Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
27.49 MB
2022-11-24 10:08:41
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
160
295
Rövid leírás | Teljes leírás (719.5 KB)

Zalai Közlöny 1875. 026-035. szám április

Zalai Közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben az „első zalai ügyvéd-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanító-testület”, a „Zala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
14. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

XAQ\ -KANIZSA, 1875. április 1-én.
TUeaiiegyeglk évfolyam^
{ EMtzitéii Ér
■íte«» •
''.e; errt . . . ;efjeü erre
Rw
é trv
10 kr.
I
HiriatMtfc
6 buáboi petiuorb&o I 7, muoúior 6 » minden
további iorért 6 kr.
3 YILTTÉRH K N
it
»orouKint 10 íren vétetnek fai.
KincMtiri illeték minden
Íegyei hirdeténért különf 30 kr. fixetendS. I
19S

előbb
-SOMOGYI KÖZ
O KT
ieaenye* , előfizetések, jreclaaatiók ut a axer-fc»*Ziő-kiadóho« bérmentve intásadók:
XAGf-triLtejA -Takarékpéaatéri épttlst, íöldasint Bérmentetlen levelek ! euk ismeri muakutár-j aaktfl íofadUtö*k el.,
Káxiraiok tíiui a k&ldetnek.
!
i xoga<uasiaK »i.^
í Káiiraiok tíiui nem ( j küldetnek. \
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben az „eisó zw!ai QgyvédegylefS a.nagykanizsai kereskedelmi s iparbank", a , nagy-kanizsai takarék pettttr* a .zalamegyei általános tanitó-testfliet*, a ,Zaia-Somogy gózhajózisi reszvenytársulat s tébb megyei és váresi egyesület hivatalos értesitije.
Hetenkint kétszer, vasariiap- a csuiőrlőkön, megjelenő jegyes tartalmú iap6
Az országgyűlési Deák-párt feloszlás« és * két nagy országos pártnak azai tadel vü
párttá lett átalakulása tekintetéből, a zaia-megyei Deák-pártnak is szükséges jö^ó pártállás« iránt határozni.
Ennek eszközlésére folyó évi april hú 7-ére Zala-Egerszegre reggeli tiz órára a párt helyiségébe deákpárti közgyűlést rendelek és a párttagokat tisztelettel .kérem, bog}'' ezen fontos tárgyban a közgyűlésen minél számosabb ad megjelenni szíveskedjenek.
Kelt Palin, márezius hó 20-án 1875.
tiLAYINA LAJOS,
zalamegyei Deákpárt elnöke
A bakwai választó-kerület Deák-párti tagjait tisztelettel értenit«* in, mi szerint a jövő pártalakulás érdemében Baksán, april ö-én értekezlet tartatván, arra a kerület t. válásitól minél számosabban megjelenni szíveskedjenek, annyival ¡s inkább, mert Királyi Pál nagyérdemű képviselőnk uj pártállására nézve uyilatkozott m e nyilatkozat ez alkalommal fel fog olvastatni.
Kelt Szentgyörgyvölgyén, márcz. «4. 1876.
Dr. BERÍbER IGKÁCZ,
baksai kerületi Deák-párt elnöka
Korunk és liazáuk.
(Vége.)
Igen ám, de a tények egész halmaza, melyről minden czáfolat tehetetlenül pattan vissza, bizonyit amellett; hogy napjainkban, midón az élet-verseny oly rendkívül élénk, a si ker utja nem vezet virágszónyeges talajon keresztül, nem visz enyhe sugárárban uszó vidékeken átal, hanem oly tekervényes ösvényen kígyózik végig, melynek kemény rögeit sértő tövisek borítják, mely hideg szelek metsző fagyával fogadja gyakran li-
hegő vándorait. Rég lejárt már a mükec velő kísérletek törpe kora s mai időink ko:noly munkát, szigorú rendszerekhez kötött tevékenységet követelnek, miáltal folyvást nagyobb mérvben teszik az egyént az emberiség egyetemes küzdelmeinek részeséve a vallás, társadalom és természet beláthatatlan terén ; mert vannak elfőjthatatlan szükségeink, melyek szünet nélkül kielégítésre várnak s innen erednek létünk összes nehézségei, innen folynak örök harczaink, melyek változatlan czélja s rendeltetése, hogy a babonák, előítéletek s elemek konok ellenállását megdöntve, a hit, a törvény, az élet rejtélyes kérdéseire választ alkossanak, tó heves csatáiban az emberi szellemnek, melynek folytonos iértoglalásábau a haladás, fejlődés egyetlen titka rejlik, részt kell vennie minden államnak, mely fenállását közérvényü jogok alapjára akarja fektetni, mely polczot akar magának ki.vivni, honnan nyugodt önérzettel nézhet a helyzet minden föltehető változása elé. KI keli ama népnek okvetlenül buknia, mely gyáván kivonja magát korának egyetemes czélra törő küzdelmei alól, szorítsa bár dőre elzárkozottságában összes életfeltételeit saját honának szük határai közé ; lehet, hogy vak elfogultsága a képzett jólét könnyen légbe vesző ködképeivel elringatja a csalódások csendes, de vészes szirteket rejtő vizén, lehet, hogy balga önhittsége a látszólagos boldogság tünékeny füstjével eltakarja szemei elől a ridegebb való komor képét: de előbb-utóbb bekövetkezik a kiábrándulás keserves órája, midón az összeroskadó kormányrendszer, a rommá sinló államszerkezet örök sírba temeti a kínos vergődés közt haldokló nemzetet. Az emberiség magasztos czélját, a tökély magasan
lebegő pontját, csak az esetben képes megközelíteni, ha ama óriási munkából, mely oda utat nyit, minden egyes családja saját erejéhez mérten magára vállal annyit, a mennyi jogosan s méltán reá hárul; míg viszont, a neajzete*,.**; emberiség egyes csa-ládai, önálló létökei egyedül akkor biztosítják, ha tehetségeik egész hatalmával oda működnek, hogy az összes emberi nemet czélra vezető utjj^ foty?£st előbbre s ekként annak zárköv,éh$$. közelebb vihessék. Hazánkat, mely: az egymáson toluló századok szellemeitek kftedtérre hívó szózatát mindig szent parancs gyanánt vévé, még aljas rágalom sepi illetheti e tekintetben elfogadott alapon nyugvó vádakkal ; de bármennyire is élesztheti zajos multunk élénk emléke létjogérzetünk nemes tüzét, annyi kétségtelen, hogy ama álláspontról, hova ez idő szerint felküzdöttük magunkat, csak az esetben nem tántorodhatunk alá, ha drága honunk ügyét lelkes férfiak hordozzák szívókon, kik megvetve a köznapi életnek magasztos vágyainkat elölő csábjait, egész teljében átértik az emberi hivatás emelő fónsé-gét. Korunk a tudományt vallja legfőbb hatalomnak, ez adja meg a nemzetek tekintélye- s becsének és innen jóléte- s boldogságának első feltételét; csakhogy a tudományos képzettségnek hosszú, fárasztó mun kásság az ára, mert tenger, végtelen tenger az emberi tudás, melynek fenekére kell le-szállanunk, ha gyöngyöket keresünk. Ne dőljünk tehát renyhén a tétlenség puha párnáira, szegjük erejét a köznapiság széles mederben hömpölygő hullámainak, törhetetlen erélyünk falán törpüljön semmivé gyáva csüggedésünk, hogy hón imádott hazánkat oly dicső jövő tegye nagygyá, hatalmassá,
melyben emésztő küzdelmeinek a gyötrő szenvedéseinek már annyiszor megérdemelt
jutalmát tekintheti.
STAMBORSZKY LAJOS. A .Szabadelvűpárt* Zaiamegyében.
£ czim alatt közölni fogjuk a két országos párt egyesülésének mozzanatait, felkérjük azért a t. pártelnök s jegyző urakat az egész megyében, hogy ez érdqmfyeni közleményeiket a „Zalai Közlöny "-hez czim-zetten megküldeni szíveskedjenek, államéie-t fink ben e nagy fontossága körülmény a haza minden polgárát érdekelvén, komoly kötelességünk, hogy a megyében történő párt-alakulásokat együttesen tüntethessük elő s není elszórtan, egyik-másik lapban keresgéljük a leírásokat. Vidéken nincs módjában mindenkinek, hogy minden lapra előfizessen ; nem akarjuk azonban octroyálni senkire e lapot s nem is kivánjnk, hogy a közlemények csak ide küldessenek, kérelmünk az hogy ide ít küldessék meg és ez hazafias kérelem.
Ezen pártéleti közleményeket változtatás nélkül hozzuk, a tartalomra nézve a közönség előtti felelősség a beküldőt, míg a sajtóhatóság előtti felelősség a szerkesztőt
illeti.
A megyei pártélet örvendetes egyesülésének hü tükrét fogjuk adni s azért ha szükségesnek látjuk s ezen közleményeinket lapunk hetenkint kétszeri kiadásában nem győzzük hozni, háromszor is kiadjuk a lapot anélkül, hogy az előfizetési díjban változás állna be.
(xyors és hü közlemények olvasása a pártélet egyik szebb örömei közé tartozik
TÁHCZA.
A salntpointi kőfaragó.
Faluii történet.
A De Lisirtift >
a tán Gyulay Béla.
(FolyUtás.)
III.
Bór szárharisnyáimat szege« czipőimre kapcsoltam. Ebem caörgetyfiit levettem, hogy a kecskéket el ne riaszsza és;jöttömet Kolos meg ne hallja. Fegyveremot kezembe véve, s rétvölgyön keresztül indultam a hegy felé és néhány fenyveamadarat is lőttem. Aztán a fokozatosan meredekebb hegyre mentem tői.
Vasárnap reggel volt; a mezőkön senkivel sem találkoztam s én időnkint a gesztenye fa gyökereire ültem, hogy vissza-vissza tekinthessek a völgyre, mely minden megállapodásnál nagyobbnak látszott. A nap már rég a völgy fölött állt, sőt felén is túlhaladott, midőnarom-Utag tanyához közeledtem, melyet „d es hu t-teg" (dé titt) néven ismert mindenki s valószi aüleg innét kapta a kőfaragó is des huttes melléknevét, ahogy átalán nevezték. Tizéves korom óta nem voltam itt. Ama boldog gyermekkorban kétszer-háromszor minden évben feljöttem a cselédekkel, tavaszszal gidákat és őszszel gesztenyét venni. Anyám azután intézetbe adott, hol tanáraim, iskolatársaim és könyveim társaságára szorítkoztam.
Még jól megismertem a fákat, a vizitorma és nefelejtsek közt csörgedező patakot, sőt a mohát is a nagy szürke sziklákon, melyek mint
a íöld csontjai álluk ki a cserjék közül. De a régi kunyhók többé már nem voltak itt. A távolban csak néhány kőhalmazt vettem észre a srederindák közt félig elrejtve. Egy vén orgo-nafa volt egyedüli jele, hogy ott hajdan emberi lak állt. Az orgonafa az ember lakházához simul, mint a mályva és csalán a temetőben sírjára.
Egy téli maggal kapaszkodott görcsös karjaival egy darab falba, egy erőteljes örökzöld fa, mely a századokat túlélni és as alatta pihenők nemzedékein szánakozni látszik.
E látvány elszomorított; én azonban hozzá vagyok szokva! — Kerestem a gyalogutat, mely egykor kis patak partján a harmadik házikóhoz vezetett. Megtaláltam végre az utolsó tél szára* levelei alatt, mi: az enyhe tavasziszél hordott össze, — s egy ideig azon mentem.
A kezdetben nedves, homályos hegytorok két télig porladt gránitfal közt majd keskeny, — majd tágasb lett Vad cseresznyefák, platánok és fenyőfák magas lombtetőt képeztek. Alattok a lépések hangzottak, mint egy székes egyházban. Titkos borzalom lepte meg az embert e magányban. Csak néha néha röppent fel egy fekete rigó. De nemsokára világos lett, mintha az átlátszó levelek fölött lámpát gyújtottak volna. A kék égből néhány kis foltot lehetett észrevenni; a fák mindkét oldalon hátráltak, ós a gyÜogut jobbra fordult — a part felé. Midőn felértem, a kőfaragó háza előtt álltam.
Ez durva kőből épült, alaktalan falsat volt, mely egy szürke lapos sziklára dőlt,s azon még a harmadik kunyhó félig összeomlott, rég tfltőnélküli falai álltak. A szikla lapos háta, me ljn a kunyhó állt, széttört téglákkal, geren-
dákkal és födélrészekkel volt tele. a fekete ko-rom egyik falon a házi tűzhelyet jelezte, hol a pásztorcsalád a nap fáradafmai után összeült.
A rombadőlt falak mögött kis vízesés zajlott le a sziklaürbe. Ezen oldalon volt egykor a kunyhó alacsony ablaka, melyet már az én időmben is buja repkény font körül. Most a repkény az egész ablakayilást betöltötte, e a fekete bogyók gyászolni látszottak a ház beom-lását, mely az örökzöldoek támaszul szolgált. A fényes, nedvteli zöld levelek odasimultak az eresztékeikből még szét nem ment gerendákhoz a kémény alapfalához, az aj tó béliéihez, mindé a darab falhoz, mint a hü eb meghalt urához simul és őt az emberektől, kik eltemetni jöttek, védeni, elvitatni akarni látszik.
Kolos nem kisérié meg családja bedőlt házát újra felépíteni s abból önmagának készíteni menedékhelyet. Pedig ez igen könnyű lett volna, mert a fa, kövek és téglák még sértetlenül álltak. Mért szeretett jobban ama kunyhóban tanyát ütni, mely a szirt tövébeo előbb* kecskeól volt s ott lakni, mint a koldus, ki a küszöbön marad ? Isten tudja. Kétségkívül babonás fé-Iénkséggel viseltetett a födél iránt, mely alatt gyermekéveit tölté; vagy igen elhagyottnak érezné magát talán a meghitt házikóban, mely ben egykor övéit látta maga körül. Tuayaság bizonyára nem volt oka, hogy anyia kunyhóját jó állapotban fen nem tarto''tta, hisz hétköznap többet dolgozott ingyen, mint szükséges lett volna.
?
De akár mint van, házikója vagy inkább barlangja csak egy sziklamélyedésből állt,mely elé ő két kis falat épített. As ősezekőtő kereszt falban alacsony ajtó és egy ablaknyílás volt • ebben egy csomó virágzó rekettye. A durva fa-
ragásu ajtó zára csak egy belülről rá alkalmazott kilincs, mely egy zsineg meghúzása álul kinyillott. A zsineget, moly a kílino* fölötti kis lyugból függött ki, a kunyhó lakója esU levonu. A szirtre támaszkodó tető erősen összekötött apró rekettyeseprükkel volt födve, hogy axokon az esi lefolyjon.
A Bzikla kiálló szélén még egy karzat maradványai IáUzotUk, ezeket is repkéay Övezte. Egy vad birsfa és néhány boróka- és tövisbokor tört elő a sziklahasadékokból s ágiikkal, virágaikkal és bogyóikkal a kunyhó tetőjére hajoltak. E bokrok közt csodálkozásomra néhány madárfészket láttam. A költő madarak nyugodun néztek rám, mintha tnd-ták volna, hogy nem lesz semmi bántalmak- A sziklahasadékokból kinézegető gyíkok is egészen szelídek voluk.
Meghuzum a fakilincs zsinegét és beléptem. A kunyhó üres volt. Első tekintetre megismertem a szegény remete életét. A kunyhó háttere pár lábbal magasabb volt a szobaftjld-nél, mint egy sziklába vésett kőágy s embv-hosszusága lehetett. A mennyezetet a boltívre kifaragott szikla képezte. .Szőrzsák helyett zab -szalmával és erdei lüvel volt födve. Egy köteg rekettye szolgált vánkosttl. Három vagy négy fekete birkabőrt használt télen Ukaróul, most az így végén voltak összegöngyölve.
Az ágy mellett egy női ruha és egy kis mellkereszt függött. Ez volt egyedüli éke a kunyhónak. Egyik szegletben kis tűzhely állt kevés hamuval. A füst, mely e helyen a világosszürke köveket megfeketité, egy sziklahasadékon megy ki s ez most szénával volt betömve.
A kunyhó talaját ráhintett zöldft # ha-
. — 4 * ífé
és ezt etöidézni - kötelességünknek ismerjük.
Hazafias tisztelettel
szerkNztfi t Ida*.
Os4 Uzlsaésy-
Jegyzőkönyv, mely SzerU-Gróthon, J875. évi márczius hó 23-án a Deák-párt értekezletén Jelvétetett.
A párt elnöke Bessenyey Kroő ur hosz-•rabb beszédben előadja a megváltozott politikai viszonyok bekövetkeztét és örömmel jelzi, hogy az országos balközéppárt megszüntette a közjogi oppozicziót, mely eddig meggátolta hazánk anyagi éti szellemi előhalad ását, hogy megszűnt ezáltal azon viszály ia, mely már családi tűzhelyeinkbe befészkelte magát, hogy a két országos nagy párt végre közös erővei niuokálkodhatik a haza felvirágoztatásán.
Felhívja tehát a pártot, hogy e két kér-déti fölött határozzon.
Akar-e továbbra is önállóan működni a párt, vagy az eddigi balközéppel egyesülve, óhajt-e aj pártot alakítani ? És ha ez utóbbit vaiasztja, miként óhajtja ezt az eddigi balpárttal tudatni V
Az első pontra nézve a gyülekezet kimondj*, hogy az egyesülést szívesen elfogadja, ásaSzt Gnóth kerületi Deák-pártot mint ilyent, megszűntnek nyilvánítja.
Mielőtt az értekezlet a második kérdés fölött határozott volna, a következő telegrammot intézi Deák Ferencz úrhoz.
„ Mélyen tisztelt hazafi !
A Szent-Gróth kerületi Deák-párt mai tanácskozásával a pártok egyesülése tekioteté-W feloszlott.
Mielőtt azonban önnek oagy nevétől,mely eddig zászlóin mintegy varázsé.*«''« lengett, búcsút venae, kedves kötelességének tartja kije-íétrteni, hogy ezentúl is azon elvekhez tántorít-hatatlanul hü marad, melyeket önnek bölcse-sége ás önzetlen hazaszeretete számára kijelölt.
Fogadja határtalan tiszteletünk, ragaszkodásunk és osztatlan bizalmunk őszinte kifejezését, melylyel maradunk igaz hiver a párt határozata és megbízásából,
Bessenyey Ernő elnök.
Szüts Bélé jegyző." Szent-Gróthon, 1875. évi márcz. 23-án.
A második pontra nézve kiküldi Bessenyey Ernő, Kii Lajos és Takács Alajos urakból álló bizottságot avégből, hogy a balközép-párt által kiküldendő s szinte három Ugu bi-sottsággal érintkezésbe tegye magát ós az ösz-szes választókat bizonyos időre Sümegre meghívja.
Felolvastatik Glavioa Laju« uruak, a megyei Deák-párt elnökének levele, melyben az óiszes Deák pártot april hó 7-ére Zala-Eger-szegre összehívja.
Felolvastatik Batthyány Zsigmond gróf képviselő ur igazoló levele, melyben elősorolja azoo okokat, melyek őt a Sennyey párthoz való csatlakozásra bírták. Tudomásul vétetik.
A párt elnöke az irányában tanúsított eddigi bizalomért köszönetet szavazván, a tagok
, mindegyikétől szivélyes buciut a gyuláit
eloszlatja.
Kelt Szent-Gróthon, 1875. évi márczius hó 23-án.
BESSENYEY EBNO,
*lnök.
SZÜTS BÉLA,

rasst borította. Még meglátszottak a helyek, hol éjj*l a kutyák és kecskék feküdtek.
Eleiemkészlete igen csekélyből állott : egyik szarufára akasztott néhány sárga kuko-riczacső, aszalt gesztenye, kecskesajt és egy nagy megmetszett rozskenyér, mely már penészedni kezdett; ez minden. Egy kés, agyag főzőtazék és egy vasnyelü vismeritő bőrből, — ezek voltsk az egyedüli házi bútorok.
Az ajtóban állva lenéztem a völgybe, hol házam s napfénytől ragyogott; messze terjedő fklait, tornyait, tetőit, nagy szobáit, melyek oly sok fölöslegest tartalmaztak, a személyzetet és a tehetetlen civilisatio minden képzelt szükségleteit, — mind magam előtt >kttam; aztán egy tekintetet vetettem vissza m''olos házi bútoraira és elgondoltam: „Ily kevésre van az embernek szüksége!"
A« ajtót ismét bezártam magam után s Kolos nevét kiáltám, de csak a szirtek visz hangozták att. Egy gyalogot, melyet egyedül »hadász áséjne é«re, mintegy azáz lépéssel fölebb vezetett a vízesésnél a hegygerincz másik oldalára, hol egy iszonyú szikla emelkedett. Utóbbi körül a földet apró, bársony-szerű pázsit takarta. Csúcsa létra nélkül elér-hetlennek látszott, mig egy hasadékot nem találtam a meredek gránitfalban, hol természetes lépcsők vezetne* a béreztetőre. Felmentem, hogy az egész hegyoldalt hasadékaival együtt jól áttekinthessem. b''
- A csúcsról egy csekély lejtó a szikla túlsó aljára vezetett Ez oldalon kis pázsitos heiy volt t egészen mohos sziklák vették körül. Midőn a pázsitos helyre léptem, minden előttem állt, amit kerestem.
E hely kissé lejtős volt, mint valamely szalma te tő ; a déli nap, msiyuek sugarai a erá-fei(darabokról viss^verMtek, oly melegséget fejtett ki, amilyent ily magaslatokon ritkán ta-
Mássáfc közlsaésy.
TisMteU szerkesztő ur !
Á tényei választó kerületben f. márczius hó 25-én mind a két, úgymint volt deák és bal-középpárt tagjai értekezletre hivatták tueg a végett, hogy az országgyűlési két nagy pártnak egyesülése alapján hazánk számos kerületeinek példájára a szabadelvű párt ujonan kinevezett kormányunk támogatására letesüljón.
E tekintetben az egéez választó kerület minden községéből nemcsak sz érteiinuég, hanem a választó közönség is, mintegy 5-600 főnyi számban megjelents Zakál Gyulaletenyei ügyvéd ur által hz összehívott értekezlet a következőleg nyittatott meg:
Tisztelt polgártársak !
Fogadják önök őszinte köszönetünket a bizalomért, hogy szerény meghívásunkra ily tekintélyes számban megjelenni szívesek voltak; de ugy hiszem önöket is azon magaszlos eszme lelkesíti a megjelenésre, mint a melyik bennünket a meghívásra bátorított; mart hazánk országgyűlésének nagy pártjai a volt Deák és közép-balpárt azon hazafias czélból egyesüllek, uiivei belátták, hogy a Wjelenlegi zilált sorsán még egyesített erővel is nehós ieladat segíteni, — s annál kevésb remény lehetne ahoz, ha az országos két nagy párt a hasa ily nehéz helyzetében nem honfiaa készséggel egyesítené azon férfias erőket a hasa javára, melyek nemzetünk jólétét megállapítani hivatva vágynák, hanem ahelyett eredményre nem vezető párt küzdelmekre nem forgácsolnák erejűket továbbra is.
Ha hazánk múltjába visszatekintünk, látjuk azt, hogy nemzetünk mindig hajlott a pár-toskodáshoz s ez mintegy kedvencz foglalkozása volt; de épen a múltból tudjuk azt, hogy valahányszor a közös hazát bármely oldalról veszély fenyegette, akkor a honához mindig hü magyar letette a pártoekodás zászlóját s minden vonakodás nélkül sorakozott a közös haza zászlaja alá s egy szent érzelemtől élesített fegyverrel sietett a hon védelmére.
Jelenleg külellenség nem fenyegeti ha-zánkat, de a belzavarok s különösen a nyomasztó pénzügyi helyzet nem kevésbé lehetnek veszélyesek, mint bármely hatalmas külellenség; s ha vele óvatosan nem bánunk el, e belzavar, mint féreg lassan emésztve hazank életfájának éltető gyökereit ronthatja meg.
Örömmel kell tehát üdvözölnünk, midőn országgyűlésünk két nagy pártja a haza eme bajainak orvoslására mar is testvérileg egyesült; s most, a midőn az eddigi középbalpárt nagy vezérét, Tisza Kálmánt ot*. latjuk a kormány élén, aki hazafias feláldozással maga vitte elől a haza szent zászlóját s felhívta Magyarország szabadelvű honfiait, hogy sorakozzanak azon zászló alá, mely hazánk jóléte előmozdítására egyesitett és szilárd kitartó férfias erőket kíván s akkor, midőn hazánk jeles férhai
lálni. Lágy tavaszi levegőhöz hasonlított. Egész felhőt képező rovarsereg dongott a napfényen. Látszott, hogy az emberen kívül más vendégek is felfödözték e helyecskét. A növények gazdagon tenyésztek a szirt tövében : piros szegfű, vad rózsa dúsan virágzott. A fű, mintha meg lett volna gereblyélve.
Midőn a vadász ezen egyszersmind kedves és komoly, elzárt és virágzó magányra rátalált, nem lehetett bizonyos afelől, váljon e darab föld, mely szemei előtt van, kert vagy virágokkal ékesített temető volt-e. Vagy talan inkább mindkettő, mint egy sírkert, hol az élet a haláltól elvitatta a földet, és hol öröm és bánat közt ingadozunk, ha egyszerre látunk füvet, virágokat, legelő állatokat, éneklő madarakat és oly gyephalmokat, melyek az emberi utolsó ágyában betakarják.
Ez volt az első benyomás, melyet reám e bájoló, csendes menhely tett.
Alig léptem a szép pázsitra, sajátságos, kimagyarázhatlan látvány lepett meg. Tőlem huaz-haj-mincz lépésre a pázsitos hely felső ré szét három szürke gránitkő határolja. Egyik mint kőláb emelkedett ki; a másik e kőlábon keresztben feküdt; s harmadik mintegy koczka a keresztben fekvő másodiknak közepén állt s igy egy bámulatos nagy keresztet képezett, melynek terjedelme és súlya az emberi erőt felülmúlni látszott. E kereszt egyik karja oly igen balrahajolt, hogy e szabálytalan emléket csakis a véletlennek és az elemek müvének le-hete tekinteni.
A kis pázsitos helyen hét vagy nyolez sir halom volt. Talán a tanya lakói a szik lakereszt miatt választák a temetkezési helyet? Vagy ők halmozták egymásra a gránitköveket, mint halálra intő jelet és halhatatlanságuk jelképét ? Ezt Tehetetlen volt megmondani. A három gránitkő darabot fehér-szürke zuzmók, zöld
kMefwnstvf, vele «eyütt a kormányba lépttk-s megalakult azon oj ministerium, mely kitűzte a szabadelvüség lobogóját, - ugyhiszem nincs magyar, aki nem sietne azon lobogó alá, melyre •s idők hosszú során keresztül megpróbált km szeretet szent szavai vannsfc felírva.
Ezért reményiem mindnyájunknak szive érzetét fejezem ki, ha indítványozom, hogy szerény értekezletünk hirlapilag fejezze ki hódoló köszönetét ő felségének, ki jelenlegi kormányunkat kinevezni kegyelmes volt s fejezze ki értekezletünk önzéstelen bizalom nyilvánítását ujonan kinevezett kormányunknak. — Üdvözölje értekezletünk hazánk azon választó kerületeit bizalommal, amelyek már minkévé téren megelőztek, szavazzunk feltétlen bizalmat azon országos képviselőknek, akik már az ország szivében jelen kormányunk támogatására sorakoztak, — 8 mondjuk ki, hogy mi sem akarunk, elmaradni azon testvéreinktől, akik már a szabadelvű párt alakításánál s általános elfogadd sánál polgári szent kötelességeiket teljesítették, hanem igenis mi is szabadelvű kormányunkat s a két uagy pártból kormányunk támogatására egyesült szabadelvű pártot tettel és erővel,szívvel és lélekkel támogatjuk és követjük.
Mely előadás alatt az értekezlet egyhangúlag a szólló mindazon kifejezéseit, hol ő felsége, az uj kot mány, Tisza Kálmán, szabadelvű párt voltak hangoztatva, kitörő éljenzésekkel fogadta, s ezekutáu az értekezletre szinte meghív a volt, Remete Géza crszággyülési képviselő ur Bzintén tudatta választó közönségévelfogy 6 is, mint a volt bal közép tagja vezérét követve, a szabadelvű párt tagjává lett, mely kijelentése után az értekezlet neki általános bizalmat szavazott s e téren kitörő lelkesedéssel éltette. Megyénkben tehát egy kerület tisztában van a szabadelvű párt alakulással.Megjegyezzük. még, hogy az értekezleten Tuboly Victor s Dömötör Lajos urak is szólottak s Dömötör Lajos ur elnöknek, Gózonv László ur jegyzőnek választattak meg egyhangúlag ez értekezletre.
Miben állt Mihály bácsi boszorkánysága?
(Folytatás.)
Hogy a marháim által csinált trágyára is mennyi gondot fordítottam, azt csak mostoha fiam tudná elszámlálni, kinek legtöbb baja volt vele. Eleinte nem is igen jó kedvvel tette a trá-gyalégödörbeli öntözést a trágya halmazra, csak miután saját tapasztalásából meggyőződött annak hasznos voltáról teljesítette minden parancs nélkül. Ezen istállói trágyának is alkalmas tér-ségü négyszög alakú, másfél láb mély gödröt ástam, téglával a fenekét ugyan nem flaszteroz-tam ki, az erszény nem engedte, de mivel a trágyagödör feneke úgyis erös agyag volt, égett agyagot porrázuzva kátránynyal összekevertem az így készült sárral bekentem a gödör fenekét és oldalait, melyeket menetelesre hagytam az így bemáltérozott gödrön vizáthatlanná vált s melynek egyik sarkába egy mélyebb gödör volt a trágyalének szánva, ezen gödör szinte be volt Öntve a vizáthatlan malterral (Ilyet hordó-szám cement név alatt is árulnak.) Az egész trágyagödör lejtője a trágyáié gödörfejé esett.
Ebből állott tehát minden titkom: hogy
ig^áMAfrtemfotöeméfraiiiA^tötib tsrmő erővel ellátni, a mit csak czélszerü ós bő trágyázás álul értem el. Hogy a csontokat összeszedettem és trágyává omlosztottam kissé uoalmasmunka volt biz ? de sokákorosan megjutalmazta a ter més a reá fcrdlttftt gondot. Telkünk, mely az osztály ozatos osztás utján nagy holdakba volt kihasítva a legelővel együtt, kisebb magyar holdakba számítva 10 holdat tett s így egv szakaszba esett í hold 8<)Q □ öl. Voltak éveim , midőn egy ily szakasz buza vetésem után kaptam 38 — sőt 40 mérő szemes búzái is. Ezt pedig Isten után csak is titkomnak ko szöuhetom. Hogy titkolódtam, azért irigyeim boszorkánysággal vádol nnk, pedig ilyen bo szorkányságért tudom nem veri meg hz embert az Isten.
Már hogy verné — szól h lelkész, ht*z az írás is azt mondja „ember segíts magaduü, az Isién is ugy segít meg."
De hiszem fogadom Istenemre, szólt pat gazda, nem fognak az én udvaromban vagv szemét dombunkon elhányt csontokéi tálaim a gyermekek, jó, hogy megtudtam Mihah bácsi titkát, többet nem viszi el orrom elOl ;« készpénzt érő trágya szert, ttgyis elégszer el vitte már. Na de nem hiába mondja a péklascó:
„szemesnek áll a világ----"
így van la; — zúgolódók Mihály, ha az ember titkát elbeszéli, annak mindig kárát valja. Most astán elmaradnak az éu csont gyűjtő gyermekeim, mert mások is fogják tudni a csontot trágysszernek felhasználni.
Pedig még el keli önnek mondani — szólt a lel késs borkezelési titkait is. Hogyan kezelte borait, hogy a kereskedők előtt oly kapóssá lett.
Nem nagy örömmel teszem tdő uram. mert ha az ember titkait másokkal is közli annyi, mintha szerencséjét másokkal megosz taná. Ha az embernek a vagyonosodás és gaz-dagulás a czélja, főelve legyen, hogy vetél tar -sai fölött előnyben legyen, mind szorgalom, mind ügyesség és tudomány tekintetében. Én ugyan szorgalom vagy ügyességben gazdatársaimat felül nem múlom, de, hogy gazdálkodás körüli mesterfogásaim által előnybe vagyok folöttök, azt ugy hiszem hiába tagadnám. Azonban miután titkaim és talizmánom birtokában — Istennek légyen dicsőség, ki a szorgalmas munkát áldással koronázza, oly á:lapotra jutottam, hogy két fiamnak és egy leányomnak hagyhatok annyit, meunyivel ük sem lesznek utolsó gazdák, ha ügyességük, szorgalmok és eszök lesz hozzá, nem bánom hát, közzé teszem borkezelés körüli titkaimat is. Mivel azonban e titkok elsajátításánál némi gyakorlatiság is kell, melyet én még inas koromban boldogult uraságomtól lestem és sajátítottam el, ki nagy chemicus is volt. Azért, hagyjuk el ezt a dolgot a szüret idejére, majd szüretre meghívom tdő uramat és Pál öcsém is lophat i nnyi időt, hogv egy órai beszélgetésre eljöhet pinczémhez. Addig is ajánlom Pál öcsémnek szerezze meg Tersán,szky „borászati titkait" igen gyakorlati jó kis könyv, nem is drága (GU kr) ea olvasgassa és tanulmányozza, majd anual könnyebben fogja fel azt, mit tőlem látni fog.
Nekem megvan az emiitelt könyv — szólt a lelkész és átadhatom Pál gazdának. Én már csak annál fogva is kíváncsi vagyok
tavaszi moh és különféle növények, futóka, bo- j rostyán, szederindák födték. Két fiatal hófehér j kecske a kereszt karjtin egymásnak átellenében feküdt s ódon faragványoknak látszottak.
Ebem szíját rövidre vontam és csendet intettem neki, hogy időm legyen a meglepő szép képet jól megnézni.
E szikla — vagy állatcsoport tövében feküdt Kolos, a fűben alva. Egyik kaija szolgált vánkosául. Másik karja egy fekete hosszúszőrű eb hátán pihent; ez mellette feküdt és szintén sludt. Látható volt, hogy mig az simogatta, ez azalatt elszuny adott.
Az eb mellett öt hatgyapjas juh állt körben, összedugva lehajtott fejeiket, hogy árnyékot tartsanak egymásnak, épen mint a kerék küllői az agyban egyesülvék. Kolos lábainál egy szép fehér-feketén tarkított kecske hevert duzzadó tölgygyei; szép szarvú feje egy harmadik bárány nyakán nyugodott, mely kettőjük közt feküdt
E szép állatoknak fűtől csiszolt körmei, mint fekete kavicsok íénylettek,melyeket a patak vize simára mosott Az anya nagy zerge-szemei felváltva majd a gazdára, majd a bárányokra, majd az ebre és juhokra, a sziklára és zöld gyepre tekintének, mintha a csendélet ké pét, melynek részét képezte, egy pillantással akarta volna átölelni. Néhány tengeri nyul is legelt ott s épen nem ijedtek meg, midőn köze-ledtem. Látszott, hogy Kolos ebe szokat is ugy tekintette, mint nyájat. Hét vagy nyolez szilva- és cseresznyefa állt néhány lépéssel távolabb magas gránitkövek oltalma alatt. Késő virágaik, melyek már hullani kezdtek, lepték el a földet illatos szirmokkal, mihelyt kis szellő lengedezett
A fák mögött a sziklafal mellett hét méhkas állt ngyananny! kövön. Az egész méh-világ munkás és serény volt s a meleg napon
döngicsélt. Egy uagy hangyaboly nyüzsgött egészen közel a remete fejéhez. O nem dúlta fel azt, mert a jó Isten kis építészeit, rniut később nekem mondá, nem akarta bántani. Ki csiny gyíkok egész s regei nézegett'' k ki a sziklahasadékokból, vagy egymást kergették az apró füvön és nem féltek az alvó ember kezeiu és lábain s az eb lábfejein átszalsdgálni.
Önkénytelenül megindulva szemléltem a békés kis hegyi gyarmatot. Féltem Kolos nyugalmát megzavarni. Ha észrevétlenül tá vozhattam volna, bizonyára visszafordulok. De s pillanatban, midőn megfordultam, hogy a remete felébredését ós visszatértét kunyhója előtt várjam be, kutyája megérezte az enyé met Felkelt ás urát aggódó nyöszörgésével felébresztette. Kolos felegyenesedett s körültekintvén, rámismert
ó zavarban lenni látszott s felém jött. Mosolyogva léptem elébe ■ hogy megnyugtassam, kezetfogtam vele és megszólitám :
.Látom, mi hozza zavarba, Kolos. Nem tartótta meg adott szavát és most azt hiszi, szemrehányásokat akarok tenni, mert otthagyu a munkát. Legyen csak nyugott j dőljön csak le ismét. Én is oly igen szeretem a kutyákat, kecskéket és juhokat Hisz a jó Isten nem tar totta méltóságán alólinak azokat teremteni, mért szégyelnének az emberek azok körében lenni !*
Az eb hallgatott, a kecske nem hagyta magát zavartatni nyugalmában, a gyíkok szaladgáltak, a méhek dongtak tovább is. Mi egymásnak átellenében leültünk a fűre, ő egy sírhalomra, én másikra és elkezdtük a beszélgetést, mint óhajtám.
(Folytatása köv.)
Kendi Mihály titkait látni és hallani — váljon mennyiben találkoznak e jó uakkönyvecs-
kevel.
Miután tdő uram előtt e könyv tartalma
ismeret«« — ugy mondhatom előre, hogy tő-|. UJ Uem fog ujjat látni vagy hallani, mert hiaz ju ,''U titkaim is nem saját találmányim ón ia jv tanultam e* lestem al nálamnál szj zszorta osósabb és tudományosabb embertől. l>e hisz a szerencsés vadász, ki t nyulat nen csak, hogy meglövi, hanem ki ast sülve el íj költ-hete. a jó tanács is annak hasinál, ki a; t megtartani és követni tudja — nemde igaz ez Pál öeeém V
Mihály bácsi önnek aligha ninct táltos fu^a, ugy ra tud mindig a szegfejére koppan-uui. uust megint engemet szólt le a vadász uvulával, mint a múltkoriban i* ugyancsak j^ara szólt a leczkéje, mikor a községi vadász társulat közé éu is beléptem, talán én reám is haragszik ? mondja ki csak.
Nem haragszom biz ón öcsém. Miattam vadászhatsz, akár mindig, csak akkor ne járj vetéseimen keresztül-kasul, midőn kárt tehetsz benne. Meg attól is tartok Pál öcsém, hogy a titkom birtokában is nem sokra fogsz menni. Mórt * % ad ászai könnyen szenvedély Ivé is válhat, mint a kártyajáték, kinek pedig a vadáét szenvedélyévé vált, abb<»l i''em lesz valami :zrrencsós garda, mert legszorgosabb munka időben is puskát válra véve tölti «1 a. legdra jjabb időt haszon nélkül. Nálam is van lőfegyver. de nem vadászat czéijára, hanem élet- és vagyonbiztonság tekintetéből. Fiaim is értenek * lőfegyverhez, de ha megtapasztalom, hogy óaitu valamelyike vadászat czeljából veszi kezébe a lőfegyvert, azonnal tul adnék a fegyveren.
Szólt valamit kedves Mihály bátyám, már is tapasztaltam, hogy a vadaszat nem hoz jovödelmet, s amint hírlik, hogy a vadászatot Uiég ineg is akarják jó borsosán adóztatni, de inkább a tűzbe dobom a puskámat, mintsem en''emet dolgaim folytatásában akadályozzon, és még ezen felül szükségtelen kiadásokat hoz
z''ja a házomra.
Tehát azon reményben, hogy szüretkor találkozni foguak, mostanra bucsut veszünk 5üt6l gondnok ur, d<f szüretkor batrak leszünk ónt pinczéjénél felkeresni. Ön p»dig szavát be-tagja váltani és bemutatja nekünk borkezelési eljárásait. Most Isten önnel s kivánunk önnek bő és örvendetes szüretet. Ezeket mondva, kezet szorított a lelkész Mihály gazdával és jó éjt kivont.
— Köszönöm jó kiváuatát, szólt egész illendőséggel Mihály gazda. Egész kapujaig el kisértö vendegeit.
(b''oiyt. köv.)
9^ Lapunk t. közönségét bizalommal
felkérjük az előfizetések mielőbbi megtételére, hogy a szétküldésben fennakadás ne
történjék.
Előfizetési ár:
Három évnegyedre . . 6 frt. Félévre......4
Évnegyedre ..... 2

Helyi hírek.
— Lovák Károly gyógyszerész ur, Napy-Kanizsa város tevékeny * köz-Uazteletü polgnra, szilárd jellemű hazati, és minden nemes intézménynek lelkes pártolója! a közkórháznak sok éven át gondos pénztarnoka, j^les pomologus sat. már czius 30-án reggel megszűnt élni. -A gyászjel enté» igy hangzik: Lovák Károlyné, szül. Wunder Mária, saját és gyermekei Lovak Karolina, férj. 5>onnevend (Jyu-láné. — Károly és Ede nevében fájó szívvel jelenti, szeretett férjének, illetve a trondus családityának Lovák Károly gyógyszerész urnák, folyó év márczius hó 30-án reggeli 3 órakor, életének 64-ik évében szivhüdés következtében történt elhunytát. A boldogult holtte''emei m. hó 31 én d. u. 5 órakor tétettek a helybeli sirk értben nyugalomra. Az engesztelő szt. mise áldozat f. évi april hó i én d. e. 10 órakor fog a sz. Ferenczrendüek helybeli templomában a Mindenhatónak bemutat-— tatni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1875. évi márczius hó 30-án. Áldás emlékére! Béke porainak!
— A nagy-kanizsai választó kerület 1^''ák- s balközéppárti választó polgárainak
márcz. 31-én a szabadelvű párt megalakítása ••eeett lukev László8 Martinkovics Károly urak a ital usszefcivott értekezleten számosan jelentek meg a városház nagy termében. Martinkovics Károlv üdvözölvén az értekezletet, koielnöknek Talabér Zsigmond,korjegyzőnekWlassics Gyula urak kérettek fel. Felszólaltak : Tandor Fe-rencz, Albanich József, Ujlaky József, mind • nyájan meleg szavakban üdvözölték az uj párt-alakulás nagy horderejű tényét. Utánuk Koch Adolf lelkesült szavakban fejtegetvén az uj p&rtalakuláa nngy horderejű vívmányait, dörgő eljenek közt indítványozza, hogy az uj kormány
iránt felirntilag, továbbá Deák Ferncz, Tisza Kálmán, Csengery Antal uraknak táviratilag bizalom sz»vaztascék. Mi azonnal meg is történt. Továbbá indítványozza, hogy Csengery Antal ujolag folszólittassék képviselőnek s küldöttségileg kéressék fel. Mire a küldőt iség meg is választatott. Továbbá a végrehajtó bizottság megalakiu.s^ hozta szónok inditván ba, mi Kovács János felszólalására jegy zőségek szerint szerveztetett.
— Ugy ré{ri óhaj ugylátazik. sik ^res megoldá ¡t nyer az alább következő s m mes ösztonbő. keletkezett felhívásban, melynek minél nagyabb mérvben való pártolását ajánljuk : Felhívás „A Nag Kanizsai Fiatalság Társasköre" m galakitása éltekében. A nagy-kanizsai társ.is élet epyáltalanosan érzett hiáiyát óhajtván pőtolni, — a korszellem, a mai yar társadalom, de kü önösen városunk iránti kötelességünket véljük teljesíteni akkor : midőn szá zadunk egyik legmagasztosabb és eredményeiben iegdicsőbb jeh zavának az »egyesülésnek" eszméjétől lelkesítve a nagy-kanizsai h. taisag mind ez ideig sajnosan nélkülözött tömörülésének szempontjából a városunkban jelenleg tea álló társas egyletek mellett egy oly társaskör létrehozását hozzuk javusiaiba, mely czéljara s irányára nézve u jelenlegi egyletektől s casi-nok*ól lényegesen különböznék. Az áltálunk ez utta) javaslatba hozott .nagy-kanizsai tia-talsagi társaskör" elfl<"> soruan ugyan a tiatal-ság tarsaualmi erintkezesenek színhelye lenne, de mindamellett szereucstanek érezne magát az alakítandó kör, ha városunk s vidékének azou ügy buzgó s bármely veterán polgárait is körében üdvözölhetné, kik itju szívvel s ifjú lélekkel szoktak felkarolni minden oly tényezőt, — legyen bár az még oly parányi is — meJy-lyel a magyar társadalom haladását, nemzetünk felvirágoztatását, a műveltség terjesztését előmozdíthatják. Az alakítandó körnek alapgondolata s létjoga a fiatalság tömörülésének eszméjében gyökerezvén, első és főczélját a tia-talsaguak rokon eszmék közös irány es hason-foku műveltség alapján való szilárd egyesülése képezi. Egyéb feladata pedig e körnek a következő volna: politikai s különösen szaklapok olvasása által az önművelődés előmozdítása, a tarsasag önként jelentkező tagjai által köny-nven élvezhető tanulságos modorban magyar nvelven a tudomány s szépirodalom bármely ágából inmeretterje»z;ó felolvasások tartasa, a magyar nyelvnek a társadalmi éríntkezesben érvényre juttatása, az athletika bizonyos ágainak a kör viszonyaihoz alkalmazandó mivelése 8 végre len«^ités«:s támogatása minden oly nemzeti ügynek a tudomány, művészet vagy irodalom köréből, mely az általános, de különösen, a helyi haladás tényezőjéül ismertetik fel. E czélból á. társaság állana: 1) Önként jelentkező működő tagokból, kik magukat egy bizonyos határidő alatt nyilvános telolvasasuk tartasara köteleznék: 2) Rendes tagokból; végre 3). A vidékiek srárnára kültagokból. Miután ily természetű társulásnál a nagyközönség tömeges pártolására számitanunk lehetetlen, annál m kább tordulunk teljes bizalommal azokhoz s ajánljuk az eszmél figyelmükbe azoknak, kik ugv képzettség, mint miveltség és társadalmi állásuknál fogva hivatva vannak kozremÜKÖ-désük ¿a egyesülésük által a kitűzött czél léte-sülését elősegíteni. A jelentkezés alulírottak bármelyikénél az e czélra nyitott iveken történhetik. Ha legalább 30—40 tag jelentkezett, alakuló közgyűlés fog tartatni s ott az alapszabályok iránt tervezet bemutattatni. Nagy-Kanizsán, 1875. évi mártius hó 22-én. Bogyay Ödön m. k. Bothó Imre m. k. Gut-mann Vilmos tn. k. Háry István m. k. Kar-czag István m. k. Koch Adoli m. k. Lovák Ede m. k. L)r. Scherz Simon m. k. Varga Lajos m. k. Wlassica Gyula m. k.
— A ,nngy-kanizsai tiszti önse gélyzö-egylet- alakuló közgyűlését folyó áp riÜ8 hó 3-án este 8 órakor tartja meg a városi felsőbb népiskola IL leányosztályában (I. emelet,) melyre mindazok, kik a már kibocsátott ivekre neveiket aláirtak s szavazatjogaikkai élni kívánnak: a szervező bizottság által. tisztelettel meghivatnak. Hogy a társulás nagy eszméje, — ha kicsiny körre szorítkozik is — mily meglepő eredményeket képes felmu tatni; azt a tények eléggé bizonyítják. Azért a jelen körülményre annnyival is inkább felhívjuk az érdekeltek figyelmét, mert városunkban, — hol a tisztviselők oly szép »zámmal vannak — egy „tiszti egylet" létesítése már régibb idő óta az általános óhajok közé tartozott^
— Horn Ede államtitkai úrhoz a délzalai takarékpénztár,— mint már lapunk előbbi számában emiitettük ; kővetkező Üdvözlő levelet intézett: , Méltóságos királyi államtitkár ur! Ámbár az idő s körülmények a közöttünk fennállott közelebbi kapcsot feloldották, mind a mellett soha semmiféle viszony se lett volna képes azon határtalan tiszteletet és ragaszkodást bennünk megingatni, melylyel méltóságod iránt első érintkezésünk óla fáradatlanul viseltettünk, és azon hálánkat, melylyel méltóságodnak azért különösen tartozunk, hogy nagy nevének átengedésével egyesületünket zsenge korában támogatni 8 ezzel a bizalom elnyeréséhez támpontot nyújtani kegyeskedett, — büszkék voltunk
valóban mindig társulatunk első elnökére, kinek fényes nevét ax egylet fennállásáig részvé { nyeink viselni 8 ezáltal az utókort is hálás emlékre kötelezni fogják. Ily érzelem közepette • különös megelégedéssel olvastuk a hivatalos közlönyben azon örömhírt, hogy ő császári & apostoli királyi felsége méltóságodat a kereske- , delmi ügy államtitkár méltóságára kinevezni s ezáltal tért nyitni kegyeskedett, hogy 1 Európa szerte ismeretes fényes tehetségeit hazánk nemzetgazdásza:ának fejlesztésére érvé-nvesitkea.se s nem mulaszthatjuk el ezen első ünnepélyes Összejövetelünk alkalmával méltóságodat magas állásár őszinte tisztelettel tidvö zölni, azon ¿hajtással; hogy a mindenható erő s egészséggel bőven áldja meg. hogy hazánk javát prőa lelki erejével sokáig előmozdithapta s a valódi haladás ösvényén vezérelhesse, eu-g-''dje viszont reménylenünk. miszerint ámbár magas hivatala sokkal fontosabb teendők elintézésére hívja fel, mindamellett netán előforduló alkalommal városunk különösen a társu-Jattól igazságos támogatásai s pártolását megvonni nem fogja. Fogadja méltóságod legőszintébb tiszteletünket s azon bizalmas kérésünk kifejezését, hogy bennünket eddig tanúsított kegyeibe tovabbra is megtartani szíveskedjék. Kelt Nagy-Kanizsán, a dél zalai takarékpénztárnak 1875. évi márczius 25 éu tartott V ik rendes közgyűlésében. Méltóságos kir. államtitkár urnák legalazatosabb szolgái: Eperjesy Sándor m. k. Lówy József m. k. Knausz Boldizsár m. k. jegyző.
— A földmiveléH-f ipar- és kereskedelmi minister tudatja, hogy az olaszkormány az osztrák-magyar birodalomból *redő kérődzőknek és áiiaii terményeknek Olaszországba való bevitelére nézve fennállott tilalmat megszüntette.
— Közgyűlését a fürdő részvényegv let megtartotta husvéthé:főjén. Oszeszly Antal az egylet jeg; ¿ójévé választatott. A kisorsolt választmányi tagok újra megválasztattak,egy ik helyett Dr. Pressburger ur lett v. tag. Az üres telek eladása, — s a fürdő bérbeadása hatá-roztatott.
— Meghivás.*) Az országgyűlési két nagy párt összeolvadása folytán a politikai viszonyok megváltoztattak és ez^n két országos nagy pártnak szabadelvű párttá leendő átalakulása tekintetéből országszerte értekezletek fartatnak. miért is ezen választó kerületben hasonló eljárást köve*.ve alolirottak Csáktornya országgyűlési képviselő választó kerületnek m.-henúszteit tagjait folyó évi april hó 3-án a Csáktornyái poigári egylet helyiségében tartandó ebbeli értekezletnek 1Uórakor megtartására e ennel meghívni és szives megjelenésükre számittaní bátorkodnak. Csáktornyán, lb75. évi márczius hó 25-én. Konyáry Mihály, Deurbányi Elek.
— Gyáftzhir. Baner József horváih-szent-mikiosi tanító tegnap, mároz. 31-én reggel hirtelen meghalt. Béke porain !
— A déli cs. kir. szab. vaspályatársu lat magyarországi vonalainak beruházási költségét a társulat építési költségekben 51,ÜS«.873 frtra, felszerelési költségekben 18,383,885, frtra. összesen 69,471,756 frtra szamitja, átlag ebből egy egy ménfőidre 701,735 frt esik, a közlekedési magyar ministerium ménfőiden kiul 16640 frttal kevessbbet számit.
— A ttzékely s vele a magyar nagy embert vesztett Krisa János unatirius püspök, a .Vadrózsák* fenkölt szellemű dalnokában ; a munkás és nemesszivü emoeroarát em léke legyen áldott! Születelt 1812. jul. 28 an. Székelyföldön, Nagy-Ajtán, meghalt Kolozsvárott, márcz. 27-én reggel.
— Türr István tbnok az .Agramer Zeutuug-''-ban uj csatornázási tervet ajáui a Dráva es Száva közt létesítendőt, előbb e kél folyam, különösen a rakouczátlan Dráva szabályozására kellene löbb ¿gyeimet fordítani s ezt kiválölag ajanijuk tábornok ur hazafias figyelmébe.
— ,Költemények" irta Pap Kálmán. Pápán Wajdits Karoly bizománya, a 200 lapra terjedő s csinos kiállítású kötet ara 1 frt 30. Nyomatott Papán a „tteform. fótanoda be tűivel."Szerző elvitázhaiatlanul szép tehetséggel bír 8 mi e kötet beköszöntésével örömmel üdvözöljük.
— Nyilvánoft köszönet. Fogadj» azon nejnesleLkü férfiú, ki Keszthelyről hozzam N. N. név alatt, elhunyt Boór Lajos néptanító hátrahagyott özvegye és árvái részére tiz forintot küldeni oly szives volt, ezek legforróbb koszö netét! Z.-Szt.-Gróthon, 1875. márcz. 28-án. Geazner Bertalan.
— A postaiorgalainban f. évi apr. 1-tő. kezdve az eddigi vámsuly helyett, a me-tersuiy fog alkalmaztatni. A tarifa a posta hivatalnál 5 krért kapható.
— A „ Vasárnapi Újság" márczius 28-diki száma következő tartalommal jelent meg: Josipovich Antal túrmezei gróf(arczkép pel). Paul e r Gyulától. — A falu bohója. (Költemény Szemere Miklóstól.) — Horn Ede államtitkár (arczképpel.) — Magyar
ujonezok Bécsb< n (képpel). — Az Árpád-kor-szaki jánosi-i templom (két képpel.) B6-®er F1 ó r i s t ó 1. — Utazás a föld közepébe. (Verne elbeszélése, képekkel.) — At ünnepek tlatt (Fővárosi larcza Borostyáni Nándor tói.) — Húsevő növények (képpel). Sámi Lajostól. — A hétről. — Irodalom és művészet, közintezeiek, stb. rendes rovatok. A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára évnegyedre Çapr. — jun.) 2 frt; a „Pol iti kai Uj-d o n s á go k"-kal és „M a g y a r Gazdá''-va) együtt 3 frt.
— Zfiden, Keszthely és Süinegh kört a mult héten nagy tűz volt, elégett 34 ház s több melléképület.
— XJj zenemű. Táborszky jés Parsch urak zenemű kereskedésében Budapesten megjelent: „Flottes Ha us- wralzer ifj. Fahrbach Fülöptől, kinek sikerült arczképe a zenemű ezimén van ; a termékeny és tehetséges zeneszerzőnek jelea műve épen a 100-dik. Ár» 80 kr.
— Rövid hirek. Győrött is német színészek működnek. — Papán bankóhamisitó társulatot fedeztek fel. — Sopronban Néme-ihyné magyar színtársulata „Falu roszszá''-val
kezdte meg huBvéthéifőn előadásait.— Erdélyben a ta%a8z 15 foknyi hideggel köszöntött be.
— Horváth István lakatos Hódmező-Vásárhelyen czélszerü kukoriczavetőgepet talált fel.
— A katonai zenebandákat a gyalogságnál is beszüntetik. — A toron;álmegyei Deak-párt feloszlásakor a nagyhazafi emlékére Deák. Fe-rencz-ösztöndijat alapit. — Mac iluhon kijelenté, hogy ó mint Karona a politikaban járat lan.— A nszombati ezukorgyér megbukott. — Karczagou 10 olvasó egylet van. — Az Aths-naeuin megvette a Deutsch-féle nyomda iap-jainak tulajdoni jogát. — Ghyczy Kálmánt Szeg-;dváros díszpolgárrá választa. — Kis Marján 3 férfi testvér egyszerre tartá lakodalmat 3 leány test vérrel. — A ly oni operaház kigvuladtj a kár 250 ezer trank. — ,A pesti izr. hitközség" a hittan magyar cíyelven történendő tanítására éven kint 5 ezer irtot szavazott meg. — A bécsi keleti akadémiának 33 növenuéke van, köztük 15 magyar. — Ghyczy Kálmán beteg. — A szkupstinát a fejedelem feloszlatta.
— Közép Olaszországban márcz. 17-én naçy földrengés volt, tornyak is dűltek el. — az „Egyetértés" a .Magyar Ujság''-gal fuzionált.
— Hubay színtársulata Váczra ment. — An-grlországbao 11,094 iskola van 18.600 férfi és 22,4''O nőtanitóval. — A .Pester Lloyd" bevétele tava! 410,168 frt volt, kiadása 338.649 frt. — a német birodalomban a posta és távírda egyesítésén törekednek.— Vasmegye főispánjául Takács Lajos körmendkerüieti képviselőt emlegetik. — V. Ferdinand király jobban van. — Bpesten házbér 21 miliió frtnál több fizettetik. — Prágában egy koplaló hivatalszolga szalmazsakjában 35 ezer fnot találtak éheubalasa után. —
Fel lii vá s.
Tsteu kegyelméből a tavasz megérkezett. Minden mezei munkát megkell kezdeni, azért kérem, szíveskedjék becses lapjába előre is a következő sorokat felvenni és a nagyérdemű közönséget figyelmeztetni: ha még ezen évben 7 hónap alatt akarják megmutatni és bebizonyítani, hogy míoden első osztályú 1600 □ ölből álló egy catasztrális hold után 30 forint, második után 25 frt, a harmadik rtin 20 írt évi tiszta jövedelmet lehet és kell is tudni teremteni. Ennéltogva felkérek minden földbirtokos ura-sápokat, haszonbérlőket és mezőgazdasági tisztséget, szíveskedjenek bizalmokkal megkeresni és minél előbb megtisztelni, hogy még ez évben siker koronázhassa fáradságunkat.
Jutalom Viso%. ugy hiszem nem lesz felesleges Ezt Hjánija egy régi tapasztalt mezei gazda. A megkeresések a „Zalai Közlöny" szer-ke8ztőjéh-z intézendők Nagy-Kanizsára.
HORVÁTH JÁNOS.
Papírszelet.
H á x í a ■ .« z o ii y : lomornáliot) ,De Fanujr, hint finnek mint látom. i*mét uj ruhája
K o m n r n a aiitonyom is moit
kapott egjel."
Hraiasstooy: egészen más — ¿a
a*t kedve« féijemtSJ kaptam.*
K o m o r n a : „l)e hi«s én in k»dr<>s férjétől kaptam.*
Lottnhuzá«.
Bécs, márcz. 20-án : 35, 77, 15, 39, 7.
Temesvár, . „ 31, 64, 63, 49, 41.
Brünn, „ 24-én: 13, 4, 45, 60, 85.
»
Ertek- es váltofoiyaoi márczius 30.
j°/0 metaiiques 71.30; 5% neme. koicson 75.85. lsöO-kí áliaUaimi kölcsön 112.60: baok-réazv. 9 60; hitelintézeti részvények ¿38.50 ; London 111.35; magyar földtehermeütesi Kötvény 70-50; te ti es vári földtehermentési köt* vény 77 50; erdélyi föld tehermentest kötvény 76. —; horvát siavon íöldtehermeutési kötvéuy — .80; ezüst 104 45; cs. kir. arany 5.23 — Napoleond''or 8.897»; 100 mark D. R. n. 54.40
I közölhettük
TL^k bejártakor vettük s c.«ak e helyen 4 FeleiÔb SZerkeSZtÓ S ki&dÓ : BatOrfi Laj08.
GARRETT B. és FIAI «ügynöke Kotzó Pál gép^^mök Bu.fcpeste,, : VI. váczi körűt 39. S2
, 1 1 tfj Keletben tn>t folrfást eredeti Garrett R. és fiai birea lorretóit. göxmoigonrait és »«én-
ttJEBt* mezőgazdasági gepekbol. ÎSlW. La*.^« * g*«.^*, ^i^r^
ka- és répirigókxVga^naros ik.t é. magrála»«tókat (trieurs) aaenagvQjtók
"^figyelmébe"ú""f^^re^rjűg^r^ " UIWügM^agl ^ ^Imiui Strohl é. B.rU
kéz- és gőtí-rőre. ue eska- és répírigókxt gaWroslk.t é. magv ila».tok^(tmurn Jr « et G^rrettR ¿fiai eredeti .ofr«6-g«pei megfelelek tökéletese« *
pesti gyárában készít kitűnő áitfW Atfsgyzsk klvizatra |N>st«f»r*inávsr —-. L .6j • g.y«ei. w . ~ „¡„őség*. sem tartósság iránt nem ver.enjre*hnlD,
rnagyar viszonyoknak és valamennyi a legcaábitót-b „evek alatt és r.<lar,e m«Jlett a^ ¿folyamnál: helyben Budapesté* 380 o e frt.
_ Kpv ily.-rra.ti «.rretőnek ára IS sorral, 6 láb saéle.ségben belcértv helye. cWkormán) l estóvábbi csak 5 láb .¿lesatgbei. ós igeu künüyü u.''
helyben Bécsben 370 o. é. frt - Ugyan e sorretó ára, elókormany beíyctt csak rúddal &> egy előkormanykerekkel ellátta, to (16Í7-4,
lajra ajánlhaió megfelelően olcsóbb.
2*9. S2-
(1632—1)
Árlejtési hirdetmény.
A ''*al*megyebeli pozsosy-parasdi állam uton lévő több rendbeli
'' »Itárgyak kijavítása a nagyméltósága közmunka és közlekedési minis-téridB f. é. márcsioh hó 21-én 2506. sxámu magas rendeletéTel 5877 frt 11 krnyi összeggel engedélyeztetett
Ezen munkálatok biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó évi április hó 19-én reggeli 10 órakor. Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a váHalkozai szándékozók azzal hivatnak m«g, hogy az árlejtésbeni résztvevő* esetére, magukat a fentkitett összeg 5«/0-vel mini bánatpénzei ellássák, mely vállalkozás esetében 10°|o biztosítékra lesz kiegészitendó.
Az Írásbeli ajánlatok április hó 19 napja reggeli 9 óráig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő ; továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy a műveletet betekintette s hogy a különleges feltételek tartalmát ismeri, ezeket elfogadja.
Az ajáulatokhoz a vállalati összeg 10°/o-je készpénzben. vagy magyar állampapírokban csatolandó
A művelet különleges feltételek, alúlirt hivatal irodájában, a szo kott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Kger»zeg, 1875. márexias bó 27-én.
A magy. kir. mérnöki hivatal.
Csikó legelőre
a pőlőskei uradalomban elfogadtatik minden egészséges herélt vagy kancza csikó 10 frt. lcgelóbér előleges befizetése mellett.
A legeltetés tart april 24 - tói october végéig. (1628—3)
Pölöíke. u. p. Z a 1 a - S z t - M i h á 1 y.
BECKER
Hölgyeknek nélkülözlietlen !
RAVISSANTE
21 kr. Csarnok 27 kr.
K.-Kanizaiín.
Eisinger Henrik fióküzlete
nagy választók szép és jó női ruha kelmékből kitűnő sima és mintázott jó ülni Creton, Pergalln, Jacona és batisztok ; »iina és mintázott brlllaitis és plketek, kitűnő es jó azines kanavászok. fehér grádll. színes bátor grádll, valódi, szolid gyolcsok, szalvéták, tö-r&ikizók, szőnyegek, ozérna. pamut és vltorlavásznok öltönyöknek ; női és nri nyakkendők, kézelők és gallérok ; nagy valasxték nehéz ¿s jó selyeMszalaf okból és sok más pipererzikkekből sat.
ez mind csak
kr. rőf vagy darabonként.
Minták kívánatra küldetnek. — Szíves megrendelések postai utánvét mellett pontosan és azonnal esakr.zöltetnek.
Eladáai helyiség: Uj takarékpénztári épület, volt Kohn
Gy.-féle üzlet. Ssives megrendeléseket a r27. kr. Cfcaruok 27 kr." X.-Kaulzsán tessék czixuezni. (1622—4)
Dr. Lejosse-tól Párisbao.
Csak a hivatalosan megvizsgált, méregmentes tinr.ta és teljesen ártalmat!nn
ravissante
bir üíon erővel az emberi bőrt minden sérüléstől megmenteni, utóbajokról megóvni é> sxépsé^et s öruk ifjnaágot biztosítani. Ha a Ravissante napoukiot egyszer az ujjbegygyei az arrzra, vagy más testrészre dörzsöltetik, inár a törülközés után tapasztalható a majd-í < m csodálatos hatás Az arezon támadt ráncok é» bimlőbelyek elsimitutnak — A Ravissante iíju arezsziut idéz «ló. a bőrt fehéríti. frisaiti és finomítja; eltávolít legrövidebb idő alatt szeplőt, májfoltokat, orrvörösséget s a bőr minden tisztátalanságait.
Már az elaő kísérlet után elhatározzák a t hölgyek, jövőre csupán c*ak Dr. LKJOSSK vi-Jághirü . Ravissante'' -ját használni.
Van az«T«ncién k a t közönséggel tisztelettel tudatni, hogy • g
„tavaszi idén y r ett
a legfinomabb s lege!egan*al>b divatkelmék, ugy a legolnohb mint a legfinomabb nemüekbő^l
RAKTARUNKBA
már megérkeztek, ennélfogva bátorkodunk magunkat mindeuiele férfi-ruha kószitésÁrc ttjáulani Kérjük a t. c*. közönséget, szi*eS. kedjék hozzánk fordulni megbízásaival, melyeket legnagyobb meg. elégedésökre fogunk elintézni.
Legméivehb tisztelettel
Hirschler & Hlatko,
(1629—2) férfi-ruha üzlete.
Helyiség a m. kir. távirda hivatal átell enéber van.
Csak e*y
kísérletbe kerül,
hogy áruim kitűnőségéről a bámulatos olcsó ár
mindenki meggyőződjék. Vásznak. 5»0-rőfös vég, 74 széles, frt.
80- > n 4/<
1 30-
30-
czerna-
vászon
csinvat-
vászon
kreásr-
vászon
13.50 810
8.10 8.10
Egy üvegtok ára 1 írt 50 kr.
Kapható nagvban en kicsimben Budapesten :
Dr. LRJOSSE fóraktárában, király ntcza 15. I. 19. Vidéki rendelvények a legszigorúbb titoktartás mellett, utánvéttel eszközöltetnek. (i5ü9—;6)
(1623-3)
valódi színű percalinok, török háló köntös-kelmék, barcbentek, róföu-ként 27 kr. (1597-s.)
Gyapju-ruhak elmék. ''/4- széles nehéz ripszek, Lusztredi ginalak, tibetek, gasterek, sima a csíkos, mindenféle színben bécsi rófe
= 27 kr. =
Egy
legyező akármilyen szinü 27 kr Egy készlet fej- és mellcsokor bársony-pántlikákkal és rózsákkal disaitve . . . 2 7 kr Egy pár kézelő gallérral együtt 27 kr Egy pár fejre való vagy zsebkendő, tartós szinü . . . 27 kr-Egy vászonzsebkendő . . . 27 kr Egy vászon-asztal kendő . 27 kr Egy tekeaősbékahéj-fésü legújabb fajta......27 kr
Egy kétféle fésű.....27 kr
Egy vászon- és slingelő olló . 27 kr
Ház-eladás,
Nagy-Kanizjíán. a Bátori utczában. a „Zöldfa" vendéglő közelében 5 lakosztályból, pincze, nagy gyümölcsös kertből álló ház szabad kézből eladó. Bővebb értesítést M e r k I y Antal ügyvéd ur, vag}'' e lap szerkesztősége ad.
vagy bécsi rőfönként 27 kr.
Selyem- és bársony szalagok Fail- vagy noblesse-selyem, mindem Egy angol fej-diadém, egészen sima. legdivatosabb sziuekbeu, szí- fekete gyöngyökkel hímezve,
nes fonákkal Öt ujjuyi szélesség,i & legújabb.......27 kr
bécsi rófe 27 kr., két ujjuyi szé-|Egy bőr-pénztáska .... 27 kr. lesek két bécsi rőf 27 kr. Kgy kávéíkanál china-ezüstből 27 kr Egy pár fehér vagy csíkos hölgy- vagy gyermek-térdharisnya, a legjobb fajtából.....27 kr.
Egy pár férfi félharisnya . . ''21 kr. Egy pár harisnya-kötő. széles selyempántlika-csokorral di-
szitve . .....27 „
Továbbá
fehér damaszt-törülközők, vászon á:; nemünk, nehéz lábszőnyegek, bu-tor-csiuvat. háló- és eziezfüggönyök,
Megbízások
az összeg beküldése után vagy postai utánvét mellért pontosan bajtatnak régre. Ámde, melyek nem tetazenek, minden habozás nélkül visszavétettek
Beck Grand bazárja
Bécs, Adferga8*e 4.
kéretik a czég czímét eltenni, és azt. lehetőleg jól emlékezetben tart ini.
ROBE Y ÓC Corn p. Limited
gazdasági gépgyárnokok. Lincolnból, Angliában,
Budapesten, Üllői ut 1-szára.
I
(.1571—18)
A legnagyobb
ÏÀSBOTQRôYia

