Zalai Közlöny 1877 044-051sz június.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	21.12 MB
Keltezés:	2023-01-04 13:54:02

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	347
Megtekintések száma:	570
Leírás:	Zalai Közlöny 1877. 044-051. szám június Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. 16. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: V NA0T-1ANIZ8A, 1877. Június 3-án. 441H: azéLm. Tizenhatodik évfolyam. fg- t==..... ■ • 3 OMzilMir: \|> I ^étf ém. . i írt. I Ml ém . . 4 . ] ínfl . 2 ÍO kr. 6 baaáboa petiUorban 7, mávodaior 6 • minden további eorért 6 kr. NY1LTTÉRBEN ■oronkint 10 krért rí- tétnek fel. astiri ÜleUk minden • birdetéaért ktllön 0 kr. fiMteodS —--- KOZLORY Tau tttlőn r előbb: GYI ÖZI^OKT A lap nellemi rfaafc illet« k Oslem ányek a «rökeMtSbfts, uja«] rinit illető kSslemtnyek pedig a kiadéboa bérmentve intéxendSk : KANIZSA Wlssslfttbáx. Bénneotetlen levelek cMk iamert monkitáj"-•aktól fogadtatnak eL I! , Kémiratok visasa nem kfildetaek. li \| Kési NVKanizsavkros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanlzsal kereskedelmi 8 Iparbank", a „».-kaaizaal takarékpénztár^, a „zalame gyei általános tanítótestület", a „n.-kanlzsal kisded- nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s Iparkamara n.-kaRixsai ktlfálasztmánya" s tobb megyei és város! egyesület hivatalos értesítője. Heteokiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. A modern nevelés hibái. IV. Nem tartozunk azok közé, kik azt vallják, hogy az állami élet vagy az állam egy oly ÍD8titutió volna, melyet csupán a szükség s kényszer hozott létre s melynek egyéb rendeltetése nincs, mint az egymásközti viszony szabályozása s annak rendben tartása. Nem hisszük s nem hihetjük ezt, a történelem minden egyes lapja határozottan protestál ez ellen; hanem igen is legbensőbb meggyőződésünknek adunk kifejezést, midőn valljuk, hogy minden egyes népnek vagyon bizonyos, a gondviselés, (melynek működését, létét legjobban a történelem mutatja) által előszabott rendeltetése; s ha a láthat-lan kéz által elészabott rendeltetésnek eleget nem tesz; az illető nemzet elvész a világ színvonaláról, elenyészik s semmivé lesz. Hassunk csak a világtörténelem rejtélyeibe _ a mnlt elénk van fektetve s szellemi szemmel a jövőbe, ennek titkos fátyola daczára is olvashatunk ; ha a múltról a jövőre következtetünk. A nmlt azt bizonyítja, kogy külellen még soha sem árthatott egy nemzetnek, mig a nemzetben szilárd akarat, egyetértés volt, avagy mig Őnnönmaga vesztének magvát el nem hinté. Nemzetünk ugyszólva tönkre volt téve a tatáijárás után; a városok, falvak kihalva s elpusztítva valának, de az akarat s egyetértés, mely egészséges nemzetnél mindig nagyobb s erósb lesz — a vész idejében — csakhamar felépité a városokat, falvakat s virágzás váltá fel a pusztulást De tekintsük csak a 18. század elejét s nem akadunk abban magyar nemzeti életre, T Á R C Z A. A Monterey boszorkány. (Ulietoy Qj. utio.) (Folytatás.) A fiatal egyén Károly volt, a* kétséget tem ssenvedett; azonban melyik hajóra meni; bov* vitorlázott — mily szándékban volt — az ulány marad a gonosztevők elótt. Minderre Vanega csak egy mexicói közmondással vál&sxolt: »fogva gondolj a menekvésre, azonban jobb, előbb menekülj, mintsem megfogjanak.* E tanács folytán a szövetségesek minden vagyonukat, bár nagy veszteséggel, kongó péntzé tették,! már a legközelebbi éjen elhagyok a várost két öszvértől vont szekéren. Va-oega hajtott, Canó és Benita egy aranyokkal lelt boMzn ládán ültek a kocsiban. Egyenesen Mexicó tővárosa felé tartottak. Ott szándékozik Panna és Jóskával is összejönni, ők nagyon jól tudták, hogy semmi mexicói rendőrhatóság nem fogja őket üldözni, ha 20 személyt megmérkőztek vagy kiraboltak volna is. A mexicói rendőrhatóság Károly jelentését megkapta, s legjobb ügynökeit rögtön elküldte Tampicóba. Mikorra ezek megérkeztek, » fészek már üres volt, a a gonosztevőknek •e bire, se hamva. Mindé* a legnagyobb felvigyázat közt tőrtént, s a nyilvános Upok hosz-»tu csikket hoztak a ravasz Moró Károly felől. A rendőrséghez küldött levelét köztudomássá tették i azon váddal kisérték, miszerint a rendőrség magát nevetségessé tétette, s nem látta be, hogy ez Moró Károlytól csupán egy finom volt, miszerint a bíróság figyelmét Tatá- mért nagyon helyesen mondja egy jeles írónk: »egy nemzet csak nyelvében élhet,* de a magyar nemzet az elébb említett időszakban - nyelvétől elpártolva, az idegen után hajladozott; megvetette az édes s éltető anyatejet, a magyar ember hozzá szokott volt, hogy deákul, németül, fran-cziául, sőt tótul is szólt Szomorú idők, melyek majdnem nemzeti életünk enyészetét hozták magukkal! De hála a gondviselésnek, akad''ák férfiak, kik fájdalomtelten nézék nemzetünk sülye-dését, belátták, hogy nyelvünkkel nemzetünk is enyészik; ébredtek, ébresztettek, tettre serkenték a nemzetet s nyelvünk s vele nemzetünk meg lőn mentve. Vetélkedve siettek azok magyarul beszélni, kik magyarul éreztek. Nyelvünk, nemzetünk érdekében szólalunk fel! Vajha szavunk visszhangzana; s jelesebb toll mint csekélységünké vennék e tárgyat fel. Mindenekelőtt néhány szót a nyelvekről általában. Mi valljuk azt, mit egy német iró mond: .Minden ember annyi embert ér fel, a hány nyelvet ért s beszél." De hisszük azt is, mit egy nem kevésbé jeles férfiú mond: „ Jaj azon gyermekeknek, kik az édes anyatej helyett dajkák keserű tejét kapják; jaj azon gyermeknek, ki az édes anyanyelv helyett idegen dajka nyelvet tanulni kénytelenit-tetik.* Ez idézetekkel ugy hisszük egyszersmind álláspontunkat is eléggé jeleztük. Nem tartozunk azok közé, kik minden idegen nyelvet vassal s tűzzel kiirtani törekednek, kik utálják mindazon hazafiakat, kik más nyelven is beszélnek, főleg kik azt hiszik, hogy nem lehet valaki jó hazafi, ki nem magyarul szól; mi nem tartozunk ezek közé, hanem becsülünk s tisztelünk minden nyelv-tndományt; a szít mélyébe első helyen hazánknak zengzetes nyelve maradjon. Legyen minden magyar ember magyar, anyatejével magyar szót kapjon ; a szülő első szava, melyet hozzá intéz, magyar legyen, szokjék hozzá, hogy legszentebb érzelmeit magyarul fejezze ki. De miként el jár ez ügyben a modern nevelés ? Itt főleg azon osztályról szólok, mely mind a társadalmi, mind a nemzeti életben irányadó s igy a nép zamatját kSpezi. A gyermeket mindjárt idegen nevelő, vagy nevelónőre bízzák, hozzászoktatja ez, hogy- az első szót, melyet a gyermek tud, idegen nyelven dadogja el, azután kezdődik a tanítás, mely iimét idegen nyelven tarta-tik s idegen szellemtől van áthatva. De főleg a leánygyermeknél észlelhető e hiba oly roppant mérvben, hogy majdnem visszaijedünk. A lányok nevelését bizzák idegenekre; ezek, kik egykor mint nők hivatva volnának nemzeti életet ébreszteni s fenntartani, kiknek a haza véd falává, őrangyalává kellene lenni. Avagy azt vélik, hogy az idegen nevelőnő fog magyar honleányt nevelni? Oh nem! az a német, vagy franczia nevelőnő nemzeti nevelést kapott s igy gyermekeinkbe, leányainkba is átülteti nevelésének szellemét. De mondják ellenvetésül, hogy világpolgárság, liberálismus stbre fogja a leányt nevelni. Egy oly korban, midőn hazánk határain vallásháború köpenye alatt bocsájták ki a haza véres furiáját; egy oly időben, midőn a nép lábbal tiportatik, midőn a nemzetiségnek ezreket hoznak áldozatni — egy ily korban nem szabad világpolgárságról szólni; főleg nekünk magyaroknak, kik, ha szilárdan össze nem tartunk, azon veszélynek vagyunk kitéve, hogy a ézláv vagy germán elem elnyelend — életünk, nemzetiségünk, nyelvünkben van, ezt felhagyva, elvesztünk. Magyar hölgynek születni dicső s nagynak tartatik a költő által. Borzasztó irónia, rémitó guny. Mi dicső, mi nagy van abban, hogy leányait a magyar hölgy. boroszlói, berlini, vagy párisi nevelőnő által taníttatja; hogy reá szoktatjuk francziául parli-rozni, németül csevegni; mi dicsőség van abban, ha magyar leányban magyar hazaszeretet nem ^poltatik ? De ki is ápolná azt; avagy azt hisz* valaki, hogy az az idegen nevelőnő nemzetünk iránti szeretetből hagyta el fészkét ? Oh nem, őt csak anyagi érdek vezette hazánk szép virányaira s többnyire hajó, nagymérvű büszkeséget, kevélységet hoz magával, mert azt véli, hogy ó hazánkban párjára sem talál, mert hát miért is hivták volna őt másként külföldről ide. Nem tudja ő, hogy ennek más oka nincs, mint, hogy a szülő szeret dicsekedni azzal, hogy néki külföldi nevelónóje vagyon. Midőn, hála az égnek, nyelve érdekében nemzetünk újra éledni kezdett, midőn az idegen nyelvet, a nagyobb rangú családok eme kedvenczét kiküszöbölni kezdették, belátták, hogy hazánk érdeke kívánja ezt:— de a nyelvnek rendeltetése legyen az, hogy érzelmünket vele kifejezzük; habár a magyar honleány meg is tanul — bár kissé késecskén — magyarul szólni, de nevelésé- picóra irányozza, mi alatt talán a tettesek nevetve épen ellenkező irányban menekültek. Vanega és czimborái e tudósítást a lapokban olvasták, megesküdtek, hogy Károlyon boszut állnak, ha őt valaha feltalálják; egyúttal azonban kárörvendve nevettek meghiúsult terve fölött Károly is olvasta a hirt. A lsp kiesett kezéből, sietett ki a szabadba. Halál, öngyilkosság forgott szüntelen elméjében. Egyszerre megszólalt a Vera Cruz-i székesegyház harangja. Ön kénytelen követte a templomba menőket, ott egy setéi zugban térdre rogyott. Azonban nem imádkozott, érzéke pedig zavart volt. Az orgona mély hangja lassanként meginditá kedélyét, — s az ifjú szemei könybe lábadtak, midőn a birea Labasidó hitszónok a szónok-azékre fellépett, s erőteljes hangon elkezdett beszélni, — Károly felállt — minden szó szúrásként hatott szivébe: Labasidó a hitetlenség és kétkedésről beszélt A szerencsétlen lo-dély vihara minél tovább hallgatta a vigaaz-teljea szavakat, annál hamarább lecailapult Isten bölcs gond viselésé beni hit újra feléledt keblében s elűzte onnét a kétkedést; s lassanként visszanyerte nyugodtságát Uj erővel távozott a fölségesnek saentelt helyről. Vigaszt talált, s most már tudta, jövőre hol k«resse azt. Laktanyája kapuja előtt állt az ezredes inasa: ''őrmester ur* jelenté neki „az ezredes ur azt parancsolta, hogy esti 7 órára legyen nála." Károlynak nem volt vesztegetni való ideje — már fél hétre járt — előbb még egyenruháját is íelkellett váltani. Midőn a toronyóra 7-et ütött, Károly, vagy inkább mint magát nevezte, Sierró Károly belépett az ezredes előszobájába. Mig az inas bejelenté, bámulva nézte a sok uti bőröndöt és hölgykendőt. Az inss visszatért, s bevezette az ezredes dolgozó szobájába, mely igen fényes volt. Egy ajtó ismét felnyílt, Károly belépett, s parancsnoka fogadó termében találta magát Az ezred öaz-szes századosai egy theaasztal körül ültek, s az ezredes mellett egy alig 16 éves kedves nőt pillantott meg. Károly egészen zavart lőn. Zavara még fokozódott, midőn az ezredes igy szólt: kedves Ferdinánd, bemutatom önnek egyetlen örömöm, Leonitta lányomat, viszont édes Leonittám, neked meg bemutatom uj ezredhadsegédünket, Sierró Térd inánd hadnagyot, a add át magad neki kinevezési okmányát A lányka gyönyörű arczát biborpir futá el, mégis Leonitta minden tettetés nélkül felállt, a átnyujtá a kinevezési okmányt Károlynak, ki ugy állt ott, mint egy márványoszlop. A századosok Károly elé siettek, s kezetszo-ritottak vele. Álom volt ez? Ez csakugyan álom, mondá magában Károly, midőn éjfél után is még álmatlan feküdt ágyában s mégis e bájos női arcz kedves mosolyával oly élénken állt lelki szemei előtt, — hogy álomnak azt nem hihette. V. Fejezet. Az ujonan kinevezett ezred hadsegéd, Sierró Ferdinánd , mint ezután Károlyt nevezni fogjuk, mindennapos lőn ezredese házában, s mindjárt észrevette, hogy vslami gazdag angol Thomson ép oly gyakran jött oda, s ugy tekintették, mint Leonitta vőlegényét Midőn a fiatal tiszt est észrevette, mély fájdalom hatotta át, azonban el tökélé, miszerint szívbaját lehetőlég eltitkolja, s az ezredes há- zát kerülni fogja, azért hivatalos dolgát a menynyire csak lehetett, saját lakásán végezte. Egyik nap, midőn oda ment Leonittát egyedül találta. — Hogy van az Sierró ur, hógy mi most önt oly ritkán látjuk,— kérdé elpirulva; — remélem, sem atyám, sem én nem tettem olyant, mivel megsérthettük volna önt? — Oh, bizonyára nem Sennorita — váls-Bzolá; — mint jöhetett ön ily gondolatra? Azok, kik engem oly végtelen tisztelnek, s jótéteménynyel elhalmoznak, hogy sérthetnének meg? Hogy az utóbbi napokban az önök házát ritkábban látogattam, az onnét van — mert — mert — igen sok foglalatosságom volt * tudtam, hogy ön kellemesebb társaságban van. — Ha hiselgő tudnék lenni Sennór, azt mondanám,hogy az lehetetlen.Ugy vélem atyám, Önnek azt mondta, hogy Thomson némi vonzalmat érez irányomban, ön meg azt hitte, mintha őt szeretném. — Mindenesetre — viszonzá Ferdinánd a legnagyobb zavarral. — Atyám, azt hiszi — felelt az ezredes leánya, — azonban Thomson velem ez ügyről ko molyan sohsem beszélt Minthogy azonban már e tárgyra tértünk — mit tart ön Thomson ur felől ? Atyám oly nagy bizalmat helyez az ön ítéletébe, miszerint ön igen természetesnek fogja találni, hogy leánya is egyszer véleményét kikéri? — Én büszke vagyok Sennorita az ön bizalmára — jegyzé meg Károly minden észlel bető benső felindulás nélkül, — s én biztosíthatom, hogy ő minden tekintetben képes önt boldogítani. nél fogra nem tud magyarul érezni — tisztelet a kivételeknek. Nem tették tehát eddigelé nemzetünk elókelóbbjei meg azt, mit tenniök kellett volna; legyen szabad ide azok számára halhatatlan Eötvösünk szavait idézni: „Nincs nagyobb képtelenség, mint midőn átlátva, hogy az ut, melyen haladtunk, czélhoz nem vezet, a helyett, hogy határozottan azon úthoz tartanánk, melyet jobbnak vélünk, ahoz csak közelíteni akarunk." Nemzetünk, fönntartásunk érdekében tehát el az idegen külföldi nevelő- s neve-lónókkel; mert magyart csak magyar nevelhet. De különben van a dolognak egy más árnyoldala is. Minő nézete lehet a külföldnek szellemi művelődésünkről, ha egy elemi tanítónőért is ő hozzá kell folyamodni. Csodálhatjuk^, ha a külföld által barbár, műveletlen népnek tartatunk. Az idegen nevelők s nevelőnők nem csak nemzeti életünk s nyelvünknek, hanem tekintélyünknek is ártanak. LÜB IGNÁCZ. Felhívás! A nagyméltóságú földmivelés, ipar ¿8 kereskedelemügyi magyar királyi ministeríumnak folyó évi május 7-én kelt 9418. számú leirata szerint, az oross hadseregnek a besssrábiai területről Romániába történt benyomulása következtében hazánkra nézve a keleti marhavész behurczolásának veszélye beállott, mert tudvalevőleg a marhavész ragálynak termő íéczke Besssrábia, a honnan az orosz hadsereg élelmezésére megkívántató nagy számú marhaszállit-mányok a velünk szomszédos Romániába terel-tetnek. Ezen hazánk any<r;i jólétét fenyegető veszélylyel szemben, mindenek előtt czélBzerü-nek látom a keleti marhavész ragályos természetét, behozási és terjesztési módját a következőkben ismertetni; ugyanis, a marhavész a legpusztítóbb s egész községek, sőt országok jólétét megsemmisítő járványok egyike, mely a szarvasmarhákat éltükben csak egyszer lepi meg; tapasztalás szerint az osztrák és magyar birodalomhoz tartozó országokba soha eredetileg nem támad ;• mindenkor az Oroszországból, Moldvából és Oláhországból kereskedés végett behajtott marha falkák által, vagy a határszéli helységek honi barmainak a keleti külföldiekkel i összekeveredései által hozatik be; de ha egyszer az országba behozatott, a kóríolyam altit kifejlődő, a beteg állatok minden részeihez, a kilehelt levegőhez s a beteg állatok bőr-kigőzölgéséhez tapadó ragály behatása által a honi marhán hirtelen elterjed s a fertőzött marhának egészségessel összejövetele s oly emberek közti forgal$\| által, kiknek ruháihoz a fertőző anyag tapadt?valamint a beteg állatok termékeinek elhurczolása által folyton tovább vitetik, ha csak elharapózásának gyors és szigorú intézkedésekkel korlátok nem tétetnek. Hogy pedig a netán behurczolt ragály el- — Szabad kérdenem, honnét következteti ezt ön ? — kérdé Leonitta elpirulva. — Thomson ur —viszonzáa fiatal hadnagy — kellemes külsejü, szép jövödelemmel bir s becsületes embernek látszik — én ugy hiszem, hogy mint férj — végtelen zavar miatt a fiatal tiszt mondatát nem fejezhette be. Szerencséjére az ezredes épen akkor lépett be, s a társalgás más fordulatot vőn. Ferdinánd ajánlá azonnal magát, azonban az ezredesnek meg-kellett igérni, hogy holnap nála tog ebédelni. Ez órától fogva Leonitta modorát az angol kereskedő iránt figyelemmel kisérte. Udvarias, fesltelen volt irányában, mialatt tekintetét, ha as övével találkozott, a földre szegzé, s ajkait pír futá el. Ferdinánd szüntelen ma-gára figyelt, hogy érzelmeinek ura maradhasson, néha mégis tekintete elárulta belső izgatottságát Most Thomson kevésbé tetszett neki, mint máskor, könnyelmű s haszonlesőnek találta. Jóllehet, Ferdinánd nem tetszését igyekezett elnyomni, azonban nem sikerült neki. Annyit tudott csupán, hogy e szeretetre méltó lányka bírása nélkül soha boldog nem fog lenni, egyszersmint átlátta, hogy ő Leonittát nem fogja birni Vetélytársa gazdag volt, — ő ellenben szegény, s tiszti oklevelét is csak as ezredesnek köszönhette. Megsemmisíthette-e ő tehát ennek terveit? Végre múltja? A világ nem ugy tekintette e őt, mint egy rablógyilkost? E gondolat szédelgésbe hozta, s egész valóját megmérgezte. Minden együttlétet Leo-nittával szorgosan kikerült Ez azonban tartózkodását észrevette, • midőn tekintete as Övével találkozott, szemeiből kiolvasta a szomorúságot és részvétet. As ezredes parancsot kapott, hogy Mexicó fővárosába vonuljon, s minthogy senkisem tudta, ott fognak-e maradni vagy tovább hu- terjedése előtt czélazerü rendszabályok alkak. mazása által kiirUthassék: szükséges hogy a ragály lehetőleg azonnal M''»™^!™™ '' is általában az össze, lakósságnak, de különösen a marhatulajdonosok^llatorvosok, ^rhakere.- kedők, pásztorok és nyuzóknakaz 1874 ik évi XX-ik törvénycikk 31-ik a«kasza alapján, szigorú felelősség terhe alatt ezennel kötelességükké tétetik, hogy minden egyes ssarvaamarha darabnak tudomásukra jutott belső m^betege-dését a községi elöljáróságnak, N^-Kanwán a városi kapitányságnak azonnal följelentsék, hogy ily módon egyrészt a kórisme megállapítása, másrészről pedig a felismert kór kiirtására szükséges intézkedések, a községi elöljáróság, illetőleg a járási szolgabíró és törvényhatóság részéről rögtön elrendeltethessenek. Miután továbbá s behurczolt ragály felismerése és kiirtására irányult hatósági intézkedések biztos sikert csak az esetben eredményeznek, ha a fenyegető veszély ellen a Iakósság a hatósággal együttesen közreműködni iparkodik; ennélfogva, midőn az önvédelem tekintetéből is szükséges e részbeni jóakaratú közreműködésre az összes e megyebeli Iakósság ezennel* felhivatik: egyúttal a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magas magyar királyi ministerium álul az 1874-ik évi XX-ik törvénycikk vég-rehejtása tárgyában kibocsátott utasítás II ik fejezete, mely az állandó, vagyis keleti marhavész nem létében is foganatosítandó s a fenyegető veszélylyel szemben még inkább megtartandó óvrendszabályokat tartalmazza, szoros miheztartás és foganatszerzés végett, a járási szolgabiró urak, Nagy-Kanizsa város tanácsa a községi elöljáróságok, különösen pedig a marhatulajdonosok, marhakereakedők és mészárosoknak az alább Írottakban hozatik ismételve tudomására. A kérődzők, különösen pedig a szarvasmarhák forgalmára nézve a törvény által rendeltetik,hogy a tuladjonos a marha eladása vagy szállítása alkalmával egyfelől tulajdonjogát, másfelől pedig a marha egészségi állapotát igazolja. Ennek következtében két okmány szükségeltetnék tulajdonképen, névszerint: a) a marhalevél és b) az egészségi igazolvány ; mindazonáltal a gyakorlatban elégséges ezen ok mány ok egyike, t. i. a marhalevél; csakhogy ennek a tulajdonos nevén és lakhelyén kívül, a kérdéses állat tüzetes leírását, az állatnak egészséges vidékről való származását és állategészségi állapotának igazolását is magában kell foglalnia. A tulajdonjog igazolása a kiállítás napjától egy évig érvényes, miért is a marhalevél minden évben csak Agyszer újítandó meg,holott a marhalevélnek az állategészségi állapotát igazoló része csak hét (7) napig bir hatálylyal, minthogy az egészségi állapotnak igazolása csak akkor igényeltetik, ha a tulajdonos marháját eladni, vagy azt oly vidékre vagy területre szállítani kívánja, hova csak egészséges vidékről származó és egészségesnek talált marha bocsáttatik. Az állat egészségi állapotának igazolásával azon hely és irány is összefüggésben állván, hova a körülírt állat hajtandó, a marhalevélben e czélra egy külön, t. i. az utolsó rovat szolgál. Az ország azon részeiben, hol a törvény-czikk 14-ik §-nak megfelelőleg a marhaköny- zódnak, az ezredes Leonittát Vera-Cruzban hagyta egy nagynénjénél. Az indulás reggelén szomorúan vőn bucsut Ferdinánd az ezredes jelenlétében Leonittától. — A lányka is igen meg volt hatva s remegés fogta el, midőn a nyakában függő érmet e szavakkal nyujtá át neki: „Vegye e képet emlékül egy leánykától, ki szerencsés volt Önt megismerni s most önnek szivból minden jót kíván." Míg így szóit, könybe lábadtak szemei. — Leonitta jó gyermek, — jegyzé meg az ezredes, — ő atyja örömét méltányolni tudja. Ferdinánd tiszteletteljesen vette át az ajándékot. — Mig .élek— kiáltá fájdalmas hangon,— sohasem feledkezem meg önről Sennorita — s ez ajándékot mint megbecsülhetetlen kincset fogom tekinteni! Az ezredes még egyszer megölelte lá-nyát — s néhány pillanat múlva a lovas ezred útban volt Mexicó felé. Mexicó iőváros a régi Tenochtitlan helyén épült s egyike az ország legszebb s rendezettebb városainak. A Tezcuotó nyugati végén fekszik, egy nagy síkság közepén. A város egy négyszöget képez, utczái téresek, egyenesek, nagy pompás épületekkel dissitvék. A fÖ-utczák a 4 világrész irányát követik s egy nagy téren végződnek, több, majdnem félórányi hosszúságra terjed. A két-három emeletes házak általában egyszerű, de izlésteljes modorban vannak építve, földszinti házakhoz broncs-czal diazitett két szárnyú ajtók vezetnek, némelyek nagyságuk által tűnnek fel.Ezen ajtókon át C''Uniaz ud varra,mít erkélylyel ellátott eme-épületek vesznek körű!, as udvar többnyire bevan ültetve virág és fákkal. A házak eleje többnyire fehér, vörös, világoskékre van festve s ez nekik vidám külsőt kölcsönös. Némelyeken sz. irási mondatok, másokon négy- vek - hozatnak be, minden tulajdonos egyezer midenkorra minden marhájáról annak tulajdonjogát igazoló bizony latot nyer, és ha az ily tulajdoninak a fent elősorolt esetekben egészségi iga4rányra van seüksége, az baigaaolvány-minta illető rovatainak kitöltése által ktüön állíttatik ki. A marhalevél nemcsak egyes darabok, de egész falkák és hajtások ssámára is kiállítható, csakhogy egész falkák vagy hajtások részére osak azon ezetben állítható ki egy közös marhalevél, ha azok valamely gazdaság vagy uradalom közös jegyét viselik. Ha a marhák ilyen közös jegy gyei nem bírnának, ilyennel azonnal ellátandók, és pedig néhány napi tartamra elégséges a marháknak olajfestékkel való megbélyegzése, hosszab tartamra igényelt megbélyegzésre azonban az égető vas alkalmazandó. a falkához tartozó daraboknak egyenlő szine nem elégséges arra, hogy azok részére egy marhalevél állíttassák ki, mert az elhullás vagy a beteg éa gyanús állatoknak eltávolítása által beállott apadáa hasonló szinü állatokkal a szállítás alatt könnyen lenne pótolható. Magyarország egész területén kizárólag csak a minisztérium által kiadott, a jelen rendelethez mellékelt IV. alatti minta szerint kiál-litott és a törvényhatóságok által e helyről beszerzett marhalevél nyomtatványok érvényesek. Érvényes marhalevelet csak a helyi elöljáróság állithat ki, a marháknak megszemlélése után. Ha as országban msrhavész uralkodik, a marháknak egészségi állspota állatorvosilag, vagy legalább is orvosilag igazolandó. Ha a marha a marhalevélben mejelölt helyen el nem adatván, a tulajdonos azt más vásárra vinni szándékozik, és ez egészségi állapotot igazoló 7 nap már lejárt, a marhának egészségi állapota, a községi elöljáróság vagy váaár-bizottság által, marhavész uralgáaakor azonban állatorvos közbejöttével újból megvizsgálandó és további 7 napra igazolandó; haszonban a marhalevélre eredetileg feljegyzett időtartam a másik vásár tartamára is elégséges lenne, ez esetben csak as uj ut iránya írandó fel a helyi I elöljáróság, illetőleg a vásárbizottság álul a marhalevélre. A kérődző áHatoknak legeltetés, usztatás vagy a gazdasági munkák folytatása czéljából való áthelyezései vészmentes időben s ugyanazon megye területén as előirt igazolványok nélkül, végképeni átköltöztetések azonban az illető szolgabiráknál tett egyszerű jelentés mellet eszközölhetők. A kérődző állatoknak más megye területén fekvő legelőkre való hajtása, nagyobb távolságú fuvarozásra, nemkülönben annak egyik megye területén levő gazdaságból a másik megye területén levő gazdaságba való átköltöztetése, vészmentes időben is csak ugy engedhető meg, ha az e czélra használt marha a helység e&ljárósága által kellő marhalevéllel és oly nemű igazolvány nyal van ellátva, hogy az illető község marha-létszámának egészségi állspota teljesen kielégítő. A marha egészségi állapotának további 7 napra való igazolása, a marhalevél túlsó Ispján, láttamosás utján eszközlendő. Hogy az ily helyváltoztatásokat mindkét megyénél előre be kell jelenteni, magától értetik. szegletes porcsellántáblák láthatók, melyek izlésteljes rajzokat vagy bibliai képeket ábrázolnak. Ezen diszités — mint Pueblában is található) — a Mór paloták és templomokra emlékeztet, minők Spanyolhonban Mexicó elfoglalásakor léteztek. A templomnak falai is többnyire mosaik-szerü porczellán lapokkal fedvék. Ezen majdnem egészen lapos téglával kirakott, többnyire koszorúk, s virágokkal díszített tetők este pompás látvány és kilátásul szolgálnak. E diszités miatt a város valamely közeli dombról tekintve, szebbnek tűnik fel Európa bármely városánál, hol szabálytalan tetők s idomtalan kéménycsoportosatok tűnnek leginkább szemünk elé. Azonban Mexicóban is vannak silány házak, szűk, piszkos utczák, hol vagy a nyo-mor, vagy a bün tanyázik. Ily mellékutczák-ban többnyire pálinkásboltok vannak. Sajátságos benyomást keltenek reggel az indiánok, kik bőrzsákkal, pálinkával eltelve járkálnak a városban. Különösen vasárnsp tömegesen látogatják a boltokat, hol többnyire ugy le-részegesznek, hogy eszméletlenül összerogynak. Bámulandó as indus részeg állspotában; nem dühöng, veszekedik, énekel, hanem addig iszik, mig összerogyik. Ekkor eljön felesége, szó nélkül felveszi hátára s haza czipell Ha nőtlen, ezt a szívességet rokona — ennek hiányában a rendőrség teljesíti. Vagy pedig ott marad fekve addig, mig újra ki nem józanul. Ez árnyoldala as indusoknak. Ünnepnap a templomot soha el nem mulasztja. Százanként vonalnak az utczákon dob és sípokkal fegyverkezve, valamely sz. képet hordozván. A mexicói templomok többnyire egyformák. Magas boltosat s pompás kupolával. Ha egy ily templomba belépünk, meglep bennün- Marha vén idejébe« a kávődső illatoknak ilynemű forgalma, a vészes és eaekkel határos vagy köselfekvő megy ék ben állatorvosi kösben. járás nélkül semmi ana v4£t ssm engedtető meg; as messze o«ó vidékekre való szállítása marhavész idején csak a ministeri-nmtól kieszközölt engedély alapián történhetik meg. Az ilyen szállítások azon helységek elöljáróságainak, melyeken keresztül és a hova ssál-littatnak, előre bejelentendők. A közeégek elöljáróságai által kiszolgáltatandó marhaigazolványok világlstbaa tartása és mikénti kezelése, valamint a kiállítási dij szedése, a ministerium által külön kiadott utasítás sserint állapittatik meg. Oly községek, melyek marbavásárok tar* tására jogosítva vannak, egyszersmind gondoskodni tartoznak: 1-ör, a marhavásárhoz szükséges térből; 2-or, a vásár tartamára szükséges álllat-egéssség rendőri intézkedésekről is. (Folytatása köv.) Helyi hirek. — Vrményi József főispán ur ő méltósága május hó 29-én magas látogatásával szerencséltette Füred minden iskoláját. Szerkesztő ur engedelmével tudósításomat e fontos eseményről kissé hosszabbra fűzöm. Délelőtt nag. Écsy László és dr. Engel Gyula urak kíséretében a »Szeretetházat" látogatta meg ő méltósága, hol másfél óráig időzött s es idő alatt a legnagyobb részletességgel vizsgálta meg a növendékek iskolai előmenetelét, a lakosztályokat, konyhát, szóval az intézet minden helyiségeit. Az iskolában a növendékekhez többször kérdéseket intézett, őket oktatta, a konyhában a gyermekek ssámára épen kitálalt ételeket megkóstolta. Ő méltósága nagyon meghatottnak látasott, midőn a 60 árva szabatosan ös8zhangzó dalait meghallgatván, távozni készült. Az intézetben látottak és hallottak felett a legnagyobb megelégedését fejezte ki ö méltósága. Délután főt. Jalsovics Aladár, dr. Engel Gyula és Bíró Dániel urak kíséretében a füredi iskolákat látogatta meg ó méltósága, nevezetesen: a róm. kath., izr. és helv. hitv. iskolákat, végül pedig a „Szeretetház" fiók-intézetét (vinczellérképezde). Hosszasan időzött mindenütt s gyakran maga kérdezte és oktatta a növendékeket. A vinczellérképezde kertjében, hogy a növendékek gyakorlati előmenetelükről meggyőződést szerezhessen, a gyümölcsfa nemesítés többféle nemét készítette; az intézettel és növendékek előmenetelével nagyon meg volt elégedve. Ily eseménynek régebben Zalamegye nem igen lehetett szerencsés szemtanúja len ni s annak szomorú következményeit, az iskolák el hanyagoltságát— itt-ott, hol a nép ogyis igen ke vés érdeklődéssel viseltetik aziskolák iránt sleg kisebb gondja is nagyobb gyermeke jó neveltetésénél és jövőjénekmegalapításánál — fájdalommal kellett tapasztalnunk. Mi, kik a tűz közelében vagyunk, e bajt láttak és éreztük, de rajta nem segíthettünk. Örömmel és megelégedéssel látjuk azonban most azt is, hogy e bsjról tudomással bírnak ott is, a hol azt orvosolni is tudják. Erre mutat főispán ur ő méltóságának a füredi népoktatási intésetek részletes és szigorú megvizsgálása, melyből a tanügy terén fáradozók kedvet és erőt — a kétkedők ket a fél homály. Ezt a vastag függönyökkel behúzott ablakok idézik elő. A világosság az épület közepén levő kupolán keresztül hat be s megvilágítja a gazdag díszítést, mely festői cso portozatban van összehalmozva a főoltár körül. Az oltár a háttérben áll. Igen jelentékeny mélyedéseket képeznek a kápolnák, melyek a ma gas falakhoz jobb és balfelől vannak ragasztva. Alacsony ivezett nyílásokkal vannak egymással összekötve. Egy lámpa alig képes azokat meg világítani, szabálytalan világuknál látható véd szentjének másolt szobra vagy valamely nagy festmény talán Murilló vagy Ki balra ismeretlen mfive. A mexicói templomokban nincsenek szé kek, a fal hosszában padok vannak elhelyezve a férfiak bzámára, a nők vagy térdelnek, vagy keleti szokás szerint a templom padlózatján ki-teritett gyékényeken ülnek. A mexicói székesegyház egyike Amerika legszebb templomainak, a főtéren most meglehetős homály környezi, mert már esti 8 óra elmúlt s a majdnem egészen üres templom egyik félreeső setét zugában köpenybe burkolt egyéniség állt mosdulatlanul, mindjárt as ajtónll szinte egy másik köpenybe burkolt alak álldo gált folyvást az ajtó felé tekintgetve. Végre sz első elhiagyta a sz. helyet, as ajtónál leskelődő ficzkó alig, hogy meglátta, aaonnal után» ment, s néhány lépésnyire a teplomtól utána kiáltott: Vanega! Sennora ! Vanega. Vanega hirtelen visssafordult, alig, hogy a kiáltozott észrevette a felismerte, azonnal feléje sietett s így szólt: „es nagyon szép Jósk* tőletek, hogy szavatokat megtartottátok; én és Canó, Benita, már caalatva hittük magún kat, mert már 4 hét óta várunk rátok.'' (Folytatása köv.) GYÚROM ANTaL. a megyei hatóság iránt bizalmat és megnyugvást — a közönyösök iskoláink iránt érdeklődéit meríthetnek. Megyénk és annak tanügye érdekében jobbat nem kívánhatunk, mint azt, bogy annak vezetése mindig oly kezekbe legyen letéve, mint most. — Megjelent Witt Fülöp nagy-kanizsai iiT. iakolatanilótól: „A villamosság'' két nép-grerü előadásban ; a fíUetke Morgen beaser János polg. isk. igazgató urnák van ajánlva. Ára 40 kr. A müveczke nem rég nyilvánosan felolvastatott; aki tndja, bogy a nagy természet egy-egy tüneménye a tudomány bámulatos erejénél fogva népszerűen ismertetve, mily hasznos és Btép, as Witt Fülöp tanító urnák e téreni működését elismeréssel fogadja. — Kegyeletes kis ünnepély volt a kis-dednevelö-egyesület ovodájában mult szerdán délelőtt, amidőn as egyesület tevékeny s ügy-bozgó elnöke Martinkovits Károlynó, as. GyÖry Vilma 6 nsga nevenspját ünnepeitea kbsereg; s vendégkossoru nagy számmzl jelent meg • tzámosak szemében köny csillogott, látva a kisdedek ártatlan örömének szerény nyilvánulását, mid ón as egylet elnökét virágokkal elárasztva éltették. A* egyik terem gyönyörűen volt feldíszítve Ranezay Józsefné asszony által. Altalá-oosan érzett elismerésnek adunk kifejezést, mi-dós Rsnezay József intézeti vezérlő ur e szép érzelmet tanúsító ténykedéseért köszönetet szavasunk. Alkalmilag megjegyezzük, hogy az egyesület idei évkönyve a t. tagoknak e héten kézbesittetni fog. — Az urnapi körmenet daczára a kellemetlen poros, szeles időnek szokott ünnepé-ljességgel számot közönség részvéte mellett történt meg. Képviselve volt a városi tanács élükön a polgármesterrel, több társulat és intést testületileg jelent meg. — Impozáns csoportút képezett a helyben állomásozó közös had sereg kibontott zászlóval kivonult egy díszszázada. — JE lap felelős szerkesztője hosszabb időre Balaton-Füredre távozván, a hozzá intézendő leveleket oda kéri czimezni. Alapot^llető közlemények* pedig, mint eddig,Nagy-Kanizsára a .Zalai Közlöny" szerkesztőségéhez küldendők. — Sajtóhiba. Lapunk mult száma 2-ik oldalán s 4 ik sor első szavában járatlanul helyett páratlanul értendő. — Tüzoltő-Hnnepély. A nagy-kani-zaai önkéntes tüsoltó-egylet juniós 10-én az úgynevezett .Práterben" nagyszerű ünnepélyt rendezend, a hol is alkalmuk lesz sportmannok-oak magokat kitüntetni, 8 valóságos ángol jokke szamáron futtat,30 an zsákba kötve versenyt futnak — árbocz mászás, kutya futtatás és több eféle versenyzések fogják a közönséget mulattatni — s végre következik egy díszes tánczkoazorucska, ez alkalommal bejövendő tiszta jő fedelem a tűzoltó egylet segélyalap javára fordittatik. — Juhász Péter tanitó ur telolvasása, melyet a városháza nagy termében Űrnapján tartott, igen sikerült, számos iparos polgár jelent meg. Egyébként a felolvasott szöveget lapunk közelebbi számában közöljük. — Muraközből irják lapunknak, hogy ürményi JózBef főispán urat ott kitüntető szi-vélyességgel fogadták kőrútjában. Csáktornyáról Perlakra ment, hol Lisziák Ferencz ügyvéd ur vendégazerető házában szállt meg. Drasko-veczen Jankovits József h. szolgabíró urnái a hivatalos ügykezelést a legnagyobb rendben találta, Pusztákoveczen Szabó Imre földbirtokos ur vendége volt; az alsó-domboruiak Szent-Márián 1 bandériummal fogadták s igy vonult be Alsó-Dombomba, hol az iskolás gyermekek virágözönnel üdvözölték. Innen Kot-torín át.Budapestre utazott. Gyászhír. B. Polgár Gyula színtársulatának ^egy ik szerény tagja K1 á r i k n Ő Laura asszony hosszas betegeskedés után 26 éves korában ttidővészben, Keszthelyen elhunyt A boldogultnak hült tetemei csütörtökön, folyó évi május hó 31 én nagyszámú közönség részvéte mellett kisértettek örök nyugslomra. Áldás és béke lebegjen porai felett. — Nyilvános köszönet Elmulaszt-hatlan kötelességünket véljük csak leróni sk-kor, amidőn nagyságos Svastits Károly keszthelyi apát urnák e becses lapok hasábjain is köszönetet mondunk azon kegyességeért, mely et boldogult kartársnnk, K1 á r i k n é Laura asszony temetése alkalmávsl tekintve azt, hogy egy színész egész tövises életét a művészet és nemzeti nyelv művelésének szenteli, volt szíves tenni. Mi ugyanis a temetkezési szertartás egyszerű telj esi téeére kértük fel ő nagyságát, ó pedig a fentebbiek folytán saját akaratából a temetést köpenyben végeztette el. Amidón tehát ő nagyságának és a temetkezési szertartást végző Király Elek segédlelkész urnák is újból köszönetet mondanánk, hazafiúi üdvözlettel maradtunk Keszthelyen, 1877-ik évi junius hó 1-ső napján kész szolgái a Keszthelyen működő Miklósy és volt Polgár-féle Bzintársnlat tagjai. — A balaton-füredi „Szeretet-ház" 60 növendéke megszemlélte a veszprémi kiállítást, mely alkalommal a kiállítási bizottság által szívélyesen fogadtattak, a város részéről pedig ellátásban részesültek. Ifiat Veszprémből értesítenek bennünket, as intését kiállítása 3 drb aranynyal s dicsérő okmánynyal jutal-mantatik. Éljen! — Vcmottinét a kir. curia kötél általi halálra Ítélte. — A batatoni halászat jun. hó 1-ső napjával felszabadult s igy pénteken, e hó 1-én a keszthelyi piaczon s hal eladáák újból megkezdődött. — B. Jpolgár Gyula társulata Készt helyen feloszlott. A társulatot Miklósi Gyuls szerződtette s pénteken, e hó 1-én küldte el Ts-polczára, hol az néhány hetet fog tölteni s azután Sümeghre megy. — Nagy Atádról irják nekünk: Tisztelettel értesítjük, hogy f. május 20 kára kitü-sött czéllövészet f. junius 3-kán, rósz idő beálltával pedig junius 10. délutáni 3 órakor Bolhá son fog megtartatni. A rendezőség. — A gyapjunyirás ideje elérkezvén, as alulirt vidéki bizottság felhívja a kerületbeli gazdaközönség figyelmét arra, hogy mindazok, a kik gyapjút kiállítani szándékoznak, erről — a kiállításra méltó bundák kiválasstá-sával és félretételé ve), — már most jó eleve gondoskodjanak. Gyapjúnk, mint hasai gasdá-szatunk egyik legnevezetesebb kiviteli csikké, melylyel as európai piaczon előnnyel versenyeshetünk, kiállításunk egyik legértékesebb részét képviselheti. — És ezért senkit, — a kinek a gyapjú termelés bármely irányában kiállításra alkalmas gyspjuja van, vissza ne tartson akár az itt-ott felmerüli kétely a párisi közkiállitáe elhalasztása iránt, — akár azon, különben is csekély, költség,melyet néhány szép bunda fenn tartása okoz. Nemzetgazdaságunk érdekében, valamint as egyes gazdák anyagi érdekében fekszik, hogy ezen közgazdaságunkra annyira fontos terméknek a külfölddel leendő megismertetéséhes ki telhetőleg járuljunk. Sopron, 1877. május hó 30 án. A kiállítási vidéki bizottság. — Rövid hirek. Riegernpk Aksakofí-hoz intézett levele közlése végett'' Valamennyi cseh lap lefoglaltatott — Erkel Sándornak a nemzeti színház személyzete 3000 forintos kar-nagyi pálczát ajándékozott. — A spanyol kormány a rablómerény letek gátlására golyómentes vasúti kocsikat készíttet. — A magyarországi lovak dicsőséget arattak a bécsi lóversenyen, csak két futamban nyertek nem magyar lovak. — Petőfinek egy eddig teljesen ismeretlen költeményét fedezték fel. — A németországi papok 250,000 gyermek által aláirt üdvözlő feliratot küldtek a pápához. — Budapesti franczia főconsnllá báró Bourgoing neveztetett kL - Hírük, hogy Mihálovics zágrábi érsek bibornokká neveztetik ki. — ó felsége legközelebb 144 fegyencznek engedte el büntetésük bátralevő idejét. — A bpesti kir. egyetem hallgatóinak létszáma ez évben 2735 volt — Apa-hidán egy nap slatt 92 román család tért át a görögkeleti egyházból a gör. katholikuzra. — Oraviczán ''több elfogatás történt e napokban hazaellenes tények miatt. — A magyar papokból álló küldöttség mult hó 27 én tisztelgett a pápánál. — Japán évenkint 3 millió japán legyezőt exportál 90,000 dollár értékben. — Haynald érsek közelebb ünnepli püspökségének negyedszázados évfordulóját — Kossuth Lajost a tud. és műegyetemi olvasókör tiszteletbeli tagjává választotta. — Kilián György a budapesti könyvárusok nestora meghalt — Háborús hirek. (Máj. 30.) Konstantinápolyban nagy összeesküvés fedeztetett fel, mely az ozmán dynastia elüzetését czélozta. — Izmail bei, a volt tulcsai kormányzó Brus-sába száműzetett. — Erivánban fölkelés ütött ki s as orosz csapatok elkergettettek. — Mussa pasa kurd főnök Ardahánt véres csata után visszafoglalta. — A szultán megtiltotta Mithad pasa visszahívásáról bessélni s nemzetgyűlésben. — As összes román hadsereg 40,000 főre megy. — Nikicza fejedelem legkö-zelébb ismét megkezdi az offenzívát — A törököknek Szerbiába leendő bevonulása iránt már megtétettek as intézkedések. — Athén ben s király palotája és Kanaris tengernagy lakáss előtt harczias néptüntetések folytak. — A muszkák junius 5-én lépnek át a Dunán. — Az oss-trák-török háborúban elsőnek elesett orosz tábornokot berezeg Tschelokajeffnek hívják. — (Máj. 31.) Az osztrák-magyar tüzérezredek harmadik osztályai utasíttattak, hogy mozgósításra készen tartsák magukat. (Jun. 1.) A konstantinápolyi forradalmi párt hír szerint dictátorrá akarja kikiáltani Midhát pasát — Mukthár pasa letétetett, a haditörvényszék elé állittatott — Belgrád alstt két osztrák monitor horgonyoz. — Az orosz hadseregből a törökökhöz átszökött cserkeszek a kaukasusi lásadás szitására Ázsiába küldetnek. — A folyók kiára-dása borzasztó károkat okoz az orosz hadseregnek. — A muszkák Kara dagh ot bombázzák. — A kaukazusi lázadás a muszkák borzasztó kegyetlenkedései daczára egyre növekszik. — A törökök bevették Zil erődöt, — Kalafátnál 70,000 főnyi oláh katonaság van összevon vs. — Fazyl pasa s kaukasusi tsrto-mányok ^kormányzójává neveztetett ki. — Bécsi hírek szerint s mozgósításra vonstkosó legfelsőbb parancs már aláíratott Vegye» hírek. — A negyven ttépéig- tsabály között, melveket a római költő a női báj megítélésére felállított, a tiszta, üde arezszin nem áll az utolsó hslyeo, és esen szépség-szabály a régi Kóma ideje óta változatlanul fennmaradt mai napeá-gik. Legyen a nőnek bármily szép termete és még oly vonzó arezvonása — a rut, tisztátalan arezszin elhomályosítja ez előnyöket Nem csoda tehát, hogy a viruló srczasin fenntartása a hölgyvilág egyik fő-pontját képezi; fájdalom, hogy e czélra gyakran oly szereket barnáinak, melyek ép az ellenkezőt eredményezik s csak a pillanatra lévén számítva, a gyöngéd bórt alapjában tönkre teszik. Mi tehát a hölgyvilágnak szolgálatot vélünk tenni az átal, ha as ilysserü ross készítmények, s különösen as ólomkészitményekkel elegyített rizsportól, mely a kereskedésben gyakran előfordul s nemcsak a bőrre, hanem az egészségre általában ross hátással vannak, — őket óvni törekszünk. Előnyős módon különbözik ezen ártalmas késmtményektőV a párisi Dr. Lejosse-féle .Raviasante« (fóraktára Schvarcs Henriknél, Budapesten, Mária Valéria utcsa, — valódi minőségben ksphstó Nagy-Kanizsán : Práger ur gyógyszertárában.) Ezen bőr-finomító szer minden ártalmas anyagtól teljesen ment, és lelkiismeretes vissgálat után mint legjobb szer a szép üde arezszin fenntartására ajánltatik. A szépségéről gondoskodó gyöngébb nemnek nem tehetünk udvsriasabb szolgálatot, mintha esen becses ssépitőazerre s leghathatósabb módon figyelmestetjük. — A timtót ajánlhatjuk, mint leggyakor-latibb szert a mindennemű férgek kipusztítására. Miután a timsót oly sikeresen használják a szőlő féreg pusstitásárs, egy franczia földbirtokos arra a gondolatra jött, hogy e szert nagyobb férgek kiölésére is lehetne használni; mint poloskák, legyek, sőt patkányok és egerek kipusztítására is. E czélra négy liter forró vízben 2 font timsót oldott fel és e folyadékot asután a falon és földön lévő repedésekbe öntötte. A viz természetesen elpárolgott és s timsó megmarad mintegy megjegecsesedve. A kísérletet fényes eredmény követte, a patkányok és egerek ugy eltűntek, minths nem is lettek volns. A poloskák és legyek pusztítására legajánlatosabb a házak meszelésénél a méssbe ily oldatot keverni. És miután a timsó ilynemű használata as egészségre semminemű befolyásssl nincs,a frsnesis földbirtokos ez eljárását mi is ajánlhatják. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1877. május 22-töl -1877. május 29 ig. — .Arany Koro D áh o s''czimzett szállodába; Kertitz Oy. Sopron Bauer J. Triest. Gutman I. Bécs. Weis« Zs. Prága. Baboehaj N Balhás. Kohn J. Budapest. Hoch A. Bécs. Schlesinger N. Budapest Reinhard K. Pécs. Vasdényey N Kajk. 8kublics M. Z.« Szt -Mihály. Magyary N. Rajk. Hjrschel M. Tri ort. Schwärt* Oy. Práf. Fischer A. Budapest Kopfstein M. Siófok. Weiler I. Budapest. Fischer J. Biet. Markos J. Prága. Hollóay I. Budapest. Pécsy ff.''Pécs. Szabó Oy. Inke. Hedinek J. Bécs. Horváth P. Budapest. Bauer J. Prága. Rajky Zt. Kajk. Meszlényi £ Muraszombat Weist E. Budapest. Honráth 1.Szegzárd. Vértesay N. Keszthely. Wild A. Bohits. Kohn M. Prága. Reicbenthal N Győr. Grétz N Z-Eger-azeg. Wellet M. B-Csaba. Rampel V. Pécs. Baumgartner N. Bécs. Kraust M. Budapest Kohn H. Prága. Vinter A. Budapest. Fischer A. Budapest. — yStarrashoa" caimsett szállodába : Meiszlinger M. Triest. Grfin D. Budapest Lábos M. Esidfa. Winterte A. Grás. Karnász J. Budapest Nagy TL Bécs. Ssáaler T. Budapest. Tóth K. Bükk. Engel A. Podbaba. laiereck 8. F.-Eör. Schlesinger S. Gige. Lindner 8. Bécs. Fiebert J. Fölöstö«. Hausner I. Triezt. Caaby L Söjtör. Löwenaohn H. Csehi. Klie-mann N. Poasony. Bárány D. Boglár Fischer J. Budapest. Kellennann I. Bécs. 8agár J. Budapest. Steiner M. Bóet. Boanyák O LeUe. SoUtchek F. Wolfs-l>erg. Wessel 8. Vessprém. Haller 1. Légrád. Tóth Oy. Budapest. Kotányi M. Bécs. 8ehmi«d C. Budapest. Molnár N. Csáktornya Mattertdorfer H.LaJbach. Stieder K. Ketathely. Jakowiu N. ßeiehberg. Kirchner Iii. Béct. Hirschmaja L. Csáktornya. Sitaer N. 2á<ráb. Bábos N. Zsichra. Jflngst F. Bécs. Glas K. Triest. Goldschmidt M. Kaproncia Priake N. Babó-caa. Szabó N. Babóeaa. Hercxog L. Bács. Fuchs D. Kaproncia. Erdélyi Gy. 8erdahely. Ftrzt M. Bécs. Erdélysaky N. Bersencze. Witz O. 8sákes Fehérvár. 8axl J. Bécs. Schwarts A. Béct. Bogenrieder I. Bares. Kremair K. Barcs. Kostyal F. Csáktornya. 8tein H. Leipsig Gyóngynsy C Szombathely. Sitser N. Zágráb. Ehrenfeld 1. Budapest. Hirschman N. Budapest. Kut-tii F. Bécs. Weingartner 8 Budapest. 8chulcs N. Sopron. Stiedler K. Sopron. Kherndl K. Z.-Egeraseg. Sacherl K. Sopron. Szentyár M. Fridau. Brayer I. B.-Szt.-György. Flesch N. Budapest. — «Oroszlánhoz czimzett szállodába: A''lamic J. L4W5. Molnár L! Keszthely. Bertha N. Sopron. 8elcher J Oráz. Markbreiter F. Győr. Wei-denhofer L. Béct. Roffon E. Bécs. Hirsekler H. Dombom. Fiteber A. Eaaék. Katoer J. KSsze^. Wenk 8. Brock a/M. Lederer A. Bécs. Weiss 8. Grátx. Weiss J. Kaposvár. Thum J. Marburg. Eisner M. Grátz. Pollák E Essék. Fuchs A. Béct. Leitner A. Laiback. Bronner J. 8zt.-Oothard. Weist M. Szombathely. Wimmer B. Budapest Olka F. Bécs. 8tark M. Marburg Freiher L Kapotrár. Neamas J. Maraszombat. 8ent-miklóty F. Letenye. Dornas L. Letenye. Forsts er E. Letenye.'' Bálámon A. Bécs. Winterte A. Bécs. Lóbl L. Bécs, Heacx A. 2^Srt.-Mihály. Friedenthal J. Szombathely. Rosenberg E. Arad. Apoaztolovic A. Lina. Sehwmicz A. Grátx. Schindler A. Sopron. Krauts J. Maroaali. Feigelstock M. Bécs. Meyllnder 8. Z -Egerszeg. Strobel J. Kismárton. Ctigány. B. Letenye. Pi&ezlárak. Hivatalosan jegynett piacsiárak Nsgy-piacsbiztosi könyviből: 1877. éri május hó 30-án. Buaa legjobb súly 89, ''/„ hektoütcrkint, 100 kilogramm Merint: 14 frt — kr^ kBsépnsrfi suly 88, 18 frt 60 kr. — Kétszeres legjobb suly —, — frt — kr. kSsépeserl suly — t — frt _ kr. Boss legjobb suly »8,11 frt —kr^ kOsépsserfl suly 34,10 frt - kr.— Árpa legjobb tnly 89, 7 frt 40 kr., kOzépexert suly 30, 7 frt — kr. — Zab legjobb suly 30, 8 frt, 70 kr középszert! suly 18, 8 frt 40 kr^— Kukoricái (ten-geri) 9 frt — kr. — Burgonya 3 frt 40 kr. — Sain-litzt 28 frt — kr., zsemlyeliszt 26 frt — kr., kenyér-litst fehér 20 frt — kr., fekete 16 frt - kr. — Eias 24 frt — kr. — Buza-dara 80 frt —. árpa-kása 34 frt — kr. — Borsó 30 frt — kj. — Lencse 32 frt — kr. — Bab 10 irt — kr. — KBles-káta 11 frt. 50 Savanyn-káposaU 16 frt — kr. — 8a»anyn-répa 12 írt — kr. Síéna kötött legjobb 8 frt 80 kr., kSzép-,wfl — frt — kr.; széna kötetlen legjobb 8 frt — kr^ középszer« — frt — kr. — Kötött- tut ágr-■«ataia legjobb 1 frt 20 krn — középszert * frt —kr ■zalma takarmánynak »aló legjobb 1 frt 80 kr. középszert — frt — kr., szalma alomnak raló legjobb — frt — kr., köaépsssrfi t frt 40 kr. — Uj-bor bectoliterkint 7 frt 50 kr. Ó-bor 11 frt — kr. — 1 liter pálinka 50 kr. — 1 liter ecset 8 kr. — Bfikkfa, egy köbméterkint, egy méter hosszú hasábokban, keiesztrakássál — frt — kr , keresztrakás nélkfll 3 frt 50 kr. — Cserfa keresztrakással — frt — kr., keresztrakás nélkfil 8 frt 20 kr. — Tölgyfa keresztrakással — frt — kr., keresztrakás nélkOl Ö frt 80 kr. — Kőszén a bányából 100 kÜogrammkint 70 kr. — Lámpaolaj, repcaéból, egy kilogrammkint 60 kr. — Stearingyeitya t frt — kr. Fagyugyertya öntött 68 kr., mártott 72 kr. - 8aappa744 kr — Nyers fagygyu 60 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 56 kr — Borjúhús 56 kr. Sertéshús 80 kr. — 8zaIonna 92 kr.— Disznóisir 1.20 kr. — Marhazsir 1 frt 40 kr — Köménymag 66 kr. — Vöröshagyma 20 kr, — Fog-hagyma 40 kr. _ F5tt só 16 kr/ k5-só 14 kr — Bors 1 frt 30 kr. - Paprika 85 \(r. — Czukor 68 kr (P. h.) Kiadte: Maninger, aljegyző. 2357. Szerkesztői üzenet. ÍSümegh. Mind bevált Köszönöm. M. Már késSn jött. , 8ömegh. Megkaptuk a jkönyyet, mielőbb közölj dk. 2360. H. G. Magánlevelet irtunk 2361. S. B. Bécs. Hálát köszönet. 2362. „Nénémhez." Gyenge vers. 2363. „Sirom fölé." Nem közölhető. 2364. R. Budapest. Sárosy Gyula nagyérdekfi életrajzát megkaptam. A mostani tárcaaközlemény után azonnal közlöm. 2365. 8. Pitta. Nen kaptam a jelzettet 2366. L 8. Szeged. Tudósításodat kötaönöm 2367. 8z. Pozsony. Mindkettőt közöljük. Érték és viltéfsiyajü junius I. oV. metsiiqaes 59.36 ; 5/. nemz. köiosöi. 64.60; 1860-ki illadalmi kóiosön 109.25; bank-rézzv. 770 — ; hitelintézeti rfezrények 137.30 ; London 126.50; magyar földtehennendzi köt vény 73.75 ; temesvári föld teher mentési kötvény 72.50 ; soproni fdldtehermentézi kötvény 70 56; horvát-tlavon földtehermentési kötvény —.—; ezüst 111.50 ; cs. kir. arany 6.00; Napoleond''or 10.12»/, ; arany jár. 71.05 : márka 62.10. Vasnti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A bnda-pesti idótmatató óra szerint, indul Kanizsáról Vonat hova: Ora Parc.J.lfi 205 Eszék, MoháeSjDombovárs Fiúméba 4 48 reggel 2lB - . . 2 30 délut. 212 Buda-Pestre........4 58 reggel ...........2 6 délut. 204 ...........11 30 estve SIS Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel • .........11 48 estve 315 Sopronyba ........3 58 délut. 203 Triesztbe és Pragerhoíon keresztül Gráez és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Oráea és Bécsbe ......»47 délut. Srkesik Kaniznnra honnét: 216 Sssék, Mohács, Dombóvár s Fiaméból 1 41 délut 806 s . . . 11 11 estve 203 Buda-PestrSl........4 20 reggel 201 w ........2 5 délut. n .........944 estve 3l4Béesb51(8sombath. Béca-Ujhely)felSl 10 27 estve 802 ». », • .45 reggel 316 Sopronyból ........11 53 délel. 114 BécabSl Qrácz, Marburg, Pragernof WM ......... 4 12 reggel. 20« Trieszt- Bécsből Marburg, Pragernof fel6l.........l 81 délut. 204 Trieszt- és Villachból Prágerhof Í-M5J 11 — eatTe. Marborgba csatlakozás Villacb és Praneesfestbe . • ■ . » Piaaeesfestból. Jzzfzs 3-tál Jzslst 1877. Hó- és heti- : Kath. és prot 1 P 1 naptár \| Görög naptár »«j 22. A nagy estélyiről. Lukács. XIV. » Vatáraa Q. 2. Ödön 22 B. 1. M. 4 HétfS Quirin i 23 Mib. P. ö Kedd Bonifácz 24 Simon 6 Szerda Norbert 25 János CsQtOrtök Bóbert 1 26 Karpus 1 8 Péntek Medárd 27 Terap. 9 Szombat Felix ! 28 Kicetaa sz. h fe ff* I* Felelős szerkesztő : Báttri Lftjtt. Legnagyobb szédelgést üzlk a nagy közönség hátrányára mind&ion fixórök, kik férfi fehírnemfieket és v »-iionirokit mindenféle ürügyek alatt túlolctó árakon ki-nilnak, axonbac jó 4ru helyett csalogató elnevezésekkel felcxicso m ásott bassuavehetlea ^mlomot »do&k. Az I. bécsi férfi fehérnemúek és különleges yászonáruk gyára Bécs, I. Kárntnerstrasse 17. sz. 1. emelet mrgretáaiel mellőt oly fogásokat acon caélra, hogy áruinak keletet szerezzen, ellenkezőleg arra törekazik, hogy a legazigonibb becsületesség: fenntartásával a már megnyert vevSket megtartsa. MindenneoG férfi fehérruhát éa kSlönlege« váazon cxikkeket csakis tartósan állit ki éa lelkiismeretesen teljesiti nyert megbízásait pontosan éa minden irányban készpénz beküldése vagy otán-vét mellett alábbi legjutányosabban szabott állandó árakon. Nem tetsző áruk uemcs&k kicseréltetnek, hanem kívánatra árnk is visa-izaküldetik. Minta és árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. Férfi ingek, jó achirtingbSl (Chiffon) sima, kemény vagy gazdag fodros mellel 1.60, 1.75, 2, 2.50 krral, leg6no-roabb 3 frt. — gazdagon himzett fodros mellel 1.50, 1.75, 2, 2.50 kr., legfinomabb 3 frt. — Mell éa kéaelSk finom vászonból 3, 3 60, legf. 4 frt. Jó featékü coamanosi perkailból 1.50, 2 frt. Igaz! frsnos. Cretonból 2, 2.60, legf. 3 frt. — Ig.iziOxfordhól2, 2.50, legf. 3 frt. — 8«inea ingek mindegyikbe* két külön gallérra] 50 krral drágábbak. Vászon igek irhoni sima vagy fodormellel 3, 3.50, 4 frt romborgi . . » 4, 5, 6, 7 „ Alsó nadrágok jó Riesenvisrocból (pamut) 1, 1.50 kr. fonál váuonból (tiszta len) 1 25,150,1.75 kr rumbnrgi . , „ 1.75, 2, 2 50, legfinomabb 3 frt. Nyakgallérok kívánt formákban dbja 1, 1 25, 1.50 kr. Kézelők „ . . 1, 1.25, 1.50 kr Pérfikapczák fehér vagy csíkozott 6 páronkint 2, 2.50, 3 frt. „ (flor ecru) term. v. csíkozott 6 pár 3.50, 4, 5 frt. Kgészségi testrovaló (izzadság felszívó) 1, 1.25, 1.60, 2, 2.50, legf. 3 frt. Patent háló testrevaló dbja 2, 2.50, 3, legf. 3.50 kr. Zsebkendők tiirta váazon fehér 6 db. 2, 2.50, 3, 4, 5, 6 frt. „ szöv. síin. széllel 6 db. 3, 4, 5, 6.5U kr. pamut battiszt „ , . 6 , 1, 1.25,1.50 „ Házi r á s z o n 4/« 30 ''5f dbja 7, 8, 9 frt. C r e a s V á sz o n \A 36 rSf végje 9, 10, 12, 14 frt. I r 1 a u d i v á s z o n 50 róf 20, 22, 24, 27, 31, 35 frt Hamburgi v á s z o n f>4 rGf26, 23, 30, 34, 38, 40, 45—100 írtig. l)mast asztalteriték 6 személyro 6, 7, 8, 10, 12, — 12 szem 13, 15, 18, 22,26 frt. Kivé „ színesek 6 stem. 4 50, 6, 8, 10, 13, 12 szem. 8, 10, 15, 20, 26 frt. abroszok kendők nélkül tiszta vásson 3.50, 4. 5, 6 frt. . fél viazon 1.75, 2.25, 2.50, 3 frt. Damasttűrülközők 12 dbja 6, 7, 8, 10, 12 frt. Ágylepedők varrás néikUl tiszta váazon ''/, sxélea 6 db. 17, 18, 19, 20 frt. n 14 szélea 6 db. 19, 21, 23, 25 frt. • . . fél váazon s\|< azéles 6 db. 10, 11, 12 frt. Kapható továbbá mindennemű barchent és gradl egész végekben, mindeunemC ■rZ b i I f o n méterszámra is. Közelebb értesítenek az árjegyzékek. • (364 7—8) DREHER ANTAL kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sorház-rtcza) Unger-fóle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban é 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kap ható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szál litva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben esz" közöltetnek. (346 14—- ) Szerencse jelentés. A nyereményekért & kormány részérói kezeskedtek. Klsó h ii sás : 13. ét 14. jMtat. ■ Főnyeremény H 375,000 mark uj I német birodalmi 1 érték. I tu" ----_____ I Felhívás, a hlmburgi kormány részéről kezesked-I tetett (352 II. 3-6) I nagy pénz-lotteriából \| eredő nyereményekben! ré«xlvevé»ret melynél 7 millió 470,000 birod. mark I biztosan nyerendő. I Exen czélizerüen szervezott pént lotteriának, tervgzerflleg I csak 79,500 K>rjegyre alapított nyeremények következek : 1 njf-j remény esbetGleg 375 000 birod mark, külőnleg 250.000, 125.000, I 80,000,60.0o0, 50,0o0, 4«,000,36,000 ; 4 -szer 30,000, éa 25.000, 4 szer 20,000, 28-s«or 15,000. 12 000 és 10,000, 23-azor 8000, ¿a 6sss, 56-axor 5000 ét 4000. 206-izor 2500, 2400, és 2000, 415 sxör 1500,1200, s looe 1358-szor 500, 300 s 250, 25061-szer 20« 150,138, Í24 és 120, 14839-szer 94, 67. 55,50, 40 és 20 birod. mark] mely nyeremények néhány bó alatt 7 osztályban blztssas elvállnak! Az első nyercményhuzás hatéságilag \| f, é. junius hó 13. és 14-re állapíttatván meg és ára egy egész eredeti sorsjegynek csak 3 frt 40 kr. - «» v . . 1 „ 70 . . negyed , . „ — „ 85 . a koraiiy részérti kezssfcstftétett eredeti sersfoysk (nem tiltott Ígérvények) a vétsláraak bénMfttsses, készpéazbeal vagy pesta-■talvásy stjáal befclMéss »ellett általam még a lsftivtlakbi vidékekre is bekQldetnek. Minden megrendeld az eredeti sorsjegy gyei együtt egy, a kormánycximmel ellátott játszótervet iagyea, a búzás után pedig hivatalos nyereménykimutatást kap. A nyeremények kifizetése általam közvetlen és szerény titoktartás mellett intéztetik el. Megrendelések akár postautalvány, akár készpénz bérmentve beküldése, akár pedig ajánlott levélbe ni átszármaztatása mellett eszközölhetők. Megrendelésekkel mindenki teljes bizalommal for. dóikat Sámuel Heckseher sen. bank- és váltó-azletéhez Hamburgban. Az 1876-ik évi szegedi országos ipar, termény és állatkiállitáson érmet nyert kehpor, mint vérjavitó, hizlaló étekpor, kehes bántalmak, vérbajok, puffadás, kólika s hasonló bajok ellen igen hathatós szer, lovak, szarvasmarhák, juhok, sertvések s baromfiak számára. Valódi minőségben egyedül kapható 80 kr. oszt ér-tékben Beszédes Gyula gyógyszerésznél D.-Vecsén (Pestmegye), Thallmayer B. és Társa uraknál Budapesten, Die-baliá György gyógysz. urnái Sz.-Fehérvárott, Rosnyay Má-tvás eyógysz. úrnál Arad, és Wajdits József urnái Nagy-Kanisán. (260 6 -12) Tekintetes Beszédes Gy. urnák. Hidján, juL 2án 1876. Tisztelettel megkérem Lcz. uraságodat, szíveskedjék »hidjai gazdaság részére 25 csomag .kehport küldeni, effélét, melyet a tolnai uradalom részére a birkák vórnyava-1 y á j a ellen küldött. A küldést haladéktalanul tessék megtenni. stb. Késs ssolgájs SZALAY ISTVÁN, kasznár. Tek. Beszédes Gy. urnák. Ercsi, szeptember 4-én 1876. Legyen szives a juhoknak ason bisonyos v ér b aj elleni porból a kevermesi uradalom — Csanád megye — ssámárs is 50 adagot a pest aradi vasút Lököshása állomására Prokop Antal tiszttartó ur csimén utánvéttel mihamarább küldeni. KRIEÖERPAl, főkormányzó. T. Beszédes Gy. urnák. Igen kérem, legyen szives nevem alatt posta fordultával utánvét mellett egy csomagot ason porból küldeni, s mely baromfi betegség ellen oly jónak bizonyult. Agg-Sst.-Péter, 1876 november hó 10-ón. GÖTTMANN TÓTH BERTA. Dijaztatott 1867. évben Párisbar? I Fehér mell - Syrup Mayer G. A. W.-től Boroszlóban és Bécsben Miután különféle felhasznált »xerek és, ;Jyit£«o5r nehézkes köhögésemnek iem enyhülést, sem szabadulást nyújtottak, tehát a Woitschen&ui fyártnUjdonos tanácsára ar itteai Sth.r-hakl József raktárából való G. A. W. May er-féle » e»I-8 y r u p o t vettem igénybe és ennek kös«3nbeteai a vófbé-peni megsaabadttlást rosa köböfé^eatol. E wert minden ba sonlö saeiivcdűknek legjobb.ii» ajánlhatom Kuffstein, Tirolban. Dillersberger, Mrf55. AQ.A.W. Mayer- file fehér mell-Syrop valódi minőségbeu Nagy-Kanitsán Priger Béla gyógyaaerti«á^ ban kapható. í332 V- 1— ^ Megbízható, képességgel bfro egyéneket (Utazókat vagy helybelieket,) kik s jelen idóssakban oly nagy és vessdyes mérvben elteijedt bórse-üsérkedési vállslstok ssádelgései ellen, s magák és s nagy kösönség érdekében kösremdködni ki vánnak, — hajlandók vagyunk megbízni már 30 étnél tovább fennálló s jóhitelü vállalatunk értékpapirjainsk elárusitásával. Feltételeink igen kedveók és a minden előnynyel ellátott értékpapírok elárusitása a cségünk iránti nagy bizalomnál fogva, hihetetlenül könnyű módon történhetik. — Zárt ajánlatok elfogadtatnak vagy személyes megkeresések tétethetnek a Pesti bank- és váltó-intézetnél, Budapest, Jóaaeftér 6 sa. (371 3—3) üvegtok ára 2 50 kr Kis üvegtok ár* 1 50 kr. f^ a - - ^ r-^Z fcD- cu< - -OÍ^ frtSjí* > ái ssr.í m £rr>C - ■ -o ^x-. ■m. m m ** a P . l. c m . . Megvizsgált és megjobbított barommérlegek kilogramm-felosztással baromvásárok, baromkereskedók, gazdák, cznkor- és szeszgyárak, sörházak, községek, házaló intézetek és baromtenyésztók számára. Hordereje 750,1000.