* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 27.97 MB | |
| 2010-02-26 19:57:56 | |
 | |||||||
Nyilvános  2290 | 9782 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.62 MB) | Zalai Közlöny 1927. 048-073. szám március Zalai Közlöny Politikai napilap 67. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 87. évfolyam, 48. szám Nagykanizsa, 1927 március 1, kedd Ara 14 fillér POLITIKAI NAPILAP tthaaMs kiadóhivatal P&it 5. sí. K^bci^b&klxlótiiTaUi: Klsüludy-u. 15. Felelős szerkesztő: Barbarlts Lajos Inlerurtwn-letefon: Nagykanizsa 78. Kim. Elúlizttési ára egy hóra 2 píngó <0 filtSr. Az igazságügy napi kérdései Irta: dr. Pesthy Pál m. kir. igazságügyn ínisztcr Ilirom év óla egyébbel sem foglalkozik az ország közvéleménye, mini a szanálásnak nevezell ország-hclyrealil ás nagy pénzügyi kérdésivel. Lassankint rájön azonban a nagyközönség, hogy a helyreállás nem csupán pénzügyi természetű problémák helyes megoldásától függ, mert hiszen a háború ulán bekövetkezett rettenetes viszonyok az országúik nem csupán pénzügyi erejét ingatták meg, hanem azt az erkölcsi tőkét is, amely lelkűnkben még a béke idejében raktározódott fel. Meggyengült az emberekben az igazságosság s ma nem lehet nagyobb lelidil, mint helyreállítani az áldásos jogrendbe veletl régi bizalmai. Nem csekély fontossága van léhát az igazságszolgáltatás rendjének,-meri hiszen ma is ugy van az, ahogy a régi rómalak mondlák, ubl judicia delicíunt, inciplt bellum, ahol megszűnik az Igazságszolgáltatás, olt már a háború kezdődik. Nem csekély dicsősége a mi országunknak, hogy bíróságainkba vetett régi hite és bizalma még akkor sem Ingolt meg, amikor az erkölcs nagy értékei jórészben elmosódlak az emberek elölt s nekem jól esik rámulatnom arra, hogy az elmúlt viharos esztendők során a bíróságok minden vihart sértetlenül állottak ki. Tagadhatatlan azonban, hogy az igazságszolgáltatás terén vannak bajok. Eek a bajok szerencsére nem a birói ítélkezés színvonalában jeleni keitek, mert hiszen például elég í mi bíróságainknak azokra a jogáéi küzdelmeire rámutatnom, amelyeket törvényi ulmutatás nélkül folytatlak a háború ulán százezrével felmerült anyagi, jogi, elsősorban valorizációs kéid\'sek megoldása érdekében. A bajok Jórészben épen a szsnMási programmal kapcsotato&an keletkeztet-. Amikor az 1924 évben az államháztartás egyensúlyának helyreálli lása érdekében a magyar kormány és a magyar állam külföldi kölcsön felvételére szánta el magát, mindenki tisztában lehetett azzal, hogy ennek megvalósítása érdekében áldozatokat kell hozni. Ádozatokat kellett hoznia mindtn állampolgárnak és minden magyar intézménynek. Az áldozat-hoiás alól nem maradtak ki igazságügyi iniézményeink sem és így történt, hogy a szanálás a maga lél-siámcsökkentő törekvéseivel nem kímélte meg bíróságainkat sem. Az igazsátügyi kormánynak mindazáltal sikerüli keresztülvinnie, hogy a birói függetlenség nagy szempontéira való tekintenél a B-Iistának alkalmazása elmaradjon, ehelyett azonban magasabb kényszerűségből a salus rcipub licae érdekében nem leheléit elzárkózni az elől, hogy a lélszám szá- mos állás megszüntetésével azok megűresedésekor folytonosan csökkentés alá vétessék. Az 1924. évi ügyforgalmat tekintve, nem ütköztek ki akkor olyan lárgyi nehézségek, amelyek vítót parancsollak volna annak a gondolatnak, hogy a lélszám a biróságoknál Is apasztassék. Három év leli el azóla. O\'yan há rom év, amely alalt valóságos per-lavina indult meg. Különösen az úgynevezett polgári eljárásokban előte nem lá\'ctt pertömegek zudullak bíróságainkra és pedig ípen akkor, amikor a lélszámppasz\'ásl programm keresztülvitele folytán épen az elten kezőre, t. i. a perek csökkenésére lelt volna szükség. Ennek a helyzetnek a következései itl állanak előttünk, bíróságaink ílig győzik a munkát, túlterhelés állolt be, amelynek jelenségei soha nem kerülték el. n figyelmemel és foha egy pillanatra le nem vettem a. tekintetemet az előállolt kedvezőllen igazságügyi hely zetről. Nim csupán a bírákat érd... |