Bécsben, III.Marxer titeza 17. sz alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra in« £yen bérmentve küldetnek mindenkinek.
FEHÉR MIKLÓS
, * vezér ügynöke
: Rd. Hornsby & Sons, i. & F. Heward, H. Lachapelle, Rd. Sack
stb. f. gyárosoknak.
Iroda-raktár s javító műhely: Budapesten, Üllói ut 12. sz. , Köztelek.'' Iroda és raktár: Bécsben Landstrasse Pragerstrasse 13. (Hotel Hungaria )
Legnagyobb gazdasági gépraktár Budapesten, állandó gépkiállítás, készletben található.
Sorvető-gépek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló által húzható; rsndkivüli t a r t ó s és egyszerű
13 soros vető-gépnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereton és hátulról kormányozható.
Amerikai rögtörő, meglepő könnyft és a legkötöttebb földben is haiimálható. * Amerikai kaszáló- és arató-gépek. Lógereblyék és szénagyiijtók rendkívüli olcsó áron. Világhírt! Robey-féle fekvő és hordozható gőz-gépek. Gőz-csépiő-gépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség minőség és tartóság tekintetében felülmúl.
Kézi cséplő gépek, lójárgányok és lovas cséplő-malmok, szecskává^, sze
leio- es konkoly-valaszto rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök.
N. B. Községek számára, kik gózcsépló-gépet, vagv gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak.
NN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk R o b e y á Comp. Limitedhez Budapestre cziaiezni, mivel sem Zalamegyében, sem \ a s m e g y é b e n tőlünk gépek eladására megbizvá senki nincsen és közvetlen j érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagv B é c s b ó 1 va^v : Budapestről szállíthatjuk. '' ^ i
au ^ Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más «várbeli hasz- ''
naît gőzgépeket is jutányo® >
(1589-13)
lissteletteljeMD ajánlja a
gstd ak ősön ségn ek
ROBËY & Comp. Limited Bmiapest.
Wajdits József lap- és n^/oi udatuiajd^uos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kaniaán
R. Sack jeles torba Tetőgépeit, melyek könny ÜBégüknéljlbgva homokos talajhoz legalkalmasabbak (a 13 soros 7l/t vámmázsát nyom,) továbbá ugyan ennék 8 — 14" mélyre járó öntött acsél Baj ól ekéjét
Prlest & Woolnough lorbt vetőit (javított Qa.rett.)
J. & F. Howard meghaladhatlan ekéi, gőz földmivelési eszközei és 8 z é d » iorgó gyűjtőit.
L. Huillier konkoly, vadborsó, bükköny 8 zab kiszedő gépe.
E. HL Bentall, Riehmond & Chandler szecskavágóit.
Hornsby répametsző és rúzógjépeit, jeles amerikai tengeri morzsolóit szelelővel, a világhirü » számtalan elaő dijat nyert, ugy legközelebb az 1874-ik évben Varsóban tartott gazd. kiállítás alkalmából érdem oklevéllel ellátott flornsbi gőzmoigonyéa gőzeséplőit, járgány és cséjjlőit, valamint mindennemű gazdaságba vágó g é p- és eszközeit.
Egyúttal kérem tiaatelt Tetőimet, hogy a netán aaflkséglendó pótrészekre megrendeléseit mielőbb megtenni s*iyeskedjenek, hogy ideje korán kisxolgálhassam.
Árjegyzékek kívánatra dijnélkül s bérmentve küldstnek._(1625—3)
5A€ft -KAffIZ8A, 1875. aprlll* 4-éo.
27-1IC »«Am
Tizennegyedik érfolyuu
5 í^etx erre . . A frt. íttí .... 4 , 3í»tfjec evr* . - , j^y OOM JO kr.
NlrSeteast
6 n**áboa petitaorbaa 7, núo^Nor 6 • minden további torért 6 kr.
XYILTTÉRBICK
loroocist 10 krtn
;emefc fél. Kincstári illatik minden |Y7n hirdetésért kttl 30 kr. fisetendí.
láp MllMlk
jrtokMtiik nt « kesstő-kiadéfces Kanr»e
MAÖf.KAHXZSA
előbb:
Nagy-Kanizsa várót helyhatóságának. nemkülönben az „első
-SOMOGYI KÖZLOKTY/ zalai Bgyvód-egylafSa,,iiaQy kanizsai kereskedelmi • iparbank44, a
liM. T«J v« iroijiMuia«maiw%. iroiNMNViiuou «a „VIW MUW H|fjfVH-Bj{ji«i „Iiay; aaniMai an «•anoinn m ipwiw , « fRlQ]f>kt8ÍZtti ttk&T8Í(péllZtÍf''
a „zalamegyei áltaiános tanitó-testület'', a ,Zaia-S««ogy'' gazteapzást részvéaytársuiat t több negyei ét városi egyesület hivatalos értesittje.
Heten kint kétszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú tap>
Zalamegye monograpMájához.
F. éri május eisó hétfőjén Urtandó rendes évnegyes megyei bizottminyi gyűlésnek egyik tárgyalási pontja lesz & „Za-lamegye monographiájának* megírására kitűzött pályakérdés megoldása. Hogy áll e szép dgy ? biztos tudomásunk nem levén, a gyűlést bevárjuk; de azért nem mulaszthatjuk el, hogy ujabban ismét ne járuljunk egy eddig nem ismert adattal a monogra-phiához ép akkor, midőn évfordnlati napja közeleg annak, hogy Kanizsát gróf Batthyány Ádám birtokba vette.
A birtokba vétel 1690-ik év április y-én volt s ez előtt apr. 5-én gróf Batthyány Ádám az alább kővetkező levelet intézte Zsidy Mihály egervári vajdához, kinek egyik utóda Zalamegye jelenlegi köz-tiszteletü alispánja Osutor Imre ur. örvendünk, hogy a vitéz ósnek ily munkaszeretó, pontos tisztviselő s minden hazai, de különösen megyei ügyet lelkesen felkaroló utóda van, s kinek szivességéból közölhetjük e levelet is, megjegyezvén, miszerint családi levéltárában még több eredeti régi levél s okirat van, nemcsak magyar főuraktól, hanem az e vidéken duló tőrök vezérektől is.
Jelen levél azttanusitja, hogy a kanizsai várban magokat megadott törökök békésen vonuljanak vissza ; itt is mily keresz-tényileg viselték az ősök magokat a pogányokkal szemben, nem ugy, mint ők velünk a temesvári megadásnál.
, Kgelmes Urunk eó Főlséghe Egervári Vajdájának
Zsidy Mihálynak adassék.
Egerváron.
Köszönetünk után Isten áldgya megh
kegyel meded.
Mivelhogy a méltóságos Hadi Tanács
ugy Parancsoliya, hogy ezen kanizsai törökök jóó rendben késértessenek alá a vizén, Rendeltük pedig a késérók közül egyikét kgelmedet. Azokáért vévén kgld ezen or-derunkát a dato praesentium — ötöd napra okvetetlen itt legyen kgemed, olly készülettel jővén, hogy innéd megh indulhasson kegyelmed a Törökökkel — Éltesse Isten jó egésségben kegyelmedet, ex. castris ad Canisám die 5 Április 1690.
Grf. Batthyány Ádám s. k."
Közli: GSUTOR IMRE. .
Borcsarnokot a Balaton vidéknek !
Horn Ede — legújabban kinevezett földmivelési ministeri titkár nagyhatású beköszöntőjében elmondá : hogy mily nagy ellenmondás van abban, hogy ezen per eminencziám földmives Magyarország épen e szakmai ministeriumát veszi majdnem legkevesebbe, mely pedig nálunk a többi ministeriumokna k is egyedüli emeltyűje, és fő sarkpontja országunk anyagi és szellemi elóhaladásának, de sót legeonpetensebb mentő csónak államadóságunk dagadt tengerén.
Hasonló ellenmondás van abban is .* hogy mig Erdélynek, Bánságnak, sót tán még a nyirség-nek is borcsarnokai vannak; addig a per eminencziám bortermelő Balatoni vidéknek egy sincs!
Bocsánat — van biz itt sok borcsarnok féle — de ép azért nincs egy is. Vagyis néhány tőkepénzes kereskedő háznak van itt privát „pinczészete,• Ezek szedik ennek hasznait (imigy-amúgy bár,) de privát zseb-jeikbe.
^ ííem tilos üzlet —tefcátjogos--(ámbár a pesti laikus vegyész borkeve-r ő k felett épen most ül törvényt a hatóság : hogy üzletük megengedhető vagy be tiltandó-e ?
De hogy mennyire árt ez ugy a bortermelőknek — mint nemzetgazdászatunk-nak, sót maguknak a privát pinczézóknek ; tehát hogy mennyire méltatlan és eszély télén, könnyű kimutatni és belátni u. m.
1 -szőr. A. termelők többsége itt sok apró birtokos. Ezek, az alapjában tartalom-dus, le egy gazdánál csekély borukat nagy borvevőnek, aki kevésért oda se néz, ej nem adhatván .* kénytelenek azt e privát pinczé-szet embereinek pro lubitu potom árért eladni. Sőt pénztelenebb években egy-két forint kölcsönre ugyanannyi akó must kamattal adóznak. Vagy a tavaszszal tőlük kapott egy akó lőréért két akó mustot adnak szüretkor kénytelenségből. Mi tudjuk, látjuk ezt, kik köztük élünk.
Ez tehát a szegény izzadó sok, de kis termelőnek világos kizsákmányolása. A min, ha a törvény hamarjában nem segithei: legyen önsegély a borcsarnok részvényes gyors fel-á 1 I i t á s a! — mely előre is pénzt ad a termelőnek, mintakár egy kis kölcsönintézet.
Vérig boszantó, lealázó, csüggesztő látni: midőn a kis termelőnek éven át fárasztón és költséggel előállított mustjáért magának keil egy ideszakadt henz borvevő után lótni futni és még neki kell könyörögni: hogy mustját potom árért is vegye meg.
És ha e kizsákmányolás még csak a kis termelők nagy kára volna. Erre a mai önző korunk mondhatja : — „védjék ma-
gukat, ahogy faifják" éatlri ímgf mit segít
magán, azon Isten se segii.
Hoho ! Lassan a testtel! — Ez a no-madélet phrasisa; mi pedig társadalomban élünk. — Ha az egyes ember oda adja függetlenségét a társadalomnak — adójával, sót életével védi az ösztársadalmat: ugy ez is
— mint ilyen jogi és morális testület, nagyságának súlyával és tekintélyével véden tartozik az egyest! 1
Ez a társadalomnak létoka, a múltból virágzásának kriterionja a jelenben s fennmaradásának feltétele a jövőre.
Tehát az egyes termelők kizsákmányolása káros a statusnak is. Mert egyesek elszegényedésével elszegényedik az állam is
— néhány tőzsér kivételével — kikhez oia foly a nagy tömeg verejtékének gyümölcse. Ebből lesz azon társadalmi betegség, melynek neve »munkáskérdés,* mely a nyugoti czivilizált országok réme és rákfenéje.
De 2-szor árt e kévét kezekbe gyűlt bormonopolizálás még nemxetgasdászatunk-nak és hirnevének is. — Ennyi és ilyen bort termő országnak és vidéknek nincs biztos borpiacza, nincs biztos kivitele, jó borainknak nincs arányos ára, nincs megfelelő kftl-keresettsége, — s miért nincs ?
Első sorban azért, mert nincs k i-f o r a 8 z t o t t, s z á 11 i t h a t ó é • tömeges egyforma borunk! mert nincs borcsarnokunk.
Azon olygarcha néhány pinczézónek van ugyan pinczemestere, aki (kivétel az illetőnek) vizahóly agával ideiglenes szint ad borainak, összeházasítja a gyenge zsidi bort az erős és nyalos sz#at-györgyi-fülópi-ábrahámival stb. (találomra chemiai izharmonia nélkül) s ha ilyen nincs
TÁRCZA.
.Női büszkeség.''
Megkéne mondanom, hogy oh .... De bármi érjen, Unni még Est nem lehet, bár 5 roméi ; Tiltja * ,N8i büsakeség!"
Megkéae vallani«, kexdem At
Szeretni----— Jaj ! nem illenék !
Ait mondná a világ reí :
N''iuce bensőm ,N8i bQ»*k<«ég !•
*
Álig todom titkolni, hogy Beá gondolok • érto ég öoirem • 6 boldog lonne, de Tiltja a .Női büaskoég.''
Ab éresem, e láng megöl, Ha titkolom torább. Elég I Bár lenne itt ! Nt-m, nem, histea Tiltja a „Nói büsskeség.-
Mit hallok ? Imát kérte meg, Mert hallgaték Segits meg ég! Oh átkos ptrea, a meijnek a BsOlOttje ,N5i btUakeaég !■
VÉGH LAJOS.
A salntpolnii kőfaragó.
Falusi történet. A Dt Laaartla a
atáa Gyulay Béla. (Folyta tát.) IV.
— Ugyan, miért hagyta ott a munkát, Kolos? Beteg volt ? Vagy összetörtek azerzzá-
mai ? vagy nem találta alkalmasnak a köveket ?
— Kérdem tőle, mire ő így feleit:
— Nem uram, nem voltam beteg, nem törtek össze szerszámaim a a kövek jók; hanem nem mertem megmondani, mért szöktem el onnét mint egy tolvaj, anélkül, hogy megköszöntem volna az adott munkát éa fölmondtam volna, mert nem volt igazi ok ri. De ön megbocsát nekem, ha megbántottam; hiaz nem az éo akaratom volt. Ellenkezőleg, én igen szívesen dolgoznám önnél, ka képea volnék; mert minden ember igen szerette önnek anyját és még moat is gyakran beszélnek róla.
— Tehát, anyám nevében kérdezem, mért nem akar nálam dolgozni ? Legyen bátor, őszinte: az emberek lelke egyenlő hangú harangok, a magasban ugy, mint a völgy ben,ugyanazon hangot adják. Mi másnak igazságos, az nekem is aa. Beszéljen velem, mintha az Istennel szólna. Mi okbol hagyta ott a munkát?
— Hallja tehát, uram. Azt gondoltam: Kolos, te nem akarsz pénzért dolgozni; ez tőled függ éa senki aem tud abban gátolni. Te a szegény embereknek dolgozol, ha nincs senki-jök, ki dolgaikat végezné. E pillanatban egy szegény sem biti Te most a kastély uránál dolgozol éa caak az életed fenntartására szükségest fogadod el tőle, ez helyes. És így dolgoztam öt napig, hogy öröm volt; a kövek ott vannak » kertfalnál, megnézheti.
De mégsem voltam egészen nyugott; valami mindig bántott és midőn a hatodik nap reggeliztem, egyszerre leesett a hályog azeme-imről. így gondolkodtam: te olcsó árért dolgozol e gazdag háznál; az jó van a házra nézve is, magadnak is, mert caak ebednek kell enni adnod. De tol a hegyek mögött is vannak még
kőfaragók, kiknek atyát és anyát, nőt és gyermekeket kell napi bérökből eltartani Ki ad azoknak mnnkát? A gazdagok. Ha azonban te ingyen dolgozol a gazdagoknak, ki adjon a szegény kőfaragónak munkát ? És ha nem dolgoznak, ki tartsa el gyermekeiket? Te azt hiszed, itt jót cselekszel, e társaid kenyerét rablód el. E gondolat ugy fájt nekem, mintha valaki egy követ dobott volna fejemhez. Felretettem kenyeremet, a kalapácsot, vésőt Ái csákánykapát zsákomba vetettem és hazaszaladtam, mint *gy gonosztévő. Mondja meg uram, nem volt igazam, midőn szegény nős társaimra gondoltam ? Nem előlök vettem-e el a kenyeret?
— Igen, Kolos, — szóltam — igaza volt, helyesen ítélt én én szívesen megbocsátott. De mondja meg azt is nekem, ki világosított* így fel az eszét és ki tette oly gyengéddé lelkiismeretét, hogy igazságérzete és felebaráti szeretete diadalmaskodik mindig saját előnye fö lött, s hogy mindenkor először másra gondol?
— Nem tudom uram, azt hiszem; a jó Isten ugy alkotott.
— Gyermekségében mégis bizonyára egyik szomszéd lelkésznél vagy valamely üdveidében tanulta e fogalmakat Istenről, felebarátunkról éa a keresztény tökélyességről ?
— Nem uram, sem lelkésztől, sem növel-dében nem tanultam a vallást. Szüleim igen szegények voltak ahhoz. AzonkirlÜ, midőn ifjú voltam, nem volt lelkészünk és templom harangjaink. A vallásról mitsem tanultam mást a három vagy négy imán kívül, melyeket anyám kívülről tudott s nekünk el kellett mondani, ha a tüzet otthon eloltották. Még írni vagy olvasni sem tudok és szalmaszálsaakákkal számolok vagy kövecsekkel.
— De miként tudott lelke egyedttl magá* tói igy kimivelődni?
— Hát egyedül vágytunk, midőn a jó latén van előttünk ? Éa soha sem talált— magamat egyedül.
— Igaza van; de hogyan jöhetett mag á* tói e goúdolatra ?
— Azt éo sem todom; de gondolom, Isten igen kegyes volt irányomban és Isten közelebb van hozzám, mint másokhos és gyakrabban meglátogat, hogy vigasztaljon s az életet kellemessé tegye.
— Élete tehát kedves e magányban ?
— Oh igen, uram! — még soha sem untam meg az életet. Miként is tudnánk elégedetlenek lenni annak jelenlétében, ki mindent Md és soha sem fárad el bennünket meghallgatta • szivünkben felelni!
— Nem, de ahhoz mégis nagy lelkierő kíván tátik, hogy a «ilág zajának ellenáUjaak és más gondolátok el ne ragadják az embert. Szóval: oly tehetséggel kell megáldva lennünk, mely mindenkivel közös, de nem mindenkinél van egyenlő mértékben kifejlődve. Ugylátazik, e tensőbb értelemmel különösen meg van áldva. Gyanítottam ugyan, midőn nemrég látta« ét beszélni hallottam, a világ engem m&vellebb és nemesebbnek tart; de én tisztelem, irigylés és bámulom önt; s e fensőbb ét telmet egy egyssarü kézműves ajkairól hallani, jöttem feL Annál több békére éa vidámságra találunk, mennél inkább távozunk az emberek dniongó sokaságától a mennél fölebb jövünk a^b^gyek magányába, hol a világ zaját nem halljuk.
— Ah uram, ön igen téred; nincs szó a nyelvemen. Néha egész néten egy szót sem szólok. Meg is némulhattam volna, mari sok
kéznél, hát maloz«ával és spiritussal is. Aztán ha egyszer eladott külföldre: másodszor nem kérnek belőle. Ó aztán fog egy másik vevőt másutt, ahol nem ösmerik, míglen ez is ott hagyja; és igy tovább.
De ha ily é 1 ő s d i nwmkát nem tesz is e privát pinczézó, ha (mint már aéhol) forralója van is — nincs neki che-mikus pincze kezelője! részint, mert az ily tudományos ember ritka és drága (mit csak borcsarnok bir meg és borcsarnokot csak sok részvényes bir ellátni elegendő hamisítatlan borral) — részint azt véli, hogy minek 6 neki a cheiuia ?
Elég neki az ó egykét betanult drasztikus pancs productiója, — ezzel is befonni bir ma egy stayer, holnap egy angol vevőt.
— s mire rajtuk sorba ment, zsebje már megtelt családját felem el te... Igaz, hogy az „Algemeine Zeitung" v. hasonló német jóakarónk kisüti, hogy menjen a külföld borért a Rajnához — a magyar bor nem érett még, nem export képes !.. De mit törődik ezzel a már gazdag privát pinczézó — "éldja. vigye a nemzet gazdászatot és ennek renommejét!
'' Ámde * egy szakértő c h e m i k u s -borász olyan e privát pincze mesterrel szemben, mint a jó doctor a kuruzsló mellett. Mig ez csak ideiglenes foltozó munkát tesz, drasztice elfojt valami kórt, ami holnap idültebb alakban üt ki;
— addig a chemikus borész a physika és chemia őrök szép törvényei szerint a természetes javulhatásnak útját tudományos tehát örökké igaz eszközökkel egyengeti; a bort saját alkatrészeinek tömörítésével vagy szétválasztásával, tehát magát magával gyógyítja, vagy magából a szólóból, borból, néha épen az általunk eldobott szokott seprőből kivont, tehát sem a bornak, sem a megivónak nem ártalmas szerekkel fokozza.
Az igy kezelt borunk aztán kiállja a szállítást szárazon is, tengeren is. Ilyenért aztán eljön a német, de az angol is: egymásután kétszer is.
De az ily szakértőt mi vagy balatonvidéki apró pinczészeink különleg nem — csak részvényes borcsarnoknál tarthatunk
— és ami a 2-ik fődolog: hamisítatlan nagy bormassát csak itt és igy állithatunk össze.
3-or. A fönti pontból világos, hogy káros az itteni külön apró pinczészet ezeknek maguknak is. Mert ideiglenes nyeremény miatt vesztik a biztos jövőt. Mig az egyesült és
tudományos kezelővel biró nagy borcsar-
noknak nagyobb és biztosb előnyeiben ók is, utódaik is tartósbban osztakozhatnának.
A nemzetgazdászat emelkedése nemcsak dicsőségben, de pénzben is kihat
re áj n k is ! •
Félre hát a külön piuczczés kicsinyes önzésével!
Nyissuk meg a Balaton vidékét na-gyon megillető (Keszthelytől Füredig, akár Kanizsától Veszprémig kiterjesztő s tán Somló tájt is bevonható) részvényes nagy borcsarnokot itt az ós Ka--dacson tövében tapolczai székhelylyeU
Nyerjük meg ehhez műszaki igazgatóul a tapolczai felsőbb népiskola derék igazgatóját Molnár István tanár urat oki. gazdát s műszaki vegyészt, akit kormányunk a magasb borászat tanulása végett államköltségen utaztatott — most pedig a Balaton melléki borok vegyelemzésével megbízott — s a ki ezt teszi is — tudományos mégis laikus által is érthető és hozzáférhető módon egész lelke odaadásával, passióval.
Ily szaktudós,szorgalmas,fürge, közlékeny egyént(távolról is ide csalnunk kellend-vén) ne eresszük Zentára. Itt van tere czélja és már helyismerete is. És mivel apropos épen tapolczai tanár, azért ó o 1 c s ó b-b é rt is elfogadhatná a főfelügyelet vezetését
Parragh Gábor ur — külföldön tapasztalt és most budapesti borász — ez indokokat jól ismerve, egy ily borcsarnok eszméjét pendité meg most márcz. 25-én Ta-pojezán egy szükkörü kis értesezleten.
Egy-két apróbb pinczész kezdetben ellene szólt, tán önzésből, tán félelem v. nem értésből korainak stb. nyilvánítván ezt.
De hogy mennyire megérett eszme ez — s hogy mennyire érzi entfek hiányát és szükségét a nép is: igazolja azon itteni esemény, hogy egy-két jelen volt termelő (sót egy-két értelmes kis borkereskedő is) azonnal melegen mellette szóltak, — sót saját falusi drastikns stylusával támadta-meg az ellenszólókat, rákiáltván, hogy : „elég volt már idáigaz apróbb termelők szivattyúzása .....legyen borcsarnokunk. *!
Parragh urapril első felében tágasb ily értekezletet inditványozott Ta-p o l c z á r a.
Támogassuk a közérdekért, mely éppen mert ,köz* .közös* is. — Osztozzunk jóban, roszban... A közérdek olyan, mint a nap: egyenlően osztja jótékony melegét
és biztosan; de azért a távolság és egyéb arány szerint... itt is aki közelébb lesz, mint Tapolcza — jobban melegszik.
CZIGÁNY K.,
birtok o*.
-érzem a beszélés szükségét azonkivul, ha ebemet, kecskéimét és juhaimat hívom.
1 <•''. — Vannak emberek, kik annyira tele vannak gondolattal és érzelemmel, hogy nem tudják kifejezni magukat. Talán ez az eset itt is.
— Azt nem hiszem ; én azért nem szőjük, mert nincs mit mondanom. Azért ni''in ts szeretek az emberek közt lakni. Mit is tennék ott ? Még arra sem tudok felelni, ha a gyermekek dolgozni látnak és szerszámaim nevét kér-dezik.
— De bizonyöe bang még;* csak megszólal benne, midőn ön hallgat? mert mindeu ember érzi annak szükségét, valamit közölni, hallani vagy felelni, valamint a légnek, víznek, tűsnek it mozogni és terjedni kell, bógy ki ne alugyék vagy el ne apadjon.
—-Igaz, uram; van valaki, aki elmémet szüntelenül foglalkoztatja és tudtomon kívül beszél velem. Érzem, hallom j''ól, de ez szavuk nélküli beszéd, melyet értünk, anélkül, hogy iskolába jártunk volna és olvassuk, a nélkül, hogy könyvből olvasni tanultunk volna. ■Tompa és zavart, mint a viz csöngése len a mélységben, ami itt hallható, anélkül, bogy látnók és mégis a társaság és vigasz egy nemé, mint nő vagy barát éjjel a magányos tűzhelyen. E vigasz nélkül már rég. .
Itt megállapodott és e^yik zöld halomra tekintett, mi azonnal fölkelté figyelmemet. Láttam, hogy van egy titkos gondolata, mit nem »kart kimondani. Én pedig nem akartam mindjárt az elsó nap kicsalni titkát * ngy tettem, mintha zavarát észre sem vettem volna. "V L ■ E® n"p6'' "ő! rendesen e belső szózat, yaa? — kérdém.
— Mi mindenről beszélünk, mit a földön
A „Szabadelvűpárt* Zaianiegyébeu.
ük klz''saésy- -
H
( Pdtközlemény «• 1* tényei „»»ab*delvfi-pái r klakuiá-jiáról e lap előbbi «»¿mában k''BalMt tudi''.sitiahox.)
Tubuly Victor ügyvéd ur lépe''.t a s?ó azékre; kozmondás bár — ugyxnond, — hogy .átok verte meg a magyart, mert az soha együtt n«m tart," de a végczélnál, mely az, hogy e haza boldog legyen, a haza boldogítása ra választolt különböző utak minden igaz hazafi kebelben egyesülni szoktak. Számos példa van arra hazánk történelmének lapjain, hogy midőn a közhaza veszélyben forgott, mi-dón véres kardot hordoztak ezét az országban; mint egy ember kelt fel a nemzet és a haza roeglőn mentve. Őszinte hazafi örömmel üdvözli e napon a két nagy hazai pártnak testvéri ölel-kezését, mint hazánk történetének egyik legfontosabb pactnm conventumát.
Szóló szerint ez nagy szellemi vívmánya a nemzetnek, melyből engedje a magyarok Istene, hogy hazánk egének uj napja derüljön fel! A két párt egyesülését, mely Budapesten az országházában történt, szellemi forradalomnak, — amely nem más, mint .átalakulás
—--nevezi, íme anélkül, hogy egy csepp
honfi vér áztatta volna a földet, a kibékülés megtörtént. — Idézi Lamartmt, ki elakarta a forradalmat választani a vértől és durva erőszaktól és szellemivé alakítani át. Igaz úgymond, — hogy ez 1789 óta Francziaországban egyszer sem sikerült, de a magyar nemzet már az 1848-iki törvények alkotása s szentesittetésu álul megmutatta, hogy egy szellemi magasztos szempontból vett forradalomra, egy vér nélküli átalakulásra teljesen érett és képe».
A kibékülés olajágával kormányra lépett minÍ8teríumról erősen hiszi, hogy polgári kötelességét teljesíteni fogja. Hiszi, — úgymond — hogy az egyesülés utja, melyen haladnak nem Bécs, hanem az ország szive Budapest felé vezet.
Végül kijelenti, hogy azon nem várt esetben, ha a kormány, vagy annak bármely tagja bármi tekintetben is hazánk alkotmányos függetlensége és a nép érdekei ellen cselekednék: ellenzéki, de csakis szabadelvű ellenzéki állást fog a kormány ellen elfoglalni. Mindaddig pedig őszinte honfiakarattal lesz és marad a szabadelvű kör tagja, mely nek alakulási küszöbén őszintén kivánja, hogy éljen h testvériség ! szabadság ! egyenlőség! Éljen Tisz Kálmán és Deák Ferencz!
látok — és a jó Istenről ott fen, — tette hozzá, miközben fejünk fölé az égre mutatott.
— De ha soha nem volt iskolában, hs soha nem olva>ott könyveket, melyekben Istenről van szó, mikép tudja, hogy- van Isten ?
— Anyánk mondta nekünk és mikor nagy voltam, jólelkű emberekkel ismerkedtem rr.^g. kik az imahazakba vezettek, hol összegyűlnek, hogy közösen tiszteljék s a szavakat hallják, melyeket nevében hirdetnek. De ha anyám nem is mondott volna aemmit felőle, ha fraueziaországi vándorlásomba a nem is hallottam volna a hittanitásokat, nem merithetünk-e elég oktatást mindenből, mi bennünket környez a szemek világából, a léink gondolataiból, a szív dobbanásaiból ? Nem tudom, mint vannak más emberek, én azonban nem nézhetek egy csillagot, sőt egy falevelet, hangyát vagy porszemet sem, hogy ne kérdezném: ki teremtette azt? Önmagától csak nem jöhetett mindez létre, nemde ? Én legalább igy gondolom; ön bizonyára tudományosabb módon tudná meg-magy arázni.
— Nem, minden magyarázat csak erre megy ki. Nem lehet több szóval és jobb szavakkal elmondani. Ki nem látja Istent mindenben, ellent &ond a mindenségiek és nemet mond, midőn az egész természet igent kiállt. Szánom az ily embereket; ők lelki vakok : Isten megfogja nyitni szemeiket.
— Tehát vannak ily emberek ?
— Mondják ; én soha sem hittem... De mily fogalmat alkot magának a teremtőről ?
— Ah, uram, annyit gondolkodom e fölött, amennyit csak lehet és még mindig nem tudtam oly gondolatra jutni, mely kielégítene. Gyenge elmém majd ezt, majd azt a fogalmat alkotja magának, mely néhány pillanatra ki
Miben állt Mihály bácsi boszorkánysága?
(Folytatá*.) . /
E hármas beszéd után két hó mult el és megérkezett az 1874-dik évi szüret várva várt ideje is, mely X. községben is még középszerűséggel sem biztatta a szőllőegazdákat. Érettsége és édessége elég volt a szőllőnek, csakhogy kevésre számíthattak, de Kendi Mihályéknál jól ment a szüret, okosan és czélszerüen müveit szőlleje, mely mind jól választott szőllőfa-
is állja a próbát: de ez nem soká tart, mindig más gondolataim jőnek. Csak egy elégít ki né-mélig, ez azonoan oly egyszerű, hogy meg nem mondhatom.
— Beszéljen csak Kolos; hisz senki sem képes a megfoghatlant érteni és kifejezni.
— Látja, uram, ha félig zárt szemekkel itt fekszem a napon, ngy tetszik, mintha égifény töltené el belsőmet. Akkor elképzelem, hogy e fénytenger, melyben úszom, Isten tengere, s ugy érzem, mintha messze a végtelen űrbe, nem tudom hova vinne... Mindig sajná lom, ha szemeimet ismét felnyitom s csak a napot és a kék eget látom. Ön ki fog nevetni. De hiszen mi mindannyian gyermekek vagyunk, kik atyjukat keresik ! ó igen magasan vau fölöttünk ; nekünk csak őt szeretni étt akaratát teljesíteni lehet.
— De mikép tudhatja, váljon teljesíti-e akaratát ?
— Nem tudom; de keblemben egy szózat azt mondja : Ez helyes, ez helytelen, ez jó, ez rosz s az helyes, jó Isten akarata. Nem szükség tudnom, én érzem azt. Ha csákánykapámmal megsebesitém magamat, nem kell előbb bebizonyítanom, hogy fájdalmat okoztam magamnak, azt úgyis érezem. Ép ugy érzem lelkemben, ha Isten akarata ellen cselekedtem. Amit érzünk, még biztosabb, mint amit tudunk. Az ember gondolkodik, de az érzést Isten adta. Az érzés az Isten Bzava. Egy olyan ur, mint ön, mondá nekem egykor: Gondolataid tévedhetnek, de bizzál erősen érzelmeidben ; mert a természet többet tud,mint te ée én.
— Az urnák igaza volt; de nagy fáradságába kerül, Koloa, az Isten akarata szerint cselekedni ?
— Ellenkezőleg, az nekem földi éden.
jókkal rolt beültetve, — mint bnrgundi, öreg szemft, olasz riesling, nemes kadarka, tót e* muskatál és más zamatos fajú szőllőtőkék — bő szüretet engedett remélni a tulajdonosnak Dt meg is hívta egész illendőséggel a lelkészt, agy Pál gazdát is a szüretre. Megérkezett ven dégeivel Kendi Mihály, elsőben is kiment h axóliőbe, hol a szüretelő munkásai vigkedwd fblytaták a szedést, Kendi Mihály meghagvá a csöbörhordozókuak, hogy a szőllőt jól elma-ssulják, Pál gazda nem győzött a rakott, (termett) tőkéken eleget barnulni, de legjobban csudálkozott a pontosságon, melyszenn; a szőllőlüjuk oly jói voltak összeválogatva, hog\ egy vágásban mind csak fehér fajú szőliótők állottak, mig a másikba a kék és fekete fajú szőllők, igy a fehér szőllőnek külön szedés.-nem állt nagy munkába, mivel a fehér tőkék nem voltak keverve a kék más vegyes sziuű tőkékkel. Midőn a fölért Mihály gazda vendé geivel S pinczébe, megmutogatá kádjait, különösen a vörösnek való kádat s igy szóla : I»t ezen kád, melyre fölül két fenék illeszthet.''., midőn a kád elegendőleg feltelt maszult szőllő-től, hogy már csak egy tenyérnyi szélen 1ér van a szőllő és kád felső szélétől, egyaránt ma gosan elterítve reá teszem ezt a likacsos fene ket is egy abrincscsal leszegezem, hogy az emel-kedő szőllő fel ne emelje a likacsos feneket. A kád felső szélére, tehát egy jó tenyérnyire a likacsos fenéktől jön a második, melyen csak egyetlen egy lik van hagyva a kotyogta tó számára, hogy pedig a külső légtől minél tökéletesebben elzárjam, jó szívós agyagsárral a -fenék körületét erősen elsársom, hogy a kádból a levegő sem ki, sem be ne mehessen. A pin térrel a kád felső fenekét oly pontosan a kid felső szélére illőnek csináltattam, hogy nem sok sárzásra van már szükség. A felső fenéken levó lyukba a kotyogtatót bele szorítom (egy görbére hajtott lyukas bádogcső,) melynek hoaz-szabb végét a fenéken hagyott lyukba, rövi debb végét pedig egy vízzel telt edénybe helyezem. Ezen kotyogtató nevét azon, kotyogás-tól nyerte, melyet haflat, midén a kádban levő mustból az erjedés által képzódött szénsav a szabadba jutni törekedvén, a vízbe merült csőn keresztül a vizben bugyborékolva jut a szabadba.
A fehér bornak szánt maszult szőllőt uiá sik kádba öntöztetem és enhek levét nem ha gyom sokáig atörkölön, legfellebb két 24 óráig, mert igen sárga szint nyerne a hosszas törköieu való állástól, de azonnal sem szűröm le a levet amint behordják a kádba, mert ekkor meg semmi savanya nem volna boromnak, pedig ilyen bor, melynek semmi, vagy csekély sava van, nem lesz állandó s hamar megfordulhatna
Az eladásra szánt boraimnál különös;roo-
©
dot arra kell fordítanom, hogy a bornak a kellő szesz mennyisége meg legyen, hogy a szeszmérő legkevesebb 10 fokot matasson. Ezen alól levő bort a kereskedők nem igen veszik.
— De hogy segítsen az ember azon, ha bora nincs 10 fok ? Nemde piritust kell adni neki ? «
(Folytatása köv.)
Folytatás a mellékleten.
Sokszor mondták ugyan, vannak emberek és tárgyak, melyeket nem lehet szeretnünk s gyakran kisértetbe jövünk, másokat mellőzni és csupán magunknak szolgálni. Ez ugyan igaz lehet, de én fel nem foghattam. Azt gondolom : Te itt nyugodtan és békével megvagy házikódban; az asztalan van számodra kenyér, éa a hegyen takarmány nő állataid számára ; hajlékod a hó és eső ellen mepoltalmaz. Neked nem kell nő és gyermekről gondoskodnod. Sok masnak nincs ily jó dolga. Itt a szegény özvegy, kinek háza a mult héten leégett, annak egy fillérje sincs, miből a kőfaragót, kőművest, födelesót fizesse, hogy ismét kis menhelyet épít sen. Itt az öreg ember, kinek nincs többé ta, darabka földjét megmunkálni. Itt a három szegény árva, kiknek sem atyjuk, sem anyjok nincs, hogy gabnájukat learassák. Ott egy ké mény, ajtó, lépcsőiét dölt össze a a szegény emberek nem képesek a kőfaragót fizetni. Mm tegyenek a kemény télben, mely a küszöbön áll? Ki segítsen nekik ? Én akarok! Éo aka rom kifaragni a köveket, az ajtót megigazítani, a tetőt ujrafödni; én munkálom meg a beteg szomszéd ssöllőjét, én aratom !e s vak asszony árpáját, dolgozom s szenvedő nő számára, kinek tehene a mélységbe zuhant. Az a kevés, mit értök tehetek, megvigasttslja őket, most nyugodtan fognak aludni s télre ménbe lyök lesz ! (Folyt. k<w.)
Mulandóság!
Lite at embernek nem egyéb, •tfl''t medril toIyamuÁI ;
Mely már kezdetekor lejt kora vége felé. Mig tavaszunk viruló rózsákat tüntet élőnkbe. Addig az őszi hideg izél fagya dúlja fel azt. Még Oim. öröm kebelében ringat a caalfa szerencse, S már holnap fejedet porba alázza a sors ''.
ZAK A.L -Ü-VCLA .
Melléklet a „Zálai Közlöny" 1875. evi 27-ik számához.
Folytatása a főlapnak.
Helyi hifek. t
%
— A nagy-kanizsai választó kerület Deák- s balközéppárti választó polgárainak msrczius 31 én .szabadelvü-párt" tá történt egyesülését a .Korona* vendéglőben örömla-kona (bancjuette) követte. A résztvevők száma ISO —135-re tehető. A pohárköszöntések bosz szu sorát Belus József polgármester ur kezdé meg: éltetvén a királyt, a királynét és a felséges családot. Ujlaky József pacaai plébános szintén ő felségeért emelt poharat; Glavina Lajos a ministeriumot éltete; l>aky Kristóf kir. ügyész Cscng<*ry Antal követünkért, mint Zalamegye tüzoszlopáért iszik ; Hirscb! Ede, mint az eddigi baikózép hive rue_ghajlik Csen-gery érdemei elótt s reáköszönti poharát; Sél-lyey László Belus és Martinkovics urakért iszik, rnint kik az ország szivéből jött intő szót meghallgatva: Nagy Kanizsán a két nagy párt «•-gyeaülését keresztül vinni szövetkeztek. Tan-dor Ferencz, Deák Ferencz nagy hazánk nára emeli poharát; Ujlaky József, Giav in a Lajosra; Wlassics Antal kir. tör^-széki elnök Séllyey Lászlóra; Nucsecz József zalamegyei kir. fóian-felügyelő Ghyczy Kálmánra; Séllyey László aszónokokra; TandorFerencz, Albanich József, Ujlaky József és Koch Adolf urakra ; Gabelics •Imre kir. tórvsaéki biró a fusiora és egyszers-mintoly erélyt s kitartást kivác a kormánynak, hogy 1877-ben egy magyar embernek Bejöjjön szájára az a bizonyos szó, melynek czigány nótája van. (Gábor megérti a czelzást és ráhúzza: Jaj beh. . . . kitörő, taps és éljenzések;) Plihál Ferencz Inkey Lászlóra, mint a szabadelvű párt elnökére; Séllyey László Inkey László és Martinkovics elnökökre; Szakonyi József a főispánra, Dr. Freund Zsigmond (mint a parlamenti szónoklat egyik fiatal bajnoka [!j) az egyetértés nagy eszméjeért iszik ; Gózony Ferencz kir. törv. biró Talabér^Zsigmondra köszönti poharát, mint az értekezlet korelnökére; Kovács János szolgabíró Wlassics Gyulára, mint körjegyzőre; Wlassics Gyula r választókerület közönségére ; Laky Kristóf Nagy-Kanizsa városára ; Mihály J. Endre Wlassics Antal kir. törv. széki elnökre; Simon Gábor ügy ved h törvényszéki bírákra; Ilirschler Ede Laky Kristóf ügyészre; Gózony Ferencz Kovács János szolga bíróra ; Simon Gábor a kegyesrendü tanárokra; Farkas László gymn. igazgató igazi s uáia már megszokott humorral fűszerezett lelkesítő s buzdító beszédbi n Nagy Kanizsa város fiatalságáról emlékezik meg; Simon Gábor Nagy- és Kis Kanizsa városok egyesüléseért emel poharat; Plihál Ferencz a szabadéivüségre; Plánder Károly kis-kanizsai lakós Nagy és Kis-Kauizsa városok isméti csatlakozására; Albanich József a szőllőtóreés borra ; dr. Schreyer Lajos a fiatal nemzedékre, végre Koch Adolf egy szomorú kötelezettségre inti a vendégeket 8 indítványozza, hogy a gyász-szertartás után ősi szokás szerint halotti tort üljenek. A szót tett követé. Sietett mindenki, ki az elhunyt Lo-vák Károly gyógyszerész urat ismerte, a vég-tisztességnél jelenlenni. Megjegyezzük ez alka lommal azt is, hogy városunk ünnepies szint öl tött magára a fentleirt napon. A házakon nem zeti lobogók lengtek és a mozsarak egész nap durrogtak.
— Csutor Imre alispán ur elnöklete alatt megtartatott Nagy Kanizsaváros képviselő testületének megalakítása, amennyiben a kisorsoltak helyett történt választás, mely a h-gna gyobb rendben april 1 és 2 án ment végbe. Alis pán ur a pénteki közgyűlés uiáu a hivatalokat vizsgálta, hol is a pontos eljárásról győződ vén meg, minden egyik külön helyiségben teljes elégedését nyilvánította; déli 12 órakor hagyta el a hivatalos helyiséget.szívélyes bucsut véve a tanács összes tagjaitól, a rindón Belus Józset polgármester alispán urnák szíves fáradozását Kanizsa város közönsége nevében meleg Bzavakkal megköszön vén,távozott a Korona vendéglőbe, hol szállva volt, innen Beius Józset polgármester, Darázs Zsigmond városi tiszti ügyész és Tóth Lajos alispán ur egy kori jogász társa, kisérték ki az indóházhoz.
— MeghiváA. A zalamegyei általános tanító testület N.-Kanizsa járás tanilói köre Ma-gvarszerdahelyen folyó évi április 29 ikén tártja 5-a.k értekezletét; melyre a t. tagok és tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. Több elintézendőkön kívül gyakorlati előadást tart : Juhász Péter az igehatározókról,Monda Ferencz a jelzőkről, Ágoston Jánosa méhészetről, Sáringer Károly a tizedestörtekről. Magyar-Szerdahelyen, april 2. 1875. Sáringer Károly a kör elnöke.
— Knerceer Frigyen vendéglős ur saját telkén a főtéren igen szép és nagy vendég fogadót építtet, az »Arany Szarvas" szállodát Keszthelyről a Babochay Testvér urak vették át. Lesz concurrentia!
— Értesítés. A nagy-kanizsai fógymn. ifjúság által saját kebelében létező »zene- és énekegyesülete" javára rendezendőt»zeneestély *
f. évi april hó 14-én, szerdán » .Zöldfa" ven déglő nagy termében tartatik meg. A müsoro-zatot lapunk jövő szama hozza. A szülők s az ifjúság barátainak pártfogásába előre is ajánljuk.
— Német színészet. Fritzsche Gyula , igazgatása alatti német színtársulat által rnár-
c/.ius 29-én ,Der liebe Onkfcl" czimű 4 felvonásos vígjáték hozatott színre kevésszámú közönség előtt elég sikerrel. Buchner és Jage-rnann kisasszonyok, Fritzsche és Baumann urak jól alakítottak, Areusdorf kisasszonyon a szen-deség nem volt felfedezhető, — Unger ur pe dig túlzásokban szenvedett. — Szerdán, márczius 31 én Offenbach kozkedvcsségü víg operája: .Die Groísherzogi d von Gerol-s te in" adatottt, közönség közép számmal, Fritzschené asszony éneke, mely tiszta és cseugó, továbbá szabatos játéka többször tapsra kcszteté a közönséget. Lurian Fritz szerepében otthonos, hangja kellemes, lnchler, Un ger, Baumann urak és Matausch asszony megállották helyeiket.
— Hitelsorsjegyek apr. 1-én történt húzásában következő sorozatok nyertek : 649, 1197, 819, 1384, 1397, 2310, *2260, 2157, 1521, 1681, 2284, 2810, 3145 es 261S.
— Sitté István volt ijiinisterelnök apr* 2-án somogyi birtokára érkezett.
— A földin Ívelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi miniszter Zala-Egerszeg mezővarosnak megengedte, hogy az ott april hé 26-án tartandó ors ágos vasár a folyó évben közbeeső ünnepek miatt april 28-ra tétethessék át.
— A „Közlekedés'' (Ezelőtt: „Posta-és Távirdai-Koziöny") czimű posta-, távirda-é8 va8iiti szaklap 1 só (13 i száma, — melyet Bálás Sándor fővárosi postatiszt ügy buzgó tevékenységgel és kitűnő tapintattal szerkeszt — f. hó l en érdekes és dus tartalommal jelent meg. Az olvasóhoz intézett előszóban kifejti a szerkesztőség, hogy csak a társulás és egyesülés által leeud képes a tisztviselői kar anyagi és szellemi érdekeinek érvényt «erezni — s egyszersmint kijelenti, hogy valamint eddig a posta- és távírda, ugy ezután a posta-, távirda-és vasúti tisztviselők összes szellemi, társadalmi-es anyagi érdekeiért küzdeni mindaddig meg nem szűnik, mig e részbeni magasztos, de nehéz fe.iadatában az erdekeltek támogatandják. Figyelemmel fogja kisérni a hasai kereskedelem és ipar teréu előforduló fontosabb mozgalmakat is s a mennyiben a pénzintézetek, egyletek s társulatok kebelében figyelemre méltó feljegyezni valója akad, azt „Nemzetgazdaság* czimű rovat alatt, velős kivonatban közölni fogja. Czélja: higgadt tárgyilagossággal, őszinte nyíltsággal, függetlenül és férfiasan küzdeni a tisztviselők érdekéiért. Ez időszerű vállalat támogatására a posta-, távírda- és va-sati tiszteken kivül még felhívjuk a kereskedelmi világ figyelmét és ajánljuk t. olvasói nk becses pártfogasába! Megjelenik minden csü törtökön szines borítékban egy ivnyi tömött tartalommal, oéha melléklettel shavonkint egy arczképpel. Előfizetési ára: egész évre 7 frt, félévre 3 frt 50 kr, mely legczélszertiebben postautalvány által Budapest, József varos VIII. práter-utcza 9. sz. intézeudŐ a „Kö zle-ke d és" kiadóhivatalához.
— Kővetkező helyreigazítást vettük: Mélyentisztelt szerkesztő ur! Becses lapjauak 26. számában Közzétett a nagy kanizsai fürdő részvény társulat által f. é. márczius hó 29-én tartott közgyűlés alkalmával az alapszabalyok értelmében kisorsolt választmányi tagok pötlá K-.ira t«-rtéut választás eredményo következő u. tn : Eluöknek Eperjessy Sándor ügyvéd, alelnöknek gelsei Guttmann S. H., jegyzőnek Her-telendy Béla ügyvéd, pénztárnoknak Hirschl Ede, választmányi tagoknak: Hencz Antal, Piosser Ignácz, Guttmann Vilmos, Blau J. P. urak választattak meg, eszerint nem az én csekélységem, hanem Hertelendy Béla ügyvéd ur lett a társulat jegyzőjévé ujolag megválasztva ; engem a társulat csakis azon megtartott közgyűlés tartalmára szerencséltetett bizalmával.
Oszeazly Antal.
— folyó évi márczius hó $4 én esti 9 óra 54 perczkor két mozdony a helybeli vasúti fűtőházból éppen akkor robogott ki, midőn a zákányi vegyes vonat a pályaudvarba bevonult. Az összeütközést a két gép és a vonat között csakis az egyik mozdony ügjes vezetője, ki már többrendü magas elismerést aratott, gátolta meg a mozdony gyors megállítása által, mely gyorsasága nélkül a legnagyobb szerencsétlenség törtónt — volna.
— Macska-hűség. Mult hó folytán a helybeli katonakórházban egy 48. gyalogezred-beli katona halt meg, ki hosszabb ideig feküdt már betegen a kórházban s betegsége alatt többször játszogatott a kórházparancsnok macskájával ; a macska végül annyira hozzá szokott a beteg katonához, hogy majd mindig nála tartózkodott A katona meghalt s mint szokot-Un, ót is a halottas-kamrába fektették. A te-
metés napján, midőn a katonát koporsójába fektették, a kamra »jtaját nyitva hagyták,
hogy a koporsó vitelére kirendelt katonák megérkeztével a hullát azonnal rendeltetése helyére, a temetőbe szállíthassák. Nemsokára megérkeztek a halottvivők, midőn is a koporsó bexzegeztetvéo, a menet megindult. — Amiut a temető előtti vasúti hidon áthaladtak, macska-nyaf''ogás hallatszott a koporsóból; a katonák eleintén uem tudták, mit gondoljanak, — midőn azonban[a koporsót asimal felbontatták, bámulatukra a kórházparancsnok macskáját találták abban, mely a holt tetemen feküdt.
— Sümeghröl irja rendes levelezőnk: f. évi márcz. hó 29-ikén húsvét hétfőn, úgymint más évben a feitámadási ünnep más napján »Emaus" helyett a sümeghi uépszokás — a szabadba hivja az embereket; a jelzett napon jelenben is különöseu a földmiveló osztály legénység és leanyserege, nem törődve a kedvezőtlen idővel, sokan sereglettek össze az úgynevezett .somoskertbe" (szabad mező) azonban hihetőleg régebbi boszu, a szól lőnéd v által fokozva, ugy esti 6— ''/a7 órakor a városba, még pedig a fóutezara hozta legénységet, nem kis zajjal kezdették mar haborgalui a csendet gyengébb vcrekedessel, mely csoportot azonban a városi hajdúknak szétoszlatni, valamiként sikerült; az est beálltával természetcser korcsma lőn a folytatás helye, hol tudomásunk szerint éjfél után, ugy yal órakor a vigalmi kezdet vérdanával végződölt; amennyiben egy sümeghi Czincz József nevü legényt késsel annyira megsértettek, hogy a szerencsétlen már 3l-én az örök nyugalom helyére tétetett. A kiszenvedett különösen két társára vailott, azonban ed-aig a résztvevők közöl már többen fogva vannak. Az ily szép közbiztonságnál váljon nem kérdezhetjük-e méltán : hol itt a rendórseg V X.
— Gyászhír. Tóth Béla honvéd százados és gyermekei Béla és Amália, ugyszinte napa özvegy Szerdahelyi Boros Margit szomorodott szívvel jelentik, szeretett kedves nejének, anyjának, nemkülönben leányának Szerdahelyi Boros Amália, férjezett Tóth Béláué asszonyságnak rövid szenvedés után m. hó 31-én reggel 3 órakor életének 24-ik,boldog házasságuk 4-ik évében történt gyászos kimuhát. A bold.>gult-nak hűlt tetemei folyó hó 2 án délután 4 óra-téteUek Örök nyugalomra a perlaki köztemetőbe. Perlak, 1*75. márczius hó 31 én. Béke bauivaira!
— Rövid hirek. Patti Adelinát Budapesten nagy lelkesedéssel fogadták. — Trefort minister Győrött volt. — Káldy Gyulától székely népdalok jelenlek meg enekhangra zongorakísérettel. — Szent Gotihárdon Széli Kálin áu egyhangúlag ujbol képviselőül kiáltatott ki. — Mengele hadi pénztári igazgató Bécsben felakasztotta magát. — Elek Gusztáv százados '' cs. kir. kamarás lett — Zeitenreich György
houvédhadnagy .Zólyomi" ra változtatta nevét. — Dr. Liszt Ferenczet ő felsége az országos magyar zeneakadémia elnökévé nevezte ki.
— Kvassak Ferencz ^Himfi szerelmei" nek angol fordítója meghalt. — Bulyovszky asszony a nemzeti színházban vendégszerepelni fog. — Szász Károly osztálytanácsost ministeri tanácsosi czimmel s jelleggel tüntette ki ó felsége.
— Jövő tavaszra a svédek és/akisark expeditiót rendeznek. — Karthagói régi kincseket talállak Lombardiaban. — A pécsi takarékpénztár mult évi forgalma 5 miliőn f»l»il van s nyeresége 74 ezer frt. — Pozsonyban egy harmad éves joghallgató amerikai párbaj következtében meglőtte magát. — A körjegyzők kinevezése apr. végére váratik. — Az országgyűlés hirszerint Pünkösdkor oszlattalik föl. — Gál József, fából remontoir-órát csinált, a .Nemere" e fiatal egyén kiképeztetését ajánlja. — Miksa császár Bzobrának leleplezése .Triesztben május 3-án volt nagy ünnepélyességgel. — Szende minis-ter Zágrábban az érsek vendége volt. — A .Magyar Politika* nagyobb, a »Reform* kisebb alakú lett. — A m. óvári gazd. akadémia uj szervezés alá jő. — Kriza helyére unit. püspöknek Hatalát emlegetik. — A holland keletin-diai hadseregben 3 magyar orvos van. — Budán egy ficzkó 8 frtot elkártyázván, bújában agyonlőtte magát — A ministereinók minden szombaton d. u. 1—3 óráig tart kihallgatást.
— .Vasmegyei Figyelő- Takács Lajos beszédjét rendkívüli számban adta ki. — Philadelphiában a világtárlaton Wagner szegedi vendéglős magyar csárdát állit fel. — A népkonyhák a fővárosban megszűntek. — Pozsonyban Witmann Sámuelt egy elesett czégtábla az ut-czán agyonütötte. — Kubovics Antal hivatalnok Bpesten agyonlőtte magát. — Sárosmegyéből nagy számban vándorolnak Amerikába. — Skoda tanár jobban van. — Acbard Amede franczia iró meghalt — Makóváros tisztviselői egy része ellen vizsgálat indíttatott, mert a város erdejéből 85 élőfa eltüat — Az ideihez hasonló időjárás 1829-ben volt — Patti Adelin hangversenye 6 ezer, Wagner hangversenye 5 ezer frtot jövödelmezett. — Szikszón Péchy Tamás minis ter egyhangúlag újból képviselővé választatott — Erdélyben a toroklob erősen
pusztít. — Mágocson egy 85 éves egyén 18 éves leányt vett nőül múltévben b az idén nagv murit csaptak a keresztelőn. — A „Vasmegvei Lapok* Horváth Boldizsár számoló beszédét csütörtöki száma egész terjedeimébeu közölte.
Irodalom.
* Benedek AUidár .Uj idők-czimü hetilapjának 13-ik szama a következő a az elébbiekhez méltó tartalommal jelent meg: »Antik és modern irodalom-'', Vary Gellérttől; „A tudományok mellett-, Daimady Győzőtől . .Mit tehet egy noveila" (eredeti elbeszélés) »Egy előfizető "-tói; .Visszaemlékezés a bódeni tóra* (Lingg költeménye) Tóth Sándor fordi tasában : „Egy vigjaiéka .Palai* Koy*lu-ban-, (Félix Lilla elbeszélése); .A görögök hazája-, (Vacano Emil társadalmi rajza ;.A közönség tit kaiból" (tarcza), Almandiutól ; Irodalmi, társadalmi és művészeti hirek'', a boriiékon: »Di-vattárcza-üzenetek*, „Vidéki élet", „Hymen", »Képtalány*, »Számrejtvény*, »Szikrák .A
szerkesztő nyilt válaszai", »Vegyesek". _ E
minden igényeket betöltő hetilap előfizetési ára évnegyedre csak 2 frt 50 kr., félévre 5 fri » áprilistól az óv végéig 7 frt ÖO kr. Ki az év végéig előfizet, az egy díszes nagy mülapot is kap külön s minden csomagolási dij nélkül és ki félévre tizet elő, az egy érdekes könyvet szintén külön s dij nélkül. Mutatványszámmal is bárkinek szolgál. Kiadói és szerkesztői hivatala : Budapest, Kristóf-tér 2. bz. 3. emelet, 10. ajtó.
* A ,Község Lapja* mult havi számainak tartalma: A községi jegyzők nyugai,a és a községek. Kakovszky István pestm.-gyei aljegyzőtől. Hagyatéki vagyonok leltározásáról I—11. Láng Géza megyei Bzamvevőlől. Az anyakönyvek vezetéséről. Pipis János megyei levél tárnoktól. A megyei közmunka kezeléséről. M óder Ferencztői. A jegyzői nyugdíj és az országos értekezlet. Kretov ics József-től. A gyámhatóság szervezéséről. Da I mad y Győző árvaszéki.elnöktől. Hagyatéki leltározás ról. Fernbach József jegyzőtől. A hadkötelezettség alóli ideiglenes mentesség kedvezménye. H a s s i c s Péter honv. iuin. titkártól. A kaionaszallásolás terhérói. Kakovszky Isi vántól. Egyleti ügy. Szabó Mihálytól. Jogismertetési rész: Az ált. védkötelezettség a fenyítő fórum elótt 1—II. Ma tavovszky Artúr pesti kir. trvszéki birától. Jogügyletek, magánokiratok ós telekkönyvi beadványok I—III. Tóth Lajostól. Közegészségügyi rovat Az élet szükségeiről. Dr. Gnasz Lajos egyet, tanártól. — Tanügyi rovat: A községi iskolaszék évi jelentései. — Gazdasági rovat: Általános gazdasági szemle. G i r ó k u t i Ferencztői. — Tárcza : A szép Bugáth Pálné esete. Elbesz. B a 1 a z s Sándortól. Heti szemlék. Vegyesek. Pályazatok. stb.
* Megjelent a veszprémi egyházmegye névtára az 1875 ik évre . . A veszprémi egyházmegye kiterjed egész Veszprém-, azután Somogy és Zalavármegyék legnagyobb részére. A kath. hivek száma: 448.059. . Az iskolás gyermekeké pedig: 54.368. A megye főpasztora: R a n o 1 d e r J á u o s ő excléf.\. A valóságos kanonokok szama 12, a tiszteletbelieké pedig Ö. Az egész egyházmegy«''föl van osztya 5 fő- és 1« ales-peresi kerületre. A plébániák száma 219; ez*ken kivül vnn meg 2 curatia, 1 expositura és-egy önálló káplányság. Ezekből a praemon-treiek 1 plébániát a cisterciták 9 plébániát és 1 curatiát, a pannonhalmi benczések 5 plébániát és egy expositurát, a zalavári benczések 3, a mariánus szent ferencziek 2, a ladislaita szent-fereucziek pedig 5 plébániát administrál-nak ; a többi a megyések sdmmistratiója alatt áll----A megyebeli papok száma 320, kik közül 13 aranymiBés ; a megye legidősbje : Farkas Pál; szül: 1786 ban Kaposvárott, áldó-zárrá szenteltetett pedig 1811-ben. Lelkipász-torkodássál 196 plébános és 77 káplány foglalatoskodik. A plébánosok között legidősebb Pirity Mihály; szül: 1790-ben; 1826 tói fogva Külsó Vaton mint plébános működik az Ur 8zőllejében. A növeudékpapok száma 35; ezek közöl 1 Bécsben, 4 pedig Buda-Pesten van. Az egyházmegye területén van 18 férfi zárda; a szerzetesek összes száma 173. A prae montreiek Keszthelyen, a kegyesrendiek Nagy-Kanizsán és Veszprémben, a pannonhalmi szent-benedekiek pedig Pápán foglalkoznak az iljuság nevelésével, a cisteiciták szék hely ökon Zirczen részint a lelkipásztorkodásoknak, részint pedig növendékeik kiképzésének szentelik tevékenységüket. Ezen kivül a praemon-treieknek van még kolostoruk Türjén, a pannonhalmi benczéseknek Bakony bél ben és Tihanyban, a zalaváriaknak pedig Zala-Apátiban. A mariánusok e következő helyeken bir-vak kolostorokkal: Andocson,Szt-László Egy-házán, Pápán, Sümegen és Veszprémben; a ladislaiták pedig N.-Atádon, N. Kanizsán és Següsdön. Nőzárda van 6; esek közül Veszprémben van kettő: egyik az angol-kiaaesso*
nyoké, a másik meg s „szeretet nénikéké" ; & n*zeretet-némkékn«kB még e kővetkező aégy helyen vannak házaik: u. m. Pápán, Kéthe-lyen, Tapolczán és Kaposvárott. A szerzetes-uúk száma 47.
Vegy es hirek.
— Egy czigány halála. Egy budapesti czigány hoz, ki egész életén keresztül táplált legedesebb reményének nézett elébe, annak t. i., hogy az 6 ideáiját, az éjhajú, kerekképü ea bogárazemú Katiczáját ol''ár elé vezethesse, szombaton délután, bekopogtatott a tüdővész utolsó stádiuma. Érezte szegény közeli halálát s utolsó perczeit is a zene szívhez szóló hangjai mellett akarta tölteni. Magához kérette négy társát Eácz Pali bandájából és mu-zbikáltatu magát; a legkeservesebb nóták jártak, maga pedig oly szivbez szólóan kontrázott elő hanggal, hogy a szép Katicza záporeső módjára kóuyezett mellette. Egyszerre c>»ak felegyenesedett ágyából, egyik kezebe hegedűt, maaikba pedig egy boros kancsót kapott, ivott egy nagyot, azután elkezdte a legkedvesebb nótáját húzni, azután összerogyott és — meghalt.
— Világ-nyelv. Egy oly nyelv, melyet az egész földkerekségén értenének, a kereskedelemre s a messze részekkel való közlekedés rendkívüli előnyére válnék. A tudósok tettek is mar kísérleteket egyetemes nyelv megállapi-tasára, de eredmény nélkül; jelenleg azonban dr. Bachmayer német tudós az idegen egyenek kölcsönös megértési módszerét találta fel, melyben a szókat s a forgalmakat számok pótolják. Feltevése szerint, hogy magunkat érthetővé tegyük, 4000 szó elegendő. ¡Szótárt állított tehát össze, melyben minden számnál (1-től 4000-ig) egy egy szó áll és különböző nyelveken ugyanazon szám mellett az ennek megfelelő kitejezések fordulnak elő. így például ha e szó „tüz* az 02. szám alatt fordul elő, a német szótárban ugyané szám mellett feltaláljuk a „feuer," a francziábau „feu", az angolban a „tire" szót, s így a többi nyelvekben is. — A him- és nőnem, fő- s melléknév, ige és névrag és egyéb gramatikai alakok megjelölésére Bachma-jer a szamok mellé bizonyos egyszerű jegyeket illeszt. Már ki is adott ily szótárt, mely azonban csak német, franczia és augol nyelvekre szól, később azonban más nyelvekre is fogja rendszerét alkalmazni.
Papirszelet.
Fgy kisasszony hazamenet elveszte drága prémgallérját Kgy öreg koldus, ki azt é«zrevevé, oda siet felveszi a fftldröl s utána megy a kisasz-szonvnak, hogy azt neki visszaadja.
A hMjry megakarván a becsületes találót tulajdona átvételénél jutalmazni, zsebeiben való hoaz-stas keresés után is csak 2 krt talált s azt át is uyujtja neki. A koldus art elfogadva, benyit egy kozellévü boltba és vesz a kapott 2 krajczáron 2 gombot Aztau ismét utáua siet a hölgynek, ki
ceodálkosva állott met, vájjon mit akarhat őség ex a koldus ; rnire az a 2 gombot következő szavakkal
nyújtja á- :
— Nehogy kisaasaony galérját iámét elveszítse, vettem a 2 krajczárért 2 gombot • kérőm önt: varrja a gallérra, mert én öreg vagyok, szemeim s lábaim is gyengék lévén, nem figyelhetők arra, vájjon nem veszté*« el ismét valahol aat.
— Hány óra van ott V — kérdi egy kopogó, szellemuo (távirásznő) a távirdai sodronyon Budapest főállomástól ?
A gép mellett épp egy kezdő gyakornok volt, ki a mondott szavakat szó szerint értelmezve, igy válaszolt :
„A férfi teremben van 11 óra; a n5i toromben biz'' Isten ! nem tudom hány ran, mart oda'' at i 1 o s a bemenet."
Érték- ét viftéfttyia április Z
57, metaliaues 71.05; 5*/t bmj». kölcaön 75.65-, 1860-ki állad almi kölcsön 112.60; ban k-réssv. 9 56; hitelintézeti részvények 240.75 ; London 111.15; magyar földtehermentési kötvény 79.50; temesvári földtehermentési kötvény 77.75; erdélyi földtehermentézi kötvény 75.75; horvát-slavon földtehermentési kötvény 80.25; ezüst 103.50; cs. kir. arany 5.227, Napoleond''or 8.871/» j 100 mark D. R. n. -.—
I
A . Zalai Közlöny" 23- számában f. évi már-czius hó 2l-én papírszeletek czim alatt T. aláírással megjelent közleményre Z. azt jegyzi meg, hogy a szerző hallomás szerint nem ért a szalonkáxáahoz, és ezért ugy járt f. évi február hóban, hogy ahelyett, hogy szalonkát ejtett volna meg, maga esett meg, és mai napon is még igen meg van esve, s nála nem a neme* vadak, hanem roásfaju állatok, t. i. a bakok szoktak igen szaporodni mely nemes tulajdonsága nagyon népszerű elismerésre is talált, — ugy aunyira, hogy ezen érdemeiért nem régibben is fáklyátlan macskazenét kapott
Megtörtént. A szamár sem nem őszül, sem nem kopaszodik. Az utolsó operetto előadása alkalmával két ifjú fdtermerderes, czilinderes dandi, egy idősb uri sgyén ősz szakállát, kopasz fejét kigúnyolták, mire az ósz atyánkfia visszafordult, hangosan feleié, hogy a szamár sem meg nem őszül, sem pedig meg nem kopaszodik, tehát önök som tarthatnak reá igényt, a dafcdik a további gúnytól elálltak,
— Hej barátom, beh szarja valami a mellemet, mond egy ismorós egyik barátjának.
— Nem csodálom, ott ssokott a lelkiismeret működni.
Történeti naptár.
April 1. 1812. született Pronay Gábor br. bon ismertető magyar író (Beszterczebányán.) — 1848. br. Eötvös Pestre érkezik.
. 2. 1849. Hatvani hirea diadal, Perczel beveszi Szt.-Tamást 1657. Meghalt III. Ferdinánd életének 49. évében.
^ 3. 1849. Hg. Windiscbgrátz Gödöllón.
— 1690. Meghalt Lipót legnagyobb hadvezére : hg. Lotringi Károly s ettől fogva II. Szulejman s XIV. Lajos nem féltek Ausztria hatalmától. — 1712. Károly Király országgyűlést
; hirdetett Po3onyba.
4. 1849. Tapio-bicskei csata. F 5. 1795. Békekötés a franczia köztársaság és Poroszország közt. , 6. 1490. Mátyás király halála Bécsben.
— 1849. Nevezetes csatanyerések. Az első Isaszegnél, a második a parlamentben Madarász ellen.
Vagati menetrend
Érvényes november 15-től 1874. A kanizsai idótmutató óra szerint, indnl Kauizaáról
(Kanizsai vaspályán az órák pontosan a helyi időt
mutatják.)
Vonat hova :
szám óra Perc. Idő
205 Essék, Mohács,Dombovár s Fiamába 6 2 reggel
215 Mohács, Zágráb és Dombóvárra 2 32 délut.
212 Budára..........6 17 reggel
202 ...........t 52 délat.
204 ........... 10 37 estve
313 Szombathelyre (innét délután 6 óra
25 pereskor Bécsbe) . . 5 37 reggel 301 Bécsbe (Szombathely, Bécsujh. felé) 2 7 délat.
311 „ „ „ „ 10 47 estve
203 Pragorhof felé Tries«tbe .... 4 42 reggel 201 „ „ „ Orácz és Bécsbe 2 22 délut.
213 „ - „ „ „ 11 37 estre
Érkezik Kanizsára
honnét:
216 Mohács és Zágrábból.....4 8 teggel
206 Essék, Mohács, Fiamé s Oombovárról 1 23 délat. 218 Fiamé és Oombovárról .... 9 46 estve
203 Budáról .........4 17 reggel
201 „ .........1 51 délut.
211 „ ..................9 23 estve
314 Szombathelyről..............10 25 -eggel
802 Bécsből (Bécsujh. Szombatfa. felől) 4 29 röggel
312 „ „ „ „ 10 10 estve
214 „ GricsbŐl, (Pragerhof felől; 4 44 reggel
202 Trieszt- Bécs Qiácsból n „ . 1 13 délut.
204 „ — - • „ „ . 10 18 estve.
Lottobnzás.
Grátz, márea. 20-án: 74, 40, 58, 39, 12.
Lincz, . 27-én: 72, 33, 48, 15, 5.
Triest, , , 29, 8, 1, 47, 39.
Buda, . „ 50, 20, 38, 16, 57.
Prá*a, , 31-én: 52, 88, 89, 35, 84.
Lemberg,. . 23, 88, 71, 30, 51.
Szeben, , , 71, 36, 2, 66, 29.
Felel ós szerkesztő s kiadó : SatOrfl Lajot. iiNrsrirtfc^rv*)
Mindenkinek különös figyelmébe ajinltatik
Dr. Forty-féle általános
Április 4-től április tO-ifi. 1875.
Hó- és heti-nap
Katholikas naptár
Protestáns naptár
ntj.
14. I. vas. husv. ut. — Kat. ev. Mikor este lón azon nap. János XX. 19—31. — Prot. Ep. 1. Ján. V. 4—10. Ev. János XX. 19-29. — Gör. ev. Márk IX 17—31.
Vasársap C 1 Fehér vas. C 1 Quasimodo
5 Hétfő Ferrari Vincze Irén, Abigai
6 Kedd Czelesztin püsp Ireneus
7 Szerda Hermina szfix Hermina
8 Csütörtök Dénes Dénes
9 Péntek Dömötör Hugó
10 Szombat Esechiol próf. Dániel
SHt !Ht
a* **
n
moly rendkívüli gyógyereje, elválasató, érlelő áe fád-dalmat csillapító hatása által leggyorsabb, logb sabb s egyszermind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemü bajokban. — Dy bajok a toroagynlladás-légcsShunxt, b őrké »-barság, hártyásgyik (Cronp-angina) mindenemü megsértések, harapás, szúrás, vágás vagy égés által támadható sebek, megforrá-zások. daráxs- vagy méhssarások, konok-fekélyek, zúzatok (contosiók) — meglepó gyors fájdalom csillapítással — rögzött daganatok, gümők, tályogok, pokolvar (carbuncolas pastala maligna), cuegkeményedések, genyedések, vérkelések, mninden mirigybetegségek, görvélyes fekélyek, fagydaganat, ujjféreg, körömméreg, vadhús, tagszivacs, csontsxd, kificzamítás és megrán-dalások, helyi csúz; továbbá a szülés folytáni láb-felfakadások és sebek, fájós fekélysett vagy már genyes női melL — Sok nő már csirában volt emlőráktól, — a különben elkerOlhetlen életveszélyei sebészi műtétnek mellőzésével — egyedül ezen jelei sebtapasz használata által menekült meg.
Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemű szálka, vagy darázs- és méhfttláakja csupán ezen tapasznak rövid idei használata folytán annyira előtűnik, hogy azután a testből közönségesen szabad késsel, sebészi műtét és fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nemsokára bekövetkezik.
Ezen megbecsülheÜen gyógyszer, melynek jeles-lége eghiteiesebb egyének számos s különös kívánatra bármikor felmatatható bizonyítványai álul már régen a legfényesebben elismertetett — rendkívüli, • legkülönnemübb esetekben megpróbált hatásánál és t eltűnő sikerdús eredményeinél fogva, melyek hasanál-lata által még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított és elterjedett hirét kétségbevonhatlaaol igazolja.
Egy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag I frt, használati utasítással együtt, postán küldve 10 krral több. — Egy frtuyi csomagnál kisebb szállítmány nem teljesíttetik.
Központi küldeményerő raktár: P««tM Tirik József gyógyszerész árnál király-otcxa 7-ik szám alatt.
Továbbá kaphatók: Nagy-Kaaizsás ; WAJOITS JÓZSEF urnái. Pakso«: Malatinszky S. — PécZStt; Sipőcz J. — Sümegen: Sumborszky. - Sz.-Fsfcérvi-rott: Braun J. — Szombathelyet: Pillich F — VeszprSBbSS : Ferenczy K. — Zagrakbas: Mitlback Zs. Soprsabas : Bock J.
A t. cz. gyógyszerész és kereskedő arak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felszólittatnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készítőjéhez FORTY LÁSZLOHOZ eztmezve . Budára, (Bács-város, foatcza, 590. szám) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít-
py- Vidéki bérmentes levelek álUli megrendelések az árnak készpénzbeni beküldése, vagy posU-utalvány vagy atánvét mellett tüstént és legpontosabban toljeaittetnek.
•) E rovat alatt közlóttért felelősséget nem vállal a Sserk.
296. 8z.
(1636-1)
Árlejtési hirdetmény.
A zalamegyebeli államutak fenntartására, 1875-ik evbon szílkség-lendG utisierek beszerzése, a nagyméltóságú m. kir. közmunka é:> közlekedési mini-terium f. évi márczius hó 2f>-én kelt 3851. számú ma?as rendeletével 4*J4 frt 10 kr. költség összeg erejéig engedélyeztetett.
Kzen szállítás biztosítása cméljából, f. é. április hó 15-éu delelötti lü órakor fog az alolirt hivatal irodájában, Írásbeli ajánlatuk elfogadásával, egybekötött nyilvános szóbeli árlejtés tartatni. ^
Kel hivatnak a vállalkozni szándékozók, miszeriw a fenn kitett helyen és időben, az engedélyezett összeg után számítandó f>°,''0 bánatpénzzel ellátva, vagy személyesen jelenjenek meg, vagv pedig jog.írvé-nyes írásbeli ajánlatait, melyekben az elengedni saaudekolt száztóli számmal és szóval kiirva és a 10°|u bánatpénz készpénzben, vagy magyar állampapírokban mellekelve legyen, alólirt hivatalhoz f. é. april hó 15-ik napja ieggeii 9 óráig küldjék be.
A költségvetés és feltételek a szokott hivatalos órákban megte-kiuthetók.
Zala-Kgerszfgen, 1875. márczius Ló 31-én.
A m. kir. mérnöki hivatal.
A helyi és vidéki olvasó közönségnek
30U0 kötetből álló magyar-német KÖlOBÖZllCÖIXy VtÉLITÉLt
ajánlja WAJDITS JÚZ8EF könyvkereskedése Nagy-Kanizsán.
t
Olvasási dij havonként könyvek kicserélésével együtt csak 50 kr.
(1696—3)
1388/75. tzhoz.
(1633—1)
KAMTZ C
s
papirkereskedése UudapcMten, Uorolt) a ulrza, 12. nz. a.
bámulatos olcsó árak mellett következőket ajánl a. m-
100 drb finom levélpapír névvel . . .
100 .
100 , legfinom. . 100 . finom boriték 100 , legfinomabb
100 . látogató jegy...........—
lOo . levélpapír fekete nyomatul ... _
[1000 „ lenboriték . . .... 3
IlOOo ., pecsétbélyeg......2 50, 3— 3
1 teljes íróasztali bprendexés . . . . 5, 10, 15 ., _
Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai és levélpapír s borítékoknak, úgyszintén minden e szakba vágó czikkeknek. írómappák, jegyzőkönyvek, rajzsze-rek, váltótárczák, diizes pénztárczák, albumok, stb. stb. legolcsóbb gyári áron. (1610—5)
Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. törvényszéknek, mint telekkönyvi hatóságnak 138» 75. sz a. kelt végzése folytán közhírré tétetik, miszerint Tarr György követelesének kielégítése végett Tompa Pál birtokából lefoglalt a balaton-magyaródi 97. számú telekjogy/ó''könyvben A. f 1. sor szám alatt felvett ingatlanból Tompa Pált iíletó él 80 forintra becsült ''l3 rész birtoknak elárverezése elrendeltetvén, ennek foganatosítására határidőül 1875 április ''26. szükség esetében 187ö május 26-ik napjának mindenkor délelőtt 10 órája a helyszínére kitüzeuk, oly hozzáadással, hogy ezen birtok az alábbi feltételek szerint az első árverésen csak becsáron felfll, a második árverésen azonban becsáron alul is el fog adatni.
Árverési feltételek : A birtok együttesen adatik el. Kikiálltáai ár nyolezvan forint.
l0a/o-túli bánatpénz leteendó, mely az utolsö részletbe szá-
A vevő felek a vételárt következőkép lefizetni kötele. ek:
színes monogrammal 1— 1
2
1— 1
— frt 50 kr. 50 .
60
50 80 5U 50
l-ör.
5í-or.
3-or. mitatik be.
4-er. ugyan ;s az
I-ső reszletet az árveréskor ) alatt kamataival alulírd
H-ik , » árverés után 1 hó ) törvényszéknél a letétekre
111-ik . , „ , 2 . ) előirt beadványok mellett
■''>-ör. A megvett javak mindjárt az árverezés befejezésekor a vevő használatába adatnak által; a mely időtől fogva egyszersmind minden-féle terhek a vevőt fogják illetni.
6-or. A vevó köteles a megvett birtokon leró épületeket az árverést követő napon a vételár erejéig saját kára és veszélyére biztosítani.
7-er. Mihelyt a vevő az árverési feltételeknek eleget tett, részére a megvett jószág tulajdonjog átíratása hivatalból fog eszközöltetni; ellenkező esetben, ka a vevő a feltételeket pontosan meg nem tartaná, az eladott birtok a bánatpénz elvesztésén felül ujabban a vevő költsége és veszélyére fog elárvereztetni
Kgynttal akik az elárverezendő javak iránt tulajdoni vagy más igényt érvényesíthetni vélnek, felhívatnak, hogy igénykerespteiket a hirdetmény közzétételének utolsó napjától számítandó Í5 nap alatt nyújtsák be, különben egyedül a vételár feleslegére fognak utasíttatni.
Végre felszólittatnak azon jelzálogos hitelezők, akik nem a telekkönyvi hatóság székhelyén vagy annak közelében laknak, miszerint a vételár felosztása alkalmával leendő képviseitetésök végett, a hatóság székhelyén megbízottat rendeljenek és annak nevét as eladásig jelentsék be; ellenkező esetben a hivatalból kinevezett gondnok által fognak képviseltetni.
Rőmer had.
(1635-1) (A stájer Gastein.)
A fürdö-idéDy f. évi májas 1-én nyittatik meg, a déli vasút mellett van, Bécshez gyorsvonaton Sl/7, Trieszthez 6 órányi; igen erósitó 30, 31° forrással; naponkinti vízmennyiség 36 ezer akó ; különösen hatásos köszvény, csúz, idegbajok, epe s gyengeségek, női betegségek, rohamok, idült bajok : köhögés, csont és izombetegségekben sat. Nagy basinnal, elegánsán bereudezett uj s elkülönzött márvány s férfiak számára való uj fürdók, Ízléses lakások, bájo3 hegyi táj, terjedelmes és árnyas sétány. Fürdóorvos Dr. M a y-h o f e r H. bécsi tudor (april végéig saját lakása, Bécs, IX. Bergstrasse 19.J Kimeritó tudósitvány és árjegyzék ingyen és bérmentve hapható a fürdóigazgató-ságtól, Rómerbad, Alsó-Stajerországban.
Kelt N.-Kanizsán, 1875. évi márczins könyvi törvényszéki üléséből.
hó 16-én tartott telek-
A

valódi
orss. ssab. legijabfcaa 8 Felség* által kiváltsággal kitüntetett, as trvwi kartél Megvizsgált, s siksresnek talált ezerfélek*pen kipróbált titkos szer a patkásyok, búi s BiZtt Sft rek, vakaadok és ivábtk teljes kiirtására, (melyet sokfelé megpróbáltak hami san utánozni s árulni,) kuiititlu minőságben
Nagy-Kanizsán i ROSENFELD ADOLF ur
Pécsett Z b o 1 n a y Imre ésVilmos urak, Kaposvárott: POLZTZEE R. úr
kereskedésében, Pesten 8CHNEIDER G. Lipót-utcsai kereekedé
sében kapható. (1M0—6)
Egy nagy bádog I frt, kis bádog 80 kr.
Egyes bádog megrendelése is utánvétel mellett gyorsan teljesíttetik.
27 kr. Csarnok 27 kr.
iN.-KinináD.
Eisinger Henrik fióküzlete
nagy választék szép é« jó női rsha kelmékből, kitűnő sima es mintázott jó szlaB Creton. Perflalin, Jaoona és batisztok ; sima és mintázott brillantin és pfketek, kitűnő e* jó színes kasavászsk. fehér grádli. «zines bútor gridli. valódi, szolid gyolcsok, szalvéták, törülközők, szőnyegek, czérna pamut és vitorlavászsok nlt.m;ük-
nek; női és uri nyakkendők, kszaék és gallérok; » '' nehéz és jó selyemszalagokból és sok mis piper
rálasxték ékből
ez mind csak
kr. róf vagy darabonként.
Minták kívánatra küldetnek. — Szíves megrendelések postai utánvét mellett pontosan és sxonnal eszközöltetnek.
Eladási helyiség: Uj takarékpénztári épület, volt Kohn
Gy .-féle üzlet.
Szíves megrendeléseket a „27. kr. Csarnok 27 kr.u N.-Kanízsáii tessék czimezni. (1622—5)
TÓTH SÁNDOR
RAKTÁR-asztalos és
saiát készítményii
RAKTÁR
italos és butor gyári raktár "jganyos
kárpitOS SZOMBATHELYRŐL. * * J • 1 j * k ,
bútorokban, __ matráczok,
"NAGY-kanizsàn 1 és
székekben, vasat utcza. a városházban, tartókban.
Hirdetmény.
gazdasági gep^yáros
az 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint :
haladási es érd era-ére nimel kitüntetve,
Bécs, Favoritén, Erlachgasse 22.
ajánlja kitűnő szerkezetű Eredeti angol gőzmozdonyok ós gőzcséplőgépeket a legújabb szerkezet szerint. 6arett-féle sorvető gépeit, melyek a legújabb javításokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják.
Továbbá készleten tartatnak: Kézi cséplőgépek legjobb szerkezettel, járgánynyal, vagy anélkül. Járgányok es járgány-csépiógépek.
Hornsby-féie gabonarosták, fű kaszáló gépek, széna gerebiők. Lhuillier-féle legczélszerübb konkoly tiszti tó gépek és ilyenek Pernollet-féle
szerkezettel.
Richmond & Chandler-féle. ugyszinte eredeti angol Bentail-féle szecskavágó gépek, kukoricza-morzsolok, kézi-, ló- és gőzerőre. Ré^avágo és répazuzó gépek.
urlő és daráló malmok gőzzel.járgánynyal vagy kézzel hajthatók, ZÚZÓ-malmok
sat. sat.
Kitűnő anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a
Szombathelyen, főtér l. sz; a.
(1626-3) lévő gépraktárban.
ROBKY ŐC Comp. Limité
gazdasági gépgyárnokok, Lincolnból, Angliaban,
Budapesten, Üllói ut 1-szám.
Az alapszabályok 15. §-sa értelmében az alulirt bankkövetkezó számú
926, 927, 1373, összesen három darab
ideiglenes részvényjegyeket érvénytelennek nyilvánít, minthogy az 1873-ik évi julius 20-kán tartott közgyűlés által elreudelt s már 1873. évi november 10-én lejárt négyszer öt forintnyi részlet, összesen husz forint befizetés egy-egy darab id. részvénj''jegy után nemcsak elmulasztatott, hanem mai napig sem történt. Nagy-Kanizsán, 1875. évi márczius 30-án.
A nagy-kanizsai (1634-1) kereskedelmi és iparbank.
Keller l»''nácz
(1548 7)
Ajánlja gazdagon felszerelt urak-, hol. és gyermekek számára való topánrak. tárát a legjobb minőségűeket a lehető jutányos áron.
IJg) szinte figyelmébe ajánlani bátor vagyok
a cs. k. katonaság s t. közönségnek, hogy megren^eleseket a legjobb bel és külföldi borból elfogadok és készítek, az árt legjutányo-sabban szán:itom. ^
Az én raktáromban váaároltakat kijavításra elfogadom.
Empfiehlt sein reich assortir.ui Lager aller Gattungen Herren-, Damen- und Kin-der-Stifletten von bester Qualität und tu möglichst billigen Preisen.
Ferner mache ich das k. k. Militär und verehrungswürdiges Publikum aufmerksam, da** ich alie Bestellungen vom besten In- und Ausl&uderLeder verfertige und prompt und billigst berechne.
Auch wird von mir gekauft». Waare zu reparieren angenommen.
Legnagyobb gazdasági gépraktár Budapesten, állandó gépkiállítás, készletben található.
Sorvetó-Qépek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló által húzható, rendkívüli tartós és egyszerű 13 soros vető-gépnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról kormányozható.
Amerikai rögtörő, meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáló- és arató-gépek.
Lógereblyék és szénagyüjtók rendkívüli olcsó áron. Világhírű Robey-féle fekvő és hordozhato gőz gépek.
Gőz csépiő gépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség, minőség és tartóság tekintetében felülmúl.
Kézi cséplő gépek, lójárgányok és lovas cséptö-malmok, szecskavágók, szs • lelő- és konkoly-választó rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök.
N. B. Községek számára, kik gózcsépló-gépet, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak.
>TN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk R o b e y & Comp. Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Zalamegyében, sem Vasmegyében tőlünk gépek eladására megbízva senki nincsen és közvetlen érintkezés folvtán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy • Budapestről szállíthatjuk.
Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli hasznait gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk.
SZEGEDEN
Midőn ez alkalommal leszállított árakkal ellátott árjegyzékemet a t. közönségnek bemutatom, reménylem, hogy a nagy közönség elismerése mellett elegendő ajánlatul szolgálnak kitüntetéseim egész sorozata, melyeket egy magyarhoni hason üzletü sem bírt ily rövid idő alatt felmutatni. ''
Czáfolatára ama számos szédelgő reclamnak, mely a valódi művészet rovására ér a t. közönség kárositáaara a valódi szorgalmat és bizalmat megingatni törekszik, kenytelen vagyok kijelenteni, miszerint hitelt csík az érdemel, ki állításait igazolni és képességét szakértő bírálatoknál is érvényesíteni is képes volt.
A legközelebb megtartott bécsi világtárlaton kiállított uj találmányú óráim mint fejlődött korunk művészeti színvonalára emelkedett versenyképessége által valamennyi hasonnemű kiállítva volt órák felett győzelmet aratván, a bíráló bizottságtól haladási érem, mint elaó kitüntetéssel — az 1871. évi londoni világtárlatnál angol diploma a m. orsz. kiállításnál ezüst dtszérem, ő felségétől arany érem s. a. t. által ettok jutalmazva.
Árj egyzék:
Órák arak ré«iére : órák hölgyek réttiére :
s
Finom hengeróra ... 8— frt.
Ezüst hengeróra 4 rubinnal. 10—12 , krist. üv. . 16-18 „ „ „ d. tokkal . 14-16 . m horgony óra 15 rubinnal 15 — 18 „ dup. tokkal 21-37 „ „ valódi kulcsnélkülí remontoir horgonyóra . 28 — 34 „ , ugyanaz dupla tokkal 34—38 „
Arany hopgonyóra 15 rub. 35—58 „ „ ugyanaz dup. tokkal. 54— 100 , „ valódi kulcsnélküli
remontoir horgony óra 55—80 „
, ugyanaz dup. tokkal 82—150
Ezüst hengeróra 4 rubinnal . 12—17 frt. Arany hengeróra , . . 24—29 » , zománczozva 30 — 35 „ . dupla tokkai 44—47 , „ horgonyóra 15 rubinnal 43—48 , d. tokkal 48-55 „ , valódi kulcsnélküli remontoir horgonyéra . 54 —60 „ * „ ugyanaz dup. tokkal 75—180 p
lnfffi órák : Inga óra 8 napi felhúzással . 21—31 . , , óra s félóra ütéssel 37—42 . • « negyed a óra ütéssel 59—69 , Havi regulátor..... 35 —38 .
(1589-14)
ROBE Y & Comp. Limited Budapest
Uj órák eladasánál 5 év, javításra adott óráknál 3 évi* kezeskedem. — Esen kívül felszerelt üzletemben kaphatók zenélő-, serkentő , bronz és mindennemű órák, nemkülönben arany- és ezüst-talmi-és aczél lánczok a legjutányosabb árak mellett. — órák becseréltetnek és javítás-a elfogadtatnak. — Vidéki megrendelések a pénzösszeg előleges beküldése, vagy postai utánvét mellett pontosan teljesíttetnek.
Regulázásért külön díj számíttatik. — Egy inga óra csomagolása 1 frt. 50 kr.
Toronyórák — valamint kastély és teremórák jutányos árak mellett & legújabb rendszer szerint készíttetnek. Segédek és tanonczok az óraművészetb^ni kiképzés végett kedvező feltételek mellett
felvétetnek. (1543—4)
Ezüst díszére« 1872.
(úri-iá) a legnagyobb
tasbctöbgyár
Bécsben, III. Marxer utcza 17. sz. alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingjén bérmentve küldetnek mindenkinek.
(1603-1)
A valódi
WILHE L M-féle
köszvény és csúz elleni
vértisztitó thea
(a csúz és köszvény ellen vértisztitó)
mint a
tavaszi gyógy-használatra
az egyedüli hatályos vértisztitó szer,
miután ez Európa legelaőbb orvosi tekin télyei által a legjobb sikerrel használtatott éa jóvá hagyatott.
Ezen thea az összes létegeket tisztitja. a tést minden alkat és létegré&sekre hatra, bensőleg használva eltávolít minden tisztátalan, elévült kóranyagot; hatása, mint semmi egyéb szernél —biztos es tartós.
Alaposan gjógyitj* » köszvényt, csúzt, és elévült, megrögzött kór-bajokat, mindig evesedC sebeket, nem- és bőrvar betegségeket, test és arczgörcsöket, csömört és bujakórsági daganatokat.
Különös sikert tanúsított már ezen thea használata máj és lép-toluiat s daganatnál, u. m. aranyér (Hömorrhoidal) bajokná , igeg izom-íijások, továbbá gyomor, szélszorongások, altéit bajok, vizelés-nehézsé-gek. magömlések, fér^-elgyöngülések stb. ideg. test és nemzési bajoknál.
Görvély (Skrophel) betegségek, mirigy daganatok, folytonos thea-Iráa által, gyorsan és alaposan gyógyítatnak. miután ezen szer felolvasztó s egyszersmind vizelet-könnyitó is.
Nagyszámú bizonyítékok, elismerést és dicséró okiratok, melyek Idváaatra be is küldhetők, fennebbi adatok valósága mellett szóllnak.
A mondottakat igazolandó, köalünk néhány elismerési bizonylatot:
1
Wilhelm Ferencz gyügvszerész uruak Neunkirchenben.
Spansdorf, Kibe mellett okt. 18. 1874.
Tekintetes ur! Hat ér óta szenvedek érzékeny csont köszvény fájdalmakban anélkül, hogy valami segített volna. Amint öunek vértisz-tisztitó theáját esetleg megkaptam s ezt szorgalmasan ittam, azt a kellemes meglepetést tette, hogy azonnal éreztem jótékonyságát, a rohamos fájdalmak ugy alább szálltak, hogy szabad testi mozgást tehetek és oly egészséget érezek, minőnek már sok év óta nem örültem.
Határozott tapasztalalom van, h''ogy az ön gyógvhatásos theája szenvedésemtől megment, udvariasan kérem, legyen szíves nekem postán egy paquettal küldeni az ön vértisztitó theájából.
Azon reményben, hogy kérelmem mielőbb teljesíti, tisztelettel va-gyok. T b i e 1 e Anna M., ácsmester neje.
(1S8S—9)
Wilhelm Ferencz gyógyszerész urnák N<-unkircl.enben.
Kirchberg. Wagram mellett, okt. 29 1874.
Küldjön nekem mielőbb postai utánvéttel két doboz á 8 adag vér-tisztító theát, igen előnyös szolgálatot tesz és érzem, hogy szenvedésemben felette javulást idézett elő.
Tiszteletteljesen F i g 1 m il 1 1 e r Alajos.
Wilbelai Ftreacz gyógyszerész urnák Neunkirrlienben.
Ratibor, Tábor mellett Chischka. uov 29. 1874.
Tisztelt ur! Mivil a Wilhelm-féle thea nőmuél. ki 20 év óta beteg, igen jó hatással van, kérek ismét 5 paquettal postautáuvéttel küldeni szíveskedjék. Tisztelettel Heihal J ó * s e f, fóldmives.
Óvás a hamisítás és felcserélés ellen.
A valódi WHfaeüa-féle antiarthritís. antirheuraatikus vérti^ztitó-thea caak az első nemzeti Wllhela-féle vértisztitó-theagyárban Neunkirchenben Bécs mellett, vagy általam a lapokban kijelelt raktáramban kaphatók
Egy doboz 8 adagra felosztva, orvosi liaazualat- és utasítással ellátva 1 frt., a bélyeg jés p&kolas-dij 10 kr.
A t. cz. közönség kéuyelmére a valódi Wilhelm féle aotisrthritia antlrbsssistikoa vértisztitó thea kapható : . Nafly-Kauizsan : Rosenberg Ferencz urnái. Zágrábban : Mittlbach Zsigmond; Kőszegen: Csacsiuovits N. Keszthelyen: Raseuberg Ema-nuelnél; Kapronczán : Werli gyógyszerész; Sopronban : Wrchovszky : Szombathelyen : Pillich Ferencz gyógyszerész, Szatmártt - J. Bossin gyógyszerész ét Szigetvárott: Grünhut Miksa uraknal.
Árlejtési hirdetmény.
esc
ii 2 e I g el
A zalamegyebeli pozaoayvarasdl álUus atoa levl több mitárgyak kijavítass a n*g\ méltósága közmunka és közlekedési mims-terium f. é. márczius hó 21-én 2506. számú magas rendeletével 5877 frt. 11 krnyi öaa«eggel engedélyeztetett.
Ezen munkálatok bízto.itása tekintetéből alólirt hiraOd irodájában folyó évi április bó 19-éa reggeli 10 órakor, Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg. hogy az árlejtésbeni részt-vevé« esetére, magukat a fentkitett ösnaeg 5°/0-ve 1 mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10°^ biztosítékra lesz kiegészítendő.
Aa Írásbeli ajánlatok aprilU hó 19 napja rerHi 9 óráig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevő neve. lakása és polgári állása pontosan kiteendő ; továbbá számmal és szmal kiírandó azon ssáztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni saándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy a műveletet betekintette s hogy a különleges feltételek tarralmát ismeri, ezeket elfogadja.
Az ajánlatokhoz a vállalati összeg lO°,''0-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó.
A művelet külöuleges feltételek, alólirt hivatal irodájában, a szo-kott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Egerszeg, 1875. márczius hó 27-én.
A magy. kir. mérnöki hivatal.
Moll a. seidlitz-poua.
E porok rendkívüli s a legeltérőbb ««etekben bebizonyult gyógyhatásúk által minden, eddig elismert )>áz< merek között, tagadhatatlanul az első helyet foglalják el; mit ar. «ok «-zt-r, a oUzári birodalom minden részéből kezeinkhez küldött hála-iratok * legrészlete*-hi.cn tann-sitják, hogy e porok tögvöu szsrslasokaal. emesztbetetlenseQekaél, gyo-■arhevaél, továbbá gftreatt, vese és Ideg-bajokban, szivdobogassál, ide fssséf okozta flfüjás. vértolsiss, végül byateriara búkor .-« huzamos básyáara hajlamnál a legjobb «ikerrel alkalmaztatunk.. t * logtartoah ryógyhatá«t eredményeztek. (15l~-~ll)
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt
Valódi eredeti Serall Pasta,
tsepló, per«rné»ek, pattanások, arrrr&r&o^c, USratka, ráaezok. májfolt (lb- elleti; minder értzakbin triclo« tejrőlTt nyújt, ím p«ll« károi követkeiménv DitkíU, kOlSuöiac a bír tisztátalan táfait eltáro-Utta. Ara 1 frt SO kr.
Yalóúi eredeti Serail-bör-tQiiitő-tej,
keleti moidi-EJIxir, állandóan kannáira, cxápltl a bórt, • 6r".k lf)a-úfl frh—ágt k01ri&D&« aonak, exen tSiülmolhaílan utr JcOlünfcea hannáltatik fürdí éa minden Sftoaakodá* Btán 4m ka aa arcx a oap
ára 90 kr.
Ezen v''láf-hirü ¡iili-im
(elei tn1a)dan«ácait azon anyagnak l&nánl, melrbfl ké»zitu>Uk ; exec baii«am — mint »etnmi máa — medrezilrból kéacfll, esnél-fórra Sxon rendkÍTflli eríre! bir, hogy egén kopan kelynkan U a terínxaNb hxjtt nüToaiti. Bgy clsgana nagy perenQán táfaly
VaTódTkeloti haj kenőcs, ^
nálat ntán a hajak klbuilúát megnkadálTOzxa éa folrtono« kan-sálat ■ elleti » fejbftrt »r «iU. valamint a gyökérnek ój ílte''6 erít nrujl Ezen bajken6e< kaVSnStrn hagjpízoe beteg«^(frk éa gyér-mekágv otán mighecaC.ketlen értékű. Ara 1 frt 40 kr O. A.
Valódi Serail fejkorpa-szcz." ""
* *
b5»égének ragy hidegnek kitér« van. Egy SrcfCM ára
Valódi Serail-hajnÖTesztősEer
mely
oeri használat otán az annyira alkalmatlan fejkorpát megsemmi, , «U. valamint a •3m£rképa5dáat a fejbőrön egyizermlndenkorra'' elhárítja. Eg>- flvegra* ára SO kr O. é.
Valódi keleti ^zakállnŐTesztö-kenőcs,
fiatal embereknél i< a ^«rArideSb id6 alatt a legdúsabb kálit n&raszti. Több eaer (¿rt exon eaalhatatUn taemek kOtzűnl l^ull Ara l frt SO kr e- A
Valódi keleti haj- és szakáll-festő-
SMg&xQlt, barna és fekete halnak
taeke
etíbbi t*rmé«z«tes azl-hajat Lot« rét axerínt bar-3 frt 20 kr minden hozza vzAk* tévesztendfi az enrópai bajfe*t£-
nnna magoazait, Darna r« 9 a ét rianaadja, vörfte nára vagy »ötéi-trkrtére fest. Ara •ége* kénletek ket (öane nem txerekkal ! !)
üocfn Mirnpnla tndiai nSrényxtiradékból kéazOlt fekár, l ftSW-Ulll atuifl, ártalmatlan baix.am. H. ezen balmism-MI a bfir bármely réaxSre. például aa arexra, ajkakra stb. csekély ■eneylséft dörxsölllnk, ax —etbeii ínég terméaxeto vagy beteges sápadnégn*!, sót élemedett komáknál is >0 perez alatt ama utánoz-katlan, miaSegy odalahallt. rirágx-'''' s áfáiszó te>tszlnt Unca^at) kiát elí, mily ebi gyakorta eaak fcltftni nép éa Üatal emt~-rekcél eeodálank. • mely *eta taaadaár, >«■ többnöröi tírClc-tés álial el Bea távolítható. Kzea kltflní szar minden festfi x.<mél többrebe-esűlendí. Ara 1 frt SO kr.
A fentebb alósoroU kéaxitmények, a lege''£kel£bbek pipere-zartalaiaál BálkHözheUanek s az üscses enrópai «xépití»xer»ket (ötúU oJJák, sert sem önkényfiWg választott anyagokból készíttetnek, hanem IwiIwB a Kelet cövényeiböj vétetnek éa ezredéveken át a Sendl '' klaárótagos titkát képezték; egy világszerte ismert iDattzer-vegyásai | m0helyb51 erednek. Xttata^ka Kffendl, eeán túrOk cdvari Illat« mim Koostantinápolyban. — Valódi és eredeti mis6té;bea EaK>páóaa [ eaak aa alábbsevezett (Cvsktárkaa kaphatók.
beiss b. urnái Budapesten,
n?
klrAly-tttcxa W ixáa, Z. emelet,
b rá minden megrendrláaek intézendók, melyek pontosan és lelkiisme-rrtMea ax öesxeg el5lege* beküldése vagy utánvét mellett teljesíttetnek. M• nden eaikk mellé a ízttkaégee használati utasítás koczáeaatolvA vaa pedig német és magyar nyelven. A postán küldésnél caomagolás- éa U ivr.-é-t ao krnü több nérslnarík
SÓVAL
Csak tmy
kísérletbe kerOl,
hogy áruim kitanőaégéről
tos olcaó ár''
a
mellett
iiiwfcin wvnwiskVL vv/vnb. « m
A legmegbízhatóbb orvosszer a szenvedő emberi «ég segedelmére minden belsS és kClsS gyuladá*, legt«bb betegség, mindenne mfi ieb-, fej-, iQl- és togfájáa, régi sérvek és nyitott seL«k, rák, fene eaemgynlladás, bénaláa éa mindennetnfi aérülés ellen, stb ath.
( palaczk ára használati utasítással 80 kr.
-HALMAJ-ZSIROLAJ.
nORSCH
1 | A legtisztább és leghathatósabb orvosi szer Norvégia begyeiben ■Vcem cserélendő fel a mesterségesou tisztított halmáizair-olajjaL
á valódi Dsraofa-kalsújzair-slaj aieil- és tadő-bsjoksál. soropbo ■a- és r«eWUs-l>etegség«kben legjobb gyógyhatáanal van ; meggyógyítja a legidilftsbbkiszvééy- ésesazbajskst valam.nt at időszaki b^rkitSQSket
Ara f üvegnek használati utasítással I frt
Raktáruk Nagy-Kaniz*án: Bel im J. gjógya* Lovák K. gyógyss. Fesselhoffer J. és Rosenfeld F. uraknál.
Metáftt Lakories Q. , L.t„ySa Kalivoda J. gyógyaz
caáktsrsyss Kárász R. Harozsllbsa Iaxil Nándor
Kreisler Uirid Bássk-Srt-iylr|y8B Pibicz J. gy.
Szsaibatbelyes Pihch Pereuca gy. Sopraaybaa Mezey András gyógyas Zágrábban Mittelhach Lm. gyógysa, Ceyleck J. J. gyógy**-, »''rweisz Ff. . gyógysz.
Kkfesvárstt Kohn Jakab *s»rs—ria Werli Sánd. gyógvar Kaaztkelyea WQnsch F.
**sssttse Üreyer Jakab fiai *6«2S|Sa Caagaioovita IstT. gyógym

V r
W«j4iU
! 27 kr.!
mindenki meggyőződjek. Vásznak. I 50-rőfös vég, 6/4 sxéles, frt 18.50 1 80- „ „ */4 czérna
vászon „ 8 10 1 30- n „ „ cainvat-
v ászon „ 8.10 30- „ „ „ kreász
vászon „ 8.10 ▼agy bécsi rSfönként 27 kr. Selyem- és bársony szalagok. Pail- vagy noblesse-selyem, minden sima, legdivatosabb ssinekben, s*i-nes fonákkal öt ujjnyi szélesség, bécsi rőfe 27 kr., két ujjnyi txé lesek két bécai röf Í7 kr. Egy pár fehér vtgy csikós hölgy- vagy gyennek-térdharianya, a legjobb fajtából.....27 kr.
Egy pár férfi félharisnya . . 27kr Egy pár barisnya-kntő. sxélea selyempántlika-csokorral di-
asttve.......27 „
Továbbá fehér damasat-törülkőrők, váaaon-
ágynemüek, nehéz lábsaőnyegek, bu- _ _ __ ______
tor-esinvat, háló- és c«ictfaggtoyfik, lehetőleg" jóÍ°emléküe7ben"''urtsni!
EgJ
legyező akármilyen szinü 27 kr. Egy készlet fej- és mellcsokor bárseny-pántlikákkal éa rózsákkal diaxitve . . . . 27 kr. Egy pár kézéig gallérral egyfltt 27 kr. Egy pár fejre való vagy zsebkendő, tartós szinti . . . 27 kr. Egy vászonzsebkendó ... 27 kr. Egy vászon-asztalkendő . . 27 kr. Egy tekenőabékahéj-fésQ legújabb fajú......27 kr.
Egy kétféle fésű.....27 kr.
Egy vászon- éa alingelő olló . 27 kr. Egy angol fej-diadém, egészen fekete gyöngyökkel kim esve,
a legújabb......27 kr.
Egy bőr-pénz táska . . . . 27 kr. Egy kávéskanál china-ex üstből 27 kr.
Megbisások az összeg beküldése után vagy postai utánvét mellett pontosan hajtatnak ▼égre. Ámde, melyek nem tetszenek,'' minden habozás nélkül visszavétetnek
Beck Grand bazárja
Bécs, Adlergasse 4.
kéretik a czég csimét eltenni, és azt
1 Die Leinen- tl ModewaArea-F&briksmederlage ia Wien, JosefsUdt, Kochgssse m. 36, Eingang durch die Alserstraaee,
Wiener C;ittandnick-Fab-rtksnfedertage.
Wir erlauben uns nachstehend billigst ''gestellten Fabrlka-Preis-Coarast für die Saison 1875. ergebenst vorzulegen ; wir verzeichnen sämmtlicbe Erzeugnisse in svei Qualitäten und bürgen für vollkommene Gü:e derselben, mit der Versicherung, dass jeder Auftrag auf daas Reellste so ausgeführt wird, als wenn er persönlich gewihlt würde. Auf geehrtes Verlangen senden wir Muster und ausführlichen Preis-Courant. Indem wir unser Unternehmen aufs Beste empfehlen, zeichnen wir Hochachtungsvoll
Die GearhAfMeitnng.
Preis-Courant:
valódi szinü percalinok, török hálóköntös-kelmék, barchentek, rófÖn-ként 27 kr. (1597—4)
bámula-l Gyapja-ruhakelmék.
*/i széles nehéz ripszek. Lusztredi ginalsk, tibetfk, gasterek, sima és csikós, mindenféle azinben bécai rőfe
Elles, Waare.
Eigenes Erzeug-niss in Percaline u. üemdstoffen p. Elle fi. . . Cosmanoser Erzeugnis« in Per caliue, Cretons und üemdstof-fen pr. Elle iL Xeunkirchener Erzeugnisse in Battiate u Jaco-net p. Elle fl FranzösischesEr-zeuguiss in Ja-conets u. M.ous* seliue p. Elle fl. 6irofle-6;rofta, d. Neaas*« la Ball lad SoaiaerklH-derstofsa p.E.fl. rürkiacaebcnlav-roc.k-Cretons in d. neuest Mustern p Elle fl Möbelpercails in allen Farben u Dessins p. E. fl. Gemusterte französische Brillantine pr. Elle fl. Weisse uud glatt -farbige Brillantine pr. Elle fl Weisse u. gemusterte Kleider-Köper p. E fl. Cosmanoser Leder für Frauen-uud Kinderklei der per Elle fl Englische Leises Kleiderstoffe fir Hauskleider per Eile fl. . . . Weisser Chiffon. Schirting und Uausleinwand p Elle fl. . . . Uemdeu- Chiffon od Hemdeo-Per-cail pr. Elle fl. Weisser I)&mast-gradl u. weisser od. gelber Nan-kiug pr. Elle ä. Handtücher inJa-quardo. Damast per Elle fl Schwarze Orleans per Elle fl. . . Schwarze Lüster per Elle d. . . t Schwarze Seiden-lüstrin p. Elle fl. *1« eQgl- schwarze I Kleiderripse s. Kleider od. Dol-ma per Elle fl. Kleiderstoffe iu glatten od. gemusterten Farben pr. Elle fl Ekzelss Stfiok-
waare Rumburger Leintücher ohn. Üath 2V« Ellen breit, 3 Ellen Lang, pr. Stück fl. . Färbige Caffeetü-cher in alln.Farben pr. Stück fi.
1 Stück Kinaer-piquetdecke, w oder flrbig pr. Stück fl. . . .
Eine Garnitur Bettdecken in Piquet, färbig, p.
2 Stück fl. . . Tischtücher in Leinen - Damast 1.
I.
Qu.1
11. Qual.
—.25
—.30

—.30
-.40
-.20
—.25
—.25
-y.b
1. Qual
-8.46
-.30
-.35
—.35
—.35
-.30
—.45
-.30
—.25
—.36
—40
—.30
-.30
—.30
-.25
—.40
—.20
— 30
Stüek-Waars
30 50, sd. 54 El
30 eilig Garn leinwand p.St.fl. 8.— vl, 30 ellig. gewa-»cheueCreaslein-wand pr St. fl. 8.— 4/4 30 ellige gewaschene Stuhl-waare pr. 8t. fl. 10.— % 30ellige gewaschene Stuhl-waare pr. St. fl. 12. k|4 50 eilige Hol-länderLeinwand pr. St. fl. . . 14.— \ 50 ellige Belfaster Leinwand pr. St. fl. . .¡16 —
50 ellige Irlän-der Leinwand p 8 t. fl. . . . 25 — »/, Rumburger ;nur May u.Hol-fehi) in 6 Sorten fl. 25 bis 30 40 -50—60 -70 '' per Stück , 54 Ellen. . . .
Dstzaad waare.
■it 12 St.
Kiuder-Taachen-tüchel m. Bilder oder färbiger Kante per Dutzend fl. . . . Mädchen -Ta-acheutücher mit färbiger Kante und gesäumt pr. Dtz. fl Damen • Battist-od. Jaconet-Ta-scheutücher mit färbiger Kanten per Dtz. fl. Herreu-Taachen-tüchel mit färb. Kante und ges. per Du. fl. . . Kumburger Lei-aentüchel per im. fl. .
11. Qaal
7.—i
7 —
9.—
11 —
12.—i
15.-

