Zalai Közlöny 1915 009-016sz február.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	10.42 MB
Keltezés:	2010-03-09 13:16:18

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1698
Megtekintések száma:	4631
Leírás:	Zalai Közlöny 1915. 009-016. szám február Zalai Közlöny Megjelenik hétfőn és csütörtökön 54. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagykanizsa 1915. Február 1 54-ik évfolyam. 9 szóm Hétfí ■•Ijilulk kéllöti ii ciltirtlkla. S-\'elelőa •xukeiKtő: KIAfliatéal árak: Kg.. «.,« 10 korona. NUna 6 korona.1 R-nnknvinh TÁnn« Nagyadévra 2 korona 60 flll. _ Egya. .«ém Ara 10 fiit. JanOS PÓM«rHesstÓ: Kemény László Szirkiiztéiig ii kladihlvatal liák-tér 1 Talalon: 182. — Hlrdatéaak dljaiabta aaarlnl. A háború. E inost folyó háborúnak lobit nem a serajevól bérgyilkosság ,voiraz\|\|eredeti oka. Nem. Amikor Bosznia-Heroegovinál annek-tilluk, már uton volt. Kiürítettük ugyan a szandzsákot, de Szerbia forrong, mert vá-gyáinak tárgyától távolodni látja magát. De nem tör ki a báboru. Oroszomig még nem beverte ki Japánt, Szerbia pedig osak az orosz paranosszóra cselekedhetik. Marokkóban nem akar az angol ós francia piacot engedni a németnek. A német hadihajók már meg is jelennek Marokkó elótt. De Anglia móg nem látta elérkezettnek a báboru idejét. Még akkor sem, mikor az ulasioknak, tripoliszi foglalása idején jött ellentétbe az angol a német érdekekkel. És elkövetkezett a Balkán-háború. Létrejött a Dalkánl szövetség. Szerbia, Bulgária, dörög-óraiig szövetséget kötöttek a török ellen. Hogy ez elóbb, utóbb bekövetkezik, azt mindenki tudta. Törökország nem akarta s tán nem is tudta megváltoztatni régi politikáját, elmaradt, gyenge lelt, ^[vérzett. A balkáni or- szágok megnagyobbodtak, megerősödtek, osak Bulgária járt rosszul. Ez volt az előjátéka a mostani nagy hadieseménynek. Itt már érezhető lett az orosz kéz, amikor háborús fenyegetőzéssel is kikötőt akart Szerbiának, helyesebben magának. Már a balkáni háború idején két csoport állott egymással szemben: a hárman entente — egyezmény — Oroszország, Franoiaország, Anglia és a hármas alliance-szövetség, Németország. Ausztria Magyarország és Olaszország. A ket csoport erejét szakértők így becsüllek fel: Németország 4 5 millió ember, az Oszlrák Magyar monarchia 37 millió, Olafzopzág 35 millió. A másik csoportban: Franoiaország ö millió, Oroszország 8 millió, Anglia 1 millió 250 ezer. A szárazföldi erő tehát körülbelül egyezik. A tengeri eró már » hármas egyezmény javára billenti a mérlegel. Anglia nagy hajóhadával. A hármasszövetségnek van 44 sorbajója, 24 pánoéios cirkálója. Ebből német 25 és U, osztrák magyar II és 3, olasz 8 és 10. A hármas egyezménynek 715 sorhajója von és 67 páncélos cirkálója. Ebből angol BO és 30, franola 22 és 22, orosz 4 es 6. Ez osak a balti tengeri flotta. A nagy hajókon kivül van mindetilknsk sok kisebb hadihajója, torpedónaszádja és tengeralattjáró hajója, melyeknek száma ismeretlen. Hogy a két nagyhatalmi osoport ! között elóbb utóbb elháríthatatlan lesz az ellentél. az világos volt. Ha Angliának siá-moUevó szárazföldi hadserege lett volna, bizonyára már régen kitör. így azonban várni kelleti mig a viszonyok odaérnek, hogy a helyzet az ó számára kedvező lesz. A franciák és németek, között az. utóbbi időben mintha engedeti volna a feszültség. De ott volt a háttérben a nagy lomha test, Európa Jkanesukás kísértete, az orosz. A kulturnépek közöli levő ellentétet nagyszerűen feltudia használni, fullajlárnak maga mellé vette a szerbet. Kikötőt keresett az oroBi, világtangert akart. Először a Csendes ooeánon próbálkozott. de a japánok elűzték s Igy to vább és tovább, mig nem a sor a fekete lengcrre s Konstantinápolyra. Ha itt ur lesz. a Földközi tenger is nyitva van előtte. — Ezért történt a balkáni szövetség, amelyet pokoli Ügyességgel a volt belgrádi oroaz követ hozóit létre, kik nem is sejtették\' G. M. emlékére. Azt se tudtam, hogy ösmersz engem, Hogy kérdezgetsz sokat felölem, Csak most tudom, hogy büszke voltál rám, Hogy kinn vagy már a temetőben . . Azt mondják, hogy mindig reméltél, Hogy erős volt vigaszlalásod: Hitted, hogy a tavasz meghozza A Te teljes felgyógyulásod, S én nem tehettem semmit Érted, Nem vittem vigaszt bánatodra, I)e még csak virágaimat sem Emlékül a ravatalodra. — Pihenj édesen! álmodjad, hogy Valóra j/állott földi álmod : Hisz szellemedet vigasztalni Szeretetlel sírodhoz járok! II. Akkor támad fel egy uj világ bennem. Mikor a Tied letűnt mindörökre — - Én reménnyel ujjá születtem Mig könnyek hulllak szemfedödre . .. A mig egy uj virág felé én Bizalmasan epedve néztem: Uj boldogságom születésén Másik hervadt el észrevétlen . ■ ■ III , Hozzatok lányok sok virágot, Oly nemes volt, hogy megérdemli .1 Nem is siratni jöttem öl én. Hanem büszkén Htegütmepelni: Mert nagy búját mosolyogva hordta. Mert sohse nyilt ajka pamszra .. . Hadd higyje édes álma közben -. Hogy mert nem hull érette könyem, Meg fog gyógyulni majd tavaszra.\' Nagykanizsa, 1915. jan. 25. NAGY GYŐZŐ. A Mozaik. Tanulmányok. — Megfigyelések. -Ötletek. — Gondolatok. Nézzünk odább. Nézzük iz ország javó létének biztosítására atojgéló kölcsöngaboaa és « min-denuapi léttel kapcsolstos piaci árak, különösen a keuyérkérdés megoldását. A kormánynak kelifi idóbeu lelt urna gondoskodása. bog, ,\'ulfiinagot szállított az erre szorult jelentkezőknek s igazán a legszebb tények közé so-rozlistó intézkedése volt kormányunknak. Adott, a ismerve népnek, a misért plebs erkölcsi világát, azzal a megszorítással telte, hogy osak vetési célra nyújt butsköUjsouí I Az ige elhangzott, ámde a nép a régi szálló igéa haladva, hogy nemcsak igével él az einbsr. hanem keuyérrel is, a vetfi búzát an famili inegóröltet\'e » ebben u kínálkozó drágsságos világban, amikor (10 fillér egy maroknyi liszt (I kiló), jobbnak látja t-ladui n kölcsön busát. Hogy aztán nem lesz ómzí vetés ós jövóre kenyere ugy vigasztalódik, hogy mqjd ád az Urlateu egy másik háborúi s njrs potyognak a ropogós két koronások. Tessék csak utánnézutni, hány vetetlen hold bever parlagon, lUÍg a kauuákbati ott nevet a szép piros buu vagy » ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 1. hogy ók csak előfutárok, orosz érdekokért ontják ?éröket, ók végzik ~el a munka felét, elrendelni a töröktől \'omága nagy részét, hogy ai orosz osak a maradékot találja. — Sierbia kaparta ki a háborút s az ai ország azért is kellett az orosznak, hogy a mint most látjuk, lekösse a mi haderőnk egy részét a nagy leszámolás idején. Ez a nagy leszámolás hamarabb jött. mint gondoltuk s 1914. junius hó 28-a megnyitotta a világháború zsilipjeit. Pártoljuk a Vöröskereszt egyletet! Használj unk h a d i s e-góly bélyeget! Ne adjunk alkoholt katonáinknak ! Mi lesz velünk? Bár hat hónap óta folyik immár világszerte a gyilkos háoru s fiaink, véreiuk hősies elszántsággá harcolnak szerte a csalainezőkön, mégis a békének, az áhított nyugalomnak még csak halván)\' Migara sem jeleutkeznek a horizonton. Természetes, hogy egy ily nagyszabású, egész világot megrengető világháború a mai modern, techuikai eszközök mellett sem zajlik le oly könuyeu és gyorsan, mint, azt a háború kitörésekor gondoltuk s ebbe már most bele Í6 kell nyugoduuuk. De a háboruuál a a háború keserveméi egy még veszedelmesebb eileuség, a drágaság kezd ben-nUnket napról — napra mind jobbsn-jobbau fojtogatni, hogy akaratlanul is fel kell jajdulnunk: Mi lesz velünk? Dacára, hogy kaimánuuk ontja a gebonái évről — évre. a spekulálió vérszomjas sakáljainak kapzsisága miatt drága áron vásárolt lisztből készült kenyerünk mégis az utca fekete sarához hasonló s a fehér lisztet s tésztanemüt, 8auyaró Vendel módjára osak a kirakatok üvegtábláin keresztül állítjuk. A zsii ogyes hentesek jóvoltából ma még csak •2 K, 6U íill kgonkénl, de jóllehet maholnap ez is osak a hentes kirakatok irigyelt kincse lesz. A piaci élelmi cikkek legutolnójának árt is hallatlan magas árakat ért el, ugy. hogy a szegény ember ma már nemcsak kényérrel s pláne a köz-kinosé váll babbal, de még a krumplival sem lak-bulik jol s valóban irigyelni kezd\|Uk a hadi foglyokat, kik a csatamezókön véreinket gyilkolták, hogy legalább naponkint jóllakhatunk a közösből. ! Nem asért fáj a szivünk h miért a gurman gyomrok jajdulnak fel. hogy a borjúhús kg ja 3 K 6o íill, do hogy a krumpli kgrja fillér. 8 való ban elszomorító látvány, amint a hetivásárainkon a bécsi potrohos kereskedők százával, ezrével kapkodják í\'el marháinkat, diszuóiukat gabuánkat, piaci árucikkeinket orrunk elől, hogy — olcsón élhej-senek 8 a jóban poloin — pénzeu dúslakodhassanak, amig mi itlhou a drágaságtól alig tudunk lélegzeni 8 mindennek csak az idegen kereskedők által itt hagyot salakját kapjuk s azt is méreg drágán, hogy ma, holnap csődöt mondunk miud anyian. Ús nem akad senki aki ez idegen kufárok közé übsöo, nincs senki a ki e szertelen zabolállaiiságuak gátat vessen. Nincs ki a közönség érdekében ez ellen felemelje tiltakozó szavát. Nem akad senki, aki az utca végeken leselkedő vigéceket az elővásárlásból eltiltsa h útját Alija a helyi árak önkényes mégszabásának s a közöuség élelmezésének biztosi-\| lására legalább anyit tenne, mint ameuyit ez érdem ben más városok már régen megcselekedtek. Valóban, ha a tavaszra gondolunk mikorra mindeu tényleg fogytán lesz, Önkénytelenül is fel kell jajdulnunk: Mi lesz velünk? Brutus. ___________. ; — Vármegye gyűlés Zalavármegye közigazgatási bizottsága o hó 8-án tartja rendes közgyü- , lését, melyuek tárgysorozatában csupán csak egy beunüuket, illetve inkább tiszti orvosainkat érdeklő ? pont kerül tárgyalás alá. — Elhalasztott befizetés A nagykanizsai takarékpénztár által alapított Önsegélyző Szövetkezetnél a folyó hó 2-án (kedden) tartandó befizetések f. hó 5-én (pénteken) eszközöltetnek Mire van szüksége a sebesült katonáknak. A társadalmi közjótékoyság a mii világban ambitióval keresi a tért, ahol vitézül harcoló katonáinknak segítségére lehet; a céltudatos iráuy megadására külön badsegéiyező hivatal áll rendelkezésre, moly külöuös gondot fordít arra, hogy a társadalmi segélynyújtás a gyakorlati élet követelményeinek teljesen megfelelő legyen. Ilyen gyakorlati követelményűek bizonyult a csatatéren megsebesült katonáknak kórházba való ; szállításukig fölíorralt meleg lejjel, forró teával, atb. oróaiténe, mely célra kitűnően beváltak a thermoxok. Az öllel magyar embertől származik, aki a szekéren hozott, vagy gyalog vánszorgó és a vérveszteség lolytán a hosszú utou a megfagyás veaélyéuek kitett katonáknak úgyszólván életét mentette meg ther-mosba vitt meleg lejjél. Köztudomású, hogy a legnagyobb kínszenvedés az a hosszú ut melyet a sebesülteknek a harctértől az állandó gyógyhelyig kell megtenni. Ezen a kinxzeu-; fedésen segíteni mindnyájunknak emberbaráti köte-} lessége. Qróf Tisza István vetette (el azt a követésre j méltó szép estinél k „gyUjlsüuk thermosokat !„ tizek J segítségével enyhíthetünk (eslvéri szerelettel értünk küzdő katonáink nehéz helyzetén s elviselhetővé \| tehetjük súlyos szenvedéseiket. Tlieriuosok segítségével módot uyujthatuiik arra, hogy melegitő és urősitó italok mindég kéznél lehessenek. Thermosokon kívül szükség vau erósitö italokra tokaji borra, cognacra és Ikörökre, azután csokoládéra és cacesre, amelyek szintén igen alkalmasak arra, hogy a meggyötört szervezetet felüdítsék. A vadászembereknek bizonyára lesz nélkülözhető ther-mostik és mindeu módosabb háztartásban található felesleges erósitö ital. Mindezeket köszönettel átveszi a hadsegélyző hivatal Budapesten, fV. Váczi utcza 38 szám alátt levő raktára avégből, hogy azokat a hadlápparaucsuokságokhoz juttassa. A vidéki adományokat legcélszerűbben « községi elöljáróságoknál lehelne Összegyűjteni, melyek ezokat azután Budapestre juttatnák. ^ a hószín príma liszt eladá^* N\'ekem nem fáj, mert nekem sem vetni valóm, sem földem, ahova elvet hetném — nincs. Csákányiból érdekelt » érintett meg a dolog, mert látom a csúf kapzsiságát, miként szeretné tízszeresen kihasználni ezt a válságos idól. Napi piacán olyau árakat produkál, hogy égnek mered tfile az ember hajs. 60 fillér egy kiló háznál sült keuyér; 19 f. egy tojás, 48 í. egy liter bab; aít f. egy liter hagyma, a miből a io derecskeiek pár évvel ez előtt 4 erós 16 öklömnyi vereshagymát adtak. Lehetetlen árak, itt nálunk: falvakon. Szent Jehova, milyen árak lehetuek akkor Párisban, Londonban, ahol legfeljebb a kanári madarak tojnak s hagymát csak a hollandi tulipán terein?! Sebesültjeinknek „kutyabaja" ; azaz, a nagyközönség szeretetéből mindennel elvanuak látva, amit egy sebesült csak elvárhat. Jó bánás, enni, inni való van, kijut a cigarettából is 8 a kórházak ablakaiban naponkint friss krizantiu csokrok hirdetik, hogy a széphez, a jóhoz méltán sorakozik a virág is. Hanem a hadi foglyul hozzánk kerQlt .szerencsétlen ellenséges katonák nem nagy dinsoriádákat fogunk zeugeui/ígazi hazájukban, ha oda valamikor visszakerülnek, kü\'önösen ha mindenütt, ahol vállalkozóknál szétosztva vannak, olyan elbánás julotl nekik, mint a nem messze hajduiuegyei T.-beu. Itt ugyauis — hallomás szerint — a szegény szerbfoglyok egy piszcos pajtában, szalmán fetrengve töltik a lelet, hónapok óta alsó ruhát mosni, váltani nem voll nl-1 kalmük, a testben élősködő paraziták hemzsegve lepik el a boldogtalanokat, hogy szívesen cserélnék fel létüket a halállal. Munkaadójuknak nem jut eszibe,\| I az ó emberi voltuk, hogy a tisztálkodásra alkalmat j nyújtana, vagy egy egy darab olcsó fehérneműi ho-V {zatva számukra Debrecenből. tiz leuue a kegyeletes dolog azokkal szemben, akik emberi szabadságuktól megfosztva mások rendelkezésére vannak bizva, de nemcsak rendelkezésén, hanem einberszeretetéu humánus érzületére. i Befejeztem mozaikomat, hanem benne ineg- j szivlelésre méltó dolog, aiánlom azok figyelmébe. \| akikre tartozik. Isten velünk I Speotator. Versek ^rzemysíből. Az oroszok állal hiába ostromolt Przemyslbeu harcol Mészáros Csordán Mihály konvédőrmester \\». a ki nagy munkája közben még rá ér arra is, hogy gondolatait versbe szedje. Az alább közit két vétsél a priemysli Tábori Újság közölte. I. Nehéz leiekkel járók-kelek Az ellentől körülzárt várban S vágyva nézek hazám felé, Ahol álmomban áriam. Mint útszélen koldus, Ki kincsekről álmodott,& Szomorú valóra ébred 8 csügged, hogy álmában csalódott: Ugy érzem én is koldus voltomat. Csak én álmom ébren is folytatom : KI nem feledlek szép hazáin, Nappal is rólad álmodom. FEBBUAB 1. ZALAI KÖZLÖNY II. Elolt a harci zaj, csendes a csatatér, Miénk a győzelem, miénk leli a babér: Pusztított fegyverünk a muszka sorában Hevernek holtan, haloványan szerteszét. Sebesült is sok van; einitteu is három, Egy magyar közöttük ; kett6 muszka; látom. Szegény, mu«zka harcos sirva néz az égre, Könyörög hz Úrhoz: vegye kegyemébe. A haldokló magyar mérgesen szól rfja: Ne nyavalyogj annyit, ebadta munkája! Nem ér rá az Isten törődni mout veled, Báutottsd a magyart: pokolban a helyed I Icel még meg is előzte térjél a halálban. A boldog-1 rültekintéssel és humanizmussal jár el a háború ál-I lalau fiatal asszony hátrahagyott levelében tnegmagya-; tal anyagilag sújtott egyének segélyezése tárgyában j rázta öngyilkosságának az okát. fi szerint fogadalmat j és mindeu módot megragadott afra, hogy enyhitae \| tett, hogy ha férje elesik a háborúban, ó is követni\' azokat a veszteségeket, melyek természetes követkex-lógja a halálba. Utolsó kérese az volt, hogy imádott méuyei egy háboruuak A körlevélben kijelenti a I férjével közös sirba temessék, amihez a kolozsvári I katonai hatóság megadta hozzájárulását. ] — Inkább meghalni, mint Jelmenni A ■ Bozgonyi-utcai iskolahelyiségben beruudezelt katonai \| kórházban egy ifjú katona volt gyógykezelés alatt, ki a napokban gyógyult fel teljésen Mivel valószínt) a legközelebbi menetszázadba beosztották volna, ettól I való félelmében az emeleti ablakból leugrott s szőr-! nyet halt. \| Szegény .szerencsétlen vitéz, ugyauezt a j harctéren is elérhette volga * akkor legalább \| halált halt. miniszterelnök, hogy a kormány a hadiadót a bábom miatt nyomorba, vagy rossz anyagi helyzetbe jutottak fölsegélyezésére kiváuja fordítani. Kzek között van az Qgyvédi karnak számos tagja is, akiknek irodája a háború tartama alatt uem hozta meg azt a jövedelmet sem, amely ekszisztenoiális szükségleteinek fedezésére szükséges. Éppen ezért a miniszterelnök arra hivja föl az ügyvédeket, hogy annál at ügyvédi karuál, amelyhez tartoznak, tegyenek kime~ ritó jelentést anyagi helzyetükról külöuösen pedig arról, hogy a háború mily mértékben csökkentette hősi j jövedelmüket és rá vauuak e utalva a aegéljre. A \|eleütések beérkezése és a hadiadó befolyása után a — Felszabadult állatvásár. A belügyini Iazükséghez mérten segélybeu réazeaüluek az ügyvé-uiszter egy legutóbb hozott rendeletével megengedte, "kikre vonatkozóau azoubau a segélyezés ügye hogy Zalamegye területéről az állatok Ausztriába is \'gj kívánja a rendelet — bizalmasan kezelendő. A — Szombathely ós a drágaság. A mióta i vihetők, óh pedig heh kár. állatainkra itthon is miniszterelnök etzel az eljarárával nemcsak az ügy-a háborús viszonyok miatt a drágaság mind jobbau szükség volna, mert mi is szeretjük a jó rostélyoso- de foglakozásuak leié Is fordul bizony- nyal és igy kitűnő szociális érzésekkel nyúl a kormány a szellemi proletáriátu^nak enyhítésére, amely a háború tartama alatt nóttön-nőtt. — Tisza István gróf körlevele az Ügyvédek között — ahol a szellemi proletariátus talán a legsúlyosabban érezhetőfraost — élénk örömet keltett. — A gabona a nemzeté. Bizouyos wimriiRn. i i • i a- a-i i. a • * i érdekeltség részéről nagy buzgalommal igyekeznek szigorúan elluaradi Inlve, a i,a(lllldot a mull evi összeírás alap- elbiu,lelui a közvéleménnyel, hogy a drágaságnak ki-ján vetik ki Adóalapul nemcsak a belföldi, hanem > zárólag a gabonakereskedők az okai. mert a gazdák a külföldről eredő jövedelem is szolgál Illetékes helyről felhívják a közönség HÍREK. fojtogat beuiiünkot. Szombathely város vezetősége kat, állandó permauenciábau van, hogy a közönség meg- kivált ha olcsó A haditörvény végrehajtása. A pénz élhetését menüéi tűrhetőbbé s elviselhetőbbé tegye Qgymhii^ztor rendeletével utasította a pénzugyigazga-a tömegmegrendelésekkel első forrásból vásárolbas- lóságokat a hadaegitéa célját >zolgáló jövedelemadó-só... így a aóhiány idején vaggon szám rendellek „„i, végrehajtására nézve. Kz az ideiglenes adónem sót, ma\|d burgonyát, szenet atb., slb. u piaci árak tudvalevően csakis a 90.000 koronán felüli jövedel-uemkülönben a l.us és zsiradékok érát precizérozták , lliet adóztatja meg. Az adókötelesek összeírása most elővásárlást s ennek betartását ellenőrizik. Bizony-bizony Szombathelyiéi mi is tanulhatnánk h helyén való lenne, ha az eddigi struc politikái. változtatva at előrelátó városok példáját követ figVI nak már egyáltaláu nincs íh gaboná\|uk. Unnék ban-gos cáfolata az az intézkedés, amellyel a kormány felhatalmazza a földmivelésügyi minisztert, hogy inét arra a körülményre, hogy a hadsegités céljára közigazgatási hatóságok utján lefoglalhassa az Ottzá-a jövedelemadónak ideiglenes és részletes életiwlep-1 go» Gazdasági Bizottság részére a búza, rozs, árpa nők s nem engednénk oly szabad garázdálkodást az elővHsárlóknak s az áiuk árának megszabásánál oly tetésérél szóló 1914 évi XLVI törvénycikk vági\\w- \'\'» /al\' készleteket. A rendelet szerint mindenki kö- szabad öukéoyeakedésl. hajtása iránt kiadott utasítás raegieleM s . kö„y> jjj ! köli«"Í»t,f8Í ^ * J?!^?1?®1?®?^1 , , J ,. miniszter meghatalmazottjának közreműködésével hoz- — Tragikus halál. Pénteken délelőtt futó Árusok uijan egy koronáért minink. nMgMeresfa\'U. foMHuUra a búzából, rozaból, árpából éa tűzként terjedt el városunkban a bír, hogy Welsz Mindazok az adózók, a kik a Mrvéqr vóg^faajtásáúak j Mbból birtokában levő készleteket felUrni ós a kéaz- Miksa csáktori.yai takarékpénztári fókőuyvelő. akiuek módjáról s különösen n vallomásáéiról és % iögor- letoek azt a mennyiségét, amely a saját házi és gaz- varosunkban közeli rokonsaga b széleskörű ismoret- voslalokról teljes tájékozási óhajtanak nyerni, ezt a úawgi szükségletének; a közigazgatási hatóaág által sége vau, hirtelen mohait. A hihetetlenül hangzó\' legjobban elérhetik akkor, .a az egyedit, hiteles uta- ™J™bólf°<íí ii oswerlc nagy megdöbbenést keltő hir. sajnos igaz »ilA«t "érzik be, a melynek eladási éíál épp az Országos GimL.,,. .......__________„___ nak bizonyult. Weiw, aki nagy népszerűségben ólt adózókra való tekintetben állapittak meg az előállítás: Vttgy azonnal, vagy 4 héten ^elof abban "az° időpont mértékét meghaladja, a hatóságilag ..... , megszabott legmagasabb áron készpénzllzetésért az elMdtai é.s\' opp " Országos Gazdasági Bizottság részéré átengedni és ban, amelyet e végből a földmivelésügyi miniszter vagy megbízottja kitűz, a kijelölt vasúti vagy hajó-H illomáahoz szállítani. Hogy saját szükségletére kinek Csáktornyán, csütörtököu este tragikus módon fejezte érőn jóval alul. egy koronában be értékes, munkás életét. Kste sétaközbeu a síkos _ Elitélt malomigaisgatók. Általános gyalogjárdán megcsúszott é» elvágódott s eközben UJWZ egyes malmok ellen, hogy a megállapított ma- muo^re^^ "haló^ lába eltöri éa feje oly erővel vágódolt neki a falnak, ximális árakat uem tartják be, hanem minden elkép- állapítja meg Megállapítás elleu 3 napon belül fei-hogy a szerencsétlen, 57 éves ember súlyos agy- ZH\|hetó módon kijátszák a kormánynak a maximális lebbezni lehet az alispánhoz illetve h polgármester- : hez, oi.niin pedig szintén háromnapon belül a földmivelésügyi miniszterhez. — A hálóság azonnal átveheti a készletel, de ha át nem veszi, joga van zár alá ve ni. Aki eltitkolja a készletét, vagy azt elrejti, nyúlt, hogy a Temesvári miimalom rt. lisztet csak j vagy a zár alá vett részt fölhassnáija vyjv Hidege-korpával egyetembeu adott el a a korpát ar. illető ulti, két hónapig terjedhető elzárással btWlWheté. rázkódást kapóit. Kszméletleuűl vitték baza a lakására, árakra vonatkozó rendeletet. KbbŐ! kifolyólag több •hol háromnegyed óra múlva kiszenvedett. A tragikus malom ellen indíttatott meg az eljárás és eddig két eset híre gyorsai, elterjedt a városban s mindenüll esetben állapíttatott meg a kihágás véisége. Bebizo fájdalmas részvétet keltett, (jgy a mélyen sujlotl család, mint a Csáktornyái Takarékpénztár gyászjelentést adtak ki a halálesetről. A temetés vasárnap délelőtt 10 órakor volt Csáktornyán. Weisz családjában kél éveu belül ez már a második tragikus haláleset. Két évvel ezelőtt képezdész fiukat vesztették el, kit egy sportversenyen a villám agyonsújtott. — Szomorú háborús történet Vannak gyengébb lelkek, akik nem ludoak hozzáedzódui ahhoz a szörnyű teherhez, amelyet a habom kény-szerit leá mindenkire. Az ilyesmiből azuláu szomorú könnyes tragédiák fakadnak, a melyek megletetik a reánk nehezedő amúgy is súlyos napok terheit Kclotuvárról wJ.euleuek most egy fájdalmas hírt: a lacfaitisi Állami iskola igazgató tanítója, Lázár János1 Hulyos sebbél került vissza a hatóiéiról és hiába volt orvosok, ápolók minden igyekvése. meghall az •ögyik Jtwlözbvári kórházban. Fiatal felesége, leány-nevén Pap Mariaké olt vergődött férje halálos ágyánál e amikor a hős unité agonizálni kezdett: főbe-lótte magát é nyomban kuaenfodeM. Néhány perc- [ kereskedővel tetemesen a nap. áron felül Hzetutte ,Klt az intézkedést már régóta várja ée sflirgeli a közohaj. Bemélhetó. hogy ha a spekulációból elrej- tett gabonák forgalomba kerülnek, előnyére lest a közérdekűek. meg Ha a vevó uein használhatta a korpát, a malom azt visszavette lőle, de jelentékenyen olcsóbban, ugy hogy a lisztet a megállapított árnál sokkal drágábban kapta a kereskedő. A temesvá.i rendőrkapitányság a malom tárAtulajdonoaát, Procl.aska Kdét ezérl tizennégy napi elzárásra ós \'200 K pénzbüntetésre itélle. — Kgy másik esetben beigazolódott, hogy a nyilrai Árpád gőzmalom Back Krnő rt. maximális árakon felül mindeu zsák liszt\' után 6 K kü \| löndijat szedett. A város rendőrkapitánysága ezért malom igazgatóját, Fuehs fimilt tiz napi elzárásra és 100 K pénzbüntetésre ítélte a kivételes intézkedések ról szóló törvény alapján. — Az Ügyvédek segélyezése. A zalaeger- . , . szegi ügyvédi kamara rendkívüli érdekes körlevelet minisztérium HaClSegélyeZŐ kapott a napokban Tisza István gróf miniszterelnök-1 JJÍV8/t8íl Budapest IV. VáCZl-tól. A körlevél tartalma azt bizonyítja, hogy a mi-\' \' " niszterelnök Küldjünk katonáinknak thermosüvegeket, teát, konyakot, likőrt, \'a csokoládét, caces-t! Az adományokat köszönettel fogadja s a hadtáp-parancsnok-ságokhoz juttatja a honvédelmi , kormáuy a legmesszebbmenő kö-1 Utca 38. SZ. Tanintézetek részére szükséges cikkek -_ dús raktára. \' Jegyzői és egyébb közigazgatási nyomtatványok — ■ nagy raktára. Dús raktár legújabb divatú levélpapírokban és névjegyekben--- Nyomtatványok Ízléses kivitelben jutányos árban gyorsan Készíttetnek. FMíftRüAR 1 Az Érdekes Újság előfizetési felhívása! Négy tarlalmati és Ízléses kötet: „Ai Érdekes Újság* két évfolyamának kötött példánya jelzi „Az Érdekes Újság" eddigi törekvéseit, eddigi sikereit. Nébáuy ezer oldalon csupa beváltott Ígéret, csupa ízléses és művészi kép, csupa aktualitás és lelki szenzáció. Aki látja, már ismerősnek üdvözli, mert „Az Érdekes UjságJ két esztendő alatt lugalomiuá lett. Meglepetésül jött és ugy győzött, mint egy kellemes meglepetés: az első órában\' már meghódította a közönséget. Azon a napon, melyei) „A/, érdekes Újság" először kopogtatott, bebocsáttatást nyert, b amióta a háború kitört, ugy hozzátartozik az élet szükségleteihez. mint a kenyér. Ünnep, amikor friss szám kerül a család asztalára „Az Érdekes Újság" ezt a gyors népszerűségei nyilván annak köszönheti, hogy nemcsak a közönség jogos kíván-\\ csiságát elégíti ki gazdag és aktuális képtartalmával, de súlyt fektet a képek művészi szépségére és Ízléses kiállítására is. A legszebb, a legérdekesebb és a legaktuálisabb harctéri képek mindenkor „Az Érdekes Uiság\'-bao találhatók. „Az Érdekes Újság" niólyoyoinásu borítékai pedig egyenesen szenzációi \| anuak a bélnek. amelyen megjelennek. Hozzájárultak „Az Érdekes Ujságfc gyors népszerttségéhoz mellékletei is, melyeket állandóan fejlesztőit. Amit „At Érdekes Újság" az asszonyok, a gyermekek, ft sportok és a tudomány os tudnivalók iránt érdeklődő közönség számára heteukint nyújt, az igazán fölöslegessé teszi a családok számára a külön újságok járatását. „Az Érdekes Újság" számol a család iniu-den igényével és öröme az egész családuak, szülőknek és gyermekeknek egyaránt. Fokozott buzgósággal tökéletesili magát. „Az Érdekes Újság* és fokozott buzgósággal gazdagítja kedvezményeinek sorozatát A lap technika1 kiállítása tekintetében pedig fölveszi a versenyt a külföld legelőkelőbb képes lapjaival. Ebben a tudatban bizalommal és szeretettel j kéri az uj félosztendóben is előfizetőinek és olvasói -uak további támogatását „Az Érdekes Újság" elő izetési ára negyed évre 2 80 K, fél évre 600 K, egész évre 11 ÍO K. ▲z Érdekes Újság kiadóhivatala. V. Vilmos osászár-ut 78. alatt vau. — A „MAGYAR LÁNYOK".szépirodalmi képes hetilap, fiatal leáuyok számára. — 8zerkeszti Tntsek Arina. Megjelenik iniudeu vasárnap. Minden egyejj py.ámp gyönyörű művészi kivitelű képpel és a legérdekesebb tartalommal jelenik meg. KI1\'fizetési \| áni: Bgász évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VI. Aodrássy-ul 16. s»ám Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal — E ki-IQqőou szerkesztett képen hetilapéi mindenkinek : melegen ajánljuk. ló anyák gondoskodnak * arról, hogy gyennekeik ápláló ízletes és édestésztákat, kapjanak vacsorára. Kevés fáradtsággal, olcsón, kitűnő édestésztákat készíthetünk dr. Oetker-léle piidding porokkal, melyek különbözők miut pl.: vanília, málna citrom és csokoládé izekben kaphatók r> a kicsinyek állal ujjongó fogadtatásban részesülnek Kgy 15 filléres pudding-por csomagból \'/„ liter lej, 2 tojá* és ft dg. cukor hozzáadásával kii Unó vacsora készíthető 5—(i gyermek részére. Miüthogy pedig a puddingokat gyümölcsízzel, tejtől nélkül készítjük, ezen sterek fokozzák a jóizl valamim a tápértéket. II. < Ül -UJ w O u< Q. _J :00 Z W Ü h 2 € NYILTTÉR) ■ Dr. Szegő Kálmán jszanatóriuma- és vizgyógyintézete felnőttek- és gyermekek számára, Abbáziában. Erőeltö ét edző hizlaló-kúrák egéaz éven át. Oyermekek 7 éven fölül kitéret nélkül felvétetnek. ) Ül rovat alatt kazlaitokért nem vll»l falnlfta-«ú«fl a aterketillöflég. SZEMESNEK kell m« luillli, ha túl akarjuk ssárnyalni ver-«enylársninkat. Az élelmesség nem ÁLL egyébből, minthogy ne késsünk egy pillanatig sem, hanem soron kivűl vegytlk igénybe -Zalai Közlöny" hirdetési rovatát, mert olt hatarozottan eredményt ér és a magyar hirdeti VILÁG hirdetéseit itt megtalálja. A hirdető rövid idő alatt meggyőződik az eredményről. — annak határozottan VAKNAK \| kell lenni, a ki nem látja a „Zalai Közlöny" rohamon fejlődését, ez. pedig világosan jellemzi, hogy AZ ezen lapban megjelenő minden hirdetésnek I kellő haszna van. Szemesnek áll a világ, vaknak az ALAMIZSNA I Nyomatott a laptulajdonos líj. Wajdita József könyvnyomdájában Nagykanizsán. Nagykanizsa, 1915. február 4 54-ik évfolyam. 