Zalai Közlöny 1913 048-056sz július.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	11.8 MB
Keltezés:	2010-02-19 11:52:10

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1407
Megtekintések száma:	3694
Leírás:	Zalai Közlöny 1913. 048-056. szám július Zalai Közlöny Megjelenik hétfőn és csütörtökön 52. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: naqVkanizsa CSÜTÖRTÖK Nigjilinlk hétlan íi ciUttrtlktn. \' o n a, féUvie 6 korona, Egyaa iitm ár* 10 flll. tlOn««lél Kg«» 4vr« 10 k • «Kyod4Ae 9 korona 80 flll. - K«I«IA» torkcüKtó; SZELE ELEMÉR FfalffkaMUi KEMÉNY bASZLÓ Szirkaiztaug u kiadóhivatal Biik-Ur 1 T>l\'o- : III _ HlrdtUt«k dljtiabAa ■■•rlnt. Szünidő. (V. L.) Csakugyan benne vagyunk egészen a szünidőben. A \|jarlam^nt elnapolva, u megyeházán nem lesz gyűlés, ii törvényszéken nyári szünet. ulutu/.ik: mindenki » ineleg elöl. csak a gazda arat javában És a .szünidőre mindenkinek egyaránt szüksége van. Minél idegesebb, minél nehezebb időket élünk, minél jobban koptatjuk idegeinket. — annál jobban rá leszünk utalva, hogy a julius és augusztus vak melegében izzó agyunk szellemi munkát ne végezzen. Az iskolába befogott gyermeket valahogy ne erőltessük rá, hogy a szünidőben is a könyveket bújja. Ugy látszik, nagyon egészséges felfogás kerekedik föl. a mely turista botot ad a diák kezébe, hátára a turista zsákot, zsebébe néhány nikkel pénzt és menjen a diák világot látni, jobbára az apostolok lován. Kellő ellenőrzéssel, kellő okossággal egészségesebben eltölteni a szünidőt diáknak nem leliet. Li meni ha a magyar középosztály belenevelődik abba a tudatba, hogy gyer- mekének önálló lépéseket kell tenni a szünidőben és iestét a7. egészséges gyalogoiással némely részben mosolylyal fogadott nélkülözésekkel kell eltöltenie. — akkor a diák szállók intézményét meg kell honosítani, éppen ugy, mint a külföldön. Az is okos dolog, hogy a városok csenevész gyerekeit a egéBz más lélekkel kezdi meg újra robotját, a testi és lelki pihei tségnek jeleivel, a mi munkája minőségére jelentékeny tényező. Az a hivatalnok, aki pihenés nélkül bennt ül hivatalában, a taposó malom egyhangú munkáját véli végezni. Lehetetlen, hogy alkotó munka az agyonsanyargatott és agyondolgo- szünidei gyermektelepre elviszik jótékony j tolt emberben megteremhessen. De ami adakozás alapján. És bámulatos, hogy a ze. klimatikus viszonyaink is olyanok, hogy begényi. a balatoni nyaralás két hónapja mi-, szinte embertelenség lenne kivánni sok me-flsoda csodás változást hoz a gyermek min- leg gyötrő, kánikulai nnpou a srelleuii mun-den szervében. Vére több lelt. fakó aratni-: kát. Azért örülünk, hogy a közhivatalnoki nét ott hagyta az erdői fái alatt és a vá- működésben szinte intézményesen kidukál a rosba. ahol néhány hónap múlva ismét fakó1 hivatalnoknak a nyári pihenő. Csak hivatali szinü lesz, — elvitte üde piros egészséges aroooskáját. Persze, hogy a sok s/.aladozás és gimnasztika testi súlyát valami nagyon nem gyarapította, de állag az egészségesen \| elmaradhatatlan, fejlő testi súlyt a gyermek megszerezte. És ne tagadjuk, hogy az a hivatalnok, aki néhány hétre otthagyja hivatalos helyiségét és testét-lelkét csendes elvonuitságban pihenteti, nem hasznos a közre, a melyet szolgál. Mikor újra hivatali asztalához ül, pályájának es munkájának javára van ez. Ezek elórebocsájlása után felvethetjük azt a kérdést, a mi nyári cikkíró részéről t. i. hogy hol nyaraljunk ? Ha a hazafias érzésünk szerint az az ember, aki a külföldre megy. vét hazája ellen, de vlsjont okos osélokedet" a maga javára. Aki házai, fürdőbe megy, az hazafias dolgot cselekszik ugyan, de viszont annyi hosszankodásban lesz része. hogy szinte nem A falu kincse. Irts: Földi Barna Vonaton utaztam és h vasúti kocsiban két éléu-keu bestéié földmívelőt hallgattam. tördekes bestédjük roll. Anuyira érdekes bestédjak, hogy érdemes itt nagyjában leírni. Már régebben beszélgethettek s hogyan indult el a gondolatuk, azt nem tudom! Azt mondja az egyik magyar a másiknak : — Pedig állilom és meg sem másitom a vélekedésemet, hogy a falunak is lehat kincse. — Talán az a sok gyerek, akik utcáikou szaladgálnak. —Átok is. Minden ország olyan gazdag, a mennyi a dolgos keze. És a gyerekekből válikxn dolgós kéz De most nem arra gondolok Arra gondolok, hogy milyen elmaradt volt a mi falunk még akkoriban, mikor a kincsünkkel nem törődtünk — ÍÖ8 most törődnek ? — De nagyon ! Látni fogja mindjárt, útitársam. A vonat egy fordulón a mi községünk halárába ér Mindjárt láthatja. Uta\'.ott-e itt előbb ? — Valami öt éve. Ugy emlékszem, hogy a falu\|ok határmesgyéjén a községi logeló van. Tán ott van a kincsük. — Ott bizony, mindjárt meglátja. — Akkor ugyan elhanyagolt helyeu találták meg a kincsöket. A mi községi legelőnk is csak Mufolásképpen nevezhető legyének, mert annyi a ló-sóska, a savanyuslU. a kutyalej, a szerbián tüsök rajta — de a maguké — mikor ez előtt öt évvel erre utaztam még jobban el volt hanyagolva — Mimíjárt meglátta. Eközben a vonat egyet kanyarodott. Akácfákkal, inaid gyümölcsfákkal beQlteleil legelő mellett haladt el a vonat. A két ember szótalan volt A falubeli mosolyogva nézett a c odálkozó magyarra, a ki — minél jobban kinyitotta a szemét, Ummögve rázta a fejét. ^-\'Sfaftam is kíváncsian néztem csodálkozásának okál, a bujazöldeu diszlő legelőt. Valóban nem lehetett mindent a dus má\|u»i esőknek tultydooitani Haragos bokros, kövér íü szép zöld pázsitja terüli el. Ezzel a legelővel, ha igaz az előbbi kijelentés, csoda törtéül. Nem volt in hírből se semmiféle alk<ilmutlan. a legelőt csúffá tévő fit. Szép dús p.-rje és rélifü kínálkozott a jószágnak. 3 szép címeres jószág legelt a kövér gyepen. Bonyhádi piros-tarka tehenek, szép sziminen-thali címeres bikák. A tehonek tele tőgye jelentette, hogy itt a jószág bő legelőre talál. A szép községi gulyának értékes állatai azt jelentették, hogy abban a községben jövedelmező állattenyésztést \'íznek és a gazdák tudják azt a régi regulát .Kinek sok a jonzagja. — Sok leáss annak trágyája Kinek sok a trágyája. Bőven terein buzaja !\' Végre a csodálkozó magyar megszólalt : — Varázslat történi, varázslat I Mit csináltak itt maguk ? Nem is tudok erre a helyre ráismerni. — Jól mondotta: —szólt a készülődő — hazaért magyur. Kit a mi legelőnket igazáu csak csúfoló- \' dssból hirdették községi legelőnek. Kegyetlenül el volt hanyagolva. A jószág oak tengett, lengett vájla. A falubau e miatt kevésnek volt tehene, — inert készből, a sovány földön termett takarmánnyal senki sem győzte, K miatt a nép állandóan szegényeded. — mert a föld minden évben kevesebbet termett, a minek igen érthető oka az volt hogy kellő számú 1 SALAI IÖÍLÖNT JÜLIU8 ». érte ineg a pihenés óhajtolt óráit. Mégiá csak uda kell kilyukadni, hogy ha így is áll a dolog, azért okosaágunk és elórelátásunk azt paranosolná. hogy menjbrrk osak a hazai fürdőkbe. Mert ha egy-egy fürdót sokau felkeresőnk, a vállalatnak a közönség igényeihez fel kell fejlódni. igaz. hogy egy-pár eaztendeig a magyar fardók nem fogják máltóbb valamely hibát... megismirni • abbul ki- F~1T1 ÍS lábolni, hanem határtalanul bölcsebb s tanácsosb Is", I (Hiul) mint u elótl szemet hunyni, vagy abban a kávéház sárga fényviiága megmaradni. Sápadtan Cfap ki a k Ha pedig u Önismeret alapján ujilt szemmel „ „ ., ., . _, , , . ™ , ,. .. Bent Be hovenl ja szik aitHOk hibáinkat, elsőben is > széthúzás btlue tonik , J fel s ezt kell fölváltania az egywoléintk, • tömörO- tyaszindulot. . . látnak. Kc egyesülte ankötláse végett veti meg alapját > Hallgatom Vége tudni kielégíteni a közönség Igényelt, de, killénfíle társadalmi és gazdasági egyesületeknek tisz- Hullámzik most az üvegtáblán át.., minél következetesebben megmarad a kólón- ,án «•\' .* : «W \| Tovább megyek. Mánk kávéhátig. egy. . ellenben - kis eré; hauem azon sok is csak llgy uagy erö, ha közösen dolgozik egy eélra." ség a mellett, hogy a haza fltrdóket Istápolja és idegenbe pénzt nem visz, — annál \'(VílágT Sápadtan cfap ki a ködös uccára, a zenekar, Valaki feledni akar. Mozart-szerenád Itt is muzsika szól.. Cigánybanda játszik. bizonyosabb, hogy rövidesen a helyzet megváltozik és vet kap. Osakhogy mindezeket Hallgatom . Bús magyarnóták sírnak, Az egyesülésben látja a nemzetek fennmar.dá- yalamt tó„ ^ a húrnak I. ~___.Jnll I... .. U.i.^nkkAI IX«4l magyar fürdő-vállalkozás kod- M,»edü i ehetőségét, bs az közérdekbél törté- ... ., , .. ... ,, ., .....Mintha siratna egy orok almot. . nik. Mert .a közös erdek az a uagy titok, mely 1 . , hirlapi oikekkelj mindem egyesit s a nemzetek hosszú életének egye- [ Elhagyott rajkókat. Elhagyott oiszágul. megcsinálni nem lehet. Ide a közönség egy- doli g™"-\' Ezt """i emberiség történeke óntetQ tervszerű Képes-e arra a és szívós kitartása kell. magyar középosztály is, mikor elénk tárja, hogy a legmegragadóbb honfi- Szil dúdol. Fázom. Haza megyek, tettek, mert egyes ember tettei, pillanatokra csodát Már pirkadni is kezd, hajnal közeleg . ~ művelhettek ugyan, mégis, a közérdekből valé egye- 4 sarkon helykén kacagó lányok . . . kötve hisszük. Azért marad minden a régi-\|(m, cselekvés volt az, mely a nemzeteket a legdioeöbb ben és a nyáron ki erre megy, ki arra. I fejlődésre birta. Ex * közérdekből folyó cselekvés olyan vará&úge, hogy amely grúzét fölött az ural-I kodik, ott .elfojtja a hiúság, irigység s megbántott önszeretet masila^jait, melyek az embernemen irgalmatlan önkénnel uralkodnak s lassú, de annál kegyetlenebb dudásaikkal egész nemzeteket gyönge részekre boncolnak fel." (Világ.) t Ezt a közérdekből cselekvést tartja az emberi-Ez okból hangoztatja nagyon sürün az önisme- ^ legf)tebb lettei \|egf5bb rug6jinak, ezt minden polgárerény kútfejének. .Mert, ha erény nem egyéb, mint a legfóbb jó, az emberi erény pedig abban áll: hogy a lehető legtöbb embertársunkat szeren Széchenyi István, mint Magyarország erkölcsi nevelője. ret kötelességét, hogy végre a valóságnak megfelelő alakban lássuk maguukat. S ha ezt megtettük, boldogulni fogunk, mert csak önismeret hiányában történhetik meg, hogy .sikertelen fáradozásaink okát soha. vagy csak ritkán keressük saját restségünkben, tudatlanságunkban, ügyetlenségünkben, hiányos ter-vezgetésinkben, állhatatlanságunkban: hanem körülményeink mostohaságában, a hatalom nyomásában, velünk vagy alattunk dolgozók kajánsága — é* rossz-akaratában. a visszás elemekben, Italsorban, boldogtalan csillagzatban. szerencsétlen falumban." (Világ.) Pedig az egyes ember sorsának csakúgy, mint a nemzetek sorsának jobbra fordulását is a helyes önismeret eszközölheti: ez, minden jobbulásnak kezdete. Az önismeret azonban, főleg ha nagymennyiségű hibára vonatkozik, nagyon keserű foglalkozás ugyan, de rendkívül hasznos. Tanácsolja is e tekintetben Széchenyi, hogy valóban „nemcsak dicséretre . Kijózanító, rekedt kacagások. PETÁWCZY GYULA. HÍREK. Színház Nem mindennapi kommünikét iniok. Ünnepe van tzinházunknak, Beregi Oszkár, a nemzeti «>&iu. it^k.\'\'akkord v"aló\'b^M. "kTigj-kát "nemzetség!^ ModágMtrfpel nálunk. Maga « tény fl..„..l........ ...í__1 r\\ . I.iá_______! I házi boldogságinak eszközlöje, az erény magasabb I J0\'\'"5\' fl«\'\'"mr" urt »t4m°l- D» « fokán van, mint a régiség minden hőse, kiket csak \| d\'klMé"t\' bo" f.llépi.. é. bemül síkozás. 81,.- jószág nélkül uem trágyázhattuk a földünket. Kbbeu a siralmas helyzetben a földraiveléaűgyi miniszter kiküldöttje nyitotta föl szeműnket, Olvastuk az újságban, hogy a miniszter olyau elhanyagolt községeknek miut a mienk, a hol legelőn inár semmi fü sincs étt kihajtott jószág koplal rajta, segélyt ad h legelő rendbe tartására. Folyamodni kell és kérni kell szaktanácsot, olyau szakértőnek ingyenes leküldését, aki Urvel készítene, hogy lehel a közlegelöt rendbe hozui. Hogy nekünk milyen munkákat kellett rajta végre hajtani, azt, miután mindjárt beér a vonat el nem beszélhetem, de bízvást mondhatom, hogy ha a közlegelóuek rondbehozásával volt is bajuuk, nekünk megérte, mert az a mi falunk kincse. Mióta ilyen jó legelőnk vau, azóta boldogulunk földi hirszomj hajtott s ösztönzött úgynevezett halhatatlan tetteik végbevitelére s az, aki az emberiség elméjében világosságot gyújt, nem nagyobb értékű ember-e, mint a múltnak mindazon daliái, kiket a sokaság s az idő nagy névvel ruház fel s kiknek pályája sokszor annyi embervérrel s epedő könnyekkel van befecakendve?" (Világ.) Kováta Antal (Vége köv.) — CsodálatOM. Ezek ügyes emberek. Nem panaszkodnak, de t««zuek. Csakhogy nekik könnyű. Mégis az úrbéri rendezés hagyott uekik legelői, de aiuely községuek felszántották a legelőt és moat uinca egy talpalatnyi legelőjük sem azok mit coiuáljaunk ? \| véujeanléeónMk másik irányát is kiválóan mutálta bi kespeare neves darabjában törtéül — a Rómeó és ;Júliában. Közönségünk nem értékelte kellően a hétfői előadást. Üres páholyok és ülőhelyek dokumeu-tálták, hogy az igaz művészeihez még nincs érzé-kűuk. Az előadás maga a legjobbak sorából való ▼olt. Beregit szeretném dicséretre venni minden mozdulatában, ha nem gondolnám azt, hogy a dicséret személyével szemben sablonossá válik. Neve, szerepköre, hol a művészetnek áldoz, — elég bi.o-nyiték amellett, hogy tehetsége országos máltáuy-lásra talált, első színi intézetünk sokai dicsért alakja. Aki mellette azerepébeu magasan kiválik, at Báuya Irén, — a Júlia. Kellemes érzés szállt meg, mikor játékát láttam. Gyöngének s erőtlennek larlotlam a Júlia azerepére s csodálatul kell nézetem az abszolút dicséret és elismerés szaraira váltanom Bákossy sem marad el környezetétől. Gopulet szerepében ér- Azok vegyenek, — mondtam én. Arra inj Majtbéuyi (Mercutio) most aeiu volt iuás, mióta mi UHgyoo okos törvény vau most. Az országgyűlés \| \'"iudig — előkelően komoly, ariaa, drámai. Uj\| megalkotta a Földhitelintézetek Országos Szövetségét. \| Kálmán (Tybolt) nem egészen UUIU magát szere-Kunek egyik föladaU az, hogy egyes legelőt vásárolui ( P^"- Öárközy Blankáról (Oapuletué) ia hasonlót akaró községeknnk a vételre minden haszon nélkül <»"ndhatuuk A dajka szerepében J Pajor Ágnes kedvező kölcsönt adjon És pedig teljes vételárat A vételári részieleket a községek azián vessék ki a legelóte hajtott jószág után fübérbe s évek múlva olyau legelót szerezuek, a melyre a községi lakoaok jószága ingyen járhat, de még akkor ia jó voltaképpen. A (öld többet terem. En például, — lecz egy kis fübért szedni, hogy a legelőt trágyáz- miközbeu tarisznyáját a vállára akaszloita, — csak két kéri uapszámos, házas zsellér vagyok a falumban és ezeu a dus legelőn két címeres tehenem legel. A közlegeló a munkás embernek nagy kérdése. Egy községnek se szabadna leuui. a hol a közlegelót elhanyagolják. No, Isten áldja. A vonat (ovább ment. A csodálkozó magyar eléiu fordulva így szólt: hassák gondozhassák, ha kell, füvei bevessék, gaztól irthassák. — Köazö\'uöm a jó tanácsot. Bárcsak hallgatnának otthon rám az mberek és ezt megcsinálhatnánk. — A község érdekében kívánom, hogy meghallgassák, mondottam búcsúzás közben. >siuél kiválóbb alakítás dioiérdtér tarthat számot. 8omlár Zsigmond Lőrinc pátert személyesítette. Játéka tökéleies egésszé forrt a főbb szereplők alakításával a ipa* művészetéről való uézetOnket csak megerősítette. Sipos Zoltán is mindinkább közel jut a művészi kiforráshoz a nem minden siker uélkűl áll\|a ineg helyét. Kedden Monttá Vanna került sorra, azerdán pedig a Cámó telt házak mellett szintén remek előadásban . — SainósBet Saombathelyen Ugyancsak gyenge lábon áll Szombathelyen a színészek ügy". Mint ezt a .Vasmegyei Hirlap"-ból olvassuk; mint- JÜLI08 í. zalai közlöny Értesítőink. .. i. 1Saiykanhiai r kaik ftgimiuixium irUsittjt m mt/li Umhrtl. . Köuéteaií; Horváth Oyörgy igatgaló. bof, a közönség caakél, ,Um. ,„i..l a, előadást ti„ „,,!,„ ta oktathatja, min, reudkivoll Unta,™ in»g,.r..u. nem lehetet, lársJ.lmt „,„„ tgyekeznek \| Eszerint ..ok a növendékek. kik latin ny.U.ií " 0\|,au segélyhez juttatni . s„né«,k.l. hogy .irt.,. .....i.k, at év ,égé„ Nagykaniisáu . f4l(iV.átlumb.u luxénak kötérvényességü „heluek ■ ■ ., — Nagy ékszerlopás városunkban. \'Július l én délelőtt Bőltm Jeuó gsboii.kereske0ó kárára cselédje 8zalapek Anua mjulegy Ml -H Mer korona értéko ékszert atlopall \' és cielédkönyvél visszshigyva, mcgizökölt A momozás megállapította, hogy 4 Bud.pnsi felé tnetiú (ooatfa üli fel és Budáig >áltotl legyet, Azonban a azékesfebérvári rendöraég nyomozása szerint Bal.loü-Lellén. .leszállt ™ azóta nyoma feni.lt, Köiözéiét elrendelték í, erről Wien, Trieazl, Bréma éa Hamburg rendőrségét érleaitették. — Bucsu Kíakanízaán V\'asáruap lesz Kia-Vaskos könyv alakjában jeleni meg a helybeli\' » bucsu. Uorollgo. búcsúnak nevetik, mi,el vih.ro. politikai időkben uem i.raeri a politikát csak fógiiunáiium el éli énesilóje, 1,1 képit nyújtva a • J» kiJun^W, evvel noklak kifejezést a,lm ,6-1 az eaemények érdekességét ismeri. Amint bemutatja lefolyt tanévnek. Az árteaitó elejéu Lukács Jót.ef kedvokuek Ai. \'déu azoub.n a .avanyu .zóllólé aligha a uagy közönségnek azokat a férfiakat .kik felé ro-tanár mély, óaziole slereteltel emleluaik meg Ziinmer M" 6kel \'lj«n emelkedni h.ugulslba homi kouszenv, és szeretete bujlik, bemu\'atja azokat mami Golilávról, az elbiuiyl larlársról Utáuua ~ Talált gyermekhulla. Héviieu egy mo-Pfeifer Klek talár értekeié követkelik „A uámet-1 a minap egy 7—8 hónap... fiúgyermek bul- alföldi featéatet üllörői- ciminel. Széleskörű ludáasal 1 "l4™ »k»dlak. mely egy zsákba volt bevarrva. A párosult nagy BMreteltel foglalkotik tárgyival, éles-1 gjeruiek anyja még lamaietleii. látásra falié öasiebasouliláao al léve ai egye. leslők — A gőzgépkezelőli 6a kazánfűtők leg- kötött. Etl követi a tanári kar névsora, a: előadóit! közelebbi képesiló vizsgái .Sopronban luliua hé e-ik tananyag s I. t. napján délelőtt fi órakor a Sopron vároai villeuytel-p«u At intézet tanári kara blloklalókat is b«l». j ,u8""k megtartatui. A kellően felszereli vizsgálati ■láiuilva SS tagból áll. A beirt uöveudék.k szám. kérrények a m. Irir ker iparfelngyelóaégbez küldendők 471 lanuló és elek köidl vitsgálatot tett 46a tanuló, I Deák-tér S Érdeke. Üjság három hónap alatt az oraiág legnép-szerobb és legolvasottabb képes lapja lelt ás hozzátartozik az élet nélkOlölbelatlen szükségeihez Többet adott, miuí amennyit ígéri, a bét eseményeinek, az ország mindennapi történetének kéflVkben elképzelhetetlen hű tökre lett, a legszebb, legérdekesebb, legaktuálisabb képek gazdag tárháza, olyan ujaág, mely nélkül ma már meg sem élhet al élet" eseményei iránt fogékony és érdeklődő olraaó. És elért IVlínl, hogy egy negyedére, pálys után Az Érdt-k\'es ünwg az ornágban mindeoait olt van. amurra a vuul risz,-mindenütt a legaiiveaébben lálott vendég. a faluban, a vároab.n és Budapest utcáin, hol Az Érdekes Uj.ág neve az uloa életébe kedveaeu, otthonosan balecsendül. Az Érdekes tljság a mai amely nagy szám csak intézetünk jó hírnevét igazolji Al értesítő végén uUsitásokst találunk a következő tanévre. Érdakea. ujítáa sí érlsslló táblájának diszes fsjts, melyet Vé«sey Kleinér lógimn. 711. osztályú tanuló tervezett. A rajznak ugy az alapeszméje, (a kegyesrendiek címeréből női kl a tudás fájsj, mint s kirilele usgyou s\'került. — Megvadult ló. Vasérnsp délután a Fó-uton megvadult a Sörgyár legtlbordó lova és a kocáit vsd iramban nski villa Dsger Ulimauu vaskereskedő kirakaUuak ugy, hogy .z ablak teljesen Szétzúzódott. — Mindenki nézne meg sz „Edison" színház szombati és vasárnapi előadását. Meg log győződni arról, hogy csakis > legújabb és legjobb képeket mutatjuk ba a u. é. közönség megelégedésere, nem megrougálódott összeszedelt különféle vállalatok filmjeit, hanetn.a világbíró Uaumont cég legújabb I éa legtisztább remekeit, melyeket a közönség nagyon \|ól ismer. Felhívjuk tehát a u. a. közönség azíve. ligy elmét aa BKdÍB0u" sziulutf stombsti és vasárnapi szépen összeállított mlsorára, mart ez felülmúlja .z „Edisonéban megszokott kiváló . műsorokat is, érdekesség és szépség tekintetében. . — A balatoni komp végnapjai A Balaton partjait az utolsó években esodá.an átalakította ■ ÍDrdókullura. Sok hülyült eltűnt a parlag mezőség ee olt, abol ezelőtt az Okörcso dák legelészlek. o«ioos villák nótttek kí a földből «» árnyékot velő fskat gondoz a szerető emberi kéz De Tihany és tlzántód közt még mindig ott csúszik lassan és kínosan előre a balatoni komp, mely olyan elmaradottunk és réginek látszik, miulha egyidős lenne a mesebeli balatoni kenskekörmókkel. Most végre eltűnik. A tihanyi apálség, mely a komp közlekedését skik a közönség gyűlöletében élnek, mart at alva «, hogy uecaak azokat .amerje meg az olvasó, akiket .teret, hanem joga van megismerni azokat ia akiket gyűlöl. így uem marad ki Az Érdekes üjság képei közül olyau esemény, mely az olvasó kíváncsiságát jogosan érdekli, da emellett súlyt laktat at újság képei szépségére, ízlései beállítására ia, mély-uyoinásu boríték képei pedig mindig szsntációi an-uak a hétnek amelyen megjelennek. Az Érdekes Újság nak népszerűsége gyors m-gszarzéiébeu segítették mellékletei is. inajd a család, a gyermekek, aztán a spott é. a tudományos tudnivalók iránt érdeklődő közönség számára nyújtanak kolön érdekességet. Az Érdekes Újság szenzációs alsó cegyedev^ után moat uj előfizetést hirdet és kétségtelen, hogy amilyen hiven szolgálja a kedvelt niságközönségét, olyau híren fog aorakozoi a közönség i. At Érdekes Ul.ág-hoz, melynek előfizetési ára is példátlauul olc8Ó, negyedévre 2 kor. 611 fill. — Prlmicta. Vasárnap. Péter és Pál nspján d. s. 10 órakor mulatla be első azt. mise áldozatát a Fel.ó templomban Horváth Lajoa pécsegybm. oj-raisés P. Börzsey Tivadar plébános, eidefinitor loznuductoraága, újonnan felszentelt oltárteslvéreí a a helybeli kispapaág aegédkezáso. tnéllell. Az ünnepi beszédet Horváth Lajos szintén kauizsai születésü pécsi hitoktató mondotta. Mive ulán az ujmiaés áldá-iát adta paptárssira, a jó szülőkre, testvérekre, rokonokra s végül a megjeleni hívekre. Meghaló látvány volt, amikor Horváth bácsi — templomatya — fiit s miséhez öltöztette. Ezen az ünnepen gyönyörűen beigazolva láttuk Krisztus örökérvényű mondásál : .A jó fs jó gyümölcsöt terem " Ugy az ujmisésuak, "Izmiul a szülőknek, testvéreknek és a rokonoknak mi ia gralolálnhk I — Kinevezés. A vallás- él közoktatásügyi ni. kir. miniszter Blickliog\' Aulai tauilóképzó-iutózeli \| ezideig t"Uut.riotla. valamim a két érdekelt vár-Iznárl a csáktornyai állami lauitóképzó intézetbei a l megye, Zala és Sumogy tói ványhalóságsi között I fizetési osiUtly harmadik fokozatába sageiltanárrá egyezség jött létre, melynek értelmében Somogy-"evezte ki. < vármegye közönsége veszi kezébe az átkelés ügyét. — Áthelyezések A vállá.- és közoktatás A lörvényb.lósági bizottság bvulóbb Urlolt ülésében »«yi m. kir. miniszter üjenes Károly cváklornyai r""",u » »mogyi ali.páut, bogy költségvetést és áll. liuilóképző-iuléieti lauárl a smhnyafOrdíi. 8zu- ,wvek"t késziltesseii a m.idern közlekedési eszkötök l\'ley Reisó dérai áll. tanitóképző-iutéiati Unárt „ beálliláaa érdekében. Az a terv. hogy . két szem-"áktoroyai áll. Uuíióképzó iutézetbez álhelyozle. • W,u P,rt"" \'"AlAkal építenek és etek közöli állau- — A kanlnnal footbaUleták Oenrgón.! d4\'» ^ « \'„gyobb motoroá hajókat járatnak, a kanizsaiak öaszeállilotl c.psl. ...árnap Curgór. "°i»\'rszált,lá« pedig vslkompokst epitenak. \'áudul, bogy a Csurgói Allélikai klubbal méíkóttók. j .......... ... ,. .. ■ , \' ...,\'.„ A kauitsaik összeállítása elsőrangú s ha nem szenved T J 1 " ösezeálliiáa ídóközbeu változást, szép eredméuyt lTOdalOm. Atbaioek el. > j> j- , .. i — Latin nyelv a polgári lekolákban. — Ab Érdekes Újság negyedéve. Az A v. k. miuiazlaríuüi engedélyt adott s Csáktornyáig élsö negyedévet megfutotta Az Érdekes Újság és ez Polg- fin éa leányiskolának, hogy növeudékeit a la-, a negyedév egy magyar njaág osodálatos pályája. At Közgazdaság. — A háziállatok ceontlágyulása. At állategéazségügyi jelentések szerint et évben is igau sok malac pusziul el csonllágyuláebau. A betegség a foszforsavss méat hiánya. A csontok nem stég kemények, a malacok e miatt sir.ylóduak és pnsituluak el. ügy szoktak ellene védekezni, hogy foazforsavas meszel eletnek velük, de ez uem pótolhat\|a a takarmányokból esetleg hiányzó foizforaavas meszet, ellenben a takarmányban l«vó loszforsavas mész sokkalta könnyebben emészthető. Éppen azért ujabb időben igeu nagy súlyt helyeznek arra, hogy a rétek ea legelók fütermésaiuek foszforsav és mész tartalmát műtrágyákkal emsl\|ék, mert att tapasztalták, hogy a foailorsava. réaiben gazda* talajon olyan takarmány terein, a melynek foszforsav é. mésttartalma vau. Ktiráu;bau NémHlorstágbsn végiéit kísérletek bíto-riyitják, hogy a síuperío.tfáttal meglrágyátoll rétről lekerülő Hiénában eu—8\'1 százaléksai emelkedett annak foszforsavai mésxtarlalma. A rétek műtrágyázása tehát nem c.upáu a széna mennyiségét fokozia, hanem minőségére ía rendkívül kedvei* befolyásáéi van. mert at ilyen rétekről nyert síéna ásványi anyagokban gazdagabb lesz. sz abból táplálkozó állatok egészségesebbek, gyorsabban fejlődnek. Arról persze uem la beszélünk, hogy a takarmányból a műtrágyázás következtében bóreu terein a nem kell az állatot koplaltatni. HIRDESSE* A „ZALA! KÖZLÖNY\' -BEK ZALAI KÖZLÖNY JULiua 3 MEGHÍVÓK iddig mag mm létwitl nagy válatzltkban Jutányos trón kiszlttilnik Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Vidéki itiegrendeléBek gyorsan elintéztetnek. (a kUxiimcrí táJdalomctUUpltó lirr) Mlnlhoa> u Atpltln Iwlyrtt toliuor pdtucifkd ijn,k A «lmktd\|<k Aiptrlrt M. AiplrinT«bl«lu , foraibui aa aUfcM rajnak ncgKltld cndcti cuMMlbban n a„» — » mi.™™ »m.< i,. k i,i«i a " w. ... \| "AiHrtaut \| tti..... fizesse eló a pártoktól \\jés kormánytól független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot AZ U JSAGot Előfizetési ára : Egy hónapra — — — 2 korona 40 (. Negyedévre — — — 7 - — Fél évre - — — — 14 — f Egy évre — — — 28 „ — f. Nyáron át mindenüvé utánua küldjük Az Újságot még akkor i», ha naponként változtatja tartózkodási helyét. i. 1 Oim: AZ ÚJSÁG kiadóhivatala BUDAPEST, vn Rékóot-ut 64. Kim gyógyforrái Varasd-Töplitz (HarváU irizál i t- Vaaut-, posta-, talafon- ás távirda-állomás. Uj gyógyszálloda vlllanyviláíitáaaal, hlrnevea radioctlv tartalmú kénea hőforrás 58 C°. Ajánlva: k«a«víuy, c»uz «« laohlaa «tb-nál. lvákuiák makacs torok , gége-, mell-, máj-, gyomor- es bálbántalinaknál. Elektromos maaaage. — Iszap-szénsavas és napfürdők. Egész éven át nyitva. — Modern kényelem. — UJ szállodák. Mesés környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld a fürdőigazgatóság. Fürdőorvos Dr LOCHERT J. Hirdessen a „Zalai Kazl8ny"-ben. vasas es iszapi Fangd gyógy kezelés. Hldegvizknra. Szénaavas nap- és légfttrdök. Szabadban való fekvéa. Mérsékelt Arak. Prospektussal szolgál a fürdőigazgatóság DARUVÁR Szlavónia. AZ IHAROSBERENYI KÖZBIRTOKOSSÁG 11778 1U13. HIRDETMÉNY. tulajdonát képexó nagy vendéglő, mely Nagykanizsa r t. város .tanácsa köz-vágóhíddal és mészárszékkel van I hirré teszi, hogy a városi közvágóhidonjlévó összekötve » össze. vendéglői és »««"«» », W " , , . , ,, ! nyilvános szóbeli arveres utj&n az egyidejű-lakhelyiséggel, mely több irószobá-1 ^ m(,gANlipUuU árveréti fe\|tóW\|ek „.„lien ból és oasinó teremből áll, nagy kerttel ia 13. évi november bó 1-tól 1014. évi ok- együt\'. 1914. január l-töl bérbe adó. Ajánlatok legkésőbb f. évi szeptember hó 16-ig a közbirtokosság oimére nyújtandók be. Ugyanott egy kisebb korcsmái- helyiség is bérbeadó, ahol azonban a a közbirtokosság borai lesznek kimérve. Ajanlatok fenti határidóre ugyanott i nyújtandók be. „Iliska" ÁllatVí\'dőpor az egyetlen gyógy- is mzír izáj- él körömfájás lorleimz ái baremfliitz illin. A M. Kir. fulilm. inillinzt. álul remi mg. Ara eredeti dobozban K, 3. Kéwlánisilö Meller és Táraa Budapest. Kiiruly-kűrut 10 dus választékban Jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél. tober 31-ig terjedő egy óvijj időtartamra bérbeadatik. t kikiáltási ár ISO korona. uu]Kilmc-tzázitvin korom. Árverezni kivánók tartoznak a kikiáltási ár 107,-át bánatpénzül letenni, ezen bánatpénz bérló által a negyed évi bérösszegnek megfelelő összegre kiegészítendő lesz és ezen összeg a bérleti idó tartamára bizlosi-lékul fog szolgálni. Az árnrái kátárlhjt llll ávl Július h6 24. upjáiik i. i. 10 érája, hnlyltl i íároi-káz Unáeitirni lízillk ki. Az árverési feltételek ugy a közvágó-hidi szabályrendelet vonatkozó rendelkezései a hivatalom órák alatt a v. kiadónál a tanácsi irodaban bárki által megtekinthetők Ezen árverésre a bérbe venni szándékozók ezennel meghívatnak. A városi tanács. Nagykanizsa, 1013, évi juuius bó (J-án VfeCSEV, polgármester Nyomatott a laptulajdonos Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAGYKANIZSA I913 JULIUS 7. Sa-IK ÉVFOLYAM 49 SZÁM HÉTFŐ Miijilinlk hition »i ciOtirttkin. to korona. f«l«.re 6 koron. Egy.. Ilim r« 10 (1H. „511..........."í\'1 .„.«..< » k•\'_»"■ 00 mi. i\'olelós E.rka.ztó: SZELE ELEMÉR Fd.mk.xK Szirksiztoiig 11 kliiUkliital Diák-tér t KEMÉNY LÁSZLÓ TaUfop ; 112 — Illrd»i4.k dlj«iab« aiarlnl. Városunk fejlődése. Az elmúlt bélen egy vendégem jóit. Jo öreg bácsi, ki ritle delét városunkban töltölte el és vidám, munkás napjainak emléke még ott él szivében. Erre felé vitte az útja és szülőföldje mellett nem tudott ugy elmenni bogy fel ne keresse azt a várost.