1--S5
—.30''—.25
30
—.50 —.70
1.20
1.60
-40
w

"le "/♦
fl.3,3^0,4 50,6.50
4 —
-.80
1.30
6.—
25
—.40
—.60
1 —
1.30
-.30
3 —
1.10
6 —
1.05
1.6<>
3.-
Irläuder Leinen-tUchel in fün Sorteu d 4, 5, 6, 7, 8 p. Du.
Eigenes Erzeugnis» Cattau-
:
3-
-.95
1.30
2.50
2 —
per
Kopftüchel Dtz. ä. . . Cosmanoser Erzeugnis*, Cattuu-od.Battist-Kopf-tdchel p. Du. fl. Foulard- Kopftüchel pr. Dtz fl.
Cosmanoser F on-lard-Taachentü-chel f. Herren per Du. fl. . . Eigenes Erzeug-niss Taschentü-chel f. Herren pr. Du. fl. . . Leinen - Servietten in Jaquard pr. Dts. fl . . Leinen • Servietten in Damast pr. Du. fl Leinen • Handtücher in Jaquard pr. Dtz. fl Leinen • Handtücher in Damaat pr. Du. fl. . . Dessert • Servietten, weiss oder färbig, in Damast pr. Du. fl.
Tlrklsoks Hags-bag - Handtüober
pr. Du. fl. .
2.50
3.80
3.50
4.-
3 —
4.—
6.—
5 —
7.—
B.60
4-
•2.-
3.20 3.—
3 —
2.50
3 —
5.—
4 —
6 —
2.60
3.-
arnituren, w. od. 6Pers 12 Pers. 18 Peru. 24 Pers. rb
in Jaquard, fl. 5 fl. 10 fl. 15 fl. 20 en, w. od- 6 Pers. 12 Per». 18 Pers. 24 Pe X färbig, in Damast, fi. 6
fl. 12 fl. 18
J
A. 24 r
Versendung mit Nachnahme, Packung zum Selbstkostenpreis und bitten wir auf Firma und Adresse genau zu achten, um nicht von micsgünitigen Concnrren-ten getäuscht zu werden.
Wiener Ctttun-Druck-Fabriks-Nlederiaoe.
Stadt, Ruprechtsplatz Nr. 3, nur Nr. 3. rückwärts der Ruprechtskirche, vis-ä vis dem Eingänge
zur Sacristei.
hat sich entschlossen. ihreErzeu* nisse sutt wie bisher nur an die 27 kr. Ge-schäfte abzugeben,sowohl den En gros*, all den Detail-Verkauf selbst su besorgen und für alle Artikel des Einheitspreis per Stück tuit 30 Ellen um fl. 7.50, per Duttend m. l2Stück um fl. 3.— fest-zuseUen, u.
zwar folgende Artikel in 30 Ellige echt färbige''Per-caline. Battiste, Jaco-neu uud Monseline. moderne Kleiderstoffe, sowohl schottisch als auch glatt-färbig,tiaru Holländer-Belfaster-und Hausleinwand,
weiss« Schirting und Hemden-Chiffon Schnürl u. färb. Kleiderbarchen te, englische Leinenitof-fe für Haaskleider,
weisse Zwilch u. Damast-gradl, färb Bett - Caua-vaase, weis, und gelbe Nanking, bunte Mö-bel-Zitz u.
Möbel-Grad 1, weis. Spiuenvor-hänge, Damast uud
Zwilch Haudttlcher Ferner per Du. mit 12 St. weisse Ku oi burger
Leinen-tüchel. fein BattistU-schentüchel mit färbig. Kaut., Servietten iu Zwilch und Damast, w. und färbige Reinleinen -Dessert, türk. Pi-quett^Hand-tücher, Bat-tist- u. Cot-ton-Kopftü-chel,färb. u. blaue Herrentaschentücher und alle in dieses Fach einschlagen de Artikel.
Aufträge aus derPro-vinz werden ebenso gewissenhaft , als reell ausgeführt, so als wenn persönlich gewahl würde n.Nicht-conveniren-
des an-s tandslos retourge-nommen-Adresse
An die Fabrik* Nieder-
Kochgasse
36 in Wien.
NB. Als Probesuftrige versenden wir auch halbe Stüeke mi^ 15 Ellen und halb® Duttende mit 6 Stück. (1586-6)
gyóntató ayanátt, Nagf-K*aisiái.
!
S1G1-.
f 1875. apriUtt 8-án.
Tia*rtne?yeúlk évfolyam.
r
J étflxetss* ar
I «»»re . d ír*.
éi - • • • * t ,<-(jec evr« -
gjgy szn-m 11* kr.
MlrMttUt
'' 6 DUtbd petitsorbso
7, nuoá«or b IBUMÍM
lovaijbi torért 6 kr
XYÜ.TTÉHHKN
; utToutittu 10 kru »a- i
ietne* fai '' Kincstári illeték miudau kegyes hirdetésért kfllftr''
4 30 kr. «ze*M d6.
''anyagi resset tüeto tót
MAíiY-áLéSlgáU »Takarékpéo.tárí épHbt,
földszint I rJermoutetle« t*««i«k m»< i«mert awakatár-sastól fogsdUtusk el
előbb:
-bomOqyi kozlön
Crátok risssa a un f küldetnek. k
— ■■- nj
Nagy-Kanizsa várat helyhatóságának, nemkülönben az „első zalai flflyvéd eflylat'':, a ..nagy kanizsai kereskedetmi s iparbank", a .nagykanizsai takarékpénztár'' a „zaSanegyei általános taiwtó-testület*, a ,Zaia-S<MM>Qy* gézhajozasi reszvéoytársuiat s több ¿egyei-és városi egyesület hfvataios értooltije.
Heleiikiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalma lap.
Tizenegyedik közleménye
^ íetgetl bucsu-szent-lászlói tempiam s zárda felépítési költségére gyűlt adományoknak.
Tek. Tarányi Ferenc« lOü firt. — Tek C»aby N. 5 frt. — Tek. Márton Pálué un>ő 10 írt. — Tek. hoínagy Teréa unió 10 frt — N. Dezsóné »utony-•Ag ö frt. — Főtiszt magya*4di lelkész ur 5 frt. -Főtiszt ivánezi e»peres ur 3 frt. — Sándorházi Horváth Ferenczné 10 frt — Szent-László Társalat 800 frt _ Főtiszt. Tiry Cirjék as Ferenczrendi tartományfőnök gyüjteléke 879 frt 60 kr. — Csősze Já-Do« ss -balázsi kanáss l frt. — Tek. Zalanegye al-sgpáni hivatalától 187 frt 80 kr. •• . Ugyanez nton: 11 drb. exüst húszas, 2 darab 10 kros és 4 drb ''/* ezüst forintoi. — Tek." pacsai szolgabiróság résséről i0"2 frt 4* kr, összesen Illő frt 23 kr
Előbbi közlemény 8650 frt 46 krt tesz, ezzel együtt a fő-összeg: 9788 frt 69 kr. _-
Az oraBággyötési képviselők választáshoz.
Minthogy minden nagyobbszerü működés elóintézkedéseket von mag» után, így ép a képviselők választását megelőzőleg kell, hogy minden előkészületek a lehető pontossággal megtétessenek: evégből az 1874. évi XXXHÍ-ik törvény világosan intézkedik, hogv az összeírások mi módon szerkeszten-dók, hogy az azok ellen netán teecdó felszólalások,, hol. és mennyi időre-adandók be;, de hogy ez mi módon foganatosítható, kell, bog)'' azon összeirások, melyek a központi választmány által a hivatkozott § sa folytán kiküldött küldöttségek által felvétettek, a felszólamlás elóu közszemlére kitétessenek és azok a törvény 43. §-sa szerint akként intézendók el, hogy az összeirások a kitűzendő, napokon reggeli 8 órától déli 12 óráig városok s nagy községekben a község házánál,kis községekben pedig a körjegyzőség székhelyén közszemlére legyeoek kitéve. Minthogy pedig a hivatkozott tör-
vény 42. §-sa, mely ekként szól: „Az egy választó kerülethez tartozó városok és községek névjegyzékét a központi választmány a kerület minden városának vagy községének és körjegyzőségének megküldi sat.* itt arról szó nincs, hogy az egész választó kerületnek minden egyes községe névjegyzékét küldje meg, vagy csak a jegyzóségekét, magát külön mindegyikét; ennélfogva elágazó vélemények vágynák. De méltán lehet is, mert ha tekintjük hazánk zilált pénzügyi viszonyait, ugy méltán aggodalommal tekintünk azon óriási kiadások ellen, melyek az esetre, ha minden választó kerületnek ösz-szes névjegyzéke minden nagy község és városnak, ugy minden körjegyzőségnek külön elkészíttetik és megküldetik, oly mennyiségű pénzösszeg költetik el, hogy az nemcsak eze-rek, de százezerekre mehet. Vegyük csak a kanizsai választókerületet, hova Nagy-Kanizsa várossal két nagy község és 10 körjegyzőség tartozik, ha egy-egy példányban történik minden jegyzóség részére a ieira-tás és ha példányonkint csak 100 frtba ke-| rül az összes választók leirása, ugy a kani-, zsai váiasztó kerületnek választói névjegy-! zeke a kihirdetés, végett 1200 frtba kerül, j Vegyük azt, hogy Zalamegye 9 képviselőt , kara, ez kerül 10,800 frtba csak a leirás, hol van a hirdetések nyomása, hol van az elpazarolásra felhasználandó papir ára, hol van a szállítási illetmény? —Most vegyük, hogy édes hazánknak van 446 képviselője, ha minden egyes képviselő választó kerületébe beosztott községek névjegyzéke után csak 1200 • frt kiadás lesz, ugy összesen 535.200 frt kiadásra számiihat az állam, mi ugyhiszem az 1875. évi budgetbe előirányozva sincs, ezen kiadás azonban meg-
takaritható lett volna ngy, hogy minden vá-
MA, Ar r ft f r* A «. a V. Afcfl ^ — a. /. 1
rw « stTcsrg, egy • scitttev jogy «wvgt1 a -
hez beosztott községek névjegyzéke csak saját maguk kerületére Írattatván le, mint ilyen tétetett volna a közszemlére, a hirdetések azonban ugy töltettek volna ki, hogy az illető jt gyzőségek bent megérintettek volna és ez minden községnek megküldetett volna, melyben a hely, hol a kitétel létezik, megérintetvén, alkalom szolgáltatnék minden egyes választónak ott azon körjegyzőségben, vagy községben, mely ben felszólamlani akar, az ösr eirást megtekinthetni és felszólamlani. Ezzel is közel 50,000 forint kiadás vár az államra, de mégsem 535,200 frt, ezt hisszük a hivatkozott törvény 42. §-val Ös8zeegyeztethetőnek,mert az csak a kerülethez tartozó községek és jegy zósége kről szól, de nem szól azok egyeteméről.
KOVÁTS.
A ,8sabadelrfipárt* Zalamegyében.
- Negyedik közlméay —
Jegyzőkönyv, mely Csáktornyán, 1876. évi april hó 3-án a polgári egylet helyiségében a volt Deák- és balközéppártnak szabadelvű párttá leendő átalakulása czéijából mai napra összehívott értekezlet tárgyában Jelvétetett.
Deurbáoyi Elek, mint a volt csáktoruvai kerületi Deákpárt e!oöke az értekezletet szép számmal megjelent választók jelenlétében megnyitván, melegen átérzett nemes hangulatul fölhívja, miszerint az egész országban tetszés sel találkozott s már is sok helyütt a legszebb egyetértéssel kivitt, a pártok eddigi viszályai megszűnte folytán szabadelvű párttá'' lett átala-kulást követve, s Csáktornyái képviseld választó kerület is hajlandó e átalakulni ssabadelvü párttá ? ba hajlandó, ugy nagy hazánkfiai: Deák Ferencz és Tisia Kálmánnak, valamint a ma
gaa kormáoynak bizalmat szavasé? Lemondván eddi&.viaelt elnöki tisztéről ...kéri a« értekezletet korelnök és jegyrü választására.
A jelenvoitsk főtiszt. Molnár István esperes plébános urat korelnökké s Török Ero£t jegyzővé választván, korelnök Molnár Istváa ur sz átalakulás kérdésének megvitatását kitüx ▼én, ss értekezletet megoyitottnsk nyilvánítja.
Loncsárics János elfogadja as egyesülést, de kérdezi, minő programm alapján ? (Felkiáltások : Idő előtti I nem mostanra való- kérdés 111
Kónyáry Mihály ur lelkcatítén őrömmel jelenti ki, bogy u szabadelvű pártba fetaátkmül, minden uiógoudolat nélkül a legkéezség^ebbea beleolvad s támogatja a kormányt; -vívmánynak tekintve az egyesülést sajnosan említi fel, mily nagy válaszfalat emelt polgár éspolgárkö-zött a pártviszály; örvend, hogy a testvériség, sz egyetértés és a hars felvirágzásának • nagj akadálya leomlott; indítványozza, hegy az értekezlet a volt Deák- éa ba!középpárt megszün-teiésévsl szabadelvű párttá alakuljon át s később tartandó ujabb értekezleten ejtessék meg a szabadelvű kör elnökének megvélasstáss ; indítványozza, bogy a magas kormánynak bizalmat szavazva támogatásról bistositessék ; nem tartja ugyan időszerűnek, de belenyugszik, hogy országos képviselőnk Szabó Imre urnák jegyzőkönyvileg bizalom szavartsssék.
Altalános helyealés közt Deák Fereacs, Tisza Kálmán belügy ér s Szabó Imre képviselő uraknak • a magas kormánynak bizalom szavas tátik.
Korelnök Molnár István esperes plébános ur hazafias érzelmű szavakban fejtegeti a megjelent h >rrát ajkú testvéreknek a pártvasály aruy oldalait s ennek elenyészte felett érzett öröméi kijelentvén, behatólag értekezik a magyar nemzetről, a két párt egyesüléséről, ennek édes mindnyájunkra háramló hasznairól snagysserü kihatásairól; többször helyesléssel kísért beszéde után Saáry Vincze ur feltétlenül elfogadja Ko-nyáry Mihály ur indítványát, hozzája csatlakozik azon kivánatával. hogy a szsbadelvtt pártot Isten éltesse soká! (Éljenzés.)
Esek után as értekezlet magát szabadelvű párttá alakullnak kijelentvén, a későbbi időbea
TÁRCZA.
Tanulók Indalója.
— Dallama: Berecs Imrétől. —
t
Messze még a part riránya, Messze még s pálya c»ól ; ámde biauui néz feléje, aki bátran útra kél.
Fel tehát! fel ifjú társak : Tettre int koránk, hazánk ; . Munkakér a saáp >«ts«m1ó, Majd ba rávbe jatbatánk.
Gond, veszély az élet árja, 8 a szerencse oly ledér; Boldogok, kiket boaogva Scorgalota I erény kisér.
Fel ''igán, fel iQu társak !
Dalban ég a ked* augára, És a k«dv t szivünk virága, Dalra hát!
]gy, ha sors asessélye támad, Qány mosolyt talál a bánat, 8 nem ver eMeadnk tanyát.
Csikk vigan ! mienk a* élet: Bölcs Vezérek fénye meUett Száll hajónk.
Ddy a tettre I — pillanatnyi Úgyis itt e lét s pibenni Lesz örök Tacatiónk. — —
HáJOATÓ SÍÍÍDOE
A saintpoinli kőfaragó.
Falusi történet.
A Di
után Gyulay Béla.
(Folytatás.)
Oda járok én most, s ba csak a munkánál látnak ia, már Örülnek s engem néznek és mondják : as ég még sem hagyott el bennünket. Kezemben akkor megkönnyebbül a kalapács és ha este a nspi munka után feljö vök, elgondolom: Koloa, jó munkabéred volt, mert a szegények az én fáradságomat barátsággal £ se tik meg, szivem megelégedéssel jutalmaz és Isten as ő kegyelmével. Nemde, uram, ex mégis csak felér pár forinttal, mi nekik ia, nekem is fájna. Én nem nézhetek senkit sem szenvedni anélkül, hogy szivem mtg ne indulna s ne óhajtanék mindent, mi köael van hozzám, boldoggá tenni, embereket és állatokat - mindent, mi körülem él, és mozog.
Ön ki fog epgem nevetni, édes uram ; áe csak látná, mennyire értenek ez állatok minden intést és pillantást. Mily okosan néznek rám a kecskék, melyek itt lábaimnál ieküss-nek ! Mily gondosan őrzi őket az eb, ha itt nem vagyok! Mily készséggel követik a tengeri nyulak, ha este a kunyhóba vezeti őket! Mily szelidek a gyíkok a mily okosan néznek rái^i, váljon megharagszom-e, ha kenyeremből estnek 1 Mily meghitten játszanak : a kutya, kecskék és juhok egymásssű s este velem a kunyhóban 1 Csak látná, amint fejeiket ölembe t£-saik s oly barátságosan nésnek rám. Egészen
l
természetesnek találná, bogy a szegény állatokat ugy szeretem.
És ha nekem mondták is, hogy együgyű ség az állatokat annyira szeretni és szegény életöket megédesíteni, — mégsem tudtam másként tenni; hiába, én már ilyen vagyok. A szív olyan, mint a víz, folyásábsn nem lehet megakasztani.
Ne higye azonban édes uram, hogy ez az én egy ügy üaégem; még sok másban ia együgyű vagyok. Nem elégszem meg az állatok iránti vonaalommal, melyek mozognak és éreznek, ugyanily vonsalommal viseltetem a fák iránt ia, melyek mozogni és éresni nem látszanak, hanem körülöttem a földön nőnek éa elenyésznek .... és különösen minden iránt, mi itt tenyész, hol gyermekségem óta éltem. Midőn harmatcaeppet látok a lóheren csillogni, ugy tetszik nekem, mintha könyek volnának ásókért, kik s földben nyugosznak!
Ez utóbbi ssavakat kissé reszkető hangon ejté ki. Én ugy tettem, mintha észre nem vettem volna Ó tovább iolytatá mesterkéletlen, érzelemdús modorábsn :
Igen uram, a csillagok az égen, a leáldozó napsugaraitdi ragyogó hegytetők, a hegy zugok patakjaikkal és vízeséseikkel, tnioden hant, mit gyermekségem óta felástam — min den, mi körülvesz, kedves és drága nekem s ngy tetszik, mintha hálátlsn lennék, ha nem tisztelném, ha nem volna előttem becses. Oh, miként ia ne szeretné az ember a földet, melyre legdrágább kincsét bista ?
Egy köny gördült le arczárói anélkül, hogy észrevette volna. Láttam, hogy egyéni emlékek fűződnek e jámbor idylühangulsthoz.
— És nem szomorkodik Kolos e ma-
gányban — nő, gyermek és szomszédok né)kül ? — kérdém tőle.
— ó nem uram; — felelt — ellenkezőleg, akkor vagyok szomorú, ha len vagyok s csak
| akkor leszek ismét vidám, ha feljövök magányomba. Az emberek igen zajosak! ugy tetszik nekem, mintha len a falukban nem is as a> ember volnék. A hegyeken közelebb vagyunk az éghez.
— De nincs még más oka is annak, hogy itt így egyedül él kecskéivel és juhaival s ns-ponkint két óra hosszáig kell mennie, hs s faluba akar jntni és visszajönni ?
Felkelt és ránézett a zöld sirhalmokra. „Igen, az való; de ne beszéljünk róla, önnek is fájni fogna és nekem ia... Látja, s nap le nyngcdott s önnek sietni kell, ha a sötét éj bekövetkezte előtt akar leérni a völgybe."
.Arról beszéd közben egészen megfelejtkeztem," — válsszolám. — Ha itt a hegyekben jó helyre akad az ember, gyakran tovább marad, mint tulajdonkép akart. így jártam éa ma. — Különben megbocsátok, hogy otthagyta a munkát; ön is bocsásson meg most nekem, hogy vssárnspi nyugalmát megzavartam. És ba önnek nem kellemetlen, néha-néha ismét eljövök ; mert jó) esik oly dolgokról beszélgetni, melyekre a világ zajában nem is lehet gondolnunk. Lelkem egy viharos élet áriával f»ly tova; de a felszín habjai alatt a«ány csepp tiszta vitet őriztem meg számomrs, melyeken egy kis menyet szívesen látok visszs-tükröződni. Eo Istennek nem oly módon szolgálok, mint ön Kolos; éa szavakkal, ön a felebsráti szeretet cselekedeteivel... Tehát a viszontlátásig, hs a véletlen vagy a vadászat ide hos."
I
összehív andó nagygyűlés összehívására bízott-mányi tagokul Ueurbányi Elek, Kónyáry Mi-. bály, ft. Molnár litván és ft. Láposy Márton urakat «álacstja meg.
Saáry Vincze ur indítványozza, miszerint a jövő értekezleten leendő szives megjelenésre Szabó Imre képviselő ur meghivassék. (Elfogad tátik! Helye«!)
A jelen értekesiet megállapodásainak Zala-Egerszegen, f. hó 7-én tartandó salamegyei Deákpárti értekesiet elé leendő terjesztésére a Deák párt Volt elnöke, Deurbányí Elek ur kéretett fel. (Elfogadja.) A jegyzőkönyv hitelesítésével pedig Vucsák Miksa, Ziegler Lajos és Szy Sándor urak, ugy Török Ernő jegyző bízattak meg. Kmf. Török Ernő, jegyző. Vucsák Mikaa^ Ssy Sándor, Ziegler Lajos.
— Ötödik közlesiésy. —
1Jegyzőkönyv, mely felvétetett a baksai választó kerület Deákkör által tartott pártértekezlet gyűlés alkalmával Boksán, 1875-rk évi ajjrilis hó 5-én.
A mai napra kitűzött értekezleten a volt Deákpárti és a baksai kerületi választók nagy számmal megjelenvén, dr. Berger Ignáoz, mint volt Deák párti kerületi elnök az országgyűlési két uagy pártnak egy párttá egyesülését kijelentvén, a jelenlévőket felszólította, váljon hajlandók-« az egyesült ornzágos szabadelvű párt elveit elfogadni, a volt balközéppel egy szabadelvű párttá alakulni és enoek alapján a jelenlévő kormányt támogatni es neki bizalmat szavazni ?
a. jelenvoltak ötSennyey párti kivételével, valamennyien elfogadták a kél párt egyesülését, ezt üdvözlik én a kormánynak bizalmat szavasnak.
Ezekhez képest az egyesült szabadelvű párt jelenlévő tagjai egy választmány t küldenek ki,dr.Berger Ignácz,id. Páslek János,Baka Boldizsár .s Császár Dániel urakat, kiket felkértek, miként a voltbalközéppártiakfcal a jelen egyesü lést tudatván, ason pártbeliekkel magokat érint kezésbe tévén, a legközelebb alakulandó köz gyűlésre hívják meg őket. Mely megbízást általános éljenzés közt eltogadták.
Végül, miután a tusiónak létrehozásában Királyi Pál Baksa keiület képviselőjének nevezetes szerepe volt — neki bizalmat szavaz az értekezlet, ennek általános megéljenzése után feloszlott.
Ezzel a jegyzőköny v. felolvastatott s aláíratott. Kmf.
Dr. BERGER IGNÁCZ,
értekeríeü elütik.
Ifj. PÁSLEK JÁNOS,
értekezlet! jegyző.
Mibeu állt Mihály bácsi boszorkánysága?
(Folytatás )
Jól tette a megjegyzést Pál öcsém, szóit Mihály, csakhogy a szesznek a forráson tul esett ujborhozi adását, én nem merem senkinek ajánlani, mert az igy erősített borok ize mindég elárulja, hogy ugy lett hozzá adva a szesz. Ellenben, ha az ember akkor adja hozzá
Kolos az összedőlt kunyhókig kisért. Kutyája, juhai és kecskéi, sőt a tengeri nyulak is követték ót, miotha hita volna azokat. A szelíd állatok tudni látszottak, mily kedvesek neki. Nem csodálkoztam volna, ha a méhek is utánna repülnek. Az egész élő és élettelen
természet ösazhangzani látszott vele.
* *
V.
Midőn Kolost elhagytam, kedély hangulatom ép olyan volt, mint egykor gyermekségemben, ha anyám szép nyári estéken a kertben megható elbeszélések által vallásos érzelmeket keltett gyermekeinek szivében. A szegény remete szavai mélyen, megmaradtak emlék
ezetemben. Sőt még hangja is füleimben csengett, mint a magas havasi falvak harangszói. Lelkemet felmagasztosulni és szivemet hevülni érezém. Minden embernek tulajdon légköre van, mely jó vagy rósz befolvámokat, meleget vagy hideget terjeszt körüle," a mint lelke többé vagy kevésbbé van fölfelé irányúivá s benne az isteni többé vagy kevésbbé nyilvánul. As idegenkedés vagy vonzalom csak e légkör befolyása. Némely ember magához vonz bennünket, mint a delej: mások visszsta-sütaoak, elijesztenek, mint s kigyó — anélkül, hogy tudnók miért. De a természet tudja, bár mindig hallgatnánk szavára. Mert ami kellemes, megnyerő az emberben, ott csaknem mindig erény rejlik alatta; ami utálatot kelt bennünk, az többnyire vétket ukar. A léleknek is megvan ssját aramlata. Ast nem nézzük vissgátó szemekkel, hanem érezzük. Ugyan ki az, ki bizonyos emberek társaságában nem gondolta volna: Jobban érzem magamat körükben ? - ; *
Egéss héten legyőztem kíváncsiságomat, Kolost viszontlátni és vele mulatni; féltem, hogy munkájában háborgatom s ez által jó cselekedeteibea megrövidíteném. De a következő
a szeszt, midőn s zajos forráson már hü eseti
ugyan, de a csendes forrása még hátra van. így összeérik a szesz a borral, nem lesz egy köny-nyen felismerhető. Legkivált ha azon szeszt, mit az uj bornak akarunk adni, előbb a sama~ toe fajú szóllő törköicn bagrtuk állani, mely! idő alatt a szesz a törköl zamatos részeiből feloldott részeket is magához vévén, a bornak már nem ád kellemetlen izt és zamatot. De én szesz helyett inkább czukrot adok hozzá, mert a mustban a czukor anyag az, ami az erjedés által szesszé válik. Hogy pedig tudhassam, mennyi czukort kelljen akónként hozzáadnom, a mustot, még minek előtt erjedésnek nem indult, Vágner-féle ezukormérőn megmérem, hány ezeredrész czukor van a mustban, s ha 20 ezered részt mutat akkor megelégszem, mert minden 2 ezered rész egy szeszfokot fog eredményezni s így a 20 ezered részt mutató must 10 tok szeszszel biró borrá fogja magát kinőui. Ha pedig azt tapasztalnám mustomról, hogy nem volna meg benne a kellő czukor mennyiség, akkor adok hozzá annyi fehér czukrot, míg csak a kellő 20 rész czukor tartalommal nem bir. Hogy ezt kipuhatolhassam, következőkép járok el: 6 lat vízben feloldok 2 lat czukrot, te hát az igy nyert 8 lat czukros víznek a czukor rzy negyedét teendi b ezen czukros vízből kicsinyenként egy itczényi mustba öntök s minden beleöntés után a czukormérővel az elrázás után megmérem s midőn elérte mustom a 20 réss czukor tartalmat, akkor megmérem a meg ni a radott czukor oldatot, ha például ez 4 latot tenne, akkor tudom, hogy a musthoz öntött résx is 4 lat, melyben a czukor 1 lat volt, ha tehát egy itczéhez 1 lat czukrot kellet adnom, akkor az akóhoz vagyis akóuként 80 latot, vagy két fontot és 16 lat fehér czukrot kell adnom. Chap tal e czukrot apró darabokra törve szórja a must közé, de mivel Chaptal a felesleges savtól vegyi uton borkősavas kálival lekötés által sza baditja meg, azért a ő módja Sbk jártasságot kíván a vegytanban. De Gáli Lajos ellenben a mustban levő felesleges savat víznek hozzá elegyítése által hozza kisebb mértékre, a hozzá vegyitett viz által származott czukor hiányát a vízben feloldott czukor hozzáadása által pótolja. Ö szerinte ki kell kémlelni a bor savanyát, mit én is ezennel megkísérlek. Itt van egy kis hosszúkás üvegcse, melybe ha az ember fehér mustot akar kémle alá venni, az alsó vonalig kell lakmus festményt önteni, {veresnél a festmény helyét a veres must foglslja el) a felsőig pedig a kémlelendő mustot, ebből a másik üvegből, melyben káli nevű folyadék van, már csak cseppenkint öntök és minden öntés után az első üveget felrázom és azután beleeresztem a kém-papirt; ha a papir sárga szine kezdene barnulni, akkor már elég volt a hozzáöntés és megvizsgálom, hogy hányadik számú vonalnál van a folyadék, annyi ezeredrész savat tartalmaz a must. íme látom, hogy a 4-dik számú yonalnál érte el a mustom azon arányt, hogy benne a kémpapir barnulni kezdett. E szerint még nincs meg mustomnak a kellő ö ezeredrész sav tartalma. A hiányon pedig ugy segíthetek, hogy a hány ezered resz hiányzik, annyi 4 lat borkő-savat adok minden akó musthoz. A hiányzó 2 7» font czukrot is, minden akó után egy sajtár vizbe felolvasztva öntöm a musthoz. A bor-
hétfőn mintegy ösztönszerűleg felmentem at elhagyott tanyához és Kolost ugyanazon helyen találám, hol elhagytam.
Most azonban nem aludt. Mult héten a sovány pázsitos helyet lekaszálta s most a száraz, illatozó szénát rakta össze télire barmainak Miután reggel nagy harmat volt, estére vagy más napra záporesőtől tartott s azért biztosságba helyez«e szénáját.
Örülni látszott a viszontlátásnak»- Én letettem felső vadászöltönyömet egy kőre és segítettem neki dolgozni, miben ó legkevéabbé sem akadályozott. Délre minden széna öe«e volt rakva. Aztán adott egy darab fekete kenyeret és egy kis kecskesajtot, ezek képezik hegyeinkben a falusaik fótápláiékát. Én szívesen résztvettem az egyszerű ebéden, mi gyermekségemre emlékeztetett. A száraz falatokat tiszta forrásvízzel nedvesítettük meg, mit egy kobakkal merítettünk és néhány lehullott koránérett csereanyét ettünk hozzá. Lassankint mindig bizalmasabbá váltunk. Ha együtt ettünk és ittunk, akkor nemzeti szokás szerint komákká lessünk.
Leülvén a nagy szénaboglya árnyékában, a múltkor megszakitott beszélgetés fona lát újra felvettük.
— Azt még nem mondta el K o 1 o s— kérdem. — hogy e tanya, hol most egészen egyedül lakik, miként lett elhagyottá ? Ép oly kevéssé beszélte el, ki halmozta fel hajdanában e pázsitos hely körül a gránitköveket, ki állította fel az óriási keresztet és ki ásta ezen öt vagy hat gyephalmot, melyeket ön ép ugy lekaszál, mint a többi helyet s melyek egészen olyanok, mint a saintpointi temetőben a sírhalmok, amint ablakom alatt zöldelnek ?
— Mit mondjak önnek, édec uram ? Hiszen a föld maga szél. Hol barázda nyomát látjuk, biztosan mondhatjuk, hogy kalászok ás búzavirág termett ott, nemde? Hoí sírokat
kőeavfcdyett ugyanannyi czitromsavat is» v»-bet az ember. Ellenkezőleg, ha 6 ezered részt találnék benne, itt már az egy ezered rész felesleges savat minden 6 akó musthoz egy akó víznek hozzáadása álul kellene elegyenlitenem, hogy csat az 5 ezered savval bírjon, a hozzá adott egy akó vízhez pedig annyi czukrotadok, hogy a czukormérőn 20 ezered részt mutasson. Chaptal szerint a felesleges savat ugy lehet kiegyenlíteni, hogy annyi 5 lat borkósavas kálit öntők minden akó musthoz, ahány ezered részszel fölül van a sav tartalom az 5 ezered résznél.
Pál gazda erre elővette a nála levő üveget, melyben saját szőllője termelte must-volt s kéré Kendi Mihályt, hogy a czukormérővel mérlegelné meg, mit Mihály készséggel teljesített is, de a kísérlet nem igen szólt Pál gazda mustja mellett, mert csak 16®/«» résznyinek ta Iáit a a mustot, tehát még 4 ezered rész hiányzott a kellő czukor tartalomtól: Pál gazda pedig szégyenelte, hogy mustja nem ütötte meg a kellő mértéket. Tagadólag rázva fejét igy szólt: — Nem hiszek én az ön mértékéuek, mar hogy lehetne az én mustom 4 fokkal alább a kellő mértéken alól, az öné meg megvan, hiszen sokkal jobb fekvése van az én szőllőmuek, mint az ön szőllőjének.
Azt megengedem, — vete ellent Mihály gazda, — de az öu azólJóje kizárólag kadarka tőkékkel van beültetve, ami gazdagon terem ugyan, de ritka évben éri el a tökéletes érettségi fokozatot. Az én szőllőmbe azonban uein túlnyomók a kadarka tőkék,mert vannak benne nagy számmal burgundi, olasz rieslíng, tót és muskatál saőllőtőkék. Azonkívül lássa Pál öcsém, én a szőllőmbe éretlen szalmás trágyát soba nem viszek, hanem mindig elporlott trágyát. jenyige hamut. Jó érett portrágyát ugy is nyerek, ha minden növény maradványt halomra hordok, azt meg oiutlao mésszel is vegyítve felbomlasztom porrá s midóu felbomlott es elporlott, behordattam a szellőbe. Kaszálómon pedig a szóllő aljban úgysem akar az el-mohásodás miatt fü sem teremni, felszedettem a gyepet és halomban megrothadni hagytam, midőn már a gyep iól elporlódott behordattam a szőllőmbe. Higyje meg Pál öcsém, többet ér a szóllő ben ily elporladt trágya, mint az istállói friss trágya,mert ez neveli ugyan a must fehér-nye es nyálka tartamát, de nem a czukrot, a növényfehérnyéből és sikerből pedig nem less ám szesz erő, ezt csak a czukorbóí lehet várni. Igy hát ne csodálja Pál öcsém, ha az ön moitja nem üti meg a kellő czukor mértéket. Ha akarja, hogy minél több czukrot tartalmazzon mustja, akkor ne friss szalmás és éretlen trágyát hordjon szőllőjébe, hanem minél jobbaa el legyen az már porladva. A venyige hamu különösen jó szőllónek való trágya, agy az elporlott gyep-föld is. De kémleljük kí sav tartalmát is.(Többszöri próba után a sav tartalmát 6 ezered résznyinek találta.) íme itt a különbség, míg önnek mustjából 4 ezred czukortartalom hiányzott ; addig sav tartalma meg a kelletinél egy ezredrésszel felül van. Hogy tehát a felesleges savat elvegye, vagy minden akó must után 5 lat borkősavas kálit kell mustjába önteni, mi az 1 ezred rész felesleges savat semlegesíteni fogja, vagy pedig minden 6 akó musthoz 1 akó
látunk, ott egykor férfiak és nők éltek. E hely hajdan á tanya temetője volt. Azért választák ezt, mivel e hegyen egyedüli hely, hol a föld elég mély egy koporsó befödésére. Azonkívül is csak ritkán ástak sírt, mert csupán három ház állt itt s azok e^y családot képeztek. Talán minden tíz- vagy tizenötödik evben egy gyermek vagy aggastyán került ide. A földet köröskörül elvetették, csak az utolsó halott sírját hagyták szabadon, amint kunyhóinkban az ágy mellé teszik a bölcsőt. Öregatyam gyakran elbeszélte, hogy gyermekkorában látta, miként állították fel ama nagy keresztet abból a három kőből, melyeket most harminczan sem tudnának egymásra helyezni. Az első kő erősen állt a földben, mint egy a szél által letört gesztenyefa törzse. Az emberek azután azon gondolatra jöttek, hogy egy másikat keresztben fognak az elsőre fektetni s afölé egy rövidebbet állítani, igy a keresztet távolról is láthatják. Azért a földet oly magasra halmozták, mint e szikla itt. Onnét a mesterségesuton helyére gördítették a második követ, szután a harmadikat. A töltést újra széthordták és később senki sem tudta felfogni, hogy miként alakulhatott e három szikla keresztté. Az emberek len a völgyben, mondá nagyatyám, gyűlölnek amíg élünk, de holtainknak mindig több árnyékuk lesz, mint nekik. Igy történt az egész és azóta a családnak két nemzedéke dőlt le nyugalomra a kereszt fája alatt, melyet ők ültetének maguknak.
— De ha igy egyedül marad itt Kolos, ki fogja nyughelyét elkészíteni ?
— Oh, még léteznek a falukban, hol dolgozom, oly emberek, kik ragaszkodnak hozzám. Ha valamely háznak szolgálatot tettem, ast mondom nekik: „Míg élek, nem kérek semmit tőletek; de ha meghaltam, imádkoznotok kell értem. Én nektek az életre építettem házat és ti nekem az örökkévalóságra fogjátok
*mt:kell adni, agy ám, de kfc-egj akó vizet ád hozzá a felesleg sav elegyenlitéseül, akkor czukor is több sdsndó mustjának, mint víz nélkül Viz hozzáadása nélkül inrnden akóhoz 8 fout czukrot kellene adni.
— Hiszen akkor már nékem akónként h czukor 2 frt. 40 krajezáromba kerül. Az a kér dés, megsdja-e nekem ezt a nyereséget a kereskedő, mennyivel nekem is többe került — veté ellen Pál gazda.
A jó borkereskedő mindig megveni aDy nyival drágább an a bort, mennyivel több sze^z van benne. Csakhogy bizony a szesz *legendó sége még nem tes/.i kitűnő borrá; kell még, hogy zamatos is legyen, azért kell a szőllőbe minél több zamatos fajú szőllőt is ültetni, továbbá elengedhetetlen kelléke a bornak, annak tiszta sága. Ezt pedig csak különös gonddal keresttül vitt borkezelés álul érhetni el. Hogy minél zamatosabb legyen, erre nézve a zamatos szólló törkölére borszeszt keli önteni s azt rajt állni hagyva, megvárjuk, mig a bors tesz elegen, lő mennyiségű gyanunemü zamatos anyagot Eloldott, ekkor a kipréselt zamatos levet széi-osztva hordóinkra, felöntjük vele még a csendé« forrásban levő ujborainkat.
(FolyUtá* köv.)
Helyi hírek.
flW* Lapunk t. közönségét bizalommal felkérjük az előfizetések mielőbbi megtételére, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék.
Előfizetési ár:
Három évnegyedre . . 6 frt
Félévre......4 >f
^ Évnegyedre.....2 „
— Lapunk előbbi számában az .Arany Szarvas" vendégfogadóra nézve tett azon közlemény, hogy Keszthelyről a Babóchay Testvér urak vették volna haszonbérbe, illetékes értesítés nyomán kijelentjük, hogy a hir korai, mert szerződés erre nézve még nem létezik.
— Csak néniét nyelven szerkesztett körlevelet kaptunk „Joh. Nep. Csaby- úrtól, mely szerint Nsgy-Kanizsán, ein Agentur,- Cora-missions- & Incasso- Geschaftu-et nyitott.
— A .nagy kanizsai tiszti önsegélyző-egylet'' folyó hó 3-án UrU alakuló közgyűlését, melyen a tagok szép számmal vettek részt Cimponeriu Dénes korelnök üdvözli a tagokat s kéri a mult értekezlet jegyzőköny vének felöl vasUtását. Szóm mer Náthán körjegyző olvassa a jegyzőköny vet, mely észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök az iránti vélemény nyilvánításra ss&itja fel a-tagokat, hogy a mó dositott alapszabályok felolvastassanak-e, vagy ne? Minthogy az alapszabályok mindannyi előtt ismeretesek, az újbóli felolvasUtás mellőzése ké rétik. Következik a tisztviselők választása. Elnök tájékozhatás végett az álula kijelöltek névsorát olvassa fel. A szavazás eredménye következő: Igazgató, — miután a jelöltek közül egy sem kapott álulános többséget s mind annyian visszaléptek — üprisiu Péter Uv. igazgatósági titkár lett közfelkiáltással. Aliga«-gató : Velansics János posUtiszt. Pénztárnok: Berg Antal távirdatiszt. Könyvvivő:
házamat megásni, nemde V* Az emberek meg-igérik azt és mi nevetünk és jó kedvűek vagyunk. Semmi gondom, jó ágyat fognak vetni nekem a helyen, melyet választotUm.
— És hol van a hely ?
A legközelebbi sírhalomra muUtva igy szólt: Itt, uram.
— Mért épen itt. szegény Kolos? Talán nem tudja Isten mindenütt megtalálni?
— Az igaz ugyan ; de én óhajtom, miszerint egy más valakihez oly közel Uláljon, hogy el se választhasson bennünket.
— Gondolatai tehát előrementek » föld alá?
— Igen, uram; gondolataim és szivem.
— HangulaU most már érthetőbb lesz előttem szegény Kolos; ha nem félnék egj szendergő fájdalmat újra felkelteni, kérni fog & ám e talány megfejtését s hogy némelyeket elbeszéljen életéből.
— Mit beszéljek el, édes uram ? Ily magamfélének a dolga csak iparát üsni és kenyerét megkeresni. Egyik kalapácsütés ugy hangzik, mint a másik; egyik darab kenyér ugy ízlik, mint a másik. Mrt érdekelheti önt, azt tudni ?
— Igaz, ipara egyhangú s kenyere mindig egyforma kovászból van gyúrva. De én nem kalandokat akarok öntől hallani, banern szive ¿« lelke történetét, hogy megértsem, miként lett oly jó és résztvevő a szeroncsétlenek iránt s miként jött e hangulatra, mely réaztvétemet oly nagy mértékben kelti fel.
— Jó, teljesíteni akarom óhaját. Annyi idő kivánUtik majd ahoz, mint mennyi a nap nak kell, hogy az uUt megtehesse a völgy fölött— a saintpointi toronytól a fenyőkig, melyeket ön ott fen az erdejében ültetett.
(FolyUtása köv.)
Jónás Ferenci táv. igazgatósági számtiazt.
Dyag8*áni oló: Kubesch Frigyes táv. írtai loiuani íóuük. Kendet válasrtmányi " Grandpierre Károly táv. igazgatóaági titkár, Kiuszly Alajos »¿hivatali tiait, Cimpo-ucriu Dénes táv. igazgatósági titkár, Szita (i \ ula adóhivatali tiszt, Dávid János adópéne-tn''n ellenőr, Chinorányi Géza postafőnök és Nüibert Ágost tavirdatiazt. Póttagok: Stom-ujer Náthán, Mihály J. Endre és Porutiu I»t vau távirdatiastek. Több lényegtelen ügyek el iutéiése után a gyűlés l órakor véget ért s * laguk a .Polgári-Egyletbe" mentek, hol víg poharazás közt ünnepelték uieg e napot, melyen ez ige testté lón. Poharat euieltek: Oprisiu Péter az egyesületre, Ny uh György a kezdeményezőkre és Mihály J. Endre a megválasztott tuziviselók egyikére. — Mi is üdvözöljük d« rek tisztviselőink egyletét nem csak azért, mert varosunk egy egy lettel ismét gazdagabb, hauem azért is, hogy a rég óhajtott egyesülés létrejött. KivaDjuk is, hogy czéljának megfelelve soká virágozzék és nsgygyá legyen !
— Tüz. F. hó 3 án éjjeli 1 I órakor a Király-utczában tüz ütött ki, amely a legnagyobb szerencsétlenségnek nézett ugyan elébe, azonban helybeli tUzollóinkuak faradhatlan müködesök által u tüzet a legrövidebb idö alatt sikerült lecsillapítani ugy annyira, hogy az ot uui sütőmester tovább folytathatta munkáját. A ház, mely a veszélyben volt, Scheiber sütő-mesteré; hallomás szeriut biztosítva is volt.
— Gyászhír. Csáktornyáról vesszük a tudósítást, hogy Tkalcsica Alajos, megyei volt utbiztos életének 78-ik évéban apr. 5-én délután meghalt. Béke hamvaira 1
— A csavargók, helynélküli, dolog-kerülő egyének oly szép számmal érkeznek városunkba, hogy kapitányságunknak nem csekély munkába kerül eltolonczohalásuk. Mint értesülünk naponkint 6 — 8 ilyen fajta madár lábára köt .uti-laput" a kapitányság.
— Két rendőr szolga bocsáttatott el a napokban többszöri rendetlenségért. Hogy ez uem kevesebbre mutat, mint arra, hogy kapi-udjságunk saját ajtaja előtt ia kezd seperni
— nem is kell mondanunk.
— Ritka Lövés. A múlt hót folytán a pallini uradalom részéről szalonkákra rendezett hajtóvadaszaton N. K. ur, legügyesebb lóvé szeink egyike egy lövésre két »zalonkál lótt le roptuk bői. Ez oly páratlan lövés a maga nemében, mely alig fordult még elő a vadászatban.
— Megyénk szülöttje. Már hosszabb idő óta ismeretes és jó hangzasu voltGoldmárk Karoly zeneszerző neve a művész-világban, de szerzeményei jobban csak apróbb sálon- és hangverseny darabok voltak claseicus modorban irva. Legújabban a béci udvari dalmfi-sziuházban egy nagy operája került szinre ,Szába királynője" czimmel, — mely zeneszerzeméuy a művész-világban általános feltűnést okozott éa roppant tetszést aratott oly annyira, hogy a szerző európai hirneve már megállapítva van. Legközelebb a berlini nagy opera fogja ezen uj dalművet előadásra hozni. A művész személyiségét illetőleg érdekes tudni, miszerint G ol d m á r k. Ká.oly 1832-ben Keszthelyen született, hol atyja akkor az izraelita hitközség kántora volt; már gyermekkorában nagy hajlamot mutatott a zenéhez e később, — bár nagy anyagi küzdelmek közt
— tííünő sikert aratott. A keszthelyi izraelita hitközségbeliek e napokban egy meleg szövegű üdvözlő átiratot intéztek Goldmárk Károlyhoz Bécsbe, hosszú életet s szerencsét kívánva eddigi sikerdus működéséhez és kitartást további előmeneteléhez.
— Két tolvajt tartóztatott le a kapitányság, kik a lovaikról szóló „Pakszust" elfeledték kiállitatni, mert utjok sietős volt és féltek, hogy a tulajdonos nyakon találja csípni. A mitől féltek az bekövetkezett s most nyugodtan ülnek a koterba.
— Sorajáték. A leéget szent- lászló-egy-házi templom és zárda felépitéai költségeinek fedezésére sorsjáték engedélyezése kéretvén, azt a nmgu m. kir. pénzügy min iaterinm meg is adta s közelebb folyamatba tétetik. Üdvözöljük a magas kormány ez atyáskodó intézkedését, miáltal Zalamegyének egyik történeti nevezetességű pontja oly karba bozatik, hogy az idővel ismét századokon át daczolhatni fog s a hivő nép vallásos buzgalmát báboritlanul gyakorolhatja.
— Bellatincxról veazszük a leverő hirt, hogy a köztiszteletü s tisztes agg Brandl József uradalmi fővadáaz april 3-án este szivén lőtte magát. Tettének indokául családi bút emlegetnek. >
— Részegség áldozata. Simon István alsó-lendvai lakós a hosszufalusi korcsmából márczius 30— 31-ke közti éjjel részegen térve haza, a pocsolyába esett s bele halt
— Czéiktomya járás szolgabírói hivatalától. A „Zalai Közlöny'' tekintetes kiadó hivatalának Nagy-Kanizsán. A helybeli szegényeknek a húsvéti ünnepekre 10 frt gyűjtetvén, ezért a tisztelt adakozóknak Csáktornya mezőváros részéről köszönet nyilvánittatik, mit becses lapjaban közzététetni méltóztassék. Csáktornyán 1875. április 3. Szolgabíró ur h. távollétében : Horváth.
— Hymen. Dr. Kosutány Tamás ma-gyarórvnri gatd. akadémia tanára Keszthelyen nagyságú* Csesznák László jószág kormányzó ur leánya — a azellemdus Laura kisasszony-nyal jegy«t váltott-. Áldás frigyükön !
— Keszthelyről irják, hogy KéUzery szin tárául után ak egyik énekese Kamazetter Árpád (azinész neve Ormai) Mester János polg. isk. tanítóval megismerkedett s vele folyó hó 2-án este a dalegylet helyiségébe ment. Énekpróba végeztével Mester hazaielé menvén, felkérte ót Ormai, engedné u:eg neki, kogy az éjjel nála hálhasson, • midőn t^nió választ kapott, mindketten a lakásfelé tartottak. Lefekvés után 1 órakor) Mester csakhamar mély álomba merült s ez alkalmat Ormai felhasználván, jótevő jenek *gy 160 frt. éitékti srany óráját, egy uj téli kabátját, 75 irt. készpénzt, gyűrűket s más effélét oaszesen mintegy 30Ü frt. értékűt összeszedvén, az ablakon át megszokottá még eddig,
— bár minden lépés megtétetett nyomozására,
— elfogható nem volt. A károsult csak reggeli 7 órakor vette észre ífbajt, mely öt érte. Ormai (atyja Ramazetter Károly pécsi uyomda tulajdonos) termete magas, barna haj és arczszinnel, leborotvált bajusz és szakállal, egyik szeme alatt egy kék. folt, balkéz cauklyóján pedig egy szúrás helye látszik. Kétazery színigazgatónak épen uem válik dicséretére, hogy ilyen tagokat is tart társulatánál, tudván azt, hogy ez már többször tett ily félét s 1 ''/2 hóval ezelőtt szabadult ki a Csáktornyái törvényszék börtönéből, hol egy arany láacz és óra lópás miatt 6 hóig volt bezárva.
— lémét tüx. Hétfőn, f. hó 5 én este Balaton-Berényben tüz ütött ki, mely a községnek csaknem két harmadát hamvasztotta el. Hogy a kár mennyi és honnsn ered e szerencsétlen eset? — arról bővebb tudósítást nem kaptunk.
— Rövid hirek. Rudolf trónörökös a fegyverkezelésből kitűnő vizsgálatot tett. — A hirhedt Deanu rabló a nagy szebeni törvényszék i börtönből megszökött. — A székely szombatosok (Mózesvallásaak ) részére a pesti izr. hitközség 1000 irtot szavazott meg. — Beust báró osztrák magyar londoni követ állása inog, Giskra az Offenbeim-féle pörbe a „ borravalók kai ót is belekeverte. — Uj-Szt.-Annán Vild földműves Schultz házi borbélyát összeverte és azután nejével fülét és bajuszának egyik oldalát levágatta. — Szász Károly osztálytanácsosnak a ministeri tanácsosi czim és jelleg díjmentesen adomásyoztatott. — Pápán Schwartz Jó-zsefné újszülött kis fiát a kútba dobts. — Pro-nay Gábor báró Floreuczben meghalt. — A szalontai választó-kerületSimonyi Lajos b. ker. minimért képviselőjének egyhangúlag kikiáltotta. — A msgyarhivatalnokok hitel- és biztositó intézetének igazgatója. Vanitsek megmérgezte magát. — A szerb kongressust a val. s közokt.mi nisier május ^/j^-ik napjára hivja össze. — Az általános posta-szerződéshez Francziaország u hozzájárult. — Bécsben az a hir van elterjedve, hogy b. Vlasits lesz közöshadügy ér és b. Roller elnökmiuister.— Fackh Oszkár lovag s Györffy Antal színigazgató meghaltak. — A nagy -szombati ezu korgyár csődöt mondott.— A bécsi nemzetközi baromfi kiállítás april 29-től május hó 6-ig fog megtartatni.— Albrecht fhg. a csapatok megszemlélése végett folyó hóbsn körutat tesz. — Menetrier tanár számítása szerint a föld snlya 5000,000.000,000.000,000.000 tonna. (A ki uem hiszi, csinálja meg a számadáshoz a próbát.) — Félix János, ki 31 éven át kürtölt a nemz. hziuházban, nyugdíjba lépett. — Győr és Komárom között egy gőzös összeütközés következtében elsülyedt. — A belügy ér a kucaé berek játék üzlete ellen hathatós intézkedéseket tesz. (Nálunk is van néhány !) — Párisban egy iparlovag, mint canadai püspök gyakorolta csalási mesterségét. — Az országos biztosítótársaság" megbukott, Deutscb és Fuchs igazgatókat elfogták. — A közoktatási minister megengedte, hogy Bodnár Zsigmond éa Iványi István által szerkesztett .Magyar olvasó könyv" 1 és Z ik kötete a közép tanodákban használ tathassék. — Kriza János özvegyéhez a fővárosi unitáriusok részvét>ratot küldöttek. — Csősz András putnoki lakós neje olyan fiút szült, kinek egy szeme van a homlok közepén. — Esztergomban kisdedovoda felállításán tárad us-nak. — A csernoviczi egyetem felállításáról szóló trvjavaslalot ő felsége szentesi tette. — Eddig 244 carlista tiszt ment át Francziaor-szágba. — Bismarck hg. 60-ik születésnapja alkalmából számos kitüntetésben részesült. — Zsolnán egy 8 éves fiu 12 éves leánytestvérét az órasulyával agyonütötte. — A lotteria az év elsőnegyedében 700 ezer frtot jövödeimezett as állsmnak. — A mult héten Budapesten 252 születés és 241 halálozás fordult elő. — Gyön gyos gombkötőt keres. — Svédországból 1873 ban külföldre 8,351.028 font gyufa szállíttatott. — Egy londoni lap szerint Münchenben annyi sört isznak egy hét alatt, a mennyi elég lenne 96 ágyús sorhajót vizrebocsátani. (!!) — A selyemtenyésztést a kormány a gazdasági egy-
I lelek által kivánja kezeltetni. — B. Pongrácz : István Erdélyből légmentes bádogszelenczók-i ben töltött káposztát és paprikás csibét küldött '' Londonba. — Szolnok, Makó és Hod-Mező-Vásárhely »szabadelvű-párt"-ja bizalmat szavazott
a kormánynak. — A .Köztelken" Budapesten f. hó 10-ée nyitják meg s dohánykiállitást, -Egy amerikai fogorvos azt hiríeli, hogy fogakat burgonyáért, busáért ét sertéshúsért ia sd. — Bécsben egy Pokorny nevü egyén négy kis gyermekét és magát felakasztotta. — As erdélyi rendőrség parancsnokává Török Ferencz honvédőm agy fog kineveztetni. — Ajka körül Mammuth lábszárcsontra akadtak. — A közjegyzői kinevezéseket a bét végére várják. — Király ő felsége 5 én érkezett Velenczébe. — Az .Otthon" áprilisi füzete Ssana Tamás szer-| kész lése alatt jelent meg. — Deák Ferencz nem | vállal többé mandatumot. — A dunántuli ló verseny-egylet e bo 11 én d. u. 2 órára tüste ki tavaszi versenyeit Sopronban. —
Irodalom.
* Benedek Aladár „Uj idők" czimü kedvelt szépirodslmi, társadalmi és divat-hetilapjának 14-ik száma a következő tartalommal
• köszöntött be az uj évnegyed elején: „Antik és modern irodalom", Váry Gellérttől; .Egy sirhalom mellett" (eredeti költemény), Tóih Endrétől ; .Arnyak, sugarak" (eredeti elbeszélés), B. Büttner Linától; „Rhampsenit" (Heine költeménye), Benedek Aladár forditásában; .Egy férj, kinek két neje van", (Wilkie Col-lins angol elbeszélése): „A vihar elleni haran-| gozás és az .Agnus Dei", Hatala Pétertől; ,A t görögök hazája" ^Vacano Emil tárcza-rajza); .irodalmi, társadalmi éa művéazeti hirek" ; a boritékon : vidéki élet, rejtvény ek, divat tárcza, a szerk. nyilt válaazai, szikrák, vegyesek sat. — Esek után csak annyit mondunk, hogy e lap előfizetési ára évnegyedre 2 frt 50 kr. s s megrendelések bármikor elfogadtatnak. Szerkesztői és kiadói hivatala: Budapest, Kristóftér 2. III. emelet, 10. ajtó.
* A * Vasárnapi Újság* april 4-iki azáma következő tartalommal jelent meg : Kriza János (arczképpel.) — CzérnaTsmás. (Elbeszélés.) — Velencze (3 képpel.) — Két franczia államférfi (Buffet az uj ministerelnök és AudifF-ret Pasqaier hg. a nemzetgyűlés elnökének arczképével.) — Utazás a fold közepébe. (Verne elbeszélése, képekkel.) — Végtelenség. (Költemény, Vajda Jánostól.) — A molnár-utcza. (Tóvárosi tárcza Borostyáni Nándortól.) — A hétről. — Irodalom éa művészet, közintézetek, stb. rendes rovatok. A .Vasárnapi Újság" előfizetési ára évnegyedre (apr.—jun.) ? fit; a .Politikai Újdonságok" kai és .Magysr Gazdáival együtt 3 frt.
* Uj zenemű. Megjelent Táborszky és Parach urak nemzeti zeneműkereakedéaében : .Elemér dala." (Csak egy szép lány van a világon .. .)Zongorára szervé Szentirmsy Elemér, (Németh János). Ara 60 kr. Szerző arczképével van a mű díszítve.
A nagy-kanizsai takarékpénztár
1875. évi márczios havi forgalma.
BEVÉTELEK.
Pénxtlr maradvány 1875. febr
28-án.......
Pénztár ezáala 12. Hitelezőnek. Betét a támlának Váltd
Kötelezvény , ElölcgezéíL'' » Bélyegületék . Kötvény és váltó kamat u Beiratáai dij .
Kénedelcní kamat „ Költség Százalék
Házjövedelem „
Házbér bátralék Kamat bátralék „ Felmondási dij . Értékpapír .
Értékpapír síel fény. Betét arany .
Betét frank
jm
• m

1» " *
203 1695
63,503
40,641 41,214 2,416
2,637 7
8,955
57
60
70 47
18
47 05 75 ¡09 •20 98
205 -
1,39« 20
59 80
18
KIADÁSOK : 11 Adós Pénztár számi.
számla
Betét Váltó
Kötelezvény Betét kamat
Költség .
Kötvény ée váltó kamrt u. Bélyeg
Házjövedelem Tinzti fizetés Elül etetési Százalék Adományozási Osztalék Betét arany
#»» r*
»
számla
18

44,609 50,189 9,410 69842 302 1,011
71 30 368 960 355-6,100 —
1,800 114.488
89
Pénz kétsiet 1875. márca. 31-éaj 221 összes forgalom. | 442
— ! 97,639 28
96 70
Vesj es hirek.
— Fulvdltott százat bankjegy. Nem régi-beo egy Üatal ember több apró adówigát kiakarta firelui, hitelezői egjike w&t tudta azon ban »záxaaát felváltani; a kávéházban, hova szokatlan klóben tért be egj pohár kávéra, valamint a borbélynál nem tudták a bankjegyet felváltani. A virágárusnál néhány koetorut vásárolt egy pár primadonnát boldogítandó vele. a nagy bankjegy azonban taebében maradt. Végre Luttocollecturába lép«tt a három számra két forintot tevén, azernncaéaen megazabadu.lt a százastól. A legutóbbi húzásnál azonban nébáfty ezerest kapott helyette, mert a véletlenül feltett három szám ki jött, amiut a „Reform" irja.
— Varuti vonat kirablását kisértették meg a temesmegyei rablók, Rózsa Sándor pél dáját akarván követni. A „Temesi Lapok" szerint a szakáiházai erdőben vastag fatörzset fektettek keresztbea sineken és két végét erós vas-szegekkel is odaszögezték, csakhogy a vonat mindenesetre a sinekröl lecsuszszék. Égy pályaőr éberségének sikerült azonban a gaz tervet mog-hiusitnia.
— Afughiuiult vtmdigjáUk. L. — ktaasz-szony berlini énekeanó, néháuy napja következő táviratot kapott: „Holnap itt ,R<xiigU* kell éuekelnie. Tiszteletdij 100tallér. Elvárom. — Schiosz igazgató." Az igazgató az énekesnő régi ismerőse, előbb a Dresdat színháznál volt. a sodrony rögtön megvitte a választ: „Me gyek" s az énekesnő másnap a vaauton Dresda felé robogott. A pályaudvarnál azonban nem várt rá senki, a szinlapon nem a „Sevillai Borbély" hanem valami Öt felvonásos szomorújáték állott. A szinházban senki sem sietett elibe, senki sem Qdvözölte, végre az intendana, ki őt ismerni látszék, megszólítja: .Minek köszön hetjük e szerencsét?-* .Hisz meghiváat kapum, hogy ma eate Rosinát énekeljem 1" — .Kitől?" — ,E sürgöny által." Az intendáns elolvassa & mosolyogva szól: ,Schiosz ur egy éve még itt volt, ma azonban Hamburgban van." A távirat csakugyan Hamburgból jött, mi azonban az énekesnő figyelmét elkerülte. A hamburgiak várhatták Rosinát, kinek Berlinből megérkeznie kellett volna. —
— Uj ap«UeM. Egy páriái featő az : „Uszkár halálát" ábrázoló képet festett s kutyáját betanitá, hogy valahányszor e képet megpii lantá, keservesen vonitaoo E<ry amerikait meghívott a képet megtekinteni s ez alkalommal kutyáját is magával vitte. Midőn az amerikai a kutya keserves vonitását hallá, meggyő-zódék a festmény nagy értékéről és roppant áron megvette.
— Qalambpo*tát szerveznek Oroszországban netaláni háború esetére, az egyes állomások már ki vannak jelölve, a felügyelők kinevezve • közelebbről a fényképészeket is begyakorolják, kiknek a postagalambok által szállítandó sürgönyöket kicsinyben le kellend fényképezniük.
Papírszeletek.
Esnék s skeptless vltáffcél.
1. ügyvédi kamra — Csak az kár, hogy ezeo, különben oly hatalma« gyógyszer a magyar patikában oly adagban készült, mely az .elfekályese-dést* inkább elomosditja
2. Mutatvány a Magyar Aetopból. Bizonyos házban a macska és *.utya sokáig barátságban éltek. Érdekflkben lenni véltek ugy viselni magukat, mintha kOzOtttlk fajkülönbség sem volna. — Nem régiben mágia, a mikor mindketten a forrd kásával telt tál körül forgolódtak, — a macska oda nyivákol a kutyának : .te pápista conservativ" a kutya pedig vuaxa morog : .te kálomista tninisterium." A gschk rtig róka-sógor pedig hetzeli mindegyiket.
Hogyau fog a perpatvar végzódni, moat még nem tudhatni.
NB. Adalék abboz, váljon bontakozonk-e már, vagy most is még bonyolódunk.
ü. Foiio. Egy közelgő vihar, — két egymással ellenkezó irányban utazó dudást''eg/ csárdába kergetett. — Kezdetben egymás irányában nagyoa mutálták a testvériesaéget, — poharat ia kocsinlot-tak s ölelve éltették egymást.
— Cssk dudálni ne kezdjenek el, mert akkor vége lesz a barátságnak — mondá a sarokban üi& Ör?g.
Párisi gyermekek. Két kis leáuy látogatósdit
játszik.
— Bonjour madame.
— Örülök madame ?
— Vannak gyermekei madame.
— Még nincsenek madame, fiát önnak ?
— Nekem három volt, mindjárt az als8 esztendőben. *
— Maga sKoptatja Skat madame ?
— Istenem as elsőt magam szoptattam madame, hanem annyira elgyöngitette idegeimet, hogy férjem nem hagyta tovább. A másik kettőt aztán S szoptatta.
Érték- ét váltófoJyun április 6.
5*/# metaliques 71.30; 5#/t nem«, kölcsön 75.65: 1860-ki álladalmi kölcsön 112.75; bank-réssv. 9 65; hitelintézeti részvények ¿43.50 ; London 111.— ; magyar íöldtahermentési kötvény 79.50; temesvári földtehermeutési kötvény 77.75; erdélyi fóldtehermentéei kötvény 76.—; borvát-slavon földtehermentési kötvény 80.50; ezüst 103 35; cs. kir. arany 5.22l/, Napoleond''or 8.86 —; 100 mark. D. R. n. —
Felelte szerkesztő s kiadó : Báttri Uj*S
CT I H .13 E T B S a g :-
GARRETT R, és HAI ^öke KotZÓ Pál gépé^môk Budapeaten : VI. váci körűt 39. h,
mezőgazdasági
xf, ,„lKo ^ fM,^. eredeti GarretiR. ét fiai bires sorT«tőit. göxroor-gonyait fa és s««ju-Kéaaletbeu tart -folyvást érheti uarreuft.____tn.âhhi iirtrá.,v-cs«dl8ket, malmoké
ígazoaaagi «u 7rVt^,kct sa''t. r.ú^oi strohi .. Umtu
kéx- és góxeróre. sxrcska- és r^vigókat. *ab*arostákat és ÍU»^^ > «aéB*gyQjt6k^Wf^P ^ ^^ R és ^ er*d«ú aorvetü-ge^i megfelelnek U.kélrte^u »
pesti gyáriban késxult kitünű ekéket. — = Ar^ék Uváastra ^tafW^Vtr ^^J ^ ^ «ia&sége, seu, tartósság iriut nem ver^.oreibeia.k
untr viszonyoknak és valamennyi a legcsábítóbb nefek alatt és reclaxne mellett ^ .«JJrtllíkrteeket, jelen árfolyamnál: helybM Bsdapests. 380 . . frt,
- Krv üy.ndeti „orvetónek in 13 »orral, G láb saélelégben beleérj bely* »ribbá Jak 5 láb «élességben * «"«Jü
helyben Bécsbe« 370 o. é. frt — Ugyan e iorvetó ára, előkormánjr ruűűW M J (1617-«,, lajra ajáülbaió. megfelelően olcsóbb.
27 kr. Csarnok 27 kr.
M.-KattizHitii.
Eisinger Henrik fióküzlete
nagy válaitték szép és jé női ruha kelmékből. kitOiifisima és mintázott ]é szisü Creton, PtrgaJin, iacona és batisrtok ; sima és mintázott brillaatia és plketek, Litaoő e* jó sxines kanavászok. fehér grádll, aziuHs butor grádli, valódi, szolid gyolcsok, szalvéták, törölközők, szőnyegek, czérss pamit és vltoHavásznok öltönyök-
Hölgyeknek nélkülözhet len !
RAVISSANTE
Dr. Lejosse-tól Páriabau.
nfk; női (•« nri nyakkendők, kézelők gallérok . n»gy választék n«*h«''r. .''« jó selyemszalagok bél és wk más piperecikkekből sat.
ez mind csak 2*7 kr. rőf vagy darabonként.
Minták kívánatra küldetnek. _ 8»ves megrendelések posUi utáu-vét mellett pontosan és azonnal eszközöltetnek.
Eladási helyiség: Uj takarékpénztári épület, volt Kohn
Gy .-féle Üzlet.
Szives megrendeléseket a „27. kr. Cttarnok 27 kr." N.-Kanizsán teasék czimezní. (1622—6^)
C»ak a hivatalosan megvizsgált, méregmeutesj tiiztd én teljesen ártalmatlnn
RAVISSANTE
bir azon erővel, az emberi bőrt minden sérüléstől megmenteni, utóbajoktól megóvni és »«épséget s örök ifjúságot biztosítani. Ha a Ravissante naponkint egysxer az ujjhegygyel ax arezra, vagy mái testrészre dörzsöltetik, már a törülközés utau tapasztalható a majdnem csodálatos hatás. Az arrzon támadt rán-ezok és bimlöbelyek elsimittatnak. — A Ravissante ifjú arezszint idéz eló, a bőrt fene nti, frissíti éstínomitja; eltávolít legrövidebb idó alatt bxeplót, májfoltokat, orrvöröaséget a a bőr minden tisztátalanságai!.
Már az első kisériet utan elhatározzák a t. hölgyek, jövőre csupán csak Dr. LEJ03SE vi-lághirü . Ravlssante -ját használni.
Egy üvegtok: ára 1 írt 50 kr.
Kapható nagyban éa kicsinvben Budapesten :
Dr. LEJOSSE főraktárában* király utcza 15. I. 19.
Vidéki rendelvények a legszigorúbb titoktartás mellett, utánvéttel eszközöltetnek. (i5.;9—17)
ar. , (ICSfi-
Arlejtési hirdetmény.
A zalamegyebfli államuUk fenntartására. lH7h-ik ev»..-n »íükség-lendő utiszerek beszerzése, a nagyméltóságú m. kir. közmunka és közlekedési minUterium f éri márczins b<. 2"»-éu kelt 3ö£>1 szá.nu magas rend. letérel 424 frt 10 kr. költsd összeg erejéig eugedél ve/.teteit
Kzen szállítás biztosítása rxéljábrfl. f. é. április bó 15-én délelótt» lü órakor fog az alólirt hivatal irodájában, írásbeli ajánlatok elfogadásával, egybekötött nyilvános szóbeli árlejtés tartatni.
Felhivatnak á vallalkozni szándékozók, miszerint a fenn kitett helyen és időben az engedélyezett összeg titán számítandó bánat-
pénzzel ellátva, vagy szemelyesen jelenjenek meg, vagy pedig jogervé-nye« írásbeli ajanlatait melyekben az elengedni szándékolt azáxtóh sxamnial és sxóval kiirva és a 10°|0 bánatpénz keszpénzben vagy magyar állampapírokban mellekelve legyen, alólirt hivatalhoz f. é. april hó 16-ik napja teggeli 9 óráig küldjék be.
A költségvetés és feltétel- k a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Kgerszegen, 1Ö75. márczius bó 31-én.
A m. kir. mérnöki hivatal.
Van szerencsénk a t. közönséggel lUztelettel tndatni bogy a
„tavaszi idény re*
a legfinomabb s legelegánsabb divatkelmék, ugy a legolcsóbb mint a legfinomabb nemQekből
RAKTARUNKBA
már megérkeztek, ennélfogva bátorkodunk magunkat mindeuféle férfi-rnba kéaxitéaére ajánlani. Kérjök a t. cx. közönséget, azives-kedjék hozzánk fordulni megbízásaival, melyeket legnagyobb megelégedésökle fogunk elintézni.
Legmélyebb tisztelettel
Hirschíer & Hlatko,
(1629—3) férfi-ruha üzlete.
S^F* Helyiség a m. kir. távírda hivatal átell enében vau.
Üres fogak kitöltésére
nincs hatályosabb és jobb sr.er, miut dr. Papp J. 6. udv. fogorvos úr (Bécaváros, Bognergaaae Nr. 2.) fogónja, melyet mindenki könnyen éa fájdalom nélkül bebelyexhet odvas fogaiba, mely axtán a fogréaxekkel éa fogbuaaal teljesen egyesül, s a ingákat a
további elromláatól övja a a fájdalmat csillapítja.
Anatherin-szájviz
Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2.
üvegekbe« I frt 40 kr., a legkitűnőbb szer a csúzos togfájdolmak-ban, gynladá-oknál, a foglius daganatai- és sebeinél; t''ölolvasrtj» a létexó fogkővet és megakadályozza annak uj képződését; ar ingó fog.''kat a fogbus erősitóae által szilárdítja; a midőn a fogakat éa fogliust minden ártalmas anyagoktól inegtisztitja, a atájnak kellemes friaseséget kölcsönöz és már rövid használat után eltávulitja
a kellemetlen szagot. (1540 • 10,
cl fogpasta
Dr. POPP J. G". cs. k. udv. fogorvostól Bécsben.
Exen készítmény a lehelet frisseséit és tiaxtaságát fentartja, azonkívül a fogaknak hófebérséget kölcsönöz acok romlását meg-akadályuxxa és fogbnst erósbiú.
Dr. Popp J. G. növény-fogpora.
A fogakat oly szépea tisztítja, bogy annak naponkénti használata által nemcsak a köxönságes togkő eltávolittatik, hanem a fogak xománcaa és finomsága is mindinkább tökéletesbül.
Kaphatók: Nagy-Kanixaán : Belua Jósaef gyógysxe., Rosenbergj |Koaeufeld, Weliacb, J. éa Feaselhoffer J. kereakedéaéban. — Pápán
?scbepen J., Keszthelyen: Pfiaxterer gyógysaeráaa, Singer M. Wetstl |A. Zala-Egerazegvn : Isóó F:, gyógyszerész. Kaproncxán : Werli gyógy-l szerész. Varasdon : flalter gyógysxerész. Sümegen : Oorner Kajet. Sxom-I Ibatbelyen: PiUicb Fereucx és Rudolf gyógysxer. Határőrvidéki Sz.-Györ-TÖn. Fibic £. C. Veszprémben : Meyr Tusckan, agy Outbard Tivadai fiainál. — Sxékeatehérvaxott ; Legmann A. Braun J. gyógy az. Lovas iBerényben: Heialer gyógyax. Kalocsán : Horrátb K. gyógyaaeréaa. Kecs-Ikeméten : Milbofer és Machleid gyógysz. Pakaou : Flórián J. gyógysz I lörmenden; Horváth J.Somcenrend gyógyaz Kaposvárott: Kohn J. |Bögl, Bel na és Sebrőder gyógyss. Ssegaaárd: Brabaay gyógy is. -Jonybádoo : Kramolin J. ŐzigeivároU :Barwartb, Salamon gyógyss. — I Jaján : Micbitscb Bt. és Herxfeld fiai, ugy Herzog IgnáosnáL — Pécsett lolnay W. és E. Zách, 8ipőcz gyógysz. Kárádon: Zadobánsxky gyógysxj M arc raliban: Kiss gyógysz. — Tolnában : Qraff gyógysz. — Duaaföld rárótt Lakács gyógyax. — Szent-Györgyön : Nötbig. — Alsó-Leodván iKisa gyógysz. — Rohoncxon: Simon gyógyaserésx uraknál.
ROBEY <SC Comp. Limited
gazdasági gépgyárnokok. Lincolnból, Angliában,
Budapesten, Üllői ut 1-szám.
(1671—20)
A legnagyobb
Y ASBUTOa G YÍ B ,
Bécsben, III.Marxer utcza 17. sz. alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzek kívánatra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek.
FEHER MIKLÓS
vezér ügynöke
Rd. Hornsby & Sons, J. & F. Howard, H. Lachapelle, Rd. Sack
stb. f. gyárosoknak.
• Iroda raktár s javitó műhely: Budapesten, Üllói ut 12. sz. .Köztelek." Iroda és raktár: Bécsben Landstrasse Pragerstrasse 13. (Hotel Hungaria )
Legnagyobb gazdasági gépraktár Budapesten, állandó g é p k i á 1 1 í-t á s, készletben található.
Sorvatő-Qépek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló által húzható, rendkívüli t a r t ó s és egyszerű
13 soros vetó-gépnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról kormányozható.
Amerikai röfltörő, meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható.
Amerikai kaszáié- és arató-gepek. J
Lógerebiyék és szónagyüjtók rendkívüli olcsó áron.
Világhírű Robey-féle fekvő és hordozható gőz gépek.
Sőz-csépiő-gépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő
gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség minőség és tartóság tekintetében felülmúl.
r A. SÍÍ Cté^öi,ép8k'' lójárgányok és lovas cséplő-malmok, szecska vágók, sze 1610- es konkoly-választo rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök.
ó iN- B. Községek számára, kik gózcsépló-gépet, vag)- gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak.
NN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk R o b e y & Comp. Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Zalamegyében, sem Vasmegyében tőlünk gépek eladásara megbízva senki nincsen és* közvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagv Bécsből, vagv Budapestről szállíthatjuk.
Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli használt gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk.
(l589--i5)__gOBEY& Comp, Limited Budapest,
Wíjdits Jo»sf lap- ás nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán.
tiszteletteljesen ajánlja a Let, gawUközönségnek
R. Sack jeles sorba vetőgépeit, melyek könny üségüknél fogva homoko* talajhoi legalkaimaaabbak (a 18 soros 71/* vámmáísát nyom.) továbbá ugyan ennek 8 — 14" mélyre járó öntött acaél Rajéi ekéjét.
Prle8t k Woolnough sorba vetőit (javított Qarett)
J. & F. Howard meghslsdhatian ekéi, gös földmiveléei esskösei ^a • z é u a
íorgógyüjtóit.
L. HailUer konkoly, vadborsó, bükköny s sab kissedő gépe.
E. H. Beutal I, Richmond & Chandler ssecskarágóit.
Hornsby répameUtő és «¿tógépeit, jeles amerikai tengeri moresolóit szelelővel, a világhírű • számtalan elsó díjat nyert, ugy legközelebb « 1874-ik évben Varsóban tartott gazd. kiállítás alkai mából érdem oklevéllel ellátott Hornsbi gő smozgonyés gőzeséplőit, járgány és csépi 6 í t, valamint mindennemű gazdaságba vágó g é p- és eszközeit.
Egyúttal kérem tisztelt vevőimet, kogy a netán «ükséglendó pótréaxekre megrendeléseit mielőbb megtenni saiveskedjenek, hogy ideje korán kiszolgálbassam.
(1625—4)
Árjegyzékek kívánatra dijnélktkl s bérmentve küldetnek.
MGY-kjÜTUBá, 1875. április il-én.
TL&en negyedik évfolyam.
KÖZLÖNY
fr
Janya<r
iés S A kőí-T
lap ssellemi T*gi ressét ill«tó jiemenr«*, elólsetések, reclaaoatiók ttt a uer-keixtő-kiadóhot bér-meticre iatéseodók: SA(iV-KANIZÜA j| Takarékpénztári épület,
földMilJL
*| B«rmut2etlea l«**Uk euk ismert m unkAtár-•aktól fogadtatnak «1.
HkHtlMk
6 hjuAboa petiUorb*a máioáitor 6 ■ mindm to?ábbi iorirt 6 kr.
jVILTTf.RKKN
¡toroonnt 10 krért wé-
xmek fai. Kincstári ilisták mind» hirdetőn kftlönf J '' SOkr. ŐBstendfi. k
fcrvo-^«.^ ■ ■ A
Nagy-Kanizsa várót helyhatóságának, nemkülönben az „első zalai ügyvéd-egylet", a. ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár a .zalamegyei általános tanitó-testűlet4, a .Zala-Somogy gőzhajózási reszvénytársuiat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Meienklm ketszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lape
előbb
-somOg
ozlön
Kótustok
kflldetssk.
lKósú
.i

■a i. 376.
Zalamegye alispánja
a phylioxera ügyben kővetkező rmdeleíet bocsátotta ki.
Ámbár a szóllóket károsító phylloxera rovarnak a szomszéd Austriában, Kloster-ueuburgban történt fellépése folytán kiadott magas ministeri körrendeletek és szóllővesz-szó behozatali tilalom által a közel veszélyre mindenki figyelmeztetve letts alegközelébb f. évi márczius 11-én 1592. sz. a. kelt körrendeletben nyilvánosságra hozott névjegyzékével mindazoknak, kik a phylloxera fellépése óta Klosíernenbnrgból szőllóvesszó-ket hozattak, első sorban ezek a szóllóvesz-szók eladásától való taHózkodásra utasíttattak, másod sorban pedig a gazdaközönség megintetett, hogy a jegyzékben foglalt helyekről szöiióvesszót vásárolni óvakodjék ; mindamellett tekintettel a fenyegető veszély nagyságára s azon aggasztó körülményre, hogy a fentebb hivatkozott jegyzék szerint megyénkbe is több vidékekre hozatván az utóbbi évek alatt Klostemeuburgból szőlővesszők, ezekkel esetleg a még akkor fel nem ismert phylloxera behurczolása s a kellő szoros felügyelet és ellenórködés elmulasztásával könnyen a baj elharapódzása a bortermelést megsemmisítő phylloxera fellépte idéztethetik elő : ennek elhárítása és lehető ineggátlása tekintetéből a megyei gazdasági egylet elnöke által benyújtott javaslat alapján a következőket látom szükségesnek elrendelni :
1) Minthogy a magas ministerium áltál nyilvánosságra hozott névjegyzék szerint e megyébe a kővetkező helyekre hozat-
TÁRCZA.
Á salntpolnli kőfaragó.
Falusi történet.
A DaLaaartia« ntáo Gyula* Béla.
(Folytatáa.)
VI.
K o 1 o i egy ideig utángondolni látatott; szemei a gránitkereaztre voltak irány otva. Aa-u án megkeadé elbeatóléaét.
Kunyhónk aa volt, m*ly alatt moat lakom. Aa én kunyhóm azelőtt ólnak haasnálta tott. Ön azt fogja mondani: Mórt nem építette újra fel a hátat? — Öazintén megvallom: hogy a falakat újra építeni, a padoxatot ót tetót hely reigaiitaai caak ugy lehetett volna, ha a repkényt kivágom óa kitépem, mely caaládunk sterencsétlensége óta a kövek és gerendákat körülfonta. E »tép repkény ugy látatott nekem, mint egy köpeny, melyet a stívea terméaaet boldogságunk romjaira takart. Att mondUm : én nem bántlak; elég helye van mindkettőnk-uek. Maradj caak fen, én len maradok s a rigók indáid köat fognak költeni. — Ext ugy mondom önnek egész egyszerűen, amint gondol um. Egy szegény remetének hamar meg tetszik valami, mit mások nem becsülnek.
Atyám neve Benőit La Hutte (Bö-ooá Lá Utt) volt. Anyám családnevét soha aem tudtam; őt átalán anyánknak mondták. Stüleim a már rommá lett többi kunyhók öst-»rea lakóínak nagybátyja és nagynénje, fi- és nóvére, sógora éa aógornője, unokaöcscse ós huga voltak. At egész hegytorok, lejtó, és e hely aa egéaa környékkel a három rokoncsalád
Uk utóbbi évek ¿kit Kksterneobargból
szőllóvesszóket u. m :
Alsó-Lendva 1869 —70-ik évben Faisztl József, 1870 —71-ik évben Faisztl József, Faisztl István, Kalivoda Sándor.
Igricre 1870-71 és 72-ik években Höhn Frigyes.
B a 1 a t o n - F ü r ed 1870—71-ik évben Molnár szóllészeti iskola, 1871 —
72-ik évben Gábor József.
Keszthely 1870 -71-ik évben Belke Tódor.
Csáktornya 1870 —71-ik év-ben Bogdán Miklós, Kr&sovecz Anna.
Ságod 1870- 71 és 72-ik években Hegedűs Károly.
Z a 1 a - L ö v ó 1870—71 és 72—
73-ik években Pihovszky József.
A r á c s 1871 -72 és 73-ik években Mayer Antal.
Tófej 1872-73-ik évben Nagy Gyula.
Tapolcza 1872- 73-ik évben Molnár István, 1873 —74-ik évben Molnár István és Rede János.
Z. - Szent-Mihály 1873 -
74-ik évben Horváth Móricz, ezen névjegyzékben tüzetesen megjelölve vannak azon pontok, hová a phylloxera netáni behurczo-lása által előidézhető veszély elhárítása végett a legéberebb ellenórködésnek s a kellő óvintézkedéseknek irányulni kell, ugyanazért az illető szolgabíró urak által — kiknek járásában a fentebb elősorolt helyek léteznek, e rendelet vételével azonnal két vi-dékbeli gazdasági egyesületi tag lesz közvetlen felkérendő, a kellő ----ellen-
őrködés és óvintézkedések foganatosítása kö-
rüli közreműködésre, egyszersmind utasitan-dók lesznek az illető községek birái és jegyzői, hogy az a végre felkért gazdasági egyleti két taggal egyetembep a fentebbi névjegyzékben foglalt mindazon birtokosoknál, kik 1869 óta 1874-ik Klostemeuburgból szőllóvesszóket hozattak, minél előbb, okvetlen pedig metszés megkezdése előtt a (helyszínén megjelenvén, ottan a szinte utasítandó hegységi bizottmány hegyelöljáróság) közbenjöttével jegyzőkönyvileg vegyék fel a hozatott veny gék vagy dugványuk hová forditattak, a hozatónál léteznek-e, részben vagy egészben már tovább adattak, ki álul és hová ültettettek ?
2) Fontosán kitudandó és felveendő, minden tévedést kizárólag körül írandó azon terület, helyzetterjedelem és tőke tartalom szerint is, hol az ily módon nyert csemeték jelenleg léteznek, világosan megjegyezve, váljon azok még iskolában vannak-e, vagy már rendes álló helyekre ültettettek ?
3) Az ilyképen terület és tóketarta-lom szerint kitüntetett klosterneuburgi telepek tulajdonosainak tudtára adandó szinte, jegyzőkönyvileg aláírásaikkal beismerve, miszerint a klosterneuburgi eredeti vesz-szók után növelt gyökeres dugványokból vagy amár ezekután nyert tőkék vesszőiből semmi szín alatt egy szálat is tovább adni, de a birtokról eltávolitni sem szabad, hanem a dugványok utóbbi engedély bekövetkeztéig mulhatlanul az iskolában hagyandók, a tőkékről metszésnél elesendő vesszők pedig feltétlenül egy szálig elégetendók.
Ilyes területekben a metszésnek, ugy a vesszők elégetésének előleges bejelentés folytán a hegyelöljáróság előtt kell történni és az által a tilalom pontos megtartása az
illető szolgabírói hivatalnál hitelesen tanu~ sitandó lesz.
4) Az ily területeken a Klosterneu-burgból keletkezett vagy szaporított ültetvények a hegység bizottmány, mint hegy-elöljáróság (előtt kell történni és az által a tilalom pontos megtartása az illető szolgabírói hivatalnál hitelesen tanúsítandó lesz) által mindaddig, míg a tőkék leveleiket le • nem hullatja s az észlelést lehetségessé teszik, folyton szigorú felügyelet alatt tartandók és a vész legkisebb jele az illető szolgabírói hivatalnál azonnal bejelentendő, a szolgabirák pedig kötelesek ily bejelentések esetében azonnal s különben is idóközönkint többször az a végre felkért gazdasági egyleti két taggal az ily területeket figyelmesen megvizsgálni s egyátalán a szóllósgazdákat a felnem tartóztatható módon elszaporodó phylloxera veszélyes voltára hathatós modorban figyelmeztetve, az itt előírtaknak pontos foganatosítását szigorúan ellenőrizni s ott, a hol beteg szőllótók mutatkoznának, e tőkék néhányát azonnal gyökerestől kiásatni és közvetlenül az e tárgyban múltévi november hó 17-én 8184. itteni szám alatt kiadott utasítás értelmében a «magyaróvári gazdasági akadémia kísérleti állomásának* a kellő tüzetes szakértői vizsgálat végett késedelem nélkül hivatalból felküldeni.
5) A 3-ik pont szerint felveendő jegyzőkönyvben igazolandó az is, hogy az illető birtokosoknak kötelességévé tétetett a netalán mutatkozó legkisebb gyanús kór-tünetét a szolgabiróságnál rögtön bejelenteni s ezen bejelentésről magának igazolványt adatni, — világosan tudtokra adván, miszerint ellenkező esetben, ha t. ''.a nálok
köst oszlott fel. Mindegyik egy darab földet magának rozstsal vagy burgonyával vetett el. A barmok k ötösen legeitek, ahol nekik tetstett Ha a gesztenye megérett, a férfiak és ifjak fel-masttak a fákra, a nók és leányuk Összeszedték. Három zsákot töltöttek meg és mindegyik ház megkapta a magáét. A három családfő egyike, ki baromfiakkal kereskedett, rozsot és gyümölcsöt adott el a falukban vagy vásárokon. A másik köszörűs volt; aratás után elment, hogy ószszel és télen a házak elótt kaszákat,»ariókat és késeket köszörüljön. Kendes dolgoztatói enni adtak seki s egy kis helyst a szénapadláson : s ha a hó olvadozott, bőr pénzerazényóben néhány tallért hozott haza. Atyám kőfaragó volt, mint én; ő a saintponti kőbányákban dolgozott. Minden este azonban hazajött,hogy nő- ós gyermekeivel együtt költse el vacsoráját, mert szeretett övéi körében lenni, b azt szokta mondani: „En nem járnék ide s tova az országban, mint J án o s vagy F ere n cz, mert ha a kőbányából nem látom a kunyhó tetőjét, s a felszálló füstöt, a világ mindig nagynak látszik nekem." Ah ! ő igen derék ember és oly jó, oly szíves volt, hogy minket gyermekeket este rendesen bőrkötényére vett és térdein ringatott
A házat szerencsétlenség érte, épen mert atyánk igen ió volt. Egy napon bátyám, ki egy évvel idősebb volt nálam, lement a kőbányába. Ez Öszszel, kemény hidegben történt, 5tegény fiu kis tüzet rakott száraz harasztból s picziny kezeit melegítette. Atyám azt mondta neki: Vigyázz, Gráczián, ée ne nyuij ahoz a fekete porhoz, mely táskámban papirosba van takarva; aa felviliaíi éa szemeidbe megy, ha közel tested a tűzhöz. De a szegény fiu, ki még soha aem győződött meg arról, szerette volna
látni, mint vet lángot a fekete por. Egy egész marokkal vett belőle, míg atyám dolgával lévén elfoglalva, nem ügyel*, reá. A port tűzbe dobta, a láng arczába csapott és megvakitá. Azóta nem láthatott Gráczián. Szemei szépek és világosak voltak; a por csak láttehetsé-gétől fosztá meg. Nem látszott rajta, hogy vak, de ő caak a napot és tüzet látta még. Nagy jajveszékelés volt a kunyhókban. Barátaink és ismerőseink mind eljöttek és anyámmal sírtak. A gyermek hét éves rolt. Nem tudott maga járni. Folyton anyánk kötényén vagy atyján s az én kezemen csüngött. Szegény atyánk any-nyira bánkódott e miatt, hogy szive repedt meg, mint mi falusiak mondjuk s a következő télen meghalt.
Anyámnak nagy fáradságába került fen-tartáaunk, habár még fiatal és elég fris volt. Lelkemben fájlaltam, midőn őt fát hordani, rozsot aratni, szénát gyűjteni, kenyeret gyúrni, tüzet rakni, főzni, a kis Gráczián t vezetni, azonkívül még a kicsinyekkel vesződni láttam. A lát is kiütött s elragadta a köszörűst nejével ós gyermekeivel együtt. Csak leánya Nózai (Dyonysia) maradt meg, ki körülbelő] egykorú volt velem. J á n o s, a baromriáruló, any ira megijedt a betegségtől, hogy házát ledöntötte, a deszka- és téglákat elvitte s közel a templomhoz építette fel házacskáját egy kis bolttal.
Egy tizenegy vagy tizenkét éves leány nem maradhatott egyedül a házban. Anyám magához vette a szegény elhagyatott árvát. A köszörűs üres házát fecskék és gyíkok foglalták el. Mindig jobban összedőlt Nétsi vasárnapon kint némelykor átment és sírt az ajtónál, hol ki- éa be senki aem járt többé. Gr á c a iá n
mindig vele volt, mert a szegény kis gyermekre kellett vigyátnia, míg anyám dolgozott.
E nyomorúság engem bántott; vettem atyám sserszámait, mert már erősnek és bátornak értem magamat ée lementem a faluba követ törni. Hogy a napot hosszabbá tegyem, ott len aludtam a kőbányában kis kunyhó alatt vagy valamely szénabaglyában. Caak szombaton este mentem haaa • elvittem anyámnak a néhány szerzett garast
így tartott három vagy négy évig. Ea alatt megerősödtem, a kövekkel ugy bántam, mint ssénaköteggel. Lassankint magam kezdtem ajtó- és ablak béléseket kifaragni ■ néha egy rózsát vagy tulipánt ia, vagy kakaat, macskát, kutyát véetem rá, amint a kő a kertbe, istálló- vagy háahoz volt szánva. Az éhség jó mester, édes ar, kivált egy anya, fi- és nővér éhetéae. Más mesterem soha sem volt; de ha az egész vidékben kérdeti ön: Ki készítette ez ajtószárat, e lépcsőket? azt fogják mondani: a kis Kolos kalapácsával és vésőjével. Kőpadokat is véstem a családapa nevével és vályúkat, melyekre rendesen egy ökörfejet alkalmaztam nagy szemekkel és hosszú szarvakkal.
Nemsokára itt a hegyen mindenütt ismertek s habár mégcsak tizenhét éves voltam, a kőfaragással könnyen megszerezhettem volna kenyeremet; de a vetés ée aratás idején mindig feljöttem s anyám és Nézsi helyett a legnehezebb munkát elvégeztem.
Azok voltak az én ünnepnapjaim, miután anyámat, vak fivéremet s a szegény árvát szivbői szerettem. Ki is ne szerette volna Nézsi t ? Ö mint harmadik gyermek volt a házban, mint anyám engedelmes leánya. Ugy stor-galinaskodott, mintha bérért dolgozott volna.
kitörendő vész az ó mulasztások vagy tilalom szegésök folytán terjedne, mindazon birtokos, ki ez által kárt szenved, jugosit\a leend ellenükben törvény utján is teljes kártalanítást követelni.
Az ez érdemben jegyzőkönyvek az illető szolgabírói hivatalokhoz lesznek be-adandók és azok alapján a fentebbi rendelkezések foganatosításáról s a tapasztaltakról a szolgabíró urak által időközönként ide jelentés lesz teendő.
Végre raegjegyeztetik, hogy az elöso-roltakon kivül a phylloxera fellépte esetére szükséges óvintézkedések iránt a magas mi-nisteriumtól legközelebb kiadandó utásitás alapján ujabb tüzetes rendelkezés fog történni.
Z.-Egerszegen. 1875. márczius hó 19. CSUTOR IMRE m. k.
alispán
A „Szabadelvű párt" Zala megy ében.
— Hatodik közlemény —
Jegyzőkönyv, felvéve 1875. márczius 31-én a nagy-kanizsai választét-kerület Deák- s balk''ózéppárti választó j¡olgárainak a szabadelvű párt megalakítása végett Inkey László s Mártinkovics Károly urak által összehívott értekezletéről.
Mártinkovics Károly ur mindenekelőtt üdvözli a választó-kerület minden részéből számosai! megjelent választó polgárokat s kifejtvén azon okokat, melyek szükségessé tevék a két nagy országos párt egy beolvadását, melegen 8 lelkesült szavakban ajánlja, hogv a nagy-kanizsai választó kerület Deák- s balközéppárti tagjai is követve a nemzet nagy többségenek politikai irányelveit, a szabadelvű párthoz csatlakozzanak, s indítványozza, hogy a jelenlegi értekezletre kórelnök s jegyző választassék, mire közfelkiáltás utján Talabér Zsigmond ur korelnöknek, Wlassics Gyula jegyzőnek választattak.
Korelnök elfoglalván az elnöki széket, az értekezletet megnyitottnak jelenti ki.
Először Taudor Ferencz városi főjegyző ur szólalt fel; a nagyhorderejű s üdvös eredményeiben kiható uj pártalakulás eszméjétől lelkesítve azon hitének ad kifejezést, hogv az országos szabadelvű párt s a kebeléből alakult kormány leend egyedül képes a nemzetei a jelenlegi pénzügyi-zavarok tömkelegéből kiemelni s a haladás és jóllét színvonalára felküzdeni; ennélfogvakivánalosnak tartja, hogy a szabadelvű kormányt minél erósebb párt támogass i s előre is üdvözli a nagy-kanizsai választó-kerü-let polgárait, mint a „szabadelvű pari- eszméjének buzgó hiveit.
Utána Albanich József ügyvéd ur lelkes szavakban emlékezik meg az uj pártalskulás Jőintézőjéról Tisza Kálmau belügy min ister ur-rói, a volt bajközépi s a jelenlegi szabadelvű párt vezéréről s azon reményének ad kifejezés:., högy a nagy-kanizsai választó-kerület egész szívvel 8 lélekkel fog az eddig fenálló pártviszonyokból kibontakozva szabadelvű párttá alakulni.
Ezen lelkesült tetszés nyilatkozatokkal fogadott beszédek után, korelnök foltevén a kérdést'': .vajon a nagy-kanizsai választó-kerület tagjai hajlandók-e szabadelvű párttá egye-
sülni ?« általános lelkesültség s harsogó éljenek közt emelkedett határozattá
hogy a nagy-kanizsai választó kerület I)''k s balközéppárti választó polgárai szabadelvű párttá egyesülnek.
Ezen egyhangúlag hozott határozat kije-leütése után korelnök inditványára áttér az ér tekezlet a képviselő választás előzményeinek megvitatására.
Először fölszólal Ujlaky József pacsai lelkész ur kitűnő beszédben azon óhaját fejezi ki. hogy a szabadelvű párt zászlója diadalmasan emelkedjék ki a választások zajából fc egyúttal hangsúlyozza, hogy mind ő, mind pedig Pacsa vidékének választói, kiknek nevében szólni felhatalmazva van, mindaddig egész odaadással fogják a szabadelvű pártot s kormányát támogatni, mig a fölállított s a nemzet állal köztetszéssel fogadott politikai programm nagy elveihez hü marad.
Utána Koch Adolf kir. jarásb;ró ur az uj politikai pártviszonyok, különösen a tömör s erős szabadelvű párt által elérhető nagyszerű vívmányok fejtegetését ékes szavakban s haza tias meggyőződésének egész melegével tárgyalván, lelkesült éljenek közt a következő indítványokat teszi:
1. A nagy-kanizsai választó-kerület polgárai szabadelvű párttá egyesülvén, indítványozza, hogy az értekezlet az egyesülés ez ünnepén a kormánynak teliratilag bizalmat szavazzon ; Deák Ferencz, Tisza Kálmán, Csengery Ant.rl, nagy hazánkfiai pedig táviratilag a bizalom 8 ragaszkodás érzeteinek kifejezese mellett üdvözöltessenek s a választó kerület ez öröm-napjáról értesíttessenek.
2. Szónok kiemelvén Csengery Antalnak a haza, az uj pártalakulás s a választó kerület iránti érdemeit, indítványozza, hogy a nagy kanizsai választó kerület Csengery Antal nagy hazánkfiát a jövő országgyűlésre is és pedig egyhangúlag képviselőjévé válaszsza s a képviselő-jelöltség elfogadása végett küldöttségileg fölkérje.
3. Végre indítványozza, hogy a választási előmunkálatok foganatosítása végett végrehajtó bizottság ah kuljon.
Ezen indítványok általános lelkesültséggel egyhangúlag elfogadtattak s ennek folytán raéc az értekezlet tartama idején Glavina Lajos Koch Adolf s Laky Kristóf urakból alakított bizottság által bemutatott s köztetszéssel fogadott felirat s táviratok az elfogadott indítvány érteimében rendeltetésük helyére küldettek; továbbá Csengery Antalnak képviselójelöltsége kitörő lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtatván, a felkérésre küldőt tség választatott és Séllyey László ur inditványára vasárnap, azaz april hó 4-ike tüzetett ki a tisztelgés napjául.
Végre a központi végrehajtóbizottság is megalakulván, elnökeivé egyhangúlag Inkey László s Mártinkovics Károly urak, választattak meg. é
Egyúttal utasíttatott a központi bizottság. hogy körjegyzőségek szerint vidéki albizottságok szerveztessenek, melyeknek feladatuk leend Csengery Antal ur képviselójelöltsége mellett aláírási iveket körözni.
Ezzel az értekezlet lelkesült hangulatban eloszlott. K. m. f.
De ő valami jutalomról soha sem akart semmit hallani. Ila anyám néha előhozta, azt vála-szolá: „Hát nem elég jutalom mindnyájuk szívessége? Hát ki fogadott engem házába b bánt velem, mint saját gyermekével V Nem elég jutalom, hogy tűzhelyüknél ülök és asztalukon eszem ? Es mennyit adtak nekem, mig m-m voltam elég nagy, hogy azt megszolgáljam-!" — „Legyen tehát, miül te akarod, N ézs i, — monda aztán anyám ; — ha már itt akarod a hegyen tölteni ifjúságodat, akkor maradj." Egy ideig azután nem volt szó róla.
N é z a i az egész hegységben legszebb leány lett s ha ünnepnapokon anyám őt rokonaihoz vezette a faluba, azt mondtad a leányok és legények : Valóban kár, hogy soha nem is jő a napvilágra és árnyékbau virágzik, mint a nefelejts. — O azonban nem hallotta e hizel-géseket; nem is volt hiú, miut a gazdag leányok és azt sem tudta: szép-e vagy rut. Szerényen járt anyám mellett és ha megszóllták, piros lett, mint a cseresnye anélkül, hogv tudta volna, mért. Csak anyám és Grácz ián irányában volt bizalmas: még előttem is kissé bátortalanul és tartózkodón viselt« magát, mivel nem látott naponkint; hangja egészen más volt midő u velem beszélt s közönségesen lesütötte szemeit, ha rátekinték. Épen mini ha csak az •n jelenlétemben tudta volna, mily szép.
(Folytatása köv.)
Miben állt Mihály bácsi boszorkánysága?
^FolyUtá*.)
Hát ezzel a vaskályhával mit akar ebben a borházban V talán csak nem fél a hidegtől Kendi uram, — kérdé kötődve a lelkész.
Magamat nem féltem, de a forrásnak in-duió mustjaimat igen, — hogy nem szóltam ed«!i„'' ró!a, oka az, mert én, mint a logikában jér««l u, nem tudtam a dolgokat sorrendben előadni. Jó hogy tdő uram figyelmeztetett, reá. Kül önben későbben majd azért reá került volna erre is a sor előadásomban. Ez a vas kályha tehát azért van itt a borházban, hogy mustjaim minél hamarébb átessenek a zuhci gó-í erős forráson, a vörös bornak való, nagy kád is azért van itt felállítva, mert nem szabad ai én boraimnak hosszú ideig forrni, leghosz-szabb idő, ha 14 napig forr és legrövidebb, ha 8 napig tart az erős forrás. És ezen idő alatt is s kotyogta tó csöveket minden hordóra, melyben n.ust van, felrakom, de a hordóknak nem szabad egészen tele lenniök, hanem egyí jó tenyérnyi vagy kis arasztnyi hézagot hagyok. Hogy tehát mustjaimat segitsem, minél hamarább kiforrni szükségem vsn a vaskályhára, hogy s borhánt mindig egyenletes 14—16 R. foknyi meleggel láthassam el. A nagy kád azért van legtávolabb a kályhától, mivel a nagy edényben a torkolón levó must magában is több meleget bir kifejteni. A kályhával kóz-vtlen szomszédságban levő hordó elébe psdig táblát tettem, hogy felesleges meleget ne kapjon. A bor jósága nagyon sokat függ a forrástól, mert a hosszú ideig forrt bor, kivált ha még a szabad levegővel is érintkezésbe volt, köny-íiyen eczetesedést kap, mit azonnal nem vesz ugyan észre a szőllősgazda, de habár ize nem árulja is el az eczetea izt, mégis megvan már az eczetesedés csirája a borban. Azért ajánlom
én bárkinek is, hogy a forrásban levő borait zárja el a külső élenynyel telt levegőtől, ha | kotvogtatót nem rak is boroshordói akanaiba, j de nyolez vagy még többrétű vizes ruhát fek- • testen rá a hordaja szájára, a vizes ruhát pedig naponkint kétszer meg kell ástatni vízzel és egy könnyebb deszka-, vagy tégladarabbal lenyomtatom, de még a zuhogó forrása tart, addig nagyobb terhet nem teszek ám a ruhára, ne , hogy valami bajt okozzon. Mig a zuhogó forrás j tart addig csr.k gondosan több izbe naponkint áztatom a ruhát vízzel. Amint az erős forráson »testek fehér boraim, lefejtem azokat s ha lefejtés után még valamelyik hordóban az uj borból a kellő 5 ezered rész savból hiány sana, minden akó után annyi 4 lat czitrom-, vagy borkő-savat adok hozzá, a hány ezered rész hiányzik belőle. A lefejtés után a bor 2 vagy három hé tig csendes forrásban van és ezen ideig még nem szabad a szobát 14 R-fok melegéből alább szállítani. Miután a csendes forrás is megtörtént, veszünk vizahólyagot minden 10 akóra l/2 latot, melyet 12 óráig vizben puhulni hagyunk s azután elaprózzuk, az elaprózott vizahólyagot egy porczellán tálba teszem és annyi lat czit-romsavat öntök reá, ahány lat a vizahólyag. Ezután kevesenkint annyi bort öntök hozzá, mennyit csak elgyóz inni, mikor már a vizahólyag könnyen szétszakítható kocsonyanemü anvaggá vált, egy rézrostán átdörgölöm egy sajtárba s még öntök hozzá bort, azután nyirfa-sepruvel jól elverem és szétosztva fehér borral telt hordaimba beleöntve, azt még egy pál-cza segedelmével a hordóban is elkeverem. Öt vagy hat nap múlva t. i. midőn s bor megtisztult, újra megtejtem boraimat fejtő csappal. Ezután megtelt hordáimat beakonazom és tavasz elótt már többet nem fejtem meg, hanem azután arra forditok gondot, hogy hordóim mindig tele legyenek, azért sűrűen Éültöm fel hordáimat, nehogy a gondallaniág miatt virágot kapjon, ezen kivül szesz erejében is csökkenjen.
(Vége köv.)
Előfizetési ár: Három évnegyedre . . 6 frt
Félévre......4 „
Évnegyedre.....2 „
Tekintetes szerkesztő ur!
A „Zalai Közlöny" ez évi 25-ik számának — helyi hírek — rovatában Háshágyról Farkas Sándor aláirassal személyem ellen irányzott czikkre vonatkozólag a nyilvánosság terén történt lealacsonyitásom miatt erkölcsi kötelességemből folyó alábbi nyilatkozatom felvételét > annak becses lapjába leendő közlését tisztelettel kérem, ugyanis :
Farkas Sándor háshágyi plébános ur engem, egyszerű polgárt ós iparost megtámad azért, hogy kéményseprői tisztemnek — eszol-gabiroságuál történt feljelentés ellenére — eleget nem teszek s hallatlan hanyagságommal Iiáshágy község lakóit 1874-ik october hó 1 ső napjától fogva a történhető tűzveszélytőli félelem miatt a legkínzóbb aggodalomba és rettegésbe tartom.
Igaz, hogy jogtalanul a szolgabiróságn ál feljelentettem, az is igaz, hogy emiatt a szolgabíró ur által meghivattam s általa kötelességeim teljesítésére irásbelileg utasítva lettem, de az, hogy Háshágyon mult october 1-je óta kéményseprő nem volt, — bocsáson meg plébános ur, habár szent ajkakról jönnek is az igék — ezen állitás magyarul kimondva nem igaz, nem igaz pedig azért, mert valamint feljelentésem alkalmával a panasz alaptalanságát igazolni tudtam, ugy munkakönyvemmel és lelkész urnák saját neve aláírásával bárhol és mikor képes leszek bizonyítani azt, hogy october 6 án legényem tisztelendő ur lakásának kéményét söpörte és november 3-án munkakönyvembe Farkas Sándor nevének bejegyzése szinte azt tanúsítja, hogy legényem Háshágyon megjelent, mely alkalommal azonban tisztelen-dősége honn nem lévén, morva ajkú legényem felhívására, hihető a szakácsnénak férje irta könyvembe plébános urnák nevét — de, hogy ezen napon, továbbá deczember 22-én es február 27-éu Háshágyon füstfaragó volt,'' fénye-seu igazolja a községben létező kéményes házak tulajdonsainak, nevezetesen : t. Sibrik Adorján, Zsiga János uraknak sajátkezüleg munkakönyvembe jegyzett aláírásuk.
így állván a dolog, a közvélemény ítélete elé nyílt arczczal és tiszta lélekkel tekintek s hivatásom pontos teljesítése érzetében plébános urat biztosithatom, miszerint felhívására a megyei tek. alispáni hivatal ellenem vizsgálatot elrendelni, kenyerem megfosztásával kerületembe pályázatot hirdetni nem fog.*)
Ezzel az ellenem emelt vádat, mint alaptalant, nyilvánosság előtt visszautasítom. Zala-Egerszeg, april 7-én 1875.
B E R S E K JÁNOS,
kéményseprő mentor.
Helyi hirek.
W* Lapunk t. közönségét bizalommal felkérjük az előfizetések mielőbbi megtételére, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék.
*) Ab ezután következő pasiast, mint a tárgy lényegéhez n«m tartozót, nem kö«ölhettük. Sxerk.
— A zalamegyei „Deák párt" apr. 7-én tartotta utolsó közgyűlését, melyet a kör köztiszteletü einöke Glavina Lajos tapintatos s a helyzetet hiven constatáló beszéddel nyitott meg, fellévén a kérdést: Hajlandó-e „szabad elvű párttá"* alakulni? Hozzá szóltak »d. Skublics László,Séllyey László, Horváth László, Szigethy Antal, Báró Putheány Géza, Csuiur Imre, Besaenyey Ernő, sat. Élénk éljeuzéssel kimondatott a .Szabadelvű párttáa alakulás 3 hataroztatott, hogy Deák Ferencz nagyhazánk fiához távirat küldessék, melynek szövegét, ugy a jegy zőköny vet a párt t.jegyzőjétől mindez ideig nem sikerül: megkapnunk, mit is t. olvasóinknak önigazolásunk miatt kijelenteni kötelességünk.
— Errata. Mult számunkban „az or-szággyülési képviselők választásához* czimü czikkben értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. Ugyanis a második hasábon alulról 9-ik sor : „elpazarolásra felhasználandó" helyett „elpako-iásra felhasználandó* olvasandó.
— Hangverseny. A nagy-kanizsai kath. fógymnasiumi ifjúság a „Zene- és ének egylet" javára a „Zöldfa" vendéglő nagy ter nuében zene- és dalestélyt rendezend, mely közbejött akadályok miatt csütörtökön azaz a p-r i 1 15 én leend. Műsorozat: I. 1) Hymnus, férfikarra Erkeltől zenekisérettel. 2) Jubel Ouverture, Webertől zongorán 4 kézre Saly Ágost és WeÍ8smeyer Henrich tanulók által előadva. 3) A sárkány; aranytól szavalat Halis István tanuló által. 4) Tihany ostroma Theru-'' tői férfikar, zongora kisérettel. 5) Egyveleg dalmüvekből összeállítva, előadja a zenekar. II.
6) Magyar népdalok, előadva az énekkar által.
7) Holt költő szerelme, Jókaitól. Melodr. szavalat, zongora kiséret mellett szavalja Berecz Imréné asozony. 8) Rákóczy nóta, induló és ütközet gf, Fáy István átirta 4 kézre, zongorán előadják Berecs Imre és Saly Ágost. 9) A víg dalárok, a férfikar altal zongora kisérettel. 10) Klapka induló, zenekarra zongora kísérettel. Belépti dij 1 frt, karzi t 50 kr. — Kezdete M órakor. Az előadást tánczkoszorucska köve tendi. Jegyek előre váithatók Wajdits Józset'' ur könyvkereskedésében.
— JSémet színészet. A Fritzsche ur igazgatása alatt városunkban időző német színtársulat által szinrehozott darabok lejátszása sikerültnek jelezhető, mi részint a tagok ügyes sége, részint a szorgalmas szereptanulasnnk méltó ereuménye. Az eddig elősoroltakon kivül még előadattak : „Bei Bismark" „Eine Stunde Kaisor von Öesterreich" „Vor Paris" „Das Miidchen ohne Geld* „Einer von unsere Leüt* stb. és „Morilla," mely utóbbi telt ház előtt adatott. Ügyes és szép játékaik után ítélve, eddig a legtehetségesebb tagoknak: Fritzsche-Wágnerné asszony, Mattauschné asszony, Kur lánder és Buchner kisasszonyok, Baumanu, Pichler, Jani, Lurián, Unger és igazgató Fritz sche urakat ismerjük, kik szabatosan és termé szethüen játszanak.
— Hivatalos. A umgu ni. kir. vallás és közoktatásügyi miuistcrium f. évi márczius 21-én 5290 sz. alatti rendeletével a Szvoboda-féle alapítványból a 105 —105 frtos ösztöodi jat Zárjeczky'' Győző és Kácz Béla alsó-léndvai polg. isk. lV-ik osztálybeli tanulóknak adományozta.
— Nyilvános köszönet. Alólirott r nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egyletnek »z utóbbi tüzeset alkalmával tanúsított emberbaráti neme^buzgalmu fáradságukért, tapintatos és gyors intézkedésökért legmélyebb bálaköszöne tét nyilvánosan kijelenteni kedves kötelességé nek ismeri. Nagy-Kanizsán, apr. 8-án 1H7.:>
Becker Ferencz, nagy-kanizsai lakós.
— A „keszthelyi nöi-dalkör• f. évi april hó 13-án az „Amazon* szálloda nagytermében tánczczal összekötött dalestélyt tarun>t Műsorozat: I. szakasz. 1. mDalolj". Abbtól. -„Mein schönster Kirchengang* Ham mától. „Loreley* Silchertől. II. szakasz. 4. f.Az erei'' ben" Mendelsohntól. 5. „Ima* Nabuccoból,Wer ditől. 6. , Vadászdal * Webertől. A ket szakad közti szünet alkalmával „Symphonia" Romber^f tói fog előadatni. Belépti dij 1 frt. — Kesdete * órakor. A működő és pártoló tagok szabad cjs ládjegyst kapnak.
— A homok-koméiromi hegyben í hó 9 én este egy feldűlt hordó egy vasmegyei borvevőt agyonütött.
— Csengery Antal köztiszteletü kép viselőnknél 20 tagu küldöttség tisztelgett kérte fel, hogy a jövő képviselői jelöltséget vállalná el, mely az e kerületi „Szabadéivüpár;" nak egyhabgu óhaja. A küldöttség szívélyes fogadtatásban részesült, melyről lapunk j< v száma bővebb közleményt hoz.
— Hymen. Iványi Andor alsó-lendvo. polg. iskolai rendes tanár f. évi május 3 án ve zeti oltárhoz Bartbalos Bertalan jász-szent-lás? lói birtokos bájos leányát, Vilma kisasszonyt Isten áldása kisérje a szent frigyet!
— Akiskanizsai polg. olvasó-kör apr. 11-én délután 4 órakor közgyűlést tart.
— Tapolcxáról, Zalamegyeból irják
a Jelenkorinak, hogy sz ottan építendő fel-,, 00 népiskolának alapkőletétele, melyet rész-
¡„•u a varos, részben pedig a kormány fogépit-Uai, f. hó 4-én ment végbe é* p^dig a lehető ,ruagvobb ünnepélyességgel .. 6 órakor sz^nt-,,.lötí ''.irtatott a annak végeztével a heh buli es . r« plébános az alapkövet megáldotta. Ezen '' uUCpelyre a szumszédban lakó megyei főispán ^^ u«m jelenhetvén, a hely színén legelőször , u,z G helyettese intézett par szól ar összegyűlt t .kasaghoz h azon okmány olvastatott fel, mely u ^»pkóbe vala helyezendő. Ennek végezte
a tapolczai esperes ur tartott beszédet, uieiyr« vidám lakoma következett.
— Kerkápolyi Károly a húsvéti linkeket az ó választó kerületében Tapolcsán
_ és egyszersmind rokonai között, kik e vidé-
teu laknak, töltötte. .. 0 lesz-e ismét a kerület képviselője vagy pedig nem, az még a jövő titka.
— Zala-Egersze^en f. apr. hó 5-6-Ka közti ej jel olai szélső házban Hajgató N.-fóldmives allitólag 4 befestett arczu egyén ái tal fejszével agyon üttetett b előtte való nap a ^ftpurnaki vásarban eladott ökreinek árát,m«nt-^v i*» Irtot elrabolták.
='' _ JJr. Grész JánoZalamegye főorvosa apr. 7 én a községi baba-ügy rendezése erdemében a megyei járás orvosokkal Zala fc>ert*zegeu értekezleteit tartott. Elismeréssel övozöiját az emberbaráti nemes ösztönből keletkezeti intézkedést a áldásos aikeit óhajtunk uép javara szolgáló törekvésnek !
— A zala-egerszegi polgári tanoda ep<t»»ének folytatását a héten újból megkezdik. Alkalmilag megemlítjük, hogy e polgári tauo-dauak jelenleg btí növendéke van.
— S%iné*zeU)cLQ&z\.\iu\y rű\ irják nekünk Kétszeri Józsel színtársulata vasárnap adta utói só előadását a rFalu roszsza" czimü darabbá. hog> hova távozik városunkból, nem tudjuk, dc annyit elmondhatunk, hogy ezt mar előbb megtehette volna, mert uem csak, hogy üeiu azerzett előadásaival kellemes- élvezetet kuzönsegunknek, sót azt mondhatjuk, hogy e^ kettő kivételével'' nem méltók a szinész-né''vre. A társulat tagjai akár ének, akár pedig másféle beszédeik alnalmával elég bátrak ké-gzuietleuul fellépni a színpadra s ugy keresik a sza-.akat, mint lecskék a legyeket. Városunk áu/.unsege jó társulatokhoz van szokva s így nem is veszszük zrkon tőle, hogy e társulatot olv kevéssé pártolta, holott többször hallottuk, hogy a színészek panaszkodtak a. kozöuségre a csekély pártolás miatt, pedig e követeleseik |t,Kul..m,k voltak,miután ók a közönség iránya-tan olv visszaéléseket tettek, azt hivéu.hogy
Icíz ''készületlenül is fellépni, hisz asugóeleg ugves ; igaz ugyan, de a sugó után a közönség ep''olv gyorsan elmondhatta volna egyesek szerepeli, mint az illető maga. Örömmel ér leoltunk, miszerint Keszthely város íntelli--ntuja egy állandó színház kiépítését tervezni. köztudomásu dolog ugyanis az. hogy a Jiózhajóboz" ozimzett vendéglő, melynek kertjében az áliaudó nyári szinbár is volt, eladatott s így a színház is -r- apacza zárda épített ama helyen - lepusztittatik s egyelőre a keszthelyi, inüélvezethez szokott közönség, ugy .. ovári fürdőidényt itt töltendő vendégek ezt !:,iá''u nélkülözni volnának kénytelenek. Hogy azonban e^-u igen is erezhető hiányon segítve irgveu, egy áliaudó színház telepítése penu»-t-tetett meg.'' K színház a .szentháromság" téren, városunk egyik legszebb helyén lennefelepitve, uiely ha kivihető lesz,— mit igen hiszünk, mi-
J
után hz ügy ólén oly tekintélyes urak működnek, kik készek e tekintetben bármit is áldosni,
— nemeik e^y állandó temploma lenne váro-Bunkboii Thaliának, de cgy»zer»mint ez épület, mely ré zvények alapján lenne épitve városunknak oi»?ére s a kezdeményezőknek dicséretére válnék. Üdvözöljük e nemes czélu törekvést s ez ügy megpt nditőit, egyszersmint kívánjuk, hogy uz i„-e. mielébb testié váljék.
— Kétuzéri színtársulata Sümeghre ér kez. tt, hol f. évi apnl 10 én u ár előadás tarts -tik. Jobb eredmenvt kivánunk. mint Keszthe-lyen volt.
— Süniegfieii, ma, apr. 1 1 én vau az uj pártalakulás, melyre a meghívókat Barcza Sándor, JBessenyey Ernő. Háczky Kálmán, Kiss Lsjos, Gyömörey Gáspár és Takács Alajos urak bocsátották ki.
— A muraszombati népiskolánál a második rendes tanítói állásra pályázat nyittatott; fizetés 600 frt. s szabad lakás.
— Rövid hirek. Az újvidéki
iparkiállitás elnöksége német meghivókat küldött szél. — A honvéd menedékház czéljaira ő felsége 5000 frt segélyt utal-vanyozot''. — Rudolf khg. a katonai szemléknél, ezután ő felsége báljánál leend. — Le n d v a y ismét betegeskedik. — Kecskemétben egy városi őr 1116 frtot tartalmazó postaküldeményt tulajdonított el. — Hay-ii a 1 d érsek százezer frtot adott a pápának.
— A közjegyzők kiuevezesét pár nsppal ismét elhalasztották. — K h é d e y Júlia grófnő meghalt. — Deák Kereucz akképét (rajz. Thau) legközelebb logjáu elhelyezni a budapesti varosházban. — B a s t i franczia veg\ész zuzhatlan és melegség által repeszthetlen üveget talált fel. — Tót h Józsel „Népiskolai ifjúsági kony vtáru czimmel folyó iratut iudit meg. — 0 felségéi Polában f. hó 7 éu roppant ovatióval fogadták. — Mara marosban még mindig tart a tél. — Háromszéken három színtársulat működik s kellő pártolásban részesülnek. — Széchenyi István gróf halálának 13-ik évfordulója f. hó 18-án volt. — A» elhunyt Lipovics István szombathelyi kanonok 2100 frtot hagyományozott jótékonyezé-lokra. — A budapesti uj városligetben a ták ültetését megkezdették. — A volt Deák-és balközéppárt tagjainak névkönyve a muze-uniba téielett. — Bulyovszky uéés K.o-vérné a nemz. szinpadon fel fognak lepni. — Ric liter János Bécsbe készül karmesternek.
— H a 1 1 e r gróf helyébe a 12-ik huszárezred tulajdonosává a király Viktor Emánuel királyt nevezte ki. — T y p h u s dühöng Rimaszombatban.— A m. n em z. muzeum könyv-táróri állomására dr. Fraknói Vilmos nevezte tett ki. — Tisza Lajos Indiában van vadászaton. — A nemz. szinház egyik tagjának rpolgári allása" miatt megtagadta a parancs-noksag a tiszti rangot. — A D u n a ea Tisza áradásáról aggasztó hirek érkeznek. — Észak-Anierika Tencsse nevü állomábau agg legény
— adó fog életbe léptetni. — Egy 103 éves nőcsalád haJt meg Rostockban, ki 63 évet szolgált egy családnál. — Kemenes Szergény-ben ^Yaam.) f. ho ő-én tüz volt, 50 család ma radt fedél nélkül. — Hamis bankók vannak Háromszéken forgalomban. — A turócz folyó a budapesti-ruttkai vonal töltését Stub-nva Teplicz és Rákó-Prihon közt szét szaki-totta. — Farkas Miska megérkezett zenekarával New Yorkba. -- Búzna Alajos katonai hetilapot indit. —
Vegyes hírek.
— Szeged városa jövő évben háromszoros ünnepet fog megülni. A Dugonics emlék leleplezése, az iparkiállitás megnyitása és az orsságos dalárünnepély ugyanis jövő évben egyszerre fog megtartatni. Az iparkiállitáson nemcsak Magyarország és a birodalom másik fele, hanem a külföld is képviselve lesz. A da-lórünnepély érdekességét jelentékenyen fogja emelni az a körülmény is, hogy Liszt Ferencz megígérte réazt venni benne és ex alkalommal Szegeden hangversenyt adni.
— Petőfi ¿letébÖl. Pap Zsigmond biró ur a nagybányai k. törvényszéknél, érdekes ada tot közéi. 1846. szeptember 8 án a nagykárolyi „Szarvas" vendéglőben tartott tánczvigalom alkalmával látta Petőli legelőször későbbi ne-iét Szenárey Júliát és Pap urtol megkérdezvén, ki az a gyönyörű leány, erős kézszorítással határozott hangon felkiáltott : „E leánynak enyémnek kell lennie:" Másnap Terey uradalmi igazgató által rendezett díszlakomán megismerkedhetett volna vele, de nem ment el a lakomára mondván, hogy szerencséjét nem ak arja azon helyről datálni, hol a Szathmári b^két kötötték, a majthényi sikról. Eszerint csak később ismerkedett meg Juliskájával, ki csakugyan az övé lett.
Papírszeletek.
Büntetésül. Egy Loudon közelebeu fakvo erdócakében egykor egy rabló Mnlgrave lordot, — pu«-k*t szögezvén mellére, — e szavakkal állította meg : MylorJ, e ptMkx testvérek közt megér ötven luriutot, t.micslom, vegye meg. — A lord megértette a »xót, , gyorsan elővette ersré- jét és kifizette a 50 forintot. A rabló átvette a pénzt » átadta a lordnak a puakát. E* *lig hopy <i puska kezében volt. rzélba vette a vakmerő rablót és l«ni akart, a puska azonban nem volt megtöltve. Ganyoa nevetéssel axólt inost a r«bló töltött pisztolyt vonvsn ki zsebéből ; Büntetésül, hogy elég ostobának tart«rtt. bogy töltött fepyvert adjak át, j rögtön tisesseo még ötven forintot. — 8 a lordnak míiodszor is zsebébe kellett nvulnia
Fontol ok. Földes ar: — .No fia ! tanultál-e már valamit ax iskolában? — Fia: — Nem I — Földesar. — Hát miért n*m? . Fia : — Hát axért; toert lássa a tensar. mi igen ookan vagyunk ax iskolában a mester uram nagyon el van toglalra a pacxkalásaal t —
LottohuznH.
Bécs, april3-án 90, 79, 61, 62, 59. Temesvár, . . 53, 83, 39, 90, 7.
Szerkesztői Rzenet.
1661. Söjtörre. Nyílt levél Tersánczky Jóxaef úrhoz. Nem köxOljfik, a beküldC kilótét nem tudjak. Névtelen s iamereüentól származó közleményeket nem fogadunk el
1662. H. .Ültessünk fákat atexáiakon," jövő számunk hozzi
1661. Több alsó-lendvai köxlemény, jövő arámra maradt. ,
Placzi árak.
Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-
Kanizsa város piaezbiztnsi könyvéből: 1875 évi apriÜB hó 6-án.
tí a b >t u x n - in tl e k : egy als. ausst. m. atariot.
Buza 87 — Hu fontos 4 frt. 60 kr . 85 — 86 fontos 4 frt 25 kr. 83 - 87 fontos 4 frt. — kr. Kosa 74—78 fontos 3 frt 36 kr. Árpa serfőxésre 68—70 fontos 2 frt 80 kr. etetésre való 2 frt. 40 kr. Zab 2 frt. — kr. Repcze - irt — kr Lisxtcemflek: egy bécai mázba szerint Liszt legfinomabb 14 frt. — kr. Zsemleüaxt 12 írt. — kr. Fehér kenjérliaat 8 frt. — kr Fekete ^lenv. rlíaxt 6 frt. — kr. Baxadara 14 frt. — kr. Árpakása 16 frt. — kr. Rizs 16 frt. — H fl -v e 1 j a s e k : egy alsó anszt. mérő szerint. Boraó 8 frt. - kr Bab -1 írt. 50 kr Lencse 8 frt. — kr. Köles 6 frt 60 kr Hajdina (pohsnka; 2 frt. 70 kr. Ku-koriexa 2 frt 60 ki. Burgonya 1 frt. 10 kr. H»»: egy bécai font szerint Marhahas 28 kr. Disxnóhtu 30 kr. Jabhas — kr. Borjahas 30 kr. Zairfélék: Disxnóxair 50 kr. Marhaxaír 60 kr. Saaloona 46 kr Szappan 22 kr. Lámpaolaj 28 kr. Stearin-gyertya 54 kr. Faggyu-gyertya 3X kr. Bor: eyy alsó aa«ct. akó 40 pint azeriut ó-bor 10 frt. — kr. Uj-bor 6 frt — kr. 8 ö r: egy alsó austr aörakó 42 pint szerint. Legmagasabb 8 frt. — kr. Legalacsonyabb — frt- — kr. T ü % i f a : 1 bécsi öl 36 hüvelyk hossza. Bükkfa 14 frt. - kr. Tölgyfa 10 frt. — kr. K6asia egy bécsi mázsa 70 kr. Faizéu egy mérő 70 kr. Széna egy bécai mázsa szerint 1 frt. 60 kr. S x a 1 m a 1 frt. — kr Napasám: Élelmezeasel egy férfi 70 kr. Klelinezoa nélkül 1 frt. — kr. ¿lelmeaeasei egy nő 50 kr. É''elmexés nélkül 10 kr. üJelmezéaael agy gyermek 30 kr. Élelmexés nélkül 50 kr. Kiadta :
(P- h.) _Maninger Józaef,
v aljegyxS.
Vasúti menetrend
Érvényes november 15-től 1874. A kanizsai idótmutató óra szerint,
indul Kaiiixnáról
(Kanizsai vaspályán ax órák pontoaan a helyi időt
matatják.) Vonat hova:
»»ám 6rt pűrc.
205 Kjzek, _lohács,D.>mb»vár s Fiúméba 6 2 reggel 2.5 Mobacs, Zágráb és Dombovárra 2 32 délut
212 Hadára . . . :......6 17 reggal
2Ö2...........l 52 délat.
,............ 10 37 estvfe
313 Sr.ombatbelyre (innét délután 5 óra
26 perczkor Bécabe) . . 5 37 reggel 801 Bécsbe (Szombathely, Bécsajh felé) 2 7 délat. 311 » » „ 10 47 eetve
203 Pragerhof felé Triesztbe .... 4 42 r^gel 201 H Grácz és Bécsbe 2 22 délat.
2,8 m . — „ „ „ 11 37 srtve
Érkezik kniitnnra honnét :
216 Mohács és Zágrábból.....4 8 iegge[
206 Essék, Moháea,Fiume a Dombóvárról 1 28 délxrt ^18 Fiume és Dombovérről .... 9 46 eatve
203 bndáról .........4 17 reggel
201 „ .........1 51 délat.
211 .» ......... 9 23 eatve
314 Sxomb*thelyr61 ....... 10 26 reggel
302 Bécsből (Bécanjh. Szombath. fel«) 4 29 reggel
„ „ „ ^ 10 -10 eatve
214 „ Graczből, (Pragerhof felíl) 4 44 reggel
202 Trieaxt- Bécs OiIcából t. M . 1 18 délat.
204 — — „ „ . 10 18 eetve.
AprUI» II-tél április >7-^. 1875.
Érték- ét váltófolyam április 9.
ő*/« metalíques 71.15: 5*/® »em* kölcsou 75.55; 1860-ki álladalmi köl^ön 112 60; baok-részv. 9 63; hitelintézeti részvéuyek 270.— ; London 111.— ; magyar földtehermeuteái kötvény 79-75; temesvári foldtehermentési kötvény 77.75; erdélyi földtehermentési kötvény 76.50: horvát-slavon fölatehermfűtési kötvénv | 80.75; estist 103.30; cs. kir. arany 5.23 — Napoleond''or8.86Vii 100 mark D. R" u. 54.30
Hó- és hetinap
Katholíkaa naptár
at
Protestáns naptár
6
«tJJ
I 15. II. vas. husv. at — Kat Én vagyok ajé páaztor. János X. 11 16. — Prot. Ep. 1. Pét. II.
21—25. ~ ...... "
Ev. János X. 11—16. — X. 32—45.
Gör. er. Márk
Vasárnap C 2 Leo pápa J C 2 Mis
12 Héttő Oynla pápa Gyula
m Kedd Juaztin Ida
M Szerda Tiborcz, Valér Tiborcz
15 Csütörtök Neste szfíz Neste
i« Péntek Turibius Taribjus
1« Szombat Krisztú.H laud. Kezső
Dom.j
3
K m
m %
Kelelós szerkesztő s kiadó : Bátort) Lajos.
Alsérvben szenvedőknek
tclat, jó gyógyszer a Slurzeneofler Gottlieh Herisasban (Hclvocxia)
kesziti-tt kenőca ^«¿mtalan bixonvitvány és üfl..rjt a ^..ilau n«aj-Ushoz vau ...ellékelve. Kgy t^-ty ara 3 frt 20 kr. o. m>. j akar ..«vea-sen Stnrzeaegger G -tol. -K.r Formagy. J gy*.ysa^o\ huila-H-itrfi! Mltlbach Zsigmond tói Zágráb ... « Pecher J. TemiíSvárótt kapbato.
C*ak <*gy
kísérletbe kerül,
hogy aru.m kimaőségéről a b&mttla-t.''S oif!-ó ár melli tt •
k A N 1 T /
papirkereskedése II u d » V''ja < II , l)»ri»it> «
lllc7.li. 12. n.
bámulatos olcsó árak mellett következőket ajánl u. in.
100 drl) liuom levélpapír uévvel
100 100
100 100 100 10O
liooo
liooo
asioHs .nouogntn>mal 1— 1
„ 1-20— 2
l-l
legfiuom. -
finom boríték
legfinomabb . „ . i-
látogató jegy csinosan kiállítva . . levélpapír fekete nyomattal . . . .. — lenboriték . , sxintén 3
... „ pecsétbélyeg......2.50, 3— S
, 1 teljes Íróasztali bprendPxés . . . . 5, lü, 15 ., —
Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai és levélpapír s bori''ékoknak, úgyszintén minden e szakba vágó czikkeknek. írómappák, jegyzökönyvek, rajzBze-rek, váltótárczák, díszes pénztárczák, albumok, stb. stb. legolcsóbb gyári áron. (1610—6)
Levélbeli megrendelések atánvét mellett por [esiköióitetnek.
I27kr!
valő.lí színű percalínok. torok háló köutos-kelm«''k, barchentek. róföu-ként 27 kr. (1S97— 5)
Gvapju-ruhakelmék. 4/4 széles nehéz ripaxek, Lusstredí gioalsk. tibetek, gasterek, sima és csíkos. min(lí*nfél''» szinben bécsi rófe
iiiindcitki inei:^)őxű.ljt*k Vásznak.
ír.
Hí).
30

