Zalai Közlöny 1877 018-025sz március.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	22.39 MB
Keltezés:	2023-01-04 13:45:55

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	314
Megtekintések száma:	539
Leírás:	Zalai Közlöny 1877. 018-025. szám március Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. 16. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: VAGY-KANIZ8A, 187?. márczlus 4-én. 1811c szám. Tizenhatodik évfolyam. Va* EléUzetési ár: évre . fíl évre negyed évre Egy szám 10 kr. 8 fit. 4 2 i 1 Hirdetések f, haAho« pet«V»orban 7, mjí<»<>''lii7.0T G b minden további «őrért 5 kr. NYILTTÉRBEX íiroiikint 1» krért Tetetnek fel. Kiumtári illeték minden egyes hirdetésért külön ? 30 kr. fizetendő. I''.í^--^»S® 1 A lap szellemi rétzét V J illető előbb: IKÖZLŐN illető kOdeménjek a 1 szerkesxtőbSx, Takarékpénztári épület föld- 1 szint, — anyagi részét J illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentre intésendok : NAGY-KANIZSA j Wtesslosááz. Bérmentetlen levelek csak ismert mnnkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok ruaca nem küldetnek. V Kani/savkros helyhatóságának, nemkülönben a «n.-kanizsai kereskedelmi s iparbanku, a „iL-kanizsal takarékpénztár0, a ,zalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kanizsai kisded- i , \ nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kfllválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer^ vasárnap- s csütuj-tököp megjelenő vegyes tartalma lap. A községi orvosok rendezése. (Folytatás.) IV. A közegészségügyi intézmény foganatosításában első és minden feletti lépés a helyes szervezkedés, helytelen szervezkedés mellett helytelen marad az egész ügy vezetése és erre első helyen a törvényhatóságoknak kell erélyes befolyást gyakorolni. Hogy mi módjával biztositható a helyes szervezkedés, eló van az irva a közegészségügyi törvényben. Az annyiszorszóba hozott közegészségügyi törvény 142 —146-ik §§. kitételei szerint minden 0--10.000 lélekszámból álló község egy orvost; minden löUU lélekre egy szülésznőt tartani kÖtele8- Ebből kifolyólag oly község, mely saját körében ennyi lélekszámmal bir, maga kÖtele8 egy hivatal-.»rvost és tartozik egy hivatal-bábát felfogadni ; és ha esetleg a közigazgatási területen ily népes község nem volna, akkor annyi «•gyes községnek kell csatlakoznia, csoportosulnia, hogy az által legkevésbé G, legfeljebb 10,000 lélekszámmal birjon. A községeket, egészségi köröket a törvényhatóságok állapítják meg, ezek szabják meg a községi ós körorvosok évi fizetését, a bábák járandóságát pedig jóváhagyják mindenkor a legközelebb érdekiett felek meghallgatásával. (144. 15Ü. e, Pályázatot hirdetnek, a pályázók szakképzettségét megbírálják, ezután a választást a községekre bízzák. Elég téve levén azon intézkedésnek, következik a belsó szervezkedés és pedig a közegészségügyi községi szolgálat 139.14o. i 41. esetlega 14ő-ik§§.kitételei értelmében, mely községi, bizottsági, orvosi és szülésznői. TÁRCZA Zold a remény..... o Zöld * remény szép szine és leveled, A reménység szép színével díszeleg, E roinénynok sxép virágát kedvesem 11»ven őrizd a vész ellen kebleden 1 Mrrt ha x vész letépi e virágot, Elsf.tétül gondtalan szép világod. Keblemben is élt s virult e szép virág. De kitépte s eltaposta a világ, £« azóta keblem üres, pugzta lett, Nem jő reá az a kedves kikelet, Egy óhajom az leune még e léten, Hogy nj színben virulna föl reményem, Hogy a végzet össze hozna bennünket, S oltár előtt egybe tenné kezünket ! 8 boldog lennék, minő nem volt, senki még I Hn kebleden, szived felett pihennék. Cz. L. A nagyravágyás átka. (Történeti regény.) Irta: Jenvay Géza. (Folytatás.) Egy mély sóhaj repült el most ai álmodozó ifjú kebléből, halvány arczát gyengéd pir futá be, szive hangosabbau kezdett dobogni s egy édes mosoly lebegett ajaka körül és as álmodott jövő tündér-képei tova üsték a mait setét árnyait, feltűnt a kis erdei tündér bájos alakja, újra látta a kedves gyermeket, amint oda simulva keblére, picii puha kezecskéjével végig simogatta gondoktól nehés homlokát, érette forró csókját, hallotta csengő szavait, azokat a sokat ismételt szavakat: ,Ugyebár Kornél mi boldogok, nagyon boldogok le-azünk ?a / A községi belszervezkodét csak azon esetben foganatosítható, ha a községek és" körök/ megválasztott orvossal és bábával birnap. Megtörténtével a választásnak, a községek képviselő értekezletet tartanak, tudomásul veszik a közegészségügyi törvényeket, megalakítják a közegészségi bizottságot, halottkémet választanak, egyhangúlag elfogadják az intézményt és fogadást tesznek, hogy ezt a maga érvében foganatosítani, fejleszteni és megőrizni fogják, a foganatosításban, fejlesztésben akadályt el nem tűrnek, ezek után folyamba teszik az ügy kezelését. Tehát: 1. a község végrehajtja jelen törvénynek, a kormánynak és a törvényhatóságnak a közegészségre vonatkozó, a törvények értelmében kiadott rendeleteit. 2. Gondoskodik a községében, körében létező vagyontalan és tébolydai ápolásra nem minősített, tehát a közönségre nem veszélyes elmebetegek, továbbá: a vagyontalan hülyék, siketnémák, vakok, nyomorékok, lelenczek és dajkaságba adottak gyógyításáról és ellátásáról. 3. Intézkedik a temetők és lehetőség szerint a halotti kamarák felállítása és felügyelete iránt. 4 Őrködik a köztisztaság, a husszemle, az áruba bocsátott tápszerek és italok, a közhasználatra szánt ivó viz tisztán, ennek ártalmatlan minőségben leendő tartására; a kutak, medenczék, víztartók, viz vezetők kellő fenntartása és elrongálásának megakadálj o-zása, ugyszinte a halottkémlet és általában a helyi közegészségi teendők felett. 5. Ezen teendők szempontjából előforduló hiányokat, kihágásokat, a közegészségi ügyekben illetékes első fokú hatóságának orvoslás, illetőleg megbüntetés végett teljesiti. 6. Ily esetekben egyúttal lefoglalásokat tehet ott, bol a törvény, vagy az ennek alapján kiadott kormányrendeletek szerint elkobzásnak van helye, ezt, ha az eset körülményei közegészségi szempontból igénylik, végre is hajtja. 7. A község vagy közegészségi kör területén tartózkodó élet vagy testi biztonságot és egészséget veszélyeztető eseteknél, különösen hirtelen életveszélyeknél rögtön eljár. Ezen most elősorolt teendőket nagy és kis községekben a bíró és községi vagy körjegyző, rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány, törvényhatósági közegek, Budapesten pedig a fővárosi rendőrség végzi. A most elősorolt teendők képezik a közegészségügyi községi szolgálatot, melyet rendezni hogy nem kisszerű feladat leend, felérthető annak természetéből. Midőn ezen szolgálat értékét és mesz-szeteijedő hatását fontolgatom, nagy értéket, messzeható eredményt ütök benne visz-szatükrözni, mert csakugyan érték és nagyhorderejű a közönség körében. Ha reá pillantok azon közegészségügyi szolgálatok töredékeire, melyeknek maradványai a múltból még mindig láb alatt eklendeznek, méltán féltékeny vagyok a körvonalazott szolgálatok hú és pontos végrehajtása iránt, mert jól tudom, hogy népink annyi pnrla-goiás után nagyon nthe«n fcga ffjr s vezetéséhez, a bel szervezkedés nr hoz hozzá fogni s igy a hol csak leket, tá-gitand kötelezettségei elintézésében. Egyedül a törvényhatóságok szí tüzetes felügyelete nyújt az ügy megvédhetésére ; a belszervezkedés hozzá segélyezése-teheti folyóvá a jelzett közszolgálatot. És, hogy ez tényleg megtörténhessék, feltétlen szükségessé válik: a) a községeket helyesen fogalmazott »szolgálati utasítással" ellátni, hogy szükségből''minél könnyebben leheésen tanulmányozni a közszolgálatot Hatni kell arra, hogy minden község kivétel nélkül utasitas-sék az ügy kezelésének nyilvántartására, mert csakis ez fogja a községeket utalni szolgálataik pontos teljesítésére, ily módon lehet az ügykezelés miképenjét egy pillanatra áttekinteni a törvényhatóságok felügyelő küldöttjeinek sat. És, hogy az ^ne csak elméletileg, hanem gyakorlatban is érvre emeltethessék^ kell, hogy a törvényhatóságok az ügy vezetését irattárilag is elrendeljék. Mondják ki eszerint a törvényhatóságok: b) hogy minden község lássa el magát egy »közegészségügyi naplóval" a napi közegészségi mozzanatok feljegyezhetésére; c) egy „betfisom ós egy kozegész-ségi Jegyzőkönyvvel" afontosabb egészségi események, rendeletek, intézkedések beik-tathatására; d) egy „haJottkémi jegyzőkönyvvel" a halottak bejegyezhetésére ; e) egy egy „rovatos táblás kimutatással* a vagyontalan tébolyodottak; — hülyék; — siketnémák; — vakok; — nyomorékok ; — lelenczek; — szegények; — dajkaságba adottak nyilvántarthatására; /) hol szükségeltetik, ,egy állat- és hMvizigálati jegyzőkönyvvel" a vágószékre, mészárszékre rendelt állatok feljegyezhetésére; g) egy „Mrsáf-kinywe!" a kihágások — Igen boldogok .... nagyon boldogok! suttogott as ifjú — a mámoros pillanatban feledve mindent, egyedül csak a jövőre gondolva, mely annyi örömet s boldogságot ígért számára. — De hát miért is ne lehetnék én még boldog, nem szeretem-e Camillát s nem szeret-e ő is engem? .... Szegény Mariska meghalt s most már esküm senkihez sem köt e világon, mint csak kedves kis erdei szépséghez .... Igen, de ha ő mégis élne, ha nem halt volna megZuhogő molnár leánya!? — dadogott az ifjú végig húzva kesét homlokán, mintha setét gondolatait akarná elűzni — oh, akkor .... akkor Camilla mi soha, de soha nem leszünk boldogok ! ! .... Eh; de félre tőlem ti setét gondolatok ! Hogyis tudom örökösen e rémes sejtelmekkel kinozni magamat? .... A koczka már el van votve, a dolgon változtatni nem lehet s én megfogom tartani szavamat, mint az egy Irényi hez illik. Haladok tovább az ösvényen, melyet kijeleltem magam számára, bárhova jussak is! . . . . De vezethet-e ez ut máshova, mint a boldogság hónába? .... Nem, .... nem I hisz minden lépésünkre egy angyal ügyel, egy földi angyal, kit én oly rajongva imádok! .... Sokáig álmodozott még az ifjú Irényi, szobája nyitott ablakánál ssótlan bámulva as előtte elterülő sötétségbe, mig nem felébredve ábrándjaiból, álomra hajtá fejét, hogy újra és sokat álmodjék a kis erdei tündéiről s jövő boldogságáról ! „Egy roppant nagy üstökös osillag jelenik meg as égen, mely miután három éjjel tündökölne, sem többet, sem kevesebbet nem fog végbevinni, minthogy neki ront a világnak s izzó porrá töri a földgolyót.- E rém hir volt el- terjedve elbeszélésünk idején, a nép között, mely különbféle variátiókkal szájról-szájra terjedve, csakhamar befutotta as egész országot. Képzelhetni, mily félve, rettegve várta a köznép a rettenetes planétát; de még a műveltebb osztályban is voltak elegen, kik hitelt adva e jóslatnak, aggódva néztek azon nap elé, melyen mint mondák, el kell sülyedni a világnak. Nem lehet tehát csudálni, ha az egykori szenvedélyes csillagász: az ifjú Irényi kíváncsiságát is felingerelte e rendkívülinek hirdetett égitest Esti tis óra lehetett, midőn Kornél, hogy megfigyelhesse a seprüfarku bolygó megjelenését, ismét felkereste a rég nem látott csillagász-tornyot De minthogy az üstökös feltűnése csak tizenegy órára volt jelezve, Irényi az ablak elé állitva a távcsöveket s egyéb szükséges eszközöket, a kényelmes pamlagon foglalt helyet s átengedte magát gondolatainak. Elhallgatta a kanyargó Vaág folyó hullámainak titkos suttogását, amint a lehajló füzek ágaival játssa-dosva, ezüst szalagként kígyóztak a zöld mezők-, lombot erdők s kies ligeteken át s ott, hol as ég és fold összeölelkeznek, ahol a láthatárt mintegy bezáródni látjuk, eltűntek a semmiségbe Mély csend volt mindenütt, még osak as esti ssellő sem ingerkedett a fák leveleivel. A fellegtelen égen ezernyi osillag ragyogott, köztük a méltóságteljes vén hold, halvány fény nyel vonva be a mindenséget. S oly csendes, oly gyönyörű volt a természet, hogy önkénytelenül elandalodott a szerelmes ifjú szivének lángoló érzeményei mellett as ünnepélyes némaságban. Merengéséből as óra ütése ébreszté fel. A kastély órája tizenegyet kongott Kornél egy mély sóhajjsl emelkedett fel a pamlagról s hogy megtekintse, vájjon az üstökös már csakugyan as égen van-e, a nyitott erkély felé köseledett A bolygó hosszú seprű farkávsl már valóban ott pompázott a menyezeten s az egykor oly szenvedélyes csillagász, meglepetve bámulta egy ideig a hatalmas égi testet Azután egy nagy távcsövet állított a nyitott ablak elé s az üstökösre irányozva sokáig vizsgálta a különös tüneményt, eszlelődéseinek eredményét as előtte levő könyvekbe jegyesve. Egy jó félóra mult már igy el s Kornél még mindig a csillag vissgálásában volt elmerülve. Mély csend volt as e^ész szobában, midőn egyszerre csak egy fájdalmas sóhaj tört magának utat a légbén. Kornél meglepetve tekintett hátra s egész teStfbfei öáázeborzadt, midőn a pamlagon, hol még csak élőbb1 ol^ kokat ábrándozott jövő bol-~ doeságiiW, egy rongyokba burkolt női alakot pillantott meg, borzas fejét kiaszott sovány ke seire támasztva. Irényi a félelem s a tartózkodás bizonyos nemével közeledett különös vendége felé, aki a léptek zajára felemelve fejét, vadul villogó szemekkel mérte végig az ifjút, azután ismét elfedte kezeivel arczát s fájdalmasan felaóhaj tott — kit k eressz itt szegény asszony ? — szólitá meg halk hangon Kornél a rongyos alakot — Kit keresek!? — válaszolt keserű gunynyal a kérdezett, miközben beesett szemei szikrát ssórtak — Irényi Koméit, azt a gaz- folytán beérkezett bírság pénzek nyilván kezelhetósérc; és h) egyéb netán kellő könyvekkel, hogy a folyamban levő szolgálat vezetésének mi-képenjét, az indokoló iratok segélyezesévei annál könnyebben meglehessen tudni. Abban a reményben vagyok, ha a törvényhatóságok az általam véleményezett, vagy ehez hasonló módon rendelik cl a községek közegészségügyi közszolgálat vezetését és nyilvántartását, egyformaság tekintetéből magok látják el a községeket egyöntetű irattári példányokkal, nein leend okunk féltékenyeknek lenni a közszolgálatok pontos, hű és sikerteljes eredménye iránt, ellenkező esetben egész bizonyossággal számithatunk a göröngyös, közönyös, eredménytelen végrehajtásokra, melyek után maradandunk a régi: ,ibam qua poterant* schlendrián rendszerben. TERSÁNCZKY. megyei ti»ti orvo». (Folytatása köv.) A Vanotti-féle mérgezési bönper. Mult 1876. évi novemberben Nagy Kanizsán lefolyt mérgezési eset végtárgyalása a nagy kanizsai kir. törvényszéknél 1877. évi márcziua 1 én tartatott meg. A törvényszék szűk helyiségei csakhamar olyannyira megteltek, bogy nemcsak a szobák, de a folyosók is zsúfolásig tömve voltak, pedig a jegyek korlátolt mennyiségben adattak ki. A törvéuyszéki végtárgyalás pont 9 órakor vette kezdetét. Elnök : Wlassics Antal. Bírák: Gózony Ferenc«, Gulyás Jenő. Jegyző: Bartha Ignácx. Vádló ügyész: Dr. Lakj Kristóf. Védó ügyvéd: Veszter Imre. Jelen volt: Egy cs. kir. sorezredbeli hadnagy, Dr. Schreyer Lajos kir. törvényszéki orvos sat. Elnök kijelentvén a. végtárgyalás kezdetét, ügyelmezteté a hallgatóságot, hogy tekintve a helyzet méltóságát, semmiféle megjegyzést Bem szabad tenni, mert különben az illetót kivezettetni s esetleg a termet kiüríttetni fogja. Több tanú behivatik; figyelmezteti elnök őket, hogy lelkiismeretük sugallata szerint a tiszta igazságot vallják,mert vallomásukra meg-eskettetnek. Tanuk távozván, Vanotti Pilné, született Kis Júlia behivaték. Vádlott halványan, izgatag léptekkel, egyszerű, de ízléses fekete ruhában jelent meg, szemei kisirtnak látszottak. A vádlottak padjára leültettetett. Mély csend között felhívja az elnök a kir. ügjós«, hogy terjeszsze elő a vádat,kí is előadá, -hogy mult évi novemberben a n.-kanizaai városi kapitányságnál Rácz Antal városi orvos jelen-'' tést tett, hogy Vanotti Pál háztulajdonos meghalt,legnagyobb valószínűséggel mérgezés által. Erre a kapitá^á^ az előnyomozást megtéve, a kir. törvénj síkhez beterjeszté, a hulla fel-bonczolása s több tanú kihallgatása után a mérgezési eset valónak tűnvén fel. a hulla egy része Budapestre küldetett s Dr. Felletor Emil vegy- dag, szívtelen urat, aki a szegény Zuhogó molnár leányát, Mariskát megcsalta, elcsábította, azután oda dobta a világ gúnyának, a kétségbeesésnek ! — Ne zavarjuk a halottak örök álmát! sóhajtott az ifju. — Halottakat!? — vigyorgott az asz-szony. — Tehát te csakugyan azt hiszed, hogy Mariska meghalt!? — Természetes. Hisz a Vaág folyóba ölte magát a szerencsétlen, — A Vaág folyóba!? - Hahaha! — ka-czagott rekedt hangon a rémes alak. — S ha az a szegény leány, akit egykor szerettél azután elég szivtelenül megcsaltál, még is élne s eljönne hozzád, hogy boszut áljon hűtlenségedért, akkor----akkor mond csak te büszke Irényi, hogyan mentenéd magadat, hogyan ten néd jóvá iszonyú bűnödet!? — Szegény asszony, hisz Mariska már rég meghalt! — akadozott Kornél, egy iszonyú sejtelemtől gyötörtetve. — De mond csak rokonod, vagy ismerősöd volt a szerencsétlen Je-ány, hogy annyira érdeklődői sorsa iránt, vagy talán pénzt, segélyt kívánsz tőlem? — Hahaha! Segélyt, alamizsnát!? Oh nem, boszut állni jöttem hozzád — kaczagott a rongyos alak szenvedélyesen tépve le fejéről a piszkos kendőt s dus fekete haja összekuszálódva omlott arczára. — Igen, boszut állni jött el hozzád Mariska____keserű boszut! — Mariska .... Mariska! — dadogott az ifju! a rongyos alakban felismerve Zuhogó molnár egykor szép leányát, azután ingadozó léptekkel támolygott egaik közeli fauteühez — oh! tehát ő él .... 6 nem halt meg! — Ig«n> Mariska az egykori szép molnár 1 eány, most e rongyos váz, e földönfutó koldus tanár véleménye szerint is a halált mireny okozta, a tárgyi tényálladék eszerint kiderülvén, tudomásul esett, hogy Vanottiné másokkal titkos szerelmi viszonyban volt, ki azonban mindent tagadott, míg f. évi január 3-án töredelmes vallomást tett, hogy férjét mirenynyel (arzenicum) mérgezte meg, theában adván azt neki. (A kir. ügyész e szavainál vádlottnő sírása zokogásban tört lti.)lgy a gyilkosaági eset tárgyiée alanyi tényálladéka megállapittatván, a végtárgyalást kéri. Elnök vádlottnőhez a szokásos kérdéseket tette, melyre feleletül adá, hogy vasmegyei tö-mördi születésű, 3i éves, 4 gyermek anyja, férjével közösen szeneit ház tulajdonosa; mikor Kanizsára jött, kin leány volt s özvegy anyjával élt, 11 éve ismerkedett meg férjével, kivel a legszebb boldogságban élt egész nyolez évig, az utóbbi három év alatt azonban roszul, mert férje Galicziában egy nővel viszonyba lépett, kitől ragadós betegséget kapott, e miatt férjét meggyülölte, annyival is inkább, mert rajta (vádlottnón) e betegség szinte kiütött. Elhide-gedése folytán térje féltékeny lett; november 10 én haza jőve, vele perlekedett, sőt, miután a nő kijelenté, hogy válni szándékozik a tör vény rendes utján, a férj pisztolyt ragadott s azt mondá: előbb gyermekeinket s azután téged is (t. i. a nőt) agyon lőlek. Erre a nő kezé bői kiragadta a revolvert s eldugta. Férje theát parancsolt, ekkor ő annyi mérget tett bele, mennyi két ujja közé fért. (vádlottnő több Ízben ez elbeszélés alatt erőe sírásra fakadt) Elnök több kérdése után folytatá. Férjének roszul létére megbánta tettét, t»jet adott neki s rendes házi orvosukat, Augenfeld Fülöpöt hivatá, ki a bajt nem veszélyesnek jelenté ki, mindamellett cseppeket irt részére, de nem használt semmit és férje mindinkább roszul lett s ekkor Rácz Antal városi orvos hivaték, ki a bajt azonnal veszélyesnek látta s kijelenté, hogy rajta segíteni nem lehet s ez harmadnap levén, a férj valóban meghalt. Elnök kérdi: szokott-e katonákat tartani ? N. N. őrmester ott lakott-e? Ezzel bizonyos viszonya volt e? Vádlottnő e kérdésekre hallgatag maradt. (Folytatása köv.) Helyi hírek. — A „Társaskör életrevalósága s hatalmas társadalmi működéséről mindinkább meggyőződhetik a közönség ; ime mint alább olvasható a meghívás, dr. Schreyer Lajos kiváló fontosságú felolvasást tart — és ez már a Vl-dik — márczius 11-én. Ugyan e hó 17-én pedig szinte a „Társaskör" hangversenyt ren dez. Híre van, hogy tevékeny s minden szép-, jó- és hasznosért láogbuzgalommal viseltető polgármesterünk a zalamegyei honjréd egylet javára a városháza nagytermében tombolával hangversenyt rendestet; a főgymu. ifjúság ének-és zeneegylete hasonlag zeneestélyre készül, melynek jövedelme saját egyletük javára for-dittatik. Mind helyes, de azért a magyar színészet pártolásáról sem szabad megfeledkeznünk. — E lap kiadója a Vanotti bünper közlése folytán több példányt nyomatván, nála e lapszámok 10 krért kaphatók. — A tiszti önsegélyző szövetkezet közgyűlése ma, vasárnap este 6 órakor tartatik a városháza nagytermében. még él s eljött hozzád és ez életben többé nem is akar elhagyni! Kornél arczát kezébe rejtve, megsemmisülten állt a rémes asszony előtt Iszonyú gondolatok kínozták. Feltámadt lelkiismeretének vádja, érezte bűnének iszonyuságá.'', melylyel egy ártatlan lelket tiport a föld sarába s ő____ mégis elég vakmerő volt jövő boldogságát egy összedűlt szív-világ romjsira építeni; -de a sors boszuja nem maradt el!____Tehát most, midőn már csak néhány óra választja el azon ünnepélyes pillanattól, melyben isten oltára előtt kell örök hűséget fogadni szive ujabbi bálványának, most, midőn már az uj menyország küszöbén áll, most zúzza szét egy ártatlan leányka szivét, most mondjon le róla, most fedezzen fel Camílla előtt mindent, most csalja meg azt, kit oly forrón szeret — s kitől oly forrón szerettetik I ? — Nem .... Oh nem! történjék bármi, bármily iszonyú; — suttogott az ifju — de es kümhöz hűtlen nem leszek, .... nem lehetek. — Mariska, — szólt azután alig hallhatólag a rongyosaazonyhoz — a mult emlékeire kérlek, hagyj most magamra, nagyon izgatott vagyok. Jöjj holnap s kívánj bármit,én teljesíteni fogom. — Bármit? — gúnyolódott asaerencsét-len. — S ha azt kívánnám, hogy váltsd be adott szavadat, tarsd meg esküdet, hogy szeresd az egykor szép Mariakát, mond____oh, mond te szívtelen, ezt a kérésemet is tudnád teljesíteni! ? — Hogy szeressem Mariskát____ Oh, nem «... nem, azt ne kívánd tőlem, azt nem tehetem ; mert .... nekem már nem szabad mást szeretnem, mint.,.. — Mint Cseberky gróf szép leányát ugyebár ? — kaczagott a szegény asszony — a szép 1 — J30 esett márczius 3 ára virradóre^le a napsugarak csakhamar felolvasztották. — Azujonczozás Nagy Kanizsán foganatba vétetett * — Az 1864-ki államsorsjegyek márcz. 1-én tartott húzásában következő sorozatok nyertek: 35f>, 480, 740, 969, 1020, 1065, 1194, 1214, 2044, 2198, 2697, 2727, 3634 és 3920. — Lapunk tár cza rovatában, amint a folyó regényt befejezzük, azonnal megkezdjük azon nagy érdekű felolvasás közlését, melyet főt Farkas László főgymn. igazgató ur a városháza termében febr. 18-án tartott. — Sarasate és Door hangversenyük mult csütörtökön, diszes és nagy közönség előtt kitűnő sikerrel tartatott meg, mindkettő műve szi könnyüdséggel játszik; mesteri tisztasággal kezeli Sarasate ur a hegedűt; ittléte élénk emlékezetben marad mindazoknál, kik a magasb zene iránt kiválóbb vonzalommal viseltetnek. — A Vanotti-féle mérgezési pernek végtárgyalása mult csütörtökön a nagy-kanizsai kir. törvényszék előtt megtartatván, Vanotti Pálné, született Kis Júlia bűnösnek mondatott ki s 20 évi bortönre ítéltetett, hetenkint egy napi böjttel súlyosítva. Védő ügyvéd védenczé-nek akarata ellenére is, ugyszinte a kir. ügyész ír bejelentette a felebbezést. A sennationálís bünper t egyébként lehető tüzetesen közölvén, fentebb már mégis kezdettük. — VŐlOSZ. Tekintetes Szerkesztő ur! Becses lapjának 16-ik számában megjelent a ,Közönség köréből- czimü felhívására van szerencsém a tisztelt közönség tudomására juttatni, miszerint minden városi szabályrendelet, de leginkább olyan, mely a közöuség érdekelt részére nézve egyszersmind indirect adónemet képez, felsőbb hatósági jóváhagyást igényel. A városi kapitányság részéről javaslatba hozott és a Nagy-Kanizsa város tanácsa által a város képviselőségnek előterjesztett ebtartási rendszabály közgyűlési jóváhagyás után Zalamegye tekintetes alispáni hivatalának felterjesztett, a megye tör vény hatosági bizottsága előtt újból tárgyaltatván elfogadtatott, e pártoló vélemény mellett legfelső jóváhagyás végett a nagyméltóságú m. kir. belügyministeriumnak felterjesztve lőn. Midőn ezen rendszabály onnét jóváhagyást nyerend, városunkban azonnal a kutyaadó életbéléptetni fog. Nagy-Kanizsán, 1877. évi február 28 in. Szakonyi vkapítány. — A „Purim, az izraeliták farsangja, méltó utóhangját képezé az idei farsang zajos vidámságának. Számos vendégszerető háznál nagy társaság gyűlt össze s egészen reggelig tartott a fesztelen jókedv. Nem hiányzottak a „Purim" álezás bohóságai, sőt az utczákon is élénk mozgalmakat s mulatságos jeleneteket idéztek elő. A különböző tréfás és fantasztikus jelmezekbe bujt ,maszkok sűrűn látogattak be a házakhoz, melyekben vidám társaságok lakomástak. — Gőzfürdőnk nemzeti lobogók (köztűk olasz is) lengedezése mellett tegnap megnyittatott Kend és tisztaságra nagy gond fordít-tátik. Árak az eddigiek. — Athenaeum kiadásában megjelent s beküldetett hozzánk Concha Győző kolozsvári egyetemi tanár által irt következő czimű munka: A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyában. Ara 1 frt. Bővebben hozzá szólunk. C&millát, kivel holnap esküvődet akarod ünnepelni! ? Kornél bámulva tekintett a különös asszonyra. — Csudálkozol ugyebár? — gúnyolódott Mariska — ohó 1 Irényi, előttem minden titkod tudva van! Vagy azt hiszed, hogy nem tudom, hogy addig, mig én éhesen, rongyosan faluról városra koldultam, hogy magam s sze-gény gyermekem hitvány életét fentarthassam, addig te bőségben, gazdagságban úszva, másodnak hazudtál szerelmet? Oh te szívtelen nagy ur, es büntetlenül nem maradhat, a megcsalt szerelem, a meggyalázott ártatlanság, gyermeked — kit születése után néhány hónapra megölt a nyomorúság — boszuért.... véres boszuért kiállt az égre s én most eljöttem, hogy bosszút álljak rajtad, hogy boldogtalanná tegyem egész életedet s a nőt, ki téged szeretni merészelt!! — Mariska .... Mariska .... dado gott az iQu — ne büntess iszonyú szavaddal, kívánj tőlem bármit, összes vagyonomat, min denemet a én eem kérek tőled kárpótlásul mást, minthogy hagyd el örökre e vidéket, hol úgyis minden csak a mait keserű emlékeit idézi fel lelkedben. Távozz kérlek Irény várától s én esküszöm : holtodig gondoskodni fogok jövődről. csak azt ne kívánd tőlem, hogy ismét szeres selek. — Hahaha! tehát pénzt és vagyont ki vánjak? — kaczagott a roncsoa alak. — Ugye bár pénzen, vagyonoddal akarnád megvásárolni lelked nyugalmát, boldogságodst ? oh, nem « . . nem Irényi, neked nem szabad boldognak lenni ez életben, neked nem szabad mást szeretned, mint Mariskát, a szegény molnár leányt---Nézd---nézd csak ! — Egy róka, mint bűntény feljelenti. Bécs mellett egy gazda, amint szőlejébe ment, az ároknál egy rókát többször látott ólálkodni, felé vette útját s egy ^vhabőrt pillantott meg, ennek nyomán kidért^ a közellakók közt a lopott marha feldarabolása. — Rövid hirek. Egy rimaszombati lakatos repülőgépet talált fel. — Soldosné márct. 15-én Győrött kezdi meg vendégszerepléseit. — Kolombus emiékét Philadelphiában az ol. szók emeltették. — A porta egy miliő dollár áru puskát es töltést rendelt meg. — Patti vá-lópert indított férje ellen. — a. füleki sJjbirót a kir. tábla hivatalvesztésre ítélte, mivel neje széptevőjét az utcsán felpofozta. — Az Ernv örökség 195,000 frt. — A skuptsina békekötést határozott— Miakolczon orosz ügynököket fog tak el. — Zilahon .Szilágy" czimü lap jelent meg. Meghívás. A nagy-kanizsai társaskör vatáruap, 1877. évi márcz. hó 11-én, délutin 5 értkor a társaskör termében 6-ik nyilvános Felolvasását tartamija, melyre» n.é. kft«ftns<''wttisztelettel megbírja Tárgy: Az emberitest idegrendszere. Élettani értekezés. Előadja: Schreyer Lajop orvostudor r. t. ur. Kezdete pontban 5 órakor, vége 6 órakor. A t. közönség kéretik pontosan megjelenni, mert a felolvasás tartama alatt az ajtó zárva leend. A n.-kanizsai társaskör elnöksége. Vegyes hírek — A testvér pár regénye. Él St. Barnabé bt?u, Marseille mellett, egy öreg házaspár. Özvegyen keltek egybe mindaketten. A feleségnek fia, a férjnek leánya volt, az első bázaa-ságból, a fiúi és a leány mostoha testvérek vol tak ugyan, de a testvéri szeretetet gyöngéd szerelem kezdte pótolni, midőn az átélt tavaszok száma azt súgta a leány fülébe: 16 éves vagy, — az ifjúéba: 19 évet éltél. A két test vér szerette egymást, szerette híven rajongással. Mindketten boldognak érezték magukat. Közölték szüleikkel a tervet, hogy össze akarnak kelni egymással a törvény előtt. De a szülők azt mondták: Nem szabad! — £ napok ban a szülők nem voltak otthon. Az ifju, ki búskomorságban szenvedett, elszörnyűlve gondolt tette következményeire s rárohant nővérére. A nővér kiszabadult kezei közöl, de a lármára elősiető psrasztok már csak hulláját találták a híven szerető ifjúnak, meglőtte inagát. — Egy az Istenhez czimzett levél talál tátott Steyer városának egyik levélszekrényében ily fölirattal: „A mindenható ég és föld istenéhez, királyok királyához, lakik az égben.8 Nem találkozott levélhordó, ki azt a czimzett-nek kézbesítette volna. — Mit had pasa visszaJtivásdra aláirási iveket köröznek Konstántinápolyban, mely — suttogott a szerencsétlen, kiaszott kezeit Kornél felé emelve. — Látod ezt a gyűrűt, emlékszel még esküdre .... Jer.... jer csak ! — szólt azután szenvedélyesen ugorva tel helyéből, a nyitott ablak felé vonszolva Irényit — jer, megmutatom még azt a helyet is, azt a kis fapadot az agg tö}gy alatt, hol oly sokszor fogadtad, hogy kívülem soha senkit nem szeretsz, hol oly sokszor esküdtél, hazudtál örök, sírig-tartó szerelmet! . . . . Vagy talán már nem is emlékszel reá ugyebár!? .... Távolról halk dörrenések hallatszottak. Setét fellegek vonultak a csillagos égre, a tikkasztó lég ónteherrel nehezült a földre s a közeli vihar előhírnöke: a kavargó szélvész megmegrázta a fák koronáit, majd egyszerre elseté-tült minden s az eső sűrű cseppekben hult alá s a tüzes villámok iszonyú dördülések között czikáztak végig az égboltozaton. — Látod .... olt .... ott a tölgy alatt azt az átkozott helyet! — .suttogott a rougyo« alak, amint az átezikázó villám az egész tájat megvilágitá. — Látod? — folytatá, kiaszott kezével a malom felé mutatva — ott esküdtél örök szerelmet, ott raboltad el szívtelen csábító boldogságomat s mindennél drágább ártatlan ságomat ! ^ Kornél azánakozva tekintett a mellette álló kuszált haja, rongyokba horkolt alakra; de a következő pillanatban már undorodva fordult el tőle s egy iszonyú gondolat villant meg agyában. — Szegény leány — szólalt meg rövid s ünet után, — az ifju — mennyit kellett miattam szenvedned! — Oh, igen, én sokat, nagyon sokat szenvedtem ! de örömmel feledtem a mult minden keserveit, csak a te szerelmedet bírhassam, újra már ifl 80.000 nevet tartalmai. A dúsgazdag jörog bankár, Zarifi, ki jó barátja a szultán íizt m<»ndta neki. hogy három perez alatt rontotta azt el, amit Midhad három holnapig al kotott. — A mozgalom i^en élénk. — Magyar bajor bíza^mg. Hir szerint Huttbányi Elemér gróf, királynénk ő felségének rokonát, Wallersee bárónőt, ki Gödöllőn hosszabb :d»''ijí tartózókodott és minden udvari vadászatokon részt vett, legközelebb oltárhoz vezet^ndi. — Egymillió tallért a községek bem eloaz T;iíir* « igy a munkahiány enyhítésére inditvi-nv ózott a dániai országgyűlés pénzügyi bizotu -áfának ellenzék pártja. — Meglepő cnaládi titok. A minap I m-üerg min. tanácsos lakásán Bécsben megjelent egy ifjú, előkelő hölgy s azt kérdezte: • tthon van-e a háziasszony és a leánya. Azt uérte, hogy vezessék ót rögtön hozzájok. A hölgy nagyon izgatott volt. Kérését mindamellett teljesiték. Midőn a tanácsosnéhoz jutott, arra kérte, liogv oly szobába vezesse, hol ta-mik nélkül lehessenek, mivol egy „meglepy családi titkot- kell előtte lelepleznie, a tanácsosné nagyon megdöbbent s leányával és az ismeretlen hölgygyei külön terembe vonult. Itt az is-rneretleu hölgy nagy jelentőséggel mutatott a leányra h igy szólt: „Ez asszonyom nem ;i7. ón leánya!4* — Még n<gyobb izgatottságban beszélte el azután, hogy ő, az ismeretlen hölgy etrv kiszenvedett dajkától jön, ki haldia előtt azt mondta neki, hogy Iraberg tanácsosnénál dajkálkodott, amikor saját gyermekét a tanácsosné csecsemőjével kicserélte. ,az ön leánya »sszoDvom, a dajka leánya; ellenben az ön leftDya — én vagyok — a tanácsosné felsikoltott 6 a tanácsosné leány a elájult, mig az ismeretlen nő büszkén tekintett körül» teremben. — bkkor toppant a terembe maga Imberg tanácsos, ki azonnal felismerte az ismeretlen hölgy állapotát t. i., hogy őrült. Az összecsődült cselédség kivezette a szerencsétlent a teremből, künn azután megkérdették lakását, mire ő átadta névjeg\ ét. Ebből kiderült, hogy e hölgy egy becsi előkelő család leánya; a szerencsétlent azonnal rendeltetési helyére vitték. — Hogyan fiell burgonyát főzni. Ha azt akarjuk, hogy a burgonya jó izú és porhanyó legyen, nem szabad azt, csak közvetlen a fő zés előtt megmosni, igy megmosva hideg s egy kevéssé sós vizbe tesszük s főzni kezdjük; midőn a viz egypárszor felforrt és igy a burgonya félig meg van főzve, a vizet a burgonyáról l''-özürjük és más e czélra készen tartott Bzintén kevéssé sós forró vizet töltünk reá és ebben főzzük addig, m^g megfőtt, akkor a tűztől elvesszük és azonnal egy fél pohárnyi hideg vizet tóltÜDk reá. ez által a burgonya meghasadozik. A viz azután leszüretik s a burgonya azonnal az asztalra, de ''.akaratlanul tálaltatik. Ha a burgonyát nem azonnal, amint a vizet leszűrtük róla, adjuk az asztalra, ha az a konyhában le-szüretlenül tovább állt. jó izét elveszti. A takarás által pedig, miután a visszavert gőz a burgonyát szapanyossá teszi, néha a legjobb burgonyát is elrontjuk. Papírszeletek. — Kedves Hettim ! Miúrt nem határozza el ma^Át ? Menjeu férjhez . . . — Oh, hisz én már régóta férjhez mehettem volna; ej:y ízben jegyesem is volt, még pedig egy >r.ép, tiat< én gazdag férfiú, csak egy nagy hibában s/.euvedet'', a miért aztán viszonyuknak is félbe kel-li-tt .^zakalui* — ö másba lett szerelmes. s ugye Kornél, te ezután sem fogod feledni a szegény Mariskát, te ezután is fogsz engem "zeretni V — Örökre! .... a sirig! — suttogott az ifjú, ördögi mosolylyal ölelve magához a rongyos alakot. Egy tüzes lánghullám szaladt végig e pillanatban a setét fellegeken, egy iszonyú sikoltástól hangzott vissza a vidék, azután egy tompa zuhanás, egy rémes segély kiáltás, egy két fuldokló sóhaj, néhány elhaló panaszos hang hallatszott még s minden elnémult ismét a dü h.íngű vihar vad lármájában s a felkorbácsolt folyó tompa morajában. (Folytatás küv.) (7a.) A p ... i kir. tstéknél egy aj joggyakornokot hivatott az elnftk be az ülésbe, hogy az Ölésben! teendőkot idSab társától sajátítsa el. Mindjárt kezdetben feltűnt neki, hogy idősb collegája az ac-táxa ezt irta: „Jnl. »./„. ref. N. N.* (ss id. collega neve.) (t. i. jttlius 5cn 875. referáltatott — N. N. tanácsjegyző.) Az újonc* joggyakornok kíváncsian kérdezte col ligáját, hogy mit jelentsen as actán, mit odairt? .Az elóadás napját!" mondá s kérdezett. — ,lgen, de a ref.-? — Kérdé az ujoncz. .Az axt jelenti", — feleié a leleményes tanácsjegyző, bogy én református vagyok, mert ezt a tanácsjegy-zőuek neve elStt meg kell jegyezni !" Másnapon az jopgyakornok került tanácsjegysKal az ülésbe s minden elóadott tlgydarabra est ¡rá ; .Jul. >zr. N. N. csaját nevét.) Az elnök végre figyelmessé lón a tanácsjegyző jelzésére s kérdezé tóle, bogy mit akar azsal kifejezni, hogy as actákra feljegyzi : „izr.* -.Azt, bogy izraelita vagyok,* - feleié laconice s jog^yakornok. — Istenem — sóhajtott a fiatal uracs, véletlenül templomba tévedvén. add. hogy legyen T>000 frt adósságom! — Hogy kiv&ub&tsz ily esztelenséget ? kérdé mellette álló barátja. — Mit esztelenség? — válaszolt amaz, — hisz 100°ju tiszta hasznom volna, ! ha az Isten meghallgatna, mert jelenleg ÍOUOO írttal ! tartozom. Hat évig járt az ifjú kedveséhez s es idő alatt minden «stéjét nála tölté. Végre megnSsült, elvette imádottját. — Otod napra a nieuyegzőtől szomorúan sóhajtott fel. — Istenem ! hol töltsem ezentúl estéimet ? „Dalos Mezo." Költemények. ''•v 1 rta: Hajgató Sándor. Budapest, A i g n e r Lajos bizománya, N.-Kanizsán, nyomatott Wajdits JózBef gyorssajtóján 1877. (Vége.) Ismertetésünk elején kijeleltük a módot, melylyel Hajgató Sándor költeményeinek bírálatában eljárandunk. Elmondtuk tehát, amennyire körülményeink engedék, költeményeinek jó tulajdonát, lássuk már most azon oldalát, melyen leginkább megsebezhető, — gyöngéjét. „A várnai vész* cximü költemény balladának van keresztelve, mit azonban legjobb akarat mellett sem nézhetünk ki belőle. Szerző ugyan iparkodik a ballada utján megtartani az esemény s hangulat menetét, a K^nt hires német bölcsésztől hatvan éves vőlegény C« 17 éves menyasszony lakodalmán kérdé valaki, /emélhetni-C. bogy e házasságból gyermekek származzanak? Remélhetni nem, — válaszolt a bolca, de ''igeni« félhetni. A korán 22-ik aurája Mahomed elleneinek és irigyeinek, kik boszankodnak azon, hogy Alla a prófétát pártfogolja, azt a jó tanácsot adja : kössék fül magukat házuk első gerendájára s tapasztalni tug* ják. hogy boszuságuk csakhamar elmúlik. — Pro-bandum est. Utazók névsora Nogy - Kovizsán, 1877. februárius 22-töl -1877. felmiárius 28-ig. — .Arany Koronxli oz" czimzett szállodába : Molnár M Csáktornya. Schroier A. Győr. Tamásy F. Letenye. Dervalics N. Kiliman. Schvartz. M. Bécs. Koch M Bécs Trottler J Bécs. Margl J. Csurgó. Wolner J. Kor Weiss M. Budapest. Stettner A. Prága. Hanstier F. Triest. Vadász F. Budapest. Schiffer E. Zágráb. Keizer M. Prága Schiffer J. Berlin. Kisfaludy K. Budapest Löwy J. Budapest. Beamt K. Bécs. Steiu H. Károlyváros. Kosenstock J. Bécs. Rosenberg Zs. Bécs. Horváti J. Budapest. Borger J. Szeged. Klein K. Zágráb. Hoffmann A. Budapest. Schvartz N. Budapest Weiss E. Bécs. Fuchs P. Budapest Ho-dosy Gy Budapest. Schon J. Budapest. Töríiky N. Budapest. Goldhammer D Bécs. Weismaicr J Prága. Baumgartner. I. Bécs. Schönberger J. Budapest. Hof-man. K. Bécs. Kohn M. Prága. Kobn I. Budapest Hartman J Zágráb. Schertz F. Székesfehérvár. Adatni eh Gy. Prága Kaufer. M. Bnja. Braun J. Baja. Frigyesy A. Sopron. Hollósy I. Budapest. Lieb Gy. Győr Schreiber J. Budapest. Berger M. Csorgó. Jahn M. Triest Lázár J. Bécs Weller A. H.-M.-Vásárhely. Steril M. Brünn Korth-r A. Berlin. Deszáth G. Szobb. Schwartz M. Baja. Keiner Gy. Bécs. Zelen I. Grát. Balassa M. Sopron. Schön J Baja. Lusztig J. Bécs. Guismann S.Hamburg. Skublits J. Z -Egersseg. Blau S. Bécs. Bottka II. Hahót Abeles Zs Bécs. Szende J. Budapest. Hoch M. Berlin. Silbert Zs. Bécs. Hor- '' váth Gy. Kecskemét. Nagy J Budapest. Nagy F. Czegléd. Gubányi M. Czegléd. Kránits N. Szombathely — „Szarvashoz" czimsett szállodába: Walstaub N. Berlin. Leubner F. Bécs. Bélesy N. Rétse. Kliklich L. Budapest Erdődy N. Szerdahely. Hartman N. Pécs. Neuroth Bécs. Strauss N. Bécs. Kalbl A. Bécs. Goldstein. N. Babócsa. Hofman N. Bécs. Lenk N. Bécs. Reiter N. Grátx. Drucker N-Bopron.Jnrakovita N. Szombathely. Fnchs N. Prá-gerhof. Kohn D. Bécs. Vörös F. Segesd. Botos A. mit Ulászló s Hunyady János drámai színben történt szerepeltetése bisonyit, azonban csakhamar uralkodik fölötte az esemény epikai menete, mi a drámát teljesen elhallgattatja s miből a ballada czéljának tévesztése önkényt következik. A ballada tehát nem felel meg sehogy sem a tőle kívánt kellékeknek s inkább száraz köl tói beszélylyé korcsosul. Van továbbá a költeményfüzérben több oly kitétel, mely sehogysem felel meg az aes-theuka magasabb igényeinek ea mely költő fö-nebb dicsért emberszeretetének fellege gyanánt tekinthető. Ezek többnyire azon kisebb költeményekben vannak lerakva, melyek .Röppentyűk" czimet viselnek homlokzatukon. Ilyen inaesthetikus kifejezés „A mult és jelen" czimü költemény végső négy sora: Akasztőfák most nincsenek; De kérdem is: ma már minek, Mikor nagy részben ugy is oly Akasztófák as emberek? ! Azonkívül, mint előbb emlitém, költő fön nen dicsért emberszeret^áre sötét felleget von e kitétel, borús világWézetbeli tulajdonánál fogva. E helyen több oly kifejezés van még, melyre elég figyelmeztetnem a megjegyeznem, hugy még sem oly rost as az emberiség, mint némely borús hangulatbsn elfogulva hinnők. Ha vannak is bibái, amint fájdalommal tapasztalhatjuk, hogjr nagyobb mértékben vannak, mintsem kellene, nagyrészt gyarlóságának ro-vandók föl, mely bélyegét a világ végéig meg-hagyja az emberiségen ismertető jelül. A társadalomnak kisebb nagyobb, a köz Mnrs-Saerdahely. Keller N. Budapest. Mayer N. Mura-Szerdahely. Hoske. R Budapest. Krausz 8. Rigyáez. Spitzer N. Perlak. Lőwy M. Bécs. Mintz M. Nagy-Atád. Kardos N. Szobb. Hausner N. Ötvös. Zakál N. Csáktornya. Polgár T. Kaposvár. 8aigethy N. Beregszász Blnm N. Becsehely. Lengyel N- Siófok. Lö-wc na te in N Bécs. Szepler N. Bécs. Hirsehmaa N. Csáktornya Domonkos N. Kis-Czel FreiriU. N. Leadva. Wunn N. Székesf.h érvár. DeuUch N. Bács. Krap N. Grátz Berky J. Csorgö. Király 8. Budapest. Kohn N Bécs. 8árosy N. Csáktornya. B«ráa N. Bécs Hirschler N. Dombom. Baráth N. Pécs. Kranss N. Szigetvár. GabUts N. Zágráb. BetSfer M. N-Bánya. Kohn N. Bécs. Bomlj N. Budapest. Glas N. Triest. Saegbéry F. 8omogy. 8xeg«dy A. lak. Böke Gy. Ssékesfeháttrár. Pete N. Csnrgó. Gngler H. Csurgó. Csertán ». Apáthi. FUipy N. Kíröshegy. Horváth N. Budapest P5B H. Csurgó. Lábos N. N.-Atád. Ad«-rits N. Zákány. Roth I. Zágráb. Csesznák N. Z. Egerszeg. Sors P. Göröncx. Szabó N. Budapest An-tonic D. Triest. Pálfy 1). Somogy. UrbéUy J. Csáktornya. Bsyer N. Csáktornya. Kueh N. Sissek. Riette N Triest Kocsevac F. Pées. — »Oroszlánhoz* czimzett szállodába: Sump J. Sopron. Weisinger J. Sopron. Depász L. Rákos-Palota. GoUtein J. Babócsa. Kaufman J. Ber-zeusze Goldberger K. Hlebre Tauber V. Tratmans-dorf. Strittob M. Zágráb. Panlini E Cormoas. Deutsch N. Csáktornya. Spitzer J. Perlak. Vadas J. Rába-Hidvég. Neufeld 8. Kaproncza Recbritzer D. Ssi.-MiháJy. Taussky S Budapest Pi&czi árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanizsaváros piaezbiztosi könyvéből: 1877.évi februárius hó 28-án. Busa legjobb suly 39, ''/, hektoliterkint, 100 kilogramm szerint: 12 frt 20 kr., középszerű suly 38, 11 frt 50 kr. — Kétszer ea legjobb suly —, — frt — kr. középszerű suly —, — frt — kr. Rozs legjobb snly 36, 9 frt 50 kr., középszerű suly 34, 9 frt — kr. — Árpa legjobb suly 32, 8 frt — kr, középszerű suly 30, 7 frt 50 kr. — Zab legjobb suly 20, 1 frt, 56 kr középszerű suly 18, 1 frt 40 kr. — Kukorieza (tengeri) 7 frt — kr. — Burgonya 3 frt — kr. — Szin-liszt 24 frt — kr., xsemlyeliszt 22 frt — kr., kenyérliszt fehér 18 frt — kr., fekete 16 frt — kr. — Rizs 24 frt — kr. — Buza-dara 26 frt —. Árpa-kása 36 frt — kr. — Borsó 30 frt — kr. — Lencse 32 frt — kr. — Bab 10 frt — kr. — Köles-kása 11 frt — Savanyú-káposzta 12 frt — kr. — Savanyu-répa 10 frt — kr. Széna kötött legjobb 3 frt 60 kr., középszerű — frt — kr.; széna kötetlen legjobb 3 frt — kr., középszerű 2 frt 40 kr. — Kötött- vagy ágy-szalma legjobb 3 frt — kr., — középszerű — frt — kr szalma takarmánynak való legjobb 2 frt 50 kr. középszerű — frt — kr., szalma alomnak való legjobb 2 frt — kr., középszerű 1 frt 60 kr. — Uj-bor hecto liter kint 8 frt — kr. ó-bor 11 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter ecaet 6 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint egy méter bosszú hasábokban, kei esztrakáosal — frt — kr, keresztrakás nélkül 3 frt 40 kr. — Cserfa keresztrakással — frt — kr., keresstrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa keresstrakással — frt — kr., keresstrakás nélkül 2 frt 80 kr. — Kőszén a bányából 100 kilogrammkint 70 kr. — Lámpaolaj, repcséból, egy kilogrammkint 56 kr. — Stearingyertya 1 frt — kr. Fsgyugyertya öntött 72 kr, mártott 67 kr. — Szappan 44 kr. — Nyers fagygyu 32 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48—50 kr. — Borjúhús 60 kr. 8ertéshus 58 kr. — 8zalonna 76 kr.— I>iaznózsir 86 kr. — Marhaxsir l frt 20 kr. — Köménymag 70 kr. — Vöröshagyma 18 kr, — Foghagyma 40 kr. — F8tt só 16 kr., k5-só 13 kr. — Bors 1 frt — kr. - Paprika 72 kr. — Csukor 70 kr Kiadta : (P. h.) M a n i n g e r, v. aljegyzí. Lottohazáa. Prága, febr. 28-án: 32, 28, 83, 67, 6. Lemberg,,, N.-Szeben,, 20, 90, 8, 18, 65. 49, 55, 15, 89, 68. Szerkesztői özenet. 2269. F. Sxent-Gróth Megkésett. 2270. »Szegedi Híradó," .Baja,- „QySri Kös- müvelődést terjesztő folyóiratok által folytonosan ostorozott hibái pedig vagy az id£viszonyok kifolyásai, vagy ismét emberi gyöngeségek, melyek iránt kíméleteseknek kell lennünk sha lehet, vigyázva kitépnünk, nehogy velők együt: a jó indalat virágát is kirántsak helyéből. Ezek volnának azok, miket most már kelleténél talán sokkal is hosszabbra nyijtva, Haj-gató Sándor jelen költeményeire nézve elmondani jónak láttam, hogy költészete értékét megállapítani s munkálkodását helyes atra irányítani sikerüljön. Az elmondottakból eléggé kitűnik, mily vélemény nyel vgyok működése iránt. A költői érdem méltányiata semmi esetre sem vonható meg Hajgató Sándortól, habár nem is jár még költészete a mfitökély legmagasabb fokán. Erezhette szerző est maga is, midőn a „Dalos Mező-, eléggé jellemző czimet tüzé költeményfüzérének fejezetére. Szépen virulnak e mezőben kőftő ni vérzőimének virágai, némelyek bimbóznak, a szerint, amint as érzelem napjától hevített gondolat kinyilt, vagy még csak nyílásnak indult Átéressük a „Dalos Mezőben" mindazt, mit csak a természet dalos mezejének közvetített képe nyújthat. Éressük a virágoknak üditŐleg ható illatát; gyönyörködünk a dalban, mit a családi fészeknek feje szí védelmeinkkel $ssz-hangsólag öröm vagy bu érzetében dalol sat. Hajgato Sándor költői működése nem tartozik azoké közé, kik * világ egyetemes, vagy nemset viszonyos eszméiből kiható s ezekre visszaható bélyeggel vonják magokra egy ország vagy egész világrész bámulatát. löny,« .Székfs FehérTÁr és Vidéke." .Kecskeméti Lapok,- „Pápai Lapok* és „JÁsz-Kun-Szolnok* t. sr-r-kesztőségei felkéretnek a szíves nyilatkozatra, vallon Hajgató Sándor .Dalos Mezü'' czimfi költeményfúze tét megkapták-e ? mert megemlítés végett postailag hozzájok elküldettek, de mind ez ideig megemlitre nen voltak. 2271. P. Alexandria. Becses arezképeit örömmel vettük Mielóbb válaszolunk. 2272. B Mura-Szerdahely. Kiadó hintáihoz tartozik. 2273. R. Budapest. Magánlevelemre légy szi-ves válaszolni, hogy az illetSt megnyugtassam. 2474. M. Sümeg* Megkaptuk, késSbb felelünk. 4275. K Szombathelv. Köszönet. 2476. K. A. Bpeat. Felhasználjuk. 2277. B. E. Sflmegh. A levelí^ési lapot átadtuk as érdekeltnek. Érték és váltéfolyaoi márczíu8 2. metaliqu.es 62.75; ó''/. nems. kölcsön 67.65: 1^60-kiálladalmi kölcsön 108.75; bank-réezv. 829 — : hítelintéaeti részvények 150.30 ; Londou 123.60; magyar föld tehermentés» köt vény 74.75: ; temesvári földtehermentési kötvény 72. —; soproni földtehe^mentéai kötvény 71.30; horvát-slavon földtehermeutéai kötvéay —; ezüst 113.40; c«. kir. arany 5.9«r : Napoleond''or 9.88 Va : arany jár. 74.20; marka 60.70. Vasúti menetrend Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint, indal Kanisnáról Vonat Wo: OraPere. idfi 200 Essék, Mohács,Dombúvár a Kinméba 4 48 reggel J1^ • . . 2 30 délut. 212 Buda-Pestre........4 58 reggé'' ...........2 6 délut. 204 ........... 11 30 estve 813 Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely íelé)5 8 reggel f01 • .........11 48 estve 315 Sopronyba ........33« délut 203 Triesztbe és Pragerbofon keresztül Grácz és Béesbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ......2 47 délit. Érkezik Kanizsára honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovárs Fiúméból 1 41 délnt. ^ ^ ■ • . 1111 estve 203 Buda-Pertrfil........4 20 reggel 201 ..........2 5 délut. 811 ........... 9 44 estve 314 Bécsbíl (8zombath. Bécs-Ujhely)felöl 10 27 estve 302 w » 11 . ,45 reggel 316 Sopronyból ........11 53 délel. 414 BécsbSl Gráca, Marburg, Pragerhof ......... 4 12 reggel. 204 Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragerhof MSI.........1 21 délut. 204 Triesst- és Villacbból Prágerbof felSl 11 — estve. Marbnrgba csatlakozás VÜUch és Frauceslestbe. * ■ , „ Fiaucesfesth A1. MárczJas 4-til ■ározlos 10-ig 1877. Hó- és heti- Kath. és prot. nap naptár Görög naptár jotr 9. Jézus ördögöt fis ki. Lukács XI. 4 , Vasársap 5 Hétfő 6 7 9 10 Kedd 8zerda tf Csütörtök Péntek 80mbat G. 3. Oculi Eusebius Frigyes Aq. Tam. Ist. János Franciska 40 vért. 20 B. 2. Leo o. 41 Timoth. 22 Eugen. 23 Polyk. 24 Xénia 25 Ján. fej. 26 Ján. Ev. Felelte szerkesztő : Bátorfi Lajt8. Kiknek költészete közvetlenül a tengerbe, az összes emberiség érzelmének tengerébe ömlik folyamkint s ebben fodözni a drága gyöngyöt, vagy mossa as aranyat, mit magával visz oda. Inkább szerény folyé még az ő működése, mely azonban csak alkotása folytán lón azzá, de még sincs a természettől megfosztva attól, hogy oda ne jusson, a hova a folyam juthat, — a nép ssivérzelméoek tengerébe. A természet kese nem működik máskép sehol sem. Kivételt senki kedvéért sem képez. Attól azonban nem foszt msg, hogy helyét mindenki dicsőséggel megállja, hova öt végzete helyesé. Hissssftk, hogy Hajgaté Sándor legyőzve az egy- vagy másrészről fölmerült észrevételek akadályát s eszközölve a dicsé költői pálya sikeres megfuthatása fóíoltételéi, a működés« irányával legmegegyesőbb tanulmányozást, jövőben még sikerOltebb művel lép as olvasó közönség elé, mely a valódi érdemnek most, vsla mint a jövőben sem lesz hálátlan elismerője. A költemény füzér a szerző „kedves tanítványainak: Bel us Emi lia, Ásna ée Paulin kisasszonyoknak" van ajánlva. Kiállítását illetőleg igen csinos ; dicsőségére válik Wajdits József ur nyomdájának. Mielőtt végbucsut vennék t. olvasóimtól s Hajgató Sándor úrtól, bocsánatot kérek hosz-ssas és igy tán unalmas elmaradásomért, költőnek pedig a jövő sikeres énekléséhez magasztos ihletet, ennek forrásául pedig állandó boldogságot és hosssu életet kivánok. SZŰCS LAJOS. H I R D fi T g S E gr E 1 ö f a eladás. Gróf Zichy ísT. János ur vrászlói uradalmi erdészete részérói közhírré tétetik, miszerint 300,000 darab egy éves, . „ . .. A • , , j- , j t ^ o rL. x Néhány idő óta. bécsi czogektol fenyO<pinU8Sllve8tr«) van eladó ; 1000darabára 3 frto. é. I Ta]6d; oUm farina" zonemfi- Levélbeni megkeresések intézendők: Kopitlánszky Já- hirdettetnek é> ezáltal nos erdész úrhoz, Pati Hidra, u. p. N.-Vid, u. vasúti állomás Komárváros. (309 1 -3) Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-) kaphatók: !! Ovás!! szeritve látom magamat a t. cz. közönséget ámítástól oltalmarva, köx-tudomásra hozni, bogj Önmentő ! ^ Megjelent é* minden hasai kúnyvkereskeiléHben kapható: Pr. Kríegler Mór. .ÖRaeató" vénymintákkal mindkét nembeli betegek szániám. ara íhi kr. Dr. Kríegler Mór. .ki elveszett ideferősek vlss»p«tliaJ vénymintákká! orvosok és botegek számára, ara !) kr. Mindkét füzet egy kötetben díszes kiállításban 1 frt G0 kr. Szegélyből lesz gazdag. j<> számvetéssel, gyors és biztos segítő minden adás- és vevésnél. Ára kötve e díszesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Uigan la Spiegel deatsoher Dichteng. Magyarország a német költészet tükrében, díszes kiállításban fűzve 1 frt. 80 kr., elegáns díszkMésben aranyozva 2 frt. 80 kr. Wajdltl JÓZMÍ -Képes »ép«Mtr- 1877-ik évre, megjelent 30,000 példányban kótve 50. fűzve 40, kis kiadás 25 kr. p^* Postai rendelések a levél vétele után azonnal teljesíttetnek. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak 1 „ rovátkos, duplán enyvezett 1 , fél minister . . . 1 - egész minister - - - 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Látogat ó-j egyek angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példány díszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok borttékkal. 20 levélpapír 20 botiték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. — levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal di-szes tokban 1 frt 60 kr. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemű nyomtatványok elkészítésére. 3000 kötetből álló magyar-német kőlcsőnkőny vtárát. Olvasási dij havanként csak őO kr. U^ék, 1875. ezüst Szegeden, 1876. érdemérem. Novotny Antal harangöntő Temesvárott ajáatya magát a t c. közönségnek minden nagyságú harangok elör. meghatározott hang utáni elkészítésére lt.k il^ln5,eDKKjÍlíj\" ^ ^Jö^tott harangokat, ma- ¿¿LÍrZ^^i"»»* <ratik el 5 ilynemű iOO fontos narang egy mi, 170 fonto. haranggal egyenlő mérrben áll. (804 3—6) IW fonton alóli harangok mindenkor készletben találtatnak. A iík£tít»75 éfim\ ét rlék,érmei Öntve • dísaesen «SÍ/^ 8 - B-e, megrendeljek Ocarina találmányom, a melyen PárUban jelenleg kitünö sikerrel hangverseny estetik, főraktára csak Witte Ed. ninál Bécsben létesik, ennélfogva minden másutt főidicsért hasonnevű gyártmányok csak eredetim utánzásai Tiszta hangozott műszereim mindegyike * következő gyári bélyeget viseli : A legközelebbi tavaszi vetésre a legjobb Saa« városi és kerületi fekvésekből alulírott komló-gyökeret (bujtvány, ültetvény) ajánl. — Bánásmód és elvetésről való utasítások a legnagyobb kéz- séggel adatnak, és miel5bbi megrendelés ajánltatik. - A tőlem eddig hozatott bujtványok sikeréről legjobb bizonyítványok tanúskodnak. (296 4—5) Melzer Henrik, ügynök 8aacai komló ét bujtvá-nyokra. Saaíban, (Csehország.) 61ss. Dosstl INVEMT^E FABRLBUDRIO . 2 frt 20 kr. • 3 „ 10 , . 4 . 20 . 8-9 . - . Kiváló tisztelettel Clnteppe DSBSti Nyomatott et könnyen felfogható tanmódom szerint műkedvelők már 30 pertZ, "VI laikusok pedig kevés ora mnlva a legszebb dallamokat játszhatják. As eredeti gyári Árak nyomtatott iskolával együtt: I. II. III. IV V. VI. VII. Sz. 1. 1 50. 2727507"3. 4. 5. frt. Zongorakiséretnek legjobban az V. szám használható. Egy füzet hangjegy nem zené szeknek is alkalmazható I. és II. szám 12—12 dallammal á 40 kr. FŐBgyiik Aasztri •-■agyaramig ét Néaetboi részére Witte Ed. Bécs, Stadt, veri. Kárntnerstrasso 59. Szétküldés készpénz vagy után vét mellett pontosan eszközöltetik. — Nagybani vásárlók százalékot kapnak Az ajánlott valódi olasz műszerem soliditásának tannsága jeléül kö telezem magamat a minden másutt földicsért úgynevezett Ocarinákat da rabonként 50 krtól 1 frtig I—VJI-ig számig szállítani, — százanként még olcsóbban. (2»6 4 — 10) Bátorkodunk a t. cz. háziasszonyokat egy nagy takaritmínyra figyelmeztetni, mely abból áll. hogy a kávé valódi jó fügekávé vegyülésével készíttessék Kzxel 2 előny jár. még pedig: 1 az izlést nemesiteni lehet és 2. a jutányos bevásárlrs lényeges ta-karitmányt hoz magával. K rzél-ból kérjük hamisítatlan fie-Ml Pgy kísérletet tenni. Miután mi aranyozott\| papírban becsomagolt fügekávénk minden "gyes csomagjának tartalmáért a valódiságát illetőleg, 100 frt-tal jótállunk, tehát lajstromozott védjegyünkről különösen tudomást venni kérünk. ScbiiHt Győző s Fia. cs kir. gszd gyárosok Bécsben. Egyedüli raktár Nagy -Kani zsán : Strem és Klein uraknál. (179 37—) ''Mi üálamondás ás lelégtétel! Orlloé Rsdolf tanár urnák, a mennyiségűn írója Berlinben, Wil- helmstrasse 127. Én alulírott ezonnel szivesert és örömmel elismerem, hogy fentemiitett nr tndománya által U 6 játélUBÓdja ét «''atitáta szerint az utolsó nagy-szebeni húzásban egy sagyobb Teme- SeCCO-t nyertem. Ezen ayiiviMS ell»«eré« »aStoldalnlag crősMtsp terjesz- sze azon föltétlen bizalmat, a melyet ezen ur ezen a téren megérdemel és ez álul legyen a hálának egy része megadva, a mely-lvel én néki todo«áayáaak adás vagyok; nyilvános köszönetem segítse lefegyverezni azon mutatható megtámadásokat, melyek gyakran seggyízidét nélkül, sőt annak ellenében magánosok tói és hlrlapaktél ezen ur ellen megkísértetnek. (307 I. 1 — 1] Jaad. Bistrítz mellett Erdélyben. Ofaer Kártly, roctor. Ad. -108. p. 877. Hirdetmény. - Zalamegye sümegi járásban a gógánfai körjegyzői állomás mecürülvén, 400 frt évi fizetés, 80 frt lakbér mellett ezen állomás betöltésére pályázat nyitutík. A pályázni kívánók képességüket kellőleg igazoló okiratokkal felszerelt folyamodványaikat f é. márczius 15-én nevezett szolgabírói hivaulhoz nyújtsák be. A választás Gógánfa községben márczius 24 ón tiizi-tvén ki határnapul. Sümeg, 1877. február 2fi. Bogyay Antal, (.308 1 — 3) S7.bíró. Hollandi kanári madarakat. j Francziaországból behozotta-kat, valamint helybeli tenyésztést a legnemesebb fajtából, ugyszinte harchegyit és közönségeseket nagy választékban raktáron tart(29 4— 4t L o r e n z E., madárárus Bécsben, Neubau, Linden- Gasse 2. (Válasz levélbélyeg beküldése mellett.) Zongora-eladás. Egy palissander fából készült Beregszászi-félp zongora eladandó, bővebb felvilágosítást ad Lengyel L aj os ügj''véd Nagy-Kanizsán. (306 2—3) A Csengery-utczában cg? 7 szobából (apróbb lakásokra osztva) s^nagy kerttel biró H A Z szabadkézből jutányos ár s kedvező feltételek mellett eladó. Értesülhetni e lap szerkesztőségében. (295 3- 3) Bőrtőn és pénzbírság vár azokra, a kik az 1872. február 19-diki mértékhitelesítő rendeletet nem tekintve, a legszigorúbb törvényes tilalom daczára, még mindig olyan tizedmérlegeket használnak a közlekedésben, a melyek sem kilogrammokra átváltoztatva, sem pedig mértékhitelesitve nincsenek. Hogy lehetővé tegyük, miszerint a legközelebb megtörténendő szigorú hatósági vizsgálatoknál, — a melyeknek következményei t ö-mérdek lefoglalások és megszámithatlan börtön- és pénzbírságok leendnek, — a büntetést kilehessen kerülni, elhatároztuk a teljesen correct, törvényes rendeletek szerint elkészült, hatóságilag megvizsgált és előirott négyszögletű szabadalmazott tizedmérlegeink árait következőleg leszállítani, úgymint: A mérlegek hordereje: 20. 50. 100. 150. 250. 500 kilogr. Árai . 14. 18. 21. 25. 35. 48 frt. A mérlegek hordereje: 750.1000.1250. 1500.2000 kilogr. Árai . 58. 70. 80." 90". 105 frt. Az ezekhez szükséges kilo suly mértékeket a legolcsóbban számitjuk. Megrendeléseket pénzküldemény beküldése mellett azonnal folyton kitűnően kivitt minőségben eszközlünk. Bugányi Frigyes és társa, (2621. 4 —15) Stadt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben. Egy tőlünk megrendelt törvényes t i z e d m é r-légről szóló levél másolatának előmutatása elegendő biztosítást nyújt a vizsgáló biztosok, illetőleg a többi kima-radhatlan büntetések elől. Balaton-magyaródi bérleti uradalom részéről közhirré tétetik, hogy folyó évi april hó-24 tói oktober hó 15-ig lovakat, csikókat, ugy szarvasmarhákat legeltetésre elvállal, - legelöbér, beleértve a pásztorbért is — minden darab ló vagv csikótól 10 frt 25 kr., szarvasmarhától 5 frt 25 kr. * (297 4-9) Hanny Testvérek, jószágbérlők. MíutAn a rosz üzlet menet végett ch> na- ezüstáru-gyárunkat teljesf-n beszüntetjük, (kényszerítve vagyunk pompás chinz ezüst-gyártmányaink tömérdek készletét a leggyorsabban a/, előállítási áron sokkal alább elArnsitani Kíséf^itUl szolgáljon következő ki-Vonat a nagy árjegyzékből, mely utóbbi kívánatra bérmentesen megküldetik. (277 5—6) Mérsékelt ára: ,.„ most azelőtt t csupán 6 db. kávéskanál frt 3 50 1 50 6 „ evőkanál . „ 7 50 2.80 6 „ asztali ké« „ 7.50 2.80 6 „ asztali villa „ 7.50 2.80 1 „ leves szedő „ 5.-- 2.30 1 „ tej-szedő „ 3 50 1.50 1 „ vaj-szelencze ,, 5.— 2.— Legújabb kézeü''ogom b-g arnitur&,gépc>zettel á 1 frt. Parafa-dugők állat fejekkel á 4* k r. Továbbá pompás findzsák, kávé- és thea ibrikek, tojáskészletek, fogpiszkálő-tartók, eczet- ét olaj-készletek és más egyéb ttimoa caikkek, stb. stb. szintoly meglepő olcsó árakon. Különösen figyelemre méltó: 6 db. evSkanál, 6 db. villa ) mind a 24 drb- együttvéve elegáns 6 „ kávéskanál, 6 „ kés ) tokban 24 frt helyett csak 10 frt. Ugyanaz britannia-ezüstből, mind a 24 darab elegáns tokban csak 7 frt. Vidéki megrendelések utánvét mellett pontosan és lelkiismeretesen eszközöltetnek, Czim : Bécs, Rothenthurmstrasse 16. ■ most azelőtt csupán 1 db. ezukortartó zárral . . frt 14.— 8 — 1 p. gyertyatartó d. kús-nyugtató .. 8.- 3 — 6 „ 5.- 2.70 6 „ csemege-villa .. 6.— 2.5o 6 „ csemege-kés „ 6— 2.5« W^jdits József kiadó-, Up- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomata. Nagy-Kanizsán. NAGY-KANIZSA, 1877 márczius -n. zm. Tizenhatodik évfolyam. Előfizetési ár: S , »• géw: i-vro . . 8 írt. ''i fél érre . . a^pyoil évre . 2 „ Kgy szám ÍO Jer Hirdetések 6 buíliui petitiorbau 7. iDÁ»o<l«xor 6 « miudeu további sorért 5 kr NYIl.TTKRBKN ».iroijkint ld krért \ v tctuck fel. Kincstári illetek minden » i-jryM hirdetőért kfllön f J 30 Wr. ü: eteiuIC. előbb: 3\r - — ''-----1 dSTB 1 A lap szellemi rétét 1 J illető köilemén/ok a f? »torkMxtShös, Taka- 1 rékpénitiri épület föld : níot, — anyagi részét I illető k&alemények pe-dif a kiadóhoa bérmentve intézendők : NAGYKANIZSA WtsMlCSfcáz. Bérmenteden levelek rsak ¡«mert mnnkatár-nakt^l fogadtatnak el Kéxiratok viasaa nem küldetnek. N.-Kani/savkros helyhatóságának, nemkülönben a „11.-kanizsai kereskedelmi s iparbank-, a „n.-kanizsai takarékpénztár", a «zalame gyei általános tanító testölet", a „n.-kanizsai kisded- nevelő egyesület, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kauizsai kfil választmánya" s több megyei és várost egyesület hivatalos értesítője. Helenkliit kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Jegyzőkönyvi kivonat a v. kúzoyrszsájiuj/ji bizottmánynak Nasjy-Kanizxán, 1877. évi február hit 24-én (ártott iilésélj''tl. Jelen voltak: a közegészségügyi bizottság tagjai közül: Szakonyi József, Gre-gorics Gergely, Ilácz Antal, Fürst Lajos, Augcnfeld Fülöp, Dr. Pressburger Jakab, Dr. Engel Ármin, Morgenbesser János, Horváth Pál, Szilvágyi Gyula, Belus József. Dr. Dietrichstein Dávid, Eichberg Adolf, Dr. Schreyer Lajos, Dr. Szukits .Nándor. Práger Béla gyógyszerész és Má-niuger József v. aljegyző mint bizottmányi jegyző. (Távol voltak : Farkas László íögym-nasiumi igazgató, Tersánczky József és Práger Henrik orvos urak.) Szakonyi József v. kapitány ur üdvözöl vén a megjelent urakat, az ülést határozatképesnek jelenti ki, kapcsolatban előterjeszti abbéli jelentését, miszerint a közegészségügyi bizottmánynak működése előtt szükséges, hogy a bizottság saját kebeléből elnököt válaszszon. (Ezen indítvány folytán titkos szavazás utján szótöbbséggel bizottmányi elnöknek Szakonyi József városi kapitány ur választatott meg. Jegyzőül a városi tanács részéről Má-ninger József városi aljegyző ur kirendeltetvén, a jegyzőválasztásnak szükségessége fenn nem forgott.) Olvastatott Szakonyi .József v. kapitány s bizottmányi elnök ur javaslata, mely-szerint a számos tagból álló közegészségügyi bizottmánynak a törvényben gyökerező sok-oldaln teendői miatt albizottságokra leendő felosztását javalja. (Ezen javaslat teljes értelemben elfogadtatván, a közegészségügyi bizottmány a következő albizottságokra osztatott fel: L Az iskolák egészségügyére felügyelő albizottság tagjai: Hirsch B. Fassel, Gregorics Gergely, Szilvágyi Gyula, Metodi Pavlekovics, Horváth Pál, Eichberg Adolf, Morgenbesser János, Dr. Schreyer Lajos, Farkas László. Tersánczkv József urak. II. A város területén létező kórházak és épületek közegészségügyi felügyelő albizottsága következő tagokból alakult: Kovács Antal, Dr. Schercz Simon, Dr. Szukics Nándor, Dr. Pressburger Jakab, Dr. Schreyer Lajos, Práger Béla gyógyszerész urak. III. A piaezra hozott élelmi szerek tisztaságára s a husvizsgalatra felügyelő albizottság tagjai: Dr. Engel Ármin, Dr. Dietrichstein Dávid, Dr. Augenfeld Fülöp, Dr. Fürst Lajos urak. IV. A vágóhid tisztántartására s a husvá-gásnak az egészség keretében történendő eszközlésére felügyelő albizottság: Fürst Lajos, Augesfeld Fülöp, Práger Henrik, és Rácz Antal urakból alakult.) Miután havonkénti ülések megtartása szükségesnek mutatkozik, (a haviülések határideje minden hó legutolsó szombati napjának délutáni 5 órájára kitüzetik.) SZAKONYI, bixottm. elnök. Jegyzette: MÁN INGER JÓZSEF, bixottm. jegyzC. Nagy-Kanizsa, 177. márez. 