\' melynek köveit oly sokáig koptatta apró, egyforma lépéseivel. Kocsin jött be az állomásról és igy nem látott sokat a városból. Hozzám érve sokáig elbeszélgettünk a régi jó idökról. a jó ismerősökről, kiket persze már szétszórt az ország minden vidékére az élet forgataga. Majd kipihenve egy kissé az ut fáradalmait karon-fogtam a jó öreget és elindultunk megnézni a várost. Utunk a Osengery-uton át a Sugár útra vezetett. Megmutattam néki az Egyleti kertet, gyönyört! fáival, majd a főgimnáziummá átvedlett régi honvédkaszárnyát. A jó öreg itt megállt és elgondolkodott. Nem mertem tóié megkérdezni, de azt hiszem, hogy azon gondolkodott, hogyan lehet az az épület jó egy tizenegy osztálylyal biró főgimnáziumnak, amely már rossznak bizonyult mint botivédlaklanya. Igyekeztem sötét gondolatait elűzni azáltal, bogy továbbvezettem. Ekkor csakugyan elámult a jó öreg. Az ó idejében, tizenkilenc évvel ezelőtt nagy kiterjedésű szántó földek voltak, hol a hatalmas búzatáblák között a pacsirta fúrta magát bele a kék égbe, hangos énekével gyönyörködtetve a szántóvető embereket. Azláu elmeséltem neki, hogy először 11 Knausz-féle telket építették be, majd mikor ez már elfogyott, felkapaszkodtak a partoldalra, odaragasztva házaikat és mikor már ez is megvolt, a város odaépitette a hatalmas honvédlaktanyát. így beszélgetve eldiosekedtera uj épületeinkkel. újonnan nyitott utcáinkkal, gyönyörű árnyos sétaterünkkel, mely Üatal fáival, zöldeló bokraival, tarka virágágyaival talán egész Dunántulon ritkítja párját — és csak ekkor tűnt ki. hogy mekkorát fejlődött Nagykanizsa városa az utolsó két évtized alatt. Mi. kik benne élünk, kiknek szeme előtt történik ez a változás, nem vesszük észre. Mi csak a különbségeket vesszük észre, a természetben pedig nincs ugrás. Ezen gondolatok közepette visszaforduljunk. Városunk fejlődésének tudata ugyaniénak önérzettel töltött el és dagadó tüdővel 1 szívtam magamban a levegőt. De bezzeg megadtam az árát Kögtön egy nagy porfelhő állta utunkat. Áthatolva rajta, kerestük az okát: egy utcaseprő művészi keze hozta ; ezt a kis változatosságot. Közben eltelt az idő. Az állomásra kellett indulnunk. Felültettem vendégemet egy bérko-o-iib.t.magam pedig a\' Kisfaludy-utcáu ős a Osengery-uton át a városba tértem vissza. Még mindig büszkeségtől dagadt a szivem; milyen szépek is a mi utcáink. Tiszták, egyenesek, házai jó karban vanpak tartva, fasorokkal vannak beültetve. És mindez az utolsó két évtized alkotása. De osak nincs öröm üröm nélkül. Kőiben a gőzfürdő előtt egy koosi került elém és olyan port vert fel, hogy a számum il- A síró fa. Irta: Farkas En őd Vasárnap este van. 8zép, langyos tavaszi este, a lombosodó Ták suttogva borulunk össze, amint a lágyan éneklő szél ringatja őket. Ai ozdini íiatal tanító ott Dl az iskola tornácán és boldogan simul hozzá felesége. Nézik az eget, ezt az örök nagy rejtélyt, mely az Isten fölséges gondolataival van teleirva s emberi szemnek olvashatatlan. Oeak csodálni lehet. de megfe\|teni soha. Ott csillog felüttök a tiastyuk, a göucöl szekere, odább a hajnalcsillag, amely vakítóan fehér, mintha a lehunyt nap stivéunk utolsó vércseppio volna. És a gyönyörO kék mezőn, amelyet mintha angyalokká lett ártatlan gyermekszemek sírtak volna oda, arany kalászok fejeként ringanak a csillagok miriádjai. Oly szép, harmóaikus, oly zsongitóan édes csönd reszket a természeten. Csak a szelló sóhajtása rebbenti meg a Iák leveleit. A földből párás illatok szálföak s- átsuhannak a t:ntal pár lóikén, miül egy jíozsaszirmokon lebegd tündérálom. A férfi az asszony vállára hajtia a fejét és hallgatja a bájos Miiét, amelyet egy édes uői kebel dobogó szive ver. Milyen boldogság is annak a szivél hallgatni, a ki minket szerat. Mennyit mond annak a rejtelmes alkotású kis cimbalomuak minden pengő húrja. Az örök üdvösségnek a kelyhe minden dobbanása, amelyből vért forraló italok gyöugyöző habja árad a lelkünkre. Minden, mi szép a földön, ennek varázsát hordja, minden, mi gyönyörű a világon ; ebből fakad, mint a nap szerelmes csókjától a virulás, az élet, az ifjúság. Tekintetük egymásba omlik, mint a harmatméz, > majd megiul az eget nézik, amelyen minden csillag egy-egy szerelmes gondolat. A férfin azonban egyszerre csak gyenge remegés fut át, megfogja lelesége kezét és halkau, titokzatosan mondja: — Hallod, megszólalt a síró fa : B\'elesége meglepetve fordul feléje : — 8iró fa? Mi ez? — kérdi csodálkozva. — Nem hallottad még. szívem, hogy az ozdini hegyen áll egy magányos (a amely gyakran sir ? — De hogyan sirhat a (a, talán valami elátkozott királykisasszony lakik beuue ? — Szomorú történetet sző a népmonda e fához föleit a tanító. — Mond el, kérlek — biztatja a meuyecake, szelíden simogatva a tanító állát. A hogy felől csakugyan síró hangok foszlányait hozia el a »zél. Hasonlítottak exek a távoli sikoltáshoz, ámul)eket már csak lépett fobzláuyokban repít lova a szél. A tanitóné figyelt és finom fehér bőrén remegés futott végig. 6 is hallotta a rejtelmes sirást. Szakadozott. csukló, el-elfuló női zokogás volt, amelyben nagy. de eltompult fájdalom hörgött Fázni kezdet? és jobban hozzásimult az urához. — Hajdan hatalmas vái állott az ozdoni hegyen — kezdte a tanitó. -- A vár ura Baróczy volt. Mátyás király kedves, íő embere. Gazdag ós független nagy ur, akinek sok ezer jobbágya volt. Mátyás királyt híven segítette minden hadjáratában, özvegy ember, egyetlen leánya bátor ós férfias amazon, aki gyakorta maradt egyedpf a várban; de nem félt, mert az őrség neki is esküt tett s a vidéken kóborló cseh rablók hasztalan ostromolták a várat, nem sikerüli beveuniök. TTzdaél, .« hírhedt cseh rablóvezér a szomszédos hegyormon erős lavárat épített, ahonnau az egész vidéket rettegésben lartotta. Uzdrál nagy, öles Az uj rai Tidróíláiiipak Törékcílcn ck Kipvisd:! J< rjílir 1/ijy.irorss.ij ris-Jrj: Fingtr is Fia, Budapest VI, Hajis-idca 41, ZALAI KÖZLÖNT J0LIÜ8 7. tal felkorbácsolt futóhomok ahhoz képest osak néhány szálfdogátó porszem. És ekkor jutott oáak eszembe, hogy mennyi minden hiányzik még: a jó kövezet, az utoák öntözése, a gyalogjárók gondos tisztogatása, azok kelló kiszélesítése és talán, ami még a legnagyobb baj, hiányzik részben a háztulajdonosokban a belátás, hogy az utoák kövezése olyan feltétel mellett, hogy a felmerülő költségek felét a város fizeti, osak előnyös lehet a tulajdonosokra nézve. És még sok dolog jutott eszembe, amelyet feltétlenül meg kell még tenni. Egyenlőre még nem fárasztom ezeknek felsorolásával a mélyen tisztelt olvasókat. De hiszem, hogy ez a város fejlődésében nem fog fennakadni. Mert fejlődés nélkül nem életképes egy város, mert a természetben nincs megállás, mert mindaz, ami felfelé nem hág. az osak lefelé sulyed. telesség gyanánt állítja oda > gyenge honnak védelmét. Mert szükségesnek tartja .bizonyos kötelesség-érzetnek felébresztését és elterjesztését, mely minden fcagyart, legyen bár nagy. vagy kicsiny, bajtársi érzéssel kössön hazájához, mint egy elhagyott s védelmet és pártolást még mindig megkívánó honhoz. Állna csak honunk erós lábon, ám akkor némileg fel rolnánk oldva azon hóslelkü kötelességérzettói, j mely minden derék emberben tettleg él: .Védeni • gyengéi 1" Ámde kit magyarrá teremtett a legma-gasb Ur és nem szégyenli elhagyott, gyenge vérének nem fogni bajnokilag pártját, az..... Htm de- rík tmlm" (Kelet népe.) f)e van már sok derék ember is, mint azt 8z. elismeri, akiben megvan az akarat kezet fogni, elóre menni és Magyarország leendő dicsőségének talpkö-vét megvetni. S ha azok a derék emberek minden melléktekintet nélklll teljesitik a Sz. által hangsulyo zott kötelességeket, Magyarországból a boldogság or stága lesz, olyan .mint egy örömre készalt kert, melyben idegen a nyomorult, hol az ember méltósága szent s melyben erény ée ész a legszebb disz." (Hitel.) Széchenyi István, mint Magyarország erkölcsi nevelője. x. Az egyesült és közjóra irányuló erókifejtés tehát elutastthatatlan kötelessége minden nagyratöró nemzetnek, hiszen .semmi, de egyáltalában semmi nem neveli valamely nemzetnek valódi erejét annyira, mint ha minden tagja ugvaucsak derekasan betölti és férüaian megállja s uiaga helyét." (A Kelet népe.) Lelkes nekibuzdulással biztatja kortársait az egyesü-lésre: „Ne oszoljon meg a magyar eró többé soha, de szerencsében, mint veszélyben legyen hazájának legerősebb támasza. (Hitel.) S ha minden egyesülés mellett is el kellene pusztulnia a hazának, ha idegen nyomás ellen kevésnek bizonyulna a magyarság egyesült ereje is, akkor arra a kötelességre oktat: „legyen a magyar legalább a halálban egyesülve, ha nem tudott életben érvényesülni és nem bírta értelme által az elsfllyedéstöi megmenteni magát." (A Kelet népe.) Nemes és a derék honfiaktól gyakorlandó kö- Széchenyi az ó irodalmi műveivel s az azokban hirdetett polgári erényekkel csakugyan nevelőjévé vált saját kora erkölcsileg elmaradt embereinek, mert alkalmassá tette leikeiket a sokirányú ujitás megértésére és elfogadására. Széchenyi föllépése és helyes irányú felvilágosítása nélkül sem az anyagi gyarapodás, sem a szabadság kiterjesztése, sem az alkotmányosság átalakulása nem történt volna meg oly simán. mint történt 1848-ban. 8 ba az 1848., nagy idók eredményét a maga egészében nem Írhatjuk is 8z. érdemeinek számlájára, mert az eredmény tettleg kivívásában nagyobb réeze volt egy másik nagy magyarnak: annyit el kell ismernünk, hog) az ó könyvei és eszméi szántották fel az eladitg parlagon hagyott lelkeket, hogy eléggé porj\'tnyók legyenek Kossuth eszrne-magvainak a befogadására. 8 ha Széchenyi tervei szerint nem sikerült s nyugodt átalakulás, lianem forradalmi térre terelte a nemzet a maga igazának kierószakolását, abban megint a legnagyobb szerep Kossuthnak jutott. Széchenyi lelke irtózott a forradalmi megoldástól azt tartván róla. hogy a .forradalom ránk nézoe legveszélyesebb ember volt, fiatal, de rut, békaszemü, ferde orrú nyúlszájú, ám erós, mist a bölény. Uzdrál ismerte iioróczy Etelkát. A rózsás uJju hajnal már rendesen olt találta Etelkát a vár erkélyén, amint mélázta nézte a világos díszben pompázó vidéket, vagy vei gúláját peugetve lágy. szeráfi hangon énekelt. Szép széke, selyem hajával pajzánkodva enyelgett a szellő, odalibbenlelte fehér homlokára, majd szemébe fordította, amely kék volt, mint a friss ibolya és ragyogó, miut a napfényben a tenger habja Uzdrál csapatával majd minden reggel ellovagolt a vár alatt. A szive ilyenkor ugy verte a mellét, mint Cyklops a nagy ollót. Szerelmes volt Eleikába. Nyájasan emelgette a süvegét és alázatosan köszönt, majd csókot hintett feléje. Etelka eleinte megelégedett azzal, hogy hátat fordított a rablónak. Később azonban, amikor Uzdrál szerelmes levelekkel zaklatta, amiket felbontatlanul küldött vissza, mihelyt meghallotta a lovak dobogá-aát, azonnal felállott és visszavonult szobájába. A szerelmes Dzdrál, csakhogy látbasss, szalmával kötötte be a lovak patáit. l)e így is csak egyszer sikerült Etelkát látnia. \' Ezentúl ór vigyázott s mihelyt jelentette, hogy Uzdrál közeledik Etelka rögtön távozoti > vár erkélyéről. Uzdrál bosszútól lihegre fenyegetőzött, hogy fölperzseli a várat, láncra füai Etelkát s ugy kényszerili, hogy a lába elé boruljon. Pokoli tervet eszelt ki. Favárábao egy magyar leventéi sanyargatott. Portyázás közben fogta el s uagy válságdijat követelt érte. Az ilju család\|s képteleu volt lefizetni a váltságdíjat s ezért Uzdrál földalatti nyirkot, penészes tömlöcbe vetítte. Az ifjút Fekete Gergelynek hivlák. Szép, szálas fiatal lérfiu, haja fekete, mint a hulló tolla, az arca piros és szabályos, mint e:y antik szoboré. A szsuvedés hslavánnyá telte, de szemének tüzét, izmainak rugékouyaágál, hangjának érces csengését el nein veszejthette. Uzdrál erre gondolt. Fel-hozstla börtönéből, a-láucokat levétette róla. aztán maga elé kísértette. — Egy feltétel alatt visszanyerheted szsbsd-ságodat moudotta neki. Az ifjú figyelve nézett rá. — Kgy levelet viszel Horóca; Etelkának, az ozdono vár úrnőiének. Az ilju szeme felcsillant. — Elviszem, — felelte azzal a mohósággal, amellyel a rab szokott kapni az édes szsbadságon — De olt is maradsz ét szolgálatot vállalsz nála. halálos betegség, nemzeti élet pedig a legfőbb >i\| „ (A Kelet népe.) Az a Magyarország, melyet honfiúi e\|ra(lll tatásában virágos kerthez hasonlított s melynek u lett volna a legelőnyösebb tulajdonsága, hogy l>eu„. „mindenkinek vagy legalább a lehető legnagyo résznek gyomra, fqje és erjzénye ne legyen üres\'1 -még moet sincs megvalósítva. Pedig az újkori áram latok valami ilyesmit követelnek. De ezt is meg lehel valósítani Sz. müveinek beható tanulmányozása alapján. Vissza kell tehát térni az ó elveihez éz eszméihez, azok alapján kell» lelkeket és a viszonyokat i\\jra alakítani s akkor el fog érkezni Sz. eezméinek igazi és leljes tliadalünnepe, melyen maga az Onnepelt kiáltja le az égből: Erról a Magyarországról álmodoztam én I Kováte Antal (Váll) Ujnópi Elek Lipót halála. Vasárnap reggel Nagykaoizsa nevezetesebb ópü-leieiu egymásután jelent meg a fekete lobogó, mai; valamely közintézet gyászát jelentette. A városházán, az Igazságügyi palotán, az Osztrák Magyar Banknál, a Bankegyesúletnél, a Nagykanizsai Takarékpénztárnál, az Izr. Hitközségnél, a felsó kereskedelmi iskolán, az izr. elemi iskolán, a Frauz cég épOletén, a Oaainó és Társaskör épületein kitűzött gyászlobogó jelentelte, hogy • gy értékes, köztiszteletbeu állott egyén tűnt le örökre a cselekvés színpadáról. Neiu kellett suká tudakozódni, hogy kit illet a gyász, hiszen az egész városban futó tűzként tvrjedett el a bir, hogy Ujnépi Klek Lipót Wiener-Badenben, hova néhány nappal ez előtt üdülni ment, f. bó 6-éu este 75 éves korában elhunyt. Nem volt váratlan a katasztrófa, mert már egy éve. hogy súlyos betegig verte le lábáról, de az utolsó időben miutha javulás mutatkozott volna állapotán, ugy hogy hemcsak a Sétatéren és a Városi kertben lehetett látni, hanem az uj Central kávéháznak is vendége volt. Ugy látszik azonban, hogy az életnek ez utolsó felcsillanása csalóka játék, az örök elmúlás elójátéka volt. Megilletődve állunk meg Elek Lipót ravatalánál, mely egy értékes egyéniség földi maradványait foglalja magábau. Ugy érezzük, hogy Nagykanizsának egy fontos korszaka záródik le az ó koporsójával. Évtizedek óta majdnem egy félszázadot lehetue mondani, megszoktuk, hogy ujnépi Elek Lipót a város vezető szelleme legyen mind kulturális, mind közgazdasági téren. Ai a sok lobogó, uiely a város társadalmának gyászát hirdeti, mind néina hirdetője óriási tevékenyaégének, Miut Zalavármegye törvényhatóságának bizottsági tagja mindig bátrau harcolt a vármegyén Nagykanizsa érdekeiért; mint városi képviselő és a pénzügyi bizottságnak tagja xzinte irányította a város ^ gazdálkodását. Soha a hangzatos jelszavak kedvéért városi érdekeket íel nem adott. Mint kitűnő gazda a város pénzügyeinek is hű védelmezője volt. Az ó buzgólkodása igyekezett Nagykanizsát törvéuybató ággá fejleszteni, mit táu meg is ért volna, ha a zűrzavaros bel és külpolitikai viszonyok nem hátrál-tatuak. A Casiuóuak több miut 30 évig elnöke volt, a nagykanizsai kereskedők társulatának elnöke, tőrvényszéki ülnök, a Nagykanizsai Takarékpénztárnak, a Baukegyesületnek elnöke, a Frauz Lajos és fiai hatalmas részvénytársaságnak alelnöke. Az 0. M. B. nagykanizsai fiókjának Oeusora, az izr. hitközséguek hosszú ideig ügyvezető alelnöke volt, később pedig előljárósági tagja, a soproni kereskedelmi és iparkamarának kültagja atb. Szinte lehetetlen felsorolni azokat a tisztségeket, melyeket közéletünkben betöl J8LIU8 7. ZALAI KÖZLÖNY S uil Közgazdasági érdemeiért Itlr. kereskedelmi ta. „ífsosnak uereztetett ki. BgyéDÍtiéf(ét a correct, megalkuvást ueui is-mt.rS objectlvitás és igazságosság lellemezta. Mint-liog; " 110111 ""iodig szerez barátokat, neki h megvoltak ellenei, de acélksraktere árért uira nak az igatságért küzdött, lia az olcsó népszerűség ^ a közjó közölt kellelt választania. Ujnépi ura-ilalma valóaágos inintsgszdaság, melyet már tanul-ruAiijutou Utó gazdasági szakférfiak ia dicsérultol halmoatak el. Ueat letárult ennek a kiváló polgárnak életpályája. Meghatva gondolunk airjáuál a mulandó-ságrs, mely az emberi működést megakasztja. Mi, ■kik a kóláiét szereplőit figyelemmel kitérjük, akik t kiválóságok bibáit ostorozzuk, sikereiket dicsérjük, nemcsak a gyászban osztozunk, a mi városunk társadalmát érte hanem a legteliesebb elismeréssel adózunk átért a munkás pályáért, mit néhai ujnépi Elsk Lipót Nsgykaulzaáért kifejtett. Temetése f. hó 9-én d. u. 3 órakor lesz at Erzsébetién gyászhátból, honnau a családi sírboltba helyezik örök pihenőre. At óriási réstvét, mely a megye halárain lul ia megnyilatkozik at elhunyt fivére, Ebenspsuger Leo át két fia, ujnépi Klek Eruó éa Géza (elé fordul Elak Ernő kifogyhatatlan energiájával, stélea látókörű tudásával apja nyomdokain halad és tiszteletre-méltó butgiloinmal vest léstt városunk és a megye közügyeiben. HÍREK. Színház. • _ Csütörtökön Orpheus a pokolban, Offeubaoh nagy látványos operettje került szinre. A társulat, minibe meg akarta volna mulatni, hogy mire képes Önmagában is, vendégazereplő nélkül, igyekezett tökéleteset adni, talán a leuséges vendég jelenléte is buzdította óket. A \' látványos darabot jól sikerült improvizálásaikkal nagyon élvetetessé tették. Rékefi, miul Orpheus kellemes hangjával nagy hatást ért el. Bányai lrén-nél jobb Oupió\' alkotni stiute nehéz is tolna. Virág Ferenc pedig, mint Stíl Jankó igatán megérdemelt tapsokat váltolt ki és előadaásával tajos letstést ért el. Péntekeu (Jül baba került sörre. Színészeink isinél kitettek magukért fényes elóadásukkel. Szombaton faunt jálelotték. Vasárnap este pedig Aranyesőt adták A darab maga egy igati pesti operett, a pesti közöuség számára van írva. De mi is élvetlük a pompás elóadáat. Különösen fel kell említenünk a szereplők közül Ojj Kálmánt, aki báré \'l\'urbolyai Dénest alakitotta utáuzásra méltó elegáuciával. Krnyei Aurélis temperamentumos játékával ás gyönyörű láncaival, Juhász Margit pedig kellemes \|modorával aratott többszörös tapsokat, Virág Ferencről, ki Torellyt •lakilolta, szintén csak s dicséret haugján lehet megemlékezui, olyan hatást ért el játékával, hogy a szinkör sokszor esek ugy harsogott a hangos kacagástól Hétfőn, kedden és szerdán ismét üuuepe lesz uinkörünkuek. Rátkay Márton, a királyszinhát jóuevll sziuéste jön vendégaterepslui. Felhívjuk rá a tiszteli közönség figyelmét. — Neumann főrabbi tiaztelet-bali tag. Mindig szívesen regisztrálunk olyan hirt, mely Bzttkebb pátriánknak, Nagykanizsának megbeosülését, meglisztelését tartalmazza. Annii n»gyobb örömmel tesszük ezt, mikor ez a hir Dr. Neumann Ede nevével, városunk tudós főrabbijával van kapcsolatban. Mi ultik városunk társadalmi és kulturtörekvéseit közvetlen közelről szemlélhetjük, tudjuk, hogy ueiii esik tneg egyetlen ilyen akoió sem, melyben Dr. Neumann főrabbi tevőlegesen részt ne venne. Mint az I. M. Kör irodalmi szakosztályának elnöke fáradságot nem ismerő buzgalommal szorgoskodik. bogy felolvasásokat rendezzen városunk közönségének, mely némely időszakban szinte az egyetlen kifejezője, hogy Nagykanizsán kulturélet is van. Hogy azonban ntfi-ködése messze túlterjed városunk körén, annak fényes bizonyítéka, nemcsak hogy az országos rabbiegyesület reábízta közlönyének szerkesztéset, hanem minden mozgalmukban vezérszerepet biznak rá. Az országos Izr. Tanítóegyesület Budapesten Kötvös-ünuepély-lyel összekötött közgyűlést lartott f. hó 2-án Budapesten. Itt Dr. Neumann Edo nagykanizsai főrabbit a tanügy előmozdítása körül szerzett érdemeiért és mint nemes szívű ta-nifóbarátot ttigy lelkesedéssel az egyesület tiszteletbeli tagjának választották meg, Ehhez más szavunk ninos, minthogy gratulálunk városunk főrabbijának, a kiben egy minden tekintetben érdemes férfiút ért o kitüntetés. — Előkelő vendége volt az elmúlt héten városunknsk: Albrecht főherceg tsrlózkodotl itt kél napig. Ütege városunkon vonult át és itt pihenőt tartott. Elegáus megjelenésével mindenütt feltűnt, abol csak megjelent. Városunkból Csáktornyára ment é« itt meglekiutelte Zritiyiuek régi várát. — Uj lap a megyében Zalaszentgróton .Zalavölgy" címmel uj hetilap indul meg s folyó hó végén. A lap felelós-szerkesttője dr. Biró Károly, főmunkatársa Sebestyén Krnó s kidó\|a Nagy Sándor lest. í — A perlaki kórház ügye. A perlaki trachoma-kórházat Nagykanizsára akarják áthelyezni, hogy az itteni kibóvitendó kórházba mint szemkór-hátat beállítsák. A hír érthető kouslernációt okotott egéaz Muraközön, de leginkább Perlakon, melyet a legérzékenyebben sújtana-, ha a kórházat onnan elvinnék. Kiért Perlakról a napokban dr. Szabó Zsigmond lárásorvos vezetése alstl küldöttség járt a bel-ügyniiniszleriumbsu, hogy a kormányt tervbe vett szándékától eltérítsék. Kérésük támogatására 19 hold földet ajánlottak fel a kötség részéről s állandó autóbuszjáratét Perlak és a murakirályi vasúti állomás között. A miniszter megfontolás tárgyává teszi s perlakiak ajánlalát s így kilátás vau rá, hogy a kórház Perlakon marad. Talátl a kanizsaiak is tehetnének pár lépést ebben az ttgyben. ™ Bucsu Klekanlzsán. Tegnap volt Kis-kanizsán a szokásos bucsu sz egész Nagy- és Kis-kanizsa részvételével. Jó hangulatot elősegítette a Bzép idő is. Örömmel említhetjük fel, hogy rendzavarás nem történt. Í\| _ Feljelentés. Prickel József a nagykanizsai uaegylet titkára feljelentést tett, hogy a Kossuth Lajos-téren lévő régi kaszárnya épületében levő helyiségéből ismeretlen telteaek foltbal cipőket, lábszár-védőket slb. elvittek. A feljelentés magáuértesülésünk szerint tévedésen alapszik éa rövid időn belül el lest lulizve. Irodalom. Irodalmi szenzáció az .Uj Idők uj re-gényt, amely a magyar családok kedvalt hetilapja a juliiisi évnegyedben kezd el közölni. A regény eirae .Edilh" és szerzőiének, ki az előkelő táraaaághot lartozó hölgy, különös okai vannak arra, hogy meg ne nevezte magát. At üí évnegyedben egyébként még Gonao Doyio-nak. a világhírű angol írónak .Eltűnt világ- e. érdekfeszítő regényél is kötli az .Uj Idők\', melynek e heti számából kiemeljük Herezeg Ferenc művészi Írását Fészekrakás, Nagy Endre ötletes konferenciát a közönségről, Somlay Károly Hangulatos elbeszélését és a .Kitly levelei" uj rovatot, amelyben Farkas Pál a .körorvos följegytéaei" regénye egyik kedves nőalakjának kedves csevegéseit kötli. Oikk a régi Nemteli stinbázról, a távol In-diákayi a magyar cserkészekről, Farkú Imre, Sas EdeWSomlyó Zoltán verse, számos apróbb cikk, stb. tarkítja a szövegrészt, míg az illuaztráoiók közölt ott találjuk Neumir képének művéazl reprodukcióját, a millenáris emlékmű uj domborműveiuek képeit féuyképsorozatot a nők világkongresszusáról, az .M. A. 8t.- bajnoki viadaláról alb. Az .Uj Idők" előflteiési ára negyedévre r> korona. Szerkeaztőaág és kiadóhivatal Budapest VI. Andrásey-ut 16. Éva naplója. Ifiu leányuk számára a legnehezebb megfelelő regényeket találni ée ez a kérdés sok fejtörést okoz gondos szülőknek, akik uem tudják, bogy fogékony lelkű leánykáik kezében milyen olvasmányt adjanak. A .Magyar Unyok", Tutsek Anna gondossu szerkesztett leány lapja, leveszi a gou-dot a lányos szülők válláról és csupa olyan novellát, regényt, verset közöl, amelyet egyeuest fiatal leánykák számára íródtak. A juliusi évnegyedben a Isp élén ott találjuk Dánielné Lengyel Laura fehér és tiazta regényét, melynek címe .Éva naplója." A második regény, sinelyet a .Magyar Lányok" közöl, a Világirodalom legkitűnőbb alkotáss, Edmoudo de Amicis .Szív cimű halhatatlan munkája éa ezt Bella Ignác uj, gondos fordításiban közli a lap. Az uj évfolyam első számában Bársony István elbeszélést irt .A világjáró fiuk" címmel, Nil az angol lakóházról közöl taoubágos cikket, Tutsek Anna novellát irt és ennek cime .líégi emlékek." Vértessy Gyula verse. Ego cikke a uőkougresszusról, számos spróbb cikk, kép, stb. tarkítja még a pompás lapot. A .Magyar Lányok" előfizetési ára negyedévre 3 korona, félévre 6 koroua. Szerkesztőség és kiudó-hivalal Budapest, VI., Audrássy-ut 16. .Az Élet szépirodalmi képes hetilap f. é. juliuM-ki számában Török Gyula folytatja Zöldköves gyürü o. regényél, elbeszéléseket találunk Kádár Leheltől, G. Mlklósy Hona pedig a Gyerekekről irt hároii érdekes portrét. Cikkeket Írtak Kárpáti Aurél, Choluoky Viktorról, Budnyáuszky Gyula a mostoha versekről; verseket pedig Bodor Aladár, Begyáta László és Szemkő Aladártól találuulc. Ezenkívül még a rendes heti rovatok és aktuális illusztrációk teszik élénkké és elevenné at élet e legújabb számát. Szerkesztői üzenetek. — Sóló. Istók bácsi ée politikáié ciraü novellája nem közölhető politikai vonatkozáaai miatt. — N K Egyházas falu Szünidőm Ültöm. Bármi kis inulasztáaérl bocsánat, örömmel vártam a jelzett napon. Osak kérem oimemre at igért működést Ha most nem jönne, sorra kerül a munka időben. Sok üdvözlet.\' L A I KÖZLŐN Y JÚLIUS 7 MEGHÍVÓK 1 toriig meg nem létezett nagy választikban Julanjot ini ketillleliiek ifj. Wajdits József könyvnyomdájában. Vidéki megrendelések gyorsan elintéztetnek. Fspírín-fl (. kOsJimtrt (ÍJ.l.IomolltapUíTS,) JÍ^^ÍSS."1\'"\' ,ok"0, \\ A.pirln-T.bl.lt. s l^ga MHUiu.0. uM«a„J In I M A.ptrU II. = fizesse eló a pártoktól és kormánytól független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot AZ ÚJSÁG-ot Előfizetési ára : Egy hónapra — — — 2 korona 40 f. Negyedévre — — — 7 „ — f. Fél évre — - — — 14 „ — f Egy évre — - — — 28 . - I. Nyáron át mindenüvé utánna küldjük Az Újságot még akkor is, lia naponként változtatja tartózkodási helyéi. Oim: AZ ÚJSÁG kiadóhivatala BUDAPEST VE Rákóci-ut 64. Kém gyógyforrás Varasd-Tiplitz (leriát-•rizii i Vasút-, posta-, telelőn- és Uvirda-állomit. Uj gyógyszálloda villanyvilágításai, hírnevei radloctiv tartalmú kincs hőforrás -f 98 C» Ajánlva: köszvény, csuz és Isohlas stb-nél. Ivókúrák makacs torok-, gége-, mell-, máj-, gyomor- és bélbántalmaknál. Elektsemos msssage. — Iszap-szénsavas és napfürdők. Egész éven át nyitva. — Modern kényelem. — Uj szállodák. Mesés környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld a \\ fürdöigazgatóság. Fürdőorvos Dr. LOCHERT J. Hirdessen a „Zalai IC8zl5ny"-ban. FÜRDŐ Vasas és iszaphőforrások Fango gyógykezelés Hldsgvizkura. Szénsavai- nap- és légftlrdők. Szabadban való fekvés. Mérsékelt árak. Prospektussal szolgál a ftlrd6igazgatóság DARUVÁK Szlavónia. AZ IHAROSBERENYI KÖZBIRTOKOSSÁG tulajdonát képezó nagy vendéglő, mely vágóhíddal és mészárszékkel van összekötve az összes ven déglöi és lakhelyiséggel, mely töbh irószobá-ból és oasinó leremból áll, nagy kerttel egyflt\'. 1914. január l-töl bérbe adó. Ajánlatok legkésőbb f. évi szeptember hó 15-ig a közbirtokosság oimére nyújtandók be. Ugyanott egy kiaebb korcsmaihelyiség is bérbeadó, ahol azonban a a közbirtokosság borai lesznek kimérve. I Ajánlatok fonti batáridőre ugyanott 1 I nyújtandók be. )) Riska" Allatvódöpor ar. egyetlen gyógy- es ónszer száj- ái körömfájás sertesmz ée liaromllvész tlltn. A. M. Kir. fiJWui. itilui.izl. áll.tl mid érig. Ára eredeti dobozban K. 3 — Főelámsiió Mellei és Társa lluitspéal. \'Káruly-Lüiul 10 lampionok dus választékban jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél. 11778 1913. HIRDETMÉNY. Nagykanlísa r t. város tanácsa kőz-hinré teszi, hogy a városi közvágóhídon lévi béttlaztlté ii pacalnosá. ugy a bélsz\'áriió nyilvános szóbeli árverés utján az egyidejűleg megállapított árverési feltételek n,ellett 1913. évi november hó 1-tól 1914. évi október 31-ig terjedó egy évi időtartamra bérbead&tik. * kikiáltási ir ISO korona, azaz llltnc-ezázIKet korona. Árverezni kivánók tartoznak a kikiáltási ár 10\'/,-át bánatpénzül letenni, ezen bánatpénz bérló által a negyed évi bérösszegnek megfelelő összegre kiegészítendő lesz és ezen összeg a bérleti idő tartamára biztosítékul fog\' szolgálni. 11 ártérit határideje 1913 iil Jaltái hí 24. upjátak d. e, 10 irája, béliül a vároe ház taaáciterne tízetlk ki. Az árverési feltételek ugy a közvágó-hidi szabályrendelet vonatkozó rendelkezései a hivatalin órák alatt a v. kiadónál a tanácsi irodában bárki állal iiiugtekintheiök Bzen árverésre ti bérbe vonni szándékozók ezennel meghivainak. A városi tanáos. Nagykanizsa. 