/4
8 10
legyező akármilyeu szinü . 27 kr Egy kirszlet fej- éa mt-Hcsokor bársooy-pántlikákkal és rózsákkal díszítve ... 27 kr. Egy pár kézelő «allé-ral együtt 27 kr „ ji)iEK7 »''ár í»-jr»* való vagy z-.eb-
. kemt''.. t.ti tós szín » ... 27 kr. j() Egy raszouiv bkei.dő . . 27 Kr. '' tgy vászoi.-asztulkendŐ . . 27 kr. Egy tek&£*béka héj-fésű lep-
ojahb fajta......27 kr.
Egy kétféle íé»ü.....27 kr.
Egy vászon- és slingelő olló . ''27 kr. Egy angol f»-j-diádéin, egészen tékete gyöngyökkel hímezve,
a legújabb......27 kr.
Egy bór-pécxtáíka . . . .27 kr. Egy kávéskanál cbina-ezüstbűl 27 k r
Megbízások az Összeg beküldése után vagy poatai
utánvét mellett pontosan hajlatnak végre. Ámde, melyek nem tetszenek, minden habozáa nélkül visszavétetcek.
21 dijereamel jutalaiaztatott.
A 23 éxétm fennálló
mérleg- és sűly-gyára
Schember C. és Muí
Budapesten, ország-út, Károly kaszárnya,
.".O-.Ctói vé^í, 7«
czérua \ ás/(ui »•JVÍl v*: vászon kreász \ászoQ
vai?y bécsi röfrtnként 27 kr.
Selyem- és bársony-szalagok. Kail- vagy uoblesse-selyem, minden sima. legdivatosabb színekben, színes fonákkal Ut ujjnyi szélesség, bérsi rófe 27 kr., két ujjuyi szélesek ket becsi rőf 27 kr.
Egy pár febér vagy csíkos hölgy- vagy gyermek-terdtiarisnya, a legjobb fajtából . . . 27 kr Kgy pár férfi félharisnya . . 27 kr. Kgy j.ar Uarisnya-kfitö, szeles sci)pántlika-csokorral díszít- e .... 27
Továbbá . . ,. m -
fehér damaszt-törülközők, vásxon D6C«, AŰiergaSS8
ágynemü-k, nehéz lábsxőnyegek, bn- kéretik a czég cximét eltenni, és azt |tor-osinvat, háló- és czicxfiiggőnyők,¡lehetőleg jól emlékexetben Urtani.
Beck Grand bezárja
ajaulja miudeu részről legkitűnőbb gyártsiaiysl elismert ^ain-iler.neu.il saját készítményeit, n m. inga-, serpenyő-, tized-, oeatiaalhidjalt. aarká- és gsbosa-nérlegelt, méter-islyokat, száraz-, folyadék- és boszaértékelt, csigáit ¿a aatafratal _ sokszorozó-sajtólt. _
W Arak legolcsóbbak, mi
Régi sulyok a legmagasb áron készpéaz gyauánt elfogadtatnak é» a merlegek átalakításai a métarraadszar «»e-
rint, valamint á.ulában a fentebb elősorolt csikkek javításai a leggyorsabban es legjobban eszközöltetnek.
Képes árjegyzékek kívánságra iügyes és bén»SStVS megküldemek.
Srállitok az összes magy. klr. dohátygyárak, beváltó-hivatalok, arudaraktárak Budapest összes vártsl Istezetel szamára, további a r*. kir magyarországi élelmezési IfaZ-gatóság. m. kir. távirda-igazgatóság és több vaspálya- és gózhajótsr&ulatok rcsxere Magyarországon stb. (1624—3)
21 deremmel juUlmaztatstT
Figyelemre méltó!
(1604—1) A valódi
W I L H E L M-féle
köszvény és csúz elleni
vértisztitó theának
orvosi és általános hatása világosan elóállitva.
Caakis a sok bizonyság exen fennevezett kitünS theának hatásáról a csúszós és köszvényes bajokban inditott arra, hogy mellette asdl-jonk. — Sokan vannak, akik évenkint kénfürdót használnak, hogy csúzos vagy kösrrényes fájdalmaikat enyhítsék. Tehát kétszeresen fájdalmas azokra nézve, a kiket vagyoni állapotuk, vagy nagy elfoglaltságuk akadályoz, a természet ezen gyógyerejét élvezhetni ; örökös szenvedésre ▼annak kárhoztatva. — Ezen esetben tehát e thea mint Odvhosé mutatkozik éa aaért nagyrabecsülendő is. Ezen theának specificus hatása van, a beteg vixelletére, az izzadtságra és vérre, a mely észrevételt a hogy ét izzadtság vegytani elemzése által tettük és minden csúz és kőszvény-ben szenvedő, aki ezen theát használja, maga észre veheti a változást a vixslleten. amely néhány nap múlva mindig zavarosabb les« és végre leftlepedik, a melyben a beteg izgékony anyagok tartalmaztatnak ; — e mellett tapasztalja, hogy fájdalma naponkint kisebbedik és végre egészen megszűnik.
Épen igy viszketést okoz ezen thea a testbórön ; (ha alvás elótt vétetik) éi lassú kigóxölgést, amely a szenvedőnek nagy könyebbséget okos.
Ezen thea élvesete semmi esetre sem kellemetlen; nem akadályozza az emésztést, sőt némely egyénnél még székelést idé* elö. — Tehát elég okunk van ezen theát, mint uagybecxtl gyógyszert csúz és köszvény ellen különösen kiemelni. r
Nyilvános köszönet,
Wilhelm Fereacz gyógyszerész ornak, a ozáz és köszvény elleni vértisztitó thea feltalálójának Neunkirchenbeu.
Kötelességemnek tartom a zyflvánosság utján köszönetemet kifejezni Wilhelm Ferenc* gyógyszerész nrnak Neunkirchenben, — azon hasznos szolgálatokért, a melyeket nekem köszvényes bajomban az 5 vértisztitó theája te« ; ezt aaért teszem nyilvánosan, hogy as exen rettenetes bajban zxenvedóket fentnevezett theára figyelmeztessem. Hem vagyok képes leirai axon rettentő fájdalmakat, melyeket három éven át szenvedtem, minden idöváltozáakor és a melyektől sem a gyógyszerek, aem a kénfúrdök B ad énben, Bécs mellett nem voltak képesek megszabadítani Álmatlanul hánykolódtam ¿gyamhan egész éjeken át, étvágyam szemlátomást fogyott és erőm kevesbbedett. Fennevezett theát 4 héti* használván, nemcsak fájdalmaimtól szabadultam meg, hanem te«ti állapotom ia megjavult. Én megvagyok győződve, hogy minden e bajban szenvedő, aki e theáhox fordnl, annak feltalálóját Wilhelm Ferenc*
urat áldni fogja. _ . . ,r m
B udscbin-Streitfeld grófnő, alezredes neje, Béca Wihringer Haoptatrasse.
Óvás a hamisítás és felcserélés ellen.
A valódi WUkelm-féle antiarthritia, antirheumatikua vértiaxtitó-thea csak az eU5 nemxeti Willwl«-féle vértisxtitő-theagyárban Neunkirchenben Bécs mellett, vagy általam a lapokban kijelelt raktáramban kaphatók.
E|y defeez 8 adagra felosztva, orvosi haaxnálat- és utasítással ellátva 1 frL, a bélyeg és pakolás-dij 10 kr.
A t cl köxönség kényelmére a valódi WIMa-fMt aatlartfcrltit éi aatlrhMaatika« vérti«ttté thea kapható : iv L
Nagy-Kaaizsáa: Roteafcerf Fermoz urnái. Zágrábban: Mittlbach Zsigmond; Kőszegen: Csacsinovits S, Keszthelyen: Rosenberg Ema-nuelnél; Kaproncxáa : Werli gyógyaterésx; Sopronban : Wrchovsxky ; Szombathelyen : Pillich Ferencx gyógyszeréa«, Sxatmártt: J. Bosara gyógyszerész és Szigetvárott: Grfinhnt Miksa uraknál.
(1671-21) A legnagyobb
¥ASBOTOE6YÁB
27 kr. Csarnok 27 kr.
i\.-KanizAnn.
v
Eisinger Henrik fióküzlete
nagy választék szép és jó női rsha kelmékből, kitűnő sima és mintázott ji színű Creton. Pergalla, Jaoona és batisztok ; sima és mintázott brillaatii és piketek, kitűnő és jó szines kaaavászok, fehér grádll. szines k«t«r gradli, valódi, szolid gyolosak, szalvéták, ti-rfilkörók, szőnyegek, czéraa. pamut és vltorlaváazaak öltönyök-
nek : női és uri nyakkezdik, kezelik és gallérsk; nagy választék nehéz és jó selyem szalagok bél és sok más piperecxikkekből sat.
ez mind csak 27 kr. rőf vagy darabonként.
Minták kívánatra küldetnek. — Sxives megrendelések postai utánvét mellett pontosan és axoanal eszközöltetnek.
Eladási helyiség: Uj takarékpénztári épület, volt Kohn
Qy .-féle üzlet. ^
Szivee megrendeléseket a „27. kr. Csarnok 27 kr." N.-Kanizsán tessék czimezni. (1622—7)
Bécsben, IH.Marxer utcza 17. sz. alatt van, honnan képekkel ellátott árj egy zé k kívánatra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek.
M Ö L L Á. S É11) LITZ-P OK A.
E porok rendkívüli s a legeltérőbb esetekben bebizonyult gjúgy batáank által minden, eddig elismert háai szerek között, tagadhataui-nnl aa első helyet foglalják el; mit az »ok ezer, a eaáaaári birodalom minden részéből kezeinkhez küldött hála-iratok a legréaaleteeebben tana-sitják, hogy e porok iögsöu szsmlásekftál, »aéartfc*t»tlMséf«kiél, gyí ■erhévaél, továbbá giresSk, vet« és idsg-fcajekbaa, izlvMifánál, ide getség okozta flfájas,vértatalás, végül bytterlára, bákér és hazaao» báayásra hajlamnál a legjobb sikerrel alkalmaztatnak, ■ a lagtartÁ.b ryágyhatáat eredményeztek. (35*7— lá,
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt.
SOYAL.
▲ legmegbízhatóbb orvosszer a szenvedő emberiség segedelmére minden belső és külső gyuladáa, legtöbb betegség, mindennemű seb-, fej-, fül- és fogfájáa, régi sérvek és nyitott «el«k, rák, fene, szemgynUadás, bénulás és mindesnemő sérülés ellen, stb. stb.
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
DOBSCH-HALMA J-ZSI
A legtisztább és leghathatósabb orvosi szer Norvégia hegyeiben nem cserélendő fel a mesterségesen tisztított halmájzsir-olajjal.
A valódi Dtrsob-balaájzslr-tiaj aell- és tBdi-bajekaál, toroph« i«t- és raobitls-betegségekben legjobb gyógybatáasal van; meggyógyítja a legidoltebbkitzvéay- ésoiizbajfkat, valamint az idŐisaki bérfcltsgéket
Ara I üvegnek használati utasítással I írt
Raktárak Nagy-Kanizsán: Belus J. gyógy«* Lovák K. gyógysz. Feaselhoffer J. és Eosenfeld F. uraknál.
Lsteayé« Kalívoda J. gyógyse Harozalibai Isztl Nándo* Báa«k-8zt-gyirgyii Fibicz J. gy. 8z«mbatbelyea Pilieh Fereuc« rj Safreaybas Mezey András gyógy«» Zágrábba« Mittalbach 7*. gyógy«».
. . Ceyleck J. J. gyógy»« , tTrweiez Pr. . eyAgy»*-
SMaváratt Lakovics G. Csáktarayáa Kárász H. Csárgás Kreialar Dávid Kapasvárstt Kohn Jakah Kapraaezás Werli 8ánd. gyógy*«. Keszthelye« Wün.cb F. Keresztes Breyer Jakab fiai Kőszege« C»ae«inoT«U Istv. gyógysa.
MECRENDELESEK
ÜREHERANTALKOBANYAN
bCoTTscHU g Budapestem
iwtéundgk._;_
400 mázsa
k!
ti _
KIVITELI

^ \
rvo

PALACZK-SER
Főraktár csak.*
^DUMPESTEM
Van szerencsém jelenteni az érdekelteknek, hogy nálam, alulírottnál 400 mázsa elsőrendű széna áll eladásra készen, a venni szándékozók feltalálhatják nálam, vételárra nézve levél által is lehet értekezni.
u. p. K i 8 - K o m á r o m.
Vörös Imre,
Lalatoo magyaródi vendéglős.
(1637-1)
Áldás
&x eiafe&riségf&t
A részegségi hajlam tökél e-tes gyógyításának feltalálása, i mely a beteg tudtával és tudtán kivttl is alkalmazható anélkrtl, hogy az egt-azaégnfk ártana.
Kzrekre megy a meggjá-gyttottak száma.
Kegyes megrendeléseket tíí-sék intézni
Theodor Konetzky,
gyógyaxeré^«b"z G n b e n, Poroszország.
__(1B39—1)
ROBEY éC Comp. Limited
gazdasági gópgyárnokok, Lincolnból, Angliában,
Budapesten, Üllői ut 1-szám.
^azdaRá^i gépgyáros
az 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint:
haladási és érdem-éremmel kitüntetve,
Becs, Favoriíenf Erlachgasse 22.
v , . ajánlja kitűnő szerkezetű )
elíü1 ¿T1 8°zmozdonyok és gőzeséplőjfépeket a legújabb szerkezet szerint, birjn-tew sorveto-gepeit, melyek a leÍCujabb javításokkal ellátva, eddig minden,Jttáa ilyen gyártmányt fölülmúlják.
„X* , . . Továbbá készleten tartatnak:
lSS£~«S íö ka82áfó tzéna gereblők.
^ZnT ,eflCze,S2erübb konkoiytúzlits gépek és üyenek Pernollet-féle
T„zinte eredctL B^tall-féie szecska-
P^^Er'' ^^''^ ««•zsolok, kózi-? ló- és gőzerőre.
Repavago es repazuzo gepek.
urlő^és daráló malmok gőzzel járgány nyal vagy kérael hajthatók, zuzó-malraok
Kitünc.anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Abrakkal ellátott jegyzék és árjegyzék ki váltra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és me$ rendclhetók a
Szombathelyen, fótér h s:i. a,
-iírfzS__lévő géprakt-árbatn.
Wajdits Jégef lap-él ayoadifalaidaiMM mrormxjtÁ njamámm.l Wapr-ir^w«
■v
Legnagyobb gazdasági gépraktár Bndape sten, állandó gépkiállítás, készletbea található.
Sorveté-gépek különösen magyal viszonyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló által húzható, rendkívüli tartós és egyszerű 13 soros vetó-géjmek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról kormányozható.
Amerikai rögtörő, meglepő ttaayü és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáié- és arat**ép*k.
Lógereblyék és szénagyüjföresdkivtili olcsó áron. Világhírű Robey-féle fekM4*hordozható gőz-gépek.
Gőz-csépiő-gépek Patent vwrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség, minőség és tartóság tekintetében felülmúl.
Kézi cséplft-gépek, lójárgányok és lovas csépió-malmok, szecskavágók, sze lelő- és konkoly-választó rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök.
N. B. Községek számára, kik gózcsépló-gépet, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak.
NN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk Robey & Comp. Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Zalamegyében, sem Vasmegyében tőlünk gépek eladására megbizva senki nincsen és közvetlec érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szállíthatjuk.
Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli has*-nált gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk,
(1589—16) BOBEY & Comp, Limited Budapest-

1876. április lS-án.
1
Oilntiil á
^eu evr* . . (i (r*. •él évre • • jc«yoo <vre PW axftm JO kr. 1
HbiitMik
6 b^ábos pstitaorbsa
í, anMoOtiur 6 • miBüao további sorért & kr
SYILTTÉÍiHKK
, »oroaaioi 10 krért »4--.etnek fel.
I Kincstári illeték mindsc f«s hirdetésért kfllBi »0 kr. UaetendS.
külBa''''
Tizennegyedik évfolyam.
fr
lap iMlkal ét
/anyagi reasét illeti zós j jemtoyes , előfizetése^ reclamatiók ut a s«r-ketatö-kiadóbox oer-oaeurvM Tláa—Srtfr-ÍÍA«; Y-tfAJHZÜA Takarékpénztári épület, földszint jj Bérmeuteiisn iev«Uk csak ismert mnakatár-saatól fojfsdutnak »1.
elóbb: ,
l .»u '' .1
-SOMOG
ÖZLON
a
j Kéairs
| Késiratok tissss as» kOldateek.
j
Nagy-Kanizsa várat helyhatóságának, nemkűlönbafiaz „aiaé zalai tt^éé-tfylif ,a t^iagy kanizsai ksraslcadelnii t iparbank", a .nagy kanizsai takarékoónztár a ,zalamegyei általános tanitö-testület", a ,Zala-Somogy gózhajézási rsszvénytársuiat s több negyei és városi egyesület hivatalos órtesitéje.
Hetenkliit kétszer, vasfornap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap*
Ültea&Onk fákat utczálnkon!
Már több tavasz kezdetén voltam oly bátor csekély tehetségem szerint sürgetni a városi közönséget, hogy lakhelyét, e puszta kietlen várost, mely sem természeti,sem művészeti szépséggel megáldva nincs, legalább tűrhetően tisztává és kényelmessé igyekezzék csinosítani; most is tollat fogok : ha netalán használna valami keveset.
ültessünk fákat minél többet és minél uagyobbakat! A fa legolcsóbb és legbizto sabb eszköz városunk csinosítására; a fák nyáron árnyékot nyújtanak, a port mérséklik, a levegőt tisztítják, télen nem fogják fel a napsugarat, nem sötétezik el lakásainkat ; szép fak szép házak előtt diszitménytil szolgálván, kiemelik és fokozzák az épület hatását; csúnya kopott házak előtt ellenben azon jótékony hatásuk van, hogy az építészeti nyomorúságot elpalástolják. — Egy tervszerűen ültetett fasor görbe és ferde ntezáink és tereink botrányos szabálytalanságát pagy mértékben szeliditené, egy-egy csinos facsoport haszontalan puszta tereinket a legkellemesebb sétánynyá varázsolná.
.Nem mondom különben, hogy minden utczát és minden teret siessünk beültetni: hanem hogy az eddigi néhány csenevész fasorral megelégednünk nem lehet, az világos dolog ; és ha valahol többet találnánk ültetni kellet inéi, az bizony nem volna nagy baj, mert kiirtani lehet a fát pár perez alatt, de ha valahol kevesebbet ültetünk a szükségesnél. az oly veszteség, melyet pótolni sem lehet, mert elvesztjük a legdrágábbat, az időt.
Tehát ültessünk fát, a hova cáak lehet és még a tavaszszal, mert az idő eljár !
Áíiátoin, bog}'' a kivitel nem oly köny-

nyü, mint a tervezés: azonban sok akadályt el tehet hárítani egy kevés jó akarattal és'' sok bonyolódott kérdést megoldani egyszerű gyakorlati felfogással. Az elsó fő kérdés, hogy ki vállalja magára az ültetést, a városi hatóság-e vagy az egyes házbirtokosok ? nézetem szerint már is gyakorlatilag meg van oldva, a megyében sok ház előtt látunk a tulajdonos által ültetett fákat anélkül, hogy eddig azok ellen valakinek kifogása lett volna; e tekintetben csak az volna kívánatos, hogy ott, hol a fasor vonala világosan megal lapítva még nincs, mielőtt valaki ültetne, kérné meg a városi mérnök urat a vonal kijelelése végett. Továbbá pedig a városi hatósag mondaná ki, hogy bizonyos meghatározott utczák-ban a faültetés kötelezóleg terheli a házbirtokosokat és vele jár a járdával ugy, hogy mintegy másfél Öl távolban a háztói 2 — 3 Öl távolban egymástól fának kell állani. Szé -lesebb utczákban aztán a jarda melletti fasoron kiv&l még egy sort az ut mellett maga a város ültetne; sétatereket pedig hatósági jóváhagyás mellett társulatok létesíthetnének.
Azon vitás kérdés, hogy miféle fát ültessünk. íegegyswrü bben megoldható, ha ín -kább akármit, mint semmit sem, állapitunk meg; az egyesek ízlését kár volna nagyon korlátolni, csak fa legyen és jó nagy legyen, a neve nem teszi ki. Kívánatos ugyan némi egyöntetűség, de hisz erre maga a természet reá kényszerit, mert áz egyetlen fa, mely náluuk azutezán díszlik, csak az akácz és talán az erilanthus. A fontakon azonban hatóságilag nagyszerű magas nyárfa allékat le''Hetne ültetni inkább, mint hárs és gesztenye csemetéket, melyek legfeljebb 30 év múlva ígérnek egy kis árnyékot; gyorsan
haladó koronkban az ily lassú növésű fa nem korszerű.
Hoi kezdjük és hol végezzük ? afölött kár sokat gondolkodni: a városnak elég teendője lesz a meglevő fasorok számos hézagainak pótlásával, mit szabadjon reményleni, hogy ndm halaszt el boldogabb időkre, továbbá égetőn szükséges a sörháztól a vasútig egy sűrű kettős fasor, aztán a Feren-cziek kertje mellett egy fasor, azután a czig-lenitze oldalúban néhány facsoport s a gy mna-sium körül minél több fa köröskörül. Az egyes háztulajdonosok kezdjék kiki saját háza elótt, jól, rosszul, csak el kell kezdeni, hisz mindig ki lehet igazítani amit netalán eleinte elhibáznánk : hanem soha sem lehet pótolni, amit élínüíaSztunk.
HENCZ.
A Szabadelv a párt'' Zalaíüegyében.
- Ntlséík kiztMéay. -
Jegyzökönyve a zalamegyei Deákkor 187/>. évi april 7-én megtartóit rendkiviili közgyűlésének.
Az országgyűlési pártalak uláa szükségessé tevén a vidéki pártok átalakulását ia, a Zala-naegyet -Deákpárt már annálfogva ia, hogy Deákpárt elnevezés többé a törvényhozási partok kozt nem létezik, ezennel elhatározta:
1. Őogy a saíamegyei Deákpárt, mint ilyen, ezennel felos*lik éa megszüntettetik, > a kór vagyonát as ujonan alakulandó pártba át
viszi.
2. Az orssággyűlési pártalakulás példájára az orssággyűlési szabadelvű párt programul ja alapján ezennel szabadelvű párttá alakul éa az országot kormányt, ugy az országgyűlési szabadelvű pártot ezen programm alapján támogatja.
3. Az ujonan alakult párt kész az eddigi zalamegyei ellenzék párttal u fentebbi pro-gramm alapján egyesülni, melynek létesítésére
birotUágut rendel éa aoaek Vgjárf ^rhriir r i jos elnök urat, még isSzily Desső, Szigethy Ab tal és Iaoó Alajos tagurakat megválasstjs.
4. A megválasztott bizottságnak leiadatává teszi, hogy a megyei ellenzék elnökével es befolyásos tagjaival az egyesülés iránt értekezzék s as egyesülésnek helyét és módját meghatározni.
5. A ma itt ujonan alakult szabadelvű párt további teendők végett f. évi május 2-án a volt Daákpártnak eddigi helyiségében, délutáni ö órakor összegyűl, a kiküldött bizottság jelentését felvaaxi és a körülményekben Mpest egyesül, vagy magában sserveskedifc, hol a fentebbi 1. pont sserint áthozott vagyonáról » továbbra intézkedik, mely határosat as Összes megyei volt Deákpárti tagokkal »ajtó utján közlendő lészen.
6. Mielőtt a párt szétuaziik, elhatárolta, hegy hazánk mélyentisztelt nagy fia, Deák Fe-rencz úrhoz as elnök a jegyző által a követkeső távsürgöny küldessék : , Mélyentisztalt hazánk-fka! Tisztelettel jelentjük, hogy a zalamegyei Deákpárt ma feloszlott ét szabadelvű párttá alakult. De mielőtt szétvált, milyen tisztelt személyéhez továbbra is törhet len ragaszkodást és elvéhez tántorithatUn hűséget fogadott s imát bocsájtott Istenhez, hogy drága életit a hazának míg igen sokáig megtartsa- *
7. Az elnök maga, ugy tisstviselő társai nevében eddigi tisztjeikről lemond a mindnyájak nevében mély köszön etet~ fej esett kT''aton bizalomért és kitüntetésért, melylyel őket a párt megajándékozta, — köszönetet mondott továbbá a tisztelt párttagoknak azon buzgalomért és oda adásért, melylyel a párt czéljait előmozdították és tisztviselőiket támogatták, továbbá kijelenté, bogy valamint előtte, ugy tiszt társai elótt is a fenállott viszony mindenkor feledhetlen leend s viszont óhajtja, hogy magát, ugy tisztviselő tár sait a t. párttagok becses emiékök ben és szive* ségökben továbbra is megtartsák.
8. A mai napon szétoszlott volt Deákpárti tagok mélyentiszteit eddigi elnökjöknek és tiszt-társaiknak szives működéséét*1 a az ügyek tapintatos vezetéaeért legnagyobb köszönetet az a vaz éa ezt jegyzőkönyvileg megörökiti.

n* . . -::
_____
TÁKCZA. v
Anyám sírjánál.
£ sir fedi, e paszta sir A legdrágább kincsem, A mióta er. elhagyott, Boldogságom nincsen.
Szenvedésem talán soha, Soha sem ér réget : Egyre Qldfis vad sorsom ás a mostoha végzet.
Néha-néba, mikor sorsom Vad haragja kínos, — Most is ide menekltlftk, Ide e kis sirhoz.
Itt sirom ki keservemet S el panaszlom búmat... — Tudja Isten, e uéma sir Megenyhít. vegiiyugUt.
KELEFY GY
'' A salntpolntí kőfaragó.
Falusi történet.
A Ds Lsatsrtlae után Qyuiay Béta.
(Folytatás.)
Igen, szép volt és holnapról holnapra szebb lett, habár a forrás, melyből vizet merített, volt as egyedüli tükör, hol valaha láthatta magát, tlgyik vasárnap reggel kellett volaa megnézni,midőn a házajtó előtt anyám lábainál űlt és az bosszú gesztenyebarna haját fésülte ; midón fedetlen karjait anyám ölébe tette éa fejét hátrahajtotta. Arczát ilyenkor egészen befödte felbontott haja f csak ha véletlen szélroham lengette a csodás fátyolt, akkor lehete
látni rózsás ajkait, kissé halvány arczát és nagy kék szemeit, melyekkel oly barátságosan tekintett fel anyámra.
Anyám és én nevettünk és sajnáltuk titokban a szegény Grácziánt, ki nem láthatta Nézsit. — Azt kérdezte tőlem: „Mit csinál anyánk és Nézsi, hogy te ugy ne-vetaz?"— 6 anyánk lábainál ül,— mondám,— fejét ölébe hajtva, arcsa szétömlött hajával van egészen befödve, melyet a szél lenget, mint egv maroknyi lombot. A téli magyalfa piros bogyókat ejtett ajkaira. —- Ennek örült a sse-gény fia!
Midőn Néssi fel késsült, kimentünk s mezőre, vsgy leültünk a gesztenyefák alá ott a völgytorok szélén, hol a patak csörög; mert öröm volt a vak fiúra nézve, ha legalább a vis locsouuáaait, a geastenyék hullását b a bokrokban a rigók repkedését hallhatá.
De eo ép oly szépnek találtam őt kösns-pokou, uudón oem volt rajta vasárnapi ruhája, seui ctipó vagy piros bársony hajssalag. Fekete gy*pju öltönye vastag redőkben függött alá, vásson ingét, melynek ujja a könyöknél fel volt türvé, nyskán két ssinor fűzte össse; födetlen lábai gyakran pirosak lettek a hidegtől, néha kissé poroeak vagy s harmatas f&től nedvesek; szemeit serényen a dologra füg-geszté, arcsa komoly volt, ajkai asonbau minden pillanatban késsen álltak telnyilni, hogy szép fehér fogait mffgmutassák. Majd egy fejszét vitt vállán, majd fején egy edény t kecsketejjel, majd egy nyaláb füvet, mit a ssőllőkben vagy mesókön aratott. Majd a hás előtt guggolt s egyik kesével a nyájat fejte, másikkal sót ayujtva nekik. Szóval, bár mit tett, as ember figyelmét mindig magára vonta.
Rendlclv
A mi rajta tetszett, nem aunyira szépsége volt, mint inkább szeiidsége, alázatossága, szí -veseége és szolgálatkészsége mindenki iráat. Mi mindannyian szerettük őt, az állatokat sem véve ki. Csak látni kellett, midőn reggel az ajtót felnyitotta, hogy a forráshoz menjen, mennyire örültek a tyúkok és galambok, sőt a verebek és fecskék is és minden oldalról felé repültek, mintha Néssi t Tárták volna. Különösen szép volt iálni a birkákat, kecskéket ás bárányokat, midőn kijöttek az ólból és fejőkkel hozzá simultak, hogy megezirógassa őket. Ha a hegygerincsen legeitek és csak az eb volt mellettök, mindig hihattnk őket, még sem jöttek; de he Néssi hangját hallották, ott hagyták a kakukfüvet, a virágzó lóhert és futva jöttek le a hegyről.
Asonban seukisem ragaszkodott annyira hoczá,mint G rác xi án testvérem.Mióta Nézsi házunkba jött, oly azorosan kapcsolta magát hossá szegény fiu, mintha Isten abban szemevilágát visszaadta volna neki. Néssi még akkor gyermek volt, de ugy vigyázott reá, mint egy szerető anya. Midőn házunkba jött, ast mondta anyám : „Neked e vak fiúról kell gondoskodnod ; itthon szórakoztasd, vidd el magaddal a mezőre, vesesd, ha a jó utat eltéveszté, s dolgaiban segitője légy." Nézsi mindent megtett, mit neki parancsoltak, eleintén engedelmességből, és később, mikor idősebb lett, jó ssivbőL Ikertestvéreknek látszottak, kik még soha sem hagyták el egymást.
G-rácziáa és Nézsi egymásnak nélkü-lözhetlenné lettek. Ha N é ss i korán reggel kiment iejai, Grács ián is vele tartott s as általam készitett kőpadra alt. Azt szokta ilyenkor mondani: „Néasi, mit látni most as égen és a
txn msBÉL
völgyben? Köd van Bourg-Vilain rétéi felett ? Be vannak zárva Saintpoint vár ablakai? Vagy látni azt az urat könyvvel kesében sétálni a kertben, mint azelőtt, mikor még én ie láttam ? Vannak kövér, fehér tehenek a kert megetti legelőn ? A napot rózsapiros vagy szürke felhők veezik körül? Nem száll fel kék füst a házakból ? Virágoznak a cseresznyefák és a bodza V"
Nézsi nem fáradt el mind e kérdésekre válaszolni, és mindig kedves é* szives msrsdt, leirts ssavaiban a tárgyak alakját, az eget és s hegyek szineit. A mellett mindig foglalkoztatta^ mintha szüksége lett volna reá dolgainál. Majd s kecskék szarvát kelle megfognia, mig ő fejt; majd a kosarakat kelle tartani, mig ő s lehallott gesstenyéket szedte össze; majd fejszét, sarlót vagy gereblyét vitt s ő vezette. Ha vetés elótt a földet munkálják, kspát adott kesébe, ugy, hogy ast hihette, ő ép oly jól dolgozik, mint a többiek; ■ ha nem volt is jó, mégsem szólt neki, hogy meg ne bántsa, sőt inkább bus-ditotta és dicsérte.
Odahasa mindig segélyére volt, kenyeret metszett neki, poharat adott kesébe, vsgy helyet készitett számára a padon. Ha egye|ül volt vele, azt lehetett volna hinni, fenhangön gondolkodik, bogy minden körüllevőről fogalmat szerezzen a szegénv világtalannak. Beszélt a sziklahasadékokból kikandikáló gyíkokról, a fészekben ülő fecskékről, a falra kúszó zöld repkényről, a dongó legyekről, a tűzhelyen lobogó tűsről. A szegény vak azután csakugyan azt hitte, hogy saját szemeivel látja s többé nem vak, annyira pótolts Néssi s látás hiányát. Hs azt kérdezték volna tőle: Mit szeretnél job ban G r á c t i á n, szemeid világát visszanyerni,
9. Az ujonan alakult szabadelvű párt a feloszlott Deákpárt eddigi elnökét és tisztviselőit felkéri, hogy a tisztviselői hatáskörökhöz tartozó teendőket, mint ezennel helyet teái tették, a végleges szervezésig továbbá is vinni és elintézni szíveskedjenek. Végre
10. Hogy ezen történtekről a megyei főispán ur ő raéltóaága szinte az elnök és jegyző által táviratilag értesíttessék.
Melyek után a gyűlés eloszlott s a jegyző-könyv bezáratott. K. m. f.
— Nyolczadik közJeaény. —
Jegyzőkönyv, mely Alsó-Lendván 1875. márczius fi/> 29-én Horváth László és Szmo~ dits Elek vrak meghívása következtében, a szabadelvű párt megalakulása térdemében
tartott elöértekezletröl Jelvétetett.
Jelenvoltak :
Horváth László, Szmodíts Elek, Hajós Mihály, Nagy József, Wrana Frigyes, Kelc* Gyula, Kovács János, Hruszka Nándor, Derva-rita Kálmán, Prey György, Hoft''mann Salamon, Tomka György, Vidor László, Wetzkó Alajos, Feklica János, Jrllairits Ferenc-*, Hratkovits Fe-rencz, Ekrenzeik Nándor, Koksy József, Kelemen Jenő, Dany József, Koch Ferdinánd, Ro-senberg Bernát, Günsberger Boldizsár. Kotnyek Ferencr, Riedl Alajos, Zewanizek Mátyás, sat.
T. Horváth László ur, mint ar. alsó lend vai választókerület Deákpárti elnök a megyei központi választmányi kerület Deák párti elnökének kétrendbeli átiratát, ugy a nagy-kanizsai választókerület el őérte kezl étéről felvett jegyzőkönyvet a fentérintett szabadelvű párt megalakulása érdemében felolvastatta, t. Hajós Mibáy •ur, mint a Deákpárt egyik tagja, azon indítványt teszi, miként a nagy kanizsai választókerület példája ézerint s két pártnak egygyé-olvadása mondassék ki, mint. határozott tény. Erre t. Szmodíts Elek ur, mint az előbbi központi, e választókerületben balpárt megbízottja, részéről is, a két párt egyesülését, mint óhajtan dót elfogadta, ugy végre elnök urnák felhivá-sáfís az összes jelenlevők egyhangúlag a párt -egyesillését, mint bevégzett tényt kijelentették e az egyesült párt, mint szabadelvű párt meg alakult. n V
•""A zalamegyei alsó-lendvai választókerületnek jelenlevő választói e f. hó 29-iki értekezletükben az uj országgyűlési párt alakulását hazafiúi örömmel üdvözlik a szabadelvű párt állását elfogadják és a báioz csatlakoznak.
Továbbá határoz látott, hogy az ujonan alakult szabadelvű pártnak végleges megállapítása végett egy ujabbi nagygyűlés bivassék egybe és pedig f. évi april 2ö é^e^mely közgyűlésre a meghívók az értekezlet elnöke és jegyzője által írassanak alá.
Eszel a jegyzőkönyv felöl \ asUtván, bezáratott.
HORVÁTH LÁSZLÓ m. k.
elnök.
VAMOSSY LAJOS m. k. i
jegyeŐ.
vagy N é z s i t elveszteni ? — bizonyára azt feleli : Tartsátok meg szemeim világát, én inkább akarok ő általa, mint egyedül magam által látni. így is ép oly ;ó Játok s amellett haílom őt, társaságában vagyok.
Csak látni kellett, mily készeéggel engedelmeskedett szavának, mint jött és ment hi-váaára. A szelíd és barátságos beszédmód N é z s i szavának természetesen kellemes, szívhez ssóló . kifejezést adott Azt hiszem, hogy az őrangyalok talán épen így szólnak a csecsemőkhöz bölcsőikben, vagy a haldokiókhoz utolsó álmaikban az éden kapuinál.
Némelykor azt mondta neki G rác z iá n : »De azt is meg kell mondanod N ézsi, milyen Vagy,te. Láttalak ugyan, mikor még meg vol tak szemeim, midőn anyád kötényén csüngve a levest hoztad atyádnak, ki házak előtt kaszát, és sarlót köszörült. De most már nem tudom, milyen vagy ; mást nem ismerek, mint szelíd hangodat. Képzelem azonban kíuézesedet; és lelkemből sajnálom, hogy nem láthatlak, amint hallhatlak.
Aztán így szólt N é z s í tréfásan : rHajam vörös, mjnt az eveté, melyet ott fen a fenyvesben a fészekből vettünk ki, mikor még kicsiny voltam. Szemeim nem nagyobbak* mint a kis virágok a bokor alatt; szürkék és homályosak,. mint hervadt levelek. Arczom egészen tele van szeplő vei és egészen barnára égett.« így folytatta tovább, míg tökéletes rut képet nem alkotott magáról, és kezét ajkaira tette, hogy a ■zegényhu nevetni ne hallja.
De ő azt felelte: „Ez lehetetlen, te rá akarsz szedni vagy kigúnyolni Nézsi. Nem szép tőled; hisz tudod, hogy vakokkal nem kell tréfálni, mert nem láthatják, váljon igazat mon-dunk-e, vagy nem.- Aztán hozzám fordult, midőn N é z s i t nevetni hallotta : .Mond meg te nekem Kolos, mílyenőV'' - .Hajaoiyan, -mondám, - mint a héjjából kifeslő gesztenye;
Délutáni 2 órakor a gyűlés ismét összeülvén, elnök ur előadja, miszerint Gaal Endre ur kinyilatkoztatta, hogy csatlakozni nem fog, ellenben Vértessy Iván ur maga elfogadja s az ellenzék nagyrészéről majdnem biztosan hiszi a csat lakozást,mindazáltal kér egy heti határidőt,mig pártjával magát érintkezésbe teheti, tudomásul vétetvén, s más tárgy nem levén, elnök ur megköszöni a nagygyűlésnek szíves részvétét s a gyűlést/eloszlatja.
— Klissczeálk közlwaéay —
Jegyzőkönyv, felvéve Keszthelyen, a készt- f
IwLiji választókerület Deákpárti bizottsága < részéről 1870. márczins 31-én Bizottsági elüök Koller Ferencz ur mj gyűlés elé terjessti, miszerint az országos Deák-párt és a balközép közt a fusio Budapesten létrejővén, ennek folytán kerületünkben íb az egyesülést megkísérteni szükségesnek tartván, kéri a gyűlést ez érdemben nyilatkozni.
Méltóságos Nóvák Ferencz ur mindenekelőtt ezen partok egyesülését annyiból is kívánja saját részéről, minthogy az ily módon alakult kormányban talál annyi életképességét, hogy a már nagyon is érezhető zilált pénzviszonyainkat, melyek hazánkra nehezedtek, külföldön is megszilárdítani fogja és hogy ezea nagy horderejű egyesülés által a hét évi sinlődés után, mely idő alatt a két párt haszontalan küzdött, egy uj irányt és szebb jövőt remél elérhetni, miért is a ¿eákpárt gyűlésének ily értelemben az egyesülést melegen ajánlja.Végül indítványozza, hogy nagy hazánkfia Deák Ferencznek táviratilag tudomására hozaasék, hogy e kerület mind személye, mind pedig politikai elveihez ezentúl is tántorithatlanul ragaszkodik: elfogadtatván, zajos éljenzés közt4— es azounal táviratoztatott.
Koller Ferencz elnök ur következő kérdést iutézi a gyűléshez:
Hajlandó-e a Deákpárt az egyesülésre és felveszi-e a szabadelvű párt nevet még azon
ésetbeú is, ha az ellenzék nem is caatlakóznék
#
-- erre a gyűlés éljenek közt igennel válaszolt.
Továbbá elnök ur kijelenti,: hogy april hó 7-én Zala-Egerszegen az összes megyei Deák párt részéről, ugyan az egyesülés érdemében gyűlés is hivatott egybe, mely időre a kerületi párt egyesüléséről tüzetes jelentést ki-váuna beterjeszteni.
Indítványoztatott, hogy e gyűlésből egy háromtagú bizottság még egyesülés alatt tegye magát érintkezésbe az ellenzékkel és az eredményről a délután 2 órakor folytatandó gyűlésnek jelentést tegyenek. — Elfogadtatván — meg választatott Koller Ferencz elnök, méltóságos Nóvák Ferencz és Balázs Árpád urak.
Miben állt Mihály bácsi boszorkánysága?
(Vége.)
Vörös boraimat a négy heti csendes forrás elmultával szinLén derítve fejtem meg, hanem ezeknél már nem vizahólyagot használok, e helyett annyi két-két tojás fehérét veszek, ahány akó a derítendő vörös bor és ezt is, mint a vizahólyagot nyírfa söprüvel szétverve deri-
szemei olyanok, mint a gömbölyű ablaküvegek a várban, midőn a reggeli nap átragyog rajtok a sok fénylő tárgyra ott a szobákban, melyekre kápráztatás nélkül nem is lehet ránézni, arcz-bőre oly vékony és gyenge, mint az őszi ba-raczk.O oly nagy, mint a ház ajtaja ; s kezei és lábai simák és fehérek, mint a kavicsok fórrá'' sunkbu n. Födetlen lábbal oly büszkén és szépen jár, mint egy időkelő úrnő lépdel a templomban drága czipőiben. Nyaka nyúlánk és gömbölyű, mint a galambé, midőn a háztetőn enyeleg; ajka piros, mint a szegfű, és togai fehérek, mint éretlen almamagok."
Akkor egészen elpirult a leány, anélkül, hogy tudta volna, miért ;nem volt ugyanis több hiúság, benne, mint á madárban, mely a "ypy tollazatát simitgatja, s nevetett hozzá, mig kezeivel arczát takarta el És Gráczián azt mondá neki: .Nem is bánnám, ha csúnya volnál, akkor a saintpointi legények nem néznének rád, midőn ünnepnapokon lementek, és nem fognád elhagyni a tanyát, hogy ott len a faluban férjhez menj.*
Gráczián komoly és gondolkosóvá lett és mi más dolgokról beazéIgetónk. -
VIL
Midőn mi gyermekek csaknem teljesko-ruak lettünk, a kis hegyi birtokot, mely a há-: rom család közös tulajdona volt,fel kellett volna osztani. Ez sok gondot szerzett anyámnak. így szólt hozzánk : , Ki tudja, váljon az a gesztenyefa ott,meJy minden két évben egy egész kocsi gesctenyénél is többet termett,továbbra a mienk lesz-e? Ki tudja, váljon e szántóföld,melyet atyám lett használhatóvá, nem fog-e szintén urat cserélni ? Ki tudja, váljon e forrás, melyet atyám ájott ki, fogja-e jövő tavaszra is rétünket nedvesíteni?" Látszott, hogy e gondolat őt an-náj jobban gyötörte, minél inkább közeledett az osztozás éve, mint ama szirt árnyéka észrevétlenül koselebb jó.
_ ~ ~ «ír j « . - j
tendő vörös boroímba öntöm és a hordókban is páíczával elkeverem. Két-három nap múlva ezeket is lefejtem. Megjegyzem azt is, hogy mind a fehér, mind a vörös szőllő satoláaát nem untóm külön Miiétől, mert azzal megfosztanám boraimat«»áy igeá*kséges cssfénytől, mely nélkül az ebiéből ecsetesedésre könnyen hajlandó bor váflana, a satolás pedig, miután ebbe meg kelletinél több csereny jutna, kellemetlen fanyar izü lenne. A fehér boraimat, vagyi« mustot mindég először préselem ki. Különösen vigyázok arra is, hogy veres bornak való hordóba ne öntsem, mert szinet vesztené. Üres hordaimnak tisztántartására és sűrű ki-nézésre is mindig fordítok gondot.
De hát azon esetben, ha nem akarna fehér czukrot segítségül venni, hogy borai a kellő szesz mennyiséget megnyerjék anélkül, hogy kész szeszt öntene hozzájok, mi kép járna el mustjai körül ?.— kérdé a leikéss.
Próba és számítás utján kikeresném, hogy hány akóval van több mustom, mint a mennyinek a benne levő csakortartalom szerint aránylag kellene lenni. Ennyi akóval fogom mustom tartalmát alább szállitaní. Ezt pedig ugy eszközlöm, hogy annyi akóra való fris mustot, ahány akóval kevesbíteni akarom mustom akó-számát, erősen kénezett hordóra fejtek, hogy savanyát elvegyem, minden egy akó után annyi 5 lat borkősavas kálit ezen friss musttal telt hordóba öniök, ahány ezered rész savat tartalmaz a mustom, ezután lefejtem és állni hagyom vagy három napig, mire az szépen megtisztul s én a tiszta mustot lehúzom és czinezett üstben mézsűrüségre lefőzöm. A lefőzött s mézaürü mustot pedig szétosztom mustjaim között.
Már pedig akár mily szépen elmondotta is Mihály bátyám, még sem vagyok meggyőződve állításainak igazságáról, különösen kételkedem a must czukortartalmának megméréséről, hogy tudná az a kis műszer megmutatni, mennyi czukor van a mustba, vagy a savmérő, hogy mennyi rész sav van benne.
Ki valamit nem akar elhinni, nehéz azt még kézzelfogható okokkal is meggyézni; de azért megpróbálom e két mőszernek a természettörvényen alapultál megmagyarázni. S ha fiem sikerülne magyarázatommal Pál öcsémet meggyőzni, akkor tdő uramat kérem a bővebb magyarázatra.
A czukormérŐvel a folyadéknak csak súlyát mérjük meg, minél több czukrot tartalmaz a must vagy bármely folyadék, annál súlyosabb is az. A vízben uazó testek, minél több czukrot vsgy sót tartalmaz valamely folyadék, annál kevesbé fognak azok benne elmerülni. A kénesőbe, ha egy darab vasat teszek, a% a kéneső trióén fog úszni, alig fog a vasnak kér harmad része elmerülni, ugyanazon vasdsrabot ha vízbe bocsátom, egészen el fog merülni, a somfa a közönséges vizbe elmerül, tegyünk abba a vízbe sót vagy czukrot s nem fog benne a somfa elbukni. Miért? mert a czukor és a só nehezebb a víznél, s ha ezek közül bármelyik is van a vízben feloldva, ezzel a víz is nehezebb lett. A czukormérő is azért sülled mélyebben az olyan mustban, melyben kevés a czukor, mert az a must könnyebb, mint as, melyben több a czukor. A hányadik számú vonalig lesülled a czukormérő, annyi ezered rész czukor tartalmú a must is.
Gráczián még többet látszott efelett gondolkodni, de sem a gesztenyefák miatt, Km a szántóföld vagy forrás végett. Ezt mind csak névleg ismerte. Egy napsugár és Nézsi léptei vagy hangja, az elég volt neki; mit törődött ő a többivel ? Anyám irányában és hozzám is igen jé indulattal viseltetett. Mily kár, hogy mint nyolcz éves fiút ama szeiencsétlenség érte! Jó földműves lett volna, vagy kézmfivet tanult volna, mint én. Aki látta, nem gondolta, hogy szemeinek tüze kialudt. Kék szemei voltak, mint N é zs i n e k, csak gondolatait nem lehete oly tisztán olvasni azokban. Arcza finom, fehér volt; termete karcsú, és kissé meghajolva járt, mint egy fiu, kinek szemeit tréfából bekötötték .és kinyújtott karokkal keresi az ufet; psonki-vül hangja seelid és csaknem reszkető volt, olyan, mintha csak kérni vagy köszönni tudott volna. Ép oly szelíd és türelmes volt lelke is; anélkül, hogy türelmetlenné lett volna, ott maradt ülve a kőpadon a ház előtt vagy egy fa alatt, és várt, mig érte jöttek.
Én egészen más voltam, édes ur. Engem sem oly szemekkel, sem oly hajjal, sem oly ke-délylyel nem áldott-meg áz ég. Szemem és hajam, — mint még most is látja — fekete, árasom keskeny és halvány volt, sjkaim többször zárva, mint nyitva, tekintetem gyakran gondolkodó, mintha valamit elvesztettem volna; mint Nézsi mondá tréfásan. Nem voltam oly bizalmas és nyájas, mint bátyám; csak akkor éreztem magamat jól, midőn egyedül voltam kőbányámban vagy odahaza. Anyámon, testvéreimen és Nézi i n kívül senkivel sem szerettem beszélni. Ép oly emberkerülő voltam, mint N é-s s i, kit különben mindig egyedül hagytam bátyámmal, mert ast hittem, hogy fájni fogna a szegény fiúnak, ha másokkal barátságosan beszélne. Nézsi nem b látssott oly jó hajlammal viseltetni irányomban, mint a csalid többi tagjai s mindig eltuit* kerftbú, hogy magányo-
Boosásson meg Kendi Mihály, ha itt egy
észrevételt teszek, — szól közbe a lelkész. A czu-kortartalom mérésénél használtBezeredrész"elnti vezés kissé hibás, vagy is kétértelmű. Mert midőn azt mondjuk, hogy azon mustja 20 ezered-rész czukoitsrtalommal bir, nem azt mondjuk, bogy ezer font mustban csak 20 iont czukor ▼olna. De a számítással sem vág az össze, mert & czukornak borhoz adása alkalmával mondó. 4) hogy a hány ezeredrész hiányzik a kelló 20./.8-red részből, annyi 2 font fehér czukrot kell akónként a mustnak adni, már pedig ha ,Vy akó mustot csak 100 font nehézségűnek ves/ek is a 2 font czukor, már 2%-tólit tenne. Tehát máskép keli ezt értelmezni. Ha egy font v u t-rot én egy pár iteze vizbe feloldok aképp^o, hogy amint a czukor felolvadott, újra megmé rek belőle 2 itezét, a többit félreöntöm, — hogy hány latot szaporodott a ezukorral vegyitett víznek nehézsége. De jobb, ha» czukrot összezúzva előre a két üres edénybe teszem s azután öntök reá lassan vizet mindaddig, míg az edény meg nem telt s ekkor kaimárinériegen megmé rem, ugy fogom találni, hogy két iteze viz. melyben egy font czukor van feloldva 6 lattal nehezebb a tiszta víznél, mely azinte 2 itezé-nyi. E 6 lat súlyosbodást egy akó viz súlyához viszonyítva, alig tesz többet 2 ezered résznél. Miután a must nehezebb valamivel a beírna levő savaknál fogva a közönséges víznél, azért a mustnak akajánál csak fél ezeredrészt számíthatunk minden font czukor után. De folytass* csak Kendi Mihály a sav mérőről.
A savmérőnek már bonyolódottabb magyarázata van. A lak mus festmény, melyet a savmérőbe legelőször öntöttem, savval festett folyadék, mely a fehér mustot megfesii ugyan, de a bele bocsátott kémpapiron, mely szinte valami savval van sárgára festve, nem idéz eió semmi színváltozást, mihelyt azonban annyi borkősavas kálilugot kevertem a must köze, melyet a mustban levő sav nem győz semlegesíteni, azonnal fog s kémpapir színe barnulni, mert á kálinak azon része, melynek nem jutott a must savából a kémpapir és a lakmus festmény aavát támadta meg.
Na már ez mégis egy a boszorkánysággal — felelt ingerülten Pál gazda. Hiszen ha * kereskedő is érti ezen kémlésí módszert, akkor azt is kitudja, ha én boraimat egy kicsit megszaporítom. Azért is fitymálta boromat tavai is Na de ezt többet soha sem teszem, — mit er a sok, ha rosz? Azt jól is leszi Pál öcsém, menynyire lehet, emeljük boraink jó hírét ós nevét, könnyebben tudjuk majd máskor eladni. Nem nekünk kell a borkereskedőt felkeresni, bantui ő keres fel bennünket.
Kedves Mihály bátyám, ma nem akarom kifárasztani türelmét, azért most bucsut veszek öntől, mert én is utána akarok nézni az idéu a szüretnek, hála Isten középszerű jó szűretünk lesz amint látom az edényekről; melyek itt már tele vannak. Hanem még felfogom ám ke
Iresni és elfogja mondani azt is, mi módon védte meg szőllőjét, nem tudom hány éve, a késő ta-vsszi fagytól, valamint azt is, hogy hogyan tudta ast a sovány vizenyős földet jóvá tenni, melyet Dorogitól vásárolt. Azután mit csinál marháinak, hogy azok mindig oly jó húsban
san együtt ne maradjunk. Rosz indulatra azonban ez mégsem mulatott; sőt ellenkezőleg. Gráczián azt mondta, hogy Nézsi vasárnaponként mindig barátságosabb és elégedettebb, mint köznapokon, s ő mindenkor megis-ismeri hangján a nap közeledtét, melyen haza vártak.
így töltöttük el az időt. Nyáron a felső tanya alatt, egészen közel az úthoz felfedeztem valamit. Ez egy régi, már elhagyott kőbánya veit, mely finom, erős fövény követ tartalmazott, s kalapácsütéseimre oly tiszta hangot adott, mint a harang. Ha a tanyákon nem volt sürgő» munkám, kőbányámba mentem ; mindig mélyebbre hatoltam, és mindig több törmeléket tettem el láb elől, hogy jobb kőerekre találjak A hulladékot leszórtam a völgy torokba ugy, hogy néhány év alatt minden törmeléktől megszabadítottam a kőbányát, mely régi időkből származik, mint mondják, a romai néptől; aztán fúróval és lőporral aknázni kezdtem. Óriási építményhez hasonlított: lépcsősetek, boltivek, barlangok, sziklafalak voltak benne. Anyám, bátyám kis nővérem és N é t s i néha lejöttek a mély bányába, midőn dolgoztam. Csodálkozva, bogy ősapán egy ember ily nagy rombolásokat képes véghezvinni a fold belsejében. Némelykor, ha as ut bátyámnak síkos volt, Nézsi maga jött s kenyeret és tejet hozott egy kosárban. De ily esetben soha sem maradt ott. A kosarat letette egy kőre a kötéllétra alá, melyen én rendesen álltam, hogy köveket feszítsek ki a sziklafalból; aztán félénken felkiáltott hozzám, és kezeivel befödve szemeit — elszaladt, mintha oly magasról lejönni nem akart volna látni.
(Folytatása köv.)
vaaoak, pedig ugyancsak kijut ám a dologból
¿a uekik.
Axt még röviden elmondom, mi kép véd-leiu Uitíg wóllómet a késő tavasai í agy lói. Ssól-Jóm be számos helyen gasból, u*-dves se«imából liHimatokat raktam a abban as ejssskábau, iui-dón olyan hideg volt, kimí»ntem a ssfiflőmbe, a b^mérót is magammal vittem s v igy ástam, mi-jóu a hideg oly fokra emelkedett, hogy a hő Uieró higanya a fagyponton alol volt, amely bajna: és napkelte közben történt, ekkor meggyújtottam valamennyi halmazaimat, melyekkel akkora füstöt csináltam, mint ha egy vastag íelhó ereszkedett volna szűllóm fölé. £* annyi ellenzőt tartott szóllómnek, hogy a fagy >uem árthatott neki. Ez pedig nem sok munkámba és költségembe került, s ha többen szomszédaim közül is utánozták volna példámat, azoknak szólleje is szintúgy mentes lett volna a fagyiéi. Hiszen mindenki tudja, hogy felhős éjszakákban nem lehet a dértől tartani, * füst pedig a felhő helyét pótolja.
Én is követni fogom példáját Mihály bá-tvácn, mitől az Ioten óvjon, de ha még is dértől lehetne tartani, majd ác is fogok ám füstöt csinálni. De most bocsásson meg, hogy annyi meig feltartóztattuk önt is dolgaiban.
Ezután a lelkész és Pál gazda szives kézszorítás közben váltak el Mihály gazdától, de megigértették vele, hogy a marhák körüli bánásmódot és az alagcsóvezéet, majd más alkalommal elfogja még beszélni.
• * »
Talán még lessek oly szsrsncsés, hogy Mihály oácsi hasznos tanácsait, a marhával! bánásmódját és földjeinek orvoslását, e lapnak hasabjai kozt meg beszelhetem.
PATAKI GÉZA,
tanító.
Helyi hírek.
Lapunk t közönségét bizalommal felkérjük az előfizetések mielőbbi megtételére, hogy a szétküldésben fennakadás ne
történjék.
Előfizetési ár: Három évnegyedre . . 6 frt
Félévre......4 „
Évnegyedre ..... 2 „
— A kir. közjegyzők kinevezését a .Budapesti Közlöny" april 11-ki száma hozta. Vioéküukön a következő kinevezések történtek: Nagy-Kanisaara: Plihál Ferencz törvényszéki biró. Keszthelyre: Villecz Ernő legfőbb ítélőszéki segédfogalmazó, Csáktornyárs: Ziegler Kálmán törvényszéki jegyző, Zala-Eger-szegre : Hideg Jósef ügyvéd, Sümeghre : Szűcs Fái ügyvéd, Kaposvárra: Schaffer Alajos ügyvéd, Marczaliba: Névy Jósef igazságügymi-nisteri fogalmazó, Szigetvárra: Nagy Ernő Ügyvéd, Veszprémbe; Kenessey Mór ügyvéd, Papára: Zárka Dénes ügyvéd, Szombathelyre: Gaar Frigyes albiró, Felső-Eőrbe: Dezse Gyula ügyvéd, Kőszegre: Márkovics József ügyvéd, Sárvárra: Nagy Péter törvényszéki jegyző, Körmendre: Tegyey Lajos ügyvéd, Mura-Szombatba: Babos Péter ügyvéd, Szent Gott-hárdra: Desits Gyula ügyvéd, Sopronba: Qeiazler Josef járás biró ós Pottyondy Ágoston ügyvéd, Győrbe: Csukássy Károly alügyész ¿a Feszler János albiró, aat.
~ Gyászhir* Beacsik Ferecz és neje Zarka Kstslin a maguk és fiuk Ferencz nevében mély fájdalommal jelentik szeretett gyermekük illetőleg a kedves testvér Benczik Lajosnak, folyó évi april hó 11-én, reggeli 3 órakor, élete 23-ik évében, tüdó-gümőkórban történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó évi april 12 én délután 4 órakor tétettek a helybeli sirkertben örök nyugalomra.
Aa engesztelő aa. mise áldozat pedig folyó hó 13-án reggeli 10 órakor tartatik meg a Szt. Fereric/rendüek templomában. K*lt Nagy-Ksniz^u, april 11-éu 1875. Béke hamvaira!
— .4. Horrutgymegyei „Deákpárt* sza- > hadelvii párttá alakulván, május Ü an d. u. 4 I órakor Kaposvárott a «Korona* vendéglőben | nagygy iilést tart, melyre Inkey József ideigl. > elnök a szabadelvű párt összes tagjait meghivja.
— Nyilvános köszönet. Alulírott községnek elöljárói kedves kötelességünknek ismerjük méltóságos báró Mikos János urnák, mint a tanügy lelkes barátja.? ak, iskolánk javára tett becses adományáért legforróbb hálaköszönetünket nyilvánítani. — Midőn ezt tehetni szerencsések vagyunk, egy szersmind azon szívből jövő óhajunknak vagyunk bátrak kifejezést adni, hogy őt, — ki áldozatait nem cssk szavak, — hanem a legnemesebben nyilvánuló tettekben rakja le a haza oltárára, — az ég, tanügyünk javára az emberi kor legvégső határáig tartsa meg ! — Fogadja nemes-lelkü adakozó szerény, de őszinte soraiukat nagybecsű személye iránt való határtalan szeretet, — tisztelet és hódolatteljes ragaszkodásunk legszentebb zálogául 1
Véged község elöljáróságs.
— A vetések állásáról megyénkből a kormányhoz tett hivatalos jelenté» a következő : Zalamegye: A száraz fagyok sok kárt tettek a buzavetésekben. A tavaszi szántás april közepe előtt nehezen lesz megkezdhető.
— Al*ó-Lendván egy igen korszerű eszmét pendítettek meg s csakhamar egész lelkesedéssel tettlegesilik; ugyanis „Alsó-Lendva-vidéki népnevelési egyesület* alakult, melynek alapszabályai már ki is vannak dolgozva; hatásköre a kir. járásbíróság területére terjed. A felhívást az alsó lendvai iskolaszék bocsátjs ki. Üdvözöljük a nemes intézkedést s minél nagyobb sikert óhajtunk!
— Tapolczán f. hó 4-én ünnepélyesen tették le a felsőbb népiskola alapkövét. Ezen ünnepélyen, mint a „Hon* ban olvassuk, nagy számú közönség volt jelen. Az ünnepélyt Györffy D. szolgabíró, tapintatos alkalmi beateddel nyitotta meg, utána Molnár József igazgató szólt lelkesülten s azután a Keszler Gyula tanár által felolvasott alapokmány lőn az alapkőbástyába betemetve. Konkoly Ambrus tapolczai esperes plébános sz uj iskola történetét elmondván, óhaját fejezé ki, hogy az folyto nosan magyar szellemű legyen „magyarul azólamljon meg benne az örök igazság s tartson örökre". Végre 13 éves tanuló Oroszlán János mondókája s társas ebéd zárta be az ünnepélyt. Ezen ebéd alkalmával üdvözlő távirat lőo küldve az iskola derék kezdeményezője, Bója Gergely tanfelügyelő • az azt támogató Ker-kapoly Károly hoz. A társas ebéd alatt élénk vita fejlett ki Tapolcza neve felett, mely nem tót eredetű, miután régibb okmányokban „Tó-polcza" név alatt fordul elő s a tervben lévő „Borcsamok* « borcsarnoki értekezlet felett. — A tap< lezai felső népiskola ezen ünnepélyét mi is fontosnak tartjuk már csak azon okból is, mert a felső népiskola elhanyagolt eszméjét vsa hivatva terjeszteni.
— Rövid hirek. Hermina József váczi székesegyházi nagyprépost meghalt. — Zay-Ugrocon „m&metszószeti tanfolyamot nyitottak. — Nagy - Váradon Mészáros András nevü nő balt meg, ki mint férfi szerepelt s feleséget js tartott. — Veszprémben lspot indítanak. — As Elba Padubits környékét elöntötte. — Május hóban a svéd király Bécsbe jön az udvar látogatására. — Az erdélyi és horváthorssági csendőrség átvétele ügyében tanácskozások folynak. — Szatmár megye főispánjául Domahidy Ferenczet emle-
getik. — A magj. hivatalnokok hitel s bizt. egylete ügyeinek rendesését a m. ált. hitelbank nem vette át. — Thaisz viaszavonta közjegyzői folyamodását s megmarad a fővárosi rendőrség élén.—A kormány a jövő őszszel Budapesten fels. nőtanodát fog felállítani. — A bécsi tavaszi versenyek apr. 25-én és máj. 2-án tartatnak meg. — Örömmel jegyzi meg a fővárosi lapok egyike, hogy az ó-budai kerületben újévtől fogva tolvajláai eset nem fordult elő. — Fráter Pál nográdmegyei tsnfelügyelő ellen vizsgálat rendeltetett el. — Cl o tilde hgnó elvalik férjétől. — A nizzai tébolyda f. hó 3 án leégett. — A pécsi dalárda a fővárosba megy. — Nagy Váradon a vör hentes betegek száma nagy.
Irodalom.
* .Az apollo* czimü zenem&folyóirat negyedik kötete legújabban megjelent harmadik számának tartalma: 1) a Télen nyáron pusztán az ón lakásom . . . b) Helyre Kati . . . Népdal átiratok sálon stilben zongorára átírta Sípos Antal. 2) Feigler Géza halálára.Wachtel Auréltól. 3) No jól van, gyepke, Büky Györgytől. 4) Halifax, gyorspolka Magnrányi Józseftől. 5) Három magyar népdaJ. I. Benyújtottam | a kalapom. II. Ennek a kis lánynak. III. Tóról | tóra száll a gólya. Előfizetési ár egész évre (mintegy 100 valogatott '' zeneműre} 6 frt., félévre 3 frt. A jelen szám 1 írtért külön is megszerezhető. Az előfizetés vidéken legczél szerüebben a postahivataloknál postautalványozás utján eszközölhető, Budán az „Apollo" kiadóhivatalában iskola utcza 681. sz. a. Minden eddig megjelent szám és kötet folytou kapható.
* A „ Vasárnapi Újság- spril 11-iki száma következő tartalommai jelent meg: Báró Prónsy Gábor (arczképpel). — A hullámokon (Költemény, Darmay Viktortól). — Czérna Tamás. (Beszély.) — Quinet Edgár (arczképpel). — Attila haiáls (keppel). — A hülésről. Sámi Lsjostól. — Isztria és Dalmá^ czia. (4 képpel.) — „Non ölet." (Fővároai tárcza Boroatyáni Nándortól.) — A magyar irodalom hatása a nemzeti életre. Kazinczy Lajostól. — A hétről. — Irodalom és művészet, közintézetek, stb. rendes rovatok. A „Vasárnapi Újság- előfizetési árs évnegyedre (apr. egész juniusig) 2 frt; a „Politikai Ujdon-ságok*- ksl és „MAgysr G*tdáM-val együtt 3 frt.
Eszmék a scepticus világból.
1. Politika. Csoqya meittnég, saáp eság-¿•1. Mint midőn a bordély bánt Totésetask, aa
fl r d ö % ö t tündérnek nevetik.
2. Bírói kar. Nálnnk a májodik „Ecce bomo." Qolgothán mások bOneiért feszíttetett meg, az iga-*ág, nálunk pedig bizonyos saebmetuésí malataágnak árát, az igazságügynek kell megfizetni.
3 Biztosító intézet. Á megyei tiaatvi seiőket még mindig nem kineveztetni, hanem választani akarjuk. 8 miért ? Színleg democratikua, valósággal aristocraticos indokokból.
1-ör Szeretjük, ■ bozzávagjank már szokva, hogy a tisztviselők, saját creatnraink legyenek, s szárnyaink alatt működjenek.
2-or. Még mindig erősen iparkodunk azon, hogy a megyei hivatalok, mint eme tSzsgyökeres magyar életjáradéki, vagy életbiztosítási intésetek a 48 előtti Verbőezy nemzet ivadékának ssámos kicsiny, — de nekünk igen-igen kedves tagjai javára, — ha csak lehet, örök időkre fsnntartassaosk s virágozzanak.
sssbeit szokása szerint a kandalló márvány laftjár«.
kiBríté Neje sITgbOgy a gyttrdkst msgpOTanti, WrdS
tekintettel férjére tigrisként felegyeaesedék. A "férj cleinl* zavarb* y<V. axonbau r*skh»uiar u»st«4S*d(* magát ■ nem épeu kedvteienül «sóit: .kedves aőo<. 1 ma jó üzletem rolt, <• uégy gylirüt uekea vottert !-A nő Öröm sik^llástal Melte meg kedvei férjét; ki nek másnap 26,000 frankot kellett a gyűrűkért ftzei ais. Kétségbeesésének nem volt : batárs, neje Ssud-ban ez eset <5u nem gyízi difsírmi férjét i vsls hányszor a gyűrűket előmutatja, igy szói : .8 még azt merik állítani, hogy fér}«a fukar, pedig ÜBs !"
Papírszeletek.
Egy férj kalandja Egy fösvénységéről és ledérségéről egyaránt ismerős férj a napokban egy színésznőt, kivel közelebbi viazonjá volt, kocsin Bécsben a színházba kisért. Utk&zben a nő kesztyUt húzott, mivel azonban a kesztyű kissé nehezen ment fel, négy értékes gyűrűjét njjárél levette s lovagjá-nak adu át, ki axt kulcsai, fogpistkálója s aprópénze közé zsebébe dugá. Elóadái után hazatérvén,
8zép válasz. — JAncsi i miért vaa
annak at uj toronyórának oly vékony keliemstien hangja T- — Kérdé ti ... kiaasssoaj iaasát.
hallván az ojonnan készült tor«ny-^ra ütését. — „Azért nagyságos kisassiony, mert még ímb fi a-t a 1 , de ha egyszer nagyságod korába Olsss, akkor tudom morgó hangot ád."
Egy idegen (yermsk&l. vizsgálat alkalma kor, azt kérdezte a hitoktató, ki történetesen barát
volt: — „Kit mondunk felebarátunknak?'' — .Minden embert — felele a tanoncz — akár barát akár uem barát!*
— .Jónapot baromorvos ur ! beteget hoztam — mondá a kőporárus, sántító szamarát értvén. — „M e 1 y i t e k beteg kettőtök k^züi ?• — kérdé nagymérgesen a baromorvosnak saóiitott állatorvos.
Placzl arak.
«
— Vsszprési. april 7-én: Boas 4 frt. » — 80 kr. Rozs Ü trt. 80 - 4 ír. - kr. Árpa 2 írt. iŰ kr
--frt. - kr Kukoriexa ■> frt. 70--frt. 90 kr.
Zab 2 frt. — kr. Burgouya f>5 kr. Egy öl cser ha.
sábja 9 frt. 60 kr. * ''
— Bsispsstes, april 11-én. Vámmázsa szerint bánsági buza 4 frt. ¿5—& frt 16 kr j tisaai bm 4 f.t. 7U—5 frt. 30 kr; pestvidéki boza 4 frt.65—5 frt.
29 kr. ; fejérmogysi buza 4 írt. 75—5 frt 36 kr. Roas 3 frt. 50—60 kr. irpa ser fő résre 2 Irt. 60-2 frt. 7U
kr; árpfi etetésre— trt.---- kr. Zab 2 frt. 10—20
kr. Kukoricza S frt. «5—3 frt
— Soprsa apr. 9. tíuas ü frt yo—4.80 R<*a2.»o
— 360. Árpa 2 frt. 10 kr. 2.T0kr. Zab i frt. — kr.
— 2 frt. 20 kr. Kukoricza S fn. - kr. 3 frt. 10 kr. Száns mázsája 1 frt. 8o kr.— Szalma — frt. 70 kr.
— Szssüistfctly. april 9. Buza S.80—4 40 kr. Roza 2.80—b.20 kr. Árpa 2.10—20 kr. Zab 1.30 - 2 frt 10 kr. Kukoricza idei 2. — kr. Marhahas foo^a
30 kr. Borjúhús fontja 40 kr Sertvéshus fontja 62 kr. óbor akaja 12 frtig. Ujbor 6 — 7 frtig. Keményfa öle 10 - 12 frtig.
• — KétlSfSS 1875. apr. 7-én a buza 4 frt. 20 kr. 4 frt. 50 kr. Rozs íf frt 30 kr. 3 frt 40 kr. Árpa 2 frt. 30 kr. 2 frt 60 kr. — Zab 2 frt. — kr. 2 frt. 20 kr. Kukoricza % frt. 8ü kr. — írt., — kr. — Liszt legf. 13 frt., mundliszt 12 frt., rozsliszt 9, barna üss« 8 frt. —, dara mérője 15 frt - Lencse 10 frt. Bab 4 frt. 60 kr. Káaa 12 frt. — kr, Burgonya 1 frt. 20 kr. Fa kamány 13 — 15, puha 9 frt. Marhahús 28 kr., tehánzair 60 kr. diaanóbns kr., disznózsír 62 kr. bor-jáhus 40 kr. birkahús 20 kr - Sséoa m. 1 frt. »0 kr. L 1 frt. 10 kr.
Lottobttsá*.
Gráts, april 3 án: 61, 46, 11, 65, 49.
JBrünn, „ 7-én: 84, 12, 15, 48, 53.
Innsbruck,,, „ 83, 21, 39, 36, 10.
Bada, „ 10-én : 46, 78, 88, 82, 77.
Lines, „ „ 55, .24, 1, 51,
Érték- is váltofolyam ajrilis 12.
5*/t metaliques 71.— ; ő*/t noms. WölcsOu 75.10; 1860-ki álladalmi kölcsön 112^5; oaok-réwr. 9 56; hitelintéseti réssvénjek 233.75 ; London 111.20; magjar földtehermentási kötvény 85.— ; teTiesvári ftldtehermentási kötvény 78.50; erdélyi toldtohermentési kötvény 76.50; horvát-slavoo föidtekermentési kötvény 80.50; esüst 103 30; cs. kir. arany 5.22''/, Napoleond''or8.87Va; 100 mark D. R. n. —.—
v- '' ''._
Felelós szerkesztő s kiadó : Bátorfi Ltjta.
Hölgyeknek iiélkülözhetlen !l
RAVISSANTE
Dr. Lejosse-tól Párisbao.
Csak a hivatalosan megvirsgált, mrrogmentet, tiszta és teljesen ártalmatlan
RAVISSANTE
bír ason »-Svel, az emberi bőrt miu<le.i sérfl-léstCl megmenteni, utóbajokiól és
ssépséget s örök ifjúságot búio»ium. Ha a Rs vissas te naponkint eg)-axer ax «iiiiiegygyel az arexra, vagy más testrészre d» zsóltetik, már a törülközés után tapasztalható a majdnem csodálatos hatás. Ac arezon támadt rán-csok és himlőbelyek elgimitutnak. — á Rs-vissatt* Hjn arczsxÍDt idéz e.ló. a búrt feLé-riti, frissíti és finomítja ; eltávolít legrövidebb idó alatt sseplfit, máj/oltókat, orr*«ürességet s a bőr mindea tisztátalanságaik
Már as első kísérlet után elaaUL-oízák a t. hölgyek, jövőre csapén csak Dr. LEJOS8E vi-
lágbirü „IU«isaMtB"-iát baaznáini.
Stampfel
44—1) született:
(1644—1)
I
Kilik Szidónia,
okleveles szülésznő,''1642-1»
Egy ügyes
borbély- segéd
azonnal felvétetik. Bővebb tudósítást levélileg ad
Kraft Frigyes,
fodrász Keszthelyen.
Egy üvegtok ára 1 frt 50 kr.
a vidék- és helybeli nő-közönség becses pártfogásába magát ajánlja; továbbá lakosztályában levő elkülönített több bu-; torozott szobáiban kényelmes lakást és teljes ellátást adhat azon szfiló-nőknek, kik a felgyógyulásig felügyelete alatt maradni óhajtanak.
Lakása: Zárda-utcza, (2. szá«. N. Kanizsán.
400 mázsa
(1671 22) A legnagyobb
YASBUTaaaYÁE
nagyban ós kicsinyben Budapesten :
Dr. LEJOSSE fóraktárában, király utcza 15. L 19. jy Vidéki renddrények a legszigombb titoktartás mellett, utánvéttel eszközöltetnek. (i56&-i8j
Bécsben, III. Marxer utcza 17. sz. alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek.
Vao szerencsém jelenteni az érdekelteknek, hogy nálam, alulírottnál 400 mázsa elsőrendű széna áll eladásra készen, a venni szándékozók feltalálhatják nálam, vételárra nézve levél által is lehet értekezni.
Vöröi Imre,
balatoQ magyaródi vendéglős, a. p. K i i • Komárom. (1637—2)
27 kr. Csarnok 11 kr.
V-Kanizián.
Eisinger Henrik fióküzlete
□agy riluszt.''-k szép és jó női ruha kelmékből. kitűnő.midi és mintázott jé szlai Cretoa. Perfali«, Jacoaa és batisztok ; sima és mintázott brillantin és piketek, kitüuő é* jó nzinos kaaavászsk. fsber gradli. Jizine» bútor grádii. valódi, szolid gyolcsok szalvéták, tf-rülközík, száayefek, ezérsa. pamat és vltorlavászaok «ltönyftk-
nok ; női és nri nyakkendők, kezelik és gallérek ; nagy *álaazték nehéz éa jó aelyemazalafekbél é» »ok más piperecikkekből aat.
ez mind csak kr. róf vagy darabonként.
Minták kivánaíra küldetnek. - Szíves megrendelések postai utánvét melleit pontosan és azonnal enxkfixöltetnek.
Eladási helyiség: Uj takarékpénztári épület, volt Kohn
Gy .-féle Üzlet. Saivea megrendeléseket a „27. kr. CHarnok 27 kr." N.-Kanizsán temék cziraezni. (1622—8)
Keller Ignácz
C«ak
kísérletbe kerül,
hogy áruim kitűnőségéről a bámula-
tos olcsó ár mellett :
(1548 - 8)
Ajánlja gazdagon felszerelt urak-, höl. gyek, ée gyermekek számára való topánrak. tárát a legjobb minőségűeket a lehető jutányos áron.
Ug} szinte figyelmébe ajánlani bátor vagyok a cs. k. katonasága t. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel és külföldi bór bői elfogadok és készitok, az árt legjutáncosabban számítom.
Az én raktáromban váaároltakat kijavításra elfogadom.
I
Empfiehlt sein reich assortir-.s Lager aller Gattungen Herren-, Damen- nnd Kin-der-Stifletten von bester Qualität und zu möglichst billigen Preisen.
Ferner mache ich das k. k. Militär und verehrungswürdiges Publikum aufmerksam, dass ich alle Bestellungen vom besteu In- und Audiänder''Leder ''verfertige und prompt und billigst berechne.
Auch wird von mir- gekauft«» Waare zu reparieren angenommen.
FEHER MIELOS
Rd.
vezér Ügynöke
Hornsby & Sons, J. & F. Howard, H. Lachapelfe, Rd. Sack
utb. f. gyárosoknak.
Budapesten, Üllői ut 12. sz. .Köztelek." Landstrasse Pragerstrasse 13. (Hotel Hungaria.)
Iroda-raktár s javitó műhely Iroda és raktár : Bécsben
Díjakkal jutalmazott gfccsópfő-gépek.
tiszteletteljesen ajánlja a t cz. g3zdaközőnségnek
R. Sack jeles sorba vetőgépeit, melyek könny üségüknél fogva homokos talajhoz legalkalmasabbak (a 13 soros 77a vámmáz^át nyum,) továbbá ugyan ennek 8 — 14" mélyre járó öntött aczél Rajólekéjét.
Priest & Woolnongh 8 o r b a vetőit (javitott Garett.)
J. & F. Howard meghaladhatian ekéi, gőz földmivelési eszközei és s z é n a íorgó gyűjtőit.
L. Hnillier konkoly, vadboraó, bükköny s zab kiszedő gépe.
E. H. Bentall, Richmond & Chandler szecskavágóit.
Hornsby répametsző és zúzógépeit, jeles amerikai tengeri morzsolóit szelelővel, a világhírű s számtalan első dijat nyert, ugy legközelebb az 1874-ik évben Varsóban tartott gazd. kiállítás al kai-mából érdem oklevéllel ellátott Hornsbi gózmozgonyés gőzcséplőit, járgány és csépi ő i t, valamint mindennemű gazdaságba vágó g é p-eés eszközeit.
Egyúttal k.-rem tisztelt vevőimet, hogy a netán szükséjleudó pótrészekre megrendeléseit mielőbb megtenni szíveskedjenek, hogy ideje korán kiszolgálhassam.
Árjegyzékek kívánatra dijnélkül s bérmentve küldetnek.
(1625-5)
mindenki meggyőződjék. Vásznak. 1 50-rőfÖs vég, V* «éle», frt- 13 50 1 80- .„ „ V4 caérna -
vászon „ 8 10 1 30- n „ „ csinvat-
vászon „ 8.10 3«- „ „ kreasz-
vászon ,, 8 10 vagy bécsi rőfönként 27 kr.
Selyem- és bársony-szalagok. Fail- vagy nobleaae-seljem, minden sima. legdivatosabb színekben, színes fonákkal Öt ujjnyi szélesség,'' bécsi röfe 27 kr., két ujjnyi izé-lesek két bécsi rőf 27 kr. Egy pár
fehér vagy csíkos hölgy- vagy gyermek-térdharisnya, a legjobb fajtából.....27 kr.
Egy pár férfi félharisnya . . 27 kr. Egy pár harisnya-kötő, széles selyempántlika-csokorral di-
szitre.......27 „
Továbbá fehér damaszt-törülközők, váston-ágyuemüek, nehéz lábszönyegek, bu-tor-csinvat, háló- és cziczfdggönyök, valódi azinü percalínok, török háló-köntös-kelmék, barchentek, rófön-ként 27 kr. (1597—6)
Ü-y apja-ruhakelmék. 4/« széles nehéz ripazek, Luaatredi grnaiak, tibetek, gasterek, sima és csíkos, mindenféle szinben bécsi rófe
Egy
legyező akármilyen sxinü 27 kr. Egy készlet fej- és mellcsokor bársony-pántlikákkal ét rózsákkal diflritve . . . . 27 kr. Egy pár kézelő gallérral együtt 27 kr. Egy pár fejre való vagy zsebkendő, tartós színű ... 27 kr. Egy vászonzsobkendő . -. .27 kr. Egy vászon-asztalkendő . . 27 kr. Egy tekenősbékahéj-fésű legújabb fajta......27 kr.
Egy kétféle féaü.....27 kr.
Egy vászon- és slingelő olló . 27 kr. Egy angol féj-diadém, egészen fekete gyöngyökkel hímezve,
a legújabb......27 kr.
Egy bőr-pénztáska . . . . 27 kr. Egy kávéskanál china-ezüstből 27 kr.
Megbizások
az összeg beküldése után vagy postai utánvét mellett pontosan hajtatnak végre. Ámde, melyek nem tetssenek, minden habozás nélkül vissza vétetnek.
Beck Grand bazárja
Bécs, Adfergasse 4.
kéretik a czég czimét eltenni, és azt lehetőleg jól emlékezetben tartani.
A „CENTRALE
U
biztosító társaság
vagyoni állásáról, a hirlapilag közlött czikkck figyelmen kivül hagyása mellett — a kellő vizsgálódást megtévén — és mintán meggyőződtem arról, hogy bi/.tositó feleim ezen társaságnál biztosított vafcyonaikra néave kellő bfetonságba
nincsenek, a biztosító feleim iránt tartozó kötelességemnek eleget teendő, nem várva be sem a kormányszék, sem az
igazgatóság intézkedését,
minden a győri vezértgjnökségiiél
feladott biztosításokra
egy tekintélyes alaptőkével biró intézetnél, a felek részéről minden díjemelés .vagy utólagos fizetés kötelezettsége nél-kulj viszbiztositást eszközöltem - ebből kifolyólag roa déli 12 órától a viszbiztositó társaság a koczkázatokat átvállalván — a biztosító felek teljes megnyugvásban lehetnek — és én minden kár, azok gyors és pontos kifizetéseért
a felelősséget magamra vállalom.
Győr, april hó 9. 187>.

Szepessy Kálmán,
vezórögynök.
esc Ii ans-Anzeige!
|Die Leinen-n. Modewaaren-Fabriksniederlage in Wieu, fosefstadt, Kochgasse Nr. 36, Eingang dnrch die Alserstrasee,
Wiener C itiundruck-Fab-h ° rlksniederlage.
Wir erlauben uns nachstehend billigst gestellten Fabrik» Prds-Cwraat für die Saison 1875. ergebest vorzulegen ; wir ver*riclm*n sämmflichr Krreugmsse iu zwei Qualitäten und bürgen für vollkommene <iüte derselben, mit der Versicherung, das* jeder Auftrag auf dass Reellste so ausgeführt wird, als wenn er persönlich gewählt würde. Auf geebrtes Verlang, n senden wir Muster und ausführlichen Preis-Courant. indem wir unser Unternehmen aufs Beste empfahlen, zeichnen wir Hochachtungsvoll
Die Geschäftsleitung.
Preis - Courtot:
I. 11.
Qual. (jttal.
—.25
—.30 — 25
-.SO
-.40
—.45
-.30
Elisa, Waare.
Eigenes Erzeugnis» in Percaline u. Hemdstoffen p. Elle fl. . . Cosmanoser Erzeugnis* in Per caline, Cretons und Hemdstoffen pr. Elle fl Neunkirchener Erzeugnisse in Battiste u. Jaco-net p. Elle & Französisches Er zengniss in Ja conets u. Mous-seline p. Elle 8. eirofle-GIrsfla, d-Neaette la Ball
dentafasp.Efl.
TürkischeSchlar-roek-Cretons in d. neuest. Mustern p. Elle fl Möbelpercails in allen Farben u. Dessins p. E. 8. Gemusterte französische Brillantine pr. Elle fl. Weisse und glatt • farbige Brillantine pr. Elle fl
I Weisse u. gemusterte Kleider-Köper p. E. fl. Cosmanoser Leder für Frauen-und Kinderkleider per Elle fl j_.45 Laasche Lehna Kleiderstoffe fir HaaakJ eider per Elle fl
Weisser Chiffon, Scliirting und Hausleinwand p EUe fl. ... Hemden- Chiffon - od.Hemden-Per-cail pr. Elle fl. Weiaaer Damast-gradl n. weisser od. gelber Nan-king pr. Elle fl. Handtücher inJa qnard o. Damast per Elle fl. SckwarzejOrleans
per EUe fl. Schwarze Lüster per Elle fl Schwarze Seiden-lüstrin p. Elle fl.
engl, schwarze Kleiderripse s. Kleider od. Dol-ma per Elle fl. Kleiderstoffe in glatten od. gemusterten Farben pr. Elle fl. Efeu eise Stick-
waarc. Rumburger Leintücher ohn.Nath 2«/4 EUen breit, 3 Ellen Lang, pr. Stück fl. . Farbige Caffeetü-cher in alln.Farben pr. Stück fl
—.20
—.25
-.35
—.40
—.30 — •
—.35 -.30
—.35 -.30
— .35 -.30
—.40
-.30
—.25
—.35
—.30
-.30
—.50
—.70 1.20
1.60
-.40
Stadt Kiöd«--
piqueidecke, w. oder farbig pr. Stück fl. . . . Eine Garnitur Bettdecken in Piquet, ftrbig,p. 2 Stück fl. . . Tischtücher in Leinen - Damast
1 "U "U "/«
4.—
-.80
fl-3,3.50,4 50,6.50
1.30!