10 szám ü CaOtörtök Níljilulk hétléi ii eillIrtlklR. fclöflU»l Arak: K\|f«ii é»ro 10 Korona, félév.o ft korona. Negyedévre 2 korona 60 Ali. — Egy.. Mám ira 10 AD. Kelalőa szerkeszti: Bánekovioh János K<3»zerke»ítő: Kemény Láassló Szirkiiziitii éi klariihlvaUI l«ák-tér I Talaton: 162. — HlrdaMaak dljaiabfe •■•rlnl. Tisza István gróf. QoK EMBER elöli ferde ..élet födi alakját. Hamis sziuekben mutatják be e\'gyétiiségét. Mintha csak ugy kellone milideukiiiok rá gQUdolni, hogy o gondolattal h megvetés pöroxismusa is ^kifejezésre jusson. Éu «ohasmu gondoltam igy rá. Szerettem, tisztoltom mindig s a nehéz napokban a Gondviselés emberének tartottam. S ebben az érzésemben megerősödtem szombat óla. De nemcsak éu, hanem velem együtt megaunyi sok más aki a szövetségi hangverseny sorozat megnyitóján olt volt. Pedig sokan voltunk A Zeneakadémia terme megtelt. Nem tudom, mi vouzotta össze a nagyszámú közönséget. A programúi vagy a jótékonycél ? Mindkettő érdemes volt, hogy megtöltse a termet. Hazafiúi Memponlok irányították a hangverseny rendezést. A vörös kereszt, a vörös félhold, a hadsegélyzö s a kárpáli betörés által bujtottak segélyezésére reudezték Kubelik hangversenyét. Ó engem már nem érdekolt. Sokszor hallottam, csodáltam. Szombaton ugy tUut fel elöltem művészete, mint egy értékes kép, egy másik, uj keretben. Mfivéstlársa, Bán Achillné éneke megleped mindannyiunkat. De a hangverseny clouja mégis i itii nagy mintbit^reiiiOküuk megnyitó bfüsédű volt. 8 Tisza gróf szava az igazság napjának tüzében a fényében ráfogott t. a rtfogán nagytömeg Lödfwl-híjét nzte\'itzét (alán sok elfogult lélekről. Csendesen, szerényen I eszélt. Nein vuli .zavaibati sértés, nom kisajátítás a hazafiság torén Tárgyilagosan szólt. Kimondta, hogy miért reudezünk hangversenyt Mert .íjban barraouia van h ez szépen leiképezi azt a barmonUt amelyben ma összeforr minden magyar sziv — a honszeretet együttesében. Mert ma együttes a gondunk, a fájdaluwuk a közöa reményQnk a ez egyOtte érzelmünk miatt vagyunk erősek S menny i más szép mondás 1 H mint a hazaszeretet prinuájAu sugározva át. Halottak is szavai s elhatottak a testvér nemzethez is, mely szintén megértette a harmonikus együt\'inAködés szükségességét A beszéd után elgondolkodtam s velem együtt aok más. Kz tehát a mi miniszterelnökünk Hiszen erre az emberre mi büszkék lehetünk. 8 azulán eszembe jutót t a grtucso.kodók serege I... Tisza hazalisága tisztán Alit elöltem . . . s alakja nagyobbra u&ttl A háború. in. Megindul u nagy hure. Mégölték az Oszlrák-Msgyar-Monarobia trónörösét és feleségét. A szerb kormányhoz, közelálló férfiak közreműködésével, hói egyenes biztatására történt u- gyiUlWMg. SU—tudódott ki* későbbi kihallgatásokból. Jól mondta a német császár Irónbeszédében: Örvény nyilt meg elöltünk. Az események rohamosan követik egymást. Oroszország kétszintt szerepet játszik, sz ungol sajló nemkülönben, a franoiák nem is titkolják szándékukat, Ber- linbe szeretnének menni, direot Berlinbe, minél előbb. Oroszorsság tárgyal, de osapaüű már akkor a mi halárunk felé közeledtek. Anglia még semleges, de tudja, hogy melyik napon fogja azt feladni. Belgiumot fé\|U. És méltán félthette is. De nem attól, hogy a németek keresztül vonulnak rajta, hanem attól, hogy velúk tartson. Belgium ma már ninos. Mi lesz vele. Ki tudná megmondani? Ez a gazdag orsiág fizette meg a háború árát legjobban. Inti példa arra, hogy kis ország a semlegességével tehet legjobb szolgálatot magának. Ma már tisztán áll előttünk ellenségeink terve, liánk akart osapni az oroBZ hirtelen nagy erővel, hogy elgázoljon és igy bevonulhasson Berlinbe ós Béosbe. Ma pedig, a ! háborít 8. hónapjában — visszavonul és fft-\| lőttünk még egyetlen ejfy győzelmet sem aratott. Németország területén ninos ellenség. A magyar fegyverek, a magyar erények teszik a hadsereg igazi erejét. Ezt mondják az ellenséges államok hadi tudósítói is. — Megmutatjuk a világnak, hogy nemosak a kultúrában tettünk nagy lépést előre, de régi hazai erényeink is teljesen egészében megvannak. Egész Európa bámulattal néti a A háborús gyerekszobából. Ki fényesebb vagy, mini a csillagok S oly nagy, amilyen kicsi én vagyok, Éli nemtludom, mi «s a háború, De látom, hogy mindenki szomorú. A katonák dolgát se ériem én, Csak a könnyűt édes szülém szemén És reszketek, mint a fiókmadár — Uram, a háborút parancsold vissza már! Hogy miért bocsátottad szabadon, Szent akaratod én nem 4udhatom, — De ládd, azóta meghalt a derű, A kenyerünknek ize keserű, Még a kakas-szó s hajnal is setét, Hallgatus félek es.e a mesét, Álmomba mindig ég a babavar — Uram, n háborút parancsold vissza már! Térdelve kérlek: szám zokon ne vedd S hogy ajkaimra ig}\' veszem neved: De fű, de fa. de sok madárhalott, Jó isten, léfed mivel bánthatott? S örömed abba néked telhet-e, Hogy árvával van a világ tele. Ki azt se tudja, hogy ö árva már1 Uram, a háborút parancsold vissza már! Ki ott villámlasz ti kardok hegyén. Mini a nagyoktól sokszor hallom éu. Az emberszivbe költözz már bele, — Az istennek csak ott lehet helye. Nöjjön virág a holtak sírjain, Az élőnek ne légyen élte kin, Áldva nézzen föl rád a földhatár, — Uram, a háborút parancsold vissza már! (Sz, N.) MÓKA FERENC Harctéri találkozás. A csatamezére ráborult iz est homálya . .. á távolbél ágyúdörgés morajt száll. A lódobogás föld-rAzó árama lassau elmarad. A messzeségbe láogba* borított falvak vetnek kísérteties féoyt az ég peremére. A csatamezére ráborul a csend . .. Csak ai ós\'i szél fájdalmas zokogása és a száraz falevelek zörgése hallatszik. Olomszinü felhók larkiiják az eget és a csatatérnek vérpárás földjén az elesett hóeők téste pihen méla cser ífaen. Itt ott egy kinoe nyöször-Kés, egy fájdalmas séhaj, vagy egy elhaló ima töri meg a némaságot. A háldoklók utolsó sóhaját elkapja sz ószi szél s viszi messze-messze, az édes anyai földre... Egymásután csukódnak le > hósök szemei. A balAI ingyala már végigjárta ezt • nagy t»melót Azulán megáll ... TalAlkozik ítélettel .. Szánakozó részvéttél áll meg egy haldokló hós vérpiros testénél. Még dobog t szive még meleg óa piros t vére . .. Nem meri lesttkilini ezt tt elhaló Életet Néma ábitatU uéai ezt t bizsergő vért, mely a bős sebeivel folyik Balkeze a aaivón, jobb keiében pedig olt van t füstölgő regyver... Megvillan t bős szeme. Szikrákat szór lotee tekintete. Kinyit- ZALAI KÖZLftNT KEHBUAH 4. magyar fegyverek clíosó tetteit s most már teljesen világos minden felé, hogy a Mo-narohia ereje a magyarságban vall. jix a tény a jövőre nagyon sokat jelent, talán többet is. mint ebben a pillanatban gondoljuk, uierl emberiség baladásának útját s az útnak nagy fordulatait háborúk jelzik. Ha ai utolsó ötven esztendő nagy változásait tekintjük, akkur is ez a tapasztalat. Németország egysége. Japán nagyhatalma. n Balkán megújhodása mind sok ember vérebe kertllt. Ugylátazik ez is a természet törvénye. És az marad mindaddig, amig az emberiség a maga egészeben annyira nem fejlődik, hogy a vilás kérdéseket ségük színhelyére is. Aki vérét ontotta a hazáért, aki testvéreit, gyermekét, embertársait látta elhullani, az nem fog gyáván meghátrálni, mikor majo a jogok kivívásáról lesz sió. Ki Iiépháboru. Népek állanak szemben nem hadvezérek. Népek jövójo dal ei a háború folyamán. Mugyurország társadalmi osztályai közöli most már a tradíciókban 8ÍUOB különbség. Bórténeti osztály lelt a polgárság és a munkásság is. Ez uzl jelenti, hogy erós léptekkel közeledőnk az egységes magyar nemzet felé. uiely azért egységes, mert rain- felkért, hogy rögtön menjek odébb, meri ha nála Ialéltuk, lölakaaztlák. Kjszaka gyalog indultain Uem. bicába. Ouuan másnap 8edzisowba, majd Hieatowba. Olt elkértem egy lengyelparaazt pasairecheiujál is eaiel vonalon utalhattam Frysltakba. Ekkor folyt a-nagy jaslói ütközőt. Fryszllkból elmenekült a lakos ság. Biztosra vélték, hogy másnap már itt leazuek a mieink Izgatottau vártam a mieink megérkezését. Sajnos, azonban itt ném sikerült ttsapalaínkuak elére, törni . . . Atftyalogollam éltesen, láradlsii, kéUégbeeave-eny kopek nélkül Jedttcába. Hókéig bolyongtam a városkában. Netu inertem senkit aettl tnegazóllilani Végre is győzött az éhség. Egy ur előli felfedtem iukognitémat. Lesz, ami leaz. Fatális azereticiém netu hagyott eserbeu, Jóérzésű or volt, lelkes len-gyel. házéba fogadott és e(iy bélig vendégül látott. E kalandozásom alatt sokszor feltartóztattak oroaz érdekek ellenlétét háború nélkül is el ludják \' nek, mtri deukinek inegaduliw benne a jog, mindenki-1 katonák. Mindenütt azt mondtam hogy lengyel va- ll nugy, nehéz kötelességek is gyok, elmeneküli feleségemel keresem. intézni. De it fejlődés szempontjából sokat mindenkire háromlotliik. legjobban pedig jelent a háború. Ilyenkor ismerjük meg egy szegényekre, a jogtalanokra, vagyis azokra, nép igazi jellemvonását. akiket eddig nem láttunk máshol, mint a Gondolkodása, érzése, ereje, bátorsága; nehéz kötelességek mezején, ilyenkor vételik a lllz\'próba alá Most látjuk. A nemzeti fejlődés nézőpontjából ez a hogy az angol nemzeti filozófia abban osu- háború jelentősége. — Sók pénz. sok vér ososodik ki; mindent a saját hasznomért, a folyik el, de nem hiába, mert ulánna a sza- franoia a bosszú érzéséért százezrek éleiéi bail fejlődés világa következik, amely a nem- ^jj. megpróbál mii dobja martalékul, az oroszt a világuralmi zei megerősödésének vagyonosudásának első A posilot mindig vágyak bántják, a szerb hú csatlósa a ter-: feltétele jeuzkedés gondolatának, hls itt nagy dolog- _ ban vau a kQlöoibség a mi háborúnk és ellenségeink háborúja közólt. Abban, hogy mi a haladás, a lejlódés szabadságáén viv-juk a háborút. Ók haszonért, a fejlődés szabadsága ellen. A magyar nemzet a háborúban is meg- \'ik"rl1" m^™í!!íÍSL»Í«. -- -. - mutatja azon nemzeti erényeil, amelyek ezer Meneküléséi a következőkben jegyezte lel: éven ál fenntartották és most dicsőségesen Kllogaiásuuk után a cserkesz lovasok elrabolták bevezetik a másik ezer esztendőbe Az a minden értéktárgyunkat, miulegy 60 kilométernyi nemzel n melyik igy kQzd, annak jövendője ul"1 l"auk É.uk-Letigyalorazág felé, aztán nagy és fényes lesz. Nagy felszabadító eró T"°°wb» """"0"k k<"»ÍB- 111 »l",l4,,» "\'"A"0\' — Miért uem katona? — kérdezték gyakri. — Tüdővósiea vagyok, — feleltem ilyenkor és bizony igy olcaigázoltan, bollrafáradtaii el ia hitték rólam. Az oroszok jé katonák, (le már un ák a háborút, fáradtak s családjuk után epedezuek. — Jedlieáról Duklára mentem. Nagy oroaz tábor volt itt. Jól megnéztem pozíciójukat, fel is jegyeztem a fontos poutokat és bedállásaikal. Több-. az áttörési, ile sohasem sikerüli, visszahozlak. Tilováli háromszáz lépésnyire lőlem dragonyosaink porlyázóil láttam Kiabálásomra tovavágtallak . .. Ekkor végképpen kétségbeestem. Lehetetlenségnek látszott, begy baza tudlak szökni. Kél fogsághói uiegszökölt bakával is találkoztam Ulbaigazilollam őket, de nem esatlakoz-Janik László íáatkuu ezredbell husiárfShadna- hozzájuk. Vinsiagyalogolt.nl éhesen, toprongyos, gyei többed magával az oroszok a ilmanovai OtkO- i olMÍg™"" jedlioára. Egy kis faluban a zelben ellogták, de a lóságból sok viszontagiáp után Menekülés orosz fogságból. fnlc el. Kste láttam, hogy Óröm etnludl. Felnyitottam az ablakot, kiugi\'bllam h legelső utca legeUó bázába. petróleum kutak melldtt egy öreg ur bandukolt-Megszólitott- Kimondta, hogy leinbergi vasúti fóellel Hór felesége és leánya elmenekültek az orosz elő, h n)ol szeretne ó is kiszökni ntáuuk. Meg mondtam neki hogy ki vagyok. Kértein, fogadjon fel inasának, viszem a csomagjait, ügy is lett. Jedlicáu as öreg ur pashirrcheiut kért. Megtagadták. Mindenről lomondva csavarogtunk az utcáu, amikor az öreg ur megfog egy orosz tisztet. összecsókolóduak. Kiderült, hogy égi ismerőse. Lengyel származású katona. Oyakran van nz ilyen viharos mozgalomban, mint ez; a háború. Társadalmi oszlályok eróre, ön- lXtritrV;imo"7u\\nT h"oKy j \\Tmh«7gbe\'.Í, ahol az öccse az öreg ur alatt tudatba kapnak 8 ezt átviszik jővó tevékeny ki vagyok. Buhát adott és egy kevés pénzt. De Volgáit a vasútnál. Miskovszkiuak liivUk. Felvitt -1-;-:----r--——;——- 1 bennünket a generálishoz, aki barátságosan fogadta nak kéküli ajkai, szive hevesebben dobog, a jobbjával szavát, n vad lármái, « kardok villogosát ar. ágyuk öreg urat. Adolt részére és a „szolgája" részére magához szorítja fegyverét. Csendes pihenésben vau dörgését, a haldoklók jajveszékeléseit. .. , utazási engedélyi. Mog is invitálta vacsorára. Hugem a teste, de a lelkében * gondolatok, az érzelmek __ ^ j6 \|8te„ora 1 Könyörüli meg sze« * rtl,örá,ib kukuii lál,»k »eudégnl a konyhán és az csatázna. \| Ulw X . , 1L......., _____éjszakái a generálisnál töltöttük. (jazdára, míot a tábornok, — Kdes jó Istenem I. . Könyörülj meg sze»! gény ... büuös lelkemen I .. Vigasztald meg ókét . . .1 Lelke elótt lái\|a felvonulni az életét. Maga elé,Tudod... akiket... Isten veled. . Csókollak . . . ,A,\'or"ok\' f" m,ht 8 kuk,Ai VtM,de\' M4i0,P a t4\' képzeli a jő és gondos »nv« boldogságtól ragyogó1 Palikán, ... Ilonkám . Édes gyerm-keim Isten bon,ük "uU)\|áu mi\'D,öl,k Dakl4r"\' »\'\'<>l egy Pulapolya arcát, amint szeretettel tartja és riugalia karjain s veletek UmVü ^ \'telünk. Az ó azives- raeleg anyai csókkal zárja álomra pilláit. Látja az öü\|>ü ifjúkor ezerféle úbráudját. linrátait, ismerőseit ^ azokat, akik a szivéhez uóttek Látja h fiatal ember1 uemes ambicióit, munkáját keservét, könnyeit Ama boldog családi körbe száll a képzelete, nhol elöazör látta boldogságának és életének zálogát. Lelkóbeu igra meg uira élvezi a megalapozott családi boldog- ségélifil átjutottunk a szorosig minden tábori őrsön az ég.. Az ószi szél dermesztő íagva\' róuaságra .. A távolból vaki.ó fenysugára Í8m,;i osllrák P»,rul1 Kehér ruhában nesztelen léplekkel kőzele ,,,nk köMled,,L Feléíük «"\'»dluuk. Az oroszok ret- dik — ő... Aroán a szendtség kifejezé.se öl, szi vében » szeMei tflze. kezein a sebhelyek fénye ég. (Jyrtiigéd kímélettel, résztvevő szivvel hajol a hal dokló hőshöz. Inteni kezeivel megsimogatja homlokát, sáK melegét, szeretetéi. Mae. elóll látja ,i boldog, „„^„^ „„„^ , k,lörlj ,rtáró\| » ,ére» verej-szereié e„ megerló feleseget, aki lehes odnsdással wke\|_ \|,„„l\|üWr, „J0,uj, ^ storelplé,„k forró csüng férje jólétén. Külébeu cseng ártatlan gyermekeinek naiv gQgyögése és a boldog anjáuak lágy simogató csilUgatása. S azután egy (orró ölelés, egy szeretetteljes néma tekintet, egy inele.g hitvesi és gyermeki csók . .. csókját, azután a füléhez hajol s gyöngéd sceretettel súgja H lelkébe : — Fiam l. . Te hós vagy I . . -- Jézusom I. .. hangzik a hadokló utolsó fohásza ; azután lecsukja szemeit s boldog mosolyai A haldokló hós erei megfeszülnek szive lázasan, ... .,, dobog, keble eróaen zihál, tiüt Vcára a lelkesdós jZ8rJH lft ,,tül\|árA "u,uPllU,t- és a bnroi lüz meleg verejtékcsöppj.- . Látja a1 A csatatérre újra ráborul a c«e»d tomboló ellenséget, a harci zajt, a dobpergés a riadó \| - tenetesen lövöldöztek rájuk s mi a legnagyobb golyózáporban elértük a dragonyosokat- A kapitányuk j régi barátom, alig akart megismerni. De mikor megibinert összecsókolta piszkos sáros arcomat, katonái uem tudták megérteni hogy ölelhet, csókolhat egy olyan finom lovastiszt egy ilyen rongyos, piszkos csvargót. — Filharmonikus hangverseny. Katona- zenokarunk "is van. Ennek agilis és jeles kar-meslere fii harmonikus hangversenyt rendez városunkban. Knnek érdekében ma este 7 órakor a Központ kávéjiázbau értekezlet lesz, amelyen zenei életünk kiválóságai vesznek részt a hangverseny ei-; kei uek érdekébjjn. ^ FEBRUÁR A l. A I K II /. I. 0 K V HÍREK. T Istentisztelet Az izraelita templomban a póotekesti islentinztflet f. hó 5-étól kezdve lo-i vAbbi iutézketlésig délután & órakor fog keidódni A mi polgárőreink. A luitorus viszonyok folytán, hogy retidóraégQuk léutáma megcsappant, városunk férfl tagjiú közül, hz intelligHUtia köréből is többen akadtak, kik szolgálataikat a rendőrség kisegítésére felajánlották. E tiaztelelreméltó, derek, hazaüas polgárok vállnlt kQMtuwégeiknek Iiívhii szolgálja nemes missziójával a hazát. A napokban , is lelnUek s mint éreti polgárok »emc>ak józan egy lapot kaptam töle. Igaz magyar szívhez illó a \| szandiciumuknál fogva, de Hajós Ferenc mindenkori levele haugja. .A nagy air.bitió még most is él i instrukciói folytán is a kijelölt köreibe be in illesz* lelkében!" csak ar idegei megviseltek kissé. Laká-! fedtek. Napról-napra azonban ujabb é« lyabb panasz határán belül sát háromszor felégették, legéuye s lova megsebe- nieiQl fel, hogy egyes korcsma hősAb, kiknek a ti-\' sQlt, de Kovács páternek uem esett baja s tovább \\ vornyázás a köteles záróráig sem el%. ahelyett, hogy lelkesít, tovább lauitja, buzdítja honvédeinket iQzeló. « polgárőrök udvarias felszólításának engedelmesked- A »Vasarnapi — Egy regimen8pater levele. Ki ismerné a mi honvéd ezredölik tábori papját? Hiszen. mikor az eskütétel volt a háborúba való me netel elölt, mindenkinek feltűnt fiatal szép alakja a lovon. Egymásnak mutogatták az embe.uk : — Nézd, ezt a fiatal papot lóháton. 8 Kovács regimens-pater elment a 80. honvédezri-d-lel s immár félév lépéseket tett a városi burgonya bmerxéee iránt. A polgármesternek ez irányban indított akciója sikerrel is járt, mert ez ideig több oldalról érkeztek ajánlatok, melyek alapján a polgármester 15 waggou válogatott, elsőrendű, egészséges éa étkezésre alkalmas burgonyát biztosított 191ö.» évi március 1-étöl ápr. 16-ig való szállítás mellett. A burgonya egyharmada fehér, egyhai matfá sárga és egyharmada rózsaburgonya. A polgármester felhívja a város közönségét, hogy egyszerű levelezőlapon sürgősen jelentse be a polgármesteri hivatalnál burgonyastOk-ségletét, hogy ennek alapján a kötést perfektuálhassa. A városi hatóság a városi burgonyának árát a lehe-legminimálisabb összegben fogja megszabni. A .Vasárnapi Újság" jauuár 24-iki égő szavakkal a harcra. Örömmel adjuk ezt tudtul, néüek, nemcsak a leggnnjoeább. a I^Weuebb meg- hUms \'",nét fo,Jlal>» mt hMctérl kél"k ízléséi Mert, a hol ilyen tflró s önfeláldozó Kapisztránsok jegyzésekkel traktálok azokat, de ,^deleléseiknek me,H( e l^t \'•evezetessó, a mai nagy idők leggaz tanilauak, ott a hős honvédek csak hősi. győzelmes1 «He»e is azvgüluek. CHatát vívhatnak. A közelmullban reudóibHióságunk e h4«.>k kö A „Polgári Egylet" közgyűlése P. zQl néhányat meg is büntetett kik közölt hó í-áu tartotta a Polgári Egylol évi rendes köz- ol>",n WénMk \'8 "k",,lak- kik a Vrtro"tó1 k,PÍék k°\' gyOlését, melyen a tagolt elég szép számban veitek "^rökül H "kikuek wm k»K«»)oli.». hwm inkább részt. A közgyűlést Paics Laios alelnök vezette, ki \'»«8»Welrauzui kollene « hazafi..* Inuké kegyeletes szavakban emlékezett meg. az egylel el- uri e»\'b«-ket, nem pedig eivilen módon kigúnyolni hunyt tagjairól s a harctéren eleseit hőseiről. Az azokat. Miután ez, évi jelentést l)r. Hajdú Gyula ügyvéd ezerkmlette, töU \'\'ltalAn0Ki ™lni- Cael-lw\' kinek amaz irodalmi számba munó munkájáért jegy- • \'»il6rl.«tÓ8áKunk. lm az ily ére.lensegel a legsulyo- zőköoyvi köszönetet szavazott a közgyűlés s a jelen- öabb ■ lést egész terjedelmében jegyzőkönyvileg megöiökl- — Betörés a Nagykanizsai Takarókpénz- ^____^ teni határozta. Kperjeey Gábor az egylel hrt sáfárja.rba. Kgy uotórius tolvaj kivel rendőrségünknek ^,^ a Néplnp. „ legolcsóbb ujaág a előterjeszti a számadásokat, mely után a felmeutvény l,lál lö,\'b ll,,eu >s »olt kisebb-nagyobb lopásért kel \|niigyRr uép Gittára, ,„Iévre kól koron, 40 fl\|\|ór megadatik. Majd a kötvények kisorsolta következett Illetlensége, legutóbb nagyot go ilolt. felcsapott Pa dagabb és legteljesebb krónikájává tették : az összes harcterekről ad most is érdekesnél érdekesebb képeket. Közli ezenkívül az olaszorzsági földrengés képeit és báéó burián kolügyminiszler arcképét. Szépirodalmi olvasmányok: Szemere Qyörgy regénye, fuükciót tél\'leaTlÓ 8llrok,,y Kálmán, a harctéren küzdő irónk hikke a c lüzről, Binder-Kiiegelbteiu elbeszélése. Kgyéb közle- mények : irodalmi cikk s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet. Sakkjáték, Halálozást stb. A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyegévre öt. korona, a „Világ-króniká" val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadzhivatalábau (Budapes1, IV., Egyetein-utca 4.) Ugyanitt megreu- , efféle korcsmai hősök kö- s a közgyűlés mihamar véget ért. A gulat miatt a szokáson társssvnesora maridt. háborús han pakosztának s betört n fent jelzett takarekpéuzlárba. — Szomorú levél vios József tanáososnftk. — Kedves KÁrlovlcs nrf harctérről Kálo- — CsfHÖrirtk. jn. 7. Hogy nehéz feladatot vállaltam magamra azzal, hogy aiagáva! KárloWcs ur ludasim a szomorú hirt, — „BERLIN" nagymozgó színházban ... . ,. .. . , . . szombaton és vasárnap fényes Elité elóadás tarlatik évben el. Azonban nem a legnagyobb elővigyázattal cauiAlta ri>inwU ntép mfiaorral. A gazdag ée változatos műsor dolgai, mell éppen amikor a peutes tálból a legua- 7 fe^pböl fog állaui. melynek mindegyike a gyobb élvezel tel kezdte kimarkolni a pénzt, u zajra a kiuematografia legszebb alkotása Két nagy érdek-figyelmessé lett ór éppen akkor csipte nyakon s most dráma és azoukivül az elsőrendű kisérő az ügyészség fogházában vária kalaudo* kiránduláoA- " l \'"t"1 \' ""\' T uak következményeit. — Egy titokzatos tolvaj került a napokban a rendőrség kezébe, ki a város több lakásának elő- sor Az előadást még érdekesebbé teszi Lőwiuger AmsiiJ! roiigoiaművésznő gyönyörű jáiéka. tudom Kötelességémnek t\\rtom, mint Jóska \| szobrából értékes holmit emelt el anélkül, hogy száztdparcnceii»ka az «sei«t őszin\'éu a hogy törléut j uyomára akadlak volna, üajos Ferenc :»ndőrbiztos ónuek megírni Dac. 2923-ra éljél h századomat többször megtámadt* « orosz, rohamot intézett ellenünk, mi tiösiesen védtuk magunkat, ámbár tízszer annyian Küldjünk katonáinknak thermosüvegeket, teát, konyakot, likőrt, uak iaint-rl rendőri lilHatuini asoiiban flcsipt\'\' raj-ttfljreu iiiükeiUi\'lót, ki a löbbwk kandit egj filto koro- uia kaloua listli büudáial akart kareket oldani. Ilont CSOliOláClÓt C8<C08-t! Biotibait már inegérdeiueil belyeu elmélkedik a* . , . . . vollrt, egjmíat >« emberek aiurout.jal öltik, aie- »")ém w tied köiOlti kQlönliíégrtl. — K tóujen adományokat köszönettel «éuy Jóaka 111 ki éppen «oljrálatt akarla teljei.il, ni okulva miudeueaetre beljreaeii oaelekati minden gaada, to({aiÍja S embereinek egy lóparaucaot adolt, tny oroai két1 ba erlékeaebb ruhadarabjait ueiu akkaattja ni elt-lopearíl bomlokou lólle é» ategéuy ember röglbti swMba vagy ba megleazi ia, legalább aajitl érdeké-inegbkU. lit\'li att lárva tarlaa Hogy mii teai at gy ^Jerelau gyermeket — Tüx a Fránz malomban. Bétnea IQzlárma elieazitetri, azt ttldnni Kárlovica Ui kérem Magukat I vette fel váruauuk lakóoaágHI az elmúlt azerdáu vir-iiyugodjaoak bele ne HZomnrkodjanak hisz az lateu \| radóra. I\'. i. a Kranz gyárbau tUz IIlölt ki, a mely UtCél rendelete-akarau volt a aorara utalva, az egyikkel azonban Knort/er UyOrgy agilia tűzoltó ló\|>arattceuo-ma. il másikkal holnap tegez. kunk gyors iulézkedése folytán tlerék katonáink köz i.egvn Magának réazbeli vigaara. Iiogy tla a remllkodese melleit nagyobb mereteket uem öltbe-barctóren büsi halállal balt meg bazá\|a es kitályáérl. tett a ig) aetn gabouábau, sem lisztben, sem a vil< Az egész századom b-génysége gyászolja és lauytelepben nagyobb kár uwu esett. A láradballau siratja Júakat, akivel sgy becsületes embert, egy deiék katonákat a gyár igazgatója Pongor Henrik az 1 kedves bajtársi részlett el. A Jó lateu adjon a oltás közben melegitó italokkal látta el. mit azok boldogoknak örök nyugalmat a túlvilágon. bálásau logadiak. Bizony ez v.lt az egész hadjáratban a legbor- _ A kórház klbóvitése. I)r. 8zek«res József ki a SZÓlömÚ veléshez is ért állást zasztóbh éjielem. századomnak a fele derék, hós kórházi igazgató lóorvos s Dr. Rácz Kálmán városi legénye satnoa olt maradt a támadás színhelyén. ii8I\|j orvu8 előterjesztést tettek városunk tanácsához keres. Hogy liiegtolem azóta tönkre van téve, majd- az iránt, hogy a tavasz folyamán előreláthatóan felnőni ^legóasltilein, alt elfogják hinni lépő járváuy betegeinek számára kórházunk egy pa-Kérem tudassák nzsn szomorú bírt Jóaka fele P>\'<"">»\' i™«t kibóviltossék. Polgármesterünk az ügyet ►égével. Négegyszer kerem nyugodlanak bele. ne "l»Kévá lévén igy a kivául pavillou elóreláthatóau \|___ csakhamar letó alatt lesz a átadatik nemes rendelte-1 HMlSÍWLWtSlSt.HStbtSlSt.SlSlIf a hadtáp-parancsnok-sá^okhoz juttatja a honvédelmi minisztérium Hadsególyező Hivatal, Budapest IV., Váczi-38. sz, Nagy gyakoilattal rendelkező r — URADALMI KERTÉSZ Cime HORVÁTH JÓZSEF Zalaszentbalázs. szomorkodjanak fogadják tötaiu őszinte ré.ssvéte.íi kifejezését. ÖzivA\|iy«e üdvözlettel a magukkal értő Pésfay Pongrác fótudaagyiöi. téü éuek. — — VároBi burgonya Szombathelyen A lavauzra beálló burgonyahiáuy következméuyeiuek ; Pártoljuk a Vöröske- \' elejét veeudó, Kiskos István polgárnituler idejekorán FÖSZt egyletet I zalai közlöny KEflRl\'AR 4 MBGHIVO. A nagykanizsai Takarékpénztár által alapitott ÖNSEGÉLYZŐ SZÖVETKEZET 1915. évi február hó 21-én délelőtt 10\'J, órákor tartja a nagykanizsai Takarékpénztár helyiségében 18. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT, melyre a t. c. pövetkezeti tagokat tisztelettel megliivja AZ IGAZGATÓSÁG. Tárgysorozat: 1. Évi jelentés. 2. A felügyelő-bizottság jelentése, ennek alapján » mérleg megállapítása, a/. Igazgatóság és felügjelfi bizottság felmentése iránti határozat. 8. A szövetkezet hivatalos közlönyének kilelölése. 4. Az igazgatóság tagjai közül az alapszabályok 23. szakasza értelmében kilépő Czápáry Ádám, Griinhut Henrik, Halvax Frigyes, Muraközy I.ajos, kosén felei Jóísef is Halvax Gyula igazgatósági tagok helyolt 3 évi időtavamra, továbbá három igazgatósági tagnak elhalálozása folytán megüresedett igazgatósági lagsági állás betöltésére bárom uj tagnak. Vojnovits Ede helyére 2 évi, Dr. Schwarcz Adolf és Dr. Mayer Ferencz helyére 1 évi időtartamra, valamint a felügyelő-bizottsági tagok helyeit .1 évi időtartamra ujak, vagy azok újbóli megválasztása. Nagykanizsán, 1915. február hó 1-én. JEGYZET. A felOgjeU-bizoltság Altat felQllitagéll vagyoumérleg > szövetkezeti bsljiaég-ben bérmikor betekinthető. Az Otlslréat birtokosok könyveik lelmulatása mellett szavazólapjaikat fölró éti február hó !». é« 80-én > szövetkezeti helyiségben átvehetik Képes levelezőlapok d u b válás z t é k b a n jutányos árban kaphatók Ifj. Wajdits Józsefnél. Vagyon Mérleg és fagyon kimutatás 1914. november hó PO-áo. Teher Korona Hllcr Korona (Illír Pémkmlet ..... 7592. OS 12. ért Törzs bolélek . . 705.(5 _ Kölcsönök . 705541 57 18. . 07437 — Nigjkmimi Takarékpéuztár 154871 57 14. < 153901 — K in\'lévó kimtlok 1567)1 86 16. . 186006 — \' 10 . 151583 17. . 191616 V 12. évt Tartalékalap ■ . 489 09 \\ 13. . 505 38 \\ 14. . 592 53 \\ li>..... 564 47 Y 16. . 467 01 17. . 542 09 \\ 12 évt. Ontlalák . . 9435 98 Y 13. . ... 983(1. 88 V 14. . . . . 10215 04 Y 15. . .... 7371 63 Y 10. . ... 