1W13. évi juniux hó 8-án. 1/feOSEY, polgárniesier. Nyomatott a laptulajdonus Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. CSÜTÖRTÖK ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik hitlön él ci&tfirtókfin. fe\|OfW«lli Ark: tigé»< Í..O 10 korona, Mlévi* 6 koron., egy«dí»re 3 koron» 60 Ali. — tgy.. t,ám kra 10 Ali. Kcleló* zerkeaztó SZELE ELEMÉR Kóstcrkesztó: KEMÉNY LÁSZLÓ Izirhaiztiiéi ti kladiklialal leik-tár I Ttr»n : f\|{ - Mlrd.Uok dljiabl, az«rlfit. Meddő nyár. Még nem haladtunk ebben a nyárban oly előre, hogy már most felállítsuk a mérleget, de az bizonyos, hogy a rettegett gazdasági veszedelmet ez a nyár se hárítja le rólunk. Hiszen igaz, helyenkent a csoda-1 latos idójárás ellenére elég jó termés van, de métí ha e részben nagyobb termés lenne is, amig a közgazdasági feszültség tart, addig jó napokról, a gondok oszlatásáról nem beszélhetünk. Igazán ineddó nyarunk van. melyben reményeink meghalnak És valami fásult közöny fog karjai közé. Ami talán minden bajnak okozója, a balkáni veszedelem tovább tart. Az egymással szövetkezett államok most már a koncon. — ami elére volt látható, — összevesztek és a töröktói elfoglalt vitás területen folyik a vér. De a mi vérünk is folyik. És ha osendes nézói is vagyunk a a háborúnak, azért gazdasági veszedelmét szörnyen érezzük. Máskor a nyárnak ezen a táján, már meg volt az aratás billanjja és a pénzintézetek megnyitották az ulosó hitel zsilipjeit. Most még azok a hitelintézetek is zsilipet zárnak, a melyek eddig, habár véko-nyan, a hitelnek némi kis ereoskéjét áteresztették. Semmiféle vállalkozás nem lendülhet fel abból az egyszerű okból, mert semmire nincsen pénz. A jelzálogpiac terén vagyunk a legrosszabbul, hiszen zálogleveleink Európa pénzhiánya következtében visszaözönle-nek és jelzálogbankjaink kénytelenek tőkéjüket felhalmozni, hogy a beözönlő papírokat visszaváltsák. Ezért a vidéki takarékpénztáraknak visszleszáraitoló intézetei nincsenek, az a tőke, melyeket ók forgatnak, már régen ki van helyezve. E mellett a hazai betétek nem szaporodnak. Hiszen a drágaság úgyis az igényeket szállítja le. S mégis az emberek gond/a súlyos, kivezető pedig nincs belőle Széli Kálmán a hazai pénzintézetek országos ülésén, jóllehet nem akart Hióbkén! vészhireket pengetni, maga sem tudja, hogy egyhamar a mai közgazdasági változik-e, enyhébb lesz-e ? Pranger, A síró fa. IrU: Farkas Ernőd-II. — Ha felfogad, — szívesen. - Ámde, ezt csak azért teszed, hogy a vái kulcsát valamiképpen megszerezd és ezzel kinyissad a kaput, hogy én emberoim.nel a várba juthassak. Az ifjú összeráncolta a homlokát és szemében a gyűlölet villámlobogása cikázott. — Áruló ueiu leszek I — Válassz, vagy leültetem a fejed, vagy teljesíted parancsomat. Huszonnégy órai gondolkozási időt adok. Azzal intett az őröknek, hogy at iíjut vigyék vissza tömlöcébe. Fekete egész éjjel nem aludt. Feje forró volt, mint a tQzkatlan, a szeme előtt lángsörényö rémek viaskodtak; mély képzeletében a szabadság Ude, illa-: los mezője tUnt föl, amelyen a boldogság fehér le-! pelben éuekelt. — Rablóunk adott becsületszó nem lehet kötelező — ez cseugett folyton a fölében. És amikor másnap Uzdrál flőtt állott, — ba-bozAs nélkül mondta: — Vállalkozom arra, hogy a várba bocsássalak. Rögtön diszes lovagi öltözetet és szilaj paripát kapott és a levéllel elindult Ordonc várba. A hidat lebocsátották és ót beeresztették Etelkához. A iiatal ember átnyújtott a levelet. Ételka csak néhány sort olvasott belőle, aztán összetépte és lábbal tiporta. Uzdrál szenvedélyes szerelmi vallomása volt ez. A lovag zavartau nézett Ktelka lán-i goló arcába, mely oly szép volt, mint egy cherrubé. — Kegyelmed magyar és hitvány rabló szolgálatába szegődik I — c-.attant föl Ktelka. — Hallgasd meg s tudom, hogy akkor megbocsátasz. — El a szemein elől I Az i(ju leborult Etelka Hőtt. — Ne légy szívtelen, kérlek hallgass meg. — Hangja esdóeu csengett, lágyan és bársonyosan, mint egy szerelmes trubitduró. Ktelka ránézett s valami csodálatos melegség futott át a szivén. Oly szép feje, arca, termete volt az iijunak. — Keljen föl kigyelmed és beszéljen — mondta szelíden Etelka. osztrák magyar bank magyar származású vezórtilkára nem tud egyéb kivezetót a közgazdasági veszedelemből, mint azt, hogy a magyar kozóposztály fokozza le igényeit a minimumra. És ha két ilyen közgazdasági kapaoitáe ekként nyilatkozik, ki az az optimista, aki hisz a viszonyok gyors változásában. Erről szó sincs I Méltán Írhattuk tehát cikkünk oimótll, hogy meddő nyárban vagyunk, a melyben a közgazdasági viszonyok változását váró reményeink éppen ugy elfagytak, mint ahogy az áprilisi fagy tönkre lette gyümölcsterméseinket. Ilyen viszonyok között hálás dolog lesz a Pranger eszméjére visszatérni és a legszigorúbb takarékosság elvét emlegetni. Hálás dolognak ez semmi esetre sem mondható, de viszont felette szükséges és kötelsségét mulasztja a közvéleménynek minden orgánuma, a mely ebben a meddő nyárban éppen a legszükségesebb takarékosság elvét nem említi. A takarékosság elvének azonban fő — Hidrái egy éjjel rablóival megrohant ás elfogott engemet Nyolc\'hónap óta tart sötét, földalatti tömlöcben. Ktelka szeme kitágult és részvéttel nézett ai ifjúra, akinek a bére olyan volt, mintha tojás sárgáiéval lelt volna bekenve. De uagy. fekete szeme csillogott, mint a tengerszem tükre a hold ezüstös fényében. — Szegény — ez a sóhs\| reszketett hangtalanul a szé\|> Etelka ajkán. — Képzelheted, bogy lelkem mélyéből gyűlölöm a»t s rabiévezért. És most, hogy ide koldöU, ínég ezerszerte jobban iszonyodom télé. Ktelka alig észrevehetően megremegett. — Miért? — kérdezte balkan. — Mert hltváiiT árulásért akarja visszaadni a szabadságomat. Azt kivánla. hogy szolgálatot vállaljak nálad, lopjam el a várkulcsot és az A rabló népét bocsássam be a várba. Ktelka kezet nyújtott neki. — Köszönöm őszinteségedet. — Becsületszavamat vette, de rablónak adott becsületszó nem kötelező. zalai közlöny JULI08 10. megvalósítóm a magisztrátus. a mely a tengerpsrtre, .kár valamely divatos fürdőhelyen valé piaoi viszonyok javításában tervszerű és Urtézkodásra.Mindé,.ekelötl kabátos ruh,Ml . reg- F , J , \' , , , , . , g« i gyégysétára, csakhogy - ba takarékoskodni akiegymásután való intézkedéseket tehet. l/L^re a célra megteszi .z m.zé ruháuk Elvárjuk ebben a nehéz közgazdasági Al „Jeo r„hJk \|eginM\|,i, fűket* fehér koc- helyzetben a magisztrátustól, hogy a kóz- ^ „avelMI készülnek ; kedveli szin továbbá > lio- lakosság megélhetési viszonyaiban ennek mokazia zöldes szinvegjülékkel; s vékonyeu csikós segélyére siet. Ma már elmulaazthatatlan, inusiárbarna és sárgás szövetek ét . d.inuztotott hogy a mi városunknak is legyen köz- <nelyh« tarkán mintázott g.llért é. késeiét készítenek élelmezési politikája és hogy mindent meg- ^ ^ u , ^ Mll)i„ tegyen, a legszükségesebb táplálékok minél m4r et))ü ll6 divaicsevege.einkbeo. Mo.t olcsóbb megszerzésében. De ez magában még M,\|[ inoridjule meg. hogy t délutáni sétaruháoak usak fél megoldás. Igazában a mai nehéz \'szükséges kiegészítése a béleleflen köpeny, melyet idóket osak azok élik át válság nélkül és voálbíl, poplenhöl és minden más könnyű selyemből idók eróduz/.adására,: készítenek. Hu s köpenyi vtlsmely semleges színből számíthatnak a jobb akik ebben a nehéz idókben minden irányban a legszigorúbb takarékossággal rendezkednek be. Hog.v a mostani meddó nyár ne sokáig tartson, arról éppen a dolgozó társadalom nyugodt magatartása, takarékossági szelleme és bizva-bizása segíthet. Divatcssvegés. Régi tapasztalat tanította meg az embert arra, hogy amikor útra készül és a szekrényei telvék, mintha csak arra várna a sok holmi, hogy onuau az utazókosárba vándoroljon. Alig hogy csomagolásra kerülne a sor, azt látjuk, hogy még nagyou sok az, ami hiányzik Már most az a kérdés, hogy mire vau szükségünk. nehogy »ok fölösleges holmival terheljük meg magunkat, mindenesetre attól is függ, hogy hova megyünk. Ha a hegyek közé szándékozunk és uagyobb kirándulásokat tervezünk, célszerű ruházatról kell gondoskodnunk! melynek ue árthasson se por, se nap, sem esó. Ha ellenben valamely divatos fürdőhelyre megyünk vagy^akár a tenger mellé, már tontosabb kérdéssé lészen az öltözék-készlet. Lássuk már most, mi a fontos kellék akár a készítik, ugy akármilyen sziuü ruhához lehet viselni. A szabása megfelel a ruha szabásának. Lefelé szűkül, oldalt redózött vagy össze vau fogva, hogy az alj redózését ügyeseu el lehessen rejteni alatta. % pókháló finomságú voál-, krepp- és hímzett batisztruhákhoz tüllköpeny készül lehetőleg horgolt-vagy vertcsipke dísszel. Et a lenge köpeny azután megkívánja az ugyanilyen anyagból, vagyia túliból, sifonból vagy voálból készült ernyőt leugő\'fodor- és szalagdisazel. A hasított és kűlöobeu pedig nagyon szűk szoknya megkívánja, hogy különös gondot fordítsunk a cipőre. A fekete és barna cipó már régeii háttérbe szorult az elegáns cipő sorából. Mai napság elegáns a szürke vagy vajszínű bór, bársony és lakk. Ha a cipót a ruha sz\'uével akarjuk összeegyeztetni, azon kell lennünk, hogy a sziuek átmenete Összhaugzatos legyen. Félcipőhöz a teljeseu vékony selyembarisoya lárja Különben is nagy a fényűzés a harisnyával; az jóformán drágább a cipőnél, annál is inkább, merthogy ez a vékony harisnya cseppet sem tartós. Mindennapi baazuálalra célszerűség szempontjából ajánlhatjuk a cérnaharisnyát, amely a most divatos minden színben kapható. Míg a cipőnél és harisnyánál az éléuk sziueket kedvelik, a keztyü kizárólag fehér, szürke, kukoricasárga vagy barna. Miután nyáron egy darabig már egyáltalán nem visellek kextyüt, most a bőr- vagy selyemkeztyű fontos kiegésziiórésze az öl- — Ahogy vesszük, — szólt elgondolkozva Etelka. — Ha az a véleményed, bogy kötelező, iukább leugrom a vár fokáról, de árulód nem leszek. — Olj le, te ritka derék férfiú vagy s azért nagyra becsütlek tégedet. Gergely lovag leült s még sokáig beszélgetett Etelkával. Négy nap múlva éjjel Uzdrál őrszemei tüzes szalmacsóvát láttak fellobogni a várfalra felhúzott póznáu. Ez volt a jel, hogy a lovag kezében van a vár kulcsa és ók belopózhatnak a várba. Tüstént elindult egész csapatával. A felvonó hid lassan leereszkedett és a rablók lassan egyenként surrantak át rajta. Oe amint beléplek, kétfelől nehéz bárdok zuhantak rájuk és lecsapták gonosz fejüket. Uzdrál haszlalan várta, hogy emberei jelt adjanak a bátorságos bevonulásra. Rosszat sejtett és a hídról visszaparancsolta a rablókat. Hajnalodott és a várfalról véres fejek repültek közéjük. — Árulás I —» sziszegte Uzdrál ajkába harapva. — És most hirtelen, mint a villám, kicsapott a várórség s Uzdrál embereit jórészt lekaszabolta. Maga Uzdrál is csak uagjrnehezeu menekült meg. Fekete lovag vezette a várőrséget Másnap Etelka nyugtalanul várta Qergely lovagot, de nem jött. Kitekintett a látta, hogy paripája felnyergelve áll a várudvaron. Lesietett. Qergely lovag utrakészeu lépett ki a szobájából. — Hotá mégy? — szólt megrettenve Etelka és hangjában eltitkolt fájdalom remegett. — Bocsáss meg a mátkámhoz sietek. Etelka fehér lett, mint a halott. A vér mind a szivébe futott ós olyan erőtlen lelt, hogy majd leroskadt. — Osak holnapig maradj, kérlelte Etelka. — Nem lehet, a szivem már alig várja azt a gyönyört, hogy karomba zárhassam. — Isten veled I — sóhajtotta Etelka és kezét nyújtotta a lovagnak. Gergely megcsókolta, aztán paripáját a pattant és kivágtatott a várkapuu. K tél ka fel vánszorgott az erkélyre. Ouuan nézett a lovag után. A szeméből záporként szakadt a könuy. — óh én boldogtalan I — nyögte eltakarva arcát, mikor az ifjú eliűnt a szeme elől. A várudvaron állott egy liatal hársfa. Ez alatt beszélgetett esténkiut a lovaggal És másnap e hársfa alatt találták meg holtan. A mellében tőr, a hársfa törzsén néhány vércsepp. Egyik karjával görcsösen Ölelte át a hársla fekete kérgét... A vár rommá lelt, köveit elporlaszolU az idő, de az öreg hársfa ott áll ma is. És valahányszor szél kerekedik a hegytetőn s m grá za a hársfa ágait, azok szomorúan sírnak. — óh, én boldogtalant — sóhajtja az öreg hársfa és búsan ingalja bozontos vén fejét. (Vág,.) tözékoek, de kedvelt az egyszerű szólt vagy esős keztyü is. • Nagyou kedvelt az idén a tüll- vagy »truec-tollbodor, mely a kánikulai meleg ellenére nélkülözhetetlen a uyakuélküli ruhákhoz és kosztQ. mökhöz. A lenge ruhákat bájos inódou kiegésiili » divatnak legújabb terméke, u fejkölő formájú, karima-nélküli szalmakalap, melynek alsó szélét széles, magasan álló tollbodor díszíti. Ezt a bodrot többnyire rózsafüzér vagy egyes rózsacsokor tartja. Egyébként a tüll- és sifonbodor uagyou fontos helyet foglal el a ruha- és bluzdiszek sorában. A séta- és látogatóruhákou, sőt még a blúzokon is je\|. legzetea, szögletes kivágási majdnem uijodig körül-leszi plüsszés tüllfodor vagy bodor, Bár még iiHm régen azl mondtuk, hogy szabad nyak viselete mk éppen fiatal archoz illik, ma el kell ismernűuk róla, hogy nyárára nemcsak tetszetős, de ennél kellemesebb és célszerűbb divatot egytiainar kieszelni nem tudnánk. Különben a bluz megint fénykorát éli; különösen a régen elfeledett, célszerű iugbluz egy-zma fehér flanelból, panamavászonból, mosóselyunból, ba-tisztból és durva parasztvászonból. Mig azelóU a szegélyezett iugbluzokai kedvelték, inostauság miod simán készülnek, raellzsebecskével, széles ráucrnl ■ gombolás helyén és puha lehajtott gallérral formájú ingblúz nélkülözhetetlen mindenféle sportnál vsgy utazásnál. Kedvelt szín a fehér és legföljebb élénk8zinü nyakkendőket viselnek hozzá, melyet már nem kötnek csomóba, hanem a nyaknál levő szalag-hurkon húznak keresztül és csak egy tűvel srŐMte-uek\'a blúzra. Az ingblúz feltámasztotta megint az egyenes szélű augol kalapot fekete szalagdisszel 8poitcélokra két szélből szabják az aljat, ilyennel is kell az útra készülő hölgyuek rendelkeznie, mert megkönnyíti a járást és bátran lehet benne még hegyet is mászni. Végűi még célszerű uti felszerelésként meg kell említenünk a színes fehérneműt, melynek különösen hosszabb kirándulások idején vesszük nagy hasznát. Bár az első percben ez kissé furcsának hangzik is, de a gyakorlatban mindenki el fog\|a ismerni a célszerűségét. * A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétküldéssel két korona busz fillér. Bló-fizelni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon. lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII. Rökk Szilárd-utca 4. számú hátban van Oh Uram áldj megl Rendezgetek az emlékasztalon . . . Előttem sok-sok fakult sárga lom, elmúlt napokat uj életrekeltők, a voltakat előhozok, teremtők. .. .Itt anyámtól van egy halvány emlék. . apám csibuk fa ott pihen, nem ég. . . emitt hever a bátyám hegedűje .amott a húgom csipkéi és tűje... ...És itt egy levélke búva-félve... Rózsa szin Ugyan ki irta él-e?... Az Övé!.. Uram ne hagy el!... Ő küldte! Nefelejts benti... 5 hullámos szőke fürtje. JOLWB 10. ZALAI KÖZLÖNY Uram ne verj meg!,.. Nézd Neked hozom, Zolocaustum . . , Neked áldozom . . . . Te tudod Érted mindent megvetettem ... holdas éjeken mennyit vezekeltem ... Színház. Te tudod magamat Neked adtam. Kincsei.. ■ gyönyört ...én mind odahagytam, hog)\' Te élj én bennem és én Tebenned . . . szeresd a lelkemet... [iram. ne verd meg! LÍPCSEY DOMONKOS HÍREK. — Ujnépi Elek Lipót temetése. Kedden este fél 8-kor hozták be gyáázkoosin Elek Lipót kihalt tetemeit a vasútról, hova Badenból megérkezett. A koosi után két fia Elek Ernő és Géza lépkedtek. A fekete posztóval bevont kapualjon és léposóházon keresztül felvitték a lakásba. A temetésre, mely szerdán d. u. 3 órakor kezdódött, szinte az egész város minden intézménye készfiit, bogy mikép adja meg a végső tisztességet az elhunytnak és a részvétet az Elek osaládnak. A tágas udvaron 3 órára tuár együtt volt a sok testület és küldöttség. Ott volt aipeki Bálás Béla főispán, dV. Zalán Gyula Letenye képviselője, Nagykanizsa város ta-náosa dr. Babján Gyula vezetésevéi, az izr. hitközség elöljárósága dr. Rothschild Jakab vezetésével, az izr. szentegylet dr. Ollop Mór vezetésével, a kir. törvényszók dr. Kenedi Imre vezetésével, Csáktornya izr. hitközséget ár. Wollák képviselte. A soproni kereskedelmi és iphrkaniara képviseletében Spiegel 8zigfried alelnök jelent meg. Ott volt a tornaegylet, mely zászlójával vonult ki, a felső kereskedelmi iskola, az izr. elemi iskola, a Bankegyesület, a Tárházak, a szeszflnomiló, a nagykanizsai takarékpénztár, a Franzgyár stb Az ujnépi uradalom oselédsége is nagyszámban jött be, bogy jóságos urukat utolsó útjára elkísérjék. Pontban 3 órakor megkezdődött a gyászszertartás „A pálya véget ért, ninos folytatása", kezdte beszédét dr. Neumann Ede főrabbi és vázolta azt az értékes pályát, melyet Elek Lipót megtett és melyből a közjónak mindig haszna volt. A nagyhatású beszéd után dr. Sohwarz Adolf mondott búcsúzót a nagykanizsai takarékpénztár igazgatósága nevében. AzulánsKartschmaroff Leon fókántor az énekkarral megható (fyás/.dalokat énekelt és megindult a ménét. Óriási embertömeg kisérte mindkét oldalon a koporsót Az utcán kigyúltak a villamos lámpák. A gyászoló közönség lassan kiért a temetőbe Még egy ima. ének, azután bezárult az Elek család sírboltja, melynek legújabb lakója sokáig emlékezetében lesz Nagykanizsa városainak és mint a polgár erények mintaképét fogják emlegetni. Ki a hit megint megheita a maga azeiiiációját Rélkay Márton a Királjsziuház művésze lépett fel bárom előadásábau. Hétfőn Éva, ^»hár operettje volt disdaljának első estéje. Talán klisé különös etsó szereplése a darab ele\|én, de c.iaahamar belemelegszik az III környezetbe s szokatlan mozgékonysága, Unna olyan hatást teremt, mely szinte páratlan. Jó erők is működnek mellelte Krnyei Auréllá, Teleky Ilona (Eva) Békossy, Virág Fereno mind siketeaeu illeszkednek a neves vendég mellé. Kátkay fellépésének sikere azonban a kedd esli előadáshoz fűződik egész leijében. Molnár Ferenc — Doktor ur — nagy bohózata került akkor előadásra Gyors egymásutánbou folyt le a cselekmény s a félórás felvonásközök sem tették Dynjlotlá e dara bot Bétkay igazéban mutatkozott be. Puzsér a tolvaj szerepét alakította xzokstlan finom komikummal, a masszív komolysággal Eien a téren sokat tanulhatnának tóié szinészeiuk Hatásának fóere éppeu az a meglepő komolyság, mely minden helyzetei ural s igy oly frenetikus hatást teremt, minőről az esztéta kritikus ábrándozik a jó láték nyomán. Mellette Ujj Kálmán (a Doktor ur) seiu egysrerQ partner s Kondráth Ilona la jól illik az együttesbe. Bányai Irén DÍuoa haugjáuél és Hipus végig neveti egésa szerepét Lóránt lói Indul (Csattól, de tátéka azertelenaégbe eaap ál s igy sokat vészit értékéből. Szerdán, a Limonádé eziredes-tien bucsufellépte ismét nagy hatást tett Sikere óriási volt a szép emlékkel távozott u játékát kitüntető kauiisai közönség köréből. Bétkay most is csodás játékot produkált gróf Szentmarjai ezredes személyében, olyan harsogó jókedvet váltolt ki, hogy zugon belé az aréna. Kik látták, azok talán sohase fogják elfeletteni szemének csodálatos játékát. Bizony fá\| a bucau a neves művésztől, de hisszDk, bogy még viszontlátjuk városunk arénájában a jövő érben. Kritikus Értesítőink. Felső kereskedelmi iskola értesítője. S/erkeszti: Bun Samu a Ferenc József rwd lovagja, igazgató. A nagykanizsai izr. hitközség áldozatkészségéből fenntartott felső kereskedelmi iskolának az elmúlt tanévben 12Ö növendéke volt, kik köznl osztály vizsgálatot lelt Í23 tanuló. A tiuáti testület áll 6 tanárból ás 4 hitoktatóból. Érettségire bocsáttatott 81 tanuló. A VII női kereskedelmi tanfolyamnak Só hallgatója volt. l\'olgári fiu- és leányiskola értesítője. Szerkesztette: Wallgurszky Antal, igazgató. Az állami polgári tiuiskolának az elmúlt tanévben 269 növendéke voll, a leányiskolának pedig 278, a tanári leslOle! pedig a hitoktatók I,-számításé val IC tagból áll. A fiúiskolában az I. osztály, a leányiskolában pedig az I. és II. osztály párhuzamos. Az állami eleioi iskolában a növendékek száma 31444 volt, kik közül fiu 1344. A taniló lestnlet pedig 48 tagból áll, tehát körülbelnl 66 tanuló esik egy tanítóra. Az izraelita elemi iskolába beiratkozott összesen 806 növeudék, a taniló lestnlet pedig 8 tagból áll. — Repülőnap Nagykanizsán Vasárnap d. u. n órakor Dobos István, a jónevll pilóta a ka-touaréien látványos repOlést fog • közóuséguek be-mulatni. Felhívjuk rá az érdeklődők figyelmét. — Halálosáé. May Mátyás, városunk régi polgára vérmérgezéa következtében tiö éves korában elhunyt. — Várost kösgyülés. Kedden, jullua B-áu délután 3 órakor tartotta Nagykanizsa r. t. vároa képviselőtestülete nyári közgyűlését. Csupa olyao tárgyak kerültek napirendre, melyek szorosan öasfq-fOgguek a vároa fejlődésével A közgyűlés elnöke a polgármester betegsége miatt Babján Gyula dr. fű-jegyző volt. Az első tárgy a postapalotának elhelyezése és ezzel kapcsolatban a Kazinczy- és Zrínyi Miklós-utca rendezésének Ugye volt. A közgyűlés elfogadva a tanács javaslatát, elhatározta, bogy miudkét utcát rendezi és kiszélesíti. Majd a Ferenorendik telkének parcellázása került sorrs. finuek keresztülvitele ujabb két utcával gyarapítaná a város utcáinak a száiuát és eltűnnék az a hosszú dísztelen fal, mely a Klsfaludy-utcától egészen s Nádor-utcáig húzódik. A közgyűlés itt ia elfogadta a tanács javaslatát. Majd kimondotta a közgyűlés, \'hogy a kormánytól nyert segélyből két detektív állást szerveznek. A csoportházsk lebontására ujabb pályázatot Írtak ki. A vadászterűlet bérletét Sarlory Oszkár nyerte el. — Betörésen lopás a Teleky-utoában Kias József kovács mesler, ki a Teleky-ut 99 az. alatt lakik, panaszt tett, hogy folyó hó 7-én éjjel bezárt kovác8műlielyét feltörve ismeretlen tettesek két darab uj vas kocsitengelyt elloptak, á nyomozás megállapította, bogy a lopást Mák Kálmáu toglalko-zás nélküli cipész segéd és Zakócs József a városból örökre kitiltott rovotlmultu cipészsegéd követte el. Mák elfogatva tettét bevallotta, társa ellenben elmenekült. A két tengelyt Plander György tlouvéd.utca 40 sz. alatti lakosnál találták meg, aki elleo orgazdaság cimén megindították az eljárást. — Ab .Edison\' színházban szombaton és vasárnap léuyes Klite előadás lesz %nűvésziesen összeállított remek szép műsorral. Az „KdisoD" színház uj igazgatója, ki nem sajuál sem költséget, sem fáradtságot, hogy a n. é. közönségnek minél élvezetesebb és kellemesebb estéket szerezzen. Ajért az . Kdison" sziubázat, mely vetekedik akármelyik elsőrangú fővárosi mozgósziaházzal mindenkinek a legmelegebben ajánljuk. — Értéktelen külföldi műtrágyát hozott nálunk megint forgalomba egy pozsonyi kereskedő . Potasche" műtrágya név alatt, melyet állítólag nagyon olosón 6\'85 koronáért árusít métermázsán-ként. \'Egy megejtett hivatalos vizsgálat szerint ez a bamuzsir gyári hulladék csupán 4-2% kálit éa 0 09/, foszforsavat tartalmaz s ennek következtében alig 40 fillér belértéke van. Igaz ugyau, hogy az illető fő-elárusító azt hirdeti, hogy a hulladék trágya í\'/, nitrogént, 3/, foszforsavst és 4% kálit tartalmas, ezen béltartalomért azonban maga sem vállai azava-tosságol. A hatóságok itt-ott már meg is tették a hulladék forgalomba hozatalának megakadályozására a szükséges intézkedéseket, mert hazánkban oaak olyan műtrágyákat szabad áruba bocsátaui, a melyek hirdetett béltartalmáért a gyár vagy elárusító szavatol. Miután pedig az értéktelen .Potascbe\' hirdetett béltartalmáért forgalomba hozója uem áll jót, forgalomba hozatatala üldözendő cselekmény. Miként értesülünk — ssjuos — már eddig ia aokan mentek lépre a vásároltak ebből a teémésfokozó hatással egyáltalán nem biró hulladékból. ZALAI KÖZLÖNY JÜLIU8 10. MEGHÍVÓK addig míg mm lítmtt «agy úlaizltklitn juUnym ron káazlttalnak Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában. Vidéki .....grendelések gyorsan elintéztetnek (a Wfliíímcrl UJdtlomciinapUó txcr) \' \\ MIMhofy Éi Alplrin bcljnt Mkuf pitm„krt \' IshwlwJJtt Aipliinl A.plrln-T.bl.tl. ■-u»libbl rijiuk hm, Meld trtMI oom^l. Uv„ = ubMtátai i,. KTM :;£!,„? 1 « \| , í fizesse eló a pártoktól ós kormánytól független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot AZ U JSÁGot Előfizetési éra : Egy hónapra — — — 2 korona 40 f. Negyedévre — — — 7 „ — f. Fél évre — — — — H „ — f Egy évre — — — — 28 „ — f. Nyáron át mindenüvé utánna küldjük Az Újságot még akkor is, ha naponként változtatja tartózkodási helyét. Oim: AZ ÚJSÁG kiadóhivatala BUDAPEST, Vn. Rákóol-ut 54. Kém Ijlljftrrii Varasd-Töplitz (Hortit-ortzag ) Vasút-, posta-, telefon- és távirda-állomáa. Uj gyógyszállód* villanyvilágítással, hírneves radioctiv tartalmú kénes hőforrás -f 58 C. Ajánlva: köszvény, csuz és ischlas »tb -nél. Ivókúrák makacs torok-, gége-, mell-, máj-, gyomor- és hátbántalmaknál. Elektromos massage. — Isiap-szénsavaa és napfílrdík. Egész éven át nyitva. — Modern kényelem. — Uj szállodák. Mesés környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld a fürdőigazgatóság Fürdőorvos Dr LOCHERT J Hirdessen a „Zalai Közlőny"-ben. sr.: FÜRDŐ Vasas és iszaphfarások 34-50° C. Fangd gyógykezelés. Hidegvizkara. Szénsavas- nap- és légfttrdők. Szabadban való fekvés. Mérsékelt árak. Prospektusul szolgál a ftlrdőigazgatóság DARUVÁR Szlavónia. AZ IHAROSBERÉNYI KÖZBIRTOKOSSÁG tulajdonát képező nagyvendéglő, mely vágóhíddal és mészárszékkel van összekötve az összes vendéglői éa lakhelyiséggel, mely több irószobá-ból és oasinó híremből áll, nagy kerttel együtt 1914. január l-töl bérbe adó. Ajánlatok legkésőbb f. évi szeptember hó 16-ig a közbirtokosság oimére nyújtandók be. Ugyanott egy kisebb korcsmaihelyiség is bérbeadó, ahol azonban a a közbirtokosság borai lesznek kimérve. Ajánlatok fenti batáridőre ugyanott ! nyújtandók be. 11778 1913. HIRDETMÉNY. „Riska" Allat.yédőpor az egyetlen g)ó\|j- áa 6»azar tzáj- ai koramfi\|i« tirléltétz áa birinfliéaz allan. A. M. Kir. földin. luiuiszt. áltsl rétid eng. Ára eredeti dobozban l\\. 3. FöolAiubitó Mellei- ós Társa lludapest. Károly-líOrut 10 LAMPIONOK dus választékban jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél. Nagykanizsa r t. város tanácsa közhírré teszi, hogy a városi közvágóhídon lévő báltlaztltó it pacalaaaé. ugy a bélszáritó nyilvános szóbeli árverés utján az egyidejűleg megállapított árverési feltótelek ...elleti 1913. évi november hó 1-től 1914. évi október 31-ig terjedő egy évi időtartamra bérbeadatik. t kikiáltási ir 960 ktrou. «zaz llltic-izizltiaa korona. Árverezni kívánók tartoznak a kikiáltási ár 107,-át bánatpénzül letenni, ezen bánatpénz bérlő által a negyed évi bérösszegnek megfelelő összegre kiegészítendő lesz és ezen ősszeg a bérleti idő tartamára biztosítékul fog szolgálni. iz iriaréa hattrldaja 1913 éil Julim hé 24. aapjáaah i. i. 10 érije, h»tyOI a viria-káz taaácatarsa tizitlk kl. Az árverési feltótelek ug.v a közvÚRÓ-hídi szabályrendelet vonatkozó rendelkezései a hivatalos órák alatt a v. kiadónál a tanácsi irodában bárki által megtekinthetők Ezen árverésre, a bérbe vonni szándékozók ezennel meghívatnak. A városi tanács. Nagykanizsa. 1913. évi juniux hó tj-áu. VÉCSEV, polgármester. Nyomatott a laptulajdonos Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAGYKANIZSA I913. JULIUS 14 _53-18. ÉVFOLYAM 51. SZÁM HÉTFŐ ZALAI KÖZLÖNY Miljiltnlk hétfan él ciOtirttkln. £\|0(U»t«l Kg" <« 10 korona, llé».e R koron, • t((yedtvro 2 koron 60 Hll. — Egye* tiim ér* 10 flll. l\'elclús r.erk<8ít<<; SZELE ELEMÉR Kússer kesítii KEMÉNY LÁSZLÓ Izirkiizliiég él kl(dékl«UI leik-tér t Munkáslakást. (L. J ) Nehéz a szegény ember sora manapság. Szorongatja a sokféle nyomorúság. S az emberiség nem kis része mind tőle, annak együgyűségéból akar megélni. Csak ritkán talál ingyen jószóra. még ritkábban segitókézre, jó szivre, mely megértve panaszos szavát, —.euyhiteni törekszik a nyomornak osztályrészesein. Úk inkább osak az ábrándok világában élnek. Hivatalszerü vezetőik is kemény adóval sújtják heti keresményüket s nem egy olyan teherrel sujtolják a esalád kis kasszáját, melynek esetleg máshol is helyét találná az élelmes osaládanya. A megélhetés gondja sokszorosan vállaikra nehezedvén, mi sem természetesebb, minthogy helyzetükön könnyíteni törekedón, sokfelé vetnek pillantást, honnan az élet terhén való könnyítésnek reménye megosillant Egy Hyen törekvésnek szavát hallottam meg a minap. Komolyan gondolkozó kéz- művesek beszéde s terve jutott elém. S a mint hallottam, fel is tettem magamban, bogy ennek a jogos szónak, érdemes panasznak szószólója leszek a nagy nilvánosság\'ifelótt. Hogy szavuk érdemes a meghallgatásra s tervük a kivitelre, mi sem mutálja jobban mint hogy hazánk határán belül is számos helyen siker koronázta a munkásság efféle törekvését. Manapság mindenütt szooiális segítségekről beszélünk. Mindannyian érezzük s tudjuk, hogy a szegény ember sokféle sebé nek gyógyító enyitésén a társadalom érdekében kell munkálkodnunk. A gazdasági előnyök teremtette egyen lőtlenségek hézagait a megértő felebaráti szeretet munkájával kell betöltenünk s a felsőbb spekuláoió érdekeinek nem szabad áldozatul dobnunk a pauperizmus enyhítésének kötelességét és lehetőségét.- A városok javarésze hivatásának ezen korszerű irányát már régen belátta s a társadalmi fejlődésnek ezen az utján is rohamosan haladt előre. A megélhetés panaszait sajátjává tette s itt-ott letört egy darabot a munkásság nehéz gondjaiból. Most osak egy ilyen nemes cselekedetről szólunk — a munkáslakások hiányáról. A szertelen stájgerolás divatja a kisebb lakások házi urait is megszállta. Minden negyed évben ujabb gondok aggodalma nehezedik a osaládos munkás vállára. Állandóan az olosóbb lakás keresés gondjaival foglalkozik, inig a hurcolkodás kellemetlenségének kis ingóságának épsége esik áldozatául. Korszerű tehát, hogy mikor városrendezésről, uj utoák nyitásáról tárgyalunk, a munkás lakások korszerűségét se hagyjuk ki műsorunkból. Annyi űres telek áll még rendelkezésűnkre ezen a téren, mint talán egy városban sem. Természetes, hogy a drágább belső telkekről most nem szólok én. Oda a munkások vágyai sem hordnak, kik állandó otthonra szerelnének szert lenni s fejlődő gyermekeiknek szabad mozgását óhajtanák biitosilani. Csak kis akarat a város intézóségónél s ezen Sári, a kis masamótl. Irla: Banekovich János Szóval ugy hívták, hogy Sárika Miudenki szerette. mindenki kedvelte, hisz mindenki tudta, hogy 6 a legel hagy otlabb a legszáualomra méltóbb, ki a bűvös, esós, havas időben is eltipegett kis kosárkájával édesanyja után, vivén a xzQkeoske kis reggelit, ki akkor sarki gyümölcsárus kofaasszony volt. Szegény volt biz az istenadta; jó ruháhos, jó ételhez osak akkor juthatott, amikorj a könyörületes szivek nyújtottak neki valamicskét. Édesapia, a sápadtképü beteges emberke hasztalan leste a szokásos sarkon a munkát; senki sem hívta, hisz nem ugy nézett ki, hogy valaki munkát mert volna reábízni. Kinek kellene oly vézna, beteges muukásl Jött a tél. Fagyos hideg, ágyba döntötte a siegéuy apát s a \|ólesó halál mihamar megváltotta szenvedéseitől. Ott sírdogált a kis 8ári keservesen a gyalulatlan koporsó mellett mindaddig, miit a nehéz, fagyos hantok el nem takarták szemei elöl örökre a jó édes apát. Ettől kezdve csak anyjára volt utalva kizárólag, ki alig ért reá vele foglalkozni, hisz a konyérkeresós nehéz munkája kora reggeltől késő estig mindun idejét lefoglalta s amikor hazatéri, alig várta, hogy fáradt tagjait pihentethesse s :gy biz számtalanszor megesett, hogy a kis 8árika fésületlen tipegett az iskolába, hol hacsak meg liem dorgálták, egyébként alig gondoltak vele. Hisz a szegénynek ott is ritkán kerül pártolója; a becéző szókat s kedves mosolyokat vajmi sokszor, sóc egyes Nagyságák a legtöbbször a bársonyruhás, elkéuyeztetett uri csemetékuek tartogatják fenn, az ilyen íél árvák ott számba alig jöunek. Mert az amúgy is kevés időt lefoglalják a cipővizitek, iuquisitiók, lecke kiarasztalások, nomeg sommás nyelvtani gyakorlatok, miut az életben egyedül üdvözítők s az ur Isten tudja miféle ákom-bákom s így az utolsó padbau ülő szegény rougyosabbakra s a legfontosabbra a nevelésre ritka helyen jut idő. Ugy hogy mire a kis szurtos leányka kikerül az iskolából a belüiágáson, egy Ijida nyelvtan irkán s néhány az életbeu alig érvéuyesithetó csekélységen kivül ritkán visz valamit magával. A kis Sárika is végre végig gázolta a nyelvtani gyakorlatek nagy erdejét, kedves, csinos kis fiuskává nőtte ki magát s mihamar felfogadták egy masamód üzletben, hol egy ideig biz csak a Nagyságos asszonyok malomkerék nagyságú kalapjainak öblös skatulyáit kellett hurcolgatnia. Szóval kifejlett; mind szebb és szebb bimbóvá vált s beteges édes anyjának mihamar segítő támasza lett. Azonban ahogy növekedett s szépségben gyarapodott, a korzón lebzselő ledér uracsok mindjobban szemügyre vették, inittd sűrűbben kísérgették; míg lasnau-las^au a nevelés hiányával felnőtt kis bimbót a még neveletlenebb uracsok ígéreteikkel mindjobban elkábították s a kis Sárika sikamlós útra tért, amely lejtőről alig vau visszatérés. A selyem perkál ruhát hol grenadirt, hol suhogós selyem szoknya váltotta fel, a kendő helyett kalap került a szőke göndör fürtökre, a divatos áttört harisnyából kikandikáló apró kis lábacskái pedig, hol sárga, hol lakk cipőOHkébe bújtak, mint oly sok társának, kik az előkelő, nagy vagyonú leánykákat Képviseld és raktár Magyarország részére: Finger és Fia, Budapest VI., Hajós-utca 41. í ZALAIiíilont JÚLIUS 14. nemes oselekédet megoldásával nevét a filan- Szociális missziónk teljesítése tette köteles-1 tropi. történetébe örök időkre beírta. ségünkké, hogy evvel a korszerű témával Ott van pl. a szeszgyár környéke. Higiénikus szempontból sem rossz talán, s a munkás lakások telepének egész szép térré nurnmal kínálkozik. A város fejlődésének egy ujabb irányt is szabna s azonkívül lenne egy olyan telepünk is. mellyel városunk méltán sorakoznék a modernül haladó és fejlődő városok sorába. A délivasuti fűtőházi kézművesek régóta tervezik, hogy kéréssel fordulnak a város vezetőségéhez, hogy a szeszgyár környékét munkáslakások oéljaira parcellázák. Alkalmas rátákban a telek árát megfizetik, a miben reményük szerint a déliva8ut flzletvezetósége is segítségükre lesz. A város a terv megtestülésével minden tekintetben osak nyerni fog. Egy üres tér \' tűnik el városunk környékéről s egy ízléses, modern munkástelep létesfllésével a közigazgatásilag is együvé tartozó Nagy- é» Kis-kanizsa közvetlen közelségbe jutna egymáshoz. Más előnyökről most hallgatunk, melyek szinte köztudomásúak a szociális ember előtt. A kérés korszerűsége s kivihetősge elől nem zárkózhatnak el az illetékes tényezők. Erősen hisszük, hogy a képviselőtestület humánusán gondolkodó soraiban örömmel fogják fogadni ezen tervet, melynek kivitele míg egyrészről arról győz meg mindenkit, hogy a város vezetősége a kor szavát megérti, addig másrészről a város fejlesztésében vsló törekvésnek is ékesen szóló bizonysága lesz. Ismétlem, e téren Nagykanizsa városa még adós a kor társadalmi követelményeivel szemben. A szegény ember érdekében még semmit, vagy valami keveset tettünk. Ezen a téren intézkedéseink hiányosak. Eredményben itt szegény a multunk s a jelen sivársárságban is ezen törekvés valóraváltása lenne egy kis oázis. foglalkozzunk. Mi kötelességünk első lépését megtettük. Reméljük, hogy a továbbiakban már osak azt konstatálhatjuk, hogy városunk vezetősége ezen a téren az eredményes tevékenység útjára lépett. Értesítőink. majmolva, hasonló utón szeizik a rangiukboz nem illó drága öltönyöket. 