Stück-Waare mit 30 50, sd. 54 El.
i4 30 eilig Garn-leinwand p.St.fi •j, SO ellig. gewa-scheneCreasl ein • wand pr St. fl. 7« 30 ellige gewaschene Stnhl-waare pr. St. fl 4/4 30ellige gewaschene ütuhl-waare pr. St, ti. »L 50 ellige Hol-(änderLeinwand pr. St. fl . . \ 50 ellige Bel-faater Leinwand pr. St. fl. . . ^ 50 ellige Irlinder Leinwand p. St. fl. ... V, Rumburger inur May u.Holfeld) in 6 Sorten fl. 25 bis 30 40 -50—60 -70
gsr Stück, 54 Ilen. . . Ditzesdwaars ■1t 12 St-
Ii Luder-Taschen-tüchel m. Bilder oder färbiger Kante per Dutzend fl. . . . --26 Mädchen -Taschentücher mit farbiger Kante und gesäumt pr. DU. fl. . . .1 Damen - Bsttist-1 od. Jaconet-Ta-, Schemde her mit farbiger Kanten ^et DU. fl. Herren-Taschen-tüchel mit farb. Kante und ges. per Du. fl. . .
Hamburger Lei-nentüchel per Du. fl. . . . irläuder Leinen-tüchel in fünf Sorten fl. 4, 5, 6, 7, 8 p. Du. Eigenes Erzeugnis« C a t tu n-_ iaj Kopftüchel per Du. fl. . . . Cosmanoser Er-»eugniss, Cattn n-1 od.Battist-Kopf-tüchel p. Du. fl. Foulard- Kopftüchel pr. Du. fl.
Cosmanoser Fon -lard-Taschentü-chel f. Herren per Dtz. fl. . . Eigenes Erzeugnis« Taschen tüchel f. Herren pr. Du. fl. . . Leinen - Serriet-ten in Jaquard pr. Du. fl. . . Leinen - Servietten in Damast pr. Du. fl. . . Leinen - Handtücher in Jaquard pr. Du. fl . . Leinen - HandtO-l.lOj eher in Damast pr. Du. fl. . . Dessert - Servietten, weiss oder farbig, in Damast pr. Dtz. fl.
TBrfclsolM Ha#a-«g . Haadtüobir
pr. Du. fl. . .
I. Qual 11. Qual
8 — 7.—
8 — 7 —
10.- 9.J 1
12. - 11.—
14.— 12.—
16 — 15.-
25 — ¿0.—
1 - -8Í
1.05
L:
—.20
—.30
—.25
-.25
—.60 1.—
1.30
—.30
1.60
3.-
1.Î
2.1
3 -i 2-
3.—
5.—
2.50
3.80
3.60
4.-
3.-
4.-
6.—
5.—
7.-
3.50
4.—
2.-
3-
3.-
2.5
5.-
4.-
6.-
3.-
schlössen. ibreKrzeu(; nisse statt wie bi&Lt''r »ur au die 27 kr (b-. schälte ai> zugebfu.ho wohl dru Ku gross-als den L>e-
uü Verkauf selbst zu besorgen uuJ Tür alle Artikel deu Einheitspreis per Htück mit 30 Ellen um fl. 7.50, per Dutzend n.
1 ¿Stück um
fl. 3.— festzusetzen, u.
«war folgende Artikel in 30 Ellige echt-farbigeTer-caline, Bat-tistu, Jsco-neta und Mouseline, moderne Kleiderstoffe, sowohl schottisch als Such glatt-farbig, Garn Holländer-, Beifastar-nnd Hausleinwand, weisse
8cüirtiag und Hem-den-Chiffon Schnürt a. färb. Kleiderbarchen te,englische Leinenstof-fe ftlr Haaskleider, weisse Zwilch u. Damast-gradl, färb. Bett - Cana-vasse, weis, nnd gelbe Nanking, bunte Mö-bel-Zitz u
Möbel-Grad 1, weis. Spiuenror hänge, Damast nnd Zwilch Handtücher Ferner per Du. mit Ii St. weisse Rum burger
Leinen-tüchel. fein BattutU-schentnchel mit tärbig. Kaut., Servietten iu Zwilch und Damast, w. und farbige Reinleinen • Dessert, türk. Pi-quett.Hand-tücber, Bat-tist- u. Cot-ton-Kopftü-chel,farb. u. blaue Herrentaschentücher und alle in dieses Fach einschlafeo de Artikel.
Aufträge aosderPro-vint werdeu ebenso ge-wissenhatt, als reell ausgeführt, SO als wenn persönlich gewähl würde n.Nich«.-convenire Ildes si>-sundslo1-retourge-nommen. Adresse
turen, w. od. 6 Pers. 12 Pers. 18 Per«. 24 Persc farb. in Jaquard, flT5 fl. 10 fl. 15 fl. 20
ituren, w. od. 6 Pers. 12 Pers. 18 Pers. 24 Pers-farbig, in Damast, fi7~b fl. 12 fl. 18 fl. 24
Versendung mit Nachnahme, Packung zum Selbst kostenpreis und bitten wir auf Firma und Adresse genau su achten, um nicht von missgünstiges Concnrren-ten getäuscht so werden.
Wiener Cattun-Druck-Fabriks-Niederiage
Stadt, Ruprechtapiatz Nr. 3; nur Hr. 3. rückwärts dèr Ruprechtskirche, ris-â vis dem Eingangej
1_zur Sacriatei.__
NB. Als Probeaufträge versenden wir anch halbe Stücke mit 16 Blieb und halbe DnUende mît 6 Stück. (lA*6"7!
An die Fabrikb-Nieder-lage, Kochgaaae 36 in Wien.
Wajdits József lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó ayoaúsa, Nagy-Kaniiáin.
0 ,, . . • . .. ''v '' " ''
.VASI -KANIZSA, 1876. április 15-éu.
5 ŰéliiUU ár
J taax erre
:el erre .... 4 t je^yeo érre . J ,
^V JO icr.
HJríetetek.
6 huibot petitaorb&a 7, máaodazor 6 ■ micatc to»8bbi torért 5 kr.
XY1LTTÉB.HKN
•orooJcict 10 krért vt-
:euíek fai. Kinratárí illeték minden ■yea hirdetésért külSi »0 kr. fiieteodS.

TUennegyedll évfolyam.
előbb:
-SOMÖG
OZLÖN
A lap axeilemi és f jaayagi ruaaet ¿lletó köz ; lemeuyw* , előfizetések, reclamatiák tat. a szer-ke»* tö-kiadöhox ber-neur*« lotftsoodófc: NAGY-KANIZSA Takarékpénztári épület, földszint. Bérmeutetien levelek csak ismert mnnkstár-aaktól fogadtatnak el.
Kéziratok tíhm nem kfildetnek.
J Kézir
r —'' -
íiagy-Kanizta vártt helyhatóságának,. nemkűlönfcen az „első zalai ügyvéd-egylet, a „nagy kanizsai kereskedelmi s iparbank", a ,nagy-kanizsai takarékpénztár'' a »zalamegyei általános tani td-testület .Zaia-Ssnogy gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és várost egyesület hivatalos értesítője.
Betenklnt ketszer, vflarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap
23SU. u i. 18757
Zalamegye alispáni hivatalától.
Valamennyi szolgabíró uraknak !
A cselédkönyvek kiosztásában bizonyos lassúságot tapasztalván, jelen utasító rendeletemet szolgabíró nrakboz kibocsájtani anoyival inkább szükségesnek tartottam, mert a cselédrendszabály 29-ik szakaszában kitűzött batáridő nagyon közel van.
A mutatkozó késedelemnek egyik okául azt gyanítom, miszerint a község ás körjegyző urak a cselédrendszabálynak annak idejében megtörtént kihirdetésével minden cseledet és cselédtartó gazdát a ¿9-ik szakaszban foglalt kötelességére, vagyis a cseléd-kényvek beszerzésére eléggé figyelmeztetve, magukat pedig, felmentve érzik attól, hogy az egyes községekbe kimenve az ottani elöljárósággal együttesen a cselédkönyveket a helyszínén kiosztanák, hanem e helyett a cselédeket magukhoz várják, kik ha ott megnem jelennek, a cselédkönyvek kiosztása is szabályellenes késedelmet szenved, vagy éppen elmarad. Hogy tehát ez ne történhessék, a község és körjegyzők szolgabíró urak'' által utasitandók lesznek, hogy miután a
cseiédrendszabálv 23-ik szakasza szerint a
• • 1
cselédkönyvek minden cseléd által azon község elöljáróságánál szerzendők meg, melyben a cseléd lakik, jegyző urak benem várva a cselédeknek maguk szerinti jelentkezését, körjegyző urak a körjegyzőségükhöz f tartózó minden egyes községben egyelőre kitűzendő, s a cselédtarto gazdákkal is tudatandó napon megjelenjenek, s a megjelenésre kötelezett cselédeket a község bíró hozzájárulásával cselédkönyvekkel lássák el. Hasonló eljárásra utasitandók a nagy községek jegyzői is, kik e czélra egy vagy több
napot »*>gnak a szükséghez képest kitűzni. Hogy pedi£ egyúttal azt is kitudhassa az elöljáróság. hogy hány, és személy szerint mely cselédek maradtak el a cselédkönyv kiosztásról, szükséges leend a községben létező cselédeket az alkalommal, vagy mi még czélszerübb leuue már előre t. i. a kiosztásra kitűzött nap elótt számba venni, mit kivált kisebb községekbe a biró maga is teljesíthetne. A cselédkönyvek kiosztásáról elmaradó cselédek gazdái az elmaradás oka iránt megkérdezendók, s bárminő okból maradtak is el cselédjeik, figyelmeztetendók lesznek, a cselédrendszabály 29-ik §-ában foglalt határidőre és büntetésre, kik ha ezen figyelmeztetés daczára sem szerzendik be a megkivantato cselcdkönyvet, könnyű leend őket, ha a fellebbi eljárás megtartatik, a fellebb irt szakaszban foglalt büntetés alkalmazása végett a szolgabírói hivatalnak bejelenteni.
Tapasztaltatván továbbá, hogy némely elöljárók, különösen pedig jegyző urak a cselédkönyveket csak hon bizonyítvány alapján tartják kiadhatóknak, s azért a cselédeket ily bizonyítványok távolboli, néha idegen vármegyékből leendő megszerzésére ucasiíják; - e részben felvilágositandók lesznek jegyző urak, miszerint a cselédrendszabály 23-ik szakasza egyedül a gazdának, kinél a cseléd utolján szolgái, — tehát mostani gazdájának bizonyítványát tűzvén ki a kiadandó cselédkfcnyv alapjául, egyéb bizonyítványok beszerzésére a cseléd nem kötelezhető.
Végre, itt-ott már is panaszok hallhatók az iránt, hogy cselédkönyvek kiadásáért dijak, és pedig néha az írási munka csekélységével arányban éppen nem álló dí-
jak szedetnek. £ részben felvilágositandók jegyző urak, hogy a cselédkőnyvek, nem magán felek, hanem a megyei közigazgatas érdekében kiállított, s épen azért a cseléd-rendszabály 31-ik szakaszába nyilvánosoknak jelzett közokmányok levén, azok hivatalból kiállitandók, s érettük írás dij nem szedhető.
Elvárom szolgabíró uraktól, hogy ezeu utasító rendeletemnek kör- és község jegyző urakkal leendő azonnali közlésében kellő pontosságot és gyorsaságot fejtendek ki, mit is részemről azzal kívántam elősegíteni, miszerint ezen utasító rendeletemet az írásra fordítandó idő és munka megkímélése tekintetéből azonnal kiküldhető nyomott példányokban küldöm meg.
Zala-Egerszegen, 1875. évi april 6 án.
CSUTQR IMRE s. k.
alispán.
A nagy-kanizsai szabadelvű párt
vcxisztó polgárainak tisztelgő meghívása Csengery Antal képviselőjelölt urnái
liuriitpe»t, april, 6. Midőn sietve, — és talán mégis megkésve, a szer k esz tőség becses ki vánalmára a .Zalai Közlöny" hasábjain e levelet közzé tenném, — csak atereotyp kiadása leend ez a/on ünnepélyes mozzanatnak, melyazennt Nagy Kanizsa vál. kerület 20 tagból álló küldöttsége e hó 4 én a haza szivében Budapesten Csengery Antal képviselőjelölt urnái a megalakult szabadelvű párt megbízása folytán tiszt*-!-gett.
A Hungária nagy termében, hol Belus pol gármester, Séllyey, Babochay, Martmkovits, Tóth Lajos, Dr. Laky kir. államügyész, Koch kir. járásbiró, Dr. Freund, Ujlaky József, A1-banii8,Tandor,Oszes£ly,Hófer,8tb derék polgárai Nagy- os Kis Kanizsának összegyűlvén, 7*1^ órakor indultunk testületileg Csengery úrhoz, melynek élén Séllyey ur meleg szavakban tol
mácsolá a vál. kerület közérzületét, felbiváo ót a jelöltség újbóli elfogadására. — Csengery lát-nzólag meghatottan, de örömmel fogadá e meg tisztel létéét! — Lelk''suli-n hangsúly ozá nem kis örömét öfölött, hogy eszerint a dicső Zalamegyében is a szabadelvű párt megalakult I Kiemelvén annak horder<-jct, és hűn ecsetelvén ama történelmi vonásokat, melyek szerint a lefolyt századok alatt is a népek az egyesülés eszméjében, a coalitióban karesték a balsorsé« nagyobb bajok közepette a menekvést!. .. Ezután Belus polgármester ur a küldöttség tagjait név-bzerint és egy eakint bemutatván, szívélyesen fa gott Csengery ur mindegyikkel kezet.
Est ve fényes és nagyszerű banquettra hivia meg a küldöttséget, melyre a főváros több kitűnőségei voltak szinte hivatalosak. — Oá láttuk Kerkapolyt, Csengery Imre honvédelmi és Ööncsy cultus ministen tanácsosokat, Veninger voit államtitkárt, Korizmics, Szath-mary — a földhitelintézet elnökét, ennek titká-rá'' Szabó Falt, Vambéry, Pompéry stb urakat. — Élénk pohárköszön lések fűszerezték a fényes estélyt, melyek sorát Ujlaky pacsai lelkész ur kezdé, — körülbelül a következőleg üdvösöl-vén e szívélyes háziurat.
Mélyentisztelt képviselő ur !
„Él magyar! áll Buda még! a mult csak példa legyen most!"
A költő ezen azep értelme lebeg a jelen ünnepelyes p-rezben szemeink előtt, — midőn lehet mondani Zalamegye összes értelmisége, de főleg és első rendben Nagy-Kanizsa vál. kerület közönsége nevében van szerencsénk nagyságodat, mint e választókerület újbóli képviselője leltjét itt ünnepélyes asztalánál meleg érselmek kozt tisztelhetni és üdvözölhetni!
Nagyságod már két országgyűlési időtartam alatt képviseli e választókerületet, hogy mily fényes siker, mily kitűnő, mily nagyszerűs mily nagy horderejű eredmény nyel, arról nem mi,— hanem beszél az összes nemzet!... Mi csak büszke önérzet, csak büszke öntudattal tekintünk mindenkor azon dicső, azon nemes pályára, melyen nagyságod polgári erényei, alkotmányos hazafias érdemei, - nogy ugy mondjam —
TÁKCZA.
Emlékezés.
— Wilbrandt. —
■<v
A rét virányain bijába járok én,
Lelkem fel nem tidül virágok kellemeu
Mint tark» azőuyeg ugy terül a páréit el ; —
S a ffi alatt pacejrta énekel ;
Az ég tiarta, derült, felbót nem lát a azem
8 lelketn komor marad ob 2 mert emlékezem !
At erdó árnyai fel uem vidítanak, Scivem sebére, mert irt hajh ! Lem nyújtanak A radr^zea bokor a kicsiny virágai A t. elmúlt ifjúság recaéuvdús álmai. Nyugtul uem felek éu a rengetegbe'' aem, Lelkem komor marad ob ! mert emlékezem !
S a vároa falai, bol babzó kéj pezseg ?--
^iziTbiu, lia látom ia fiket, meg nem remeg ; A aroa aaéj-ei, oly >■ tépek, «»ly dieaők, Mmt 87ék''melt pehely - oly kf.i.u) eu lépnek ók, IJ« nj azeiel''mre már neui ébreden a*i\ein Lelkem komor uiMiadnli'' inert emlékezem ''
KÖVÁRV 15ÉÍ.A.
A snfiiljjofnfí kofarj^ó.
¡•''»tllfti tö> \él,e< 7
A De La ot s r I Kp t uuiü {¿n/ifii/t Hit a.
>''J i .1.1 ..n l<-i*-u''l h''l.• iTT. li-.ert N
'' l i: 1 t Ji(|in|nTiA>r»|jMÍ| r •.-»*«: í ti l;i I.;. ».U. J.''
• r». rnlij- , V/.Á'' llV^n -»:• lí »''t«»» !.».(!. Al v''á:»! i .t..li,ir j .-.zvr>t,»;fj''i, iiíM^^k.''.ri.M''^ »»»•''-
• .fo i ágy''jö.''ud''^in^^bei ; *7i góniji»!-''ain. h«ig\ idővel cu is Ugy teazek. E munkával fel lehet epen Wagyiíi, ha a im.ron vagy a kertben van valami dolog; • a köszörűtöktől,
kováchoktól és födmŰvesektől köszörüLöveimért mijdig kaptam annyit, hogy a hozzám tartozókkal megélhettem. E gondolatok bátorságot köl-csöuzének a én minden sziklát szétvetettem, ha még oly kemény volt is.
Különben is legkedvesebb foglalkozásom az vult, ha a sziklás hegyek belsejében dolgozhattam ; éi honn miudig a mély üreg után kívánkoztam, mint a hajóslagények, kiket Marsé i 11 e (Márzely-)ben láttam, a tengerre vágynak s a nyájűrök nem tudják megvárni az időt, hogy csordáikkal a legelőre mehessenek. Isten mindenkinek bizonyos hajlamot és ösztönt adott. Ami mesterségemuéi mindig leginkább tetszett, az a magány. Zavartalanul lehet fű työlni, énekelni, gondolkodui, álmodni s a munka mégis vígan fuly.
Aztán a kőfaragóual mindig vttn valami, ami u ín let is érinti. Ha télen a hidegtől, nyáron h melegtől védve, a kóbanyi egyik szeg-letebcü J..-\elem dulmáuyomat, ingujjaimat lel-liiiwin, »''-dót cs kalapácsol veszek kezembe és dolgo/t.- kozdek: a kő oly tiszta hangot ad, mint a harang s es oly jól esik lelkemnek. Nem biazi, uram, mennyire serkent e hang a mun kárs. A katonáknak z«.-ne és do^»zo kell, hogy u<j<ikbu»u i<-lbuzdulj uiuk ; a hnjósl^geoyek éne k.-l»ie!., I»"^y t-r<*t «•»j''-n.ek ;« lioigin^i ie Kö ''••leket tclLu/ii:. 2\ekUitK aflii ém:krc, n in «ii>.. íniru níücj hzukte^iiuk, licuden kal:i|utcSui<-s iuár Z''-ne öu<Hug.«b.tti. E^j vékony márvány liipm.k, e-y gritniiv tiuuk vag . jó kösz«iru-"kűlieU ol^ »j^Lü uju''-p liMllgja Vau. Az Cliiüer niii»t<g\ előre hallani hiszi egy templom boltívei alatt az ájtaloskodók hangzatos lépteit, vagy a vályúba folyó viz bugyogását.
Ön a*t fogja mondani, ez csak képzelő-
dés. Meglehet; hisz az idő rövid bár vagy hosszú, mindig csak idő. Ha elmúlik, olyan mintha nem is lett volna. De mégis mindig némi megnyugtatás, ha mondhatjuk: amit itt készítek, még utáuam soká fenmarad. Ki köny veket ir, gondolja,, hogy egykor oly szemek olvasandják, melyek talán csak ezer év múlva pillantják meg a napvilágot. Az aszta^ loe, ki szekrényeket készít, örül, ha arra gondol, hogy az ifjú házastársak kéaő unokái is fogják még használni. Ki egy gesztenyefát vagy tölgyfát ültet, ast mondja magában : E kis mag, melyet most a földbe rejtek, több éltet és időt foglal magában, mint mindazon emberek, kik most élnek s a legközelebbi évszázadokbau születni fognak. Ezek gyökerei mélyen a földbe hatolnak, lombot éa árnyékot fognak adniazou helyen, melyet neki* kiválasztok s én utódaimmal már rég eltűntem a földről.
De mi ez mind ama tartóssághoz képeat, mit a kőfaragó kalapácscsal és vésővel ad az «''» eszméjének ? Azt gondolja: e csatorna, melyet a gránitba vések, oly soká tart, mint e szikláé hegység; ez alak, melyet a kőnek adok, a világ vftgeig megmarad; ezer év múlva fogják kérdezuí: ki készité e talapzatot, es oszlopot, e k«*reszu-t ''t Mért ne legye-u tehát büszke me • térségére a kőfaragó? A kovács vasát rozadi • iiu''-szii im-.g, de a gránit, a veret porphyr olc-n^ czUetlcu. Egj ««rajtagbaii, mii Egyptotnuak neveznek, hegy maga*aágu ué^yazegkő-rakások vannak, mint mondják, uuélkül, hugy tudnák, mert Laluioaták ós időkben e köveket egymásra és ki tette aat. Egy katona, ki Egyp-tómban volt, az beszélt nekem a gúlákról.
így kalandoztak az én gondolataim, de miudig a kunyhókra, anyáiura, Nénire
tértek vissza. Éo megelégedett voltam és néha mégis szomorkodtam s hazaérkeztemkor anyám
azt szokta kérdezni, mi bajom. Azt feleltem: Én nem tudom. — Valóban nem tudtam. Szivemen mintegy sötét árnyék volt, mely tavaszakor «virágozni nem engedte.
Ugy tetszett nekem, mintha Nézsinek valami neheztelése volna rám. Ha haza mentem, a forráshoz szaladt vagy az istállóba a bir kákhoz. Ha barátságosan megszólilám, csak igen és nem mel felelt, mintha megbántottam vu.ua. Ha vasárnap ó vele és bátyámmal tréfáltam, nem uevetett többé szivből, mint azelőtt s félre ment egy nefelejtset szakítani vagy a bokrckról szedui valamit. Ha ellenben bátyámmal és kis nővéremmel egyedül volt, most is tréfálni és nevetni hallottaip őt, miut azelőtt. Egyszer megkérdeztem, mért oly komoly ét hallgatag irányomban s talán öntudatlanal meg bántottam, ö azt felelte, hogy én o-*ak képzelő döm s én ép oly kedves vagyok neki, mint a többiek. Aztán elment a egyedül hagyott bátyámmal és midőn este viszontláttam, kissé veresre sirt szemei voltak.
Anyám, kinek másnap elbeszéltem, nevetve válaszolt: „Kolos, te tizenkilencz éves kor<»dliüz kép st igen együgyű vagy. N é z 8 i maga s mii tudja, mi baja; de én látom, mi az : «i Imr/x .d »K''-i! i" Ha a korabeli leányok egy ii:«iul l«*géii\ nyel n vetgélnek és tréfálódnak, jele, hogy keveset törödnek vele; de ha elfut uak, azzal ttci akarjik mondani,hogy keressük."
Ok u*nj, — mondám én, — N é z b i nem tetteti magát. — Csak kísértsd meg, — felelt, — tégy ugy, mintha bolnap vándolni mennél és megfogod látni, sir e, vagy nevet." — Én nem-
mintegy óriá«i »lakban kidomborodva magaa-
lauak ! . . . |
Mert na^vságod a bölea gondviselés által a<i''-mái»\''izoit féoy ea é» kiváló tulajdonait caak-uy vau leusro^u kamatoztatja a haza a a nemzet )MV«ra !
Art szokták mondani, — bogy az irodalom a uep«k mfivnlődóse, illetőleg müveltségé-bek uiérloka! — Nagyságod buvárszelleme, er-nvedetlen muukaazeretete nem kia mérvben e vonatkozatbau ia a megye hírét, nevét, reputatióját az idegen külföld elölt !
Megírta nagyságod a magyar szónokok és sutusférfiak életrajzát, — nem is sejtvén, — és itt uraim uem a hiu hizelgéa, bantui a tiszta,., szent meggyőződés hangjain beszélek, — mondom, nem is sejtvén, hogy azok közt Clió pártatlan szelleme nagyságúdnak márszintén egy méltó helyet biztosit....
Él "magyar, áll Buda még, a roult csak példa legyen most!
És valóban szerencsés azpn nemzet, mely múltjának ujmutasításain okulva, azok irányzata mellett iparkodik léteiének ujabb alapkövét megalkotni! —
Tagadhatlan, hogy sulyo<» körülmények nehezültek e már sokat szenvedett nemzetre !
— és tagadhatlau, ho^y a csodák korszaka is lejárt, melyszerint azt várhatnók. hogy mint a szent hajdanban egy ujabb Mózes támadjon, ki csoda vesszejével leendne képes a rideg szikla öléből is a szomjúhozó nép epedő vágyainak ki elégitéaére jótékony forrást fakasztani! . . .
Azonban mélyentisztelt uraim,niucs okunk csüggedni, vagy kétségbe esni ott, —hol a nemzet közügyeinek élén oly vezérférfiak szerepelnek, mint ami mélyentiaztelt képviselőjelöltünk is! mert ily vezérférfiak szereplese mellett megvagyunk győződve, bogy csakhamar ujabb lendületet fog nyerni az i p a r, a k e r e s k e d e-lem, a cultura, az elóretürekvó népek jobblétének ezen mindannyi szegletköve! — Megvagyunk győződve, hogy ily vezértérfiak befolyása, o k-szerü reformok, leductiók mellett megzavart, sót romlásuak indult pénzügyi viszonyaink mérlegébeu is a z egyensúly ha nem is egyszerre, de lassankint biztosan helyre fog állíttatni!...
Azért is midőn Nagy-Kanizsa vál. kerület nevében ily ünnepélyes alkalommal nagyságod tiszteletére poharat emelnék, szivünk mélyéből viazhangoztatjuk, hogy nagyságodat a magyarok istene a haza,a nemzet javára, Nugy-Kanizaa vál. kerület dicsőségére, legjobb egészség, teljes munkaerő, éber kitartás és odaadással megáldva,
— a mi örömünkre még sokáig tartsa és éltesse !
Ezen felköszöntés tobbhelyütt élénk tetszés-nyilvánításokkal lett megszakítva, és zajos éljenzéssel befejezve. — Utána Dr. Laky kir. államügyész szintén tnele«^ érzelem, «is költői virágokkal ékeskedő nyelven D :ák Ferenczért mint a haza atyjáért, a mtiize''. bölcséért etneli lelkes éljen közt poharát! — Csengery ur a küldöttséget, Vambéry ur a nagy-kanizsaiakat a szónyomozáa elmés fűszerévelélteté, — Séllyey ur a kedves családért ürített poharat, — Ujlaky ur a háziasszonynak a szívélyes fogadtatást köszöni meg — majd ismét Kerkapoly urat mint Zülamegyénuk szintéu egyik képviselőjét üd -vözlé! —
A küldöttség kebeléből Séllyey, Martin-kovits, Babochay, Belus és Ujlaky urat küldé
Zalamegye legjelesb szülöttje Deáknak tisztelőiére. — Örömét fejezte ki, hogy a két nagy párt közti egyesülés nálunk Zilában i* megtörtént. — Okosan van raoudá, hisz elég bajt találunk önmagunkon kivül ia — ne keae rilsük tehát még magunk maguukat ia! . . . Ezután azon ujaággal lepett meg, hogy Herte-lendy főispán ur e hivatalában megerősíttetett.
Másnap délután 5 órakor az ¿¿azaágügyér Per^Zel ó excellentiája által fogadtatott a üagy- > kauizsai kir. törvényszék érdekében, Séllyey, Ujlaky, Belus, Albauích ós Dr. Freund urukból álló küldöttség, az igazságügy ministe-riuui hivatalos hely iségeibeu! — Az igazaágiigyér hivatalos, de nyájas szi vély ességgel oszlatta el a vidék ez í''rdemb -ui aggodalmait. — Hisszük, hogy belátta, miszerint Nagy-Kauizaa tupo^J-aphícuB helyzete, éléuk foigalma, uagy-sz-rü virágzó kereakedelme, vaauti ö szekötte-tése, helyi éa társadalmi viszouyai, egy iránt fenhangon követelik, — bogy ne csak egy nagy vidékuek emporiumául szolgáljon e váro8, hanem kozpoutja, székhelye is legyen az mielőbb a megyének! —Történelmi remiuíscentiák döntő érvül nem szolgálhatnak ott, hol a társadalmi jogosult és méltányos igényeknek kell zsinórmértékül szolgálni! .... Zalamegye eddigi székhelye nehézkesen tud kibontakozni primi ti v állap<itjából, — párhuzamos haladásról pedig szó sincs melyszerint egyéni szerény követel ményeink kielégitendők lehetnének! Cato ref-rainje ez volt: Carthaginem delendara esse censeo! Volna Zalamegyének egy szép, nagy éa ialáu elégséges kaszárnyája is, — ha Nagy-Kanizsán uj megyeház emeltetnék ! — Videant Oonsulea! —
Estve a nemzeti sz;nházat látogattuk meg. — sikerült jó darab a pygmeusok szárny próbálgatásai adatván elő! — Utána kedélyes estély újra, melyen Királyi Pál azon többekre örömhírrel lepett meg, hogy a sz. lászlói zárda felépülhetése végett a pénzügyministerium által sorsjáték engedélyeztetett. — Kedden a reggeli gyorsvonattal ismét Nagy Kanizsa felé repültünk. — * a -J- b.
A „ Szabadelv ti párt* Zalamegyébeii.
- Tizedik közlemény —
A zala szt.-gróthi választókerület j. évi april hó 11-én Sümeghen, a nagy vendéglő termében gyűlést tartott
Ezen gyűlésben, hol a választók igen szép számmal részt vettek, elnöknek tek. Barcza Sándor ur lón megválasztva, ki tariaiomdús beszédében ecsetelven hazánk politikai mozgalmait, a pártok egyesülésének szép eszméjét — kiemelvén, hogy az országos pártnak egy nagy egyesülése, még a külföldön is termi a gyümölcsöt, amennyiben hitelünk emelését vonta már ia — ea hiszi, hogy vonni fogja a jövőben is maga uláu.
Midőn az egyetértés magasztos üdvének nemcaak előnyeit, de nemzetünkre nézve szükségességét is körvonalozta, feltette a kérdést: váljon ezen kerület eddigi két pártja óhajt-e egyesülni? mire az egyesülés egyhangúlag kimondatott és eszerint a zala-szt.-gróthi választókerület „szabadelvű pórt''-tá alakult.
Ezen megalakulás az országos szabadelvű párt elnökségével táviratilag közöltetett.
A párt érdekei képviseletére, különösen a megyeivel öszbangzó, a kerületi érdekekkel
egyező alapszabályok kidolgozására pedig - \ egy 13 tagu bi*oltaág választatott.
Elnök ur zárszavát használva fel : éljen a
haza! __X
Helyi lilrek.
Lapnak t közönségét bizalommal felkérjük az előfizetések mielőbbi megtételére, hogy a szétküldésben fennakadás ne
történjék.
Előfizetési ár: Három évnegyedre . . 6 frt
Félévre......4
Évnegyedre ....
»» - ff
— Iftmét tüz. April 13-án este 9''/a óra tájban Nagy-Kanizsa varos Petőfi utczájanak éjázaki részén ép ott, hol még legtöbb zsúppal fedett ház létezik, ismeretlen okból tüz ütvén ki, az erős északi szél által élesztetten alig néhány perez ulatt 12 ház éa a hozzátartozó épü letekkel együtt a lángok martaléka lón, ellehet képzelni,hogy milyrémület lepte ei az ott összese regleit lakókat miududdíg, mig derék tüzohóink, bár távol vágynák a tűz belyóiö^alig ''/» óra alatt teljes készletben ott teremtek és a tüz tovaterjedésének meggátlaaára igyekeztek) azt meg is mutattak, mert bár még a tüz előtt elég gyulé kony szalmás épület volt, mégis amint készletükkel az oltáshoz fogtak, többé egyetlen uj kigyuladás nem történt. Mindazokat, kik tán közönyösek a tűzoltói intézméuy ellen, utaljuk őket ezen tüz romj-iihoz és látni fogják, hogy egy zsup tetőzetü háza: a tüz tőszomszédságában mentettek meg, ez eset igazán méltó dicsérete tűzoltóinknak. — Bagola községből is 40 egyén segítségre szaladt; — végül elismerés a derék közös cs. kir.katonas kir.honvéd parancsnokságnak, kik átérezve a vészt, melylyel Kanizsa város egy része fenyeget tetet t, nemcsak az őrködésre, de az oltáshoz is teljes számban a legénységet kirukkoltatták ■ az ezredes ar tisztikarával személyesen is jelenvolt. — Fogadják az emberiség nevében hálás elismerésünket.
— Mult vasárnap és hétfőn Nagy-Kanizsa városában 10 halott volt.
— A gőzfürdői részvények 1873- és 1874-iki szelvényeit beválthatják, amennyiben egy-egy ily lejárt szelvényért egyszer füröd-hetui akár a gőz-, akár a kádfürdőben.
— A hernyó • pusztítás elhanyagolása miatt több oldalról panasz adatott hozzánk, bogy a rendeletek kiadatnak ugyan, sőt ki ia doboltatnak, azonban sok kerttulajdonos figyelembe sem veszi, óhajtják a szigorú utáuviza-gáláat s az ígért büntetés végrehajtását.
— Német sninénzet. Fritzsche Gyula igazgatása alatti társulat által szombaton „Die schöne Helena" — vasárnap „Jósefine Gall-mayer" — és kedden „Die Anti-Xantippe oder Krieg den Frauen" czimű darabok hozattak szinre. Fritzsche-Wagner asszony (Helena), Pichler (Menelaus) Kikér (Paris) többször tapsra késztették a közönséget; általában „Schöne Helena"-ra megjegyezzük, hogy inkább vásári komediáaokul, mint a művészet komoly harczo-saiul tűntek f<;l színészeink. „ Anti-Xantippe"-benFritzsche kitünőleg alakított s a közönséget modorával és csinos játékával többször tapsra készteté, nemkülönben Pichler és Jany urak, Fritzsche asszony és Arensdorf kisasszony. Közönség mindannyiszor közép számmal.
— A nagy-kaniznai önkéntes tüzoltő-egylet őrségrendje : Vasárnap: Seitl János őrparancsnok, Sallér Lajos cső vezető, Bicza
csak mutatni akarom, mondám. — valóban elmegyek.
Este azt mondtam anyámnak és testvéreimnek N é z b i jelenlétében : „Isten hozzád-ot mondok mindnyatoknak. én derék kőfaragó akarok lenni. Holnap hajnal eló''t indulok." Bátyám és nővérem igen szomorúak lettek. Anyám odadta atyám rézszeges botját, a finom bőrkötényt és szerszámait. Én tarisznyámat ké-szitém el. N é z s i kiment kamrájába és nem jött vissza. Mindnyájan szomorúak voltak, kivéve anyámat, aki gyanitotta, hogy nem fogok messze menni.
[ -Heggel korán, amint mondára, utrakel-tem. Az ablak alatt elkiáltám : Isten veled N é-z 8 i ! De nem kaptam feleletet. Azt gondoltam, bizonyára nagyon megsértettem, hogy szerencsés utat sem kiván. Lábaim nem mozdultak az ablak alól, mintha czipöimból''a szegek a sziklába nőttek volna. Végül elindulásra határoztam magamat, lábaim ingadoztak, mintha sokat ittam volna s nem tekinték vissza, mert féltem, hogy a kiaéríésnek nem tudok ellent- ■ állni. Szemeimen köd ült, s én bizonytalanul botorkáltam tovább, mintha éj lett volna. De az utolsó csillagok is kezdtek elenyészni s a nap. mely még uem látszott, már megvilágitá Mont-b 1 a n c csúcsait.
Csakugyan roszul éreztem magamat, de egy víg dalt kezdtem fütyölui, mintha azt akartam volna mondani öumagamnak : Te erő-aebb vagy, mint szívfájdalmad, fütyölj inkább. — Aki találkozik velem, bizonyára azt mondja: V ig ficzkó, talán lakodalomra megy ; — de máat lát, ha szivembe tekint.
Némi zörej azonban, mit az úttól pár lé-
pésnyire hallottam, véget vetett fütyölésemnek. Ott tul, hol az ut szétvál, egy fá alatt láttam valamit, mit eleinte nem ismerhettem meg; dc midőn közelebb értem, megismertem — N é-zsit, ki a bárányokat már kihajtotta, mielőtt a szegény állátok a szederindát a vad szőllőtől megkülönböztethették volna. Ugy örültem, hogy mégegyszer láthattam, ha még oly ke-ményszivünek véltem is őt. De mégis egészen elcsüggedtem és szívesen mentem volna más uton, ha lehetett volna; bátorságot kelleit ma-'' gamnak venni és tovább menüi, mintha semmit 6em láttam és hallottam volna.
Egyszerre csak előttem állt N ézs i. Csodálkozva megálltam, nem tudtam, mit jelentsen ez; mert különben nem szokta a nyájat ily korán ós ily messze kihajtani. Neheztelésem azonnal szánalomra változott, midőn rátekin-ték. Alig lehetett megismerni, apnyira elváltozott e hideg éjszakán. Lábai a harmattól egészen nedvesek voltak ; haja az egyik oldalon egészen simára volt nyomva, feje kétségkívül karján nyugodott, a másik oldalon a fekete csipkefejkötő alól nézett elő s levél és moh takart*. Szemeit kék gyűrűk vették körül é& kö-nyekkel voltak tele. Istenem! — gondolám, — ez Nézsi? Ugy éreztem magamat, mintha szivem repedne meg; nem voltam képes jó reggelt kivánni neki.
Nézsi egy zsinoron függő aranyozott keresztet oldott le nyakáról, melyet anyjától örökölt. A leszületet átnyujtá nekem auélkül, hogy rám nézett volna.
„El akar menni a világba, Kolos, — mondá remegő hangon, vegye kedvemért e cse kély ajándékot és gondoljon néha rám. Nem
oly jó hozzám, mint a többiek otthon, azt tudom már régen ; de én azért nem haragszom rá • óhajtom boldogságát. Atyámtól még né* hány ezüst tallért örököltem ezen ezüst csészével együtt, mdyiyel a bort szokta megízlelni a présházban „Fogadja ezt," tette hozzá, mialatt ogy bőrerszényt és a feszületet zsebembe erőszakolta,— .kérem, Kolos; nevesse meg!"
Én egészen elhűltem bele, hogy többé nem te-nek szólított, s hogy az utolsó pillanatban ennyi szívességet mutatott, miután három hóig került. Zsebembe nyúltam, hogy a pénzt visszaadjam. Kezeink érintkeztek; jeges borzalom futott végig rajtam, mig arezom forró meleg lett és alig láttam többé. A feszület s a bőrerszény leesett a fűbe.
Mindketten lehajoltunk, a visszautasított ajándékot felvenni s arezunk érintkezett. F.gy forró könyet éreztem kezemre esni. Ily könyeket, gondolám, csak nem lehet olyanért hullatni, akit örömest látunk távozni. Mégegyszer odanyujtá nekem a feszületet és azehszényt
i o!y esdve nézett rám, hogy az én szemeim is könybelábadtak. így álltunk mindketten egy ideig szót sem szóivá.
Végre neki bátorodtam; de nem mertem t e-nek szólítani, mint máskor. „Nézsi,'' — mondám, — hát nem haragszik rám, mivel minden vagyonát nekem akarja adni és kö-nyekkel vesz bucaut tőlem ?" — „Oh nem, — felelt ő, — csak azért kerültem, mert azt hittem, hogy többé már nincs jó szívvel hozzám." — „Éa én ízért mentem el előle, mivel azt gondoltam, hogy neheztel rám; most látom csak, bogy képzelődé« voK. De ne szóljunk erről," mondám, mialatt a feszületet újra nya-
Aaial, Schwarz Adolf éa Fleischhacker Jakab mászok. Lingg Gyula, Baj György, Sterzingcr Vór ós Hazay Imre ssivattyuaok. Hétfőn A.tmann Mihály őrp., Hild Ferencz cső vezet.'',, Ábrahám József^cherz Gyula in., Pfaff Józ,eí Kleiu Ede, Nagy Fereucz, Herky Ödön ¿: Török Tivadar sz. Kedden: Vucskies Jáoo; őrp., Kardos Sándor csöv., Horváth Buldizö4, m., Pillák Ede, Fornberg Károly, Leipt.i* Jakab és Bajor László sz. Szerdán: Web^r Mark őrp., Tascb Simon csőv., Lskenb.oh Ede m., Péter Ferencz, Pollák Sándor, B ii4 János, Lösehinger Vilmos, Mesehkó Antal tl Csütörtökön: Leber Ignácz őrp, Grebeuz Ede crőv., Heffer József tn.,Schilliuger Kai..lr, Weber József, Veiler Sándor, Bergcr Jauoo Baláfs János és Mayer ()dön sz. Pénteken: Neusiedler Károly őrp., Graditski György csóv.. Sali Kálmán, Milbofer LajoV. Greb*nzHenrik. Berger Vilmoa. Horváth Mihály és HartniKMi József sz. Szombaton: Jack Ed j őrp. Mantuauo József caőv., Ziurek Mártin, H''>íf mann Antal m., Pietrofszky Béla, Fischor János, Siern Károly kürtös,. Lublitz Jóéet es Takács József sz.
— Tombola játékot rendez a nagy kanizsai kisdrdnevelő-egy esület szervező bi zottsága Veszter Imréne bizottsági tag indítványára, melynek jövedelme az egyesület aiap;ó kéjének gyarapítására fordittatik. A tombolajátékot rendező 15-ös bízottság tagjai: Vesz ter Imréné elnöklete alatt: Blau Nandorue. Wlassics Antalné, Martinkovics Karoly ne, Gutmann Henrikné, Laky Kristófné, Darai Zsigmondné, Hencz Antalné, Schreyer La-joené, Plibál Ferenczné, Chinorányi Gézáne, Bartos Jánosné, Győrffy Janoané, Scherz Albert né és Fesselhoffer Józsefné úrhölgyek. A hely és idő később hozatik tudomásra. Előre is felhívjuk a nemesczél pártolására a t. közönséget.
— Lapunk kedden, apr. 13 án rendkívüli számban jelent meg, hogy a zalamegyei „Deákpárt" jegyzőkönyvét minél gyorsabbau közöljük.
— Az „Orion" általános állatbiztosító egyesület körlevelet bocsátott ki, melyszerint jelezi, hogy ezen egyesület nem részvény-társa ság, htnem biztosítottak egylete, mely is s me^ő- éa nemzetgazdaság érdekében- s egy negyedévenként kiegyenlítendő közös dijkötele-zettség elvén alapulván, — több áldozatke&t honfi által alakíttatott. Biztosítási kötvényét; még eddig nem is adattak ki.
— A zala-Hom:>gyi gőzhajózási társulat a balatoni közlekedést megnyitotta april 6-án. Hév-Fülöpről Boglárra mindennap reg geli 7 óra 30 perczkor indul, Boglárról Rév-Fülöpre pedig naponta déli 12óra 4b perczkor Minden hétfőn Rév-Fulöpről Badacsonba reggeli 4 óra 30 perczkor és d. u. 1 óra 30 perczkor. Boglárról Hév-Fülöp ériutésével BarUcsonoa d. u. 12 óra 45 perczkor. B idacsonból Kév-Fülöp érintésével Boglárra reggel 5 óra 30 perczkor Badacsonból Hév Fülöpre d u. 2 ór> 20 perczkor. — E rendes közlekedéseu kiviil külön menetek is eszközölhetők gőzhajóval Rév-Fülöpről Boglár v^agy Badacsouba 10 egyénig 20 frt, éjjel 30 frt, Boglárról Bada-csonba 30 frt, éjjel 45 frt. Várakozás el*''/ óráért 5 frt, mind-tn további óráért 2 frt. Dereglyével (két evedzós) három egyénig 3 trt.
— Al*6-Lendván az ottani tütoltó-egyesület casinójában nyilvános felolvasások tartatnak. Csókás György polg. iskolai igaz
kába akasztottam, — „Nézsi, én visszafordít lok ismét és otthon maradok." — O tapsult ölömében és nevetett, mig szemei még könyez-tek. Istenem, mennyire örültünk, hogy megér tettük egymást! Csevegve mentünk vissza » kunyhóhoz. Anyám, ki mindest észrevette, egyik bokor mellől jött elő, hova a kis leáD> kával rej''őzött. — .Vándorlásodnak tehát már vége van Kolos?'' Mondá nevetve. „Helyesen vau, mit is akarnál te jobbat keresni a izé-les világon? Mért nem mondtátok azonnal hogy szeretitek egymást ? Már a szénakaszálft'' előtt ei lettetek volna jegyezve." — Nézsi elpirult, én hasonlókép; csodálkozásonkrameg tudtuk, hogy szerettük egymást. — „Oh én jól tudtam," mondá anyánk, mintha eltalált« volna gondolatainkat; — „én jól észrevettem, mit jelentsen az, mikor egymást kerültétek. Hh a szív könnyű, nem hordozzák azt két kézzel Jól tudtam én, hogy egyszer találkozni fogtok anélkül, hogy keresnétek egymást ós bog) minden ösvény az országútra vezet; de nem akartam szólni, hogy a gyümölcs idő előtt le ne essék. Most örülök rajta, mert az atyafiaktól kívánt o«ztozás most könnyebben megtörténik A két birtok együtt marad.... nemde?
Mi nem szóltunk semmit s alig mertünk felnézni. Egymás megett mentünk a hunybó felé. — Anyánknak igaza volt: mi szerettük egymást — anélkül, hogy tudtuk volna.
(Folytatása köv.)
tnár *) szőr tartott ílj felolvasást a méterjei icárol a legutóbb a „Törökök társadalmi ¿teléről''. Udvarhelyi Gyula polg. iskolai ta-Uir pedig a ,műveltség befolyása a jobblétre", u,ely felolvasás után egy népkönyvtár felállt usa iuditványozt&tott s a hallgatósag kozl bíuunal e czélra, mintegy 60 frt fofyt be. Csórd.«. György ur ezenfelül még (^esztregbea is tartott a nepnek előadást az uj mértékrendszerről. K dicséretes törekvést vajba ország-kzerte utánoznak a tanárok s tanítók e a nép előtt megmagyaráznák az uj mértékrendszert, ujcly előreláthatólag annyi zavart fog előidézni.
— Említettük, hogy a homok komáromi »zőllőhegyben a l^oft»» bordó egy vasmegyei embert agyonütött, most meg arról értesülünk, hogy a iiomokkomáromi lelkész; páter Sárits Menybért ur a szerencsétlent egyházi szertartássá! nem temettette el, a n.-szt.-miklósi mester ur vitette ki a temetőbe s ásatta el. A nép vallásos érzelmét e mélyen sértő tett közbotrányt okozott a vidéken.
— Sxínéfizet. Sümeghen f. évi apri) hó 10-én Kétszeri József igazgatása alatti szintár t.iUt által adatott: vNók az alkotmányban" vígjáték 3 felvonásban ; irta Tóth Kálmán.
* Ezen eisó előadásból a játékra vonatkozólag toliban kivanunk egyelőre mindent hagyni; Uieri miként Jeheme ott lelkesülten működni, hol uező nino? 11-én adatott: „A falu roszsza" crrs vissza terünk! Nobody.
— HŐüid hírek. Gróf Lonyay Menyhért! a jövő országgyűlésen a főrendibazbau íog-Ul helyet. — T í z adóhivatalt foga pénzügy-uiinisterium megszűntetni. — Horn Edét Budapest terézvárosi kerületében tel fogják lép tetni — Dr. Kepes véglegesen Bécsbe fog letelepedni. — A üiharmegyei képviselők Tisza Kaiman tiszteletére lakomat rendezlek. — K u g 1 e r Ferencz jeles hazai szobrászunk Bécsben elhunyt. — Havas Sándor* helyettes államtitkár ideigl. nyugdijazlatott. — K. -Fehérvárott a román konferentia titkos tanácskozásokat tartott, a kongreasus osz-sze tog hivatni. — Kossuth a szegedi nemz. gazd. egyesülőidhez levelet intézett. — S z o m-b » t h e 1 y is utólagosan ügyvédi kamarát Dvert. — Herzegovinaban nagy az ingatottsag, a torok zsarnokságot nem tűrhetik.
— Mezőhegyesből i U,(XK> holdat bérbe kivan a kormány adni. — Ö felsége a bod-rogh-kereazturi r. k. iskolának 200 irtot aján dékozott — József fhg. és családja a na pok''oan Alcsuthra költözik at. — V i n c z e Viktorin gymu. igazgató és házfőnök meghalt Papán 59 eves koraüan. — A gróf Szecbe nyi eiiilékszobor előmunkálatait közelebbről megkezdik. — Parisban Li-Chao-Pec chmai mandarin egy franczia nőt vezetett oltárhoz. — Az elhunyt chinai császár or-vuoai rangjukat elvesztették, mert nem tudták & uieuyei birudalom urat megmenteni. — A lefoly t héteu Budapesten 324 születés a 207 halálozás fordult elő. — A lapok a bel-gia-német ügyet háborúval akarják kapcsolatba komi. — A fővárosi kapitányság ügy-daraüjai újévtől fogva a 4000 meghaladjak. — U j e a o n t Bzén gyárt áliitanak fél Bpesteu.
— A k i r. közjegyzők között 101 ügy ved van, a többi in''ud tisztviselő. — A c u r i a n díjtalan joggyakornokok fognak alkalmaztatni.
— Pécsett ipar ée kereskedelmi kamra leiesitéaéu fáradozuak. — A harkáuyi flirdő helyiségeit csinosítják. — A város-
ligeti kiosak bérbevételére csak e g y
ajáulat léietett. — Bismarck hg. a Wight- j szigetekre megy tengeri tiirdő használata végett. — H a ui i s kroeok keringenek Debreczeu ben. —
Irodalom.
* Ax pAlföldi Iparlap" ezentúl be-teukint jelenik meg. A hazai iparosok érdekeit híven képviseli ez élénken azerkesztett, csinos kiállitásu lap ; olcsósága, egész évre 2 frt — lehetővé teszi, hogy a asegéuyebb sorsú iparos is megrendelj*; ajánljuk vidékünk ip&roaainak ügy elmébe.
* Beküldetett hozzánk Róder Adolf szombathelyi főelemi tanító által irt „Levélszerinti oktatás a németnyelv ön tanulására" czimö kiadvány III d>k levele, melynek átla pozáaa után arról győződtünk meg, hogy mindazon magyarajknak, kik a németnyelv teljes elsajátítását oha)tják, e könnyed rendaserü a tapintatos tárgyilagoasággal irt füzetek tanulmányozásával kívánt czélt érnek el s azért melegen ajánljuk. Megjelenik bavonkint kets^er, előfizeteai sr az egész tanfolyamra 6 frt. 40 levélből all, egyec4wut 20 kr.
Papimeletek.
Bisonyos helységben a családapa haldoklott. Midóu a nag* köst, már embert is alig ib-
merne, a körUláUók minden ellenzése daczárs, egy fiatal ksbátoi az ágyhoz root, meg akarván mutatni lelki bátorságát, elkezdi a beteget mozgatui, fogdosni, buskodni, mit a beteg nem állhatván, halálhörgéssel mondja: ,Hagyj békét már te szamár !" A fiatal emberke mintegy megörülve * dicsekedve s nézőkhöz fordul „No lássák, hogy még engemet ismer ! ! !"
A m e g h fi lé s nj neme. — „ön szerencsés ▼ olt tegnap s szép N-nével mulathatni-* —
— „Igen, de ó oly hideg volt irányomban, j hogy hideg viseletétől náthát kaptam !"
Egy fiatal hadnagy midőn imádottjával sétált, t iszreveszi egy bakának reá bámuló aroxát, anélkül, I hogy ez öt a katonai rendszabály értelmében kfirfzüa- i tené Másnap következ&eg vonta kérdőre a rendszabályt megszegő bakancsost:
— Miért nem tisztelgett tegnap ?
— Mert azt bivém, hogy hadnagy nr nem látja
meg.
— És miért ne láttam volna meg ?
— Mert ugy baliám, hogy a szerelem vakká
teszi az embert.
Vegyes hirek.
— ¡Szeretteti» tévedés. Husztou egy román földmives a korcsmába akarvau menni, ámbár a helyiséget tökéletesen ismerte, a lotto-collecturába tévedt, azonnal vissza akart térni, | de a gyűjtő rábeszéi''e, hogy a korcsmára szánt pénzét tegye a lutriba. A legközelebbi húzáson feltett számjai kijöttek s románunk midőn a sok pénzt felvette, fogadást tett, hogy többé egy krsj-czárt sem visz a korcsmába, hanem inkább a lutriba leszi pénzét.
— NŐ, férfiruhában. Nagyváradon közelebbről valami 57 éves Mészáros András nevű egyén halt meg, akit minden ember fértíuak, tartott. A halotti szemléuél kid-rült, hogy nő, Mészáros a férfiakkal ivott, verekedett és majd nem harmincz év óta férfi ruhában járt. 1848 — 1849 ben mint honvéd küzdött nem egy csatában, később aztán azégyelt női ruhát ölteni magára.
— Léghajó vaslemezből. Liliében jelenleg egy vaslemez léggömbön dolgoznak, sikerült a vasat papirvékouyságra kalapalni. A léggömb 2000 köbmeter gazol foglalhat magában es rézlemez sz.-llentyükkel és csapókkal lesz felszerelve. Ha e kísérlet sikerül, igen nagy előnyei lesznek a léghajó/.¿ara, mert a lemez áthatlan-ságánál fogva nem kellene többé a gáz elillaná-sától tartani.
— Regény*» halál. A bornak aligha volt uagyobb tisztelője, mint Bende János uram AraDyos Marothon. Idejét naponként reggeltől késő estig a korc6mában tölté, este pedig teleszíva haza botorkált, magát kinyugvandó, hogy uapi munkáját reggel újra kezdhesse ; ily módon elitia hazát, jószágát, szántóföldjeit éa rétjeit és midőn már nem volt többé mit elinnia s a kocsmáros hitelbe sem adott semmit, elhatá-rozá, hogy véget vessen életének. Éjjel betört szomszédja pincsejébe, néhány téglát kötött nyakára, beütötte egy tíz akós hordó fenekét éa beleugrott. Másnap reggel a borba fúlva találták.
Vasúti menetrend
Érvényes november 15 tői 1874. A kanizsai időtmutató óra szerint, indul KauiiHsriil
(Kanizsai vaspályán az .órák pontosan a helyi időt
mutatják.) Vonat hova :
"*m óra Pearc. Idő 206 Esaok, Mohács,Dombovár • Fiúméba 6 2 reggel 2)5 Mohács, Zágráb és Oombovárra 2 32 délut. 212 Budára..........6 17 reggel
202 ..........i 52 délut.
204 , ......... 10 37 est ve
313 Szombathelyre (iunét délután 6 óra
26 perozkor Bécsbe) . . 5 37 reggel
301 Bécsbe (Szombathely, Bécsujh felé) í 7 délut 811 y i, „ „ „ Ili 47 estve
203 Pragerhof felé Triesztbe ... 4 42 reggel 201 „ „ „ Grácr. ét Béc.W t ÍZ délut *J3 „ „ — „ „ „ |1 37 estve
Brkeiik kanissura honnét :
216 Mobácn és Zágrábból.....4 0 >egge|
206 Essék, Mohács, Fiume s Dombovárról 1 23 délut. 218 Fiufle és Dombovárról .... 9 46 estve 203 Budáról .........4 17 reggel
201 „ .........1 61 délut.
211 „ ......... 9 23 estve
314 Szombathelyről....... 10 25 reggel
302 Bécsből (Bécsujb. Szombath. felől) 4 29 reggel 31* ,» ., „ „ 10 10 estve 214 „ Qráczből, (Pragerhof felől) 4 44 reggel
202 Trieszt- Béc» Qiáczból „ „ . 1 13 délut.
2í>4
li) 18 estve.
Értek- es váltófalyan április 13.
5#/t metaliques 70.45 ; 5*/# uemz. köloaon 74 80, I8ó0-ki álladalmi kölcsön 111.75; bank-réazv. d 46; hitelintézeti rést vények 231.75 ; Loudou II ¿.35; magyar földtehermenlési kötvény 80 — , temesvári földtehefmentési kötvény 78 — ; erdélyi földtehermentéei kötvény 76.20; horvát slavon fÖldtehermentéai kötvény 80.—; ezüst 103.40; cs. kir. arany 5.221/, Napoleond''or 8.89—.
Gzleti szemle.
Nagy-Kanizsa, 1Ö75. april 14.
Időjárás: hid^, szeles, a mesei munkákra nem kedvező.
Üzleti forgalmunknak a jelen kor> szakban majdnem egyedül kukoricza kölcsönöz uémi elevenséget. — A többi gabnanemüek nem bírnak •emmi azereppel.
Kukoricxánk nehéz küzdelmek után végre ntat tflit magának a külföldre és habár S^f ms t«
tulnyx>mú kéar.leteiuk nyers miuősógfi része ^ég.i egy aj ánt érkeznek Tudakozódások tt megrendelések a trieozti irányból Ang.>l®r*zág, és a bécsiből Németi; szrészére
Ara termésünk én jelenlegi keszleteinkhez mindeddig aránylagos voltából ki nem bántakozhatott. A kiuálat. a k eves letétel egyar^at nagyobb levén
Mai jegyzéseink : Buza 82-tö fntv 4 frt. 10-20 kr ■
Ö4-Ö6 „ 4 „ 30-40 „ f vám-
»6 87 r 4 „ 45 65 , (mázsája.
tiS 4 . 60 -70 . "
Rozs 75-76 fnU. 3 ír». 20 —30— 36 kr. 80 főapja . - 77—78 . 3 . 40-50—55 . p , Árpa minőséghez képest, 2 frt. 20 —80 kr. 76 lontja.
Zab 1 frt V0 kr — 2 frt. 50 ,
Kukoricza minőségéhez képest 2 írt. 50—73 kr. 90 fontja.
SIN''QER SAMU.
Felelős szerkesztő s kiadó : Batftrfl LajiS.
Mindenkinek különös figyelmébe ajánltatik
Dr. Forty-féle általános
mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, érlelő és t«j-dalmát csillspitó hatása állal leggyorsabb, leguieliö-sabb s egyszermiud gyök-res gyógyulást eszközöl kalöBnemQ bajokba — Hy bajok a torokgyulladás légcsőhnrnt, b Ő r k é s-barság, hártyásgyik (Croup-angina) mindeuemll megsértések, barapa*, szorzs. vágás vagy égés által támadható sebek, megforrá-zások, darázs- vagy mó.isztirások, konok-fekélyek, zúzatok (contosiók) — meglepj gyors fájdalom csillapítással — rögzött daganatok, gflmők, tályogok, pokolvar (carboncalus pustula lualxgna), megkeményedések, genyedések, vérkelések, mnindeu mirigybetagségek, görvélyes fekélyek, fagydaganat, ujjféreg, körömméreg, vadhns, tagszivacs, csontssd, kificzamitás és megrán-dulások. helyi csúz; továbbá a szülés folytáni táb-felfakadások és sebek, fájós fekélyaett vagy már genyes női mell. — Sok nő már csirábau volt emlőráktól, — a különben elkerülhetlen életveszélyes sebészi m&tétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által menekült meg.
Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemC szálka, vagy darázs- és mébfolánkja csupán ezen trpasznak rövid idei használata folytán annyira előtűnik, hogy azutan a testből kösönségeeen szabad kézzel, sebészi rntttét és fájdalom nélkttl köanyen kibnsható, mire a seb gyógyulása nemsokára bekövetkezik.
Eaen megbecsülhetlen gyógyszer, melynek jeles-*áge eghitelesebb egyének számos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen a legfényesebben elismertetett — rendkívüli, t legkülönnemübb esetekben megpróbált hatásánál és teltünő sikerdús eredményeinél fogva, melyek használ-lata által még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított és eiterjedett hírét kétségbevonbatíanul (gazolja.
Egy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag l frt, használati utasítással együtt, postán küldve 10 krral több. — Egy frtnyi csomagnál kisebb száUifasáay nem teljesíttetik.
Központi küldeményeső raktár : Psstw Tfrik Jázssf gyógyszerész árnál kírály-ntcza 7-ik szám alatt.
Továbbá kaphatók : Nagy-Kialzsás : WAJWTS JÚZSEF urnái. Paksea: Malatinszky S. — Pscsttt , 3ipőcz J. — Siasgeo : Stamborszky. - Sz.-Frtervá-rstt: Braun J. — SzSBbstfcsJySS : PiUich F. — VeszprésibSs : Ferenczy K. - Zagrabbai: Mitlbach Zs. Soprsabaa Bock J.
A t. cz. gyógyszerész és kereskedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felssólittatnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógysssr készítőjéhez F0RTY LÁSZL0H0Z czimezve : Budára, (Rács-város, főateza, 5iK). szám) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesit-
Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések az árnak készpénzbeni beküldése, vagy postautalvány vagy utánvét mellett tüstént és legpontosabban teljesíttetnek.
*) E rovat alatt közlöttárt felelősséget nem Tállal a Stark
CHARLES BURRELL
SU Nicholas Werks, Thetford, Norfolk, isfUs
kéj) vltíelóaéjfe.
Síirgoiiyzéfti
Pirnitzer Alajos t
gazdasági gépek raktára ée javitAFi műhelye
Tüh''óry-féle palota melleU. AA
Gőzmozdonyok túl nem haladt működéssel. ||H Ufl Gőz-cséplőgépek. Járgány- és kézi cséplő-gépek. Vető-gépek, könnyűk, egészen vasbői.
Aratő-gépek. Tisztit borosták. Szecska vágógépek.
Trieurs (konkoly és bükköny-választók ) Faműveleti-gépek. \
Hajtószijah
Árjegyzékek kívánatra postafordultával küldetlek
cura
HOFFMANN
trszAfSf.
HOFFMANN S.ésW.
termény , bizományi és kiviteli üzlet
BUDAPESTEN.
I r o d s
és
RAKTÁRAK
srazáfsf 48 tz
A kereskedő , gazda uraknak, a fogy aast isi-egyleteknek ée a különféle füszerárusoknak ajánljuk gaitíagon fölszerelt raktárunkat a következőkből :
Dlszuózslr, elsőrendű helybeli városi áru, legfinomabb minőségű
Szalonna, és pedig: magyar, légszáraz, paraastszalon na.
Szalonna, füstölt táblaáru.
„ paprikázott táblaáru.
SxllTa, boszniai, szerbiai, magyar, bordók vagy zsákokban.
Hüvelyes vetemények, u. m.: nagy, fehér bab, gvalogpaszuly, borsó hámozott és hámozatlan.
Kendermag, babó, ezép sárga kása, (hámozott köles).
Keményítő, legfinomabb Tullanglais. „ tömör. v közönséges.
Lekvár, 1 ső- és 2 odreadü. Enyv, asztalosok használatára. Mák, szürke és kék. Paprika, elsőrendű és kösépfinom. Csiriz, czipészek használatára. Szappan, tömör.
Szilvórium, valódi szerémi és szlavóniai.
Viasz, sárga.
a legolcsóbb napiárakon
Árjegyzékeket kívánatra küldünk.
HOFFMANN S. és W.
Budapesten.
Alkalmas, szőlid és jó ajánlatokkal bíró ügynökök ajánlatalt elfogadjuk.
(1646-1)
D00D303300DDD333OOOOOOOOOOOOOO
c
GARRETT Äm FIAI Kotzó Pái ^v^m b«^«, : vi. k»* w
^„.„.t,,.., rr^deti íi.irrett R. ¿i fi»¡ »''»re* »orvetűit. g«zB»oqjouy»¡« Ta e, s^u
la;ra ajaiiUiaió iin-gti Irlően olcsóbl).
400 mázsa
(1637-3) széna eladó.
Van szerencsém jelenteni az érdekelteknek, hogy nálam. alulírottnál 400 mázsa elsőrendű széna all eladásra készen, a venni szándékozók feltalálhatják nálam, vételária nézve levél által is lehet értekezni.
Vörös Imre,
u. p. K i a - K o m á r o m. balaton magyaródi vendéglöa.

Tarosa.
E fürdőhely a magYRr-os/.trák-stajir határ közt M».-n Vasinegjrében fekszik, ót órányi távolságban .SzomhatliPlytóJ. V».-;at Mrtalmwrú forrá-és fitrdöje kitűnő hatásúak. külötióaeu női betegekuél. a vérszegénységből származó minden betegségek, idegrendszer zavar nüku«i és akuál, a lélegzési és emésztési szervek idQlt hurutja stb
A fürdő orvosa Dr. T bontás; a fürdőleiráta miud.«n kónyv- i kereskedőnél kaphstó. Az idény megnyílik május 23-án
(.i64o—i) A fürdői felügyelőség.
Rőmer h ad.
~ A ..( IyNTIUIÍI
- * ^ bíztosito társaság
vagvoni állásáról, a hirlapilag közlött czikkek figyelmen kívül hagyása mellett a kellő vizsgálódást megtévén -és miután meggyőződtem arról, hogy biztosító feleim ezen társaságnál biztosított, vag.vonaikra nézve kellő b^agU nincsenek, a biztosító feleim iránt tartozó kötelességemnek eleget teendő, nem várva be sem a kormányszék, sem a,
igazgatóság intézkedését
minden a győri
feladott biztosításokra
egy tekintélyes alaptőkével bitó intézetnél, a felek részéríl minden díjemelés vagy utólagos fizetés kötelezettsége nélkül Tűzbiztosítást eszközöltem - ebból kifolyólag ma déli 12 órától a viszbiztositó társaság a kőházatokat átvál lalván — a biztosító felek teljes megnyugvásban lehetnek - és- én minden kár, azok gyors es pontos kifizetésein
a felelősséget magamra vállalom.
Győr, april hó 9. 1875.
Szepessy Kálmán,
(1641-2)
vezérügynök.
w
Áldás
az ei&fe&riségfe l
i
(i635 —2) (A stájer Gastein.)
A fürdő-idény f. évi május 1-én nyit tátik meg, a déli vasot mellett van, Bécshez gyorsvonaton 8''/.., Trieszthez
6 órányi; igen erősítő 30, 310 forrással; naponkint! víz- ^ ^ ^ ^ ^^ ^
mennyiség 36 ezer akó ; különösen hatásos köszvény, csúz, tP1 gyó«yTt£áí!ikhVJuSitááV.''''» i ^
idegbajok, epe s gyengeségek, női betegségek rohamok, mely a beteg tudtával tudtán | ^
. , . . i-.--" . ^ • ''it t XT~___ kivűl »■ alkalmazható anélkül,
idült bajok : kohoges, csont es izombetegsegekben sat. Isagy hogy &z egésZ8égnek ártaná. '' basinnal, elegánsán berendezett uj s elkülönzött márvány s Ezrekre megy a meggyó-férfiak számára való uj fürdők, Ízléses lakások, bájos hegyi Kyit°Ke"^ "Megrendeléseket t,^-táj, terjedelmes és árnyas sétány. Fürdőorvos Dr. May-, sék ¡ntézuí li o f e r H. bécsi tudor (april végéig sajat lakása. Bécs, Theodor Konetzkv, IX. Bergstrasse 19.J Kimeritő tudósitvány és árjegyzék | ! ''''e V°
ingyen és bérmentve hapható a fürdóigazgató-ságtól, Rőmerbad, Alsó-Stajerországban.
RÖBEYÓC 00IIIp. Limitetl
gazdasági gépgyárnokok. Lincolnbál. Angliában.
Budapesten, Üllői ut 1-szám.
t
1.
roszország.
(1639—2)
«^nzdasáiri gq»tí:yáros
az 1 873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint:
haladási ésérde m-é remmel kit ii n t e t v e,
Bécs, Favoritén, Krlacligiisse 22.
ajánlja ki tűnő szerkezeti Eredeti angol gőzmozdonyok és gőzcséptögépeket a legújabb szerkezet szerint. 6arett-féle sorvető gépeit, melyek a legújabb javításokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják.
Továbbá készleteu tartatnak: Kézi Cséplőgépek legjobb szerkezettel, járgánynyal, vagy anélkül. Járgányok ós járgány-cséplőgépek.
Hornsby-féle gabonarostak, fű kaszáié gépek, széna gerebiők. Lhuillier-féle legczélszeriibb konkolytisztitógépek és ilyenek Pernoilet féle szerkezettel.
Richmond & Chandler-féle. ugvszinte eredeti angol Bentall féle szecskavágó gépek, kukoricza-morzsolok, kézi-f ló- és gőzerőre. Répavágó és repazuzó gepek.
urlő és daráid malmok gőzzel, járgány nyal vagy kézzel hajthatók, zuzó-malmok
sat. sat.
Kitűnő anvagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik.
. V o
Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a
Szombathelyen, lőtér 1. sz. a.
(K52G—5) lévő gépraktárban.
*

» # *

Legnagyobb gazdasági gépraktár Budapesten, állandó g é p k i á 1 I í-t á s, készletben található.
Sorvetö-qépek különösen- magyar vUz.uyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló általhozható, rendkívüli tartós és egyszerű
13 soros vetó-gépnek ára Budapesten 32tl é. forint, kovácsolható vaskereten és hátul- ! rol kormányozható.
* a•
Amerikai rögtörő. meglepő .könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáló és arató-gépek Lógereblyek és szénagyüjtok mnlki viili olc«''. áron. ,
Világhírű Robey fel-t fekvő é>hordozhato gőz gépek.
Goz csepiő-gépek Patent vas acsav.il é-vasgerendával a legtökéletesebb r*épKi- I
g*p a világon, mely minden más hasonló r/.élra Uw.üli góp.a, m 11 n k a k é p e s >. é -m i n o s é g és t a r t ó s á g t.-kiul.»tél.on f üiimul.
Kezi cséplő gépek, lójárjányok Iov.ís c?eplő malmok, szecskavagok. s?e
konkoly választó rosták * míml í:, a ga/.iasági gépv/akmáb.t xag,,
>. K. Községek .„nr:i kik g v/r^ló.» . vngv g«"i/.úi jim<»t :,Uuií.K re-/1.1, !.uluiiu< k- lUr/ő ti-.-tó i f,-|r.;fw;,lntii:r:
NN t»l». M-;r ''•:!>} -1-s.. .-t i ..f, ;..:,.•,. •,.»•/. ál''; i J. v «„,,
J - 1 '' ! i'' fi !i •• / ¡'', i| <i .;)•-, r • •
H Mi \'' n v ;n - . |, .. ,..1.-,,, , .h
él iMtl...y,K f,! . t ni o!r ,¡,1, f s
U II ''I :i V f K f t ,» | •;:il;,tl, , j„;f
• '' , ^ »''^v H .d:,p. it . j,-, , í I | ll I Íj l| i»'' «'' „,, h t'' /
n&lt ^ jlji.inv,», ar.an b .üV-l r1I:''
(1589 -17)_______UOHKV & i -omp. JJmilc''d Budapost
MECRE::delcse;<
: .1
DREHER ANTAL KOBANYAfi
. • i •j . ! i
1'''' " • I /« i I i •; | i ■ f X ■ i i • j t
i ; ¡i;r -n . >* lr:i L \ i \ Ii i- r • Ii • i ¡ :
i r!i /. .i
______ ___ * * i 1 ^f^^MgHggjppwft
sajdíts József lap- és nyomdatoilaklono* gyorstó nvomisa. Nagv-Kanirsán
i i f f'' f F. K. l. C T •
április i8-áii
\
tr.
f
1
üilnttii v
«{«u <rm . . i isi evre ..•• * » jetyeü evre ■ -gtfy rxnm 20 kr.
tiírSstsssi
6 basábo» petitaorbac 7. muodiior 6 ■ minden további «őrért 6 kr.
XYLL.TTÉHBJÍN loronKint 10 krurt vertnek fei.
Kincstári illetik minden |j egye» hirdetésért k 30 kr. fizetendS.
Tizennegyedik évfolyam,
clóbb
-SOMOG

Nagy-Kaniita város helyhatóságának, nemkülönben az „első zalai a „zalamegyei általános tanitd-testület"; a .Zala-Somogy
Hmnkhtt k«iszer, vasárnap-- s
iemeaye* , előfizetések, reclamatiók ut a szer keiztő-kiadóhoz bér-Benrvn intésendók: NAGY-KANIZSA Takarékpénztári épület, földszint Bénnentetien levelek eeak isfcert munkatársaktól fogadtatnak «1.
1 Késiritrk tíhu nem ( j küldetnek.
Qgyvéd egylet'' .a ..nagy kanizsai kereskedelmi s ioarbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár'' gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos ertesitője. #
csöídrtóköü, megjelenő vegyes tartalmú lap.
jOlft !875 wxim. Nagy-Kaniz«a város tanáriétól.
A n -kanizaai „tüzolié egylet*
tekintetes parancsnokságának Nagy-Ka-• 7 itzsán.
A tegaap éjjeli tüzeset a, szélvészes idő miatt legnagyobb veszélylyéí fenyegetvén városunkat, — kedves kötelességet teljesítünk, midóo a veszély meggátlása és ellőj tása körűi fárad hatlanul és odaadassal működött tűzoltóság iránt köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki magunk és az összes lakosság nevében.
Kérjük a tekintetes parancsnokságot, hogy ezen köszönetünket és elismerésünket az egyesület tagjai, de különösen is az oltás és segélynyújtás körül leginkább közreműködött tagoknak tudtára adni és az egyesületet továbbra is nemes buzgalomra serkenteni szíveskedjék.
A város tanács. >agy-Kanizsán 1 «75. april 14-éu.
BELUS JÓZSEF,
polgármester.
frt, K.och A. járásbiró ur 2 frt, Tarányi ur T Yrt 50 kr, N. N 1 frt.
A nagyérdemű közönségnek fényesen tanúsított pártolásáért, különösen pedig a tisztelt fölülíizetó uraknak, végre tíerecz Imréné úrhölgynek szives közreműködéséért ezennel legmélyebb köszönetét nyilvánítja.
.Nagy-Kanizsán, 1875. aprlG.
Az igazgatás g.
Nyilvános köszönet.
A tógymnasiumi ifjúság zene- és énekkara által april hó 15-én adott hangverseny összes bevétele 357 frt 90 kr; ebből levonva 120 frt kiadást, tiszta jövedelem maradt a zene- és énekkar javára 237
frt 90 kr. --
Fölülfizettek : tek. Belns József polgármester ur 2 frt, ít. Berzay Elek ur 4 frt, Wajdits József ur 1 frt, Lábos Mir haly ur 3 frt, Batorti Lajos ur 2 frt, Kovács János szolgabíró ur 1 ''frt, Eben>pan-ger Lipót ur 3 frt, Knauz Boldizsár ur 1
iöa Rég. Coagr.
A .Zalai Közlön) -
tekinteten szerkesztőségének Nagy Kanizsán.
>
Hazánk lapjai már egyelőre hirdették, hogf ,az óstörtéuelmi és emberbaráti con-gressu«*" lb74 ben Stockholm bau tartott Vil ik nemzetközi illésében augusztus 16-án Budapestet választotta összejövetele szék he lyeül, engem pedig a szervező bizottság, valamiül az 1876-ban nálunk tartandó gyűlés elnökéül.
indittaiváu azon kívánságtól, hogy ezen a gyűlésen hazánk mind tudományilag, mind pedig azon alkalomra rendezendő ősrégi kiállításban a nálunk, szerteszét az országban található s a nevezett szakokba vágó gyűjtemények érdekes és gazdag voltához képest fel legyen tüntetve, időszerűnek és szükségesnek tai toltam ezen felszólításomat már most köröztetni, miszeriut a középpontban működő »szervező bizottság" jó előre tudhassa, kikre és mikre számithat, hogy nemzetünk mivelődési foka ós az európai culturmozgal uiakban való tettleges részvétünk az összes tudományos világnak illően legyen bemutatva.
A un legtöbb időt, ké-zülést és a több oldalról való serény összmüködést igénybe
veend és valamint az említett téreken tett tudományos haladásunkat napfényre hozza, agv ennek méltó bemutatását elősegíti, az :
1-ör. Egv alapos szaktérkép, melybe hazánk eddig ismert leihelyei, ősrégi sánczai és árkai, pogányvárai, halotti halmai és temetkezési területei a rómaiak uralmáig be legyeuek vezetve. E czélra fölkéretnek közreműködésre a megyék monogra-phusai. mérnöki hivatalai,muzeumai és egyes lelkes gyűjtői, miszerint biztos adataikkal, részletes jó térképeikkel egy általános térkép készitbetését elősegítsék.
2-or. A cougressus tartama alatt a fővárosban olyan kiállitás fog a történelem előtti tárgyakból szerveztetni, mely nemcsak a nemzeti muzeumnak összes efféle kincseit foglalja magában, han^m a magyarhoni vidéki muzeumok és egyes szakférfiak ősrégi tárg^-ak gyűjteményeiből tünteti fel a legta-nulságosb példányokat természetben, vagy teljes okadatoit lajstromokban, rajzokban vaS7 gypszőnt vények ben. Szándékunk a szomszéd országok társulataival és gyűjtőivel is érintkezni, felkérvén ezeket, hogy a nálunk előfordult példányokhoz az illustráló parallélákat ideiglenes kiállításra átengedjék.
3 or. Minthogy még eddig igen csekély azon jegyzetek száma, melyek szakértők által rendezett ásatások alkalmával készültek, de aránylag kevés azon lelet is, mely hitelesen constatálva volna, szükségesnek latszik, hogy a készülési idó alatt, alkalmas helyeken, kellő felügyelet mellett tudományos ásatások történjenek és azoknak pontos jegyzőkönyvei a nemzetközi con-gressusnak a talált tárgyakkal együtt bemutat tassauak.
4 er. A fémeknek és ásványoknak : arany, ezüst, bronz, kótárgyaknak vegytani kémletei, az emberek szerszámaival talált állatcsontok meghatározásai eddig el levén hanyagolva, kívánatos, hogy a congressusig e téren, az ország vidéki egyletei közt nagyobb tevékenység mutatkozzék. *
5-ör. Pedig a jó hirnév, melyet ezen alkalommal a világ előtt ki akarunk vivni, igényli azt is, hogy a congressusnak értekezéseiben, illetőleg az általunk, viszonyaink tekintetével, kitűzendő kérdések fejtegetésében részt vegyünk, tudományos munkálataiban vezérszerepet vigyünk és lehetőleg kalauzolólag befolyjunk. Ezen értekezleteknél és közléseknél a congressus fenálló határozatai szerint a franczia nyelv van hivatalosnak elfogadva, mit azért sietek nyilvánossá tenni, hogy szaktársaink munkálataikat a mennyire lehet, e nyelven készíthessék el.
Ezeknek következtében tisztelettel hívom fel (czimedet). szíveskedjék nyilatkozni, vájjon akar-e az előbbi öt pontnak teendőiben és melyikében részt venni? lehet-e kilátásunk lelhelyi adatokra? remélhetók-e vidékén szervezendő ásatások? részt tetszik-e venni az értekezésekbeu, a kérdések kitűzésében ? stb. stb.
A kivívandó tudományos jó vélemény tekintetéből kérjük (czimedet) a lelkes, élénk, kitartó részvétre és összeműködésre ; mivel azonban náluuk az ilyen előkészülések hosszabb időt vesznek igénybe, a központban levó szervező bizottságnak pedig jó korán kell mindenről tájékozottnak lennie, hogy fennebbi kérdéseinkre, vagy a bármily ide tartozó mozzanatokra nézve legalább folyó év april 30-ig határozott feleleteket
TÁRCZA.
Régen volt az . . .
Régen volt az, ok már régeu. Midőn bfivöí «remeidben Boldogságom, üdvö»*égem Örök lángját, fényét hittem.
R^gen rolt az, oh már régen, Mid3n ajkad mézét szíttam H éden gyönyör, kéj rolt nékem Hón remélői álmainkban.
Régen volt as, oh már régen, JáidSn ölelt fehér karod 8 vidám lelkem a "tép éden MezSire szárnyalhatott.
Régeu volt az, oh már régen, Midöu mélyen alvó csendben, Nála«! egy-egy axivveréeen Hosazan, némán elmerengtem.
Régeix volt az, oh már rég.n Flirteiddel inidún jáUzám, Avagy mikor kezQnk arépen Ott nyugodott egvajáa vállán
Régen volt az. oh már régen. Mid5u gyakran édes-ketteu ö**zéflltfiuk a t.azélen,
t* véled estig e!o»evegtem.
Rég*n volt a«, oh már réjeo Midőn arra u>ege»küvél. ¿mi r^ak «zent ffildön-ég^n Hogy jö«z»z, követaz miudenO-é
Régen volt az, oh már régen. Midőn elém virág ayilott .... MidSn gazdag lelkem még nem Gyötörték a sötét kinok.
8TAMBORSZKT ULJOS.
A saintpointi kőfaragó.
Falnai történet.
A. Ds Lsasrtiss után Gyiday Béta.
(Folytatás.) VIII.
Haza érkezvén, szegre akasztám vándor-táskámat, műszereimet ismét kezembe vettem i s egészen jókedvűen lementem a kőbányába. '' De nem egy követ rontottam el e napon. A kalapács ritkán talált jó helyre. Néxii arczát láttam mindenütt Gyakran fel-felnéztem, nem meot-e le még a nap. Ugy tetszett nekem, mintha a jó Isten oda szegezte volna az égre.
Midőn este hazajöttem, anyám elbeszélte Q r á c z i á n bátyámnak és N i n a kis nővéremnek, hogy engem és N_é z s i t öt hét múlva el akar jegvezni, legalább a birtokelosztás megtörténik. £• te miattad is óhajtom, sze gén\ Gráczián, — mondá anyám; — .naert ha N e r. s í egyszer asszony lesz, a falu legé-u) ciiH-k, kik most Őt nóül^érik, akkor el kell msrn.lui. Mi is lennsl>etóled, ha én meghalnék és N é z ■ i nem volna itt többé ? Ki vezetne téged ?•
Bátyám igen örült é* a vacsoránál vidá man beszélgettünk az eljegyzésről. Néni I boldog volt, szerényen forgolódott, ellátta sze-I gény bátyámat és tréfált a kis Misával. A tyúkokat és galambokat az udvarban uly hangon hitta, amint még soha sem hsllottam tőle. Eljegyzésünk pünkösd utáni napra lett kitűzve. Anyám lement a völgybe meghívni a rokonokat, beazélni a jegyzővel, s a harango-zást megrendelni.
Ez időtfii minden ssabad órámat Néz sínél töltés. Dolgaiban segélyére voltam, a
kecskék szarvait tartottam, míg ő fejt és enyelegve rám nézegetett; vagy este én vittem helyette a srenát, míg ő csevegve jött mellettem a az utón virágokat szedett. Vi sárnaponkint legszebb ruháit vette fel és mi ketten egyedül mentünk le a faluba és a templom melletti boltba, majd egy tányért, majd egy téglázó vasat, majd száz gombostűt vagy egy rőf csipkét venni jövendő háztartásunkböz. 0 Ulközbeu gyakran fogadásból futottunk le a hegyről és versenyeztünk egymással, ki talál legszebb virágot, legszebb fészket a bokorban. Azután hallgatva mentünk tovább, megfogva kezeinket, mint két iskolából hazamenő gyermekek. Néha leültünk a mohos sziklákra a legmélyebb üreg szélén, hol a víz a sima kövecseken át csörögve folydogált, miut most is foly ! Ott elmélázva néztünk le a sötét mélységbe, mint a sziklarepedéeekbői kinyúló fák águi. A rigók oly zajjal röppentek f«:l fészkeikből, hogy N é z s i megijedt: a pintyek a csereszuyetán s a pacsirták a kék légben énekeltek és a gyíkok csodálkozva néztek bennünket a sziklákon.
így töltöttük az ünnepeket Ah! mily azép idő volt! Midőn a hegyek árnyékai hosz-azabbak lettek, iámét feljöttünk ép oly lassú léptekkel, mini az árjyék lefelé a völgybe ment.
Meg kell vallauom, hogy nem dolgoztam többé oly szorgalmasan, mint máskor. Ké*óu mentem le a kőbányába es korábban jöttem fel; szóval: nem sok kedvem telt a munkái>an s nagyon elhagyottnak éreztem />tt magamat. M é z s í sem volt többé oly serény. Tovább sainositotta magát, mint máskor a tükör előtt, melyet én vettem neki; ruhái sokkal saebben
voltak redőzve, mióta vasalója van: «őt némelykor virágokat is font hajába. „Oh! ha láthatnád, mily szép!u mondá Nina a szegény vaknak.
N é z s i ép oly hosszúaknak látszott a napokat találni odahaza, miut én a kőbányában. Mert még mielőtt len Haintpointben delet harangoztak volna, vette kosarát, melybe egy kendőt tett s egészen egyedül lehozta a kőbányába kenyeremet, tejemet és sajtomat. Többé nem félt ott velem egyedül maradni. Én azonban nem akartam, hogy lábait a kődarabkák-ban megxebesitse s mihelyt jönni hallottam, felmentem, fogtam a kosarat és leültem a uagy fenyő alá. melynek csupaaz gyökerei, mint kígyók függtek le a mélységbe. Aztán kivette ebédemet a kosárból, a kendőt leterítette a fűre és nézett, midőu ettem és ittam. Soha sem akart mellém ülni és velem enni s ha kénysze-ritém, nevetett és azt mondta: „Nem, ez jól il lett, míg pusztán nénje voltara; de mo»t jegyese, m«-uyasszonya vagyok, nemsokára nram Iksz, akkor szolgáluom kell, nem pedig mellette ülni és vele enni.«—Ez népszokás, mit szólhattam ellen»*.
Ab! édes uram, oly boldogok voltunk, hogy c-snk egyedül magunkra gondoltunk. Az közönségesen ugy van N é z s i nem vette észr?-, hogy h »regény G r á c z i á n, ki eddig suhu nem távozott oldala mellől, most, míg ö n háztól távol volt — gyakran egészen maga maradt a kis N inával vagy a kutyával. Emiatt igen busult, különösen a Ninacska is elhagyta, hogy némi kis dolgokat végezhes sen, mikre N é z s i n e k többé sem ideje, sem kedve nem volt. Mit mondana a világ, ha egy csinos, nagy leány, ki nemsokára férjhea
kapjunk és azokkal, kik közreműködésre vállalkoznak, folytonos érintkezésben legyünk.
Az eddig a külföld előtt is ismeretes készlet és azou készültség, melyet nálunk a nemzetközi congressus tagjai föltételeztek, meg nem engedik, hogy bárki e gyűlést csupa szerénységből tétlenül bevárja, vagy annak teendőjét kizárólag a középponti bizottságra háritsa.
Azon hazafias igyekezet, hogy a közelismerést hazánkra nézve a világ előtt kivívjuk, szolgáljon ösztönül a túlszerények-uek s buzdítsa azokat, kik mindent, mi hazánkban történik, kicsinyelnek .Lássa a nagyvilág, hogy a meghitt congressus nem egy intézeté, nem is egyedül a fővárosé, hanem hogy munkálkodásaiban és eredményeiben az ország jobbjai mind kpzet fogva részt vesznek.
Budapesten, 1875. márczius 5-én. PULSZKY FERENCZ,
mint a congremus elnííke
Dr. RÓMER FLÓRIS FERENCZ,
mint * congressu^ főtitkára.
)
Jegyzőkönyv,
Jelvéve N.-Kanizsán. apr. 11-én a zalavie-gyei keresk. és iparkamarai kültagok választása folyamáról.
választás vezetésére kiküldött m. bizottmány az általa kibocsátott hirdetménybeu kitűzött időben és helyiségben jelenvén meg, — mégis a választás választók hiaDyábaD nem nyittathatott meg azonnal. Még csak 1 1 órakor jelentkeztek választók és ekkor BJau Pál választási elnök ur megnyitottnak nyilvánítván a vá lasztást, a szavazók egyenkint szav azásra bocsá-tattak.
A szavazatok, melyek vnlaraenuy ien szóval mondattak be az A. és B. iveken jegyeztettek fel, és pedig az elsó A. alatti iven, mely a kereskedők által a két keresk. kültagra beadott szavazatokat tartalmazza, Valbach Mór ur által, a második B. alatti íven pedig, mely az iparosok áltai a 2 iparbeli kültagra befoiyt szavazatokat tartalmazza, Hencz Antal ur által jegyeztettek fsl.
A kereskedők részéről beadatott összesen 16 szavasat, ezekből esik :
Weiss Samu úrra 15 szavazat.
WeÍ8zmayer Mór úrra 15 .
Engländer Lajos „ 2 . eszerint Weiss Samu es Weiszmayer Mór urak választattak meg általános szavazattöbbséggel a soproni kereskedelmi és iparkamara zalamegyei alkcrületének keresk. kültagjaiul.
Az iparosak által beadatott összesen 9 szavazat, ezekből:
8 szavazat Marschal József úrra.
7 „ Hencs Antal „
2 , Albanich György ,
1 Altmann Mihály úrra, eszerint a soproni keresk. és iparkamara zalamegyei alkerü letében Marschal József és H-ncz Antal uiak választattak meg ált. sznv. többséggel iparbeli kültagokul.
A választás eredménye azonnal kihirdettetett a hely szinén, mégis a választottak 3 nap alatt fognak írásbelileg felszólittatni a rájok esett választás el, vagy nem fogadása iránti nyilatkozat végett.
Végül megjegyezte''ik még, hogy a vidékről egy szavazó sem jelent meg. és hogy u be-
megy, egész nap orsójával a sziklán ülne és a kecskéket őrizné ? Ez hozzá illett, mikor még gyermek voit. A világ pedig én voltam szemeiben s ő azt hitte, mint jövendőbeli háziasszonynak csak a házi dolgokat kell végeznie. — Meg kell vallanom, hogy én ép ugy jártam ; csak N é z 8 i t láttam szemeimben, valamint szivemben, a dolognál ugy, mint álmaimban. Ugy tetszett, mintha kivüle és kívülem nem is volna világ. Ah! a jó Isten bennünket ez önzésérterősen megbüntetett!
Mennél jobban közeledett a menyegző napja, annál kevésbbé hagytuk el egymást. Néha késő este is még a berkenyefa alatt ültünk, közel a háshoz, vagy a kútnál, miután felhúztam neki a vizvedert. Mi csevegtünk és enyelegtünk egymással s nem tudtuk hazajövetelre határozni magunkat, habár a tüz otthon már rég átviláglott az ablaktáblákon vagj aj-tórepedóseken.kíb nővéremnek kétszer, háromszor is kellett bennünket vacsorára hívni. Gondolhatja uram, mily szomorú voit a szegény G r á c z i á n, midőn a tűzhelyen ült és c*a"k az égő rőzse ropogását s anyánk''lépteit hallotta. Hol volt kedves Nézsi jenek barátságos hangja és vidám nevetéae ? Szerencsétlensége óta ránézve minden éj volt, de az én szerencsém óta is elhagyatott volt szegény Hu. Szive haaadt meg és mi nem vettük észre. Hisz oly boldoguk voltunk, hogy ne lett volna az minden ember! ?
(Folytatása köv.)
folyt szavasatok mind nagy kanizsaiak álul
adattak be. Kelt m. f.
BLAU FAL,
m küldötuégi elnök.
Jegyeste: VALBACH MÓR, m. killdött«.gi taf.
Az az tilKÓ-mitaályoveczi birová-laüztá«.*)
Nem vagyok barátja egy átaián a haszon-talán felszólamlásoknak, mert netu osztom »«. kaknak uz<»n helytelen nézetét - akik m-u-deutele ürügy alatt — még <t törvényes tettekben is — ha a/ok tetszé»uket nem bírják, avagy aiok ínyük kedvük szerint nem intéztettek el
— gáncsot találni akarnak.
Ilyen a »Zalai Közlöny" folyó 1875. évi 13 ik számában minden aláírás nélküli, az alsóin ihíilyoveczi biróválasztás megsemmisítését ké relnn ző czikk; s minthogy abban a nyilvánosság elé nevem is akképen állíttatik, mintha én tudva a megválasztandó bírónak erkölcsi hibáit, mégis annak megválasztását megengedtem, illetőleg megválasztása befolyásommal trtrtént volna; — kényszerítve érzem magamat, sőt a legutóbbi időkben történtek után — bár későn, ; jgen de nem elkésetten — elmulaszthatlan kötelességemnek tartom nemcsak a tisztelt olvasó közönség felvilágosítása tekintetéből a nyilvánosság elé terjeszteni s választás valódi történetét, hanem azért is, hogy a czikkiró alaptalan és nyilván csak nemtelen boszuból inspirált közleményét megczifoljam — szolgáljon tehát ezen biró megválasztására nézve a következő :
Tek. Kollay Rókus ur, perlaki járás szol gabirája az aleó-mihályoveczi ésszt. máriái községekben a biróválasztást január hó 19 ik nap jár* hivatalosan kitűzvén (mert az illető köswé gek képviselőtestülete által a törvények értelme szerint, a bírói állásra három-három egyén még január hó 3 án jegyzőkönyvileg kijelöltetett) — miuthogy betegség állapota miatt személyesen a biróválasztásra meg nem jelenhetett, engem, mint a t. Zalamegye tiszt, szolgabiráját helyettesített s illetőleg bízott meg ennek teljesítésével. — A midőn is Hobus Elek mintegy 2<>U községi választó által egyhangúlag községi birónak megválasztatott, a miről a czikkiró inspirátorának bizonyára kellő tudomása van ;
— ha tehát a czikkiró voltaképpen tudta, vagy csak gyanította volna azt, hogy ezen törvényesen megválasztatott, de szerinte erkölcstelen bírónak megsemmisítését kérelmező czikke által
— nolle velle az inspirátornak az »e r k ö 1 ősiségét* is napfényre kell hoznia, — aligha vállalkozott volna e czikk írására, az inspirátornak pedig legszebb, legnemesebb tette az lett volna : hogy az erkölcstelenséget legis-legelőször mások rettentő példájára saját házánál kezdte volna kitisztítani.
Hogy pedig a czikkiró ntm igazán, sőt rosz szándékból lett mások által informálva az ügy allapotáról, szolgáljon felvilágosításul ismét ez:
Hobus Elek megválasztott községbiró nem korcsmáros, mert a korcsmái tatást a választás napján azonnal abban hagyta, és saját házába költözött át.
Az sem igaz, hogy fiatal, (ezt meg éppen a czikk inspirálónak jól kell tudnia stuuja fs). mert »-zen biró már 30 éves — kitetszvén ebből az inspirátornak rosz akarata é*> a községi törvényekben tudatlansága — továbbá pedig Hobus Elek a községnek teljes bizodalmából 3 évig közgyám levén — ebbeli kötelezettségének akképen felelt meg számadásai rendes vezetése által, hogy azok felsőbb helyen megvizsgáltatván, miudeu észrevétel nélküJ helyben hagyniuk — különben ezen biró jól t ad irni szorgalmatos és erélyes biró — a magyar nyelvet pedig, habár a törvény erre nem kötelezi, mint az inspirátort, — annyira bizonyára érti, mint ő — mindezekről az inspirátornak tudomása lé-'' én, világos, hogy ily módon szándékosan tévútra vezette a ctikkirót. . *
De ha már a czikkiró Hobus Elek községi bírót erkölcstelennek, házasság törőnek nyilvánitjs — és azért, mivel nejét elhagyta, a törvényesen megejtett választását megsemmisíteni kérelmezi — akkor igen szépen kérem á czikk írót, hogy mindazokat, erkölcstelen és há-zssság törőknek reciprocitásból is nyilvánitaní szíveskedjék ; akik amolyan fajta férje hagyott nőket házuknál csupa erkölcsiségből tartanak — mert „exempla quamvis odiosa, trahunt, avagy talán e czikk inspirátora azt tartja jogosnak ,quod 1 i-cet Jovi, Don licetbovi''ez szo- , moru igazság lenne !
Azért csak seperjen ő kegyelme legelőször cbmaga házánál s lássa meg önmaga szemében 1 közmondás szerint a gerendát, — hiszen köztudomású dolog, hogy az ily férje hagyott házasság törő nők, még a legerkölcsösebb házaknál is — jellemtelen elbizakodottságból a legnagyobb scandalumokat követnek el - semmibe sem véve tartózkodási helyök szentélyét. —Nem vagyok semmi törvénytelen tettnek pártfogója és épp«^ azért, amint a czikkiró is igen bölcsen megjegyzi — a házassági frigy alapja levén a caaládi összetartásnak — ha ezt valaki
•) A felelowégrt c«ak a sajtóbatiSaággal szemben fogadja el » iwk
felbontja, erkölcstelenséget köve* el — mennyivel nagyo bb erkölcstelenséget követnek tehát el azok, a kiknek jó példával kellene előmmniök s akik tudva férje hagyott nőket bázoknál tartanak és quasi re bene geata — pláne családot formálnak és csupa erkölcsiségből azokkal botrányos életet élnek.
Miért is — a czikkirószavaival élűi akarván — én is az ily házasság törőkét azért, hogy az erkölcstelenséget hivataloaan «zeutesiteui ne láttassam, ulásaiiu bátor vagyok un a talkérni a czikk írót, szíveskednék az ily nőknek eltávolítását, illetőleg az ily nőket házuknál tartók el mozdítását paritás kedveért szinte illető helyen kérelmezni — *« Josptrutor pedig, minthogy ** ilyeaeket ismeri, nevezze meg .".k> t, mert ha nem teazi, kénytelenségből megnevezem én.
Ennyit kívántam e tárgyhoz a czikkiró és a tisztelt olvasó közöuség tudomására juttatni j —az inspirátornak pedig annyit: Sí t acui B-s e s, philosophus manuísses — Jeventus docebit.
U Különben én nyílt sisakkal szeretvén fel-• lépni — hasonlót óhajtottam volna a czikkiró-! tói is, mert az anonimitások a közügynek nem
használnak.
JANKOVICH JÓZSEF.
Helyi hirek.
— Lapunk előbbi számában hiányo san volt közölve, e választó kerület küldöttségének tisztelgése Csengery Antal köztiszteletü képviselőnknél, melyre nézve midőn t. közönségünk szives elnézését kérjük, u,''abb tudósítás nyomán teljes készséggel teszszük h >zzá, miszerint a díszvacsora alkalmával Albanich József ügyvéd ur általános tetszés- és zajos éljenzés közt kitűnő pohárköszöntést mondott a jelenlegi szabadelvű kormányra. Továbbá közöljük a tisztelgő k&ldöttség névsorát: Albanich József, Babochay János, Belus József, BUu Pál, Eben-spanger Lipót, Dr. Freund Zsigmond, Háry István, Hofer Ferencz, Koch Adolf, Lacken-bacher Hermán, Dr. Laky Kristóf, Mártinko-vic8 Károly, Oroszváry Gyula, Oszessly Antal, Séllyey László, Tandor Ferencz, Tóth Lajos, Ujlaky József, Vágner Károly és Weiss Manó urak.
— Jó dal, jó xene, az élet fűszere. Feszült figyelemmel vártuk a nagy kanizsai fő-gymnasium ifjúsága ének- es zeneegyletének nyilvános fellépését, hogy váljon a törekvő if-juságnsk a zene elméleti s gyakorlati kiképzése az előirt tantárgyak tauulása mellett megmaradt kevés szünideje alatt lehető e V őszinte örömmel megvalljuk, hogy ez egyszer nem css-latkosánk, mert az elővett darabok szabatos előadása, a konnyüdség, melylyel az öszhang-zatot a legtisztábban megőrizték, teljes elismerésünket vívták ki: k itünő hanghordozatot tapasztaltunk kiválólag Thern, nem épen könnyű „Tihany ostrománál" melyet zajos kívánatra ismételtek is. Ami a hangszerek keli előadás sikerét illeti, ezúttal nincs más szavunk, mint benső elismeréssel üdvözöljük sz ifjúság törekvését, szorgalmát és ízlését. Berecz Imréné asszony Jókainak »Holt költő szerelme" czimű jeles melodrámai költeményét érzelmes bensőség-, és megható komolysággal sdta elő, Bajnos, hogy e nagyszerű mű méltó hatását csökkenté a mellékszobában folyt zaj b a terem ajtajának folytonos csikorgatása. Saly Ágost b Weiszmayer Henrik szép haladást tanúsítottak zongora játékon, Hali8 István folyékonyan szavalta Arany János „Sárkányu czimü nehézkez költeményét. E múélvezetes est oroszlánrésze Berecz Imre ének- és zenetanárt illeti, kinek tapintatos bánásmódjával párosult ritka tanmodora eredmé • nyezé a nem várt szép sikert, ujabb babért aratott ez este zenészeti tehetsége-, kitartó buzgalma és ernyedetlen szorgalmának elismeréséhez. Gratulálunk a kr. tanári karnak, hogy a vezetése alatt levő ifjusngnak ily kiváló ének- és zenetanára van ; de gratulálunk az ifjúságnak is, hogy ily kitűnő sikerrel leptek meg bennünket; denique értik a korral: hogy jó dal, jó zene az élet fűszere!
— Meteorológiai észleletek a nagykanizsai fógymnasiumnál 1875. év márczius havában. Közép légnyomás : 749 01 milliméter ; legnagyobb légnyomás: 7600 mm. 8 án reggel 7 órakor; legkisebb légnyomás: 738*4 mm. 20 án délután 2 órakor. — Közép hőmérséklet: -j-0-05* C; legmagasabb hőmérséklet: 11-3° C 28 án délután 2 órakor; legalacsonyabb hőmérséklet : — 13-2* C 7-én reggel 7 órakor. — Közép páranyomás: 3*65 mm. — A levegő közép nedvessége százalékokban : 79-4*/0 ; legcsekélyebb nedvesség: 42% 21-én délután 2 órakor. — Közép felhőzet (0-től 10 ig számítva;: 4-5; egészen derűit ég észleltetett 24 szer, teljesen borult 17 szer. — Közép szélerősség (0 tói 10 ig számítva): 2-3. — 93 észlelet között jegyeztetett Összesen 90 szél, és pedig : északi 21, északkeleti 31, keleti 6, délkeleti 17, déli412, nyugati 1, északnyugati 2; szélcsönd peiig 3-szor. — A légköri csapadék (eső, hó) hsvi ösz-szege : 7-75 mm. Eső esett 3 napon, hsvszott 5 napon, köd volt 3 napon. Az egész hónap lefolyása rendkívül hideg volt; reggeli 7 órakor a hévmérő higanya csak 8 napon állott a fagypont fölött A téli hó csak 26 ika körül olvadott
fl egéasen. E télies időjárás a növényzet fejlA. dését azok atlanu 1 hátravetette. K.
— Eli*7iieré*iU az öuk. tűzoltó egjeaü létnek uz utóbbi tüzeset alkalmával tanúsított közhálát érdemlő tevékenységéért Tersánciky József ur 10 frttal, Sommer József ur szinte lu frttal járult «■/. egyesület pénztárának gyar .pi tásához.
— A kiedea-nevelő egyesület alap5,4. bályai némi módosítás tételével a belügyin nta teriumiól megérkeztek.
— Nyílvánoe kőtmőnet Boór L,j.,6 tanító hátrahagyott ozvgye és árvá. részei • mét következő kegyaduuiáuyuk erkeztek Kuszám, melyeket nyugta mellett rendeltetésűd hs lyére azonnal áttettem, éf pedig : Csepliis j i-nos Selle 1 frt., Varga József maros-ludasi kf><-ségi tanitó ur gyűjteménye 8 frt., Eugel tolnai néptanító ur 40 kr., Bogdán István ur által a sz. somlyói községi tanitó urak 2 fn Calderoni és társa Budapesten 3 frt., Rácz Fe rencz r.-palotai kántortanító ur 3 frt., összesző 17 frt. 40 kr. — Fogadják e nemeslelkü ad« kozók a bánatos özvegy és a gyámoltalan árv ,k legforróbb köszönetét! El nem mulaszthstom. mély megütközésemet és sajnálatomat kifejezni Z.-Szt.-Gróthm. városi tanácsának azon intézke dóséért, melysserint a szegény árvák részere helyben gyűjtött filléreknek nagyobb részét az elhunyt Boór Lajos által tett adósságok törlesztésére lefoglalta. Geszner Bertalan.
— Tapolcxán apr. 25 én lesz e választó kerület volt„Deákpártjának" gyűlése. E hó 11 ikén is tartott ugyan gyűlést, de izgslmas jelenetek miatt eredménytelenül oszlott szét.
—Balaton-Hlredröl értesülünk, hogy az idei fürdő idény ismét igen élénknek igérke zik; számos vendég, köztük előkelő családok részéről szállás megrendelések történtek. A veu dégeknek évről-évre növekedő pzáma fényes u tanúskodik arról, hogy s tihseyi apát nagyságú* és főtiazt. Simon Zsigmond urnák a fürdófolv> rágoztatáaa érdekében kifejtett tevékenysége « t. közönség részéről mind nsgyobb elismeréssel találkozik. A jelen idényre a sétakert megna-gyobbittatott. Uj faültetmónyekkel növelik az árnyékos terűletet; vizrezetés gyakori fölönto-zést tesz lehetővé; a vendégek igényeinek megfelelő cursalon épitése és még ez évben erélyesen megkezdetik.
— Zalamegye nemesi pénztár igazgató választmánya f. hó 6 án tartott negyedévi választmányi ülésében ismét ujabb jelét adá nagylelkűségének t. i. azon határozatával, miszeriot a zala-egerszegi Stern család alapítványi kór ház javára, tekintvén annak jótékony és ud vö8 működését, mely az egész vidékre kihat — százötven forintnyi évi segélyt szavazott meg, egyelőre három egymásután következő esztendőkre, miért is a fentérintett kórház választmánya, a szenvedő emberiség nevében mély köszönetet szavaz. R.
— Berxenczén apr. 13-án nagy tü* volt, 50 épület lett az elem martaléka ; a kár igen jelentékeny, mert az elhamvadt tulajdon nak csekély része volt biztositva.
— Meghívói A „marczali polgári dalkör* Hofman Jakab karnagy ur jutalmául az általa ujonan betanitott hölgy- és gyermekkar közreműködésével f. évi május hó Ö én a „Korona" vendéglő nagy termében tánczkoszoru val összekötött zártkörű dalestélyt rendezem!. Belépti díj 1 frt. — Kezdete 8 órakor. Felül fizetések hirlapilag nyugtáztatnak. A szünet.-ket Szimpliczius jeles zenekara töltendi ki. M ű sorozat: 1. Isten dicsősége Beethoventől. Énekli a hölgy- és gyermekkar a dalkör „Te norl. és Basso II." urainak közreműködésével. 2. Vig dalra fel! Rezgő polka. ÉnekeVe a fentebbi énekkar által. 3. A válás fájdalma, Abt-tói és (Yankee Dotodla, éjszak-amerikai népdal.) Énekelve a fentebbi énekkar által. 4. Katona kar, Meierbeer »Hugenotten" czimü dalművéből. Zenekíséret mellett énekli a hölgykar és az összes dalkör. 5. Buza közé. Magyar népdal. Énekli az előbbi énekkar. 6. Rákóczi induló. Énekli az előbbi énekkar.
— Borcsamoki-értekezlet. Tspol-czáról apr- 11-ikéről irják a „Hon"-nak: A meghivott birtokosság oly szép számmal jelent meg, hogy városházunk nagy terme zsúfolásig megtelt Gróf Deim L. tomaji birtokos (s kinek tavaly elhunyt atyja is oly kedves otthonául vá-lasztá vidékünket és hazánkat) elnöknek, — Caigó Pál alelnöknek, "fiTblaár István igazgató tanár jegyzőnek választatván: az értekezlet egy pár általános kérdésen p. u. hogy ily borcsarnok nagy szükséget pótoland, hogy Tapol-czán lesz czélszerü, hogy részvényesekűl távol vidéküek is befogadhatók stb. gyorsan tul esvén . . . egy 20—24 tagu — ez pedig a maga kebléből egy 5 tagu bizottmányt u. m. a fennirt elnök urakon kívül B. Puthyany G. Ne-deczky J. Molnár J. Czigány K. és Márton Gáspár nrakat választván, ezeket sz alspszs-bályok elkészítésével és leendő bemutatásával azonnal megbízta. Elnök (ki e vidék vonzalmát már is érdeme szerint megnyerte) ez 5 tagu bizottmányt mához egy hétre magihoz munkárs hivá. As ige nemsokára testté leend! — A 20 —24 tagu bizottmányba — a fenirtakon kívül beválasztva vannak még: Mtg. Hertelendy K. főispánunk, Györffy sz. birink, B. Puthy-
ft0j Ödön, Bog yai J. Paragh G. Vadnay R.
A dám Antal, Át* Ferenci, Kodolányi, Glaser, \'' udona, Lesrner, id. CBigó Jánoa, Vörösmarty .,rak etb. Felolvastatott itt egyidejűleg Sógor* ti vörgy ur keszthelyi birtokon éa a „Balaton s Mdéke" lapszerkesztőjének egy saját .borkóstoló rsarook" iránti tervezete, melysserint a termelő ó hozzá 4 — 5 palaczk bor mustrát kül-dendvén — ezek nyomán ó az eladást közve-ntendi 7,7a dijazás mellett rendes hites könyv >.iv ¿seggel. Mely tervezet, mint ilyen — ámbár :ui Keszthely, Kanizsa, Veazprénr, s<*>t távolabb . idékre is »zivesen kiterjeszkedünk — srinte életre való, sőt helyzetünk kivánta vállalatnak Utazik — még a tapolczai borcsarnok mellett is
— B annak úgyszólván, „fiók lerakatává" válhat. Köszönet az eszme meleg felkarolásáért az illetőknek. Vajha az érdeklődés ne lohadjon.— A kezdet nehézségei ne risszszanak vissza ben cünketi C''zigány Károly.
— Rövid hirek. A f ő i b p á n i kíne veréseket legközelebb várhatni. — P a I e r-m o b a n Lelker Lajos nyitramegyei III. éves technikus meghalt. — Reményi Párisban hangversenyez. — A d í I m. ■ o r s i, termé fzet''ud. társulat a phylloxeráróJ egy könyvet íratott német nyelven (?!). — Ismét egy bárót, Staudach Aladárt itélt el tolvajlás miatt k pesti f. trvszék. — Május 9 én leplezik le Böszörményi síremlékét. — H a t a 1 a Peter-uek „Az én hitvallásom* czimű müve megjelent. — A Ti ez a folytonos rettegésben tartja Szeged vidékét. — A katasteri állásokra eddig több mint 12,000 folyamodás érkezett be. _ Az u j dalszínház épitéséhez a jövő hó elején lógnak hozzá. — „A falu roszsza" nf''p-gzinművet németre fordítják. — Párisban nemzetközi suly-éa űrmérték irodát szerveznek.
— Gömörm egye éjszaki részében még hó fed mindent. — A 1 i k a i határőrvidéket éhhalál fenyegeti. — Né metországban mértani tankönyvek jelennek m*»g „Bolyai rendszere* szerint. — Hunyady Júlia grófnő és Kaunitz a ai. kir. zálogház igazgatója meghaltak. — A fővárosban mult héten 249 születés es 251 halálozás fordult elő.
— I g I a n b a n ^-.gy munkás két gyermekét gyilkolta meg. — V. Ferdinánd király f." hó 19-én Ünnepli meg 80-ik születésnapját. _ A bécsi lapok 15 nagy kereskedőház csempészetéről irnak, mit ezek 1860 óta szö-vött es gombkötő árukkal űztek. — L i n d-| e v t, a fővárosi vízvezeték építőjét, 18,000 írt adóbátralék miatt nyomoaaák. — Bach exminister Jeruzsálem környékén utazik. (Kár, hogy kíséretet nem vitt tőlünk is magával.) — Komáromban f. hó 13-án 2—3 mper-czig tartó heves földrengés volt. — Szeged mellett a Tiszán egy 2400 mázsa gabnávai terhelt hajó elmerült. — S i e g 1 bécsújhelyi gépgyárából 2000 munkás bocsáttatott el. — A bécsi közkórházban hagymáz uralkodik. - M.-Z s á k o d községben egy 14 éves na egy napon 3 helyen kísérlett gyujtogatáat, hogv gyönyörködjék benne. —
j kas tartalommal jelent meg, .Határok a szobrá-; Bzat és f-stésxet között- Dr. Hoitsy Páltól; „Car-
1 men lugubre" (ered. költ.) Benedek Aladártól: „Árnyak, sugarak" (ered. elbeszélés) B. Bütt-ner Lénától; .Dóra" (Tennyson költeménye) Szülik József fordításában ; „Egy férj, kinek két neje van" (Wilkie Collins elbeszélése) ; „Johanna kisasszony- (életkép) Liáná-tól ; „Qui-nM Edgár temetése Párisban," B.-tól; „Iro dalmi, társadalmi és művészeti hírek." A bori tékon : dívattárcsa üzenetek, vidéki élet, Hy men, képtalány, szó rejtvény (mindkettő hár mas jutalommal a megfejtők számára), a szerk. nyílt válaszai, vegyesek, s. a. t. E lap előfizetési ára évnegyedre csak 2 frt. 50 kr.; félévre 5 frt. Az év végéig előfizetők egy diszes nagy képet a féléves előfizetők egy kötet (értéke 1 frt.) érdek«» olvasmányu köjyvet is kspnak. Kiadó és szerkesztői hivatala: Budapest, Kristóftér 2. III. emelet 10. ajtó.
Vegy es hirek.
— Kemény téL Msgyajserszágou lö29 óta nem volt oly kemény tél, mint az idén. 1829-ben, már november elejéd elkezdett havazni és , a havazás egész télen folyton tartott, ugy, hogy
a hó a mezőkön ölnyi magaaságban feküdt. Az országúton nem egy ezivódás fordult elő a fuvarosok közt, egyik sem akarván kitérni a másik elől; ilyenkor gyakran megvHrtént, hogy a lo vak oly mélyen sülyedtek le a'' Sóba, hogy fü lök i* csak alig látszott ki belőle. Egy a réten maradi saénaboglyában a nyulak azázával fész-1 kelték be magukat. April 5-én kezdett a hó olvadni s a oosazu télre szép tavasz es gazdag termés következett.
— Rablót egy plébánosnál. F. h. 5 éu Kuli} ibau Tolnamegyeben esti 8 órakor nyolcz felfegyverzett rabló jelest meg az ottani plé-bánoauál és fenyegetőzésekkel kényszeriték pénzét kiadni. A plébános minden pénzét átadta, miután még letérdeltették éa megeaket-tették, hogy csakugyan nincs tobh pénze, eltávoztak. Amíg a plébános annyira magához tért, hogy zajt üssön, a rablók már oly messze jártak, hogy többé nem lehetett utolérni.
Irodalom.
* Uj xeneniü. Táborszky & Parsch
urak zeneműkereskedésében megjelent „M i g-n g n" négyes zongorára szerzé ifj. Fahrbach Fülöp. Ara 60 kr. A zenemű Hauk Minnie sikerült arezképével van díszítve.
* Benedek Aladár „ U j idők" czimű „ mindinkább terjedő hetilapjának (divat tárczá-
ali 15-ik száma: a következő dús éa igen érdé-
Papírszeletek.
A szépnem martyrja Egy páriái tár-czairó a 1 « n t a szépnem martyrjának mondja és viszontagságait igy írja le : .£ keresztes vitézt legelőször is megtépik, axután vizbefulaszt ják onuau kivéve megszárítják. megtöi ik, agyonütik, megtöretve, megcsóválva, a gerebenen végig rángatják, bekötözik, f> lakasztják, már t. i. a rokkára, tépázták, nyal-ják,, csókolják ; azután megfőzik, leforrázták, welcg fürdőből hidegbe taszítják, karókra fesziaik, hengerekre göngyölik, tölinotollálják, kinyújtják ; a takácsszék szűk atezáin keresztül hajtják, összevágják, ösz-azetüzik, fölmetélik, használják és hordozzák, és végre a rongysiedő zsidóuak adják.*
Uj helyzet Mainzban történt. A korcsmáros és korcsmárosné rég idő óta kellemetlen perpatvarban éltek egymással, mely sokszor kftlrsönös el-páholussal végződött. Közelebb ismét ily tettlegességre került a dolog és ekkor ar. asszony vala visz-tes ki tudván ízt hogy férjét semmi seui bántaná ugy, mintha borát folyni látná, a pinczébe rohaut és elkeseredésében két szomszédos hordó csapját ki-yeré. A féij dühösen utána ugrik és teuyereit a csaply ukakr* lapítja. Ei re ar. asszony felhasználja a kínálkozó alkalmai, fegy verteleu férjének megy é» szive szeiint jól eluáspángolja Szerencsére az egyik szomszéd épen arra ment a a korcsmárost fölszaba-dita siralmas helyzetéből, de egyszersmind a feleség számára is kegyelmet eszközölt.
Történeti naptár.
Április 7. 1359. tétetett le a bécsi Szt -látván templomáaak alapja. — 1818. Leirat a statxxsadósság ügyében. — 1849. Koasuth gödöllői Bzózata.
„ 8. 1604. A pozsonyi országgyűlésre Mátyás küldetett királyi helytartóul azon utasítással, hogy minden evang. papot számüzzöu, a gyüleke aeteket feloszlassa s templomaikat elszedje.
9. 1G90. Batthyány Ádám gr., horvát bán, Nagy-Kanizsát birtokába veszi. — 1816. sz. Psuler Tivadar, kitűnő in. jogtudományi és történelmi iró, volt vallás- és közoktatásügyi mi-nister Budán.
„ 10. 1849. Damjanich elfoglalja Vácrot. G-öcz elesik.
, 11. 1848. A pozsonyi országgyűlés be-sáratik. — 1849. Asboth a Rákoson csatát nyer,
„ 12. 1500. sz. Cameriua Joachim (valódi nevén Liebhard) híres német literátor éa polyhistor. — 1849. A császári seregek vezényletét Wel den veszi át.
„ 13. 1204. Konstantinápoly a fr. és ve-lenczei keresztesek által bevétetik és kipusztittatik.
„ 14. 1848. A ministerium Pestre érkezik. — 1849. Függetlenségi nyilat kozat. Kossuth kormányzó.
„ 15. 1864. Miksa osztrák fhg. a mexicói cs. koronát elfogadja.
„ 16. 1831. Párisban forrongás a köztársaságiak éa bonapartiaták között.
„ 17. 1(305. Bocskai országgyűlést hitt össze Szerencsre, Rákóczi Zsigmond várába s a legkitűnőbb m. főurak közt Bethlen Gábor is megjelent.
„ 18. 1849. Nagy-sarlói fényes diadal.
„ 19. 1670. Zrinyi éa Frangepau Becsbe érkeztek, hol azonnal elfogattak, e mint felségsértők tömlöczbe vettettek. — 1848. Pesti zsidó-craval. — 1849. Perczel Mór másodszor foglalja el Becsét ^Terontaljéa aráczo-kat kiveri sánczaikból.
„ 20. 1854. Ütközet az oroszok és törökök közt.
r 21. 1713. sz. Dumanek Antal bires fa-és rézmetsző-művész Becsben.
„ 22. 1670. Lobkowitz rendeletet adott ki, melyben az összeesküvést felfedezettnek, Zrínyit és Frangepánt foglyoknefe nyilvánította. — 1848. Bécsi néplcüldöttség Pesten.
„ 23. 1766. sz. Fejér György, nagyhírű m. történetbuvár és az okmánytár kiadója Keszthelyen. — 1848. Po zsonyi zsidó-craval. — 1849. a osá száriak elhagyják Pestet.
„ 24. 1848. Kikindai vérengzés. — 1849. Török-Becse közelében Perczel Mór hnnv. tb. a Theodorovits alatti osztrák szerb sereget megveri.— 1849. A magyar seregek bevonulnak.
„ 25. 1616. Pázmány Péter a király álul turóczi préposttá neveztetett ki, hogy az érseki székre ezáltal ut nyit-tassék neki. — 1848. Az unio-küldöttség Pesten. — 1849. Perczel Török-Becsénél csatát nyer.
Ozle t
— Körlevél az .Orion" általános állatbiztosító egylet összet ügyaöíc
uraihoz.
Az utóbbi időkben, az ujonan alakított b i »-tositó társaságoknál sajnos események a hatóságnak okot szolgáltattak — a részvényesek és a közönséget megóvandó — ezen intézetek vev.etlfi ellen a bÜDvizsgálatot megindítani.
Utóbbi idóben egy némely lapokban az „Otiou* szinte bizalmatlanságot gerjesztő módon említtetett csupán azon körülménynél fogva, mivel igacgató t*-uársosai sorában, a „Nemzetközi* elünk« és alelnöke megválasztva voltak, mely urak azonban az „Oriím" igasgatótanársosai sorából már kiléptek s ámbár bogy az „Orion" szinte az utóbbi idfik szfilöttje, azért említett intézetek egyikével sem áll semminemű Összeköttetésben
Az „Orion" nem részvénytársaság, ugyansaért egy olyannal sem nem összehasonlítható, som padig össze nem téveszthető, az kiaárélag egy biztosító ttak egylete, mely is a mező- is nemzetgazdaság érdekében — s egy, negyedéveukint kiegyenlítendő közös dijkötelezettség elvén alapulván, töhb áldozatkész honfiak által alakíttatott
A szervezési és az első kezelési költségek a legtakarékosabban fedeztetnek és pedig az alapítók által költsöneiket fedezve, melyek 26 éveken beldi kisorsolás által a kölcsönzőknek fognak kifizettetni
Az alapítók készséges támogatása tolyiáa az „Orion" fejlődése szervezésével annyira elóre halait, hogy legküzelebb-a törvénynek megfelelő módon a biztosítási kötvények kiállítását eszközölheti.
A midőn ezt önnek tzives tudomására hoasuk, megkeressük érdekletteit eren ertelemben felvilágosítani és az esetleges bal vélemény eket leküzdeni ne terheltessék.
Budapest, 1875. apolta 9-én. Az „Orion" általános állatbiztosító egylet igazgatótanácsa megbízásából a vezérigazgatóság.
STAÜDEMdAYER, vez. igatg.
Szerkesztői üzenet.
1664. K. E. „Kitartó hGség* beszély n«m közölhető.
1665. D. F. „A nemesis* novella sz amerikai életből, sok a gyilkosság benue s emiatt nem kö
zöljük.
1666. .Május tizenhatodika történeti besséiy kiadható, de nem tudjuk : mikor kerülhet rá a sor.
1687. A sümeghi gabnaárak közlését már rég nem kaptuk.
1668. M. Trieszt. Mielőbb válaszolunk.
1669. Br. Sttmegh Köszönjük a ügyeimet. Kissé jobban van a kérdezett.
1670. .Százhársfának ?
Érték- és váltófolyam április 16.
j 5*/, metaliquea 70.45 ; 5*/« nemz kölcsftn i 74 60. 1860-ki álladalmi kolcaon 111 55; baak réssv. 9 58; hitelintézeti részvények 234.— ; London 111.35; magyar löldtehermeniési kötvény 79 75 ; temesvári földtehermantéai kötvény 78.-; erdélyi föld tehermentés! kötvény 76.90: horvát alavon földtehermentéai kötvény 80.25; ezüst 103.55 ; cs. kir. arany 5.24— Napoleond''or 8.89 —.
Április 18-tél április 24-* 1875.
Hó- és heti-uap Katliolikns uap-tár Pl ot-estáns naptár <4 atj.
16. IIL vas husv ut. — Kat ev Egy kevéssé és már nem láttok engem. János XVI 16-22. Prot. Ep. 1. Pét. U. 11—20. Ev. János XVI. 16—23. — Gör. ev. János XII. 1—8.
18 1 ¡19 2Ü 21 22 23 |(24 Vasaroap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat C 3 Sz Józs.olt. Tódor Győző vértann Anzelm vértanú Kájus és Soter Adalbert, Béla György vértauu C. 3 Jubilate Tódor, Emma Sulpitius Oda azfiz Leonidás Béla György rs g I
Felelős szerkesztő s kiadó : Bátorfi Lajos.
ití''JÖ —2) A valódi
W I L H EL M-féle
köszvény és csúz elleni
vértisztitó thea
(a csúz és köszvény ellen vértisztitó)
mint a
tavaszi gyógy-használatra
az~égyed0Ji hatályos vértisztitó szer,
miután ez Európa legelsőbb orvosi tekin télyeí által a legjobb sikerrel használtatott és jó^iá hagyatott.
Ezen"theá"az összes létegeket tisztítja, a tést minden alkat és ú-tegrészekre hatva, beusőleg használva eltávolit minden tizxtátalan, el-
vMilt kórauyagot; hatása, mint semmi egyéb Bzernél — biztos és tartóa.
Alaposai) gyógyítja a köszvényt, csúzt, és elévült, megrógzött kor-l''üjokat. mindig evesedő gébeket, nem- éa bórvar betegseg.-ket, te*t es ar.-zgftrrsőket ■ csömört és bujakórsági daganatokat.
Különös sikert tanúsított már ezen tbea használata máj es lep-tolulat s dagauatuál. u. m. aranyér ^Hómorrhoidal) bajokná , igeg ir.om-tájások, topábbá gyomor, szélszorongások, altest bajok, vizclás-nehezae-gfk. magömlések férfi-elgyöngttlések stb. ideg. test es nemzési bajoknál UÖrrély pkrophel) betegsegek, mirigy daganatok, folytonos thea-ivái által, gyorsan és alapoian gyógyitatnak, miután ezen szer felolvasztó u egyszersmind vizelet-konuyitó is. —
Nagyszámú bizonyítékok, elismerést és dicsérő okiratok, melyek kívánatra be is küldhetők, fennebbi adatok valósága mellett szóllnak.
A mondottakat igaeolandó: közlünk néhány elismeresi bizonylatot:
Wilbel« FareiOZ gyógyszerész urnák Neunkirchenben.
Spansdorf, Kibe melleu okt 18. 187J.
Tekintetes ur! Hat év óta szenvedek érzékeuy csont kflszvény fájdalmakban anélkül, hogy valami segített volna. Amint önnek vértisz-tiszti tó tbeáját esetleg megkapum s ezt saorgalmasau ittam, azt a kel-! lemet meglepetést tette, hogy azonnal éreztem jótékonyságát, a rohamos fájdalmak ugy alább szálltak, hogy azabad testi mozgást tehetek és oly egészséget érezek, minőnek már sok év óta nem örültem.
Határozott tapasztalatom van, bogy aa ön gyógyhatásos tbeája szenvedésemtől megment, udvariasan kérem, legyen szives nekem pos-tán egy paquettal küldeni az ön vértisztitó theájából.
Azon reményben, bogy kérelmem mielőbb teljeaiü. tisztelettel vagyok. '' ThieleAnna M-, ácsmester neje.
WNketa Ferenci gyógyszeréaz urnák Neunkirchenben.
Kirohberg, Wagram mellett, okt. ¿9 1874.
Küldjön nekem mielőbb postai utánvéttel két doboz á 8 adag vértisztitó thrájt. igen előnyős szolgálatot tesz és érzem, bogy ssenvedé-sembeu felAte javulást idézeti elő.
—'' Tiszteletteljesen Figlmüller Alajos.
Wllbela Ferstcz gyógyszerész urnák Neunkirchenben.
Ratibor. Tábor mel''ett Chischka. nov 29. 1874.
Tisztelt ur! Miv<l a Wilhelm-féle thea nőmnél, ki 20 év óta beteg, igen jó hatással van, kérek ismét 3 paquettal postautánvéttel küldeni szíveskedjék. Tisztelettel Heibal József, földmives.
Óvás a hamisítás és felcserélés ellen.
A vaiődi Wllksla-féle antiarthritiz. :<ntirbeumatikus vértiaztitó-tliea csak az első nemzeti Wllbela fele vérúaztitó-theagyárban Neunkirchenben Bécs mellett, vagy álulam a lapokban kijelelt raktáramban kapiiatók Egy dskoz 8 adagra falosztva, orvosi használat- és utasítással ellátva 1 frt., a bélyeg éa pakolas-dij 10 kr.
A t. cz. közönség kényeimére a valódi Wlikain féle aatlarthritis és aatirlMUMttka« vértísztlté tkea kapható :
Nagy-Kaalzsás.- RaMaksrg Fereacz urnái. Zágrábban : Míttlbach Zsigmond; Kőszegen: Csacainovitt N, Keszthelyen: Rosenberg Kma-nuelnél; Kapronczán : Werli gyógyszerésx; Sopronban : Wrchovszky ; Ssombathely-fn Pillich Ferenci gyógyszerész, Szatmártt: J. Bossiu gyógyszerész és Szigetváron: Grünbnt Miksa uraknál
Hölgyeknek nélkülözhetlen !
RAVISSANTE
Dr. Lejoase-tól Párisban.
Ctak a hivatalosan megvizsgált, méregmentes, tiszta és teljesen ártalmatlan
RAVISSANTE
bir azon erSvt-1, az emberi bőrt minden séiQ-léstöl megmenteni, utóbajoktól megóvni és szépséget s örök ifjúságot biztosítani. Ha a Ravlssaate naponkint egyazer az ujjhegygjel az arezra. vagy más testrészre dörzsöltetik, már a törülközés után tapasztalható a majdnem csodálatos hatás. Aa arezon támadt rán-rzak és himlöhelyek elsimittataak. — A Ra-vissante ifjti arezszint idéz elő. a bőrt fehéríti, fnsaiti ésfinomitja; eltávolit legrövidebb idó alatt sxeplőt, májfoltokat, orrvörösséget s a bőr minüt-n tisztátalanságait.
Már az első kísérlet után elhatározzák a t hölgyek, jövőre csupán caak Dr. LKJOSSE világhírű . Ravlssaate--ját használni:
Egy üvegtok ára 1 frt 50 kr.
Kapható nagyban é* kicsinyben Budapesten:
Dr. LEJOSSE fóraktárában, király utcza 15. I. 19. Vidéki rendelvények a legszigorúbb titoktartás mellett, utánvéttel eszközöltetnek. (i569-i9>

