvs, hogy tobb kijelentésében tüntetett s magyar állameszme ellen és több olyan cselekedetet követett el melyekkel magyar államnyelv elleni gyblOlalét kifejezésre juttatta. Többek közt megverte azokat a fiukat, aki magyarul s nem horvátul köszOnlöttik. Tegnap volt ez ügyben a törvényszéki íőtir-gyalis dr Kenedy Imre elnöklete slatt. A tanuk vallomásából kitűnt, hogy a vádlott nem követett el olyiu cselekedetet, mely a Btk. 173 g.-bs ütköző izgatás bűncselekményinek tényálladékát teljesen kimerítené. Bűnek alapján a biróság leimen tette s vádlottakat. A felmentő Ítélet ellen dr. Kiss László ügyész (elebbezést jelentett he. Divatcsevegés. Nagyktniu j»n. 0. A doktor örült a pénznek; ilyen nagy summa megszerezte neki azokat a magasabb élvezeteket is, antikról eddig azt hitte, hogy számára sohase köze lilhetók meg. Eddip érzéki, közönséges, reális ember volt, aki ugy goudolkodott hogy az ember caak addig él, mig az élvezetükből teljeaen jól nem lakott. Oda pedig, lia ízlésünk van, igen sok pénz kell. Blanche férje nem lakott jól a kétszázezer fo-rintbúl, ráéhetett a másikra is. Égy év után beadta a válókere«etBt az asszonya ellen. Megkérte igeu szépen, hogy legyen unitáriussá ó is — igy rövidebb az eljárás — azok okos emberek — és mondja at » biróság elölt, hogy eugesztelhetetlenül gyűlöli. Az asszony szólott: — I)h hiszen nem gyűlöltük egymást. — Mindegy édesem, tegye meg az én k-dvámért. Ugy-e megteszi? — Ha ön kívánja. — Köszönöm Blanche. tíeibel ur némáu fizette ki a második kétszázezer forintot is és a tételt naplójában biankó köuy-velte el. Azután azt gondolta magában, de ugy. hogy a comp. nem hallotta: — No igy még uem csaplak be embert soha- téttel egészilik ki, Karcsúbb alakú hölgyek persze ezután is ragaszkodnak a szvitterhez, melynek vau egy ujjabb, sikkes formája, matrózgallérral és szalag, csokorral. a kötött kabáthoz egyszínű, csíkos vagy kockán loden vagy más vastagabb szövetből varrt rövid szoknya divatos. Miután a sikhez vagy ródlizáshoz , szoknyát többnyire leteszik, a szoknya alatt csukott sportnadrágot viselnek a szoknya anyagából. A kabátos ruha többnyire oroszos formájú : « disze északi hímzés, prém vagy bór. A bór különbeu nagyon alkalmas anyag sportcélokra és van bórmellény, zeke, tót egész öltözék is zöld vagy barna vadBórből, prémdisstel. Nagyon sikkes a fehér glacéöltöiék színes bórszegéasel és flanellbéléssel. Szinte elképzelhetetlenül szép és sikkes az ilyen bóröltözék, sziue« bőrből még célszerű is és kitűuóen megvéd a szél és hideg ellen. Valódi bőrből vagy utánzatból készilik a szőrmével bélelt fejkötöket ós kalapokat. A kötött fejrevalók közt a már ismert kerek sapkán kivűl nagyon kedvelt a fejkötó forma. Nagyou sikkes a fekete pamutból kötött Napoleon-kalap, színes ponponnal. Sikkes lábvédók is vannak most fehér és színes bőrből, a ruha színének megfelelően; készítik ezeket a lábvédőket szövetből is bőmegélye-zéssel. Ujforma a aport nadrág hozzá szabót) láb-védővel. Korcsolyázáshoz legkedveltebb a bordái é sima bársonyból varrt kabátos ruba prémdiuzel Nagyon elegáus kosztümöket láttunk erre a célra ugy bársonyból, miut frizószövetból. 8záukázá»tioi szép augol köpenyek divatosak bórdisszel és szőrme-béléssel. Nagyon elegáns köpenyt látuuk fehér glacébórból, hermelingallérral, övvel és flanell béléssel; de hogy van e olyan célszerű, amilyen szép, azt csak az tudhatna megmondani, akinek ilyen köpenye vau. Kedvence az idei divatnak az esti kőpeu; amelynél mindenki szeszélye, Ízlése érvényesülhet 8oha anyi drága anyagból nem készítettek köpouyt mint az idén; csupa brokát, sima és mintázol selyem és plüss a hozzávaló anyag. A disz: aulik-csipke, hímzés vagy prém. Sokszor a sima és miutáioU anyagot ugy állítják ÖBSze, hogy a köpeny alsó része és a gallér az egyik, a felső rész a másik auyagbó készül. A fényűzés már olyan uagyfoku, hogyabsUfl oldalt is csipkével, hímzéssel és fodorral díszítik Egy modellt láttunk, mely gránátvörós plüssWI készült széles gallérral és fehér-róka dísszel. Ezt > köpenyt fent a csipó magasságáig hermelinuel, leüt nehéz fehér selyemmel bélelték, mély arannyal volt hímezve. Egy másik köpeny pasztelkék bársonybrokát-ból készölt vakond-prém dísszel ; a széles gallért ojt szegélyezte, belől A sportöltözékeknél nem anuyira a divat, mint iukább a célszerűség kérdése a fontos: nem divatos ruha éppeu semmi befolyással sincs a spór- tolás örömeire, mig a célszerűtlen öltözék, mely ta- bermeliu-fkrkocskákból való láu még a szabadabb mozgást is korlátozza, bizony J pedig csipkefodor, nagyou elronthatja a kedvünket. No de szerencsére Az egyszerűbb estiköpeuyeken is el Utó szmü a ennek a lehetősége majdnem teljesen kizárt, mintán ; gallér vagy hajtóka. A tormára nézve semmiféle tekintettel a mindenféle sportra, a hozz., való ruhajSzabályt sem lehet megállapítani. Csakúgy látu1 is mindinkább tökéletesbűit. Még a miiünk aránylag kimouóformáju laza köpenyt, mint bluzbzerűen ráncolni-elég fiatal téli sportra is kieszeltek mindenféle cél-\' rót újra feltámad a dolmány is. szerű újítást és nagyon szép kabátos ruhákat készítő * nek, amelyek épp oly oélnzerüek, amilyeu divatosak. 1 Ez az itj öltözék majdnem teljeveu kiszorította1 b már unalmassá lett tipikus fehér kötött kabátot és\' sapkát, a sioknyát a hozzá való nadrággal együtt. Az egyhaugu fehér már túlságosan megszokottá lett, amellett nagyobb kényes és drága is. Most annyiféle a szin a sportöltözékeknél is, hogy gyönyörűsége telik benne a szeműek és néha az egymástól legélén kebben elütő színeket látjuk egymás mellett, amilyen a pűspöklila és okersárga, a speuótzöld és fehér: a levendulákék és horvörös, vagy a narancssárga és borsózöld. A szűk nzvitter helyett most vastag,\' két siiuben gézzel kötött laza, gyapjúkabátot viselnek lehajtott gallérral vagy geisa-kivágással, alatta pedig flanelbluzt. A nyakkivágást meleget tartó kötött ba- A Divat Újság minden hónapban kétsier jelenik meg Előfizetési ára nagyou olcsó : uegyedévre postán való szétküldéssel két korona husz fillér. Elófizetu\' legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII.. Rökk Szilárd-utca 4. számú házbau van. ®KOTILLONOK® dus választókban jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél. \\ : J4NUAK 9. ZALAI KÖZLÖNY HÍREK. — Nagykanizsa képviselőjének beszámolója. Nagykanizsa orniAggyQlési képviselője, Bos-uyák Géza, vasárnap délután fél báromkor beszámolót fog tartani a kiskauizBai Flórián-téren. A nngy-ksuixsai függetlenségi part hatalmas táborában a legmesszebb menő érdeklődéssel várják a Juslh-párti képviselő beszámolóját, kiuek rokonszenves egyénisége é8 bazalins meggyőződéses politikája magatartása a legutóbbi parlamenti eseményekben kitörölhetetlen eínléket hagyott maga után. — Balatonlelle gyógyfürdő. A belügyminiszter értesítette Somogymegye alispánját, hogy Balntonlelle községnek gyógylürdő jelleg megadás iránt hozzá intézett kérelmét teljesíti. _ Kikötőópitóa Balatonazemeseu A balatoiiszemesi kikötóépités ügye befejezetté vált. ^ főldmivelésQgyi miniszter e célra 30.000 korouót engedélyezett. A kikötő építéséhez Somogymexye 4000 korouával járult éa Halatouszeiues község 150 kézi napszámmal járult. Hunyadi János gróf pedig iügyen adja hozzá a területet. — üj távirdahivatalok Zalamegyóben — Vándor köszörűsök — orosz kémek A belügyminiszter miuap uj rendeletet adott ki, mely ugy a városi, miut az összes vidéki rendőrkapitányságokat szigorúan utasítja, hogy kűlödósen a vándor, köszörűsöket kísérjék figyelemmel, mert az utóbbi, idő tapasztalatai szerint az orosz kémek nagy része ily álruhában jelentkezik na országban, vagy pedig vándorköszörűsöket igyekszenek rábírni kémkedésre - Hangverseny. Egy ismeretlen nevü, de uagy ludá-m l 5 éves zongora művész a székesfehérvári születésű Merson Miksa tartotta nem nagy, de előkelő közöm-ég előtt f. hó 4-én a Casinó termében hangversenyét. .Műsorét Tausig, Beethoven, Chopin, Schumann, Rubinstein, Liszt darabjaiból válogatta össze és azonkívül egy saját szerzeményű ügyesen megkomponált Sereuádot adott elő. Ha játékában még nem nyilatkozhatott meg a férfi lélek, de azért csodáljuk a minden nehézséget leküzdö technikáját ós erős tónusát. Legnagyobb hatást Chopin, Polouaise de Concert és Liszt Bhapsodie espagnote-jávai, különösen utóbbinak jól értelmezett előadásával érte el. Özeudy tanár kiváló növendékéül fényes jövőt jósolunk s szeretnők ha fejlődését ugy kisérhetnők figyelemmel mint Szigeti Jóskáét, ki elótlüuk nőtt fel. — 1 Hozza Ioteu minden évben körüukbe a mi biztosítjuk \| nagy ós hálás közönségről. W (Jjabtyui. igen helyesen, a távirdahivatalok szaporitá iiához látott a kereskedelemügyi miuiszter, illetőleg a posta és távírda vezérigazgatóság. A kerületi igazga- A Legényegylet estélye Osepreghy híres tóság ezen iránybau tett fölterjesztéseit a lehetőségig népszínműve Blahn Lujza parádés darabja a ,Piros a rendelkezésre álló hitel keretein belül ligyelembe bugyelláris" a legnagyobb siker jegyében njlott le veszi. A pécsi posta és távirdaigazgatóság elóterjesz- Legnagyobb elismeréssel adózunk közönségünknek lésére mér január havában Zalavármegyének két köz- ki megértve a nagykauizsai kath. legényegylet nemes sége, Zalabór ós Muraszerdahely vouatuak be a láv- törekvését, oly nagyszámban töltötte meg vasárnap irdahálózatba. este a .Polgári Egylet" nagytermét, a mire nem — Agyonlőtték a hidőrző katonák. A sok példa vau a mulatságok történetében. Áttérve dárdai vasúti hidat három bét óta katonák őrzik.\' magára az előadásra, — az minden tekintetben ma-Pénteken este egy sötét alak közeledett a híd felé, \| Kas nivóju volt. s .különösen a ké» főszereplő Török akire Radoszavlyevica Sztevo katona háromszor rá- Zsóíi (Szabó Bösfce k. a.) és Csillag Pál husiárőr- mester (Sáíráu József ür) arattak őszinte nagy sikert, — Mindketten oly alakítást produkáltak, melyre nemcsak hivatásos, de neres színészek is büszkék lehetnek. Egyáltalán az egész előadás kitüuő volt s az összes szereplök nemcsak nemes ambicióval, hanem határozott tehetségről tanúskodtak. Last, not least megemlékezünk még a darab kitüuő betanítójáról és rendezőjéről Eperjesy Gáborról, ki nem kiméit aem kiáltott: — Allj, ki vagy I ? — A közeledő ember uem állt meg, mire a katona lőtt és az illetőt — akiben Horváth István Csáktornyái lakósra lakósra ismertek — a golyó szíven találta. Horváth azonnal meghalt, Kadoszavlye-vicaet előzetes letartóztatásba helyezték s megindítót iák ellene az eljárást. időt, sem fáradtságot s derék műkedvelőivel ily fényes sikert aratott. W. — Fehér nap a rendőreégen. Tegnap, tegnapelőtt fehér napja volt a nagzkanizsai rendőrségnek. Se gyilkosság, se betörés, se rablás, se lopás, de még a legkisebb csendháborítás sem fordalt elő-Szinte azt mondhatná valaki, hogy milyen jó, niuct* dolga a rendőrségének. Pedig, dehogy is nincsen. Az, hogy fehér uapok járnak, éppen azt mutatatja, ogy pompásan dolgozik a nagykanizsai és a t:sztelt betörő és tolvaj urak óvakodnak éppen ettől való félttikben mesterségük intenzivebb Jfolytatásától. Ezzel ellentétben a szombathelyi rendőrség — tessék csak megnézni, mennyi betörés, lopás fordul ott elő — már nem dolgozik oly eredmóuyeseu. Nem is beszélve Gyuláról, abol a legutóbbi gyilkosságnál az ügyészség elvette a nyomozást a rendőrségtől s a csendórséget bizta mug vele, mert az előbbi nem tudott eredményt felmutatni. Szóval Nagykanizsán csend, rend éa nyugalom uralkodik, — aminek egyébként csak egyrészt tuduuk örülni, másrészt pedig sajnálnunk kell, mert érdekes hirokkel — hiába csak ellenkező esetben szolgálhat egy újság. — Egy vendéglős tragikus halála. Tragikus módon halt meg Horváth Mátyás murabarát> (alsóleudvai járás) vendéglős. Horváth a inult hót keddjéu a körmend—muraszombati vonaton utazott mikor Muraszombat közelében a vonat kupéjában hirtelen rosszul lett s mire orvosi segítség érkezett meghalt, — Felhívjuk olvasóink szives figyelraét~T* .Edison" mozgóíéuyképszinház (Szarvas szálloda) szombati és vasárnapi fényes elite előadására. A gazdag műsor 7 remek képből fog állani, melyből kiemeljük „A véres könnyek" című szenzációs nagy drámát 3 felvonásban. Elsőraugu művészek és mű-vésznók játszák e kitűnő darabot. Az .Edison" igazgatósága uagy áldozatok árán szerezte meg a darabot. Senki el ne mulassza e valóban nagyon érdekes ós tanulságos előadást megtekinteni. HIRDESSEK A „ZALAI KÖZLÖMf-BEK Hirde tjnény. Az alább felsorolt pénzintézetek igazgatóságai ezennel közhírré teszik, hogy a vezetésük alatt álló intézeteknél eddig elhelyezett betétek után 1913 január 1-től kezdődőleg, valamint a náluk ez után elhelyezendő betétek után is 5°\|o kamatot fizetnek és hogy a betétkamat után járé tőkekamatadót is sajátjukból viselik. NAGYKANIZSÁN, 1913 január 9-én. tataékÉztár Mmm nüm la rószróiiytái-suság. rószvénjtirsasAg, rtoénytirsMág. 4 ZALAI KÖZLÖNY HANGSZEREKET ÉS HUZÓHARMONIKÁKAT I-sőrendü minőséget ajánlok a következő árak mellett. Hegedűk. S/,elküldés utánvéttel. — Kezeskedek arról, hogy Mikis jó és az értéknek megfeleli hangszereket szállítok, ennélfogva megengodom a kicserélést ba uk 3 napon belül u átvétel útin történik — Megsértett árukat nem fogadok vluia. Az árak darabonként értendók. UkolahegedUk: 6, 8, 10, 18. 14 kor.-ért. — Zenckmrhegedük: 18, Sí, 84, 30, 40, 60 kor.-ért. — Hangverseny cs mcstci-hegcdllk: 70, 80 egész 300 kor.-ig. — Hegedtik; \'/, és •/. nagyságban 4, 6, 8, 10 kor.-ért. — Hegcdílvonók: 1, 150, 8, a-60 3, 4 kor.-ért. HegedOTonók femarabukfából nagyon könnyű 6, 8, 10 kor.-ért. — Heged tltokok 6, 7 60 kor éa följebb. — HegedUlábak: 4, 10, 18 K és ail^^MBMMPWWWWWWWWlPW^l feljebb. - Álltartók: 1, 1-40 K és feljebb. — Hurok minden árban » minőségben. — Viola avagy Brácea és alkatrészei 10%-kal drágábbak. — \' Cello. Jskolacello: 80, 86, 87, 18 és 30 kor. — Zenekarcello: 40,50, 60 és 70 kor. — Cellovonók: közéuséges 1-60-tól 8 kor.-ig — Oellovonó fernambukfábéi 6 kor.-tól 18 líor.-ig — Nagybógók : \'/,-es 78 kor. \'/,-e« 76, 80, 90 és 160 kor. — Nagyb«g«vonó: 4, 5, 6, 8 és » korona. Nyomatott a iaptulajdottüi» lfj. Wajdits József kőayvnyutudájáLiaii Nagykanizsán, __ Kimerítő árjegyzéket ingyen és bérmentve szállítok Ifi WAJPITS JÓZSEF hangszerkereskedóse NAGYKANIZSÁN Deák-tér 1 szám Ozltorák. Primeitora, jávorfa, gépezet nélkül: 18, 14 kor. — Palizander-tetóvel 80 kor-tél 30 kor.-ig. — Primcitora palizanderteté és gépelettel: 87, 30, 34, 36 kor. — Primeitora egész 64, 70, 80 kor Koncertcitora a fent felsorolt miniségben is, azonban drbja 4 koronával drágább. — Magyar uépcitorák közönségei kivitelben, egész-kótáe 9 kor., jobb minőségű, fél- v 10 kor., diófa tetővel 12 kor., utáni. paUaindfából 14 korona Bésfavohangizerek. Minden rézfuvóhangszer la 8 cilinder géppel van ellátva. Trombita: 38 kor. Basstrombita: 48 kor. Piston: 38 kor. Vadászkürt: 74 kor. Kuphoniura: Si, 68, 60 kor. Bass: 40 kor.-tél 70 kor.-ig. Trombitakort 60, 64, 70 kor. — Borabárdonok F: 60, 68, 78 kor. Bombárdonok 0 vagy B, 110 180 138 kor. — Helikon: 108, 110, 138, 144 korona. Fuvolák. Fekete granatilfábél lyezüst billentyűkkel: 6 billentyűvel 16 kor., 8 billentyűvel 24 kor., 10 billentyűvel 30, 36, 10 kor. 18 billentyűvel 48, 50 kor. 13 billentyűvel 60, 66, 60 kor. — Picoolóflóták: 6-80, 6.60, 6 40 korona. Klarlnettok. Jfykete granatilfábél, ujeiűst billentyűkkel: 10 billentyűvel 96 kor. 18 billentyűvel 48 korona stb. Dobok. Nagy dob réz faabroncscsal 10 csavar 66 kor. — Nagy dob réiabroncs és 10 csavar 90 kor. — Közeégi dob 14 kor-tél 40 koronáig. Czimbalmok 70 koronától feljebb. Hnsohftrmonlkák. Huióharmonika, 10 billentyűvel, dupla hanggal, kétjáratu fúvóval, réz sarkokkal, nagyon szép alkatú, kitünó hanggal, drbja 10, 11 korona: Ugyanazok háromszoros hanggal 16, 16, 17 korona. Ugyanazok 8 soros, 19 billentyű dupla hangokkal Dur és Moll-bassus, dupla hauggal: 16, 84, 88 korona, 3 soros 31 billentyűvel: 48, 58, 60 korona NAGYKANIZSA 19x3 JANUÁR 13. 5a IK ÉVFOLYAM 3 SZÁM HÉTFÓ MilJilinlk hétfan él cililörliJkbn. EiOtU«tétl Árak; ív 10 10 korona, l4Uvt« 6 korona, N egyeilévie 2 korona 80 OH. — Egyaa acám ara 10 flll. Kalcit ««/koixl6 : Kanlm Ialván Kiadja: a Mxerke«.tőaég. Izarkeiitiiéi ét klidihliitil Oiáklír I T.l.\'oi.: II! - Hírt SZEMLE. Iegutóbb Zalaegerszegen lótte magái agyon egy kereskedő Ha a legutóbbi hónapok* _■4j uak idevonatkozó szomorú statisztikáján vógigtekiniüuk, fájdalommal kell megállapítanunk, hogy soha anuyi öugyilkoaság uem törtéül — nálunk ós máshol — mint ez idó alatt, Sajnálattal kell egyúttal megállapítanunk, hogy a Ingnagyobb részbeu a kereskedő osztályra jár rá a rud, a merkantil társadalmi osztály érzi meg a legjobban, e labilis pénzügyi hely zet bomlasztó hatását és a természetellenes bérviszonyok okozta feszültséget. Mindez pedig uemzeti baj ós bDn egyúttal, az agrár erdekek uak országyüléseken keresztül való előtérbe helyezése, helytelen adózási rendszerek és szerencsétleu vám politika, igy bosznl\|ák meg magukat — az államon és az egyeseken, bár mi csak uz utóbbiak tragédiáját látjuk. Tanfelügyelői kirendeltséget! Zalavárruegye népiskolai kormányíása nem könnyű föladat. Nehézzé teszi vármegyénk geográfiai helyzete: nagysága, népessége, közsegeinek száma és elhelyezése. He-gyes-völgyes, szögekben-zugokban gazdag vármegyénk tele van hintve apró falvakkal. Mintegy ÖOOra rug megyénk községeinek száma. A lakosság meghaladja a 464 ezeret. A talvak — nagyrészt apró, kicsi helységek — rendeseu messzebb esnek a fó közlekedő vonalaktól: vasúttól én országúttól. Ezekhez azután silány kurban tartott, gidres-gódrös, kopolyás községi vagy düló utak kaposolják ezeket a falvakat. Ekként ennek a sok-sok apró falunak a meglátogatása bizony nem könnyű munka, erós testi szervezetet, sok idót és fáradtságod követel. A törvény szerint minden iskolát éven-kint legalább egyszer meg kell a tanfelügye-lóségnek látogatnia De honnan vesznek ily tömérdek község iskolájának meglátogatására embert és idót? Mert a faluk számánál iuég több az iskolák száma. Némelyik községben 2 3 külön iskola is vau a felekezeti tagozódás szerint és némelyik iskolában ismét több kQlón osztály külön tanítóval, a tanulók szánja nagyságának megfelelően. Ennek a sok-sok osztálynak meglátogatására, kelló megvizsgálására és ellenőrzésére a vármegyei tanfelügyelő hivatalnaL sem elég embere, sem elég ideje niuoe. Mert nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a hivatal minden személyének szinte minden idejét leköti és igénybe veszi a tan- felügyelói iroda bürokratikus munkája. Az iskoláknak és a tanítói személyzetnek ügyel, bajai ezer és ezerszámra futnak össze a tanfelügyelőség hivatalában. Ezek az ügyek az u) népiskolai (örvények nyomán, amikor a tanítók javadalmuk egy részét az államtól kapják, egész lavinává nőttek, amelynek földolgozására és elintézésére alig elégséges a meglevő munkaerő. Hol marad akkor a tanfelügyelóséguek első és legfontosabb munkája: az iskolák meglátogatása, a tanító, munkájának komoly bírálata és ellenőrzése? És hol marad a tanfelügyelet közvetetten érintkezése az iskolaszékekkel és az iskolafenntartófelekezetekkel és községekkel? Pedig erre az érintkezésre s az ebből folyó sugalló erőre itt Zalában Igen nagy szükség van. Bizonyítják ezt a pár év óta napvilágra került súlyos népiskolai mizériák. Szinte kergették egymást a megyei lapokban a botrányos népiskolai állapotok : a düledező iskolaházak, az agyonzsúfolt tantermek szenzációi. Ezeknek a megorvoslására maga a tanitó rendesen képtelen. Senki sem próféta a maga hazájában, a tanítót pedig még ma is sok helyen a maguk cselédjének tartják. A tanfelügyelő személyes tárgyalása az ískolafenn- ZSANIN. Irta : J. OY. Az enyhe és békés tavaszi estén a nagymama ott Olt kis asztala elótt és varrt. Zsanin mellette Alt éa nem csinált semmit. Zsanin szép fiatal leány volt, nagy, tiszta kék szemekkel, sötét szemöldökkel. 8őrfi fekete haja szinte kékbe játszott. Azt gondolhatta volna az ember, hogy a hold valamelyik éjszaka olyan sokáig simogatta ezt a hajat, hogy sugaraiból valami ott maradt a sötét (Qrtök kötött. Most alkonyaikor Zvauin elnézte a nap lenyugvását, elnézte, mint merednek égnek a magas jegenyefák, melyek gyérleYelQ ágai olyan szorosan egymáshoz simulnak. Eluéztb a tölgyeket, melyek büszkét és gógöveu félre húzódtak a többi iáktól, mintha nem is tartoznának közéjük. Néhány kőhajításnyira láthatatlanul szunnyadt a folyó. Apró fehér házak álltak elszórva, virrasztva, őrködvén a sivár tájék felett. A nagymuma csakhamar gondosau ö8>ecomagolla munkáját, mert uem bírta gyenge szeme az alkonyati homályt. Mintha gondolatait fűzné tovább, megszólalt: — Okosnak kell leuui, nagyon okosnak Zsanin 1 — ügy van — felelte Zsanin — de miért? Ha előre látnánk, mit hoz az élet, sohasem tévadnéuk, — tette hozzá a nagymama. — Nem I — felelt Zsanin. Kihallgatlak mind a kelten, majd ismét a nagymama szólt: — Én is voltam fiatal, — rég ideje annak .. Fiatal és csinos ... és nekem mégis ugy tetszik, mintha csak tegnap lett volna. Zsaniu elmosolyodott. Tehát ó, Zsanin, is megvénülne egy nap. De azután eszébe jutott, hogy haj, mégsem lesz az talán még holnap. — Éu is voltam fiatal éa cainos, mint te Zsanin. Szép fiuk versengtek a kezemért. Én azonban uem iudultam vakon szép Ígéreteik, mosolyuk, bókjuk után. A legkomolyabbat választottam. — Szeretted nagymama? — Igen leánykám. Osakhogy éu bölcsen vá. Iásítottam. Én okos voltam, fin kiszámítottam mindent-Először kiválasztottam, azutáu megszerettem. Az öreg asszony ellágyult büszkeséggel idézte vissza a multat. — Ha jós álmot láttam volna, akkor sem cselekedhetem volna jobban. Zsauin incselkedve vágott közbe. — Szerelted, ez az egész I És eszébe jutott, hogy holnap Szent János napja lesz, vagyis a sors ma éjjel nyitja ki könyvét annak, aki abban olvasni tud A uafymama felállt. — Menjünk aludui Zsanin, talán megálmodod jövődet. Zsanin ugyan tudta, hogy aligha fog valamit álmodni, de azért engedelmeaen felelte : — Igen nagymama. * Mikor azután a nagymama elaludt, Zsaniu megint kiült a küszöbre és a távolba mereugett. A hold felkelt. Üdén, szelíden emelkedett az égen és Zsaninra nézett, majd igy szólt hozzá : — Kis láuy, akinek annyit simogattam a haját, amíg neki adtam valamif a fényemből, ma megmondom a jövódel. Gyere utánam a sikra . .. Zsanin felmosolygott a holdra. — Megyek I mondá .. . Ks megindult a harmatos fllvön. Tiszta volt az ég, uem volt rajta egyetlen felhőcske sem. Zsanin kiment a folyó partjára. Fűzfa hajolt a viz fölé-Zsanin sokszor ült ennek a fűzfának a tövében. Tétovázott és a holdra nézett, de a hold már uem mutatkozott. Odavezette, azuláu magára hagyta. Zsanin a fűzfa törzséhez támaszkodott és előrehajolt. Keveset reszkedve nézte a vizet, mely egészen közel volt hozzá ; a sötét, csillogó vizet, mely olyan volt ma este. mint valami selymes íekete szalag. A viz mélyéből arc bukkaut ki, mely hasonló volt az övéhez Hasonló ós mégis más, mert szomorú volt és halovány. 