2. Vannak esetek, hogy az ember szivtel-jesen a pillanaté, meg iámét olyanok, hogy ama pillanat örökiti magit — attól függve, hogy a szivünkön erőt vett befolyás mily fokot jelez. Don Pablo de Sarasa te tegnapi hangversenye mindent foglal magában, ami bennünket értelemben lebilincselni képes. Es igénytelen kicsi emberke a hegedűjéből kicsalt hangokkal oly nagy, oly hatalmas, hogy extaaé-ba, édes kábultságba ejtett, melynek nyomai nem egy könnyen mulandók. A résztvevők tömege caak ugy hullámzott a hangverseny e színterére. Büszke öntudattal észlelénk itt is, hogy városunk műértő, a valódi művészet irányában érdeklődő közönségnek mily nagy contingensét állitja. A hangversenyző hegedű művész már puszta felléptével is nagyrészt igazo lta a lapok állításának alaposságát. — Finom elegantiája a 1 ragadó ; — jelezi a franczia modort, a Párisban iskolázott növendéket. — De ha modora elragadtató — ugy játéka, minden hegedű-vonása szívhez széllé, a szivet varázszsal eltöltő; az egyes hangok oly mély érzést árulnak el és egyszersmind oly tökélyességet a hegedű kezelésében egyáltalában, hogy nagyobb művészt elképzelnünk alig lehetséges. Az embernek fa, hur és lószőr eszébe sem jut — itt caak a fül, a szív van tevékenységben és mennél több tápanyagot nyer e kettő — annál többet kíván is. Egész játéka alatt rendkívüli csend uralgott; — a jelenlévők mindegyike csak ugy sí várgott minden hang után, mintha csak egyike elejtését is pótolhatlan veszteségnek tekintette volna. Az általános rajongás, a lelkesültség tetőpontját érte el a műsorosat V. szakaszánál előadott Wienawsky Oirs russes-jénél. — Bal karja ügyessége és jobb karja kifáradhat-lansága — mély érzése és játéka tüze mellett — pereznyire a lehetetlenségben engedett hinnünk. — Végre méltányolván a közönség hála datosságát — a szűnni nem akaró tapsviharra még egy spanyol népdallal is lepett meg mű-sorozaton kivüi, mely nem maradott hátra gyönyörűségben az ezt megelőző játéknak. Az est második hőse, Door Antal bécsi conservatoriumi tanár, egyaránt igyekszik Sa-rasate mellett is tündökölhetni, művészi praedi catumát kivágni és épentartani. Nem mondhat juk, hogy siker nélkül. — Ó is magas fokon áll, és bebizonyította, hogy Sarasate méltó kísérője művészi kőrútjában. — Harsogó éljenzés és tapsvihar hívták ki és Rubenestein báli jelenete 9. ss. ismétlésére kénytették. Végül említésre méltó az est egy harmadik hőse is. — Oliop Imre ur rendezéséből kikerülve, ez most már a harmadik hangverseny, melyekben művészi nagy celebritásokat vonz városunkba és élveket szerez, melyeknek közbenjárása nélkül nehezen lehetnénk részese. Indíttatva érezzük azért magunkat, neki ezúttal is elismerésünk mellett nagy köszönetet szavazni. Singer. A Yanotti-féle mérgezési bfinper. — L. „Zalai KBtlöuy" 18. - Vádlottnő a végtárgyaláson emlité először a revolvert, melylyel férje ót állítólag íenye gette volna,a kérdésekre, hogy mért nem monda előbb, vádlottnő ielelé, hogy a sok sírásban elfeledte, azonban tanú e revolverre nem levén, mellőztetett TÁRCZA A nagyra vágy ás átka. (Tiirténeti regény.) v Irta: Jenvay Géza. (Folytatás.) XII. Kövid boldogság. Kornél és Camilla a fényes menyegző után a mézeshetekre Párisba utaztak s a szép kisasszony „un succés eclatant" magára vonva a hauté-voleé bámulatát, csakhamar a salonok hősnője ion 8 az előtte ismeretlen élvek s gyönyörük kimondhatlanul boldoggá tevék az előbb a világtól egészen elvonult leánykát. Kornélra azonban a nagyvilág zaja. a fényes életmód teljesen el veszté vonzerejé, s az utóbbi időben oly éjetvidor ifjúból ismét egy mogorva, magábazárkózott fértiu lőn, ki csak azért kereste a salonok zsibongó élveit, hogy iszonyú bűntettel vádoló lelkiismeretét némileg elnémíthassa. De hasztalan! A zajos örömök, egy bájoló ifju nő puha karjainak ölelése, édes csókjai sem voltak képesek a lelkében támadt gyötrő vádat elhallgattatni! Örökösen fülében csengettek azok a kétségbeesett, pana-bzos, fuldokló segély kiáltások, folyton előtte lebegett a rémes alak, mely ébren álmaiban üldözte. És ő küzdött önmagával, jókedvet színlelt, mosolyt erőltetett halvány arczára, < tt volt az előkelő-világ minden estélyén, kirándulásain, elleste, sző nélkül teljesité imádott nejének minden óhaját, vignak iáUzott, hogy csak megőrizhesse iszonyú titkát, bűnét, melyet kivüle még más halandó nem ismert. De az örökös belső harcs, a testi lelki megerőltetések végre is kimeriték erejét ugy, hogy az orvosok komolyabb bajtól tartva, nyugalmas életet s levegő változtatást ajáltak a lelkibetegnek. Az ifju pár tehát bucsut vett Páristól s több napi utazás után ismét otthon volt az Irényi várban. Kornél egész testében összeborzadt, amint megpillantá a kastélyt s a végzetes csillagász-tornyot s egy fájdalma» sóhaj reppent el ajakán, ahogy kiszállt a kényelmes hintóból, azután neje karjaira támaszkodva, ingatag léptekkel haladt szobájába, Az ifju Irényi egészségi állapota azonban másnap legkedvezőtlenebb fordulatot vett. Folytonosan félrebeszélt, nem ismert meg senkit, álmaiban setét képek, rémes gondolatok üldözék, majd érthetlen szavakat mormogott s görcsösen ökölbe szorított kezeivel ijesztően fenyegetődzött. — Nyomorult koldus! — dadogott a be teg — azt akarod, hogy szeresselek !.... Nem! .... Nekünk váilnnnk kell!____Hallottátok!? ... . hallottátok azt a tompa zuhanást .... azt a rémes segély kiáltást!?.... Hah, megöltem ! . .. . Gyilkos! . . . . segítség! — kiabált a beteg s minden erejét összeszedve, vadul villogó szemekkel ugrott fel ágyából. — Kornél, kedves Kornél — szólalt meg gyenge hangon Camilla megfogva a beteg kezét, jobjával pedig férje verítéktől gyöngyöző homlokát törülé le — légy nyugodt, hisz nem bánt senki, én vagyok itt, Camilla virraszt ágyad mellett — Te vagy itt----te itt vagy ? — suttogott a beteg elaszott kezeit homlokához emelve. — Tehát nem láttad azt a rémes ssssonyt, nem láttál qenkit!?.... De nem .... nem, hisz csak álom volt az egész, igen álom, iszonyú, borzasztó álom! — s e szavakkal kezét szivére szorítva, kimerülten hanyatlott vissza a párnák közé. — Camillám ! suttogott rövid szünet után Kornél, — borzasztó álmaim voltak, egy rongyos nő alak üldözött folytonosan. Hah! mintha még most is látnám, amint a vízből felemelkedve boszutól villogó szemekkel felém terjeszté kar ját, hogy engem is lerántson oda .... oda a hideg sírba! — Alom volt az egész, s most már elmúlt minden ! — mosolygott a szép asszony píczi fehér kezével végig simítva a beteg homlokát — Tehát te nem láttad Őt, te nem félsz e rémes asszonytól? — Hagyjuk azt kedves Kornél, űzd ki fejedből ezt a setét gondolatot, — légy nyugodt, hisz én őrizem ágyadat, • én Camilla, a te ked-vee nőd, ki téged oly forrón szeret. Látod, ha nem gyötrőd örökösen bohókás álmaiddal magadat, nemsokára felgyógyulsz és ismét, boldogok, nagyon boldogok leszünk, mint mi« kor még csak titokban volt szabad szeretnünk egymást — Boldogok ? — sóhajtott a beteg — oh Camilla, én nem lehetek es életben többé boldog .... Atok ül családunkon .... Egy Irényi sem volt még eddig boldog s nem is lesz soha; de soha! — Kornél! — szólt meglepetve az ifju nő s egy iszony u sejtelem villant meg lelkében — te bizalmatlan vagy irányomban, te valamit titkolsz előttem! A beteg egy kínos sóhajjal felelt, azután bágyadtan zárta le ismét szemeit s újra néma csend lőn a szobában. — Igen .... igen kedves Camillám, egy iszonyú titkom, egy borzasztó bűnöm van — suttogott Kornél rövid szünet után, — borzasztó bűnöm, melyet még eddig kívülem senki sem ismer s melyet most törödelmesen be akarok vallani előtted .... De mond csak, ígérd meg — akadozott a beteg,esdőleg emelve szemeit nejére — hogy nem fogsz megátkozni, nem fogod átkozni Kornélt, ki oly sokat .... nagyon sokat szenvedett életében ! Camilla tagadólag intett fejével, azután oda borult férjére s hangos zokogásba fojtá fájdalmait — Emlékssel-e még — suttogott a beteg, lázasan ragadva meg neje kesét — emlék szel-e még arra a szép nyári estére, midőn először ígértem örök sirígtartó szerelmet, ami dőn megesküdtem, hogy kívüled az életben még soha senkit nem szerettem!?.... Oh Camilla akkor .... akkor ón szívtelenül megcsaltalak téged; mert én már régen, nagyon régen szerettem egy ssegény lányt! Camilla bámulva tekintett férjére s két köny üt törölt 1« szemeiből. Igen, — folytatá Kornél — én akkor már szerettem Mariskát, a szegény molnár leányt .... szerettem és gőgös apám parancsára még is elég gyáván, s szivtelenül oda dobtam szegényt az iszonyú kétségbeesésnek, a halálnak, a^kor .... midőn már megtört szive alatt hordosá szerelmünk zálogát.... Igen, Mariskái megölte a szégyen, sírba vitte a bánat! Meghalt, ugy beszélte az egész falu z azt hittem én is. S vádoló lelkiismeretem furdalása, hogy egy ártatlan lény gyilkosa lettem, kétségbeesetté tőn! keserűséggel tölté be lelkemet, világgyűlölő lettem, kerültem az embereket s egyedül osak multam emlékeinek s kedvenc* tanulmányaimnak éltem. — I^y multak Következtek * szembesítések. As őrmesterrel való vissonya kitűnt, mely viszony 1876. évi május 15. vagy 25-én vette kesdetét,a köztük váltott szerelmes leveleknek csak azon tételei olvastattak fel, melyek, mintha ast gyanították volna, hogy a mérgezés eszközlésébe as őrmester is be lett volna avatva, de ezt vádlottad tagadta s az őrmester a levelekből felolvasott kitéteket oda magyarástatni kéré, hogy a nő elakart válni férjétől s ő erre sürgette őt, egyébként vádlóagy ész kértére as iratok másolatban a katonai hatóaághos áttétetni rendeltettek. Másik tanú egy 24 éves tördemicsi születésű, ki ast vállá, hogy az őrmester előtt egy másikkal volt vádlottnőnek viszonya s annyit észlelt, hogy Vanotti Pál nejét szerette, soha semmikép sem bántalmasta, panaszkodott ugyan, hogy fáj neki, miszerint az őrmestert neje szobájábsn találta. Egy marburgi születésü 21 éves német beszédű leány volt Vanottiéknál az utolsó hónap alatt ssolgálstban, mint tanú vallja, hogy vádiottnő egyátalában nem szerette férjét, de az őrmestert igen; Vanottit egészségesnek, jókedvűnek látta hazajövetelekor, elbeszélő ezután, hogy este a pipára gyújtott férj theát kérvén, azt neje megkészité s vele (s szolgálóval) megkóstoltatta, jó-e? ez ízletesnek találván, az asszony lassú mormorgás közt mondá: teszek bele valamit, vigye ördög, (a hallga óság közt megdöbbenés, szörnyüködéi hallatszott, vádiottnő erősen zokogott j a leány folytatá tovább: Vanotti félóra múlva vörös lett és fájdalomról panaszkodot. Másnsp reggel ismét theát adott a nő férjének, újra kinsé görcs fogta el és est mondá nejének: Juliska, Juliska, miattad halok meg, nem sajnálod gyermekeinket; erre megijedt a nő és tejet adott, de másodssor már nem bírta bevenni s a konyhában mondá vádiottnő neki (a szolgálónak) Istenem, Istenem, mit tettem, megöltem kenyérkeresőmet. Töjabi vallomása csak idézés lenne, mellószük. Kihallgattatott A. F. orvos, ki Vanottiéknál mint hási orvos szerepelt, nov. 12-én Va-nottiné felkérte, hogy patkány irtásra arsenicu-mot rendeljen a gyógyszertárból, ki csak azon megjegyzéssel adott vényt, hogy asszony nevére nem, de férje nevére igen s igy 60 grammot rendelt, melyet Vanotti öcscse hozott meg s érette 90 krt fizetett a gyógytárban,ezen összeget Vanotti -né sógorának azonnal megadta, A. orvos már előbb is irt nekik ily mennyiségű arsenicumot patkányirtásra, mely két évig elég is volt, ő mit-sem gyanított az asszony szándékáról, sőt azt tapasztalta, hogy férj és feleség szeretik egymást, mert szemlátomást gyarapodtak. Ö Vanottiné betegléte alkalmával gyomorhurutot észlelt s erre orvosságot rendelt is, de mikor harmadízben odament, találta Rátz Antal orvost s visszavonult előre, de Vanottiné snyjától hallott olyasféle nyilatkozatot ez időben, mintha a nő férjét megmérgezte volna s szaladt idestova tanácsadásért, mig végre a városkapitánysághoz ment, feljelenteni a dolgot, de már ekkor megelőztetett P. S. né kanizsai ssülelésü nő, ki Vanot-tinénak barátnéja volt, azt vallja, hogy félévvel ezelőtt kérdezte tőle, mint lehetne férjét valami babonáskodás folytán elveesteni. Olvastatott Dr. Schreyer Lajos és Rátz Antal városi orvos boncnolási látleletük, esután a bpesti országos vegyészeti hivatal véleménye a felküldött hullaréss vegyelemzéséről. Elnök felhívja Dr. Schreyer törv. sséki orvost, hogy s Dr. Felletár Emil által adott véleményre teijeszsze elő nézetét arra nésve, valljon a májon másnemű bajt észlelt-e. Dr. Schreyer szóbelileg előadja, hogy, mi-után vádlottnőt syph. tertiából gyógyítja, igen valószínű, hogy a máján is syph. tertiának nyo mai létestek, mert ahhoz teljesen hasonló tüneteket ésslelt, minő idült syph. bajban sinlő-dőknél előfordul. Következett a tanuk meees-ketése. ^ Ezzel a bizonyítási eljárás befejeztetvén, moru napjaim; amidőn végre téged éltem angyala megismertelek s szeretni tanultalak, a te forró szerelmed azután feledtet velem mindent, régi szerelmemet, eskümet, mindent____ mindent! .... Oh és oly könnyen tudtam feledni a mult emlékeit; mert kimondhatlanul szerettelek ; mert azt hittem, hogy Mariska — kit egykor oly forrón sserettem, mint most téged — már nem él, hogy már meghalt!.... Es ö .... mégis életben volt s felkeresett, hogy megbőszül ja hűtlenségemet .... élt és én elég szívtelen voltam őt másodssor is el taszítani magamtól, örökre.... örökre____ Megölni! — Oh, Kornél iszonyú dolgokról bessélssl — fuldokolt a nő kétségbeesetten rejtve arcsát kezei közé. — Ne sírj .... kérlek ne sokogj! — könyörgött a szerencsétlen, — hisz kétszeresen érzem iszonyú bűnöm súlyát, ha könveidet látom 1 . . " — Beszélj, folytasd — suttogott Camilla, erőt véve magán. — Szakadjon meg bár szivem fájdalmában, de tudni akarok mindent! (Folytatás köv.) elnök felhívja a kir. ügyészt a vád- s védőügyvédet s vádbeszéd megtartására. Dr. Laky Kristóf kir. ügyész ur szokott ékesszólásával a kővetkező vád beszédet tartotta: Tekintetes kir. bünfenyitő törvónyssék! A befejezett bizonyítási eljárás során Vanotti Pálné született Kis Júlia ellenében, a gonosz szándékkal előre megfontolt, mérgezés által elkövetett, orv és rokongyilkosság bűntettének tárgyi és alsnyi tényálladéka teljesen begyőzve lett. Miután a végtárgyalás kezdetén körülményesen előadám ezen borzasztó bűntett előzményeit, annak elkövetése alkalmával vádlott cselekményeit nyomról nyomra s a gonosz tett elkövetése után az előnyomozat és részi eges vizs-gálst minő irányban mozgott s fejeztetett be, — szóval ezen ügy úgynevezett történeti részét; — áttérhetek már most s bűntett minősítése, as enyhítő s súlyosító körülmények kiemelése, s a büntetés mérvének indítványozására. Hasai törvényeink és büntető gyakorlatunk értelmében Kiss Juliscselekménye a kétszeresen minősített gyilkosság tényálladékát foglalja magában. Ugyanis isteni és emberi törvények, sőt a ter-mésset ssent szava bizonyos rokoni kötelékeket különös oltalmuk alá vesznek, hisz a társadalom ezeknek sértetlen fennállásán alapul; ilyen rokoni kötelék a házassági viszony, melyre s vallás különös szentesítését is nyújtja. Esen köteléket szakitá vádiottnő undok cselekményével szét, lábbal tapodva a vallási és társadalmi törvények legszentebbjét, a mikor esküdött házastársát, gyermekeinek aty ját megmérgezé. Vagyis a gyilkosság legminősitettebb fsját, a rokon, illetőleg férj gyilkosságot követte el. A második minősítés alapja as álnok ravaszsággal, orv módon történt mérgezésben rejlik. Nemcsak hasai, de a világ minden nemzetének büntető törvényei szerint az orv, de ki-válólag a mérgezéssel egybekötött, a legminősitettebb gyilkosságnak tekintetik, — és méltán! Ott, hol bármi erőszakos az élet elleni megtámadás, de nyilt; van a védelemnek lehetősége, erő küzdhet az erővel s mindig lehet remény a szabadulásra; — de hol alattomban sima kígyónként csúszik a méregkeverő gyanútlan és védte 1 e n á 1 d o s a t á h o s, o t t elkeli veszni az áldozatnak menthet-lenül — védtelenülés nyomorú 1 t a n .. . Kivált ha az, kinek enyhülést, hűséget és sseretetet kellene tanúsítania, a hitvestárs nyújtja a méregpoharat a jóhiszemű férjének. . . . Bisonyárajelen esetben tehát a mérgezési orvgyilkosság ezen minősített faja is létesült. Áttérve as enyhítő és sulyositó körülményekre, — Sajnos, hogy a vizsgálat mozzanatai legnagyobb részben csakis tulnyómólag súlyosító és igen kevés enyhítő adatokat szolgáltattak ! . . Szundra Ferencz, Kollaríts Mari és Pécsiné tanuk egybehangzó vallomásaiból kiderül, hogy KissJuliaborzasztó büntette nem hirtelen fellobbanó indulat — hanem hosszas, érett megfontolás eredménye. Régen késsült ő a rémtettre, erre mutat Pécsiné vallomása, kitől többssör és sürgetőleg kért olyan szert, mely Vanotti életét kioltaná, a mikor egész arczátlanul hozzá tévé, miszerint ez által egyesülhetne szeretőjével az őrmesterrel. A bűnperhes mellékelt levelezések vádiottnő és Bogári őrmester között szinte világosan igazolják, hogy Vanottinak gyilkosság által leendő eltávolítása csélostatott már rég idő óta. Ezen levelek as elvetemült bűnös szerelem őrjöngő izgatottságát, a vészteljes szövetség undok reményeit s a közös akadály közeli eltávolítását nagyon is világosan tüntetik elő! Végtelenül súlyosító és terhelő körülmény tehát vádlottnőre nézve ezen hosszas, éretlen megfontolt szándék, de még sulyositóbb, hogy: issonyu tettének alapja, indító oka és mozgató ereje maga is s legfeketébb bűn a házasságtörés és vétkes szerelem vala. S ez nem is lehet máskép, mert ily aljas szövetkezés vészterhes méhében rejti s gonosz tettek légióját s mint a közmondás tartja, „aki sárkány fogakat vet, az nem várhat abból tiszta búzatermést" !... Nincs as a sivár pnsstaság, melyben üdítő oázok ne lennének, de vádiottnő egéss előélete a bűnök fertőjén s as átkos ssenvedélyek Saharáján vezet keresstül, est igasolja az összes tanuk, ismerősei, és közvetlen környezetének bemondásai, melyek sserint: «esküdött férjét soha sem szerette, meg nem becsülte, másokkal, különösen őrmesterekkel folytonossá és felváltva vétkes sse-relmi viszonyokba keveredett." Pedig az összes tanuk ünnepélyes eskü alatt ast is vallották, hogy Vanotti érdemetlen nejét gyengéden szerette, vele szépen és tisztességesen bánt, soha irányában durva vagy sértő magaviseletet nem tanúsított, sőt gyarlóságai és bűneiért fenyités helyett sseretetteljes intéseknél egyebet vele nem éreztetett. Különösen a mérgezés napján Kollarits Mari szolgáló előadása szerint Vanotti kedélyes, jó indulatu és gyengéd vala, még csak házi hevesebb jelenet sem adhatott okot vádiottnő borzasztó elhatá rozására! Egy fiatal leánynál lélektanilag a szerelmet mint ellenállhstlan ssenvedély forrását le hetne talán, ha nem is mentő, de némileg enyhítő körülménykép felhosní; különösen as első szerelem fellobbanásánál Ámde vádiottnő 31 éves és 4 gyermek anyja lévén, ki az élet ezernyi viszontagságait átélte, ki folytonosan váltakozó feslett életével a szerelmet nemesebb értelmében nem ismerhette, — undok és aljssvá gysinak létesítése czéljából ölhette meg férjét, — mely czél, mely bűnös törekvés a beszámítást ellenében súlyosabbá teszi. Sulyositó körülmény : hogy orgyilkossága által 4 kis gyermekét as apától ós kenyérkere-sójüktől irgalom nélkül megfosztotta. Most elképzelhető, minő sorsra jutandottak ezen gyermekek, ha ezen bűntett felfedezetlen maradott volna is, ily anya és bűnös sseretőjének kezei között! . . • Sulyositó körülmény • vádlottnőre nézve, hogy este beadván férjének a mérget; daczára annak, hogy ez rögtön a legiszonyúbb jsj veszék-iésbe tört ki, keservesen panaszkodván, hogy belseje elég, — mégis a bűnbánat vagy javulás, vagy csak emberi érzés ssikrája sem jelentkezett vádlottnőnél, mert egész éjjel hagyta férjét a pokol minden kínjai között fetrengeni anélkül, hogy orvosért küldött volna. Nyilván arra törekedvén, hogy a méreg egész biztosan elvégezze életoltó feladatát, — s csakis másnap (hogy a világ előtt ^ látszat megmentessék,) küldött Augenfeld orvosért. Ez a szerencsétlen orvos pedig, dscsára az issonyu kórtüneteknek, (melyeket Kollarits Mari oly élénken elbeszélt,) semmi komolyabb bajt nem észlelt s roppant tudatlanságában egészen más bajról rendelt orvosszert. Havádluttnő jókor szólt, talán a kellő ellenszer még megmentheti Vanottit, ámde néma maradt s ezen hallgatása ördögi gonoszságának legerősebb bizonyítéka! Megvallom, hogy előttem megfoghatatlan, mi kép Augenfeld a mireny mérgezést fel nem ismerte, holott ez majdnem mivelt laicusok által is felismerhető; de még érthetetlenebb előttem, hogy ezen jámbor orvos még csak nem is gyanakodott, vagy kérdezősködött netáni mérgezés felől, holott a mérget az ő rendelvényére szolgáltatták ki a gyógyszertárból rövid idővel ezelőtt . . . Harmadnapra hivatott csak Rácz Antal városi orvos, ki csakis a haldoklást, majd a halált consta tál hattá. Ó egy tekintetre felismerte a mór gézéi i kórtüneteket s erre indult meg a vizsgálat, au-genfeldnek esen tudománybeli gyarlósága folytán, — vallomásának azon részeit, hol mintegy szakértő (?) nyilatkozik, birói figyelmen kívül hagyatni kérem. Ennyi sulyositó között egyes egyedüli enyhítő körülmény az, hogy f. é. január 3-án makacs tagadását abba hagyva, töredelmes beismerő vallomást tett a vizsgálóbiróság előtt s a lelkiismeret mardosó fullánkjai s a bűntudat súlya alatt megtörve elbeszélte gonoeztettét. Ámde ennek érdemebői igen sokat levon, hogy bűntettének merőben hazug indokait adta elő, a mai végtárgyalás folyamán. Értem es alatt vádlottnőnek koholmányait néhai férje durvasága, betegsége s a bűntett napján történt állítólagos revolver támadás tekintetében, melyek a tanuk, különösen Kollarits Mari által asonnal és egéss nyomatékkal megezáfolva lettek. Vanotti beteges állapota egyátalán nem menti vádiottnő feslettségéts orgyilkossági bűntettét, mert hiszen az Isten oltára előtt arra esküdött, hogy férjét szereti és el nem hagyja: semminemű nyomorúságában vagy betegségében, sőt a jó nő hűségének épen ily körülmények közötti rendithetlen szeretet és ápolás képezi tüzpróbáját! Mindezek alapján a fenntebb előadottakat a tekintetes kir. törvényszék figyelmébe ajánlva, vádolom ismételve Vanotti Pálné született Kiss Júliát a gonosz ssándékkal előre megfontolt rokon és orvgyilkosság bűntettével és tisztelettel kérem, méltóztassék őt esen bűntettben bűnösnek kimondani s hasai törvényeink : nevezetesen az I. 14. §. 5., továbbá: az 1723. évi XI. L cs. 1-ső §-sa, valamint a szakadatlanul fennálló bűnvádi gyakorlat értelmében, (minthogy a régibb törvényekben előirt pallos általi kivégzést a curiai gyakorlat és felsőbb rendeletek átváltoztatták), magának megérdemlett büntetéséül, másoknak rettentő példájára kötél általi halálra ítélni s a halálos ítélet végrehajtásának, mégis a fölmerült bűnvádi eljárási és rabtartási költségek megfizetésében elmarasztani. Mivel pedig Bogári András 48-ik cs. kir. gyalogezredbeli tettleges állománybeli őrmester ellenébén as orgyilkossági bünrészeségre nézve terhes jelenségek merültek fel, ugy s vizsgálat, '' mint végtárgy alá» során ; — indítványozom, méltóztassék ss öszzes bünperiratokat hitele« másolatban az illetékes cs. kir. dandárhadbiró. sághoz áttenni. Vádlott védőügyvédé Veszter Ixnr* pedig a hallgatóság részéről önként kitört he. lyeslés és éljenzéssel kisért következő védbeszé det mondotta: Tettes kir. bünfenyitő törvényszék! A bűntény, mely előttünk feltárult, en-gem is utálattal töltött el; de ha mindjárt magától a beismert s igy vita tárgyává sem teheti bűnténytől utálattal fordulok is el, nem szabad elfordulnom a bűn örvényébe sodort embetárs. tói is, — sőt ellenkezőleg, mentül nagyobb az irtózat és utálat, melyet mi bennünk maga az elkövetett bűntett ébreszt, — annál figyelme-sebb, óvatosabb és behatóbb vizsgálódást és megfontolást igényelnek mind azon körűimé nyek és viszonyok, a melyek az e m b e r netáni védelmére ssóllanak; mert ha tekintet nélkül az ember gyengeségeire és természetszerű gyarlóságára egyedül és csupán csak azon utálat és iszony hatása alatt ítélünk, melyet az elkövetett bűntény reánk gyakorol, akkor könnyen megtörténhetik, hogy a tulszigor, sőt a kegyetlenség hibájába esünk. Miután a jelen per tárgyát képező bűntény ugy tárgyílag, mint alanyilag be van bizonyítva, én csupán csak az enyhitő körülmények kutatására ssoritkozhatom s itt mindenek előtt megjegyzem, hogy védenczem süllyedésének és bűnösségének első okát abban látom, hogy oly nevélésben, mely az emberben erkölcsi alapot teremt, mely a sziv és a kedélyt képezi s — a hol kell — az emberből mintegy kiűzi a vadállat terméssetét és ösztöneit — soha nem részesült, sőt, hogy nevelése teljesen is el banya goltatott oly annyira, miszerint egészen szem betűnő és kétségbevonhatatlan, hogy véden-czemnek sem a nőnek, sem az anyának, sem a hitvesnek tulajdonképi magasztos hivatásáról még csak fogalma sem volt. — Ebből természetesen más, mint szerencsétlen házasság nem is következhetett, azonban tettes kir. törvényszék ! alig van emberi viszony, mely terméke nyebb mezejét képezné a roszuak, mint épen a szerencsétlen házasság; és 100 nő közül a ki elbukik s a vádlottak padjára kerül, iítí azért bukik el, mivel arra, hogy saját otthonában boldogságot idézzen elő s házi körében maga is szerencsés legyen és maradjon: azon belórték-kel és erkölcsi kincsekkel, melyek leginkább csak a jó nevelés által elérhetők, nem rendelkezik. Már pedig a hol nincsen erkölcsi érték, de van házi viszály és van boldogtalan házasság, ott könnyű játéka van a csábitónak. A csábító itt is megjelent — s hogy jó helyen koezogatott, tanusitja azon szenvedély, melyet az asszonyban felébresztett s mely a perben fekvő levelek tanúsága szerint egészen az őrjöngéssel határos izgatottságig terjedett. Ezen szenvedély a hivatkozott levelek szerint — oly mérveket öltött, hógy végre egé szen elvette, avagy legalább teljesen elhomályosította a szerencsétlen asszony eszének utólsó maradványát is; különben lehetetlennek tartanám, hogy a feleség — az anya még a természet legegyszerűbb törvényeiről is ily rutul, ily gyalázatosan megfeledkezhetett volna. Hogy pedig ezen szenvedély az eszét csakugyan annyira elhomályosította, miszerint a méregkeverés peresében egészen beszámítható lelki állapotban nem lehetett, ezt a már elmondottakon kívül tanusitja még azon körülmény is, hogy az asszony 1 — 2 perczczel a méregkeverés előttszolgál óját avatU atitokba! Engedelmet kérek, — de én nem tartom, én nem tarthatom tiszta eszünek és teljesen beszámítható lelki állapotban levőnek azon nőt, a ki férjét megmérgezendő, erről a méregkeverés pereiében egy szolgálóval értekezik s annak a kezébe nyomja a legszigorúbb titok kulcsát. Hogy védenczemnek Bogári által ébresz tett s ez által szakadatlanul szított ezen szenvedélye as asszony eszét teljesen körülhálózta. azt tanusitja az, hogy a ssenvedély a vádlott nő eszét még jelenleg is fogva tartja, ez pedig kitűnik abból, hogy Vanottiné az ő vallomásai ban saját érdekei ellenére Bogárit — ki pedig ezt épen nem viszonozza meg most is kiméi» * folyton mentegeti, holott pedig a perben tekvó levelek, valamint azon körülmény, hogy Vanottiné, a megmaradóit mérget megsemisités végett a Bogári ssekrényéből vette ki, — n» gyon is nagy valóssínüséggel arra mutatnak, hogy Vanottiné tulsjdonképen csak a Bogári eszköze volt, avagy legalább, hogy as asszony egyenesen a Bogári által ébresztett s ál tala házassági ígéret ekkel folyton táplált szenvedélyének esett áldozatául. En tehát, miután már az asszony elhanyagolt nevelésére mint enyhitő körülményre allegáltam, mint második enyhitő körülményre aliegálok még a vádlott nőnek Bogári iránti ssenvedélyére is, mert kétségtelen, hogy a tiltott szerelem szenvedélye a nő egéss lényét rabigába ejtheti s igy itélő tehetségének s aka-ratelhatározáaának hassnálhatását is teljesen elssibbasztja. Érzem ugyan ezen védvemnek gyenge i,Idalát is, mert hiszen a férjezett nőnek ezen szenvedélyes szerelme maga is bün. Nem is akarom ezt menteni, avagy helyesnek vagy jogosnak állítani, de ki kell emelnem, hogy az őrjöngésig terjedő s zerel m i szen vedély a mérgezés kö rü 1 i lelki beszámítás mérlegezésé-ué 1 nem maradhat tekintet nélkül s meg akarom jegyezni, hogy az asszonynak ezen vétkes szenvedélye kevésbbé visszataszító szinben tűnik fel, ha figyelembe vészük, hogy Vanotti Fái undorító ragályos betegséggel ellátott öreg ember volt, hogy a két házas fél között korbeli arány sem forgott fennt, hogy a lérj is nyersen, sőt gyakran kegyetlenül bánt nejével, végre pedig és leginkább,hogy nejének kicsapongásaira 6 maga adott alkalmat a midőn holnapokig távol volt, fiatal nejét veszedelmes környezetben magára hagyta s hazatérve tudva eltűrte, hogy Bogári továbbra is a háznál lakjék s így az asszonyban még inkább szíthassu és táplálhassa a gonosz szenvedélyt. A meghalt férjnek személyes minőségé bői egyébiránt még egy második enyhítő körülményt is következtelek, t. í. azt, hogy a férj a bonczolási jegyzőkönyv tanúsítása szerint oly idült lép- és májbajban szenvedett, a melynél fogva a legnagyobb valószínűséggel már különben sem élt volna soká. Tudom ugyan, hogy ez nagyon keserves mentség — azonban tekintve, hogy büntető törvénykezési elv szerint a büntetés mindig a büntevő által okozott kisebb, vagy nagyobb kár, vagy hátrányhoz íb arányosiUndó, engedje meg a tettei kir. trvszék, hogy e körülményt ib mint en/hitőt megemlítsem, mert elvégre bizonyos, hogy Vanotti Pál a megmérgeztetés által kevesebbet vesztett, ha különben is már csak rövid ideig élhetett volna, mintha például még 10—12 évre lehetett volna kilátása, miről azonban az orvosok véleménye szerint szó sem lehet. Egy további enyhítő körülményt abban látok, hogy Vanottiné oly könnyen jutott a méreghez 6 hogy a bűntényt el sem követhette volna, ha^a méreghez oly feltűnően könnyen ntm jutott volna hozzá. Megvallom ugyan, hogy az e tárgybelí rendőri szabályokat egészen alaposan nem is merem, de nem hiszem — nem hihetem, hogy az illető orvos szabály Bzerüleg járt volna el, a midőn a házigazda távollétében az asszonynak egyszerű felhívására ily nagy dózis mérget ren-delt s a receptet megírta, azt azonban nem Vanotti Antalnak, a kinek nevére irta — hanem magának az asszonynak adta át. Nézetem szerint itt vagy az orvos hibás, vagy pedig — a mit kevésbbé hiszek — rendőri szabályaink nem elégségesek. Mindkét esetben azonban elegendő alapot látok arra, hogy azon könyüségből, melylye! Vanotti Pálné a méreghez jutott, javára enyhítő körülményt következtessek, az e tárgybelí felelőség súlyának uagyobb részét pedig az illető orvoshoz ad-r.íssáljam; oda adressalom pedig annyival is iukább. mert miután a mirenynek van ellenmérge; Vanotti Pál valószínűen még meg is mentethetett volna, ha az orvos, ki a mérget rendelte volt s a méreg hatásának nyilvánulása folytán csakhamar a beteg segítségére hivatott, u betegséget a később szintén odahitt városi orvos módjára azonnal felismerte volna. Én tehát a felelőségnek egy nagy részét az iránt, hogy a gyilkosság egyátaljában lehetővé vált, még inkább pedig, hogy teljesedésbe ment, azaz, hogy Vanotti Pál daczára a bevett méregnek, ineg nem mentetett, a mérget rendelte orvosra háritom s védenczem érdekében esedezem, hogy az illető orvosnak tapintatlanság* szintén a vád-rott javára szolgáló enyhítő körülmények közé soroztassék. Végre nem hagyhatom emlitetlenül a vádlott nő «".szinte bünbánatát. — A kir. ügyész ur^kétségbe vonja ugyan a bűnbánat őszinteségét, állítólag,mi vei az asszony azonnal orvosért nem küldött — ennek ellenpróbája azonban a kir. ügyész ur állítólagos bizonyítékánál sokkal erősebb s ez abban áll, hogy avádlottnó töredelmes vallomást tett s mindent beismert, ezt pedig más indokból, mint igazi — őszinte biiubánatból nem tette és nem tehette, mert h«-hzen ó épen olyan jól tudja, mint tudom én és tudja a kir. ügyész, hogy a vádlottnő töredelmes vallomása nélkül — mely pedig szintén igen nyomatékos enyhítő körülmény — a mérgezés alanyi tényálladéka nem is lett volna m e gál 1 a p i t h]a tó; vádlott-nőt tehát más, mint a legőszintébb bűnbánat az önvallomásra nem vezethette b én a beismerés által tanúsított bünbánatnál őszintébbet nem is ismerek. Tettes kir. trvBzék! A büntető törvénykezés zord mezejének egyetlen nyájas oáza azon tér, a melyen az elbukott ember javára enyhítő körülmények gyűjtetnek s jóakaró bírói alkalmazásba vétethetnek. — Az enyhítő körülmények megengedik a bírónak, hogy a törvény holt betűjén felülemelkedve, bírói székéről letekinthemen a tisztán emberi álláspontra is s ehez képest ki-Hzabhassa a büntetés maximumát, vagy minimumát. A kir. ügyész ur a jelen esetben a bünte tésnek maximumát kérte ugyan, én azonban roeg vagyok arról győződve, hogy a tettes kir. trvszék — ha figyelembe veszi i\x általam felsorolt enyhítő körülményeket s ha figyelembe veszi a vádlottnőnek bünbánatából követkéz teth«tő javulási képességét: a kir. ügyész ur indítványánál kegyesebb leend s nem engedend helyűt annak, hogy Vanotti Pál ártatlan gyermekei — miután atyjukat már elvesztették, most még az any-jóktól is megfosztassanak s így kettős ár vaságra jutván, anyai örökségül mégabitófa gyalása tos emlékével is sújtassanak. Mindezeknél fogva esedezem, hogy védenczem az indítványozott halálbüntetés mellőzésével csak börtönbüntetéssel, mégpedig abörtön-büntetésnek a törvényileg engedett legenyhébb mértékével fenyíttessék. Mindkét bes''zédet még rövid válasz és viszonválabz követvén, a kir. törvényszék 12 óra 20 perczkor visszavonult s a hallgatóság feszülten várta az ítélet kihirdetését, mely 12 óra 45 perczkor meg is történt. (Folytatása köv.) Helyi hírek. — A tiszti önsegélyző szövetkezet mult vasárnap este 6 órától fél tízig megtartotta közgyűlését. Azosztalék 23#/„- Utána az „Oroszlán" vendégfogadóban társas vacsora volt. — A „nagy-kanizsai dalárda* vasárnap, azaz f. hó 11-én délutáni 5 órakor a városi tanoda nagy-termében (a városi koróda átellenében) rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egylet t. cz. tagjai ezúttal is egész tisztelettel hivatnak meg azon megjegyzés mellett, hogy a napi rend nagyfontosságú kérdésekből van összeállítva ée jószámu részvétet igényel, kéretnek azért minél számosabb megjelenésért. Kelt N.-Kanizsán, 1877. márcz. 5. Elnöki megbízás folytán Singer Samu egyl. titkár. — Következő sorokat vettünk: „Z. K." tekintetes szerkesztőségének. A f. é. 17-ik számú lapban közlött töröksebesültek részére adományozók névsorában tévesen F á r n e k helyett Tárnok jeleztetett, mit is kiigazítva bátor vagyok helyre hozni, Zok Lenke. — Faültetés. Hencz Antal építész ur minden tavaszszal szokott lapunkban felhívást intézni a városi közönséghez a város puszta ut-czáiban annyira kívánatos faültetés tárgyában; hanem az idén ugylátszik megfeledkezett rólunk vagy megelégszik azzal, hogy most már legalább a Kisfaludi-utcza végig van ültetve. Nem mulaszthatjuk el sok szóvali serkentés helyett ezen utcza példáját ajánlani a közönség figyelmébe. — Az Apollo zenemii folyóirat legújabb száma következő tartalommal jelent meg: 1) Török-magyar induló, Midhat basának ajánlva, ¡Szabadi Frank Ignácztól. 2) Ez az élet, gyorspolka Nagy Bélától. 3) I. jaj az éjjel beh roszat álmodtam. II. Bohó az, aki busul.. Népdalok zongorára átírta Kapi Gyula. A zongorázok és énekesek számára igen ajánlható, havonkint kétszer megjelenő folyóirat előfizetési ára egész évre G. frt, mely a kiadó hivatalhoz (Budapest, vár országházutcza 94. sz. a.) küldendő be. Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik. Még folyton előfizethetni az egész évfolyamra. — A sümeghi népbank mult évi forgalma 779,004 frt39 krttett, míg vagyonszám-lája 128,049 frt 38 krt mutat. A nyeremény 4733 frt 90 kr. osztalékul négy száz drb részvény után 9 — 9 frt esik. — Csabrendeken, febr. hó 26-án tartott lámpa-bál kitűnően sikerült. A terem díszítése a belépőnek mindjárt mutatta, hogy a rendezőség tőle telhetőleg, mindent megtett, mi a tánczestély emelésére szolgálhat. Kitűnő szép hölgykoszorú volt,kik közt különösen mint a bál fóékét, ki keli emelnem Böhm Marcsa kisasszonyt, ki nyájas modora által a mulatság lelke volt. Ki kell tovább emelnem Böhm Her-min kisasszonyt, Kohn Ignáczné, Kohn Lász-lóné úrnőket sat. A társaság kiváló gonddal volt összeállítva s ennek köszönhető, hogy semminemű feszültség nem uralkodott, hanem igen is volt kitűnő jó kedv. Folyt a táncz, míg a hajnal ránk hasadt s ekkor is csak nagy nehezen bírtak elválni azon helytől, mely annyi élvet s gyönyört nyújtott. r. 1. — Vj zenentü. Táborszky és Parsch zenemű kereskedésében Budapesten megjelent: Népszínházi dalok. 32 kedvelt magyar népdal. Énekhangra zongorakísérettel (vagy zongorára külön.) Ara 3 frt. 1. Ablakodig sétáltam. 2. Az a kis lány jaj be czifra. (Here tyu, tyu, tyu.) 3. Zavaros a Tisza vize. 4. Hej Mis-kolczbó ki kő mennyi. 5. Kanász vagyok hej-haj. 6. Bort ide. 7. Olyan nagyon. 8. Sindölö-zik. 9. Szilvás falu gyászban van. 10. Hejh! Budavár. 11. Káka tövén. 12. Repülj fecském ablakára. 13. Czegléd körül van egy malom. 14. Az én szemem. 15. A szécsenyi I halastó. 16. Hegedűszó furulyaszó. 17. Tegnapelőtt csütörtökön. 18. Ki volt itt? 19. Ez a kis lány megy a kútra. (Hajnalban, hajnal előtt). 20. Hegedüazó lakadalom. 21. Édes anyám. 22. Faragó Ferkó. 23. Esnek a kis lánynak. 24. Rongyos csárda két oldala. 25. Túlsó sorban. 26. Elmentem én a templomba. 27. Zsidó, zsidó, rongyos zsidó. 28. Régi módi a lányoknál. 29. Hallod-e te kis hamis. 30. Lám megmondtam szombat este. 31. Elátkozom. 32. Te vagy, te vagy, barna kis lány. — Rövid Mrek. A soproni színházat Mansbergnr magyar színtársulata nyerte el a közelgő idényre. — A szofták májusban igér-kesték Bpestre jönni. — Trebinjében hagymái ütött ki. — Pozsonyban egy rabbi elmehábo-rodás folytán a harmadik emeletről leugrott, semmi baja sem lett. — Felséges királynénk itthon, Gödöllőn van. — Elaggott papok gyá-molitására a prímás 20 ezer frtot adott — József főherczeg meggyógyult — Eszmék a sceptícus világból. Szokás mondás: „a pénz oly hatalom, mely előtt minden meghajol. Be kell vallanunk, hogy pénz dolgában a hálósapkás sógornak messze mögötte állunk, — ezen felül bővebben vannak szakemberei is, — mi pedig összes törvényhozói, kormányzói bölcseségünket a vármegyeházban aquiráltuk s persze most már ez nem futja ki. Ehez képest csodálnunk épen nem lehet, hogy a banktárgyalásoknál a hálósapkásnak főlöttünki fölénye bizonyult be, — sőt az lett volna csak igazán bámulatra méltó, ha sikerült volna a helyzetet Tiszának dominálni. Nem Tiszának a vétke, hogy ő Bécsből számunkra nem hozhatott többet haza, az eredmény, a helyzet kényszerűségének az eredménye. Hja! a hálósapkásnak jó támaazkodója akadt, — különben is ugy kitanulmányozott már bennünket, hogy daczoskodásunk^ól, sal-langós fenyegetéseinktől most már nem fél, — sőt ellenkezőleg még ő fenyeget. Tudja ő azt, hogy mi meddig mehetünk, — tudja azt is, hogy a rubicont mi önromlá-sunk nélkül át nem léphetjük. A hálósapkástól nincs mit remény lenünk. Keressük a gyógyszert sebünkre ott, hol azt bizton feltaláljuk. 1-ör. Iparkodjunk az „időt" becsülni tanulni. — E lapokban egyszer már javaslatba hozatott, — hogy szaporítsuk meg a munkanapokat — b minden ünnepeket vasárnapra vezessünk át, — rá lett mutatva azon roppant értékre is, melylyel ez által nemzetgazdaságunk évente gyarapodnék. 2 or. fel kell dörögni a nemzetet lethar-giájából. — Szorult, pénztelen helyzetinkben szent kötelessége mindenkinek a hazai jd\|rt áldozattal is pártolni. — Sir a lélek az emberben, midőn boltjainkba belépve látja, hogy az ottani áruczikkeknek ™/loo része osztrák vagy külföldi származású. Hajdan vitézséggel védtük meg magunkat, most csak az ész, munka és takarékosság tarthat fenn bennünket. — A bo-szu áldozatra is képes. — Pártoljuk tehát a hazai ipart s ekként bőszüljük meg magunkat a hálósapkáson. — Ennél nemesebb, szebb boszu soha sem létezett. — Simonyi Lajost philippi-cájával e téren szerencsénk üdvözölni, — jobban gratulálnánk neki, mint most 3-or. Ne mystificáljuk még továbbra is magunkat s ne dédelgessük — divatosabb öltönyben azt a száraz, hurutoe, aggastyán vármegyét — Előbbre menetelünknek Conditio bine qua nonja, — a jó közigazgatás. — Hogy a mostani vármegye önkormányzat volna, az csak képmutatás. — A közigazgatási tisztviselők nem válaaztandók, hanem kinevezendők. 4 er. sat. sat. Oh! a szárnyas idő hirtelen elrepül! Vegyes hirek — Azon hazánkfiaira nézve, kik netán szolgálatot akartak vállalni a török hadseregben, igen fontos az a levél, melyet a török had ügy ér Klapkához intézett s melynek saö-vege következő: „Konstantinápoly, 1877. febr-20. Tábornok ur 1 Nagy örömmel s mély elégtétellel volt szerencsém venni excellentiádnak e hó 15-én kelt levelét, mely tudatjavelem, hogy nagyszámú volt magyar tiszt és katona kívánja fölajánlani szolgálatát a csácszári ottomán hadseregnek. — Eltelve az öröm s elégtétel érzetével a nemea magyar nemzet szympathiájá-nak ez ujabb nyilatkozása fölött, kérem excziá-dat, adja át ez uraknak a legbensőbb köszönet kifejezését ugy a magam, mint a császári ottomán hadsereg nevében, mely ennek emlékét örökké megfogja őrizni — Sajnálattal jelentem azonban exciádnak, hogy az én osztályom jelenleg nem veheti igénybe e tiszt urak szolgálatkészségét a nem oszthatja be a császári hadsereg ezredeibe és záazlóaljaiba, miután kereteink teljesen ki vannak egészítve s a török nyelvben való járatlanaág ugy mi reánk, mint ez urakra nézve akadályul szolgálhatna. — Fölöslege« biztositnom exciádat, hogy azonnal, mihelyest a császári kormány idegen légió alakítására határozza el magát, a magyar tisztek első sorban fognak tekintetbe jönni. Fogadja tábornok ur legmélyebb tiszteletem itmétolt kifejezését Redif." — Egy uzsora története. Egy horvát mág- nás, kinek részint Magyorországon, részint a katonai határőrvidéken voltak birtokai, 1875. nyarán a csak néhány hóval azelőtt örökség utján reászállott birtokokraBSoaben kölcsönt keresett. A birtokok akkor 300,000 forintra vol • tak becsülve s több béosi intézet hajlandó volt első helyen való betábláziara 50—60,000 frtot adni, de a mágnás 100,000 frtot kért, minek folytán a tárgyalások megszakittattak. A mágnás erre magyarországi birtokait eladta 110,000 frton. Mait évi juniósban a ásnak isméi pénzre volt szüksége s összes várható termését eladta egy pesti uzwásnak 15,000 Értért A termés középszerű volt ** adósság csak 8,000 frttal törlesztetett, a többiről váltók írattak alá s azokat intabulálták. A váltók lejárati idejekor fizetés nem türtént; a váltókat az uzsorás bepörölte. A kamatok és késedeimi kamatok szept 15-étől decz. 20-ig tizenháromezer frtra növekedtek. A birtokot, mely 40 hold szőlő. 70 hold szántó és 250 hold erdőből áll s bíróságilag 170,000 frtra becsülve árverésre került, harmadik árvesésen az említett pesti uzsorás vette meg huszonhétezer írtért, aki tehát e po tom áron jutott egy nagy birtokhoz s ezenfölül az első helyen való betáblázáara kölcsönzött összeg után hétszáznegyvenöt száztólit kapott; — Ilyen világot élünk ma. De hát ha a lelketlen uzsorást átkozzuk,vájjon lehet-e sajnálni az esztelen pazarlót ? — A Nitrobenzol (Mirbanolaj) mint méreg 1859-ben lett ismeretes. Lelkiismeretlen gazok evvel pálinkát szoktak mert átható keserüjnandola szaga van s az olajos spirituszai készült pálinkának undorító bűzét ellehet vele palástolni. Népünk előtt ismeretes ezen ital mint baraczkmagos pálinka, ámbár nálunk silvorium helyett lesz eladva Ezen pálinka élvezés által több mérgezési eset fordult már elő s azért nem lesz felesleges népünket inteni, hogy ilyen pálinka élvezetétől óvakodjék. A megye vaáli járásában történtek iz a boltokból ilyen hamisított italok elkobzása. — Lonkay a poéták között Lonkay a „Magyar Állam"-ban egy verssel végzi czik-két melyet „szabadon Schiller után- irt. A vers igy hangzik: Sir a ki-exequált nép s jobb kor után epedezve, Kérdezi mit hoz a két bécsi utas: Tisza, Széli? Nincs dics, nincs diadal, még szép hír sem jőve Tetteik érdemeit hirdeti a felirat: Vándor, ha mégy Budapestre, jelentsd ott, hogy mi feladtuk A haza jobblétét: Széli s Tisza tudja, miért ? — A jó tanácsok rendes tikere. Egy szép, vagyontalan leány — igy írja egy franczia lap — rokonai erőezako lázára nőül ment egy roppant gazdag, de kiállhatlan aggastyánhoz. A házasság nem volt boldog. Az öreg féri, a minő gazdag, ép oly szeszélyes s mód nélkül féltékeny volt ok nélkül gyötörte nejét mig ezt végre a meggondolatlan lépése sirba vitte. Végrendeletében összes megtakarított tüpénsét egy ifjúkori barátnőjének hagyta: „Ne jáijon ugy, mint én járUm, de választhasson férjet szive szerint" Ez választott is és nőül ment — elhunyt barátnője férjéhez. —- Üj adó-alap. Miután a mai „fiatalság" oly satnya, hogy átlag csak minden ötödik kerül zászló alá s a többi még o»nan különbféle „okok* miatt megszabadul: a körülmény arra indította a közös pénzügymínístert: Hoffman urat, hogy a „menekültek"-et ez alapon adó alá fogja. Ez uton „csak* 10 millió forint folyna be számítása szerint az ország pénztárába, mi mellékjövedelemnek nagyon is megjárja és sokat törlesztene a — deficzitből. Papírszeletek« — Socialiatikus tanulmány. Mi a Créme ? Megvert habi — Mi a hab? — Semmi. Kit tehát jól megvertek ég mégsem vált valamivé, az a társadalom „crémjéhez" tartozik. Sok leány hasonló a fagyú gyertyához, — csak akkor világol, ha tisztogatják. — Igy jár ss emberi — tegnap az én egészségemre ittak, a ma nekem fáj tőle a fejem. — Mosólány a távírda sodrony előtt: Jaj, be ss ép rahaszárogató kötelet bar tak ide, — csakhogy magas, igen magas ! — Nésd csak, Palkó, mily gazdag rét •« 1 — — As ám, de jó volna ökörnek lenni I Megbotolták a bakát és intettek neki, hogy fölkelhet. Ekkor a tisedeshes fordult és ast mondá: >iml aff tartozik, mert «gyet mellém CtStt, áa pedig nem szeretem a hanyag munkát !• „ T > A szállásolási bistos járt ft»s«irai a szállásokat Egy ari házhoz értek, hol azonban esak a szobaleány volt honn. \ — Est kérdék tehát a kiküldöttek, .hogy áll a dolog a katona elszállásolással ?• A szobaleány együgyüségében igy felelt: .ae-kem van egy trombitásom a hnlanerektSl; de a két báai kisasssonynyal nem tudom, bogy van, mert azokhoz járnak a gyalogságtól, huszároktól, dzsidások tói és tüzérektől tisztek !• — Ej, kedves szotnsxédassaony, ni baja, hogy í.kszik? — Nem szabad az ágyot elhagynom. — Tán beteg? — Nem. Hanem ha itt bagyora, férjem elvi-•xi a zálogházba. — Zavari nagybátyámat a makkor ebédre bivták. Javában folyt az ebéd, midőn felkelt a a vendégekhez a következőket monda : Bocsássanak meg, ba az étkek ma nem oly jók, mint máskor — nőm, sxegény, ágybau fekvő beteg. Érték- ét viltéfolyaa márczius 6. 5/, metaliques 62.95; 5/t nem», köles«» 67.95; 1860-ki ál ladaimi kölcsön 109.50; bank- rész v. 825.— ; hitelintéaetí részvények 150. London 123.60; magyar íöldtehermoDtáai kötvény 75.— ; ; temesvári földtehermentési kötvény 722.5 ; soproni földtehermentéai kötvény 71 60; horvát-slavon földtehermentési kötvény —.—; ezüst 113.40; cs. kir. arany 5.90— ; Napoleond''or 9.87— ; arany jár. 74.75 ; márka 60.70. H I R D E ról, a melyek minden gyógyszer ellen daczoltak, ezek köst bizonyítvány ok Dr. Worzer tanártól, Beneki, Dr. Angelstein, Dr. Choreland, Dr. Campball, Dr. Déde tanár, Dr. Ure, Castlestuart grdfa«, Breban márkiné, Isaenstein berezeg Mennadorf-Ponlli ministerelnök és több magas államszemélytől, tetszésre béroentre be küldetnek. Hövidrevont kivonat 80,000 bizonyítványból: T B S £3 K'' 75,877. ss. Köller Flórián, cs. k. .atonai fa ügyelő Nagyráradon tödS- és légcső-harut, fejstédfiléi és mellszorulásból. 65,716. De Montlouis kisasszony, emésztheti«, ség, álmatlanság és sorvadásból. Táplálóbb levén a kútnál, 50-ezer—en meg kíméli a gyógyszer árát, felnőtteknél ugy m{H gyermekéknél. Pléhsselenezékben «/, font 1 frt. 60 kr., 1 font 2 frt 60 kr., 2 font 4 frt 60 kr., 6 font 10 frt., 12 ;0M 20 frt, 24 font 36 frt. Revalesciére piskóták szel«,, csákbea 2 frt 50 ás 4 frt 50 krraL Revalesciére Cho-roladé táblákban 12 csészére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 60 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., poralakban 120 csészére 10 frt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 frt. — Megrendelhető Barry du Barry & Comp által, Wien, Walföschgasse Nr. 8., Valamint minden város gyógyszertáraiban és fOsser-kereskedéseiben ; azonkirül a bécsi ház minden vidékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. N.-Kanizeán Práger Béla, (ezelőtt Lovák Károly) gyógyszertárában; Pesten Török Józsefnél; Aradon Tones F. és társánál; Debreczenben Mihálovits István gyógyszertárában a kígyóhoz ; Eszéken Dávid Gyula gyógyszerésznél; Kassán Wondraschek Károly gyógysz., Maroeváaárhelytt Fogarasi Dömötörnél; Pozsonyban Pisztori Felixnéi és Söltz Rezsó gyógysz., Székes-Fehérvárott Die-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógysz., Temesvárott Pap József városi gyógyszerésznél, Újvidék Grossinger C. B. és £rnst János gyógyszerésznél; Varasdon dr. Halter A. gyógysz., Verseczen Fischer Móricznál, Zágrábon Irgalmasok gyógyszertárában. Tisza-Ujlak: Koyko Victor gyógyszertárában. — No ezigány, kérdé a szakácsnő, tarét eszel-e, töpörtöt-e, vagy csuszát? — Nem bánom én, szakácsné asszonyom, hs ugy adja is, mint a disznóknak sxokás : mind a hármat " Összekeverve. (Vagyis tnrús tfiptirttis-csaszát.) — Egy francai a statisstikus kiszámitota, hogy a világ teremtésétől kezdve 26,628,843,38t;,000,000 •mber balt meg. Hány éra ? — kérdé egykor I. Napóleon — ▲ mennyit Fölséged parancsol I — felelt as ndvaroncs. — Ha ön tovább is folytatja ez életmódot ás gyomrát egyre túlterheli, agy sírját saját fogaival ássa meg! — mondá egy orvos sokat sabáló betegéhez. - Édes Jancsi, vigyázz magadra, már egé- I szen vörös orrod less I — Dehogy, kedvesem, az csak rózsás arcsod : viszfénye I Felelte szerkesztő : Bittrfl Ujat. KTyUttér. ) Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nél- (202 20-30) kül a Revalesciére du Barry győgytápszertől Londonból. 28 év óta semminemű betegség sem volt képes e kellemes egészségi tápszemek ellent -állni s üdvösnek bizonyul az felnőtteknél úgymint gyermekeknél orvosság és költség nélkül minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, lélegzési-, hólyag- és vesebaj-, gümő-, aszkór-, nehés lélegzés-, köhögés-, emészthetlenség-, dugulás-, hasmenés-, álmatlanság-, gyengeség-, aranyár-, vízi-betegség-, liíxszédülés-, vér-megssorulás-, fülzsiboegás-, émelygés és hányás, sőt terhesség folyamatában, hártyalob-, mélakór-, soványodás, csúz, kössvény, sápkór ellen, úgyszintén csecsemőknél eledelül dajkatej helyett előnyt érdemeL Kivonat 80,000 bizonyítványból gyógyitások- ) E rovat alatt közlöttért felelősséget nem vállal a 8zerk. } Hét hava most már, midőn vigasztalbatlan állapotban voltam. Mell- és idegbajban szenvedtem ugy, hogy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, ennek következtében tanulásomtól buzamosb ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos Bevalesciére-járől hallottam, azt fölhasználtam és biztosíthatom, hogy tápláló és kellemes Revalesciére-ja egy havi élvezése után, tökéletesen egészségesnek és erősbültnek érzem magamat, agyannyira, hogy a tollat a legcsekélyebb reszketés nélkül birom vezetni. Indíttatva érzem magam ezen aránylag igen olcsó Ízletes eledelt, minden szenvedőnek mint legjobb szert ajánlani és vagyok alázatos szolgája. TESCHNER GÁBOR, a magasabb kereskedelmi-tanintézet hallgatója Az igen nemes de Bréhan markiné levele. Nápoly, 1872. april 17-én. Uram! Májbetegség következtében hét év óta borzasztó sorvadási állapotban voltam. Nem bírtam olvasni vagy írni; reszketés fogta el idegeimet és egész testemet, rósz emésztés, tartós álmstlauság és a minduntalani idegráxkódás idestova hajtott s pillanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóros valék. 8ok orvos bánt el velem anélkül, hogy könnyebbülést szereshettek volna. Tökéletes kétségbeesésekben az ön Revalesciére-jét használtam s most, miután három holnapig éltem vele köszönöm a jó Istennek. A Revalesciére a legfőbb elismerést érdemli, egészségemet tökéletesen helyreállította s oly állapotba tett, hogy állásomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadj i tisztelt ur legforróbb köszönetem és teljes tiszteletem nyilvánítását. DE BRÉHÁM MÁRKINÉ. . Élőfa eladás. Gróf Zichy N. János ur vrászlóí uradalmi erdészete részéről közhírré tétetik, miszerint 300,000 darab egy éves fenyő (pinus silvestrig) van eladó; 1000 darab ára 3 frt o. é. Levélbeni megkeresések intézendók: Kopitlánszky János erdész úrhoz, Pati-Hidra, u. p. N.-Vid, u. vasúti állomás Komárváros. (309 2—3) M OLL SEIDLITZ-PORA. & sas Csak akkor valódi, 5? mm,áa íobo PXimUpjtin '' es az ¿n „okszoroaitott czégem van lenyomva. Büntető bírósági ítéletek ismételten constatálták czégem és véd jegyem meghamisittatását; azért óva intem a közönséget az ilyen hamisítványok vásárlása ellen, minthogy azok csak ámításra vannak számítva. Egy Iqfecsótelt eredeti doboz ára I frt o. é. Valódi minőségben as x-szel jelölt czégeknél. A legmegbízhatóbb önsegélyző szere a szenvedő "emberiségnek minden belső és kfllső gyuladásnál, a legtöbb betegség ellen, min- Sí l í1^'' ^ ^ * W^ »^ek és nyílt seUk, ♦v ti B"ök mindennemű bénulás és sérttlés stb. stb euen. Üvegekben fasználati utasítással együtt 80 kr. c. é. Valódi minőségben a f-tel jelölt czégekzél. lORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. 0.________________________ _ Krohn M. és társától Bergenben (Norvégiában.) A ... . . Estn blmáj-zsÍrolaj valamennyi, a kereskedelemben előfor-fmJ «özött az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt o. é. ____Valódi minőségben a »-gal jelölt czégeknél. Raktárak: N. - K a n i s s a (x) Priger Béla gyógy, (xt) Rosenberg Józs. (X) Fesselhofer Józs. (x) Rosenfeld. Barcs (x) Dorner 8 Csák-t or n y a (x) Gönc L. v. gyógy. K a r á d Bernatxky A. gyógy. Kapós-L''.^ Kohn J (x) Schröder Sándor gyógy. Kaproncza (x+) weru M. gyógy. Kő sseg (•) Csacsinovics Ist. gyógy, (x) Kfittel lat grógy Keszthely (x) Schleifer A. (x) Wünsch F. Körmend fx+) Ráta Ján- 8zombath ely (x) Pillieb Ferencz gyógy. 8 o p r o n (x) 7<Sf7, (x) Molnár L K7Ö87-Verőcze (x) Bécs J. K Cyófy. B ások - 8 z. - G y ö r g y (x) Fibic gyógy. Z á g r á b (x i MiÜbach V(x) Irgalmas hot gyógy. ,x) Hegedűs Gy. gyógy, (x) Perklet Jin. gyógy. Szalonak (x) Schwarz Gusztáv gyógyszertárban. Újvidék, 1875. ezüst. Szegeden, 1876 érdemerem. Novotny Antal harangöntő Temesvárott ajánlja magát a t cz. közönségnek minden nagyságú harangok elóre meghatározott hang utáni elkészitésére Különöien ajánlja az általa feltalált átlyukasztott harangokat,melyek által nagyobb mérvbeni hang éretik el; egy ilynemű 100 fontos harang egy más 170 fontos haranggal egyenlő mérvben áU. (304 4—6) 100 fonton alóli harangok mindenkor készletben találtatnak. A szegedi nrsx. kiál. érdem- és emlékérmei érczlemezből öntve s diazesen elkészítve 9" nagyságú párja 3 frtért kapható. — Becses megrendelések pontosan eszközöltetnek. . egyenesen Florenczből hoza- _ _ \| tott vértiaztitó hatása miatt általában ismert, 1 üveg 1 frt. - 1 ládácska 12 üveggel 10 frtnsk postautalványnyal való beküldése mellett, bérmentve küldetik szét (261 11-52) MLLA.cs. k. udvari szállító, Bécs, Tucklaubeu 9. Ad. 408. p. 877. Hirdetmény. Zalamegye sümegi járásban a gógánfai körjegyzői állomás megürülvén, 400 frt évi fizetés, 80 frt lakbér mellett ezen állomás betöltésére pályázat nyittatik A pályázni kívánók képességüket kellőleg igazoló okiratokkal felszerelt folyamodványaikat f é. márczius lf>-én nevezett szolgabírói hivatalhoz nyújtsák be. A választás Gógánfa közaég-ben márczius 24 én tűzetvén ki határnapul. Sümeg, 1877. február 2G. B°gyay Antal, (308 2-3) szbiró. A legközelebbi tavaszi vetésre a legjobb Saaz városi és kerületi fekvésekből alulírott komló-gyökeret (bujtvány, ültetvény) ajánl. — Bánásmód és elvetésről való utasítások a legnagyobb kész-séggel adatnak, és mielőbbi megrendelés ajánltatik. — A tőlem eddig hozatott bujtváayok sikeréről legjobb bizonyítványok tanúskodnak. (296 5—5) Meizer Henrik, ügynök Saaczi komló és bujtvá-nyokra. Saazban, (Csehország.) III1111 ■ 11 Zongora-eladás. Egy palissander fából készült Beregszászi-féle zongora eladandó, bővebb felvilágosítást ad Lengyel Lajos ügyvéd Nagy-Kanizsán. (306 3—3) Uj mozgó- vagy gyorsmérlegek hivatalosan megvizsgálva, hitelesítve és minden nyílt üzletnek előírva, különösen azonban vas- és vegyes kereskedőknek, mészáros és henteseknek, vendéglősök, serfőzdék, szeszége-tők, mezőgazdaságok, háztartások, gyárak, üzletek s mindennemű iparágak számára. A mérleg hordképessége: 350,300,250,200,150,125,100,75,50, 20 kgr. rúd Ára: 40, 35, Ur Balaton- magyaródi bérleti uradalom részéről közhírré tétetik, hogy folyó évi april hó 24-tól oktober hó 15-ig lovakat, csikókat, ugy szarvasmarhákat legeltetésre elvállal, - legelóbér, beleértve a pásztorbért is — minden darab 1« vagy csikótól 10 frt 25 kr., szarvasmarhától 5 frt 25 kr. * (297 5-9) Hanny Testvérek, jószágbériok. mummn Ipilepsia nyavalyatörés i rásilag gyógyittatik Dr. Kii lisch speczialísta által Dresdában Neustadt (Szászország). Már több, mint 800o sikerrel gyógyíttatott. (222 17-60) utxttttnttt 3000 kötetből magyar-német álló rát ajánlja WíUdits József könyvkereskedése N- Kanizsán Olvasási dij havonként csak 50 kr. 30, 25, 20, 16, 12, 9, 7, 5. forint. Sárgaréz serpenyőkkel ellátva ezen mérlegek 50^•/,-kai, piéh-serpenyők, vagy vasrostélyokkal fölszerelve azonban csak 30/0-kal drágábbak. Lapos rúddal vagy tolóval szintén a fönnebbi alap árnál 50%-kal drágábbak. Megrendelések, míg a készlet tart, folyton jeles minőségben az ösz-szeg beküldése vagy utánvét mellett eszközöltetnek. Bugányi Frigyes és társa, 1262 VI. 1—16)_gtadt Biemergasse 11. ss a. Bécsben._ Wajdits József kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyomajtó nyomaaa, Nacy-Kaaixsáa. Az 1876-ik évi szegedi országos ipar, termény és állatkiállitáson érmet nyert kehpor, mint vérjavitó, hizlaló étekpor, kehes bántalmak, vérbajok, puffadág, kólika s hasonló bajok ellen igen liathatós szer, lovak, szarvasmarhák, juhok, sert\('';«ek s baromfiak számára- Valódi minőségben egyedül kapható kr. oszt értékben Beszédes Gyula gyógyszerésznél D.-Vecsén (Pestmegye), Thallmayer B. és Társa uraknál Budapesten, Die-balla György gyógysz. nmál Sz.-Fehérvárott, Rosnyay Má tyás gyógysz. urnái Arad, és Wajdits József urnái Nagy-Kanizsán. (260 3-) Tekintetes Beszédes Gy. urnák. Hídján, jul. 2-án 1876. Tisztelettel megkérem t. cz. uraságodat, szíveskedjék a hidjai gazdaság részére 25 csomag „kehport" küldeni, affélét, me lyet a tolnai uradalom részére a birkák vérnyavalyája ellen küldött. A küldést haladéktalanul tessék megtenni, stb. Kész szolgája SZALAY ISTVÁN, kasznár. Tek. Beszédes Gy. urnák. Ercsi, szeptember 4-én 1876. Legyen szives a juhoknak azon bizonyos vérbaj elleni porból a kevermesi uradalom — Csanád megye — számára is 50 adagot a pest aradi vasút Lökösháza állomására Prokop Antsl tiszttartó ur czimén utánvéttel mihamarább küldeni. KRIEGER PÁI, főkormányzó. T. Beszédes Gy. urnák. Igen kérem, legyen szíves nevem alatt posta fordultával utánvét mellett egy csomagol azon porból küldeni, a mely baromfi betegség ellen oly jónak bizonyult. Agg-Szt. Péter, 1876 november hó 10-én. GÖTTMANN TÓTH BERTA. NAGY-KANIZSA, 1877. mtrczius 11-én. —- ? EWtxstéslár: ; egész évre. . 8 fél évre . . 4 negyed évre . 2 EQy szám, 10 kr I frt. I 4.. ■. . Tizenhatodik évfolyam. nmktmOkO%, Tska-( rékpéaatári ipOlat ÍÖld-Bxint, — acyagiréaxót 106 kS&letréoyek pedig a Uséáhos bér aaatve iztázfp45k; lUGY-KAWZaA ; t Hirdetések 6 fatíibot petitsorban 7j jniicdMor 6 a minden további »őrért 5 kr. NTILTTÉRBEN loronkint 10 krért fi- í tetnek fel. Kincstári illetik minden ü ) tfjt hirdetésért külön f « ''30 kr. fisetendí. k N.-Xanlzsa város helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s Iparbank", a „n.-kaniz8ai takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanítótestület®, a „n.-kanlzsai kisded- nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s Iparkamara n.-kanÍ2sai külválasztmánya" s tőbb megyei és Táros! egyesület hlTatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjdenő vegyes tartalmú lap« előbb: özlOn csak ismert munkatár- 1 «aktéi fogadtatnak el. V Kásiratok ritm nem kfidetsek. 1 A községi orvosok rendezése. (Folytatás.) V. A községi egészségügyi bizottságok belszervezkedése fótényezó az intézmény foganatosításában, az előirt szolgálat érv-szerü végrehajtásában. A közegészségügyi tőrvény elrendeli, hogy oly községek, melyek saját orvossal bírnak.közegészségügyi bizottságot alakítsanak; más községekben azon bizottság feladatát a községi elöljáróság teljesítse. A községi közegészségügyi bizottság tagjai : a község orvosa, állatorvosa, a gyógyszerész, továbbá a lelkészek, jegyzők és tanítók, azonkívül a községben lakó legalább 3 értelmes és szak-kedveló egyén,kiket a községi képviselő testület választ; elnökét a bizottság saját kebléből választja. — E bizottság véleményező és indítványozó testület, mely rendszerint csak illető községének taúácsával, illetőleg elöljáróságával és annak ntján, az első fokú hatóssággal érintkezik. (149. 159 SS-) Ezek szerint a községi egészségügyi bizottságokra az egészségi körök községei elöljáróira a tőrvény igen erkölcsszerü teendőket ruházott, azért nincs is egyéb kívánni valónk, minthogy azok érvényre emeltessenek, vagyis kőnyelmüen el ne parlagoltassanak. A községi közegészségügyi bizottság, — esetleg községi elöljáróság hatásköréhez a következők tartoznak, u. m: 1. Véleményt ad a községtanács, illetőleg községi elöljáróság által hozzá intézett egészségügyi tárgyakban; 2. Sióterjesztést tesz a helyi közegészséget, a köztisztaságot, a himlóojtá8t,balott- — TÁRCZA Szeress! F57®lj> titkon reteket, i5rg a lomb, A »óra, mit tenéked ragra mond, S cuQngjön füledben folyton, mint a hang, liit monde« entve zBng a kis harang : Sxeress! Ó lead, mit szól a parti kis virág, A nxőke tónak, hogyha csököt ád 1 Midőn a rengő tükrö«5 vien Hútisrta, szende keble megpihen ? Saere» ! Hogy olvad össze asfidbep kin, gyönyör, Mely boldogit, mely éget, bánt, gyötör: Hdlg&jd a berkek hangos dalnokát, Mioft a válasz, mit dalában ád ? Szeress ! SZIKLAI JÁNOS A nasyravágyás &tka. (Történeti regény.) Irta: Jenvay Géza. (Folytatás.) — Igen kedves Camillám — folytatá a beteg alig hallható hangon — én ast hittem, hogy Miritkfr meghalt, hogy esküm többé senki he. sem köt, csak hossád, örökre tehozzád, ...só még élt és midón már csak néhány óra választott el bennünket attól a pillanattól, melyben Isten s emberek előtt hűséget esküssünk egymásnak, menyegsönket megelösó este felkeresett, hogy bossut álljon hatlenzégemért Eljött s többé nem is akart elhagyni----Meg- semmisülve ál ham az iszonyú asszony előtt, ki folytonosan eskümre emlékeztetve, makacsai adott szavam s Ígéretem teljesítését köve kémlést, hus-vizsgálatot, tápszerek és italok vizsgálatát illeti rendszabályok foganatosítása , — nemkülönben a vakok, tébolydai ápolásra nem minősített elmebetegek, hülyék, siketnémák, nyomorékok, lelenczek, dajkaságba adottak nyilvántartása, felügyelete és esetleg orvosoltatása körül észlelt hiányok iránt; 3. Véleményez a községi kórházi orvos — és szülésznői állomások betöltésénél. Ha visszatekintünk a legközelebb lefolyt közegészségügyi intézmény hiányosságára, ugy be kell ismernünk, hogy a jelen törvénybe foglalt intézkedésnek csak árnyéka tfinetkezett és éppen azért nem is lehetett a szolgálatot másnak, mint haszontalan és czélnélküli, mégis eléggé fájdalmas vajúdásnak jelezni. Igaz, hogy özönében gyártattak a kormányi rendeletek, de elhagyva a kanczellária falait, cserepek és tövisek közt mint végrehajthatatlanok nyugodtak az úrban s maradtak az irott tárban az utókor számára. Megtörtént sok a miknek megtörténnie nem kellett volna; kezelve lett az ügy elméletileg, de nem gyakorlatilag ! És ez mind azért történt, mert kevés, gyönge, gyámoltalan volt a végrehajtó erő. Nem ugy fog ez lenni ennek utána, vagy legalább nem kellend igy történnie, mert mint imént olvasni lehetett, gondolt a törvény a végrehajtó erő gyűjtésére, tömörítésére és összpontosítása által arra, hogy ennek utána a szolgálat ne csak képzeletben, hanem tényleg is megtörténhessék. Tömörült erővel végnélkül sokat, elfor-gácsolásával igen keveset,sok esetben semmit sem végezhetni. A 2. pont alatt rendszabályok foganatosításáról és az ügyvezetésnek nyilván- torliaálél lévén szó, utalva vannak a községek a helyes belszervezkedésre, tehát arra, hogy a belszervezkedésnél az irányadó, igazoló és más egyéb könyvek rovatos, táblás kimutatások beszereztessenek és minden egyes község szolgálati utasítással mint szabályrendelettel láttassék el. Ezek beszerzésére, helyes elintézésére kell, hogy befolyást gyakoroljanak első rendben a törvényhatóságok, másod rendben az egészségügyi bizottságok. TER8ÁNCEKY. megy« tiszti orvos. (Folytatása köv.) A Vanottl-féle mérgezési bünper. — L. „Zalai Közlöny" 18. ás 19. as. — Wlsssics Antal kir. törvénysséki elnök nr ó Felsége nevében a kir. törvényszék következő Ítéletét hirdette ki: ó Felsége a Király nevében 1 A nagy-kanizsai kir. törvényszék, mint bünfenyitő bíróság — a kir. ügyéssaég által mérgezési orv és férj-gyifkosság bűntettéről vádlott ösv. Vanotti Pálné szül: Kis Júlia elleni bűnügyben as 1877. évi márcsins hó l ső napján tartott nyilvános ülésen követkesóleg ítélt: Letartóstatva levő ösv. Vanotti Pálné ssül. Kis Jnlis 31 éves, rom. kath. vallású, tő-mördi születésű, nagy-kanissai lakóé, 4 gyermek anyja, ingó és ingatlan vagyonnal bir, írni, olvasni tud, fogva, büntetve nem volt, vádlott a mérgezés által elkövetett féij-gyilkosság bűntettének elkövetésében bűnösnek kimondstik és azért letartóztatása, vagvís 1876. évi nov. 21 -tői számított 20 (huss) évihetenkint egy nani böjt éa közmunkával szigorított börtönre Ítéltetik; ezenfelül Vesster Imre védő ügyvéd részére 60 frt. (hatvan) védői díjnak, as államkincstár részére pedig a felmerült 13 frt 50 kr. összes vizsgálati és eljárási, valamint a fölmerülendő összes rabtartási költségnek megfizetésében is végrehajtás terhe alatt elmarasztaltatik. ''telte. S én könyörögtem, elmondtam neki mindent, hogy most már csak téged szerethetlek, hogy holnap ünneplem esküvőmet, kértem, hogy hagyja el a vidékét, ígértem neki pénst, gazdasápot; de ő szemem közé kaczagott s kijelenté, hogy nem fog elhagyni soha, történjék bármi .... Oh ! mert ő nem skart egye bet, mint boldogtalanná tenni egéss életemet! . . . . s elérte csélját!____ Hoszád akartam menekülni, hogy térdre borulva előtted, be-valljak mindent, de a rém-alak megragadta kezemet s nem engedett távozni. „Nézd, nézd csak — suttogott dühtől szikrázó szemekkel, miközben az erkély felé vonszolt, — látod azt a helyet, hol őrök sserelmet esküdtél, hol örökre kétségbeesetté, boldogtalanná tettél ?