^250, 1500, 2000,2500,3000 klgr. ára 170, 200, 230, 260, 300, 350, 425 Trt. vas-korláttal és teljes sulyokkal ellátva. Fa-korláttal 15%-kal, korlát nélkül pedig 25%-kal olcsóbb. Ezen mérlegek több kiállitásnál kitüntetvék. Az utóbbi bécsi világkiállításnál szakférfiak által minden tekintetben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magyarország-, Orosz-, Olasz-, Oláh-, Törökországban s Egyiptomban rész-rehajlatlan elismerés és fokozódó kelendőségre találnak. Ily elérhetlen jó minőségű mérlegeket ajánl Bugányi Frigyes és társa, (262III. 11—15)Stadt Riemergasse 11, sz. a, Bécsben. ? Birtokeladási hirdetés. Somogymegye Nemes Vid mezővároa határában egy 500 holdas t&gositott birtok, hozzá tartozó kellő gazdasági épületek, lak ház, korcsma regale,malom és vásárjog, mégis tobb zsellérteiekkel f. évi junius hó 10 és 11-én ssabad kézWl parczellákban a helyszínén eladatni és kihaailatni fog. Egyik tulajdonos és megbízott: Y. B. (381 1-3) T A nemzetközi Hirdetes áru tár lat Bécsbea feloislis ▼ égett a kCvetkesS ám-tamegeket bocsit ám> a mesés oletdn. csak D 1 kfllöööaen jól járó i d 5 p o u-t o s érát, aranjosott láncz-CEal, a jól járásért kezesség trál-Lai tátik. 2 valódi japáni riráfedéayt, a legfinomabb festéssel, bármely terein dissitéseQl szolgálhat. 1 pompás fényképalbumot, amnynyal gazdagon disaitve. 1 pár diszes keleti komót-c z i p 6 t, elnyűhetetlen talpbor-rel, nők ét nrak számára. 1 szép asztali csengetyfit, a legjobb uj aranyból. 1 teljes japáni dohányzó készletet, mely mindent tartalmaz, a mire csak égy do-hányzónnk szüksége van. 2 kis olajfestményt, hírneves mesterek mfireinek má ngymiat: 1 zenehangszert, melyen bárki U a legszebb darabokat képes játszani. 1 teljes kis porccelán-terité kst 6 ««mélyre, királtképen ajándéknak igán alkalmas. 2j ell em fejet, egy egészen uj readkírftl eredeti tréla. 1 diszes Vie toria-sétány-kosárkát, dusssinesetfl múhimzésseL 6 kitflnó csásx kir. szab. er 5-kanalat. 6 kitttnS csásx. kir. szsb. k á-v és kanal at. 6 japán csészét, királó minóségflt. 6 darab ár. Dup ont-féle egészségi szappant Osssesen 38 drb. solata, diszes keretekben. Mind az itt felsorolt 30 tárgy * legjobb kivitelben csak Czim: Nemzetközi árutárlat, Bécsben, Bnrgrlng 3. (368 3- 10) Vidéki megrendelések ntánvét mellett pontosan eszkösBltetuek. Jscyzat. Mintán a tárlat rövid időu foloszlik, a vidéki megrendelések beküldését minél hamarabb kérjflk. Alsérvben szenvedők a felette jó S ártalmatlan hatása Starzetcgger Gottlíeb Herisaibss (Helveczia) féle sérv-kenócs használata által meglepő gyógyirt találnak, ugyszinte alsérv- s nemi bántalmakban szenvedők is. Bizon^tvány- s hálairat h használati utasításhoz van mellékelve. Megrendelhető tégelyen-kint 3 frt 20 krrért o. é. akár egyenezen Stnrsenegger G.-t5l, ugy következő raktárakbél: Budapesten: Formágyi F. „Szt.- Mária" gyógysz., Temesvárott: Pecher J. gyógysterésznél (200 12—12) Árverési hirdetmény. . A n&gy-bukoveczi uradalom Légrádnál, Horvátországban három évre haszonbérbe adja bérházait, vendégfogadóit és regália jogát 1878. jannár 1-tól kezdve 1880. deczem-ber végéig. Az árverés a nagy-bukoveczi uradalom irodájában 1877. évi junius hó 28-án fog megtartatni. Levélbeli ajánlatok f.é. junius hó 2 4-ig fogadtatnak el. Az árverési feltételek az alulirt uradalom irodájában mindenkor megtekinthetők. (376 2—3) Nagy-Bukovecz, (u. p. Mali-Bukovecz) 1877. máj. 19. Intézkedő hivatal. Spanier. Hirdetmény. A nagy kanizsai takarékpénztár részvény társaság igazgatósága, a társaság alapszabályai 10. § sa alapján, a mai napon tartott üláaében 568. szám alatt hozott határozatára! az igfctga-tása alá rendelt takarékpénztárban elhelyezett és élheiyezendÓ pénzbetétek után folyó 1877. évi julios hó 1-tól kezdve a kamatlábat 7% ról 6% ra leszállítani elrendelte; miról a nagy-kanizsai takarékpénztár t. cz. betevói azzal értesíttetnek, hogy a megjelelt naptól kezdve ugy a korábbi, valamint ujabbi betétek után 6°/. kamat fog a takarékpénztár által fizettetni. Nagy-Kanizsán, 1877. májas hó 24 én. Az igazgatóság meghagyásából: Darás Zsigmond, (379 2-3) jogtanácsos és titkár. » co t— eo FERENCZ JÓZSEF \ KESERUVIZ-F0RRAS iO 1 Wajdits József kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyonaajtó nyomaaa, Na^ a hadai, valamint minden bel- éa külfSldi keserűvisek közfll le^UrUlom-dúsabbaak van elismerve; enyhe ím miatt pedif különösen «jénlhaté mint lefkellemesebb, Ifthstiisnhh keserűvíz, mely hatás előidézésére ax egyéb keserű Tizeknél szokásos „ • adagoknak csak felét Igényli. Nagybani lerakat :RoaenbergJánosés Welisch Józsefnél Nagy-Kanizsán, kapható továbbá minden gyógytárban s fűszer kereskedésben s a forrásigazgatóságnál Bpesteo. SAGY-tfltflfSA, 1877. Janin* Mbl. -iöHtn: mw&LXZL. THenhálodik évfolyam. ÜRM 10 kr j K ^B I ^H fl Bfl R ■ K I I B VY „•¡Sir I ^m ■ ^^B ■ ■ ■ ■ ^^B ''SS?! # Hl 11 lillf I IIH I !i KTTLTTÉBBEK D ■ II S \|\| \| \| B I \| ■ ■■ I levelek ;3££d faNhlll IIV kV II I P. JúdeU«étküIan í ____1 Kériratok viwza nem I Q kr. fi.eteodg. fe előbb I AL A-SO M OO YI K O Z L O N Y/ j küldetnek. L N-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a ^-kanizsai takarékpénztár«, a »zalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kanizsai kisded- ■evelő egyesület4, a soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai Hklváiasztmánya« s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heíenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. elérnünk kell. Mindaz, mi az emberi egyedre, — hogy méltó legyen embernek neveztetni, — taníttatik, sőt most már hozzá jnrnl ehez egy, a számításon eddig kívül esett nem is, — a n ó. Erre sem mertünk számítani sokáig, de ez uj haUdást helyeselnünk kell. Ha már az ember arra van teremtve, hogy esze által megszerezze a tudományokat, kormányozza vele a világot s tág tért nyerve, a mindenség létezói fölött álljon, legyen meg ezen joga a nőnek is, mert, habár a nó mint „a férfi alittasa" áll is, nem hiába van mondva az ,embernek segítő társául" sem. Gratulálnunk kell hozzá, hogy hazánkban a nőnevelés ily szépen halad. Igy is kell; az élet majd ki fogja szabni a nőnek valódi munkakörét, az iskola adja meg neki azt, mit a társadalom állása kivár. Ma a fiatal lánykának már nem csak azt mutatják meg, hogy mint kell a tüt forgatni, hanem azt is, hogy belőle az emberhez hasonló társ legyen. Felsőbb növeldéink meg már oda iparkodnak vezetni a nőt, hogy az életbe lépve, a férfi főhatósága nélkül is legyen képes lábán megállani. Dicsérendő haladás! Hány szegény nő volt már, ki az ismeretek hiánya miatt s még inkább a sorsnak abbeli szeszélyénél fogva, hogy nem szépnek teremté, kénytelen volt magát agg korában a legnagyobb nyomorban tengetni, vagy lealázod va, a porig oda dobni magát a szégyenteljes koldulásnak. Ez ma már — ha ez ügy továbbra is igy halad, -- nem lesz meg, vagy legalább nem oly nagy perczentekben. Száz és száz nó van ma, kinek tudománya ad keresetet, mert nevelő lehet. Erre a nőt szellemi mun- kaköre segíti fél, mert hivatva van arrogálni magának oly állást, mit betölthet. A nő, ha aaya lesz, maga lesz képes gyermekének megadni az első alapismeretet, roely annál inkább hasznos, mert csak az édes anya az, ki gyermekének lelkébe legfogékonyabban bele tudja csepegtetni azt, mit jó eleve tudnia kell. A «nőiskolák intézete és iránya köny-nyen átérthető s arra vigyázzon a tanár, hogy a nő taníttatása a felsőbb tudomány elemekre legyen a még mostani nehéz kezdethez megfelelő, mert habár a nőnek fogékonysága nagy is, szoknia kell mégis lassankint megemészteni azt, mihez még nem szokott. Másként van a férfival, kinek elméje csak is erre van rendelve. Szerintünk a nőnél mindazon tudomány, mit a férfi könnyen elbírhat, nem alkalmazható. A mathesis fensóbb eleme nem való neki, mert szüksége nincs reá, de tanulja meg alapjában ismerni a természetet magát s a históriát, melyekre az életben oly sokszor van hivatkozás. T u-dós, vagy a mi rosszabb, tudákossáne legyen a nő, hanem csak a tudományt szerényen ismerő. Nincs kiállhatatlanabb, mint az emancipált nő. A nőnek, mint a későbbi családanyának legyenek meg ismeretei mindarról, mit gyermekeibe beolthat addig, mig az iskola padjaira kerül, azontúl kezdve a tudákosságnak nincs helye. A tudósnak neveztetni akaró nó zsarnok, mert az már csupán ellenmondási visz-ketegnél fogva sem fog férjem urammal megegyezni. A szerényen művelt nőnek elég a házi tűzhely csendje s a családi élet gondozása, amaz igyekszik kerülni. A szerény nő meg- A nőnevelés Iránya hazánkban. Meg van mondva, hogy majd csak akkor lesz ez a világ a kánaáni téjjel, mézzel folyó föld, ha az emberek elérik a tökély magaslatát. Ez ugyan, ugy hiszem, nagyon sokára fog bekövetkezni, lévén ugyanis az ember korlátolt tehetségekkel felruházva; s habár a philosophia rendszer majd minden iskolája ezt tűzi ki az ember fő feladatiul, vajmi sokáig fogunk harczolni ez eszméért. A társadalmi helyzet ez idó szerint nem mond ellen e tételnek, mert az ujabb kornak haladási eszméje oda irányul, hogy mindenki, minden irányban terjeszsze ki ismeretét. Nagyon okosan van. Ha már az ember egy. a teremtő képmására alkotott szellemes lény, nagyon is helyén való dolog, hogy e szellemnek lehető tágas ismeretkört biztosit és keres. S mi nem is kételkedhe • tünk a felől, hogy az emberiségnek ez iránti fáradtága kárba nem vesz, mert aki komoly igyekezettel iparkodik felkeresni a művelést, meg is találja azt, habár mostanság a tudományok alapos elsajátítása nagyon gyenge lábon áll. Tények tapasztalata indit ezt kimondanunk. Tapasztalásból tudjuk, hogy még abban a .régi jó időben'' az emberek kevés teendőik mellett sokkal jobban elsajáti-ták a tudományt, mint ma, midőn eszeany-nyi ezer tárgy ismerete felé van fordítva. Nem kárhoztatás képen mondjuk ezt, nem is szabad, mert az a sok irányban történt ismeret csak az emberi észtehetségek fej lésére mutat, mihez az emberiség nevében gratulálnunk kell. Kezdünk lassankint eljutni oda, hova TÁRCZA Inkey Kálmán sírjánál. — Rigyá«, május 30. 1877. — Susogó lombokon dalolgató madár, Egjbeolvadott mennyei éde» dal Megretten a levél, a dallam elbai . . A kereszten imázó lélek kire vár? Gyeppáziiton tarka kövecsek köeepén Két sor virág emelkedik fólielé. Kettőt Tcmtxy mért »akadtatok ketté? Hiu boldogabb pár alig volt a föld tekén t BaeJKJ ! ne. csókold e virágokat »oh, Az 8 lelke etek e a imádkozik ; Most is im sairvérére várakoaik.. 8 i bus nő kis lányával térdepel oda. Harmatcsepp 1 oh ne ériutsd e virágokat, A saeretó két mív ápor köuyjei — Mit ai idő sem képes letörleni — Eléggé, oh eléggé hintik azokat. Dalolgató madár insogó lombokon, Vigasztald a zokogó boa öevegyei, — Ki« lánykájok olj »»ép, mint a kikelet, 8 «tivtterelmök ebben me^ojul egykoron! BÁTORFI. A Monterey boszorkány. (Uliezny Qjr. után.) (Folytatás.) — Sennor Vanega, — mondá Jóska Tlgyorogva, — az én kedves anyám igen be-•eg ▼olt, azonban az ördög különbé kedvec-^ybői engedett neki kia időt, lássa, ez volt Hsedehnünk oka. KflSönben Károlynak, e nyo- morultnak sehol semmi nyoma sincs, ugy látszik, az egész ügy már feledésbe ment. Vanega nagyot lélegzett. S aztán így szl>lt: „édes Jóskám, én és Canó feleségestől előlegesen Quadelupe külváros egyik korcsmájába szálltunk, minthogy rátok várni és tudni akartuk vájjon a levegő tiszta-e? pénzünk elég van, egyéb nincs hátra, minthogy jól éljünk.« — Oh anyám,mindenről gondoskodott már. Nyugodt lehet; jöjjön velem Canó hoz, vigytík magunkkal feleségével együtt. Vanega es indítványba azonnal beleegye» zett. Jóska egyszerűen, de tisztán volt öltözve, Tanega, mint valami uracs. Ép akkor vonult be Vera-Cruz-ból az ezred, midőn ezek a főváros utczáin a kapu felé siettek. A házak mindinkább szétszórtabbul álltak, végre eljutottak egy roszhirü egyemeletes házhoz, mely valóaágos bünharlang volt. A kapuk nyitva álltak, Vanega előre sietett, Jóska lépésről lépésre követte. Egy igen tágas szobában üítek Canó és Benita borozgatván. A szoba még nagyobbnak látszott, mint valóban volt, mert csak egy vékony fahaaáb közé szorított gyertya által volt megvilágítva. Midőn Vanega é Jóska beléptek, tárt karokkal fogadták őket, s midőn Jóska elmondta, hogy gondoskodott Panna mindenről, azonnal összeszedték mindenüket s még azon éjjel bevonultak Mexicóba a Monterey boszorkány lakába. VI. Fejezet A Vera-Cruz-ból jövő ezred parancsot kapott, hogy Mexioóbaa maradjon; azért az ezredes lányit maga után hozatta. Csakhogy a viszontlátás öröme meglett zavarva, mert Leonitta megérkezte után veszélyesen meg- betegedett. Éjeket töltött ülve a szomorodott atya egyetlen kedves gyermeke beteg ágya mellett. Ekkor tudta meg szive titkát lázro hamban fekvő lányának. — Még rajtad lehet segíteni Leonitta — dünyögé elégült mosolylyal a vén harezos;—ej, ej, ez hát a betegségoka — csinos hadsegédem iránti állítólagos reménytelen szerelem. Majd meglássuk, nem tudok-e én erre orvosszert? Egy hónap elmúlt, Leonitta a javulás utján volt. Egyik nap bement hozzá atyja, leült eléje, kezeit az övébe zárra. „Édes gyermekem, ügyelj reám jól4 mondá ő „s engedd meg, hogy mint gondos atya veled beszéljek, te igen beteg voltál, s betegségedben oly valami szó jött ajkadra, mi nekem egy tiszta pillantást engedett szivedbe vetni. feleTj őszintén kérdésemre : fösvénynek tartasz-e te engem? — Szent Isten ! atyám, hogy tudsz .... — Megállj, én katona vagyok. Cak igen-t s nem-et akarok hallani. Fösvénynek tartasz-e engem ? — Nem drága atyám, nem! — Zsarnok vagyok-e ? — Oh Istenem, atyám, miért gyötörsz engemet ? — Igen vagy nem! felelj! — mondá kedélyesen az öreg ur. — Nem, ezerszer nem drága atyám! — Jól Becsületes embernek tartod te Sierró Ferdinándot? — Leonitta vérvörös lőn sd&dogá: „Igen." — Szereted őt? — Istenem, atyám, drága atyám t — Megállj! Igen vagy nem ? Leonitta felugrott, s atyja nyakába boruk. »Igen* rebegé könnyek kötött. elégszik vele, ha gyermekei köriben egy tűvel kormányozza saját uradalmft, a gazdaságot, amannak könyv van kezében s azzal dominál; a szerény nőnek jó az, ha a házi „ s o 11 und habent* egyszerűen beszámolva férje keblére simul, az emancipált nó eldisputál egy plus vagy minus fölött napokig; amaz jól érzi magát, ha férjét délben várhatja a jó ebéddel, emennél várni kell, a miga „diákné asszo ny" valami tudományos gyűlésből haza kerül. Szerencse, hogy ez az emancipationális mánia többnyire önmagába ful bele! A nőnemnek tudományos képzése megőrzi ót a botlásoktól, mert higgadtabban számit és ész szerint; vannak ismeretei mindenről és nagyon czélszerü, ha különösen arról iparkodik tág fogalmat szerezni, mi a családi és háztartási élet körébe is belevág. Nagyon jól tenné, ha iparkodnék elsajátítani a gazdasági vegytant, a növény és áll a 11 a n t, mellőzve ebből mindazt, mire szüksége nincs. Taníttathatnék, még pedig igen czélszerüen az egyszerű lélektanra is, hogy tudja meg mi ó maga s helyes gondolat fűzése legyen. A nőt ismerete megőrzi ábrándjaitól, hova őt az oly elharapódzott regényolvasás vezeti. Az oly nőből, ki csak ezt hajhássza, nem lehet jó családanya, mert az életnek rideg valójában a regénybeli tündér álmok nem valósulnak soha. Sokkal okosabb lenne, ha a fiatal lányka addig, mig tfz ábrándok után kapkod, lelkét nemesítené. Nálunk sok óváros van már, hol a nőnevelés egész tudományos rendszer szerint eszközöltetik, milyenek Bpest, Pápa, Kassa, Sziget stb., bárha ez mielőbb bejutna min- — Helyes édes gyermekem f Ezen feleletet vártam lányomtól, most pedig eredj szobádba. Leonitta távozott, csakhogy mily érzelmekkel. Az ezredes bekiáltá inasát: »Sierró Ferdinánd hadsegéd jöjjönrügtön hozzám." Ferdinánd nemsokára jelenté magát az ezredesnél. Ez kezét nyujtá feléje s kérte, foglaljon helyet — Hadnagy ur — kezdé rá az ezredes — ön azt tudja, hogy én igen röviden szoktam végezni, én becsülöm önt s bizom önben, szereti ön leányomat, igen vagy nem? Ferdinánd halvány lett, s nem volt képes egy zót is gtólni. Az ezredes mosolygott; kezét megfogva, szívélyesen szorongatva igy szólt tovább: „Ferdinánd, én éesreveltem, hogy ön lányom iránt barátságnál hevesebb érzelmet érez; becsülöm is az okot, hogy ön ezt nem nyilvánította; vigasztalja magát édes barátom, ha gazdag vagyok is, de azért érző szívvel is birok. A szegénység ne legyea ok arra, hogy én leányomat önnek ne adjam. Vagyonomból künynyen elélhettek, s Leonitta önt fogja tudni boldogítani, arra is lesz gondom, hogy Ön nemsokáru százados legyen. Ferdinánd az ezredes ezen jóe Agától elany-nyira meglőn lepetve, miszerint jó hosszú ideig ezen ajánlatot másnak nem tartotta, mint képzelete játékának. Köszönetét rebegve mondá el. Az ezredes behívatta Leoöittát, pirulva köonyek kört jött be — ő minden sádt meg-hallott a mellékszobában. Az ezredes megfogta Ferdinánd s Leo nitta kezét, ünnepélyes hangon igy szólt: „gyér- denüvé, mert haszna az eddig tapasztaluk után is szembeszökóleg nagy. Az ebben fáradozóknak legyen dicséret szavazva, de legyen a kormánynak is, mely e tekintetben megmozgat minden követ. V. SÁRFFY IGNÁCZ. Felhívás! (Folytatás.) a) A váaár terének a nagyobb forgalmú utak túl lehetőleg távol eső helyen kell lennie. b) Az állategészség-rendőri tekinteteknek megfelelőleg gondoskodni kell, hogy a vásártér kiterjedéséhez képest elegendő számú állatorvosi éa közbiztonsági közeg álljon rendelkezésre. c) A vásár megkezdése előtt z vásári bizottságnak kell megalakulnia; ennek elnöke városokban a városi kapitány, mezővárosokban az illető járási szolgabíró, tagjai as állatorvos vagy orvos és végre a szükséges írnokok. d) Ezen bizottság annyi albizottságot alakit és küld ki, a hány bejárás van a vásártérhez; az albizottságok egy rendőrbiztosból éa a megfelelő számú őrlegénységből állanak. e) Minden albizottság a részére kijelölt bejáráshoz áll, és sz Őrség kötelessége arról gondoskodni, hogy mindennemű tolongás elkerül* telvén, az albizottság rendesen működhessék. f) Marhalevél ós egészségi bizonyítvány nélkül marha a vásártérre nem bocsátandó. g) Marhalevéllel élnem látott vagy hiányos marhalevéllel ellátott marha a vásártértől félre eső helyen biztos őrizet alá helyeztetik és h vásár befejeztével az illető közigazgatási hatóságnak adntik át további elbánás végett. h) Ha az ily marhának tulajdonosa tulajdonát kellőképen igazolni nem képes, marhája a törvényczikk 5iJ-ik értelmében elkobzandó és 10 napi veszteglés után nyilvánosan elárverezendő. A befolyt vételár a marha őrizetével és tartásával járó költségeknek levonása'' után, a kincstár részére a legközelebbi adóhivatalba szállitta tik be. i) A kifogásolt, de tulajdonjogi szempontból kellőleg igazolt marha kiállott veszteglés után, s költségnek megtérítése mellett tulajdonosának visszaadatik. k) Ha a vásár tartama alatt valamely állat elhull vagy megbetegszik, az elBŐ esetben az elhullott állat felbonczolandó, az utóbbi esetben pedig sz állat minden feltűnés nélkül kellő megbecsülés után, a törvényczikk 52-ik §a alapján való kárpótlás mellett — a kórisme megállapítása végett, lebunkózandó. 1) Az i) és k) pontoké eseteiben a kárvallott tulajdonos többi marhája, nemkülönben az elhullott vagy megbetegedett marha tőszomszédságában állott marhák, a vásártérről azonnal val^ely félreeső helyre hajtandók, és a bonczolás után kiderítendő eredmény bekövetkeztéig, szigorú felügyelett alatt tartandók. m) Ha a bonczolás eredménye kétségtelenül kiderítette, hogy a kérdéses esetekben nem forog fenn marhavész, akkor a felügyelet alatt tartott marha * vasárra ismét visszaterelhető. Ha aronban a marhavésznek csak legcsekélyebb tryanuja is forog fenn, akkor nemcsak a félreeső lielyre hajtott, hanem minden, ugyanazon helyről származó és a vásáron megjelent szarvasmarha a vásári bizottság által kijelölt, félreeső, tnekek, mától fogvajegyesek vagytok.'' Mindketten térdre estek s az ezredes ráiuk adta áldását. . * J — Édes^Serdinándom, — folytatá tovább ő — egyetlen tincsemet Öfre biztam, legyen szíves leányom védője lenni. Leonittának több év óta nincs már anyja, s ha én meghalok — Leonitta támasza csak férje leend. Ferdinánd felugrott s lelkesedve igy «zólt: „sohasem fogom Leonittát elhagyni, esküszöm a mindenható Istenre!" S átölelte jegyesét, csókot nyomott homlokára s eltávozott. — Mily csudálatos kópé a jövendőbeli férjed, — dünnyögé az ezredes félig boszusan, félig csudálkozva — ón azt hittem, hogy egy pohár punsch mellett egy vidám estét fogunk eltölteni s ő mint valami eszeveszett rohant el. — Kedves atyám ! hagyd őt, ő tulbol-dog, neki szabad légre volt szüksége. — Természetes — nevetett az ezredes — lám-lám, a fiatal nép hogy érti egymást, s védi. Leonitta pirulva futott ki a Bzobából, s az ezredes egyedül maradt Este vidám eljegyzési estély tartatott. Ferdinánd vfcszajött a a barátságos ezredesnél különös magaviseletét nem remélt szerencséjével mentegette — a vén harezos elfogadta mentőokul. Szegény Ferdinánd! határtalan szerencsétől látta magát környezve, mégis boldogtalan volt Mint valami irtóztató kisértet merült fel álmaiban a Moró Károly név, s vigyorgva mutatá azon ujságlapot, melyben őt a világ gonosztevőnek nyilvánította. Egyik nap igy szólt az ezredes hozzá: „édes Ferdinándom, megvannak-e önnek a házassághoz szükséges családi irományai ? lehetőleg sárt hel/en (kert, udvar stb.>10 nap», szigorú veszteglés alá vonandó. Magától értetik, hogv azon hely, hol az elhullott vagy beteg marha élvolt helyezve, és hol az bonezoltátott, kellőleg megtisztítandó éa fertótlenitendő. Ugyanez áll a vessteglés helyéről is. n) Ha as olyan helyről származó marha már eladatott volna, de még a vásáron találtatnék elő, ez az előbb körülírt marhával együtt visszatartandó és vesztegeltetcndő. Ha azonban az ilyen marha eladatván, már elis hajtatott, erről az illető községek a vásári bizottság által azonnal és lehetőleg táviratilag értasitendök, és a marhának veszteglése midenütt elrendelendő. A vásári bizottság kötelez ezen esetet az illető törvényhatóaágnak azonnal feljelenteni, ez utóbbi pedig köteles azon községet, melyből a gyanús, elhullott vagy megbetegedett marha származik, gyanúsnak nyilvánítani, és a 32-ik §-ban elősorolt intézkedéseket azonnal elrendelni A vásárbízottságnak a marhalevélben megjelölt helyen elnem adott kérődző állatokról szóló igazolványok láttamozása körüli eljáráaa, a törvényczikk 17 —18 szakaszaira vonatkozó utasításban foglaltatik. Végre tartozik a vásár-bizottság a vásáron vett vagy eladott állatokról ponto-jegyzéket vezetni. A marhavásároknál nem kevesbé veszélyes a marhavész terjesztésére a mészárosok és marhakereskedók üzlete; miért is ezek szigorúan ellenőrizendők. 1-ör. Mészárosok és marhakereskedők vészmentes időben is kötelesek minden a községbe hajtott marhát a község elöljáróságának 12 óra leforgása alatt bejelenteni, és annak marhalevelét átadni. • A marhalevelek a helyi előljáróságnAl viaszatartandók. A bejelentés elmulasztása 10— 100 frtig terjedhető pénzbírsággal vagy megfelelő fogsággal fenyíttetik. Ha azonban a marha a törvényczikk 59. éit 60 ik §§. szerint csempészettnek tekintendő, ez esetben elkobostatik, és a fent hivatkozott ^szakaszok értelmében a további eljárás foganatosítandó. Az ilyen mulasztásnak felfedezői a befolyt árverési árból minden darab után 10 frtnyi jutalomdijat nyernek. 2-or. Vész uralgáaa idejében — a vészlepte és ezzel szomszédos törvényhatóságok területén — kötelesek a mészárosok és marhakereskedők az ujonan behozott és azonnal bejelentett marhát 10 egymásutáni napon keresztül, saját gazdasági marhájuktól elkülönítve tartani. Ezen 10 napi veszteglés alatt a szabályszerű vizsgálat után egészségesnek talált marha levágható. Ha a tiznapi veszteglést kiállott marha egészségesnek bizonyult akkor az a mészáros vagy marhakereskedő házi gazdasági marháival istállóztatható, és ezzel együtt a levágásra és kereskedésre szánt marha részére a helyi hatóság által kijelölt legelőre, — de semmi szín alatt a községi közös legelőre, nem hajtható. Ezen intézkedéseknek a mészárosok vagy marhakereskedők által való megszegése 10 frttól 500 forintig terjedhető büntetés által fenyítendő. 3-or. Minthogy a tapasztalás már annyiszor igazolta, hogy épen a mészárosok és marhakereskedók olcsó marhát keresvén, istállóról istáliórf járnak, ós olcsó marhát csak vészlepte helyeken találván, nem csak az ilyen gyanús marhával, de ruhájokkal is terjesztik a ragályt — Micsoda irományok ? — dadogá Ferdinánd. — Az ön keresztlevele; szüleinek halotti bizonyítványa; mert ez okmányok nélkül az meg nem történhetik se a kormányzó be nem jegyezné, se a pap meg nem áldaná önöket. — Még nincsenek meg — víszonzá Ferdinánd s bideg borzadály futott végig rajta. — Ugy hát minél előbb hozassa meg ez iratokat s azonnal sürgetni fogjuk a hirdetést s egy bét múlva Leonitta férje lesz ön. Iszonyú volt Ferdinánd helyzete és semmi menekvést nem látott Eszmélete elhagyta, ha meggondolta, mily tömkelegbe jutott. Moat, azon pillanatban, midőn a biztos kikötőt elérte volna, most vánszorgott egy oly mélység szélé nél, melynek láttára szédelgés fogta el. Bevallja az ezredesnek, hogy Sierró Ferdinánd állnév s öt Moró Károlynak hívják. Az ezredes, leányát egy jó származású tisztességes alrendü katonának adta; ellenben oly egyéntől,kit mint gyermeket a tolvajok az utczán szedtek fel s kit előbb gyilkossági vádtól kellene felmenteni, megfogja tagsdni.'' Ismét elmúlt egy hét s Ferdinánd hely. zete mindinkább rosszabb lőn. Kapónként kérdezte az ezredes, mily lépéseket tett iratai végett, Ferdinánd csak zavart s kitérő feleletet adhatott. Természetes, ez az ezredesnek feltűnt s Leonitta iránti megilletódését is kinyi!vánitá, ki szinte szomorú ■ levert volt jegyese csekély busgalma miatt s ha tekintetét kérdőleg Ferdinándra irányzá, setét gondolatokat olvasott ki szemeiből. Ferdinánd végre egy kétségbeesett határozatra szánta magát At ezredes lábaihoz akarta magát vetni, megvallani, hogy az ő neve állnév - és sns<kvtkeztében a gazdaságok, istállók 1 ¿é legelőinek legveszedelmesebb látogatói; a vész kitörésének kihirdetése után az egész országban megalakuló központi vészbizottságok felkatalmastatnak, hogy a mészárosokat ét ''marhakereskedőket aziztállók és marhacsordák látogatásától eltiltsák, és ezen tilalmat egyúttal a marhztnlajdonosokra is kiterjeszthessék, miből önként következik, hogy ezen tilalom áthágása esetében mindkét fél megbüntetendő. Az árunak vétel czéljából való megszemlélése szabadban ós pedig kellő távolságról ia történhetik anélkül, hogy az állatok közvetlen megközelítése vagy épen érintése szükségessé válnék. 4-er. A mészárosok nem csak a marha-vásárlás épen leirt eszközlése következtében, veszélyes terjesztői a véss ragályának, hanem már üzletüknél (a levágás stb.) fogva is azon községet, mélyhez tartoznak, nemkülönben mindazokat, kik a mészárszékbe hasért járnak, nagy veszély lyel fenyegetik. Ezen veszélynél fogva és azon okból, mert a legtöbb helységben a marha- és husszemle még eddig nem gyakoroltatott és vágóhidsk is hiányosnak, vágóhidak felállítása és a hu-stemle eszközlése elrendeltetik. A vágóhidak a helységeken kívül a forgalmi utaktól távoleső helyen áliitandók fel oly képen, hogy a kérődzők, különösen pedig a szarvasmarhák ezen veszélyes hely közelébe ne férhessenek. Ha a helység folyó víz mellett fekszik, & vágóhíd a helységen alul a folyó mellett állítandó fel; megjegyeztetvén, hogy a folyónak a vágóhídon aluli része marhaitató helyül semmi esetre nem használható. Oly helységekben, hol a mészáros és korcs máros többnyire egy személy, a községek legelső érdeke köreteli,hogy a politikai hatóságok lehetőleg gondoskodjanak arról, miként a mészáros- és korcsmajog csak oly feltétel alatt adassék bérbe, ha ezen két üzlet egymástól elkülönítve fog űzetni. Habár a marha- és husszemle állatorvos nélkül kevés biztonságot nyújt mindazáltal ott, hol csak emberorvos áll rendelkezésre, a szemle ezen orvos, és a község egy tagja által, vagy a hol orvos épenséggel nincs, a község által kijelölt bizalmi férfiú által látandó el. A marhának némi ismerete, tántoríthatlan becsületesség és kellő gyakorlat megóvandják a szemlélőt a nagyobb tévedésektől. A levágandó marha a község elöljárójának mindenkor bejelentendő. A szemlét essközlő a községi elöljáróságtól a marhalevelet — melyet a mészáros a marha behozatalának bejelentésékor átadott, — a levágás bejelentett napján átveszi és a levágandó marha azonosságáról meggyőződik. A levágás napja, a marha leírása és a marha igazolványa a levágásról szóló jegyzőkönyvbe (az úgynevezett vágólajstromba) bevezettetvén, a marhaigazolvány megsemmisíttetik. Ezen jegyzőkönyvnek a legkisebb községben sem szabad hiányoznia, éa ezért valamint a husszemle s vágóhidakra nézve fenálló rendszabályok pontos megtartásáért a község elöljárója a mészárossal együtt felelős; az e részben előforduló hiányok szorgos s gyakori vizsgálatok által a politikai hatóságok résséról kikutattatván, megszüntetendők és a kihágást elkövetők a törvény értelmében legszigorúbban büntetendők. Ha megtörténnék, hogy mészárosok nyers s egész élettörténetét nyíltan, őszintén elmondani. Csakhogy e szándéktól z kivitel igen messze volt. Húszszor mondta tán magában: „most teszem meg,'' midőn azonban útban volt,, mindig elhagyta bátorságs s kétségbeesve menekült szobájába, ott magát bezárva, ö belátta, hogy veszve van. E pillanattól fogva ugy volt, mint valami halálraítélt gonosztevő : bizonyos érzéketlenség szállta meg az izgatottság s aggály helyett. Egyik nap egy kis csoport katonaság élén a köztársaság elnökének palotájához ment, hogy az őrséget felváltaaaa. Ekkor — alig mert hinni szemeinek — egy egyént látott maga előtt, ki azonnal megállt s mereven reá nézett. Mielőtt Ferdinánd meglepetéséből magához tért volna, az egyén már eltűnt E er kétség s félelem fogta el szivét; midőn azonban három, vagy több nap elmúlt anélkül, hogy valami különös tortént volna, elakartaFerdinánd magával hitetni, hogy csalódott. S mégis Vanega szemei voltak, melyek Ferdinándot meglátták s felismerték. VII. Fejezet. Leonitta izlésteljesen butorzott szobájában üldögélt Kezeit összekulcsolta s imádkozott, mialatt arczára nehéz könyek hullottak. Egy lassú kopogtatás riasztá fel. Szobaleánya egy jevelet adott át a ismét eltávozott Leonitta kíváncsian nézegette; a papir igen durva volt, a czirnet gyakorlatlan kéz irta. Mintán Leonitta az első sorokat elolvasta, megállt; kese, melyben a levél volt, elkezdett reszketni; minden ujabb sornál megállt s agy látssoti, mintha annak értelmét nem volna képes felfogni. Efy-szerre elhalványult — Borzadályt, s utálatot árultak el vonásai — ekkor kopogtak s bejött Sierro Ferdinánd — megrémült jegy ese láttán. talamikép elkémt báiy- sserüíeg megszemlélt marhából adnának el, el-lenök a törvény 00. §-a alkalmazandó. A mészárosokra, valamint a vágóhidakra és hwzemWf» uo^ptkozó fennebbi szabály kivonata, mindss «Mrhavágó helyiségben — a kö»égi előljáró aláírásával ellátva — kifüggesztendő. Ha a marhavész a közös legeltetés idejé ben harczoltatik be hozzánk, 100 eSet kfczül 99-ben bizonyára a legelő marha köst üt ki. Ason kQnnyüség, mely ly el nálunk nemcsak a község saját marhája, de egészen idegen tulajdonosok marhájs is a legelőre a község honi marhája közé juthat, és ♦''''uyleg jut is, — oly körülmény, mely mindéi csempészett marhalevél nélküli vagy vészlepte helyekről menekült marhának a legelőkön biztos ménhelyet nyújt és a ragály behurcsolását felette megkönviti. Ennek következtében szükséges,''hogy a legelők és az azokon legeld marha szigorú felügyelet alá vonassék, mindenekelőtt azonban a pásztor mindennemű rendellenségért {felelőssé tétessék és megbüntessék. Az ilyen szabályellenességek felfedezése s megszüntetése végett rendeltetik: 1-ör. Minden egyes község elöljárósága tartozik a csordát számbavenni, és a pásztorna* szabályszerűen darabról darabra átadni, ugy nemkülönben az ezen rendeletben megszabott kötelességek iránt kitanítani, valamint azok megszegéseért reá háramló súlyos büntetésekre figyelmeztetni, — végre hivatásából eredő kötelességének megtartása végett felesketni. 2-or. A községi pásztor szolgálatában álló bojtárjaiért is felelőssé teendő. 3-or. A község által számba nem vett és meg nem vizsgált marhát a pásztornak a csordába felvenni tilos. 4 er. Ha a pásztor bárkinek marháját bármily ürügy alstt mint honi marhát a község legelőjére felfogad, vagy ha valamely tudta nélkül a csordába került marhát azonnal be nem jelent és az őrizetére bizott többi marhától el nem különít, a törvényczikk 60-ik §-a szerint büntetendő meg, és a becsempészett marha elkobzandó. 5-ör. Ha a pásztor észreveszi, hogy sz egyik vagy másik marha vagy épen nem, vagy nem kellően legel, vagy ha bármikép tapasztalja valamely állat megbetegedését,köteles ezen marhát a többitől azonnal elkülöníteni, az esetet a község elöljáróságának és a marha tulajdonosának azonnal feljelenteni; a helyhatóság pedig tartozik a beteg marhát hazavitetni, ott kellőleg elhelyezni, valamint a körülmények és rendszabályok szerint tovább intézkedni. Ha a pásztor ilyen megbetegedésekről azonnal jelentést nem tesz, a 60-ik §. szerint büntetendő. 6 or Hogy a pásztor oly kifogással ne él hessen, hogy beteg marha hajtatott a legelőre, de leginkább azért, hogy az ország msrhaállo mányának egészségi állapotáról az év folyamá ban általános viszgálat utján tudomás szereztethessék, az összes mar halétszámot minden év tavaszán a téli állásokból a legelőre való hajtás előtt, — lehetőleg állatorvosilag meg kell vizsgálni és minden beteg, különösen pedig rsgadós betegséggel lepett marhát a legelőből ki kell zárni és szabályszerű állatorvosi kezelés slá vonni. (Vége köv.) Leonitta visszahanyatlott székébe s át-nyujtá neki a levelet: olvassa s feleljen 1 Ferdinánd a kővetkezőt olvasta: „Sennorita! Véletlen forrásból tudja egyik barátom, hogy ön atyja hadsegédének jegyese légyen. Ön iránti részvét, jegyese iránti dühből — látja, mily nyilt vagyok — vagyok Látor önnek jövendő férje felől egy érdekes felvilágosítást adni. On azt hiszi, hogy Sierró Ferdinánddal van eljegyezve. Sierró Ferdinánd pedig nem létezik. Az egyént, ki e nevet felvette, faogy az ön családjába befurakodjék s as ön bizalmával visszaéljen, Moró Károlynak hívják, ő Monté reyben született, mint inas, egy kereskedőtől felvétetve, onnét csakhamar elűzetett, Sobre Károly név alatt a Monterey pénzverdei igaz gatóhoz állt be inasnak, szövetségre lépett tnl-vájok és gyilkosokkal, as igazgatót megmér gezte, csim bóráival Tampicóba menekült, ott eSJ játékbarlangban pénztárnokként mfikSdÖtt. onnét a pénzzel megugrott a Sierró Ferdinánd név alatt Vera-Cruzba jött Mennyegzőjéhez önnek sok szerencsét kíván Panna, a Monterey boszorkány.* Ferdinánd elolvasva a levelet, földre ej''é Némán állt ott, merev szemek a halvány sroz-czal. Leonitta észrevette, hogy többé nem ol vas s remegő hangon kérdé: — Elvégezte? — Igen, — válaszolt Ferdinánd s hsngja hasonlított a haldokló hörgéséhes. — S mit felel ön erre ? — Semmit! — Semmit 1 — kiáltá Leonitta, — hogyan? önnek nincs felelni valója, ön valóban azon híres Moró Károly, kinek fejére jutalom Helyi hírek. — Kovács Zsigmond pécsi megyés püspök 8 U Felsége belső titkos tanácsosa ő exceilentiájának veszprémi püspökké történt áthelyezése bevégzett tény. A veszprémi káp-talan küldöttsége s a felső-őrsi prépost junius 3-án tisztelgett Pécsett ő excellentiájánál. Általános örömnek adunk kifejezést, midőn Za-lamegye nagy szülőttje & hazafias érzelmű főpap veszprémi püspök s igy felséges királynénk cancellárja lőn. — A nagy-kanizsai ipartársulat fényes bizonyítékát adá életrevalóságának a legközelebb május hó 31-én tartott közgyűlésén, amidőn 66 szavazattal 19 szavazat ellenében Kápli Antal urat, ki alapítója volt a » nagy-kanizsai ipartársulatnak, újból alelnökké raegválasztá. Kell is, hogy a sokra érdemes és a munkában nem csüggedő emiitett alelnök álljon az ipartársnlat ólén ; mert csak ily támogatások által várhatunk jövőt az egyesület életére. — Gyászhír. Városunk diszes hölgy-koszorújából ismét egy nemes virág hullott le, éa ez a müveit, száplelkü Kronfeld Adel k. a., kit a kérlelhetetlen halál 19-ik évében ragadott k-i Bzülei, testvérei ós ismerősei köréből ; nekünk, kik őt közelebbről ismertük,sokáig t''.jg a szelíd, szép lélek, a müveit és finom társalgó emlékünkben fennmaradni; temetése oly uagy részvéttel történt meg,a minőt helyben már ré''/oem iáttunk ; a koporsót nagyszámú szebbnél-szebb koszorúk födték, fehérbe öltözött hülyék zöld élő guiriandokat tartottak, szintén teliérbe öltözött kis leánykák virágkorona- és koszorúkkal kisérték a gyászmenetet és a számúi részvevő könyüi.....Mi is osztjuk szülei e» testvérei mély fájdalmát s legyen fölötte köny-dju a fold. — A nagy kanizsai kath. főgymna-aium folyó junius hó 8-án délutáni 5 órakor a fúgymnasium dísztermében ének-, zene- és szavalatból álló zárünnepélyt rendez. Az évi r«n • tii-s vizsgálatok ugyan e hó 16-tól 25-ig bezárólag fognak megtartatni. Junius hó 26. 27. ni 28. napjai magánvizsgálatok tartására fordíttatnak — A szóbeli érettségi vizsgálatok pedig 11. 12. és 13 án lesznek. Végül 30-án h tanév ünnepélyes Tedeummal záratik be. — Mindezekről az érdekelteket s a tanügy barátait tisztelettel értesiti az igazgatóság. — Biba Eugénia k. a., városunk szülötte, a bécsi conservatorium volt növendéke és a külföldön is nevezetes Marcheai tanárnő Unit ványa, kinek kellemdus hangjában két alkalommal tartatott hangversenyén városunknak iá volt szerencséje gyönyörködhetni, — mint biztos forrásból értesülünk — a pátzi-, hesz-szen-darmstadti , a bécsi, .Komische Oper-éa berlini operaházakhoz nyert meghívás után az utóbbi udvari operaháznál f. hó 3-án tartott Irgelső föllépése és első próbaelőadásán terjedelmes, csengő hangjával éi remek játékával a közönség elragadtatása közt fényes babérokat aratott ■ ugyyancaak a berlini operaháznál a I vrai drámai szerepkör primadonnájává avatva, barom évre végleg szerződtetett is. Midőn a van kitűzve? Oh, akkor csak el! Siessen ki e házból, ön egy nyomorult! — Leonitta''! — kiáltá ő irtóztató lelki tájdalommal, — én méltó vagyok az ön megvetése, de egyszersmind részvétére is. Engem nem Sierró Ferdinándnak hivnak, én vagyok szód Moró Károly, kénytelen voltam nevem megváltoztatni. Kérlelhetlen szerencsétlenségem ugy látom, csak egy pillanatra hagy ott el, hogy kétszeres erővel sújtson le ismét. Most már minden almait Én oda vagyok! Valódi szerelmet hordoztam szivemben — mely erőt kölcsönzött — éa küzdöttem, én szenvedtem — és most? Hallgasson ki Leonitta, hogy nyomták rám a gyilkos nevet! Még igen fiatal voltam, hogy szüleim elhaltak, még sirukat sem kereshetem fel. — Sennor! kíméljen meg engem minden igazolástól, — szakitá őt félbe Leonitta — ön hamis név alatt becsúszott házunkba s fájdalom, szivembe. El, el innét — ön egy nyomorult, egy gyilkos! Károly őrültként rohant kifelé, szivében at elkárhozás kínait hordozva. Midőn eltávozott, Leonitta eszméletlenül rogyott össze. Ép abban a pillanatban jelont meg az ezredes. Rögtön orvos után küldöttek, Leonitta nemsokára magához jött. Néhány nap múlva még azon lelki nyugalmat is megnyerte, mit mi oly sokszor a vigaaztalhatlan fájdalommal párosulva látunk. Az ezredes is elolvasta a levelet s Moró Károlyt azonnal üldöztetni akarta; azonban Leonitta atyja lábaihoz veté magát, kérvén őt, hogy hagyja abban, ha élete kedves előtte. Sierró Ferdinánd nevét ki törülték az ezred névjegyzékéből — maga pedig eltűnt. így múlt el néhány hónap, Leonitta tört virágként herv»dott. Egyik nap az ezredes nagyon boszu-ea d jött hasa. (Folytatása köv.) GYÚROM ANTaL nemes ét ssép reményekre jogosító művésznőnek megkezdett pályájához szerencsét kívánnánk, azon óhajunknak adunk kifejezést, vajha ne csak a külföld, de hazánk is minél többször gyönyörködhetnék művészi énekén s mielőbb édes hazája kebelén fűzhetné homloka köré az elismerés és érdem babérkoszo uját. — Teljes holdfogyatkozás lesz látható nálunk ez évben aug. 3 án éjjel. Ezen kívül esen évszázadban még a következő napokon lesznek nálunk is látható teljes holdfogyatkozások: 1880. jun. 22-én és decz. ló án, 1884-ben april 20-án és oct. 4-én, 1892-ben nov. 4-ón, 1895-ben márcs. 11 én ésseptember 4-én, 1898 ban decz. 27 én és 1899-ben julius 23-án. — Tömeges kitüntetés. A török küldöttségnek Magyarországon történt fényes fogadtatásáért, — miként az .Egyetértés táviratilag értesül — a szultán egész sorát fogja a török barátság mellett buzgó férfiaknak érdemrenddel kitüntetni. A fővárosiakon kivül Szegedről, CzeglédrŐl, Nagy Kanizsáról két két ember lett kitüntetve. Egy csoport neve már a császár elé van terjesztve s csak jóváhagyását várják, hogy azonnal köszé tegyék. — A nagy-kanizsai kegyesrendi főgymnásiumban „Gyakorló-iskola" czim alatt ez évben is működött „Önképző-kör" folyó évi junius hó 1-én délután 4 órakor tartá zárünnepélyét, melynek sorrendje következő volt: 1. Az ez évben a .Kör* tagjai által készíttetett .Érdemkönyvét, Szvaratkó Kálmán, fő-gymnásiumi tanár ur • aa „Önképző kör" vezetője, mutatta be egy, az igazgatóhoz intézett beszédben, mely után az ifjúsághoz intézett szózatot. 2. Ezután következett a főjegyzői jelentés az .Önképző kör" működéséről. Tartotta Pék János, 8. o. t. mint ez évi jegyző. 3. Felolvastatott egy értekezés. ,A hazaszeretetről", melynek szerzője Handler Ferenci, 7. o. t. — Ezen értekezést bírálta és bírálatát felolvasta Vizlendvay Iifare, 8. o. t. 4. »Apo-theosis", Bajza Józseftől. Szavaltr. Csempész Kálmán, 8. o. t. A szavalat megéíjeneztetett. 5. Az „ Apotheosis" czimű hősi ódának szép-tani fejtegetését, mely Szűcs Lajos tanár ur, mint felkért bíráló által az első jutalomra ér-demesittetett, felolvasta Kiss János, 8. o. t; a bírálatot pedig, melynek alapján ezen mély tanulmányra és vassrorgalomra mutató fejtegetés a pálma-ágat elnyerte, felolvasta Szi-gethy Aladár, 7. o. t. 6. A jutalmak kiosztása az igazgató zárbeszéddel, mely után a jelen volt tanári kar az ifjúsággal együtt ünnepélyes hangulattal távozott a feldíszített rajzteremből. Nem bocsátkozhatunk ezúttal az ünnepély egyes részleteinek bírálatába, vagy jobban mondva dicséretébe, — csak annyit jegyzünk meg, hogy az minden tekintetben sikerült, mit leginkább bizonyít a főgymnáaium főtisztelendő igazgatójának zár beszédében kifejezett azon dicsérő nyilatkozata, melyben örömét és teljes megelégedését nyilvánítván a tanulók azép előmenetele fölött, ezzel az önképző kör vezetése és igy az ifjúság jóirányu kiképzése körül fáradalmat nem ismerő kitartással buzgólkodott vezértanárt szépen jutalmazta. De mégis lehetetlen meg nem említenünk, sőt a legnagyobb dicsérettel ki nem emelnünk Farkas László, fógymn. igazgató urnák beszédéből azon részt, melylyel a jutalmak kiosztása alkalmából a szépen fejlődő ifjakat további munkásságra serkentette, — valamint szintén az igazságnak teszünk eleget, midőn Szvaratkó Kálmán, fógymnásiumi tanár urnák, mint az „Önképző kör" vezetőjének, az .Érdemkönyv'' bemutatása után az ifjusághoc tartott beszédét, de különösen beszédének szon helyét, hol a hűséget, a tántorithatlan hűséget Magyarország iránt ajánlja a lelkesedni tudó ifjaknak, nagyhatásúnak, emelkedettnek mondjuk. Jutalomra a következő önképzőköri tagok érdemesittettek : Csem-pesz Kálmán, 8. o. t. nyerte az igazgató által felajánlott 2 drb. ezüst forintost, mint olyan, ki a körben legügyesebb szavaiénak tünt ki. Pék János, 8. o. t. kapott egy, szintén az igazgató álul felajánlott diszk ötésü könyvet a jegyzői és titkári teendők pontos teljesitóiéért. Handler Ferencz, 7, o. t. nyerte azon egy drb. aranyt, melyet ft. Berzay Elek az .Önképzőkör" legszorgalmasabb és legtöbb eredményt felmutató tagjának tűzött ki; ugyancsak ft. Berzay Elek, házfőnök umak 2 drb. ezüst forintját, mint sikeres működésének jutalmát nyerte Brüker Fülöp, 7. o. t. Azon 2 drb. ezüst forintost, melyeket Szvaratkó Kálmán, mint az önképző kör vezetője egy hazai költemény széptani fejtegetésére kitűzött, elnyerte Hsndler Ferencz, 7. o. t. Bajza „Apotheozisá-nak" beható taglalgatásával. Brüker FüiHp, 7. o. tanulónak, mint szintén pályázónak fejtegetését Rappay Ignácz tanár ur egy értékes könyvvel jutalmazta. Köszönet a fenntisztelt tanár uraknak, kik egész életök feláldozása mellett még anyagi áldozattal is iparkodnak az ifjúság közt a munkakedvet fokozni 1 Tudósító. — Az igamágűgyminiszter a következő körrendeletet intéztei M fi—ns 6. f. kir. törvényszékei: elnökeihez: A magyar minisztertanács elhatározván, hogy oly állami vagy törvényhatósági nyugalmazott hivatal n ok ok,, kik az e. f. bíróságok mellett rendsse-reaitett végrehajtói állomásokért folyamodnak, ily állomásokra alkalmazhatók legyenek, anél-kttl, hogy ezáltal már élvezett nyugdijukat elveszítsék, felhívom elnök urat, hogy a menynyiben a vezetése alatt álló kir. törvényszék területén jövőre nézve üresedésbe jövendő bir. végrehajtói állomásra ily egyének pályáznának, azokat az 1871. LL t. cz. rendelkezésének fenntartása mellett, javaslata megtételénél mindenkor előnyben réssesitse. — Kis-Kanizsán junius 1-én uj postahivatal nyittatott, mely levél- és kocsipostsi küldemények felvételével, továbbítása és ki adásával fog foglalkozni. Ezen postahivatal a Nagy-Kanima városi kir. postahivatallsl naponkint közlekedő gyalog-küldöncz postajáratok által less őmseköttetésben, kézbesítési kerületéhez''pedig Kis-Kanissa község tartozik. — A% 1864-ki államsorsjegyek junius 1 én történt húzásában következő sorozatok nyertek: 216, 403, 882, 1385, 1837, 2283, 2527, 2604, 2650, 2918, 3821 és 3933. — Kraljeveczen egy gyTjtogatót tetten kaptak. A nép a szó szoros értelmében ösz-sseverte. — Jelenleg a caáktornyai járásbiró-sági börtönben betegen váija a következen-dőket. — Beküldetett az alföld fiumei vasút nagy várad-eszéki része részvényeseinek Budapesten 1877. évi május 28-án tartott hatodik rendes közgyűléséről szóló jelentés, mely az előbbi évhes egy bevetőleg jelentékeny több-letü bevételt tüntet elő. A jelentés s számadás kimutatás szerkesztőségi irodánkban meg tekinthető. — A Csáktornyái kőzs. tanodákban az évi zárvizsgálatok rendje a következő: Az elemi néptanodákban folyó hó 18. és 19-én, s polgári tanodában 20. és 21 én tartatik meg. 22-én lesz a tanév ünnepélyes bezárása. — A , Balatonfelvidéki néptanító egylet• junius 4 én tartotta Balaton-Füreden tavaszi közgyűlését, mely alkalommal elnökké a .Szeretet-ház" derék igazgatója, Nagy Áron, alelnökké: Széptóth Antal, paloz-naki-, pénztárnokká: Szalay Károly, felsőőrsi-, könyvtárnokká : Sváb Lajos, füredi- és jegyzőkké: Guotb Károly szeretethási- és Édes János aszófői tanítók választottak meg valamennyien egyhangúlag. Schneider Dániel jakabfai tanító felolvasást tartott a növényi sejtszövetekről, mely felolvasás általános elismeréssel találkozott. A jelenvoltak, szám-szerint 22 tanító az ügy iránt élénk érdeklődést tanúsított. Gyűlés után társas ebéd volt. A .Zalai Közlöny" az egylet hivatalos lapjául választatott — JÉrdekes régi okmányok vannak Sváb Lajos füredi tanitó urnái, ki a mintegy 400-darabot tartalmasé gyűjteményt „Adatok Zalamegye történetéhez" mű kiadvány számára átengedni szives volt. Hasonló nemes intézkedésre hivjuk fel mindszokat, kiknél ily régi okmányok vannak, nehogy az idő vasfoga által örök veszendőségbe menjenek. — A . Vasárnapi Újsága junusi 3-ki száma következő tartalommal jelent meg: A budai honvéd-emlék leleplezési ünnepélye (képpel). — „Barnult avar". Költemény In-dali Gyulától. — Déryné naplójából. — Károly román fejedelem (képpel"). — A keleti háborúból. Brailából menekülő családok (képpel). — A ezukor és ezukornád. — Szebasz-topol romjai. — .Sarvadac Heclor kalandos vándorlása a naprendszeren át." Verne regé-nye(képpel). — Adriai képek: Raguza. Hermán Ottótól. — A tud. akadémia közgyűlése. — Irodalom és művészet, stb. rendes hetiro-vatok. A „Vasárnapi Újság" és .Politikai Újdonságok" előfizetési ára négy hóra (junius — szept.) 4 frt, — a „Háború Krónika" czimű uj képes vállalatul együtt 4 frt 70 kr. — A .Vasárnapi Újság''-ból teljes számú példányok njévtől kesdve még folyvást kaphatók évne gyedenként 2 frtjával, egyes havi füsetek 70 krjával. — Az ApoUo zeneműf oly áirat legújabb száma követkeső tartalommal jelent meg: 1) Schumann Róbert ifjúsági albumából : 1. Népdal ócska. II. Kis katonák indulója. IIL Olasz tengerészek dala. 2) A kis hízelgő, jellemrajz Höisl Lőrincitől. 3) Kaosérságok tipegő polka Nagy Bélától. A zongorázok és énekesek számára igen ajánlható folyóirat előfizetési ára egész évre 6 frt., fél évre 3 frt., mely a kiadóhivaUlhoz (Budapest, vár ország ház-uteza 94. sz. a.) küldfendő be. Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik. Még folyton előfizethetni az egész évfolyamra. — Rövid hirek. Albrecht főherczeg a komotuani vasbányát három millió ^forintért megvette. — Budapesti török fóconsullá Sermed effendi helyett Izzed bey fog kineveztetni. — Toron tálmegye legnagyobb részét elöntötte as árviz. — A Bécs mellett táborozó huszárezredek egyikéből hetvenöt altisst eltűnt fegyverestőL — A legutóbbi 25 év háborúiban Összesen 1,948,000 emberélet vessett áldozatul. — Vá-sonkoői gróf Zichy Aladár a nemeskeblü főúr meghalt 61 éves korában Lángon. — Király Ő felsége üdvösletét és szerencsekivánatát Larisch gróf fogja megvinni s pápának. — Bécsben a napokban borzasztó orkán dühöngött — A Calais — párisi gyorsvonstról 4 millió értékű pénzt és papirt lopUk el. — A zágrábi karmestert, ki Albrecht fŐherosegnek oross-hymnOMHnl kedveskedett, vizsgálat alá helyezték. — Menter Zsófia és Popper D. művészek jelenleg Baján hangversenyeznek. — Novikoff helyét a bécsi követségben Ignatieff fogja elfoglalni — Grosz J. S. nyir-bakui (Szabolcsra.) lakós Abdul Hamid szultánt hivU meg keresztkomájának. — Prágában az ó- és ifjú csehek a Zsiska hegyen máglyát emeltek s a pápa arczképét elégették rajta. — A Vezúv kitörő félben van. — Zsófia, hollandi királyné meghalt. — Háborús hirek. (Jun 3.) A törökök Begli mellett 3 oldalról megtámadtattak és megverettek.— Az oroszok Braila és Turnu-Mogu-relli mellett szándékoznak átkelni a Dunán. — Terek tartományban ujabb telkelés tört ki. — (Jun. 4.) A szultán Mehemed Rusid, volt nagy vezért Midhat pasa visszahívásának keresstülvite-lére szólitotU feL — A persa shah és a szultán kibékültek. — A törökök tíz órs hosszat tartó szerencsés harezot vívtak Batum vidékén. — Oláhország vonakodik a mussks hadsereg elő-csapaUiul küldeni hadait. — (Jun. 5.) Az oro-szok Emiroglou vár ostromlásánál a törökök álul hősiessen vissza verettek. — A szultán e napokban a dunai hadsereghez utazik. — Hir-lik, hogy Leichtenberg herczeget a csár Bolgárország fejedelmévé nevezte ki. — A görögök junius közepe Uján szándékosnak a porUnak hadat isenni. — Az omladinisUk összeesküvést forralnak a montenegrói fejedelem javára. — (Jun. 6.) A dunai muszka sereg eddigelé szökések és betegségek folytán 25,000 embernél többet vesztett. — Az/oroszok Erze-rumtól már csak hat órányira vannak. — Kars erőd el zárolása miatt a törökök helysete aggasztó. — Az oláhok újólag lődöztek a bodonyi kórházra. Papírszeletek. A péns olyan, mint a trágya, mely csak akkor baszuál, ba kellőleg azét van teregetve. — A szentesiek két nőtlen tanítót fogadtak fel a lányiskola részére, oly kikötéssel, hogy egy bizonyos határidő alatt megkeli nősfllniök. Talán sok eladó lánya van valamelyik iskolaszéki tagnak ! A gyémánt és a jó bir abban egyformák, hogy még a lötétben is TilágiUnak. Miért nem rokonszenveznek egymással az irók ? Mert kölcsönösen meglopják egymást. Hajdan a hir kezdetben kicai volt s terjed-tében növekedett, must megfordítva áll : sok rofi-vész hire eleinte nagy s csak idSvel törpül semmivé Abrabam s 8ancU Clara mondá: „A péns oly malom, melyben mindenki Srölni akar; oly c x é 1, mely után mindenki fntni ; oly folyó, meiy-ben mindenki fürdeni ; oly d i ó, melyet mindenki föltörni ; oly r é t, melyen mindenki kaszálni ; oly ruha melyet mindenki viselni; oly falat, melv után mindenki kapkodni; oly tál, melyből mindenki enni; oly növény, melyet mindenki birci; oly m e n y a s s s o n y, kit mindenki elvenni; oly lakoma, melyen mindeni réastvenni ; oly ház, melyben mindenki lakni; oly virág, melyet mindenki megszagolni ; oly gyümölcsfa, melyet mindenki megráani akar." — Grün és Veiss ketten veaetnek egy .Ötletet. miért is soha sem mondják „Grün", hanem „Grün és Veia'', s szinte igy megfordítva. — Kinek a kis fia ez ? — Kérdési X. a dajkától, az ennek az ölébe nyuktalankodó fiúra mutatva. — Grün és Veisa-é —- feleit a dajka komolyaa Egy uraság behi egy cxigányt kastélyába, ki aa országúton télnek idején mezéÜáb ballagott. — Fáaol-e ? — kérdezi tőle aa uraaág ? — Fázsom ám — mond a didergő cxigány. — Pedig a vastag bőrű szamarak nem soknak fás ni — gúnyolódik az uraság. — Hát nagyaágus arám fáasik-e ? — kérdezi a caigány. — Nem fásom — mond az uraaág. ■. — Tudom, miért nem fázsik — válaszolt a caigány és kereket oldott. Dicsérte biaonyos uri ember a hangjegyekből egy estély alkalmával a cseh muzsikusokat a magyar caigányok előtt. Jól van, felel a magyar banda feje, csak tessék eloltani a gyertyákat, majd meglátjuk ki lesz derekabb ? és viltÉftlyaa junius 5. 5/. metaliques 60.65 ; 5/. oemi. kölcsön 65.70; 1860-kiálladalmí kölcsön 110.50; bank-réssv. 774.— ; hitelintéseti részvények 143.— ; London 124.80; magyar földtehermentési kötvény 74.25 ; temesvári földtehermentési kötvény 73.— ; soproni földtehermentési kötvény 72.50; horvát-slavon földtehermentési kötvén v —.— ; esüst 110.50 ; os. kir. arAny 5.96 ; Napoleond''or 9.98 ; arany jár. 72.10; márka 61.30. Felelős szerkesztő : BátSrfi LljSS. Legnjftbb orosz-tőrök esatatérképck. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-) kaphatók: Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás szinezettel ára GO kr, postán szétküldve 65 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán szétküldte 45 kr. Handtke : Generalkarte des schwarzen Meeres mit den Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétköldve 95 kr. G eneral-Ubersichts-Karte des gesammten Russisch-türkischen Kriegsschauplatzes in Europa und Asien, nebst Rumänien, Serbien und Montenegro, dann Griechenland und den angrenzenden Gebieten von Österreich-Ungar n, finom papíron, pompás szinezettel ára 40 kr, postán szét- küldve 45 kr. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemfi nyomtatványok elkészítésére. FERENCZ JÓZSEF KEScRÜViZ-F0RRÄS I Balló fSvároii vegyész é B«-rnáth J. tanárok vegyelemzZ-Mei egybehangzó eredményei szerint valamennyi bndai, valamint bel- a külföldi keserüvi-zek között a legtöbb szilárd alkatrészt tartalmaira ¿8 pedig a gyógyha-tas elérésére nézve eddig ívelnem ért meiiiiyiséEta s olrMyezö összetételi arányban, hogy ez okból enyhe iae miatt i> mint legkellemesebb és leghatásosabb keserűvíz ajánló eliímerésre talált. Forrás-nyomtatványokkal » orvosi bizonyítványokkal ingjen szolgálunk. — Kzc viz kapható minden gyógytárban ós föszerkereskedésben n Rosetber^ János éj Welisch Jótief füatcrkereskedégükben Nagy-Kanizs&n s (378 A. 2—5) a forrás igazgatóságnál Bpesten. Legnagyobb szédelgést fizik a nagy közönség hátrányára mindazon üzérek, kik férfi fehérnerofieket és vászonárukat mindenféle Ürügyek alatt túiolrsó árakon kínálnak, azonban jó áru helyett csalogató elnevezésekkel felcziczo mázott haszn&vehetlen limlomot adnak. Az 1. bécsi férfi fehérnemúek és különleges vászonáruk gyára Bécs, I. Karntnerstrasse 17. sz. 1. emelet megvetéssel mellÓz oly fogásokat asou rzélra, hogy árainak keletit sx<jrezen, ellenkezőleg arra »¿>reksrik. hogy a legszigorúbb becsületesség fenntartásával a már tnpjuysrt vevőket megtartsa. Mindennemű férfi fehérruhát én különleges vászon rzikkeket csakis tartósan állit ki és lelkiismeretesen teljesiti nyert megbízásait pontosan és minden irauyban késapéuz beküldése vagy utánvét mellett alábbi legjutáuyos&bban szabott állandó árakon. Nem tetsxG árak uemfs^t kicseréltetnek, hanem kívánatra áruk is vigx-izaküldetik. Minta» árjegyzékek kívánatra ingyen éa bérmentve. Férfiingek, j$s c h i r í i n g b 5 l (C h i f f o n) sima, kemény vagy gazdag fodros mellel 1.50, 1.75, 2, 2.50 krral, legfinomabb $ frt. — gazdagon bimcett fodros mellel 1.50, 1.75, 2, 2.50 kr., legfinomabb 3 frt. — Mell és kezelők finom vászonból 3, 3.50, legf. 4frtJófestékacosmanosi perkailból 1.50, 2 frt. Igazi franc z. Cretonból 2, 2.50, legf. 3 frt. — Igazi Oxfor dból 2, 2.50, legf. 3 frt. — Színes ingek mindegyikhez két külön gallérral 50 krral drágábbak. Vászon igek irhoni sima vagy fodormellel 3, 3.50, 4 frt rnmbnrgí . . 4, 5. 6, 7 „ Alsó nadrágok jó Ríesenvászonból (pamnt) 1, 1.50 kr. » • fonál vászonból (tiszta len) 1.25,150,1.75 kr B . rnmburgi . , „ 1.76, 2, 2 50, legfinomabb 3 frt. Nyakgallérok kívánt formákban dbja 1, 1 25, 1.50 kr. K éz eI5 k . , . 1, 1.25, 1.50 kr. Férfikapczák fehér vagy csíkozott 6 páronkint 2, 2.50, 3 bt. . (florecrn) term.tr. csíkozott 6 pár 3.50, 4, 6 frt. Egészségi testrevaló (izzadság felazivó) 1, 1.25, 1.50, 2, 2.50, legf. 3 frt. Patentháló t e s t r e v a I ó dbja 2, 2.50, 3, legf. 3.50 kr. Zsebkendők tisrta vásson fehér 6 db. 2, 2.50, 3, 4, 5, 6 frt. • . „ azGv. szín. széllel 6 db. 3, 4, 5, 6.50 kr. . pamatbattiszt . . .6, 1, 1.25,1.50 „ Háii tÍiiob /« 30 r5f dbja 7, 8, 9 frt. Creasvászo ni 4/« 36 rSf végje 9, 10, 12, 14 frt. I r 1 a n d i víi^n 50 róf 20, 22, 24, 27, 31, 35 frt. Rnmbnrgí v á s s o n 54 rőf2S, 28, 30, 34, 38, 40, 45—100 írtig. Damast asztalterítők 6 személyre 6, 7, 8, 10, 12,-12 szem 13, 15, 18, 22,26 frt. Kávé - „ színesek 6 szem. 4 50, 6, 8, 10, 13, 12 szem. 8, 10, 15, 20, 26 frt. . abroszok kendők nélkül tiszta vásson 3.50, 4. 5, 6 frt. . , .fél vászon 1.75, 2.25, 2.5Ö, 3 frt. D a m a » t t ö r ü 1 k 8 a 6 k 12 dbja 6, 7, 8, 10, 1 frt. ÁgylepedSk varrás nélkfil tinta vászon /4 széles 6 db. 17, 18, 19, 20 frt. • > • . , "L « db. 1». 21, 23, 25 frt. a „ . fél vászon \ széles 6 db. 10, 11, 1» frt. - Kapható továbbá mindennemű barchent és g r a 4 á egész végekben, imnden»emü C h i f f o n méterszámra is. Közelebb értesítenek az árjegyzékek. (364 8—8) az Barátin egyikének ajáahuárs megkísértett« Anatherin-száj vizet használni az án csorbstoa, csnzos szájbajom eile«, melyhez még több üres fogtól faló kinoztatás is járult; •» melyek ellen azeíStt többféle azért eredmény nélk&l használtam. E zen s zájvi z t eljesen meggyógyította ínyemet és jelentékenyül enyhítette az öres fogaimtól szármaaó fájdalmakat u; há;''szoa kellemes he\yaetben vsgyok. hogy dr. Popp ca. kir. udvari fogorvos ninak zz én teljes elismerésemet és köszönetemet nyihánosan elmondhassam. ^ ^ 3 -6) Báró Brandstein Fem. Kaphatók: Kagy-Kaa(s£n : Präger Béla gyógyszerész urnái, Rosenberg, ás Pe«s«rfhoffer József fllazerkereakedésBkben. — Pápán : Tscbepen J., ás Beimöüer J.-nél. — Keastbelyen : Pfisz-terer gy ógyaseréaz. — Zala^g»z«eg«n : lad* F., gyógyszerész. — Kapronczán: Warii.gyógyszerész. - Varasdon: Halter gjogysz. — Sümegen : Dömer Kajet. — Szombathelyen: Pillirh Ferenc» ¿s Rudolf gyógyszer. — HatárSrvídéki 8z^Oy0rgyr»n: Ffb.e fc. C. — YeszpréaWn : Tttwkaz és Tár», Qutfcard Tivadar és fiatnál, ugy Fereoczi gyógyszeré»«- — 8«ék«febérvárott : Braun J., Broszmanu, és Dieballa ^yógy«. — Lovas-Ber éaybeu: Beisler gyógyss. — Kalocsán'' i Horvátit. gyógyszerész. — Pakson: Flórián J. gyógyszerész. — KBnrendtju : Horváth J.Somzenrend gy^gyjérési — Kaposvárott: Kohn 3. 8chríáer és Daráa gyógya* — ÍWegwárd : Brahzay gyógy»». — Boayhádon > Kr»oiia J. — Bajáa: Mi-ehitseb St., Hersfeld fiai, és Bőszek'' gyóü«»< — P«»«" : Z»olnay W. és E., Zách, Kupz, Kovács, és Sípöcz gyógysz. — Kárádon: Zadofcánszky gyÓgyíZ. - Marczaliban: Khts gyógysz. — Tolna : Fichte! 