9 ZALAI KÖZLÖNY JANCAR 13. tarló közegekkel és a hatás, amit rájuk gyakorol. döntó tényezó a mizerábilis állapotok orvoslására. Ez okok is elégségesek arra, hogy ezt a nagy kiterjedésű és népes vármegyét a népoktatás érdekei szempontjából ketté válasszák s — mondjuk Csáktornyára tanfelügyelői kirendeltséget szi-rvezzen a vallás-és közoktatásügyi miniszter. De ugyanezt követeli az a veszély is, mely Zalamegye déli részének esetlegeB le-valása által fenyegeti Magyarországot, mert kétségtelen, hogy a Muraköznek megtartását nem oaekely mértekben biztosítja az, ha ily kirendeltségek által annak népével, iskoláival a kontaktust fenntartjuk. Bosnyák Géza Nagykanizsán. A képviselő beszámolója. Nagykaniaaa Jan. 18. Tegnap délután a kiakanizsai polgári olvasókör nagytermében tartotta Bosnyák Géza, Nagykanizsa országgyűlési képviselője beszámolóját. A képviselő Ötvenkét községet járt már be é« mindenütt száuiot adott parlamenti működéséről. A* olvasókör uagy-terine szorongásig megtelt et alkalommal. Ott voltak a helybeli negyvennyolcas és függetlenségi párt vezetői kötOl Dobrovics Milán, dr. Hajdú Gyula, dr. Tamás János, Újvári Géza, dr. Girluer Antal. A gyűlést Plánder Boldirsár nyitotta meg. Két órakor kezdette meg bestédét a nagykanizsai képviselő és terjedelmes beszámolója csak uégy óra körűt ért véget. Terjedelmes éa végig lendületes, uagy verve-vel tartott előadása valósággal lebilincselte hallgatóit és a lelkesülés stQuni nem akaró éljenzésben nyilvánult. Beszédjében ismertette a legutóbbi parlament1 eseményeket. Bírálta ai uj véderóiörvényt és kimulatta, hogy az uj lörvény értelmébeu 36,78y-cel több újoncot állit Magyarország mint azelőtt. Birálta a mostani, még érvényben lévő választási reudtter fonákságait én szigorú, elítélő kritikával illette a készülő uj választási törvényt, mely a visszaélések-nek — szerinte — nem veszi elejét. Kimutatja statisztikai adatokkal, bogy az ellenzéki képviselők választóira az összes szavazók 35%-* esik, a munkapártiakra pedig 82 8»n>i nem aráuybau a választolt képviselők számával. Végül kiterjeszkedet1 a kivételes hadi állapotra vonatkozó törvények bírálatára és kérte a hallgatóságot, bogy azt a szeretetet és bizalmat, amelyet iránta megválasztáskor lauuitotUk. továbbra is őrizzék meg. Eddig tartott Bosuyák Géza beszéde, melyet a közönség két óra hosszáig a legnagyobb figyelemmel és odaadással hallgatott végig. A beszéd közben gyakran ki-kitört az éljenzés az emberek a\|kairól, valamint a zajos abcugolás is, valahányszor a beszámoló képviselő Tisza István uevét kiejtette, Azu\'áu Plánder Boldizsár bezárta az ülést. Bosnyák Géza különben még ma haza utazik Misefára családjával együtt, ahonnan csütörtökön utazik a fővárosba, ahol \|auuár 81-én társaival együtt megielenik az országgyűlés első ülésén. Nagykanizsára szombaton érkezett. Szombat este magjelent a helybeli főgimnázium hangversenyéi tegnap este pedig az iparosbálon. A képviselő fáradságot nem ismerő kitartással keresi fel választókerülete minden egyes községet, — még csak három olyan község van, ahol nem tartott beszámolót. — Djavid bay látogatása. A török ex. pénzügyminiszter már egynéháuy napja Nagykanizsán tartózkodik. A múltkor felkereste dr. Ollop Mór nagykanizsai ügyvédet, akit még Konstantinápolyból ismer, ounau amikor több nagykanizsai a magyar kereskedők küldöttségében Konstantinápolyban járt\' nála is tisztelgett. Djavid bej hosszasan elbeszélgetett — Ez az éu arcom — rebegte Zsanin — ez én vagyok. — Nem felelt a kép. — Ez nem te vagy, nem a mostani képed, csak hő képmása aunak< amilyén te leszel egy év múlva, ha nem leszel okos. — Miért vagy ilyen sápadt ? — kérdezte, Zsauin az arctól. — Mert a szivemet egy szép idegennek adtam. — Milyen volt az az idegeu ? — Nagy és büszke és a mosolya olyan ked ves. Eljárt gyakorta kis házam előtt és köszönt nekem. És mikor elhagyott, még visszafordult, hogy lásson. \' — Mint az az ismeretlen, aki minden nap elmegy a kapum előtt, — rebegte Z»anin reszketőn. — Vállán puskával, kezében virággal, a szeme felcsillan, ha meglát engem és legott elborul, ha éu eltűnök. / — Igen I — Beszélt veled? Mit? Hogyan? — Egyedül beszéltem vele, mert én balgatag voltam ós otthagytam nagymamát. Megéreztem, hogy jön, összetettem a kezemet, lesütöttem a azememet, hallgattam a lépteit. És akkor, mit moudott neked ? — Azt mondta: „Kis lány nézz rám ..." Fel-uéztem és, láttam, hogy az arca ott vau mellettem, egészen mellettem és olyan szép, olyan kedves volt, hogy egészen megszédültem .. . — És azután, mit mondott ? — Azt mondta : .Add ide a kezedet.\' Mikor odaadtam neki és mikor kitártam a karomat sv odaadtam neki az egész szivemet is. ó pedig nevetve fogadta azt el. — És akkor? — Egy pár bélig nagyon szeretett engem engem boldogabbá tett az ó öröme, mint az enyém. A lelkem dalolt, a tárgyak szebbek voltak, a virágok nemesebbek, az ég szendébb éa deiüsebb az emberek jobbak, miut azelótt, mielőtt megszerettem volna ót. Bogy egy percig se szenvedjen, odaadtam volna ueki, ha tudlam volna, ezerszer is a szivemet. — És azután? — Azután elment. Éu nem mehettem utána, nem engedte. Osöndeaen, de határozottan visszatolt. Én már nem tetszettem ueki és hogy meg ue haragudjék, nem is sirtam — Mit tattól azután? — Már nem tudom Zaanin. Eleget mondtam, okulhatsz belőle. Zsanin felállt. Valaki járt a foben. Épp n mellette azilárd, erélyes férfi léptek voltak. Zsaniu elengedte a fát, bogy jobban hallga-tódzék. Behunyta a szemét és összekulcsolta hideg, remegő kezeit. — Zsanin, — szólt egy hang, — add ide a kezedet I Zsaniu a szívét is odaadta. látogatá-a alkalmával 8zéchenyi Béla basáról, akii személyesen is ismert és akinek egy aláírásával ellátott arcképe dr. Ollop Mór birtokábau van Kanizsai moziban vagy mm lakat Kanizsán Mulatni. • Mélyen KszUlt Sterkestl6 Ur / A múltkor a moziban ültem és észrevettem, hogy a gavallérom — tudja, az a barua fiatalember, akivel állandóan együtt szoktam lenui a korzón ég a mulatságokon — elaludt az egyik sarokban, ami — ugyebár, k-dves szerkesztő ur, ön is belátja, egy kissé furo-a faitájn egyrészt a Szórakozásnak, amit a mozi uyujt. másrészt a hódolatnak, melyet iráuyom-ban neki kellene nyujtknia. Istenem, nem akarok izerényteleu lenni, magamat kihagyom, — de amig berreg a gép, szalad a kép, süröguek-forognak rajta az emberek és a nők, hogy csak a kigyóterinetQ Asta Nielseneinet, az éu kedves, bájos Móricomat, a groteszk Palit, meg az éu dédelgetett Maximat említsem, — amíg fenn a vásznon ágyuk dörögnek, plafonok szakadnak be, bútorok reccsenek össze, szobrok zuhannak a földre és csókok — nhl — cuppaunak (isten bizony, hallottam, szerkesztő ur!): akkor az én gavallérom alszik az egyik sarokban.Ma gamat kihagyva a játékból, ugyobár Ön is azt moud\|* szerkesztő ur, hogy ez sok. Felköltöttem és bocsánatot kért tőlem, amiért alszik. Én — mondom — nem tartom helyénvalónak, hogy az én társaságomban uualkozik, hiszen még nem vagyok a felesége (Megsúgom ez a fiatalember az óu löveudóbeliiu stb.) Ne ugy értsem — mondja 6 — de már negyedszer látja a műsort, azért alszik. Boc-sássak meg I Mélyen tisztelt szerkesztő nr, olyan édes — pszt! nem igy akarom mondaui — olyan megható volt n nézése , én... én bevallom, megbocsátottam. Hiszen még nem vagyunk házastársak. De hogy a dologra térjek, mégis kissé furcsának találtam, hogy egy olyan bájos itju miut ó, uégyszer nézzen végig egy műsort, igaz bár másrészt az is, bogy éu velem is uégyszer találkozik napjában, de bát azt hiszem öu is belátja tzerkeszló ui, amit be kell láluia, hiszen én nem vagyok büszke lény, bár az apám múltkor azt mondta, amikor egy pártit visszautasítottam, mert az illető lüszerkereskeitö volt, hogy az vagyok, már miut büszke, de uiégse vagyok az és azt hiszem, uem is leszek, ha kimon-dom, hogy egy kis különbség mégis vau közöttünk, t. i. a mozi meg én közöltem Ekkor a szegény udvarlóm el kezdett panaszkodni, hogy Kanizsán uem lehet mulatói. Boldog ember ugy-e mélyen tisztelt Szerkesztő ur, aki még erre is ráér, nekem minden időmet befejezte a manikűröző, a korzón meg viziteim lebonyolítása, frizurámról uem is beszélve, pedig még csak most léptem át a huszadik évet, — de a jövendőbelim nagyon keservesén elkezdett panaszkodni, hogy hiába minden : Nagykanizsán nem lehet mulatni, ó kényszerűségből jár moziba. Amint a jköltó mondja, éo is azt akartam mondaui, óh mért oly későn, levelek hullása, daru távozása idujéu gondolsz a mutatásra, amikor inár közéig az esküvőnk; — májusban lesz; — amikor már le kell tenui az ifjúság szokásairól, — amint az apám mondja — a világi örömökről, amikor már meg kell térni a polgári nyugalomba és szolidságba; — ezt akartam neki mondaui. De alig kezdtem bele, a jobb oldalamon űló hölgy arccal felénk fordult és nagyon melegen nézett felénk. Ai udvarlóm pedig el kezdett beszélni olyan lágyQ. ahogy csak ő tud: — No, igen kedves Margit, maguk láuyok nem érttk ezt! A Oeutrál, Korona, Szarvas kávé- JANÜAB 13. ZALAI KÖZLÖNY ház ■ Oly" valami féle kellene mint Budap^s-te0: szinbáz, éjjeli óiét — él«tl élet! Ez « fó. Az utcák lennének tele emberekkel, kocáik gördülnének, valami ilyesmi kellene nekem, akkor nem járnék uógyszer napjábau a moziba ós nem aludnék el a társaságában, a ma* édes .... kedves . „ maga bájos társaságában a IJJ»g« ÜHJOIJ laiBBon^auon. Hirtelen régé volt a képuek, a villanyok felgyúllak ós éu megrémOlve véltem ésxre, hogy a gavallérom tévedésből a jobb oldalamon Qló hölgynek keiét fogia h szorongatta, mialatt beszélt. Mélyen lisztéit szerkesztő ur belátom, hogy Kanizsán nem lehet mulatni, különösen nem, ha valakinek olyau pechje, van mint az ön igaz bivének Margitnak. HÍREK. A mi utcánk. A mi utcánk csendes, szomorú utca; Nem lakják büszke, gőgös urak. Hervadt arcú, munkások fészke, A házaik zsúpos ürgelyukak. Az út kövezetlen, agyagos, sáros; Ide-oda görbén kanyarog. S a házak előtt, az útra hajolva, Bogyó-könyút sírnak fagyalok. Az út legutolján vén fakeresztről Pléhtestú Krisztus arca hajol Fakón s szomorún az utca ködébe, Mig sir a nyomor a házak alól. CSÁNYI LÁSZLÓ. — Előadás a szöllőmüvelésről. Tegnap délután négy óikkor Üjváry Gém a kiskanizsai polgári kór olvasóhelyiségéből! előadást tartott a stóllö-művelésről. Amint halljuk az olvasókörben több előadást is rendeznek, melynek kézzelfogható üdvös listását, azt hisszük, nem szükséges hóvebben fejtegetni. — Dlálc hangverseny. A gimnáziumi iíjti-eág f. évi hangversenyéi a már megszokott keretben rendezte. Folyó hó ll-én ismét zsúfolásig megtelt a ,1\'olgári Egylet- nagyterme at érdeklódó szülőkkel s a tanügy barátaival és még a serdülő bakiunkkal, kik már hónapokkal ezelőtt készültek a hangversenyre, hial itt szoktak debütálni a táncterem fényei- parkettjén. Sajnos at idén szertefoszlott a sok édes álom, miután az igazgatóság nem engedélyezte a láncot. — De térjünk át a hangversenyre. A md-»oi első száma Flolow, Matrézok operájának nyiláuya volt, melyet a vonós és fuvó zenekar nagy piecizi-1 ássál adott eló. Dlánua kövekezett Eórsy István 8. o. t. szavalata,ki Ábrányi Waterloo című költeményét mély hatással deklamálta 3aép férfias orgánum a kiválóan elősegítette tikerét, s melyet a közönség viharos tetszés nyilváiiilással hunoráll. Huber Károly Kunok álirándját 2 hegedüli Kasza László 8. o. t. zongora kísérete mellett Pollák László és Kováos Mihály fi. tanulók játszottak igen szépen s szintúgy a ve gyes kar összes ének számai is igen Jól sikerűitek. Auber Pütpourri\|át ■ Frs Diavolo operából nagy hatással jutatta érvényre a zenekar és itt leltllut a a fafúvósok ua?y haladása, kik alig egy éve, hogy baugstereikel mint teljesen ismeretlen valamit kezükbe kaptak. Az elismerés baugián emlékezünk meg Supka Ferenc 7. o. tanulóról, ki Gabáu.vi „Eiy ideges ember" monológját pompás humorral juttatta érvényre. Végül meghajtjuk zászlónkat Lukács József fógimu. tanár ur elölt, ki fárad hallali Ugybuigalnm -1 mai hozta létra ezt az igazán nívós hangmgenyt. — AZ Ipartestület hangversenye ée táuoeetélye. Dacára a mostoha viszonyoknak a siker legléuyesebli \|elében zajlott le az Ipartestület inulatnága, melyet vasárnap este rendeztek a „Pul-gári Egylet- nagytermében. A védnökök réstére fentartott díszhelyeket, melyek keleti szőnyegekkel pompásan fel voltak díszítve Hosnyák Géza vároauuk országgyűlési képviselője és lie\|e. Vécsey Zsigmond polgármester és neje, Dr. Bentzik Ferenc ügyvéd és neje foglalták el, a páholyokat és ülőhelyeket \|iedig városunk előkelőségének és polgárságának sziue-java töltötte be. Az öt számból álló hangverseny pompásan szórakoztatta a közönséget At irodalmi és művészeti kör dalárdáin Lányi Ernő Kossuth nótáját és Huber Károly Honfi dalát énekelte férlias lendülettel igen hatásosan. Bériot, Dues Oencertant kél hegedűn Gráf Jnláuka és Hofricbter Emma játszották oly szépen poetikiiaan és elegánsan, hogy a közönségből frenetikus tapsvihart váltott ki, melyet a művésznők ráadással köszöntek meg .Büszke lehel a mester tanítványára és tanítványa mesterére, líerectky Károly ur uem mindennapi tehetsége árult el Váiady Aulai .Júdás" költeményének elszavalásával. ép ugy Stabó Bözsi k. a. és Szabö István ur párisi l.aba tánc báioa ellejtésével. Nagyon sajnáljuk, hogy vármegyénk fő. ispáuia betegsége következtében uem vett részt ezen sikerült mulataágon meglelenésével bizonyára emelte volea eunek fényét. A hangversenyt tánc követte, tuely virradtig tartott. Ugy htlliuk, hogy igen le kintélyes össteg fog at Elagolt iparosok menháza alap javára jului. W. — Az Úttörő Iskola előadása. A fel-világosultságnak és a jövő Magyarországnak bátor Inrcosa. dr. Fédyes Samu ma eale előadást fog tartaui a társadalmak kialakulásától Aki át van hatva annak a missióuak a tudatától, amely at Ultóró iskola nemes hivatása és önzetlen ambíciója, az csak aton csódálkotik. hogy ezt at előadási a Szarvas szálló termében kell megtartani. Igazáu azégyeu, hogy sem a Polgári Egy lel. sem a kaszinó uom engedi át e célra a helyiségét, amely minden léha mulatságnak nyitva áll, de amikor komoly tudományos előadásról és a jövő egyik kóréuek letételéről van szó. akkor ridegen betérjék kapuikat. Nagykanizsán vagyunk Magyarorságon vagyunk. — A mértékhitelesités uj rendje. A mértékhitelesitésról sióié 1907. évi v. t. o. végrehajtási utasítása nem lelelvén meg teljesen a gyakorlati élei kövelelméuteinek, a kereakedolmi miniszter atl most most uj rendelettel oserélle fel, amely az elóbbiuek rendelkezéseit több tekintetben módosítja. A hitelesítésre kötelezetteket s közelkezőkben felsorolt ujitások érdekelhetik. Szabályozta az uj ulsslás az idóstakos hitelesítés Idejét, muidón a két évi időszak kezdetéül a hitelesítés évét követő naptári év első napját tűzi ki. Hitelesítésre köteleiét! ui méróestkötők gyanánt a vastagtág — mérőket és vileldijjellóket (taxaméter) jelöli meg. Félreértések elkerülése okából világosan kimondja at uj rendeleti hogy > mértékhitelesítők nincsenek felbatalmatva a felektől hitelesítési dij, napidíj fuvarköltség, vagy bármily citueu készpénzt átvenni. A hitelesítési dijak mint eddig, emtáu is postatakarékpénztári utou fítetondók be. Az eddigi gyakorlatot Outi Írott szabályba a rendelet, amidőn kimondja, hogy amig a (él a postatskarékpéuzlári befizetésről kapotl elismervényt mértékhitelesítő hivatalnak be nem mutatja, azaz amig a hitelesítési díjnak előre történt lerovása nem igatoltátott addig a bemutatott mértékek hitelesítés, bélyeggel el nem láthatók. fJKOTILLONOK^ dus választókban jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél. - Védjegy^ „HorgoayP - A Linimení. Cnpsici comp., a Horgony-Pain-Expeller pótltkm ogy rvcjoiuik blionyult báiiszer, mely már sok év ota legjolib l^dorzwilnmek bizonyult kösivénynM, ctúznál ó* nieghitlésaknél. Figyel uieztrU1. .Silány hamuitváuyuk miatt heTá&ári.iHkor óvatosak lagyünk és csak olyan emleti üvegot fogadjunk el, moly a „Horgony" védj^gygyel « n Rsohter \' wl ellátott dobóiba oógjogyrCt>H.>l ellátott dobóiba van csomagolva. Ára uvojfukben K -.80, K 1.40 és K 2.— ée úgy siói van minden gyógyaxor-tárban kapható. - hőraktár: Török Jóaef gyógyawrésznoL Budapest. Ot Bltlltr Mue.ttri 11 „Artiy orwlMoz". Prágában, Klibal»!thatrai»o !"> nou. A sült galamb ma már csak a példabeszédé. Ha valamiben sikert akar elérni, akkor foglalkoznia kell az Qgygyel Ha eladni akar, ha venni akar. célját csekély munkával, kevés pénzért elérheti. Adja fel a szükséges hirdetését a ZALaI KŐZLONY-nek, hol hirdetése olcsó tarifa mellwlt, pontosan az Ön által kijelölt helyen és formában fog megjeleuui. Tervezetei díjmentesen készitQnk o © o o o KÍTÜNÖ ALPESÍ TEJCSOKOLÁDÉ ZALAI KÖZLÖNY DEOEMUER M Hirdetmény. Az alább felsorolt pénzintézetek igazgatóságai ezennel kizhirré teszi, hogy a vezetésük alatt állé intézeteknél eddig elhelyezett betétek után 191ET január 1-tol kezdodoleg. valamint a náluk ez után elhelyezendő betétek után is 5°\|o kamatot fizetnek és hogy a betétkamat után járó tőkekamatadót is sajátjukból viselik. \\ NAGYKANIZSÁN, 1913 január 9-én. Nagykanizsai titarikjtatír részvénytársaság. 5 Névegyek Dél-zalai iMtíiitír részvénytársaság. Umm\\ £azflisá£i ti részvénytársaság. eddig még nem létezett nagy választékban ízlésesen kiállítva jutányos áron kaphatók Ifl. Wajdits József Könyvkereskedésében V és Könyvnyomdájában \\ Vidéki megrendelések gyorsan elintéztetnek. "VI Grammophonok k és lemezek helyszűke miatt olcsón kiárusitta\\nak EFJ. WAJDITS JÓZSEF hangszerkei eskedéséfceii [fii 1 Nyomatott a laptulaj.ioiiin Jfj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAGYKANIZSA 1913 JANUÁR 16_ 52 1K ÉVFOLYAM 4 SZÁM CSÜTÖRTÖK zalai közlöny ■ilJilmlk hittan ii ciltlrllkli. £\|6(U«U>I Arak: E^éu érre 10 korona, íilévro 6 korona, N ,gy.dé»í* 9 korona 80 flll. — Egyet aaám ára 10 Mi. KalelAt tttikeattó ; Kanlita István Kiadja: Szirksiztöiífl ét kiadóhivatal Diák-tér 1 Tala\'on : \|\|2. — Hlrd(4a«k dljaiabáa •■•rlfll. Bucsu. SZEMLE. ^lyau ttoké váratott tt li6 tnt^án, hogy azt liittuk, ol só jött már, de itt van végre, eliött, mint a makacskodó szerető, l ki ttokéig kelleti magét. Itt vau éa hullt hullt lágyan I vidáman, mintha angyalok kacagása lenne. Rejtelmes \| léoyeket hololt magéval é« olyau Bzelid, hogy nt.\'g-légyit ebben a városban miudeut. A cipősarkak balkan koppannak, a lovak patáira mintha légy selymeket burkoltak volDa 8 a kocsikerekek ugy gördülünk, raint élomtájon a lOttdérBlekér. Hull-hull és vidémség-érmeket rak az emberek kabátjára és a vidémség liliomkosxoruit a kalapok szegélyére. A sok hópihe rejtelmes betűsorként gördül alé a lAthatallanból éa olyan édes rájuk meredni és sxelid örömmel találgatni: vájjon mi titkot rejtegetnek? Mikor hull a bó, világok ölelkezuek talán és a légy pihesereg távol planéta szerelmes üzenete, ami lágy simogatással engeszteli a föld haragos arculatát. Rejtelmes, sejtelmes ilyenkor a világ, a házak mélyen guuuyasztanak a vastag hésapka alatt, a pihék vakító fénye miatt szégyenkező gyávasággal pislákoluak a lámpák és valahonnan elögOrda! az első szán, kopognak a paták és a lovak nyakáréi örvendve árad szét a hozsánna : csingi-ling, csingt-liugi-ling .. . Nagykanizsa jan. 10. A mai napon megválók a Zalai Közlöny szerkesztőségétől. Azt hiszem, azokat a szubjektív és adminÍ8ztrális természetű okokat, melyek erre kényszerítenek, nem kell leírnom : E/.nk nem érdeklik lapunk olvasóközönséget. Engem, magamat is csak a válás lénye, maga az, ami érint és érdekel, minden más egyeb, mely eltöröl, o tekintetben ért, most mellékes és azt hiszem, el is fogom felejteni. Egy lapnak. — ha szerény keretek között is — nem lehet hivatása, hogy személy\' dolgokat tárjon a nyilvánosság elé, egyéni dolgokkal hozakodjék fel. az újságnak mindig óvakodnia kell, hogy mást mint megtörtént eseményt regisztráljon, más húrokat, mint objektíveket pengessen. Épp ezért, legyen elég könnyít szívvel annyit konstatálnom: Megyek 1 És ha raotít, mélyen tisztelt olvasóim, végig nézek azon a rövid alig négy hónapot kitevő időszakon, mely felelős szerkesztőségem- nek igazán tiszavirágszerO korszakát teszi, ezen a róvid időn, amely alatt energiám állandóan másfelé volt lenyűgözve és az én igazan szivból kedvelt lapomnak szerkesztését osak fél kézzel intézhettem, mégis ugy érzem, kedves emlékekkel távozhatom. Beleszóltam egy kicsit a város fejlesztés tervébe, írtam egy pár krokit erről a szeretett és unt városról és megpróbáltam annak egy-két naiv és kedves, groteszk és mégsem bántó vonását meglátni a .Szemle" szemüvegén keresztül. j Ez minden; amit jelentett az én szerkesztésem. Egy marék virág, vagy egy marék bogános, — egyre tuegy. És ha ez idő alatt egy-két barátot és — ez a főbb — egy-két ellenséget szereztem magamnak, akkor jól végeztem dolgomat, Ha pedig önök közöl valaki vissza fog emlékezni arra, hogy valaha a Zalai Közlöny oirnü lapnak egy kezdő volt a szerkesztője, aki ha el Is vetette néha a sulykot, de egészben véve ambícióval dolgozott, akkor meg vagyok elégedve. ... És ezzel be is fejeztem és a Zalai Közlöny olvasóinak buosut mondok. Kanizsa István k társadalmak kialakulása. Az Úttörő-iskola előadása. Tartotta 1913. január 13-án dr. Fényes Samu. Egyszer hallottuk Fényes Samut twatélui Btt-dapeeten, a régi országgyűlés uagyterraébeu. A padok uufoláaig lelve voltak, minden oldalról a szen-vedélyea közbeszólások özöne zúgott feléje és ó uralta a helyzetet — szavaival, tekiutetével, gesztusai valósággal leuyügözle hallgatóit. 