9156 96 \\ Atmeueti kamatok 69 70 \\ Össtesilelt szeméi* széntla 3189 19 \\ K Illón tartalék alap 91194 29 \\ Nyereség egyenleg 36841 24 88307R 08 883078 08 Nagykanizsa, 1914. Dovembei hó 30-Au. Unger Ullmann Elek s. k Trlpammer Gyula k Orbén János s. k igaigalóaigl elnök. alelnök. könyveié. Ketill mérleg és vágjon ktmulaléal megvizsgáltuk, a ró- és nwllókkOnyvekkel összehasonlítottuk és azokkal teljesen niögegyetóliok (aléltuk. A FELÜGYELŐ-BIZOTTSÁG : Nagikauizsa, 1916 fuliruér hú 1 ón Koaenberg Ernő ». k. Krámer Lajos s. k Dcutsch Mór » k. pótzól ésszel Rt a mo. dern asszony elve A \'.rég bevélt titkoa receptek" idejüket multák Ma a fórel a változott gazdasági viszonyoknak megfelelő jó és Itlefes kouyhét vetetni, ezért \|ó gazdaasszonyok dr. Oetker-féle aűló-poi\'t használnak, mivel Idól, inunkét és pénit takaríthatnak, meg ezenfelül biztosi ekot uyujt bármiféle alHemeuj sikeres elkészítésére. A vilégos lej a legszebb és legtalálóbb sym-boluma ezeuf kiváló kenyha-szemnk. Kzen Tej miutegy ligyelmeitet arra, begy „ Kőz-zél ésszelIII A francia ipari termikek ellen. Az a minden -kritikán aluli magatartás, melyet a franoiák kedves oreáz szövetségesük kedvéért a védtelen magyarok, osztrákok és németek irányában lanusiloltak, immár mind a három nemzetben megteremtette a visszatorlás gondolatát. Magyarországon, de főképen Budapesten minden ellen irtóhábo-I rut indítottak, ami franoia — A különféle francia elnevezésű mulatók hamarosan megváltoztatták a fővárosban neveiket, a franoia pezsgő, a franoia olaj, a franoia konzerv, de végül a hölgyek jóvoltából a franoia divat is elvesztette azt a varázsát, amellyel eddig lenyűgözve tartolta a lelkeket. Egy dolgot azonban szinte mindnyájan elfelejtettek boykoll alá venni i ei /- a franoia cognao. Oognac városának nevét nem lehet hamarosan kitörülni a finomabb papramorgókat kedvelő emberek emlékezetéből, holott talán ez lenne a legkönnyebb dolog. A borból párolt italt a tcohnlka vívmányai következtében ma már Magyarországon és különösen Fiúméban sokkal jobb minőségben készilik, mint akár a legelső franoia gyárakban. Az „Adriatioa" Oognao Médieinal \| néven forgalomba hozott tiszta borpárlata különösen ajánlható gyógyoélokra is. Az .Adriatioa" borpárlata minden jobb esemege-! áru és italméró üzletben kapható. Az „Ad-riatica" fiumei gyógykonyakja azonfelül, hogy jobb a francia gyártmányoknál, tetemesen olcsóbb is. Talán eddig az is volt a legnagyobb hibája, hogy olosóbb volt a j franciánál. Végre megtört a varázs ós a magyarok csak magyar oognacot fognak fogyasztani. Nyomatott a laptulajdonos líj. Wajdita József könyvnyomdájában Nagykanizsán. Nagykanizsa. 1915. február 8 !!!";.!"!"; jtttt i „ "Tf ,MrtmW.....,rt,L,í\' i Nflgy«d«V(tf 2 korona BO Ali. Egyaa uim ára ,0 „„•, BauenovIoB Jaoos \| Keméuy Liiezló T.I.I01 ibj. - HM.i4..ii,ilj,V.iW\'l.wl»l. Az öntudat. A tömegeknek uiimllg jelentékeny szerepük voli a népek életében, de sohasem olyan nagy mértékben, mint napjainkban. A mai kor egyik legfőbb jellemvonása, hogy a tömegek tudattalan tevékenysége lép az egyenek tudatos tevékenysége helyére. Kzt mondja Gustave le Bon. Ez igaz a múltra nézve. A múltban az£egyéni tudatosság mindig a tömeg tudattalanságát használta fel, hogy i;ií)jait,wuiegí»tósithassa - és döntött a nyers erö. Még ina is szabályként álli,hatjuk fel uij a tételt egyes népeknél, pl. az orosznál. . Ott az egyéni öntudat ma is a számbeli túlsúlyban rejlő tudattalanságát erejét veti niipdannyiszor 11 mérleg serpenyőjébe. ; ~ifwnb»n az idő változott. Ma már az egyéni tudatosság által mozgatott tudatlanság nyers tömege nem mindenütt a számbeli kisebbség nyers tömegével áll szemben, hanem az egyéni tudatosság egyes népeknél (német, magyar) álplántálódott a töraegiélek-be. Kialakult a tömeg tudatossága, mely nagyobb, legyőzhetetlenebb hatalom, mint a kanosukával előre hajszolt milliő.k óriási tömege. Ebben tévedett tiusztáv le Bon. Eltekintve annak erkölostelen rugóitól, ez a tévedés indította meg a háborút. Ez a tévedés a mi erőnk. Ez a tévedés az ő gyöngeségtlk. # Ezért nőhetett olv nagyra az északi óriás a múltban Ez a tömeg lelkébe átplán-egyéni tudatosság állitotla tuost meg. És ez természetes. Ma tuár az ember nemcsak érez, (íanem gondolkozik. Az agyból kipattant gondolatot ma már erőszakkal elnyomni nem lehet. Ezt a legszotnortibban tapasztalhatják aíőKröiok. A szám öntudatba, tömegét a kanosuka őzi előre ; a lélek \' egyedeit elóre hajija jaz erkölcsi erőből, a honszorelmból táplálkozó öntudat. tált Ennek bomlasztó ereje semmisiti meg a jelenben, mert nem tyrtós eredményt osak a tömeglélek öntudata u-remt. A történelem figyelmes vizsgálata is azt mutatja, hogy az iga.ii erö, az érték és az ebből folyó győzelout ott van, hol az egyén Ma már az ember élni akar. Szabadon akarja kibontani Istentől kapott tehetségéllek szárnyait, szabadon akarja élvezni azt a szellemi, erkölcsi tőkét, mit vereilékes munkájával szerzett, összegyűjtőit. Ma már a tömeglélek szabadsága nem elvont fogalom, hanem reális való, mely tudatos tevékenységet a tömeg tudatos Teve-1 "bl)An njil»nul, hogy a szellem és a munka konysége váltotta fel. arisztokratáinak testvéri kézszoritásából pat- \' Ahol a „szám a lélekkel" áll szemben;\'""\',\' "6 "»KyraHmegelógedeU«égrevá. boldogság után törekvő ember létének ahol a „szám" nagy tömege képezi az erő alapját és ífiárkódilr letíporm a lélekre támaszkodó csekélyebb stámu tömeget, olt a\' lélek erejének fölénye mindig győzedelmes- ei «y<>. k -i-bisioa bizlosit. alapja, reményteljes biztosítása. jövője, fajának Ma a hadvezér, a kitűnó stratéga zsení-akkor koronázza siker, ha tömeg lelkében élő erkölosi is azt Írja, hogy a most folyó küzdelem a er6n 4lal,nl4 vlli«oí\' ón",dHt\' számarány kiegyenlítődése. Ha ez hekövet- Ebból az öntudatból fakad a siker Ez kezik, a lélek fölénye biztosítva van. szült az önfeláldozás, a hősiesség légióit. Mik » uyoraüró számbeli túlsúlya felelt. munkáját osak Egyik legjobb és legelterjedtebb lapunk 1181 kie8éMÍti A holló mesél. Magas jegenyék tövébea Pihentem ai est hüsében, 8 gondolatim messze szálltak A sok bejárt messze tájuak Hegyen-völgyén kalandoztak, Megpiheutek s újra szálltak . . Utazgattam Keleteu, Szárazon és Tizeken Fenn, a szOrke esthomályban, A jegenyék sátorában, Száraz galyak zörrenése, 8 a levelek rezzenése Zavarta a csendet néha, Egyébbkéut n lég oly méla S altató mint lágy zene S most egy hang vegyült bek. Feltekintek A tetöv fenn A lombtalan korhadt végen öté, tollú madár mozgott Nézegetett, tollazkoiiott. Kgy holló volt, százados tán S ahogy ülni láttam a Tán, Megdöbbenve néz elém : Mintha inteue felém. „Kár!" szóla moi<t tompa hangon S kijwbb szállt r korhadt galyon. .Messze íöldról jöttem erre, Szükségem 4van béke, csendre, Mert ahouuan én jövök most, Láng pusztít el falut, várat, A inezAkön vér folyik, Népek egymást üldözik." „Csatatéren, vérmezAkün R szörnyű nagy temetőkön Lakmároztam ágyuszóuál, Kürt, trombita harsogásnál. — Ruházatom most is véres, Csőröm a munkától érdet. Nem volt erőm maradni, Vágylaurtova szállani." „Mi att folytk. wok mesének, Százak ezreken hevernek . Néma ajkkal égre nézve. Vád a sok nyitott szemekbe, Ahány halott, annyi ruba, Azt sem tudni, ki micsoda? . .. Nal régi holló vagyok De ily példát nem tudok. .Ti mondjátok, hogy a holló Prédát lepA undok rabló? — De csak látnád, mi megy ottan, Uyilkos, szándék, elthatatlan — Megutálnád a világot, Mely termi e vad rútságot .. . Örülök, hogy itt vagyok, » Büszke, hogy holló vagyok." Rzzel elszállt nagy kárrogva, Beljebb a fák sátorába - -Éu maradtam ott, magamban Vergódvo száz gondolatban. 8 lelkem elszállt messze tájra Hol kürt harsan, jajszó, lárni.v 8 megtelt könnyel a szemem S azóta sincs éjelera. Zombory Gyula ZALAI KÖZLÖNY KEBRUAR k. Ma már mimlen alkotmányos állam _ , \' \| L" 4 I L L pregráns része ez és ahol a hiúság, a féke- r OQJfn&K 8 V8I0SI HIVfltHIII0KO K. veszteit önhittség meg nem rontja, nem paralizálja annak erejét, ott fényesen ragyog, diadalmaskodik ez az eró, mint a tönieglélek K mnflt dele borzalmas háború nemesik gyermekeinket, de városi hivatalnokaink tetemes részét is magéval ragadta, kik kózlll ujabban néhányat legdrágább, legértékesebb megnyilatkozása Miui8lier Ur Ónag.vmélióséga » fslteriosztés alapján Nálunk biztos alapon, mert ezen az öntudaton nyugszik az állami lét. A magyar államnak ez a megdönthetetlen fundamentuma, mely immár dacol egy évezred viharával, raj„6 p«t0\|h>tlau veszteséget jelentene bevonuláséval, melyről a jelenben is véres fejjel pattan azt vérosuuk adózó polgáráéit. ■ legutóbbi birtok-által ilzött tudaltalan I rendezés és mívelési ég léltoziatés ellenörizésekor fel mentett ugyan, de inegmagyavázhatlan okból éppen Táncsics Bélét azt a hivatalnokot nem meu-hette fel, ki s léi\'lal levelek kezelése mellett a kataszteri hivatalt is kezeli. Hogy e téren Tancaie viasza a kancsnka nyerserő. Zalavarmegye népoktatásílgye 1914-ben. megismerte. 8 hogy épp«>u most, amikor ni adókivetés krtszbbón állunk, minő károsodást róna váró suuk e derék hivatalnokának bevonulása a polgárságra, ti7.i meg éppen nehéz volna preoizérozni. £ .tudatban váiosunk intelligens polgárai a képviselői körében mozgalom indult meg s egy kérvényben több száz aláírással fordulnak ai illetékes Miniszter úrhoz, hogy Táncsics Béla felmentését kiesaközöljék v Vármegyénk kulturális állapotáról igen érdekes Hogy e kóredelem menuyire indokolt, azt a képet fest 8zirnui Miksa kir. tanfelügyelő a várme- kérvényezők egyéniségei igazolják, kik ez ügybuu gyei közigazgatási bizottságuak tett jelentésében. Az megkeresték kerület (luk országgyűlési képviselőjét is ebben felsorolt adatokból az alábbiakban közlünk a közbenjárásra. «. néhány általánosabb vonatkozásút,hangsúlyozván, hogy Amikor e méltányos kívánságban mi isosz- a jelentés a világháború idején mutatja be a zalai lwkodo„k> wrÖ8eil hjK8tflki hogy Miniszter ur a ké-Unügyi állapotokat. .elemnek eleget fog tenni s a siker előmozdításához A vármegye területén 66 óvóintézet, Gt> állami, j városunk joviális jóindulatáról is mert polgármestere 79 községi, 368 rkat., 21 ref., 17 ág. ev. és is hozzá fog járulni a illetékes helyen mindent el 7 izraelita, összesen 446 elemi iskola volt az 191.3 fog követni, hogy Táncsics Béla, ki a város ügyke- 1914. tanévben 814 tanítóval A mindennapi iskolába 67404, az ismétlőisko-lákba 18990, összesen 76394 tanuló volt beiratkozva. Iskolába be nem iratkozott fi—II éves 3996, 19—14 éven 9541 tauuló. A felmentettek száma 1281. Igazolatlan mulasztás 898R8I, igázott 677566 félnap fordalt elő. Bírságpénz kirontott 12179 K, ebből befolyt 8658 K. A kir. tanfelügyelő szerint az első és legfontoabb teendő az iskolával nem bíró esatlakozá si viszonyban előharcosa volt. Tagja volt az 1848-iki országgyűlésnek és követte a kormányt Debrecenbe is. A szabadságharc lezajlása után Kaui\'steinba került én ott 1856-lk volt fogva. — Himnusz a lövésBÁrokban. Dsubán József tótkereszluri (muraszombati járás) tanító az orosz harctérről levelet irt. Érdekes leveléből Közöljük a következő részletet: ,Szilveszter éjjelén egyik ezredünk zenekara a lövészárokban helyeskedeti el. Tizenkét órakor az egész ezred felállott és a zeue karral egvQtt rázendített a Himojszra és a öotterbal-téra. Az alig ezerötszáz lépésnyi távolságban lévő oroszok is áthallották a zene és ének hangjait s egy-nek sem jutott eszébe a mi katonáinkra fegyverét elsütni. 861 az ének befejoztévél átkiáltották hozzánk oroszul : — Éljenek a magyarok I Különben az oroszok ketdik jól viselni magukat. Az időjárás komolyra fordult, ami a hadműveleteket ragyou elősegíti." — Amerikaiak ajándéka a magyar Vörös keresatnek. Az amerikaiak körében nemrég gyűjtés indult meg, amelynek eredményeképpen az amerikaiak 4<>,0u0 dollárt (900,OQO koronát), küldtek a német, magyar és osztrák Vörös Kereszt Kgy-lelnek. Ebből az összegből a magyar Vöröskeresztre 60,8000 korona jutott. — A sarsjevói haEaárulók kivégaése. Sarajevóból ir\|ák, hogy ott szerdáu végezték ki a trónörökös meggyilkolásában bűnösnek talált gonosztevőket. Az akasztás a várbörtön udvarán törtéül, előstör Onbrilovics Veljkót, azutan Jovauovics Mir- zelésének egyik legfontosabb s nehezen pótolható resortját vezeti e hó 16-én leeudő bevonulása alóli á ..... ........ ,. . , . a vá- 8 II,CS Danilot végeztek ki. A szintén halálra itélt Milovics Jakov és Kerovics Nedó kegyel- felmentessék. Ami nem személyi okokból, ros adózó polgáraira való tekintetből feltétlenül kívánatos s szükségszerű dolog HÍREK. tolen iskola felállítására való kötelezése. azt a sok szép, oemas humánus s tapintatos dolgot, üj iskolák felállítása és a meglevők fejlesitésej ft honvédségi lábbadozó osztály háborúból hiányos épületek helyett uj épületek vitézei G\'óf Oastelli alezredes úrról beszél- kir. tanfelügyelő szerint sürgüsségi nek; elhinni. Jóleső értéssel vesszük azonban már valamint emelése rendbeu volna keresztükiendó. Ks pedig a Muraközben és a vendvidéken. •iHÓsorban met kapott s a halálbüntetést életfogytig tartó, ille tőleg 20 évi súlyos börtönre változtatták át. A tulajdonképpeni gyilkeeokat tudvalevőleg, mert még nem töltölték be 90. életévüket — húsz évi fegyházra Ítélték s ennek a busz esztendőnek gyötrelmeivel kell inegvezekeluiök a június 28-iki horzal-xalmas delelöltért. — Gróf Oastelli a humánus honvéd levő községuek az anyaközségtói való elválasztása és alesredes. Szinte nem is akartuk az első szájból 1 ...... . — Repülőink Belgrád fölött. Katonai avia- tikusaink az utolsó hetekben gyakran végeztek felderítő utakat Belgrád (elett A mull héteu alig mait nap, hogy egy egy repülőgépünk fel ne szállott vol- most tudomásul s örömmel regisztráljak, mert tud- n> ferln\' !S\'é- " »«P»kbau a belgrád, juk, iiiiyé megpróbáltatások árán jutottak véreink .[\'\'K már eloelödm hezdtek - .svába- ptlátákkal csatamezőn1/ a lábbadozó osztályba s mennyire jól-! "ViaUku.aí.k orr. a.»l feleltek. hogy most áz évilalétetek széma csekél,. Minden nagyobb \|v\|\|\|,\|ik „4,,,^ k\|k „„fe,,^, „, rai„d,nl ! mir homMkl" \'il"k "<«ökk.l. amelyeket s ka- iskola mellett, különösen a nemzetiségi vidéken ki- ,„,„,,,„ , ll>tjírt hlrcolril\| m,\|lrol\|(,„un, uiegvijel- -árnyékra és més katonai épületekre dobtak á vánato. volna egy-egy óvoda felállítása. len, síeretetieljes bánásmódban részesülnek. 8 ezt—\' ........... - - A lefolyt tanévben a kir. tanfelügyelőség 186 Oróf Oastelli alezredes ur részérói valóban pazarul iskolát és óvodát 404 lauteremmel látogatott meg. élvezik s nem győznek eldicsekedni houvédeitik,j K látogatások és egyéb (választási, tárgyalási) ügyek- hogy igazságossága mellett a szeretet mennyijeiével ben törtéut kiszálások 188 napot vettek igénybe. halmozza el ókét l)r Krlich orvos úrral egyeteiubeu. A tanfelügyelői hivatal kiadméeyi ..................hogy ily figyelmes éa sze, etelremél,ó meghalad,, a 20 ezret. \'"\'T T11"\'.\' \' ,"í\'"ur \'M6>\\\' mennek s honvedeink tiról Coatelli ezredes úrról Az elmondottakhoz csak azt tehetjük hozzá.\' ellök egész folyamán n legbálásabban lógnak meg- miszerint roppant\'nagy kár. hogy m hivatal vezetőjét, j lékezni. Sok ily derék feljebbvalót és humánus or- Szirmai Miksa kir. tanfelügyelői, ki blvatottságáuak, i vont. min tirof CaHelli alezredes és Krlich doktor rátermettségének már oly sok ízben tasujelet adta, I ur, kik e jóindulatú lélekkel éljenek soká — nagyon a nagymérvű irodai niuuka. a tömérdek adminisztratív soká. tevékenység tökéletesen elvonja eredeti és mindennél _ A legöregebb magyar képviselő ha- foutosabb feladatától: a tervezéstől, az irányilástól. 1{ya. Madarász Józsel, a sárkereszturi kerület orsz. őrült (utasnak eredt Az öreg őrök, mintegy 90 a vezetéstől. De reméljük, hogy ebben az.exponált képviselője, a népszerű „Madarász apó," aki legöre- néjdelkeló hiába lódö/.tetT\'utánuk. nera tettek kárt megyében a kultura jogos éidekeiiíek, igényeiijek igefab és legrégibb tagja volt a parlamentnek, e hó! bennük A foglyok egy wsze Bulgária, más réste kielégítésére ininél hamarabb módot és alkalmat fog i.^ Bádapesten meghalt {01 éves korában. Madarász Albánia felé vette utját/Sok viszontagságon mentek magának találni az illetéken lórum. Rp6 a ftjggetlenségi esz nékuek alkuvást nem ismerd keresztül, de a lakosok — nem gyanítván, hogy harcosa volt; mintegy 83 éven át képviselte a sár- hadifoglyok s/.ivesen ellátták őket élelemmel, míg keresztúri kerületet. Az agg képviselő nyelvünk vé- haza érkeztek s rögtön jelentkeztek ezredüknél. — delméért is sokat fáradozott A tiszta magyarság nagy , Persze volt uagy öröiu a kamerádoknál. \'szerbeket nagyon megrémítette ez a támadás, és most már ha megjelennek Belgrád felett, a szerbek elfelejtik hz olcsó élceket. — Ssáss magyar katona eaökéee eeerb fogságból Krdekes módon szökött meg 100 magyar katona őrmesterük vezetésével a kragujeváci szerb fogságból. A hadifoglyokat a kragujeváci erődítések és a sáncmunkáknál foglalkoztatták, holott a genfi egyezmény szeiint hadifoglyokat (nem lehet kényszeríteni olyan munkák végzésére, melyek a hadi célokat szolgálják A magyar foglyokuak sikerült összebeszélni s megállapodni, hogy egy este adott jelre megszöknek. A jel elhangzóit, erre mintegy ion msgyar hadifogoly mindegyik más irányban FEBRUÁR 8\\ ZALAI K Í) /j L 0 N Y —t „Kerek ez a aeemlye, nem fér a zeebembe", — énekelték ,a boldog régi korban, amikor még akkora volt a\'zsemlye, hogy uem fért bele a zsebbe. Bezzeg, bele fór most — nem egy, hanem egy egész tucat is belőle. Ha az idézett nóta szerzője most élne, sohasem született volna meg ez a kedves népdalunk. A mai napok zsemlyéje ugyanis akkorára zsugorodott össze, hogy ma-holnap nem is látjuk a zsemlyét, csak a négy fillért, amit érte adunk. Ki még a pesti pékek fel akarják emelni az árát — ennek a zsemlyének. Ha még a«;l mondanák, hegy azért akarják emelni az árát, hogy nagyobbra süthessék, mert maguk is restellik, hogy iníljen pici — még valahogy megértenék a dolgot, de igy sehogysem tudjuk összeegyeztetni a drágitási igye kezeiét a józan észszel. Annyi bizonyos, hogy sok lurcsaságot csinált ez a hftborn. A többek közt produkált óriási gabonaárakat és törpe zsemlyéket És < mindkettőnek a belépti diját nekünk kell megfizetni — Uj hadikölceön A pénzügyminiszter je-le méhe szerint a magyar badikölcsön végleges összege 1170 millió korona Az osztrákok ezen a cimen 9035 és egy és fél milliói jegyeztek — Huszárok egymás közt. Rezorvistu huszár: (civilben kanász) Te komé, nézd azt a csúf .Hzőrmókot, (oroszt) az szúrt meg engem a keddi csatában. Másik huszár: Talán nem is az, hiszen mind egyforma ez, ahány vau. R. h.: De \'iszen, amelyiV disznót éu egyszer megnézem megismerem én azt még tiz esztendő múlva is. — Stájgerolnák a flakerosok Több ol-dalról panasz érkezett szerkesztőségünkbe, hogy egyes bérkoesi tulajdonosok a bérkocsi dijat önkényeaeu szokatlan magas árban szabják ki a feleknek. Hogy a mai zab és takarmány drágaság miatt a dolog helyéu való, mi is belátjuk s a régi elavult Hm-natkozá díjszabályzat a jelen körülményék között nem lehet irányult azt is konstatáljuk. 1>* helyén valónak tarUnók, ha illetékes hatóságunk a jelen viszonyodnak megfelelő díjszabályzatot dolgozna ki s azt nyilvánosan publikálva « közöuséget tájékoztassa, nehogy ai e téren flnkényskedéa továbbra i« folytatódjék — Pát koldulnak a sebesült katonák. Rossxtil exó érzéssel tapasztaljuk, hogy ertünk küzdő s sebesüli katonáink házról-házra járva tüzelő fát koldulnak. - K soraink uem a koldulókkal szemben akar szemrehányó lenni, inkább a nagy közönséggel swmbeu, amely tűrni >udja, hogy véreink, kik a csatamezőn ériünk küzdenek, szenvednek s ontják véröket, még azt sem kapink meg, hogy a sebesüléeók\' en, szenvedésük közepett legalább meleg tsobábftu tekhess-nek. K megszívlelésre méltó sorokat azon reményben regisztráljuk, hogy hasonló panasz h jövőben nem fog felmerülni s sebesült ka touáink legalább szenvedéseiket meleg szobával rekompenzálUtunk — Béosben nem lesz apró sütemény. A bécsi t-ütőipari egyesület nagygyűlést tartott, a melyen közölték hogy holnaptól kezdve a legtöbb fajta aprósütemény, császárzsemlye, kifli, porhanyós sütemény és fehórsflteraény sütését abbahagyják. A rendelkezést az aiséauziria helytartóság takarékossági okokból iniciilta — Az 688«cs gabonakésslet-ek lefoglalása. Budapestről jelentik : A magy.tr kormány rendeletet adott ki. amelyben elrendelt « össxes g«bonakétletek lefoglalását. A rendelet kimondja még ezt in, hogy aki maximális árakat túllépi vagy kijátsu, »< két havi >di4rást»al btftitfltóudó. A kisiparosok nem kapnak kedves-, törödöinsége « hanyagsága folytán úton-útfélen esnek ményes áru motor-benzint A kereskedelmi miniszter ez év jauuár 1-étól kezdődAleg a báboiu hefejeztéig ideiglenesen fölfüggeszlette annak az egyezménynek hatályát, melyet a hazai kőolajfiuouii-lókkal a kisiparosok olcsó motorbenzinnel való ellátása ügyében kötött. A gyárak ugyanis kizárólag külföldi származású benzinre vaunak utalva, ennek ára pedig a behozatal nehézségei következtében napról-napra lényegesen változnak és a kisiparosokat el sebesült katonáink, összetörve magukat. Városi hatóságunk, illetve rendőrségünk mindenesetre helyesen teszi, ha az illatő hanyag háti gazdákat rendre utasítja, hogy sikcs időbeu járdáikat felhintsék, sáros időben, miut a minő moat la, a sártengert letisztítsák s ha elmulasztanák, példásan büntettessenek. — \| — Az Élet cimü szépirodalmi éa m&véapeti iolyóirat (szerkeszti Andor József) lauuár 31-iki kedvezményes áru beuziunel- ellátni. A miniszter 8tAmAbán 8lAmialan magasnivóju cikket, szépirodalmi azonban fölkérte a gyárakat, hogy ha a rendes „api i olvMm4ll,, ég rt,„dkivül érdekes képeket köiöl. A áron is, de lehetőleg teljesítsék a kisiparosok ben Up folyUlja Sienkiewicz Henrik „8ivalagbai., őaer-zinmegrendeléseit. i dóbeii cimü illusztrált regényét. Kgy nagyobb — Ezredes urnák jelentem . . .) Lomboso-1 cikk isir.erteli Keppler püspök uj könyvét, amelyből dik a hős regek erdeje, mert bősökéi ier-<m a csata-1 egy aktuális fejezetet bémutat K. Török M. Miklós tér. Sokau vannak, megszámlálhaUtíáhtd^okaQ é \| Bukovináról ir érdeke#eh Ezúttal Lampért Géza é« nincs annyi mo>emondója a világnak a i\'-i mindegyik\' Zsoldos László irt novellát, verset pedig Bodor Ala-lól elregélné, a mit regélni lehet. A krónikát* is ugy dár és Magyar Bálint. A Kultúra és a Hétről-hétre bánik velük, mint-a tömeggel, hiszen az eseménye rovatok gazdagok és érdekesek, tele vaunak érdekaa kel jegyzi nem a mit egy ember csiuál ... És ukinalitásokkal. Blölizetési ára félévre 10 koroua.— mégis meg-megsiólal a hír, szárnyára kapván egyik- Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal. — másik katonáuk nevét Jó magyar nevek köré fbuo-jSzerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, I. Fehér-gátjuk a babért, gyorsan hervadót, de mégis meg- vári-ut 15. mentjük egy napra őket a feledéstől. Sok jó huszárt énekeltünk inog a napi krónika szavával, de egy históriája sem volt olyau megható, miut P e r e c z János tartalékos huszáré, a ki az 5-ik számú huszár-j,^ ^ Bársony István ezreddel vonul, a háborúba. Az északi harctérre ke-,gálju ^^ órdeke8 e,beMlé\|árt Uj IdÖk. A magyar családok képei heti-j lapja, Uj Idők közli Herczeg Ferenc mflvéaxi szépségekben gazdag regényét, melynek ciiue „Magda-.Kapitány ur 8zven-.... ______r ___________________ irt, Divald Kornél rült s vitézkedett ba,társaival. Ixivascsatákban járatta1 ^ ^ m§fJU 0HÍpké-.ve, fog\|iJkoiik altpo8 * lovát s villogtatta^ a nehéz^buszárkardot. Nem volt j wjnM tAUU\|inAnyba\'i.. Oláh Gábor, Böky György és .xu... 1.1 ■ >v. Tamáa vwrgei niJ1„elt 0„ ultijuk Kádár Lehel különb, mint a többi, de hós azokkal együtt. Történt, hogy egy ütközetben valamelyik nagy rangú tiszt I Porecz János huszárt fontos utasítással elküldőtte egy harcban álló gyalógezred parancsnokához Perce megsarkantyúzta lovát és hosszú galoppban i épült a harcvonal felé. A gyalogsági vonal és az a mögötti htftódó területet golyózáporral árasztotta el az ellenséges gyalogság és tAzéroég. Perec* János nem törődött a szállongó golyókkal, hanem parance szerint „Kivesztett háború\' cimü szép elbeszélését, a pillanatfelvételek ötletes apró tréfái, feljegyzések, cikk egy száz év előtti iuváziós tervről stb. A képek közül kiemeljük a német császár legújabb képéi, egész sorozat «z északi harctérről, köztük egj le-leple&ttt, orom hadicsel érdeken felfedezése. A déli harctér képei a tozérakcióját mutatják b« a magyarok, Mítölbeck Károly fejlécei, képek a nyugati és Ugujabb hírek a háborúról. Boriin, tehr. 7. Nagy Főhadiszállás jelenti: egy francia lövést -i árkot, amely alkalommal kettő angol géppuakát Mák vágtatott előre, hogy átadja az utasítást. A mikor r.,^ ^^ tarkítják\'még\' az\'üj Idők "e heti ellenség meglátta a vágtató huszárt, mepaelait mm- t ^ _ aMutványexámot kívánságra ingyen küld den puskája. A ló meglorpfcut és elvágódott A h«-\|p hádohiwlí8(i Budapest, VI. Andrássy-ut 16. sx. szár is ..btuhant a a. mellebél szivárgott a vér. Há-1 rom golyó is érte Perecz Jánost, a ki ott vergődött a fagyos földön. A gyalogezred parancsnoka énre-jvette a huszárt és segítségére küldött egv altisztet. Az altiszt oda is csúszott hozzá és be akarta kötai sebét. De Perecz huszár eltolta magától a segitö kezet. Fölállt és tántorgó lépésiéi elvánszorgott az ezrededhez Utolsó ereiét ömesxedt- 4» tisztelgett : j \|poW\|fé\| „jfoglaltuuk — Kzredes urunk jelentem ... A kezeben tartott irás megzizzent, a hogy ( elliniou mellolt. a s«él. közhuszár IW már nem! \'»\'«íollm.k. M.b»„» m.llKI oa.lomától diir. rllen-iiiiiii, befrjnni a lelenléal. Mu«l4u!oroiioll í« elv- bíhilclt I9t«nrkiinlc egjík»e, oll • h«re mtf (túilutt. KDtrlewKtuiló lelke mur valahol ott sullloll fol.rik. Kgyéhként tflirrségl harcokon kiről Mn\|r<«w az «K Mé. hl rtrpdea liailelgelt a halott legén)\'1 eaeménv harcterek egyikén aern fordult elé. elétt. a kit halain titán ménodik nailélyn vilérségi éremmel tüntettek ki... "\'"\'\'P™1\' f"br 7 Hí"",Im : 0ro»tleD"\'^ — pu«<il . járvány. A pimtité jérvénv éa : "r8),íf,\',"" \' ragály nemcak hogy nem caökke.it, -él napról-napra Kál\'PU "«»»•!»» h«a- Buk""» aii\'di a gyermekek kSinl éldotatait. A kia koporaék \| déli ré.téhen caapataink elényomuláaa aiVerteijai. mind aUrtlbben érkeznek a temetóhe, h)gv a oaata- i inig oroazok teljea riaazaronuláaban Tannak. Tegnap niexftn megfogyott nemzet itthon maradott reményei ^yeterketléazéi fogolyról kaptunk ielaotéat. Nagy-ia ritkuljanak. - De nemcsak a gyermekek, a lel-, m„n„JÍ8ég„ h,dÍ8„r\| „íkmtayoliunk nélntán et>- nőttek között ia azokatlan nagy a halandówig. ami............., . . rnléazintt az abiiormi^ idójáráanik tudható be. Miut P»U,nlt közben ronut- érteaolwink az elmúlt héhan a katonákon kifli! elhal \'»k Bekimpoluu;ba déli hadaziuléren ninoa rállozáa lak a zárna városunkban T fi rolt, ami évek óta uem Adrián derék repülőgépeink francia szállítmányok fordult elé. ellen intézett légi támadása jó sikerrel iárl. Bomba- — Tisztítsuk a járdákat. Szinte unalmassá vetéaael több találatot értek el. — Hftfer. ketil tuár eléltünk válni s a házi gazdákra ugy látszik aemnti liatá,ssl nincs hogy a járdák tisztításáért Miniszterelnökség s«Jtr>o8«tály». állandóan lármázunk. Da nem hallgathatják el, amikor napról-napra latjuk, hogy egyea házigazdák uem J, A L A I K 0 Z L ü N Y KEIIRII4B ! MEGHÍVÓ. ;. » ^ A nagykanizsai Takarókpénztár által alapitott ÖNSEGÉLYZŐ SZÖVETKEZET 1915. évi február hó 21-én délelőtt 10\'\|» órakor tartja a nagykanizsai Takarékpénztár helyiségében 18. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT, melyre a t. c. szövetkezeti tagokat tisztelettel meghívja AZ IGAZGATÓSÁG, Tárgysorozat: 1. Évi jelentés. 2. A felügyelő-bizottság jelentése, ennek alapján a mérleg megállapítása, a\'/. I igazgatóság és felügyelő bizottság felmentése Iránti határozat. 3. A szövetkezet hivatalos közlönyének kilelölése. 4. Ai igazgatóság tagjai közül az alapszabályok 23. szakasza értelmében kl- ■ lépő Czápáry Ádám, Grünhut Henrik, Halvax Frigyes, Muraköz? Lajos, Rosenfeld József és Halvax Gyula igazgatósági tagok helyett 3 évi időtartamra, továbbá három igazgatósági tagnak elhalálozása folytán megüresedett igazgatósági tagsági állás betöltésére három uj tagnak, Vojnovits Ede helyére 2 évi, Dr. Schwarcz Adolf és Dr. Mayer FeretKZ helyére 1 évi időtartamra, valamint a felügyelő-bizottsági tagok helyett 1 évi időtartamra ujak, vagy azok újbóli megválasztása. Nagykanizsán, 1915. február hó 1-én. JEGYZET. A felügjr«tA-blaolUág álul felülvizsgált vagyonmérleg a szdvetkeisli helyiség-ben bárralkor betekintheti. At Dtlelrén birtokosok könyveik telrautatáaa mellett szavazólapjaikat folyó évi február hó 19. is 20-áu a szövetkezeti helyiségben átvehetik. Képes levelezőlapok dus választókban jutányos árban kaphatók Ifj. Wajdits Józsefnél. főzzél ésstul Ez a mo-■ dern isszony elve A „rég bevált titkos receptek" idejüket multák. Ma a főcél a változott gazdasági viszonjokink megfeleld jó és, Ízletes kouybát vezetni, ezért jó gazdaasszonyok dr, Oetker-féle itltó-port használnak, mivel időt, munkát és pénzt takaríthatnak, meg ezenfelül hlztosi^lcot uyujt bármiféle stlteméuy sikeres elkészítésére. A világos fej a legszebb és legtalálóbb syiu-holuma r»eu\'! kiváló konyha-szemek. Ezen fej mintegy figyelmeztet arra, hugy wKőzzél ésszel". III. ▼acyon Mérleg ós Vagyon kimutatás 1914. november hó 30-án. T«fc«r i) I 111__ \' _\'\'\'__, _ Korona llllér Korona mii. a Í.PéqikéoJet 7692 08 12. élt Tórzsbeléiek . . 706JÍ) főMTk..... 705541 \' 57 13 . 97437 — Nagykanizsai Takarékpénztár 154971 57 14. . 1539111 — K in\'.lévó kamatok . . . 