8. gyógysz. — DonafMdrárótt : Lukács gyógysz. — 8«eat-Oyörgyftn : Nőthig. — iJsó-L«ndváii : Kiss gyógy»». - Rohon-Simou gyógyszerész nraituál. czon Hirdetmény. A nagy-kanizsai takarékpénztár réarvénj társaság igazgatósága, a társaság alapszabályai 10. § sa alapján, a mai napon tartott ülásében 5G8. szám alatt hozott határozatával az ignzga-táaa alá rendelt takarékpénztárban elhelyezett és elhelyezendő pénzbetétek után folyó 1877. évi julius hó 1-tól kezdve a ka matlábat 7% ról 6%-ra leszállitani elrendelte; miről a nagy-kanizsai takarékpénztár t. cz. betevői azzal értesíttetnek, hogy a megjelelt naptól kezdve ugy a korábbi, valamint ujabbi betétek ulán 6% kamat fog a takarékpénztár által fizettetni. Nagy-Kanizsán, 1877. május hó 24 én. Az igazgatóság meghagyásából: Darás Zsigmond, (379 3 — 3) jogtanácsos és titkár. ttxtttttxxtu Umrath és társa 02dassgl gépgyára Prágákaa, mint kQlöulegeaséget í—6 lóerejíl kézi- és járgáuykezelésre 7aló Szefcséplő§épeket készít, árjegyzékek ábrákkal ingyen. A gépért felelősség elvállaltatok. Ügyes visz-eladók kerestetnek. (369 4—8) ttttttttttttt 5C u M Jí O o r a - « o 3 jí A hölgyvilág A által mint felQlm nlhatlan a bőr-8zépitószer V elismertetett a bivatHlosan Q megvizsgált ártalrnstlan, A valódi o RA VISSAME > .i: _£ 4S - - -3 Zs S S üoc > S «7 -a > — - -cS C t, •n P3 •S -8 b© S o . * T3 5 _ •© s J i fi e-ű S 2 3 "2 w ® O CS S> ''S ® JZ «o t^i—-_ » o 9 e u t sí o 2 • M i S 2 ! o -5 a « i JS^ - B2 * ao co Ezen világhíri szépitiszer pillanat alatt a legszebb, leg teraiMzetesb Ifja arozsziat idézi elG. a bőrt ísbéritl, frissíti és fiaoaitja, a lég behatásaitól védelmezi, eltávolít legrövidebb i4S alatt szep-lőt, májfoltokat, orrvörössé-get s a bSr minden tíastá-talanságait s a rizsport, valamint minden kendózőszert fölöslegessé tesz. Nagy-Kaaizaáa kapható va- lódi minőségben : Práger ur gyógyszertá-rában. Vidéki megrendeléseket pontosan teljesít (382 2 — Mrhwarx Henrik, iBndapest, Mária Yaléria-nt 385. szám. 1877. (383 1—2) Árlejtési hirdetmény. A pozsony-varasdi államúton levő 243. számn mnrz-szerdahelyi Marahid kyavitá»a a nagyméltóságn kOzmnnka és közlekedési mioisterinm folyó évi april havi 2967. száma magas rendeletével 5010 frt 70 kmyi üszszeggel engedély estetett. Ezen hid kijavitási munka biztosítása tekintetébe alólirt hivatal irodájában folyó 1877. évi jnnin« hó 18-án reggeli 10 órakor egy njabb, csnpán Írásbeli ajánlatok elfogadás melletti nyilvános árlejtés fog tartatni! As irásbeh Ajánlatok 1877. évi jnuius hó 18-áa reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben as ajánlattevő neve, lakása ós polgári állása pontosan ki teendő ; továbbá számmal és szóval kíirandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy a köKaégvetés* és tervet betekintette s hogy a kö-lönkges feltételek tartalmát ismeri, ezAet elfogadja. Ax ajánlatokhoz a vállalati összeg 10%-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfiszerelvények és különleges felférlek alólirl hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. - Zala-Egerszegen, 1877. évi jmánt h<S 1-én. Zalamegyei raagy. kir. építészeti hivatal. Moll seídlitz-pora. Csak akkor valódi, és az ¿0 soksaosositott czégem raa lenyomva^^^ bir6§^ ítéletek ismételten constatálták czégem és jegyem meghaai«ittatását; aaárt óva intem a közönséget as ilyen ba»i-•itványok vásárlása ellen, nn^hogy ások csak áaiitáart mitva Egy lepecsételt eredeti deboz ára I frt o. ó. Valódi minőségben az z-ssel jelölt eségeknél. legmegbízhatóbb önsegélyző szere assenvedő emberisérnek minden belső és külső gyuladásnál, a legtöbb betegség ellen, min-denp. mfi sebttlések, fej-, fQl- és fogfájás, régi sérvek és nyilt set»k, rákf, kélyek, üszök, szemgynladás. mindeenemfl béonlás ós sérülés stb. sth ellen. Üvegekben használati utasltássaí «gyfltt 80 kr. o. é. Valódi minőségben a f-tel jeiöh czégekndl. -ZSIROLAJ. és társától Bergenben (Norvégiában.^ fvrohTi S. Ezen halmáj-zsirolaj valamennyi, a kereskedefomben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi ezélokr* haszeálhsrtó. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt. o. é. Valódi minőségben a -gaI jelölt czégeknél. Raktárak: N. - Kanizsa (z) PrágfT Béla gyógy. (x+) Bo»e«berg Józs. (x) FesselhoferJózs (x) K..»enfsld. Barcs (z) Doraer 8. Csáktornya (x) Göncz L. v. gyógy. K a r á d Bernatzky A. gyógy. K a p o »-v á r (xf) Kohu J. (x) Schröder Sándor gyógy. Kaproncza i,x+) Werli M. gyógy. K 5 s z e g (x) Csacsinovic« Ist. gyógy, (x) Kütter lat. KJÓgy. Keszthely (x1! Schleifer A. (x) Wünsch F. Körmend (xf) Rátz Ján. 8z o mb ath ely (x) Pillieh Felnéz gyógy. Sopron (x) Mezey And. gyógy, (x) Molnár L. gyógy. V e r 5 c ze (z») Bécs J. K. gyógy. Bánó k-Sz.-Györg y (x) Fibic gyógy. Zágráb (x)Mítlbacb S gyógy (x) Irgalmashoz gyógy, .x) Hegedűs Gy. gyógy, (x) Ján. gyógy. Szalouak (x) Schwarz Gusztáv gyógyszertárában. Perklet egyenesen Florenczből hoza-tott, vértisztitó hatása miatt általában ismert, 1 üveg 1 frt. — 1 ládácska 12 üveggel 10 frtnak poitauUlványnyal való beküldése mellett, bérmentve küldetik szét MOLL A. cs. k. udvari szállító, Bécs, Tuchlauben 9. Főny»''remény 375,000 mark nj német birodalmi érték. Szerencse jelentés. A nyereményekért a kormány ré&/ér611 kezeskedtetik. Elaó hozás: 13. ét 14 Jaahu. Felhívás, a hamburgi kormány részéről kezesked- tetett (352 II, 4 — 6) nagy pénz-lotteriából eredő nyereméayekbeni réaxtvevénre, melyikéi 7 millió 470,000 birod. mark biztosan nyerendő. Ezen czélszerüen «zervezett pénz lottwiánsk, terrazerüleg csak 79.500 sorsjegyre aliqjitott nyeeeméayek következek : 1 nyeremény eshetóleg 375 000 birod mark, külöoleg 250,000, (21 000, 80,000.60.0o0. 50,0o0, 4a,000, 36,000 , 4-szer 30 000, és 25.000. 4-szer 20,000. 28-szor 15.000, 12.000 é» 10,000. 23-»zor 8000, és 6ooe 50-szor 5000 és 4000, 20t>-zzor 2500, 2400, és 2000, 415-tzör 1500,1200, s leoo 13ó8-szor 500. 300 ■ 250, 250«l -»»er 2m, 150,138,124 és 120, 14839 szer »4, 67. 55, 50, 40 és 20 birod mark, mely nyeremények nénáuy bó alatt 7 osztályban blzlssaa elrálloak. Az eltő nyeremény húzás batéá\|ila\| fs é. junius hó 13. és 14-re állapíttatván meg éa ára egy egéas eredeti sorsjegjnek csak 3 frt 40 kr. - « > - . 1 . 70 . • negyed . . B - . 85 . a ksraáay részérái ktnskmtttttett eredttf MTtjegy* (oem tiltott Ígérvények) « vétsláraak béraeatssea, kétxpiwM ■taJváay atjáal btklldéas dékekre is bekaldetnek. mrtrtt általam még a vagy pasta-leftávalabbi Minden megrendeld az eredeti sor^jegjgyel együtt egr, a kormányczimmel ellátott játszótervet lafytt, a húzás utáo prd.g hivátalos nyereménykímuutást kap. A nyeremények kifizetése általam közvetlen és szerény titoktartás mellett intéztetik el. ■V Megrendelések akár postautalvány, akár készpénz bérmentve beküldése, akár pedig ajáolott levélbeni átszármaztatása nettett eszközölhetők. Megrendelésekkel mradeaki teljes bizalommal ft. dúlhat J Sámuel Heckscher sen. bank- és vá!t6-ü2letéfrez Hambörgbáh. W^jdto Jóssef kiadó-, lap- ós nyomdaUlajdoooi gyomajtó ayoaaaa, Nagy-Kai«áB. NAGY-KANIZ8A, 1877. Junius 10-én. Tizenhatodik árfolyam. y9\| I frt. I aa^— ''I EHtzetésl ér J egész évre. . 8 j fél ^rre . . 4 „ negyed évre . 2 . Egy tuUím ÍO kr. Hirdetések 6 ór.»áhri petítsorban 7, in> »odsao* 6 « minden •oviihhi «őrért ő Itr NYILTTÉRBEN loronkint 10 krért vé j tétnek fel. Kincstári illeték mioden i egye« hirdetésért kfll6n J 30 kr. fiaetendő —-____- oaen ,j :fllön f saw 1A 1- J HlAtl '' ifltt imét f :k* Up neDemi rásaét illetí kötlemények •serkentfthOz, anyagi récaét illeti köaleaények pedig * kiaddhos bérmentve intéaendSk: NAGY-KANIZSA Bérment etlen levelek csak ismert man ka társaktól fogadtatnak ®i. előbb ozlon N.-Kanizsaváros helyhatóságinak, nemkülönben a „n.-kanízsai kereskedelmi s iparbank", a „».-kanizsai takarékpénztár, a „zalamegyei általános tanítótestület, a „n.-kanizsai kisded- nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanlzsai külválaaztmánya" 8 több megyei és Yárosi egyesület hivatalos értesítője. . Heteuklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás a török sebesültek segélyezésére. Polgártársak ! Enyhíteni az emberiség nyomorán, melyet egy igazságtalan háborn okoz, fordulunk hozzátok. Törökország hadserege hazájának és az ozmán nemzet életének megmentésére elszánt hősiséggel küzd a hatalmas Oroszországgal és szövetségeseivel. A török nem zet, midőn saját lételéért harczol, egyúttal a nemzetközi jogok szentségét s Európának a panszlavismus által fenyegetett érdekeit védelmezi. E küzdelemben Magyarors&g a török fegyvereknek kívánja a győzedelmet. Határainkon, a Duna mentén foly a nagy háború s mindnyájan ugy érezzük, hogy az elesett török harczosok közvetve a mi érdekünkben is ontják vérüket, vesztik életüket. Magyarország nem nézheti érzéketlenül ez áldozatot. A csaták riadalmából feljajdul a se besültek fájdalmas segélykiáltása. A néma halálnál kínosabbak az égő sebek. A temetónéi. siralmasabb az élő nyomor. A halottakról gondoskodik a dicsőség, a szenvedő sebesültekről gondoskodjék az emberiség. Oda fordulunk a szeretethez; könyörögni megyünk a jótékonysághoz. Alamizsnát kérünk barátaink számára, kik a kórházakban betegen feküsznek. A holtig hü hazaszeretet áldozatai ők, kik a porból felszedve, forró lázban, rosz szekereken elszállítva tehetetlen hevernek a hevenyészett tábori kórházakban, s kiknek roncsolt tagjaik kötözésére gyakran hiányzik az elegendő té-pés, a szükséges orvosság, a szeretetteljes ápolás. Mindenkinek módjában áll valamivel TÁRCZA Szeretlek kedvesem. (Emlék május utolsó estéjére) Reszketve irtam meg nevét a hölgynek, Kit ugy kívántál tndni... kedvesem. Harrzoltak bennem 5rj0ngS remények, Mi dón leirva átnynjtám kesém ; Te biatatál ... én hittem nép szemednek, K szemsngár nem csalhat, ugj hisaem. Rlolvaxád .. megérted levelem, „Sseretlek érte téged... kedvesem!" Bút nem vagyok már, enyhe nyugalom van Sokáig sajgó keblemer belül. Viszontscerelmed éltető szavában Felleltem újra, mért e sz^v h»vül, S az évek óta néma fájdalomban EitOltfttt élet ojra földerül. Oiy j6l esék ex (ldrdú* p^rcz nekem, .Szeretlek érte téged . . . kedvesem !" Csalattam egykor, szétdúlták kedélyem, Te megtanitál újra érzeni. A kínt mit érzék, évek óta mélyen Szerí-lmed i>>mét eJfeled-et1, Holdog lehetni nem volt már reményem, Benned majd lelkem njra fölleli. Vedd mindazért cserébe életem. ,Oh, mert szeretlek téged . .. kedvesem Oh jer ! pihenj e csendesült szivén meg, Mftjd én regélfk tündérálmokat, Túlboldogan oly saé»eket mesélek, Mitfil « gnndok mind szétfoszlanak .. Miből mogérWd, mit tesz as : .szeretlek.-Melyet kimondani nem bírnak szavak. Jer hát! .. és os«d meg életed velem, ,0b, mert ssoreUek téged . .. kedvesem !• V. 8ÁRFFY IGNáCZ. segíteni a sebesültek sorsán, ha jó szive sugallatának engedve cselekszik. De legtöbbet hazánk nemeskeblü hölgyei tehetnek. Nem restelve a fáradságot, értékes tépést foszthatnak értéktelen rongyokból s a felesleges vásznat összeszedhetik sebkötóknek. Ez a legfontosabb és a legszükségesebb adomány, melylyel török testvéreinknek szolgálhatunk. — Lássunk a gyűjtéshez mindenütt, országszerte, kiki otthon a család körében s együtt, ha társaságban találkozunk. A fillérek, melyeket gazdag és szegény, férfi és nő a jótékonyságra szántak, ez idő szerint a leghasznosabban ugy adatnak ki, ha a török sebesültek istápolására fordíttatnak. Minden városban, minden helységben, a társaság minden rétegében, reméljük, fog akadni oly buzgó hazafi, vagy áldásos lelkü-letü honleány, ki a maga körében a pénz-és tépésgyüjtés megindítására és a begyült adományok kezelésére vállalkozik, összegyűjtve tépés, fehér ruhaneműek és pénz, a vidékről Budapestre volnának czélszerüb-ben szállitandók, hogy itt nagyobb meny-nyiségben a török konzulátusnak kézbesit-tessenek. A vidéki tépés-küldemények czimzen-dők: Kovácsi Gyula országos képviselő úrhoz, (Budapest, dohány-utcza 12.) ki azok iránt az intézkedést magára vállalni szíves volt. Pénzbeli adományok átvételére, nyilvános nyugtázására és illetékes kezekbe átadására szolgálatait felajánlani szíveskedett: Sztupa György országos képviselő ur (lakik : Kalvintér gyógyszertár,) kihez a vidéki gyűjtők pénzküldeményeiket intézni fel kéretnek. Levélbeli megkeresések s tudakozódások, melyekre válasz kívántatik, B. Kaas Ivor orsz. képv. úrhoz, a ,P. Napló "szerkesztőségébe czimezendók; ki, a miben lehet, el fog járni és felvilágosításokkal szolgálni. Ne késsék az ország a háborús idők jótékonyságát gyakorolni. Ne késsenek a kezek előkészíteni, a mi szükséges a sebek kötözésére. Hisszük, hogy a magyar közönség felszólításunkat felkarolja s kérésünket készséggel teljesitendi. Isten áldása legyefi a munkán és Isten fizesse meg a jószivü adományt a lelkes ajándékozóknak! Budapest, 1877. junius 1-én. Éles Henrik, ügyvéd, Dr. Eródi Béla, tanár, Farkas Elek (kórösi) orsz. képv., Földváry Mihály, orsz. képv., Gelléri Szabó János, magánzó, Gullner Gyula, orsz. képv., Halász Géza, orvos, B. Kaas Ivor, orsz. képv. Királyi Pál, orsz. képv., Kováösy Gyula, orsz. képv., Lukács Béla, orsz. képv., Máttyus Arisztid, ügyvéd, Dr. Molnár Antal, orsz. képv., Rády Endre, orsz. képv., Sebők Imre, ügyvéd, Sigray Pál, ügyvéd, Szontagh Pál (gömőri) orsz. képv., Sztupa György, orsz. képv. Toldy István, hirlapiró, Török József, gyógyszerész, Urváry Lajos, hirlapiró, Vogel Péter, ügyvéd, Wahrmann Sándor, magánzó. Felhívást (Vége.) Az ezen általános marhavingálatok eredményéről asóló jelentések, úgymint eddig, «söntül is a míníateriumnak terjesstendők fel. A korcsmák, különösen as orsaágutak mellett fekvők, ökörfogatok, nemkülönben vásári-és vágómarháknak megállapodáai és etető he-lyekül szolgálván, különösen alkalmasak a ragálynak akár közvetlen, akár közvetett elterjesztésére. A véstnek as országban való kiütése alkalmával tartósnak at illető központi vészbi-zottságok ezen helyiségekre különös figyelmet fordítani,és az olyan korcsmák előtti megállspo-dást, etetést és itatást, hol nincs arról gondoskodva, h <gy a házhoz tartozó állatok a fertőzte-t és tői tökéletesen óva legyenek, felirások ntján büntetés terbe alatt ssigoraan megtiltani. A takarmányozás maradékai és a ganaj-hulladékok, minden idegen marhának tartózkodása után eltakaritandók, és félreeső, a házi-marha által meg nem közelíthető helyen össze gyűjtendők vagy ilyen helynek hiányában helyben elégetendők. Az osztrák és magyar államok hussfcük-ségletüket saját állattenyésztésükből nem fedezhetvén, kénytelenek nagy mennyiségű vágómarhát oly országokból és országokon át beszál-litsni, melyekben az állategéssségi rendészet épen nem felel meg a nemzetközi e részbeni kívánalmaknak, vagy pedig kellő ssígorral nem gyakoroltatik. Ezen folyton veszélyes szomszédságnál fogva szükséges, hogy az onnét forgalmi eszközökön hozzánk kerülő marha irányában a ragály behurczolásának kikerülése végett a legnagyobb óvatosság és felügyelet gyakorol-taasék. De tekintve azt is, hogy a vssuti összeköttetések utján marha- s nyerstermény-szállítmányok gyorsan eszközöltetnek, és ezáltal — felügyelet hiányában — a járványok távoli területekre is széthurczoltathatnának, agy a külföldi kereskedelmi forgalom len tarthatása, mint az országnak, a marhavész behurcsolása és elterjesztésének veszélye elleni biztosítása czél- A Monterey boszorkány. (Uliexny Gj. után.) (Folytatás.) — Tehát ismét el innét, újra ezredválto-zás; A vál-sztást rAn hagyták: Puebla, Qua-dalaxara, vagy Monterey! — Oh atyám! legdrágább atyám! kérlek — válaszolá gyorsan lánya — teljesítsd kérésemet — válaszd Monterey t ! Az ezredes bámult e kívánság fölött, mégis leánya gyengéd érzelmét méltányolva, Monte-reyt választá s egy hónap múlva LeonittaMoró Károly szülővárosában lakott, itt pontosan ku-tatolódott a gyilkosság egyes részletei után, táj-dalom, Károlyt mindenki bűnösnek tartá. Épen a bűntény közelebbi körülményei nehezültek Moró Károlyra s mintegy megrögzött gonosztevőt tüntették fel. — Minden, minden el van veszve! Még szüleim sírját sem kereshetem fel! — A gc nosztevő esen szavai hangzottak folyvást a szerencsétlen menyasszony lelkében. Egyik este egy elegánsan öltözött hölgy érdekes beszélgetést folytatott a sírásókkal a i Monterey temetőben. Néhány héttel utóbb a sí-j roo, melyben Moró Károly szülei nyugodtak, I szép emlékkő állt, a sírt virágok ékítéks esténként egy szép halvány nő térdelt ott, összekulcsolt kezek- és kisirt szemekkel. Fél évre rá egy uj sir lőn ásva. az emlékkőn ezen irat volt olvasható: vItt nyugszik Don Pronettó János ezredes, siratva egyetlen lányától." Ezentúl Leonitta három sírnál imádkozott kettő helyett, azonban naponként halvá-\| nyabb s betegesebb lőo. Szegény lányka! gény Leouitta! VIII. Fejezet. Körülbelül reggeli öt óra van. A nap épen kelőben van, világa áthatol az ablakfUggönyök hasadékain, a lámpa kétes fényével küzdvén. Egy egyén ül papírral fedett íróasztal mellett s komoly és mély gondolatokba látszik elmerülve. Időről időre felemelkedik, sebes léptekkel fel s alá járkál, majd ismét leül s lázas sietséggel forgat az előtte fekvő okmánycsomsg között. Ezen egyén a pueblai rendőrigazgató. Bár alig volt még 50 éves, s túlságos munka mély redőket szántott homlokán. Életereje, mit még meglehetős mértékben bírt, ugy látszott, hogy szemeibe menekült. Szemeit félig erős szemöldök fedte s midőn legkevésbé várta volna az ember, kitágultak s belőlök oly átható tekintet sugárzott ki, melytől a gonosztevők remegtek. As irods ajtaja lassan megnyílt, A rendőrigazgató inasa, Péter lépett be, újhegyen egy nyaláb fát hozva hóna alatt, — No, mi baj Péter ? A fiatal egyén még nem volt itt, ki tegnap éjfélig nálam volt? — Caballero! fél órája már, hogy as előszobában vár. — Jöjjön be rögtön! — mondá as igazgató. Az ajtó felnyílt s Moró Károly a hatalmas rendőrigazgató előtt állt. — Ah! ^égre itt van! - kiálta fel. — Türelmetlenül vártam önre, tegnapi közlései nem hagytak alndni. — S aztán Károly ielé fordult s átható tekintettel igy ssólt: — Azonban rá osak nem ssed ön engem? Károly nyugodtan kiállta e tekintetet. Arcsáaak egy izma sem változott el • határozott hangon válassolá: esküszöm, hogy borzasztó történetemből, mit tegnap elmondtam, minden szó igaz! — Nem, nem — dünnyögé a hivatalnok, magában beszélgetve — ily hangon, ily tekintettel senkisem hazudik. Kevés vártatra ismét folytatá: — történetéből talán némelyeket nem jól hallottam. Beszélje el még egyszer az egészet As irományokat elhozattam, hogy a vallomást a jegyzőkönyvvel összehasonlítsam. Károly elkezdett beszélni, mindent naprólnapra, még a legjelentéktelenebb részleteit is felhozta e titokszerü drámának. Az elbeszélés sokáig tartott, midőn bevégződött, mikor Károly Leonittáhosi viszonyát, ne-meslelkü atyját, annak kétségét, as ő menekvését Mexicóból Pueblába előadta s hogy küzdött ez ideig éhség és nyomorral: az igasgstó megindulva, járkált néhányszor fel s alá szobájában s aztán Károly előtt megállt. — Önnek most se pénse, se állása nincs ? — Egy reálom sincsen! — Akar-e ön mint rendőr ssolgálstomba lépni s engem segitni, hogy a gonosstevőket le-álczázzam ? — Igen! — mondá Károly meghatva — nem ugyan bosznból, hanem hogy az emberiséget esen szörnyektől megszabadítsam. — Jó van — válassolá as igazgató, — mától fjgva ön kösvetlen as én rendelkezésem alatt áll. Két hó előtt ön nem fog aa nlcsára kimenni s ez idő alatt én minden kigondolható fáradságot megpróbálok, hogy önből as állam részére egy ügyes s hasznos rendőrtisztet képessek. Esen időt egyszersmint arra is fogom használni, hogy a gonosztevők nyomára jöjjek. a társalgás essel véget ért. Károly egy jából a belterületen okvetlenül oly szabatos intézkedések alkalmazandók, melyek a jelzett vtélt elérhetővé teszik, és e mellett más Államok hason intézkedéseinek is megfelelnek. Ennélfogva az állatok és nyerstermények ezen szükséges szemmel tartásának keresztülvitele u törvény czikk által állandó szemlélő bizottságokra bizatik, melyeknek szervezete és az e czélból kijelelt vasúti állomásokon végesendő működése, ugy nemkülönben a vasúti b gőzhajózási vállalatoknak ezen intézménynyel kapcsolatos, a törvény alapján kötelességükké tett teendője és kötelezettsége a következő utasítás által szabályoztatik. 1-ör. Azon vasúti ■ és gőzhajó állomásokon, melyeken ezen szabály határozványai alapján alakított állategészség-rendőri szemlélő bizottságok léteznek, vagy ahol azok a helyszínére szállíthatók és a fel- és lerakódásra alkalmas kellékekkel ellátvák, szarvasmarha továbbszállítás végett fel- és lerakható. 2-or. Az állategészség-rendőrí szemlélő bizottságok egy, az illető törvényhatóság kebeléből kiküldött közhatósági tisztviselőből és egy hatósági állatorvosból alakítandók. 3-or. A vizsgálat, illetőleg fel és lerakódás annyiszor és akkor történhetik, a mennyi-Hzer és mikor szállítmányok bejelentetnek, megjegyeztetvén, hogy az illető szemlélő bizottsági tagok a szállítmány tulajdonosa részéről eziránt mindenkor legalább 24 órával előbb értesi-tendők. 4-er. Csak olyan szarvasmarha szállítmányok vétethetnek vizsgálat alá s csak ások számára adathatik meg a felrakodási engedély, melyek az 1874. évi XX-ík törvényczíkk 17-ik i^-ban körülirt marha útlevelekkel ellátva érkeznek meg a rakodási állomáson. Marhaleveleket vagy származási egészségi bizonyítványokat a szemlélő bizottságnak kiállítani nem szabad. A marhas nyerstermények vizsgálatának megtörténte s eredménye a bizottsági tagok által az útlevél háti apján igazolandó. 5 ör. Valamennyi vasúti és gőzhajó állomáson szemlélő-bizottsági közbejövetel nélkül addig, mig az országban keleti marhavész nem uralg, szabadon fel- és lerikhatók: a) mindennemű hasznos háziállatok, beleértve a féléven aluli borjukat is — a szar-v as marha kivételével, — és állati nyers-terménv^k u. m. tökéletesen száraz bőrök, osontuk, szarvak és paták, száraz vagy besózott marha , juh-és kecskebelek,felolvasztott faggyú, zsákolt és göngyölt serte, marha- és kecskeszőr, valamint gyapjú is. Nyersterményekból vagy juhok-, kecskékből és borjukból álló- a Lajthán tuli tartományokon tuli külföldi területekre száut rakományokat azonban vészmentes országból való származásukat bizonyító hiteles okmányokkal kell ellátni; . b) hu pedig a marhavész az országban tényleg kiütött, akkor az egészseges vidékekből Bzármazó juhok, kecskék és borjuk csak oly vasúti és gőzhajó állomásokon adathatnak fel '' és rakathatnak le, melyeken a marhaszállitmá-nyok rendes vizsgálására amúgy is fennálló szemlélő-bizottságok által a szabályszerű szemle eszközöltetik jk£Z ország vészmentes helyeiről származó állatXnyerstermények vész uralgása idején Bem képezvén a vizsgálat tárgyát, szabadon szállíthatók. A vészes kerületekből származó nyerster- igen esinos szobát kapott s a rendőrigazgató naponként pár órát töltött vele, mig egyik nap rendőrtiszti okmányát azon parancscsal kapta meg, hogy hivatalát rögtön megkezdje. Becsületére meg kellett fogadni, hogy senkivel semmit nem közöl s levelet senkihez nem intéz. Daczára minden kutatásnak, Canó és Vanega nyomára nem tudtak rájönni. így mult el majdnem két hónap, midőn egyszerre egéssMexicót egy uj gyilkossági eset riasztotta fel. A gazdag Refugió földbirtokost egyik reggel halva találták szobájában. A házi orvos kijelenté, miszerint nem természetes halállal, — hanem mérgezés következtében halt meg. A gyanú fiatal éejére eseit, kit azonnal el is zártak. Eleinte ártatlannak mondá magát, később azonban beismerte, hogy egy vén Panna nevü asszonytól — "a Monterey boszorkánytól — kapta a mérgét b ő azt arra használta, hogy férjétől megszabaduljon. Az összes rendőrség talpon állt. Alig, hogy Károly az előtte oly ismert Panna nevet hallá, a rendőrigazgatót azonnal figyelmeztette, miszerint e név ugyanaz, mely a Leo-nittához irt levél alatt állt. ö rögtön meghatalmazást nyert és parancsot, hogy rögtön utazzék Mexieóba s az ottani rendőrséget mindenben segítse, másnap reggel Károly már a társas kocsiban ült s utazott Mexieóba, nem mint szökevény, — hanem mint meghatalmazott rendőrtiszt. Majdnem fél év mult el minden eredmény nélkül. Refugió neje a börtönben ült. Canó, Vanega, Panna, és Józsefnek nyomát sem találták. Tolvajok, gyilkosok semmirekelők, szemfényvesztők egy országban sem űzhetik mesterségüket oly biztosságai, mint Mexicóban. tt találtatnak egyének, kik - finomul öl- mények ellenben egyedül a ministeriumtói nyert angedély folytán s a tulajdonosok költsé gén végbevitt szemlélő-bizottsági eljárás és a törvényezikk 12-ik §-hoz adott utasításban előirt fertőtlenítés után osak »kijelölt fel- s lerakódása állomásokon rakhatók ftl. c) A b) pontsserint «közlendő kivételes vizsgálat költségei fejében a bizottsági tagoknak a szállítmány tulajdonosa által fizetendő fél vagy egéss napi díj, és esetleg fuvarköltség jár. d) Vészmentes helyről saármasó juhok, kecskék és borjuk levágott állapotban, vésses időben is, vasúti- és gőzhajó-szállításra, a hus szemléről szóló szabály«erű bizonylat felmutatása mellett, saemléló bizottsági közbejövetel nélkül is fölvehetők. 6 or. Ha a szomszédországok valamelyikének területén a keleti marhavész kiüt, a tör vényczikk 4-ik §. által elrendelt szoros határzár fennállása közben külföldi vágómarha- és nyers-termény-szállítmányoknak kizárólag vasúton vagy gőzhajón, esetről esetre külön ministeri engedély mellett való behozatalát vagy más or-czágba átvitelét, ugy nemkülönben az átviteli (transito) szállítmányok belterületen való átra-kódását illető határosatok a törvény csikk 5. G. és 7 ik §§-ban foglaltatnak. Mindezek pontos megtartása és foganatosítása a járási szolgabíró urak, illetőleg N.-Ka-nisza város tanácsa és a községi elöljáróságoktól, ugyszinte a marhatulajdonosok, marhakereskedők, és mészárosoktól figyelroestetéssel a fenti intézkedések megnem tartóira háruló bu-lyos büntetésekre, annál is inkább elváratik ; mert csakis ezek lelkiismeretes 8 erélyes teljesítése által válik lehetővé a kiszámithatlan károkat okozó keleti marhavészt, ha az a fennálló határszéli óvintézkedések ellenére is bebnrczol-tatnék, azonnal felismerni b pusztításait gyors intézkedések által megszüntetni. Zala Egerszegen, május hó 22-én. CSUTOR IMRE m. k. alispán. A sGmeghi lövölde megnyitási Qn- ( nepélye. I Felette Kelletlen tavaszunk volt. — A téli kabát úgyszólván a legutóbbi napokig elválhat-lan társunk vaia. Barátságtalan hideg lég és gorombán süvöltő északi szél tartották vissza fejlődésükben a mező növényzetét, az erdők s a rétek virágait. — S mi természetesebb, mint hogy ilyenkor az ember is nyomott kedélylyel vonja magát szobájának négy fala közé b nem sovárog ki a szabadba, ki a természet ölébe, mely máskor ez időszakban csábitólag mosolygott mindenfelül s most e régi szép szokását elvetvén s mintegy önmagához hűtlenné lett zordon e visssataszitólag komor képet vágott. Azt mondják: .a természetben nincs ugrás" én pedig azt vélem, hogy ez nem mindig absolute igaz; mert hát — kérem — csak néhány napja, hogy a télikabátban dideregtünk, ma már pedig meg a liszterfelöltőben is izzadtság gyöngyözött alá homlokunkról. Röviden szólva, meleg nyár lett egyszerre s a mosolygó derült napot örömmel használta fel városunk művelt közönsége, hogy egyetlen, kicsiny, de kedves szórakozási helyét — a lövöldét — tömegesen felkeresse. Mindenekelőtt a tisztújító közgyűlés nyittatott meg. — Érdemes elnökünk Takáts Alajos ügyvéd ur tartalmas tözködnek s laknak, hamis nevet viselnek, gazdag s előkelő rokonságban állnak s csalni iparkodnak. Bevásárlásokat tesznek oly egyéneknél, kiknek bisalmát kinyerték s a mint jól ellátták magukat, a zsákmánnyal odább állnak. Zsidók, kik uton s utczákban, régi ezüst és ruhaneműt vásárolnak, egyúttal az előkelők házait is kifürkészik, péns és más ajándék által szövetségre lépnek a cselédséggel — néhány nspra a házi vagy megvan lopva, vagy gyilkolva. Vannak ámitók, kik csak kereskedőket csalnak. Egy kösülök a kereskedőt játsza, gyönyörű lakást bérel irodával, minden látszat nagy üzlet vevőkre mutat. Egy-kettő a csimborák közül segédi szerepet játszik, mások pedig inas egyenruhát viselnek. Hölgyek — kik a vállalatban szintén részesek — jönnek kocsin, nagy bevásárlásokat tesznek s a kelmét haza szállítják. Ily módon bizalom támad, hogy czéljukat elérjék, eleinte fizetnek. Mindig több és több bankjegy jő forgalomba, a vett csikkek elzálo-gosittatnak s ha a csalók annyit összekaptak, mennyi nekik elégséges — éjjel elválnak egymástól s eltűnnek. Ezen élhetetlenek közül ismét mások, a köznép és indusok kizsákmányolásává foglalkoztak, kik bejönnek vásárolni a városokba; ha először keriilnek a hálóba, bizonyosan rászedik őket pénzeikért Mások ismét a a póstakocsikra lelnek, ha le- és felrakódnak, csomagokat lopdoxnak s hihetien ügyességgel kerítik ssákmányukat hatalmukba. Ezen szemfényvesztők és csalók mellett igen sok játékosok, játszó barlangok s rablók vannak, kik erővel betörnek a házakba s as utakat félelmessé teszik. S a rendőrség ? a rendőrség Mexicóban, csak a politikai bűnösöket bmMbm üdvftslé a lövészegylet jelenvolt tagjait s rövid visszapillantást vetett as intézet három évi működése és beléletére; különösen pedig ssj nála tát jelenté ki a felett, hogy a vi-dékbeli tagok közül as ünnepélyen senki sem jelent meg, továbbá, hogy ««ékben as egjl£ ügyei iránt tanúsított előbbi buzgó érdeklődes msjd teljesen kihalóban van. Ezután a kösgyülés elhatározta, hogy a lekössönt tisztviselői karnak működéséért jegyzőkönyvileg köszönet szavastassék s legott az uj válasstásokhoz fogott. Az egylet disselnökévé Bamasetter Vm-cze; elnökévé újból a tagok osztatlan bizalmát bíró Takáts Alajos ügyvéd nr; alelnökké S«mo-dits Károly ur, pénztárnokká Bánfi (Brucker) Alajos ur, jegyzővé pedig Strausz Lajos választattak meg. A választás további eredménye következő: I. Választmányi tagok: Dr. Arenstein József, Stuppachról Ferber József, Baumgartner Jóssef, Pintér István, Székely Gusztáv, Dorner Krétán egyszersmind lövészigazgató és Fodor Aurél; II. Lövészmesterek : Fodor Aurél, Szidnay Antal és Binder Péter urak. Eszerint a tisztikar megalakulván, a köz« gyűlés az eddigi 5 frt évi tagdijat 2 irtra szállította le s elhatározta egy úttal, hogy azon urak, kik állandóan nem tartózkodnak ugyan Sümegben, de mégis az egylet helyiségét két hétnél tovább rendszerint látogstják és nem tartoznak szorosan valamely helybeli család kötelékébe,fél tagdíj, vagyis 1 frt fizetésére legyenek kötelezve. Végül a pénztári jelentésen volt a sor. — Bánfi (Brucker) Alajos pénztárnok ur előter-jeszté, hogy az egyletnek 179 frt 56 kr. készpénz vagyon áll rendelkesésére nagyréssben az itteni takarékpénztárban gyümolcsözés végett elhelyezve« hogy — a mi sajnos — a még be nem fizetett hátralékos tagdíjak 284 frt 50 kr tekintélyes összeget tesznek ki. Nunc venimus ad fortissimum. A közgyűlés lefolyása alatt a lövöldéi kerthelyiség valóságos tündérorssággá változott át; városunk a a vidék legszebb hölgy oi fény lettek ott egyszerű, de mégis elrsgadón szép és isléses toilettekben, oly díszes koszorút képezve, mely egy nsgy városi hason természetű ünnepélynek íb becsületére válnék. A fiatalság kedvre derülve, midőn a sz.-gróti jól szervezett népzenekar rázendité a csárdást: táneznak eredt s kifogyhatlan buzgalommal folytatá azt még akkor is, mikor s nap már régesrég a hegyek mögé hanyatlott. A gyönyörű hölgy koszorúból csak emlékezet után jegyezzük fel a következők neveit: a bájos és ritka kedvességü Forster Mariska Csányból, Magyar nővérek Gógánfáról; itt helyből {¿edig Takáta Laura, Takáts Vilms, Pintér Lujza, Takáts Janka, Kecskeméty nővérek Job-bany Irma stb. stb. úrhölgyek. Az elnöki jelentésnek egy fontos részét majd tollúnkban felejtettük. — Ugyanis értésére adá a társulatnak,hogy az 1876. augusztus 6 án, Z.-Egerszegen felállítandó .Deák - szobor" javára rendezett lő- és tekeverseny után fennmaradt tiszta jövödelmet ugyan e hó 8 án Zar lamegye alispánjának, Csutor Imre urnák pos-tavevény mellett megküldötte s alispán ur ez üldözi. S minthogy minden mexioói kormányváltozásnál az elnöktől kezdve egész a városi lámpagyujtogaióig állását mindenki elveszti s uj egyének által pótoltatik, így nagyon ma- Í;yarázható, hogy leginkább csak politikai ázangók lesznek figyelve és üldözve. Ha azonban oly eset adja elő magát, hogy a rendőrség magasabb organumai veszik át az ügyet, akkor meglehetünk győződve, hogy feladatát nagyobb óvatosság s ravaszsággal sem fran-czia, sem angol rendőr nem oldja meg — mint a mexicói. A mexicói rendőrség a legtermészetesebb eszközhöz nyul — a gonosztevőt saját fegyverével veri meg. Quadalupe külvárosban állt egy magányos ház. Egy hó óta egy igen gazdag angol lakott benne inasával együtt, ki naponként a szükséges élelmiszert meghozta neki. Mindent készpénzzel fizetett, senkivel nem beszélt, a hozzá intézett kérdésre nem válassolt A házat ép oly ritkán hagyta el, mint gazdája. A legközelebbi boltban az inas gyakran váltatott 5 egész 8 ezer peeost aranyban. Rövid idő múlva az egész szomszédság tudta, hogy a házban egy milliomos lakik. Egyik este a kis ház, mint közönségesen, elhagyatva, seté-ten állt. Az őszi szél iszonyúan fujt, a lehullt leveleket a quadalupi kertből a vízbe sodorta. Mi lépjünk be a magányos házba, felmenve a lépcsőkön, egy egyszerű szobában találjuk magunkat. Egy tábori ágy, több szék, egy asz tal, papír s könyvekkel telt ssekrény van benne, a falon -pisstolvok függnek, kardok s egy rövid két csövű golyós fegyver. Epén most lépett a szobába a lak ós, utána egy inas s as asztalon levő viasagyer-tyát meggyújtván s oly állásba vágta magát, mint valami katona tisstje előtt. Az ur egy zö- össtegst a bevett nokáshos képeit, nemcsak hogy hírlapi uton nem nyugtázta, de az egyletet arra sem méltatta, hogy annak átvételéről bennünket rövid pár sorban tudóaitott. — E feltűnő ignorantiát a társufef valamennyi tagjai sajnálkozással és visszatetszéssel vették tudomásul. Sümegh, 1877. juuius 4 én. Közli: STRAUSZ LAJOS tár» j«Kjrö Helyi hirefc. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Botffy Lajos megyei aljegyzőt a zalamegyei kir. adófelügyelő mellé Il-od oszt. pénzügyi fogalmazóvá ideiglenes minőségben kinevezte. — A mai napon megtartandó tűzoltó ünnepélyre — mely felette mulattató és érdekesnek kínálkozik — újból felhívjuk a t közönség figyelmét. — K-Kanizsán a m. kir. postahivatal f. hó 15-én — nem mint előbbi számunkban közölve volt — nyittatik meg, Hófer Fer. köztisz-teletü jegyső or, mint ezúttal már egyszersmind okleveles postamester kezelése mellett. — Ezzel is hsladtunk s szívesen registráljuk a hírt főleg azok örömére, kiknek postai közlekedésük ez álul jelentékenyen megkönnyittetett. — Hittani vizsgálata polg. felső és alsó népiskoláinknak f. hó 9-én tartatott meg ftiszt. Ujlaky József pacsai plébános ur, püspöki megbisott jelenlétében. Az eredmény áltslában kielégítő volt s valamint Nith Norbert hitoktató ur, ugy a növendékek is püspöki megbisott árnak méltó elismerését vívták ki. — A török küldöttség egyik ifjú tagja, — mint halljuk — városunk egy kiváló szépségű hölgyének, hozzá intézett levelében házas-sági(?) sján latot tett. — A .Kanizsai Dalárda* ujon szervezett tagjai által a f. évi junius hó 2-ára hirdetett daleetély kedvezőtlen idő miatt f. évi jun. hó 6-án lón ''az ,egylet-kert" helyiségében középszámu intelligens közönség jelenlétében megtartva. A mi a dalestély sikerűlisegét illeti, bátran elmondhatjuk, hogy az a jelenvolt közönségnek oly élvezetdus estét szerzett, a minőt dalárdánk eddig még nem volt képes felmutatni, többek közt kiemeljük a „Faust" czimú operából kivont „Katona-kar" czimfi dalművet ét a két német szövegű négyest (quartett), melyeket a közönség többszöri tapssal fogadott, úgyannyira, hogy az első négyest ismételni kény-telenittettek. Csak azt sajnáljuk, hogy a díszes tánczkoszoru már éjféli 12 órakor szétoszlott! Mint halljuk, dalárdánk e nyári ivadban több dalestélyt fog rendezni s hisszük, hogy jövőre s közönség nagyobb számú m< gjelenésével fog méltánylásának kifejezést adui. Végül pedig elismerést érdemelnek: Rózsavölgyi Antal és Berecz Imre karmester urak, kik fáradhatatlan szorgalmuknak ez estélyen fényes jelét adtak: a tagoknak ssabatoe énekük felett pedig csak gratulálhatunk! — A nagy kanizsai felső és alső közös népiskolákban az 1876/77-ik tanévben a vizs gálatok junius hó következő napjaiban tartat nak meg: 14-én reggel az I. II. felső leány osztályban, délután Iskola-utcza I. fioaztály ; 15 én IV. fiosztály, délután III. fiosztály; 16-án reggel II. fiosztály ; 18-án reggel IV. leány osztály, mök középtermetű alak volt, széles rézvörös vonásokkal, kicsiny, vastag szemöldök alá rejtett égő szemekkel, határozott vonásokkal ar éles metszetű sjkak körül. Ezen, egészben nem kellemetlen, de szilárd akarat erőt gyanitó arcz fekete, rövidre nyírt, gondosan szétvágsz tott hajtól környezve,nem mutatott angol arczr. Nem is volt angol, valamint a szolp» sem volt inas. A gazdag angol szerepét ugyanii a hires rendőrfőnök — Liosó — játszta s biz tosa szolgált inasul. A ház se volt oly lakat lan, mint a szomszédok gondolták, mert a két hátsó szobában négy markos rendőrült, kártyázással töltvén as időt. Egy ismerős is Ült a szobában rendőrtiszti egyenruhában, okmányokat másolván — Moró Károly volt. A ház pedig úgynevezett: rendőrcsapda volt. A rendőrfőnök kérdé, hogy Reposo visszajött-e s midőn az inas igenlőleg válaszolt, mindjárt behivatta. Reposo bejött. Egy öt és fél láb magw ficzkó lépett be, pálinkaivástól felduzzadt arci. vizsla színben átmenő orr, két kicsiny szúró'' szemmel. Öltözete olyan volt, mint egy valóságos lumpé. Ezen jó Reposo egyike volt legderekabb állampolgároknak, mert senki sem mondhatta rá, hogy valami roszat tett volna természetes, hisz s ficzkó est as időt a fegJ'' házban töltötte. Jelenleg a rendőrség tiik* szolgálatában áll s as .Egérfogóhoz" tartott A rendőrfőnök éles pillantást vetett r* s röviden kérdé: mikor fogtok betörni? minden biztos? GYÚROM ANTAL (Vége köv.) délután ül. leány oeitály ; 19-én reggel II. le-ányosatály, délután Magyar-utcaa I. leányoes-tály; 20-án reggel Teleky-utcza I. fiosatály ; 21 -en reggel Teleky-utcaa I. leányoeatály, délután Petófy-utcsa I. fíontály ; 22-én reggel Pe tóíy-utcaa I. leányoeztály, délután Magyar-ut-eia I. fiosatály; 23 án reggel Iskola-utcaa I. leány osstály; 24. 25. 26-án Nói kézimunka; 20 én reggel magánviraga; 27-én reggel a IL III. IV. fi oszt. lornáasata 5 30-án A* érdemsorozat ki oszlása. A vizsgálatok reggel 8, délután pedig 2 órakor kezdődnek. Kelt Nagy Kanizsán, 1877. június 4-én. Az igazgatóság. — Kedves szolgálatot vélünk tenni, mi dún tudomásá-a juttatjuk a magas igazságügyi minis.eriumnak, miszerint a nagy kanizsai államfegyházban az időközönként hazabocsájtott fegyenczek elköhözkodésük előtt elmennek bu cáut venni tanítójukhoz, névszerint: Tersánczky József úrhoz, ki nekik „a jobb szőllőművelés, borkészités és pinczegazdái kori áaból oly annyira sikeres előadásokat tartott. Tudomásul vettük, hogy azon fegyenczek könyveket is vásároltak, hogy ezentúl még inkább megismerkedhessenek az előterjesztett belyes elvekkel. Mindegyike előjegyeztette magát szől-lőveRstőkre s mint értesültünk, Tersánczky ur által, megrendeléseket tettek a bortermő ''és a csemege fajokból. Ri t u p e r fegyenc, mint a jobb tanulók egyike, kiváló megrendelést tett az idegen fajokból is, különösen kiemelte, hogy oeki minden fajból, még a golden champonból is tartassék vissza, mert ő az azok árával nem töröaik s nem bánja, ha egy-egy ojtó ág 10 forintjába kerülend is. Czélja azon fajokkal a vidéket meglepni és megismerkedtetni. íme! mar érni kezd a jótékony intézmény gyümölcse, vajha intézkedni lehetne az iránt, hogy az államfegyházakban a szőllészet és borászat he lyes, korszerű elvei ilyenkép terjesztetnének. A jelzett körülmény, mint életrevaló példa elég indok arra, hogy at-magas ministerium ezen messzeható s jótékony intézményt szem elől ne veszitse. A szőllészet és borászat kiegészítő része lévén a nemzetgazdászatnak, majd alig kép-seU~2tő helyesebb intézkedés a helyes elvek terjeszthetéaére annál, minthogy hasonló előadatok tar.assauak országszerte minden állam fegyházban. Ilyen kép, hogy nagyszerű ered ményt lehetne feltüntetni,az kétséget nr-m szen ved és a czél az, hogy nemzet és állam jóléte biztosittasaék. A mennyire örvendünk a felém-litettekoen, aonyiban sajnálatunkat fejezzük ki a jelenben. Tersánczky JózazÍ ur egy tanfolyamotbefejezvén, továbbra működni megszűnt. Megszűnt ezzel a hely- és üdvös intézmény, meg azon jó remény, hogy ezentúl a fegyenczek azon nagjhorderejű tanításban nem részesülhetnek, mib^n bizonyára nemcaaa azok, hanem az állam is nagyon sokat vesztett. Kívánatos, hogy a hivánalmaknak oly sikeresen megfelel m képe^szakférfiút az állam a nagy-kanizsai fegyház regére teljesen megnyerni szíveskednek, meri csakis a folytonos előadasok által lehelne a különben is jobb útra térni kész hajlamot teljes érvre fejleszteni. — A nagy kanizsai kath. főgymná-sium által f. hó 8-án délután 5 órakor rendezett ének-, zene- és szavalatból álló zárünnepély a főgymnásium dísztermében közép számú hallgatóság részvéte mellett meglepő eredménynyel folyt le. Különösen kiemelendő Récsey Ede V. oezt. tanuló, ki Szentjóbi Szabó Lászlótól „Az egy ügy ü paraszt-, czimü költeményt nagy hatással s gyakorlott szabatossággal szavalta el. Érdekes volt a gyermekkar álul Weber „Kettős Euryanthe" dalműből előadott ének is. Berecz Imre és Maywald József tanár urak által előadott — zongora és harmoniumra átirt — „Adagio" Schubert F. C. mol Sonatájának kivitele — melyet nevezett uraktól már egyik nyilvános hangversenyen is hallottunk — ezúttal különösen megtette hatálát. Verdi Troubadourja, előadva az ifjúsági ének- és zenekar által, szűnni nem akaró tapssal .fogadtatott s ismételése zajos él-jenzések közt kéretett. — Érdekes volt végre főtiszt. Farkas László igazgató urnák az ifjúsághoz és a jelenvolt közönséghez intézett »árbeszéde, melyben az ünnepélyen nagy számot képviselt hölgyközönséget, mint kik a nevelés iránt érdeklődésüket tömeges megjelenésükben nyilvániták, különösen kiemelé. Mindnyájan fokozott elégültséggel távoztunk az érdekes ünnepély színhelyéről s méltán és szívből kívánjuk, hogy adjon as ég magyar hazánknak több ily jeles tanárokat, kik az ifjúság művelődésére a kötelességszerű tantárgyakon kívül is ily hathatósan, fáradhat-lan odaadással működnek közre. Élj en a tanártestület, éljen a tanuló ifjúság! - Endrödy Sándor, a fiatal költők egyik legtehetségesebb tagja, hosszabb ideig Olaszországban időzvén,Capri szigetéről megérkezett. Június 2 án este tiszteletére Balaton Füreden az „Eszterházy" vendéglőben, annak hazafias magyar érzésű bérlője Karlberger (Károlyi) Nándor ur társas eatélyt adott, melyen számosan vettünk részt s a kedélyes, vidám társa-®ág éjfél után két órakor oszlott szét. Számosan ijesztik egymást Für ed tói, hogy itt méregdrága minden az idén, daczára a rósz időjárás szülte körülményeknek, as étkezés nem drága. az .Essterhásy* vendéglőben ugyan azon árak vannak, mint p. Nagy-Kanizsán, és pedig meglehetős adagok és Ízletesek, azért jó lélekkel ajánljuk az .Essterhásy vendéglőt* mindenkinek. — Gyilkosság. Az alig vári puszta közelében f. hc 3 án egy kocsis ismeretlen tettezek által agyonlövetett, a gazgyilkosok erélyesen nyomoztatnak. — A boglári postakocsit kirablott s Füreden elfogott rabblók junius 1-én Kaposvárott rögtön bíróságilag kötél általi halálra Ítéltettek s az ítélet rajtok végre is hajtatott. — Tihanyban, junius 13 án tartatik a bérmálás, mely alkalommal Bilaton Füred és Tihany közt a .Kisfaludy'' gőzös közlekedni fog. — Rövid hirek. A konstantinápolyi örmény főpap Djeomák prelátus Budapesten van. — Jlindszenty Gedeon egri áldozár, az egy házi költészet jeles férfia, meghalt Egerben. — A magyarországi adóhivatali tisztviselők létszáma jelenleg 822 egyénből áll. — A budapesti városligeti artézi kut, melyen 8 évig dolgoztak, el készült. — Nagy-Váradon közelebb ülték meg a gór. kath. püspökség 100 évi fennállásának ünnepét. — Az Erny meggyilkoláaával vádolt Rydelt 12 évi sulyes börtönre Ítélte a legfőbb ítélőszék. — Rajnay Ödön 19 éves budapesti joghallgató amerikai párbajban főbe lőtte magát. — A rogtönbirósági eljárást egy év tarta mára Sopron megyében is életbeléptette a belügyminiszter. — Egy kolozsvári vasnti hiva talnok kézzel mozgatható velocipedet talált föl. — Gerster Etelkát a londoni olasz operaházhoz szerződtették. — A .Jornal des Debats" ismert oroszellenes irányzatú franczia lap, Oroszországból kitiltato:t. — jHáborús hirek. (Jnn. 7.) Bécsben nagy az aggodalom az iránt, hogy Ausztria-Magyarország kenyértörés esetén az erősebbel fog tartani. — A rust csuki török ütegek Gyurgyevót bombázzák. — Szerbia Nis ós Akpalanka mellett szándékozik seregeit a muszka haddal egyesíteni. — Oláhországból orosz költségen ládákba csomagolt fegyvereket szálitanak Szerbiába. — Az orosz hadsereg egészségi állapota igen rósz. — A mon-tenegróiak és törökök közt Moljat mellett csata volt, török részről 500 ember veszett el. — Az oroszok a Duna melletti városokban legközelebb kihirdetik az ostromállapotot. — (Jun. 8.) Mac Mahon négy magas állású tisztet küldött az orosz főhadiszállásra. — Ali Szaib pasa a montenegróiakat teljesen megverte. — Erzerum 114 ágyúval van ellátva, melyek közt 28 Krupp-ágyu van. — A törökök a görög határ mellett fekvő Raugone kolostort kirabolták s a barátokat megölték,. — Midőn a czár Jászvárosból elutazott, 14 ház gyuladt ki az illuminatió következtében. — Jászvárosba egy lengyel kapitány egész a czárhoz hatolt és a czár szeme előtt lett öngyilkossá. — A muszka seregben nagy a pénzhiány ; a csapatok egy hét óta pénzt sem láttak. — (Jun. 9.) Milán a tisztikarhoz intézett beszédében hangsúlyozta, hogy rövid időn be fog következni a fegyverfogás szüksége. — Az orosz hadsereg főátkelézét holnapra várják Turtukainál. — A Szerb kormány eltiltotta az élelmi szerek kivitelét. — A szultán határozottan ellene van a próféta zászlója kibontásának. — Egészen valószínűnek tartják, hogy Midhat pasa vissza fog hivatni. — A montenegróíak öt fellegvárat hódítottak meg, azokat lerombolták s az őrséget kardra hány ták. Papírszeletek. Sok nőre gyanakszanak, hogy fösti haját; pedig dehogy, mikor vette, fekete volt már aa. Ili különbség ran a káréba» és a kávénénikék társasága körött ? Ott pénzét, itt becsületét vesztheti az ember. 80k ember azért fogadja el mások véleméuyét, mert maga nem tud ítélni. Furcsa talaj az emberi kebel; jó mag riuán, de a ross annál gyakrabban kel ki benne. Ki a legboldogabb ? — kérdi egy uzsorás a paptól. — A szegéayek — felel ea. — mert övék a menyország Ugy hát mégis sok jót tettem én -már — mondja as uzsorás — aa örök boldogság réazére, mert ngyan sokat juttattam koldusbotra Egy szegény deák télben koldulván, ezt énekelt- egy fukarnak udvarában : a menyből jövök most hozzátok; a mire a fukar e szavakkal Szett* ki a szegény fázó és ébexő fiút: maradtál volna ott most nem kellene éhezned és dideregned a földön. Bizonyos vén asszony két gyertyát gyújtott a 8zt. Mihály oltárja előtt, még pedig az egyiket a sít. arcainak, — a másikat a lábnál elterülő ördögnek ellenében. Meglátva eat a lelkész, kérdi, miért tette est ? Az öreg alázatosan azt feleié: Uram, én ast hallottam, mindenütt kell jóakarót keresni, miután as ember nem tudja, hová jut Haltatok-e a kolerában, kérdi egy faltui biró a szomszéd falubeli ismerősét ? Nem haltunk mi hál'' Istennek, hát kigyeJmetek biró ur ? Ugy ám! csak láttad volna, felelt a biró, tizenötünket is vittek ki egyszerre. A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság 1877. éri május hrfvi forgalma. BEVÉTELEK. Pénztár maradvány 1677. aprilii 30-án....... Pénztár számla 14. Hitelezőnek. Betét számlának Váltó Költsön , Kötvény és váltó kamat számi Előlegexési , Bélyegillcték , Beiratási dij . Késedelmi kamat . Költség Százalék Házjövedelem a Kintlevő kamat Váltó kamat Betét kamat 3°/e illeték Adományozási , Frank betét „ Értékpapír . Betét arany „ Arany költsön kamat Értékpapír szelvény Lejegyzési dii ft. 810 45,o80 85 66,157 78 61,890 94 7,019 — 7,281 02 ■S060Í — 3 70 42Í45 127188 11171 1279)77 1903 19 »0 10 1 - KIADÁSOK : 16 Adós Pénztár számi. Betét sxárola Váltó Költsön Betét kamat „ Költség „ Kötvény és váltó kamat sr Házjövedelem számla Tiszti fisetés „ Előlegezést n 8ráxalék Betét kamat 3°J, ületék . Bélyeg illetek , Értékpapír n Arany betét „ Bánatpénz letét „ Osatalék „ Frank betét , Arany es t''rauk kamat . Pénakészlet 1877. május 3l-én összes forgalom. iiB J100 398 75,352 ! 373,478 Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1877. május 31-tÖl-junius 6 ig. — .Arany Koronáho " czimrett szállodába: Kraus M. Zág;ib. Talián J. BaJapest CbUtor J. Z Egerszeg Dr. Gréz J. Z^Egerszeg. Skublíci N. Z.-Kgers.cg Gr. Jelasics N. Zágráb. Gr Wojkffy N. Zágráb Stegedy N. Jnke. Goldsicin M. Bécg. Hauer M. Brünn. Braun L. Budapest Baumgartner I. Bécs. Hirsohl M. Bécsújhely. Mayer E. Nagy-Sieben. Steiner L Bécs. Szende J. Budapest Inkey N. 8xombathe!y. lnkey K- Körmend. Pretsinszky P. Z.-Egerszeg. Prá-ger J. Laib ach. — „Ssarvasboz" caimzett szállodába: Koffler N. Budapest. Aogolo A. Triest. Crevolo K. Triest. Jakoby Zs. Bécs. Fucks M. Kaproncza. Hol-ló.y F. Páris. Thilipp I. Dombovár. Michel E. Bécs. Sonnenwald A. Csáktornya. Latzer N. Orátz. Leitórr-dorfer I. Szegzárd. Körmendy N. Kéthely. 8segbő J. Z.-Egerweg. Scbvartx I. Béci. Erdély I. Szerdahely. Block 1. Oschopf Csajenek L. Wistek. 8turzeis N. Bécs Takács A. Sdmegh. Blit A. Poasony. Bienenfeld N. Komárom. Molnár N. Csáktornya. Samas* N. Ludbreg. Lukácy K. KottorL Polák B. Bécs Lenek Ö. Lendva. Filipovits C. Zágráb. Obweger C. Bécs. Forster F. Baja Biernfeld K Komárom. SchwarU E. Zágráb Sm>eger S. Csurgó. Apresch N. Bécsújhely. Friedman N. Dombovár. Pyllak N. Budapest Hof man N. Bécs Dávid J. Sopron. Neumann N. Szombathely. Hirschl N. Perlak. Fflrst E. Prága. 8chertz 8. Boglár. Lisziák N. Perlak. 8turm M. Z.-Egerxeg. Grossen:;nn K. Pécs Löwy G. Budapest Adler 8. Bécs. Özv. Kádas J. Budapest. Svastics N. Rajk. Hub man N. Bécs. Pratens A. Eibiswald Preisinger L. Eibiswald. Dugovits L. Csáktornya. Beamt Zs. Bécs. Kobn M. Bécs. Eisner J Triest Luaztig M. Debre-csen. Reichenthál 8. Győr. Weiss. L. Bécs. Leopold J. Orsova. Schmidt N Póla. — ,0 rosil ánh 01'' caimzett szállodába : Krenn M. Grátz. Ebenspanger K. N.-8zt.-Mihály. Herz F. Budapest Pollak A Pozsony. Honig J. Budapest. Kohc L. Sissek. Klener J. Salatina. Schub Gy. Pinkafő. Reichenfeld I Veszprém. Ehrenfest A. Bécs. Schertz A. Székesfehérvár. Martinkovics A. Bécs. Csonka F. Budapest Krauts A. Marczali. Grünb.um H. Bécs. Klamholz A. Póla. 8acherlos M. A. Lendva. Blau J A. Lendva. Morgenstern J. Gyór. Sebastian I. Budapest Kobn E. Keszthely. Kratochwill J. Ba-bocsa. Milhoffer E. Budapest Goldstein E. Zágráb. Hoffmann K. Kaposvár. Waldstein E. Budapest Neubaus J. Pettau. Auer F. Grátz. Ernst A. Bécs. Horváth J. Kaposvár. Kohn L Z.-Egersreg. Stoluer N. Söjtör. Veiss J. Saombathely. Lang A Zágráb. G&tb-ner L. Zágráb. Krauts 8. Marczali. 8 te in er E. Prága. Leneky Th. Grátz. Bettlheim 8. Bécs. Wallner T. Kaproncza. Popovica S. Fiume Giorgo A. Velencze. Stern I. Kaposvár. Kohn J. Hambarg. Berger 8- Budapest Hoffer J. Bécsújhely. Müller Zs. QráU. 1877. Szerkesztői Qzenet 2368 8z. Keszthely. As epét válasznak nea adhatunk tért, különben is bevárjak a ikönyv Uli es közlését 2869. V. Megké—tt, mMSbb közöljük a szép költeményt Placzl árak Hivatalosan jegyzett piacsiárak Nagy-Kaniasavároa pkcsbistoai könyvéből: 1877. évi junius hé 6-án. Busa legjobb tuly 39, ''/, hektoliterkint, 100 kilogramm szerint: 14 Ért — kr., középszert suly 38, 13 ért 50 kr. — Kétnem legjobb suly —, — frt — kr. középnerfi suly —, — frt — kr. Rozs legjobb suly 36,11 frt — kr., középszert suly 34,10 frt 20 kr.— Árpa ¡•¿jobb suly 32, 7 frt 70 kr„ középszert suly SO, 7 frt — kr. — Zab legjobb suly 20, 1 frt, 70 kr középszert suly 18, 1 frt 60 kr. — Kukoricza (tengeri) 9 frt — kr. — Burgonya 3 frt 40 kr. — 8in-liszt 28 írt — kr., ssemlyeliszt 26 frt — kr., kenyér-lisst fehér 20 frt — kr., fekete 17 frt — kr. — Rizs 26 frt — kr. — Buza-dara 80 frt —. Árpa-káaa 34 frt — kr. — Borsó 30 frt — kr. — Leocae 30 frt — kr. — Bab 10 frt — kr. — Köles-kása 18 frt — Savanyú-káposzta 16 frt — kr. - Savanyu-répa 12 frt — kr. Széna kötött legjobb 3 frt 60 kr., középszert — frt — kr.; széna kötetlen legiobb 2 frt »0 kr., középszert — frt — kr. — Kötött- vagy ágy-szalma legjobb 51 frt 20 kr., — középszert 2 frt — kr szalma takarmánynak való legjobb 1 frt 80 kr. középszert — frt — kr., ssalma alomnak való legjobb — frt — kr., kösépszerQ 1 frt 50 kr. — Uj-bor hectoliterkint 7 frt 50 kr. Ó-bor 11 frt — kr. — 1 liter pálinka 50 kr. — 1 liter eczet 8 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter bosszú hasábokban, keiesztrakássál — frt — kr, keresstrakás nélkül 3 frt 50 kr. — Cserfa keresztrakással — frt — kr., keresztrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa keresstrakással — frt — kr., keresstrakás nélkül 2 frt 80 kr. — Kószén a bányából 100 kilogrammkint 70 kr. — Lámpaolaj, repczéból, egy kilogrammkint 60 kr. — Stearingyertya l frt — kr. Fagyugyertya öntött 68 kr., mártott 72 kr. — 8zappan 42 kr. — Nyers fagygyu 34 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm sserint 50 kr. — Borjúhús 54 kr. Sertéshús 60 kr. — Szalonna 80 kr.— Disznózsír 92 kr. — Marbaasir 1 frt 20 kr. — Köménymag 66 kr. — Vöröshagyma 20 kr, — Fog-hagyma 40- kr. — F5tt só 16 kr., k6-só 14 kr. — Bors 1 frt 30 kr. - Paprika 85 kr. — Csukor 68 kr Kiadta: (P. h.) M a n i n g e r, __V. aljegy5. Ertek es váltéfoiyam junius 8. 0l% metaliques 60 95; D/, uem» kőloaöű 66.30; 1860-ki álladalmi koloeön 110.40; bank-róeav. 776 — ; hitelintéaoti réatvények 143 40 ; Londou 125 20; mitgyar földtehermeniéai kötvény 73 75; temeavári földtehermentéai kötvény 72.50 ; soproni földtehermentéai kötvény 72 — ; horvát-alavoo földtehermentéai kötvénv 83.50; eaüat 110.80 ; ca. kir. arany 5 96 ''; Napoloond''or 10.02 ; arany jár. 72.50 ; márka 61.50. V a n d. suti menetre Érvényéé májat 15-tól 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint, indul Kaiiisnárói Vonat hova: ssám üra Perc. Idő 202 204 48 reggel 30 délut. reggel déiut. estve reggel 6 30 8 11 48 estve 3 38 délut. 4 50 reggel 2 47 délut. 205 Essék, Mohács,Dombovár s Fiúméba 4 215 . 2 212 Buda-Pestre........4 58 ...........2 31:s Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 301 „ ......... 315 8opronyba ........ 203 Triesstbe és Pragerhofon keresztül Qrácx ¿a Bécsbe ...... 201 Triesztbe és Prágerhofon keresstül Grácz és Bécsbe ...... Erkesik Kauixsara honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délut. 206 , , . 1111 estve 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 201 „ ........2 5 délut. 211 „ ......... 9 44 estve 314 Bécsből (8«ombatb. Bécs-Ujhely)fel5l 10 27 estve 3U2 „ „ . • 4 5 reggel 316 Sopronyból ........11 53 délel. »14 Bécsből Grácz, Marburg, Pragerbof felől ......... 4 12 reggel. 202 Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragerbof felől.........1 21 délut. 204 Trieszt- és Villacbból Prágerhof felől 11 — estve. Marburgba oaatlakozás Villaeh és Francesiestbe . . _ . Fiancesfestból. 10-tfl 16-if 1877. I Hó- és heti- 1 Kath. és prot. Görög » nap naptár naptár utj 23. Áz eltévedt juhról. Lukács XV. lÔ Vasárat G. 3. Marg. 19 B. S The. n 11 Hétfő Barnabás 30 Isacius ''JHf 12 Kedd Basil 31 Hermia » 13 8zerda P. Antal 1 ó junius » 14 CsütOrtOk Vazul P. 2 Niceph. m 15 Péntek Vida M. 8 Lucián m 16 Szombat R. Ferencs 4 Metrof. át Felelős szerkesztő : Bátorfl LajtS. Nyllttér. ) Nyilvános kaszőnet Igen tisztelt Hirachler Testvérek, alsó-domborúi des^ca- ét épfiletfa kereakedő arak — aa alsé-vidoveezi tűzkárotultaknak 200 darab épületfát ajándékozni kegyesek voltak, — ebbeli nemes szivft tettükért aa Aleó-Vidoveca k&zség elöljárósága — aa illető károsultak nevében — ezennel forró kCestae-tét nyilvánítja. Alsé-Vidoveca, 1877. évi junius 7-én. Az elöljáróság megbiaásából: PICHLER IMRE, k&sségi jegyző. I villái a E rovat alatt kOalOttért felelősséget nei Beerk. Somogymegye Nemea-Vid mezőváros határában egy 500 boldaa tagoaitott birtok, hozzá tartozó kellő gasdaaági épületek, iakház, korcsma regale,malomé® váaáijog, mégis több wellértelekkel f. évi junius bó 10 és 11-én szabad késből parcellákban a belyaaiaén eladatni és kihasilatni fog. Egyik tulajdonos és megbisott: Y: B. (381 3-3) Legujabb orosz-íőrök csaíatérképek. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8 — ) kaphatók: Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás színezettel ára 60 kr, postán szétküldve 65 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr: postán szétküldve 45 kr. Handtke : Generalkarte des schwarzen Meeres mit den Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétkíildve 95 kr. General-Übersichts-Karte des gesammten Russisch-türkischen Kriegsschauplatzes in Europa und Asien, nebst Rumänien, Serbien und Montenegro, dann Griechenland und den angrenzenden Gebieten von Österreich-Ungarn, finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szét- küldve 45 kr. General-Übersichts-Karte des gesammten russisch-türkischen Kriegsschauplatzes im Kaukasus, finom papiron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szétküldve 30 kr. Továbbá: Gyönyörűen kiállítót rom. kath. imakönvvek irta: Beke Krlatéf. plébános. Minden hazai könyvkcrenkedéshen kapható : Mennyei Maanáskert. S-rétü, fttzve 1 frt. Fél borben, tokban 1 frt 2(1 kr. Kgfsz bőrben, tokban firiba^aranymetszéssel 1 frt. «r. Ktfesz bor, aranymetszés, csat t-s kereszttel 2 frt. so kr. Zcrgebörben, csat es diszitésSel 4 frt. Finomabban készítve (i frt. Selyem- v. bársony kötés aranymetszéssel díszítve 8 — 10 frt Mennyel líanaáskert, ) "finom papírra nyomva, 12-rétu. hat kitiuiú Üdvösség svéaye, > aczélmetszetO képpel. Sziunj-nnatn i-zim-Biztos lelki veier, ) lappal. Negyedik kiadás. Ára fiizw 1 trt. Fél bőrben, tokban 1 frt. 20 "kr. Egrsz Ixlr, finom aranymetszés és tokban 1 frt. so kr Arzél kereszt t-s csattál 2 frt. 80 kr. Zergebor díszítéssel ''ó frt. 40 kr. Finomabb kiállítással 5—6 frt. Selvem- vagy bársonykotés diszitménynyel 6—H frt. Mennyel Mannáskert. 32-rétü, temenlek képpel díszitv». papirkotés, tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr. Aczéí kereszt, csattal 1 frt. Zergebőr, díszesen 1 frt. 50 kr. Selyem-bársony diszitménynyel 2 frt. 50 kr. Egyházi éaekköiy. kötve 6u kr. HoMokkoaáreal emlény. kötve 4<> kr. Kis Rózsáskert, kötve 30 kr., aranymetszéssel 50 kr., keresztel <> kr. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, diiplán enyvezett . . . 3,10, 1 , fél minister.......4 „ 20 „ 1 „ egész minister . . . . 8 —9 , — , 100 nag}- negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Feltűnő olesóságu mon ogramm-le vélpapirok feeriték&al. 20 levélpapír 20botiték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példány díszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. Birtokeladási hirdetés. mtutmttxuttmttttttm f^k ''TYUVT v5s'' *** villanyos ójeny, melyet inni vagy be-UZiV^ll" lélegzeni lehet, elősegíti az étvágyat, eméaztéet és alváat, az arcznak egéazaégea azint ad a vér tisztítása és az idegek erőaitéae által, toég a legüdültebb bajoknál is. különösen ajánlható mell , a«iv-, idegbaj (gyengeség) éa görvélyben aten-vedőknek. Ára 6 üvegnek 4 frt. o. 6., 12 üveg 6 frt 50> kr., cao-n.Hgwláa nem azámitutik. Használati utaaitk: tngyen. Raktárno-kok kerestetnek. Dr. Burckhardt, gyógyszerész. (Greli & Radlauer) ''(384 1 --) t Berlin, W., Wilhelmstrasse 84. mmmmm ttixuttutxtt 3B5. axárn 1877. Árlejtési hirdetmény. A porsony- ▼araadi álla mii tnn levő 243. n/áma niura-saerdabelyi Murahid kijavítás i a najrytnéltiM-u közmunka és kr,rlekdé«i miuiiteria» folvó évi upril havi 2.í67. numu rragaa rendeletével 5010 frt 70 krnyi PDxedélyestetftt. Eten hid kijavitá»i munka bito«itáa t«kÍDtetéből alölirt hivatal irodájában folyó 1877 évi junius h«''. 18-án reggeli J0 órakor egy ujabb, esti pán iráíbeíi ajánlatok elfocadáj nn-Hetti nyilvános árlejtó« fog tartatni As írásbeli ajánlatok 1877. évi janin« h* 18-án reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben at ajánlattevő neve, lakáaa ét polgári állas* pontosan kiteendő ; továbbá »iámmal ós aioval kiírandó azon aaáztóli elengedés, melyért ezen mnnkái-itokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy a köHsegvelóat és tervet betekintette s hogy akQ-lönl-ges feltételek tartalmát ismeri, ezeket elfogadja. Az ajánlatokhoz a vállalati összeg lC°/0-je késapónzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A m{¡szerelvények és különleges feltét-lek alólír bivatsl irodájában a szokott hivatalos ¿rákban megtekinthetők. Zala-Egersz»''gen, 1877. évi junius hó 1-én. Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. ttttttttttttt tttttttntttt (9- Z) buicol CO < cc cd KI •O km rsi —. r • > CJ. • ZD UJ QŰ Lü C/5 oc Lü >jJ X- m OOOOOOOOOOJ o A hölgyvilág q /Sállal mint f e 1U lm n I b a 11 a n A ^ bőr-azépitósrer A V elismertetett a hivatalosan V Q megvizsgált ár tal m a 11 a n, Q fl valódi A o RAVmiNTEo 0.0 ^^ * j<0 o: : ío o - Wrm - o osí Wmj nm S-l 0-C0 T Ezen viláflhiri azepitóizer ü pillanat alatt a legszebb, leg Á termeszetesb Ifja areztzint T idézi elő. a Mrt fehéríti, frls-0 siti és flooaltja, a lég beha Q taaaltól v edeln ezl, eltávo- V lit legrövidebb idő alatt szep- v lőt, májfoltokat, orrvörftssé-Q get s a bőr minden tisztá- Otalanságait s a rizsport, valamint minden keudósőszert A fölöslegessé tesz. 0 Nagy-Kanizsán kapható valódi minőségben : 0 Práger ur gyógjsrertárt rában. 0 Vidéki megrendeléseket i pontosan teljesít (3ö''2 3—)V 0 Ncbwarx Henrik, Q "•»Budapest, M^ria Valéria-ntcz ¡Hirdetés! A nemzetközi árotárlat Bécsben felosrlás végett a következő árutömegeket bocsát áru- a mesés olcsón, csak 5 frt 65 ltr^rt o. ngymint: 1 különösen jól járó időpou- f 1 zenehangszert, meiyen tos ót át, aranyozott láncz- J bárki is & legazebb daraborzai, a jól járásért kezesség vál- '' kat képes játaaani. L1 tátik. 2 valódi japáni virágedényt, a legfinomabb festéssel, bármely terem disziteseQI szolgálhat. 1 pompás fényképalbumot, ar«nynyal gazdagon digzitve. 1 pár diszes keleti komót-ciipH elnyűhetetlen talpbőrrel, nők ét nrafc »zámára. 1 azép asztali esongetyfit, a legjobb uj aranyból 1 teljes japáni dohányió készletet, mely mindent tir-tal maz, a mire csak egy dohányzónak gzQksége van. 2 kis olajfestményt, hir-neves mesterek m&veinek másolata, diszes keretekben. Mind aa itt felsorolt 38 1 teljes ki jiorcteliio-''•fitékít 6 személyre, ki váhképen ajándéknak igen alkalmat. 2j ellemfejet, egy egészen aj ren Ikivűl eredeti tréfa. 1 diszes V ie t o r ia-s ét á nr-kosárkát, dusszinezetü mdhimzéssttL 6 kitflnó csász kir. szab. evőkanalat. 6 kit<tii6 ctász. kir. szab. k á-véskanalat. 6 japán csészét, kiváló minóségQt. 6 darab dr. Dupont-íéle egéaz-ségi szappant Ösazrwn 38 drb. a legjobb kivitelben csak tárgy flV 5 Tri 65 kr. Cziai: Nemzetközi árutariat, Bécsben, Bnrgring 3. (368 4-10) Vidéki megrendelések utánvét mell-U pontosan eszközöltetnek iefyztt. Miután a tárlat rövid időn foloszlik. a vidéki megrendelések beküldését mii.él hamarabb kérjük- Tárcsái fürdő. Trcsa a magyar-osztrák stájer határ közelében. Vas-megyében fekszik, öt órányi távolságban Szombathely magyar nyugati vasúti állomástól Vasat tartalmazó forrásai és fürdője kitünó hatásúak, különösen a vérszegénységből származó minden betegségek, idegrendszer zavar nóknél és férfiaknál, a légzési és emésztési szervek idült hurutja stb. A fürdő orvosa: Dr. T h o m a g. Május 21-tói juniu9 15 ig és augustus 1 tói szeptember 15 ig leszállított árnál. Az idény megnyílik május 21 én. (357 4—6) A fürdői felügyelőség. Főnyeremény 375,000 mark uj német birodalmi érték. J Szerencse- e l e n t é s. A nyereményekért a kormány részéről kezeskedtetlk. Klsó hutás: 13. •• 14. janin. Felhívás, a hamburgi kormány részéről kezesked- tetett (352 II. 5-6) nagy pénz-lotteriából eredő nvereiiiéiivekbeni rélvevé«ri\ melvnél 7 millió 470,000 birod. mark biztosan nyerendő. Eaen caóltzerüen szervezett péna-lotteriának, tervarerüleg csak 79.500 sorsjegyre alapitolt nyeremények küvetkez.''-k : 1 ny»»-reménv esb^tőleír 375 000 birod mark. kQlftnle* 250.000, 125 000. 80,000. 60 0»0, 50,0o0, 4«.000. 36,000 ; 4-srer 30 000, •''< 25 000 4-srer 20,000. ^8-Kr.or 15.000. 12 000 eg 10,000. 23-tor 8000. é 6000 56-»7or 5000 éa 4000 2<wi-87or 2500, 2400. és 2000, 4l5-97ör 1500,1200, s Imo 13 8»»>r 500. 300 250, 2;x>61-»zer 2oo. 150,138, 124 < t 120, 14«.H9->< r 94. 67 55, 50, 40 és 20 birod markr mely nyeremények néhány bo alatt 7 osztályban biztosan elvállnak Az első nyeremén\húzás hatóságilag f, é. junius hó 13. és 14-re állapíttatva.n m»''e és ára egy egósz eredíti aoraje^ynek caak 3 frt 40 kr. . tél r - 1 - ''0 . „ negyed „ , „ — . 85 , a kornáiy részéről kezeskedtetett eredeti sortjegyek (nem tiltott Ígérvények) a vételárnak bemeatasea, készpénzben! vagy postautalvány utjánl beküldése mellett általam még a legtávolabbi vidékekre is beküldetnek. Minden megrendelő az ere-leti sorsjegygyei együtt egv, a kormányczimmel ellátott játszóK-rvet Ingyen, a huxás ntán p^dig hivatali)« nyereménykimutatást kap. A nyeremények kifizetése általam közvetlen és szerény titoktartás mellett intéztetik el. Megrendelések akár postautalvány, akár készpénz bérmentve beküldése, akár pedig ajánlott levélbeni átszármaztatása mellett eszközölhetők. Megrendelésekkel mindenki teljes bizalommal fur. dúlhat Sámuel Heckseher sen. bank- és váltó-üzletéhez Hambnrgban. DREHER ANTAL kőbányai sörraktárában Na^y-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sörház-utcza) Unger-féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (34(j 15_) MATTON ''S jvatui OFNER Königs-Bitterwasser SatUrllches BITTERWASSER fü "f »!"«» W kaMtacUe Staklrerkal. Ü«- rr..ltirrair. ^raaklirlt« obnr Irgend welch« «Mo Nwhwlrkon, aaek bei Ihjerrn Cebraueii MATT0HI & WILLE, x« esterr. Hoflieferaaten mts« 4» « nr^ijt« ofetr ktumh^eelka. BndapeHt, Dorotheagaaae 6. KAISER- (Sei pirgatff) •in mild»aflö«Ddr. MitUl b«i UkitooIUr Slnklrerh^tnag t^ck dut»t- Tmtm__.i0 ■ H*0-'' und D^nnknmUieit«. KaUerqu^iie m Fl»ch<«n » LiUr Etwnmtn«r»lBM>or xu Hi4ixn acd Umchiifi«n. ElMnmoorUairr (flttwigtr Moorextr»ct). ElKnmooM.1. (trockencr MoorexlracH. __B^uetn« und bexigUch ihre. Erfolß». die FruuratbadM SKattoui & go., l l s^baiu. Sranjfiiößab (MHa)> Carrowchriflfn nBd Brochftr«n jrUi». KifderU««: WIEX, luiailiuttnäK 5 l TtcbUtka 14 tMfOt» »a all« crWn MiMialwLMr-Haa«U«a«»a dl L , W^dits József kiadó-, Up- ói nyomdatulajdonos fcyorssajto nyomaaa, Na«y-K^?^ a budai, valamint minden bel- éf kalfttlili ki»8orUTÍ«(«k kör.Ml logturlnlom• dúsnbbnak van eljxmcrvo ; Cnjhe iro miatt podijj kUlöníiBcn ajánlható mint logkt>llomi>8ebb, leghatásosabb keserűvíz, mely hatás előidézésére az egyéb keserftvlzeknél szokásos adagoknak csak felét igényli. Nagybani lerakat: K o b e d b e r g J « n o b és W e I í a c h Józsefnél Na^y-Kanizsán, kapható továbbá minden gy^gy-tárbansfüHzerkerebkedósbtín s a forrásIgftZgatÓNÓgliál Bpesten. NÁGY-KÁNIZ8A, 187?. Jwrfus 14-én. Tizenhatodik évfolyam. füi — - EHtattel ár:0 -í egáss évre. . 8 frt. I tti évre ..4,\| negyed érre . 2 „ 10 Ar. IH ¿altial iW IllfVW 6 hasábos petitsorban 7, máaodsxor 6s mindé« ¡1 további sorért 5 kr. KYIL.TTÉRBEN •oroakint 10 krért j\| tétnek fel. Kinritirí illeték minden egyea hirdetésért külön 30 kr. fiaetendS lAItp J ;iin«ii szellemi illet 5 kGileuéayek s airork eéstSbtfe, anyagi rfesét tll«t£ kőilemány ek padig s kiad¿hoc b&BMntrp intáModQk: NAGY-KáW&A tOlön f elóbb: -BOMOG ÖZLON lU''rraenteUen levelek caak rrmert munkatár saktól fogadtatnak ol ) Kéairatok tíihi nem f A kfildsfcnek. * ----------- N.-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „iu-kanizsai kereskedelmi 8 iparbank41, a „it-kanlzsal takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kanizaai kisded- nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsal kfilválasxtmánya" a több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiflt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen; májas 7-én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvéből a kővetkezőket közlik velünk: Nagy-Kanizsán, az 1877-ik évi aug. hóban megtartandó gabona- és borvásár létesítésére a rendező bizottság kiküldéséről Árvay István ügyvezető elnök előterjeszti, hogy az 1876. évi november 6-án tartott közgyűlés hozott végzésével Nagy-Kanizsán, az 1877. évi augutztus hóban gabona- és borvásár megtartását elhatározván s amnlt évi tapasztalatok eredménye szerint netán szükségesnek, vagy czélszerünek látszó módosítások iránt vélemény és javaslattételre Nedeczby Jenő borászati és Báán Kálmán földmivelési és szakosztályi elnök urakat felkérvén, az előbbitől az eladásra kiállított palaczkborok megjelölése s a kóstolási dij iránt a javaslat be is terjesztetett. Nedeczky Jenő borászati szakosztályi elnök ur által a mólt évi borvásáron nyert tapasztalatai alapján tett helyesen indokolt és a mutatkozott hiányok s megszüntetésére czélszerünek talált javaslat elfogadtatván, a közgyűlés az 1876. évi april 8-án Nagy-Kanizsán tartott rendkívüli közgyűlés 45/4 9. 1876. sz. útit §s jani«8 24-én ngyanott tartott rendkívüli közgyűlés 79. sz. alatt hozott végzésével megállapított borvásári szabályokhoz pótlólag elhatározza, miszerint a borvásáron az eladásra kiállított mustra-borok minősége, mennyisége, az eladónak neve, a borok fekhelye és ára körülményes kitüntetésével jegyzékbe vetessenek és ezen jegyzék kellő száma példányokban kinyomva, a borvásáron megjelenők között kiosztassanak, hogy a vásárolni kívánó a jegyzékből az ő kívánalmainak megfelelő borból kosto- lót kérhessen s ez az e czélra felállított felügyelőség által kiszolgáltathassék. — Továbbá elhatároztatott, hogy a borok kóstolása csak a dij lefizetése mellett engedtetik meg s hogy a poharankinti borkóstolás diját a rendező bizottság határozza meg. Ily módosítás mellett a nagy-kanizsai gabona- és borvásárnak a fenntebb hivatkozott végzésekkel megállapított szabályok szerint leendő rendezésével és megtartásával az 1876-ik évi junius 24 én Nagy-Kanizsán tartott közgyűlés 80. számú végzésével kiküldött bizottság ezennel megbizatik s Glavina Lajos egyesületi és bizottsági elnök ur fel kéretik, hogy mindenkor kitünte tett hazafias ügybuzgalmával s erélyével ezen ügyet felkarolva, a mult évi sikeres eredményhez vezetni szíveskedjék. A Nagy-Kanizsán 1878. évi május hóban tartandó tenyész^állatkiállitás és vásár rendezésére bizottság kiküldéséről ügyvezető elnök ur előadja, hogy az 1877. évi márczius 4-iki közgyűlés 19 — 877. számú végzésével Nagy-Kanizsán 1878-ik évi május hóban az egyesület vezetése alatt jutalmazással egybekötött teny ész- állat kiállítás s ugyanakkor teny ész-állat vásár rendezése dhatá<0latv4a, a- HkekAbi részietek megállapításával a földmivelési és állattenyésztési szakosztály elnöke a kinevezett bizottság közreműködésével megbízatott, mely bizottságtól azonban a jelentés be nem érkezvén, szükségesnek látja, hogy a czél sikeres elérése végett idejekorán kellő intézkedések tétessenek. A közgyűlés a megyei állattenyésztés emelésére nagy horderővel bíró ezen közhasznú vállalata sikeres eredményhez juttatása végett egyértelmüleg nyilvánult szi- lárd bizalmát inét Giavina Lajos egyesü-1 ieti elnök úrban Myczvén, tisztelettel felkérni és megbízni elhatározza, hogy a közjó előmozdítására mindenkor áldozatkész hazafiságával ezen ügyet is bölcs és tapasztalat-dús vezetése alá vévén, mint az 1878. évi május hóban megtartandó n.-kanizsai te-nyész-állatkiállitás tenyész-állatvásár rendezésére felkért és megválasztott bizottsági elnök a folyó 1877-ik évi márcz. 4-ki közgyűlés 19—1877. sz. a. hozott végzése értelmében a kiállítás és vásár létesítése végett minden körülményekre kiterjesztett teljes tervezetet a földmivelési és állattenyésztési szakosztály és elnöke, ugy az egylet tagjai közül kiküldött bizottzág és Nagy-Kanizsaváros általa kinevezendő ügybuzgó polgáraiból alakítandó bizottság közreműködése mellett megállapítani s azt megerősítés, ugy a szükséges költségek utalványozása végett legkésőbb az augusztusi gyüjésre beterjeszteni szíveskedjék. Az 1877. évfolyamában Csáktornyán, esetleg Keszthelyen tartandó gyümölcs és szőllőküllitásról Árvay István úgyvezető elnök ur előadja, hogy az egyesület határozata szerint, a megye különböző vidékein felváltva évankmt megtartandó gyümölcs-, és borkiállítás a gyümölcstermésre kedvezőtlen évek miatt hosszabb idő óta meg nem tartathatván, minthogy a folyó évben kedvező kilátás mutatkozik, felkéri a közgyűlést, az érintett kiállítás előmunkálatai iránt a kellé intézkedéseket megtenni. Ügyvezető elnök ur előterjesztése közhelyesléssel fogadtatván, a közgyűlés ezennel elhatározza, hogy a folyó 1877. évben és pedig ha a gyümölcs- és szőllőtermés a kiállítás sikeres megtarthatását remélleni engedik, Csáktornyán, vagy a körülményekhez képest Keszthelyen, a már megállapított szabályok és módozatok szerint, a gyümölcs - és szóllőkiállitás megtartassék; — világosan megérintvén, hogy ha és a menynyiben a jelzett körülményeknél fogva a folyó évben Csáktornyán, a gyümölcs- és szóllőkiállitás nem tartathatnék meg, a legköze lebbi alkalmas évben fog az ott megtartatni Thassy Lajos egyesületi pénztárnok ur az 1877. évre a költségvetés tervezetét beterjesztvén, annak alapján a zalamegyei gazdasági egyesület költségvetése az 1877. évre következőkép állapíttatott meg: 1-ör titkár évi fizetése .... 500 frt 2-or ugyanannak irodai szükségleteire és posta-kiadásokra évi átalány.......100 „ 3-or pénztárnok fizetése . . . 200 „ 4-er szaklapokra és könyvekre . . 80 , 5-ör nyomtatványokra ¿3 az egylet közlönyére...... 200 . 6-or a számadáshoz szükséglendő napló, főkönyv s egyéb kimutatások nyomtatványai beszerzésére .......50 , 7-er a kertészeti szakosztály évi megállapított költségvetése . 575 . Az 1. 2. 3. tétel alatti rendes kiadásoknak évnegyedes részletekben, — a 4. 5. 6. alattiaknak a felmerülő szükséghez képest — a 7. alattinak az illető szakosztály szükséglete szerint elnökének utalványára a pénztárból leendő kifizetésére pénztárnok ur a végzés kiadásával utasittatik. Pénztárnok ur által rendkívüli kiadások czimén a borászati szakosztály részére 200 frt, szőllőmivesek jutalmazására 200 frt, a selymészeti szakosztály részére 200 TÁRCZA Álmodjál ... Álmodjál édesen Kedve* kii angyalon, Mosolygó «serelem Ringasson ¿Imádon Stfim U majd álmodik, Keblem hiss éj«5tét . . . Csupán egy kis világ Deríti rejtek. S e kisded fénviugár, Mely vínrasat éjemen; Saemednek csillag» Imádott kedvesem I SZIKLAI JÁNOS. A Monterey boszorkány. (Uliesn; Gy. után.) (Vége.) — Oh Seunór 1 — felelt Repoeo — hogy minden biztos-e ? Én szorosan ragaszkodom as ön parancsához. Midőn Migael Károly nr Vane-gát felismerte, még as este felkerestem azt a korcsmát, hol mindaa éjjel 2—3 óráig reggel tartóakodik. Mondtam neki, hogy szeretnék valamit szeretni, nemsokára barátja lettem s megtudtam, hogy ó Canóval s ennek nejével, egy vén Panna nevű assaonynál lakik, kinek Jóska nevű fia, szinte velük tart Eleinte Vanega nem bizott bennem, később azonban, mi-dón meggyőződött, hogy csakugyan tíz évig öltem, kivakkantotta, miszerint 6, Canó és Jóska legközelebbi napon egy kereskedőnél fognak betörni; én e házra tettem őket figyelmessé. A ficzkók érték mesterségüket, először tuda-kolódsn&k s midőn az egész szomszédság eróni té, hogy itt egy gazdag angol lakik, kinek egész szolgaszemélyzete csupán egy inssból áll, — csak ekkor egyeztek bele. Ma éjjel itt befognak törni. — Jó — mondá a rendőrfőnök, anélk&l, hogy egy izma elváltozott volna; —s Panna lakása czime? — Itt van Sennor. Calle perdiva N. 4. — Jó van ; jutahnad 100 pesos, holnap kifog fizettetni. Repoeo el távozott. A rendőrfőnök most csengetett s rögtön négy rendőrkatona jött be Moró Károly lyals feszült figyelemmel hallgatták úttartásait. Tizenegy óra felé Canó, Vanega, Jóska és Repoeo a kis ház előtt áldogáltak. Borzasztó éj volt; a szói süvöltése mindig inkább erő* sebb lón. — Ez az a ház? — kérdé Vanega. — Igen — válaszolt Repoeo. — Nem is bánom, mert ugyan fásom is ám s a szél ugy metszi arczcmat, hogy szemeim csak ugy könnyesnek, — susógá Jóska. • — As igaz — dünnyögé Canó — hideg van, azonban jobb időt nem is választhattunk. — A dologhoz igen; — viszonzá Repoeo. — Egész kényelemmel láthatunk a munkához, mintha otthon volnánk, ily időben nem kell félni, hogy zajt csinálunk. — Ideg van késetek és mordinytok ? — kérdé Vanega. — Minden készen van. — Jöjjetek, — mondá Repoeo, — én itt jártas vagyok, majd utmutató lessek. Ebben a pillanatban állt a rendőrfőnök Moró Károly és négy rendőrrel egy setét ablakban, nézvén a zsiványokat Reposo minden ról gondoskodott, ügyesen felnyitá a kaput s as egéss társaság a folyosón rolt. Reposo itt maradt őrül s midőn Canó és Jóska meggyőződtek, hogy a házban semmi zaj nincs, Va nega egy üvegmetsző gyémánttal köralaku vágást tett az ablaktáblán s már előre elké-saitett ragasztékot nyomott az üveglapra, ennek segélyével a kimetszett résst kivette, s egy nagy köralaku nyílás mutatkozott. Ekkor Jóska kezével benyalt a nyíláson, megkereste as ablakrekesst, lassan elforditá s as ab-lafc kinyílt. Erre Vanega óvatosan belépett az ablakon, Canó kivette. Jóska éppen utánok akart hágni, midőn egy elnyomott kiáltás és egy tompa zuhanás megállitá őt. Hirtelen a kimenet felé tartott s örült, midőn Reposot as ajtónál látta állni. - Mi baj? - kérdé ez. — Nem jól érzem magamat, — mondá Jóska,— egy félig elfojtott kiáltást b tompa zuhanást hallottam. Ezen pillanatban felnyílt egy mellékajtó, azon as angol állítólagos szolgája lépett ki egyik kesében pisztolyt, másikban egy lámpát tartva. Jóska nem veszté el lélekjelenlétét, hanem gyorsan felhúzta pisztolyát s elsütötte. A biztos a padlóra rogyott, de ekkor már Reposo Jóskát megragadta s a földöt nyomta. A lövés megtette a magi hatását — kevés perez múlva a folyosó tele volt rendőrökkel, kik a ház körül rejtőztek. Egy órára rá Cané, Vanega s Jóska arős fedezet alatt á fogházba ssállittattak. Ezalatt Benitta ée Panna nyugtalanul várták honn az eredményt. Reggeli 3 óra felé háromszoros ütést hallottak az ajtón — ez volt a férfiak és nők közt megállapított jel. Az ajtó megnyílt, négy csendőr lépett be, az asszonyokat elfogták s egy rendőrhivatalnok e szavakkal lépett elő: — Benitta és Panna, a törvény nevében el foglak benneteket. — Ördög ée pokol 1 — kiáltá el magát a két nő, a rendőrhivatalnokban felismervén Moró Károlyt. Egy hétre ezen eset után minden nyilvános mexicói lap a következő njsá got közölte: .Végre sikerült a Monterey pénzverde igazgató gyilkosait elfogni. Mily gyakran téved a rendőrség, kitűnik a gonosztevők valló másából. Moró Károly, a meghalt hasonnevű ügyvéd fia egészen ártatlan volt (S most kö vetkezett a valódi tudósítás e bűntényről.) Az elfogásnál Moró Károly mint rendőrhivatal nok működött s azonnal rendőrbiztossá ne veztetett* „Canó és Vanega, a Monterey kor-, mánysó meggyilkolása, Panna — mint méregkeverő — a bűntény eszközlése; fia Jősnef a rendőr-hivatalnok agyonlövése miatt, kötél általi halálra lőnek Ítélve.'' .Beaita, Canó neje, Refugia, a Hazien deroe felesége, ki Panna tanácsára mérgezett enyhítő körülmények miatt, tizenöt évi súlyos börtönre ítéltettek." A két utóbbi holnap vitetik rendeltetése helyére Canón, Vanegán, Pannán ée Józsefen as ítélet ma reggeli négy órakor fog végrehajtatni. Egóez Mexicó e kivégzés felől beszélt, frt tervezetbe tett összegek, minthogy a borászati szakosztály által részletes költségvetés, a melyből a fölmerülhető költségek részletesen kitudhatok s megbírálhatok lennének, elő nem terjesztetett, — a selymé-szeti szakosztály működése pedig teljesen megszűnt, a szőllómivesek jutalmazására eddig csakis a netán felmerülendő eset elő fordultával a közgyűlés által megállapítandó összeg fordítható, az évi költségvetésbe fel nem vétetnek. _ Jegyzőkönyv, Sümegb járás tanitókörének 1877. májú» hó 2-án Sümegben Urtott közgyűléséről. JelenvolUk: Ferber József, Mojzer József, ntdő. Somogyi Cyprián urak, mint pártoló-tagok. Rendes tagok; Kömnye Jóxsef elnök, Bruc-ker Alajos elelnök; Károlyi János jegyző, Dr. Stirling Sándor, Táfferner Béla, Gross Lipót, Exner Alajos, Varga József, Németh Béla, Metsl Henrik, BerkovitTEhsk és Csigó Mári, súcneghiek. Hadik Mihály gógánfai, Kulmán József ukki. Ható Ignácz dabronczí, Derdák Antal nagy-górbői, Nagy József csehi, Végh János bazsíi, Tóth Lajos mihályfai, Öoszton József, Galambos Lajos, Löb Ignácz rendekí Unitó urak. 1. Elnök a jelenlevő tagokat röviden üdvösölvén, a gyűlést megnyitja. 2. Elnök tudatja a közgyűléssel: a) hogy a választmány a lefolyt tanévben 6 v. ülést Urtott, melyek közül Tsfferner Béla reáltanár a jeleselvb képző művéssekről tartott felolvasást. Brucker Alajos értekezett: „Mikép keltjük fel tanítványainkban a figyelmet és miként tartjuk azt fenn továbbra íau. Ádám Iván reáligasgató előadá: .Mikép kell a mértanból a négyzetet szemlélet alapján tanítani." Dr. Stirling Sándor a mennyiségtan okszerű tanításáról; ugyanekkor Metzl Henrik a kereskedelmi számtanból, különösen a kamatszámítást, b) Bemutatja: Groez Lipót, Haraányi Ferencz reál tanárok, Ber-kovits Elek, Goszton József és Galambos Lajos uj tagokat, c) Kéri a rendes tagokat a Ugdij hátralék lefizetéaére, valamint jelenti, hogy azon vidéki tagok, kik sem a tagdijat, sem pedig a gyűléseket nem látogatják az egyletből kilépetteknek tekintetnek, d) Üdvözli pártoló tagjainkat, kik továbbra is mindnyájan körünk tagjai kívánnak maradni. (Éljenek!) 3. Jegyző olvassa „Az általános zalamé-gyei tanítótestület« elnökségétől érkezett levelet, melyben jkörünk a tagdíj hátralék befizetésére, valamint ennek Kanizsára a központhozi beküldésére szólittatik fel. — Továbbá a muraközi tanítótestület elnökétől való átiratot; erre elnök tudatja a közgyűléssel, miszerint ez már Sü-megh jkör 1875. év május hó 19 én tartott ülésén letárgyalva lett és Kanizsára as arról szóló jköny v, valamint Caáktornyára megküldetett. 4. Brucker Alajos a)Mint már több isben, ugy ez alkalommal is felhasználta az »Eötvös-alap" ügye ismertetése és pártolásra leendő buzdítást; (találkozott ugyan ellen véleményező is, de a velős érvek ellenében beszéde egyéni nézetnek tekintetett) b) Felhivá a kör figyelmét a „Népkönyvtárak" felállítására, mely üdvös eszmének keresztülvitelére ajánlja a már sajnálták a szegény Károlyt, ki annyit ós oly sokáig szenvedett. Monterey-ben pedig egy lányka térdelt, hálát adva istennek. Vőlegé nye nem volt gyilkos. IX. Fejeset Majdnem reggeledni kezdett márj midőn egy magányos utas egy mellékutra tért, hogy Montereyt minél előbb elérhesse. Végre elért «így kis meglehetős magasságon fekvő falut, honnét Monterey város tornyai előbukkantak. A vándort e pompás kiállítás ugy látszik megragadta, szemei folyvást a völgyön függtek, s könybe lábadtak. — Hazám, hazám! — kiáltá, karjait a Uj felé terjesztve, honnét a templom tornya lát» szőtt. — Vidám gyermekkorom bölcsője, te a visszatérő keblében minden emléket felidézesz s habár szüleim régen hantjaid alatt pihennék, habár barátságos szem nem ist is felém, mégis légy üdvöz általam! Moró Károly ismét felkereste szülőföldjét. Mint gyermek hagyta el, nevét a világ itéiete megbélyegezte. Mint férfiú tért vissza tisztes név s lelkében békével. Midőn a völgyet elérte, szive hangosan dobogott Most elérte Montereyt Lassan haladt keresztül az utczákon, gyermekkori emlékei felmerültek lelkében. Azonban fájdalmas érzés hatotta át szivét, midőn a helyre ért, hol szülei kisded hajléka állt As egyszerű ház helyett most ott egy nagyszerű villát látott; a zöld fákkal környesett gyermekjátéki hely helyett, a kia bekerített tyukudvar helyett vassal kerített, sárga homokkal hintett nagy teret talált Hol előbb as udvart zöld kerítés környesé, most ott két islésteljes csarnokot látott, melyek, ugy mult évi dolgozatában kifejteti nézetét a szak osztályok alakulására a vidékeken, — ezek együttes működése által hiszi könnyebben elérendőnek a népkönyvtárak létesítését Sümegbe. népkönyvtárt* Is táp. 6 frt, melyi egy tánca vigalom alkalmakor— helybeli ifja* aágtól, mint tiszta maradványt e caélr* kieszközölt c) Felolvasást tartott t Magyar fc Erdélyországban történt megyeterület változtatásról. 5. Grosz Lipót r. tatár „As éleny és azé-neny vegyülete, valamint a szik-viz kéezitéee módját sdU elő. 6. Alelnök felemlíti: Hadik Mihály gógánfai veterán tanítót, egyletünknek egyik buzgó tagját, ki 1796-ban Györvárott ssületett, tanulmányait N.-Kanizsán akkor convictor Deák Ferencz pártolásával végeste; tanítói pá lyáját Zala-Egerszegen kezdte meg, Türjén a mint önálló tanító 1823-ik évtől máig Gógánfán működik ; mint ilyet a nemzet ezen hü napszámosát, — ki jelenleg is kénytelen tanítani, — kívánja a kör a zalamegye tanfelügyelóaéghez felterjeszteni. 7. A jövő ülé« meghatározása a választmányra bízatott I S. Elnök kéri a vidéki tagokat a jövő '' gyűléseket látogatni s ásókon előadásokat tartani, mít egy hóval előbb a választmánynak bejelenteni tartoznak. 9. Elnök megköezönve benne s tiszttáraai-ban való bizalmat, az elnökségről egyetemben lemondott A jelenlevő tagok, tekintse elnökünk buzgó tevékenységét, őt ujolag tiszttársaival együtt, éljenzések közt megválssslották. 10. Elnök a pártoló s vidéki tagoknak a gyűlésen való megjelenésükért köszönetét nyilvánítja; mely után az ülés feloszlott. K. m. f. KÖNNYE JÓZSEF jkfiri elsők. KAROLYI JÁNOS, a jkör jppyöje. Levelezés Sátonüja-Ljhely, 1877 jun 3 Tekintetes szerkeszti) ur! Még élénk emlékezetünkbea van azon fogadtatás, melylyeJ a török nemzet küldőt teit a fővárosban s más helyeken is megtisztelték — és már is egy ujabb nemzetközi érintkezésnek lehetünk tanúi. A törökben rokonunkat ismertük fül t-s igyekeztünk is a legközelebb lefolvt hetekben kifejezést adni szívünkben táplált hálánknak, melyre különösen szabadságharczunk hősei iránt mutatott vendégszeretetük által tették magukat érdemesekké, — ma pedig SátoraljaUjhely és vidékének polgárai, hazánk hegyektől koezofuzott éjszaki határánál azon nemzet fiaival szorítottak kezet, mely 48-ban nemcsak réesvéttel viseltetett ügyünk iránt, hanem több bátor katonával is gyára pitá a szabadságunkért harczolók hőseinek számát. Értem ezalatt s lengyeleket, kik nemcsak szomszédaink, hanem barátaink is, miről f. hó 5-án volt alkalmunk meggyőződést szerezhetni. Ugyanis a magyar-galicziai vasúti igazgatóság leszállított áron kéj vonatot rendezett Galicziába, Legeny e-Mihályitól Lupkówig, hová, midőn megérkeztünk, nemsokára a lengyeleket szállító vonat közelgéee tudtul adatott. látszik, kocsiszer és lóistállóul ssolgáltak. Semmi Bem volt ugy, mint midőn elhagyta. Tovább ment a fő-tér felé. Egy nagy épület előtt megállt, bámulva tekintett rá s halotti halváayaág vonult v4gíg arcsán. Es volt s Monterey pénzverde hivatal. Nem tudott sokáig itt időzni, szülei sírjához sietett A sirásó lakása felé tartott, mely egy magaalaton barátságos kilátást nyújtott a völgyre. A templom magas, hegyes tornyával, a szürke köves s zöld halmú temetőtől oldalvást feküdt Fedetlen fővel s bánatos szívvel lépett Moró Károly a temetőbe, a sirásó ott állt, ásó jára támaszkodva; as őesf&rtü látvány a finoman öltözött egyént látván feléje közelitni, tisztességesen megemelte kalapját — Jó napot édes öregem! — mondá Károly. — Későn jövők ugyan azonban megbocsát, ha azt mondom, hogy Mexicóból jövök, szeretném szüleim sírját látni s egy miatyánkot ott elimádkozni; tudom, könnyes nem lesz meg található, mert se k eresz t^o emlékkő nem jeleli hamvaikat Hol van hát Moró Károly ügyvéd sírja 0 Mindjárt mellette nyugssik anyám is. A sírásó figyelemmel nézte a kérdőt. — Jóságos ég 1 ön talán az ifjú Moró Károly, kit ártatlanul oly sokáig a pénzverde igaz gató gyilkosának tartottak ? — Bájdalom 1 én vagyok az 1 — Mért fájdalom, — kérdé az öreg; — mit a Mindenható oeelekasik, aa helyes; ami derék ssülei sirját illeti, arról egy szép ifjú hölgy gon doskodik, kinek atyja nemrég hunyt el. — Mit? egy ifjú hölgy - dadogá Károly — kinek atyja csak most hunyt el ? A lengyelek a magyarok részéről a kat gyei nép hymnusávul fogadtattak, a velük jött katonai zenekar pedig a Rákóczy indn-lóval tett reánk mindjárt a találkozás perczei-béíft''kedves bespsmást - Ezután még csak néhány peHsast töltöttünk Lupkówsn, meri a két voaat összekapcsolása után visszaindultunk, hogy hazánk határán belül, Jfesö-Lnbaieson tartandó majáikon részt vehessünk. A magyarok réméről a vendégek ssáaa 300, s lengyelek résaérfil pedig 600>n tehető és ezen 800-ból álló veodégkoesoru La-borosnak partján, egy kies helyen telepedett le, de mielőtt a tulajdouképeni múlatás megkezdődött volna, Hódolyi, varaséi orvos, a lengyeleket saját nyelvükön üdvösölte, mire Krakónak főnöke válaszolt s köszönetét fejezé ki a szíves fogadtatásért Később a fiatalság tánczra kerekedett, mások pedig agy« asztaloknál foglaltak helyet s as ebédet fölköezöntések által tették fÜaseresebbé. A felköszöntők közül különösen meg-említendőnek tartom Jaworowski Hilaríust, egy lembergi lapnak szerkesztőjét, ki tosast-jainak egyikében ast mondá, hogy a világ a magyarokat sslávgyülölőknek tartja, de ők tudják, hogy a magyar egyedül csak a zsarnokság gyűlölője s ezért örömmel üdvözli a magyarokat; egy collegája pedig a magyar királyt éltette. Kaszás Ferencz, sátoraija-ujhelyi gy«m. tanár, a magyar szabadságbarezban elvérzett lengyelekről emlékezett meg, Matolay, Zemplénin. alispánja a lengyelnőket élteté, mire Jaworowski viszonzásul a magyar hölgyekre emelé poharát A lengyelek egyedül lengyelül szóltak hozzánk és mi minden tolmács nélkül is megértettük volna őket, mert arczaikon ki vala fejezve azon rokonszenv, melyet irántunk éreznek. A varanói dalárda is közreműködött, és a népünnepély rendezésoért szintén köszönettel tartozunk a vasúti igazgatóságnak. A lengyelek már éjfél után egy órakor elbúcsúztak tőlünk s a vonat megindulásakor megható volt tőlük magyarul hallani esen szavakat: .Éljen Magyarország, éljen Lengyelország !" Mi reggel négy órakor indultunk haza felé, magunkkal hozván a nevezett nap eseményeinek kedvee emlékét és azon forró vágyat, hogy vajha a magyarosítás érdekében is tennének már valamit hszánk feleő vidékén! Helyi hírek. — Kitüntetés. Ó felsége Lippay Fe renez helybeli távirdaigazgatósági hivatal szolgának, negyvenkét évi hü és busgö szolgálataiért az ezüst érdemkeresztet adományozta. — Kinevezés. Városunk szülöttét, Németh Jánost, a curia legfőbb itélőezéki osztályának bíráját, ő felsége s budapesti ítélőtáblához tanácselnökké ne veste ki. — Iskolai értesítés, A nagy-kasi-zsai polgári fiú iskolában as 1876/7. évi rea-des vizsgálatok junios hó 16 án veendik kezdőtöket éa tartanak ugyan e hó 25-ig bezárólag. A magánvizsgálatok junius 29-én fogtak megtartatni. Enek-, zene és szavalattal ösese kötött sárüsnepély napjául junius 30 s tüze — No igen, Pronetto János meghalt ezre des lánya! — Hogy mondta ön ? — kiáltá Károly a sírásó kezét megragadva — jóságos égi — Ne törje ki a kezemet, én önnek mis-dent megmagyarázok, — viasonzá megilletődve az öreg s elkezdett beszélni Zokogva hallgatta Károly szegy szerű be szédet Ez újdonságra 6 nem számított Elővette zsebkendőjét, szemeiből egy titkos könyet törült le. S a kijelölt utón sietett szülei sirhal-mához. Egy kocsi állt meg. Leenitta lépett ki, a nagy fák árnya alatt elért a temető falához. Rt egy pillanatig megállt a s kapun át lassan a dombnak tartott. Nemsokára elhagyta assél«« utat, melyen jött s egy kia mellék Ösvényre tért Atyja sirja ott volt kösvetlen Moró Károly ssülei sirja mellett Lepnitta térdre eeett. — Oh atyám! — kiálta fel — mindenkitől elhagyatva térdelek sírodnál, kinek védeni kellet volna engem, eltaszítottam magamtóL 8 ti boldogult szülei a sokat szenvedettnek bocsássatok meg ott fenn egy tapasztalatlan lánykának, hogy fiatokat oly saivtelenül eltaszította. Oh! megbocsáthat-e ő nekem? — Megbocsátok a mindent feledek _ moadá mellette egy hang. Leonitta megrettent, vkasafordult a el-kiáltá msgát: — Károly, vőlegényem! — e eszmélet nélkül lérogyottl Imája meg lón hallgatva. Hét hó aulva a boldog Moró Károly neje lett GYÚROM ANTAL tett ki. Minderre a ti esüHk ém .tatügybarátok ezennel tisztelettel meghivatnak. Az igás gatóeágf — Meghívás. Vaaámap, azaz junius hó 174\|ta jfeomló''-hos ozimsett vendéglő termében a n.-ksnissai iparos segédek által mun-Itáa táaesvigalom fog tartatni, melyre a munkások és munkás barátok ezennel tisztelettel meghívatnak. A tiszta jövedelem a „n.-kani-ssai iparos segédek beteg-eegélyső egylete'' javára fog fordíttatni. Belépti dij: előre váltott jegyek 40 kr, a pénstársál pedig 50 kr. Kezdete esti 8 órakor. Jegyek előre válthatók Knortser Károly, Winhoíer Henrik vend égi is és Veber Jakab kávés uraknál. A rendeső-bi-zottság. — Iskolai értesítés. A nagy-kanizsai póig. isk. tantestület által ministeri engedély ly el ■A- felserdült leányok számára — rendezett tanfolyam zárvissgája junius hó 17-én reggel fél 9 órakor, a városház nagytermében fog megtartatni, mire a t szülők és tanügybará tok eseanel titdettal meghívatnak A polg. isk. tantestület — Meteorolojéeri észleletek a nagy-kanízssi iőgymaaafumnál 1877. évi május hó ban. KOsép légnyomás: 74353 millimeter -r legnagyobb légnyomás: 7498 mm. 27-én reggel 7 órakor; legkisebb légnyomás : 7361 mm. 6-án reggel 7 órakor. — Köaép hőmérséklet: 13''78* C; legmagasabb hőmérséklet: 25-6O. 31 délután 2 órakor; legalacsonyabb hőmérséklet: 42* C. 3-án reggel 7 ónkor. — Közép páranyomás: 879 mm. — A levegő közép nedvessége százalékokban: 7Ür3,/0; legcsekélyebb nedvesség. 38% 29-én délután 2 órakor. — Közép felhí-zet (0-tól 10 ig számítva): 6. Egészen derült ég észleltetett 5 ször,teljesen borult 23-asor. — Közép ssélerőeség (0-tól 10-ig számítva): 2 8. -5-nél erősebb szél észleltetett 6 napon. 93 észle let közül jegyeztetett Összesen 89 szél, és pedig: északi 29, északkeleti 0, keleti 2, délkeleti 3, déli 36, délnyugati 12; nyugati 3; ¿szak nyugati 4, szélcsend pedig 4-azer. — a légköri csapadék (eső) havi összege: 863í) mm. Eső esett 14 napon, legtöbb eső (144 mm.) 16-án. Jéggel vegyes sápor volt 23-án délután, mely mintegy 10 peresig tartott Égi háború volt 2 napon. —- 3. és> 4-ikén reg gelre dér volt, mely ssonban a növény fejlődés hátramaradottaága miatt kevés kárt tett ?7~én reggelre sürü köd borította s vidéket. E hó elsó felében a déli, második felében pedig as északi sselek voltak uralkodók. Ás egéss hónapot általában esős, szeles s kellemetlen hűs időjárás jel lemeste. F. — A helybeli önk. tűzoltó-egylet által mult vasárnsp tartott tavaszi mulatság igen jól sikerült.Eserekre megy a megjelent résztvevők száma s míg egy részről a versenyfutás, ár becsmászás és disz-tornázás kellemes szórakozást nyujtának a közönségnek, másrészt s tánczra kerekedett fatalaágnai : is eléggé kijutott az élvesetből, mely a kedv mámorába merül v csak késő égjél oszlott szét — Lapunk mai számához van melle kelve a nagy figyelem- s élénk politikai érdek lódéaael szerkesztett „Ellenőr* egyik térképekkel tartalmasitott száma, melyre midőn íolbiv juk t. előfizetőink hazafias pártfogását, sem mulaszthatjuk el elismerésünknek adni kifejezést, hogy az „Ellenőr* ily agy áldozattal ki állított számát részünkre is dijnélküli mellékletül a t szerkesztőség átengedni azives volt. Nyilt lévél a , Zalai Közlöny szerkesztőjéhez. Kedves barátom! Mint minden köz- és irodalmi ügy iránt melegen, hogy ne mondjam, forróan érdeklődd szerkesztő barátomnak, a legnagyobb kékség gel, sőt némi elégtétellel adom át Sárosy Gyula életére vonatkozó jegy setéimet. Nem most írtam, hanem rövid időre halála után 1861-ben, a midőn még minden legk isebb moszanatra élénken emlékestem; a jó, hogy ak kor megírtam, mert a minő korban élünk, talán rám is nehezült volna azon közöny/taely Sáros? Gyula kortársait — irányában hallgatagokká, as irodalom-történet íróit pedig közömbösekké Hogy miért tudtam életéből sok moszatot tot, magyarázata az, hogy utóbbi éveiben sl-bumaés költeményei kiadása körül segédkeztem aekij az utolsó évben meg együtt laktunk, » midőn is bisalmát bírva, olykor-olykor, ha viss szaemlékezett múltjára, vagy. gondolt jelenére (akkori,) hol borult, hol derült hangulattal, misden apróságokig köslékeny volt Halála után néhány kiadatlan költeményét is közrebocsátottam. Ekkor törtést az » megtiszteltetés, hogy nz „Alföldiek segél) albumában, Zilahy Károly ée Reviczky Szevér „A tücsök czimü a épen Sároay bőr tön életét ílnatráló, nemkülönben irmodorái utánzó, aláirott költeményemet Sárosy neve alatt adták ki. Talán ezt is leírom egy tárezs csikkben. Ezúttal még oaak annyit jegyzek meg. nogy felszólaltam akkor lapok utján; a többi magán utonment ; ók hivatkostak Szelesteyre, Örvendünk, hogy vele t előfizetőinknek kedveskedhetünk. — A fürdő részvény-társaság utsodáját tsegny ították fc már es ideig is számos látogatója volt Vizazegény városunkra nésve valódi áldás e hely ss bennünket meggyőzött tisstsság után hassnálntát bárkinek is jó lélekkel ajánlhatják. — óriási hordó. A n.-ksnisssi Gutt-man czég,mely Magyarország egyik legnagyobb íakereskedője s hordó dongáival a francsia és angolorssági piacsokat elárasztja, köselebb egy óriási hordót késsittet, mely a régi mérték tse rist 1000—1500 akós less s kiállítása mestermü. Az e nemben kiváló nagyságú dongák a Somogy-megyében létezó lakócsai erdőségből (vallás alapítványi jósság) kerülnek ki s tanúságot tesznek arról, hogy habár megyénkben is neki estek as erdőpusstitásnak, azért egyes mintakeselés alatt levő erdőkben még mindig sok és szép kincsünk van. A Guttman czégnek pedig dicséretére válik, hogy solid, nagy üzletét s magyar államnak egyik legkiválóbb termékét mutatja be a nagyvilágnak. Sok szerencsét a hordó óriáshoz. („Somogy) — Zalaniegyei kir. adófelügyelőnk Khemdl Károly ur ő nagysága Balatonmellékén utazva, a Isg esgyabb igssaágssereUttel kutatja as sdóvali netán történő visszaéléseket s intési a panaszokat. Igen helyes 1 ez által az úgyis annyira terhelt adózó közönség megnyugvást szerez, látva, miszerint van, aki őrködik afelett, hogy az adó igazságosan szedessék a tisztán kezeltessék. — Auer Lipót hírneves hegedűművész hazánkfia jelenleg a legnagyobb tetszés közt Londonban vendégszerepel Julius vége felé szülei látogatására körünkbe érkezik. Ilozza Isten kitűnő hasánkfiát szerencsésen haza! — Szent Balázson s folyó évi junius hó 4-én tartott orsságos vásár forgalma a következő volt: eladatott ökör 316 drb, tehén 164 drb, ökör borjú 47 drb, üsző borjú 15 drb, bika 1 drb, ió 44 drb, eladatott összesen 587 drb, a forgalom, illetve a vételár pedig 40,929 frt 75 kr. volt. — Kővetkező közleményt kaptunk, melyet melegen ajánlunk t. közönségünk figyelmébe: Midé» „Költemények" czimű munkámra előfizetési felhívást tennék koszé, egy belső ösztön önkénytelenül azon reménysugárt kelti fel bennem, hogy, — midőn a t. cz. közönség ssives figyelmét e kötetre felhívom s becses pártfogásáért eeedesem, — nem teszem azt hiábs. Munkámat a török-magyar barátság és testvériség megkötésének emlékére, — megpecsételéseül a szent irigynek, mely a xestvérnemzet közt köttetett: „A nemes török nemzetnek ajánlom." A befolyó tiszta jövedelem felét (vajha anyagi helyzetem az egészet engedné) a török sebesültek javára fogom fordítani £ szent csélasembentartás bátorított arra, hogy munkámat kiadjam; st.es. kötöttség b. pártfogása által igy azon helyzetbe jutok, hogy én is parányi irt hothatok sebesült testvéreink enyhítésére, hogy éa is balzsamot csepegtethetek azon sebekbe, — mely sebeket mi is érezzük, mely sebek nekünk is fájnak. A 21 ívre terjedő füzet 2 frt, díszkötésben 3 frt (srcské-pemmef együtt) és f. év aug. közepén fog megjelenni ; as előfizetés julius 20-% tart, hogy az előfizetők névsorát kinyomathassam, bizonyítékául annak, hogy a ssent frigyet, melyet s török-magyar nemzet kötött, a t. előfizetők b. neveikkel a töröknemzetnek ajánlott munkámon n^mwtéfnlfék — b hogy a nyomatandó példá- áe msg A.....Janovra sat; vitánk közben ssonban, amint a törvényes lépéseket megtettem, sorban : először Zilahy K., azután Reviczky Sz. kait meg, Szeiestey pedig fogságba jutott. A Sarkady István által kiadni szándékolt Sárosy-Album lefoglalása után — Sároey egészen feledve lett. • Én meg s késiratot eltettem jobb időre. < Eddig 16 év.) Hogy Séretynak úgynevezett börtöndalai s az 1860—61-ben kötölt mát nagyobb k öl tényét ás, mint s Hölgyek hölgye, Egy fs története, s Drótos tót sat. oly kevéssé ismeretetek, ''tatán aa as oka, hogy csupán ss Arany trombitára emlékestető „Trombitában", mint erősen rebellisnek tartott lapban közölte. Annyi bizonyos, hogy as 1. számból néhány példánynsk első oldala, néhánynak pedig czime — néhányszor aranyos betűkkel jelent meg. Az utóbbi években egyszer sz „Igazmondó" közölt töredéket Sároey nak ugy emlékszem „Születésem napján" czimű — mint meg nem jelent költeményéből. írtam a szerkesztőnek felvilágosítást ét pedig közlés végett; megírtam, hogy az a költemény mikor és hol, minő csim, minő kihagyás mellett jelent meg; megírtam a hiányzó réast, egy vermsakot. De az egész — valahol ottrekedt. Ide jegyzek pár változtatást: Születésem napján, lett Iageborg születése napján, msjd »As én albumomban* 1867-ben igy jelent meg: logeborg ön ssületáee napján (svéd) nyelvből. A Babylon imájában: („Trombita0 lap 1861. 17- sz.) „döntsd meg a viharzók trónusát he- nyok száma iránt intéskedheasem. Magyarország egyetemi polgárai! Önök, kik rendjelekkel bizonyítják s török testvériséget, önök, kik rugói a magyar-tőrök barátság és testvériség létrehozatalának, — önöknek b. pártfogásokat kérem, önök ssives ajánlásokért forrón esedesem. Elófisetéseket elfogad a „Zalai Köslöny" t szerkesztője „Nagy-Kanizsán", valamint ,ösv. Siegler Mihály né könyvnyomdája Nyitrán" és szerző (Kis-Rippényben, u. p. Nagy-Kippény, Nyitramegye.) Báivőlgyi Jóstef. — Megjelent Witt Fülöp nagy-kanizsai izr. iskolatanitótól: .A légnyomás« két népsserü előadásban; a füsetke Walbach Mór tűzöltó-egyleti elnök urnák van ajánlva. A mű vecske nem rég nyilvánosan felolvastatott; népszerűen ismerteti menő s légsúly mérő, búvár harang, léghajó a több más, a levegő nvo-másán alapuló természettudományi késsüléke-ket. Valamint a már korábban megjelent „villamosság" ról irt füzetkét, ugy est is méltán figyelmébe sjánljuk ss érdekletteknek, annál is inkább, mert mig egyrészről Witt Fülöp urnák e térem működése elismerést érdemel, másrészt a munka elárusitásából befolyandó tissta jövedelemnek a török sebetültek javára leendő fordításában a szenvedő testvér nemzet fájdalmára irt nyújtani törekszik. Ara 30 kr. Megrendelhető Fischel Fülöp könyvkereekedőnél. — A „ Vasárnapi Újság" junius 10-ki száma következő tartalommal jelent meg: A cserkeszek (Hadai Murtus cserkesz-főnök arczképével) Erődi Bélától. — Déryné naplójából. — Török kormányférfiak és vezérek (Resad trónörökös a Mahmud-Damad, Re~ dif, Szulejman, Dsevdet és Reuf pasák arczképével.) — Oroszország belső bajai. Sámi L.-tól. — Óriások és törpék. — Örökölhető e a tudomány kedvelés? — „Servadac Hector kalandos vándorlása a naprendszeren át." Verne regénye (2 képpel.) — Adriai képek (3 képpel: raguzai dominikánus zárda; gyümölcsárulók; dalmát pórok arany éksserei) Hermán Ottótól. — Budapesttől Plojestig. (Eredeti levél Plojestből.) — Petőfi kéziratai. — Irodalom és művészet, stb. rendes hetirovatok. A „Vasárnapi Újság" és «Politikai Újdonságok" előfizetési ára négv hórs (junius—ssept.) 4 frt, — s „Háború Krónika" csimü uj képes vállalatul együtt 4 frt 70 kr. — A „Vasárnapi Újság "-ból teljes aaámu példányok újévtől kesdve még folyvást ksphstók évnegyedenként 2 frtjávsl,egyes havi füzetek 70 kijávsl. — Rövid Mrek. A budapesti egyetem rektorává Hoffmann Pál választatott meg. — Haynald kalocsai érsek kitüntetésül a Szent-István rend nagy keretstjét nyerte. — Vasmegyében Egyházae-Radócz és Radócs-Kia ujfalu községeket teljesen elhamvaastá s tűz. — A ssombsthelyi egyházmegye slapittatá-sának századik évfordulóját e hó 20-án ünnepük mag 8s imii ihelyea. — As alvidék több pontján „gyanút orossok" járnak« — Ssom-bsthelyen egy gyermek olyan verebet fogott, melynek három lába volt. — B.-Gyarmaton BsMns Emma ■■■éttnff a ruhájába kapott ttts okozta sebekben meghalt. — Fenéken termény-csarnokkal összekötött Lloydtársulst vaa keletkezőben. — Reményi Ede hegedűjét Párís-ban 4800 frank fejében lefoglalták. — Szerdahely tt (Erdélyben) mosskakémet fogtak eL — Amerikában Mosat-Carmel aevü várost a vihar egészen elpoastitotta. — Rudolf koro nahercseg köselebb fényes sikerrel tett vizsgát s nemzetközi — és ss oestrák állsmjogból. lyett eredetileg volt s zsarnokok tr. más költeményében s sok rák — helyett veit ss otstrák ttb. '' Tavai az .Életképek* közié „Babylon imáját" > miat kiadatlan verséi; a Kelet Népe 173. számában ezt szintén felemlíti,mint „Egy méhat-Ksnal feledett költőnk emlékének fettmstését.« Megakartam írni, hogy aa megjelent 1861. a Sároey Ispvezérsége mellett 8arkady látván által sserkesztett ,Tromb»Ua ca. lapban: mint a mely bea skkerihan kWftstf t leirt, többnyire börtöndalait köaölte; megakartam irni, mint egykor as Igssmoodóoak, hogy e költemény ét több is akkoriban minő változtatásokkal jelenbetett meg t ugy maradt, mig valaki helyre aem igazítja; megakartam irni, hogy nekem sok ilyen költeménye ő általa tollba mondott s váltostatott kézirata is meg van; tok változtatásra még emlékesem; de első fellépésem siker telensége miatt tartózkodtam; vártam, hogy kartártai kösül valaki gondolni fog azokra, akik Sárosyvsl köselebbí érintkezésben voltak a U-Ián gyűjteni fogja ss adatokat. Vártam — a mig te jöttél ét vitted e raj sot — az ő volt íróasztala tötét fiókjából a világottágra . Igy aztán a budapesti Ollót útról N.-Ka-nissán keresetül talán bejut Bpest bel városába isi Csak arra kérlek, ne nésd nagyító Üvegen ; mert es bisony kisebb, mint volt a tárgy és akaratom ast megírni t Budapest, 1877. május 8. RÁKOSI LÁSZLÓ. — Sopronból két tsnuló megasökött a utjokat Konstantinápoly felé vették. — Zubovics honvéd főhadnagy őrnagyi ranggal vétetik fel a török hadseregbe. — A Ssultán dolgosó no-bájában gyémántos keretbe foglalvs disteleg s magyar ifjatági küldöttség arcsk ép otoportjs. — Nicaraguában (Amerika) villanydelejes növényt fedestek feL — Laoca Paulinát ó Felsége kamarás énekesnővé nevette ki.— Leone, a leghíresebb eláss rablóve: > . így rendőr által agyonlövetett. - Háborús Mrek. (Jun. 10.) As oroszok dunai átkelését Nikápoly és Ssíestovs köst meghiuaitották s törökök. — A csár ujabb sorosást rendelt el 218,000 főnyi kontingens kiállítására. — As élelmesési nehézségek s dunai átkelést két hét előtt lehetlenné teszik. — Ssámot szerb alattvaló lépett át s román hadseregbe. — (Jun. 11.) A rustcsuki ütegek Na-doaeht lővöldösték, de eredmény nélkül. — A törökök megasállották Ardanuscht — A csár nem békekötés cséljából utasott a hadsereghez, hanem hogy a harcára buzdítson. — As orossok csak Bulgária elfoglalása után tsándékosnsk békét kötni. — (Jun. 12.) A törökök Selts és Morseechs folyóknál nagy diadalt vívtak ki a montenegróiak felett — A román milicsiát hasa bocaátják. — Sulina előtt a törökök két oroes pánczélos hajót elaülyesstettek. — A Kars éa Eraerum köst működött orosz hsd Kars alá ssoritUtott vissza. — Aa öaases törők haderő Kostacnál van összpontosítva. — (Jun 13.) Az oroszországgal kötött uj egyezmény csak 45,000 ember hadilábon tartására kötelezi Romániát. — Ali Ssaib pasa ismét megasállotta a vagla-viczai szorost. — A kaukázusi hadsereg által foglyul esett török tisztek köst van as oestrák dr. Hoffmann katonai orvos is. — Vegyes hírek. — A ctarkesz földön hősi tetteket visznek véghes s szabadságharcsosok. Páratlan a világtörténelemben, hogy egy-egy maroknyi csapat mily hallatlan diadalokat vív ki. 3—400 ember összeállva várakat ostromol s a saját számát meghaladó sokaságú ellenséget küld túlvilágra. Amily nagyasért és bámulatba ejtő hősiességet tanúsítanak Ők, ép oly meg-foghatlan a porta érthetlea kösönbössége, hogy e csatatérre oly nevetséget kis számban küldi s segélyt. Míhtssns s bámulatraméltó vitézség? Ha Kaufman hadteste ily állapotban éri őket, a legsserenceétlenebb végzet várakozik reájok. As sggok, nők éa gysrmekek le fognak koncsoitatni s s félistenek? Elcsonkulva, kétségbeesve kereshetnek msjd menedéket s szánakozó emberiségnél a ss önső világ msjd ala-ssissaát sd nekik, kikről s történelem is csak ennyit fog fetyegyeshatm: „Az 1877-ki muszka török hadjárat alkáhnával a kaukasusí, immár issasretlen népek is fegyvert ragadtak; az egykesa ísókseenat orossiáaek gyanánt har-czoKak s bátorságukban, vakmerőségükben s félistenek b&vkörébea álltak, de magukra hagyatva, fegyver, vexénylet ée csél nélkül estek el, s asámaatrüleg túlnyomó ellen ál-dosstsiul." — ám. t. akadémia m. h. tsrtá meg 37-ik közülését nagyssámu tagok, de kevés kösöneég jelenlétében. A kösülés gr. Lónyay Menyhért elnöki megnyitó bessédével kezdődött. Ezután Gyulay Pál olvssta fel Arany János nagy terjedelmű titkári jelentését ss akadémia 1876— 77 évi máködéséről. As akadé mia köréke« előfordult egyéb mozzanatok kö sül említhetők: Toldy Ferencz késiratgyüj temény ének megvétele 3500 Értőn; egy szorgalmas és tehetséges ifja ssámára 1200 frt ösztöndíj kietsköslése a magy. kormánytól, hogy s béotí paleograpbiai iatésetet és s párisi „Ecole de Chartef-t látogathatta, ttb. Halál álul as akadémia 1876. jni 23-áa Fényét Elek l tagját, juL 29-én Ssékáos Jóstef tiszt. tsg-ját, aag. 3-áa Kissa GjaU külső tagját, tept. 16-áa gr. Mikó Imre igs^ato éa tissttagját vesstette el A jelen ülésfolyamban elhányták : Peru Henrik k&ltog, Jakab István, L tag, 1b. Prokesch-Oaten külső tag. Ritshl Frigyet külső tsg, Bertha Sándor 1. L, Preyss Mór L V, Ssalay Igoaton 1. t., Entz Ferencz I. t. A pénztári kimutatásból közöljük, hogy az akadémia activ vagyona 1,971,389 frt (értékpapírokban van 481,723 frt, as akadémiaépület értéke 1.068,117, kívül fekvő alapítványok-kan van 406 eser 589 frt E jelentés felolvasása Stáa Horváth Boldizsár tisst. tag mondott emlék beszédet gr. Mikó Imre felett. Kimerítő élet- ée jellemrajzát adU as elhunytnak. Behatóan ismertette a gróf Mikó család utolsó férfisarjának politikai s irodalmi működését, s érdekes párhosamot vont közte s Széchényi köst A programm többi pontjait értekesétek képesték, melyeket azonban as előrehaladt idő miatt oaak kevesen hallgattak meg. As akadémia tagjai sa ünnepélyes kősgyülés stáa még bankettre gyűltek öease a Hungária nagytermében, mely a legvidámabb hangulatban délután 4 óráig tartott. — Á szét szaza. Ki törődnék sssal, hogy mi mindent ígért meg már a csár? Maga a csár sem türődik vele. Szeetpétervárott tegnsp tették kössé s csár ukázát, melyben s követ-keső hssugságok fbglalUtnak: 1. As Orosz orsságban élő mohamedánok háboríthatlanul folytathatják mestertégöket — Valljon azon csecsencs falvakat, melyeknek békét lakói nem is gondoltak a lázadásra, miért égette porig lakosaikkal együtt a miért gyilkolu le naiomssámrs a mohamedán nőket, aggokat éa gyermekeket? 2. A török hajók a lerakódásra ssánt idő után ssabadon hagyhatják el a muszka kikötőket — Hossá kellett volna tenni, .föltéve, hogy erőeek, magukat megvédeni. " Esen mult, hogy m ár eddig aem rí került a muszkának s török hajókat elfogdosni. 3. A semleges hatalmak alattvalói és forgalma mégóvandó. — Elét hajónk rá a tanú, hogy ussitotU fel ránk as oláhokat — 4. A hajóüldözés tilos. — Hát a csendes ocseánon miért csavarog néhány muszka hadihajó ? — 5. Tisztelni kell a genfi egyezmény határozatait — Hát akkor honnan van az, hogy a török sebesülteket ss ázsiai csaUtéren eddig mindig legyilkolták a muszkák ? — 6. A rohanyagot nem assbsd haasnálni. — Hossá kellett volna tennie, ha igasat akart volna mondani : „a töröknek. — ó, a muszka, ugyan nem törődik sssal, hogy mikép árthasson ellenségének. Ezt tudjs mindenki. Mire velő as olysn ukáz, mely a sajnos tényekből szomorú ferdítéseket közöl ? — Csak hatot említünk a sok rendszabályból, de ha azt akaijuk vala, hogy az Össses pontosatokra mutaaauk ki, mily ferdítések, elég lett volna asokst szórói-szóra közölnünk, s legvégül a megjegyzést tennünk: „a czár szava". Papírszeletek. Egy magyar fSur SSSfáaak Bécsben hintót csináltatott, idSvel a hintónak Pesten valami baja történvén, azt ugyanis Javíttatni akarta. A koesieaiaáltS kérte as illető f8nr esőmét, miro ez látogató jegyét, a melyre esetleg, minthogy távosni akart, e szavak voltak írva : „bncsozik." A kocsicxinálő nemsokára el is késeit! a járművet, ily cximtelírással. „An Herrn Grafen von N. N. in Bociaiik. Egy jókedva katonatiszt, kit a rózsás hangulat még a nyomorban sem hagyott el, egy hadjárat ban elvesztvén egy lábát, igy vigasztalta magát: Az előtt, ha valaki reáhágott tyúkszememre, minő fájdalmat okozott, ettől most a^nt vagyok. Nem félek a podagrától, a kutya meg nem harapja, ha a szekér átmegy rajta, fel sem veszem. Most hé, sár, viz nem ártanak, amit azelőtt csizmára adtam, sasai most leinthetem búmat, most diót tOrSk lábommal, s5t piszkafa belyett is használhatom a kandallónál, ha elkopik, tfizre vetem és melegszem nála. Bizonyos festS egy templomban t0bbreada_nji-tást tett, a minek végeztével a templomgondnoknak a következő számlát nyújtotta be : .a tízparancsolatot megváltoztattam, 2 frt, a hitet kijavítottam, 2 frt, egy nj miatyánkot caipáltssi, 3 frt, összesen 7 frt Egy uri ember a városi tébolydát látogatvAn meg, a többi elmebeteg közt talált egyre, aki minden körülmény közt tökélyetes öntudatban lenni látszott. .Miért van itt barátom?" — kérdi a látogató - .Én as egész világot bolondnak tartottam, ar. egész világ pedig engem" — volt a rövid válasz — .és, amint tetszik látni, a többség győzött" Egy egyszemű esaber korán reggel összejött egy puposhátn ismer Csévél, akit igy szólított meg ■ .hova ily kora reggel barátom, ngyan felrakódtál, mt látom." .Korán kell lenni — felel a görbe, — mert, amint látom, te egyik ablakodat még most sem nyitottad ki." 8z8rayfl nagy szelet csapott Udományával egy orvos, hogy ö a betegségnek okát minden hossza kutatás nélkül azonnal kitalálja. Elhivatott egy ginlődC beteghez, kinek, miután {¡terét megtapogatta, — nyelvét megnézte volna, komoly arezot vágva, igy szólt: .kevés mozgást tesz ön, mi a foglalkozása: Levélhordó vagyok már harmincahárom év óta, válaszolt a beteg. Mama! kiáh a kis fin, as előtte fekvő képet, melyen két szerelmes egymást megesókolja, felmutatva, mi ez? Hisz látód fiam, kép, az egyik leány, a másik flstal ember. As ám 1 de bát süt csinál a fiatal ember a lánykának? Mit csinál?., hát valamit sug neki. — Erre a kis fin egy ¡kiasé gondolkozott és hamlskás seosolylyal igy válaszolt: .Ugy e bár mamám, a Dr. bécsi is mindig sng neked valamit, mikor igy tess. Egy szobaczieznsnak névnapja közeledvén, asz-szonya, hogy hfi t—Mdjéteh örömét nőve^e, színházba küldötte St Hallván ezt az asszonyság férje, igy szól: miért éppen ma? hisz olasz operát adnak, a mit 8 érteni nem fog. Ej ! mond as asssosy, ba .nem érti is, de hallani fogja a szép zenét ée éneket. Történt azonban, hogy as olasz énekesek egyike hirtelen rosszal lett és igy német darabot kellett játszani. A szobalány csodálkozva hallgatja a darabot és végre ssomszédnéjához igy szól: .íme! még soha sem tndtam2 hogy még olaszul is értek. Érték- és vütéfWym Jsrius 12- &•/, metaliques 61.35; 5/s aomr kölroöu 66.40; 1860-ki álladalmi kölcsön 111.75; Unk-rétsv. 780 — ; hítelístésetí réssvények 143 70 ; I/ondou 125.30; magyar földtohermentéti köt vény 73.25; temesvári földtehermentési köt vény 72.70 ; soproni fóldtehermeatéti kötvény 72.— ; horvát slavon f^ldtehermentést kötvény —.— ; ezüst 111^0 ; es. kir. araay 5.96 ; Mapoleond''or 10.031/arany jár. 72.90; márka 61.60. Felelóe arerkesxtó : Báttri UJtt- —- Árverési hirdetmény. A nagy-bukoveczi uradalom Légrádnál, Horvátország ban bárom évre haszonbérbe adja bérházait, vendégfogadóit ¿s regália jogát 1878. január 1-tól kezdve 1880. dcczem-ber vegéig. Az árverés a nagy-bukó veczi uradalom irodájában 1877. évi junius hó 28-án fog megtartatni. Levélbeli ajánlatok f. é. junius hó 24-ig fogadtatnak el. Az árverési feltételek az alulirt uradalom irodájában mindenkor megtekinthetők. (376 3 — 3) Nagy Bukovecz, (u. p. Mali-Bukovecz) 1877. máj. 19. Intézkedő hivatal. Spanier. Moll seidlitz-pora í''Vin \ < n méiiy .-57f>,lKK» mxrk uj ní-uiet lurotlalnii órték. Szerencse- jelentés. A nyereményekért d kormiuj réüxéról \| kozcKkcdtetik. K1M> hntáfl : 13. és 14. jMtat- /v , fi ^1/j» In minden dobo« uialipjio » Csak akkor valódi, ¿g« én soká«»rotott <é ™ lenyomva.. ''" BQntetí btr6táf(i ii&etok is műtéte» coMtatálták eaégem 6a véd jogyem me«h«initUit; óva ioUm a » Üjeo hwm- aitrányok visÁrbUx űilom, minthogy. uok csak imÜásra Tannak mitva. Egy lepecsételt eredeti doboz ära I frt o. é. Felhívás, a hamburgi kormány részéréi kezesked- tetett (332II. 6—6) nagy pénz-lotteriából er*dö nj ereményokbeoi rcMxíVPVCf»rt. melynél 7 millió 470,000 birod. mark biztosan nyerendő. Kxen cxéWrüen «zervoxett pén* lotteríának, tcrvgzerüleg . 7í> 500 sorsjegyre alnnitott nyeremény« k következek : 1 nyeremény Ash<tűleg 375 000 T.irotl m»rk, kíllönlep. 250,000, «5.000, 80,000, 50.00, 50,0o0, 4a.000. 36,000 ,4-scr 30 000, 25 000, 4 r 20,000, 28 s»or 15,000, 12,000 10,000, ''S.Í-^ot 8000, é 6ooo 6''í-sr.or 5000 és 4000 íftf-s/.or 2500, 2400 és 2000, 4ir.-8i>r 1500, t200, s !000 13f>8 «xor 500. 300 S 250, 2.r«»CI «zer 200 150,138,124 és 120, 1419 szer 94, 67. 55, 50 40 és 20 !>irniL mark. mely nyeremények néhány lió alalt 7 osztályban biztosan HvAllnak Kí uIbő ny eremén) husin hatóságilag f, é. junius hó 13. és 14-re állapíttatván meg és ára egy egéé« eredeti sorsjegynek csak 3 frt 40 kr. , íél „ . . 1 * 70 , „ negyed . , „ — , 85 , a koraáiy réuérél kezeskedtétett eredeti sorsjegyek (nem tiltott ígérvények) a vételárnak béraeatesea, készpéazbeal va^y posta-atalviay itjáal Mtlldése «ellett általam még a legtávolabbi vidékekre is beküldetnek. Minden megrendeld az erodeti sor^jcgy^yel együtt egy, a kormányczimmel ellátott játszótervet Ingyen * huás Után pedig hivatalon nyereménykimuiatAst kap. . A nyeremények kifizetése általam közvetlen és szerény titoktartás mellett intéztetik el. Megrendelések akár postautalvány, akár készpénz bérmentve beküldése, akár pedig ajánlott levélbeni átszármaztatása mellett eszközölhetők. Megrendelésekkel mindenki teljes biealommal for. dúlhat Sámuel Heckseher sen. bank- és váltó-üzletéhez Hamburgban. Valódi JBÍu$»vgb«i xx x-sxol jvlQit cig«knél. "A legmogbihati5bb 9nsegélys5 «ere a wenvodS «mbrri!»5gt»ek m mmdon b«lí8 ér k«!i6 gyoladiUnAl, a logtöbb betegség ellen,''mao-di-naoMfi •ebűlóeck, fej-, flll- éa fogfájás, rúgi «érvok ¿s nyill soL«k, rákfekély ok, Oas&k, raerngyaladá«. mindennemfi bénul 4« é» sériléa aib. ■th ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o é. Valódi minőségben a f-tel jelöK cxcgeknél. Dobsch-halmaj-zsirolaj. Krohn M. és társától Iiergenben (Norvégiában.) ^ Evca balmáj-üsirolaj valamennyi, a keroskedolumbon előforduló faj küött az egyedüli, inel) orvosi crélokra hajwnálható. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt o. é. Valódi minőségben -gal jelölt czógcknól. Raktárak: N. - K n i r « a (x) Práger Béla gyógy, (xf) Koaenb«rg Jó»a. (x) Feraelhofcr Jó«s (x) Rosonfold. Harc* (x) Dornor 8. Csáktornya (x) Gr.ne* L. v. gyAgf. K.uád O^ruatzky A. gyógy. Kapós-v á r (xf) Kobn J. (.x) Scbröder Sándor gyógy. Kapron c«a Werli M. gyógy. K G a z e g (x) Csacsiaovica let. gyógy. (»♦) Köttel Ist. gyógy. K e « 11 h e 1 y (x) Rchleifor A. () Wfln»eii F. K-örmend (xf) Rát Ján Riombatbely (x) Pillicb Ferenex gyógy. Sopron (x) Metey And. gydgy. (x) IL.lnár L. gyógy. Ve rocxé (xj Itéca J. K. gyógy. Bánok-S«. - György (r) Fibic gyógy. Zágráb () Mitlbacb S. gyógy (x) Irgala^shox gyó^y. Begedüs öy. /gyógy. () Yorkiéi Ján. gyógy. S xalo n alt (z) Scbwarx Guaxtáv gyógysrortárában. agjooQdpa Florencxbol boca- tott, rérÜMtitó hatása miatt általában ismert, L ÜT«g 1 frt. — 1 ládáeska 12 üveggel ]0 \| írtnak poataatalványuyai való bekaldóse mellett, bárteeatve küldetik szót. (261 25-52) A. cs. k. udvari szállító, Bécs, Tuchlauben S. Umrath és társa gazdasági fényára Prágában. un ni külGnlegeaséget 1—6 lóerejfl k«s:i és járgánykexclúsre való Szegcséplőgépeket készít. Árjegyxókek ábrákkal ingyen. A gípórt felelősség elvál-Ixltátik. (Jgyes vist-eladók kores-létünk. (369 5—8) ¡¿gitfabb orosz-török csatatérképek. Waftiits József könyvkereskedésében Nagy-Kaninfai , • - ♦ • (2a3 8-> la^htóék: Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, peapás azinei^ttel ára 60 kr, postán «étkftWve 65 kr. Ügyanaz fekete színben Ara 40 kr, postán srétküldve 45 kr. Handtke : Generalkarte des schwarzen Meeres mit den Karten-des Bosporus und der DardaneUenstrasse, ára 90 kr, postán szétküldve 95 kr. G eneral-Ubersichts-Karte dos gesammton Russisch-türkischen Kriegs-Bchauplatzesin Europa nnd Asien, nebst Bninänien, Serbien und Montenegro, dann Griechenland und den angrenzenden Gebieten von Österreich-Ungarn, finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szét küldve 45 kr. G eneral-Ubersichts-Karte lies gesammten russisch-türkischen Kriegsschauplatzes im Kaukasns, finom papíron, pompás szinezettel ára 25 kr, postán szét- küldve 30 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban franczia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték-színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Értesítés. Van szerencsém Nagy-Kanizsaváros és környéke n. é. közönségének becses tudomására adni, hogy a néhány nap óta itt lévő paüorama és viaszaiakok tára még hosszabb idei# van szíves megtekintésre felállítva ez az 1 osztályban a következőket tartalmazza, úgymint: Egy haldoklp barezost, gépUeg mozgékony alak. ThoÁas Wiüíamt, a tömeg- és öngyilkost, a brema-hafeni explosio okozója. Francosconi Henriket, a raWógyitkost. A panorama London, Párfe, Nápoly, Lntzern (Svájcban) Jeruzsálem városok (Krisztus korában), valamint árvizek és a török szerb háború esemény« látképét sat. tartalmazza. A bódé naponta reggeli 9 órától nyitva van. — Este szép kivilágítás. Számos látogatásért esd '' (388 X-) Loibl Károly. Belépti dij 10 kr., gyermekeknek 5 kr. Szoda^viz készítő- s fagylaló gépek, kerti rtitzitéshez üveggolyók, mindenféle ragyogó színekben, kerti vasbutorok, tékok és valódi ügnum sanctum golyók, kerti lámpák, utazó bőröndök és minden utazásra való czikkek, nyergek a legjobb disznóbőrből kantárak, gyermek kosár-hintók csinos és tartós kiállításban nagy választékban és jutányos áron kapható Rosenfeld Adolf kereskedésében Nagy-Kanizsán. I Mayer E. (837 1 -) gazdasági gépgyárs . - „ . . . közönségnek. ^ Kitiné javitott szerkezetű kézicséplógépeket, egy lóerejü rudáttéti járgány okai, szilárd, ugy szállítható, tisztitószerkezetü <»épl6gépeket, ügy szintén szénagyUjtö, sorba vető, szecskavágó, kukoriczamorzsoló és darálógépeket, tisztító rostákat; nemtiúönbes szántó, irtó, magtakaró, kapáló és töltögető ekéket, vasboronákat és rögtörö Were-ket stb. (386 1—10) ^^ ^^ Wajdits József kiadó-, lap- 6s tivomdatulaidonas gvonmaito nyomá^ W^py-gnninf^ , „ **** néven nevezendő gépek javítása elfogadtatik s javítás legjutányosabban esz kozöHeük. A ^zdas^ g^ek hasznáUü ideje közeledvén, kéremTn. é gaz^özöo- tfuUTll^6-^^ tefrorin beküldeni szíveskedjenek. ^ertaTídény beálltával beküldött wyitandó gépek mikori elkészítéséért ídelótóW S. Képes árjegyzékek kívánatra bérmentve, és ingyen küldetned NAGY-KASESA, 1877. Jnnius ¿''-én. Tizenhatodik évfolyam. 1. EMtzttéti ár gin évre. 8 fél évre oegyed évre EffV Mám 10 kr í irt. I 4 2 Hirdetések 6 hasábos petitaorbsn 7, másodszor 6 • minden If további torért 5 kr. NYILTTÉRBEN soronkint 10 krért vé- 11 tétnek fel. Kincstári illeték minden egye« hirdetésért külön 30 kr. fizetendő I 1 Alap . I mfX v fseÜemi, részét illeti közlemények « szerkeeztŐhöz, anyagi réeaét iHsCS közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve • intáseedük NAGT-KAlftZSA Bármentetlse levelek osak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. külön f előbb: o Kr 1 Kéziratok Visssa nem \| J küldetnek. k N\-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a ^-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, a „».-kanizsai takarékpénztár, a „zalamegyei általános tanítótestület0, a „n.kazdzsal kisded- nevelő egyesület«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsal külválasztmánya« s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heteukint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap« Tihany ősbérczén. A bűbájos Balaton csodás szépségének komoly órei: a tihanyi bérezek! Se komoly, az idóvel is daezoló bérczeken szerény diadalivek pompáznak, büszkén lengenek a nemzeti zászlók s a nép ünnepies öltönyben virágerdöt képvisel. Honnan mind ez? Riadó örömmel szokta a magyar üdvözölni királyát, csendes gyönyörrel hódol a keresztény hivósereg püspöki lopásztórának, a lélek királyának. Méltóságos és főtisztelendő Pribék Ist ván felszentelt püspök, a szegények s árvák jóságos atyja s gyámola Felső-Örsról Tihanyba jött a bérmálás szentségében részesíteni a kath. egyház híveit. Utja diadal-nt volt. Különösen Aszófőn junins 12-én délután ért a magyar történelem egyik ósi lapjához, a jó- és balsorsban hű maradt Tihanyba. A bérez fokán kiváló gond- és figyelemmel alkotott s dúsan felszerelt diadalkapu volt e felirattal: „Áldott, ki az Ur nevében jő!* A bérezek alján pedig : »Isten hozott* felirattal. Másnap délelőtt az egyházi szokásos szertartás kegyeletesen tartatott meg, melyre a „Kisfaludy* gózös, a birodalom minden zászlójával felékesitetten szállitá a százakra menő közönséget Füred- s vidékéről. Magasztos látvány volt a ,Szeretetház* növendékeinek nemzeti zászlók alatti felvonulása. A szent-Benedekiek. e hazafias érzel mű, köztiszteletü s nagyérdemű tanitórend óseik-től öröklött ¡vendégszeretettel fogadtak bennünket. A diszebéden e vidék valláskülönbség nélküli intelligentiája jelen volt. Az első pohárköszöntést nagyságos és főtisztelendő Simon Zsigmond tihanyi apát ur mondá, az ő megszokott ékesszólásával éltetvén pápa ó szentségét, kinek 50 éves püspöki jubi leumát e napokban ülé a keresztény világ, nyomban kegyes fópásztomnk, az áldott jószívű főpap, püspök ő méltósága jóléteért emelte poharát, ki viszont a szent-Benedekrend tagjaiért, különösen a nagytndományn pannonhalmi főapát ur ó méltósága s lelkes, szíves házigazdánk apát ur ó nagysága hosz-szn életeért ürítette poharát. A számos és lelkesítő pohár köszöntések közül kivált még Forintos kanonok ur ó ngáé saz örök vidor, Kopeczky Vidor endédy lelkész uré s Szenes Imre tihanyi ref. lelkész uré. E közben a , Szeretetház ■ növendékei a folyosón észrevétlenül elkezdék énekelni és pedig a legszebb összhangzatban: , Isten álld meg a magyart, mely figyelem mindnyájunkat meglepett. E lapok szerkesztője a derék rend jövőjéért emelte poharát, mely hazafiúi és hitbuzgalomban gazdag rend amily kegyelettel őrzi egy király hamvait, ép oly szeretettel öleli magához a nemzet ifjúságát, nevelvén a hazának jelesbnél jelesb polgárokat. Beszédje végén a ^Kisfaludy gőzhajó költői érzelmű kapitányjától a következő s nagy hatást előidézett alkalmi költeményét olvasá fel: Bérmáláskor. — Tihany, 1877. Junins 13. — Leng a zászló, zúg a harang ós Tihanynak ormán, Dicsfényben ragyog a kereszt A monostor tornyán. Asdrás király sir ja felett Zeng a szent zsolozsma, Tömjén füstnek szárnyain száll Ég felé az ima. Ti elaggott aggastyánok Ide mért jöttetek ? S mi szent hevély hozott ide Titeket kisdedek? Fehér ruhába öltözött Koszorús kis lányok, S ifjak, hosszú sorban állva Váljon mire vártok ? Leng a zászló, zúg a harang ós Tihanynak ormán, A főpásztor halad végig Kisdedeknek során. Minden egyes ifjú — s lánynak Redótlen homlokát Megkeni a szent olajjal Rebegve hó imát. Erősiti a szent hitben, Harczossá avatja Óket, hogy bármikor, bátran Mindegyik azt vallja. Ti reményi a jövőnek Osak erősödjetek, Számit rátok a hit, s haza, Hogy őket védjétek. Szent a vallás ! szent a haza! E kettőért élni Páratlan kincs — s értők, ha kell Tudjatok meghalni! KEÖD JÓZSEF. így végződött e szép és nevezetes ünnepély, melynél jól esett még tapasztalnunk azt is, hogy a fáradhatlan s figyelmes Écsy László igazgató ur őnagysága mint sürgött-forgott a „Szeretetház* növendékei közt, lévén köztük 20-nak bérma-atyja, mi hozzá teszszük, mind a hatvan árvának atyjok helyett jótevő, gondos atyja 1 Isten éltesse ! A , Nagy-Kanizsai Dalárda* alapszabályai 1877. I. A* egylet czime ¿a ezé Íja. 1. §. A „Kanizsai Dalárda0 czimü egylet czélja a dal művelése és ezáltal * társas élet előmozdítása, mindenkori tekintettel as egyházi ének ápolására is. II. Egyleti tagok. 2. §. Az egyleti tagok oszlanak: a) működő, b) pártoló ée c) tiszteletbeli tagokra. A) Működő tagok. 3. §. Működő tag lehet minden feddhet-len erkölcsű egyén, ki egyleti'' kötéleaettségei teljesithetésére a szükségelt önállósággal rendelkezik. A belépti-bejelentés a titkárnál történik, ki is a jelentést átteszi as egylet művezetőihez a kellő kísérlet megtétele végett, — és csakis képességet hitelesítő nyilatkozat után a választmány határos a felvétel felett szótöbbséggel. 4. §. A működő tagok tartósnak a kitűzött ének-gyakorlatokra pontosan megjelenni és minden, az egylet által rendezendő nyilvános előadásokon személyesen közreműködni. A gyakorlatok rendszerint hetenkint kétszer tartatnak éa a körülményekbes képest többször is; — mégis a hangjegyekben jártasabb tagok a karmesterek által felmenthetők a hetenkint többszöri megjelenéstől; de az egyszeri megjelenésre minden esetre kötelesek azok is. 5. §. A gyakorlati órák béli elmaradás csakis alapos indokokksl igazolható; aki kötelezettségének mégis eleget nem tenne, a vá- TÁRCZA. Hatvan árvának esti imája. — Balaton-Füred, ff8zeretetház, jnn 6. 1877. Csendes Balaton langy fuvallata, Epedó azeretet bubánata, — Tornyosuló felhő «ötét égen érinta most engem oly bidegen. Megszólalt a föld legszebb bálája: Hatvan árvának esti imája! • Magas hegyek vereslő lepelé, A búcsúzó napnak csóközöne Megtörik e tenger hullámiban, Hol a természet oltára van. 8 ez oltárnak legékesb virága: Hatvan árvának eati imája 1 Tündöklő caillagok — szokatlanul — Tündéri fénye e tájra borul. Lelkem emelkedik, szivem zajong 8 szemeimből as érzés könyje csorg ; Mégis látom, ai égie mint száll s : Hatvan árvának eati imája I Elbáit szülők dicsőült szelleme Mindegyitek örömöt leihete. Árván hagyott gyermekeiteket öleli aa emberi szeretet. 8 ezért áldást kér e ház- s hazára : Hatvan árvának minden imája I BÁTORFL Sárosy Gyula magán életéből (Í861.) , Midőn anyám keblén viselt még, Ezer reménynyel volt tele; S gondolva szive magzatára, Örömtől duzzadt kebele. Lehullt a fájdalom gyümölcse ; De a gyümölcsből hajh ! mi lett____ Szegény anyám, ha tudta volna.... Dehogy szült volna engemet ! «... Ha Sárosy Gyulát ssját, legrövidebb életrajzából ismerői akarjuk, olvassuk el az ő hattyúdalát, ez az ő legtökéletesebb életrajza : mint embert, költőt, hazafit és vértanút fogjuk őt ismerni. Talán legutólsó munkái .közt csupán titkosan fájó sejtelemből irta azt; talán érezte, hogy e hattyúdal nélkül el sem búcsúzhatna tőlünk; talán óriási fájdalmat érezve, mint egy tenger, a bánat tengere felett önmagát bűvölve el, hattyúként, szivét repesztette meg, midőn azt elsírta volna: talán csalogányként as ősz utólsó alkonyán zengte el végső dalában életét, hogy lelke lehullt levelei közé temesse el magát. A kik e hattyúdalát elolvassák, élte symbolumát fogják tudni; de azért kegyeletes olvasó! szentolj néhány perczet igen is megérdemelt emlékezetére és kisérj át az ő életén, hogy ha szeretjük mint költőt, ha lelkesülünk hazafiúi forró dalain, feláldozó nagy jellemén: ismerjük meg mint embert is, hogy itfy szintén kegyelettel tartsuk fönn emlékét. o ezúttal talán én voltam az a megkülönböztetett, kit sokak felett tisztelt meg őszinte baráti bizalmával s különösen élte utolsó éveiben és napjaiban, igen sokszor, hol vidoran, hol komolyan mondotta el élete egyes töredékét gyermekkorától utolsó napjáig, hogy tartsam meg bű emlékezetemben, hogy talán sejtelmeként egykor helyette adjam át a méltányos nemzedéknek, bűvös tükörként tárva föl magánemberi életét, mely slspja volt a külsőnek. Költői nagyságát rég elismerte a nemzet; azért az én kegyeletes feladatom bensőleg, emberként vonni félre a feledés leplét „Fagy volt, midőn világra jöttem-- A köny, mely reszketett szememben, Velem egy pereiben született.... S hogy nincs apám, szivem — szememnek Legelső látománya lett.... (Emiitett hattyúdalából.) Ez eléggé festi az ő gyermekkorát, a ki árván töltötte el gyermekéveit, legjobban érti és fogja föl ezt. Ámbár ő sohasem panaszkodott árvaságáról, részint mert abban is föltalálta magát, részint mert oka sem volt arra, kivéve a mi akkor legjobban fájhatott, hogy mostoha atyja szigorúsága miatt múzsájának szabadon nem élhetett; miért is Lajos keresztneve helyett munkáit Gyula név alatt sdta át a nyilvánosságnak, miután első költeményét kilencz éves korában a „Kuríréban közölte volna. Majd ifjú lett; de ez az ábrándos kor, mint majdnem átalában minden ifjú és költőibb lélek fölött egéas tündér birodalmával vonult, sgy-egy költői emléket hagyva maga után, a melyre mondja: »Eltűnt as ifjú kor fölöttem, valósulatlan álmival... .* Ezután jött a nemes és költőileg magasztos szerelem ; de ez alig boldogíthatta őt, igen rövid ideig bírhatván annyiszor és oly gyöngéd-szépen megénekelt első nejét, — kiről mondja egy helyen: ,A dal,--ha szép, as ő szépsége tükre volt«, a ki , Sírvers gyanánt e szivén irva v^n." Ezután már hálátlan volt hozzá a szerelem, talán azért, hogy egész lelkével, költészetének, szivével pedig nemsetének éljen; mivel boldogság» végső pereseiben jó formán s dicsőségének magaslatán, azzal egyidejűleg mondja hattyú-dalában: Szerelmem át nőtt a hazára, S lett s virágból koszorú; Melynek ha nem volt semmi fénye: Kölcsönse némit a ború... Megfuttam a vész harsonáját, ) S magamra futtám sir szelet.... ) sat. Ha lehetne, as ő elbesséssélései után irnám le élete ezen fényssskát; asért csak es idézett sorokból sdom át as olvasónak; mert itt élete mindig-mindig borosabb, boldogtalanabb kezd lenni; s a dicsőség pontjáról, melyre hosszú évek alatt juthatott, onnan néhány rövid, de ssenvedésekben nagyon is kosara évek alatt as égből mint egy száműzött hullott alá. Est megelőző dicső koráról emlékesik ő, mint a lenyugvó nap végső visszatekintése, midőn mondja: Hol vannsk, oh hölgyek! a tündérkosaoruk, Melyeket jó régen, E hon vérpiacsán vásárlék tőletek Kurta dicsőségen? Mi boldog volt akkor! ki közületek Homlokomhoz fére: Hogy koszorút tűzzön — oh tövis koszorút! A költő fejére. . . *) Békésmegyei útjára emlékesett, midőn •) Arany trombita. 1849. Eredetileg a kéziratban igy is volt: „Megfuttam as arcny trombitát B. L. *) E versszakot 1858-ban kiadott költeményei között, valamint 1857-ben .As én Albumomban" Születésem napján ez. költeményében — borzasa gondolkozás után sem merte közölni s eddig nem is volt közölve. E. L. +) E költeménye 1861-ben márca.3l-én jelent meg. Trombita 9. sz.) i Usztmány által irásbelilsg megintendő. — Ha pedig esen megintés is siker nélkül maradna, a kötelezettségéről megfeledkezett tag as egyletből kisáratik. A működő tagok félévenkint o. é. 1 forintnyi járulékot tartósnak as egyleti pénztárba lefizetni. A működő tagok beléptökkel legkevesebb egy évi működésre és as azzal járó kötelezett-aégek teljesítésére kőtelesik magukat. A netaláni kilépési nyilatkosat a felvéti-jegy visszaküldése mellett az elnökséghez jelentendő be irásbelileg. B) Pártoló tagok. 6. §. Pártoló tagok ások, kik az egyletet rendes évi járulékokkal támogatják. A pártoló tagságra jelentkezők ebbeli szándékukat a választmány nyal, tudatják, mely azok fel- vagy fel nem vétele felett határoz. A pártoló tagok rendes járuléka éven-kinti o. é. 4 forintban áilapittatik meg, melynek lefizetésére 3 évre kötelezik magukat. — Az első évi járulék mindjárt a felvételnél fizetendő le. Ezentúl a járulék félévenkint előre szedetik be. A pártoló tagok szavazati joggal bírnak. 7. §. Minden pártoló tag jogosítva van ssoros értelemben vett családtagjaival együtt mindazon nyilvános előadásokban szabad bemenettel részt venni, melyeket az egylet idó-szakonkint pártoló tagjai számára rendez. A befizetéssel hátramaradott tagok ezen joggal nem élhetnek. C) Tiszteletbeli tagok. 8. §. Tiszteletbeli tagokul azon egyének választhatók meg a nagygyűlés által, kik az egyletnek különös szolgálatokat téve, ily kitüntetésre érdemeseknek találtatnak. 9. §. As ily tiszteletbeli tagok az egylet minden jogait élvezik. ül. Az egylet igazgatása. 10. §. Az egylet igazgatása kettős, u. m: 1. Művezetés; 2. az általános ügykezelés, (közigazgatás.) A művezetés a karmesterek és egy 3 tagból álló műbíráló bizottság kezeibe van letéve. Az általános közigazgatás a választmány által essközöltetik. — A választmány, — melynek kiegészítő részét a fenntemlitett művezető bizottság képezi, — a következőkből áll: a) elnök, b) alelnök, c) titkár, d) pénztárnok, e) levéltárnok és f) 8 választm. tagból, legalább is félig a működő tagok sorából. Ezen választmány a rendes évi közgyűlés által válssztatik meg és teendője 1 évre terjed. 11. §. A nagygyűlés a választmány fölött állva — magától értetődve minden fonto-sabb kérdésre nézve appellstionális forumot képes. 12. §. A választások rendszerint titkos szavazás utján ejtetnek meg; de kivételes esetekben közfelkiáltással is eszközöltetnek. 3 tag kívánatára az elnök tartozik a szavazást elrendelni. — A választásoknál az általános szótöbbség dönt. 13. §. Közgyűlés rendesen minden évmá- ott 1848. vagy 49-ben a nép az urasági földeket kezdette foglalni s a kormány a nép lecsendesítése és felvilágosítása végett Őt küldötte oda, mely alkalommal mindenfelé nagy lelkesedéssel fogadták.(Czime: Emlékezet Arad és Békésmegye lelkes hölgyeinek, sat.) Talán ezt már ismerve, irta bozzá levelében egy gyöngéd kéz (1861.): Volt szenvedéseit felejtse el, mert mi azt, mindnyájan lecsókoljuk homlokáról. Esután végkép elborult as ő élete, majd jött a bolyongás, hányattatás, menekülés és leginkább a rajongásig szeretett nemzeti ügy bukása rémének kíséretében. Es évekig tartott, mígnem barátja által elárultatok Gyöngyösön, hol Sorsich Albert név alatt mint nyelvmester tartolta fenn magát. Eszel, réssben legalább, a barátság is hü-telen lett hozzá ... De azért lelke még sem tőrt meg, mint erre önérzettel gondol, midőn a Babylon imájában mondja: Csak az marad meg csűggedetlenül, Ki szebb jövő hitében istenül. Kit meg nem ingat semmi félelem — Még a világnak romba dőlte sem! Élete mentve lón; de aminek ő később ugylátszik, nem igen örült már. Mintegy nagy rázkódás, fölébresztés után, jobb hitteLkesdett ugyan élni költészetének, a hazának és barátságnak; de alig pár év után es ábrándos ködét eloszlatta a sors! Egészen részletez életrajzában közölve lesznek bujdosása és többszörös fogsága alatti életének (1849—1860.)egyes mozzanatai; azért én itt és eddig csak leginkább eteken jellemzés végett említettem föl egyszerűn a főbb tényeket, mintegy előidéző okait azon nagy változásnak, mely az utolsó években, as aselőtti életmódjában jus hó első napjaiban tar tátik; — mégis, ha szükségesnek mutatkozik, az elnök tetszése szerint hívhatja össze a tagokat rendkívüli nagygyűlésre. 10 tag kívánalmára as elnök tartozik a nagygyűlést összehívni. 14. §. A rendes nagygyűlés a követke-sőkről intézkedik: a) A választmány által beterjesztendő költségterv utólagos jóváhagyása. b) Az évi zárszámadások felülvizsgálatára egy 3 tagból álló bizottságnak kiküldése. c) Az alapszabályok netáni módosítása. d) Egyéb — 8 nappal előbb as elnökséghez bejelentett — indítványok megvitatása. e) Az elnök és az összes tisztikar megválasztása. a közgyűlés határozatképességére a tagok legalább két harmadának jelenléte ssük-séges. IV. A tisztviselőség teendői. 15. §. a) Az elnök hivja össze a válsszt-mányt is és a gyűlésekben egyáltalában elnököl,; — egyenlően megoszlott szavazatok esetén döntő szavazattal bír. — Ó képviseli as egyletet külügyeiben, valamint a hatóságok előtt is. Minden írásbeli kiadványok az elnök aláírásával láttatnak el. — Az alelnök as elnök akadályoztatása esetén ennek jogai- és kötelességeibe lép. b) A karmesterek vezetik az éneket mind a gyakorlatok-, mind pedig az előadásokon; ők Bzemlélik ki a képes egyéneket magándalokra, a megszerzendő művekre ajánlatokat tesznek és az elnök ellenjegyzése mellett a titkárral aláírják az okleveleket és felvéti jegyeket. c) A titkár az egylet jegyzőkönyvét vezeti ; ő kezeli as egylet mindennemű írásbeli kiadványait, melyek általa és az elnök vagy alelnök által aláirandók. d) A pénztárnok kezeli az egylet részére bejövendő mindennemű pénzösszegeit és nyugta mellett annak kiadásait egész 5 frtig. 5 frtot meghaladó kiadásokra a választmany határozata szüksége«. — Minden negyedévben kimutatja a pénztár állását a választmánynak, az egyleti év lefolytával pedig teljes számadást ad. e) A levéltárnok az egylet mindennemű zenemüazerei s más fárgyainak tökéletes lajstromát vezeti, azokat as egylet bélyegével ellátva, mindenkori használatra készen tartja. — Kötelességének ismeri a kívánt müveket a leltárból az átvevő megismerése mellett egyedül az egyleti tagoknak csupán egy hétre kiszolgáltatni. A kivett tárgyak sértetlen és pontos viaz-szaszo Igái tatásaért mindenkor a kölcsönvevő vállalja el a felelősséget. 16. §. A választmány negyedévenkint egyszer, szükség)esetében többször is összeül az egylet ügyei fölötti tanácskozásra és a körülmények szerint viszonylagos szótöbbséggel határoz, mely határozatok a jegyzőkönyvbe iktattatnak és az egyleti tagoknak megtekintés végett nyilvántartatnak. 17. §. Az egylet két könyvet vezet, anya-és jegyzőkönyvet. Áz elsőbe az összes tagok sajátkezű aláírásai, as utóbbiba pedig az egyleti ée választmányi határozatok, nemkülönben pe-dig egyéb, az egyletre vonatkozó fontosb események iktattatnak. történt. Ezt azonban hagyjuk legutoljára, hogy addig se komolyodjunk el, hanem ismerjük meg előbb s ezek után az ő emberi bensőjét, hogy kegyeletesek legyünk emléke iránt. Úgyis Berzsenyiként: .Titkon nyílnak as életnek legszebb rózsái." As embernek az már majdnem megváltozhatatlan terméssete, hogy politikai, diploma-tiai, művészi és költői nagyjait valami emberfölötti lényeknek tekinti. Azért van az a bizonyos rokon- vagy ellenszenv némelyek irányában, mert mint olyat igen, de mint magához hasonló gyarló embert nem képzelheti. Ez pedig nagy elfogultság. Különböztessük meg as embert pályájától — és egyikben a másikért szeressük vagy kegyeljük; mert végre is emberek vagyunk, kiket nem a pálya teremt, hanem a kik maguknak pályát teremtenek anélkül,hogy megszűntek volna emberek lenni, noha sokszor és sok tekintetben emelik magukat a közélet emberein fölül. Ismerjük meg tehát most mint embert, az ő egész valójában. Lelke erős volt; mint as előbbi idézésből láttuk,-vagy mint a „Verhör" czimű börtönda-Iában (a kihallgatás alkalmából) mondja: Áll már a törvényszék, mind felkötött karddal... Enn/i fegyveres hős, egy rabköltő ellen! Ne féljetek hitvány emberkék: egy költő Isteneket ssokott megragadni mellen . . . Szigorúan és következetesen igazságos bíró-volt (váltó-tö"vényszéki bíró korában is) nemcsak mások, de önmaga irányában is; pedig ez a bölcs szerint arra mutat, hogy önmagát ismerni és meggyőzni tudta, mi embernél a legnagyobb feladat. S e tekintetben bujdosásában sem engedett; ekkor irta többi között a „Tánczoljatok 1 farsangi dal 1850-re" czimű s kéziratV:ui is igen elterjedt versében: f • - A jegyzőkönyv magyar nyelven szerkesz tetik. 18. §. Vendégek az egyleti tagok által az elnöknek vagy karmesternek és es által a társaságnak mutattatnak be. 19. §. Az egyletnek .Kanizsai Dslárda" föliratú pecsétje az elnök kasében van. Ugyanezen föliratú bélyeggel bélyegzi a hangjegyeket is a levéltárnok, mely bélyeget ismét a levéltárnok őrzi. V. Az egylet feloezohatása. 20. §. Az egylet feloszlottnak tekintendő, ha nyolcznál kevesebb működő tagot zzámlál. Ezen esetben a még meglevő tagokat köz-gyülésre hivja öasse as elnök, melyben s feloszlás kimondatván, a leltár — a hangjegyek kivételével — eladatván, a begyült összeg az egylet pénzbeli birtokával együtt a nagy-kanizsai takarékpénztárba tétetik le, mely összegnek sas egy let hangjegyeinek ellenőrzése együttesen a még meglevő tagokra s Kanizsa1város tanácsára bizatik, mely 1863. évi márczius 14-én 396. ss. alatt hozott s az egylet levéltárában letett végzése folytán erre késznek nyilatkozott. Ha az egyletet feloszlottnak nyilvánító közgyűlési végzés keltétől számítandó 10 év alatt uj dalárda egylet hasonló alapszabályokon alapulva létre nem jőne, az egylet hangjegyei is eladatvar s az ezekből befolyt özszeg a kanizsai takarékpénztárban letett pénztőkéhez csatoltatván, ezen együttes tőke a kanizsai városi tanács kezelése mellett mint örökidőkre fennálló alapítvány fog fennmaradni, mélynek kamatai évenként a szegényebb sorsú kanizsai gymnasiumi tanulók legjobbjainak segélyzésére lesznek fordítandók. Ellenben, ha as emiitett 10 év alatt hasonló alapszabályokon uj dalárda egylet alu-kulna, ez az egylet összes birtokának tulajdonosi jogába lép. 21. §. Ezen alapszabályok kinyomatnak s as egyleti tagoknak kiadstnak. Kelt N -Kanizsán, 1877. april hóban. Ifj. SINGEK SOMA, titkár, mint as alapszabályok módosítására kiküldött bizottság jegyiője. Helyi hírek. — Hymen. Brüll Lipót alsó-lendvai állatorvos e napokban jegysé el a bájos Baum Hermina úrhölgyet. As eljegyzést nemsokára as esketés követendi. — Dr. Gold bécsi orvos és lapszerkesztő pedig szinte e napokban jegyzé el a helybeli bájos és szeliemdus Hoffmann Janka kisasszonyt. — Felhívjuk nemcsak t. olvasóink, de általában a hasai lapok figyelmét tárczaközle-ményünkre, mely irodalomtörténeti becses adatot tartalmas jeles költőnk Sárosi Gyula életére vonatkozólag. — Miután tudjuk, hogy városunkból is többen megszokták látogatni a Balatont, hogy hullámaiban üdítsék fel a forróság okozta lankadt testet; nem lesz tán felesleges felemlíteni, miszerint a siófoki fürdőház újból helyreállíttatott s vasárnap adatott át a közönség hass-ná la tára. — A városunkban időzött közös hadseregbeli tartalékosok a kellemetlen meleg na>> pok alatt tartott hadgyakorlatok után ismét el- Tánczoljatok hölgyek, tánczoljatok, Hiss ugy is már rég nem tánczoltatok. Magyarország vigalom színhelye, Épen most van a táncznak ideje! Tekintsetek Arad és Pest felé: Ott is járják, csak ugy fúlnak belé. Sat. (1850. KornádiDan, Biharm.) Pedig akkoriban ez is elég lett volna az üldöztetés kihívására. Sokoldalú ismereteiről szólani, azt hiszem, fölösleges. Hanem ezeknek alapja a z e m 1 é keső tehetség, annyira hü volt, hogy óleie végső napjáig visszavezette gyermekkora azon pontjáig, a hol kezdódik az öntudatos élet. Lehetett ennek más is. tanuja, de én as vaiék, midőn végső napjaiban éjfélekig regéigette élete történetét a legkisebb részletekig, egészen gyermekkorától kezdve, ha nem is szándékosan egymás után, hanem csak alkalmilag, amint eazmetársulat után jött az. Voltak, kik azt kétségbe vonták. De csak azon egy körülmény is meggyőzhet mindnyájunkat hü emlékezetéről, midőn 1857-ben haza jött és fogságában irt börtöndalait kiszabadulása alkalmával tárcsáját hűtlen kezekre bízva, elvesztette, itthon ismét leirta s midőn ezt is elvessté ;a százötvenre menő dal jó nagy részét emlékezetből mondotta tollba. És gondoljuk még hozzá, hogy majd más költőkből régi kedvencz műveit, majd régibb és ujabb sajátjait esek között a jó hosszú .Babylon imáját" mondotta el nem egyszer emlékezetből; végre midőn az irodalmunkban nagy gyöngy leendett „Két művész" czimű kötetre menő művét közbe közbe részletenként mondotta el, vagy épen ugy az .Arany, fátyolos és gyémánt trombitája" régibb és ujabb egész szakait szavalgatta el: es távestek. A vett ¿lábon» kink mellett ily tények után nem egynek eshetett le ni véről a mászás kő. — Ro»z szokást kezdeaek a lakók, midőn az ezti órákban as amúgy is keskeny járdát s székeknek egész seregével ellepve foglalják el a járó-kelők elől s így ások, kik a nappali kocsik által okosott por elől as esti esendben óhajtanák sétájukat végesni, ugyanakkor a ssekér-utra szoríttatnak, hogy a mitől tartózkodnak, t. L a pornyeléstől — egyátalán menekülniük se lehessen. — Eőtvős téri sétányunk, mely eddig valódi „tilos"-hoz hasonlított, ugy látszik nemsokára a közönség szórakozására is meg fog nyittatni, a mennyiben as eddig többnyire sárva volt egy etlen-egy bejárás mellett még egy ajtó alkalmaztatott. — Követhető sorokat vettünk: Azt mondja a közmondás % ez igazságot senki sem tagadhatja meg, hogy: „Jó bornak nem kell czégér!ö Becses lapja ez évi 46-ik szamában: .Kedves szolgálatot vélünk teljesíteni stb. czimű közlemény ellenében, ha t. Torsánczky József orvos ur nem szólal fel; ugy kénysseritve érzem magamat e közlemény elten felszólalni. Alulírott tanítója vagyok a fegyházi tanulók nak; tudom, hogy minő tantárgyak adatnak elő a fegyenczeknek, de tudom azt is, hogy minő tantárgyakra kell legfőbb súly t fektetnün k s ezeket miképen értékesíthetjük. Én T. ur előadásait végig hallgattam, nagybecsünek tartom azokat; de kereken tagadom azt, hogy nélküle a szőllőmivelés miképenje elő ne adathatnék. Borkészítés vegyitékkel nem egyszerű pór embernek való addig: míg népiskoláink annyira nem emelkednek, hogy a tanítvány s legegyszerűbb magyarázatot jól megértve, jó számítás mellett keresztül vihessék. Még csak azt jegyzem meg, hogy a fegyházban előadott reális tantárgyakból a tanítványok a kiállott vizsgálatnál a kir. ügyészség teljes megelége désére feleltek; a gazdaságtant is hozzá vettem ez évre magam és a jövő november hó végén tartandó vizsgálaton, remény lem —- ebből is kiállják a sarat. Torsán czky Jóaeef köztisztelet ü tiszti járás orvos ur nem szorult arra, hogy más dicséretekkel tetézze el akkor, a midőn páratlan tevékenysége dicséri meg. Én — a ki őt teljesen ismerem; ismerem munkásságát, de ismerem tan modorát és azon módozatokat is, me lyekbe engem beavatott: mikép lehetne megyénkben, ugy a hazánkban is a jobb szól lőmivelést és pincsegasdálkolkodást meghonosítani s es által magyar boraink értékét meglehetős lépcsőre emelni. Mindezek oly kitűnőek, hogy ezért csak hálával tartozunk; hanem én engedelmével a következőkre kérem fel a nevezett orvos ur becses figyelmét: Legyen szíves a fegyházban előadott szőllésiet és borászatot ugy kidolgozni, hogy iskolai könyvül használhassuk tanodáinkba n; legyen a gyermek kezébe való s oly népszerű nyelven írva, hogy bármely olvasni tudó pór ember íz megérthesse. Ajánlja ezen munkát a magas ministoriumnak , így az egész hazában elfog terjedni — s a fegyházak ban is elóadattathatik. Es s legelső, a mire kérem nagybecsű figyelmét. Juhász Péter, fegyházi tanító. — JPanorama. A helybeli gabnapiaczon, a „Zöldfa"-kert mellett levő panorama tömeges látogatásnak örvend, különösen Thomas ée már csak mutat hű emlékező tehetségre, mely csak erős léleknek lehet tulajdona! Kösbevetve fónebbi munkáiról is szólok. A „két művész" kivitelén és nagysserü eszméjén, saját vallomása szerint tizenhat évig dolgozott lelkileg és emlékezetben, mig leirta. Egyátalában véve pedig hamar egy munkáját sem adu a nyilvánosság elé. Fájdalom, hogy a ,Két művész" egy része elve szett, a többi pedig, valamint a .F á t y o 1 o s trombita" egy réssé, s .Gyémánt trombita" ós .Tára hárfáji" idáig, ugylátssik, még mindég el van valakinél téve'', vagy as a valaki meghalva, a kihez ó biztos helyre remény lette letenni egy jobb időre. Mutatja pedig az ó jó hitét azon körülmény is, hogy a 1 i g h a g y o 11 eze^ iránt egy kis biztosan vezető fonalat és sejtelmet legmeghittebb embéreinek is. Hz illetékes volnék, tudnám hogy hol kell e fonalat egyik másik munkája iránt kereani. Talán egy hullámzó idő fölveti e szellemi kincseket egykoron?! Sárosy mon dott el esen nagyobb müveiből hosszabb részleteket többek jelenlétében iz; ha Szelestey László élne, megmondhatná; de ugy emlék •sem, Vadnay Károly is hallott ásókból egyet-kettőt ^ Emlékezete azonban, hogy az élet minden apróságaira nem terjedt ki, az igaz; de ő maga íz tudta éz bevallotta ezt mint szándékos fi gyelmetlenséget, nem akarván erejét szétforgácsolni ; mivel e tekintetben sem lett volna gyenge; mert noha a kösel napi teendőket is följegyezte magának s ha olykor v^amit elfeledett, nem egyszer boszankodva tört ki: JSF^'' ~~ Wmond rr. hogy én min-denléto lim lommal akarom a fejemet megtömni j van az én lelkemnek elég más, nagyobb gondja, bia én ilyesmivel terhelni sem akarom. Frsncesconi hírnevét gyilkosok életnagyságú viasz alskjátsokan felkeresik, minden többit a mai hirdetési rovatunk hot. — Sxtraheninecen, Csáktornya mellett f. hó 12-én délután 2 órakor nagy tOa volt. Elégett 50 hás és melléképület. — A tüskárosultak felsegélyrésére aláírási ivet körötnek Csáktornyán. As első nap már tekintélyes öee-saeg gyűlt össze. — A Csáktornyái dalárda f. hó 12-én Sst.-Ilonán tavaszi mulatságot rendezett, mely igen szépen sikerült. A nagyszámban megjelent diszes közönség ex alkalommal megmutatta,hogy a dalárda iránt érdeklődik. —A dalegylet tánca-rendezéssel, énekkel és igen jól sikerült tűzijátékkal tette élvezetessé a megjelenteknek az estét. — A .Kisfaludy'' gózös Balaton-Füred és Siófok között szombat, vasárnap és héttőn naponta kétszer, többi napon további rendeletig naponta egyszer közlekedik, az egész idény alatt pedig minden péntek délután a Balaton partjain egyes nevezetesb helyre kéj-utat tesz. — Ami a fürdőidényt illeti, nem örvend oly tömeges látogatásnak, minőt e kies hely megérdemel, pedig a Balaton vize 21. 22 fok, a levegő 22. 23 fok meleg s ez a legkellemesebb. — Egy meglepő közleményt kaptunk Zala>£gerszegről, melyben erélyesen felszólalnak az ellen, hogy az ottani polgári iskolában a tanulók botoztatnak. Felhívjuk a tanfelügyelő ur figyelmét e majdnem hihetetlen körülményre, mielőtt a czikket közölnők. — Megjelent és beküldetett: ,Csok jasa! A török küldöttség látogatásának emlékkönyve". Irta Dr. Erődi Béla. — A számos képpel és a két nemtet jelvényeit török-magyar színekben feltüntető diszes borítékkal ellátott album kilencz ivre terjed s részletes leírását tartalmazza a Korvinák visszaajándékozásának és t török küldöttség magyarországi látogatásának. A könyv a következő képekkel van díszítve: Abdul Hamid szultán arczképe és névjegye (thurájt). —■ Musztafa Tahir Bej. — Emléklap a Korvint-kódexekből. — Korvina czim-Isp. — A küldöttség bevonálása Budapestre. — Seik Stulejman Efendi. — Huszni Bej.— Hodsa Mehemmed Efendi. — A küldöttség csoportképe. — Qül Baba sirkápolnájában. — Fák lyásmenet a küldöttség tiszteletére. — Abdul Kerim diszkardjának átadása. — Valamennyi kép a magyar mellett egyszersmind török aláírással is el van látva. As emlékkönyv ára fűzve 1 frt 25 kr., disz kötés ben 2 frt 50 kr. Kapható Mehner Vilmosnál, Budapesten, Kalap utcza 4. st. — Megjelent: vHuszonöt év t kegyesrend irodalmi életéből (1850—1875.) Irta Váry Gellért, kegyesrendi tanár. Az 5 ivre terjedő munka tüzetesen ismerteti as irodalmi téren, — különösen at utóbbi 25 év tlttt — ifjú életerővel előre törekvő kegyes tanító rend irodalmi működését s részletesen sorolja elő mindazon munkákat, melyekkel a hazai irodalom köz-kincstára nevezettrend által gazdagittatott. Melegen ajánljuk az érdeklettek figyelmébe! — Rövid hirek. Magyarország legkövérebb embere Bakó József, ki 365 fontot nyomott «Ihunyt Duns-Földváron. — Sebesvár romjait (Bánffy-Hunyad mellett) stylszerüen renoválni fogják. — Szegeden Porgányi György Innen volt ő gyakori kérdetősködő; t mi igen természetesen feltűnt közel s egészen nem ismerőinek. Ez okból nem csak vidéki, hanem a pesti ismerői, ha lakásukat, vagy más közönséges dolgot mondottak neki, csak trra figyelmettette, hogy irják föl, mert ő „b i-zonyosan" elfelejti. így attán hitték róla, hogy lelke s illetőleg emléketete gyengül, midőn ő épen csak kímélte azt fontosabb emlékesetre. Élességét, átiiatóeágát és leleménye«-gét mutatják közéleten kívül Epigrammái és Emléklombjai, minők t Lovagnép, Nagy Ntpoleonra, Kölcsey, vagy .Egy politikusból lett orvosra;" sat Ilyen: JLonovios — H. Kornélia emlék-könyvébe: Koszorút adott t világ ... Te t világnak éneket... Én ''meg bt rtjtam állana, Egy éltet adnék még neked l Nem e rajz keretébe tartozik ugyan, mert itt pem ifok tanulmányt, vagy. költői méltatást, de alkalmilag osak azért, hogy a kortársak közönbössége miatt mintegy mutat-ványt adjak trrt nézve, miszerint érdemes volna valakinek tanulmányt is írni, eltekintve Ijrai költeményeitől, közlök néhány idétetet »Sárosy ujabb és népies iránya munkáiból sajátságos irmod órát, megragadó költői képeit s gyönyörű hasonlatait eWtftntetőket. Irm odorában egyátalában erősen s meg lfipóen csattanós rimeket ktatnált; mint -•Arany trombitát« is kezdi: Véreim Magyarok! nagy időket élünk, Trombita hangokon t ágyukkal beszélünk HJtrofttág fclett mefgyüH t »mankó: Majd tnnyi a bajunk, mint t bécsi bankó. BS városi tdótárnok agyanlőtte magit — Zubo-vics főhadnagy ustókéttüléke alkalmazást nyert t török hadseregben. — Ő felsége a király Luxenburgba tette át lakását — Tierann Jánost, a dacoromán térképek terjesztőjét be börtönösték. — Lajos nagy hercteg meghalt Darmstadlban. — A magyar küldöttség Lon kay val élén tisztelgett a római pápánál. — Hir-tenbergben a lőgyapot-gyár melegítő kamrája légberepült — Budapesten nagyobb mennyiségű hamis Ötforintos jött forgalomba. — Titkos táborozások folynak Fogarasmegyében a romániái hadsereg ssámára. — Jolsván egy nő olytn gyermeket ssült, kinek tesUlkata, sőt természete is a majoméhoz hasonló. — Barát Horváth András 30 éves czigányt Veseprémben felakasztották. — Háborús hirek. (Jnn. 14.) A muszka táborkar kezdi belátni, hogy a Dunán való átkelés rájok nézve képtelenség. — Batumnál t törökök a muszkát roppant veszteséggel visz-szaverték. — Ardahán parancsnoka haditörvényszék elé állíttatott — Ázsiában az orosz ellenes lázadás nagy mérbven elterjedt. — A Dunán Siüstria mellett átkelési kísérletet tett oroszok nagy veszteséggel visszaverettek. — Kolaosinban a montenegróiak teljesen megverettek. — (Jun. 15.) Maratin erőd bombázta! ása az oroszok roppant veszteségével járt. — Milán fejedelem 15 én volt Plojestiben. — Szt.-Péter-várott a dunai hadsereg tétlensége mistt nagy lehangoltság uralg. — Plojestiben a görög kormánytól is várnak egy megbízottat. — Hassan bey egy önkénytesekből álló csapattal átlépte as orosz határt — A török hadsereg Szerbiát azonnal elfoglalja, mihelyt a muszka hadak Kis-Oláhországban összpontosulnak. — Az oroszok főhadiszállása a Dunához közelebb tetetik át. — Állítólag Albrecht főherczeg is Plojestibe rándul. — (Jun. 16.) Epirusban egyes felkelési készülődések mutatkoznak. — A montenegróiak veszteségeik miatt iszonyú kegyetlenségeket követnek el. — Miklós fejedelem főhadiszállása Osztogba helyeztetett vissza. — Milán fejedelem távolléte alatt a ministertanácsot biita meg a kormányzással. — Vegyes hírek. — Miből áll az osztrák-magyar tengeri haderői As osztrák-magyar monarchia tengerészeti hadereje jelenleg 11 pánczélos hajóból, 2 fregattból, 9 corvetteből, 7 csavsrgősösből, 9 ágyúnaszádból, 3 átvivő gőzösből s 2 monitorból áll. Ezek összesen 84.120 tonnás 14.330lóerejü-ek. Van rajtuk 9050 egyén s 279 ágyu. Van ezenkívül még több hajó, melyek szükség esetében tengerparti ellenőrzésre s állomásszolgálatra alktlmtssk s négy nagy hadihsjó most készül Triesztben s Pólában. — A gyanú* ember. Bismarck berezeg még élénken emlékezik a kissingeni merényletre. Most őt rendőri hivatalnok van melléje adva, kiknek mindegyike egy hatalmas Árgus. A mult hét egyik napján a rendőrök egyike pihegve rohan be főnökéhez s jelenti: „Uram egy gyanús ember!- — Hol? — Ó magassága lakása előtt már három órán keresztül sétálgat föl s alá éa szemeit szüntelenül ablakaira függeszti. — .Hogy néz ki ?« — „Igazi pap alak, simára borotvált sovány arczczal, mintha nem volna enni vj^ója; orrán kék szemüveget Vagy ugyanott Perczelre mondja: Ha végig fonhatod koszorúdat Perezel: Az örök életet tul éled egy perczczel! A költői képek körül álljon itt „A költő siija* czimü költeményéből a következő szak: Csendes a sir. Éjssakájt Rejt egy néma szenvedőt Emléketet, szállj le rája, S rajta, mint a tó sirályt — Csókold meg a levegőt! Vagy a Babylon imájából (Trombita lap, 1861. 17. sz.): Fordítsd felénk teremtő képedet, Alkosd meg újra, tiprott népedet 1 E népet, — mely sanyarg ártatlanul . . . S ha forró könye rabláncsára hull, At érzéketlen Ián ct isfelsikolt, És rtjta sebbérossdádsika folt! Nagyszerűn szép hasonlatát szintén t Babylon imájából vettem: Fölséges egy termet t Hindosstán völgyében Csak ily karcaura női suly alatt a pálma; Mikor a szenvedés szépségét alkotá: Ét volt t teremtés megdicsőült álma. Fejéről lefelé nyúlik t gyiss fátyol, Mint egy elveattett hon hosssu éjszakája; Sötét xnes borítja ssobrássolt tagjait Még a gyertya-fény is reszketve néz rájt. A gyémántssemeknek ragyogó árnyéka — Harmatozva borul arcaa liljomárt... Oh hölgy I te tündérkert, mit elhagy a tavast, Míg hatvány bokra közt a szellő megmarad... S míg igy kémlelődöm ... ím kulcsolt ketekkel, Büszke tekintetét szegezvén az égre — Mint mikor megindul a gyöngygyei telt sajka: Babylon imáját igy hallatja végre.... (Folytatása köv.) visel t rnfrássts kopott.'' — „Honnét gysnitja Ön, hogy rom stándékt van ?" — .Jobb kesét folyton t asebében tartja, mintha valamit rejtegetne.'' — „Jól van, magam nézek utána." A főnök csakugyan elindul a nagy útra, csakugyan megtalálja emberét amint kémlelődve tekint Bismarck ablakai felé. A rendőr nagyot gondolta mintha sétaközben találkomék as idegennel, megssólitja ast: .Jó napot I" — Köszönöm, htaonlóképen, válaszolja annak s csak folytatja sblak-vizsgálódását - Szép idő van mai" — .Az ám.'' — „Tán lürdői vendég?" .Nem én." At ember mindinkább gyanús lett — .Mit csinál ön itt?'' — .Látja, sétálgatok.'' — .Itt fenn a kanczellár lakik?'' — „Epen ezért nem mozdulok innét'' — Most már kitört a főnökből a hivatalos buzgalom. .Ne lépjen — fciáltá stentori hangon — a pázsitra, mert elfogatom 1" — Ekkor megállt az idegen, megnézte a hivatalnokot s mosolyogva kérdé: .Nemde ön rendőr?" — .S ha az volnék?" .Akkor egy alázatos kérésem volna b ez az, hogy adjon tanácsot nekem mi-kép láthatnám már egyszer a német nemzet Messiását Én tudniillik néptanító vagyok, s már többssör meg is büntetett az egyházi elöljáróság, mivel egéss lélekkel csüngök a herczegen. Ma ünnep van, tehát szabad vagyok és elhatároztam, hogy addig nem mozdulok e helyről, mig szivem legforróbb vágyát ki nem elégítettem." — .Ha igy áll a dolog", szólt megnyugtatva most már a főnök, ugy jöjjön szobámba, álljon aztán as ablakhoz, s húzódjék kissé visata, negyedóra múlva itt arra jő a herczeg." Ki volt boldogabb, mint a szegény néptanító — oda állt az ablakhoz s csakugyan láthatta a .Messiást." — A bajor király is a bajor paraszt. Lajos király köztudomás sserént szenvedélyes zenész, még pedig Wagnerianus. A minap — beszéli a londoni .Figaro" — a hegyek közt sétálva egy parasstra akadt, ki mankóján döczö-gött előre. A király kérdezé, hogy hol lett megsebesítve. A paraszt daczoaan azt felelte, hogy Sedannál. „Nem ismer engem?'' ssólt most a király szelíden. .Nem!a volt a rövid válasz. .Nos, én a király vagyok!" Erre a parasst fölemelte a kezét és üdvözölte katonásan. .Hát mondja csak" kezdé ismét a király, „miként van aa, hogy Ön engem nem ismer ?* — Bizony, folség — mondá a parasst — én nem is látom át egészen, hog£ miként találkozhatott volna velem felséged. Ön nem megy soha a csatába, én meg nem járok as operaházba. — A szőlősgazdák vigasztalására érdekes tüneményt említhetünk fel, melyet Lunel-ben (Francziaország) észleltek az idén s melyről a következőket írják onnan: .A szőlők, melyeket a phylloxera megszállása következtében végkép kiveszetteknek hittünk, erőre kapnak s a tőkék, melyeket magukra hagyva már ki akartak irtani, gazdagon hajtottak as idén s bő termést Ígérnek, bár tavaly egyetlen rügy sem mutatkosott rajtok. És ez nem elszigetelve fordul elé, de általános és elvitáshatlan javulás állott be a phylloxera-beteg szőllőknél az egész környéken annyira, hogy számtalan szőlősgazda kétségbe van esve, a miért tavaly kiirtotta szőlőjét s as idén ismét beültetni késsül földjeit" — .0 ross! ánh oz» estetett szállodába Schlesinger W. Eszék. Böhm L Atád. Prager F. Budapest Wágner A. Prága. Orom H. Daru vár. Kaudars B. Bécs. Löffler 8 Bées. Benc. K. Mo''íáca. Habar J. Obeisteyr. Hirschler A. Grátz. Wilfi-gtr A. Bécs. Biehtl F. Trieszt. Weiler J. Eberfeld. Lengjél J. Bées. Miks« E. Budapest. Lówensteia L Neustadt Kartner K. Bécs. Kohl L. Siaseg. - Milhefer B. Kaposvár. Tachauer A. Szigetvár. Parsaob J. SS meg. Baksay 8. Keszthely. Cseiják T. Bndapest. Bohár J. Toponár. Graf A. Eszék. Kaffer G. Budapest Ehrenreich F. Z -Egenzeg. Graf Gy. Budapest 8piegel M. Marcsali. Böhm E. N.-Bajom. Kiss J. Csurgó. MikoUsch A. Marburg. Cardea L Pária. Joog K. Prága. Sulzek A. Triest Somaser L. Briten. Wirth A. Grátz. Gunkel Gy. Bécs-Ujhely. Orzich J. Budapest Singer A. Bécs. Piaczi árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy Kaniasaváros piaozbístosi könyvéből: 1877. évi junius hó 13-án. Busa legjobb suly 39, ''/, hektoliter kint, 100 kilogramm szerint: 12 frt — kr., középsaerfi sníy 38, 11 frt 20 kr. — Kétszeres legjobb suly —, — frt — kr. középszerű suly —, — frt — kr. Rozs legjobb saly 36,10 frt — kr., középszerű suly 34, 9 frt 60 ks,-* árpa legjobb suly 32, 7 frt — kr, középszerű suly 30, 6 frt 40 kr. — Zzb legjobb suly 20, 8 frt, — kr középszerű suly 18, 1 frt &0 kr. — Kukoricza (tengeri) 7 frt 50 kr. — Burgonya 3 frt 20 kr. — Szio-liszt 28 frt — kr., zsemlyeliszt 24 frt— kr., kenyér-liszt fehér 20 frt — kr., fekete 16 frt — kr. —..Jözs 24 frt — kr. — Bu*-dara .80 frt —. Árpa-kása 34 frt — kr. — Borsó 30 frt — kr. — Lencse 30 frt — kr. — Bab 10 frt — kr. — Köles-kása 11 frt — Savanyú-káposzta 16 frt — kr. — Savanyu-répa ,12 frt — kr. Széna kötött legjobb 3 frt 60 kr., középszerű — frt — kr.; izéna kötetlen legjobb 2 frt «0 kr., középszerű — frt — kr. — Kötött- vagy ágy-szalma legjobb 1 frt 20 kr., — középszer« 2 frt — kr szalma takarmánynak való legjobb — Irt — kr. középszerű 1 frt 60 kr., szalma alomnak, valé legjobb 1 frt 50 kr., középszerű — frt — kr. — Uj-bor hectoliterkint 7 frt 50 kr. ó-bor XI frt-— kr. — 1 liter pálinka 50 kr. — 1 liter eczet 8 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter hosszú hasábokban, kei esztrakással — frt — kr, keresztrakás nélkül 3 frt 50 kr. — Cserfa kerasztrakással — frt — kr., keresztrakás nélkül 8 frt 20 kr. — Tölgyfa keresztrakásaal — frt — kr., keresstrakái nélkül 2 frt 80 kr. — Kőszén a bányából 100 kilogrammkint 70 kr. — Lámpaolaj, repezéból, egy kilogrammkint 68 kr. — Stearingyertya 1 frt — kr. Fagyngyertya öntött 68 kr., mártott 72 kr. — Szappaa 43 kr. — Nyers fagygyn 34 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48 kr. — Borjúhús ,54 kr. 8ertéshus 60 kr. — 8zalonna 80 kr.— Diaznóssir 92 kr. — Marhazsir 1 frt 10 kr. — Köménymag 65 kr. — Vöröshagyma 16 kr, — Foghagyma 30 kr. — FStt só 16 kr., kS-eó 14 kr. — Bors 1 frt 20 kr. - Paprika 75 kr. — Czukor 68 kr Kiadta: (P. h.) M a n i n g e r, _ v. aljegyző. Érték ét valtéfolyam junius 15. 5/» metaliques 60.45; 5/t nemz. kölcsön 66.10; 1860-kí álladalmi kölcsön Hl,76; baak-réstv. 776 —; hitelintézeti részvények 140.50; Londou 126.50; magyar földtehermenlési kötvény 73.25; temesvári ffcldtehermentéei kötvény 72.75 ; soproni főldtehermentési kötvény 71.75; horvát-slavon főldtehermentési kötvény —.— ; ezüst 112.10 ; cs. kir. arany 5.98 ; Napoleond''or 10.13—, arany jár. 72.75 ; márka 62.15. • ; M Papírszeletek. Megkérdeztek egykor egy nagy alvót, hogy miért alszik oly sokat ? Hogy ne henyélek és valamit tegyek, válaszolt az röviden. Igaz, hogy nekünk menyországban is dolgoznunk kell? kérdi a paraszt a falusi kántort Nem, felele ez, ott már pihenni lehet Ugy szívesen halok meg, mondja a paraszt, mert én mindig azon véleményben voltam, hogy ott nekünk kell menydörögni segíteni. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1877. junius 8-tól—1877. junius 14-ig. — .Arany Koronáho s''cziibzett szállodába Thomas Ferencz Letenye. Laglfer J. Bécs. Spitzer J. Budapest Rosenfeld A. Grátz. Heinrich B. Prága. Zak B. Olműtz. Schöffer E. Bécs. Mayer I. Zágráb. Baaer X. Grátz. 8chmidt M. Budapest Forgách 0. Nemesvid. Feigel M. Prága. Leeb M. Kis-Márton. Uagec J. Bécs Schweiger 8. Bées. Hirthl J. Bécs. Babochay H. MarczaB. Frankfurter L. Prága. Her-zog X. Pápa. Baner J. Grátz. Kohn M. Angsburg. Mayer £. Bées. Steiaer M. Budapest Beck L Keszthely. Stnger A. Olmütx. — „Ssar vash o z" eaimzett szállodába: Leeenyi Gy. Arad. Csesznák ö. Budapest. Kiss A. Budapest Yárnay S. Budapest. Soherta 8. Boglár. Wodüer H. Bakony. Horváth I. Bées. Hausner L. Ötvös. Gósztel P. Laibach. Kohn A. Hosezufalu. Erdélyi N. M.-Szerdabely. Helm A. Bécs. Hagl F. Bécs. Matrosa M. Grátz. Pfisadaa 8. Bécs. Petcsor-nik v. Csáktornya- Zinsotsr X. Pettau. MftUer Gy. Fernan. Kardos M. Atád. Sehlesinger K. Bécs. Fisehcr Zs. Bées. Maaheim a Keszthely. Hofimann 8. Bécs. Gr. Caáky K. Pécs. Zárjeesky V. Lendva. Pálffy N. PölöskefS. Takács N. Budapest Seböida-ger M. Bées. Jahn Zs. Bécs. 8pitaer B. Ktproten. Strasser Zs. Bndapest. Fischer L Prága. Wolf M. Bndapest Harbet K. Károlyvároa. Wuas J. Budapest Mészölyi tt/ Pécs. Lówy L. Bées. Schönfeld H. Marburg, Hehn M. Bées. Straaszer J. Bécs. Bchmidt 8. Berlin. Grűnwald £. Bécs. Goidaer M. Brűnn. Steru A. Bécs. Gönsel F. Z^Egexsseg. Ds-róczy J. Pécs. Bassel 8. Veszprém. Kohn A. Atád. Bsjky L Rajk. Paakovits Gy. Essék. Fass A. Vízvár. Deutach J. Béea. Boeenberg M. BerKa. Mioker Gy. Oroszvár. Spiegel X. Zágráb. Oswald 8, T vár. árpédy J. Makó. Vasúti menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A buda-pesti időtmatató óra szerint, indul Kauittáról Vonat hova: ■zám Ora Perc. Id5 205 Eszék, Mohács,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel 215 . . . , 2 30 délut. 212 Buda-Pestre........4 58 reggel 202 . ...........2 6 délut 204 ........... 11 30 estve 818Bécsbe(8sombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel S01 . . ....... . . 11-48 estve 815 8opronyba ....... . B.38 délut. SOS Triesztbe és Pragerhofon keresztül Gráes és Béosbe...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Qrácz és Béesbe ...... 1 47 délut. Brketlk KssIwÁrs honnét: 216 Ssaék, Xoháes, Dombovár a Fiaméból 1 41 délut. 206 , , . • 11 11 estve 203 Buda-PestrSl........4 SO reggel 201 rt ........2 5 délut. 211 „ .........9 44 estve 314 Bécsből (8«ombath. Béee-UjksIy)M51 10 8T estve 302 „ „ . » 4 6 reggel 316 8opronyból........1151 ¿élei. 114 Bécsből Qrácz, Mtrburg, Pragerhof felBl ......... 4 18 reggel. SOS Trieszt- ée Bécsbél Xerbarg, Pragerhof Mól.........1 délat 204 Trieszt- és VíUachból Prágerhof fel51 11 — estve. Marburgba esatlakosás Villach és Franoesfestbe. ... , fiancesfestből. itsits I7 t4l jtslM 23-l\| 1877. Hó- éaheti-aap Kath. és prot naptár G e f fr g nzptár -rw» A dús halászatról. Lukács V. 17 Vasárat» G. 4. Adolf 5 B. S. Dor. áí 18 BWS Marci, ol 6 Bessar JtS 19 Kedd Julianna 7 Tódor 20 flserda Pál cz. . 8 Theodot ti Sl Csütörtök Alajos 9 Cyrillus 29 Péntek Paulin P. 10 Timoth. 88 Asopbat Szidónia 11 Bertalan» A Felel6e szerkesztő : BátJrf U]«t. FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ-FORRAS Balló fÍTirori Tegytea é Beraitb J. tanárok Tegyelema^«« egjbehangaó eredményei «aerint Talamennyi bedai, Talamint bel- . külíüldi ke«erÜTi-sek kfiaOtt a legtöbb niUrá alkatréwt tartalmaaxa íi pedig a gyógyba-Ui elérésére nézre eddig __ , mé£ el tei ért ißum^öen j ott teárezű dxszetételi arányba!, hogy es okból «nyhe ím miatt ú mint legkellemesebb é« leghatásosabb keserürfz ajánló elismerésre talált Forrás-nyomtatrányokkal • orro« biaonyitri-nr okkal ingyen aaolgáhtnk. — Eseu tíx kapható minden gyógytárban ét füsserkereskedésben ( Bonnberf János és W e li . eh J,6«.e ffijaerkereskedésökben Nagy-Kanisaán a (37» A ö-D) a forrásigazgatóságnál Bpesten. Értesítés. Van szerencsém Nagy-Kanizsaváros és környéke n. é. közönségének becses tudomására adni, hogy a néhány nap óta itt lévő panorama és yiaszalakok tára még hosszabb ideig van szíves megtekintésre felállítva; - ez azLosztályban a következőket tartalmazza, úgymint: Egy haldokló harezost, gépileg mozgékony alak Thomas Williamt, a tömeg- és öngyilkost, a brema-h&feni explosio okozója. Francesconi Henriket, a rablógyilkost. A panorama London, Páris, Nápoly, Lutzern (Svájcban) Jeruzsálem városok (Krisztus korában), valamint árvizek és a török-szerb háború eseményei látképét sat. A bódé naponta reggeli 9 órától nyitva van. — Este ¿¿ép kivilágítás. Számos látogatásért esd (388 2 -) Loibl Károly. Belépti díj 10 kr., gyermekeknek 6 kr DREHER ANTAL kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sorház-utcza) Unger fele haz. Mindennemű sör 25, vagy 25, vagy 50 palaczkoe ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (346 16 Tárcsái fürdő. „. __ Tartsa a magyar-osztrák-stájer határ közelében, Vas- Mrteza) Uíifler-feie naz. megyébe\|1 fekszik, öt órányi távolságban Szombathely ma-50 literes hordókban és ™ • ^l^Lai csak 5 1 különösen jól járó idípon- toi órát, aranyOxott láncz-rxal, aj átjárásért kexewég rál-laltatik. 2 ralódi japáni Tirágedényt, a legfinomabb festéssel, bármely terem diaaitéaeül szolgálhat. 1 pompás fénykép albnmot, ar»nynyal gaadagon díszítve. 1 pár disxes keleti komótos i p ó t, elnyűhetetlen talp bőrrel, n5k ét nrak számára. 1 szép asztali esengetyfit, a legjobb nj aranyból. 1 teljes japáni dohányzó készletet, mely mindent tartalmaz, a mire csak egy dohányzónak szüksége van. 2 kis olajfestményt, hírneves mesterek műveinek másolata, diaaea keretekben. I ¡Hirdetés! A nemzetközi árntárlat Bécsben feloszlás végett a következő árutömegeket bocsát áruba mesés olcsón, úgymint: 1 z eneha ngs z e r t, melyen bárki Is a legszebb darabokat képes játszani. 1 teljes kis porezelán-teritéket 6 személyre, kiváltképen ajándéknak igen alkalmas. 2 j ell em f e je t, egy egészen uj renlkiTlll eredeti tréfa. 1 disses Vic toria-sétány-kosárkát, dosssineaetü múhimzésael. 6 kitűnő csásx kir. szab. evőkanalat. 6 kitflnS csász. kir. sxs.H. k á- véskanalat. 6 japán csészét, kiváló minőségűt. 6 darab dr. Dup ont-féle egészségi szappant Összesen 38 drb. Mind az itt felsorolt 38 tárgy a legjobb kivitelben csak flV » frt 65 kr. Czim: Nemzetközi árutarlat, Bécsben, Burgring 3. (368 5-10) Vidéki megrendelések utánvét mellett pontosan eszközöltetnek. Jegyzet. Miután a tárlat rövid id5n folosalik, a vidéki megrendelések beküldését mir.él hamarabb kérjük. Mayer E. gazdasági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazdaközönségnek. Kitűnő javított szerkezetű kézicséplőgépeket, egy lóerejű rndáttéti járganyokat, Bzilárd, ugy szállítható, tisztitószerkezetü cséplőgépeket, Ugy szintén szénagyűjtó, sorba vető, szecska vágó, kukoriczamorzsoló és darálógépeket, tisztító rostákat; nemkülönben szántó, irtó, magtakaró, kapáló és töltögető ekéket, vasboronákat és rögtörő hengereket stb. (386 2—10) Minden néven nevezendő gépek javítása elfogadtatik s javítás legjutányosabban eszközöltetik. A gazdasági gépek használati ideje közeledvén, kérem a n. é. gazdaközönséget, hogy a javítandó gépeket még idejekorán beküldeni szíveskedjenek, mert az idény beálltával beküldött javítandó gépek mikori elkészítéseért felelősség nem vállalható. Képes árjegyzékek kívánatra bérmentve, és ingyen küldetnek. Szoda-viz készítő- s fagylaló gépek, kerti díszítéshez üveggolyók, mindenféle ragyogó színekben, kerti yasbutorok, teke-játékok ¿s valódi Ugratni sanctum golyók, kerti lámpák, utazó bőröndök és minden utazásra való czikk ekr. nyergek a legjobb disznóbőrből, kantárak, gyermek kosár-hintók csinos és tartós kiállításban nagy választékban és jutányos áron kapható Rosenfeld Adolf gyar nyugati vasúti állomástól. Vaaat tartalmazó forrásai és fürdője kitűnő hatásúak különösen a vérszegénységből származó minden betegségek, idegrendszer zavar nőknél és férfiaknál, a légzési és emésztési szervek idült hurutja stb. A fürdő orvosa: Dr. Thomas. Májas 21-tól jnuius 15-ig és augustus 1-től szeptember 15 ig leszállított árnál. Az idény megnyilik május 21-én. (357 5—6) A fürdői felügyelőség. Megvizsgált és megjobbított barommérlegek kilogramm-felosztással barom vásárok, baromkereskedők, gazdák, ezukor- és szeszgyárak, Sörházak, községek, házaló intézetek és baromtenyésztők számára. Hordereje 750,1000.1250,1500, 2000,2500,3000 klgr. ára 170, 200, 230, 260, 300, 350, 425 frt. vas-korláttal és teljes sulyokkal ellátva. Fa-korláttal 15%-kal, korlát nélkül pedig 25%-kal olcsóbb. Ezen mérlegek több kiállitásnál kitüntetvék. Az utóbbi bécsi világkiállításnál szakférfiak által minden tekintetben kitűnőknek ismertettek el. Ausztria-Magyarország-, Orosz-, Olasz-, Oláh-, Törökországban s Egyiptomban rész-rehajlatlan elismerés és fokozódó kelendőségre találnak. Ily elérhetlen jó minőségű mérlegeket ajánl Bugányi Frigyes és társa, (262 m. 12—15)Stadt Riemergasse 11. sz. a. Bécsben. I Auflage u (837 2—») kereskedésében Nagy-Kanizsán. IV. Jahrgang, Einladung auf das radikale und billigste Tageblatt: „PESTER JOURNAL. (Chefredakteur: Dr. Adolf SiJberateia.) (Morgen- und Abendausgabe,) Mit I. Juli beginnt ein neues Abonnements-Qaartal das in Uagarn in «einer Art einsigen radikalen Tageblatte« .Peater Journal. welches indem durch sein «weim al tägliches Erscheinen, durch Reichhaltigkeit des Iahalte« in die Reihe der allergrössteaB litter Ungarn» getreten ist. Dabei ermöglicht ea die rieaengrosae Auflage des ,Pe«ter Journal,* den A b o n--nementapreis desselben zum Danke des ungarischen Lesepublikums möglichst billig SU ateilen. Die Haltung de« e • t e r J ö u r n a 1« wihreud dar jetsigeo verwickelt« europiieehen Zuatinde, bedarf keiner 8elb«tanpreisung. Die «tetige rapide »taigamag nuseres Lesekreises in der Hauptstadt, in der Prorin«, «o wie aelbat im Auslände bildet jetst, wie frther den schlagendsten Beweia« für die Kernbsftigkeit und Popularitit unserer Grnadsitze. Daa „Peater Journal" iat ingleich dm« einsige ungarische Tageblatt, welche« die sl aTischen Stammesinteressen in anerkannt gerechter Weise nnd im Sinne de« Bürgerfnedena und der Eibtracht aller 8timme Ungarn« mannhaft, unerschrocken und schneidi? vertritt. '' * Trots aller Fortschritte hat da« „Pester Journal- nie aeinenunabhingi-gen, den wahren Interessen des V olkes dienenden Charakter verloren. Pas „P e s t e r Journal- bringt alle Nachrichtea in erschöpfender Fülle, authen-tiacheater Fassung und gröaster Promptitit. Unser Leitartikel, nnsere Originalmittheii^ngen ,on den KnegsschanpIiUen, unsere sonstigen Kriegsnachrichten unserer aahlreichen politischen nnd komme.wellen D.jpeschn Ton allen Richtungen, unsere ausführliche Rubrik der Lokalereignisse, Nachrichten tob dea Behörden. Regierung. Magistrat, Polisei, Gericbtsaileo, toü den Tätern Kunstanstalten, »om Bachertisch, ron Vereioe», unsere pikanten Pariaer «ad Wiener Feuilletons, lokalen und auswärtigen Federaeichnungen und namenUich die Fülle unserer ron den ersten Federn Europa''s geschriebenen Romane (wir Teröffentlicben jährlich 86 Binde, darunter Werk Ton Detlef, Wachenhusen, Tnrgin je w, Qnlda, Brilon, Du-„ ^ v6,^'' ChaTette, Houssaje u.a. w.) empfehlen du ,P e s t e r J o u r n a 1-allen gebildeten Zeitungaleaern auf das VoraOgliehste Unsere Oeschiftsrubrik wird in einer den Wünschen unserer Leser entsprechenden praktischen und sorgfältigen Weise redigirt Auch entfallt dieselbe die aufrieb tigaten Informationen Ober alle Geschäftsinteressen und sind wir sowohl snr Aufnahme aller Qe-schiftberichte, als auch au allen geaehlftlichen Auskünften bereit Dem i n s e r i r e n d e n Publikum diene aur Nachricht, das« I n s e r a t e, die wir nach aufliegendem Tanfe berechnen, sich bei der enormen Verbreitung unsere« Blatte« nicht nur loko, sondern auch In der Prorina (namentUch in den wohlhabendsten Donau- and T h ei a s-koau.te«, bU in die letetea Orte Kroatien^ Slaronien, Dalmatiens nnd der M li 11 e rgrina^ 81«. b ttr g e . s, in N i e d e r B • t « tr . i el^ O al i «i e B eat), sowie durch da« TorsfigUcbe P lac e m e n t untere« Blatte« (in aü«u LeMairkeln, Kasinos sowie in allen Honoratior.nkreiseaX -ron der gr 8. . t e » w\ rk ,am k •i?iüSS! fange # '' ^ # " " 1 ^ " ^ U üm- PostveraenDde^gA?KWn<W,1MUPr<,i'' ^ -P e « 0 '' J <> » »l'' *** «f«ch einmaliger Franco- Gan^jährig fl. 12, halbjährig IL 6, YierteUihrig fl. SJ0, zweimonatlich IL 2.1a, mo- natlieh L10. 