8oha máskor, toiot akkor: a legszenvedelinesebb viták ép harcok estéjen nem derült ki auuyira, mily uagy siónoki tehetséget állított sorompóba, mily elszáut iudulatot koldötl harcba ez az ember eszméi mellé, annak a "»gy küzdelemnek támogatására, mely a lelvilágoso-dán és az ész jegyében a feudális Magyarországban » kizsákmányolás hazájábau akar szabad, boldog éa megelégedett társadalmat teremteni. Most ne legyen "ó arról, ho«y vájjon az Uuöró iskola világnézeti 4a más szempontokból miuó flbirálás1 alá esik, de konstatálni kell, hogy ha a majdan elért eredmény a Fényes Samu meggyőződésével, a kivívott <ikar az ó szónoki tehetségével és önzetlen kitartó uuukásságával fog arányban állani, - akkor még wokuak is el kell ismeruiök ennek az iskolának a ntjmzel történél mi jelentőségét, akik most — vegyUk » jobbik esetei — közömbösen nézik annak gigászi inuukáját. Hétfőn este a társadalmak kialakításáról beszélt Fényes, akinek misszió) r a természettudományok igazságainak éa a vallás és babonák előítéleteitől megszabadított világnézetnek a terjesztése, annak eljuttatása a társadalom olyau rétegeibe, melyek elzárkózva élik le a maguk véges életét. Agilátori tevékenysége eszköznek tekinti a diadalmas matériálista világnézetet, mely egyedül képes az emberek szemét a túlvilág káprázataiból ide, e földi életre fordítani, beláltatni velük azt, hogy a boldogság csak itt várakozik reánk és e sártekén kivQl caak a nagy nirvána borzong. A tanítás a lelkek átformálása az Fényes Samunak, ami a bányásznak a csákány, a föld túrása. Ez is, az is keserves, nagy muuka. Ha arauy, ha egy boldogabb korszak lesz érte jutalom : akkor munkáját siker koronázta. Euuek a célnak a szolgálatában állott az elő- I adása is. A történelmi materializmus alapján állva, melynek az államnak kialakulására vouatkozólag1 Oppenhoimer adott legsziszletnatikusabb kifejezést, népszerűen és lebilincselő elokvenciával adta elő a társadalmak kialakulásáuak első korszakát a legősibb uépektől a pásztor társadalmakig befejezóleg. Ahogy a történelmi materializmus tanítja, — a gazdasági rendszer és az ennek folytán előálló célszerűségi belátás adja meg a tátsadalom berendezésének színezetét minden koraiakban. Ebhez még egy tényező járul az ember szerelmi életének lolytonossága. melyet viszont eszes voltával és annak a felismerésével telt lehetővé, hogy gyermekei védelméről, táplálásáról goudoBkodbatik oly időbeu is, melyben máa állatok arra nem képesek. Az emberek mindig oly társadalmakat alkottak, amilyenre szükségük van. Amíg elég a vadászatra, a közös fészek védelmére egy család 6egilsége, addig csak családok vaunak. Amikor nagyobb vadakat hajtanak ea. fognak, már több család kell. Amikor áttérnek az állattenyésztésre, már egy nemzetség kell, hogy az állatokat gondozza, őrizze. Ennek megfelelően alakul az erkölcs ia, amely tehát nem egy adott, valami kQlsó tényezőtől kapott jelenség. Amíg vadásznak, teher a gyönge, satnya gyermek, a leánygyermek, az agg: Tűi vény és erkölcsi szabály ezek megölése. Amikor a pásztorélet kezdődik: Törvény és erkölcsi szabaly a nemzetségié, patriaroha mindenhatósága, mert akkor ez a jó. az egészre Üdvös. Végül utalt at előadó a társadalmi muukaegyesités és munka munkamegosztás uagy jelentőségére, amelyek a mai társadalom alapját teszik. Amiül láthatjuk, Fényes ekletikus: A materialista elméletekből s egyúttal a Benthamtól kiinduló és Piklereu át hozzánk is eljutott utilitáriánisztikus felfogásból merítette előadását, mely a hallgatóságra rendkívüli hatással volt. A végén Fényes emelkedett szavakkal vázolta az Uttöró-iskola célját, amely oly nemes, oly messze-messze a jövőben csillogó, hogy szinte álomszerű. Hogy ezen a sivár, kishitű, elvakult és gyáva Magyarországon valaha még az emberi elmének a teljes igazságot hirdetnie és mindenkinek a boldogságot kivívnia lesz szabad, a szkeptikus előtt sziute ábrándnak tűnik fel. Do hisz eddig is csak az álmok és ábrándok megvalósulása alkotott nagyol és lehetetlent I Kanizsa István. -- Megye — Város. ZALAI KÖZLÖNY JANUÁR le () Nagykaniaaa város költségvetése Mint megírtuk Nagykanizsa város jóváhagyóit költségvetése a napokban került nyilvánosság elé Közérdekű nek tartjuk a költségvetés végső adalait közülni: Az 19IS. évi összes szükséglet 95029660. Az 1913. évi Összes fedezet 615807 7S. Mutatkozik hiány 810418 87. Tavaly 976155 60. Miuián az 19 18. évi állami egyenes adó 418 891 K 83 ft tesz ki (tavaly 366-874 K 99 A tett) 75 százalék pótadót kellelt ismét kivetni, hogy a költségvetés hiány fedezetet nyerjen. () Tanügyi előléptetések. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter Bencsák BzUua Csáktornyái, Tantóué Qroas Vilma zalaegerszegi, Nagy Margit keszthelyi, Hajas Eszter Csáktornyái, Webry Hugó nagykauiisai, Szabolics Antalka Csáktornyái és Maii-movits Júlia nagykanizsai polgári iskolai tanárnőket, illetve tanárt a X. osztályba. Burgolica István Csáktornyái polgáti iskolai tanárt pedig a XI. fizetési osztályba léptetie eló. (♦) Zalaegeraaeg uj postafőnöke. A kereskedelemügyi miniszter a zalaegerszegi postaiávirda-ós távbeszélő hivatal vezetésével Tóth Géza posta- és tárirdafelügyelót, a marcali bivatal főnökét bizla meg. () Adófizetés a posta utján. A pénzügyminiszter elrendelte, bogv az ország adóhivatalai 1913. január elsejével a osekkforgalombau részt vegyenek. Minden adóhivatal számlát kap és erre a felek díjmentesen eszközölhetnek befizetést jDrlaput, a felek az adóhivataltól díjmentesen kapuak. Termésteles, raiuden félnek kötelessége lesz a befizetési ! jegy hátlapján megjelölni a bnfizelés célját nők bejelentése — ha nem alszanak a1 takarítási helyükön nem kötelező. Igaz. hogy ha felvesz valaki egy j i takarítónőt, megkérdezheti, meg kell kérdeznie j I a nevét. De ki biztosítja arról, hogy nem! hamis nevet, hamis lakóimét mond be ai \'leány, mint a jelen esetben is? Épp ezért hasonlók elkerülése végett, helyénvalónak tartanók. ha a takarítónők bejelentését is kötelezővé lennék. A oseléd-ügyet szigorúan rendszabály ózták. Helyén is van. De a takarítónők sokkal megbízhatatlanabb elemet képeznek, mint a gazda állandó felügyelete alatt álló cselédek. Mindazonáltal ezek részesülnek a leghiányosabb ellenőrzésben. Épp ezért proponáljuk, hogy a cselédségnek a rendőrségen most folyó rendszabályozása mellé vegyék programmba a ta-1 karitónők kontrollálását is és tegyék köte-j hogy az evangélikus templomra ötveu óv múlva tesznek órát. ó pedig megesküdött, hogy arra uem i* akartak soha órát teuni. azt a kört, (ami a tornyon van, galambdúcnak osiuálták ós uem is lesz olt éra soha. No. de ilyet I Hogy hihetek akkor a« ó eskü-jónekl? Különben lehet, hogy kibékülünk, m«fl a papa sürget. 8 akkor én is mondom: .Forsáu bt stb. Üdvözli igaz hive Margit. lezóvé ezeknek legalább egyszerű bejelentését. Asta Nielsen. Takarítónők hiányos ellenőrzése. A oaelédügy rendezéséhez. Nagykanizsa, jan. 16. Megtörtént a következő eset: Kgy helybeli osalád felvett egy takarítónőt Egy 16— 1Ő éves parasztlányt. A lány megmondta, hogy — mondjuk — Jucinak hívják. A dolog rendben volt. Ezelőtt egy héttel elbocsátották a takarítónőt. Nem tudott dol gozni becsületesen, nem használhatták. A napokban a leány megjelent az előbbi gazdája egyik rokonánál és volt gazdája nevében lífct koronát kért. rr—==r"fw hiszen maga ninos már náluk. 4- mondták neki — Igen, — válaszolta a leány. — de most találkoztam a piacon a nagyságával, akinek segitek lifaát venni. Ninos nála elég pénz, elküldött ide. ■ Gyanutlanul átadták a pénzt. Osak pár órával később derült ki. hogy a leány közönséges csaló módjára járt el, az egész libahistória koholt volt. Most derült ki azonban a legérgekesebb része a dolognak sem n leány előbbi gazdája, sem a helyszerzőuó nem tudta a leány vezeték nevét. Sem a lakását, sem azt, hogy ho\| vau alkalmazva. A feljelentést megtették, do a nyomozást rendkívül nehezíti, hogy nem ismerik a fentebbi adatokat, mert a takaritó- Mélyen tisztelt Szerkesztő Urt Örömmel konstatálom, hogy a uagykauizsaiak felfedezték Asta Nielsent, a mozi csillagát. Kedden j este elmcnlQuk a* Uránusz nevű nagykanizsai mo- j ziba, megálltunk az ajtóban én és ó, végignéztünk a zsibongó tömegen, mely egészen elfoglalt iniuden kicsi zugot, mindeu talpalatnyi helyet s szoiuoruau konstatáltok, hogy nincs számunkra hely. Áldjon vagy verjen sora keze, itt élned, halnod kell. Én azt hiszem, hogy Asta Nielsen a modern nő típusa. Olyan miut egy kigyó, nem ? A karja mindaketió olyan mint egy-egy kigyó. Az ujjai luind megannyi fiatal vipera s a uó, maga is mini egy simuló. olvadékony, gőgös kigyó, — nagyszerül És én mégis azt mondom mélyen lisztéit szerkesztő ur, hogy nekem u«in tetszik ez a nő. Higyje el a pártiak sokkal iöbb mflvészetlel játszanak és lálla azonkívül, mily groteszk ez a Nielseu akkor, amikor sir? Aláírom: aranyos, kedves, bájoa néha, olyan mint egy gyerek, egy bársouyos szemű, meleg arcú gyerek, akire uem lehet haragudni. De minek az a póz, nrnil minden felléptekor magára ölt? A szeszélyes és zseuiáli»au fogyatékos öltözet ? A vitorláshajó, amelyen a filmre evez? Az a kacér mosoly, melyet 1 a nézőkre vet ? Tudja azt szerkesztő ur. hogy Svédországban lés az észak városaibau a mozik műsora nem áll másból, mint egy vagy két Asta képből? Örveudek, hogy a nagykanizsaiakat is megszállta ez a rajongás, j mint mindig, valahányszor nememnek egy diadaláról 1 értesülök. Mélyeu tisztelt szerkesztő ur, én ugy tudom, hogy ön feminista és az a meggyőződése, hogy a nőket in megilleti az a választójog. Sót, ugy hallom, hogy most éppen egy erről szóló tanulmányon ^dolgozik. (Kiváuom, hogy sok dolga mellett ezt is befejezhesse ) Épp ezért sajuálom, hogy \'távozik a Z. K.-tól. Szerkesztő ur: „forsau et haec uieminisse juvabitl", ugy-e igy raoudja a klasszikus?! (Egyetemet jártam ám éu I) Tudja, én mobt rokouérzése-met tejezbetera ki, mert én is válok — a vőlegényeidtől. Múltkor összevesztünk. Éu az állítottam, HÍREK. HÓ. Zizegve hull a esipkeszárnyu hó\' a villanylámpa lángoló harang, giling-galang, libegve himbál: Rajta ül a hó, a tiszta hó. Csak csöndesen: A könnynek hullni jó! Csak csöndeseit: A szived is harang, giling-galang, s ha könny, hát könny legyen, s miként a hó, egy millió! Óh, szemfedő, óh, szűz égi hajó, mig lágy sirodba lágyan hull a hang, giling-galang trillázva, könnyezőn takarj el, óh, te, tiszta hó! KANIZSA ISTVÁN — Halál a temetőben. Vásárnapján rém** eset színhelye volt a keszthelyi Szeut Miklós temető-Egy iiagymádi 40—45 évesnek látszó férfi s lemeló-kápolua mögött agyonlőtt" magát. Közelebbi adatok j még hiányzanak — Milyen idő less ? A Siriua jóslása szerint 1913. január 1-tól keméuy hideg lesz, több helyen i havazással ; január 8-tól uedveg, hideg esó és hó fog esni. 99 tói nagy havazás ígérkezik, amely Európ* jé* luzáuk nagy részében fóg esni Ezt a szeszélye* időjárásunkat a föld teugelyének korábban történt elhalása okozza és az, hogy mi az északi részre estünk. Az őszi hónapok nem a legkedvezőbbek voltak, de viszonl a tavasz korábban log beállani Márciusban : már gyönyörű szép, meleg napok jönnek, zivataros i HHŐkkel Bő termés és igen jó esztendő lesz. Ugy-[sziutéu kellemes nyár is. 1913. évi szeptember és I október hónapokban második nyár fog jönni és hossiu \| lesz az ősz. — Fiatal tolvaj Merse Ferenc monostorapáti-! 1 lakóstól, « lakásban volt ládából 590 korona elüut. A nyomozás kideriteile, bogy a pénzt Gáspár Vince 13 éves monostorapáti-i suhanc lopta el, akinél » péuzt mégis találták. — Vigyázatlanságból halál. Kiss Károlyné monostorapáti-Í lakos a padlásra akart felmenni, a létrán megcsúszott, leesett, kopouyarepedést kapott« amitől rövid idő alatt meghalt, — Uj s ági ró-j ubileum. Ilyen is ritkán vau Roboz Islván kir. tanácsost, a „8omogy" szerkesztőjét 50 éves szerkesztői munkássaga alkalmából a lap munkatársai és olvasói jubilálni fogják. A népszerű újságíró. — ez is ritka, — 84 éves ós még mindig lelkes szerkesztője a lapuak, amelyet ó alapított. JAHUAR IC. ZALAI KÖZLÖNY 3 — „A Kotorl takarékpénztár - A Katta. Legényegylet í. Ló l\'J-óu il u ,-Meató»Aga ezennel közhírré leszi, hogy \'5 lir"k°l <!-prgli> óriísi aikrt aratott " * ...... „íj. . , »\'lP«inmü»ít a „Pircw bugvellárin--!. , vezetése alatt siló intézetnél eddtg élbolyé-. A„ rEdiaon. mozibau (Sl,„as ,2álloJ>) jett betétek után 1918. január 1-tól kezdő-1szombaton és vasárnap szenzációs mfisorral fényes , dóleg, valamint ez után elhelyezendő betétek \\íf^J0* We\'^Uir. k«rQluek a^iaumunt \| utáo is 5\'/,/• kamatot fizet éa hogy a be- tétkamat után júto tókekamatadót ia az intézet nyitjából fizeti." Kotor, 1913 január 9én. Kotori takarékpénztár réstvénylát saság. — Elhunyt juhász A kaposvári kórházban egy érdekes juliász halt ineg a napokban Hegedűs Károly a neve, valamikor az Alföldről vetődött oda és mflfésti faragásaival nagy hírre tett szerLi ugy annyira, hogy muukáiból kiállítást is rendeztek\' uem régen. Most a karácsonyi Qnnepek alatt megbfctege-dalt, így került a kórházba, ahol 75 éves korában meghalt. Hátramaradt mAvészi faragásait elárverezik. — Kellemetlen tévedés. Már megírtuk, hogy B r a u u István iparfelügyelót elhelyezték Nagykanizsáról Désre. Braun István áthelyezésével kapcsolatban most értesülüuk az ügy körülményeiről. Az iparfelűgyeló, aki csak nemrég jött Zalaegerszegről Nagykanizsára az iparfelügyelósóg áthelyezése folytán, szülőotthonába, Szolnokra szeretett volna kerülni. Beadta tehát kérvényét, hugy helyezzék ál 8zoluokra. A kereskedelmi minisztériumban azoubau — hogy — hogy nem — felületesen nézték meg a kérvényt és Szolnok helyet elhelyedók volt iparfel-Ogyelöt Szuluok-Doboka megyébe Désre. A ini-uiszterium tévedését most egy u\|abb áthelyezéssel lehet csak helyre korrigálni. — A korcsolyapálya megnyitasa Tegnap este vidám kacagástól volt hangos az egyleti léKpálya. Merész ívben röpültek a korcsolyázók, vidám párok hasították a jég tükrét, itt vau végre Halil&x híveinek öröme, meguyilt a jégpál)a. A hideg elég tartósnak ígérkezik és remélhetőleg meglesi a korcsolyázóknak az a régtől várt öröme, hogy hoíszu ideig megkegyelmez a nap a jégpályának és hosszít ideig olyan vidám, hangos élet fog uralkodni u egyleti ívlámpák vakító fénye alatt, miuL tegnap est iv — Muraszombati tüzoltó-ünnepóly. Nagy ünnepség keretébeu adták át a kilüuletést vasarnap Muraszombaton annak a 12 tüzoltóiisk. akiket n ki rály a jubileumi szolgálali éremmel kitüntetett. — Pósfav Pongrácz főszolgabíró tűzte fel rövid beszéd kíséretében a kitüntetettek mellére az érdemrendet.1 üsté bált tartott a Muraszombati Iftzyltóegylet. mely anyagilag és erkölcsileg (ól bikerült. — Lapzártakor értesülünk, hogy 8zéke\|v: Lajos posta tiszt özvegye ma délután felakasztotta; magát. Az öngyilkosságok száma eggyel ismét Mftpo-j rodott. — világhírű filmgyár legújabb és legszebb kúpul. melyek eddig Nagykanizsán nem voltak láthatok Ezeket a remek képeket el ne mulassza senki sem megtekinteni, műit a ki elmulasztaná büul követne el. Bővebbet a falragaszok ! — Baleset A máv. szombathelyi fűtőházában Németh János táplánfai születésű fűlő keze. miköz beu egy mozdonyon a lolallyut akarta megkenui, a tolattyu és vezetek kuzé szorult, mely négy uijat összezúzta Dr. Kein Frigyes pályaorros részesítette elsó segélyben. H/HOESSEN A ,,ZALAI KÖZLÖNf"-BEN Aspírín-Tabietták & (a kÖJtUmerl ÍAJdalomciUUpüd %tvr) Hogy bizonyos legyen a/ ember, hogy csakugyan a valAiii Aspirint kapja, mindig A pirin-Tabletta formában kell hogy kérje, txek eredeti csomagolásban, 1 üvegcső y "Ofélgrammos tablettával K. K20-ért,kaphatók. Minden i u c»ye:i tablettán rajta van su A»pirin szó. 3 4 Forbenfabrtken vorm. Friedr. B«yer £ C. Elbrt telit und Uverkuien jfT\\\\b. Mulhelm un Khciu. Eiim jr Vi.lio ;y „HorjnoJS\' Vtl SvV^J A Linimcnl. Capsici comp., a Horgony-Pain-Expeller egy r^igúnak bizonyult kázi\'zer. moly már sok óv ótu 1í—joivb l< lorxsvIt-sni\'k bizonyult kOszvénynrl cstiznál o megl.Üléieknél. Flfyeluieitetíi. Silány hamisítványok miatt bovásárl.víkor ovalosak legyünk és csak olyan eredeti Mvegot fogadjunk el, mely a „Horoany\' vódjegvgyel - " n,"v s a Richter oéfieKyMMelol látott dobozba van woma-Jtl Ara üvegükben K -.80, K 1.40 óh & 2. M úgyszólván minden gyógyszertárban kapható. - Kóraktár: TÖrOk Jóiaef gyógyszerésznél, Budapest. Dt Bltlltr gyógyszer Ura u „Árny orosiláilor. Prágában, Ktisabothatrasse 5 nou. A sült galamb ina már csak a példabeszédé. Ha valamiben sikert akar elérui, akkor foglalkoznia kell az ügygyei Ha eladni akar, ha veuui akar, célját csekély munkával, kevés pénzért elérheti. Adia fel u szükséges hirdetését a ZALaI KÖZLONY-nek. hol hirdetése olcsó tarifa mellett, pontosan az <>u által kijelölt helyen és formában fog megieleuni. Tervezetet díjmentesen készítünk o o o o o MEGHÍVÓK 8t)diy míg nem látazett mg; választókban jutányos áron kmlttetnik Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában. Vidéki megrendelések gyorsan elintéztetnek. SiFoIisfc* Rocké ezerszeresen bevált iidőhuruíok ellen friss és idült köhögés, hörgh uru tnál f\'tiüűí\'VUÍaciások után. Et/es/yOoes tr.\\- v. . i-lv.igy ovhier a / ü J.1 SV\'SiS e/le/, ■ -J^^&FJ&ii&lem SKES íiUI [l)UO»T JÁNÜAB 16. Nyomatott a laptulajdonog* lfj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. HANGSZEREKET ÉS HUZÓHARMONIKÁKAT I-sórendü minőséget ajánlok a következő árak mellett. l\'okete granatilfábél ujezűst billentyűkkel: 6 billentyűvel 16 kor., 8 billentyűről \'24 kor., 10 billentyűvel 80, 36, 40 kor. IS billentyllvel 48, 50 kor. 13 billontyűrel 50, 66, 60 kor. — Piccolóflóták: 6\'S0, 5.60, 6 -40 korona Klarinettok. Fekete granatilfábél, ujezűat billentyűkkel: 10 billentyűről 86 kor. 19 billentyűre! 41 korona atb. Dobok. Nagy dob rét faabruucscsal 10 csavar 56 kor. — Nagy dob rézabronea éa 10 csavar 90 kor. — Községi dob 14 kor.-tói 40 koronáig. Czimbalmok 70 koronától feljebb. Huzoharmonlkák. liuzóharmonika, 10 billentyűvel, dupla banggal, kétjáratu fúróval, réz sarkokkal, nagyon szép alkatú, kitűni hanggal, drbja 9. 10. II korona. Ugyanazok hárowazoroa banggal 15, 16, 17 korona. Ugyanazok 9 soros, 19 billentyű dupla bangókkal Dur és Moll-bossus, dupla banggal: 16, 94, 98 korona, 3 soros 31 billentyűvel: 48, 59, 60 korona Szétküldés utánvéttől. — Kezeakedek arról, bogy oaakia jé éa az értéknek megfeleli hangszereket azállitok, ennélfogva megengedem a kicserélést ba az 3 napon belül az átvétel után történik. — Megaértett árukat nem fogadok viasza. Ai írak darabonként érteudók. Hegedűk. Iakolahegedük: 6, 8, 10, 19, 14 kor.-ért. — Zenekarhegedük: 18 , 99, 94,, 30 , 40, 60 kor.-ért. — Hongvcracny és mestcr-hegedük: 70, 80 egész 900 kor.-ig. — Hegedűk: >/, és \'/» nagyságban 4, 6, 8, 10 kor.-ért. — Hegcdüvonók: 1, 160, 9, ü\'60 a, 4 kor.-ért. Hugedűroaók feruainbukfából nagyon könnyű 6, 8, to kor.-ért. — Hegcdütokok : 6, 7 60 kor. és feljobb. — Hcgodiilábak : 4, 10, 19 K és feljebb. — Alltartók: 1, 140 K és feljebb. — Hurok minden árban és minőségben. — Viola avagy Brácsa és alkatrészei 10»/,-kal drágábbak. — Cello. Iskolacello: 90, 95, 97, 98 és 30 kor. — Zenekarcello: 40. 50, 60 ---- és 70 kor. — Cellovonók: közönséges 160-tól 3 kor.-ig — Cellovonó fernambukfábó! 5 kor.-tól 19 kor.-ig. Nagybőgők : 7,-es 79 kor. \'/,-e» 76, 80, 90 és 150 kor. - Nagybógóvonó: 4, 5, 6, 8 éa 9 korona. CzitorAk. Primcitora, jávorfa, gépezet nélkül: 13, 14 kor. — Palizander-tetórel 90 kor.-tól 30 kor.-ig. — Primcitora palizandertetí ós gépezettel: 87, 30, 34, 36 kor. — Primcitora egész 64, 70, 80 kor Koncertcitora a fent felsorolt minóségben is, azonban drbja 4 koronával dfégább. — Magyar népcitorák közönséges kivitelben, egész-kótás 9 kor., jobb minőségű fél v 10 kor., diófa tetővel 12 kor., utánz paliuándfaból 14 korona Kizfnvohangizerek. Minden rézfuvóhangszer la 3 cilinder géppel van ellátva. Trombita: 39 kor Basatrombita: 49 kor. Piston: 39 kor. Vadászkürt: 74 kor. Eupbonium: 64, 58, 60 kor. Bass: 40 kor.-tól 70 kor.-ig. Trombitakort 60, 64, 70 kor. — Bombárdonok K: 60, 68, 79 kor. Bombárdonok 0 vagy B, 110 190 139 kor. — Helikon: 108, 110, 138, 144 korona Kuvolák. Kimerítő árjegyzéket ingyen és bérmentve szállítok Ifi WAJDITS JÓZSEF hangszerkereskedóse NAGYKANIZSÁN Deák-tér 1 szám NAGYKANIZSA rgi3 JANUÁR ao. 5a 1K ÉVFOLYAM 5 SZÁM HÉTFŐ zalai közlöny Miijilinik hétfőn n csütörtökön. £iOfl*U«l 4vie 10 N c^yedé»re 2 koron 60 Ml. orona. l»létio 6 korom, Efty«* a»A.n ára 10 Hli. i A seerkM(t«Mrt felelő* : IFJ. WAJDITS JÓZSEF. SzirkBtztöiiB it kiadéliivatal Diák-tér t Tikfa: 11! - Mlrdaltaak dljaiabáa aiarlnt. Hivatásunk. Mintlm uj rügyek fakadnának a Zalai Közlöny félszázados törzsén. Ugy látszik, ismét szerepváltozás történt. Mull számunkban vozetó munkásunk buosut mondott, nient, — a merre hivatása, kedve vitte. Jól végzeti munka emléket vélte hátra hagyni. Et tűnt ki soraiból. Ma az elejteti fonalat talán más kezek veszik fel 8 ideális rajongással vágnak neki a munka utjának, hogy nemes örökségképpen rájuk szálló hagyományoknak érvényesülését sürgessék és valósítsák meg. Mert nemes hivatás örökébe léptek. Igazat mondani, ideális törekvések tüzét szitani, éleszteni, bármennyire nehéz legyen is azo. meg-valósilásn, keresztülvitele; számon tartani a hibát, a botlást s a gyarlóságot, mint társadalmi pedagógus, hogy nbból is okulást vonjon az olvasó s tanuljon egy szemernyit a boldogabb jövő megteremtésé érdekében; küzdeni a közjóért s a haro közepette az egyéni reputáció érintetlenségét is megóvni, hogy tilos mezőkre ne gázoljon; nevelni a a nemeset, a szépet, az eszményit az emberek soraiban, melyből úgyis eleget koplat el minden kárpótlás nélkül az élet küzdelme s vásári zaja: - - megóvni minden támadástól, bármily szavakban osendüljón is kibivása, a mi sokaknak tisztelt, féltve őrzött szeretet •árnya: — mindez a mi munkakörünkbe tartozik. A sajtó nagyhatalomnak egy atomja vagyunk, mely most még talán kicsiny, de hamarosan tágit szükkörén és több oldaluan hangoztatja mondani valóját, hogy mindig többen és többen kényszerülnek meghallani s szavainkat megfontolás tárgyává tenni. Nem a magunk érdekében élünk. A kőznek kívánunk szolgálni minden szavunkkal, minden sorunkkal. Létjogosultságunk sarkaiból semmiféle szófizma sem emelhet ki. mert élnünk kell, hogy a közélet orohesteréuek polyfoniája szinesebb legyen egy-két hanggal, melyek munkatársaink lelkéből kiosendűlnek, hogy visszhangra, fontolgatásra és megvalósulásra talaij^uak. Fogunk világitani. hol a tarsadalmi imbolygó járás fényre szorul s bizó szavakkal lelkesíteni fogunk ott, hol tépelódést és klfclelküséget látunk az élet nagy céljai felé. Hivatásunk, hogy megérezzük a szegény szivek vágyát, melyek bátortalanok még [élénken is suttogni, osak érezni s reménykedni tudnak, — hogy megértsük a hatalom szavát, mely legszentebb eszményünk. édes hazánk boldoggá és nagygyá tételét célozza. Szóval lehajlunk a kicsinyhez, s megkeressük a nyomort, hogy sebeit fel-tarva minél hamarabb nyerjen gyógyitóirt, de elmegyünk a nagyokhoz is, hogy nyilvános működésük eredményeiről szólhassunk. Feladatokat vázolunk itt. mikor hivati-sunkról szólunk. Városi közéletünkben s talán annak határán tul is, láklyát lobogtatunk, melynek fényénél sok valót mutatunk, de a hiányokról sem fogunk megfeledkezni. Hivatásunk, hogy tüzeljünk s lelkesítsünk s erről sem fogunk soha megfeledkezni. Nem támadunk ízléstelen szavakkal, nehogy sárral dobálózván magunkat is beszennyezzük, hanem megértést, kedvet, erőt, békességet és és szeretet szeretnénk magunk köré sugározni, hogy nemzettestünk mindinkább nemesedő fajjá váljék. Nem fél szemmel nézünk, hanem a tudományos és kulturális, a társadalmi és közéleti életrevalóságnak alkudozás nélkül hangoztatjuk eróteljességét és meggyőző erejét. S ez mind e félszizadot megélt lap hasábjain domborodik ki. Színek élénkülnek sorainkban s hangok szólalnak meg, melyek Kelet felöl. Irta: LUKÁOS JÓZSEF. Egy csomó emlék zsong körül, valahányszor a törökökról hallok és olvasok. Megelevenedik elótlem egy nyári ulam, mely 1910-beu vitt Törökország felé, s átélem ismét miudeu élményével, tapasztalatával. Az idók szele a beszéd és érdeklődés közepébe sodorta ezt az országot. 