27 kr. Csarnok ZI kr.
V-kaiiiixHnu.
Eisinger Henrik fióküzlete
nagy rálasrték szép é« j<> nGi mht kelmékből kitűnő ,iiih é» mintázott jé «ZiaS Crstoo, PtrgaJiü, Jacona és. batisztok ; • otí» min-táeott brillantin és pfketek, kitönő j<> xrin-s kanaváwok fehér flradU. *xines bater gradli n s/oli.l gyolcsok szalvétak. törülközik, »xiayefek. czérna pamut és vitorlavasznok r.!t.»iiy«k-
• Tf.fr
nek; női é8 uri nyak kendék, kezelék ét »alié rak: niW Tálaszték Debéx ¿a j«i aeiyewazalafakbál é» »ok más piperecikkekből sat.
ez mind csak
kr. rőf vagy darabonként.
Minták kívánatra küldetnek. — Szíves megrendelések postai utánvét melleit pontosan és azonnal e«zktoóltetnek.
Eladási helyiség: Uj takarékpénztári épület, volt Kohn
Gy .-féle üzlet.
M" Szi v es megrendeléseket a r27. kr. Csarnok 27 kr."
N.-Kanizsán tessék cziniezni. (1G48 —1)
Üres fogak kitöltésére
cinci hatályosabb és jobb sser, mint dr. Popp J 6- udv. fogorvos ár iBécsTáros, Bognergasne Nr. 2.) fogó uja, melyet mindenki könnyen és fájdalom nélkül b«-h«?!ycxhet odvas fogaiba, mely aztán a főrészekkel és fogbuaaal teljesen egyesül, a a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat caillapitja
Anatherin-szájviz
Dr. POPP J. G. es. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2.
üvegekbe« I írt 40 kr., a legkitűnőbb szer a csúzos logfájdalmak-ban, gyaladáxoknál, a foglias daganatai- és sebeinél; fölolvasztja a létexA fogkövet és megakadályozz* annak uj képződését; az ingó fogakat a foghns erősítése által szilárdítja; » U)idr>n a fogakat és foghust minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak kellemes frisseséget kölcsönöz és már rövid használat tiúu eltávolítja
a kellemetlen szagot. (1M0— 11)
Anatnerln-fogrpasta
Dr. POPP J.G. es. k. udv. fogorvostól Bécsben.
Ezen kébzitmény a lehelet fri.*seségét é* tiszLaíátfát fen tartja, azoukivül a fogaknak hófehérséget kölcsöuöz azok romlását meg-akadály<>tza és foghust erósbiti.
Dr. Popp .J. G. növény-fogpora.
A fogakat oly szép-« tisztítja, hogy annak naponkénti használata által nemcsak a közönséges togkő «.távolitlatik, hanem a fogak zománccá és finomsága i* miudiukább tökéleteabUI.
Kaphatók: Kagy-Kauiaaán : Heins József gyógysz«., Kosonberg iRosenfeld, Welisch, J. és FesselhoíTer J. kereskedésében. — Pápán
Tschepen J., Keszthelyen : Pfinr.ter-r gyógyszerész, Singer M. Weiss |A. Zala-Egerszegnn : Isóó Pl, gvógyazerész. Kapronczán : Werli gyógy-teráaa. Varaadon : Halter gyógy *r.»r**z. Sümegen : Öorner Kajet. 8zom-Ibathelyen: Pillich Ferencz és Kudolf gyógyszer. Határőr vidéki Sz.-Oyör-IgyÖn. Fibic E. C. Veszprémben : Meyr Tuszkau, ugy Uuibmrd Tivadar fiainál. — Székesfehérvárott ; Legmaun A. Hraun J. gyógysz. Lovas iBerányben: Heialar gyógysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. Kecs Ikeméleti : Milhofer és Machleid gyógysz. Pakson : Flórián J. gyógysz. [Körmenden; Horváth J.Somzenrend gyógysz Kaposvárott: Kohn J mögt, Belus és SchrSder gyógysz. Szeg^zárd Hrahsay gyógysa. — jHonyhádon : Kramolin J. Sxigei várott:Barwarth, Salamon gyógysz. — IHaján : Micbitsch 8t. és Herzfeld ßai, ugy Herzog IguácznáJ. — Pécsett : ¡¿solnay W. éa E. Zách, SipSez gyógysz. Kárádon: Zadobánszky gyógysz Marctaliban-. Kiss gyógysz. — Tolnában : Oraff gyógysz. — Duuaföld-jvárott Lukács gyógysz. — Szent-Györgyön: Nöüng — Alsó-Lendváu lKiss g^ójrysz. — Bohonczon: Simon gyugyut^^rar uraknál
7798/1 «74. **box.
(IG:»«)—1
Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. törvényszéknek, mint telekkönyvi ha:«ság-nak 77S8 1874. sz. a. kelt végzése folytán közhírré tétetik. miizerint Schwarcx Adolf nagy-kanizsai lakós felperea részére 292 frt tőke ésja-rulékai elejéig Tahin Amixás ali»erea gaUmboki lakústul lefoglalt es annak a galamboki 190. számti telekjkvben A. I. 10. sor 247. hr. szain alatt saját tulajdonául felvett éa Wtf frt. o. é. bocaült ingatlan birt«>k-nak elárverezése elrendeltetvén, ennek foganatosítására határidőül 1*7!. inájus 25, azükaég esetében 1875. juníus 25. napjának miudenkor drlelótt 10 órája a helyszínére kitílzetik, oly hozzáadással, hogy ezen birtok az alábbi feltételek szerint az elaő árverésen rsak becsáron felül, a más-..lik árverésen azonban becsáron alul is el fog adatni.
i '' - f Árverési feltételek :
1-or. A birtok együttesen adatik el.
2-or. KikiáJltáai ár a becsár.
3-or. lO*/.-t«|i bánatpénz leteendő.
4-er. A verő felek a vételárt ktiv. tkezókép lefizetni kötelesek: ugyan ia az : /
I-ső részletet azonnal az árveréskor.
Ilik . az árveréstől számítandó 3 hó alatt a lejárandó fi0 , kamatokkal együtt ezen kir. törvényszék telekkönyvi hivatalának. I
5-ör. A megvett javak miudjárt az árverezés befejezésekor a vevE használatába adatnak által: a mely időtói fogva egyszersmind mindenféle terhek a vevót fogják illetni.
6-or. A vevó köteles a megvett birtokou levő épületeket az áí-veréat követó napon a vételár erejéig saját kára és veszélyére biztosítani.
7-er. Mihelyt a vevó az árverési feltételeknek eleget tett, részéi e a megvett jószág tulajdonjog átíratása hivatalból fog eszközöltetni; ellenkező es-tben, ha a vevó a feltételeket pontosan meg nem tartaná az eladott birtok a bánatpénz elvesztésén felül ujabban a vevó költsége i éa veszélyére fog elárvereztetni.
Egyúttal akik az elárverezendő javak iránt tulajdoni vagy más igényt érvényesíthetni vélnek, felhívatnak, hogy igény kereseteiket a hirdetmény közzétételének utolsó napjától számítandó 15 nap alatt nyújtsák be, különben egyedül a véf.''ár feleslegére fognak utasíttatni.
Végre felszólitutnak azon jelzálogos hitelezők, akik nem a telekkönyvi hatóság székhelyén vagy annak közelébeu laknak, miszerint a vételár feloszt isa alkalmával leeadó képvisel tetésök végett, a hatóság székhelyén megbízottat rendeljenek és annak nevét az eladásig jelentsek be; ellenkező esetben a hivatalból kinevezett gondnok által fognak képviseltetni.
Valódi eredeti Serail Pa*ta
. t & - - _ 9 _ a. ______*_. — kr a f.fíVftk tv, * .
««.plJ per^nésok, p»U4ni»ok. *rc*»5rö jíg, WraU.«, rfcíiciok, mkj folt ¿b. fIWS; tatodra évszakban W«tn« »^Wt nvnjt. ** kiró. VSvetkeiménv nélkül, különösen a bit lisz-italansá«»" sltavw
[ 1111«. Ár»lfTt6Óte.
Valódi eredeti Serall-bör-ifj ni tó-tej,
1 keleti mo^i-Elliir. ánsnd^M baMailvs, aU&ti s t*5rt, s »fik Ifln-táfl frfi »<^«1 k*.1r*Aoöz aansk, cz*a »lülnjoftiAilsn nmr knlör.ö*M Ua»/ni: »ti1t mrdí é* tclvden moMkodás otán *» h* at arex s nap liífc. úaek rs«7 WU-curk kltir» rmn. E«7 0r«ft«c Ars 00 kr.
Valódi Serall-h^|n5ve8Ztőfi*er. SSUÜ
frW< to''aWon«*«»''''- "on sar««aak kSuönl, nvrlvb^l ká>sillctik , •xen balzsam — mint »nnml más — n«Klv«i«irlxW kénfll. «ittil-í<*va a»c»n rwikíxüXi erívnt Ur, hagy tr^o k«paaz hsly.ksn U a M»''H>b h«Jst növesztí. Efy elacans nsey porczelUn t^aly
VaíódTíeleti hajkenőcs, íi
ni>Ut ntin s hajak kihallgat sseffakadilrossa ta folvtono. baax-ráUl • ellett s feJMrt irMU, valsmlnt a (jCklrurk uj ¿Ite ö • r6i ovnjt. Kxen hajkeaőc« kfllöoíisen h*cj»4xo» brte»». gek é* gyt. ro«kásr a tán n>«rbMSÜlbetlcn értékű. Ars I frt 40 kr O. á
Valódi Serail-fejkorpa-Rze^, ^
aacri baixnálat ntán az annyira alkalmatlan fejkorpát met*''-mml, ,iri. valamin! a sö«örkápái.lést a fsjWrín rfyax«rmicdra:orra elhárítja. Ecy Orefeis ára 90 kr O. *.
Valódi keleti f»zakúlluöTesztö-kenftcs
. . a a .*__/I I- _ 1__» » » iAM .lati m t^úaakK
irirg fiatal emberekn« 1« a 1<W aUtt a le^ditabb
kálit nőve«*U. Több ezer fárí nso ssalbaUtlan aaernek kOuönl log-t«bb HaA. Ára 1 ftrt 60 kr 4.
Valódi keleti haj- és szakáll festő-
H7űr msgAazfill, barna H hket* hatoak elíbbl termi-rtin txi-"ABlj Tiaaxaadja, vörös,ragy asöke hajat teUiá« «érint barnára vapr sötét teketáre feit. Ára 3 frt 9« kr minden Sutra «"tk-K(r< ké*zl<*tekkel. (6«ax« nem Uv^zieudí as eurbpal hxjfcttí-•isrrkk.l ! !)
Poct» MlrflNllft tBdUI kw.au fahír,
I USUl-JJliratUlaj artalmatUn btlixa H. •<«> bt''viiD-
böl a bír bármely résaárs, például az aretra. ajkakra «tb ctahiiy roannylaá** dörsaölOak. az ssitbsn mág UrméaxrM> va«y aápadtaácnál. .51 é''.amcdett komáknál Is >0 partra alaU ama utá.iox-hatus, mlntocy odaJ«h»llt, riráfxó s át''áiaxó tc.tazlnt (Inra''nat) idéx «ifi, mllyeat (jakorU caak faltüní «xép éa ftatal eme-. cWuél ciodilaok. s melT Mm Iszaáaác, löbbaxörói töröltr«téi ál:al el
nem távolítható. Exsa kitűnő szar miatlan f«at5.zen>ál többrab» cfilz-ndí. Ára t frt ao kr.
A («ntebb alíaorolt k*.«Um4orsk, a tec*''.ík«l«M>ek plpore-I ¿-«találnál nélkQlöthatlenck s as öums eorúpal azépltSuareket fi.Hl. 1 inalják, mart nazn »nkányöioc rálaaztott a^rM®kból kéaxitt^-vak, har.em Kv(V«U«nBl a Kelet nűri»ovelb51 vételnsk éa «xredévrkra át a Swail [ ilxánMa^os Hlkát képezték; »t7 >llá«ai«rU lamsrt Hlat«i«r-''»*yé»xl • .iibelyMl eradnek. HUatapka EffanJl, caáax törGk ndYsri lila*, j - wért Bo> itanünápo''yban. — Valódi é* eredeti mtnfiaéíben Evu .pabaa | rsak as alábbo«r*z«tt főraktárban kaphatók.
KEIS9 B. urnái Budapesten,
Kelt N.-Kanizsán, ; törvényszéki ülécéból
1875 évi april hó 6-án tartott telekkönyvi
klrAly-ntcza 46. azá». I. «nisUt,
vá minden m«fre»d«0é»ek tut.-zendAk, melvrk pontosan í« Ml "»«-• traen a» öaixef slőlej«« bckOldá^ v«xy utai.vct n.p''.lctt teljti.í wi.^k. Sfc M udan rzikk mollé a rxOktéfea haszsáUU lU«i!»< b&Tracaato!»¿ vaa V» ! ct podljr német *« macyar nvcWen. A postás küldéaoél ctcm^oU'' *s aj b-iyccárt 20 krral több sxámluatík. ^
R0BBY ÓC Comp. Limited
gazdasági gépgyárnokok, Lincolnból, Angliában,
Budaposton, Üllői ut 1-szám.
Árlejtési hirdetmény.
1074. szám. ~ 1875.
A Csengery és Kazinczy ntezák összekapcsolására az izr. hitközség telkón átnyitandó uj ntcza csatornázása és klinkcrreli megépítése 5141 frt 67 kr. költség előirányzattal 1875. évi april hó 26-án, délelőtt 9 órakor a városház tanácstermében nyilvános árlejtés mellett vállalatra kiaüatik, melyre a vállalkozni szándékozókat azzal hívom meg, hogy az árlejtésnél 250 frt bánatpénz teendő le és a tervek, költségvetések és építési feltételek alulírottnál betekintlietók.
Nagy-Kanizsán, 1875. april hó 15-én.
VágnerKaroly,
az ép:té*i bizntt-jig elnöke.
- Legnagyobb gazdasági «¿proktár Budapesten, állandó g é p k i á 1 1 i-t á s, készletben található.
SorvetA-qépek különösen magyar''viszonyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló által húzható, ivrnlkiriUi tartós és egyszerű
13 soros vető-gépnek ára Badapesten 320 «. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról kormányozható.
Amerikai rögtörő, meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható.
Amerikai kaszáié- és arató-gépek.
Lógereblyék és szénagyiljtok rendkívüli olcsó áron.
Világhírű Robey-féle fekvő és hordozható gőz-gépek.
Gőz-csópiő-gépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő
gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség minőség és tartóság tekintetében felülmúl.
úu * fSöPtö-Wö^ tójáriányok és lovas cséplő-malmok, szecskavágók, sze
.f rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vigó eszközök.
3. B. Községek számára, kik gőzcséplő-gépet, vagv gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak.
NN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk HobevA Comp. Limitedhez Budapestre czimezui, mivel sem Z a 1 a m* e g y é b e ». sem Vasmegyében tőlünk gépek eladására megbízva senki nincsen és közvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagv Bécsből vairy ^»n-a »pestről szállíthatjuk. ''
Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli hnsz-°ált gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk.
(i67i 23i a legnagyobb
YASBUT@RÖYÁR
Relcliard & Társa-e,
Bécsben, lIJ.Marxfr uicza 17. sz alatt van, honnan képekkel ellátott árje^yz«:k kívánatra in-v gyen bérmentve küldetnek mindenkinek.
MECRENDELESEK '' ''Í& %
DREHER ANTAL KŐBÁNYÁN
DlETRICHäGoTTSCHIIG BUDAPESTEK
iñté x • ndő k.
(1589-18)
ROBEY & Comp. Limited Budapest.
a
ír
oo
Wtjdits József lap-és nyomíUtulajdouas gyo^saitó ayo®49A, NaLgy-Kaaijsán.
1
SAffr-lUirttBJL, 1875. április ö-én
\
_ 7
Tizennegyedik évfolyam.
Qálntisl ér: #
efftu tm . . i trc. v fa] erre ... * , je^yeű rrT€ • - • jí^y «ufcm 10 kr.
6 hasábos petitaorbaa 7, mitodKor 6 s minden további »őrért 6 kr.
SY3LTTÉRBKK loroakint 10 tart wé-
ietaek fal Kincstári illeték min dac m hirdetésért kfllö Sü kr. fiaetendS.
i • »w ,
lindan ; kaifin/
t%
i
MP réaaet illetó__
snyek , elóflzetések, j redaxnatiók ut a sser-kesztö-1
előbb:
özlOn
.SAÖY4L4ÍriZ24A Takarékpéaatári ép&iet, fiüdwdnt. BiraaoudM taraiak csak iamart annkttár-aakuSl fogadtatnak el.
1 Kéairatok riassa nam f | k Oldatnak. k
zala-somOgyi :
aim varos heiyhattsaganak. nemkülönben az „első zalai 0gyvédegyi6t4clat^iagy-kanizsaj kareskadelni s ipar bank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár" a .zaUunegyei általános tanfté-teitfltof, a .Zala-Somogy gózhajézási részvénytártolat s több negyei ós városi egyesület hivatalos értesitéje.
Betenklnt kétszer, vasarnap-s csfltörtőfcón, megjelenj vegyes tartalmú lap»
A volt xatamegyel Deák-párt nprf!
7-én subadelvfl párttá átalakulván, to-\ abbi teendők ¿a a megyei ellenzékkel remélt) eliietö egyesül cm végett folyó évi majuM hu t un Zala-Kgerasegeii, a volt DrákpnrtnaL helyiségében délutáni5 órakor öazsirgyűl Erről a párttagok Észlelettel értesíttetnek, fs a teendők fontoi»-»ák* tekintetéből minél nagyobb száin-baii leendő megjelenésre felkéretnei. Kelt Palin, apr. hó 18 áu 1875.
CsLA VI.V4 LAJÜ8
ideigleitea elnOk.
Meghívó.
A • zalamegyei Gazdasági- Egyesület 1875. évi május 3-án délutáni 5 órakor Zala-Egerszegeo saját helviségében közgyűlést tart, melynek tárgyai • következők :
1. Az alapítványi tőkék biztosítási és beüzetési módozata iránti végleges intéz-
riedés.
2. Az 1876-ik évre tervezett általi -nos gép- termény- és állatkiállitás, agy ezzel kapcsolatban megtartandó verseny módozatának megállapítása.
3. Ax Egyesületi roskatag épületnek lebontása, ületőJeg a megkezdett építkezésnek folytatása, vagy egy időre függőben hagyása feletti határozat.
Gazdászatunk minden ágának pangása, szomorú helyzete égető szükséggé teszi, — minden egyes gazdától — legelső sorban pedig & Gazdasági-Egyesületektől — méltányosan megvárhatja, hogy a súlyos helyzet javítására teljes erővel, tehetséggel közreműködjenek.
A május 3-ára kitűzött évnegyedes gyűlés Egyesületünk pénzállapotát mulhat-lanul rendezni fogván, az egyesület azon helyzetbe jut, hogy évi jövedelmét ismerve
] az erejéhez mért vállalatokba biztosan bocsátkoz hátik.
Hogy tehát az Egyesület a közvárakozásnak, de saját rendeltetésének is minél nagyobb mérvben megfelelhessen, működése, valamint az ügy iránt is érdekeltséget keltsen, legfőképpen szükséges az Egyesület tagjaínak is érdekeltséget tanúsítani, különösen a 2-ik pont alatt jelzett kiállítás és verseny okszerű és eredmény dus létrehozásában.
Felkérem tehát az Egyesületnek minden tagját, hogy ezen gyűlésen minél nagyobb számmal megjelenni s az Egyesület érdekeinek, hatásának előmozdításában tevékeny részt venni szíveskedjék.
Zaia-Egerszegen, 1875. april 3-án.
ÁRVAY ISTVÁN m. k.
UgyvexeiS eioök
VI. Hibás szók és szólások javítása.
16. Járda. A korcs járda heJyébe a nyelv tisztítók értekezletén ajánltattak: járó, járóka, járka, jároaó, járáló, járkáló, * j árdaló, gyalogj áró;sétáló, gya-logló;£yalogut, gyalogsor, gy *. logösvény; utaséi, utcsaszél, u t m e 1 1 é k.
Legtöbb ok szólt a kövétkezók elfogadása mellett és legkevesebb ellene : j á r ó, j á r o-só, járka;gyalogu4,uíszel. A két utóbbi a kocsi úttal ellentétben álló t r o 11 o i r t világosabban fejezi ki az általánosabb jelentésű elaő csoportnál; azonkívül a népnél rég használatban van. A tanácskormány mégis az első csoport mellett nyilatkozott mivel a'' j á r d a némileg már megszokott szó levén a helyébe ajálandó sző elfogadhatóságát nagyban emeli az a körülmény, ha a javasolt uj sxó a j á r igének származéka. Első tekiutetre tehát legtetszetősebbeknek látszott a járka, mivel csak egyetlenegy hang választja el a j á r d a szó-

TÁHCZA.
Lehullott ...
Lehullott egy csillag as égről, Lemondok én minden reményről ; Tudom, hogy nem lehetaz ac enyém, Misek ia bistatna a remény.
Nem titok a* a aairem előtt, Hogy van neked, van egy eseretSd, Hogy ssived már lekötve van rég S éa ceak pnacta játékod ralék.
Felednélek, de ax *e<n lebet, Aki axerot, aa nem felejthet, Mig dobog e aaiv, a mig élek Vaiem hordom fájó emléked.
£ forró kön y, maly arc tómon ég, fiucsoaénl legyen ex elég 8 egy fobásx, mit bna aairem rebeg: Légy te boldog, majd én ssenredak.
KELEFY GT.
A salntpointl kőfaragó.
Falusi történet.
A. Dl Laasrtlst után Gyu/ay Béla*
(Folytatás.)
Egyik vasárnap este tovább késtünk; mint máskor, mert épen az utolsó vasárnap volt menyegzőnk elótt és mondogattuk egymásnak: Még egy hét Néni! Még nyolca nap K o-1 o s! Annyira örültünk e közeli boldogságnak, hogy alig tudtak magunkat hazamenésre határozni. Oly meleg volt, mintha a szél egy illatos rőssekkel fűtött kemencséből jött volna. Az égen kis fellegek osztak, melyek jahnyá-jakhoz hasonlatának. Mi asokat néztük anélkül, hogy egy szót szóltunk volna. S észrevét-
lenül oly magasra mentünk, hogy egészen odajutottunk, hol a mély szakadás, miat egy kut látszik a meredek sziklák közt és ahol a fák közt száras tövisbokrokból sövényt vontunk, hogy a legelő barmok le ne essenek.
Néni egy hófehér nyirfához támaszkodott ; én hat lépés távolra egy fiatal gesztenyefa alatt álltam. Hogy mit gondoltunk, mi-dón ez erdei magányban dobogó szívvel áll-tuuk itt egyedül? — az ég tudja. Minden négy odorában szóltunk talán egy szót; mit szóltunk ? — azt nem tudom megmondani, csak aat tudom, hogy nem akartunk hasa menni. Ki is érezné az időt, ha a sziv megáll és sem fájdalom, sem kívánság által többé nem jelsi
*z órát?
Mi már nem tudtak, hány óra volt. De bizonyára éjfél lehetett s anyánk és G rá-c z i á n kétségkívül igen aggódták elmaradásunk miatt. Köröttünk minden oly csendes volt, hogy még a falevelek gyenge susogását is hallottak. Egyszerre asonban a szakadék másik oldalán sörejt hallottunk, miatha valaki bottal a bokrokra ütött volna, hogy a madarakat fészkeikből kiűzze . . . aztán lépteket a fűben, majd hangos kiáltást, és valami nehéz tárgy zuhanását, mintha egy nagy kő esett volna a hatvan lábnyi mélységbe . . . aztán semmi többet 1 . . .
Nézsi egy csendes jsjkiáltással felém sietett E pillanatban caak arra gondolt: Hátha a vak az! Rögtön a szakadékba szegzug levezető gyalogú tat kerestem, melyet atyám késsi-tett. N é s s i utánam jött s egyik kesével engem tartott, mig másikkal a bokrokba kapaszkodott a meredek lejtőn. Midőn a mélységbe értünk, a vízben hallottunk valamit
tói; elfogadhatóságátetieneete, hagy * valóban
hclynévjelolő csúszka szón kivül más analóg példával nem támogathatni használhatóságát. A j á r o s ó frequentatio » képzővel alkotott igének a származéka (fut: fut-os; fo lyos ó) 8 mint ilyen kiválóan alkalmas a hely-jelölésre. A j á r ó-ban meg van az a kellék, hogy semmi jellentés számára sincs lefoglalva , a személyekről ugysnis járó-kelő, sétáló van haaználatban; ajánlatossá teszi másodszor a könnyű, kényelmes kezelés és a mi fő harmadszor, hogy tényleg (Szegeden s a Tisza mentén) már haaználatban is van.
Ezen okoknál fogva a tanácskozmány a járda helyibe a j á r ó szót ajánlja.
17. Tömkeleg.
Egyike a nyelvújítás legíonákabb alkotásainak. Hogy minő viszonyban áll a t ö m és k e 1 a labyrinthussal, azt aligha megmondhatná valaki. Nem sokkal egyszerűbb lett volna a jolentésileg találó kerengő v. kerengős szót elfogadni, vagy akár a megmagyaro-sitott baralin i o s.t ?
A tanácskormány megállapított elvéhes hiven, mindenekelőtt a régi irodalomhoz fordult s itt talált is két arravaló szót a 1 a b y-rinthusra. Az egyik az emiitett k e-rengő v. kerengős, a másik az u t. vesztő. Faludinál: «Arravaló ax u t-vesztó-kert, hogy belebocsátkozván a mindenféle nem-jób*7 fei ne találhasd utadat a visszatérésre.- E két megfelelő szó közül s Fa-ludié''határozottabb levén, s tanáoskoamány a tömkeleg helyébe asútvesstő szót ajánlja.
18. Beállít beszüntet valamit.
Beállít (einstellen) a helyes ma gyarságban .megszüntet* jelentésben ismeretlen. A bessüntet sem sokkal jobb. Nyelvűnk valamely cselekvés, működés teljes meg-szakasztását a megszüntet, felhagy-abbahagy igékkel fejezik ki. Megjegyzendő, hogy a megszüntet igének tárgya csak is cselekvésnév v. ezzel rokon jelentésű szó lehet; nem mondható tehát: ,valakinek a pénzét (= fizetését) megszüntot-t é k." Ennélfogva a .gehalt einstellen" ma-
gyarul: valakinek a fizetését ! e f o g n i;
épen, mint s „cselédnek bérét lat ogii.''
19. L é t e s i k.
Nem sorolható ama szók kösé, a melyek egészen szükségtelenül voltak megalkotva. Ta» gadhaiatlan, hogy a tudománynak valóbea szüksége volt egy közös törzsökből ssármasé olyan szócaaládra, a melyaek egyes tagjai félreérthetetlenül ki(pje*zék valamely tárgynak határozott megvoltát. A kifogás tehát aam használatát illeti átalában, hanem talkajtott használatát, azt, mely a föntebb meghatározott fogalomkör határán tulcsapva oly esetekben is él vele, a melyekben valamely tárgy megvoltát nem hangsúlyozzák. Példák: ,A közönyösség, mely nem csak napjainkban, de mindig létezett" (Eötvös gondolatok) e. ü. miadig megvolt. .A ki ebből azt következtetné, hogy semmi más nem létezik, a mi a gépezetet mozgásba borza" (a. o.) e h. hogy más erő nincs. — Tökéletes ugyanaeonosság a világon nem 1 é t e s i k" (n. o.) e h. s i nos v. nem található; nem 1 s b et A stb. e példákban a 1 é t e s i k egy egy . magyaros kifejesés rovására áll s nem egyéb, mint ide-gensierüség a német ,es gibt"-nek utánzása.
Megjegysendó különösen, hogy a 1 é t e-z i k sohasem állhat sbstract főnevekkel kapcsolatban ; kétségtelenül helytelen például: 1 é-t e z i k nem 1 é t e s i k igazság, • helyett : van v. nines igazság a földön.
A következő tanácskozás tárgyai Leesnek : Dacsára annak, hogy — ünnepély, — gazdász, gasdászat; festesz, festészet; lelkész; történész. — önkívület. — Azt értjük alatta; elbámul fölötte; rendel késik valami felett. — Czélzatos accusati-vas infinitivassal.
(Magyar Nyelvőr.)
Hkshágy, 1875. april 15-én. ''
Tekintetes szerkesztő ur !
Becses lapjának folyó évi 29-ik számában Bersek János kéményseprő mester ur túlzott indulatossággal akarja a „Zalai Közlöny* 25 ik
megmozdulni s egy lassú, aggályos nyögést.
„G r á c z i án, édes Grácziánom,te vagy?" kiállta Nézsi.
Ó volt az; én már kezemben tartám sze gény félholt bátyámat.
A partra lefektettük. Ismét magához tért. De higye el, ahelyett, hogy Istennek ét nekünk megköszönte volna, félig haugosan igy sohajtott fel: rMily szerencsétlenség 1" Azt hitte, mi nem értettük, mit mondott. Nem tudtuk igazán, a leesést nevezte-e szerencsétlenségnek vagy a megmentést. Es később sst sejtette velem, hogy ő maga akart éltének véget vetni, elbagyetottaága miatti kétségbeesésből,— vsgy talán bennünket keresve eltévedt és ugy esett le. Midőn másnap anyámmal közöltem e sejtelmet, ujját ajkaimra tette éa szólt: .Ne hidd azt K o 1 o s l Ily gondolatokkal Istent bántanók meg."
Szegény Grácsián, csontjai ugyan nem törtek el, de aa esés következtében oly sok sebet kapott, hogy maga nem volt képes kijönni a vizből s a meredek lépcsőzeten felmenni. Vállamra vettem, mint egy követ; Nézsi a fejét tartotta. így vittük haza ájal-tan és átásva. Anyám, Ninácska és Né-s s i jajgattak, mintha a farkas elvitte volna a bárányokat, Végre Grácziánt a kályha melege s a nők czirógatáaai ismét eszméletre ébrezzték. Azt mondta, hogy bennünket keresett s ugy esett a mélységbe.
De ha valóban minket akart volna ke-reani, bizonyára kiáltott volna, hogy a sötét éj* ben meghalljak. Esése elótt azonban egy hangot sem hallottunk s es megerősité azen sejtelmemet, hogy a szerencsétlen szándékosan rohant a mélybe.
Nézsi ugyanazt látszott sejteni; mert midőn hajnalban megnéstük az erős lázzal küzdő vakot, akkor előssör tűzveres lett, aztán halotthalvány. Rám sem nézett és jelenlétem isszonyuan látszott őt aggasztani. Midőn az ad-varon oda mentem hozzá, azt mondá csendesen : .Ah, Kolos, mily szerencsétlenség 1 És aa az én hibám, mert mindig együtt voltunk | a szegény Grácziánt szomorúságában magára hagytam!" Anyánk egész éjjel szememre vetette, midőn s lázas beteg félre beszélt és inni adtank neki. „Nézsi, Nézsi megöl !"— igy beszélt s beteg. Mért hagyott magamat a begyen tévelyegni? Mi less belőlem, ha anyám meghal és Nézsi egésznap a háztartással és gyermekeivel less elfoglalva?.. . . Oh t mért hostsk fel a mélységből ? Dobjon le ismét anyám 1 Mit is éljek én a világon ? hisz s napot nem láthatom többé . . . mert as ő szemeit nélkülöznöm kell."
Anyánk, ki ezt hallotta, igy szólt hozzám : „Ezt mind te tetted Nézsi! Mért is jártál te egésznap vőlegényeddel anélkül, hogy a szegény vakra gondoltál volna? Hiaa te agy tettél, mintha ő nem is lett volsa t Aaért bizta rád az Isten és én?«
.Igaza van Kolos; mi rozsai tettünk, hogy oly sokat gondoltunk önmagunkra s mindenki mást elfelejténk! Megkell magunkat büntefni ezért, vagy s jó Isten fog taegbfta-
tetni 1 . . ."
E szavaknál borzadás z s i t hallgatásra intém,
fogott el és Né-mintha ■ejtettem volna, mit akar mondani Egyszerre előre átláttam szerencsétlenségemet s e gondolatot erővel ki akartam verni fejemből; szemeimet be-
számában közlőiteket megczáíolni. Egyszerűen és higgadtai} emlékeztetem Be-sek János urat, hogy -folyó év? april 3-án a zála egersz ^gi szolgabírói hivatal előtt felvett jegy zóköny vben Háahágv község bírája t-s * vendéglős azon panaszukat mondák be, tnis/.euju a községben kéményseprő april 5-íkíg nem-volt a erről april :>én önmaga az igen fenti>ztelt Bersek ur is meggyőződhetett. A szolga bíróságnál túlmutatott munkakönyve pedig névhamísitást a a kellő rovatba nevem bárki talán az indulatoskodó Bersek ur által lett beírását lunteti fel. amely név-hamisításért a bünfenyitó iurvényázckhez kéretett az april 3-án a szolgabirói hivatalnál felvett jegyzőkönyv fel terjesztet ni. Házi cselédségem s az egész község bizonyltja a „Zalai Közlöny" 2;>-ik számábau közlőiteket; 3 tekintetes Viosz Pálné asszonyság háshágyi belső majorbeli cselédsége a kózségbiró előtt szinte arról tesz tanúsítást. Hogy tekintetes Sibrik Adorján ur majorjában a kémetysepru megjelenhetett, azt senki kétségbe nem vonta : a major a községen kívül \\ órányi távolságra esik, de benn a községben nem volt s így a „Zalai Közlöny" 29-ik számában megjelent czáfolat valótlanságot tartalmaz. A szolgabírói hivatalnál a feljelentést jogosan a község elöljáróság először írásban, másodszor folyó évi márczius 2-án a községi elöljáróság választására megjelent szolgabíró urnák az egész közöüség jelenlétében tette szóval. Most már bátorkodom Bersek úrtól kérdeni, hogy ily Lényáiladék után ki a hazug?
. . Majd a névhamisitást megvizsgáló fenyítő törvényszék megmondja.
.. Bátran hozom e tényt ismét a nyilvánosság elé.
Fogadja szerkesztő ur mély tiszteletem nyilvánítását.
FARKAS SÁNDOR.
Helyi hírek.
— Nemen tett. A nsgv fc&nizsai taka" rékpénztár jótékonyságot minden oly alkalommal gyakorol, a midőn azáltal » sors («apásait enyhítheti, így a legutóbbi nagy-kanizsai tüzeseinél károsodottaknak 100 forintot utalványozott éa osztatott ki, valóban szép és .önzetlen cselekmény, mely az intézet vezetőinek emberbaráti nemes érzületéről tanúskodik.
— A „kanizsai dalárda• f. évi májú*.2-án fennállása 12 dik évfordulóját a lazs-uakí nyári kertben ünnepli, melyre a nagyérdemű közönség szívélyesen meghivatik. — A kirándulás az egylet helyiségéből zeneszó mellett délutáni 4 ómkor történik. Kelt Naer-Ka uízsru, iö/ü. april ltt-án. A mai választm. ülés megbízásából Singvr Sainn, egyl. titkár.
— Kovács (ráhor — ki tudvalevőleg a Margitszigetre szerződtetett zenekarával a nyári ¡vadra -r- f. hó ¿b-i-h, vasárnap tartja a „Korona" vendéglőben bucsuentélyét. Utjoklm fogják ejteni Székes Fejérvárt i», hoi zenees-télyt í»gnak rendezni.
— Kozma Sándor kír. főálljuimgyész ur ő mga apr. 17 é* IS all Nag*-Kaniziián idő zött. Legnagyobb megelégedjél nyilváoiiá a mintabörtönben talált szigorú rend s Hlyeiéin lelett.
huny tani, mintha a szakadéknal állva, Unéz-tem volna a mélységbe.
Nézsí és én egymásra tekintenie, meg-megszorítottuk kezeinket sírtunk ; aztán ismét & beteghez meutiink.
•Gráczián miig mindig lázban f<-kuítj de az üde reggeli lég kissó enyhítette fájdalmait. Nem jajgatott többé » szép nedves szemeivel bennünket látszott kercsuí. N éz''s i hozzá lépett, meglógta kezét 8 oly kedveseu beszélt vele, hogy a szegény G r á c z i á n mosolygott és uyugottubb lett.
__ Kn is némileg megnyugodva, lementem a kőbányába és erősen dolgoztain, hogy a borús gondoktól szabaduljak ; de nem maradbut-tam békével és gyakrau ineg-megáLtani. Js'' é-
zsírói Jemoudaui. azt nejű tehetem! _
gondolám, G r á c z i á n wrnét egészséges lesz;ő a lázban félre beszólt; Nézsí ne hagyja őt többé magára, midőn én dolgozom és vasárnaponkint mindketten körülötte leszünk. Szóval: némileg vigasztalui iparkodtam magamat. Majd nap, majd ismét ój J«-tt gondolataimban; néha egészeu elcsüggedtem, aztán ismét a remény győzött. Midőn, este haza értem, kissé felbátorodtam : de Gráczián állapota ismét levert. Minden ápolás daczára «e.mláto-mást soványabb lett; jól lattaui, hogy a betegség inkább lelki, mint testi. A láz mindig erős-bvdétt, éjjel télrebeszélt. Szüntelenül N é-z fii < emlegette. Mindannyian siruk a szegény vak ágyánál és én velők sírtam ; nekem vaio bair legtöbb okom- volt reá, mert jó beláttam, hogy nagy áldozatot kell hoznom, ha megakarom menteni.
így ingadoztam két hóig: egyik nap elhatározott voltam, másik nap ismét vigasztalhat^; ugy tetszett nekem, mintha 2sfé z s i-t ő 1 többé nem tudnék -megválni. Anyám nu-popkuit könyezve kért;, e kérések és G r á
J-V au "gy egy pillanatra megin-
dítanak, *ztfn ismét nem tudtam magamat el-
— A keszthelyi dalegylet folyó évi május hó 1 én tartandja ez évi első dalefitéVyét.
— A nagy atáili mezőgazdasági club i. évi május 23.. 24. es 25-ére állat- és gépkiállítást endez. A kiállítás czélja: a kisebb üőldmivelőket olcsó es hasznos gazdasági gepekkel megismertetni, hogy azokat használatukra fordítsák. A kíállitásbau résztvehet minden bel- s külföldi gepiparos: a kiállítandó gépek a duna-drávai vaspálya nagy-atád-szobbi állomásától N. Atádra s onnan viasza ingyen szállíttatnak el. A beküldendő gépek száma ós térhelye május *-káig gróf Széchenyi Pálnál Lábodon jelentendők be.
— Színészet. Sümeghen Kétszeri József igazgatása alatti társulat által f. évi apr. 11. adatott: „A falu roszsza« népszínmű ; irta Tóth Kde. A terem zsúfolásig tele. A társulat is ugy látszott élénkebb hangulattal iparkodott a közönség várakozásának megfelelni; ámbár sokat vont le a daloknak csupán két hegedű által történt kísérete; mert népszínmű dalokkal — zene nélkül, tudjuk, mennyire képes hatást elő idézni! ! Eltekintve a magány éneklők hangját — a kardalnál már inkább az összhangzatot, mint úgyszólván unisonót szoktunk szinpadon várni! Ujváry hihetőleg a dal végett kapta a (Göndör Sándor) szerepet, melybe csak néha látszott magát teljesen bele képzelni.,Csendbiz-tos''nál a köz foglár libéria mellett, a sok tekintetes czim egész éleznek volt vehető. 13 án
C1
adatott: „Nem jó a tűzzel játszani" vígjáték 3 felvonásban. E darabban a kevés közönség mellett is oly kitűnően játszottak a szereplők, hogy azon nem „kedvező ajánlat''-nak,mely e — lapok 29. számában Kétszeri társulata ellen közöltetett, irányában is, habár mi is láttunk már nagyobb és nem egy — igaz jobban is szervezett társulatoktól előadást, még is be kell, hogy val-juk, miszerint e vígjátékban a női személyzet egyáltalában remekelt; a férfiak közül pedig Weller orvost (Vérti) oly sikerülten adta, hogy bármely fővárosi közönség sem tagadná meg tőle ügyessége babérját. Apr. 15. „Júlia" tran-czia dráma 3. felvonásban; irta Feuillett Oc-tave. Júlia (OrsiuéJ valódi odaadással, teljes benső érzettel játszik, ki egy perezre sem szokta feledni azt, mi szerepéhez szorosan tartozia. — A szerelmest játszó Miksainak jelenben semmit, avónban jövőre hasonló esetben hajlandók leszünk valamit súgni! Közönség kevés számmal. Amint tudjuk jövőre már a bérleti előadások kezdődnek Nobody.
— Csáktornyán f. april hó 17-kére Lusztgarten J. helybeli izraelita-községi isko-latanitó neje szerencsés hármas szülésen esett át. 2 fiu- és 1 leány-gyermeket hozván e világra ; a gyermekek erősek, életteljesek s az anya is egészségnek örvend.
— A „keszthelyi núi-dalköru által a hó 13-áu rendezett dalestély kevéssé volt Iá lógatott. Az estély kezdete 8 órára levén kitűzve de 3/% 8 óra után azon meglepő hír, hogy a karmester megbetegedett, futá be a termet. Mi fog inost történni? ki fogja a kart vezetni? El kell a dalestélyt halasztani, mert a karmesternek láza van s így a kart kívüle senki sem vezetheti. Valamint a szélvészszel küzdő tengeri hajósok minden lehetőt megkísértenek,
határozni, hogy N é z s i r ő 1 lemondjak. Nem dolgoztam többé, órákig elültem a kőbányában s a kunyhókat néztem.
Egyik este hazamenet harangozni hallottam Saintpointben. Már különben is banato« huiguiatban lévén, a harangszó jámbor gondolatokra keltett. Beteg bátyámra gondoltam és makacsságomért szemrehányásokat tetteui magamnak.
Hazaérkezvén, Nézsí t, ki engtjm várni látszott, az udvaron találtam. „Hallja" Kolos, — mondá, — Gráczián még mindig be tegen fekszik; meg kell öt mentenünk. Isién elátkozna bennünket, ha elhagynók veszni. Nekünk le keli mondanunk, egymásról. Maga ép karokkaJ bír, megtudja keresni kenyerét és könnyen kaphat feleséget, mert egész vidék derék és ügyes embernek ismeri ! Ne gondol-jou többé reám ; élek-e vagy halok, az mit sem tesz; de nekem itt kell maradnom, hogy kötelességemet teljesítsem, hogy anyádnak szolgálója es G r á c z i á n n a k testvére vagv..."
Itt elakadt; előttem nem tudta kimoudaoi a szót. Könyekben tört ki és kamrájába menekült, hogy egésznap sírjon.
Azután jött anyám és igy szólt: „Kolos, én azt bitiem, Isten akarata, és a báz java ki-vánja, hogy N é z s i a te nőd legyeu. Most azonban jól látom, hogy bün volna ée szegény Gráczián om szerencsétlensége lenne, ki tnár ukvís a legszerencsétlenebb mindannyi közt. o ep ugy szereti Nézs i t, miut te, talán még jobban ; mert az nemcsak egyedüli öröme, hanem szemeinek világa is. Mit akarsz tenni? akarod, hogy bátyádnak ne legyen többé tá-masr.s . vezetője, éa hogy miuden lépten a gödri »A be espék ? Vagy itthon akarsz látni egész élteden át egy nyomorult vakot, ki minden szavában arcaoörs lobbantja hajthatlanságodat ? Még «gyawjr kérdelek, mit akarsz tenni?"
n Anyám,azt akarom tenni,amit parancsol, kerüljön bár mibe. N é z s í t én ugy aseretem,
mint szemeim világát, de a házi békességet még jobban szeretem, és tudom, hogy engedelmesség a kötelességem. Mondja tehát, mit tegyek? Zúgolódás nélkül fogok engedelmeskedni."
„Menj el, szegény Kolos!" szólt, miközben karját nyakam köré fonta és siró arczát váltaimra tette, oly nehéz volt neki engem elereszteni.
Midőn feltekinték, N é z s i t láttam az
jrr ''
ablaknál. Ü mindent hallott és látott ; szemeit letörülte kötényével és intett nekem, hogy fogadjak szót anyámnak és menjek. E szavakat hulláin még : „Isten veled, Kolos!"
Aztán elszántam magamat, vettem útitáskámat és mentem a hegyről lefelé, vissza sem néztem, nehogy ismét ingataggá legyek.
Három hó múlva N é z s i a vak neje lett. Ú nem gondolt többé reám, ésGráczián-
n a k hü felesége volt.
* *
IX.
— És mi lett önből ez elválás után? — kérdém.
— Megkezdtem vándorlásomat Franctia-országban.
— Beszélje el azt, ha a visszaemlékezés nem okoz fájdalmakat s az alkonyodó nap időt enged.
— Oh,
azt hamar elbeszélem. En messze
vándoroltam, de goodolataim oda haza maradtak a hegyjégben. Hisz Nézsí, anyám, G r á-cziánésNinaitt voltak. A világon más semmi nem érdekelt. A hozott áldozat azonban azon vigaszt nyújtotta, hogy enyéimet boldogokká tettem. így vándoroltam hét éven át városról városra vésővel és kaltpácscsal, és dolgot vállaltam, aminőt hol találtam, és mesterségemben mindig többet iparkodtam tanulni, amennyit csak egy ssegény legénynek lehetséges volt, ki már idős arra, bofcy olvasni, irni és rajtolni tanuljon. D» a kövekkel jól tudtam
hogy az őket fenyegető veszélyt elháríthassák, ugy'' iU, es alkalommal, minden megtétetett; ij nehogf a jelenlevő vendégeknek azt kelljen ■ mondani: „a karmester betegsége miatt az enek elmarad." Klug József ur, a dalegylet '' karmesteréhez egy küldöttség ment, ki a kar vezetésere habar nem is ismerte sem a darabokat, sem a kart. késznek nyilatkozott ennek vez- tésére. A músorozat elaő darabja, első verse egy terzef.el alább volt kezdve, a 2-ik vers már jól ment. A 2-ik darabnál a pianok kellő-lrg nem tartattak meg, a többi darabok, különösen az utolsó „Vadászdal* czimü kitűnően sikerültek. Ének végeztével tánezra perdült az ifjúság s az egész 3 óráig tartott. E dalestélyen csekély számú közönség vett bár résst, de itt volt mindaz által az intelligentia nagy része.
— Muraközét illetőleg olvassuk: Az egyházi tekintetben zágrábi érseki megyéhez tartozó Maraköz — mint a „M. Hir." közli — a kormány köreiben történt elhatározás szerint legközelebb a szombathelyi vagy a veszprémi püspökséghez fog Cflatoltatni. Muraköznek ezen viaszncsatolását az ottaniv papság korteskeués-nek igyekszik felhasználni ? Jr dt jobboldali s most már a szabadelvű párű Képviselő ellen; és a7. agitatió oly nagymérvű, hogy a papságnak befolyásával valószínűleg sikerülni fog a felállítandó «onservativ párti jelöltet megvá-lasztatní. (Elhamarkodott hir, mi eddig a muraközi kath. papság ily fegyverreli korteske-déséről mit sem tudunk. Szerk.)
— Hyinen. Csertán Károly földbirtokos ur apr. 19 én tartotta esküvőjét Nagy Károly andráshidai földbirtokos ur bájos leánya, Nagy Malvin kisasszony nyal. — Május 2-án Bécsben a lipótvárosi templomban pedig Rirschler Lipót alsó-domborui lakós vezeti oltárhoz a szép Kőnigsberger Hermina kisasszonyt. A meghívók magyarul adattak ki, óhajtjuk, hogy a család ís magyar legyen, amin, ismerve llirschler Gyula ur s tiai magyar érxületét, nincs okunk kétkedni.
— Alsó-Lendván apr. 19 én éjjel Neufeld Fülöp korcsmája leégett; a tűzoltók csakhamar ott termettek sa legnagyobb erély-lyel igyekezték meggátolni a *üs tovaterjedését, mi sikerült is. A megyei foglyárok is élénk részt vettek a tűzoltásban, sőt Horváth Sándor tizedesnek keze jelentékenyen mégis égett.
— A keszthelyi járás közigazgatási szol • gabirósága Zala megye közönsége által 1873. évi november hó 3-án e folytatva tartott bizottmá-nyi közgyűlésén a balatoni halászat ideiglenes rendezése tárgyában alkotott szabályrendelet 2-ik értelmében, mely igy szól: „ Az ivarzáai idő alatt, vagy april hó l-től junius hó l-ig a halászat fellétlenül mindenkinek tilos" — ée a lő ig sj. érteimében : „A tilalmi időszak alatt nnndeu halászhajó a határban egy helyre he lyezendő el és az illető szjlgabiróság által lezárandó," a város és hegységekben levő hajókat egy-egy hel}Te hordatván össze, lelakatoltatta s a kulcsokat a tilalmi idő alatt macánál tartja.
— Csáktornyán f. 187». évi april hó 18 án tartatott az onkénytes tűzoltó egyesület megalakulása czéljából a második értekezlet; Horváth György uradalmi jószágkormányzó ur,
mint az onkénytes tűzoltó egy esület megalakulá-sáaak iuditvanyozója af eieöfci stdkq* elfoglalván", bemutatja a f. é. január hó 6 án tartott ér-tekezle''bŐl kiküldött bizottmány munkálatát, jelentését, melyszerint az egyesület alapvagvo nára eddig befolyt T^G frt gyümölcsözés vegeit fli Csáktornya* takarékpénztárnál letétauiéuyez tetett: a jelentésből kitűnik, hogy az egyesület vagyona 2012 frtm rug. melyből a szükse; esaközök beszerzendők ; azután Konyáry Mihály ügwéd urat, minta kiküldöttbicoum-wiy fáradhatatlan munkását éltetvén, kéri a j-U-n voltakat elnök választásira, kinek kezeibe » bizottság munkálata:, aiaplervezetet s eg\éb megszerzett adatait letehesse. Közfelkiáltás utján Horváth György ur elnöknek megvála^z tatván, jegyzőül pedig Török Ernő ur felkéret-vén, elnök előadja a csáktornya: tűzoltó egyesület megalakulása érdemében u mult évben a városi közgyűlésen általit tett indítványát, ennek azon sikerét, miszerint inditváuva foiytáu kiküldött aláírási iveu 64 városi polgár jegyezte alá magát; felolvasta tv in a kiküldött bizottfájj jelentése, a gyűlés egyhangú kiváiuuára elnök ur a csáktornyai onkénytes tűzoltó társulaiot megalakultnak kijelenti. Következett a tisztvi aelöi kar megválasztása; hosszabb vita keletkezett azon kérdés felett: vájjon a tisztviselői kar meg választható-e, mielőtt az alapszabályok meg vizsgáltatván, a közgyűlés elé terjesztetnek s helybenhagyatnak ? avagy előbb az alapszabá lyok megvizsgálására egy bizottmány küldessék e ki jelentése bevárása mellett? a vitában részt vettek Deurbányi Elek, Konyáry Mihály, Ilor váth György elnöke Török Ernő stb. urak, melynek befolyása után a választás megejtet--vén, a tisztviselői kar következőleg alakult meg : elnökké Horváth György ur, helyettes elnök K onyáry Mihály ur, péaztárnokká Deák József ur, orvossáDr. KrásoveczIgnácz ur, jegyzővé Huszár Nándor városi jegyző ur választattak meg. Á jelenvoltak egy réaze a működő tagok tiszt viselőinek megválasztatását is sürgői vén, e kér dés félretétetett s az alapszabályok megvizsgá lására kiküldendő bizottmány tagjainak kije-lelése után a gyűlés feloszlott.
— A kónyi plébános uratkirablók kéz re kerültek a keszthelyi foglárok erélyes fellépése következtében. A tettesek zalaváriak, kiknél az elrablott aranyak s egyéb tárgy kk mégis találtattak, az illetők erős fedezet mellett Tolnamegyébe szállíttattak.hol ugy emlékszünk, rögtönbiróaág lévén, esek elé fognak állíttatni. A tettesek egyike nemrég szabadult ki a börtönből. Híre van, hogy a horvát-szent-miklósi bérlő kirablását is ezek eszközölték volna; egyéb ként e tárgyról keszthelyi munkatársunk következőleg érteaítí lapunkat: KézrekerüUok ama rablók, kik folyó hó ;''>-én — mint ezt mul.t számunkban említettük — a kónyi (Tolu. m.J plébánost kirabolták. Elfogutásuk követke zőleg sikerült: Mult héten bizonyos Bouyav nevü zalavári póri egén y Szabarban a korcsmáiban mulatozván, az ottani szóilópásstorral ösz-szeveszett s ez utóbbi által elpáhol tátott. Ez után Bonyay boszut forralva a szőllőpásztor el leu, hazafelé indult; útközben Szeglet József és Kurucz Gábor czinkostáreaival találkozván, el-beszélé hogyjártát. Boszu^forralva a szőllőpész
/ áÉ i
bánni. Mestereim szerettek, sőt társaim is, mi vei hü és szíves voltam mindenki iránt.
Akkor határoztam el, hogy csak annyit keresek, mennyi életfentartásomra és ruháimra szükséges. Én azonban ezt nem nyilvánitám, nehogy különcsuek tartsanak. Gazdámtól én ie elvettem jutalmamat, mint a többi; de ha egy beteg vagy öreg társam volt, ki nem tudta csa ládját fentartanr, vagy ha egy fiatal munkás nak vésővel és kalapácscsal kelle szüleit és test véreit eltartani, vagy ha valamelyik bármily okból netn dolgozhatott, akkor én dolgoz am helyette, s az rendesen megkapta fizetését. Mindenütt csak helyettesnek neveztek, s ha valaki egy napig szüuetelni akart, hozzám fordult és én dolgoztam helyette. 5
On azt fogja gondolni, mért áldoztam én fel időmet és ifjúságomat, anélkül, hogy jö-vőmről gondoskodtam volna. Megmondom édes ur. Feltettem magamban, hogy sohasem fogok többé megnősülni, mert Francziaországot tíz szer keresztül utazhattam volna, mégsem találok egy második N é z s i t. Vannak ugyan még szebb leányok, de N é z s i nincs több. Mi két mag voltunk egy kalászból. A kéve minden más magja is ép oly jó lehet, de csak a kettő illik össze. JS é z s i rámnézve elveszett és számomra nem volt több leány a világon. Mindazok kö«t, kiket vasár napon kint a templomba menni, vagy tánczolni láttam, nem volt N é-z s i. — Azt gondoltam: Miután te a szegény vaknak és hási békének ez áldozatot hoztad, az életben még más áldozatokat is képes lész meg hosni I Az a kevés, mit a szegényekért tettem, ugy sem kerül nekem semmibe. Ha már az ember a szivét odaadta, könnyen odaadhatja kar'' ját, vagy kezét is. Hisz társaim barátsága i« elég jutalom volt.
(Folytatása köv.)
tor ellen, felkeresésére indultak s a azóllőhegy-ben feltalál ráa ót, által*, lövéssel (idvösöhettak.
^ lövés következtében Bonyay súlyosan éaKu rucz könnyebben lettek megsebesítve. A keszt-i)t;iyi szolgabiróság e három jóinadxrat — mind bárom zalavári — Riogatta b a vizsgalat alkal-msvai bevallották, hogy a fenti rablást ók köpték el s a nevezett plébánostól 189 frt készpénzt, 42 drb aranyat és 141 drb ezüstpénzt tulvajoltak el. Kurucs és Szeglet vasárnap eróa fedezet alatt Kónyba, a rablás színhelyére ki-gertettek s a Tolnamegyében fennálló rögtónbi-róságnak átadattak. Bonyay a súlyosabb lövés következtében —Jlrizet alatt — betegen fekszik, de amint kissé javulni kezd, azonnaJ ó is a többiek után vitetik. •
— Keszthelyről irja rendes levelezőnk: A keszthelyi városi tanácsnak egy ujabb üdvös intéskedéseért tartozunk köszönetet sza-
• vazni. A városi tanács ugyanis még a tél folytán elhatározta, miszerint az utczák egy részét, iával fogja beiilteitetni s most a határozatot fo-gunatositni is látszik, amidón a Balatonra vezető ,góz"-utczát és a ,hosszú"-utczát is fával ültetteti be. Csak méltányolni tudjuk az ily neme*; intézkedést s kötelességünknek tartjuk arról időről időre megemlékezni.
— ltövid hirek. A magyar minis-
lerium arczkép csarnoka Vereby Soma kiadá-„absn (ára: 2 frt) megjelent. — 430,343 aláírással ellátott kérvény nyújtatott át az angol parlamentiek a nő emancipáció érdekében. — V a.,» e r i a fhgnő tantárgyait magyar nvei-ven tanulja. — S o s Sándor újfajta gyorspus-kai talált fel, melylyel perczeukint 12 lövést lehetni. — Sopronban egy vándor né-¿cr e arab csapat tart acrobatai előadásokat. — Az egyetemes tanitógyülés 50-es bi-zotuagáuak fővárosi tagjai tisztelegtek Trefort mintatérnél és Molnár Aladárnál. — Pécsett * kutya adó f. évi jul. 1 ével életbe .lép. — Ugyanott 45—50 mázqr sulyu két gö boiy t fognak t. hó 24-én elárverezni. — A „Székely Tanügy'' l-ső száma dus tartalommal jelent meg. — Biharraegye legtöbb részén a mult napákban fagy volt. — N a g y-Galatnbfalván egy férj eladta nejét barátjanak 5 frtért, a biróság már itélt. — Sopronban „krajczár-taksrékpénztár* alapíttatott. — A k i r. zálogház igazgatójának Schmidt Károly keresk. min. számtanácsost emlegetik. — Apatinban (Bácsmegye) f. bó 15. két mperczig tartó földrengés volt. — A párizsi léghajósok expeditiója szerencsétlenül végződött, kettő meghalt, egy kórházban lekszik. — Fretwell amerikai angol unitárius a magyar unitáriusok számára gyüj''.ött 7ÚOO dollárral hazánkba jön. — A halasi adóhivatal feloszlattatott. — A T i s z a 1(3 láb magasságra emelkedett. — Pesten a műkedvelők előadásai a vigadóban 4<)U0 frtot jö-vodelmezett. — A fővárosi dologházban 280 eg\ én van elhelyezve. — Szegeden a kiállítást rendező bizottság szorgalmasan működik. — A 1 f o n z ó spanyol infans nyomozó levéllel köröztetik Spanyol- és Poroszországban. — A gazdasszonyok árvaleány házat Budapesten a nyáron felépitik. — 100 arany pályádig tüzetett ki egy a jelenkori m. társ. eleiből meritett drámát*. — A bécsi Athe-uieum társaság feloszlik. — A krakkói tnezitlábouokhoz egy herczegnő lépett be. — A z akadémia megvásárolta Széchenyi iratait egykori titkárától Tasnertől. — A b u-d a p e s t i zsidó hitközség frigyszekrénye a b. Orczy család által lefoglal tátott. —Az agg Thiers e hó lö-éu üuneplé 79 ik születése napját.
Irodalom.
* * TJJÚtoyrek. a fn n k ! i n-Tár
s u 1 a t Budapesten ismét néhány kiadasában ujabban megjelent s igen ''esinosau kiállított könyvet küldött be szerkefztőségiloknek .xnég pedig; Kgy hon véd köztüzér élete 18>"/»»^en- Történeti önéletleirás. Ara 1 frt. 40 kr. F u t r i Kata. Helm Klementina után magyarította Emília. Ara 1 frt 20 kr. Kisnemzeti muzeum 33, 34, k ö t e t. Ara 1 frt. Kane a sarkutazó. A második Griuneil-expe^iczió sarkutazása. Dr. Kane E K. műve után. Bernstein. A természetkönyve. 7 — lO''füzet egy egy füzet ára — 50 kr. E négy füzet tartalma: VII. fü-z e t. Valami a vegytanból. II. — Gazdasági vegytan. — A növények vegyi műhelye. — A föld trágyázása. — A burgonya átalakulása liszt keményítővé. — A kénsav és maláta szolgálatai. — Lehet e fából czukrot gyártani. — Méhsör, rum, bor é» sör. — A fürdőkről és azok hatásáról atb. VIII. füzet. Valami a föld életéről. — Az úgynevezett élettelen természet élete. — A hegyek éa tengerek keletk^éiie. — Egy világpusztulás. — A föld forgásáról. » — A tény gyorsasága stb. IX. f ü z et Az állati élet fejlődése. — A tojás ós az élet. — Mirejlik egy tojásban. — Egy csirkegyár. — A zsir haszna és jelentősége az emberi testben, stb. X. füzet. Az állatok és növények életéről. I. — Az élet különböző fajai. — Az úgynevezett „élő* és az úgynevezett ^élettelen" természet. — Élet és halál. — Mit nevezünk szervesnek és mi a szervezet. — Az egyes sejt. — Az élet rejtélye. — A virág esu dája. — Egy névtelen rejtély. — Attneuet az állati világból a növényvilágba. — Az álla-vtok" növérn éreie stb. Olcsó kön y v t :i r. 3. füzet. Kölcsey Ferencz elbeszélési. Ara — 20 kr. 4. füzet. Machiavelli, irta Mac-aulay T. B. Angolból ford. B. P. Ara — 2U kr. ;">. iü/-t. Kerényji Frigyes összes költeményei. 1S4<> — 1851. Ara — 60 kr. 6. füzet. A montsabreví kastély. Beszély, irta Sandeau. Ara — 10 kr. Történelmi könyvtár, h magyar nép- és ifjúságnak ajánlva. Ara egy-egv füzetnek — 40 kr. 7. füzet. XII. Károly svéd király története. 8. füzet. Nagy Péter a minden oroízok czárja. 9. füzet. Nagy Frigyes élete. 10. füzet. Karthagó vagy egy világváros története. ,U t a z á 8 a föld körül" nyolcz-van nap alatv Verne Gyula után francziából képekkel. Verne müvei minden müveit nyelvre lefordíttatnak és nagy kelendőségnek örvendenek. E mű ára 2 frt.
♦ A.9Va*árnaf>i fyjnág* april 18 ¡ki száma következő tartalommal jelent meg : Dr. Fraknói Vilmos (a r c z k é p p « J). — Ke-rényi Frigyes költeményeiből: Honvágy. Fanni hagyományainak olvasásakor. Pákh Alberthez. — Ozérna Tamás. (Amerikai beszély.) — Isztria és Dalmáczia, II. (két képpel). — Ve-lenczei gyümölcsha ó (képpel). — „Áz uszó város." (Verne Gyula regénye, képekkel.) — Kerényi "Frigyes költeményeiről. — A hét ről. — Irodalom és művészet, stb. rendes rovatok. A .Vasárnapi Újság" előfizetési ára évnegyedre (^apr.—jun.) 2 frt; a „P o-litikai Üjdonságo k"-kal és „M a gyár Gazd á"-val együtt 3 frt.
Eszmék a scepticus világból.
Szabad sajtót. Knnél ninra joub, ninra rosszabb. Itt rabol, ott védelmez, iU ront, pusztit. amott alkot, tenyészt. Nap és éj, — éjj ¿a pokol. v
A «ajtót * rxvancaág felbérelvén, (Izeiméi iszonyt gcrj<-»xt<">k. Midöu a bilnt legvb:izobb alakban friss nízsákk.il feldíszítve tflnteti elő, az erényt pedig ráuezos képpel, ellenszenvet idézó rongyokban
mutatja be, — ekkor csak a felületes gondolkozásaik roppant seregére tibwwskodik. — Báj italt árai, melylyeí a gjenge értelmüaéget lerészegíti, a közönsége* helyes észjárást tőle elrabolván, látás helyett, vakíágjcal jutalmazz*. — A tekintély idejét lejártnak hirdetvén, s* .»*U>b^ságb»n önérzetet gerjeszt. a *zou - vcsstedclme* önhittsége -táplálja, hogy a hajdú ia ért a b*r*ngöotéshes. Mireny S egyéb méreg rendőri felügyelet alatt áll, csak a sajtó kór^nyag* árultatik azahadon, a teli marokkal a*ór*tik az emberek közi, pedig ez, amannak romboló erejét messz«> fe-lülmnlja. Viharokat képe* kelteni, hol a boáz hullámok órLÁni ereje a legerősebb hajók bordáit ia ftasze-töri Viszont
A szabad .«ajtó megvíhAt-atlzn bástyáj* a azeut azabadaágnak. Hol ez ninca, ott a jog-thrónját az ou-kény foglalja el.
A szabad »ajtó táborában, — kell, hogy az .¿»z* vezényeljen. Ennek jutott azon legnehezebb feladat, a guerilla caapatok garázdaságait fékezni, meit ezen harczoaok ia nyelvükön a haza éa azabad-aág nevét hordozzák, valósággal p< dig átkai a azent ügynek.
A azabad aajtó mély a nagy aebeket üt ugyan, de diadalai az emberiségnek legfőbb kincaeit, a jogot «zabadaágot mentvén meg. o zúzz* azét a pénz a ke-vélyaég által az emberiaég azámára kéazitett rab-hilinraeket.
Gőz éa villany nagy tényezők anyagi • azellemi vilátalakításánál, de ezek felett elérhetetlen magaslaton Ali a azabad a.ijtó varázs hatalmával
O a» elaö nagy bat*lom, előtte minden máa saját érdekében kéntelen meghajolni.
Azért is a világ elaő a leghatalmasabb aouv-riinje a szabad aajtó ör.r>k időkre éljen !
De mi tanúság vau ezen bombaatikus azohalmarból ?
1-ör. üajta legyünk, hogy táborunkban-.ia az ,Ksza vezén_veij.>n.OIdőzzük lehetőleg a guerilla (szolgai. aijaa s»jto) csapatokat, melyek olt ia rejtőznek, hol az ember nem i* gondolná
2-or. Szabadságunknak .a.tjtó* .parUmeDt* levén őrfi. gi ndoljuk meg, hogy mi a régi vármejyé. ben jó volt, azt ezek már abaorbeálták. A mostani varmegye =- nnachmnismus, = sorvadásbanszenv. d", Imnxtoa tván. — Etíól azt virni, mit a régi t«l jrsitett, dőre duámitáa — Ö most már csak gát. a v.irgös gyors fejlődécnél. pedig nincs mulasztani valónk. Ar ido komolyan ints ha szarát még most sem értjük, — a mohácsinál nagyobb vereséget azenve-d^ndünk, »zámuukra még a föltámadás reménye sem maradván.
Papírszeletek.
— Néhány unp óta azt veazem é.izre, — hogy ön, uram ; két leányom után jár, s irányokban re«-d«s«n nngyon ia tolakodiían vi.«eli magár Komolyau kérdezem tehát öntől; mit vái öu tulajdonkép leá-uyaimról f
— Oh kérem — semmit — éppen semmit! — mondá savarában ax udvarias lovag.
Ritka könyv. Somogyi pógár a könyves boltban:
— Uram adjon níknm egy könyvet, a mi-Iy-J bői megtanul az ember, hogyan k»ll a felliők után
kapkedui.
i — Jly csimfi köuyvet még éleUmben acm hallottam, tán más csirue is vau?
— Oh igen Wajdits-féle nagy-szerencse dappla álmoskönyv.
, V -
-- Kgy hadsegéd kérte egyszer generálisát, hogy léptetné őt már elő, hiszen oly régeu szolgál. A generális a*t feleié re* : „az előléptetésre legjogo-LaiterfUbb érdem * seb, melyet * csatában nyert *z '' ember. Mutasson csak egyet ia !"
Hogy .ízt nem szerezhettem, feleié a hadsegéd, annak generáli» ur legnagyobb bizonyság*, mert cssta nnpjáu soh.1 nem távozhattam oldala mellől.
liUÜobuiás.
Prága, april 14-éo: 4, 66, 18, 85, 35.
. 63, 6, 86, 32, 23.
Lemberg,.
Piaczl árak.
— Soproa apr. 16. Bnza 3 frt 70—4.70 Rou 2 90
— 3.50. Árpa 2 frt. 10 kr. 2.70 kr. Zab S frt. — kr
— 2 frt. 20 kr. Kukoricsa 2 frt. 95 kr. 3 frt. 10 kr. Széna mázsája 1 frt. 80 kr.— Sz*lm* — frt. 70 kr.
—^A lylrl plsczos *pril 17-ikén Bnza p. m 88 — 90 fns. 4.20— GO. Roza 76—00 fna. »,10 .1 30. Árp* 70—72 fna, 2.10—^0. kr. Z*fc 48—50 fns. í.W. Sírt?>. KskofLet* 86— 4.60-80. kö le«, tó fna 2.60-3.—. B*b SO fna. 4.80 5.20 kr.
— Pápa, apr. 1« Buz* 3 frt 70—4 frt 50 kr. — Roza 2 frt íjO—8 frt 10 kr. — Árpa l frt S0— 2 frt 20 kr. — Zab 1 frt 60—86 kr. Knkoriezs 1 frt. 30—2 írt 50 kr.
— Pécsett »pril 17. Buz* 3 60 kr.—3 frt »0 kr, kétszeres 3 frt. 10 — 3 frt. 20 Roza 2 írt «0—2. 7?> kr. Árpa 2 frt. 10, 2 frt. 15 — Zab 1 frt. TO — 80 kr. Kukoricz* 2—30 — 35. Szén* mázsája 1 frt. 90 kr. Szalma mázsája 90 kr. Hajdina 2 frt 10 kr.
— Sümegta. apr. 19. Bnza 3.50 —60. Roza 2. 5''J. —6o. Árp* 2.50—60. Z*b 1.50.—60. Knkorieta 2. 20 - 25. Ujbor —---Óbor —írt. —Marhahús font}* 20 kr. — Birkahús — kr. — Borjúhús 30 kr. - Sertéshús 28 kr. — Burgoay* m. 50—70 kr. — Fa öle 8—10 frt.
Czleti szemle.
Nagy-Ksnizsa, 1875. april 18. IdSjáráa: este büröa, nappal derült, aselei. Gabnaüzletünk kukorica* kivételére! nyugvó. - A forg*lom ebben váltóz*tlan tért fogl*l. Kérder zőaködések és megrendelések folyvást érkeznek. Ara multheti jegyzésünk ellenébe 2—3 krr&l javult.
RazÁb*n gyengült a kereslet ; a bécsi Árcsökkenés nyomában nálunk is vesztett 5 —10 kri; rozs változatlan laovha; árpából a készletek tömegesek ; »«vő nem jelentkezik.
Mai jegyzéseink : Buz* 82-83 fnts. 4 frt. 5-16 kr. \
84-85 „ 4 , 25-35 , / vám-
S6 87 . 4 . 40 50 , (mázsája.
88 . 4 . 55-65 . /
Rozs 76-76 fnta. 3 frt 20-30 — 35 kr. 80 fontja. 77—7» , 3 . 40 —5o—55 . .
Árpa minőséghez képest, 2 frt. 20 —80 kr. 75 fontja. Z*b 1 frt ÜO kr. - 2 frt. 50
Kukoricz* nedves 2 frt. 4U—50 kr ; »zársz egészséges 2 frt. 73 — 75 kr. VO fontja.
_ SINGEK SAMU.
Érték- és váltofolyam április 20.
5*/» metaliquea 70.50; 5*/t nems. kSioabo 74.75; 1860-ki állad almi kóíosöo 111.80; bsok-réssv. 9 64 ; hitelintézeti réssvények 234.&0 ; I»ndon ÍJ 1.25; magyar föld tehermentés! kötvény 80.— ; temesvári frtldtehermentési kötvény 78.—; erdélyi fóldtehermentéei kötrény 77.—; horvát-slavon földteherm«ntéHÍ kötvén v 80.25; esüst 103 45; cs. kir. arany 5.23Va Napoleond''or8.88Va.
Vasúti menetrend
Érvényes november 15-töl 1874. A kanizsai időtmatató óra szerint, indul Kanizsáról
vK*niza*i vaspályán az Arák pontosan a helyi időt
mut*tják.)
Vonat hova:
szám Ora Perc. Idő
205 Eszék, Mohics.Dombovár aFiuméb* 5 .2 reggel
215 y hacs, Zágráb és Dombovárra 2 32 dálut.
212 budára........* . . ¡5 17 rfcggíl
202 ...........I 52 ''délat.
204 „ .......... 10 37 estve
313 Szombathelyre (inuét délután ó óra
25 perczkor Bécsbe) . . 5 37 reggel
801 Bécsbe (Szombathely, Bécsajh felé) 5 7 délut.
311 „ n r »» n 47 estve
203 Pragerhof felé Triesztbe ... . . 4 42 reggel
201 „ „ „ Grácz és Bécsbe 2 22 délut.
213
. »» — »» »» >i ^7 eatva Brkexik Kanizsára honnét:
216 Mohács éa Zágrábból.....4 8 tegge|
206- Easék, Mohács, Fiume a Dombovárról 1 23 délut.
218 Fiume éa Dombovárrol . . . . 9 46 estve
203 Budáról .........4 17 reggel
201 „ .........1 51 délut.
211 „ .........9 23 estve
314 Sxombsthelyről....... 10 25 reggel
302 Bécsből (Bécsujh. Sxombath. felől) 4 29 reggel
312 „ „ „ „ 10 10 estve
214 „ GrEczből, (Pragerhof felöl) 4 44 reggel 20« Trieszt- Bécs Giiczból M M . 1 13 délut.
204 „ — — „ w .10 18 estve.
Felelós szerkesztő s kiadó : Bátor! Lajos.
Árverési hirdetmény, ipft a ie|tabb«>t iféji»ei f,.wbb
J Ijóvafcsgj''áa fenntartása m >ll
>z--rsddcM uyoinhuu fo^
ett a
kot U-t ni
- i, -1 . * /. ■ , ;kuzo * megvásárolt »ót lehető «g » cagy-kauisaai m. k. sóluva.Ul-1 ......... 6 , uj.- lL
nagy
Ml * 111-ik számú kamarában be-
raktaroiott mintegy 521 mázsa ir<* úuzazhnazonegy mássá zsákokban tartott tisztátalan erdélyi UrnMék sómennyiseg pályázat atjáo eladaudd. Mely tekintetben » beerkezendő Írásbeli zárt aján-lstok alapján a szabályszerű tár-palás f. oi.iju8 hó lO-ére ti-»diken, delelőtu 10, tiz órakor a Qagy-k&nizsai kir. uóhivatalnál t*rt*uii.
Váilaluozók felhivatnak, hogy 50 kr. bélyegji-gygyel éa az aján-l^t összes összegéhez mért titka nuto& bánatpénzzel készpénzben T*g> értékpapirokbsa — zvagy hánatpénznek valamely ál
l*:oi
egyszerre — de legfeljebb két részletben é« készpénsüxetéa mellett olyformán tartozik átreuui, hogy a szerződés jóváhagyás» fe-KJI értesitéüi naptól tzáinitáudó nyolez nap alatt az egész vásárolt »¿mennyiség elszállítva legyen ; mert kfllönben a biztositek gyanánt visszatartandó bánatpénz s kincatár javára elveszettnek fog na tekintetni — és említett hőmennyiség a vállalkozó veszélyére elárvereztetni.
Továbbá köteleztetik a vállal-Ikosó mindennemű kimázsálssi költségek viselésére.
A zsákok átvételére ugyan nem kötelezhető a vállalkozó, azonbau

pénztárnál a letétemW- í mp|nn-v1ib<?D ^t igazoló elismervényével fri,.^ar*bonkin a sz.bá ysrerü ár le-
^ ajánlataik*t — melyben mol''t''U 1fn«edj!tnek ,&t
^ *janiati osszeg mázsánként! V?^.*
«^mal e, betűkkel v,iágos*n''''dü elkerü-
Jtnr*ndő, legfeljebb f. évi mÄjuSllMtf ^««>telebol k.vantat.k hogy ^ 10-ig. délelőtt, 9 (kilencz) órá-l" ''J"1«0k| bontákán kyelöltes-[t - n*f?v-kanizsai k. söh.vstal-''^ :"/^ely, torme-
lepecsételt boritek alatt nyujt-
ȇK be. I
{•^en záros határidőn később beérkezendő ajánlatok nem vehe-'' ** figyelembe. !
á tárgyalás eredményéhez ké-j
Sopron, 1875. april bő 13-án.
A m. kir. péozügvigazgatóság.
KAMTZ
p3pirkereskedése Hudnpenten, I>oro(tva U''rzn, 12. »z. n.
bámulatos olcsó árak mellett kővetkezőket ajánl u. m.
100 drb. finom levélpapír névvel......—
100 na » sztnes monogrammal 1— 1
100 . legfinom. . „ „ 1.20— 2
100 „ finom boríték . . 1—1
100 . legfinomabb , . . . 2
1O0 . látogató jegy csinosan kiállítva. . . — 100 „ levélpapír Tekét«- nyomattal .... — 1000 „ leuboriték , . sziutéu S
lOOu „ pecsétbei)eg . . . 2 50, S— S
1 teljes Íróasztali berend<-zt-8 ... 5, lO, 1& „ — „
Úgymint uagj választéka iegtiauuiabb irodai éa levélpapír s borítékoknak, ugjsziutéii laiadeo e szakba vágó czikkeknek. írómappák, jegyzökönyvek, rajzaze-rek, valtótárczák, diizee péaztárczák, albumok, Btb. stb. legolcsóbb gyári áron. (ltílO—7)
Levélbeli megrendelések utánvét mellett poo
TÓTH SÁNDOR
RAKTÁR asztalos kárpitos bútorokban,
saját készitményd RAKTÁR és bútor gyári raktár, ™ganyos
áeyaliak,
SZOMBATHÜLVHOL. . 3 ■ J , ''
t Ü k r o k és függöny-
székekben. vasut-uteza, a városházban, tartókban.
hajtott, nád- és„ ^ _^ _ _ .
szalma- NAGY-KANIZSÁN
írt 50 kr.
. &0 ,
m m
. 60 .
f>0
valódi
.j
orsz. a**b. legsjakbas 5 * elsége által kiváltsáf-fr*l kitüntetett, az ervssl ksrtól MSfvlzsfált , s sikeresnek, talált ezerféleképeu kipróbált titkos szer * pstkáflysk, házi s MSZti Sfl rek, vaksadok é* Svakok teljes kiirtására, (melyet sokfelé a*f-próbálUk hamisan utár. jzni s árulni,) hsaisltUs minőségbea t
Na gy-Kanizsán ROSENFELD ADOLF ur/
Pécsett Zsolnay Imre és Vilmos Kaposvárott: POLITZER R. úr
keresk ed éaebeu, Pasten SCUNÄIDEK 0. Lipót ntczaí kereck*4á-
sében kapható. (1SU—7)
Egy n*gy bádog I frt, kU bádog 80 kr.
Egyes bádog megrendelése is utánvétel mellett gyorsan teljesittstik.
arak
t.
tta. n.
/
Arlejtési hirdetmény.
(1661—1)
▲ vallás ét közoktatásügyi magy. kir minuter 1875-ik évi január hó lS-én lSÍ»-ik se alatt kelt rendelete folytán a nagy-pál: községi iskola melléképületeinek újbóli épitése államsegély mellett engedélyeztetett.
Ezen építmény vállalkozás atjáni biztosítása végett 1875-ik évi április hó 29-én délelőtt 10 órakor a helyszínén, Nagy-Páliba! szóbeli ajánlatok elfogadása mellett nyilvános áriejtés fog tartatni.
Az építési költséget következő összegek jelzik :
I-ör. Kőműves munka............226 frt 9?) kr.
II-or. Ácsmunka anyaggal...........Ü81 . — ,
Ul-or. Asstalos, lakatos, üvegei munka......39 , — „
rV-er. Megkivánutó anyagok ...... . ■ • r^-t . 50 ■
összesen 1511 frt 46 kr.
Azonkívül a község részéről természetben kiállítandó munkaerő 318 kézi és 182 igás napszám van elóazámitva.
A tervek, költségvetés és az építési föltételek f. é. április 17-ik-től fogva a zala-egerszegi magy. kir. mérnöki hivatalnál megtekinthetők.
Felhívatnak a vállalkozni szándékozók, miszerint a feuntkített napon és órában az előirányzott össaeg után számítandó 5 száztóli bá-aatpénatel ellátva, a kitűzött helyen vagy személyesen jelenjeuek meg, vagy pedig jogérvénves írásbeli ajánlatukat a 10 azáztóli bánatpénznek melléklése mellett idején küldjék be.
ZalaEgerszeg. 1875. április 16-án.
A m. kir. mérnöki hivatal.
77<*8/l874. szkot-
fl 650—2)
Árverési hirdetmény.
A nagy-kaniztai kir. törvényszéknek, mint telekkönyvi hatóságnak 7798 1874. sz. a. kelt végzése foiytáa közhírré tétetik, miszerint .Sch''warcz Adolf nagy-kanizsai lakói felperes részére 292 frt töke és járulékai erejéig Tahiu András alperes galamboki lakóstól lefoglalt és annak a galamboki 190. számú telekjkvben A. 1. 10 sor 247. hr. szám alatt saját tulajdonául felvett éi 503 f.t. o. é. becsült ingatlan birtoknak elárverezése elrendeltetvén, ennek íoKauatositására határidőül 1876. május 25, szükség «setében 1875. június 25. napjának mindenkor délelőtt 10 órája a helyszínére kitüzetik, olv hozzáadással, hogy eseu birtok az alábbi feltélelek szerint az első árverésén csak becsáron felül, a második árverésen azonban becsáron alul is el fog adatni.
Árverési feltételek : .
1-ör. A bírtok együttesen adatik el.
2-or. Kikiálltásí ár a becaár.
3-or. I0°/Otóli bánatpénz leteendő.
4-er. A verő felek a vételárt következőkép lefisetui kötelesek;
ugyan is az:
I-so részletet azonnal az árveréskor.
II-ik , az árveréstől számítandó 8 hó alatt a lejá-
randó 6°/, kamatokkal együtt ezen kir. törvényszék telekkönyvi hira-
Ul4n*15-6r A megvett javak mindjárt az árverezés befejezésekor a vetE használatába adatnak által; a mely időtől fogva egyszersmind mindenféle terhek a vevőt fogják illetni.
6-or A vevő köteles a megvett birtokon levő épületeket ax árverést követő napon a vételár erejéig saját kára és veszélyére biztosiuui.
7-er Mihelyt a vevő az árverési feltételeknek eleget tett, részére a megvett jószág tnlajdoajog átíratása hivatalból fog eszközöltetni , ellenkező esetben, ha a vevő a feltételeket pontosan meg nem tartaná as eladott birtok a bánatpénz elvesztésén felül ujabban a vevő költségé és veszélyére fog elárvereztetni.
Egyúttal akik az elárverezendő javak iránt tulajdoni vagy más igényt érvényesíthetni vélnek, fel-hivatnak, hogy igénykereseteiket a hirdetmény közzétételének utolsó napjától ssámitandó 16 nap alatt nyújtsák be. különoen egyedül-a vételár feleslegére fognak utasíttatni.
Végre felszólittatnak ¿20a jeisálogos kiteletók, akik aem a telekkönyvi hatóság székhelyén .~gy anuak kötelében laknak, miszerint a vételár felosztása alkalmával leendő képviseitetésök végett, a hatáság székhelyén megbizottat rendeljenek és annak nevét az eladásig jelentsek be; ellenkező esetben a hivatalból kinevezett gondnok által fognak képviseltetni.
Kelt N.-Kanizsán, 1875. évi april hó 6-án tartott telekkönyvi törvényszéki üléséből.
V1ECPENDELESEK
DREHERANTALKQBANYAN
FEHÉR MIKLÓS
t vezér Agyuöke
Rd. Hornsby & Sons, J. & F.Howard, H. Lachapelle, Rd. Sack
stb. f gyárosoknak.
Iroda raktár s javító műhely: Budapesten, Üllői ut 12. sz. „Köztelek." Iroda és raktár: Bécsben Landstrasse Pragerstrasse 13. (Hotel Hungaria )
"J
Dijakkal jutalmazott gőzeséplő-gépek.