16679 8S 15. „ 186006 — 10 151585 - \\ 17. , 191 Siti — \\ 19. éti Tartalékalap . . 489 (19 \\ 13. . 603 38 \\ 14. , 532 63 \\ 15. . 564 47 \\ 16. . 467 01 \\ 17 . 542 OH \\ 11 élt. Osztalék . . 9435 28 V 13. . . ; 9836 88 \\ 14. . .... 10215 04 \\ 15. . . . 737-1 63 \\ 1(5. . , 2156 96 \\ Atmeneli kamatok 69 70 \\ (Wesilell szeméi* számla 3189 19 \\ Kolcin tartalék alsp . . 21494 99 * A \\ Nyereség egyenleg . . 35841 24 883078 (18 883078 08 Nagykanizsa, 1914. november hó 30-áu. Ungor Ullmann Klek s. k. Tripammer Gyula s. k Orbán János s. k Igazgatósig! elnök. alelnök. kfinyvaló. Fenti mérleg és vagyon kimutatást megvizsgáltuk, a (6- és raellékkilnyvekkel óastehasonliloltiik és aiokkal teljesen megegyezőnek találtuk. A FELÜGYELŐ-BIZOTTSÁG : Nagykanizsa, 1915 leliruár III\', t-éti Koaenberg Ernő a. k Krámer Lajos s. k Deutsch Mór s. k A francia ipari tarniial allan. Az a minden kritikán aluli magatarláu, melyet a franoiák kedves orosz szövetsége-sük kedvéért a védtelen magyarok, osztrákok és németek irányában lannsitottak, immár mind a három nemzetben megteremtette a visszatorlás gondolatát. Magyarországon, de főképen Budapesten minden ellen irtóháborút indítottak, ami francia — A különféle franoia elnevezésű mulatók hamarosan megváltoztatták a fővárosban neveikét, a franoia pezsgő, a franoia olaj, a franoia konzerv, de végül a hölgyek jóvoltából a franoia dl-. vat is elvesztette azt a varázsát, amellyel eddig lenyűgözve tartotta a lelkeket. Egv dolgot azonban s/.inte mindnyájan elfelejtettek boykotl alá venni s ez — a franoia cognao. Cognac városának nevét nem lehet hamarosan kitórülui a finomabb papramorgókat kedvelő emberek emlékezetéből, holott talán ez lenne a legkönnyebb dolog, A borból párolt italt a teohnika vívmányai következtében ina már Magyarországon és különösen Fiúméban sokkal jobb minőségben készítik, mint akár a legelső franoia gyárakban. Az „Adriatioa" Cognao Médioinal néven forgalomba hozott tiszta borpárlata különösen ajánlhaló gyógyoélokra is. Az „Adriatioa" borpárlata minden oseraegé-! áru és italmérő üzletben kapható. Az ,Afl-riatica" fiumei gyógykonyakja azonfelül, hogy jobb a franoia gyártmányoknál, tetemesen olosóbb is. Talán eddig az is volt a legnagyobb hibája, hogy olcsóbb volt h franciánál. Végre megtört a varázs és a magyarok osak magyar oognaoot fognak j fogyasztani. Nyomatott a laptulajdonos líj. Wajdita József könyvnyomdájában Nagykanizsán. Nagykanizsa. 1915. február n 54-ik évfolyam. i» szám Csütörtök ■l\|jll..lt kitfi, é. Mllirliti.. ; K(W>.......... v-s Bánekov,oh Jan0» K<i«zerke»tA: Kemény Láeeló tzirkiiztiiéi 11 kladéhliital liik-tér I T.Ufon: 18a. - Hlrd«l4M>. dlj.».b4. .i.flnl. Egyik igaz hősünk. Inden dicső emberünket megünnepeljük iua. Helyén faló. Példa adás, k a megdicsért cse. lekedet követésére való buzdítás akar ez lenni Mindannylauk tettére szüksége van most a hazáuak * az emlegetett b&sók és nagyok példáját akarjuk mindönkibe beoltani, hogy az adott körülményekhez képest mindenki ugy cselekedjék. Én e pár sorom-Imu főhadnagy ur, Posvai Pongrácot teázom szóvá. Krdemet szerzett már azért is erre, mert ó a háború keuftete óta mindig a harctéren vau. Már számát sem tudja, liáuy tűzben volt. A hány napja, ahány órája tart igazságos háboruuk, laláu már annyiszor nézett farkasszemet hŐslelküen a halállal. 8 a\' sebesültek, akik az északi harctérről haza jönnek, nem győzik emlegetni vitézi uagyságát s nemes lelküségét Posvai Pongrácnak. Valóságos atyja a legéoyeinek. Szóljunk esek amúgy pat&szti nyelven róla, amiut a sebesültek moudják. A szive, hós lelke mind a legénységé. 9 milyen jól érzik magukat környezetében az emberei, akiknek vezérük, — arról sok rózsaszínű tábori lap ad igaz tanúbizonyságot. Ki nem feledné egy köz-vitéze sem leveléből ezt a részt: — „jól vagyunk é» a főhadnagy urunk is jól érzi magát I* 8 ha azután valamelyik a gyilkos golyótól kidűlne vitézül küzdők sorából, — akkor Posvai főhadnagy szomorú szóval megnyugtató sorokat ir az eleseti hozzátartozóihoz, hogy a hadak utja gazdagabb leti egy hősié-lekkel, de a magyal lövészárok szegényebb egy hőssel. 8 minden sorából kiérzik a bajtárs fájdalma, gyásza, bánata, hogy egy magyar katonával szegényebb h haza Néhány száraz sor mindez, de eleget mond. Egy vitézi jó lelket jellemez. Bár soká Írhatnánk s hallhatnánk róla. hogy háborúnk után am* dicsőséges hősök közölt emlegethetnénk, akik a háborút teljes egészében küzdötték végig auuak első percétől dicsőséges befejezéseig I Az utolsó mázsa.. A szabadság sz „élet akadálytalansága". „Biztonsággal" párosult .tetterős Ittízdelein" a lélelt legszentebb javaiért. Az emberi méltóságban gyökerező boldogságnak les-lesülése. A lélek szabad szárnyalásából születeti formázott gondolatnak uralma az anyag, a szellem — a véges mindenség felelt. „Malo perieulosam liburtatein, qttatn quietam servitium." Nem hóditásvágyból. nem anyagiakért, hanem a lélek ezen ragyogó, pótolhatatlan kiuoséért küzd. a. MfAk. lágióflu.-—_JU«rl keleten uralkodó szolgai szellem színvonalára sfllyeszsze le azt, A zsarnoki hatalom kreatúráiból álii milliók és a szabadság elpusztíthatatlan eszméiből fakadó erő áltál lelkesített, vértezett hősök százezreinek veres tusájától dübörgő Európának vérrel áztatott földje, az a föld, mely az ember bölcsője, táplálója,\' a béke otthona, a szeretet hajléka volt, most hősöl; temetője, mert nemcsak az a hős. aki a szabadság ellen küzdve kénytelen áldozni életét. Osodálatos annak tragikuma, aki as emberiség legszentebb eszményeinek védelmében áldozza életét, de nem kevéábbé megindító, amikor a szabadságvággyal magábazáró szegény muzsik kanostlkától űzetve lelke legdrágább kincsének eltiprására irányuló küzdelme közben adja át szabadságot szomjazó lelkét teremtőjének, testét az anya-földnek. Ezen kát tragikum- taiálkosik. ál anya------- e nélkül nincs fejlődés, nincs haladás, ninos élet. — Ennek az eltiporására sorakozott a zsarnoki önkény, hogy bilincsekbe verje azt. csirájában fojtsa meg a szabad gondolatból táplálkozó örök eszményt, a kalínárszelletn szolgálatába hajtsa és a diadalt ül a világszabadság föld békés ölében pihenő hősök porait széthordja a szellő. A széthordott porszemekből virág fakad. A virág illatot áraszt. Az illat terjed, lassankint átkarolja az emberiséget — és meglássátok nemsokára „Isten áldd mag..." I«a» ltl»t«irU. — Irta Srécei Ferenc A k—-i szinház lelkes igazgatója határozottan rokonszenvezett h királyijai. Meg volt győződve, hogy ótensége nagyon rossz néven venné a k—i színháztól, ha ez csak egyetlen egyszer is elmulasztaná megünnepelni a születésuapiát. (Már mint n felséges urét.) Egy szép napon a direktor ur igy szól a főrendezőjéhez, nyájas fogviosorgatással : — Holnaputáu vau a legfelsőbb születésnap. A főrendező — egyszersmind szerelmes színész, dramaturg, titkár és legfőbb miudeuegyéb — nélkülözhetetlensége tudatában, fölényes nyugodtsággal felel: — Bocsánat, őfelsége a király nagyon nagy ur, de azért ő is csak egyetlenegy szüleiésnappal rendel ketik. Miután tehát felső és felsőbb születésnap niucsen —. — Ne izetlenkedjék. Amint tudja, ebből az alkalomból díszelőadást rendezünk. — A küls\'" nézőtér .\'toyes kivilágitasa mellett. — Ugy vau Remélem, előkészítette már. — Igenis. Intézkedtem. — Van-e már király vers ? — Ar a baj, kérem, hogy kettő is vau. — Hogyan? — Az egyiket az a kritikus irts, aki mindig le szokott benuünket rántaui. a másikat pedig az, aki állandóan magasztalja az előadásaikat. Mindegyik azt követeli, hogy az 6 költeményét szavaltassuk. — Melyiké szebb ? — Mind a keltőé szebb-telen. Ebben ugy hasonlítanak egymáshoz, mint az egyik záptojás a másikhoz. Miudegy. Annak az urnák a versét fogad-uk el, aki a jó kritikákat szokta irui. — Bocsánat, épp ellenkezőleg. Ez a kritikus ur már nem irhát rólunk jobbakat. De a másik, az igen is irbat. — Csakhogy akkor ,odajutunk ám, ahová a mádi zsidó. Az eddigi dicsérőből lesz majd azután — A legdinisztikusabbat. A „Vizkereatf-st. Magyarul : /Amit akarok". — Megbolondult I ? — Nem. kéreir.. Abban a darabban ugyanis, aiuint méltóztatik tudui, nem kevesebbről, mint három királyról van sió és igy azt gondoltam —. A zord direktor ur káromkodik, mint három . pogányos és rögtönön elcsapatással kecsegteti a jókedvű rendezőt, akinek éveukint átlag ötvenszer volt már alkalma hozzászokni az eféle elcsapatáshoi. i Végre is a .Vízkereszt" hegyébe —- .közbejött akadályok miatt- — "Bánk-banM tűzik ki előadásra. — A harmadik részt, a „apoteózis"-t, én magam. személyesen fogom rendezni — szól ez igazgató ur. Holnap délelőtt tiz órára írjon ki főpróbát és uondoskodjéh, hogy a kellékes őfelsége a király ssobrát szép tisztáu adja ki majd az előadáshoz. — Parancsára, direktor ur. — Az megtörténhetik. De nem rögtönösen-Kbhet idé kell. Valamelyes .átmenet". Addig közel-julunk a jövő legfelsőbb születésuaphoz és akkor épp ilyenformái) engesztelhetjük ki majd a megsértett költő-kritikust. — Nem bánom. Legyen ugy — Aztán melyik darabot tűzte ki ? A díszelőadás napján késő délután, a főrendező vésztjóeló arccsl állit be az igazgató szobájába. — Van szerencsém jelenteni, baj van. direktor ur I — Mi a fránya már megint? — A király gipszszobrát nem lehet használni. — Már miért, az istennyilába — ? zalai közlöny FEBRUÁR 11. Ágyuk mének dörgése, fegyverropogás, kardosattogás között folyik a nagy tejuetés immár hat hónapja és az eszme nemzetek viragait vésni áldozatul. Hogyne volna tehát az őrök. halhatatlan. Hogyne fakadna a véres áldozatból az az egészséges megújhodás, békés fejlődői, mit oly régóta vár. melyért oly régóta eped az enibériség I Az ifjú hósftk szívóból kiömlő vérből nó ki a szabadság vérrózsája, A szabadság\' állal lelkesített, a szabadságot szomjazó lelkek\' túlvilági ölelkezésének ereje visszahal, megtermi a szabadságol, melyből klsarjadzik az egész emberiséget szeretetlel álfogó isleni\' béke és abban eggyé olvad a gyarló ember. Ma még messze — a távol ködében kalandozik a szent. Ma még elfojtott lélek-zetlel lesi az idegeiben feszült eiuber a liláni liaro fázisait, de már itt-ott — mint nyári zivalar ulán megjelent egy biztató sugár Hajnalodik. Ez nem is csodálatos. mert lehetetlen, hogy a kalmár lélek, undok cinizmusa ki ne váltaná idővel a ma ínég ellenség gyanánt szemben álló emberi lélek közös érzéseit. Lehetetlen, hogy amikor az egyik oldalon vérvirágokat teremt a lioit-szereleni, százezreket áldoz a szabadság lelke ; a másik oldalon a rideg önzés kloakájatól mozgatott piszkos cinizmus nem az^ósi férfi eróból. hanem az utolsó fonttól várja vágya-inak teljesüléséi : akkor lehelellen az..hogy a kötelék sokáig fennmaradjon és eredményi hozzon - Az erköiosi magasság, a lelki mélység, a tiszta, moosoklalan eszmék izzó szeretete, az önfeláldozás paroximtisa állal leruiett erő melleit semmivé lörpül a nagynak liilt kalmár brutális önzése, mely vértelendl akar birtokába jutni pénze segilségével a földilel egyedhli értékes javainak. A piszkosan összegyűlt pénz hatalmát megtöri a szabadság emlőjén uagyranótt erő, mely gondoskodik arról, hogy otl legyen az utolsó\'tnázsa elet, ahol az ember legszentebb java, az erkölcs ragyog. A győzelem és az utolsó font ikerlestvérek. Ezen nagyhangú kijeleulés részben igazai mond. Azonban csak reszben, mart a pénzt megenni nem lehet. Pénzben szegények vagyunk, - kalmárokkal nem versenyezhetünk. Van azonban erőnk, mely pénzzel uem pótolható. Ez az anyaföld. A mi vérrel áztatott, megtermékenyítőt! hazánk szent földje átsegít bennünket ezen a viharon is és az utolsó mázsával kehünkbe adja a győzelem kulcsát. Ehhez azonban kilailássnl végzeit erős inunku és törhetetlen Ilit kell. A sorsüldözöttek. A háború térne minden erejével lecsapolt nemzetre, annak miuden liára. Lovagias és erkölcsös szellemben nevelkedett ellenség harcosai csak a hadilábon álló ország fegyveres vitézei harcképtelenné tételére törékszenek. A fegyveruélküli, védekezni- képtelen életét uem ve szélyeztetik ; ingó, vagy ingatlau vagyonit uem báut-ják. Ha valamire szükségük van s azt a megszállót terület lakosságától beszerezhetik a teljes és méltányos értéknek megfelően készpénzzel fizetik ki. A teher cár lit odaírnának bábeli nemzetiségei bői ősszelobor/.ölt muszkahad előtt a lovagiasság szabályai. uz erkölcsösség nemes eszméi — ismeretlen fogalmak. Orozva gyilkolna, zsiványok módjára raboluak, tolvajok módjára lopuak, gazemberek módjára törnek, zúznak, gyújtogatnak, harácsolnak ; védteleneket vadállati módou öldösnek le olt, ahol fegyveréé elleu-séget nem szimatolnak. A népvándorláekorabeli Vandálok, Barbárok {hadainak hadviselési módját némileg az akkori idők kora ledle, de a civillizáció, télies virágzása korában, a XX. században is létezik vaudálizmus, barbárizmus és ez a szent atyus gyülevész hadainak a pr vilé-Iginma. Kme lehetőség a korunkbeli knllura szégyene, a civilizált emberiség atka. Ilyen jeles tulajdonságokkal ékeskedő ellenség közeledése hírére futva menekül mindenki. Osakhog.v \' életét megmenthesse. — lugó, ingatlau vagyonát n rablók prédájául hagyja. Kgész emberéleteken át gyűjtött családi javak pusztultak el igy. tózek tulajdonosainak kártalanításáról gondoskodni, az invázió által nem sújtott vidékek társadalmának a kötelessége. Sáros-. Zemplén-, Uug-, Bereg-, Máramaroa-és más határszéli vármegyékből az ország \'szive felé futó vasati kocsik, az országutakon döcögő szekerek telve voltak riadt tekintetű, kétségbeesett nézésű h mondhatjuk egészen bátran: mindenükből kifosztott, mindenüket otthagyott, üres «móunyel a nagyvilágnak indult, éhező gyoinru menekülőkkel. A háború réine kegyeket nem osztogat. A birtokosok, a kereskedők, alt iparosok s minden másnemű foglalkozásbeliek közül — a tanítók sem hiányzottak. — Tízezernél több tanító küzd a haza becsüleleérl. A háború előtti statisztikai kimutatások szerint közel még tízezer tanítóra lenne szükség, hogy a jövó nemzedék kellő oktatási és nevelési ellátásáról gondoskodva legyeu. A háború előtti tanító hiány, a harcban dicső halált haltak száma együttesen nagyon megritkítja egyébként is gyér soiainkat. Azért, amidőn a harcba vonultak családjai ak ellátásáról, az elesettek árváinak gyamolitésatól gondoskodunk: a háború réme által sújtottak lehető anyagi kárlalauitáfáról se feledkezzünk meg. Kme vármegyék délibb részein, az országutak mentén lakó, a vasúti állomásokon megforduló kartársak közül mindegyik, kinek érző szive, — Össze-vissza van törve, A kellékes már két nap óta Illába erőlködik azon. hogy Összeragassza. — Hogy a mennydörgés menkü ! . Hát ilyenkor, n utolsó percben kell az ilyet jelenteni?...\' Semmi közöm hozzá. Kzért maga felelős. Nekem\' életnagyságú királyszobor kell estére. Okvetlenül kerítsen egyet, mert külöuhen irgalmatlanul elcsapom. Érti ? — Értem direktor ur. És bátor vagyok e végzetes pillanatban mentő angyalként megjelenni. — Vigye el az ördög ! —■ Van egy, az alkalomhoz mért felséges ötletem. Meglesz estére a királyszobor — Honnan a pokolból veszi ? — Van egy jótarlásu kórisMnk — tetszik tudni. a Vafjas jani — azt egy huszkoronás aranypénz nyomán, melyet a bankból fogunk kölcsöuvenní, szépen kimaszkirozzuk. Fejébe nyomjuk a koronát, vállára adjuk a palástot és kezeibe adjuk a jogait, meg a birodalmi almát. Az egész figurát pedig íé bérre pingáljuk, odaállítjuk az emelvényre márványszobornak és teljes mozdulatlanságot parancsolunk rá, félhavi gázsibüutetés terhe mellett. Nos, mit tetszik szólui a dologhoz ? — Tegyen, amit akar. I)e annyit mondok, hogy ha valami galibái talál csinálni az n hógönc, mindkettőjüket agyonütöm! A város legelőkelőbb közönsége teljes számbau. jelent meg este a díszelőadáson. Xsulolt ház. Ünnepi hangulat. Kgyellenegy reudjel s« maradt otthon. A hatoságok fejei aajátlábulag jöttek el és a lóispán ur saját kezűleg adott jelt a tapsra, mikor a hősszerelmes diazmagyarbau elsznv^a a királyverset, amit aznap reggel «z ellenzéki köhó ujbága „korszakos költői muuká"-nak, a kormáuypárli lap pedig „silány fércmir-nek nevezett -Hánk-báuk" előadása is letszeil. Csak a városi állatorvos és egy tanférliu — mellesleg drámaírók — tüntettek nx „elavult szerkezetileg hibás" darab ellen. Kziitán mindenki feszült várakofctasal lesle a .Nagy apoteózis-4-1, mert csakhamar elterjedt a szenzációs hjr, hogy azt uz e téren elért sikereire különösen büszke direktor ur személyesen rendeíT Az igazgató a színpadon düuyögve adja meg az utolsó ulaHÍlásokat, azután a főrendezővel tu igazgatósági páholyba siet. A függöny felgördül. A művészi szomélyzel diszmagyarba öltözött tagjai festői csoportozatban. Természetesen félkörben (elállítva. Klragadóan pompás, ragyogó kép A közönség lelkesen tapsol A zenekarban felharsannak a karmester ur királyhimuuszának bevezető akkordjai A személyzet kórusban rázendíti, hogv : — Isten áldd meg királyunkat .. . A közönség feláll. Riadó taps. a csoportok és a háttérben pálmákkal díszített emelvényen a reflektorok éles fényében láthatóvá lesz a király vakítóan fehér szobra. Kai rengető éljenzés, Óriási hatás. A direktor ur hiiik örömében. A főrendező ur diadalmasan pislog feléje. Kgyszerre féktelen derültség fűt végig a színpadon, a zenekarnti és a nézőtérén. Még azok is kacagnak, akik pisszegéssel intik méltó komolyságra a többieket. A direktor a színpadra mulat és » dohtól halálsápadtan sziszeg a főrendező fülébe : Oda nézzen, oda nézzen . .. A főrendező odanéz és rémülélében majd lefordul a szókról. Őfelsége a király szobra ^lelkesen énekli a többiekkel : — Isten áldd meg királyunkat . .. FftfeBUAB 11. ZALAI K l) /. L O N Y kollegiális érzése olt: a mfiuekülóket pillanatnyi W- j vány kegyetlen karmaitól megóvjuk ókét. — Jóié-mogatásbáo r^Hiteni kötelességének ismerte én kony egyesületeink tehetségükhöz mérten már is ineg- liulla. leltek mindent, de elmaradt az idén a vároaí baló-hivataluoküereg leg mostohái). sá8 fútéról a megszokott felruházás, minek hiányát Évtizedek nehéz küz- K0\'tH" •>«\'« késA, ha e nyomo- A tanítóság Itali javadalmazott osztálya. delme, vasszorgalma, nélkülözése, önmegtagadáual »vábeu lelemeljük kéró szavunkat kell tthhoz, hogy a nincstelenségl\'AI valami kézzel-ingható vau-ra szert tehessenek. ~ Hány éves ön ? — kérdezte németül. — Tizenhét, parancsárai — És miért lett katonává ? - Aus Luaf I (Kedvemből ) Most is megmutatta kedvét. Az\'ezredorvos íö- !t könyö- lülvizsgálatra rendelte ? A könyörgött, hogyne oivosi rületes szivekhez, uyissák meg száuakozó lelküket s bizottság, hanem az ellenseg elé rendeljék. A tizeu-. e szegény rongyos gyermekeket egy kis rubaadomány-, hét éves hós megérdemli, hogy megemlékezzünk rola\' Eme sort-üldözöttek aina hitét, hogy a kartársi közérzés uem puszta frázis, hogy az állani hatalom nak, a társadalomnak a sor* üld őreitek kel szemben köteles támogatáa \'nemcsak csillogó jelszó, csuk I azzal öregbíthetjük,]\|ha a tanítóság a sorsonbéliek nyomorát átérezve keresni fogja ama kilincseket, ama kulcsukat, melyek alkalmazásával az államha-iiiloin, a tehetős társadalom Hiiyagi ban részesítsék, hogy az éhség szenvedései mellett I Neve Kiufiisz Adara, előirányzó (Vormelster) ács* legalább a meghüléés veszedelmének ne legyenek\' és kir. 18. tábori tüzérezredbeu. annyira kitéve i történnie, hogy uzl ne ülheaaeu oly határtalan tort épen . Debre0#n oro§B ig7xxi akar MArk e sok nyomorúságot szenvedők között az amúgy is\|Kudre polgArmM(er Budapest., járt. hogy a város miml jobban dnlo sok járványos ......gség. - ^ , miujH,lériulűokbau elinléw. A V0\\gármMttir — Az anonymusok é» apionok, kihallgatáson volt Tisza István gróf miuisaterelnök. Nemcsak a háború tartama óta már korábban is, a »». a ki örömmel hallgatta meg a Debrecen né-forrásait az ada-, mi városunkban valósággal vad gombé módra terein-\' P^uök hazafias lelkesedéséről szóié jelentést. uek s íejlAdnek valóságos talentummá egyesek a ké- _ Volna valami kegyelme uram, a mivel még fejezte be elAterjesz- sujtoltak — ue könyörado- kozásra megnyithatják A segitésgy ü jtésuek és nyújtásunk ugy kell ,elko4,ó«beu, »e"Íel»-\'ilg«tésekbeD a minők boszautásá- fokoxni lehetne a lelkesedést ban. 8 a sajátságos a dologban ^ hogy u legtöbb- ^ M po\|g4nneler. máuynak tekintsék. Azok hogy a 33 ezer tagot számláló nagy inosloha testvérei, hogy a kormány csakugyan szívón tanítók érezzék azt. "ör 0,y"u "«)\',,ek aiok érdeníkebb családuak uem pOsiUól töltenek b- s akik mint ilye — Mi volna az? uek a hivatásuk terén ha uem is válnak he, de vlieli . killure I..FCOW M-k.il, i. . lug, itol, "í™<"f"\':"u\' «l\'i■»•»»<<■>" »>took \'lik™ eiegrá-liill wélláujolui képe, fc ke„z eme - . IWlMlH. V"" —"• J",",a"!\'!!U is exponált helyen működő apostolok nehéz — kétségbeeséssel határos helyzetét. — Egy-két orosz ágyú, a melyből már több vidéki városunk jutott, osak Debrecennek nem. A miniszterelnök kijelentette, hogy megpróbál minden nekik nem szerezni orösz Agyukat, de előre is jelzi, hogy nehe- van. HÍREK. uek, mindenki után nyomoznak, teiszó egyént igyekeznek szerecxeutié feketíteni, csak im lllflgy) murt"ázokrn ujabban szükség a sajat szemetjüket uem söpörgetik, mit vakságukban nem akarnak észrevenni. — . K jó orru szimatolók, kik kőiül egyet mi is nagyon \|ól ismerünk s aki életében még jót ember- A polgármester kapacitálni kezdte a miniszterelnököt. -- Bentzik Sándor kitüntetése. Örömmel szóluuk egy nagykanizsai hós kitüntetéséről — A Menteik családnak uégy tagja vett részt a háború — Ha kegyelmes uram közben jár, bizonyos, társának alic lelt, uagyon jól tennék, ha spionkodási j hogy kapunk és mi vigyázunk, hogy a» ágyukat zseniáiitásukat lelaiáulanák hadseregünknek s nem melengetnék itt bon piszkos lelkökei takargató s pirulni uem ludó bőrüket. — Igen. — Tauulják értékelni ban annak kezdetétől. A legiljabb katona. Beulzik „mbertársaikat, m< üssék bele mindenki magánéletébe t .................. __ . ........ Sándor végzett gazdász Hindenburg seregében bar- irigységtől bűzös orrukat s Ugargasák sa\|át szemét- uéhánya\'t Hadd 7JljékTrtmí"Simii col » uiost Jött róla az a hír, hogy vitézi hősiessé-; ainj„-(\| 8unyjrt bűzlenek g.ueV elismeréséül a király ezüst vitézségi eremmel tüntette ki. Most csak a kitüntetési adink tudtul \' maid késAbb a vitézi tutt részleteit is megirjuk, ha annak teljes ismerete birtokunkban lesz. sértetlenül adjuk vissza. — Hát jól van — felél\'e erre mosolyogva Tisza — miután tudom, hogy Debrecenben uem fognak hurkát tölteni az orosz ágyukkal, majd azer- i jó db-, recenieknek is. — A ml vásáraink. Alig van a Dunántúlnak városa, honnét idegen kereskedők annyi marhál és j egyéb élelmi cikket elhordanának, mint a mi vájro-suukból. Igy a legutóbbi országos vásárban 10CM marhalevél íratott át. melyekből nálunk alig 20 darab maiadt. De nemesük mariin, diftáá. buti, major- Uánokszentgyörgyi Kovács M.-ről «4I az ének. aki ™ » cikk i, M««dáv.» jüuil . el piacunkról s mind ezt mi böjtjük ,»,g drága ^J 4 — Dicaőöóge8 hőstett. Hánok-.z».uígyörgyi tudósilónk bozta n következő hőstettröl -zóló hirt — Z.vArgáa a kenyér drúgnuág* miatt. A Oorriere della Sera szerint Aquillában a kenyér-drágaság miatt igen komoly a helyzet. Az agitáció l\|z enwr. bari-i taiuunányra kiterjed Mtuervino Murge-bau, egy 80 U00 lakosságú városban a mezei mitnkásck és a (öldbirtokosok között harc támadt, a miül tüzév aranyéremre lett érdemes a felségi kegyből. Kgy automobilt fogott el s két vezérkari tieztet Pt",lHI akik kéiHbnnuléu- iudiiltnk, tett örökre ártalinatlauuá ^ magyarral özemben Mikor ót észrevették aí autó mobil megáljou s ar egyik tis/.t revolverből lőtt rá. Kovács izonban sértetlen maradt » egy golyóval leterítette k tisztei, majd a Snflórt sebezte halálra súlyos kardo.\'.apásával s azután a harmadikat tette holtiá a az automobilt hndizbákmáuuyá avatta dicsó-séges tettével, amelynek örök emlékeként csillog hősünk mellén a vitézségi aranyérem. — Szegény iskolás gyermekek ruhátlan-nág* Hogy u népiskolai tanítás ugy — a — hog; Hja! . . nekünk mindenáron meg keli ta* uulnaiik s gazdag piu<;uuk dacára a hiooru: kt kell okvetlen tudni h legkeservesebben böjtöiuüuk- — Csak az a kérdés: meddig bírjuk ? — — Készülnek a barakkok A tanya löfzoim-zédjúbaii egész sor ImialmaH barakk sor építése nyer a közel napokban befejezést, melyek néhány ezer embert képesek befogadni. A barakkok veri hasináltfik. A harcolókat karabélyosok verték szói. Tíz sebesült maradi a helyszínén A munkások a/.után általános sztrájkba léptek. - ,BERLIN" nagymoegó ssinhásban hmived lak- SMiubaton és vasárnap nagy szenzációs sláger mft-. sor kerül bemutatásra. K soha uem látott szépségű műsort óriási áldozattal szerezte meg ac igazgatóság. Nemcsak elsőrendű filmek lógják gyönyörködtetni a é. közönséget, hanem az elsó műsorszámok, tar- favázás dupla deszkafallal * tetővel készülnek, melyet talina is általános tetszéssel fog találkozui. K«ddan kmdetét esak igazán teljes mezitelenségében a nyomort, a kiáltó szegénységet, ani\'nt az apró ruhátlan kis gyer-neksereg éhségtől gyötörtén meggémberedett tagok \| miiidenütt vízhatlan kátrány papír fed s deszka padló borit Ameunyibeii egyik-egyik uégy öt kályhával vau ellátva, a leghidegebb léiben U elég meleg otthont biztosit a betelepítendő katonaságnak s nem. lesznek zerdán éa csütörtökön uj műsar. vette s gyermekeink iskolába keiültek. látni kényte!eiiek padláson, pajtákban s a fagyos uzéljárt* Legújabb hirek a háborarél. Budapest, február 10 Hivatalos Leugyelorsaí^• ban és Nyugatgaliciábau általános helyzet nem változott. Kárpálokbau a harcok tovább folynak. Buko-kal az iskolába ugyszólva ugy e»ik be. — Sápadt jH(ij gö\|öí( katolikus tanítóképző intézet IV. éves hall- »i»át egésten Luczawa folyóig megtisztítottak olleu-orcáikról csak ugy ri le az étleuség. rongyos ruha- g^j,,^ C80l\|Aöan hősies viselkedéséről A képzőinté léglaszinbeu üdülni értünk küzdő derék katonáink. — Eperjes hősei. L\'gendába illik az n történet. a melyet a „Zirc és Vidéke\' közöl az eper- zet huszonhat növendéke közül egyetlenegy volt, a ki uem vonult ii harcba. Hu-zonöleu elmentek és tettel mutatták meg a honszerelmet, hogy egykoron, szóval taníthassák. Nem sokan fogják tauitaui. A huszonöt közül huszonkettő ott esett\' el Ravaruszka síkságán, egyetlen ütközetben. Október 5-ről 6-ra vir-1 radó hajualbau tért meg lelkük az aradi lizenháromé- ^ryrrlftffif I hoz. a kiket eszményüknek tiszteltek. Kgy ifjú sebe- Og^AOlOUi ségtól, amely uéiuely helyen menekülésszerüen viszavouul. Likosság előrenyomuló csapatainkat lei,r-hatatlau örömmel üdvözli. — Hófer. Mlnlszterelnöksóg aajtóosatálya. Pártoljuk a Vöröske- l darabiaikbati szinte fogvacogva ülnek s dideregnek pattban sokszor órákon át uem tud átfá\'Ott testük felmelegedni. — Oh I ezeknek uem a kalács, uem a hus hiányzik, a mindeuuapi kenyéróit fohászkodnak, hogy abból is jóllnkhassauak s egy-egy melegebb ruhadarabéit s meleg szobáért esdekelnek. Teásenek cstJc ftlgondolni. egy-egy szegény öz \\e(j>y anyának, vagy munkaoélküli családnak sorsát a r&len irtózatos d.aga«ág közepett ö—fi gyermekkel, sülten fogságba esett, egyetlenegy küid még a harc-Keiübe azoknak i. mai viszonyok k-özöu kenyérből téren. a huszonötödiket pedig, miután utolsónak hagyta. is «lég? Hogy juthatnak 3 K 30 filléreit snirboz fá- el tüzérségi pozícióját, betegen vitték el a harctérről góly bÓly0g©t I h<«, 7agy ogyie«y melng ruhadarabhoz? Kzért kö- jelenleg ai apátsági Hókkórházbau ápolják. Vele iiyóröguek esdekelnek maguk a lerougyoíódolt síü történi az az eset, lio/y midőn 8chmidt altábornagy lők, h tgv gyerinokeikuek valatui ruhadarabot juttas- meglátogátla kórházainkat, föltűnt neki a beteg tüzér tuuc u <tállal a meghozói a puntitó jár-.\'fiatalos arca. Használjunk hadise- Ne adjunk alkoholt katonáinknak ! Á ZALAI KÖZLÖNY Klf[t#D4$ u. Meghivás. A „Gazdasági önsegélyző szövetkezet Nagykanizsán" XVII. rendes évi közgyűlését f. éri február hó 98-in d. «. 11 órakor a Zalamegyei Qazdaaági Takarékpénztár r. t. helyiségében tartja meg. melyra a t. o. szövetkezeti tagokat ti«ztelettel meghívja az ioazoatósact. Tárgysorozat: 1. Igazgatósági- és felügyelő-bizottsági jelentések az 1914. évi üzletmeuet- én nzétnadásokról 2. Az 1914. évi számadások előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség mikénti felosztására vonatkozó határozathozatal és a felmentvén; megadása. 3. A szövetkezel hivatalos közlönyének kijelölése. 