8 most sokért uem adom, hogy vitatott helyeit láttam, féltett, szeut helyeit sa-rutlanul tapostam és megismerkedtem sok minden-uel, a mit a legtöbben csak a közélet babonáinak olykor tiszta, nem rilkáu hamis hangjaiból ismernek. Jó vezetőm és kalauzom a török földön dr. Karácson Imre, a történeti forrás nyomok utáu kutató magyar pap, azóta, bár fiatalon, kidűlt a magyar tudomá nyosság igaz munkásainak sorából. A tudomány ál (lozntakéut esett el. Halálos sebfct a poros, penészes akták pergamentjoi vágták kezén, mely hamarosan elmérgedt, » a magyar bjjza egy jó fiát vesztette el, mig n ludomáuyos világ egy szakavatott emberrel lett szegényebb 8zegény Kalácson Imre! Ennyi a to epita-fiumod! Ezzel tartoztam emlékének, mely mélyen él lelkemben, a hála tnlaiába illtetve. Három hétnél több időt töltöltem mellette. Reggel találkoztunk s csak este váltunk el. Mit lettüuk a perzselő nap óráiban, — olyan egyszerű-s rtöitónete. Jártunk, kel- tünk Stambul zegzugos utcáin erkélyes ós rostélyoif faházai között, a lármás ember tömegbeu. mely a rettenetes világforgalom felbujtott csapatát képezi. 8emiui sem maradt előttem zárva. • A legnagyobb protekció oldalamon lépdelt s nem egy helyen kegyelmes basák, lenyes ábrázatú nagy urak, ravasz mosolyú effendikkel paroláztunk Nem akarok hamisat irni semmiben. Nem követem a közmondásos távolról \|öit ember szokását, aki moud sokat, nagyol, csak igazat nem. Kn megverettem a törököket. Rokonszenvesnek s szeretetre méltónak (Hláliain őket. A magyar voltomon örveudó. ulemák szavaiban volt valami álérzetteu szive." s ölelésükben igazán lestvéri. Mert ölelkeztünk velük; nem is egy gyei. A szent bölcsesség, A\|a Szófia évszázados boltozata alatt meleg nyári délutánok sok óráját töltöttük el. Gyékényeken feküdtünk. Cipóinkéi a nagy próféta oltalmába ajánlva, hagytuk a templom bejá-ratáuál, mig mi hangtulan léptekkel, mely alatt csak néha zizzent, a vékony gyékény szála, mentünk az ulemák lakása felé. S mindig ugyanazon, szívesség fogadott. Kinyitották a könyvtárt s ny gy«ur szemek kel még alig csodált Korán példányok diága lapjait j forgattuk Poros íoliáusok arany betűit vizsgáltuk s i megnéztük Abubeker nagy Koiáujál is. 8 uem messze tólüuk áhítatos igazhivők eliiyu\|lott. fájdalmas éneke s imája ostromolta az eget, hogy a próféta rátekiut-seu népére s adja meg neki még egyszer azt a di- csőséget, melyet a jelen napjaiban istentelen kézzel tépdesnek a hitetlenek. Az imádkozok hangja mind erősebb, s szaporodik u fohüm ülők száma is. Fehér kaftáiibau ül keresztbe tett lábain valamennyi. Egyik-másik könyvet is forgat. Aiután következik a Korán magyarázat. Egy imám szószékre lép s felmagasztosulva hallgat rá a sokaság. Ilyenkor tilos a gyauroknak járkálni a templomban. Mi is egy helyben maradunk hárman, Karácsony Imre, egy uleina éa ón. Csendbeu beszélget Quk Pedig ez nehéz dolog a keletieknél. Azok reudszeriut haugosau beszélnek, s nem csak ajkuk adja tudtuukra moudauivalójat, hanem egész alakja s főképpen a keze jár magyarázólag minden szóhoz. közben kiosonuuk Justinián fenséges templomából s megisszuk a jbarátság italát az ulemával. Fekete kávézunk. Néhány lépés onnan mindössze egy kávéháziéle lokalitás, mely szennyes is, szokatlan is uyugati szemnek De alkalmazkoduuk a környezethez. Én a kávé utáu még sörbettel iszom, már csak kiváucsiságból is, hogy megtudjam, milyen az a török ital, melyet még Arany János is lautjára Vyti, — Mire itt felfrissültünk, mentünk ismét az Aja Sofia (elé. 8árga falai mellől négy minaret nyúlik az ég felé. Kupolája meglehetősen alacsony s inkább meréswn lapos ivével kelt csodálatot. Az imának már vége, szabad a körüljárás. Itt-ott egy fiatal hodzsába ütközünk. - Az föl sem (tekint, s a nagy prőfétának tanaiba elmélyedve olvas tovább 1 ZALAI KÖZLÖNT jakuar 10. az életben keresik visszatükröződésüket és visszhangjukat. De félbeszakítjuk e gondolatokat. Folytatjuk a munkában, mely minden Ígéretnél többet mond el átérzett hivatásunkról s kötelességünk teljesítéséről. , Olvasóinkhoz. Nfcgykanlisa, )»"• 20. Aki a magyar sajtóviszonyokat ismeri, at megérti. hogy, mit jelent 69 év egy lapnak életében Tekintélyes éleikor, mely fél század viharát győztesen megállta. Hogy e hosszú pályafutás nem volt egyhangú, hanem küzdelmes, nehéz munkával eltöltött korszak s ez adja meg a .Zalai Közlöny"-uek az erkölcsi erót arra. hogy 6\'2-ik évfolyamába lépve uj erővel, szerkesztőségében uj emberekkel s uj tartalommal vigye tovább az eszmék harcát. A lepergett fél század alatt jó és rossz uapo-kat egyaránt látott a Zalai Közlöny; volt olyan idő is, hogy a lap élete csak tengődés, lassú halódás volt, de a krízist kiállotta mindig s büszkén tekinthet viasza arra a fényes múltra, midőn két vármegyének is volt szóvivője, mikor szava messze hallatszott és súlyát megérezte egész Duuántul. Az idők forgásának, szeszélyes fordulatának azonban minden alá van vetve s ezt különösen a sajtó érzi meg. Elég egy veszedelmes elugrás, sokszor egy-egy rosszul alkalmazott elv. hogy válságba döntse a lapot. A közvélemény a leghivatottabb birálója a sajtónak s bár a sajtó irányítja a közvéleményt, mégis ez rögtön elfordul az olyan iránytól, mely sérti a jó Ízlést s bántia a tiszta meggyőződést. Lapunknak volt sok barátja — erős gárda állott mögöttünk b a helyi közszellem kialakításában, sokáig döntő volta szerepünk. Igaz, hogy uéha kevesen voltunk, de ez sok minden jkülsó körülménynek Jtudható be. De álltuk a harcot mindig s egyedül soha sem ma- radtunk. ötveukét esztendő erős munkája megacélozott bennünket s most nagyobb erővel akarunk kilépni a porondra, hogy régi szavunkat újból hallassuk és azt meg is hallják. Lapunk teliea reorganizációja még egy kis időt gényel. Mindaddig mig az adminisztiativ és személyi ügyek teljes elintézést nyernek a Zalai Közlöny a régi formában jelenik meg s a szerkesztésért ideiglenesen lapunk kiadója Itj. Wajdits József felel. E helyütt elismeréssel emlékezünk lapunk volt felelős szerkesztőjéről Kanizsa Istvánról, aki bár rö-vid ideig szerkesztette a lapot, de mégis osztályosa volt annak a nemes missziónak, amit a Zalai Közlöny maga elé tűzött. Szvieasényi Zoltán. A hol hajdan a főoltár állott, ott ma is látható valami oltárféle. Mellette két nagy bronz gyertyatartó török felírással. Ezek a budavári Mátyás templomból kerültek oda a mohácsi vész után Halvány, csaknem elmosódott török felírás mondja el sorsukat, hogy honnau, mikor kerültek ide, hol lánglobogtatással, hirdetik Allah nagy hatal mát, kinek dicsőségére hozták ide a gyaur magyarok fővárának bevétele utáu a világhódító 8zulejmáu parancsára. Itt, a szentélyben tűnt el az a katolikus pap, ki misézett abban a pillanatban, mikor a diadalmas török sereg betört a város elfoglalása után az Aja Szófiába. A város szabadulásáért imádkozó asszony és gyermeksereg láttára a fanatikus boBZU rettenetes vérfürdőt rendezett a kegyelet helyén, (kakuem két méter magasan feküdt a holttestek tömege a templomban, mire a mészárlást befejezték. 8 a lovas vezérlő basa egy pillérre nyomta keresztény vérben ázott kezét, hol annak nyoma ma is látható s el nem némuló nyelven beszél az Aja Szófia falai között végbement tragédiáról. A miséző papot nem bánthatták. Az a templom falában tűnt el a szentelt ostyával, honnan a török monda szerint ismét előjó, ha a törököktől visszaveszik a keresztények a templomot. 8 akkor folytatni fogja félben maradt miséjét Nem rég már beteltuek hitték az időt a monda igazolására. Megingott a lapos kupola ormán a félhold I Leesik-e? Ki tudná ezt megmondani?! Egyelőre még buzgón csókolják a próféta hivei a templom falait, mint szent ereklyéjüket. Isten tudja, nem bucsucsókok-e ezek!? Irta: Pfeiffer Elek. A környezet és az abból kialakuló viszonylatok döntik el az ember sorsát, óletefolyását, — mondja egy kiváló uémet pedagógua. — Első pillanatra ez kissé túlzottnak látszik és mégis ezen mondat minden betűje igaz. Hogy a környezet milyen jellemképzó faktor, hogy gondolkozáaunkra, érzés világunkra munka- és életkedvünkre, jövőnk irányítására mennyire elhatározó befolyással van, arról számos példát tudnék említeni, de ezt minden ember saját magán is tapaszfalhatta és tapasztalhatja. A lakás az a hely, ahol a térfi átlagos számítással élete fclót tölti, nem beszélve arról, hogy a nő és a gyermek a lakás eszthéxisének állandó szuggeszcióia aluli áll. A boldogságnak egy döntő fontosságú kérdése az: hogy milyen legyen az a hely, a hová a napimunka után pihenni, üdülni térünk, ahol iiönk élete perdül le és ahol gyermekeink ; szemei előtt nyílik meg a lüktető élet öröme és bája Hallaui ez«n fejtegetésekre már az ellenvetéseiket tisztelt olvasóim, tudom, hogy azt moudiák: ez miu-I deuesetre szép elmélet, de gyakorlatilag a kevésbbó tehetőseknek keresztűlviheteileu Kérem engedjék meg uem egészeu úgy van. Mindenki viszonyaihoz mérten j ízléses, nevelő hatással biró otthonra lehet azért. Meri eszthéiikai szempontból teljesen egyre megy, hogy akár tiszta fehérre meszeltem a falakat, azinea lestésse\| láttatom el, tapétáztxtom, ava/y freskót festetek rá. Egyszerű daróc szőnyeg fekszik-e a padlómon, avagy valódi szmirna, perzsa vagy egy modern csomózod angol darab, vagy hogy lakkozott vagy pácolt fenyő_ bői vannak-e bútorjaim, vagy pedig márvány sima. ságig polírozott mahagóni, palizauder vagy madárjávos az anyaguk, harmónikus, egységes eazthétikai határ szempontjából teljesen egyre megy. A fő itt az a bizonyos hangulat és melegség, mely az ilyen kör. nyezetet annyira kellemessé ós lakályos^á teszi. Ezen esathetikai momentumok mérlegelésénél tehát még a legszeréuyibb gazdasági viszonyok sam képezhetnek akadályt, ha megvan az ízlésnek, a körültekintésnek és az akaratnak egy minimális mértéke. Praktikus utmulatások itt is nagy segítségünkre vannak, amiért is leszek bátor ilyenekkel a legközelebbi számokban szolgálni. Mindenki megteheti azt, hogy egyéniségét kellemes formábau juttatja lakásán kifejezésre, csak egy kis lelkesedés és rajougás a szépért szükséges, melyre nehéz időnk keserves küzdelmei közepette, kétszeresen szükségünk van. Egy kis virágcsokor asztalunkon izletesebbé teszi még az ételt is, fényesebbé a napsugarat és ragyogobbá szeretettjeink mosolyát. Nagyapáink a szeu. timentális biedermeierek, mindig azon sóhajtoztak, hogy szépségben akarnak meghalni, mi, a huszadik század reálistái, inkább szépségben akaruak élni. Foljrt. köv. HÍREK. j ZIMMEBMANN OQ8ZTÁV f \| Lapunk olvasói mély megilletődéssel fogják tudomásul venni, hogy Zimmermann Gusztáv a helybeli főgimnázium tanára 29 éves korában váratlanul elhunyt Budapesten, Temetése holnap 21-én délután lesz a Si. János kórházból. A gimnázium tanári kara és növendékei a temetésen testületileg részt vesznek. A kérlelhetetlen halál élte virágában ragadta el körünkből ezt a kedves, mindenkinek szimpatikus, fiatal tanárt Kollégái szerető taraukat. tanítványai legőszintébb barátjukat veszítették el benne. Érzékeny, finom szálakból szőtt, érző lelke volt s nemcsak szűkebb környezete, hanem diákjai is rajongó szeretettel őrizték szerető mesterüket. S ez az ideális jó tanár, aki diákjai közölt ugy járt-kelt minden feltűnés nélkül, csendben, mintha pajtásuk lelt volna; épen ilyen feltűnés nélkül, oseudben távozott örökre. Jóformán azt sem tudták, hogy beteg. Soha senkinek nem panaszkodott, pedig a halál rideg arca ott leselkedett körülölte Két nappal ezelőtt még derült arocal beszélgetett \|ísiiieróseivel s akik szivófi természetét ismerték, hihetetlennek tartották, bogy a jelentéktelennek látszó meghűlte ka-taszrófálin jellegű lesz. Szombaton helyzete rosszabbra fordult, — vasárnap hajnalban Pestre villék 8 aznap délután megszűnt élni Az alattomos kór gyorsan végzett u ifjú élettel, s mi sehogy se tudunk a sors rídegségébe beletörődni, hogy egy szép reményekre jogosító életet követelt áldozatul. — A főispán városunkban. Italán Béla 15-inpAu nejóvil tegnap városutikbau itlózölt s^régi ismerőiéit látogatta meg. Az esti vonattal tovább utazott Budapestre. — ÜJ adóreform. Amint hírlik a várotihaiín városfejlesztési szempontból igeu figyelemreméltó adó1 relorraon dolgozunk. A terv az volna, hogy a reg lebontott liAf.sk helyén épült modora emeletes házak-uak l.j—SU évre terjedó adómentességet engedélyez-néusk, Ez a kedvezés talán meghozza a kiváot ered, ményt s a Táros közepéről ,rövidesen elttlnuek a do. ledezó viskók. — Csendélet a Klninsy éa Magyar utcában. Állandó a panasz a közönség körében, hogj a Kinizey és Magyar utcában 8 óra után este nem lehet békés polgárokuak végig menni. Réezeg emberek, duhaj legények kötnek bele minduntalan a járó-kolókbe. Külöuöseu azouban szombat és va«árnap eltére; áll ez, amikor » két utca lebtyai teli vann« részeg legényekkel, bakikkal, szobaláuyokkal. cselé, dekkel. Dülöngó legények szemérmetlen kiszólásaité1 hangos az utoa s a duhajkodásoa, verekedésük napirenden vaunak. Ajánljuk ezeket a lebujokat a rend-órsóg figyelmébe. — Osőd. Amint a tliv. lap közli : a Nagyin-nizsai Takarékpénztár réazl. társ. enödöt kélt a Kí-bányai takarékpénztár r. t. ellen 40.000 koronás kl-vetelése fejtben. — JANUÁR 20. ZALAI KÖZLÖNY 3 — Gyászjelentés Zimmermann Gusztáv (a. Bár haláláról a következő gyászieleutést kaptuk : A nagykanizsai róm. kath. főgimnázium tanári kara méltán megrendült szivvel jelenti, hogy szeretett tanártársuk Zimmermaun Gusztáv élete 89., tanán működésének 4-ik évében rövid szeuvedéa után elhunyt A megboldogultat, aki munkásságával nagyrabecsülésünkéi, vonzó egyéuis^vel osz\'atlau szeretetünket fivta Ki. <91H. tanuár 2l-éu helyezik örök nyugalomra Budapesten a Farkasréti temetőben Nagykanizsa, líll.V január 20. — Az örök világosság féuyesked\|ék néki 1 — A piroB bugyelláris reprize. Ismét ult ház előtt játszották el vasárnap délután a Piros bugyellárist a kath. legényegylet műkedvelői. A minap már dicsértük őket s ma csak azzal tetézzük a dicséretet, hogy tökéletesség tekintetében ez a játék alig hagy kifogásolni valót. Irodalom. — Az Est az uj évben is a régi marad. Mert régi dolog az, hogy Az Est formáiban, hangjában, cikkeiuek megírásában egészen uj, régi dolog az. hogy uj vért, uj bátorságot, uj levegőt hozott a magyar hlrlapirásba. Két és fél éve él csak és mindenki ugy érzi, hogy régi barátja, mert régi megtántoiilhaUtlau a tisztessége, a becsülete Régi ai a törekvése, hogy a legjobb írókkal a legjobbat rasu és hogy minden uj dolognU Az Kst legyen a legelső Bégi erejével küzd ezentúl is uj eszmékért, mindenütt ott lesz, ahonnan hirt akar hallani a világ. Politika, társadalom, színház, sport, az élet megnyilatkozása mind a legkitűnőbb riportokban él Az Est hasábjain. Magyar lap, melyet forrásul használ az egész világsajtó, mert Az Est munkatársai he\|árják az egész világot és együtt jelennek meg mindenütt az eseményekkel. Áldozatkészsége határtalan, elterjedése peldátlau. — Olvasóinknak, ha lapunkra hivat, koznak; Az Est kiadóhivatala (Budapest, VII. Erzsé-bet-körut 20.) szívesen küld mutatványszámot. Előfizetést elfogad bármely postahivatal. Előfizetési ár egész évre 18 korona. — hpirin (a kfljtlímcrf íáJdalomc.UV (• kÖJtiimcri IáJdalomc.UWpíió ir.er) Minthogy ai Aipiiln htlyttl sokszor pótszereket adtuk, BzIraktdRk Aiplitnt ctak, Aaplrln-Tablett í loJmiUn u alábbt rajznak mrgitkló eredeti ctomagoláiban (I (Ívtg- jj \' — 8 20 létgikomot tablettával ára K. 1,20) vásárolni. I Mlmdca Ublcltán rajta van u Aaplrta 116. A sült galamb ma már csak a példabeszédé. Ha valamiben sikert akar elérni, akkor foglalkoznia kell az ügygyei Ha eladni akar, ha veoui akar, célját csekély munkával, kevés pénzért elérheti. Ad\|a fel a szükséges hirdetéséi a ZALaI KOZLONY-nek. hol hirdetése olcsó tarifa mellett, pontosan az Un által kijelölt helyn és formában fog megjelenni. Tervezetet díjmentesen készitüuk o o o o © HIRDESSEM A ,.ZALAI KÖZLÖHY"-BEH msm-mmm Vcschajoknál, n húgyhólyag bántalitialiittl éa köszvénynél, a czukorbetegscgnél, az emésztési éa lélegzési szervók hurutjainál a IBór ós Clthton tartalma Salvator-forrás kilüiili aiknrml tuusaállaUk Kforrám kiváló tnlajdonaáfai■ Húgyhajtó hatáeu. Kellemes lafl. Vaamentes. Kflnnyen cméstthetfl. Teljesen tissta. Állandó óaszetételfl. MT V,\'<Jjegy: „Horgonyt* A Linimenf. Capsici comp., a Horgony-Pain-Expeller pAtitk. a egy rngjónak bizonyult liAri\'W. moly már sok év óta legjobb Ix-dórzsölésDok bizonyult köménynél, cxinál t-a meghüleseknél. Flf jalmeatetéa. 8ilány hamiaítványok miatt bevásárláskor óvatosak lejryüuk fa csak olyan eredeti üvegnt fogadjunk el. mely a „Harflony\'védjegygyol k a Riohter oéfrjwyiÓKsel ellátott dobozba van csoma-Ara üvegekben K -.80, K 1.40 óa a. és úgyszólván inindon gyógysior-tárban kapható. — 1 órnktár Torok József gyógyszoréaznól, Budapest DLRlckler iMuerttn iz „Amy oroilíi ur. Prágában, Wisabcthatrawwi 5 nou. Blsfl rangú gyógyvl* éi dlaetettkus Ital. lülönöaen oly egyéneknek ajánlatoa, a kik Ulö életmódjuk folytán aranyérén báutal-makban, hasi Térböaégben, máj- éa Teielsgalombaa vagy liágyeavaa lerakódáaokban, vcaehomok éa veaekövck képzfidéaében szenvednek. Orvon s/akveleménytk, gyégywadményekről szóló bizonylatok i egyébb forrásleírások ingyen, bérmentve állnak rendelkezésre Szlnyo-Llpóoxi Salvatorforris Villáiét Buciapótt. V. Rudolfrakpart 8 MUKA KITUNO ALPESI TEJCSOKOLÁDÉ Sirolin." Roche ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdögyiiladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tiidÖVÓSZ ellen. Z A I. a 1 KÖZLÖNY MNüAl) ín Hirdetmény. c Az alább felsorolt pénzintézetek igazgatósápi ezennel közhírré teszi, hogy a vezetésük alatt álló intézeteknél eddig elhelyezett betétek után 1913 január 1-től kezdődőleg, valamint a náluk ez után elhelyezendő betétek után is 5°\|o kamatot fizetnek és hogy a betétkamat után járó tőkekamatadót is sajátjukból viselik. NAGYKANIZSÁN, 1913 január 9-én. Mmm\\ pitóü lafcaÉÉztár részvénytársaság. részvénytársaság. részvénytársaság. eddig még nem létezett nagy választékban Ízlésesen kiállitva jutányos áron kaphatók •í Névegyek Ifj. Wajdits József 11 és Könyvnyomdájában BV Vidéki megrendelések gyorsan elintéztetnek. "Ws Grammopnono lemezek helyszűke miatt olcsón kiárusittatnak IFJ. WAJDITS JÓZSEF hangszerkereskedésétoCT Deák tér 1 Nyomatott a laptulajdonoa Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán NAGYKANIZSA 1913 JANUÁR 23 5a 1K ÉVFOLYAM 6 SZÁM CSÜTÖRTÖK zalai közlöny Mi\|\|ilinlk hétfőn ii ciűlírtSkín. Előfizetési árak: Kgán é»re 10 korona, félévre 6 korona, N egyedéne 2 korona 60 Ml. — Egyes nim Ara 10 (III. <\\ szerkesztésért felelős: IFJ. WAJDITS JÓZSEF Szirheiztöség íi kiadóhivatal Diák-tér 1 l ala\'op : 112 — Hirdetitek díjszabás szerint. A látszat emberei. Az emberek mindent szívesebben eltűrnek, mint azt, hogy valaki az ó belső ma-gin ügyeikbe beavatkozzék s igy a társadalmi kötelezettségek kérdése kényesebb, mint bármely más szooiologiai probléma. Ma az emberek megkívánják mindenkitől, bogy a látszatot fentartsák, hogy magukat soha se igazi mivoltukban mutassák. Azért van annyi titkos katasztrófa, titokban kiöntött könny, családi tragédia, mert a IáUzat emberei vagyunk, neiu magunk jóvoltáért, hanem osak a külszinért vagyunk és élünk. A mai társadalom egyik ferde kinövése, iiogy a kasztok kialakításával különbségeket teremt, de nem számol az egyes rétegek millieubeli és vagyoni különbségeivel. A kis-liivaialuokra, vagyonos emberekre egyformán kirója kötelezettségéit. A vagyonos osztály megengedhet magának mindent, amire H pénz kvalifikál, de miért lép fel éppen ugy a társadalom a szegény, vagy közepes sorban álló középosztállyal szemben ? Ennek őszintén szólva magunk vagyunk az okai, mert mindent csak majmolunk s kívánsá- gainkat soha sem vagyoni viszonyainkhoz mérjük, hanem takarónkon túl nyujtózunk. A maholnap néhai nevet nyeró dzsentri inért pusziul: Mert az lOOt) holdas birtokos ugy akar élni, mint a 20,000 holdas mág nás. Télen Pesten, nyáron fürdőhelyen s a holdakat egymásután húzzák ki a lábuk alól. A miniszteri titkár ur felesége — mondjuk \' - nem mehet olosóbb helyre nyaralni, mint Ostende — Gasteiu. — Helgoland — s ki tudná a sok divatos fürdót elósorolni, melyek ugy változnak évrói-évre, mint a nói kalapok. Aki a Balatonon nyaral, azt szánakozva megmosolyogják, hogy ez nem is nyaralás, a Tátrába menni pedig osak télen divat. Nem a mi fürdőink az okai, hogy uem tudna fellendülni, hanem az átkozott látszat mindenben, hogy a mi a mienk az nem jó, : az nem divatos, az közönséges. Már most, hogy tartsuk fel mégis a látszatot? A miniszteri titkárné — mondjuk — nem mehet el divatos külföldi fürdóre. Mit csinál ? Elutazik egy napra valamelyik divatos fürdőhelyre; valamennyi ismerősének küld egy-egy „anziohcot" s a látszat meg van mentve. Hogy másnap már Uugao-Kü- reden bujkál, nehogy valaki meglássa, az mellékes, mert fő a látszat s ismerősei mind tudják már. hogy őnagysága Bl&nkonberghe-ben fürdőzött. Pedig, ha nem ravaszkodik őnagysága, bármely hazai fürdőhelyen kitűnően érezhette volna magát. Így vau ez másban is. A főispánné soirét adott. Csak Törley pezsgő volt. Az estélyen olt volt őnagysága is. Hja neki is viszonozni kell ezt. 0 már nem adhat magyar pezsgőt, mert a fóispánnéról mindenki ludja. hogy franoia pezsgőre is telik neki, de ónag\\sága nem tehet ilyesmit; még azt hinnék, hogy hilelezók állanak az ajtaja előtt s megtagadták a hitelt. Akinek egy ruillió forintja van, az járhat