• Megsemmisülve álltam az őrjöngő mellett s ugy éreztem, mintha minden szavánál tőrt döftek volna szivembe s ssemeim önkénytelenül as alattunk elfutó folyam hullámain téve» destek .... Majd egy őrült gondolat villant meg agyamban, azután villám gyorsan magamhoz öleltem a rongyos ssasodyt s letaszítottam a hideg hullámokba .... Igen .... megöltem .... meggyilkoltam.... hegy csak boldogíthassalak téged 1 — suttogott a beteg s egy kínos sóhajjal estsméletlenül hanyatlott visssa vánkosai közé. Kornél issonyu bűnének bevallása után msjd két egéss nspon át mosdulatlanul feküdt ágyában. Rémes gondolatok kinosták, folyton félrebessélt, összefüggés nélküli szavakat dadogott, majd kétségbeesett kiáltásokkal ugrott tel helyéből, asután ismét kimerülten hanyatlott visssa ágyába. Az orvosdk a legrosssbbra késsiték elő Csini! lát. Harmadik nap azonban a beteg egészen megkönyebbülve érzé magát, halvány arcsát élénk pír futá be s bágyadt szemei élénkebben csillogtak. — Camilla — suttogott gyengéden megfogva neje kesét — oly jól, oly könnyen érzem magamat, mióta felfedeztem előtted issonyu titkomat.... de mond csak, ígérd meg, hogy nem fogss engem megátkozni, hogy oly boldogtalanná tettelek ugyebár, te sseretni fogss engem ezután is, mint én is sseretlek a síron tul is s nem fogas elfeledni! ?- — Soha;, de soha! — zokogott az ifjú nő férjére borulva. — Igen, mi nem. feledhetjük el egymást, nekünk még boldogoknak kell lenni.... ott .... ott fenn . . . . as — égben ! szólt töredezett hangon a beteg, görcsösen magáhos ölelve nejét, azután égy nehéz sóhajjal visszadőlve az ágyba, kilehelte sókat szenvedett lelkét. Az öreg Irényinek egyetlen fia kisseavedett! XIIL A bün büntet Gyönyörű nyári é«t volt As epedő ar-csu hold a csillagok ezreivel ábrándos képekkel sngársá körftl a hallgatag természetet A lég nyugodt s mintha osak megszűnt volna e tájon mindén élet, oly néma csend uralg mindenütt, csak egy-egy éli rovar lassú döngése vagy as ágáról leszakadt kicsi levélke rezeg át néha-néha a légen. Most csendesen megsörgött a kövecs s setét alakok bukkannak elő as erdő homályiból. A pozsonyi országúton vidor lovas-csapat üget a Vaág völgye felé. As esti szellő kaczéran ját »adózik a fövegek dalias sas tollai vals fénylőén törik meg a holdsugár rézsisákfun a dél- Indokok: Vanotti Pál n.-kanizsai lakét, a hivatalos orvesi jelentés »érint, 1876. évi november 20-án hirtelen s oly tünemények és jelenségek közt halván meg, melyek elhunyt heveny mérgezés folytán beállt halálára felettébb terhelő gyanú-okokat szolgáltattak, minek következtében elhunyt hullájának törvényszéki bonozvizagálata elrendeltetett s egyúttal a bün vizsgálat is folyamatba tétetett A teljesített törvényszéki bonezvizsgálat és ennek alapján kiadott orvos — szakértői által m hogy elni _ ^______ béflobb következtében állt be s igy "azt maró vélemény által megállapított és be is győzetett, elhunyt egyén halála heveny gyomor és méregoldat bevétele okoshatta, — minek folytán a mérgezés téayálladékának mfivegyésseti vegyvizsgálat által leendő illetékes kiderítése és megállapítása czéljá''oól elhunytnak belréssei a fenálló törvényes gyakorlat és rendeletokhes képest, az országos mfivegyészhez küldettek fel, ki is s teljesített múvegyéssi vizsgálatról föl vett vizsgálati lelet alapján ason határozott saakértői véleményt nyilvánította, hogy Vanotti Pál halálát mireny mérgezés okozta. Esen bűnös cselekmény elkövetéséről vádolt ösv. Vanotti Pálné született Kis Júlia a bűntény alanyának, vagyis a bűntettes kiderítése végett megindított bűnvizsgálat során határozott tagadásba vette ugyan, hogy férjén a mérgezés általi gyOkosságot ő követte volna el; midőn azonban az orzzágos mfivegy ész ált^l adott ssakértői vélemény tudomására hosátott, magába szállva, még a bün vizsgálat folyamán és a végtárgyaláskor is fen tartott s ismételt ason körülményes és teljes önbeismerst tette, hogy férjét, néhai Vanotti Pált a patkányok kiirtásának űrügye alatt orvosi rendelvény mellett megszerzett mirenynyel maga mérgezte meg és pedig ugy, hogy 1876. november 17-én este férje tőle theát kérvén, est meg ii főzte s mivel férje vele folyton s még ason este is kegyetlenkedett, sőt ugyanazon este ugy őt, mint 4 gyermekét is agyonlövéssel fenyegette s ezen felül őt bujasenyves betegséggel is eltöltötte, — oly erős és legyőzhetien gyűlölet támadt benne féije iránt s annyira el volt keseredve esek cseg leventéknek, kik kifáradt lovaikon szót? lan ügetnek egymás mellett a poros ocs^gutón.'' Most ugy mellékes erdei ösvényre tér le a kis karaván, óvatosan közelgetve a híres csejthei vár telé.Majd nesztelenül, ssótlan szállnak le a lovagok a nyeregből pilledt lovaikat szolgáikra bisva, zajtalanul a vár felé húzódnak, vigyázva leemelik a várba vezető titkos nyílástól a követ ssután egymásután tűnnek el a barlangba. Gróf Thurzó György Magyarország nádora, hogy személyesen meggyőződhessék Báthory Erzsébet iszonyú tetteirőJ, Irényi Miklós, Homonnay, Drugeth, Megyery, Darnóy s más fŐranguak kíséretében Csejthére sietett s titkos utakon a szép asszony fürdő ssobáiába jutva a asikla-falakat fedő függönyök mögé rejtőzve várta a történendőket míg tizenöt—hun felfegyverezett poroszló a barlangba vezető folyosón lón feláHkva. A szikla-üregben, melyet a. lefüggő ''ériékes lámpa csak gyére be, sin oséád uralgott, mint borsasató helyet válÚatötta — Most alig hallható sőrej támadt s a követ-keső pillanatban felpattan a titkos ajtó s két vén asszony lépett a bi gos füvekkel, forró vízi zepén álló kis jázpis ki mint jöttek, ismét távozának. váry jelebt meg a fürdő-szobában z fürkésző szemekkel vizsgálta meg annak minden zugát azután oda ment a rettenetes emberölő géphez s háta mögé kerülve, egy ssékre állva, megnyomtaastatua nyakára erősített gvé mánt nyakék gombját és a szobor recsegve tárta szét vaskarját s s török kések csillogva, hogy vádlottnő férjének mérgesé« általi gyilkosa, vagy íb — hogy özvegy Vanotti Pálné szül. Kis Júlia vádlott a mérgezés általi férj-gyilkosság bűntettét elkövette — őt tehát abban bűnösnek kellett kimondsni. Vádlottnőt ezen bűntett elkövetéseért a bűntett minősített faja, nagysága és azon súlyos-bitó körülmény mellett is, hogy azt férjén a házas társak közt bármily viszonyok közepette bizonyos mérvben meglevő bizalomnak legdurvább és gonoszabb — kijátszásával követte el, — az ítéletben kitett, meghatározott tartamú büntetés elszenvedésére azért kellett itélm, mert a fentebbi körülményeknek komoly, birói mérle-gezésen felül, a bűntett nagysága és vádlott alanyi gonoszaágával szemben, ennek beszámításánál enyhítő körülményekül kelleti venni, nevezetesen annak, — kétségkívül igen fontos rugóját, t. i. — vádlottnő [alacsony műveltsége miatt a családi élet-nemesítő befolyáia által sem korlátozott azenv^délyekbeni elfajulását, melyet — tanuk vallomásaiból kitetseőleg, — hathatósan előmozdított a férj gyakori távolléte folytán nem hiányzó alkalom s hogy neménél fogva is a csábításoknak nemcsak inkább ki volt téve, sőt tiltott viszonyainak férje általi egy kedvüen vétele következtében azok üzésébe mind mélyebb és mélyebbre sülyedhetett; fokosta vádlottnőnek ezen szenvedély bel i elfajulását, sót azt az engesztelhetlen gyülölségig növelhette általa védőimül felhozott s orvosi vélemény által is, elhunyt májának szemcsése-dése alapján megerősített azon körülmény, miszerint a meggyilkolt idült, harmadlagos buja-seny vben szenvedett s így annak lehetősége ki nem záratott, hogy — orvosok bemondásai szerint — a szintén ezen betegségben még vizsgálati fogsága alatt is sinlett vádlottnőt azzal térje töltötte el; nem záratott ki továbbá szintén vádlottnő álul védelmére felhozott azon ténykörülmény valósága sem, hogy vádlottnő férje által a tett elkövetésének estéjén is gyermekeivel együtt életveszélyesen fenyegettetett, sőt tekintettel fennforgott viszás családi életükre 8 figyelve arra is, bogy vádlottnő férjétől elválási szándékot táplált s Bogári András vallomásából kitetszőleg is férje által az elválás esetére gyermekeivel együtt leendő agyonlövés-sel még levélben is fenyegettetett: e tény körülmény megtörténte, mely által vádlottnő feltett szándékának végrehajtására ujabb támpontot és izgató okot tálál, igen is valószínűnek tekinthető, mihez járult még az is, hogy szeretőjének a tett elkövetése nspján, sőt pereseiben hozzá sürüeh küldött leveleiben szenvedélyes-Bégének ujabb tápok és rugók nyújtattak. — Mindezek befolyása által tehát mintegy elva-kittatva, iszonyú tettének elkövetése ellen har-ezoló erkölcsi s más okok súlya ezekkel szemben lelkére kellő nyomatékot nem gyakorolhatott. Ide járul még azon körülmény is, mely-szerint vádlott tettének elkövetését nyomban megbánta, Kollarits Mari tanúságaként sírva így kiáltván föl: Istenem, Istenem, mit tettem ! elvettem kenyéradómat, — mely bánatnak ugy a bünvizsgálat, valamint a végtárgyalás során is megjavulása iránti reményre jogosító jeleit tanúsította s továbbá, hogy esek folytán tettét körülményesen és töredelmesen megvallotta. — Figyelembe volt veendő végül azon körülmény is, hogy a különben törvényes életfogytiglani börtön- vagy halálbüntetés által az amúgy is árvaságra jutott ártattn gyermekek az anyától is örökre megfosztatnának s igy a büntetés kárt« következményei által ók is felettébb érzékenyen sújtatnának. Ezen lényeges enyhítő körülményeknél fogva volt tehát vádlottnő a határozott tartamú börtönbüntetésre elitélendő. Az ítéletben kitett és felhívott marasztalási összegek megfizetésében pedig bűnössége jogszerű következménye gyanánt a bűntettnek elkövetéséből folyó kötelmi elv alapján (obliga-tió ex delicto) volt elmarasztalandó. Ezen ítéletben a kihirdetéskor, miután az ellene használható jogorvoslatok iránt kellően kitanittatott, vádlott megnyugodott, ellenben védő ügyvédje annak javára, a kir. kösvádló pedig vádlottnő terhére az ellen felebbezéat jelentettek be, minek folytán jelen ítélet az összes iratokkal együtt a törvényes 8 napi fe-lebbezési határidő leteltével a kir. it. táblához, az ügynek főben járó természeténél fogva hivatalból is, jelentés mellett fölterjesztetni rendeltetett. Kmf. Wlassics b. k. Gulyás Jenő s. k. előadó, Bartha s, k. t. jegyző. Helyi hírek. — J>eák Ferenc dicsőült nagy hazánkfia, mintjelentettük, még éltében megbízta e lapok szerkesztőjét, hogy részére Bzent-Lászlóegyházi sorsjegyeket vásároljon s nevében a netán esendő nyereményt a czélra adja át, e sorsjegyek közül egy nyert b az őt forint a zárda-főnök főt. Szkóky aiükösd urn^k átadatván, ki is ezen összeget viszont kegyelete jeléül a nagy hazafi emlékszobra javára ajánlta fel s nekünk kézbesítette. Fogadja nemes tetteért elismerésünket. — Erős havazás állt be márcz. 8. és 9-én, mely miatt vonatkésések fordultak elő. — Magyar színészet. Polgár Gyula színtársulata középszerű pártolásban részesülve, lehető változatos és uj színműveket ad elő, uj tagokat szerződtet s vendégszerepeltet. Közelebb adták „Iskarioth"-ot, „A betyár kendőjéa-t sat. — Kis-Kanizsán közelebb postahivatal nyittatik; póstamesterré Hoffer Ferencz vá-ro8Í jegyző neveztetik ki. —^ Az Ujoncxoxás csak megköveteli áldozatát Mult kedden kis-kanizsaiak a kis komáromiakkal öeazevesztek egyik népesebb korcsmában s az lett az eredmény, hogy egynek arcza, másiknak keze jelentékenyen bemetszetett egy késsel. A tettesek fogva vannak. — A „nagy kanizsai dalárda" e becses lapok mult számában emiitett vasárnap, azaz f. hó ll-én tartani szándékolt rendkívüli közgyűlése eloapoltatott és helyibe csak választmányi ülés tartatík ugyan délután 5 órakor a városi tanoda nagy termében (a városi kóroda átellenében), melyre a választmány t. cz. tagjait teljes számbani megjelenésre elnöki megbizás folytán tiszteletteljesen felhívom. Kelt Nagy-Kanizsán, 1877. márcz. 9. Singer Soma, egyleti titkár. — Meteorologiai észleletek s nagykanizsai fógymnasiumnál 1877. február havában. Közép légnyomás: 74501 millimeter; legnagyobb légnyomás: 7557 mm. 6 án reggel 7 órakor; legkisebb légnyomás: 7315 mm. 21-én reggel 7 órakor és 26-án délután 9 órakor. — Közép hőmérséklet: -f- 319°C; legmagasabb hőmérséklet : 12-8®C4-éa reggel miatt férje ellen, hogj a megszerzett mirenyből férje theájába kevert s ezt férjével megitatta. Vádlottnőnek ezen, megjött töredelmes-sége folytán tett beismerését s igy tette iránt előre megfontolt gonosz szándékát is nemcsak a fen forgó körülmények, hanem a hit alatt s hit nélkül kihallgatott tanuk vallomásai is teljesen megerősítették. Nevezetesen Augenfeld Fülöp orvol ast vallotta, hogy vádlottnő 1876. évi november 12-én, tehát a gyilkosság elkövetését 5 nappal megelőzőleg, patkányok kiirtásának ürügye alatt tőle orvosi rendelvényt eszközölt ki mireny méregre s ennél fogva vádlottnő 60 gramm mireny birtokába jutott;— Szundra Ferencz tanúnak és Bogári András vádlott szeretőjének vallomásai, mit maga vádlott általában szintén beismert, bűnös megvilágításba helyezik vádlottnőnek férje és a családi élet hátrányára megszegett házassági hűséget a különösen az előbbi tanúságot tett arról, hogy vádlottnő 5 levelére távollévő féijének válasza kimaradván, örömének adott kifejezést afelett, ha netán férje elhalt volna. Pécsi Sándorné tanú pedig hit alatt azon határozott vallomást tette, hogy iránta azon időben feltétlen bizalommal viseltetett vádlottnő fölkérte volt arra, hogy javasolna neki olyan szert, melylyel férjét elveszthetné, vagyis megmérgezhetné s midőn tanú ót e bün nagyságára figyelmeztette, ínég akkor is azt felelte vádlottnő, hogy nem rettenne vissza az iszonyú bűntettől s bizonnyal tanú sem, ha tudná, milyen ember az ő térje. Kollarics Mari vádlottnő az időbeni cselédje pedig arról tett határozott és hitalattí valló-mást, hogy 1876. november 17-én este néhai Vanotti Pál nejét theafőzésre kérte föl, mit az asszony maga teljesítvén is, midőn azzal elkészült, kiintette őt vádlottnő a konyhába s a thea megizlésore hívta föl, kérdezvén, jó-e a thea, — mire tanú a theát megkóstolván, nagyon jónak nyilvánította; vádlottnő pedig azt mondotta: még jobb lenne, ha valamit bele keverhetnék, csak a bűntől ne félnék; s midőn tanú azt kérdezte, hogy mit keverne bele, vádlottnő azt felelte: a mitől hamarább megdög-lenék, t. i. férje. Ugyan e tanú vallotta továbbá azt is vádlottnővel szemben, hogy néhai Vanotti Pál a thea elköltése után fél óra alatt rosszul lett s belső részeinek égéséről panaszkodott és sokat jajgatott; vádlottnő pedig gyorsan hidegtejet hozott, (mit a nép az országos művegyé3z nyilatkozata szerint is, habár tévesen, a méreg ellenszerének tart,) s azt fércével megitatni akarta, de miután az nem ivott, vádlottnő sirni kezdett b jajgatva mondotta: »Istenem, Istenem \ mit tettem, elvettem kenyeremet;" s másnap, vagyis szombaton a thea maradványát vádlottnő általa az utczára ön-tette ki. Mindezen körülmények és tanúvallomások, mégis a bekövetkezett halált megelőzőleg befolyt betegségi tünetek Btbbi mozzanatokról tett hivatalos, orvosi jelentés egybe vettetve vádlottnő vallomásával, ennek valósága nemcsak megerősíttetett, sőt kétségen felül helyeztetett, minek folytán egyúttal begyőzetett az is, hogy öxv. Vanotti Pálné, szül Kis Júlia férjének a mérget azon higgadtan megfontolt és előre elhatározott gonosz szándékkal adta be, hogy azt meggyilkolja; — s miután vádlottnőnek ezen gonosz szándéka ténykedése folytán Vanotti Pálnak mérgezés által bekövetkezett halálában tárgyilagosult is: kétségen felül áll, villogva törtek elő a rettenetes alkotmány testéből. — Hahaha! — kaczagott a törpe — Uj-váry még is csak okos ember! — Egy ilyen gépet kigondolni! Tburzó s a többi mágnások, kik mit sem akartak hinni, még mindenről személyesen meg nem győződnek,visszatartott lélekzettel, dobogó szívvel, félelem s kíváncsiság között várták a történendőket. Viktor pedig a törpe távozta után né hány szót váltva a nádorral, maga mellé vette egyik fegyveres lovagot s Ujváry után lopód sott. Darnóy b kísérője egy hosszú keskeny földalatti folyosóba jutva, nesztelenül követték egy ideig a törpét, ki néhány lépésnyi távolságra egy kis kézi-lámpát tartott kezében, haladt előttök; de egyszerre csak mintha a föld nyelte volna el, eltűnt a torzalak, setétben hagyva üldösőit, kik hosszas tévelygés után ▼égre a vár udvarára jutottak. — Miklós — szólt Viktor barátjához — rejtőzz ide a bokrok közé s maradj addig itt, mig én hírt hozok e nyomorult gazemberről. Miklós szótlan engedelmeskedett barátja parancaának. Victor pedig a fal mellé sompolyogva, egy vasajtóhoz lopódzott, mely a várba vezető folyosóról nyílott az udvarra. Alig haladt azonban néhány lépésre a setét utakon,midőn egyszer csak ismét feltűnt előtte a törpe alakja. Bossutól lihegve, mint a kigyó csúszott most az ifju Ujváry után 8 mielőtt az észre vette volna, torkon ragadia- — Hah nyomorult kutya, most kezeim közé jutottál! — kiáltott Darnóy, dühtől szikráié szemekkel a törpe mellére szegezve tőrét. — Kegyelem! .... kegyelem nemes lovag I — dadogott Ujváry — ah! vagy te vagy vi- téz hadnagy, parancsolj velem s örömmel engedelmeskedem, hisz én téged mindig annyira szerettelek! — Szerettél! ? Hahaha! oh, tudom, jól tudom, csupa szeretetből még az utat is elkészítetted számomra a más világra; de látod, lelkemnek nem volt nyugta a hideg sírban s eljöttem érted gazember, hogy el vigyelek a pokol tüzébe! — Kegyelmezz nemes lélek! — vacso-gott a törpe. — Nyomorult, még kegyelemért rimán-kodoi; azért, hogy holnap ismét az ártatlanok vérébe márthasd piszkos kezedet!? — Nem .... nem .... esküszöm nemes lovag, hogy többé még kis ujjommal sem érintek Benkit, csak most hagyd meg életemet! — S még azt is megátkozod ugyebár, hogy úrnőd ártatlan leányok vérébe fürödjék ? Ujváry egészen meglepetve e szavak által, dühtől villogó szemekkel nézett Victorra azután villámgyorsan rántotta elő tőrét s Darnóy mellére szegezé. — Hah ! te nyomorult, még életem ellen törsz! ? kiáltott Viktor magán kívül, azután oly erővel rázta meg a törpét, hogy az egy iszonyú ordítással a földre zuhant Darnóy pedig összekötözé foglyának kezét, lábát, kendőjével betörné száját, azután egész könnyűséggel, mint valami gyerkőczöt vállaira dobta s a setét fo lyosókon át az udvar felé sietett. Ez alatt Miklós, Victor utasítása szerint a vár udvarán őrködött, különbféle érzelmek között várva a történendőket. Néma csend volt mindenütt, midőn egyszerre csak siránkozó hangok üték meg a lovág füleit. Miklós önkénytelenül tőre után nyúlt s óvatosan előlépett rejtekéből. Egy setét nő alak suhant e pillanatban végig a vár udvarán s egyenesen Miklós karjaiba rohant. Megállj ! ki vagy ! ?— kiáltott az ifju, tőrét a kísérteties alak mellére szegezve. — Itt vagyok! öljetek, gyilkoljatok meg csak ! — zokogott a kétségbeesett ismeretlen. Miklós egészen meg volt lepetve vélt ellenfele e nem várt viselete által; de még inkább elcsudálkozott, midőn a felhők közül előbukkanó hold halvány fényénél egy gyönyörű női alakot pillantott meg karjaiban. — Ki vagy te szép gyermek — szólt azután a remegő leánykához — s mond, hogy jutottál ez iszonyú helyre ? — Ki vagyok? — Oh minek is kérded! .... Egy szerencsétlen, kinek még ma meg kell halnia s nincs elég bátorsága a halál karjaiba rohanni! .... Oh! mert én még nagyon .... nagyon szeretnék élni! — Meg kell halnod? azután kimondta azt neked? — Kimondta ! ? Oh a grófnő rámhalmo zott kegyei eléggé elárulják, hogy a mai vérfürdőben én leszek az áldozat! — Hah! tehát csakugyan fiatal leányok vérében fürdik es emberi azörny!? — szólt dühtől villogó szemekkel az ifju. — De mond csak szép gyermekem — folytatá azután megfogva a remegő leányka kezét — hogy hívnak, mi neved? — Irényi Izabella — suttogott a nő. — Irényi Izabella, a szívtelen Irényi unokája, kit ma megmenteni akartunk a vérszomjas tigris karmai közül ? — Mit! megmenteni engem! ? — dadogott a szegény leány, lázasan ragadva meg az ifju kezét — megmenteni .... tehát nem feledé el '' 7 órakor. — Közép páranyomás : 477 mm. — A levegő közép nedvessége százalékokban: 822%; legcsekélyebb nedvesség: 39% 24-én délután 2 órakor. — Közép felhőzet (0 tói 10-ig számítva): 66; egészen derült ég ((Mral jelölt) észleltetett 9-szer, teljesen borult 10-zel (jelölt) 22-szer. — Közép szélerősség (O-tól 10 ig szá mitva): 24 ; 5 nél erösebb szél észleltetett 6 napon. 84 észlelet közül jegyeztetett összesen 77 szél, és pedig: északi 18, északkeleti 6, keleti 6, délkeleti 6, déli 29, délnyugati 4, nyugati 3, északnyugati 5; szélcsend pedig 7-szer. — A légköri csapadék (eső, hó) havi összege: 176 mm. Eső esett 8 napon, havasott 3 na pon; legtöbb csapadék (66 mm. eső) volt 18-án. Dér volt 4 napon. Az egész hónapban szokatlanul envhe időjárás uralkodott, szép derült napokkal. Túlnyomó volt a déli légáramlat. 1-tól 6-ig minden reggel a fagypont alá esett ugyan a hőmérő higanya, de ezen tul csak 15. 16. 24. 25. és 28 án. A 27-íki holdfogyatko zás kezdete a borult ég miatt nem volt látható; de 9 óra felé már jól lehetett látni a föld árnyé kába merült hold sötét vörös tányérát; az árnyékból (a kanizsai óra szerént) 9 óra 30 perez-kor lépett ki a hold keleti széle, s 10 óra 26 perczkor lett vége a fogyatkozásnak. F. — Meghívás. Az alaó-lendvai takarék pénztár rendes évi közgyűlését folyó 1877-ik évi márczius hó 19- napján délelőtti órákban Alsó-Lendván,a polgári olvasó egyesület helyiségében tartandja, melyre a t. cz. részvényes tagok az alapszabályok 59. § a értelmében ezennel tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés napirendjét képező tárgyak a következők : 1. Az 1876-ik év üzlet eredményéről szóló igazgatósági jelentés. 2. Az ez évi számadás s te kintőleg mérleg felülvizsgálata s az e szerint elért jövedelem felosztása a felügyelő bizottság jelentése alapján. 3- Az igazgatóságnak s a felügyelő bizottságnak 1876-ik évről adandó felmentés. 4. 3 felügyelő bizottsági tagnak — 3 évre az alapszabályok 83. §-a értelmében leendő megválasztása. 5. Az igazgatósági s a felügyelő bizottsági tagoknak 1877-ik évre az alapszabályok 60 § ah. pontja értelmében meghatározandó rendes dijaztatáaa. 6. Esetleges indítványok megtétele. Kelt Alsó-Lendván, sz igazgatóságnak 1877 ik évi február hó iü-éu tartott üléséből. Zárjeczkv Vincze s. k. vezérigazgató. Wendl Ede s. k. könyvvezető ée jegyző. — Nyilvános elismerés. A könyvek könyvét, a minden bőlcseség kutforrását lapozgatva, a többi szent igazság közt erre is akadunk: „El van végezve, hogy az ember egyszer meghaljon." Ezen — a föld minden élő lényét kötelező — általános törvény kérlelhet-len horderejét s napvilágánál is világosb igaz voltát czáfolhatlanul bizonyítja a mindennapi tapasstalat. Ugy van, hódolnak e mostoha törvénynek elaggott öregek, az élet derekán levők, b reményteljes ifjak egyaránt; nem állhatván ennek ellent sem a hosszú elévült kor, sem a — százados tölgyként — mindennek daczolni látszó idő s munkaedzett férfi erő, sem az éltető kikeletként viruló ifjúkor. Egy ily reményteljes élte tavaszán — dérlepte gyenge virágként — elhervadt ifjút kísértünk baráti részvéttel folyó hó 4-én a fáradtak nyughelyére, a kís-ka-nizsai sírkertbe Petrekovíts Ferencz 2-od éves egyetemi hallgató barátunk személyében; kinek, midőn hosssas betegsége utáni gyássos el- Darnóy adott szavát, esküjét!?.... Oh, szólj, beszélj kérlek nemes lovag, engem jöttetek megmenteni!? — Légy nyugodt ssép leányka, mi az ország nádorával azértjöttünk Osejthére, hogy megszabadítsunk téged s társnőidet a bizonyos haláltól s napfényre hozzuk e kegyetlen asz szony rémtetteit! — Köszönöm .... köszönöm kedves lovag — dadogott Izabella — én számítok reátok ! — Csak bátorság, bizalom — biztatá Miklós — a fehér rózsa, melyet az iszonyú szobor talapzatán fogsz látni,lesz a jel, hogy mi a grófnő fürdőszobájában vagyunk elrejtőzve. De mi az! ? Lépteket hallok. Siess, távozz kérlek szép gyermek, nehogy valaki észrevegyen bennünket; mert akkor elvesztünk mindnyájan! Még el sem hangzott Izabella lépteinek zaja, midőn valami élettelen terhet czipelve hátán, ismét egy alak közeledett Miklós felé. — Ujváry barátunkkal tehát végeztünk volna már — mosolygott Darnóy, kösel lépve Miklóshoz, azután leemelte vállairól foglyát s könnyedén, mint valami játékszert egyik bokor mellé dobta a törpét, hogy csak ugy ropogtak a nyomorultnak csontjai. — Még csak néhány pillanatig őrködjél itt — ssólt azután Miklóshoz — nekem még csekély végesni valóm van a várban. Egy negyed óra múlva azonban ismét itt leszek, akkor azután együtt mehetünk a grófnő fürdőszobájába — f oly tata Darnóy s ugyanazon uton, melyen jött, ismét eltűnt, ugy, hogy Miklósnak még annyi ideje sem maradt, hogy Izabellával való találkozását elmondhatta volna. (Folytatás köT.) hunytát e sorokban köztudomásra hozom, agy-.nzerbmind kedve« és mulhatlan kötelmemül érteim : forrrt eJjemeréBÍinket a y i !• v á n i t a n i azon u.e m e a k e 1> 1 ii, iin« zeilen emberbaráti szereteti űl lángoló nagykanizsai gymna n u in i ¡íjaknak, kik nem kis é p ti-Utünkrea buldogult i r á n t i g y e n-^éd kegyelet s végtisztnletből ronek hűit tetemét vállaikon szálliták nyughely" ér e. S midőn a t-l hunytnak őrök békét esdek ; ugyanakkor de-rk, követésre méltó a baj tár- náinak azt kívánom :'' hogy szép reményekre jogositó éltüket az élet és halál ura N^stor ko-kórára nyújtsa, miszerint igy az iga» emberbaráti szeretet oltárára haladó konüthai mindig több és több bármily néven nevezendő nemes r^s érdemdús áldozatot hozhassanak ! Éljenek ! N. N. — Hallomás szerint Horváth Sándor vései ev. lelkész Köveskállára, Bokor Ben/> ga-lamböki ref. lelkész pedig Nagy Baiomba híva-unt meg, bogy elfogadják e uj állásaikat, nem tudjuk. — Szombaton, f- hó 3-án az izrl.ifjúság szinielöadáat rendezett. — A közönség jól mulatott. — Bizonyítja azt a sok taps ée kihívás. A tere» -egészen megtellett nézőkkel. — Hallomás szerint 300 forinton felül volt a bevétel. — Elismerést érdemel a rendezőség, proful egy magyar költemény szavaltatott el. — Vasárnap, 4-én Nedeliczen ttiz volt. — Több gazdasági épület égett el. — tfagy-KáMtyvárwXnn Dongó tíy. Géza gymn. k. r./tanár .Lapok a tudományok könyvéből" czímö müvére nyitott előfizetést 1 frtjával. Amint a felhívásban olvassuk, pártolásra s kiváló figyelemre méltó munka. — Az alső-lendvai takarékpénztár múlt évi üzletforgalma 260.155 frt 66 krt, raér- pedig 111.439 frt 74 krt tesz. — Herurséröl Bezerédy Elekné sz. Fábián Kmilia úrhölgy a töröksebesültek részére nagy csomag tépést küldött. — Berlinben a .Nordd. Alig. Zeitungéból külön lenyomatkép megjelent s beküldetett hozzánk „FrancaDeák emlékbeszid, mejy a berlini magyar egyletben tartatott jan. 28 án. Emelkedett hangulatu német beasód, Dr. Na- »cher S.-től. — Jtővid hírek. Ignatieff Berlinbe, innen Párisba, majd Londonba utazik. — Kenea-sey Kálmán min. oszt. tanácsos nőül Vette Justh Ilona kisasszonyt. — A törők-ezerb béke kihirdettetett. — Uj ♦zórlöveget talált fel egy temesi tisztviselő. — A fővárosi „sugár ut", „Andrássy-ut-nak fog neveztetni. Helyes! — Az aradi vértanuk emlékssobrára pályásat hirdettetik. — A törökfezt országszerte viselik h magyar ifjak. — Aradon april közepén borvásár tartatik. — Saentpétervárott a békepárt fgyre nő. — Belgrádi hivatalos adat szerint 8 »rzer szerb halt meg s 20 ezer sebesült meg a háborúban. — Pattinak 2 milió frt értékű va-^rona van. — A Bem szoborfa 13 ezer frt gyűlt be. — Az esztergomi papnöveldét kirabolták. - Egy berlini szépség folyamodott a «•«ászárhoz, hogy „női-ezredet" alakítson. — A bécsi „komisene Oper" színházat elliczitálják. — Rév Komáromban „Haladó gazda czimfi Btaklap indul meg Molnár Lajos tanár szer-k esetésében. Irodalom. Ferencz emlékezete 1 frt. Kubinyi -Irfj0«» ip". runk. ÁH 1 frt. ]Dr. Koch Antal. A^unai tra-ebit cauport, ára 2 frt. Harsányi. Felfordított állami lét, ára füzveS.80 Magyar .«nzággyü-lési emlékek. Szerkesztő Fraknoi Sándor 4. kötet ára 3 frt. Erdélyi országgyűlési emlékek szerkeszti bsíiágyi Sándor 2. kötet ára 3 frt. Ifj. Neumann Sándör. A kereakedetai? törvény 174.§-a. Ára 40 kr. Gy érmek kqmor,rzjzok & jel-lemző vonások a gy ormekvüágbólJ Ára Ül frt Jókai H. Szép Mit bál. Regény 3 kötet ára 3 frt. Kislap. Képea •gyermek njaág 1 i kötet ára 2 80. Németh P. A-váltóéijárás, ára 90 kr. Petőfi S. költeményei^-ik kiadás fiia v e ára 8 frt., aranymetszés, kötire 12 frt, egy kötetben képes díszkiadás, kötve 16 frt., 20 füzetben, füzetként 1.50. Piroeraitft-aróasa? 2 k5tétára 2 írt 7&ÜÍ. Poráé tárcsa levelei 2 kötet, ára 4 frt. Wehard Mario, Barbaasu nagybányára. 1 frt 30 kr. Bartalus. Zenetörténet I. 2 frt ''20 kr. Markovits I. Gyoreiráözat, Gabelsberger elve Bzerint. Példákkal bővített 8-ik kiadás 1. rész 80 kr. Mayer M. Vezérköayv az alkotmánytan oktatásában 1 frt 20 kr. Találmányok könyve, ismeretek a kézmű-ipar és műipar mezejéről: eddig 10 füzet jelent meg, ára egy füzetnek 40 kr. Schwarz Julius. Die Demokratie 1. 3 frt. 84 kr. Illyés Bálint, költemények 1 frt 60 kr. Mutschenbacher V. jogtanár,. magyar váltójog 1.25 Verne Gyula. Eejtehnea sziget 2 frt. Cox Gy. A mythologia kézikönyve. 1 frt 50 kr. Kvasaay Ede. -Egy- világfi albama 2 frt. A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság 1877i évi február hayi forgalma. BEVÉTELEK. — Előfizetésre való felhívás ily czimű műre: „Kritikai Munkálatok" a Gabelsberger-Markoviu és a Stolze Fenyvessy magyar gyors-irási rendszerek felett. Irta Kele Antal a „Qa-beÍBberger-egyeaület* elnöke a Gab.-Mar. fis a St.-F. m. gyorsírásnak oki. tan. Tartalma I. fejezet: Bevezetés (előismeretek) II. tejeset: Altalánou tanok (vagyis: milyennek kell lenni * gyorsírásnak ?) III. fejezet: A Gabelsberger-Markovits magyar gyorsirási rendszer rósz oldala. Első cukk: Hiányai és hátrányai. Második czikk : Incorrectségei. IV. fejezet: A Stolze-Fenyveasy gyorsirási rendszer .-rósz oldala. — Első csikk: Hiányai és hátrányai. — ilásodik czikk: Incorrectségei. — V. fejezet: A üabelaberger-Markovits magyar gyorsirási rcüdaser jó oldala. — VI. fejezet; A fitolze-Fenyvessy gyorsirási rendszer jó oldala. — VII. fejezet: A Gabelaberger-Mafkovíta és a .Stoize Fenyvessy m. "gyorsirási1 rendszerek összehasonlítása, (vagyis: melyik jobb, s tökéletesebb?! Ások, kpdv#Q, lüknÍOTefeU Kyorsirási 1 két sem ismerik, hogy munkámat megérthessék : a műhöz gyorsirási (magyarásó) táblák vannak csatolva. — Előfizetési ára: 1 frt (Bolti ára: 1 frt. 20 kr lesz). — Előfizetéseket csak apr. Ito elejéig fogadok el. — 10 előfizető után egy tiazteleipéidánynyal szolgálok. — Az előfizetési pénzek szerzőhöz: Budapest, Nagymező-uicza 50 sz. földszint 15. — küldendők. — (Közelebb mutatványt közlünk. Addig is ajánljuk az illetők figyelmébe. Sserk.) — Uj kőnv^ek. Kaphatók: Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán Kállay Béni. A szerbek története, 1780—1815 1 kötet ára 3 frt 60 kr. Cs««ery Antal, Deák P''énrtjiV mara<3ráe> 1877. jan, 31''ŰQ ....... PínztAr ífcáraU " 19. Hitelozoaek. Betát flsámlánnk Váltó Költtön EtCJegezéai . Bélyegilletík , Kötvény és váltó kamat n. Beiratási díj . Késedelmi kamat « Kfiltaég „ SsÁcalék Há* jövedelem . KinŰevű kamat Kísdedóvó alap „ Betét kamat 3ü/0 illeték Adomáujoxási „ Frank betét . „ Értékpapír Betát arany „ Aranjr költsön „ Értékpapír nelvéuy Arau> kölcsön kamt hátralék « '' 9 u { fL IS 131 8751 44,141 40,983 30,627 3.347 5990 3 8,272 6 80 13 23 26 — T5T \| ''feli 80 40 85 74 75 43 tői 174112 16; 32 34 16 107 "2097 -•2CJ06-990 78 II - 92vW9\|82 KIADÁSOK: 18 Adós Pénztár számi. Betét »támla Válté Költsön Betét kamat Költség Kötvény és válté kamat ar Vegyes „ Házjövedelem »támla Tiszti fizetés „ £i6lege«ési „ Százalék „ Betét kamat 3t\|0 illeték „ Bélyeg illeték - „ Értékpapír - '' „ Ádumány „ Értékpapír szelvény „ Osztalék i • Frauk betét ... » Vesxteség és nyeremény „ i 178 Pénzkészlet 1876 febr. 28-áo Összes forgalom. K>\| 100 386 4d! 1801 31,113 59,601 J ,590 626 1148 742 74 385 4,150 87 6 2824 280)44 1084 193 m,65i 1 , I. u ■nr U7fij\| 269,90282 I 735\| 19 to\| . 12,599 i 272,502 88 75 53 01 43 U 88 38 15 85 nek, aaonnaJ bat^lyba yéteasenek miod a^ok az iatótkedóeek, melyek a ragályos betegségekkel saembeD rendelve vannak. — Rák a MemiéUmttwrt&an. A párisi Sst. Sulpiee egy hás ssen tel tv »tartójába valami elrugaszkodott fioakó három rákot dobott. Egy ifjú hölgy amint ujjait a menteit yisbe mártotta, kegyetlenül megeaipetett a rákok egyikétől. A tölgy iftlaikohott, s ijedtében fensbangod; kérte aa Iffent'' bocsánatért, aki megbftntette 5t, mert férjét megaaalt^, V'' " '' — Napiéra ^tfhm amerikai tanár vTelepbon«t t^áK-let £s oly kéfsülék, melylyel akuaztioai Tttzetéa áltál as emberi bangót nagy távolságra ia érthetővé le-bet tenni. A tudós tanár kösebbb tett próbát fi^tón^-Wattsonnal Salembe. (143 angol mértföld) beszélgetett, » beaaélg^ tésc érthető volt. — XX. Pw4 pápa azámára magyar el5^! kelő hölgyek értékes templomi köpenycsatot akarnak vásárolni püspökségének félszázados jabilacuma alhnlnxábóL Már megindultak a gyűjtések s egy nap alatt 1030 frt gyűlt össze. Papírszeletek. . — Moll szerdáa -kát eatfáay kBretkesöleg értékazett gy«tt aa otexán; .U Csicsal hállottad-e már, hogy jönnek a muazkák és elvecaik Magyar-omágnnkat„ab te bolond] Hit mit qtiuálna a magyarok Istene árrál a. :aok piazkoa maszkával ? Nem engedf azst áú Isten (Lerékaöm conosnm.) „T. Cl. as elsS zene táraaaágbas lávfi Caimbalmos Zenéaz árnak talajdon kezébe. Zalamegy ében BflmeghetL* i A rozsnál is roazabb, ba aa ombef a rossat oltárai nem tndja. 8irra fakadt a férj nejének fájdalmain, ki s hazának aj polgárt vala adandó. — Ne siij kedvezem,— vigaaztalá a axenTedS, — hisz te agy aem tehetsz ■emmit fájdalmaimról. —''.PolilÉt íisssxu érek óta adőbátralék-baa van. Klránesi volt megtndni, hogy hát & roitx-képen nMonyitel is adó«? MidSa ez iránt kérdeaS. kSdísÓraa pénatirnok neld 100 frtnál nagyobb Oss-saegat «ottdott, Jámbor polgárnnk Srfimittasan felkiáltott i,»E szettet iip Virilista vagyok! - — Ne hasaljon István bácsi, szíl a tisitolsod« nr s feleségót eltemetett István gazdához. Áa Istsnnól van már a kelmed felesége. — Hisz az s baj, hogy ott van, akkor nekem az BrdöghSx kell majd .költözködnöm, mert ha egytltt lessünk, ott sincs reménységöm a bókesa^ghes. Utazók nérsora Nagy-Kanizsán, 7877. márcdu 1-tÖl— ISTI. múrezim 8-ig. -S.'', - r rv .-h J'' 66 52 84 Vegyes hírek. A&betegségröl értesiti a keres kedelmi minisster »-törvény hatóságokat E betegség Kgyptombaát ütött ki, hol nagy puszii« tásokat teáz és miMÜnkább terjed. A tó, mely e betegséget megkS\|>ja, egyszerre lehorgtaztja ■ ifa^ei megerednek, nyelve annyira bogy betölti ,a száját, sem nem eszik, Sem nem iszik, kinyújtózkodva fekszik és egész test&t rángások vejikik elő. A betegség eltart pár napig, mialatt njó elpusztul.<^£gyptomban, hol az abissyniai háború óta dühöng e baj, na-> ponkint 3—4 saáz darab lovat ragad el; a betegség ragályos, s egpoe nem tudjál megvédeni az állatot. Minthogy » betegség mint szélesebb körre teijed, szigorú'' intézkedésre van szükség, nehogy a kór Mag/Írországra is behurczoltas-sék , a minisztérium tehát fölbivja a torvényhatóságokat, hogy á leggondosabb felügyelet alá vegyenek minden behozott lovat, éa ha a betegség tünetei akár a behozottakon, akár pedig már az trfé — .Arany Koron áb os* czimzettszállodába FeldbaaM J. Bóca. Hedíask J. Bóes. Dr. Qoldhamer Bé«a. Babocbay F. Kaposvár. B. Marbnrg Qrácz. Gr. Forgácb Marcsaíi. Gr. Töröky Ungvár. FrShbaaer Gy. Kis-Márton. Sohertz A, Budapest Greiter A. Bécs. Frenad K. Eszék, fiingsr J. Magyar-Brod. Weias 8. Bécs. EfdÖs J. 8zfeged. Ostorosy Gy. Baranya. fisjky N. Rajk. Koobmeyer N. Berlin. Weiler K. Budapest. Sf.einer 8. Brfinn. Boaenfeld I. Béca. Bogarasy L EL»Potomán. Valner K. Bécs. Stsin 8. Budapest. 8ohlesinger N. Győr. Mészáros N. 8sobb. Roffmsn L Prága. Sehibly 1. Saombathely. Kohn Zt. Bécs. Horváth I. Bodapest. Schiller A. Berlin. Hei-denegg K. Bécs. WerbantsUs H. Budapest. Grűnhnt J. Budapest Ginek J. Brtlan. Kohn A. Bécs. An-dretto E. Uaibach. Schlesinger I. Páris. BrOll A. Bo. dapest. 8inger M. Bóca. Bölcs J. Szombathely. \Gogl I Béoe. Hoffman N. Bécs. Boeeaberg I. Budapest Fisehel Gy. Badapest Eichner J. Prága. Eisler J. Berlin. Kohn L Bécs. Steinberg D. Bécs. Neuhauser Zs. Budapest. 8vflcs U. Kolosvár. 8Qss Zt. Bécs. Köröaváry 8zomb^thely. Zar-jetzky !P. A-iliéndv^. i Xisaiák F. Perlak.- Jaakovito 8. Kurakös- Mei^ I. Eszék Sabmidt L í^ely. Király N. KesKthelr. Almásy F. Budapest Aranyos F. E. Fárls. Wsteinger J. Bécs. KsufmsSr J. Prága. Sekwarta A. Triast Königmayer J. Bsrlia. Licitet F. Prága. Sommer Zs. Béca. Auslader«-K. Szabadka. WakS Za. Budapest. Dr. Goldbatmer Budapest. Szilágyi Ü. Oehroezec. Philippoviu H. Ungvár. Köuig Gy. Budapest £tl N. Keresztúr. Roíner Gy. Bóes Császár Gy..''Kapuvár, l.tvánics K. Zágráb. Leichsec-ker N. Szabadka. Bsner S. GyCr. Papilovits N. Muraköz. Taranyi F. Zala. Reiaa A. Práfa. Keiser A. Brttna. Balag Za. Budapest — '' „Szarvashoa" eaimseÍK SSkiUodába GranichJÉtodt H. Béca. Avirovita N. Zágráb. Törz R. Csorgó. Pók Zs. Garabo&ex. Kófan N.''fióűa. BölerfeV N. Gráta; Wodák H. Béca. Páaka N. ''Kágrib. Storn. N. BorgyofS. Eozlée N. Béca.. H^bn JCí B^líagyaród. KosSoberg Zs. Zala bór. Web J. Vldqfeca, - Herma* N. Bét» Fétsely L. HMvóg. Dr. Mán^izf-Egers5g? Darvalits H, Z.-Lövó. Petrfvol A: Bécs. N. Le-tenys. Ctesaaák N. P.-Magyar ód. BrogyosSTN. Zágráb: Saksel N. Ontína Blnenfeld N^ Szombathely. KSnsl N. Budapest- W«fw N. CsurgóSzZtoárj N. Béca. SebHchtonbaeh N. Várasd Fuch^NÍBécs. Hor-rhs N. Bsrlhi.'' Woiss E. Pécs.'' Psttoh$fsky:lf. Balav ton-SzigcL Sólyomy N. Citírgó. HirschE N. Domború Gelcs N. Lendva • Hayden M. Bigjráos. Hugó W. Bonyhád. Arnold E. Steinböck. Betger K. Béca. LOwenstein N. SSombathóly. Sch-w-edtti A, Gráta; Gottlleb A. Kámánkáásf «anlmza N. Bécs* Reumán N. Bécs. Ovétsks A. ZsOlcsdk. Eeder £ Feit-ier N. Uncz. Do»a G. Kvaljevecs. Ksrnéa. L. A.-Lendva. Hirschmaa K. Budapést. Incail Kapós, vár. Eozenberg N. Kap«.vár. Késs V. Bóca Zelita N. Bécs. Br. Scegedy I. lnks. Kardosa N. Szobb. Holdatéin N. Csáktornya. Wucsak N. Böbönye. Markbrei-ter N, AradwKratuz — _.Or 6 s a1 CVho s'' czimzett aszódiba s k/.-ftqhftiphartl'' -.¡te QrÉta. Faáértag L löh.m V. Csab-Eeudek. Dssseő X. A.-Leadva. Lukács B. Kf-ttorí Korák O Bécs. Fisner K Eszék. Höblrieger A. Sopron. Wagner S. Bécs. Schön M Bécs. Pötsch H. Pécs. Tuboly J. Nyék. Leibold F. Htttteldorf. Piaeri irat. Hivatalosan jegyaetí piactiárak Nagy* Kanizsa város piaezbiztosi könyvóból í 1872. évi márczius hó 7-én. " .....Buaa lagjobb saly 38, . hektoüterkürt, 106 kilogramm szériát: ¡lí frt 30 kr,kóaépazert saiy 38, IÍM+- kr. —.Kótsaerss isgjobb saly - frt — kr. hMpasertt saly — M—icr.'' Eeza .tegiobh -86,9 frt— kr^ kSzépszerfi auly 84, 8 frt —"kr— árpa -legjobb ,sely 32, 8frt — kr., köaópsaerfl suly 8Q, 7, frt 50 kr. — Zab legjobb suly 20, J Ért, 55 kr > Wáépeaartl s«}y 1«, l frt 40 fcv. — Knkoriess \fn-geri) 7 frt — kr. — Burgonya 3 frt — kr.— ifisto- '' liszt 24 frt — kr., zsemlyeliszt 22 frt — kr., kenyér-Bszt fehér 20 frt —* kr., fekete 18 frt — kr. — tós 24 irt — kr. — Basa-dara 28 frt—. ¿rpa-káss 86! * frt — kr. — Borsó 80 írt — kr, — Lencse 32 frt , — kr. —Báb 10 frt — kr. — K»les-kása 11 frt — '' Savanyu-káposzta 18 frt — kr. - Savanyu-répa, 10 { frt — kr. Széna kötött legjobb 3 frt 90 kr., közóp- ■ aertl — frt — kr.; ména kötetlen leriobb 3 frt — kr-, kösópsaerfl 2 frt 40 kr. — Köiött- vagy ágy-: ssalma legjobb 8 frt — kr., — középszerű — frt — kr szalma takarmánynak vsló lagjobb — frt — kr. kösópaaerft 1 frt 95 kr., szalma alomnak való legjobb 2 frt — kr., középszer* 1 frt 60 kr. — Uj-bor bectoliterkint 8 frt — kr. Ó-bor 11 frt — kr. — 1 liter pálinka 60 kr. —1 liter ecset 6 kr. — Bükkfa, egy köb méter kint, egy méter hossza hasábokban, keiesstrakással — frt — kr , kereaztrkkáa nólktU 3 frt 40 kr.— Cserfa kerasztzakásssl — frt — kr., keresztrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa keresztrakással — frt — kr., keresstrakás nélkülTfrt 80 kr. — Kóssóo a bányából 100 kilograma^kint 75 kr. — Lámpaolaj, repcaóból, egy ktiogrammkúat 58 kr. — Stearingyertya 1 frt — kr. Fagyugyer^á -öntett ?t kr., «ártott 68 kr. - 8zappa«4«kr. -Nyers ísgygyu 82 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 • kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48--50 kr. _ Boijuhus 56 .kr.. Sertéshús 66 kr. — Saalonsá 80 /kr.— DisznóasSr 84 kr. — Marhaasix l :frt 2ükr-T-Köménymag 70 kr. — Vöröahagyms 18 kr, — Fog-'' hagyma 40 kr. — Ffltt só 16 tov 18 kr. — Bora 1 frt — kr. - Paprika 72 kr. — Caukor 70 kr Boadu: (P. h.) M uingar, v. aQegysff. Lottobazáa. Brfinn, mároz. 7-én: 42, 14, 21, 64, 24^ Béca, ^ 3-án: te, 60, • 23, 13, 64. . . 73, 18, 66, 7, 83.: Temesvár,, „ 47, 68, 1, 43, ! .4, Érték ét váltéfWyui «árcziwa. \|, y/. mataliquaa 62.85; 5% »»>. küUrnüa 67.80; 1860 ki álladaimi köioaön.lOB.7&; réwv, 826 —; hitelíntéaati réazyén^ek London 123 86; magyar fóldtéhermentéai kötvény 74^0;; teweavári ftldtehartnenté«'' kötvény 72.26 ; aoproni »Idtehermentézi k^rény 71.50 j horvát-alavon föMtehermehtéci kötvédy —; ezüst 113.15; cs. kir. arany 9.901/ j Napoleond''or 6.80— : arany jár. 74.75 : márka 60.70. Szerkesztői Üzenet t78. Ca. Bff.'' Nem közölhetjük. 2279. E. Kezdi-Vásárhelyt Azoimzl eUrtlldöftük 3280. K Bftxaegh. Megkaptak, nöelöbh; köaöljgk. - 2281. 8». Csorgó. Köszönettel vettük. Aspn-Zsl intéskedtfink. ■ :'' ^ '' 2282. .Árra vagyok.« Nem közölbetö. „Sgy ereklye minden kincsem.'' Mi ss ? ,£gy dal vigasz-tal cak engem.1 Melyik as? Nem órthetSk. 1 W-mek U roasak : .Kérelmem esak egyedfii a z.; Hogy ^óged láthassalak sat. Szóra! többet'' Tehetaei mondani, legyen ssereneaénk. '' 2288. Ss. Pososy. Magánlevelet Inink. ; .! I V t 2284. M. Csáktornya. El volt kttldve, »ajnál-jnk, hogy nem kapta meg. 2285. Több késiratra akkor válaazolank, ha elolvastuk. 2286. »Száz hársfának," nagyon rövid volt frrires üdvözlet! a levelet átadtak. i- MftréziM It-tfi národu Í74g 1877. } ■ -r; »" Hó* ás heti«, nap, Kath. óa prot. (Görög r 5 naptár__\|____oaptár jntj 10., Jézus megvendégel 5000 embert. Jáfeos VI. fiíazárzap HétfS Szerda Csütörtök í Pintek Bsomhat? 1" a . .r. á 4. LZtare Öergeíy «Mina ... Kristóf Benrika Gertruil t Í Vl fe. 3. Propir 28 Baftlius .. t ó m*.-".S 8 Eutrop - Geras. 6 Konon íeleite aerkeaM - BitSTi Lsjss. F. évi márczius 3 án. a, nagy-kanosai Friedenthal-féle gőzmalomba három mázaa gabonát vitettem Őrlés alá ée yianaTéve 55 font hiányzott belőle, ezért kérdőre vontam Frieden-tbal arat, ki egéaz lelketlenaéggel astfolelé: ei-aaóródott. E példátlan erőzzakottágot niidőn pol -gártársaim tudomására hozom, felhívom a városi hatőeág figyelmét. - N.-Kanizaa, márcz. 8-án 1877. '' GÁSPÁR FERENCZ. , ) E rovat alatt köalöttért felelősséget D«m ^»állal a Szerk. V/ f;< o H .H S n ''W S3 .....6.......M A nyomozó erőmfitndomány Icroagyobb csodaművek egyike az AD£ Iia, Francziaország, Belgia és Olasz-hon majdnem minden konyháiban legjobb alkalmazásban lévó '' < i / • / a melyeken bármely tetszés szerinti tárgy a téve, maga magát1 méri meg, minél fogva snlymértékek nem is szükségesek hozzá. — Csinos kiállításuknál, elérhetlek magas mű- és erőtani tökéletességüknél, nagy hörtterönél, feletti pontosságuknál, czélszefü alkalmazási módodnál és fólOlmhlhatliln tartósságuknál fogva egyik háztartásban'' se hiányozzanak. Ezek beszerzésül árának csekélysége már" kevés hét múlva az által ismét többszörösen behozatik, minthogy minden bevásárlóttat és a konyhákban alkalmazandókat pontosan utánmérni lehet és azzal jelentékeny megtakarítás éretik el. Daczára e rendkívüli előnyösségeknek, a melyeket e méflégek nyújtanak, áraikat mégis, — hogy azokat mindenki beszerezhesse, — következőkép szállítottak le, úgymint ; Egy 15 kilogrammos mérleg, grammbk szerint beosztva csak 15 fül. Égy 10 kilogrammos mérleg, grammok szerint beosztva csak 12 frt. Egy 5 kilogrammos mérleg, grammok szerint beosztva, cs&k 10 frt. Hogy bebizonyítsuk, miszerint ezen mérlegek a t. ez. hölgyeknél niiní kédVeiinétjfben részesülnek, a hely szűke miatt a megszámithatlan hálalevelekból, a melyek erról bir tokánkban vannak, csak néhányat emlitünk fel: Gróf Pongrátz Adrienne urnó ő méltósága e fölött 1874. september hó 28-árf Pozsonyban kelt levelében a következőket írja: A megkápott, önnek raktáriból származó mérleg efjetléfr a tíö^a hfcódjtóan, az minden ;sulyt oly sza-bató&n és potítósaií jelek és oly czélfizerüen kezelhető, hogy mulfcsztftátomel azt minden tekintetben dicséretesen nem Ingyen ¡•«Vi/i 1» :) ai Orüré Rudolf, a mennyisóftaa tataira ¿a Írója UI Berlinben (Wilhelmstraase 127 bérmentes tudakozódásokra sxétküldetik a legújabb Terno nyeremény-jegyzék, tndöwányilag elismert és szerencsésen bebizonyult Iottojáték utasításainak felvilágosításaival egjrütt , Sok nálunk lév5 .Tern o-nyerecaényekHH" - - • ■ ---V k Balaton- magyaródi bérleti uradalom részérói közhírré tétetik, hogy fotyó évi april hó 24-tól oktober hó 15-ig lovaikat, csikókat, ugy szarvasmarhákat legeltetésre elvállal, - legél5bér> beleértve a pásztorbért is — minden da-,rab ló vagy csikóiul 10 frt 25 kr,, szarvasmarhától 5 frt 26 kr. (297 6-9) Hátay Testvérek, jöttágbérlók. Élőfa ______eladás: Gróf £icKy K János ur vrászlói uradalmi erd&zete részérói közhírré tétetik, miszerint 300,000 darab egy éves fenyfrdrfnotsllveftrt«) vaúeladó; 1000darabára 3frto.é. Levélben! megkeresések intézendő; Kopltíánszky Já-'' nos erdész úrhoz, Pati-Hidra, u. p. N.-Vid, u. Vasúti állómás Komárváros. (309 3 — 3) kiemelni. Valahányszor látom és használom, soha nem tu dom küSiftW ^íftftrésemet fölötte eléggé elrejténi. a számvevői tanácsodé, Grabner Louiza urnó 1875: mája 17-Srttt Welsben keltezett leveliben bennünket ily formád ttidósit: A nékem beküldött^ mérleg valódi oltalom szakácánéim és konyhai szállitóim ellen. - • Nagy pontosságánál fogva a bevásárlásnál havonként nevezetesebb összegeket takarítok meg, miután azon mindént titánmérek és ellenőriét. KléinTééz nmö, szabómester neje 1076. ifebrtfár 9-ról Breslauban keltezett levelében a következőket irja; A megkapott háztartási mérlegért önnek sok köszönetet mondok. — fagyon megvagyok vele elégedve és mint ellenőrzési műszer etóttem már is nélkülözhetienné vált, konyhai szükségietemben jbetenkint sokát megtakarítok vele. Byen mérlegeket kitűnő minőségben folyton készfetben tartják és azokat péníbeküldés mellett á világ minden irányai felé szétküldik« > Bugáhyi Frigyes és táfsa, (262 ü. 4—15) Stadt ElemergaSse 11; fe, a. Bécsben. í»ni«» Natürliches •j WASSER ___ and sicherste Mittel mar Be* . kefcong habitueller Stahl-Verstopfung, nicht dem lsMts Orpmhuaa durch end fortcesetsten GebrauA. Mmogr & JilLt i. k. österr. Hofiitf»nt«L 6 vereinigt«« Other Bittersalzquellen BwfipMt, DWiftikeagSW «... MATTOKI ...ft O •n. ¡Cm £ Ifof-Lieferanten • vxmmmhmM4W . ___________ftr W»-AMU1UO ul ^ llMfaieliwSTTiESrUleK, ~ - M\|\|Mla h IbK^a l OS 0nm dfaen BM KtatnloM («UwU »rafc »«—H iwtV—tiprxh—it Hurnrxt-Ltoaag TM »ickenUr Wirkuc- . = Kurvorschriften, und Brocharen gratis, =s Eg?asKsd¿Í>gs: WUn. gtttnm 5 u. Tachlsubea 14. Wpú a Jin pteert! literaltsseriuálttiga, kii-1 tolute. ^ " '' Wajdlts Bátorkodunk a t. ex. háziasszonyokat egy nagy takaritminyra figyelmest etoi, mely abból áll, hogy a kivi valódi jó füge káré vegyüléaével kéaaittessák. Emsei 2 előny jár, még pedig: 1 as illést nemesiteni lehet és 2. a jntányos beriaárli« lényege» U-karitminyt hos magival E eaU-ból kérjük haaintatlaa le-tírUl egy kiear-letet tea ni. Mintán aü aranyokott papírban beeső magolt füge-Vénk !! Óvás!! Néhány id5 ÓU bécsi cségektftl valód; olass „Ocarina" senemfi-hserek hirdettetnek éa eaálul kény tteritTí t, cm. k. aönaéget imitáatól oltalmaava, köa-tadomásra besoi, Wgjr atromoaott védjegyűnkről kü-lönft»en tndomáát venni kérünk. Scíüt 6ió?S s Fii Ilii Uj VIUDA; 1675. ezOti Szegődén, 1876. érdemérem. Novotny Antal harangöntő Temesvárott ajánlja magát a t a. körönaégnek minden nagysága harangok elóre meghatároaott hang ntáni elkéasitttére. £ttlönö«en ajánlja aa általa faltalált áUynkaaatott harangokat, melyek által nagyobb mérvbeni; hang éretik el; egy ilynamú JQ0 fontos harang egy mái 170 fontos haranggal egyenlő mérvben álL (304 5—6) 100 fonjon alóli harangok mindenkor késaletben találtatnak. A saegedi orss. kiál. érdem- ét emlékérmWi ércaíemexbSl öntve • disaeíen elkéiatitve 9« nagyságú párja 3 Értért kapható. — Becses megrendelések pontosan esakösGltetnek. --- es kir. gaad gyárosok Bécsben. Egyedüli rak% Ka^-Kanissán Italálmányom, a melyen Párisban jelenleg Kitűnő sikerrel haugversenyes-Itetík, főraktára csak Witte Ed. lmnál Bécsben létetik, ennélfogva jmindep másutt ftSldicsért hasonnevű gyártmányok csak eredetim nt»nxá«ai Tiasta hangoaott mfiaaereim min-Ld^yike a következő gyári bélyeget (riaeli : .. .. 61IS. DMAtl IWVö<To^E FABB^BUPWO Kiváló tiaatelettel 6!lMppe DWtatl. (ÍT9 no] Nyomatott és ¿önnyen felfogható Strfim és Klein ankgU tíTa? ÄSUT itt wíiií EÓJ ír SÉ IM ! E disSmúre, m«lyeKret-( «"■ - ------------, mi st nyittatik meg a kiadó könyvkereskedéstői j k egy nj előfisetés 55 vaj- j kos facetre, á 3 márk és u 1. fUset épen most ér-\| kexett be Wajdits Jóxsefj k''önyTkoreslcbáéséhe« S".-Kaniisán (311 1-1)1 Iván-Egerszegeú, Vksmegyében, hol 4 orsságos vásár tartatik s liol a Gyór, Kis-CzeljSzombstbelv, iUetd% ábí-róni országút át?ontíl? az'' itárái^rési jog, épQÍét és szántóföld szabad kézből eladandó. Veszprém, 1877. márezins 7. (312 1-12) Müätos János. R szerek eßrvike setti Ad. 408. P- 817. Hirdettnériy. Zalamegye sümegi járásban * gógánfai körjegyaői állomás megürtUván, 400 frt évi fiaetés, 80 frt lakbér mellett eaen állomás betöltésére pályásat nyittatik. A pályásni kívánók képességüket kellőleg igazoló okiratokkal felsaerelt folyamodványaikat f. á. máreaioa 15-éü neveaett ssól-gabirói hivatalhoa nyújtsák be. A választás Gójgánfa késségben márexios S4 én Üttetvén ki határnapal. Sümeg, 1877. február 26. Bogyay Antal, (308 3-3) -,.i«tnH ÉSÉ sxbiró. var. mi/. pedig kevés óra múlva a legszebb dallamokat játszhatják.. Aa eredeti gyári árak nyomtatott iskolával együtt: i. n. m. ív. y. vt m ss. 1.1 50. 2. 2.60. 3. 4. 5. frt. Zo Ugor akiséretnek legjobban ás V. szán használható. Egy füzet hangjegy nem seaá-eteknek is alkalmazható I. és II. szam 12—12 dallammal á 40 kr. Fftfyift Aatztrí s-IUgysrsrszáf és Hémttíf részér« Wítte Ed. Bécs, Stadt, veri. K irntnerstrasse 59. SséUtüldés készpénz vagy aCán-rfst mellett pontosan etakOzOltetik. — NagybaJi vásárlók azázalékot kapnák: Az ajánlott valódi olass mfisze-rem soEdi^ásának tanwágajeléül kO-telezem magamat a minden másntt1 feldicsért úgynevezett Ocarinákat darabonként 50 krtól 1 frtig I—Yll-ig számig stíllitani, — százanként még 1 olcióbbaa. (286 5—10) tutu t\ Mintán a rósz üsiet-menet végett chini-ezfistárú-gyárunkat í«Sen bészMntetjük, pkényszeritve vagyunk pompás china ezüst. mányainJc tömérdek készletét a leggyorsabban az elóállitási sokkal alább a^árusitam. Kísérletül szolgáljon következő kivonat a nagy- árjegyzékből, mely utóbbi kívánatra bérmeatesen megküldotik. (277 6-6) Mérsékelt ára: .... "^cTpÍa 1 6 db. kávískaoá 1 frt S.60 L50 j , .. ^^^ 6 „ evőkanál. „ 7.60 2-80 } 1 db .. .6, „ a«stsli.ké»i ^ .7.50 2.80 j . '' frt 14 _ 8 ~ asztali villa,, ^''Mi >P- ✓* »» » ., I ~ tej-taed5 Figyelemre méfté kttenfepmégek! Csoda és még sem csoda, csak ten&észettndományi éleslátás, nem boszorkáayság. .Nincs többé 5sz fiaj ? Van hajfsstS-szer!" £s nem helyes, mert essk tistta növény-s''ser adhatja a hájnak viSsza természetes Smn^t. £ szer ötszöri használata után az Sas baj természetes ssint kap, a fsjbSr erSs''ödik s a baj nem hall — £ nSvénysser a hajnak természetes fiatal fényifi szint sd. O ö b 1 sövény-szere 1 üveggel csak 1 frt 50 kr. Erősitó-szesz 1 üveg 1 frt és 2 frt Eró-nBvény-bsikenócs 1 . SsakálnOvesztő szer, 1 Üreg 1 a Hölgypor fehér, 1 doboz — , Hölgypot piros, 1 . — „ Fágyás élleni balzsam 1 doboz — a Fagy ás 0 kenócs 1 „ — . Tyuksztfn Upass 1 doboz — ; Foggyógysaar 1 doboz — „ Fogpor 1 doftÖtf — . Fogpaszta 1 doboz Fogcseppek Fígyolémro méltó iQHó ssér : Ezen ifjitó sser tudományos szak emberektől megvizsgáltatott ; hatásos : arezvörösség, barna foltok. b5r-atka (Mit esser), pattanások, májfoltok és egyéb árczbSrí kifltétek el len. — Egy üveg ára 1, vá^y 2 frt. Vtttéki megrendelések utánvéttel teljesíttetnek. — Csomagolás 20 kr. — Valódi minőségben csak egyedül bálám kapható. — . 20 (310 1—1) uvHi m* • Bécs, IX. 8obíeakygaae 3t. 6 d. kés4^ugUtó 6 „ csemege-villa 6 „ csemege-kés 7.50 2.80 '' 1 "" KT<w,,T,UrUS 5. - ¿30 3^0 159 5.- 2.— _ oasb-garnitara,gépeaettel A 1 frt» Parsfa-tlugók állat fej ékkel á kr. . .Továbbá #0 apás flndasák, kávé- és tlnia ibríkektutojáAésa: ^et«k, fogpisakáló-t ártók, eezeV és olaj-késsleUk és más eg «sámos csj^ek, sÜ b. stb. szintoly meglepő olcsó árakoa. .•MÍh K QlöiOaen figyelemre méltó: • db. evőkanál, «S db. vUU ) mind a 24 drb- együttvéve alegank 6 n kávéskanál, «1 „ kés ) tekban 24 Cr^ betett esak 10 frt Ugyanaz bri ta nn 1 a-es ü 11 b Ől, mind a24 darab elegana tokban csak 7 frt. Vidéki mefrei ide lések utánvét mellett p o n t o skn és 1 «1-k i-Um e r ete s en esaköaöHetnek. Chim: «i I.;» CQ., Bécs, Rothenthnrmstrasse 16. ayomása, Nagy-Kanisaán Épen most jélént meg az J 87 6, évi "ési ......_______ és általam megszerezhető; vidékre is, postai utániét mellett készséggel megkfilddm. Mágyar nyfolczsdrétü nagyfeetüs'' kiadás; fUtve 2 frt . 50^lt;dfázeseti kötvfe Ö frt ''40 kr. Mi£yár disies zsébki-fűzve 2 frt 50 kr, díszesen kötve 3 frt 40 kr. Wájdlts József, (313 1 -) köáyvkereskédő NAGY-KANIZSA, 1877. márcalos 12-éiu Tizenhatodik évfolyam. rufe* Qéflzstési ár: j cgú¿▼r« • fél /r^j/ szám 10 kr 8 írt. i 2 1 Hirdetitek r> htJÁbo* petitsorban 7, ni»odazor6a minden további «úrért fi kr. NVILTTKRBKN larookiot 10 krért »« tétnek fel. Kic<-»tári illetek minden <• Kirdoté»ért kOlfln i rpy 30 kr. fizetendő. I I s i 1 Ali J illeü l el óbb: ÖZLÖN lap rxeUemi rásai» illető közlemínjek a szerkeaztShöz, Takarékpénztári épCÜst föld-aziot, — anyagi részit ill«t8 kQslemAnyek pedí; * kiadóhoz bérmentve intéxeadSk : NAGY-KANIZSA Wlsssloskáz. Bénnent étlen levelek cuk iamert munkatársaktól fogadtatnak L A ¿i • Kézi/slok tíuu nea küldetnek. ^36» i \ -Kani/.savaros helyhatóságának, nemkülönben a „íL-kanlzsal kereskedelmi h iparbank-, a „n.-kanlzsal takarékpénztár", a ^zalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kanizsal kisded- nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s Iparkamara n.-kanizsai kül választmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heteuklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Jegyzőkönyv j,Ivévé Nagy-Kanizsán, 1811. évi február ''hó tj án a nagy-kanizsai takarék pénzt ár részvényt ársaság közgy ülésében. Jelenlevők: Tóth Lajos első igazgató elnöklete alatt, I í^ráe Zoigmond titkár, mint jegyzőkönyvvezető, Axenty György, Belua József, Berényi József, Blau Pál, Blau Nándor, Bogyay Ödön, <''iiynorányi Géza, Ebenspanger Lipót, Eben-btjÄDg«r Leon, Engländer Lajos, Eperjesy Sándor, Faszl H. B., Fesselhofer József, ifjú Fee-Vihofer Jó»ef, ¿''¡»eher József, Gutmann S. II., <iuimann Simon, Grünhut Fülöp, Hsuser János, Jáck Frigye«, Juháaz György, Knorczer Frigyes, Dr. Laky Kristóf, Löwinger Izrael, Máschántzker Mór, Nucsets József, 011 op Samu, l''ioeszer Ignátz, JPráger Henrik, Presburger Ja-cub, Kitter Jáno£, Kosenfeld Sándor, Kosenfeld A doli, Kosen birg Israel, Kátz Antal, Dr. ■u''hreyer Lajosi, Sc hertz Albert, Strem ós Klein ¿ég. Stern I.M., Sommer Sándor, Sommer Mik-a, Sanveber József, Dr. Szukits Nándor, Dr. ScberizSimon, Tárnok Alajos, Vágner Károly, Valbach Mór, Weiss Manó, Weist Ssmu, Weliseh s''amu. Vellerman János, Weliscb József, összve-aeu 54 részvényes tag, kik mindöszve 205 részvényt képviselnek. I. Elnök ló 1-ső igazgató ur, a közgyűlést üdvözlő és megnyitó beszédét következőkben terjeszti elő: Örömmel üdvözlöm önöket, kik intézetünk virágzását szivükön hordva, a mai nspon itt megjelentek, hogy üzleti évünk fordulójs alkalmával gyakoroljuk azon fontos jogokst és kötelességeket, melyeket a törvény önöknek biztosit s önöktől követel. Azon szerencsés helyzetben vagyunk én és tisztitársaim, hogy kezelésünk kedvező eredményével állhatunk önök elé, mert ámbár a kereskedelem és ipar teréről a mezei gazdaságra is átragadt azon kinoa válság, mely fájdalom, annyi áldozatot követelt magának és ámbár e válság intézetünknek ugy személye, valamint ieizálogi hitelre vonatkozó működését is fenyegette, mi mégis 30 frt osztalékot nyújtó üzleti eredményt mutathatunk fel b felül reá képesek : fagyunic a részvény alxp számlára több ezer érintőt tul haladó öszveget forditani. Világos jeléül szolgái ez annak, hogy az ¡otézet tisztsége, igazgatósága és felügyelő bi-tottsága hiven és lelkiismeretesen töltötték be u?y a részvényesek és s betevők, mint hitelre utalt közönség, sőt hazánk irányában kötelességüket, A jövőt, illetőleg azt hiszem, ugyanezen eljárást kell követnünk, mert régi és igazmondás az, hogy ason módon lehet a jólétet fentar-lai, a melyen a jólét megszereztetett. En nem aggódom azon törvényjavaslatnak netaláni törvényerőre emelkedése felett sem, a mely annyi port kavart és a melytől annyi vidéki pénzintézet a maga léteié^ félti. Elhiszem, sőt meg is vagyok arról győződve, ¡•ugy ezen uj uzsora törvény nem fogja megbüntetni az uzsorát s nem fogja maga után vonni azon busás hasznokat, a melyeket tőle P&rtolói reménylenek, mert utóvégre iga« marad, hogy a pénz is csak árnesikk és azt oly irón adják, a mekkora hitelre érdemes a hitelt kérő és érdemesek az igazság szolgáltatási állattok. A hitelt emelni, megszilárdítani, a kamat-lábat leszállítani nem uzsora tőrvény által, ha-nem gyors igazságszolgáltatással lehet elérni. Nincs hatalom a földön, mely a tőkepénzest kény szeri thetné, hogy annak és ott, 8, de perczentre adjon kölcsönt, a kinél tarthat »tUSl, hogy akár a maga könyeJmtisége, gyarló >etési képessége vagy kedve, akár a törvénykezés lassúsága és költségessége miatt csak nagymezen, sőt veszteség mellett juthat ismét póa-éhe. De hát e tekintetben skármi legyen a javaslat, illetőleg a jövendőbeli törvény eredraó nye, itt minálunk csak az a kérdés, minő ha tással lesz az a mi intézetünkre? Azt mondják némelyek, hogy a betevők nagy mérvben felfogják mondani tőkéjüket; no már ezen aggodalmat nem osztom, mert miért mondaná fel a betevő, ki eddig is éppen azért fordult a takarékpénztárakhoz, mert kevesebb kamattal elégedett meg annak a fejében, bogy tudta, miszerint pénze biztosan el van helyezve, arra és annak jövedelmére biztosan számithat, nem kénytelen az egyes kössön-vevővel bajmolódni, sőt a mi igen nagy rovás, perelni. A mi intézetünk alapját ason időben vetették meg, mikor a tervezetnél szigorúbb uzsora törvények voltak, mikor a kamatláb hatra volt meghatározva s a váltóforgalom is ahoz volt kénytelen alkalmazkodni, s a mi intézetünk mindannak daczára gyarapodott, sőt virágzásának s az intézet iránti bizodalom emelkedésé nek egyik fő szakasza, az előbbi uzsora törvény időre esik. Akkor is ide adta a betevő pénzét, pedig nékie csak 5-ös kamatot fizettünk, ez után is ide fogja adni, ha néki,amit én előre nem tudhatok, 6 os kamatot fogunk fizetni, mert jól tudja, hogy ingyen, pénzével nem vesződhetünk s ingyen a súlyos felelősséget magunkra nem vállalhatjuk. Ide fogja pedig adni s nem viszi el pénzét mlndsddig, mig intézetünk szilárdságában, lelkiismeretes kezelésében megbízik s meg lesz győződve, hogy tőkéjét és ksmatjait pontosan ki s illetőleg visszafizetjük, mert sz uzsora törvény alól Magyarországbsn el nem vonhatja tőkéjét, ha annak biztosságára súlyt helyez, a tisztességre pedig ád valamit. Aggódhatnak talán asoc takarékpénztárak — ez már az után áll, — melyeknek üzlete nem a részvény tőkére és a betevők pénzére, hanem más anya intézetektől költsön vett péu-zekre van alapítva; ezeknél előállhat, hogy ha az anya méhkas megszűnik r< jt ereszteni, hogy akkor a többi kasokban sem gyűjtenek s méhek mézet. De nem igy áll s mi intézetünk, mi nem szorultunk más intézet hiteladására s támogatására, hogy üzletünket folytathassuk, elejétől fogva máig részvénytőkénk és betevőink tőkéi képezték működésűnk bázisát. Egyébként ki ismeri biztosan a jövő fejlődését? olyan halsndó ember még nem született, bár aggodalom nélkül nézhetünk a jövőbe és bár nem félünk betevőink bizalmatlsnságá-tól, mert srra okot nem adtunk és nem fogunk adni, minékünk van mintegy ''200,000 forintnyi szőllőváltsági kötvényünk, ezt megközelítő összegű, váltókon alapuló biztos követelésünk, mely bennünket még a tömeges felmondások ellen is bistositsni Ígérkezik, biztosítani legalább szón időre, mig a szeszély indokolatlan mámorából kijózanodnának azok, a kik egy százaléknyi külömbözet miatt pénzeiket nálunk felmondanák. Befejezem hosszas előadásomat, kérve sz igen tisztelt közgyűlést, hogy a napi rendhes képestel járni méltóztassanak. Eszel megnyitottnak nyilvánítván a közgyűlést, a jegyzőkönyv hitelesítésére Nucsetz József és Bogyai Ödön részvényes tagokat kérte fel; mi is helyeslő tudomásul vétetett. ÍL Ezután Gelsei Gutmann S. H. másod igazgató ur a lefolyt évi üzlet nyeremény fel-osztására vonatkozó igazgatósági javaslatot következőleg adta. elő: Az 1876. évi üzleti nyeremény, a kiosztott mérleg kimutatasa sserint kit< a) üzleti tiszta haszonban ehez arany és frsneban . b) ssőllőváltsági kötvények kamataiban. .... c) hásjö vedelem ben 13706 frt 08 kr. 476 , 78 . 7093 6093 57 12 Öszvesen: esen nyereményből mint 27370 frt 15 kr. feloszlatlan hagyandó, levonatván ...... maradna felosztandó, . . melyből minden egyes részvény szelvény 80. frttal legyen beváltandó, mely kitesz .... maradna még.... mely összeg a következő adományokra ajáltatik felosztatni. 1) Az országos Deák emlékre...... 2) Gymnasiumi mu-zeum javára..... 3) A polgári iskola szegénysorsu növendékeinek iskolakönyvek ée egyéb szükségesekkel! ellátására ....... 4) A községi iskolának haszon czélból . . . 5) Az izraelita felekezeti iskolának . . . 6) Az evangelikus felekezeti iskolának . . . 7) A görög felekezeti iskolának..... 8) A keresztény kórháznak ...... 9) Izraelita kórház- D&k e • • e e e e 10) Keresztény házi szegényeknek .... 11) Izraelita házi szegényeknek ..... 12)''Tűzoltó egylet segélyezésére ..... 13) Betegsegélyző egylet javára...... 14) Kisdedvédő egyesület alaptőkéjére . 15) Intézeti szolgának jutalom...... 2286 . - 25084 frt 15 kr. 24000 . — . ~ 1084 frt 15 kr. 50 frt — kr. 20 . - 45 „ - 140 „ - 140 , — 40 . r- 30 . — 70 . - 70 „ - 130 . — 130 . — 50 . - 30 „ - 30 „ - 109 15 Oszvesen : 1084 frt 15 kr. ezen öezveg ekkénti felosztásának helyben hsgyása esetén fentmsradna még az 1874. üzlet évből..... 2700 frt — kr. és az 1875. üzletévből 2000 „ — . mégis két évről arany és francban..... 514 , — „ ugy a lefolyt 1876. üzletévből..... 2286 . — „ Öszvesen : 7500 frt — kr. felosztatlan maradt nyeremény, mely a közgyűlés további intézkedésére fent hagyandó. Megjegyzé továbbá, hogy az intézet nyug-dij alapja mely ezelőtt . 10195 frt 03 kr. öszveget tett ki,a mult évi nyereményből . . . 1622 , 50 kr-ral szaporitátott s ekként jelenleg.....~T 11817 frt 53 kr öszveget tesz ki. Ezekután kéri a felügyelő bizottság jelentése alapján a mérleget helyesen felállított-nak kimondva, megállapítani s az igazgatóság nevében ajánlott nyeremény felosztást helybenhagyni, az igazgatóság és felügyelő bizottságnak pedig a felmentést megadni. Határoz tátott: A közgyűlés, a részvényesek kezéhez a mérleggel együtt kellő időben kiosztott felügyelő bizottsági jelentésnek felolvasása után a mérleget aa igazgatóság által felállított tételekben változatlanul megállapítja s a nyereménynek az igazgatóság által ajánlott felosztását elfogadja, illetőleg helyben hagyja, egyszersmind as igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak buzgó eljárásáért köszönetet szavazva, ezeket a további felelősségtól feloldja. III. A közgyűlés most áttérve a tárgysorozat 4 pontjában felvett, a részvénytőke ssa-poritást tárgyasé indítvány s aa igazgatóságnak ez iránti iavaalata tárgyalására, felolvastatott elsőben Gelsei Gutmann H. 2-od igazgató urnák a részvénytőke felemelése iránt a mult közgyűlésben tett indítványa s e felett a köz- gy ülésnek akkor hozott határozata, mégis aa igazgatóságnak ez iránti követkeső javaslata. As indítvány elfogadásra olykép ajáltatik, hogy az ez ideig felosztstlan hagyott tiszta nyeremények, a jövőbeli nyeremény egy bizonyos, esetről esetre meghatározandó részének további felosztatlan hagyásával, mindaddigsza-porittassék, mig a felosztatlan hagyott nyeremény össvegek 30000 írtra felszaporodtak, mely öszvegek a részvény alaptőke felemelésére levén fordittandók, a réazvényalaptőke számlára legyenek elkönyvelve, minélfogva a felosztatlanui hagyott nyeremények részvényen-kint 25 frt öszvegben legyenek most már as alaptőke számlára írandók, mely kitess 7500 frtot s az össvegnek 15000 frtra történt felszaporodásakor minden egyes részvény után egy uj 50 frtról kiállított ideiglenes részvény kiadandó. Elnöklő igazgató ur ajánlja ezen javas-latnak elfogadását. Batárostatott: A közgyűlés, a részvénytőke felemelése iránt Gelsei Gutmann H. 2 od igazgató által a mult évi közgyűlésben tett s as ezen évi közgyűlés tanácskozási tárgysorozatában felvett indítványt as igas* gatóság javaslata alapján érdemlegesen elfogadja s az igazgatóság javaslata értelmében a részvénytőke felemelést elhatározta, foganatosításával az igazgatóságot bízván meg. IV. Következett & sorrendeserint kilépett 10 igasgatóságí, ugy a felügyeli bisottsági, valamint a póttagok megválasztása, — elnöklő igazgató ur a közgyűlés jóváhagyásával a sza-vazauzedő bizottságba Vágner Károly, Ma-schanzker Mór, Weiss Samu, Engl&nder Lajos, Sonftner Sándor, Ebenspanger Leon és Blau Nándor részvényes tagokat kijelelvén, a közgyűlést a szavazatok beadására felhívja. Megtörténvén a szavazatok össvessámí-táss, a szavazatszedő bízottság követkeső jelentést tesz. Az igazgatósági és felügyelőbisottsági tagokra együttesen történvén szavazás, beadatott 205 szavazat, melyből kapott: 1. Ebenspanger Lipót 198 szavaaatott. 