4. Az alapszabályok 85. §-a értelmében a működési sorrend szerint kilépő Kránkz József, Klein Igtiácz, Roseiilhal Jakab igazgatósági tagok helyett njak vagy ugyanazoknak 3 évre. és az alapszabályok 40 g-a értelmében felügyelő-bizottsági 3 rendes és 2 póttagnak 1 évre megválasztása. Kelt Nagykanizsán, 1915. február 4-én JRGYZKT A felUgynl6 bizottság Alul IwIdlviMgált áh hiltílehilHlt Wtin«<tá4ok >\'-s mérleg, ugy az Uilt.li jol«iilé#> i »zflvt>tki«t htdyiaégébolj a bivataloa órák alatt bMekiutlittSk. Sianatólapok ugyanott február hó J8— Ü7 én átvfhvtAk. vaoyon ériege teheh "TT7T7 a korona fillér 1911 — 1914. évt. Kötelező számlán 76787 _ 1912-1915. „ 74969 — 1913 1916 „ 110340 — 1914-1917 . 149664 — Kintlevó kamat 5827 99 Feloszlott évt. függő 589 36 Ideiglenesen elli. töke 193156 74 Pémtár .. 11612 87 621946 95 t- koróoa y TartsSeknlap 1914-1917. évt. Üzletrész 1913—1916 . 1912-1915. . 1911-1914..... 1911-1914. Tőkés, nyeremény 1912-1915. „ 1913-1916. „ Függő kezelési költség Tiszta nyereség számlán IS 20704 88 148866 -186742 -124742 i -143901 i -9806 \| 18 5178 09 2282 I 13 4902 ! 70 26392 , 97 c B21946 95 Kelt Nagykanizsán. 1914. deoeiuber Sí én. FAICS LAJOS s. k. KNORTZF.R GYÖRGY s. k. ÖSTERREICHER JÓZSEF s. k. elnök ellenőr könyvelő Jelen zármérleget a bemutatóit fó- és mellékkönyviikkei megegyezőnek találtuk. Nagykanizsán. 1915. február hó 4-én. ROTHSCHILD SAMV $. k KERTÉSZ JÓZSEF s. k. WAI.IGURSZKY ANTAL s. k. frlilgv. biz tag fclügy. biz. tag ftlMgy. Ut. tag 1 Nagykanizsa február 15 MiH.li.lk hétiin é. cillirliktn. VSX.TiSS\'ffS "T^Z^VoZ: Bánekovich Janó* F6»grkeaztó: Kemény László Smkiiztiiég it kladiklviM Beáktér Telaton: 189. - Mlrd.lé..h dl).iabé. •ttrlnl. Hősi báláit balt az északi harctéren. A Üo. honvéd ezred tartalékos hadnagya « a magyar paeda gógiának egyik kiváló munkása volt. Hősi halnia nemcsak „küzdőíhadseregünk gyásza hanem nomzeti oktatásügyünknek is veszteségo. De gyászolja árván maradt családja is, két kiesi, apró gyermeke s özvegy felesége, amely a legjobb apát « az önfeláldozó lér-jei veszítette el \|Kulosár Gyulában. Hogy haláláról klllöu emlékezünk meg, ununk oka, hogy Kulcsár Uyula a mi főgimnáziumunkban is tanítóit néhány évig, mig a zalaegerszegi főgimnáziumhoz az állum ki uem uevezte. Emlékét nemcsak társadalmi életünk őrzi, hanem számos tanítványa is, akik szeretetlel őrzik emlékét a jó tanárnak, a gondos nevelőnek. Működését azonban uem merítette ki az iskola. Iro dalmi munkásságának is szép emléke maradt azokban a különböző cikkekben, amelyek a különböző sajtó orgauuraban s a szaklapokban megjelentek. Képzett lelke gazdagságának örök emlékei ezek s pedagógus rátermettségének megmaradt bizouyitékai. Jó baráti szivének h ragaszkodásának sok ember eleven tmui-sága uálunk, akiket a legnemesebb érzés fűzött Kul-crár Gyula személyéhez. S ma már ez a baráti sziv kihűlt s az a nemes lélek utolsót lobbant, dobbanása azon az oltáron történt, amelyen egész élete áldásos működése miatt igaz és nemes áldozat volt — a hazaszeretet oltárán. — Nemcsak éleié, hanem halála is áldozat volt abban a klasszikus formában, amelyet tanítványai előtt annyiszor méltatott. Halálával is tanított tehát, — hógy miul kell sze- retni a hazát, tettel, akár vérünk ontásával is. Méltó balál volt Kulcsár Gyula kimúlása az ó életéhez, egyéniségéhez Ideális lelke szebben uem szólhatott utolsót növendékeihez, mint e tettével, mikor vitézségével mutatta meg, hogy iniut szereti az igaz magyar hazáját. A paraszt. A magyarunk helyzete nemcsak geo-grafiailag kűlömbözik az európai napot helyzetétől, hanem a fajuk összetételében is speciális, a uti u nemzet jövőjére, fenma-radására, a nemzeti egységei előfeltételeié független magyar nemzetállam kialakulására döntő fontossági!. Ezt a faji külömbséget, a fajok vegyű-lékénck e mozaikszerű összetételét eltüntetni, az itl lakó népet egy etós, fajiérzésben egységes egésszé összegyúrni, abból egy életerős, fejlődésre képes nemzetet alkotni csak az évszázadokra visszanyúló, ősi alkptásai-ban, zungzeleeségében, választékos kifejezéseiben fönséges, hajlékonyságában, gördűlé-kenységében egyszeri!, a fejlődésre, az érzelmek, indulatok, vágyak. szenvedélyek interpretálására alkalmas nyelv segélyével lehet. A magyar nyelv segélyével, melynek mélabús, a multat és s jövendő szenvedéseit magálja záró akkordjaiból elementáris, lenyűgöző. lebilineseló erővel tör elő a sziv szava — a dal; melynek szivhez szóló hangja bájos harmóniában leli meg az utal a szivhez; mely a fű, fa. virág, inezó, berek, a bére. a fenyves fogalmait egy elragadó keretbe foglalva oly megindító lágysággal elegy tömörséggel vegyitett méltósággal írja kitörölhetetlenül a lélekbe a letűnt fényes korok csokorra kötött illatos virágjait; melyen oly edeíen mereng él a kihűlni készülő sziv és varázsol rózsás pirt a gondoktól barázdás arcra a mindnyájunkat lenyűgöző bájos emlékezet. • Oh I a nyelv nagy kínosé az embernek I Egy nemzet függetlenségének záloga. Boldog az a nemzet, melynek gyermekei közé nem ver éket a nyelvkűlőiubözat. A nyelv ismertet meg az ősi Iradioiók-kal, melyeket a regősök, az „igrioek" éneke lelkűnk érzéseivel egybeforiaszt. A nyelv által válik a palak osobogása. az alföldi szellő, a hegyi pásztortűz, a levegőben kavargó por. a begyepesedett hant az élet kiszakithatatlin részévé, mely á lélekben a mull fájó emlékeit, a jelen szépségeit, a jövő reményeit égy boldog, büszke érzéssé, a hazaszerelet érzékévé egyesili. A nyelv segítségével szűlelik meg a A háborús világ. Olyan régen tudni .vágytam Hogy a háborús világban Mint élnek az emberek \' Mig a véres harci téren Sebesülteti s fogoly-képpen I\'lisztül egy-egy hadsereg. Most látom mi szürke próza Részletekre felaprózva Egész ország étele ; Teli vagyunk békevággyal. Ez a vágyunk folyton szárnyal. Hossza nincs és vége se ! Gyermek édesapját félti S a vénségre halló jérfi Harcos katonafiái. Ápoljuk a sebesüllet, Mig más a sok menekültnek Bőven enni inni ád. Sok a kedveséi siratja, A kit vágya, indulatja Halálos ^veszélybe vili; És siratja gyászruhásau S nincs vigasza semmi másban -Vigasza csupán a liil. Győzni fogunk, semmi kétség! Iiiztat\\mmket a reménység, Meg a magyar őserény: Hogy a hol megvetve lábunk Olt szilárdan meg is állunk S győznünk kell a harc terén. S a nagy idők végé! várván, Dús keménység lágy párnáján Napot nap után tolunk \\ S mig a harcok sorsa eldől Életet a hentesektől S a pékektől koldulunk .... Nagy Lajos. A temető tündérei. Iru: Szekula Jenő fekete szél csapott végig az elhagyott foly part fölött. Az árokocélen a méla füzek ás a kísérteties Körivek, busán hajladoztak, zúgtak. A katona meggyorsított./ lépteit —•Jaj csak ; idejében elérjem szülőhazámat j sóhajtotta szomorúan. Hogy láthatnám még egyezer testvéruónikéimet, mielőtt meghalok. Hogy csókot nyomhatnék halovány ajkukra. Hét leáuytestvérére gondolt, akik éltek a déli Tisza partján elhagyott faluban, — mig őt ismeretleu földre, kalandba, háborúba ragadta a végzet. Vajon gondoluak e reám. imádkozoak-e vajou értem I — tűnődött a katona. A lába borzasztóan égett és fájt. Golyó tépta fel — valahol Kgri Palanka alatt. 3 ó szökött, a kórházból, ahova erőszakkal befektették, a vasúti kocsiból, ahova százával rakták fel a betegeket. Ha meghalok, — suttogta, — hazai föld boruljon tetemem fölé. Hét testvérem fehér keze ültesseu a síromra virágot. Az országút magasra nyúló jegenyefái fenye-getŐleg hajladoztak feléje. Mintha elleuséges őrszemek, rvs ZALAI KÖZLÖNY FEBBUAB 15 robotoló nép ajkán a hazaszeretet magasztos szimbóluma. A gép zakatolásában, a kasza-pengéaben, a marokgyűjtó lányok ajakán a nyelv segítségével csendül fel az az érzés, mely lenyűgöz, ideköt, eltenget és inint a jeten mutatja csodákat teremt. A nyelv segítségével épül fel az a templom. melynek oltárát ledönteni nem tudja sem a szenvedés, sem a számbeli túlsúlynak nyers erejére támaszkodó erőszak, sem a mindent pótolni gondoló, \'mindent átfogni képzeló kozmopolitizmus Egy pótolhatatlan eró ez, moly inag-itnmmisithetollen. Egy szikla, melynek falairól összetörve pattan vissza minden megsemmisítő kisérlet. Amikor már minden elveszett, a nyelv a magyar puszta fiainak zokogó lelkében élt tovább. Az Alföld álmodó ritmusu költői szépségében rejlő eró bejárt kisérteni a nagy városok kőrongetegeibe, ráfeküdt a cigány vonójára, nyugtalanságot keltett, szilajságol idézett fel, erőt adott, a küzdésre képesített, újjáteremtett, begyógyította az ütött sebeket, működésbe hozta a megbénított erőket s a letiport lélek büszke boldogsággal emelkedett fel ismét, bog; az elveszteti ériéket pótolja. így beszélik ezt az emlékek. A magyar humusz ölén élő paraszt gondolatvilága zeng felénk, az anyaföld által táplált föld népe érzéseinek gazdag, kiapadhatatlan forrása olvad egybe a magyar dal haughullámai állal keltett akkordokban. Ez vert itt gyökeret már akkor, amikor a klasszikus éra a latin nyelvért a közéletből mellőzte azt. I A föld kebelén élő pór kunyhójában lelt tanyát. Ez volt, ami tűrni, szenvedni megtanította, önfeláldozásra képesítette, belőle félistent teremtett. A tóid népe. a röghöz kötött, szolgaságban sínylődő pór gondozta, ápolta Öseróben gazdag, romlatlan kórében csiszolódott s lett a világ vakiló csillaga, melynek fénye századok vésze és vihara után is büszkén ragyog. A rab — saját véreitől szolgaságba veteti — nép önerejének perzselő lángja söpörte el iMohamedet Nándorfehérvár alól. I A felszabadult lélek csodálatos ereje tette fét-yessé 1848. egét, hogy helyet adjon ideiglenesen a számbeli túlsúly brutális erejének, de. elfoglalja ól megillető helyéi mihelyt az erők tusájábau a belső tartalom az értek, a döntő tényező. És most, midőn a világ minden tájáról ömlik a hősök lábaihoz a csodálat, az elismerés babérkoszorúja, most, midőn n világ első nemzető ajkáról hangzik a jog kiterjesztés reményteljes zsolozsmája: Tij hatalmasok I ne csuk büszke érzéssel zárjátok szivelekb-t a magyar paraszlol. hanem boruljatok le a föld egyszerű népének lelki nagysága előtt és adjátok meg neki a/, egész vonalon a tovább fejlődés legelemibb eszközét — a [VI osztályú népiskolát. - Fényképes útlevél kell külföldre A belügyminiszter rendeleletadotl ki, hogy * kOlfnldrw •toló ntlevélbe a háború taitaiua alatt at útlevél tulajdonosának lebélyegezett arcképét ia bnla kell ragasztani Krre sz intézkedésre a kémek ellen való védekező. indította a beldgyiniuiszlerlerl. Ugyanez az eljárás lépett életbe Németországban is. Közelebb Istenhez. Iitn: Pataky Béla. Lelkünk a nagy világháborúnak és szenvedéseinek hatása alatt áll. Elképzelhetetlen a leírhatatlan küzdelem sejtése eji bennünket rabságba. Egyster n reménység fénysugara Out csüggedő szivünkbe bátorságot, máskor a harci tudósítások lehangolok szivünk érzésének rezgó húrjai\'. Ez az Í913 iki uieszteudó, Uláu ezért született hogy kiemelje a gondolkodni tudó lelket, a háború* események zsibbasztó hatásából s mint egy uj remény-uek ád életet keblünkben közelebb vagyunk Istenhez Jó napjaiban elfeldkezüuk a mindenjókiiak klójáról. de a szenvedés az aggodalom közelebb hoz bennünket az Istenhez. A megelégedés a boldogRág napjaiban így kialitunk fel a babilomi király szavaival .Kicsoda az Ur, hogy engedjek az ó szavainak", de a csapások súlya alatt roskadozó testünkkel magunkul megalázva fel sóhajtunk : Az Isten a mi oltalmunk és erós8égünk. És mi a gyarlóságnak gyermekei, elfelejtkezünk a mindenható Isteni ól, csak a midőn a súlyos csapások, a uehéz bánatnak terhe nyomja lelküuket, ébred szi-vüukben egy nemesebb érzés s megszületik keblünkben ama lelkei megnyugtató tudat, hogy nincsen máshol toldogság, mint a vallásos köbeiben. Kevésbé [vesszük és becsüljük, ugy leüt min ieut vallásunkat. A gazdagság karjaiban levők a«l hiszik, hogy Isten nélkül is boldogulnak, mig a földhöz ragadt szegények igy sóhajtanak fel : Taláu uiucs is Isteu 1 S ha van? uem tekint le reánk kegyelemmel. Ezek a kishitűek, mert a vallásos hit az. mely felemel bennünket a kétségbeesés idején bátorít, u félelmek közt vigasztal, erótád a csüggedés pillanatában, mint a vigasztaló szentlélek, előltüuk repked életünknek utain és felettünk virraszt álma-iukban. Az Isteu jóságú uera hagy el még akkor sem midőn miudeiiek elhagynak bennünket. A világi jók csak a koporsóig kísérnek, vagy már elóbb hűtlenül integetnének. A katona öukéntelenül az oldalához kapott, hogy kardot rántson. De csak szukásból tette. Fegtverét már régen eldobta magától menekülés közben. Nagy. fekete madarak utaztak el fölötte at égen. Talán aszok voltak, vagy éji se&llá«ukra megtérő hazátlan csókák. A katona elmerengve nézte — A szerencséi lenség és a bánat hírnökei ezek a madarak, — suttogta a katona. Ismeretlen lalu határába ért. A keresztúton egy vén asszony Olt a kövön. Rőzsével és virággal tele-kötött batyuját lába alatt pihentette a földön. A katona illemtudóan köszöntötte a boszorkányt (Az orra vörös volt és előrehajló* mintha sárgarézből lett volna kifaragva.) — Néném néném, édes öreg uéiiérn, — mondja meg az égre, az üd\'gsségre kérném, — merre visz az ut legközelebb Vilovára. Az agg nő fölvetette a fejéi. A haja már nem is volt fehér, mini a hó, hanem sárguló volt és elvesző fényű, mint az átlátszóit arany. Sötét, ezervirágos rác kendő borult a fejére. Szerencsed, hogy nénédnek neveztél, — mormogta kivesző fogai közölt. Embertiával kolöubeu neru állanék szóba. De mit iá keresel voltaképeu Vilofftn, te szegény szerencsétlen vitéz ? — Hét leányiSstvéremet akarom még egyszer látni, akik imádkoznak és sírnak értem, — felelte a Jaj. csak megérném a reggelt, halovány arcú katona. ,, . . , talu határához erkezelt újra. Mellette a temető. A boszorka ajkán vad mosoly derengett (erősítni Re8Ikeló fuvallat csapott ál az elhagyott sirok törpe A fejét bólogatta jóságosan, szelíden. ftj fölött. Hát meuj c..-ak nwigatuak - mritftütt, - _ Istenem! - kiáltott föl a katona, tágra atuiáu tordulj keletre. Ha szerencséd van, testvér meredt szemmel. A lelkük éjszakája hz néuikéidet köszönt heted reggelre. . . . ,, „ , Távolról harangoztak. A templom tornyán ki A katona megköszönte a tanáétól. „_,( lTÍix„;4„a „ ....... , ,,, ° volt világítva a mutató. A katona megszámlálta az — Az ég fizessen meg érte. kedves öreg anyám, i ütéseket. Éjféli tizenkét óra volt. Tovább botorkált az elhagyott ét» sötétbe ^•eszo utón, amely mo».t ritkuló fák között, kihűlt erdőn vezeteti keresztül. Az ég csupa felhő. Osak a fehér hold eltévedi csücske világitolt a ku.-za Mhőrojtokon ál. — Talán boszorkány volt, vagy urusica tündér? — tűnődött a katona, a k. Tesztulou Ilié véli as\'Zonyrs gondolva. Az mindegy. Ugy látóik, jóságot: lélek Tsláu nem fog megrontani. Mindjobban besötétedett Sejtelmos suhogás sal s szél i« fújni kezdeti egyre. A katonn óssze-gombolls zubbonyát. Láza volt és fázolt. Meinlekét hideg veríték futotta el. - Megfogok halni, - suttogta halottfehéi ajakkal mint s hazátlan eb, amelynek nem skiuit gazdája Vagy nem le»z majd ki sze....... lekösse, killtlló ujkam I-S0kk.ll melengesse Megszsporázta lépteit — A hellak most térnek vissza kirándulásaik)él. suttogta a vándor. Leheveredett ziildolö jávorfa tövébe, hogy pihen -j jen keveset, inielötl nsszeroskadss az ulon Lassanként elszenderedett. Alt álmodta, hogy odahaza van é« leánytestvérei ágya szélén Ilinek, joságosau, szelidou. Az egyik mintha meg is érintette volna lázas homlokát fehér lilioniujjávDl. I)« azután vak, ijedt kiáltás csendüli a léiébe — Kbredi I A uéuéid váuiak. Felriadt. Vad és duhaj nila várta. A lemelí ki volt világilva egészon Dögölt a duda ós sírt a vékonyhuni hegedű. 8 o/üslsugarakbaii fürödve, vadul táncollak az urusica tündérek a harmatos parton. S a körben ott ugrált a vén asszony, kit a keresztúton látóit l)» lejéríl félre volt dobva az ézervirágos I kendő. A baji mintha araiiyszklakbAI lett solll t szö.\'e \'A leggeli ködben vissiaOrtal,idolt és kiuipalt agétzen FEBRUÁR 15. ZALAI K íA L Ö N V 8 ttlbagyuak. Szeretetteink kikért miudenüuket áldoztuk, bánattal eltelve könnyes szemekkel állunk koporsónk köröl. Talán egy kis ideig szeretettel emlékeznek inog rólunk. - HÍREK. — Molnár kapitány keresztapa. — Pogácsa a katonáknak. 8zép élőire \| valló igyekezetről hallottunk a miuap s ejtett szót \| Dr. Szekenes Józsefné, és Posvai Pougrácné pogácsát Miu-! gyűjtöttek a harctéren levő katonáinknak s ezt a Oh de midőn szenvedéseinkben mind mind ......ki i^neri Molnár kapitányt, a 20. houvédezrod harctérre menő katonáinkkal koldötlék el a rendel. elmaradoznak tőlünk, rokonaiuk, barátaink, akkur egész; parancsnokát. Jó ember a kapitány ur s nemcsak nagyságába,,"] érezzük Istennek mludenhatóaágát és ^inényen tud paranoaolui s rendelkezni, luuem jó gondviselését. Lelkünk Istenhez emelkedik,\',ég érezzük, hogy közelebb vagyunk az ó büubocsátó kepyel liléhez. Közeledjünk Istenhez, hz ó isteui (ósága nem zárja el tőlünk isteni szeretetet, büubpcsátó kegyelmét. \' i«ié«i helyre. — Lőke Bmiljmegsebesült Vároauuk fia- szívvel is tud érezni ha a körülmények ugy hozzák. Ezt ulságáuak egyik kiváló tagjáról kaptunk hírt. Dr. muUtja a következő eset is, amely a mull héteu történt W»e Emil n>konszouvesJ>; képzett fia,^ ifj.^Löke Emil, aki a háború kezdete óta a csatatéren volt, az északi harctéren megsebesült: Budapesten ápolják Látja a mi gyarlóságunkat, hallja szivünk sóhajtását \|\|0m\|„káról a gyakorlatozás verejtékcseppj és alkalmatos idóbeu elfordttja-róluuk e ueheznapok I rv. ... . . a ,. . . ... * \' Dieuen Károlynak. H mert (elesége regen InUa űt«- rék urát, eljött hát meglátogatni. A látogatás sz«u , , . , _ , - , , bau, hogy, hogy sem — párosan történt. Tewiú kegyelnie határtalan,Inem,hagyja hogy « gonoszság» .... p " .. .. , .,,» » . ™ ej a r> \|(\|ött Ug)nn <]„ n K0\|ya Mlrt\|í,8 oszállt a Pfctöfi Ut meg Dleues Károly, leutikápolnailakos honvédelmi köt* lességéiiek eleget akarván tenui, mint talpig iguz magyar ember, berukkolt a honvédekhez. Több Imte !tl» Ivünket 35 ezer cigaretta Ibinél szepjeredményét aggodalmait, nem engedi, hogy a búsulás és kétségbeesés hullámaiban elmerüljünk. Az ó inteni irgalma, diadalmat vegyim az igazság telelt. Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk. Nem árthat neküuk gonosz elleuségQuk nagy száma inert Isten oltalmazó láttuk a Hadsegélyzó működésének Katonáinknak 36 ezer darab cigarettát küldtek a hartérie. — A rendőrség ügyeimébe Városuuk utcáin falkamóilra jár a sok kóbor, gazdátlan kutya. Felhívjuk i\'eudóihégUuk ligyelm.ii, hogy alantos köz- ügyön. de a gólya mégis 189 számú házba, ahol Dimie.s felesége megszállt. S Most e nehéz napokban érezzük, hogy közelebb mikor a ravasz madár kerepelve lova szállt. Dtenes \'\'Kévul Ur»«««®» • veszedelmes. állatok kö- ugyunk Istenhez, most ébred szivünk ama tudatra: I Károly felesége mellett egy .-gészségcs kis fiu sir- öu\' ,,wrl l,H"\'»ro»"11 Konstantinápoly utcai képét dogált h adott amúgy igazában erós torok és tüdőre ,ü«ák mcAi"k ha ez a dolog igy lörténik. Hó bitugol Dieuos örömére. Drága most a íérf. — Hirdetmény Zalavármegye alispánjának és védelmező haragja megóv bennünket miudeu nagy , nép, mégha öklömnyi nagyságú is! Az apai veszedelemtől. dagasztotta Dienes hősi keblét, de vitézi szikébe öröm\'13tiUt»/ulö. számú rendelete értelmében közhírré testem, hogy « Nagykanizsa város lerületéu született itteni illetőségű vagy az osztrák-magyar monarchia Közeledjünk Istenhez nemcsak a szenvedésük 80,,d lopakodott be Ebben az ismeretleu vá , területén bárhol születeu é» Nagykanizsán tartózkodo idején de jó napjainkban is nemcsak magunk de egész rostom, ahol olyan drága miudeu, hol tulál ő olyan alábbirt évlolyambeli népfelkelő kötelezettek beinu-házunk népe. Tegyük Istenházává hajlékainkat. „„ emberséges szivet, aki egy szegény emberrel koma- \|u\'ó"7\'é\'\'; » következő sorrendben fog Nagyka- rekeszszük ki abbóí ........- mindent felülmúló atyai -«* »» buján kapitány ur. Molnár köoyi- ^ ^^ XTiM tett, akinek fülibe jutott D.eus közvitez apa. öröme \| febre4r w ^ ^ 6 órakor; M im ^ szeretetét. Áldottak azok a szülők, kik a mulo löldi kin esek mellett romolhatatlan lelki kincsekkel gazdagitiák r,b ~„áz koro„áta7o^^ ~°dh,tve j kéíó stei.Vlék.ól bárminő okból lemarad! 1873- s bánata. A keresztapaságot felajánlotta. Dienes köt- „ölettek 19 lo. évi lebruár hó 19-én reggel 8 óra-vitéznek s keresztapaságáuak bizonyságaként egy da- jkor; 1891. évben születtek vagy az eddigi uépfel- gyermekeiket. Ieeube helyezel hittel, inenuyel remény- kÍ8 fiának. Dienes könnyes szemekkel mondott hálál !89\'1- ^vbeu "Ölettek 1915 febr. ío-án regg.d 8 ségekkel éa igaz felebaráti szeretettel, akkor nem Moluár kipiláotuak. aki ilv«.,félékén.,, \|„«t Dienes I ^f\' .ftlh,f0.,n ■ kötelezetteket, hogy kell féltenünk, hogy az élet zivatarában elbukjanak. komája. Mig az ártatlanság zománca takarja szivüket, __ ^ Mathea család gyásza. Aranyos, inig mi deu jóra fogókouy és termő taUjra találunk í1m\|M „rcu gyermek volt a kis Mathea Elike. aki szivünkben, ^lig veasük el benne a lelki erények \|,0hsWk betegsége utáu mai kimúlásával gyászbubo magvát, hogy kikelve, virágozva sokszoro gyűrnél •, Maiim* Károly fényképész kftatirtHofetben élJo •■sőt hozzon önmaguk, családjuk és nemzetük boldo- csaladját. Ugy élt, mint egy kis angyal ezen a föí gílására. döu s halálával csuk helyet őseiéit, hogy játszi Közelebb Istenhez ! Ezekben aférflzöunek vesz- nieki életét az égben folytassa. A kis elhunytról a teljes uapjatbsn érezzük, (hogy sekszot eltávo\'odtunk gyá-z.dó család a következő gyászjelentés! adta az latén ai«aí szeretetétől, pedig u ó jósága soha sem szűnt meg őrködni feltünk. Csak most, midőn ugy gyermekei Micziko é » szülék gwrmek.Mkei. a szerelő hitves a gondos auyj* özv Nagy Józsetnú férjét, az árvfcn maradt gyermekek kenyérkereső édes1 «ámoo rckouai n atyjukat siratják, rsak most érezzük hogy háuyszór jelMUlik, hogy felejthetetlen jó gyermekük, illetvi megbániottuk ístenűuket olbitakr.dollságuukbiin, hány-1 u-slvér, unoka és rokon Elike folyó évi tobruár hó stor lábbal tiporjuk a szeretet nagypaiaucsidatját Jól tudjuk, hogy bűneinknek inerlu-teilen nagyszáma miatt uohozedeti reánk sujtolo karm, de kfóe ledjüuk Istenünkhöz, közeledjünk iiozzá hittel és gyermeki szeretettel, hisz megbüuhódte inár e nép a multat es jövendőt. gyermekei bi/alommai, legyen teljes hitünk és rémé nyüuk atyai gondviselésben akkor nem félüufc, ha életűnk egén vészteljes háborút) felhók tornyosulnak Tjvndnr. meri szivüukbeu érezzük, hogy közelebb vagyunk Istenhez Most a midőn h háharunak nemzetek mégsem misitó vészteljes viharai mind mind több áldozatot követelnek, edes hazánk s nemzetünk honfiai kö,.ül. wrsiMk kS„y«r„«ü„k9l . t..g,,. ll.lilí Ml. A ,lW,ló írónak rész 1, 3 versében foglalt kérésével Molnár k.piláu;i»k, .ki ilj.l.Wek.p.u Ibi, 1 f,nt1rl ldaUl.r, é» helyen tw.láu HIIDikM.. . 1^- Mtigorulilt bflnteléa l«rhH alatt j«lKiijeii«k inug. — Nngykauiuuta. ISI1S. «»i fnbruár h6 lil-én. Dr Sabján Gyula ». k. iiolgárrawrr. - A villáaoa Hinderburg tábornagy. ErdiVra t- iiiHgli-pő lilrt olruunk m ÖrSkiraUán «huu fwEyöirat muM megjelent f^ljruAri ftlcutébeii Hiiul«it>arg \'ti>iiru«gy, ki tilágrutiiló diadalaiul mar tsfdig i.- b.lli\'.i.d.n iieVöt vivőit ki ningéiiak, miodeu. iiapo Hld.lú. (\'nlalisaa, Borliubon a Hifiit Lajon-temp-ionibati járai napenkint felt-MÍgévnl egyfitt ax ur Malliua Káról) éa nt-je $án\\ álárin n aa\|ai, -auitalálioz A nibotiiau pedig állandóan molklte van Karika valamint u»gv áaibolikiM tábori lelket, a ki tniaáje Uilwn neki ■ - ... »I oltiri ■iMiM\'giii nyújtja. Ki a tiir liíionjríra jólaaí \'■K-rotn.l lóit) »l miudatuk lelkiM. a kik a mély lalláaMboágol az ur félelmét eddig is az ember legértókiMobb tulajdonságának s az igazi nagyBág elengedhetetlen kellékének „tartották. -— Szombathely agilis polgármestere a város lakóinak a tuvafczal leendő könnyebb és olcsóbb élelmozhetese szempontjából oly nemesen előrelátó intézkedéseket lelt, ami valóban örvendetes megnyugvással töltheti el az ottani közönség lelkét. Nevezetesén gondoskodott szénről, sóról, babról, burgonyáról most pedig az Országos Gazdasági Bizottságtól Urának iigeretett kapotl, hogy az aratásig 180 vaggon gabona hó 15. bocsáttatik a város rendelkezésére. 8 nálunk? A mi ki: szül Topolics Mária ében fajdalomtól meglőtt szívvel ló-én léggel 5 órakór éieti-uuk 9-ik évében elhunyt Boldogult földi inarsdváiiya folyó hó 18-án. kedden délutáu \\ órakor fog a Kó-ut 8 ik szám Hlatti gyászházból a rém. katli. szórtait ás szerint beszoutelletni s a róm. kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. A megboldogult lelkiüdvéért az engesztelő szentmise-áldozat f. ho 17-én d. e. lu órakor a Isten irgalma véghetetlen,^közeledtünk hozza Mybeli plébánia templomban fog a/. Egek bemutattatni. .Nagykanizsa, 1915. február A béke angyala lebegjen korán elhunyt porai füleli! piacunkon kapható azt is szabadon vásárolja minden Nagy István uagybátyai. Nagy vigéc. öriuuk előtt egy nagy múinalom, meg min- Malyika, nagynéuji — Hő«l halál. Ama sokak közül, kik mai véres ütközetekben hősi halált hallak, ki koll denhova juttat lisztet, csak Kanizsának nehezen jut belőle. Ugyan mi lesz a nyár (elé belőlünk ? Akad-e nálunk is valaki, aki észbe kap s megmozdul? Vagy en.el..a.,k egy ked,„« i.nurMakel Berde Imre 81 Hl m"\' ,","n,u"k ""k""k ? D" Un "i41 \'«\' Imi,véd hadnagy,", ki " •\'".aki li.rőtére,, vitéd vl- í r"""4" "irUmot\' """Ijnek bef.oakond.aéa. hitves, ki ! az éhséget megszünteti. Perelj Uram ! perlőimmel, Heicolj én ell^ueégeiminel; Te paizxodat ragadd «ló En segedelemre állj elő : Dárdádat uyuitad ii ke\'zetldwl Klíensegelmet kergesd ol; Mondjsd ait azVui lelkemi>.sk Tégsdet én megsegítlek férjét a rajongásig szerette, uem törődve n golyók — Betörő Németh rajztanárnál. Az elmúlt záporával, a csatamezőn felkereste sírját, exhumál- \'\'^ \'\'gvikén Némelh rajztanár vegy kiadós dlsanót 4 \' . . ,, . , , , , I öletett, melynek földi maradváuyait az udvarában lévő 8 hazavitte Kolozsvárra, hol az egész város s a kH RXObácskáb«n helyezte el, mit megszimatolt egy katonaság nagy rox^véte melleit helyezték őrök uyu- bácsi a rendnnek őrei kőtül s egyik este nagyot gnlomira. A boldoguít hősben Lehola József helybeli! gondolt, meglátogatta Németh Mihály portiját s a vasul, főtiszt >gorái iyá-zolia. Nyugodjék békében. huil «oba ajiaiát feszegetni kezdte, mi- .J ». i L íu r.ti, , "ek ujára Némelhék felébredtek a ki éptek. mire a Ugyancsak holnan helyezik örök nyugalomra trtUM fuUH,li\|t ^ Azoúban nyomon követték s a Lehola Istvánt a bős tűiért, ki a székesfehérvári kór- Jöi^f főherceg uton lefüleltek s ba<nulva ismerték házban hunyt el harctéri sebeiben Béke vele lel az uuiforinusba bujtatott látogatót Nagykítfúzsa. 1915. február 18 54-ik évfolyam. 14 szám Csütörtök ■•llplialk hitlön ti eilllrliklti. tl«fliattal árak: írf. 10 korona, \|\|\|a,« ft korona. N.,ya<Mvre 2 korona 60 nn. - Egy.. ulm ára 10 flll. A baka. Bár anaohronistnus, mégis a békéről akarok beszélni. És amikor est teszem, ugy érzem, mintha harcra szélitanálak mindnyájatokat. mintha szivetek legszentebb érzelmeit, lelketek legtisztább erőit, elmétek legnemesebb gondolatait tüzelném fel — eg; szent, nemes harcra, a hanook legáldásosabbikára — a béke háborújára. Igen! Háborúba szólítalak egy szent, tiszta fehér lobogó alatt, mely alati a/, emberiség h\'gószintébb, legigazabb fiai harooltak. hol a tömeg gunyjától kisérve, hol meggyalázva, talán bitóra, máglyára, vérpadon huroolva, inert a béke legnagyobb harcosa Krisztus is kereszten lehelte ki lelkét — de mégis diadalmasan. Oh szent és nemes liaro ez I Ugy érzem mintha itt volna most közöltünk az ó szelleme, megihletné lelkemet, meggyújtaná osodás varázserejével elbűvölné sziveteket s szavaimban az ó lelkének egy parányi ereje lüktetne. Nézzetek I nincs e földön talpalatnyi föld, melyet vér nem áztatott volna. Nincs hant. melynek porai között rég elhullott hósök maradványai nem volnának szétmorzsolva A K.lelöa u.ikmtA: Bánekovich János K.\'nrei ketii<\'>: Kemény László föld csupa csatatér, itt is ott is nagy csaták gyászos emiékei nehezülnek az utas lelkére. Mintha a szellő, mely végigsivit a sirokon, az elhullott hósök, az alvók sóhajától, vagy az árvák, özvegyek siralmától, vagy egy nagy vádtól volna olyan sirásszerü ? K vád az emberi történelem vádja I Olvassátok a történelmet I Ott van az erény, az elliprott szegény erény panasza, melynek oly kevés szó a bizalma, oly szerényen vonul meg a nagy vérengzések mellett, melyek Siirkilitiiéi éi klitfihliiUl liát-Nr t Talaton: 189. — Hlrdoliaak Sljaaabéo Mariul. Pedig e fogalom sincs tiszlázVá á népet lelkében I Hol vau a hatalom ? Váljon nem nagyobb eró egy maroknyi szabad nemzet, roltlf egy kauosukával összehajtott, igába szorított, állammá öszegyurt, vak milliókból állé birodalom. Hol van hát a hatalom ? Az ész, eró a szabad polgárok szabad lelkének, a gondolatnak, a művészetnek és tudománynak kicsiny löldterületeuis.denapról-tömérdek névtelen áldozatai ott vándolnak a;napra fokozódó, jólétei boldogságot teremtó számokban, A hósök dicsősége, a vérbibor, jereje I melynek min kell a szent nemzet mind-mind egy-egy kiáltó vád I j foldje : elég a magáé ; hisz kiosiny földterületen Oh miért, miért ez a kérdési Mlérllixnagy nép lakozhat, kinek lelkében éló kelleti anu.vi vérnek folynia, miért kellett honszerelme szentebb, felségesebb, elpusz-sunyi Osaiádnak koldusbotra jutnia, anuyi j lUb»tatl»nbb eró, mint a buta. vak, állig özvegynek és árvának támadnia? Miért annyi fegyverzett milliók óriási kaszárnyája! ; munkabíró kéznek lehanyallania ? a szabad, müveit nemzet a békeben Miért ? Kz a történelem vádoló kérdése 11 ▼irol, a zsarnoki iga alatt ryögó nép a hábo- j Számon kéri az en.frri.AgMi, miért öntöziIrub,n Ad.