rongyosan, piszkosan s azt fogják rá mondani „különo", de a kis flzetésü hivatalnok, ha nincs rajta jó ruha, elegáns kalap. lakkoipó, uem juthat be a társaságba, mert a látszat sok mindent eltakar. Színészkedünk. Ai élet komédiásai vagyunk, ahelyett, hogy kiki viszonyainak megfelelően élne. Vendéglőben nem eszünk marhahúst, mert az olcsó és „kinézne" a pin-oér; elsején nem megyünk a kávéházba, Kelet felöl. Irta : LUKÁOS JÓZSEF. II. Konstantinápolyban mesék kövültek meg Ábrándos korok raűvésxtervei, gyermekies hilQ népek ábrándjai tárulnak fel elöltünk, ha utcáin kíváncsian széttekiutQuk s megnézzük omlós (alail, szokatlan romjait. Apródoukéut miudenról beszámolok. Érdemes róluk irni, hisz olyan meseszerűen hatnak ránk mindezek, pedig valóság is elég akad bennük a kegyelet toldalékai közölt. A valóság alkotórészei a rotuok, a viharos múlttól meglépett és elrongyolt épület halmazok, s mese és képzelet adalai pedig "ok a regék, melyek a kövekhez és a fennmaradt ágyakhoz hozzátapadva, azokat beszédes emlékekké teszik. A Top kapu Serai sem puszta történeti emlék Kgy nagy csomó rege is fűződik emlékéhez. Keleten járunk, tebát nincs rajta mit csodálnunk. Az élénk \'fantázia folyton vibrál ott, mint a játszi unpsugár, \|»tinekftt ad oda is, hol az egyszerűség az alaptouu. A Serai, a hogy egyszerűen u«vezik. a szul-1 tánok régi, nyári palotája. Stambul dombos csúcsáról \| bámul a tougerre, hol hajdan Bizánc esászáraiuak j Palotája állott. Mohamed szultán építteti alig tiz évro e város\' ^foglalása után A palotának hamarosau híre száll sl fenségéről, tündéri szépségéről kelet lejedelmeinek udvarábau regék születuek meg. A perzsa sah is ball róla. Hasonló hírű palotára vágyik s elküldi építészeit, hogy terveit lemásolják A nagy ur parancsára ezek meg is érkeznek Stambulba, de sebtiben belátják azt is, hogy a palotát egészeu ueiu tudják uruknak megépíteni. Nincs itt nálunk két tenger jeleutik uruknak, hogy egyik jobbról, másik balról csókolgassa hullámaival márvány lépcsőit s uiucs birodalmadban két világrész, mely miudeukor olt-hódoljon lábainál. Eddig lart a rege. Igy maradt a Serai páratlanul. Négy századon át laktak itt a nagy próféta utódai Éltek fényben, pompában, mig az ármánykodás el nem telte őket láb alól. Cyprusok zöldje, a tenger \|kéksége,, adja [a palotának a szint, kutak szökellő vizhullása s teuger zúgása a mereugó hangulatot. Kz volt kívül. Belül pedig büvös-bá\|os élet, zsaruoki hatalom, szolgalelkűség, tengernyi kincs, szóval iniuden, mit szem és száj megkiváut. Ma már elvesztette jelentőségét. E próféta köpönyege ugyan még itt van, hova veszedelmek idején eljár a szultán imádkozni, s a császári ház kincseit is ilt őrzik, do ezeken s néhány nagy időt élt szultánért kivűl a hatalomból semmisein maradt a Sorai falai közöli, mert ez a Dolina Bagtse palotába költözött. A sok véres emlék késztette talán Abdul Me-dsid szultáut, hogy a Sorainak bucsut, mondjon. Mert ott elég véres kegyetlenség tapadt fühöz-fához. — A janicsárok lázadásai itt meulek végbe. Lecsillapításukra uem egy fóharcos feje hullt a porba. A janicsárok két tölgyfája még épen áll. Nem messze van az arany kaputól, mely a Serai bejáratát alkotja Ezek alatt a fák alatt éltek\' a janicsárok s ebédjüket is itt költötték el. Hatalmas lábasokban hozták a párolgó ételt á rettegett hadférfiakuak, mig a Serai tornyaiból élénken figyelték, mint szaladuftk a janicsárok az étel elé. Ha uyugodtau maradlak, mig eléjük hozták, félelem szállotta meg a vezérlő basái, mert ez az elégedetlenség jele volt. Ilyenkor jókedvüket vérrel locsolták fel. Ha seinmi bajuk sem volt, jókedvűen, gyermekesen szaladtak at ételhordók elé. Ennek láttán nyugodtabban üli le a Serai népsége I is a déli lakomához. A janicsárok végnapjai is itt teltek le. A palotának manapság a császári kincstár a főrdekessége A keleti kéuyelemmel berendezed szobákat hamarosan végigjárjuk s mindegyikből a kilátást csodáljuk az \' ezersziuben pompázó tengerre. A kincstárban mázsaszámra áll a kincs és drágakő. Ebből talán a rengeteg államadósságot is kifizethetnék. Trónok, fegyverek, öltözetek szobákon keresztül, melyeknek drága köveiből, nagy hatalom sugarai lündököluek. Maholnap már csak történeti — relikviák lesznek ezek, melyek meseszerűen fognak nyugat muzeumaiban a megszűnt török uralomról beszélni. 1 ZALAI gOZLÖNÍ JANÜAR J3 mert akkor osak a köznép mu\'at; kalapot nyakkendét osak Pesten veszünk, mert a márkára is nézni kell. A felöltőt Kanizsán vesszők, mert a pesti szabók drágák. De két koronáért béosi firmát váratunk a bélésbe. így megy ez az órület s osoda-e, ha valaki ezekkel a formákkal szakítani akar, nem tud boldogulni, érvényesölni. A jól vasalt nadrág és a lak cipó a karriér léposóje. Solt ember egy-egy zsur-nak, szépen táncolt boszton túrnak köszönheti előmenetelét. Nyáron a panama kalap és a tennis rakett hódítanak, de aki hocky ütővel osavarog a korzón, arra minden lány irigykedve pislog, mert a hookyzás ma előkelőbb a tennisznél. Mindenben ez az exkluzivitás. Csak nem közönségesnek látszani, a bonton-hoz alkalmazkodni ez a fő dolog. Egy szegény ördög baráloranal: szemrehányást tettem egyszer, hogy miért iratkozik az Országos Kaszinóba, mikor vagyoni viszonyai ezt meg nem engedik s ó azt felelte, hogy kaszinói társaságának többet köszönhet. mint két egyetemi diplomájának s ez igaz is. ó máma előkelő állásban lévő ur s én meg itt rovom a sorokat a lálszat emberei ellen. Sokaknak beüt, de merész játék ez, hazárdabb a kártyánál s liány ember volt, aki évjkig tudta magát tartani- miniszterekkel, grófokkal parolázott s egy szép napon golyót röpített magába; miért, mert megszűnt a hitel, eltűnt a látszat. A nap lovagjai ezek. Szállnak magasra, mig viasz szárnyukat megolvasztja a nap heve s ók Icarusként esnek le vissza a LAKÁSUNK MŰVÉSZI BERENDEZÉSE, Irta: Pfeifer Elek. II. Itt ia megismerkedtem egy kegyelmes basával, ki a kincstárnak főőre a annak minden darabjáért életével felelős. Egyenosen ót kerestük fel, ki Karácson Imrének szintén személyes ismerőse, a igy még belépő jegyre sem volt szükségünk, melyet nagy követségünk utján kellett volna megszerezuünk Betekintünk egy pár szobába is. hol az állami levéltár okmányai pihennek. Inkább telt zsákok raktárai ezek, melyek siralmas állapotban várják rendezésüket. Mikor lesz mindez még feldolgozva, — nehéz lenne megmondani. Sok Karácson Imrére volua ott szükflég, kik éveken keresztül turkálnak és keresgélnek majd a poros és penészes zsákokban. Még a szultánák főtisztjénél is voltunk feketekávéu. Az aga hatalmas, magas néger. Széles ajkán mindig ott a barátságos mosoly, mig beszédjéből rőfös frázisok szállnak ki dicséretedre. Tolmács utján bókoltunk egymásnak. Karácson Imre tolmácsolta mindkettőnk véghetelleu örömét és szerencséjét, hogy megértük ezt az emlékezetes uapot, a melyen egymást megismerhettük. Csaknem félnapot töltöttünk a Se-raiban. Közben olvasgattunk dicsekvő moudásokat, magasztaló történeteket kapukou, falakon, kutakon, melyek mind a múlt nagyságáról beszélnek. Csak a jelen hangtalan és néma. De azért talán ennek is lesz ott történet-irója, aki majd dicsekvő hangon momija el az utókornak, miiyen nagy volt a XX. században a törökök hatalma. Elég Üres mező vau még a Sorai falain, hogy ezt a hamis krónikát is befogadja. Mielőtt a lakásberendezés gyakorlati kérdését \| tárgyalnám, legyen szabad egyet s mást a célszerü-Iségi momentumról, mint művészeti elvről elmondani. Az iparművészeti műtárgy műbecsének megállapításánál két tényező jön tekiutetbe. Az egyik az, hogy megfelel-e a tárgy rendeltetésének, vájjon célszer üségi rendeltetésének kellemes formában tesz-e eleget; másszóval kelt-e bennünk esthetikai gyönyört. Vagy amint Bukiu mondja a műtárgy olyau kettős elbírálás alá esik miut az ember: megteszi-e a kötelességét és milyen formában? A széknél a legfontosabb, hogy az üléa beuue kellemes legyen, hogy aiányai az emberi test formáihoz legyenek mérve. Egy folyadék tartó edény akkor felel meg a célszerűségnek, ha ugy van megkonstruálva, hogy könnyen fölne billenjen Az iparművész a tervezésnél tehát legelső sorban a célszerűségre van tekintettel a csak azután törekszik a praktikus érzék adta formák művéssi kiképzésére. Üélazerüégbeu rejlik tehát a művészet A műformák lélre\|öttébeu azután természetesen nagy szerepel játszik a megmunkálandó auyag különleges szerkezete, annak fizikai és kémiai tulajdouságai. Tűhegyes liligrán formák például caak fémben ós üvegben tervezhetők. Aki ilyen formákat fából vagy kőből tervez, az vét az iparművészeti gondolkodás legelemibb szabálya, uz anyagazerüség ellen. Ebből tehát kiviláglik hogy egyrészt a tárgy rendeltetés, másrészt az anyag sajátsága bizonyos korlátoké állit, amelyeken belül, illetve ezen határok és a művészi gondolat összeegyeztetéséből \|öu létre a műtárgy. Mindezeket azért voltam bátor előre bocsájlani, hogy kellő nyomatékkal rámutathassak azon iparművészeti ellévelygésekre, melyeket szerte a hazánkban a nyolcvanas és kilencvenes években lapasztalunk. A reneszánsz és bárok bizarr keveródéséuek siralmas ideje ez, mikor iparművészeink az olosó ha tásnak, az ornameutikailag lulhalmozott barbár zene honának föláldozzák a konstruktív goudolatot és a célszerűségi momentumot. Folyt. köv. Konvencionális formák. A munkapárt a minap átiratot küldött az ellenzéki pártokhoz a parlamenti bizottságokban való részvétel tárgyában. A Justh párt, amint előre volt hatható nem is fogadta el az átiratot, a Kossuth párt elfogadta ugyan, de választ nem adott rá. A dolog érdemi része hidegen hagy ez esetben, hiszen a pártok egymásközti harcában messzire visznek az ellentétek. Engem csak az egyik megokolás érdekel, amit Kossuth Pereuc tett az öt megkérdező i^jságiróknak Választ — úgymond — nem adni egy párt átiratára külföldön a legnagyobb ueveletleuség volua, de nálunk ez olyan megszokott dolog, hogy még a magán emberek sem válaszolnak egymás leveleire. Ez a mondás, amilyen szomorú, sajuos annyira igaz A társas érintkezésben anuyira túltesszük magunkat a formákon, hogy egy kullur állambap ilyesmi? uek előfordulnia nem volna szabad. A levelet, jöjjön az bárkitől, föltétlenül válaszra kell érdeiuesiteui, de ini mit teszüuk, reudesen a posta nyakabp varrjuk a dolgot s ugy teszüuk, mintha vagy nem kaptunk volua levelet, vagy pedig elküldtük a választ, de elveszelt. Ez miudeuképen hazugság, de már anuyira megszokott dolog, hogy fel sem tűnik senkinek. Bűnek kapcsán jut eszembe a köszöntés. Hány ismerős elmegy egymás mellett a meg sem bicceoti a fejét vagy túlnéz, hogy ue kellien mások köszöntését fogadni. Istenem, hát már olyau nagy a dakadencia minálunk, hogy a köszöntés nehezünkre esik. Mindig imponált nekem a katonaság, mely ebben a kérdésben nem ismer tréfát. A generális a legutolsó békának épen ugy viaszaszalutál, mint egy ezredesnek a nem vészit sem tekinlélyéból sem méltóságából Elvégre a köszöntés mindig megtisztelő arra akinek szól, azért lia más nem legalább barátságos mosoly jár ki. Ez nem keröl semmibe s a mai szomorú világban már úgyis oly ritkák a barátságos mosolyok. Különleges helyi szokás it> Kanizsán, smi fal-ttlnt ........ az a tulíoll közvetlenség, ami a kávéházakban divat. Kél unpja voltam még o,ak itt s egy ismerősömmel egy parti sakkot \|átszoltam. Egyszerié se szó, se beszéd egy sereg ember ülte körűi az asztalt, csupa jóvérű kibic az egyikünknek is másikunknak is akadt jóindulatu tanácsadója. Persze engem evett a méreg, hogy ezek bemutatkozás nélkül, hogy mernek a mi privát (átszmánkba beavatkozni, de barátom megnyugtatott, hogy ez már igy szokás. Laptársuuk a Z a 1 a már szóvátelte azt a nem épen épületes szokást, hogy kutyákkal járnak a kávéházba, de ugylátszik egészen hiába, mert még mindig járkálnak ezek a hívatlan vendégek. Ezek csak formaságok, de bizouyos konvenoio-nalizmusnak végtére mindnyájau alávagyunk vetve S mikor mi érzékeuykedünk, figyelmen kívül hagyjuk, hogy másnak is vau önérzete. Ha uein is áll miadeu ben a forma dal esse rei elve (a forma adja a dolgoknak a lényegét) sokszor igazán nem ártana s ránk lérne egykis külsőség, figyele/n embertársainkkal szemben. A. gondolat. " Mi az élet? Tán örök nyugalom, Melyei kerül a vész förgetege? Ez az élet vad háborgó tenger, Melyen a hab a végzet embere. S mi kiséri a torló habokat? Sas madár az éber goudoUt. Nagy temető a mult temetője, Elagolt már a századok alatt, Elporlottak, bedőltek a hantok, A szem már csak egy-két dombra akad. Ki látni jár a siri dombokat, E zarándok az éber gondolat Be szép az éjj barna fŰrteivel, S mily boldogok beune az emberek, Elalusznak, elfelednek mindent, Osak az éjji madarak éberek. S alhat a világ örök álmokat, Mert virraszt az éber gondolat. Ha jöoui kell hát jöjjön a fergeteg, Csatázzanak a komor fellegek, Had inogjon a föld sarka bele, S meglapuljanak a gyáva lelkek. Nyilt homlokkal fogad villámokat A bérci szirt, az éber gondolat. Tán elpusztul a világ amiatt, Hogy a villám oszt rajt parancsokat? Uj virág kel egy lehűlt porából, A hernyó — olt erdő újra fakad. Nem árvult az élet nem árvulhat, Ha a kertész az éber gondolat. JANÜÁB 28. ZALAI KÖZLÖNY Füst, buborék, egy percnyi tünemény, Minden a nagy a szabad ég nlatt, Diszc.-arnokük, magas ormi lakok, Porból lettek s porrá omlanak, 8 amely örök állandó művet rak, Az a kéz a teremtó gondolat. És mi a leni ? Kt agyag gyuradék Tán kódarab melyet hajilauak? Ide, oda mint lelketlen holmit, A szeszélynek mini kéuye-kedve akad? De hisz jai; onuak kinek szárnyat nem ad, Nemesbb szikra, isteni gondolat. Ember legyeu igazán az ember, Csak rajiunk áll ha annak alkotáuk, At ósi szellem már uem ad ujj erót. Hisz megtette miért pazarolná ránk? Minek e két szó. Telt és Áldozat? Égre mutatott a dicső gondolat. Irta: Oláh István. Temetése impozáns szinpaliának volt megnyil-1 néra becsült lakatos mesterséghez tartozó felszerelések, váuulása. Kanizsai jóbarátai ismerősei közQl számosau könyvek, szobabútorok stb-ból álló iugóságok nyilvános felutaztak, hogy a végtisztességet megadják neki.; Tanártársai és tanítványai közQl sokan ott voltak, hogy a kedves kollégát és szerető mestert még egyszer láthassák. Az ó nevükben Szviezsényi Zoltán taurr búcsúzott el. Ma már a múlté. Egy jó eiuberr.»l, szeretó kollégával, kedves tanárral szegényebbek letiünk s egy emlékkel a mulandóság szumoru gondolatával ismét gazdagabbak. Egylet- Közgyűlés. A nauy kanizsai „Polgáii folyó évi február hó 2-áu vasárnap d. árveréseit eladatnak. Mely árverésuek a nagykanizsai kir járásbíróság 1912 évi V 1116/8 számú végzése folytán 1500 korona tőkekövetelés euuek 1912 évi november hó IH napjától járó (>°/» kamatai, l/4°/# váltó díj és eddig Összesen 128 korona 90 fillérbeu bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagy-kanizsáu (: a csoportházakuál ós Magyar-utca 33 számú háznál:) leendó eszközlésre 1913 évi január hó 27. napjának délelőtti 9 órája határidóul kitüzetik és ahhoz a venni szándékozok oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az ériutett iugóságok az 181. évi LX t.-C. U>7. és 108. §-a értelmében készpénz!izotés mulleit, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el lógnak adaiui A mennyiben az elárverezendő ingóságokat má»ok is le- és felül- 11 órakor saját helyiségében tartja 77 ik évi Kendes \| tog\|a\|lnUák és arokra tó^lésilési jogot nyertek volna. HÍREK. Emlékezés, Legutóbbi stámunkbau megemlékeztünk az oly korén elbunyt Zimrcsrmaun GubzUv helybeli fóglmu. tanár haláláról. Teatét már a larkaréti temető rögei takarják, de az emlékezés kikívánkozik a frissen hantolt rögök alól, hogy e kedven jó barát, ideális lelkű tanár képét még egyszer magunk elé varázsoljuk. Mikor a ravatalén feküdt kiterítve kedves mosoly Olt az arcán, talán álmodozott, jövójét festegette, tervezgetett sok szépet s milyen keveset tudott ebbé! valóra váltani. A halál ez a kéilelhetellen végrehajló nem ismer kegyelmet s hívatlanul is beleszól dolgainkba, keresztül búzza számításainkat. Kgy szegény megtört apának egyetleu reménysége szállott vele sírba és sírba szálltak azok a remények is amit mi ez ifjú lanár működéséhez fürtünk Négy év tanári pályán rövid idó, hogy valakinek a képe kialakuljon, de, annak a sok diáknak a néma könnye, a fekete szalagok taoitványai kaijáe a legbeszédesebb bizonyítékok, hogy ó s legnehezebb feladatot oldotta meg a diákok szivét bódította meg. Mit ér a tanítás ha nincs lélek benne sa lelket más lélekbe csak a szív utján lehet átvinni. Szive az volt neki a micsoda szív volt ez 7 Nem volt ellenségo. ossk barátai vojlak s ezért oly általános a részvét korai elhunytán. Tslán az volt épen a baj, hogy nagyon is jó \'ativü volt, barátai hivó etaváuak soha sem tudott ollenállni. Szűkebb környezető uem érezte ló! magát, ha ar. ó Gusztijuk, amiut ól beoézve hivták nem volt közöttük. Soha aein szerette, ha beszéllek róla, nagyou érzékeny volt, éa eoba nem báutott meg val-kit A koronái sarok asztal nehezen tud megválui a gondolattól, hogy ó már niucs a vig (uk között, kikkel annyit bolondozott, kiknek tréfált annyiszor elhallgatta. Üres most a széke s nem hiszem, hogy valaki e helyet betöltbelné. S ba valaki a ueki kijelölt s»ük körben ugy mégállja a helyét s olyan általános szeretetnek örvend, mint a mi korán elhunyt Kimmerinann Gusztávunk ugy nem élt hiába Nagyot uem művelt, talán nem is tudott volna, de egyben nagy volt: az omber-azeretetbea. A inal egoista világban ritka szép jellem, aki egész lényét másoknak áldozta fel, anélkül hogy ezért viszonzást várt volna. Nem a mai öuzó világba való volt Közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Titkári jelentés 1912 évről, 2 Zárszámadás, vagyonkimutatás, 1918-ik évi költségvetés előterjesztése, evvel kapcsotaitiau a fel-mentvéuy inexadása. 3. Kötvények kisorsolása 4 Kluoki alelnök, tisztikar, válaaztmány és számvizsgáló bizottság megválasztása. 5. Netáni indítványok. — Mének klOHZtáea. Zalamegye alispáujá. uak rendeletére a Paliubati elhelyezett méneket f. hó 27-én osztják ki Paliubao az egyes méntelep! állomások közölt. — Uj jegyző Zalaváron a napokban tartót-Iák a jegyzőválasztást és egyhangúlag Bokor Imre helyettes jegyzőt választották meg Válaeztáö A perlaki takarékpénzlár igazgatósága: Wilesek Gyulát a szentgotthárdi takarékpénztár könyvelőjét főkönyvelővé válaszlotla. — A honvéd ker. parancsnok Kanizsán. Wieber Adorján altábornagy ker. parancsnok tegnap városunkba érkezett s a Koronátia széliéit Szokásos szemléiének megtartása után pénteken tovább utazik- — Istentiszteletek. Az izraelita templomban a péntek esti istentisztelet f. hó 2-l-étöl kezdve, további iulézkedé.ig 5 órakor fog kezdődni. — Farsang Az Idei rövid farsangból bőven kiveszi részét a fiatalság. Most szombaton 26-én a .Polgári Egylet" termeiben ad találkozót egymásnak Nagykanizsa uri társasága. Hirmiuc táncos fiatal ember állott össze, hogy az idei megcsappant mulatságok hiányát ne érezzék s a láncolni szeretó uri lányoknak viszonzásul a zsurokért most ilyen módon akarnak kedveskedni. Az estély szigorúan zártkörű, házi estély j»llegO s a meghívó belépőjegyül stolgál. At estély\' eredetileg febr. t-én tervezték, de a szanatóriumi piknikre való tekintettel lemondtak erről a napról. Febr. 1-én ugyancsak együtt lesz Nagykanizsa szine-java s ez at évek óta kedves mulatság at idén i> méltóképen f«g a farsang vigalmai köté illeszkedni Az estélyen Kricbay Richárd karmester egészen külön mőaorral st\'repel s egyúttal búcsúzik ia tőlünk, akik annyi-tor gyönyöríődlünk a honvéd zenekar precíz játékában. IFJ. WAJD1TS JÓZSEF Könyv és papir kereskedésébe egy csakis jobb családból származó kisasszony ki német nyelvet is teljesen birja, és az előkelőbb vevő közönséggel bánni tud azonnal jó fizetéssel felvétetik. 1911/19 l2./végrb.stám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-o 102 §-a érlelmébeh etennel köthlrré testi, hogy a nagykaoitsai kir. járásbíróságnak 1912. évi V II1S/I számú végzése kövelketlében Ur. IMhsohild Samu nagykanizsai ugvvéd által képviselt Dedovátt Béla nagykanizsai lakos i»vára 1600 kor. a jár. erejéig 1912. évi november hó 21-én foganatosított biztoailási végrehajtás utján lefoglalt és 1050 koro- eteu árverés at 1881 LX. t-c. 120 g-a és a vb. u. 20. fcj-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykauitsáu, 1913. évi \|anuár hó 12. napján MatinttlU íyörjj kir. klriiáll léirtkaili. Tabletták (• köalimert fáJ<Ulomc»UUpUÓ tzer) Hogy bizonyos legyen u ember, hogy csakugyan i valódi Aspirint kapja, mindig A pirin-Tablelia tormában < kell hogy kérje, fczek eredeti csomagolásban, 1 üvegcső 20fÁgrammos tablettával K. 1.20-ért, kaphatók. Minden j egyes tablettán rajta van az Aspirin uó. \\ Farbenfabrlken vorm. Friedr. Dayer & C flberfcld und Lcreikuten \\b. Mtllhelm »m Rhclo. HIRDESSEK A „ZALAI KÖZLÖNY"-BEM zalai közlöny január 20 Hirdetmény. Az alább felsorolt pénzintézetek igazgatóságai ezennel közhírré teszi, hogy a vezetésük alatt álló intézeteknél eddig elhelyezett betétek után 1913 január 1-től kezdődőleg, valamint a náluk ez után elhelyezendő betétek után is 5°\|o kamatot fizet nqk és hogy a betétkamat után járó tőkekamatadót is sajátjukból viselik. NAGYKANIZSÁN, 1913 január 9-én. Hurkuini tttuttMr Dél-zalai tafcarttztár zalaiíOT mMü ti részvénytársaság. részvénytársaság. részvénytársaság. XT Att/VTTölr mó£ nem létezett nagy választékba JJ ii t/V vc V vK Ízlésesen kiállítva jutányos áron kaphatót Tfl WaiHl\'tQ Tn7Qpf könyvkereskedésében 11J. VV dJUllö JUábUi és Könyvnyomdájában mr Vidéki megrendelések gyorsan elintéztetnek. helyszűke miatt olcsón kiárusittatnak XFJ. WAJDITS JÓZSEF hangrszerkereskedésében Deák-téri JiHÜAB SJ. ZALAI KÖZLONT 5 102Í7913- VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETÉS. A v. képviselőtestület jóváhagyásának ientariásával versenytárgvalást hirdetek a nagykanizsai állami keret-méntelep osztály létesítéssel kaposolatos alábbi munkálatokra és szállításokra: I. Kutfelszerelés, vízvezeték, ürülékelvezetés. II. Biologiai telep. QI. Udvari és utoai csatornázás (236 folyóméter.) IV. Vasablakok és felülvilágítók. V. Istálló felszerelési tárgyak. VI. Drótkerítések és kapuk. VII. Útburkolat bazalt félkookakóból (630 m.) Ajánlatot a felsorolt hét munkacsoport mindegyikére osak külön-külön lehet lenni. Az ajánlatok egységárakkal teendők. Az egységárak ugy számmal, mint betűvel kiirva az előirányzatnak e oélra szánt rovataiba vezetendók be. A város közönsége fentartja magának a jogot, hogy az egységáras ajánlat alapjáu bármelyik munkát, vagy izállitást átalány-összegben is kiadhassa. Munkacsoportonkénti előirányzatok a városi mérnöki hivataltól díjtalanul kaphatók, ugyanott a tervek is betekinthetók. Az I. és II. csoporthoz való tervek & koronáért be is szerezhetők. Csakis szabályszerűen kiállított és peoaéttel lezárt sértetlen borítékban elhelyezett közvetlenül a tanácsi iktatóba, vagy posta utján beadott ajánlatok vétetnek tárgyalás alá. Az ajánlatok a kiírási művelethez csatolt mintán teendők meg. Az ajánlatok borítéka következőleg czimzendó: A városi Tanácsnak Nagykanizsa. — „Ajánlat az 1024/913. sz versenytárgyalási hirdetésben kiirt a ménteleposztály létesítésével kapcsolatos _ __________ szállítások és munkálatokra.1. Az ajánlatok benyújtásának határideje 1913. évi február hó 6-án d. e. 10 óra. Bánatpénz gyanánt az ajánlati végösszeg 5°/0-a készpénzben, vagy óvadékképes értékpapír alakjában, vagy 10.000 K.