7 Fftr Deutschland und die Donau Fürstentümer monatlich 80 kr mehr Man abonairt nnd inaerir\ in der ^^ meÄr- Administration des fester Journal," (389 1—2^ m as Gföttergaaae 6, parterre, ^b 1— <.) (Die Adresse ist genau au merken.) ni v Wajdits Jóaef kiaáó-, Up- és njoadatniajdonoa gjorasajtó njoaáaa, Nagj-Kaniisán. ffAÖY-KAlíIZ&A, 1877. junhis 21-én. Tizenhatodik évfolyam. ^ BMntési ir: B ] egész érre . . 8 írt. I 1 Alap KttSeim rM t ) illeti közlemények a " szerkó« tSbtSa, anyagi részét illető J közlemények pedig a í kiadóho bérmentre intézendők : NAGY-KANIZSA Wlaaaloaház. !; Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Tj Kéziratok tímm sem f J kflldataek. \| jggw^; - — S.-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsal kereskedelmi s Iparbank«, a „n.-kanízsai takarékpénztár", a „zalame^yei általános tani tó testület", a „n.-kanizsal kisded- nevelő egyesület«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanixaai kftlválasztraánya« s több megyei és Tárosi egyesület hivatalos értesítője. HeCenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. BMntéai ir egész érre. . 8 '' fél érre . . * . Cegjed érre . 2 . Egy aaám 10 Jer. Hirdetések 6 hasibos petitaorban 7( másodaaor 6 s minden '' további »őrért 5 kr. i nyilttérben soronkint 10 krért Tétetnek fel. „ Kincstári illeték minden \| i egyes kirdetésárt kfllön J 30 kr. fizetendS. g------ »nnen \| külön f KÖZLÖNY előbb GYI ZLOlV Vakulj magyar! A .Zalai Közlöny'' f. é. 43. számában Czigány Károly ügyvéd ur .Közgazdászat és forgolom* czim alatt kenetteljes hangon irt czikket közöl a volt „Zala-Somogyi gózh . rész v. társaság," illetőleg annak volt részvényesei érdekében. Elsó pillanatra a czikkben kifejezett, — s Güns-berger L. boglári birtokos kereskedő úrtól sugalmazott ajánlat a hazafisággal párosult nagylelkűség arczával lép elénk, (csak az kár, hogy az arcz fátyolozva van) sőt az indítvány önzetlenségének zálogául látszólagosan még az is szolgál, hogy a czikk oly egyén tollából ered, ki megyénkben ktérdem-lett és méltó népszerűségnek örvend s egyike azoknak, kik az emiitett gőzh. társulat létrehozása és fenntartása ügyében páratlanul ^sokat küzdöttek és fáradtak a nyilvánosság terén is, tehát a tiszta jó akaratot most sem lehet tőle elvitázni, de annál inkább csuda landó az, hogy a pávatollakkal ékesített indítvány rúgásra kész lólábait nem fedezte fel Czigány Károly ur már az elsó pillanatra, mert ha igen, ugy megvagyok győződve, hogy nem vállalkozott volna az il letö incíitvány közrétételére. Lebbentsük félre az inditvány arczárói a fátyolt s szemléljük a dolgot az ő meztelenségében. A „Zala-Somogyigőzh. társulat* mely alapításánál már botrány-perrel ékeskedett, amint a következmény megmutatta, halva született mostoha gyermeke lett a magyar vállalkozási szellem ügyének. A vállalat vezérférfiainak egy ik része, kik a megkezdett alapon óhajtották és remélték felvirágoztatni a vállalatot, nagy hibát követtek ei, midőn mindjárt kezdetben, ahelyett, hogy egy olyan hajóskapitány után néztek volna, ki a magyar kormány által kiállított oklevéllel bizonyított képességén kivül némi szervező tehetséggel is bir s tetemes költségkímélés tekintetéből az úgynevezett manipulatiót is egymaga végezhette volna, nem, ók parti ügynökségeket állítottak fel s a hajóskapitányt helyettesítették tudja Isten miféle Kotaucsek nevű egyénnel, ki valahol felsó osztrákiában tu-tajvezetó volt s mint ilyen kormányos — vizsgálati bizonyitványnyal bírhatott, de tetszhetett azért, mert külföldi volt. Ez a jó ur, mig a vállalat nagyobb dicsőségére Bogláron korcsmai verekedéseket támasztott sa „piatzot* hősileg meg is állta, lelkesedvén a magyar bortól, — addig hajós képességének oly hallatlan bizonyítványait adta, hogy vezetése alatt a gőzöst évenként nem egyszer, se kétszer dobta ki a vihar a part fövenyére. A közlekedés persze ilyenkor napokig, sót hetekig felakadt, sőt a gőzös vízre vonszolása, annak tetemes rongálása mellett még mindannyiszor meglehetős meny-nyiségü költséggel is járt stb. s mig a vállalat vezérférfiainak egyik része mindezt összefont karokkal nézte, addig a vezérférfiak egy bi-aoayos másik részének, mely már kezdettől fogva a vállalat tönkrejuttatásán törte a fejét, — oly szépen hajtotta malmára a vizet, hogy .amint a kép is mutatja," a vállalat csakugyan meg is bukott s a gőzös, mely Zala és Somogy vármegyék számos jó indu-latu, szegényebb sorsú polgárainak keservesen kapargatott fillérein is készült,most potom árért a vezérférfiak ez utóbbi részének birtokába ment át Günsberger firmája alatt anélkül, hogy a részvényesek csak egy fityinget kapnának részvénytőkéjükből. De persze, a gőzösön most tetemes javításokat kell eszközölni-, hogy forgalomképes lehessen, mert pár év óta ette a rozsda minden szakértői gondozás hiányában. Ezen nagy javításokhoz pedig meglehetős mennyiségű pénz kell, tehát mit tesz a spekuláns lángész? Azt az indítványt kegyeskedik feltálaltatni, hogy .azért is, hogy többeknek azon gyanúját, mintha e gőzöst kezdete óta saját kezére keríteni czélozta volna: — kész ezt a legközelebb összehívandó közgyűlésen a társaság kebeléből is netán vállalkozó 10— 20 (több vagy kevesebb) tagu uj — és akár vele, akár nélküle alakulandó szövetkezetnek ugyanazon vételárért el és átadni, — mely njra csoportosulandó tagoknak, hogy régi részvényeiknek némi sikerét a jövőben remélhessék — természetesen némi u j f o rg a 1 m i t ó k é t i s k e 11 össze-tenniök* stb. Ez elég nyíltan van mondva, ehez nem kell commentár, sót talán Günsberger ur még pénzt is lenne szives kölcsönözni a volt részvényeseknek kellő biztosíték mellett, például ingatlanra betáb-lázással stb. csakhogy tőle vagy gőzöst, vagy részvényeket vegyenek, (mert eddig már bizonyosan megtudta, hogy a gózös jó karba helyezése mekkora összeget igényel) s igy újra megalakulván a rész vény társulat, ha pár év múlva a gózös nem kerülhetne is vissza Günsberger ur birtokába ismét potom áron, legalább ha a hajó összedűl idővel, az eddig tapasztalt szakértői gondozás hiányában, nem ő károsodnék, hanem a részvényesek, sót a részvényekért most kikölcsönzött pénze neki biztos perczenteket hozna s még az az incidens is felmerülhetne, hogy mire a hajó összedűl, akkorra az egyesek birtokaira telekkönyvileg betáblázott pénzkövetelése per és árvereztetés folytán egynehány \| fekvő birtok potom ároni megszerezhetését i segítené elő stb., mert hej be szép szőlőhegyek mosolyognak át a zalai partról Boglárra ! . . . .Omnis similitudo Claudicat" de azért mégis kénytelen vagyok egy megtörtént dolgot idevágólag megemlíteni, u. L X. községben Y. Mózsiuak Z. János adósa volt 200 forintul, de Jánosnak régebbi tartozásai is voltak más hitelezőknél, minek következtében a mi Jánosunk ugy tönkre jutott, hogy egyebe sem maradt, mint azon 200 forintnyi adóssága, melylyel Mózsinak tartozott. Már most Mózsi azon törte a fejét, hogy miként hajthatná be követelését Jánoson. Egy szép reggelen elmegy Mózsi Jánoshoz. Mózsi arczán a szánalom, — a könyörület kifejezése trónol, szemeiben az önzetlen felebaráti szeretet könyüi ragyognak g elmondja egész meghatottsággal, hogy mennyire keseríti az ó szivét János gazda tönkrejutása, azért jött, hogy segítsen rajta. A mi Jánosunk szeme, szája tátva marad meglepetésében, hogy az akar ő rajta segíteni, kitől szemrehányást várt. Mózsi igy szól: .János gazda, adok én magának kölcsön 300 forintot kamat nélkül, ezen a 300 forinton vesz maga két lovat és kocsit, eljár fuvarba és mezei munkákra, ebból szegény családjával valahogy megél, mig az Isten egyszer csak megsegíti s akkor majd visszafizeti nekem minden tartozását, csak azt az egyet kötőm ki, hogy ezért a 300 forintért kezeseket keres, kik az adóslevélen jótállnak magáért a tartozás erejéig. Most meg Jánosunk szemeiből csurogtak az örömkönyek e nagylelkűség miatt, mindjárt szaladt régi jóbarátaihoz, elbeszélte nekik Mózsi nagylelkű ajánlatát s kérte őket kezesekül, ezek gyanutlanul iparkodtak barátjuk kétségbe- TÁKCZA - — Kopp!.. Kopp ! madárka, megnyitom az ablakot? OyftDge szárnyad monddsza vájjon mit hozott? Tán levélkét küldött rónám énnekem ? Alád meg érte kit kezét jó istenem ! Nynjtsd madárka gyöngvpicr.iny sxád, nyújtsd id<>, Hogy adhassak rája csókot isibe. Azt hiszem majd : csókolom kis angyalom, Hajh pedig, hajh ! t£lem messze van, nagyon. * SZIKLAI JÁNOS. Sárosy Gyula magán életéből (1861.) (Folytatás.) Ami pedig magát az ő írói és élő nyelvét illeti, a mellett, hogy jó nyelvész volt, még következetes éa szigora maradt a helyesírásban is annyira, hogy halála előtt még harmadnappal, midőn a jelenlevők kételkedtek, ha váljon bir-e még öntudattal ? elővettem az ágya mellett függő fekete palatáblát s ráírtam ^trombitás halgat; midőn pedig megmatattam neki, elmosolyodva • alig hallhatóan szólott: hallgat két 1-lel irandó. Ez már ilyen kicsinységnél is eléggé meggyőző ok volt. Utolsó napján pedig, midőn már nem beszélt, majd meg nem lehetett érteni, meglátogatván őt régi jó ismerőse Vajda Józaef bpesti csizmadia mester,) a kit ő irók éa művészek .mesterének" nevezett, mivel nagy részö-ket ő Úttá el .müveivel s a ki ^eki budai fog- ) Zalamegyei stülelésü R L ságába többek közt papucsot is csempészett — Gyula bácsi! szólítására vissza fordította fejét s felkiáltott: Vsjda! (s ez lett utolsó szava!) Kedélye, humora, emberre nézve valóságos áldás volt, mert néha, aivált szomorúbb napjaiban, kényszerű helyzetében öntudatos szükségkép, mint egy lelkét megtörni nem hagyandó készakarva; mig nagyrészt önkénytelenül derült, vidor, élezés, meglepően leleményes volt, mint a ki mindig fel tudja és akarja magát találni éa bármi helyzetében elfoglalni elannyira, bogy változatosságból, midőn leglá-zasabb állapotba hozó költeményeit börtönében vagy bujdosásában irta; szinte kereste a tárgyat és alkalmat, hogy gunyoros lehessen, vagy hogy nevettessen, nevessen; mi végett, ha másból kifogyott, saját körülményeit, sorsát, személyét vette elő. Ugy hiszem, érdekelni fogja az olvasót mindezekre nézve néhány példa. Igy fogságában a .Bevezetés" czimű költeményében irja: Rám zárul az ajtó. Egyedül maradtam. Itt egy tántorgó szék, amott egy rósz vacsok; önkénytelenül is köny szökik szemembe, A hátam borsódzik, a fogam meg vaczog. A ... itt egy fél prófunt! már igy csak megélünk. Ugy néz rám, mint félhold egy sötét vidékre ... Csak az a különbség, hogy ezt pék sütötte; Oda künn pedig a félhold süt a pékre. A többiek közt fogságából szintén mesélt el gyakran és jó iztien nevetve egy jelenetet, mint ked venczét a számtalan közül. Mikor az uj épületben egy alfóldiesen úgynevezett kékbelis, tudákos atyafival volt egy szobában, az előveszi, hogy nagy jó aram, hallottam, hogy olyan poéta ember, hát írjon valami kicsit az én boldogult feleségem fejfájára. Hagyjon nekem békét, ugy mond ő, mert most nem a halottak számára irni, hanem azon kell gondolkoznom, mint mentsem meg a magam életét? Később ismét elővette; ő pedig olyan háromsoru sírverset mondott hamarjában és haragjában, hogy az a palatáblát föld höz vágta és három hónapig hozzá sem szólott. Ezzel járt a rögtönzés. Igy egy sánta barátjára jellemzően rögtönözte: Te vagy az a derék sánta, Ki azt soha meg nem bánta, Hogy magát a honnak szánta. ) Ezek közben mester volt a szójátékokban is. Igy midőn albumából kővotaég utján a portugáli királynak küldött volna egy díszpéldányt, ismerői kötekedtek vele, hogy ezért bizonyosan ordo-t, rendjelt kap: azzal vigasztalta őket, ha nem ordo-t, hát hordót, abban meg b o r d 6 - t (bordeaux.) Az épület folyosóján elhaladva, oda szól egyik fogolytársához : ki látott ily épületet, melyben a kapu belől van az ajtón? Nem, hát Kapa (Endre) belül van! V. Józsefet igy hívja meg vacsorára: jerünk csigát enni — a csigába (vendéglő) sat. Levelezésében épen ilyen volt. Mikor egy album érdekében.... Rózához irtunk, a levél alá sajátkezüleg a következőt irta: .Egyszer szándékom meglepni nagysádat, hogy minden külsőm iránti illúzióját lerontsamu---- Meghitt barátjaihoz rendesen humorístikos leve- ) Most nem emlékezem, de tadom, kihez Tolt intésre. R. L. let diktált versben; de az, valamint a felelet — csak sub rosa maradhat. V. A-val annyira voltak, hogy egymással egészen ssjátszerü nevek és czimek alatt leveleztek. Mig némelyek panaszkodhatnak, még rokonai is, hogy alig, vagy igen ritkán, utóbbi években pedig épen nem irt hozzájuk. Mindennek meg van a maga oka. Seját körében mindég és minden tekintetben ilyen maradt. Sőt mint sokat át élt embernek neki is sok elmondani valója volt; nem is tartogatta magának, hanem elbeszélgette a hogy jött, bármiről is, azonban saját életéből és kartársairól legtöbbet. Igen élénken emlékszem, midőn nappal föl s alá járva szobájában, vagy este egész éjfélekig is föllelkestilt, mondhatni ifjuló arczczal regélt, miközbe fűszerező ötletén nagyokat nevetett. Talán ö volt, ki a nyilvánosság minden emberéről még magány életből is legtöbbet tudott. Senkitől sem hallottam annyit és oly biztosan. Föllépése méltóságos volt, mig modora különösen hölgyek irányában előzékeny, finom és gyöngéd, kivéve az igen közeli ét bizalmas állást; de azért kényszerű helyzetében ia kíméletes maradt. Hálátlan soha senki irányában sem volt, bárha e tekintetben néha némelyek félreismerték, a kik nem tudták és nem tudják, vagy önmaguk irányában senkiről nem akarják hinni, hogy a legjobb akarat, szilárd elhatározás mellett sem ura az ember elhatározó sorsának. Az ily figyelem mellett járt mindenki irányában azon magatartása, hogy ingyen valamit, hacsak nem kiváló, vagy érdakee emlékűi, soha senkitől sem fogadott el semmit; asolgá- esett állapotján segíteni, elvállalták a kezességet, aláírták az adóslevelet s megdicsérték Mózsit, hogy ez már mégis csak szép tett tőle, stb. János gazáa meg is vette a legközelebbi vásáron a kocsit, lovat, dolgozott is vele fáradhatlanul, egyszer csak bepörli Mózsi Jánost, hogy fizesse meg régi 200 írt tartozását, ez nem fizethetvén, lefoglaltatja és elárverezteti a kocsit és a lovakat, ebből kikerült a 200 forint, — utána nemsokára beperelte az utóbb adott 300 forintért. persze, hogy Jánosunk ismét nem fizethetett, mert nem volt egyebe rongyos rajtavalójánál, tehát kezes fizess! az utóbbi tartozást megfizették a jótállók s így Mózsi bekasszálta régi 200 forint követelését is. Vakulj magyar!--Lelkesült- séged szalmaláng fényétől elragadtatva, behunyt szemmel rohanj a falnak, fejed egyszer már oda vágted, csak ugy koppant, üsd oda még egyszer, talán be se törik, te csak túrd a földet, mások majd gondolkoznak helyetted, te csak fizess, mások majd híznak sétálva a te véres verejtékeddel össze-kapargatott filléreiden s örülj, ha ezek kez-tyüs kézzel megérintik erős munkától kérgesült tenyeredet. Végy uj részvényeket, ha pénzed nincs, kölcsönözz, ád Mózsi neked szívesen! Nem ugy édes mag} arom ! okulj veszteségeden s ne fogj ujabb áldozatokkal olyan dologba, mihez — fájdalom — nem értesz. Takarítsd meg keserves ^ ^ ni é D \ od ^t^ szükséged van arra magadnak is. meg hazádnak is, mert lehet, hogy nem messze van a megpróbáltatás ideje. Günsberger ur megvette a „Balaton" gózöst, kívánj neki sok szerencsét hozzá, bizonynyal nem fogja azt elvinni a párisi világkiállításra s ott elárusítani s igyiefizetve a viteldijt, átutazhatol te azon Somogyba vagy Zalába. Dolgozzék mindenki a saját pénzével, ne pedig másokéval, mindaddig, mig Magyarországon a társulás egészségesebb alapokra nem építhet. Ha valaki idővel megirandja a magyarországi részvénytársulatok történelmét, furcsa dolgokatkellend majd itt armott szellőztetnie. E jelen ügyben érdekeltek meglehetnek győződve, hogy engem e sorok Írására semmiféle érdek nem vezérelt, hanem igen is, rosszul esik látnom és tapasztalnom azt, hogy hazai vállalataink vagy sorba buknak, vagy a lét és nem lét közt lebegve tengődnek legtöbben, ennek okát kisütni kötelessége minden egyes jóravaló honpolgárnak s nemzeti életünk ezen vérzó sebét gyógyítani sürgős kötelessége magának a törvényhozásnak. Bár csak ugy lenne minél elóbb! KEÖD JÓZSEF, hajóskapitány. lelke nem tűrte a latot épen nem. Független kötelezettséget. Daczára a sok üldöztetésnek, fogságának a azon tudatnak, hogy a rendőrség folyvást figyelemmel kisérte minden lépését, nem csak bátorságot, de merészséget is tanúsított; igy mikor 1856-ban kiszabadult, elő szerezte az Arany trombita egy nyomtatott példányát, azt lemásoltatta több izben s azzal kedveske dett barátainak; később egy ember annak leírásából s eladásából néhány éven át jó mellékes jövedelmi forrást b»rt. Sárosy csak any-nyi óvatossággal élt, hogyha meglepik, nála ne találják meg sem az eredetit, sem a másolatot. Utolsó elfogatására azonban 1859 ben ok nem, csak ürügy volta „Krinolia" czimű néhány sorból álló gunyoros verse, abban csakis a sárga-fekete szín fordult elő; nem is közölhette, mert nem arra való volt, csak bizalmas barátai előtt mondotta el nagy derültség közepette ; igy történt ez Aradon, a hova felolvasás tartása végett lerándult s este vacsora után a .Fehér keresztben« többek kérésére ezt íb elmondotta ; erre elfogták. De ő maga sem tartotta ezt okul, hanem az olaszországi események miatt az akkori kormány tartván attól, hogy Magyarországon is mozgalom keletkezhetik s hogy ne agitáljon, azért fogatta el Sárosy Gyulát Szeszélyről az ő életében szó sem lehet. Ehez legközelebb állott egy kis gyöngéje s mint rendesen minden nagy embernek és költőnek is volt egy kis bogara; ez pedig a pénteki nap volt Már erre tartott és keveset adott annyira, hogy semmit sem akart pénteken kezdeni, venni stb. legkisebb tárgyban is. Midőn ingerkedtem vele ezért — „hja Az ipar fejlődése az 6-kortOl a jelenkorig rvvid vázlatban — s az iparos tanonezok milcénti iskoláztatása. Felolvasta: Juhász Péter Igen tisztelt iparegyesület! Vannak dolgok az életben, melyek, mert általánosak, a hozzászólásra magát majd minden ember jogosítva érzi. Ionét van aztán, hogy e közmondás: »Sok szakács elrontja az étéit," nem egyszer megy teljesedésbe, bizonyos ügyeknek nem kis hátrányára. — Megvallom, soha nem voltam barátja a sokoldalú beavatkozásnak s hogy e mai felolvasásra vállalkoztam, egyedül azon remény bátorított a felhívásnál, hogy önöknél uraim egy szakmámon sok tekintetben kivül eső értekezésnél becses elnéséeükre számithatok Van eset ugyan, midőn akár ha tyúkszemünk szorittatik, akár kabátunk szabását nem találta el az illető, bele boszank^dom magam is némely iparos urak dolgába. Ennyi beavatkozás azonban még koránsem czáfolja meg azon állításomat, melyet csekélységemről fenn-'' tebb koczkáztatni bátorkodtam. Az ügy szentsége lebegett előttem ebbeli vállalkozásomnál, melyet keresztülvinni leginkább tanügyi szempontból óhajtanék annyival is inkább, mert már éveken kérésziül van szerencsém az iparos tanonezok oktatásával foglalkozni, s mire vonatkozólag már hirlapilag is nem egyszer tartottam kötelességemnek a nyilvánosság előtt felszólalni. Mindamellett nem lesz tán felesleges, ha bevezetésül az ipar történetéről vázlatban'' egyetmást elmondandok. — Hogy elejéről kezdjem ; vessünk viaszapillantáat a legrégibb "idők azon szakára, melyben földgolyónk ösz-szes boldogsága és küzdelmeiben egyedül két emberi lény osztozott. BibliÁnk szerint azon első házaspár, kikre egyik büntetésül a világ benépesítése is szabatott Midőn e kezdetre vissza viszem tisztelt hallgatóim figyelmét;ne tessék ép azért elhibázott dolognak tartani, mert megczáfol-hatian az, hogy az emberiség ipara első szüleink paradioombóli kiűzetésével kezdődik. Nem akarok ugyan a mai quaeckerek, tuni-kok, stb. kostümök s a fügefa-levél közt ez által párhuzamot vonni, mert ily tekintetben a mai unokák aligha ismernének ősi szüleikre, csak jelezni kivánom, hogy az ipar az emberiség legrégibb korával vette kezdetét Igaz, hogy legfeljebb a ruházat és sátor építésére szorította csak annak idejében a kényszerű körülmény s vajmi primitív lehetett, de megig, «lapját képezé a mindinkább fejlődő — s m( már mondhatni, művészetig emelkedett általános iparnak. Tubalcain már a veresréz fel-találssa által egyebekre is kiterjedt, sőt később a bábeli torony annyira vitte, hogy mai építészeink sem mernének oly magaslatra gondolni, melynek tetejéről az angyalok énekében karbafont kezekkel gyönyörködve, a nagy közönségnek coneertet adatni bátorkodnának. Még később az aegyptomiak történetéről máig is bámulatos emlékek tanúskodnak. Noe apánk után, kinek különben egyéb érdeme is maradt fenn... a Phaeniczia-beliek mint nyüsgő kereskedelmi nép a hajózással is megpróbálkozott s pedig olymérvü haszonnal, hogy a szomszéd népek csupán irigy féltékeny- barátom! — úgymond — tudom én, hogy erre nincs mit adni, de engem sok csapás ért pénteki napon, azért kerülöm." Szenvedélye sem volt; a mit pedig annak kereszteltek némelyek, hagyjuk iegvégre. Független lelke e tekintetben önmagának sem akart rabja lenni. Kártya, shakk s másféle játékot itt-ott tudott, de lelkét egyikkel sem tudta és nem szerette, nem akarta elfoglalni. E tekintetben egyetlen tücske volt a lutri és a sorsjáték, mely utóbbi egy izben ötszáz aranyat hozott neki épen a legjobb időben; miért is nem egyszer mondá, hogy a véletlen szerencse akkor szokta meglepni az embert, mikor legnagyobb szükségünk van rá. Hiúság ha ugyan volt — igen kevés lehetett benne, mert annak talán Önérzete látszott inkább Azért lássuk bővebben. Meglehet, hogy véleményem személyes ismerőinek nézetétől eltér és igy tévedhetek; azonban amennyiben szeretem hinni, hogy ha nem tudtam volna is felfogni égésién ; de bensőjét ismertem jóh, minek következtében lélektanilag akarnék hozzá szólni. Benső önérzetén kivül szinte adott ő magára valamit; mint egy helyt mondja: Alacsony volt bár börtönajtóm, Nem léptem abba szomorún — Tudván : hogy az, ha meghajoltam, Le nem korho''ía koszorúm. De még ezzel hiu nem volt, mert a mire lehetett volna, arra nem akart s a mire szeretett volna talán, arra meg nem lehetett hiú. Benne szintén meg volt az a bizonyos fájó tudat, vagy minek lehetne jobban nevezni, mely-szerint szerette volna ő magában a hiúságra való okot föl fed e» ti és birni; de mivel erre nem jöhetett rá: ugy tett, mint az az ember, aki va- ségből tiporták le s messze kiható egyes ta-I lálmányok élelmes feltalálóit A babeloniaiak és persák már sok tekintetben tűimentek s a természet egezerü kívánalmain és a luxusra is gondoltak. Bocsánst akkori haladásuknsk, a mennyiben ez által a műislést, mi ssintén az emberi méltósághoz tartozik, finomítani vetélkedtek; habár ma, valljuk be őszintén, költséges divatosságunkból sokat engedhetnénk. — E futólagos áttekintésébői ezen ¿skori népeknek, láthatjuk, hogy az iparnak első sorban és széles körben kellett már akkor fejlődnie. Ha pedig a khinaiak álláspontját tekintjük e szempontból, máig is bámulatunkat kelti fel azon nagyszerű iparemelkedettség, a melyet sokban utolérnünk napjainkban is dolgot ad. Az indusokat mellősöm, miután azok éghajlatuk befolyása következtében inkább hajlottak mindig az ázsiai kényelemhez, melynek ábrándjaiból nekünk magyaroknak is elég kijutott, habár ne Ítéljük el magunkat egy kis tettet is, ujabban pedig örvendetes haladást kell, — hogy róíunk, legkonokabb ellenségünk is elmondjon. És most — uraim, térjünk át azon nemzetre, mely a világnak nemcsak iparban, de művészet és tudomány* ban egyaránt fáklyát gyújtott; azon nemzet történetére, mely máig is forrását képezi alapos művelődésinknek. — Ez, — az emlékében is dicső görög nemzet! Hogy kisebb ipara mennyire volt emelkedett, következtetést vonhatunk 8zobrát>zata- és építészete minden időben kimagasló példányaiból s mindezt a görögök azon ritka szelleme teremté meg, mely hősies csatáin kivül a művészi törekvésben találta hazafiasságát. Teremtményei egyszerűk valának, de egyszerűségükben oly classiku-sok, hogy minden végső vonáson minden építészeti oszlop, vagy domborművön meglátszik a valódi művésset alapos felfogása. Épületeik nem tornyosultak a magasba; ők nem keresték földön az elérhetlen eget, az egyszerű, boldog megelégedésnek megnyugtató alakjában emelték még középületeiket is. S ha összehasonlítjuk a mai goth-styli építkezést az övéké vei, az említettnél inkább az elégedetlenség fölfelé törekvő irányát találjuk czifrázott árnyalataiban; mig náluk a földi megnyugvás mosolyog felénk minden műveikben. Általában messze lehetne terjeszkedni e nemzet méltó dicséretében, de minthogy időnk és (elolvasásom szük kerete azt nem engedi, menjünk tovább! A hatalmas római nép összes emelkedettsége már csak utánzata volt a görök nagyszerűségnek, bár mondhatni szerencsés kivételben. Ott állnak romjai e második nagy nemzet jó és roszban egyaránt osztozó múltjának. Fiatal művészeink mintaképül használhatják még igen sokáig a fennmaradt emlékeket, főleg a festészetben; de igasán nagygyá bármi tekintetben is csak e két nép művészetének egybevetett tanulmányozása által emelkedhe-tik bármely tanulmányozó. Itt a művészetről Bzóllottam ugyan, de ki tagadhatná azt, miszerint mindennek alapját csakis a már szélesen kifejlett ipar képezheté. Innét szivárgott át tagadhatlanul a nyugot-európai népekhez is kezdetben a kizárólagos ipar, ezzel kapcsolatban még később a művészet és tudomány, napjainkig. Mi, magyarok, még ekkor nem bírtuk azon földet Európában, melyről koszorús költőnk Vörösmarty elmondá: Itt élned, halnod kell! Azon földet, melynek minden hant- iamire vágyik s bár tudja, hogy nem érheti el, mégis mindég arról beszél, mert arról szeret hallani is. Ez esetben az ő személyét illetőleg jól esett neki egy kis meg-megériíitée, midőn a hizelgést még sem szerette. Ugy lett volna az jó, ugy nőtte volna ki az magát, ha utána valaki valóban fölfedezi annak okát Ez okból ha önmagáról, külsejéről szólott, egy kis visszaemlékezésen kivül, mindég csak gunyoros volt beszéde, majd ötletekül, msjd pedig nevetésül használva föL Nézzük most már ezt as apróságoktól a legnagyobb reaignatióig. Példa erre feljebb idézett egyik levele. Máskor délelőtt Tináit szivarral. 8zázadazor is megmondám neki, hogy ebéd előtt nem élek vele. .Lássa barátom, — úgymond — aki délelőtt dohányzik, as nagyon szépül; ime vegyen példát rólsm----«Est aztán ő maga is jóisün nevette. Máskor, ha vidékre gondolt menni, vagy előfizetői, munkáinak olvasói köst ismeretlen nőkre gondolt, nun egyszer nevetett fel a kitörésig, mikor magát körültekintve elmélkedett: .Igy vannak s költővel, különösen a hölgyek; mikor munkáit olvassák, elképzelik, hogy minő sugár alak, szenvedő, halvány arcz, aki ezt, meg ezt irta s ha látnák, hogy mily kövér és őszülő vagyok: bizony nem hinnék el, hogy én ▼sgyak én . . Ha mindezek kicsinységek, a hiúságnak megölésére elég ok volt az, hogy Sérosy J848-ban törzsökös nemes családi esimerétmegégett«. . . . és használt helyette saját, mint mondotta, polgári czimert, mint költő s lantot Ezt használta pecsétül; ez %g6t* le hossá méltóan nagy alakban kifestve a koporsóját vivő halottas kocsin is. (A csimert tette egy jobbra hajló lant, iát as ősök vére szentelt meg, esőn ffcidet, melyet egy világármány dacsára máig is magyar hasának nevesünk — • melyről minden jóér-sésü magyar polgár tudja, hogy drágán szer sett bölcsője, mdj ápolta s mely egykor elfogja takarni hamvait. Bendegúz, Almos es Árpád népe még ekkor az Uralhegy erdei éa vizeiben kereste magának élelmét, — s az ^ haza legelőin táplálta magának ama kedvencz állatsereget, melylyel később vitézül beszáguldottá majdnem Európát és rettegésbe hozta annak különböső népeit. Ekkor még iparunk csakis a köznapi szükségleteire szorítkozott. Voltak — nagyon természetes, kik elkészítet ték győzhetlea fegyvereiket, hősies kaczaga-nyaikat; szóval mindazt mi szükkörü kívánalmaiknak kellett, hogy megfeleljenek. Fölöslegesnek tartom őseink eme helyzetében szükségkép használatba vett iparáról bővebb említést tenni, minthogy annak jelentékenyebb mozzanatairól inkább a kereszténység felvételénél szólhatunk. Lássuk, mit mond erre vonatkozólag kitűnő történéssünk Horváth Mihály : .Szent Istvántól kezdődik a magyarok tulajdonképeni polgári életének korssaka; ő alatta fejlődtek ki határozottabban azon körülmények, melyek a polgáriasodáa lényeges föltételei s melyek részint már Géjza alatt, fejedelemségének végső éveiben hozattak elő. Az uj vallás, a népiség elemeinek többfélesége és a k ormány valának, valamint egyáltalában az egész művelődésnek, ugy a műipar s kereskedésnek is forrásai s emeltyűi. A kereszténv valiás fölvétele egy egész fordulatot okozott a magyar nép életében s azt közelebb vitte az európai polgáriaaodáahos; lerontá a falat, mely eddig a magyarok s a többi Európa közt erkölcsi tekintetben létezett s némikép a né-met- olasz rendszerbe szőttebe Őket; azok részéről az erőszaknak s rablásoknak, a németek és olaszokéról pedig a félelem és gyülöl-ségnek véget ve:ven, a viszonos közlekedésnek utat nyitott; a külföldi foglyoknak s benszü-lötteknek pedig megkönnyité az igának, mely alá vetve valának, szigorúságát. (Vége köv.) Helyi hirek. — A ?iagy-kanizsai iskolák minden osztályában a vizsgák már végük felé járnak. Versenyeznek tanítók és tanulók egymással ■zemben s ugy látszik, mindenütt fényes siker koronázza az évi szorg&Jmat. Örülhetünk, mert bizonyos az, hogy városunkban jól képzett honpolgárok és derék honleányok fogják megörökíteni a tanitó urak páratlan szorgalmát részben a szülők őrömére, részben a haza, nemzet és állam előnyére. Folyó hó 14 ^n mint iskolaszéki biztos hivatalból voltam jelen a polgári iskola I. és H-ik leányosstályában a vizsgán. Reggeli 8 órától 1/312 óráig folytatva tartott, mely után lelkem érzékéből adhatom tudomáaára a szülőknek, hogy kedves gyermekeik kivétel és különbség nélkül oly helyesen, oly kedvesen ós fényes eredméoynyel tettek vizsgát, mely nekik méltó örömet fog szerezni, örültem, éledtem lelkem egész való-jában, mert midőn a vizsga szép eredménynyel végét érte, azon meggyőződésre jutottam, hogy a növendékek nevelése, művelése nagyon erélyes, kitartó és elismerésre méltó müveit egyének kezébe van letéve. Legyen szabsd melyen keresztül vonult neve két jegyét (S. Gy.) előtüntető szalag. A lant alatt balra egy lomb hajolt át, mig a lantnak föntebb álló bal sarka fölött egy csillag volt.) Áldozatkészsége — életének egyik sym-boluma volt. Életnézetei a legtisztábbak voltak, mivel ő igen is birt élet bölcseséggel. Ebez járult demokratikus szelleme és nézete, mit az életben annyira szeretett kivinni, hogy mint a fentebbi 1848-ki tettéből láttuk, másoknak is példát mutatott. Jellemszilárdsága egész az aprólékos dolgokig határozott volt; mint ast- egész nyilvános és magánélete mutatja mindvégig. Mindég — ha ugy lehet mondani, — büszkén állhatott meg bárki előtt, hogy különösen a legerős«bb oldaláról senki sem támadhatja meg. Ssivét is tekintsük meg azonban, bárba nekünk nem adatott a ssivek és vesék redőit megvissgálhatni. Sárosy Gyula nemes és ióssivü volt. Költőileg szeretni, nemesen feldobogni igen is tudott elannyira, hogy szivére nem egvsser pa-nasskodott, miért is olyan, mint a imiió! S kü lőnösen jótékonyságai miatt nem egyszer hálát lanaággal találkozva fakadt IÜ, hogy ő nem bánja, ha igy, meg ugy leás; azonban a másik perezben már falatját is megosstotta az éhezővel. Meg-megbántáeait is pillanatnyi hév után, ha as illető nem, ő msga engesztelte ki. Ezzel járt az is, hogy igen jóhiszemű volt mások irányában egyelőre; hanem aki ót egyszer megcsalta, annsk ugyan előtte hitele többé nem volt! (Vége köv.) tehát ezáltal elismerést szavaznom egyrészről a növendékek szép szorgalmáért, másrészről a tanítótestületnek, névszerinti Berecz Ilka tanitó úrnőnek, ugy nemkülönben Hajgató Sándor és Rózsavölgyi Antal tanitó uraknak részemről a szülök nevében érdemszerü köszönetet és mély tiszteletet e helyen nyilvánítani. Örülhet N.-Kanizsa, örülhetnek a vidék bel i szülők, midőn ily szellerodus nevelésben ré-ízesithfítik gyermekeiket. Tersánczky József, njiut kiküldött iskoiaszéki biztos. — JJerék numismatánk, Dr. Szűkíts Naudor mellett vn ruég megyénkben és pedig Balaton-Füreden egy másik szenvedélyes nu-mismata is 8 ez Orbán Ignácz gyógyszerész ur, kinek főgondja a római pénzek gyűjtésére irá-n\ul s mondhatni ritkítja párját a becses gyűjtemény, mely már is nevezetes értéket képvisel. A tudományszomjas 8 régiségekben gyönyörködő fürdővendégeknek szíves készséggel megmutatja a kedves .Náczi bácsi," ki e mellett még minden humánus intézménynek hazafias, lelkes pártolója, így a „Szeretetház" pénz-tárnokaágát is a legdicséretesb buzgalommal kezeli. — Megyéllk tanfelügyelője, tek. Krób Pál ur, ki a városi tanodák látogatására kö rünkbe érkezett, a helybeli kisdedovó intézetet is szerencséltette látogatásával. Kedden délután 3 órakora megjelent választmányi és igazgató sági tagok, valamint szép számú közönség jelenlétében tekintette meg az intézet helyiségét 8 ugy a berendezés, mint a gyermekek gondos s meglepő irányú nevelése fölött elismerését nyilvánította. Ez alkalommal is ujabb meggyőző jeleit adta tapintatos és fáradhatian működésének az intézet vezérlője, Ranezay József ur, ki a gyermekek különféle mutatványaival mintegy 2 óra hosszat kötötte le ugy a tanfelügyelő ur, mint a jelen volt közönség figyelmét. — Személyi hir. Köves János felsőőrsi prépost ur ő nagysága mult vasárnap a ro-hitschi fürdőbe utazott. — Kovács Zsigmond veszprémi püs pök ur ő excellenliájának installatiója hir szerint f. évi szeptember 8-án, kisasszony napján lesz Veszprémben. Különben e hír még megerő sitésre vár. — Mai számunkhoz van mellékelve a „Vasárnapi Újság" és „Politikai Újdonságok," „Nemzeti hírlap," „Képes Néplap," „Háború Krónika," „Kelet Népe," „Jogtudományi Közlöny," Közigazgatási Lapok" és „Község Lapja" hirlapok előfizetési felhivása és a Franklin-Társulat könyv tárjegyzéke, melyet ajánlunk olvadóink figyelmébe. — Xxyászhir. Főtisztelendő Pintér Endre, csórna-premontrei aranymiaés áldozár, a keszthelyi gymnásiumnak sok éven át volt igazgatója, a mindenki által szeretve tisztelt „Bandi bácsi," az egész ország tekintélyesb férfiai előtt ismert kitűnő fejssámoló, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa végelgyengülés következtében Csornán, szombaton, folyó hó 16 án élte 81 -ik évében jobblétre szenderült. Temetése hétfőn, ugyaq e hó 18 án d. e. 10 órakor nagy részvét mellett történt. Legyen könnyű a hant, mely a megboldogult buzgó pap, jeles tanitó és kitűnő emberbarát földi maradványait takarja 1 Nyugodjanak békében porai! — Következő gyászjelentést vettünk: Nagy Pálné született Böröndy Hona saját — Taiamint Jíagy József és nője Csabi Verona, Böröndy János és nője Gruber Anna, kiskorú Nagy Béla és Endre — ugy Böröndy Gyula, Noszlopy Z-igmond és Nőj« Nagy Mari, Nagy József és Veronka nevében fájdalomtelt szívvel jelenti szeretett férjének, illetőleg fijok, vőjök, édes atyjok, sógoruk s fivérük Nagy Pál, szegedi földbirtokosnak, folyó hó 16 án reggeli 8 órakor, életének 30 ik, boldog házasságának 0 ik évében, hosszas betegeskedés után, Készt hely en történt gyászos elhunytát. A boldogult nak hült tetemei folyó hó 18-án, délután 4 órakor tétetlek a keszthelyi szent-miklósi közsir- ^kertben örök nyugalomra; az engesztelő szentmise áldozat pedig ugyanazon napon reggeli 9 órakor a keszthelyi plébánia templomban tartatott meg. Keszthely, 1877-ik évi junius hó 16 -án. Áldás és béke porain ! — Juniális Tűrj éri. — F. hó 10-én délután, a lehető legkedvezőbb idő mellett tartá M. J. türjei vendéglős saját szőlejében az éven kint tartatni szokott „majálist." A természetnek megjfjult üde zöldjén, beláthatlan sokasága tarkállott az egybegyűlt vendégkossorunak. A tánezviszketeg lábak alá a messze vidéken előnyösen ismert szt.-gróthi zenekar raká magyaros zamatu nótáit. Valóban festői képet nyújtott a regényes fekvésű hegyoldal egyik kiesb pontján tánczolva vigadó ifjú közönség, körben pedig — távol és közel — a „nem tánezoló közönség" élénk csoportja. Lenn a hegyaljban p- dig a „Lujzi" hegedűjének szerte rezgő hangjai a „nem urakat" és „nem hölgyeket" permite rohamos ütemü tánczra, a vendégeket ide szállító livrés kocsisok óe „rangosan" kicsípett szobacziczusok áldoztak itt Terpsichorának 0agy „kényesen." Hogy ezután walezerre nem csárdást jártak-e, nem állok érte jót. — Vigadott mindenki kedélyesen, a vidéki elegaua v''lág szépeiből alakult hölgykoszorú nefelejtaei között ott láttuk (már mint a felső parlament- ben) a báj és ssellemben egyaránt gazdag E. E. és H. kisasszonyokat Türjéről, B. V: k. a. Szt.-Gróthról, Sz. nővéreket Hármasról, M. M. k. a. Szt.- Gróthról, és sok más, Isten tudja hány szebbnél-szebb alakot. — Szép volt, de hasztalan! — vége szakadt, mint mindennek; most már csak emlekeivel foglalkozunk a ked ves napnak b ez emlékek egyiknek másiknak talán elévülhetlen ereklyéivé válandanak, de hisz ki is tudná felejteni a boldog órák emlé két, melyeknek varázsa még ma is ... . elég! — szent legyen a gondolat, mely a multak emlékeihez visszavezeti lelkünket! — Hogyan is mondja Mathiasen, a költő: „Die Erde wird sterben, die Sonne vergeh''n, Doch Liebe mus ewig, und ewig besteh''n !" P—r. Gy. — Kővetkező sorokat vettük: Egy év előtt hivta fel a magy. gazdasszonyok orsz. egylete az emberbarátok figyelmét ujonan berendezett árvaleány házára, a tanév lefolytával nem mulaszthatja el jelentést tenni azon örvendetes sikerről, mely ez újjászervezés czélszerűségét bebizonyította. A szerencsésen választott igazgató és tanítónők jó szellemben és háziasan nevelték a gyermekeket, kik mind az elemi iskolai, mind a polgári iskolai tanfolyamon dicséretes haladást tanusitottak a tanulásban. A törvény által kiszabott tananyag mind az elemi, mind a polgári iskolai tanfolyamon lelkiismeretesen feldolgoztatott, tanultak tehát az elemi tanfolyamon hit- és erkölcstant felekezet szerint egyházuktól megbízott külön val-lástanitók által oktatva, beszéd- és értelemgyakorlatokat, anyanyelvtant, számtant, melynél az értelemfejlesztés és gyakorlati élet szükségletei kellőképen figyelembe vétettek; földrajzt, történelmet, a természettudományok elemeit. A szépirást és teati ügyességek fejlesztése szempontjából a rajzot, éneket és tornászatot. Tanultak továbbá mindennemű hasznos kézimunkát, mint: kötést, horgolást,ruhajegyzést, burkolást, hálózást, ruhaszabást és varrást stb. Az anyanyelv tanítása mellett gond fordittatott a viszonyaink közt oly szükséges német nyelv elsajátítására is. A polgári iskolai tanfolyamban e tantárgyak nagyobb terjedelemben taníttattak; de a mellett nem feledkezett meg az intézet kitűzött czéljáról, a házias nevelésről sem s e végből a leánykák a házi teendők végzésében is gyakoroltattak, u. m.: a fehérneműek kezelése, tisztitási módja, főzés, kertészkedés, takarítás stb.-ben, mely utóbbi ismeretek elsajátítására egy az intézetben rendszeresen alkalmazott ahhoz értő gazdasszony vezette a növendékeket. E mellett az egylet nem kiméit áldozatokat, hogy a növendékek egészséges, tápláló (bar egyszerű) élelmezésben részesüljenek. S eme, valamint azon körülménynek, hogy tágas, egészséges fekvéssel biró lakásban helyeztető el őket, tulajdonitható, hogy az egészségi állapot a lehető legkedvezőbb volt. S hogy az egylet törekvései a nagy közönség méltánylásával is találkoztak, bizonyítja az, hogy az év lefolyása alatt sokan szerencséltették intézetünket látogatásukkal s örömmel tapasztaltuk, bogy elégedetten távoztak el s mindig nagyobb lett azok száma,kik leánykáikat intézetünk ben óhajtották neveltetni. Hogy az a kevésbé vagyonosak részére is lehetővé váljék, az egylet a lehető leg-tnórsékeltebb tartásdijakat szabott. Az elemi iskolai tanfolyamon ugyanis ''250 frt évi fizetés mellett nyernek a leánykák lakás, mosás és élelmezés mellett alapos oktatást a törvény által kiazabott tanterv szerint. A polgári iskolai tanfolyam fenntartása az egyletnek több péczbe kerülvén, az e tanfolyamot végző növendékek a fennebbi előnyök élvezéseért 300 frtot fizetnek évenként. A törvény által kiszabott tantárgyakon kivül a szülők kívánságára mérsékelt fizetés mellett rendkívüli tan(árgyak, mint zongora és franczia nyelvben is nyerhelnek oktatást a növendékek, a kézimunka tanításra különös gondot forditand az egylet ezután is, hogy a növendékek ebben is mennél több oldalú ismeretre s gyakorlati jártasságra juthassanak b bármily állást foglalnak is majd el as életben, ezen ismerőtöket haszonnal érvényesitbessék. E czélból az egyletnek törekvése már a jövő tanévben oda fog irányulni, hogy intézetében a házi iparnak legtöbb haszonnal biró ágait amennyire körülményei engedik, meghonosítsa. Midőn ezeket az egylet a nagyérdemű közönség tudomására hozni siet, azon reményt táplálja, hogy szélesebb körben levén ismeretessé az egylet működési iránya és intézetének szervezete, mindinkább növekedni fog azon nemes emberbarátok száma, kik az egyletnek nagy áldoza tok árán alapított jótékony intézetének fenntartására segédkezet nyújtani kegyeskednek. As egylet nevében: Damjanich János özvegye, egyleti elnök. Sztupa Györzy, egylíti jegyző. — Az öngyilkosságok a szegényebb néposztálynál a szükség és nyomor következteben egészen napirenden látszanak lenni; ugyanis: a mult hetekben Karmacson egy szegen V napszámos borotfával vetett véget életének ; folyó hó 14 én Egregyen egy föld míves fiu kötötte fel magát; és 15—16 közti éjjel Keszthelyen bizonyos Harangozó Ferencz nevü kőmives, miután nejét a több gyermekét a szobából kikergette, magát a gerendára felakasztotta. — A közelgő évnegyed alkalmából ajánljuk olvasóink figyelmébe a „Magyar Jogász" czimű jogtudományi és közigazgatási nspi-lapot. A .Magyar Jogász" (éb Curíai Ér-iesitő) jogszaki és közigazgatási napilap mindenekelőtt a magyarországi ügyvédi kar veszélyeztetett érdekeinek buzgó védője, a helytelen codificatio erélyes ellenese. Érzett hiányt pótol a jogszaki irodalomban, és főleg az ügyvédi osztálvra s birákra ne/.ve mutatkozik va-lóban nélkülözhetiennek, a mennyiben minden nap teljes kivonatát adja a „Budapesti Köz löny"-nek, közli a kir. táblán, a legfőbb ite lőszéken és a semmitőszéken előadandó ügyeknek jegyzékét kifüggesztésük előtt, ugy a már elintézettek lajstromát az előadást követő napon, a miként történt eldöntés megjelölésével. Tájékoztató czikkek, tartalmas hírrovat, a külföldi jogélet nevezetesebb mozzanatainak ismertetése, curiai döntvények, törvényszéki csarnok stb. képezik a „Magyar Jogász" (és Curiai Értesitőj többi tartalmát. A lap előfi zeiési ára negyedévre 4 frt., félévre 7 frt 50 , kr , egész évre 15 frt. Az előfizetőéi -pénzek ! Budapest, Erzsébettér 14. szám alá küldendők. A vidéki felek bárminemű megbizasában a fólebbvitelí, valamint elaő folyamodásu fővárosi birósugok s bármely hatóságnál mérsékelt dijazas mellett pontosan s gyorsan eljár a szerkesztőség. — A „ Vasárnapi Újság'' juniua 17-ki száma következő tartalommal jelent meg : Kmety György (arczképpel). — Déryné naplójából. — Stambulban (képpel). — Kmety díszkardja és rendjelei a nemzeti muzeumban (3 képpel). —_ Az ázsiai csatatérről: Bajazid vára Török-Örményországban ^képpel.) — M gyarok szibériai fogságban és Petőfi. — „Servadac Hector kalandos vándorlása a naprendszeren át." Verne regénye (2 képpel). — Négy költemény Tóth Ede művei- \| bői. — Adriai képek: Raguza; Boche di Gat-taor (képpel). Hermán Ottótól. — „Samil" Kar-czolat Junius Brutustól. — Irodalom és művészet, stb. rendes hetirovatok. A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Újdonságok "kai együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin-tarsulat kiadóhivatalában megrendelhető: a „Képes Néplap" legolcsóbb újság a magyar nép számára; évnegyedre 50 kr. — Az emiitett hetilapok melléklapja: a „Háború-Krónika" czimű uj képes heti köslöny évnegyedenként 50 kr. — Rövid hirek. Kolozsvárott uszály-irtó klubbot akarnak alakítani. — Nicolinit Londonban, midőn Pattival föllépett, kifütyölték. — Mult béten az országban több felé erős jégeső volt. — Hsynald érsek a belga földrajzi társulat ülésére Brüsselbe utazott. — 450 hírlapíró is tisztelgett a pápánál. — A bécsi dalárda Győrben mult vasárnap hangversenyt rendezett. — Deák Ferencz emlékszobrára eddig 104,413 frt 94 kr. gyűlt be. — III. Lajos herczegért az udvari gyász két hétig tart. — A prágai wámbergi egyház-község oroszbaráti tüntetések miatt feloszlattatott. — Molináry tábornagy Bécsbe hivatott. — Pulszky Ferencz Tahir bey fogadtatása alkalmából az Ozman-rendjelet kapu. — Erikson Matild, a merész léghajósnő hétfőn mutatá be kísérletét Budapesten. — Zágrábban „Szvetozár" czimen egy horvát pánszlávizmust terjesztő szépirodalmi lap indult meg. — Nagy-Váradon a napokban erős dér volt. — Háboríts hirek. (Jun. 17.) Muk-thar pasa letételéről szóló bírt megezáfolják. — Maratii>nál erős fegyverbarcz volt. — A cserkeszek átkeltek a Dunán és Bristol helységet kirabolták. — Szulejman pasa és a montene-gróiak közt még folyton tart a csata. A törökök helyzete Topra-Kalehnál javult. — Az oroszok Taniozt ismételve megtámadták; az eredmény ismeretlen. —Kodor folyónál az ab-cbázak által megtámadott oroszok 150 embert vesztettek, 300 nál pedig több megsebesült. — A Bessoki hegyeknél 3ü0 muszka ment át a török sereghez. — (Jun. 18.) Román kormány körökben mélyen beható változások vannak készülőben. — Hirlik, hogy egy orosz csapat Kiadovánál átkelt a Dunán szerb területre. — A montenegró ellen működő török hadsereg 42,000 főre megy. — A montenegróiak helyzete kétségbeejtő. — A jövő héten valószínűleg megkezdődik a döntő actio. — Sok orosz katona, nevezetesen tiszt, osztatik be a román hadseregbe. — Elhatározott tény, hogy a román hadsereg részt vesz a háborúban. — (Jun. 19.) A törökök Karsból véresen visszaverték az oroszok támadását. — A felkelő abeházak lrandy és Tsimtsura erődöt megs. állták. — Milán fejedelem a« orosz hadcsapatoknak Szerbián leendő átvonuláaáért ó Szerbiát é8 Boszniát fogja kérni a czártdl. — Az egyp-tomi seregeontingens Konstantinápolyba megérkezett. — A Larisssa melletti ütközetben Zia bey elesett. — Mahmud Neddin pasa hat millió e(sikkasztása miatt vád alá helyeztetik. — A konstantinápolyi lengyel legio 1000 főre megy. — (Jun. 20.) A középtengeri török ha-jóraj parancsnoka Kréta ellen utasításokat kapott. — Karsvárát az oroszok három nap óta ssakadatlanul lövik. — Orosz-Lengyelországból számos fiatal ember szökött meg, a sorozás elől. — A törökök megkezdték a támadó hábo- rút. — Albániában sa törökök megtámadván Danilográdot, Petrovits által tökéletesen megverettek. — Az oroszok a Kara előtti folytonos harcsokban nagy veszteséget szenvednek. Vegyes hirek. — Két golyó az agyában és mégis él. Bpesten mintegy két héttel ezelőtt Müller vadászkapitány öngyilkossági szándékbói két golyót röpített agyába és csodálatos — az ön-gy:í¿ofi még ma is él a katonai kórházban. A tett után nyolez napon keresztül megsem látszott rajta, hogy mit rejteget agyában, ét-vágygyal evett, sőt tréfálgatott hozzáiátogató barátaival. Ezután mindinkább elkomolyodott, minthogy az orvosok kijelentették, hogy a golyókat nem lehet a főből eltávolítani b hogy a halálnak be kell következni. \ kapitány el van erre készülve. Már föl is vette az utolsó kenetet, bár e mellett szilárd léptekkel fürödni jár és hatalmas étvágygyal dicsekedhetik. Hanem a tréfát már abbahagyta és komoran, magába vonulva néz a közelgő halál elébe. — A néptörzsek Oroszországban. Nem lesz érdektelen, ha most, midőn Oroszország népeit fegyver alá hívta, összeállítjuk azon néptörzsek szamát, melyek a minden oroszok czárjának közvetlen parancsa alatt állanak. A terjedelmes czári birodalom a következő néptörzsekből áll : Európában 49 millió muszka, 960,000 lengyel 40,000 bolgár, 660,000 német, 17,000 görög, 875,000 moldvai, 2.340,000 litvánai, 3.335,000 finn, 1.630,000zsidó, 33.;''00 armeniai, 1.312,000 tatár, 1.037,000 bask, 146,000 kirgusi, 416,000 kalmük, 4000 samojad, 28,000 czigány, 70,000 más nemzetbeli. Az európai Oroszország összes lakosaága tehát 61 s egy negyed millió. Lengyelországban az 1863 ki népszámlálás szerint voltak: 3.450,000 lengyel, 603,000 zsidó, (aránylag itt volt és van a legtöbb zsidó), 600,000 muszka, 290,000 német és 285,000 litvániai. A kaukázusi helytartóságban laknak ; 925.000 muszka,852,000 grosi,560,000 örmény, 3500 görög, 9600német, 21,600 zsidó, 977,000 tatár és 898,000 más nemzetiségű. Ezenkívül 110,000 kalmük is volt Szibériában (ide szá-mitva a száműzötteket is): 2.000,000 muszka, 7000 zsidó és 3000 német. A vallásra nézve az európai Oroszországban: 51 milliónál több ó hitű görög, 801,000 raskolnik (örmény katho-likus), 2.840,000 r. kath., 2.100,000 protestáns, 1.630,000 zsidó,2.090,000 mohamedán, 200.000 pogány. >A Kaukazusban és Szibériában a keresztények nem sokkal múlják fölül a mohamedánokat; a keresztények száma: 2.460,000, a mohamedánoké 1.950,000, a zsidóké 21,600 és a pogányoké 14,761. — E roppant birodalom 66 millió lakosságával csak 36 oly várossal bir, melynek lakossága fölülmúlja a 30,000 et. Papírszeletek. Mivel hitünk ast parancsolja, hogy a halál óráján a legnagyobb ellenséggel is ki kell békülnünk, add ide Jancsi, szólt ax ur inasához, azon pohár vizet. A poharat átvéve, tartalmát kiürítve, a haldokló megrázkódott és kiadá lelkét. Különös ax, sopánkodék egy uri ember, bogy napjainkban a nagy embereknek csak halálát teszik ki a lapokban, születésűket pedig soha. Igazad van barátom, de ennek is meg van az oka, még pedig az, hogy napjainkban nem »Öletnek nagy emberek. Bizonyos forangn nr egy delnő arczképét kérte ennek férjétől. De ex soba nem teljesítette különben jó barátjának kérését, mondván : ha a .copiát* oda adom most, majd idővel az „oríginelt" is kivánná. Egy parasxtlegénynek anyja haldokolván, elment a lelkészhez éjnek idején a snhanca, hogy beteg anyját meggyóntatni elhívja. Tovább három óránál kopogtatott a pap ablakjánál, de igen lassan, végre viradni kezdett, a pap felébredt, látta a stl-bancaot ós kérdé tőle : mit keres ? ő feleié: már bárom órája itt varom, beteg anyámhoz akarom hívni, mert mikor eljöttem, haldoklott, de nem mertem zörgetni, mert féltem, hogy felébred fSt. az. Ugy tp-lát már meg is halt anyád ? kérdi a pap. Nem még, felelt a suhanc«, mert Péter bátyám megígérte, hogy mig megérkezünk, addig mulatni fogja 8t. Szerkesztői üzenet 2370. Elemér. A gyengéd kis költeményt nem tudjuk kihez szól. S. vagy L. Sajtóhibával készakarva nem adhatjuk ki. 2371. Zala-Egerszegre. A kényes ügyben magánlevelet irtunk, egyébként nem hagyjuk elaiudai. 2372. B. r." Rippény. Intézkedtflnk. 2373. L. Podbreszt. Nem használhatjuk. 2374 K. A küldeményért szires köszönet. Érték ss valtófolyam junius 19. 5/t metaliques 61.—; 5/® nem», kölcsön 66.40 : 1860-ki álladalmi kölcsön 111.50: bank-részv. 782 — ; hitelintézeti részvények 142.30 ; London 125.85; magyar földtehermeniési kötvény 73.— ; temesvári földtehermentési kötvény 72.— ; soproni fóldtehermentéei kötvény 72.— ; horvat-slavon íoidtöhermentési kötvény —.—; ezüst 111.25 ; cs. kir. arany 5.94 ; Napoleond''or 10.06''/»; arany jár. 72.85 ; márka 61.80.________ Felelős szerkesztő : BátST* UjSS. Árverési hirdetmény. A kia-komáromi uradalomhoz tartozó kis-komáromi és ko roárvárosi vendégfogadók folyó évi augusztus hó 13-án a kia-komiromi tiszti irodában a reggeli órákban tartandó nyilvános árverés utján l87-ik évi január 1-aó napjától számított három egymásután következő évre baazonbérbe fognak kiadatni. A bérleti feltételek a fenntemlitett irodában naponkint megtudhatók. Kelt Kis Komáromban, 1877. évi junius hó 20-án. (3911 — 10) Az uradalmi tisztség. Meghívás. Ries József, előbb as .Arany Lóhoz" czimzett szálloda bérlíje, most mir saját, ujonan épitett, a újkor minden idényének m^gfelelóleg berendezett szállodáját bátorkodik ajxnlam e czim alatt : Hotel Ries „zur Stadt Triest" Jakominlplatz. A szálloda a váró» központjában, a es. kir. postával és a es. k. térparancsnokaiba) Eremben, az Összes hatóságok, mind a két sr.ir.báz, a «udtpark, valamint a magyar nynrati vaspalva tf.szomsiédságábjin fekszik. Minden vonathoz a «zl-lodáuak sajit társaskocsija közlekedik. (3fHi 1 —12) r Értesítés. Van szerencsém Nagy-Kanizsaváros és környéke n. é. közönségének becses tudomására adui, hogy a néhány nap óta itt lévő panorama és viaszalakok tára még hosszabb ideig van szives megtekintésre felallitva; - ez az I. osztályban a következőket tartalmazza, úgymint: Egy haldokló harczost. gépileg mozgékony alak. Thomas Williamt, a tömeg- és öngyilkost, a brema-hafeni explosio okozdja. Francesconi Henriket, a rablógyilkost. A panorama London, Páris, Nápoly, Lutzern (Svájcban) Jeruzsálem városok (Krisztus korában), valamint árvizek és a török szerb háború eseményei látképét sat. tartalmazza. A bódé naponta reggeli 9 órától nyitva van. — Este szép kivilágítás. Számos látogatásért esd .(388 3 - ) Loibl Károly. Belépti dij 10 kr., gyermekeknek 5 kr. Alulírott ezennel bátorkodik a n. é. közönség- a a mindkét nembeli ifjúságnak tudomására adni, miszerint f. évi juniua hó 23-án a „Sörház-kert ben- saját tanítványai által . tánezpróbát rendezend, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja Reiner Éliás, (392 1 — 1) tánczmövéaz és fényképész Belépti dij 40 kr. - Kezdete 8 órakor. A zenésznek csak a szünóra alatt engedtetik meg a pénzgyüjtes. Jó ételek- és italokról, valamint azok pontos kiszolgáltatásáról gondoskodni íog Tarnay József, vendéglős. Kedvezőtlen idő esetén e tánczpróba a reá következő hétfői napra halasztatik. Egyúttal bátorkodik a n. é. közönséggel tudatni, miszerint e tánczpróba befejeztével egy uj tánczoktatáai tanfolyamot fog nyitni, melyre a beiratások már előre eszközölhetők. Hjattoni''s Königs-Bitterwasse'' Kattlrllches OFNER WHser 4m beste ond t«reri»»«lir»te «Ittel «erkskttaelle Btaklvertal-ton* and alle daraus rr«altlrrn4ea Krankheiten obae irfead welche (ible Xarh» lrkunr »»th brl Untrem Gebraseh. MATTONI & WILLE, k. k. Bsterr. Hoflieferanten Ssdts«? i«r 6 mtisiftca Oissr Situmlx^ssllsr. liudApext, Dorotheagasse 6. KAISER- (Sei purgatif) •in miliUafl&»«n<3«r» Mittel bibitB''üor StcMrorhaltcng caefa chrooi- »ctifQ Micrn., L''brr- tsnd D»rraknakheiUc. Iial>rrt)a''llr in KiKbiT * '':, l.iter. Eitenmlnrralnioor ib KliWn und Cm««-hligen. DlaeuraoorUiiicr i3u»tgr M ■orciI:art\|. EltrnmoerMli (trockener Moore xtrict». Bequeme und biügiich flirrt Krf«>!(?<■ die Franzenabadcr Elseomoerhftder fint erreichend« M;ttel für badexaiullea Bad dra ]{os£brasch reneodca ^fiattoni & go., i. k Qo^fpoüH 3fratt\|eit$ßab (B«■«). Car»or»clirifli''n und BrochQren grit;i. Egens Niederlage: WIEN". fiirmilixBitni« 5 «. TtchUita U. D»p«t» ia allen grCiaaeren Min«r»wajor-ilndlüüfen de» In- ». AualuuUs. M OLL SE IDLITZ - POR A. sas Csak akkor valódi, í ^«S^SffSfc- ~ lenyomva. Büntető bírósági -Ítéletek ismételten conatatálták czégem és védjegyem meghamisittatását; azért óva intem a köaónséget az ilyen hamisítványok vásárlása ellen, minthogy árok csak ámításra vannak azá-mitva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. Valódi miuőségben az x-szol jelölt czégeknél. A legmegbizhatóbb önsegélyző «ere a szenvedő emberiségnek minden bel»6 és külaő gyuladánál, a legtöbb betegség ellen, min-dennemC sebtllések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sel-k, rákfekélyek, üszök, «zemgyoladáa, mindennemű bénnlás és sérülés sth.'' sth ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o e. Valódi minőségben a f-tel jelölt czégeknél. ¡ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. x % x X X X X X X X X X X X X X ív" Jahr^ansfTPrânuiiierations-1 Auflage 18.Qüo!\| Einisdüng auf das radikale und billigste Tageblatt: PESTER JOURNAL." (Chefredakteur: Dr. Adolf Silbertein.) (Morgen- und Abendausgabe.) Mit I.Juli beginnt ein neues Abonnemeuts-Quartai da* in Ungarn in seiner Art einzigen radikalen Tageblatte« .Pester Journal.* wvlcho* zudem d-irch sein zweim al tägliches Erscheinen. durch Reichhaltigkeit d<>s Inhalte* in die Reihe der allorgrögnten Blätter Un-^garc* getreten ist. Dabei ermöglicht e* die riesengrossc Auflage des .Pester Journal." den Abonnementspreis desselben zum Danke des ungarischen Lesepublikums möglichst billig zu stellen. Die Haltung des .PesterJournal" während der jetzigen verwickelten europäischen Zustände, bedarf keiner Selbtanpreisung. Die stetige rapide Steigerung unseres Lesekreises in der Hauptstadt, in der Provinz, so wie selbst im Auslande bildet jetzt, vrie früher den schlagendsten Beweis» für die Kernbaftigkeit und Popularität anserer Gruudsätxe. Das ,1''ejtet Journnl'' ist zugleich da einzige ungarische Tageblatt, welches die slavischen Stammesinteressen iu anerkannt gerechter Weise und im 8inne des Bürgerfriedens und der Eibtracht aller Stämme Ungarns mannhaft, unerschrocken und schneidig vertritt. Trotz aller Fortschritte hat da* »Pester Journal" nie seinen unabhängigen, den wahren Interessen dos Volkes dienenden Charakter verloren. Das „Pester Journal" bringt alle Nachrichten in erschöpfender Fülle, authentischester Fassung und grösster Promptität. Unser Leitartikel, unsere Originalmittheilungen von den Kriegsschauplätzen, unsere sonstigen Kriegsuaciirichten unserer zahlreichen politischen und komme;zielleu Depeschen von allen Kichtuugeu, unsepe ausführliche Rubrik der Lokalereignisse Nachrichten von den Behörden. Regierung. Magistrat, Polizei, Gerichtssälen, von den Theatern, KuDstanstalten, vorn Büchertisch, von Verein- n, unsere pikanten Pariser und Wiener Feuilletons, lokalen und auswärtigen Federzeichnungen und namentlich die Fülle unserer von den ersten Federn Europa''s geschriebenen Romane (wir veröffentlichen jährlich 36 Bände, darunter Werk von Detlef, Wachenhusen, Turgenjew, Quida, Braddon, Daudet, Ebers C b a v e 11 e, Houssaye u. s. w.) empfohlen d»s „Pes ter Journal* allen gebildeten Zeitungslesem auf das Vorzüglichste Unsere Geschäftsrub rik wird in einer den \\ üuschen unserer Leser entsprechen* den praktischen und sorgfältigen Weise redigirL Auch enthält dieselbe die aufrichtigst e,n Informationen über alle Geschäftsinteressen und sind wir sowohl mr Aufnahme aller Geschäftberichte, als auch zu allen geschäftlichen Auskünften bereit. Dem inserirenden Publikum diene zur Nachricht, das« Inserate, die wir nach aufliegendem Tarife berechnen, sich bei der enormen Verbreitung nnaeres Blattes nicht nor loko, sondern auch in derProvina (namentlich in den wohlhabendsten Donau- and T h e i s s-k o m i t a t e n, bis in die letzten Orte Kroatiens, Slavonien, Dalmatiens und der Militcrgränze, Siebenbürge ns, in Niederösterreich, G a 1 i z i e n ezt), sowie durch das vorzügliche Placement unseres Blattes (in-.alleu Lesezirkeln, Kasinos, sowie'' in allen Honoratio renkreisen), sich von der grössten Wirksamkeit erweisen. Das .Pester Journal* erscheint wöchentlich 13 Mal in immer gleichen Umfange und in gleicher Reichhaltigkeit. Der Abonnementapreia des .Pester Journal" beträgt, in cl. täglich einmaliger Franco-Postversendung : Ganzjährig fl. 12, halbjährig IL 6, Tierteljährig iL 3.10, zweimonatlich fl. 2.15. monatlich L10. '' Für Deutschland und die Donau Fürstentümer monatlich 30''kr mehr. Man abonnirt nn^ inserirt in der Administration des „Pester Journal," Budapest, Göttergaaae 6, parterre. (Die Adresse ist genau zn merken.) Umrath és társa gazdasági gépgyára Prágába», mint különlegességet }—6 lóerejü kézi- és járgánykezelésre 7ló Szegcséplőgépeket készit. Árjegyzékek ábrákkal in-gyen. A gépért felelősség elvál-laltatik. Cgyes visz-ela«lók kerestetnek. (369 5—8) Dl _________________ . Krohn M. és társától Bergenben (Norvégiában.) Ezen halmáj-zsiroiaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között z egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt o. é. Valódi minőségben a -gal jelölt czégeknél. Raktárak: N. - K a n i z s a (z) Pr.grr Béla gyógy, (zf) Rosenberg Józs. (z) I-esselhofer Józs. (x) Rosenfeld. Barcs () Dorner 8. Csáktornya (xi Göncz L. v. gyógy. K a r á d Bernatzky A. gyógy. Kapós-vár(zf'') Kobn J. (z)áchröder Sándor gyógy. Kap roncs a (xf) Werli M. gyógy. K ő s i e g (z) Csacsinovics Ist. gyógy, (x) Küttel lat gyógy. Keszthely (z) Schleifer A. (z) WünacbF. Körmend (xf Rátx Ján. S z o m b a t h e 1 y (z) Pillich Ferencz gyógy. Sopron (z) Mecey nd. gyógy, (x) Molnár L. gyógy. V e r ő c z e (x) Bécs J K gyógy. Bánok-Sz. -György (x) Fibic gyógy. Zágráb (xMiÜbacb »■ () Irgalmashoz gyógy. vx) Hegedűs Gy. gyógy. (x) Perklet Ján. gyógy. Szalonak (x) Scbwar* Gusztáv gyógyszertárában. * egyenesen Florenczből hoza- - - -------... tott, vértisztitó hatása miatt aluliban ismert, 1 üveg 1 frt. - 1 ládácska 12 üveggel 10 l * postautalványnyal való beküldése mellett, bérmentve küldetik szét. (261 25-52) HOLL A. es. k. udvari szállító, Bécs, Tuchlaubeu 9. « « - F- S • ^ — V < w. L"" ?