8 mi az oka mindennek ? Nem más, miut a fegyelmezetlenség. erkölcstelenség s a nevelés hiánya, mely a szegényebb családok gyermekeinek az iskola falain belQI, ha oentigrammokban ki is jut; de a kenyérkereséa nehéz munkájával elfoglalt szólóktól nem jut ki otlhou, épen akkor, abbau a korban amikor arra a legnagyobb szQkségök lenne. Eieu lenne hivatva a városunkban is tervbe vett leányipsros tanonciskola segíteni. Amely azonban rendeltetésének csak ugy felelne meg, ha ez nem is miut az elemi iskola és a nyelvtani gyakorlatok s betatömés gyára lesz cssknem kizárólag, hanem igeuis, ha ezek vezetése oly tspintatos. gyakorlott tanilónókre bizatik, kik az elemi iskola felsóbb osztályaiban megismervén e támogatásra szoruló s még ártatlau lelkek hajlamait, azt ugy irányítják, hogy a szerénységet s munkát megszokva, lemondani s ellentállani lud.anak mindama lelketlen csábításoknak, melyek roír oly sok érdemes leányt s balálba vagy a legsiksmlósabb lejtőre juttattak. A nagykanizai államilag segélyezeti községi iparoslanoticiskola értesitője. közli: _ Poredue Antal igazgató. Utolsónak hagytam ezt az iskolát, melyről az érdekelteken kivűl osak kevésnek van tudomása, de amely terVBlerű, intenzív és kitartó munkájával egy ty intelligens, komoly, munkaszerető iparososztályt nevel a társadalomnak. Bizony, smikor az iskolásgyermek, a többi intézetek növendékei dolgukat elvégezve játékban vagy sétában piheotetik ki szellemi munkábnn kifáradt agyukat, akkor gyülekezik az iparostanoncok munkában kifáradt sokasága, hogy az iparostanonciskolában sajátítsa el mindazon ismereteket, melyekkel egy művelt iparosnak birnia kell. És látni kell azl az odaadó figyelmet, mellyel a tanoncok az előadásokat hallgatják. Az élet, mindnyájunk tanitó mestere, már megtanította arra, hogy nemosak a%ó pap tanul holtig, de a jóravaló iparos is. És ez az odaadó figyelem kaposolatban a tanítók fáradtságot nem kimélő munkájával, hozza létre azt a szép eredményt, melyre méltán lebet büszke az iparostanonoiskola tanító testülete. Pedig nem is olyan egyszerű dolgokat tanítanak ebben az iskolában. Az irás-olvasás tökéletes elsajátításon és begyakorláson kivül földrajzból tanulják Európa földrajzát különösen az iparra való tekintettel. Azonkívül vegytant, természettant, számtant, tnértant, alkotmánytant, történelmet és a gyakorlati életbe vágó ósszes polgári ügyiratokat. A rajzra szintén nagy gondot fordítanak. Nyár közepén. Irta: SZABOLCSKA MIHÁLY. Egy levét híja sittes a fáknak, Az egész erdő csupa élet, Tele van nótával, fiókával A madárfészek. Az ég ragyogó boltozatja Gondtalanul nevet a tájra, A gömbölyödő, érő gyümölcsre, Nyíló virágra. Most van az ég, föld, — a természet Nyári delelő pompájában, Nagy erejének teljes-teljében, Férfi korában! .. . Boldog vagy, óh, nyári természet, Hogy te nem törődsz a jövővel, Jobb nem is tudnod: hogy megöregszel Te is az ősszel! Lásd, minekünk hiába van nyár. Hiába nyit ezer virágunk: Napos mezőnkön balgán, borongitt, Aggódva járunk. Óh, mert mi tudjuk, hogy a rózsa, Mire kinyilik: semmivé lett... Hogy hasztalan szép: mint a rózsassdll, Annyi az élet ! HÍREK. flÍBflhalt Vecsey Zsigmond. Az értesítőt forgatva látjuk, hogy 523 tanulója volt, kik sz előadást az egész éven át látogatták. És bár ez a szám az elmúlt évhez képest mintegy negyvennel való csökkenést mulat, azért még mindig a legnépesebb intézetünk. A tanitó testület a hitoktatókat is hozzászámítva 24 tagból áll. Az elért eredményhez szívből gratulálunk tigy az igazgatónak, mint a tanítótestületnek. Villámcsapásként hallott • hír: meghalt s polgármester. A hír szárnyára vette e szavakat és repült vele a városon keresztül-kasul nem hagyva szárazon a szemeket. Ha délelőtt jött a távirat, mely a gyászt jeleutó llirt hozta. Ismeretes, hogy a polgármestert másfél héttel ezelőtt Budapestre szállították, hogy vakbélgyul-Iadását megoperálják. Az eperálás sikerrel is járt s már ezzel kecsegtetett, hogy s szeretett polgármester egészségesen hagylistía el a fcijor-szauatoriumol, ahova szállították. Idóközbeu azonban tüdőgyulladás lépelt fel, amely oly erővel támadta meg. hogy ma éijel kioltotta a szeretett polgármester nemes életét. • Hit Írjunk róla? Amit iránk, az mind az ó ló lelkének dícsóitése lenne Nem beszélt ó sokat, hsmom tett. Sokst telt. Tette mindig nemes lelkéről, fennkölt gondolkodásáról lett tauublzonyságot. Az z idő melyet városuukban eltöltött vároaunk valóságos fellendülési kora. Előmozdítója volt Nagykanizsa anyagi és szellemi eletének. Lelke ideália lélek volt. Rajongni! minden szépért és jóért; ra\|ongott mindezért. amely városa javára szolgált. Több egyesület elnökét tisztelhette benne, ami annak a jele, hogy a város közöneége megértette polgármesterét a mél- JOLI OS U. Z A LA I KÖZLÖNY S lányoHs "801B" törekvéseit. 8 imel a Halál ez a kifürkészhetetlen, kegyetlen természeti lelouség eltudta körünkből I Fiatal Tolt még a teal s ilju a lélek: mennyit ,éíeilwlell tolna még városa érdekében! De csitt! 1,1,D akarata szent. 8 mi a nagy potnárraealer kihalt teste (ólait most, melyen meghaljuk födetlen fejünket az elismerés és megértés jeléal. Néhány adat éleiéből. Nagybeeskereken született 180ö ban. Középiskolai Unutmányait ugyanotl végezte. Majd Bécsbe ment abol 1 évig medikus volt. Egy év multán Budapestre jön a jog elvégezése végalt. Ennek befejezte ulan Zólyomban és Nagybeeskereken, mint kincstári tisztviselő működött egy ideig. 1893. jut. lí-áu érte az a kilUotetés, hogy Zalamegye lőiapáaji kinevezte Nagykauiaaa főkapitányává. De működése még magasabb Állásba emelte, amennyiben 1896. inérc. 17-én polgármesterré lett. H. S. Színház. Csütörtökön ssle Ismét egy újdonsággal kedves ksdstt a köiöuségnek sziuházuuk igszgalósága: Molnár--Fereuo-nek, jónevO Írónknak vigjátákát a Farkast bozta színre. Mély slapgundolatu lársadalini vígjáték melynek tárgya a kiábrándulás s leanyélmokból. Ige u, ■1 élet uem éltképek sorozala, hanem csak száinit-gltás. És aki végignézte ezt^a darabot, igazai ad a izsrzónek. Pedig ugyancsak nehezeu indul meg a darab. Azonban a második feivouás annál jobb, érdekesebb. És színészeink itt mutatták ki egész tehetségüket. Láttuk már Majtényit jobb szerepben is, msly jobban illik egyéniségéhez, de ebben a szerepben íb művészit alkotott. Pártnerei is méltók voltak hozzá. Kelemen doktort Sípos Zoltán alakította. Kelemen doktornál pedig Koudrát Ilona Pénteken másodszor is A farkas, szombaton az Aranyeső keroll színre. Vasárnap Nám, e kitűnő sváb darab keroit sorra. Igazán kár, hogy a közönség nem mélléuyolta eléggé. Pedig Virág és Bákossy jó táncokkal és ki-fogisUlau játékukkal egy felejtetleuül jó estét szerezlek. Kritikán Repülés. minden izgalmával kiaérte a szorongó n.ka-ég 8 mikor leszállt, mint egyetlen kebelből tört ki a meg. Iröuyobbülóa s öröm üdvözlő ujougása a katona réten. Uarmadik ulja szintéu négy percig tartott. Dobos István virágot szórt a magasnál, miközben leot a derék gépész számára folyt a gyújt™ és színházi szép művészuőiuk Eruyei A: és Teleky I. ugyancsak adakozásra biztató mosollyal szedték s gépész sipkájába az adomáuy obulusait. Azulán, mint gátját tört folyainárja ugy rohant a rend és figyelem bilincseiből kiszabadult sokaság a pilóta és a terpeszkedő vasmsdár felé. Éljenezték, dicsőítenék s mint a uaphósére büszkén tekintett kicsiuy és uagy embsr egyaránt, inig a \'tépet, azt a fura vörös vastömeget előbb félénké......... mindig bátrabban cirógatták s csodálgsllák gyermekes naiv-sággal. Bizony szép kis összeget hozott be s tegnapi repölő nap; közel ezer kilencszáz korona volt a jövedelem. Ezért dolgozott a pilóla s ezért kattogott a gép. Este nyolc órakor Dobos gyönyörű lu-rát végzett masinája bátáu városunk fel. Ez a felszállás a legszebb meglepetés v^lt. Talán több, mint kétszáz méter magasban szállta körül a várost s egyenes irányban a korzót is az aviatikus. A nyugodt, cssudss esti peroekiiek regényes romsutikát adott ez a váraliau meglepetés, mely a technika modern vívmányénak tegnapi sikerére rátelte \\ koronát s Dubos István pjló\|a merészségének megszerezte a csodálkozás és dicséret kiérdemelt szavál. Vasárnap délutánja Nagykanizsa lako«ságánsk emlékezetes napja marad; mert laton egy igazi avialikual.a kí nemcsak repülőgépet jött el muto-gstui, hanem magát a repülést is beinnlatla Verue. Végre az avialikának nálunk is volt sikere. Jól eső érzéssel mondjuk ezl mi kaultsaiak, kiknél a technika ezen legújabb vivmáuya melleit nem egyszer hiália szólalt meg s reklámdobja. Azonban hamarosan el is némult. Busau jöttünk haza az aviatika kudarca után. De tegnap, vasárnap délután, örömmel ifjúk ide, mi is láltuuk csodál, egy vasgepet röpülni, magaesu szállni, osakuein másféUzázméter-nyire. És benue egy ilju ember ült, a hirös város koszorús pilótája — Dobos István. Mennyi tenger ember leste, názle4Uá belépő díj mellett, hol ler-terméazeladta tribuiiWfcl, mint széli s magasba az i kattogó masina s mlot-ir- le gyönyörű Íveléssel halai inas körivekel a lovegóbeu. Dobogó sziv soka "ág. elfojtott lélegzet, feezült figyelmű csend közölt szállt (el először Dobos Bér kissé szeles volt az idő. szrsk Ispsa s üdvrivalgása adia merész izvoléséboz s zenét. Négy percet töltött ez alkalommal Dobos » levegőben. 8 azulán néhány perc szünel, motor próba, ujabb kattogás és elindult Schvsbulai vas madarán 13 psrces második útjára, oelybeu a gyönyör és (élelem — Az alsó templom gyóntató helyisége. Páter Ozoray Izidort, a ferences atyák helyi (önökét fúrom Ízléssel áldotta meg a jó Islen. Mindig rontat, bonlat s szép eszméjének teljesedését Ügyes emberekre bizva, a Ferencesek házát, templomát s ezék környékét ugyancsak átalakította. Nem régen gondolta ki azt is, hogy vagy háromszáz ember számára ismét terel szerez a templombsu. Ha már kicsiny is az ür hajléka, legalább told egyel rajta, inig egészen kibővítheti sokak Nátiaja és kivá^ága szeriül a kanizsaiak egyik templomát. így jött léire a vasárnap megáldott uj gyóntató helyiség a templom keleti oldalán, melynek Ízléses berendezése helyi iparosaink muukájál dicséri, inig zárt gyóntató székei pedig sok kívánság rég óhajtóit lárgyát pótolják. A torv a pesli lerenc-rshdiek templomának tniniá\|ára készüli. A helyiségei kis ambilus rezeti be, míg belül minta rond és tisztaság lepi meg az áhiUtoseágra vágyó lelkei. A villany csillár a nemrég elhalt. Tan dor Olló hagyatékából került a helyiségbe. A régi sekreslyo ia uj cheramit padlót kapóit s intarzia szekréuyei restaurálva uem közönséges meglepetést szereznek. Ennyivel leli gazdagabb a kanizsaiak egyik temploma. — Uj részvénytársaság Nagykanizsán. A Merkúr gyár részveuytárósággá alakult ál. Az ! uj cég .Merkúr Vasművek lészvéuylárssság." -- A repülőnap megnyitása EriesOléaűuk azerint Dubos István, a bátor szivű pilóla, leguapi csodás ügyességgel végrehajtott repülését holnap kedden d. u. ismét meg fogja ismételni. Bővebbet maid a lalragaszok ul\|án. Hisszük, hogy a közönség jóindulatával fogja ismételten láraogslni. — Mindenki nézze meg az .Uranus" színházban (8zarv»s szálloda) szerdai és csütörtöki érdekes előadását Meg fog győződni arról, hogy csskia a \'legújabb és legjobb képeket mulatjuk be a n. é. közönség megelégedésére, nem megrouuélódolt össze- Iszedett különféle vállalatok alinjeit, hanem a világ- hírű Qaumont cég legújabb és legtisztább remekeit, melyeket a közönség nagyon jól ismer. Felhívjuk tehát a n. é. közönség szíves figyelmét az .Uranus\' színház szerdai és csütörtöki szépen összeállított műsorára mert ez felülmúlja az .Uranui\'-ban megszokott kiváló műsorokat is, érdekesség és szépség lekiutelábeu. bővebbel a falragaszok! Irodalom. Az .Élet" c. szépirodalmi képes hetilap f. é. jnlius 13-iki számában Török Qyula folytatja Zöld-köves gyűrt) c. regényél, Elekes Lóránt elbeszélést irt, Lsmpérlh Qéza pedig a Lelkek ébredése oíinen rajzol két éidekes jelenetet Bessenyeiék irodalmi rensissanceárói. Cikket Írtak 8zlrakouiczky Károly A világjáró magyar drámákról, Tóth Jenő pedig India forradalmairól, verseket Sik Nándortól, Szalay Mátyástól és Pokoruy Margittól találunk. Ezenkívül még a rendes heti rovatok és aktuális illusztráeiók teázik élénkké és eleveuué az Élet legújabb számát. A „Vasárnapi Újság" juliua 18-ik a tóra a egész aereg érdekes képet közöl Márkus Emília hűvösvölgyi villájáról, a délvidéki árvízről, a bét ktt-löubözó aktualitásairól. Pékár Gyula a rejtelmes Bre-tagneról ad érdeket* költeményt nép képekkel, Pásztor Árpiid a Hiadagorai csoda-rabbi otthonát mutatja be, Lénárt Róbert finom angolországi rajzokat hoz. Szépirodalmi olvasmányok: Kvassay Ede regénye, Dutka Ákos, Kárpáti Aurél és Lovászy Károly versei, Földi Mihály novellája Egyéb közlemények: Oláh Oyula cikke az ötvenes évek hazafias mozgalmairól, Ohemel István cikke Ohernel Mihályról, XVIII. szézadi hiros magyar katonáról s a rendes hűli rovatok: Irodalom és művészei, sakkjáték, stb — A .Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre at korona, a .Világkrónikáival rgyütt hat korona. Megrendelhető a .Vasárnapi Újság" kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetein-utca 4. sz.) Ugyanitt meg-lendelhet\' a .Képes Néplap", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Uj Dörmögő történet. 8ebók Zsigmond ugyan uj, pompás regényt ir kedves gyermek lapjába, .a Jó Pajtásba, de azért nein feledkezik meg a gyermekek kedvencéről, Dörmögó Dömötörről Bem. A legújabb számba kacagtató történetkét ir Dörmögó ur csemetéje címmel a pajkos kis Dömciról. A Jó Pajtás julius 13-iki uj száméba verset Feleki 8áudor irt. kis színdarabot Zsoldos László, Mesemondó bécsi «gy ilMelmoH majomtársaságról mond mulattató története^ Elek nagyapó az ünnepi kalácsról mesél. Folytatódik a gyermekek nyilatkozatainak közlése legkedvesebb sportjukról, valamiut Rákosi Viktor regényt* is. A rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki a száin gazdag tartalmát A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési Ara negyedévre 8 korona 50 fillér, fél évre 6 kufona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld, a .Jó Pajtás" kiadóhivatalt Budapest, IV., Égyetem\'-utca 4. CSECSEMÖK.GNIMORBETEOEKn Gyermek- « liszt* LÁBADOZÓK RÉSZÉRE (9 Kísérleti czélokra fél dobozok á 1 Korona Cl fc (Braklirban Buo«sr, iv. Kossuth bius ulcia 7«. ZALAI KÖZLÖNY JÜUÜ» U. MEGHÍVÓK lUIg méy nem lélazell nagy választékban jatányoa ária készlttetnak Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában. \\ Vidéki megrendelések gyorsan elinié/.tolnek fizesse eló a pártoktól és kormánytól független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot AZ U JSÁG-ot 14 2 korona 40 f. Előfizetési Ara Egy hónapra — — — Negyedévre — — — Fél évre — — — — Egy évre — — — — Nyáron át mindenüvé utánna küldjük Az Újságot még akkor is, ha naponként változtatja tartózkodási helyét. Oim: AZ ÚJSÁG kiadóhivatala BUDAPEST, VH. Rákóoi-ut 64. — f - f. ágyforrás Varasd-Töplitz gyágyforrás Vasút-, posta (Horvátország i teletan- és távirda-állomás. UJ gyógyszállódé villanyvilágítással, hírneves radioctiv tartalmú kénes hőforrás -f 58 C°. Ajánlva: köszvény, csuz és ischias stb -nél. Ivókúrák makacs torok-, gége-, mell-, máj-, gyomor- és bélbántalmaknál. Elektromos masaage. — Iszap-azénsavas és napfUrdík. Egész éven át nyitva. — Modern kényelem. — Uj szállodák. Mesés környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld a fürdői gazgatóBág. Fürdfiorvos Dr. LOCHERT J. Hirdessen a „Zalai K8zlBny"-ben. oéliva3ut raüna oéliva3ut állomás. runuu Állomás. Vasas és mpliliforrások 34-50° C. Fangó gyógykezelés Hldegviikura. Szénsavas- nap- és légfürdők. Szabadban való fekvés. Mérsékelt árak. Prospektussal szolgál a fUrdótgazgatósá.j daruvAk Szlavónia. AZ IHAROSBERÉNYI KÖZBIRTOKOSSÁG tulajdonát képező nagy vendéglő, mely váffőhiddal és mészárszékkel van összekötve az összes vendéglói és lakhelyiségael, mely töbh irószobá-ból és oasinó teremből áll, nagy kerttel együtt IBM. január l-től bérbe adó. Ajánlatok legkésőbb f. évi szeptember hó 15-ig a közbirtokosság címére nyújtandók be. Ugyanott agy kiaebb korosmaihelyiség is bérbeadó, ahol azonban a a közbirtokosság borai lesznek kimérve. Ajánlatok fenti határidőre ugyanott nyújtandók be. 11773 1913. HIRDETMÉNY. „lliska" Állat vúdőpor az egyetlen gyógy- ás áisztr. száj- és körömfájás atrtéaiáez és kareafiiéiz allea. A. M. Kir. féhlm. miniszt. Altul rend eng. Ara eredeti dobozban K. 3.— F&olámsitó Meller és Társa Budapest. Károly-körut 10 l.mipioiok dus választékban jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél. Nagykanizsa r t. város tanácsa ,közhírré teszi, hogy a városi közvágóhidon.lévő béltlszlltá ét pacalaeeé. ugy a bélszárité nyilvános szóbeli árverés utján az egyidejűleg megállapított árverési feltételek ...ellett 1913. évi november hó 1-tól 1914. évi október 31-ig terjedő egy évi időtartamra bérbeadatik. i kikiáltási ár 950 karait, izaz Illiae-•zázitiaa karait. Árverezni kivánók tartoznak a kikiáltási ár 107,-át bánatpénzül letenni, ezen bánatpénz bérlő által a negyed évi bérösszegnek megfelelő összegre kiegészítendő lesz és ezen összeg a bérleti idő, tartamára biztosítékul fog szolgálni. Az ártsrét katárliejo IBIS. éli Julim M 24. aapjáaak i. a. 10 érája, helyül a sérti ház taaácataraa tizatlk kl. Az árverési feltételek ugy a kőzvágó-hídi szabályrendelet vonatkozó rendelkezései a hivatalos órák alatt a v. kiadónál a tanácsi irodában bárki által megtekinthetők. Ezen árverésre a bérbe venni szándékozók ezennel meghívatnak. A városi tanács. Nagykanizsa, 1918. évi junius hó Ö-án. VfeGSEY, polgármester. Nyomatott a laptulajdonos Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAGYKANIZSA I913 JULIUS 17 5^ I^.,É,VF0VYAM , 5a, SZÁM CSÜTÖRTÖK ■iljilinlk hétfőn ét cillirltkin. \|\|all>alfti B*" • IU haruni, Ultv.c 6 , .gycüt.ie 2 koron 60 flll. — E(r«* " * .r< Kdeiéi -zcrkesitA SZELE ELEMÉR Fás«rk«»ítő: KEMÉNY LÁSZLÓ Siirkttitóiég ét klidéhlutil Diik-tir I Tolafon i llt - Hlro Az uj háború. (V. L.) Semmi sem olyan bizonytalan eten a világon, mint\'a hidviselés sikere. Ki bitté volna, bogy Törökország, a mely a világ folyása idejét számítva nem is oly régen egész Európát rettegtette fegyverével, — most szinte kardosapás nélkül, jóformán egész európai Törökországot a szerbnek, a bolgárnak, a görögnek, a montenegróiaknak átengedi ? Ki bitté volna még ez előtt néhány nappal a második balkáni háború kiütésekor, különösen a bolgár birékre, hogy néhány nap múlva megváltozik mindén, a győzelmesen előrenyomuló bolgárok kénytelenek lesznek fegyverszünetet kérni s Európa nagyhatalmait felkérni, hogy a békére irányuló tárgyalásokat indítsák meg. Mert bizony ez_ történt. A bolgárok Isz-tipnél csatát nyertek, és ugy látszott, miniha nyitva volna számukra az ut, a szerbek szi vébe Üszkübbe. Csakhogy — a mint mondjuk — a győzelmes bolgárok a győzelmet nem használták ki, a hadvezetésben liibu történt 8 aztán egy hétre a győzelmek után a bolgárok hadseregének nagv részét a görög. szerb és montenegrói csapatok körülkerítették és felette veszélyes helyzetbe hozták. Ehhez járult, hogy Iiománia nem kapván nteg azt a földet, a melyet magának követe! azért, mert nem elegyedett a bábomba és Bulgáriát nem támadta meg akkor, mikor a törőkkel viaskodott, — most már ó rántott nagy sebbel-lobbal kardot; katonáit általánosan mozgósította, követét a bolgár fővárosból haza hívta s ezzel maga is negyedik ós legvoszodolmesebb ellenségnek állott. , így hát a diadalhirekre jóformán egy bélen belől, — a háború nagy bizonytalanságát igazolva, — a hós bolgár nemzet szomorú napjairól Írhatunk. De mivel a kardok még ma sinosenek hüvelyben, — ki merne jóslásokba bocsátkozni, hogy a fordulatokban oly gazdag és meglepetést követő Balkán háború hogyan végződik? Váljon a szorongatott bolgár méltán megcsodált ka- lonai vitézségével, veszedclmiis helyzetéből nem vágja e ki magát? fis meg tud-e birkózni Romániával, mely egymagában is nagyon félelmetes ellensége lenne Bulgáriánák, hát még így, mikor egy véres háború után erőben sokat vesztve, még bárom más olyan"" ellenséggel kell hadakoznia, a kikkel való szövetségben győzte még ft törököt. Hogy miképpen végződik ez a\'háboru, azt ma nem igen mondhatjuk meg; de hihető, hogy most már az események gyorsan elkövetkeznek és a koncon összevesző szövetségesek békét kötnek s a töröktől elvett íoldou valahogy meg fognak osztozkodni. Reánk\' iSs mindenkire, aki a békének barátja, azonban nem közömbös az, hogy a * haragvó szövetségesek ugy egyezkedjenek meg. hogy oz az egyezség állandó legyen. Mert ogyenlőre semmi gam oly kívánatos, mint a béke. És bár a háború szomszédunkban folyt és bár abb^.., semmiképpen nein egyelodiOnk, ." mégis vészesen érezzük kárát. Ninos ember, a kit a szoMsfcédurtkban dúló háború javaiban ne éj-intolt volna. Ke- Granada. Irta: LUKÁOS JÓZSEF- Egy mese történeti árnyalattal mindaz, mit Granadáról mondhatunk. Panaszosan fájó emlékek forrnak e város antik műveinek minden kódarabjához. Régi, csaknem ezernégyszáz éves töiténete, ni-lyben mese és történeti valóság ölelkezuek. 8 a mii kor gyermeke, mikor odatéved, pgy nemzet hatalmának pusztulásából fenumnradt rom beszélő tömegéből szövögeti össze egy régi dicsőség, elavult hatalom, kihall kultura kialudt fényét, letűnt nagyságát. Hajdani neve Zorillánál, egy spanyol költóuél, -1 a szép Granada, a nap leánya, a virágzó kert, a piradiesom a szikla hegyekben. 8 Quandt német utazó nem győzi eléggé dicsérni a rótsatöineget, mellyel minden udvar, erkély, sövény x fal be volt szőve s melyekben falemilék nappal és «ljel csattognak s a smnragdövet, mellyel a számtalan virágzó gránátfa a régi királyi várost ékesíti, hol a Véga zöld bársonyszőuyegként csillog s a szomszédos dombokon ezernyi szép szinü virág virágzik. Pára nem homályosítja az ég kristályos azúr boltját. Miuden barlangból, miudeu magaslatról, kertből fűszeres virágillat emelkedik fel s az egész atmoszférát érzéktnámoritó jóillattal tölti be. Csendesen fuvallnak a Sierra Ne »ad a liüs szellői, mely bUszkéu, iniut királynő, ragyogó ezthlköpeuyben tekint le Urauada buja virágaira illatos, kéklő hegyei sziklatrónjáról, a. szilfák sűrűen összefonódott koronáiu ál. A hova az ember tekint, sziu-poiupa és féuy vau, mely a szemet vakítja, csengés és illat, mely önkényteleuűl édes álomba ringat. Ez már a mai Granada. 8 mi volt itt hétszáz évvel előbb, ezekutáu ki tuduá elmondani, mikor a mai (iranada csak (oszláuy-bao mutatja a régi dicsőségét, a hajdani nagyságát. Murciából az ipart, Valenciából a földinivelést, Gordovábol s Toledóból n tudomány s a művészet vándorolt oda, , mikor e városokban kialudt a mór hatalom fénye s az uj dinasztiával uj törvények s friss szokások kerültek trónra. Ma már itt-ott ^kaduuk a letűnt piór birodalom egy-eg^y honfiára. Áf is inkább koldus vagy kapu őr, aki. csak nemzeti érzésében hagyott m g az idő válwMitLnii.\', \' de egykori gazdagsága hdyett szegénységgel CSU-\' folla meg. A mór asszonyok is h isonló honban osztozkodnak. Oj nemzedékkel uj uói arcok is vonultak be a granad.ti mór palotákba. Rár tagadhatatlan, hogy a keleti típus jellegzetes vonása ma sem hiányzik a granadai szépségek arcáról. Ha ál is hasonult a mórnő a spanyol, a keresztény életmód szabadabb régió\|ábau, azért tüzes tekintetében kelét forró uspja perzsel ma is fekete hajából rémes éjszakák mór históriái feketéluek. A uiai Granadában körűibe! 80,000 spanyol lakik- Hajdan mikor Izabella és Ferdinánd hadai a mór uralom ezen utolsó fellegvárát ostrom alá vették, csak-! nem fél millió lakosa volt Azóta a mór kihalóban. De egy (aj dacol a hatalommal fennmaradásáért. A cigányok\'etek. M9 Az élőromok között, mint Granadát nerevezlk Az uj y k/Qsram drőflámp&k Törekcflenek: IKim Kipuisc/k !s raiUW Wlfy.inrsi.if rtszlrc\': Finger is Fia, Bnlapcsi VI., tíajis-lúca 57 ZALAI SÖILÖNT JOLIÜS 17. reakedó, iparos, gazda egyaránt érzi a nehéz időket, az általános pénzhiányt, drágaságot, a vállalkozási kedv hiányát. Ugy véli mindenki, hogy ha a Bálkán népei egymással megegyezve újra a békés foglalkozásokhoz térnek, ha nem kell a szomszédos hatalmaknak hadi készenlétben lenni. — akkor a mostani pangást fel fogja váltani az kari és gazdasági élénkség, mely ,ujra pénzt vízforgalomba és mlndeo kenyérkeresóre joob napok virradnak. De persze mindez csak akkor, ha a Balkán egyutásHal farkasszemet nézi uépel beosQletosen megbékélnek és azzal a gondolattal fognak a nagy vérvesztés után megnagyobbodott országuk földjének megműveléséhez, hogy egymásra nem agyarkodnak, a kapott sebekért bosszút nem állanak. Akkor egész Európa nagy lidéronyo-mástól szabadul meg. [ VécsBy Zsigmond halála. ] Még l( . szir szeretett polgármesterünk elhunyta miait, iné? nem enyhült a fájdalom. Hifién még pár^etiíjtt láttuk magunk között délceg alakjával, ked/ea meri elesésével. Oly Dehéz elhinni, hűgy szeretett vezérünk már többé nem a mienk, de emléke az a mienk. Éa a város bálátelt szere-tnttel gondol vissza nagy hatottjára, ki élte javát a város falvirágiáaára fordítottá. Áldásos keze munkáját hirdetik városunk uj részei. Többet fejlődött alatta éa általa a város, mint talán az ő hivatalosko-dásál megelőző félszázad alatt. Fekete gyászlobogók komor pompája jelii azt az általános beoaQléat. melyben Nagykanizsán mindenki részeaitelte. És a közönség impozáns módon igyekszik kifejezést adni annak a fájdalomnak, mely elemi erővel ráz meg mindnyájunkat. A városházán már folynak az előkészületek nagy halottunk hamvainak méltó fogadására. A főváros VIII. kerületének elöljárósága megadu az engedélyt az elszálll- táara A ravatal a városháza dísztermében lati felállítva A város képviselőtestülete rendkívüli közgyü-lésén adott kifejezést mély gyáazáuak. Babján Oyula dr. főjegyző nyitotta meg a gyüléat. Megindult hangon, fájdalomtól áthatott szavakkal jelautatte be a képvi-selőteatülelnek a vároat éri caapást Utánn. Bper-jessy Gábor jelaulalte be a bizottsági értekezlet eredményét : Mondja ki a város, bogy Vécaey Zsigmondot saját halottjának tekinti, a hazaszállításáról gondolkodik felráVataloztalja, a költségeket a sajál pénztára fedezi Ad ion diszairhelyet és emaljen az el-buuyt sirja fölé díszes sírboltot Festesse meg arcképét a közgyűlési terem számára éa uevezzeu el egy utcát az ó nevéről. (Mezó-ulca.J Mély megillelődésael fogadta el a képviselőtestület Eperjeay indítványát. Családja a következő gyáazjelejtáat adta ki: Vécsel Vécsey Zsigmondul sz runyal Boldos-Horválb Élroa mlut az elhunyt na\|e. Elemér, Ida éa Barnabás mint gyermekei, özv. Kulifay Lajosáé az. vécaei Véoaey Ida gyermekeivel, vécaei Vécaey Béla cs. és kir. buszáralezredes éa neje sz. tiobdsi Üyertyáuffy Margit gyermekeikkel, felaó-stóllősí Szőllósy Kálmán és neje sz vécaei Vécsey Kamilla gyermekeikkel, vécsel Vécsey Gézs, Szilágyi Oyula és neje az. vécaei Vécaey Gabriella éa runyai Soldos Oszkár mint leslvérei illetve sógorai és sógornője, rttfyai Boldos Barnabás és neje sz. Fluck Ida mint apósa illetve anyósa ugy a sajál valamint az összes rokonok nevében fájó szivvel tudatják, bogy hón szeretett, lelejthetetlen férje, a legjobb édes atya, testvér, sógor, vó éa rokon vécsel Véesay Zsigmond Nagykanizsa r. t. véros polgármeatere f. hó 14-én éjjeli 7>ü órakor, tevékeny életének 48-ik, zavartalanul boldog házBHftágáuak ÜO-ik évében, hoaazaab szenvedés után Budapeaten jobblétre szenderQlt. A megboldogult-földi maradványai Nagykanizaára szállitatnak és ugyanott f. bő 17 én délután 9 órakor fognak a nagykaoizai városháza dísztermében az er. ref. hitvallás szertartása azerint megáldatni éa az ottani r. k. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Budapasi, 1913. juliua hó U-én. Nyugodjék békében! D. e. fél 18 órakor özv Vécaey Zaigmond-uéuál a v. képviselőtestület és elóliáróaág condoleá-láaakor a következő szavakat mondotta Ur Babján Gyula h. polgármester : Nagyságos Asszooyom I A város képvlselötaatülete s elöljárósága ószla tén osztozik Nagyságos Asszonyom nagy fájdalmában amit eléretett férje ami kedves érdemekben gazdag felejthetetlen Polgármesterük elveszte okotutl Kívánjuk, bogy enyhítse bánatát a Mindenhatóba vetett hite, bizalma s ai a tudat, hogy a magboldogult hiányát uem csak családja hanem e uagy váró. agéas lakósaága érii a emlékét kegyeletlel megőrzi • • Bóa, szomorú, idö. Gyásf fátyol borult magárt az égre is. Talán a mi gyászunk reflexe. Délután három órakor temettank. Nagy halottunk volt a város elsó emberének adtok meg » vég hó tisztességet. A koporsóhoz való zarándoklás véget ért. 8ók ezren könnyezték ott a fájdalmas igazi részvétnek könnyűit. S bo! működésének java réaze végbement A díszterembél hozták le a katafalkra — hol bitvallása szerint Kádár Lajos ev. ref. lelkész tartott beszédet Beszél a harsogok súgásáról, a koporsókról, melyek gyászunkat hirdetik, hogy Vécsey Zsigmond meghitt Visszhangzik a zokogás miodeobonoan. Egy szó nyilallott át a városou : — elesett a mi fejünk koronája! Ezt kiáltják mindenünnen. Nem jár vlól a kötflességtaljeaitésbmi alakja; uem mutat biztos iráoyt mélyreható tekintete. A veszteség nagy voltáról beszél: melyre méltán öltözöttjgyászba a város közönsége. Feje volt családjáoak, hitének s büszkeséggel oéz emlékére, bár fájón mindkettó. Kiesett a korona, zokogja számos jótékonysági egyesület is. De legleirbatatlanabb a család fájdalma, melyet ki nem törülhet az idó. Nem is kísérlem meg én Bem a ti szenvedésteket megakadályozni, hanem figyelmeteket a sokat szeuvedett Odvőzitó felé forditom a azt mondom : legyen meg az ó aka ratal Jertek imádkozzunk. A képvisel, testület nevében Remete Qéta búcsúztatta a következó szép és szónoki erótól duzzadó szavakkal: TistleU gyászoló kőtőnség I Az a sok vér és ember-gyilkolás, a melynek hire naponta közeli keleti országokból \|öu hozzánk már hónapok óta rettegésbe tartja idegeinket; — « természet csapásai, a pusztító árviz rombolásai, melyek szegóuy hazánknak egész vidékeit, honfi-társaink ma némelyek, miutegy évszázados eleven tradíció jelenik meg a gianadai, félelmetes cigáuynép. melynek dombos városrészére szinte borzalommal néz az utazó. Külön nemzetet alkotnak itt ók, kiknek vajdája a cigány király cimeí viseli. Innen kerülnek ki a modern kor embefe elótt is oly csodálatos figyelemmel hallgatott kártyavetó asszouyok, kik oly biztosan mond\|ák el a jövendó minden sorát, mintha laikus szemnek láthatatlan betűkkel a kártya lapjaira irta volna a jövó élet sorát a Mindenható. A hires gitanak, kik játékukkal elkápráztatják a szemlélőt, szintén a granadai cigányhalmok lakóiuak soraiból valók. Egy külön birodalom ez, melynek népén a baladó azázadok kulturája sem változtatott sósieredetiségében őrizte meg apai örökségét, uemzeii hagyományát 8zépségük művészielkeket ihletett meg, a kik azután a művészet halhatatlauaágával fonták körül modelljeik személyét, kik közül nem egy, raiut igaz szépség örök mintája, az Iatenanyja azeroélyesi-tójeként került oltárra. De nézzük a várost. 8evilla után, határozottan modern világváros Hiába mondja egy~~ré)rf közmondás: Quien non ha vUto Sevilla, no ha visU maravilla: — a ki nem látta Sevillái, az még nem látott csodát. Granada engem jobban megra adott Miutba két világ ölelkeznék itt, ugy tüuik fel. Magas palotasorok mellett régies utcák uyuluak el, melynek kövezetén százados bareok dúltak, raig a várossal együtt egy elszigetelt kia királyság is a spanyol király kezére került. A hatalmas hotelek a huszadik század világforgalmáról beszélnek, mig a zárt kapuk s a régies kinézésű mór házak, egy eliuult hatalom korából mondanak morueotót. Különböző városrészekre oszlik, melyek közül legnevezetesebb az Alhambra leié elterülő Albaiein. Székesegyháza egyike a világ legmouumentáii-sabb épületeinek. Egy hatalmas győzelmi emlék ez, amely örök ídókuek akarja hatalmas aráuyairal elbeszélni, mint lett egységee birodalom 8p»nyolország Granada bevétele után. Kár, bogy a külső homlokzat érvényesülése csekély, mert keskeny utcák szegik körül. Valóságos kápolna erdő, melyek egyikébsu látható Izabella és Ferdinánd renaissauce síremléke. Az Alkazáron kívül most nem tekintünk meg mást a városból. Ez e királyi palota. Tulajdonképpen arab stil az egész külső, de * renaissanoet sem mellőzték i^jiáépitésénél, mint y kerti része mutatja. A 8 most hagyjuk itt a valóaágot. Vegyük fél /» képzelet szárnyait a szálljunk ezekkel az álománrft mesék országába. Mert Grauadában vau egy darab föld, melyet az álmok országából íoglaltak el az nrsb művészek. Ragyogás, fény és pompa van itt mindenütt most is, habár fényetörötleu, de azért mégis r»8Jog- 8 fénye ma is millió szemet kápráztat A multak emlékeio lelkesedve merengő lélek a százados patinát letaubolja az arabeszkekről s azután belenéz merően szókba a bűbájos szobákba, melyekbe érzékcsalóau tér vissza a lélek, az élet, melyeknek keretében idegennek érezzük maguqkat, mert az Alhambra élete már csaknem ötszázada kihalt a csak ugy képzeletben jár viana kísérteni akt, ki látni akarja. (Folyt köv.) h JÜLIÜ8 11 ZALAI KÖZLÖNY 3 „táioireit csak a napokban tölte tönkre-részfrétefr énó síivQnk ellenálló képességét ínég jobban csök-keotette. De mindeteken a csapásokon és az ezek ízlelt érzeti fájdalmunkon felftl bennünket kanizsaiaké köiveileuQl még oly gyász ért, mely megfeszült idegeinket teljesen megviselte. A balkáni ágyuk vészes dörgésénél, az erdélyi IrToatedeleui sötét suhogásánál reánk nézve rémi-lóbb baagu volt az a hír, ami pár nappal ezelőtt — ti elstörnyüködés, a csodálkozás és a fájdalom mo-raiaként városunk lakói között szájról szájra járt: Meghalt a polgármester". Ezt a HZÖruyü hirt hozta t távíró. Meghalt, amikor leginkább lett vulna szük-wgüuk reá, amikor már egészen a mienk volt. Ezek i fájdalmas szavak képezték feleletünket a gyász birre. q Embeii sora jutott néki is osztály-részül, de «útber-feletti az a fájdalom amit mi az ő elvesztésén érzünk. A midőn az ember életének javát már leélte, hivatását nagy részben teljesítette, a halál az életpálya végén akként tűnik fel, mint egy végállomás éi az ekképt bekövetkezett katasztrófába még\'a legközelebb állók is csakhamar beleuyugosznak: de midén az embert élete derekán, munkájának közepén éri a halál, ugy nemcsak a család tagjai, <le * jó barátok, ismerősök se képesek a váratisn pusztulásban egyhamar belenyugodni. Így történt velünk is, a hirtelen jött katasztrófa, at elóltünk lekvó kedves Polgármesterünket, férfi korának delén, munkás, szorgalmas életének közepén — mint a kék ég boltozatról alá cikkázó villám csapás, ez élók sorából váratlanul kitörölte a bennünket ia lelkileg agyonsújtott. Itt állunk most koporsójánál, szótlanul fájdalmunkban teljesen megtörve. Szelőit 20 évvel egy megnyerő külsejü, jó-modoru 88 éves liatal ember jött idegenből hoxzáuk, mint kinevezett főkapitány a pár év múlva ezen fiatal embert a vároa közönségének bizalma s rokonszenve a fényes, de nehéz sokoldalú képzettséget s eréllyel párosult tapintatot igényló polgármestert székbe ültette. Városunk fejlődése ez időben stagnálni kezdett, szükség volt fiatal ambiciózus erőre. Megtaláltuk benne, a mi derék kedves Vécseyükben, hisz látjuk, bogy azóta ismét a fejlődés utján haladunk. Akiit ezelőtt 18 évvel ismerték városunkat ós most nóz-uek in körül, azok állapithatják csak meg, városunk íejlődéséuek nagy fokát. Uj utcák, gyárak, iskolák, kaszárnyák épültek. Kezdeményezése folytáu remélhetjük, hogy a lövőben pompás színházunk lesz, bogy a Herceg Batthyány Strattraaun-fóle major helyét uri lakok lógják disziteui ós hogy Nagykanizsáról\'Alsóleudv ára robogó vonatokban gyönyörködhetünk. Nekem jutott mélyen tisztelt gyászoló közönség, a mérhetlen fájdalom s megpróbáltatás közepette az a még fájóbb szerep, hogy elmondjam a kimondhatatlant, hogy szavakba öntsem minduyájuuk fájdalmát, melypedig azótlanná szokta teuui az embert. Oe (melóit ezen fájdalma» szavakat kiejteném, kedves volPpolgármesterüok, fogadd a városi képviselőtestület és kÖKÖUBégéuek ószinK mély köszöne-18 évi sikeres tevékenységedért, az Eg adjon \'elkednek nyugalmat, üdvösséget s irányunkban tanúsított jóságodat az Ég jutalmazza meg kedves nőd és gyermekeidben. 8 ha már nekem kell elbúcsúznom Tőled a képviselőtestület határozata folytán bár \'á\|ó szívvel, de ki kell mondanom amit még néked «»ha senki nem mondott a a mely szavak elhungzá-"kor lelkünkben ativetrázóau felzokogunk: Isten »eled I Örökre Isten hozzád I Megindult a menet, Jfípdeu testület rendben, egymásután. Vécsey; Zsigmond utolsó útjára ment. Koszorúk .sokasága mutatja, mennyi tisztelet ób szeretet fonta körül tisztelt alakját. Beszédes virágok erdeje s búcsúzkodó szalagok sokasága beszél — a gyászról, mert Vécsey Zsigmondot búcsúztatja mind. Minden szó egy zokogás, egy rideg való, — hogy polgármesterünk nincs többé közöttünk. Hós zene szava, a harang kougása a meglnrtottságuak általános értésébe fájdalmasan rezdül bele. Gyászos lobogók leuguek s a város árvaságáról beszélnek Igy jutunk el szomorúan — a temetőbe. Leemelik n holtat. — 6 viszilf ideigleues sirja felé. Sírjánál Dr. Sab\|án Gyula fójegyzó búcsúztatja a város tisztikaráuak nevében. •1 ▲ íójegyzó beszédje a következőképpen baugxotl: Tisztelt gyászoló közönség I .. \| Kedves drága halottunk I „Az egénfr város részt vutí a gyászunkban, Könyes szemekkel állotta körül ravatalodat mindenki, aki csak egyszer, is látod és . sírva búcsúzik tőled mindenki ki működésedet llgyelemmel kisérte a ki veled, ériutkezett, aki téged Ismert. De legnagyobb a vuii veszteségünk, ami fájdalmunk. akik léged megtymerlQu\|t. Összetörve áll-uak itt tiszlviselótársaidf hogy lerójak kegyeletüket s az enyészetnek e szomorú kertjében bucsut vegyenek tőled. — Mi igazáu megbír\'alhatunk I Nem\'csak fő-nöküuk voltál, hanem atyai tanáosadónk, szerető kartársunk. Meghallgattad panaszainkat, megismerted és orvosoltad bajuukat. Te, ki magad sohasem kértél, érettünk mindenkor és mindenütt felemnltflj^ kérő etkvadat. Erélyes s olykor szigorú, de mindig jó és buzgó vezetőnk, igazságos főnökünk voltál és szigorúságodon is ^csillámlott a szeretetnek és jóságodnak kellemes melegsége, mert érezted, mert tapasztaltad, hogy cselekvéseinket nemcsak kötelességérzet 9 városunk szereUite irányította, hanem különös szeretet is, mit irántad éreztünk Nemcsak szereltünk téged megboldogult polgármesterünk, ez a kifejezés nM fedi azt a nemesebb érzést amit irányodbau tápláltunk, a meghódolás, amit be kellett vaNanuifk veled szemben, aki nálunknál noiVicsak magasabban álltál, hanem valóban különb is voltál. J Nemcsak búcsúzni, hanem vezekelui is jöttünk ide. Férfiasán beismerjük, hogy . bár legtöbbször aka-raluuk ellenére, de mégis lá\|dalraat okoztunk neked Bocsásd meg ezeket nekünk szegény szomorú hátrahagyott munkatársaidnak. Istju veled szeretett főnökünk, lHghiyslot\|flW)t ideális polgármesterünk. Isten veled. Szívből hsss ki szavait ls a szeretet kegyeletével aranyozza ineg s az átértett fájdalom tördeli rapszodikusan széppé, lélekig tapadóvá. Még egy.int} A koporsó . % sirba száll. . Zizegnek a koszorúk Föld hull rájuk s elbantoljákja rögek Vécsey Zsigmond tetemét, Szótlanul mennek házi felé társadalmi kicsinyek s nagyok s bus emléket visznek, magukkal ós órzó kegyeletet h megboldogult s itt maradt szereltei Nnt. • A temetési szertartás nem a tervezett helyen történt meg a rossz Idő miatt, hanem a városházának dísztermében. A diwteiewbeu az-Jrod. és művészeti kör dalárdája énekelt Kreuzertól (Miyt az alkony), a tesaetőbeu pedig a színészek férfikara adta elő a következő darabol, — Mért oly borús. -í Verua. HÍREK. Színház. No beszé\|juuk most sokul a színházról. & kegyeletnek voltunk inkább adósai. Vasárnap sete a Nátri meni. Mondjunk általánosan jót róla. A bárom következő napnak egjr Tolt a látnivalóié : a Cigányprímás. Beleestünk a főváros szokásába Adták egymásután, hogy mindenki hozzáférhessen. á végtelenségig uyujtott darab mégis telt házat. hozott midig. Újságos reklám kell az embereknek s egyik s máslkat vonja msga után, mint a lavina, hogy ezt is megnézze. 8 aziui erőink sem spóroltak tehetségükkel. Pazarul szériák tehetségük javát mind a három este a darab értékesítésére a a közönség mulattatására. A darsb modern operette.) Evvel le-irtuk technikáját is. A hatás minden eszközét megragadja. Mulattató, olykor érzelgős, szóval utazik a tetszés elemér hatására özinészeiuk jó Interpretátorok s szerzők helyett (Orllnbsum éa Wilheim ford. Harsány! Zsolt, zenéjét szerezte Kálmáu Imre.) Tirág Ferenc (Rácz Palij jó eigéuy a szerzők intenciója szerint, de nem élethöen konoipiált. Kifogásoltuk ismét, hogy sokat nevet, hol pedig a librettó több komolyságot diktálna. I)a ez még mindig sok táránál közös hiba Ualelta. Kruyei Aurélia, Teleky Ilonka a megszokott tehetségükkel játszanak, Zalai Margit, taatáuy, Ujj Kálmáu elevenek s mégis mávésziesek. Ki szerepében ia kiválik Kákossy Ferenc, ki szabályszerű masttzililással adja meg mindig a kellő átint a játékban. Nincs is neki pátja ezen a téren társai között. Iskolát nyithatna köztük, hol tőle megtanulnák, mikor szabad a — színpadon — nevetni. Kritikus A második nagy repülőnap Nagykanizsán, Dobos Istváu, j^lea magyar aviatikusunk keddeo este ismét felszállt. Vasárnap is szépen repült, de kedden bámulatos bravúrokat csinált a levegőben. Már-már azt hitte a közönség, bog/ nem fog repülui, mert a benzin nagyon nehéz volt és nem akart begyújtani. Azonban a bátor pilóta mégis felszállt és a várokozáBon felüli mutatványban részesítette a közönséget. Felszállt oirea 1900 méter magasra és osak egy repülő sashoz (hasonlított. A felső légkörben nagy szél vollt, amely a gépet messze elvitte. Az-ulán merész fordulat következett és a közönség lélekzetqjfojtva várta ennek következményét. Bizonyos volt abbau, hogy a gép leesik, de a pilóta ügyesen leküzdvéu a szél erejét, megfordult. Két kört repült a levegőben. Á leszállás szintén bravúros volt. A Soproni illetőleg a Teleki-utca felelt egyszerre elállt a motor és már mindenki azt hitte, hogy a motor felmondta a szolgálatot és a gép Vagy a házak tetejére, vagy valamelyik kertbe esik. Nem ugy történt. Mikor körülbelül 800 méter magasságra sülyedt. a motor megindult és gyönyörű siklórepüléssel szállt le a földre, öriási tapsvihar fogadta a leszállót. Még-egyszer fel akart repülni Dobos, de motorja uem gyújtott be. A közönség megelégedve távozott a repülés helyszínéről. Elég volt egy repülés is, annak a végét is alig várta. Féltette a pilótát. Pedig Dobost, amint ó mondta, nem kell félteni. Szinte beteg, ha uem repülhet. Gépjét csacsinak nevezi, amelyre ha felül elszáguld. Elválhatatlanok. Köszönetet érdemelnek a színészek, amennyiben ntgy tevékenységet fejtettek ki, hogy a vállalkozónak na£y Mgág\' veszteségét, némileg is csökkentsék. Szerkesztői üzenetek. — Többeknek Főszerkesztőnk \|öu, megy, azért az esetleges restanciáért a közlésekbeu munkatársainak elnézését I — N. E Nein értem hallgatását. Hol vannak a beígért prózái és verses művek Odv I 4 ZALAI KÖZLÖNY JOIJU9 17. ! MEGHÍVÓK 1 I 1 addig míg mm "«BÍ vilaaztikbin \|uláo\|i> . « kiizlttelnik Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában. 1 Vidéki uifgrcndelesuk gyorsan elintéztetnek fizesse eló a pártoktól és kormánytól független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot AZ UJSAGot Kinn i;i\|jforrii Varasd-Töplitz (Hir»t-•nzá\| i Uj gyógyszállódé villanyvilágítással, hlrnovcs radloetlv tartalmú kénes hóforrís -f 58 C>. Ajánlva: köszvény, cauz és ischlaa stb -nél. Ivókúrák makacs torok , gége-, melt-, máj-, gyomor- és hátbántalmaknál. Elektromos massage. — Iszap-szénsavas és napftlrdók. Előfizetési Ara : Egy hónapra — — — 2 korona 40 f. Negyedévre — — — 1 „ — f. Fél évre - - - — 14 „ — f Egy évre — — — — 28 » — f- Nyáron ál mindenüvé utáima küldjük Az Újságot még akkor is, ha naponként változtatja tartózkodási helyét. Oim: AZ ÚJSÁG kiadóhivatala BUDAPEST, VH Hákóci-ut 64 Egész éven át nyitva. — Modern kényelem. — Uj szállodák. % Mesés környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld a fürdfiigazgatóaág Fürdőorvos Dr LOCHERT J Hirdaaaan a „Zalai K8ziany"-ban. EM3 nagykanizsa l9i3 JUUUS at 5a IK ÉVFOLYAM 53 SZÁM HÉTFÓ fíi.iífc.1. lm. í n In Migjilinlk halton n Gtülirtbkbn r.-,ci - /.(1 .<■ .Ál \'i SZELy liLF.M&B Siirkiiitini ét Uiiiklntal liik-tér I KEMÉNY LAöZLO T«l«rni>: III - Hlrd.Ua.li dlj.aabl. •■•rlnt, Tanulságok. Midón u cikkecskét írom. előre is kijelentem, hogy nincs szándékomban senkii sem sértegetni, csak egypár esetből a következményeket akarom levonni. Június bő elején, vagy talán a közepén, mát\' magam sem tudom, u nagykanizsai főgimnázium tornaversenyt rendezett. Tudjuk mindannyian, hogy milyen szeretettel ostlng ti város ezen intézel tanuló ifjúságán. Ha hangversenyt rendez, akkor nagy számával megtölti a tánctermet, ugy hogy a leesn-podó páráktól nedves a fal és a piruló táncosok nem fogynak ki a boosánatkéiésből az összeütközések miatt. Ez az érdeklődés megnyilvánult a tornaversenyeu is. Mintegy négyezer főnyi tömeg lepte el a katonarétet és bár az izzó nap barnára sütötte arcukat, mégsem távoztak. Ue most jön a dolog érdekesebb része. Midón elszámolásra került a sor, kitűnt, hogy annak a közönségnek csak egy elenyészően kevés része váltotta meg a be- lépő jegyet. Ue nem ez az, innil hiingsu-1 lyozni akarok, hanem 11/.. hogy éppen az a része a közönségnek, mely nem váltotta meg u jegyét, az volt a liangosabb és az foglaltai el a fizető közönség elöl a j.ibb helyeket.\' Méltóztassanak ezt megengedni, ez már nem járja. Hogy a versenyt lássa, hogy abban gyönyörködjék, ahhoz talán uiég joga vau, de hogy más számára lehetetlenné legye j annak élvezésot. melynél; megváltásáért anyagi áldozatot is hozott, erre már senkinek sem lehet jog-\'. Ez legalább is szeréuy-telenség^ És igy van ez az összes foolballversenyeken, igy volt ez lugutóbb Dobos István mindkét felszállása alkalmával. És ennek a szerénytelenségnek leküzdésére szeretném megnyerni városunk értelmes közönségét Előre is mondhatom, hogy nagy munkára kérem és talán olyanra, amiben nem is adnak nekem igazat. Az élet egy a létért való küzdelem, melyben áz erős elnyomja a gyengébbet, és jogtalan előnyöket szerez a maga számára. És ezért sokan ugy okoskodnak, hogy szemesnek kell lenni a mai nap és ezért szívesen elnézik a sze-rénytelenséget is, mert osak igy tartják a gyermeket életképesnek. Pedig nem igy van. A szerénytelenség, párosulva erőszakos fellépéssel talán elöha-ladást hoz, magas állásokhoz juttat, és igy aki ezzel a tulajdonsággal blr, eléje állhat embertársainak, nagy lesz a hatalma, reszketnek tőle: de nem szeretik. Alantosai egymás között, ba beszélgetnek, örökké csak szidják, de szeretetben nem részesitik. Pedig azt talán tnlndanuyian elhiszik nekem, hogy szeretet nélkül nincs élet. Ellenben, aki szerényen, de szorgalmasan látja el kötelességét, az, ha lassabban is. de biztosan halad előre göröngyös pályáján, melynek rögeit kartársainak szeretete igyekszik útjából eltávolítani. És azt a kis kört, melynek ó a középpontja, az a szeretet derűs utokge hatja át Neveljük nagyobb szerénységre gyermekeinket. Granada. Irta: LUKÁOS JÓZSEF. 11. Mondjuk ki, az Alhambrába megyünk. Nyugat felöl látjuk itt. Micsoda igénytelen külső. A sötétzöld dombon emelkedik néhány vörös torony. Rejtelmes, piciny ablakok néznek felénk a távolból. A külsőről ki hinné, hogy ott az örök szép halhatatlan nyelvén magasztalja azokat az alkotó lángelméket, kik az Albambrát létrehozták. Ezeregy éjszaka mesélnek gyeim«kképieleiü bájai szebbek előttem, mióta az ismételt suttogásban hallottam az Alharabra csobogó forrásainak nyelvén. Gyönyörű parkon megyünk felfelé. Mellettünk siető vizek suhognak lefelé, beszédes nyelven mondanak el történeteket, melyeket felülről hoztak magukkal. Távolban a 8ierra Nevada örök .hóval fedett bérce szép bátterot alkot. Minden gyönyörködtet. A természet ezer színével h a remény a művészet százféle remekével. Távolból sokszorosan megnéztem már. A honnan ajánlották a kilátást az Alhambrára, akár egy torony tetejére is felmentem volna. Látui akartam mindentlnneu a mór építészet e legszebb maradványát, mely körül még ma is keleti lény lebeg. 8 mikor felérek, uj világban kép elem magam, pedig egy régi törtéueti kor maradványa mindez. Klőször a Generalifét nézem meg. Mindenuel végezni akarok, hogy az Alhambrának azután gondtalanul adjam át magam. Kz a mór "k\'irályi/k nyári üdülő helye volt. A külső park ilt jobban ragad meg. mint a belső lény és sietve megyek fel az Alhambrálioi. V. Károly romjaiban leuséges palotája sem hal meg. Valami forróbbra vágyik most szivem, melyben a spanyol tüzes ég alatt is kelet tüze melegítsen. Most mái közelből látom az Albambrát, a miért tulajdonképpen Granadába jöttem. Mert hz Albainbra nélkül Granada névtelen s legfeljebb egy történeti hely. hol egy vérea ütközet után j egyik birodalom felépült a -másiknak ledöotölt romjain. Kívülről niues meg, rajta a feuaég jellege, uein titokzatos, mely magasabbra utal, mint a gótbika. i Ilt hál nincs mit keresni. Belépek. Szemein előtt a mirtus udvar tárul M. Háttérben a O-wnsrestorony. 1 Kz már többet ad. 1 A karcsú oszlopok mintegy előőrsei a belső oBzIoperdónnk. Minden lépésre ujabb meglepetés tárul elém. Köunyü, karcsú oszlopok, patkószerft boltivek, tarka oszlopfők, arabexzkek, növények és jegecek ) minden alakjával, szőnyegekhez hasonló falak, him-I /.ésszerű ékltések. ugyanazon formák megfordításai s ! vouallekeredések, tarka színek, melyekben az arauy la túlnyomó, mind féktelen szabadság, kábító érzéki ! mámor, megdicsőüli érzékibég a gyöngéd önmegfs-; ledkezes jellegét viselik magukon. Joggal mondja Gosche: Mennyire emlékeztetnek bennünket e kupola formák könnyű, merész csúcsaikkal, a lalak sxellős filigrándiszeivel a sivatag eátraira melyekből h Kyors nép jött. Menuyire int Azuj. Qsram- dróílámpáJk ! Törékeflenelc Ké/wIstM « rM.ir Ki{?aramig részire: Finger is Fia. Budapest VI, Hajis-uka 41. ZALAI KÖZLÖNT JULIÜ8 ti. Egyről-másról. Bzáll... »tál! az aoélmadár. sisteregve, zakatolva bug ?l felettünk. 8 xni, a tömeg bámulva, gyönyörködve, de valami ötztönazerü félelemuiel, féltő remegéssel kísérjük szejíünk-kel az aoélmadár útját. Mi. a tömeg, félünk, remegünk, ijedt rebbenísael kapjuk meg szomszédtink karját ba a levegőben us/.ó auélmadár egy kiosit félrebillen : é a merész, a bátor pilóta, nyugodt biztossággal igazgatja gépe kormányát, megfeszült izmokkal, erősen, de félelem és kétség nélkül tartja a kormány -rudat. mikor merész Íveléssel szeli körben a levegőt. A félelem, a kétség, a remegés a földieké. A levegő bős titánjai osak a bátorságot, a halálmegvetést Ismerik. • Talán épen ezért, lehet, hogy máéért, á íffiönség osak cirkuszi mutatványnak tekinti az aviatikát, a pilótát pedig közönséges akrobatának. De ez osak nálunk, Magyarországon van így A nyugat .„int hőst, mint bátor hadvezért, ki dicsőséget győzelmeket aratott, ünnepli a levegő baroósail. Sikereiket, sót félsikereikel is világgá kürtölik, minden eszközi megragadnak és felhasználnak pilótáik támogatására, m?rt felismerték a helyzetet, hogy nem az egyénnek, de a tömegnek, elsősorban a hazájoknak testnek veie szolgálatol. Ne esudalkozzunk hát azon, hogy inig a Nyugat egyik pilótája, megkerülve Európát, a távolságban, a másik a magas-> ságban, a harmadik a gyorsaságban, slb.. állit fel uj világrekordot, addig a mi pilótáink .látványos repülésokel* kénytelenek tartani, j városról-városra járva, bogv nyomorúságos. Veszélytől! életüket ne ébbalállal fejezzék be Pedig a magyar avialikusokat bátorságuk, vakmerőségük, de — amint most láttuk — gépeik és készültségük is predesztinálja arra. bogy a Nyugat pilótáinak méltó versenytársai legyenek. Dehál a magyar pilóták egyenlőre osak varjakra vadásznak a Rákoson. Miért ne ? A varjupeosenye felséges vaosora I * Levett kalappal állunk a ravatal előli, szótlan meghatottsággal kisérjük utolsó útjára s könnyes szemekkel lesszük nagy halottunkat a föld mélyébe. Ne filozofáljunk a Halálról. HÍREK. Szinhá A gyáazkoiuorságu tartja még megszállva t várost óm hatása érezhető mindenütt. Nem oly népesük a kávéházak és az ottlévókf is cxak ai elhunyt ról beszélnek. Gz a komorság rányomta bélyegét a Biiuházra is. Csütörtökön est* üres volt az aréna Pedig szülészeink, kik a Katiul, látszották, rajia voltak. bogy kedvre derítsék a csekély számú kölöu-séget. De a következA bárom napon ismét megtöl- Meghall. Városunk elsó polgára volt 6. kit tölte a színházat a közönség. Bég! kndvence, Utabát mindenkor, mindenütt h legnagyobb lisztelet, beosülés és szeretet övezett. Eltemetjük, megsiratjuk, de emléke örökké élni fog e város falai köpött. Petáncey A szent falak ölén. Nálunk verőfényben úszik a tájék! Perzselő dalt dúdol az esteli szél. Utamban, a pici rózsás kertben, Rózsaszín titkok sejtelme kisér. Haviul a messze lágy lila selyme! Es el-elnézem némán hangtalan. Hamvadó esték szálló ködében Ébredő lelkem szines álma vau. Reszkető fényű kápoltta mélyén Gyakran cirógat langyos álmodás!.. Más itt a szellő, más itt a lég is! Nincsen itt iáinál! Nincsen zokogás. NEMESS ERNŐ. vendégszerepelt három napig. Mér akkor kedvencünk volt, most pedig valósággal frenetikus tapsokat váltott ki művészi, túlzás nélkül játékával. Pénteken a Gyerekasszonyban lépett fel. L»-tabár játékán kivQl kQlön fel kell emlitonünk TeUki Ilonka játékát, aki ez alkalommal mesterit produkált Szombaton a Varázskeriügö kerüli szilire hűiben n gyönyörű darabban Latnbár Loihár hercegei alakította Az egéaz operett jól sikerült. Latabár ki - tüuőeu játszotta szerepét. Vasárnap eate pedig a Leáuyváaár került sziura Már többször látta ezt az operettet a kanizsai közönség éa hogy mindenuek dacára megtöltötte a 1 színházat, ezt csak színészeink jeles játékáuak ét a rossz időnek lehet tulajdonítani, mely utóbbi a meleg elöl rendesen a Balaton parijára menekülőkéi visszatartja. A darab előadása ugy részleteiben, mini egészében jó volt. Latabár gróf Rossenberget rlaki-tolta csodás eleganciával, GaleltH, mini Migle* Tom kellemes hangjával tüut ki. e tiszta csarnokok rokouaága a törékeny sátrakkal az ; élet e futó átmenetéreI Az Aibatnbrában valamikori 4000 ember számára volt hely.- Ma a kalifa kastélyából néhány szoba bestéi az épület régi féuyéről. A követek terme volt a kalifa fogadó éa trón- larme. 168 féle mintát olvas meg az ember, melyekkel a tal díszítve van. Kgy keskeuy folyosón érünk az uralkodó téli lakhelyének a középhullába, az oroazlánudvarra. Nevét a 12 oroszlántól vette, melyek az udvar közepéu egy hatalmas vízmedencét tartanak. Az udvar a legliuoiuabh s ^fehérebb már-váuyuyal van kirakva. Sajuos, hogy itt a szökókut már nem m&ködik üa az oroazláuok egyikének szájába lassan bwauguuk egy szót a mások fülüket a többi oroszlán torkához tartják, a hang mindenütt erő-ven felcsendül a iuiu-d«u szó hallható. . Karcsú oszlopsorok lulják az udvart körül, melyek uégy pavillonbau törik meg az egyeues vonalat. Kiragadó látvány tárul minden pavillonból az ember elé. Nem tud vefa betelni. Mindéig helyet külön szemlél a minden oszloptól ujabb éa ujabb saépség ötlik szemébe Valami miudig visszavonja ide. Ha pillanatra be is téved egy terembe, csakhamar ismét viaazajő, az oroszláuudvar oly varázserővel hat. Az áttört gipazdekoratiók elefántcsont gyanánt balnak, sziule vakit\|ák eleven sziupompájnkkal a szemet. Az Abeucerragok termébe lépünk innen. Meghatva állunk meg a terem közepén. — Még valami keveset a repülőnapról Az utolsó számban jeles polgármesterünk, Véesaj Zsigmond halálának hosszú leírása miatt nem Ióvíd hely. kénytelen vagyok a repülőnapról most is uémi tudósítást adni. A repüléet Ismertetlem, cs«k még Dobosra vonatkozólag kívánok szólni Ami Dobost illeti, nagyon kedves ember. Nem is hinné az ember, hogv 2i éve6. Nem büszke, bárki is hozzáfordulhat felvilágosításáért. Nagyon jó Egy moud- tragikus ereje üli meg a lelket if ,wlku,elQ Kn-6i bizouyság egy szegény özvegy asszony A stalaktit boltozatu apró alkovokból bágyad- \| r,A UHgy irtással volt. A lerél szóról- uu azüródik le a félhomály. MÓfft g köTetkasö. Olyan rémes ez a titokzatos fény Mellette a terem közepén levó mái ványkut foltjai még sötétebbek, mint a valóságban. Mert ezek vérfoltok ott a fehérmárványon., A vérvörös szín veszített ugy.m erejéból, de a néphit a vetvngző szerelmi hosszának örökké ott látja nyomát a medence alján A történet oly rövid. Az Abeuerragok ueiu»a ifjai egy asszonyt akartak innen elvinni. A férj azonban megiudia tervüket, a szöktetés ; idejében lógatta el s a vízmedence szélén ; fejeztette le óket az asszony szeme elölt Az idó el nem feledtette, elevenen Urtoita ! fenn e mondát évszázadok során. Megkönnyebbülten jövünk ki inuen, vissza az Oroszlánudvarba feledni bat nemes szív vouzódáai-j uak tragikumát. Lovagok, kik magukat győzhetetleneknek tartották. megszerették s a legnemesebb vér minden\' \| Mai vitézség nélkül a bakó bárdja alatt folyt el. 1 (Víg. höv.) Nagyon lisxleli Dobos István nr! Miután valamelyik helyilapban olvastam, hogy még a mai nap folyamán is részesíti « Kanizsai közönséget,, ama szép látványosságban, amit inái Vaaárnap is alakított, megörültem, bogy nekem is részem lesz bent gyönyörködni, niivel-huxy már Vasárnapi felszállásakor >em vehettem részt,: (betegségem miatti: igy h-U gondoltam majd csak Kii is elmehetek. De mert nem vagyok rá képes: Íme fogadja el tőlem mint egy szegény özv. áBszouytól ez utón etl » szerény két kis koronát- és legalább egy fényképet juttasson hozzám, amelyről megismerhetem a Nagybecsű személyét és azt a hires repülőgépét, amelyben felszállásait produkálja és amelyhez továbbra ia sok azer^ucsét kíván üdvözlettel ösv. N. N. , bádogoané. Íme, a kanizsai közönség köréből egy. ak önzetlenül pártolja az aviatikát. Kgy szegény asszony Nem tehette volua uie* az ingyenes közönaég ugy»« ezt? Nem koronák, csak akár fillérek által ia! jüUöfl ai. ZALAI KÖZLÖNY 3 — ZásElÓBBenteléaek az alaótemplom-ban Jfoeudbeu, minden feltűnés nélkül, de annál „a^yobb bensőséggel folyt le a tegnapi uapou d. e. 10 órakor a zárda bőkezűségéből készíttetett gyöuyörü tászlók felszenieléae. A templomul zsúfolásig megtöltő bivek előtt az üunepély jelentőségét P. Börzsei Tivadar b. plébáuoa méltatta. A komoly és szívhez „zóló szavak mélyen megindították u hallgatókat. A beszentelés szertartását ugyancsak ő végezte. A ázent „mi tartásokat ünnepélyes nagymi.Mt zárta be — Kivándorlók, mint bucauaok Cser-földről írják : Az alsóleudvai járás veudlakta vidéké röl álUudó u kivándorlás s az útlevél nélküli kivándorlók minden eszközt felliaszuáluak arra, hogy akar e^llel is átiutbaHsanak a stájer határon. A mull héten cserföldi és Hdorjánfalvai ember összebeszélt, bogy kimennek Amerikába. KgyikUk valahonnan szerzett egy templomi zászlót « az alalt megindultak I al osztrák határ felé. Közben szent dalokat énekel-1 lek, mint az igazi buosusok. Kóhidáuál összetalálkoztak egy határrendórrel, aki megkérdezte tőlük, hogy hova mennek. öreg-Máriseellbe, búcsúra ! — felelték az agyafúrt vendek. A határrendőr áteresztette őket a batá- 1 rou s a kivándorlók ott a markukba nevettek. A határrendőr csak akkor tudta meg, hogy be van csapva, mikor az ál-bucauaok vezetője nemsokám visszatért a zászlóval és hosszas faggatás utáu elmondta, hogy társainak esi ük ágában »«m volt Máriacellbe búcsúra menüi. — Így inoudja ezt a Cserföldi tudósítás. — A m. kir. postás altiaztek óa szol-gák egyesületének mulataága. Aug. 8-án a Polgári Kgjlet kertjében lényesnek Ígérkező mulat ságot rendeznek a posta altisztek és szolgák A mulatságot műsor tarkítja, melyet művészi érzékkel és leleinéuyességgel állított ösbze a rendezőség. Szerepi a postások dalárdája is. Reméljük, kózöuségüuk a postások ezeu egyesülete iránt megmutatja rokonszenvét s a cél érdekébeu áldozatra készeu jelenik meg a mulatságon. — Leeaott léggömb. A múlt vasárnap délutáu egy óra felé, észak felól egy hatalmas katonai léggömb tünt fel, síéiben gyorsau szállott Üyulakewi község felé, eközben a kosárban ülők folytonosan homokot szórtak ki a kosárból, mégis gyorsau ereszkedett a föld felé, raig végre Gyulakeszi mellett a szőlők között hirtelen leszállt, jó daiabon a földön vonszolva a kosarat, miközben a benne ülők nagy nehezen kiszálhattak. Három katonatiszt és egy nő volt a kosárban, akik közül egyik tiszt a fején é* lábán szenvedett sérüléseket, inig a többinek semmi baja sem lett. Gyulakeszii emberek segítették a léggömböt össsepakkolni és azekérre léve. a tapolcai vasúti állomásra, innen Bécsbe szállították, ahonnan a légi utasok elindullak. Budapestre szándékozván menni, azonbnn az erős szél vidékünkre sodorta, ahol a léggömb kisebb sérülése miatt kéin tel.n.k tollak leszállani. — Daru vár fürdőből a k< v-ikezók.t intik. A lóidény immár elérte a tetőpontját e* a gjönt<nü ÍQrdőparkban a legélénkebb, legtaikább fürdőélet uralkodik. A kitűnő lűrdózeue, mely a cs éa kir. Frigyes főherceg nevét viselő ö8 gy. e. zenekarának egy osztályából áll, sokban hozzájárul a jókedv és mulatság fellendítéséhez. A kies fekvésű fürdő kiváló gyógyhatású hőforrásai és iszapfürdói az idén i» »zép eredményeket rnutatuak fel és a gyógyult betegek a fürdő mankógyűjteményét ismét megszaporították. — Balatonba fulladt. Palozuakon egy kis lélekvesztón csónakázni ineut a Balatonra Olasz Imre tanárjelölt és fivére Fereuc- A csóuak, amelyre ■elszálltak csak egy kis evezős ladik volt, mégis vitorlát vontak fel a már előbb ráerősített árbocra A mulatság atoubau nem tartott sokáig, mert mire kissé belfebb értek a uyilt vizre. egy szélroham felbillentette a kis csónakot. Miudakelléu a vizbe estek, azonban a leiborult csónak fenntartotta őket s nem lett volna semmi bajuk, ha türelmesen váruak\' segítségre. Olasz Ferenc türelmetlenkedett,\' nem akart várui s az erós hullámzás dacára ki akart úszni a a partra. Levetkőzött tehát a csónak tetején s úszni kezdett. Olasz Imre ImszAlnu könyörgött neki, hogy ne induljon u hullámoknak. Olasz K.