-ig lerjedó részében a „Nagykanizsai tkpt r. t.", a Délzalai tkpt. r. t. Nagykanizsán", — „a Zalamegyei Gazdasági tkpt. r. t. Nagykanizsán", — a „Népiakarókpénztár r. t. Nagykanizsán, végül a „Nagykanizsai Bankejfyesület r. t. ily összegről szóló betétkönyveivel teendő le és az az ajánlat benyújtásával egyidejűleg a versenytárgyalási hirdetés ügyszámára való hivatkozással a városi pénztárba a tárgyalás határidejéig befizetendő vagy oda beküldendő és az erről szóló letéti nyugta vagy postai feladó vevény az ajánlathoz csatolandó. Az ajánlatok az 1813 évi február hó S ik napjának délelőtt 10 órájakor Nagykanizsa város tanácstermében fel fognak bontatni, mely alkalommal ajáolattevók. vagy igazolt megbízottjaik jelen lehetnek. Az általános szállítási- és munkafeltételek, a részletes munkafeltételek, költségvetések, tervek és szerződés-tervezet a városi mérnöki hivatalban megtekinthetők, ugyanitt az ajánlati minta díjtalanul kapható. Egy ajánlattevőnek sinos semmi néven nevezendő igénye arra, hogy az ajánlata elfogadtassák ós Nagykanizsa város közönsége szabad rendelkezési jogát minden tekintetben fentarlja. — Az ajánlat egyéb módozataira, valamint ajánlattevők egyeb kötelezettségeire nézve az ajánlati minta, kimutatás az elkészítési határidókról, általános és részletes feltételek, költségvetések ós a tervek, végül a szerződés-tervezet irányadók. Nagykanizsán, 1913. január 17. Vécsey S. k. polgármester. ZALAI KÖZLÖNY január 23. A Kéli meghívó. ízsán 1913, óvi február hó 2-án délelőtt ÍO örakor ------- saját helyiségében tartja : - VII. évi rendes közgyűlését, melyre a tisztelt részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentésele az 1912. 4. Az intézet hivatalos lapjának kijelölése. évről. 2. Az 1912. évi zárszámadások előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség hovaforditása iránti határozat és a fel-tuentvény megadása. 3. A felügyelő-bizottság díjazásának megállapítása 5. & igazgatósági tagnak S évre való megválasztása 6. 4 felügyelő-bizottsági tagnak egy évre való megválasztása 7. 1 választmányi tag megválasztása. Nagykanizsán, 1913. január hó 16 én. Az IGAZGATÓSÁG. JEGYZET; Az alapszabályok 17 § a értelmében a közgyűlésen azon részvényes blr szavazati joggal, kloek részvénye a közgyfllés napiát megelőzőleg három hónappal már nevére Íratott s részvényét 3 nappal a közgyűlés elílt a társaság pénztáránál vagy a Magyar országos központi takarékpénztárnál Budupeston (IV., Deák-Fareuo-ulca 7.) felmutatja. A részvények felmutatásáról elismervény adalik. mely igazolásul szoMI a közgyűlésen való részvételre. KÖVETEL TARTOZIK Mérlegszámig Pénzkészlet .... Osztrák magyar bank giró Postatakarékpénztár. . Vállólároa. 1,746.563 52 leírás . . . 3 150- Jelzálogilag biztosit, váltók Adósok fedezet mellett . Jelzálogkölcsönök . . . Kötelezvény-kölosönök Kézizálog . Letét . . Értékpapír leírás . . Felszerelés leírás . . Főügynökség Különfélék . 111.946 49 398 6.248 1,742 413 1,501.062 68.720 4 1B0 3.O00 1 600 167.590 3,243 466 1,040.627 263.834 8.772 54.068 60.315 54.660 1.600 1.738 980 39 4,897,448 81 Alaptőke Tartalékalap* . . Külön tartalékalap . . Betét...... Vísszleszáinitoll váltók . Hitelezők..... Letét...... Átmenő tételek: F. évi kibocsátású 500.000 K. n. é. részvény kamatai Függő betéti kamatadó Függő tiszteletdíjak Jövő évet illető előre beszedett kamatok . Egyenleg mint tiszta nyereség : a) áthozat 1911. évről b) folyó évi nyereség 800.000 500.000 9.939 83.019 1,300 000 96.844 6.386 1,030.163 2,135.338 118.691 60.000 16 127 3 697 4.726 32.626 92.968 4,897.448 T 04 66 81 Kelt Nagykanizsán, 1912. december 31-én. REMETE GÉZA s. k. elnök. GKAFF KÁROLY s. k. r i Suny velő. I)r KELTZ SÁNDOR s. k. Dr. KREISLER JÓZSEF s. k. GELLÉRT HENRIK s. k. helyettes elnök. helyettes elnök. ügyvezető igazgató. Ezen mérleg-számlát megvizsgáltuk, az Intézet fő- és segédkönyveivel összehasonlítottuk és azokkal mindenben megegyezőnek találtuk. Kelt Nagykanizsán, 1913. január 13-án. Dr. R03ENBERG MÓR s k. BARTA LAJOS s. k. ÖTVÖS EMIL s. k. PLA0HY JENŐ s. k. •tnök. felügy. biz. itg. felügy. bit. Ug felügy. bit. tag. Nyomatott a laptulajdonos lfj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. ^ AGY KANIZSA X913 JANUÁR a7, 5a-1K ÉVFOLYAM 7. SZAM HÉTj\'ó zalai közlöny Migjalmlk héttön ii ctlilírtíkön. £iöllelé«l árak: Egtmt év«o 10 korona, félévié 6 korona. Nogyedé»re 2 korona BO Ali. - Egyes aiAm éra 10 Ali. A szerkesztéséit felelős; IFJ. WAJD^S JÓZSEF. Városi vállalkozások. Mikor még a legtöbb városnak óriási vagyona volt s kiadásai ezzel szemben a minimálisak voltak, megtörténhetett az a adomaszerU eset is, hogy borozstnay uram Debrecen fóbirája 5000 holdaoskát bérelt a várostól 1 arany forintért. Da az egy arany forintot, hogy-hogyan nem, a későbbi években elfelejtette a város kasszájába befizetni s hanninu éves biráskodása után. senki sem ütközött meg azon, hogy az öreg Dorozsmay az öOUO holdas pusztáról ugy rendelkezett\' mint saját örökéról. Ma már vége a városok boldog aranykorának ; a kultura és haladás fokozott igé nyekkel lépnek fel a városokkal szemben. Már ott vagyunk, hogy az állam agyontámo-galása nélkül egyik-másik város neiu is tudná jellegét fen\'artani. Vízvezeték, villanyvilágítás, kövezet, osetornazás, a régieknek fölösleges fénySzés volt, a mai modern városokat el 8etn lehel képzelni ezen szükséges kellékek nélkül. Gzok osak a minimális követelmények, do hol marad a sok kulturális intézmény, színház, népkönyvtárak, iskolák, tovább képzó szaktanfolyamok fenlartása, a különféle jó- SzirkaiztoiÉi ii kiadóhivatal Diák-tér t T.l.\'on : III. — Hlrd.U..k dlj.i.bi. aMrlnl. léti intézmények, kórháSik stb, melyek minden város költségvetésében tekintélyes summára vannak beállítva? Valóságos pénzkapa-oitásnak kell lennie a városi vezetőségnek, hogy a szükséges pénzt előteremtse. Amilyen arányban nó a költségvetés megterhelése éppen ilyen arányban fenáll a fedezet hiánya s ezért került válságos helyzetbe napjainkban annyi régi jóbirü város, hogy még tisztviselőit sem tudja fizetni. A mai viszonyok között a városok számára uj koresetforrásokat kell megnyitni, hogy nyomasztó anyagi terhükön lendítsenek. Ahol a városi bevételek elégtelenek, ott még a legnagyobb pótadó sem jelent sokat s igy önkéntelenül kínálkozik a városi vállalkozások eszméje, mint olyan, mely a kérdést kedvezően oldaná meg. Sok városunk rá ár meg is kezdte egyes vállalkozásoknak saját üzembe vételét s példa azt bizonyítja, hogy ez jó gazdálkodás mellett, soha sem volt a város kárára. Városi kezelésben van sok helyütt a villanyvilágítás, gyárak (tégla-kenyér vasgyár stb.) színház, közlekeilési-vállalatok, vendéglók bérházak stb. s mind jó jövedelmi forrását képezik a városnak. Igaz, hogy egy ilyen erkölosi közösségnek nem lehet és nern is s/abad a kereskedés bénítását eredményezi, — de vis/.ont a városnak, inint a közjó előmozdítójának lehetőségét kell adni, hogy önmagát a köz érdekében és annak nagyobb anyagi megterhelése nélkül fentart-hassa. A legutóbbi városi közgyűlés elhatározta. hogy pénzintézetet és téglagyárat alapit. Őszinte örömmel karoljuk fel ezt az eszmét, mert az uj praktikus irány szelét érezzük a városi vezetőségen átlengeni. Friss energia, munkakedv hiányzott eddig minálunk s hogy most uj vér pezseg a városi vozetóségben ez biztató és örvendetes jelnnség. Ne kelljen mindig osak jajgatnunk, hogy alszik a város, 100 év óta nem fejlődik. A fejlődéshez pénz kell, sok pénz\', ami nekünk ninos, s ha pénzt valaki csinálni akar a városnak és tud, ehhez osak őszinte sikert kiválthatunk. Minél több vállalkozásba menjen be a város, de osak olyanba, mely pénzt hoz s nem olyanba mely azt a keveset is, a mi van elnyeli. A város képén már meglátszik, hogy modernizálódik, fiatalodik, napról-napra osi-nosabb.lesz. Kár volna a félúton megállni. Kelet felöl. Irta: LUKÁOS JÓZSEF Stambul lármás utcáiból menjünk n tengőm Vibráló szinek dús skálája ragad rang. Az apró hullámok bátáu sziporkázva törik ezer darabra a napsugár. 8 ameunyi mozdulat, hajlás, halom változtat viz helyzetéu, megannyi megsoksiorosodó fény vetődik vissza a mozgó tenger hátán. Az ég kékje, a levegő párája. Scutari cyprus-erdőinek smaragd szine, a hajóóriások füstgomoly og-jai, zászlóerdói, mind egy-egy e<wetvonás>al járulnak a pazar szimpompa gazdagt-ágához. Gyönyörű látvány. Valami csodás feuségról beszél az az izgalmas tenger, melynek hátán a világforgalom eszközei százával szegik Galata, Stambul, Scutari partjait mozgalmas, hangos életükkel tevén tanúságot a vagyon jelentőségéről. Jönnek-meuuek a mozgó óriások. 8 a galatai torony tetején csaknem tízpercenként jelzik a felhúzott lobogók, hogy az aranyszarvkiköióbe ismét ujkiuoses rakomáuy csúszott be. Közben pompásan bu«ó hajókürtök variációi adnak ujabb szint a zakatoló ói lármásélet potpourrijához, melynek aokszavu ártikHá-latlau zűrzavarában ezek a hangok alkotják a legerőteljesebbet, a legmeglepőbbet. Az u\| hídon ődöngünk jó darabig. Azutáu egy hajó hátára ülünk s onnan nézünk tovább, más bo-\' álliin>bau a török fővárost. Db csakhamar valami máson botlik meg tekintetünk. A tengerből kiemelkedő sziklán egy kis házikó áll, melyet figyelemmel néz iniuden utas. Ez annak a jele, hogy aunak köveihez valami monda, rege fűződik, alkotva forrongó képzelettől, melyhez talán a való is adott valamit 8zól pedig a rege a következőképpen. Nagy, neves ember volt Acbmed basa valamikor régen. Allah, m hatalmas, nemcsak kincset, gazdagságot adott neki, hantim megáldotta bt Idog családi élettel is. Nagy az ó hatalma, teljesili iga/.bivóinek vágyát* kérését, ha buzgón szolgálnak u\\éuek. Acbmed pedig buzgón szolgált. De Allah fölött is vau még valami, az irgalmatlan fátum, mely még a bölcs és nagy isten terveibe is beleszól olykor s az áldáshoz is mérget vegyit, hogy az emberek el ne bizakodjanak Eunek irgalinatlanságából jutott ki Achmednek is az élet fájdalma. Családjáuak ékessége, szemefénye szép leánya, Fatimé volt. Allah, valamelyik szép buriról mintázta. Szebb arcról még nem mosolygott az élet s még a napsugárnak sincs oly tüze, fénye, mint a milyen Fatimé szemeiben égeti. A\|ka pirosaága a skárlát korallt. dÚB haja sötétsége az éjszaka feketoségét, alakjának lengése, karcsuuága pedig m ingó nádat szégyenbe hozta. Büszke is volt leányéra Acbmed I Mindennap kilencszer magalalta Allah nevét, hogy apai szivének ilyen örömöt adott s Katimét annyi ékességgel áldotta meg, a mennyi más száz ember leányainak is elég lett volna. Félve rejtegette, hogy örömét meg ne lopják, Boldogságának birtoklásában senkivel sem akait megosztozni. De amint a gyémánt fénye áttör a takargató rongyokon is, ugy hatott el Fatimé szépségének híre Acbmed házának falain tul is messze. Szépségéről regéket szőttek s nem volt 8tam-bulban ember, ha még oly kicsiny lett volna is, ki ne hallott volna Acbmed rejtegetett kincséről Taláu Acbmed udvarából a rózsaillatú! szállt ki Fatime híre, neve. Igy történt meg, hogy egyszer csak egy i udvari herceg, a szultán fia, jött el Acbmed leányáért. Ugy illik, hogy a próféta utódja szakítsa le a török uyiló virágok legszebbjét. A nagy kitüntetés boldogságában úszott Acbmed háza. De hamar vége szakadt az örömnek. Egy jósnő tévedt Fatimé közelébe, ki azt jövendölte neki, hogy kigyó csípés okozza halálát hamarosan. Nagy gond borult ezután a vőlegény ós az apa szivére. Hosszas gondolkodás utáuazonbau egy kolduló dervis az apának azt a tanácsot adta, hogy a tenger valamely magányos sziklájának hátára épittesen egy kő« a ZALAI KÖZLÖNY január s7. LAKÁSUNK MŰVÉSZI BERENDEZÉSE. Irta: Pfeifer Elek. III. Ai emberek azonban most már néhány éve kezdik belátni, hogy ott sok minden uinoa rendben és ii elárult biedermeierhez uyulnak, azon stilhoi, mely nagyapáink idején, azelőtt hatvan esztendővel volt divatos. Hogy igy a biedermeiert uiitják Tel a sok régi irány közül, az nem véletleuaég és sopánkodni való nincs ez egyszer azon semmi, hogy uj formák helyett elavult formákat támasztanak életre. A biedermeierben van legiobtian hangsúlyozva az a momentum, melyről addig megfeledkeztünk: a célszerűség. A minek a hiányát tehát legjobban éreztek, azt találtuk a biedermeierben. Igaz, hogy fcokak szerint azáltal is csak egy történelmi stilus utánzására adtuk magunkat mint azelőtt a reneszánsz és bároknál, de nagyapáiuk stílusa legjobbau felel meg modern gondolat éa érzésviláguaknak, korunkuak is sok rokon vonása van az ötvenes évekkel, korszellemével ós igy csak a biedermeier képezheti azt a talajt. melyből modern iparmüveszelünk csemetéje életerőt szívhat. A biedermeier korában közvetlenül a forradalmi riadó elhangzása uián a fölszabadított polgárság felé fordult a figyelem, csakúgy mint mauap a miudin kább uagyobb tért hódító szooiálisztikus eszmék a népjogok hajnalhasadását jelzik. Mindkét esetben abbahagyják a kápráztató fejedelmi belsőségekre emlékeztető hazugságok utáuzását s helyébe az ujonnau szerzett jogok egyszerű ós természetes kifejezését óhajtják; nem nagyúri pompával, hanem a polgári szükséglet szülte gyakorlat és indvészeli következe tességgel rendezkedtek be s ezáltal megszületett a biedermeier. A gyakorlati szükségletek szem előtt tartása jellemzi a biedermeiert s ha ezen iránynak moat legújabban behódoltunk, ez anuyibau örreude-tes jelenség, amenuyiben ezáltal nem annyira egy letűnt formanyelvet utáozunk, hanem a stilusbau házat a odavigyék Fatimét egész életére, hogy kegyetlen íatura rendelkezését kikerülhesse. Busás baksist kapott Allah koldus si-Igája tanácsáért. A többi már ismeretes. Igy került 8cutari közelébe a szikla hátára az a kis házikó. Itt biztosítva látták Fatimét a megjósolt veszedelem elleu. Pedig hiába! Allah sem elég hatalmas arra hogy a balsors rendelkezéséi megmásítsa A dervis tanácsa sem mentette meg végleg a szép Katimét I Örömmel vitt- Achmed leányát a balsors veszedelme elől biztos menedéket nyújtó kis sziklavárba. A magas sziklán álló kis háznak falai körűi folyton ott enyelegtdk a hullámok. 8ugtak-bugtak a felszökkenő, meg visszahulló zugó vizek. Igy mull el nap nap utáu, talán már egy-két év is. Apja és vőlegénye pedig minduntalan jöttek s látogatták szereletük fóltetl kiucsét s hordták neki a virágot. Egy ilyen alkalommal lörtéut, hogy a mint a virágot nézegette Fatiraó. egy kicsi kigyó ugrott ki a virágból is megharapta Faliiné ujiát. A méreg gyorsau halott. A rózsás arc halványulni kezdett mielőtt segiteui tudtak volua a boldogtalan leányon, már betelt rajta a sors s holtan hullt Achmed karjaiba. Ennyi a regei Mi igaz, mi nem belőle, ne keressük De téuy, hogy a szomorú történél a kis ház fnlaihoz odatapadt, mint a tenger fenék sziklájához a korall, a szivacs. 8 ha százszor megyünk el a házikó előtt, százszor halljuk a szomorú mesét. Mintha zúgó hullámok maguk is arról beszélnének, ugy hat ott a tenget* hullámcsapása. rejlő egyszerűséget és gyakorlati érzéket számunkra gyűinöloaöztetóvé teszszilk A biedermeier elnevezés kezdetben az egyszerű, paiv nyárs polgáriasra való tekintettel csuí név volt, most pedig megtisztelő epiteton. Biedermeiernek lenni a szó legtagabb értelmében, azaz egyszerűnek, ósziuté-uek ós közvetlennek lenoi, a leguagyobb művészi erény, amelynek a remek irt flbeu is tükröződnie kell A falak és padló állal körülzárt része a térnek adva vau. jóizlésünktől, körültekintésünktől és praktikus ersekünktől függ tehát, hogy mii kezdünk vele. Ili uem hallgathatom el azt az auuyira téves, felfogást, mely szeriut a legtöbb ember a magas ajtókat és ablakokat tartja népnek Hiszen a szép — kedves Olvasóim — mindig relatív, sohasem abszolút. Egy nagy főúri kastélyban ahol \'20 és 30 méteres lerínék is vaunak, abol a bulortat. festmények ós dekorációk a terem méreteihez vannak aráunyitva, abol egy terem sorou, ha átsiklik szeműnk, a magas ajtószárnyak és ablakok a fejedelmi belsőségek kellette lönséges hatást még fokozzák, indokoltak és logikusak. De képzeljük el ugynuazon ajtókat, ablakokat egy 6 méteres szobán — niert városi ember, aki bórkaszárnyákban lakik alig kap ennél nagyobbat, —-képzeljük el ezt a grotesk benyomást, mikor a nagy falmegszakitásoktól alig marad falterület. A képeket ilyenkor kénytelenek vagyunk alac«onynbbau akasztani miut a milyeu magasau az ailószemöldöklája van, ami nyugtalan hatást idé/- elő. De meg nem is célszerű a uagy aito ablak ; pedig miudeu ipari szépnek praktikus elveken kell alapulnia. Azért nem célszerű kérem, mert kűlöuöseu az ablak télen egy hűtőfelület, miuél uagyobb annál jobban elleubu-lyozza a fűtést, nyáron pedig a forró napsugarak bebocsátása által okoz kellemeile.ibéget. A tul magas szoba is csak nagy teremnek válik előnyére. Mert közismert tény az, hogy egy szoba higiéniája attól függ, vtyiou milyeu mértékben szellőztethető. Az elhasznált és meleg levegő t. i. köjy-uyebb fajsulyáuál fogva följebb igyekszik, a mennyezeten lapud és csak olyan magar faluyilások állni sodorhaló ki, melyek közel érnél a plafoudhoz. Már pedig a nagy falmegszakitások az előbb említeti okoknál fogva kerülendők Az ablakok elhelyezése rendesen olyan, hogy két ablak között annyi hely szokott lenui, miut ameunyi egy ablakszélesség. Ilyen elrendezés magával hozza azt, hogy az ablakok közti fajuak uinoa világítása és a világítás egységessége azáltal is szenved kárt. hogy a két ablak közölt egy árnyékkúp húzódik a padlón végig. Mennyivel jobb például a; a megoldás, ha a kél ablakot olyau közel toljuk egy máshoz, hogy köztük csak egy keskeny pillérnyi falterület legyen. A világítás azáltal egységesebb és falterületek az ablakoktól jobbra balra uagyobbak, tehát használhatóbbak. Az ajtót legoélszerübb a szemközti fal mező egyik oldalára, uem pádig a közepére tervezni, mert ulóbbi esetben megiut csak szélaprózzuk a falat, ami a bútorozást megnehezíti. Ami a falak t8ziuót illeti, auuak mindig a bútor színével kell összevágnia. A színbeli szerencsés Össz «-csengés külömbeu mindig a legnehezebben érheló el a legtöbb tapintatot kívánja. Általában szabálynak tekiuthetó: sötét bútorhoz vilá-tos fal és fordítva. Egyablakos, komorabb világilásu szobái miudeuesetre tanácsos világosabb tónussal bevouui alacsony szoba laláu pedig kellemes hatásúak a függőleges vonaluk, vagy függőleges irányban terjedő mintázatok, miáltal egy kis optikai csalódással magasabbnak láthatjuk a termet mini amilyen. Legkellemesebb az egyszínű fal, mintázat nélkül, fönt, közvetlenül a mennyezet alatt egy kis frizzel. Tapéta cask akkor ajánlható ha jó minőségű szövött tapétára tuduuk szert tenni, az olcsó papit tapéta megakadályozza tömörségénél fogta a f,\| légzést és eunek következtében egészségtelen P\|,_ fondnak legszebb az egyszínű sík lap, hacsak domború és részben aranyozott stukkódiszre nem telik. Sötét bútor mellett pompás hatású a fehér ajtó ea ablak Folyt. köv. Boldogtalan asszony. Szelíd arcú pap űl a gyóntató székbe Egy halavány asszony térdei le elébe. Tisztelendő atyám meggyónom a vétkem* Bántja a lelkemet — nincs nyugalmam uékeml Fehér galamb voltam mikor férjhex mentem At uramat hiveu, igazán szerettem. Hogy ó szeretelt-e, vagy csak ugy mutatta? Az én bizó lelkem sohasem kutatta. Elmenni esténkint fájó szívvel láttam, De haza mindig csak édes szóval vártam ; Később éreztem már, hogy nem szeret engem, Sokai síitám akkor, nagyon fájt a lelkem. Romba dölt világom a mikor megtudtam : Hogy az én uramuak szeretője is vau! Kialudt a fénye ragyogó uapomuak. Tele lett a lelkem hűuös indulatul I Bántottam az uram átkozó szavakkal... Égett a lelkemben a megtorlás vágya I 8 oda dobtam magam más férfi karjába. Azt hittem, hogy igy majd felejtek, meguyugszoiu. S most vagyok igazán : boldogtalan asszouy I Qrigássy Jánosné. HÍREK. — A kegyes tanitórend főnöke Nagykanizsán Hénap Tamás dr. a kegyes tanitórend főnöke Prónai Antal dr. fővárosi tanár kíséretében várusuukba érkezett. A mai nap folyamán látogatást tett a gimnáziumban ós tftbb előadást is végig hallgatott — Dr. Bálás Bóla főispán kinevezte Dr. Wolf Bóla csáktornyai orvost tiszteletbeli járásorvosuak. — Farsang. A zsurozó fiatalság most szombaton kedélyes eaiélyre jött ös»xe a Polgári Kgylíl tormeibe. hogy letáncolja a rövid farsang egy holt szombatját Harminc rendező állott össze, csupa tán-cos fiatalember a javából, hogy az este sikerét biz-tositKák s dicséretükre legyen mondva ez fényeset! sikerűit. A mulatság külső kereteiben is a választékosság csíny és jóizlés jegyét^Vblyt le s tekintve hogy egy társasághoz tartozó egymást ismerő emberek jöttek össze a kedélyesség — mondani is fölös- nem hagyott kívánni valót. A figyelmes rendezőség a hölgyeknek szép ibolya csokorral kedveskedett s a termel is szépen diozitelte. A Polgári Egylet parkettje is uj fényben tűudökölt és 10 óra körül már\' víg táncot lejtettek a párok Bit-káu láttunk ilyen disztingvált, kedélyes mulatságot, mely az eleganciát és \|ókedvet ily féuyeseu párosította. A reggeli napfény mosolygó sugarai még egytttt látták a vidám társaságot s a résztvevőknek sokáig kellemes emlékében marad az igazán fesztelen, kedves mulatság Amint hírlik az estélyt más években is megfogják tartani. — A csoport házak. Alig vau ember t környéken, aki a csoporlházakat ne ismerné ott éktelenkedtek ősidőktől fogva a város legszebb terén kiáltó bizonyságul a régi indolenciának. Most a városi közgyűlés ezt a régi hibát reperálta midőn kimoudU rájuk a halálos ítéletet s a régi Kanizsából iámé\' JANÜAB 27. ZALAI KÖZLÖNY urnáik egy <l\'"bk»; >">» " •\'•»»<"> - Alkoholmente- választójog. AlUláno. 1 9lír.íörö ui Kantíwaafc. ;wen\|J> llUo, Muég,uVé„u i Wi,\|„J \| A ,4\|mM.