• _ "• á Paris. £ — < -c a. « - -c : Q s, * — — Ht - 9 3 8 0 í 9 1 p ^ • « o eu-® « L. o _ 7 A «. « JC C 5 -T^.w«:''—-to ~ ~ » t: » o 5.S _ ® » - ffm-i " ^ o-Bm o J 5 * m * c ® - . 5 - tO T3 sc © ■3 — J3 - O m -, 2* S mmi Mayer E. gazdasági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazdaközönségnek. szilArf !1Ü^JaSntt<ltt.SZe.rkeZetÜ "«P^P^t, egy lóerejí rudáttéti jirganyokat, e o szeccLvt • , cséplőgépeket. Ugy snutén szénagyüjtő, sorba l^tó ''^; iíukor1lczaforlso10 és tógépeket, tisztító rostákat; nemkülönben s^nto trto, magukaro, kapalo és töltögető ekéket, yasboronákat és rögtöró hengere- W^dita JW kUdó-, Up- é. nyoadatnlajdonoa pomajtá nro«ia,. W^.g..,^. ~ ÄS KrrÄUÄfrÄs: Képes árjegyzékek kivinatra bérmentve, és ingyen küldetne? AY-KIZ, 1877. unis 2-én. Tizenhatodik évfolyam. ¿33»--'' — OfftatMir 5gész évre. . 1 fél évre • • * Dagyed évre . 2 g^gaámlO kr L r45! i frt. \ r Hittétek 6 hasábo« petitaorban 7 másodszor 6 ■ minden további »őrért 5 kr. nyilttérben lorookint 10 krért vétetnek foL Kincstári illeték minden egye« hirdetésért kfilön 30 kr. fizetsndS tfilön í ROZLONY frr., J lap szellemi részát illető közlemén jak a »serkentőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intásend£k : NAGY-KANIZSA Wlssslesház. Bérmentetlen levelek . caak Umert mankatár-: oaktól fogadtatnak el. II előbb: özlony: Kéziratok rázza sem küldetnek. i NVKanizsavaros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparhank«, a nn..kaniz«d takarékpénztár«, a ^amegyei általános tanítótestület«, a „n.-kanizsal kisded- ■eveló egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külválasztmánya« s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Nagy-Kantesa, junlns hó 1877. „Nehéz időket élünk, rosz csillagok járnak." sóhajt fel a magyar ember és nem ok nélkül. Válságos állapotok fejlődnek, rémes szint mutatnak és ijesztő alakot öltenek és a magyar ember keleties kényelemmel egyet mosolyog, összeszidja az állapotot s aztán hallgat, mélyen hallgat. S váljon tesz e valamit? Igen, dolgozik — nagyon helyesen! és olvas, nem ugyan pénzt, mert ez a legkevesebbje, hanem újságot és ez a legtöbbje van. A helyi érdekű lap olyan a családban, mint annak egy beszédes tagja, cseveg mindig, vidit, vidámit; koszorút fon az érdemnek ; boldogságot kiván a házaspárnak; részvéttel temeti el az elhunytat; megdicséri a szorgalmat, megdorgálja a henyélót ; öntözi a virágot s kitépi a gyomot, szóval cseveg szünetlenül, tesz-vesz, örökös mozdony s rendszeres világitó torony, melyhez, mint a hajós a tengeren, bátran, bizton jöhet mindaz. ki irányunkban bizalommal viseltetik, szívélyesen vigasztaljuk a szomorkodót a az árva kétségbeejtő helyzetét magunkévá teszszük, a helyi- s hazai ügyek szolgálatára készséggel vállalkozunk, ha erőnket, tehetségünket felül nem haladják. És mivel magyar embernél legragyogóbb erény az őszinteség, őszintén bevalljuk t. közönségünknek, hogy e nyilatkozatra a - Zalai Közlöny« életének 32-dik fél- és t>3-dik negyedéves előfizetési idénye serkentett ennyedikszer kopogtatnunk azon ajtóknál, a hová hetenkint kétszer mosolyogva besurrantunk. ígérni is kellene ez alkalommal szokás szerint, de az Ígéret szép szó, ha megadják, ngy jó; azonban háborús világot élünk, hátha nem tarthatjuk meg azt, mert bizon mi czárí engedélyt igéretünk be- vagy be nem váltására nem kérünk. Azt sem Ígérhetjük, hogy a hareztérre eredeti tudósítókat küldünk, dehogy küldünk; hanem azért mégis harczolunk a szellem fegyverével bátran. . Lapunk ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg s nagyon természetesen fürgébbek vagyunk annál, ki csak egyszer lép — utánunk, lévén egyszer egy az egy s kétszer kettő négy. Lépést tartunk a hareztéren mind a két féllel s registráljuk az eseményeket hűségesen, szóval mint eddig, lehető változatosan áll elő a .Zalai Közlöny,* melynek előfizetési ára az eddigi, t. i.: 1877. július -szeptember negyed évre 2 frt. » » — deczember fél „ 4 , mely összeg a kiadó Wajdits Jézsef könyvkereskedésébe N.-Kanizsára küldendő. Az országos Iparegyesölet. (sz - ) Az iparosok szellemi clóhala-dásának és anyagi helyzetének kérdése több irányban volt már szellőztetve e lapok hasábjain. Az iparosok érdekeit képviselni s azt előmozdítani kitűzött czéljaink egyikéül öleltük fel, mert a társadalom ezen osztályának boldogulása nagy részt a többi osztályokéit is magában foglalja. Az oly virágzásnak indult s az oly nagy szerepet játszó országos iparegyesület junius 3-án tartotta közgyűlését Ráth Károly országgyűlési képviselő és egyesületi alelnök elnöklete alatt. Beszéde, mellyel a közgyűlést megnyitotta, élénk képét tárja elénk ezen egyesület kezdeményezés folytán ugy a köz- pontban, valamint a vidéken megindult áldásos mozgalmaknak; mi hisszük, hogy a gyakorlati eredmények nem fognak elmaradni, mihelyt a nagy közönség, de különösen p.z érdeklettek minden eszmét, mely a hazai ipar terjesztése érdekében fel fog ölel-tetni; sietni fognak érvényesíteni. Ráth Károly ur az elmúlt évben felmerült azon mozzanatokra, melyek egyrészről iparosainknak mind gyakorlatibb irányú összmúködéséről, mint pedig a hazai ipar fejlődése iránti közérdeklődésnek mind szélesebb körbeni térfoglalásáról tanúskodnak, viszszapillantást vetve elnöki megnyitó beszédéből a következőket emeljük ki: Mint egyik jelentékenyebb eredmé-n y e az iparosztály gyakorlati czéiokra irányzott, önsegély törekvéseinek kétségen kívül a mult évi szegedi orsz. kiállítás áll ellőttünk. Talán nem volt utolsó része a kiállításnak azon mozgalom első fejlődésében, mely a »hazai ipart pártoló és terjesztő egyesület* alakulásához vezetett. Érzik ipar-ügyeink felkarolói, hogy nem mindenütt a versenyképesség hiánya okozza a honi ipartermékeknek a külföldi által való leszorítását, hanem a legkárosabb hatással van számos egészséges fejlődésnek indult iparág felvirágzására a fogyasztó közönség nagyré-szének akár tájékozatlansága, akár elfogultsága. Ez örvendetes társadalmi mozgalom nem vezetett ugyan még jelentékenyebb gyakorlati eredményekhez a mennyiben az ujonan alakult egylet csak most és csak igen szerény körben kezdhette meg működését; azonban a gyakorlati eredmények nem fognak elmaradni, mihelyt a nagy közönség a kellő tájékozást fogja nyerhetni azon hazai iparágak tekintetében, melyek • nek felkarolása semminemű anyagi áldó zatot nem igényel, sőt elég gyakran mind jelentékenyebb előny nyel fog járni. Kivált vidéki iparos körökben mind sűrűbben nyilvánult az óhaj egy a fővárosban még ez év folyamában egybehívandó országos ipargyülés megtartására nézve, mely az 1872-diki ipartőrvény évek óta hasztalanul sürgetett módosításának és több egyéb iparérdekü kérdésének napirendre tűzése mellett egy Budapesten a legközelebbi években rendezendő nagyobb szabású országos i p a r k i á 11 i t á s eszméjével is foglal kőznék. A közvéleményt azóta kizárólag foglalkoztató külesemények következtében azonban — helyesen — az iparcongressus nyugalmasabb időkre el hal aszta tott. Daczára az ipartársulati szerveseiben beállott ziláltságnak, egyes vidéki ipartestületek örvendetes tevékenységet fejtenek ki a társulati czélok megvalósítása körül: igv a nyers anyag közös beszerzését czélzó szövetkezések több helytt már is szép eredményt képesek felmutatni: továbbá lokális iparkiállitások rendezése által a szakbeli előtőrekvésre és az egészséges üzleti versenyre ösztön nyujtatik, a vidéknek pedig alkalom nyujtatik saját ipartermékeivel megismerkedni. Ily ipartársulati uton kezdeményezett iparkiállitás a legközelebbi augusztus hóban Egerben fog rendeztetni. Az önsegélyes törekvések terén felemlitendók még azon hitelszövetkezetek, melyek a központi ipar-társulati hitelintézet támogatása mellett több városban és vidéken, nevezetesen Marosvásárhelyt, G-yöngyösön, Tokaj-Hegyalján stb. létesültek s a kedvezőtlen pénz- és TÁRCZA A mult.) Az ultüDt kéj, az édes, boldog álmok — t>«ek csak most is, mindörökre fajúik. A lélek czáll-kél büszke gondolattal, Versenyt repül a leggyorsabb viharral S felhőkbe tűnve, még magasbra vágyik. Fel a teremtő istenek lakáig, A ködvilágokon túl messze — messze — Oe im ! homályos ábrándokba vesave, Alig, hogy szállni kezdett, már kifárad Valami visszakéri, visszavonja . . . • TalM egy köny, egy régi — régi bánat, Kmlék, mely sírjából most njratámad S ragyogó szárnyát ismét szcjjelbontja ; Talán egy lassú, csöndes rezzenés, Bfibájnak gyenge, hangnak is kevés — De úgy zsong, mint a távol dajkaének! Oly ismert, nyájas! — Elhangzott regéknek Sobajsirása tán, mely erre téved ? Talán egy álom álmodott zenéje ? Y«g»o sngár a vesztett üdvösségből ? Érzés, mely meghalt s mintha visszatérne ? Birhatlan üdv, mely mégis — tűnni készül ? Illatesők, mit csopán a lélek érea, Mámor, mely meg se'' jött s már emlékké les«? Világ, a melynek éke porba bulit? . . Ah! a mi visszavonja börtönéhez : Az az emlékesés. A mnlt! A mait! S slászáll . . . Elgondolja búra váltan : Hogy égett, vert a sziv a régi lángban. At ifjú hévnek első mámorában I Mily könnyű kézzel épitette várát Kemény, bizalom, gondolat, bit, ábránd I^engS felhőkre, szétomló habokra — Mintha sziklákra építette volna! ) Mutatvány a saenuS sajtó alatt levő köte-leksl, mely legközelebb fog megjelenni a PetÓfi tár-sa4g könyvkiadó vállalatában. 8z«rk. Mily bizton járt a kétes ingoványon, Maga is akként, mint a tündérálom, Mely lelkét játszva csalta mind odább . . . Hogy'' leste, kivel üdveit megosxsaa ! •S hogy itta szomjú vágytól sorvadozva A tilalmas kéj gyöngy öző .borát! Körötte mily tékozló, szilaj élet! Együtt: hatalom, bir, szerencse, fény! Órjás árnyrajzok, rémes dÜledékek Az egykor dn«an nyilló kert helyén! Tőrt árbocaok, szétazakgatott vitorlák, Nyugvó hajóvá... ah! egész rom-ország Sivár valója posványtengeréa ! Hol egykor nagyság s égi fennség, — Most nincs egyéb, mint vastag — képtelenség! Mégis ! valami zsong a mélységekben . A virágos lo rab halkan loBdűl-reszen. Sngarak csókja fénylik a levélkén A menny alámosolyog a azent magányra 8 a lélek — vesztett álmait keresvén — Nehéz bújával szétomol az árnyba . . . Hiszen e lomb, e suttogó levélkék, E minden égnél titrtább, kedvesebb ég, E tündöklő gyász — ismerőse mind ! Ezek mind, mind látták első szerelmét S hallották boldog csevegéseit! A balzsamos lég, mely itt hőtől árad, Talán csak része bűvös mámorának 8 e megosztott fény f&ldön, csillagokba7. Futó hullámon tüz szirmokra tépve — Talán az eltűnt kedves drága képe Milljó meg milljó fényparányra bontva ? . . Obi milyea emlék! milyen gazdag égbolt! Midőn vele bolyongott! ».az övé volt! Midőn először, forrón átkarolta! — Élt? Álmodott? Megérte? Nom'' hazugság! A mit elgondol : soh'' se létezett 1 Kórizgalomnak rémlátása minden — Avagy mi lenno más, mit leikeinkben Emlékké bont a 1 áradt képzelet? A lomb csörömpöl a többé nem zenél, Nem illatot, de hamvat hord a szél, Hervadt virág, por, mit szemünkbe vet — 8 e durván lengő, nehéz fátyolon át Fel-felragyog az elgázolt mennyország, Regés gz^pségi v''sszafénylenek . . . Szin I pára! semmi 1 lehetetlen álmok! De szivünk fáj és megszakad utnok . .. ENDRÓDI SÁNDOR Sárosy Gyula magán életéből {1861.) (Vége.) Nemes és jó szive őt folyvást passiv álla pótban tartotta, melybe a sors annyira beörö-kitette. hogy a nagy, szándékos bántalmakat, k eaerű csalódásokat s ások ki nem engesztelt fájdalmát bensőjébe sárra tartotta anélkül azonban, hogy hagyta volna magát attól emészteni nagyon, — talán a kibékülést várandó, mindazáltal el nem feledve, magával a úrba vitte .. . Mig barátjaiban is sokssor csalódva, a megmaradt egy-kettőhöz igen is hü volt. így Vörös Antalhoz halála előtt öt nappal diktált nekem vagy tis sornyi majdnem tiszta jambosos és rímes le vél töredéket. Végre-mint költői ssép lelkének, nemes és jó. szivének egyik legssebb virága volt a kegyelet. A kiben kegyelet nincs — as nem lehet nemes és jó ssivü. Kegyeletes volt agy szellemi, mint anyagi emlékei iránt. Ilyen volt sserelmében, szeretetében és barátságában. így minden legkisebb tárgy iránt, mely ói egy jobb, szebb időre, boldogságra emlékeztette, szent kegyelettel viseltetett. A szellemie ket illetőleg pedig ssive valóságos oltár volt. Ennek volt az következménye, hogy különösen utolsó időben, minden őszinte meglátogatójának óhajtott némi emléket adni. Talán sejtette, hogy nemsokárs csak emlékezetben fog élni! Ez okból előbb .Költemények czim alatt megjelent munkájában többet, a .Trombitában" közlött verseiből pedig mindeniket valakinek ajánlotta; majd arczképét, végül még Badweisból (Csehországból) hozott s igen, mondhatni arczképéhez képest leghívebben talált, gipsbői öntött mellszobrát ajándékozgatta el. Kegyeletét illetőleg sok tárgy volna méltó megemlítésre, azonban én bizonyos körülmények miatt, csak kettőt emlitek föl. Volt neki egy fekete palatáblája: azon volt egy fogságában bécsi milly-gyertya csomagról levett két szinű (sárga-fekete) zsinór, melyre irónját kötötte. Ezt a világért sem változtatta volna.meg. Keeerü bár, de kedves emléke volt ez neki lélektanilag is, ha hozzá gondoljuk, hogy idő multával kezei között sok emlék veszíthette el az általa egykor méltányolt és kegyelt becsét. E táblát agy, amint volt, előbb emiitett fölírásommal tettük koporsójába, feje alá. Másik volt egy egyszerű karika-gyürü, melyet annyira szeretett, hogy halála előtt jóval kijelentette nem egyszer, miszerint e gyűrűt, mint boldogsága egyetlen emlékét, magával akarja vinni még a sírba is. Mi pedig a világért sem vettük volna le meghűlt ujjáról . . . Mint többszöri emlékeséseiből tudom, e gyűrű még első neje jegy-gyűrűje volt. És igy ábrándos, költői óhajtása szerint, mint eltűnt boldog sága egyetlen emlékét, talizmánját, magával vitte a föld kebelébe, melyben annak adója pihen, mig hosszú álmát őrzendi a kegyelet s a nemzet nemtője. Hadd pihenjen! Emeljük föl ismét a leplet, hol elhagytok az ő benső életeért. . . hitel viszonyok daczára meglepően sikeres működést képesek kifejteni. De nem kevésbé figyelemre méltó mozgalom észlelhető az iparoe segédek körében. Önképző és segélyző egyletek alakulnak számos helyeken a józan, üdvös irány oly szigora és Örvendetes érvényesülése mellett, hogy e mozgalmak az értelmes önj^ló iparosok részéről is méltán mindenütt buzdításban és támogatásban részesülnek. A Veszprémben legközelebb tartott első iparos ifjúsági vándorgyűlés és ez alkalommal rendezett munkáskiállitás szép eredménye is teljesen igazolja a figyelmet és támogatást. Végre emlékeztetésbe hozza, hogy a törvényhozás határozatilag felhívta a kormányt, miszerint az államszükségletek beszerzésénél a hazai iparra kellő tekintettel legyén, s hogy szinte az orsííggyülés utasítása következtében az ipari szakoktatás országos szervezése tárgyában beható enquette-bizottsági tárgyalások vannak folyamatban. E rövid visszapillantásban nem foglalhatnak helyet azon nagy kérdések, melyeknek törvényhozási megoldásához iparosaink az utolsó években megszoktak sok vérmes reményeket fűzni. Bármikáp nyerjenek is e ma már merev politikai jellegű kérdések végmegoldást, egyet kell, hogy e megoldás eredményezzen és ebbeli várakozásunkban nem lehet csalatkoznunk: ez az, hogy mennél kevésbbé engedik politikai tekintetek és kényszerűségek a hatályos iparfejlesztés követelményeinek érvényre emelését, annál inkább fogja törvényhozásunk és kormányunk elutasithatlan feladatának ismerni, iparunk emelése érdekében mindazt meg tenni, mire nézve az országunk sem patikai, sem pénzügyi helyzetére akadalyt nem képez ! Ha áll azon többek által felállított tétel : hogy nem remélhető, miszerint az ország tisztán agrikulturális állapotból, természetes uton magasabb közgazdasági fokozatra emelkedjék; ha áll, hogy a nemzetek versenyében elmaradni annyimint el veszni, akkor nincs hátra egyéb, mint hogy az állami és testületi kezdeményezés után a magasabb ipar fejlesztése és ezen iparnak megerősítése érdekében magán tevékenység is fejtessék ki s mi részünkről minden alkalommal örömmel nyitunk tért e kérdésnek s szóllunk hozzá egyesek és a haza jólétének elómozditása érdekében. U. Az Ipar fejlődése az 6-kort6l a jchmhorig rövid vázlatban 1 — .s az ijtaras tanonezok mikénti iskoláztatása. Felölvaau: Juhász Péter \| ^Folytatás.) Ezek a keresztény vallásból eredő áldásos következmények a kormány áital hatalmasan elősegittettek. Szt. Istvánnak apostoli buzgalma ezen vallás terjesztésében és meg-gyökeresitésében nem egyedüli érdeme a hon iránt; ő a polgári, sőt még a házi életnek is minden részleteit méltatá figyelmére; a kéz-müi s kereskedelmi ipart is, mint népe jóllétének forrását s királyi széke egyik legerősebb oszlopát atyai gonddal ápolgatá. Hogy a kézmüvekben e földmiveléaben jaratlan magyarokat azokba beavassa, számos görög, német és olasz műveseket telepitett le az ország külön vidékein; a bennszülöttek szolgaságának szigorúságát megenvhité; a birtok bátorságát törvények által biztositá; h lopásokat s rablásokat kemény büntetések alatt tilalmazá; számos templomokat és monostorokat építtetett b azokat a műipar mindennemű termékeivel kiékesité és gazdagitá. Ily ápoló kezek alatt keves idő múlva is menynyire haladott a föid-mivelés, tudósítanak bennünket azon oklevelek, melyekben a templomoknak • egyházi intézeteknek ajándékozott javak előszámláltatnak. A szántásvetésnek már as egész ország ban közdivatuuak kellett lenni, miután István a templomokat, püspökségeket és monostorokat okmányleveleiben leginkább a gabna-tizedekre utasítja. A pécsváradi apátságnak egyebek közt harminezhat szántóvetőt ajándékozott s 1116 hold földet szakasztott ki számokra. A szőlőművelés valószínűleg még több kezeket foglalkodtatott: a magyar kedveié a bort 8 a vezérek alatt is mivelteté már a bennszülöttek s szolgák által számos szőlőhegyeit. István az emiitett apátságnak stáztiz szőlőmivest ajándékozott. A pannonhegyi apátság alapitványos lehelében pedig ezt olvassuk : a „tizedelést minden javakból, a tanányokon, j szántóföldeken, szőlőkben, a gabonából, vá- '' \| mokból, a gyarmatok borából, mely tanyáikon terem" stb. Hasonlókép említtetnek szőlőhegyek a uyitrai káptalan intézvényea levelében is: igy majdnem minden azon korbeli oklevélben. Ezen fold- és szőlőmivesek közt pedig magyarokat is gyanítanak a sz. király oklevelei. A földmivelési ipart emelé némileg a vármegyék intézése is, főleg miután Istvántól rendszerbe hozatott. Azon harezosok, kik a várak őrizetére az országban szélylyel osztattak, a vár környékén fekvő földek termékeiből nyerték élelmöket a szolgálatuk diját; ók magok nem foglalkodtak ugyan kézművekkel. egyedül katonai szolgálatra levén rendeltetve; hanem egy második alacsonyabb helyzetű osztálya a megye lakósainak, a vár szolgái, kik az egész megyében elszórva lak-tanak, mirelték amazok földeit is. A bányá szat szintén Istvántól veszi honunkban kezdetét; Braelav morva herczegtől épen e végre vett néhány hadi foglyokat. Mondatik, hogy a magyarjk Taksony vezérsége alatt tiz évig közösen bírták volna a morvákkal a csaszlaui Nézzük végig gyermek korától boldogsága, dicsősége tetőpontjáig. Ez volt a 40-es években, melyeknek egy részét első nejével Aradon töltötte, mint váltótörvényszéki biró; itt találta 1848 s mint fiatal diák gyerek mai napig is emlékszem azon népgyűlésre, mely ott márcziusban vagy későbbi hónapban, vagy a vörös sapkások (19. zászlóalj) megérkezésekor a városháza termében vette kezdetét, majd a piaezon lett folytatva s a melyen emelvényre állva lelkesítő, nagy hatású beszédet tartott. Tetőpontját érte 1849-ben s még ez évben elborult élete; elbujdosott; majd fogságba került s kiszabadulva csak 1857-ben kezdeti csillaga ismét derengeni. Eddig már óriási bálványa, a hazaszeretet súlyosait reá; szerelme. .. barátsága . . . Ezekre gondolva, jegyezte fel tárczája egyik lapján irónnal: Oh álmok, édes álmok, Melyek ringattatok: Mért nem jöttök szememre? Ti hivek voltatok! Egy másik lapon pedig : Küldj nekem, oh tavasz, Három zöld levelet ; Akkor, és csak akkor Békülök ki veled. Egyet a szivemre, Hol szent sebek élnek ; Kettőt a szememre, Örök szemfödélnek. Ekkor jött hata és ekkor kezdett és akart másodszor élni; de alig varázsolta elő napját, majd a közöny, majd a politika elborította azt. És" 1861-ig ismét nem élt, nem élhetett. . . . Midőn 1861-ben februárban a mozgalmas idő és kor őt is visszaadta önmagának : harmad- szor is kezdett és akart élni ... De az óriási csapások ismét előálltak, mig sorsának anyagi életét nem adta cserébe, hogy a dicső harcz vívása után pihenjen, hogy szellemileg éljen. Boldogsága romjait föl akará építeni; de azok rája hullottak. Ezért szive már csak a hazáért dobogott. A mozgalmas időbe lelke egész hevével beleszólt; de rendítő hangja elenyészett a pusztában . . . Csak az egykedvű, a hidegközöny vette körül . . . As as ember, a ki annyit vészit«.tt, as a hazafi, aki nem annyit, — hanem mindent áldozott: még levegőt is keserűt szívott! Az, mint olyan, elhagyatva, elfeledve, mit tehetett egyebet, minthogy fájdalma tengerébe ereszkedjék, hogy feledjen ! ? Visszavonult tehát, mint egykor a bol-dogság és dicsőség szálait szövő, hogy azokkal magát végkép elbnrkolja a világtól. Magányában akart tehát élni. Itt az ő köre kicsiny volt agyán, de kedves. Nem csak az egykori bajtársak, hanem a sors üldözöttjei is látogatták őt, kik mitsem kértek tőle, kik mit-sem hoztak egyebet a részvétnél. Ezek közül maradt néhány híve utolsó perczeig. Aki v^fő napjaiban látta, ast hitte, hogy egy oly nagyszerű, fényes multu ember, aki hivatva volna e mozgalmas időben tényezőül működni, látta, hogy az figyel ugyan a külvilágra, azonban egykedvű marad. De azt nem tudta senki, hogy minek voltak az ő tervei? Azt nem tudták, hogy ő mindamellett lassan csendesen ugyan, de mégis működik. Önérzete erőse''jb, büszkébb, volt. semhogy követelje azt, amit megérdemelt. A me" slázást nem szerette, — mivel sorsa ugyia elégszer és eléggé aláita. Nem ment senkihez, mert minek és miért? és kaurzimeni ezüstbányákat. E korbeli oklevelekből tudósíttatunk azon kézmüvek állapotáról is, melyek a durva anyagok fóldolgo zásával fogialkocLnak. A pécsváradi apátság alapitványos levelében az emiitett föld- a sz6-lŐmüveseken kivül előszámláltatnak még: tiz kovács, hat bodnár, tizenkét esztergályos, ki-iencz a<ltő, kilencz szakacs, három fazekss, hat viaszgyertyaöntő, öt aranyműves, nyolez B7ekérgyártó, négy moinár, tizenkét méhész, ötven halász stb. a paunonhegyeiben pedig vargák, méhserfőzók, kerékgyártók, faragók stb. Azon ékszerek, melyekkel István és neje a templomokat gazdagitá, néhány finomabb kézműnek gyakorlatát is bisonyitanák, ha méltán nem kételkedhetnénk azoknak Magyarországban készíttetésükről. Szinte ily kétséges a posztógyárosok létele m, mit Fessler azzal igyekszik bizonyítani, hogy az. István a sza-iavári apátságnak kétszáz rőf finom posztót rendelt, tárából a szerzetesek ruhásatára ki-adandót. Azonban bizonyos az is, hogy István számos, különféle mesterembereket tartott ud varában, kiket részint ő maga hozatott, részint a német származású 8 az akkori divatvilággal eléggé ismeretes királyné kíséretében jöttek be honunkba. Hogy későbbi királyaink mennyire mozdították elő a magyar ipar fejlődését, történelmünkből agy hiszem mindnyá junk előtt ismeretes. Tagadhatlan, hogy sokat nyertünk e tekintetben a német osaládok betelepítése által, kik ekkor már hosssabb és nyugodtabb fejlődésük folytán bennünket jóval megelőztek és felülhaladtak. Nemcsak az ipar, de a kereskedelem terén is említést érdemel Ill-ik Béla, ki a közforgalmat egy ujabb pénzveretés által nagyban előeegitette; nem különben Nagy Lajos, kinek uralkodási idejére esik a hintók — s igy a kárpitos munkák behozatala. Feledhetlen emlékű Mátyás királyunk figyelmét szintén nem kerülte ki a népboldogilás eme fontos föltétele, noha sz épitéazet terén Róbert, Károly sőt Zsigmond is jelentékenyen megelőzték. Jelesebb uralkodóink után minden korszakban megvolt ugyan mind a politika, ugy egyéb közéletü mozzanatokban is a hanyatlás, mindamellett sok tekintetben iparkodott nemzetünk az ipar egyes ágait a külföldivel lehetőleg párhuzamosítani, mig végre bekövetkezett azon kedvező időpont, melyben ?z eddig, úgyszólván minden rendszer nélkül működő iparágak speciális tömöri;ését Mária Terézia szépemlékü királynőnk a czéhek meghonosításával elrendelte. Ily alakban, habár a haladási szellemek minden irányban mutatkozó mozgalmai között mai napig nem maradhatott is fenn ipar-rendszerünk, mind-nesetre jótékonyan folyt be azon tényezők elfogadására, melyek iparunkat a jelen örvendetes álláspontra emelék. — Az alkotmányosság- s az ebből kifolyó szabadelvüaég megteremtette nálunk is az úgynevezett szabadipart. Kezdetén vagyunk tehát azon korszerű álláspontnak, mely hivatva van a nemesen küzdő versenyt nemcsak ha-ránkban, de a külfölddel is kiállani. Igaz, hogy Anglia, Francziaország stöbbi műveltebb államok már bizonyos magaslatról szemlélhetik ebbeli mozgalmaink- s főleg a műipar törekvéseit, mindamellett bizonyos nemzeti önérzettel mutathatunk az 1873-ik évi bécai ha annyira elvan feledve, — mint ő azt nem egyszer fájdalmasan mondogatta. Azt hitték róla, hogy már lélekben és testben meg van törve. Annyi év — az igaz — megviselte testét, mély gyöngeség hathatott ugyan lelkére, miként viszont szokott történni, de megtörve nem volt. Ugyanis mint előb irtam le az ő benső világát, ép olyan volt végig. Néha ugyan néhány perezre elkomorult, — de ismét csak a szokott élezés, vidor, élénk, kedves Gyula bácsi lett. Igy tervezte munkáinak kiadását; sőt készült is, hogy azok ugy lássanak napvilágot, mint ő akarja, mert a régiebbek is több kényszerű változtatással jelenhettek meg. Némelyekre a meglevő késiratokon kivül is emlékesem. Késsült,--de essébe jutott, hogy midőn 1857-ben minden nélkül, jövedelmi forrás hiányával is Albumát adta ki, arra ezerháromszáz, — midőn pedig később költeményeit igen érzékeny fölhívás mellett bocsátá közre, valami ezerkétszáz előfizetője lett . . . Alig mert gondolni a kiadásra, sőt jobb időre is halasztotta. Ez egy reménye volt^hogy magát„fön n-tartsa* s erről is le kellett mondania. A „Trombitánál" lapvezéreége megszűnvén, az életfenntartás súlyos gondjai elé nézett. S hogy e komor „gondolat bántotta" ót, kifejezést adott arról a már egyszer idézett „Emlékezet Arad- és Békésmegye lelkes hölgyeire* czimü versében, midőn mondja: Dicső honleányok I én kossorntokon Busán heveréssek 1 Forró fejem alatt szalmává hervadnak, Már a virágréssek. A szalagok pedig szinöket meghagyva Elrongyolnának! . . . Méltó ékességül egy koszorús koldus Babérta botjának. világkiállítás óriási piacsára, melynek tenger nyi szépségei között a magyar produktumuk sem enyésztek el, sőt különös figyelem- s elismerésre lettek a jury álja! méltatva. Minden nek daczára távol legyen tőlünk az elbizakodottságnak legkisebb gondolata is; mert e körülmény buzdításul szolgálhat ugyan, de a valódi babér még messze esik iparunktól. Szolgáljon buzdításai arra, hogy a mit elkelle mu lasztanunk a mult viharai miatt, vállvetett akarat és odaadó buzgalommal fényesen kivívhatjuk. Nekünk jutott uraim a szerencse, bár küzdelemmel, a reform kívánalmait utó daink számára sikeresen keresztül vinni. Eljutott önökhes is a szent szózat, — s hogy megértették, bizonyítja ezen ünnepélyes alkalom, melyben a különböző águ, de egy nemzetérdekü iparok képviselőit egyesületi tömörülésben üdvözölhetem. Valóban alig találok méltó szavakat őszinte örömem kifejezésére. Sokszoros elismerés azoknak, kik a sora kozás zászlaját városunkban is kitűzték! Ma már megvan vetve alapja, ugyhiszem má sutt is hazánk területén egy biztosabb iparjö-vőnek, mit önöknél már a további fejlődésre „A nagy-kanizsai általános ipartársulat alapszabályai" szentesítenek is. Ez lesz uraim önöknél azon talizmán, mely mindnyájukat a várva-várt siker révpartjára vezetendi. (Vége köv.) Helyi hírek. — Kineveztetett Muser Sándor alsó-lendvai kir. járásbirósági dijnok a sala-eger szegi kir. járásbírósághoz írnokká. — Hagy Kanizsán élénk mozgalmat látunk az utczákban, nem búcsújáró, nem mulató néppel találkozunk, hanem munkásokkal, kik izzadtig javítják a közlekedési szekéruta-kat, az utmelletli árkokat. íme itt a gyümölcs a nemeskeblü megye azon nagybecsű intézményének, hogy a közmunkát átengedni méltóztatott a városnak oly megjegyzéssel, hogy ae Nagy-Kanizsa területén használlassék fel. Köszönet a megyének, elismerés a városi hatóságnak és dicséret a városi mérnökségnek. Itt is feltűnik városi hatóságunknak a közügyek iránti ernyedetlen buzgalma. — Helyreigazítás. Mult számunk tár czarovatában a harmadik hasábon levő csillag alatt pár szó elmaradt, s igy kellett volni lennie: A 4-dik sorra most nem emlékezem, de tudom, kihez volt intézve. Továbbá ugyan ezen szám helyi hirek rovata első bekezdésének 12 dik sorában „polgári iskola" helyett „elemi népiskola" értendő. — Mikép állunk gazdáazati tekintetben ? N.-Kanizsa környékén a rozs hibás, következve nem fog eléggé kielégítően fizetni, némely táblákban sok vadóezot lehet látni, mely ismét alkalom arra, hogy a szegény ember va dóezos gabonát fog aratni, vadóezos kenyeret enni. — A buza jól áll, jól is fog fisetni; daczára a nagy szárazságnak, szépen áll kukori-cza, burgonya, káposzta; mig a legelőkön nagyon kevés a fű, a mi nő, az is elszárad, következve legelőre járó marháink nagyon vékonyan táplálkoznak. Öreg széna van elég, sarjú nem sok lesz, ha csak hamarjában eső nem áll be ; — bortermésünk nem épen kedvező, mindamel- Még sem tört meg lelke. Sőt a szó szoros értelmében „életének biztosítása" és munkálkodás végett egyik barátjához falura készült menni. Azonban lassan rásulyoeult a kór . . . Fekvő beteg lett és magát még sem adta meg egéssen. Föl-fölvidult arcsa és láttak, hogy cssk testben beteg. Oh, de e begtegség rohanva volt ölő! Egyszerre támadta meg idegrendszerét. Sejthette talán ekkor már est maga is; azonban rendesen a rosszabbat nem szoktuk hín ni, ő is vigasztalta magát. Nem egyszer mondá: hogy ő magával hozta cl betegségét a fogságból, hogy lelke (agyrendszere) van megtámadva; sót néha költői eszméit is alig bírja rendezni, mig máskor egész fájdalommal tört ki: hogy ugyan miért tették az ő lelkét ily állapotba; hogy a ki ezt tette, felelős Isten és a nemzet előtt . . . De azért lelkemet — agymond — nem törhették meg, azt nem fogja senki megtörni, azt nem hagyom ... ós egykor megmutatom, hogy bár a testem beteg és az lehet, de lelkem a régi, a fiatal. . . És ő mindig várta egészsége javulását terveiért és munkáinak rendezése végett. Azért várt. remélt az ő magányában, hogy jobb jövőt ér. . . Oh,de ott sem maradhatott békén, mert a várt jövő helyett hívatlanul jött a szú a kór ral együtt megtörni egész lényét; föltámadt eléje a mult és a jeien réme; elő előállott t. mos toha valóság, hogy ijesztgesse magával az élettel. És jöttek, sokan jöttek a hir szárnyain, hogy okot találjanak benne, a mér kitagadt ha zafiban, amár többé nem költőben, hanem csak hozzá jak hasonló gyarló emberben. . . Igy hagyták őt menni örök wtjára, bog; e hálátlan életet itt hagyja, mig a sserény és » legszegényebb kegyeiét kisérte el as ő lelke û! fő szedett emiékivel, oda, a „Hol nem élnek érzemények, hol ninct>en többé gondolat!" S f> oly szépen, oly nyugodt vonásokkal ment el. mint a ki semmi bűnt sem visz magával ! Mi pedig, kik öt felismertük, kegyelettel zarándokoljunk sirjához, kik érezzük benne veszteségünket, hogy habár méghaft: az ő ónérzetéver sóhajtsuk el rá életében nyilvánosan, mintegy bucsuzásul oly lelkesen elszavalt hattyúdala végszavait;) melyek fájdalmát és önérzetét tolmácsolják leghívebben éa legna-gyobbszerüen : Szegény anyám ! ha tudta volna: Dehogy szült volna engemet! Dicső anyám! mégis, ha látnád, Mi bölcs túrővé tett a hit! Dicső anyám ! ha élvezhetnéd Önérzetem fennálmait! Ha tadnád, mily hiven betöltém E földön honi tisztemet ;) Nem tartanád te fájdalomnak — ^^g egyazer szülni engemet! Caak az marad még csüggedetlenül, — Kit meg nem ingat semmi félelem, Még a világnak romba dőlte sem ! RÁKOSI LÁSZLÓ. lett a bornak nincs ára • mint feltételezni lehet, uetn is igen lehet nagyban kivitelre számítani u mértékek egyenlőtlensége folytán. Ugy van ¡iz most városunkban, hogy például a ^ráczi hordók mértéke Nagy K anizsan nem érvénv»»«, h nagy kanizsai Gráczban nein fogadiatik el, pedig azért lettek a mertékek egy természetűvé téve. hogy azok körüli nehezségek elhárítva legyenek! — A jxiri&i közkiállitás magyar országos központi bizottsága a kiállításokra szóló bejelentéseknek határidejét 1877. é v i j u I i us ii ó 15-ig meghosszabbította. Azoknak tehát, kik kiállitnni kivannak, de eddig nem jelentkeztek, elegendő idő van adva ebbeli szándékuknak nyilvánítására. Az ügy, mely szóban torog éa mely anyagi érdekeinket oly aok-K7.orosan érinti, reménylenünk engedi, hogy a kiállítóknak száma az adott időben jelentékenyen növekedni fog. Kérjük tehát a kiállítási szándékot ezen bizottaággal közölni, mire a szabályszerű bejelentési ivek azonnal megküldetni fognak. A levelezés a bizottsággal^ díjmentes, de kell, hogy a borítékon a küldő minőségének megjelölése mellett még kitétessék: „hivatalos felszólítás folytán portómentes.* Sopron, 1877. junius hó 19-én. A kiállítási vidéki bizottság. — Beküldetett: „A tűzoltó" czimú munka. A tűzoltás s tűzoltó-intézménynek elméleti és gyakorlati ismertetése, tekintettel főleg hazai viszonyainkra. Kézikönyvül közigazgatási hatóságok, községi elöljárók, egyletek s ügy buzgók részére irts Adamovich Ádám, ügyvéd, a komáromi önkéntes tűzoltó-század parancsnoka. Ára 1 írt. Ajánljuk az érdeklettek figyelmébe. — Vízbe fullt. Szörcsök István 30 éve« nós. horvát-szent miklósi lakóa, véletlenül a lovak által megtaaziitatván, a Drávába esett és belefúllt; hulláját még nem sikerült föltalálni. — Palotaőrök vigyázzatok ! Petőfi Sándor, a halhatatlan lyrikus, a hazaszeretet utolérhetetlen ecsetlője, a világhírre szert tett magyar költő életben létéről legújabban oly valószínű hirek szárnyaltak a közvélemény aszúin fölé, melyek pro- és contra, ugy a családok szentélyében, mint a nyilvános helyeken általános beszédtárgyát képezik s a legnagyobb megdöbbenéssel fogadtatnak. E fontos ügy már a magyar parliamentben is interpel-latió tárgye volt a mult héten. S elég sajnos, hogy oly TÖvid uton intéztetett el. Bebizonyítva nincs, hogy Petőfi a szabadságharcz-ban elesett, vagy mint sebesült, könyörületes kezek ápolása alatt jobblétre szenderült volna. Dr. Ligeti azon bizonyítéka pedig, hogy az erzsébetvárosi törvényszéknél levő gyürü Petőfi levágott kezén találtatott volna, alig fogadhaló el, mert hiszen épen oly gyűrűje lehetett másnak is. Nem kell tehát valószínűtlennek tartani, hogy Petőfi mint a népjogot velőkig sértő durvasággal colportált sebesült még ma is ott vau valahol a Fekete- és KaBpitenger között a Raukazusban, valamely muszka bányában mint élte hoezszáig fogva tartott bá-oyamunkás, kinek 28 év óta talán a napot sem szabad íátnia, hanem mécsekkel világított bányában emésztetik fel drága életét! Ha azt mondanák, hogy Petőfi valamely civilizált állam foglya, azt mondanók, hogy az nem De ha Oroszországról van szó, melynek gyönyörű czivilizatióját a lengyel nemzet és az épen most tar''ó háború történetéből oly jól ismerjük: istápoljuk lelkünkben a reményt, a hitet és a valószínűséget az á megláthatása iránt! Manataes, az egyszerű erdélyi földmi-vea, Petőfi szolgája, ki csak ez évben szabadult meg oroszországi fogságából mint 1849-ben kihurczolt honvéd, hivatalos uton ismételve történt kihallgatása minden nap jobban is jobban erősiti bennünk a hitet, hogy P e-t ő f i Sándor, ami legnagyobb költőnk, iuég 54 éves korban is él! És ha él: honfiúi kötelességünk ugy a magyar, mint a világmúveltaég barátai sorát növelő valamennyi czi vilizált állami kormányt figyelmeztetni, hogy oly uton közeledjék a diploma-tia az oroszokhoz Petőfi (esetleges) fogaágának kiderítése ügyében, hogy a muszka udvar legfelsőbb regioi neszét ne vehessék az Oroszország iránt e barbárság miatt világszerte kitörendő undornak, megvetésnek s talán még komolyabb irányban is lángra lobbanó szenvedélyeknek ; mert nagyon félős, hogy ez esetben, ha élne is Petőfi..... Emlékezünk a nagy Atillának temetésére! Palotaőrök vi gy ázzatok! — Rövid hirek. Pécsi püapökké Du-ianszky Nándor azékesfehérvári püspök neveztetett ki. — A csúzi plébános, miután a templom szentség tartóját a egyéb ékszereket elzálogosított, megszökött. — Párisváros költségvetése 1878 ra 254,837,132 frankra rug. — Kisszállás és környékén a jég minden termést elvert. — Erdélyben Hosszú-Aszú községét tagositási pör miatt 60 oláh fegyverrel támadta meg. — Münch-Bellingbauaen osztrák-magyar követ meghalt Athenben. — Schwarzenberg bibor-nokot macskazenével várta a cseh fiatalság Prágában. Aradon „Arader Zeitung* czim alatt uj lap indult meg. — Debreczenben hamis államjegyek forgalomba hozatalával óriási csalásnak jöttek nyomára. — Budapesten pedig sok hamis ezüstpénz van forgalomban. — Bodzafordulón Erdélyben egy muszka kémet fogtak e!. — Aradon kertészeti egyesület van alakulóban. — Ro8thorn Ferencz, a legjelesebb geologok egyike meghalt Klagenfurtban. — Az angol orvosi kar egyik fődiazét egy nő, Hoggan Erzsébet képeli. — Háború* hirek. (Jun. 21.) Szulej-man pasa a montenegróiakat visszaverte s elfoglalta a Duga-szoroet. - - Milán Oroszországgal titkos egyezményre lépett. — Negotin és Zajcsár alá nagy sereget küldenek a muszkák. — Az oroszok öt porton fogják megkisérleui a dunai átkelést. — A Dunánál felállított muszkák azámát 200,000 re becsülik. — Thes salia és Epirus nemzetőrsége mozgósít tátik. — Az angol kormány Konstantinápoly veszélyeztetése esetén 40,000 embert küld Gallipoliba. — Spuz éa Danilovgradnál a montenegróiak visszaverték a törököket. (Jun. 22.) Ratina-Gtaviczánál a montenegróiak ellen vívott harcz-ban 2000 halottat hagytak hátra a törökök. — A szerbek a Timokon csapatokat pontoei-tanak össze. — Mashkert közelében a muszkák roppant vereséget szenvedtek. — Az egyp-tomi csapatok már elindultak Várnába. — Az oropzok Kaukazusban iszonyú kegyetlenségeket követnek el. — Ardabánban az oro-bzok fölgyújtották a katonai kórházat, hol 800 beteg esett a lángok martalékául. — (Jun. 23.) A muszka seregben kitört az egyptomi szembetegség. — A törökök^ három hadoszloppal benyomultak Montenegróba. — Ana-tolia minden városában elrendeltetett a népfelkelés. — Ázsiába 12,000 lovas küldetett a muszka lovasság garázdálkodásainak meg-gátlására. —Negotinban 15,000 szerb honvéd van összpontosítva. — Alaskertnél a török hadosztály jelentékeny ütközetet vívott az oroszokkal. — Kara bombáz tatása 25 ágyúval megkezdetett. — Bajazed és Wan közt az oroszok megverték a török csapatokat. •) Líaznyai Kálmán költői estélyén Pesten a* Európa szálloda termében, halála előtt alig két hónappal, aept. 11. 1861. Minő meglepő ebez, hogy szinte Lisznyaioak költői eatélyén Gyöngyösön, midőn ügynevezett Erdélyi Jótaef szavalta volna, így jelenthette: Születnem napján, irta 8árosy Gyula, ki most halotti r * V a t a I O n fekszik Pesten ! B L. #) Eredetileg Így volt irva, közölve padig :, emhi-r.tisztemet. R A közönség köréből. Tekintetes szerkesztő ur ! A „Zalai Körlöny * ¿a a .Zala'' hasábjain a legntóbbi napokban élénk vita fejlődött több helybeli tanitó nr között, a járási tanítói körnek, a legutóbbi zalavári gyűlése alkalmával néhány távollevő tag ellen hozott roszaló nyilatkozat fölött; tán hallgatagon olvasgatom ama nyilatkozatokat, ha a vita rendes higgadt keretéből 8zeitz Károly polg. isk. tanító urnák a „Zala" 23-ik számában közzé tett nyilatkozata által a rendes kerékvágásból kitérve, heves kifakadásai által a viszály magvát a tantestület tagjai közt el nem hinti. A tanügy iránt nagy érdekkel viseltetvén, mindenkor a legnagyobb figyelemmel kis é rém a j. kiír kebelében történteket a Szeitz urnák támadásai által figyelmetessé téve, az egész ügyről tudomást szerez-tem a mintán az előbbi gyűléseken hozott határozatokról éa megbeszélésekről biztos tudomásom van ; caak saját polgári kötelességemnek éa az érdekeltek becsületének vélek eleget tehetni. Midőn Szeita nr támadásai ellenében, a megtámadottak védelmére kelek.) Ugyanis a körnek régebben tartott egyik gyűlése alkalmával megbesxélé folytán elhatároztatott: miszerint a kör gyűlésén megjelenni a tagoknak kötelességévé nem tétethetik mindaddig, mig a községek a reájuk rótt kötelességnek, a fuvar éa napidijt illetőleg, eleget nem tesznek; éa ezen határozat elnök or álul tudomáséi vétetvén, ennek daesára a legközelebbi gyűlés akaimával iaditványoztatott, hogy a kiszabott büntetések az illetőkön végrehajtás ntjáo vétessenek meg; azonban ezen indítvány egy másik, meglehet Szeita nr által beterjesztett ellenibditváay folytán elvettetvén, határozatképen kimondatott, hogy a büntetések csak azon esetben vétetheaaesek meg az illetőkön, ha az illető közönség kötelezettségeinek eleget tesznek. — Ugyan ezen ügy a negyei központi gyűlésen is szőnyegre kerülvén, ennek határozata folytán a megyei tanfelügyelői hivatal egy átiratban megkereaé a ke az tbely városi tanácsot, miszerint fennti ügyben kötelezettség cinek eleget tegyen ; — ennek folytán a városi tan.ócs indíttatva érzé magát G tanitó részére a fuvar és napidijat znegaza-vazni ; — a többi U tagtól azt pénzügyi calamitá-sainál fogva, megtagadván. Most már 20 tag közül csak 6 nyervén költséget, el kellett határozni, vájjon csak hat, avagy minden tag mogjelenjen-e a zalavári gyűlésen ? — Az ügy megbeszélés tárgyává tétetvén, elhatároztatott, miszerint a városi tanács által megszavazott összeg, a gyűlésen megjelenő összes tagoknak közöa költsége fedezésére szolgálatid, mindenkinek saját akaratára bízatván a megjelenés. A gyűlésről hatan maradtak el; ezek közül kettő már előbb betegséggel okadatolá elmaradását; kettő elkésett az alkalomtól, ugyania caak az elrobogó kocsikat látták ; pedig bírhattak volna annyi előzékenyaéggel a többiek, hogy még néhány perczig vártak, avagy'' izentek volna ; a másik kettő közül egyik agg koránál fogva nem jelenhetett; s tulajdonkép caak egy tekinthelu elmaradottnak és est sem illeti vád, amennyiben az előtte való napon történt megbeszélés folytán, aaját akaratától függött honn maradni. 8 ily előzményekkel szemben magam aem hí-be''em el, hogy a t j. kör rosszalólag nyilatkozhatott az otthon maradottak felett, mert ellentmondásba esnék saját határozataival; s nem hiszem, hogy t<-tte volna ezt Szeitz ur indítványa folytán; kinek hanyagaágát más téren is volt alkalma többeknek tapasztIhatni. — Szeitz nr merészel roaszaló nyilatkozatot indítványozni, oly tagok ellenében, kik 30 év óta bajnokai a tanügynek? Oly egyéneket mer hanyagsággal és társadalmi éretlenléggel vádolni, kik már érdemeket szereztek maguknak a tanügytéren ; (holott ex 8z. urnái még a jövő kérdése) kik általános tiszteletnek örvendenek éa kiket társadalmunk legtehetségesebb tagjainak nevezhetünk; az ily vád már nem hamia avagy túlzó, hanem a legnagyobb mérvben nevetséges Valóban kellemetlenül érintett ama bevea ki-fakadás, melylyel Szeitz ur ellenfeleit megtámadja s figyelmeztetnem kell Szeitz urat állására; hogy nem hozzá illó, a viszály magvát kartársa1 közt elhinteni, mert: ,ki szelét vet ,vihart arat;'' — a tanító ama magasztos czélnál fogva, melyet pályája «•léje tüz, csak a béke embere lehet; „egyetértés!" legyen jelszava; — vállvetett ügybuzgalom, kitartás, egyetértés álul lehet jóltevője hazájának ; mert caak igy nevelhet jó polgárt a haaának, hasznos tagot a társadalomnak. Keszthelyen, 1S77. junius hó 15-én. EGY TANCGYBARÁT. Papírszeletek. — A veszprémi poatán olvaaható egy kézbe-sithetleD levél cxime: .Nagyérdemű nevét elhibáztam. Tekintetea ügyvéd urnák Szegeden. Egy özvegy édea anyjával van, egy derék szölke ur. Tisztelettel ajálva bérm«ntea. — Szabad kérnem egy pohár vizet, szól a vidéki ur az asszonysághoz. — Te Jancsi, hozz hamar egy pohár friaa vizet, parancsolja az uj inasnak. S ez csakhamar hoz Cgy hohár vitet a tenyerén. — Nem tudod tányéron hozni, hiáltott rá az asszonyság ; és Jancai megfordulván, rögtön hozza a tányért tele vizsel, bele öntvén a pohár vizet s sgéaz alázatossággal mondja : — Istenem, nem is tudtam, hogy ez az ur tányérból iszik. — Tanitó : (miután a termények mindhárom országának ismertető jeleit előadta) Hová tartozik a zeller ? Gyermek . A levesbe. Nagy- •) Kéretik a „Zala t szerkesztősége az ügy érdekében jelen sorok felvételére. Utazók névsora -Kanizsán, 1877.junius 14-tól ~1877. junius 20-ig. — .Arany Korouáho z''czimzett ntállodába: Gr. Forgich N. Nemeavid. Silberatein J. Prága. Schwartz J. Budapest. Schmidt ti. Béca. Bruckner F. Grátz. WirthGy. Bécs Pammer N. Z.-Egezszeg. Bor-ko vics N. Sopron. Zodát J. Frankfurt. Seblosa G. Bécs. Hermann M. ölrnütz- Fried A. Béca. Kopel B. Béca. Weiaa L Vizvái. Bienck P. Béca. Raus A. Béca. Br. Szegedy N. Inke. Hochreitemé Poreg. Wirta I. BpesL Beitier L. Budapest. — ,8zarvashoz" czimzett szállodába: Söpkey J. Budapest. Pároa J. Atád. Viecher A. Budapest. Stern B. Pozaony. Ueiseln S. Béca. Trsztyánazky N. KeaztheJy. Kíindy M. Kaposvár. Orlinder M. Pécs. ládányi S. Zágráb. Winterberg M. Béca. Franz N. Béca. Fucba J. Bécs. Eosenthal M. Brünn. Fogl 8. Prága. Bognár J. Babócsa. Horváth J. Budapest Fischer A. Budapest. Weiss L. Berlin. Schwartz M. Budapest. Habért J. Berlin. Weinsieder K. Bécs. Böhm F. Parsa. Tűrkl M. Prága. Grűnwald J. Szombathely Sudár Gy. Babócsa. Kasztéi M Sziszek. Gr. Nittky N. A.-Lendva. Siebenstein A. Budapest. Freiaaler F. Béca. Wilheimer M. Budapest. Rosenberg K. Prága. Fischer A Pécs. Löwinger 8. Zágráb. Andenck J. Prága. Roasler D. Stuttgart. Csorba N. Kaposvár. Gramatika N. Győr. Kohn K. Brünn. Micheler J. Budapest. Hollán £. Budapest Weiss L. Prága. Pres-burger M. Pozsony. Wilheim I. Szeged. Kosarics J. Zalabér. Ilirachel M Dombóvár. KereazWsy N. Keszthely. Weiss L. Bécs. Baumgartner S. Budapest Vas-váry M. Búdapest. Gutenthal S. Budapest. Schlesinger H. Gelse. Weiss & Berlin. Blau I. Bécs. Kriftner J. Bé»a. Weiss L. Prága. Schlesinger J. Bécs. Fiacher A. Győr. Kohn K. Hosszafalu. Svastics K. Z.-Eger-szeg. Martonfy 1. Letenye. Csaby N. Sőjtör. Hanny A. P.-Magyaród. Pálffv E. Pölöskefó- Eibner J. 8za badka — .Oroaalánhoz- esimzett szállodába: Markbreiter A. Adria. Cottolo J. Mctran. Orsinqne G. Mer an. Eberaberger K. Béca. Illési ts. J. Zágráb. Pan-csy A. Hamburg Steimigból S. Breslau. Weiss M. Hirita. Löwenfeld M. Hirita. Cherer J. Marburg. Hirsch! E. A.-Lendva. Schwarz A. Zágráb Dr. Mosser N. A.-Lendva Schwarz L. Kazarv Herron M Baja. Kurz A. 8zegzárd. Wallbach A. Béca Rosenberg F. Temesvár. Schuster J. Bécs. Boda G. Budapest. Kabina J. Keszthely. Bauer A. Losoncz. Tragsailer N. Berlin. Hosenzweig E. Károlyvároa. Augenfeld A. Kaposvár. Löwentfein V. Pápa. Wagner J. Bécssjhely. Molke A. Grátz. MorgeDbesaer L. Bée». Winkler J Laibach. Schwarz Zs. Budapeat. Huber A. Polstrau. Eiainger E. Tríeat. Kovára Gy. Tapolcza. Weiss A. Pécs. Seaman I. Bécs. Király Gy. Triest. Wolfinger A. G :••«+ DeuiècL M. Bée;. Wolf J. Prága. Hirsch M. CJ;wü» M. Sopron. Morgenstern 1. Győr. Zahn I. Prága. Kreiter K Bécs. Hauaer N. Tríeat Werner F. Béca. Stille R. Béca. Frank H. Berlin. Hoch S. Sieged. Piaezî árak. Hivatalosuu jegyzott piacziárak Nagy-Kauizsaváros piaczbiztoBi könyvéből: 1877. évi junius hó 20-án. Buza legjobb suly 39, ''/j hektoliterkint, 100 kilogramm azerint: 12 ét — kr., középszerű saly SS, 11 frt 20 kr. — Kétszeres legjobb auly —, — £rt — kr. középszerű auly —, — frt — kr. Róza legjobb suly y,6, 8 frt üO kr., középszerű auly 34, S frt — kr.— Árpa legjobb auly 32, 6 frt 50 kr., középszerű suly 30, 6 frt — kr. — Zab legjobb auly 20, 6 frt, — kr középazerü auly 18, 5 frt — kr. — Knkoricza <ten-Keri) 8 frt — kr. — Burgouya 3 írt — kr. — Szin-liszt 28 frt — kr., zsemlyeliszt 24 frt — kr., kenyér-liazt fehér 18 frt — kr., fekete 14 frt — kr. — Riza 24 frt — kr. — Buza-dara SO frt —. Árpa-kása 36 frt — kr. — Borsó 30 frt — kr. — Lencse 30 frt — kr. — Bab 10 frt — kr. — Kölea-kása 13 frt. — 8a vany u - káposzta 16 frt — kr. — Savanya-répa 12 frt — kr. Széna kötött legjobb 3 frt 60 kr., középszerű — frt — kr.; azéna kötetlen legjobb 2 frt »0 kr., középazerü — frt — kr. — Kötött- vagy ágyszalma legjobb 1 frt 20 kr., — középazerü 2 frt — kr szalma takarmánynak való legjobb — frt — kr. középazerü 1 frt 60 kr., szalma alomnak való legjobb 1 frt 40 kr., középszerű — frt — kr. — Uj-bor heetoliterkint 1 frt 50 kr. ó-bor 11 frt — kr. — 1 liter pálinka 50 kr. — 1 liter eczet 8 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter bosszú hasábokban, keiesstrakással — frt — kr, kereaztrakáa nélkül 3 frt 50 kr. — Caerfa kereattrakáaaal — frt — kr., kereaztrakáa nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa kereaztrakással — frt — kr., keresztrakás nélkül 2 frt 80 kr. — Kőszén a bányából 100 kilogrammkint 70 kr. — Lámpaolaj, repczéból, egy kilogrammkint 68 kr. — Stearingyertya l frt — kr. Fagyugyertya öntött 68 kr., mártott 72 kr. — 8zappan 42 kr. — Nyers fagygyu 3 kr. — Lámpa-bél» egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48 kr. — Borjúhús 54 kr. 8ertéahus 60 kr. — Szalonna 76 kr.— Disznózsír 90 kr. — Marhalair 1 frt — kr. — Köménymag 65 kr. — Vöröshagyma 16 kr, — Foghagyma 30 kr. — Főtt só 16 kr., kő-só 14 kr. — Bors 1 frt 20 kr. - Paprika 75 kr. — Czukor 68 kr Kiadta : M a n i n g e r, v. aljegyző. (P. h.) Vasúti menetrend. Érvényes május 15-töl 1876. A buda-pesti időtmuUtó óra szériát, indul Kaiiisaáról Vonat hova: sám Ora Pere. Idő 205 Eszék, Mohács,Dombovár s Fiaméba 4 48 reggel 215 . . . . 2 30 délut. 212 Buda-Pestre........4 68 reggel 202 ...........2 6 délat. 204 „ ..........11 30 estve 313 Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujbely felé)5 8 reggel 301 . ......... 11 48 estve 315 Sopronyba ........ 3 38 délut. 203 Triesztbe éa Pragerhofon kereaztűl Grácz éa Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Tneaatbe éa Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ...... 47 délut^ Érkezik Kanizsára honnét: 216 Eazék, Mohács, Dombovár s Fiúméból l 41 délut. 206 , „ . . 11 11 estve 203 Buda-Peatről........ 4 20 reggel 201 .......... 2 6 délat. 211 ...........9 ** 314 Bécaből (Szombath. Béca-Ujbely)fel8l 10 27 estve 302 „ „ . . * 6 r««®1 316 8opronyból ........H 114 Bécsből Gráca, Marburg, Pragerhof felől ......... * 12 20* Trieazt- é* Bécaből Marburg, Pragerhof felől .........1 21 délat. 204 Trieszt- éa Villachból Prágerhof felől 11 — Marburgba csatlakozás Villach és Franceaíeatbe. > , . . Fiancesfestból. Érték és váftéftiyaa junius 22. 57t metaliques 60.10; 5/, nems. k«losön 65.55 ; 1860-ki álladalmi kólosön 100.50; bank-részv. 778. — ; hitelintézeti részvények 139.90; London 126.75; magyar földtehermentési kötvény 73.— ; temesvári földtehermentési kötvény 72.— ; soproni földtehermentési kötvény 71.75; horvát-slaTon földtehermentési kötvény —.—; ezüst 111.55 ; cs. kir. arany 5.99 ; Napoleond''or 10.14; arany jár. 71.70; márka 62.25. lohn 24-t« jsstas 30 1877. Hó- és beti-aap Kath. és prot f Görög naptár \| ttptár 9 atj 25. Ha igazságosabbak nem vagytok. Máté V. 24 25 26 37 28 2« 80 Vasárssf Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péutok Szombat G. 5. K. Ján. 1 Prosper Ján. Pál László Leo P. t Péter éaPál Pál esal. 12 B. 4. On. 18 AnqiL 14 Eliseos 15 Amos 16 Tychon 17 Bertái. 18 Leoatias f Pelelfa szerkesztő : Báttrf Lajt. Legqjabb orosz-török csatatcrképek. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8—) kaphatók: Orosé-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás''színezettel ára 60 kr, postán szétküld ve 65 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. Handtke : Generalkarte des schwarzen Meeres mit den Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétküldve 95 kr. General-Ubersichts-Karte des gesammten Russisch- türkischen Krieg s-scbanplatzes in Europa und Asien, nebst Rumänien, Serbien und Montenegro, dann Griechenland und den angrenzenden Gebieten von Österreich-Ungarn, finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. General-Ubersichts-Karte des gesammten russisch-türkischen Kriegsschauplatzes im Kaukasus, finom papiron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szétküldve 30 kr. Halljuk! It Árverési hirdetmény. A kis komáromi uradalomhoz tartozó kis-komáromi és ko-márvárosi vendégfogadók folyó évi aagusitus hó 13-án a kis-komáromi tiszti irodában a reggeli órákban tartandó nyilvános árverés utján 1878-ik évi január 1-só napjától szármtott három egymásután következő évre haszonbérbe íognak kiadatni. A bérleti feltételek a fenntemlitett irodában naponkint megtudhatók. Kelt Kis Komáromban, 1877. évi junius hó 20-án. # ,391 2 — 10) Az uradalmi tisztség. Dijaztatott 1867. évben Párísbanl Fehér mell-Syrup G. A, W. Mayertől Boroszlóban ó» (332 VI. 1—) Bécsben. Bizonyítvány. Fiam hosszabb ideig egy borzasztó köhögéstől nappal és éjjel kínoztatott és minden szer, melyet az ellen alkalmaztam, si-ker nélküli volt. Többoldalú tanácsra azonban a boroszlói G. A. W. M ay e r ur fehér mell-8yrupjából néhány palackot L. I. Gutbeim nrnál Budingenben vettem és miután ez fiamat szen védésétől tökéletesen megszabadította, tehát nem mulaszthatom el ezen «mert minden köhögésben szenvedőknek a legjobban ajánlani. JobinnciKleiber, _ Streiberg, b. Warhiersbach, január 30-án 1872. 1 ! H i r d e t é 8 ! A nemsetközi árotárlat Bécsben feloszlás végett a következő ám-tömegeket boeaát áruba mesés olcsőn, enk 5 frt € 1 különösen jól járó i d ő p o u-toi órát, aranyozott láncz-rtal, a jól járásért kezesség vál-laltatik. 2 valódi japáni virágedényt, a legfinomabb festéssel, bármely terem dissitéseül szolgálhat. 1 pompás fényképalbumot, rnynyal gazdagon díszítve, pár díszes keleti komótos i p ó t, elnyűhetetlen talpbőrre], nők és urak számára, azép asztali egengetyfit, a legjobb uj aranybél. teljes japáni dohányzó készletet, mely mindent tartalmaz, a mire csak egy dohányzónak szüksége van. kis olajfestményt, hírneves mesterek mfiveinek másolata, diszes keretekben. Mind az itt felsorolt 38 úgymint: zeneh&ngszert, melyen bárki is a legszebb darabokat képes játszani, teljes kis porcselán-teritéket 6 személyre, kiváltképen ajándéknak igen alkalmas. 2 j e 11 e m f e j e t, egy egészen uj renikiTÜl eredeti tréfa. 1 diszes V i c t o r i a-s é t á n y-kosárkát, dnssxinemetQ múhimzéssel. 6 kitűnő caász. kir. szab. evőkanalat. 6 kitnnő csáaz. kir. szab. k á-v"é s k & n a 1 a t. 6 japán ciéizét, kiváló minőségűt. 6 darab dr. Dupont-féle egészségi szappant Összesen 38 drb. (394 1—2) A hölgyvilág által mint fel Q I m u 1 h at 1 a n bór-szépitöazer Q elismertetett a hivatalosan megvizsgált ár tal m a 11 a n, RAVISSANTE ® CO CO Megjelent é* minden hazai könyvkerenkeilésben kapitaló : Halljak s szép szót! Magyar í?lküRzn»tö (toaszt) könyv szerkesztették Wajdits József és Hátorfi Lajos. Második javított és tetemesen bővített kiad. A diszes keménykötésű könyvnek ara 1 frt.f»o kr. Rajta fiak vtgadjsnfc 1 Közkedvi-sségü dalkóuyv, otodik bövi-tett kiadás. 1 frt. 80 kr., díszkötésben 2 frt. 80 kr. Rsjts flsk vigsdjssk 1 Magyar dalkönyv olcsó kiadása, kötve W kr. Rsjts leásyok ■sllassssk! Mulattató kézikönyv, magyar Ind gyek számára, gyűjtötte Wajdits József. Ára az 500 lapra terjedő pzinnyomatn borítékkal ellátott könyvnek 1 frt. 00 kr. Arain metszésű diszkiadásnak 2 frt. fíO kr. Rajta pársk tánczoljank ! I-akatos Sándor tánrzkunyve díszes cziniboritékkal. Keménykötésű mii ára 1 frt. 40 kr. Usgsrs isi Spiegel destscher Dichtosg Magyarország a német költészet tükrében, diszes kiállításban fuzv«• 1 frt. bo kr., elepanr* diszkotésben aramozva 2 frt. 80 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapirok és borítékok. 25 franczia levélpapir 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapirés boríték szines kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapir borítékkal 60 kr. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 „ 10 , 1 „ fél minister.......4 , 20 , 1 „ egész minister . . . . 8 — 9 „ — 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 fci\ 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Feltűnő olcsóságu monogramm-levéipapirok feoriték&al, 20 levélpapir 20botiték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapir.50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal diszes tokban 1 frt 50 kr. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példány diszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját _mindennemű nyomtatványok elkészítésére. 448. sz. 1H77. Árlejtési hirdetmény. A tottovetz-kursanetzi állami népiskolánál szükséges melléképü letek ¿a helyreállítások kivitele a nagyméltóságú vallás és közoktatási ministorium 1877. évi junius hó 10-én 10111. számú magas roudcletével 1140 frt 79 krnyi összeggel engedélyeztetett. Esen munka biztositása tekintetéből Knrsanetz község állami iskola épületében folyó 1877. julius hó 3-án reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyiivános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni srá.ndékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésben! réaztvevés esetére magukat a fentkitett összeg 5°/0-vel mint bá natpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10%, biztosítékra lesz kiegészítendő. As írásbeli ajánlatok knrsanetz köxség elöljárósága által iennti nap reggeli lL\0 óráig fogadu inak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő; továbbá teámmal és szöval kiírandó, azon azáztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékosak, világosan kifejezendő végee, hogy a tervet és költségvetést betekintette s hogy a különleges feltételek tartalmát ismeri, ezeket el-fogadja. Az ajánlatokhoz £ vállalati összeg 10%,-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A műszerei vények és különleges feltételek alólirt hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerssegen, 1877. éri junius bő 20-án. A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Legelőbérleti hirdetmény. A pápai uradalom részérói közhírré tétetik, miszerint a veszprémmegyei Hidegkút község határában fekvő s nagymélt. gróf Eszterházy Pál ur tulajdonát képező mintegy 700 hold kiterjedésű erdei legelő, melyen egy nyári akol is áll, folyó 1877 ik évi szt.