<reno egy darabig szerencsésen úszott ugy hogy OJasz Imre is kedvet kapott a/, utazásra A parira azonban csak egyik ért, mert Olasz Kerene belefulladt a Ba\'atouba és életével fizetett türelmetlenségéért és merészségéért. — Haláltánc Megdöbbentő eset törtéut Újlakon.\' Primiciát ültek és az elsó szentmisét uagy mulatság követte az uj\|<mau fölszentelt kispap szüleinél. A mulatságon resztV-H Kovács Mariska, a falu egyik legszebb leánya, jómódú gazdaszűlók egyetlen gyermeke. Vidáman, jókedvűen folyt a lánc Kovács Mariska táucolt legtöbbet.Tánc közbeu hirtelen rosszul lett, hazakisérték, ah->l összeesett és meghalt. Ai orvosi vizsgálat megállapította, hogy azivszólhűdés ölte meg — Iparoatanoncok otthona Budapesten AÍ „Iparos- és kereskedótauonc-otlhonok országos egyesülete" Budapesten iparostanouc-o^thont létesített azou célból, hogy a vidéki szülök fővárosba szerződtetett fjaiyak teljes ellátást nyújtson, amely élelmezés, mosás, lakás, egészségügyi ápolás stb.-ból áll. A iauonc-otthon a szülők beadott fiait elsóreudű fővárosi munkaadókhoz szerződteti tanoucokul. 8 felügyel, hogy azok szakmájuk gyakorlati és elméleti részében teljes kikepzeat uyerjene .A tanonc otthonba fölvétetnek ló. életévüket betöltött, egészséges, erős fiuk, a kik legálább hat eleini vagy a középiskola ké osztályát végezték és akik a fémiparos mesterségie (gép- és múlakatos, vsa- és fémesztergályos, vas- és féinöntő, szerszám- és kazátikováos, mű- és bronzöntő, bádogos, mmtaasztalos és mázoló stb.) szándékoznak lépni. A fölvett fiuk utáu tartásdíjat a szülék nem fizetnek, ellenben ruházatukról — egyelőre — a szülők vagy gyámok tartoznak goudoskodui. Jelentkezni vagy érdeklődni az Iparos tanouc-otthou igazgatóságánál (Budapest. VI., Huba-utca 10.) lehet. — Állami soffőrlakola. A gépjármű-vezetőket előkészítő VI. tanlolyam a belügyminisztérium feu ha tósága alatt (Budapesten, X. Százados-utca 14. sz. a.) 1913 évi augusztus hó ti-án fog megnyílni és szeptember Stj-ig fog laitstni. Behatási dij 200 K., viZMgadij 8w K. Jeleuiketni julius hó folyamán akár szóban, akar Írásban a tanfolyam gonduoki irodájában lehet, amely az érdeklődőknek a részletes felvilágosítást nyújtó „Tájékoztatóit is készséggel megküldi. Verseket ebbe a számba Juhász Gyula, Bodor Aladár és Mentes Mihály Írtak. Rzeukivül még a rendes heti rovatok és kitűnő illusztrációk teszik érdekessé és elevenné az filét e legújabb számát Az Élet előfizetést ára félévre 10 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., Damjanich utca 60. — A „Vasárnapi Újság- juliua 80-Ut száma uagy érdekességű képeket mutat be a legérdekesebb magyar vidéki muzeumról, a kassairól, a legutóbbi árvízkatasztrófákról, a német császár wilhelw shöhei nyaralójáról az elhunyt Rochefortról, Mánuel elűzött portugál király házasságáról stb. Szépirodalmi olvasmányok : Pékár Qyula cikksorozata a rejtelmes Bretagneról, Kvassay Kde regénye, Bán Ferenc novellája, Szép Ernő versei. Kgyéb közlemények : Harkányi János báró uj miniszter arcképe s a rendes heti rovatok: Irodalom ós művészet, sakkjáték, stb. — A .Vasárnapi Uiság" előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkióuiká\'-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadóhivatalában (Budapest, IV-., Kgyetem-utca 4. sz.) Ugyauítt megrendelhető a „Képes Néplap", a legolcsóbb újság a magyar nép számába félévre két korona 40 fillér. rVfclJ««y:,.Horgoayt* ** Liniment. Capsici comp., aHorgony-Pain-Expeller egy rrájóumk biaonyult liáuaxer, mely már sok ít óta legjobb bedörjaölránek bizonyult kőaxvráyaél, ceézaál m »»ghiili»ekaél. Figyel aaeatetrá. 8ilány hamisítványok miatt Mvlairtrákor óvatosak legytink rá csak olyan eredeti Üveget fogadjunk e!, mely a „Maraoay" védjcgygyel rá a Rlchter •gjegysráael •flitott dobozba tan «oma-pKÍ Ara üvegekben X —.80, K 1.40 rá L 2.- rá úgyusólrin minden gyógyawr-tárban kapható. - Főraktár: Török Jtaaaf gyógy tzerráuid. Badapet Ot Rlcktcr lyétruertira u Mu emzliiier, Prágában, Ktisabethatrasa 5 neu. ^gammsmemmm® \| GYERMEK t liszt? CStCSt>l6K.61fl)»l0li8ETE6tteU«AII0riK RgSZftE Mmwiwi^iMnu.w.\'"\'™™"1 .......—. ÖKisérlell czélokra fél dobosoká 1 Korona EJ A ti!^ 6iOlMU>»/i«k protodot^ itmMkuSára álluk a kfJtuoa ő«D(mNi fele -ag le SnklirtBO BuoAPgjr. iv. Ifaaauth latwulcra 7a. Irodalom. Az Élet i!. itiépiroijalmi hetilap f. á. jeliue iO-iki Hzáiiiában TOritk Gyulai lutjtalja ZeldkCrea gvQrü e. Klbeatéléaeket találunk Damoukoa lalvitutól é» Kádár Kndrálál, Andor Jóuef a Kalholikua azépirodalinunk e. cikkébeu a katholikua h profán sajló kötött von párhuzamot, Lendvai látván pedig 0 K. aheslorton Mániákusának lorditáüítkeidi meg. 191I V, 288/8 végrh szám. - Árverési hirdetmény. Alulirótt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teezi, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 19 >1. évi V 232/8 számú végzése következtében dr. Horváth Lipót Budapest\' ügyvéd által képviselt Magyar általános takarékpénztár rész vény társaság Budapesti cég javára 887 kor. 4\'J. fill s \|ár erejéig 1918 á?t,aogusri«* hó a-áu foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felül foglalt éa 5400 koronára becsült bohi be rendezés, Wertheim szekrény, oaasa, I amerikai afi/.tal, papirnemüek s«4ötiból álló ingóságok uyilvános árverésen efldatuak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. járásbíróság 1912 évi V Tti-t/8 számú végzáae folytán 8H7 kor. 49 lill tőkekövetelés ennek 1911 évi február hó 15 napiálól járó 6% kamatai. Va/t váltó dij és eddig összest- ■ 175 korona 8< fillérban bíróilag már megállapított költaégek erejéig a fizetett Összeg levouáaaival Nagykanlzaán KaalnCay-utoa 2 azám alatt leendő eszközlésere 1013 óvi julius hó 26. napjának délelőtti 8 órtUa határidőül kilüzetik ós ahhoz a venni szándékozók oly meg-jegyzé.sel hívatnak meg, hogy az ériutett ingóságok az 1881.évi LX. t.-o. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés melleit, a legtöbbet ígérőnek becsárou alul is el fognak adatni. A mennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- éa felni-foglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezeu árverés az 1881. LX. t-c. 180 §-a és a vh. n. 20. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykani&sáu, 1913. évi junftti hó 80. uapján. Kaszab Lajos királyi bírósági kiküldött. 4 ZALAI KÖZLŐN Y JULIU8 81 s (a köiUmerl <áJd«lomc»UIpUó f Minthogy u Alpiiin Utlytii tokitot pólueickci »d..v Klmkcdjék Aiplilnt cuk. Aiplrln>TkbUttk L lorroibwi u alábbi rajzruk mtuifjcló tffdtil aNtamUibin (i ■ y^^aöMMgrimmot Ublrltával tu K i.jo, vi^otaf Minden Ukldlt. rajta Vé, •• A.üUU, eddig meg nem létezett nagy választékban Jutányos áron készíttetnek Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában. Vidéki nir\'nri\'iiili\'li\'m\'k gyorsan .\'liiiiiv.h\'tiiek i MEGHÍVOK KÉREM fizesse elő a pártoktól ós kormánytól független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot AZ U JSÁG-ot Egy hónapra Negyedévre Fél évre — Egy évre — Előfizetési éra : - — 2 korona 40 f. - — 7 - - f. - - 14 „ - f 28 í. Nyáron ál mindenüvé manna küldjük A * Újságol még akkor is. ha naponként változtatja tartózkodási helyét. Oim: AZ ÚJSÁG kiadóhivatala BUDAPEST, VH Rákóct-ut 64. Kénes gyógyforrás Varasd-Töplitz (Hornát-ország i Vasút-, posta-, telefon- és távirda-állomás. Uj gyógyszállód* villanyvilágítással, hírneves radioctiv tartalmú kénes hőforrás 58 C°. Ajánlva: köszvény, csuz és ischias stb -nél. Ivókúráit makacs torok-, gége-, mell-, máj-, gyomor- és bélbántalmaknál. Elektromos inassage.\' —- Iszap-szénaavas és napfürddk. Egész éven ál nyitva. — Modern kényelem. — Uj szállodák. Mesés környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld a fürdőigazgatóság Kürdőorvos Dr. LOCHERT J. Hirdessen a „Zalai Közlönye-ben. FÜRDŐ AZ IHAROSBERÉNYI KÖZBIRTOKOSSÁG délivasul alloma8. OÉLIVASUr Állomás. imtu és iszaphliforrák 34-50° C. Fangó gyógykezelés Hldegvizkura. Szénsavas- nap- és légfdrdök. Szabadban való fekvés. Mérsékelt árak. Prospektussal szolgál a flirdőigazgatóság DARUVAR Szlavónia. szemesnek kell ina lenni., ha túl akarjuk szárnyalni versenytársainkat. Az, élelmesség néni tulajdonát képező nagy vendéglő, mely iii vágóhíddal és mészárszékkel van all összekötve az összes vendéglői és!KRy«bbAt. minthogy" késsünk egy pilláim-lakhelyiséggel, mely töbh irószobá- ,jg 8em, hanem soron kivül vegyük igényk ból és uasinó leremból áll, nagy kerttel m együtt 1914. január l-től bérbe adó. A Ajánlatok legkésőbb f. évi szeptember hó 16-ig a közbirtokosság oimére nyújtandók be. Ugyanott egy kisebb korosmai-helyiség is bérbeadó, ahol azonban a a közbirtokosság borai lesznek kimérve. Ajánlatok fenti határidőre ugyanott nyújtandók be. „Riska" Alhitwdőpor az egyetlen gydgy- is óvszer, száj- is ksreafájáe aerteevesz ss baromfleeez ellea. A. M. Kir. fölilin. miiii-zt áltsl rend. eng. Ára eredeti dobn/bnn K. 3 — Póelátuuitó Mellei- és Társa Kudapest. károlyiul ■ j c 10 dus. választékban jutányos árban kapható Ifi. Wajdits Józsefnél. „Zalai Közlöny" hirdetési rovatát, mert olt határozollan eredményt ér és a magyar hirdető világ hirdetéseit ilt megtalálja. A hirdető rövid idő alatt meggyőződik az eredményről. Annak határozottan vaknak kell lenni, a ki nem látja a „Zalai Közlöny" rohamos fejlődését, ez pedig világosan jellemzi, hogy az ezen lapban uiegjflenÓ minden hirdetésnek kelló haszna van. Szemesnek áll a vilii)?, vaknak az alamizsna 1 Nyomatott a laptulajdonos Ifj. Wajdils József könyvnyomdájában Nagykanizsán. 52 1K ÉVFOLYAM 54 SZÁM CSÜTÖRTÖK SZÜLE ELEMÉR KEMÉNY LASZLO Egyről-másról. Napjainkban sok szó esik a kivándorlásról. Mindenki érzi azt a nagy kárt, melyet a munkaerőnek ily módon való kissebbpdése von magával. A gazda panaszkodik, inert nincs megfelelő számú arató munkása, a gazdaasszony azért, mert nincs cselédje. Ugyanis a férfi munkást is Hómunkással, kénytelenek helyettesíteni és igy a faluról léire bejótt cselídok, arnint uiogkezdódik a lovászi munka, hazasietnek falvaikba. A uiunkáshiány mindii kább érezhető lesz, de a kivándorlás nem szünetel. Pedig a falvak földműves népo igényei-nek tuegfelelóleg még jól vau fizetve. A drágaság, mely évról-évre nugyobbodik, ót sújtja legkevésbbé. Terményeit jól ludja értékesiteni, ha napszámba megy, kijár a maga megfeleló napszáma. Anuál nehezebb lett n sora a kisiparosnak. Talán még ó érzi meg legjobban a nagy drágaságot. Mintha minden ellene esküdt volna, hogy megnehezítse a boldogulását. És a helyzet rosszrafohlulásának okai részben a közviszonyokban, részben magukban az iparosokban van. Mindjárt az clsó baj, hogy nem kap megbizhaló tanoncot. Ha uz ipurostanono-iskola elévi értesítőjét összehasonlítjuk az elmúlt év értesítőjével, azt látjuk, hogy a tanoncok száma ötvennel kissebbedott. Mig a lateiner pályákra törők száma évről évre nő, a középiskolák számát évről-évre emelni kell, addig a tanoncok száma évrö^-óvro fogy. De sajnos nemcsák a számuk fogy, hanem maga az anyag is bizony sok kivetni valót tartalmaz. Hiszen mindenki ismeri korunknak azt az eléggé nem hibáztatható felfogását, hogy a gyermeket csak akkor kell valamely mesterségre adni, ha a középiskolákban vagy a polgári iskolákban egyáltalában uem boldogul. Hót felkeres minden eszközt arra, hogy fiából „ur"-al neveljen. Ismertem olyau szülőt, aki következoteson elégtelen jegyet érdoniló fiával inkább négy éven át minden osztály megismételtetett, úgyhogy már bajuszos fiatalember \' volt, midőn Szirkstztoiég ii kiadóhivatal liík-lir I T.l.\'o. : 111 — Mneais.sk dlj.i.ba. •■•rtnt, a gimnázium negyedik osztályát elvégezte. Micsoda felesleges energiapazarlásl . Mikor azután a fiu semrtii szorgalmat se tanúsít u tanulásban, akkor végül iparos-tanoncnak adják és nagy bölcsen azt hangoztatják előtte: „Látod, mivel nom tanultál, azért most inasnak adlak." És igy előre beleszuggerálják azt n gondolatot, hogy neki mesterségéi utálnia kell. Mert hiszen nem azéri adták mesterségre, mert annak segítségével megszerezheti magának a mindennapi kenyeret, még pedig bnusüintéa uton-módon, hanem büntetésül, hogy m^gszégyenltsék. Igy alakul ki egy tanonc osztály minden önbizalom nélkül, mert hisz iWjú azt szégyenleni kell, hogy mesterségre adták és azzal a gondolattal, hogy most nem kell többolt tanulnia. Pedig ez a legvaskosabb tévedés. Mig az iskolában osak az elméleti tárgyakból kellett volna előmenetelt tauusitania, addig most az elméletből is, meg a gyakorlatból is. Mert az iparosnak nemcsak mesterségét kell jól értenie, hanem intelligensnek is kell lennie. Intelligenciát pedig elméleti 6ranada. Irta; LUKÁOS JÓZSEF. Ai Albarabra gyöngye a két uóvór terme. Az uralkodó feleséginek téli lakása. Nevét a padozatban levó kél hatalmas márváuy laptól nyerte. Stukkói a slaJaktit boltozat örök remekei. A mi szépet e téren képzelni lehet, ezt az arab művészet mind idehordta. Az Alhambra Miratai közül legérzékibb fölírat a két uóvér termében vaui Keit vagyok min deu ékkel, minden dísszel felruházva. • Ismerj ineg, midóu szemed bájaimon legeltesd I Csak Allah, neiu ember, állal lehettem ily dicsövé, — szerencsét Ígérek, miut egy épület sem a löldön. Elragadtatás szemlélni ez épületei, a jámbort nagyobb boldogság, nagyobb öröm fogja el benne A e^llagok szivesen leszállnak fényes öveikból — kívánságuk az ég helyeit h teremben tanyázni A csarnok a palota éke, mondd, nem állhal-e a fényes a ragyogó tejút mellé lényre nézve? Mennyi oszlopot látsz körül, melyek fényesen nyúlnak föl. Meuuyi oszlopcsarnokot, melyeket azok köny-uyeii tartanak? Azt hiszed, a ragyogó égi szférák gördüllek le előtted, midőn a napsugarak első fényükkel óket megvilágítják. A föllengzes arab kölió uem hiába zengi (Jicséretót. Mindenütt apró áttörések, melyeken át féltékeny szemek ezer tekintete őrizte ellen a köunyelmü lelkeket. Apró alkovok egymás fölé építve művészi Ügyességgel tartva egyik a másikat, niiuthi törpe felügyelők lakása lenne mindannyi. Mellette vau a nővérek szalonja Tágas, magas s világos terem. A szemlélő lelkére is fény árad itt. Felsőbb érzés száll meg, moly a gyönyörködő szemet részletről-részletre iráuyilja. 8 szinte fájdalom nehezedik ránk, mikor egy-egy plukkáról másikra kell tekintetünket fordítanunk. Szeretnénk állandóan ott maradui mig a leg-aprólekosabbau meg uem ismertünk minden részletet. De elóltüuk egy nyitott ablak. A kíváncsiság odahurcol. 8 egy tekiutetel vetüuk a nővérek szaloujainak ablakából. Alattunk mélység tátong, mig távolabb Cirauada tűnik fel házerdejével. Neiu köt le. Ismét bekívánkozik a lakintet, hogy hz emberi teremtőerő fényét szemlélje, hol a hatalom parancsszavára lerinékeny alkotó lelkek lerakták,\' caaiueui névtelenül, ízlésük, gondolataik a eszményeik ezer meg ezer emlékét. Nem különös, ha e helyen miudig nagyobb erővel s hatással válik úrrá a lélek felelt a szemlélet s a uézéssel való betelés kiváusága. 8 miudez most mái csak fakó foszlány egy fá-> uyes, dicsó uralom múltjából 1 A vidám, gondtalau, kacigó jókedv derüa idói ilt talán örökre beborultak. Tovább uiegyüuk, mert az öröm elmúlásának, ai élet kihalásának fájó a gondplata. Így érünk el a Mirádor de Lindaraja kedves kis terméhez. Innen nézünk le az alattuk elterülő narancsligetre s látunk egy eleveu paradicsomot. De ki tuduá mindezt röviden leírni? Látni Az uj Ösram- drőílámpák —" töreketlctl ele Képviselet h Klitjr l/l/wrurs.-jJ részire: Finger és Fia, Budapest VI, Hajós-nlca 41, zilai iözlönt julids u tudás nélkül uem leltet elgondolni se. És etne elméleti tudásnak megszerzésére korántsem elégséges s bár magas nivóju iparos-tanonoiskola. Itt önképzésre van szűkség. De hogyan (ogja önönmagát kiművelni az a tanonc, aki tanárainak odaadó vezetése mellett sem volt képes tanulni. Azt hiszem, hogy nem találkozom ellentmondással. ha kijelentem,-bogy jó Iparosnak sokat kell folytonosan tanulnia. A tanonokérdésen kivül vannak még egyéb nehézségei is a kisiparosnak, melyekre talán még lesz alkalmam reátérni. aernkaptpm, mert mm nem kis, (kén), d. bo kU Ím, kezibe megkopom rekten gyuvek edea angyalomhoz azir kérek raogat la, m. meg vagyok megkoroaitva Legyen nyugoi szip azivem míg hezo gyuvek • kél szip kir.i kezi. lmadot szip ügyelőm IMM oldio magatls gouduio toogo i< szip szivem ream eleü oeukuja u azeratl o mogo vllegioje Pistik. omelik mogat on\|lra azaret. Nagt nehézséggel vígig olvastam aaotán vtaoiadtaiu — Kgéazeu nyogodlau lárjbea mehet hozzá. Apróságok. Kikapta kazeinből a levelet, uivébez azoritotta wrdult mindig vig. Seamossy HÍREK. Színház. a napokban mikor hazaérkeztem, cselédem az ajtóban várt. Hoha ilyen előzékeny uem voll. Sietett J érOk tavaszi kabátomat l«-segiteni. Mondom, akkor az elózé-keuység mintaképe volt. Arca rózsaszín, azemei öröm-beu úsztak. Tipegelt-topegott körülöttem. Tudtam rögtön, hogy valamit akar inandaoi, de nem meri elkezdeni — Na, ml van magával Zauzai t Csak ezt várla. Hirtelen köténye zsebóbíl egy papírdarabot húzott eló. — A Pistim irt Nagyságos Ur, de Ilyen szépen még sohasem. Ugj e, hozzámenjek a Pislához? i\'lyau szépen tud írni I Azután kezembe nyoiula a levelet éa én olraatam : Puma, l\'/7 1918. Drsgoszip egyellen egy ougyolom. ia szivem, o levelet megkapto aiuéllknek eritftm (örültem) ia útikor olvosiam drago azorail mij boldog vutom mikor olvastam de esek okoi, mikor olvatom idea szívem de inaskib be mago meli lenik mar megiu, okor még boldógab lenik idea szivem szoksor sirom liuu senki nem lat de ara bele uiugsom mikor osz miagig eszembe gyiu mij boldogok vutuuk Is lesiuk....... a drago ju Istenbe bizom is szip Zuzmariiba omelik segít is imal-kozok minden nap Itálo legyen ojn Istenek hogy a zinj dalgora szikerii a kerest levelel meg-kaptom ia vigeztem is minden de o kezibe -mig Az esó szakad, az emberek dideregvg bújnak felöltőikbe éa megfeledkezve a nyaralásról bőven kárpótolják magukat a színházzal. Hétfőn a Limonádé ezredes, kedden pedig a Cigányprímás vidította fel arénánk , kezeinDOl a kjtön8égét Slerdá„ pedig ,RÓIa néni--„ok. é, kiperdült a konyhába, Azóta folytonosan nevet b ^^ .PJ« ^^ ^ bemutató előadása. Igazán kár. hogy a sok bár tartalmatlan, de látványos operette auy nyira befolyásolta a közönség ízlését, hogy már csak az énekeltetés a láncot tudja kellőleg élvezni, a vígjátékot már kevésbbé. Pedig aki ezt az előadást látta, az csak elragadtatással tud róla beszélni. Nem is tudom, bogy melyik színész játékát említsem előbb. Bányai Irén (Voróczy Giza) aranyos isségével, Sárközy Blanka nagyszert játékával tűnt ki. Bár a férfi szereplók is mind tnegállták helyűket, mégis külön is fel kell emliteuem Matáuy Antalt, még inkább Somlár Zsigmondot, aki bár rövid szerepében igazán mesterit alkotott. Bizony ez az előadás telt bázat is megérdemelt volna. a titkok tengerén. Bámulón nézek messze ködökbe!... Elmosott égbolt végtelen utján Hangtalan hangok csöndüli csöndje Dalt dudorász. Libbeni lombok karcsú közén Foltokat fest le az esteli fény. Sírnak a tájak!... A pázsit ölén Csend fuvoláz. Szivembe surran halkszavu hangja! Felajzott húron harsan a nóta! S zöldetó rétek enyhe fuvalma Lágyan ölel. Nézem az éjjel támadó álmát! Hallom az álmot!. .. Érzi a lelkem! S hasilom habzón mély vizek táját Titkos örömmel- NEMESS ERNŐ. Lassan ezek is eltűnnek a csak a: lalombía ad életjelt évszázados i természet kell mindezt ^a csak ugy lehet eredeti szépségét lal-fogui. \' I tölgyek susogó < Azután még egy sor terem, fürdők pazar ké- ! esend)ébeu. nyelemmel Sötét, raiaztikui borongás vert tanyát ilt a ha- Tornyok, udvarok kertek szebbnél-szebb vál- talinaá erdőben, de mikor ügető öszvér közeledik tozatban. Mintha mind m-gannyi álomrészlet volna, j felénk két oldalt tömlővel akkoi térOuk\'magunkhoz, Alig hiazOllk szemünknek, hogy ez valóság..1 való életbe, IMbáios merényletek a való éleibe beillesztve, me- A láncról elszabadult képzelet visszatér a lyek láttán lelkesedé, gyul kl a lélekből. Bgész ter-i\'őldre. meszelés, liogv egy birod.loin ilyen középpontjáért tömegbe érek. érdemes volt" a sor, fanatikus híveinek vérüket Keskeny <"« ««rok, forró napsugár iámét a „ni,„j mi kiaér, a mi bágyaazt. ö mégis eleseit az Alhambra; gazdái cserélt.\' «ég egy-kél épület a uloa.köti le ügyeimen) s kl tiszteiéiből üresen hagyta e lOudér Woat. ja azután érzem, hogy, a miért lde\|»lteu, már az S azóla esők egy ragaszért mull fennmaradt [enyém, az éu lelkem tulajdona, s ékeaenazóló emléke, hnva lelkesedve lauulni jár művészet k,-s6 kor fia, hogy megtanulja vének örökkévalóságát. Utakuem t/y napig ^lyongtaru itt. Ki ne szeretne a jelen sivárságából a mesék boldogságos honiba köllözni? 3 ha már olt érzi magát, kin ueiil venne erőt a válás fájdalma, mikor „unan szakadui kell? Igy vollam én ia. 8 mikor elindulok onnan, minden lépéauél visszatekintek, pedig már csak a vörös falakat látom. Emlékezetem kamráia gazdagabb, bele vau diesóaé- [zárva Qrauada ia s a ml fő, olt őrzöm az Alhambra képét. Mis már nem érdekel. Virághimea terek, magas paloták miauit ia uyiluak, máshol is állnak Ez mind aablonoa. Az álel e megszokott környezetétől el Is búcsúzom. (Vá,..) \' Csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap ismét vendége lesz a színészeknek. Az igazgatóságnak nagy áldozatok árán sikerűit Király Ernőt a Királyszinház jeles művészét megnyerni négy vendég fellépésre. Felhívjak rá a m. t. közönség figyelmét. — Áthelyezés a Ferencieknél. A Szűz Máriáról nevezett rendtartomány provinciálisa\' P Ozirfusz Viktóriát Nagykanizsáról Pozsonyba helyezte át. Az áthelyezett főként az egyesületi élet krisztianizáló-dásában szerzett nagy érdemeket, de vonzó 8 megnyerő egyénisége minden téren sok lelkes hívet szerzett a katholikus eszméknek. Helyébe — mint értesültünk — P. Horváti Regalát jön Pozsonyból. — Bljegyaés lOrbán Lajos ungvári kir. katli. lógirau. tanár eljegyezte Jiger lloukát Nagykanizsáé. (Minden külön értesiléa helyeit.) — Képkiállítás Keszthelyen, Művészek és műkedvelők inunkéiból Keszthelyen s mull vasárnap kiállítás nyillott meg a főgimnáziumban. A háromszáznál több kép élvezetes azórakozáal uyu\|l a látogatóknak. A klálliláa jövedelméből egy Keaztlia-lyeu építendő featőműtermet óbaitanak létesíteni. — Idő Rossz, cauuya, iazouyatoa idő van. hangzik mindenfelől. Ha kevéaaé eláll az eső, rövid Ideig tart ca.k a derOlt.ég. Panaszkodnak a gazdák. I kiknek a gaboaijuk learatutoll éa moat ueoi kipw \| magaziradni Kioairázík a bőven ömlő esőtől. A ba- JÚLIUS 24. ZALAI KÖZLÖNY bon a pedig nagyon sokféleképen színezi ki a bő áldást vagy jobbau: a bő büntetést. Tudományosan azonban nem ballja az ember a rossz idő magyarázatát, vagy ha igen,.akkor is rosszul ; Dr. Oboluoky Jenő, a kolozsvári egyetem ta-uára a következőképen nyilatkozik a meg uem szűnő esőzésről. Magyarország három nagy éghajlati centrum hatása alatt áll: Ázsiáé, a Földközi-tengeré és az Atlanti óceáné alatt. Ázsiából a hideget, a Földközi-tengerről az őszi esőzéseket, a júniusi, szóval a mostani esőzést pedig Atlauli-Oceán felől jövő légáramlat, azaz úgynevezett laonsura.hozza felénk. Ez a mon-Hirni különösen Indiában és Kinábau jelentkezik szabályos időközökben és bő vizzel árasztja el az említettek földjét Ideje rendesen junius elején vau Nálunk is jelentkezik ez juuius elején. A föld-míves már ismeri jól. Ezt a uapot Medárdusnapi időváltozásnak nevezzük. Nálunk ezen a napon a rekkenő bőség után uagy Uhüllés következelt. Ugyanakkor nagy nyugati szél fujt éa fuj most is. amely még inkább erre hajtja az es^lhozó felhőket Ez az oka tehát a mostani nagy esőzésnek. Egyáltalán, egés\'. nyarunk nagyon nedves lesz. — Balaton áldozata. Ismét egy áldozata van a Balatonnak Szerdán délután összeverődött Bslatonberényben 6 fiu, köztük Mauz fodrász fia is és elmentek csolnakázni. A kis Mauz uem is tért többet haza. Csütörtökön reggel Keszthelyuél vetette ki a Balaton. . — Betörőn. Egy hét leforgása alatt már a második eset, hogy ismeretleu tettesek fürdőzők In-kására betörtek. Múltkor Reiuitz József takarék pénztári igazgató lakását törték fel az éjjel pedig Almásy János tauitó lakásába törtek be, — aki Mária telepi szóleiében nyaral családjával együtt és onuau még nem tudni, hogy mi miudeut vittek el, de az bizonyos, bogy Msntuano Janka nevére kiállított Zalamegyei gazdasági betétköoyvet elvitték ós ma d. e. a benne levő pénzt kiakarták venui, azonban egy kis leánnyal küldték fel a könyvet és ez a takarékpénztárban gyanúsnak tűnt fel. kérdezték a kis leánytól, hogy ki az, aki felküldte, de nem tudta megmoudani a nevét hanem csak azt mondta, hogy egy leáuy és egy fiatal ember. A rendőrségnek nonnal jelentést tettek és sikerült a leány uevét is valami Z. T. — Szerencsétlenség a viharágyuzáanál. K. hó 16 áu este H óra tájban súlyos szerencsét lenség történi az alsótaudvai Szentháromság hegy eu Kodba Antal 20 éves viharágyu-kezeló a szőlőhegy felett összetornyosult jégfelhókre vibarágyuból lövöldözött. Amint az egyik töltényt eloQ\'ötte, abban a pillanatban a nagy szélvihar a lángot vissziicsapta s Kotba ruhája meggyuladt. A szerencsétlen legény mint egy élő fáklya, baugos kiáltozással szaladt Mnr-kovics János ny. polg. isk. lauár háza felé, honnan « lármára kirohantak s Kodbáról letépték az égó ruhát. A boldogtalan legény különösen az arcán, mellén és a kezeiu égett össze borzalmasan. Most a lakásán fekszik súlyos betegen — Öt ember vizbefüllása. Zágrábból jelentik: Marjerie község közelében, a Dráván nagy eaónakazcrencsétlenség történt. Egy csónakon parasztok lisztet szállítottak. A csónakot túlterhelték » enuek következtében elsülyedt. A bennülök a vízbe estek és közülök csak kettő menekült meg. "égy férfi és ejjy pedig vizbefult. — Ki menjen előbb a révre? Kuzmícs Mátyás és Ferencek István nertóskere«.kedők vasár-uap reggel sertéseket hajtottak a járásuukbeli Közép- ; besztercére. Amint-a muraföldi révhez értek a ser-1 lóseitkel, ép nkkor értek oda kocsijukkal : Kelénei Ferdinánd és üsernek József alaóbesztercei lakóaok \| s a kereskedőkkel veszekedni kezdtek, hogy ki menten elbb a. révre. Bbból verakedés támadt s Kelenc és Oseriwk lőccsel és bottal ugy összeverték a kereskedőket. hogy ezek alig tudtak hazaraeuui. A verekedésről jelentést tettek a kir. járásbíróságnak. — Utóhang a temetés után. Meghalt a mi városatyánk: Vóosey Zsigmond; Megsirattuk. Tudtuk, hogy- ki .toH. Dh nemcsak mi. akik körülötte forgolódtunk, akik ásTÓ vezetése alatt emeltük városunk szépségét, gazdagítottuk, diszitettük, hanem a7.ok is. akik távol álltak tőle, akik talán csak hírből ismerték. Életű delén ragadta el tőlünk a foLlmetes halál. Megemlékeztünk erról már. — csak az n?m jutóit senkinek sem eszébe, hogy felmérte volna a gyászpompát, amely városunk gazdagságát eléggé mutatja Ravatalán ós temeteséu, melyen a Hild cég, a mi „Elsó nagykanizsai temetkezési vállalatunk" mindenJtolbetó pompát kifejtett, melyhez hasonló alig a. fővárosban látható, valóban a oégiiek dicséretére válik, hogy drága halottunkat m\'óító módon átadhattuk at anvaföldnek. Ezen figyelemért megérdemli ezen vállalat, hogy teljes elismerésünket nyilvánítsuk. \' — Az aratási szabadságidő meg-hoaszabbitása. Az abnormális nyári időjárás következtében a monarchia mindkét állam^bau előfordult, hogy az aratás ideje későbbre halasztódott, nem egy vidéken pedig árvízkatasztrófa sújtotta a lakosságot. így esett, hogy az aratásra szabadságolt katouák nem végechattek el.