2. Rosenfeld Sándor . 3. Fesselhofer József . 4. Eoglander Lajos . 5. Dr. Pressburger J. 6. Hauser János . . 7. Blau Nándor . . 8. Rosen feld Adolf . 9. Sanveber József . 10. Tárnok Alajos . . kik is igazgatósági rendes válssztottaknak nyilváníttatnak. 1. Dr. Szukits Nándor 117 2. Wellerman János 114 3. Juhász György 69 kik is igasgatóságí póttsgoknak nyilváníttatnak. A felügyelő bizottságban: 1. Ollop Samu 189 saavazat. 2. Vágner Károly 180 3. Berényi József 169 kik rendes és — 1. Juháss György 27 . 2. ifjú Fesselhofer József 26 kik póttagoknak nyilváníttatnak. A válasstás ekként megejtetvén, elnöklő igazgató ur felhívja a közgyűlést netaláni indítványainak megtételére, melyre miután senki sem jelentkezett a a közgyűlés tanácskozási tárgysorozata kimerítve lett, a közgyűlést befejezettnek jelentette ki. Mirőljelen jegy sók önyv felvétetett és alá- 195 186 179 177 , 150 140 , 132 125 117 tagoknak meg- .vaaattal. Íratott. Km TÓTH, ifasfatö. DARAS ZSIGMOND, jogtanácsos éi titkár, mint jegyz8könjrwe»et3. Hitelesítjük: BOGYAY ÖDÖN. NÜCSECZ JÓZSEF. Rendlsl Uli A n.-kanlzsal tiszt! önsegélyző szövetkezet igazgatóságinak évi jelentése a lefolyt 1876. évi üzleti évről, az 1877. márczius 4-én tartott közgyűlésen elOadva. Tisztelt közgyűlés! Egy éve annak, hogy a nagy kanizsai tisztviselők-nagy része összegyülekezett, hogy a „n. kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezetet* megalakítsa. A n.-kanizsaí tisztviselők eme ré-sze növekedett számban ma már, mint a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet tagjai és vezénylő hatósága gyűltek össze és pedig aaon c.zélból, hogy a most egy éve megalakított szö vetkezet működéséről számot kérjenek és szá mot adjanak s a szövetkezet további léte iránt ia intézkedjenek. Az első összejövetel tehát még csak a kezdet elkezdése, — a jelenlegi pedig a szövetkezet életéből már is hátrahagyott 11 hő eredményének megbirálása végett történt E két összegyűlök esés czélja közötti nagy különbséget tehát bővebb fejtegetés nélkül is érzi és tudja mindenki. Midtfn tehát önöket, mint a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezetnek, az utóbb jelzett czélból összegyülekezett tagjait Üdvözölném, egyúttal becses türelmükért terjesztem elő kérésemet, hogy azönök bizalmából mai napig h szövetkezet élén állott és működött igazgatóság nevében évi üzleti jelentésünket, a szövetkezet vagyonmérlegének előterjesztésével kapcsolatosan megtegyem, szóval, hogy beszámolhassak önöknek. Az igazgatóság, a mennyiben az első év nehézségei ezt megengedték, a lefolyt, csonkának nevezhető üzleti évben is mindent megtenni iparkodott, hogy hosszas fejtegetés helyett az eredmény beszéljen: iparkodni fogok én is, hogy az elért eredményt minél rövidebb szavakban adjam elő ; egyúttal előrebocsátván azt is, hogyha előterjesztésemben itt-ott egyes reflexiót ia teszek, ezekben semmi személyes tekintet, vagy magán érdek, hanem egyedül a jól felfogott közös érdek és közös czél — vezére-lend. Engedelmükkel tehát legelsőbben is vessünk egy futó pillantást arra, hogy hány tagot számlált önsegélyző szövetkezetünk a lefolyt üzleti évvégén és minő részvéttel járultak azok a kitűzött czél elérhetéséhez. Az 1876. évi február 3 án megtartón alakuló közgyűlésig beléptek 77-en 417, — 10 frtos üzletrésznek, vagyis — 4170 írtnak alá-jegyzése és 1267 frtnak készpénzben történt befizetése mellett 1876. évi február 3-tól kezdve pedig 1876. deczember 31-ig 57-en léptek be 244 — 10 frtos üzletrésznek, vagyis 2440 frtnak alájegyzése mellett ugy, hogy 1876. évideczem-ber hó 31-én, mint az első, 11 hóból álló üzleti óv végén mindössze — 134 tagot számlált a szövetkezet, kik összesen 661 — 10 frtos üzletrészt, vagyis 6610 frtot jegyeztek alá és 210 frt leütésével, mely összeg a hivatalukból s ennek folytán a szövetkezetből is kilépett tagoknak az alapszabályok értelmében, időközben visszafizettetett, — részint azonnali, részint havi részletekben 1876. deczember 31-ig mindössze 4801 frtot fizettek be, üzletrészek czimén. Ezen ösz-szeg a bemutatott mérleg .passivák vagy tartozik'' hasábján az l ső tétel alatt szerepel. Ezea lassankint növekedett összeg képezte a szövetkezet üzleti tőkéjét. Az elősorolt adatokból már most akár a tagoknak az év.végén volt számát, akár pedig az általuk befizetett összegnagyságát tekintjük, ki »em veheti tagadásba, hogy a szövetkezet ál* tal kitűzött czélnak megvalósítására as első év alatt ia, midőn a bizalom az uj intézmény iránt nem eléggé szilárd szokott lenni, eléggé örvendetes törekvések és lépések történtek. Mindez azonban igen messze maradt attól, hogy még igen sok kívánni valót ne hagyjon maga után. Mert ha a tagok számát akár a csak alá-jegyzett, akár pedig a már befizetett üzletrészek összegével hasonlitjuk össze, nyomban feltűnik, hogy a tagok legnagyobb része az alapszabályokban megkívánt üzletrészek minimál számánál csak egy-kettővel irtak többet alá. Sokan vannak pedig olyanok is, kik eleget véltek tenni egyetlen-egy üzletrésznek aláírása és befizetésével azon jogosítvány megszerzésére, melynélfogva a szövetkezet által nyújtott előnyökben résstvehettek. Pedig igen könnyű meggondolni, hogy egy olyan hordó, melybe a bor sokkal kevesebb és vékonyabb ereken foly be, mint kieresstetik; sokkal hamarább is kiürül, mint megtelik, ugy, hogy a csak kissé későbben jövőknek néha soká kell várakozni, mig edényeikbe valamit is kaphstnak. Szövetkezetünk pénztárából pedig, mint az alábbiakból is kitünend, kifelé sokkal több és vastagabb ereken folyt ki annak tartalma, mint a milyeneken oda beszivárgott. Mert emez összegből, melyet a szövetkezet tulajdon képen i üzleti tőkéjének mondhatni, as alapszabályok értelmében a ssö vet kezet főcxéljához képest s tagoknak elő-legek nyújtattak és ugyanasok részére anyagok váaároltattak, vagyis kis üzleti ág tartatott fenn. Különösen pedig az első üsleü ág, U i. az előlegezés ss eeéss év folyamin oly sürüen vétetett igénybe,hogy as igazgatóságnak, csakhogy & nem egysz-r teljesen kiürült pénztárba valamit szerezhessen s igy a hitelt keresők szütség-lotét kielégithesse, mellék erek és források nyitásáról is kellett gondoskodnia, t i. az alapszabályok nagyon is providantiális 16.§-bannyújtott jogosítvány alapján a 8%-<* kölcsöntölvé-teléhes is nem egyszer kellett nyúlnia. Ezen uton 1005 frtnyi összeg vonatott a szövetkezet üzletkörébe kisegítőül s a fennebbi összeggel együtt összesen 5806 frt tőkéből a sürü hitelkereslet folytán a tetemesebb réss előlegül adatott kí, úgyszólván kéíről-kézre, minek folytán az előlegezési üzlet csak rövid 11 hó alatt is 46236 frt 44 kr forgalmat idézett elő. Ily cse-kély üzleti tőkével csinált eme tekintélyes forgalom aztán az évi l2/„, sőt legnagyobb részben 100/0~e8 kamatláb mellett is a nyereséget 534 frt 21 krral növelte, mely kétség kivül igen szép eredmény elérésére azonban nevezetes befolyást gyakorolt azon körülmény is, hogy a szövetkezet pénztárában gyümölcsöződen pénz soha sem hevert, hanem az a hó 1-től végéig rendesen teljesen kiüríttetett. Ezt tanúsítja a mérleg legelső tétele is, melyszerint mult év deczember 31-én is csak 16 frt volt a pénztárban. Csalhatlan és hatalmas érvek a szövetkezet szükségessége és életképességére nézve. Vajha tehát a szövetkezetnek minden tagja, de különösen azok, kiktől inkább telik 8 a kiket bizonyára csakis a kellő bizalom hiánya tartott vissza, ezentúl többot gondolnának arra, hogy az ily sürüen igénybe vett pénztárnak megtelésére jövőben gazdagabb erek szolgáljanak; vajha e tagadhatlabul szép eredményen még azok íb kedvet és bátorságot kapnának a szövetkezet tagjai közé lépni, kik attól oly soká távol maradiak, — ami iránt azt hiszem, — most már a szövetkezet is több eredménynyel lehet. Oly csillámló eredményt azonban, minő a röviden vázolt, a második, vagyis a fogyasztási anyag üzleti ág, a forgalmat illetőleg, nem pro-ducálhatott. Mert anyagok a lefolyt üzleti- évben a csekély kereslet miatt, minaössze is csak 3410 frt 72 krért vásároltattak, melynek kö-vetkezményeül csak 6821 frt 44 kr forgalom mutatkozott, mig az előlegezési üzlet, mint már fennebb is említve volt — 46,236 frt 44 krt, tehát épen 7 szer akkorát, mint as snyagüzlet forgalma, az osztalékok összegét mindazonáltal mégis 217 frt 27 krral öregbítette; — tehát csakis 2 és félszer kevesebbel, mint a nagy forgalmúnak mondható előlegezési üzlet. Ezt kép-letileg legszembetűnőbben következőleg lehetne feltüntetni, az előlegezési üzlet forgalma ugy viszonylik az anyagüzlet forgalmához, mint 7 az l-hez; mig hozadékuk összegei ugy viszony-lanak egymáshoz, 25 az l-hez, vagy is az anyag üzlet aránylag csaknem 4 szer akkora jövedel met hozott, mint az előlegezési üzlet. Eztazunban korántsem az okozta, mintha a szövetkezet anyagai talán drágán adattak volna el. Koránt sem! Sót maguk a vevők is bizonyíthatnák, hogy a szövetkezet anyagai általában s legkevesebb is 5 —6®/B-el mindig olcsóbb árakon adattak, mint azok a kereskedő sekben kaphatók voltak. De volt a különbözet és pedig nem ritkán 10—15% is. Nem más okozta tehát e jövedelmet, mint az, hogy a befektetett összeg gyorsan és sokszor forgattatott meg. — Képzelhetni tehát, hogy a szövetkezet anyagüzlele sürü pártolás mellett minő jövedel met volna képes hozni ! De igen könnyűé pár adatból is megítélni, hogy az anyagok, melyek épen oly szüksége sek, sőt talán nélkülözhetlenebbek, mini a pénz, nem kerestettek oly sürüen, mint a készpénz. Pedig, ha nem tekintenők is azt, hogy mig ezen üzletág a szövetkezet üzleti tőkéjének befektetésére könnyű és biztos módot nyújt s ennek megfelelőleg állandó, biztos és olcsó jövedelmet képes biztosítani: okvetlenül tekintetbe kellene venni minden egyes tagnak főleg azt, hogy mig a szövetkezet igen sok oknál fogva, másoknál sokkal olcsóbb anyagokkal bír szolgálni, ezek minőség és épen gyakran mérték tekintetében is a kereskedésekből beszerezhetőknek mindig főiébe helyezhetők voltak. S e mellett a hitelezést, illetőleg is a szövetkezet bizonyára nyújtott annyit az anyagok árának megfizetésénél is, minél bármely szolid kereskedő sem többet. Hogy pedig mindezen előnyök daczára az anyagüzleti forgalom mégis oly törpén maradt, nem lehet másoknak tulajdonítani, mint annak, hogy ezen üzletág nemcsak a szövetkezet által nyújtott hitelt igénybe nem vott tagok által ha-gyatott teljesen figyelmen kivül, hanem még azok némelyei által sem pártoltatott, kik a szövetkezettől előlegekben réssesültek. Pedig kiválóan ez utóbbiak mily helyesen teszik vsla, ha fogyasztási esik keiket is állandóan a szövetkezettől vessik, mivel a jobb és olcsóbb minőség i teljes mérték mellett a szövetkezetnél szerzett forgalommal saját osztalékukat is növelték volna, b igy igénybe vett kölcsön kamatai abban, mit a jobb minőség, olcsóbbság s pontos mérték, mégis osztalékukban nyernek, csaknem teljesen megtér&lnek vala, a az önse-gélyzés essméje is teljesebb valósulásba ment volna. Azonban itt is igazolni kellett magát ama régi köimondásnak, hogy — saját kárán Unul a magyar. A tiszti önsegélyző ssövetkasst igazgató- sága tehát a reflexiót is a szemrehányás legki- ( 3ebb árnyalata nélkül azon erős reményben • teszi, hogy a szövetkezet minden tagja, s még azok is, kik talán mert fogyasztási anyagaink és a kereskedésekben kaphatók ára közötti különb-Béget figyelem re méltónak sem tartik, a fenntebb előadottak igazságán kivül még ast is meggon-dolandják, hogy a sok kicsi mégis sokra megy; s a már megkezdett üzleti évben minél sűrűbben fogják a ssövetkezetanyagkészleiét is igénybe venni és igy legelső sorban saját érdeküket előmozdítani. E remény teljesülte, vagyis a szövetkezet anysgüzletének tömegesebb pártolása mellett az eddigieknél még olcsóbb árakon szolgálhatna a szöveíkezet s a kényesebb igényeket is ki elégíthetné. Ehcz azonban minél tömegesebb pártolás szükségeltetik. Említve volt fenntebb, hogy a szövetkezetből időközben 2 tag ki is lépett, kiknek kilépése üzletrészeiknek kifizetését vonta maga után. Ezeken kivül még 4 tag távozott el » szövetkezetből, mintán azonban esek üzletre szeiket másokra átruházták, a szövetkezet körében oly változást elő nem idéztek, hogy annak bővebb taglalása szükségesnek látszanék. Mindezek után , hogy még azon egy körülményt felemlítsem, t. i. hogy a szövetkezet igazgatósága, — nem épen az országos mozgal mak hatása következtében, hanem legelső sorban a szövetkezet czélja, intentioi és tagjai részéről jött általános óhajjal megegyezőleg, mégis a t. közgyűlés jóváhagyási reményében az évi kamatlábat 10%-ról 8%-ra már 1877. február 1-től életbe Iépőleg leszállította: as igazgatóság előterjesztendőit kimeritendem. íme tehát t. közgyűlés! a nagy kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet első évi üzletének képe, nagyos vonások és főbb mozanataiban előtüntetve! Összefoglalva már most mindezeket, kitetszik, hogy a szövetkezetnek első, 11. hóból álló, s igy csonkának nevezhető üzleti éve annál is inkább megérdemli a velefoglalkosást, mivel es, sz első évben minden váWalatnál szo-kottan tömegesebben előforduló nehésségek daczára is, általában nem ignorálható eredményeket tüntetett elő. Eredményeket mondom, a melyek a szö-vetkezetnek szükségességét, életrevalóságát szépen igazolják, s igy annak a közel jövőbeni felvirágzását a legbiztosabb kilátásba helyezik. Erre nézve, a már jelzetteken kivül a szövetkezetnek, nemcsak a törvény szabványainak, hanem még a czélszerüségnek is olysnnyira megfelelő szervezete s ennek alapjául elfogadott elvek is annál nagyobb ós hathatósb ga-rantiát nyújtanak, mivel az ezeket magukban foglaló és körülíró alapszabályokon, egy évi tapasstalst után sem javasoltatik semmi elvi és nevezetesebb, hanem csupán egyes gyakorlatibb módosítás. Mindezekkel, ugy vélem, hogy épen a a mai összejövetel egyik tárgyát képező mérleget is sikerült kellő világiatba helyeznem. Midőn tehát a szövetkezet vagyonmérlegét a t. közgyűlésnek ezennel bemutatnám és azt as előadottok alapján, valamint a szövetkezet fel-ügyelőbizottsága, mint ellenőrködő hatóság által olőterjesztendők alapján elfogadásra, s az ennek alapjául szolgáló szabadások helyeslését ajánlanám, egyúttal azon kéréssel járulok a t. közgyűlés elé: méltóztassék a mérleg elfogadása és a számadások helyeslésével as igazgatóság és felügyelőbizottságnak mult évre szóló felmentését határozatilag megadni. Nagy-Kanizsán, 1877. évi márczius 4 én. A nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet igazgatósága nevében : B A R T H A, igaxgaté. Jóssef arak. 5.-Magyar<n4pd!©k,tHitik6n elő adja Pais Géza ur. Kezdete 8 órakor. _ Hymeii. Österreicher Bernát esküvőbe Bauer Anna kisasszony nyal már««. 12-én délelőtt volt a nagy-kanizsai izr. imaházban. S. — A nagtf ''kanixxai tiszti önsegélyző szövetkezet tiarAriselóit a f. hó 4-én tartott évi rendes közgyűlésén a következőkben választá meg: Igazgatósági tagokul a már mult évben m&ködölt ek köt ül: Bartha Ignácz, Grandpierre Károly, Wellafisits János, Mannhardt Mihály, Ssita Gyula, uj tagokul: KrenauerLajos,Lend-vay József, Ilajgató Sándor, Jónás Ferencz; póttagokká; Obynorácyi Géza, Kassai Antal és Hajek Jóssef. A felügyelő bizottságba; Ny uli György, Donáth Lajos, Kántor Pál uraka<; — továbbá pénztárnokká Székely Lajos, alpénztár • nokká Rothman Béla urakat s egy könyvvivőt. Vegyes hírek. — A legújabb divat. Párisban a íérfiak bálákon és társaságokban óra nélkül- jelennek meg, azért, »ivei illetlen dolognak tartják, hogy as ember as időre emlékezzék. As utolsó operabálon az elegáns férfi közönség ezen divatnak hódolva,csakugyan otthon hagyva óráját és lánczát a zsebmetszők legnagyobb bo-szuságárs. — ÉgS vaspdlyaudvar. E napokban tűz ütött ki a nyugati vaspálya salzburgi vaspályaudvarán. A fellobogó Jp.ngok a raktár falait kezdték nyalni s csakhamar sz egész raktár, mely 80 méter hosszú 8 H méter széles a tűztenger áldozata lett. A roppant raktár egészen a fedélzetig zsúfolva volt árukkal. Nyoicz vasúti kocsi, melyeket nem lehetett hirtelen kirántani, szaporítja az iszonyú • károsodást, mely közel egy millióig rug fel. Szomorú látványt nyújtott a dühöngő vész után, a megolvasztott üveg és sodro&yféle mily vegy ülékbeu állott a narancs, kelme — és selyemporral 8 mig s gabna üszkein ott kelletlenkedtek az elolvadt sajtok, addig a meggörbedett «¡avasakét tojásrántotta disztelenitette. — A jap lni »ajtó. A japáni lapokról érdekes tudósítást ad egy külföldi lap. a japáni lapok száma körblbelól 50-ro rug, magában Tokióban mintegy 20 njság jelenik meg; vannak köztük komoly, ismeretterjesztő, képes és . élczlapok ; vannak olyanok is, melyeket csak nők olvasnak ; s es sz egész irodalmi élénkség mindössze 4 — 5 év óta keletkezett; előbb uem volt Japánban hirlap, legföljebb apró röpiratok jelentek meg, béhány oldalon, időhöz nem kötve. Most minden megváltozott; most vsnnak heti és napilapok. A jelentékenyebbek: a „Ni-hinihi Simbum", ,Hohi Simbum", .Kojt Sin-bum", „Akebom Simbum" éa a „Nisi Sina bimbum.« Az előfizetők 9000 és 4000 között variálnak, as előfizetési összeg pedig 6— 8-rios (30 — 40 frank). Az odavaló »Fővárosi Lapok"-nak, a „Tomeuri Simbum''-nak 12,000 előfizetője van s egy évre 10 frankba kerül. E lapok tehát a japáni viszonyokhoz képest elég ol-o«ók és olvasottak, ámbár jórészint európai papirost használnak. Papírszeletek. Egy vidéki asszonyság lefénykép.tteté magát ■ csak midőn fizetni kai tett, kérdezte meg a féayké-pt.-»xt, hogy mi egy példány ár»? Mire a fényképé«. az asszony nem kis bámulatára, azt mondja, hogy as első példány 1 forint az azutániak egyerkint íji) kr No biz, nekem mindegy, akár el«G, akár a második példány, nem vagyok babonás éa nem csiná, lok divatot éa igy caak a másodikat és az atániakat kérem I Egy hiies orvos aseriut legjobb tzor ar. éhség ellen, ha opium-labdacsot végzünk be. Szeriniriuk nem ; — mi a diaznó »Illtet éstöltött káposslát hat-hatosabbnak tartják. Helyi hírek. — Ixipunk jelen száma, mint rendkívüli szára jelenik meg t- közönségünk iránti előzékenységünk tanujeleképen, miután a hó-fuvatagok miatt a közlekedés fenn akadván, hirlap sehonnan sem érkezett. Helybeli előfizetőink hétfőn délután kapják, vidéki előfizetőink részére a csütörtöki rendes számhoz mellékelve küldetik meg. — A nagy-kanisai Társas-Kör 1877. márczius 17-én saját helyiségében zártkörű s tábczczal egybekötött sene-esféiyt rendez. A meghívó másra át nem rahásható és annak elómutatása mellett névre szóló beléptijegyek válthatók a társsakör helyiségében már-czins 17-én délutáni—7 óráig és este s péns-tárnál. Belépti díj: Tagoknak ssemélyenkint 1 j frt. — Nemtsgoknsk személyenkint 1 írt 50 kr. A tiszta jövedelem a társaskör alapvagyoua gyarapítására ford itta tik. MOsorosat: 1) Nyitány a „granadai éjtábora-ból, Kreutser K. íól. Zongorán négy kézre, előadják Rósiavölgyi Szidi k. a. és Veszter Imre nr. 2) .Serenata" Mozart-tói. Vonós-négyes, előadják Berecz Imre, Groszmann Ignácz, Maywald József és Venczel liezsó urak. 3) Szavalat. Előadja ifjú Benczik Ferencz ur. 4) Kettős as »afrikai nőu-bói, Ketterer és Durand-tól. Zongorán ás hármon iumon előadják Berecz Imre és Xaywatá Egy fiatal menyecske nap''ót rcretett s a többi között irta: K hó 10 ón férjem csak ll-én reggel 3 órakor tért has«. — Te Pistát mi kUlöabség van a. ssekérke-rék éa egy ügyvéd között ? — Hm, hm, bizony nem tudom. — Vigyász ide : a szekérkereket azért kenik, hogy hallgasson; az Ogyvédat. meg avért, bogy lármázzék. — Anyák I ha akt akarjátok, hogy lányaitok férjeiket boldogiuák, a következőket adjátok reldk : A szemérmetesség övét, a szófogadás (111függőjét, a hallgatni tadás fátyolát, * gyengédség ktsz-\ynjét, a háziasság fókötfjét, a fSzaMadás kötényét, a reud koleskarikáját, a munkásság harisnyáját, a köuyörnleteaség gyöngyeit és a szeretet köpenyét! K tulajdonokkal minden nő boldogítja férjéU ¿V«J? fogra Ült a kapecc. Mikor hasa ata badult, feleségével az udvaron találkozott, kin<k a karján egy kis gyermek ©!t. N», Szál¡1 eben, khié • a khis gyerek ? Hát as enyési — felei* a menyecske — «gy-o wép ? Lásd, ha nem lettéi volna elcsokva, a tied is rolna. Aa utolsó itéietrSi prédikált a pap. — Hát mikor leac az, mikor utolssor ítélik el as embert? kérdé tőle prédikáczió után a ctigány. — Mért kérded ? kérdé a pap. — Hát csak azért, hogy majd ara tán eetu húsnak többet deresre egy kis HbapeeaenyáérZ. FeleiÓs nerfaxztó : Bátarft UjtS. NAGY-KANIZSA, 1877 márius -én. Tizenhatodik évfolyam. § ElMzetési ár: V > egész TTe . . 8 frt. í fél érre . . 4 r Begyed évre . 2 . ( Eg y tation 10 kr. Hirdetések 6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden '' további sorért 5 kr. .\| t, NY1LTTÉRBEN I sorookint 10 krért vitetnek fel. Kincstári illeték minden . \ egyes hirdetésért kalöo f £ 30 kr. fitetend«. £ ---- ^SS N.-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsal kereskedelmi 8 iparbank", a „n.-kaniz8ai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kanizsal kisded- nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külválasztmánya" 8 több megyei és táros! egyesölet hivatalos értesítője. előbb: •r.i ÖZX.ÖN gGSa^ ----— ^ A lap szellemi részét W J illető közlemények a 1 . szerkesztőbCa, Takarékpénztári épület földszint, — anyagi részét illető közlemények pop dig a kiadóhoz bérmentve intézendSk: NAGY -KANIZSA WlasslMkáz-Bérnpatetien levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. i \| 1 Kéziratok vissza nem í A küldetnek. \| BJP -r-Ttr ^sm^-f1 Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes'' tartalma lap. A községi orvosok rendezése- (Folytatás.) VI. A községi- és körorvosok belszer-. vezkedése egyike a legfontosabb intézkedéseknek, m«rt nélküle az ügykezelést sem megindítani, sem pedig helyesen vezetni nem lehet. Messzeterjedő természeténél fogva nagyon nehéz megállapodást találni, mert bárha a törvéDyek szolgálnak is útbaigazításul, mégis megnehezítik % megállapodás alapja megtalálását a tö/vények határán kívülre eső nagyon is sokoldalú teendők, és ebben rejlik annak oka, hogy az orvosok belszervezkedése miképenjére nagyon nehéz döntó véleményes javaslatot hozni. Vajha a belszervezkedések tényleg megelőzték volna az intézménynek életbeléptetését, így nem volnánk utalva az egész ügyhöz utólagosan véleményes javaslatokkal járulni, annak forgácsolásával foglalkozni. Ily előzetes intézkedés minden esetre csak jó szolgálatot tett volna a kijelölt állomások betöltésére, melyért az égetó szükségletek naponta zak-latóbban fokozódnak. Tekintve a községi törvényben foglalt közszolgálati teendőket; tekintve a jelzett szolgálaton kivül időnkint fölmerülni szokott eseményeket, a czélba vett belszervez-kedésre vonatkozólag megelőzőleg szükségesnek látom a községi és körorvosi teendőknek fölemlitését. Ugyanis: a községi és körorvos községének, illetőleg községi körének helyi, közegészségi, orvosrendészeti s orvostörvényszéki ügyeit végzi és pedig: 1. a község, illetőleg a szövetkezet vagy csoportosított községek szegényeit ingyen , a vagyonosokat a dijazás iránt a köz- séggel előlegesen kötött egyezség szerint orvosolja ; 2. közegészségi és orvosrendóri szempontból felügyel a lelenczekre és a dajkaságba adottakra, nemkülönben a községi ápolás alatt levő elmekórosokra, hülyékre, siketnémákra és nyomorékokra; 3. abimlóojtást az országosan kiszabott dij mellett végzi; 4. a halottkémlést, a mennyiben külön halottkém fölállítva nem volna, szegényeknél ingyen, vagyonosoknál megszabott dij mellett teljesiti; 5. a község, illetőleg a községek egészségügyi mozzanatait és változásait figyelemmel kisérvén, a felmerülő káros hatályok elhárítása iránt javaslatot tesz; 6. az orvosrendóri vizsgálatokat és egyéb teendőket ingyen, az orvostörvényszéki munkálatokat pedig az illető bíróság felhívása folytán meghatározott dij mellett teljesiti; 7. az életmentési eljárásnál közreműködik ; 8. eljár mindazon ügyekben, a melyeket egyik vagy másik törvény, illetőleg szabályrendelet rá biz; 9. évnegyedenkint egészségügyi jelentést tesz és minden előforduló közegészségi ügyet, valamint az orvosrendészeti és orvos-törvényszéki vizsgálatot azonnal és körülményesen illetékes elöljáróságának tudomására hozza. Tisztán szakügyekben a járási orvossal közvetlen érintkezik. A most elősorolt teendőkön kivül a községi orvosok rendezett tanácsú városokban még a járási orvosok teendőit is végzik, igy: 10. minden kfaagészségi tárgy fölött őrködik, közreműködik; 11. ügyel a lakhelyek és épületek köz-egészségi föltételeire, az egészséget és életet veszélyeztető üzletek, gyárak berendezése, elhelyezése és terményeinek eladása körül szükséges óv-rendszabályokat hoz javaslatba; 12. ügyel a hatóságok területén létező egészségügyi jótékony, — köz- és magán intézetekre ; 13. ügyel a nyilvános élelmezés egészségügyi feltételeire, névleg a tápszerek és italok minőségére; 14. a járványos és ragályos betegségeket az elsőfokú hatóságnak bejelenti és ennek kiküldetése folytán sürgős esetekben pedig anélkül a helyszínén megjelen és a fennálló szabályok értelmében intézkedik; 15. vizsgálja közegészségi szempontból a népiskolákat; 16. oktatja a nem orvos halottkémeket; 17. a járás területén létezógyógyszertárak vizsgálatánál, kiküldetése esetén az ujonezozási bizottmányokban közreműködik; 18. ügyel a méreg és gyógy anyagokkal való kereskedésre és kezelésre; 19. a letelepedő orvosokat a tiszti orvosnak bejelenti; 20. eljár mindazon rábizott s oly ügyek-ben, melyekre a tiszti főorvos akadályoztatása esetén kirendeltetik. (145. 156. §§.J Ezen, törvényszabta közszolgálat után indulva, a községi és körorvosok belszer-vezkedését a következőkben véljük megállapíthatónak : Az imént elősorolt'' közszolgálat 1. pontja alatti kitétel szerint a községi és kör-orvosok községeik szegényeit ingyen tartoznak orvosolni, dijat a vagyonosoktól csak a községeikkel előlegesen kötött egyezség szerint követelhetnek ; ebből kifolyólag a netán "könnyen bekövetkezhető visszaélések kikerülése czéljából két intézkedés válik szükségessé. Intézkedni kell az iránt, hogy a községek valódi szegényei nyilván tartassanak és igazoló jelvénynyel láttassanak el; intézkedni kell továbbá az iránt is, hogy a községi és körorvosok ugy, mint az egyes községek táblás dijszabálylyal bírjanak. A községi szegények nyilvántartása azon oknál fogva is szükséges, nehogy szükségből magát mindenki szegénynek nyilváníthassa és a megkívántató igazolvány hiányában az orvost jogtalanul ingyenleges szolgálatra kényszerítse, ilyenkép községének, vagy az államnak költséget szerezzen. Az orvosok jutalmaztatására vonatkozólag javaslatba hozott táblás díjazást a visz-szaélések minél biztosabb kikerülhetése végett fali naptár alakban lenne iegczélsze-rfibb összeállítani és, hogy erről a fuvar, az uti és napi djjakat könnyen le lehessen olvasni, 4 rovat lenne megállapítandó; az első rovat jelezné a községeket; a második a községeknek egymástóli távolát mértföldekben; a harmadik az uti-, a negyedik pedig a dijakat. Ilykép intézni a belszervezkedést az 1. pont alatt hozott közszolgálat kifolyásából már csak azért is szükséges, mert a községi és körorvosok biztosabban számithatnak dijaik megnyerésében a peres, mint a pernél-küü keresetre, mely esetben jól fog esni a feleknek ily szabályrendeletet feltalálhatni minden községben, minden községi elöljáró és körjegyzőnél. A szegények összeírásáról, nyilvántartásáról és ingyen gyógyításáról lóvén szó, T ÁRC Z A. A nagyravágyás átka. (Történeti regény.) Irta: Jenvay Géza. (Folyt, és vége.) A csejtheí várban ez alatt az élvek mámorában ussva mulatott a szép grőfnő fényes eatélyére összegyűlt vendégsereg. S a büszke asszony — ki ma talán szebb, bájolóbb volt, mint valaha — egészen meg volt elégedve a hangulattal, mely pompád salonjaiban uralgott kéjes örömmel hallgatta urdvarlőínak epede-zéseit, melylyel csókjáért könyörögtek. — Oh, mert azok a hollófekete fürtök, melyek ragyogó gyémánt diadémmal összetartva, irigyen simultak a piczi pihegő keblek havára, az a csalfa mosoly, mely örökösen itt ingerkedett a piczi píros ajkak körül, azok a tűitől villogó szemek lehetetlen, hogy fel ne gyújtották volna még a. legelfásultabb férfi ssívben is a szerelem szikráját ! Már éjfél felé járt as idő, midőn a mulatók zaja elől egyik halványan világított mellék-terembe vonult viasza a saép asszony s a kényelmes pamlagon helyet foglalva, picsi kezébe hajtá fejét, gondolatainak engodéát magát. — Igen, szebb, még saebb akarok lenni 1 — suttogott a grófnő, miközben tűstől égő szemei vadul villogtak. — De hát miért.... miért ne áldozhatnám fel hiúságomnak e nyomorult teremtményeket,____miért ne ? hisz hatalmamban vannak, életök, haláluk felett rendelkezem !____Élet! ? ILahaha ! De mi az éle tök ? Semmi, egy mérhetlen parány, mely ész revétlenül tűnik el a nagy semmiségbe !* asz- Hossu szünet állt most be s a szép szony fekete türteivel játszadozva, egészen elmerült gondolataiban — Hah! még a gondolattól is rettegek — folytatá azután — hogy most mindenkitől bámult szépségem majdan elvirul, mint a virág, ha eljő a csípős őazi szél .... De nem, történjék bármi, vérezzenek el hzázan, és ezeren; de bájaimnak a sírig el Jcell kisérni.... hódítani akarok szivem utolsó dobbanásáig ! — Szép grófnő ! — szólalt meg e pillanatban Erzsébet háta mögött egy ifju. — Hogyan!? Darnóy ön itt? — caudál-kozott a grófnő, amint merengéséből felriadva; Victort megpillantá. , — Ugyebár meglepi szép úrnő, hogy hívatlanul estély ér e tolakodom; de.... — Örülök, szivemből örülök kedves Vic-tor, — mosolygott a szép asszony — hogy ismét körünkben üdvözölhetem önt, kivel oly sok édes pereseket éltem át. — Ah! a boldog perczek előttem is őrökre feledhetlenek! — sóhajtott az ifju. — De mondja csak kedvesem, minek köszönhetem e nem remélt szerencsét ? — mosolygott a grófnő egy gyengéd késmozdulsttal hely-lyel kínálva meg Victort — Egyrészt bájai vonzottak vissza saép grófnő, másrészt egy ismerősöm megbízásának óhajtanék eleget tenni, ha ugyan kérésem meg hallgatva lenne. — Beszéljen hadnagy ur s örömmel állok szolgálatára. — Ismerősöm bizonyos családi ügyekben egy közeli rokonával, aki, ha nem csalódom, kegyed komornái között szolgál, óhajtana ér- tekezni. Nagyon lekötelezne tehát szép grófnő, ha a leánykát néhány napra a várból eibo-caátni kegyeskednék.— Szabad tehát remélnem, hogy kérésemmel nem leszek elutasítva ? — Oh, semmi esetre sem, csak tessék a komomát megnevezni. — A komornátlrényiIzabellának hívják. — Irényi Izabella!? szólt alig elpalástolható zavarral Erzsébet. — Nagyon sajnálom kedves Victor — folytatá azután erőltetett közönynyel — hogy viaza kéli vonnom adott szavamat; de kérését nem teljesíthetem legjobb akarat mellett sem; mert Izabella már néhány nap óta súlyos beteg, most tehát semmi esetre sem hagyhatja el a várat; de legyen szép hadnagy addig vendégem, míg Izabella ismét felüdül s akkor örömmel helyt adok kérelmének. Nos ? remélem, meg van elégedve válaszommal ? — Oh! minden esetre szép grófnő, — válaszolt Victor, egészen megkönnyebbülve, hogy megtudá, miszerint Izabella még nem esett a kegyetlen asszony hiúságának áldozatául. — De jöjjön kedvesem, — moeolygótt a szép grófnő, felkelve helyéből — most keressük fel vendégeimet. Victor udvariasan nyujtá karját Erzsébetnek, azután oda hagyva a szobát, a mulatók zajába vegyültek. A teremben vigan szólt a zene s a párok azilaj kedvvel lejtettek a sima padozaton. Victor, miután egyszer körültázczolta a termet szép asszonyával, egyik ablakmélyedésben foglalt helyet s összefont karokkal különbféle gondolatok s érzelmek között nézte egy ideig a vigadókat, azután egyik mellékajtón észrevétlenül kiosont a teremből. A mámoros jókedvben egyik óra a másik után múlt. A teli hold mindig felebb és felebb vonult a kék égen s a grófnő nyugtalanul kezdett fel s alá járni a fényes termekben, majd ismét a melléktermek egyikébe vonult vissza, ujolag gondolatainak engedve át magát. — Már tizenegy órai — duzzogott a szép asszony — s Ujváry még most sincs itt I Azután elmúlt egy negyed, két negyed tizenkettőre is; de a törpe csak nem jött s nem Tolt látható sehol A grófnő dühösen toppogatott piczi lábaival s épen azon gondolkozott, hogy miként adhatná vendégeinek értésére, miszerint ő neki már elég a mulatság zajából, midőn Darnóy egyszer csak ismét mellette termett. — Ah, kegyed a Victor ? — szólt erőltetett mosolyiyal a szép asszony — azt hittem, már el is hagyott bennünket De mondja csak, hol járt ez ideig, már több, mint két órája, hogy nem látom a termekben. Ugyebár unja magát ? — Oh, épen nem legszebb grófnő; de a hosszas utazás egészen kimerített, hirtelen ro-szul éreztem magamat s Ujváryt kértem meg, hogy jeleljen ki számomra egy szobát, hogy egy kissé kipihenhessem magamat! Apropos! Ujváry általam kéreti a szép erófnőt, miszerint ma ne méltóztassék reá várakozni; mert néhány emberrel egy megszökött komorna üldözésére indult — Nagy ég! Mit hallok? - kiáltotta grófnő, helyéből felszökve. Mondja csak Victor, nem Izabella volt, nem ő szökött meg! ? .... Oh ! tudom bizonyosan, hogy ő volt; mert e roez leány már nem egyszer kísérte meg a szökést! — Most egy komornyik lépett a terembe, peres esetekben szakértők meghallgatásával a bíróság határozza meg a dijat, meíynek legkisebb mértéke az egész országra kiható-lag, azonban tekintettel a városok és községek különböző viszonyaira, fokozatosan a bel-ügyminister általállapittatik meg." (48. §.) Midőn a törvény az orvosok díjazását ily törvényhez kötötte, mégtágasb tér nyílt az orvosok silány vagy nemisdijaztatására, tér nyilt a peres esetek gyakoribb megindítására, mert világosan meg van írva, hogy peres esetekben a megidézett felek az orvosi járandóságnak legkisebb mértókét fizetendik. Igy a különben is sok ingyen szolgálat mellett fognak találkozni olyak, kik czélzatosan is per ntján fogják díjazni orvosaikat, tudva azt, hogy peres esetekben a bíróság által a legkisebb mértékben fognak elmarasztaltatni. Igaz, hogy az ebből eredó viszályok a kölcsönös megegyezés a községgel előlegesen kötött egyezség folytán elhárítható, de kérdés; ki fog szemtelenül a beteg ágy mellett a bánatos környezettel egyezségkötést megkísérteni ? — Kérdés: illő volna-e ilyesmit csak gondolatban is megkísérteni, midőn az orvos egy életveszélyben levő beteg gyors megmentésére van utalva? és ha nem, mi történik a nem dijaztatás esetére, midőn a megmentett beteg és orvos egymással szemközt a bíróság elé kerülnek. — Egyéni nézetem szerint a kölcsönös megegyezés a községekkel kötött előleges egyezj ség csak írásbeli szerződéssel jöhet létre, melyből kifolyólag a belszervezkedés tárgyát képezi, hogy a községi és körorvosok a vagyonosak magánorvoslása díjazása mi-képenjét írásba foglalt szerződéssel kössék meg. Annyi bizonyos, hogy a községek népe t orvoshoz szokva nem igen levén, nem igen ismerik az orvosok díjazása miképenjét, következve nem képesek az orvossal a díjazásban előleges egyezséget megkötni, annál fogva föltétlen szükség van arra, hogy a magas kormány e czélra a kor igényeinek megfelelő orvosi díjszabályt bocsásson közzé. Dyenre, mint irányadóra, szüksége van orvosnak, községeknek ugy, mint bíróságnak. Addig is, még a magas kormány által a fönn idézett czélra orvosi díjszabály érkeznék, mihez alkalmazkodás végett igénybe lehetne venni magán-orvoslási ügyekben az 1827. és az 1836. évben kiadott orvosi díjszabályt, — orvostörvényszéki esetekben pedig as^ 1855. és az 1872. évben kiadott díjazási szabályrendeletet. TERSÁNCZKY. megyei tiszti orrot. (Folytatása köv.) Eszmék a sceptlcus világból. Parlamentünk alkotásaiban hiányzik ason biztosság, mely a jó törvényhozásnak elengedhetetlen kelléke. — A jó törvényhozás nem ha márkodjs el a dolgot, követi a bölcs egymásutánt s szem előtt tartja, hogy a természetben nincs ugrás. Még as erőszakoskodó, úgynevezett kör-vélemény sem ejti őt zavarba, mert ennek is •sünébe bátran megmondja: »hátrább az agarakkal« Elmarad ásónk érzetében, nyakra-főrei sietségünk közepette elfelejtkeztünk azon arany közmondásra: „lassan járj,tovább érsz.* Csakhogy a világ előtt minél felvilágosultabbaknak, szabadéi vüebbeknek tüntessük fel magunkat, a czélsserüségre komolyan nem is gondolkodtunk. Itt a gőgös theoriának merészen nyomdokaiba léptünk, amott ellenbsn as ókornak már elvásott intézvényeiken sziklaszerü merevséggel ragaszkodunk. Itt a meddő közjogi vitákkal a drága időt éveken át fecséreljük, — amott ismét, — nem gondolva, mit bírnak el vállaink, — kellő számítás nélkül az úgynevezett családi és keleti vasutak ra oly befektetéseket teszünk, melyek nem csak hogy hasznot nem hajtanak, banem melyeknek folytán a kamatakért a szegény népnek utolsó filléreit is elexequáljuk. A mi jó törvényt már hoztunk, azt utóbb roszra módosítjuk, ma építünk, bogy ugyanazt holnap lerontsuk. Fővárosunk megmentésére a Dunát szsbá lyozt.uk s most kisül, hogy szabályozásunkkal csak a veszélyt növeltük s as épitményekrei költséget sárbs dobtuk. Büszkeségünk nem engedte, hogy annak idejében az aust. polgári törvényt megtartsuk, asonban est évek hosszú során át pótolni képe sek nem vagyunk. A sáskák miliárdjai nem tettek volna oly pusztitást, mint tett 8 év alatt az uzsora törvénynek, a „kereset" és „kínálat" theoriájá-nak ferde felfogásából eredett eltörlése. Boldogtalan gazdálkodás, mely nemzetünket már-már a tönk szélére juttatja s mindez as éveken át tartó bosszú béke idejében, mely alatt a nemzet jóllétére nézve csodákat lehetett volna teremteni. Fájdalom 1 hogy ennek, parlamentünk írányábani bizalom és tisztelet megcsökkenése lesz előbb-utóbb az eredménye. Váljon miként fogunk mindezekért a történelem ítélőszéke előtt megfelelni? — Clio nem fog cortes ssemüvegen nézni, hanem kérlelhetetlenül, érezbetükben fogja sz utó kornak azok neveit átadni, kik ezen kétségbeejtő állapotnak tulajdonképpeni okozói. Helyi hírek. Lapunk mai fámához "Vidéki t. előfizetőink számára fé) ít melléklet van csatolva, mig a helybeliek részére márcz. 12-én kihordatott — Ma van márczius 15-ke, a sajtószabadság hajnalának feltűnése Magyarország határain belül; nagy emlék 1848-ból, illik a szép napra visszaemlékezve kegyelettel felemlíteni s megünnepelni. — 2>r. Schreyer Lajos ur felolvasása mult vasárnap a „Társas-Kör"-ben szépszámú abban kell keresni a megállapodást, hogy minő qualificatióval kell bírnia annak, ki magát szegénynek vallja. Azért kell pedig ebben keresni a megállapodást, nehogy szükségből mindenki magát szegénynek vallja. Szükség van ezen intézkedésre, mert a szegény betegek gondozásában nem elegendő csak az orvosnak segélyezése, ahoz kell járulnia a községnek, bizonyos esetekben alel-készeknek is. Ezek teszik szükségessé, hogy a szegény betegek gondozása orvosi, községi és lelkészi legyen. Midőn részrehajlatlanul akarunk nyilatkozni és intézkedni, szegénynek egyedül oly egyént jelezhetni, ki vagyontalan, munka- és keresetképtelen, szóval, ki községe által adómentesnek nyilvánítható. Ilyeket a község összeír, nyilvántart és gondoz, ellátja a szükséges szegénységi igazolványnyal, hogy esetleg községétől, orvosától és lelkészétől a kellő gondozást elnyerhesse. Föltéve, hogy az illetőnek orvosi segélyre van szüksége, szegénységi igazolványával fölkeresi az orvost és attól segélyt kér. Az orvos neki a kellő segélyt ingyen-legesen megadja, orvosszereit megrendeli, a receptet kellően felszerelve átadja és a beteg vele a gyógyszertárba megy,hol szükséges szereit az állam szegény-pénzalap terhére megkapja. És, hogy a recept a gyógyszerész által hitelesnek tekintethessék, következőkép kell annak felszerelve lennie: homlokirata-nak ilykép kell kiállítva lennie, p. o. — Tóth József nagy-kanizsai illetőségű 3. számú szegén}, 40 éves, lakik a Magyar-ut-czában 165. sz. a., szenved tüdógyuladfe-ban 1877. márczius hó 1-tól az állam sze-gény-pénzalap terhére. Ezután következik a tuljadonképeni recept írása, melyet az orvos aláír, valamely községi elöljáró, neve aláírásával és községe pecsétjével megerősíti. A szegényeknek ilyképeni nyilvántartása a községi körorvosokat is megilleti, kik hivatva vannak saját hivatalos körükben teljes figyelemmel kisérni. A községi és körorvosok díjaz tatása miképenjéról a következő megjegyzést teszem ; ugyanis : minden községi és köror-vosnai: szolgálata szorosan véve hivatalos és magánügyi, Hivatalos szolgálatáért évi fizetésére van utalva, magánorvoslás eseteiben megengedtetik, hogy magát dijaztassa és pedig a közegészségügyi törvény 48. és 145. kitételei értelmében kölcsönös megegyezéssel és a községgel előlegesen kötött egyezség szerint. Hogy e tárgyra vonatkozólag megjegyzést tehessek, fölemlítem a magánorvoelás díjazása módját, mely igy szól: „a magánorvoslás díjazása kölcsönös megegyezéstől függ, hol ilyen létre nem jött, titkolódza, suttogva adva értésére valamit úrnőjének, mire Erzsébet azonnal vendégei közé sietett, kik épen elhagyni készültek a szép asszony fényes salonjait. Rövid idő múlva azután elszéledtek a viga dók, elnémult a zene s elcsendesültek a termek. Victor is elbuosusott a grófnőtől, hogy — mint mondá — kipihenje a hosszú utazás fáradalmait. — Szép álmokat kedvesem — mosoly, gott Erzsébet, amint Victor kariain boudoir-jához ért. Darnóy édes mosolylyal emelte ajkaihoz a piczi kezeket, azután udvariasan meghajtva magát, távozott. Báthory Erzsébet pedig titkos boudoirjába" érve, hanyagul a kényelmes pamlagra veté ma-gát s egy ideig estélyének eseményei foglalták el, azután felemelkedve helyéből, szobaleány ai-nak csengetett. A komornák aggódva siettek urnőjökhez, mert tudták, hogy a grófnő az estély ek után rendesen kimerült s többnyire ross hangulatban szokott lenni. A grófnő azonban ma oly kedves, oly szeretetreméltó volt, minő ^««k egy azép aaz-szony lehet. — Igy kedves leányom, igy szeretlek látni — hízelgett Erzsébet, gyengéden megsimogatva Izabella rózsái arczáját, ki mosolyogva rendesgeté úrnője fürtéit — nem azokkal az örökösen kisirt ssemekkel. De mond csak te kis barna szépség, miféle szerencse ért, hogy ma oly jókedvű vagy, ily vidáman még soha nem láttalak. — Oh kedves grófnő — válaszolt a le-Aayka szemérmesen lesütve szép szemeit — nem nagy szerencse-e, ha úrnőm kegyeit ki- érdemelni képes valék ? Ah! mióta a kedves grófnőben második anyámat feltaláltam, azóta nagyon boldog vagyok ! — Azután kis bohó még csak most vetted észre, hogy minden komornáim között téged szeretlek legjobban ? De hogy be is bizo-nyitsam est, megengedem, hogy ma a fürdőbe kísérhess, hisz azt ugy is tudod kedvesem, hogy e kitüntetésben csak legrégibb komornái-mat szoktam részesíteni ? — Oh 1 kedves grófnő, mi által érdemeltem ki e nem remélt szerencsét ? — szólt alig hallhatóan a leányka, ajkaihoz emelve úrnője hófehér kezét. — Jer, jer ide keblemre te kis ártatlan, hogy megcsókolhassam asokat a piczi piros ajkakat! — hízelgett a szép asszony, számtalanszor össze-vissza csókolva Izabella arcaáját, 8 oly lázasan hullámzott hab-keble, oly szenvedélyesen villogtak égő szemei, ahogy arra gondolt, miszerint néhány perez múlva e gyönyörű leányka vérében fog fürödni. As ország nádora s a többi mágnások eközben feszült figyelemmel várták rejtekök ben a történendőket. Most lassan megnyílott a titkos ajtó s Báthory Erzsébet, Izabella karjain, két vén asszony által kisérve a fürdőbe lépett. — Egy angyal, ki csak asért szállt le az égből, hogy megismertesse a női szépség ideálját, nem lehetett bájolóbb, minta grófnő volt e pillanatban. Majd méltóságteljesen vetette magát egy kényelmes fauteilba a ssép asszony, Izabella pedig oda térdelt eléje, hogy a csípőket lefűzze úrnője piczi lábairól, aggódó tekintete azonban folyton a fehér rózsát kereste, mely — mint Miklós mondá — a vasszobor talpazatán lesz, jelezve, hogy ók is a fürdőben vannak. A rózsa azonban nem volt látható sehol. — Oh, tehát nem jöttek el, tehát mégis el kel! vesznem !— sóhajtott a kétségbeesett leány. — Vagy talán fel lőn fedezve tervök s most ők is valamelyik földalatti üregben szenvednek b nekem most meg kell halnom! Oh! meghalni! .... ily fiatalon! . . . . — Mi bajod, mi lelt kedves gyermekem — szólalt meg édeskés hangon a grófnő, amint éssrevette, hogy Izabella lázas izgatottsággal siet leoldani csipője szalagját s a helyett, hogy azt felbontaná, mindinkább összekuszálja. — Izabella mi lelt, mi bsjod, arezod halvány, mint a fal, szemeidben ismét könyeket látok ! ? Izabella égfelé eraelé könyben uszó szemeit, majd elfödé kezeivel arczát s szavai hangos zokogásba fnltak. As életkedv felébredt az ifjú leányka szivében, félt, rettegett a haláltól. Oh! pedig hányszor kérte az Istent, hogy szabadítsa meg az élettől, mely reá nézve ugy sem volt egyéb, mint örökös kin és szenvedés és most, midőn már-már kinyujtá a halál hideg karjait, nem volt bátorsága odadobni magát fagyos ölelésének. — Izabella — hízelgett a grófnő, amint éssrevette komornája halálos aggodalmait — már ismét könyeket kell látnom ssép szemeidben. Te ross leány, hát csak nem akarod hinni, hogy ugy szeretlek, mint saját gyermekemet ? E pillanatban egy fehér rózsa hullott a szobor talpazatára. — Oh, igen . .. igen l — mosolygott a leányka, kinek egy óriási teher esett le szivéről, amint megpillantá szabadulásának symbolu-mát: a fehér rózsát. közönség jelenlétében tartatott meg; a felolvasott tárgy ssellemdúsan s vonzó, könnyen érthető tanulságos modorban dolgoztatván fel, a szerző élénk éljenzés- és tapssal üdvözöltetett — A tűzoltói órtanyánál fák ültettet tek, igen helyes! Mint halljuk, számosan szeretnének még a tavasz folytán 3 éves akáczfákat Ültetni, de jutányos áron hogy hol kaphatók, nem tudják; felhívjuk tehát a vidék kertészeit, hogy e felől jelentést tenni szíveskedjenek, vá rosunk szépítése érdekében késsséggel közvetítőül ajánlkosank. — A „TársasKör* közgyűlése, melyet 13 3sg hívott egybe, márct. 11-én nem tartatott! meg, mert a vidéki tagok meghiva nem lettek, igy tehát uj meghívók kibocsátásával hivatik a közgyűlés egybe, ez pedig most már nem sürgős, mert a tulajdonképeni ok megszűnt ok lenni s csak elvi kérdés körül forog. —Értesítés. A n.-kaníssai tiszti önsegélyző szövetkezet mindazon t. tagjai, kik a szövetkezet pénztárából rövid időre szóló előleget élveznek, értesíttetnek, hogy f. évi april hó 1-én rövid el ő legeiknek 10% j» okvetlenül s minden meghoszabbitás nélkül lefizetendő leend. — Ugyancsak ezen szövetkezet t. tagjai egyúttal arról is értesíttetnek, hogj az 1876. évi üzleti óv után, minden 10 frto« üzletrészre, havonkint 222 krral eső osztalékaikat f. évi april 1-től kezdve egy év leforgása alatt a szövetkezet pénztáránál, (n.-kanizsai kir. dohány áruda raktár helyiségében) — hely beli tagok személyesen, vidékiek pedig törvény szerű megbízottjaik által föl vehetik; az 1878 évi april l-ig föl nem veendett osztalékok peditr az alapszabályok 13. §-a értelmében a tartalék alaphoz fognak csatoltatni. Az igazgatóság. — Bakodi Lajos hírneves müvéss ha zánkfia körünkbe készül háigversenyt adni. Jelenleg Bánátban van. — Tárgyalóterem. A nagy-kanizsai kir. bünf. törvényszéken f. évi márczius hó 15-én és 16 án a következő bünperek tárgya1 tatnak: Márcz. 15-én 1.— Varga János és társa bírói zártörés iránti ügyében végtárgyalás. — 2. Németh Katalin és társa tolvajlási ügyében Il-od bírósági ítélet kihirdetése. 3. Weiss Fülöp ujonezszökevény elleni ügyben végtárgyalás. Márczius 16-án — 4. Varga Horváth György elleni rokongyilkossági ügyben végtárgyalás. — 2. — Varga János és társa betöréses tolva jok ügyében J«gf. itélőszéki Ítélet kihirdetést. 3. — Weisz Ödön elleni tolvajlási ügyben végtárgyalás. Kiadta: Zalay Lajos. — A nagy kanizsai fürdő-részvény társulat ez évi rendes közgyűlését 1877. évi márczius 18 án reggeli 10 órakor Nagy-Kanizsán, a kereskedelmi s ipar-bank helyiségében tartandja meg. A közgyűlés tárgyai leendőnek : a) Az igazgatóság jelentése a vállalat állapotáról, s a lefolyt év üzlet eredményéről, b) Az előterjesztett évi számadások felülvizsgálata, s azoknak jóváhagyása, valamint az igazgatóság és felügyelő-bizottság e részbeni fel mentése, c) A szavazat-szedő bizottmány és azon részvényesek választása, kik a közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesitik, d) A felügyelő-bi zottság tagjai, a társulati pénztárnok, valamint az igazgatóságból, szolgálatisorrend szerint ki lépett 4 igazgatósági tag, névszerint: Tereánczky József, Rosenfeld Adolf, Euglánder Lajos, Betti heim S. W. urak helyett ujak választása, vagy isméti megválasztása. Egyúttal van szeren - — Igy ! igy szeretem látni az én kedves leányomat,— szólt a grófnő.— Dehogy bebizonyítsam, mennyire szeretlek, pgy értékes ajándékkal óhajtanálak meglepni. Látod!? — sut togott az emberi szörny, szenvedélyesen meg ragadva Izabella kezét. — Látod ott a szobor nyakán azt az értékes nyakkötót, ezt neked ajándékozom, menj csak, old le szépen b fogadd tőlem emlékbe. » Izabella engedelmeskedve úrnője paran csának, félve, remegve közelgett a szobor felé, már fellépett az első, azután a második lépcsőre s már kinyujtá kis kezeit, hogy leoldja a nyak éket. — Egy lépést se tovább! —kiáltottepillanatban egy erőteljes férfi hang s Izabella ér zékeinek hinni nem akarva, megkövülten állt a szobor előtt, lázasan dobogó szívvel várva a történendőket. a grófnő dühtől sziarázó ssemekkel emelkedett fel a fürdőből, amint a nádor s a többi főurak a barlangba léptek. — Hah 1 te emberi szörny — kiáltott iz gatottan a nádor, a grófnő elé lépve — nem akartam hinni rémtetteidben, melyek egy idő óta as egéss országot rémületben tartják • most mégis saját szemeimmel kell meggyőződnöm a legborsasztóbbakról ? Vitézek — szólt azután a folyosókról előrohant katonákhoz — fogjátok körbe es issonyu asszony t, azt a ké'' boszorkányt pedig kőtözsétek meg 1 Most Victor is elhagyta rejtekét és sietett karjaiba zárni Izabelláját, ki még mindig — nem tndva ébren van-e, vagy álmodik — szótlanul, mintegy megkövülve állt az iszonyú szobor előtt — Victor l .. . Victor — suttogott az- csénk figyelmeztetni, hogy társulati alapsza bályaink 16. §. szerint a közgyűlésen megje l-nni kivánó minden részvényes, vagy mégha taimazott ezen miaőségét, a közgyűlés megtartása előtt kellően kimutatni tartozik. Jelentjük továbbá, hogy a felügyelő bizottság által már megy vizsgált és helyesnek talált üzleti kimutatás és mérleg bármikori betekintésre a ne vezett kereskedelmi- s iparbank, ugy a dél zalai takarékpénztár helyiségeiben nyilvánosan letétetett^ kinyomatása azonban költség kimé-lés tekintetéből elmellőztetett Végre felkérjük : hogy a mennyiben netalán uj részvényét még at nem vette, illetőleg a régivel fel nem cserélte volna, ezt mielőbb a dél-zalai takarékpénztár helyiségében eszközölni szives legyen. — Kelt Nagy Kanizsán, 1877. évi február 10 én. Az igazgatóság. — A közlekedés márcz. 13 án este Budapest felé is megnyílt, mig a többi Kanizsával közlekedő útvonal márcz. 11-én délután lett megnyitva, márcz. 9-től a fővárosi magyar la pokat csak márcz. 14-én kaptuk meg. — Felső-Rajkról következő levelet vettük: Csakis az igazságnak hódolunk, mi-dón, t. szerkesztő ur engedelméből egy oly közérdekű dolgot akarunk e lap hasábjain szellőztetni, mely a figyelmet annál is inkább megérdemli, mert a nevelés s a hitélet fontos kérdései állanak avval kapcsolatban! — Előre-boc8ájtjuk, hogy boldog azon nép, melynek oly lelkésjej vannak, minőt jelenlegi plébánosunk-imn főt. Ujlaky József úrban tisztelhetünk ! — Bizonnyal sokan érseeültek már arról, hogy jelenlegi lelkészünk jeles tehetségeit csakis ütőn irányban értékesiti, mely irányban a nevelés s a vallásosság nyernek ápolást! Alig jött ó plébániánkba, már 9z ő éber lelke, tevékeny i»zelleme felismerte a/ion égető hiányokat, melyek nálunk rég és nrulhatlanul orvoslásra várlak! — De valamink a beteg sincs bizalommal mioden orvos iránt, ugy a nép sem rokonszenvez bizalommal minden pap iránt! .... Azon-itao mint a népnek küldöttje megérkezett ő, s a bizalom minden osztályában iránta naponként mind nagyobb s nagyobb mérvben fokozódott! _ Ó tud a népen uralkodni a szószékről épen ugy, mint a társadalmi életben! Ajkain örömmel csüngünk, mert mindig velős érvekkel adja tudtunkra az igazságot. — s csakis ennek köszönhető, hogy midőn Pacsa a szép uj templomot és paplakot már feltudta építtetni, — újból megindult a cselekvés eszméje Felső Kajkon is és határozatba ment mult hó 28 án, hogy a templomépitéshez itt is hozzáfognak!!----Az ó elnöklete alatt örömmel gyűlt össze a főbirto-koe értelmiség, b azonnal több százra menő aláírással kezdte meg működését! .... De éppen jgy vagyunk a népnevelés, mondhatni szívós terén is, — az ő rokonszenves felhívására az értelmiség s a birtokos jbsztály összes kitűnőségei teljes készséggel dagadták kezükbe a népnevelés zászlóját! Ó oly iskolaszéket állitott (is<>ze községünkben, mely e hó 28-án már is oly életrevaló határozatokat hozott, melyek .szerint elhanyagolt iskolánk és nevelésünk mindenesetre óhajtott lendületet fog nyerni! — nem akarjuk kedves plébánosunk szerénységét sérteni, de mégis kimondjuk, hogy a méltóságos veszprémi pöspöki hivatal az itteni általános közvélemény szerint nagyon bölcsen járt el, midőn a tanügy vezetését reá mint es-peresi helyettesre bízta! — mert minden kellék meg van az ó lelkében, a mi feljogosít azon reményre, hogy idővel ezen legmagasabb szép tulajdona jelenlegi közreműködésével kifejlődik kedves utódainkban, mely az ő nevét egy fényes emlékkel örökíti meg. — Több jelenvolt nevében: Kilbinger Béla. után amint Darnóyt megpillantá s a következő pillanatban élettelenül dőlt az ifju karjaiba. Báthori Erzsébetet, Ujváryt s a két vén asszonyt még az éjjel erős fedezet alatt Pozsonyba szállították s az osztó igazság nemsokára ki is m<rte számukra a megérdemlett büntetést.) A szép grófnő elfogatásának híre villámgyorsan terjedt el az egész országban.Mindenki borzalommal suttogott az iszonyúbbnál iszo nyubb tettekről, melyeket a foglyok később bünbánólag önmaguk is beismertek s nem egy előkelő család neve lőn a bűntársak között említve. Különösen az öreg Irényit lepték meg kellemetlenül a várban történtek s s hír, hogy fiá- ) A nádor u ügy elintézésére saját elnöklete »latt Szörényi Tivadar, Ordódy Gáspár, Lebóczky György, Záthurecaky János, Hrabovsaky Miklós, Bor-esicsky János, Hlinieaky Gábor, Prusinczky Mihály, Marsovszky latrán és Miklós, Zalenky György, Ko-xíry Benedek, A kacs István és Draskóczy János itéló birákból rendkívüli törvényszéket alkotott, mely a helyszínén eszközölt nyomozások alapján Ujváryt frjvesztésre, Dorottya és Ilona vén asgszo-UYokat máglyára, Lindvay Báthori Erzsébetet pedig életfogytiglani börtönre itélte. Az ítélet 1612. január 7-^n Bittsén lőn n-grehsjtva, Erzsébet pedig «dát várának börtönébe Tettetett, hol 1614. augusztus 21-én borzalmas lelkifurdalások között mait ki. — A soproni kereskedelmi é« iparka mar a Deák Ferencz emlékszobrára 100 frtot utalványozott saját pénztárából, a földmive-lési, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztérium e pénzt vísszaküldötte azon megjegyzéssel, hogy a kamara költségvetésében ily kiadásról gondoskodva nem lévén, a gyűjtés csak magánkörben eszközöltessék. — Galambok község 4 országos vásár engedélyeséseért folyamodott • — Rövid hirek A balfi erdő meggy u-ladt a mozdonyból kiröppenő szikráktól, elégett 2 hold erdő. — Sopronban F. pénzügyi hiva talnokot a káposztás földeknél halva találták. — Az egyesült amerikai államok elnöke Hayes lett — Márcz. 20 án távirdaépitésseti tanfolyam nyittatik Bpesten. — Brankovics György Bécsben magyar napi lapot indít meg apr. 1-én. — Nagy-Váradon muszkakémeket fogtak el. — Gr. Vojkffy párbajban sebet kapott kezén és mellén. — Napóleon hg. szabadkőműves lett Vegyes hirek — A hatszoros gyilkos. Szombathelyről márcz. 4 ről beszélik a .Vasmegyei Lapok: Rozner János egy házas-füzesi születésű és lakos, 23 éves legény, földmives, az 1875-ik évi oktober hó 28. és 29-ike közti éjjel édesanyjáig két nővérét: Terézt és Júliát s ezeknek 3 kisded gyermekét egy fejszével kegyetlenül meggyilkolta azért, hogy a vagyont elfoglalhassa s egy lánynyal, kivel már régibb idő óta bensőbb viszonya volt, összekelhessen. A borzasztó tett gyanúja csakhamar Rozner Jánosra esett s őt a fennállott szent-gotthárdi törvényszék, a rendes törvényes eljárás utján, kötél által való halálra itélte. Ezen Ítéletet ugy a királyi tábla, mint a legfelsőbb ítélőszék is helyben hagyta. Az iratok kegyelmi uton a király elé terjesztetvén, ó Felsége megengedte, hogy az ügyben a törvény rendes lefolyása bekövetkezzék. Időközben a szentgotthárdi törvényszék feloszolván, vádlott Szombathelyre kísértetett, » igy a szombathelyi kir. törvényszéknek lőn hivatalos kötelessége, hogy a legfelsőbb Ítéletet kihirdesse. Ez márczius 2-án, reggel 10 órakor történt meg a törvényszék tárgyalási termében. A terem csak kisebb számú hallgatóságot fogadhatott magába. Mielőtt a törvényszék tagjai megjelentek volna, egy mellékszobában tanácskoztak. Tárgya az volt: lehet-e a halálra itéltnek nősülni, miután ez iránt a törvényszékhez kérdés intéztetett A törvényszék azon véleményét nyilvánitá, hogy nem, mert a halálra itélt önjogu nem levén, ön-jogú cselek vény re sem képes. A kir. ügyész azonban ez iránt távirati uton kérdést intézett mind az igazságügyi miniszterhez, mind az állami főügyészhez. A törvényszék, mely a tárgyalási teremben pontban 10 órakor megjelent, a következő tagokból állott: elnök: Bárdossy László; birák: Tegyey Mihály, Keresztury Alajos; jegyző: Simon Miklós; királyi ügyész: Pekker József alügyész. Bárdossy László elnök az ülést megnyitván, felszólitá a királyi ügyészt, hogy a vádlott elővezettetése iránt intézkedjék. Vádlott fegyveres őrök közt megjelenik. A rabruhával fedett, közép termetű, bajusz és sza-kálltalan egyén még éveinél is fiatalabbnak tűnik fel. Haja simára van fésülve, arcza hala-vány, tekintete szelíd, kezeit elől öszszekul-csolja: egy kissé megsoványodott. Igy látva, alig hihetné valaki, hogy ő az, aki képes volt oly borzasztó tettet elkövetni. Az elitélt szemben áll az elnökkel. Simon Miklós jegyző olvassa magyarul, aztán németül a legfelsőbb ítélőszék ítéletét, majd a király elhatározásáról szóló leirstot az elitélt a felolvasás alatt többször sóhajt; különben nyugodt Az ítélet felöl- nak leánya még él, kétségbeesetté tette az eladósodott főurat. Boezutól, dühtől szikrázó szemekkel járt fel s alá szobájában s amint Petru — kitől a csejthei eseményeket megtudá — távozott, kimerülten dőlt a pamlagra s kezébe hajtva ősz fejét, gondolatokba merült el. Merengéséből egy belépő inas riaaztá fel. — Egy futár e sürgős levelet hozta nagyságodnak s válaszra vár — hüledezett a szolga. — Mehetsz! — dadogott a büszke főúr, amint az átadott levélen a hivatalos pecsétet megpillantá. — Ha szükségem less reád, csengetni fogok. — A levelet a szolgabíró írja — mormogott Irényi, amint iámét egyedül volt, azután remegő kézzel feltörte a pecsétet s olvasni kesdé as iratot. A sajátságos irályu levél ilyformán hangzott: „Szomorú kötelességet vagyok teljesítendő. A csejthei várban történt eseményekbe, egy bizonyos Petru nevü ember által nagyságod becses személyisége is beleke vertet vén, gyors vizsgálatot tévén, a gyanuokok kifürkészésére esküdt társammal a tiszti nyomozást elrendelni kötelességem légyen. De minekutána hazai törvényeink egy nemesi curiába való tolakodást tilalmazzák, csendőrbiztosomat vagyok küldendő nagyságodhoz s én a bemenetelre való engedélyt legényeimmel itt a határon várván és kérvén; de tsgadó választ kapván, kénytele- vasása után az elnök felhivá a bűnöst, hogy táfossék s készüljön a halálra, mivégre 24 óra van neki adva. E szavak hallatára Rozner kínosan felsóhajtott s azután német nyelven egy kérést intézett ss elnökhöz. Elitélt: (ki nem tud magyarul, németül szól.) Kérem, valamit szeretnék kérni I Elnök: Mit? Elitéit: A templomnak szeretnék valamit hagyni 1 Elnök: Önnek nincs joga végrendeletet tenni A vádlott szomorúan lecaügg észté fejét s a teremből kikísértetett Amint a termet elhagytak, a folyosó végén egy halvány sresu, a megye német községben divatos ruhába és módra öltösött fiatal nő tűnt szeműnkbe. Egy éltes nővel beszélgetett; szemei köaytőJ ragyogtak. Mind vonásaira, mind alkatára nézve elég csinosnak mondható. Ez a gyilkos szeretője. Es azon szerencsétlen nő, ki két gyermeke atyjául a gyilkost nevezi. Eljött szegény, hogy még egyszer lássa azt, kit soha sem látnia jobb lett volna; eljött azon óhajjal, hogy gyermekeit a törvénytelenség előítéletétől megóvja. A délután folyamában á kir. főügyésztől távirati értesítés jött, hogy arra nézve, mísaerint vádlott kedvesével egybe keljen, semmi akadály sem forog fenn. A kir. ügyész az egyházi hatóságtól a házassági engedélyt kieszközölvén, esti 6 órakor a helybeli plébános as elitéltet arájával összeadta.Ezt megelőzőleg Rozner gyónt s miután már két nap -óta mit sem evett — meg is áldozott As esküvő után az elitélt egészen megnyugodott Leült asztalához. A börtönőrök némi bort, vaj • rényét és sajtot hoztak. A hust, péntek lévén, elutasította. Kezdetben nem érinté az ételeket, de neje biztatására keveset evett és ivott. Min-tegy 9 óráig nyugodtan beszélgetett nejével. Tudokozódott szülése körülményei s gyermekei felől. 9 órakor a börtönfelügyelő a nőt távosáara inté. A búcsúzás a legérzékenyebb volt. Ismételve megcsókolták egymást „Most már szívesen halok meg, mondá az elitélt, te érted halok meg!" Az asztalon volt maradék sajtot nejének átadván, „vidd el — mondá — gyermekeimnek; egyebem nincs, ezt küldöm nekik utolsó vacsorámból; mondd el ezt nekik, ha majd felnőttek is!* A nő távozván, Rozner a lelkész felhívására leveté ruháját, lefeküdt s egész reggeli 6 óráig zavartalanul aludt. Reggel 6 órakor felkelvén, felöltözött s a lelkészszel 97* óráig imádkozott. Kevéssel 9 7, óra után felszólítására as udvarra ment, környezetével kezet szorított s felült az ott váró szekérre, a kocsisnak háttal. Mellette két börtönőr foglalt helyet, mig előtte a lelkész s a börtönök felügyelője ült A szekér kijárt a megyeház kapuján. Itt erős katona-fedezet vette körül z megindult a menet a városon kívül deszkából rögtönzött zárt helyen felállított bitófa felé, a hol az ítélet végrehzjtatott A gyilkos utolsó ssava es volt: „No hát Isten nevében!" — Egy 90 éves aggastyán, mint fölság■ tértö ítéltetett el e napokban Münchenben 21 havi börtönre. A müncheni jogásskörökben ezúttal azon kérdés merült fel, nem kellene-e a fölaégárulásra nézve bizonyos kort szabni, melyen tul a följelentés ne vétetnék figyelembe, mivel a vádlott ily korban már nem is emlékezhetik semmire s igy a följelentés alapossága iránt a bíró úgysem kaphat tájékozást 2291. K. A. EmUkh^zéd. Amint terflnk «ngedi, közöljük. 2292. B. Intézkedtünk. 2293. M. Kővágó-Eörs. Magánlevelet irtunk. Értik- ét viltÉfSMyu márczius 13. 57, metaliques 62.90; 5/, nemz. kölcsön 67.75; 1860-ki álladalmi kölcsön 109.—; bank-részv. 826.— ; hitelintézeti részvények 148.80; London 123.75; magyar földtehermenléai kötvény 74.25; temesvári földtehermentési kötvény 72.25 ; soproni földtehermentési kötvény 70.80; horvát-slavon földtehermentési kötvény ; esüst 112.35; cs. kir. arany 585.— ; Napoleond''or 9.89— ; arany jár. 74.45 ; márka 60.75. Pelelfa szerkesztő : Bátort Ltját. Szerkesztői üzenet 2287. N. Pécs. Valószínűleg elveszett, nem emlékezem reá. Kérem. 2286. V. Bpest. Megkaptuk, s igyekszem, hogy te is megkapd. 2289. 8z. Posony. Közléskor megküldjük a számokat Üdvözlet! 2290. T. Letenye. Becses leveled retten, Sajnálom, de tustelem elhatározásodat. Egyébiránt én — visszaléptem. nittetem az alispáni felhatalmazványnyal élni, a törvény szavaival intvén bárkit a megszökéstől, szigora büntetés terhe alatt rendelve engem embereimmel bevárni." Irényi arcza háromszor váltott színt, mig e végzetes sorokat végig olvasta, azután halálsápadtan a pamlagra hanyatlott — Hah, végem van 1 megvagyok semmisülve ! — dadogott a büszke főur. — Tehát e bűnténynek is napfényre kellett jutni! De nem .... abban nem fogtok gyönyörködni, hogy as Irényi vár urát, mint utolsó gonosstevőt a megyeházhoz czipeliék .... még eddig egy Irényi sem ült a vádlottak padján! Nem .... azt nem fogom bevárni 1 — akadozott a büszke főur, azután ingádosó léptekkel íróasztalához támolgott, homlokára szegezte pisztolyát — egy durranás s a következő pillanatban élettelenül zuhant a nagyravágyó ember a drága szőnyegekre. Azután ismét megkondoltak a harangok s as utolsó Irényit is elkísérték as öröknyugalom hónába. Egy rövid év múlva szegény Camilla is a szebb hazába költözött. Ravatalánál három boldog pár könyezett. Margithay s Nelli, Tihamér s Irén, Victor és Izabella. Egy sírral több lőn az Irényvári sírkertben s egy sokatszenvedett lélekkel kevesebb as életben! Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nél-(202 20-30) kül a Revalesciére dn Barrj gyögytáptzertél Londoniról. 