ólétjelt magáról, vérrel a főidet, melyen boldogul élhetne, miért De hát nem eszlelonség-e a háborii ? !gyilkolja önmagát? Miért feledi a nagy jóltevóit, j v»"-« \'"\'"mi oka, mely elfogadhatóvá tenné? míg a történelmi idők útját vérével festi \| Van-e erkölosi alapja? pirosra ? -A háborúnak osak egy oka van mindig t Kgy nagy vágy utalja az emberiségetJ ez a hatalmi vágy, a terjeszkedés. A nagy — a hatalmi vágy! állam kolosszus hatalmas tagjai széttarjeBZ- 10- - Ba jtá rsa imhoz,.. Csak egyhaugusag kedvetlenség, Kihalt\' belőlük mér az élet Reményűk végső sugara is Vagy megfakult vagy semmivé lett Niucs jelenük, nincsen jövőjük, Osak multjuk melyeu mint a gyermek, Felváltva sirnak, mosolyognak Ha összeülve elmerengnek. Mindannyiau élőhalottak. Nem lelkesíti Őket semmi. Csak egy vágy tQz még célt elébük: Hogy legyen bőven iuui, enni I És azután — jöhetnél, ó sors I Kikészült lelkeket találnál, Kikuek szeut a ineggyőződéeük : Rosszabb már uem jöhet a mánál I — Osak én nem hiszem, hogy a napunk Éltünk egére fel ne jöjjön I Uj tavaszi látpk születni a — Vérrózsákkal telt harcmezőköu ! A melyet mi teremtettünk ineg, A mely tetteiuk nyomában támadt, Mely ölök példája lest annak, Hogy mint szerettük a hazánkat I 8 az a tavnxz már nincs ín messze I A tél leple még elsem olvad 8 már megfújják fiuk nekünk is A lelkesítő riadónkat. Nagykanizsa, líílö febr. Nagy Győző. Kaszás Pali hőstette. Irta: Deaaónyi Viktor. Nagy sürgés-forgás volt Kaszásék házában, mintha lakodalomra kéHZültek volna; — de hisz nem volt leány a háznál. Nagy esemény volt azért biz ez, habár uem is lakzi; Pali jött megsebesültön a harctérről, annak u fogadtatása lesz. Megvolt hiva a pap. a jegyző, a biro. a Miska, Pisla meg a János sógor a feleségével és egész háziuépével együtt. Nagy eseménye volt ez az egész falunak, mert hál Palit tartották az első vorokedőnek a határban, és igy természetes, hogy kíváncsi volt az egész környék népe. mit művelt a hirea legény ott fent a csatatéren. Hát moat itl volt. Egy kicsit bicegve támaszkodott botjára, de már nem látszott meg semmit rajta, hogy szenvedett is. Mikor a vacsorát már elfogyasztották, elkezdték hizlalni Palit, hogy meséljen valamit az ő kalandjaiból. 8oká kérette magát, de végre is belekezdett. — Hát iszen — kezdte Pali — beazényi nem is vóna szabad, de ha kentek megígérik, hogy uem jár-e a szájuk, hát ebeszélek egyet-mást. — Ne hát ugy kezdődött a dolog, én a sza-kiszomma\' előre vótam küdve patrulnak. Megyünk-megyüuk csöndesen, amerre osak lódobogást hallunk, gyütt utánnuuk az ezredes. Aszonta azért néz ő is környül, mer1 hál ugy tuggya, hogy errti gyön a beste kozákja és ü is akarná lálnyi, hogy sok-e ? Mondok I Mennyen vissza ezredes ur, mert hát meg is lephet benuÁukét ez a fránya muszka és ba valami bajs esne vitézlő ezredes uruak, hát mi lenue ezred Mukké,\' az 0 jó aptya uékQ ? I" Tetszett ez a beszéd a hős ezredesnek éu aszoula rá: „Nem félek éu fiuk, mer iszen itt vat- Nagjykí#»izi\|a. 1915. február 18 Nijjilmlk hétfőn ét ciltlrtikin. fclfls«J6al árak: 4»re 10 korona, fílevte 6 korona. NegyaíéVre 9 koront 60 fiit. - Egys» Mim ára 10 Ült. A béke. Bár anachronismus. mégis a békéról akarok beszélni. Éa amikor ezt teszem, ugy érzem, mintha harcra szólítanálak mindnyájatokat. mintha szivetek legszentebb érzelmeit, lelketek legtisztább erőit, elmétek legnemesebb gondolatait tüzelném fel — egy szent, nemes harcra, a harouk legáhlásosabljikára — a béke háborújára. Igetf\'l Háborúba szólítalak egy szent, tiszta fehér lobogó alatt, mely alatt az emberiség legőszintébb, legigazabb fiai harooltak, hol a tömeg gunyjától kisérve, hol meggyalázva, talán bitóra, máglyára, vérpadon huroolva, mert a béke legnagyobb haroosn Krisztus is kereszten lehelte ki lelket -- de mégis diadalmasan. Oh szent és nemes harc ez I Ugy ér/.em mintha itt volna most közöltünk az 6 szelleme, megihletné lelkemet, meggyújtaná osodáa varázserejével elbűvölné sziveteket s szavaimban ar. ó lelkének egy parányi ereje lüktetne. Nézzetek I ninos e földön talpalatnyi föld, melyet vér nem áztatott volna. Ninos hant. melynek porai között rég elhullott hósök maradványai nem volnának szétmorzsolva A Fslolős aiarkeittA-. Bánekovlch János l-Mss«tk«iitA: Kemény Láezló föld csupa csatatér, itt is ott is nagy osaták gyászos emlékei nehezülnek az utas lelkére. Mintha a szelló, mely végigsivit a sírokon, az elhullott hósök, aí- alvók sóhajától, vagy az árvák, özvegyek siralmától, vagy egy nagy vádtól volna olyan sirásszerü ? K vád az emberi történelem vádja I Olvassátok a történelmet I Ott van az erény, az eltiprott szegény erény panasza, melynek oly kevés szó a bizalma, oly szerényen vonul meg a nngy vérengzések mellett, melyek tömérdek névtelen áldozatai olt vándolnak a számokban, A hósök dicsősége, a vérbibor, mind-mind egy-egy kiáltó vád I Oh miért, miért ez a kérdés I Miért kellett annyi vérnek folynia, miért kellett annyi Oaaiádnak koldusbotra jutnia, annyi özvegynek éa árvának támadnia? Miért annyi munkabíró kéznek lehanyatlania ? Miért? Bz a történelem vádoló kérdéseI Számon kéri az emBerieégtél, miért öntözi vérrel a földet, melyen boldogul élhetne, miért gyilkolja önmagái? Miért feledi a nagy jóltevóil, tnig a történelmi idók útját vérével festi pirosra ? Kgy nagy vágy utalja az emberiséget, — a hatalmi vágy I tzirkúiliiii ti kliUbliatil lift-tér t Talaton: 182. - HlrdalSaak Sljaaabád M.rlnl. -------í--- Pedig e fogalom sinc-s tlsztázvá a népet lelkében I Hol vau a hatalom ? Váljon nem nagyobb eró egy maroknyi szabad nemzet, miUt egy kauosukával összehajtott, igába szorított, állammá öszegyurt, vak milliókból álló birodalom. Hol van hát a hatalom ? Az ész, eró a szabad polgárok szabad lelkének, a gondolatnak, a művészetnek és tudománynak kicsiny földterületen is, de napról-napra fokozódó, jólétet boldogságot teremtó 1 ereje I melynek n mii kell a szent nemzet földje : elég a magáé ; hisz kiosiny földterületen is nagy nep lakozhat, kinek lelkében éló honszerelme szentebb, felségesebb, elpusz-liihatatlanabb eró, mint a buta. vak, állig legyverzett milliók óriási kaszárnyája I A szabad, müveit nemzet a hékeben virul, a zsarnoki iga alatt ryögó nép a háborúban ad életjelt magáról. De hát nem esztelenség-e a háború 1 Van-e valami oka, mely elfogadhatóvá tenné? IVan-e erkölosi alapja? "A háborúnak osak egy oka van mindig: 1 ez a hatalmi vágy, a terjeszkedés. A nagy állam kolosszus hatalmas tagjai szétterjesz- Bajtá rsa ím hoz... Utak egyhangúság kedvetlenség, Kihalt belőlük mir az étel Reményük régaő sugara is Vagy megfakult vagy semmivé lelt Niuea jelenük, nincsen jövőjük, Usak multjuk melyen mint a gyermek, Felváltva siruak, mosolyognak Ha összeülve elmerengnek. Hindaunyitu élőhalottak. Nem lelkesíti őket semmi. Csak egy végy tik még célt elébllk: Hogy legyen bőven inul, enni I Ka aiuUu — jöhetnél, ó sors I Kikészült lelkeket Iáiéinál, Kiknek szent a meggyőződósak i Hosszabb mér nem jöhet a ménéi I — Osak én nem hiszem, hogy a napunk filtttnk egére fel ne jöljöu I Oi tavaszt latok Kisietni a — Vérröiaékkal telt harcmezőkön! A melyet mi teremtettunk meg, A mely tetleiuk nyomában támadt, Mely ölök példája lese annak, Hogy mint szerettük a hazánkat I 8 aj. a tavasz már nincs is messze 1 A tél leple még slsem olvad 8 már megfújják fiuk nekünk is A lelkesítő riadónkai. Nagykanizsa, Üllő febr. Nagy Győző. Kaszás Pali hőstette. Irta: Dezaónyi Viktor. Nagy sürgés-forgás volt Kaszásék házában, mintha lakodalomra készültek volna; — de hisz nem volt leány a háznál. Nagy esemény volt azért biz ez, habár uem is lakzi; Pali jött megsebesültön a harctérről, annak a fogadtatása lesz. Megvolt hiva a pap, a jegyző, a biro. a Miska, Pista meg a János sógor a feleségével és egész házinópével együtt. Nagy eseménye volt ez az egész falunak, mert hát Palit tartották az első vorakedőnek a hatái&an, és igy természetes, hogy kíváncsi volt az egész környék népe. mit müveit a hires legény ott fent a csatatéren. Hát most itt volt. Egy kioait bicegve támaszkodott botjára, de már nem látszott meg semmit rajta, hogy szenvedett is. Mikor a vacsorát már elfogyasztották, elkezdték biztatni Palit, hogy meséljen valamit az ó kalandjaiból. Soká kérette magát, de végre is belekezdett. — Hát iszen — kezdte Pali — beazényi nem is vóua szabad, de ha kentek megígérik, hogy uem jár-e a szájuk, hát ebeszélek egyet-mást. — Ne hát ugy kezdődött a dolog, én a sza-kiszomma\' előre vótam küdve patrulnak. Megyünk-megyünk csöndesen, amerre osak lódobogást hallunk, gyütt utánnuuk az ezredes. Aszonta azért uéz ó is köruyül, mer\' hát ugy tuggya, hogy errü gyün a beste kozákja és ü is akarná látnyi, hogy sok-e ? Mondok 1 Mennyen vissza ezredes ur, mert hát meg is lephet bonuünkét ez a fránya muszka és ba valami bajs esne vitézlő ezredes urnák, hát mi lenne ezredüukke,\' az ü jó aptya uékü ? I" Tetszett ez a beszéd a hős ezredesnek éa aszouta rá: „Nem félek én fiuk, mer\' iszen itt vat- 2 ZALAI KÖZLÖNY KRBBÜAB is. kednek s lenyomnak kicsiny nemzeteket. Szegény magyar hazánk nem volna annyi haromezótől elboritva, nem emelkednének síkjain az ember koponyákból hányt halmok, szántóföldein nem osorbulna ki az ekevas karddaraboktól, miket a barázdákból kifordít, történelmünk szava nem volna olyan bus, bánatos, mint egy gyászbeszed, nem volna olyan fájdalmas, mint az ártatlanul szenvedó martyr szava, nem volna olyan felséges, regéket beszélne egy nagy nemzet nagy fiairól, nagy fájdalmáról, nem volna olyan vádoló, mint a mostoha gyermek büszke panasza I Történetünkön egy nagy nemzeti vágy vonul végig — a béke utáni vágy. És mégis hányszor nyögött mint nagy beteg ezer sebtói vérezve, siralom és halálhörgés vállá fel téréin a haroi zajt, erőtlenül hanyatlott pihenőre, de ininl a görög rege Prometheusa újra virulni kezdett, hogy aztán újra az önvédelmi, szabadságharcokban hullassa véréi, ássa fiai koporsoját Mióta nemzetünk alkotmányos állammá alakult, valamennyi haro két csoportba osztható : áldatlan belvíllongás. testvérháború és önvédelmi harcra, fiz utóbbi háború az egyetlen, melynek alapja erkölosi, melyre maga sz Isten ruházta fel az embert épp ugy mint a nemzeteket. fizen áldás, dicsőség van. a többihez átok. vád. szégyen foltja tapad. fiz az alapja a most duló háborúnak is. Legszentebb javaiként folytatott önvédelmi élethalál harc ez amit ránk kényszeritett a terjeszkedni és mindent letiporni akaró balalmi vágy. — Már — már azt hitlük. hogy az emberiség öntudatra kezd térni Mintha nemzeti korlátokon felül emelte volna az embereket a lelkekbe irt Isteni képmása iránti tisztelet — az emberiség a humanizmus minden népet, nemzetet msgbeosttlni, minden állami jogol tisztelni taniló eszméje. Mintha az emberiség nagyjai, kiválasztottal lelkében megcsendült volna a nagy vád, melyei a történelem olvas fejére. Mintha békésebb osillagok jártak volna az égen, mintha az emberek lelkét megihlette volna a béke szellemé s a remzetek boldogsága között már uem lett volna oly kiáltó az ellentét. Kgy uj világot véltünk, látni, melyben nincs fegyver, hanem az acél gépekké kovácsolva, ész szolgálatába hajtva, nem ember ftlleni, hanem a természel erői elleni osalában villog ; melyben niuos durva önkény, hanem az emberi boldogság, a béke, a műveltség templomában a szeretel, a jog hamisítatlan eszméje ver tanyát, a műveltség, a humanizmus szentelt csarnokaiban az emberi jogok ülnek diadalt. — Csalódtunk I De azért nem esünk kétségbe, mert törhetlen hittel valljuk, hogy a lelkünkre ráfeküdt sötétséget áttöri a világosság. Az idők méhe az Isten ujmulnlásának nyomait hordja magáhán. A szikja el van vetve, fibból liiz támad, mely beleolvasztja a sisakokat, összeolvasztja a kardokat, ágyukat, de összeolvasztja e népek jellemét, az emberek szivét is és a háború átkot, vért és boldogtalanságot termő szelleme eltűnik a bék,e testvérekké öleli az emborekel a nagy. egyetemes emberi érdekek munkálatában. Ma már azonban tudjuk, mert tapasztaltuk, hogy erős jellemekre, igaz katonákra van szükség, mert ezen uj erőn nyugszik az emberi értékeket átfogó béke. Tudjuk, hogy eletünk, fejlődésünk jövőnk akkor biztosított, ha erősek vagyunk. Azért arra kell törekednünk, hogy már a gyermek lelkében gyökeret verjen a békevágy, kialakuljon értéké, védelmi szükségérzete, tehát minden mellékes tényezőt hátiérbe szorítson az emberiség egyetemes javait magábtt záró erkölosieró; akkor a férfin nkaratereie megvalósítja azt és akkor: ez a s/ó előre I a lejlódés, haladás útját jelző munka jelszava lesz és nem a pusztulás, nem a halál diadalkiálltása! Eta. tok ti. majd csak e\'béntok a muszkává-. hu hu hzhz annyi gyün itt I * Hát gytttl is ám, hogy az isten verte tóim uisg likat, — elűrll, hálturu. még talán a ragyogó égbü is muszka potyognil, annyi vél. Aazonta ai ezredes ur; „Szalaggyunk." De nem vét tná\' merre. Látta alt ft is és azt kajátnlla: ■ Klóré gyerekek! Mulassuk meg, hogy Ital meg a magyar, ba győzni nem tud." Belevágtuk sarkantyúnkat a ló vékonyába és röpülünk neki a muszkának, mint a szárnyas szól-vész. Kló ai ezredes url De látta a kozák hogy uyóean vagyunk nem ijedt meg, hanem gyttll u i«. de bizony megbánta. Ütöttük, vágtuk, csak ugy hullott, mint a férges óma, ha szél rázza a fájál. Mán azl goudótuk, meg is szabadulunk, de hál biz ami jó apánkat egy robelia goló érle és lebukott a lóré Minket e\'fogött a tuéreg, ugy veszekedtünk tuilll maga az eleven ördög ós nagy uehezeti sikerül is kereszlüvágnyl magunkat ós e\'stalanuyi. Késóbb összenéztem hányan vénánk. Hál bizony esak négyet tudtam összeszátuóuyi, magamon kivi), azok közli\' is az a zaplalye Janó alig tudott s lován Ouyi, mer\' Inil biz odavágott uekije a kozák. Küldjünk katonáinknak thermosüvegeket, teát, konyakot, likőrt, csokoládét, caces-t! Az adományokat köszönettel fogadja s a hadtáp-parancsnok-sájjokhoz juttatja a honvédelmi minisztérium Hadsególyezö Hivatal, Budapest IV., VAczi-utca 38. sz. O Pártoljuk a Vöröske- í reszt egyletet! Használjunk hadi segély bélyeget! Ne adjunk alkoholt katonáinknak ! — Istentisztelet. Az izraelita templomban a péulekesti istentisztelet f. hó 19-étól kezdve további Intézkedésig d tt. >/,6 órakor fog kftdódui. Leültünk, hogy kifujjuk magunkat. Nagyon ssjiiálum ami ]ó apánkat, hogy Q ott maradt pedig bál mennyire bizell bennülik. Aztán aszoutam a fiuknak „Gyerekek az ezredes urat meg kó keresnyi ha élé, Ilit halott, auiiókU mi vissza nem mehetünk, mert lenéznek bennünket a többiek s aszongyák iánk. hogy gyáva Hát amint a lovak a\' kioait kifújták magukat, utánuk megyünk és megkeressük. Felülünk a lóra és e\'lrappóluuk. Kerestük belet a buti verekedtünk s nagy sokára meg is la-uáluk. Sok kozák feküdt a lóva a Kdön. Bgyszerre esak uagy kiálozást hallottunk egy csomó hólt ember alti, hát odamegyünk nézzük, a Jóska vót sz* géuy. csak a fi-je kandikál ki ugy e\'lakarla az t sok muszka. Killuzluk, lábra állélotluk. Nyögött szegény egy darabig, tle aztán mikor felütöttük egy •\'csípett-kozák lóra, aszouta, hogy sose érezlo illeti jó magái, mind most. Az máu uzér biztos, hogy lódótolt U ketne. Mikor e\'monlitk, hogy mi járatba vénánk; megörvendeztetett, raer hál o látta, amint az ezredesi Kentetek éa o akarták vinuyi, az még vagy kél muszkát fódlió vert, — de hál sok luil disznót gyóz — mégis evitték magukká Júika is helósítlle tervemet ós ll vezetoll berniünket, mer\' hát ü látta. Iiogy merre uieulek. Kgysze.re esak egy loval lálluok, mely ere.óra lulkoz. Megismertem benne az ezredes ur lovát és tákajAloltim. K kezdte hegyezni a fülét, egy iaite-róset nyeri teli és oda Irappól hozzánk. Megnéztük a nyeregtáskápál és inegiauálluk benne az ezredes ur \'kél jó revolveréi is Kgyikol zsebre vágtam éu, a másikat Jóska vette magáha\' és igy folytattuk at utunkat tovább. Besötétedett, de azért mi csak maraótunk. Egyszerre Jóska lova. nagyon hegyezte a falit. Józska erre bátra szól : „Gyerekek ájjunk ineg, itt lesz a muszka I A Julcsa má\' érzil A lovának ugyan uem vót rendes neve, de Jóska Julcaára keieszlüte, mer\' aszongya, igy ha lovára tekéül, mindig eszébe gyul az ü szép szeretője. Megállunk, B-kezdlüuk tauakonnyi hogy mi legyünk. Éu lólauátaiu magamat és aszoubam, én emászom elóre és megnézem, hogy mi légyeu «lót-lüuk és ha megpélaiitom a muszkát, majd visaza-gyllök, aztán majd meglátyuk, hogy miut csinyájjuk ineg a dolgot. (Végi kóv) FBBRUAR 18, 7, A L A I K Ó 1 L 0 H T HÍREK. ELLENSÉCÜNK. . . . Kitettségünk a félvilág S felvetítik a harcol véle; Nem látta azt soha senki. Hogy a magyar nemzet félne. Nem östtterle ezt az érzést S megösmerni nem is fogia! Bátran forgatja a fegyver! Nem lankadó izmos jobbja. Hiszen tudja miért\' Kaircol. Nem fantom az, nemzelérdek. Mindig híven jár nyomában A honszerző hét vezérnek Nem is féltem a fajtámat, Bár a pokol törve rája; Jnssaiért vivőit harcát Becsülettel, bátran állja. És hirdetem erős hitlel Hogy leveri ellenscgit, Hogy dicsőség babérjával Küzdi nagy, szent harcáí végig. S harca vége csak egy lehet : Összetörni musziál, rácot — Az Isten is mi velünk van, Győzni fogunk, — meglátjátok / NAGY LAJOS. — Azért, Terike. — Én más gyerekek is imádkoznak\'! — Minden jó gyerek, aki h»ii\|M mreti — Igen ám, de biztosan az oroea gyerekek ia imádkoznak aa ó katonáikért. Ki fog akkor gyétni ? A kisasszony zavartan hallgatott. Krre a logas kérdésre sehogyan sem tndott megfeleli): De szeren-eaére ott volt a Laci, aki kézbe szólott : — Ugyan, hogy kérdezhetsz ilyet ? Hiszen a )ó latén uem ért oroszul. . . . A háború humora. Olosó munkaerő. %y hudapesli fogorvosról bpszélik, hogy mi-Yyen Ötletes módját találta ki aonak, hogy a páciensei türelemmel várják, amíg a sor rájuk kerül. Kddig a váróteremben a szokásos szórakozást az ujságok ás folyóiratok nyújtották A minap meglepetés várt a betegekre Az asztalokon szQrko pamutgombolyagokat és kötőinket találtak. Senki sem kérdezte, minek ez Kgy darabig;fküdl a pamut azután itt is, olt is hozzáoyult egy-egy hölgy, forgatta., nézegette, majd megcsillanlak a kötólük és a pamutból hósapkát kezdtek kötni. Aki bement a ren-delószobába az abbahagyta, s folytatta a munkál egy másik. KUől fogva nincs türelmetlenkedés a fogorvos várótermébeu. A hósapkák pedig egyre szaporodnak. Az Isten nem tud^oroizul. A hatéves Terike és a bét éves Laci minden este imádkozni Wktak az ágyban a háború óta, a oefelóséjlik utasítására, a harcoló magyar katonákért is imádkoznak Kgy eate Terikének furcsa gondolata amadt: — Kiaaawouy, kérem, — szólt a nevelönőjé-bee, — aaérl imádkozunk a magyar katonákért!, hogy iegy&tzék w ilen«énei V — Aa alispán negyedévi jelentése. Az alispáu jelentése szerint Zalavármegyében neiu okozott nagyobb rázkódást a háború, s dolgok rendben i folyuak. Jan. 18-án megjelent a m. kir. miniszte-I riuuiuak a háború esetére %tóló kivételes intézkedé-j 8ekrölé« hadiszolgáltatásokrcl\' ki^doU rendelete a I búzából, rozsból, árpából és tftbból meglevő kész-I leteknek az Országos Gazdasági Bizo\'tság részére ; leendő átengedése végeit. — Zalavármegye területén az utolsó negyedévben egy koleraeset fordult elő. — Az őszi velések állása kielégítő s noha az egér nagyon sok helyen észrevehető károkat tett a veié sek fejlődése rendesnek mondható, sőt a rozsvetések a vármegye egyes helyein a decemberi enyhe időjárás következtében igen szépen ^kifejlődlek. — Azon gazdáknak, akikuok esetleg elegendő takarmány nem állana rendelkezésükre jószágállományuk kiteleltetésére, a földmivelésQgyi miniszter a vármegyei m. kir gazdasági felügyelőség utján kedvez méuyes áru korpál bocsátott rendelkezésre, miáltal az esetleges mutatkozó takarmányhiány is teljesen pótlást jijör. — A vármegye gazdaközöneógéuek kezén levő gabouakészlel uem nagy, de a vármegye közélelmezése nem szorul behozatalra. A jóazágárak a vármegye területén alacsonyaknak mondhatók csak a katonaság részére felhasználható u. n. con serv állat ára magasabb. A sertés ára a vármegyében szintén eléggé alacsony. — A zalamegyei siá-lógazdaságokban réBxbeu a korai fagy 4s hó miatt az őszi munkák sok helyen nem voltak elvégwhetők \| A bor értékesítési viszonyai uem jók, a ksmiet ki-jcsiny, az ár meglehetős alacsony. — Rég kellett volaa. Egy ígfttán talpraesett és égetően szükséges rendeletet honolt u minap a pénzügyminiszter Kirendelte ugyanis. hogy aiok a hadisegélyt élvezők, akikre » tnuukakeiÜlést rá lehet\'bizonyítani, a sogélytól megfoszthatok. A nagyszerű rendelet talán véget fog vetui annak a bántó pokhendiséggel üzőti henyélésnek, amit egyik-másik hadbavouulinak aaelóit siralmas nyomorúságtól megtört felesége a legnagyobb nyíltsággal üz és valósággal üzletet csinál abból, hogy a férje háborúban van. — Ae ijedteég. A jtsakácsué észreveszi, hogy az öreg János a gazdája féltett ó-szilvóriumából tölt és kiissza. — Mit osinál János ?. — kérdezi tőle. — Oh, ne is beszéljen. A méltóságos ur rajta osipelt, amikor az ülőbb<íttim egy pohárkával a szllvóriuinból, \\ — No és most megint iszik? — Hogyne innék erre az ijedségre I — Engedélyezve Katica levelel kap vőlegényétől A levél nagyon messzit öl jött Galíciából s onnan is egy árokból, ahol a vőlegénye már hal hete les az ellenségre. Katica sokszor elolva#a a levelét, amelynek különösen a vége dobogtatja meg a szivét. .., Kzer csókol adok neked ha hazamegyek. Rz a levél vége. amelyhez keméuy hivatalos írással oda van jegyezve: „Engedélyezve." Katica elpirul és ugy suttogja\'magába : Milyen szigoruau tartják mostanában a katonákat. A Laciuak még arra is engedélyt kellett kérni, hogy a háború utáu megcsókoljon. Szerkesztői üzenetek. — Többeknek. Önök iszouyuau kíváncsiak, ki az a fáradhatatlau vizsla orrú Spion s embervadász, ki állandóan szaglász s még legközelebb álló társait is a leggyalázalosabban feketilgeti erkölcsi szereoseuné. Kzutlal korainak tartjuk még, hogy teljesen hú lotog ráfiját a nyilvánosság olé hozzuk. — Azt axonhau védtelenül csodáljuk, hogy egy olyan szervezet, melynek tagjai az emberbaráti szeretel, a philautropin jelszavával dolgoznak, ily átlagon aluli salakot is megtűr kebelébon. kerestetik egy magányos, jó viseletű idősebb nő, hí mindenféle ^házi dolgot végez és főzésnél aegédhezíh. Cím a kiadóhivatalban. 4 zalai ionon FKBRUáR l» I ..--- Meghívás. H Dél-zalai takarékpénztár RcezTcnytáreaé^ 1018. évi mározitu hó 7 1k napján d. e. 10 órakor N»jykiuili»An aaját helyűéiben tartja XLV. évi rendes melyre a t. réezvényeiek tisztelettel meghívatnak. Tárgysorozat: 1. Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések az üzlet eredményért}!, az 1914. évi számadások előterjesztése — ezek alapján a mérleg végmegállapltása, a számadók leimentése és a mutatkozó nyereség leiosztása Iránti határozat. 2. A társaság hivatalos közlönyének az 1915-lk üzleti évre leendfi kijelölése 3. A megbízatásuk lejárta következtében az Igazgatóságból kilépő Grünkul Alfréd, Rothschild Samu, dr. Szabó Zsigmond is az évközben elhalt Fischer Igmicz helyett az alapszabályok éltelmében 4 Igazgatósági tagnak 3 évre, — ugy a (elügyeló-blzottságl tagok számának meghatározása és 1 évre való megválasztása. Kelt Nagykanizsán, 1915. február 7-én. AZ IOAZGATÓBÁO. A t. e. részvényesek kéretnek szavazólapjaiknak részvényeik előmutalám melletti átvételére a takarékpénztár helyiségében 191s. évi március 6-iu megjelenni. A társulati igazgatóságnak s ktlzgylllé« elé terjesztendő jelentése k közgyűlést megelőző tí napon Át a t. részvényesek Altat az intézel helyiségé- ben betekinthető. VAOYON MéRLee 1914. éVRőL. TEHER AlllEff -r--\| korona Pénztár! készlet....... Jelzálogi kötelezők....... Tflrlwztésea jelzálogi kőtelezők . . . Kezességi kötelezők...... Váltók........... ( lnlé«olt hál 260.0110 K — Ingatlan birlok , ot 7U5 _ m " \' \' \' ilrok 4 849 Értéknapirok fnggő kamstai Kint levő kamatok . . . Aranvok és frankok . . . Osztrák-Magyar bank Kiró . Adósok...... Avás és bélyeg kéltségek . M. kir postntakarékpénztár ■ 868 LL. 8 ! 61599 1893 f 931712 9.992733 16193 \' l,03S69fl S6714S 1.036846 19369 119346 6336 3000 37183 700 9490 93 94 1446 ij 7641266 fi Részvénytőke Tartalékalap Nyugdijalfji Tiszti nyugdíjalap Betétel és betétkamatok Rétét kamatadó Vitsoleszintitoll váltó Letételt\' . ". . . Kiére felvett kamatok Aranyok és frankok Hitelezők . . Kperjesy Sándor iskolaalapítvány Arvaházalap Színháza lap Katonatiszti akadémiai ala\|i Napibiztosi dij Felfigyelő-bizottaági dij Fel nem vett osztalék Nereség álhosal 1913. óvríl 27 freo. (i! ár. 50U 10 1914. évi nyáfWég &S . . 40 . 120X17 2O \' 1 Kelt Nagykanizsán. 1914. december 31 én. RE1NITZ JÓZSEF s. k. •gaigali. Ezen zármérlegel a fő- és egyéb üzleti könyvekkel összehasonlítottuk és mindenben megegyezőnek találtuk. Nagykanizsán. 1915. február hó 15-én. Dr. RENTZ1K FERENCZ s. k. társ. igatg. elnök EPERJEÉY GÁBOR s. k föpéuttarnok. HAI.FHEN MOR s. k. fcMgy. bk tag. FAICS LAJOS s. k f\'IUgy hit. tag RAI\'OCH GYULA s. k. f\'IUgy. bit. tag LOWE ADOLF s. k. f\'IUgy bit. tag . FEBRUÁR l» ZALAI KÖZLÖNY t MEGHÍVÁS! A Délzalai MÉM Eoesült Őnseplfzí Siettet folyó évi február hó 28-án délelőtt 10 órakor saját helyiségében tartja XXXIV. rendes évi közgyűlését, melyre a t. Üzletrészbirtokosokat tisztelettel meghívja Az igazgatóság. --xpmrsr--/ TÁRGYSOROZAT: I. A Si6Tetke7.pt igazgatóságának a lefolyt Qzletévról szóló jelentése. II. A felügyelő-bizottságnak a szövetkezeti könyvek és számadások 1UI1. évi felülvizsgálatáról szóló jelentése, ennek alapján a vagyonmérleg és osztalék megállapitása s az igazgatóság és számadók felmentése. III. A szövetkezeti hivatalos közlöny kijelölése. IV. Az alapszabályok 28. §a érteiméhen az elhunyt Fischer Ignác elnök helyett uj elnök, továbbá az alapszabályok 22. g a értelmében kilépő Kárlovils József. Miltinyi Sándor, Plánder György, Schwari Ignác és Slrém Vilmos igazgatósági tag urak helyett ujak vagy ugyanazok megválasztása, végre az alapszabályok 47. §-ának rendelkezéséhez képest 3 tagu felügyelő-bizottság megválasztása. Kelt Nagykanizsán, 1915. évi február hó fi-án. JEGYZET : A felügyeli biiuUtáf álul fillMwgált vagyonmérleg a aaövslkeieli helyiségben bármikor betekiuthetó. A társulat könyveibe bejegyzett ozletréízblrtokosok azaiazitllpjaikat íulyü áii február hé 3il áu tm 37-áa ■ aaívetkoieli helyilégbea átvafcatlk; a kAigyüUs napján aaavaaatlapok ki nem adatnak. A Délzalai Takarékpénztárral Egyesült önsegélyző Szövetkezet Mérlege 1914. deoembér 31-én. VA8T0N TEHEH u aoi 309 396 333 341 351 329 338 349 333 3H 343 343 Korona I- \| 1905 — I»I0. évt. kötelező számlán..........373 \| 1906—1911. . . ..........300 , 1906—1»13 , . ......S 335 1909—1914. . . ............10160 1910—1915. . . ..........44I8Ó I 1911-1916 , . . 53509 í 1913—1917 . , • .....[ 109073 1913-1918. „ . . J/..........89987 1914-1919. . , - T ■ • • ■ 194187 Kintlevó kaniát számlán ... 9840 Anyaíntézetnél elhelyezett tartalékalap számlán 10112 Ingatlan birtok azámlán ..............17355 Pénztár azámlán......................1936 -1- 541993 \| 75 1905—1910. ért. üzletrész azámlán 1906 — 1911. . 1908—1913. . 1909 - 1914. . 1910-1916. . 1911-1916. . 1912-1917. , 1913-1918. „ 1914-1919. . 1905—1910. árt. tókésitett ka 1906-1911. . 1908-1913. . 1909-1914. , 1910-1916. , 1911 — 1916 . 1913-1917. . 1918—1918. . Tartalékalap számlán . . Megtérített költség számlán Igazgatósági jutalék számlán Kelügyelóbizottsági jutalék számlán Kiére\'fölvett kamat számlán Tiszta uyereeég .... ás nyer. számlán 64 64 929 43976 76497 91347 83711 83990 101564 89 53 60 4787 6566 5567 3306 1118 10564 7000 1869 160 105 23171 II \\ I Kelt Nagykanizsán, 1914. évi december hó 31-én. SIÓ Jóssef e k. Knauas László s. k könyvalö. Dr Ollop Mór e k a nOv ig. alalnOke. pánalároa. Ezen mérleget inegvizagálván, a (5- éa egyéb üzleti könyvekkel összehasonlítottuk és mindenben megegyezőnek találtuk. Kelt Nagykanizsán, 1915. éri február hó 5-én. 60 05 60 68 " 79 j 63 98 66 i 48 51 Relohenlsld Oíyula s k falUffy, bn tag. SLrem Tivadar s. k falOsV\' b\|a. taa • Mathaa Károly a. f.niar. bla. tag. ZALAI KÖZLÖNY FBBBUip 18. M agvhi A i: 191Ö. évi február hó 28-án déléiig 10\'\|2 órakor \' tartja saját helyiségében == IVí\'l ívloi Svi Rendes Köz hielyhez a t. részvényeseket tisztelettel meghívja az Igazgatóság. \'.UjPl\' Tanácskozást tárgyak sorrendje: 1. Igazgatósági- és felügyelő-bizottsági jelentések. 