« földeken semmit, ami most arra indította a hadvezetőséget, hogy meghosszabbítsa az aratásra hazaengedett legénység szabadságát s ezeknél is csak ott, hol tényleg nem végezhették el a munkát. A hadteatparancanokságok-uak joguk van az aratási szabadságot 8, indokolt esetekben 10—14 nappal is meghosszabbítani. — A D. M K. E. nevelőintézete Debrecenben. A uagy magyar egyetemi város egyik legszebb dísze az a hatalmas nevelőintézet, a melyet i város legszebb pontién 1700 négyszögöl telken epitett fel kétszáz középiskolai, fémipari, polgári iskolai es-tanitóképezdel növendékek számára a Dél-Magyarországi Magyar Közművelődési Egyesület. A két emeletes palota az ország legszebb luteruátusa, felszerelve központi fűtéssel, lürdó és zuhany termekkel, gazdag könyvtárral. A nevelőintézet pótolja családi otthont és a vallás-erkölcsös nevelésre és növendékek oktatására, felügyeletére hat bennlakó tauái ügyel fel és mintaszerű a tauulók élelmezése. Szeptemberre kétszáz tanulót vesz fel az interná-D. M. K. E. Az ellátási dij csupáu 60 ko-rouu, de szegéuysorsu, jeles előmenetelő tauulók számára ingjeim és félingyeneg helyek létesítettek. A fölvétel iránti folyamodványok a D. M. K. E. debreceni uevelöiutézéte igazgatóságához íntézendók, aiuely az érdeklődőknek szívesen küld prospektust is. A D. M. K. E debreceni osztálya Kovács József polgármester és Dr. Kenézi Gyula udv. tanácsos elnökök vezeíése alatt igazgatósági gyűlést tartottak a városházán és elhatározták, bogy a nevelőintézetet üuuepélyesen is felavatják és az ünnepélyre meghívják a kultuszminisztert is Debrecenbe. Az ünnepély és megnyitás előkészítésére az igazgatóság uevelóiuté/et megalapítóját Gallowich Jeuó aleluök főtitkárt kérte fel. — A gőzgópkezeíök és kazánfűtők legközelebbi kóp&ailő vizsgái Sopronban augusztus hó 3. napján délelőtt 9 órakor a Sopron városi villanj-telepen fognak megtartatni. A kellően felszeielt vizsgálati kérvéuyek a in. kir. ker. iparfelügyelőaég-bez küldendők Deák-tér 8. — Rejtélyes módon eltűnt kocsié. Titokzatos módon tűnt el folyó hó 10-én Rezaonya látván lendvaerdói lyukász kocsisa, Kopio látván fi6 éves vend ember. Rezsonya e hó 10-én egy baromfiakkal megrakott kocsival bejólt Alsóleodvára a itt a baromfiakat feladva a vasúton, a azállilmáojojal együtt ó is elutazott Grácba. Mielőtt elutazott volna meghagyta kocsisának, Kopin Istvánnak, bogy a kocsival és a lovakkal itt Lendván, a vasúti vendéglőben várjon reá, 6 másnap visszaérkezik. Rezaonya másnap meg is jött, de ugy a lovaknak, mint a kocsisnak hűlt helyét találta. Eltűntek uyomtalanul. A kocsit és lovakat azóta Stridóvár környékén látták kóborolni, a kocsis azonban nem volt velük. A csendőrség, mely a rejtélyes Ügyben erélyes nyomozást inditott, azt hiazi, bogy Kopio bűuténynek esett áldozatul. — Sláger műsor az „Uramu" uua* házban A szezoo egyik legkitOu&bb műsorát mu-t.tj. be az .Uranua" sziubáz (Sinrr.s stilloda éptt-letébeii volt Edison sziubáz) azoinbali ás r..iro.pt előadásén. A legérdekesebb és legművészibb felvé-telek oly gyönyörű összetételben kerülnek • HM-léit elé. Ilogy mindenki ■ legteljesebb műélvezet értelével konslalálui fogja, bogy sz .Ursnns" szin-bál ismét jé biroevébez méltót produkált. 8\'euki el ne mnlassta e remek művésziesen Összeállított műsort megnézni. A zenét fíeiebert űyula zongoraművész szolgáltatja. Irodalom. A Magyar Figyelő juliua 1. számba különösen gazdag és változatos tartalommal jelent meg. Feleky Sándor rendkívül érdekes cikkben cáfolja meg azon most gyakrau használt állításokat, hogy 8zéchenyi Istvánt nem rágalmzták meg magántiszleaségében és néhány meglevő adattal bizonyítja be a tényleges igazságot. Marcsali Henrik Udvar éa állam eimen értékes történelmi tanulmányt közöl Tonelly Sándor aj/Egyesült Államok uj gazdaságát és külpolitikáját tárgyalja. Nagyon érdekes Ambrus Zoltán Szinházi beszámoló ja, mig a szépirodalmi részben Krúdy Gyula uj regéuyével, a Palotai álinok-kal találkozunk, amelynek első folytatása is bizonyítja, hogy a kitűnő iró legelső alkotása közül való. Wallea Jenő a uó-gyülöletről mond el frappáus dolgokat, a szerző izemélyes ismeretsége alapián. Kádár Gusztáv viszont Kellermanu világhírű regényével kapcsolatban fejtegeti azon kérdést, hogy a pénz regéoyét miért nem tudják megírni. Báró Szalay Gábor. Szalay Lászlóról emlékezik meg U néhány feljegyzést közöl. A tartalmas Fel\|egyzések rovatbau Balcanicua, Kemény Simon és Farkas Pál leveleivel találkozunk. Az értékes Külföldi szemle lefőzi fcj t Magyar Fi-gyeló-nek ezeu rendkívül tartalmas számát. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VI., Andrássy-ut 16. Az előfizetési dij egész évre 24, félévre 18, negyedévre 6 K. NESTLÉ féie pfCSf MÍ)K,0r0M0»8FIE6f ISKiserleli czélokra fél dobozoká 1 KoronaÉJ A liszlell szúlesin&nek pfobadoborokésfétsialok inflyni ttfflUkuésrt állnak s kCDUM ÍOUIOOIÍHÍI fél. 4 fc faaklirtan Buoapi3t, tv.koqrthUi«aka7u. 4 J0UU8 li MEGHÍVÓK addig mag nem líUlilt nagj választékban JuUnpi inn kíiilttitaik Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában. Vidéki megrendelések gyorsan elintéztetnek. (a wTilim.rí fá>d«lomcilllpttiw^) \' \\ Mtnlhot> 11 Alpliln h<l>(1l «Auor póUitlck \\ HlvtiktOKk A.plrint rtil " A.plrlx-T.bl.tl. \| U .iiiw waltkia t«Mi •om.jou.ta „ a « ukkm,.! \|„ k. i.3ű, 3 Mi»4w, U1NA« >.jl. ÍM1 a M Ai»tri. M«. I fizesse eló a pártoktól ós kormánytól független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot AZ U JS AGot Előfizetési ára: Egy hónapra — — — 2 korona 40\' f. Negjedévre — — — 1 » — (■ Fél évre — — — — 14 „, - f Egy évre — — — — 28 , — f. Nyáron ál mindenüvé utánna küldjük Az Újságot még akkor is, ha naponként vállo/tatjn tartózkodási helyét. Oim: AZ ÚJSÁG kiadóhivatala BUDAPEST, vn. Rákóci-ut 64. Kiau gyégjlorrái (Horvátország ) Varasd-Töplitz Vasút-, posta-, telefon- és távirda-állomás. UJ gyógyaaáiloda vütanyvilágitáaaal, hirntvn radioctir tartalmú kénea hAforráa + 58 Cfl. Ajánlva: köaivény, caui <« lachlaa atb-n<t. Ivókúrák makaca torok-, gége-, mell-, máj-, gyomor- éa hátbántalmaknál. Elektromos maaaaga. — Iaxap-aiánaavaa áa napflárdők Egész éven át nyitva. — Modern kényelem. —■ Uj szállodák. Mesés köi;nyék. — Katonazene. — Prospektust ingyen kaid a fürdőigazgatóa( Fürdőorvos Dr LOCHERT J. Hirdessen a „Zalai K8zl5ny"-ben. DÉUVABLM alloma8. déuvasur Állomás. FÜRDŐ Vasas és iszaphllforrások 34-50° (\'. Fangd gyógykezelés Hidegvizkura Széniavas- nap- «s légfürdök. Szabadban való fekvás. Mérsékelt árak. Prospektussal szolgál a fardóigazgatóaig DARUVÁR Szlavónia. AZ IHAROSBERENYI KÖZBIRTOKOSSÁG tulajdonát képező nagy vendéglő, mely vágóhíddal és mészárszékkel van összekötve az össze, vendégléi és„Kyébb61 milllhogy ne késsünk egy pillana-lakhelyiséggel, mely több irószobá- tjg 8eU), hanem soron kivül vegyük igénybe ból\'és oasinó leremból áll, nagy kerttel együe. 1814. január l-töl bérbe adó. SZEMESNEK kell ma lenni, ha túl akarjuk szárnyalni versenytársainkat. Az élelmesség nem áll Ajánlatok legkésőbb f. évi szeptember hó 15-ig a közbirtokosság óimért nyújtandók be. Ugyanott egy kisebb korcsmái-helyiség is bérbeadó, ahol azonban a 11 közbirtokosság borai lesznek kimérve. Ajánlalok fenti határidőre ugyanott \| nyújtandók be. „Riska" Állatvódőpor a/, egyetlen gyógy- él élizir. izáj-koréalájái urtéiiéiz éi karinlltéiz olloa. k: M. kit tölitm. luiuúzt. álul rauii. i-ng. Ara eredeti dobozban K. 3. - KS.lám.iti Mellor éa Táraa Builap««. k\'Jrulj körút 10 "lampionok dus választékban Jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél, A „Zalai Közlöny" hirdetési rovatát, mert ott határozottan eredményt ér és a magyar hirdető világ hirdetéseit itt megtalálja. A hirdető rövid idő alatt meggyőződik az eredményről. — Annak határozottan vaknak kell lenni, a ki nem látja a „Zalai Közlöny" rohamos fejlődését, e/. pedig világosan jellemzi, hogy az ezen l.ipbim megj.leuó minden hirdetésnek kellő haszna van. Szemesnek áll a vjlá?. vaknak hz alamizsna 1 Nyomaton a laptulajdonos [fj. Wajdits József könyvnyomdájában Kajykaaizi NAGYKANIZSA I913 JULIUS a8 5a-lK ÉVFOLYAM 55 SZÁM HÉTFÓ Magjilanlk hation ia ctütirtfikan. t\|ntl..it»> K»» .... 10 korona, í!e<. n b borona, .„e.ld.ie 3 korona B0 flll. - azám ara in flll. I rkl.\'i. terkoiflM SZELE ELEMÉR h-,s«..kt.«i.í Szarkaaztaaig 11 kiadóhivatal laik-Ur I KEMÉNY LÁSZLÓ T.l.fnn : 11: \' - Hlrd.Ua.k dljaaabla aaarlni. Egyről-másról. 11 Az elózó lapban már felemlítettem egyet-mást a kisipar nehéz helyzetéről. Felemlítettem ama körülményt, hogy milyon nehéz egy megbízható tanonoot szerezniök. Ennél azonban sokkal nagyobb átka a a kisiparnak a közönség bizalmatlansága a kisiparossal szemben. Un bármire is szüksége van, ami nem égetóen szükséges, okkor hosszas fontolgatások után fog csak hozzá a szükséges olkk megrendeléséhez, sót akárhányszor megtörténik, hogy ó maga fog hozzá, hogy házilag előállítsa. Pedig, hogy ez a felfogás milyen helytelen, azt bizonyítgatnunk se kell. A huzás-ballgatás csak azt eredményezi, hogy későn jutunk az óhajtott tárgy birtokába, házilag való előállítása pedig még ennél is rosszabb eredményre vezot „Ki minők nem mestere, annak gyilkosa", mondja a közmondás. És ha keressük eme bizalmatlanság okait, akkor kénytelenek lesznek maguk a kisiparosok j is belátni, hogy ennek okai részben ók maguk. És ebben a tekintetben a nagyközönség \| tudna szer és ezer esetet felhozni. A kisiparosok első legnagyobb hibája a késedelmezés. Vau egy jó öreg cipészünk., Nála jobbb és tartósabb cipőt még nem készített nekünk más oipész. Hanem munkáját( kivárni keserves dolog. A sürgetés minden j ravasz furfangját ki kell vele szemben meríteni, hogy végre a megrendelt áruhoz jussunk. És ez nz iparos nem egyed, ez típus. így érthető azután, hogy miért fordulunk inkáhbb a kész árul felé, melyeknek megbízhatósága pedig sokszor ugyanosak kóteB. Másik nagy hiba a kitartás hiánya. Bizony a megrendelt árura sokszor kell várnunk, de hogy az iparos is várjon pénzére, az már ritkább eset. Hibája a kisiparosnak a drágaság is, arányítva a gyáriparral szemben. És ennek okát, talán tévesen, abban látom, hogy a kisiparos hamar gyárosnak képzeli mágát. Ha iparát kiváltotta és egy-két tanoncot és segédet foglalkoztat, akkor azt akarja, hogy keressék meg azok számára a mindennapi kenyerét, ók pedig — politizálnak. De hibás a közönség im Ott igyekszik takarékoskodni, ahol nem lehet és áltakarékos-kodásból, meg nem okult, előzetes bizalmatlanságból olyau munkákra vállalkozik) melyek it jóval fölülmúlják. És amikor azt látják, bogy tudásuk kudarcot vall, akkor fordulnak iparoshoz, de akkor igy ugy lealkudják a munka dijját, hogy azért az árért becsületes munkát bajos végezni. Igy történik azután, bogy a becsületes, de kissé drágább iparos munka nélkül marad, mig a kevésbbé megbízható, de olcsóbb iparos alig győz a megrendeléseknek eleget tenni. l\'edig minden izében magyarosodó kisipart támogatni hazafias kötelesség. Ida. Ida zongorázott. Énekelt is hozzá. Kissé fátyolozott hangja illut a nótához, melyet játszott, mert izoraoru az. Kgyóbkor Lacit, a járásbiró fiát szokta kisórni, aki örömmel játszott hegedüjéu neki, egy szerűen azért, mert nagyou szeretto a zenét. Még fiatalok voltak, arcuk üde, szivük tiszta Most azonban Laci nem játszott, csak hallgatta a zongora és Ida mélabús hangjait. Váltak és a válás pillanatát megédesíteni akaiták. Éppen a nehéz najjon nem tudott játszaui Laci. hiába kisérlelte, ujjai nem voltak rugékouyak, mint előbb. Azért inkább hallgatott. Moht tünt fel neki először Ida. Nézte ól és ha rágondolt, hogy buosuzniok kell bizonytalan idóre vagy talán örökre, eddig ismeretlen valami ragadta meg szivét, fiddig is szerették egymást, de olyau gyermekies azeretettel. Hiszen eddig fiatalok voltak és initsem tudtak a szerelemről, a rajongó szerelemről. Bddig hiányoztak egymásnak, de most elválhatatlu-uok egymástól. Érezte ezt, Laci. Talán Ida is. Mikor a uótának végére jutott, kissé megpihent Fekete szemét ráfüggesztette Lacira, mintha kérné: ne kí- vánd, hogy folytassam, mert nehezemre esik. .. Laci megértette. — Ne folytassa — kérem — iukább beszélgessünk egy keveset. Úgyis rövid az idő. — Igaza van Laci. Lássa, most maga boldog lesz, elmegy a fővárosba, el fog járni a színházakba ; nagy társaságok várják, amelyekben kellemesen fogja érezni magát. Jobban fog szórakozni ugy-e, mint itthon? — Nem Ida. ebben helytelenül gondolkozik. Fáj nekem itt hagynom ezt a csendes kis városkát, elhagynom kicsiny házait, virágos kertjeit és mezőit, melyeknek minden talpalatnyi részéhez ifjúkori em- ! lékeim füzóduek Nehéz megválnom attól a százados diófától kertükbeu, mely alatt mint kisgyermekek \|játszadoztunk. Mikor nagyobbak lettüuk, az alatta levő padon hallgattuk sokszor, mint énekel a rigó, mini suttoguak a Iák lombjai. "Olt \'vártuk meg a le-I nyugvó nap sugarail és örültünk, mikor vöröslénybe burkoltak azok minket. Ilyenkor azt hittük, Isteunél vagyunk leüt. Rszerabe jut Ida most imudeu. Látom > az elmúlt 19—20 évnek eseményeit. Páratlan napok, \| évek voltak azok — Ugy-e. mikor kicsinyek voltuuk. mindent megosztottunk egymás között, lla magának vol cukra; akkor nekem is volt; ha én airtam, maga ia velem tartott Olyanok voltunk mint a testvérek. És ruost válnunk kell. Krre eddig még nem gou-doltam, Laci I — Éu sem Ida és azért nehéz ez. Most ér-, zeiu csak, ki volt iniga uekom. Több volt mint testvérein. Sohasem bántottuk meg egymást. — Igaz. Milyeu jó is volt. Öohasem vágyódtunk más társaságra. Megelégedtünk egymással is. — Hát mi lesz most? De el kell mennem ... Ida megfogja Laci kezét, Az a kis kezecske meleg és reszketőn Laci Ida szemébe néz, olt köunj csillául meg Magához von\|a a leányt, forró ajkát sutjára tapasztja. Az első caók. Hosszú volt ez \' éa édes. — Nem, nem .négy el, ugy-e? Akkor ki fogja hallgatni, mint zongorázom. Kinek éuekel\|ek én? Neiu, nem mehetsz el Laci. .. — Elkeli ineuneiu — édes — de uem maradok soká . .. Kész ember Uszek ás akkor boldogok leszünk. . . többé soha uem lóglak elhigyni. Addig is békülj meg sorsoddal. Isten veled . . Ne felejts el . . _ Az \\ij Qsram dróílámpák "xörclccíleiielc Képviseld és raktár Magyarorszá/í részére: Finger és Fia, Budapest VI, Hajós-utca 41. A L A I KÖZLÖNY JDLIU8 Í8. Városunk. A fővárosi élet telje»en meggyötört. Kiesebb városba kívánkoztam és ide jöttem. Mielőtt ez a gondolatom támadt, többszór megfordultam Nagykanizsán és környékén. Megtetszettek a osendes uloák — hiszen az az örökös zaj órjitó — a fáknak illata, mely egészen más, mint a fővárosban. Amikor láttam az utca valamely részén egy ökrösszekeret feltűnni, boldog voltam. Lehet, hogy nem mindenkinek tetszik ezen egyszerű hangulatos kép, de végre is nem vagyunk egyformák. Nekem ez egyetlen vágyam volt Elhatároztam, hogy itt telepszem m?g. Aróta szereztem ismerősöket, jó és rossz barátokat. Különben a mély barátságra nem vágyódtam és nem is vágyódom soha. Veszedelmes. De megismertem városunkat is. Vaunak ismerőseim, akik azt mondják: unalmas fészek. Ninos igazuk. Megmondom miért. Ha az ember délelőtt akar szórakozni elmegy a sétakertbe. Igaz nem nagy, d« nekünk elég. Még sohasem volt alkalmam látni tolongást ott. Mégis panasz hangzik mindenünnen: még a sétakertje íb kiosiny. Budapesten a Városliget sokkal nagyobb, mégis tolonganak benne az emberek. Milyen más itt minden fa, amott a sötétzöld levelek tele vannak korommal, porral. Itt szinte virulni látszik. A levegő nálunk ninos teli Hzénfüattel. mint amott. Más is a színük ott az embereknek I Délutáni szórakozó helyeink is vannak. Van teniszpályánk, kávéházunk, sportterünk. Este színházunk és több mozgószinházunk. Igaz. hogy színházunk nem a legszebb és legkelemesebb, de nemsokára uj, sokkal díszesebb váltja fel a régit. Mikor idejöttem, usak eggyel nem voltam tisztában. Nagykanizsánál kisebb város- ián megfordultam, de szobrot úgyszólván mindenütt találtam. Nálunk ninos Ez mára-diságra vall, ez annyit jeleni: nem pártoljuk a művészetet. Nem tartunk lépest a világgal I Mily szép volna, ha sétakeriünkhe. vagy a jövendő uj színház elótt levő teret szoborral j díszítenénk I Ez elmaradhatatlan. Az ember elmegy az utoákon. de az \| azokon levő csatorna elveszi kedvét. A házakban különféle illatú folyadékukat öntenek ki, amelyek kifolyván az utcára, a mélyedésekben megállanak és a levegőt büzhödlé teszik Ezen mennél előbb kellene segíteni, inert innen szármozik a sok ragály. Némileg jóvá teszi ezt az a körülmény, hogy legforgalmasabb utcáink csatornázottak. Nagyon meglepeti az. mikor az elsó vasárnapot töltöttem itt az. hogy a földműves nép délelőtt összejön a felsőtemplomnál, Rögtön rájöttem en- ek az előnyére. Olt beszélik meg heti leendőjüket, beszélnek erről is, arról is Legalább ők is hallanak valamit, ami városunkban történik Ez kulturális szempontból is helyes. Előttem látom a jövőben városunkat. Látom, tornyai miként nyúlnak a tiszta kék égbolt zat felé. Látóra, mint sflrögnek-forog-nak az emberek. A város közepén a szinr házat, gyönyörű kerttel körülvéve; előtte szobor emelkedik A felsótemplom helyén tiszlafehér, hatalmas lemplotu rémlik elém. Az uj postaépület hasonlóan a hangyabolyhoz, tömve emberekkel, kik egymást siejlelik. Fájdalom fogja el raiivemet. hogy ennek a képzeletnek valód; mását már nem láthatom. Unokáink gyönyörködnek majd rajta. Megdicsérnek minket és tisztelettel ejtik ki nevünket. Dolgozzunk, erőlködjünk amennyire lehetséges, hogy szépsí gazdagítsuk a mi édes szülővárosunkat. Szamossy. HÍREK. Színház. Ismét ünnepelt vendége van arénánknak. Király Ernó, a Király színház ünnepelt művésze aratta jól megérdemelt diadalait. Kivül a zuhogó eső. belül a lapsvihar rázza színházunk deszkafalát Bizony nem ártana .„ár hozzáfogni egy kősztnház építéséhez, hogy a közönség ne volna kénytelen felnyitott esőernyó alul élvezni a játékot, mint ez már megtörtént. Osütörlökön a Kis gróf került sorra, pénteken a Tatárjárás, szombaton Luxemburg grófja, vasárnap pedig János vitéz. Mindenik darabol láttuk már városunkban és csak a nagyszerű előadásának lehet tulajdonítani. hogy a közönség megtöltötte a színházat. Mindenik darab egy-egy ujabb diadal, hoz juttalta Királyt. Kellemes csengést) hangja, fiatalos arca. kilütió játéka szinte meglepetésszerűen, gyorsan nyerte meg a közönség tetszését Énekszámait a közönség viharos tapsa kisérte és többször megujráz-tatta. Méltó partnerei voltak azonban szülészeink is. Mint érdekességei említhetjük fel, hogy -szombaton este Fedák Sári, világliirü szi-[ nésznónk is megjelent arénánkban és az egyik páholyból végignézte Luxenbnrg grófiját és tetszésének több alkalommal adott I kifejezést. A jövő hét elsó napjaiban Tanay Fri-jgyes. a Vígszínház jeles színművésze fog három estén, át. Tanay nevét országszerte ismorik, akik Pesten jártak, azok ismerik játékát is, mely egymaga is iuegér- M egcsókolla homlokéi és távozott A leány bel\|ebb és beliebb balolt szivecskéjébe é» a vér apui ég tokéig sírt, altén eszméletlenül dóit a diváura. ránkint hagyta el gyöngéd lestét. Mellbeteg volt. • Egy este kint ült a fa alatti padon ott, ahol Lacival Multak hóuapok és Laci szorgalmasan irta a együtt szoktak ülni. Hideg szél fujt és rueghlllt. leveleket Idának. Kezdetben édes szavrr, utébb kö- Azét, hervadt és sírt. . zömböB levelek érkeztek. Maid héuaponkiul csak A lányos házba szomorúság költözölt. Ida be- egj-egj levél jött. Azután megszűnt ez íb és Ida1 teg volt Szoléi sokat beszéltek, verje ki fejéból La-esak nirt.. sirt... Laci bizonyosan beteg és azért cit, mert az uem veheti feleségül. Nagy ur lesz és nem ir — gondolla. Mindennap ugyanezzel a gon-! gazdag feleség kell neki Ida meghallgatta a jót—, dolattal kelt lel és nyugodott le. Imádkozott érte és akaró szét. de nem ludta megfogadni. Akarta, de sirt is utánna. Kerílte mindenkinek a társaságát, uem tudta. Folyton csak Laci lebegett szeme elótt ejzetnei most már nem égettek, nem csillogtak olyan 1 képe megzavarta éjiéit nyugalmát in. Ilyenkor fel-lényben, mint azelólt. A sirás fakóvá telte. . . Szép kelt, imádkozott és sirl . . . alakja meghajlott. Mindent éa mindenkit megunl, Egy napon látta Ida, hogy Laciéknál nagy csak Lacit nem. I sürgés-forgás van. Jött a parasztkocsi, melyre hó- Lsssankint elmúlt egv év. Laci megjött, de,röudökel raktak fel. A kocsi elment már. de Laci nem Ida részére, tiaueiu szüléihez. És lds csak az, nem volt látható. Utánna lüll a hÍQté és nemsokára ablakból láthatta néha-néha, amikor barátaival távozott szüléi házából. Nevelelt, csevegett, de nem Idának, hanem barátainak Sót látta ót leányokkal is sétálni. Látts, mint hajolnak össze és gugnak-buguak ; látta, mint karol Laci egy leány kariéba . . . Miért látta ó ezeket. .. Laci ót nem szereli, ez már biztos .. . Hiszen feléje sem néz . . Ezek a gondolatok raegauuyi tórszurás voltak szivébe. A tör mindig megjelent Lnci szüléivel a ajtóban. Búcsúztak Ida [elláinaazkodoll ágyában, hogy jobbau láthassa, vajion feléje néz-e a fiatalember. De hasztalan vágyódott tekintető nlán, nem nézett oda. Azután Laci elrobogott a koesival. Ida visszahanyatlott ágyára, de sirni már uem tudott. Már többet nem sirt.. Jött az ész. A fák koronái sárgultak, hullt az ószi levél. Ida mindig rosszabbul lett. A nap belo- pódzott az ablakon, rávetette fényét arcára és akkor boldog volt. Mikor a nspfény letűnt arcáról, iimét elsápadt. Egyült tartott a fákkal éa mjre az utolsó levél Is lehull, ó is meghal — gondolla. Igaza volt A mindinkább nedves és liideg ószi levegft, a folytonos esózés csak sürgette a hslál áldozatát. MAr nehezen velle magához a levegőt. Ida uem türelmetlenkedett. Agyát k.lzelhuzták az ablakhoz, kitártak mindent, csakhogy elegendő levegője legyeu. 0 pedig mohón szívta magéba az elkésett \|ó illatot d" már nem sokáig . . . Laci pedig boldog volt s fővárosban. Zaio" napokat élt. Talán már egészen elfelejtette Idát. hiszen voltak oll szebbnél-szebb leányok, kikkel kacérkodnia i, lehetett. Arra meg éppenséggel nem M gondolt, hogy Ida meghalt. Még ágybau volt, amikor a cselédje egy gyártlapol telt asztalára. Valami i«-nierósöm balt meg. Jelentéktelen lehet, mert Unitommal egy sem volt beteg — gondolta és megfordult ágyában. De mégis felkelt, hogy mégis li«s>, \| kiről vau szó. Alig vette kezébe s papirt, elsápi\'H \| Egy édes mull jutott eszébe, melyet ó olyw hűtlenül lépett össze. Néháuy könycsepp gördüli l» szeméből Megérezte e Ida a lirraélyéu a késé könnyét. SaamosBy JltLIUB 28. 7, A I, A 1 KÖZLÖNY S Jemli, hogy meghallgassuk. Hélfón a Lakájok. kedden a mumus, szerdán Az elnOkné bemulató előadása kerül sorra. ____ Sxerenosétlenaéq az erdőben. Vigyázatlanságának az áldozata. Hétfőn délután súlyos szerencsétlenség történt a rédicsi erdőben. Krrosmair Károly 22 éves rédiosi hercegi segéderdös hétfőn délután rendes körútját végezte az erdőben, tűikor összetalálkozott egy erdős-társával. A kel erdős megállott beszélgetni s Kreosmaier beszélgetés közben levette válláről a fegyvert és rákönyókölt a csővére. Néhány peréig tartott csak a barátságos diskurzus, akkor a két erdős elbúcsúzott egymástól s egyik erre, a másik pedig amarra indult. Indulás után Kreosmaier ismét a vállára akarta emelni a puskáját, de a kakas a kabátja szélében megakadt, levágódott s .> fegyver nagy dördüléssel elsült. A lövés za jára a másik erdős hátranézett s látta, hogy Kreosmaier a földre rogy. Odaszaladt s még hallotta amint Krecsinnier elhaló hangon súgta: — Meglőttem magamat, pajtás I Azután elveszítette az elméletét Kreosmaier akinek a Itóna alatt az oldalát érte a lóvés. — Az e^\'dÓH az erősen vérző legényt beszállította Rédlosre. hol ágyba fektették s a gyorsan kihivott dr. Brünner József alsó-lendvai orvos részesítette első segélyben. Kreosmaier állapota igen súlyos ugyan, de ha komplikáoiók nem állanak elő. az orvosi vélemény szerint meg lehet menteni az az életneh. — Szent Anna napja A jémborságou kitol a deríts, kitisztult idó is\' hozzájárult, hogy a helybeli s vidéki hivek olyau szép számmal keresték lel 86-án a helybeli plébánia templomot s valósággal elárasztották virággal tjzent Anna művésziesen kidi-szilelt oltárát. Az Anna napia Mária Terézia idejében veszítette el nyilvános jellegét — azóls csak egybá-tilag ünneplik meg. Ezért mondta az ünnep napján az elsó szent misét P. Ozorai Izidor házfóntk s plébánia hiveiéit. A nép azonban nem leledte el szá zadok multán sem kedves szentjének üunepét, aminthogy hisszük, hogy a mostsuság eltörött kedves Mária ünuepeket is megfogja ülni akkor is, ha azok s még megmaradt nyilvános jellegüket is elveszítenék. — Névváltozás. A magyar kir. igazságügy-miniszter folyó évi január havában kelt 1306/2 végzése alapján Baspolnik Láazló nsgykaniziai poala és távírda ellenór örökbe fogadás utján a Kenessey Uszló nevét vette lel. Szeuzáoló. a Rákóoi-utcában. Lspzárta-kor értesültünk, hogy a Békóci-utcábsu Iskó ltenkó Kereucné a már pénteken meghalt lérjét el felejtette bejeleuteni (?). — A (eloszlásnak indult hilllapeue-tráus szaga teUe figyelmessé a környékeu lakókat a a bonöa gondatlauságra, kik ugy törték be a lakásbs, mivel az asszony nem volt otthon A felizgult utcs sok mindenféle nem tisztességes és kegyeletBértó dologról vádolja sá asszonyt. Azt rebesgetik, hogy míg a halottat otlhoo bejelentés nélkül hagyta, azalstt sz elsó feleség rokonaira visszaszálló sziliéből miudeu értékesíthető dolgot ellopott volna Azutáu mint aki jól végezte dolgát, tegmip még a cserfói bócsun is megfordult. Hogy sz ilyeu fajta híresztelések izgalmi szülöttei-e. vagy talán igazi alap)uk vau, annak döntését a rendőrségtől várják — A részeg ember ouere üzlete Julius 14 én Kerlai Jáltes felsöaraliyudi fuvaros a hóttóti erdőbe ment fát íuvsrozni. Útközben nagyobbal hörpintett a kelleténél, minden korcsmáuál megállt és mire Kisszeulgrótrs ért sz öuludallsuaágig elázott. Iit is betért egyik korcsmába és tovább ivott, fisak mikor otthon mámorából felébredt, vetle észre, hogy az ó értékes kél lova helyett egy teljesen értéktelen szürke ló áll istállójában, zsebébeu pedig két lovának járlstlevele helyett s szürke tó járlatlevelél találta, amelyen Tóth Jáuos pscssi Iskós szerepelt a szürke ló tulajouossként. Kertai. aki semmire sem emlékezett az elmúlt nap eseményeiből és a azürke lóról semmit sem tudott, a járlatlevél alapján kutatul kezdte a szürke ló históriáját és ugy ludts csak meg, hogy öntudatlan részegségében ó maga cserélte el két lovát sz értéktelen szürkéért. Kolera (?) Nagykanizsán. Élénk szen-zéciójs volt szombat d. u 3 órakor a lluuyady-utcá-uak. Egy már idősebb ember esett össze kolersgya gyanustünetek közt a 16. azámu ház előtt. A gyorsan előhívóit mentők gyauusnek találták az esetet és a beteget a járvány kórházba szállították ki, ahová ha-ulsriisau megérkezett Dr. ltálz Kálmán várisi orvos ia — A D M. K E aduidháza és iskolaszanatórium Oirkvenicán A magyar tengerparton Oirkvenicáu gyönyörű kultúrintézménye vau a Dslmagysrországi Magyar Közművelődési Kgyesü\'et-uek Vérszegény, gyenge fejlódésü. betegségből felépült, gyenge csoutfejlódésü, reiiinatikus, Isbbsdozó és üdülő urileáuyok és tauulók számára üdülőházat létesített a tengerparton a [>. M. K. E. és az áldásos intézmény egész esztendő alatt nyitva lartatik. Külön gyönyörű épületben tanárnők goudos felügyelete alatt uri leányok, mig másik külön álló épületben tanári vezetés alatt fiuk vaunak elhelyezve az áldásos célú intézményben önköltségi áron. Az Intézet főorvoss Dr. Horetzky Bernát. Az üdülők Velencébe. Abbáziába, Pólába, Lussinpicoloba, Arbébe, stb. kirándulásokai is teszuek és a D. M. K. E. e kirándulásokra üdülőinek a legnagyobb kedvezményeket szerezte meg Négy esztendeje áll már főnt e nemes célú kulturintézméuy. a melyet s cirkveni cai hatóság ia támogat oly módon, hogy a D. M K. E. üdülőinek ingyen lürSést és a zene, gyógy- és fürdódijsk alól vsló mentességei biztositolta, a keresk miniszter pedig oly igazolványt engedélyezett, mellyel 1 fel III. oszt jeggyel a gyorsvonat II, osztályán utaz. Ihatnak. Az üdülőházba való felvételért az üdülőház Igazgatóságánál Oirkvenicán kell jelentkezni. — Lefülelt orvvadászok. meg sem kezdődött a vadászati idó s az orvvadászok már is vigan lövöldöznek a falusi határokban s jóiztten fagyasztják a porhanyó husu vadat. Mit bánják ók, van-e tilalmi idó, vagy ninos. a fegyverengedólyre ós adójának lefizetésére sinos gondjuk, egyedül átkos szenvedélyük vezeti ki őket a lesre s idó multával, ha hurokra kerülnek, a börtönbe. Lóoze Mihály erdóosokonyai orvvadászt Széol.enyi gróf féle szólló birtokban a csendőrség elfogta, ép akkor midőn lesben állott. Midőn a osendóróket észrevette futásnak eredt s hosszas hajsza után sikerült ártalmatlanná tenni. A lőfegyvert elkobozták tőle s följelentetlék a szolgabiróaágnál tiltott időbeni vadászásért és engedély nélküli fegyvertartásért. * " a . — Szerencsétlenség az aratásnál Szerdán reggel súlyos szerencsétlenség történt a zalamegyei Nagyrécsén, 8 z áj bél y Gyula birtokán. Az egyik aratómuukás, Császár Uyörgy megbotlott és beleesett a kaszájába. Olászárt kórházba akarták azállitaui, de útközben meghalt. — Földomlás Zalakoppányban. Budai\' Jáuosné zalakoppáuyi lakosúé a hársbágyi gödörbe ment sikálós agyagért. A koppányiak innét szokták az építkezéshez, a sározáshoz szükséges agyagot szállítani. — Óriási meunyiaégü agyagot kapartak már ki innét és most, — hogy a gyakori esőzés a földet meglazította, — az itten való tartózkodás életveszélyessé váll. Budainé ezt uem tudta és kaparni kezdte az agyagot. A fölötte lévő meglazult földtömeg rábuzant és teljeBen eltemette. Vele volt 14 éves kis Mari uevü buga, aki a szerencsétlenség hatása alatt nem vesztette el fejét és segítségért -kiabált Addig is míg a segítség meg uem érkezeit, a lezubaut nedves főidet kezével kaparta és igy sikerült néujének fejét sz agyag alól kiszabad!-taui. Időközben többeu meghallották a kislány segélykiáltását és s gödörhöz siettek. Hosszas munka ntán siekertllt Budainét a földtömeg alól kiásni ás az eszméletlen asszonyt lakásába haza szállították. Itt az elsó orvosi segélyben dr. Meianer Antal zala-szentgróli járási orvos részesítette. Az asszonyt azonban nem lehetett eszméletre hozni. Nagyon súlyos belső sérüléseket szenvedett és felépüléséhez kevés s remény. Hasonló balesetek nagyou gyakoriak Az elmúlt hetekben Dötkön volt hasonló szerencsétlenség, amely halállal végződött. Hatósági inlézkedés kellene srra nézve, hogy sz alávájt gödrök további kiásásától a közönség liltassék el, mert t: ilyen életveszélyes és gyakori baleseteket a hatóságok erélyes intézkedése könnyen megakadályozhatja. Amerikai magyarok humorja Szobaúr: Miért mondja ezt a szobái fejedelminek ? Háziasszony: Mert hát — udvari. Fontos kérdés. — Hallottad, Méróék válnak. — Ugy, Kinek Ítélték meg a kutyájukat? — Milyen.— No, férjecakém, milyen az éu uj kalapom ? — Hát olyasféle, mint két havi fizetésem. Jövendölés. A jósnő vizsga tekintetet vet a leányra és szól. A férie szegény ember lesz, ha csak .... — Ha csak? kérdi riadtan a leány? — Ha csak a kisasszony nem fog az eekUvó után kevésbé puccosan öltözködni . . Csók. — Az orvosok ijesztgetnek s csók ártalmas voltáról. — Igaz, igaz, de a uó, szeretik a bátor férfiakat. Fizika. — No, Bandi, tudsz-e oly folyadékot meguevezui, amely uem fagy meg soha ? — lgeuis: A lorró víz. Meutegelőzés. — Igaz, bvgy maga veri az urát? — Dehogy l Osak s múltkor kiporoltam a ka-uapét és nem vettem észre, hogy ó rajta van. Kiadó lakás. Sugár-ut 45 sz. alatt 3 szobás lakás kiadó. Megtekinthető egész nap. Kulcs a rendőrségen átvehető. 