-Mibálytól számítandó 3 évre haszonbérbe kiadó. A bérletre vállalkozni kivánók í. é. julius hó 15-ig ajánlataikat Pápán, az uradalmi igazgatóságnál beadhatjuk s ugyan ott bővebb felvilágosítást is nyerhetnek. Pápán, 1877. junius 24-én. Az uradalmi igazgatóság. (Utánnyomat n«m dijaztatik.) (395 1—3) tárgy^ a legjobb kivitelben csak Czim: Nemzetközi árutarlat, Bécsben, Bnrgrríng 3. (368 6- 10) Vidéki megrendelések utánvét mellett pontosan eszközöltetnek. Jegyzet. Mintán a tárlat rövid időn foloszlik. a vidéki megrendelések beküldését minél bam.1r.1Lb kérjük. I Ezea világhírű szépitőszer 0 Q pillanat alatt a legszebb, leg Q A tersiészetssb ifja arczazint X idézi el5. a bőrt fehéríti, fris siti és flssaitjs, a lég behs-tásaitéi védelsiezl, eltávolít legrövidebb idő alatt szep-15t, májfoltokat, orrvöröasé-get s a bőr minden tisztátalanságai s a rizsport, va- A lamint minden kendőzőszert ^ fölöslegessé tesz. Q Nagy eredeti párisi üvegtok ára 2 frt 50 kr. Kis eredeti párisi üvegtok ára 1 frt 50 kr. Kapható valódi minőségben : Nag^-Kanizsán Práger ur gyógyszertárában. Vidéki megrendeléseket ^ pontosan teljesít (382 7—)U Hefcvrars Henrik, Q köaponti saétkflldési raktára Q DREHER ANTAL kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sorház-utcza) Unger féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve különféle minőségben eszközöltetnek. (346 17 _) 449 szám. (393 1-2) Árlejtési hirdetmény, 1-2 3-4 A bnda-grátzi államút éa mfld. szakaszán levő 47. és 53. sz. átereszek újbóli építését a nagyméltóságú közmunka és közlekedési ministerium folyó évi junius hó 14-én 8219. számú magas rendeletével 679 frt 46 kr. öszszeggel engedélyeztetett. Ezen átereszek építési munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1877. évi julius hó 2-án reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók aszal hivatnak meg. hogy az árlejtés'' beni résztvevés wetére magukat a fentkitett összeg 5°j0-vel „iat bánatpénzzel elláasák, mely vállalkozás esetében 101, biztositókra lesz kiegészítendő. Az Írásbeli ajánlatok 1877. évi julius hó 2-án reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben a ajánlattevő neve, lakása éa polgári állása pontosan kiteendő ; továbbá számmal é« szóval kiírandó azon ssáztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy a költségvetést és tervet betekintette s''hogy a különleges feltételek tartalmát ismeri, ezeket elfogadja. Az ajánlatokhoz a vállalati összeg 10o/o-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A terv. költségvetés és különleges felléplek alólirl hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala Egorsz. gen, 1877. évi junius hó 18-án. Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. tnttttxtuttttttttnmunttxtttxttnttttt Mayer B. gazdasági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazdaközönségnek. ftünő ¡«"ott szerkezetű tézicséplógépeket, egy lóerejü rndáttéti járgányok«, tólird, ugy s^lhthato, UsztnószerkezetQ cséplőgépeket. Ugy szintén széna^üjtó. sorba vető szecskavágó, knkonczamorzsoló és (taráiégépeket, tisztító rostákat ;Temkülönben szántó .rto, magtakaro, kapáló és töltögető ekéket, vasboronákat és rögtflró hengere- Ba dap esten, Mária Valéria-utcza 9. sz. közöld t A ? f wnd,° ípek jaTÍtáS1 elf°eadtatik s ÍiTÍt4s legjutányosabban esz-¿2! í gazdasáf! g£;pek haS2nilati ideJe közeledvén, kérem a n. é. gazdaközön- ''due»Ck0rán ^^ ^veskedjenek, mert az idény beálltával beküldött javiUndo gépek mikori elkészitéseért ielelósség nem vállalható ü-épes árjegyzékek kívánatra bérmentve, és ingyen küldetnek. s i ttmmttttttftTn^nnTnTTnTnnTnn Wájdits József kiadó-, Up-és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyoaAn, N«sy>KaniaáB. i i ...------------„------o---J — — » „ix. »cicomcuiHUI a ipitl unu» , a M&m cnpOUUtl . á „¿MiilUCg^n ¡ViUll(JUU3 WUtWlCBlUiri J a — ^-w — nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizaai külvála8ztmányatt s több megyei és Táresi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A modern nevelés hibái. V. ,Nerao enim pátriám, qaia mgnx est amat, sed qaia aoa.* Seneka e szavai vajmi sok igazságot tartalmaznak. Hazaszeretet, az emberi sziv legnemesb gyümölcse; távol minden állati érzés, távol minden Önzéstől; e szelíd virág csak titokban díszlik s a veszély s szükség idejében mutatkozik. Van-e valaki, ki hazáját kisebb vagv nagyobb mértékben ne szeretné, létezik-e ember, ki távol hazájától, a legnagyobb disz s fényben élve, lakjék bár a föld legszebb s legbájasb virányain; egyedüli órájában, ha szivét méla bánat, valami kimondhatatlan érzés fogja el, hazájára, szülőhelyére, htíl gyermekségének első édeni éveit töltötte, hol először rebegték néki a kedves szót, hova számos láthatlan, de a sziv mélyébe vésett kötelék vonza, ne gondolkodna ? nem hiszszük, hogy legyen, de nincs is. »Hazát kiván, hazáért ver szivem.'' Igen, mert a hazaszeretet oly természetes, oly nélkalözhetlen valami, hogy nála nélkül alig gondolhatunk szivvel bíró egyént Avagy van valaki, ki hisz abban, hogy „ubi bene, Ibi patria,'' oh, az nagyon téved, mert a hazán kivül mindig nélkülözzük a hazát; ne mondják, hogy az ember két hazával is birhat, hogy azon hely, hol életét fenntartja, hol él, hol tán barátokat, sőt családot is szerzett magának, második hazájává válik, hogy szeretetét • ez országra kell áttennie, oh ez nagyon téves fölfogás; mert helyesen mondja Eötvösünk: .Lehet-e életünkben két nőt valóban szeretni, nem tudom, két hazát bizonyosan nem.* De nem csoda, hisz hazáján kivül nem hallja édes anyanyelvét, mely szive érzelminek minden húrját rezgésbe hozza s így mi természetest), a hazaszeretet nemzetszeretetté válik s ez a hazaszeretet magasb foka. Minden kornak meg van saját irányadó szelleme, mely mind a vitorlának a szél, irányadó ; ellene hajózhatnak ugyan, deczélt soha sem fogunk érni, mert a természet mindig utat tör magának. A kor szelleme változik az emberrel; s valamint az emberiség kivetkőzött már gyermekkorából s az ifjúság korába lépett, hol a sziv melegebben ver, az érzelem tü-zesb s fogékonyabb, agy jelenkorunk szellemének is változnia kellett; kivetkőzött azon időből, melyben dajkamesékkel édesgetik, anyós beszéddel elégítik ki őt, — a sziv érez, szeretni tnd s akar; igy tehát korunk az általános a világ szeretetet, a huma-nismust tűzte ki zászlójára s ki kellett tűznie, mert hisz ifjn korában él. De gondoljuk meg jól, váljon szivünk heves érzelme nem vezet-e tévntra; igaz, hogy Eötvös a sziv 8 észről igy szól: , A viszony az ész s sziv között ahoz hasonló, mely a melegség s világosság közt létezik. Annyira együtt nyilatkoznak többnyire, hogy látszó különbségek mellett mégis azon gondolatra jutunk: nem ugyan azon egy knt-fóból erednek-e ?• Eötvösünknek itt ellent kell mondatnunk ; mert mi az észt s szivet tökéletesen elkülönítve gondolhatjuk magunknak, sót mi több, többnyire tapasztalhatjuk, hogy az ész ellenzi a sziv cselekvényeit s szint igy viszont 8 boldog az, kie kettőt összhangzatba hozni képes. Mi az ember életében egy sziv s egy ész- korszakát képzelünk, az elsőnek nevezve íz i^jtt/a másiknak a férfikort s vajmi nagy különbség van e kettő közt. Az ifjú a tüz, mely hasonlólag a bibliai tűzhöz ég, anélkül, hogy pusztítana; mert azon forrásból, melyből e tüz, fakad szerelme is s minő arányban a tüz növekszik, azon arányban nó a szeretet is, azért mondhatni e korról: „ne közeledj hozzá, mert e hely szent." A férfi az ész kora, mihez volna ez hasonlítható? Nagyban hasonlít egy gépezethez, melyben ugyan a tüz ég, de bizonyos kitűzött czél felé működik ; a férfikor nem vetkőzött ki a szeretetből, de e szeretet higgadt korlátok közé zárt, mely bizonyos czél elérése után törekszik, e törekvést nyilván a szerelem szülte, de mely szerelem nem általános, hanem egyesek s egyes tágyak felé irányul. Melyik kor, kérdezhetjük, a legboldogabb? Nehéz volna erre feleletet adni, mert ( a tüzes ifjúkor gyakran ront, emészt, pusztít ; az eszes férfikor pedig nem mindig boldogít. Igy van ez egyéneknél, de másként áll a dolog nemzeteknél, az egész emberiség* nél; itt előnyt kell adni az ifjúkornak, korunknak, mely az általános szeretetet, a hu-manisHHist tűzte ki zászlójára. Ha tehát ez a kor szelleme; honnan van az, hogy épen most dühöng egy irtózatos bábom, honnan van, hogy épen a bmnanismus kora az em-berteatvér gyilkolásában nyilvánul ? Vegyik ismét fel az egyént s vonjunk róla következtetést az egész emberiségre. Tudjak azon elismert tényt, hogy az egyes emberek, bár egyenlő kornak, nem mindig egyenlő fejlődöttek; vannak ifjak, kik ko- rán a hideg észlelésre vergődtek — kétségkívül ezek a legboldogtalanabbak, mert az élet arany korát mintegy nem is élték -- vannak ismét olyanok, kik-egy örök ifjúkort élnek, végre vannak olyanok, kik az ifjúkorra nem képesek vergődni, mindig s örökké gyermekek maradnak; ezt részint természetiségűk, részint pedig azon viszonyos okozzák, melyek közt élnek. Amint az egyénnél, ugy van az emberiségnél is. Innen van, hogy Európában a legérettebb nemzetek mellett olyanokat találunk, kik még a gyermekkorból ki nem léptek, a legmagasb tudomány mellett a legmélyebb tudatlanságot találjuk. S ez egyenetlen haladásban fekszik épen a veszély. Valódiv szeretet csak két egyenlő lény közt létezhetik. Avagy gondoljuk, hogy egy érett nemzet, az éretlent, a tudós, a tudatlant csak tisztelni is tudja? ha már tiszteletről sem lehet szó, hogy mondhatnók, hogy minden embert egjen-lóen szeretni akarunk ? ki ezt akarja, az szeretni általában senkit sem tud — az örök béke, az általános testvériség ideje még nem érkezett, ez csak költői magas phantasia; mert hány ezer év óta hangzott már a magasztos szó .szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" s kérdezzük, váljon akadt-e csak egy ember is, ki kezét szivére téve, becsületére mondhatná „én tevém ezt* nincs, de ne is adja az ég, hogy az általános szeretet kora bekövetkezzék, mert ez nagyon identikus volna az általános elhidegülés korával. Tenyészszen 8 virágozzon a nemzetszeretet 8 a hazaszeretet!! Börne ugyan a hazaszeretetet bűnnek tartja, melynek már számos áldozatai estek TÁRCZA Itt és ott ") Csendes Tölgyben, kanyargó utakon 8 vad rengeteg sürü bozótja közt, Elhagyott temető mohos keresztjein Porladozó várrom leomlott kövein Járok, kelek csendben, 8 oly jól esik beszélgetnem velők ! Elbesaéli panaszát hát szivem, . % Orfimit, reményét mindenütt ; S madár dallal, szellő lebbenéssol Felszáll • magasba s égiekkel 8aent frigyet köt égben, 8 oly jól esik, hogy nem vagyok magam ! Oh, de vissza térek a világba, As emberek zsggó tömegébe ; Ezer útról ezer ntra lépek, 8 észre te veszik, hogy én ia élek, 8ét illetnek gnnynyal, 8 érzem, hogy itt magam vagyok, magam ! (Eger, 1866.) Közli: ABAFI LAJOS. Egy szőke hölgy. (Beszély.) Irta: Farad! V. Hiador. Sokasor jóízűen mosolyogtam az oly viskón, mikben azt akarták eldönteni, hogy ®«lyik szebb: — a szőke-e, vagy a barna? Ez az izlée dolga; mely igen gyakran öltözik — s mi tagadás benne, én ia bevallhatom, hogy egy ideig nem ia tudtam képzelni ) Mutatvány Tóth Ede összes mfirei-61, melyekre még folyvást lehet előfizetni Aigaer Lajosnál, ára a S kötetnek arezképpel fözre 4 frt, du,,kflté»ben 6 frt. Ajánljuk a L közönség pártfogást^- 8«erk. eszményi hölgyet szőke hajzat nélkül s most, — ma már épen a másik tolságban sinlő- döm. Annyi való, hogy a szőke nő, épen oly szép, mint a barna, — ha nemcsak külsőleg, — hanem belsőleg is megüti a mértéket. — Ha pedig a dal szavaira hallgatunk, akkor : .Mindegy szőke, vagy barna: Mind egyforma, mind csalfa!" S valóban ez azon sarkpontja as igazságnak, melytől még ritka nő tért el eddig, — ez azon egyetlen szabály, — mely alól aligha van kivétel. A barns nó szemeiben ée haja ében-feketeségében birja azon varáaszert, — mely a férfit — anélkül, hogy akarná, mert ritka akarja, elbájolja s csak késén, — közönségesen a szent házasság a tán ébrednek fel a bü-bájból — 8 ekkor szomorúan győződnek meg arról, — hogy a barna nő sem nő egészen, hanem fél nó — és a nagyobbik fele csalfaaág és hűtlenség. A barna nőknek mégis meglehet bocsáj-tani, hogy barnák, de a szőke nőknek, — kiknek hajók a higgadt megfontolás, a szenvedély-telenség tüköré gyanánt tekintetik, meg-bocsáthatlan, hogy még hamisabbak, gonoszabbak, mint azok, kiknek barna hajait'' a lángoló szenvedély vajmi hamar fosztja meg fényétől. Machbethnek nejét biztosan szőkének mondhatnám, ámbár a rege nem mondta meg as ntókornak haja asmét; de bizonyosan szőke ▼olt, mert ez, csak ez tnd oly titokeserűen elrejteni annyi ezerféle szenvedélyt Ősm ertem én ia egy szép szőke hölgjet, — de ne ijedjen meg a nyájas olvssó, — mert nem voltam aa a boldogtalan, ki ki e nőbe szerolmes volt Egyik kedves barátom követett el ily badarságot; daczára annak, hogy sokszor intettem a szőkéktől — mint Párkáktól — őtet Rövid történetecske as egész, — még annyira sem fog nyúlni, mint Byron ,Lara"-ja. Volt egyszer egy azép szőke hölgy, — nem meae, — azért, hogy igy kezdem, — hanem paszta ás rémítő valóság! A szőke hölgy .nevét nem mondom meg, nehogy ráöamerjen, a még mindig életben lebegő tulajdonos! Tehát X városában történt, hogy egyetlen barátom Lajos, szerelmes lett, egészen aa örülésig egy szép, előkelő családból szár zaasó szőke hölgybe. Aki már átélte egyszer a szerelem menny -oraságát és pokoli kinjait, as megérthet engemet, midőn azt mondom, hogy Lajos barátomnak senki számára sem volt hall érzéke és beszélő műszere, csupán csak as imádott ssőke számára. Vannak mély érzésű kedélyek, kiket a ssenvedélylyé fokozódott érzelem elvakit, elbódít és ha csalatkoznak, — a legrémitőbb örvénybe sodortatnak. Ilyen volt szegény Lajos barátom is! Először a színházban pillantotta meg a szőke hölgyet s fogékony keble, — elvarázsolva a pillanat hatalmától, — első zsenge szerelmét az akkor még Ösmeretlennek áldozta föl. Ki ama asép ssőke hölgy? — fordult hozzám lángoló arcscsal Lajos ? — I......kisasszony[! — szóltam gyor- san, meglepetve érezvén magamat barátom zavarától. Lajos ezután hallgatag lőn b az egész előadás alatt mindig a szőkén függött tekintete. Másnap komor kedéllyel lépett szobámba, a különben vidám fia s kérdezőskÖdésemre kitérőleg felelt. Körülbelül egy hétig tartott lehangolt-sága; b ezután nagy robajjal, mopolygó, tulboldog arczczal tépett be hozzám, megölelt, megcsókolt s Isten tudja, miféle kedvezésekkel halirozott el. Én meghökkentem Lajos e rendkívüli állapotától — a nem tagadhatom, — de valami rendkívülit is sejtettem. — Mi bajod van ? — Kérdem. — Barátom vegyél részt, — szólt Lajos; — kifejezhetetlen boldogságomban, mert ma mutatott be Pali barátom, ama szép ssőke hölgynek. — S ez olyan nagy boldogság neked?! — Kimondhatatlan! — válaszolt barátom ; — mert tudnod kell, hogy én az első pillanattól fogva, melyben I .... t láttam, lángolón szeretek! — Gondoltam,---vigyázz, — vigyázz, mert I . . . . szőke ! Figyelmeztetlek; hogy a zöld levéí, a szép virág alatt kigyő lappang s a halvány, a fehér arcz sok rosz szenvedélyt takarhat Adja az Isten, hogy ne teljesüljenek jóslataim, de te szerencsétlen leendss e szerelemmel, — vagy én nem öamerem eléggé I . . . tí Lajos mély gondolkosásba merült; de szavaimra nem igen hallgatott, mert sokká) inkább el volt foglalva jelen boldogságával; s véreztek el. IfzJ de mit reményihetünk azon kortél, mely a hidegesedés kora volna; a testvér testvért látna-e a testvérben ? Oh nem! hanem csak oly lényt, melyet maga mellett, amint érdeke kívánja, vagy tarthat, vagy elvethet. Osak Börne tarthatá bűnnek a hazaszeretetet, mert mit várhatunk oly férfitél, ki ok és meggyőződés nélkül vallását vetette el; mint egy ruhadarabot, ki szégyennel gondolkodott arra, hogy más vallásban született. Nem telelhetünk oly embert, ki hazáját s vallását elhagyja. Hanem helyesen mondja Széchenyi: „Becsületes ember, ki földi létének titkait csak sejdítheti, éltének homályai közt forrón fog ragaszkodni nemzete bánni sorsához is s híven vigadand, busuland vele." Haza- s nemzetszeretetet kell a gyermek szivébe ültetni, modern nevelésünk pedig, mely a kor szellemének vél hódolni, általános szeretetet tüz ki zászlójára — elhanyagolva, sót Bőméként bűnnek tartva a hazaszeretet. Mit várhatunk ily polgároktól. Mindent, csak jót nem ! LÖB IGNÁCZ. Az ipar fejlődése az 6-kortól a jelenkorig rövid vázlatban — s az iparos tanonczok mikénti iskoláztatása. Felolvasta: Juhász Péter (Vége.) Áldja meg ezt az egyesülés szelleme, s adja Isten, hogy felvirágozásának mielőbb egéez hazánk örvendhessen! Nehéz a munka-kezdet, de annál édesebb leend gyümölcse, az eredmény pedig önök kitartó működésétől téteieztetik''fel leginkább. Előre! ha magunk sorsán javítani iparkodunk: Isten is segíteni fog. — Ismerve szentesi tett alapszabályaikat, önök igen tapintatosan választák meg eszközeiket a nagyfontosságú czél kivitelére s ezek közt dicséretesen foglal helyet kiválóan azon pont, mely az iparos tanonczok iskoláztatását, szellemi művelődését kimondotta. Nem hiszem, hogy volna közöttünk, ki el ne ismerné, miszerint az általános cultura volt mindenkor és leez minden időben az előre-törekvée nélkülözbetlen emeltyűje. Ezt nem ignorálhatja sem pór, sem egyéb osztálya a társadalomnak : ha csak megközelítve akar is lépést tartani a gyermekkorából kivetkőzött emberiség gőzerejű haladásával. Térjünk át tehát az előzmények ntán azon motívumok kijelölésére, melyek iparosainkat, kitűzött cséljuk elérésére épen az alapnál tanonczaik szellemi mflvelődóeükben biztosítják. Hogy ily nagy horderejűnek tüntettem fel a szellemi eszköz megválasztását, mellette bizonyít még az oly sok közt a soproni iparkamara következő nyilatkozata is, mely nyilatkozat az iparos oktatásra vonatkozólag Zergényi Gy. által előterjesztett következő indítványokra hozatott: „i. A kamara Bziveskedjék oda hatni, hogy egéss kerületében, az az minden város és me- semhogy másról töprenkedett volna, mint arról, hogy miként szerezze, hogy biztositsa azt az idő ós körülményektől, jövőjének. Gondolataiból az óra ütése keltette föl. — Ah! — már öt óra! — Isten veled pajtás, — sietnem kell, — Isten veled! E szavak után kirohant az ajtón, mint egy őrült. — Valljon, — hova megy! — töprenkedtem magamban — s kalapomat véve, — utána siettem. Sejtettem, hogy a szőke hölgyhöz megy, tehát én is azon his felé irányzám lépteimet. Felmentem b a szőke leánynak a városban általánosan tisztelt anyjánál, — ki özvegy volt, — látogatást tettem. A szőke hölgy és barátom a mellékszobában voltak, honnan mindkettőjök hangja kihallatszott. Helyzetem sajátszerű vala, mert az anyit nem lehetett egyedül hagynom, másrészt pedig sserettem volna a két ifja arczá-ból és beszédéből kitudni, hogy mennyire haladtak már a szív a. B. C-jében. Azonban nem bántam meg, hogy az asz-szoaynál kelle maradnom, mert igy legalább olyanoknak jöttem tudomásába, mikkel barátomnak, — ha tanácsomat követi, — igen nagy hasznára lettem volna. Az asszony, vagyis a szőke leány anyja nyíltan bevallotta nekem, — Lajos barátjának, — hogy leánya Gróf Karnerral van eljegyezve a így semmi esetre sem lehet Lajosé. — Ssereti a kisasszony a grófot ? — kór-dém érdeklőleg. — Ugy, mint Lajost, bő városban, hol az iparosok nagyobb száppa létezik, estvéli és vasárnapi iskolák folálliítaass-nak, szóval & kamara ily iskolák felállítására ösztönt ée ott, hol az iparosok ssját ereje elégtelen, anyagi segélyt is adj«* Jjfizen.íöbáat keresztülvitelére mindenekatftt rendeltessék as egéss kamarai kerületben pénzgyűjtés. 3. A.''; kamarának évenkénti költségvetésébe vétessék fel e czélra bizonyos Összeg (mintegy 1000 forint.) 4. Ugyazinte törekedjék a kamara állami segélyt kieszközölni. 5. A részletek kimunkálása, t. i. a végrehajtási módozatok megállapítása a kösős bizottságra bizaseék. Ezen indítvány mellett közöltettek még a kamarai kültagoktól és levelezőktől annak folytán bekivánt és Magyar-Óvár, Slimegh, Szegszárd,Zals-Eger-szeg, ugy Kanizsáról beérkezett nyilatkozatok. A bizottság hosszas vitatkozás után következő véleményt nyilvánít. Azon indítványt, miszerint minden város- ós mezővárosban, hol az ipar csak némileg képviselve van, a körülményekhez képest vasárnapi, vagy estélyi iskolák állíttassanak, a bizottság teljesen elfogadta. Ami az eezközök beszerzését illeti, melyekhez — és pedig első sorban az illető községek és iparo-j sok volnának hivatva járulni, a bizottság a ja-I vasolt pénzgyüjtéat nem helyeselheti, mivel attól megfelelő sikert nem vár. Feltétlenül helyesli a bizottság azt, hogy a kamara évi költségvetésébe bizonyos összeget és pedig 20(>0 frtot a kérdéses czélra felvegyen és a magas ministeriumnak ez iránti jóváhagyását kieszközölje. Hasonlókép igénybeveendőnek véli az állami segélyt, mivel a műveltség terjesztése és ez által a hazai iparnak emelése kitűnően közérdek, csakhogy as állami segélyért akkor volna Inpés teendő, ha a vasárnapi és estvéii iskolák felállítása iránti tárgyalások már bizonyos eredményre vezettek- Ha az iparkamara évi költségvetésébe 2000 frtot vesz fel e czélra kiadáskép, — b tegyük feJ, hogy a magas kormány rgyanennyil utalványoz évenkint; meglehetünk győződve arról, hogy a soproni iparkamara területén levő — s fenntebb emiitett városok iparos; i számához mért arányban nyerjen ez összegből bármely iparegyesület segélyt saját évi jövedelméhez: az általam alább elősorolandó pótlékkal szép szellemi eredményre vezető sikert biztosíthatunk iparos tí.nonczaink-nak. Tegyünk csak egy számítási kísérletet: minő kiadást igénye! Nagy Kanizsa város iparos tanonczainak iskoláztatása ? de mielőtt ezt tennők, legyen szabad elmondanom, mikép óhaj-lanám az iparos tanonczok iskoláztatását sikerre vezető uton eszközölni. Az iparos tanonczok oktatása hetenkint legalább 5 órát igényelne. Felosztandó volna pedig 4 osztályra, ugy, hogy az első osztályban taníttassanak a tanonczok a magyar , német írás, olvasás és számtan 4 alapműveletében; a második osztályban mindezek mellett adassék elő a magyar nyelvten, magyarország földrajza, számtan a méterrendszerrel; a harmadik osztályban már tanittassék a német nyelvtan, hazai történelem, Európa földrajza, elemi szám- és mértan, rajz: a negyedik osztályban mindezek bővebb folytatása az egyszerű könyvvitellel megtoldva. Nem kis súlyt fektetünk a rajz és szépirászatra >s. Mindezen tantárgyak előadására kívántatnék négy tanitó, kik 10 havi szorgalmiidŐBzak alatt oktatnák a tanonezokat; a tanonczok nyilvános vizsgálatra lennének kötelezve. A tanítás esti órákban eszközöltetnék. Négy tanitó, fejen -kint 250 írttal dijazva, egy tanévre összesen — Ugy, mint Lajost, — szólltae: csodál kozólag. — Igen 1 s mi van ebben csodálatra méltó. — Leányomnak oly szive van, mely a szerelemmel nem sokat törődik s az udvarlókkal csak ingerkedni szeret! — S mily véleménnyel van nagysád leányának e könnyelműsége iránti — Könnyelműség! — Hahaha! — Önök nagyon íb érzékenyek kezdenek lenni! — szólt mosolyogva az anya. — Én azt hiszem, hogyha leányom mindig ilyen marad, ugy boldog lesz. ■ i — Tisztelem a véleménykülönbséget és igen sajnálom, hogy e kérdésben nem érthetek egyet kegyeddel ! így folytattuk beszélgetésünket még egy negyedóráig, midőn a fiatal pár is bejött s én Lajossal együtt távozám, útközben mindazt elmondva neki, mit a szőke hölgy anyjától hallottam. Lajos hallgatta is, nem is előadásomat b intelmeimre azzal felelt, hogy ón sokkal sötétebb színben látom a jövőt, .mint a minő vaiódilag. — Tehát te mire építed reményedet?! — Szerelmére, melyet esküvel fogadott és erősített meg ma; s egvazersmind azt is megfogadta, hogy sohasem le^nd a gróf neje! — S te hiszesz a nők szavainak 1 — Az övéinek teljesen! — Szerencsétlen! — Tanuld meg, hogy mmdaz, mi mézként folyik a nők ajkairól, bóditó nektár, mely lángba hozza ju idegeket egy pillanatra; hogy örökre betegekké tegye azokat. A szavak, mikkel 1000 frt Itt az ideje, hogy számításunkat keresztül vigyük. Minden tanóncz évenkint fizessen 1 forint tandijat, — s inas évei után mesterénél as általa evégre kivett befizetendő tandíj összeget mint segéd tartozzék lessolgálai — s na esetleg nem volna bajlandé mesterénél továbbra maradni, illetőleg a befisetett tandij Ösz-szeget leszolgálni, ennek lefizetésével szabadon távoshassék. Nagy-Kanizsán középezájnitás szerint 400 iparos tanítvány létezik, kik az ipar-törvény értelmében tartoznak ipariskolába járni ; tehát a beiratási dij évenkint 3 — 400 frtot hoz. — Ezen összeghez az iparkamara járuljon 300 forinttal, lesz 700 forintunk. jNagy Kanizsaváros ad hozzá (mint eddig) 200 forintot, van 900 forintunk. Az iparegyesület adjon ezen összeghez 200 forintot, meg lesz az estéli világítás, de meg lesz az iskolák termeinek tisztítási költsége is. Ez volna röviden uraim azon irány, melyet szerény nézetemmel jelezni kívántam 8 melyet korszerű alapazabályaik erre vonatkozó szakaszaiban úgyis eléggé körül Írnak. Önökön most már a sor igen tisztelt polgártársak az igét testté szentesíteni, különösen az által, hogy városunk egyetlen iparosa sem fog e törvény keretén kívül tetszése szerint eljárni, de lelkiismeretesen veaetendi tanonczát, mind a műhelyt, mind a szellemi művelődést illetőleg; mirenézve vagy olysn inas tanonezot fogad tel, ki már az elemi iskola iv;=ralább négy osztályáról bizonyítványt képes felmutatni, vagy ellenkező esetben iskoláztatását az ipar-törvény szerint hazafias kötelességének ismerendi. így fogják önök elérni az ipar felvirágzása mellett saját hasznukat, hazánk pedig azon magasztos időpontot, melyről nagy S z é-C h e n y i n k élmondá boldogító jóslatát. Adja Isten, hogy igy legyen b keresztülvitelére — szivemből kivi n o m — bogy éljenek hazai iparegyleteink!!! Jegyzőkönyv, a nag-y-kanizsai ipartár snlat választmányának 1877-ik évi junius hó 9-én tartott rendkiviili üléséről. Jelen voltak: Elnök: KápH Antal; ügyész: Lengyel Lajos: határozatképes számban a választmányi tagok és Juhász Péter jegyző. Elnök a választmányt Bzivélyesen üdvözölvén, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Tárgy : 1. Olvastatik Nagy-Kanizsa város tanácsától 1721/877. szára alatt folyó évi juniuB hó 4 én kelt átirata — s olvastatik ezzel kapcsolatban a nevezett számú átirathoz mellékelt — nyomtatásban kiadott „Felhívás a közönséghez* a budapesti történeti társulat bizottságától, melyben különösen az iparegyesületek hivatnak fel, miszerint az ipartörténet tökéletes kidolgozásához megkívántató régi okmányoknak a nevezett történeti társulathoz 14 nap alatti beküldését kéri. Minthogy az ipartársulat választmánya e nagyfontosságú ügyet sziveseu pártolja, de 14 napot nem tart elégségesnek a szükséges adatok megszerzésére, melyek a felhívás túloldalán feltett 53 pontnak teljesen megfelelnének, ennél fogva saját kebeléből — egy 8 tagból álló szü-kebbkörü bizottságot küldött ki, névszerint: Lajos. Bartos János, Samu József, hűséget esküdnek, a Bok regényből kiböngészett virágos vallomások, mely nem a szivből fakad, csupán hiu kaczérkodásból s azon vágyból, hogy férfit láthassanak térdelni lábaiknál. AJi! hidj nekem, minden erény bűnné válik, mihelyest egy szőke nő ajkáról lebben el az. Én gyűlölöm a szőke nőket: kik csak barátnéknak, de nem imá-aottaknak valók. — Köszönöm tanácsodat s megfogok emlékezni azokról, akár jó, akár rósz napok álljanak be. — De mi a terved e szőke nővel! — Nőül veszem! — Mire! ? Hiszem szegény vagy, mint a templom egere és Lmádottadnak sincs semmije, mert épen azért fogták meg férjnek Gróf Karnert, hogy ailált vagyoni helyzetükön javítsanak. Azután gondold meg, hogy az anya sohasem fog beleegyezni e szövetségbe s biztositlak, hogy a lány is cserbe fog hagyni, ha majd kenyértörésre körűi a dolog, mert szereti a fényűzést s szive nem tud nemesebb érzelmet táplálni; azért inkább a gazdag grófhoz menend nőül, mint hozzád, ki c&sk a legszükségesebbekkel lát hatod el őt. — A boldogság ekkor is elég dus lesz és a szerelem, — a valódi szerelem a szegénységben éled uj, orósebb lángokra 1 — De hiszen ó nem szeret téged; — Erről én többet tudok, mint te. — De ne beszéljünk erről többet; hiszen egy hó múlva mindest megfogod tudni, addig is az ég áldjon, imádkozzál boldogságomért! — Adja az Isten, hogy óhajod teljesedje , de én nem hiszem ! 1 Vasa Károly; Fshér György, Hgy Károly, Kopfmahler Károly é& Juhász Péter jegyzőt, Júk — egy rövid időn — maguk közt tartandó gyűlésen e tárgy felett tanácskozva; a «ükség, laskdí adatok msMerzésének miképenjéról gondoskodnak s ebbeli intézkedésekről a válssct-mánynak referálnak. 2. Elnök, a társulsti tagok közül elhalálc. sanddk temetkezési szertsrtására vonatkozó saabályok megvitatására hívja fel a választ, mány figyelmét. E tárgyhos többen hozzászóltak s meg. vitatás után elhatároztatott, misserint : &t 1878-ik év január elsejéig elhalálozandó tag U-metkezési költségeinek miképer. leendő fedezéséről s választmány határoz; az eddigi rendet tagok által beiratás fejében fizetett 10 kr. ösz-szege pedig, a bekövetkezendő halálozás esetén azonnal kiutalvánvozandó. _ 0 3. Engel Adolf választmányi tag indítványozza: hogy a temetkezési szertartáshoz azük-séglendő gyászlobogó mielőbb srsreztessék meg. Helyeslő tudómásul vétetvén; — felkéretett az érintett szükebbkÖrü bizottság, hogy t. Lengyel Lajos ur elnöklete alatt ''.ártson gyűlést — b ennek eredményéről a társulst választmányát órteeiteni szíveskedjék. 4. Samu József választmányi tag indítványt tesz, — hogy az ipartörvény életbelépte előtt fennállott czéhek volt mesterei kéressenek fel, hogy a kezeik közt netán létező régi okmá nyokatakár eredetben, akár hiteles másoktbtu az ipartársulatnak kiszolgálni szíveskedjenek ; de ezzel kapcsolatban kéressenek fel arra, miként náluk a régtől —''legkésőbb időig szokás ban volt czéhekre meghívás és a czéhek a fel szabadulás vagy más egyéb ünnepélyeknél di vott eljárásokról as iparegyesületet értesíteni ne terheltessenek. Köztetszést érdemlő tudomásul vétetett. 5. Kérdés intéztetett s választmány tubb tagja álul: vájjon megrendeltettek e azon hírlapok a társulat rendelkezésére, melyek mát régebb időben jegyzőkönyvileg elfogadtattak ?! A közbejött akadályok folytán a még meg-nem rendelt hírlapok, megszerzésére jegyző é* pénztárnok bizattak meg. 6. Jegyző három iparosnak, névszerint: Perkó Péter szobafestő; iQ. Schwarcz Jánoe, szíjgyártó — és Vincze Kálmán, fazekasnak az ipartársulatba leendő felvételét jelenti. A társulatba lett felvételük éljenzéssel fogadtatott Egyéb tárgy nem lóvén, a gyűlés esti 7 órától kezdve 9-kor véget ért. Kmf. KAPU ANTAL, társulati alelnBli. Jegyzette: JUHASZ PÉTER, a társulat jegysSje. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a zcda-eger szegi Jctr. torvény széknél. 1877 ik évi juniuB 30-án. 1239/B. 877. az. Sz. 1. Sebestyén Pál tolvaj lássál vádolt elleni ügyben, — végtárgyalás. 12G7/B. 877. sz. Sz. 1. Marton Illés és társai csalással vádoltak elleni ügyben, — végtár gyalás. 1271/B. 877. sz. Sz. 1. Szekér János és társa tolvajlással vádoltak elleni ügyben — végtárgyalás. Egy hó múlva megtudod! — szólt La jos — s kezet nyújtva, sebesen eltávozott melólem. Én egy ideig a szerelmes ifjú után néi-tem s sajnálkozva csóváltam fejemet; min¡hs előre sejtettem volna, hogy egy elveszett élet fölött sajnálkozom, mely hómiokegyeuest rohan visszatartóztathatlanul azon mély örvénybe, mely halála előtt holttá, elveszetté fogja tenni őt. Nem láttam ezután Lajost egy hónapig. — Egy hó múlva egy sápadt arczu fiatal ember botorkált be szobámba, rongyos öltözetben, szétzilált hajjal, fÖvegtelenül, arczáo az őrültség félreismerhetetlen jeleivel. Megijedve hátráltam a szerencsétlenség ezen áldozatától s egy karszékbe ültétém barátomat, ki majdnem fél óráig szótlanul és mozdulatlanul ült ott. Kérdezősködéseimre nem tudott mással felelni, mint azkal, hogy a legújabb napi lapot húzta ki zsebéből és a vegyes rovatok között egv újdonság elolvasására intett, vagy hitt fel. Kiragad ám kezéből a lapot, honnan e tudósítást olvastam : N..... I . . . . kisasszony ma kelt össze Gróf Karner Tivadarral, hajnali négv órakor a legnagyobb csendben. A fiatal h már boldog pár az esküvő után Galicziá''oa tá vozott a gróf egyik birtokára Áldás frigyökre (Vége köv.) 1324/B. 87T. bz. Sz. 1. Berecz Anna tol-raj lássál vádolt elleni ügyben, — végtárgyalás. JuIíub 3-án. 1030/B. 877. ai. Sz. L Kulcsár József tol vajlással vádolt elleni ügyben, — kir. táblai itélet hirdetés. 1112/B. 877. m. Borbély Mihály és táraai emberölés súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügvben, — kir. táblai itélet hirdetés. 1308/B. 877. sx. Ss. 1. Salamon Varga Mihály súlyos testisértéssel vádolt elleni ügyben, — kir. táblai itélet hirdetés. J ulius 6-án. 1267/B. 877. ss. Ss. L Marton Illés és társai csalással vádoltak elleni ügyben. — végtárgyalás. Juliut 10-s n 1307/B. 877. sz Ss. 1. Lessner Benő és társa hamir tanúskodással vádoltak elleni ügvben, — ittiathirdetés. 1332/B. 877. sz. Ss. 1. Kovács József jő vedékí kihágás miatt elitélt elleni ügyben. — iteiethírdetés. J u 1 i u b 27-é n 1291/B. 877. sí. Sz. 1. Szívós János csalással vádolt elleni ügyben, — curia, mint legtöbb itélőszéki Ítélethirdetés. 1366/B. 877. sz. Sz. 1. Hermán Imre és táraai uyilváaoe erőszakoskodással vádoltak elleni ügyben, — curia mint legfőbb itélőszéki ítélethirdetés. 1370/B. 877. az. Sz. 1. Simon János csalás büurésaeaéggel vádolt elleni ügyben, — kir. Ubiai ítélethirdetés. Helyi hirek. — Lapunk jelen száma e félévben az lUulsó levén, tisztelettel Jelkérjük t. kő- ínségünket az előfizetés szives megújítására ; jól tudjuk s érezzük az anyagi állapotok kedvezőtlenségét, ép azért leginkább akkor tűnik elö a figyelmes őrködés védő szelleme s nem kétk&liink, Junjy e Iujsszu evek során át a megyei erdekeknek hiven szolgáló lapját a megye részreliajlatlan intelii-gentiája, pártolásával továbbra is ne biztosítaná. Lapunk felelős szerkesztője julius hő elején isvi ét Nagy-Kanizsára jővén, minden idejét e lap szellemi emelkedésére ]<rr-ditja, a kiadó ivedig pontos és figyelmes megjelenésre törekszik. Ujolag felhívjuk t. kö-zónségünk pártfogását az előfizetések megújítására. Előfizetési á'' julius - szeptemberrel frt, julius — deezemberre 4 frt, melyet legczélszerübb postai utalványnyal küldeni be Nagy-Kanizsa. Wajchts József könyvkt, eskedésébe czimezve. — Személyi hirek. Bogyay Ödön kir. alügyész ur, városunk társadalmi életének egyik tevékeny tagja, a kaposvári kir. ügyészség-bét; Grandpierre Károly, távirdaigazgató-sági titkár ur, lapunk buzgó munkatársa § a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet ernyedetlen buzgslmu elnöke a kojozavári távirda-ipazíjatósághoz helyeztettek át. Sok szerencsét kívánunk a távozóknak. — A .Kanizsai I>alárdaa szombaton. nz&i f. hó 30-án ez évi Il-ik kerti dalestélyét tar-undjamega Sörkert"-ben, mely estély — az ujonan szervezkedett egylet utolsó estélye alkalmával kivívott oly fényes furoré-js és a helyiség szerencsés választása után itélvo — nagy résztvétet heiy^^ciállitásba. A műsorosat jelenleg majdnem általában uj és nehéz darabokat foglal magában — és a derék tagok nagymérvű ügyburgalom és saorgalmát igényli. — Őszinte kivánatunk, hogy fáradozásukat újból érdemes siker koszorúzza. — Meghívás. A nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egyletnek 1877. évi junius hó 29-én, délelőtt 10 órakor a városház nagy termében tartandó rendes évi nagygyűlésére a tűzoltó egylet tagjai tisztelettel meghivatnak. Valbach elnök. — J&rteités. A nagy-kaniaaai polgári fiiskola folyó junius hó 30 án reggel 9 órakor a városház nagy termében ének-, zene-, és szavalatból álló zárünnepélyt rendez. A zárünnepély műsora a következő: 1. Hymnus, Erkeltől, sopran ét alt, zenekar kísérettel, 2. Dalár induló, Heckertől, énekkar. 3. Egyveleg, senekar. 4, A rab orosslán, szavalja Krátky I. VI. osst. tanuló. 5. „Im itt a szép tavasz" sopran és alt II. III. oszt 6. Msgyar népdalok, a senekar. 7. .Pepi tante" tréfás négyes, Markbreitertól, énekkar. 8. Norma dalműből, kivonat, hegedűn ongorakisérettel. 9. Mátyás király, szsvalja I"'' weusohn L. I tanuló. 10. IsabelLa, nyitány, Suppé-tól, zongorán négy kézre. li. Gizellapolka, zenekar. 12. Tánczra fel, gyors-polka, eoskk sr. 13. Bányász dal, sopran és alt, senekar Kísérettel. 14. Bucsu induló, zenekar. Mire a t. «ülők és tan ügy barátok ezennel tisztelettel Meghívatnak. '' Az igazgatóság. — Előbbi számaink tárcsájában közlött .Sároty Gyula magán életéből czimű nagyér-aekkenkkkea pótiólag hozzuk a következő jellemző adatot: „Sárosi ss ő csipőe gunyorát ki- terjesztette az 50 es évekbeli állspotainkra is; a többi kösött egy akkoriban igen kapós, éles adomát bocsátott késről-késre, melyet később különféle változatban a lapok is kösöltek. Igy mikor ismerői kérdezték : no Gyula, hogy vagyunk ? Hogy vagyunk? Majd mindjárt megmondom. 48-ban kivoltam nevezve Pestre a váltófeltörvény székhez (elnöknek); akkoriban sokszor megfordultam a Curiánál; abból as időből maradt ott egy ismerősöm — a portás. Mikor aztán haza kerültem, oda térek egyszer s azt kérdem u portástól: nos János, hogy va-gyunk? Bizony nagyságos uram, nem ugy van most, mint volt régen. Akkor ide robogott a hat lovas batárd, leugrott a nyalka huszár, kinyitotta az ajtót — meghuztuk a csengőt s elkiáltottam : Nádor ő Fensége! Majd jött másik hintó; leugrott a huszár, csengettem s kiáltót-tottam: Personális ő excellentiája; igy jött a többi. És most? Most azon veszem észre, hogy itt van az egyik ur is, a másik is; a lépcsőnél megállt s azt mondja: ,húzza le a kalucsnimat — tegye el az esernyőmet--igy vagyunk nagyságos uram í Barátom most igy vagyunk !u — Ugyanezen czimű közlemény egyik sajtóhibájának kiigazítására következő sorokat vettük: Ámult szám tárczaczikkében a 3-ik oldal 1-ső hasábján az első csillag alatti megjegyzés 2 ik bekezdésében sajtóhiba maradt, mely félreértésre is okot adhatna, azért kérem igy kijavítani vagy helyreigazítani: miná meglepő ehez, hogy szinte Lisznyaínak költői estély én Gyöngyösön. midőn .ugyanezt* Erdélyi József Bzavalta volna — és nem úgynevezett, mint Bzedve volt. Budapesten, 1877. jun. 24. Tisztelettel: Rákosi László. — Jfajdits József könyvkereskedésébe egy néhány iskolát végzett és jó házból való ifjú mint gyakornok kedvező feltételek mellett felvétetik. — Kámaházáról, Dobronak mellől f. hó 22-én bizonvos Szomi Jánoe nevü ottani la-kóst szállítottak Polatsek Arnold uradalmi és megyei t. főorvoshor, kinek ball lába ezombjá-ban tizenhét sörét lövés volt. — A lövést ugyan azon éjjel kapta, a midőn mintegy éjféltájban kinn az éleskamrájánál világosságot pillantván '' meg, kiugrott agyából s oda futott, de a rablók egyike, kit épen megakart ragadni, pisztolyát rásütötte és a lába ezombját találta, mire aztán azok, szám szerént hárman, elszaladtak. A tettesek ugyanezen éjjel a helységben két kamrát észrevétlenül kiraboltak, és mintegy 200 forintot érő eleséget és ruhaneműt vittek el. — A rablók Szomi állítása szerént vagy vaiamely szomszéd helységbeli lakósok, vagy vasmegyei czigányok lehettek, mi abból ia gyanítható, mert meglepetésük alkalmával német szavakat ejtettek ki, már pedig köztudomasu, hogy a szomszéd Vasmegye muraszombati járásbeli czigányok, kik évek óla e vidéken és a szomszéd Stajerhonban, mint hírhedt tolvajok ét> betörők ismeretesek, egy másközt németül beszélnek. — Nem ártana, hogyha közbiztonsági közegeink nagyobb figyelemmel kisérnék azokat, mert már ez idén is több ilyféle betörések ós tolvaj-lások történtek itt a vidéken I — VjUiky Hirschler és fia domborui fakereskedő czég számtalanszor tanúsított példás honpolgári kötelmének egyik ujabb jelét adta az által, hogy egy ismeretlen kézből birtokába jutott hamisított 10 frtos bankjegyet to vábbi eljárás végett a helybeli adóhivatalhoz küldött be.Lelkiismeretessége nem engedte, hogy a sikerrel utámott bankjegy forgalomba hozatalával egyebeknek is ártson. — Meghivás. A balaton-füredi „Szeretetház" növendékei f. évi junius hó 30-án. Bzom baton délután ''.ártják évi rendes vizsgájokat, melyre a tanügy barátait tisztelettel meghívja az igazgatóeag. — Balaton-Füredre a fürdői vendégek tömegesebben jönnek, mily kár, hogy a kellemes fürdői idényt számosabban nem vették igénybe már eddig is. A fehérvári ssintársuiat megérkezett s külön zenekarral megkezdé mű-ködTéeét, melyről sok szépet írtak a fehérvári s közelebb a pozsonyi lapok. — A hévvisei kápolna ünnepélyes felszentelése f. hó 21-én, csütörtökön ment végbe, a fürdővendégek s még számos közönség jelen letében. A felszentelési szertartást a veszprémi püspökség megbízásából ft. Szabó N. szántói esper«»»-plébános teljesité. \t elaő szt. mise áldozatot a kápolnában pedig nsgos. s ft. Mayer-hofer győri kanonok ur, a fürdőnek rendes vendége, mulatá be a Mindenhatónak. — Junius 25 iki kis-komáromi vásártor-galma: bejelentett eladás 952 drb., forgalom 78660 frt. Legdrágább pár ökör 420 frt volt; eladó Büki Vendel karosi, vevő kádárdi Molnár István. A szarvasmarha forgalom nagyon élénk, ellenben a lóvásár lehető lehangolt volt. — Az Apollo zenemüfolyőiratna k ismét egy félévi folyams fekssik előttünk. Visszapillantva egyetlen hazai zeneközlönyünk mult félévi működésére, ugy találjuk, hogy as as előbbi évek folyamában mutatkozó eredmény mögött nem maradt, sőt némely téren azt felül is multa. Igy még az előtt caak ritkábban találkoztunk a» Apollo hasábjain ope-rette dallamok feldolgozása val, most a zeneművészet ezen ágát kiválóan képviselve talál- juk Igy Straussnaa A denevér, Jonas Emilnek Javotte, Brüll Ignácznak As arany kereszt, Genée Richárdnak Kapitány kisasszony czimű dalműveiből könnyen játszható, sikerült egyvelegek és átiratok adattak ki 6 félévben. Hazai dalműveinket Erkel Ferencs Hunyady Lászlója daiiamaibóí szerzett egy sikerült ábránd képviseli. A népdalokra e félév alatt kevesebb súlyt fektetett as Apollo, mig előbb minden aaámban találkoztunk egy-két népdallal, e félévben összesen csak öt, bár mindany-oyi jeles átiratban jelent meg; ennek okát abban vél,''ük találni, mert hazai műárusaink jelenleg s népdal irodalom téren oly tevékenységet fejtenek ki, hogy as Apollo, mint hézagpótló vállalat, e térre ''kevésbé van utalva. Különös figyelmet érdemel a Zimay L. által átdolgozott, mult századbeli dal, (Hogy ha én azt tudhatnám), mely dóriai hangnemben van irva. — Ugyanezen félévi folyamban jelent meg Szabadi Frank Ignácsnak ¿talán elterjedt Török indulója is, számos táncs zene, ábránd s egyéb eredeti zenemű. A lap előfizetési ára félévre 3 frt., mely összeg ha a félév alatt megjelenő zenemüvek halmazát tekintjük, valóban csekélynek mondható. As Apollo kiadóhivatala Budapest, I. ker., országház-utcza 94. sz. a. van, hova as előfizetési pénz is küldendő. Ajánljuk ezes jóravaló vállalatot a t közönség figyelmébe. — Rövid hirek. A Petőfi legendában szerepelt Manasses kivallotta, hogy soha sem beszélt Petőfivel. — A pénzügyőrök egyenruháján lényeges változások léptetnek életbe. — Aszódon kiütött a kanyaró. — Kis-Ázsiában magyar önkénytesek is vannak. — Gr. De-genfeld Lajos erdélyi birtokán egy hegy eltűnőben van, 250 holdnyi földjén pedig tó képződött. — Titkos toborzások folynak Fogarasmegyében a romániai hadsereg számára. — Schwarcs Samu bpesti férfi szabó egy meateri-leg hímzett hálóköntöst ajándékozott Kossuth Lajosnak. — Sopronban az athletikai klubb végleg "megalakult. — Andráasy Gyula kül-ügymínister veszélyes lábbajban szenv«»d. — Peruban a földrengés roppan; károkat okozott. — Amerikából uj éjszaksarki expeditióra készülnek. — A margitszigeti fürdőt jelenleg 209 személy használja. — A csanádi püspök 60,000 frtot teft le köznevelési czélokra.— 50,000seb-kötó szállítására kötött szerződést a honv. mi-Disterium. — Az aradi vízkár, mint szakértők kimutatják, 38,950 frtra rag. — Haynald érsek a Belga királytól a belga Lipótrend nagy keresztjét kapta. — Győrött ipartársulsti kör alakult. — Háborús hirek (Jun. 24.) Szulej-man pasa csapatai már egyesültek Ali Szaib pasával. — Az osztrák-magyar csapatok megerősített határőrségekbe vonniuk. — A her-czegovinai csapatok majd teljesen megsemmisíttettek. — Bajazid musska helyőrsége meg« adta magát. — Abdul Hamid szultán elhagyta Konstantinápolyt és a csatatérre ment. — ;Jun. 25.) 3000 orosz kelt át a Dunán Gakczstt. Az orossok által készített hid Braila mellett teljesen kész. — Macsinnál irtóharcz folyik az átkelő muszkák és törökök közt. — As orosz ütegek Szlaboszia mellett sok kárt szenvedtek. — Stulejman és Ali Saib Cettinje felé haladnak. — Ázsiában a törökök megverték az oroszokat Elbaznál. — Kara és Vannál szintén nagy veszteséget szenvedtek az oroszok — (^Jun. 2^») Az oroszok Matsinba bevonultak. — A dunai átkeleeuél az oroerok 50 sebesültet s 150 halottat, köztük egy musska ezredest vesztettek el. — A török sereg, mely erősbitést nyert, az oroszokat a Duna felé ssontjs. — Montenegró teljesen le van verve; Nikica fejedelem eltűnt. — (Jun. 27.) A törökök Bajazid várát visszafoglalták. — A törökök Szeidekam és Delibaba közt megverettek. A muszka* borzasztó rémtettekei követnek el a kaukázusi török lakosokon. — Lesjanin es Horvatovics, a musska Sst György renddel lettek kitüntetve. Vegyes hirek — Amerikaiasan. A puiney-i lelkész hez beáll ít a napokban egy ifjú pár összeeske-tés végett. Miután a szertartásnak vége volt, a boldog vőlegény egy hussdoiláros bankjegyet nyújtott ét a tisztelendő urnák, hogy abból fáradságáért 3 dollárt vonjon le. A psp e pazar jutalomtól elragadtatva sietett 17 dollárt visszaadni, mire az .ifjú pár eltávozott. Mennyire csodálkozott azonban as ur szolgája, midőn egy kereskedő sma felvilágosítást adta neki, hogy a hussdoiláros bankó hamis, végre midőn szskácsnője elbeszélte, hogy a fiatal asszony alighogy kijött a templomból, egy hás-sugba vonult, ott leveté menyasszonyi ruháját s lett belőle — egy tisztességes fiatzl ember. — Hogy fogják a — férjet 1 Egy atya valamelyik vidéki lapban köszönetet mond egy biztosító társulatnak, hogy az kiadta az ő leányának azon biztosítási diját, melyet ezelőtt 17 évvel ígért a díj lefizetésekor. A lányks ugysnis nagy csomó pénsbez jutott most, melyet a praktikus atya ugy hozott a hásasulandc fiatal embereknek tudomására, hogy köszönetet mond a lefizetett pénzért. Ezt természetesen tudomásul vette mindenki, akiket as csak illet és illethet. mi miatt annyi kérője akadt s leánynak, hogy alig győs közülök válogztni. Igy olvassuk k .Nagy-Váradéban. — jL''agyar /f&tpáotnl* asanat * ; kormány Sarlay János szarva; grmtrzzrami tanárt több év óta állami segélyben részesítette a czélbói, hogy a asi lenyaífény''^51 Isatis tinctoria) ssját rendszere szerint az indigógyár tást megkísértse. A kisérietak ejsó éveiben már is képes volt Sarlsy igen megnyugtató eredményt előmutatni, mert as általa kis mértékben gyártott indigó^ s mi iu^''^Hn tartalmat illeti, igen megkBzelitet. a vaiődi legjobb minőségű bengáli« «digót A mult évi csülénytermésből S. már nagyobb mennyiségüindigót produkált, ugy, hogy ezen mennyiséggel -inár is lehetett Goldberger és fiai jóhirü Mai karton-festő gyárában fejtési kísérleteket tenni. A kisértetek e tavaszon megtétetvén, a n«ves«ttgyár 4 heti folytonos, a legnagyobb poatoeság^r&l é vigyázattal teljesített vizsgálat és próbák után a kormányhoz intézett jelentésében konstatálja, hogy a S. által gyártott indigó összehasonlítva a középfinomságu bengál indigóval ahhoz ugy aránylik, mint 100: 69/^; ennélfogva a nevezett gyáros azon nézetét fejezte ki, hogy S. indigója alkalmas arra, miszerint az Ausztria-Magyarországban nagy mennyiség bee basanáll és sok millió értékű bengál indigót tetemesen pótolja, sőt talán teljesen ki is zárja, mert ne mesités és javítás által idővel ezen termék is nemesebbé válhat és csak olyan lehet, mint magában Indiában. — A muszka czár kézezókja. As oláhok most roppant cagyra vannak azzal, hogy a czár oly leereszkedőleg viseltetik a fejedelem pár iránt. Az oláh lspok egész hymnusokban éneke lik meg a fejedelem és fejedelemnéplojesti fogad tatását a czár által. Midőn az udvari vonat Plo-jestbe érkezett, a czár és egész ott levő csaiádja pályaudvaron várta a fejedelmi párt. A czár a fe-jedelemné elé sietett kezére csókot nyomott és egy szép virágcsokorral ajándékozta meg. Az után udvariasan karját nyújtotta ésivezeté kocsijához, melyben behajtattak. A fejadHl(m égy pár nagyherczeggel kísérte a feleségét vívó ko esi t. Esti 8 órakor a fejedelmi pár visszatért. Ugyancsak a czár ós családja kisérte ki őket a pályaudvarra. A rendkívüli mégcsak most történt. Az eső esni kezdett és a czár födetlen fővel állott mindaddig, mig a vonat el aem robogott. ---Csak meg te sirassátok oláhok szt s kéz csókot, a czár majd Romania vételárába számítja be. — Hölgyek migránje ellen egy áicses uri ember a következő gyógymódot ajánlja : Végy néhány arany lánczot, csavard be azokat egy va lódi ahawlba, helyezd el as egészet egy páholyba az operában, végre adj mindezekhez egy házi bá rátot és ismételd est hetenkint kétszer. Furcsa gyógymód mindenesetre, de talán hstázos lesz. — Gyilkosság a börtönben. Vérfagylaló eset tartja most izgatottságban Königrátset. E hó 15-én egy Turek Venczel nevü egyén lólo pásért 8 évi" börtönre ítéltetett. As itélet kimon dasa után Turek nejétől kívánt bucsut venni, mely kérelmének heiy íe adatott. A találkozát» este 7 órakor történt MicWn Türefc biicimsáí képen nejét megölelte, hirtelen előrántott eey hegyes eszközt é« azt oly erővel szurts delének mellébe, hogy az egyetlen egy 8iko^tá88H,. s földre rogyva, azono&l kilehelte laíkéL A gyilkos ördöngös mosolylyal tekintett le áldozatára: „ezt akartam — most megkaptad'', mondá Tureket gyilkossága után állati vadság szállotta meg és csak több katona "segítségével voltak képesek az őrök őt megkötözni. Az eset nagy izgatottságot keltett a városban és késő éjjel íb nagy néptömeg vette körül a fogházat, honnan a fogoly átkai és káromkodásai kihallatszottak az atezára. A meggyilkolt alig 23 év es széf ét erő telj ee nő volt. Érték és valtófwya« janiu* 2$. 5/, metaiiquee 60.30 ; 5''/, aems. kölceöc 65.60; 1860-ki álladalmi kölcsön 111.—; bank-réssv. 780.— ; hitelintézeti részvény ik 140.T5 ; London 126.10; magyar föidteherae^tes:> vény 73.50; temesvári földtehermesiési kötvény 72.— ; soproni főldtehermentési kötvény 71 80; borvát-slavon fold tehermentés; kötvény -.—; ezüst 110.90; cs. kir. arany 5-.G7 y Napoleond''or 10.09; aranv jár. 71.75 ; márka 62.-. Felelős szerkesztő : Bátorfl Lajos. IVyllttér. ) BRODJOVIN TERÉSIA Zágráb, PRÁGER BÉLA, n agy - k a n íz s a i gyó gysserész. jegyesek. ) E rovat alatt kBslöttért fll8s«éot oms rállal a Legnjabboresfrtörűk csatatérképek. Wajdits József könyvkereslrSféaében Nagy-Kanizsán (233 8 — ) kaphatók : Orosz-török háböfu tétfeépe Európa és Ázsiában, pompás színezettel ira 60 kr, postán szétküldve 65 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. Handtke: Generalkarte des schwarzen Meeres mit den Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, árt 90 kr, postán szétküldve 95 kr. GeneralÜbersiehts-Karte des gesäumten Rus sisch-türkis chen Kriegsschauplatzes in Europa und Asien, nebst Rumänien, Serbien und Montenegro, dann Griechenland und den angrenzenden Gebieten von Österreich-Ungarn, finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. General-Übersichts-Karte des gesámmten russisch-türkischeo Kriegsschauplatzes im Kaukasus, linóm papiron, pompás színezettel ára 25 kr, postán küldve 30 kr. Bámulatos olesóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban francán felirattal 30 krM angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Mindennemű irodapapir; rizsma finom irodapapir csak 2 frt 20 kr. „ rovátkoe, duplán enyvezett . . . 3 , 10 , » fél minister.......4 „ 20 „ . egész minister .... 8 — 9 , — , 100 nagy negyedréfll lenboriték egész név és lakhely kinyomáséval együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány névnytimáffi&l együtt csak 3 frt 50 kr. 448. (394 2 -2) 1 »m. Artejtési hirdetmény. A tottorets-kursanetzí állami népiskolánál szükaéges melléképületek és helyreállítások kivitele a nagyméltósága vallás éa közóktatás aüLtartaa 1S77. éri jmmi- kó 104o ¡10111. aaámu mipi rendeltével 1,40 "LÜ ÍSÍa^SuT^SS^EMn^ "»éc áűaau lakol épülték« telyó 187. JmMaa hó^S-áa r^eji 10 órakor MaWi alánlatok elftogadáaáral párosait nyUrános aaóbell árlejtés fog tartatoi, ■elyre a ráBaiboesü saándékoaók aszSl hivatnak tésbeni réatreréa eaetére magukat a fentkitett összeg &°/o mely rátfalkoaáa •f, kofj aa ári ej-▼el mint bá-eaetében 10®^ biztosítékra leaz ki- natpénsxel ellássák Aa^iráabali ajánlatok kursaneta köuég elöljárósága által tennti nap reggeli V.10 órái fogadtatnak el, eaekban aa ^ájOatUTÍ nere, lakán éspolgári áUáaa pontosan kiteendS; továbbá számmal éa aaóral kiírandó ason aaáxtóli elengedés, melyért eaen munkálatókat elvállalni szándékozik, világoaan kifejeaendő régre, hogy a torral éa költségretést betokintotto a hogy a különleges feltételek tartalmát ismeri, ezeket elfogadja. . i, ajánlatok boa a rállalati öaaseg 10^-je késapénzben, ragy ma- evar állampapirokban csatolandó. ,„, A mSaeralrányek ét különlét* faltétolek alóHrt hivatal irodájában a szokott biratalo« órákban megtekinthetők. Zala-Bgerssegaa, 1877. éri ju(fcas hó 20-án. _A zalaaeqyei «agy. Idr. épitéfzetl hivatal. szét- Árverési hirdetmény. A kis-komáromi oradalomhos tartosó kis-komáromi éa ko márvárosi vendégfogadók folyó éri aoguaxtoa hó 13-án a kia-komáromi tiszti irodában a reggeli órákban tartandó nyilvános árverés utján 1878-ik évi január 1-só napjától sxámitott három egymásután követkeaő évre haasoabérbe fognak kiadatni. A bérleti feltételek a fenntemlitett irodában naponkint megtudhatók. Kelt Kis Komáromban, 1877. évi június hó 20-án. (391 3-10)_Az uradalmi tisztség. 449. aaáat. ~ (393 2-2) » t- co FTRENCZ JÓZSEF KESERŰVIZ-FORRÁS > co a b«dai, mliualnt minden bet ém külföldi keaeriiviaek közftl Jegfcartatom-dúsabbnak van ©lumenre ; enyhe iae miatt pedig különösen ajánlható mint legkellemeaebb, leffcatálSUkfc kttedWz, mely hatás előidézésére az egyéb keserű Tizeknél szokásos adageknak csak felét igényli. Nagybani lerakat: Rosenberg János és Weliacb Jósaefnél Nagy-Kanissán, kapható továbbá minden gyógy - tárban s füaserkereekedésben s a forrásigazgatóságnál Bpesten. 1 - Legclíbérleíi hkdetméB}. A pápai aradalom résséról köahirré tétetik, misaerint a vessprémmegyei Hidegkút község határában fekvő s nagymélt gróf Essterhásy Pál nr tulajdonát képesó mintegy 700 hald ki-terjedésű erdei legeló, melyen egy nyári akol is áll, folyó 1877-ik é?i sst-Mihály tói ssámitandó 3 évre hassonbérbe kiadó. a bérletre vállalkosni kívánók f. é. julius hé 16-ig ajánlataikat Pápán, ai uradalmi igasgatóságnál beadhatják s ugyanott bővebb felvilágosítást is nyerhetnek. Pápán, 1877. junius 24-én. . Az uradalmi igazgatóság. (Utánnyomat nem dijaatatik.) (395 2—3) Árlejíési hirdetmény. 12 3-4 éa l^ y- mfld. •aakaazán leró 47. A buda-grátri államit 19 ¿t 53. ». áteresaek újbóli épitoa«t a nagyonéltó«á(fn k&imunka in köale-kedéai miniat«rium folyó éri janin* hó 14-én 8219. taámu magaa rendeletével 679 frt 46 kr. öiMae^gel enfedélyeatotett. Eeen átereaxek épitéai mnnka bistositáaa tekintotébSl alólirt hivatal irodájában folyó 1877. évi jnlioa bó 2-án regjreü 10 órakor iráabali ajánlatok elfogadásával pároaalt nyilvános aaóbeli árlejté« fog tartatni, melyre a vállalkotni »aándékozók aaaal hivatnak meg, hogy as árlejtéa-beoi réastrarés esetére magnkat a fentkitett öaaaeg 5°\|0-rel mint bánat-pénsael cllártiv, mely rállalkoaáa eaetében 10°\|o biatoaitékra leaz kiegé-vdtondS. Aa iráabeli ajánlatok 1877. éri jolina b-s 2-án reggeli 10 óráig fogadtatnak el, eaekben ac ajánlntterő neve, lakáaa éa polgári állása pontoaan kitoendS ; torábbá atámmal éa aaóral kiírandó axon aaáztóli elengedéa, melyért esen munkálatokat elrállalni szándékozik, világosan kifejeaendő régre, hogy a költségvetést és terret betekintette a hogy a kQ-lCnlrgea feltételek tartalmát ismeri, eseket elfogadja. Aa ajánlatokhoz a vállalati öaazeg 10°/o-je kéaxpéntben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A terv, kSltségretés éa különleges feltételek alóllr. hivatal irodájában a aaokott hivatalos órákban megtekinthetek. Zala-Egersaegen, 1877. éri junius hó 18-án. Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. RUDOLF-FORRÁS. Wémet-Keresztir-Sopron. ▲ legtisztább Tssnélkflli alos savanyn tíz, vegyelemezte Dr. Fresenios B. tanár és udvari tanácsos Wlesbadenben. A UgSditóbb, lagialetetebb áarányoa ital, minden egyéb ásványrinél nagyobb gyógyhatáaaal bir, királt mallbajokbaa éa mindeo takbártyabántalmákban. Szállítása caak jól dngaaaolt Öregekben eazközöltetik. Tulajdonos: LangftWer Ede, Bécsben. I. iehaxmtgasse 12. Főraktár Sopronban. (397 1 - 10) Kápható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak 8opronból asállitra caomagoláaaal együtt : Umrath és társa iszdasági «épiyára Práfábas, mint kalOnlegeaséget 1—6 lóerejü kéxi- és járgány ke« «lésre raló Szegcsóplögépeket ké«it. Árjegyzékek ábrákkal ingyen. A gépért feleló«ség el vállaltaik. Ügyes riaz-eladók kerestetnek. (369 7—8) A Eies Józaof, előbb az .Arany Lóhoz" csimxett szálloda bérISje, most már aaját, njonan épített, as ajk er Minden igényének mogfelelóleg berendezett szállodáját bátorkodik ajánlani e cxim alatt: Hotel Ries »zur Stadt Triest" Jakominlplatz. A szálloda a város központjában, a cs. kir. poatáral és a cs. k. ttirparancsnoksággal szemben, aa Oaaaea hatóságok, mind a két színház, a stadtpark, valamint a magyar nyugati vaspálya tőszomszédságában fekszik. Minden ronathoz a szállodának aaját táraaakocaija közlekedik. (390 2—12) IOLL SEI DLITZ - POR A. a sas 1 kááa 86 egéaa literes üreggel.........6 frt 60 kr. 1 - 26 fél . , .........4. 50, o. é. Mayer B. gazdasági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazdaközönségnek. KiUaó pfitott szerkezetű kézieaépiógépeket, egy lóerejü rudáttéti járganyokat, szilárd, agy szállítható, tisititósZörkteetü cséplőgépeket, ügy szintén szénagyajtó, sorba vető, szecskarágó, kukoriczamorzsoló darálógépeket, tisztító rostákat; nemkQtönben szántó, irtó, magúkaró, kapáló és tőltSgetó ekéket, Tasboronákat és rögtöró hengereket tik. (386 5—10) S A hölgyvilág által mint felfllmnlhatlan, bőr-aeépitőaier elismertetett a hivatalosan megvizsgált ár tal ma tl a n, RAVISSÁNTE Csak akkor valódi, .min/en íobot " 68 az éa sokszorosított caéeom van lenyomva. Büntető bírósági Ítéletek ismételten coostatálták czégem és védjegyem meghamiaittstáaát; azért óva intem a közönséget as ilyen hamisítványok vásárlása ellen, minthogy azok csak ámításra raouak szá-mitva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. ©. é. ) • / Minden feétei uevezeidó gépek javítása elfogadtatik s jayitás legjutányosabban esz-köa«tetik. A gazdasági gépek használati idqe közeledvén, kérem a n. é. gazdaközönséget, hogy a javítandó gépeket még idejekorán beküldeni szíveskedjenek, mert az idény beálltával bektüdött javítandó gépek mikori elkészítéséért felelősség nem vállalható. Képes árjegyzékek kívánatra bérmentve, és ingyen küldetnek. it alatt alsfszsfcfc, isg 0 tsmészetssfc Ifli arozwlat idézi el5. a bért féfcérltl, Ws-•»« éa ftasattja, a lé« befcs tásaltéi véislatzi, eltáro. Üt legrövidebb idd alatt asep-15t, máj foltokat, omröröasé-get s a bír minden tisstá-talanaágait s a riaaport, ra-lamint minden kenddaősaert fölöslegessé tesz. Nagy eredeti páriái Aragtok ára 2 frt 60 kr. Kis eredeti párisi flregtok ára 1 fti 60 kr. Kapható valódi minőségben : Nagy-Kan issán Práger ur gyógyssertá-rában. Vidéki megrendeléseket pontoaan tetyeait (382 8—) ftchwara Henrik, központi SzétkÜldéti raktára Budapesten, Mária Valária-utosa 9. Valódi osinSségben as x-szel jelölt czégeknél. A legmegbízhatóbb önaegélyaó szere a szenvedő emberiségnek minden belső és külső gyuladáauál, a, legtöbb betegaég ellen, min-dennemfi sebüléaek, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyüt set.k, rikfekélyek, üszök, szemgyuladás, mindennemű bénnláa és sérülés stb. stb. ellen. Üvegekben hatználati utasitásnl egyitt 80 kr. e. é. Valódi minőségben a f-tel jelölt czégeknéL rSGH-HALMAJ-ZSIROLAJ. Krohn M. és társától Bergenben (Norvégiában.) , ., . . halmáj-zaírolaj rafameanyi, a kereskedelembea el «for- da tó faj között az egyedüli, mely orvosi «zélokra használható. Ara I flvegnek hatználati trtatitáml egyfltt 1 ftt a t. Valódi minőségben a -gal jelöh czégeknél. Raktárak: N. - K a n i z s a (x) Práger Béla gyógy, (xt) Koaenbarc Jóaa. (x) Pesaelbofer Józa. (x) Rossnfsld. B ar c s () Dwíií 8 cTK 1 V D Y\ K » r á d Bematxky A. gyógy, kspoi- wJi-W 8dö?der Sándor gyógy. K a p r ou cs a (xf) Warh IC gyógy Kősaeg (x) Csaesinovica Ist. gyógy., (x) Küttel lat. S^eRM,b97(?^leÍÍOTA-W W^chTK -rmead (xf) Báu Ján. Szombathely (x) Pillieh Perencz gyóg-. Sopron (z) Mjzey And. gyógy, (x) Molnár L. gyógy. V e r ő cze>) ¿L J. K. u 7Ör? 7 (x) Fibic ZAC''áb (x) Mltibseb (*) Irgalmashom gyógy. vx) Hegedűs Qy. gyógy, (a) Parkiét Ján. gyógy. Szaloaak (x) Schwarz Gusztáv gyógyszeSSba., egyenesen PlorenesbSl hoaa- - - - - - - —.^.iw, tott, vértiszütó hatása miatt ütolttan ismert, 1 Gveg 1 frt. - 1 ládácaka 12 üveggé 10 küldetik^zét. P°8taoU,TAnyn7al b«kflldé« mellett, béSTntre ^f,27"52) Tucklaubeu 9. Wáidita József kiadó-, Up- és ayomdatulajdonot «yoriMjtó nyomása, Na«y-Kuis^a!