\' _ H fekete bőr kézi táska, jognak ezen jelzőit 0\|,.,óink raind j4l ia,narik. Noa, b,, különféle .rítok és megreneelések volt.k. Miv.l A, alkoholellenesek megtoldották mén cg,el a „,k a megtalálóra ugyís Mk\'M a tulajdonos- jelzókel ök alkobolmenU. választójogot ,L.t ^ pedig footoe üzleti érdekei fűződnek ehhez, kéri Tudniillik ,,t .karják. hogy a választások alatt ..Ulii l,A.«a UA Irnrnn* Intalnm . - I t , • megtalálót, hogy 90 korom jutalom ellenében szerkesztőségünkben adja le — Oalaeanzl ünnepély A főgimnázium ifjúsága a kegyes-taoitórend alapítója, Oalasanzi Bieut József tiszteletére 1919. évi február hó i-áu Polgári Egylet nagytermében hangversenyt rendez következő mősorral : 1. Nyitány a Vizliordók o. operához. Nagy zenekarra irta Oherublni Elóadia a fógimn. vonós és fuvó zenekar. >. A kicsinyek atyja. Irta Bsdics Kálmán. Szavalja Metzger Ferenc 6. o. t. s Szeress I Beethoven-lói. Énekli a fógimn. énekksr. i. Ballet jelenet. Berioliói. (Op. 100.) A fógimn. vonós ée fuvó zenekár kísérete mellett hegedűn előadja Kovács Mihály 6. o. t. 5. Calaaanzi 8zt. József. Felolvasaa Horváth Qyörgy fógimn. igazgató. 0. Ima a hazáért. Nyolcszólarau vegyeskar Mehul J -tői a József és testvérei c. oratóriumból. Éuekli a tógimn. férfi-, gyermek és vegyeskar. 7. 1. Symyhonia. Beettloven-től. Előadja a fógimn. vonós és fuvó zenekar. — Kinevezés. A zalavármegyei tanítók nyugdíjazásának tárgyalására alakolt vegyes bizottságba az egyházmegye képviselőiként báró Hornig Károly hiboros-pQspök Öeminentiája Ley József tapolcai prépost-plébánost és Osóthi Góza raurakereszturi apát" plébánost nevezte ki. — Szanatóriumi piknik. A József kir. herceg Szanatórium Egyesület febr. l-jei - piknikje irául Bzéles körben nagy érdeklődés mutatkozik. Mint mindig, ugy most íb Nagykanizsa táraadalmá nak szine java részt vesz mulatságén. A pikniken az mus Ellen- (Oyergyószentraiklós) cimo\' folyóiratnak amely lap ezen eszmét felvetette. — A ródli szezont nemcsak a gyermekek üdvözlik nagy lelkesedéssel, hanem a gyermekek kedves barátja, a Jó Pajtás is. Sebők Zsigmond éa Benedek Elek képes gyermek-lapjába Benedek Elek irt szép verset a kis szánkóról, melyhez kedvos képek készüllek. A legújabb azim többi érdekességei: Ábrányi Kmil verse, Szabóné Nouáll Janka elbeszélése, uj Uörmögó-történet Sebők Zsigmondtól, Altai Margit cikke, inely egy uj játékot ismertet, Pozder Hyitla szép képe, Zuboly cikke Koasuih Lajos gyermekeinek fogságáról. Zsiga bácsi mulatságos mókája, Rákosi Viktor regénye A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki > azám gazdag tartalmát A Jó Pajtás-t Franklin-társulat ailja ki; előfizetési ára negyedévre a korona 50 fillér, fél évre ö korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára JO I. Előfizetéseket elfogad éa mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás" kiadóin-t farsang ezen kedves! vatala Budapest, IV.. Egyetem utca 4. V. ker. honv. zenekar jpj WAJDITS JÓZSEF Könyv és hangversenyez Frichay Bicbsrd karmester vezetésével. .__. .. ..... . . , ,_„_, ., , . , , PaPlr kereskedesebe egy csakis jobb — A péoai közig&zgatasi tanfolyamon "J \' e belnnymioi,,,,,. al 19,8. j8 „M\|(áló bí-;csaladbóU.származó kisasszony ki német Szerkesztői üzenetek. — H. K Zalaegerszeg. Szíves érdeklődését köszönjük Lapunknál most folynak, az átalakító munkálatuk. Hogy mikor leszünk napilap, azt még nem tudjuk. — 0. y Verset csak akkor közlünk, ha kellő irodalmi színvonalon áll Az ön versei között közlésre valónak egyet sem találtunk. t — Olvasóinknak, bármily kérdésbeu sziveséo rendelkezésre állunk. óráig a korcsmák, italkimérések zárva tartaaaanak Ezen uj jelszót ugyan Kevés kortes fog\|a magáévá tenui, de mi, kik jólismerjok, hogy milyen nagyszerepe van az alkoholnak a választások alatt, rokonszenvvel fogadjuk ezen eszmét. ÖdvSs volna annak megvaló-suláss, hogy legszentebb hazafias kötelességét a legutolsó polgár is szinjótanou, öntudatosan, legjobb meggyőződése szerint teljesítse. Azért mi is éljsnt\' Oatdasági egyesületek tevékenysége a kiáltiink sz alkoholellenesekkel az alkoholmentes1 többtermelés érdekében Gazdasági egyesületeink választójognak s elismeréssel adózunk az .Alkolioliz- körében élénk mozgalom indult meg mindenfele a több termelés érdekében. Az egyik tenyészállatokat oszt ki. a másik műlrágyázási kísérleteket végeztet Közgazdaság. zoUságot szervezett ós kinevezte Szily Tamás főispánt az első éa dr. Készíts Akos tiszti főügyészt a második bizottság elnökévé. — Gyáazhir. Sxalay István bántornyai plébános és tanfelügyelő f. hó 20-áu elhunyt. A megboldogult plébános széles körben örvendolt nagy népszerűségnek s mint a veodvidéki iskolák tanfelügyelője a magyarosítás terén íb nsgy érdemeket szerzett. — Svárdstrom Valborg hangverseny Balas Béla főispán kezdeményezésére a tél folyamén nagy hangversenyt reudeznek a helybeli színház alap javára. A hangversenyre a világhírű mővéaznőt Svárdstrom Valborgot ia meghívják. Egyébként a hangverseny rendezóbizottsága Vécsey Zsigmond polgármester elnöklésével ma délután s városházán ülést tart, hogy részleteket megbeszélie. — Bognár Zsigmond halála. A Polgárj Egyleten fekete zászlót lobogtat a korai enyhébb fu-1 vslst. Bognár Zsigmoud halálát hirdeti, kinek hosszá, kínos szenvedése talált megváltást a jótékony j elmúlásban. Akicssk némileg ú figyelemmel kísérte 1913. Nagykanizsa fellendült aportéletét, az tudja, hogy miudeunek életrebivója és lelke Bognár Zsigmond •olt, aki valamikor Wien éa Budapest legelső foot-ball csapatainak kiváló tagja volt. Szimpatikus egyéne, korrekt férfiassága közkedveltséget biztositot-uk "\'mára. £ cjualitások és szakavatottsága mintegy predesztinálták ót a sporlmérkózéaek blról szerepére, melyben pártatlanságával mindig tisztelelet vívott ki. 0 volt nyelvet is teljesen bírja, és ai előkelőbb vevő közönséggel bánni tud azonnal jó fizetéssel felvétetik gdyszóval mindenik teljesíti kötelességét s nép jobb\' gszdálkodása érdekében. Miután pedig éppen a műtrágyák segélyével lehet legkisebb befektetéssel, legkevesebb lársdsággal legjelentékenyebben fokozni a termésátlagokat különösen a műtrágyák megismertetése es törlesztése érdekében működik több gazdasági egyesület. Igy s Temes megyei éa a Torontál megyei gazdasági egyesületek nagyobb menuyiségü, \'ngyeu műtrágyát osztottak ki kísérletezésekre kisgazdák között; ezenkívül pegig a ToronUll és szalmár-megyri gazdasági egyezületek összes községeiben szakelőadókat küldenek ki a léi folyamán, akik a népnek megmagyarázzák a műtrágyák lényegét, hasznát s rámutassanak arra, miként kelt a műtrágya-féleségeket alkalmazni s minő haszon várható alkalmazásukból. Örömmel látjuk a gazdasági egyesületek ezt a tevékenységéi. Méntelep. Nagykanizaa város tanácsa február 6 án d. e. 10 ómkor versenytárgyalást tart az áll. keret méntelep osztály létesítésével kspcsolstos 1. kutfelszerelés, vízvezeték, ürülékelvezetés. \'2. biológiai telep 3. udvari és ulcsi csatornázás, 4. vasablakok és tel ül világítók, 6. istálló-felszerelési tárgyak, 6- drótkerítések és kapuk és 7. illcaburkolati (bazalt-félk[>okakóból) munkák biztosítására. Ajánlatot az egyes csoportokra osak külöu-külöo lehet tenni. Bánatpénz 57. Meghívó. A Kotoi\'i Takarékpénztár Részvénytársaság huszonegyedik \' megalapítója a helybeli játékgyáruak is. A Jól betöltött pályának tudatával hányhatta le H\'őkre szemeit. Barátai és ismerősei sokáig fogják megőrizni emlékét Ka legyeu vigasztalása agg szüleinek ée testvéreinek. Temetése 38-án d. u. 8 óra-le« » Király-utcai gyászházból. enaes Migying február hb 8 én délután 3 orakor üzlethelyiségében tartaiidja melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai lesznek: 2. állapítása. -3-4- . .5. A jegyzökönyv hitelesítésére két részvényes tag kiküldése. Az évi zármérleg és eredményszámla bemutatása, valamint az osztalék meg- Az igazgatóság és felügyelőség részére a felmentvény megadása. Igazgatóság, és felügyelő-bizottság megválasztása. Esetleges indítványok tárgyalása. t ZALAI KÖZLÖNY MEGHÍVÓ. * 1^X3, évi február hó 2-án délelőtt ÍO órakor \'"\' \' \'--saját helyiségében tartja ~ JANC . évi rendes melyre a tisztelt részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 4 Az intézet hivatalos lapjának kijelölése. 5. 6 igazgatósági tagnak 8 évre való megválasztása 6. 4 felügyelő-bizottsági tagnak egy évre való megválasztás. 7. 1 választmányi tag megválasztása. Nagykanizsán, 1613. január hó 16 én. Az IGAZGATÓSÁG. JBGYZET: Az alapstabályok 17 ja értelmiben a k4zfjalé»eo azon réwvéayn blr szavazati ioggal, kinek ríazvénje > közgyűlés nipját ra«g-elózöleg bírom hónappal már nevére íratott 8 ré.zvényet S nappal • kOigyOlés elílt a társaság pinztáránál vagy a Magyar országos központi takarékpénztárnál HudopusUu (IV., Deák-Kerene-utca 7.) fnlmutatja. ... A réaavéuyek fölmutatásáról elismervény adatik. mely igazolásul szoltrál a kózgyOléaoo való részvétdre. Mérlegszámla követel 1. Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések az 1912. évről. • »•\'..... 2. Az 1912. évi zárszámadások előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség hovaforditása iránti határozat és a felmentvény megadása. 8. A felügyelő-bizottság díjazásának megállapítása. TARTOZIK Pénzkészlet ... Osztrák magvar bank giró Postatakarékpénztár. . Váltó tárca . 1,746.603 62 leiráa ... 8 160- - Jelzálogilag biztosit, váltók Adósok fedezet mellett . Jelzálogkölcsönök ... RMWezvítoy-kflloMnök . Kézizálog..... Letét...... Értékpapír .... leírás...... Felszerelés .... leírás ....... Fóügynökség .... Különfélék..... 111.946 10 49.396 16 6.248 13 1,742 413 62 1,601.062 H4 68.720 4 180 3.000 1 600 187.690 3,243 4ÖB 1,040.027 203.834 8.772 64.068 60.316 64.660 1.600 1.788 980 4,897,448 .....II 39 81 Alaptőke . . UjltilucjalJir Tartalékalap .... Külön tartalékalap . . Betét ...... Visszleszáraltolt váltók . Hitelezők..... Letét...... Átmenő tétalak: F. évi kibocsátású 500.000 K. n é. részvény kamatai Függő betéti kamatadó Függő tiszteletdijak Jövő évet illető előre beszedett kamatok . Egyenleg mint tiszta nyereség : a) áthozat 1911. évról b) folyó évi nyereség 800.000 600.000 9.939 83.019 1,300 000 _ 96.844 65 6.386 16 1,080.168 03 2,186.88 68 118.691 64 60.000 _ 21 16 127 3.697 4.726 32.626 92.968 4,897.448 04 66 81 Kelt Nagykanizsán. 1912. december 31-én. BEMETE GÉZA s. k, •ínak. GKAFF KÁROLT s. k. UkltojiM. Dr KELTZ SÁNDOR s. k. Dr. KREISLEB .IÓZSEF s. k. GELLÉRT HENRIK s. k. helyette elnök. helyettes etnők. ügyvezető Igaagató. Ezen mérleg-számlát megvizsgáltuk, az intézet fő- és segédkönyveivel összehasonlítottuk és azokkal mindenben megegyezőnek találtuk. Kelt Nagykanizsán. 1913. január 13-án. Dr. R08ENBERG MÓR s k. BAftTA LAJOS s. k. ÖTVÖS EMIL s. k. PLAOHY JENÓ s. k. ,U>. mtt. t>». tag* ftlüg)\'. bii. tag íelügy. Ma. tag. \\ „ANDAB83. 7. ALAI KÖZLÖNY 5 1024/913. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETÉS. A v. képviselőtestület jóváhagyásának íenlartásával versenytárgyalást hirdetek a nagykanizsai állami keret-méntelep osztály létesítéssel kapcsolatos alábbi munkálatokra és szállításokra: . .Jfí1 I. Kutfelszerelés, vízvezeték, ürülékelvezetés. ■f\' \' II. Biologiai telep. III. Udvari ^ajujcai, osatornázás (236 folyóméter.) IV. Vasablákoí éh felülvilágítók. V. Istálló felszerelési tárgyak. VI. Drótkerítések és kapuk. VII. Útburkolat bazalt fólkookakóból (530 m.) Ajánlatot a felsorolt hét munkacsoport mindegyikére csak külön-külön lehet lenni. Az ajánlatok egységárakkal leendők. Az egységárak ugy számmal, mint betűvel kiirva az előirányzatnak e aélra szánt rovataiba vezetendók bo. A város közönsége feutartja magának a jogot, hogy az egységáras ajánlat alapján bármelyik munkát, vagy szállítást átalány-összegben Is kiadhassa. Munkacsoportonkénli előirányzatok a városi mérnöki hivataltól díjtalanul kaphatók, ugyanott a tervek is betekinthetók. Az I. és II. csoporthoz való tervek 5 koronáért bo is szerezhetők. Csakis szabályszerűen kiállított ós pecséttel lezárt sértetlen boritókban elhelyezett közvetlenül a tanáosi iktatóba, vagy posta utján beadott ajánlatuk vételnek tárgyalás alá. Az ajánlatok a kiírási művelethez csatolt mintán teendők meg. Az ajánlatok borítéka következőleg ozimzendő: A városi Tanácsnak Nagykanizsa — Ajánlat az 1024 913. sz versenytárgyalási hirdetésben Iciirt a ménteleposztály létesítésével kapcsolatos \' Szállítások és munkálatokra." ^ Az ajánlatok benyújtásának határideje 1913. évi február hó 6-án d. e. 10 óra. Bánatpénz gyanánt az ajánlati végösszeg 5°/„-a készpénzben, vagy óvadékképes értékpapír alakjában, vagy 10.000 K.-ig terjedő részébon a „Nagykanizsai tkpt. r. t.", a Délzalai tkpt. r. t. Nagykanizsán", — „a Zalaiuegyei Oazdasági tkpt. r. t. Nagykanizsán". — a „Néptakarékpénztár r. t. Nagykanizsán, végül a „Nagykanizsai Bankegyesület r. t. ily ősszegről szóló betétkönyveivel teendő le és az az ajánlat benyújtásával egyidejűleg a versenytárgyalási hirdetés ügyszámára való hivatkozással a városi pénztárba a tárgyalás határidejéig befizetendő vagy oda beküldendő és az erről szóló letéti nyugta vagy postai feladó vevény az ajánlathoz csatolandó. Az ajánlatok az 1913 évi február hó B ik napjának délelőtt 10 órájakor Nagykanizsa város tanácstermében fel fognak bontatni, mely alkalommal ajánlattevők, vagy igazolt megbízottjaik jelen lehetnek. Az általános szállítási és munkafeltételek, a részletes munkafeltételek, költségvetések, tervek és szerződés-tervezet a városi mérnöki hivatalban megtekinthetők, ugyanitt az ajánlati minta díjtalanul kapható. Egy ajánlattevőnek sincs semmi néven nevezendő igénye arra, hogy az ajánlata elfogadtassák és Nagykanizsa város közönsége szabad rendelkezési jogát minden tekintetben fentartja. - Az ajánlat egyéb módozataira, valamint ajánlattevők egyéb kötelezettségeire nézve az ajánlati minta, kimutatás az elkészítési határidőkről, általános és részletes feltételek, költségvetések és a tervek, végül a szerződés-tervezet irányadók. Nagykanizsán, 1913. január 17. Yócsey 8. k. polgármester. ■Tabletták (• kádimert (ÍJdilomcitlUpUÓ «er) «ogy bizonyos lejyen az ember, hogy csakogyan a ; valóíllMpirint kapja,mindigA plrln-Tabletla ormában ■ kell. hogy kérje. tzek eredeti csomagolásban I flvegcsO . SOlél,.™,mos tablettával K. 1.201, kaphatók. Minden j egyei tablettán rajta van az Aspirm szó. 8, l arhcnfabrlker, vonn. Frterfr. B«yer Hl ( —iMrfeld und UvexlrtWtt naibcln abeln. jm KÍTÜNÖ ALPESÍ TE CSOKOLÁDÉ ZALAI íOUONr JANOAli 20. Hirdetmény. Az alább felsorolt pénzintézetek igazgatóságai ezennel közhírré teszi, hogy a vezetésük alatt állé intézeteknél eddig elhelyezett betétek után 1913 január 1-től kezdődőleg, valamint a náluk ez után elhelyezendő betétek után is 5°\|o kamatot fizetnek és hogy a betétkamat után járó tőkekamatadót is sajátjukból viselik. NAGYKANIZSÁK, 1913 január 9-én. I részvénytársaság. részvénytársaság, ____részvénytársaság. pmr / • 1 eddig még nem létezett nagy választékban JN éVl egVGK Ízlésesen kiállítva jutányos áron kaphatók Ifj. Wajdits József " és Könyvnyomdájában sor Vidéki megrendelések gyorsan elintéztetnek. Grammophonok lemezek helyszűke miatt olcsón kiárusittatnak IFJ. WAJDITS JÓZSEF hangszerkor eskedésében Deák-téri Nyomatott a laptulajdonos Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. 00620810 00124614 NAGYKANIZSA igx;t JANUÁR 30. 52-IK ÉVFOLYAM. 8 SZÁM CSÜTÖRTÖK zalai közlöny ligjiliDlk hétfőn él csQtörtikin. 0öfllU«l \'O korona, félév,, 6 korona, N«gyed4r« 2 korona 60 flll. — Egyea aiám ára 10 fitt. IF J. A szeikesztcaért felelős: WAJDITS JÓZSEF. Szerkesztőiig it kiadóhivatal Diák-tér I. Tala\'op : \|\|2. — HlrdaUaak dljeiabáe eaarlnl, Az iskola ós a szülök. Így a félév végén, mikor a gyermekek haza hozzák bizonyítványaikat sok szóbeszéd tárgyát képezik az iskolák, a tanárok. Sok bíüIó elismeréssel adózik ilyenkor a pedagógusoknak, de bizony sok szQlóbói kitör a gyermekeiken esett állítólagos méltánytalanság érzete. Csodálkoznak azon, .hogy a család aiemefénye rossz bizonyítványt hozott haza s keserűséggel gondolnak a tanárokra, akik — szerintük — igazságtalanul jártak el a gyerek elbírálásánál. A régi panasz mindig fölújul, ritkán adnak igazat a tanárnak, aki pedig állandóan ügyeli a gyermek lelkét, ismeri szellemi képességeit s iegelsósorban hivatott arra, hogy a gyerek helyét az iskolában kijelölje. Nem abban a hiba, hogy a pedagógusok kevés fáradságot vesznek maguknak, hogy a rájuk bízott gyerekeket kollókép megismerjék, hanem abban, hogy a szülök kerülik az iskolával való szorosabb összeköttetést. Megengedem, a tömegtanitásnak megvannak a maga hátrányai s megtörténhetik, hogy sok ifjú tehetség felismerés nélkül marad, sok szerényebb osendesebb gyerek nem tud érvényesülni, de ez osak szórványos jelenség. Nagy átlagban minden pedagógun elég fáradságot vesz magának arra, hogy diákjaival tisztában legyen. De vegyük azt az esetet, hogy egyik másik gyerek ideges beteges természetű, felelés alkalmával megijed s igy az osztályozásnál ez hátránnyal van reá. Ilyenkor csakis a szüléket lehet okolni azért, hogy gyermekeik különös hajlamát, ideges, beteges természetét elinulasztutták a tanár tudomására hozni. Nagy baj az, hogy a legtöbb szülő már osak akkor jön az iskolába, mikor a bajt orvosolni késé. Egy igazán pedáns szttlö nem elégedhetik meg azzal, hogy gyermekének enni ad. kellőkép ruházza, ha beteg orvost hivat hozzá szóval, hogy testi épségével törődjék csupán. A gyermek szellemi képességeinek fejlesztése épen ugy a szüló kötelessége, mint a testi épség megóvása. Nagy kényelem szeretet van azonban az emberekben, ugy szoktuk már meg a dolgot, hogy a gyerek menjen az iskolába, legalább nem lábatlankodik otthon. Sok ember szemében az iskola nem neveló és tanitó intézmény, hanem osak foglalkoztató műhely, ahol a gyerekek nap. közben megvannak. Hogy az iskolában mi történik, a gyerek tanul-e, nem-e ? müveli-e magát, az mind mellékes; az érdeklődés legföljebb annyiban nyilvánul meg, hogy megkérdezi a papa; Feleltél ? már megint szekundát kaptál te csirkefogó? Közben pedig kifakad, hogy a tanároknak tanitaui kellene inkább s nem annyit buktatni. Ezt az elvet minden pedagógus aláfogja irni, de nem is a buktatásra irányul itt a figyelem, ez osak végsó eset, kényszerítő eszköz a tanulásra olyanokkal szemben, akiken más nem fog, vagypedig megállapítása annak, hogy a diák nem üti meg azt a mértéket, mely a tovább tanulásra képesítené. És most itt a bökkenő. Helyik szülő fogja elismerni azt, hogy fia nem képes tanulni, hogy a szükséges szellemi nivoaója hiányzik? így azután méltatlan kritikával illeti azokat, kiknek köszönettel és hálával tartozna. A gyerekekkel nem elég csak az iskolában foglalkozni, az otthon, aosaládi élet melege mind olyan tényezők, melyek a gyerek életkedvére, felfogó képességeire kedvezően hatnak. Ha a szülők nagy gondot fordítanak gyerekeik szellemi kiművelésére, ha nem elégszenek meg tisztán az iskola tanításával, ugy mindenesetre elérik azt, hogy figyelmes, kedves és derék embereket nevelnek. A rosz családi élet kihat a gyermek lelkére s ha a gyermekkel otthon nem törődnek, tanuja a sok viszálykodásnak, perpatvarnak, ugy elfásul a lelke, közönyös lesz minden iránt, szórakozott, felületes s az iskola megállapítja róla, hogy figyelmetlen, rendetlen, hanyag. Ki itt a hibás? mindenesetre a szülők, akik ninoBenek elég tekintettel arra, hogy gyermekeik lelki egyensúlyát bántó, osaládi (diszharmóniával meg ne zavarják. A csók. Az elészobibau foly a tanácskozás. Három tu dós orvos vette eló legnagyobb ludomáuyál, hogy megmeutsék a beteget, a ki bent feküdt az udvar kis, kélblakos szobában. Betegsége béljós volt. Az orvosok is azt mondlák, hogy .már csak az Isteu segíthet !• Én voltam a beteg. A betegszobában rajiam kivol senki sem volt. Szolid félhomály feni körül l4gy karjaival. Révedezó pillantásokkal jártam be az egész szobát. Miért e azőrnyü, o borzasztó csend? Odakünn csak ugy dóll a zápor. Verte, csapkolta Mbogvi s letét. Dörgött, Most egy vakiló villám \'elle rettenetes kékké a szobát. Féltem. ,,Anyám." — Senki sem felelt hívásomra-Osak a szél csapta továbbra is az esőt sz ablakomba. Kiálmosodtam. Elazenderegtem. Dgy egy ne-gyed óráig alhattam, mikor felkeltett valami zaj. Anyám állott az ágyain előtt at egyik orvossal. -Igaiitsd meg, jó anyám, a párnát 1" /Igen, tudom, elfog jönni I Érijein — ezt susogjá mindig valami • IWembe. Eljön, eljön I Istenem ... ha ... eljönne . . / Anyám I Ma, tudom, eljön egy leány ide, — hozzám Ereszszélek be. ha itt lesz és senki ne jöjjön be vele . . 1 Egy néhány gyors, izgatott siót váltott anyám suttogva at orvossal s aztáu sietve kiment. Oly fáradt voltam . . . szempilláim bágyadtan ereszkedtek alá szememre ... oly lassan dobogott a szivem ... a vérem oly csendesen szaladt körül tagjai in bau . . . Már az orvos is kiment. Megint a csend — a semmi vett körül . . . Fölriadtam . . . Oil ült az ágyam melleit egy leány: Oajlla. Alig ismertem reá . . . Hogy elváltozott at arca . . . Olyan fehér, olyan irtózatosan fehér, mint a baléi . . . Hidegség futott rajtam ke-restfül . . . Hádöl a párnámra . . . megsimogatta arcom . . .Szenvedet ?" — kérdette. \|— Nem tudtam felelni. A stivem majd kifestité mellemet. Vérem szilaj tűzzel nyargalt ereiben . . . Ajkaim cserepesek lellek a Iáitól . . . szemein vérbe borult ... Már alig lánam öl . . . Osstefolyt körülem minden Ó is beleveszett a homályba . . . Egyszerre vakitó világos lett. A villám féuye oly kísértetiesre festette arcát. Láttam: sitt . Ugy omlottak szeméből a könnyek . . . „Kálmán! Szólj egy szót hozzám I néma ajk I Nézd éu eljöttem mérföldekről hozzád ; mert halottam, hogy beteg vagy 1 Hallani akartam drága hangodat . . . Meg akartam simogatni okos fejede\', szenvedő arcodat I . . . Eljöttem 1 Nem is akartak először beengedni hozzád. Aztán visazahittak\| mert nagyon sírtam ott kQnn a küszöbön . . . Beengedtek . . . Mos; itt vagyok és te uem is uyitod ki a\|kad ... fel sem emeled reám két drága szemedet . . . Kálmán I Éu drága Kálmánom I Beteg vagy I 8eba\|l Majd meggyógyulsz! Neked meg kell gyógyulnod . . . Aztán megiut boldogok leszünk ml ketten I" Láttam, hogy mily nehezére esett a beszéd i Lehajtotta bozontos, kis fejét ós sírt . . . sírt . . . Ránéztem ... ö is rám nézett . . . Egybefolyt két tüzes, sóvár pillantás ... két lélek. Megragadta kezemet, megcsókolta . . . Nem volt erőm, hogy visszabúzzam vaskezéból . . . Olyan erős volt, Aztán még közelóbb dőlt agyamra . . . Éreztem forró lehelletét . . . ügy tüzelte arcom, ajka forró lehellete. Egybeforrt az ajaka az enyémmel . . 