4 ZALAI KÖZLÖNY JOL1U8 S8 MEGHÍVÓK eddig mis n»m 1»t«zatt nagy választékban Jutányos áron keszittstnak Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában. Vidéki m\'-grondnlesek gyorsan elintéztetnek Aapirln-TefaUtla fonalban m alibfcl i.Jinik mntMtlö mddl nomisoiiibin n DtH . Ulyunoi 11U.IU..I l„ K 1.201 fi - »l«a™ UtUU. rajta ... f izesse elő a pártoktól és kormánytól független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot AZ UJSAGot Egy hónapra Negyedévre Fél évre — Egy évre — Előfizetési ára : - — 2 korona 4U f. - - 7 „ - f. - - 14 „ - f Kinn gyógyforra« Varasd-Töplitz (Horvátország > 28 f. Nyáron át mindenüvé utánna küldjük Az Újságot még akkor ia, ha naponként változtatja tartózkodási helyét. Oitn: AZ ÚJSÁG kiadóhivatala BUDAPEST, vn. Rákóoi-ut 64. Vasút-, posta-, telefon- és távirda-állomás. Uj gyógyszállódé villanyvilágításául, hírneves radieetiv tartalmú kénes hőforrás -f- Ajánlva: köszvény, csuz és ischias stb.-nél. Ivókúrák makacs torok-, gélje-, mell-, máj-, gyomor- ás hátbántalmaknál. Elektromos massagc. — Iszap-szánsavas és napflirdók. Egész éven át nyitva. — Modern kényelem. — Uj szállodák. Mesés környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld > fürdőigazgatóság Fürdőorvos Dr LOCHERT J. Hirdessen a „Zalai Közlöny"-ben. maw díuvasui alloma8. DÉLlVASUr Állomás. FURDO és iszaphöfon-ások 34-50° C. rángó gyógykezelés Hidegvizkura. Szénsavas- nap- és légfürdök. Szabadban való fekvéa. Mérsékelt árak. Prospektussal szolgál a fürdőigazgatóság ItARUVAR Szlavónia. AZ IHAROSBERENYI KÖZBIRTOKOSSÁG tulajdonát képező nagyvendóglö, mely vá(ihiddal éa mészárszékkel van összekötve az összes ven dégl&i és lakhelyiaéggel, moly több irószobá-ból és oasinó teremből áll, nagy kerttel együtt 1914. január l-töl bérbe adó. Ajánlatok legkésőbb f. évi szeptember hó 16-ig a közbirtokosság címére nyújtandók be. Ugyanott egy kisebb korosmai-helyiség is bérbeadó, ahol azonban a a közbirtokosság borai lesznek kiiuérvo, Ajánlatok fenti határidőre ugyanott \'nyújtandók be. SZEMESNEK kell ma lenni, ha túl akarjuk szárnyalni versenytársainkat. Az élelmesség uem all egyébből, minthogy ne késsünk egy pillana tig sem, hanem soron kivül vegyük igénybe A .Zalai Közlöny" hirdetési Tovatát. meri olt határozottan eredményt ér és a magyar hirdeti „Riska" Alluívódőpor az egyetlen gyógy- át á»izor. izáj-koronfájái iirtéiviiz ii baromlimz illan. A M. Kir. fűldui. miniazl. által \'raiid. érig. Ara eredeti dobozban k. 3. - Kóulái uaitó Meller "és Táraa Budapest. Károly-kdrut 10 világ hirdetéseit itt megtalálja, idő alatt meggyőződik az Annak határozottan A hirdető rövid eredményről. vaknak kell lenni, a ki nem látja a „Zalai Közlóu.T" rohamos fejlődését, ez pedig világosan j«l* leírni, hogy az Nyomatott dus választékban jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél.__ laptulajdoiiv« Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán ezen lapban megj< lonó minden hirdetésük kel 16 haszna van. Szemesnek áll a világ. Vaknak az alamizsna! NAQYKANIZSA I913 JULIUS 31 5^-1 K ÉVFOLYAM 56 SZÁM CSÜTÖRTÖK ■i\|\|ilinlk hétlön ii ciitirttkta. tlOft..!.) «k: K\|jí«i Int 10 korona, ftl,.,. 6 korona, korona 60 Hit. — Egy.. »,.r,, 10 flll. Kalalfe ■ xarkasitn •SZELE ELEMÉR l\'£uerk«attű: KEMÉNY LÁSZLÓ Szirkeizliiit ii kliÉiklulll liák-lér 1 Mikor töltsük be a polgármesteri széket? Tán sohse volt Nagykanizsa város közönsége ily valöban indokolt s súlyos dilemma elé állítva mint éppen rnosl, amikor a minden oldalról feltolakodó körülmények ily óriási körültekintésre intő módon megnehezítik a kérdés eidöntesét. Még fel sem oosudtunk ama lesújtó osapás alól, amely ami szemmel láthatólag fejlődésnek induló városunkat érdemekben dósán elhunyt agilis polgármesterünk elvesztésével érte, — a vett, megbízhatóknak minősíthető hirek folytán kialakult körülmények a kegyelet határidején belül máris arra késztetnek bennünket, hogy a ránk mért veszteség osapásának nehéz súlya közepett is gondolkozóba essünk s ne feledkezzünk meg ama magasabb oélok követeléseiről sem, amelyek városunk fejlesztése s epidens kérdéseinek sürgős megoldása körül mint kény- szerítő okok felmerülnek, hogy a polgármesteri szék betöltése felől mielőbb gondolkozzunk. Amíg a megszokott kedves, agilis alak itt köztünk járt. intézte a legjobban városunk szépen előre induló ügyeit s fejlődésünk jól előkészített utait, szinte fel sem tünt, hogy dacára a sok kritikusnak, mégis csak egy hatalmas, mindeneket jól intéző kéz vezeti, ami városunk elóhaladásának egyenes s biztos bázisát. Osak most, amikor az eddig láthatatlan, nagykonuepcióju alak kidőlt. — látjuk, hogy ki volt Ó? Mennyire körül kell tekintenünk ? hogy hozzá méltó, rátermett egyént leljünk, kí ama hatalmas, sokoldalú tevékenységre köteles pozioiót ugy be tudja tölteni, hogy az a város közönsége minden rétegének kívánságát ugy elégítse ki, mint azt az elhunyt egyén a nagy közönség mindenkori közmegelégedésére kieléffttotte. E fontos, város érdekeire óriási hord-erővel biró állás betöltésénél azonban az idő kérdése a leglényegesebb nom lehet, amelyet bár bosszú terminusra semmi esetre kitolni nem szabad, — mégis a kérdés körül a lényeg osupán osak az. hogy e városunk gazdasági s minden irányú fejlődésére nézve fontos s legmagasabb pozíció oly körültekintéssel, s oly egyénnel töltessék be, ki minden mellékbefolyástól függetlenül, minden felekezeti s egyéni politikai nézetet sutba dobva, városunk közönségének érdekeit ugy képes s ugy óbajtja a rátermettségénél fogva ugy tudja képviselni s istápolni, az elhunyt érdemes vezető conoepoiólt lelkében ugy képes assimilálni, hogy e város jellege az esetleg változó viszonyok folyamán bármiként alakuljon is, mindenkor, minden erejével, minden képességével s minden irányú tevékenységével arra fog törekedni, hogy e fejlődésnek indult várost a megkezdett mesgyén fejlődésében előbbre v(ve a dunántull azon városok sorába igyekszik s tudja emelni, amelyre .e város intelligenciája \' s áldozatkészsége folytán immár teljesen megérett. Banckovics János </. Imtli. Egy tönkrement élet. Kicsi gyerek korában selyemben-bársouyban járt. A uevelónő sohse mozdult el mellőle. 13 éves korában ugy beszélt németül éa franciául, mint magyarul. Ma ia tud, de nem dicsekedik vele. A középiskolát a legszebb eredménnyel végezte s tanárai ugy szorgalmánál, mint tehetségénél fogva szép jövőt jósollak neki. 8 ma? Napkeltétól-napnyugláig dolgozik, mint egy igavonó barom, hol itt, hol ott, egy hétig, kettőig, ahol épen munka kínálkozik. Nem válogatós. Zsákol hajóból ki, hajóba be ; kubikol; homokot hord ; épülő házaknál téglát cipel, sőt láttam már csatornát is tiaititani. Néha egy-két hétre eltűnik. Olyankor vagy tutajt ereszt, vagy elmegy valahová téglát verni. G\'sak munka legyen, 6 elvégzi. Mégcsak nem is követelőd->ik, pedig szakadatlanul dolgozik, ugy, hogy a munkáját mindenütt szeretik. Egy uagy baja vau, sehol sem állandó; két-három hétnél tovább egy helyen ki nem birfa. Folyton Ozi, folyton hajtja valami, mintha átok feküduék rajta, hogy sehol maradása ne legyen. Mindig uj munka, uj környezet kell neki. Ahol dolgozik, a társai megbecsülik, tudásánál fogva fölényt gyakorol reájuk s ha ingerkednek is véle, mivel ó nagyon keveset, vagy semmit sem törődik, utóbb mindig megkövetik. Józan állapotban uagyon szűkszavú, töbnyire csak egy odavetett szóval felei. Dolog közben meg épen uem szeret beszélgetni. De az ajkai folyton járnak, mintha magában motyogna valamit. A hozzá iutézelt kérdést soksior nem hallja s ha nagyobbat kiáltanak rá szinte felijed, mintha aludt volna. Az irni-olvasiii nem tudó munkások apró irni-valóit, levelezését sokszor ó végzi el. s ezt a munkáját reudeaen pálinkával fiselik meg. 8 ez a veszte. — Vagy tán az egyedüli boldogsága ? . . . . Ha már bevette a napi pálinka porcióját, akkor mindenkit megszólít s aki meghallgatja, azt tartja szóval, de az egész mondókájából keveset lehet megérteni, mert tücsköt-bogarat összehadar. Osakuem naponkint látom, mert előttünk visz el at utja házafelé. Különben nagyon jámbor ember. Nem báut senkit, talán iné a légynek sem tudna ártani. — No Ferenc, ugye, hát idegyütté? — Ide. — Táu nagyon megnyomta a valladat a zsák, hogy inkább horaoktu akarsz prüsakóoi, mint lisztté? — Meg. — Hát pedig csöbörbü vödörbe eslé, mert mivelhogy itt is csak meghúzza a válladat a nyakló I — Akkó se kendét húzza I — No no I Nem is azér mondom ! — Hát? — Osak hogy mondjak valamit; hogy beszédre birjalak. Tudod, vóua nálam egy kis dolog irni való, A katoua fiamnak szeretuém megírni, hogy . . . — Jó, majdba lemegy a nap. Most ne mondja el kend, mert estig elfelejtem. 8 szavát se hallják aznap többet. Folyik a munka szakadatlan, sötétig. Alig ülnek le délben egy félórára, harapni valamit. Aztán megint hajrá I Egyik taliga homokot a másik utáu taszítják iuntrá-ból (homokos hajéból) a partra. Miutegy 80 év előtt P. község mellett terült el Lakatos Sándor birtoka, mely bár a kisebbek Azuj § Ösrai tn drőílámpak r """ törélceílcnclc & Képviselet is raktár Magyarország risiért : Finger és Fia, Budapest VI., Haj ós-utca 41. 1 ZALAI KÖZLÖNY J0UÜ8 ül. Leégett gőzmalom. Igy millió ha Ai Estékhez néhány kilométernyire levő Osepin kézségben nagy tatvész pusztított tegnapelőtt éjjel. Az Egyesolt Oőtmalom Részvénytársaság gőzmalma még nem tudni mi okból kigyulladt és teljesen leégett, anél-kol. hogy a mentésre még gondolni is lehetett volna. A tat este fél tizkor tört ki. amidón a gőzmalom gépházából egyszerre osak hatalmas lángnyelvek osaptak ki. A veszedelmet az éjjeli őr és a járókelő emberek vették észre, akik nyomban fellármázták s kevésszámú tűzoltóságot és az egész kézség lakosságát. A tűzoltók azonnal megjelentek a helyszínén s a közönség segítségének igénybevételével azoonal at oltáshoz fogtak, de bár minden erejűket megfeszítették is, kis számú és kezdetleges oltási eszközeikkel nem tudták a hatalmas lángnyelvek elterjedését megakadályozni, a lángok feltartózhstutlanul borították be lassan az egész nagy épületet s hatalmukba ejtették az egész nagy telepet. A gépházon kivül osakhamar lángbau állottak a melléképületek is. a lisztraktár, irodai helyiségek s a többi kisebb épületek. A legtöbbnyire faalkatrészek olyan vehemensen lángoltak, hogy jó távolságban körűi megközelíteni sem lehetett a rettentő forróság miatt. Ugy a tűzoltóság, mint a közönség úgyszólván tétlenül volt kénytelen nézni a tűz terjedését, hiában is próbálták volna az óriási lángtengert eloltani a kis, vákonysugáru szivattyúval. A tűz elemésztett mindent, ami éghető volt, elégett az utolsó fadarabka is a telepen, anélkül, hogy meg lehetett volna akadályozni s az égés még másnap délben is tartott, amig megsemmisült minden. Valóságos szerenose volt a szerencsétlenségben, bogy az idő éppen akkor szél- csendes volt 8 igy történt. b"gy tűz - uem tarjedt a telepen lul. mert ha szél i» lett volna, könnyén láugbaborulhatott volna az egész község s a pusztulást annál kevésbé lehetett volna megakadályozni alkalmas tttz-oltószerek hiányában. A malom aznap uem dolgozott, osupán a villanyos művek mfiködtek. ezek látták el a községet világítással s éppen ezért valószínűnek tartják, hogy a tűzet rövidzárlat okozta. Az épületeken kivfll a tűz martalékává lett ötven vaggon liszt is, azonkívül nagymennyiségű buza és zsákkészlet, amelyeket szintén lehetetlen volt megmenteni. A kár megközelíti az egymillió koronát, amelyből nyolcszázezer korona biztosítás révén megtérül. A Részvénytársaság Mihajlovioh Antal volt főispán és Bűohler László voltak a tulajdonosai s a társaságnak félmillió korona volt az alaptőkéje. A malom, mely naponta ót vaggon búzát őrölt, villamos üzemre volt berendezve HÍREK. 8 z i n h á z. A nagykanizsai szirtkor igazgatósága ugylátstik, bogy mindent elkövet, hogy a közönség l-jlszését kiérdemelje. Egymás után nyeri meg ver.déglellépéere országunk jelesebb színművészeit éa . műsort ia ugy állítja öaaze, hogy a közöoség minden rétege megtalálja a maga szórakozását. Tanay Frigyesnek, a Vígaziuház művészének preciz játéka gyönyörködteli jelenleg arénáuk közönségét. Hétfőn Hajó Sándor vígjátékában a Lakájokban lépett fel ifj. Pavlicsek János, főkomornyik sze repében. Nehéz játékáról bírálatot Írni Oaak az el-ismeréa hangján lehet szólsni poinpás alakításáról Minden szélsőségtől mentes, olcsó hatásokra uem vadászó előadásával hatalmas tapsokat váltott ki. És ezúttal konstatálhatjuk, hogy uem a karzat kezdte a tapsot, hanem a földszint. közé tartozott, az észszerű gazdálkodás és a Ibid kihasználása folytán oly azép jövedelmet hajtott hogy tula\|donoaa uri kényelemben élhetett. Háza közel a faluhoz, de már a aaját birtokán épült. £ kényelmes falusi lak agyik uri egyazerűaég-gal bútorozott azobájában egy 18—19 éves ifin olvasgat. Szabályos arca oly Ide, hogy ha serkedő szőke bajussa Mm volna, akár leánynak is beillenék. Olvasásában az ajtó nyílása zavarja mag. — No kedves fiam, mire határoztad magad? Magmaradaz az eddiginél ? — Igen édes atyáin, megmaradok Pap leszek — Pedig jelea éretaégiddel sokkal kevésbé féltenek mások. No de uekeiu ea ellen aiuca kifogásom. De maggondoltad-e nehéz helyzetedet? Meggondoltad-e, hogy papnak lenni könnyű, de jó papnak leunl nagyon nehéz dolog! Arai máanál agy kia hiba, at ott már eaatlag nagy bán. Ugy kla sze-leakedéa, egy kia félrelépéa, mit máahol észté sem veazaak, itt pályádba kerülhet, s kezdheted ujral — Mindezt jól meggondoltam, s elég erőt érzek magamban arra, bogy a legnehezebb köteles aégeimnek is képes legyük megfelelni. — Pedig ebből a levélből, melyet Farkas adott be utközbeu, már azt hittem, bogy lemondtál e tervedről. — Miért? — Íme a eirne: Lakatos Fereue agyatemi hallgató urnák. — Ezt a Laci irta, bizonyosan eaak ugy találomra . . . Hogy vannak Farkesék. — Jól. A három hóuapoa házasok még ren-deseu \|ól vannak A baj eaak kéaóbb jelentkezik, külöuöaeu at ilyen hirtelen házaasAgoknál. — Hál mi ia történt a Mariakával? Hiaaen neki a kovács Dani udvaréit, a már ugy hallatazott. bogy el ia vasti? / — Az történt, bogy mind a kettőnek kemény leje vau, valami csekélységen összekülönböztek, s a Marlaka oaupa dacból a Hálához ment feleaégül. üogy mi leat a vége, azt csak a Jó Isten tudja... (Vij. mi.) Tanaynak játékáról alkotott \|ó veieméayünkei még inkább fokozta máeodik. fellépése A jajjmusban UáVaUlt viglálékában. Napóleon Űourtttret alakította olyan eeodás életUaéggel, hogy preo\|s..játéks lobbatör dörgő tapsokat váltott ki. Padig a kanizsai ko. töuség nagyon nehezen melegszik fel a vígjátékuk, baa. At ő Ízlésével jobban megfelel a könnyed, látványos operetté. Tanay látéka azonban rövid idő alatt megkedveltetné a vígjátékot is. Szerdán az Kluökné kerüli sorra. Már előre lehetett hallani, bogy uein fehér darab, következés, képpeu a színház tömve volt. Éa azt £l ia kell ismernünk, hogy egy kellemes esetben? volt reazűuk Maga a darab változatos képeivel, másrészt pedig s kitűnő elősdás harsogó kacagásrs ingerelték a közönséget. Igazán sajnálatul búcsúzunk Tsnayiól, ki-nek az előadások sikerében olyan nagy része roll. . ; De dicsérAleg kall szólni a. mi aziuészeinkról kik szintén mind a három darabban tehetaégok-ról tellek tanuaágot. Kondrát, Ujj, Bákossy, Virág, Pajor mind külön külön dicséretet érdemelnek ked-vea játékukén, ugy ezeket mind a többi kedves színészeinket annyira megkedvelte már közönségünk bogy aziule sáinálsltsl olvassuk a aainlapokou jslzall .bucaufeliépésükel", mert igazán sok kedves estél szereztek uekünk. Pénteken s közkedvelt Rákoasy jutalomjátékávai a Oigányezerelem operettet játsszák, reméljük, hogy zsúfolt ház elölt. — Személyi hir. Streicher Péter prépost. ny. hőgyészi (Tolna ra.) plébános és Streicher József apátkanonok péosi székesegyházi plébános városunkba érkeztek. — Portiunkula napja Nagykanizsán. A Ferenciek legnagyobb ünnepét, jt portiuo-kulaí bucsu napját nagy űnnepiességgel fogják megülni aug 2-án a plébánia templomban. Az ünnepi szónoklatot P. Ozorai Izidor házfőnök tartja \'/. 11 órakor. Utáuna az űnnopies nagymise fesz, melyet Streicher Péter prépost fog pontifikálni fényes segédlettel. Az ünnepet d. u. 3 órakor ünnepien veoaernye zárja be. — Gyásahlr. Szalay Dénesné született Jak Etelka nagykanizsai áll. elemi iak. tanilóuót jül. 99-én temették nagy részvét mellett. A gyászmise! tegnap d. e. 9 órakor tarlotlák a helybeli plébánia templomban. A megholtnak emléke sokáig fog élűi ismerősei s kartársai a növendékei elölt páratlan buzgósága, áldott lelkülete s jóazlve miatt. Kartársai részvétük kifejezésére külön gyáazjelentéat is adtak ki. — A zalai tanítók évi nagygyűlésüket most Zalaegerszegen tartják augusztus 94—30 között vslamelyik uapou, eselleg szeptember 6-áu Már 30 éve ia elmúlt, bogy itt gyűléseztek. Épen azért ez nagyjelentőségűnek ígérkezik. Tanügyi dolgaiknak hiteles elintézését üucepéllyel fűszerezik. Fényes estélyi fognak rendezni. A jövedelemből gyarapítani fogiák a uagykauizsai tanitókbázát, melyet e megyében banekovlcb kezdeményezett. A rendezők ugy tervezik, hogy Ünnepélyükön vegyen réazt most Zalaegerszegnek miudenik rélegü társadalma, s felkérik a lakosságot, hogy a vidékről jövő tanítókat egy napra elszállásolni szíveskedjenek. A kik ,ha\|landók valakit vendégül fogadni, jelentsék ezt Oaiazár Jór zsef igazgató tanitó körei nőknél avagy. Horváth Jé-zsef igazgató-tauitónál. A megjei unitóte«lOlel elnöke Szalay Sándor.nagykanizsai igazgató tanitó. — A HKOWbfltthelyt repülőnap A Va--Vármegyei Hírlapban olvaiauk: Gyönyörű láivásybau volt része vasárnap vámsunk közönségének a sport JÚLIUS 81. („lep mögötti ráun. Várakozáeon falai elkerült > hi res msgysr aviatikus felszállása. Ezer és ezer wiubei nézte kíváncsi intimmel, amiül Dobos István Sya-„bulay reptlótfélién a magasba átállt, A repUléa.pont i érakor kezdídöu. Lélekastét vissz. lojtva figj.lt mindenki, mikor a motor berregoi kezdeti Mind följebb éa feilabb emelkedett gépjével Dobol István • egyszerre ellOat a szem elöl. Hatalmú írekben keringett a magaebiu, a ugy látszott, mintha egy batalmu aaa repkedne kiterjesztstt száruyakkil szép nyugodtan ét bámulatoa gyorsasággsl. Kétszer sulii lel a mérési vállalkozó a mindkétszer remekelt felszállásával. Lelkes éljepiés fogadta, amikor leezállva, kilépett gépjéből. Az igazán gyönyörű és élvezetes vasárnapunkat a magyar pilótának köszönhetjük. \' F. hé lit-én délelőtt Széchenyi Rezsó grőf megbírta a kivAló pilótái gyönyösapsli kastélyába rilláaraggeiire. Dobos a meghívásnak készséggel telt eleget a repülőgépen szállt ki űyöngyösapátiba. Két és fél percig tartott a légi ut, miközben sebes hajtásban követte a fiatal gróf utomobüja a repülőgépet, — • bár köztudomás auriot a fiatal mágnás nagyszerűen kezeli a gépkocsit, — még csak nyomában Mm tudott maradni Dobosnak. Mintegy 8 percig tartott utja. A Széchenyi kastélyban magyaros vendégazeretitbin Tolt része Dobolnak. Visszafelé iimét csak repülőgépén tette meg az utat, s bár ■léi ellen kellett repüluie, — 9 és fél perc alatt már Szombathelyen szállóit le minden ba) nélkül. Kedden délután szép él lelkes közöuaég előtt ismételte meg felatálláaát, mely tekintve hogy az idő csendes volt, sokkal fényeaebben sikerült, miut a vasárnapi. Kiváló szép produkciói még a hozzá értőket ia meglepte s a köaönség lelkesen éljenezte a magyar pilótát, ki még dicsőséget fog szerezni a magyar névnek. Kétszer szállolt fel kedden és miud-két esetben hosszabb Ideig maradt a levegőben. Több kört éa nyolcait irt le \| merész kanyarulatokkal még ■ tréfálkozásra is volt kedve, mert egyiiben a kö-zónaég felé iráuyitötU gépét a mikor már azt bitlék, bogy a tömegbe átáll, — hirtelen felemelkedett s mosolyogva integetett a magasból a magához tért közönségnek. Stép volt, gyönyörű volt mutatványa. Adjon • magyarok Istene neki aok szerencsét éa kitártáét. — Elfogtak egy oraságoe betörőt \'Bzer-dán este hét órakor a pályaudvaron letarlóllitták öchener Ferenc huatonegyéves pécsi azabósegédet. Folyó hó tizenhetedikén ó tört be Beinitz Jótsaf takarékpénztári igazgató lakásába és még több betörésnek a részese. Kár kétszer volt büntetve. Klóször bálom évi, majd hét hónapi börtönnel. Nagyon megrögzött betörő. Mikor elfogták azt mondu, bogy lobiaem tudtak volna rábizonyítani még a londoni reudóreég sem, ba kélitáskáját és revolverét nem laláliák nála. — A lopott dolgok legtöbbjét öjőrítl zálogoai\'otla el. Kapoavárolt van szeretője, de azt semmi áron aem akarja tláralni. A hiree betörőről fotográfiát ia kéazitettek mert amint ó állifotta, nem el a betörése az elaó, tehát veszedelmes. — Elégett leány. A Fö-ut lő. számú ház-bau van Mayer Klotild gőzmosó intézete. Szerdán <1. n. körülbelül léi I órakor a moaóiutézetben levő gép, amelyet benzin liajtoll, felrobbant Rögtön telefonáltak a tűzoltókért, akik a tüael eloltották. — Oergya Róza 14 évee leány egészen közel a beuzin-lartáljuál dolgozott. Ót érte a legnagyobb lüi, ugy hogy haja telieaen leégett, bőre pedig cafatokban lógott la. Kütönöaen karján éa fején sérült meg su-lyoaaa. Rögtön a kórházba szállították. Annál is inkább sajnálatra méltó, mert állitólag árvaleány A másik sebesült Varga Józaef, azonban aabei nem veszedelmetek. Füredi ugy nyilatkozik az esetről, bogy talóaaluoltg a gép működési közben öntötték a tartályba a benzint á« Innen volt a robbanás. Minden ZALAI KOZLONT \'esetre a vizagálstot megindították, bogy kit lethel a felelőséig \' .\' í d , " * • - Vérengső juh áss Magyar Jáooe \|uháat-legény a baltavári majorban szolgált. Persze azerel-maa lett egy ugyanott szolgáló hajadonba. Időközben azonban uj juhász került a majorba a et a leányuak jobbau megtetszett. A azarelmében osllódott Magyart annyira elkeserítette a leány hűtlensége, bogy boazut forralt ellene. Tervét oaütörlökön végra ia hajlottl. Ugyanis a szerelmespár s mezőn sz egyik szénaboglya tövében osztotta egymásnak forró Clókjllti mikor a legény rá\|nk routott. s s leányt egy kapanyéllel ugy vágta fejbe, hogy kél helyen ia betörött a feje. A verekedő juháazlegéuyt a csendőrség le-tlrtóltltti. — A féltékenység áldozata. Németh József róföakereskedő városról-városri járván, kereale a maga éa eailádjl. kenyerét. Körülbelül 48—44 éves. Szorgalmas, lisztesléget kereskedő. Felelége uenban elhagyta ót ée Fiúméba ment szülőihez, itt bagyva férjét bét gyermekkel. A legidősebb aaép tizenöt évei leány, a többiek kicsinyek. — A napokban kii leányát valami miatt megverte Illetőleg megakarta verni, az azoobao mondta neki, bogjha nem veri, meg, mond valamit. Az apa moat már kiváncsi volt, hogy mit mondhat leáuya és nem verte el. Mama egy kántornak in és sokat ia ir — mondta a leány. Németh erre fájdalmasan zokogni kezdett, majd kirohant az utcára éa a szembejövőket fel-döntve hangosan kiáitusla: jó napot, jó napot I Az utcáu álló rendőr hnzaáeietelt és láriávil bevitte i kapilányeágrs Olt feleségét kezdte kereiui A rendőrség cellájába Vezették, shol folyton kisbálta: jó uapot, jó napot ! Bement hozzá Füredi rendőrtisztviselő ée kérdezte : ismer engem ? Németh egy ideig habosolt, majd megmoudta a rendőrtisztviselő nevét. Utánna kérte Füredit, nézze meg, uinos-e feleaége a pricci alatt. Nagyou nehéz megállapítani, vájjon őrült-e vagy aem. ügy-két napig megfigyelés alatt tartják. A dologról értesítették az árvaszéket is a gyermekek miatt — Állatkínzás. Az ember mitaem gondolva megy végig aa utcán. Beszélget veletartó társával, vagy pedig siet dolgát végesni. Amint így halad az otoán, egyszerre különféle szitkozódás üti meg füléi, korbáesülésektól kiaérve. Természetesen egy kocaia üti lovait mivel azok megijedve valamitől, vagy tslán a roeez bánásmód miatt ia nem akarnak engedelmeskedni. Gyakran lát az ember ilyen képet Kanizsán. Különösen a mostsni háxlebonlások alkalmával. A lovak csökönyösségéoek rendesen az az oka, hogy gazdáiuk akkor is üti őket, amikor nem kell. Ha egy lépéat tesz ösztöuétől hajtva már ostorral ütik. Kz nem helyes, sót elleukexik egy igen hasznos egyesületünk, az .Állatvédő liga* szabályaival. Ml ugylátszik. keveset törődünk ezzel, pedig nagyon ia fontos az, hogy kenyérkereső segítségünket mennél inbb karban Urteuk, hogy innak amúgy is nehéz életét megkönnyítsük. — Kérjük egyuttil a megfelelő batóaágot, hogy intézkedjék ebben az Ogyben, mert Ilyen esetben uemcsodá, hs már a csecsemő is megtsnul káromkodni. — Hirdetmény A kereskedelemügyi m. kir. miniszter uruak f. évi április hó 8-áu kell Í061I/V. sz, rendelete alapjáu a dombovári és kaposvári távbeszélő központokat f. évi augusztus hó l-val Met-kovic él üattaro I Koluri, a barcsi, mohácsi, nagykanizsai éa pécsi távbeszélő központokét pedig Mtl-kovk, Uattaro (Kotor) éa Ragusa (Dubrovnik) dalmát városokkal való helyközi távbeszélő forgalomba bevonom. \\ A 3 percnyi beatéigelés dija mindezen viszony-latekbsn 4 korona 90 fillér. Sürgős beszélgetésekért a reudee díj háromszorosát díjköteles szolgálati beszélgetésekért (8. T.) pedig 1 koronát kell fizetni. I A rsgusii forgalomban bevont központokról Baguaa nyilvános áÜokuáaálal tizivo^val (Uraz) szintén válthatók bs.téigetéeek, — As .Uranus" mosgófénykápsilnháa ban Szarvas azálloda épületében (volt Edison színház) azombatou él vaaárnap móvésaiesen összeállított möior lesz bemulatva tteichert Uynli zougoramővéaz közreműködésével. Kt«u művésziesen összeállított műsort, melyet nagy áldozat árán szerzett meg az .Uranua* saínház uj igugatőja mindenkinek a legmelegebben ajánljuk. Ilyen églikes és gyönyörű műsor még Nagykanízaáu nem volt látható. Minden kép •gy érdekes szenzáció I Az érdekes rnűior i következő: A fehér rózsa ét a piros rózsa. Drámi a fel-vonásbiu. A kit mama. Drámi 1 felvonásban. A Uaumont híradó, akuálii, amely az utolsó hét újdonságait hozta. Aladár miut moziaziuész. Humoros. Agoalon első fellépte. Humoros. 10178 < ~í5tlr; J-í-gyl aeU Versenytárgyalási hirdetés. ife\' " flil V1 na .," i. Nagykanizsa r. t. város tulíjdouát képező, az Erzsébet küpüjné-tér 24-27 sz. telkeken fennállt összes - épületrészek lebontására versenytárgyalást hirdetek. Ajánlatot lehet tenni, ugy, az összes épületrészek lebontására vagy külön a Spanier-féle, külön a Then-féle és külön az Eisinger-féle telken álló épületrészek lebontására. Ajánlatot a hivatalból kiadott ajánlati uiinta felhasználasával kell tenni és osak e mintán kiállított, pecséttel lezárt, sértetlén \' borítékban elhelyezett, közvetlenül a v. ta-uáosi iktatóba, vagy p sta utján beadott ajánlatok vétetnek tárgyalás alá. Bánatpénz gyanánt az összes épületrészek lebontására 750 korona, - a Spanier-féle telken álló épületrészek lebontására 376 korona, a Then-féle telken álló épületrészek lebontására 250 korona, az Eisinger-íéle telken álló épületrészek lebontására 125 korona készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban, vagy pedig akár-melyik pénzintézet ily összegről szóló betét könyvével teendő le a v. pénztárba és az erről szóló letéti nyugta az ajánlathoz csatolandó, Az ajánlatok benyújtásának határideje 1813 évi augusztus hó Il ik napjának d. e. 10 órája. Ugyanekkor fognak ai ajánlatok a városháza tanácstermében az ajánlattevők vagy igazolt megbízottaik jelenlétében felbontatni. A szerződéstervezet a v. mérnöki hivatalban megtekinthető, ugyanitt az ajánlati minta díjtalanul kapható. Egy ajánlattevőnek sincs semmi néven nevezendő igénye arra, bogy ajánlata el-fogadtassék és Nagykanizsa város közönsége szabad rendelkezési jogát minden tekintetben fenntartja. Ajánlattevők a végérvényes döntésig kötelezettségben maradnak. I Nagykanizsán. 1913\' évi jul. hó 30-án. Dr. Babján . h. polgármester. 4 z A lAA I K ö z l\'O n y JUL1U8 bi addig meg Bem létezett nagy íAlaaitékban \|«t«yes árén készíttetnek Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában. Vidéki .....grendelések gyorsan elintéztetnek izesse eló a pártoktól ós kormánytól független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot AZ ü JSÁG-ot Előfizetési ára: Egy hónapra — — —- 2 korona 40 f. Negyedéire — — — 7 » — f. \' Fél évre _ - — — 14 „ — f Egy évr« -r — -—28 „ — f. Nyáron ál mindenüvé uláuna küldjük Az Újságot még akkor ia, ha naponként változtatja tartózkodási helyét. Oim: AZ ÚJSÁG kiadéhivatala BUDAPEST, vn. Rákócl-ut 54. Kénes gjégylorris Varasd-Tiplitz (Kartát-trizág 1 tfasut-, posta-, telefon- és távirda-állomás. e Uj gyógyszállója villanyvilágításul, hirnevea radlaatlv tartalmú kénes hóforráa + 58 C°. Ajánlva: köszvény, cigi éa ischias stb -nél. Ivókúrák makacs torok-, gége-, mell-, máj-, gyomor- és bélbánUlmaknál. ElektroraoB masaagc. — Iszap-szénsavas és napfiiriók. Modern kényelem. — Uj szállodák Prospektust ingyen kflld > Egész éven át nyitva. Mesés környék. — Katonazene. fürdőigazgatóság Fürdóorvos Dr LOCHERT J. Hirdessen a „Zalai Közl«ny"-ben. mw/r DÉLIVA8UT ALLOMAÖ. DÉLIVA3UT ÁLLOMÁS, AZ IHAROSBERÉNYÍ KÖZBIRTOKOSSÁG FÜRDŐ Vasas és iszaphüforrások 34-50\' Fangd gyógykezelés. Hidegvlzkura.1 Szénaavas- nap- és légfflrdők. Szabadban való fekvés. Mérsékelt árak. ProiipektuAMAl szolgál a fUrdőigazgAtóaág daruvAk Szlavónia. SZEMESNEK , kell ina lenni, ba túl akarjuk szárnyalni ver-; senytársainkat. Az élelmesség nem tulajdonát képozó nagy vendéglő, mely r vágóhíddal és mészárszékkel van ALL összekötve az összes vendéglői és, egyébb6; rainli,ogy ne késsdnk egy pilláim lakhelyiséggel, mely több irószobá- tjg 801Ili hanem soron kívül vegyök igénybe ból és oasinó teremből áll, nagy kerttel együtt 1914. január l-től bérbe adó. Ajánlatok legkésőbb f. évi szeptember hó 16-ig a közbirtokosság oimére nyújtandók be. Ugyanott agy kisebb korosmaihelyiség is bérbeadó, ahol azonban a a közbirtokosság borai lesznek kimérve. Ajánlatok fenti határidőre ugyanott nyújtandók be. „Riska" Állat védőpor az egyetlen gjégy- «« éiezer. azáj- ét kéraafájka aertétféai éa kareafliéez ellaa. A. M Kir. felfia. ujiui.it álul rend fng. Ára eredeti dobozban K. 3. - Kóeláiusllé Mellei- ás Társa Budapatt. Károly-ktJrut 10 I )I dus választókban jutányos árban kapható Ifi. Wajdits Józsefnél. A „Zalai Közlöny" hirdetési rovatát, inert ott haiározoitan eredményt ér és a magyar hirdető világ hirdetéseit itt megtalálja. A hirdető rövid idő alatt meggyőződik az eredményről. -Annak határozottan vaknak kell lenni, a ki nem látja a „Zalai Közlöny rohamos fejlődését, ez pedig világosan jellemzi, hogy az ezen Inpljnu megjnl.-ti6- inifi<Um hiftisióMsk kelló hSMKiift 9un. S/emí\'sriek áll vakunk az világ. alamizsna ! Nyomatolt a laptulajdouus Ifj. Wajdiis József könyvnyomdájában Na\|ykaBÍuáii.