"íj : í = r ^ -r ..A
IIIIHIi''llHi, - » *
"Mi.lllllIlö.l^líHll ,
•3.
r
^ .y »._
t -r
* I
ROBEY ÓC Oomp. Limited
gazdasági gépgyárnokok. Lincolnból, Angliában,
Budapesten, Üllői ut 1-szám.
tiszteletteljesen ajánlja a t. cz. gazdaközönségnek
R. Sack jeles sorba vető gépeit, melyek könny tiségliknél fugva homokos talajh a legalkalmasabbak (a 13 soros 7''/a vámmáz«át nyom,) továbbá ugyan ennek 8 —1-4" mélyre járó öntött aezél RajÓl ekéjét.
Priest k Woolnough sorba vetőit (javított Qarett.)
J. k F. Howard meghaladbatian ekéi, gőz földmivelési eszközei és » i é ű a íorgó gyűjtőit.
L. Hnlllier konkoly, vadborsó, bükköny s zab kiszedő gépe.
£. H. Bentall, Richmond k Chandler ezecskavágóit.
Hornsby répametsző ós zúzógépeit, jeles amerikai tengeri morzsolóit szelelő vei, a világhírű s számtalan első dijat nyert, ugy legközelebb az 1874-ik évben Varsóban tartott gazd. kiállítás alkal -mából érdem oklevéllel ellátott Hornsby gőzmoagonyés gőzeséplőit; járgány és caépl ő i t, valamint mindennemd gazdaságba vágó gép és eszközeit.
Egyúttal kérem tisztelt vevőimet, hogy a netán sxükségleodó pőtrészekre megrendeléseit mielőbb megtenni szíveskedjenek, hogy ideje korán kiszolgálhassam.
Árjegyzékek kivánatra dijnélkUl s bérmentve küldetnek.
(1625—tí)
(1671—21)
A legnagyobb
VASßüTÖSßYiR

Legnagyobb gazdasági gépraktár Budapesten, állandó gépkiállítás, készletben található.
Sorvető-Qépek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló által húzható, rendkívüli tartós és egyszerű
13 sora Tető-gépnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vasleereten és hátulról kormányozható.
Amerikai rögtörő, meglepő könnyű és & legkötöttebb földben is használható.
Amerikai kaszáló- és arató-gépek.
Lógereblyék és szénagyüjtók rendkívüli olcsó áron.
Világhírű Robey-féle fekvő és hordozható gőz gépek.
Gőz-csépiő-gépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő
gép i világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség, minőség és tartóság tekintetében felülmúl.
Kézi cséplő gépek, lójárgányok és lovas cséplő-malmok, szecskavágók, szelelő- és konkely-választó rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök.
N. B. Községek számára, kik gózcsépló-gépet, vagv gőzmalmot akarnak beszerelni, különös kedvelő fizetési feltételek szábatnak.
NN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk Robey & Comp. Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Zalamegyében, sem V a s m e g y é b e n tőlünk gépek eiadására megbízva senki nincsen és közvetlen érmtkexés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy B u d a p e s t r ő 1 szállíthatjuk.
Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli használt gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk.
(1689-18)
ROBEY & Comp. Limited Budapest.
Bécsben, III. Marxer utcza 17. sz. alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kivánatra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek.
»»
O csász. és kir. apostoli felsége a
IV. állam-sorsjátékot
kizős katonai jótékony czélokra
mefparanc>olni és 1874. évi deesember hó 5-ki legfelsőbb elhatározással elrendelni méltóstátott, hogy e sorsjáték tiszta haszna a katonaképezdei és katonanevelő-intézetekben alapítványokra fordittassék.
Ezen legmagatabb parancs folytán a es. k. lotto-igazgatóság megnyitja es
állami sorsjátékot,
mely kiválólag előnyösen van berendezve é« S258 nyereményt tartalmaz és :
1 főnyeremény 70,000 frttal ) W^j^»dékban 6 nyeremény készpénzben . íOÖO fr.jával.
1 7. 7 25,000 , » » B,ü00 . )
ang. 1-től ssámitandó kamatólvezetul. 10 nyeremény 1860-as sorsjegyek 5O0 írtjával.
1875. május l-től számítandó kamatozással. 40 nyeremény 1860-as ötödsorjjefyek 100 írtjával.
1875. május l-től számítandó kamatozással. 50 nyeremény Dunaszabilyozáaí sor^j. 100 írtával. 1875. július l-től azámitandó kamatozással.
A kisorsolás viaszavonhatlanul
10 20 SO 40 50
500 100 80 60 40
1000 ■orosatnyeremény Rudolf-
sorsjegyekben, névérték 10—10 1000 sorozatnyeremény készpénzben 20 3000 , . 10 875. évi junius 15 én történik. _
Egy sorsjegy ára 2 forint 50 krajezár osztrák értékben. ~
A es. k. lotto-jövedéki igazgatóságtól.
Förater Igoáca,
Bécs, 1876. márczius 25. cm. k. ndvaritanácsos és lotto-igazgató.
A sonjegyek Bécsben, a ca. k. lotto-igazgatóságnál: 8tadt. Ríemerstrasse Nr. 7, Jakoberhof, a jótékonysági állami sorsjátékosztály álul ugy egyenkint, mint tömegesen is kaphatók, vagy írásbelii*« sz érte járó összeg hozzácsatolása mellett rendelhetők. Továbbá kaphatók ugyanezek Bécsben minden ca. k. lotio-gyüjtődében és es k. dohány-tőzsdék ben; a cs. k. ésm. k. országokban mind«) lot-to-hivatalban és lotto-gyüjtőknél, az adó- és postahivatalokban, dohány-tózsdékben, vasúti és gózha-jóállomási hivataloknál, úgyszintén a sok város és aagyobb községekben létező sorsiegváruló közegeknél. (IGóS—1)
Wajdíts József la p- ós nyomdatulajdonos gyorssajto nyomáaa, Nagy-Keniasán.
r . ''s
*AG1-IJlJííZ8A, 1875. aprllfe 25-én.
?
^ OHzitiii ár :
J .(gtr <*W • ■ $ frt
j ¿1 erre ... + ,
: )e<7®° €T" * '' * jtyy inam 10 kr.
HlrOateasfc
6 haaábo« peiiuorbao 7, másodaior 6 • "inden '' toTÍbbi «őrért 6 kr.
XTILTTÉHKKN
jorooKtni 10 crer:
1 Kincstári ÜUté*ggpd«a
Wre. hirdtáeár#ttl5:
j 30 kr frxeTedöö
t
Tizennegyedik évfolyam.
1
1 lap íaelietai és >anyagi resxftt üietó jiemenyek^ eló fizetések, [j reclamatiók ut a gzer-| keaatő-kiadóhoz bér-mautvM iutea«ouák: SAlsX-KANlZ&t Takarékpénztári épület, földszint BérmentetUn levelek ceak ismert muakatár-•aktól fogadtatnak el.
előbb
-SOMÓG
ÖZLÖN
j
Kéziratok ráiu nem k Oldatnék.
ífü^
Nagy-Kanizsa város helyhatosagának. nemkülönben az „első zalai ügyvéd-egylet^, a ..nagy kanizsai kereskedelmi & loarüank", a ,nagy-kanizsai takarékpénztár* a ,zalamegyei általános tanitó-testölet4, a „Zala-Somogy* józhajózasi reszvénytarsulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Heteiiklm keiszer, wisarnap- s csQtörtőkoiu megjelenő vegyes tartalmú lapc
" ''
A volt zalaniegyei Deák-párt apríl 7-én hiabadelvfi párttá a Ulakul van, további teendők és a megyei ellenzékkel reményeltiHÓ e»ye»ölé.H végeit folyó évi majn.H hó £ án Xnla Ejtcr*zegeii, a volt Dfákpnrtnak helyidében délutáni »Sorakor ÖHaxrjyül. Krról a párttagok tisztelettel érte-ittelt»ek és « teendők fonto*-»aga tekintetéből minél napy<»bb nzáiii-b^n leendő mefyelenénre felki retnek. Kelt Palin, apr. ho 18 áu 1875.
6LAVIVA LAJOS,
ideigier.e* elnök
Gazdálkodjunk
Nagy Kanizsa részére íb valamit, hogy segítve legyen pénztejenhelyzetén.
L
Mádön az ország háza szükségesnek Uláltaa szorosabb államgazdálkodást, hogy a haza pénztelen helyzetén segíthessen, akkor hivatva van minden honpolgár e tárgyra, illetőleg arra fordítani éles figyelmét, hogy családja körén kívül községe pénztelenségén is segítsen. E vállvetett igyekezet lehetővé fogja tenni azt, hogy állam és község, szó-,, val a haza mentve leend, mert ügy mondák a régi bölcsek: „hogy csak ott ta-lajdona a haza a népnek, hol nem kell küzdenie a nyomorral.4''
, Ily "nézettói áthatva'', czclul tüztük ki a pénzszerzés miképenje megállapításához véleményes javaslatul járulni, tehát tüzetesen aknázni, hogy* városunk részére uj pénzbányát fedezhessünk fel. így aztán reményt köthetünk egy jobb pénzvagyon állapot és szerencsés helyzet megnyerheté-séhez.
Hogy városunk jelenleg pénztelen, tehát szegény, azt senki sem fogja kétségbe
vonni, de azt sem, hogy másrészről gazdag és hogy mi okért szegéDy, azt fejtegetni nem kell, mert a kinek hólyag nem takarja szeme fényét, az azt nagyon jól fogja látni és tudni.
Az idó, jobban mondva a kor ostorozott minket nagy-kanizsaiakat a haladásra, haladtunk is mindeu tekintetben, és hogy ezt tettük, péDzt, még pedig sok pénzt adtunk ki, mely részben oka pénztelenségünknek.
Szervezkedtünk szellemi és anyagi szempontból, hogy értelmes népet nevelhessünk s kibontakozhassunk azon régi zavarból, mely azt akarta, hogy ezelőtt majd'' alig voltunk képesek képezett egyéniséggel betölteni a tanácsházat; a törvények érteiméhen szaporítottuk a hivatal-személyzet létszámát; jó és kellő számú iskolákat rendeztünk,lakházat, városházat építettünk; ut-czákat és jó utakat csináltunk és midőn mindezek létrehozatalára amuhhoz aránylag sokkal több kiadást kellett tennünk, bekövetke-zott azon krachí mely millióktól fosztotta meg a nemzetet és nagyon pénztelenné tette a hazát, a népet, mint városunkat is.
Midőn a korral haladni köteles község ily viszonyok közt nyomasztó helyzetbe sü-lyedett, azon segíteni hazafias kötelesség, segítsen is minden honpolgár olyankép. miként tud, mert csak az tartható hazáját, nemzetét hón szerető, igaz hazafiúnak, aki mint másban, ugy most ebben is a közérdeket szorosan köt^saját érdekéhez és karöltve működik a mindkettőnek.
Hivek kívánnak lenni nézetünk kifejtésében,tényleges aknázást követüuk a pénzszerzésben, hogy mondhassuk : Szeretjük a hazát, szeretjük városunkat, mert hinni szeretjük,, hogy mindkettő a mienk.
Czélul tüztük ki tehát a lehető legszigorúbb gazdálkodás elv alapján kiindulni az akarásra s azáltal oly keresetforrasokat fel -fedezni, melyek ott is aranyokat fognak föld-szinre hozni, hol a mai napig színben még csak nem is jelentkeztek.
Ha tán helyen kint szőrszálak hasoga-tása által is filléreket találnánk gyűjtögetni, kiméletes íteletet kérünk, ugy vélekedvén, hogy a krajezárok fillérekből, a forintok krajczárokból, az ezeresek százasokból összeállíthatók és ugy is van szándékunk, hogy minden kicsiségből, tehát még a podvás tus-kóból is aranyokat koppazhassunk ki, hisz-szük.hogy évek soi án át kezdetben ugyan csak százakat, de később ezereket. elvégre százezereket foguuk gyűjteni, hogy pénztelenségünk aggasztó helyzetéből kibontakozva, jobblétre emelhessük városunkat s azzal együtt saját magunk helyzetét.
Szokás mondani: aki jól akar dolgozni s munkája által vagyonra vergődni, annak jó és helyes gazdálkodási tervet kell megállapítania, a kivitelhez határozottságot, meg-törhetleu szorgalmat és kitartást kell kötnie, nyilván tartani a bevételeket és kiadásokat, e kettót helyesen arányosítani és ott kifejteni a leghatalmasabb erót, hová utalva vagyunk a semmiből is valamit teremteni.
E rovat alatt érintetlen hagyjuk az eddigi jövedelmi közforrásokat, mi olyak előteremtésével foguuk foglalkozni, melyek eddig nem léteztek, tehát azt a közjövedelmet, mely a mai napig számba van véve, olyakkal kívánjuk szaporítani, melyek jó jövedelmeknek nevezhetők s kivétel nélkül egy szorosabb gazdálkodás kifolyásának tulajdonithatók.
Isten nevében kezdjük meg az aknázást,
a nép adjon ahoz erót, hogy sikerre vergődhessünk.
(Folyt, köv.)
t/S"
Jegyző-egyleti gy illés.
Jegyzőkönyv, Jelvétetett a nagy-kanizsai járás községe és körjegyzők egyletének Nagy-Kanizán, 1875. aprii hó 16-én tartott üléséről.
• ju *
Jelenvoltak:
Kováts János közig, szolgabíró ur, Falöp Mór elnök, Keömives Izidor Antal jegyző, Hof-fer Ferencz kis-kaniszai, Dénes Ferencz aze-petneki, Sveresita Domonkos eszteregnyei, Ve-hofesits Adolf szt.-balázsi, Stinglyj Karoly gel-8ei, Ferencr.i János kis-komáromi, Körmendi Sándor galamboki, Gazsi János bakónaki körjegyzők. — Haba István szepetneki, Stinglyi í Zsigmond gelaei, Király galamboki és Talabér Gyula sárszegi t. jegyzők, — s vidékből: Söo-feld Károly keszthelyi, Ronner István karma-csi, Schúk Ignátz zala-apáthi, ázomi Kálmán dióskáli, Faits József bucsu-szt.-lászlói jegyző urak.
— Elnök az ülést megnyitván, a szép számban ngegjelent egyleti tagokat és vidéki pályatársakat örömmel üdvözli.
T.\Kováts János közig. szolgabíró ur meleg s érzeusljis szavakban ad kifejezést a feletti örömnek, bogv a jegyzők is. tolmácsolván, kik a közigazgatás gépezeiéoek úgyszólván egyik fo és nélkülözhetlen tényezői, farasztó s terhes munkáik után a társadalomban s a közigazgatás terén őket méltán megillető elisme-és, aliáspontukon tekintély s jobblétük kivivása tekintetéből — felfogván a kor intő szavát, — „testületté egyesültek.c Ezen a helyzetünk s követelméuyeinkket átérző nyilatkozat jutalmul szolgál nekünk,— a midőn óhajtani s nem követelni bátrak vagyunk, vajha tevékenységünkért elismeréssel jutalmaztatnánk.
Elnök az ülésre kitűzött tárgyra térvén, bemutatja a választmány által kidolgozott egyleti alapszabályok tervezését megvitatás se he-
-
C
TÁHCZA.
üárom közül.
Fenn. a. halmon Ul a linjkt, Három ifjú lábainál, Mind a bárom catkját várj», ; Mind a három csókot kínál
Ha axivhatnAm ajkad mését, Szól ax első cúbos hanggal, Éttem adnám, hogyha kérnéd, Földre «állott égi angyal !
< .. .
Sftép virágom, mond a másik, öleljen át fehér karod, Oldalamon mind halálig, Töndérlábad rónán tapod.
. x '' - ■
Némán hallgat a harmadik, Szeme beazél ajka helyett .. S 5 rábornlt a lányka* mig Két társára cenk gúnyt vetett.
8TAMBOR8ZKY LAJOS.
A salntpointi kőfaragó.
Faluai történet.
A. De Lanartine után Gyulay BéLa*
(Folytatás.)
így mindig tovább mentem, valahányszor » honvágy kísértetbe vitt ismét viszontlátni a hegységet és a saintpointi völgyet^ s „De ugyan mi ''Vigasztalta a messze távolban elhagyatottságában és szomorúságában ?" kérdém Kolostól. „Tudósítást csak kapott anyjáról és N é z s i r ő 1 ? Talán csak irt nekik ? Bizonyára volt legalább egy barátja, kivel az otthonról, gyermekségéről és szerencsétlenségéről beszélgetett?*
„Xem uram, nem irt senki nekem, és én sem irtam, mert mi odahaza sem írni, sem ol-vasúi nem tudtunk. Én sem ő rólok, sem magamról nem beazeitem; azt sem tudták, hol és merre van szülőföldem. Minden társam jó barátom volt, de különösen vonzalmat egyik iránt sem éreztem, kivéve, ha valamelyik leesett a létráról, vagy más kárt okozott magának. És mégis volt egy barátom, aki vigasztalt s erőt és reményt adott," — mondá, mialatt egy tekintetet vetett a lemenő napra.
,Azt vasárnap fogja elbeszélni,J—szóltam felkelve. Nemde Kolos? már eleget mondott, hogy az egész hétre szomorúvá tegyen."
„Oh! soha sem kell szomorkodni, — válaszolt oly megelégedett mosoJylyal, mely elbeszélésével, magány osságával és a zöld sirhalmok-kal ellenkezett." „Soha sem kell szomorkodni, mert a szomorúság elveszi a szegény erejét, s aztán oly keveset ér az életi Higyen csak uram''
mindennek jó vége lesz."
* *

X.
A szegény embert megkedveltem és ő engem; habár én az ő egészséges bölcselkedését, vallásos érzelmeit és megnyugvását tekintve jóval utána álltam és habár engem az emberi gondolatok árja magával ragadott, mely fölött ő ugy kitűnt, mint egy világító hegy csúcs a köd fölött. Mégis V9U valami közös bennünk: az isteninek érzete a természetben. Kz volt a delej, mely Koloshoz vonzott és neki is elviselhetővé tette hosszú látogatásaimat. Egy hét múlva ismét felmentem magányába.
Egy méhraj beszedésével találtam őt elfoglalva. A raj a tiszta légben feje fölött hal-
lámzott; még nem lehetett tudni, elrepül-e vagy marad. Két ellenkező ösztön közt látszott ingadozni, a szabadság és bánat közt. Midőn az egy gyümölcsfára lerakódott, Kolos a rajt kezeibe vette és anélkül, hogy egy is megszúrta volna, egy üres fatörzsbe hozta el, me lyet méhei számára már előre elkészített.
„Ez egy uj család, melyet a héten kaptam," szólt hozzám. „Nem is jött hiá''ban. Látja," folytatá s a virágzó spanyol lóherre mutatott, — „az asztal terítve volt a jó Isten vendégei számára, nemde?"
„S a ház is készen volt, mint látom, — válaszoltam, az üres fatörzsre mutatva." De, hogyan tudja kezeit és arczát a méhek ezer fuilánkjaitól megóvni? Engem kegyetlenül Összecsipkednének, ha hozzájok közelítenék."
„Az onnét van, mert ismernek ; ugylát-szik, mintha tudnák, hogy jót teszek velők. Átalán azt hiszszük,az állatok csak vak ösztönnel bírnak; ez azonban nem igaz. Mért mehet egy hollóhoz közel a földmives ásójával vagy ekéjével, é« mért repülnek el, ha távolról vadászt látnak fegyverrel? Hiszi ön, hogy a varjak nem tudják, mit jelent a lőpor? És a kis halak? Uram, mint kis fíu gyakran sokat ősz-szefogtam kézzel és kalapomban elvittem és messze onnét a fűbe dobtam őket. A halacskák a nagy fűben csak nem láthatták a patakot, mégis maguk megtalálták vissza az utat."
így beszélgettünk még sokáig az állatok okosságáról, aztán komolyabb fordulatot adtam a beszednek, s ő nagyon késznek mutatkozott, mert észrevette, misserint nemcsak kíváncsiság visz oda. Ez ember kedély állapota oly csodálatos, egéas lénye oly szokatlan, hogy min-
den alkalmat felhasználtam, valami közelebbit tudni előbbi életéről.
„Hét évig vándoroltam egyik városból a másikba, — mondá, — és mindenféle társulatokat meglátogattam. Itt voltak bölcsészek, ott katholíkusok, itt protestánsok, ott szabad gondolkozásnak. Mindegyik elmondta indokait ós éretnekitette a másikat, és csak az alkalmat látszott bevárni, hogy üldözhesse. Én nem tudtam köztök ítéletet hozni, csak azt gondoltam : Mégis elég nem jó és szégyen, hogy mindezek közös atyjok nevében annyi gyalázattal halmozzák el önmagukat; hogy másokat, kik as eget nem ugyanazon felhőn át látják, melyen ők, bebörtönöznek, kinoznak és legyilkolnak ! Isten lelke csak azokban lakhatik, kik könyörületesek ; mert a vallás, mely eretnekít és üldöz, nem származhat jó forrásból.
Aztán mindig azt tartottam: nem jó mindent hinni, amit bárki más hisz, ha oly dolgokat hisznek, melyek a természettel vagy Isten nagysága és jóságával ellenkeznek. És ha azt kérdezi tőlem: De ki tanított a jót, a rosztól megkülönböztetni ? — ezt valóban nem tudom megmondani. Egy szózat létezett belsőmben, mit a tudósok lelkiismeretnek neveznek, s ez magától mond igent, vagy nemet. Az nem vitáz, de n^m is hibáz ; nem tud semmit mondani, de minden fölött ítél. Hisz kell, hogy az embernek legyen egy ítélő bírája, midőn önmagával is meghasonlik és nem tudja, mit hígyen, és mihez tartsa mag^t. A lelkiismeret az Ítélőbíró és a kalauz melyet Isten azért adott, hogy as igaz utat el ne téveszszükfmint a vándor, ki utmuta tokra Utál.
Volt a többek közt velem egy magyar születésű kőfaragó, ki számos egyházon, tem-
lyütt leendő végleges megállapítás végett; mely jegyző álul felöl vasUtott, megvitatUtván,némi módosítással megállapítottnak kíjelentettetett, megerősítés s jóváhagyás végett, — a megyehatóság utján — a belügy ministeri umhoz felterjesztetni határoztaiott-
Az alapszabályok kidolgozása körüli fáradozásért egylet a választmánynak elismerést és köszönetet szavaz.
Olvastatott a pacsai járás testületének Pa-csán, 1875. évi márcziiis hó 6 án jegyzőkönyvileg tett az iránti nyilatkozata, miszerint a nagykanizsai járás község és körjegyző egyletéhez csatlakozni határozott óhaja, minél nagyobb tömörülés tekintetéből indítványozza azonban: kerestetnének meg illetékes azolgabiróságok utján Zalamegye összes jegyzői, kérvén csatlakozási óhajuk avagy az ellenkező körülményrőlí nyilatkozatuknak egyletünk elnökénél april hó 24 ig leendő beadásra.
A jegyzőkönyvileg tolmácsolt nyilatkozat első része örömmel fogadtatilc.a második vagy indítványozó részre vonatkozólag határozza az egyleti gyűlés: hivassanak fel Zalamegye ösz-szes jegyzői, miszerint létesített egyleteik avagy járások jegyzői testülete együttesen nyilatkozzanak afölött, váljon elhatározott feltevésük e megyei jegyző egyletet alakítani, avagy egyletté alakulni, mely járások óhaja a nagy-kanizsai község és körjegyző-egylethez csatlakozni? A nyilatkozatoknak egyletünk elnökénél leendő beadására záros határidőül april hó 30-ika tűzetvén ki.
A pacsai s Keszthely vidékről jelenvolt jegyző urak fogadják az egylet elismeréstelt köszönetét amaz önfeláldozással párosult ügy buzgalmukért, melytől áthatva — nem kiméi-vén idő 8 fáradságot egyleti gyülésünkön részt venni szívesek voltak; egyúttal am&zóbajunk-nak is vagyunk bátrak kifejezést adni, vajha testületi rokonság köteléke által egygyéfüzve igen gyakran üdvözölhetnők önöket.
A mult gyűlésről elmaradt két tag egyike Vehofcsita Adolf szt.-balázsi jegyző ur magát elmaradása iránt ez ülésen résztvevén igazolta, s igazolása elnök ur által elfogadtatott; a másik tag Koltay Mihály bahóti jegyző ur azonban egy gyűlésen sem vett részt, s valamint első, ugy másod izbeni elmaradásának okát nem tartotta volt érdemesnek kijelenteni; ekként e körülményt nolle velleodamagyarázni vagyunk kénytelenek, miszerint az ügy, melyért buzogni minden jegyzőnek erkölcsi elodázhatlan kötelme — t. kartárs urat miben sem érdekli; következéskép a megjelenés s igazolást feleslegesnek tarhatja ?
Ezzel az ülés befejezettnek nyilváníttatván, a jegyzőkönyv aláíratott. — K. m. f.
FÜLÖP MÓR m. k.
egyleti elnök.
KEÖMIVES IZIDOR ANTAL egyleti jegyző.
. I
A nagy-kanizsai járás községi és körjegyző-egylet alapszabályai.
I. Czim.
1. Az egylet a nagy-kanizsai járás községi és körjegyzők egylete czimet vesz fel.
II. Az egylet czélja.
2. Mindenek előtt társulás, a testületi ro-
plomon, kápoiuáu, imatornyon, mecseten, pagó-dán, (bálvány templom a hinduknál,) gúlán dolgozott s az egész világot beutazta, azon országtól kezdve, melyet Indiának nevezett, — egész Egyptomig és Törökországig, aztán Í8mét vísz-szatért hazájába s onnét Német-, majd Fran-cziaország bejött. Nem volt egy oly Isten sem, melynek számára követ ne faragott volna, 8 nevetve azt szokta mondani, neki minden paradicsomban van barátja, ó megszeretett engem, mert fiatal és tudatlan voltam s inkább tartottam az öregebb társakkal, mint a fiatalokkal, minthogy az érett gyümölcsben több czukor van, mint a zöldben.
Magy ar társam tudott olvasni, és én nem.
Vas^rnaponkint imaköny vekből és régi történelmekből olvasott fel nekem,%mit örömest és mindig uj bámulattal hallgattam. E történetek némelyike igen megható kalandokat tartalmazott szegény családokról, mik a hazai hegyekre emlékeztetének, mivel nyájaikat ép ugy legeltették, földeiket ép ugy művelték, mint mi. Más történetek hallatára fejemet kelle csóválnom, mivel sok Istenről szóltak, az istenek házasságáról az emberek léányaival, s egyik vagy másik pogány Isten csalásairól és pajkosságai-ról. Azon könyvek, melyek Indiából, Arabiából, Görögországból és nem tudom még honnét származtak, gondolkozásba ejtettek a sok ha-zugság felett, melyeket a régiek az örökigazsá gok közé vegyitének, hasonlóan mint az aranyszemeket az arcz verejtékével kell a homokból kikerecgetni. Azt gondoltam teRát, mégis Isten akaratának kell lennt, hogy a lélek is ép ugy dolgozzék, mint a test, s hogy a magot a poly-yától megtisztítsuk és a mezőről a gazt kitépjük. Ezen csodálkoztam, de nem botránkoztam meg; Isten bizonyára ugy rendezte el, hogy
konság életbeléptetése, kölcsönös bizalom megállapítása. hivatalos teendőkben, s magánügyekben egymás gyárnolitása, munkaképtelenné vál; jegyzőit vagy ezek özvegyei s árváinak, segélyezése, a jegyző testűlet közérdekeinek megóvása, szabadelvű haladás • egysaóval a községi jegyzők helyzete s jólétének előmozdítása, ugy a község jegyzői nyűg- vagy segély-díjalap létesítése.
III. Igazgatás.
3. Nagy Kanizsa járás községi és körjegy -zők egyletének igazgatását a megválasztott elnök, jegyző és igaagató választmány eszközli.
4. Az egyletnek tisztviselői: elnök,jegyző és pénztárnok. ''
5. Minden gyűlés és tanácskoamányban az elnöki tisztet az elnök, ennek akadályoztatása esetén a jelenlevő igazgató választmányi tagok közül szavazattöbbséggel kijelelendő tag teljesiti.
6. Minden ügyben határozathozatalhoz szótöbbség kívántatik, — szavazat egyenlőség esetében az elnöklőnek szavazata dönt.
IV. Egyleti tagok s azoknak jogai.
7. Egyleti rendes tag lehet minden alkalmazásban levő kör vagy községi jegyző és jegyzői szigorlatot letett segédjegyző, — az önálló községi és körjegyzők 10 írt az az tiz forint oszt. ért. évidijat; a szigorlatot letett segédjegyzők ennek felét január és junius 15-ig az egylet pénztárába fizetik be.
8. Tiszteletbeli és pártolótagok pedig azok, kik az egylet iránti jóindulatjukat szellemi s anyagi tekintetben tanusitandják.
9. a nem okleveles segédjegyzők, mint gyakornokok tekintetnek s ha önvétkük nélkül az egylet segélyezésére utaltatnának, az esetre a választmány előleges intézkedéséhez képest a közgyűlés jóváhagyáaa mellett segó-lyezhetők.
10. Megszűnik egyleti rendes tag lenni és minden követelés vagy igényét — elveazti:
a) ki a meghatározott évi díjt aa év végéig sem fizeti le,
b) ki bűnvádi vizsgálat folytán hivatalos állásától elmozdittatik,
c) ki hivataloBkodását önkényt megszűnteti, vagy ha más bármely hivatalt vállal.
11. Az egyletnek minden tagja inditvá-nyozási, a rendes tagok pedig szavazati joggal is bírnak, mely azonban másra át nem ruházható. •
12. Az egylet vagyona, bevételei és kiadásairól vezetett számadások megtekintésére minden egyleti rendes tag jogosítva van; eaek iránti észrevételeit az igazgató választmánynak irásbau beadhatja, mely tárgyalás alá veendő és határozathozatal végett az egyleti gyűlés elé terjesztendő.
13. Az alapszabályoknak részben, vagy egészben megváltoztatására írásbeli indítványt minden rendes tag tehet, mely indítvány az igazgató választmány utján és ennek véleményezése mellett határozathozatal végett az egyleti gyűlésnek előterjesztetik.
V. Igazgató választmány.
14. Az igazgató választmány szavazattöbbséggel az elnök és jegyző mellé választott három egyleti rendes tagból álló választmányból áll, kik három évre választatnak.
15. Az igazgató választmányban mindenkor az elnök elnököl.
minden időben őrá gondoljunk és lépéseinket jobban megismerjük; ha mindjárt az első lépésnél tökéieteseu megismerhetnők, akkor nem menuéuk tovább és nem kutatnánk többé.
Mindazáltal időről-időre léteztek bölcs, felvilágosult férfiak, kik az embereknek az igazság éá fensőbb dolgok utáni szomját, melyet Isten ol:oit belénk, évszázadokra kielégítik. így olvasott néha az öreg magyar nagy bölcsekről, mint ő nevezé; mialatt oly férfiakat értett, kik régi időben nagyobb lelkitehetséggel birtak, mint más emberek, s azokat oktatták. Néhány nevet meg is jegyeztem, mint: Py th a goras, Sokratea, Plató, Confucius. Cicero. E bölcs férfiak gondolatai megvilágiták lelkem éjjelét, mint a hó, mely talán több ezer év óta boritja Montblanc tetőit, és mely ide is látszik, s este és reggel megvilágítja a Bik földnek még homályos rónáit.
Különösen egy könyve volt, melyből gyakran olvasott fel. A levelek sarkai begörbültek, sőt szakadtak voltak mivel sokat olvasott abból. Befejezésül mindig egy elbeszélést vagy hasonlatot mondott és minden oly egyszerű, megható és értelmes volt, mintha egy idősebb bátya szólna kis testvéreihez, vagy anya gyermekeihez. E könyv az újszövetség volt, mit idővel még jobban megtanultam érteni, midőn a templomokban a magyarázatokat» és tanulságokat haliám.
Ohl mennyire megszerettem őt, az latén küldöttét, ki a szegény bűnös világba lejött ée mindenkit oktatott; ki halászokkal ée kertészekkel ép oly szívesen és szeretetteljesen beszélt, mint a bölcs, okos emberekkel; ki Isten nevében megbocsátott a bűnbánó bűnös nők-nek; ki a gyermekeket magáhoa hagyta jóni; ki népét oktatta dacaára, a asidópapoknak, kik
16 As egylet kiadáaairól évenkint alőls-gee költségvetést kéaait s a pénztárnok által be-terjesztett 5 ik pont saem előtt tartatván, a számadást felülvizsgálva véleményes jelentése melleit, a nagygyűlésnek jóváhagyás végett bemutatja; a beérkeaett iratokat tárgyalás alá veszi, az ujonan belépő rendes és pártoló tagokat az alapszabályok értílme szerint előjegyző s azok névsorát a nagygyűlésnek felülviaagálás végett bemutatja.
17. a választmány az egyletnek mindazon ügyeit érvényesen intézi el, melyeket a nagygyűlés magának különösen fenn nem tartott.
18. Évnegyedenkint egy igaagató válaaat-mányi gyűlés tartandó, szükség esetében az elnök azonban rendkivülileg is összehívhatja azt.
19. Aa igazgató választmány a nagygyűlést is pótolja rendkívüli körülményekben, midőn a nagygyűlés el nem hárítható akadályok miatt meg nem tartaihstik ; de ezen eaetben a hozott határozatok jóváhagyás végett a légkör zelebb tartandó nagygyűlés elé lesznek terjesz-tendők.
VI. Elnök.
20. Az elnök a nagygyűlés által szavazattöbbséggel három évre választatik.
21. A nagygyűlést minden évben egyszer Nagy-Kanizaára, az igaagató választmányi gyűlési pedig felváltva az általa meghatározandó helyre a ]ő-ik pont szerint összehívja.
22. Minden pénzbeli kiadás as elnök utalvány oaáaa és ellenjegyzése mellett történik.
23. A tanácskozás alá vett tárgyak sorozatát bejelenti, a rend ós csendre felügyel, szavazatszedésére bizottságot neves s az egylet nevében levelez és pecsétel.
24. Kisebb utalványoaáaokat 10 forintig utólagoa jóváhagyás reményében, azonfelül csak igazgató választmányi határosat folytán tehet.
25: A pénztár állapotáról időnkint tudomást szerezni éa arról aa igaagató válaaatmányi ülésnek jelentést tenni ac elnök köteleaaége.
26. Hatóaágok s harmadik ssemélyek irányában aa egyletet mindenkor aa elnök képví-flotaé
VIL Jegyaó.
27. Jegyaő a nagygyüléa által szavazst-többséggel három évre válaaatatik.
28. Tartozik mind a nagy, ép ugy az igazgató válaaatmányi gyüléseu jelen lenni, tanács-koamányról a jegyzőkönyvet veaetni • aat a legközelebbi gyűlésen felolvaani a hitelesítetni, minden tanácskoamányban saólani kívánók neveit feljegyezni jegyző teendői.
29. Akadályoztatás esetében, ha a jegyző meg nem jeleshetnék, gyűlésben ideiglenesen választott jegyző helyettesiti.
30. Az egylet irattárának rendben tartásáért a jegyző felelős.
VIII. Pénztárnok.
31. Szavazattöbbaéggel három évre választatik, a bevételek és kiadásokról rendes naplót visz s mihelyt 100 forinton felüli összeg van a pénztárban, azt kamatozáa végett a takarékpénztárban, vagy pedig a rendes tagoknak első helyeni beUblazás mellett kölcsönbe helyezi, mely utóbbi esetnél a takarékpénztári % veendő; ha a takarékpénztárba helyaett tökére az egyletnek szüksége lenne, azt az elnök a nagygyüléa határozata folytán felmondja a a pénztárnokot átvételre utalja, az időnkint megjelenő elnöknek
őt üldözték, mert aaerették a sötétséget ée ő a világosság volt; s végre a kegyetlen birók által felleszittetik. Mindezt azért tette, hogy as általa hirdetett tanitmányt megvalósítsa, a vérével alkotójának szentebb tiszteletét vásárolja meg! Ah, mily szép fogalmakat tanított hegyi beszédében ! Ez valóban oly szózat volt, mely — mint ama könyvecskében áll, — hasonlít a nap felkeltéhez egy hoaazu éj után, midőn hamis istenekről álmodának. Ö hirdette az igaz, az egyedüli Iatent, a pogányoknak atyját ugy, mint a zsidókét, a bölcsekét, — mint a tudatlanokét, a nagyokét, — mint a kicsinyekét, ó volt ezen Istennek méltó prófétája, mert alkotmánya iránti végtelen szeretet tölté be, megakarta javítani éa tanítani a romlott világot, mely hamis isteneknek hódolt, a e czélból még éltét is feláldozta. Lehet-e jobban szeretni Istent és ás embereket, mintha meghalunk, hogy Isten fön-aége annál inkább tündököljön a földön ? Istenről igen tiszta fogalommal kellett lelkében bírnia, hogy oly áldozatot képes legyen hoani teat-véreiért. Q testvére minden embernek, kik már születtek és jövőben még születni fognak, mondám én, ha az öreg társ megszűnt olvasni.
Az öreg mosolygott, midőn engem szegény, együgyű embert így hallott beszélni az uj szövetségről. Örült, hogy a jó mag lelkemben kihajtott és felnőtt
így beszélgettünk s olvaagattunk ünnepnapokon, s bensőmet hangzani éreztem, mint egy nagy templomot, hol a magas kőoszlopok a pap szavait, melyeket nem értenek, érteni látszanak.
Idővel már jobban megértettem, amit az öreg magyar mondott. Elmélkedésein csodálkoztam, de megnyugtattak. Miután más emberek vallásairól mitsem tudtam, egy zainormér-! téket vettem föl, hogy lehetőleg jó ítéletet hoz-
a pénztári állapotról vasatett naplókat és a pénztárt megvizsgálás végett megmutatja, semmiféle fizetést elnöki utalvány nélkül nem tehet 8 biteles okmányokkal, támogatott számadásait a választmánynak felülvizsgálás végett átadja 8 ez a nagygyűlés elé terjeszteti azt.
32. A pénztárnok az általa kezelt pénzért személye s vagyonával felelős.
IX. Pénztár.
33. Az egyleti tagok által a 7-ik pont szerint félévenkint előlegesen befizetett dijak bói áll.
34- A pénztár mindenkor a pénztárnoknál és annak felelőssége alatt áll.
X. Nagygyűlés.
- 35. Nagygyűlés az alapszabályokat f«l-sőbb- hatósági jóváhagyás reményben alkotja, az egylati vitás kérdezőkre nézve döntő határo- . zatot hoz, a tagok felvételét felülvizsgálja s megerősíti, a kiosztandó segély, vagy nyngdij öaazeg mennyiségét meghatározza, az igazgató választmány által elébe terjesztett költségvetést, nemkülönben a pénztárnok által készítendő évi azámadáat megvizsgálja ; mindezek felett a jelenlevő tagok véglegeaen s jogérvényesen határoznak.
XL Pecsét.
36. Aa egyletnek két pecsétje léazen. egyik featék, másik viaaz alá, való, következő köriratul „nagy-kanizaai járás községi és körjegyzők egyletének pecsétje —1875.''— mindkét pecsétnyomó aa elnök álul őriztetik.
XII. Egylet vagyona.:
37. Ha bármily váratlan körülmény beálltával, avagy az egyleti tagok ''/»-¿«»k ki vánau folytán az egylet feloazlik, az egyleti vagyon hovaforditáaa iránt a közgyűlés álta-lános többsége határoz.
38. Jelen alapszabály megerősítés végett a nagymélt. belügyministeriumhoz, a megyei hatóság utján felterjesztendő.
Somogymegyéből.
A „Zalai Közlöny« folyó évi 14-ik számában „Somogymegye közgyűléséből* jelzett csikkben közölt Dr. Schmidt József igali járásbeli orvosaá lett megválaaztáaa ellen beadott óvás és fellebbezést illetőleg tett azon igéretemet, mi azerint annak idejében ar arra hozandó min is -teri határosatot kösleni fogom, ,''elen alkalommal van szerencsém beválUni.
A ministeri határozat így szól: „Az 1870.évi XL1I. t. cz. 67. § saszerint követelt orvosi gyakorlat a.fennálló szabályok alapján rendesen csakis az orvosi oklevél kiál-litáaa napjától, mint azon időtői kezdve számitható, melyben az illető a gyógy gyakorlatra fel van jogosítva."
„Tekintve azonban azt, hogy az orvosi Unfolyamot elvégzett számos orvos növendék, mielőtt magának az orvosi oklevelet megszerezhette volna, nagyobb kórházakban működik, hol sokkal bővebb upaazulatokat szerezhet, mint a minőket az orvosok vidéki gyógygyakor-lat megkezdésénél rendesen szerezni képesek : azon kórházi segéd- vagy másodorvosi műkő dés is beszámítható a törvényben kiszabott két évi gyakorlatba, mely az orvosi oklevél kiállítása napjáig, helyes hitelű okmánynyal beiga-zolutik."
„A mennyiben tehát Dr. Schmidt Józsel a fennebbi kellékekkel bírna: az igali járási or
haasak azokról. Azt gondolum: Van benne igaz is, hamis is; valami az Istentől és némi az emberektől. Hogyan különböztessük meg az igazat a hazugságtól, hogy megismerhessük, miszerint Isten itt és az emberott van?—Istenem! az igen könnyű, n\ég a szegény, tudatlan em-'' bernek is: caak a lelkiismeret álul kell látni, hol van a jó és hol a rósz. Ahol a jó, ott az Isten ; ahol a gonosz, ott az ember. Az igazság nem létesíthet semmi gonoszat, valamint a világosság nem oka az éjnek, vagy mint a galamb nem költhet siklókigyót. Ha tehát gyűlölet, ül-döaés, megvetés származik az isteni tiszteletből, akkor ez mind nem IatentŐl van. Ha ellenben felebaráti szeretet, testvéri készség, részvét, önfeláldozás, as egy Istennek igaz imádáaa a következmény, akkor mindez tőle van. az elsőket sajnálom anélkül, hogy rosszat kívánnék nekik, s as utóbbiakkal hiaaek és imádkozom.
így iparkodUm együgyűségemben vallást alkotni magamnak, és gyenge erőmmel Isten akaratát teljeaiteni.
S azt mondUm magamban: De aa még nem elég, rágondolni és hozzáfolyamodni, mint te aaoktál reggel és este és déli pihenéskor, neked meg is kell muUtnod, hogy hű munkás vagy az ő földi házában, hogy csak mindennapi kenyeredet akarod megszerezni s béredet a szegényeknek, gyengéknek és betegeknek adod. Nem hiheti ön uram, mennyivel jobban megfizette Isten napimunkámat öntudatomban, mint az építő vagy gazda pengő érez ben fizetett Ugy tetaaett nekem, mintha minden pénz, mit nem magamra, hanem beteg vagy sebeaült társakra költöttem, vagy ások női, gyermekei éa aaüleánek számára adtam; egy aranynyal , éa ezüsttel telt erszény volt volna, melyet Isten
FolyUtáa a mellékleten.
Melléklet a „Zalai Közlöny" 1875. evi 34-ik számához.
Folytatás* a főlapnak.
xossá lett megválaaztáaéra vonatkosé folyó évi szám a. közgyűlési határosat elles nem fo-
r0gtrz fenn észrevétel."
vJfcidig a ministeri határozat; — hogy pe dig nevezett Schmidt József az emiitett gyakoristul bir, azt a folyamodványához csatolt bizonyítványok igazolják : ugyanis, 1872. évi oc-w''ber hótól kezdve mint gyakornok és 1874. , october hótól kezdve mint segédorvos a fővárosi Kókus közkórházban működik,— igy tehát meg-vslssztása teljesen érvényes.
£z alkalommal leheden s nagyméltóságú m. kir. belügy uiiuisteriumnak igazsag és méltányossággal párosult eljárásáért tiszteletteljes elismerést nem nyilváuitani, — mert valóban jjy alkotmányos határozatot olvasni aunyira jól esik, hogy a szivekben már-már szunnyadni készült hazafiúi érzelmek izmét ébredni kezdenek umogatni az ily kormányt, mely átérezve hivatását, annak ily tiszta szivból jött fogalommal ad életet.
JAKAB JÓZSEF.
Helyi hírek.
— Belus József polgármester urnái mait vasárnap tisztelgett a nagy-kanizsai önk. tusol tó-egylet küldöttsége, Vaibach Mór egyleti elnök ur ékes szavakkal üdvözöltes emelte ni polgármester ur érdemeit, melyoek némi el-umeréseül az egyesület disztagjának választá s e perez ben a Jfszokmány t át is nyujtá. Polgármester ur meghatottan válaszolt.
— A fögymnasiumi ifjúság apr. 15-iki hangversenye jövedelméhez még tíartha Ignácz törvényszéki jegyző ur járult utólagosan 2 írttal.
— Egy nubicU szerecsen az iskolában. Gróf Voikffy horvátországi birtokos a napokban
Nsgv-Kanizaán időzött, fiatal, művelt szerecsen inasa levén, t barátunk Hajgatú Sándor fóelemi unitó ur azon élelmes gondolatra jött, hogy Nu-Dia szülöttjét iskolájában növendékeinek bemutassa. A novendekek örömmel szemlélték s bestéitek vele francziául, németül, ki egy kissé ért magyarul is.
— Ismét tüz volt és pedig nagy szélvész közt a Rákóczy eteza nyugati végén, csütörtökön d.u. 6 órakor. A kigyukdt háztól a tüz átcsapván az éjszaki sorra, 2 lakház s több melléképület lett a tüz martaiékává. Derék tűzoltóink, kik szereikkel a helyszínén gyorsan ott termettek,a vízhiány miatt nem fejthették ugyan ki teljes erélyoket, de azért mibden lehetőt elkövettek a tüz tovaterjedésének meggátlásában » méltán részesültek a Közönség osztatlan elismerésében. A kir. honvédség utászai vízhiányában a tüzet földdel temették, a cs. kir. hadseregbeliek pedig egész odaadással működtek közre.
— Megdöbbenve halljuk, hogy a sámsoni plébánia hivatalban egy nő nyakán és kezén beretvával megmetszve — találtatott. E burok írásakor vett tudósítás szerint a plébánia haz négy íogiyárral őriztetik. A vizsgálat deri-tendi majd fel, ki volt a tettes.
— A keszthelyi dalegylet f. hó 20 án
maga adott.kezembe! S ez mindig uj erőt és bátorságot kölcsönzött s munkára.
Es midőn társaim azt mondták: De K o-1 o 8. ha te semmitsem gyűjtesz magadnak, mihez nyúlsz öregségedben ? — ilyenkor azt feleltem: Van nekem otthon egy bátyám és egy nővérem, kik befogadnak és eltartanak üreg napjaimban. Azért nem kell magamról gondoskodni; van kis birtokom és soha sem fogok megházasodni; különben nő-ás gyerme kékért kellene dolgoznom és takarékoskodnom.
És ha társaim s a fiatal leányok, azok testvérei azt mondták: Ogyan mértnem akarsz megházasodni Kolos? Hisz sokan vannak, kik szívesen hozzád mennének nőül. mert de-rék, szorgalmas és ügyes vagy. — En nem szóltam semmit, mert Nénire gondoltam, > elmennem, hogy egyedül gondolataimba me-ruihessaek.*
Ekkor eljöttem a szegény kőfaragótól, ''uive! nem akartam az nap tovább kérdezgetni.
> Készvétem azonban nagy mérvben növekedett * éftíatára*tam a legelső alkalmat felhasználni, hogy mélyebben tekinthessek ^bcle c csodálatos ctnber lelkébe és történetének végét is megtudjam.
XI.
Következő vasárnap ismét felmcmfcnnr bz. Lent találtam őt« mélységben, kürülbeltít kzoű helyen, hol vak bátyja leesett vagy kétségbeesésében leugrott.
Nem messze ült kecskéitől) melyek s méiynt meredek partjain legeltek. A kecskék ¿ital okozott zörej, mint a fiatal .ágakat rázták, a lépteik alatt legördülő kövecsek s a foljéo-
tartott rendkivüli ülése alkalmával határosati-lag kimondotta, miaáerint es évi kirándulását Nagy-Kanizaárs teendi s erre nézve határidőül pünkösd 1 só nspját tűzte ki. ^ — Értesítés! Ezennel értesitjük, ho$y az .Országos nőképző-egylet" nagy ezüst nyeremény sorsjátékának határidejé, tekintettel a jelenleg uralkodó szük anyagi viszonyokra, a nagyméltóságú pénsügyminister urf. évi januá-ríus hó 0-én 505. sz. a. kelt magas engedélyével elbaUsztatván, az ugyaucsak e nevezett engedély alapján 1876-ik év márczius hó 31-ik napját, törvényhatósági felügyelet mellett, el-haia> zthailanul iog megtörténni. Kelt Budapest, 1875 ik április 6. G r. Teleky Sáudorné, egyleti alelnök. Veres Pálné sz. Be-niczky Hermin egyleti elníjk. Sztups""'' György, a sorshúzást kezelő pénztárnok. Majt-hényi Alajosné, Nadányi Albertné, Benedikty György ne, választmányi tagok.
— Czáfolatot vettuuk Homok-Komáromból főtisztelendő páter Sárits Menyhért úrtól, melyszerint a lapunkban közlött azon hirt, hogy a bordó által agyonütött embert nem temette el, jelenti, hogy a szerencsétlen reggel halt meg s az nap délben'' nem temethette el, mert a temetés szabályszerűség csak a halálozás utáni másnspra lett volna átteendó, továbbá az elhalt lutheránus volt s igy időrövidség miatt a legközelebbi evang. lelkészszel sem tehette magát érintkezésbe, melyek nyomán lapunk e tárgybani közleményét teljesen viszszsvonjuk.
— Csáktornyáról kővetkező levelet veszszük : Tekintetes szerkesztő ur l Tudva azt, hogy becses lapja hasábjain minden közérdekű közleményeknek tért ad: bátor vagyok tekinte-tességedeta következő sorok közlésére felkérni: Hogy mily nemes ügy buzgalommal karolta fel Csáktornya város a népnevelés Jboldogitó eszméjét s hogy mily jeles népiskolája van tani tói karának vezetése alatt, kóztudomásu dolog; de ellenbeu, hogy mily gondatlanság és vétkes hanyagság látható muraköz igen sok népes községéinél: szomorú tapasztala«. Megvagyunk mi arról győződve, hogy Zalamegye t főtanfel ügyelője minden lehetőt elkövet a népnevelés virágzó állspotbai hozataláért, de ha a községi elöljáróságok segédkezet nem nyújtanak, minden jó akarata pusztában elhangzó szó marad. Azonban engedje meg nekem a t. fő-tanfelügyelő ur, hogy őt valamire figyelmeztetem. Tobb község iskoláját megtekintvén, de a tanító urakkaJi érintkezés folytán is: a következőknek jöttem tudomására: a csáktornyai járás legtöbb iskolájában a magyar nyelv nem taníttatik; a történet, földrajz és termeszettan a tanitó urak egy része előtt is ismeretlen tartomány ; az iskolák nem hogy a kellő, de még a legszükségesebb szerekkel sincsenek felszerelve, a fa-iskolák nem a kellő szorgalommal kezeltetnek stb. Az én előttem a muraközi kérdés, hogy a nép neveltessék, illetőleg a nép szellemi művelődésére nagyobb gond fordittassék és akkor nem fogják horvát testvéreink azt mondani: hogy muraköz csak mostoha gyermeke az anyaországnak ! At értelmes polgár, aki anyagi boldogulását, politikai helyzetét, az afkotmányo3 szabadság élvezetéből eredő önérzetes ál kását belátni és-felfogni képes; nem fog holmi nemzet-
ségi; agitatiók befolyása alatt állani. Iskolákat s jó teáitokat nekünk! Megyerin Géza.
j — Rövid hirek. Kétezer emberből álló réssvény társasági közgyűlés fog tartatni Budapesten f. hó 29-én. — A Mátyás-templom restauratiója iámét megindittatott — A művészek házának épitését f. hó 20-án kezdette meg Kéler építész. — M a g y s r püspöki értekesiet lesz a jövő héten a hercsegpri-más elnöklete alatt. — A bukovinai magyarok számára az első m. takarékpénztár 400 frtot ajándékozott. — A washingtoni betűszedők versenyén ss első dijat egy fiatal szedő nyerte el, ki három óra alatt 10,558 betűt szedett ki. — Koburg hrgnő Káldy Gyulát kérte fel, hogy az énekben képezze. — Viharfáklyát talált fel egy fővároei tűzoltó, melyet sem vihar, sem eső nem olthat el. — G r s a y o n amerikai úriember a földet körülsétálandó, e hó 3 án utrakel t —A z o r s z á g-gyűlést ó felsége személyesen fogja bezárni. — Farkas Miska zenetársulatáról a new-yorki lapok elismerőleg nyilatkoznak. — Az egész világon évenként 3300 millió le-Véí küldetik szét a postával. — Mária Va-leria fbgnő 8 ik születésnspját f. hó 22 én ün nepelték. — Francziaország népiskoláinak száma: 53,350. — Berlinben egy borkereskedő neje, Fritsohéné asszony, négyeseket szült szerencsésen. — A M a t i k a ölovenskát hazaellenes izgatás miatt a belügy-minister bezáratta. — Bécs népessége a külvárosokkal együtt 1.002,000 lélek. -Három ministerülte névnapját t»gnapelött,Béla napján : Wenckheim, Szende és Percsel. — M u 1 t héten a fővárosban 267 születés és 229 halálozás fordult elő. — Az ál-Wesselényi-Balta-Gergelyt a legf. ítélőszék 10 évi börtönre Ítélte. — A müncheni festészeti akadémiához tanárnak nevezték ki Benczúr Gyula hszánkfiát. — 1874-ben Amerikában 7339 lap jelent meg. — A német birodalomban 3.5o0,000 fegyver van, Ausztriában 1.374.000, Angliában 17Ó,<XK). — Brassóból irják, hogy az Olt kiöntött 8 rendkivüli károkat okoz. — Zichy Miklós gróf Palotán meghalt f. hó 18-ikán. —
ikén egy régi oldal tárnára bukkantak, innen azonban nem lehetett a fő tárnába jutni, tehát az ásatást tovább folytstták. 15-én este 7 órakor a fótárnát elérték ugyan, de ss e helyen szintén bevolt temetve. Sikerült azonban az omladék eltávolítása által a bányába jutniok, hogy amint hívék, társaik hulláit kihozhaasák. Kecelhetni meglepetésüket, midőn társaikat, kik a mély sötétségben azt hi vék,hogy legfeljebb 48 órája vannak betemetve, életben találák, pedig egyikük 136, a másik kettő 146 óra óta egy falatot sem evett Most már uja a .Hon", semmi bajuk.
— OLctó temeti». Tudvalevőleg ujabb időben felmerült az a kérdés és sok vitára adott okot, nem czélszerübb e a halottakat elégetni, mint eltemetni. A floridai indusok nem tOrőd-nek e kérdéssel, hanem ha valamelj^kOk halé félben van, kiviszik a folyam partjára, hol as alligátorok könnyen hoszaférhetnek és félfalhatják. Ily módon meg van takarítva a temetés költsége is.
Papírszeletek.
— Meddig tqJ* Ádám a paradicsomban ráták nélkül ? kérdé agy sseretetreoiéitó „6 férjétől. Híg : neje nam rolc. Falaié bídegvérüen a fért.
Egy sabauexnak kedve kerekedett dissaót lopni. ▲ lopáson azonban rajta resstett % a biré előtt azzal mentegetődzött, hogy csak tréfából rítta magárai.
— Mennyire hajtotta a disznót ? kérdé a biré.
— Két mértföldre.
— U<y a tréfát nagyon rs asszíré ritts, jegy* 4 meg A biró és néháiqr hónapi fogságra Ítélte.
Efln nir
gáló patak csörgése miatt Kolos engem nem hallott.
A berktenyefá könnyű csipkés levelei, mely alatt 8$t itt-ott.egyes rezgő napsugarkát bocsátottak be sz árnyékba, mini élő fénybogarak, mely ék éjjel egy széles árok partjsn másznak. Számtalan madár énekelt, fütyölt, csicsergett, feje fölött a tölgyek, kőris , bikk-és vad cseresnyefák lombos ágai közt, vagy fá ról fára repültek. Itt-ott buja nagy vizi növények virágoztak a fű között s többnyire vörös vsgy kék virágaik lecsüngtek s patakcsa partjairól, mintha be akarták volna szivni a patak büisét, mit ők illattal viszonzának.
Az ég tiszta és sötét kék volt A forró délilég lelopózott a zöld lombsátoron át és s mély, árnyas vőlgytorok szokott hidegségét mérsékelte. A faágakon keresztül az égnek cjak kis kék darabkáit lehete látni, melyek as égbolt és a zöld levelek ellentéte által sötétebbeknek látszánsk. Egész sereg szúnyog emelkedett fel a vízről, val. hányszor egy madár röpült le a tiszta patakból szomját oltani. Kicsiny fellegekhez hasoulóan lengtek s víz fölött s a napsugarakban szárnyaik minden színeivel fényiettek, mint szárnyskkal biró szivárványok tultajtékzó élet zuhataga? fölött
E kellemes és egyszersmind nagyszerű begyi magány még sokkal nagyobb bájjal lehetett Kolosra nérre, mint én rám; hisz gyermekségének, egész ifjúsági életének színhelye veit és minden tárgyhoz "gy-egy emlék fűződött Kolos valóban egészen elmerülni láuzott környezetében. Csaknem ast lehetett volna mondani, ő a földnek egyik élő, tenyéeső vagy megkövült részét képest s abban ép oly mélyen vas befe gyökei es»e, .¿nint s berke-
Vegy es hirek.
— Dobot Qdbor hírhedt rablót f. h. 18 án Diószegen elfogták"; azelőtt való este Sütő Imre ottani lakóihoz szállt, ki msga is hajdan szegény legény volt Sütő reggel pálinkáért menvén, a városházához is beszólott s két markos legényt vitt magával, kiknek segélyével sikerült a rablót megkötözni és diadallal a városházához szallitni. Egy székelyhídi csendbiztos Székelyhidára szállíttatta, hol hir szerint egész nap oszlophoz kötve közszemlére volt kitéve. Tamásai er-otaazií ref. pap, kivel szembesítettek, ráismert. Dobos kopott parasztruhába volt öltözve, egy rozsdás pisztolyt és kést találtak nála.
— Hatodfii nap a föld alatt. N. Bánya mellett a „Borzás-Romlási- bányában f. h. 10-ikén egy tárna beomlott és három munkást betemetett. Kiásatásuk 5 napot vett igénybe. A két első napon az ásatás egyenes irányban eredményre nem vezetvén, oldalt kezdtek ásatni, 14-
nyefa törzse, melyhez támaszkodott Jól vigyáztam, nehogy valami időelőtti zaj által megzavarjam és álmaiból felébreezszem; szerettem volua ez embert, ki oly benső, fájdalmas részvétreindított,most magányában megvigyázni és lelki életét meglesni.
ó, mint közönségesen midin egyedül volt, mély elmélkedésbe merült; de nem is sejtette, hogy közte és szellemi tevékenységének magasztos tárgya kőzött szem és fül vsn.
Egy még zöld diófaágat tartott kezében és szórakozottan alakokat rajzolt a homokba s lábával apró köveket és kavicsokat szórt le a vizbe*. A focscsanás csaknem, mint csendes hars ngkongás hallatszék. ó majd egyik, majd máaik kecskéjét, majd a kutyát hívta; szemeivel a vitasinén rezgő napsugarakat kisérte; s majd egyik, majd másik karjára támaszko-dott; egyszer bezárta, máskor felnyitá nehéz szempilláit, minths gondolatait majd viaszatar tani, majd ismét szabadszárnyra akarná ereasteni.
Néha igen soká tartott, mig az ember lé-lekzeni hallotta; ily pillanatokban oly mozdulatlan volt, mintha nem is élne. Aztán ismét hosszú és mély lélekzetet vett, mintha egész életét kiakarta volna lehelni. Látszott, hogy lei-Kében béke éeegyssersmind izgalom volt s a tengerhez hasonlított, mely magasztos csendjét időnkint nem kevésbbé fenséfces hullámok által töri meg. A belső ihlettség egész valóján mu-tatkozék. ó imádkosott.
Mit nem sdtsm volna, hogy e néma imát, e csendes elmélkedéseket szavakba foglalhas-ssm! Senki sem jegyezte fel egy gyermekien jámbor kedély gerjedelmsit, melyek bizonyára ssebbeks költők dicsénekeinél s s mü-
£gj levélhordó a következő'' szellemdua hátiratul látott el egy nam kézbesíthető lerelet: .Caim-aett mástél ér elStt felakasztotta magát. Mosttni tartózkodási helye ismeretlen.
— Egy meglehet la idős stiaéaSngaak sjBMaéS-
darabban raráxsaőt kelle játszania, kinek bisonyoa életital élrezéae után 18 érea leánynyá kelle átváltozni. A kUlaS átalakítás megtörtént; de a sok acoafeató-szer dacaára nem igen akart hátrálni as 60 év; ds mégia a távolból tűrhető volt as átalakulás és a vele játszó megelégedését tejesé ki a sikeses átalakulás fölött; a azinéaznő erre ast n*>udá ; pedig esak négy csöppet ittam a varázsitalból 1 Bizony ■ kér veit olf gazdaságosan bánni rele, szólt egy hang a uézók kö zöl; mire nagy neretés történt.
- Legazebb éa legjobb. A koador hajú 27 kroa boltoa hossza arcacsal nézi diasas 27 kroa kirakatát, ép arra menő komájanak igy paaa-szolkodik : Nézze csak kedves komám, már valóbaa nem tudom, hogy mitérS legyek, én alegasebb árucikkeimet már 27 krért kínálom a még aem restik
— Koma ép ax a baj, hogy 1 e g s a e b b áru-czikkeit 27 krért kínálja, mért nem alegjobbat, tegyen csak ki kirakatában 8—10 fontos füstölt sonkát, két pint badacsonyit 20 cabanussal 27 krért, tudom Isten, hogy telik cassája.
X- falusi mester sipkáját, — mert ssacskáhos haaonlo szövetből készült — elnerexte a fala népe : „szecska-sipka."
• Természetrajzi elSadás alkalmára! kérdést a mester egyik tanuló gyermeket:
— Édes fiam ! megtudnád mondani, hol terem a szecska?
— Mester ur fejében, — rálassolt zokogva s megijedt gyermek.
vészi betanult imáknál. Én az ő érzelmeit és gondolatait csak arosának kifejezéséből, tartásából és mozdulataiból vagy egyes félig [hangosan kiejtett szavaiból ité.lbettem meg. Die szavak hangjában kedélyharigulata egészen ki volt fejezve.
Időnkint Nésii nevét hallás. s e gyakrabban ismételt szavakat: „Itt vagy? — Látsz engem? — Té vagy Nézsi, ki lélek, ben válaszol ? Mond meg háVB&eT fog Istennek tetszeni, bennünket egyesiteail — Én talán igen türelmetlen vagyok, nemde ? Hem jé) van tőlem, hogy a fensőbb akaratnak türelmesebben nem engedelmeskedem. De a hegység oly pnszta és elhagyatott nélküled I - Né-z s i! Nézsi! — Istenem, meddig élek még t* Ilyen és hssonló zavart, csak félig érthető szavakat mondott. Azotán mintegy szd-gyelni látszott türelmetlenségét és maga előtt elpirult; felkelt, letörülte szemeit, bánatos mo-solylyal a napra tekintett fel, mely a mélység szélén volt már csak láthatő s lassan feljött a lejtőn, hol én álltam.
Most kissé elkezdtem sajt ütni a bokorban és pár lépést előre tettem, mintha épen > most jöttem volna és K o l a s t keresném.
E zörej által figyelmessé téve, megismerj feljött egészen hozzám és köszönve levette süvegét. Őszinte héwel ssorítám meg kesét s i ép oly szíves kézszorítással vinonsá ast
Mi, sz évszak szépségéről és a teamésseft pompájáról beszélgetve, valamivel felebb mentünk s aztán leültünk a nagy gessteaye£a alá, melynek törzsét a Kolos által gparmekkoir rában gyújtott páactortftzek Üressé égették.
(Folytatáss köv.) ^
Történeti naptár.
Aprlis 26. 1770. sa. Carua Frigyéé Ágoston, tudós lélektani iró. - 1849. Görgey felszabadítja Komáromot.
, 27. 1849. Irányi, pesti kormánybiztoe. — 1790. Martinovics és négy társa Budán reggeli 6 órakor lefejeztettek.
„ 28. 1401. Zsigmond m. király Budán saját királyi lakában szemrehányások közt elfogatik.
„ 29. 1616. Pázmán Pétert V. Pál pápa a jezsuita-rend alól szinleg felmentette.
, 30. 1671. Dél e. 10 ó. Nádasdy,Bécsben Zrinyi és Fraogepán lefejeztettek * Bécs Ujhelyen. — 3 184. Perczel N agy-Becak ereknél győz.
. Piaczi árak.
Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanisaaváros piaczbiztosi könyvéből: 1875 évi április hó 21-én.
Qtboatoemüek: egv als. ausit. m. sierint. Buta 87— 90 fontos 4 frt. 50 kr , 86 — 86 fontos 4 frt 25" kr. 88 - 87 fontos 4 frt. — kr. Rom 74—78 fontos 3 frt 26 kr. Árpa serforésre 68—70 fontos 2 frt 70 kr. etétósre való 2 frt. 30 kr. Zab 1 frt. 90 kr. Repcxe - frt. — kr. L i s x t n • m 0 e k : egy bécsi xnátga szerint. Lisit legfinomabb 14 frt. — kr. Zsentléllstt 12 frt. — kr. Fehér kenyérlistt 8 frt. — kr. Fokete kenyérlisit 6 frt. — kr. Bnzadara 14 frt. — kr. Árpakása 16 frt. — kr. Rizs 16 frt. — H ü -r e 1 y e s e k : egy alsó auszt. mérő szerint Borsó 8 frt — kr. Babo-4 frt. 50 kr. Lencse 8 frt — kr. Köles 6 írt 60 kr. Hajdina (pohánka) 2 frt. 70 kr. Ku- • koricza 2 frt 60 ki. Burgonya 1 frt. 10 kr. Hu s: egy bécsi font szerint. Marhahús 28 kr. Disznóhús 30 kr. Jubhus — kr. Borjúhús 30 kr. Z s i r f é 1 é k : Disznózsír .50 kr. Marhazsir 60 kr. Szalonua 45 kr. Szappan 22 kr. Lámpaolaj 28 kr. Steariu-gyertya 54 kr. Faiggpn-gyertya 34 kr. Bor egy alsó auszt. akó 40 pint szerint Ó-bor 10 frt:. — kr Uj-bor 6
j
frt - kr. -8»r: egy alsó austr. sörakó 42 pint szerint. Legmagasabb 8 frt —kr. Legalacsonyabb —
frt. — kr. T ü s i t a : 1 bécsi öl 36 bflreJyk hosaaa. Bükkfa 14 frt. — kr. Tölgyfa 10 frt. — kr. Kőszén egy bécsi mázsa 70 kr. Faszéu egy mér5 70 kr. 6icdi egy bécsi mázsa szerint 1 frt. 60 kr. 8 n I ma
1 frt__kr. Napszám: Élelmeléssel egy férfi 70
kr. Élolmezés nélkül 1 frt. - kr. Élelmezéssel egy nő 50 kr. Élelmezés nélkül 70 kr. élelmezéssel egy gyermek 30 kr. Élelmezés nélkül 50 kr. Kiadta : (P. h.) Maninger József
▼. aljegyző.
Kaposvári piaczi árak kimutatása april
hó 20-án 1875.
Qabnanemfiek: egy als. ansztr. mérő szerint. Buza 87—90 fontos — frt. — kr. 85—86 futs. 4 frt 15 kr. 83—84 fnta. 4 frt. — kr. Rozs 78 - 80 fnts. 3 frt 10 kr. Árpa serfozésre 68- 70 futs. — frt.
— kr. Árpa etetésre 2 frt. 25 kr. Zab 1 frt 80 kr. Hüvelyesek - egy als. ausztr. méró szerint Borsó 4 frt. — kr. Bab 4 frt — kr. Lencse 4 frt — kr. Köles kása 7 frt. — kr. Tatárka — frt. — kr. Rizs
— frt. — kr. Kukoricza 2 frt. 50 kr. Burgonya — frt 50 kr. H o s : 1 bécsi font szerint Marhahús 22 kr. Disznóhús 28 kr. Jahhus — kr Bor: 1 alsó-ausztr. akó (40 pint, kupa.) Legmagasabb 8 frt — kr. legalacsonyabb — frt. — kr. 8 ö r : 1 als.-ausztr. sörakó (42 pint, kupa.) Legmagasabb 8 frt. — kr. legalacsonyabb — frt. — kr. T fl z i f a : 1 bécsi öl 36 hüv. hosszú. Keményfa 10 frt — kr. Puhafa — trt — kr. 8 z é n a 1 bécsi mázsa 1 frt. 50 kr. S z a 1 m a 1 bécsi mázsa — frt. 50 kr.
Érték- ós váltófolyaro április 23.
5''/» metsfliques 70.75; 5*/« nemz. kölcsön 74.80; 1860-ki álladalmi kölcsön 112. —; bank-részv. 9 64; hitelintézeti részvények 236.— ; London 111.20; magyar földtehermenlési kötvény 80.— ; temesvári foldtehermentési kötvény 78.50; erdélyi földtehermeutési kötvény 77. — ; horvát-slavon földtehermentési kötvény 80.50; ezüst 103 40; ca. kir. arany 5.25— Napoleond''or 8.87 */a.
Vasat! menetrend
Érvényes november 15-tól 1874.
A kanizsai idótmutató óra szerint,
indul Kaiiisftárúl (Kanizsai vaspályán az órák pontosan a helyi időt
mutatják.) Vonat hova:
szám <>''» Perc- ld5
205 Eszék, Mohács,Dombovár s Fiúméba b 2 reggel
215 Mohacx, Zágráb és Dombovárra 2 82 délut. f
212 Budára........ . . 6 17 reggel
............. . 1 52 délut
204 ..........^lQ37a«nr
313 Szombathelyre (iunét délután 6 óra
25 percakor Bécsbe) . . 5 37 reggel
301 Bóe»b« (Szombathely, Bécsujh felé) 2 7 délut.
311 „ «
203 Pragerbof felé Triesztbe .... 4 42 reggel
201 „ „ „ Grácx és Bécsbe 2 22 délut.
213 „ . - „ „ 11 37 estve
Érkezik Kanizsára honnét:
216 Mohács és Zágrábból.....4 8 iegge|
206 Eszék, Mohács, Fiume s Dombóvárról 1 23 délut. 218 Fiume és Dombovárról .... 9 46 estve
203 Budáról .........4 17 reggel
201 „ .......... 1 51 délut.
211 „ . ........ 9 23 estve
314 Szombathelyről....... 10 25 reggel
302 Bécsből (Bécsujh. 8zombath. felől) 4 29 reggel''
312 „ „ „ „ 10 10 estve
214 '' „ Gr&czből, (Pragerhof felől) 4 44 reggel
202 Trieszt- Bécs Oilczból „
204 - -
■serdán a délutáni postával kaptok s lapunk ekkor már ki volt nyomatva.
1674. LQ. A tabbi hosazusága miatt nem közölhető.
1675. V. B. 8opron. Nem kaptuk a jeUett költeményeket.
Április 25-től Májas l-ig- 1875.
„ . 1 13 délut .. . 10 18 estve.
—----
Szerkesztői Qzenet.
1671.....n. Igaza van, csakhogy színészet!
közleményeink neqj itéssetiek, csak megjegyzések. Jól tudjuk a koszorús költővel:
A költó ir, caak hogyha kedve tartja, A képiró, ha kedve tartja — fest . . . És a színészt befogják az igába, Habár balállal sújtja Őt as est.
1672. Torontáli kösleményeit szivesen vessszük, a be küldöttet mielőbb kösöljak.
1673. B. Alsó-Lendva. A tudósitis megkésett;
I
Hó- és bsti-nap
Katbolikus naptár
Protestáns naptár
<3
17. IV. vas. busv. ut. — Kat. ev. Ahhoz megyek ki engem Wldött János XVI. 5—14. ProL Ep'' Jak. L 22—27. Et. János XVI. 23 -30. — Qör ev'' János I. 1—17.
|25 26
27
28
29
30 1
1 Vssáraap C A Márk evang C 4 Cantate
1 Hétfő Erria, Kilit Marezellin
{Kedd Peregria hitr. Zita
Szerda Vitil s Valéria Vili
Csütörtök Maximin Antal ka
Péntek Sinai Katalin Entróp
8aombat F&1. ás Jak. ap. Ffllöp, Jakab
Á ff*
a a a
Felelős szerkesztő s kiadó : Bátor fi Lajos.
Egy fiatalember; ki már töttb éven át jó-sikerrel tanit zongorát,óhajtna — .ellátásért" — aongoraórákat adni. Értekezhetni vele lakásán Teleky-utcza (Sopron-utcza) 4-dik szám. 12 tói—2-ig délben.
A hamburgi fél, 1 talléros eredeti •orsjegyek megrendelésére legjobban ajánlhatom M. Sieindecker ur czégének gyűjtését Hamburgban Dammthorstraase.
Egy szerencsét» nyerő.
*) E rovat alatt kOzlóttért felelősséget nem ▼állal a Szark.
Csak egy
kísérletbe kerül,
hogy áruim kitűnőségéről a bámulatos olcsó ár mellett:
mindenki meggyőződjék. • « Vásznak. 1 50-r5fÖs vég, V* széles, frt. 13.50 1 80- »• "„ 7« czérna-
vászon „ 8.10 1 » '' » n csinrat-
vászon „ 8.10 30- M • „ „ kreász-
vászon ., 8.10 vagy bécsi rőfönként 27 kr.
Selyem- és bársoDy szalagok. Fail- vagy noblesae-selyem, minden sima, legdivatosabb sziliekben, színes fonákkal Öt ujjuyi szélesség, bécsi rófe 27 kr., két ujjnyi szélesek két bécsi rőf 27 kr. Egy pár
fehér vagy csikós bólgy- vagy (yerxnek-térdharisuya, & legjobb fajtából.....27 kr
Egy pár férti félharisnya . . 27 kr. Egy pár harisnya-kötő, széles selyempántlika-csokorrul díszítve .......27 „
Továbbá fehér damaszt-törülközők, vászon ágyneműéit, nehéz lábszűnyegek, bu-tor-csinrat, háló- és cziczfüggönyök,
valódi sziuü percalinok, török háló-köntös-kelmék, barchentek, rőfönként 27 kr. (1697—7)
Gyapju-ruhakelmék. */4 széles nehéz ripszek, Lusztredi ginalsk. tibetck, g&sterek, sima és csikós, mindenféle szinben bécsi rófe
Egy
legyező akármilyen sztnü . 27 kr. Egy készlet fej- és mellcsokor bársony-pántlikákkal és rózsákkal diszitve .... 27 kr. Egy pár kézelő gallérral együtt 27 kr. Egy pár fejre való vagy zsebkendő, tartós szinü . . . 27 kr. Egy vászonzsebkendő . . . 27 kr. Egy vászon-asztalkendő . . 27 kr. Egy tekenősbékahéj-fésü legújabb fajta......27 kr.
Egy kétféle fésű ..... 27 kr. Egy vászoa- es slingelő olló . 27 kr. Egy angol fej-diadéjj, egészen fekete gyöngyökkel hímezve,
a legújabb......27 kr.
Egy bőr-pénztáska . . . . 27 kr. Egy kávéskanál china-ezdstből 27 kr.
Megbízások az összeg beküldése után vagy postai utánvét mellett pontosan hajtatnak végre. Ámde, melyek nem tetszenek minden habozás nélkül vissza vétet ek
Beck Grand bazárja
Bécs, Adlergasse 4.
kéretik a czég czimet elteimi, éit azt lehetőleg jól emlékezetben tart ui.
Hölgyeknek nélkülözhetlen !
RAVISSANTE
Dr. Lejosse-tól Párisban. ,
Csak a hivatalosan megvizsgált, méregmeutes, tiszta és teljesen ártalmatlan
RAVISSANTE
bir azon erővel, az emberi bőrt minden sérüléstől megmenteni, utóbajoktól megóvni és szépséget s Örök ifjúságot biztosítani. Ha a Ravissaite naponkint egyszer az ujj hegygyei az arezra, vagy más testrészre dörzsölgetik, már-a törülközés után tapasztalható a majdnem csodálatos hatás. Az arezon támadt rdn-ezok ét himlőhelyek elsimittatnak. — A Ravissaate ifjú arezszint idéz eló. a bőrt fehéríti, fri8siti és fiaomitja; eltávolít legrövidebb idó alatt sxeplőt, máj foltokat, orrvör ősséget s a bőr minden tisztátalanságait.
Már az első kísérlet után elhatá: ózzák a t. hölgyek, jövőre csupán csak Dr. LEJOáSK vi->.'' lághirtt , Ravissante"-ját használni.
Egy üvegtok ára 1 írt 50 kr.
Kapható nagyban és kicsinyben Budapesten :
gr. LEJOSSE fóraktárában, király utcza 15. L 19. Vidéki rendelvények a legszigorúbb titoktartás mellett, utánvéttel eszközöltetnek, * (1569-20)
Haszonbérleti hirdetmény.
# sí i— . • • - '' k j% *
. fi.
Zalamegye muraközi járásának felső vidékén a pols-teraui vasúti állomástól egy órányi, Stridó postaállomástól /2 órányi, a csáktornyai kereskedési piacztól pedig 2 l/i órányi távolságban, Stájerország határszéléhez közellevó kies vidékü sztanetineczi és goricsiczai, ugy kerpeczi, összesen 329 magyar holdból és 866 G ölből álló nemesi birtok, nevezetesen :
a) kitűnő minőségű 120 hold 1061 □ öl szántóföld ;
b) 100 hold 864 □ ölből álló bükkös, makkos, gesztenyés és fenyves erdő ;
c) 86 hold 1059 □ ölből álló kitűnő minőségű kaszáló, gyümölcsös és első minőségű hegyi takarmányt termő rét;
d) 21 hold 282 □ ölnyi, a luttenbergi borokkal vetélkedő bortermő szőllóbirtok — mely 650 akóig is termel — 12 egymásután következő évekre szabad kézből bármikor is haszonbérbe adandó; a haszonbérbe adandó birtok a helyszínén, a haszonbérleti feltételek pedig Deurbányi Elek ügyvéd urnái Csáktornyán betekintbetók.
Kelt Bécsben, 1875. évi márczius hó 12-én.
(1654-1)
Gróf Migazzy Mathilde,
Született : Szent-Ivány.