28 év óta semminemű betegség sem volt kénes e kellemes egészségi tápszernek eUenl-állni s üdvösnek bizonyul az felnőtteknél úgymint gyermekeknél orvosság és k&ltség nélkül minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, lélegzési-, hólyag- és vesebaj-, gümő-, aazkór-, nehéi lélegzés-, köhögés-, emésztbetlenség-, dugulás-, hasmenés-, álmatlanság-, gyengeség-, aranyér-, vizi-betegség-, lázszédülés-, vér-megszorulás-, fülzsibougás-, émelygés és hányás, sőt terhesség folyamatában, hártyalob-, mélakór-, soványodás, csúz, köszvény, sápkór ellen, agyszintén csecsemőknél eledelül dajkatej helyett előnyt érdemel. Kivonat 80,000 bizonyítványból gyógyításokról, a melyek minden gyógyszer ellen daexoltak, ezek ✓ köat bizonyítványok Dr. Wuraer tanártól, Beneki, Dr Angelstein, Dr. Choreland, Dr. Campbell, Dr. Déde tanár, Dr. Ure, Castlegtuart grófnő, Brehan márkiné, Issenstein berezeg Mennsdorf-Poulli ministerelnök és több magas államszemélytől, tetszésre bérmentve beküldetnek. Rövldrevont kivonat 80,000 bixonyit-vúnyból: Hét hava most már, midőn vigasztalhatlan állapotban voltam. Mell- és idegbajban szenvedtem ugy, hegy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, ennek következtében tanulásomtól huzamosb ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos Eevaleeeiére-jéről hallottam, azt fölhasználtam és biztosíthatom, hogy tápláló és kellemes Revaleseiére-ja egy havi élvezése után, tökéletesen egé szségesnek és erősbültnek érzem magamat, úgyannyira, hogy a tollat a legcsekélyebb reszketés nélkül birom vezetni. Indíttatva érzem magam ezen aránylag igen olcsó ízletes eledelt, minden szenvedőnek mint legjobb szert ajánlani és vagyok alázatos szolgája. TESCHNER GÁBOR, a magasabb kereskedelmi-tanintézet hallgatója Az igen nemes de Bréhan marking levele. Nápoly, 1872. april 17-én. Uram ! Májbetegség következtében hét "év óta borzasztó sorvadási állapotban voltam. Nem blrtain olvasni vagy írni; reszketés fogta el idegeiét és egész testemet, rósz emésztés, tartós álmatlanság és a minduntalani idegráxkódá idestova hajtott s~, pillanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóros valék. Sok orvos bánt el velem anélkül, hogy könnyebbülést szerezhettek volna. Tökéletes kétségbeesésekben aa Ön Eevalesciére-jét használtam s most, miután háro m holnapig éltem vele köeaönöm a jó Istennek. ▲ Revalesciére a úgfSbb elismerést érdemli, egészségemet tökéletesen helyreállította s oly állapotba tett, hogy állásomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadj i tisztelt ur leg-forróbb köszönetem ás telje* tiszteletem nyilvánítását DE BEÉHÁM MÁRKINÉ. 75,877. sa. Köller Flórián, cs. k. fa<ufri felügyelő Nagyváradon tüdő- és légcső-hurut, fejszódülés és mellszorulásból. 60,715. De Montlouis kisasszony, emészthetlen-ség, álmatlanság és sorvadásból. Táplálóbb levén a húsnál, 50-szeresen megkíméli a gyóaytzer árát, felnőtteknél ugy, mint gyermekeknél. i •• Pléhazelenesékb en »/, font 1 frt 50 kr.,l.f<mt 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt, 12 font 20 frt, 24 font 36 frt Eevalesciére piskóták szelen-ezékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Revalesciére Cho-eoladé táblákban 12 csészére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., poralakban 120 cséssérs 10 frt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 frt. — Megrendelhető Barry du Barry & Comp által, Wien, WaMtCfcptM Hr. 8., - Valamint minden város gyógyszertáraiban és fűszer-kereskedéseiben; azonkívül a bécsi ház minden vidékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. N.-Kanizsán Práger Béla, (ezelütC Lovák Károly) gyógyszertárában; Pesten Török Józsefnél; Aradon Tones t, és társánál; Debrecsenben Mihálovits''"" István gyógyszertárában a kígyóhoz; Eszéken Dávid Gyula gyógyszerésznél; Kassán Wondraschek Károly gyógy zz., Maros vásárhelyit Fogarasi Dömötörnél; Pozsonyban Pisztori Felixnéi és Sölta Rezső gyógysz., Székes-Fehérvárott Die-balla Györgynél, Sopron Voga A; gyóg^sz., Temesvárott Pap József városi gyógyszerésznél, Újvidék Grossinger C. B. és Ernst János gyógy-sserésznél; Varasdon dr. Halter A- gyógyBZ., Verseczen Fischer Móricznál, Zágrábon. Irgal-masok gyógyasertárában. Tisza-UjUk :r;\|toyko Victor gyógyszertárában, r e - •) £ rovat alatt köslöttért felelősségét nem vállal a - • Szerk. H I R D á T fl B B Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-) kaphatók: Megjeleni és minden hazai könyvkereskedésben kapható : Dr. Kriegler Mór. „ÖMMti- vénymintákkal mindkét nembeli betegek számira, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór. „Az elveszett IdtptrJoek vlstiapotláta" vénymintákkal orvosok t''-s betegek számára, ára 90 kr. Mindkét füzet t-gy koUitbeu diszes kiállításban 1 frt. 60 kr. Szegényből lesz gazdag, jó számvetéssel, gyors és biztos segítő minden adas- és vevésnél. Ára kötve e diszesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Uagars Isi Spiegel dsvtschsr Olcktang. Magyarország a német költészet tükrében, díszes kiállításban fűzve 1 frt. 80 kr., elegáns diszkotésben aranyozva 2 frt. 80 kr. Wajdlta Jézsef rKépes ■épsaptársu 1877-ík évre, megjelent 30,000 példányban kötve 60, fűzve 40, kis kíadáü 25 kr. Wf^ Postaj rendelések a levél vétele után azonnal teljesíttetnek. r Epen most jelent meg az 1876. évi országgyűlési törvényét összes kiadása egy teljes leötetben és általam megszerezhető; vidékre is, postai ntánvét mellett készséggel megküldöm. Magyar nyolezadrétü nagybetűs kiadás; fűzve 2 frt 50 kr, diszesen kötve 3 frt 40 kr. Magyar diszes zsebkiadás, fűzve 2 frt 50 kr, diszesen kötve 3 frt 40 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapirés boríték szines kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapir borítékkal 60 kr. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 „ 10 „ 1 , fél minister.......4 „ 20 „ 1 » egész minister . . . . 3 — 9 „ — „ 100 nagy negyedrátü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Lá togat ó-j egyek angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példány diszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok íw&nté&fcaL 20 levélpapir 20botiték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapir 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapir 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal diszes tokban 1 frt 50 kr. Gyönyörűen kiállítót rom. kath. imakönyvek irta: Beke Krlstéf. plébános. Minden hazai könyvkereskedésben kapható ; Haatásfcert, 8-rétü, fűzve í frt. Fél bőrben, tokban 1 frt. 20 kr. Egész bőrben, tokban finom aranymetszéssel 1 frt. 80 kr. Egész bőr, aranymetszés, csat és kereszttel 2 frt. 80 kr. Zerrebőrben, csat és díszítéssel 4 frt Finomabban készítve 6 frt. Selyem- r. bársonykötés aranymetszéssel díszítve 8—10 frt. ■•Mytl atanáaksrt, ) finom papírra nyomva, 12-rétö, hat kitűnő Uevssséf ssvéavs, > aczélmetazetü képpel. Szinnyomatn cadm-Blztss Islkl vezér, \ lappal. Negyedik kiadás. Ára fűzve 1 frt. Fél bőrben, tokban 1 frt. 20 kr. Egész bőr, finom aranymetszés és tóiban 1 frt. 80 kr. Aczél kereszt és csattal 2 frt. 80 kr. Zergebőr díszítéssel 3 frt. 40 kr. Finomabb kiállítással 5—6 frt _Selyem- vagy bársonykötés diszhaénynyel 6—8 frt. Hányd Kassáikért 32-rétü, temérdek képpel díszítve, papirkötéi, tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr. Aczél kereszt, csattal 1 frt Zergebőr, diszesen 1 frt 60 kr. 8elyem-bársony disatménynyel 2 frt 60 kr. Egyházi éwkkisyv, kötve 60 kr. ^»■iWiainal salésy. kötve 40 kr. )í{ye 80xkr- ^J^etszéssel 50 kr., keresztel 80 kr. wajtfts Jázssf „Kepes aépaapUra" 1877-ik évre, megjelent 30,000 példányban kötve 60, főzve 40. kis kiítdás 25 kr Postai rendelések a levél vétele atán azonnal teljesíttetnek. nntxttxttn nyavalyatörés irásilag gyógyittatlk Dr. Kil-lisch speozialista által Dresdában Neustadt (Szászország). Már több, mint 800o sikerrel gyógyíttatott. (222 18-60) SIIISIIIISIII 3000 kötetből álló magyar-német rát ajánlja W^fdits József könyvkereskedése N-Kanizsán Olvasási dij havonként csak 50 kr. Újvidék, 1875. ezüst. Szegeden, 1876. érdemérem. Novotny Antal harangöntő Temesvárott ajánlja magát a t cz. közönségnek minden nagyságú bsrangok előre meghatározott hang ntáni elkészítésére Különöien ajánlja az általa föltalált átlyukasztott harangokat,melyek által nagyobb mérvbeni bang éretik el ; egy ilynemű 100 fontos harang egy mát 170 fontos hsrsuggal egyenlő mérvben áll. (3<>4 G—6) 100 fonton alóli harangok miudenkor készletben találtatnak. A szegedi orsz kiál. érdem- éi emlékérmei érczlemezből öntve « diszesen elkészítve 9 nagyságú párja 3 Értért kapható. — Becses megrendelések pontosan eszközöltetnek Minden rangú személyek, különösen nyugalmazottak, mindennemű tisztviselők, hiztoftitó intézetek képviselői, igazgatók, könyvvivők és állásuélküli személyek tartós és jutalmazó mellékjövedelmet tslálnsk. amely némi képzettség mellett évenkinti 1000—1500 forintnyi fókeresetté vM-hat. Feltételek : ió bizonyítványok, vagy kisebb betét K. C-2494 alatti iratok Oasbe 6- L SS Táreáaak hirdetési üzlete által Becs ben, Slagerstrasse 8. száilíttatnsk tovább. (317 1—6) Scherz S. L, és Társa rőfös ós divatkereskedése a •Menyasszony hoz {Vagy-Kaníisáu. Ezennel értesi:jQk a n. é. közönséget, bogy az Eisinger féle 2 éven át a takarékpénztár éyületben fennállt 27 kros csarnokot átvettük és minden, a rőfös kereskedésbe vágó czikkel nagy mennyiségben felszereltük. Magától értetendő, hogy ezen változással egyszersmind az egyetemlege« 27 kros áruk megszűnnek, de azon kellemes helyzetben v&gyuuk, bogy tisztelt vevőinknek mindeu dicséretes felülmúló előnyöket nyujtunk. Tájékozásul némi áruk Árjegyzékével szolgálunk : Ruhakelmék : Lüstre minden színben 25, 30, 40, 60 kr. a legfinomabb. Rips . 28, 40,--t a Terno, Cacbmér minden áron. . Percalin, Batíst. Jscona 20, 24 , 26, 90 „ Vászounemfiek : 1 vég 54 rőtös Rnmburgi gyolcs 16 frt , 1 , 30 , , febéritetUn 8 frt 25 kr. 1 „ 30 „ fehérített bőr vászon . . 10 . 50 , , 1 . 30 s Sohlesinger gyolcs . . 6 . 50 , Schiffon 16, 18, 20. 24, 30 kT. a legfinomabb, ágybehuzat szines, vagy fehér Grasli 80 röf 7 frt, kávésabrosz •(< nagy, tiszU vászon 70 kr. Balvéták, törülközókendök. zsebkendők, bútorszövetek, csipke és moll függönyök, selyemszövetek, napernyők, női és férfi ingek, női és férfi mancháták és gallérok, nyakkendők, harisnyák, selyem és bársony szalagok, kestyük, szőnyegek és még több más tárgyak bámulatos olcsó árért Minták küldetnek és póstai megrendelések azonnal eszközültetrek. Beeset látogatást kérve, teljes tisztelettel (318 1—1) Scherz 8. L. és Társa. Barátim egyikének ajánlatára megkísértettem az Anatherin-száj vizet használni az én csorbutos, csúzos szájbajom ellen, melyhez még több Üres fogtól való kinoztatás is járult; s a melyek ellen azelőtt többféle szert eredmény nélkül használtam. Ez e n szájvíz teljesen meggyógyította ínyemet és jelentékenyül enyhítette az üres fogaimtól származó fájdalmakat is ; tehát azon kellemes helyzetben vagyok, hogy dr. P o p p cs. kir. udvari fogorvos urnák az én teljes elismerésemet és köszönetemet nyilvánosan elmondhassam. Bécs. (294 III. 1-6) Báró Brandstein Fern. Kaphatók: Kagy-Kanizsán : Prager Béla gyógyszerész urnái, Kosenberg. és Fesselhoffer Jóssef fQssar kereskedésükben. — Pápán : Tschepen J.f és Bermüller J.-nél. — Keszthelyen : Pfisz-terer gyógyszerész. — Zala-Egerszegen: Isóó F., gyógyszerész. — Kapronezán: Wsrli gyógyszerész. — Varasdon : Haltér gyógysz. — Sümegen:Oocmsr Kajet. — Szombathelyen: Pillich Ferencz és Rudolf gyógyszer. — Határőrvidéki 8a.-György<ta: Fibic E. C. — Veszprémben : Tuszkau és Társa, Outhard Tivadar ée fiainál, ugy Ferencai gyógyszerész. — Székesfehérvárott : Braun J., Brotzmann, és Dieballa gyógysz- — Lovaj-B erényben: Heislsr gyógyss. — Kalocsán : Horváth K. gyógyszerén. — Pakson s Flórián J- gyógy« szeréaa. — Körmenden; Horváth J.Somsenread gyógyszerész. — Kaposvárott: Kohn J. 8chr8der és Darás gyógyss. — 8aegssárd : Brahsay gyógyss. — Bonyhádon: Kramolin J. — Bajén: Mi-chitsch 8t, Herzfeld fiai, és Bőszek gyógyn. — Pécsett : Zsolnay W. és E., Zách, Kunz, Kovács, és 8ip«cz gyógysz. — Kárádon: Zadubáasaky gyógyss. _ Marcsaliban: Kiss gyógyss. — Tolna: Fichtel 8. gyógysz. — Dunaföldvárott: Lakács gyógyss. _ Szent- Györgyön : Nöthig. — Alsó-Lendván : Kiss gyógyss. — Rohon-ezon : Simon gyógyszerész uraknál. Balaton-magyaródi bérleti uradalom részéről közhir é tétetik, hogy folyó évi april hó 24 tói oktober hó '',15-ig lovakat, csikókat, ngy szarvasmarhákat legeltetésre elvállal, - legelóbér, beleértve a pásztorbért is — minden darab ló vagy csikótól 10 frt 25 kr., szarvasmarhától 5 frt 25 kr. (297 7-9) Hanny Testvérek, jószágbérlők. Megvizsgált és megjobbított barommérlegek kilogramm-felosztással baromvásárok, baromkereskedók, gazdák, ezukor- és szeszgyárak, sörházak, községek, házaló intézetek és barom tenyésztők számára. Hordereje 750,1000.1250, 1500, 2000,2500,3000 klgr. ára 170, 200, 230,260, 300, 350, 425 frt. vas-korláttal és teljes sulyokkal eHátva. Fa-korláttal 15%-kal, korlát nélkül pedig 25#/0-kal olcsóbb. Ezen mérlegek több kiállításnál kitüntetvék. Az utóbbi bécsi világkiállításnál szakférfiak által minden tekintetben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magyarország-, Orosz-, Olasz-, Oláh-, Törökországbtn s Egyiptomban rész-rehajlatlan elismerés és fokozódó kelendőségre találnak. Ily elérhetlen jó minőségű mérlegeket ajánl Budányi Frigyes és társa, (262 III. 4—15) Stadt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben. M OLL SE IDLITZ- POR A. Pisink akkor valódi hx mmáen dobot c>imUwÍD 4 111 vésetik an.Ji.UI V alUUlj ¿g u ¿n sokszorosított czégem vau lenyomva. Büntető bírósági ítéletek ismételten constatálták czégem és véd jegyem meghamisiUatását; azért óva intem a közönséget as ilyen bzns-sitványok vásárlása ellen, minthogy azok csak ámításra vannak saá mitva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. Valódi minőségben az x-szel jelölt czégeknél. A legmegbízhatóbb önsegélyző »zere a szen -ed« emberiségnek minden belső és külső gyuladásnál, a legtöbb betegség ellen, mindennemű sebülézek, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyilt sel«k, rákfekélyek, üszök, szemgyuladás, mindeunemfi bénulás és sérülés stb. stb ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Valódi minőségben a f-tel jelölt czégeknél. Dorsch-halmaj-zsirolaj Krohn M. és társától Bergenben (Norvégiában.) Ezen halmáj-zsirolaj valsmennyi, * kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokr* használható. Ara 1 üvegnek használati utasítással együtt 1 frt o. é Valódi minőségben a -gal jelölt czégeknél. - Raktárak: N.-Kanizsa (z) Prágrr Bélit gyógy. (zf) Rosenberg Józs. (x) Fesselhofer Józs. (z) Rosenfeld. Barcs (z) Dorser S. Csáktornya (z) Göncz L. v. gyógy. K a r á d Bernstzky A. gyógy. Kaposvár (x+#) Kohn J. (z) Scbröder Sándor gyógy. Kaproncza (xf") WsrU M. gyógy. Kőszeg (z) Csaosinovica Ist. gyógy, (z») B«ttel Ist. gyógy. Keszthely (z) Schleifer A. (z) WCLnsch F. Körmend (zf) Ráts Ján- Szombathely (z) Pillich Ferencz gyógy. Sopron (x) Mezey And. gyógy, (z) Molnár L. gyógy. V e r ő c ze Bécs J. K. gryógy. B á n o k - S z. - Gyö r g y (x) Fibic gyógy. Zágráb (z) Mitlbach 8. gydgy (z) Irgalmashoz gyógy. vx) Hegedűs Gy. gyógy, (z) Perklet Ján. gyógy. Szalonak (z) Schirars Gusztáv gyógyszertárában. cirop paguano, ■J általában ismert, 1 üveg ! frt. frtnak Dostn.ntalvánvnv«l egyenesen Florenczből hozatott vértisztHÓ hatása miatt — 1 ládácska 12 üveggsl 10 frtnak pogtautalványnyal való beküldése mellett, bérmentve küldetik szét. (261 12-52) MOU. A. CS. k. udvari szállitó, Bécs, Tnchlaubeu 9. Wajdits Jóaef kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos" gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán. NAGY-KANIZSA, 1877. márczus -n. Tizenhatodik évfolyam. i frt í •vQfc^ — -— I Előfizetési ár , egész évre 8 frt. fél érre . . 4 , ntgyed évre . 2 f Egy szám 10 kr. Hirdetések G h&JÁboa petitaorban 7, másodszor C) s minden további sorért 5 kr nyilttébben ■oronkint 10 krért Tétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért kfllőn 30 kr. fizetendS. — ■ -. --- A lap ">re)lemi részét % illető SrSfclemények a azerkesxtObúz, Takarékpénztári épület fold • sxiut, — auyagi ré»zét illető közlemények pe- » dig a kiadóhoz bér mentve intézendok : NAGY-KANIZSA Wltsslcsház. Bérmentetlen levelek csak ismert mnnkxtár-saktól fogadtatunk el. \| Kéziratok vissza nem f É küldetnek. k i 30 kr. fizetendS. fe előbb: .ZALA - S O M OG YI KOZLÖN öP^ ____ N.-Kanlzsaváros helyhatóságának, nemkülönben? á „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank, a „n.-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kanizsai kisded- nevelő egyesület, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanlzsal külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A kftzségi orvosok rendezése. VII. (Folytatás.) 2. A községi és körorvosok belszer-vezkedésénél tekintettel kell lenni továbbá a közszolgálat 2. pontja kifolyásából arra is, hogy miként az egyes községek elöljárói, azonkép ók is uralva vannak a területeik határán belül nyilvántartani a lelenczeket, a dajkaságba adcttakat, a szelidebb természetű elmebetegeket, a hülyéket, siketnémákat és nyomorékokat, hogy azokat annál kedvezőbb eredménynyel gondozhassák közegészségi szempontból ugy, mint orvosrendészeti tekintetben. És, hogy szellemi szempontból a jelzett szolgálatnak elég lépvén téve, utalva van minden községi és kürorvos, hogy teljes szorgalmat fordítson a lelencz, a dajkaság, a téboly, hülye, siketnéma és nyomorék ügy helyes tanulmányozására ; ismerkedjék meg azon intézetek természetével, szabályrendeleteivel, hogy szükségből minden oldalról eleget tehessen közszolgálatának. Hogy a jelzett ügyben az orvosok eleget tehessenek, utalva vannak a tőrvényhatóságok őket ellátni a megillető táblás kimutatásokkal. Szükséges az a helyes bei-szervezkedésre. Erre vonatkozólag a m. k. helytartóság 1867. évi márczius hó 31-én 93G2. sz. a. egy rendeletet bocsájtott ki, melynek czélja a jelzett nyilvántartás. E rendelet értelmében utalva vannak a tiszti orvosok nagy szorgalmat fektetni az indokok felderítésére, az égalj sajátsága és életmód felismerésére, hogy az ekként gyűjtött tapasztalatokat táblás" kimutatással bemutassák ; utaltatnak egyúttal a törvényhatóságok, hogy a tárgy fontosságánál és közérdekénél fogva az illető orvosoknak ebbeli tudományos kutatásaik körül minden kitelhető segélyt megadjanak. Ily törvények, ily hatósági rendeletek mellett egy hajszálnyi mulasztást sem lehet eltűrni a jelzett ügy belszervezkedés miké-penjében, ha czélunk az intézménynek becsét és érvét megtartani. A mondottak következtében mondanom kell, hogy a jelzett ügyre vonatkozó rendeletet a szükséges táblás kimutatásokkal együtt minden törvényhatóság megtalálja a maga irattárában, melvszerínt köny-nyü ily példányokkal ellátni a községeket és körorvosokat. Abból, hogy a községi és körorvosok az imént körvonalazott ügy vezetésében az égalj sajátsága, a népek életmódjának tanulmányozásáravannak utalva, nagyon köny-nyü megérteni azt, miszerint minden községi és körorvos utalva van arra is, hogy egészségi területére vonatkozó szakszerű 0rV08Í helyleirást készítsen. És méltán; mert ilyennek birása irányadó minden közegészségügyi intézkedésekben. 3. A közszolgálat 3. pontja szerint a véd-himlóojtást a községi és körorvosok végzik az országosan kiszabott díj mellett. Tekintettel a sikeres véd-himlóojtás nagy hord-erejére; — tudva az akörül fölmerülni szokott töménytelen óriási akadályok természetét; — tekintvén az ojtás sikerét veszélyeztető mulasztásokat, föltétel nélkül szükségessé válik e tekintetben is a helyes belszervezkedés, melynek czélja a sikeres ojtást biztosítani, az akörüli foglalkozást őrszemekkel kísérni s ezáltal megvédeni annak érvét és teljes becsét. Hosszú évi tapasztalás után a következő belszervezkedési módot vagyok bátor ajánlani: tartassék nyilván az ojtás a községi és körorvosok, a községi elöljárók és lelkészek által és pedig ilyformán : a) a lelkészek adják ki évről-évre az ojtásra képes szülötteket megillető rovatok alatt; b) a községek elöljárói ezt átveszik; c) az ojtó orvos ezek szerint végzi oj-tását; d) adassék minden községnek egy ?éd-himló ojtási táblás kimutatás, töltsék be ezt ojtás alkalmával ugy, hogj az orvos által vezetett jegyzőkönyvvel összhangzásban legyen. Bevégezve lévén az ojtás, irja alá az orvos és egy, az ojtáson jelenvolt elöljáró, utóbbi a községi pecséttel hitelesítse, tartsa vissza, hogy a maga idejében a felül-őrködó megyei tiszti főorvos, mindenkor pedig a járási orvos abba beletekinthessen és tudomásul vehesse az ojtás körüli foglalkozás miképenjét; e) bevégezve lévén azon községben az ojtás, az orvos kitölti a lelkész által kiadott azon névsor rovatát, melyben jelezni kell, hogy minden gyermeken minő sikere lett az ojtásnak. Ennek kitöltése után hitelt érdem-lóleg aláírja az orvos, a jelenvolt községi elöljáró, mint tanú, megpecsételi és vissza áthelyezteti ugyanazon lelkészi hivatalnak; f) a lelkész tudomásul veszi a megtörtént ojtást, a neki küldött névsorból a szülöttek könyvébe a beojtottak nevei után az e czélra ott létezendő rovatba följegyzi, hogy ugyanaz mikor és mily eredménnyel lett beojtva. E jegyzék neki nemcsak az ojtás ellenőrzésére ad jó szolgálatot, hanem arra is, hogy midőn az illetők által a keresztlevél kikéretik, azon alkalommal a megtörtént oj-tásról is bizonyítékot tehessen; g) utasíttassék az orvos, hogy irodájában évekről-évekre általános véd-himlóoj-tási táblás kimutatást tartson, hogy szükségből minden perezben feltüntethesse, hány gyermeket ojtott egyik évről a másikra. Ily szigorú rendszabály által utalva vannak a községi és közegészségügyi közegek az ojtás pontos és eredményteljes végzésére; e gyakorlatszerü belszervezkedés mellett bizonyára nem fognak a jegyzőkönyvbe vezetett és sikerrel beojtottnak jelzett egyének utólagosan himlőzni, bizonyára a legritkább esetek közé fog tartozni az, hogy a természetes himlő mint járvány népeket pusztítson. 4. A közszolgálat 4. pontja szerint a balottkémlést vagy magának a községi kör-orvosnak, vagy egy erre betanitott más egyénnek szegényeknél ingyen, vagyonosaknál dij mellett kell teljesíteni. Czélja a tetszhalottakat el nem temetni, a járvány, ragály természetű betegségeket eleve korán felismerni, felfodözni a természetelleni, erőszakos halál-eseteket. Szen ügy szinte megkivánja a helyes belszervezkedést, rendszerint a fönnálló szabályrendeletek kifolyásából. Kell tehát, hogy minden halottkém halottvizsgáló szabályrendelettel ; — halottvizsflálati jegyzőkönyvvel és halotti czédulákkal legyen ellátva. A községi és körorvosoknak föltétel nélkül szükségük van a halottak nyilvántarthatása tekintetéből oly táblás kimutatásra, melyből a népek szaporodását és apadását napról-napra figyelemmel kisérhetik, hogy szükségből ne csak hivatalos jelentést, hanem intézkedést is tehessenek. TÁRCZA Az alvás és jelenetei. (Felülvaala: Farkas László fógymn. igazgató.) I. Az alvás. Emberi természetünkhöz tartozik, hogy a közönséges, minden napi, megszokott dolgok ¿talában keveset érdekelnek bennünket; nem igen alkalmasok arra, hogy figyelmünket magukhoz ragadják, vagy épen hosszabb időre lekössék, sőt ellenkezőleg: fárasztók és untatok. E tekintetben az alvás tüneményének, melyet mai felolvasásom tárgyául választottam, megvan az a szerencsétlen tulajdonsága, hogy a szó szoros értelmében minden napi dolog, mert rendes körülmények között minden 24 órában megesik mindnyájunkon. Kitettem tehát magainat azon veszélynek, hogy e teremben sikerülni fog tisztelt hallgatóimat szépen elaltat nom; mert az elálmosodás nyomában jár az unatkozásnak. Minő szép csendéleti jelenet is lenne az, ha föltekintve e sorok közül, egyszer csak azon venném észre magamat, hogy közönségem a viszontlátásig jó éjszakát mondott a világnak s én az érzéketlenül pislogó gyertyalángoknak vagy legfeljebb a bámészkodó egereknek beszélek ! Et esetben, mitől óvjon meg a könyörületes ég! természetesen magam sem tehetnék okosabbat, mint hogy két tenyerembe illeszteném fejemet s aludnánk társaságban, mig a város valamelyik emberséges hajdúja Bzives volna bennünket fbiébreszteni. Azonban nehogy valaki efféle ravasz politikával gyanúsítson, szükségesnek tartom előre kijelenteni, hogy koránsem az elaltatás szándé- kával ültem a felolvasó asztalhoz, hanem határozottan azon czélból, hogy — amennyire gyarló tehetségemtől telik — tisztelt hallgatóimban választott tárgyam iránt érdeklődést keltsek s becses figyelmökkel egy órára magamat megajándékozzam. Es elég merész vagyok megvallani, hogy e czélom elérése iránt némi reménynyel is kecsegtetem magamat; nem mintha megáldottnak hinném egyéniségemet avval a képességgel, hogy valakinek csak egy pereznyi unalmát is el tudnám oszlatni saját jóvoltomból, mert hiszen szerencsére tul vagyok már az önámitáson : hanem mivel megvagyok győződve, hogy az alvásban, habár mint jelenség köznapi, ha nem vetjük magunkat minden szó nélkül az első felhívásra karjaiba, hanem szembe állunk vele és faggatásainkkal kicsaljuk titkait, olyan varázserőt ismerhetünk föl, mely a mákéval ellenkező hatást gyakorol reánfc. Igaz, hogy az alvás, épen azért, mivel egészen közönséges és mindennapi tünemény, valamint az evés és ivás, látszólag semmi meglepőt nem foglalván magában, nem tartozik azon jelenetek közé, melyek kíváncsiságunkat a tud vágy unkát fölébresztik. Ki csodálkozik azon, hogy egyátalában aludnia kell ? Anélkül, hogy értenők, a megszokottságnál fogva egé-szen természetesnek találjuk s egyszerűen elfogadjuk, mint meg nem másítható természeti törvényt. Pedig ha jól fontolóra vesszük a dolgot, nem lehet tagadnunk, hogy az emberi életnek azon nyilatkozása ez, mely valamennyi kőzött ez ideig talán a legrejtélyesebb. Mert az élet egyéb jeleneteit, melyek az ébrenlét alkalmával mennek végbe, mindenekelőrt magunkon, meg aztán másokon is aránylag könnyű .»serrel észlelhetjük, mert megvan tiszta eszmé- letünk, öntudatunk, mi az észlelésnek alapja s legelső kelléke. Mások leikébe ugyan, mint mondani szokás, nem látunk be; de as kétségtelen, hogy a belső állapotok bizonyos jelek által, minők: a besaéd, a taglejtés, az arcskife-jezés a testtartás és egyebek, több vagy kevesebb határozottsággal külsőképen is nyilatkoznak, mi által módot találunk mások megfigyelésére. Ellenben az alvásnál épen az a legjellemzőbb sajátság, hogy as öntudat elenyésaik, s a szellemi élet a külvilágtól teljesen visszavonulva, mintegy önmagába zárkózik; ezen állapotnak magunkon való közvetlen megfigyelése tehát lehetetlen, másokon pedig legalább is igen nehéz és a helyzet különös voltánál fogva sok helytelen magyarázatnak s télreértésnek lehet okozója. Vagy nem a tájékozatlanságot • nem e tünemény rejtélyességét bizonyítja-e as a sok babona és boszorkányság, melyeknek oly gazdag forrása az alvás nemcsak a műveletlen kosnép, hanem még az értelmesebb osztályok között is ? Gondoljuk csak meg, minő ellenmondás látszik lenni sbban a különös dologban, hogy a szellemiséggel és öntudattal fölruháaott lénynek időnkint olyan állapotba keli jutnia, melyben épen a szellemi lényegéből folyó tevékenységek, as öntudat, a szemlélet, as érsések és as akacat szünetelnek, mintha a lélek kiröpült volna belőle! Éa mégis ea az állapot nemcsak szükséges, hanem épen oly természete* és szabályszerű, mint bármely más jelensége életünknek. Sőt többet mondok: nincs sz ember életének egyetlen mozzanata,mely oly ellenállhatat lan követeléssel erőssakolná ki tőlünk a maga osztályrészét, mint as alvás. As éhesség kínjaival képes as emberi akaraterő megküzdeni egész sz éhhalálig; de as alvás elleni küzdelmében nincs ennyi -hatalma, mert nemcsak az alvás asüksége jelentkezik pillanatról pillanatra hatalmasabban, hanem fokozatosan gyöngül a daezoló akarat ereje is, mig végre kimerülten omlik a hős — nem a halál karjaiba, hanem Morpheus keblére, hol néhány óra alatt uj életerőt sseres a további küsdelmekre. Jutott-e már valaha valakinek eszébe, hogy az alvástól elszoktassa magát? Ekkora sseszéljt senkiben sem tennénk föl; pedig mindennek a^kad embere ezen a különczködő vilá-gon^-ÜL mult században uralkodott egy les király, ki azt állította, hogy az alvás nem egyéb, mint az embereknek lomhaságból eredő roes szokása; föl is tette magában erősen, hogy ő leszokik erről a haszontalanságról. Módjában volt embereket rendelni magához,hogy mellette fölváltva viraaazanak s csakugyan ki is állotta s próbát több napon és éjen keresztül * már örülni kezdett a diadalnak, midőn egyszerre székébe hanyatlott s oly jóisö álombs merült, hogy talán összes ármádiáinak minden ágy uja sem lett volna képes fölébressteni, mig a terméeset azt nem mondotta, hogy már elég; és másnap lemondott hóbortos tervéről. Minket,kik sem bölcsek, sem királyok nem vagyunk, a mindennapi tapasztalás régen meggyőzött ás alvás szükséges voltáról; de másrésst törökbarát létünkre törökök sem vagyunk, hogy a fátumban minden további után-gondolás nélkül megnyugodjunk. A gondolkodó ember kielégíthetetlen és örökké kételkedő; nem elégszik meg avval, hogy ez, vagy ama dolog így, vagy ugy van, hanem azt is tudni akaija, miért vsn így és miért nem máskép? A kérdésekben kifogyhatatlan, mert ha egyre A halottkémek részére a magas kormányhatóság 1858. évben 7324. sz.a. utasítást adott e czim alatt: „utasítás a hatottkémek számára." Ennek D J O gyon könnyű eleget tenni a halottvizsgálati szolgálatban, jelzi ez magát a szolgálati teendőket és feltüntet kétrendbeli rovatos táblát, melynek I. számmal jelzett táblája a halottvizsgálatra vonatkozik, II. szám alatti táblája pedig a nép szaporodása- és apadásának kimutató táblája. Ezen szabályrendelet a halottkémeknek minden egy halott külső szemléléseért 12 p. kr.dijat állapit meg. Miután a halottkémlet egyik kiegészítő része a közszolgálatnak, szükségessé válik, hogy a halottkémek ezen halottvizsgálati szabály utasítással ellátva legyenek, mely arra is szolgál, hogy szükségből a nem orvosok a halottkémletre tanitathassanak. 5 A közszolgálat 5. pontja szerint az orvosok kötelesek illető körükben az egészségügyi mozzanatokat és változásokat figyelemmel kibérni, a feimerüló káros hatánvok 1 V elhárítása iránt javaslatot tenni; — a 6. pont alatti közszolgálat szerint az orvosrend-óri vizsgálatokat és egyéb teendőket díjtalanul. az orvostörvényszéki munkálatokat pedig megbízás folytán díj mellett teljesitendi. A most fölemiitett kitételek utalják az illető orvosokat, hogy midőn a belszer-vezkedéshez fognak, a szükséges tárgyak közül maguknak rendes naplót, betüSOTOS, igtató és jegyzőkönyvet, hév- és légsuly-mérőt beszerezni meg ne feledkezzenek, mert szükség van mindegyikére; részben a közszolgálat nyilvántartásában, részben azért, hogy az időváltozás befolyásaiból előidézni szokott növényi és állati egészségi háborgatások okai minél könnyebben főiismertethessenek. Az orvosrendőri szolgálat messzeterjedő lévén, ezzel szemben az orvostörvényszéki szolgálat is nagy fontosságú, mindegyike éles elméleti és gyakorlati ismeretet kiván. Feltétlen szükséges pedig e kettőnek folytatva tartó tanulmányozása, mert ezek alapos ismerete nélkül teljes lehetetlenség a községi és körorvosoknak hivatalukban kielégítő szolgálatot tenni. Ily nagyfontosságú lévén az orvosrendőri és orvostörvényszéki szolgálat, feltétlenül szükségessé válik az orvosok belszervezkedésénél gondolni arra, hogy a jelzett két ügyre vonatkozó szakkönyvek is beszereztessenek. Orvosrendőri szakkönyv (politia me-dica) a német irodalomban nagyon sok, a magyarban annál kevesebb jelent meg. Egyelőre szükségesnek tartom beszerezni Dr. G r ó s z „Orvosrendőrség" czimü könyvét, mely megjelent Pesten 1863-ban. A német irodalom terén megjelentek közül leg- megnyerte a választ, ebből előállt a másik; s et így megy tovább mindaddig, mig kételyeinek csomáját ketté nem metszi az örök álom. így vagyunk as előttünk álló feladatul, as alvás kérdésével is. E kérdésre: „Miért szükséges sz alvás ?« igen könnyen felelünk meg avval, hogy a kifáradt testi és szellemi erőknek szükségük van a kipihenés és felüdülésre, ezt pedig csak az alvás adhatja meg. Evvel azonban még nem sokat mondottunk s mesz-aze vagyunk a feladat megoldásától, mert ime egy feleletből nyomban e két uj kérdés üti fel fejét: .Miben rejlik hát az alvás felüdítő ereje? s miért lankadnsk el a testi és szellemi erők ?« Egy gőzgép, csak etessék elegendő tüzelő anyaggal s itassák elegendő vízzel, dolgozik szakadatlanul és nem fárad el; ellenben az állat a legbőségesebb táplálkozás mellett is kifogy munkaerejéből az alvás hiányában rövid idő alatt Mily hamar kimerül az az .eszes állat* is, mely oly fennen hirdeti magát az Isten kép-másánsk! pedig sokszor csak ugy hasonlít az Istenhez, mint a kanizsai sz. háromság szobor a sz.-háromsághoz. Gondolkodó eszünk, akarati erőnk, idegeink és izmaink ellankadásának s az alvás álul eszközölt felüdülésöknek okát kimagyarázni : ez az a nagy feladat, melynek megoldása már sok tudósnak került sok fejtörésbe, aa ókor Aristotelesétől kezdve napjainkig. Annyi bizonyos, hogy as ébrenlét és az alvás közötti különbség főkép az a gy o n, ssellemi tevékenységünk e kiváló szervén jelenkezik; mert az alvás legszembetűnőbb jelensége: öntudatunknak, összes ezellemi életünk eme gyupontjának, eltűnése. E szerint az agyon végbe menő változás megismerésével a titok jó része ki lenne derítve; mi talán nem is járna igen sok nehézséggel, ha a tudomány emberei az alvó egész- séges ember koponyáját felnyitnák és agyvelejét szétbonczolnák; de efféle operatiót ez ideig csak gyilkosok szokUk végbe vinni, ezeknek meg nincs idejök a tudományos kuUtásra. Azooban a boncztannal és életUnnal foglalkozó tudósok sem riadnak vissza bizonyos fokú kegyetlenségtől a tudomány érdekében, és neki eresztik bonczkésöket — nem ugyan az élő embernek, hanem mesterségesen elaltatott állatoknak, melyeknek szervezetök, lényeges alkotó részeiben és működéseiben, megegyezik az emberével. Fenmaradt ugyan itt is az a nehézség, hogy ta mesterséges alvás nem egészen az, mi a természetes alvás; ámde a kettő között mégis oly nagy a hasonlóság, hogy egyikről a másikra lehet következtetést vonni, ha nem is szigorú biztossággal, de legalább nagy valószínűséggel. Ilynemű kísérleteken alspszik Preyer W. jenai tanár legújabb alvási elmélete, melyet a mult év szept. 18-án Hamburgban a német orvosok és természetvizs-válók 49 ik egyetemes gyűlésén adott elő. Ezen eddig legtöbb valószínűséggel biró elmélet lényege a következőkben áll: Tapasztalati tény, hogy az alvást kivétel nélkül mindig as érzéki szervek, sz izmok és as ideges középponti szervek ellankadása elősi meg. A külső érzékek nem egyebek, mint as érző idegeknek, as izmok pedig a mozgás idegeinek végső szervei; maguk az idegek meg részben az agyból, részben pedig az előbbinek folyUtását képeső gerinczagy bél indulnak ki és ágaznak szét a test különböző részeibe; ezért tartjuk az agyat az érzéki; és szellemi élet központi szervének. Már az agy munkásságához — tehát az összes érzéki és ssellemi életnyilatkozatokhoz, melyek kétségtelenül aa agyból veszik kiindulásukat — föltétlenül szükséges az, hogy folyvást kellő mennyiségű melegebben ajánlom a következő czimü szakkönyvet : „Handbuch der Medizinischen Polizei. Dr. I. H. Schürmayer. Erlangen 1856.- Az orvostőrvényszéki szakkönyvek közül megszerezni ajánlom ifj. B e n e F e-r e n c z .Törvényszéki orvosi tudomány'' czimü könyvét, mely megjelent Pesten 1843-ban. Továbbá Dr. Sikor József „Törvényszéki orvostudomány* czimü művét, mely megjelent Pesten 187 l-ben. Végre Dr. Bernt József kővetkező czimü s öt kötetből illó kiadását: „Systemathi-sches Handbuch der gerichtlichen arzneu-kunde" és „Wisareperta," melyek megje lentek Bécsben 1834-ben. Midőn a jelzett, vagy az azokhoz hasonló czimü szakkönyvek beszerzését javaslatba hoztam, gondoltam arra, hogy a megyék főorvosai ilyképeni intézkedéssel nem engedendik a községi és körorvosok szellemi művelődésük hanyatlását létrejönni, inkább eszközt és módot keresendenek azok szellemi fejlődésére, művelődésük biztositá sara. Dr. Sikor szakkönyvére vonatkozólag még egy igen érdekes megjegyzést kívánok hozni és ez a következő: annak 46. és 47. hasábjain egy táblás kimutatás létezik, mindegyike a mérgezési eseteknél szükségelt ellenszereket és azok alkalmazását tünteti fel. Az első rovat a mérgeket, — a második a fő, — a harmadik pedig a házi ellenszereket jelezi. Azért emlitem ezt föl, mert ilyenre ugy mondhatni, minden egyes községházának, községorvosnak, jegyzőnek, lelkésznek, sót minden egyes családnak is mulhatlan szüksége van ; bizonyíték erre az oly gyakran előfordulö véletlen és czélzatos mérgezési eset. Hyeket fali naptár alakban volna legczélszerübb belszervezkedésre beszerezni. Az orvostörvényszéki munkálatok díjazása miképenjét tudomásul vehetik az illető orvosok „a m. kir. igazságügyi minis-ter által 1872 -ben hivatalosan kiadott „szabályrendelet" 8, 17. §§.Kitételeiben, ennélfogva e jelzett hivatalos könyvnek helyet kel! foglalnia a többi beszerzendő könyvek közt. 6. A közszolgálat 9. pontja szerint a községi és körorvosok évnegyedenként egészségügyi jelentést tartoznak tenni illetékes elöljáróságaiknak, mely jelentésnek a közszolgálat egyes pontjaiból kell kifolynia. Jelentéseiknek nyilvántarthatása végett egyes jelentéseiket jegyzőkönyvbe iktatandják. 7. A községi orvosok, mint a járási orvosok teendőivel is megbízottak, közszolgálataikban tartoznak (156. §. b) ügyelni a lakhelyek s épületek közegészségí feltételeire sat. Annyit tesz ez, hogy midőn az orvosok belszervezkedéséról van szó, láttassék el minden község, községi és körorvos egy e czél-nak megfelelő .építészeti szabályrendelettel." Építészeti szabályrendelet nélkül vajmi nehéz e tekintetben zöld ágra vergődni, és épen azért, mert a községek hiányával vannak a szükséges és kellő kényszerrel felszerelt szabályrendeletnek és azok megtartására sem fordittatik kellő szigor, melyek léteznek, fiz oka annak, hogy némely községek posványos, ingoványos, nedves, fü-ledt helyen állnak; - a lakházak nedvesek, szűkek, s nem bírnak elég nagy ablakokkal, kéménynyel, azért is sötétek, füstösek, udvaraik rondák; hiányával vannak a beteg szobáknak sat. És pedig nem kell feledni, hogy a helyes építkezés egyik fő kelléke az élet és egészség biztonságának. Az építkezés köriili mulasztásokat, az ezekből keletkező élet és egésziég biztonsága elleni hatányokat csak az ismeri, ki a uép közt forgolódik, foglalkozik, mint fog foglalkozni a községi, kör-orvos. Nem egyszer jövünk a legnagyobb zavarba ragályos, járvány betegségek uralma alatt, midőn rendeletek érkeznek, hogy a betegek, halottak és egészségesek elkülönítve gondoztassanak és nincs a házban egy közös szobánál több, nincs községháza, nincs halotti kamara, hogy az elkülönítést csak gondolatban is végre lehetne hajtani. Egészséges, beteg és halott egy szobában vannak, mely azt okozza, ha Istennek ugy tetszik, halni, pusztulni nem fognak a népek, de észszerű segítséggel nem lendíthetni a dolgon semmit. Ezekben vélem végrehajthatónak a községi és körorvosoknak helyes anyagi és i szellemi belszervezkédését. Utolsóra vonatkozólag még a következő megjegyzést vagyok bátor felemlíteni: az orvosok szellemi műveltségére a közönségnek rendkívül nagy szüksége van, üdvöt csak a mély tudomány képes megadni, ennél fogva fő figyelem fordítandó arra, hogy a községi és körorvosok nagy súlyt fektessenek tudományaik fejlesztésére, gyűlöljék a szellemi fejlődés elpar-lagolását; de hassanak magas hatóságok és törvényhatóságok, községek és egyesek orvosaik anyagi jobblótjének biztosítására,hogy az anyagi jólét képességet adjon a szellemi, illetőleg a tudományos művelődés fokozha-tására. Tegyen áldozatot a magas kormány, tehát rendelje el, hogy a községi orvosoknak díjmentesen, hivatalból szolgáltassák ki az oly annyira nélkülözhetlen, a korszerű gondozást jelző „Heti orvosi lap" ; törekedjenek a törvényhatóságok illetékes évi orvosi dij megállapítására; iparkodjanak az éleny (oxygen)jusaon hozzá, mi a lélekzés alkalmával a levegőből jut a vérbe s evvel együtt a szervezet minden részébe, nevezetesen as agyba is. Eszerint ha az éleny valamely módon elvonatik az agytól, beáll a munkára való tehetetlenség, vagyis az elfáradás s ennek nyomában az elalvás. Ámde a tett kísérletek után nem alaptalan az a föltevés, hogy az agy és az izmok tevékenysége közben különbféle sajátságos anyagrószecskék képződnek, mint pl. a szén elégése alkalmával a hátramaradt hulladék. Ezen anyagok nagy hajlandósággal bírnak az élenyülésre, azaz vegyülésre az élenynyel, minek természetes következménye az, hogy az agytól a szükséges élenymennyisé-get elvonják s ily módon megfosztják munkásságának főtényezőjétől; ennek következtében lassankint elenyészik sz öntudat, a gondolkodás. sz érzés és az önkéntes mozgás, vagyis az ébrenlét átmegy as alvás állapoUba. Ebben állana tehát az agy s vele együtt érzékeink és szellemünk kifáradása, mi egyutul természetes következményképen vonja maga után a szünetelés, azaz nyugvást. Ez uton sz alvásnak nemcsak mibenléte, hanem szükséges volu is meg volna fejtve. Ezen elmélet helyessége mellett bizonyít az a körülmény is, hogy alvás alatt as ugy ne vezett tenyésséleti műk ödések, minők: az emésztés, a lélekzés, a szív mozgása és a vérkeringés, nem ssűnetelnek, legfeljebb annyi változás esik rajtok, hogy valamivel lassabban mennek végbe, mint az éber állapotban; igy a lélekzetvételek száma 20-ról 15 re csökken perczenkint; az emésztés gyengülése kiviláglik onnan, hogy ha teli gyomorral térünk nyuga lomra, 7—8 órai alvás után sem érzünk éheseéget, mert as emésztés még nincs befejezve, mire különben 4 óra is elég volna ébrenlétkor. egyes községek a közegészségi törvény 7, §. kitétele értelmében a birság pénzeket t közegészségügyi czélokra olyképen fordi tani, hogy az orvosok részére a egszüksége-sebb szülészi, sebészi, boncz és egyéb eszköi készletek,Írószerek, szakkönyvek, azok meg-terheltetése nélkül szereztethessenek be. TERSÁNCZTY. megyei tisxti orvog (Folytatása köv.) A tiszti önsegélyző szövetkeset közgyűlésén a felügyelő bizottság következő jelentést tett. T. közgyűlés! Most egy éve tartotU a tiszti szövetkezet utolsó tisztujitását. Az akkor választott felügyelő bizottság megbízatási ideje a jelen órá ban lejár. De mielőtt a bizalomkészitette polczról, melyre a t. szövetkezet bennünket helyezett, — lelépnénk, még egy utolsó kötelességet kell toljesitenünk. Jelentést kell tonnünk sz évi számadások és mérlegről, sat. közgyűlés feladata leend megítélni, vájjon az elért eredmény megfelelt-e a várakozásnak. Sajnosan kell felemlítenünk, hogy a felügyelő bizottság együttes működésére az időszerű körülmények gyakran hátrálutóan folytak be, de ezen körülmények befolyásának említésre méltó következményei épen nem voluk. A szövetkezet igentisztelt igazgatóságá-nak páratlan elismerésre méltó működése minden aggodalmat kizár, s büszkén mondhatjuk el, hogy csak egy ilyen igazgatóság képes a t. közgyűlés előtt már ismert eredményt felmutatni ; s csakis egy ily igazgatóság leend képes szövetkezetünket a kívánatnak legvirág zóbb fokára emelni. A felügyelő bizottság a számadások megvizsgálásánál a lehető legszigorúbb figyelések közt csak egy tételre sem akadott, mely annak jogosultságit magán ne hordozta volna. Téves tehát némelyek azon nézete, hogy a szövetkezet igazgatósága az uzsora álul magát elragad -Ütni engedte volna. Működésében — a számadások alapján — nem vehetett egyebet észre a legszigorúbb vizsgáló sem, mint észszerű gazdálkodást, ssemelőtt Urtva a törvény, az alapszabályok, a körülmények s néha még a méltányosság alkalmazását is. Uzsora helyett in kább lényeges megUkaritásokat észlelünk akkor, midőn a felszerelési tárgyak elágazó sokféleségeire oly csekély öszszeget látunk igénybe véve. A számadásokat illetőleg tehát nem nyújthatjuk hosszura jelentésünket, mert feleslegessé teszi azt a tény, mely szövetkezetünk igazgatóságának tiszta, s az eredményekben oly ör vendetes működéséről beszél. Szóval: ugy az anyag, mint a pénztári számadások körül a lehető legnagyobb poutosság észleltetett. E helyen hálátlansággal volnánk vádolhatók, ha a szövetkezet igazgatósága s könyvelőjének időt, fáradságot nem kímélő önzetlen működése fölött elismerésünket ne nyilvánítanánk. S hogy a t. közgyűlés ennek ne csak szóval, de tettel is kifejezést adjon : bátrak vagyunk ezen jelentésünkhez egy szerény indítványt A lélekzes és vérkeringés látják el a testet a szükséges meleggel; minthogy pedig eme működések az alvás ideje alatt lassúbbak, a meleg fejlődés is csekélyebb s es okból van szükség a takaróra. Az emiitett életműködésekben tehát nem áll be szünet az alvás alatt; már pedig ezek arra szolgálnak, hogy pótolják s helyrehozzák a testi szervezet részeit, melyeket » * munka — legyen ez érzéki vagy szellemi — koptat, elhasznál; e szerint az alvás jelentősége abban áll, hogy a többé kevesbbé megviselt szervezetet mintegy rendbe ssedi, helyre állítja. Legelső sorban illeti ez az agyat, melytől, mint említettük, az érzéki és szellemi működések folytán kifejlődő anyagok az élenyt elvon ván, a további éber munkásságra képtelenné teszik; de épen az alvás alatti munkaszünetnél fogva az sz éleny, melyet ekkor nyer a folyvást keringő vértől, nem vonatik el tőle, mivel az elvonó anyagok további fejlődése is megszűnt, hanem újjáalakítására forditUtik. MélUu mondhatjuk tehát, hogy az egészséges jó alváa után úgyszólván újra születik as ember. A mondotuk szerént az alvás egyrészt ugy tűnik föl, mint gyöngeség, mivel fáradtság eredménye; de másrészt erő ameny nyiben as alakítás munkája a feladaU. Es as oka, hogy a gyermekek aránylag sokat, az öregek keveset alszanak. Amazoknál ugyanis a még gyönge idegzetet és izmokat hamar kifá r; sstja a szemlélés, érzés és önkéntes mozgás (es a gyöngeség); mig gyors fejlődésü szervezetükben túlnyomó a képző erő: — ellenben »* öregeknél épen ezen képző erő, mely az életi«» lyamat tulajdonképeni magva, hanyatlóban van. (FolyUtása köv.) csatolni: miszerint — tekintve szövetkezetünknek bár kedvez»''» viszonyok, de az általános tiszteletdíjak rendszeresítéséhez mégis csekély vagyonnal dicsekedhető jelenlegi állapotát, — az igazgatóság fáradhatlan működéséért jegyzőkönyvileg elismcréstés köszönetet, — a könyvvezető urnák ernyedetlen szorgalommal teljesíteti ténykedéséért pedig emellett a tiszta nyereségből fizetendő 20—25 frtnyí tiszteletdijat szavazzon meg. Ezen, a számadások iránti jelentésünkben mondottak teljes mértékben alkalmazha-tók lévén a mérleg felállitásánáJ követett el járásra is, kétséget sem szenved, hogy ha már <t számadások átvizsgálásánál helyes eljárás észleltetett, ebből kifolyólag a mérleg, — mely a számadások tömkelegén nehezen eligazodó áttekintés megkönnyítésére, s az eredmény feltüntetésére szolgál — szintén csak korrekt ala-poni felállításáról tehet kézzelfogható tanúbizonyságot. Ennyit említhetvén a mérlegről áta Iában, helyén látjuk áttérni annak egyes tételeire. Vegyük vizsgálat alá az egyes részeket, hogy a test teljes épségéről meggyőződve, annak életképességére nézve, a létezhetés minden kellékeit szigornan megbírálva, a t. közgyűlés véleményét kimondhassa. Kétségkívül itt is a számok beszélnuk. A szövetkezet igazgatósága által tett jelentés bői e számokat már ismeri a t. közgyűlés, mi itt tehát abból csak a következtetéseket vonjuk le. Mint látszik, a pénztári maradvány a a kiulevó előlegek összege fényes jelét tárja elénk azon elvitázhatlan ténynek, mely szövetkezetünk szükségességét s egyszersmint életképességét világítja meg, — azon ténynek t. i. mely mutatja, hogy szövetkezetünk forrását elegen látogatták, s meglehetős mennyiségben élvezték szükség esetén jjgaikat a szövetkezet tagjai, s hogy e jogok élvezetére mig egyrészről segély-zóleg, másrészről gyümölcsözőiig minden lehető elkövettetett. Észlelünk ugyan pangást is a sajnosan kell íelemlitenünk e téren, hogy az anyagok togyasztása, mely pedig vagyonunk emeléséhez a legnagyobb contingenst van hivatva szolgáltatni, — nem szülte a várt eredményt. Nincs <>k, okozat nélkül. Igaz, hogy a tagok részvétlensége tek''nthető e hanyatlás első okozójának, de viszont jól tudja azt a t. közgyűlés, hogy a multévi anyag — áremelkedés is lo-v<asztólag hatott általában a fogyasztási őzikéikre, magára a fogyasztásra és a vételkedvre s igy a mostoha viszonyok lettek forrásává a részvétlenségnek. De ezen árhullámzás, ha hátrál tatólag is, de nem kárthozólag gyakorolt hatást a szóvetkezet életére; a mennyiben nem ugyan az általános jövedelmet, de a szövetkezet tagjainak igényeit mindenkor jutányos Árak mellett elégitheté ki. Ki kell emelnünk egyszersmint a tagok részéről mutatkozó azon örvendetes jelenséget, hogy kötelmeikről — számba nem vehető kivételek mellőzésével — soha sem felejtkezének meg, s igy mig saját részükre kivívták a bizalmat, másrészt közreműködtek a szövetkezet üdvös lelvírágc-ztatására. A mennyiben elégedetten tekinthet mindenki megtakarított filléreire, s a mily méltá-tányos teltételek möilett élvezheté a szövetkezet segélyét; háromszorosan felülmúlja ezt az év végével felmutatott eredmény, a tiszta nyereség, mely megmaradva a tőkének emberséges kamatok melletti gyümölcsöztetésében, a betétek után meglepő hasznot nyit a szövetkezet tagjainak. Mielőtt a nyereség mikénti felosztásának módozatára térnénk, szükségesnek látjuk a tartalékalapról is megemlékezni, mely a tiszta jövedelem 5%-ából, a késedelemi kamatok, a torvény és alapszabályok értelmében a szövetkezet javára viszszamaradt, illetőleg elévült üzletrészekből nyeri képződését. Egy pénzintézet tartós létezhetésének biztosítása tartalékalap, illetőleg a szövetkezet által szükség esetén a veszteségek pótlására fordítandó pénzalap nélkül nem is képzelhető. Jól tudjuk, hogy amily megelégedett öntudattal söpri erszényébe a részvényes részvényére eső nyereségét, ép olyan indügnatióval fogná megnyitni azt a veszteségek közös arányban leendő viselésére. A tartalékalap tehát, mely —^ mintegy szövetkezetünk saját vagyonából képezett tióksegélyegylet nyújt előleget veszteségeinknek, a türelmesen bevárja a körülmények jobbra fordultát, hogy ismét segélyünkre lehessen: okvetlen komoly támogatást, vagyis tőkesza-porítást szükségei különösen akkor, midőn azt, mint a jelen esetben is — önérdekünk kocz-káztatása nélkül tehetjük. Mint a mérlegből is kivehető 730 frt 41 kr. tiszta nyereséget tüntet fel a szövetkezet 11 havi működése. Ezen nyereség a betétek után •sztalékul volna felosztandó, melyre nézve a lel ügyelő bizottság javaslatát a következőkben j véli elfogadhatóvá, illetőleg a nyereséget fel--azthatóvá tenni: A betétek mindenekelőtt kétfélék levén, i. teljes, és részben befizetettek, eszerint l«ljea és nem teljes üzletrészekként fognak azok a nyereségfelosztásánál is szerepelni. Egy teljesen - azaz a hó 5-éig, illetőleg 10-éig befizetett üzletrész, vagyis 10 frt a befizetési hónaptól 23 kr. osztalékban részesül havonkint, mely ürletrészek összege szorozva a hónapok számával, adandja a befektetett tőke után megjáró osztalékösszeget. Magától értetődik, hogy a teljes üzletrészszé ki nem egészített betétek osztalékra számot nem tarthatnak. Ezon felosztáson, mely jogos alapokon nyugszik, változtatni nem lehetvén, elfogadhatóságát a t. közgyűlés rövid gondolkozás után átfogja látni. Megjegyeztetvén, hogy az emiitett számnak megtelelő 5/0, azaz 40 frt az alapszabályok értelmében a tartalékalaphoz csatoltatott már, 8 igy a tartalékalap kivette osztalékát a tiszta nyereségből; de hivatkozva fentebb tett érveléseinkre, mely a tartalékalap növelését teszi elodázhatlanul szükségessé; javaslatunkat a nyereség felosztására nézve azon jól felfogott indítvány nyal zárjuk be, miszerint a tiszta nyereségnek üzletrészen kint osztalékul eső 23 krból — 3 krt. — vagy leg alább 2 krt. a tartalékalap növelésére szövetkezetünk jövőjének nagyobb biztosítására megszavazni szíveskedjék. Az osztalék kifizetésének művelete az évi rendes közgyűlés határozata után egy hó alatt volna ugyan végrehajtandó, de mert a közgyűlés megtartása úgyis messze elhúzódott, lesznek olyanok, kik annak kifizetését már csak ezen szempontból is sürgetni fogják; tekintve azonban, hogy ezen tiszta nyereség az 1875. évi 25. t. cz 18. §.-sa folytán netán követelendő 3% bélyegilleték alá esik, s ezen illeték, elengedése iránt az igazgatóság által benyújtott kérvény mindeddig elintézetlenül maradt b hogy azon eshetőségnek eleje vétessék, mely az illeték el nem engedése esetén a tagoktól nyert osztalékaikra eső illetékbeszedésének nehézségeivel fog járni — véleményeztetik, miszerint az osztalék az esetleg reá rovandó illeték levonása után csak april hó el sején, vagyis azon napon fizettessék ki, mely a netán később érkezendő megtagadó ministeri határozatot ezen ügy érvényességére elévültté teszi, ilietőleg hatályon kivül helyezi. Ezzel befejezvén működésünket, midőn egyúttal a reánk ruházott megtisztelő bizalomért köszönetet mondanánk: a lefolyt idő tartamára reánk ruházott tisztséget van szerencsénk a t. közgyűlés rendelkezésére bocsátani. NYULI GYÖRGY s. k. BÚSSÁN Y1 KÁROLY s. k. ZAUUBÁNSZKY LAJOSs. k. Helyi hírek. — Ürményi József főispán ur ő méltósága a kiküldött megyei bizottsági tagokkal márcz. 13-án délben a nagy-kanizsai állami fegyházat vizsgálta meg, minden tekintetben ( legnagyobb megelégedése és elismerésének adott kifejezést. — Fez-estélyek rendezésén fáradozik a n. kanizsai fiatalság több tagja, mely estélyen a résztvevők fezzel jelennek meg. — Márczius lü két városunkban több helyen társas estélyivel ünnepelték meg. Helyes! — Károly inét jutalomjátéka alkalmával gyöuyörü koszorúval « virágcsokrokkal üdvözölték tisztelői. — Hymen. Blau Hermina kisasszonyt, a kanizsai hölgykoszorú egyik szépét Weiss Bertalan ur Budapestről tnárcz. 18-án délután 3 órakor vezeti oltárhoz a n.-kanizsai izr. templomban. — Tárgyalóterem. A nagy-kanizsai kir. bünfenyitő törvényszéken f. évi márczius hó 22-én és 23-án a következő bünperek tárgyaltatnak: Márczius 22 én 1. Süle József és társai elleni rablási bünkisérlet, és gyilkosság iránti bünperben végtárgyalás. Márczius 23-án 1. Kovacsics Ferencz elleni súlyos testisértési ügyben Il-od bírósági itólet kihirdetése. — 2. Fülöp György és társa elleni okmányhamisi-tási bünperben végtárgyalás. — 3. Dvorscsak Albert és neje elleni bírói zártöréssel párosult sikkasztási ügyben végtárgalás. 4. Lukács József és társai elleni tolvajlási ügyben végtárgyalás. 5. Bor György és társai elleni tolvaj-lás és orgazdaság iránti bünperben végtárgyalás. — Kiadta: Zalay Lajos. — Országos Vásár lesz Nagy-Kanizsán márczius 26-án, hétfőn. — Kéjutazás rendeztetik Olaszországba ; apr 15 én történik az indulás Budapestről. Kilátásba helyeztetik, hogy Rómában a pápánál audientia is nyerhető. — Jutalomjátéka lesz a körűnkben működő színtársulat egyik törekvő s tehetséges tagja Vihar urnák jövő csütörtökön, márcz. 22-én ; felhívjuk a t. közönség figyelmét a jutalmazandó pártfogására. Előadandó darabok: „Pajkos Deákok Offenbachnak egyik legeiket ültebb operetteje, aztán „Cox-Box" legújabb bohózat és még egy jeles kis vígjáték. — A legfőbb ítélőszék Fackh Gedő ellen tárgyi tényálladék hiányában, megszünteté a „nemzetközi" és „országos" biztosító társulatok ügyében teendő vád alá helyeztetést. — E lapok szerkesztőjétől megjelent az annyira keresett „Konstantinápolyig és vissza" czimű munka második, igen csi- nos kiállításban. Az első kiadás teljesen elfogyott. Szerző saját utiélményeit, tapasztalatból merített s történeti feljegyzésekkel élénkített kelet rajzát nyújtja az olvasónak a mai állapotok ismeretéhez határozott s tiszta anya- '' got ad s azért melegen ajánljuk a t. közönségnek. Ara 1 frt. — A szent-László egyházi sorsja^ résztvevői figyelmeztetnek, hogy nyeremény-tárgyaikért f. évi márczius végéig jelentkezzenek, mert ellenkező esetben nyereményeiktől elesnek, miután azok a czól javára elárvereztetnek. Jelentkesések Szent László-Egyházára a zárda főnőkéhes intézendők. — Csáktornyáról irja tudósítónk, hogy a gyűjtés a töröksebesültek javára 70 frt. 50 krt. eredményezett; — mely összeg a bpesti gyüjtőbizottságnak már el is küldetett. — Ez eredményhez — Majben Irma úrhölgy ivón a következő t urak és úrhölgyek járultak: Majhen Irma 3 frt., Szij Laura 2 frt., Fejér Ágnes 2 frt., Fejér József 2 frt., Ledermayer Ferencz 1 frt, Megyeresi Géza 1 frt., Sárossy László 1 frt., Verbancsics István 50 kr., Stern Frigyes 50 kr., Pokomandi Elek 1 frt., Kolla-rics Mihály 2 frt., Zakál Henrik 2 frt., Gutt-mann József 1 frt., Majhen I. 1 frt., Szántó Károly 1 frt., Traviczky Károly 1 frt., Kákosi László 1 frt., Deurbányi Elek 4 frt., Laubhei-mer József 2 frt., Velzer Antal 1 írt., Freitag Géza 1 frt., Mórocza Ferencz 20 kr., Csury Mihály 1 frt., Pintarics Tamás 1 frt, Huszár Nándor 2 frt., Vrabecz József 2 frt, Szij Sándor 1 frt, Terbócz Emil 1 frt., Prey Verona 1 frt, Kollarics Mari 2 frt, Mező Gyula 2 frt., Terbócz Etelka 1 frt, Terbócz Gizella 50 kr., Csesznák Sándor 2 frt., Huszár Jozefa 2 frt., Tóth Károly 50 kr., Lisziák Ferencz 1 frt, Konyáry Mihály 3 frt., Stefán Ferencz 1 frt., Csury János 1 frt., Zdelár Miklós 1 frt., Tkál-csies Sándor 20 kr., Danitz Antal 20 kr., Kra-marics Imre 20 kr., Kollarits Flórian 20 kr., Dobsa Ferencz 20 kr., Vrancsics Károly 5 frt, Stefaics Jozefa 1 frt., Beyer Ferencz 1 frt., Horzer Paula 50 kr., Ziegler Hermin 2 frt., Molnár József 3 frt. Összesen 70 frt 50 kr. — Rövid hirek A pápa május hóban üli meg püspökségének ötven éves jubileumát. — Mance persa távíró naptáviró készüléket talált fel. — Aradon utazó lengyel zsidó uzsorásokat fogtak el. — A persa sah Nassr-Eddin közelebb ülte meg uralkodásának 30 éves jubileumát. — Oroszországban 9 uj hadtest állíttatik fel. — Bosniában újra mozognak a felkelők. — Sziráky zempléni földbirtokos uj aratógépet talált fel. — Szerbia területéről már egészen kivonultak a török csapatok.—^Schakespeare székét Londonbsn 45 fonton árverezték el. — Szegeden Demetrovics E. Szvetozár szerkesztésében „Kereskedelmi szaklap" indul meg. — Tolnamegye alispánjává Perczel Dezső, az igazságügyminiszter 23 éves fia választatott meg. — Nápolyban a török konzulátus fényes estély t adott Midhád pasa tiszteletére. — 50 frtos állsmjegy-hamisitványok vannak forgalomban. — Újvidéken egy kereskedősegéd a harang kötelére akasztá föl magát. — Báró Hauer István meghalt. — A Széchenyi-szobor két év alatt kész lesz. — Egy éves önkéntes eddig 24.500 volt. — Krivácsy lemondott a hon-védmenházi parancsnokságról. — Nógrádon Madách Imrének szobrot emelnek. — Veszprémben egy tengerésztiszt agyon lőtte magát. — Vojkffi gróf karját lekelle vágni párbajban nyert sebe következtében. — Joachim hazánk-fia a cambridgei egyetemen a zenészet tudorává avattatott. — A török parlament márcz. 19-én ny itta tik meg. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1877. márczius 7-töl 1877. márczius 14-ig. — «Arany Koron áh o zsczimzettszállodába: Hodosy Mihály Budapest Vimmer M. Baksa. Wol-ner Gy. Gráz. Ötvösy J. Téth Fizcher J. 8zabadka WeiamzDo K. Bécs. Legény J. Kápolna. Sem étke S. «..-Komárom. Szegedi I. In ke. Hoffman S. Arad. Kuffler Gy. Bécg. Presaburger N. Bécs. Neumark N. Keszthely. Strassler F. Bukarest Fridy N. Bécz. Horváth N. Szt-Mihály. Caesznyák N. Z.-Egerazeg. Bertók N. Fityeháza. Kohn N Bécs. iQ. Csorba E. Kaposvár. Kolle H. Steyr. Wijost N. Bonyhád. Ssnidek 8. Tiloa. Freile N. Budapest Erdődy N. Szerdahely. Goldatein N. Prágerhof. Spitzer N Kot-tori. Drekaler N. Gráz. Haiben E. Gráz. Walter N. Béca. Elia R. Bukarest. Borgogy J. B -Caaba. Fiacber D. Prág. Molnár E. Csáktorcya. Skublics N. Z.-Egerazeg. Komáromy J. Budapest. Eiehberg M. Kanissa. Tamazain N. Lendva. Kobn A. Budapest Leopold J. Orsóra. Hochmeister A. Budapest. Hetzer EL Bécs. Ridl L. Eszék. Hegedel Gy. Bécs. Kohn I. Bndapeat Alba H. Pécs. Tacb J. Bécz. 8kublics Za. Z.-Egerazeg. Vörögváry N. Szombathely. Somoay J. Bpest Gráf Demxn Triest Kuliach K. Triegt. 8ch8n J. Triest Frammer J. Zágráb. Hoffer L. Zágráb. 8inger K. Budapegt. Pftrst M. Zágráb. Meitz J. Budapest Scbertz A. Zágráb. Ungárné Gyékényes. Király A. Keszthely. Takács D. Budapest Mészáros N. 8zobb-Atád. Habn N. Nagyvárad. Bauer I. Budapest Stern I Zágráb. Wolf J. Bécs. Wolf A. Gráz. Lobanneyer 8. 8zombathely. Kreuter I. Bpest. Wolner 8. Gráz. Kohn 8. Budapest Beck N. Keszthely. — „Szarvashoz" czimzett szállodába: Hoffman N. Zákány. Vázsonyi N. Kéthely. Schmidt N. Karos. Haffel N. Bécs. Répásy N. Kaposvár. Ebengpánger F. Sopron. Gr. Zebrián N. Budapest Laczko N. Budapest Zuber N. Bécs. Zeisler N. Budapest Kohn M. Belgrád. Melanet 8 Belgrád- Neu- man N. Kaposvár. Leitner N. Zágráb Hoffman N. Béc«. Bótoa N. Pardubicz. Udvardy Mzr.-8siget. Victor B. Keszthely. Zaigmondy N. 8zékes-Fehérvár. Bognár N. Béca. Huba K. Grátz. Ritael. N. Sissek Rausch N. 8issek. Gfltl N. Sissek. Heinich N. Bécs Mayer X. A.-Lendva. Spitzer N. Kottori. Ilirgcbler N. Domború. Benjamen D. Roma. Ziny N. Verona. Dr. Kovács H. Budapest Elaner 8. Bécs. Kohn A. Bécs. Brück I. Budapest — «Oroszlánhoz czimzett szállodába: Engelsfeld L. Zágráb. Eikettü I. Kazar. Pollák Gy. Pécs. Juhász N. Laibach. Br. Haynan N. Laibacíi. WohlfahrtstJLdter N. Görm. Pater A. Göre. Hutterott N. Ivanecz. Kohl J. Varasd. Starnberger F. Várasd. Bohund F. Bécs. 8eml T. Königswart. Apostolovita I. Sissek. Haser J. 8t-Veit. Dr. Artner N. Budapest Pulaj Zs. Csáktornya. 8kitzer J. Perlak. Strass-man J. Barmen. Fábián L. Bécs. Nagy F Budapest. Neurer J. Cilii. Raczek J. Trifail. Schlesinger N. Bpest. Papírszeletek. Egy gazdag ur szegéuy rokonának, ki tőle némi segítséget kért, röviden igy válaszolt: «Nekünk tudósoknak sok költaégünk, sok bajunk van, boldog kegyed, hogy ostoba.* Egy orvog betegjének cseppeket rendelt * gyógyszertárból. Épen esős idő levén, boszankodva mondja a beteg: haszontalan pénzvesztogotés, minek cseppekért a patikába menni, elég hull a ház ereszéről. Placzl árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanizsaváros piaezbiztosi könyvéből: 1877. évi márczius hó 14-én. Buza legjobb auly 39, ''/» hektoliterkint, 100 kilogramm azerint: 11 frt 50 kr., középszerű auly 38, 10 frt 60 kr. — Kétazerea legjobb auly —, — frt — kr középszerű aoly —, — frt — kr. Rozs legjobb tuly 36, 9 frt 50 kr., középszerű auly 34, 8 frt 60 kr. - Árpa legjobb auly 32, 7 frt 50 kr„ középszerű suly 30, 6 frt 80 kr. — Zab legjobb auly 20, 1 frt, 55 ki középazerfi auly 18, 1 frt 40 kr. — Kukoricza ^ten (téri) 7 frt — kr. — Burgonya 3 írt — kr. — Sziu liazt 24 frt — kr., zaemlyeliazt 22 frt — kr., kenyér-liszt fehér 18 frt — kr., fekete 16 irt — kr. — Híz* 24 frt — kr. — Bura-dara 26 frt —. Árpa-kása 3G fit — kr. — Boraó 30 frt — kr. — Lencse 32 frt — kr. — Bab 10 frt — kr. — Köles-kása 11 frt — Savanyú-káposzta 12 frt — kr. — Bavanya-répa 10 frt — kr. Széna kötött legjobb 3 frt 50 kr., középszerű — frt — kr.; széna kötetlen legjobb 3 frt — kr., középazerü 2 frt 40 kr. — Kötött- vagy ágy szalma legjobb 3 frt — kr., — középszerű — frt — kr szalma takarmánynak való Ifgjobb — frt — kr. középazerü 1 frt 50 kr., azalma alomnak való leg jobb 2 frt — kr., középazerü 1 frt 60 kr. — llj bor hectoliterkint 7 frt 50 kr. Ó-bor 11 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter eczet 6 kr. — Bükkfa, egy köbméterkiut, egy méter hossza hasábokban, keiesztrakással — frt — kr , keresztrakás nélkül 3 frt 40 kr. — Cserfa keresr.trakással — frt — kr., kereaztrakáa nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa kereaztrakáasal — frt — kr., keresztrakás nélkül 2 frt 80 kr. — Kőszén a bányából 100 kílogramrnkint 75 kr. — Lámpaolaj, repczéból, egy kilogramrnkint 58 kr. — Stearingyertya l frt —'' kr. Fagyu''gyertya öntött 68 kr., mártott 72 kr. — Szappan 42 kr. — Nyera fagygyu 32 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48 — 50 kr. — Borjúhús 56 kr. Sertéshús 58 kr. — Szalonna 78 kr.— Diaznózair 84 kr. — Marhazsir 1 frt 20 kr. — Köménymag 68 kr. — Vöröshagyma 18 kr. — Foghagyma 40 kr. — Főtt só 15 kr., kő-só 13 kr. — Bors 1 frt — kr - Paprika 72 kr. — Czukyr 70 kr Kiadta : (P. h.) M a n i n g e r, v alj LottohuzáK. Prága, márcz. 14-én: 14, 32, 78, 59, 47. Lemberg,,, „ 73, 87, 4íJ, 35, 1. N.-Szeben,„ „ 24, 72, 49, 42, 25. Szerkesztői Qzenet. 2294. G. Győr. Húsvéti számunk hozta. 2295. F. Budapest. Szíves Ígéretedet várom. 2296. W. Myosotis. J5. 2297* R. F. I. Budapest. Ha most nem, talán később aikerül. 298. D. Debreczen. Magánlevelet Írunk. H. ia megígérte. 2299. R. L. Bpest. Részvéttel olvastam leveledet Érték és váltéfolyam márczius 18. 5/» metalíques 63.60; 5"/® nemz. kölcsöa 68.10; 1860-ki álladaltni kölcsön 109.60; bank-, részv. 822.— ; hitelintézeti részvények 150.80 , London 123.20; magyar földtehermentósi kötvény 74.25 ; temesvári földtehermentési kötvény 72.25 ; soproni földtehermentési kötvény 71.25; horvát-síavon földtehermentési kötvény —; ezüst 112.—; cs. kir. arany 580.— , Napoleond''or 9.83— ; aranjuár. 75.45 ; "márka 60.50. Márezia« 18-tél Bározizs 24-1« 1877. X Hé- és heti-aap Kath. és prot naptár Görög uaptár otj; 11. A zsidók meg akarák Jézust kövezni. János VIII. lé Vasárasf G 5. Judica 1 6 B 4 42 v. 19 Hétfő József 1 Bagilí 20 Kedd Nicetas 8 Theofil M 21 Szerda Benedek 9 40 vért. 22 Csütörtök Octavían \| 10 Kodrat a* 23 Péntek 7 fájd. az 11 8ophr. s* 24 Szombat Gábor 1 12 Tbeoph. a* Felelós szerkesztő : Bátorfi Lajos. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8—) kaphatók: Ostobaság! Megjelent és\|minden hazai könyvkerenkedéslrtn kaptiato: '' Egy tarisznya ostobasag. Hnmoristicus eszmék ötletek, élezek, egyvelege, gyűjtötte: Nevető Vilmos tubli felfedezetlen tudomány professora. Ara díszesen kötve 1 frt. 41» kr. Kebslhangok l.''jévi és névnapi köszöntések. Irta: Hoffmann M6r, diszes nyomatú keménykötésbeu ára 1 frt. Vedd szivedet szivedért! Szerelmi levelező könyv, szerelmes párok szániára. Sziwlyesitől. Csinos borítékba kötve, ára 1 frt. 2»> kr. Lenormand A luft rzigáuynó igazmondó kártyája, 32 színezett kányával map\ar Zláirással és szöveggel, ára í»<> kr. ÁlnoskSnyv! na\|y legújabb egyptomi, 2(x> lapra terjedő. fioo képpel, ára 50 kr. T'' Wajdits József -Képes népnaptára- lS77-ik évre, megjelent 3o,íxX> példányban, kötve 50, fűzve 40, kis kiadás 25 kr. py Postai rendelések a levél vétele után azonnal teljesíttetnek. Epen most jelent meg az 1876. évi taggyűlési tszcs kiadása egy ____________ egy teljes kötetben és általam megszerezhető; vidékre is, postai utánvét mellett készséggel megküldöm. Magyar nyolezadrétü nagybetűs kiadás; fűzve 2 frt 50 kr, diszesen kötve 3 frt 40 kr. Magyar diszes zsebkiadás, fűzve 2 frt 50 kr, diszesen kötve 3 frt 40 kr. Továbbá: Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia feliratul 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték szines kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Mindensemú irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 _ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 » 10 , 1 , fél minister......O 4 „ 20 „ 1 „ egész minister .... 8—9 „ — „ 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok feorité&fcaL 20 levélpapír 20 botiték és tokkal 30 kr., szikes monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 színes monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal diszes tokban 1 frt 50 kr. 0 Továbbá ajánlja 3000 kötetből álló magyar-német kőlcsönköny vtárát. Olvasási dij havanként csak 50 kr. marka eladás. Balaton-magvaródi bérleti uradalom részéről közhírré tétetik, hogy folyó évi 8pril hó 24-tól oktober hó 15-ig lovakat, csikókat, ugy szarvasmarhákat legeltetésre elvállal, - legelóbér, beleértve a pásztorbért is — minden darab ló vagy csikótól 10 frt 25 kr., szarvasmarhától 5 frt 25 kr. (297 8- 9) Hanny Testvérek, jószágbérlők. s <t> §•3 «c8 co O > «es ^ te N OQ O 00 jpls « S» © ^ «? ni a ^ <i o «-< S ti -''S o a a —> £ s s co <» Er — o ® a So cn , «_> eű V) s Ö í_! — CN T—I I CVJ CSJ r-t CO an © c -cS f-Ä co O cß cn 9 • M • O U. tJ SÄ - S Ct - es B Boglári iya állomástól félórányira Lelle kSzséflken alulírottnál szabad kézből eladó: Eredeti Mezőhegyesi faj bika 5 éves 2 db. 11/ i m m » » A /a » A » * » » » V« » 1 » , , üsző iy2 , í , Gr. Zichy Nepomuk János gulya fajábó'' Tehén .... 5 éves 7 db. Üsző .. . .1 , 9 , Csira tehén . 3—7 . 3 . __ aj rr 1° I qj rt »ej « J§ * 5 -i « a o 00 f & _r n a «aj 65 s -g •ö C8 P. N CO a> en S 03 Bátorkodnak * t. ex. háziasszonyokat egy nagy takaritményra figyel-mestetni, mely bbál áll, hogy a kávé valódi jó fügekávé vegyülékével ké»xitteaaék. Eel 2 előny jár, még pedig: 1 a •lé»t neme»iteni lehet és 2. a jüUtnyo» beváiárl/» lényegen ta-karítmáoyt bo macával. E f»él-b/.l kérjük hamisítatlan egy ki «érietet tenni. Miután mi rnyootf\| papírban heosoma-polt füge-kávénk minden «•gye» csomagjának tartalmáért a valódiságát illetőleg, 100 frt-t a I jótállunk, tehát lajstromozott védjegyünkről kü-lön&sen tudomást venni kérünk. I Győzi s Fia. cs. kir. gasd. gyárosok Bécsben. Egyedüli raktár Nagy-Kaniaán : Strem és Klein uraknál. (179 39—; Eladások gróf SOMOGYI JÁNOS ur lovászpatonai uradalmában. 1) Gyökeres szőlővesszők. Olasz riesling .. . . 1 éves 34,000 db. ) Rajnai „ . . . 1 „ 27,000 „ ) 1fi6Zferef Fehér burgundi . . 1 , 27,000 , ) nnt Piros tramin . . . 1 , 3,000 „ ) ezere Fekete és szürke clávner 1 , 5,000 , ) 20 forint. 2) Nemes fQz-dugványok. Salíx acutifolia........) „ viminalis cannabina.....) • ezere , purpurea........) . , uralensis ........) 4 fonnt'' w vitellina aurea.......) 3) Akácz- és szederfa, allee vagy eleven sövényhez tetszés szerinti mennyiségben. Árak a nagyság szerint változók. 4) Borok: somlyói, tramin, olasz és rajnai riesling, ugy közönséges fajokból 400 akó. 5) Tenyész kosok 1 évestől 3 évesig, 125 darab. Az árak helyben értendők. A gyömörei vasútállomásra szállítás — illetőleg csomagolás — lehető jutányosán történik. Megrendeléseket elfogad (319 1—2) az uradalmi intózősóg Lovászpatonán. Natürliches OFENERH WASSER Das beste and »Ichernte Nittel zur Behebung habitueller StuUl-Verstopfung, nicht schadend dem Innern Organismus durch andauernd fortgesetzten Gebrauch. MATTONI & WILLE k. k. österr. Hoflieferanten. Besitzer der 6 vereinigten Ofner Bittersalzquellen Budapest, Doretheagasse 8. MATTONI & 0Q k. h. Hof-Lieferanten FBAIZMSBAD (Böh.m«2i) T»ind«o dl« ItxUícWmíU Imhi eapfohl«B«a PnklakU, «Ist EUes-Xlaerslsioor ra lUdorn mnd Umtehlijeo »■•MHll (trocken«» Moor-Kxtr»ct) in Ki.tcWa n 1, S. S «ad 10 Kilo, (tfiMicM Moor-Extrakt) In FUkIwb k j KUo (8801-3) Bosnyák Gusztáv &1> kMUM aod ia Urea »>fol«a di __________ ■ ssritldw (MI «rreichrnJc «¡tul fír bade - An>UJUn" uad ¿Ta Hau<ffcbraach. Kal««r^nelle (a rUwhea i •« Ulr Ialult Kstarlicbc» Kalserqnrllsftlz ¡a FUuekra k JSS Oramn, ia allea Lrknakaacca. Wi deaea man icbnerzloM) ctliade Donaoat-lewaníM en«l«n wUl. «atweder ali 2n»»tx tw/ck-aUprcckoadar MineriJ. wi-er od«r ia raiaar roa .ickeraWr Wlrkaac. = Kurvorschritten utul Brocharen gratis. — Wgm MUdtrlage: Wiea, Kaifanffl«aitmi> 5 a. Tachkaben 14. M»''»«>11«» ptssere» Miienünatrbifliigci desia-i Ansíate. Minden rangú személyek, külöuösrn nyupalmaottak, mi»d«i.ne«Gi t&lviwlők• biatositd in-téxetfk kép/uílői, ¡gargatók, künyvvirúk és UsndkBl. «ome-Ivek lATtii ¿s jutalmaxó mellékjövt-delmet Ulalnak. an.ely némi képzettség mrllett évenkinti 1000-1600 forintnyi hxt Föltételek : jó bisonyiUAnyok, vagy k.sebl. bet«t. K. C 2494 alatti iratok Da.be 6. L. é. Társnak hirdetési ü.lete Uul Béca-ben, Slsgerstrasae 8. szállittatn>k tovább. 6'' Valódi olasz, f> érdemmel ki tü nte tett direct Bilit OMfttl feltalálótól Bndrioban, Olasisorezágban. Egész Enrópa réaxére egyedüli főraktár kizárólag Witte Ed. fóbizományosnál Bécsben, veri. Kárntner- strasse 59. van. (286 6 -10) Jelenleg C«rrÉ lovardájában Budapesten appeninnai lakósoktól (úgynevezett Ocarinusok) ezen & hangszeren hangversenyek adatnak, a melyek feltQnőséget okoznak, mintán múvésziebb mfi-veleteket nem is lehet képzelni. E hangszer iogyen hoz/.ámellékelt iskolám szerint még laikusoktól is néhány óra múlva sikerrel megtanulható és olcsó ára mindenkinek lehetővé teszi, hogy igen kellemes mulatságot sre-rezzen. „„ Í''SÍÜÜ:.H ITOM* D0NAT. Ai BUORIÓ \| Eredeti gyári árak nyom- ( I. 11. III. IV V. VI. VII. Sz. tátott iskolával együtt: ( 1.1.50. 2. iTr»0." 3. 4. 5. frt. Az V-dik szám zongorakisóretre van hangozva. I. 11 III. sfcámu bangjegyfüzetek (zene nemtudóknak is alkalmazható) 12 dallammal Á 40 kr. — BSr tokok I.—IV. sz&mig 50 kr. V—VII sxámig 1 frt. Egy összhangulag hangozott Terzett 7 frt. ) üaartett 12 . , . • Sextett óriási mély hanggal (tSkélete« zenekar) 3<i . 8zétküldés készpénz vagy utánvét mellett, vásárlók rabattot kapnak. egyleteknek kalöoSsen alkalmasak. Nagybani be- A 19-ik^ századnak kétségkívül legnagyszerűbb csodája a lángeszű gépgyárnok Pfanzeder György által föltalált felső csészékkel ellátott táblamérlegek, melyek rentikivüli pontosságuk, szabatos és csinos kiállításuk, nemkülönben rendkívüli gyakorlati alkalmazhatásuk által világhírű elterjedést és nem remélt kelendőséget nyertek. A világ legkitűnőbb műavatott tekintélyei, ugyszinte a császári korfpponti mértékszervező bizottság Berlinben, a híres technikai egyetem Zürichben s a bécsi erőmúvészeti és gépészeti tanszék (utóbbi az 1873. évi február 15~kei véleményezésében) egyetértóleg magasztalák kitűnő előnyeit a Pfanzeder által készített táblamérlegeknek, mint az erő-múvészetnek feltűnő fokozatos haladását. Folytonos javítások s a legczélszerübb alkotásnak minden jelei megfigyelésével, leghasznosabb a kezelési móddal sikerült végre Pfanzeder Györgynek több évi fáradhatlan igyekezete által táblamérlegeinek 12 élű, többszörösen megpróbált szerkezetével az erőműtan legfelsőbb tökélyét elérni. Költséget nem kímélvén, éjjel-nappal gondolkodván, a nagyszerű mű létrehozatott, a 12 élű táblamérlegek mint felülmulhatlan tökéletes test áll előttünk, részrehajlatlan csodálkozását Európa minden szaktekintélyeinek s a nagy közönség bámulatát előidézvén. A t. cz. kereshedelmi s üzleti világtól fttgg most ezen szellemdús találmánynak lehető legnagyobb teijesztésére és minden nyilvános üzletbeni alkalmazására közreműködni és közhasznúvá tenni. Hogy ezen mérlegeknek nagy előnyeiről, ritka szabatosságáról és nagy hordképesség melletti könnyű kezeléséről saját gyakorlata által mindenki meggyőződhessék, az árakat következőleg szabtuk meg. Hivatalosan meghagyatott, tőrvényesen mértékszervezett táblamérlegek. Wajdits Jóxsef kiadó-, lap- és üjamdatMMmum grormitő aromái, N^vr^i^ Pfanzeder javított rendszer szerint készített 12 éllel ellá-tott legfinomabb minőségűek. (262IV. 4—15) Hoijereje: 3, 5, 10, 15, 20, 25, 30, 40, 50 klgramm. Ara: 14, H, 21, 34. 40, 45, 50, 55 forint. Levehető csészéjükkel szolgáltatjuk azokat minden használatra, minden czélra alkalmazhatókat, tehát minden megrendeléshez szabva. - Folytonos tartósságukért ezen Pfanzeder-féle 12 élű táblamérlegeknek 5 évig kezeskedünk. nő^b^elé8ekCt lehetőleg pontosan teljesítünk legjobb mi- Bugányi Frigyes és társa, Stadt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben. NAGY-KANIZSA, 1877. márczius à-én. 23-llc azàm. Tizenhatodik évfolyam. r - ''3 Előfizetési -- egész évre . . 8 frt. tl fél évre . . 4 „ negyed évre . 2 „ Egy ftzám ÍO kr Hirdetések 6 hajiboa petitsorban 7, másodszor G s minden további sorért ö kr NYILTTÉRBEN soronkint 10 krért vé tetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért külön 30 kr. fizetendő Isa/* \f k >1 f^---- 4 A lap szellemi riaszt i illető közlemények a sxerkesztőhóz. Taka-rékpénxtiri épület föld szint, — anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérli mentve intézendők : NAGY-KANIZSA Wlsssicsbáz. Bérmentetlen levelek Ü csak ismert mnnkatir-li saktól fogadtatnak el. 1 egye » 3 LÍilön í előbb I KÖZLŐN \ Kézi Kéziratok vissza nem küldetnek. N.-Kanizsa viiros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanlzsai kereskedelmi s Iparban^, a „»..kanizsai takarékpénztár0, a „zalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kanízsai klsded- neveló egyesület", a „soproni kereskedelmi 8 Iparkamara n.-kanizsai külválasztnánya" h több megyei és Tárosl egyesület hivatalos értesítője. Heíenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Felhívás előfizetésre ! A folyó márczius hó végével az 1877-ik év első negyede letelik, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedes előfizetésük lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1 s77. április -junius évnegyedre 2 frt. , — szeptemb. félévre 4 „ — deczember végéig (> „ .Zalai Közlöny4 kiadó hivatala AVajdits József könyvkereskedésében. Valamennyi vidéki Íróhoz, Korunk minden tekintetben a forrongás kora: forr a politika, a társadalom és irodalom. A szorosan vett írókat természetesen leginkább az irodalmi forrongás érdekli s kell is, hogy érdekelje. Azt hiszem, nem nagyitok, ha azt állítom, hogy irodalmunknak alig volt még több ilyen pezsgő, élénk időszaka, mint a mostani; e forrongás, pezsgés és élénl-ség a fővárosi és vidéki sajtóban egyiránt hatalmasan jelentkezik. — Kétségtelen, hogy ez magára az irodalomra nézve üdvös befolyású lehet s lesz is mindaddig, mig a mozgalom intézői nem értik félre szent-hivatásukat s mig senkitől sem akarják megtagadni a jogot, mely minden egyes mozgatónak mindenütt és minden időben egy és ugyanaz. Fájdalom, azonban e jog a mozgalom Intézőinek egy része által a többségtől megtagadtatik; értem ez alatt az úgynevezett f ó v á r o s i és vidéki írókat s ezek között létező viszonyt. Mai nap tudvalevőleg a fővárosi iróa vidéki irót nem tekinti collegáuak, bi TÁRCZA. Már megint csak . . Mir megint csak azt beszéled. Hogy rid szilit a sora hatalma. Hogy nincs többé kedved, élved S jó szivednek nyngodalraa. Kmlited, hogy elsetétült, Komorrá vált minden perczed ; Ugy sajnillak, kedve« lény, te, Mért hogy scenvfd nemes lelked. Nrm Ugy volt az egykor, régen. Ám az érzet ébred, fejlik, — Azt hivém. hogy mosolyodban. Szemeidben egem rejlik. Midőn még ugy nilad ültem, Kezei m közt piczin kezed, Mecnyit mondtak s«iwerér.im, Mennyit mondtak azok neked 8 ha kértelek, hogy enyim légy, Keiestél szót, feleletet, 8 habozva bir, végre mégis Kiejtéd, hogy — már nem lehet. Ég csakugyan megjött a nap, Derült napja a szép nyirnak, 8 örömek közt kölcsönösén Bevütak a legszebb vigyak . .. Boldoggi 151, hittem rólad, Hit'' férjed most léted éke, És férjednek mi volnál te ? Boldogsága, dicsősége. 8 mégis mondod, hogy komorrá Viit rid nézve ez az élet, Hogy boldogabb volnil — velem. Mir megint csak azt beszéled. zonyos kicsiny léssel beszél róla, munkálkodását figyelemre se méltatja vagy ha méltatja is, oly odavetett, lenéző és felületes modorral, melyben nincs köszönet. Tisztelet a kivételeknek ! S vájjon minő alapon formálja a jogot amaz emennek lenézése és kicsinylésére. A legtöbbször semmiféle alapon s nem másból, mint rosz akaratból vagy féltett dicsőségből; szükségtelen hosszasan fejtegetnem, hogy e magatartás a legtöbb esetben rosz kihatással van az irodalomra. A méltatlanul bántott és önérzetes iró kénytelen visszavonulni arról a térről, melyen becsületes, szent czélu munkássága a méltó elismeréssel nem találkozik s melyen különben az irodalomnak — sok és számbavehetó szolgálatot tehetett volna. Másrészről sokszor oka is van a f ó-városi írónak e magatartásra a v i-d é k i íróval szemben : mert sajnos és mindnyájunk előtt ismeretes tény az, hogy a vidék i irók közt sok olyan egyén van, ki az irói nevet megszentségteleníti és bitorolja s ki e lenéző, megvető és ostorozó magatartást megérdemli, ki piszkos lábakkal tapodja az irói hivatás szentélyének ama csarnokát, melyben nem csak hogy hivatalos vendégnek nem, de a sarukötelékek megoldójának sem érdemes. Méltányos és igazságos tehát ezeknek ostorozása és nyilvános pirongatása. De épen az a baj, hogy az ostorozok a legtöbb esetben összetévesztik a hivatottakat a hívatlanokkal s epés kritikájuk nyilait minden megkülönböztetés és válogatás nélkül szórják boldog-boldogtalanra. Ez uraim, fáj az önérzetes és lelkiismeretes Íróknak s ez oldalra való kihatása a fővárosi irók emli tett magatartásának végre is csak az irodalomra káros. Ez állapot már régebben igy áll; ezen segíteni kell; ezt kívánja a vidéki irók és irodalom alásülyedt tekintélye, kívánja nemzeti irodalmunk, kivánja a korszellem. Szerintem pedig csak ugy segíthetünk, ha egy általános vidéki irói egylet et alakítunk, melynek tagja legyen minden, az ország bármelyik vidékén működő iró, ki érzi magában, hogy ama magasztos czélnak, mely czélja minden írónak, hü önérzetes, áldozatkész, fáradhatlan és kitartó apostola tud lenni, egyszóval, hogy az irói névnek becsületére válik. Az egyletnek fő czélja természetesen ez volna, hogy a tehetségeket és hivatottakat pártolja, segítse, a hívatlan kontárkodókat pedig leszorítsa a meggyalázott térről; más szóval: az alásülyedt vidéki irodalom tekintélyét fölemelje, megtartsa, sót növelje és megmatassa, hogy a vidéken lakó és n^űködó iró is i r ó. E czéljának kivételére égy lapot adna ki, mely hű tükre legyen ez egylet működésének, mely irodalmi színvonalán álljon s az irodalomnak becsületére váljék. Tartana idő-közönkint ez ország különböző helyein irodalmi felolvasásokat, p á-lyajutalmakat tűzne ki stb. Később, ha megerősödik, segélyegyle-t e t alakitana, mely megmutatná a közönségnek, hogy nemcsak n é v 1 e g, de tettlegesen is él és működik. Ezt óhajtám önöknek tisztelt írótársak egyelőre figyelmökbe ajánlani, megle-vén róla győződve, bog) eszmémet helyesnek, időszerűnek és szükségesnek tartják s hogy senki sem marad ki közülök, ki nesies- NOTTEB ANTAL. Az alvás és jelenetel. (Felolvasta: Farkas László fógymn. igasgató.) (Folytatis.) Nem tudom, mennyire sikerült megértetnem tisztelt hallgatóimmal as alvás magyarázatát ; de amit ide vonatkozólag mondottam, vagy ) legalább mondani akartam, azon gondolatra \| vezet, hogy helytelenül itélik meg e tünemény j természetét azok, kik — hogy agy szóljak — csak negatív oldaláról fogják föl, kik egyszerűen ugy tekintik, mint hiányt, mint puszta ! nyugalmat. Igenis nyugalom az agyra, az ide gekre s az ezekkel összefüggő külső érzéki szer-: vek- és izmokra nézve, amennyiben mindezek i közvetlen szervei a külvilági tünemények fel fogásának, az Öntudatos gondolkodásnak, az érzésnek, az akaratnak 8 az önkéntes moz gásnak : ámde más oldalról p o s i t i v erő éa tevékenység, mely a testi szervezet alakításában, reparatiójában nyilatkozik. Midőn tehát elalszunk, egy időre megválunk a külvilágtól, sőt önmagánktól is, mint saját felfogásunk s eszméletünk tárgyától; de az élet ama bensóségétől, mely az öneszméletnek s a kifélé irányuló munkásságnsk is alapja — nem. Ezt a pbilosophia a maga fellengős műnyelvén ugy fejen ki, hogy a tárgyi világtól visszavonuló lélek sajat alanyiságába sfilyed. Ekekből megérthető as is, miért vannak kisebb-nagyobb mértékben megfosztva as üditő és erősítő alvás élvezetétől azon emberek, kiknél a szervező életerő fogyatkozoban van. A nyugodt jó alvás mindig az egészség jele. as ébrenlétből a mély alvásba való átmenet rendesen nem pillanatnyi, hanem ez utóbbit bizonyom közép állapotok előzik meg, minők az álmosság és a íélálom vagy s s e n d e r-g é 8. Hogy igy van, saját tapasztalásunkra hivatkozhatunk. Az álmosság sz által jelentkezik, hogy az öntudatos ssellemi élet veszti határozottságát ; a gondolkodás még tart, de már nem irányul egy bizonyos pontra; a lelkünk előtt lebegő képek s gondolatok elmosódnak és összezavarodnak; érzéseink tompulnak s tevékenységre nem ösztönöznek ; érdeklődésünk s figyelmünk lankad; mások beszédét még halljuk, de az már ránk nézve csak értelem nélküli hangzavar; még látunk, de a villágosság bántja szemünket; sőt képesek vagyunk olvasni, de amit olvasunk, abból vagy keveset vagy épen semmit sem értünk; innen vsn, hogy az ilyenkor hallottak- vagy olvasottakra később nem tudunk visszaemlékezni. Nekem legalább, ki eddig nem tudtam lemondani azon rosz szokásról, hogy lefekvés után olvasok, számtalan boszuságot okos, hogy újra kell kezdenem, mit a megelőző este olvastam, mert egy árva gondolat sem maradt emiékezetemben.As álmosnak beszéde hebegővé less, mintha becsípett volna, mert a nyelv felmondja a szolgálatot; valamint a test egyéb tagjai Is, melyek mozgatása előbb épen nem került megerőltetésbe, lomhákká s nehesekké válnak; a fej lecsnklik, a szempillák lesáródnak, mintha as elálmosodó lélek lebo csátaná ablaka függönyeit. Ekkor már ösztönszerűleg illeszkedünk olyan helyzetbe, melyben testünk a lehető legtöbb támasztékot találja, mert a lankadó izmoknak a tartás nehezökre esik. Ez már a szendergés állapota, mely kedvező körülmények között cssk hamar átmegy a mély alvásba. As alvás értelmezéséből kitűnik, hogy előmozdítja minden, mi az idegeket s az izmo- sén ennek keresztülvitelére. Tudom, hogy első pillanatra, egy régebbi ilyetén lépésre visszagondolva, kivihetetlennek fog önök előtt látszani s kevés reményt kötnek léte-süléséhez, minthogy talán nagyobb áldozatba fog kerülni kivitele, mint az a fővárosi Íróknak kerülne, kik egy helyen vannak. Igaz; de végre is, ha keresztül akarunk valamit vinni, tenni és áldozni kell s nem szabad visszariadnunk ez akadályoktól. Szent meggyőződésem, hogy, ha mindnyájan rajta lesznek, sikerülni fog. A fővárosiak ignorálásától ne tartsanak; legyenek meggyőződve, hogy elfogulatlanul ók is belátják czélunk tisztaságát és szentségét s tőlük kitelhetőleg támogatni fognak. Hiszen e lépéssel mi nem ellenségei, hanem barátai akarunk lenni s abban a harezban, melyet ők irodalmunk fejlesztése érdekében harczol-nak, velők egy téren harezoló katonák. E tervemet én már magánlevelekben sok tekintélyes íróval megbeszéltem sörömmel hozhatom tudomásra, hogy egytől egyig magukévá tették s megígérték hathatós támogatásukat. — A sor tehát most önökön van, kiknek mindegyikét körülményeim lehetetlenné tették az egyenkinti, külön-külön való fölkeresésre. Pártolják, terjeszszék tehát az eszmét mindnyájan a rendelkezésükre álló eszközökkel s ne terheltessenek engem ez eszme magukévá tevése után bármi módon is értesíteni, hogy kilátás esetében a szükségesekről, — módozatokról és továbbiakról tudósítsam. Bizalom, kitartás s az eszme gyózn; fog! Debreczen, febr. 22. 1877. DENGI JÁNOS, tanir. Jcat lankasztja, tehát mindenekelőtt a testi éa ssellemi munka, a túlságos meleg és hideg. Ez utóbbi körülményből magyarázható a meleg fürdők altató hatása, másrészt pedig azon meg-fagyási esetek, melyek nagy hidegben utazóknál fordulnak elő; ezeken ugyanis a nem ritkán legyőzhetetlen álmosság vesz erőt; melynek áldozatul esnek. Továbbá kedvezők az alvásra nézve: a külvilág iránti érdeklődés hiánya, tehát a henyélés, az unalom, valamint a kedély nyugalma is. A dajka ringatáasal és énekkel altatja el a kis gyermeket. Mind a kettőnek van annyi hatása, hogy a gyermek figyelmét egyéb dolgoktól elvonja; de egyúttal tartós egyformaságuk s egyhangúságuk által érdektelenséget 8 igy elálmosodást idéznek elő. Ugyanily okból hasonló hatása van a hosszú unalmas beszédnek, mint tisztelt hallgatóim épen e pillanatban tapasztalják. Mily jól esik az alvás a meleg szobában, mikor kivül a hideg zivatar tombol s nagy esőcsöppekkel kopogtat ablakunkon! igen, mert lefekvéskor a megnyugvás és kéjelem érzetével tölti el kedélyünket annak tudata, hogy biztosságbsn vsgyunk; de támadjon ilyenkor az a gondolatunk, hogy a dühöngő szélvészben tüzvessély is üthet ki, az ebből eredő aggodalom már megzavarja kedélyünk nyugalmát s nem tudunk elaludni. A mély alvásnak egyik föltétele as is, hogy érzéki szerveink lehetőlegel legyenek vonva a külső ingerek hatása alól, pl. a szem a világosságtól, a fül a hangtól, mert különben az idegek s az agy nyugalma nem állhat be. Ez magyarázza meg, hogy az alvásra legalkalmasabb idő az éj csöndje. Ebből még nem következik az, hogy csak az éjeli alvás válik az embernek hasznára. Mint mindenben, ugy ebben is nagy szerepet játszik a 1848. mtozlu8?16. 148. márczius lő. az alkotmányos küzdelem békés kezdete, magas reményekre jogosító vívmányok örök emlékezetű napja. A nyelv kiszabadult bilincseiből az emberi nem legmagasztosabb rendeltetése: az istenség felé közeledé« megnyerte leghathatósabb eszközeit, alkotmányos áíladalmunk teste ünnepélyesen újra egyesült a lélekkel ; czélzással Chateau-oriand azon szeliemdus megjegyzésére, hogy az állam sajtószabadság nélkül holttest, lelketlen gép, melynek mozgató rugója hiányaiké» előre tört airbalmaiból: a sajtószabadság megvalósíttatott. A censura nem tartá többé hivatalnoki önkény jogosulatlan, szűkkeblű, elfogosuitíágában vakbuzgó gyámsága alatt a szabadságra teremtett szellemet. A gondolat ugy, miként az a lélek világa s a sziv hevületénél az emberi agyban megszületett, bejártatá a nyomda szárnyain széltében e hazát s a hazán tul a világot. Tegnap volt 29 éve annak, hogy e nap a nemzetre íölviradt s azóta nem múlott el b hitem szerint nem mulik^el év, mig e hazának földén magyar él, hogy e nap az országban kegyelettel meg ne ünnepeltetnék. „A nagy kanizsai társaskör" 11 tagja is tervsserüleg összejött egy barátságos estélyre leróni a kegyelet adóját azon férfiak iránt, kik évtizedek távolából mutatják nekünk az utat, melyen haladnunk kell s kifejezni lelkesültségét azon eszmék iránt, melyek ez utunk felett világoas/.got árasztani hivatva vannak. Az est hangulata komoly volt és méltóságteljes. Többször szakította meg hosszú ünnepélyes csend a társalgás fonalát, mintha mind egyik félt volna háborítani a másik némaságát, melyről tudta, hogy a multak emlékének szen telt némaság az. Bizonyos fájdalommal vegyes büszkeség érzete honolt az arczokon; a fájdalomé, melyet a multak felidézett képei támasztottak s az önérzeté, hogy oly nehéz idők után rendületlenül áli még a hit hazánk jövőjében. Szemeink előtt elvonultak az alkotmányos küzdelem diadalmas napjai, el a vezérek közti széthúzás s az orosz interventió szülte vesztett csaták, a nemzet meghódoltatása s a mi ezután következett, az irtás és pusztítás bitón, börtönök tenekén s a száműzetés gyötrelmeinek kinpa-dán. Közben közben megállottunk a fegy ver és szellem e jelzett tusáinak egy egy nagy alakja mellett 8 bánatos kegyelettel adóztunk emlékeiknek. Éltettük a hazát s az alkotmányos ma gyar királyt; megemlékeztünk Kossuthról. Ves-selényirői, meg a honvédségről. Elzengtük Petőfinek : .Talpra magyar" ját s éreztük a költővel, hogy „az összeroskadó kebel végső imája áldás a honra* lesz. Ily szellem lengte át a 1 l-es kis társaságot, erősitve mindegyikben a hitet, hogy nem veszett ki még a nemzetből az életerő, az ősi erény s van még hivatása a nemzetek sorában. Lelkem benső örömmel teltei e szellem nyilvánula-tán s önkénytelenül felébredt bennem a vágy elárasztani azzal az egész világot, de erőm csekélységének fájó tudatában nem tehetek többet, mint átadni azt e lap t. olvasó közönségének, hol reményiem rokonkeblekre talál. Ifj. BENCZIK FERENCZ. szokás. A nagy városok lakói között kivált a felsőbb körök délben reggeliznek, este ebédelnek, éj télkor vacsoráznak, hajnalban fekszenek le, délfelé kelnek föl s nem látszik, hogy magában ezen életrend egészségüknek ártalmára volna. Csak pár hétig gyakoroljuk magunkat a délutáni alvásban, anny^a bele törődünk, hogy azon tul a szokott órában akaratunk ellen is el álmosodunk. Az előadottak után könnyen kitalálhatok azon okok is, melyek az alvást akadályozzák és zavarják. Ide tartozik minden, ami kiváló érdeklődést kelt bennünk s figyelmünket magára vonja; tehát az uj, rendkívüli és érdekes dolgok szemlélése, hallása vagy olvasása. Ha pl. a vasúti vonaton unalmas társaságban jól ismert 8 nem érdekes vidéken utazunk keresz tűi, hamar elnyom bennünket az álom; ami nem történik akkor, ha a társalgás élénk, vagy a vidék ismeretlen és változatos. Ugyanily ha* tása van az agy feszültségének, mit pl. erős gondolkodás okoz, valamint az idegek s a külső érzéki szarvek ingereltetésének és a vér Lzga-tr ttságának. Ez oknál fogva ellenségei a hevitő italok a nvugott alvásnak, meg a lázas állapot is. Azonban alvás közben a különböző érzéki szervek nem egyenlő mértékben fogékonyak a külső behatások iránt. Aránylag legkönnyebben fölzavarható nyugalmából a tapintás vagy érzés szerve, mivel ez van leg-kevésbbé elzárva a külvilágtól. Tudjuk, hogy hamar fölébreszt vagy legalább nyugtalanitja alvásunkat a láb megfázása vagy a kényelmetlen fekvés, midőn teszem a test valamely része erősebb nyomást szenved. A tapintó szerv után legéberebb a hallás szerve,mivel a fül is nyitva marad. Zajos helyen inkább cak szendergünk, mint mélyen alszunk. Átalános tapasztalat, Helyi hírek. — Az „Oroszlán'' vendéglő éttermében helyesléssel említjük fel azon a polgárerényt megtisztelő intéskedést, hogy 6 felségeik a király és királyné arczképeik közé Deák Feren- czét helyezők. — B. Polgár Gyuláné asszony juta lomjátéka szombaton, márcz. 25-én lesz. Válasz tott darab „G ály ar a b, v a gy a nyomorultak hatásos szinmft. A jutalmazandó igazgaténé bár kevésszer lépett fel, mégis meg győzte a közönséget, hogy átgondoltan játazsza szerepeit s esért elismerést vívott ki s hissszük, hogy a t. közönség számos megjelenésével tiszteli meg. — Nagy Kanizsán is öngyilkossági szándékból mellbe lőtte magát mult vasÁrnap délelőtt S. J. korcsmáros, gyors segély megmenté s valószínűleg meggyógyul. — A Szent-Ferenczrendüek nagykanizsai templomát ismét kirabolták, a tettes (egy kocsis) mint halljuk, elfogatott — Valószínűleg rögtönbiróság elé kerül ismét két egyén, egy rigyáczi s egy esztregnyei lakós, kik Schm. J. obornaki lakost megverték és tarisznyáját tartalmával együtt elrabolták. Gr. Hugonay vizsgáló biró a helyszínére orvossal együtt ki is küldetett. A lettesek fogva vannak. — Meghívás. 15 tag kívánatára „a társaskor helyiségének magán czélrai át vagy nem adása kérdésének bővebb megvitatása czéljából* a társaskör helyiségébe f. hó 25-én délután 3 órára rendkívüli közgyűlést hivők egybe, melyre a nagy kanizsai társaskört, tagjainak megjelenését tisztelettel kérem. Tárgysorozat: 1. „A társaskör helyiségének magán czélrai át vagy nem adása kérdésének* eldöntése. — 2. A lemondá* miatt megürült 2-ik pót tagság betöltése. 3. Indítványok. N.-Kanizsán, 1877. márczius 15-én. Botbó Imre s. k. elnök. — A nagy-kanizsai kir. dohány raktárban 1873. év óta 15 ezer darab külföldi szivar van letéteményezve, mint elkobzottak; nem értjük, hogy ily hosszú idő alatt sem került elárverezés alá. — Hangverseny* A n.-kanizsai társas körnek f. hó 17-én tartott hangversenye fényesen s mondhatni aligha várt eredménynyel sikerült. A műkedvelői hangverseny sorozatát Rózsa völgyi Sz. k. a. és Veszter Imre ügyvéd ur remek zongorajétéka nyitotta meg. Hogy m ily eredménynyel, — ennek jellemzéséül elég le- 1 gyen annyit mondani csak, miszerint a játék végeztével a műértő hallgató közönség zajos, szűnni nem akaró tapsviharban tört ki. Háromszor kelle a művésznőnek a közönség előtt megjelenni s mindannyiszor elismerő taps- és szívből jövő .éljen"-ekkel üdvözöltetett. Berecz Imre urnák s a vele működőknek művészi játékuk, Benézik urnák mély érzéssel b kitűnő hanghordozással előadott s különben íb ügyes tapintattal megválasztott szavallata; végre Pais urnák tilinkójából kicsalt hangjai mindmegannyi gyönyör s valódi érzéssel töltötték be a 1 szép számmal egybegyűlt műértő közönség szivét. A hangverseny végeztével a táncz kezdődött. ; Ezt is a jókedv s fesztelenség jellemzé. Három \| óra utánig maradt együtt a tánezoló fiatalság. I A jókedv létrehozatalában legtöbb érdeme van '' Bothó Imre egyleti elnök urnák, kinek midőn hogy hafaluai ember nagyvárosba költözik, az első néhány éjen képtelen aludni a szakadatlan kocsizörej miatt; azonban ha egyszer beleszokott e körülményekbe, akár ágyukat vagy társzekereket vontassanak el ablakai alatt, nem ébred föl. Tehát itt is uralkodik a szokás hatalma; vagy nem hallottuk-e akárhányszor, hogy a molnár épen akkor ébred föl álmából, ha malma megszűnt zakatolni ? Igen, mert ez az általa megszokott s érdektelen egyhangúság megszakítása. A látás szerve, a szem, zárva van ugyan, mikor alszunk, de azért még sincs teljesen elvonva a külső benyomások alól. Hiszen ébrenlétkor is behunyhatjuk szemünket; de fordítsuk csak a világosság felé, s nem lesz előttünk teljes sötétség, hanem különbféle változó alakokát látunk bizonyos derengő homályban, mert a fénysugár, k a vékony szemhéjon keresztül még izgatják a látó ideget. Ez az oka, hogy a hold által megvilágított szobában van oly nyugodt az alvás, mint a mély sötétségben. Kiválóan alkalmasak as alvás akadályozása- vagy félbeszakítására azon érzéki behatások, melyek egyéni érdekeinkkel szorosabb viszonyban vannak, ami terméssetes, minthogy ilyenkor két zavaró körülmény működik össze, u. m. az érzéki sierv, illetőleg az idegek ingereltetése — és a nagyobb fokú érdekeltség, mint szellemi inger. Ebből magyarázható, mért legkönn/ebb valskit fölébreszteni, ha nevén szólítjuk, továbbá, hogy miért ébred föl éjjel a betegápoló betegének, vagy az anya gyermekének legcsekélyebb mozdulatára és hangjára. Bizonyára többen vannak tisztelt hallgatóim között olyanok, kik valamely oknál fogva egyszer másszor töltették magukban lefekvéskor, hogy korón reggel egy bizonyos fáradhatlan buzgalmáért s tevékenységeért hálás köszönetet szavaznánk, kérjük egyszersmind, legyen azon. hogy a közönségnek több ily kitűnően sikerült hangversenynyel egybekötött élvezetes estét szerezzen. A hölgykoszorú tagjai: Dauscha Ottóné, Fridaczky őrnagy né, Gózony Marcsa, Hencz Antaloé, Dr. Horváth Ferneoané. Kacsovits Malvin, Knausz Boldizsárné, Lackenbacher Rebeka, Dr. Lakyné Gabriella, Dr. Müller Jakabué, Nendtwich Anna, Oprisiu Péterné, Plihál Ferenczné, Por-tier Julcsa, Rózsavölgyi Szidónia és Borcsa, Dr. Schreyer Lajosné, Stemmer Kálmán né, Varga nővérek, Wachtel ssázadosné, Zanschner Mari. (V. K.) — Halálozás. Kaán Vilmos ügyvéd márcz. 21-én reggel meghalt. — Perlakon jövő hó 2-án műkedvelői szini előadást rendez L. F. ur. — A színművet (vígjáték) L. F. ur szerkesztette muraközi horvát nyelven. — Ez az első eset, hogy Muraközben a nép nyelvén, muraközi táj kiejtéssel tartatik sfcini előadás. — Csáktornyán a varasdi nénmt szin-társulat három előadást rendez. — Kaczorlakon Karó Anna hajadon márcz. 13—14-ke közti éjjel egy 12 öles kútba ugrott s csak halva húzták ki belőle. Mint értesülünk, vérfertőzés vitte az öngyilkosságra, élvén mostoha apjával. — Mura-Szer dahelyr öl irják nekünk, hogy a pozaony varasdi országúton az idén már 1100 nyárfa ültettetett el Hosszufalu-tól egész Strukoveczig; az elismerés Tsochohei József útmester urat illeti, kinek tevékenységéről nemrég lapunkban meg is emlékeztünk. — A Mura hidja ugyanott márcz. 16-án elkészült s a forgalomnak átadatott. — Rövid hirek. Barth Vilmos tábor nok uzsora-adósságok miatt agyonlőtte magát. — Liszt Ferencz a bécsiek által a nagy arany Salvator-éremmel diszittetik fel. — Párisban a legújabb kísérlet az, hogy lehet a kopasz főket hajjal beültetni. — Oroszországban uj vallás-felekezet tamadt. — Milanóban engedélyt kapott a halottégető egylet a tetemek elégetésére. — Bádonfán, Vasmegyében egy asszony 24 ujjal biró gyermeket szült. — Bain Sándor angol tudós indítványt tett, hogy az elitéltek villanynyal végeztessenek ki.— Pécsett „Petőfi kör* alakult. — Szilágymegye adóhátraléka 700,000 frt. — Budapesti franczia konzullá báró Bourgoing neveztetett ki. — A közös hadseregben összesen 23 ezer tiszt van. — Jeruzsálem és Palesztinának megvételére ujabban 200 millió frankot kinált egy izr. társaság a sultán-nak. — A losonczi csata emlékszobrának lelep lezése márczius 24 én lesz Losonczon. — Fekete Antal szolnoki születésű gépész uj szerkezetű lámpát talált fel. — A budapesti athleti-kai club egy tagját Angolországba küldötte, hogy a boxirozást eltanulván, itthon leczkéket adhasson. — Szombathelyen egy asszonyt fogtak el, ki czifra kendőkért a falusi lányok hajait vásárolta össze. — A szolnoki zsinagógát kirabolták. — Somssich Pál a húsvéti ünnepeket Sörnyén töltendi. — Konstantinápolyban r egyre növekszik a forradalom kitörése. — Dóczy „Csók''-ját Prágában is előadják. — A magyar orvosok és természetvizsgálók idei nagygyűlése jövő évre halasz tátott. órában fölébrednek, és ez talán többnyire sikerült is, de nagyon valószínűleg csak akkor, ha a föltevés valami fontos érdekkel volt össze : kötve, minélfogva oly magasra fokozta a lelki \| izgatottságot, hogy ez csak amolyan nyulszerü , és nyugtalan alvást engedett meg; ellenben, ! ha a szándék ellenére mégis mélven találtak elaludni, a kitűzött órát szépen átaludták, vagy ha nem, az csak egyes ritka esetekben történt, mi inkább a véletlennek rovandó föl. Ha talán valaki ellenkező véleményben volna, szíves-; kedjék megczáfolni; egyikünk bizonyosan té-. ved, s a tévedés elháritása kész nyereség a gon-\| dolkodó embernek. Valamint minden izgatottig» ugy különösen a kedély nagyobb fokú megindulásai és felháborodásai is ellenségei a nyugodt alvásnak ; sem a szerelmes, sem a ha-\| ragvó ember, sem akit a rósz lelkiismeret fur-j dal, nem bir jól aludni. Én ha máskor nem, de ! este szívesen megbocsátok ellenségemnek, ha , van — megvallom, nem valami sentimentalis \| felebaráti szeretetből, hanem hogy jól aludjam. \| Az alvásra nézve határozottan legzavaróbb ha-\| tása van a testi fáj dal o m n a k. A fájdalom , ugyanis szervezetünk belső küzdelme, mely az ; érző idegeket élénk izgatottságban tartja és fi-; gy elmünket magára vonja. Több példa van ugyan arra is, hogy a nagy testi kínokat szenvedő elaludt épen a ssörnyü gyötrelem követ-j keztében; ez azonban nem normális alvás, hanem inkább egy neme a mély kábultságnak. Nem hagyhatom itt megjegyzés nélkül némelyeknek azon szokását, hogy ha nem tudnak elaludni, mindjárt altató szerekhez folyamodnak ; holott ilyeneket csak a legvégső esetben s akkor is értelmes orvos utmutatása mellett kellene alkalmazni, mivel efféle szerek az egészségre mindig ártalmasak. Hány kénye Irodalom. — Az apollo zenemű folyóirat legújabb száma következő tartalommal jeleni meg: 1) Isten hozott! Románcz zongorára szerzé Hölzl Lőrincz. 2) Változatok „Ég a Kunyhó'' czimű népdal felett, Kapi Gyulától. 3) Népdal a mult századból, egyházi (doriai) hangnemben énekre harmónium kísérettel; átírta Zimay László. A zongorázok és énekesek ssámára igeu ajánlható, havonkint kétszer megjelenő folyóirat előfizetési ára egész évre 6 frt, mely a kiadó hivatalhoz (Budapest, vár országházuteza 94. sz. a.) küldendő be. Kivá natra s Isp utánvétellel is küldetik. Még foly ton előfizethetni as egész évfolyamra. — Uj könyvek és zeneművek kapha tok : Wajdits József könyvkereskedésében N Kanizsán. Dickens Ooperfield Dániel személy--élettörténeti kalandjai tapasztalatai és észrevé telei, regény, 5 kötet 5 frt. György A. Piros, mint a rózsa 2 kötet 2 frt 50 kr. Ágai A. Porzó tárczalevelei 4 frt. Forgó Bácsi Gyermek-humor 1 frt. Sághy Gy. Kötelmi jog 2 frt 40 kr. Ku-binyi L. Iparunk 1 frt. Ponson Rosambole bor tönben 8 kötet 8 frt. Gonsales Richelieu és Anna királyné 2 kötet 2 frt. Torkos L. költészettan 1 frt. Dr. Concha Győző a közigazgatási bírás kodás 1 frt. Bereczik A. a harcztérről. Eredeti bohózat 40 kr. Földy Fer. a költészet kézikönv v 5 kötet 10 frt. Tompa M. Virágkerék 5 kíadá.- 2 frt 50 kr, diszkiadásban 5 frt. Mill Stuard Logika rendszere I. 3 frt. Mátlekovics S. az osztrák magyar monarchia vámpolitikája 4 frt Dellariska V. Magy ar pénzügyi törvények 3 frt, 60 kr. Qrtrava M. az osztrák-magy. birodalom hadseregének tervezete 2 kötet 4 frt. Névy L. a magy. nemzet irodalomtörténetének vázlata 2 frt. D. Apáthy és István a kereske delmi jog 7 frt. Gáspár Imre Babérok magyar \| költészeti gyűjtemény 1 frt 80 kr. Zlinazkv Imre a magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés 3 frt 50 kr. Boncz Fer. a magyar , közigazgatási törvény tudomány kézikony\e 3 kötet 7 frt. György E. a külömbözeti árszabá j lyok jogosultsága és hatása 1 frt 80 kr. Beöthy '' a bankügy elmélete 4-frt. Kassay A. az uj ke ! reskedelmi törvény ministeri rendeletekkel 1 1 frt. Hercenberger I. az illemlársalgás és táncz főbb szabályai 1 frt 20 kr. Mathé D. a fogak és a száj ápolásáról 30 kr. Csengeri Franz Deák 2 frt 56 kr. Sohwicker die ung. Schulgesetze samt den ministen ellen Instructionen 80 kr. Lucam W. Die österreichische National bank 3 frt. Compáss finanzielles Jahrbuch für Oesterreich Ungarn 5. frt. Smiets Geschichte der Oea-tereich-ungarischen Monarchie 1. 2. Heft 30 kr. vollständigem 16 Lieferungen Umlauft Geo grafie der Österreichisch-ungarischen monarchie 6 frt. Schwicker Statistik des ungarischen Ki> nigreiches 10 frt 40 kr. Dr. Schmerer J. Kommentar zum ung. Handelsgesetzbuch 3 frt. Dr. Alexand. Matlekovics die Zollpolitik der Oesterreich ung. Monarchie 4 frt. Hunfalvy Paul Ethnographie Ungarns 4 frt 50 kr. Herzog K. Darstellung des Metersystems 2 frt. — Uj zenemű. Táborszky és Parsch urak zenemükereskedésében Budapesten meg jelent „Aus freier Hand" polka-francaiae ifj. Fahrbach Fülöptől, ára 50 kr. — Tóth Kálmán prózai munkái Koszorús költőnket, a magyar nők kedvencz lemszerető anya vagy dajka mérgezi meg ily módon az alkalmatlankodó kis gyermek életét! Igaz, hogy alig képzelhető lélekölőbb kin, mint a gyakori és tartós álmatlanság, mikor aludnunk kellene, s nem lehet csodálni, ha ilyenkor as ember elkeseredésében az ártal mas szertől sem irtózik, csak aludni tudjon; azonban ilyen esetekben jól teszszük, ha az el-álmosodásnak mindenek előtt azon egyszerűbb eszközeit veszszük igénybe, melyek — ha nem is használnak mindig, de legalább nem ártanak. Sokszor ugyanis sikerrel alkalmazható az a mód, mely szerént figyelmünket iparko dunk közönyös dolgokra irányozni s gondol kodásunkat valamely gépies munka által lan kaaztani, ami megtörténhetik pl. egyszerű számlálás: egy, kettő, három stb. vagy vala I mely régibb történeti esemény és mese folidé zése és végig gondolása által. Akinek szükség van rá, kísértse meg. Én ugyan megvallom, nem sok sikerét tapasztaltam magamon ; mert ugy találtam, hogy épen a kedély nyugalmának megszerzése éa a mesterséges unalom előidézése legnehezebb ilyenkor; azonban erre a dologra nézve is igaz az, hogy az ember ahány, annyiféle. Mielőtt tisztelt hallgatóimat egészen elaltatnám, sietek fölvetni még ezt az egy kérdést: mennyit kell az embernek aludni V Egy régi latin vers az mondja, hogy öt órai alvás elég az öregnek is, a fiatalnak is ; a kereskedőnek — nem tudom, miféle kedve-zésből — hat órát enged, a nagy uraknak hetet, éa nyolezat a henyéknek, kiknek semmi tenni valójuk sincs. Ugy látszik, nem sok szabály van, mely annyi kivétellel járna, mint ez; de nem is iehot az alvás tartamát egy áta Ián os mérték alá venni; mert ebben is nagyon költőjét, Tóth Kálmánt BÍk.-rUlt rábírnomhogy lapokban elszórva megjelent, nagy tetszésben rész»»»ü\|t. Kfit feltűnést okozott apróbb prózai mtlveit .isszpgyGjtve, engedje át nekem kiadás végftt. 8 ezennt-1 van szerencsém, a kultő nagyszámú barátait és tisztelőit értesíteni, hogy prózai müvei „Irka Firkák. Elbeszélések emlék jegyzetek, novellák, jellem vállatok s több .•tíélék Tóth Kálmántól" ezim alatt még e hó folytán elhagyják a sajtót. A kötet a következő műveket tartalmazza: A tizenharmadik seb. — A kinek nincs mája. — Az én 1861 ki karácsonyom. — Mikor engem Szeged váró sából prrschub kisértek kí. — A kis spanyol viaszkorru. — A kis kék szemüveg. — 14 615 t'';>rint. — Szerdahelyiről. — A .szegény Beöthy Lacii"- ró 1. — Kemény Zsigmondról. Kzen, egy-től egyig érdekes tárgyak képezik tartalmát e kötetnek, melv kétféle kiadásban fog megjelenni, és a márczius hó végéig megrendelőknek előfizetési áron mcyküldeini. A díszkiadás , tinóm velin papíron) előfizetési ára fűzve 1 frt -t''kr. diszkötésiien 2 frt 20 kr: a népszerű ki-:k1ás ára fűzve 60 kr. Tiz előfizetőt cytijtók tisztflotpóldúnyban részesülnek. Aigner Lajos kíudö. iiudap''>st''>n. Vegyes lilrek — Varsóban Kotzebue orosz tábornok Szib''-riáha való száműzés büntetése alatt ren «ieletileg megtiltotta a papoknak a Jézus szivéhez szóló imát terjeszteni és a Utániakban szűz Máriát lengyelek királynéjának nevezni. (Jó }■•!, midőn a zsarnokság már ezektől is fél.l — Hármas gyermek nyolczadszor. A »Lyon médical" egy párisi férjes nő boldogságát közli, a kinek épen most született 22 — 23—24 gyermeke. A nő kilenc* év óta van férjénél, mindig hármas terhessége volt s ösz-szesen 24 gyermeket szült, kik mindig teljes éa érett korban és telje« egészségben születtek. Szerencsétlenségére a férj nevét nem hagy fiatja utódaira, miután e családja csupa leányokból áll. — A szombathelyi telekkönyvi hatóság ik irnoka — írja a Vasm. L. — közelebo más hatósághoz helyeztetvén át, midőn uj ál lomása helyére elutazott, neje helyett, csupa tévedésből, egy lánykát talált magával vinni. Az ap* azonban fogta az elhagyott nőt, utána vitte a szórakozott fiatal embernek, s kicserélte vele a lányát. Hogy ez nem történt minden drámai jelenet nélkül, azt talán mondanunk sem kell. — Gyermek gyilkosságok Chinábaa. Fields Adél asszony, chinai híttéritőnő, egy amerikai lapnak a következőket irjá a Cbinában szertelenül elharapódzott s napirenden levő gyermek-gyilkolásról: ,A chinai nő testi életét májszületésekor a legnagyobb veszély fenyegeti. Az anya, ha még ném volt fia, elpusztítja minden születő leánygyermekét, azon reményben, hogy ez lesz a legbiztosabb eszköz arra, hogy íiu örökösre tegyen szert. Ha leánygyermekei is vannak, kettőt vagy hármat még csak élet- sok függ az egyéifi természettől, az életkortól a foglalkozástól, a testi és szellemi állapotoktól, stb. Egész átalánosságban mondhatunk annyit, hogy a közép korú, egészséges embernek hathét óra :t rendes járandósága, mit azonban önuralommal a szokás által ötre, sőt háromra is le lehet oly kor szállítani az egéswég veszélyeztetése nélkül. Humboldt Sándor, a nagy német természettudós, rendesen csak három órát fordított alvásra a 24-ből és 90 éves korában halt meg. Az alvás lényegéből következik egyébiránt, hogy többet alszanak azok, kikben a tenyésző életerő túlnyomó, kivált ha ez a szellemi élet gyarlóságával találkozik. Ezen osz táiyba sorolhatók tehát az elhízottak, a gyer-mekrk, a vademberek, a műveletlenek s a lomhák. Ellenben a csekélyebb tenyésző erővel biró, ideges alkotású, sovány és szellemes emberek rendesen keveset alszanak; csakhogy szerencsére ezek a tulajdonságok nem mindig járnak együtt. A túlságosan sok alvás a helyett, hogy életyidorságot és erőt adna, inkába testileg s lelkileg tunyává teszi az embert; de másrészt a tulkevés alvás is kártékonyán hat, s eredmé oyei: az idegek beteges izgatottsága, a szervezet satnyulása, a kedély elsötétedése s több efféle. Magamat hozhatom fel például, ti több évvel ezelőtt hosszabb ideig szenvedvén makacs gyomorbajban, egén éjeket töltöttem alvás nélkül; hogy kedélyem — mely különben is inkább hajlik a melancholiára, mint a vidámságra — minő hangalatban volt akkor, azt saját öntudatom- s önérzetemen bivül eléggé jellemezték barátaim, kik csak Goethe Wertherjé-nek neveztek. Alvás dolgában sem találhatunk biztosabb irányadót Apolló templomának ama hires feliratánál: „Ismerd meg tenmagadat" és valamint egész életed rendjét, ugy különösen alvásodat is alkalmazd saját természeted kívánalmaihoz. (Folytatása köv.) ben hagy, de főbbet nem. Az ón bibliai osztályomban van tiz chinai nő, kik közül öten 11 leánygyermeket veszítettek el ; a többi öt ilyet egyszerűen azért nem követett el, mert nem volt több egynek sem három leánygyermekénél.* S ez ott történik, ahol a szülék iránti kegyelet oly nagy, hogy azon várost, amelyben apa- (vagy anya ) gyilkosság történt, földig lerontják, föl nem építik s végképen elhagyják a lakósok. — A rhinaiak közelebb megint tüzesebben üldözik a kereszténynyé lett benszülötteket. Ütik, sőt bebörtönzik őket s javaikat elkobozzák. Egy mandarin azt a parancsot adta az ily keresztényeknek, még pedig nyilvános hirdetésben, hogy imádják a bálványokat és adózzanak azok tiszteletére. Azokat, hik vonakodtak, kikergették házaikból s megfosztották kereset-forrásaiktól. — Ütasok biztositátn. az osztrák magyar vasutak igazgatói közelebb Bécsben tartott ér tekezésük alkalmával elhatározták, hogy ezen tul, tekintet nélkül az ut távolságára, minden kiadott 1-ső 2 ik osztályú jegy után 2 krt, 3-ik és 4 ik osztályú jegy után 1 krt fognak szedni. A szerencsétlenségük folytán 1—2 osztályú ko-esiban utazókért, ha meghaltak, hátra hagyott családjuk számára HKX) frtot, 3—4 osztályban utazókért GOUU frtot fog fizetni a társulat. Ha pedig az utasok oly mérvű sérülést kaptak, hogy aunak jelei egész életben megmaradnak, ez esetben szintén meghatározott összeg fog azoknak kifizettetni, nemkülönben gyógyításuk tartama alatt naponkint 8 — 4 forint napi dij. Ez esetleges költségeket a beszedett 2 és 1 kr. járulék teljesen fedezni fogja. Az utazók pedig szívesen fizetnek 1—2 kr. felesleget. Legalább ha egy catastropha bekövetkezik, mitől óvjon Isten — biztosan számithatnak arra, hogy családjuk nem jut azonnal nyomorba. Ez intézkedés különösen fog jótékonyan hatni a szegényebb utasok családjaira, kiket még talán a vasúti szerencsétlenség is hamarább szokott érni. — Roppant szerencsétlenség az Oczeánon. „Emília" a nyilt Oczeánon hajótörést szenvedett és az (>czeán fenekére szállott. E tengeri hasö a philadelphiai közkiállitásról Brazília felé tartott. A kiállított tárgyak, azonkívül a brazíliai bizottság tagjai s több utazó volt rajta. Mind belefúltak, kivéve két hajós legényt Ezek megmenekültek. Az egyik hajóslegény épen maradt.de a másik, mihelyt azon hihetetlen tudatra ébredt, hogy már megmenekült, azonnal eszét vesztette. — A softák, kik Ujaink konstantí nápolyi látogatáaát viszonozni Budapestre jönnek, a török lapok szerint május hó elején kelnek útra. A küldöttség megalakult, tagjai a cs. lyczeum és a katonai iskola növendékeiből valók. — A város-kapitányhoz nem nálunk, hanem Kima Szombatban, írják onnét, egy polgár ment be s így kezdé panaszát: „Tekintetes kapitány ur! igen nagy bajom van, kérem segítsen rajta." „Hát mi baja van?" kérdé ó. »Hát bizony kérem alássan, tek. kapitány ur, egy gazember a feleségemhez kapott." —„Na kedves barátom,'' felele a kapitány, „azon a bajon én nem segíthetek." „Nem is kívánok én egyebet" — monda panaszló — „csak hogy hivassa maga elé azt a gazembert s kérdezze meg tőle, ha el tudja e mondania tízparancsolatot?" „Kedves barátom, felel az élezés tisztviselő, azt én nem teszem, mert én magam sem tudván a tízparancsolatot, nem tudnám megítélni, ha ő azt jól mondj-e, hanem menjen el a papjához ezen kérésével, azt az ember nem csalhatja meg, mert az tudja a tízparancsolatot." — Kedélyes kis történetkét közöl a .Magyar Hírlap",mely minisztériumaink egyikében adta elő magát. Egy ott csak néhány nap óta alkalmazásban álló díjnok ugyanis néhány szivart akart magának hozatni a hivatalszolga által, de az épületben még ismerős nem lévén, tévedésből egy miniszteri tanácsos szobájába nyitott. A nélkül azonban, hogy tudná, ki -azon az Íróasztal előtt ülő ur, tévedését csakhamar belátván, e szavakkal „Bocsánat, én szolgát keresek", vissza akart vonulni, mire a kedélyes méltóságos ur mosolyogva feleié: „Hisz én is szolga vagyok." „Igen?! — tréfálódzik a díjnok, ugy tehát hozhatna nekem 3 db. kétkraj-c áros szivart" ső méltóságának azon derült válaszára „Szívesen", a 6 krajezárt annak asztalára letéve távozott. Nemsokára reá igen kellemesen lón a dijnok egy hivatalszolga által meglepve, ki neki 6 krajezárt s a miniszteri tanácsos jóféle külföldi szivarjaiból néhány darabot a méltóságos urnák azon izenete kíséreté ben kézbesített, hogy már jövőre mégis csak keressen más „szolgát" magának. — Salamon király sir kövét, ha való a hír, megtalálták Pola közelében, hol a száműzött magyar király végnapjait vezeklés ben töltötte. A kő jelenleg Pólában a Diana templom udvarán őriztetik, rajta ezen latin felirat olvasható: „Salamon Rex Hungáriáé." Valódisága felől mindenesetre csak a régészettel foglalkozók szakértő nyilatkozata szólhatna. — Orlice berlini lutri-professornak ujabb áldozata lett a pinczehelyi postamester fia, ki as ottani postát kezelte és kezelése alatti pénzekből 1500 frtot rakott a lutriba, azonban mégsem nyert a csalhatlan számok daczára, most &z em- ber jövője tönkre van téve, az állam pedig megnyerte a lutrin, a mit a póstán elvesztett. — Az európaszerie uralkodó hidegről. A világrész majd minden tájáról hasonló tudósítások jönnek. Spanvolországból, Olaszországból, Dalmátiából, a Balkán félszigetről nagy h^o-geket jelentenek s az Appeninek és Balkán kegyei mindenütt hóval bontvák. Közép-Európában és Éssak Németországban derül hideg idő. Oroszországban, GaJicziában 20 fok, Salzburgban 15, Klagenfurtban 18, Triesztben 3, Magyarországon 8— 12, Bajorországban 10— 15, Svájczban 10-12 fokot mntat a Celsius hőmérő zérus alatt. . Papírszeletek. Egy fiatal közkedvességü kisastsony ball meg N.-én. Temetésén a többek köst jelen oh egy jó ba-rátnéja testvérivel. Midőn wen jó barátné látta, hogy testvérét kivéve, majdnem mindnyájan sírnak, igy szól hozzá ugyan hogyan állhatod meg, hogy te nem sirsz ? Sírnék biz én , felelt ez »ívesen, ha zsebkendőmet kon nem hagytam volna. Mégis csak szép, hogy a csillagvizsgáló egy esztendővel előbb megírja. minő idő lesz, igy szólt a kis biró az öreg biróhoz. Bolondság! felel az öreg, tehát azt véli kend. hogy az a csillagokból nézi ki az időt? eszében sincs, ők is mint más emberek, csak a kalendáriumból irják ki. Fogtál-e sok halat, kérdi a földes ur a híd alatt halászó csigáeyt. Dehogy fogtam nagyságos ur. még egyet sem. Nem is fogsz a híd alatt, bár meddig ott légy is, mondá as ur. Dehogy nem nagy ságos uram, hisz látjs, hogy esik az eefi, a halak, hogy meg ne ássanak, majd mind a lud alá jönnek. Bizonyos ut nejével öaszezördült. Majd csak boltom után fogod érezni nemlétemet, tudom Or-phensként értem jönnél a másvilágra is, csak lehetne. — igen. felei a férj, csak azon különbséggel, hogy Orphens as Klysenmba ment felesége után, nekem — Isten tudja, hol ... kellene keresni téged. Fiam, igy szú! az apa gyermekéhez, hagyd el a verselést, mert a költők részeges emberek szoktak lenni, miután a vers s borral együtt jár. Nem hiszem én azt apám, mond a fia, a mi kocsisunk is sokszor részeg, még sem hallottam mé^ soha verselni. Egy szijjártó uj évkor ily számadást nyújtott be egy földes uraságnak : „N. uraságnak a maga ló-bőréből, egy nagy párna zsákot készítettem 16 frt, tbes még egy kis párnaztákot magam bőréből 26 frt, összeg 42 frt. E ház ajtaján egy rosz embernek sem szabad bejönni, e szavakat irta egy korcsmáros ajtajára. Egy a korcsmárost jól ismeró ember pedig ezt irta utánna: .ugy a korcsmáros ornak bizonyára az ablakon kell ki- és bejárnia ^ Egy kalmár elküldi szolgáját egy adósához, a ki vak volt, azon megkéréssel, hogy adósságát fisease le. Ez azt izente : .tisztelem uradat, amint meglátom, azonnal megfizetek neki. Mit vesztettél, kérdi egy jó barát részvétteljes hangon a tüz által károsult barátját, kinek még felesége is a tüz martalékja lett ? semmit hála Istennek, felel ez nyugodtan. Két városi polgár a mezőn járkálván, előhozakodnak deákkori éleményeikrŐl. Beszédükbe latin szavakat is vegyitettek. .Mementó móri" mond az egyik az akasztófára muUtva. A másik sem akart tudatlannak látszani, azért rSgtön igy felelt: „Hodie mihi. cras tibi. Lotto hasas. Bécs, márcz. 17-én: 80, 82, 60, 5, 7. Ghrátz, „ „ 12, 65, 55, 76, 18. Temesvár,. „ 36, 26, 11, 34, 17. Érték ét WUtéftfyia Bárok» 20- 5''/, metaliques 65.15; 5/, nemi. kölosön 60.— ; 1860-ki áiladalmi köloaön 111.—; bank-részv. 825. — ; hitelintézeti részvények 157.50 ; London 120.85; magyar földtebermenlési kötvény 74.75 ; temesvári földtehermentéai kötvény 72.50 ; soproni földtehermentéai kötvény 71.75; horvát-slavon földtehermentéai kötvény —.— ; ezüst 107.75 ; cs. kir. arany 570.— ; Napoleond''or 9.64— ; arany jár. 78.25 ; márka 59.40._ Felelős sierkesztó : Báterf Lftjft. Nyllttör. ) Tekintetes szerkeszti ur! Jogtalan panaszra soha ssm emeltem föl tollamat. Hogy jelen — a lap olvasó közönségének bírálata elé bocsátandó panassom, melyre egyszersmind a déli vasuttársulat Bécsbea ssékeló igazgatóságának figyelmét is felhívom — szintén a jog, méltányosság- és becsület megvédésének érdekében történik-e, sst s lehető legszűkebb keretbe foglalva, bo«> csátom a t olvasó közönség Ítéletére. F. hé 13-án történt, hogy a déU vasútnak egyik — helyben állomásosé — hivatalnoki nyilvános helyen, minden megelőzd ok nflkftl, durva takéayayel egy köztiszteletben s becsOUsben álló állami tisztviselőt megsértett Sokan voltunk jelen s hallottak mindannyian as önkényes s jogtalan Megtámadást s as ezt nyomban követő sértést. Nem akarom e, — bsnezegései és mindenkit megvető modoráról sokaktól ismert embernek akkoii magaviseletét azzal takarni, avagy talán mentegetni, hogy — mint igen sokszor — akkor is ^beszámít-hatian* állapotban volt, — mondom, lehetetlen ten- •) E rovat alatt köslöttért felelősséget nem j vállal a Szerk. I nem ezt, mert bitony-bizonv nem első már .17. eset« midSn e mindenkinek becsületében gáxolni ugyan jól tudó, az elégtétel adását azonban gyáván megtagadó uri ember ily hősies tettet k«"".vc? el. Hogy ez alka lommal, a sértésért azonnal a helyszínén nem vétc tett rajta elégtétel, ay.t annak köszönheti oak, hogy a jelenvnltak nem az embert, han>-m a rajta lévő siolgálati jelvénynyel ellátott ruhát tisztelték inkább • másrészt nem akarták a mfivelot''enségből eredő Saáadékos sértést hasonló modorban isxonozni. Nehogy azonban a vasúti tisztviselők többi érdem, s tagjai s a nagy közönség kétkedésben legyenek ez nri ember kiléte iránt; kötelességemnek tartom egyszerűen megnevezni őt s egyszersmind föl hívni a helybeli felügyelőség — ugy mint a bécsi igazgatóság becses figyelmét arra, miszerint iutésked-jék ez ember botrányos viseletének beszüntetése — és gnnyos sértegető modorának megzabolázásárói. Neve Hess Tivadar. Sokan ismerik őt, különösen a kereskedői világból, de ngy hiszem vala-menynyíöknek kívánatit fejezem kl, midőn azon óhajommal zárom be soraimat - vajba mielőbb megszabadíttatnánk ezen urnák botrányos magaviseleté bői eredő kihágásaitól N.-Kanizsa. 1877. márcz. 19-én. Többek nevében, egy jelenvolt Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nél-(202 22-30) kul a Revalesciére dn Barry (jyóflytápszertől Londonból. 28 év óta semminemű fetegség sem volt kénes e kellemes egészségi tápszernek ellet it-áUni s üdvösnek bizonyul az feluőtteknél úgymint gyermekeknél orvosság és kültség nélkül minden gyo mor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, lélegzési-, hólyag- és vesebaj-, gümő-, ászkor-, nehéz lélegzés-, köhögés-, emészthetlenség-, dugulás-, hasmr oés-, álmatlanság-, gyengeség-, aranyér-, vízi-betegség-, lázszédülés-, vér-megszorulás-, fülzsibongás-, émelygés és hányás, sőt terhesség folyamatában, hártyalob-, mélakór«, soványodás, csúz, köszvény, sápkór ellen, úgyszintén csecsemőknél eledelül dajkatej helyett előnyt érdemel. Kivonat 80,000 bizonyítványból gyógyítások ról, a melyek minden gyógyszer ellen daczoltak, ezek közt bizonyítványok I>r. Wurzer tanártól, Beneki, Dr. Angelstein, Dr. Cboreland, Dr. Campbell, Dr. Déde tanár, Dr. Ure, Castlcstuart grófnő, Hrehan márkiné, Issensteiu berezeg Mennsdorf-Poulli tninisterelnök és több magas állam személytől, tetszésre bérmentve be-kflldetnek. Rövidrevot.t kivonat 80,000 bizonyítványból : Hét hava most már, midőn vigasztalhatlan állapotban voltam. Mell- és idegbajban szenvedtem ngy, hogy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, ennek következtében tanulásomtól huzamosb ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos ReYalesciére-jéről hallottam, azt fölhasználtam és biztosithatom, hogy tápláló és kellemes Revalesciére-ja egy havi élvezése után« tökéletesen egészségesnek . és erősbülluek ér zem magamat, úgyannyira, hogy a tollat a legcsekélyebb reszketés nélkül bírom vetetni. Indíttatva érzem magam ezen aránylag igen olcsó Ízletes eledelt, minden szenvedőnek mint legjobb szert aja.tt lani és vagyok alázatos szolgája. TESCHNER GÁBOR, a magasabb kereskedelmi-tanintézet hallgatója As igen nemes de Bréhau markiné lcrele. Nápoly, 1872. april 17 éu. Uram 1 Májbetegség következtében hét év óti borzasztó sorvadási állapotban voltam. Nem bírtam olvasni vagy írni; reszketés fogta el idegeimf t és egész testemet, rosz emésztés, tartós álmatlanság •''•« a minduntalan! idegráxkódás idestova hajtott 8 \|>il lanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagv-ibb mérvben mélakóros valék. Sok orvos bánt el velem anélkül, hogy könnysbbülést szerezhettek volua. Tökéletes kétségbeesésekbea az ön Revalesciére-jét használtam a fhoit, miután bárom holnapig éltein vele kössönöm a jó Istennek. A Revalesciére a legfőbb elismerést érdemli, egészségemet tökéletesen helyreállította a oly álUpotbs tett, hogy állásomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadj • tisztelt ur leg forróbb köszönetem és teljes tissteletem nyilvánítását. DE BRÉHÁM MÁRKINÉ. 73,877. sz. Köller Flórián, cs. k. katonai felfigyelő Nagyváradon tüdő- és légcső-hurut, fejszédülés és mellssornláaból. 65,715. De Montlouis kisasszony, emészthetlenség, álmatlanság és sorvadásból. Táplálóbb levén a húsnál, 50-szeresen megkíméli a gyógyszer árát, felnőtteknél ugy, mint gyermekeknél. Plébsseleuczékben ''/s font 1 frt 50 kr> 1 font % frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt., 12 font 20 frt, 24 font 36 frt. Revalesciére piskóták szglen-csékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Revalesciére Cho-coladé táblákban 12 csészém 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 k., 48-ra 4 frt 50 kr., poralakban 120 csészére 1« frt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 frt. — Megrendelhető Barry du Barry & Comp által, Wien, Wallflschgasse Nr. 8., Valamint minden város gyógyszertáraiban és füszi-r-kereskedéseiben ; azonkívül a bécsi ház miuden vidékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett N.-Kanizsái Práger Béla, (ezelőtt Lovák K* roly) gyógyszertárában; Pesten Török Jövetnél; Aradon Toces F. és társááál; Debrecsenben Míhálovita István gyógyszertárában a kígyóhoz ; Eszéken Dávid Gyula gyógyszeréssnél; Kassán Wondraachek Károly gyégysz., Marosvásárhely tt Fogarasi Dömötörnél; Pozsonyban Pisztori Felixnéi é.» Söltz Rezsó gyógyss., Székes-Fehérvárott Die bal la Györgynél, Sopron Voga A. gyógysz., Temesvárott Pap József városi gyógyszerésznél, Újvidék GrossíngerC. B. és Ernut János gyógyszerésznél; Varasdon dr. Halter A. gyógysz.. Versecsen Fischer Móríczná), Zágrábon lrgal-masok gyógyszertárában. Tiaza-Ujlak: Royko Victor gyógyszertárában. » 3V em szlnleltvéseladás! Miután * rósz ötlet menet végett ch''ni-ezüstárugy árunkat teljes-n beszüntetjük, \|kényszeritve vagyunk pompás china eü.t-gyártmányaink tömérdek készletet a leggyorsabban as előállítási áron sokkul alább elárusítani. Kísérletül szolgáljon következő kivonat a ..agy árjegyzékből, mely utóbbi kivánatra l.éraentesen megküldetik. (277 1—3) Mérsékelt ára: db. kávéskanál evőkanál . asztali kés asztali villa leve szedő tej-szedő vaj.szelencze most "•I,,tt csupán 3 50 1.50 frt 7 50 240 7 50 2.80 7.50 2.80 5— 2.30 3 50 L50 5— 2— azelőtt most esapán 1 6 6 6 14 - 8-8.- 3 — 5 - 2.70 6.— 2.5« 6 — 2.5« Legiijabb kézelőgomh-gan db. esnkcrtartó zárral . . frt p. gyertyatartó „ d. kés-uyugtató „ „ csemege-villa „ „ csemege-kés „ itura,gépezettel á 1 frt* Parafa-dugók állat fejekkel á 4« kr. Továbbá pompás findzsák, kávé- és thea ibrikek, tojáskész. letek, fogpiszkáló-tartók, eczt-. és olaj-készletek és más egyéb saámos csikkek, stb. b. sziotoly meglepő olcsó árakon. MM» Különösen figyelemre méltó: 6 db evőkanál 6 db. villa ) mind a 24 drb" együttvéve elegáns 6 „ kávéskanál, 6 „ kés ) tokban 24 frt helyett csak 10 frt Ugyanaz britannia-ezüstből, mind a 24 darab elegaus tokban csak 7 frt- . . Vidéki megrendelőnek utánvét mellett pontosan és lelkiismeretesen eszközöltetnek. / C«im : Bécs, Rothentíiurmstrasse 16. Eladások OLL SEID LITZ - POR A. gróf SOMOGYI JÁNOS nr lovászpatonaí uradalmában. I) Gyökeres szőlővesszők. 1 éves 34,000 db. 1 „ 27,000 „ 1 „ 27,000 „ 1 , r-8,000 , 1 . 5.000 . ) Csak akkor valódi, £ Zt^o^t birósági Ítéletek iui«Uelteu constatálták r.zégem és véd itáii A föld legnagyobb kereskedői, gyárosai és iparüzói, valamint nem kevésbé pedig a világ minden kisebb iparosai és kalmárai kiemelő módon egyhangúlag elismerték, hogy a világforgalomnak általunk átadott, a. föld leghíresebb erómútudósai és mütani coryphaeái által ezerszeresen próbált, javított szabadalmazott táblamérlegek a sas az én sokszorosított czégem van lenyomva. Büntető jegyem meghamisittatáiit-, axért óva intem a közönséget az ilyen hamisítványok vásárlása elleu. minthogy ások csak ámitásra vannak számítva. Egy lepecsételt eredeti doboz ara I frt. o. é. Valódi minőségben az x-szel jelölt czégeknél. CRANCZIÁ BORSZESZ SÓVAL. A lrgm .-gbizhatóbl. önsegt-lyzo síére * sr.enved-» emberi«rgnek \| minden «''•* klll-". gyuladá^nal, legtöbb betegség ellen, min- \| detioemfi sebülés« k, fej-, fltl- és t''opt''ájáa, régi sérvek és nyilt »el.-k, rákfekélyek, üsznk, szemgynladás mindennemfi bénulás és sérülés »th. stb ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. q. é. Valódi minőségben a f-te! jelölt czégeknél. Salix \ » J, ) ) ) ) ) ) ) ) ) ezere 16 forint. ezere 20 forint. ezere 4 forint. Olasz riesling . . . Rajnai » ... Fehér bnrgundi Piros tramin . • Fekete és szürke clivner 2> Nemes fOz-dugványok aentifolia....... viminalis cannabina .... purpur ea....... uralensis ....... vitellina aurea...... 3) Akácz- ÓS szederfa. allee- vagy eleven sövényhez tetszés szerinti mennyiségben. Árak a nagyság szerint változók. 4) Borok: somlyói, tramin, olasz és rajnai riesling, ugy közönséges fajokból 400 akó. 5) Tenyész kosok, 1 évestől 3 évesig, 125 darab. Az árak helyben értendók. A gyomoréi vasútállomásra szállítás — illetőleg csomagolás — lehető jutá nyosan történik. Megrendeléseket elfogad (319 2—2) az uradalmi intézőjróg Lovászpatonán. D ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. Krolin M. és társától Bergenben (Norvégiában.) Kzen li.Hlroij-xsirol.ii ya.amennyi, a kereskedelemben előforduló faj között ar. egyedüli, mely orvosi cxélokrx hasxr.álható. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt. o. é. legelőbér, beleértve a pásztor- ---1 bért is — minden darab ló Balaton- magyaródi bérleti uradalom részéről közhírré tétetik, hogy folyó évi april hó 24 tói oktober hó 15-ig lovakat, csikókat, ugy szarvasmarhákat legeltetésre elvállal, - Valódi minőségbeu a -gal jelölt czégeknél. (12 metszésrendszer) az előhaladó mütan, a méregyenes szervezet, a nagy szabatosság és az elérhetlen. felette izlésszerü kivitel terén a 19. század legnagyobb csodamüvei. Évszázadok fognak elmúlni, mielőtt a nyomozó eró-műtudósnak ismét egy ilyen műszer fog feltárva és a forgalomnak átadva lenni. — Egész légió gyárosok, iparosok, kereskedők, kereskedelem- ós iparüzók ezen egyetlen tárgy által, — minthogy azt minden nyilvános és magánüzletekbe ki- és megmérés használatára behozták, — gazdagokká lettek. — A tömeges közönség pedig bevásárlás végett olyan kereskedésekbe siet, a hol a mi táblamérlegcink használtatnak, mert azt hiszi a közönség, ha más mérlegeken szolgálnak neki, hogy akkor talán megcsalatik. — Mindenki tehát, a ki tőlünk egy ilyen mérleget még nem hozatott, azonnal rendeljen egyet. — Az ezáltal elérendő üzleti eredmények soha sem gyanított óriási dimensiókat fognak ölteni, a mérlegek csekély ára a vevók által legrövidebb idő alatt százszorosan behozatik. — Mindezen szer-fölötti előnyök daczára, a melyekhez ezen rövid előadás folytán ilyen tárgyak vevői maga-magától jutnak, ezea kitűnő, törvényileg elóirott és megvizsgált táblamérlegek árait mégis, hogy azok beszerzését mindenki előtt lehetővé tegyük, — következőkép ssállitottuk le, még pedig: 1 mérleg 3, 5, 10, 15, 20, 25, 30, 40 kilogrammos ára 14, 18, 21, 27, 34, 40, 45760 forint. Ezeknek elvehető csészéit minden üzletre, czélra és használatra megfelelóleg szállítjuk, tehát tetszés szerinti kivánatra. Megrendelések pénzbeküldés vagy utánvét mellett mindig kitűnő minőségben azonnal eszközöltetnek. Bugányi Frigyes és társa, (262 V. 4—15)Stadt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben, mérleg-, mérték- és súlymérték gyárosok. Ezen felettén kelendőségnek örvendő mérlegekből Ausztria, illetőleg Európa, Németország minden városai, mezővárosai és nagyobb helységeiben raktárak fognak felállíttatni és igénylók, akik 1200 forintnyi betétet beadhatnak, kéretnek egyenesen a fentebbi czéghez fordulni. Raktárak: N. - K a n i x s a (x) Práger Béla gyógy (x+) Rosenherg Jóxs. (x) Fesselhofer Jóxs. (x) Rosenfeld. Barcs (x) Dorner S. C s á k-t or n y a (xi Göncz L. v gyógy. K a r á d Bernatzky A. gyógy. Kaposvár (x+) Kohn J. (x) Schröder Sándor gyógy. Kapron r* a (x+) Werl» M. gyógy. Kőszeg (•) Csacsinovics Ist. gyógy, (x) Küttel Ist. gyógy. Keszthely (x) Schleifer A. (x) Wünsch F. Körmend (xfi Rátx Ján Szombathely (x) Hillich Ferencz gyógy. Sopron (x) Mezey And. gyógy, (x) Molnár L. gyógy. V e r ő c z e (x) Bécs J. K. gyrtgy. Bánok-8z. - György (x) Fibir gyógy. Zágráb (xl MiÜbarh S gyógy (x) Irgalmashoz gyógy. vx) Hegedűs Gy. gyógy, (x) Perklet Ján. gyógy. Szalonak (x) Schwarz Gusztáv gyógyszertárában. vagy csikótól 10 szarvasmarhától 5 (297 frt 25 kr., frt 25 kr. Hanny Testvérek, 9-9) jószágbérlők. pilepsia nyuvalyutorésirásilag gyógyittatik Dr Kii lisch _specxialista ál tal Dresdában Neustadt (Srászom-ág,. Már több, mint#»Ou sikerrel gyógyittatott. (222 19-60) CIROP PAGLIANO, ^ j általában ismert, 1 üveg 1 frt. írtnak postán tal váuynyal való beküldése mellett, küldetik szét. egyenesen FloreuczLCl húzatott vértisztitó hatása miatt — 1 ládácska 12 üveggel 10 bérmentve HOLL A. cs. k. udvari szállító, Bécs, 13-52) Tuchlaubeu 9. Tenyész marba eladás. Boglári vaspálya állomástól félórányira Lelle községben alulírottnál szabad kézből eladó: Eredeti Mezóbegyesi faj bika 5 éves 2 db. » » » » 1 Va » 1 » » » »V /< » 1 » „ ÜSZŐ i »/, „ í , Gr. Zichj Nepomuk János gulya fajából Tehén . . . .5 éves 7 db. Üsző .... 1 „ 9 „ Csira tehén . 3—7 „ 3 „ (320 2-3) Bosnyák Gusztáv, Pränuraerations-Einladung auf das billigste politische Tageblatt „FESTER J 0 U R N Mit 1. April 1877 beginnt ein nenrs Abonnement anf das einzig unabhängige demokratische Tageblatt Ungarns u Jourujl.* ,P e a t e und Fachmänner auf das Sorgwerden mit erschttp- Minden rangú személyek, különösen nyugalmazottak, mindennemfi tisztviselők, biztosító intézetek képviselői, igazgatók, könywivők és állásnélküli személyek tartós és jntalmaxó mellékjövedelmet találnak, amely némi képzettség mellett évenkinti 1000—1&00 forintnyi fókeresetté válhat. Feltételek: jó bizonyitvánvok. vagy kisebb betét K. C.2494 alatti iratok Daabe 6. L. és Társáuk hirdetési üzlete által Bembe«, Slagérttrasse 8. szállíttatnak tovább. (317 3—6) Das „Pester Journal,'' dessen einzelne Rubriken durch bedeutende Publizisten flltigzte geleitet sind, wird in allen politischen Tagesfragen auf das Beste bedient. Die lokalen Angelegenheiten und Vorfllle, so besonders die G e r i c h t s s i 1 e und Theater fendster Sorgfalt behandelt. '' Im Feuilleton werden nebst Wissenswertem aus allen WelttheUen, die pikaatesten Originalarbeiten geboten nnd Originalbriefe aus Paris und Wien. i IUI. nwNCb ''^bUuf dCS e®S«nwirtiR lm „Pester Journal» erscheinenden Romanes, (Anfangs Aprül) beginnt den Inhalt überre.che neueste Sensationsnovi tat des europäischen B ü c h e r m a r k t e s. K s .n den meisten europäischen grossen Blattern ange kündigte Roman ^^eUland^ In demselben (¿nartale beginnt auch ein «weiter Roman von dem klassischem Romanschriftsteller „AllS der Parfser CommUIie44 Ivan Turgenjew, die an spaunen-istdies dir dessen . . . , r. T , T. von Guerxoui, Abdruck wir allein för Ungarn er- dessen ausschliessliches Uebersetzuii^srecnt das Fester • t W ° r,b \D h » b e Journal« erworben hat l. I , m ^''K/»chen Wünschen untrer Leser entgegenzukommen, haben wir die Q. s chift.ru bri k in einer alle praktischen Bedürfnisse befriedigenden Weine ausgestattet ,''tT: JournAl'' h4t " durch seine maunha.te Haltung in allen Tagesfragen, durch die Gediegenheit und Reich-innane», I0 wl0 auren seine fabelhafte BiUiek^it zu einer Verbreitunir ^«bri^bt WtA StA nialm» »ia.1. 1. a _ m _ Das kein Blatt Ungaim,^e¡cht^Ke,, "ine fabelhxfte «^er Verbreitung gebracht, wie sie buhe°r noch Für den reichen Inhalt des .P e s t e r J o n r n a 1« auch im nächsten Quartale bürgt der Umstand dass wir die Zahl unserer internen und auswärtige^ Mitarbeiter, durch Heranziehung hervorragender joumalisüscher KHifte.'''' «SJ vilKtl" sich bei der habensten durch das v sich von der rhem Umfange und in gleicher Reichhaltigkeit Der A bonnem «ntspreis des Pest er Journal" menatUeh 90kr., xweIln„„tl,th fl''uTkr''lVe^Ä ti.SOkr^ """" Man abonnirt und inaerirt in der v ° _ .. Administration des „Pester Journal," (Die Adresse ist genau zu merkeu.) (3211-2) Göttergasse 6, parterre. Wjdits Jóaef kúdó-, Up- 6s nyomdwuUjdonos gyormjtó Qjoiaui Naj{T-K»nioán. NAGY-KANIZSA, 1877. márczius 25-én. tizenhatodik évfolyam. ---—=« ? ElétzstésJ ár / egész évre . . 8 frt. fél érre . . 4 „ negyed évre . 2 . Kgy mám lO kr. Hlristtssk 6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 ■ minden további sorért 6 kr. NYILTTÉRBEN • soronkint 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden \| legyes hirdetésért külön i 30 kr. fizetendő inden \|\| külön f 5- \| előbb: O INT 5 A lap szellemi részét fc J illető közlemények s li. szerkesztőhöz, Takarékpénztári épülőt földszint, — anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bér-" mentve intézendök : II NAGT-KANIZSA Wlsssiosház. i Bérmentetlen levelek caak ismert mniikatár-ü saktél fogadtatnak el. \|! — — — \| Kéziratok vissza nem J küldetnek N.-Kanizsavkros helyhatóságának, nemkülönben a .,n.-kanizsai kereskedelmi s nevelő egyesület?, a „soproni kereskedelmi s iparkamara iparbank«, a n.-kanlzsal takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanítótestület«, a „n.-kanizsai kisded-n.-kanizsai külválAgztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! A folyó márczius hó végével az 1877-ik év elsó negyede letelik, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedes előfizetésük lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1877. április -junius évnegyedre 2 frt. , — szeptemb. félévre 4 „ » — deczember végéig tí „ „Zalai Közlöny kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedésében. A községi orvosok rendezése. VIII. { Folytatás.) A községi bábák belszervezkedése épen olyan fontos az intézmény foganatosi-sában, mint az orvosok belszervezkedése, mert a bábák hivatása szüléskor a kettős életet védeni, az újszülötteket életük elsó bontakozásában helyesen gondozni, a további fejlődésre helyes irányt kijelelni, a szegény szülónőket Isten nevében védelem alá venni, ellenőrizni a titkos szüléseket, szemmel tartani a községben létező törvénytelen csecsemők gondozását sat Azok, kiket legközelebb érdekel a bá-baügy, leginkább fogják bizonvjthatni azok helyes belszervezkedése szükségességét. És ohez én is szólhatok, mert mint tiszti orvos, elégszer meggyőződtem azon sokoldalú sze-r^csétlen szülési esetekről és vétkes cse-melyek homlokegyenest ütköztek tudomány és törvényekkel. Régi azon közóhajtás, vajha valahára a községi bábák rendezése is életbe léptettetnék, általános volt ezen kívánalom, mert közös volt a vesz-teség, melyet annak hiánya évekról-évekre fokozott. És, megjött ennek az ideje is, mert hozatott törvény, mely kényszer arra, hogy minden község rendes bábával lássa el magát. Az által, hogy az ország területén el-türettek a tanulatlan paraszt bábák, az egyetemekben képesítetteknek elzáratott a foglalkozási tér, a nép megfosztva a helyes segélytől , veszteglett a tanulatlanok kezei közt. A tanult, okleveles bábák kényszerítve lévén városokba vonulni, ezeket zsúfolásig annyira elárasztották, hogy a tétlenség, keresethiány miatt legszebb, legüdvösebb tudományaikat elpazarolni és magukat holmi bizonytalan keresetre utalni lettek kénytelenek. így a falu népe megszokván az avatatlan, hasonszerü nókböl lett bábákat, ma ellenszenvvel viseltetnek a tudományosan kiképzett bábák iránt s még mindig szivesebben hajúinak amazok tanácsára. És ők tudják miért — és mi is nagyon jól felfogjuk ennek okát^ — — — ! Ideje, hogy erre is reá került a sor, adja Isten, hogy írott malaszt ne legyen. Azt mondja az 1876-ik évi közegészségügyi törvény 146-ik kitételében, hogy «minden község, mely legalább 1500 lakost számlál, tartozik szülésznőt alkalmazni. Oly községek, melyek az emiitett lélekszámmal nem bírnak, községi szülésznőt közösen alkalmazhatnak.'' — A községi szülésznőt a községi egészségügyi bizottmány kijelölése alapján a község választja, hivatala állandó. Évi járandóságát a község állapítja meg. A választás és évi járandóság a törvényhatóság jóváhagyásával lép érvényre. (147. 159. c. §§.) Hogy a belszenrezkedés mi képe n jé t annál jobban jelezhessük, fel kell említenünk ugyanazon törvény 50. 51. §§. kitételeit is, mert ezek irányul szolgálnak a tényleges intézkedésben. Ugyanis: Az 50. 51. §§. kitételeket ugy lehet értelmezni, hogy a mely község valamely egyetem vagy bábaképezdétől mintegy 9 ya mértföld távolságon beiül van, az, okleveles bábát tartozik felfogadni, mert e területen nem okleveles bábáknak bábáskodni nem szabad. A jelzett távolságon kivül eső községekben oly bábákat is szabad egyelőre alkalmazni, kik a megkívántató jogosultságot a tiszti főorvos által képesitó okmány áhal nyerték, mégis oly megjegyzéssel, hogy ezek csak addig foglalkozhatnak a bábasággal, mig az országban elegendő számú bá-baképezdék fel nem állíttatnak, oly községben pedig, melyben okleveles bába állandóai^ letelepedett, ily képzettségű bába 2 év le-'' folyása alatt egyetemi, képezdei oklevelet tartozik megszeretni, e nélkül a bábaságot két éven tul nem folytathatja. Mégis az okleveles szülésznőnek a kérelmezésben előnyt kell adni, azaz, midőn valamely községi bába állomásért okleveles szülésznő is folyamodik, akkor ennek van elsőbbsége a főorvosi mi-nősitvénynyel képezett felett. Ezen előzmények után könnyű a bei-szervezkedés, melyhez azon véleményes javaslattal járulok,hogy miután előbb-utóbb okleveles szülésznők felfogadására lesznek szorítkozva a községek, jobb előbb, mint utóbb ilyeket alkalmazni. Fő gond fordit-tassék arra, hogy a nem okleveles bábák a körorvosok által szemmel tartassanak, éven át időközönként oktattassanak és gondot fordítsanak arra, hogy minden bába a szülő és TÁRCZA Barna felhők ... Rama felhők tornyosulnak, Nem ragyognak csillagok, Lombon, ágon búa »¿haj kel, H mint e szel 16 — bús vagyok. Éj borítja, éj fogá el Hőu s&vátgé keblemet, Es az éjbe fényt, világot Egy csillagsngár se'' vot S mig könyekbrn áradoznak Bánkodén a föllegek, Szemeimben is boa ércet Fájó csöppje rezg, remeg. — Elvonniuk már a felhék, És az apró csillagok Berge most a tiszta égen Fényesebben ég, ragyog. Ah de ! keblem nem derül ki, Arczomon köny lángja ég, Mert a csillag nem ragyog rám, Mit szemedben föllelék. SZIKLAI JÁNOS Az alvás és Jelenetei. (Felolvasta: Farkas László fógymn. igazgató.) (Folytatás.) II. A i á I o m. Előadásom eddigi folyamában as alvást prosai srinében vizsgáltuk; a következőkben költőioldaláről fogjuk megismerni. Mert m a jelenség, melyről esentul szólni akarok : as álom, méltán nevezhető as alvás költészetének. Álmodás közben az alvó lélek, mely s külső világtői elzárkózott, az élet nspi foglalkozásaitól visszavonult,mely elől minden eltűnt, ami valőeág — olyan, mint az s szárnyait kibontott madár, mely könnyű röpüléssel hagyja el a föld színének nyomott légkörét s a kenyér után futkosó világ falszaggató zsivaját; vil-lámsebességgel kalandozza be a tér és as idő végtelenségeit, a határtalan magasságokat ée mélységeket s ott, ahol már semmi sincs körülötte, mi a''reális lét jellegével bírna, tündérvilágot alkot maga körül s ezt benépesiti jó és gonosz tündérekkel (mert a képzelet világának is az a törvénye, ami a való világé: hogy a jónak jósága csak ott tűnik elő, ahol gonoszság is van.) Hogy határozottabban fejezzem ki magamat: az álom nem egyéb, minta képzelődée szeszélyes játéka az alvás ideje alatt. Fentebb az alvás mibenlétét fejtegetvén, kimutattuk, hogy as asélet ason állapota, melyben s^ agy és as idegek tevékenységétől függő 3 ugy nevesett lelki működések meg ek ; ámde a képselődés szintén a lelki élet w nyilatkozása, ennálfogva^ü álom min dénkor as igazi mély alvás hiányát, a valódi nyugalom megsavartságát jelenti. Nem fogadható tehát el ások véleménye, kik ast állítják, hogy as ember alvás közben mindig álmodik s ezen nézőtöket avval indokolják, hogy a lélek, mely maga a tiszta erő, egy pillanatra sem szűntetheti meg működését, mert ez által megszűnnék létezni; már pedig ama működés, mikor alszunk, csakis as álomban nyilatkozik. Ezen okoskodás helyességét nem erősíti meg as a tény sem, melyre pedig védelmezői szeretnek hivatkozni, mely szerént valahányszor hirtelen fölverik az embert alvásból, a fölébredé« pilla- natában mindig valamely álomkép lebeg előtte, ha még oly mélyen aludt is; nem erősiti meg azért, mivel az az álomkép épen az alvásbői az ébredésbe való átmenet alkalmával is támadhatott. Igaz, hogy ezt a nézetet tapasztalati uton megezáfolni sem lehet; mert abból, hogy a fölébredés után sokszor épen nem emlékszünk, hogy valamit álmodtunk volna, nem következik az, hogy csakugyan nem is álmodtunk; le het, hogy álmodtunk, de álmunkat tökéletesen elfelejtettük. Azonban, ha azt a lényegünket megalspitő erőt, mit léleknek nevezünk, ugy fogjuk föl, mint összes — szellemi, érzéki és tenyésző — életjelenségeink egységes főelvét: ily felfogás mellett csak azért, hogy ezen erőnek folytonosságát megmentsük, nincs szűkségünk arra a föltevésre, hogy az alvónak okvetetlenül mindig kell álmodni; mert hiszen már kimutattuk,hogy ez az erő az alvás idejealatt is tevékeny, nem ugyan mint képzelődő, hanem mint a testnek as éber munka által bizonyos értelemben megkoptatott szerveit újjáalakító, más szóval, mint sserveső erő. Sőt egy lépéssel tovább mehetünk. A folytonos álmodásnak nemcsak szükségét, hanem lehetőségét is tagadnunk kell; mert as slvás lényege és csélja a szellemi és érzéki élet nyugalma levén, lehetetlen, hogy a szoros értelemben vett mély alvással oly jelenség jáijon együtt, mely épen as alvás lényegének és cséljának tagadása. Olyan gondolkodási képtelenség volna ez, mint a fából készült vaskarika. Ez alapon teljes jogunk van ast állitani, hogy as álmodással összekötött alvás nem tökéletes alvás, hanem inkább csak afféle középál lapot a valódi alvás és ébrenlét között, minta hajnali szürkület az éj és a nsppal között. Szeretetre méltó ezukros beszédnek megjárja az, havalaki- gyennekágyas nők segélyezésére szükséges készülékkel, névszerint: klystirrel, méhfecskendő vei, köldökzsinór ollóval, fűzövei; a szokásos vérállitő cseppekkel, pipitér virággal és egy képes bábakönyvvel ellátva legyenek. Ezúttal az egészségi községek, körök, orvosok és bábák közegészségügyi szervezkedése miképenjéról véleményes nézetemet körvonaloztam és bárba azon meggyőződésben vagyok, hogy felesleges, elvetni valót javaslatba nem hoztam, jól tudom, hogy a mondottakhoz még igen sok mondani valót lehet ragasztani, mert az intézménynek messzeterjedó természete még mindig igen sok hozzászólni, hozzásegélyezni valót kiván. A sokból nekem ennyit mondani egyenlőre elég levén, kedves meglepetésemre fog válni, ha mások is szólni fognak hozzá, szóljanak is mielőbb, mert szokás mondani: «nehéz dolgokban czélhoz jutni csakis egyesült erővel lehet. A mondottak kifolyásából megkívánja az ügy, intézkedjenek törvényhatóságaink ezen intézménynek mielőbbi foganatosításában, iparkodjanak megtartani annak integritását ; nyújtsanak segélyt az intézmény sikeres foganatosithatásában anyagi ugy, mint szellemi tekintetben. Van a központban elég szellemi erő és hatalom, hassanak a tűzhelyről tüzetesen, adjanak a közszolgálat pontos vezetésében irányadó „közszolgálati Utasítást,* állapittassék meg általuk, minő irodakészlet, kezelésmód rendeztessék be ; eszközöltessék araagyar kormánytól orvosi díjazási szabály, sat. s midőn mindezeket megtették, harangoztassanak be, hogy az ügy vezetése egy időben, egyöntetűen indulhasson meg. nek— és csakis valakinek! — esti elváláskor .szépálmokat" kívánunk; de ennél még talán jobbat is kívánhatnánk; mert hát a szép álmok igaz, hogy kellemesebbek, mint a nem szépek, de mégis csak legjobb az álomtalan alvás. Az álom legjellemzőbb mozzanata a csalódás, melynélfogva a phantasia által megal-kotott álomképeket valóságos tárgyaknak tartjuk. Mikor ébren vagyunk, szintén képzelődhetünk, előidézhetjük a legkülonbfélébb képeket, sőt néha öntudatunk és akaratunk néi kül is fölmerülnek ilyenek lelkünk előtt; — képzelhetem pl. hogy egy barátom belép hozzám, a nagy fölindulástól egészen kikelve alak jából b elbeszéli a megrázó szerencsétlenséget, mely vele történt; de bármily élénk legyen ez a kép s bármennyire önkéntelenül támadott legyen, ébren van tiszta öntudatom b ezen alapuló értelmes belátásom, mely azonnal felvilágosit az iránt, hogy ez csak phantasiám szüleménye. A létező dolgofcat U az áltat ismerjük meg, hogy róluk képzeleteket szerzünk; de ezekről tudjuk, hogy nem pusztán képzelő te hetségűnk slkatásai, hanem tőlünk különböső, önálló tárgyak által támasststtak; szóval öntudatos éber állapotunkban különbséget tudunk tenni reális értékkel birő és nem biró képzeleteink között Ezen megkülönböztetésre az álmodás alkalmával nem vagyunk képesek, mivel az alvás alatt soha nem vagyunk világos öntudatunknál, bár mily élénkek legyenek álmaink; és épen ezen körülményen alapszik a csalódás, vagyis álomképeink összetévesztése a valósággal. A második sajátság, ami álmainkat jellemzi, az, hogy igen gyakran jőnek elő bennök a legcsodálatosabb dolgok, a nélkül, Különösen kivin ok még szólni Zala-megye Kanizsa járásinak és az ebbe kebelezett Nagy-Kanizsa, mint rendes tanácsú községnek közegészségügyi belszervezkcdéSe miképenjéról és legkivált azért, mert e já-risban már 34 éve teszek'' közszolgálatot, igy tehát elég alkalmam volt felismerni a helyi viszonyokat és szükségleteket, köny-nyü leend hozzászólhatásom. TEKSÁNOZKY. megyei tigzti orroa. (Foly tatása köv.) Jegyzőkönyv Sümeghjárás tanító-kör választmányának 1877. febr. 27-én tartott üléséről. Jelenvoltak: Könnye József elnök, Bruc ker Alajos alelnök.. Károlyi Jinos I. jegyző, Metil Henrik II. jegyző, Varga József pénz-tirnok, Exner Alajos könyvtirnok, Dr. Stirling Sándor, Shvarenina József. Harsányi Ferencz, Öros* Lipót, Németh Béla és Berkovics Elek v. tagok. 1. A mólt ülés jegyzőkönyve olvastatván, hitelesíttetett. * • 2. Olvastatván M/876. 8». Csáktornyán kelt muraközi tanitó kör elnökiétől érkezett levél, ezzel kapcsolatban ugyan ezen kör választmányának 1876. nov. 29-én tartott jegyzőkönyve, melyben körünk^vilasztminya in felhivatik benn előforduló pontozatok, nevezetesen az évi tagdijaknak Kanizsára központi választmányhoz beküldése, valamint minden körben könyvtár felállítása tárgyában előterjesztett indítvány pártolására. A választmány midőn szívélyesen üdvözli a tevékeny muraközi tanitó-kör működését, a könyvtár felálli-táara megemlíti, hogy Sümegbjáráa tanító-kör ben a választmány kezdeményezése folytán, már 1872. nov. 14-én tartott ülése, mint in ditványozáa napja óta könyvtárt állított, melyben jelenleg 176 drb. könyv létezik, és tagjai rendelkezésére áll; a tagdijaknak központba küldésére pedig még 1875. május hó 19 én felvett jköny v 6. pontját, mely az időben a «Zalai Közlöny "-ben is közöltetett, kívánja érvényben tartani, mely ujabb ismertetés végett ismételve ezen jegyzőkönyvbe igtatni batároztatott. 6. p. .Elnök jelenti: hogy a központ által a választmány as évi tagság dijaknak feleréezbeni beküldésére szól itta tott fel; miért felkéri a tagokat az évi járulék befizetésére. Erre felemlitte-tett a már 1874. nov. hó 25-én tartott gyülée jkönyv 6. pontjában körülírt ökoknál fogva azon nézet, hogy a járáskör tagjai csakis egy o.ó, forintot óhajtanak évenkint fisetni,mely et indokolva a jövő évi nagygyűlés elé kíván terjeszteni. A befizetett tag diját pedig egészben a járásköri pénztárban akarja kezeltetni; tekintve azonban, hogy a megyei központnak oly kiadásai is vannak, mely a járáskörök érdekében történnek, mint legntóbban p. o. a nyugdíj kérdésben az országgyűlés elé terjesztett memorandum nyomatványa, egy szóval olyanok, melyek a megyei tanítóéig közös érdekei végett tétetnek az ily kiadások fedezésére, kész a kör reá esendő részben hozzá járulni ; miért kívánatosnak tartja, miszerint az ily közös kiadványokat mutassa ki a központi hogy fölöttük csodilkoznink. Ennek is öntu-daüansigunk az oka; mert öntudatos itélée illa] ki tudjuk mérni képzeleteink viszonyit a valósighoz, s ezen viszonyitis alapjin annyiban tartjuk azokat terméezetszerüeknek vagy csodilatosaknak, amennyiben a való vilig ismert törvényeivel egyeznek, vagy nem egyeznek; ámde az öntudatlanul álmodó lélekre nézve a való világ nem létezik, tehát törvényeire sem ügyel, mi által már megszűnt előtte a lehetséges óe a lehetetlen, az észszerű és a csodálatos közötti különbség. Ezen csodaszerüségek közé tartozik az is, hogy álomban elenyésznek a tér ós az idő részekre osztott kiterjedései, melyek elsejét öntudatos elménk a tárgyaknak egymásmellet-tíségével, utóbbikit pedig a jelenetek egy misutániságával méri. Álmunkban tehit a tér és az idő részei összeolvadnak, s eltűnnek azon hatirozott viazonyok^melyek éber tudatunkra nézve egyrészt a helyek és időszakok, más-résxt a rajtok s bennök létezhető tirgyak és végbemehető jelenetek között fennállanak. így pl. álmomban jelen lehetek valamely táncs-vigalmon, mely templomban tartatík, vagy réazt vehetek az augsburgi ütközetben, mely a lasnaki síkon dől el a törökök javira. Ismert dolog, hogy phantaaiink éberlét alkalmival is úgyszólván végtelen gyoraaaiggal röpüli it a tér és az idő távolságait Petőfi a képzeletet sebes szirnyu sasnak nevezte, de evvel keveset mondott, mert honi képest a villám sebessége is csak csigamássás. Képzeletben egy szempillantás alatt magam elé állithatom Noé bárkáját, amint a végtelen hullimokon hintá-lódsik; ugyanazon pillanatban meglátogatok Qrönlandban egy eekimo családot, midőn épen a tengeri borjú szalonnáját falatozza; innen pénztárnok, mely összegnek fedezete fennálló járáskörökre egyenlő arányban legyen kötelező. Könyvtárt illitson minden kör külön, miért a könyvtárra fordítandó pénzkészlet a járáskörire, nem pedig a központira legyen fordítandó. A fönnebb beiratkozott tagok kijelenték, hogy csak. esen föltételek mellett kötél esik magokat a tagdíj fizetésre." 3. Olvastatott: N.-Ksnfesán kelt •/«„. „As iltalános zalamegyei tanitó testűletu ej nökségétöl érkezett irat, melyben járáskörünk tagdíj hitrilék, valamint a hátralékosok névsora beküldésére ssólittatik fel, kérdés intéztetik továbbá as „Eötvös alap* érdekében tett eredmény felőL A tagdíjhátralékosokról elég sajnoean kell bevallani a választmánynak, hogy Sümegh vidékének tanitó tagjai eddig nem csak tag-dijt nem fizettek, de gyűlésekre it csak alig néhány jelent meg; különben a beküldésre bár as alapszabálylyal szemben a kör fönnebb idézett jkönyvi pontját kéri figyelembe venni és azt a megye tanitósiga érdekében érvényre emelni, illetőleg az alapszabilyokat ily értelemben módosítani. Az „Eötvös alap" érdekében tudatja a választmány, miszerint az eszme 1875. nov. 25, továbbá 1876. mirczius hó 15, és 1876. május hó 31-én tartott ülésekben Brucker Alajos tag társ által megismertetvén terjesztetett, szon-ban a tanítóktól még kellő pártolásban nem részesült, mindazáltal 1876-ra iltala Örley Já-nos „Eötvös alap" központi pénztirnokhoz 1 1 frt beküldetett. '' 4. Metzl Henrik kéri a választmányt, K>onberger Jakab siimeghi izr. tanitó urat a j^ráakör tagjai közé felvétetni. Éljenzéssel fogadtatott. 5. Előadást tartottak: Dr. Stirling Sándor a mennyiségtanból; Metzl Henrik pedig a kereskedelmi számtanból. Mindkettő megél-jeneztetett. 6. A jövő gyűlésre Dr. Stirling Sindor az alanyi tárgy és össazerü módszerről fogja dolgozatát felolvasni. Ezzel az ülés véget ért. K. m. f. KÖNNYE JÓZSEF, elnök KÁROLYI JÁNOS, járáskari jegjső. Visszaemlékezésem Keszthelyre. Nagy-Kanizsáról Keszthelyre utarni — késő őszszel, sáros, döczögős uton, metsző hideg szél kíséretében, nyílt kocsin, — épen nem mulatságos dolog. Az „Amazon"-hoz czimzett fogadóban szállva meg, azon gondolkoztam : váljon miért nevezték azt el „Amazonu-nak, harezos, katonás nőnek ? — Talán ilyen volt egykor a gazdasszonya? Biz én nem tudom, de igen is, utóbb csakugyan itt az „Amazonw-ban ismerkedtem meg egy bátor, harczías természetű szép nővel, ki, ha rá kerül a sor, talán mégpirbajt is tudna vivni — hóditó bijai fegyverével. Itt talilkoztam legelőször P ö 1 t z Pál, igazgató tanítóval, kinek mir Nagy-Kanizsáról ajánlva voltam. Ez egy csendes, de minden szép- és jóért, kivilt hazai irodalmunkért buz góan hevülő, tevékeny férfiú, ki felölv ásásom miként leendő rendezése iránt helyes utbaiga-zitáat adott nekem. egyszerre az „Isten ostorinak" hillóazobájába nyitok, ahol az orra vére foly; ismét egyszerre föltirul előttem Afrika belseje, nem is ugy, amint most van, hanem amint talin ezer év múlva lesz, midőn épen egy néger bálbizott-sigi tag hívja meg telegramm utjin a hold la kóit tisztelt csalidjaikkal együtt a 7 iki bálra. A képzelet nem ismert lehetetlenséget; de ha öntudatomnál vagyok, tudom, hogy a mult a valósigban csak volt, a jövő csak lesz v-gy lehet, 8 hogy ami tivol van, az valóban nincs előttem, csak képeik vannak jelen; eilenben mivel az álmoH.ónak öntudatlan phantasiája a megjelenő képet valóságnak tünteti föl: en nélfogva az álomban nincs mult, nincs jövő, nincs messzeség, hanem csak „most" és „itt". Álmaink harmadik jellemző tulajdonsága az. hogy az egyesilomképek között iitszólag többnyire semmi összefüggés nincs, hanem mintha a legkülönbfélébb, sőt legellentétesebb jelenetek minden rend és kapcsolat nélkül követnék egymást, ugy, hogy midőn fölébredés utin visszaemlékezünk alvás alatti tarka élményeinkre, gyakran megfoghatlannak tetszik, hogyan merülhetett föl es vagy ama jelenés képzeletünkben. E zűrzavar ellenmondiaban látsaik lenni gondolkodisunk azon elutasithatlan követelményével, hogy a mindenség ben mindig és mindenütt törvényszerűségnek kell uralkodni; a puszta esetlegességnek nincs értelme. Azonban ha a dolgot alaposabban vizsgáljuk, meg. találjuk a törvényszerű rendet az ilmok országiban is. Képzelődésünk tőrvénye italában a rokonságon alapuló tá r s u 1 á s, mely szerént képzeleteink a közöttük levő több, vagy kevesebb Összefüggés, pl. hasonlóság vagy ellentét, szerént egymást kölcsönösen fölébresztik; tudjuk, hogy valamely d-ilog könnyen eszünkoe Az étteremben még másokkal is talilkoz- t tam. Itt volt Fisch Károly, igen ügyes, mozgalmas fiatal ember, ki azvalásra készséggel ajánlkozott s másokat is ajánlott 8 hü kalauzom, ciceróném lett. Asztalunkhoz jött később Molnár J i n o s is, az egyházi énekvezér, a polgári dalárda karmestere s kitűnő zongoraművész, ki közreműködését szintén megígérte. Másnap vezetőmmel több előkelő férfiúnál tisztelegtem. Gróf Featetich Tasziló uradalmi jog- és jóezágigHZgatóját, Csesznik Liszló urat kerestük fel először, ki nem lévén honn, szíves volt délutin viszonozni látogatásomat. Tájékozni akarván magAmat, elpanaaz-lám ezen értelmes s tekintélyes férfiúnak, hogy a vendéglős, midőn a nagy terem irint alkudoztam vele, azzal biztatott, hogy ne számítsak itt közönségre, ki vált a dalirdai előadás táncz vigalom után való napon. Ezen baljóslat nem tetszett az igazgntó urnák, ki is engem azzal nyugtatott meg, hogy a keszthelyi intelligentia pártolni fogja ügyemet. A vár oh birája, Kugler Nándor, volt honvédfőtiszt, Budává- 1849-ben történt ostroma és bevételének egyik -hősi részese szintén jól fogadott s örömmel hallámezen, a Keszthely viros javit, dicsőségét annyira szivén viselő derék férfiutói, hogy a legelső magyarhoni gazdaaigi tanintézet, a keszthelyi georgikon és helikon alapitója, gróf Festetich György emlékét mir sz idén felállítandó diszes szobornál fogjik megörökíteni. Tisztelegtem a keszthelyi m. kir. gazdaaigi tanintézet alapos tudominyu igazgatója, Bslis Árpidnál is, ki gyakorlati irányú, jeles müveivel az irodalom terén is nagy érdemeket szerze már b ki képzettsége s hazafiúi jelleménél fogva hivatással bír ezen, mindinkább emelkedő gazdasági intézet jövőjét megalapítani s a honszerző 8 alapító Árpid vezér méltó ulódávi tenni magát. — Az igazgató urnák, valamint a nevezettek hazafias szellemű pártfogása nem kis befolyással volt az általam rendezett Petőfi ünnep sikerére. — A könyv-tir gyarapítása iránt tett igéretemet még csak most lesz alkalmam beváltani. November hó 25-én, szombaton a polgári dalirda tartott itt hangversenyt és tánczvigal-mat, mely a keszthelyi műveltebb közönség idejét, erszényét, lelkesült illapotit egyaránt igénybe vevé. Az én felolvasásom misnapra, vasárnapra lévén hirdetve, azt hittem, hogy a'' vendéglős jóslata csakugyan teljesülni fog s nem lesz közönségem. S íme estve 7 óra felé oly szép szimmal gyülekezett a mindkét nembeli közönség, hogy megbízottam alig győzte a belépti jegyek kiosztását. Most azonban egy ujabb baj merült fel. A talapzatától megfosztott zongorán nem lehetett játszani s a hirdetett zenenyitány elmaradt. Ámde szerencsére volunégy jó szavalóm, kik felolvasásomat közben^közben Petőfinek ez alkalomhoz illő, belevágó szép költeményei lelkes és szabatos elszavalásával illustrálták, deriték föl s ez által kellemes változatosságot idéztek elő. Ruffy Pál, a gazdasági tanintézet hallgatója, — kit csinos verseiből ismer a közönség — Petőfinek Juliihoz czimü szép költeményét, — Mester János, polgári juttat mis hasonlót vagy vele ellenkezőt Ez teszi lehetővé azt is, hogy beszélgetés közben egy tirgyról it tudunk térni mis tárgyra. Mir most vegyük azt az esetet, hogy bizonyos társaságból, melynek beszélgetésében részt vettünk, eltivozunk s csak egy óra múlva térünk vissza; a társalgás még javiban foly, de valószínűleg egészen mis tárgy fölött, mint tivo-zisunkkor. Megtudjuk-e fejteni, hogyan jutottak ideV Bizonyosan nem, mivel nem volt alkalmunk megfigyelni az egy órai beszélgetés egéaz folyamit; a láücznak csak két végső szemét litjuk, s azért nem veszszűk észre üesse-függésüket. így vagyunk ilomképeínk sorozatival is: fölébredés utin rendesen csak néhányra emlékezünk vissza, a közbeesők közül többet elfeledtünk ; innen az összefüggés lit-szólagos hiánya, a jelenetek ziláltsága. Hogy pedig álmainkat oly könnyen és rövid idő alatt elfeledjük, azon nincs mit csodálkoznunk, ha tekintetbe veszszűk emlékező tehetségünk ama természetét, mely szerént világosan és tartósan leginkább caak oly jelenetekre vagyunk képesek viszazaemlékezni, melyeket szándékosan és öntudatosan figyeltünk meg; ellenben amit felületesen s futólag szemléltünk, annak képe rövid idő múlva elmosódik, vagy teljesen elenyészik; már pedig alvás alatt — ha még oly élénk játékot űz is a képzelő-dés — ezt akaratunk s öntudatunk nem kiséri. Az ilmok törvényszerűségéből követke-zik, hogy az álmodás bizonyos tekintetben mintegy folytatását képez? éber életünknek, ameny-nyiben t. i. álomképeink sorozata legtöbb esetben azon képzeletekből indul ki és fűződik tovább, melyek közvetlenül as elalvist megelő-v»gy legalább közel esó időben lebegtek lelkünk előtt. Ha nappal s különösen este va- iakoiai tanitó P. Vind?ori«gény czimü génre versét, Szabó Vilmos, a gazda-sági tanintézet egyik jeles tehetségű hallgatója A Vajdahunyadi várbau czimü magasztos Mellem ü költeményt, — s végre Tisch Károly ss Egy gondolat bánt engemet czimü végzetszerű ver •ét villanyosé hévvel szavalták, — sa közönség jó hangulattal s elégülten osslott szét — Csak hiába, a fiatal jó prímások és kon trisó k mellett as öreg brügöa is könnyebben dúdol. Keszthely értelmisége szép számmal volt itt képviselve ■ Keszthely müveit hölgyei az „Amason" termében ugy tűntek fel előttem, mint valódi amasonok, kik hasai irodalmunk, költészetünk ssent ügyeért bátran síkra száll nak s a férfiakkal is vitézül megmérkőznek a kivívják az egri nevet. Előadásunkat as étteremben uugy áldó más követé. Egymást érték^a lelkes, elmés po hárkössöntések; — Szabó Vilmos, Győrffy Kálmán, Mester János és Sógor György a B* laton vidéki lap szerkesztője leginkább kitüntették magukat . . , s a jeles taniraík vezetése alatt már is oly szép virigzásnak indult s a ha zának sok hasznos és jó gyümölcsöt érlelő és érlelendő keszthelyi gazdasági tanintézet derék hallgatói — kik köst veterán bajtirsam, Szigligeti nagyreményű fiival is talilkoztam — szépen bebizonyitik hogy a költészet és művészet virágos kertét is jól tudjik művelni, ipolni a gazdaságival együtt. VAHOT IMRK. Helyi hírek. — Emlékérmek vannak letéteményezve Wajdita József ur könyvkereskedésében vArad, 1874. okt. 6. a nemzet 13 vértanúja 25 évi gyászemlékére." Másik olda)on: „Szabadság, egyenlőség, testvériség l848.(márcz. 15." Bronz ból készültnek ira 80 kr. Britaniiból 1 frt 50 kr. és ezüstből 2 frt 50 kr. A tiszta jövedelem az aradi vértanuk szoboralapjinak gyarapiti sira fordít tátik. — I>alár<lánk újjászervezése ügyében mult szerdán este számos érdekelt jelenlétében ülés tartatott. Az alapszabályok átdolgozására bizottság küldetett ki, névszerint: Berocz Imre, Rózsavölgyi Antal, Zalai Lajos, Valbach Mór és Singer Samu urak. — A tavasz első napja márcz. 21-én gyenge esővel, de tavaszias hőmérsékkel köszöntött be s gyengéd, vagy nem gyengéd késből irodánkbs jó csomó ibolya küldetvén, ez a leg frissebb — újság ! A figyelmet köszönjük 1 — Postaügy. A közönség figyeimezfe tik, hogy f. évi apr. hó 1-tól kezdve a belföldi posta forgalomban oly keresztkötésü küldemé nyek, melyek nyomtatványokat irumustrákkal egyesítve, tartalmaznak csak 250 gramm súlyig ós 5 kr. egységí díj lefizetése mellett fogadtat nak el. — Eljegyzés. Ujváry Ilié« ur bájos leánya, Ujváry Irma kisasszony nyal Tuboly Jenő földbirtokos ur jegyet váltott. — Kinevezés. Simon Lajos keszthelyi ügyvédjelölt a keszthelyi jbirósághoz aljegyzővé neveztetett ki. — „ Törvények és rendeletek gyűjteménye" czimü kiadvány első füzete jelent meg Lampel Róbert budapesti könyvkiadónál. Ken dezte P. ügyvéd. Ara 1 frt. lamely ügy s foglalkozás nagy erővel vonta magára figyelmünket s tartósan lekötötte: ugy éjjeli alvásunkban többnyire újra átéljük azt és tovibb fejtjük, természetesen a képzelődés öntudatlan jitékából eredő számtalan módosítással. Igaz, hogy est a következeteseéget számtalan tapasztalisunk czáfolja meg látszólag; mert igen sokszor fordulnak elő álmaink, me lyeknek megelőző foglalkozásainkkal való öez szefüggését lehetetlen kimutatni, sőt ezektől ég és föld távolságra esnek; de ezt az ellenmondás legalább részben eloszlatja azon körülmény fi gyelembe vétele, melyről előbb tettünk említést, melyszerint az álmodó lelkünk előtt elvonuló kép«k némelyikét — gyakran nagy részét — mire fölébredünk, elfeledjük, tehát az ösz szekötő kapcsot is elvesztjük. Következtetésünk helyességét megerősíti más oldalról az a körülmény is, hogy érzéki szerveinket alvás alatt is izgatják, több vagy kevesebb erővel, részint külső benyomisok {mélyek elől, mint mir érintettük, az alvónak ér zékei nincsenek teljesen elzirva,) részint az ide gek belső ingereltetései bizonyos szervezeti állapotok, pl. erősebb vértoíulis s több efféle által. Ámde bizonyos, hogy a kfiltirgyakat épn az iltal veszszűk észre, vagyis az által szerzünk rólok képzeleteket, hogy érzéki szerveink idegeit izgatjik; valamint viszont, ha az érzékek ingereltetése nem kültirgytól, hanem belülről ered, ennek megfelelŐlegszemléletek vagy képzeletek timadnak ; ilyen eredetű pl. a fülcsen-gés, vagy homilyos pontok litisa ott, ahol nincsenek. Szóval: az érzéki szervek izgatott-aiga folytin képzeletek támadnak mind az éberség, mint az alvás állapotában, mely utóbbiak e szerént irinyozó és módosító befolyással vannak az ilomképek alakítására. Ez oly - EloflxetéM felMrá .DélibÁb" «ezelőtt »Debreczen-Hajdumegyei Közlöny") ozimfi szépirodalmi hetilapra. Midőn e lap szer keaztésére vállslkostam, két c«ól lebegett előttem; egyik, hogy legyen Debrecsen városának, mit eddig erezhetően nélkülözött, egy minden tekintetben irodalmi színvonalon álló szépirodalmi lapja, mely a müveit közönség naponkint fokozódó igényeit kielégítse a nélkülözhetóvé tegye a könnyebb olvasmányt keresőknek a okk&] drágább s legtöbbesör ki nem elégítő rDfmú vállalatokat: másik, hogy megmutassam, miszerint önzetlen jóakarattal s ügy buzgalom mai vidéken is lehet tartalmas és párto láaraméitó szépirodalmi hetilapot azerkeszteni. K ccélból igyekeztem s igyekezni fogok az öss-szeo vid k tekintélyeit és tehetségeit lehetőleg i doportositani körülötte s igy a kölcsönös egy-máarahatáa és buzdítás által írókra és közönségre fölemelő hatást gyakorolni. Fényes nevekkel és hangzatos szavakkal nem akarom az ez uton már annyiszor félrevezetett közönséget ámítani, mindössze annyit mondok, hogy e törekvésemben már eddig is oly írók ígérték meg támogatásaikat, kiknek előnyösen ismert neve orőa biztnailékot nyújt arra nézve, hogy a közönségnek panaszra oka ne legyen. A lap hozni t''og költeményeket, elbeszéléseket, élénk tárcza-czikkeket, irodalmi és kritikai ismertetéseket tanulmányokat, fordításokat, egyszóval mindent, mi szép, nemes és tanulságos, mit egy szorosan vett szépirodalmi lap hozhat s mi bármely vidéken lakó egyént, ki a jelzettek iránt érdeklődik, kielégit. Figyelemmel fogja kisérni az összes bazai sajtót: szemlét tart időközönkint különösen a vidéki lapok felett s helyeslő, vagy roaealó véleményét minden befolyástól mentem, a jóakarat vezérlete mellett mondja ki.Megje lenik a .Délibáb" minden pénteken nagy ne-gyediv alakban <S oldalon, csinos, Ízléses kiállítással, elóde a „Debreczen Hajdumegyei-Köz-löoy" kiadójának, Kutasi Imre nyomdatulajdonosnak kiadásában. Előfizetési ára háromnegyed évre (,apr.—decz.) 3 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. A „Debreczen-IIajdumegyei Közlöny"-nek, mint e lap elődjének előfizetői, a legközelebbi negyedévre (apr.—jun.) a .Délibábot" a régi előfizetési ár mellett kapják ; félévtől (jul. — decz.) kezdve azonban, ha a lapot továbbra is szándékoznak megtartani — teli intetbevéve változtával a kiállítási költség -melkedését — az uj (2 frt.) előfizetési árban, l-j előfizetőknek kedvezményképen, a .Megcsalatott nő boszuja czimö 1 forintos érdekfeszítő amerikai regényt küldi meg a kiadó; vidékieknek 20 kr. csomagolási dij beküldése mellett, helybelieknek pedig ingyen. Az előfizetési pén zek legczélszerübben postautalvánnyal Kut^sl Imre kiadótulajdonoshoz (Főpiacz Sz. Nagy Károly ur házában) küldendők. Gyűjtőknek hat előfizető után tiszteletpéldány jár. Az első sám. f. é. április 6-án jelenik meg .Dfebreczen, 1877. márczius 16 án. Dengi János, felelős szer-k-ísztő. Tisztelt muukatársunk e lapját ajánljuk »a szépirodalom barátinak pártfogásába. — Köri/l hirek. Sebastiani óbudai járáabiró nyomtalanul ltiint. — II. Dom Pedro br&ailiai császár és neje Bécsben időznek. — Zubovits Tódor uazókészüiékével Bécsben is átúszta a Dunát. — A 18 éves Keschko Iván, Milán fejedelem sógora, a szerb háborúban kapott seb''ii következtében mohait Odessában. — A p-rsa sah közelébb ünnepelte''" 30 éves országlásának örömünnepét. — Kadú Ignácz Vasmegye egyik kitűnő fia, meghalt. — József ■ 1 fitatos téuyezó az álom lélektani fejtegetésében, hogy megérdemli a részletesebb tárgyalást Habára s z e m alvás közben zárva van — mint már egy helyen felhoztak, még sincs teljesen fölmentve a külső behatásoktól, hanem, kivált az erősebb fény, a szemhéjon keresztül ia ingerli a látó ideget, miből aztán megfelelő álomképek keletkeznek ; innen van, hogy ha világot gyújtanak a szobaban, ahol alszunk, könnyen valamely ünnepélyes kivilágitáaról vagy tűzveszélyről álmodunk. Azonban a látó »zerv ingereltetése a az evvel kapcsolatban bsvfl álmok mégis többnyire belső okokból -reduek, mivel ez az érzékünk — finom szerkezeiénél a az agyhoz való közelségénél fogva — érzékenyebb a belső idegizgultságok iránt, mint a többiek; épen ez okból nem csak alvás, hanem az ébrenlét állapotában is legtöbb alkalmat nyújt az üres képzelődésre az álmodozásra. A hallás szerve, mint tudjuk,nyitva marad a külső ingerek befogadására, s az ilyenekből keletkező álomképek különös elevenséggel birnak. Nem ritkák az oly jelenetek, hogy pl. ablakunk alatt a postakocsis belefúj trombitájába s nem ébredünk föl, hanem azt álmodjuk, hogy utazunk ; a menydörgés hangja üli meg fülünket, s egyszerre véres csatában termünk, hol ágyuk bömbölnek és puskák ropognak ; valamely bútor recscsenése tolvajok betörésére változik át phantasiánkban : kakas kukorékol s hallani véljük a veszélyben forgók segélykiáltását, steff. Egy szóval: minden hang, mely félig meddig felzavarja halló szervünket nyugalmából, bizonyos, többé-kevesbbé megfelelő álomképet ébreszt. Ennek szembeszökő fhg. a húsvéti ünnepekre már Aleznthra ¿rke sik. — Nagy Váradon egy nő mellét operálva, 11 font nehéz lépet vettek ki. — Szebenben május 20—27-én tűzoltói kiállítás less. — As omladina erősen bujtogat Szerbiában és Alföldünkön. — Bismark kijelenté, hogy as oroszok lefegyverzése valószínű. — Viktor Emánuel 14 én volt 58 éves. — IgnstiefF Bécsben van. — Nagyérdemű történetbu várunk Véghelyi Dessó édes anyja meghalt.— Patti Bpesten van. — Csiky Gergely .János"«a nyerte meg a 300 aranyos Teleky-jutsJmat. — A török parlamentben 16 nyelven ha—élnek. — Columbus József királyunk egyik tanára meghalt. — L6-vinger Henrik Gyallán 117 éves korában halt meg.— Társzekeréket gőzerővel kesdenek szállítani. — Magyarországon a mult évben 632 csődeset volt. — Örömmel halljuk, hogy Miha-lovics József zágrábi érsek bibornok lesz. — Oroszország legnagyobb fegyvergyára leégett. — A hgprímás 1000 frtot adott a képzőművészeti társulatnak. — Charlotte császárné rosz-szabbul van. — Berlinben „háború biztosító társaság" alakult. — Egy népzenész quaternot csinált. — Liszt Ferenc« meglátogatta a brazíliai császári párt. — A népszínházát terhelő 80 ezer frtnyi hátrálék fedezésére 100.000 drb 1 frtos sorsjegy bocsáttatik ki. Színészet, Kissé megismerkedve sainészeink eréje s tehetségekkel — mit eddig nem — teezazük ex úttal U i. azt, hogy megismertetjük olvasókSaőnségünkkel a társulat tagjait, ezeknek képességét, avagy netáni hibáit. Bírálatunk ha nem ia a tndós eriticua szigora bírálata, de őszinte iga« s lep lesetlen leend. Kedden, f hó 20-án Kiafaludvné asssony jutalomjátékául s „Peleskei Nótárius" került sainre. Meg kell elégednünk aazal, hoy az előadás — habár nem tökéletesen Összevágó is — de kielégítő volt Pesti a nótáriust «lég jól személyesíti. Egyedali hibái abban állott, hogy szerepe helyzetének változtával is megmaradt a játék elején fbivett magatartá sában ; p o. a csárdai jeletjetnél, midőn a betyárok által halálra Ítéltetik, a fttlakaeziástóli félelem avagy rettegéauck legcsekélyebb nyomai sem voltak arez-vonásain fel fedezhetők. Kitfaludyné kifogástalan személyesitóje volt Tóti Dorkának. Károlyiné, kellemes csengésű hangjával ezut-tal is megnyerte a közönség osztatlan tetszését. Ká-rolyinénak legnagyobb előnye a színpadi otthonosság, mely minden mozdulatán fölismerhető s mely nem ép oly csekélység, mint ezt talán soksn gondolnák. Nagy hiba azonban nála, hogy dalaiban a szöveg csak igen ritkán érthető meg, különösen a magasabb hanghordozás alkalmávaL As igazgató mint pesti jurátns s Vihar a „me-zicói vőlegény" jól alakitottak. Sokat levont a játék értékéből a szerepek kellő be nem tanulása s eb! Cl önkényt folyólae hiányzott a szabálazertí összhaagzat, mely egyik fő-kelléke a tökéletes előadásnak Avagy kinek ne e«nék rosznl hallani, midőn egy és ugyanazon szerep előszavaiba ketten is bele-aapnak '' És ezt már több izben hallottuk színészeinktől. Igyekezzenek leszokni e hibáról s fordítsanak kissé több gondot a szerepek betanulására. ,,Az uj peleakeiek" szerdán elég szabatossággal adatott elő. Közönség közép számmal Csütörtökön^ f. hó 22-én „Gringo.re a költő és a Zsarnok király" dramolette 1 felvonásban s Braun F. ismeretes vig operetteje „A pajkos diákok" adatott elő, szépszámú közönség jelenlétében. Grín-goíret. a költőt Balázsy sok szellem s lelkesedéssel állitá elénk. Meglátszott rajta, hogy szerepét ezúttal szorgalmasan tanulmányozta s ezért volt épen képes kitűnően előadott szavallatával a közönség lelkére hatni. Belőle szorgalom és igyekezet jeles színészt képezhet. „A pajkos diákok" előadásához, megvalljuk őszintén, nem sok reményt kötöttünk. Féltünk, hogy kevés jót fogunk hallani. Fokozódott • félelmünk, midőn Vihar a jutalmazott a darab kezdete előtt kijelenté, miszerint rekedtsége gátolja őt szerepének eljátszásában. Azonban esalat-köztünk, még pedig édesen csalódtunk. B Polgár, ki Viharnak szerepét — Fleck csíz-mattsztitót saemélyesité — vett« át, oly ügyesen, mondhatnók utáno> hatlar.ul játszott, bogy valóban meglepett j?les alakításai s nevettető comieumával. A korcsmáros és uzsorás szerepei saintéa jó kezekben voltak. Károlyiné s Viharné mint egyetami diákok megfeleltek a várakozásnak. Aa éaek megkezdésére a zenekartól aini szokott hangok néha oly siralmasan hsmisak, saiaserínt Bem caodálnók, ha aa ésekló e furcsa hangvegyülók hallatára zavarba jőve, nem tudná, hamarjában o-ból vagy z-ből kezdje-e a dalt 8zegény Károlyinénak néha s legnagyobb fáradságába kerül, míg a zenekart be lehozza a helyes hangmenetbe. Bizony, bizony nem ártana kissé segitni a dolgon. Mert bigyje el a kar vtxetóje, nem a legkellemesebb dolog biz aa, midőn as énekes, vagy énekesnő mol-ból kezdi rá as énekét, Bnök meg dur-ból játszák hozzá a kíséretet. Mi legalább — s hiszem, velünk együtt a nagy közönség is — nem a legszívesebben hallgatjuk. VÁRHALMI. Nagy- Ut&zók névsora -Karnisán, 1871. márczius 13-tói— 1877. márczius 20-ig. — .Arany Koron áh o zczimzett szállodába: Franki G. Atád.-8zobb. Meil&nder O. SzL-Iván. Sebők E. Pécs. Deutsch A. Bécs. EHŐsy L 8áros-Patak. Feucht K. Béea. Horváth N. Beles na Wargovits L Eszék Kiss M. Győr. Komáromi J. Büdapest. Schreier J. Berlin. Bogrányi N. Zágráb. Ördög J. Szeged. Rothschild E. Prag. Hoch K. Berlin. Welisch J. Prag. Weiss A. Budapest. Desaáth O. Atád-Szobb. Mus-quitter 8. Csorgó. Ungár. Zs. Gyékényes. Krausz M. Alád. Cserneki N. Tömörd. Kiss P. Pécs. Weiss T. Zágráb. 8toItaer L Triest. Szegedy N. Inke Bauer 8. Bécs. Lőwy J. Bécs. Schert« J. Prag. Molnár E. Csáktornya. Kohn A. Bécs. Weiler Za. Prag. Nagyl^rad. Komáromy J. Warasd. Kuraics R. Mitrovioz. Kováts A. Körmend. Eisaler K. M.-8serdah«ly. Hőbner I Bécs. Reinhardt A. Budapest. Ber alan N. Keszthely. Hackl A. Grátz. Hetzer R. Pécs. Doroghy J. Draskovecz. Dimitz I. Benittke. Stogan J. Benittke Tamási P. Le> tenye. Schvartzenfeld N. Cilii. Ruska M. Bzéchisziget. Kohn L Budapest. Horváth 1 Bóbönye. LipsiU E. Arad. Omcstkus P. Debreczen. Koma V. Zágráb. Papp K. Budapest. Rizky L. Léván. PetrikoviU N. Sopron- Babochay F. Babocaa. Fischel N. Kanizsa. Hak er N. Sopron. Weiss M Vízvár. Kraasa I. Budapest. Fischer L. Prag. Maar I. Kaposvár. Ollosy K. Sopron. Almásy G. Budapest Glaser Q. Pécs. Varga L. Kanizsa Rothmeyer J. Párís. Kaan N. Budapest. — a8sarvashos czimzett szállodába: Leman N. Leipzig. Grünwald N. Szombathely. Deutsch G. Wőtyén. Weiss B. Budapest. Huba K. OráU. Varga N. Csorgó. Bourvier N. Marburg. 8vastits N. Z.-Eger-szeg. Steiner L. Frankfurt. Kohn. V. Tapolcsa. Frei! R. Bécs. Peck N. Bécs. Pais N. Parlak. Weiss D. Bécs. Hirsch el J. Domború. Kaufer N. Bécs. Skublics N. Besenyő. Naumann N. Bécs. Schiffer N. Bécs. Brenner N. Pitomacza. Roziik M. Budapest. Kraus N. Somogy. Erdődy N. Saerdabely. Roeenberg N. Kaposvár. Izsó N. Z.-Egerszeg. Br. Trebersboi^ N. F.-Rajk. Horváth M. Sz.-Mihály. Hahn N. Lenti. Chernél N. Sümeg. Eizler N. Vidoveca. Hochretter S. Nagy-Atád. Karl Harger X. Bécs. Garger. N. Keazthely. Lénárd S. Keszthely. Beck N. Keszthely. Barbér N. Budapest. Mautner N. Budapest Jean F. Bécs. Kral L. Bécs. Woltan N. Lemberg. Ödör N. Budapest. Sonnenfeld J. Bécs. Klein N. Bécs. Deutsch M. Budapest. Steiner N. Perlak. Glavina N. Palin. Bogyay I. Haláp. Zeisl G. Brünn. Schiffer N. Bécs. Spitzer N. Perlak. Stocker N. Bessenyo. Repásy N. Kaposvár. Klikik N. Prag. Berger N. Budapest. Horváth N. Szőcse. Albrecht N. Budapest Hirsch el M. Dombora. Winoze N. Tapsony. Ersfeld N. Bécs. Scherz N. Boglár. Holle N. Péter-várad. Princz N. Béca. Spitzer N. Zágráb. Blnm N. Bécs. Weiss L. Sümeg. Schmidegg N. Varasd. Erdődy N. 8zerdahely. 8p«taer N. Perlak. Honig N. Szombathely. Thümler N. Bécs. Hencx N. Pacsa. Kivisch N. Sé»s. Morgenstern N. Bécs Ksrodl N.-Egerszeg. Kollner N. Bécs. Deutsch N. Budapest Berhard B. Prág. Wiss N. Bécs. Hack«l N. Orátz. Löwy N. Prag. Nóvák. J. Boglár Szegedy N. Inka. Schwara N. Bécs. Zwetsche S. Bécs. Maiercaak W. Csáktornya. példája sz az egyszeri eeet, hogy egy zivataros éjjel bizonyos vendégfogadónak valamennyi vendége ast álmodta, hogy folyvást kocsik állottak be a kapu alá megérkező idegenekkel. A hallás álul keltett álmok élénkségét fokozza még az a szoros összefüggés, melyben a hallás és a besséd állanak egymással. ALig vagyunk általában képesek egyetlen határozott szót gondolni a nélkül, hogy beszélő szervünkben némi ösztönszerű halk mozdulat ne támadjon annak kimondására; innen van, bogy akiknek élénk képzelmük s igen mozgékony beszélő szervük van, azok sokszor — mint mondani szoktuk — fentszóval gondolkoznak. A képzelés, meg a nyelv és azsjkak mozgása kölcsönösen élénkítik és serkentik egymást. Ilyesmi történik az álomban is, melyben ha emberekkel van dolgunk, kiknek beasédét hallani véljük, vagy ha ugy tetszik, mintha magunk beszélnénk hangosan: kétségtelen, hogy, ilyenkor beszélő szervünk már nincs teljes nyugalomban s nem ritkán történik meg, hogy as álomnak megfe-lelőleg valósággal is elkiáltjuk magunkat Némelyeknél ez a hallási álom oly élénk, hogy a hozzájok intézett kérdésekre felelnek, vagy helyesen vagy helytelenül a szerént, amint a homályossn meghallott szavakat képzelődésük vagy változatlanul fogta föl, vagy átalakította. Egy fiatal tiszttel társai sok tréfát űztek, mert tetszésök szerént álmodtattak vele akármit az által, hogy a megálmodó tárgyat fülibe súgták, mikor aludt. A tapintás és érzés szerve szintén tárva van alvás alatt a külvilági benyomásoknak és ezen érzékünk fogékonyságából a legváltozatosabb s leghatározottabb álomképek '' — ,0 ronl Áoboi1 czimzett szállodába: Lisziák F. Perlak. Fink K. Grátz Pnlay Zs. Csák tornya. Böhm V. Rendek. Rnkavina J. Sissek. Spiegel L. Marcsali. Graner N. Zala-Egerszeg. Brelir J Légrád. Kaiser N. Z.-Egerszeg. Vogel M Sopron. Dentscb N. Z.-Egerszeg. Barber H. Budapest Gruber J. Pécs. Tuboly J. Söjtör. Latzko M. Budapest Kram-patits N. Tapoleza. Honig M. Pécs. Ziller J. Budapest PiacEl árak. Hivataléin jngysett piacziárak Nagy-Kanizsa város ^Mczbixtosi könyvéből: 1877. évi márczius hó 21-én. Buaa legjobb suly 39, ''/, bektotíterkint, 100 kilogramm szerint: lS frt — kr., középszerű suly 38, 10 frt 80 kr. — Kétsaeres legjobb suly —, — frt — kr. középszerű suly —, — frt — kr. Rozs legjobb suly 86, 9 frt 30 kr-, középszerű suly 34, 8 frt 60 kr. — Árp» legjobb suly 32, 7 frt 50 kr, középszerű suly 30, 6 frt 25 kr. — Zab legjobb suly 20, 1 frt, 55 kr középszerű suly 18, l frt 40 kr. — Kukoricza (fűzen) 6 frt 80 kr. — Burgonya 3 frt — kr. — Srin-lisxt 24 frt — kr., zsemlyeliszt 22 frt — kr., kenyérliszt fehér 18 frt — kr., fekete 16 frt — kr. — Rizs 84 frt — kr. — Basa-dara 26 frt —. Árpa-kása 36 frt — kr. — Borsó 30 frt — kr. — Lencse 30 frt — kr. — Bab 10 frt — kr. — Köles-kása 11 frt — Savanyú-káposzta 12 frt — kr. — Savanyu-répa 10 frt — kr. Széna kötött legjobb 3 frt 40 kr., középszerű — frt — kr.; azéna kötetlen legjobb 2 frt 90 kr., középszerű 2 frt 40 kr. — Kötött- vagy ágy-szalma legjobb 3 frt — kr., — középszerű — frt — kr szalma takarmánynak való legjobb 2 frt 50 kr. középszerű — frt — kr., szalma alomnak való legjobb 2 frt — kr., középszerű 1 frt 60 kr. — Uj-bor hectoliterkint 7 frt 50 kr. ó-bor 11 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter ecset 6 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter hossza hasábokban, kei esstrakással — frt — kr, keresztrakás nélkül 3 frt 40 kr. — Cserfa keresztrakással — frt — kr., keresetrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfs keresztrakással — frt — krn kereeztrakás nélkül 2 frt 80 kr. — Kóseén a bányából 100 kUogrammkint 75 kr. — Lámpaolaj, repczéból, egy kilogrammkint 58 kr. — Stearingyertya t frt — kr. Fagyngyertya öntött 68 kr., mártott 72 kr. — Szappan 42 kr. — Nyers fagygyu 32 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48—50 kr. — Borjúhús 58 kr. 8ertéshus 56 kr. — Szalonna 78 kr.— Disznózsir 86 kr. — Marhazsir 1 frt 10 kr. — Köménymag 68 kr. — Vöröshagyma 18 kr. — Fog-bagyma 40 kr. — Főtt só 16 kr., kő-só 13 kr. — Bor* —frt 98 kr. - Paprika 72 kr. — Czakor 70 kr Kiadta : merülnek föl. Erre vonatkozólag Jessen psy-chologiájában számos érdekes példát találhatni, melyek közül csak néhányat hozok föl. Egy valaki alvás közben erősen átizzadott • ast álmodta, hogy folyóba esett és az magával ragadta; egy másik seb tapaszt tétetett fejére s álmában egy csapat indián rohanta meg, kik feje bőrét lenyúzták (tudvalevőleg a legyőzött ellenség skalpirozása élvezetet foglalkozásuk az indián harezosoknak); egy harmadik, hogy náthájától megszabaduljon, lefekvéskor meleg vízzel telt pAlaczkot helyezett lábaihoz s elalvás után csakhamar azon vette magát éasre, hogy az Aetna hegy csúcsán bolyong, hol a friss láva forrósága ugyancsak megtánczoltatta; egy negyediknek az a szörnyű álma volt, bogy útonállók megtámadták, hanyatt a földre terítették s egyik lábát hegyes karóval leszögezték; midőn a halálos küzdelemre fölébredt, nagy vigasztalódására az egészből csak annyit talál valónak, hogy lábujjai köaé egy szalmaszál szorult. A tapintó ériéknek esen álomkeltő befő lyáaára alapította GKrón önmagán tett kísérleteit, melyek által saját álmainak minőségét iparkodott előre meghatározni, ami több esetben sikerűit is; igy egy alkalommal térdeiről a takarót elalvás előtt félre tolta s as lett as eredmény, hogy álmában éjjeli utazást tett postakocsin ; máskor egéssen betakaródzott ■ csak feje tetejét hagyta födetlenűl s ekkor ast álmodta, nogy a szabadban egy egyházi proces sióban vett részt levett kalappsl. (P. h.) M a n i n g e r, v. aljegyső. Lottobnzas. Brünn, máros. 21-én: 67, 85, 20, 72, 35. Érték ét váltéftlyaa márczius 23. 5/a metaliques 64.10; 5/s n®m* kölcsön 68.25; 1860-kiálladalmi kölcsön 110.25; bank-réssv. 822.— ; hitelintézeti réssvények 153.40; Londou 122.65; magyar földtehermen tési kötvény 74.50; temesvári földtehermen tési köt-tVt 72.75 } soproni földtehermen tési kötvény 71.50; horvát-slavon földtehermen tési kötvény —.—; ezüst 168.90; cs-kir. arany 580.— ; Napoleond''or 9.75- ; arany jár. 77.20; márka 60.15. Vasúti menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint, indul Kanizsáról Vonat hova: Ora Perc. ldö 006 Essék, Moháes,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel 216 . . . . 2 30 délnt. 2l2 Buda-Pestre........ 4 58 reggel 202 . . ........2 6 délnt. 904 ........... 11 30 estve 818 Bécsbe (Seombathely, Béce-Ujhely felé)5 8 reggel S01 „ .........11 48 estve 315 Sopronyba ........ 8 38 délnt. >08 Tri»estbe és Pragerhofon keresetül Grácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Tneaathe és Prágerhofon keresztül Grács és Bécsbe ......2 <7 dé,ut- Srkésik Kanhmára honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délut- 206 , . . 11 H 803 Buda-PestrS!.......4 20 reggel 201 „ ........2 5 délnt. 211 „ .........9 44 estve 314 BécsbSl (Szombath. Bécs-Ujhely)fel81 10 27 estve "302 „ „ . .45 reggel 316 Sopronyból ........" ¡>S délel. 214 BécsbSl Grácz, Marburg, Pragerhof felől ......... 4 12 reggsl. 201 Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragerhof felől.........12! délut. 204 Trieeat- és Vülachból Prágerhof felől 11 - sstve. Marburgba csatlakozás VUlach és Francesíestbe. . . . , . Fiaaceefestből. »U Mároziss 25-tK aárnisa 31-% 1877. (Vége köv.) Hó- 12. és heti-aap Katb. éa prot naptár Görög naptár utj Jézusnak bevonulásáról Jemaaál&mbe. Máté XXI. r } sr Vssárssf1 ''ö.''ö. L 1. V. 18 B. {¿est. 26 Hétfő Manó 14 Bened. 27 Kedd Rupert 15 Agapia 28 Bcerda [Gusztáv 16 Sabina t9 Csütörtök Ciüt. t 17 Etek 30 Péntek N. Pént. t 18 Cyrill 81 Saombat N. Szomb. + 19 Kriasán. Felelős ixerkeestő: Bátort Lufit. m i r* £3 Valódi olasz, Ä érdemmel ki tüntetett dirert 6i«s Deeati feltalálótól Bodrioban, Olasaorsaágban. Eget Európa résrére egyedüli fóraktár>ísárólag Witte Ed. fóbizományosnál Bécsben, veri. Kirntner- strasse 59. van. (286 7 -10) Jelenleg CaiTt lorardájában Budapesten appeninnai lakásoktól (úgynevezett Ocarinuaok) ezen hangszeren bangvorsenyek adatnak, a melyek feltünBséget okoxnak, miután múvésaiebh mfi. Teleteket nem la lehet képzelni. . E hsngszer ingyen hozzámellékelt iskolám ssennt még laikusoktól ia néhány óra múlva sikerrel megtanulható és olcsó ára mindenkinek lehetővé tea«, hogy igen kellemes mulatságot s»e- rezzen. ____ Minden valódi 0 c a- \| fciU&pPE 00NAT1 IN BUDRlÖJ r i n x a felutiló bélv.gét viseli \ '' Eredeti gyári árak nyom- ( I. U. III. IV V- VI- Sz. Utott iskolával együtt: { 1.1.50. 2. 2.60. 3. 4. 5. frt. Az V-dik »zám zongQkrakiaéretre van hangozta. I II. III. számú bangjegyfilzetek (zene nemtndóknak U alkalmazható) 12 dalUminal á 40 kr. — BSr tokok I.—IV. számig 50 kr. V—VII számig 1 frt. Egy íísszhangulag hangozott Terzett 7 frt. ) Qaartatt 12 , l , Sextett óriási mély hanggal itükélete« zenekar) . Szétküldés kéazpéuz vagy utánvét mellett, vásárlók rabattot kapnak. egyleteknek különösen alkalmasak. Nagybani be- Parádi savanyúm. Alulirt hivatal által friaa töltésű p a r á d i T i a megrendelésre bárhová gyorsan ée pontosan aaálhttaük kö-vetkexS árakon: 40 darab 1 literes üveget tartalmazó rakass 50 . 75 centiliteres , . • »5 . 75 . . 60 . 50 „ , . 30 • 60 " • ▲ rak aszókat Kis-Terenne vaauti állom ásra 7 frt 60 kr. 7 . 60 „ 4 . - „ 6 . 30 . 3 „ 40 . gaját költsé- günkön szállítjuk és adjuk fel, eUeabea a vasúti elteibér ás egyéb eabetőaág a megrendelő terbéje. A rendelmény üss«értékének egy harmadát a megrendeléskor elSre megküldeni kéljük, kétharmada pedig utánvéttel fog eaxküsOltetnl. . , . , , , . . Rendelvényeket tartalmazó levelek a aár, lakhely, utolsd póttá, vasúti vagy gCahajó állomás megjelölésével P a r á d r a (Hevesmegye) alulirt hivatalhoz emmsendfik. Végre megjegyeztetik, hogy a fírirosi kösUnság kénemére Jnrenák Pál utódainál orwágut 11-ik saám alatt, a parádi savanyúvíznek állandó raktára van, hol szabott ár mellett friss parádi savanyúvíz mindenkor kapható. BSvebb felvilágosítással és teljes árjegyzékkel megkeresésre készséggel szolgál. Párádon, február 24-én 1877 (323 1-3 A parádi savanyúvíz forrás kezelő hivatala Teoyész marha eladás. Boglári vaspálya állomástól félórányira Lelte községben alulírottnál szabad kézból eladó: Eredeti Mezőhegyesi faj bika 5 éves 2 db. • » » » 11A » 1 » / 1 • • » 9 / 4 ti » . üazó V/7 . 1 . Gr. Zichy Nepomuk János gnlya fajából Tehén .... 5 éves 7 db. Üsző ... .1.9, Osira tehén . 3—7 , 3 „ í 1 (320 3-3) Bosnyák Gusztáv, Hirdetmény. Iván-Egerszegen, Vasmegyében, hol 4 országos vásár t&rtatik s hol a Gyór, Kis-Czel, Szombathely, illetőleg soproni országút átvonul, az italmérési jog, épület és szántóföld szabad kézből eladandó. , Veszprém, 1877. márczius 7. (3123 — 12) Mustos János. Naturliehes OFENER WASSER Das beste and sicherste Mittel zur Be-hebag kzbitseller Stahl-Tentspfün«;, uiobt schadend dem Innern OrganlHmii» durch andauernd fortgesetzten tiebrauch. MATTONI & WILLE k. k. österr. Hoflieferanten. Besitzer der 6 vereinigten Ofher Bittersalzquellen Budapest, Dsrotheagasse 6. MATTONI & Ca k. k, Hof-Lieferanten FR1SZEXSBAD iB £ Ib. m © n) Hrntdts die iritli.-hi»r»«iti lw»trn» f>m\|<fublea«& Frodukt», alt: Eltea-Xinfralmoor :u Uiim ond Un^-hUgro £U«n-Koor«ali (uockcno Moor-Kxlric''.j m Ki>l."''a»n :u l. I, 3 und 10 Kilo, Elu-a-loorlauKf Moor-Extrv.cn ir. Pla-chrn i 3 Kilo »U lx«CfB( cad in Ihren Krfolcea du FrniuriiHbiiilpr Kl«rc* Moorbäder Tut «(reichende Kittel far L»Je - Au>;»ltci: luni des Hao«£<< brauch. Kaiorrqaelle :b n»cfc»r> Liu-r Inhal«. Kattrllrhea Kalterquelltali in Kla»<-h.-rt & ISS Gramm, in alles Erkrankungen, bei «l.ceu man (chaM-rili»-'' i^lirnir IUramt-leeraugeo erzielen will, entweder s.U Zusatz iw-<k«>nt»pr.scbeQ>ler iT.aer.U-viutr oder m maer Loiting von iirberater Wirking. = Kurvorschriften und Broch (Iren gratis. = Egsat Niederlage: Wien, KaxMHanitrasse 5 a. Tuchlaaben 14. Defele ii tll« gmsem fiienlvisserliudiungfo des U- k AsjUnrlrt Bátorkodunk a t. c-z. háziasszonyokat egy nagy takaritmányra figyelmeztetni, mely abbéi áll, hogy a kávé valódi jó fügékévé vegyfilésével készíttessék. Ezzel t elfiny jár, még pedig: 1 az ízlést nemesitení lehet és 2. a jutányos bevásárlás lényeges ta- v karitmáoyt boz magával. £ czél-ból kérjük hamisítatlan rie-toMbol 1 <- • /mi egy kísérletet tenni. Miután mi aranyozott papírban becsomagolt fOge-kávénk minden egyes oaomagjának ^•''ti^ffi^rt a valódiaágát illetőleg, 100 frt-tal jótállónk, tehát Uj-atromozott védj együnkről kü-1 önösen tudomást venni kérünk. ScMt Sydzö s Fia. CS. kir. gaxd. gyárosok Bécsben. Egyedüli raktár Nagy-Kaniuán : Strem és Klein uraknál. (179 40— Minden rangú személyek, külCnfiaen nvugalmazottak, mindennemű tisafriselők, bixtoiitó intézetek képviselői, igazgatók, könyrvivők és állásnélküli személyek tartó a és jutalmazó mellékjövedelmet találnak, amely némi képzettség mellett évenkinti 1000—1600 forintnyi fókeresetté válhat. Feltételek: jó bizonyítványok, vagy kisebb betét K. C-2494 alatti iratok Daato 6. L és Társaaak hirdetési üzlete által Béét-kee, Slsyritruu 8. szállíttatnak tovább. (317 4— 6) _ Miután * roaz üzlet menet végett chinaezüstáru-gyárunkat teljesen beszüntetjük, {kényszerítve vagynnk pompáa china ezüat-gyártmányaink tömérdek készletet a le(fgyoraabb»u »z elóállitáai áron «okkal alább elárusiUui Kísérletül szolgáljon következő kivonat a uagy árjegyzckből, tnely utóbbi kívánatra ''i>érm»''nteaen megküldetik. Mérsékelt ára: Kéj vonatok fél menetárak mellett ¡-, Trieszt- és Velericzébe, A húsvéti ünnepek alkalmából Zákányból ét Kanizsáról kéjvonatek Bécsbe, Trieszt és Velenczébe és vissza fél árak mellett irányittatni. A menetjegyek 14 napig érvényesek és ez idő alatt minden utazó a kedve szerinti időben vissza-utazhatik. Közelebbi értesülés szerezhető a lapunk kiadóhivatalában kapható menettervekból. Uj mozgó- vagy gyorsmérlegek (277 2-3) moat azelőtt most ''csupán db. kávéskanál evőkanál . asztali kés asztali villa leves szedó tej-szedő vaj-szeloncze ,, db. cxukortartó zárral . . frt p. gyertyatartó d. kés-nyugtató „ „ csemege-villa ,, „ egem ege-kés „ 14 - 8-8.- 3— 5 - 2.70 6-2.5« 6 - 2.5o frt. azelőtt csupán frt 3 50 1.50 „ 7 60 2.80 „ 7.50 2.80 „ 7.50 2.80 ,, 5— 2.30 3 50 1.50 5.