2. A mérleg előterjesztése, az osztalék megállapítása, az igazgatóság cs felügyelő-bizottság felmentése feletti határozathozatal. 3. Az alapszabályok 5, 8, 7, 13, 18, 23, 24, 29, 31, 33, 38, 39, 40, 41, 42 és 45. §§ ainak módosítása, 4. A hivatalos közlöny kijelölése. ö. A sorrend szerint kilépő\'3 igazgatósági és 5 felügyelőbizottsági tag helyett az alapszabályok 24, 27 és 43. §§-ai értelmében 5 igazgatósági tagnak 3 évi időtartamra, 4 l\'elügyclőblzoUságí tagnak I évi időtartamra és a 3. pont szerint módosított alapszabályoknak 41 §-a értelmében 14 választmányi tagnak 3 évi időtoriamra leendő megválasztása. fl. Netáni indítványok. JEGYZET. A t. o. részvényesek figyelmeztetnek, miszerint szavazólapjaikat 1915. évi február hó 27-ik napján délelőtt 9—12, délután 3—5 óráig az intézet helyiségében személyesen vagy meghatalmazás alapján átvehetik. Hegjegyeztetik, hegy az alapszabályok II-ik szerint szavazati jogot essk ez gyakorolhat, kinek részvénye a ktofytltéet megelőzőleg négy béllel nevére átintett. — TABTOH Mérleg- ós Vagyonkimutatás TEHER ACT Prank Pénztári készlet..... fáitok :;n....... Előleg értékpapírokra ______ . Jelzálogkölcsönök..... Intézeti há» Egyéb ingatlanok IngallaiBfk eladása utáni vételárak Értékpapírok . . . . Értékpapírok Mggő ksuiatsi . . Kintiévé kamatok Aranyok és frankok Adósok . ...... . Krank i, Korona llllér 43 m : 48 mis 122.237 2,316 144 ll -iftvWK 7,436.908 205,000 81.818 8 806 2,775 164 33 Siló 1118 137 19 439 9891 i 13,188.386 : : : Kelőn tartalékalap Rendelkezésre álló tartalék Nyugdijalap .... Kíllón nyugdijalap . . Ujnépi Elek Lipót alap . Betétek és kamatéi . . Betétkamatok aranyok és Ijetétkamatnk utáni 10% Átmeneti\' kamatok Előre felvett hizbérek . Aranyok és frankok . . Engedményezett kölcsönök Visszloszimilolt váltók . Hitelezők". .... Nere-ségátliuzat 1913. évró 20.03 llll. iti aprwét ÜO n, IM ín, llt.l mán borona 4267 1,250.000 612 302 HOMO 10.304 160.000 62S 5.26(1 8,327.010 141: 22,184 78 348. 1837 IB.85S. 701.314. 1,003.781 787 639 1811 9891 13,168.3B8 llllér 34. Nagykanizsa. 1914. évi december hó 31-én. Ujnépi Elek Ernő rínak Dr. Fábián Zsigmond alelnök, Tripammer Gyula igaz/ali. Fenti mérleg-számlál a szabályszerűen vezet,>11 könyvekkel tételról-léielre Összehasonlítottuk: azokkal tökéletesen megegyezőnek találtuk Nagykanizsa, 1915. évi február hó 18-án. A FELÜGYELŐ-BIZOTTSÁG : Forintos Károly Dr. Fried Ödön Heimler József Goldhammer Károly Dr. Rothschild Jakab. ■tfyematott a laptulajdouos Ifj. Wajdits Józaef könyvnyomdájában Nagykanizsái, Nagykanizsa 1915. február aa 54-ik évfolyam. 15 szám. Hétfő Migjilinlh hétfőn ét eillirtihia. fclflfliatlal árak: Kgéo é.ie 10 korona, KUnt 6 N egyadévre 2 koron 60 Áll. — Egyai • iám Ari Kelelfa ntci kear.tA : Bánekovich János Kfaxarkefii: Kemény Láaeló tzirknztiiéi ét klMihlvaUI iiák-tér 1 Talafon: 182. — HlrdaUaak dljaiabáa •■«flnl. „, Élelmezés, spekuláció, uzsora. Amig h köznliiiultbsn szánakozóan 11 óztok, a dorozmás kenyerei rágosáló napszámost s gúnyolódva beszélgettünk a nyáron büszkén peosenyézó s literezó kőművesek téli paoal éa tüdóvásárlásairoí, ma szomorúan tapnszlaljuk, bogy jó magunknak is a basonlithatlanul feketébb, keserűbb kenyérből s maholnap a paoalból s tódéból is alig kerül asztalunkra, unnál kevesbbé szabad valami jó főzelékre osak reá is gondolnunk. Máskor tele piacunk mindjobban üressé kezd válni, az idegenből idecsöppent tipikus spekulánsok, kétes kinézésű, holuii menekült eiisteuoiák a falvakban az utcavégeken seregestül jelennek meg, vásárolják össze mindazt, amire magunknak is égető szükségünk volna, hogy elszállítván azt. — jó haszon üsse markukat s uiegisirosodv térjenek majdan vissza véreink által felszabadított s most elhagyott hazájukba Uogy az összeharácsolt áru hova kerül, uem tudni, de bogy piacunkon nincs, az holt bizonyos. Egyik-másik helybeli spekulánsunk már a disznóhusra s zsírra is rávetette magát s örülnünk kell, ha egy-egy kiló zsírt vagy disznóhúst 3 koronáért kaphatunk, —r Szóval sz áru eltűnik, az ár pedig szédületesen emelkedik. Uja I mert az élelmiazeruzforások fáradhatatlanul diktálják az árakat, kofáink pedig a piacra kerülő csekélységet Is rendületlenül vásárolják össze, hogy azl a bevándorolt spekulánsoknak szállítsák, kik azt uzsora áron adják kellő időben ki karinaik közül. A városunkban s a környéken rekvirált gabonamennyiség közzététele mán. némi megnyugvással néztünk a jövő elé, azon reményben, hogy az lisztté őrölve városunk közfogyasztására lesz fordítva illó árban, de feló, hogy ez is mint sok hasonló más csak csalóka s meghiúsult remény marad, — mert kiskereskedőink s pékjeink részéről állandó a hangos panasz, hogy minő uton módon juthatnak lisztjeikhez, mily könyörgés és kalvárla utján, milyen minőségben « mennyi bajjal, szekatúrával s ónkényeske-déssel kell lalálkozniok a szállító részéről. míg a kívánt s megrendelt liszt csekély tö- j , -.. , , . redekehez busás szállnási árak s egyéb sal ress5t ögyletet ■ lángok felszámiláss után hozzájuthatnak. TTa.flZnAljurtlr S mindezt a háború tejfelét szedegetbigóly bélyeget I spekulánsok, a kávéházakban dőzsölő itthon ülők valósággal mosolygó bátorsággal cselekszik s kereskedői élelmességnek minősítve, minden lelki furdalás nélkül nyúzzák az itthon levők bórit s szállítják vaggon számra az összebaráosolt árut vagy árulják detail-ban az olosón szerzett s eldugott élelmi cikkeket méregdrágán azoknak, kiknek véreik fent e kánaáni védelmezik. Szóval jól élünk s örüljünk, ha a spekulánsok kegyelmeból, kik dúslakodnak a jóban, fenékig vájkálnak a bankóban s pezsgőznek a nyers árut értékesítő paraszttál, — beáinter létünkre mabolnap egy kis pacalhoz s tüdőhöz juthatunk 1 — I koronáért. Igy bánik el velünk itiboulevókkel a kereskedői élelmesség mezebe burkolt spe-kttláoió és hangosan kiáltó uzsora. Habár ezúttal nem térünk ki állításunk igazolására néhány dokumentumra, de jövő számunkban a megtekintett számlákkal igazolni fogjuk állitásunk valódiságát. Pártoljuk a Vöröske- hadise- Tdrténet. Irta KISS MENYHÉRT Körüli paloiti, sok erkélye, tornya, Udvar* tagmélyén, u sznterrén-sorba. ÉK egy szegény asszony, árván, elhagyottan, Nagy urak swnnyesét mosogatta ottan. Mikor jött n nagy hir: kitört h háború, özvegy Patkó Pál né kél szeme elborul, UyAri munkáu fia, kinn Uláhországba\'. Most ounau masíroz, a tán sohase látja? 8 rjBggel azt olvassa Özvegy Patkó Pál né, Hogy mindeu fillérünk n magyar hazáé; Nosza kutatni kezd a ládafiába, 8 megy a népligeti honvédkaszárnyába : „Százados uramnak jelentem alánban, Hogy nékem mindössze ötven koronám vau; Albérletben wook. a számtól\' megvontam, Hogy öreg koromban élhttsak uyugodUn, Óh bár többem volna! A haza veszélyben. Kzt a néhány krajcárt ne vessék m«g kérem ! Attán hegy jöttek u sebeBttU katonák, öategy Patkó Pálué uem nézhetie tovább, \| Palkója \\<i vérzik idegen ég ulatt, Ks lla arra gondolt, szive majd megszakadt. .. Volt még két libája, sátorom ünnepre, Karácsony napjára tartotta etette, „Minden falás szálka lenne a to; komban I" 18 a sebesülteknek megsütötte nyomban, I Viite a kórházba esdekló kéréssel: \| „Szép vitéz uraim, jó szivvel költsék el .. -8 ragyogó glória ráncos arculatja, Hogy amije csak volt, miudeuét odadta — ... 8 urnóje unnak a fényes palotának, A dúsgazdag dáma igy szólt az urának: .Küldj tiz koronát a hadba vonultuknak, Harmincat a Vöröskeresztesek kapnak, ötvenöt jogyozz a nemzeti alapba, De a szerkesztőddel kiírasd a lapba . . " Kaszás Pali hőstette. Irta: Dezsényi Viktor. „. Hát leszátam a lóru és ekeztem csöndesen «Jir« mennyi, — mint mikor Miska bátyám gyerek koromba a ke portájára óinál lopnyi jártam. Há jó sokáig botoroglam a sötétben má kezdtem is uunyi a hosszas kódorgást, mikor egy fa mögött egy sötét árnyékot láttam mozogayi. ott vót a muszka. Kkktcsil bóra tértem, uogy m háta mögé kerüjjek. óvatosan mástlaui lehasava a tödre éa nagysokáro sikerűt is a hála mögé érnem. Csöndesen lö\'átam és e\'kaptttia a nyakát, Ugy megrémül á nyomorult, hogy e\'kez-dett remeguyi, mint a kocsonya. Megfogtam hátlu a frakkját meg kupájáuál a katufréktyét — azt ugy hijják, hogy gyicsu-gyicsu, az őrmester tanított rtja — és evezettem a mienkhö. Olt aztán elővette Jano ós e kezdett vele lótu karatyuui. Mikor aztáu kipiszkál belőle miudent — amit tuunyi akart, odagyütt hozzánk és azt meséte „de miugyárt előttünk vau egy falu abba vanuak a muszkák bekvártélyozva és ott van. ami ezredesünk a községházán." Hál most mit csiuyájjunk ? Hatan vótunk, azok meg fránya tudja menuyieu. Végre is ugy gondó- . tam legjobbnak, ha mi hármau Jóska, Jano, meg én bemászunk a faluba, a másik három megfi»t marad a lovakná és ha lövödözést hallanak a tnsó ódaion jajt ütnek a falun, tán igy m^jd megijed a maszka és nekünk még sikerű megszalannyi a zűrzavarban. Nagy óvatosan nekiindulunk és jó egy órai lassú mászássá e\'értük a falut. Hógatózlunk. Csend vót. Tanakodtunk egy darabig, aztáu mindenre e\'szánva bementünk a faluba. Nyomorút egy kis falu 2 ZALAI KÖZLÖNY KBIIRUAR 92. Kik halnának mag éhen? Hogy Angii a kiéheztetés gondolatéi a íelsziura vetette, Németoi toágban elmélkedni kezdtek fölötte. Nem, miutlia tartanának a kiéheztetés* sziszegő fenyegetéstől. De a német alaposság magéval hozza, hogy mindeu ügyet, amely elébe keiül, valamennyi oldaléról megvizsgál. így jutottak egy érdekes, hogy ngy mondjuk, megdöbbentően érdekes problebámhoz. Németország területén hatszázezer hadifogoly van. Azokon a területeken, amelyek ez idő iierinl Németország birtokában vaunak, tizenegy milió franoia és balga alattvaló vau. Ha tehát sikerülne az augol elveieiuültség uek Németországot elzárni a világ többi részétől s ha ebben a sátáni elszigetelésben Németországban elfogyna miudeu élelmiszer, — élieu kellene pusz tulnia eunek a hatszázezer hadifogolynak, n kiket ma Németország élelmez. Ezek pedig Anglia katonái — I igaz, hogy kisebb részbeu, az angolok szövetségeseinek, a franciáknak, az oroszokuak és a belgáknak honfitársai. És a körülzárásban nem julua eleséghoz a tizenegy millió francia és belgu, akiknek Borsa most össze vau nőve annak a német birodaloinuak a sorsával, amely a megszállott területekre rátette a keiét. Közömbös ez az angolokra nézve? A gondolat beu a hadifoglyokat és azok feleségeit kötötte ki Németország uem fogja & kiéheztetést első sorban a hadifoglyokon és a meghódítóit területek lakóiu érez tetui, — auoál kevésbé, mert attól uem kell félnie, Németország ép ugy, mint szövetségese, bőven el vau látva élelemmel s okosHJeosztéaasI, takarékoskodással kijön belőle, tiszte^ségeseu gondoskodik óriás (ogolytáboraiuak ellátáséról és marid arra in, hogy a megszállott területek Ínségét is csillapítsa A német hadsereg, mihelyt valahol a fegyverek elvégezték a dolgukat, a meiieküló ellenség nyomában kenyeret osztogat a meghódított földön. Németország és szövetségesei fegyverrel, katonák ellen harcol s nem akar milliók éhenhalásából győzedelmet szerezni. De Angliának és vele együtt az entente-uak, ha csakugyan gondollak a Németország kiéheztetésére, eszébe kellett hogy jusson : mi lesz akkor a hatszázezer hadifogollyal és a lizeuegy. millió emberrel? Az 6 embereikkel, akik tőlük a győzelmet é< szabadulást remélik és nem uz ébhalált I Vagy a legvégső (okon jár a gazt»ág bennük, ha ezt is szAinításha vették, vagy pedig — és ez az égyedüli mentségük — uem vették komolyan a kiéheztetés mumusát. Hogy Németország se vette komolyan, erre talán uem goudoltak nomabb marhahús kilólát 1 korona 72 fillérért árusítja Nagyváradon Bimler Károly polgármester érte-keiletet hívott össze a husdrágaság ügyében. Az értekezleten a löldmivelésügyi miniszteri kirendeltség vezelője, valamint a husiparosok képviselői is lészl-veltek. Az utóbbiak miudjárt sí értekesiet elején kijeleutetlék, hogy szó sem lehet a húsárak mérnék léséről. A gazdasági egyesület titkára vintőül kijelentette, hogy a hunárak nincsenek aráuybau az élő mai ha áraival és sürgette a hatósági husszék létesítését. A husiparosok kivételével>ezt az iuditvéuy miden felszólaló hélyeselte. A kérdésben a tanács a legközelebb dönt. Aradoifa közélelmezési bizottság kedden, e hó 16-áu foglalkozott a kérdéssel. A bizottság elhatározta, hogy a tauácsuak javaslatot lesz a husméstárszék sürgós felállítása iránt s egyben javasolja egy árusító helyiség felállítását is, melynek egy részbeu tejet, másik részében lisztet, harmadik rszébeu pedig hüvelyes véleményeket áruljanak Uizouy, bizony jó leuue nálunk ia efféléről gondoskodoí. nem áll mesaz\'e a valószínűségtől. A milyeu szívesen, ós bőkezűen áldozta Auglia eddig a harcban a francia és belga katonákat, ép oly köuuyeu belenyugodnék abba, bogy uébáuy tízezer augol hudifogollyal együtt ötszázezer irancia és orosz hadifogoly is áldozata legyen a pokoli tervnek, amely Augiia világhatalmát még megmeuthelué. És ép oly kevéssé fáj a szive azövétségeseiuek tizenegy millió polgári lakó-saiórl. De vs)jon Anglia szövetségesei, a franciák és az oroszok aunyira odaadták magukat a brit hatalomnak, hogy a kedvéért erre az irtózatos önfeláldozásra is képesek volnának? A franciák az oroez szövetségesnek csak az utolsó garasukat akarták odaadni ; ai angolok kedvéért nem squálnák tizenegy millió honfitársukat az éhhalálba lökni? A kérdés, ismételjük, csak elméleti. Amikor Németországban szóvátesteik, Augliát emlékeztetik arra a Itaromódra. amelyet a burok ágyutüzével szem- A városi élelmezés kérdéséhez. Az élelmiszeráriisok visszaélései kapcsán lehe-tetleu fel uem vetnünk azt az eszmét, hogy a város maga vogye kezébe az élelmezést és hatévi hus-mésiárszéket állítson fel. Eunek az iutézményuek a szükségességét mi sem bizonyiihalja jobban, miül az, hogy át nr«»ág nagyobb .városaiban mindenhol foglalkoznak a husdrágaság problémájának ilyen módon való megoldásával és uem egy helyen a kérdés már a megvalósulás stádiumáb/. is lépett annak dacára, hogy a profitot féltő mészárosok a leghevesebb akna munkát fejtenék ki ellene. Nagybecnkerekeii a városi tanács a mull szóm balon nyitalla meg a városi mészárszéket. Az mészárszék már az első napon nagy forgaknat éri el, ami érthető is mert a hatósági mészárszék a legfi- HÍREK. Az igazi hazafiság. Te itt vagy, le, rondái? - Becézve igy szólította meg egy fiatal regruta ma a másikat. Nem ludom, miért. Talán, mert uem tartotta magához méltónak a honvédelemben, vagy, mert már előbb kellett volna nnki szolgálnia, de ezt kikerülte. 8 mikor tovább hallgattam beszédét, amúgy igazában mondta el, hogy Ő ugyan ép kéz-láb ember létébe szégyenlené magát, ba itthon kelleue maradnia s nem viunék a harctérre védeni a hazát, mert ó magyar ember. Most már megértettem az előbbi szavait, mert a megszólított olyan stsudbau volt. hogy arról l>« lehetett olvasni, hogy ez alig kerül a harctérre. Pedig eunek volna mit védeni. S elgondolkoztam .. Mégi.s csak legtöbbel áldoz minap a magyar polgár ember. Megy lelkesedve a zászló vót, alig át egy-két házacskábu. Csöndesen lopakot- Erre aszoudom neki: „Add ide azt a maskarái, tuuk előre a házak mellett. Egyszeire csak lépteket niiyd én meg nézem s ha lehet, hál be is bátorko hallottunk. Egy kozák jött, — ugy látóik az volt a* doiu a házba, de jól vigyázzatok." őr. Meglapultunk egy ház kapujába és mikor oda- Hát neki Indul..,n. Jó megnéztem mindent, ért. mind a hárman rávetettük magunkat és egy Ml mkug)>1) üU TÓ, e>0W)mó mu„ka ^M^kl hangos szó nékü végeztünk vele. Odaütetlük szépen Hí K,(\|\|lko\|\| Ml örömönire olt ,á(0M1 , , a kapu aj, mintha csak alunua. Tovább mentünk., KkHlUj\|n , , oekj , \' Itt fordul\' a falu uccája. Kikandikálam a ház .ar.;\|rf\|b\| (\|> ,\|igy ^ v6\| fl ^ ^ i káná, de hirtelen visszakaptam a fejemet, mer\' egy w oda l4llworogIiyi. Mikor ,0 in^mvuUro\| fegyveres muszka ép akkor lordul meg .ppegett azjhogy kj vó;\|ék ^ ^ g;QUt)m ugy ^ e\' hurikkal tapaszTimi meg nom tapaszi rikkantotta vóua magát, ha idejébe be száját a tenyeremmé." orrom előtt. Ment egy darabig aztán megfordul.! Ippegy egy báz előtt spacurut. Ebhü azt gondóluk ki, hogy az ezredes biztos iit lesz fogva. Megvártuk j míg az őr újra egész hozzánk ért és amikor meg 1 Kőketeitem vele az ezredest é megmondottam fordul leráutottuk a fődre. Ez ugy látszik hátrább I" lr,fAH ur0>k\' hü«-v * Pali "»kaszvezelő megér-vót, mint a többi, mer- kiálltauyi akart, de Józska \| kwU- bü>\' "\'egmentse * muszkák közű\' az ó sze-gyorsabb vőt, miot a muszka hauggya, mer\' hát MMh RPl>"k,a sapkájával belé storélolta. Mikor ezzé véguzlüuk, le- Én az alall esélátam az ablakiu, hogy ló ne! húztam rulá köpenyét, lövettem a fódrű kucsmáját, j tüunyék a sok ácsorgás. Mire visszamentem má ott ráhúztam Janóra s aszonlam neki. hogy nézzeu kör- vót az ezredes is. Moutain : .Másszanak ki az abla-uyül e\'kicsit a ház tájékán. Olyan jóképű muszka Ikon, hogy szépeu efuthassunk." lelt a Janóba, hogy ha az orosz császár meglátta Hét kigyüttek és e\'futottunk. vőua, még tán cigánykereket is vetett vóua örömébe ! Emeot a sarkig aztán visszagyűtt. Aslonta az Nem lát,uuk 8nkit IP»kod»a bujtuuk végig ajtó nyitva vau és bent a kapu alatt alszik vagy hat 8 Jó n,e,,t » dolo8 " » kutya muszka; d* a« eiredwnek ia itt kő leuuyi. mer <»usika próbát okoskounyi, de aziéu a Jóaka pért-ogy látta, hogy az t pucergya kandikál ki az ab- : W^lt »» "kkor esze nekü. lakon Uaiua kiértünk a falubu éa má- közé jártunk , a lovaiukho. midőn egy lövés dördül e\' és ipppegot a lülum mellett aüvitelt e\'. llirteleu hátrifordutam és láttam, hogy egy muszka észreveit bennünket. Hama kaptam az ezredes revolverét és lelüttem a kutyát, de tná késő vót. észrevetlek bennünket. — E\'keztünk szalaunyi és szereucséseu el is értük a a lovakát és evágtatniuk Egy két golyó jött is utánunk. de a sötétbe nem lalátax e\' bennünket. Megérkeztünk ezredüukhó és ill az ezredes ur az egész ezred előtt megdicsért, megölet és aszón la, hogy m^jd fogok kapnyi egy érdem jelet. De aztán egy hétre rá gyűli az ezredes- és bocsánatot kért lülem az király nuvében, bogy ne jMr"~ guggyam hogy eddig ínég nem kapta........ érdemet, de hát oly vitézek a mi katonáink, h«y most e fogyott miuden érdemjele a kerályuak, de miháucst e készünek az ujjak rögtön napok maji* belőlük, akár kellői is. Erre én uszontam: „Dehogy haragszom vitézlő\' ezredes uram I mer\' hét iszen ugy van, hogy uem azért hós a magyar, hogy érdemet kapjon, hanem ez máu a véribe vau. Hál — biz igy vót ez nem máskép I (Vég..) FEBRUÁR 89. ZALAI KÖZLÖNY iilán. Életét áldozatnak tekiuti, amelynek a haza vé delme a legszebb ollára. 8 milyen áldozalrakéaz I Miudeut odadob, még a 8«jál életét is — ha a magyal1 becsület ugy kívánja. Nem régiben egy kiska-1 gesnok az oly irányú gondolkozást, hogy akkor,1 4fi4 000, összesen 9.116.600 ember, uizsai polgáremberrel beszéltem. Derék, szép szál j í uem óhajtott három négy órán keresztül folytatolt kimeritő s kínzó szellemi, erőltetett gimnasztikával nyerhetni^. — Egyáltalán uem tarthatjuk egószsó- Franciaország 1914 december 31-óig ezt a veszteséget szenvedte: Beteg és gyógyítható sebesült 718.000, nyomorék 489."0O. fogoly 494 000, haloU fia esett el az északi harcmezőn wa hősi halállal. Az öreg ember, mikor fia elestéről bedéit, egy könuyet morz8oll szét szeme alatt De esakhainar magához tért elérzékenyüléséhól s mintha megbánta volna azt s kifakadt ajkán a szó. Nem baji Csak gyózzQuk I Mindenkinek áldoznia kell valamint! — Megcsodáltam enuek nz embernek hazafiságát s ugy gondoltam, hogy ez a hós apa méltó hősi halált j halt fiához. De eszembe jutót! az is. háoyau vaunak I ma, akik inkább akarnak élő. lenni, mint hő-sileg elhalt oro zlánok, — ahogy az anekdota tarl\|a. I — Eljegyzés. Gapsovics Koruel honvédszázados eljegyezte Bercczky Vidor helybeli járásbiró bájos leányát Aunuskát. — Hősi halál. Borbély György egerszegi főgimnáziumi tanárt, kitüuó szerkesztő-kollegánkat nagy veszteség érte. Szép reményekre jógosiló tanárjelölt Ha, ifj. Borbély György tüzér-önkéntes a déli harctéren szerzett betegség következtébeu meghűli 9ö éves korában. Báuat09 szülei uyerieuek enyhülést abbau a tudatban, hogy fiuk a Hazáért áldozta fel életét. — Halálozás. Hosszas szenvedéseitől szaba ditotta meg a \|óltevó halál Farkas György déli \| vasúti főtisztet, kinek halálát csalásán kívül számos jóbarát gyászolja. Nyugodjék békében. — Elment a mi kedves iQu verselőnk. A háborús mozgalom első lépéseinél beigazolta a mi kedves Nagy Győzőnk, hogy a hazafiságbau méltó ulódfalesz édes apjáúak, ki igaz magyarságáéi l szeu vedelt is már. Alig rázla le a gyermek ilju a gym-názium porát, nyomban beállott önként a hadseregbe s mihamar a harctérre került, honnét súlyos baja hm parancsolta s most ismét, <!e már mint kadet őrmester indult a haza védelmére, hova igaz nagyra üecsülésüuk s aierelelüuk kisen. De uem fösvéuy-kedtek ám aiui kedves leánykáink sem, kik az ilju hatóba vonulót az indúláskor, annyi virággal halmozták el, hogy anualc vitelére segítséget kellel hivuin. — Méltán, meg is érdemli. Több ily derék, bátor ifjút, kinek dicsőséges hazalériéi igaz szívből óhajtjuk. — A helybeli állami népiskolák vezetőségét illető alábbi sorokat töbl. erdekeit ezliló azou kérelemmel küldte szerkesztőségünkbe, hogy azokat e helyűit nyilvánosság elé hozzuk Mi ler-mészeiesen késséggel teszünk az óhajlásnak eledel minden korumeuiár nélkül b Tekintetes Szerkesztő Ür I Már a megnyitás alkalmával aggodalmaink voltak az iránt, hogy az „Első Magyar állal nagylelkűen átengedett, utcára nyíló szük bolt helyiségek, tekintettel az előttök lebonyolódó nagy forgflomra. — iskoláhelyiségekuek aligha lesznek alkalmasok. 8 most hogy azon helyiségekben a tanítás [folyik már s gyermekeink oda három négy órára bepréselteinek, anélkül, hogy azon helyiségek óraközönkinl szellőztetnének s azok a szabad levegőn mozoghatnának, — kfilöuöseu délután, e,béd\|Ökel sem fogyaszthatván fi. i»gy órára már brireudoltHtnek s oll három négy órai tortúra mellett sem esetleges szomjukat uem olthatják — sem természeti — szükségeikéi erre való hely hiányában el nem végezhetik, súlyosbodott at aggodalmunk,\'hogy ily eljárás mellet) gyermekeink leBti épsége s egészsége sokkal nagyobb kárt fog; szenvedj, tniul a mennyit szellemiedben ily amikor a felnőttek ezrei a csalamezóu pusztulunk, ez itthon maradt apróságok kik kösül a ragály amúgy is el/ sokat elragad, az erőltetett, de eredményessé alig válható ily erőltetett pótlás melleit uapoiikiut egyfolytában oly hosszú lorturákuak legyenek a legtöbbször éhes gyomoiral alávetve, visszaszorítva természeti szükségleteiket vagy azok gitésére haza fntko.ssanak. Nem ludjuk elhinni, hogy a józan paedagogia ezt bármily kényszerkörülmények között helyeselhetné akkor, amikor a polgári iskolában is, hol a pót Iái bizonyára sekkal nehezebb megelégesznek napi rom órai tanítással. Anglia december 81-óig ennyit veszteti: Beteg ás sebesült 1U5 qpo. nyomorék 49 600, logoly 89.600, halott 110 .r>0>>* Autoaen 4jjS.ftO<) ember. Ezek szeriül einliteit ellenségeink a megemlí-tell határidóig ennyit vesztetlek: Beteg és sebesült: •2,666.601). nyóinorék ÍI76.100, fogoly 1,669.600, kielé- halon 1,616 600, összesen 6,609.60") embert. Ha az állatos egy napra eső veszteséggel kiegészítjük ezt a számol ugy a mai napig 8,437.100 embert vészitől az áutánt. Ezen aggályunknak amikor iil elölt kifejezési adunk, tesszük ezt azon hogy Dr. 8zek<-res József ur, ki ugy Küldjünk katonáink-íermosüvegeket, teát, konyakot, likőrt, idét, caces-t! Az adományokat köszönettel — „BERLIN" nagy mozgó színházban liA-! kedden, szerdán és csüiortököu szebbnél-szebb képek lesznek bemutalva. Olvasóközőuségüuk már sokszor ! meggyőződhetett arról, hogy a .Berlin" sziuház nyilvánosság j agilis igazgatója mindig elsőrendű remek szép tiszta reményben, képekből állítja össze mő«orál, melyuél szebbet a is mint H»j főváron mozgók sem tudunk bemutatni. Reméljük, , . . . , hogy a n. é. közönség löinegesen fogja meguézni e "IXK^Ií « ludanitanit M-i Ilit mint ki«4 ma,„rl _ Síllb„ % „,„, ffiUe az iskolai gondn kságnak is elnöke, fog ulal és mó előadás, dot találni arra, hogy éppen azon említeti helyiségekben elhelyezeti gyengébb nembeli tanulók e! gyötrő tortura alól lelszabaduljauuk s az ottani ok-j lalasakkéul módosítassák, hogy gyenuekeii.k leg- nak therm08ÜV6g6ket, alább ebédjökel elfogyaszthassák s ne présfijiesseuek be oda már 1 órakor Mert szerintünk az egészség i mogőrizése éppeu mosl sokkal loniosabb, mint egy csokoládét, caces-t! kevés tudás megszerzése ily gyötió testi tortúra ut-\' jáu éppen abban a zsenge korbau, amikor a szerve- j zetuek leginkább van mozgásra és levegőre siük- fogadja S a hadtáp-paranCSnok- HégH Több érdekelt szülő. Ságokhoz juttatja a honvédelmi - Böjtölünk. Kimúlt a ta.sung táuo. ze..e j minisztérium Hadsególyezö néikui Uanievái herceg mz idén ui-m vwite fei osör-1 Hivatal Budapest IV., Váczi- gő^npkáját. Sisakot nyomlak a lujebe s csörgő helyeU i \' kezei ezurouyos puskát Öleltek. Nem volt ez évben j Utca JO. SZ. idő víg mulatozásra; a nagy dáridóu, hol Európa \' népei adlak egymásuak találkozót, pehgógyöngyök \| Imi^m. -k M ■ g% mA . 4 helyett vérgyöngyök áztatták a löldet s n karcsú rlcUdlIldl 21 KOrBSlBlIK üvegek dugóinak haugos pukkauásu helyett negyven-kettős ágyuk küszöutötték uz embereket ^ .Szóval szomorú volt az idei farsang. — De1 lesz még víg is, lesz láncon jó kedv, vidám keringő, gyöngyöző pezsgő s Carneval herceg a csukaszürke uniformis helyeil ismét lelölti majdan tarkakockáe! ruháját. Addig I legyeu néma a jókedv I Éljük a nieiil komolyságot és a lelki megtisztulás bőjljét. — Ellenfeleink vesztesége. a halál rideg angyala kaszás hadiszekeréu vágial végig a harcok mezóin és hull az ember, mint a sárguló fáról a falevél. Milliókra a száma azoknak, a kiket a háború angyal-lehellel- éri. s a kik életükkel Űzették ínég mások vágyait, bűneit, rút törekvéseit. A Vörös Kereszt nemzetközi irodája Genfben a minap közzétett egy statisztikái, a mely borzalmas nagyságúnak mutatja a habom aratását — E szeriül: Surbia vesztesége 1915 január 10-éig a következő volt : Beteg és gyógyítható sebesült 38.000, állandóan alkalmallau 12-600, fogoly 18.600, halott 95Í.IOO, összesen Hl 10(1 ember. Japánország .914. november 91 éig a következő veszteséget szenvedte: Beteg és gyógyítható sebesül 86-0 <0, nyomorék 9">0 ), (ezeket természetesen visszakapták) halott 11.000, összesen 56.000 ember Oroszország vesztesége 1916. évi január lo-éig ez: Beteg ss gyógyítható sebesült l,490.l>Ö0, nyomorék 491.000, fogoly 769 000, halolotl 743.to\'>. összesen 3.493 600 ember. Belgium december 81 -éig ezt a veszteséget szenvedte: Beteg ós gyógyithtftó sebesült 69.600, nyomorék 97.5000, fogoly 49.000, halott 79.5000, óssszeseu 919,000 ember,. Plébániára egy magányos, jó viseletű idősebb nő, ki mindenféle bázi dolgot végez és főzésnél segédkezik. — Cím a kiadóhivatalban. 4 ZALAI KÖZLÖNY KEBRUAR 22. Meghívó. A Néptakarékpénztár Részvénytársaság Nagykanizsán 1915. évi február hó 28-án délelőtt 9\'\|, órakor saját helyiségében tartja IX-ik Évi Rendes Közgyűlését, melyre a tisztelt részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések az 1914. évről, 2. Az 1914. ovi zárszámadások előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség hovuforditása iránti határozat és lelmenlvény megadása. 3. A felügyelő-bizottság díjazásának mtatállapitása. 4. Az intézet hivatalos lapjának kijelölése. 5. 6 igazgatósági tagnak 3 évre való megválasztása. rt. 4 felügyelő-bizottsági tagnak I évre vuló megválasztása. 7. A választmány létszámának megállupitása és a megállapítandó létszámban 3 évre való megválasztása. Nagykanizsán, 1915. évi február lio 18-án. Az Igazgatóság. JEGYZET: Az alapszabályuk 16. ij-a értelmében, a közgyűlésen azon réazvényea bir szavazati joggal, kinek részvénye A közgyűlés napját megelőzőleg bártim In,nappal már nevére iraujil s részvényét ;i nappal a kőzgyttlés előtt a táraság pénztáránál, vagy a Magyar országos központi takarékpénztárnál Budapest, (IV., Deák Ferenc-utca 7.) felmutatja. A részvények felmutatásáról elismervény adatik, mely igazolásul szolgál a közgyűlésen való részvételre. TARTOZIK MÉRLEGSZÁMLA KÖVETEI. Pénztári készlet............55 43tí Oíotr.-magv. hsuk giró L3.D03 Postatakarékpénztár 6B5 Váltótárca..............2,8!16.tt 77 leírás..............8 670 Adósok fedezet mellett ...... Jelzálog kölcsön........ \'21 :»&» Kötelezvény kölcsön..........h 794 Kézizálog.......... Értékpapír.......... Ingatlan Föügynökség . . ... KelszcreléH ......... Különfélék.......... ■tfTI Itf\'j korona jm. 28 81. •w 97i a, ,HS7 306 741.111 230.163 56.418 142 870 3.\', 460 1.850 1 1.209 Korona Alaptőke......... Tartalékalap" KlllOn tartalékalap* Hetét ........... Viaazleatámitölt válték...... Hitelezők.......... Kel nem vett osztalék és részvény kamat Átmenő tételek : Fűggó betéti kamatadó ... Függő tiszteletdíjak..... •lóvé évet illető előre beszedett kamatok Egyenleg\|mint tiszta nyereség: a) átliozat 1913 évről li) folyó évi nyereség..... 17 196 83.316 •A tolyó évi ny.r.sigbAI kiegisailve H0.000 K,-ra.\'\| " . . 10.000 . fll.i Korona fillér 1,300 000 135.849 6.386 801.718 1.551.145 I53Í31 2.286 2.866 34.222 Kelt Nagykanizsán, 1914 évi december hó 31-én. Bemata Oéza a. k. elnük Dr. Kelts Sándor a. k. hely elles cln&k. Dr. Kreialer Józaef a. k hciyelles clnttk Gellért Henrik a. k. üfyvaxati-igasgaió Kzen mérleg-számlát megvizsgáltuk, az intézet líl- és segédkönyveivel összehasonlítottuk és azokkal mindenben megegyezőnek találtuk ( ^^-ih-lt Nagykanizsán, I91f>. évi január hó 15-én. * Dr Ro«ftnb«rg Mér » k . f«l(Jgy, blc. Ing, Barta Lajos ». k. UlOgy. bll. tág. OtvÖM Emil a k r.lüfy. bla. tag. Nyomatott » laptulajjongi Ifj. Wajdita Jóawf kaajroyomdijiban Nagykanizsán. Nagykanizsa. \'9\'5 február 35 54-ik évfolyam 16 szám Csütörtök ■•iJiltalk hátién éi ciltirtikl. llifti.M.I árak: K,.„ .,„ 10 »„.„, i,n„, s koron.. \| tj„„„ N.O«Mvr. « koron. ÍO mi. _ ...m .,. 10 f\|ll. BÍn"kovlch Jin08 t-\'el.tó. .MrkMsM : FAaxwkMStA: Kemöuy Lásitó Siirknztiiii éi klaMklutil liák-lér t T.l.ton: 103. — Hlrd.Ma.k dlj.,.b. ...rlM. A magyarok... Doktor Veress latrán református lelkésztől, a debreceni kollégium tudós tanárától. a napokban alkalmi találkozás és beszélgetés során a következőt kérdezte egy porosz katonatiszt: — Boosánat. de a tanár ur ugy-e valódi magyar? — Az vagyok . .. S miért kérdezi ezt tőlem? — felelte meglepódötteii a tiszteletes. — Mert, kérem, — mondta a porosz, — mi külömbaéget teszünk az Ungár és Magyar kifejezések kózótt. Ungárnak nevezzük szép országuk minden lakosát, de Magyarnak osak azt, a ki fajta szerint is az... — És, hogy vélekednek ezekről az utóbbiakról ? — Mi németek szeretjük ezeket az igazi magyarokal, mert bátor harcias nép, — válaszolta a porosz. Veress doktor ebból\' a katonás válaszból kiérette azl is hogy az élMatemti porosz tiszt elótl azok a magyarok sem maradtak felismeretlenül, a kiknek a nyelvók ugyan több s kevesebb fogyat-j kozással magyar, de szivük : idegen. Báró P. porosz vezerkari őrnagy az északi harctéren Lázár Miklóssal n Pesti Napló haditudósítójával beszélgetett el a faj-1 magyarság óstőmege — pafaazljaiuk Mól. j P. báró Orosz-Lengyelo,-szagban, mint egy porosz gyalogezred parancsnoka, néhány hétig egyik magyar honvéd gyalogezredünkkel közösen és szomszédosait védelmezett fontos pozíciókat s e közös harcokból kifolyólag igy jellemezte magyar paruszl katonáinkat : — Pibenókben, harcokban megfigyelhettem a magyar katonát, ezt a nagy-; szerű emberanyagot, a melynek képessegeiről persze eddig kevés fogalmam volt. . . Bevallom, Magyarországról eddig leginkább földrajzi ismereteim voltak ; néhányszor jártam Erdélyben hajtó-vadászatra, de nemzeti sajátosságai, földöntúli honszerelme, a földmiveló nép értékes tulajdonságai nem értek el boazám. És hogy ez igy van, niiKWh rajta csodálkozni való. Békében nagyon sokat olvasok, majdnem műiden érdekes uj könyvet, a inil a itöityvcxijoltoi kirakataiban latok. Magyar Íróktól is majdnem mindent elolvastam, a mi német fordításban megjelent és ha vissza- gondolok olvasmányaimra, munkára sem emlékszem, a mely a magyar paraszttal foglalkozott volna .. . Budapestről, vidám asszonyokról, szenvedélyes szerelmekről, a dzsentriről, a gazdag kereskedők életéről írlak a magyar irók és azl hittem, más nincs is, mint ezek a gondtalan, nemzetköii életet éló osztályok . . . Kzért voll számomra meglepetés a magyar paraszt, mikor [elfedeztem magamnak a — lövészárkokban. Milyen gazdag is lehet Magyarország, ba ezt az egyedülálló kincsesbányát eltitkolta a világ előtt... Ugy a szivemhez nőttek ezek a barna, szótlan, komoly emberek, mintha véreim volnának. Láttam a magyar parasztot ágyutüzben, láttam őket ingujjban stur-molni, láttam osatározásaik után a halottaikat eltemetni, az arcuk mindig egy volt: gőgös, bus, elragadóan lér-fias... A lisztjeikkel való viszonyuk is más. mint minden nemzet katonáié. — Gyermekes szeretet sugárzik a színjükből feljebbvalóik iránt, ezek pedig valami előttem egészen ismeretlen atyáskodó modort használnak, — nagyszerűen illik hozzájuk. Özedet a kórágyról. Kóp a háborúból — ...„Hazamentek fiuk? jó. Isten veletek! Ha én itt raaraduék. ugy-e nem feledlek ? Én gondolok rátok itt az idegenben, Még ossk l« uem fekszem ebb\' a köves rögben.* .Hogyba haza értek, térjetek be hozzánk, Jó kedvvel lármásan, mintha együtt volnánk. H(gy ne sejtsék otthon, mért maradtam én itt. Kisírná jó anyám, sok fájdalmas könnyít" „Mondjátok tueg neki; nagy sorba jutottam, Hős valók a csatáu, díszes sarzsit kaptam — A miatt maradok, nagy szükség van itt rám .. Jaj! ha most a szivem agyonszoríthatnámla . ,\'rfe tudja meg aoha az az öregasszony. Hogy én bús életem kórágyon hervasztom, H igy jen egészségben, arany portopó vfll,\' Könnyabb ieas a sorsa, mintha élne búval .Mondjátok meg neki, hogy várjon békéreI, Mjjd éú íi megtórsk, ahogy ti. idővel . Fényességben élünk, gondtól, bútól menten Igy mondjátok fiuk. áfdjon meg $x Heti\' 8 a kis magyar falu rongyos viskójában Mosolygó anyóka álmodik magában ... Várja türelmesen fiát évről, évre, Mig lezárja szemét, halál keze végre Amaz ott nyugoilik ellenséges földben, Kmez akácerdós csendes temetőben . . Amaz csendben mult ki. hogy olt békén tudta, Kmezt megnyugtatta annak boldogulta. Zombory Gyula. Lengyel emlék. Irta: Sándor Kálmán. Néha megundorodtam egy kicsit a megaludt és sötéten pirosló vér szagától, azután megint csak ölni akartam. Szokatlan és eddig idegen ösztönök dolgoztak benuem. Az utolsó idők eseményei nehéz helyzetet teremtettek a csapatlestre nézve, a melyben voltam, i Egyik napon parancs jött a tartalékhoz az éjjeli támadásra. / Langyos, szelíd ószi este voll. A félhomályon át csak halványan rajzolódtak át a megfigyelt falu körvonalai Leírhatatlanul lázas órák következtek á katona* arcára kifitt « piros rigaiéra, h beszédjüket még inkább meghalkították. Osak agy suttogtak, miül amikor sokan gyónnak valahol, öreg éjszaka borult fölénk. Mindenütt halálos, nyugalmas csönd. A küldöncök nesztelenül tűntek el a parancsokkal, mintha;osak a főúri szalonoknak halk lépéshez sokott lakájái lettek volna. A szivem erősen vert, amikor leadták a rövid paraucsot: ,K.lórenyomu!,ei. A rajvoualok szó nélkül felfejlődtek. A sásuló-! nljak harcvonalba mentek ál és néhány saempillánUs alatt bevették magukat a lejtó oldalán keskenyen húzódó erdőségbe. A gall vak itt-ott halkan reccsontek meg ai óvatos lépések alatt, azután hosszantartó lesend következett. Félóra multáu az erdő másik szélén tömörültünk. A hold már lassan az ég aljára kapaszkodott, álmosan hullottak elénk a lesárgult levelek Süppedékes tisztás előU álltunk, amelyen tul mintha már láthatók lettek volna az előretolt orosz \' őrségek. Kúszva és macskaszerü óvatossággal haladtunk előre. MinthR nyughatatlan mozgást láttunk voloa : a lávölban. Suttogó vezényszavak .. . Az első rajvonal sortüze bevezette a köszöntőt. Orosz fegyverek ropogása volt a válasz. •, A maulioberek hívására hadosttályunk tüzérsége is muukához látott és egymás után szólaltatta meg valamennyi ágyuját. .. Tüzelésünk fokozatosan erőaő-. «tou. fesaevesttu viatigvetsenjt amgtluttii. t ZALAI KÖZLÖNY KKBRUAR 25. A miket itt idézetten a Veress István és Lázár Miklós németjei külön-külön elmondottak a magyar faj jellemzéséül, voltaképpen osak azok elótt lehetnek tanulságos „ujigazságok", akik az iszapos, koosonyás békeévok idején csúfot, gúnyt űztek a magyarság eredendő nemes, férfias tulajdonságaiból, s akik nem annyira eltitkolták, mint inkább oélzatosan, vag.v inegnemértés-ból elsikkasztották, meghamisították, tagadásba vették azt a saját külön magyar nem- Bombavetők erkölcstana. Szófiában • városi kaszinó Mijén a zene talán épen a négyeshez harangozott be és a bulgár hölgyek kísérőjük karján colonne-ba állolUk fel, amikor a kaszinó egy sóiét szobájából bomba repült a párok kózé. Felrobbant és egy tiszt hálva maradt a parketten, a sebesültek pedig vérea gouwlyagbáii, orditva és hörögte bukdácsolták egymáson és a pánikszerűen menektlló tömegen keresztül, A bálon jeleü volt a miniszterelnök neje is s a bombavetés kifejezetten azt a célt szolgálta, hogy siket üljön ezeket láb alól bosszúálló végzet, mely a kulturába betolakodott embari fenevadak megfékezését paiaaoeolja, közeleg már a bűnösök lelt a monarchia hadainak villogó snmayain. zeti életet, azt „az egyedülálló kimerithetet- „iteurii. A merényié elmeneküli, de a szófiai rendőr len", melynek gyémántjait n porosz P. báró. (égünk sikerüli megállapítani, hogy a lettes és cin-magyar paraszt honvédbakéink szeméből; kosai ériutkezésben voltak a szófiai szerb követseggel, oly hóditólag látta felragyogni pihenőknél. \| ...Ka eszünkbe juta szerb korn.áuy válasz-harooknál ós temetkezéseik közben . . . jegyzéke, melyet a utoiiaicbia ultimátumára küldött, mikor ez jüvetidóbeli királyánsk meggyikolása miatt Köszönetünket és hálánkat ajánlhatjuk fel ezeknek a poroszoknak, akik szavahihető idegen létökre keresetlen szavakkal bizonyítják egy valódibb, igazibb magyarságnak „létezését;" ám; ismétlem: ez a tanúskodás leginkább osak elfogult ellenségeink előtt lehet újság, a kik eddigelé Gogáékkal összefogva hangoztatták, hogy Árpád népe már rég kihalt és Magyarország ma már csupán egy Barnum-oirkuszszerü népegyveleg, melyben kivetkőzött gyülevész, ázalék elégtételt követeli, fezünkbe jutna a képmutatás szavai : a szerb királyi kormány őszintén sajnálkozik az elkörolett büuteny miatt mely semmi körülmények közt uem a szerb nemzet, csupán néhány elvakult ember terhére irliató. A szoib királyi kurináu) Ígéri hogy amennyiben a büuteny szálai Szerbiába vezetnének. mindeu irányban vizsgalatot fog indítani és s bűnösöket példásan meg logla fenyíteni, mert a szerb nemzet erkölcsi uézópoulja se eugedué meg, hogy klrálygy Ikos maffiák zavartalanul garázdálkodna-sauak. Az erkölcsi lellogás, mely öze.biat vezérli, a élődnek a pusztult magyarság szebb Italig-1 "ó"\' merénylet elkövetése álul ujabb meguyilatko-zásu firmája alatt... Mi sokan, hallgatásra, I,í,r* Mrg»téa«kk«l nem sikérült Bulgáriát , , . , ... , , , ., [rávenni, ltogy semlegességet .Szerbia és az euleute tűrésre karhozlatolt magyarok azonban, kik- . . . Jv, ,, . ., ,, tavára megszegte, hál elő a boin\'ával I Jöjjön a ttek par evőkanálnyi ÜBzta magyar vér tnég t,rror a pusztítás szelleme, jéjjöu az alattomos em-bizsereg ereinkben, derék porosz barátaink I bergyilkolás, fajjöu a PrMpák és lársainak gárdája, elótt is tudtuk, éreztük, hittük és hirdettük,\' bogy ainli a diplomácia fiuotn szavai elérni uem hogy ha majd jönnek a szörnyű viharok, a tudlak, azt bombák dörrenő szaya érje el. Ks a szerb mocsárnak Osufolt magyar néptenger felráz- követségről küldött gyilkosok betöltötték kötelessé- kódik és mélységeinek rettenetes erejével végigkorbácsolja, útjából elsöpri: ellenségeit. M. P. Pártoljuk a Vöröskereszt egyletet! gükel: a bombái elvetették és a bomba puszlitott. Kgy emb<r meglialt, sok ember megsebesült. . . De valamire nem gondolnak a bombavetők. Arra. bogy van egy erkölcsi világrend, mely nem tűri el az erőszakot,^mely kérlelhetetlen szigorúsággal semmisili meg at-e4«ne támadó bűnösöket A gyilkos, eki embert öl, a tolvaj, aki az erkölcsi rend ellenére idegen vagyont szerei: bűnhődik, inert Használjunk hadi s e- b0D!,""i\'1!\'!1 t\' I" \'I \'T^T\'l i ,, J , . reud ellen feltámadnák, (ivilkosoknsk es boiubavetóknek Miért drága a kevert liszt? Miért kicsi a zsemlye? Hát igen. A mi kánaánuukban megfagyott a gabona; feketébb a drágább is lett a mindennapi keny.ér, melyért a „Miatyánk\'-ban naponkint imádkozunk. Malmainkat, nagykereskedőinket azouban mindez «gy cseppet sem aggasztja Annál busásabb a haszon. annál pazarabbul telik az erszény. Mert ha a búza ára métermázsánként 12 korona, miért ne lehetne a belőle előállított liszt akár 82 korona is? Hogy miért? Azt ők tudják legjobban. De többé-kevésbé már mi i* tudjuk. Meit a inig a mull békéit időben nagy kereskedőink, a malmok s azok li-ferán&ai megvoltak elégedve 60 fíll., esetleg 1 kor. haszonnal. most a háborúban métermázsáukéul legalább 5 korona kUlön haaznot biztosítanak. 8 ha valameljik élelmes malomigazgaló ugy gondolkozik, mint meg is történik, hogy az 8 korona hasznot megfelezi a nagykereskedővel s mint tudunk ia példát reá, egész gyártmányát a nagykereskedők utján juttatja a kiskereskedőkhöz » pékekhez, előáll az eset, hogy a inig ők naponta ezreket váguak zsebre, a bUtők mehetnek a sokat emlegetett sőbivatalba a hasznukat keresni. — S ba a stitő vagy kis kereskedő zúgolódni mer s a liszt monopóliumot óhajtja, — mivel egyes spekuláus malomigazgatók sehogyseui tudják beleélni magnktt, hogy hasznukat a hatóság állapítsa meg ugy tesztk tul magukat, hogy az évtizedeken át malmukat támogató hűtőket és kereskedőket teljesen cserben hagyiák s a városban boltokat bérelvén, gyártmányukat közvetlen a nagyközönségnek adják el, hogy igy a maximális és a detail ár közötti 10 korona kQlöubözel oroszlánrésze a vállalat markát üsse. Lássunk azonban egy számlát, A hely egy vidéki provinc város, — melynek hatalmat* mö malma van. góly bélyeget niucveu helye az nmbiirl kultuia világában. És Kétségbeesett tömegek düböröglek egymás ellen, A gránátok pontosan csaptak az oroszok közé A 1 golyók mint éhes madarak sikonglak a levegőben.\' Messziről a felgyújtott házak pirosló lobogása adta a azinpadi világítást. A haláluak uri aratása volt. 8zurouyrohammal dőltünk előre. Széjjel mállott a muszka előttünk. A legjobb időheu. \\ pusztulási ért tájékra sűrű tejszinü kőd ereszkedett alá. amely lépésuyi távolra se engedte látásunkat Az őrszemek figyellek már csak az elesendő- j sedett éjszakában. A jol végzett munka eredményeképpen szokatlan , szerencséhez jutottunk. A kis galíciai falu kéleli szélétől alig néhány száz lépésnyire tágas uri kastély fedele! várakozott ráuk. .Bevonultunk". A lovagkor levegőjét éreztem magam körUl éa mintha megszépült volna valamelyest előliem az imént lefolyt hisztérikus vérontások sziujátéka is A belső falak között mindeu elárulta, hogy csak Szól u. i. a számla eg; péknek ott helyben szállított 10 zsák lisztről, melynek árai jó zsírosan ílkosokmtk os boiubavetóknek ivi vannak számítva. A tíz Üres zsákért a\'számla fizettet 15 korona 30 f., tehát á I r.3 K. a korlátlanul költekezhető arisztokrata engedheti meg magának az ilyen slilü berendezkedést, de még akkor\' is mOvésznek, céhbeliuek kell lennie. Osupa lágy, meleg lónus, csupa finomság mindenütt, amelyből keservesen kiiittak a mi vastag, szürke öltözeteink. Nehéz csizmáinkkal olyan idegenül mozogtunk ebben a milioubéii, amely talán most látott először beret váiatlati. sznkállal benőtt arcokat. Lassan, latban mindannyian felmelegedtünk és elfelejtettük, hogy nem vagyunk hivatalosak. Mindenképen „otthon" voltunk és engedelem nélkül jártuk végig a termeket. Az empire szalonból epekedő melódia szűrődött \'ki meglepetésszerűen. Félig nyitva hagyott ajtók I mögött valamelyik társunk kötött ismeretséget a drága Böstiudorferrel Szomjasan kaptuk el a hangokat. A muzsika megmozdította magyar szivünket és a j következő percben már halk kórusban támadt (el a gyönyörű nóta: .Mikor eszembe jutsz, mintha tavasz volna, Az orgouabokor mmiba ráin hajolna". Tara fnjében uagy kegyesen leír a 10 zsák uláu i-7<; K. lebát zsákonként 17 00 fillért, igy tehát egy üres zsákéri /izeltet 135 fillért, melyei nagy kegyesen visszavesz 180 K.-ért, ha ueki tetszik s nincs kilogáca a zsák elinti. Igy mindeu üres zsákon marad a malom tiszta haszna 16 fillér. De most jón c számla legérdekesebb pontja. A 10 zsák liszt után u. i, amely olt helyben saját kocsin szállíttatott 0% haszon és szállítás dij fejé-beu szerényén fel vau számítva 22-65 kor., mely a 111) üres zsákon harácsolt 15 fillérekkel 2416 Kor. Bz a malom inint értesültünk uapoukínt 5, 6, \|700 métermázsa lisziet állit elő, melyből juapoukíut 1 csak miutegy 20 j métermázsa ugyanabban a városban lesz széthordva Méltózlwék már most kiszámítani csak a 200 zsák liszt uláu. ami 20-szor tíz zsák 10-10 zsákonkiul 24 15 koroméval, ugyebár 483 korona, a mi 6% haszon, szállilásdij > zsák külömbözet lejében üli naponkint az illető jó urak markát Hál még a többi 20iM»n f-lali zsák ulán No lám I Uzért olyan drága a leket, kenyér HÜBRUAR 25 ZALAI KÖZLÖNY és liszt is a ezérl zsugorodik szegény pékjeink.,; oly kjenire a zsemlye S ludják urálin, hol ez a malom? Majil a legközelebb ínég tüzetesebben kötüluvs megmondjuk Brutue HÍREK. ~ A déli harotérrftl. Osak egy darab abból az éleiből, amelyet odalenn, a szerb vidéken a mieink éluek le. De érdemes lejegyezni s megírni, A mi kaotuáinkról esik szó e birben, akik az 09-ik ezredbe Bonlzik Lajo* zászló*!. majd hadnaggyal töltöttet\'el hosszú féleszleudót bábot us avarban lolytonos életveszedelemben. Beulzik Lajost meg ki ne ismerné ? Édes sima modorú úriember. Egyike dr. Benttik Ferenc (iáinak, egy u négy kü/.dó hós Heuizik fiuk közül A napokban azoubau Bentzik Lajosnak el kellHtt válnia csapatától egészségi okok miatt s lel kellett jöuuie Budapestre. Futó (Őzként terjedt el ennek Beulzik katonái köiött a bire. Hogy asr. ó szeretett hadnagyuk elválik tólük, akit "annyirá szerettek, hogy mikor egy katonu egy toiásm tuti szert, tOstént hozzá vitte, s neki kedveskedeti vele Csekélység magában véve, de a háborubau alkalom udtáu egy tojás is nagy dolog. Nagy áldozat, hogy lemond róla valaki, amikor az ó igazsugságos zsák-"lánya s ueki is jól esnék. Beulzik Lajosnak tehát a búcsúztatására készültek a hadfiak Ki tudja, látják-e egymást ? Élnek-e még mind, ha Beulzik Lajos visz-szakerül csapatához. 3orba álltak s kilépett az egyik Itihrer, akit legszóképesebbnek tartottal! a bajtársak. Amúgy katonásan összevágta bokáit s szólni akart hogy elbúcsúzzanak. De csodálatosan összezavrodott lejében minden, s agya uem volt tiszta, meri Benttik Lajos szemében könnyet pillantod meg. Nem is azóll fUhrer ur egy-szól sem. hanem meghatott zavarodottságában hadnagy ur, Beulzik Lajos elé lépett ... a kezét megragadta s megcsókolta azt Így búcsúztak az 62-es katonák Buntzik Lajostól, u jó s^ivQ, uuuHb lolkfl hadnagytól. Az a kézcsók volt az öS-ee bakak búcsúszava. Mennyi őszinte érzés volt abban a kózonókbau « . osak az Isten tudja I — Szombathely üaztellátáaa. Fokozatosan es kommuniszlikus formában látja el a város ha ósága Szombathely közönségét a legszükségesebb cikkekkel. Eddig berendezkedett a városi ható-ág a szén, só. burgonya és tojá1- árusítására, mo»t folynak az olfl. készületek a lisz. tej-és lius árusításának átvételére. Vasárnap délelőtt Kiskos István polgármester a szotrtbathelyi lisztkereskedóket és u lisztet árusító füszerkeretkedökol hivta össze értekezletre, hogy velük Szombathely város lisztellátására vonatkozóan megállapodjék. Az értekezleten a polgármester bejelentette, hogy a város lakosságára fejenként és naponként egyharmad kilogram liszt fog jutni A lisztből csak szombat-helyiek kaphatnak. A közönségnek liszttel való ellátáss ugy történik, hogy a kormánytól kapotl gabonát a vái\'otf a helybeli nJ1«noknál megóröltoli és a Itszl-keraakedók között aranyosan kiosztalja. E célból a várost három kerületre osztják és a hét megállapítandó két-két napján utalványt kap a fogyasztóközöuség a városi számvevőségtől a lisz vásárlására A kereskedők csakis utalváuy ellenében adhatnak el lisztet. Az árat minden elárusító helyen táblán jelzik s attól sonkiuek ««m szabad eltérnie. Ugyanezen nz áron árusíthatja a kereskedő a sajái lisztkészletét A pékek tartoznak kimuUtni a tavaly elhasznált lisztmenuy^iséget és Alinak aranyában kapnak majd halósági lisztet A kaiouaság ellátásáról ezután a katonai kincstár íog gondoskodni Hát ualuuk?? \' A Zalamegyei Gazdasági Takarék- örömmel olvassuk. hogy Veszprém városa az ot pénztár r. t. adományai. nyugvó hősöknek emléket állit a temetőben, melyre Mint minden óvbeu. ez évben in meghozta a az oU u\'u«f6k uev" M vé8¥rt\' örökkó hirdetve Gazdasági Takarékpénztár áldozatéi a jótékonyság ol- M 0,1 Du«v6 ,,Ó8Ök hail,fil1 Köve- tárára, ami annál inkább jóleső, mert e nehéz viszo-:,<We raó,tó UHmfl8 Pé,dn tíX\' ,ul>9i miuAn ?4ro» nyok között minden jótékony intézmény kétszeresen j « W különösen pedig azok, kik a reá van utalva a támogatási. - Amikor at intfcel í Mbor° íejíÖ,él jntnak.. alábbi jótékony adományait Mívesen regisztráljuk, egy-, — Bécsben dühöng a tifusa Egy helybeli ben köszönetünket fejezzük ki ugy Knortzer György \| kereskedő a bécsi sebesült korházban fekszik s neje igazgatónak, mini az intézet igazgatóságának is a jó- a napokban felakart utazni látogatására, férje azonbau tékonyságot élvezők nevében rögtön leintette, hogy meg ne probáljon felutazni, mivel ott a tífusz iszonyúan szedi Áldozatait s a levelel is azonnal égesse el. — Levelek a harotórről. Ismerőseink s barátunk napról-napra keresnek lel haéetérról leveleikkel, melyekből nemcsak jóleső örömmel győződünk meg életbeiilétökról, de arról is hogy ellátásuk kitűnő s az ellenséget alaposan döngetik. Nem hiányzik a humor sem a levelekből ami határozoUau aria vall, hogy katonáink nem csüggednek. így legutóbb Tóth Károly" s Szénás Fereucz tanitok s a inni postával Nagy Oyó/i a mi kedves il\'ju poeiánk örvendeztettek meg sornikkal. mind derűs hangulatban írva. A kártyán Prickler Karoly városi hívataluok is üdvözli ismerőseit. — Elfogott huetolvajok. Még a mull óv szeptember havában kendődön, hogy Práger Ferenc helybeli mészáros észrevette, miszerint husüzletébfll napról-napra eltűnik egy-egy hatalmas és finom da rab hus s nem tudott uyomára jutni, hogy kik voltak a tolvajok. Rendőrségünk azonban elókeiitette a ifelikvegseket Polgár Sándor mészáros segéd é-i társai személyében, nemkülönben Miilei László kiska-nitsai vendéglőst mint orgazdái, ki a tolvajoktól 1 — 1 hogy a kiülje, tifuszi nem ro.a.cipésok törlesztik, konlll^rl l4rtrollll kl,óak;„t , ,■„,„,„ hu80k„ amint a tudósok kísérletei alapján eddig hitlék. hanem a ruhstetu egyedüli terjesztőié ennek a vesze- ~ Halálos Vl»utl szerencsétlenség. Gönc .telen.es ragályos betegségnek. A ruhatetO az emberi L»\'ü* 83 ém M>be,i k»,M* «»koruok f. hó 2J-éu testen és ruhán élősködik, különösen a nyakon, liá- Ikervonallal elutazott. Murakerenzturon tolatás ion ós a derékon, ahol a ruhák szorosan railaíeksze- ki,lbe" a «rnyaa ker« \'""I"* " »«reneóllent s Sziitbáialapra K anu — Szegényház építési alapra ÍIIO - Városi Bb-géiiyalapra 60 — Szepilö egy-sutalnek 00 — Keszlhrlyi gazd. akadémiáiuik ,\'\|0- — Ker. jól. níVgjleinek . :to- — Izr. jót. su- _ Tllztdtó loslbletuek li .v _ Kels/i keresk. iskolának helyben 20 _ Fégimuáziumi nesélyegjleluek ■tű- _ Kógiiimáziumi\' ónképzAkóreek in- — Községi ipari-kólának VII — Állami elemi iskolának 10\' Patreuagu egyesUletuek . JU _ Nauykauiuai népkóuyvtáriiak . no — , ipaitettttlel nieuliazHlspiu . ío- — dispeusaire részére ao — „ uépkouyliáuak 50 _ Kvangellkus uóegyleluek 10 — Vörös félhold részére 40- Nagykanizsai magáutisitv. egylelonek „ ■a- — fniz. Hogyan terjed a kiütései ti- Az Ujabb oivosi tapasztalatok azt bizonyítják, nek a testen Ezeken a helyeken befe»zkuli magát különösen a túli ruhákban és a varrások mentén r\'akja le a petéit. Különösen akkor szaporodik el, ha rit- vonat kerekei közé került, melyek két lábát kiszakították s derekát szétzúzták. Súlyos sérülésével a helybeli közkórházba szállították, ahol azonban a kán vallják az alsóruhát, ugy hogy legiukább a sze- <1 W^wabU ápolás dacára is kiszenvedett. Holttea. géuy néposztály körébeu, a hajléktalanok menhelyein, téi "u Mik ftrök «\'y«g»\'omre. tómegiakásokbau szaporodik nagyon A tapasztalatok szerint a kiütéses tífusz csak azokon a hely.-ken teljed, ahol <z a rovar befészkelte magát; tehát lisz tátlan, rosszul szellóztelet, elhanyagolt lakásokban t/OnáÍllkll£lk Ilyen emberek hurcolták be a kiütéses tífuszt Ber- _ . linhe, Bécsbe és Budapestre u, ahol lókéul a legszegényebb néposztály lömeglakásaiban terjedt el s tőlük kapták meg azok, akik hivatásukuál fogva (orvosok, ápolok, rundÓrök) ezekkel a betegekkel vagy környezetükkel ériutkeziek. Berlinben és Bécsben a (óváros törzsökös lakossága uem is kapta meg a járványt. A legutóbbi bécsi nagy járvány idejeu liftben az Allgemeitie Kraukeiihausbau ápolt betegtől uem kaptA meg injekció uljáu senkise a tífuszt, el-lenben két segédorvos és egy ápolóuó. akik a betegek fölvételénél, a lettekkel megrakott ruhákal kezükbe vették, azok megbetegedtek. Megerősítik ezt a mull évben Szerbiában szerzett tapasztalatok is; a megfürdetett, a kórterembe tisztán került beleg nem terjesztene el a ragályt. Megállapítható tehát először az, hogy » kiütéses tífuszt a ruhatetvek tm-j^sztik, másodszor az. hogy a (elvektől megtisztított beteg uem (erjeszti a járványt, és hogy niucs más opide-mikus jelenség, a mely a rnhatetü tífuszt, terjesztő 1 tulajdonságával szemben állana — A 96-ik katona a temetőben. A háború kezdete óta immár a Oó ik katona került a helybeli katholikus temetőbe, hol ilju szivük örökké álmodik n nemzet dicsőséges gőzeiméről. Jóleső Ne adjunk alkoholt ka- II 4 ZALAI KOZLONT FRIIBUAK 11 . -i-i- Meghi vó. A Néptakarékpénztár Részvénytársaság Nagykanizsán 1915. évi február hó 28-án délelőtt 9\'\|, órakor \' saját helyiségében tartja ===== IX-ik Évi Rendes Közgyűlését, melyre a tisztelt részvényesek ezennel meghivatnak. -----ttSONfeBO"---- Tárg-y sorozat: 1. Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések »z IU14 évről. 2. Az 1914. évi zárszámadások előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség hovuforditása iránti határozat és a felmentvény megadása. 3. A feltlgyelő-bizottság díjazásának megállapítása. 4. Az intézet hivatalos lapjának kijelölése. 5. 6 igazgatósági tagnak 3 évre való megválasztása. fi. 4 felügyelő-bizottsági tagnak I évre vuló megválasztása. 7. A választmány létszámának megállapítása és a megállapítandó létszámban 3 évre való megválasztása. Nin/yk>uii/."Hii, 11115. tWi február Ito 18-An. Az Igazgatóság. JEGYZET: Az alapszabályok 16 tj-a értelmében, « közgyűlésen iwn részvényes bír szavazati joggal, kinek részvénye a közgyűlés napját megelőzőleg három hónappal már nevén* Íratott a részvényét :t nappal a közgyeié* előtt a társaság pénztáránál, vagy a Magyar országos központi takarékpénztárnál Rmtupest, (IV., Deák Ferenc-utca 7.) felmutatja. A részvények felmutatásáról elismervény adatik, mely igazolásul azolgál a közgyűlésen való részvételre. TABTOZIK MÉRLEGSZÁMLA KÓVETEL 1 fi I -1 Korona Pénztári készlet . Oaxtr.-magv bank giró Postatakarékpénztár leírás . . Adósok fedezet mellett Jelzálog költsön . Kötelezvény kölcsön Ijézizálog . . . Értékpapír . . . Ingatlan Föügynökség Felszerelés . . Különfélék .... korona 819 1 55 4311 63 13,903 28 1 585 Hl 15 8 670 971 211 159 1 60p 8.794 -1 71 926 1,817 .\'106 £30.16.1 56.418 I 12 870 3."> 460 1.850 I 1.109 4,088.307 Korona Alaptőke......... Tartalékalap\'..... Külön tartalékalap" Betét .......... Viaazleszámitolt váltók .... Hitelezők..........;j Fel nem vett osztalék és részvény kamat . Átmenő tételéi\': Függő betéti kamatadó . . ,j Függő tiszteletdíjak.....j Jwvó évet illető előre beszedett kamatok Ij Egyenleg mint tiszta nyereség: a) átliozat 1813. évről . j\| , b) folyó évi nyereség ... •A folyó éli nyarttégböt ki.Ré.oh* 140.000 K.-ri . . . in.ooo . 17 196 83.316 1,300.000 136.148 6.886 801.718 1.651.145 163.831 2.286 1.866 34.211 100.511 4,088 307 fillér Bamate Oé» a. k. •Intik. Dr. Keltx Sándor a. k. helyettes elnök. Dr. Kreialer József a. k. helyettes elnök Kell Nagykanizsán. 1914. évi december lió 31-én. Oellért Henrik a. k. ügyvaaetö-lgaagaió Ezen mérleg-számlát megvizsgáltuk, az intézet lö- és segédkönyveivel összehasonlítottuk ás azokkal mindenben megegyezőnek Utlákuk. Kelt Nagykanizsán, 1915. évi január hó 15-én. ötvtta Emil a k ^ falOgy. biz. tag. Dr Roaenberg Mór k felügy. biz. tag. Barta Lajos a. k. falOgy. biz. Uf. Nyomatott a laptulajdooos Ifj. Wajdite Jóxaef kduyfayomdájábaa Nagykanizsán.