CHARLES BURRELL
HU Mcholaa Works, Thetford, Norfolk, Anglia képrlaolóttóge.
Pimitzer Alajos
gazdasági gépek raktára es ja vitáéi mű helye
i^adx/i&S, xSbdachnc''a-n/cJjt ¿J,.,
Tiiköry-féle palota mellett.
Gőzmozdonyok túl nem lialudt működéssel. Gőz-cséplőgépek. Járgony- és kézi cséplő-gépek. Vető-gépek, könnyűk, egészen vasbóL Arató-gépek. Tisztitó-rosták. Szecskaváisó-gépek.
Trieurs (konkoly és bükköny-választók-) f > Faműveleti gépek. Hajtószijak.
Árjegyzékek kívánatra postafordultával külcUtneJc.
I
A legnagyobb 1 A S B ü T Ô B S I Á E
, Bécsben, III.Marxer utcza 17. sz
| alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bér-í mentve küldetnek mindenkinek. (isti— 25»
n
MECRENDELESEK
DREHERANTALKOBÂNYAN
DlETRICHfcGoTTSCHLIG BUDAPESTEK
inté a e ndgk.
ïxùuM''fh
■ KIVITELI ■
PAIÄCZK-SER
loraktár ciakr
ÉÉEwRnS
\
27 kr. Csarnok 11 kr.
N.-Kanixaán.
Eisinger Henrik fióküzlete
nagy választék szép és jó női raha kelmékből, kitűnő sima és rnin-mxoit jó »zisB Creton, Pergailn, Jacona és bstisztok ; sim& és min-, tázot; brillantin és piketek, kitűnő es jó szines kanavászok. feber gradli. színes bátor grádli, valódi, szolid gyolcsok, szalvéták, törölközők. szőnyegek, czerna. pamut és vlterisvászask öltonyök-

nek ; női és uri nyakkendők, kézelők és gallérok ; nagy választék nehéz és jó selyemszalagokból es sok más pipefecrikkekből sat.
Valódi eredeti Serail Pasts,
asaptó. p«rj«a4aek, pattanások. ucsrörB»»«*, Mnflu, riarxok, máj-folt (tb. elWs; mind mi ¿makban blttoa njujt, 4a p«<ijf
kirM kíWetkaxoéor oilkfil, kUöaAaaa a bír Ciast4ula&*á«a*t alU»t> litim. Ara 1 frt SO kr.
Valódi eredeti 8erail-bőr-if3uitó-tej,
k.lMl jno»di-Elixír, ¿llaadAan hamilra, taéjrtü a bírt, a Brfik lí\m-U«! frl«-»*f»t kSIcstoSc annak, eiec t&ialmnlhadas lur kOlSoöaaa hanniliatik ftlrdfi ét mindae rooaakodáj alán 4t ha aa ares a nap U<Wirftnek raty bld^nck tttérc vas. £«7 Qreycas ár» 90 kr.
Valódi Serail-lu*|növeí*tö8£er.
ulea talaMo—ijalt aaoa aa/agnak k&rtJol, ncWbA késaiUetUt ; «na balxaaa — mini mbdI máa — m«4*«xalrból kánfll. •anál-forra Sxoq rradklrflli aríral blr, bojy aréaa kopaas kaljakan U a Ucö^abb hajat aftVMBÜ. Xgy elacaaa nafy poreaallia Uc«>T
IVatódi keleti hajkenőcft, L^^JS^«
nálai ttláa a kajak krkníláiit i§ folrtcnoi haa*>
,¿1.1 rtlleC a fejb&rt «HMti. valaiulnt a fjSkfmak aj 4lia:6 mr& DToJt. £ud hajkan&e» kfilte&Ms hafj^áaoa b«t*r*/ff«k 4a gjar. mckáfT után tn»rUcífilh«t>r. /rtíkfl. Ara 1 txt *0 kr O. 4.
Valódi Serai 1-fejkorpa-ftze«x,
txari Iim™*1«'' után aa annyira alkalmatlan fajkorpát mapaammi, dtl. ra la mint a steSrkáps&l^tt a fejbirtto •cTsxartnindankorra •lbárltja. Cfj frrafcaa ára 90 kr o. *.
Valódi keleti szakállnöTesztő-kenőcs,
mi« fiatal «mbarckaál U a lefrOrldebb 145 alatt a l«f4fcaabb iu. kálit dStmxIL TBbb tnr (irt rx«a cntliaUtlss aaaroak k&nOai , Irftxcbb tflaaáL Ara 1 ftt 60 kr •• 4.
Valódi keleti haj. és szakáll-festő-
MffesOlt, barna 4» fekete bajnak aJSbbi tanatnataa txi-Si&tjrj riun^Ja, rMtrxrr nSka hajai tctaaáa »xarfat barnára racr »fttát-tok «tára faat. Ara tmWkr mlndar. hoxxá «xflk-tiea* UwWlakksI (öaasa aam Iáraaatandí aa earópal bajfMtS-
__aSrteyaairadákbál kánlQt fohár,
. ártalmatlan balitam Ha «aeo ba''atam-bál a bír bármalr ráaaára, páldán! ax arexra, ajkakra *tb eaakiiy mannyt»ác< dUrxaSlftnk, aa mttw má( larzoénau» Tip be>c«« ^paduájnál, aít 41amartat1 komáknál U >0 parri alatt ama atánox-hatl.n, mlntec oíalahaüt. rlrátfió ■ átUUtxá Uitaxlcl (Intamxt) Idát a ¡6, miljabt (jakorU caak félteni axáp ftatal eml -r ok tál eaodálaiik, ■ meh- Mm Ixxadaá«, «em tSbbnSrS« t8rőlcptá< ál.al cl nem tárolljbató. Érae kltüní axar mindas fastí»s«n)ái t&k^rab» cjülendő. Ara 1 írt SO kr. ^^ ,
A fentebb «líaerolt kíaxitmányak, a laffe Ckelíbbek p.p«i*-l.^.aUlnál aélkai&xbetlaaek s u C«üm rarópal wix pitibe kot íöiUU jnn''ják, »art sns ó-kényBlef válaaatoU anyagból k*axlt»tnek, haoeta kvtvatlasBl a Kalat nűrenytlbol rStetaak áe «radárek« át a Srrail I k''xarálacoa titkát kápaxták; tj >üá«ax*ru UmerC fOataxmfWpaai ,,nbrlyb61 erednek- BuU»bS Eff.adl, -áaa. ndvan lila-
.,mr*A lo- etantUápatyWa. - Valódi á> *r*d«ti mlBÍ*á«b«& EanSpábao caak ax alábbaarwctt f5raktárbaz> kaph lik. >
axarakkal ! I)
Pasta-Mlracnla,
IltEISS B. urnái Bndapesten,
• klrAly-utcaa 40. azám. X. «nt lat,
h ri minden »afT«i)daiáack Intrtand«*, melrek pontoaaa ét lclkHsiat-rnteara a* öaasef elíle*« bekftldáaa r*fj ntanrét mellatt Uljeslttetnek. M indán cxlkk mellé a etüktáraa haaxnáUti ntaaitái booácaatolra ran .•« jH)dIf német ái nwyír nyelven, a poatáa kdldáanál eaomafo"»-I b-ljet«r''. 20 krraJ t&ub axámlttaiik.
7798 1874. szboz.
(1650—3)
<L
Árverési hirdetmény.
A najrv-kanizsai kir. törvényszéknek, mint telekkönyvi hatóságnak 7798 187*4. sz. a. kelt végzése folytán közhírré tétetik, miszerint Sehwarcz Adolf nagy-kanizaai lakó« felperes részére 292 frt tóka és járulékai erejéig Tahin András alperes galamboki lakostól lefoglalt és iának a galambokí 190 számn telekjkvben A. 1. 10 sor 247. hr. szam alatt saját tulajdonául felvett és 503 frt. o. é. becsült ing^tláji birtoknak elárverezése elrendeltetvén, eunek foganatosítására határidőül 1*75. május 25, szükség esetében 1875. junios 25. napjának mindenkor délelótt 10 órája a helyszínére kitüzetik, oly hozxiadás3al, hogy ezen birtok at alábbi feltételek szerint az elsó árvarésen csak becsáron Müt, a második árverésen azonban becsáron alul is el fog adatni.
Árverési feltételek :
1-ör. A birtok együttesen adatik eL^
2-or. KikiáUtáai ár a becsár.
S-or. 10%-tóli bánatpénz leteendó.
4-er. A vevő felek a vételárt következőkép lefizetni. kötelesek;
ugyan is az :
1-Sű részletet azonnal az árveréskor. H.ik . az árveréstől számítandó 3
hó alatt a
ez mind csak
kr. róf vagy dirtbonként.
Minták kivánatra küldetnek. — Saives megrendelések posuí utánvét mellett pontosan és azonnal eszközöltetnek.
Eladási helyiség: Uj takarékpénstári épület, volt Kohn
Gy .-féle tislet.
Szíves megrendeléseket a „27. kr. C8arnok 27 kr.u N.-Kanizsán tessék ctimesni. (1648—2)
(1603-3) A valódi
WILHEL M-féle
köszvény és csdz elleni
vértisztitó thea
(a csúz és köszvény ellen vértisztitó)
mint a
tavaszi gyógy-használatra
az egyedüli hatáijos \értisztitó szer,
6 e s e h ä f t 8 • A n 2 e í g e!
Die Leinen- u. Modewaaren-Fabriksniederlage in Wien,
Josefiitadt, Kochgasse Nr. 36, Eingang durch die Alserstraase^
es. k. adv. can-
aczellaria er ge-
0 délyév. JJétís, S 1858. dec 7. ha-U tárzat folytán
Wiener Cattundruck - Fabriksniederlage.
Wir erlauben Msaachstehend billigst''gestellten Fabrtfcs-Prtis-Cosraat^fllr die Saison 1875. ''ergebenat vorzulegen ; wir Verseichnen sämmtiiehe Erzeugnisse in zwei Qualitäten and bürgen für vollkommene Güte derselben, mit der Versicherung, dass jeder Auftrag auf daas Bleeliste so ausgeführt wird, als wenn er persönlich gewihlt würde. Auf geehrtes Verlangen senden wir Muster aad ausführlichen Preis-Coarant. lodern wir unser Unternehmen aufs Beste empfeh-
len, zeichnen wir
reis
Hochachtnngsvoll Die GesrhftflUleihiiig.
Courant:
miután et Európa ■ ß jegmaga,. es. k. i, legelaobb orvosi tekia- u szabadalom ál- ( télyei allai a legiobb H-*1, hamiaitás el-ï
télyei alul a legjobb
sikerrel használtatott Ö 1fL*éJ^ .... . Ű 1871. márt 28.
es jova hagyatott. u _
, UOODOO
üzen tbea az összes létegeket tisztítja, a test minden alkat és létegrésaekre hatva, benbőleg használva eltávolít minden tisztátalan, el-évült kóranyagot; hatása, mint semmi egyéb szernél —biztos és tartós.
Alaposan gyógy i^ja a kösz vényt, caúst, ét elévült, megrógsóts kórbajokat, mindig evesedő sebeket, nem- és bórvar betegmégeket, test és arcagörcsöket, csömört és bujakórslfi daganatokat
Különös- sikert tanúsított már ezen thest használata máj és lóp-tolulat s daganatuái, u. m. aranyér (Uömorrhoidal) bajokná , igeg izom« fájások, továbbá gyomor, szélszorongások, altest bajok, vizelés-nehézaé-gefc, magömlések, fér^-elgyöngülések stb. ideg, test és nemzési baj oknál.
Görrély ^bkropbel) betagsegek, mirigy daganatok, folytonos tuea-ijj''ás által, gyorsan és alapoian gyógyitatnak, miután ezen szer felolvasztó s egyszersmind vizelet-könnyitó is.
Nagyszámú bizonyítékok, elismerést és dicsérő okiratok, melyek kivánatra be is küldhetők, fennebbi adatok valósága mellett szóllnak.
A mondottakat igazolandó, közlünk néhány elismerési bizonylatot:
WiiteJi
lejá-
raadó 6° 0 kamatokkal együtt ezen kir. törvényszék telekkönyvi hivatalinak. ° _
5-ör A megvett javak mindjárt az árverezés befejezésekor a vető használatába adatnak által; a mely időtói fogra egyszersmind minden-ttle terhek a yrót fofják illetni. y.
6-or A vevd kSteles a megvett birtokon levő épületeket az ar-terést követi- napon a vételár erejéig saját kára és veszélyére biztosítani.
7-er Mihelyt a vevő ax árverési feltételeknek eleget tett, reszére i megvett jószág ¿«Uydonjeg átíratása hivatalból fog eszközöltetni; ellenkező esetben, ha a vevő a feltételeket pontosan meg nem tartaná, az eladott birtok a bánatpénz elvesztésén felül ujabban a vevő költsége tt veszélyére fog elárvereztetni. .
¿gyúttal akik az elárverezendő javak iránt tulajdoni vagy más igényt érvényesíthetni vélnek, felbivatuak, hogy igény kereseteiket a nir-detmény közzétételének ntolsó napjától számítandó 15 nap alatt nyujt-*ák be. különben egyedül a vételár feleslegére fognak utasíttatni.
Végre felzzólíttatnak azon jelzálogos hitelezők, akik nem a telekkönyvi hatóság székhelyén vagy annak közelében laknak, miszerint a vételár felosztisa alkalmával leendő képviseitetésök végett, a hatóság «sékhelvén megbízottat rendeljenek és annak nevét az eladás^ jelentsék t*; ellenkező esetben a hivatalból kinevezett gondnok által fogoak kép-
riseltetní.
Kelt N.-Kanizsán, 18/5. évi april. hó 6-án tartott telekkönyvi törvéoyaséki üléséWl.
Fsrenoz gyógyszerész urnák Jíeunkirchenben.
Spansdorf, FJbe mellett okt 18. 1874.
Tekintetes ur! Hat év óta szenvedek érzékeny csont köszvény fájdalmakban anélkül, hogy valami segített volnz. Amint önnek vértíss-tisztitó theáját esetleg megkaptam s ezt szorgalmasan ittam, azt a kellemes meglepetést tette, hogy azonnal éreztem jótékonyságát, a rohamos fájdalmak ugy alább szálluk, hogy szabad testi mozgást tehetek és oly egészséget érezek, minőnek már sok év óta nem Örültem.
Határozott tapasztalatom van, hogy az ön gyógyhatásos theája szenvedésemtől megmeut, udvariasan kérem, legyen saives nekem postán egy paquettal küldeni az ön vértisztitó theájából.
Azon reményben, hogy kérelmem mielőbb teljesíti, tisztelettel vagyok. i Thiele Anna M., ácsmester neje.
Wilhsla Ferencz gyógyszerész urnák Neunkircbenben.
Kirchberg, Wzgram mellett, okt. 29. 1874.
Küldjön nekem mielőbb postai utánvéttel két dobos á 8 adag vértisztitó theát. igen előnyös szolgálatot tesz és érzem, hogy szenvedésemben felette javulást idézett elő.
Tiszteletteljesen Figlmüller Alajos.
y • 1
Wilhelm Ferencz gyógyszerész urnák Neunkircbenben.
Ratibor, Tábor mellett Chischka, nov. 29. 1874.
Tisztelt ur 1 Miv. 1 a Wilhelm-féle thea nőmnél, ki 20 ér óta beteg, igen jó hatással van, kérek ismét 3 paquettal postautánvéttel küldeni szíveskedjék. Tisztelettel Heihal József, fóldmives.
Óvás a hamisítás és felcserélés ellen.
A valódi Wilhelm-féle autíarthrítís, antirheumatics vértisxtító-thea caak az első nemzeti Wilbela-féle vértiszytó-theagyárban Neunkircheuben Bécs mellett vagy általam a lapokban kijelelt raktáramban kaphatók.
E|y doboz 8 adagra fslosztva, orvosi használat- és utasítással ellátva 1 frt., a bélyeg es pakolás-díj 10 kr.
A t. cz. közönség kénveimére a valódi WilhsiB-féle utiartbrtUs és astirbsamstikus vértisztitó thea kapható : .
Nsgy-Kaslzsas: Rosenberg Feresoz urnái. Zágrábban : Mittlbach
Zsigmond; Kőszegen: Csacsinoviu N, Keszthelyen: Rosenberg Ema-nuelnél; Kapronczác : Werli gyógyszerész ; Sopronban : Wrchovszky ; Szombathelyen : Pillich Ferencz gyógyszerész. Szatmártt: J. Bossin gyógyszerész és Szigetváron: Grünhut Miksa uraknál.
1. Qual
—.25
— 30 —.2
Felhívás
réax tv evésre az állam által biztosított hamburgi nagy pészkisorso-lásbaa, melyen a hivatzlos játékterv szerint 7 osztályban
42,500 nyereménynek kell szükségképpen kijönnie
é> pedig főnyeremény :
375,000 r.-márkkal,
továbbá: 250,000,125,000,80,000,60,000, 50,000,40,000, 36,000, 30,000, 24,000, 20,000, 18,000, 15,000, 12,000, 10,000, 203-aaor 2400, 412-szer 1200 r.-márkkal stb. stb.
A legközelebbi első nvereményhuzásra : 1 egész eredeti sorsjegy ára 2 tallér vsgy sy, frt — kr. oszt, é.
1 negyed „ «/, ^ 5|. , - „ „
az összegnek beküldése, postán utalványozása vsgy utánvétel mellett, a mire mindenkinek az állam czimerével ellátott eredeti sorsjegyeket a hivatalos játéktervet és a kihuaott nyeremények jegyzékét megküldjék.
Egy ilyen szilárd alapra fektetett vállalatnál előreláthatólag élénk résatvevéare minden felölről biztosan ssáoitkatni, ennélfogva hogy valamennyi megbízásnak idejekorán eleget tehessünk, kérjük a megrendeléseket minél előbb, de minden esetre
májú« 18-ka előtt alulirt bankházhoz megküldeni.
Köszönetet mondván as eddig tanúsított bizalomért, megjegyzem, hogy gyűjtéseim a legszerencsésebbek közé tartoznak, minélfogva remélhető, hogy exnttal is sok és nagy nyereményeket fogok a résztvevőknek kifizethetni.
Megrendelésekkel tessék bizalommal fordulni a régi meg-bicbató
M. Steindecker
(1657— 1) bank- és váltóüsletáhe« Hamburg,
Dammthoritrasse czéghez fordulni.
Elisa, Waare.
Eigenes Erzeug-niss in Percaline u. Uemdstoffen p. Elle fl. . . Cosmanoser Kr-zeugniss in Per câline, Créions und ilemdstof-fen pr. Elle & Neunkirche uer Erzeugnisse in Batuste u Jaconet p. Elle fi Frsmzösiscb es Erzeugnis* in Jaconets u. Mousseline p. Elle fi. fiirsfls-Girofla, d. Nssssts la B ail -aad Serasrklel-derstoffeo p.t fl. TürkiscueSchlav-rock-Cretons in d. neuest. Mustern p. Elle fl Möbelpercaits in allen Farben u. Dessins p. E. fl. Gemusterte französische Brillantine pr. Elle fl. Weisse und glatt-fkrbige Brillantine pr. EJle fl Weisse u. gemusterte Kleider-Köper p. E fl. Cosmanoser Leder für F ¿uüo-und Kiuaerklei-der per Elle fl Englische Leinen Kleiderstoffe fir Hasskleider per Eile fl. . . . Weisser Chiffijn. Sciiirtiug und Hausleinwand p Elle fl. . . . Bernden- Chiffon od Ilemden-Per-cail pr. Elle fl Weisser Damast-gradl u. weisser od. gelber Nanking pr. Ellefi. Handtücher iuJa-quard o. Damast per Elle fl Schwarbe Orleans per Elle fl. Schwarze Lüster
per Elle fi Schwarze Seiden-lüstrin p. Elle fi. *L ekgl. schwarze Kleiderripse s. Kleider od. Dol ma per Elle fl. Kleiderstoffe iu glatten od. ge-| musterten Far-i ben pr. Elle fl !_ 40 Eiazelsi S;ück-
waare. Rumburger Leintücher ohn.Natb 2Va Ellen breit, S Ellen Lang pr. Stück fl. . Farbige Caffeetü-cher In alln.Far-ben pr. Stück fl 1 Stück Kinder-piquetdecke, oder fkrbig pr. Stück fl. . Eine Garnitur Bettdecken in Piquet, HLrbig, p 2 Stück fl. . . Tischtücher in Leinen^ Damast
X »L "L x%
Ii.
Qnsl.
-.20
-.30
-.40
—.45
-.30
-.85
- 35
-.35
—.30
—.45
-.30
—.25
—.35
—.30
yj
—.50
—.70 1.20
1.60
— 2-,
—.35
—.40
Stfiok-Wsare mit
30 50. od. 54 El.
< 30 ellig Garn-leinwand p.St.fl X SO ellig gewa-»cheneCreaslein-waud pr St. fl. 7i -io eilige gewaschene S;uhl-waare pr. St. fl V« SOellige gewaschene Stuhl-Waare pr. St. fl 50 ellige Hol lAnderLeinwand pr. St. fl. . J X 50 ellige Bel-faster Leinwand pr. Sl fl. . .
50 eilige Minder Leinwand p. 8l fl. : ,
I. Qual
II.
Qual
—.30
8 —
8.—
10.—
12.
14.—
16.—
25.—
-.30
-.30
-.25
—.40
—.20
— 30
—.26
—.40 -60
1 —
1.30
—.30
4.—
-.80
1.ÍO
6.—
fl.3,3^0,4 50,6 5C
/Garnituren, w od. )firb. in Jaquard,
3.—
v, Rumburger luur May u.dol-feld) iu 6 Sorten fi. 25 bis 30 40 -50—60 -70 per Stück, 54 Ellen. . . . Dstzeodwaare. ■it 12 St.
Kiuder-Taachen-tüchel m. Bilder oder firbiger Kaate per Dutzend fl. . . . Mädchen-Taschentücher mit färbiger Kante und gesäumt pr. DU. fi . . .
Damen - Battist-od. Jacouet-Ta-schentücher mitj färbiger Kanten per Du. fl. Berren-Taschen-tüchel mit färb. Kante und ges. per Da. fl. . .
Rumburger Lei-nentüchel per DU. fi. . . . Irlkuder Leinen-tüchel in fünf Sorten fl. 4, 5, 6, 7, 8 p. Du _ Eigenes Erzeug-niss- Ca 11 u n-Kopftüchel per Du. H . . . Cosmanoser Er-»eugnus,Cattua-od.Batdst-Kopf-tdchel p. Du. fl. Poulard- Kopftü-chel pr. Dtz. fl.
Cosmanoser Fou lard-Taschentü-che! f. Herren per Du. fl. . Eigenes Erzeug-niss TaschentÜ-chel f. Herren pr. Du. fl. . Leinen - Servietten in Jaquzrd pr. Du. fl. . Leinen - Servietten in Daoaaat pr. DU. fi. . Leinen - Handtücher in Jaquard pr. Du fl . Leinen - Handtücher in Damast pr. Dtz. fl. . Dessert - Servietten, weiss oder Arbig, in Damast pr. Dte. f.
TBrklsofce Hafa bsg - Haadtfloher
pr. Du. fl. .
7.—
7 —
9.—
11.—
12.—I
15.-
>0.—
1 —
1.05
1.60
3.-
3.-
— 85
-.95,
1.10
6-
1.30
2.50
2.—
2.50
3.80
3.50
4.-
3.—
4.—
6 —
6.—
7.—
4.-
2.—
3.20
3.—
3-
2.5d
3 —
6.—
4.—
6 —
3.60 2.60
3.-
6 ?ers 12 Pers. 18 Pers, 24 Pers., c
o
fl. 5
fl. 15
litoiren, w od. 6 Pers. 12 Pers. 18 Pers. 24 Pert-X färbig, in Damast, fi. 6 fl. 12 fl. 18 fl.
Versendung mit Nachnahme, Packung zum Selbstkostenpreis and bitten wir auf Firma und Adresse genau zu achten, um nicht von missgünstigen Concurren-ten getäuscht zu werden.
Wiener Catiuft-Druck-Fabriks-Niederiige
Stadt, Ruprechtsplatz Nr. 3, nur Nr. 3. rückwärts der Ruprechukircbe, vis-ä vis dem Eingange
zur Sacristei.
hat sich entschlossen, ihreErzeug nisse suu wie bisher nur an die-1 27 kr. Geschäfte abzage ben,sowohl den En gross-als den Detail-Verkauf selbst an besorgen und für alle Artikel den Einbeiu-preis per Stück mit 80 Ellen um fl. 7.50, per Dützen! m. l2Stück um ff. 8.— festzusetzen, n. zwar folgende Artikel in 30 Ellige echt-färbige*Per-catine, Bav tiste, Jaco-nets und Mouseline, moderne Kleiderstoffe, sowohl schottisch all auch glatt-färbig,Garn Holländer-, Belfaster-und Haasleinwand,
weisse Schirti ng v und Hemden-Chiffon Schnür! u. färb. Kleider barchen te, englische Leinenstoffe für Hauskleider, weisse Zwilch a. Damast-gradl, färb.
" Bett - Cana-vasae, weis, und gelbe Kaakiag, buute Mö-bel-Zitz u
Möbel-Grtadl, weis. Sp uenvor-häuge, Damast und Zwilch-Handtücher Ferner per Du. mi''. 12 St. rreis se Rumburg er
Leinen-tüchel, fein.
Battutta-schentüchel mit färbig. Kaut., Servietten in Zwilch und Damast, w. und farbige Reinleinen-Dessert, türk. Pi-quett,Hand-tttcher, Bat-tist- u. Cot-ton-Kopftü-chel,färb. u. blaue Herren taachen-tücher and Allem dieses Fach einschlagen de ¡Artikel.
Aufträge ans derPro-rins werden ebenso gewissenhaft , als reell ausgeführt, so als wenn persönlich ge wähl wttr-<H u.Nicht-oonveniren-
des anstandslos
retourge-nommen-Adresse
An die Fabriks-Nieder-
Kochgasse
36 in Wien.
;L* 57« 1

NB. Als Probeaufträge versenden wir auch halbe Stücke mit 16 Ellen und halb* Dutzende mit 6 8tück.__1586-8 ;
had.
Hőmer
< 1635 - 3) (A stájer Gastein.)
A fürdő-idény f. évi május 1-én nyittatik meg, a déli vasút mellett van, Bécshez gyorsvonaton 8''/,, Trieszthez 6 órányi; igen erósitő 30, 31° forrással; napoukiuti vízmennyiség 36 ezer akó ; különösen hatásos köszvény, csúz, idegbajok, epe s gyengeségek, női betegségek rohamok, idült bajok : köhögés, csont és izom betegségek ben sat. Nagy basinnal, elegánsán berendezett uj s elkülönzőtt márvány s aérfiak számára való uj fürdők, ízléses lakások, bájos hegyi láj, terjedelmes és árnyas sétány. Fördóorvos Dr. M a y-ofer H. bécsi tudor (april végeig saját lakása, Bécs, hX. Bergstrasse 19.J Kimeritó tudósitvány és árjegyzék Ingyen és bérmentve hapható a fürdóigazgató-
i ágtól, Rőmerbad, Alsó-Stajerországban. 8----—
Alpesi-növény gyomorerősítő.
(Magenbitter.)
(1666—1)
A számtalan gyomoresitő közt a
Dennler Ágost F. iotwU^Lg''TógT"
álul készített alpe«i növény keserű gyomorer5sit8 a legnagyobb tekintetbe vételt érdemli meg, mert nemcsak hogy wrencxr* ös*-ixetételénél fogva megbecsülhetetlen gyomor-gy<SgyiUÍ sw, dm míg tinta vagy seíti-riKsl vegyitre ká*éhá*»kba. fogadókba, vcudeg-lőkbe, sörbásakba »tb. mint legkelleme.ebb é* legegésxség.iebb üditő ital helyet foglal.
Dennler gyomorer5«itője kitfln<"en pótol mindennemű étvágy-gerjesxtS é* aj emé«xtó»t elősegítő liqaeurt is.
Az utánzások slkerüléseért. melyek eica vaiy ozin alatt a kereskedésbe jőaek a gyári helyesre. agy az Etl-quette, «int pecsétes különösen figyelem fordítandó. H. 2289 Z.
Kapható N.-Kanizsán Richter & Sattler uraknál.

»•''sfít :. x "ttVi?*

Arlejtési hirdetmeny.
'' A vallásé» kfleaktaláWi mm- ^ tó75-ik éri j,.
nnár hó 10-én lS5-ik alatt kelt rendelete folytan a nagy-páli kör »égi iskola melléképületeinek újbóli építése államsegély mellett engedi
lyestetett. ^^ ¿pu^^y vállalkozás utjáni biztoiitása réaett 1875-ik ím április hó 29-én déleldu 10 Arakor a h«ly«inén, Kagy-Pálibas szóbeu ajánlatok elfogadása mellett nyilvános árlejtés fog tartatni. r As éj)itési kölueget kö»etkesó összegek jelzik:
I-őr. Kúmiives monka............ 226 frt 95 kr
lJ-w-j, Ácsmunka anyaggal...........681 , — „
III-or. AsxtaJca, lakatos, üveges munka......Hö „ - r
IV-or. Megki.intató anyagok .............564 . ftu
Ossse&en 1511 ürt 46 ki* Azonkívül a közié* részéről természetben kiállítandó munkaerő 3:8 kéli és 182 igás napszám van elószámitva.
A tervek, költségvetés és as építési föltételek f. é. április il-i''-: tői fogva a rala-egnrszegi magy. kir. mérnöki hivatalnál megtekinthetők Felhivatnak a vállalkozni .szándékozók, miszerint a fenntkíV:; napon és órában az előirányaott összeg ntás számítandó 5 sráxtóli bánatpénzzel ellátva, a kitürbét helyen vagy személyesen jelenjenek m v. vagy pedig jogérvényes Írásbeli ajánlatukat a 10 szástóli lánutpénznek melléklése mellett idején küldjék be.
Zala-Egersxeg, 1875. április 16-án.
A m. kir. mérnöki hivatal.
Árverési hirdetmény.
A nagyméltósága m. kir. pénx-ügyministeri meghagyás folytán a nagy-kanizsai m. k. sóhivatal-nál a Ill-ik számú kamarában be-raktározott mintegy 521 mázsa, Írva ötszáxhuexonegy mázsa zsákokban tartott tisztátalan erdélyitörmelék aómennyiség pályázat nyán eladandó. Mely tekintetben a beérkezendő írásbeli zárt ajánlatok alapján a szabályszerű tárgyalás f. évi május hó 10-ére tizedikén, délelőtti 10, tiz órakor a nagy-kanizsai kir. sóhivatainál fog tar Ütni.
Vállalkozók felhivatnak, hogy 60 kr. bélyegjegygyei és az ajánlat összes összegéhez mért tizka-matos bánatpénzzel készpénzben vagy értékpapírokban — avagy •zen bánatpénznek valamely állami pénztárnál a letéteményeséit igazoló elismervényével írásbeli zárt ajánlataikat — melyben az ajánlati összeg mázsánként számmal és betűkkel világosan kiírandó, legfeljebb f. éri májas hó 10-ig, délelőtti 9 (kilencz) óráig a nagy-kanizsai k. sóhivatal-boz lepecsételt boríték alatt nyújtsák be.
Ezen sáros határidón később beérkezendő ajánlatok nem vehetők figyelembe.
A tárgyalás eredményéhez ké-
pest a legtöbbet Ígérővel felsőbb jóváhagyás fenntartása mellett a bzerzűdo8 nyomban fog köttetni oly feltétel alatt, hogy a vállalkozó a megvásárolt sót lehetőleg egyszerre — de legfeljebb két részletben és készpénzfizetés mellett olyformán tartozik átvenni, hogy a szerződés jóváhagyása felől értesítési naptól számítandó nyolez nap alatt az egész vásárolt sómennvisé* elazálliiva legyen; mert különben a biztositék gyanánt visszatartandó bánatpénz a kincstár javára elveszettnek fog* na tekintetni — és említett só-mennyiség a vállalkozó veszélyére elárvereztetni.
Továbbá köteleztetik a vállalkozó mindennemű kimázsálási költségek viselésére.
A zsákok átvételére ugyan nem kötelezhető a vállalkozó, azonban a mennyiben azt kívánja a zsákok darabonkint a szabályszerű ár le» fizetése mellett engedtetnek át.
Végre a beérkezendő ajánlatok idő előtti felbontásának elkerülése tekintetéitől kívántatik, hogy az ajánlatok boritékán kijelöltessék : „Ajánlat az erdélyi törmelék só készletére." (1652—2) Sopron, 1875. april hó 13-án.
A m. kir. pénzügyigazgatóság.
I
Éppen most jelent meg magyar
fordítása a hírneves, igen tanul ságos könyvnek :
Az önmegóvás,
tanácsadó minden körbe •li férfiaknak, Lasrentiustél. Borítékba lepecsételve.
Számtalanszor bebizonyult segély és orvoslása (26 éves tapasztaláf folytán!) a - (1655—1)
Gyöngeségi
állapotoknak afinemzó tagokban, ideges bajokban sat. mit a raafálá öafsr tizés éa fsjl klcsapeagáaok kivet ktzaéoyéaek. — Minden könyv árusnál, jelesül KÓkay Lajosnál, Károly utczában. Ára 2 frt 30 kr
A közönség ó v a t i k bizonyos utánzásoktól és majmolásoktól e könyvemre nejre, melyek a közönség elámitása tekintetéből még hirdetményem asószérinti leírásáig is terjednek. Azért fi gyeljen mindenki arra, hogy könyvem e r e d e ti 3ó-ik kiadását
Laarsatiastál kaphassa, mely egy 8 ad rét 208| 1 lapos kötetet képez
60 boaeztaal ábrával aczélba metszve es a szerző névbélyegével van pecsételve.
Laucentius tanár.
ROBGY ÓC Comp. Limited
gazdasági gépgyárnokok, Lincolnból, Angliában,
Budapesten, Üllői ut 1-szám.
Legnagyobb gazdasági gépraktár Budapesten, állandó gépkiállítás, készletben található.
Sorvető-gépek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyü''2 közönséges ló által húzható, rendkívüli tartós és egyszerű 13 soros vető-gépnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról kormányozható.
Amerikai rögttfrő, meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáló- és arató-gépek.
Lógereblyók és tzónagyiljtók rendkívüli olcsó áron.
YHághirfi Robey-fóle fekvő és hordozható gőz-gépek.
Gőz-csépiő-gépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő
gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munka k.épesség, minőség és tartóság tekintetében felülmúl.
Kézi csaptt-gépek, lójárgányok és lovas csóplő-malmok, szecskavágök. szelelő- és konkoly-Választó rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök.
N. B. Községek számára, kik gózcsépló-gépet, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak.
TO. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk Robeyá Comp. Limitedhez Budapestre czimezui, mivel sem Zalamegyében, sem Y a s m egyében tőlünk gépek eladására megbízva senki nincsen és közvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy B n d a.p e s t r 6 I szállíthatjuk.
Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli használt gőzgépekéi» jutányos áron becserélhetünk.

Sürgönyzési
cxi m
HOFFMANN
országát.
UOFFiYlAiMN S. és W.
termény-, bizMtányt- és kiviteli üzlet
BUDAPESTEN.
T r o d a
o g
o
RAKTÁRiKO
országát 48 sz Q
A kereskedő araknak és gazdaságoknak, a fogyasztási egyleteknek éa valamennyi élei- O mezési raktáraknak ajánljak következő czikkekben gazdagon felszerelt raktárunkat. O
Disznózsír, elsőrendű pesti városi ára, legfinomabb minőségben.
Szalonna, és pedig: magyar, légszáraz, parasztszalonna.
Szalonna, füstölt táblaáru. „ paprikáa táblaára.
Szilva, boszniai, szerbiai, magyar, hordók
▼agy zsákokban. Hüvelyes vetemények, u. m.: nagy, fehér bab, gyalogpaaaaly, hámozott éa hámor zatlan borsó.
Kendermag, babó, szép sárga ká%a, (hámozott köles).
Keményitő, legfinomabb Tullanglaia. „ tömör. „ közönséges.
Lekvár, 1-ső- éa 2-odrendii. Enyv, asztalosok használatára. Mák, szürke éa kék. Paprika, elaőrendfi és középfinom. Csiriz, czipészek használatára. Szappan, tömör.
Szilvórium, valódi aaerémi ée szlavóniai. Viasz, sárga.
a legolcsóbb napi&rak mellett.
elajánljuk továbbá szolgálatainkat minden gabnanemek, gyapja ós egyéb országos termé yek bizományos bevásárlásáéi eladáaára, melyekre kivánatra megfelelő előlegeket ia adunk.
Árjegyzékeket kivánatra kivánatra küldünk.
HOFFMANN S. és W.
Budapesten.
Alkalmas, szólod és jó ajánlatokkal bíró ügynökök ajánlatait elfogadjuk.
(1646-Í:)
Gsépli ppi


legújabb Stittrendsaer szerint telill-mulhatlan szerkezettel és kiállítással, melyekből inár több mint 22,000 példány adatott el jótállás mellett, pró bsidőre jelentékenyen lejebbszállitott áron bér- ó$ vámmentesen szállit-
kézi- és szij általi forgatásra. tatsak.
Ph. Hayfarth és társa gépgyárából Majna melletti (1659 — 1) Frankfurtban.
Ahol ügynökök még nincsenek, felvétetnek.
(1589-28)
ROBEY & Comp, Limited Budapest_
Wajdita József lap- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán.
mm m.
^azdasa^i gépgyáros
az 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint:
hal adási és ér d em-ére mm el kitüntetve,
Bécs, Favoritén, Erlachgasse 22.
ajánlja ki tünő szer kezetü Eredeti angol gőzmozdonyok és gőzcséptögépoket a legajibb szerkezet szerint Garett féle sorvető-gépeit, melyek a legújabb javításokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják.
Továbbá készleten tartatnak: Kézi cséplőgépek legjobb szerkezettel, járgánynyal, vagy anélkül. Járgányok és járgány-cséplőgépek. Hornsby-féie gabonarosták, fü kaszáló gépek, széni gereblék. Lhuillier-féle legczélszerűbb konkolytiszti tó gépek és üyenek Pernollet-féle szerkezettel.
Rtchmond & Chandlor-féie. ugyszínte eredeti angol Bentall-féle szeeská-vágó-gópek, kukoricza-morzsolók, kézi-, ló- és gőzerőre. Répavágó és répazuzó gépek.
Urlő és daráló malmok gőzzel Járgánynyal vagy kézzel hajthatók, zuzé-malmok
sa t. sat.
Kitűnő anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kivánatra bérmentve küldetik. , , A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a
Szombathelyen, főtér 1. sz. a.
(1626-6) lévő gépraktárban.
7
> AG1-KAJS1Z8A, 1875. április 29-én.
Tizennegyedik évfolyam.

Zu*^--. «
£j|flztt( ti ar: P
j Ííe»x erre . . d frv I
f: fél erre . • • • * « •^yed érre . 1 ,
stArn ÍO kr.
Hirdetitek
6 hasábos petiteorbao 7. máiodnor 6 • minden turábbi torért 6 kr.
SYILTTÉRBKN
joronKint 10 krflrt
-.étnek fel.
Kincstári illeték minden j| er7e» hirdetésért ktllönf vfF
30 kr. fizetendő.
■■ - E3
KÖZLÖNY
-^ás* íé> f 6 kós-l
különf
előbb:
-ÖOMOG
özlön
''j A lap «aeUemi
./anyagi reaa«t illetó leinenyek , előfizetések, reclamatiók sat. a szer-keaztő-k¡adóhoz oér-meutv* intésenddk: JíAtí Y-KA N''iZSA Takarékpénztári épület földszint Bérmentetlen levelek | csak ismert munratár-| saktól fogadtatmtk el.
j Kéziratok vissza nem f | küldetnek.

Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben az „el£Ő zalai ügyvéd-egylet", a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a •nagy-kanizsai takarékpénztár'' a ,zalamegyei általános tanitó-testíilet", a .Zala-Somogy* gőzhajózási reszvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Heten ki n( ketszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
b 75 n. i. 1875. Zalamegve alispáni hivatalitól.
JÉriesitén.
Miután a földadó «zabályozátiáról ozólő 1875. évi Vll-ik t. oz. végrehajtá-nához megkívántató előlege«« intézkedések megtétele, a nagyméltóságú magy. Uír péuzügvmiiHateriumiiak f. évi april 15-én 18168. »*. a. kell rendelete szerint azonnal foganatba veendő; ez okból pzük*ége?«nek látom a t. bizottsági tag urakat ezennel tisztíimtel értrwiteni, hogy a fönt hivatkozott * a közgyűlési tárgysor kinyomatása után érkezett pénzügy minis téri rendelet, a legközelebb tartandó májusi közgyűlésen szintén tárgyaltat!» fog; a tekintve, hogy az idézett törvény 26. §-a ertelmébeu, a földadó szabályozása, illetőleg a tiszta jövedelem megállapítása körűli^ljárásra, a törvénvliatósági bizottság által választandó jirrási bizottságok megalakítása iránt is intézkedni kell és ezen a megyére megállapított 8 bersló járási bizottságokba, járásonkínt egy elnök és 15 tag és így összesen 8 elnök é* 120 tag, a földbirtokos osztályból leszen választandó; ennélfogva a tárgy kiváló fontossága iránti tekintetből felkértül a t. bizottmányi tag urakat, hogy a f. évi május hó 3 án tartandó bizottsági közgyűlésen, minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. ,
Zala-Kgerszegen, april 23 an 187a. - CSUTOft l»«E m. k.
alispán.
A magyar ipar és kereskedelem érdekében.
— Győr, april 20. — A magyar nemzetgazdasági egyesület legújabban egy oly kérdés megfejtésére nyitott pályázatot, mely mig egyrészről a magvar kereskedelem és ipar terjesztését, illetőleg a kitűzött kérdés sorai között rejlő nagyfontosságú fejtegetések által azok fej-
lesztését czélozza, addig másrészről alkalmat nyújt a nemzetgazdasági tudományok kiegészítő részeivel is behatóbban foglalkozónak arra, hogy irányt adjon a nemzetközi kereskedelem, illetőleg iparnak eddig tapasztalt hiányait, vagy hibáit felfödni s ezek helyébe oly javaslatokkal elóállani, melyek okulva a múltban vagy még most is divó megfejtetlen kérdéseken, tereljék oly irányba a ueletfelé gravitaló magyar ipart s kereskedelmet, hogy azok ott a szó szoros értelmében tért hódítsanak s kiküszöböljék azon áru- és iparczikkeket, melyek mintegy Magyarországot átugorva portáltatnak oda s. jóságukkal sikerült nekik eddigelé a magjar kézimunkákat kelet piaczárói leszorítani.
Mint látható, e kérdés sokkal égetőbb fontossággal bir, mint a minót némelyek tu-lajdonitaui akarnának neki. S habár nehézkes utakon kell megfejtésébe bocsátkozni, remélhető mindazáltal, hogy lesznek, kik megbirkózni bátorságot vesznek maguknak e nem csekély kérdéssel. Mert tekintve,hogy kelet felől az osztrák ministerium alatt álló Bukovinával is érintkezőnk, nem kétlem, hogy e kérdésnél mellőzhetők lennének némely kényes politikai tekintetek, melyek talán a közösügyi egyezményre csorbitólag hatnának.''Azonban meggyőződésem azt sugallja : legyenek e nagy kérdés útjában bármily politikai vagy társadalmi kényes kérdések, nekünk mindazokkal saját kereskedelmünk és iparunk érdekében szembe kell szállanunk s ha nem sikerül talán épen bizonyos politikai s társadalmi tekintetek miatt a mi áruezikkemknek ott piaezot teremtenünk, olyanná kell teremtenünk politikánkat, olyanná azokat a gátló társadalmi tekinteteket, hogy ne legyenek útjában áruinK-
nak, sőt ellenkezőleg egyengessék az utat azok számára. —
Igen; de csakhamar fülünkbe zúg a másik nézet, hogy: legyen olyan a magyar ipar, legyen olyan a magyar kereskedelem, mely. érdemesítse magamagát az oly politikára, a minő egyengesse számára az utat kelet felé. Mert hogy saját áruezikkeink talán ép£n a nyugaceurópai áruczikkekkel szemben gyarlóságukról tanúskodnak, a/.t talán felróha''juk magunknak s talán épen ez a legfontosabb ok, hiely miatt túlsúlyra nem tudunk vergődni azokkal, kik nem tőlünk. de sokkal távolabb hazából portálják oda gyártmányaikat. Én legalább erősen hiszem, hogy a legnyomósabb ok ez ! S ha csakugyan igy van: akkor az a kérdés: mit tegyünk, hogy túlsúlyra vergődjünk czik-keinkkel az idegen nemzetek felett ? Legelőször is az államhatalomra vetjük szemein • ket. Ennek kellene istápolnia az ipart és kereskedelmet ugy, hogy e czélunkat legalább in médium gradum elérhessük. Sajnos azonban, hogy pénzügyeink kezelésénél a multakban oly hibák követtettekel, melyek e foltétel betöltésétől épen most vonják el legjobban az államhatalom kezeit! Hogy meddig, hány esztendeig kell az államnak e tekintetben kötve tartani kezeit, az oly kérdés, melyre csak az államháztartás mérlege mondhatja ki az igent vagy nemet.Mert hogy mindaddig semmit sem tehet e részben, mig a deficit el nem enyészik, ami pedig,ha többet nem, legalább 2—3 évet okvetetlenül igényel, s hogy még ezután sem tehet sokat, mindaddig, mig az államháztartási mérleg oly tetemes tiszta jövedelmet nem mutat, hogy abból a magyar ipar s kereskedelem dajká-lására is juthatna valami: azt, — ugyhi-
szem — minden további bizonyítás nélkül T>elátja mindenki. Ellenben, ha ez elófölté-telek legyőzettek, akkor már megkívánhatjuk, hogy példának okáért szabályoztassék az iparadó. Mert hogy teszem ezelőtt szép számmal volt ezukorgyáraink a nagy adó miatt szüntették be működésüket; hogy oly iparos műhelyek, melyekben azelőtt alig győzték előállítani a megrendelt áruezik-keket, mind a kedvezőtlen pénzügyi viszonyok alatt néptelelenedtek el,vagy zárattak berki tagadhatja? Keserű tapasztalatok ezek! De hát itt az idő, hogy okulva ezeken, az egyetértő politika ege alatt, ugy rendezzük belügyeinket, mint azt a nemzeti felvirágzás jogos igényei, alapfeltételei megkövetelik! És itt eszembe jut az uj ipar-törvény egy hibája, melyet inkább szeretnék igy nevezni, mint az iparosok gondatlansága, előre nem látóságának. Mert hogy ha a törvény hibás, azt a hibáját a törvénynek a jözan ész van hivatva kiegyenlíteni, azt megmondják mindazon nemzetek, melyeknek mintájára készült némiben az a törvény, és mégis nálunk ziláltak, mig amaz idegen nemzeteknél konsolidáltak a törvény figyelmét kikerült viszonyok. É* e hiba nem más, mint az, hogy meghagyja ugyan a törvény, hogy a czéhek oszoljanak fel, de hogy a czéhból kivált mesterek köteleztessenek egy határozottan kijelmt időben az uj iparegyletekbe belépni, s ha ezt nem teszik, sújtassanak bizonyos birsággal,erről a törvény egészen megfeledkezett. Az ipar- s törvény e tekintetben nagyon is hasonlít a közoktatási törvény ama passüsához, mely olyan, se hideg, se meleg féle .módon azt mondja, hogy ha tetszik a községnek, csináljon iskoláiból közöseket, ha pedig
TÁHCZA.
Vlgy el, vigy el...
Vigy el, vigy el édes emlékeset Elmúlt időm szép arany-korába, — Hadd pihenjen fáradt lelkem egyet, Jcí neki, ha viasza gonéol tája.
Nem kell nekem ez a sivár jelen, Visszavágyom a jobb, a szebb múltba ; Elmullott bár, de a bfi képzelem Könnyű szárnya előhozz« újra.
Boha, soha nem felejtbetem el, Milyen boldog, milyen tündéri rolt Az az idő — a mikor e kebel, Mikor e sziv szerelemre nyílott.
Ez a tavasz az ember éltében, Oh, ez a kor a legszebb, legbájosb: Olyan ez. mint egy kis tündér-éden, Minden zöld aU.ur, minden virágos.
Ezer féle vágygyal és reménynyel Tölti meg ez az idó a szivet; Tele van, mint tavasa kezdetével A zöld lombos és virágos liget.
S mint a ligetben a kis csalogány A szivben s szerelem rak fészket És szavára — titkon egymásután Minden alvó érzelem lölébred.
\Oh, ez a kor — a siiv kikelete, Mely caak egyszer virul a sziv felett : Ez a kor az, mely után c^sdre Visszarepül a vágyó képzelet.
Hot lem van e kor boldog képe, A szép napok édes emlékei Fel-feltünnck, sorban egymáai érve 8 oly jól esik felettük könnyezni !
Eszembe vasry te is szőke lányka. Boldogságom eltűnt hajnal álma -, Haj, te érted nyilott ki e kebel 8 nemsokára te érted hervad cl.
Elfeledni nem tudljik egy hamar,
Emlékedet a sírig hordozom,--
8 ha majd sirom csendes hantja takar, Még ottan is felőled álmodom.
KELEFT GV.

A saintpointl kőfaragó.
Falusi történet.
A. De Laaartin e után Gyulay Béla.
(Folytatás.)
XII.
Miután észrevétlenül és hosszú kerülő utakon a beszédet ismét őrá és előbbi életére vezettem, igy szóltam hozzá: »Tehát szerencsés és megelégedett volt ugy-e vándorlásaiban Kolos és csak szukaéget szenvedő tár-Bairtfgondolt és a fenséges igazságokra, melyet az önig kőfaragó könyvéből felolvasott?"
Ah, édes uram, — felelt, — ugyanis sokat gondoltam más dolgokra is, szülőföldemre, anyámra, testvéreimre és N é z s i r e. Minél inkább törekedtem lemondani e gondolatokról, melyek oly nehézzé tették kezemben a kalapácsot > kenyeremet ugy megkeseriték, annál erősebben és ellenállhatlanabbul ostromoltak. Társaim kinevettek s ábrándozónak neveztek. — „Mond meg hát Kolos, — szokták mondani, — talán valamit a csillagokban felej-tél, Vagy a hegyeken vesztettél el valamit, hogy mindig fohászkodol és a magasba né-zeaz?-
Akkor mindig egész zavarba jöttem és nem tudtam, mit feleljek. Ah! aagyonis igaz
volt, hogy mindent a begyen vesztettem és hagytam el; 8 valahányszor vasárnap kimentem a szabadba sétálni, ~ vagy vándorlásomban egy sík földre értem és hegycsúcsot láttam fényleni a lealkonyuló napsugaraktól, vagy egy fenyő¿rdőben füst szállt fel, — nem tudtam szemeimet attól elfordítani. Ha kezemet pzemeim fölé tartám, hogy jobban lássak, ugy könyeimtől rendesen megnedvesültek ujjaim. S én azt mondtam : Ép olyan, mint otthon ! Itt is vannak talán mélységek és sziklák, legelésző kecskék és erdei patakok: kunyhók is vannak bizonyára, hol a család bizalmasan együttül és némely kunyhóban egy öreg anya, egy szép ara, egy N é z s i is van !. ..
Azután oly fáradtaknak érzém inaimat, hogy nem tudtam tovább menni s ls kelle ülnöm az árok partra a maga« hegyek átellenében, melyek e bus gondolatokat felkelték bennem. Szóval: haza vágytam ; mi nálunk hegyi lakóknál megtörténik, ha városokban vagy sik földön vagyunk. Ez csaknem egyedüli betegségünk, melyben szenvedünk, a szegények betegsége, kiknek alig van más, mi nekik kedves és drága s azért a fóldgöröngyön csüngnek, mely egykor őket hordozta. Én azt gondolom, ugy vagyunk mi hegylakók, mint e gesztenyefa, ha kiakarnák ásni és más helyre ültetni: elszáradna, mert nélkülözi a földet, melyből gyökerei az éltető nedvet szívták.
Örültem is, busultam is, midőn haza gondoltam. Mit szólnának most a te szeretteid, kiket otthon hagytál? — mondám magamban, ha háboritlanul anyámra, N é z s i r e és testvéreimre gondolhattam. Ugyan mit csinálnak ott fén a magányban épen e pillanatban, midőn rájok gondolok ? Most alkonyul, ők épen
haza jönnek és tüzet raknak, hogy vacsorát készítsenek. Most hajnalodik, ők gereblyéik-kel és sarlóikkal a rétre vagy mezőre mennek. Most dél van, együtt esznek a diófa árnyékában. Most közéig az alkony, ők az ajtó előtt pihennek és talán rólam beszélgetnek vagy értem imádkoznak. Most tavasz van, a birkákat mossák a forrásnál. Most nyár van, a szérűre viszik a száraz kévéket és csépelnek. Szegény vak bátyám most egyedül ül a padon, mig anyám, nővérem és N é z s i dolgoznak és csak ha maga van, akkor veszi kezébe a csépet, különben könnyen eltalálna < mást. Most ősz van, a gesztenyét szedik le a fákról. Most tél van, a meleg tűzhelyen ülnék és diót tisztogatnak, hogy olajt készítsenek belőle és kendert törnek.
De hányan lehetnek? Él-e még anyám? Öreg lett-e? Váljon reszketnek e kezei? Vannak-e gyermekek?
Ah! édes uram, ha egyszer haza gondoltam, nem tudtam többé elűzni a gondolatot, és folytonosan ujabb kérdéseket tettem magamnak, melyekre majd igy, majd ugy válaszoltam. Mintha ébren álmodtam volna.
És minél jobban mullott az idő, annál szorosabban fűződtek lelkemhez e gondolatok^ mint a repkényindák ama falhoz. Végre nem volt többé nyugtom, nem tudtam a távollétet elviselni. Akkor azt gondoltam: holnap elmegyek. Hisz hét éve már, hogy vándorlok. Elég bó és száraz levél esett már a gyalogútra, hol N é z s i t ő 1 elváltam. Most talán csak ugy gondol rám, mint testvér a testvérre. Hisz ő már régóta háziasszony; kétségkívül vannak gyermekei, kik ruháján csüggnek, vagy kiket karján hordoz, midőn a kúthoz megy. A gou-
nem tetszik, hagyja meg felekezetieknek. Az ilyen tőrvény minden egyébbnek igen, csak törvénynek nem nevezhető. A törvénynek határozottan kell szóllani, határozottan kell mindent kimondani, különben elveszti jelentőségét, tiszteletét a nép előtt s épen a törvény maga hiánya veti a nép közé a bonyodalmak, s egyenetlenségek konkolyát. Ilyen lévén az uj ipartörvény, nagyon ter-mószete*, hogy rendszeres fejlődését, néni hogy előmozdítani az iparnak, de sőt jóval inkább deruálja. És ilyen szellemben kívánnám én az ipart s kereskedelmet szabályozó törvényt szerkesztetni akkorra, ha már látjuk, hogy az államháztartási mérleg reményt nyújt azoknak dajkalá«ára s ezzel reményiem magam is járultam egy porszemmel azon fontos kérdés megfejtésébe bocsátkozó Íróknak, mely a magyar nemzetgazdasági egyesület által kitűzve, mindenesetre haszonhozó lesz Magyarország iparosaira s kereskedőire. Azért ha aug. 31-ével ama kérdés megfejtésének beküldési határideje lejár s rája egy pár hónappal ama mü megjelennek, előre is figyelmeztetem rá ugy kereskedőinket, mint iparosainkat.
SZERÉNYI ENDRE.
Zalame^ve
törvényhatósági bizottságának folyó 18ló. ''
évi május hó 3-án tartandó rendes év ne- \
gyedes közgyűlésében felveendő tárgyak so- \
rozata :
1. A nagyméltóságú magy. kir. ministeri- >
umnak f. évi márczius 2-án 772/eln. sz. a. |
• • • |
kelt leirata, melyben ő császári és apostoli királyi felségének legkegyelmesebb elhatározása iolytán az ország kormány ara lett hivatását és j a kormány átvételét a megye közönségével tu- 1 datja.
2. Alispáni évnegyedes jelentés a törvényhatóság állapotai ól.
3. Símonyi Laj -b ur ö nagyméltósága f. évi 227. sz. alatt kelt leiratában tudatja, hogy O cs. és apóst. kir. Felsége által f. évi márczius hó 2 án kelt legfelsőbb kéziratával foldmive-lési- ipar s kereskedelmi minisierré kineveztetett.
4- Gróf Szápáry Gyula m. kir. belügymi-nister ur ő nagyméltósága f. évi márczius hó 2 án 736. sz. alatt kelt leirataban tudatja, hogy lemondása — U cs. és j*p. kir. Felsége állal f. évi másezius 2 án keit legteisóbb elhatározásával elfogadtatott.
5. A nagyméltóságú földrnivelés ipar és kereskedelemügyi m. kir. ministerium f. évi 677. sz. alat kelt leiratával az 1873 ik évi bécsi nemzetközi kiállításban résztveU zalamegyei kiállítóknak a nemzetközi l.iráió- bizottság által odaitélt érmeké: és okmányokat szétosztás végett leküldi.
6. A nm. magy. kjr. földmivélés ipar- és kereskedelemügyi ministeriumnak f. évi 7516. 6z. a. kelt rendelete az ujraértékhitelesitó hivatalok felállítása Tárgyában.
7. Nagyméltóságú msgy. kir. belügyminis
dolat, hogy hajdan egymásnak voltunk szán-, a, szivéből bizonyáia ezerszer eltűnt, mint tavaszszal a hólé elfoly, anélkül, hogv másodszor lehetne belőle ni< riteni. Talán mindannyian örülni foguak viszontláthatni. Talán anyám haldoklik és engem óhajt. Taláu nincs házukban elég erös kar szántani, vetni és aratni. Talán ucra tudnak egy szolgát vagy szolgálóleányt tartani, s azt mondják egymásnak: Ah! ha Kolos itt volna! — Ugy "hallottam «''ket, mintha mellettem b-széltek volna.
Végre észrevétlenül és csaknem öntudatlanul, mindig közelebb jöttem az otthonhoz, mint a légy, mely a mécsvilág körül röpkéd, ha elhajtjuk is, hogv- el-ne égesse magát. To u-1 o n-(Tulon-)ióí elmentem és az alsóhavasi Barcelonette- (Bárszöllonett )ben dolgoztam, .17tán G r e n o b 1 e- (Grönobl-)ban, a dauphinéi- (dófinei) V i e n n e- (Vienn-) ben, azután a S a o n e mellett a Cousooi (kuzoni) bányákban, hol Lyon városszámára faragják a köveket, maid B e 1 1 e ▼ M 1 e-(Bellvili-) ben, V i 1 1 e f ra n c h e (Víllfráns ) ban, s végül M a c o n-ba jöttem, honnét hegyeinket láthatni.
Midőn ott voltam, még egy jó ideig visz-szalartottam lábaimat, de szemeimet nem tudtam megzabolázni. Mihelyt köveimről feltekin-ték, akaratlanul e hegyek felé fordultak szemeim. Valóban nehéz volt gondolni: Hét óra alatt ott lehetuél és láthatnád, amit látni óhajtasz ! De nem, te nem mégysz oda, neked elég csak távolról is szemlélni otthonodat! Ne tud* jak odahaza még, hogy ily közel vagy!
On talán kérdezni fogja: Tehát soha sem tudósította őket, vagy azokról sem hallott semmit t — Meg kell gondolnia uram, hogy csalá-
terium lurata, mely mellett, a törvényhatóság 187Ö. évi költségvetését megállapítva megküldi.
8. A magas ro. kir. pénzügyministerium leirata a f. 1875. évi jövedelemadó kivető, Ugy a ház és jövödelem adó felszólamlást bizottságok megalakítása tárgyában.
d. A földrr.ívelés- ipar és kereskedelemügyi magas ra. kir. ministerium leirata a folyó 1875. é. lótenyésztési jutalomdíj kiosztás helye és idejének meghatarozása végett.
10. A nagyméltóságú m. kir. belügyminU-teriumnak f. évi 15952. sz. a. kelt rendelete, a nyilvános betegápolás költségei fedezése tárgyában.
11. Nagyméltóságú m. k. belügyministerium-nak rendelete, melylyel törvényszerű elintézés végett leküldi Házas Sándor s érdek társai zalaegerszegi lakósoknak a városi helypénz fizetése alól a heti és országos vásárnapok kivételével leendő felmentetésükre irányzott kérvényét.
12. Nagyméltóságú ra. kir. közmunka és köz lekedési ministerium leirata, a lendvai vizek levezetésére szolgáló csatorna megásatása ellen Br. Sina Simon részéről közbetett felfolyamodvány tárgyában.
13. Nagyméltóságú in. kir. közmunka és-" közlekedési miuiaterium leirata a Wern.«ee és Izsakócz közti Mura foíyó rész szabályozása alkalmából a Stájerországi érdekeltség által a zalai érdekeltség terüleién végrehajtott szabályozási művek átvétele és ezen munkálatokért követelt 1398 frt. 97 krnyi költség megtérítése tárgyaban.
14. Nagyméltóságú m. kir. közrauuka és közlekedési ministerium leirata a Raposkai csatorna kiigazgatása tárgyában.
15. Caukelter József megyei számvevő ur, Skublics Zsigmond főpénztárnok ur által a megye hazi pénztáráról 1874. évről szerkesztett zárszámadást jelentése mellett bemutatja.
16. Czukelter József megyei számvevő ur, Skublics Zsigmond főpénztárnok ur által a megyei utfentartási alapról 1874. évről szerkesztett zárszámadást jelentése mellett felterjeszti.
17. A 4-ik számú cs. kir. huszár ezred parancsnokságának az alispáni hivatalhoz inté zett átirata, melyben az e megyében .állomásozó 4 huszár szazad állandó elhelyezesét javasolja. ''
18. Erdős György szolgabíró ur jelentése, mely mellett Djbrovics Imre aranyodi körjegyző és az ottaui elöljáróság ellen altala megejtett vizsgálatról felvett jegyzőkönyve: bemutatja.
19. A pacsai választást megsemmisítő igazoló választmanyi határozat ellen, az állandó bíráló választmányhoz benyújtott folyamodványt alá irók ellen a f. évi feoruár 3 án s folytatva tartott bizottsági közgyűlés 841./25. jk. sz. a. kel: végzéssel elrendelt vizsgálat teljesítésével megbízott küldöttség, vizsgalata eredményéről felvett jegyzökönyvet jelentése mellett bemu-tatja.
20. A szentgróti járás szbirája, a szepetki választókerületben, a bizottsági tagok válasz tása alkalmával a választás rendjének megzavarására irányzott tetteikért f. évi február 3 án s folytatva tartott bizottsági közgyűlés 841./25. jk. sz. végzésével több aranyodi iakós ellen elrendelt vizsgalat teljesítéséről felvett jegyzőkönyvet bemutatja
21. Bezeréd község folyamodványa, melyben
az ottani plébánia évi fajáruiékának meghatá-rozasa és kiáltal leendő kiszolgáltatásának elbírálására egy küldöttség kirendelését ken.
22. Vámosi György bezerédi lelkész ur folyamodványa, melyben a plébánia részére éven-kint járó tűzifa kinem szolgálása miatt, a plébános és a hivek közti viszály megszüntetése s az évenkinti tűzifa mennyiségének meghatározása végett egy küldöttség kirendelését kéri.
23. Czigány Bertalan küldöttségi elnök ur jelentése, mely mellett a letenyei községi legelő területről elárusítani srándékolt fákra vonatkozó szakértői véleményt bemutatja.
24- A szegedi országos ipar és termény kiállítási bizottmány átirata, melyben a nm. föld inivelés- ipar- és kereskedelemügyi m. k. rai-nisteriuranak engedélye alapján a hazai összes iparos és gazdaközönség résztvéte mellett Szegeden 1876. évi augusztus hóban megnyitaudó országos ipar és terménykiállitás rendezését tudatja.
25. Tótfalu és Szécsi sziget közötti útszakasz megvizsgálására, f. évi február 3 án s foly tn«. a tartott bizottsági közgyűlés 759./30. jk. sz. a. kelt végzésével kirendejt küldöttség, vizsgálata eredményéről felvett jegyzőkönyvet jelentése mellett bemutatja.
26. Szentandrás község folyamodványa, Sándorháza és Pölöske községek határai között, a szentandrás községbe vezető uton levő híd mikénti kijavítása tárgyában.
27. Kiküldöttségi jelentés, Koch Mihály nagykanizsai lakós s krizsoveczi birtokosnak Knzsovecz község ellen a községi téglavető telep használata iránt emelt panasza tárgyában teljesített eljárásról.
28. Vrancsics Károly szolgabíró ur jelentése, Pribiszlavecz község aital elkövetett erdő pusztítás tárgyában.
29. A megyei igazoló választmány jelentése, a f. évi márczius hó 18 án némely választó kerületekben pótlólag eszközölt bizottsági tag választások igazolasa tárgyában.
30. A zalaegerszegi járás szolgabirája Vor-hota község folyamodványát, melyben a vor-hotai és andráshidai réteken levő sáncz és az andráahidai hosszú hidi malomnál lévő zuggó kinyitását kérik — jelentése mellett bemutatja.
31. Somogy megye közönségének átirata, mely mellet a marha levelek kiállítása körül eddig gyakorolt és ministeri intézkedéssel megszüntetett önkormányzati jogának helyreállításáért a képviselő házhoz intézett kérvényét közli.
32. Hertelendy Zsigmond lóállitási bizottsági elnök ur lemondása.
33. Rajczár István bagonyai lelkész ur birtoka mellett ásott árok megvizsgálására m. évi augusztus 3-án s folytatva tartott bizottsági közgyűlés 5482./183. jk. számú végzésével kirendelt küldöttség vizsgálódásai eredményéről jelentését bemutatja.
34. A lendvai járá3 szolgabirája Szentadorjántól — Kányavárig épitteni szándékolt útszakaszra vonaikozólug a f. évi február hó 3 án 8 folytatva tartott bizottsági közgyűlés 8486-/43 jk. számú végzésével nyilatkozatra felhívott alsólendvaí és nempti fóbérnökség nyilatkozatát jelentése mellett felterjeszti.
35. Tibold János szentgróthi lakós folyamodása, melyben a batyki úgynevezett „Harmosi" malom mellett elterülő réteken ásott sáncz
megvizsgálására egy küldöttség kiküldetését kéri.
36. Veszprémmegye közönségének átirata, Nagv-Vázsony — devecseri útszakasznak Pula községen keresztül vonuló része helyreállítása érdemében.
37. Mosonmegye közönségének átirata, mely mellett a magyar szent korona feltalálása emlékére Ó Felsége által 1856. évben Góth styl-ben építtetett kápolnának mint történelmi ereklyének fentartasa érdemében a képviselő házhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. /
38. Liptómegye közönségének átirata, mely mellett az erkölcstelen és botrányos magány életű megyei tisztviselőknek tiszti kereset alá vonalhatása érdemében a nm. m. k. belügymi-nisler'':umhoz inté"»tt feliratát pártolás végett megküldi.
39. Nagy-Várad város közönségének átirata, mely mellett az egyetemi módra szervezett vi déki jog és államtudományi facultá?ok részére megadandó szigorlat (Rigorozuiu) tartani'' jogosítvány tárgyaban a képviselő házhoz intézett lel iratát pártolás végett megküldi.
• • ^
dunkban nem volt senki, ki írni vagy olvasni tudott volna, és hogy vándorlásomban soha földit nem találtam, aki valamit beszélhetett volna szülőföldemről. Azonkívül be kell vallanom, hogy habár igen hazavágytam, inégis féltem megtudni, mi történt hon távozásom óta. Tudom jól, hogy ez ellenmondás, de ha mégis ugy volt. Nem vette ön még néha észre, hogy az ember, — úgyszólván — kettős, és hogy az egyik valamit óhajt, mitől a másik fél? Én tehát egész idő alatt egy szót sem hallottam rokonaimról 8 ők sem tudlak semmit én rólam. Az otthon olyan volt rámnézve ; mint egy másvilág, melyben halálom előtt éltem és csak feltámadásom után fognám viszontlátni.
De mióta akaratom ellenére mindig kö-1 zelebb jöttem és ily közel jutottam ; mióta naponkint szemeimmel láthattam a hegyeimhez vezető utat. nem voltam többé lábaim és akaratom ura. Gyakran majd megői ültem és szivem oly hevesen dobogott, mintha el akart volna szabadulni és nélkülem ide sietni.
« Többé nem jött álom szemeimre, mintegy ébren aludtam s nem egyféle álomképet látUm az otthonról, mely akkor sem tünt el, ha csak-j ugyan ébren voltam. Még hallgatagabb lettem, ; miut máskor; nem volt többé kedvem e''ztvagv i azt segíteni munkámmal, nem voltam többé ájtatos és semmire sem gondoltam, ha imáimat • végeztem. Ah!- ez nagyon szomorú idő volt! Megbáetam, hogy ily közel jöttem és éjj-1 gyakran elhatároztam magamban újra visszamenni T o u 1 o n- vagy Bayonneba s állandóau ott maradni,nehogy ismét kísértetbe jö jek, mely annyira gyötört De midőn a nap újra fölkelt s a hegység újra látszott, akkor < vége vmt az elhatározásnak, ugy éreztem.
mintha ólom talpak lettek volna lábaimon; többé nem tudtam elmenni.
így éltem ama Bzerencsétien két héten. Bár figyeltem volna a szózatra, mely visszatartott, ahelyett, hogy a haza hívónak engedelmeskedtem. De Isten legjobban tudja! A vágy ellenállhatlan volt.
Egyik éjjel, midőn épeu nem tudtam elaludni és a vér ngy vert halántékaimban, mint a madár szárnyai, mely kalitkáját szeretné eltörni, — gyorsan felugrottam és felöltöztem, időt sem engedve magamnak erre vagy arra. gondolni. Aztán hátamra vettem útitáskámat és egyenesen keresztülvágva mentem a sötét éjben. Alig éreztem a földet lábaim alatt, mint a ki-sértő lelkekről mondják. Egész testemben izzadtam, de az izzadság hideg volt, mintha* leöntöttek volna.
Mielőtt aMontblanc kivilágosodott volna, u hegy tövében voltam. A fenyőerdőkön át a gyalogúton jöttem fel, ki sem fújtam magamat vagy meg sem pihentem valamely kövön. Ugy tetszett nekem, mintha mindig felfelé kellene mennem és soha sem érnék haza. Midőn azonban a nap kissé felmelegített és a világos nap kissé ismét észre hozott, azt mondtam magamban : Meggondolod e, hova mégysz és mit akarsz tenni ? Tudod te, hogy él még an/ád? — váljon bátyád, ki Nézsi vei boldog^ nem lesz e féltékeny, ha te a házban vagy V Hisz ő tudja, hogy Nézsi neked adta szivét, mielőtt anyád nőül adta volna. Tudod-e a-/.i is,hogy nem fogod N é /. sí nyugalmát megzavarni a jelenléte,! által? Tudod, hogy nem fog-e minden boldogság elenyészni a házból, ha te megjösz, amim e fak árnyékát elűzi a nap ? És h? ugy van, mii basznál neked fáradalmaid
J
Helyi hírek.
— Ranolder János veszprémi püspök 6 nagyméltósága, a magyar királyné can^ellárja, hazánk kitűnő főpapjainak egy ik legkitűnőbbje — mint a „Pesti Napló" irja — a jövő hó 12-ikén fogja megülni püspökké történt felszentel totéaének negyedszázados emlékünnepet. A ju-beliaris főpap tiszteletére, a veszprémi káptalau megrendelése nyomán Székely B rialan, Keleti Gusztáv es Rauscher hazai kiváló művészeink keszilenek egy ériékes és nagy művészi becs csel bíró albumot. Óhajtjuk, hogy a kitűnő to pap az egyház és a hazadiszere még 3okáigfolv-tathassa áldásos működését.
— Hivatalos. A kir. ig^zssgügyminis tera nagy-kanizsai kir. törvényszékhez aljegyzővé Gibbon Erford pesii kir. itélő táblai dijas joggyakornokot és jegyzővé a zala egerszegi királyi törvényszékhez Orzoven szkv Karoly semmi tőszéki segéd fogalmazót ne vezte ki: — továbbá K olt aj Győző Csáktornyái kir. törvényszéki Írnokot a szombathelyi kir. törvényszékhez, ésLuif József ócsai kir. járá-bir sági vnokot a zala-egerszegi kir. járásbírósághoz helyezte at.
— Köszönetnyilvánítás. Midőn ze nekarommal Nagy-Kanizsáról a nyári idényre Budapestre, a Margitszigetre távozom, nem mu laszihatom ei, sőt kötelességemnek tartom magam és tarsulatom nevében a n. érdemű közöu-ség-nek becses figyelmeért és éreztetett pártfogásáért hálás köszönetet nyilvánítani, kérve egyszersmint, hogy emlékében tartson meg s partfogását jövőre se tagadja meg tőlünk, mit kiérdemelni ezután is főiörekvésünk leend! N.-Kanizsán, 1875. spril hó 26-án. A zenekar nevében: Kovács Gábor.
— A tűzoltóktól. E lapok mult számában kitett azon nyilatkozatra: „hogy a legutóbbi tűzesetnél a tűzoltóság működése ismét akösön-s é g osztatlan elismerésében részesült - — kénytelenek vagyunk azon — némileg czáloió megjegyzést közre bocsátani, miszerint egy nagyon is nyomatékos férfiú nem csak hogy ezen általános elismerést nem oszta, hanem a lehelő legerősebb kifejezésekben isgán
és nélkülözéseid összes gyümölcseit egy óra alatt elveszteni ? Nem jobb-e, hogy mindannyian meg boltnak hisznek, amint hinuiök keli, meri mit-sera hallottak felőled ?
Ezek és ehez hasonló gondolatok jöttek agyamba. Nem tudtam igazán, mit kellene tennem; egy lépést előre, kettőt hátra mentem, ismét elindultam s aztán megalltam és földre t*; kinték, mozdulatlanul cs lélekzet nélkül, mini egy fen álló halott. Ah! mily kiuos ui! Ugy éreztem magamat, mintha a Kálvária hegyen jöttem volna! >
Miután sem a visszafordulásra, sem a tu vább menetre nem tudtam magamat elhatározni 8 miután a deli nap olytisztán sütött, hogy a pász torok távolról is könnyen felismerhettek 8 visszatértem hirét előre megvihették volna, kitsé félre mentem az útról a leültem egy sziklára, hogy a dolgot nyugottabban megfontoljam. Nem, mondám magamban, — nem fordulhatok vissza, már igen közel jöttem; szivem itt maradna, ha én erőltetném is magamat. Holnap látni akarom anyám házát, megakarom tudni, ki élés kihalt meg atyám tetője alatt; nem megyek el anélkül, hogy Nézsi hangjában még egyszer ne gyönyörködjem — csak bár legalább Nézsi élne még! De nem akarom magamat mulatni, itt vagy máshol bevárom az estét; aztán födetlen labbal megyek, visszatartott lélekzettel, nehogy az ebetfelébreszszem és oda lopózom mint egy tolvaj — Hogy csak egy pillánláut lopjak azoktól, kik nekem a világon legkedvesebbek voitak !
(Folytatása köv.)

»oakodottatűzoltók lassúsága* összes működé e , felett. Eaen férfiú Hirschl Hermann ur,
_ ki midőn a legudvariasabb hangon kéretett
fel, hogy egy kocsi odábbmozditására segédkezet nyújtson, — ezen kérelmet nagy megbán-lásnak vette és fennhangon elkiálltá: hogy ő erre nem köteles, hanem azért vannak itt a tűzoltók : hogy dolgozzanak. Jóllehet már magá* ban azon körülmény is megrovást érdemel, ha valaki mintegy mulatságnak tekintve a tüznéli megjelenését, méltóságán alól tartja a veszély láttára némi segélyt nyújtani; — mégis ezért tollat sem emeltünk volna, ha Hirschl ur az «-¡jvszerü elutasítással meg nem elégedve, még tok igaztalan vádat is egés^méltatlankodással nem szór a tűzoltókra és-Jáváit azoknak parancsnokaira, — mi által a legnagyobb botránkozásra okot szolgáltatott. Ha Hirschl ur azt hiszi, hogy ő a tűz elfojtása körüli miveletek-hez jobban ért, mint mások, akkor lépjen a tűzoltóság soraiba, hol az ily kiváló tehetségnek az illó rang és elismerés kimaradni nem fog ! KI leuben, hi csupán csak a tüzoltÓBág intézménye vagy annak egyes tagjai iránti ellenszenvből történtek volna, azon nem most először, hanem már több alkalommal tapasztalt gáncsoskodásai, akkor egész tisztelettel kérjük fel: hogy ha már használni nem tud vagy nem akar, legalább ne ártson, — maradjon jövő tűzeseteknél szépen otthon — és ne kedvetlenitse el és háborgassa azokat, kik dolgozni nem restelnek !
Több tűzoltó.
— A földadó-bizottságba megyénkben a zala-egerezeg\ becslő járásban 1 elnök, 15 biz. tag, — tünagy-kanizsaiban 1 elnök, 15 biz. tag, — az alsó-lendvaiban 1 elnök, 15 biz. tag, — a keszthelyiben 1 elnök 15 biz. tag, — a le-teuyeiben 1 elnök 15 biz. tag, — a sűmeghiben 1 elnök 15 biz. tag, — a csák tornyai ban 1 elnök 15 biz. tag, — és a tapolczaiban 1 elnök, 15 biz. tag, — összesen 8 elnök, 120 biz. tag leáz választandó.
— Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a b e f á sf t á s - ü g y e városunkbaiT Hencz Antal»V munkatársunk felszóllalisa után is méiyen hailgat, holott más városokban, — mint vidéki laptársaink irjak, — erélyes intézkedések tétettek. Ismételve felhívjuk Nagy Kámzsa város t. közönsége ügyeimét, kérve és intve egyszersmind, hogy az idő eljár!
— A váron majorban ditztelenkedő rozzant pajta lebontása, mint láttuk, megkezdetett. Ideje is volt! A gyakori tüzesetek miatt a vásártér lakói a tűzvészek és szalmaépület miatt úgyis folytonos aggodalomban voltak. Csak a teljes elbontás ne húzódjék hosszura, mert nem találnék szépészeti dolognak a rozzant tetőfákat hetekig ott szemlélni.
— A Csengery- és Kazinczy-utczák összekapcsolására nyi''.andó uj utcza ma (april 29.) délután fog kihasittatni és kijeleitetni.
— Értesülésünk szerint a városi tanács elismerő nyilatkozatot intézett a főgym-nasiumi igazgatósághoz az ifjúságnak a legutóbbi tüzeset alkalmával tanúsított és elismerésre méltó magatartásaért.
— Városi )iatóságunk a legközelebbi
napokban több routos kozépitkezés megkezdései rendelte el, többek közt: a plébánia templomhoz vezető uton a járdaépítés miudkét ol-dalrul e napokban már megfog kezdetni; az utczaöntözéshez szükséges viz előállítására két nagyobb kut építése — és pedig egyik a főtéren, másik a Széchenyi-téren a takarékpénztár épülete előtt — már megkezdetett, mindkét kut óránkinti vizbősége egyenkint 120 akó lesz, igy az öntözés teljesen lehetővé válik; a mértékhitelesítő hivatal elhelyezésére a városház udvarán fognak a kellő helyiségek építtetni, az építés legnagyobb erélylyel fog foganatosíttatni, hogy a hivatal működését mielőbb
megkezdhesse.
— Vettük észre, hogy a tíirály utczai klinkeruton az állami utbiztosság az etetést nem engedi és az utkoprók a rajt ért fuvarosok takarmányát szépen elszedik. Nem látja a rendőrség a Kazinczy-utczai klinkerut jobb ol-dalan, vagy a Teleky-utczában a tömeges etetést? Bizony hajdúink nappal is körültekinthetnének az egye3 utczákban, Bok minden visz-szaélés jönne igy a hatóság tudomására és nem kellene hirlapilag minduntalan felszólalni!
— Kémet színészet. A városunkban időző Thalia német papjai által a héten következő darabok hozattak színre: Szerdán, apr. 2l-én „Ultimo.- Csütör:ökön, apr. 22-én „Ur-pkeus in der Unterwelt" czimü operette. Szombaton, apr. 24 én „Javotte das neue Aachen-brödel" czimü operette. Vasárnap, apr. 25 én „Auswanderung der Protestanten von Salzburg.- Kedden, ap* 27-én „Die Cocottenköni-gin." Az „Ultimo" és „Javotte« kitűnően mulattatták a kevés közönséget, különösen ez utóbbi zenéje. „Orpheus''-t mintha kifordították volna. Ki kell emelnünk minden játéknál Fritzsche-Wagner asszonyt, ki egyedül kedves mindig és mindenben s kit valahányszor megjelen és eltávozik a deszkákról, taps fogad és taps kisér. Jutalomjátékában (Cocottenköni-gin) is bőven kijutott része s a közönség is meglehetős számmal jelent meg. Az emiitetten kivül még a nők közül Koriander Buchner, Mattausch ós Arensdorf, — a férfiak közül
Fritzsche, Baumann, Pichler, Unger, Jany és Lurian réozesülnek legtöbb elismerésben.
— Vidéki színészet. Sümeghen Kétszeri József színtársulata által által f. évi apr. 17. adatott: „A magyar zsidó és hazája;'' népszínmű Lukácsitól. £ darabból megémlitőnek tartjuk Anna asszonyt — (Kétsznrinét,) ki érsés-teljes és lelkesen védte a becsületet, áthatva igyekezett „Steinbergerf-ben a lelkiismeret szavát felkelteni annyira: hogy h&tást gerjesztő előadása a közönséget elismerő tapsra keltette. Eszter (Vértiné,) szép a csinos női mosoly; de ha oly gyakori, hogy még a komoly pillanatoknál is alkalmaztatik : nem qexezhető annak. ÉlethAn adta Miksai (Zsigmond) vakot; ha mindig ily készültséggel lép fel: Bugásunknak el kell maradnia. Azt hittük, a magyar zsidót többen fogják megnézni! Vasárnap, 18-án színre került : „A három széki leányok- vagy: „Tatár járás Erdélyben" ; népszínmű 4 szakaszban Jókai után irta Szigligeti. Már az első szakaszban a „Diákok Vittenbergában" talpraesetten tűnte-ték elénk a diák életet, — az előadás további folyama is sikerült volt: Veimuth fürmender (Bányai) nem sok beszélni valója volt, de annál ügyesebben mimikázott. A dalból különösen meglepett minket Bányayné és Orsiné által énekelt duett. Orsiné az egész darab alatt valódi élénkség- és vidorságg.il a közönség figyelmét folyton fentartotta.Közönségszép számmal.Kedd 20-án bérletben : rEgy nő, ki az ablakon kiug rik" vígjáték, irta Kotzebue. Vérti „Dernői bá rót" tekintve, hogy Kétszeri helyett játszotta, meglehetős sikerrel, színpadias otlhouossággal adta ; azonban az alakitashoz kissé fiatal volt. Orsiné, (Rózsi) némelykor moudatcserébe bonyolódott. Az esthomálynál, szemben azzal, hogy a világosság a kezdettel egyenlő maradta azinpadon : nagyon különösen vette ki magát, midőn „Török Bálindnéu asszony még a közönséggel is kiváula bizonygatni, hogy hiszen „sötét van, ugy e nem látuak semmit?" Csütörtökön 22-én bérlet 2. számban adatott: „A pénz ügyminister jobb keze'' vígjáték, irta Rosen Gyula. A darab nagyobb színpadnak iratolt s igy nem csoda, ha hatását elveszlé; frivol- da rabban legalabb szellemnek is kell lenni ; mi e darabban, egy-két részletet kivéve, teljesen hiányzik ; ily darabokat nem igen ajánlu&k ismételni. A szereplők közül: Vértiné jobb volt a szokottnál; naiv volt a kis szobaleány Bányayné. Vértit már többször láttuk jobbnak. Államtitkár (Győri) hálátlan szerepét érvényre tudta emelni. Örömmel vettük észre szomszédaink — a rendekiek megjelenését, kik pártfogásuk által szép számmal növelték » közönséget és ezzel a társulati cassát. Nobody.
— Zala-Apát hinál a Z ila folyón át-ve7ető hid épitése, illetőleg újítása nagyban foly. A hid egyik része lebontatott s mig ez elkészül,. addig az átjárás a hid másik felén tör-téuik. Az epitő figyelmét felhívjuk, miszerint a hid azon szélére, mely felől a második fél lebontatott, egy ideiglenes karfát alkalmazzon, minthogy igy — különösen a 6etét esti órákban — ur átjárás nagyon veszélyes s a netán véletlenségből történhető szerencsétlenségekért senki más, mint egyedül a vállalkozó építész volna felelősségre vonható.
— Veszprémből irják nekünk: Városunk egy bizottságot küldött a ministeri-umboz, hogy az innen Pápa városába áthelyezett honvédeket ismét visszahelyezzék,mert városunk is késznek nyilatkozott a honvédség részére laktanyát építtetni. E kívánságunk teljesül. A laktanya a pápai uton leend, e czélra az ott lévő herczegi épületet városunk mesés olcsó árért 2000 frtért vette meg. Tehát mihelyt az épületen a változtatások befejezve lesznek, egy dandár honvéddel több lélek lesz városunkban.
— Gyilkosság. Kompetár Ferencz csákányi (Somogymegye) lakós egy óv előtt a horvátkút! hegyen szőllőt vásárolt. A mult héten 1600 frtot a vásárolt szőllő árában az előbbi tulajdonosnak akart lefizetni, miben gyilkos kezek gátolták meg. Ugyanis: pinczé-jében saját fejszéjével agyonverték s a nála levő összeget elrabolták. A tettesek nyomoztatnak.
— jKeszthelyen egy „temetkezési segélyegylet'' felállításán fáradoznak. A beiratkozó tagok egyelőre havon-kint 50 krt fizetnének be az egylet pénztárába. E befizetés két évig tartana, vagyis azon időig, a mig az egylet azon helyzetbe jön, hogy egy gyászkocsit, szóval a temetkezésekhez szükséges készleteket beszerezheti. Erről az egylet megalakulása után bővebben fogunk szólani.
— Benedek nyug. tábornagy — mint a „Jelenkorból'' olvassuk — a nyarat megyénkben, a hévvizi fürdőben szándékozik tölteni.
— Abalatotiigőzhajózás ma, apr.29 ón veszi kezdetét s a fürdőidény megnyitásáig (máj. 16.) minden csütörtökön Siófok és Balaton-Füred közt a „Kisfaludy" gőzös fog közlekedni.
— Vándorkönyvek beszüntetése. A földm. ip. és kereskedelemügyi ministerium által az iparos hegedek vándorkönyve beszüntettetek E helyett elégséges a törvényesen megalakult ipartársulat bizonyítványa, melynek alapján fog ezentúl a külföldre szóló útlevél is kiadatni azon iparossegéd részére, ki külföldre ulasni szándékozik.
— Rövid hirek. Mednyánsiky Sándor Somogymegye szigetvári kerületének ! képviselője meghalt — A pápai ref. jogakadémiát Komáromba akarják áttenni. — Szigligeti emlékirata a nemz. színház-sál való két évi működéséről a napokban meg fog jelenni. — A magyar és osztrák 10 és 20 frankos aranyakat Francziaországban ép oly értékben fogadják el, mint a franczia pénzeket.
— A nemzetközi foldrajzi-congressm Párisban aug. 1-én nyittatik meg. — Meti an János aradi román püspök beiktatása május 2-ikán lesz. — Az országos lótenyésztési értekezlet Budapesten f. évi május 8-án tar tátik meg. — A fővárosban 8315 drb. törvényes existentiáju kutya van. — A tv a 1 e s i hg. az angol szabadkőművesek nagymestere f. hó 28 án foglalta el székét. — Singaporéba n a fegyenczek fellázadtak, 14-et közülök agyonlőttek. — Levinszky a bécsi Burg-Bzinház tagja, magyar állampolgár akar lenni.
— Király ő felsége gr. Hunyadi Kálmánt tábornokká nevezte ki. — Az orosz cár május 8 án fog Berlinbe érkezni. — A peiti lóvonatu vasutakon kísérletet akarnak tenni egylovas kisebb koasikkal. — H i 1 1 e r pécsi ügyvéd Budapesten a Dunába ugrott. — A V á g kiöntött. — Zsibárus csarnokot szándékozik egy consortium a fővárosi István-téren épiteni. — A műcsarnok javára rendezett két műkedvelői előadás 3110 frtot jövedelmezett. — A kolozsvári színház még a következő 3 évre is intenaatura alatt marad.
— Bismarck hrg. gyöngélkedik saz ágyat őrzi. — A három császár találkozása, mint írják, Emsbenfogmegtörténni. — Francziaországban ismét ministerválságról beszélnek. — E r k el Ferencz„Sz.-Iván* czimü dalmüvet ír. — Törökországban Syriában a kolera kitört. — Az ezüst árkelet-pótlék május hóban 5 százalék. — Szászsebesben i. hó 23 án a tűz 150 házat emésztett fel. — Arad város egy azinház építésére 200,000 frtot vesz fel. — Akinevezett főispánok névsorát tegnapelőtt hozta a hivatalos közlöny. — Mi M argitsziget melletti kis szigeten Svoboda német színigazgató arénát épit.
Irodalom.
* A „ Vasárnapi Újság" april 25 iki száma követknző tartalommal jelent meg: Totn-Cíányi Adam (arczképpel) Dr. Ballagi Aladártól.*— Idegen földön. (Költemény Pásztóitól.) — Czérna Tamás. (Beszély, angolból f. Sámi Lajos.) — Madocsányi Pál (arczképpel.) — A zürichi műegyetem (Képpel.) — Isztria és Dal-ináczia, III. (képpel.) — „Az úszó város.'' ^V''irne Gyula regéuye, képekkel.) — Kérelem a magyarországi első kőkori maradványok ugyeben (6 ábrával) Rón^er Flórjától. — Boy-ton kapitany (képpel.) — A hétről. — Irodalom és művészet, stb. rendes rovatok. A „Vasárnapi Újság'' előfizetési ára évnegyedre ^apr. —jun.) 2 frt; a „Politikai Újdonságok"-kai és „Magyar Gazdá"-val együtt 3 frt.
* A ,I>ivat-Nef elejts" 8. száma következő érdekes tartalommal jelent meg: Stuart Mill és a nők. — Béranger dalaiból. — Regényes házasság. Elbeszélés Vértessy Arnoldtól. Négyheti szabadság. Malpene beszélye. — Tár-cza czik czak. Bulyovszky Gyulától. — Panna asszony leánya. — Ország-világ. — Virágkiállítás a Szondy utczában. — Mi újság. Irodalom és művészet. - - Egyletek és intézetek. Ház és tűzhely. — Talányok. — Bizománytár. : a borítékon: Hirek a nagy világból és vidékről. Vegyesek. — Mellékletek : I. Egy iv divatrész 70 ábrával; II. Színezett divatkép. —III.Szabás iv. A „Divat-Nefelejt8" megjelen minden vasárnapon válogatott szépirodalmi résrszel és gazdag mellékletekkel. Előfizetéseket elfogad vidéken minden posta hivatal. Budapesten a kiadóhivatal, IV. Sebestyéntér 1. — Félévre 6 frt, évnegyedre 3 frt., april elejétől még kaphatók teljes számú példányok.
* „ Magyar könyvesház. " Ez a czime azon olcsó irodalmi vállalatnak, melyet Aigner Lajos budapesti derék könyvkiadó indított 8 a melyből épen most jelent meg a négy első füzet. Az első füzet O b e r n y i k Károlynak két beszélyét tartalmazza a szerző életrajzával Abafi La.''ostól. Ara 20 kr. — A második füzet tartalma : — „A som vári Fényes Adám ur" beszély Tolnai Lajostól, szintén a szerző életrajzával. Ara 20 kr. — A harmadik füzet: „Holdas éjM beszély Sacher-Masoch-tói, ford. Csukássi J. a szerző életrajzával. Ara 20 kr. — A negyedik füzet, Ányos Pál költeményeit foglalja magában uj bő-vitett kiadásban, jegyzetekkel. Ez utóbbi kettős szám ára 40 kr. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. A „Magyar könyvesházából egyelőre éven kint két folyam (kötet) vagy 20 füzet jelen meg. Előfizetési ára egy folyamnak 2 frt.
acre területet fog elfedni. Az épület 1880 láb hosszaságu és 464^1áb szélességű négyssöget képez. A csarnok hosszábsn és széltében galériák vannak tervezve. Az épület szegletein négy torony fog emelkedni, hasonlókép az épület derekának négy szegletén. As épület legnagyobb része vasbói és üvegből lesz és arra van ssá mitva, hogy óriási méterei által hasson a szemlélőre.— A műcsarnok modern renaissance stílben van tervezve, egészen gránitból, üvegből és vasból; és szélessége 210'' magassága.. 59'' lesz. Középen 150* magasságú kupola emelkedik, mely óriási golyóban és azon álló Columbia-szoborban végződik. Ami a vállalat pénzügyi oldalát illeti: Goshorn vezérigazgató jelentése szerint, elég pénz van, hogy valameny-nyi épület 1876. évi febVuár elsejére elkészüljön és a centennial bizottságnak átadassék. Az első költségvetés elkészülte óta (mely szerint a főépület 3.36::,000 dollárba került volna) főleg a vasárak és a munkabérek annyira csökkentek, hogy a főépület csak 1.442,000 dollárba fog kerülni. — Különben & congressus, melytől már semmit sem vártak, az utóbbi időben V* millió dollárt szavazott meg. Több állam és gazdag kereskedők sok százezret adományoztak s a még hiányzó szükséglet részvények kibocsátásával biztosíttatott. Arai a kiállítás osztályozását illeti, 10 szakasz állapíttatott meg, me lyek mindegyike 10 csoportra és 100 oaztályra oszlik. A berendezés oly formán tervez tetik, mint az utolsó paris: kiállításon, t. i. hogy a tárgyak nem csak az egyes országok szerint össze-vissza, hanem az egyneműek az egész világról is egymás mellett legyenek láthatók. A kiállítás iránt az egyesült államokban igen nagy érdekeltség mutatkozik, a az napról napra fokozódik, ugy, hogy sokan azon reményben élnek, miszerint az az ellanynult üzleteknek ismét lendületet fog adni. — A kiállításon nem az egyes kiállitók, hanem az egyes országok, mint ilyenek jelennek meg. Magyarország azon ^ ban aligha fog képviseltetni.
— Léghajózás Amerika és Anglia közt. Hírlik, hogy a hírhedt Barnum, Donaldson úrral az „Unitod states daily graphie" léghajó zásávai hat, 7000 kubikláb tartalmú léghajót fog készitni, melyekkel ez év tavaszán és nya rán kisérletet akar tenni, van-e Amerika és Európa közt állandó légfolyam.
— Szeretetre méltó férj. Nagy Galambfán egy férj nejét, akivel husz év óta él és aki neki már hét gyermeket ajándékozott, eladta öt forinton valami tönkrement egyénnek; kétjfo-rintot fel is vett foglalóul és nejét a „vevőnek" rögtön ki is szolgáltatja; a nő azonban mitsera akart tudni a vásárról s férjét a hatóságnál feljelentette. A kedves fórjet egyelőre hűvösre tették -
Papírszeletek.
— Egy féri nejével a színházból jővén ki igen nagy esőben a nó panaszkodott, hogy kalapja tönkra áxik. A lovagias férj beállította nejét egy kapó alá: ő maga pedig beült egy bérkocsiba és basa kocsizott nejének esernyőt hozni I''
— Evés körben panaszkodott egy inyenca és nagyétQ, hogy elvesztette étvágyát Barátját axon megjegyzést tette reá, csak vjlami szegény ember ne találná meg, mert ex, ax istenaiti, tönkre jutna nyolex nap alatt!
— Mid3n a hires bűvészt: Stellmannt, egy előadása utáni hazamenetele közben két taualó kérdezte, váljon caaló-e, vagy baxnp ; nem, felele rögtön a bűvész — a két tanlló közé állra — t kettó közt vagyok 1
Vegy es hirek.
— A philadelphiai kiállítás hatodik az eddigi kiállítások között és as első, mely Amerikában létre jön. A kiállítási épületek tervrajzai s*erint a főépület vagyis iparcsaraok 20
N •"»: ,.Mimiké csókold meg szépen a kisasszonyt ; ne makacskodjál; hisz ő a te nevelónoj.
K > * lány: Nem én! hogy eugemet is pofun üssön, miut tegnap a papát, mikor meg akarta caúkolni ? ,
— Egy njoucxnak magyarázgatták, mily édes a hazáért meghalni. Ez lakonicze felelt reá:, „oh én soha életemben nem szerettem az édességeket!"
Törvényszék előtt: ,
Elnök az apagyilkoshoz: Nos hozbat-6 még fel valamit védelmére ?
Vádlott: Legyen tekintettel a tekintetes törvényszék arra, hogy árva vagyok.
— Bosko a hirss bfivésx tok meglepő mutatványa között azt is mutatta, hogy két galambnak kicserélte fejét: egy galambnak adta egv fekete galamb fejét éa riazont. Eloadáa után hozzá ment '' egy paraszt és kérdé : nem lehetne-e ugyanezen bfivésaetet megtenni az S neje éa sógornője között ? ! — Megfizetné illendő diját! /
Érték- ét váltófolyam április 27.
5*/# metaliques 70.45; ő*/. nemz. kölcsön 74.80; 1860-ki álladalmi kölcsön 112. -; ban k-részv. 9 61; hitelintéseti réssvények 236.25 ; London 111.15; magyar földtehermentési kötvény 80.50; temesvári földtehermentési kötvény 78 75: erdélyi fóldtehermentéai kötvény 78. — : horvát-slavon fóldtehermentéai kötvény 80.75; ezüst 103.30; cs. kir. arany 5.24V, Napoleond''or 8.88—. ,
Felelős szerkesztő s kiadó : Báttrfi L*jtt.
V
Mindenkinek különös figyelmébe ajánltatik
Dr. Forty-féle általános
mely rendkirüli gjógyereje, el»áU«*tó, érlelő és fájdalmat csillapító hatása álul leggjoriabb, legbixltf-■abb ■ efjaaermind gyökere« gyógyalást e»*i«öinl kalönnemQ bajokban. — Ily bajok « toro*gynll»dái-légcsSbnrat, b 6 r k é s-barság. bártvásgyik (Croup-anginxj mindeuemü megsértések ,. harapás , szúrás, vágás vagy égés által támadható sebek, megíorrá-
•) E rovat alatt ködóttért felelősséget nem vállal a S»erk
sások, darázs- vagy mébszurások, konok-fekályek, zúzatok (contosiók) — meglepd gyors fájdalom eailla-pitással — rögzött daganatok, gftmSk, tályogok, pokolvar (carbunculus pustula maligna), magkeményedések, genyedések, vérkelések, mninden mirigybetegségek, görvélyes fekélyek, fagrdaganat, njjféreg, körömméreg, vadhús, tagszivacs, csonUxú, kificzamitás és megrán-dulások, helyi csúz; továbbá a szülés folytáni láb-felfakadáaok és sebek, fájós fekélyzett vagy már genyes női mell. — Sok nő már csirában volt emlőráktól, — a különben elkerülhetlen életveszélye« sebészi mfitétuek mellőzésével — egyedül ezen jele* sebtapasz baszuálata által menekült meg.
Végre a testbe teljesen bemélyedt bármiaemü szálka, vagy daráxs- és méhfulánkja csupán «zeu tapasznak rövid idei használata folytán annyira előtűnik, hogy azután a testből közönségesen szabad kézzel, sebészi mfitét és fájdalom nélkül könnyen
kihúzható, mire a seb gyógyulása nemsokára bekövetkezik. . , , • .
Ezen merbecsülhetlen gyógyszer, melynek jeles-
sége eghitelesebb egyének számos « különös kivá-natra bármikor felmutatható bizonyitvanyai által már téren a legfényesebben elismertetett — rendkívüli, s legkülönnemübb esetekben megpróbált hatasanal es jeltűnő sikerdús eredményeinél fogva, mélyek hasznal-UU álul még «lavult bajokban is eléretnek, jól megalapított és elterjedett hirét kétségbevonhatlanul rgaaolja.
Egy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag I frt, használati utasítással együtt, postán küldve 10 krral li.bb. — Egy frtuyi csomagnál kisebb ssállitmany
uem teljesíttetik.
Központi küldeményező raktár: PeatSB TÖrfik József gyógyszerész nri.nl király-uto?.* 7 ik szám alatt.
Továbbá kaphatók : Nagy-Kaaizaán : WAJD1TS
JÓZSEF umál. Pakson: Malatinazky S. — Pécwtt; Sípőcz J. — Sflaegea: Sumborszky. — Sz.-Febervi-
rott: Braun J. — Szombathelyen: Pillich F. _ VeszpréBbéi : Fererczy K. - Zágrábban: Mitlbach Zs. SeproRban: Bock J.
A t. cz. gyógyszerész és kereskedő urak, kik rakUrt elvállalni hajlandók lennéuek, felszólitUtnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készítőjéhez FORTY LÁSZLOHOZ czimezve : Budára, (Rácz. ráros, foutcza, 590. szám) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít-
J^* Vidéki bérmentes levelek áltaii megrendelések az árnak készpénzbeni beküldése, vagy pont*-utalvány vagy utánvét mellett tüstént és legp''-u»... sabban teljesíttetnek.
A legnagyobb YASBÖTÖEGYAß
>, Bécsben, III.Marxer utcza 17. sz. alatt van, honnan ''képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek. (íwi—26>
Árverési hirdetmény.
A nagyméltóságú m. kir. pénzügy minis teri meghagyás folytán a nagy-kanizsai m. k. sóhivatal-aál a 111-ik számú kamarában be-raktározou mintegy 621 mázsa, irva Ötazázhutzonegy mázsa zsákokban urtott tisztátalan erdélyi-törmelék sómennyiség pályázat utján eladandó. Mely tekintetben a beérkezendő Írásbeli zárt ajánlatok alapján a szabályszerű tárgyalás £. évi m*jus hó 10-ére tizedikén, délelőtti 10, tiz órakor a nagy-kanizsai kir. sóbivaialnál fog tarutni, -
Váilalzozók felhivatnak, hogy 50 kr. bélyegjegvgyel és az ajánlat összes összegéhez mért tízka-matos bánatpénzzel kéazpénzben vagy értékpapírokban — avagy ezen bánatpénznek valamely állami pénztárnál a letéteményesést igazoló elismervényével Írásbeli zárt ajánlataikat — melyben az ajánlati összeg mázsánként számmal és betűkkel világosan kiírandó, legfeljebb f évi május hó 10-ig, délelőtti 9 (kilencz) óráig a nagy-kanizsai k. sóbivatal-boz lepecsételt boriték alatt nyújtsák be.
Ezen záros határidőn később beérkezendő ajánlatok nem vehetők figyelembe.
A tárgyalás eredményéhez ké-
pest a legtöbbet Ígérővel felsóbb jóváhagyás fennUrtása mellett a szerződes nyomban fog köttetni oly feltétel alatt, bogy a vállalkozó a megvásárolt sót lehetőleg egyszerre — de legfeljebb két részletben és készpénzfizetés mellett olyformán tartozik átvenni, hogy a szerződés jóváhagyása felől értesítési naptól számítandó nyolez nap alatt az egész vásárolt sómennyiség elszállítva legyen : mert különben a biztosíték gyanánt visszatartandó bánatpénz a kincstár javára elveszettnek fogna tekintetni — és említett só-mennyiség a vállalkozó veszélyére elárvereztetni.
Továbbá köteleztetik a vállalkozó mindennemű kimázsálási költségek viselésére.
A zsákok átvételére ugyan nem kötelezhető a vállalkozó, azonban a mennyiben azt kívánja a zsákok darabonkint a szabályszerű ár lefizetése mellett engedtetnek át.
Végre a beérkezendő ajánlatok idő előtti felbontisának elkerülése tekintetéből kívántat ik, hogy az ajánlatok boritékán kijelöltessék : „Ajánlat az erdélyi törmelék só készletére." (1652—3) Sopron, 1875. april hó 13-án.
A m. kir. pénzügyi gazga tóság.
Haszonbérleti hirdetmény.
Zalamegye muraközi járásának felsó vidékén a pols-teraui vasúti állomástól egy órányi. Stridó postaállomástól ''/a órányi, a csáktornyai kereskedési piacztól pedig 2 ''/7 órányi távolságban, Stájerország határszéléhez közellevő kies vidékü sztanetineczi és gorir. siczai, ugy kerpeczi, összesen 329 magyar holdból és 866 □ ölból álló nemesi birtok, nevezetesen :
a) kitünó minőségű 120 hold 1061 □ öl szántóföld;
b) 100 hold 864 ,1 ölből álló bükkös, makkos, gesztenyés és fenyves erdó ; *
c) 86 hold 1059 Q ólból álló kitünó minőségű kaszáló. gyümölcsös és elsó minóségü hegyi takarmányt termő rét;
d) 21 hold 282 □ ölnyi, a luttenbergi borokkal vetélkedő bortermő szőllőbirtok — mely 650 akóig is termel — 12 egymásután következő évekre szabad kézből bármikor is haszonbérbe adandó; a haszonbérbe adandó birtok a helyszínén, a haszonbérleti feltételek pedig Deurbányi Elek ügyvéd urnái Csáktornyán betekinthetók.
Kelt Bécsben, 1875. évi márczius hó 12-én.
KA NITZ C.
papír kereskedése lludiipenteit, Dorottya utcza. 12. t»x. «.
bámulatos olcsó árak mel-lett kővetkezőket ajánl u. m.
I
- Trt 55 kr.
100 drb finom levélpapír névvel.....
100 „ Bzines monogrammal 1— 1
100 , legfinom. . „ , 1-20- 2 . ,
100 „ finom boriték „ , 1— 1 „ 50 ,
100 » legfinomabb r . . . 2 . — .
100 , látogató jegy csinosan kiállítva. . - . 50 . 100 „ levélpapír fekete nyomattal . . . .. — , 80 „ llOOO „ lenboriték . . szintén 3 , — „
IlOOO „ pecsétbéiyeg...... 2 50, 3— i „ 50 „
1 teljes íróasztali berendezés . . . . 5, lO. 15 —
Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai éa levélpapír a borilékoknak, úgyszintén minden e szakba vágó czikkeknek. írómappák, jegyzökönyvek, rajzszerek, váltótárczák, díszes pénztárczák, albumok, stb. stb. legolcsóbb gyári áron. (1610—8)
Levélbeli megrendelések utánvét mellett pootosan eszközöltetnek.
TÓTH SÁNDOR
(1654- 2)
Gróf Migazzy Mathilde,
Született: Szent-Ivány.
RAKTÁR saját készitményü RAKTÁR
asztalos és but0r gyári raktár ™g.a?y<>s kárai tos » ágyaljak.
h*upm»> SZOMBATHELYRŐL . J.
bútorokban, „rj_ av __matraezok.
hajtott, aid- és„ . B-4isii<7aÁKT és
szalma- N AGY-K ANIZSAN fü?g5ny.''
székekben, vasút utcza, a városházban, tartókban.
ROBEY éC Comp. Limited
éf
gazdasági gépgyárnokok, Lincolnból, Angliában,
Budapesten, Üllői ut 1-szám.
Keller Ig''nácz
állandó g é p k i á 1 1 i-
Legnagyobb gazdasági gépraktár Budapesten t á s, készletben található.
Sorvető-Qépek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló által húzható, rendkívüli tartós és egyszerű
13 soros vető-gépnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról kormányozható.
Amerikai rögtörő, meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható". •
Amerikai kaszáló- és arató-gépek.
Lógeréblyék és szénagyüjtók rendkivüli olcsó áron
Világhírű Robey-féle fekvő és hordozható gőz-gépek.
Gőz-csépiő-gópek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő
gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség, minőség és tartóság tekintetében felülmúl.
ix x ?Ó2ÍJísép.l6"Qépek'' ,óiáröány<* és tovas cséplő-malmokT szecskavágók, sze leiO- és konkoly-valaszto rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök.
X. ö. Községek számára, kik gózcsépló-gépet, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak. k
NN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk Robeyá Comp. Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Z a 1 a m e g v é b e n,
u ! S g y é b e n tó,önk gépck e,adris*r* megbízva senki nincsen és" közvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szállíthatjuk.
Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli használt gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk.
(1589^29)__ROBEY & Comp. Limited Budapest
)l548—S)
Ajánlja gazdagon felszerelt urak-, höl. gyek, és gyermekek számára való topánrak. tárát a legjobb minőségűeket a lehető jutányos áron.
k Líg^ szinte figyelmébe ajánlani bátor vagyok a cs. k. katonaság s t. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel és külföldi bőrből elfogadok és készítek, az árt legjutányo-sabban számítom.
Az én raktáromban vásároltakat kijavításra elfogadom.
Empfiehlt sei» reich assortir. i Lager aller Gattungen Herren-, Damen- und Kin der-Stifietteu von bester Qualität und z« möglichst billigen Preisen.
Ferner mache ich das k. k. Militär und verehrungswürdiges Publikum aufmerksam, dass ich alle Bestellungen vom besten In- und Ausländerl^eder verfertige und prompt und billigst berechne.
Auch wird von mir gekaufte Waare zu reparieren angenommen.
C
MECRENDELESEK
I
I
DREHER ANTALKOBANYAN
Gottschu g Budapestek
I

inté x e ndő k.
7L»Ö rihduneF
CUSMCKT *
ktttarfcirti/''f^
KIVITELI
PIliCZK-SER
| Főraktár c«ai:;|
ÍkudapcsteM
aoswtisj
f
Wajdits József lap- és nyonadatulajdouos gyorasajtó ayomáaa, Nagy-Kanizsán.
• >