— 2- Legujabb kézelőgom b-g arnitur a, gépezettel á 1 Parafa-dugók állat fejekkel á 4» kr Továbbá pompás findzsák, kávé- és tbea ibrikek, tojáskészletek, fogpiszkáló-tartók, eczet- és olaj-készletek és más egyéb saámos czikkek. stb. stb. szintoly meglepő olcsó árakon. KtilöoÖeeD figyelemre méltó: 6 db. evőkanál, 6 db. villa ) mind a 24 drb" együttvéve elegáns 6 „ kávéskanál. f> ,. kés ) tokban 24 frt helyett csak 10 frt Ugyanaz britannia-ezüstből, mind a 24 darab elegáns tokban csak 7 frt Vidéki megrendelések utánvét mellett pontosan él lelkiismeretesen eszközöltetnek. Csim : !., Bécs, Rothenthurmstrasse 16. hivatalosan megvizsgálva, hitelesítve és minden nyilt Üzletnek elóirva, különösen azonban vas- és vegyes kereskedőknek, mészáros és henteseknek, vendéglősök, serfőzdék, szeszége-tók, mezőgazdaságok, háztartások, gyárak, üzletek s mindennemű iparágak számára. A mérleg hordképessége: 350,300,250,200,150,125, 100, 75,50, 20 kgr. rüd Ára: 40, 35, 30, 25, 20, 16, 12, 9, 7, 5 fS! Sárgaréz serpenyőkkel ellátva ezen mérlegek 50''/0-kai, pléh-8erpenyők, vagy vasrostélyokkal fölszerelve azonban csak 30% kai drágábbak. Lapos rúddal vagy tolóval szintén a fönnebbi alap árnál 50°/0-kal drágábbak. Megrendelések, mig a készlet tart, lolyton jeles minőségben az ösz-szeg beküldése vagy utánvét mellett eszközöltetnek. Bugányi Frigyes és társa, (262 VI. 2 -15) Stadt Riemergasse 11. sz ». Bécsben. Pränumerations-Einladung auf das billigste politische Tageblatt U PESTBR JOURNAL. Mit 1. April 1877 beginnt ein neues Abonnement auf das einsig unabhängige demokratische Tageblatt Ungarns, „P p a t e r J o u r i. :i 1 • Das .Pester Journal,* dessen eiozelne Rubriken durch bedeutende Publizisten und Kachmänner auf das Sorgfältigste geleitet sind, wird in allen politischen Tagesfragen auf das Beste bedient. Die lokalen Angelegenheiten und Vorfälle, so besonders die Qericbtssäle und Theater, werden mit erschöpfendster Sorgfalt behandelt. Im Feuilleton werden nebst Wissenswertheoi aus allen Welttheilen, die pikantesten Original arbeiten geboten, und Ortgmalbriefe aus Paris und Wien. Nach Ablauf dei gegenwärtig im ^Pester Journal" erscheinenden Romaues, (Anfangs Aprill) beginnt die an spannenden Inhalt überreiche neueste Sensationsnovität des europäischen Büchermarktes. Es ist dies dir in den meisten europäischen grossen Blättern augekün.l igte Roman ^^gjJjUj^J ft In demselben Quartale beginnt auch ein zweiter Kornau '' „Aus der Pariser Commune" ▼od G. Guerxoni, dessen ausschliessliches Uebersetxungarecht das bP e a t e r -----------------Journal" erworben hat. Um mannigfachen Wünschen unserer Leser entgegenzukommen, haben wir die Geschäftsrubrik ia einer alle praktischen Bedürfnisse befriedigenden Weiae ausgeatattet. Das .Pester Journal* hat es durch seine mannhalte Haltung in allen Tagesfragen, dnreh die Gediegenheit und Reich bsltigkeit seines Inhaltes, so wie durch seine fabelhafte Billigkeit au einer Verbreitung gebracht, wie sie bisher noch kein Hlatr in Ungarn erreichte. 1 Für den reichen Inhalt des .Pester Jour n»l'' auch im nächsten Quartale bürgt der Umstand dabs wir die »ro.,. Zahl unserer internen und auswärtigen Mitarbeiter, durch Heranziehung hervorragender journalistischer Kräfte '' steti* vermeh Dem inserirenden Publikum diese nr Nachricht, das. I . s e r a t e. die wir nach abfliegenden Tarife berechnen «chbeiderenormenVerbreitung unseres Blattes nicht aar loko. sonder, auch in der Pcoriaa (namentlich in den w«t?'' habeaaten D o n a u- und T b e i s a k omitaten, bis ia die leuUn O.te Kroatiens und der Mi 1 i t ä77r « «S . durch das vorzügliche PI a c • m e n t unseres Blattes (in illen Lesezirkeln, Kasinos, sowie in alUn H o n o r at i o r enkr ,i.V''! steh von der grössten Wirksamkeit erwebeo, wofür u n z ä h 11 g e Belege dem Publikum xur Einsicht vorließ Uas .Fester Journal" erscheint ohne Aasnahme täglich, also sieben mal i« i - chem Umfange und in gleicher Reichhaltigkeit. '' ••»»»! wöchentlich m immer gle,- Der Abonnementspreis de« .Pester J o u r n a 1" beträgt nach wie vor. loko mit Zuatellnn» qiW p,«.;«- e u monatlich 90 kr., zweimonatUeh iL L75 kr., vierteljährig fl. 2.50 kr : Man abonnirt und inserirt in der Administration des „Pester Journal/ (Die Adresse ißt genau zu merken.) (3212-2) Göttergasse 6, parterre. von dem klaasischem Romanacorif tateil er Ivan Turgenjew, dessen Abdruck wir allein für Ungarn erworben haben. Wqdits József kiadó-, lap- ét uyoadatai^jdonoa cyortaajtó nyomása, Nagy- Ad. 1058. F a - e 1 a d á 8. Nagy- és Kis-Kanissaváros közönsége a városi faiskolában levő s ktültetásre alkalmas 4000 drb 4 éves nyárfÁtsk — egyenkint 10 kr.-jávai leendS — eladását elhatározván, felbivatnsk ezennel s venni szán* dékosók, hogy a vétel essközülbetése czéljából Botfy Károly városi erdflraester urnái (lakik Nagy-Kanizsán, vásártér, 430. sz. házban) jelentkesni szíveskedjenek. Kelt Nagy- ás Kfs-Kanizss városok kösöaügyi bizottmányának Nsgy-Kanissán, 1877. óvi raáreslus hó 6-áu tartott üléséből. (824 1—8) A khz&sügyl bizottmány novében : Beius József, elnök. NAGY-KANIZSA, 1877. márczius -én. Tizenhatodik évfolyam. S OHntétiár:0 J egész évr«. . 8 frt. I fii évrs . . 4 . negyed évre . 2 . Efiry Mdm 10 Jfcr. ■■■ * ■ BN HUMK 6 haaáboa pstitaorban 7, niiodiior 6 a minden további sorárt 6 kr. NYILTTÉRBEN aoronkiot 10 krért Tétetnek fel. Kincstári illeték mindem f( •gyes kirdetásárt kOlOn 30 kr. fizeUndS. I0ZL0RY J illeti j ön í 3B előbb: I KÖZLŐN lap ezeUemi r4zét W illető közlemények a l szerkesztőhöz, Takarékpénztári épület földadót, — anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentre intézendokí NAGY-KANIZSA Wlasslcsház. Bérmcntetlen levelek \|) csak iamert munkatársaktól fogadutnak el. 1 Kéziratok vissza nem f Í küldetnek.. k ------- II N.-KanlzaaTáros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanlzsal kereskedelmi s Iparbank«, a „íL-kanlzsal takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kanízsal kisded- neveld egyesület", a „soproni kereskedelmi g Iparkamara n.-ksnlzsal kfilválasztmánya" s tobb megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! A folyó márczius hó végével az 1877-ik év első negyede letelik, tisztelettel felkéretnek mindazok, kiknek évnegyedes előfizetések lejár, hogy azt mielőbb megnjitani szíveskedjenek, nehogy a rendes küldésben fennakadás történjék. Előfizetési ár: 1877. április—jonius évnegyedre 2 frt. „ — szeptemb. félévre 4 , , „ — deczember végéig 6 , ,Zalai Közlöny kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedésében. v ■ - A mérgek és mérgezésekről. 1. orvosrendészeti és 11. gyógyászati szempontból a V a no t t i-féle mérgezés kifolyásából. I. orvosrendészeti szempontból. Aki a ,Zalai Közlöny* hasábjait visz-szafelé lapozgatja, az megfogja találni azon kitételeket, melyek némely mérgezési eseteket ecsetelnek; felkiáltó jelek közt elmondottak mondanivalónkat Hoztunk oly meg-jogysósakét ¿a, melyekre, ha az orvos és környezet a V a n o t t i-féle mérgezés előtt és alatt gondol, nem történik az, ami megtörtént. Isten tndja, mi okozza azon erkölcsi foszlányságot, melyet a gyakori öngyilkosságok, vétkes mérgezések jeleznek. Alig jelenik meg lap, melyben eféle merényleteket nem lehetne olvasni, félni lehet attól, hogyamérgek és méregtartalmn anyagoknak megszokott könyelmú, szigorú ellenőrzés nélküli gondozása fokozandja és n&pi eseményé fogja fejleszteni a mérgezéseket. V a n o t t i neje által mérgeztetett meg a legerősebb maró méreggel, névsze-rint: fehér arseniknmmal és pedig czélzatosan, hogy meghaljon. Meg is halt, pedig mint mondják, szörnyű kínok közt, annak daczára, hogy a városban sok orvos van és két gyógyszertár létezik. A mérget Vanottiné házi orvosa utalványára patikából vette birtokába. Annyi sok visszaélés, mulasztás és veszély közepette igen kívánatos volna, ha törvényhatósági közegeink erélyesebb ellenőrzéstgyakorolnának a mérgek, méregtartalmn anyagok gondozásában, kiszolgáltatásában, mert csakis az által lehetne megszorítani mindazon szerencsétlenségeket,mely ek a mérgek hanyag gondozásából keletkeznek. Ma igen is könnyű mérget birtokba venni, nem kell ebez más, mint orvostól egy recept; némely boltban egy pár jó szó, hűtlen szolga; a vándor patkánymérgezőknél egy két hatos; fényképészeknél egy kis könyelmúség. Kaphatni arsenicumot, strychnint, cyankalit, phosphomst akár menyit, történhet aztán ezek által bár mily veszély, arra nagyon kevés gondol. Jobbára csak a megtörtónt veszély hoz habozó zajon gást és roszalást. Vajha már egyszer és valahára érvre tudnának emelkedni azon, törvényekből kifolyó magas hatósági rendeletek, melyek a mérgek,méregtartalmn anyagok gondozására vonatkoznak és mindenkép oda irányulnak, hogy a mérgekkel könnyedén rendelkezni, ezek által veszélyt okozni ne lehessen. Özönében vagyunk a legüdvösebb rendeleteknek, melyek (védelmünkre szolgálnak, de sajnos, mindazokra figyelem nem fordit-tatik. 1770. év óta bírunk rendeleteket s azóta csak ismétlések történtek és mikép n » 9 » olvasni lehet, minden egyes rendelet azon évi rendeletből, mint alapszabályból nyerte kifolyását. Ilyen jelent meg 1835-ben febr. hó 5-én 2804. sz. a. 1841-ben m^jushó 15-én 14117 sz. a. 1849-ben márt. „ 26-án 7166 1850-ben decz. „ 6-án 4661 1851-ben „ , 24-én24718 , , 1869-benjun. „ 1-én 2787 „ „ Az 1876-ik évi közegészségügyi törvény 17-ik §. kitétele is azon rendeletből vehette kifolyását, mert abban ugyan azon czélra irányul a törvény szava. Hosszadalmas lenni nem akarok, de engedje meg az olvasó közönség, hogy elmondhassam mindazokat, miket mondani akarok, miket azért kell mondanom, hogy részben óvatos, részben követelő lehessen. Az élet azon tulajdona mindenkinek, mely, ha egyszer elveszett, többé vissza nem varázsolható; azért kell, hogy elevekorán, még jókor gondoskodjunk és törekedjünk a védő módok keresésében a megállapodásra. A fennt jelzett rendeleteket egyenként idézni felesleges volna, a kik azokat eredetben kívánják olvasni, forduljanak illető törvényhatóságaikhoz, megtalálhatók azok sorrendjében az irattárakban. E helyen elégséges azoknak értelmét kivonatban jelezni, eléggé irányadó lehet ez is annak, a ki irányt, megállapodást akar találni. Ama rendeleteknek kivonata ez: 1. Mérgeket, méregtartalmn anyagokat csak okieves vegyészek készíthetnek és pedig a magas kormányhatóságnál e czélra nyert engedély mellett azon kötelezettséggel, hogy azok gyártása- és gondozásában a létező rendeleteket szorosan megtartják. 2. Mérgeket, méregtartalmn anyagokat csak füszerkereskedók és gyógyszerészek árulhatnak, szinte a magas kormány hatóság engedélyével. Engedélyért azon fűszer-kereskedők folyamodhatnak, kik nagyobb városokban, nagyobb községekben laknak. Hogy az engedély megnyerhető legyen, a folyamodó utalva van helyhatóságához személyi megbízható bizonyítvány megszerzésére, e nélkül engedély nem adatik. 3. A mérgeket, méregtartalmn anyagokat az illető füszerészek és gyógyszerészek elkülönített helyen szoros zár alatt kötelesek tartani és megőrizni, hogy a tulajdonoson kivül azokhoz más hozzá ne férhessen. A zárt ajtóra e szavak felírandók: »méregszertár." 4. Az illetők a mérgek, méregtartalmn anyagok vevése, adása nyilvántartására is vannak utalva, azért is azon czikkeknek külön üzleti könyvet kell vezetniök, melyben fel kell tüntetni, hogy kitől, mikor, mennyi és minő mérgek vásároltattak meg; — kinek, mikor, mennyi, minő méreg és mely utalványra lett kiszolgáltatva, következéskép mennyi méreg van még mindig élőiét-ben üzletre. A jelzett üzleti könyvnek czime: ,Méregkönyv.'' 5. Mérget, méregtartalmn anyagot csak közigazgatási uton lehet vásárolni, e hatóság utalványozása nélkül tiltva van olyféle anyagokat bárkinek is kezére juttatni. fia valaki valamely boltban, vagy gyógyszertárban mérget kér, az a közigazgatási hatósághoz utasítandó. Ha a méreg-kereső személyére nézve gyanú alá helyhez -tethető, akkor az ilyen tüstént kezére szolgáltatandó a közigazgatási hatóságnak, nem szabad [egyszerűen visszautasítani, hanem TÁRCZA Myosotis. — Spinelli Antonio. — .Százszorszép* homlokomra Jegyem nevét rejtélyemnek, Cde tanyám ; hol mormolva Kis csermelyek csörgedeznek. Hogyha susog lágy fuvallat Inog fejem koroníga ; Arany cséazém telt, ha hullat A kolibri kBnnyüt rája, Szépségem'' vagy ékem kincsét, Pompám'' hasztalan keresnéd, Hajolj felém, halk kérdést ejts. 8'' lenge kelyhem megszólamlik S'' távol kadveaekhez hangzik £ bárom szó: Oh n* falejts ! WITT FÜLÖP. Az alrás és Jelenetei. (Felolvasta: Farkas László főgymn. igazgató.) (Folyt, ás vége.) Az izlés és szaglás szervei csak igen ritkán vesznek rézzt az álomképek alakításában ; mindazáltal ezen érzékek befolyására vonatkozólag is találhatunk példákat saját tapasztalásunkból. Tiszteit hallgatóim egyikén-másikán is megeshetett már, hogy álmában jóiaüen lakmározott s a feltálaltételek némelyikét különösen Ízletesnek találta; annak okát valószínűleg az islő szerv bizonyos erre előkészített állapotában lehetne felfödözni, mely állapotot előidézheti pl, as a körülmény, hogy lefekvés után — egyéb teendője hiányában — valamely közelebbi vendégségre gondol az ember, melyből különösen egy kedves eledelét oly élénken állítja phantaaiája elé, hogy — mint mondani szokás — szinte szájában van az ize. Megtörtént az is, hogy valaki, mielőtt lefeküdt, illatos füstölőt szórt a vaskályhára, és azon éjjel azt álmodta, hogy a templomban ünnepélyes nagy misén volt jelen, mely alatt tudvsie-vóleg tömjénnel füstölnek. Az álmot minőségére nézve, az érzéki szervek működésén kivül, nagyon sok függ az ember egyéniségétől is, melynek alkotó elemei: a kor, nem, az erkölcsi és szellemi fejlettség különböző fokai, az életmód, a test egészséges vagy beteges állapota stb. Egy 16 éves leány az első bál a tán valóezinüleg mást fog álmodni, mint a 66 éves utczasöpró, ha föl bepálinkázott. Minthogy a legmerészebb • legvadabb phantasia sem alkothat olyan képeket, melyeknek elemeit ac egyén nem a tapasztalás ét egyéb ismereteinek tárházából merítette volna: azért bízvást állíthatják, hogy az álmok szellemi világunk tükrei. A gyermeknek igen kevés tapasztalása lévén, álmai is szűk körben mozognak: az apró gyermekörömek és fájdalmak, meg a dajkameaék világában. Legélénkebbek • legváltozatoeabbak as ifjúság álmai, mert as élet e virágkorában ébrenlétkor is uralkodón képzelődés; az érzelmek, vágyak, remények s maga a gondolkodás a tüzes phantasia ködképein merengenek • az ábrándok légvárainak ormáról vizsgálják a jövő boldogság és dicsőség szerencsecsillagát; nem csoda, 1 ha ez a csillag az álomban még varázsteljesebb s csábitőbb fénynyel ragyogja be ac ifjú éa a 1 fiatal leány lelki világátJk megérett s komolylyá '' lett férfi álmában is többnyire aa élet gondjai- 1 vsl s hivatalos ügyeivel, a nő pedig inkább a házi ügyekkel s gyermekeivel foglalkozik. Az is áll általában, hogy minél magasabb képzettségű valaki, minél inkább igénybe veszik gondolkodó erejét a szellemi kutatások és alkotások nappal; annál kevésbbé kalandozik a nyugalomra vágyó lélek az álmok rengetegében éjjel. A kiválólag észszel dolgozó müveit ember rendesen keveset alszik, de mélyen ; mig ellenben a műveletlenek és lomba szelleműek alvását százféle badar álom nyugtalanítja. Hogy az életmód, foglalkozás és as uralkodó vágyak szintén jelentékeny saerepet játszanak aa álmákban, eléggéjbizony itja a tapasztalás. Melyik vadász az, ki álmában szokzzjr nem hajszolt nyulat és őzet, vagy nem lesett szalonkákra ? Igy as orvos betegeiről s a receptekről, az üzletember pénzről, bankról, nyereség- és veszteségről, a szerelmes az átélt vagy csak óhajtott boldog órákról, a fogoly a szabadságról álmodik legtöbbet Ide vonatkozólag eléggé jellemző az a jól ismert magyar közmondás, melyben a makk a egy haaznos házi állat szerepelnek. Módositólag hat álmainkra az egészségi állapot, valamint belső szerveinknek múlékony rendetlenségei is. As egézsrtges ember álmai általában derültebb jelleggel bírnak, mig a betegeséi inkább nyomasztók éz sötétek. Ha alvás közben a vér forgása akadályozva van s a mell elszorul, ebből támadnak azok a kínos álmok, melyekből gyakran küzködve éz izzadva ijedünk fel. Majd rablók támadnak meg és fojtogatnak ; majd valami felbőszült állat vesz üldözőbe éz nem tudunk menekülni zteff. Hasonló nehéz álmokat idén elő a túlterheltségből eredő gyotnornyomáa. Efféle belső zsvarokból s különösen a szívhez irányuló erős vértolulásból származnak azok a kisérteties nehéz álmok is, melyek a »boszorkánynyomás" neve alatt ismeretesek. Tagadni nem lehet, hogy álmainkban sokszor foglalkozunk olyan dolgokkal, melyek arra mutatnak, mintha az öntudattal együtt járó magasabb szellemi tehetségek, nevezetesen zz értelem is el volna foglalva; igy pl. megesik, hogy álmában az ember terveket készít, szónoki beszédet tart, számtani feladatokat és tudományos kérdéseket old meg. Azonban nem kell feledni, hogy az ilyes gondolkodási tárgyak csak annyiban képezik az álom tartalmát, amennyiben képzeletekké alakulnak ; mert az emberi phantasia a legelvon-tabb s legszellemibb dolgokat is képez érzéki formába önteni, azaz képekké alakítani. Any-nyira ösztönszerű szükségessége ez a léleknek, hogy nemcsak a számoknak, — melyek magukban tiszta gondolatok — ad szemlélhető alakot a számjegyekben, hanem még az atyaistent is egy tisztes ősz férfiú képében állítja elő. Nem maguk a gondolatok tehát azok, mikkel úgynevezett értelmi álmainkban foglalkozunk, hanem azoknak csak képmásai, melyek az álmodónak phantaaiájában fel-felvillannak s aztán ötsse-visassssövődnek; azért nincs is semmi értékök. A mit álmunkban igen okos dolognak tartunk, az fölébredés után rendesen együgyűnek • nevetségesnek tűnik föl. Azt is sokszor tapasztalhattuk mindnyájan, hogy némely álomban nemcsak képzelő tehetségűnk, hanem kedélyünk is többé-kevesbé fel van zavarva nyugalmából: érzünk örömet, aaomoruságot, félelmet, szánalmat, hangot stb. Ebben semmi különös nincs, mert módjával letartóztatni. Ha valaki a közigazgatási hatóságtól utalványt kér, az vagy megadja, vagy megtagadja. A kiadandó utalványra reá vezeti a méregkéró nevét, lakását^ a czélt, melyre a méreg kéretett. A méreg kiszolgáltatása jól zárt és lepecsételt készletben adatik kézre e felirattal: „üéreg.* Kiszolgáltatáskor az utalvány visszatartatik, jegyzékbe vétetik, nyilván tartatik és, ha esetleg más venné kézre a mérget, mint ki számára utalványoztatok, akkor az átvevő neve is beiktatandó. Ha a méregvásárló nem a közigazgatási hatóságtól mutatna fel utalványt, akkor ez a közigazgatási hivatalhoz utasítandó illetékes utalványért; gyógyszerészek orvosi rendelvényre csak akkor szolgáltathatják ki a mérgeket, ha azok gyógyczélokra fordíttatnak, azért is csak azon receptre szolgáltathatják ki a gyógyszerészek a mérgeket, ha az orvos a "receptre e szavakat irta: „GyÓgy-czélra." Ily megjegyzés nélkül mérget ki nem szolgáltathatnak, legyen az orvos bár minó állású, vagy képzettségű, az különbséget nem tesz. 6. A tiszti, névszerint a fó, járási és községi orvosok vannak utalva a mérgek gondozása felett őrködni, azért is gyakori váratlan, de feltűnés nélküli meglepetéseket tesznek és mulhatlan évnegyedenkint beletekintenek az üzletkönyvbe ,a méregtárba és megbírálják, váljon szabályszerűen történik-e azok gondozása, adásvevése, vagy nem, ezek után az eredményről évnegyedenkint jelentést tesznek elsófoku hatóságaiknak. 7. A közigazgatási közegek felügyelnek, hogy magas hatósági engedély nélkül méreg árukat senki ne tartson, ne áruzzon és ha ilyeknek tudomására jutnak, a mérgek elkobzandók, a méregárulók ellen vizsgálatot tartanak, jelesen kinyomozzák, hogy mely uton és módon jutottak a mérgek birtokába. Ilye^et képviselnek a vándor patkány irtók" kik kezeik közt arsenicumot, cyankalit, phosphorust és strychnint találhatni nyersen, vagy más anyagokkal, névszerint kukoriczaliszttel, marhavelóvel elvegyítve. Ennyit vontam ki a fent jelzett rendeletek tartalmából, mert ennyit tudni mindenkinek szükséges, hogy mérgekkel az élet egy könnyen ne veszélyeztethessék. Ha a mérgek gondozására ennyi figyelem, fordíttatnék, bizonyára sokkal kevesebb mérgezési eset merülne fel és megvagyok győződve, hogy ezen rendszabályok megtartása mellett V a n o t t i még min- érzelmek nemcsak a valódi dolgoknak ránk hatásából és azok öntudatos megítéléséből, hanem a puszta képzelődésből is fakadnak. Hány gyönge szivü érzékenyül el valamely megható gyászos esemény olvasásán, habár csak regényben fordul élő! Világos, hogy itt a kedély megindulását nem valóban létező dolog okozta, nem is azon viszony értelmes megítélése, mely a lelkünk elé varázslott kép és a valóság között létezik: hanem kizárólag maga a phantasiában megjelenő eleven kép. Azonban az álmok cso-dálatosságai közé kell számítanunk azt a vi azásságot, mely nem ritkán fordul elő álomképeink és egy idejű érzéseink között. Megtörténik, hogy az álomban örvendezünk oly események fölött, melyek a valóságban mélyen el-szomoritanának és viszont; olykor mintegy gyönyörködve vagyunk tanúi a legszörnyűbb dolgoknak, máskor meg felháborítanak a legkellemesebb jelenetek. Máig sem feledtem el egy régi álmomat, mely egyéb különössége mellett ezen viszás voltánál fogva is gondolkodóba ej-tott annak idejében. Bizonyoe iskolai felindulás miatt (ami különben nem épen ritka a magamféle mesterséget űző embereknél) meglehetősen levert kedélylyel feküdtem le egy este Debre-czenben s elalvás után rövid időre bejutottam Konstantinápolyban a szultán háremébe, de ez a jelenet annyira elkeserített, hogy öngyilkosságra szántam magamat és már utána nyúltam egy csillogó tőrnek, midőn szerencsémre felébredtem. Azehez hasonló tünemények egyrészt abban lelik magyarázatokat, hogy az előttünk lebegő álomképeknek személyi érdekeinkhez való viszonyát az alvás öntudatlan állapotában nem ítélhetjük meg helyesen, hiányozván a lélek bíráló képessége; másrészt pedig sbban, hogy az álom közben nyilvánuló érzelmeink minősége nemcsak a közvetlenül álmodott eseményektől,hanem még nagyobb mértékben függ azon kedély hangulattól, melyben elalvás előtt voltunk ,a melyet as egymás után fölmerülő dig élne, halála senkit nem rázkódtatott volna meg testben ugy, mint lélekben. És jóformán mi is hallgatagok maradunk. Következik II. a mérgek és méregtar-talmn anyagoknak rövid gyógyászati tárgyalása. II. A mérgek és méregtartalmu anyagokról gyógyászati szempontból. Ha mindazokat, miket c czim alatt mondani lehetne, felsorolnék, nagyon is hosszadalmasak lennénk, de más részről nem is tartjuk e lapot illetékesnek mindazok kör-vonalozására, azért is csak annyit mondunk a sok közül, mennyit a V a n o t t i-féle mérgezésre vonatkozólag mondani jónak látjuk. A mérgek maró és széditó természetűek. A maró mérgek bevétele után a megmérgezett égetést érez a nyelő csőben, azután erős égető, szaggató fájdalom jelentkezik a gyomorban, a lélek nagy félénkségét külöl, hideg borzadás lepi meg, nagyon szomjazik, hányingert kap, ételét kihányja, sót véreset is okádik, erőlködéssel párosult hasmenést kap, reszked, hidegen izzad, félrebeszél, ájuldozik, érverése alig érezhető és ha segély nem érkezik, végre a legirtó-zatosabb szenvedések közt meghal, A szédítő mérgek bevétele után általán véve ittassági jelenetek állnak be, a megmérgezett kábult, feje nehéz, könnyen félrebeszél, nagyobb adagolásnál alsz;k, vagy dühöDgó, nagy a nyugtalanság és lelki háborgatás, a szemek elmerevednek, elforgatva tűnnek fel, a láta nagy, minden tárgyat párosan látnak, görcsök, gyomorégés, néha hányás állnak be; még magasabb adagolásnál teljes tétlenség, öntudatlan állapot, folytonos alvás, hidegizzadás, hörgés, inrángá-sok állnak meg és, ha segély nem érkezik, a beteg meghal. • Megjegyzendő, hogy a mérgek nem csak bevétel által, hanem külső behatással is hatnak a bőrön, sebeken, a test egyéb üregein és nyílásokon át A megtörtént mérgezés bizonyos, ha annak végrehajtása az illető vagy környezete által bemondatik. Enélkül feltételezni lehet a váratlan, ismeretlen okból hirteleu történt roszullét nyomán és ha ily viszonyok közt a fennt elősorolt 2 rendbeli kórtünetek egyike, másika sorrendjében fellelhető, mérgezést tételezhetni fel, mely indok arra, hogy mentőszerek alkalmaztassanak. Mentőszerek mindazok, melyek a be- és sokfélekép változó álmok sem képesek teljesen elnyomni, bármily ellenkező színezetűek legyenek. Azok után, amiket az álom lényegéről és okairól mondottunk, talán nem egészen alaptalan az a foltevés, hogy az emberek érzelmeire, vágyaira, gondolkodásuk módjára s jellemére is lehet következtetni álmaikból. Igaz, hogy az ember összes egyéni tulajdonságai és állapotai több vagy kevesebb határozottsággal belejátszanak álmaink alakulásába, amint hogy egyéniségűnkből soha semmiféle körülmények között, még legátalánosabb érdekű fog lalkozásainkban sem bontakozhatunk ki teljesen: mindazáltal az afféle következtetésekkel nagyon csínján kell bánni, és nem szabad felednünk, hogy az álmodónak képzelemjátékai többnyire a legkülönbözőbb okok öeszeműkö-déséből veszik eredetüket, mely okoknak csak egy része rejlik magában az egyénben, míg a többiek rajta kívül eső s rá nézve csak véletlen körülményekben gyökereznek. Az okok eme sokféle ágszó zűrzavarában a íegelfogulatla-nabbul bíráló okoskodás is könnyen eltévesztheti a helyes irányt Meg kell gondolnunk azt is, hogy as alvó ember phantasiája teljesen nélkülözi a szabadságot, amem-.yiben ss akarat legcsekélyebb befolyással sincs rá. Azért egészen észszerűden és nevetséges volna: valakinek álmát beszámítani akár as erények, akár s bűnök rovatába. Álmában nem lehet as ember sem jó, sem rozs, mivel nincs öntudata és skarata. Este pL valamely rsblási merényletről olvssok as újságban s rá körvetkező álomban kifőzöm a tervet, hogy hogyan és mikor gyilkoljam meg ée fosszam ki bizonyos gssdag ismerősömet, de ezért ki vádolhat engem bűnös szándékkal és kinek jutna essébe, hogy statarium elé állítson ? Fölséges volt as egy. szeri esküdtné töredelme is, ki bocsáastot kért s azolgabirónétól, hogy a múlt éjjel nem álmodott felőle. vett mérget eltávolítani és hatástalanná tenni képesek. Orvosi segély hiányában a maró mérgeknek hatástalanná tételére legtanácsosabb a mérgezettel sok faolajat, ennek hiányában sok tejet, ennek hiányában sok tojás fehér-nyével habart vizet itatni. Ezek alkalmazása mellett tüstént orvosi segély után kell látni és hogy az orvos készülékkel jelenhessék meg, tanácsos arról értesíteni, hogy megmérgezési gyanú forog fenn, vagy bizonyos a mérgezés és ha tudva van, a méreg nemérái, legkivált a fennt jelzett kóijelene-tekről is kell neki tudomást küldeni, hogy esetleg magával hozhassa a legbiztosabb ellenszereket. A szédítő mérgek ellen azonnal meleg olajat kell itatni bőven, hogy a beteg hányjon, vagy e végbél olajba mártott tollal csiklandozni a torkot Hányás után azonnal cserfa,tölgyfakérget, —forgácsot,— sziácsot kell megfőzni és ennek levét bőven itatni, ezután eczetes, czitromleves vizet adhatni italul, hatalmas szer a jó erős fekete kávé és hogy a beteg ne aludjék, fejére hideg vizes ruhát kell rakni, hidegvízzel mosogatni, két erős ember által idestova hordoztatni, kocsiban húzogatni. E közben orvosi segély után kell menni és annak tanácsával élni. Orvosok a mérgek természetével megegyező ellenszereket adnak. Ha Vanotti neje vagy környezete elevekorán bevallja, hogy férjének fehér arsenicumnt adott, ha ekkor orvosa a fenti kórjelek után indulva, szigorú nyomozást tesz, ugy kétségtelen annak életben tarthatása, mert hatalmában állott orvosának rögtön igénybe venni az ellenszerek bármelyikét is. A fehér arsenicumnak biztos ellenszereihez tartoznak: a ferrum oxydatum hydratum; — a ferrum oxydatnm dialysa-tun Wagnerii; — a ferrum oxydatum hyd-ricum cnm aqua; a magnesia hydrica in aqua. És ha Vanottíné megbánva bűntettét, ezt titokban tartva férje életét megmenteni akarta volna, czélját érheté oly anyag alkalmazásával is, mely minden kovács, lakatos műhelyben fellelhető. Minden kovács, lakatos műhelyben városban agy, mint faluhelyen van egy víztartó kád a tüzes vas aczélozá-sára, ilyennek fenekén van holmi vöröses ülep, ha ezt ritka szövetű szitán átveri és belőle 5, később 10 perczenként egy-egy kávés kanálra való összeget ád be vizzel hi-gitva, semmi nem biztosabb annál, minthogy Vanotti életben marad. Ily adagot Befejezésül tisztáznunk kell még egy pár kérdést, melyekkel, felvilágosult századunk nagyobb dicsőségére, mai nap is többen foglalkoznak, mint az ember gondolná. Van-e az álomnak jelentésűk? ée lehet-e belőlők jövendölni? Tisztelt hallgatóimat talán meglepi, hogy még ilyen kérdésekre is vetemülök. De csak türelem! Hála a felvilágosodás napjának, melynek sugarai a cziviiisált világ minden zugába utat törnek lassankint, immár eljutottunk any-nyirs, hogy műveltségűnk jó hírének vélnénk az által ártani, ha álmainkra is sdnánk valamit — mások előtt; de hányan vannak még a jobb társaságokba tartozók között is, kik egyik másik feltűnőbb álmukon magukban el-tipelődnek s nem tudnak szabadulni bizonyos sejtelmektől, még kevesbbé a reskonto csáb-jaitél. Ami pedig a régi időket illeti: nemcsak a pogány ókorban, hanem a középkor phantss-ticus századaiban is napirenden valának as álomfejtések, melyekből nemcsak egyesek, hanem országok, népek, sőt as egéss emberiség sorsát vélték kiolvasni. Mindea időben támadtak vallási rajongók, kiknek álmukban az Isten vsgy személyesea, vagy valamely követe által jelentette ki akaratát. Ma már minden jóson ember tisstában van avval, hogy ások s jóslatos álmok nem a jövendő események előhírnökei, hanem rendesen csak egy kösnspi ötlet, egy véletlen felindulás, egy kis lás, egy éjjeli óraütés, egy holdsugár vagy egy palacsk pezsgő utóhatásai; ast is tudja minden értelmes ember, hogy as as Isten, vagy alvilági go-noM lélek, ki álmában megjelenik, nem más, mint ő maga, as ö képzelménye: azért nem is hallgat as álomlátó uj próféták kenetes «savaira, a egyszerűen as elmezavar vagy a babona áldozatainak tartja a túlvilági álmokban vergődő falusi ssen teket Nem kell-e kát mosolyognunk, miaft bárgyú vakhit fölött, midőn azt halljuk, hogy es kell beadni fenntí azerfekból » vizzel hi-gitva fokozatos alábbhagyással, még csak jólét nem áll be. Tovább menni nincs okom, nem szándékom, fogadja szívesen olvasó közönségünk és tartsa meleg emlékezetében az elmondottakat, minket megnyugtat azon öntudat, hogy e lapok utján megfeleltftnk hivatásunknak. TERSÁNCZKY. megvet-ti«ü orvos. Balaton-Füred és a fiirdölátogató Összes magyar közönség érdekében. Hazánk egyik kiváló gyöngye, a bala tonfüredi fürdőhely nem bírt még világhírre vergődni, és pedig azon egyedüli oknál fogvs, mert még eddig ssját magunk nem iparkodtunk ritka természeti előnyeit akár kellőleg értékesíteni, akár azokat fokozni. Ennek lehetővé tételére egy tervezetet dolgoztam ki, mely-szerént a Balaton-Fürben élkS, Beentgyörgyí HorváthféJe háznak megvétele folytán az egyik leghathatósabb eszköz teremthető meg a fü-nebbi czél elérésére nézve. Tervem alapján a balatonfüredi fürdőt használó vállalkozók, maguknak ezen hásban esekélyebb anyagi áldozatok mellett, örök időkre biztos és állandó bútorozott lakást sse-rezhetnek és családjaik egészségök föntartá-sára, vagy szórakozásra, vagy mulatság élvesetére állandóan képesíthetik, édes magyar hazánk legelső fürdőjében otthon találják magokat, ezen szép balatoni vidéken, a magyar tengerben, a magyarok istene kegyelméből nemcsak testi, de lelki örömet is élvezhetnek, melynek világos következése Balaton-Fürednek főlvirulása, a fürdő vendégek nagyfokú szaporodása lesz. Az említet ház s következő módtok szerint lenne megszerzendő. a) A háznak kialkudott ára, valamint a szépitések és előleges költségek fedezésére szükséges összeg 99.600 o. é. frtot tesz. Megjegyzem, hogy s jelenlegi háztulajdonossal as alkudozást már is létesítettem, és ez a ház eladása már ugy áll. hogy az adásvevési szerződés bármikor megköthető. b) Az előleges költekezésekre, ugy a ház vételárára f. évi május I5-ikén 4000 o. é. forint nsetendő. c) A háznak jövedelmei, melyek esak is 100 napra ssámitva, a mellékelt árjegysék szerint évenkint 18890 forintot tesznek, a ház vételárának évenkinti ''részleges törlesztésére ugy lessnek fordítandók, hogy ezen összegből, levonva a ház keselésére és fen tartására szükséges kiadásokat, a házra telekkönyvileg bekebelezett terhek törleestése is födözendő. Itt ismét megjegyzem, hogy s jelzálogos hitelezőktől — hazafias és emberies érzelmök folytán — már is nagyobb részt megnyertem sson ígéretet, miszerint betáblázott vagy betáblásat-lan tőkéiket nem mondandják fel és a terhek vagy amaz ember előre megálmodta betegségét vagy épen halálát ? Nem egészen. Ennek legalább van valami alapja azon befolyásban, melyet ateati állapotok gyakorolnak álmainkra. Lehet az embernek valamely lappangó betegsége, melyet éber állapotában észre sem vesz, mivel egyéb dolgai másfelé vonják figyelmét; szintúgy lehetnek vágyaink, aggodalmaink, melyek napi foglalkosásaink mögött háttérbe szorulnak ; de midőn alvás által a külvilágtól s e körül forgó gondjainktél viszsssvonulunk, azok a rejtett testi és lelki állapotok határozottabb alakot öltenek, s bő táplálékot nyújtanak a magára hagyott képselődésnek. Megálmodhatom tehát betegségemet s a képzelet rokonsága folytán talán halálomat is; de csak akkor, ha a betegség már megvan bennem. A nép között elterjedt babonás vélemények egyike as is, hogy ha valaki álmában röpül, abban az évben nem hal meg. Ez as állítás ebben a formában terméssetesea maró vakhit, melynek eredetét azon körülményben találhatjuk, hogy teljes egészséggel átalában bizonyos elevenség és könny Őség érsete jár együtt; ezen érzetből astán keletkezhetnek álmok, melyek az embert szárnyak nélkül isa megmérhetetlen aether napsugárral átszőtt hullámain ringatják, ■ A mondottak sserént tehát nincs lehetetlenség abban, hogy egyes álmaink bizonyos körülmények kösött némi jelentéssel bírjanak olyan jövő dolgokra nésve, melyek egyéniségünket illetik; de as a vélemény, mintha az álmok előre megjósolnának olyan dolgokat is, melyeknek forrása nincs meg közvetlenül sa ját egyéniségünkben — pl. világtörténeti nsgy eseményeket — nem egyéb, mint bsbonás tévelygés. Sőt as értelmes ember as önmagára vonatkoaó álmokra sem alapít soha semmit, mivel tudja, hogy pL betegségét hirdető álmok yipm keletkeanek mindig baléban lappangó betegségből, hanem fogtSbteyire «MN «génen idegen okokból. melyekről számot adni lehe nek e módon való törlesztését elfogadják és as ez irányban netán még szüksége« megállapodások nehézségre sem mi esetre sem fognak akadni. d) A kérdéses ház 1877. éri ipril 4 én tettleg átvehető és bsssnálhstó, mely esetben azonban a jelenlegi bérlőnek, dr. M a n g o 1 d Henrik urnák külön 6000 forint beváltási dij lenne fizetendő; ezen 6000 frttal már az általa kifizetett 3500 o. é. frtnyi haszonbér is kiegyenlítve lenne; ellenkező esetben pedig as átadás és korlátlan élveset 1877 évi szeptember 10-dikén követkesend be. e) Ezen háznak megvevői s közös t u-lsjdonosai as összes jelentkező részvényesek a lakosztályok megvételi arányában. f) Mint részvényesek jelentkezhetnek mindazok, kik maguknak a megveendő ház ban bármily évszakban használható lakást megszerezni óhajtanak. g) A jelentkező megjelölvén a mellékelt árjegyzékben foglalt lakást, tartozand a ház vételárának, illetőleg a terheknek törlesztéséig, azaz mintegy 12 éven a kijelölt lakásért as emiitett árjegyzékben foglalt lakbért, évenkint 100 napra számítva, előleges évnegyedi részletekben lefizetni; ennek fejében : h) jogot szerez magának, hogy ezen lakást az egész éven át f o 1 y t o □ vagy maga, vapy helyettese, albérlője vagy jogutódja által is kizárólag hassnálhaasa,megszerzi azon további jogot is, hogy eme lakást a ház vételárának, il letóleg a terheknek teljes törlesztésével — ami mintegy 12 év lefolyta múlva következik be, saját maga vagy jogutódja ingyen örök időkön át használhatja és élvezheti. i) A bejelentések, ha foljó évi április 4-ig az azonnali átvétel iránt tömeges nyilatkozatot nem nyernénk, ason esetben 1877. évi áp-ril 2f>-dikeig idősebb Halassy Bélához (Pozsonyban, apáczautcza 73. sz. a) avagy Vrabély Pál köz- és váltó-ügyvédhez, mint jogi tanácsoshoz (lakik Pozsonyban, mi-hály-utcza 20 ik sz. a.) intézendök. Ugyanez alkalommal határozott nyilatkozatot kérek a május 15-diki közgyűlésben való részvétre nézve is, hogy ott a vendégek kellő ellátásáról minden tekintetben gondoskodva lehessen, Rabs és Karlsberger vendéglősöknél az élelmezésre nézve. j) Ki ez alkalommal már is valamely a mellékelt árjegyzékben foglalt lakást kijelöl, a bejelentés ideje szerént előjogot szerzend magának ezen lakásra nézve későbben jelentkezők irányában ; különben a lakások kiszemelése és választása az 1877. évi május 15 dikén Balaton-Füreden, a helyszínén, Horváthház termében, reggeli 9 órakor megtartandó alakuló közgyűlés alkalmával is megtörténhet. k) Az alakuló, föntebbi, napon tartapdó közgyűlés alkalmával a jelentkezők a szükséges alapszabályokat, a etán i egyéb pontoza tokát és javaslatokat tárgyalni és véglegesen megállapítani fogják, mely alkalomkor a házfelügyelő, tarsasági pénztárnok, a házi szolgák is megválssztandók. Balaton-Füredre lehet utazni vagy vasúton a veszprémi állomásra, {.ahonnét a veszprémi bérkocsik 1 7a éra alatt tetlen. Ki tadná az álmodó phantaaia játékának rugóit minden esetben felfödözni ée szeszélyeinek határát megmérni ? Ezek szerént illő mértékre szállítottuk volna le az álmok jelentőségét és ti tok teljes jóserejét, mint olyanokat, melyek csak a tudatlanságból vagy a szándékos csalásból táplálkoznak. • Önkénytelenül is eszembe jutnak itt a mai nap is szép keletnek örvendő egyptomi álmoskönyvek, melyek valóban a bibliából is-mert egyptomi hét csapást szaporitják egygyel azon erkölcsi és anyagi pusztítások által, melyeket as együgyű nép között végbevissnek. Nehogy azonban az efféle irodalmi termékek kiadói és az irántok örök hálára kötelezett lot-teria-bureauk űzletrontás miatt kártérítési pört indítsanak ellenem: sietek nyilvánosan elismerni, hogy nem mind hazugság as,smi az álmoskönyvekben ki van nyomtatva; sőt azt mondom, hogy keresve sem találhatnánk szembetűnőbb igasságokat, mint pl. Wajdits Jóssef ur álmoskönyvének eme bölcs «ententiái: „Ludhust enni jó. Felakssstottnak lenni: szerencsétlenség. Angyallal kűsködni: áldás." Adjuk meg mindenkinek a magáét és emeljünk kalapot as igazmondás előtt. És most ezen őszinte vallomás által megkönnyebbült lelkiismerettel fejesem be felolvasásomat, melyben as első álmos pislánlástói eljutottam as álmoskönyvig. De hogy mi mindenen mentem keresztül, azt önök, kik ezen egy óra alatt talán ki is aludták magukat, aligha sejtik. Nem vesztettek sokat Még csak egy kötelességet kell lerónom: ha elaltattam önöket, most megállítom a malmot, hogy fölébredjenek. Ezt is önzésből teszem; mert nem tagadhatom meg magamtól azt az elégtételt — amire különben, ha a napnak ezen órája nem is, de felolvasásom tárgya és menete felhatalmaz — hogy tisztelt hallgatóimnak — jő reggelt kívánjak. Balaton-Füredre szállítják a vállalkozók at, vagy pedig Siófokig a vasúton, onnan gősöeon s Balatonon át Hazafiúi bizodalommal fordulok k t. közönséghez saját érdekében azon kérgemmel hogy átgondolt és ajánlott tervem létesítésében részt venni ssiveskedjék. Ezen réssvét lesz egyedüli jutalmam.) Kelt Pozsonyban, 1877. február Id. HALASSY BÉLa. Helyi hírek. — Felhívás. A nagy-kanizsai általános ipartársulat alapszabályai a magas min^sterium által helyben hagyva, záradékkal ellátva megérkeztek s e hó 25 én tartott választmányi ülésben elhatároztatott, hogy: mindszon tagok, kik neveiket beíratták ugyan — de beirási dijaikat eddig le nem fizették, april 8-íg annál inkább iparkodjanak lefizetni, mert a nsgy gyűlés után nem két forint, hanem öt forint dij lesz I fizetendő. As elnökség. — Szerencse a szerencsétlenségben. Tasch bimon fodrász ur csinos és izlé&esen berendezett városházai helyiségében mult szom baton este hanyag és figyelmetlen késviités folytán a függő lámpaszeg kiszabadulván, a petro-leumos függő lámpa leesett s az egész helyiség lángba borult, a nagy tükrök megrepedeztek s a szélos arany keretek megbarnultak, szerencsére a lámpa alatt nem volt senki, különben agyonúti; a petroleumtüzet az utczáról rögtön hordott sárral lehetett eloltani, ezen számos ur által eszközölt szives ténykedésért a károsult Tasch ur hálás köszönetet jelez általunk. A kapitányságnak az eset bejelentetvén, reméljük, méltó büntetés éri a hanyag készítőt; tény, hogy a csavar félig volt alkalmazva s az is kopott vágással. A többi helyiség hivatalos megvizsgálását sürgősen ajánljuk, nehogy hasonló esetek által emberáldozat forduljon elő. — Kővetkező sorokat vettünk: N.-Ka-nizsa, márcz. 25. 1877. Tekintetes szerkesztőség! Mai 24-ki .ZalaiKözlöny" lapjában Tuboly Jenő és Irma leányom mint jegyesek közzé van téve. Mi szülők ce atya se anya az eljegyzésről mitse tudunk, a minél inkább belegyezésünket hozzá nem adtuk. Ergo! felkérjük mintketten, (a szülők) hogy ezen eljegyzési hírt visszavonni legszívesebben méltóztassék. Tisztelettel sat. Ujváry. — Lapunk mai számában foglalt hazafias felhívás a balaton füredi Horváthház megvételére nézve oly nagyhorderejű ügy, hogy Za\|amegye birtokosainak kiváló ügyelmébe méltán ajánljuk. A szobák ára szerkesztőségi irodánkban megtudható, sót az érdekelteknek — mig a készlet tart — készséggel szolgálunk. Dévaványi idősb Halassy Béla ur nemes ösztönből keletkezett kezdeményezéseért elismerést szavazunk s az ügynek sikert kívánunk. — Uj zenemű. Táborazkj és Parsch urak nemzeti zenemúkeieskedésében megjelent: Ne menj el ... Budapesti kis barna... dalok zongorára szerzé Szentirmay Elemér (Németh János) ára 60 kr. A genialis szerző ez ujabb müvét ajánljuk a zenekedvelők figyelmébe. — Aigner Lajosnál megjelent a .Magyár Könyvesház" 36 ik füzete. Elbeszélések Caballero után Szülik Józseftől. Ára 20 kr. — GalantJiáról. Dr. Karlovszky utódától egy füzetkét vettünk, mely a legújabban felfedezett ,Luhi Margit forrás" vizének gyógy-hatását tárgyalja, orvosi tekintélyek által a seltersi, gieasbübli vizek mellé helyeztetik, mely körülmény, mint hazait ajánlatossá teszi. — Rövid hirek. Somoskeói Esztergomban volt. — A képviselő ház apr. 10 én ül ismét összo. — A philadelphiai uj színház leégett, s kár másfél milió frt. — Rimaszombaton fametszészeti iskolát állítottak. — As uj bankjegy magyar és német szövegű lesz, a magyar esi mer a kétfejű sas gyomrábas lesz. — Lasser báró osztrák miniszter 10 évi mi-nissterkedésének örömnapját megülte. —Nagy munkás zendülés volt Berlinben. — Miletics sajtópöre apr. 12-én lesz. — 30 mázsás bika volt látható Bpesten a Beleznay kertben. — A nemz. sziuház előcsarnokában 8 jeles színész szobra less felállítva. — Damjanichnét s Tóth Kálmánt Losonczon foglyárzenével tisztelték meg. — Jósika Kálm. a .Magyar Állam'' szerkesztőségéből kilépett— Kis-Zombor elégett — A bécsi börzéről a nőket kizárták. — A Vasárnapi Újság Dóré Gusstáv arcsképét közié. — Shakespeare székét ötödfél ezer forintért árverezték el. — Bismark Pomerania örökös tartományi fő vad ássm estere lett — Hannove-rában Luther Márton ismeretlen kéziratát megtalálták. — Deák Ferencz szobrára eddig 80 ezer frt lett gyűjtve. — Dr. Haynald érsek Kalocsán csillagdát létesít — A wiedeni színház igazgatója csődöt mondott — Preisz M. akadémiai tag elhalt. — Az orosz-török háború kitörését mind erősebben jelzik a lapok. — A Maros árad. — A pápa veszélyesen beteg, a végelgyengülés tünetei felléptek. •) á szobák árjegyzéke szerkesztőségi irodánkban megtekinthető s as érdekelteknek bővebb ismertetést készséggel adónk. Szerk. Vegyes hírek. — Leégett orozz fegyverraktár. Oroszország legnagyobb fegyvertára igen csodálatos módon égett le, melyen lehetetlen eléggé bámulni. E hó 10-én este 6 órakor tűnt lel a veres kakas a krementsugi fegyverraktár tetőjón. A várost iszonyú félelem fogta el, de a Dnieper, melynek partján a raktár meresske-dik, be volt fagyva, s közeledést hóhegyek zárták el, tűzoltókat pedig nem ismernek a tájon. — as épület tele volt fegyverrel, bombával, robbantó golyókkal és lőporral s íme, a raktár nagy részben leégett, de felrobbanás nem történt És est olysn jól tudta egy muzsik, hogy bátran kapaszkodott fel a lángban álló épületre s ast oltogatni kezdte, mire 200 katona is neki bátorkodott, belementek az üss-kök és a sistergő gyuanyag közé s félig-meddig megmentették a raktárt, csak mintegy 4 millió frtnyi kárt okozott a pusztító elem. — 33 évig egy zzalmaczomón. Iszonyú rémtettről suttogott Udineg városa, de fenhan-gon senki sem mert róla beszélni, mert rettegett a hatalmas gonosztevő boszujától. A borzasztó történet im ez: Egy udinei leány beleszeretett egy osztrák hadapródba. A szörnyű apa, midőn e gyeDgéd viszonyról tudomást vett, magához hivatta a 17 éves leányt s szolgái által megkötözve egy pioczébe dobta. A tigris apa meghalt, de az ártatlan leány szenvedése nem ért véget Az embertelen szörnyeteg magához hivatta másodszülött leányát és vejét s a halálos ágyon arra kötelezte, hogy bóbérmunkáját folytassák, mig az áldozat ki nem adja lelkét. Monda s isten Ítélőszéke elé került. — Azóta huzszor kerülte meg iszonyú titkával a föld a napot, mig végre e napokban a család egy bátor ismerőse, egy nő azt követelte, hogy mutassák meg neki egykori játszótársát. A hiéna házaspáré követelésre fogta a nőt s kirúgta az utczára. Ámde a botrány zajt keltett s az igazság szeméről leesett a kendő; a vizsgálat folyamán rátaláltak a szegény áldozatra, ki midőn világosságot látott, őrülten hörögni kezdett. A rendőrök, kik napfényre hozták a szerencsétlent, elváltoztak az iszonyú látványtól: az alak élt, mert mozgott, fehér volt, mintha viasz báb volna, körmei és haja hosszura nyúltak s állatias kinézést adtak neki, de ez a körülmény, hogy keze-lába el bénult s görbére nőtt, inkább egy szörnyszülöttnek tüntette föl. Oldalbordáit teljesen meglehetett számlálni s a csonton és bőrön kivül az egész testen egy lat izmot sem találtak. Hangját a folytonos sikoltásban vesztette el, szemei elszintelenültek s hoszu fekete haja selyemfehérré lett. — A rettenetes nővért és férjét azon-nsl vasra verték, kikre fájdalom, nem ismer az emberi törvény megfelelő büntetést. A felizgatott nép ott nyomban le akarta csépelni a hiénaházaspárt. Papírszeletek. A viegválsuztott képviselő tiszteletére kivilágítás t rendezett N. város elöljárósága. A kivilágítás óráját a városi dobodnak kellett kihirdetni, ki ezt igy kiáltotta ki : „Tudtára adatik mindenkinek, mihelyt látják, hogy a városháza ég, azonnal kiki gyújtsa meg saját házát. Perlekedett egy tanulatlan nemes f-gy kert mi-alt, de megunván már a sok fizetést, elmegy peres társának ügyvédihez, kéri, hogy mintán bizonyosan tadja, hogy & kert őt illeti, szüntesse be a perlekedést és adja át a kertet. Erre az alperes ügyvéde igy szól : , majd Verbőczytől kérünk tanácsot, ki-é legyen a kert, A pörlekedő fél erre azt mondja, soha se tessék ast tenni, hisz Verbőczy uram a kertben soha sem volt, sőt, őt nem is ismerem. — Bolond Istóktól kaptunk egy levelet, melyben irja nekünk, hogy most oly óra összeállításával fogfoglalkozni, mely vill&nyerőre lévén alapítva, jelezni fogja az iroda tisztviselők hivatalba, hivatalból haza menetük időjét. A gépből kifutó sodronyok a hivatal asztal zárjával hozatnak összeköttetésbe. Ajtó kilincsre, iró tollra is kiágaxhatik a villanyerő, és e scerínt megtudja a főnök, bogy hivataltársai, mely órában lépnek hivatalsso bájukba, mily peresben fognak munkához, mikor mennek hazs, ott vannak-e vagy nincsonek. Az óramutató jelezni fogja a munka megkeadése és abbanhagyása időjét. Ugy mond : .szükséges ily mutató óra majdnem min den hivatalban, mert bárha sok tisztviselőnek nem fog is inyére lenni, hasznát veendi ennek as Qgy, a közönség, de irnok, alirnok, első, másod és harmad rendQ díjnok sem fog kelleni, as óra szerezni fog időt és erőt. Mict látszik, as óra elméletileg késa, csak gyakorlati ösczeállitása van még bátra. B o-lond Istók iparkodni fog elkészítésén, nehogy a mulasztani szerető hivatalnokok előzetes forgalmak által szükségtelenné tegyék ezen aj mfiszerét. Egy kovácsmester igen szereti modorának a műveltség saineaetét adni, miért'' is a műveltebbek szokásait elsajátítja, hanem azokat kissé .módosítva'' használja. így p. o. számtalanszor hallottam tőle e következetességet; — Pista fiam----Nós, nem halled, ön?____ ön ! tedd be ast as ajtót!" Szerkesztői üzenet 2300. —r— ,A bécsi kath. congressus". Nem s mi lapunk keretébe való. — A másikat közöljük. 2801. Sz. Ssástó. Azonnal postára tettük. 2802. F. Budapest. Köszönettel vettem. Többire nézve személyesen. 2303. P. Alexandria, á könyveket megküldés. 2804. 8a. Csurgó. Fogom kérni. 2306. 8. Leadva. Köszönettel vettük. Lottohuái. Buda, saárcs. 24-én: 12, 18, 53, 36, 80-Lines, „ , 47, 7, 5, 76, 33. Érték és váltéf»Jyin márczius 27. 5''/ metaliques 63.40; 5"/« nemz. kölcsön 67.60 ; 1860-ki álladaimi kölcsön 109.60; bank-részv. 814— ; hitelintézeti réssvények 150.40; London 123.75; magyar földtehermeniési kötvény 74.25; temesvári földtehermentési kötvény 72.25 ; soproni fóldtehermentési kötvény 71.— ; horvát-slavon fóldtehermentési kötvény —.—; ezüst 110.25 ; cs. kir. arany 582.— ; Napoleond''or 9.86— ; arany jár. 77.30 ; márka 60.70. Felelós szerkesztő : Bátorfl LajSS. :ixryiittór\ ) Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nél-(202 22-30) kül a Revalesciére du Barry Oyógytápszertől Londonból. 28 év óta semyninemü betegség sem volt képes e kellemes egészségi tápszernek ellent-állni s üdvösnek bizonyul az felnőtteknél úgymint gyermekeknél orvosság és költség nélkül minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-. nyákhártya-, lélegzési-, hólyag- és vesebaj-, gümő-, ászkor-, nebéz lélegzés-, köhögés-, emészthtlenség-, dugulás-, hasmenés-, álmatlanság-, gyengeség-, aranyér-, vizi-betegség-, lázszédülés-, vér-megszorulás-, fölzsibongá-, émelygés és hányás, sőt terhesség folyamatáb au, hártyalob-, mélakór-, aoványodás, csúz, köszvény, sápkór ellen, úgyszintén csecsemőknél eledelül dajkatej helyett előnyt érdemel. Kivonat 80,000 bizonyítványból gyógyításokról, s melyek minden gyógyszer ellen daczoltak, esek közt bizonyítványok Dr. Wnrzer tanártól, Beneki, Dr. Angelstein, Dr. Choreland, Dr. Campbell, Dr. Déde tanár, Dr. Ure, Castlestuart grófnő, Brehan márkiné, Issenstein herczeg Mennsdorf-Poulli ministerelnök és több magas államsaemélytől, tetszésre bérmentve be-küldetnek. Rövidrevont kivonat 80,000 bizonyítványból : Hét b&va most már, midőn vigasztalhatlan állapotban voltam. Mell- és idegbajban szenvedtem ugy, hogy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, ennek következtében tanulásomtól huzamosb ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos Kevalesciére-jéről hallottam, azt fölhasználtam és biztosíthatom, hogy tápláló és kellemes Revalesciére-ja egy bavi élvezése után, tökéletesen egészségesnek és erősbültnek érzem magamat, úgyannyira, hogy a tollat a legcsekélyebb reszketés nélkül bírom vetetni. Indíttatva érzem magam ezen aránylag igen olcsó ízletes eledelt, minden szenvedőnek mint legjobb szert ajánlani és vagyok alázatos szolgája. TESCHNER GÁBOR, a magasabb kereskedelmi-tanintézet hallgatója Az igen nemes de Bréhan markiné levele. Nápoly, 1872. april 17-én. Uram ! Májbetegség következtében bét év óta borzasztó sorvadási állapotban voltam. Nem bírtam olvasni vagy írni; reszketés fogta el idegeimet és egész testemet, rósz emésztés, tartós álmatlanság és a minduntalani idegrázkódás idestova hajtott s pillanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóros valék. Sok orvos bánt el velem anélkül, bogy könnyebbülést szerezhettek volna. Tökéletes kétségbeesésekben az ön Revalesciére-jét használtam s most, miután bárom holnapig éltem vele köszönöm a jó Istennek. A Revalesciére a legfőbb elismerést érdemli, egészségemet tökéletesen helyreállította s oly állapotba tett, hogy állásomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadja tisztelt ur legforróbb köszönetem és teljes tiszteletem nyilvánítását. DE BRÉHÁM MÁRKINÉ. 75,877. sz. Köller Flórián, cs. k. katonai felügyelő Nagyváradon tüdő- és légcső-hurut, fejszédülés és mellszorulásból. 65,715. De Montlouis kisasszony, emészthetlen-ség, álmatlanság és sorvadásból. Táplálóbb levén a húsnál, 50-zxereeen megkíméli a gyógytser árát, felnőtteknél ugy, mint gyermekéknél. Pléhsxeleucxékben ''/, font 1 frt. 50 kr., 1 fost 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt., 12 font 20 frt., 24 font 36 frt. Revalesciére piskóták szelen-czékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krraL Revalesciére Cho-coladé táblákban 12 csészére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., poralakban 120 csészére 10 frt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 írt. — Megrendelhető Barry du Barry & Comp által, Wien, Walftschgasse Nr. 8., Valamint minden város gyógyszertáraiban és ftLsaer-kereskedéseiben ; azonkívül a bécsi háa minden vidékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. N.-KaniuánPráger Béla, (ezelőtt Lovák Károly) gy6gyxeruirában\ Pesten Török Jósseínél; Aradon Tones F. és társánál; Debrecsenben Mihálovits István gyógyszertárában a kígyóhoz; Eszéken Dávid Gyula gyógyszerésznél; Kassán Wondraschek Károly gyógyss., Maros vásárhely tt Fogarasi Dömötörnél; Pozsonyban Pisztori Felixnél és Sölts Rezső gyógyss., Székes-Fehérvárott Die-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógyss., Temesvárott Pap József városi gyógyszerésznél, Újvidék Grossinger C. B. és Ernát János gyógy-sseréeznél; Varasdon dr. Halter A. gyógyss., Versecsen Fischer Móricsnál, Zágrábon Irgalmasok gyógyszertárában. Tisza-Újlak: Royko Victor gyógyszertárában. •) E rovat alatt közlöttért felelősséget asm vállal s Sserk. Minden rangú személyek, különösen nyugalmazottak, mindennemű tisztviselők, biztosító intézetek képviselői, igazgatók, könyvvivők és állásnélküli személyek tartós és jutalmazó mellékjövedelmet találnak, amely némi képzettség mellett évenkinti 1000—1500 forintnyi fókeresetté válhat Feltételek : jó bizonyítványok, vagy kisebb betét. K. C-2494 alatti iratok Daabe 6. L. ét Tártáuk hirdetési üzlete által Bé««-feea, SiaferstrasM 8. szállíttatnak tovább. (317 5—6) Ad. lPf>8. «77. Fa-eladás. Nagy- és Kis-Kanizsaváros közönsége a városi faiskolában levő s kiültetésre alkalmas 4000 drb. 4 éves nyárfának — egyenkint 10 kr.-jával leendő — eladását elhatározván, felhivatnak ezennel a venni szándékozók, hogy a vétel eszközölbetése cxéljábói Botfy Károly városi erdőmester urnái (Iskik Nagy-Kanizsán, vásártér, 430. sz. házban) jelentkezni szíveskedjenek. Kelt Nagy- és Kis-Kanizsa városok közösügyi bizottmányának Nagy- Kanizsán, 1877. évi márczius hó 6>áu tartott üléséből. (324 2—3) A közösügyi bizottmány nevében : Balos Jézsef, elnök. KOszönet a budapesti és bécsi uraknak! A sok vita, mely a lotto felhagyása ögyében az ország-gyöléien Orlicé Rudolf tanár neve megemlítésével folyt, bennem azon kiváncsságot keltett, hogy én is egvszef játsr.am, mert az előhozott okok inkább arra voltak, hogy vjígvat ger-jeszszenek, mintsem visszatartást eredményezzenek Berlinbe írtam as ismert O/l i c é Rudolf tanár é« iró árhoz (Wil-helmstrasse 127.) és csekély levelezésemért és 1 ¡''orintért egy játékutrautatást kaptam Terao-Seccora — már a harmadik húzásban Bécsben egy jelentékeny Ternot nyertem. Ismétehe köszönetemet nyilvánítom: a budapesti uraknak! (307III. 1 -1; B.......ETaiuburg mellett. A. v. Jerfy, földbirtokos. (Aláira9 jegyzőileg van bizonyítva.) Határozott óvás hamisítás ellen ! 27 éven át kipróbálva ! Dr. POPP J. G. cs. kir. udvari fogorvos (Bécsben, Bognergasse 2.) Aiiatherin-práparatnniai. • • Üres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb szer, mint dr Pepp J. 6. udv. fogorvos úr (Bécsváros, Bognergasse Nr. 2.) f o g ó n j a, melyet mindenki könnyen és fájdalom nélkül behelyezhet odvas fogaiba, mely aztán a fogrészekkel és foghussal teljesen egyesül, s a fogaknt a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja. Anatherin-szájvlz ¡¡vejekben l frt 40 kr., a legkitűnőbb szer a csúzos togfájdalmak-ban, gyuladá«oknál, a foghus daganatai- és sebeinél; fölolvasztja a létező fogkövet és megakadályozza annak uj képződését; az ingó'' fogakat a foghus erősítése által szilárdítja; s midőn a fogakat és foghust minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak kellemes frisseséget kölcsönöz és már rövid haszuálat utáu eltávolítja a kellemetlen szagot. (2Í>4 I 5t — G) Anatherin-fogpasta. Ezen készítmény a lehelet frisseségét és tisztaságát fentartja, azonkívül a fogaknak hófehérséget kölcsön»* azok romlását megakadályozza és a foghust erősbiti- Ara 1 frt 22 kr. Dr. Pópp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly szépe* tisztítja, hogy annak naponkénti használata által nemcsak a közönséges togkő eltávolutatik, hanem a fogak zománcza is mindinkább tökéletesbül. Egy doboz ára 63 kr. o. é. Popp aromatikus fogpasztája. Sok év óta a legbiztosabb ütői %-i mek fogfájás ellen és a legkitűnőbb szernek van elismerve a szájüreg és a fogak ápolására és fentartására. Egy darab ára 35 kr. Figyelmeztetés! Előforduló hamisítások következtében bátor vagyok a t. cz. közönségei figyelmeztetni, hogy minden palaczk az óvásjegy kívül még egy czimmel: (Hygea és Anatherin prapera-t u m a i) ellátva van, mely egy tisztán átlátható víznyomáson as állami sast és a czimet mutatja. Kaphatók: Nagy-Kanizsán : Prager Béla gyógyszerész urnái, Rosenberg, és Fesselhoffer József füszerkereskedésökben. — Pápán : Tschepen J., és Bermüller J.-nél. — Keszthelyen : Pfisz-terer gyógyszerész. — Zala-Egerszegen : Isóó Főgyógyszerész. — Kapronczán: Werli gyógyszerész. — Varasdon : H altér gyógysz. — 8ümegen: Dorner Kajet. — Szombathelyen: Pillich Ferenc» és Rudolf gyógyszer. — Határőrvidéki 8z.-Györgyön; Fibic E. C. — Veszprémben : Taszkau és Társa, Guthard Tivadar és fiainál, ugy Ferenczi gyógyszerész. — Székesfehérvárott : Braun J., Broszmann, és Dieballa gyógy»». — Lovas-Berényben: Heisler gyógysz. — Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. — Pakson : Flórián J. gyógyszerész. — Körmenden: Horváth J.Bomzenrend gyógyszerész. — Kaposvárott: Kohn J. 8chrSder és Darás gyógysz. — 8»eg»»árd : Brahsay gyógy»». — Bonyhádon : Kramolin J. — Baján: Mi-ehitsch 8t., Herzfeld fiai, ás Bőszek gyógyss. — Pécsett: Zsoluay W. és K., Zách, Kunz, Kovács, és Sipőcs gyógysz. — Kárádon: Zadubánszky gyógysz. — Marcsaliban: Kiss gyógysz. — Tolna: Fichtel 8. gyógysz. — Donaföld várott: Lakács gyógysz. — Szent-Györgyön : Nöthig. — Aisó-Lendván : Kiss gyógys». — Rohon-eson : Simon gyógy oseréz* uraknál. Tömeges nyereményeket a kis lutriból általam lehet elérni; én az egyszerű betétet megtérítem, ha a húzásnál (tekintet nélkül a htiaási helyre) nem nyeretik. (326 1—6) Visszbélyeggel ellátott levelekre azonnal felel W. W e r n d 1, Bécs, Wíoden, grosse Neu-Gaase 28. pilepsia nysvalyatorésirásilag gyógyitutik Dr. Kil-lisch speczialisU által Drmdában Neustadt (Szászország). Már több, mint 80ou sikerrel gyógyíttatott. (222 20- 60) Vidats István 027 1-3) gépgyára Budapest, IX. nyul-utcza 8. szám. Ajánlja a minden időben nagy készletben levf. jó hirü eredeti Vidats - e k é í t fa- vagy vasgerendelylvel, to vábbá ugyanazon ekéit a kopásnak kevésbé kitett szabad, ekefőkkel, — úgyszintén a magyar gazd. egyesület részéről igon kedvező birálattal kitüntetett kovácsolt vas szabad. Vídats-ekéit, valamint a legújabb szerkezetű egy-, két- és h á r o rr> barázdás ekéit, végre azelelő-rostáitjArlő- észuzó-gépeit, borsajtóit ¿s tengeri - m omoli it mindc n nagyságban a legjutá-nyosabb árak mellett Árjegyzékek kívánatra b< jrmentesen szolgáltatnak. Epen most jelent, meg az 1876. évi országgyűlési torvények összes kiadása egy teljes kötetben és általam megszerezhető; vidékre is, postai utánvét mellett készséggel megküldöm. Magyar nyolezadrétü nagybetűs kiadás; fűzve 2 frt 50 kr, diszesen kötve 3 frt 40 kr. Magyar diszes zsebkiadás, fűzve 2 frt 50 kr, diszesen kötve 3 frt 40 kr. Továbbá: Wajdits József, könyvkereskedő Nagy-Kanizsán. (313 2-) Börtön és pénzbírság vár azokra, a kik az 1872. február 19-diki mértékhitelesítő rendeletet nem tekintve, a legszigorúbb törvényes tilalom daczára, még mindig olyan tizediaérlegeket használnak & közlekedésben, a melyek sem kilogrammokra átváltoztatva, sem pedig mértékhitelesitve nincsenek. Hogy lehetővé tegyük, miszerint a legközelebb megtörténendő szigorú hatósági vizsgálatoknál, — a melyeknek következményei t ö-mérdek lefoglalások és megszámithatlan börtön- és pénzbírságok leendnek, — i büntetést kilehessen kerülni, elhatároztuk a teljesen correct, törvényes rendeletek szerint elkészült, hatóságilag megvizsgált és előirott négyszögletű szabadalmazott tizedmérlegeink árait következőleg leszállítani, úgymint: A mérlegek hordereje: 20. 50. 100. 150. 250. 500 kilogr. Árai . 14. 18. 21. 25. 35. 48 frt. A mérlegek hordereje: 750.1000.1250. 1500.2000 kilogr. Árai . 58. 70. 80. 90 105 frt. Az ezekhez szükséges kilo sulymértékeket a legolcsóbban számítjuk. Megrendeléseket pénzküldemény beküldése mellett azonnal folyton kitűnően kivitt minőségben eszközlünk. Bugányi Frigyes és társa, (2621. 5-15) Stadt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben. Egy tőlünk megrendelt törvényes tizedmérleg r ó 1 szóló levél másolatának elómutatása elegendő biztosítást lyujt a vizsgáló biztosok, illetőleg a többi kima-radhatlan büntetések elől. Pflug és Társa Platin-mázanyag, minden szinben. az időjárási viszonyoknak ellentálló, vizment, a vas-, fa- és falépítményeket rozsda, gomba és nedvesség ellen védó, 50 kitoja 42 frt. — Próba szelenczék 3 kilo tartalommal. Mindennemfi mázoló munkák többévi jótállás mellett, jutányosán elvállaltatnak. Tfls mentes másanyag, védszer a tüsvész ellen, zsindelytetők, tetőfa, gabnaraktárak, árulakhelyek, színházi diszitmények és mludennemfi szövetek számara, 60 kilo 15 irt Próba-küldemények 2 frttai a gyári raktár által Bécs, GetreWemarkt 15. Haza nála ti utasítások a» ászaki, déli stb. pályák elöljáróságának a legnehezebb munkák több évi sikeres eredménvérőli bironyitványok bérmentve megküldetnek. (328 1—3) Parádi savanyúvíz. Alulirt hivatal által friss töltésű p a r á d i v i » delésre bárhová gyorsan és pontosan szállíttatik következő árakon : 40 darab 1 literes üveget tartalmazó rakass 7 frt 60 kr. 50 . 75 centiliteres „ . , 7 , 60 „ 25 , 75 . . „ 4 . — „ 60 , 50 . , . 6 „ 30 , 30 , 50 . „ . 3 , 40 . A rakaszokat Kis-Terenne vasúti állomásra saját költségünkön szállítjuk és adjuk fel, ellenben a vasúti vitelbér és egyéb eshetőség a megrendelő terhéje. A rendelmény összértékének egy harmadát a megrendeléskor előre megküldeni kérjük, kétharmada pedig utánvéttel fog eszközöltetni. Rendelményeket tartalmazó levelek a név, lakhely, utolsó pósta, vasúti vagy gőzhajó állomás aiegjelOlésável P a r á d r a (ÍTevesmegye) alulirt hivatalhoz csimseodők. Végre megjegyeztetik, hogy a fővárosi Közönség kényelmére Jurenák Pál utódainál országút IMk szám alatt, a parádi savanyuvisnek állandó raktára van, hol szabott ár mellett friss parádi savanyúvíz mindenkoi kapható. Bővebb felvilágosítással és teljes árjegyzékkel megkeresésre készséggel tzolgsL Párádon, február 24-én 1877. (323 2—3) A parádi savanyúvíz forrás kezelő hivatala. M OLL SEIDLITZ-PORA. a m van f!flfllr alrtnr valódi h mindeQ dob°l czimiapján aKKur \ aiuui, ¿3 „ én 80kszoro»itott czége lenyomva. Büntető birósági Ítéletek ismételten conztatálták czégem és védjegyem meghamisíttatáiát; azért óva intem a közönséget as ílyeu hami-sitiáoyok vásárlása ellen, minthogy azok csak ámításra vannak számítva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. Valódi minőségben az z-szel jelölt czégeknél. A legmegbízhatóbb Önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek miuden belső és külső gyuladásnál, a legtöbb betogsAg ellen, mindennemfi sebülések, fej-, Ali- és fogfájás, régi sérvek és nyílt selsk, rákfekélyek, üszők, szemgyuladás, mindennemfi bénulás és sérülés stb. stb ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. e. Valódi minőségben a f-tel jelöh czégeknél. Dorsch-halmaj-zsirolaj. _ Krohn 1. és társától Bergenben (Norvégiában.) Ezen hal máj-zsíró valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj kösött az egyedüli, mely orvosi eaálokra használható. Ara I üvegnek használati utasítással agyfitt 1 frt o. é. Valódi minőségben a -gal jelölt czégeknél. Raktárak: N. - K a n i ■ s a (z) Práger Béla gyógy, (zf) Rosenberg Józs. (z) Fesselhofer Jóas. (z) ^oienfeld. Barcs (z) Dorner 8. C s á k-t or n y a (z) Göncz L. gyógy. K ar á d Beraatzky A. gyógy. Kapós-v á r (zt) Kohn J. (z) Schröder Bán dor gyógy. Kaproncza (zf) Werli M. gyógy. KŐ szeg (z) Csacainovics Ist. gyógy, (z) Küttel Ist. gyógy. Kész tbsly (z) 8ehleifer A. (z) Wftn»h P. KSrmend RáU Ján. 8«ombathely (z) Pillieh Ferencz gyógy. 8 o p r o n (z) Mezey And. gyógy, (z) Molnár L. gyógy. V e r 6 c se (z») Bécs J. K. gyógy. Bánok-8z.-György(z) Fibie gyógy. Zágráb (zl MiÜbach 8 győgy () Irgalmashoz gyógy. vz) Hegedtts (*J. gyógy, (x) Perklet Ján. gyógy. 8 zalo n ak (z) 8chwar» Gusztáv gyógy«zertáráhan. egyenesen Ftorenesből hoza- ___rj toti, Tértisztitó hatása miatt általában ismert, 1 üreg 1 frt. — 1 ládácska 12 Üveggel 10 írtnak postantalványnyal való beküldése mellett, bérmentve küldetik szót MOLL A. cs. k. udvari szállító, Bécs, (261 14—52) Tuchlauben 9. Wajdits Jóssef kiadó-, Up- ós nyosdatnlajdonoa gyomajtó uyoaáaa, Nagy-Kanmán.