9 ZALAI KÖZLÖN? JANUÁR 30. Nagv erkölcsi felelősség terheli a szülőket a nem lehet közömbös azoknak a sorsa, kiknek ók adtak életet. Szorosabbnak kellene lenni a kapocsnak a szülők és az iskola között, hiszen ez inkább .. szülök érdeke, mint a pedagógusoké. Az iskola nem akarja magá\' elbástyázni a világ elól, nem akar agyerekek szuverén bírája lenni, hanem munkájában a szülök közreműködéséi is kéri és igénybe veszi. Ha valakinek nem közömbös gyermeke jövője, uiry nem is fog a köteles érdeklődéstől elzárkózni s ba az iskola ügye minél szélesebb retegek érdeklődését felkelti, ugy az a nemzet kulturális haladása szempontjából is örvendetes lépés lesz. Ugyebár az orvos rendelkezéseit, utasításait pontosan betartja minden szülő, ha gyermeke testi jólétéről vau szó. Ne. kicsinyeljük le a szellem orvosalt sem. akik fáradságos idegölő munkával műkődnek közre gyermekeink szellemi életének kialakításában, irányításában Kevesebb méltatlau "panaszt és több érdeklődést az iskolával szemben. Eötvös József báró liberalizmusa.* Haiánk politikai életébetj csak egy példa van rá, hogy valaki a kólló é« államférfi hivatását «gye-Mtett* volna mayában, mert rendben jó kflltö valaki és ro z politikus, vagy \|ó politikus és rósz f költő. Itt önkéntelenül Zrintire jrondolok a kiváló epikusra: a Zriuyiász szerzőjére, aki koráuak legnagyobb hadvezére * egyúttal nagy állaiuférli volt. Amiül Bi»dl Frigyes megjegyzi róla, hogy mig más csak levelenkint szedi a borostyául. neki egyszerre 3 koszorút kell adni a költőét, hadvezérét és államtér fiúéi. Hasonló lelenség at Kölvös József báróé, aki iiKyan nem volt hadve.ér s igy csak két koszorúra tarthat számot: a költőére s az államfertiu babérjára. De ugyan hány halaudó vau. ki e két képessé get oly lényesen egyeitetie volna magában, mint Kölvös A nagykanizsai .irodalmi és múvcazeti kör* Eótvö-ciklusán felolvasta Szviessényi Zo^án. Kátapadt piros aiakn az én kicserepesedMll ajkamra . . odatapadl . . . Odaforit . . . Átóielte nyakam . . . SzoriloU . . Majd megfojtott ... Elaléltam . . . Mikor tyra magamhoz tértem, csak a három orvos állt mellettem Csendesen suttoglak : . Ugy-látszik, jobbau vau." Aztán kezdtem Iái ni. Megismertem újra mindenkit, mint azelőtt Jobbau lettem. Anyám alig győzte Itáláikodá-sokkal megrakni az orvosokat, kik megmentették (iát íu életnek, pedig én tudtam mi meuiett m«-g . . . Nem ók . . . Nem az orvosság . . . Senki .... semmi . . K#y csók . . . Kgy ódes, lorró, tüzes, lázas leáuycsók . . , egy néma álom . . . egy szűzi ajk . . . Költői munkásságát a múltkor Kovács A utal jeles méltatásában láttuk, nézzük most ez alkalommal Eötvös másik énjét: a politikust. Nálunk a politikus országban, ahol jóformán miudeu második ember politizál, szinte illuzórikus dolog erről sok szót vesztegetői. A politika rainá-luuk gazdátlan terület, ahova avatott-avatatlan egyformán betéved s inuét a politika teréu ez a nagy dilleitántizmus Azt tartja a köznép, hogy a politika tt- m más. mint uri huncutság s ez a kritika tán a legjobban jellemzi, hogy a politika tudományos jellege gyönge lábon áll. Mi politikusoknak tartjuk az államférfiakat — a képviselőket, egyszóval utókat akik a politikával foglalkoznak, vagy vele vonatkozásban vaunak, pedig «z még nem elég. Tudósuak még seuki sem fogja nevezui a másikat azért, mert ha Bacon mondását alkalmazzuk, bogy .elveink helyes sége csak alkalmazhatóságuk által bizouyilható tökéle. tesen", akkor Eötvös praktikus politikáját ÍÖlétleuül helyesnek kell elismernünk. Különben Eötvös véle. ménye is az volt, hogy bevégzett ténynek es„k 5l tekinthető, ami a kor fogalmainak tényleg megtelj s ami a viszonyoknak szükséges eredménye Eötvös politikai lib ralizmu"áuak talán a következőkben lehet összefoglalni .A politikai szabadság abban áll, hogy \' ue létezzék oly halálom az államban, mely Dein a tífp nevében s legalább közvetve sem általa gyakorollalik Ez már a népfelség elte a legliszlább demokrácia * Szabadsággal bírni — Eötvös szerint annyi, — mint joggal birui a korinánvzáshoz. Miuden alkotmány annál szabadelvűbb, minél tö6bek?t ruház lel « jogg»j lemásolta — tesz-m — Kant iratait; nem politikus\|s minél nagyobb mórtójfbon gyakorolják folyt. köv. Bálba nem megyünk még az. aki egypár jelszót hangoztatva, hangos szó-vhI kiáll az agorára. éleket a régink találóan demagógoknak nevezték. A politika Eötvös szerint tudomány, melyre komoly tauulmáuy és elókéstület szükséges; a mű kedvelósködés csak árthat az ügynek, melynek szol-gálaiába állunk. Az a korstak, melyben Eötvös élt a nagy politikai evuluciók korszaka, melyben miudenki okos kodni szeretett volna, mindenkinek megvolt a maga honmeutó ideája, melytől a haza üdvét várta. Igaz, hogy a tudomány nem köti meg a gondolatot; szabaddá teszi, de nem lehet a oólia, hogy szabadossággá fajulion. Azért szabtak a tudományosságnak bizonyos kereteket, melyeken belül az okoskodásnak elég tág szerep jut. A politikának egyik ilyen fő iránya a liberalizmus, melynek Eötvös minálunk egyik legkiválóbb képviselője. Mivel a liberalizmus, mint kerel igen elasztikus és nagyon sok iniudeuiéle értelemben használatos, talán nem érdektelen, ha rÖ«id kitéréssel utalok reá, hogy politikai érteleinben mit ériünk alatta. A sok .izmus" — kommunizmus, nihilizmus, anarchizmus, Koviuizmiis. szocializmus, konzervat\'zmns é.< kitudná még elősorolni hányféle izmus? mind olyan keretek, mint a liberalizmus, amelyeket naponkint halluuk és naponkint haszniluuk s a gyakori használat bizonyos loku jelentés bővülést okoz s igy tartalmi tekintetben sok mindent ériüuk alatta, ami uem taitozik ide 8 viszont sok mindent ueiu veszüuk e fogalom alá ami összefügg vele. A szabadelvUsóg nem lehet egy pártnak sem monopóliuma, amint mi például nálunk megszoktuk a szabadelvII éra hosszú uralkodása folytán. 8/.abad elvű lehet a 4H as épugy, mint a 67-es. <juert ezek csak közjogi különbségek. Szabadelvűek tudományos értelemben mindazok. akik a szabadság elvét különböző viszonyaiban s alkalmazásában vall\|ák magukénak. Állampolitikai tekintetben a szabadság elve, a "»"■■\'•\'\'«»« W* " »b"»l»\'i«»"«W„o,d,.In.k. ......m mit .„ütlek, ««nb„u, . ptrlunfoli Wraáu, (ormát, nemben .lmil . .,„, ,„„,„,k .....„,. ,„.. „ parlamenti korlátozással Egyházpolitikai szempontból a szabadelvüség az állam felaóségét jelenti szemben. (Szereplők : Nagyságosasszony s én; Idő jelenkor, a szombat esti bál után; színhely: a korzó, ahol járókelők járnak kelnek s párbeszéd k folynak lc. A tájékozatlanabb olvasók kedveért megmondom előre, hogy itt nem annyira járá kelts ről, mint inkább párbeszédről lesz szól) Éh: Kezét csókolom, nagyságos asszonyom 1 Ah. milyen macskaoyöszörös (kalzenjammeros I) izin-ben I Ja persze, szombat este fenn mulatott az Kgy-letbeu ; s/intén eirész nyolc óráig tetszett lenni Nagyságosasszony : Uuyan hovagoudol? Osak nem megyek ilyen háborús időben bálban mulatni, láncolni I Azi hiszi végig tudnék iflrni gondtalanul egy bosztont is, midőn szerelelt hazánkat lenn a Balkánon olyan nagy veszélyek fenyegetik; hát ilyeu honleányunk goudol maga engem! A Bdkáuon feszültség, hazánkba feszültség s én meujek mulalui könnyelműen? Nem pecsételné-e ezt hazaflatlaníág-nak? Ha eszembe jut, hogy most már a törökök egymást falják, hogy az ifjak mennek a görögök ellen s viszont az öregek az fiijuk ellen —-- szerelnék zokogva sírni — — — de nem bálba menüi. A csárdás ütemeiből halálhörgést haloiisin volna, a poz>gős palackok az ágyuk zaját bömbölték volna a fülembe, juj I — de borzasztó lelt volna — ott. szombat este. Én: Igaza van nagyságos asszonynak — én is ép ezért (?! nem mentem fel arra. a bálra. I«aza vau nagyságos asszonynak: a bolgárok, a törökök — mind leszólnék, sói még mi is feszülünk — s ilyenkor mennek az emberek mulatni — na ez igazán nem járjál Meg a/.táu, nagyságos asszonyom, a sztrájk, az álialáuoN sztrájk, az is itt van az orrunk előli I Nagyságosasszony: H-t perszel \|ó, hogy szólt; a fcztráik, igen a ztrá\|k: az is ok, amiért nem mentem fel arra a reváus-zsúrrn, illetőleg zsúrrevánsra. Hig.vje el. ez rendkívül komoly veszedelem : az összes munkások otthagyják telepeiket s lesz, mii inuunk; azaz iuuivaló mégis lesz (hisc a vizet még ijxiu a munkások Csinálják I) Megtagadtam volna gazdamszunyi, gondos anyai voltomat, ha felmentem Már feunjártam . . 4\|Ki-kisétálhattam az ud varra, vagy a kis keribe — Már el is feledtem, hogy beteg voltam 0ak egy dolog fájl ; esik egy valami tüut fel nekem ; Csillát azóta uem láttam ... Kgy nap azuláu . . . Szomorú fájó, sziveltópó reggel — fekete keretes levelet hoz.tt a pósta. Meghalt egy leány . . . Egy leány meghalt . . . Abb.m » b. tegségbeu. melyből én kigyógyultam . , . Megölte . a csókom . . Qabi. különféle egyházakkal j vo\|ua aritt ,.WTáQhbA\|rn! Elvégre csak ennivalóról ,„..,.,. . i kell elÖre giiudoskoduuuk Nem is értem ezeket a . f ««•»•■ VIM0"\' ^"brtdfllvQségttlHtl kHlliZHtti„kilt uem tat tuiiHK uőegyleti bálokat csuppa a wciáln oknak femein Ariink ;,a„,\|ol„M, , \|u„a,lri,MI „ ,„ort „ p6l., iMe. s minden «z egyenlőseg elvével ellenkező kiváltság..,.. A . ... . , . ... ... , , ... ,.„ ,, 6 tóieg revánsbáiokou feledik a világ sok bniát s ha lőjog eltör éset. . , s ....... . honiját! Legtágabb értelme termesselesen a filozófiába j S z 0 u e t ! (nem a hatás kedvéért I) van, mert itt Deskartes óta a gondolkodás korlátlm- j É„ . Pardol, „agyságosasszouyo..., fel tetszik sázál értjük alatta, mely sem.ni külső tekintélynek jönni a Piknikre, meg ]ks.< mnlaiságáraV alávetve nincs l Nagyságosasszony: Hogyne, nagyon termé- Eötvös, mint doclrináire politikus s/iyoruan ragaszkodik e megállapításokhoz s igy politikai működésének irányait ez«k az elvek szabályozzák. Lássuk most már, hogy az elméiét e kiváló embere, hogyan vilte át elveit a piakiikus életbe. S szeles- — — — — A sziuhely elsötétül (Frauz-cég jóvoltáből) s csak A nagvságosasszony honleányi h gardasszouyi glóriával övezett feje látszik (Romikivül hatásos) Siván. JANDAR 30. ZALAI KÖZLÖNY 3 HÍREK. Svárdetrom hangverseny Nem régi-l)Du a \'L K. hasábjain kulturáuk fogyatékosságának okairól irtam Nemisraétlein at elmondottakat. Hiszen! azoknak folytonos hangoztatása ma sem ment ki b díváiból, miudannyian jól ismerjük. Hogy a sopánkodás , műélvezet iránt megszűnjék, a szerencsés véletlen1 két uiflélvezeies estével is megkínálta városunkat. Agilis polgármesterünk, ki városunk kulturális agyéit 1 mindenkor szívén viseli, mindkét alkalmat megragadta t t siker biztosi\'ása érdekében nagy tábort gyűjtött miga mellé, bogy azok lelkesedese, ügy buzgósága .zéleskorü érdeklődést keltsen a siker érdekében. Az első alkalom február \'2-éu lesz, mikor is ÖvirdstrÖm Valbórga jön el hozzánk. Mint jutottunk ehhez a megtiszteltetéshez, már ismeretes. Művészetét kulturális életünk valamely intézményének javára ajánlotta fel. Elfogadták a a megtartandó hangversenyt Nagykanizsa város köüsóge a szinbázalap javára rendezi. Eddig tart a tényköilése. Ami ezutáu következik, az inindaouyiunk kötelessége : — az estély pártolása az auyagí és erkölcfi siker biztosítás. — Nem is tudom elképzelni, hogy valakit at estély sikere érin-mi.uOl hagyna. a sikár a mienk, haszna, jövedelme ■ mi kincsünk marad, nem fölözi meg senki, hanem tárolunk értékesebbé tételét célózza. Houy milyen szükséglet nálunk az állandó sziu\' bát, arról beszélni is fölösleges. Ezután sopánkodunk évek óta, emlegetjük télen-nyáron Most alkalom nyílt ri, hogy alapját növeljük s megvalósulását a kivitelhez közelebb vigyük. Ragadjuk meg ezt az alkalmat 8 biztosítsuk a hangverseny sikerével a színháznak mielőbbi felépítését. 8v&rdslröiu a várost tisztelte meg ajánlatával, ezen megtiszteltetéshez részünkről és szükséges a hozzájárulás. Megkell mutatnunk, hogy uem c-ak sóhajtozni tudunk a jobb kor közeledte után, hanem cselekedni s áldozni is. Mert minden szépért s jóért lelkesedő nagykanizsai tanúbizonyságot tehet arról, hogy barátja a művészetnek s pártolója a város kulturális törekvésének és előbbre való haladásának. Kettős áldozatot, hoz mindenki, ki ott megjelenik : egyet a saját lelke művelődésének és a tuási kat a város fejlesztésének. Értsük meg a hívó szózatot, mely hamarosan siói hozzánk plakátok ós meghívók lapjairól s hozzuk meg azt az áldozatot, inelyet^városunk és saját lelkünk értékosebbé tétele céljából kérnek tőlünk I 1. j. Szanatóriumi piknik. A József kir herceg siauatorium-egylet pikuikjere már minden előkészület megtörtéül, hogy miuél fényesebben sikerüllön. Az V. honv. kerületi zenekar is megjöu s igy az estély "gyík legvonzóbb attrakciója sem marad el. Hite járt, bogy az udvari gyászra való tekintettel a katouazeuét Iiern engedélyezi az ezredparancsnokság, dé ezt a hírt maga Frichay karmester cáfolta meg. — Felolvasások a 20 honv. ezred legénységének. A nagykanizsai 20 honv gy. ezred parancsnoksága lf» estére (erjedő ismeretterjesztő előadást rendez a legéuy«ég számára, csupa közhasznú praktikus (árnyról. Eddig Horváth István városi adóellenőr. Vege le Károly gimu. tanár és Nagy Lajos tanító tartottak felolvasást. A legközelebbi előadók lesznek: január 30-án Kaháii Izidor dr.: A* alkohol kártékony hatása; február 3 áu Lukács József foK luIlAr HZ időbeosztásról. Az előadások március 28-éig lartanak. Tüz. Ügy 3 óra felé d. u. nagy riadalma1 "\'lelt a tűzoltók riadója. Bathyauy-Strattmann here -g Kaaiuczy-mo.«i majorjában kigyúlt egy szénaboglya * tüzet csakhamar eloltották h a kivonult tűzoltóknak \'KJ szerencsére kevés dolguk akadt. — Muraközi háziipari szövetkezet- A wuravidi ninnkásokból egy háziipari szövetkezei létesítését tervezik, akik különféle kosár ó« díszműárut joiott munkákat készítenének. A mozgalom élén wszterozey Gábor gazdasági tanár áll, aki .az érdek időknek minden kérdésben szívesen rendelkezésre áll. A Sió csatorna építését néhány \|hét múlva megkezdik és ezáltal a Balatont a Dunával vizi úttal kötik össze. A Sió fenekét 18 méternyire szélesítik ki. a \\iz mélysége pedig 9 raét-jr lesz, ugy bogy a csatornán tt legnagyobb folyami hajók képesek lesznek közlekedni. A z uj Sió-csatorna munkáinak tervét a földmivelésögyi miniszter rendeletére a székesfehérvári kulturuiéruöki hivatal készítette el, a munka kivitelét pedig Vágó Viktor kultúrmérnök vezeti. A medeikibővítésre fókep a siófoki zsiliptől a Kapós torkolatáig li\'sz szükség, azon alul azonbau a Siószak aszókhoz szükséges célszerű átmeneteket kell teljesen újra megépíteni. A vliuou tornyai vasúti hídtól számítva a Sió már elén a szükséges szélességet. A két parton, a mederből kiemelendő földtömeg fel-haszuáliisáv.il nyolc méter széles vontató utal épiteuek, mely főkép mezőgazdasági termények szállításánál nagy fontossággal bir. A mederkotrásokat két szárai kotróval, úgynevezett exkavatorral fogják végezni éa néhány hét múlva a siófoki, illetve a kililii határban kezdik meg A gépek elszállítása már folyamatban is vau, Az 1 800.000 köbméternyi földtömeg kiemelésével. a terv szeriül három év inulvh készülnek el aztán kerül a sor a siófoki zsilip nagyszabású átalakítására és a kamarazsilipek kiépítésére A Sió hídjait is, tekintettel a mederszélesseg kibővítésére, újra épiiik még pedig valamennyit vasbetonból Az uj viziut megnyitása előreláthatólag 1917-ben lesz. — Sláger-műsor az „Edison" mozgó -fenykópszinházban A sz>-zon egyik legkitűnőbb műsorát mulatja be az „Edison" mozgóféuyképszin-ház (Szarvas szálloda) a szombati és vasárnapi előadásán A legérdekesebb és legművészibb felvételek oly gyönyörű összetételben kerülnek a szemlélő elé, hogy mindenki a legteljesebb műélvezet kielégítő érzetével konstatálja, hogy az .Edison" mozgófény-képszinház ismét jó hírnevéhez méltót produkált. — Azért mindeuki okvetlen nézre meg e gyönyörű ós élvezetea s gazdag műsort. IFJ. WAJDITS JÓZSEF Könyv és papír kereskedésébe egy csakis jobb családból származó kisasszony ki német nyelvet is teljesen birja, és az előkelőbb vevő közönséggel bánni tud azonnal jó fizetéssel felvétetik. Irodalom. HIRDESSEN A ,, ZALAI KÖZLÖNY"-BEN Köszönetnyilvánítás. Szeretett fiamnak. Zimmermann Gusztáv nagykanizsai rórn. kath. főgimnáziumi tanárnak elhunyta alkalmával a szeretetnek és a jóleső és vigasztaló részvétnek oly számos megnyilvánulásáért fogadják az összes jó-barátok és ismerősök hálás köszönetemet. Nagy hálával tölti el lelkemet még az a meleghangú és felejthetetlen megemlékezés és kegyelet, melylycl a megboldogult emlékének tanártársai és tanítványai adóztak. Budapest, 1913 január 24. Zimmermann Gusztáv déli vasúti felügyelő. — Gróf Bethlen Miklós önéletírása A tizenhetedik század magyar kortörténetének egyik legfontosabb forrásműve gróf Bethleu Miklós Önéletírása. Gróf Bethlen Miklós a korabeli Erdélynek egyik legnagyobb műveltségű és tehetségű embere volt, jelentékeny szerepel játszott abban a viszontagságos korszakban, mely az erdélyi fejedelemség megszűnésére vezetett Érintkezésben állolt kora minden jelentékenyebb emberével — köztük Zrínyi a költő hxlálávanak egyik legfontosabb tanuja — szemtanuja és részese volt hazáia nevezetesebb esemenyeinek, ugy bogy önéletrajzában saját élmények és tapaszta. latok alapján előadva, beune vau koráuak úgyszólván egész története. Kevés érdekesebb könyvünk maradt fenn a regi magyar világból s most, hojty Badó Anta\| népszerű vállalata, a Magyar Könyvtár, fólvelte legújabb sorozatába s ezzel a legszélesebb körű közön, ség számára hozzáférhetővé telte, bizonyára igen sok olvasóra fog találni. A rendkívül érdekes művet Károlyi János dr. rendezte sajtó alá s 6 irt hozzá magvas előszót is. A könyv a lampel tí. (Wödainer F. ós fiai) cég kiadásában jeleut meg ; Ara 60 fiitér. — Missette. Marcel Prévostuak uj munkája jelent meg Rsdó Antal kitűnő vállalata, a Magyar Könyvtár kiadásában : a Missétte cunü érdekes, el-més8éggel. megfigyeléssel és elóadásbelí elegáuciával lele novella, melyet Császár Eruő (ordított magyarra. Marcel Prévost ma a legelegánsabb (ranoia Irók egyike, a mai nagyvilági nő típusát 6 tudja jegnagyobb hatással megelevenítem s különöseu ■, fiatal leány alakjaival teremtett pompás és népszerű alakokat Missette-ben is egy líaíal lány mondja el a maga törtéuetét régi uevelónőjéhez intézeti levél alakjában. A füzet a Lampel B. (Wödainer F. és fiai) cég kiadásában jeleut meg. Ara 30 fillér. •— Édes Otthon, A Magyar KönyvUr, Radó Antal kitüuó vállalatának legújabb sorozata közli Bernstein Henry Édes Otthon című ismert és nagyhatású darabját Ábrányi Emil finom művészettel végzetl fordításában. A darab egyike Bernstein legnagyobb hatású drámáinak, mely mint olvasmány is rendkívül érdekes. A füzetet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég adU ki; ára fiO fillér. — Kaphatók: 1 ff - Wajdis József könyv és papir kereskedésébeu. ZALAI KÖZLÖNY JANOAB 30. Meg\'liivá.s. H Zatamegyeí Gazdasági raharéhpénztár Részvénytársaság Nagykanizsán XVI. óvi rendes közgyűlését 1913. évi február hó 9-ón d. e. II órakor, saját helyiségében tartja meg, melyre a t. o. részvényeseket tisztelettel meghívja A KÖZGYŰLÉS TÁRGYAI : ^ ig„g.,d.ig. 4. Egy igazgatósági- és egy választmányi-tagnak két évre, négy felügyelő-bizottsági tagnHk egy érre vmIó megválasztása. 6. Az alapszabályok módosítása. Kelt Nagykanizsán. 1918. év^január hó. 16 án * , * Az alapszabályok 14. §-a szerint szavazatkcpes rcazvényeaek azok, kik legalább 6 nappal a kózgyülée megtartáaa előtt le nem járt szelvényekkel réaavényt vagy réwvényeket mutatnak fel as Intézetnél, melyek legalább három hóval a .közgyűlés napját megelőzőleg írattak a nevükre. 1. Igazgatósági és felügyelő-bizottsági Jelentések az 1919. éri üzletmenet és számadásokról. 2. Az 1919. óvi számadások előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség feloszlása iránti határozathozatal és a fel ment vény megadása. 3. Az alapszabályok 5. §-a értelmében a társulat hivatalos lapjának kijelölése. JEOYIET így réazvényel-. __________ ... __ ______... . „ ____„„ .... .................... A részvények felmutatásáról elismervény adatik, mely igazolásul szolgál a közgyűlésen való részvételre. együtt oly VAGYON JMéRLee-SZ^JVILfl TF.HF.K Pénzkészlet.......... Osztrák-magyar bank giro-számla . . . . Magyar leír. postatakarékpénztár . . . . Más intézetnél elhelyezeti tőke..... Váltók ............ Jelzálogkölcsönök......... Előleg értékpapírokra...... Adósok ............ Kardos Sándor és társa (kefegyár) betéti társasági részesedés ....... Értékpapírok.......... Ingatlanok (parcellázás céljából) ... Kintiévé kamatok......... Ö ■ 1 Z E O koraim fillér 69.613 12 31.731 35 1.294 90 139.245 63 2,131,985 04 3,065.264 43 4.310 — 636.230 70 20.000 952.203 — 927 403 60 17.501 36 7,896 888 12 Ö 8 8 Z E O Részvénytőke .......... Tartalékalap.......... Külön tartalékalap......... Nyugdijalap.......... Betétek takarékpénztári könyvre és folyószámlára ........^ . . Hitelezők............ Visszleazárnitolt váltók....... Ál ruházott jelzálogkölcsönök...... Fel nem vett osztalék....... Átmeneti kamatok (1913. évre) . . . . NviWCPír \' rault évi Athozat 11 -264-47 ujoiWGg j f évj \|isitta nyereség 1481I8ÍW korona Ullér 1,000.000 425.000 — 37.000 — 70.825 - 4,729 672 23 34.252 97 1.233.889 14 153 820 14 338 — 51.231 20 159 664 44 7,895.683 12 as idei hoaxájáruláaiei 450.000 koronára emelkedik. . . . 77.000 , TARTOZIK veszresée- és NYeResée-szfljMLH KUVI\'.THI. llllio korona fillér Költségek és üzleti adó....... Kifizetett és tőkésített betétkamatok . . . Betétkamatadó.......... Értékpapír árfolyam különbözet .... ,) mult évi áthozat . . 11.264 47 , ) f. évi tiszta nyereség 14B.389 97 63.239 214.254 21 425 47-918 159\'654 606.492 44 01 Nyereség áthozat 1911. évről..... Kamatok, jutalékok és ingatlan birtoknyereség Saját értékpapírjaink kamatai ... Biztosító ügynökségi jutalék ..... OHM/, 10_ korom fillér 11.264 449.700 45 119 347 606 492 01 Kelt Nagykanizsán, 1912. évi deoembér hó 31-én KOLLER ISTVÁN s. k. KNORTZBR GYÖRGY s. k. KLEIN FELD IGNÁC s. k. ,lnök- igaagaló. rókOnyvelrt, Jelen mérleget és veszteség- és nyereség szátulát a bemutatott fő- ós mellékön.vvekkol toljeson megegyezőnek találtuk. Kelt Nagykanizsán, 1913. évi január hó 21-én. Dr. PLIHÁL VIKTOR s. k. BRANDLHOFER ANTAL s. k. E1SCHER SÁNDOR s. k. LOEWY ARNOLD s. k. (alU». Ma. elnök. íelugy. bi». lag. M„. bis. lag. teliig)-. bi«. Ián- Nyomatott a laptulajdonos Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán.