Zalai Közlöny 1877 061-069sz augusztus.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	22.83 MB
Keltezés:	2023-01-04 14:00:44

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	343
Megtekintések száma:	574
Leírás:	Zalai Közlöny 1877. 061-069. szám augusztus Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. 16. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1877. augustus 2-án. Tizenhatodik évfolyam. DMzstésI ér: ) évre 8 frt. fíl ^rre . . * » y<<<i t''VTP . - r Kztítn ÍO kr Hirdetések t, b.issb"« ]»etitr»fh:iu 7, tnnsodíf-or 6 * minden további sorért 5 kr xyilttérbex ,or^nkint 1« kr^rt vé tétnek fel. Kincstári illeték minden ^ hirdetésért külön J 3U kr. fiistendő naen .; :ülön f I ROZLONY g i«ét r BBfc^—=-— " S \ lap scellemi rétiét '' ill-tí közlemények a »zerkeaetőhör, anyagi rési Át illető Ufluleménynk pedig * kiaddhox bérmentre int**o<J6k : NAGYKANIZSA Wlassftskáz. \ B^rmeneetlAO Iwvdek !• o«\k isme r <xM«dka£ár-saktól fogadtatnak dL I előbb: OZLON Késiratok tímu nam küldetnek. 1 Kén S.-Kanizsavkros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a „n.-kanizsai takarékpénztár, a „zalamegyei általános tanítótestület«, a „n^kantósai kisded- nevelő egyesület«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai k&lválasztmánya" s több megyei és Tárosi egyesület hivatalos érteflitóje. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmo lap. Ál próféták. (Negyodik kftr.lemény.) Nincs tiszta fogalom abban: meddig terjed a rendőri hatáskör és felelősség, valamint mik azok, melyekben a rendőrség vagyon nem csak hivatva, de kötelezve is a proprio motueljárni, intézkedniésfelügyelni. Általánossá vált: az administratió minden hiányát (nem is mondjnk: hibáját) a rendőrségre tolni és azokért is, melyekben oly ártatlan, mint a ma született bárány, neki róni fel bünül. ót szidni ezekért. E támadási készség meg van és fel -található lakosságunk minden rétegében, de vájjon arányos-e e mindenre „feszitsd meg" et kiáltozó hajlammal a rendőri működések-polgári támogatása és vájjon épen azok nem támogatják, kik leghosszabban öltik nyel vöket a rendőrségre és nem-e ők akadékosko-dói minden működésének ? Sógor, ip, koma és képviselő igen-igen nagy szerepet játszanak arra, hogy a rendőrség tehetetlenné váljék; ott, hol polgárjogát mindenki abba helyezi, hogy a rendetlenségek védelmében szava, mint tekintélyes plgáré döntsön a latban és a rendőrség szemet hunyni legyen kénytelen ott, hol de-putatióval kérelmezik az elodázhatlanná vált rendőri szigor, vagy tilalom felfüggesztését, hol a ki hágó ellen hozott elinuraszta lás visszavonására egész utcza vénei jelennek meg — kevesebb az ok a szidalomra. Ments Isten, hogy a rendőrséget olybá vegyük, mely előtt a körülmények méltányos latbavetése ne szerepeljen, de hogy quasi testületi allegatiók történjenek áitalános rendőri intézkedések személyek tekintetében való elnézésére, beteges állapotra mutat és valarni^t nem hiszem, hogy bárki is a poli- TÁRCZA Egy lánykához. Álmodott a sxotnoruffíz Köuybann&t körött, 8 Álmából egy n''-g várt való Hfí frigy elkötött. Mély keserve felsugárxék, Mert virága nStt, S ei babérnál kedvesebben Ékesíti St O.t kebelén csüng sxrretve Egymást föllelék;-- Nem borítja éj törxaet: Sr.ebb a föld s az ég____ Virnljatok hosszan! ¿s mit Kivett a világ, — Add te dús.n, légy te néki Sxázsror sép virág ! . .. HAJGATÓ SÁNDOR.) ~ Egy a sok közül. (Kép a szabadságharca ntáni évekből.) Szép nyári éj volt. A nap bágyadt sug rakat vetett a földre a oly szomorú színben volt az egész táj, mintha e «ap véres eseményét gyászolni akarta volna. A nap e) komorod va a gyászos érzelemtől, vékony felhő réteggel burkolta be magát, hogy eltakarja nyájas ar-czá''. nehogy szemtanúja legyen a véres drá-lUítUnk . A mezőkön a sárga gabonát aratták a : ''-"Maka a jókedvű fiatalok éueke felhangot a fajúba, mely Kaposvártól kevés távol- czáj basaidóket óhajtaná, ép oly lehetetlen sikeres működés akkor is, ha egyesek részére külön sütetek kívántatnak. Az értelem, vagyon és socialis befolyás nem mentik fel az egyént a rendőri hatáskör alól és mig mulasztásaikért kellőleg megróva a közegen töltik ki neheztelésöket, a rendőrség sem erélyt, sem gyorsaságot ki nem fejthet, igen természetesen akként fog eljárni, hogy a káposzta is megmaradjon. Igen nagyszámú, különböző hivatalnok lakja városunkat és mert mindnyája külön-külön állami kötelék alatt áll, többé-kevésbé mindnyája abban él. hogy neki a rendőrség nem hatósága és mert a politikai és igy az ehez tartozó rendőrhatóság tiszte és erénye a hivatali illem és becsühttudás, hivatali barátságból és hason tekintetekből a rendőrség vonul vissza, semhogy a tisztviselői kar n ehez telesét, pelengérezó és keserű, bár nem jogosult; megrovását vonja magára. E helyeken szenved a korcsmai, kávéházi és cselédrend legtöbbet és ilyenek elle nében bármely kismérvű rendőri megfenyi-tést alkalmazna is a kapitányság, bizonyos, hogy elitéltetnék, neki zudulna mindenki — ezek révén aztán másoknak is el kell ugyanazt nézni. A társaséleti önzés tehát gátja a helyes rendőri administratiónak. Másik hiba az, hogy 15 évi szabadság után egyszerre óhajtatik a teljes megkötött ség, mi a népfejlódési természettel ellenkezik, azt, mit 12 — 15 év kicsapongó szabadossága szokássá tett, egy tollvonással elölni nem lehet a retrográd megszokásra, hantim is az elsó idő, de mégis évek kellenek. Socialis, illetőleg patriarchalis életünk nincs; ifjuságunk nem a házi tűzhely körében talál simitó és nemesítő szórakozást, hanem teljesen oda van utalva, hogy mulatságát, szórakozását a vendéglók, kertek, korcsmák és kávéházakban keresse, mert a családi összejöveteleket nem találja sehol; az ifjúság ily életmódja pedig nem a rend teremtője, hanem nagvrészben megbontója. " n. Hangok a vidékről. Nagy-Segyer, juliub25 én 1877. Győr Gyömörőről e hóban keltezett levelünkben bucsut mondva baiátinknak,Győrbe rándultunk; e helyen látottakról — miután tervünk szerint még megjelenünk, későbben óhajtunk megemlékezni, — egyelőre: a 23. és következő napokban megtartott országos vásár igen népes volt, — a gabona áráról nem vehetvén teendők halmaza végett tudomást; szarvasmarha, valamint ló tömérdek számban volt látható. Valamint máskor, ugy vásár első napján is, tehát 23 án az esti gőzhajó Csalóköz partján „Némán" áll meg — elhagyva a fö délzetet, egyedül utazom a mult évben viz bo ritott rónán; kocsisom híven mondogatja: „Uram, tavaly itt javában csónakáztunk!* 24-én. — Alig nézem meg a kath. református és ismét katholikus kézre átment templomot, — mely eredetileg a középkorban csak temető kápolna volt, ezt a reformátusok előrészszel toldották meg, visszakapván a ka tholikusok, toronynyal látták el. Alig szemlélem a hozzá köze) fekvő, 18(54 ben iskolává alakított tau házat, a mely két, a törvényszabta felszerelt teremmel bir, már is vészharang kondulás üti meg füle-inket. N. Megyer mintegy 3000 lakósságának nagyobb része szorgalmasad dolgozgat a mezőn, itthon — vigyázatlanságból egy izraelita pipájából kihulló szikra lánggá változik, mire a rémült nép megérkezik, mig fecskendő és oltószer előkerül — már hat ház hamuban — a református templom tűsben áll — tornyán levő órája vészt nem sejtő gyermekként ayu-godtan folytatja „tick tack''-jái — szokott biztonsággal üti dólei&tt a tizenegyet, mint a vonaglas utolsó idejét, 10 perez halál tusa — az égő torony összeomlik, ledül a résgolyó — le a harangok, le az óraszerkezet — csak a mutató marad rendületlen, matatja a 11 óra 10 perczet; a nénaulás és pusztulás ¿ráját. — A mindinkább éledező délnek tikkasztó szele olaj kint hat a náddal fedett épületek,mi több, a részben behordott gabonára, széna, sarjú és a többire. Recsegve pusztul 51 ház és aa említett templom. De ha ily helyeken kiüt a vész — ez másként alig képzelhető. A mint felhozám, mig a nép haza siet, addig a baj csakugyan veszélylyé nőtte magát,— megérkezve, megnézi, merre eg, ekkor fut övéihez — ha közel, elég dolga van a hordozkodáseal, ha távolabb — mehet csak a helyszínére, hol a rendetlenség — vízhiány közepett nem tudja, mihez fogjon előbb; nagy lárma, jajgatás, — sirás, — megálmodtam, szól az egyik : „az éjjel vörös lobogós katonák nyargaltak erre, tudtam tus lesz" !l ezt kürtöli, de azért dézsáit még sem töltötte vizzel tele, hogy most dönthetné a végre megérkezett fecskendő ládájába! Okuljunk valahára az évi károkon — állítsunk tűzoltó csapatokat! Nem szükség épen oly disz hozzá, mint nagy városokon, nem főkellék az egyen ruha stb. — Legyen minden községnek két vagy tehetség szerint több rendben tartott fecskendője, minden gazdának csáklya és öntözője készen — községház előtt vízzel telt kád, egyes házakban kivált nyáron egy sajtár víz, — felosztván a község népességét a tűzoltásnál előforduló szolgálatokra utcza, vagy házszám szerint, ily módon nem lenne kénytelen magyar népünk a tönkrejutás örvényébe sodortatni. N.-Megyerrs ez csakugyan kettős csapás — mult évben a viz — most tüz emészti fáradsággal gyűjtött szerzeményeiket. Sajnálandó e nép annál inkább is, mert becsületes magyar érzelmű. A veszély kösepette ságra egy domboldalban fekszik. S oly szomorú dalokat énekeltek, mintha az ő keblüket is elfogta volna egy szomorú sejtelem. A faluban csönd volt, mintha kihalt volna s a csöudöt csak a mezőről felhangzó szomorú énekek zavarták meg. Az iskolás gyermekek víg kiáltozásai hangzottak nemsokára s kiabálásaik által mihamarább élénkülni kezdett a falu, kik pajzánkodva hagyták el a* iskolát. Nemso kára egy kocsi robogott végig a faluban s az iskolaépület előtt megállt. A gyermekek kíváncsian körülvették azt, csodálkozván találgatták, hogy miért jöhetett. A kocsiról egy csendőrmester s hat fegyveres csendőr szállt le s mentek be a mester lakásába, ki ép akkor jött ki az iskolából, melyet maga* után bezárt. Csudálkozva nézett a rendőrökre, kik egyenesen hozzá tartottak. Midőn hozzája értek, a caendórmesler így szóiitá meg : — Uram, nyissa ki az iskolát. — A mesterengedelmeskedett * mindannyian bementek. — Uraim, szabad kérdenem, miért jöttek ? — igy szóiitá nn-g őket a mester. — Majd mindjárt megtudja, csak irományait mutassa meg. Ön felvan adva, hogy forradalmi iratokat rejt magánál; ez a császári törvény áthágása, ennek tisztába hozatala végett vagyunk kiküld ve, mutassa az ur irományait ! — Uram, én nálam nincs semmi s mondhatom, semmi compromittáló iratot nem talál nak nálam, de, hogy kívánságukat teljesítsem, s a törvénynek engedelmeskedjem, itt vannak irományaim. Kérem önöket, minél hamarább _1__________ü.___-_____ifi kell néznem. — Ezzel iratait a csendőrmesternek átnyujtá. Az őrmester leült s vizsgálni kezdte az iratokat s már majd mindannyit megnézte s tévedésén boszankodni kezdett, midőn egy Kossuth által kibocsátott proclamatio kezébe akadt. Gúnyos káröröm húzódott végig ajkán s nevetve mutatta a mesternek. — Hát ez mi ? — kérdé — mondja uram, hogyan került önhöz ? — Esküszöm uram.... — Ne, ne esküdjék, csak gyorsan ki vele, hiss önnek sietni kell. — Esküszöm uram, hogy nem rósz szándékból tartottam magamnál. Én a köztársaság kiáltványait, iratait mind elégettem s beszolgáltattam a katonai hatóságnak, de ez az egy irat egészen kikerülte figyelmemet s ha kezem közé kerül, esküszöm, hogy ezt is megsemmisítettem volna — Kikerülte figyelmét, nem akadt kezébe? — — no az én figyelmemet nem kerülte ki. Itt nincs helye a mentegetődzésnek, hanem az ur jön velünk Kaposvárra. — De uram .... — Nichts uram, eins, zwei, jön az ur velünk, vagy erővel viszezük, majd ott ítéljenek felette. No gyorsan. — Uram. c»ak azt engeuje meg, hogy nőmtől búcsúzhassak el. — Semmi, ön jön velünk rögtön. Midőn a kocsira már felültek, akkor jött ki neje a kertből, ki ezekről semmit sem tudott s kérdezte, hogy hová megy. — Kaposvárra visznek. Isten veled édes /VI__i t I * • 9 rí m \ t soha többé nem látjuk egymást .... Isten veled örökre. De utolsó sravait már neje nem hallhatta, mert a csendőrmester boszusan kiáltott a kocsisra: „hajts* b a kocsi zöreje elnyomta utolsó szavait. A mester ekkor görcsös fuldokláaba tört ki. Nemsokára a temetőhöz értek, mely a domboldalban feküdt f> hol az őrmester megál li ti a kocsit 8 rákiáltott a fogolyra. — Szálljon le az ur! A mester leszállt, is. hat csendőr az őrmesterrel a temetőbe kisérte. Az egyik csendőr egy zsebkendőt vett elő 8 az őrmester parancsára a mester szemeit bekötötte. — Térdeljen le az ur és imádkozzék — mondá az őrmester, — mert meg fog halni. A hat csendőr töltött 8 sorba állt. A mester elvégezte imáját ezen szavak után: „Uram, teremtóm, «zent kezeidbe ajánlom házamat, nőmet, s lelkemet," letérdelt. Az őrmester vezényelt. A csendőrök vállaikhoz emelték fegyvereiket. As őrmester vezényszava elhangozván, egy dördülés hangzott r a mester véresen meghalva összerogyott. A csendőrök folytatták utjukat 8 a inaiért vérében ott hagyták a temetőben. A lövés messze hangzott. Az aratók megdöbbentek, látván a lőporfüstöt, gyorsan siettek a temetőbe, hol a szegény iskolatanitót hallva találták. Szegény hazám, de sok fiad halt el szent szabadságodnak védelmében s mennyi a ssa- egy zsidó elveszíti tárczáját, mit Saalay Antal napszámos tanuk nélkül emelt föl, ezen derék ember & benne talált 500 frt készpénzt és 300 frtról kiállított adóslevelet azonnal a bíróságnak nyújtotta át. Nem is késnek a vidék jó leikU birtokosai segély Adományaikkal, így özv. gróf Wallenstein Adelheid úrnő már íb KK) forint segélyt küldött, ezen kívül kenyeret süttet a tönkre jutott nép számara.; Brokess József földbirtokos Lak-Szakállosrói azonnal 1G kenyeret hozott kiosztás végett. Áldás az ily nemes keblekre! — Julius 25-én még folyton égnek a kazalok — gerendák, egyes faréssek — a nép oltás, őrizet és a megmaradt tárgyak rendezésével foglalkozik. Ki-be térbetünk a református egyházba, szerencse a szerencsétlenség közt, be nem égett. — Ezen templom kül felirata egy négyzet vörös márványba vésve: 1. 8. .A NAGY MEGYERI REFORMATA ekklesia építtette. Sz. t. 1801. Tornyában függött két harang közül az egyik 291 font számjegy gyei ellátva, a másik 173 font, ugyaD 1806 jegy gyei, körirat: „II Jó-zset engedelméböl a Nagy Megyeri reformátusok költségén,* a kisebbik harangon még ezen hozzá tétellel „és Izapi." Amint tudomásomra jutott, az óra készíttetéskor annak idejében a kath. felekezet is járult a költségekhez. — Gabonatermés e vidéken is jó.gyümölcs semmi! 25- é n es ti 9 óra, ismét télreverik a harangokat, tűz van! hangzik minden leiül, éjszaki szél kerekedvén. az aludtnak hitt szikra feléled — az egész éjet oltás- és ébrenléttel van szerencsém töltbetni. Zúgás, moraj az elöljáróság ellen halható minden felől, .miért nem intézkedtek nappal !" Ebből a mulatságból többet nem kérünk; idevele bőröndöm ! útra készen, viraszszuuk reggelig. Az emberek gabonát hordanak, nyomtatnak, csépelnek s mi — utazzunk tovább. BÁNFI ALAJOS. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a zala-cgerszegi kir. törvényszéknél 1877-ik évi augusztus 3-án. S81/B. 877. Sz. 1. Németh András ujoncz-állitás előli s¿lökéssel vádolt elleni ügyben — folyt, tárgyalás. 1404/B. 877. Sz. 1. Kováts István és társai súlyos testisértéssel vádolt elleni ügyben — végtárgyalás. 1428/B. 877. Sz.l. Horváth János és társa betöréssel párosult tolvajlással vádoltak elleni ügyben — végtárgyalás. 1573/B. 877. Sz. 1. Vachter József ós tár sai tolvajlással vádoltak elleni ügyben - kir. táblai ítélet hirdetés. 1585/B. 877. Sz. 1. Horváth János ujoncz-szökevény elleni ügyben — végtárgyalás. Augusztus 7-én. 1554/B. 877. Sz.d. Török Vendel súlyos testisértéssel vádoit elleni ügyben — kir. táblai ítélethirdetés. A uguwtu s 9-é n. 1556/B. 877. Sz. 1. Pecsenka György tolvajlással vádolt elleni ügyben — kir. táblai Ítélethirdetés. Augusztus 10-én. 1608/B. 877. Sz. 1. Mod-ovits, másként Mardalits István ujonczszökevéoy elleni ügyben — végtárgyalás. 1698/B. 877. Sz. 1. Molnár György sikkasztással vádolt elleni ügy bon — v^gtáriryaláa. ] Augusztus 17-éu. 1571/B. S77. Sz. I. l''ethó László és társai súlyos teatisértéssel vádoltak elleni ügyben — vég tárgyalás. 1614/B. 878. Sz. 1. Rádli János sikkasztással vádolt elleni ügyben — kir. táblai Ítélet hirdetés. lol7/B. 877. Let. Cseke Imre és társai tolvajlással vádoltak elleni ügyben — végtárgyalás. 1622/B. 877. Let. Tamasits Márton súlyos ée könnyű testisértéasel vádolt elleni ügyben — v égtárgyalás. Augusztus 21 én. 1095/B. 877. Sz. I. Hozian Andris Balá-szek Iván és társai emberöléssel vádoltak elleni ügyben — végtárgyalás. 1516/B. 877. Sz. 1. Pilhoffer Imre és társai hamis okiratkészités és abbani bűnrészességgel vádoltak elleni ügyben — kir. táblai ilélet hirdetés. Augusztus 24 é n. 1230/B. 877. Sz. 1. Tóth Jáuos és társai hamis okiratkéazitéssel vádoltak elleni ügyben végtárgy a lás. Helyi hírek. — Főispán ur ó méltósága jul. 28 án Keszthelyre érkezett, az összes hivatalokat szeml" alá vette. — Hévvizen jul. 21-én jói sikerült táuczvigalom volt. — Szeutesi A kos jul. 31-ón gyermekek által előadott sziada rabot választott jutalomjátékaul. — ^liklőssy derék színtársulata október l én Nagy-Kanizsára jő, a szerződés meg is köttetett már a helyiségre nézve, ugy szinte a hatósági engedély is kiadatott részére. Ily jeles szintár&ulat idejöttén örvendünk 8 hisz-szük, hogy a közönség kiváló pártfogásától) részesül. — Cxigleniczébe ugrott a napokban öngyilkossági szándékból egy fiatal szolgáló leány, de idejekorán kimf.utetetí. Indoka volt e rémtetlének azon körülmény, hogy egy óra-láncz eltolvajolása gyanújába esett. — A lapunkban nem regen ismertetett mű: „Gyakorlati utmutató a adó-, bélyeg és illeték szabályok köréből községi elöljárók, községi és körjegyzők, jegyzői vizsgára készülők és adóügygyei foglalkozók Bzámára. Irta: Mészáros Caesar, Budapest. Rautmann Frigyes könyvkia ióhivatala. Ara 1 frt. o. é * — a nagyméltóságú ni. kir. pénzügyi ministerium 37483. 877 számú kiadványával hivatalos ajánlatban részesít tetett. — Jegyzőkönyvi kivonat Az ujon szervezkedett „Kanizsai Dalárda4 IV. választmányi üléséről Löwínger Ignácz ur elnöklete alatt 1S77. jul. 10-én. Jelen voltak: ei-nök, alelnök, pénztárnok, a két karmester és választm. tagok határozatképes számban. I. Az utolsó két dalestélyről vonatkozó, pénztárnok által előterjesztett számadás a következőket foglalja magában: Bevétel az l-s<" daies tély alkalmával o. é. 53 frt 10 kr. Bevét! a 2-ik dalestély alkalmával o. é. ''0 frt 2<l kr. Összesen o. é. 143 frt 30 kr. Önszes kiadás mind a kettőnél o. é. 77 írt 34 kr. Tiszta maradvány o. é. 65 frt 96 kr. Tudomásul vétetik. II. Morgenbesser János II od eluök ur jelentéséhez képest sokan panaszkodnak, hogy családi- jegyek nem bocsájtatnak ki. Határosat: Lépjenek az illetők a pártoló tagok torába, midőn is a belépti dij fizetésétől fel vannak mentve. IH. A jelen ivadbani Ill-ik kerti dalestély aug. 4-én a „Szarvas" fogadó helyiségeiben fog megtartatni. Rendezők: ZaJay Lajos és Sseidl Ágoston. IV. Működő tagul felvétetik : Bachrach Zsigmond. Nagy-Kanizsa. K. m. f. A titkár távollétében jegyzette: Za lay Lajos, kiadja. Ifj. Singer Samu, egyl. titkár. — A tőrük sebesültek javára, a helyben lévő főgym. ifjúság által a .Sörkert" ben rendezett kerti mulatság tiszta jövedelme 56 frt 51 kr kézbesité végett nékem általadatváu, örömemre szolgál a nemes érzelmű ifjúságnak szenvedő testvéreink neveben hálás köszönetet jelezni s kijelenteni, hogy ez összeget, hozzám küldött tépésekkel együtt nevezetesen özv. Pálfy Józsefué sz. Stelzer Eliza úrnőtől 57 de-cagr. az trvedai kisdedek részérő; 3''/2 kilogr. összes.n : 4 ki.u- s 7 deeagrammnyit a török császári fóconsulatusnak Budapestre mai nap eíküidém. Nagy-Kanizsa, aug. 2 án 1877. Bátorfi. — Egy balesetről értesülünk, melynek a mult napokban a Balaton Füreden tartózkodó S. M. fehérvári úrhölgy majdnem áldozatává lett. — Fürdés közben — ugyanis — és nagy bizalmat helyezve úszási képességébe — kissé messzire beleevezett a Balatonba, midőn fáradság következtében kifogyott erejéből éj viz-befuliás veszélyének volt kitéve. Már jó meny-ny iseK-ü vizet ivott, — midőn a helybeli szép és nagy ''élekjelenettel rendelkező Schiffer Julcsa kisasszony által szerencsésen karonragadta tott és partra szállíttatott ki, hol egy darabig tartó eszméletlenség után hamar magához tére-tett. A „N. Pcster Journál" ban olvastuk a megmentett úrhölgy hálanyilvánitását Sch. J. kis-'' asszonyhoz és mi is iparkodunk — amaz eseményről dicséróleg megemlékezni. — Hiba Eugénia, kisasszony, a berlini királyi udvari operaház elsőrendű énekesnője Keszthelyen.az .Amazon" czimű szálloda nagy termében < > 1 i o p Imre és Zalay Lajos urak — Kanizsáról, Kis Sándor ur — Csákáuyból-, Molnár János és Vértessy Béla urak — Keszthelyről — közreműködésé-vei hangversenyt rendesend. Biba Eugénia k. a. egy olasz-, két német operadarabot s több magyar dalt fog énekelni. Felhívjuk Keszthely és vuirke műpártoló közönségét, hogy e jeles tehetségű úrhölgyet, — kiről szorgalmas munkássága s jeles képzettsége következtében a berlini hiriapok igen szép elismeréssel irtak már első fellépése alkalmával is, hő pártolásban részesíteni szíveskedjék. — A keszthelyi útban egy halszállitó szegény embert julius 30-án viradóra agyonütve találtak ; a lakosi pusztán pedig fegyverrel valaki súlyosan meglőtte Gutmann H. ur vinczellérét, a tettesek nyomoztatnak. — Biba Eugénia kisasszony hangversenye Keszthelyen aug. 3 án, pénteken tar-tatik meg. — Keszthelyen a Lőrincznapi országos vát>ár az idén aug. 9 én tartatik meg. — Gyászhír. Blanka Mihály, nagyméltóságú gróf Fesztetics Tasziló ur nyugalmazott szám''ariója Keszthelyen, folyó évi julius hó 29 én délután 2 órakor szélhűdtis következtében, 89 éves korában jobblélre szenderült. A megboldogultnak bült tetemei kedden, folyó évi ju- A zsarnokság hatalma meggyöngült s bo-szuját az ártatlanokon tölté ki. Sokat tudnának beszélni az utak, az erdők, mezük, a nap, hold, a börtönük falai és udvarai, de jobb nem kérdezni őket s a történtekre a feledés fátyolát vetni. Ne hidd azt kedves olvasó, hogy e kis kép tán költött, hogy phantasiám szüleménye. Közel Kaposvárhoz Gy . . . faluban történt 1851-ben. Bár ne lett volna igaz. Csak azért emlitém fel, hogy ezen falusi mester neve is tel legyen vésve a történelem márvány táblájára a magyar nemzet vértanúinak sorába. 0 is azok közé sorozható, kik a zsarnoki önkény áldozatai lettek. Mert sokan voltak ők s a történet a nemzet vértanúiként fogja őket említeni. De hányan vannak még, kiknek neveit a feledés sűrű fátyola fogja tartani. De ne emeljük azt fel. Ne hívjuk az ég urát boszu-állásra. Ne zavarjuk őket mély álmukban, hanem nyugodjanak békességben. Ezen iskola tanítóra is elmondhatjuk nagy költőnk eme szavait: „8 irja felett enyeleg suttogva az alkonyi szellő" .... ♦ * Ha utad e falun visz keresztül, ne saj náld fáradságodat, menj be a sírkertbe s ejts egy könnyűt 8 mondj egy imát a szegény vértanú fölött. Jól esik majd az neki ott fenn a magasban. KOMPOLTII. Jegyzőkönyvemből. (Goadolattőredékek.) Bárom osztályát ismerem az embereknek ; először azokat, kik a világot olyannak tekintik, amilyennek lennie kellene: ezek az idealisták, továbbá azokat, kik a világot ugy fogják fel, amint van : ezek a pessimisták s végre, kik sehogy sem fogják fel azt; nevezzük e szánalomra vagy tán inkább irigylésre méltó lényeket nyárs polgároknak. Némely ember mennél többet tanul, annál ostobább lesz; mintha az a töméntelen fekete nyomdafesték csupa sötétséggé destillá- iódnék tejében. Az elvek nem kabátjainkhoz hasonlók, melyeket megviselve elszoktunk dobni; zászlók azok, melyeket annál büszkébben emelhetünk magasra, minél elrengyoltabban kerülnek ki a küzdelemből. Öcsém először látott Pesten operát. Kér dezem. hogy tetszett. Jó, jó, volt a felelet, csak az a kár. hogy a muzsikáiul nem hallottam as operát. — A színpad ez absurd kinövését, melyet arococo stíl százada emelt érvényre, aligha érte még sujtóbb bírálat ez együgyű válasznál. Honnét van az, hogy mi férfiak a teremtés urai, kik annyira érezzük szellemi fensőbb-ségünket a másik nemmel szemben, oly készséggel szenvedünk ezer megaláztatást egy fitos orrocska kedveért; oly aggódva burkoljuk máskor daróezban járó véleményünket szép szavak virágos selymébe, hogy egy bájos szempár haragvó villámai ellen háritőul szolgáljon : i.ly örömest hajtjuk meg máskor makacs térdünket, hogy a gyöngéd kacsókból kihullott battiste zsebkendőt fölemeljük; oly férfiatlan röpkeséggel ugrunk három-négy árkot át néhány nefelejts-szálért, ha történetesen hozzájuk hasonló szempár feledte rajtok tekintetét: oly kegyetlenül törjük fejünket, hogy a divatlapok hasábjait pár érzékeny strophával gazdagítsuk, ha jutalmunk egy épen semmi fejtörésbe nem kerülő édes mosoly az illető Katinka vagy Bella eperajkiról? Ha el nem árulnak, megsúgom a titkot, hölgyeim. Ez csupa diplomatia részünkről; mi jól ismerjük kegyetek félszeg helyzetét. ismerjük a viszás arányt, mely egyrészről társadalmi állásuk, másrészt tehetségeik a hivatásuk közt fennált s ha bókolunk, ez nem egyéb kiszámított altatásnál; feledtetni akarjuk kegyetekkel ama visszás arány, ama félszeg helyzet tűrhetetlen, megalázó voltát; gyöngéknek mutatjuk magunkat, hogy kegyetek erőik tudatára ne ébredjenek, szolgáknak, hogy arak maradhassunk. Ha festő lennék s a rutát allegorice kellene ábrázolnom: szivarzó nőt vagy napernyős férfit festenék. Az életet igen szokszor és találóan hasonlították iskolához. Igen, iskolásgyermekek vagyunk mindnyájan, kik kénytelen kölletlen fa-nyalódunk vén pedáns mesterünk, a sors lecz-kéire, anélkül, hogy azok végczéljának csak sejtelmével is bírnánk. Önök ismerik bizonnyára e latin példaszót: „Quod licet Jovi, non licet bovi." Ugy hiszem e mondás nemkevesbbé igaz ebben a változatban: „Quod licet bovi, non licet Jovi." Az ökörnek is megvannak a naga privilégiumjai, melyeket nem oszt meg Jupiterrel. A jellem nem csak ragyogásában hasonlit az aranyhoz; agiója ie ép ugy emelkedik vész idején, mint az aranyé háborús időben. A haladás fő feltétele a scepticismus s joga az emberi tudás minden terére kiterjed; ezért többre becsülendők azok, kik Istent keresik, de nem találják azoknál, kik keresés nélkül meg- Has hó 31-én délután 6 órakor nagy részvét mellett kisértettek ör«k nyugalomra. Áldás és béke lebegjen porai felett! — Kis-Komáromban ismét tűz volt a napokban, elhamvadt egy szalmafedelü ház. — „ A falusi könyvtár* ez életre való vállalat II dik évfolyamának 6 dik könyve is változatos tartalommal megjelent. Sserkesztí Vaas Jenő, társszerkesztő Dengi Ján >s. Ára 12 könyvnek csak 1 írt 20 kr. — Mdjthényi Flóra ujabb költemé nvei igen diszes kiállításban megjelenvén, at előfiíetőknek pontusau expediálva lett. A nemes érzelmű s lelkes költőnő e kötet jövedel mét a Madách-ssoborra ajánlotta fel. Ha végig nézünk az előfizetők nevein, bison-bison szomorúság lep meg bennünket, hogy vidékünkről oly kevés névvel találkozunk .... — L''j zeneniú. Táborszky és Parsch urak budapesti zeneműkereskedesében meg jelent „Kol Nidreh* zongorára, ára 50 kr. — Balaton-Füreden a 11-dik számú kimutatás zeriat jul. 26-ig 772 folyószámb&n 1217 fürdővendég érkezett, köztük Sefer paaa Kairóból, Gr. Cíam-Gallas Bécsből, Gr. Khe venhüller Csehországból sat. A „Horvátház" megvétele érdekében az értekezlet aug. 18-án tartatik meg. — sárffy Ignác» kedves munkatársunk, k. r. tanár Nagy-Kárólyból a kegyes-rendüek veszprémi gymnásiumába helyeztetett át. Örvendünk s szívélyesen üdvözöljük közelünkben. — Rablással párosult gyilkosaágot követtek el folyó évi julius hó 29—30. közti éjjel Keszthely közelében, a ,Hévvia" patak le folyásánál. Az eddig ismeretlen tettesek, — kik egy kámzsái illetőségű s hal árulással foglalkozó parasztembert kocsijától, lovától, pénzétől és minden rajta való ruhájától megfosztottak b őt agyon vervén, az úgynevezett „birka úsztató" közelében a vízbe dobtak, megugrottak ugyan, de a nyomozás elfogatásuk ügyében már erélyesen folyik.Mi igen hiszszük, hogy Baksay Sándor derék és erélyes csendbiztosunknak sikerűlend is e gálád és szívtelen tettet elkövető gasembe-reket burokra keríteni. — Rövid hirek. A fővárosi sugár utat „Andrássy-utnak" nevezik. — Miletics perében rövid időn végtárgyalás lesz. — A közjegyzők nagygyűlése szeptemberben tartatik meg BpeB-ten. — A debreczeni lóversenyek szept. 15— 16-án tartatnak meg. — A honvédtiszti özvegyek és árvák segélyalapjára eddig 26 ezer forint g} ült be. — A „Rimaszombat és Vidéke" czimű lap „Gömöri Lapok" uj czimet vett fel. — Albrecht fhg. Sopronban volt. — Xántus János anyja meghalt. — Gyöngyösön egy ut-czát asphaltiroznak. — Sámos vidéki nagy városban meetingek tartatnak az orosz atrocitások ellen. — Háborús hirek. (Jul. 29.) A Seik ül-izlam letétetett. — Szuleiman pasa megvft-retet Krabunárnál, 10 ágyút is vesztett. — 20 ezer orosz lett eddig harczképtelen. — Mehe-med-alí Tirnova felé diadalmasan nyomul. — (Jul. 30.) Bécsben nagy ministertanács tartaték a mozgósítás ügyében. — Filippopolinál heves harezok folynak. — Miahat pasa Bécsben látogatást tett Andrássynál, ki azt viszonozta. — (Aug. 1.) Lovcsat a törökök elfoglalták. — Aziz pasa elesett a csatában. — Niksicset a monte-negróiak megrohanták, de visszaverettek. találni vélték őt. Én kerestem s arra a meggyő ződésre juték, hogy az ő létét elfogadva'' oly kivételt állitunk fel, mely tönkre teszi ast az egész mind^nségen uralkodó törvényt, hogy minden egyes létező egy, vagy több más létező nek okozata, melyek véle szemben mint ok álltnak. Közönyös lenni nem tudok az emberek iránt. Vagy szeretem ,vagy gyűlölöm, vagy hs sem szeretetem, sem gyűlöletemre nem érdemelek — szánom őket. A hallgatást bölcsességnek tartják ; minden esetre legkényelmesebb neme a philosophiá nak s nagyon igaza van egy szellemes franctia írónak, midőn azt mondja, hogy az ékesszólás lehet ugyan győztes, de legyőzhetetlen egyedül a hallgatás. a nő rózsa, melynek tövise a nyelv. Ismertem jó festőket, kik a képselhető legegyügyübb emberek voltak a világon; ezt a rejtvényt ugy fejtettem meg magamnak, hogy eszük mind ujjaik végébe szaladt b igy nem csuda, ha fires maradt a fej. A költői ellentétnek (antithesis) seikráznia kell, mint két össsccsapó kardélnek. Különös jelenség as ember lelkiéletében, hogy mig legkeserűbb fájdalma kacsajban nyilvánul, legmélyebb öröme könnyekben tőr elő. Mi a szerelem? Önszeretetünk átvitele egy rajtunk kivül álló lényre. A nő szeme csillog, melyben egész világoka''. fedezhet fel a benne olvasni tudó csillagász. BINDER JKNÖ. a nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság 1877. évi jtilius havi forgalma. — J BEVÉTELEK. a < k> C* ÍL kr pénztár maradvány l377.junius 204 1 HU-An.......J 5 94,067 55 Pénztár azámla \| 17. tlitflezSnek. grtet számlának 177,709 78 Vállú 1 34 205 70 Kötelezvény . i 21,726 — gótvény és váltó kamat azáml. i 7,975 65 Elölejexési , 2850 — Bélyeffilleték , 5 90 Beiratási dij P 119190 géoedelmi kamat . 108 24 Köluég „ J\| 12 46 Saázalék 80 63 Házjövedelem . 423 45 Kintlevő kamat , 107» 12 Váltó kamat „ — — Betét kamat 3°;0 illeték 4 06 Adományozási , Frank betét „ — — — _ _ — Értékpapír „ — — Betét arany B 149 — — — Arany kftltsőn kamat 10 — — — Arany kultattu 10 -— — — Értékpapír azelvény 5091 74 1 ru ! 169 -1 j 251,391 62 KIADÁSOK : 15 Adós Pénztár számi. számla »» «».Ami* Betét Váltó Kötelezvény ,, Betét kamat ,, Költaég Kfttvény és váltó kamat sr Vegyes HázjSvedelem Tiszti 6z«tés Elöle^ezési Százalék Betét kamat 3°J0 illeték Bélyeg illeték Ét tékpapir Ért ékpapir szelvény Bánatpénzletét Untalék Frank betét Arany ét frank kamat ! = H - Péoxkétzlet 1877 jnlina 31-én összes forgalom. m Itoo 746 Vegyes hirek 163,097 47,728 23,980 13599 1365 S82 240 375 11,150 223 1688 6 22848 93 — 530 _ 287,807 5 57,651 10 690,918 94 36 05 19 91 65 50 28 03 02 24 34 — Emlékirat a párisi kölcsönösen segély zö magyar egylet által tervbe vett menhely építése tárgyában. Már több évtisede annak, hogy Párisban magyar egylet létexik. Alig van magyar ember, ki Párisban hosszabb, rövidebb időt töltve, annak kebelébe fel nem véletett, Ügy sem, ki, midőn szükségben volt, vagy párt-.ogásra, utmutatásra szorult, a párisi magyar egylet álul nem segélyeztetett, nem gyámo-littatott volna. Ha a segély nem volt nagy, ha a fogadtatás, melyet Parisba jövő hazánkfiai a párisi magyar egyletben találtak, nem volt olyan, miszerint a mérsékelt kívánalmaknak ia teljesen megfelelhetett volna, ugy annak bizonyára nem az egylet akarata, hanem kizárólag az egylet szerény anyagi helyzete volt oka. Hosszú időn keresztül majdnem kétségbe kellett esni a fölött, váljon a párisi magyar egylet fog e általában valaha biztos gyökeret verni, 8 oly állásra azért tenni, hogy minden akadálynak, minden nehézségnek szembe szállhasson. <Jsk néhány rövid év óta mondhatjuk azt, hogy a magvar egylet Párisban állandóan gj ökeret veri, csak a legutolsó időben jutót tuok azon meggyőződésre, hogy a párisi ma-gyar egylet fennállása és biztos jövője minden kétségen felül áll. A párisi magyar egylet jelenleg 150 tagból áll s hála tagjai buzgó »ágának s több rendbeli adományoknak alap tőkéje 10,OCX) frankra emelkedik. Az előnyök melyekben a tagok s általában a Párisié kező magyarok részesülnek, igen számosak b az egylet főtörekvése as, hogy ezen előnyök mindinkább fokoztassanak. Ezen előnyök je lenleg nevezetesen a következők: 1. Az örökr* biztosított s folyton szaporodó alaptőke évi kamatjaibői fedezett 25 fAnkig terjedő kölcsönök engedélyezése; 2. jól fölszerelt könyv 3. a legtöbb magyar folyóirat; 4. fran-czia tanórák; 5. számtani oktatás; 6. dalárda; 7. hetenként kétszeri társalgási estélyek tu dományoe ée közérdekű felolvasásokkal; 8. betegek pénzbeli segélyezése és 9. három orvos általi ingyenes kezelése, esetleg kórházbani elhelyezés; 10. kigyógyuláskor minden a kórházban töltött oap után 80 centimes-nyi és 25 frankig terjedhető segély; 11. halál esetére tisztességes eltemetés; végre 12. minden ínségben Párisba érkező magyar embernek rögtöni 2 frank és a további segélyzés eszközlése. Bármely tetemesek is azonban azon előnyök, melyeket a párisi magyar egylet ba-ziok fiainak nyújthat és nyújt, mégis kétsé get oem szenved s az egylet teljesen öntudatban van annak, hogy ezen előnyök sok tekintetben elégtelenek. Különösen három kö- rülmény az, mely az egylet áldásdus működését korlátok közé szorítja a melynek mielőbb véget vetni, az egylet legfőbb óhaja. Ezeknek elseje az, hogy az egylet általi segélyzés csak egy nagyon csekély összegig terjedhet, oly összegig, mely Ínségben lévő hazánkfiait még addig sem biztosítja a nyomor ellen, míg tisztességes munkát, keresetet találnak. Egy legfőbb 25 franknyi kölcsön valóban oly parányi segéiy, hogy nagy jótétemény ebből a s/üköl-ködóre nem három ol h a tik 1 A második nehéz ség, mely as egylet működésének kifejlődését akadályozza, ason körülmény, hogy az egy-let gyenge anyagi erejéhez képest bérhelyiségben kénytelen tengődni, oly helyiségben, mely alig képes as egylet könyvtárát s egyéb ingóságait befogadni, alig elégséges as egyleti gyűlések, társalgási estélyek, tanórák stb. meg tartására s mely a mellett, hogy egy kávéháznak kiegészítő részét képezi,- valóban nem olyan természetű, hogy az egylet czéljaival összhangzásban állana. Harmadszor különösen súlyosbítja as egylet helyzetét azon körülmény, hogy az ily bérlett helyiségben a tagok az egylet által fizetett bérleti dij daczára, a kávés ál tal fogyasztásokra kényszeríttetnek, minek eleget nem tehetvén, azon sajnos körülmény állt be, hogy az egylet gyakran lakást változtatni kényszeríttetett. Nagyobb helyiséget bérelni pedig az egylet vagyona nem engedi s nevezetesen teljesen ki van zárva oly helyiség megszerzése, mely ínségben lévő magyar hazánkfiainak nemcsak gyölhelyül, hanem egyszersmind menhelyül is szolgálhatna. Ily men hely létesítése as, mely jelenleg a párisi magyar egyletet foglalkoztatja. Egy állandó, az egylet tulajdonát képező, tágas lakházat akarunk, akarjuk pedig először, hogy Párisban élő 8 rósz körülmények között tengődő hazánkfiai benne olcsó, esetleg ingyenes lakást nyer jenek, másodszor, hogy ínségben Párisba érkező hazánkfiai benne felvétessenek, nehogy addig, mig keresetet találnak, pinczékben és lebujokban legyenek kénytelenek tengődni, végre azért, hogy az egylet minden tekintetben nemes czéljának megfelelni legyen képes neve zetesen a párisi magyarok oly központot találjanak, mely a hazától való távollét nyomasztó érzetét legalább némileg mérsékelni képes. Szemmel tartjuk továbbá azon körülményt, hogy az ide érkező magyarok gyakran több ideig kénytelenek munkát és foglalkozást keresni, ezen nehézség elkerülendő, szándékozunk időnként kibocsájtott körlevelek által, a párisi nagyobb iparos és kereskedelmi háza kat felszólítani segédekbeni szükségük fedezése végett egyletünkhez fordulni. A tapasztalás bizonyítja, hogy idegen telepek csak ot tan virágozhatnak tel valóban, hol anyagi és szellemi érdekeiknek egy szilárd pontban le lik támaszukat. E menhely létesítése az egylet saját erőit minden tekintetben felülhaladja 8 az egylet vagyona még arra sem elégséges, hogy a szükséges telek megszereztessék. Pedig ha a telek meg van, a ház egy 5°/0-nyi kölcsön segítségével könnyű szerrel fel lesz épit hető. Megbízható számítások szerint egy az egylet czéljainak megfelelő terjedelmű telek körülbelől 50,00 frankért vo.na kapható s a hár felépítéséhez 80- 85,000 frank volna szük séged. Ez utóbbi összeg a telekre és a felépítendő házra könnyű Bzerrel felvétethetvén, a ház jövedelmeiből, melyek számítás szerint legalább 7500—8,000 frankra fognának rúgni évenként, 20 év alatt törlesztetnék, ugy, hogy az egylet 20 év lefolyása után egy ház kizárólagos tulajdonosa lehetne. — Az egyedüli nehézség, mint emiitők, a telek megszerzése. — Ha Magyarország gazdag volna, nem haboznánk hazánkfiai áldozatkészségét igénybe venni annál kevésbé, mert hisz a czél, melyet elérni akarunk, a magyar nemzet fiainak kö zös javára szolgál. De nagyon is ismerjük, fájdalom, azon mostoha viszonyokat, melyek alatt szeretett hazánk szenved s megbocsáthatlan-nak tartanok, ha ily körülmények között ada-ozáara felhívnánk. Van azonban egy mód, mely czélunk elérését lehetségessé teszi, anélkül, hogy hazánkfiaitól nagyobb áldozatot ki vánnánk. — E mód csak hazánkfiai bizalmát tételezi fel s egy oly kis áldozatot foglalna magában, mely az elérendő czéllal szemben valóban eltűnik. — E mód a következőben áll: A párisi magyar egylet 50,000 franknak megfelelő 25,000 o. é. forint erejéig 250 darab 100 forintos kamatot nem hozó kötelezvényt bocsát ki, melyeknek visszafizetése öt esztendő lefolyása után fog kezdődni. — A befizetett összegek a pesti első hasai takarékpénztárban fizetendők be s addig maradnak ennek kezelése alatt, mig az egész 25,000 forintnyi összeg összegyűl. A tisztelt aláírók a párisi kölcsönösen segélyző magyar egylet menhelye alapító tagjaivá válván, neveik az egyleti ház disztermében márvány táblán arany betűkkel fognak megörökíttetni. Az aláirás eredménye a nagyobb magyar hírlapokban havonként köztudomásra fog hozatni s as egész műveletről félévenként mindaddig fog jelentés tétetni, mig a kölcsön teljesen visszafizetve nem leend. íme ezen módon véljük kitűzött czélunkat elérhetni. Az áldozat, melyet kívánunk, nem nagy, a jótétemény pe- dig, melyben a párisi magyar egylet részesülne, kimondhatlan. \zért is megvagyunk győződve, hogy reményünkben nem fogunk csalatkozni. Kelt Párisban, 1877. május havában. A párisi kölcsönösen segélyző magyar egylet nevében; Zichy Mihály, elnök. Seyfert Danó, alelnök. Ruprich Károly, jegyző. Bencz Lajos, pénztárnok. Fellner Sándor, titkár. Cséry Pál, titkár. Róth Lajos ellenőr. Pártfogók és tiszteletbeli tagok: N. M. Türr István, tábornok N. M. Rosty Zsigmond, cs. k. kamarás, követségi tanácsos. M. Nemeskeri Kiss Miklós, ezredes. Mun kácsy Mihály, festő. Dr. Gruby, orvos. Dr. Krishaber, orvos. Cerettói báró Schiodler, consul. — Abilli''ird történetéhez. A biliiárd fran-czia találmány és pedig legelőször a 16 ik bzs-zadban jött használatba. A francziák még mai nap js a legszenvedélyesebb bílliárd játékosok. Különösen Párisban legtöbbet játszanak a vil/ gon. Ott 20,000 bílliárd van felállítva, és a ,F. garo* a napi bevételt 120,000 frkra teszi. Páris után Angolországban játszanak legtöbbet, a hol az előkelő hölgyek legnagyobb része, részint szórakozásul, részint orvosi tanácsra engedi át magát e játéknak, mely művészetté emelkedett, mióta Mingaud e század kezdetén azt a kis bőr-csutakot találta fel, melyet a bílliárd bot végére szoktak ragasztani. — Még ez tette csak a bil-líard játékot általánossá, midőn amaz orvos Ho-guet bankártól megkérdeztetett, miképen segit sen nején, kinek étvágya nincsen és aunak foly tán idegesés búskomor lett. — Vegyen egy bil-liardot és játszék nejével szorgalmasan — mondá az orvos. Három hónappal ezután a háladatos nő, ki meggyógyult, 10,000 frankot küldött as orvosnak. — Az 9Egyetérti»'' szerint br. Baldácsi Antal elhatározta, hogy a fővárosban a jövő tanév kezdetével egy tanintézetet állit fel, melyben a nyilvános iskolákba járó növendékek valláskülönbség nélkül igen jutányos havi dij fizetése mellett teljes ellátásban részesittetnek. * Ezenkívül tantárgyaik ismétlésében, nyelvek, szónoklat, zene, műének, rajt, torna, vívás, lo vaglás, úszás és táncsoktatásban is részesülnek. Az intézet vezetésével egy — a nevelés terén gyakorlott — tanár, — a háztartás gondjaival pedig egy urnő lesz megbizva. A nemes báró- '' nak eddig szerzett érdemkoszoruit ez kétség kívül leginkább fogja ékíteni s ennél maradandóbb emléket aligha állithatott volna önmagának. — A bécti lottóigazgatótág a XVIII-ik nagy pénzlotteriát, — melyet tudvalevőleg ő felsége kizárólag nyilvános jótékony czélokra fordítani rendelt — megnyitotta. A játékrend szerént ezen gazdagon kiállított lotteria 1310 nyereményt tartalmaz és az összes nyereményösszeg 220,000 frtra rug. Ezek között négy főnyeremény 70,000, 30,000, 20,000 és 10,000 írttal létezik, továbbá 2 nyeremény 5—5000 frtból, 10 nyeremény 1000—1000 frtból, 100 nyeremény 2—200 frtból ezüstben és 34 kisebb nyeremény arany és ezÜBtben. A húzás f. é. de-czemb. 4-én történik. A sorsjegyek darabja 2 frt 50 kr. — A táviratok áldozata. Zarjeczky Győző, trencsénmegyei származású ügyvédjelölt szorgalmas olvasója volt a hareztéri tudósításoknak, buzgalmát azzal fizette meg, hogy tegnap őrülten a KókuBzkórházba szállíttatott. Csöndes őrültségben Bzenved ; magát e^ész Európa urának tartja s azt mondja, hogy az orosz czárt rögtön ítélő biróság elé állíttatja s az angol királynőt is kivégezteti. E czélból már három sürgönyt is küldött királyunkhoz, de miután az ő tervét még Andrássy gróf sem birja megérteni, elhatározta, hogy személyesen megy ő felségé hez b megjelent tehát a főkapitányságnál avégből, hogy ez neki az útra és tervei kivételéről százezer forintot utalványozzon s számára külön vonatot rendeljen. Illő hódolattal hajtattak vele a külön vonathoz — a Rókuszba. — Hogy tetszik legújabb regényem 1 — Regényed meghálálbatlau szolgálatot tesz ; előbb soba ae tudtam elaludni 12 óra előtt; minden este olvasok regényedből s mióta ezt gyakorlom, már fél tizkor javában slszoju — Hogyan regyem be est az orvosságot ? — Minden két órában egy evőkanállal. — 8 hasánál? — Tapasztalni fbgja, hogy mikor az óranyol-cmat üt, már akkor a legmélyebben alszik — nyugtatja meg betegét aa orrai. — Padding-ot készített egy anya. Kis leánya látta, mennyi cxnkrot vegyit abba édes anyja. ▲ gyermek felsóhajt: .hej, ba én pndding lehetnék 1" „Miért?'' Kérdé édes anyja. .Mert akkor én ia olyan aok ezukrot kapnék !* — A szabidba rándult egy szobatudós és kimerülten egy étterem nyári helyiségében települt le, * ét«''f rendelvén magának. Türelmetlenül várt, elbá- * tm.ívs, a levogőbe és igy elmélkedett: „mégis ostoba valami ez a levegő ! Levegőből jól nem lakhatunk, és még sem lehetünk el nélküle !" Papírszeletek. A nő a nyelvtanban főnév, az életben a férfira nézve kötszó, önmagára nézve pedig indulatszó és szenvedő igo. Sokan azt mondják, élvezni akarom az életet s épen ez által rfiriditik meg azL Sok együgyüt lehet olvasni azóta, mióta minden ember leírja azt, a mi eszébe jut. A tőzsde egy meredek létra, melyre aok ember bág föl, de aztán megszédülve esik vissza. Az ostobaaág ajánlólevél a szerencse isten-nőjéhez. At a legroazabb & nőkben, hogy mindig azt akarják, hogy aa ember nekik adjon igazat. A aaerelem villám, melyre a házasságban rendesen dörgés következik. As orvosi reczeptek aokszor útlevelek a másvilágba. A pofoncsapáa egy elkövetett szemtelensége ek érezhető nyugtatványa. — Keletindiai utazásáról beszélt egy matróz egy sörházi táraaságban és mondá : „az volt a legborzasztóbb, midón egyszer álmomban egy szemüve-gea kigyó körülfont !a „Iszonyú !," szólt a hallgatók egyike, ,éa miként segített öu magán?" „Egyszerűen! Épen azon perezben ütöttem le szemüvegét, midőn harapni akart és igy nem látott többé semmit a ezu-dar állati Ardahán bevétele után a győzelemtől ittas kozákok temették el saiát halottjaikkal együtt a paradicsom tubafája alá költözött ozmanlik ottmaradt porhüvelyeit ia. Az illető hetman, a ki az eltakarítással meg volt bixva, nagyon felületesen végeaé e tisztet s nem csak a halottakat, de a sebesülteket és ájultakat ia .brevi manu* behányatta a közös gödörbe. Az egyik sebesült fiatal török tiszt azonban, midőn egy durva kozák vállára kapta, visszanyerte eszméletét b fölfogván hirtelen borzasztó helyzetét, minden erejét összeszedve hörjfé : — II alah mast-alah ! Én még élek... — Hm. hm .. dörmögé a kozák egy darab ideig tűnődve. — Szent Mihályra mondom, ez külö-nöa. Ha él-e.. Eb mit! azt elvégre is minden bolond ember mondhatja. S azzal egész flegmatice bedobta a többi halottak közé. Lottohnzás. Budapest, jul. 28 án. 55, 73, 49, 12, 30. Lincz, „ , 77, 81, 12, 17, 57. Tríest, , , 66, 24, 11, 60, 32. Szerkesztői üzenet 2409. „Hozzá" közöljük. 2410. Kr. „Hazámhoz" közlésre gyenge, gyakorlatnak jó. 2411. „A szerető sírja'' hiányos dolgozat. 2412. L. „Szabadság" közöljük. 2413. B.J .Egy árva" közölni fogjuk, de igen szeretnénk bővebb tudósítást nyerni. 2414. L. K. Szeged. Közöljük, másikra nézve magánlevelet irunk. 2415. O. Qy. Győr. Köszönettel vettük. 2416. J. S. P. „Mariskához- gyenge vers. 2417. P. Keszthely. A gyermekaaini előadásra szóló hirt nem közölhettük, mert a dátum hibásan volt irva a nem tudtunk eligazodni. Érték es váltófolyam julius 31. 5V, metaliques 61.25; 5/« nems. kölcsön 65.90; 1860-ki álladalmí kölcsön 73.45; bank-részv. 153 25 ; hitelíntéseti részvények 794.— ; London 123.70; magvar földtehermenlósi kötvény 74.— ; temesvári foldtehermöntési kötvény 73.75 ; soproni fóldtehermeutési kötvény 73 75; horvát slavon földtehermentési kötvény 84.— ; ezüst 108.85 ; es. kir. arany 5.91 : Napoleond''or 988.Yz; arany jár.—.— ; márka Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti idótmntató óra szerint, InJal Kanizsáról Vonat hova : szám Ora Pere. Idő 206 Eazék, Mohám,Dombovár a Fiaméba 4 48 reggel 215 „ „ „ . 2 30 délut. 212 Buda-Pestre........ 4 68 reggel 202 . . . .......2 6 délut. 204 ........... 11 30 estve 313 Bécsbe (Szombathely, Béca-Ujhely felé)5 8 reggel 301 „ .........11 48 estve 315 8opronyba ........ 8 88 délut. 203 Triesztbe éa Pragerhofon keresztül Qráes éa Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Gfiez és Bécsbe ......1 47 délot. Hrkexik Kaníuára honnét: 216 Easék, Mohács, Dombóvár s Fiaméból 1 41 délut. 206 . , . 11 11 estve 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 201 „ ........2 5 délut. 211 M ......... 9 44 estve 314 Bécsből (Saombath. Béca-Ujhely)felől 10 27 estvs 302 „ „ .45 reggel 316 Sopronyból ........11 58 délel. 214 Bécsből Grácz, Marburg, Pragerbof felől ......... 4 12 reggel. 202 Trieaat- és Bécaból üarburg, Pragerbof felől.........1 21 204 Trieaat- és Villacbból Prágerhof felől 11 — eartre. Marburgba csatlakozás Villach és Francesfestbe . „ „ , Fianceafeatbó 1. Felelős szerkesztő : BátWÜ Llj««. Farkas Fere ii cz, gyakorló orvos Nagy-Kanizsán letelepedvén, (Király-ntcza Weis-féleház) rendel délelőtt 11 -12, délután 3-4 óra közt. Szegényeknek díjmentesen. (419 3 — 3] Hirdetés. Vagyonbukott Neumann Testvérek czég csódválaszt mánya határozata íolytán közhírré tétetik, miszerint a csődtömeghez tartozó 11319 firt 28 krra becsült vas és hasonnemű áruk készpénz fizetés mellett szabad kézből eladandok. Venni szándékozók felhivatnak, hogy írásbeli ajánlataikat folyó évi angustus hó 10-ig alulírotthoz nyújtsák be. az ajánlathoz a becsár 5%-ka pénzben, takarékpénztári könyvben vagy állampapírban óvadókkép csatolandó. A kérdéses áruk alólirottnál megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1877. évi julius 27-én. Dr. Freund Zsigmond, ügyvéd, mint vagyonbukott Neumann Testvérek (427 1_1) czég csődtömeg-gondnoka. Ein frut situirter Geschäftstheilhaber sucht ein hübsches, junges Mädchen mit circa fl. 4—6000 Vermögen zur Frau. Ernstliche Antworten womöglich mit Photographie sind an die Expedition des Blattes zu richten. (426 1 2) Discretion verbürgt. IM OLL SEI DLITZ- PORA. Oűolr olrlrnr valArlí h* minden d01»0* «¡«»»lapián a m* vSaK ttKKOl ValOUL, ¿8 KZ ¿u sok.sxoronUott cxégura vau lenyomva. Büntető biró»Í£Í ítéletek ismételten eonatatiltÁk crógem éa védjegyem raegh&misfttatáaát; a.rért óva intem a köonségpt a ilyen hamr-sitványok vásárlása ellen, minthogy niok c.iW ámításra v&nuak sr.á-mitva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I írt. o. é. l i ♦ ♦ ♦ ♦ tttttttttzttttt immtmm IMjaztolotl 186M)cn Parisban! Fehér mell-Syrup 6. A. W. May értől Boroszlóban és Bécsben J Bizonyítvány. X Hakehoi n, Kgt in mellett, (Stásxoritzág) m&rcz-as 12-án 1872. A* 1866 ák 1870/71. hadjáratok folytán már borasabb id« <ita tüdőhnrmon ísetiv.''dtem ; — a O. A W. M a y e r - féle fehér mell-Syrnp töl>bnaöri hasruáláa -által exen bajtól t6-kélefnfn meg«x.iba<l¡itattam és HZ en.litett stert bárkinek ja jó lel- t kii»men ttel ajánlhatom. (332 IX. 1_•) TAÜBENBOTH F. ^ Valódi minőségben knpható: N.-Kaniztán. Práger Béla KS(,gJ- J gsertárában. ▼ WW Valódi minőségben JU.x-siel jolölt oxéjjekuél. Legifjabb orosz-török csaíatérképek. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8—) kaphatók: Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás színezettel ára 60 kr. postán szétküldve 6ő kr. Ugyanaz fekete szinben ára 40 kr. postán szétküldve 45 kr. Handtke : Generalkarte des schwarzen Meeres mit den Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétküldve 95 kr. »» General-Ubersichts-Karte des gesammten russisch-türkischen Kriegsschauplatzes im Kaukasus, finom papíron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szétküldve 30 kr. A W-trmegbirhatóbb önsegélyző szere nzenvedő emberié(rn«~k m in de n helm" és kflls.1 (rynladaMiAl. a leptwbb beto^síg ellen, min-dunBomfí srbüléát-k, fej-, i''ül- és :''<>i»fájás. régi sérvek és nyílt »el. -k, rákfekélyek, üsaok. «««•mgynladKS. tnindenní-mfi búuniás és sérfilés sth. stb ellen. Üvegekben használati utasítással r-gyütt 80 kr. o. é. Valódi minősedben a r-t*1 j«•!í>!t czégeknél. Dorsch-halmaj-zsírölaí Krolm M. es társától Bergenbeu (Norvégiában.) Kxeu Lalmáj-zbiroiaj v«.amennyi, a keicbkedelcmbea előforduló faj küíütt az egyedüli, mely orvosi rtélokra használható. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt. o. é Valódi minőségben a -pal jelölt czégeknél. Raktárak: N.-Kanizsa Príg''r IX''la ¿yógy (xf) Roaenl^rg Józs. (x) Kí''ssclhofer Józs. (x) Rosenfeld. Harca (x) Dorner 8. Csáktornya (x^ Gönrt L. v gyógy. K a r á d Beruatzky A. gyógy. Kaposvár <x+) Kohn J. (x) yrhröder Sándor gyógy. Kapronoaa (xf) WerJi M. gyógy, iv 5 a x e i: (x) Csaciinovies lat. gyógy, (x) Kfittel Ist. gyógy. Keszthely (x) Schleifer A. (x) WQnscb F. Körmend (xf; Rátz Ján Szombathely (x) Pillich Ferenc* gyógy. 8opro » (x) Mezey -nd gyógy, (x) Molnár L. gyóg)-. V e r S c ze <♦) B^ca J. K. gyógy. Báiiok-S. - Györg y (x) Fibic syógy. Zágráb (x, Mitlbacb S gyóey <x) Irgalmashoz eyógy. .x) Hejrr-dfls Oy. gyógy, (x) Parklet Ján. gyógy. Szalonak {x Schwarz Gusztáv gyógyszertárában. Onkénytes birtok árverés. Sümegh mezőváros határában fekvó és néhai Maver Josefina oldalörököseit illető ujabban 6000 frtra becsült ületnéri és sősi birtokok a közösben foglalt legelő illetőséggel rgyfttt a reánk jövő augustus hó 9-ik napján reggeli 10 órakor Sömeghen, a városházánál az előbbi feltételek alatt újra árverés alá fognak bocsáttatni, azon" megjegyzéssel, hogyha együtt a két birtokra vevó nem''akadna, akkor az üleméri 32''/, holdat tevő birtok 3500 frt; és a sósi 59»/4 hold kiterjedésű birtok 2500 frt becsárban külön is árve-reztetni fog. (424 2—2) Bareza Sándor, a hetes bizottság elnöke. S IROP PAGLIANO, egyenesen KlorenczbCl hozatott, vértiszütó hatása miatt általában ismert, 1 üveg 1 frt. — 1 ládárska 12 üveggel 10 írtnak postautalványnyal való beküldése mellett, bermentre küldetik szét (261 32-52) MOLL A. cs. k. udvari szállító, Bécs, Tuehlaubeu 9. 2.;50 p. 877. szám. Árverési hirdetés. Alulirt kiküldött végrehajtő a polg. tk. rdtt. 403. §-a értplm<«ben ezennel közhírré teszi: hogy a nagy-kanizsai kir. e. f. törvényszék 5747/1876. számú végzése által Ósz Gábor volt kis komáromi postatiszt ellen, a soproni m. kir. postaigazgatóság részére 1689 frt()5kr. követelés végett elrendelt kielégítési végrehajtás folytán bíróilag lefoglalt s 1689 frt 05 krra becsült bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladaiidők T minek a helyszínén, vagyis Kis-Ko-máromban leendő eszközlésére határidőül 1877 ik évi augustus hó 9-ik napjának délelőtti 9 órája kitüzetett, melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel meghivatnak: hogy az érdí klett ingóságok emez árverésen, a polg. tk. rdtt. 400. § a szerint, szükség esetében becsáron alul is el-adaíni fognak. Kelt N.-Kuni/sán, 1877 ik évi julius hó 20-ik napján. Barts György, (420 3 - 3) kiküldött bírósági végrehajtó. mmnmmummmmtmmmmm Német-kereszturi savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Német-Keresztúr-Sopron. A legtisztább vasnélküll alos savanyu víz, vegyelemezte Dr. Freseuius A. tauar és udvari tanácsos Wiesbadenbeu. A l^güditóbb, legízletesebb iaviayoa ital, minden «»gyéb ásványvirnél najryobb gyépyliatással bir, kivált mellbajokban éa minden takbárt/abánt»lmakban. Píállitása cnak j61 dugaaxolt üvegekben eszközöltetik. Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. I. Johannisgasse 12. Főraktár Sopronban. (397 11 - 20) Kapható Nagy-Kanizsán: Sosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak Sopronból szállítva csomagolással rgyütt: 1 láda 25 egész litere« üveggel.........6 frt 50 kr. o. é. 1 . 25 fél ...........4 . 50 „ „ . mttttxtttttttmtttttttttttttttttttttxtttt Wajdits József kiadó-, iar- c^ nv.-ua Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, gyógyit gyükomseD fényes éa tartós siker biztosítása, mellett nuudcniKímü titkos betegségeket 1) az önfertózésnek minden következményeit, úgymint: magömléseket, az Ingerlékeny gyengeséget, az oudófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) hngyeRöfolyásokat (még oly idülteket is,) a nemzórészek bnjakóros fekélyelt és másodrendö bnjakórt mindeu alakjaiban és elcsufitásaiban ; 3) hngycsőszüküléseket; 4) friss és idült nyákfolyáaokat nőknél, az ogynevezstt fehérfolyást, és az onnan eredó (409 4-60) magtalanságot , 5) bórkJütéseket; 6) a húgyhólyag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket Rendel naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig ós eatve 7 órától 8-ig. Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-utcza 2-ik szám, a Kigyó- és Városház-utcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógysserek megküldetnek. nnn.tc gyorggRjtó ny-mp^a. Na^y-Kanizsán. i Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Szabadság. Talán nincs egy szó, melyért annyi ember lelkesült volna, minta „szabadság" szó-t''-rt ; talán nincs eszme, melyért annyi ember vérét s vagyonát feláldozta volna, mint a szabadság eszméért; s nem csoda; mert csak szabadságban lehet az ember tökéletesen boldog. Kössünk valakit arany lánczokkal s nem lesz, de nem is lehet boldog; mert a láncz folyton s örökké láncz marad ; vegyük elvalakitól szabadságát f helyezzük őt a leg jobb anyagi vagy vagyoni viszonyok közé, boldog soha sem lesz : mert a szabadság a boldogságnak éltető eleme. Igaz, hogy mondják s igazat is mondanak vele, hogy minden nyomás ellennyomást szül s így épen a zsarnokság, a rabszolgaság szülné a szabadságot; de lesz alkalmunk kimutatni az ily szabadság ártal-niasságát. A szabadság nem csak mint mondók, a boldogság, hanem a haladásnak is éltető eleme; de egyszersmint kell, hogy a haladás legyen a szabadság létrehozója, de a viszony itt ugy áll; hogy egyesek haladottsága hozza az általános szabadságot; mely «általános szabadság az általános haladásnak kútfejévé, forrásává lesz. A bibliai paradicsom mint egy allego-riai képe áll a szabadságnak; de egyszers-mint nagyon helyesen annak értelmét, t. i. a „szabadság" szó értelmét is kifejezi; a mennyiben már látjuk abban is, hogy tökéletes szabadság a szó legrövidebb értelmében nem létezik, a forgalom tehát abstrakt; a mennyiben az egyik tökéletes szabadsága a másiknak rabszolgaságát szülné. Azon boldog korban, midőn még az ember földi zsarnokot, emberi hatalmat nem TÁRCZA. Nuesecz József barátomnak emlékül. A kerek világnak mért el ne mondanám, Ki voltál, mi voltál ? — ''sí el sem hallgathatnám, — ''''edig csak ugy lopva véstem emlékembe Kiejtett szavaid,'' — midőn a hegy könnye Előbb ellágyitva titkaidnak zárját, lilább meg elaltatá ném dajkáját Szerénységed, — — melynél nagyobb csak termeted És ebben uralgó baráti érzeted. — — Kmlékszem biven, mint jajongott a kehely Hatalmas markodban, — — szemünk édes nedvről, Majd meg ereinkben fellobogott a vér, Midón ihlett'' lélekkel beszélt a „tüzér.4 Hallottunk csudákról, — regekéj»'' hangzana, Ha a „szent könjrV-bcn már oly''ról szó nem volna, — Midőn a tömérdek, büszke Góliátot Dávidnak lábához esni, hullni látod — . . . KUankadt, kifáradt képzeletünk szárnya, Hőkiddel győzelemről győzelemre járva. rán dicső multunknak minden daliája Koszorús homlokkal csata-r< ndbe álla? ^»gy a „csipke bokor" tüse. fénye, lángja Mind as ifjak karja a kebelébe szállá ? Mondád : még a nap is megdöbbene, ine/állt. Mikor vész el ragyogása, már arra várt, Mert annyi dicsőség rá fényt még nem vetett, MiAta ég- föld közt tekintget. nerrtg«»t.-- "h I ily csudákat miveltet az Ur mag a. Hogy megszégyenüljön szolganép & zsarnoka, a j 0 g, igazság, erén y és szabadság "nkéuy romja fölé tűzhesse zászlaját, Melynek szelíd árnya s ölelése alatt k e és szeretet á 1 d ása kél fakad---- barátom, kl a számtalan hós közül Kgy vagy » méjj frnnállas* élő emlékkőül. Melyet a mult rá irt: ragyogó betűit * ® 1 • p U z d el, hisz'' aziniudünketdicsőit — ismert, teremtett magának természet fölötti parancsnokokat, igy létre jött a Pantheis-mus; melynek jó oldala az volt, hogy az istenek oly emberek valának; tehát könnyű volt az embernek isteni lenni. A Pantheis-iuust felváltja a Theismus s haladás volt az. a mennyiben isteneket, melyek bizonyos korlátok közé zárvák, Istennek elismerni vajmi nehéz; a folytonos haladás okozá, hogy a Theismus Atheismussá változott; de ezt mi álhaladásnak nevezzük, emberi nagyra vágy ás, mert helyesen mondja Göthe, a költők ez örök nagyraestere: „WerKunst und Wissen besitzt, der hat Relígion ; wer kein AVissen besitzt, der habe Religion." Az Atheisrákra is nagyon alkalmazhatók Göthe szavai: „ Jeder hat seinen eigenen Gott; druin wirst du Gott, so oft zum Spott. * De kérdezzük, mi okozá a magas Istenfogalomnál e változást s feleletül nyerjük, hogy a szabadság tév lölfogása. A szabadság kétféle: egyéni s nemzetszabadság. S épen, mert régente a szabadságot csak az egyéni szabadságban látták s mint láttuk, az egy egyén szabadsága a másiknak rabszolgaságát hozza, kelle az Istenfogalomnak jönnie, mely mint egy villámhárítója volt az elhatalmaskodás s zsarnokságnak ; később az Istenfogalom a nyomott egyének cnyhitó irja lett. Phitagoras mondja: * Mihelyt az embereknek törvényre szükségük van, nem érdemlik meg a szabadságot.'' Nem világlik-e ebből ki az egyéni szabadság nézete; de másrészt Phitagoras e mondata szerint azt véli, hogy az embereknek természetiségüknél fogva jóknak kell lenni; jónak pedig törvényre épen nincs szüksége. Szép ideális gondolat, de csakis gon- dolat, mert kötve akarjuk h»>ni, hogy valaha létezett vagy leend ez mert hisz a történelem hatalmas örök igaz protestálja ennek, sót a történet előtti kor sem volt ilyen, mert hisz nem ezt bizonyítja a feltalált fegyverek, a kő, rézs bronz korból. De hogy a dologra térjünk, állítsuk fel a thesist s ehhez ugy hiszem, a fenntirottak után, magyarázatot nem is kell adnunk: az egyéni szabadsága szó bő fogalmában lehetetlen. Vegyük kissé vizsgálat alá a nemzeti szabadságot: A nemzeti szabadság két fő irányban terjedhet, t. i. kül- s belügyekre; s ez már a nemzeti szabadság fogalmától is értetődik; a mennyiben t. i. e szabadság nem más, mind a nemzetnek ama joga, hogy önnönmagáról szabadon rendelkezik. A nemzetnek külügyekbeni rendelkezéséhez bővebb kommentárt adni fölösleg — ez természetes s az egyéni joggal — általánosságban össze nem ütközik. Egészen másként áll a nemzet szabadsága a belügyekre nézve és a nemzeti szabadságot csakis a jó törvények biztosíthatják; miért is az állam fogalma az egymásközti viszony rendezését tételezi fel törvények által, a törvény pedig ellentéte, vagy jobban mondva ellensalya a szabadságnak. Phitagoras fennt idézett mondatát feltehetjük ugy,''hogy azon nemzet nem méltó a szabadságra, mely képes volna önmagának törvényeket adni s adatja azokat magának. Mert a szabadság abban áll, hogy a nemzet maga adja magának a törvényeit. De teheti-e ezt minden nemzet? Erre határozott nemmel felelhetünk ; mert ehez bizonyos általános képzettség, általános műveltség kívántatik. Miután pe- dig ez csak lassanként terjed; az emberiség a műveltség bizonyos fokát csak lassanként érte el; nem lehet feltenni, hogy az önadta törvény mindjárt s minden nemzetnél életbe lépjen, ezeket képviselhette volna addig a jó szokás, melyről egy latin iró helyesen mondja, hogy többet érnek a jó tör vény éknél. De emberek vagyunk természetisé-günknél, ha nem is akarjuk mondani, hogy roszak, — mert nincs szándékunkban e tárgy miatt bölcsészeti polémiába bocsájtkozni — de különbözők vagyunk; szóval a jó szokás vagy nem volt soha, vagy elkorcsosodott; igy tehát önkény uralkodik, zsarnokok léptek fel már a legrégibb időben, kik a népet bábbá, akaratjuk, szeszélyük eszközévé tevék. Nem akarjuk állítani, de nem is állíthatnék, hogy nem voltak uralkodók, kik bár önkénytesen uralkodtak, népük javát nem mozdították volna elő; igen, voltak ! de ezek jók csak addig lehettek, mig a nemzet éret len volt, a szabadság magasztos eszméjét fölfogni képtelenek valának. S ki volna az, ki? ha nemzeti életben a szabadság behozható ; ki volna, vagy ki van, kérdezzük, ekkor hivatva e szabadságot létre hozni? Vélnők, hogy a nép — mely a nyomást szenvedte, Önmaga ; de tévedünk, erre vonatkozólag nagyon helyesen mondja Schiller: ,Wo sich die Völker selbst befreien, Da kann die Wohlfahrt nicht gedeihen." És nagyon helyesen mondja a nagy német költő, mert a forradalom abnormalis, természetellenes cselekvény s bár rendkívüli állapotok, rendkívüli eszközöket kívánnak, ez esetben még sem állhat fenn, mert a rült, de azért a haszon ott nyugszik as óriás pinczékben ■ a nyert érmek hirdetik egyedül a szorgalom, törekvés és nagy áldozatok isteni erejét! . . Gazdag embernek szép tulajdon ragyogó erény; szegénynek czifra nyomoraság, mely a család asztalfiába nem ad kenyeret . . . Mig egy Tersánczky is csak kínálva adja el száz fajú szőlőjének zamatos borát; az arany-szint játszó muskotált, régi kéknyelűt, mig ezer és ezer polgár ereje, verejtéke ott nyugszik a csán térokon, hacsak egy-agy odatévedt fogadós, vagy stájer kereskedő bele nem köt féláron, mert hát a szükség nagy ur s a gyomor még nagyobb zsarnok! Egy-egy kiváló hegy más nemzet kezé-ben drága örökség volna; nálunk apáról ¿ura száll mindig nagyobb adóssággal, mert a tulajdonos örökét eladni bűnnek tartja, a beruházások pedig még kamatjokat sem fizetik meg. A stájer embernek magas hegyek oldalán van akkora földje, hogy ba végig fekizik rajta, a iába más birtokán van s birtokbáboritásért ■ beperlik; egérkövet eszik reggelenként, hogy a hegymászást kibírja birtokához s függetlenül, erényeit megőrizve ól belőle; nálunk holdak, táblák vestnek el kielégítő haszon nélkül, csak az árnyék nő felettök délutánonként, meg az — adó ... Rád maradt apádról, élj meg belőle szegény magyar. Ezer és ezer holdakon dolgozik a munkáskéz, befektet, gyarapit, plántál s a végezéi: a hasson nincs meg. A tőkék sors gazdag hajtásokkal vigasztalja aga sdát; az átlátszó fürtök terhe meghajtjaalegvastagabb veszszőtis; hordóidban ssáz akó számra dagad, pezsg a must s pinczéid Legyenek villámiény, — Isten nyílvesszője S u i t n i gyávát, ha magyar anya szQlój e.... Mégis barátom, ki magasbaD, fölöttem — Csak nemzetőr voltam, egyet-kettőt lőttem Yaktába a kanizsai kertek alatt, Kp ott, hol most a gép fütyöl, dühöng, szalad — Tekints szeretettel e szerény sorokra, Multad tisztelete — s jelenem vonzalma Vezérlék tollamat. Csekély ki" emlék ez, Kérelem: multadra s reám is emlékezz. GUOTH GYULA. A zalamegyei hegylánca. Kérjük ássan tessék bejönni a panorámába — belépti díj nélkül. A nagyitóüvegek lencséi itt nem hazudnak; a természet maga az örökkévaló 2 X 2, a csalhatatlan igazság. A ki még megnézte, el volt ragadva, a külföldi utazó azonnal rajzónjához kapott, hogy el vihesse magával haza azt a szépséget, mely a rajnavidéknek egy értékes darabja, a magyar ember pedig lerajzolja emlékébe holnapig, azután megint végig nézi, ismét megbámulja s midőn évekig nézte, akkor veszi észre, hogy mindig uj előtte s még folyvást van rajta bámulni való. A magát megunt élet üj vigasztalást nyer, a kedély felfrissül, a csalódást felejteti, a gyógy- ; szertárt pótolja, az istentagadást meggyőzi, az elhervadt örömöknek uj forrásokat nyit, a tömegből száműzött édenét üdvözli, az elvesztett paradicsom tükörben áll előtted; regék köszöntenek ... a várromok véres történetekről beszélnek s a szőlőkoszorus halmok, a nagy tó, a kialudt lávatöredékek mind azt hirdetik, hogy az emlékezetes diófa alatta magyar parnassus halhatatlanja annyi változatban, ragyogó hasonla- tokban ezen a vidéken irta meg a szerelem mindenhatóságát . . . Petrarca itt támadt fel újra dalaiban s az ur, a polgár lelkesedve adja vissza azon zengzetes rimeket, melyekben felülmulhatlan volt Kisfaludy Sándor. A felkelő nap midőn végig aranyozza a hegylánczots a ködből kifebérlő pinczéket úszni látod az ingó nagy tükörben ; a nyugvó napnak a tetőktől búcsúzó halvány vörös ténye violaszín-ben öltözteti a láthatárt, egyformán feledhetetlenné teszik a képet előtted s tovább bámulnád, ba az este rád nem szakadna, mely egy varázs-álmot szaki Itatott veled félbe. Füred hegymagaslalától le Aszófő, Örvényes, sokali, Fülöp, Badacsony, Tomajon át egészen Keszthelyig; innét alá Pogány várig a hely ségek uj és uj változatokban; csak egyben hasonlítanak egymáshoz: hogy a déli oldalokat mindenfelé szőlő borítja s a munkások raja lepi el, ez lévén sok ezer és ezer családnak szántóföldje, erdeje, legelője; szóval: kenyere. Sok, nagyon sok kincs van itt eltemetve; négy öt német herczegséget lenne úrrá és boldoggá 8 nálunk nem tudnak belőle megélni. A bortermő szőlőhegyek az ország egyik kiváló asztali borát adják; színtartó, zamatos, erős s többnyire ott hevernek a pinczékben; £azdájok naponként megnézi őket, fáj neki, hogy annyi ériéke van hiában s könybe lábadnak szemei a magyar élhetetlenségen, mely készpénzén sem tud túladni s piaezot nyitni termékeinek. Egy Ranolder püspök; egy Bogyai nagy áldozatokon utat törtek a külföld felé; hirök, dicsősségük megvolt, de drágán £zették meg még ezek is. A londoni, párisi kiállítások egy egy babérlevele százakba, ezerekbe, tenger verejtékbe ke- szabadság nem fegyveres, hanem morális hatalommal gyózhetók le. A morális hatalom előtt a legnagyobb zsarnok is meghajol, mig ellenben a fegyveres erő többnyire sikertelen maradt. így nem használt a nagy franczia forradalom'' sót ellenkezőleg e forradalom királyt ölt s császár név alatt zsarnokot szült; igy" nem használt Törökországnak számos föllázadásai, édes testvéreink számos belhá-borúi. A jelenlegi nagy idők nagy embereket találtak ugyan testvéreinknél; de ha e nagy embereket csak a végveszély birta fölverni azon apathiából, melybe estek volt; ez a sajnos, Törökország nagy emberei morális erőt nem fejtettek ki arra, hogy a szabadság zászlóját rendes idejében kitűzzék. Térjünk vissza tárgyunkra, foglaljuk az eddig mondottakat össze s következik, hogy a szabadság az emberek legnagyobb kincse, ha rendes időben, bizonyos korlátok-közé alkalmazza. hogy a valódi szabadság csak a törvény mellett tenyészhet; mert minden hatalomnak ellenhatalmának is kell lenni s hogy a szabadságot valóban kiérdemeljük, a haladás.teatvériesség zászlaját fennen kell lobogtatnunk. LÖB IGNÁCZ. Kanizsa, aiigUHtUH 2. 1877. Miután ex év zár''ával, az 1872. évben az 1871.18-ik törvény alapján rendszeresített rendesett tanácsú városok tisztikara msndatum lejártával az uj tisztujitás tog bekövetkezni és mivel a főjegyzői állás, lehet mondani a polgármesteri állás után egyik az elsők közül és mivel a törvény ezen állásról tüzetesen és különlegesen nem intézkedek, nem less tán felesleges, ha most a kérdés arra nézve: — válasz tandó-e a rendezett tanácsú városok jegyzője vagy sem, vagy pedig az élethosszán megtartja-e hivatalát? Hogy asért a fal tett kérdést minél köny ebben megoldhassuk, ide iktatjuk a törvény szó szerinti szövegét. VI. fejezet. — A községi elöljáróságról. — 64. §. A községi elöljáróság áll: A rendezett tanácsú városokban az elöljáróságot a tanács tagjai képezik, t. i. a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, rendes fizetéses jegyzők, főügyész,rendes fizetéses ügyészek, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltárnok, orvos, mérnök t a község által a helyi igények szerint rendsieresitett más tisztviselők. A 70-ik §. est mondja: Az elöljáróság a jegyző kivételével kis és nagy községekben 3 évre, rendezett tanácsú városokban 6 évre választatik. A község és körjegyző élethosszaságban megtartja hivatalát s attól közigazgatási uton csak a következő esetekben mozdittathatik el: a) A kötelességeinek teljesithetésére való elégtelensége ; b) hivatalbeli hanyagság ; c) a közigazgatás körébeu elkövetett visszaélések miatt. Mivel ép ezen 70. § az, mely külön a • -r legét annyira inficiálja a dongák szesze, hogy napokig nem férhetsz a csántérokhoz s kincseid el vannak temetve szemeid előtt; ez azt jelenti: hogy borod nincsen rokonságban a vízzel , erővel kérkedik s .nem fél az idők mohától," hanem »kitör s hordókból ée poharai kér.* mig az apró hegyek szűrt leve szégyenít magát; fél a napfénytől s nem lévén nyugalma sem éjjel,sem nappal, megfordul minden 24 órában, mint a föld tengelye körül ... A* spiritusz; ez lőre ; az máshol szellemes, ügyes, a pinczegasdásza-totértő, a világkereskedelemre befolyásaal kiró népnél vert arany s legslább is bankópénz; nálunk holt kincs és sokszor magát a főkét felemésztő nyomorúság! . . Számítsd fel a szőlősgazdák légiói a százezer holdra rugó földterületet; a helységek nyüzsgő népességét, a tenger családot, melyeknek ez mindenök: a lég, a kenyér, az alap, melyen állanak ! . . És mégis mi történik az állam és családok érdekében ? Semmi. A külföldi piacsoktól még egy Badacsony, Szt. György, Rezi, Tomaj is távolabb vannak, mint Makó Jeruzsálemtől, szüretkor elsüttetjük a nagy mozsarakat, hírül adni a világnak: hogy Badacsonyban «züretelnek, szűrik az itteni nektárt ■ Bachus ott ütött betekig tanyát a lá-vaomladékok közt fennta tetőn,hol novemberben köd és felhő as urak: hanem ha a mustot elszür-tük, a hordókat lefojtottuk, — ott felejti őket as as ember, a ki ura volt a főidnek, de nem bú-ara lenni akaratának! . . rendezett tanácsú város jegyzőiről nem intézke-dék, illetőleg azokat nem emliti, ez ad okot sokak azon vélelmére, hogy a rendezett tanácsú városok jegyzői is élethosszaságban választatnak, tehát azok a következő átalános tisztújítással nem választhatók. Már most haveszszük a rendezett tanácsú városok jegyzői teendőit és összehasonlítjuk a községi és körjegyzők ügyköri teendőivel, mig az elsők sem az adószedés ée elkönyvelés, sem a földadó nyilvántartás, sem az adó elóirstok teendőivel nem foglalatoskodnak, ellenben a legújabb törvények, ép ugy az előző törvényen alapuló szabályok értelmében a községi és körjegyzők utalvák mindezt teljesitni és ha figyelembe veszszük a törvényből fenntebb kiiktatott 64. ust, önkénytelen magyarázatot találunk abban, hogy a rendezett tanácsú városok jegyzői a tanács tagjait képezvén, mint ilyenek ajak 6 évről 6 évre választatnak, mint ilyenet. az élet-fogytaiglan megválasztott községi és''körjegyzők sorába nem is tartozhatnak. De a törvény 83. §. ezt mondja: ,Ha kör-ós községjegyzői állomás jó üresedésbe, a szolgabíró nyilvános pályázatot nyit s azt az illető törvényhatóság területén ée k körülményekhez képest országszerte kihirdeti. — Tehát a megürült községi és körjegyzői állomásokról tétetik ugyan intézkedés és utalva van e tárgyban a szolgabi ró." A 85. §. mondja: ,Az időközben végleg megürült állomások szabályszerű tisztújítás, as ideiglenesen megürült állomások helyettesítés utján töltetnek be. A helyettesítés a képviselőtestület jogköréhez tartozik. A tisztújítás és helyettesítés alkalmával kis és nagy községekben mindig a szolgabíró, rendezett tanácsú városokban, ha a polgármesteri állomás töltetik be, as alispán, (80. §.) különben a rendes elnök elnököl. Az időközben választott, vagy helyettesitett elöljárók as általános tisztújításig hivatalaikban maradnak. Mármost, ha a rendezett tanácsú városok jegyzői a tanács tagjait képezik, mig az időközben netán választott jegyző k is uj tisztujitás alá jönnek. KOVÁTS JÁNOS. JegyzokOnyv a nagy-kanizsai általános ipartársulat választmányának 1877. évi julius hú 28-án tartott rendes üléséről. Jelenvoltak; Elnök: Hencz Antal; alelnök: Kápli Antal; a választmányi tagok kellő számban. Elnöklő Kápli Antal üdvözölvén a megjelent tagokat, melegen ajánlja a mai nagyfontosságú tárgyak megvitatását. 1. A választmány, a kebeléből kijelelt szükebbkörü bizottság indítványát s illetőleg tervezetét, egy — az egyesület könyvtára javára megtartandó műkedvelő előadás és táncz-koszorúval egybekötött népünnepély tárgyában elfogadja és annak kivitelét magáévá teszi. 2. A tervezett ünnepély falragaszok által közzéteendő müsorozatát jegyző felolvassa s első pontjának kapcsában bemutatja Hajgató Sándor által, a bizottság felhi vására alkalom -szerüleg készített következő hazafias költeményét, amely éljenző köszönettel fogadtatott: Avagy van-e Zalavármegyének csak egyetlen nagy virágzó borcsarnoka? pincze egylete? egy nagy társasága, melynek tovább ér keze egyes emberekénél s tőkéjével nemcsak utat nyit a nagy világba, hanem elfojtja a gyűlölséget e áthidalja az ürt, megtöri a gátat és nem gazsulirozva, térdhajtva instál egy-egy megfélemlített kereskedőt a pinczékbe, hanem neve hírével, termékeinek becsével hódítja és tartja meg a jövőnek ?! Van e ilyen nagy társaság Zalavármegyének, hol a balatonvidéki lakosságnak szőlejében van templom és oltárán kivül mindene ? Tudtunkra nincs? Ranolder püspök, Bogyai, Ramazetter, Teraánczky, Medeczky stb. úttörők nyomain ott ég, ragyog egy-egy verejték, egy-egy köny-cseppje s a tömeg eltapodja vagy nem ismeri .fel ... . Hol van a többi nagy és közép birtokos osztály ezer és ezer karjával, eszével, mindenhatóságával t Nincsenek Zalavármegyében — otthon 1 legalább azt kell hinnünk, midőn saját érdekeiket oda dobják a véletlennek ; nem uralják a helyzetet s nem adnak önmaguknak biztos kikötőt a bennünket jobbróJ-bairól csapkodó hullámok között. Hol a zászló? Az a zászló, melyet erős kéz ragad meg; hír, név van hozzákötve s igy a tömeg utána megy és győzelmet arat. Nincs ! Elszakadt még a várak régi ostromában s most senki sem akarja magasra emelni; pedig nemcsak a harczoknak vannak meg lobogóik dob- Sötét felleg. . • Dalian: .Csak egy «éP lány van a világon." Sötét felleg ül határidon, — Oh, mivé lesz néped egykoron ? ! Felzeng érted lángoló imánk: Áldjon meg az Isten szép hazánk ! Hogyha majd a vészszó eldörög, S félvilággal küzd magyar, török, Száz veszély közt, futva hordja ezét Bármi ellen, fegyverünk hírét! Huszad (csak,) húzzad (cssk) keservesen; Sír a magyar réges-régen ; Sírva terem, mint az a mély búbánat, Hejh, de egyszer napja is még feltámad! Szóljon (hát) vigan (is) a hegedű: Böru után kél a derű ; Kiviradtig tartson azért jó kedvünk, Fel kell úgyis előbb-utóbb ébrednünk ... HÁJGATÓ SÁNDOR. t 3. A buda-pesti ipar-történeti társulat . megkeresése folytán kiküldött bisottság felhi-vatik, miszerint eljárásának eredményéről jelentést adni szíveskednék. Minthogy a bizottság feladatát eddig nem teljesíthette, jelentése j a legközelebb tartandó választmányi ülésre ha lasztatott. 4. A helybeli asztalos mestereknek nagy j mérvben s igy tetemes kárukra gyakorolt sza- I bad ipar üzlet megakadályozását illető kérel- \ műkre határoztatott, miszerint: az iparegyesület érdekükben minden lehetőt megteend. 5. Samu József választmányi tagnak a könyvtár hanyag kezelését illető általánosan j ok adatolt felszólalására határoztatik, hogy könyvtárnok, a választmány által kitüsött időben a könyvtár helyiségben pontosan megjelenvén, kötelességét híven teljesítse. 6. Tarnay József vendéglősnek a népünnepély alkalmával használandó étel- és ital árjegyzéke némi változtatással elfogadtatott. Esek után a gyűlés befejeztetett. K. m. f. KAPU ANTAL, alelnök. Jegyzette: JUHASZ PÉTER, társalati jegy»5. A buzauszögről. Megszokott gyöngéje az az emberiség nek, hogy csak akkor gondolkozik valamely bajról, annak elhárítási gondjáról, midőn már az által meglepetett. Igy vagyunk az idén is a gabonaüszöggel. Ellepte gabonavetéseink legnagyobb részét és a látszólag jónak, kedvezőnek mutatkozó aratáshoz kötött reményeinket meglehetősen lelohasztotta e csapás! De ha már itt van, ha már elhúzta ga bon a vetéseinket, mit tehetünk róla, tűrnünk kell; de legalább okuljunk a történteken, hogy a jövőben lehetőleg védve legyünk legalább e csapás ellen. Igas, hogy az üszög kifej lésére sok tényező mfiködik közre, melyeket elhárítani a legjobb gazdának sincsen hatalmában, milyenek a nedves, hűvös időjárás, a milyen az épen elmúlt telünk is volt; a hideg és meleg-nek gyors változásai, meg azon körülmény, hogy a szomszédban fejlődött üszög minden elővigyázatunk daczára átterjed a mi vetéseinkre is amennyiben a légáramlat magával ragadja az üszög-gomba csirmagvait, melyek aztán bámulatos gyorsasággal szaporodnak és terjednek, — de van még is mód a gazda kezében és trombitaszó mellett, hanem a mező-, szőlő-culturának, a családnak és nemzetgazdaságnak is. Boldog, szerencsés az a nép, mely e zászlókat magasan látja lobogni s nem a régi várromokon, hegytetőkön mereng, hol Noé tán egykor Ararátját találta fel a vízözön ben. Fáj a lélek, fáj a gondolat, midőn látja az ember, hogy a balatonparti hegyláncznak kincseit a penész lepi s nem ismeri kellőleg a külföld, mély milliókat adhatna azért, a mije nincs, — Zalavármegye boráért. Alant tehát nem valami nagy as erőfeszítés. És fennt? ... Mit tehetne a kormány annyi átvett teher, adósság közepette egyes vidékek javára országos segélylyel? Olyan politikai constellátiók közt, midőn az ember nem szőlőtőt ültet, hanem ágyút önt; nem Mokry busáját termeli, hanem fegyvert kovácsol s reggelire debreczeni szalonna helyett lőporteszik s as örök béke elérkeztének vigasz talásául embervért iszik; midőn a nemzet ifjúsága, virága glédába áll a szuronyok számára, mely azért hagyta el iskoláit, hogy oltára, reménye, jövője legyen a nemzetnek, bizony — nagyon keveset. A földmivelésügyi miniszter nálunk csak azon összeggel rendelkezik, mely az ágyuk és fegyverek után marad; árva a miniszter; árva Magyarország mezőgazdasága, pedig ez mindenünk; a szántó és szőlőfold: létünk, kenyerünk, levegőnk. arra, hogy e pusztító élődi gomba kifejlődése elé akadályokat gördítsen és ez a következő elővigyázati eljárásoktól várható. Mindenekelőtt lehetőleg kerülnünk kel! azt, hogy tul nedves földbe vessük a termő magot, hanem inkább jól megművelt, porba nyitott földbe és lehetőleg jó mélyre boronáljuk. Trágyázzuk földjeinket kellőleg, mert ugy látszik a sovány és kevésbé gondosan müveit földben inkább szenvednek magvas vetéseink as üszög által, mint a jól művelt földekben. Lapályos,7 vizállásos földjeinkről lehe-tóleg igyekezzünk eltávolítani minden fölös leges vizet, ellenben a rendszeres öntözéssel igen nagy hasznot tehetnénk terményeinknek, mert az által siettetnők fejlődésüket és erős vetésünket képeeitenők as üszög rombolásával daczolni De van még ezekhez egy másik segédeszközünk, a mi kitelhetőleg megvédi vetéseinket az üszög ellen, és ez a vetőmagnak csá-vázása. Bár meglehetősen elterjedt alkalmazásnak örvend is vidékünkön ez eljárás gyakorlása, de csak ritka évben foganatosittatik még is és különböző módokon, különböaő oltó anyagok igénybevétele mellett, — azért nem tart juk fölöslegesnek elmondani e helyen a legegyszerűbb csávázási módot. Amennyiben gazdaközönségünk még mindig nagyobb gyakorlatában van a régi mértékeknek, azok szerint monajuk el az arányt. Négy köbölnyi — lehetőleg tiszta és ép — vetőmag bepáczolásához vessünk egy font kékkövet. Ezt porrá törve felolvasztjuk egy 8—10 akósnyi kád vizben. E vízbe aztán any-nyi vetőmagot áztatunk be este, hogy még egy tenyérnyi vizréteg fedje a gabonaste-meket. Ázni hagyjuk egész éjjel, reggel kite ritjük ponyvákra és jól kiszárítjuk. Ezután alkalmassá van téve az elvetésre. ) Köztudomás szerint a tavaszi buza, általában a tavaszi vetemények inkább ki vac nak téve az üszög káros hatásának, azért eze ket is jő megpáczolni, de már ezeket 4 — 5 óra hosszáig elegendő áztatni és azután kiszántani. Nincsen tudomásommal, vájjon szokás e vidékünkön a tengeri vetőmagvakat csávázni, de ha nincsen, nem tudom eléggé ajánlaui a vetni való tengerinek 4—5 óráig történő áz-tatását a fenntemlltett folyadékban, mert ez által a tengeri az üszkösödéstől csak nem telje biztonsággal megvédhető. GAZDA. Helyi hírek. — A nagy-kanizsai kir. törvényszékhez Stojkovits Konstantin zombori kir. törvényszéki bíró áthelyeztetett. — A török sebesültek részére küldött tépée szállítmányunkhoz Szigethy Aladár ur tói még 140 grammnyit kaptunk, ugyszinte Adrián Antal 50 kr. fel ül fizetéssel járult a „Sörkert"-ben tartott tánczestély jövedelméhez — Óvodánk mindkét nembeli növen dékeinek bálja ez ivadban határozottan a legfényesebb volt. Táncz elótt általános megelé ) Saokáab&o van kékkövet éa konyhaaó: olvasztani föl vízben ég e vízzel aztán csak beío-caolni a vetőmagot és agy nedvesen elvetői; azo.i ban a kiáxtatáa mindenesetre hatályosabb eljárás. 8ierk Sem fennt, sem alant nincs kellő segély s az Úristennek 1877-ik évét meg kell sokszoroz nia, högy a zilált viszonyok és adósságok közül révpartra jussunk. Majd utóbb talán az emberek is okainak. — Kikérjük magunknak a sértegetést, -kiált fel az ős Badacsony; én uralkodom a vidéken; a kósza felhők rajtam pihennek s sz ur villámai, ugy az ország közoktatásügyi mmistere keblemen találnak menhelyet. — De már bocsánat — szól közbe Cso-báncz r— engem a zalamegyei hegyláncából tessék kirenni; én idősebb vagyok valamennyinél; a történeti mult az enyém; váram oldalán századok olvashatók s koronám majd olyan régi. mint maga az idő. Nekem van multam > igy jellemem s enyém a jövő. Kézi, Tátika, Gulács, Szentgyörgy, w Agártető, Tomaj, Hegy esd, mind a segítségükre jönnek s olyan bizonyítványokkal állnak elő, melyek nagyrészt vérrel vannak írva. Egy-egy várromnak a századok olyan régi betűivel, melyek majd addig élnek, mint a biblia. S már akkor napsugárban fürödtek, mikor az apostolok hintették a földi sugarakat a sötétségben. Bocsánatot kérünk ti — magasokban már — valódi nagyságok, a zalai hegy Ián czban ! Nem titeket értettünk ... Tietek a dicsőség; a mult és az idő! „Ellenőr." KOBOZ ISTVÁN. fedésre állották ki nagyreményű deákjaink h szigorlatokat; az énekben is bámulatos előmenetelt tanúsítottak, ugy, hogy a kert madárnép« is velük dalra kelt. E szárnyas auditórium némileg helyreütötte a hallgató közön Bég megfoghatlan hallgatagaágát. Ez Istenadta kis világ nagyon dicsvágyó ám s nagyon is szeretett volna egy bátoritó .éljen-t, egy kis tapsot hallani. Nem kapták meg szegényke. A szülők megtagadták legnagyobb örö műktől, ennek legnagyobb örömét. Kell, hogy ezt gáncsoljam, mert kell, hogy ez jövőre máskép legyen. Ily közönbösség eleinte lehangol, későob meg közönbössé tesz mind tani''ót, miud tanulót. Pedig Ranezay ur megérdemli elismerésünket. Nem csekélység ám és nem mindenki ért hozzá, e pezsgés életű communista népecskében a fegyelmet és figyelmet fenntar-Ugyszintén elégitették ki a szakértőt taUl ügyes kérdései, melyre a kicsinyek értelemnél teleltek. — Ez intézmény gyarapodása ét, virágzása annál inkább kivánatos, minthogy a belőle kikerülő növendékek tiszta felfogása a magasabb osztályú tanitóknak könyitik a tauitást. Éljen az ovoda s azon nemes hölgyek, kik vezérlik! Witt Fülöp. — Csiiggeaztönek mondják szőlősgazdáink, hogy a penész uralgása következtében uz idei bortermés vajmi csekélynek mutatkozik. Kukoricza is általában a szárazság miatt elsül. — Koniárváros és Keszthely között hallomás szerint aug. 3-án az éjjeli személyvonat 9 marhát tiport el s emiatt a vonat pon-tus menetére nézve némi késedelem állt be. — Népgyűlés tartatik ma Nagy-Kámzsán a törökügyben, eredményéről jövő számunkban szolunk. — A tűzoltó-egylet közgyűlése aug. 15 éu tartatik meg. — Nagy- és Kis-Kanizsa városok egyesülése érdemében kiküldött bizottságok múködése a legszebb eredményre engednek következést vonni. Kitűnő érdem Eperjessy Sándor és Kováts János urakat illeti, kik az u-óbbi ülésen hathatós érveléssel világositák meg az utat, melyen a két város egygyé olvadva, a kivánt czélt elérik. — Az ovodai „zárűnnepély alkalmával a bevételről szóió jelentés: Felülfizetők : Kürst Lajos 1 írt 20 kr, Korschetzky Frigyes 40kr,Szalmay Károlyné 40 kr, Mantuano Janka ö»1 kr, Morgenbesser János 40 kr, Belus József bO kr, Oszeszli Antal né 80 kr, főtiszt.. Ber zay Elek 2 frt 80 kr, Plander György 60 kr, üyftrffy Jácosné 60 kr, Rózsavölgyi Borcsa 40 kr, Mantuano József 70 kr, Koháry István 20 kr, Kovács János 80 kr, Zerkovitz Albertné 30 k r, Chinorány Géza 80 kr, N. Na 20 kr, Bátorfi I.ftjns20kr, Berdin Márton 1 frt, Klaffer János 50 kr, Gerüer N. 20 kr, Knáusz Boldizsárné 60 kr, Gross Miksa 80 kr, Bachrach Gyula 20 kr. Winhofier Vilmos 20 kr, Fischer Józsel ur 80 kr, Pollakné 30 kr, Rosenberg Ernő 80 kr, Wilhem N. urnő 30 kr, Leber Ignácz 10 kr, HeDcz Antalné 1 irt 40 kr, Wolheim Ernő «0 kr, Wolheim Félix 80 kr, Smetteua Ferencz 80 kr, Wusztl Lajos 80 kr, Mikolasch Samu 60 kr, Bátorfi Emma 20 kr, N. N. 20 kr, Tschirtz Józset 20 kr, Br. Decken Offen őrnagy 80 kr, N. N. 30 kr. Hirschel Ignác« 60 kr, Dr. Rácz Antal 80 kr, Knortzer György 80 kr, Horváth József 80 kr, Misslovi Antalné 30 kr, Miklós Károly 70 kr, Horváth Gyula 20 kr, Prager Béla HO kr, N. N. 30 kr, Dr. Horváth Antal 1 fo 20 kr, N. N. 10 kr, Forgó* Gyula 20 kr, N. N.20 kr, N. N. 30 kr. főtiszt. Ujlaky József 80 kr. N. N. 10 kr, Pósfay Sándor 80 kr, Werner Károly 30 kr. Veszprémi Percael Katalin 1 drb. cs. k. arany, N. N. 10 kr, Zók Nándor 40 kr, Hertelendy Zsigmond 80 kr, Fülöp Kázmér 80 kr, Plihál Ferencz 1 frt 80 kr, Zakál Zsigmond 1 frt 60 kr, Sebastiáni 80 kr, Horváth Károly 10 kr, N. N. 20 kr, Vevter Imre 80 kr, ifj. Pesselhofer József 80 kr, Wnsstl Lajos 30 kr, N. N. 30 kr, Lengyel Lajos 30 kr, Veber Ká roly 30 kr. N. N. 80 kr, N. N. 20 kr, Eperjesy Sándor 20 kr, Ebenspanger Lipót 2 frt, Zadu-banszky Lajos 60 kr, Garay Benő 80 kr, N. N. 60 kr, Báron Ignácz 80 kr, N. N. 20 kr, N. N. 20 kr, Krug Józsefné 20 kr, Kelt« főhadnagy 80 kr, Nyuli György 40 kr, Ploss«er Ignácz 80 kr. Tersánczky Gyula 40 kr, Klein Mór 20 kr, Halva főhadnagy 80 kr, Scherz Rezső 80 kr, Ta-rinyi 4 frt 60 kr, Lenkey Károly 20 kr, Wlassics Antalné 80 kr, N. N. 10 kr, Kreisler N. 20 kr, Szalay Lajos 60 kr. Martincsics N. 20 kr, Dr. Schertz 80 kr, Tuboly Victor 50 kr, Albanich József 1 frt 60 kr, Frankenburg N. 20 kr, N. N. 20 kr, Gutmann Vilmos 4 frt 80 kr, Gold-6tein S. 2 frt, tiszt. Horváth Gyula 50 kr, N. N. 10 kr. Hein Mihály 1 frt, Hertelendy Béla 1 frt. N. N. 40 kr. Összesen: 74 frt 20 kr, azaz: hetvennégy forint és 20 kr ée egy drb cs. k. rany. Bevétel: Eladott beléptijegyekből: 162 ^t 46 kr, felülfizetések bői: 74 frt 20 kr és 1 drb k. arany, összes bevétel : 236 frt 66 kr és 1 árb. ce. k. arany. Fogadják a résztvevők, de különösen a t. teíülfizetők az egyesület részérőli biás köszönetünket. Elnökség. - Balaton füredeit a 12 dik azamu kimutatás szerint julius 29-ig 845 folyószámla 1319 fürdővendég jelent meg. — Uj tankönyvek. Honnicke Rezsőnél Győrött megjelentek: .Magyarok története," tekintettela művelődés fejlődésére. Mindkétnem-beli tani tó ifjúság számára és magán használatra írta Vargyas Endre gy őr megyei kir. tanfelügyelő. Ara 48 kr. — .Természetrajz" népiskolák számára irta ugyanaz. Ara kemény kötésben 25 kr. Mindkét könyvet ajánljuk a tanitók figyelmébe. Vargyas Endre egyike azon keveseknek, kik a nevelés terén a tanulmányt lángszeretettel kapcsolják össze a gy akorlattal s ily működés terménye áldásos. — Zala-Eger szegről íiják lapunknak : E f. hó 29-én a helybeli polg. iskola növendékeinek több tagja a polg. iskola könyv tára javára műkedvelői előadásul Szigligeti Ede .A czigány" népszínművét adták. Esti 8 órakor a polg. iskola rajzterme szép és válogatott közönséggel zsufolyásig megtelt, ott láttuk mélt. Ürményi József főispán urat is. A műkedvelők egyátalán köztetszést arattak, de első helyen mégis Rozenthá! Berta k. a., ki Rózát játszotta, megemlítendő, mert szabatos b ügyes játéka ós bátor fellépése által több szörönkínt kihivatott és megtapsoltatott, meg-emlitendők még ifj. Katona Imre ur, ki Zsiga czigányt- és Fischer Helena k. a., ki Rebekát adu. A tiszta jövedelem 76 irt. Mint halljuk, a derék műkedvelő ifjúság közkívánatra szombaton ismét előadást tart, tánczczal egybekötve. — Cserfői bucsu. Jó borairól isme retes cserfői szőllőhegyben régi szokás sxerint az .Anna" bucsu vasárnap, az az julius hó 29-én megtartatván, ez alkalommal Kiss József birtokos és kápolnamesternél díszebéd tartatott, — melyen a két testvér városból megjelent vendégek vígan lévén, a pohár köszöntések sem hiányoztak, a többek között meg emlékeztek a köztisztelet- és szeretetben álló Belus József polgármester úrról, ki minden jónak és nemes tetteknek pártfogója és előmozdítója. Számos év óta annyi szőllő nem mutatkozott mint ez évben. N. — Öngyilkosság. Kiss János, volt gazdatiszt Keszthelyen, folyó hó 2-án esti 11 órakor, eddig ismeretlen okból saját lakásán szivén lőtte magát. — A ,Méwizm fürdőnél a fürdői ruhatárt folyó hó 1—2 közti éjjel eddig ismeretlen tettesek kirabolták. A ruhatárba a tolvajok kulcscsal mentek be s eltávozásukkor azt ismét gondosan bezárták. — A keszthely-páhoki uton, mint e sorok irója hallotta, egy embert, ki egy kocsi lisztet vitt, ismeretlen tettesek összeverték s lovai és kocsijától megfosztva elillanttak. — Rövid hirek. Csernajeff Moszkvában pihen babérain. — A quitói érsek gyilkosát elfogták. — A .Nemzeti Hírlap* sajtópert kap múltkori komoly tréféjáért. — Félegyházán a roncsoló toroklob kiütött. — Kötsén közös könyvtárt alapítottak. — Fogarassy Jenő New-Yorkbau agyonlőtte magát. — Rómában ka-tholikuB világliga alakult.— Széli Kálmán Rá-tóton időzik. — Helfi Ignácz tisztelgett Midhat pasánál Bécsb''-n. — Eugénia excsászárné élete 2 miliőig vau biztosítva franczia társulatoknál. — Andalúzia és Afrika közt alagút készítését tervezik. — Dr. Haynald érsek a párisi magyar egyletnek UK) írttal alapitó tagja lett. — Tisza Kálmán geszti birtokára utazott. — A pécsi pályaudvar megnagyobbittatik. — Pozsonyban Klapkát nagy lelkesedéssel fogadták. — Háborús hírek. (Aug. 2.) Aarifi pasa kültigyminisjer lemondott állásáról. — Mind az ázsiai, mind az európai harcztérről török gyúzelrork hírei érkezuek. — Plevnánál az oroszok kegyetlenül megverettek. — A bolgárok s oroszok kiszúrják a török foglyok szemeit s kenyérrel tömik be. — (.Aug. 3.) Plevnánál az oroszok vesztesége 8 <zer halott s 16 ezer sebesült. — As oroszok Jeni-Zágránál, Podgoriczánál pedig a montenegróiak keményen megverettek. V Vegyes hirek. - Idézet a Székesfehérvár és Vidékéből: .Lapunk egyik előfizetője és munkatarsa panaszkodik, hogy gyakorta alkalmatlankodnak nála holmi .brodsitzer"-féle újságolvasók, kik előfizetni nem akarnak, mégis érdekkel olvassák lapunkat ingyen, mely nek pedig fenntartása tetemes összegbe kerül, a ki olvasni akar, fizessen elő s ne járjon a más konyhájára potyázni, mert a szerkesztők nem élnek meg egyedül az Isten igéjéből.* Ez amcrikaiasan van mondva! — Augusztus havi közmondások. Ha augusztus első hetében nagy melegség uralkodik, akkor hosszas tél less. — Az augusztusi sártól mentse meg a természet ura a gazdát. — Bő harmat augusztusban, tartós jó időt jelez. — Állandó időre számítunk, ha augusztusban éjszakról fuj a szél. — Lőrinc« meglátja a zabtarlót és becseket rendel. — Nagy boldogasszony i szép idő, jó bort termel. — Sst.-Istvánnapi éjük a vetések megkezdésére kedvező. — Bertalan lerázza az almát és körtét. — Ha Bertalan után gólyát látsz, nem nagy szükséged lesz bundára. — Bertalan ellopja a tarisznyát, vagyis gazdasági munkásoknál megszűnik az uszo-nálás. — Mesének is, valónak ím sép. a .Bé kési Lapok" egy franczia grófi család magyar ivadékairól sensationális hírt bocsátott szélnek. A belügyminisztérium a külügyminisztérium megkeresése folytán mult hóban felhívta volna a törvényhatóságokat, hogy az iránt: léteznek-e még a magvar korona területén jelenleg tagjai, az első franczia forradalom dejében Fran-cziaországból ide költözött Chabaud de Frouard nevű grófi családnak? szorgos nyomosások állitólag eredményre vezettek, s a keresett grófi családnak ivadékai közül egy nőt Gyulán találtak fel. Az eddigelé tudomásra jutott érdekes adatok a következők : Gróf Chabaud de Frouard József a franczia forradalom alkalmával mint menekült, Magyarországba származott b mint ilyen a század elején, néhai gróf Wenckheim József békésmegyebelí főúrral Aradon megismerkedvén, utóbbi a szegény sorsban levő menekültet magához vette s előbb komornyikává, később kigyósi uradalmában kulcsárává fogadta; utóbbi alkalmazásában halt el Kígyóson, hol is sirkövén családi neve még most is olvasható. — Magyarországban lakván, ő maga is elmagyarosodott és a forradalom lezajlása után nem vol többé kedve hazájába visszatérni, sőt Aradon meg is nősült 8 az ottani anyakönyvekben ugy az ő, mint később Kígyóson elhunyt József gyermekének neve előfordul; az uradalmi számadások között 1818-ról van egy számadása, melyet szintén mint Chabaud irt alá. Hazájából keresztlevelét is elhozta, es azonban halála után eltévedt s nem volt feltalálható. Családi nevét, a franczia „Chabaud" t rokonhangzásu mafeyar „Szabó váltotta fel s utóbbi nevet örökölték később Fzüietett gyermekei is, kik kösül az életben levő legidősebbik: János, Kigyóson született. Jelenleg mintegy 65 éves s Bihar-megye pap-tamási községében jegyző. Második gyermeke Anna, szintén Kigyóson született, jelenleg 62 éves, Páskuj Antal szabó iparos neje s gyulai lakósnó. Chabaudnak továbbá szintén elhalt fia Szabó Jóssef kigyósi urad. műkertész után maradt élő unokái: Szabó József orvos, Szabó Anna féij. Hoffmann Rezső vésztői uradalmi tiastné és Tannerné Szabó Róza, a budapesti nemzeti színház művésznője. A .Békési Lapok* állítása szerint, mindezt okmányok bizonyítják s a családi azonosság törvényes megállapítása esetében a család ivadékai grófi koronán, fényes hangzású néven kívül, milliókat fognak örökölni. — Mesének igen szép, de még szebb lenne, ha való nak bizonyulna. — Tudtán Idvül — vendég. Klapka tábornok egy ur kíséretében kirándult a budai hegyekbe és ott howsabb ideig járkálva, végre csak beállott ő nála is, — mint a többi halandóknál — az étvágy. Kerestek tehát vendéglőt és e közben reá akadtak egy házikóra, melynek verandáján néhány terített asztal állott, egyike mellett egy öreg ur iddogált. Tourístáink szinte letelepedtek, bort kértek, szerényen — ogy-®gJ félmeszelykét. Egy legott megjelenő kisasszony csodálkozva nézte váratlan vendégeit, de egy jókor oda érkező ur egy szemhunyorítással el hallgattatta és kis vártatra hozott egy üveg bort, hideg pecsenyét s ajánlta további készséges szolgálatait. Klapka tábornok ur tudvalevőleg nagyot hall, de a felajánlott szívességet kísérője meghallotta s elfogadta, bár feltűnt előttük s csendes, zajtalan vendéglő, a felszolgáló kisasszony titokszerü magaviselete. El költve az ozsonnát, fizetni akartak. De ekkor megjelenik a házi gazda, ki magát báró B.-nek bemutatva, üdvözli vendégeit, szerencséjének tartja, hogy a tábornokot, ki oly vitézül küzdött Komáromnál s kinek parancsnoksága alatt maga is szolgált s ki a török néphez való rokonszenve és áldozatkészsége által kitűnik, — tehetségéhez képest megvendégelhette, hazafiúi köszönetét és tartozását irányában lerótta. Csak most vették észre a vendégek, hogy egy nyaraló vendégszeretetét vették igénybe. Papírszeletek. — Édes spám, maseenodás lett a gyakorlatom. — Hát márt nem vigyázol ? — Én nem vagyok oka; a tanár egy levelet cagyott föl magyar gyakorlatra, én leírtam a mamának Füledről basa irt levelét szóról-asóra, és éppen 182 biba volt benne. — A ixarvai* kofák egy emlékiratot ssándé-koxnak átnyújtani a közigazgatási bizottságnak piacsi ügyeik rendeséséről. As emlékiratot egy albummal kívánják nyomatékosabbá tenni, melyben a kofatea -tnict üssses tagjai lennének leportrézva. — Honnét iő a .ronda?" A mnlt heti vásár alkalmával a kBretkeső párbeasédet hallottak: ,De mi is lehet ason rossda. a mi as X-t határban a basánkat ez idén is ellepte ?* Hát bis a sógorom nem más, mint rossda, es pedig onnan van, hogy uraink gasdasáffi munkáikat rozsdás vasgépekkel végesik ! Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1877. julius 26-tói-1877. ctugustus l-ig. — »Arany Koron áh os''csimsett asállodába : Kaufmaun N. Béca. Ladányi N. Bpeat. Miczky O. Siófok. L«wy 8. Brünn. Keisler F. Prága. Weisa A. 3nóapst. ffirsehlcr N. Grátz. 8neturr H. 8. Frankfen. Scherts K. Bécs. Meyer N.Bécs. — -Ssarvaahos csimsett asállodába: Kohn. M. Budapest. Deutsch 8. Budapest. Kiss M Temesvár. Bftröndy N. Bndapeat. Gros« I. 8segsárd. Sséll I. Söjtör. Schlesinger N. Prága. 8cherU A. Budapest. Lengyel M. Arad. Weist L. Prága. Nagy tábornok Bndapeat. Preisa N. Béca. Reicbenfeld a. Győr. Böhm 8. Peit. Altman G. Stéged. Eisner N. Béca. Zepka I. Pert. Pettrohobbi N. Pária. Fraufu-ter N. Budapest Klein N. Csáktornya. Pecaornik N. Csáktornya. Holczbauer N. Bécs. 8chön N Béca Bruck N. Berlin. Schmeichler N. Brfinn. 8chwarts (3. Brünn. Breihoffer N. Béca. Welidua N. Vente Ottohsusser N. Berlin. Schlesinger X. Budapest Erdély N. 8zerdahely. Nagy T. Bécs. Pleff N. Brünn. Zakál N. Csáktornya. Albrecht N. Sopron. Fisebsr A. Pápa. Ruprecht N. Béca. Baán K. Ssabar. Tiff A. Berlin. Petrohobi N. Béca. Breifhoffer Z. Bécs. Kohn A. Bndapeat Bogyay M. Kaposvár. Tulok B Ssombathely. Franklin N. Barca. Augussty N. Kern ten. Löwy I. Kanizsa. Koffler I. Bécs. Varnsy N Budapest. Brfick N. Trieat. Svastica N. Zala-Eger-szeg Horváth M. 8st Mihály Hacker N. Láken-back. Kardos N. Bajnok. Mussincsky K. Budapest. Böraőnyi N. Bérén. Hirschler N. Dombovár. Gert ner 5. Agrám. 8cbeyer N. Barca. Wolf I. Temeavár. Ssabó I. Pécs. Leutner M. Bécs. Bencsy Ő. Szombathely. Leutner I. Kaposvár. Lakenbáker N. Bécs. Stern M. Bécs. Basányi N. Kecskemét Missky <3. Szombathely. Rendeker lá. Bpest. Harandek. L. Bpeat — .Orosslánhos" csimsett asállodába: Ofenbek P. Mericsdorf. Kovács B. Magyar-Petand Engelberg 8. Pest. Stiglics K. Laibach. Baum A. Bécs Lifer N. Prága. Kólczer K. Buda. Vifinger L. Leibach. Ginter I. Lemberg. FQnck N. Grátc. Verner A. GySr. Lisenburg I. Tirol. Singl K. Gráts. Böhm R. Budapest. Müller J. Márburg. SSbbáld A. Petricz. Kustita A. Essék. Kern G. Bukarest. Singer A. Brfinn. Goczer L. Béca Wlantier I. Igrám. Polák N. Bécs. MUlner J. Grátz. Schwarts A. Bée. Binder A. Bécs. Polák N. Peat. Hustner F. Brünn. Böhm G. Pápa. Geiser J. Bécs. Brodiczky V. ig-rám. Tőgier K Lemberg. Délies G. Arad. Engl J Bécs. Lottobaiás. Prága, aug. l én: 81, 80, 29, 78, 53 Szeben, „ . 82, 42, 53, 35, 14. Lemberg, „ „ 10, 35, 45, 2, 42. Szerkesztői Gzenet 2418. K. rA házasságról." Lapunk keretébe nem illik, önállólsg kiadható. A késiratot kirételossn eltettük, hogy s sserzö átvehesse. 2419. 8z. Posaony. Mindenkor asiresen vsasazük 2420. H. T. JövSre ia kérjük. 2421. K. M. „Heinebgl fordítottal nem k9s8l-hetjük, „A haldokló müzühnan" csimá rajtot — igen. 242. M J. Sümegh. Intézkedtünk. 2423. B. Ugyanott. Késsséggel megküldöttük Érték és váltéfaiya« augusztus 3. 5/, metaliques 62.80; 5/» nems. kölosöu 66.70; 1860 ki álladalmi köiosön 74.90; bank-részv. 112 75; hitelintézeti részvények 813.— ; London 162.80; magyar földtehermentési köt vény 122.70; temesvári fóldtahermeatéai kötvény 74.75 ; soproni földtehermentési kötvény 74.— ; horvát-slavon földtehermentési kötvén) 73.50; esüst 107.70; cs. kir. arany 5.85 ; Napoleond''or 979.—; arany jár. —.— ; márka 61.05. Vasúti menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint, Inéul Kanizsáról Vonat hova: as ám Ora Perc. ldS 205 Eacék, Mohiea,Dombovár a Fiúméba 4 48 rsggel 215 . . . . 2 30 dálnt. 2l2 Buda-Pestre ....... 4 58 reggaJ 202 ,.........2 6 dálut. 204 ^ ..........11 30 estve 813 Bécsbe (Ssombathely, Béca Ujbely felé)5 8 reggel 301 . ......... 11 48 sstve 315 8opronyba ........ 8 88 dálnt. 203 Triesstbe és Pracwkofon k«r«Mtfil Grács éa Bécsb« ...... 4 50 raggel 201 Triesstbe és Prágerhofon kereastül Grács ás Bécsbe ......t 4T Ml»«- Érkemik Kanizsára ZkOfJW^í 216 Easék, Moháes,Domb9vár a Fiaméból 1 41 dálnt- 206 . „ . 11 11 »tv 203 Buda-PMtr61........ 4 20 rsgfsl 201 „ ........2 5 déíiit. 211 ........... 9 44 sstvs 314 Bécabol ^8sombsth. Béca-Ujhely)f«lfil 10 27 Mtvs 302 „ „ b rfp* 316 Sopronyból ........11 58 dál* 214 BácsbSl Grács, Marburg, Pragerhof fel5I ......... 4 12 raggal. 20« Triesst- éa Bécaból Marburg, Pragar- hof falíl.........1 21 dálnt 204 Triesst- ás Villach&ol P.-ág-^rhof felSl 11 - eatvs. Marburgba csatlakosáa VUlsch éa Franoeaíastbs . , . . Piancesfsstbdl. Asfitta* 5-til ugtttn IM\| IS77. Hó- és bsti-aap Kath. éa prot. naptár Görög naptár utji 31. Jésns siketnémát gyógyit mag. Márk. Vll. 5 Vitárup G. 11. H. b 6 Hétfő 1 Uras. v. 7 Kedd Ka j etán 8 Sserda Csyriák v. 9 CsütArtftk Román v. 10 Péntek Lőrinci 11 Ssoabat Busánns 25 Anna 2« Hermol 27 Pantal. 28 Prochor. 29 Kallin. i 30 Silas tx S «fi m m * Felelós szerkesztő : Bátsrfl Lajss. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-) kaphatók: Gyönyörűen kiállítót rom. katli. imakönyvek irta: Beke Kristóf, plébános. Miruteii hazai könyvkeretkedisbeti kapható : MMoyti iainatkert, o-rttu, fűzve i írt. Fél bőrben, tokban 1 írt. 20 kr. Egész bőrben, tokban finom aranymetszéssel 1 frt. 80 kr. Egész bőr, aranymetszés, csat és kereszttel 2 frt. 80 kr. Zergebőrben, csat és díszítéssel 4 frt. Kinomabban készítve 6 frt. Selyem- v. báraonvkotés aranymetszéssel díszítve 8—10 frt. MsMyil íannáikert, i tinóm papírra nyomva, 12-rétn. hat kitűnő Üdvössel) V«vénye. > arzélmetaxetü képpel. Színnyomat« czini-Blztoi lelki VMlr, ) lappal. Negyedik kiadás. Ara fnzve 1 frt. Fél bőrben, tokban 1 frt. 20 kr. Egész bőr, finom aranjTneUr.es és tokban 1 frt. 80 kr. Aczél kereszt és csattál 2 frt. 80 kr. Zergebőr diszitéssel 3 frt. 40 kr. Finomabb kiállítással 6—6 frt. Selyem- vagy bársonykötés diszitménynyel 6—8 frt. Msaayei Maaaáakert, 32-réta, temérdek képpel diszitve, papirkötés, tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr. Aczél kereszt, csattal 1 frt. Zergebőr, díszesen 1 frt. 60 kr. Selyem-barsonv diszitménynyel 2 frt. 50 kr. Egyházi éaekkfioyv. kötve 60 kr'' Hoaiokksaáraail ealéay, kötve 40 kr. Kit Rézsáakert, kötve 30 kr., aranymetszéssel 5«) kr., keresztel 80 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 krM angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték szines kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. > Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok feoriféfekal. 20 levélpapír 20botiték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 színes monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 „ 10 „ 1 , fél minister.......4 , 20 „ 1 „ egész minister .... 8—9 „ — „ 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Látogató-j egyek angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példány diszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. General-Ubersichts-Karte des gesammten Russisch-türkischen Kriegsschauplatzes in Europa und Asien, nebst Rumänien, Serbien und Montenegro, dann Griechenland und den angrenzenden Gebieten von Österreich-Ungarn, finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szét-• v küldve 45 kr. Hely iséff-változtatás. Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint í. évi julius 1-tól lakásomat Városház-utcza Reirhen-feld-féle 8-ik házszám ala helyeztem, hol is mindennemű kárpitos munkáknt s javításokat a legjutányosabb ár mellett elvállalok, egyúttal hálás köszönetemet fejezem ki az eddig bennem helyezett becses bizalomért s tisztelettel felkérem an. é. közöubéget jövőre is, hogy tömeges megrendeléseivel szerencséltessen. Kardos Sándor, (414 2—5 kárpitos N a g y - K a n i z s á n. Cséplőgépeket legnjabban javított st$gecs-ren<lscor 1 vagy 2 vonó marhára, akár pedig k orőrf ím alkalmazva jőtáU** ¿, próbáid«" m li^tt bérmnut vftatiti »zál-litn.taal fel«''tltí olcsó áruk mellett cxálliluuk. Jóravaló ügynökök kerentfttnek Mayfarth Ph. és társa gépgyáruk Frankturtbau a Majna mellett. (402 3— 9\| Ein gut situirter Geschäftstheilhaber sucht ein hübsches, junges Mädchen mit circa U. 4—6000 Vermögen zur Frau. Ernstliche Antworten womöglich mit Photographie sind an die Expedition des Blattes zu richten. (426 2 -2) Discretion verbürgt. Riea Jóxaef, lóbb rir. Arany Lóhoz" osirnrett szálloda bérlője, moat már saját, ujouau épített, az újkor minden igényének megfelelóleg berendezeit szállodáját bátorkodik ajánlani e cxim alatt: Hotel Ries „zur Stadt Triest''4 Jakominiplatz. A szálloda a váró» központjában, a cs. kir. postával és a ca. k. térparna<anokságiraI szemben, ae 5aazos hatóságok, mind a két szinház, a atadtpark, valamint a magyar nyngati vaspálya tőszonisaédtágában fekszik. Minden vonathoz a szállodának saját''társ.iskocsija kíizlekedik. (390 7—12) Pályázati hirdetmény. A német-szt-miklósi (Zalamegye) r. kath. községi is-kolatanitói állomás lemondás folytán üresedésbe jővén, arra pályázati határnapul 1877-ik évi september 1. N. Szt -Miklósra az iskolaházhoz kitüzetik. Tanítói nyelv magyar, de német olvasás és írás is tanítandó. Javadalmak: 1-ör. 2 szobából, konyha, éléstár és pinczéból álló szabad lakás, 1 hold bel telekkel. 2-or. 200 frt készpénz a községi pénztárból 200 frt. 3-or. 20 pozsonyi mérő rozs.....60 „ 4-er. 5 akókoleda-bor, melyeta tanitószedbe 25 „ 5-ör. 5 öl tűzifa (kemény) haza állítva . . 40 „ 6-or. 3 hold szántófold és 1 hold rét haszon élvezete, melyet a község szánt s a nyerendő gab-na- és szénatermést a község haza állítja s a trágyát kihordja......, .... 50 B 7-er. 8 drb. marha legeltetési jog a közös legelőn.............20 „ 8 or. Stolajövedelem minden halott után 30 kr. Felkéretnek a pályázni kívánók, miszerint képességüket és eddigi működésüket igazoló okmányaikat alulirthoz 1877. augustus 28-ig beküldjék. Kelt Német-Szt-Miklóson, (u. p. Kis-Kanizsa) 1877. évi julius hó 30-án. Sindlperger János, (428 1—3) iskolaszéki elnök. Dréher Antal kőbánj ai sörraktárában Nngy-Kanizsán, Kazinczi utcza ^ezelőtt Sörház utcza) Ünger féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palac/.kos ladákban a legjobb minőségben kap ható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (425 1 ) Az 1876-ik évi szegedi országos ipar, termény és állatkiállitáson érmet nyert kehpo i\ mint vérjavitó, hizlaló étekpor, kehes bántalmak, vérbajok, puffadás, kólika s hasonló bajok ellen igen hathatós szer, lovak, szarvasmarhák, juhok, sertvéek s baromfiak számára.'' Valódi minőségben egyedül kapható 80 kr. oszt. értékben Beszédes Gyula gyógyszerésznél D.-Vecsén (Pestmegye), Thallmayer B. és Társa uraknál Budapesten, Die-balla György gyógysz. urnái Sz.-Fehérvárott, Rosnyay Má tyás gyógysz. úrnál Arad, és Wajdits József urnáf Nagy-Kanizsán. (260 8 12) Tekintetes Beszédes Gy. urnák. H i d j á n, jul. 2-án 1876. Tisztelettel megkérem t.cz. uraságodat, szíveskedjék a hidjai gazdaság részére 25 csomag „kehport" küldeni, affélét, melyet a tolnai uradalom részére a birkák v é r n y a v a-1 y á j a ellen küldött. A küldést haladéktalanul tessék megtenni, stb. Kész szolgája SZALAY ISTVÁN, kasznár. Tek. Beszédes Gy. urnák. E r c b i, szeptember 4-én 1876. Legyen szives a juhoknak azon bizonyos vérbaj elleni porból a kevermesi uradalom — Csanádmegye — számára is 5<> adagot a pest-aradi vasút Lökösháza állomására Prokop Antal tiszttartó ur czimén utánvéttel mihamarább küldeni. KRIEGER FÁI, főkormányzó. T. Beszédes Gy. urnák. Igen kérem, legyen szives nevem alatt posta fordultával utánvét mellett egy csomagot azon porból küldeni, a mely baromfi betegség ellen oly jónak bizonyult. Asg-Szt. Péter. 1S7G november hó 10-én. GÖTTMANN TÓTH BEKTA. Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, gyágyit gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű [ titkos betegségeket \| 1) ai önfertózésnek minden következményeit, úgymint: magömléseket, az Ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a I tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): j 2) hugycsófolyásokat (még oly idülteket is,) a nemzőrészek bqjakóros fekélyeit és másodrendű bujakórt minden alakjaiban és elcsufitásaiban ; 3) hugycsószüküléseket; 4) friss és idült nyákfolyásokat nőknél, az ugynevea^tt fehérfolyást, és as onnan eredó mafftalanBéiffot; 5) bőrkiütéseket; (409 5 _ ef>) a húgyhólyag betegségeit ée mindennemű vizelési nehézségeket. , Rendel naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig éa estve 7 órától Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-utcza 2-ik szám, a Kigyó- és Városház-utcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. hDÜjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megküldetnek. i mmmmm»mm«mmmmw Német-kereszturi savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Nómet-Keresztur-Sopron. A legtisztább Tasnílkfill «los savanyu tíz, Tegyelemezte Dr. Fresenius a. tanär én ndvarl tanácsos Wiesbadenben. Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. I Johannisgasse 12. Főraktár Sopronban. (397 12 -20) Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak Sopronból sxillttTa co magolással egjiltt : 1 láda 25 eg£sc liter«»« Oveeirel . . et e^ t 1 . fái ....... lrt 1 50 kr o 4 . r>o . Wajdits Jóaaef kiadó-, lap- és nvnrodatmaidon P _ __i NAGY-KANIZSA, 1877. augiistus 9-éu. Tizenhatodik évfolyam, —v- -«Äf? ci ElMzetési ár r 7 .<■ rgé?. évre frt f;i . vre . . J . „..»ry.d •''•vre 2 . /•>/#/ -f /.T Hirdetések i, ¡t.riil»''!'' \|>ct.U.<l!>:Ui 7, iiiaiMrl!«''/.''»'' fi * minden további orért kr NYI1.TTKKHKX «..rorifcii''1 krért tftiifk fel. KiiiontÁri illeték münden , i fgye hirdetésért külíin £ \| 30 kr. fixetendS. KÖZLÖNY - ? 1 előbb ÖZLON lap stellemi részét kftxlemények i «X erkeartßhöx, anyuci résxét illető kRr.leni^nyek p&dig a ( kixiMho* bérmentve inu''xendok : NAGY KANIZSA Wlaaalcaiáz. Iiérmentetlen levelek e.ak ismert mankatár- 1 saktM fogadtatnak el. ¡< Kéziratok riiiu nem kfildetnek. r , Z A H. A. - S C y-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a „n.-knnizsai takarékpénztár", a ^zalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kanizsal klsded- neyeló egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kül választmánya« s több megyei és Táros! egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Álpróféták. (Ötödik koxlomény.) Legnagyobb baja azonban a rendőrségünk kétségtelenül az, hogy saját területén (sodáltin ¿11. semmi összefüggésben a járás rendőri ügyeivel; ott, hol a városi határ-doinb elmarad, elmarad a rendőrség is. egymással legfollebb akként érintkezve, hogy foglyaikat kicserélik és egymásiránti barátságból egymásnak berendeléseket eszközölnek. A kóborlók és vándor koldusok fészke é< menhelye a vidéken van, hol a rendőri szabályok és tekintetek sem tudva, sem is merve nincsenek, ezen érdekek tehát értelemhiányból kellőleg nem is védhetők. Hogy a községek csavargókat, kérege-tókot letartóztatva tolonczutra küldenének, fehér holló ; csak a városok tolonczolnak a községek által éshojgyan? 8 — lOévesgyer-kőczék által lesznek tolonezozva egyik ha tárból a másikba, Isten csodája, hogy ez ártatlanok áldozatul nem esnek ! Igy történ hetik meg aztán, hogy némely toloncz maga hozza toionczlevelét és praesentálja magár, liogy hazatolonczolta maga-magát a jámbor ! A járási rendőri közegek hajrát tartanak - tud erről valamit a városi rendőrség ? hogy ugyanakkor ébren legyen; igen természetes tehát, hogy a járási úgynevezett-„Slreifungok után a városba menekül a csőcselék, mikor meg itt veszik.erősebben a dolgot, akkor a járásban vannak, mert a két rendőrhatóság függetlenül cselekszik és törvényes kötelme ezt tenni. 11a már e sociali^ és szervezeti bajok <»«v annyira bénítják a rendőri működést, m-nnyire lesz az illusiorus, ha meggondoljuk hogy még senki sem gondolt arra, hogy T a rendőri szolgálatot professióvá tegye és ne tűrje, hogy az csak megéld- és menedék legyen. Azt gondolni, hogy 225 frt évi fizetés és ruházat a rendórszolgák részére már annyi, hogy azért tegyenek is valamit, igen is. ennyiért lehet tenni valamit, csakhogy azt ugy hivják, hogy ,semmi !" Ha a börtönörök, hivatalszolgák, kiknek teendője a legegyszerűbb, legkönyebb, sem fáradsággal, sem lótásfut ássál, sem jobbra-balra veszekedéssel, haraggal, bántalommal nem jár és fizetősök még egyszer akkora, miként képzelhető, hogy 225 frt fizetéses rendőr (e fizetés épen csak az éhen-hálástól menti meg) veszekedni fog úrral és szegénynyel, fékezni fogja akihágókat, hogy egy pár ütleget dugjon zsebre, kitegye magát nyilt és alattomos megtámadásnak, bo-szúnak és kedve legyen derekasan eljárni, az felette csalódik, ki ily lehetőséget is gondol. (Majdnem ez áll a hivatali személyzetre: ££0- 500 frt fizetésért senki sem hagyja fejét beverni, nem engedi oda jutni, hogy e potom fizetésért, bár igaztalan neheztelése-ket keltsen.) . De miként is cselekedjék a rendőrség ? ha működése egész halmazán alig talál szabályozó törvényt, rendeletet, vagy statútumot és mert ez nincs, minden intézkedése az önkény jellegével bir, kijátszható, felfüggeszthető. N. Hangok a vidékről. Legutóbb, vagyis f. évi julius hó 24-ériI kelt soraim Nagy-Megyer(Csallóköz) a tűzvész helyéről Írattak, honnan igyekeztünk inkább viz mellé jutni; — e czélunkal innen könnyen elérhettük, — különösen ha már sikerült ezen legnagyobb munk^dőben (falu helyen) ko- csit kapni, mely bennünket akár Némára, a g<zh»jó állomáshoz, akár tengelyen — egén Komáromig szállít. — A szőke Duna nányko lódó habjai által ringatott hajók, gőzösök, tutajokon heverésző tótok, mind — kellemes benyomással hatnak reánk, hegyes vidéken lakókra. Komáromban vagyunk, megnézhetjük a katonaságtól hemzsegő erősséget, meggyőződést szerezhetünk, hogy a köznép ajkán általánosságban elterjedt monda: .a vár oldalán levő szűz ftfcgét mutat nem valóság, mert e kőszobor, bal kezével ruhája szegélyét érinti, jobbjában pedig koszorút tart a magasba. Bevétett aláírása: .Nec Arte Nec Harte." Innen sáncz, domb, völgyön keresztül nem csekélyen kiizzadva játunk el, megnézendő — hol Vág a Dunába hömpölyög. Hamar mulík az idő, hiszen kalauzaim Gíczy József és Honyák Lajos barátim oly élvezetessé varázsolják azt, lekötelező szivélyes-ségök által. Megtekintve a kath. elemi népiskolát, nem hagyhatom említés nélkül az itt látott czélszerü berendezést; tanszerei, de különösen az iskola udvarával kapcsolatban levő mintakertje valóban dicsérő kiemelést érdemelnek. A kertben, mely Giczy József fótanitó vezetése alatt áll, — feltalálható minden — a mi egy gazdaságban előfordul, természetesen kicsinyben. Látható itt — faiskola — konyhaker tészel, dísznövényzet, — gabonanemüek, kapás növény, egy szóval — mindaz, ami egy népiskolai növendék képzett köre alapos és czélszerü fejlesztéséhez megkívántatik. Bár min den iskola ily helyiséggel rendelkezhetnék! E berendezés hasonlit a bécsi világkiállításon azerepeh . Österreichische Volksschule''-hoz, azon különbséggel, hogy itt a tanépület van elől, kertje hátul, holott a nrfmet iskola a mintagazdaság közepén foglalt helyet. Lehetne ilyesmi máshol is; több helyen láttam iskolának szánt területet — iskolát is épitettek reá, mely elkészülvén, ismertetett csak be, hogy biz — ekkora teret czélszerübben is lehetett volna ta nodánok felhasználni. Hja! de miként érthetne ehhez egy ta- nító ?! ha készen lesz, csak lásson a tanításhoz, ezután punctum! Hy felfogása van a népnek még ma is legtöbb helyen; igy vélekednek oly egyén felől, kiből a képezde ezermestert akar képezni, a társadalom pedig legalább bűvészi eredményt vár működésétől. A tanító nem ért, legalább ne értsen máshoz, mint a tanításhoz, de mihelyt adózó polgár — pláne iskolaszéki tag, akkor már a tanügy fölkent apostola! Vacátió van, hagyjuk a tanügyetI Vörös falragaszok hirdetik: Sz. kir. Komárom városában f. évi jul. 29-én délután 4 órakor .Népgyűlés» tartatik stb. — Itt vagyunk az 1875-ben díszesen fölépült városháza előtt Néptömeg, melynek fele kék sapkát hord fején, messziről azt hittem, ez bizonynyal vajmiféle jelvény, közelről vévén csak észre, hogy ezek katonák! Jelvény sem hiányzik, néhány polgár, de több ifjoncz kalapja mellett zöld levél, ezen magyar ország czimernyomata — »Éljenek a törökök* körirattal. Az óra üt, a torony körözetén levő őr sípol, — egy oldalház erké lyén Sándor Miklós elnök agyülést megnyitja; utána — szónoki gyakorlottságagl beszélnek Fokthői Dénes és Adamovich Adám ügyvédek. A szónoklatok tartalma elképzelhető; előfordult ebben Klapka tábornok — Komárom vitéze, török testvéreink, kik 1848-ban menhelyet adtak üldözött szabadsághőseínknek, a vérengzést elkövető muszkák; közbe kiállt a bizony nyal szót nem értett, türelmét vesztet polgártárs .Éljenek,- „Dögüljenek 1" szól egy másik hang — veszszenek ! mond a sokaság. Ezek után elfogad tátott f. évi julius 27-én a budapesti népgyűlés által hozott határozat, mit eddig már minden hirlapolvasó tud, azon kijelentéssel, hogy e határozat azonnal a magas kormányhoz feliratilag legyen terjesztendő. Magunk ne maradjunk e téren, elballaghatunk „A jó pásztor"-hoz, hol a kedves körhöz, melyben szerencsém volt az esti órákat tölteni, rezgő hur hangjai kellettek volna még — különben zeneszó nélkül is eljutottunk morpheus karjaiba. A Duna riogatása közben fölébredve, rég eltűnt szemeink elől Komárom városa és határa! BÁNFI ALAJOS. TÁRCZA A hal ás/ búja. l.ashxn folyik a kék Duna keletnek, Ki ax oka, hogy annyira axrretb''k ? Alomba volt merülve már sxerelmem . . . T* keltéd fül, te ébreszted kegyetlen t Heggel nyil a hajnalkának virágja. Ha illatos gyöngyharmat hall reája ; Folyton virul r.z én &xivetn virágja, Szememből hull a gyöngyharmat le rája. Nem kérdezem, szeretsz-e, nem sxeretsx-c ? Hx kérdem in, még akkor is mit érne ? Kimondanád : csak értem él a lelked, Pedig dehogy ! — — mi» birja már sxereliaed • Hadd néxxek én csak egyszer még axeinedb.». Axtán X7. ég legyen veled örökre 1 Szeretnél még, de késíí li«z a''bánat, Öl ••Untod, csókolhatod . .. fejfámat. SZIKLAI JÁNOS. . Egy árva. — P.eaxély. — B.....I . . .-tői. Bachkorszakl dekk élet. Hazánk egy csendes kis városába vezetek lépteink. E várnában deákoskodtak hazánk tr>hb jelesei. Ma valami különös nagy esemén\ n< k K''-llett a deákság között történni, mert c<>j>nr-j"8ulások által az egész várost kíváncsisága E nap «stvéjén a nagy korcsma terem ki« l"Jt világítva, hová a deákság mintegy jel erora összegyülekezett. Midőn estimára elkondult a harang: a terembe ünn»-pies csendben együtt volt a deákság. A terein ajtai becsukattak. Minden egyes jelenlevő arczán látni lehetett :i feszült várakozást. Most kivált a csoportozatból egy majdnem nőies arczu ifjú. A jelen valók figyelme e szende vonású ifjún függött. Mily halavápy ma Kepéssy, — augdozá magok közt a deákság. Ése kivált, — majdnem igénytelen kíné zésü ifjú, — felemelé fejét, bátran körültekín lett a gyülekezet tömegén és szép csengő h:ui-gon megkezdé beszédét: „Kedves bajtársim! Midőn magamnak ezen bátorságot vettem, — titeket e mai értekezletre meghivni: számítottam hazafiságtokra. Barátim! Mi magyarok vagyunk a jelen idegen kormány alatt is és hogy ne csak a jelen 1859. évig lehessünk azok; hanem még csak egy magyar szív hazájáért feldobban : ezért nékünk magyar ifjaknak szent kötelességünk a jelen viszonyokhoz mérve, — nemzetiségünk fenállása alapját: a hazai nyelvészetet és irodalmat, — tőlünk telhető módon pártolni. Mert kedves kartársira, hol sikerű! a zsarnoknak a nyelvészetet és iradalmat elnyomni, — ott ő könnyen győz; mert ezek után már csak nemzetiségi emlékek élhetn-k ; de maga a nemzet akkor már csak egy élő halott. Ezért bá''.or vagyok indítványba hozói: h<>gy alakítsunk magunk közt egy .Kölcsey nevét viselő szép irodalmi kört, hol magunk közt, tömörülve nyugodtabban nézhetünk hazánk kétes jövője elé. Igaz ugyan, hogy indítványom a jelen idegen kormány nyomasztó helyzete alatt igen sok küzdelmet fog igényelni, — de mi lelkületünkben nyugodtak lehetünk, mert kötelességünknekeleget akartunk ugyan tenni; de más kép határozott a nagyméltóságú — helytartótanács. Különben mindezek daczára erős bennem a hit, hogy kitartás és lelkesedés mellett tervünk sikerül." Midőn Kepéssy beszédét befejezte, — ar-cza már nem volt halavány, hanem a tettek vágyától kigyuladt és a nőies szende alak egy el határozott férfi alakká változott. Látni lehetett nemes vonásain, hogy beszéde nem egy hatásra szánt színi jelenet volt; hanem egy önzéstelen és hazaszerető szív fesz«* telén nyilatkozata. A deákság lelkesülve Kepéssy buzdító beszédétől: a legszebb remények közt oszlott széjel. A fenntebbi események után két bó mult el. Mintha misem történt volna, a deákság magát a legnagyobb csendben viselte. Egy reggelen Kepéssy az igazgatóhoz hivatott. Kemény és kétely válták fel lelkületét. Az igazgató figyelmezteté Kepéssyt, hogy igen nagy dologba kezdett. De miután ő személyével jótáll, Kepéssy beCHÜletérzéseért és mégis van arról győződve, hogy az egylet működését semmi demonstratíó-ra, hanem csakis a hazai irodalom pártolására szenteli: felsőbb körökben kivívta, hogy az egylet megalakulhat. Kepéssy boldog volt. Talán most érzé éltében először, hogy nemes fáradozásait: siker koronázza. És valóban, ha visszaemlékazünk azon időkre, mid/j, minden magyarosodás vas karral elnyomást, — csudálni lehet a kormány ezen engedékenységét. 1859. május hó 26 án alakult meg a .Kölcsey"-kör, — mely egylet vezetésével Kepéssy bízatott meg, a deákság nagy vívmányának feledhetlen emlékére. Egy szép csendes estve kisvárosunk egy félreeső regényes és dülőfolben levő házában igen nagy szorgalommal megy a tanulás. Vessünk mi is egy pillantást a tanulás titkába. A szobát két fagygyugyertya és egy alvó-félben lévő olajmécs világítja. Az asztal az ágymellé van húzva, mely utóbbi jelenleg díván szolgálatot teáz. A többi ülő helyek szintén igen különbözők: mozsdó-asztal, tulipános láda, vasalódeszka, szóval a szoba összes bútorzata. A szobába, ha belépünk, — a roppant dohányfüsttől, — a kitárt könyvek eleinte igen aprónak tűnnek fel. A tanulás fennhangon foly: Kérdés: Ki adjs meg? Felelet : (valami hárman felelnek egyszerre) én is! Kérdés. Van-e pénz? puffra nem játszunk. Igy megy a taDuiás reggelig azon csekóiy különbséggel, hogy barátjaink tanulnak ugyan, hanem jelenleg sem physikát, aem chemikát, hanem ferblizni. Midőn hajnalodni kezdett, egy valódi bae-sus hang vonta magára figyelmünket: A nép?) üléseu tartott beszédek. — Nagy-Kaniría, aug. f>. 1S77 — I. Eperjessy Sándor uré: Mindnyájunk előtt jól ismeretes azon ténykörülmény : hogy az oroszok azon ürügy alatt üzentek hadat Törökországnak : miszerint e háborúnak egyedüli czélja a török uralom alatt élő keresztények sorsának javitása, illetőleg ezeknek felszabadítása ; a háború bevallott czélja tehát nem egyéb, mint humanismusból kiinduló magasztos eszme. Ha mindjárt mi, kik jól tudjuk, minő szabadságban szokta részesiteni Oroszország alattvalóit, különösen a vele nem egy szertartás szerint Istent imádó lengyel katho-likusokat, protestáns-vagy izraelitákat, kételkedtünk is a háborúnak e kitűzött programmja valósága felett, mind a mellett a nyilt procla-matio ellenében hallgatásra láttuk magunkat szőritva. Azonban mint váltották be az oroszok szavukat, vagyis, hogy a humanismus eszméjét mennyire valósították; legjobban kitűnik onnét; hogy a hareztéreni előhaladásuk és a törökök visszavonulása folytán magukat felszaba-ditottnak érző, de tényleg oroszhatalom alá került bolgárok a legvadabb rablásokra nyertek tőlük legalább hallgatag szabadalmat; sőt még a merev fegyelemhez szoktatott orosz hadseregnek egyes csapatai, velük együtt nem irtóznak a vissza maradt mohamedán vallású aggastyánokat, nőket, sőt még az egész tehetetlen kisdedeket is megcsonkítani vagy lemészárolni. A háborúnak ily módoni folytatása talán a közép-korban sem volt megengedve, de bizonyosan a civilisalt világ összes népei által elfogadott nemzetközi jogokkal ellenkezik és méltó felgerjedést okoz az ily tettnek olvasása. Ha az országgyűlés épen most nem szünetelne, képviselőink bizonyosan nem mulasztanák el szavukat hathatósan ezen irtó háború ellen felemelni; de miután az országház termei bezárvák, nem nyillik más alkatúm a népnek ezen öldöklés ellen felszólalni, minthogy alkot-- mányos jogaival élve, gyűlést tart, ott nézeteit szabadon nyilvánítja és azt a kir. kormánynak azért juttatja bizalomteljesen tudomására: miszerint ily módon a nép hangulatát megismerve, hazánk érdekeinek megóvása s az öldöklés meg-gátlására irányzott elhatározásaiban biztos támaszra számítson az ország lakóiban. Lesznek talán olyanok, kik azt hiszik; hogy a népgyűlésnek nincs jelentősége s a kormány elhatározására nincs befolyása; de én és számos polgártársaim, kiknek szerencsés valék véleményüket kiismerhetni, azon nézetben vagyunk, hogy egy valódi alkotmányos országban, minő édes hazánk, a népgyűlés határozatait nem csak ignorálni nem lehet, hanem azokra bizonyos súlyt kell fektetni; hisz különösen Angolországban a valódi alkotmányosság ezen minta államában nem egyszer észlelhetjük, hogy nagy eszmék vagy nagyobb reformok keresztül vitele a népgyűléseken készíttetik elő s legalább érlelte-tik meg. Ezen nézetből kiindulva, többek kezdeményezése folytán alakult egy bizottság városunkban is, mely egy népgyűlés megtartását indítványozván, annak egy behivását azért tartá szükségesnek, hogy az oroszok által gyakorolt nemzetjog ellenes harezmo^or ellen tiltakozását, * velüuk rokonszenvező török nemzet hátra hagyott nejei, aggastyánai és gyermekei legyilko lásanak meggátolását és mivei az oroszfegyve- „Gyerekek! nékem ma szerencsém volt, mert schwarczczá tettem az egész compániát. íme itt vau, amit nyertetíj^ebből egy ha tost megtartok kosztra, — a tft&it pedig fel ajánlom a „Kölcsey-kör'' pénztárának. Lévén pedig azon Összeg, mely vagy tíz deák pénzéből nyeretett: 17 frt 64 kr — és ez képezé a Kölcsey-kör első alaptőkéjét. Valóban feltűnő, hogy Kepéssyt nem találjuk az egylet ügyét ennyire érdeklő jelenetnél! Keressük fel lakásában. Hisz ő is itt lakik ezen olcsó város negyedben. De moste korai órákban talán még alszik is. No de egy deákot, — bármily korán legyen is, — nem igen lehet zavarba hozni. Kepéssy szobájába lépve: ott láthatjuk őt egyedül gondolataiba merülten Íróasztala előtt ülve. Előtte egy félig nyitott könyv, melyre e néhány szó van jegyezve: .Naplóm.« Erre magam is kíváncsi vagyok, ugyan mit irhát egy szegény deák reggelig naplójába. Tehát olvassuk : „Kedves szüleim ! Midőn halálotok után is igyekezem Ígéretem beváltani: emlékeitek és hazámért élni, — már mindinkább érzem, hogy mennyire nehéz: szülők, otthon, szeretett környezet és minden támasz nélkül élnem. Találjon bár öröm vagy bánat, ugy egy sem teljes, mert nincs senkim e nagy világon, kivel megoszthatnám. Ezért csak itt e sorok előtt érzem magam boldognak, hol veletek kedves elhunytaim eszményileg társaloghatom. Szegény jó atyám! Ha viaszaemlékezem multamra, midőn rek diadalra jutása által az összes monarchia, különösen pedig édes hazánk érdekeit in fenyegetve hiszszük. a kir. kormánynál kérelmezze, hogy ezeknek megóvása, illetőleg azoknak meg-gátlása tekintetéből ne csak szavát egész erély lyel felemelje, hanem ha a szükség ugy kívánná, a fegyveres erő alkalmazásával annak hathatósan érvényt szerezzen. Ezen czélraa mai napra egybehívott népgyűlés vezetésével a rendező bizottság részéről csekélységem tiszteltetvén meg, mint ilyen, üdvözlöm a megjelent polgártársakat és a népgyűlést ezennel megnyitottnak jelentem ki. n. Yeszter Imre uré: Egy régi magyar példabeszéd azt tartjn, hogy a nép szava Isten szava E példabeszédet az itt adott viszonyokra ugy vélem alkalmazandónak, hogy a nép mes terkéletlen természetes esze és minden jóra fogékony szive az országos politikának is legjobb tolmácsa és legmegbízhatóbb kalauza. Ez áll egyáltalaban, de különösen áll alkotmányos országban, a hol a kormányzat a nép akaratában gyökerezik, sőt egyenesen a nép szabad akaratának képezi kifolyását — közegét. Valamint az élő fa csak ugy virít és te remhet hasznos gyümölcsöket, ha e földben mély gyökereket verhetett és a földből kapja éltető erejét, — épen ugy áll ezen viszony az alkotmányos szabad nép. és a kormány kö zött is. A fa meddő marad vagy korcs gyümölcsöket terem, ha a földnek egészséges nedveit nem veszi magába, az alkotmányos népek kormányzata is csak ugy és akkor boldogít, ha a népszavát meghallgatja és a nép kivánatai akarata szerint cselekedni iparkodik. Az alkotmányos nép rendszerint az or-szággyülés utján lejezi ki a mit óhajt vagy akar, ha azonban az országgyűlés szünetel — elodáshatlan fontos ügyei iránt népgyűlés és felirat utján is nyilatkozhatik. Ezen eset most bekövetkezett. Hazánk déli határainak mentében, tehát közel hozzánk épen most az országgyűlés szünetelése alatt egy irtózatos háború dul, melynek hallatlan pusztításai bennünket anynyi-val is inkább nyugtalanítanak, mivel nemcsak ösztönszerűleg érezzük, de sőt tudjuk, látjuk, hógy Bulgáriában nemcsak a törökök, de kö vetkézményeiben a magyarok jövendője is koczkán áll. Az oroszok, kik 1849-ből előttünk és különösen a losoncziak előtt is ismeretesek, rátörtek a törökökre, — még pedig rájok törtek a humanitás zászlója alatt állítólag, hogy a dél-szlávokat a török uralom alól felszabadítsák. Ezen indokolás azonban csak ürügy — mert nem hivatkozhatik a humanitásra, a ki az ártatlan gyermekeket, a védtelen asz-szonyokat és aggastyánokat 1000 szám fel konczolja és nem szabadithat fel senkit, a kinek magának sincs szabadsága, a ki maga is rabszolga! Igen is rabszolga, mert egész Európában Oroszország az egyetlen állam, a melynek nincsen alkotmánya és hol alkotmány helyett még a kényúr kancsukája dictálja nem a törvényeket, hanem az ukázt. Nem lehet tehát való, hogy az oroszok t» a délszláv-k felszabadítása miatt indították i volnu e borzasztó harezot, nem pedig annyi val is kevésbé, mert Törökország éa ezzel Törökországnak szláv alattvalói már kaptak sza badelvü alkotmányt, már az alkotmánynál fogva is szabadok. De nincaen és nem is volt arra szükség, hogy a délszlávok felszabadítására háború in-dittassék, mert a délszlávok — kik a muszkát segítségül nem is bivták — a török alkotmány behozatala által legközelebb kaptak olyan annyi szabadságot, mint a milyen és a menynyiről Oroszországban senki még csak álmcx4"'' sem mer, ha csak Sibériába vándorolni n ? akar. A délszlávok felszabadítása tehát épen ugy, mint a lábbal tiport humanismus nem egyéb, mint ürügy, — tulajdon képen i czél pedig kétségtelenül nem egyéb, mint I. Péter czár hírhedt végrendeletének betöltése. Ezen végrendeletet meghagyja az oroszoknak, hogy lassankint az összes európai szláv elem egy kalap alá hozaaaék s hogy a népek szabadságát kivánó orosz czár, mint kényúr dictaturája alatt egy szláv világ uralom létesíttessék és ez az, a mit pánslavismusnak nevezünk. Azonban,tisztelt polgártársak! — Magyar országnak nincsen nagyobb ellensége, nincsen nagyobb veszedelme, mint épen a panslavÍBmus; — ez veszélyezteti nem csak nemzetiségünket, de szabadságunkat, sőt állami existentiánkat is. Kell tehát, hogy az oroszok ezen hatalmi terjeszkedésének és irányának gát vettessék, — ez pedig a mai politikai viszonyok között ugy történik legjobban, ha az Osztrák-Magyar állam részéről a mi kormányunk a meddig lehet, diplo-matiai befolyásának egész súlyával és ha kell, ágy úszóval is nmegállju-t kiáltson a muszkának. A legújabb tudósitások szerint lényegesen jobbra fordult ugyan a törökök harczi dolga, Osman pasa fényes győzelmei után lehet, sőt valószínű, hogy a török maga is elbánik a muszkával, — azonbsn olt,a hol a népek életkérdéseiről vagyon szó, — ott lehetőség é«< valóssi-nüséggel, bár ezt is örömmel üdvözöljük, de be nem érhetjük, mert a hadi szerencse változó és a muszka,— ki felbőszülve a vallott kudarezok felett, most bizonyára a szerbeket és bosnyákokat, sőt a törököket is fellázitandja, még igen sok segédforrással bir, melyből nagyobb veszedelmet meríthet: Azt hiszem tehát, hogy daczára a törökök legnagyobb győzelmeinek, még most is idején van, hogy Törökország érdekében s ezáltal a mi érdekünkben is kormányunkhoz felírjunk s azt feliratilag megkérjük, hogy a fenntforgó kérdésben ami óhajtásaink szerint intézkedjék s hogy ha ugy intézkedik, a nép támogatására és áldozatkészségére is számithat. tiimonyi Ernü által szerkesztett határozati pontozatok egyhangttlag nagy lelkesedéssel eljogadtatván, e szellemben a kormányhoz Jelirat intéztetni határoztatott. III. te mint áldott családapa örömmel gondoskodál kisded gyermekedről; vagy midőn a gyászravatalon láttalak, mint hazám martyrját: ugy mindig büszke vagyok árvád lehetni. Eb te szegény áldott anyám! Mennyi szép emléket hagy fái árva gyermekedre; mennyit aggodál halálod utáui ár vádról! Miért hagytatok ily korán végleg magamra é< miért kellett ezért bennetek mindent vesztenem ! De ma örömmel közlöm veletek emlékeitekkel, hogy nekem is jutott azon szerencséből egy csekély rész: hogy honfi kötelességemnek egy parányi kötelességét leróhattam. Istenem! én ma oly boldognak érzem magam. Nemde, — édes szüleim ti is megvagytok elégedve elhagyatott árvátokkal?* A napló vezetése e soroknál félben volt szakítva. Ki tudja, miért. Talán már nem birt tovább nyilatkozni ez árva sziv; vagy talán a vég kimerülés némitá el az érzésteljes sziv további feljajdulását! Annyi azonban bizonyos, hogy Kepéssyt barátjai másnap kimerülten találták még mindig íróasztala mellett gondolataiba merülve. Csendes nyugalomban folynak kis városunkban a napok. A tanév véget ér. A deákok sietnek ki-ki szeretettjeihez. De hová menjen Kepéssy. Neki nem adott a sors egy boldog otthont. Ótet nem várta senki tárt karokkal, hisz ő árva! Hofhnann Mór uré: Uraim! tisztelt polgártársak! Azon indítványhoz, a melyet önök az imént { oly lelkesedéssel fogadtak, legyen szabad ne-'' kem néhány szóval járulnom. Különösen két mozzanat az, mely ugy az indítványban magá Falusi élet Kepéwy a gazdasági pályára szánta ma gát Az igazgató ajánláaa folytán egy „Berg" nevezetű földbirtokoshoz jutott mint gazdasági gyakornok. Berg a 48. években mint vértes hadnagy küzdött ellenünk ; de utóbb megtanulta nyelvünk és meghonosodott. Berg előtt ismeretes volt a Kepéssy név, mert ő Kepéssy atyjával a K . . . ütközetben egymással mint ellenségek állottak szemben. Ezen ütközet után lett Kepéssy árva. Berg neje: „Irma," egy alig 20 éves angyali teremtés, egy előkelő magyar család utolsó sarja volt. Irma, — anyja részéről még gyermek korában árva lett és bármily gondos nevelésben is részesité az atya e gyengéd teremtést, mégis meglátszott, hogy az éltető nap, az anya szeretet — nélkül nevelkedett. Tisztelte atyját mint hálás gyermek; de a leánygyermekek neveléséhez mulhatlanul szükséges nőies őszinteség idegen volt Irma érzete előtt. Egy napon az atya Irmának tudtára adá: hogy fogadja Berget szívesen, mert ő lea Irma fétje. Röviden: Irma belenyugodott az styai ellentmondást nem tűrő parancsban és néhány hét múlva Berg neje lett B«rg a gyengéd érzetű férjek példányképe volt. Szent volt előtte neje óhaja. Irma háládatos volt férje iránt. Soha egy arczvonással el nem árulta: hogy ő még a szerelem lelki boldogító érzetét nem ismeri. ban, mint az előttem szólónak lelkes indoklásá ban keblünkre, lelkünkre hat: a haza és ar. emberiség érdeke. Éleslátású hazafiak már évtjze dek előtt is a keletre irányozták a nemzet fi-gyeimét, mert ők belátták már akkor is, hogy ér-dekeink a kelet érdekeivel azonosak. A biztos ság érzete azonban elaltatja a figyelmet b csak az utolsó hónapok eseményei keltették fel a nemzet osztatlan figyelmét a török testvér nemzet irányában. E nemzet irányában, mely ro konszenvünket azóta, mióta menekültjeinket igazi vendégszeretettel fogadta s a honfi keservtől eltelt hontalan bujdosókat testvéri szeretet tel magához ölelte, mindig birta, de a mely ro konszenv emésztő lánggá Mt, mióta a gálád orosz tervek teljes iszonyatosságokban fekszenek a művelt világ szemei előtt, mert emésztó lánggá szította a közös veszély érzete. Ez emésztő láng, láttuk mindnyájan, kik tanúi voltunk itt Kanizsán is a török küldöttség fényes és lelkesült fogadtatásának benső szeretetté növelte a rokonszenvet, összeforrasztotta a két nemzetet, mely végre fölismerte a közös veszély forrását — a muszka hatalom terjeszkedési vágyát. . E terjeszkedési vágytól nemcsak nekünk, de másoknak is van okuk félni s van oka félni tőle mindenkinek, aki a szabadság, haladás, i polgárosodás vívmányait nagyrabecsüli. Mert épen ennek ellenkezője az, amit a muszka hatalom hozna: a szabadság helyett elnyomatta-tást és rabszolgaságot, a haladás helyett meg állapodást és rothadást, a polgárosodás helyett durvaságot és szellemi sötétséget. Ez a nemzet, mely Isten áldásait mindannyi átokba szereti változtatni, isteni törvényeket és emberi jogokat lábbal tapod, másnak birájává feltolja magát oly dolgok miatt, melyeket ő maga elkövet, ez a nép megérdemli teljes ellenszenvét és gyü löletét nemcsak a magyar nemzetnek, han^m minden művelt nemzetnek. Polgártársak! gyűlöletnek soha sem volt nemesebb forrása, mint azon gyűlöletnek, me lyet mi az oroszok iránt érzünk. Mert e gyűlölet nemcsak a veszély sejtelméből szívja éltető nedvét; hanem még sokkal nemesebb, sokkal magasztosabb eszméből veszi eredetét. Mi szeretjük a szabadságot Gyűlölnünk kell azt, ki a szabadságot eltiporja és kétszeresen kell gyűlölnünk azt, ki a szabadság nevében bilincsbe akar verni népeket. Ha valaha volt joga nemzetnek erkölwi erejének egész súlyával tiltakozni olyan iszo-nyatosságok ellen, melyeket az orosz hadak a török nemzet földjén elkövetnek, midőn még az ártatlan gyermekeket bölcsőjében sem kímélve, fosztnak, rabolnak, gyújtogatnak és gyilkolnak, akkor a magyar nemzetnek v«n ebe« joga. — Nem hiszem, hogy a történelem véres lapjain volna példa rá, hogy a magyar nemzet katonája ha mint ellenség jelent meg valamely nép földjén, ilyen példátlan kegyetlentégek-kel bélyegezte volna m»g lovagias nevét, melyet magának a nemzetek sorában szeplőtelenül megőrzött. Azért van neki joga szavát latba vetni s ha egyrészről a hazafias érdek vezeti út azon elhatározásában, hogy a moszkovita hita lom terjeszkedésének eleje vétessék, mert asza badságszerotő nép nem lehet barátja a szabadság legnagyobb és Európában egyedüli ellenségének, inás részről az emberiség szent érdekei azok, a melyekért Bikra szállani kötelessé gének tartja, mert a szabadság és az emberiséi! ikertestvérek. Csak szabadságszerető nép tud emberséges lenni még ellensége irányában is. Kepéssy már néhány hete, hogy Berjr úrhoz megérkezett. A nyugalmazott vértes tiszt nagyon megszerette e szende és becsületérző ifjút; azon ban valahányszor nejének előhozta K<-p«sj jó tulajdonságait: Irma mindig ellenszenvvel nyilatkozott Kepéssy személyéről. Pedig szegény Kepéssy oly csendes « visszavontán viselte magát a házi nő iránt, hogy sokszor Berg biztatá, hogy miért oly me labus, — feledje a multat és érezze magát családi körében itthon. S- Egy alkalommal Berg kérte nejét, bogy játszék Kepéssy vei zongorán négy kezest, -j-és Irma ez alkalommal mondott férjének elunta ellent Berg meg nem foghatá, miért gyűlöli Irma e szegény arezot ennyire. Irma eddig csak könnyebben tűrte Kepéssy ottlétét, mert nyáron mindig van alk» lom az unalmas és kiállhatlan társaságot k? rülni, de midőn beköszöntött a tél és midón nincs menedék a szobából és végig kell hallgatni azokat az igen untató felolvasásokat. Ismerőseink jelenleg is épen együtt vannak egy csinos kis falusi szobában. Kepéssy fennhangon olvassa: Jókai ,M»'' gyár Nábob'' czimü regényét. A házi ur teljes figyelemmel kiséré e remek müvet, de Irmát igen untatta, mert mindig keresé a szórakozást. A felolvasás épen azon jelenetnél van. midőn Fánni imakönyvébe rejt egy i r i » velet Ssentirmay gróftól, mint emléket. E jelenetnél Irma rövid bucsutisztelgő után távozott szobájába. (Vége köv.) \|ilíir l^lk« mélvéln''1 gy filöli <>s ^vüliilnií- k .-11. mert h«''l szabadság díocs, ott az emberiség »cm »t.n y észhetik. Kégi mondás az uraim és igazmondás, hogy sokszor egy szó annak idején felér két tettel _ llveti két tettnek tartom a magyar nemzet szavát ebbon az esetben. A hazafias nyilatkozásnak súlyát, mely ebben az indítványban tog-lalt!ik, még súlyosabbá teszi azon a mély «-r kolcsí «''rzüietből eredő f-lháborodá é_s iszony, ni^lvi-i kivétel nélkiil minden magyar emin-r tudomást szerezve az oroszok embertelen kegyetlenségeiről. Virágzó városok és falvak szétdúlása, nyomor és inség követik a háborút, mint árnyék a testet; de hogy. bármely népnek joga volna más nemzet földjén & védtelen üregeket, nőket és gyermekeket halomra ölni ¿g gyászra gyászt tetézni, az nem igat s hogv joga volna-ezt tenni a kereszt neveben. a mely BZtrriule is békét és megváltást jelent, az hazugság. Azért gyűlöljük .oggal és erkölcsi érzületünk teljes tudatában a moszkovitát. Azért tiltakozunk terjeszkedese ellen, mert e gyűlöletet roeg a fiatalabbak is közülünk édes anyjuk te jévid szivták be, a fiatalabbak, kik dicső emlé kú srabadságharczunk tanúi nem voltak s nem voltak tanúi annak, miképen igázza le a mosz-kovila hatalom egy, a szabadságért élethalál-barezot vivő népet. Aérc fogadjuk el ez indít-váuyt, melyben tiltakozunk a muszka hatalom terjeszkedése ésa Bulgáriában elkövetett kegyetlensé- gek ellen. IV. Toboly VJctor uré: Polgártársak ! A szólásszabadság, a nép akarat fönsége oly nagy hatalom, mely ha szi-badou nyilvánul, ha az általáuos szavazat- s j,,jr utján latba vétetik ; korszakot alkotó roér-veket ölt és habár általa nem taszittathalik is le a zsarnoki önkény a kárhozatos pokolnak ''mélységes fenekére; miudenesetre átmegy azon a purgatoriumon, melyből aztán tisztábban ke rül ki. Hogy a szólásszabadság magasztos eszméje hevíti Nagy- és Kís-Kanizsa város és a vidék itt együttlevő polgárainak keblét, azt megmutatták önök az által, hogy ma itt ily szép számmal egybegyűltek,akaratjukatsz-ba-don uy iIvánitandók saját hazájuk jövendő sorsa, török nemzet létjoga, élte szabadsága, az emberiség és a civilisatió érdekében. É megmutatták, hogy óhajtásuk, akaratjuk nem csak szabadon nyilvánult, de határozatba is ment az által, hbgy a Veszter Imre ü^vvéd ur által az elébb előadott hazafias pontokat önök egyhangúlag elfogadták. Nincs tehát moBt már egyéb hátra, mint hogy önök határozata foganatba is menjen, iMganatba és pedig minél előbb a vitéz magyarnemzetnek fegyverei, által! Es hízom is én a magyarok Istenében,, hogy ez mielőbb teljesülni íog. Mert ezt a nép ufcj akarja,vmert azjgaz-hagnak előbb-utóbb, de győzni kell és mert a „nép szava Is''en szava!" De már az Isten Bem tekintheti jó szemmel ama dolgokat, melyek « keleten az éj szaki óriás Ragadozó körmei között történnek. Lábbal tiportatik ott minden, a mi szent, nem kiméltetnek még a templomok oltárai sem, ártatlan nők, kisded csecsemők ós telhetetlen aggok esnek az éjszaki colossus vandalismusá-nak áldozatául. Vagy emlitsek-e többet ama haj meresztő tettek iszonyaiból, mint azt, hogy a nőnek méhéből szabdalták ki gyermekét! és hogy saját beleire akasztottak fel egy nőt! Megsokalta tehát ez égbekiáltó kegyetlenségeket az Isten maga is és íme! hitelt érdemlő tudósítások érkeznek pár nap óta arról, hogy a török hadak fényes győzelmüket vívtak ki a muszka hordákon és a plevnai ütközet 8 pár vesztett csata után most már mint eszeveszett vadak futnak az orosz hadak szerteszét! De polgártársaim ! bár sajnos, hanem nincs ezen rettentő kegyetlenségek enyhítésére kezeink között jelenleg más mód, mint az, ha a csatákban vérzők és a kegyetlenségek miatt szenvedők sebein enyhítünk az által, hogy azokat tehetségünk szerint segélyezzük, azt a nemzetet, amely 1849-ben szabadságharczunk lev«-retése után minket testvérileg fogadott! És ez azon tárgy, melyért tulajdonképen e szószékre léptem ; értem török testvéreinknek tehetségünkhez képesti segélyezését, melyhez lelkesítő példával járt elő e vidék egyik derék honpolgára, Horvát Mór királyi kamarás ur, ki ötven forintot küldött a bizottsághoz. Polgártársak ! e nemes példa hatása alatt indítványozom: .mondja ki a népgyűlés jegyzőkönyvileg, bogy a török sebesültek segélyezését teljes erélylyel előmordi''flni fogja az által, hogy e czélra azonnal gyűjtéseket rendez." Helyi hírek. — A népgyűlés aug. 5 én délután a pl<-l,4nia templom terén ezrekre menő nagy közönség jelenlétében élénk lelkesedés mellett megtartatott. Elnök Kpeijeösy Sándor; Ve»z-ter Imre, Iloffmann Mór ée Tuboly Vidor szónokok tartottak időszerű beszédeket, melyeknek egyes pontjai számtalanszor zajos éljen-zéssel fogadtattak. A népgyűlésen vidékül szinte számosan jelentek meg, Horváth Mór kamarás Zula-szent-Mihályról 50 forintot küldött is lielus József polgármester úrhoz a bi-zot''sá«; által a török sebesültek javára eszköz-lendő gyűjtéshez. A népgyűlésen tartott beszédeket fenntebb egész terjedelmében közöljük. — A török sebesültek részére ujabb>»n a nem''esszivü Lcndvay Józsefné úrnő küldött hozzánk i kilo tépést, várunk még hozzá, mielőtt a bpesti főconsu la tushoz elküldenők. — Tárgyalóterem. A nagy-kanizsai kir.. bünfeiiyitő törvényszéken 1877. évi augusztus hóban a következő bünperek vétetnek intézkedés alá: Augusztus (J-én. 1. Öostarics Márton és társai közcsendháboritók ügyében kir. táblai itélet kihirdetése. — 2. Varga János és társa bírói zártöréssel elkövetett sikkasztási ügyében — ugyanaz. — 3. llranyecz Iváu és társai nyilvános erőszakoskodók ügyébe.» véjjtárpyalás. — 4. Gutmann Jóxsef bírói zártöréssel párosult sikkasztási ügyében legfőbb itélőszéki itélet kihirdetése. — Augusztus lU-éu. 1. Hansikovics Borbála jövedéki kibágó büuügyébeu első bírósági itélet kihirdetése. — 2. Ozv. Xovák István né jogtalan elsajátítási ügyében végtárgyalás. — Augusztus 1G án. 1. Kóth Markusné közhatósági közegek bántalmazása iránti bűuügyében végtárgyalás. — 2. Már kár László súlyos testisértési ügyében végtárgyalás. — 3. Kozma Sándor és neje bírói zártörők ügyében végtárgyslás. — 4. Meleg János és társa tolvajlási ügyében végtárgyalás. — Augusztus 17 en. 1. Sule Jó zsef és társai rablási kísérlet és gyilkossági ügyében kir. táblai itélet kihird* t<-se. — 2. ílezga József és társai tolvajok ügyében ugyanaz. — 3. Göllei György ujonezszökevény ügyében végtárgyalás. — 4. Siket v. Kánya József betöréses tolvaj elleni ügyben végtárgyalás. — Kiadta: Zalay Lajos. — Az Ottoman császári lűconsulatus tói következő levelet kaptunk: 4. 5. sz. Budapest, aug. 4 én 1877. A császári ottoman főconsulatus Budapesten 56 frt 51 kr. és 3''/2 kilo lépésnek vételét elismeri, melyet t. Bátorfi Lajos ur a .Zalai Közlöny" szerkesztője a császári ottoman hadserej» sebesültei számára szi-vea volt átadni é-« saját kormánya nevében köszönetét fejezi ki az adományozóknak ezen nagylelkű ajándékokért. 11 a 1 i l mk. fó-consul. — Dalárdánk aug. 4-qp este az .Arany Szarvas" fogadó dísztermében párto-lótagjai szápi-.ira díjmentes dalestéit rendezett, mely egyike a legsikerültebbeknek volt. A diszterem zsúfolva megtelt s előadás után a másik teremben a szép női koszorú egyes virágait táikczra penderité a mulatni szerető fiatalság. az előadott darabok czimei: .Borús az ég" K''egertől, — .A dalnok fel köszön tése* Abttól, „Der Freiwillíge® (ismételtetett,) „Bor-galopp" Kumzetől, nSoló négyes* és .Egyveleg" (ismételtetett;) melynél az a megjegyzésünk van, hogy azt nem Zsaskovszky, de Be-recz Imre ismert zenetanárunk állította össze. — Konstantinápolyból czáfolatot vettünk arra nézve, hogy a városunkban is időzött töriik küldöttség egyik tsgja a kanizsai hölgykoszorú egy''k virágát nőül veszi, ily xjáplatot több budapesti hölgynek is tett, de mint Kóváry irótársunk irja, (igen érdekes levelét''jövő számunk hozza is) épen most házasaik ott s nem itt. — Hálás A rpád, a keszthelyi fels. gazd. tanintézet érdemes igazgatóját bizta meg a m. kir. földmívelés-, ipar és kereskedelemügyi míaíster, hogy öt a nagy-kanizsai gabona- és borvásáron képviselje. — Csínon kis ház épült a Széchenyi-téren, mely .mérlegház" nak mondatik. — Gyászhír, Oroszváry Luizaés Gyula mélyen szomorodott szívvel jelentik, forrón s eretutt anyjuknak, a legjobb édes anyának özv. Oroszváry Lászlóné, szül. nenn,snépi Diénes Teréziának, élete 55-ik évében tüdó-gyuladás következtében, f.é. augusztus hó Sán reggeli 3 órakor tortént gyászos kimultát. A boldogult hült teteme i. hó t''-én délután 5 órakor fog a hely beli közös sírkertbe az ev. ref. szertartás szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő isteni tisztelet a galamboki ref. templomban vaiárnap, f. hó 12-én fog megtartatni. N.-Kanizsa, 1877. aug. 8-án. Béke hamvaira! — Crményi József ur ő méltóságának szép napot rendeztek julius 28 án Keszthelyen, melyet hosszú évekig kedves emlékezetében fog megtartani. A főispán ur ugyanis Keszthelyt meglátogatva, a város ünnepi színben fogadta. Mihelyt utjának híre Keszthelyig eljutott, ott azonnal összeült a városi tanács, hogy az ünne pies fogadásra az előkészületeket megbeszélje. S amint Urményi főispán ur 28 án, déltájban megérkezett, a vendégek és fogatok hosszú sora fogadta. Az indóháznál a járásbíróság, a városi tanács és számos előkelő keszthelyi polgár várta, kiknek élén Király szolgabíró üdvözölte rövid, meleg beszéddel, melyre a főispán meghatva felelt. Ezután a bemutatások következtek, majd megindult a fogatok hosszú sora. A főispán a Festetich-kas''élyba szállt, hol délután volt a különböző küldöttségek tisztelgése s egyéb ünnepélyességek. — jDr. Entz Jberencz halála követ-kéziében annak promontori szőleje szabad kéz bői eladó. Áll e szőlőbirtok 10 fertály szőlő ból (800 Q ölével) és nemea fajokkal beülte-tett gyümölcskertből. Van rajta egy nagyobb lakház, ebben egy terem, egy szoba, konyha, szép présház, alatta igen szép pincze mintegy 8000 akóra. Továbbá mellette egy másik kisebb ház két szobával, két konykával s bő vizű kúttal. Bővebb felvilágosítást kaphatni a köztelken (üllői-ut 12. sz.) II. emeleti 13. sz. alatt. — Csáktornyáról értesítenek bennünket, hogy a jótékony érzete miatt köztisz teletben állt ottani kir. pénzügyőri biztos neje Bnyer Fcrencznét nagy részvét mellett kisér ték örök nyugalomra aug. 5 én délután. Béke hamvain! — Szabó Imre szombathelyi megyés püspök ur Hévvizról haza utazott. — Gróf Szápáry Géza fiumei kor mányzó ur ő excellentiája, Zalamegye feled-hetlcn főispánja muraszombati uradalmában tölti a nyarat, hol édes atyja gróf Szápáry Antal Parisból szinte hosszabb időro mcglá-togatá. — A balaton füredi „Anuabáh fénye sen sikerült, bár nem volt oly népes, mint más kor szokott lenni. Kél zenekar játszott, Vörös Jancsi-é Győrből és a székesfehérvári szintár-sulat-é. — A tapolczai polgárság aug. 12-én a török sebesültek javára tánczvígalmat tart az úgynevezett püspöki erdőben. • — liöcíd hírek. József fűherczeg haza- O érkezett. — A „Daily Telegraf" czimű angol lap naponként 242. 215 példányban jelenik meg. — A „Ruskij Mir" a bpesti népgyűlést liliputiak határozatának irja. — Décsy Mór az első magyar, ki a Montblankot olaszországi oldalról jul. 30-án megmászta. — Uchatius tábornok a napokban ülte 50 éves katonai jubileumát. — A polgári házasság Chinában is kezd hóditgatni. — A .Magyar Compasz* 5-dik évfolyama m^gjek-nt. — A .Vasárnapi Újság" Klapka arczképét közié. — Kaderczky tábornagy unokája s családjának utolsó tagja Szalabéri Horváth Irma Csőn elhunyt. — 11.-M.-Vásárhelyen a villám egyszerre 5 embert ütött agyon a mezőn. — Klapka Szegeden lelkesedve fogadtatott. — Steinmetz tábornok meghalt. — Emlegetik, hogy Ozmán pasa nem más, ifaínt Bazaine.— Gurko tbnokot Trencsén-meg a Szepesség is szülöttjének vallja. — Wasa berezeg meghalt. — Háborns hírek. (Aug. 5.) A svéd kormány fegyverkezést rendelt. — Küsztend-zsét a törökök i>ombázzák. — A Tundzsavölgy meg van tisztítva a kozákoktól. — Gorcsa-koff visszavonulását hirlelik. — A bolgárlázadás terjed. — Ázsiában az oroszok támadó-lag léptek fel ismét. — Abdul Kerim, Redif és Hamdi pasák haditörvényszék elé állittatva, foglyok. — (Aug. 6.) Hadseregünk mozgósításának idejét közvetlenül Szerbia mozgósításának idejére teszik. — Razgradnál Mehe-med Ali ujabban győzött. — Moskvában a czár ellen nagy összeesküvést fedeztek fel. — Plevnából másfél ezer foglyot szállítottak Konstantinápoly ba. — Mukhtár pasa táborában ragály ütött ki. - (Aug. 7.) A fellázított bolgár községek sorra kijelentik hódolatukat a porta iránt. — A dobrudzsai orosz sereg visz-szavonulási útját elvágják a törökök. — Me-hemed Ali egyesült Ozmánnál. — Roppant zsákmányokat ejtenek a törökök az oroszoktól. — Despotovics seregét leverték a törökök, 300-ad magával Dalmátiába futott, hol lefegy-vereztetett. — Tirnovánál 15 ezer embert vesztettek az oroszok. Ha így megy, a háború mielőbb befejeztetik. Adja Isten! Levelezés. Keszthely, aug. hó 1877. Engedje meg t. szerkesztő ur, hogy amaz érdekes hangversenyről, melyet becses lapjában már előre is jelezni bátor valék, néhány szóval megemlékezni szerencsés lehessek. A már előre is jelzett hangversenyt Biba Eugénia k. a. a berlini kir. udvari operaház egyik elsőrendű énekesnője Keszthelyen az .A mázon" czimű szálloda nagytermében folyó hó 3-án tartá meg. Óhajtva várták közönségünk ama napot, melyen a hangverseny megtartandva le-end, hogy láthassa és hallhassa énekelni azon hölgyet, ki szép tehetsége s szellemdús képzettsége által a magyar névnek külföldön egy ujabb dicsőséget szerzett s kiről a berlini összes sajtó már első fellépése alkalmával is oly elismerőleg nyilatkozott. Eljött végre az oly óhajtva várt nap, bekövetkezett azon estély, melyen ama magyar művésznőt, ki külföldön aratta dicsőségének és művészies énekének első babérait, láthatni és hallhatni szerencsések leheténk. A müsoroz».t elég válogntott és dúsan volt összeállítva. Biba Eugénia k. a., — kit a terembeléptével a közönség taps vihar s hosszan tartó „éljen" felkiáltásokkal fogadva, több virágcsokor é* koszorúval lepett meg, melyek egyikén egy kék bársony emlékalbura volt s melyben egy, a művésznő nevét rejtő alkalmi költemény vala olvasható, — először a „Stradella" czimű dalműből énekelt egy áriát, azután többdalt „Tau-ber"-től; köztük egy gyönyörű madárdalt; ezt követte több magyar s mondhatni művésziesen énekelt népdal s befejezésül .L''estasi" czimű olasz szövegű keringő. Az itt felsorolt s művészies kivitelű darabok, melyek mindegyikéből a hangversenyző magas képzettsége, gyönyörű s kitűnően iskolázott hangjáról győződhettünk meg, a közön ségre meglepő hatást gyakoroltak s az előadott énekek mindegyike viharos ó»í szűnni nem akaró .éljenzés"-sel ujráztatott meg. Az előleges hirdetésből ítélve, sokat várt mindenki az ezen estélyen magát bemutató hangversenyzótői; de mindezen várakozást jóval túlszárnyalta amaz elismerés, melyben közönségünk — köszönet neki az oly szép számban történt megjelenéseért — az előtte eddig egészen ismeretlen hangversenyzőt részesité. A mai előadásból ítélve, épen nem csu-dálkozunk azon, hogy a „Berliner Fremden blatt" f. é. junius hó 5-én megjelent 127-ikszá-'' ma e következőket irja B E. kisaszszonyról: „F r 1. Biba, die reizende kleine M agyarin, die gestern zum er-stenmale in ihrem Leben die Bühne betrat und zwar am kgl. Hof-Opernhause hier selbt, hat so ungemein gefallen, dass Sie sofortfürdieDauer 3 Jahres engagírt wurde. DíeseKünst-lerin wird bald der Liebling der Berliner werden. A közreműködő urak előadásai is köztet szést nyertek, de különösen kitűnt ezek közül Kiss Sándor ur, csákányi földbirtokos kitűnően sikerült zongora és hegedű játéka. A hangversenyt kedélyes táncz követé, melyben a művésznő és városunk szépei közöl is sol^an részt vettek. A táncz reggeli 4 órakor ért yéget s ezzel az oly szépen sikerült estély is befejeztetett. BAKA. Üzleti szemle. Kelt Nagy - Kanizsán, lö77. aug. 6. d. e. II órakor. I dójára«: Éjjeli osőzéa után ismét borua, csoro álló. '' ütleti forgalom. — Főpiaczi hírek egy-arant hátráló irányt jeleinek Laza és »ozs felSl, mely k«t wikkben teljes »tagnatio állott be. — A kínálat messse tulhxladia a vételkedvet. Csupán árpa Örvend kelend5ségnek és ára jóval felkorbácsoltad a sxabályoa niveau-nál _ és tarthatóságába kevés bizalmat helyezhetünk. • Kukoricás ó - kéglitekben már kevéssé van képviselve — holott m jövő aratásban már felhagya-tik minden rcménynyel. Zab eddig még élettelen üzletü. Megrendelések gyengén v&nnak szőnyegen. Ropcze keresettebb — és egyformán kedvelt czikk. Mai jegyzéseink 100 kg. szerint: Bua minőségéhez képest 9.—11.20 kr Rom « , 7.— 8.10 Knkoricza á , „ 7.70— 7.90 , ArP » , 6.80— 8.— , . „ 6 25- ^P«« » - 15-15.50 „ Ifj. 8. 8. Szerkesztői üzenet. 2124. „Ki hova vonzódik" gyenge vers. 2425. R. E. 8. Köszönettel vettük. 2426. B. A. Sümegh. A másodpéldányokat egyszerre kfildöm meg hazaérkeztekor. 2427. K. B. KonsUntinipoly. A Upokat küldöm, minél többször irj, nagy örömmel fogadjuk. A Bosporus partján üdvözlünk Zalából. 2428. R. L. Korytnicza. Talán már elhagyád a fürdőt ? " 2429. K. P. Budapest. Köszönettel vettem, mielőbb magánlevelet irok. 2430. H. Egészen rosz verset csak a nyilttúr ben közölhetünk, azért pedig fizetni kell a kiadónak 2431. »Van nekem ..." érje be vele. 2432. „Szalmatüx volt a Bzerolme" örvendjen ! a világgal ninc$ szükség tudatai. 2433. .A barmok" No, ilyen czimet egy novellánál használni, mégis csak sok. Különben nem a legroszabb irály gyakorlat. 2434. Több kézird felett közolebb határozunk Érték és váltéf»ty» augusztus 7. o7. metaliques 62.70; 5% nems. ^ölesön 66.70; 1860-ki álladalmrkölcsön 74.75; bank- réezv. 112.50; hitelintézeti részvények 825._; London 165.— ; magyar földtehermentéei köt vény 122.90; temesvári földtehermentéei kötvény 74.25 ; soproni földtehermentéei kötvény 74.— ; horvát-slavon földtehermentési kötvény 73.75; ezüst 107.50; cs. kir. arany 5.86 ; Napoleond''or 9.22—; arany jár____ ; márka 60.30. ¿''eielós srerkesztó : Bátsri LajSS. EJ Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 S -♦) kaphatók : r i— FERÉNCZ JÓZSEF KESERŰVÍZFORRÁS Önmentő ! oi^iimwi Van szcreins,;in a <''• kiizőnségrt értesíteni, niiszr k s n--k k .1. in rint í. évi július Mól lakásomat Városház-utrza Reichn:- \a''"mÍ .k''^^ou^nv; i: n.''.u "¡»-aic kMij.Xn.'' ''í,á.,!i.M; j f0ld-féle S-ik házszám a la helyeztem, li-.l is mhidenmni.ii mint ¡«.gk-iiom I.. leghatásosabb keserűvíz. i kárpitos mnnkákat s javításokat a lofjjutrinyosabh ár me\|. mely hatás előidézésére az egyé»» keserű vizeknél szokásos ; lcU eivAISalok, egy úttal halas M><zf»ne<.nnot fejezem ki a/. adagoknak csak felét Igényli. eddig bennem helyezett becses bizalomért s tisztelettel fel- N agy báni lerakat: Rouenberg Jánosé W e 1 i « c h \| j.ércm a n £ közönséget jövőre is llogy tömeges megfen Józsefnél Nagy-Kanizsán k.phat* továbbá ! deléseivel szerencséltessen. túrbansfü.zerkereskodésben s a forrásigazgatosagnal »pesten. Kardos Sándor Magjelent é* minden hozni kőnyvkereMketUhtiteti kapható .-I>r. Kriegler Mór. „Öwaefltó" vénymintákkal mindkét nembeli betegek számára, ára 0«) kr. I)r. Kriegler Mór. „Az elveszett Idegerősek vlss7apotlasa- vénymintákkal orvosok és lietegek számára, ára !M> kr. Mindkét füzet cg)" kötetben dis/.es kiállításban 1 frt. fio kr. Szegélyből lesz gazdag, jó számvetéssel, gyors és biztos segítő minden adás- és Tevésnél. Ára kötve o diszcsen kiállított zsebkönyvnek ÍX) kr. Uagara in Spiegel deatseber Dichtasg. Míipy .irorszag a német költészet tükrében, diszes kiállitásban fiizve 1 Irt. s<) kr, elegáns diszkötésben aranyozva 2 frt. rto kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boríték színes kerettel G0 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Feltűnő olcsóságu monogram m-levélpapirok korit éfe&al. 20 levélpapír 20botiték és tokkal 30 kr., színes monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, színes és gyászkeretü ion példány diszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. ■I u » n u i u v i -----------'' ■ _ # - tárban s fü^erkereskedésben s a forrásigazgatoságlial Bpes Pályázati hirdetmény. A német-szt.-miklósi (Zalamegye) r. kath. községi is-kolatanitói állomás lemondás folytán üresedésbe jővén, arra pályázati határnapul 1877-ik évi september 1. N.-Szt-Miklósra az iskolaházhoz kitüzetik. Tanítói nyelv magyar, de német olvasás és írás is tanítandó. Javadalmak: 1-ör. 2 szobából, konyha, éléstár és pincééből álló szabad lakás, 1 hold bcltelckkel. 2 or. 200 frt készpénz a községi pénztárból 2<>() frt. 3-or. 20 pozsonyi mérő rozs.....6t) w 4-er. 5 akókoleda-bor, melyeta tanító szed be 25 „ 6 ör 5 öl tűzifa (kendény) haza állítva . .40, 6-or. 3 hold szántóföld és 1 hold rét haszon élvezete, melyet a község szánt s a nyerendő gab-na- és szénatermést a község haza állítja s a trágyát kihordja......, .... 50 „ 7-er. 8 drb. marha legeltetési jog a közös legelőn.............20 , 8 or. Stolajövedelem minden halott után 30 kr. Fel kéretnek a pályázni kívánók, miszerint képességű ket és eddigi működésüket igazoló okmányaikat alulirthoz 1877. augustus 28 ig beküidjék. Kelt Némct-Szt.-Miklóson, (u. p. Kis-Kani/.sa) 1877. évi juliu.s hó 30-án. Sindlperger János, (428 2-3) iskolaszéki elnök. (414 3- 5 kárpitos Nagy-Kanizsán. M OLL SEIDLITZ-POKA. y Sorsjegy ügynökök!! f-RJ régibb, jó hirnek örvendő bankház által mindazon helységek számára a hol az még nincs.'' vagyis nem eléggé képvisel ve van, nagyon kedvező feltételek mellett! "zerény és bizalomra méltó egyé-i nek mint ügynökök telvótetn-k.'' áltmhitel-sor«j egyek (m e 1 y e k; mindegyikének nyernie kell,) valamint havi részletfizetés melletti állampapírok elárusítana végett. — Az QgynSkség íizése rsak-némi szorgalom mellett is nagyon jövedelmező. — Magyar vagy német nyelvű ajánlatok, a jelenlegi állás ponto bejelentésével Kramer B bankházánoz Prágába intézen-dők. (429 1—2) XXXXXXX xxxxtxx Férfiaknak. Mindenkinek clkeiiilíietlf itül szükséges a saját minőségében j egyedüli könyv: „Az önsegély," ez oktatást ád a nemi viszonyok- ! ban, ifjúsági hünők. tehetetlenség, női betegségekben ktb. a ragályok ell elli biztos óvszerrel, a férfi és nőj nemzőrészek rajzaival sü>. 1 frt beküldése mellett kapható : Dr Ernst L-nél Pesten, két a«-nteza 24. (4().r> 9—50) txxxxxxxtxxxxx T. cz. l''OPP J, G. cs. k. udvari fogorvos nriwik llérsben, Stndt, liosuergasMV Air. 2. Anatherin szájvizét megvizsgáltam és ajánlásra méltónak találtam. Oppolzer tanár, érdem, rector masnit, acs k. bécsi kóroda tanára, (294 II. 4— (5) szász kir. udvari tanácsos a''b. Kaphatók: Vagy-Kanizsán : Piager liéla gyógyszerész árnál, Kosenherg, és F"«.«-lhofliT József fllszerkereskodésíikhon. — Pápán: Tschepen .1.« és Bermüllrr J.-inl. — Keszthelyen: Pfisz-terer gyógyszerész. — Zala-Kgerszegen : Isóó K. •''gy.t«:rész. — Kapronrrán: Werli gyógyszerész. — Varaadon : ilalter gyógysx. — Sümegen ; Dorner Kajet.— Szombathelyen; Fillirh Keronr éB Ki:<l<>\|f gyógyszi-r. —!I?«tárőrvidéki Sz.-Oyörgyőn; Kibn- M. C. — Veszprémben : Tnsr.kan és Társa, <«nthar"l Tiva<\|:ir én fiainál, o;»y Forenrzi gyógyszerész. — Sr.éke»fehérván»tt : Braun .1., Bro znixim, és Ilieballa gyógyaz. — l.ovm>lleiéiiyb<iii: llm-.ier gyógysx. — K.iloi-sán • Horváth K. gyógyczeré»z.— Pakson : Flórián .1 gyógyszerész. Körmenden: Horváth .1. Somzeurend gyógy «seréi«. — Kaposvárott : Kohn J. Schrőder cs Darás gyógys» — ftsegxzárd : Brahsay gyógy«. — Bonyhádon: Kramoliu J. — Baján: Mi-rhitacli St, Herxfeld fiai, és Hoszek gyógy». — Pécsett : Znolnay W. és K., Záeh, Kun, Kovács, és SipScx gyógys-/.. — Kárádoii: Zadahánnzky gyógyaz. Marexalihan: Kiss gyógysv.. — Tolna : Kichtel S. gyógysz. — Dunaföldvárott: Lakács gyógysx. — SSxont-Oyörgy«-,» : N">thig. — Alsó-Lendván : Kiss gyóp^i ««. Rohon-rxosj ; Simon gyógysxcrés* uraknál. P,<íik nÍrkor vilódi ha ,nind,M1 ,lohox «ímI»pj.i° * «»4 aiVIV#I »rtlOUI, és az én «okszorositott czegem vau lenyom va. Büntető birósági ítéletek ismételten constatálták czégem és véd iegvem megh1 r:''littatá^át; azért óva intem a közo_nséget az ilyen hamisítványok vái" 1 sa c!!e:t, minthogy azok csak ámitá3ra vaunak számítva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. Valódi minőségben a x-szel jelölt rzégeknél. A legmegbízhatóbb önsegélyző szere ? sr.miveil.''i «uitieriségiirk linden belső és külső gynladá^nál, a legtöhli lt.-t<-J?HÍg ellen, iiiiu-•lennnmfí sebülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sel-k, rák fekélyek, üszök, sxemgynladás, mindennemfí bénulás és sénilés sth. sil> ellen. í vegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Valóili •Ilin"'' </b-o a "f-tel jelölt czégek •»••!. nORSCH U K roh ii Kren -HALMAJ-ZSIROLAJ. Krohn M. és társától IJergenben (Norvégiában.) Fr.eu l:.ilmá< /. r« m ...........ni. n keioskedelembe.i e\|Őfnr •III)•• kö».".tt nx « gy «l«i i. .....Jy »rvn>i « xél>>kr « h-tvr. álható Ara í üvegnek használati utasitássai együtt I frt. o é. Valódi mini a -gal jelölt i<él K.iktárak: N. - K a n i * s a (x) Práger Béla yógy íxf) Ko^euherg Jóxs (x) F''-sselbofer .lóxs (x) K«>seufeld. Haris (xi Dorner S. Csák t or n y a (x''j (Jönrx L. v gyógy. K a r á d Berii:it/.ky A. gyógy. K a p <« * vár ixf) Kohn J. ix) hröder Sándor gyógy. Kaprourr. a ;xf) Werli M gyógy. !vős>:eg (x) Csacsiuovics Ist. gyógy. Kiitt.»l Ist gyógy Keszthely (x) Schlrifer A. {x) Wünseh K ö r in e u d (xf> líátz l .u Szombathely (x) Pillieh Fer-nrx gyógy. S ti p r o n (xi Mes"y ii''l gyógy, (x) Molnár L. gyógy. Ve rőexe ^x) Ué«rs J K ^y..gy, B á n o k - S z. - (■ yö r g y i[x) Kibic gyógy. Z á g r á h (x .Mitlbach S gyó/y (x) lrg.t!inab''tx gyógy ) Hegedű* Oy. gyógy, (x) Perklet Ján. gyójry. Szalonak ( x) Schvvarz Gusztáv gyógyszertárában. egyenes-u Florenczhől hozatott, véitiv/.iitó b;itása miatt általában ismert. 1 üveg \ frt. — 1 ládárska 1 • (iv-j«gd 1U fr''n ik postaatalvár.yny.i! való beküldése melleit, i. rmeutve küldetik -"/.ét MOLL A. es. k. udvari szállító, Béc, (2tH :;:» -;»2) Tuchlauben 9. Német-kereszturi savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Német- Keresztúr- Sopron. A legtisztább vasnélkftli alos savanyn viz, vegyelemezte Dr. Freseiiius R. tanár és udvari tanácsos Wlesbadenhen. A legüdítőbb, legízletesebb ásványos ital, minden egyéb ásványvíznél nagyobb gyógyhalá-.al hir, k.»i.l! mellbajokbaii és minden Ukbártyabántalmakhan. Szállítás* csak jil dngassolt 0 vegekben eszközöltetik Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. !. Johaimisgasse 12. > Főraktár Sopronban. + (307 13 ^20) Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak Sopronból szállitva csomagolással eifyfltt: ) :i; 1 láda 2Í> egész litere« fiveeeel 1 . tíf. fél • 6 frt fW) kr o é 1 . !Vl . xmmxxxxxxxtxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, trvégyit gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett miud-nneu»ü titkos betegségeket »/- oii Tor tűzésnek minden következményeit, úgymint: magömléseket, az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt) : 2) hugycsöfolyásókat (még oly idülteket is,) a nemzörészek bujakóros fekélyeit é másodrendű bajakórt minden alakjaiban éa elcaufitáaaiban ; 3) hiigyesószüküléseket; 4) friaa és idült nyák folyásokat nóknél, az úgynevezett fehérfolyást, és az onnan eredő magrtalanságrot; Ő) bőrkiütéseket; (4(>9 G—6«») (ií a húgyhólyag betegségeit én mindennemű vizelési nehézségeket. Rendel naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig és eatve 7 órától S ig. Lakik : Pesten, belváros. Kigyó-utcza 2-ík szám, a Kígyó- és Városház-utcza sarkán. (Hoitenbíller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépc>ón. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megküldetnek. H íf # * X- S ajdíts -Tozsef kiadó-, lap- ós :!y''»-uaAru;ai.i.>;i''>. •■ssajr.. hvowmn. N;urv-a antzsán. NAGY-KANIZSA, 1877. augustus 12-én. •iHtstisí ár n 8 fn. I Tizenhatodik évfolyam. f FgeSZ t''VTe . fél orré . . 4 , , uegjrd ¿rre . 2 . ^y sz/im 10 Ácr Hlrdetetek 6 hasábon petitjrirhan 7. m»»oásior 6 i minden további »őrért > kr NTILTTÉRHKN foronkiot 10 kr^rt vé- tétnek fel. Kincstári illeték minden egye hirdetésért külön f 30 kr. fizetendő. j —,—— "•ma KÖZLÖNY TT7. előbb : - S O M O G- ÖZLON ----táS lap •teliemi részét illetC közlemények a szerkesztőhöz, aiiyug-i réezét illető közlemények pedig a kiadóboi, bérmentve intézendök : NAGY KANIZSA Wlasslesbár B>?rmf»n:ellnn Iwveiek . csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok viuu nem küldetnek. r SS- -KanizwtTkros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi g iparbank^, a „n.-kanizsai takarékpénztár. a „zalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kaniisal kisded- neteló egyesület«, a »soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külTálasztmánya« s több megyei és Tárosi egyesület hivatalos értesltóje. Heteiiklut kétszer, Vasárnap- s csütörtökön megjeleiiő vegyes tartalma lap. • Álpróféták. (Hatodik • atolso közlemény.; Látni való, hogy a rendőrség sokban és alaptalanul támadtatik meg és legtöbb esetben az okok kivüJe esnek. Jobb és kedvezőbb rendőri fejlődés csak akként lehetséges, ha : törekedni fogunk a rendőrhatóság támogatására egyénileg és sociális nton, ha társadalmi vagy tiszti állásainkból nem csinálunk praerogativát arra, hogy a rendőrség tűrni legyen kénytelen, ha azok, kiknek kezében a vagyon és tekintély van, módot nyújtanak a pezsgő vérű ifjúságnak arra, hogy élveit a családi összejövetelekben találja, nem pedig a nyilvános helyeken, melyek soha sem csitító, vagy mérséklő, de mindig kirúgó hatással birnak; hány magasrangués vagyonos egyénünk van és egy-egy elvétett népnapot ki véve (az is szük körben) van-e alkalma, ifjúságunknak társaságokban megjelenni ? fájdalom, nincs! ha a rendészet egyes ágazataira po-sitiv szabályok hiányában alkalmas helyhatósági statutumok alkottatnak, ha a rendőri legénység díjazása olyan lesz, hogy lehetővé tegye, miként a rendőri legény foglalkozása profes«uóés kedv legyen : adassék kellő fizetés, biztosittassék kellő oyugdij, özvegyi és árva kegydij, hason módon a vezetők is anyagi előnyben részeltessenek és lehetőleg mellőztessék a választási rendszer, ha a járási rendőrség a helyi rendőrséggel szoros és egyöntetű kapcsolatba ho- zatik. Nem maradhat e kérdésnél figyelmen kívül Kis-Kanizsa helyzete és jelentősége a rendőri viszonyokkal szemben. Mig ez nem olvad a nagy-kanizsai rendőrség alá, ez nem működhetik eredménynyel, mert a rendőri nyomozás már egy kőhajításnyira elakad. Kis-Kanizsa csak ünnepnapi hivata-loskodásai és 2 hajdújával, kik inkább adó és köztartozások behajtói, nem pedig rendőri közegek — mindenkor a csavargók menhelye lesz, kik ott ideig-óráig, de mindenesetre addig, mig az üldözés, vagy nyomozás elől menekülnek, bizton markukba nevetnek a nagy-kanizsai rendőrség felett, mindaddig, mig a rendőrség keze oda is ép oly erővel nem nyúlhat, mint itt. mindaddig mondom a vagyon és egészség Nagy-Kanizsán egyaránt veszélyeztetve van, mely ellen a rendőrség itt hasztalan erőlködik. A községi törvény uj novellája lehetővé teszi a két város egyesítését a felsőbb hatóság által a lakósok akarata ellen is, mert a közérdek parancsolja; tétessenek tehát lépések a kormánynál Nagy- és Kis-Kanizsa egyesítésének hata-lomszóvali decretálására és nem csak anyagi- és szellemileg tétetik üdvös lépés, de rendőrileg is! * * Voltak bizonyos kérdésekben alapos panaszok a rendőrség ellen, de ottajavitási munkák a hatóság által megkezdettek és lassankint eredményt is mutatnak majd fel és ha vannak most. panaszaink, békével kell türnünk okaik miatt és hangyaszorgalommal dolgozni azon, hogy a javítási módok, mint kijeleltem, létesíttessenek és akkor hiszem, hogy a keserű szemrehányások önként elmaradnak, különben azonban örökké fenn-állani fognak, bármint lármázzunk is. __N. Keleti levelek. ii. Konstantinápoly, aug. 1. 1877. Kedves barátom! Megígértem Syrából küldött levelemben, hogy a „Zalai Közlöny "-t az itt történő érdekesebb dolgokról időnkint értesíteni fogom. — Most beváltom igéretemet. Eiössör is az itten szárnyaló hareztéri hírekről akarok referálni: — Drinápolyban a tö rökök nagyszáma csapatokat összpontosítanak • naponkint tanuja vagyok, midőn egy-egy hadtest a számos trombitából és csengetyüből álló zenekarral a hareztérre vonul. Állítólag az oroszok már egy órányira állanak Drinápolytól s így minden pillanatban várjuk egy nagy döntő ütközet hírét. — Dri-nápolyból naponkint érkeznek a menekülők s a napokban szállítottak a skutarii kórházba 43 szekér sebesültet. Az oroszok kegyetlenkedéseiről rémhírek vannak elterjedve s valóban annyi bizonyos, hogy a sebesültek igen n&gy részét nők és gyermekek teszik, kiket aa éjszaki civilizátorok oly baromi módon bántalmaztak, hogy ha ide írnám, attól félnék, hogy a papiros pirul el e gyalázatosságok hallatára. ■ Vannak itt muszka foglyok és pedig számosan, kik többnyire a védmüveken dolgoznak és kikkel a törökök a legemberségesebben és szelídebben bánnak. A mi a nép hangulatát illeti, az a legnyugodtabbnak mondható, az az örökös háborgás és csendzavarás csak álom és rendszerint oly hirlaptudósitók részéről bocsáttatik világgá,kik lenn ülnek a perai serházakban s ott egymás között fecsegve intézik a török császárság sorsát, gyártanak lázadásokat, majd ismét lecsillapítják, amint azt szeszélyük magával hozza. A mi jámbor közönségünket is, mint az ide érkezett magyar lapokból meggyőződtem oly hallatlan hazugságokkal traktálják, hogy irt csak nevetik azokat az embereket, kik államok sorsát intetik el papiroson és ugy combi-nálnak, mintha kisujjukban volna a had- és államtudomány. Annyi bizonyos, hogy a török hadsereg állapota a lehető legszánandóbb, már a mi a ruházatot illeti. — Akárhány kolászit (őrnagy he-lyettes) lehet látni papucsban komandirozni, az pedig nem is jóravaló mülázim, (hadnagy) a ki nem meeitelen lábakkal parancsnokol. — Lehet itt látni tiszteket egyszerűen harisnyába vagy bocskorba, kopott arany zsinórokkal és egy határ rongy ból álló uniformisban. — Ami azonban a kitartást és bátorságot illeti, ott semmi kívánni valót sem hagynak hátra. Az itteni fegyvertárak a szó szoros értelmében tömve vannak ágyukkal. Sztambulban jelenleg oly nagy a nyomor, hogy ehez hasonlót itt évtizedek óta nem értek, a hivatalnokok és katonatisztek 14—16 holnap óta egy krnyi zsoldot sem láttak ■ akár hány főhivatalnokot és miralajt lahet itt látni, kinyeri uborkát ebédel. — A Magyarországon járt kül-döttségi tagok közül tisztelegtem Seik Szulej-man Efendinél, Mebemmad Mouklis Efenainél, Fazyl Efendynél és Baki beinél, kik mindnyájan a lehető legszívesebben fogadtak és érdememen felül megtiszteltek. — De mindezen dolgokról Nagy-Kanizsán egy felolvasást szándékozom tartani s így egyelőre a részletekbe nem bocsátkozom. A fiatalabb küldöttek, miután most aGa-lataazeralyban szünidő van, családjaik körébe távoztak s így velük eddigelé nem találkoztam. — ázemszedin, Dzsevad és Noury Réchad azonban itt vaunak és ez utóbbi épen most házasodik ; koholmány tehát azon hír, mintha városunk egyik legszebb hölgyét jegyezte volna el. — Szegény Réchad sokat szenved társaitól e dolog miatt, minthogy török előtt az ilyen hírnek csak anyagot adni is igen gyűlöletes dolog. Noury Réchad, amint Dr. Erődy Béla úrtól megtudtam, ki szintén itt volt, nem is valóságos török s atyja franczia, ki török szolgálatba lépett. — Egyébiránt ő Budapesten is számos TÁRCZA Hozzá. — Keszthely, 1877. juliua 11. — Kit üdvnek néztem, ha mély bánatom Keblemre axállva elnyomott nagyon ; Ki dalra kelté ifja lelkemet 8 miként a múzsa, ugv megihletett: Az sújt nzivembe őldökló vasat S e fájdalmamba* szám majd mpghasa«? Fogadd e könyfit, »Ötét bánatom, Fogadd leányka utolsó dalom. Panaszszó nem kél — minek? — ajkamon, Hita a csalódást megszoktuk nagyon: Csak »érzG safimnek néhány cseppje ez, ▲ mely patakká csorgva, csergedez. Facsard ki szivem végső életét, Hogy a»rba száll ion, aria rég megért 8 femeas el oda, hol oinei fájdalom, Fogadd leányka utolsó dalom. K. RUFFY PÁL. A Balaton vőlegénye. Balaton vidékének minden mondája egy-egy «zomoru eseménytől veszi eredetét, mely a népnél nemzedékről-nemzedékre átszármazik. Ily monda vagy néphit az is, hogy ki vihar elől csanakjával nádasba menekül: ar még ugyanion napon a Balaton vőlegénye les. Hogy mily "emények adtak e mondára alkalmat, nem sikerült kitudnom; de magam is közvetlen tanúja voltam egy rövid és szomorú történetkének, 111 eljre Balaton falucskáinak halásznépe bizony-D?al rá alkalmazza az emiitett mondát és babo-hitében a catastropha megoldását nem a vé letienben, vagy a dolgok természet rendjében, hanem a monda alapjának igazságában fog,''a keresni. Jalius 18-ikán egész napon át igen szeles, viharos idő volt, mely csak délután 3 óra körül csendesült le kevéssé. A Kisfaludy gőzös eltávozta után E. S. barátom meghitt, hogy vitorlás csolnakjá^ mennék át vele Alsó-Örsre, (Füredtől 1 Va mfld.) hol költői rendetlenségben álló szőlejét és borházát megakarja tekinteni. Bár az időjárás kissé aggasztó volt, mégis elfogadtam a meghívást, mert bíztam a vitorlásnak, általam már tapasztalt, erős szerkezetében. K. J. barátom, nem akarván vőlegényi minőségét a Balatonnal viszonyzatba hozni, nem vállalkozott a kirándulásra. Harmadik társunk, a hajós kapitány szívességéből F. Pista matrózfiu lón, egy csinos, 18 éves suhancz, ki ügyessége és szolgálatkészsége által a füredi vendégek jóindulatát többször kiérdemelte, a vitorlásnak kirándulásaiban pedig nélkülöshetlen kellék volt. A szél éjszakról oly élénken fujt, hogy csolnakunkat a kikötőből csakhamar a sík vízre kiröpité és a dagadó hullámok közt sebesen vivé aczél Alsó-Örs felé. Azonban a rendes légáramlattól eltérő parti azél, melyet koronként kitörő szaggatott rohamai miatt a nép .lövöldözőnek" nevez, folyton erősbödött és rövid negyedóra alatt, épen a csopaki hegynyilás átellenében oly erővel tört ki, hogy valóságos viharrá vál-tosott át E. S. barátom ügyesen kormányozott, óvatosan kerülé a szél oldalrohamait és a becsapó hullámok lökéseit, de midőn egy váratlanul kitört oldalszél a vitorlát majdnem a vixre fektetéle, többszöri fáradságos lávád után kénytelenek voltunk a part közelében egy nádasba ronulni, ott a vitorlát leszerelni és horgonyt vetni, mi a nádgyökek közt Pistának kitűnően sikerült. E biztos helyzetben E. S. barátom nevetve hozta fel a mondát, mely ma egyikünket a Balaton vőlegényének szánt, holott épen a nádas adott a viharban menedéket. . Mintegy 20 perez alatt a vihar dühöngő ereje lecsillapult, a felhők Kenese és Somogy felé szétoszoltak és mi mérsékelt éjszaki széllel útra kelve, tél óra alatt elértük Alsó-Őrsöt. Dolgainkat végezve, csakhamar visszaindultunk, de az időközben nyugotivá változott szél épen ellenirányból jővén, igen megnehezité utunkat és több lavádot voltunk kénytelenek tenni, mígnem 7 órakor a füredi öböl előtt megálltunk. A aze szélyes légáramlat, mint esténként rendesen történni szokott, teljes szélcsenddé változván át, eveznünk kellett és ugy kötöttünk ki a« uszoda és Kisfaludy gőzös közt levő horgonynál. Barátommal egy kisebb csolnakon partra szállva, Pista visszaevesett a vitorlásra, nogy a köteleket, horgonylánczot stb. rendbeszedje. Alig negyedóra múlva, a parti sétányon zene mellett fel s alá hullámzó közönség közt egy kétségbeesett kiáltás hallatszott: ,a Pista visbeesett, már el is merült" és a szerencsétlen apa őrült sebességgel rohant fel a Kisfaludy gőzösre, ott a mentő csolnakot matróztársaival vizre bocsájtá és szívszaggató jajgatás közt evezett a vitorlás felé, melynek sárkányáról fia lebukott. Ugyanazon pillanatban az uszodából a I két úszómester, egyik ladikon, másik úszva, a szerencsétlenség színhelyén termettek és rövid, de öröklétnek tetsző keresés után szegény Pistát a vitorlás feneke alól kiemelték. Négy vagy öt pereset töltve a víz alatt, arcza össsekékült, érverése elállt és bár a gyorsan alkalmazott orvosi segély néhány pillanatra életre is hozta, pár órai szenvedés után meghalt. így lett szegény Pista a .Balaton vőlegénye." Atyja a balesetet előre megérezte. Szokása ellenére egész napon át levert, hallgatag volt; ha megszólították, nem értette és dolgozni nem volt képes. Midőn 6—7 óra közt vitorlásunkat s hajó fedélzetéről megpillantá, aggódva mondá a kormányosnak : »nézd Gelencsér a vitorlást, most nyugoti ellenszelet kapott, még ma baja akad a Pistának, meglásd, nekünk kell értök mennünk a nagy hajóval!" Szegény apa sejtelme valósult és fájdalma annál kínzóbb, mert elmulasztá matrózfiát úszni taníttatni. A temetés előtt néhány órával egy 16 éves füredi leányka — talán Pista kedvess — megmérgezte magát: de a gyors segély megmentette. -- Egy árva. — Beszély. — B.....I. . . »-tői. (Folyt, és vége.) Midőn egyedül érezte magát Irma szobájában, leborult és keservesen sírt. .Nem, nem, Kepéssynek soha nem szabad megtudni, hogy én ő miatta vagyok ily boldogtalan és hogy én őt első szerelmem teljes hevével szeretem. Istenem, hisz te tanúm vagy, hogy menynyit küzdöttem szivem feldobbanásának elné-mitásán, de végre is ki parancsolhat a szívnek. Miért kellett most is ezen helyzetben megtanulnom, hogy mi az, valakit reménytelen szeretni. nyújtani a szorgalmas és okszerű gazdáikódáira éa faten véaztésre. Nfm mulaszthatom itt el, hugy a csurgói gazd. kör kiváló tevékeny és sok népszerűséggel biró tagjai nevét fel ne emlitsem. Etek Andorka János ih.-berényi, Berki József csurgói esperes és lelkész urak és Galubics Lajos ih. herényi kasznár. Igen czélszerüen volt a jutalom kiosztási helyéül Ih.-Berény választva, mert vidékünk népe, kik előtt Inkey József ur hazafias buzgósága ismeretes, minden nevéhez kötött mozgalmat érdekkel és figyelemmel kisér. Azért az ih.-berényi jutalom kiosztásánál daczára a sürgő« Euezei munkának, földmiveseink közül szép számmal voltak jelen még a távolabb eső falukból is. PATAKV GEZA. Város szépítés. Nem lehet mondani, hogy semmi sem történik városunk csinosítása érdekében : történik bizony néha egy egy lépés, de csak olyanformán haladunk, mint a becsípett ember, ki majd ide, majd oda támaszkodik» majd gyorsan indul, majd hosszan nyugszik s néha-néha meg is botlik. Építettünk klinker utakat s meghordattuk azokat homokkal, hogy el ne romoljanak : miután azonban mégis csak romlottak, felmerült azon remény, hogy talán a homokot meg is lehetne gazdálkodni. Most ezt megpróbáljuk, miután 6 évig nem akartunk és most sem akarunk példát venni a király-utezai állami téglakövezetről, melyen már 15 év óta hiányzik a homok. Terveztünk gáz világítást, öt évig dolgozott rajta egy bizottsig, mig végre találko • zott egy angol vállalkozó, ki csak akkor találta volna érdemesnek gázgyárt állítani, ha a vasuttársulat is reá szánta volna magát, hogy az ¿Uomást légszeszszel világítsa. Mis kis város, sót külföldön számos gyár és szálloda maga állit fel önálló légszessk észüléket, de már mi arra nem is gondolunk, hanem keresve keressük a külhoni vállalkozót, ki pénzünket kivigye. Sétateret is csináltunk, de nincs köszönet benne: van kerítése, mely a szemet sérti, vannak angol kanyarulata utai, melyek a sétálás kényelmét hátramozditják, van por, szemét, gaz; hanem árnyékos hely és zöldelő fa : — az nincs: — és nem is lesz mindaddig, mig erdei bokrokból és külhoni kényes fákból ápolás és öntözés nélkül, poros országutak szomszédságában akarunk angol parkot készíteni bécsi mintára, ahelyett, hogy egyszerűen sorba ültetnénk minél több jókora akáczfát. Járdáinkegyre épülnek — és igen jók is, mig el nem kopnak, például a Zrínyi-, Magyar-é8 Hunyady-utczában, hol kevés ember jár: ellenben a város közepén, a takarékpénztár elótt, az uradalmi vár előtt, aztán végig a temető felé és ki a vasutakhoz ugyancsak göröngyös utak vezetnek, — pedig ezen jár a legtöbb ember, tehát okszerüleg itt kellene az útnak legjobbnak lenni. Vannak még sok szép terveink: kikövezzük a piaezot, lecsapoljuk a czigleniczét, építünk kórházat, iskolát: de mindezt majd csak a jövő nyáron vagy még utóbb, mikor a tégla drágább lesz. — Addig talán még a város szabályosán terv is elkészül! — mert ezen is erősen dolgozunk már több év óta, elannyira, hogy már 1876. évi február hóban nyomtatásban megjelent egy bizottsági javaslat a város szabályozásáról Nagy-Kanizsán : mulyán tehát már c<ak a közgyűlési, megyei óa kormányi jóváhagyás hiányzik. Hova jutunk, ha igy haladuuk?! A. Helyi hírek. — Nagy részvéttel kisértetett örök nyughelyére özv. Orosz váry László né asszony mult csütörtökön délután ; a sírnál Boke- Benő galamboki ref. lelkéss ur megható s igen jeles gyászbeszédet tartott. — Wtassies Antal kir. törvényszéki elnök a napokban a keszthelyi kir. járásbíróságnál hivatalos látogatást tett. — E lapokban olvastuk, hogy Wog-rincsics János nagy kanizsai lakós zoogoraké-szitó, egy avult zongorából kitűnő zongorát alakított''át ; mult hó 31 én megtekintettük: b valóban megérdemli a nevezett ur a közönség figyelmét és pártolását. X. — A néfflyiUé8enlL\iho\j Viktor ügyvéd ur állal felolvasott levél szövege a következő, melyről már lapunk előbbi számában szóltunk: Tekintetes polgármester ur! Mi után a holnapi napra kitűzött népgyűlésnek, — mert már eleve kitűzött mulaszthatlanul sürgős ügyeim elintézései, személyes jelenlé temet másutt veszik igénybe, — részese nem lehetek, ugyanazért örömmel nyilvánítom, miként — a holnapi napra tervezett népgyűlés — inkább népünnepet, a legmelegebben üdvözlöm ; annyival is inkább, mert: megva-gyok győződve, kogy N.-Kanizaa város polgárságának értelmisége — mely tettleges részt veend abban, hsssfias lelkesültség^ által hozandó határozata, Pest városa álul megtartott népgyűlésének határozatával teljesen azonos fog lenni. Hogy némiképen — bár távol maradva — én is tettleges részt vehetnek hazafias érzelmeink nyilvánulásaiban, bátor vagyok tekintetes polgármester urat felkérni, miként soraim mellé zárt ezen 50 frtot — nem kétlem mások példája szerint is — a török nemzet dicsőségesen harcrolt, — de hazájuk, — nemzetiségük — és jövőbeni lételük védelmében megsebesült harezosai javára tőlem elfogadni és ezt, a majdan Kanizsa város és vidéke lelkes polgárainak áldozatfill ¿^efvel együtt, az emiitett czélnak megfelelőleg .eudehetési helyére leendő eljuttatását szívesen eszközölni méltóztassék. Fogadja nagyrabecsülésem kifejezését, melylyel vagyok tekintetes polgármester urnák Szt-Mihály, 1877. augusztus4-én hazafias tisztelője Horváth Mór, cs kir. kamarás. — Következő petítio küldetett a napokban Kovács Zsigmond veszprémi püspök ur ő excellentiájához Tátra-Füredre: Nagyméltóságú megyés püspök! kegyelmes urunk. Midőn határozott kifejezést adnánk az a fölötti általános élénk örömnek, hogy apostoli királyunk ő felsége legbölcsebb intézkedése szerint van szerencsénk excellentiádst, mint megyénk uj főpásztorát üdvözölhetni, — meg fog excellentiád kegyesen bocsájtani, midőn ezúttal Zalamegye nagy kanizsai választó kerületének egy szilárd meggyőződésen alapuló óhaját vagyunk bátrak tiszteletteljesen excellentiád elé terjeszteni. A veszprémi székes káptalanban 3 szék van üresedésben, esek egyikére bátorkodnánk olyformán reflektálni, hogy nagy méltóságod által azok egyikére egy oly egyházi férfiú neveztetnék, a ki jeles tehetsége, erényei a közügyek körüli ildomos részvéte, befolyása, egyházi kötelmeinek buzgó sikerdús teljesítése által a szigorú közvéle- hölgygyei levelezésben áll s mindegyiknek meg- igéri, hogy nőül veszi. A küldöttség azon tagjai, kikkel találkozni szerencsés valék, lelkemre kötötték, hogy irjam meg Nagy-Kanizsára, hogy az ottani fogadtatás emiékökben örökre meg lesz őrizve s hogy ók Konstantinápolyban nem egy'' lelkes „csok jaasa"-t hangoztatnak Nagy-Kanizsavá-rus lelkes közönségére. Az öreg Seik megbízott, hogy a török küldöttség szívből jövő üdvözletét irjam meg Bothó Kf-ndinek és Simon Efendinek, kiknek neveire valamennyien igen jól emlékeznek. KÖVÁRY BÉLA. Pogány-Szent-Péter, aug. 7 dlk 1877. Sok szép reményeink meghiusulta után, melyeket az aratáshoz kötöttünk — reménylve, ho^y már valahára jobb is lesz a sok egymást érő szük aratás után — ismét csak pana« telt levelet irhatok. Ha máskor sem igen tudtunk dicsekedni valami bővebb terméssel, sót többször, mint nem, rósz tnrmé?ek, nagy adók, drágaság miatt csak panaszolkodni tudtunk, — ugy most igazán hozzánk illik a panasz. — Egész nyáron junius és juliusban nem kaptunk esőt. Tavasziak, különösen kapás növényeink már junius végén fonnyadva voltak a szárazság miatt. Julius 7-dikén azonban a nagy tikkasztó hőség után, melyekben ember és állat majd meg nem ful ladt, elkezdett az ég nyugat felől borulni és dörögni. A munkás nép aggódva nézett az ég nyu-goti tájára, honnan ijesztő morgással közelített a vészes felhő. Délután 3 óra tájban elkezdett a • jég esni oly nagyságban, milyenre még az éltesebb .emberek sem emlékeztek s néhány perez múlva semmivé lett téve gazdag aratást igérő gabonánk. Az aratást csak épen ekkor, sokan még elsem kezdették, tehát annál érezhetőbb nálunk e csapás. Sok családatya gyermekként sirt letarolt gabonájok látásán. Az óta nem is lehet nálunk vidám arezot látni, mert kapás növényeinkben volt némi reményünkről is mind le kell mondanunk a folyton tartó szárazság miatt. Szilva és másnemű gyümölcseinket a tavaszi késő fagy semmioitette meg, szőlőinket pedig a jégeső. Ennyi keserű panasz után egy örvendetes eseményt sem hallgathatok el, mely kommentárra nem szorult. Julius 31-én történt Ibáros-Berény-ben a csurgói gazdasági kör által a czélszerüen beosztott és jól rendezett gazdasággal bíró kis gazdák számára kitűzött jutalom kiosztása. A jutalmazottak nevei között olvastam ih. berényi Adám József és Tóth János, ihárosi Horváth József és többek neveit is. Azonban azon jutalomra szánt összeg, melyet e czélra a gazdasági kör rendelkezés alá bocsátott, nem lett elég a jutalomra érdemeseknek találtak megjutalmazására, hogy tehát a köznép kedve ni ne menjen ily nemes versenyektől — Inkey József és Inkey Lajos nemeskeblü földes urak, kik a köznép jólétén mindig oly buzgón működnek — még 100 forintot adományoztak e czélra s igy a még jutalomra méltóknak ítélt gazdák mindenike részesült a jutalomból. Ugyan ez alkalommal osztattak ki szinte a csurgói gazdasági kör által a gyűmölcsfatenyésztésre kitűzött jutalmak is. A jutalmazott tanítók egyike a bor-vát-szent-miklósi tanító, másika pedig Pataki Béla ihárosi — kitűnő szorgalmú és képzettségű tanító. A jutalmakat a gazd. kör elnöke, Inkey Józset ur sajátkezüleg osztotta ki lelkesítő beszéde kíséretében, melyben örömét fejezte ki azon, hogy alkalma nyilt a honfiúi erényeket megjutalmazni s ezáltal a többieknek is ösztönt Nemde édes Istenem, megfogod menteni imádó gyermeked e jelen kinzó helyzettől ?'' Másnap Irma Kepéssyvei egyedül regge lizett. Irma arcza ma feltűnő halavány volt. Végre összeszedte minden bátorságát és határozott hangon szólott Kepéssy hez : „Kérem, bocsásson meg Kepéssy urószin teségemért és tegyen nékem egy szívességet: távozzon házunktól. Én önt mindig becsülni fogom, mint egy nemeslelkü egyént, de nem tehetek érzületem ellen: mert én ön iránt mégis ellenszenvvel viseltetek. De egyet Ígérjen meg : ha majdan lesznek önnek boldogabb napjai, mint a jeleniek, — ugy kérem, emlékezzen meg néha azon szeréLy-telen nőről, ki most ön iránt ily hálátlan." E szavak után Irma sietett távozni, mert érzé, hogy lelki ereje gyengül. Kepéssy még az nap megtette az utazási előkészületeket. Estve ismét naplójában merülve találjuk szobájában. „Tühát ismét mennem kell! Most már elhiszem, hogy gyűlöletes egyénnek kell lennem, in^rt. hisz Irma maga a jóság és még ó is gyűlöl. Hogy hová vezet sorsom, még nem tudom, de menek, mert távozásom azon egyén nyugalma követeli, — kiért semmi áldozat sem nagy, — hisz én mégis szeretni fogom őt messze a távolból, bár reménytelenül, — de érzületem l>-g87ent«bb emiékiben. Szivem mélyéből óhajtom, hogy legyen ó boldog és ne tudja meg soha, hogy egy árvát kérelme által örökre boldogtalanná tett. Isten reled hát te kedves kis szobám, ti szép virágim, — gazdátoknak tőletek örökre távozni kell, mert azon egyén, kiért én titeket annyira szerettelek: igy parancsolta. Ezentúl nem less, ki titeket ápoljon, mert árva gazdátok messze, igen messze fog menni és kivüle ki fogna véletek törődni. De miért zajogsz te árva sziv, hisz már megszokhattad volna elhagyatottságod. Nem elég nagy nékünk árváknak a világ? — ¿a hogy kivánhatod, hogy még véled, árva lény-nyél valaki törődjön. Istenem, miért adtál hát nékünk is szerető szivet, mikor annak nem szabad feldobbanni !* Csendélet. Egy év mult el a tenntebbi napok után. Szegény hazám, mennyi derék fiad ontá vérét áldozatul a harcsok istenének! De végre lecsendesült a harczi zaj és a béke angyala lengi körűi a nemzet boldogságát. Ismét Berg házába vezetnek lépteink. De most minden oly csendes és elhagyatott. A szoba félhomályában Irma egy támlásszékben nézi a nyugvó napot. Kibontott gyönyörű haja hófehér vállain hullámoznak. Ar-czán az ifjúság rózsái még teljes virágzásban vannak. Férje Bzüntelen kedves neje mellett van. ő nyugott — hisz Irma csak egy kissé gyengélkedik. A jelen órában épen egy hirlap felolvasásával mulattatja nejét. „Egy huszár története.* Az utóbbi hadjáratból egy közvités kért meg e sorok közlésére: „P . . . ütközet után a hareztéren az élők közt majdnem egyedül maradtam. Könnyen voltam megsebezve, miért íb siettem csapatom utolérni. Utamban azonban egy füzes árnya alatt egy huszár bajtársam holtteste vonta magára figyelmem. Közelebbről megtekintve: az ellenség golyójának szivén kellett találni, mert e tájon vérnyomokat észleltem. Zsebjeit kutatva, két arczképet találtam elhunyt bajtársamnál : az egyik egy igen szép fiatal nő, —melyet vele el is temettem, — a másikát pedig meghoztam. Sajnos azonban, hogy az utóbbi arczkép után elhunyt hazánkfia kilétét nem lehet kideríteni, — mert a nékem kéibesitett arczkép feledhetlen költőnk, „Kölcsey Ferencz'' fényképe volt. K . . . falu jegyzője.* Szegény beteg asszony oly nyugodtan hallgatta férje felolvasását. Egy foháss, egy arcs-vonás nem árulta el, hogy ő tudja, hogy ki volt azon elhagyatott halott és hogy ő okozta annak halálát Irma kérte férjét, hogy ma ne olvasson tovább, mert ő most imádkozni óhajt. mémy rokonszenves figyelmét maga iránt tel-je* mérvben felébreszté. Zalamegyében egy ily egyházi férfiúnak ismerjük Ujlaky József pacsai" plébánost, egyház kerületi, valamint Nagy- és Kis-Kaaizsa városok elemi, felsőbb népiskolai s a polgári iskolák tanfelügyelőjét, a szervezkedő megye iskola tanácsnak legujab-ban kijelölt és megválasztott tagját, a ki éber tevékenysége, munkaszeretete, önzetlen hu. mánus és tapintatos bánásmódjával a tanügr fejlődésének feltűnő lendületet adott! — ezen egyházi férfiút óhajtanók kegyelmes püspök, ha kegyelmesen méltóztatnék egyik kanonoki állomásra kijelölni és kijelölésével a korom s a magas kormány figyelmébe ajánlani. Azon j reményben, hogy jelen mély tisztelettel párosult kérelmünkkel a szerénység vonalán tul nem léptünk, — valamint, hogy meggyőződésünk ez alakbani kifejezése által mint hü katholikusok excellentiádnak kizárólagos ét általunk minden körülmények közt mélyen tisztelt főpásztori jogaiban nem avatkoztunk, — kérjük excelientiádat, fogadja ismételten mély és állandó tiszteletünk hű kifejezését, melylyel vagyunk excellentiádoak Pallin, jun. 21-én 1877 alázatos szolgái Oiavina Lajos, fö jószágkormányzó, a zalamegyei szabadelvű párt elnöke. Martinkovits Károly, közigazgatási bizottsági tag, a zalamegyei szabadelvű párt alelnöke. Ezután következnek még negyvenen felül, a vidék • a választókérület elitjének aláírásai. — Ezen, mondhatnók grand petitióhoz csak néhány igen szeré.iy szavunk van,jmert nem akarnánk vonatkozni az alkot mányos élet azon bizonyos periódusaira, midőn állam és egyháznak némely kérdések megöl dásánál ildomosán karöltve kell járnia, — meg. jeg^sécünk tehát csak e következőkre szorítkozik: A választókerület 8 a vidék legbefo. lyásosabb tekintélyeinek proprio motu történt ezen actiója csak reactiót szülne, hs a bizonyos oldalról észielt mintán igazságot nélkülöző insinuatiók tovább ismétlődnének. — E felirati kérvény másolatban Csengery Antal és Dr, Falk Miksa országgyűlési képviselőknek lett megküldve. — Népgyűlés. Keszthely város lakói a fővárosi s számtalan kisebb várói példáját követve, a barbár oroszok áltaJ elkövetett embertelen mészárlások ügyébe: a magas kormányhoz felterjesztendő felirat ügyében s s e r d á n, f o 1 y ó hó 15 én délután 2 órakor a polg. olv. egyleti lakás előtti térségen népgyűlést tart, melyre a keszthelyi országos képviselőválasztó kerület minden polgára meg-hivatik. A folyó hó 7-én tartott előértekezle-ten megjelent szépszámú közönség elnökké Vértessy Iván köztiszteletben álló ügyvédet válaaztá meg. A végrehajtó bizottság tagjaiul: Beck Sándor, Hoffman Som», Luperszbek Sándor, Lénárd Ernő, Reischl Venczel, Pöltí Pál, Lázár L. Lipót, fioffon József él Dr. Singer Bernit lőnek megválasstva; e bizottság a népgyűlésre vonatkozó teendőkkel megbízatott. A népgyűlésről annak idejében bővebben irandunk. — Gyászhír. A pannonhalmi szt.-Bene-dekrend tihanyi apátságának tagjai szomorodott szívvel jelentik szeretett rend társuk, Simo-nics Gábor alperjelnek, f. hó 6-án déli fél likőr, a halotti szentségek buzgó fölvétele után, élte61-ik évében szivvizkórban történt gyászos elhunytát. As engesztelő szentmise áldosat f. hó 9-én a tihanyi apátsági templomban mulattatott be a Mindenhatónak. Tihany, aug. 6 án 1877. Béke hamvaira! Irma felnyítá imakönyvét és alig hallható bágyadt hangon suttogá férjének : .Mily kimondhatlan jól érzem magam.* E szavak után lehanyatlott keze és ima-könvvéből egy i r i s levél hullott a padozatra. A beteg bágyadt szemei mindig az iri* levélen függtek, — mig mindig inkább elhomályosodtak és e szavak suttogásával: „ód i'' jövök" — kiadá ifjú lelkét. Berg az első pillanatban kétségbeesésében nem tudta magával elhitetni, hogy neje bsloit, de midőn érzé hidegülni azon imádott parányi kezeket és midőn a halál diadala mindinkább láthatóvá lett: ekkor íelsóhajtott keservében: -én megöltem nemzetiségi gyűlöletből Kepéss.v atyját, — ennek fia pedig megölte szeretetében imádott nőmet. Virágsásban van a .Kölcsey-Kör,'' bir-nevesek lettek báljai, — de rólad kedves bsrá-tom, mint alapító és fáradhatlan elnökéről még nem jutott senkinek ideje a kegyelet egy parányi lerovásával foglalkozni. Már rég feledésbe ment szerény személyed emléke; eddig már talán mi sem jelzi csendes sírod, mert az idő viszontagsága már rég elrombol ha tá azon aözvitéztől rögtönzött egysserü síremléked, különben pedig ki is emlékezne ®gj> * baza irodalmán m&ködött, — egy valódi nemes szerető sziv- és hazájáért meghalt árva kösvitésről. — A keszthelyi Lőrincz napi országos vásár nsgyoo iauvha volt. Eladó kevés, de vevő még kevesebb jelent meg. A marhavásár is ¡¿val lanyhább volt, mint máskor szokott lenni. Kgyes keszthelyi kereskedők azt állitják, hogy r.jry jó hetivásáron jóval többet szoktak bevonni, mint ezen a mult csütörtökön megtar- tott országos vásáron bevettek. — Balaton-Füreden a 14 ik számú kimutatás szerint 920 folyószámban aug. 8-ig ló.''jS fürdővendég jelentkezett. — Meghívó a sümeghi „Lövész társulat" ¿ital a török sebesültek javára f. 1877. é^i au ¿usztu» hó 19 én saját helyiségében rendezendő lú- és teke-verseiynyel egybekötött zártkörű láncsmulataágra. A rendezőség. Belépti dij: 8ze-ntélyjegy 1 írt, családjegy 2 frt Felüifize lések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáz-utnak. Jegyek előre válthatók Stamborsz^y László gyógyszerész urnái. Kezdete d. u. /a4 órakor. Kéretnek a t. cz. hölgyek egyszerűen megjelenni. A mulatság kedvedvezőtlen idő ese lén augusztus 26-án fog megtartatni. — Körjegyzőválasztások lesznek a pacsai szolgabirói járásban Szentpéterurott aug. 28 án, a sala-egerszegi szolgabirói járásban pedig Andráshidán aug. 30 án. — Zala-JEgerszegen ma, aug. 12-én tsrtatik meg a népgyűlés a törökügyben. — Balaton-Füredien aug. 4-én halt meg Matkovich Géza szemerei birtokos, Győr-tnegye egykori szolgabirája. — Rövid hirek. A „Viszhang" czimü szépirodalmi lap megszűnt. — Haynald érsek aug. 15-én üli ¿5 éves püspöki jubileumát. — A zágrábi népgyűlésen dr. Hinkovics az oroszok ellen beszélt. — Mollinary uem vette visz-sza lemondását. — Kalázon cseppkőbarlang fedeztetett fel. — Dévényben 34 ház égett el. — Aradon egy közhuszár őrmesterét boszu-ból agyonlőtte. — A konstantinápolyi galata-szeráji lyceuxnban magyar tanszék állíttatott fel, _ Bpestennagy katonai kórházat épitenek. — Darázs Miska szombathelyi zenetársasága tírüsselben van. — A posonyi • bábaképezdén a tanfolyam okt 1-én kezdődik. — Győrött a népgyűlés eszméjét elejtették. — Prágában aj secta fedeztetett fel. — Vágner Sándor mö termét Münchenben felséges királyunk meglátogatta. — Háborús hírek. (Aug. 8.) A szerbek a törökök ellen 12 zászlóaljat mozgósítanak. — A plevnai vereségért az oroszok a románo kat okolják. — Balkánon tul már nincs orosz. — (Aug. 9.) Hobart pasa Csamcsara orosz erődöt az ázsiai parton teljesen összelöveté. — Ruscsuk alól az egész orosz erő elvonult. — ^Aug. 10.) Lovcsánál csata volt 8 án, elesett 300 orosz és megsebesült 700. — Szuchum Ka-lehből s felkelők török területre telepíttetnek. — Azabyssiniai király legyőzte a szoaita királyt s tartományát Abyasiniával egyesité. — Driná-polyban300kegyetlenkedő bolgárt haditörvény-székileg főbe lőttek a törökök. — Olteniczánál 3 dik hidat kéazitettek az oroszok. — Plevna ellen támadást intéztek az oroszok, de kegyet lenül visszaverettek. — Afghanistánban kihir- ! deüékaszent háborút AngÜa ellen. — Lovcsánál legújabban az oroszok teljes elpáholásban részesültek,visszafutásukban csakúgy hullottak, mint hideg őszszel a légy. Színészet. Keszthely, aug. hó 1877. Műkedvelői előadás. Szentessy Ákos, a helybeli színtársulat egyik tehetséges tagja, folyó évi julius hó 31-éu volt jutalomjátéka alkalmával „A kis árva és a jószívű asztalosmes-t e r czimű 3 felv. színmű adatott. A színmüvet irta Szentessy Akos s előadta 16 8 — 12 évesekből álló kis műkedvelő-leányka. Megvalljuk őssintén, hogy — nem ismervén a darabot — nem vártunk sokat ama kis gyermekektől, de annál nagyobb volt meglepetésünk, midőn az előadás slkalmával arról kelle meggyőződnünk, hogy e kis műkedvelők oly szépen és érz/ssel adták cserepeiket. Különösen kitűnt a többiek közöl V é r-tessy Jolán, ki „a kis árvau czimű ozimszerepben oly ritka s mondhatni meglepő ügyességet tanúsított, hogy a jelenvolt szépszámú kösönrég as ó előadásait — viharos tapsban részesítve őt — mindvégig a legnagyobb figye 3mmel kisérte. Práger Emma i.lmre, dobos) és Breyer Helen (Emma, mar kotányosnő,) igen szépen és ügyesen játsztak. Lehetetlen ez alkalmmal és helyen elhallgatnom arról, ki e kellemes estély t közön-aégüuknek szerezte s a darabot előadó kis leánykákat oly ügyesen betanította szerepeikre, hogy ezek ily nagyszámú közönség előtt minden félelmet mellőzve, azt oly szépen és érthetően előadni képesek voltak; a főérdem mindezekért Szentessy Akos-é, ki a darabot nem-uask hogy írta, de betanította ós rendezte is. Felkérem még e helyen a darab íróját rendezőjét, hogy Furosi asstalosné szerepét fgy más alkalommal ne játszassa kis lányká-Tl, mert es ily kis g/ermekek részére nagyon hálátlan szerep. Adassa azt elő egy színésznővel, mert egy kis leányka nem birja magát bele élni a legnagyobb ügyessége mellett sem ama helyzetbe, melyet a darab eme szerepe tőle megkíván. Különben gratulálunk Szentessynek 8 ama fáradhatlan tevékenységeért, melyet kisleány káink szerepei betanítása körül kifejtett, mégis ama kellemes estélyért valamint a szü lók, ugy a magam részéről is legbensőbb köszönetet nyilvánítok. Vegyes hirek — Az első gbzmondcniy Amerikában. A csak nemrég Amerikában dühöngött vasúti 8trike alkalmából, talán nem lesz érdektelen a következő reminiscentiák fólelevenitése. 1833. október másodika volt a nap, midőn a 136 angol mértföld hosszúságú soath-karoli nai vasutat megnyitották e ekkor tette meg az első Amerikában készült gőzmozdony is pró bautját. A mozdony neve „Best Friend'' (legjobb barát) volt s E. L. Miller készitette a Kembl-féle new-yorki . öntőműhelyben. Szerkocsija nem volt, hsnem a fa és víztartókat a kazánon helyezték el; a kerékküllők fehér tölgyfából készültek kovácsolt vaspántokkal, míg a hengerek a kereken belül feküdtek. Néhányszori menet után a pántok egészen meglazultak, miért is öntött vasuakkal helyettesítették. Rövid életpályája után a .Best Fri end" szétrobbant s romjaiból épült föl Petsch építész kezei alatt a „Phönix", melynek az első kivül fekvő hengerei s egyenes kocsitengelyei, valamint az első öntött vasból készült s kovácsolt vaspántu kerekei voltak. — A török győzelmi hirek általános lelke-sültségbe hozták a főváros iakóit. Tegnap több helyen voltak baráti körben rendezett lakomák, az utczán járó-kelők szeméből csupa öröm és lelkesültség sugárzott; senki sem kérdezte a másikat, miért örül, tudta mindenki már a plevnai diadal hírét és sietett haza, vagy oda, hol ismerőseivel koczinthat egyet Ozmán pasa egészségére. A kávéházak egész nap telve vol-. tak, sok helyütt a tekézőasztalra állva olvasta egy egy jótorku vendég a táviratokat, mig a többiek körbe csopertosulva, zajosan éljeneztek minden szó után. Lehetett aztán hallani ilyeneket is: Nyrlczezer orosz halva maradt. (Éljen!) 16,000 megsebesült. (Éljen!) Roppant erővel ütöttek Ozmán pasára. (Éljen!) Halál a nép gyilkosaira (Éljen!) Vesszen a zsarnokság. (Éljen !) Schilder Schuldnert és Krüdenert hihetőleg főbe lövik. (Éljen !) Nikolaj herczeget a guta kerülgeti.(Éljen !) A hevesvérű éljenzők-től tisztességes távolban egy-egy öreg politikus helybenhagyólag bólintgatott fejével, mig a szenvedélyes ujságfaló egy sarokba menekült valamelyik okkupált lap foszlányaival 8 könyökére dűlve, emésztette a kövérbetüs táviratokat, miközben váltig monologizálta: „tudtam, megmondtam előre, hogy így lesz." így folyt ez egész sddig, mig végre minden zig zug tele lett az örvendetes hirrel. Hogy erre mi következett, azt csak az tudná elbeszélni, ki sorrajárta a főváros összes korcsmáit és vendéglőit, kezdve Szikszaitól a „mezítlábasig,* vagy a még kivü-lebb eső „világtalan papagájig." Henczidától Bonczidáig folyt a bor és volt kaputos ember quantum satis. Sokan megfeküdték ezt a győzelmet, beigazolván, hogy csakugyan döntő volt az és nem valami bliktri verekedés. Sok fej gőzölgött még ma is as öröm ilyetén mámorától és nem elégedve meg a tegnapi érdekes hírekkel, toldotta foldotta kedve szerint, így aztán mire delet harangos tak, nem volt muszka sem Balkánon, sem Dunántul, az a hír járt szájrúl-ssájra, hogy Gurko tábornokot a Balkanok közt bekerítve, 50,000 emberével megadásra kényszeri tették. Természetesen az egész hir egyelőre is csak egy kis borkorcsolya volt s Gurgo a kacsa mellé ezúttal jóféle ugorka salátául használtatott fel. — Orosz bujtogatások Galicziában. A Galicziában megjelenő^ lengyel lapok minduntalan híreket hoznak as ottani nép közt űzött orosz bujtogatásokról, anélkül, hogy a különben oly buzgó osztrák rendőrség valamit tesne a bűnösök kézrekeritésére s az izgatás meggátlá8ára. így a „Dziennik Polski" 161. számában elmondja, hogy a lapnak egy barátja utazása közben egy rungari paraszttal találkozott, aki bizalmasan elmondta neki, hogy a templomokban hirdetik náluk, miszerint: „a népnek amint a muszkák ide érkeznek, hozzájok kell állania. A czár a népet arany nyal fogja elhalmozni, az adót leszállí-tandja és megengedi, hogy a zsidókat lemészárolják." — A nevezett lap hozzáteszi, hogy az izgatás főíeszke Galicziának Delatyu ós Nukuiiczyn törüli vidéke a bukovinai határig. — Miksa, volt mexikói császár egy érdekes ereklyéje került a minap Amerikából Havrebe. Ez azon zsebkendő, melylyel a szerencsétlen császár a queretarói napon megtörölte arczát, midőn néhány golyó — melyek azonban még nem voltak halálosak — a földre teritette. A mexikói köztársaság volt elnöke bisonyitványnyal erősiti meg as ereklye hitelességét. A zsebkendő finom battiaztból van Miksa betűivel s a osássári koronával; néhány vércsepp. még most is látiiató rajta, de egészen megfeketedve. A kendő jelenlegi birtokosa egy gazdag franczia gyüítő, ki ast 7500 Éránkon szerezte meg Mexikóban. — A törökök győzelme és a gyermekek. A török győzelem hire még az apró polgárokat is el ragad taTEgy vén koldus lép be a házba, elibe aiet egy kis gyermek és egészen komolyan mondja: tudja e, mi hir: győstek a törökök, hát maga nem tudja? — Nem én fiacskám. Hát miért nem tudjs ? — A vén koldus vállat von, mormog valamit és megbámulja a gyermek tüz-teli szemeit s örömsugárzó arczát. Mindenki tudja, hogy győztek, csak maga nem tudja, bizonyosan nem magyar ember. A koldus nagyot néz, de nem talál szót, csak mormog, biz ő magyar volna, de hát a maga szegény kenyérkereső harcsával nagyon el van foglalva. No fogja ^ krajezárt — kiáltott rá a gyermek, — de máskor, ha krajcsárt akar, hát tudja ám, hogy a törökök győztek. — A Moldva-Oláh egyesült fejedelemségbe való utazás eddig is csak rendes útlevél mellett volt megengedve, jelenleg azonban az útlevelekre vonatkozó szabályokat a nevezett fejedelemségben teljes szigorral alkalmazzák, mi okból a legnagyobb kellemetlenségeknek, sőt a tolonezosás érvényesítésének is kiteszik magukat mindazok, kik Moldva-Oláh fejedelemség határát szsbályszerü útlevél nélkül lépik át. A belügyminiszter ennél fogva felhivja a törvényhatóságokat, hogy ezen körülményről a közönséget megfelelő módon értesítsék. — Egy néger asszony halt meg a napokban Kairóban, ki 106 évet élt. Különben e né-gernő más okból is nevezetes, minthogy a mult százsd elején a franczia-egyptomi expeditió alkalmával ő szolgálta Bonaparte tábornokot, a későbbi Napoleon császárt Az öreg asszony, kinek ritka emlékező tehetsége volt — előszeretettel bessélt azon régi időkről. Az úgynevezett „sárga ház," melyben akkor a tábornok lakott, még ma is áll s udvarában mutogatják azt a pálmafát, melyet Bonaparte maga ültetett Papírszeletek. Egy családnál as öreg anya, édea anya és egy kis gyermek, mint hárman külön szobában voltak, (de megjegyzendő, hogy az öreg anya lOket volt) a kis gyermek leesett az asztalról, de nem airt, az édes anya hallotta a nagy zörejt, de mert nem sírt, be sem ment a szobába, később azután mégis bement, arra a gyermek elkezdett nagyon sírni, kérdé az anya: mért sírsz ? Hát előbb leestem az asztalról és megütöttem magam. Mért nem sírtál akkorf Azért, mert az öregmama nem hallotta volna meg úgysem. Indokolt házasság. — Megkövetem alássan tekintetes uramat, házasodom. — Se beazélj Palkó! — De biz'' a. Mert hát megbetegedett aa anyám tehene. Ugy is megdöglenék; hát mondok, inkább megesasztlk a lakodalmon. Kozákfogás. Egy kozák s egy basibozuk találkoznak. A következő perezben mindegyik nyakon csípi a maga emberét : „Most megfogtalak, ugy-e ?• — „Én meg téged!" — „Foglyom vagy !• — „s te az enyém !• — így tehát neked is van foglyod, nekem is. Nem jó volna, ha kicserélnők egymást ? — „De biz a." — Ezzel kezet szorítottak a jókedvűen tért kiki útjára. Waldner G. Mertrt{riiye. TörKk G Knlo.ivár Reiser K. Laibacb. Gatnbert M. Bresslau. Scheidaer K Neu-mark. Tomasi F. Leibnitz. Strobel K. Bécs. J^ers-dorfer E. Zágráb. Krombach er J. Pápa. Jordan A Teröeae. Utazók névsora N.-Kanizsán, 1877. augustus 3-tól—1877. augustus 9-ig. — „Arany Koron áh oz"czimzett szállodába : Wirth J. Grát. Mayer H. Bécs. Rössler A. Berlin. S eh affer I. Nürnberg. Mandl P. Laibach. Pick M. Bécs. Bauer K. Prága. Schönberger N. Budapest. Kohn J. Bécsújhely. 8ieber F. Lipcse. Br. Schwarseafeld U. Cailli. Fürst M. Prága. Müller R. Berlin. Berg er J. Bécs. Schwarz I. Budapest. Brai M. Grát. Deutsch N. Veszprém. Kervass I. Csáktornya. Alsimy H. München. Frankfurter I. Bécs. Pulay Zs. Kottori. — „8sarvashos" caimaett szállodába: Schütz N. Szegzárd. Klein N. Bécs. Grünwald N. Budapest Kohn N. Budapest 8chön R Bécs. Lacken-bacher N. Bécs Karincsek N. Zágráb. Fuchs I. Z.-Egerszeg. 8orr N. Pécs. Weiss F. Budapest Forster N. Bécs. Bruck N. Bécs. Schmeichler X Bécs. Lenek ö. A.-Lendva. Rosenberg N. Kis-Czell. Weiss J.Bécs. Párbaj N. Budapest. Leitner N. Szt-Gróth. Goldschmied E Zágráb. Fischer N. Kaposvár. Hahn P. Lenti. Salzer N. Prága. Gózony A. Letenye« Deki N. Lincz. Kohn N. Berlin. Hess N. Zágráb. EgTel N. Triest. Meitz J. Arad. Jacoby N. Sopron. Strauas I. Kaposvár. GyömBrey'' N. Keszthely. Politzer N Kaposvár. Reiter N. Budapest. Manovill N. Keszthely. Varga J. Léva. Gutmann N. Kér. Weiss A.Budapest Krenier N. Kaposvár. Horvitz L. Berlin. Mautner N. Berzencze. Klein N. Budapest. Atlenhofer N. Laufs-kirchen. Tarányi N. Z.-S»t.-László. Kornfeld N. Spiel, feld. Hoch S. Budapest. Löwenstein M. Budapest. Schwartz N. Prága. Szabó F. Arad. Lipp K. Szombathely. —''''.Orossl ánh a«'' onmzett szállodába : Eisenhut Gy. Hamborg. Grünwald A. Krain. Sefried A. Pozsony. Landler J. Szakácsi. Ekstein N. Rókaháza. Gregoritsch K. Innsbruck. Werner L. Grátz. Sauer F. Kölln. Kolossá F. Totmorácz. Naumann F. Bécs. Liedman N. Schlesien. Holtzer K. Bécs. Blechner F. Deutscblandsberg. EisenstSdler N. Budapest Reinmund 8. Neustadt. Ranmann K. Grátz. Eisenhut G. Bécs. Silberstein K. Trtbau. Németh J. Szt.-Gróth. Felsenburg A. Losonca. Lorenc J. Prága. Langer L. HadkSrsbsurg. Seamans A. Kreutz. Löwy A. Győr. Winter A. Bécs. Strohmayer V. Bécs. Kern J. Budapest Kammer F. Varasd Gruber A. Mödling. Düringer F. Bécs. Ficht J. Bét. Haidekker A. Marcsali. Piaczl &rk. Nagy-Kanizsa, aug. 10* i: — Száz kilogrammonkt-nt számítva. — MioSséghez k-''post : Minőség I. II. III. lOiiO — 11.80-40 kr. 6 80 — 7.30—f)0 n 7.80 — 6.20--P 6.25---„ 7.60 — 1.ÖQ Buza .... Rozs .... Árpa .... Zab . . . . t» Kukoricsa . . Repcze téli . . . 15—16 frtig. . sárga . . 11—12.50 krig. Hajdina .... 11—1150 „ Bab fehér ó i. . 8— 8 50 „ „ tarka . . . 6— 6.50 „ — SzékSSWrvár: Busa ll frt — kr—11 £rt 60 kr. — Rozs 8 frt 40 kr—8 frt 70 kr — Árpa 8 frt — kr- frt — kr. — Zab 6 frt — kr--frt — kr. — Kukoricsa 6 firt — kr—6 frt 80 kr. — K;.les 5 frt 50 kr—6 frt — kr. — Budapest: Boa* 10 frt 60 kr—10 frt 75 kr. — Kukoricsa 6 frt 80 kx—6 frt 85 kr. — Zab i> frt 67 kr—6 frt 75 kr. — Káposztarepce 18 frt — kr —19 frt — Bánsági repcie 18 frt — kr—18 frt 34 kr. — Byír: Busa 8 frt 40 kr— 8 frt 60 kr. — Rozs 6 frt 40 kr—6 frt 80 kr. — árpa 4 frt 8''J kr —5 frt 20 kr. — Zab 4 frt 40 kr—4 frt öO kr. — Kukoricza 4 frt 40 kr—4 frt 60 kr. — Külos 4 fit 50 kr—1 frt 70 kr. — Bab 7 frt 60 kr—» frt — kr. — Szonbathely: Buza 10 frt 60 kr—ll frt — kx. — Rozs 7 frt — kr—8 frt — kr. — Árpa 7 frt — kr—7 frt 60 kr. — Zab 6 frt — kr—Ü frt 4o kr — Kukoricza 7 frt 60 kr--frt — kr Érték ét váltéftfyaa augusztus 10. 5V. metaliques 62.95; 5/, nemz. kölcsön 66.75; 1860-ki álladalmi kölosön 111.50; bank-részv. 818 — ; hitelintézeti részvények 108.20; London 122.40; magyar földtehermenlési kötvény 74.75 ; temesvári földtehermentési kötvény 74:— ; soproni földtehermentési kötvénv 73.50; horvát-slavon földtehermentési kötvény —.—; ezüst 106.90 ; cs. kir. arany 5.«3 ; Napoleond''or 9.80—; arany jár. 74.95 : márka 60.20. V a 8 u t 1 menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti időtmutató óra szerint, Inéul Kanizsáról Vonat hova : Ora Perc. Idő 206 Essék, Mohács,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel 215 „ „ „ „ 2 30 délut. 812 ................... 4 58 reggel 202 ........... 2 6 délnt. 204 i ....... ...11 30 estve 313Bécsbe (Szombathely, Béca-Ujhely feié)5 8 reggel 801 „ .........11 48 estve 815 8oproayba ........ 3 38 délut. 303 Triesztbe éa Pragerhofon keresztül Grácz ás Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Trieeatbe át Prágerhofon keresztül Grács és Bécsbe ......2 47 délut N Br késik Kanissárn 216 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délut. 206 „ „ „ „ 11 11 estve 203 Buda-Pestr61 ........ 4 20 reggel 201 „ .......2 5 délut. 211 „ .........9 44 estvo 314 Bécsből (Szombath. Béce-Ujhely)fel3l 10 27 ^estvo 802 „ n „ „45 reggel 316 8opronyból ........11 53 délel. 214 Bécsből Grác, Marborg, Pragerhof fel61 ......... 4 12 reggel. 202 Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragerhof felől .........1 21 délut. 204 Trieet- és Vülachból Prágerhof felől 11 - «tve. Marborgba ogstlskoaás Villmch és Francesieitbe. • B • „ _ Fiaucesfe.itból. Asfistat 12-til ssyistis 18 ig 1877. Hó- ás heti-aap \| Kath. ás prot. \| Görög 1 naptár \| naptár ntjj 32. Az irgalmas aamariairól. Lukács X. 12 Vasársap 13 i Hétfő 14 '' Kedd 15 , Szerda 16 Csütörtök 17 , Péntek 18 8zombat G. 12. Klára 31 B. ll.Eud. Hypoiiv 1 Ó Aug. r-j Euseb. f 2 István rH N. B. Asszoay 3 Izsák Rókus 4 7 vértanú af<j Liberát 5 Eusigu. Ilona 6 Ur. sz. v. jfc \| Felelós szerkesztő : Bátorfl Lajos. Dobrin Béni, nagy-kanizsai gabnakeres-kedő folyó hó 8-án nőmet kereskedésében lova-giatlanul megtámadván, durva kifejezésekkel illette; mintán elégtelen tanú hiányában ebbeli törvényes keresetemtől elüttettem, Dobrin Béni n. kanizsai kereskedőnek az emberi ildomossággal homlokegyenest ellenkező sértő kifejezéseit, mint saját magát bélyegző durvaságát, becsületemhez illően visszautasítom s mint a mai czivilizátió Herkulesét ajánlom a t. gazda-közönség óvakodó figyelmébe. SAKINGHÜR KA BOLY, •) E rovat alatt köalöttért felelősséget n«m 1 »«llsl » Szerk. b: z r d e: t fl g b k: LegnjaM) orosz-török csatatérképfik. Wajdks József könyvkereskedésében Nagy-Kani/Kán (233 8-) kaphatok: Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás színezettel ára 60 kr. postán szét küldve kr. Ugyanaz fekete szinben ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. Handtke : Generalkarte des schwarzen Meeres mit de» Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétküldve 95 kr. General-Ubersichts-Karte d« gesammten russisch-türkischen Kriegsschauplatzes im Kaukasus, finom papíron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szétküldve 30 kr. >> General-Ubersichts-Karte des gesammten Russisch-türkischen Kriegsschauplatzes in Europa und Asien, nebst R um i''ti Serbien und Montenegro, dann G r i e c h e n 1 a n d und den angrenzenden Gebieten von Österreich - Ungarn, finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. Továbbá Rle« Jdwf, előbb u .Arany Löhoi" c«im<ett «»illőd» bérISj«, most mér saját, njonau épített, as újkor minden »fényének me^feUlóle^ bereadesett »«ill ódáját bátorkodik ajánlani e cxim alatt: Hotel Ries „zur Stadt Triest" Jakominiplatz. A sxálloda * váró» központjában, * ca. kir. po«táal és a rn. k. térpardnc»nokágj?al nemben, ösxes hst''ínigok, mind a két sninhár, a sudtpark. valamint a mag-var nyurati vaapálya töszomatéd"-ágában feksaik. Minden vonatuos a szállodának saját társsskocsija körlekedik. (390 8—12) A Csöndes-féle magyar- és német tannyelvű reáltanodát é gymnasiumot, nemkülönben elemi tanodát magában foglaló Dréher Antal ¡kőbányai sorraktáníban Nnuy-Kanizsán, Kazinczi utcza rezelőtt Sörház utcza) Unger fele ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksőr megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (425 2 -) nevelő- és tanintézet Sopronban liseokettudik évfolyamát f. é. sept. 3 áo kezdi meg. Levélbeli megkeresésre as intéa«t értesít vényeit, ugy rejsát készségei megküldi. (430 1 - 3) Csöndes J. F., igazgató. -változtatás, Me&cUiit ín minden hozni tiönvokerenkedégbet kopiutíö : Halljuk a szép szót ! Magyar felköszöntő (tonszt) kúnvv szerkesztettük Wajiiits József és Hátorfi Lajos. Második jaxitott és te-tencaen Wnilctt kmd. A diszes keniénykötesQ könyvuek ara 1 frt.5<) kr. Rajta fiak vigadjiak ! Kftzkedvességu datkftnw, ötó.''.ik bővített kiadás. 1 frt. 80 kr.," diszkötéshen 2 frt. R0 kr. Rajta tafc vigadjuk ! Magyar dalkónw olcsó kiadása, kötve % kr. Rajta toéayefc aMliaaaaak I Mulattat« kézikönyv, magyar hölgyek számára, gyűjtötte Wajdits József. Ára az 500 lapra tei^etlö szinnyomatn borítékkal ellátott könyvnek 1 frt. W) kr. Aranymet-szésii diszkiadásnak 2 frL 60 kr. Rajta párok táawJjaak ! Lakatos Sándor tánczkonvve diw.es czimhoritékkal. Keménykötésű mfi ára 1 frt. 40 kr. Ueftra im Spiegel destscher Dichtupg Magyarország a német költészet tükrében, diazes kiállításban fűzve 1 frt. 80 kr., elegáns diszkótésben aranyozva 2 frt. 80 kr. Mindennemű irodapapir;) 1 rizsma finom irodapapir csak .... 2 frt 20''kr. 1 p rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 „ 10 , 1 , fél nmiister.......4 „ 20 , 1 , egész minister . . . . 8 — 9 „ — „ 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna papiron 1000 péWány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint f. évi július 1-tól lakásomat Városház-ntcza Reichen-feld-féle S-ik házszám alá helyeztem, hol is mindennemú kárpitos munkákat s javításokat a legjutányosabb ár mellett elvállalok, egyúttal hálás köszönetemet fejezem ki az eddig bennem helyezett becses bizalomért s tisztelettel felkérem un, é. közönséget jövőre is, hogy tömeges megrendeléseivel szerencséltessen. Kardos Sándor, (414 4-5 kárpitos Nagy- Kanizsán. Épifőfa-eladás. Van szerencsénk tudomására hozni a t. épiteni szándékozóknak, miszerint a baksai községben a posta-ut mellet lévő s négyszögletűre kifaragott 500 szál egy éves, száraz, építésre alkalmas fenyőfa szabad kézből eladó. Bérmentes levelekre azonnal válaszolunk. (431 1 — 3) Sehönwald József fia Hermán. Boscovitz R. látszerészi intézete Budapestről jelenleg helyben, az ^^^^ / „Arany Koronához44 czimzeit J szállodában ajánlja a helybeli n. é. közönségnek legdúsabb valasztékat minden, a látszeré-szi szakba vágó tárgyakból, a legjutányosabb áron. Tartózkodási idő csak néhány nap! Pályázati hirdetmény. * * * j .,. i«% A német-szt.-miklősi (Zalamegye) r. kath. községi is- kolatanitói állomás lemondás folytán üresedésbe jővén, arra pályázati határnapul 1877-ik évi september 1. N. Szt -Miklósra az iskolaházhoz kitQzetik. Tanítói nyelv magyar, de német olvasás és irás is tanitandó. Javadalmak: 1-ör. 2 szobából, konyha, éléstár és pinczéből álló szabad lakás, 1 hold beltelekkel. 2-or. 200 frt készpénz a községi pénztárból 200 frt. 3-or. 20 pozsonyi mérő rozs ..... 60 , 4-er. 5 akó koleda-bor, melyet a tanitó szed be 25 „ 5 ör. 5 öl tűzifa (kemény) hazaállitva . . 40 , 6-or. 3 hold szántóföld és 1 hold rét haszon élvezete, melyet a község szánt s a nyerendő gab-na- és szénatermést a község haza áÚitja s a trágyát kihordja......, .... 50 „ 7-er. 8 drb. marha legeltetési jog a közös legelőn.............20 , 8 or. Stolajövedelem minden halott után 30 kr. Fel kéretnek a pályázni kivánók, miszerint képességüket és eddigi működésüket igazoló okmányaikat alulirthoz 1877. augustus 28 ig beküldjék. Kelt Német-Szt.-Miklóson, (u. p. Kis-Kanizsa) 1877. évi juüus hó 30-án. (428 3-3) S:ndlperger János, iskolaszéki elnök. xxxxxxxxxxxxxx (432 l—•) Férfiaknak. Mindenkinek elkerUlhetlentt] izükKi''ges a »»ját minőségiben Agyedttli kíinyv: „Az lM8flély,* v* oktatást ád a nemi viszonyokban, ifjnftáffi bűnök, tehetetlen*-,;, női betegséfjek!>en stb. a ragályok elleni biitos óvszerrel, & férfi és női netnsőrészek rajsaivsl stb. — 1 frt beküldése melleit kapható : Dr Erast L.-nél Pesten, két saa-atca 24. (405 lü—50) xxxxxxx xxxxxxx 11 Sorsjegy ügynökök!! E^y régibb, jó hirnr>k Brveudó bankház által mindazon helységek isámáni a hol az még oiaet, vsgyis nem eléggé képviselve van, nagyon kedveső feltételek mellet; -serény ém biaálomra méltó egyének mint ügynökök lelvétetnek, állambitel-sor»jegyek (melyek mindegyikének nyernie kell,) valamint havi réesletfisetés melletti állampapírok elárasztása végett. — As figynOkség Bsése csak némi •sorgaloa mellett is oagron jövedelmező. — Magyar vaffy német nyelvű ajánlatok, a jelenlegi állás pontos bejelentéséről Kr«er B. bankháxános MÉk iotésen-dők. (429 2-í) mmmmmmmmmmimmmmt Német-kereszturi savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Német Keresztur-Sopron. A legtisztább vasnélkiili alos 8ATnnjm ?Í2, vegyelemezte fir. Fresenln« B. tanár ás udYari tanácsos >Viesbadenben. A legüdítőbb, legízletesebb ásványos ital, minden egvéb ásványvíznél nagyobb gyógyhatással bír, kivált n.cin>a.yo%baa ¿a mindf-n takhártyabántAhnakban. SsállHása cnak jól dngaszolt üvoeekbeu eszkötiíltetik'' Tulajdoaos: Unflfeider Ede, Bécsben. I. iohanniit«itte 12. Főraktár Sopronba ti. (£97 14 - 20) Kapható Nagy-Kanizsán: Roseafeld Adolf ur kereskedésébon. Árak Sopronbé) ssállitva csomagolángal együtt: 1 láda 26 egén Kk>re« flveggel.........6 frt 50 kr. o. é. 1 . » . - .........4 . 50 , „ . xxtnxxxtxxxxtxxxxxmxtxxtxxxmxxxxxxxxxxt Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, gyágjit gyökeresen fényes és tartós siker bistositása mellett mindennemű titkos betegségeket 1) az önfertózésnek minden követkesményeit, úgymint: magomléseket, az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, kUonősen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) hngyesőfolyásokat (még oly idülteket is,) a nemzórészek bujakóros fekályelt és másodrendű bujákért minden alakjaiban és olcsnfitásaiban ; 3) hngycsószűküléseket; 4) fri sa és idült nyákfolyásokat nőknél, az ugy nevezett fehérfolyást, éti as onnan eredő mafftalansáiffot; 5) bőrkiütéseket; (409 7—60) 6) a húgyhólyag betegségeit é mindennemű vizelési nehézségeket. Rendel »apónként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig estve 7 órától 8 ig. Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-ntcza 2-ik szám, a Kigyó- és Városház-ntcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre aionnal válási adatik és a gyógyszerek megküldetnek. Wi^dStB József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorsaajtó nyomása, Nagy-Kanizsán. >AG1-KANIZ8A, 1877. augustos 16-án. Tizenhatodik évfolyam. ^ OttzetssJ ár 1 8 . rr< : . vf • * rreJ,d övre - Egy 10 n i írt. V i Hlráetessk 6 petiuort.»». - m.t.dfii " kr syii.ttkkhex ,lirnnk.Dt 10 krért é tétnek fel. Kinctúri illetik miaden hirdetéaárt külön kr. fiaetendí 3" ftlSn í elóbb: -SO IVE O Gr IKOZLON = lap sseíleaii réstét I UletC kötlemények a szerkesztőhöz, anyag-i részét illető I k őrlemények pedig a kiadóhoz bermeutre intézendők : '' NAGY KANIZSA Wlassieshú- Hérmcaietlen levelek csak tumert munkatar-¡i saktól fogadtatnak el < i i 1 Kéziratok vissza nem i küldetnek. -!------- y.KanizMváros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizRai kereskedelmi s iparbank, a „n.-kanizsai takarékpénztár0, a „uhunegyei általános tanítótestület", a „n.-kanlzsal kisded- nerelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külválasztmánya- s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heteiikiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Ki Iskola és szülői hta. I. .Nincs semmi, ami finomabb és kényesebb mftéra. tet, ami tAbb figyelmet kivánua, mint a nevelés." Dupanloup: .Irányeaamék." Az egész világ azon panaszkodik, hogy sohasem volt oly rosz az emberiség, mint sai napság. Nem csodálkozom rajta. A kornak divatos .haladási szelleme,* mely haladása mellett legtöbbször azt kerüli, vagy mulasztja el, a mire legnagyobb szüksége volna, kihat a társadalomnak minden jó intézményére s emészti belsejét; ne bámuljuk meg tehát azt sem, ha kihat az az emberiség e fontos szükségletére, a nevelés-r e is. Minden ferde dologban, — ugy ebben is — két ok merülhet fel. Vagy a c z é 1 van eltévesztve, vagy az irány, vagy sokszor mindakettó, s nem egyszer történik meg mégis az az eset, hogy épen e czélt és irányt tévesztettek panaszkodnak leginkább a társadalmi hiányok miatt. Panaszkodnak anélkül, hogy talán ép saját környezetükben rejlő hiányokat igyekeznének fcutatni. Mi csak alkalmat s közeget vártunk, hogy a oevelészet ügyében pár rövid sorban kiemeljük az erkölcsi romlottság s neveléshiány egyik fó okát, mely az emberiségnek, mióta fennáll, — fájdalom — közös hibája s tán az marad, mig a társadalom ki nem hal. A paedagogia nagy birnevességére emelkedett férfin: Dupanloup egy művében a nevelés eszméjével foglalkozván, kimutatá, hogy semmi sem képes a társadalom keretében oly roppant hatást gyakorolni az emberre, mint a nevelésnek mikénti ve- zetése. Mert mig az egy részről az é s z t a teremtés megközelithetó mintaképévé teszi, más részről nem hagyja a szive t sem érintetlenül. A mai kornak roppant változatos pha-sisa lévén, a nevelés ügyet s irányát is magával vonza s vannak sokan, kik nevelé-szeti rendszerüket a kor „h a 1 a d á s i* eszméjével társítják. De nagyon szeretnénk hinni, hogy az ilyenek részéről ezen. a benső életet is érdeklő nevelést. & mi az embert valódi emberré teszi, nem lebeg az is szemeik előtt egyszersmind, hogy talán eleget tettek hivatásuknak, ha a gyermeket kellő fokú, vagy tán csak kielégítő eredményű ismeretekre bevezették s azontúl mellőzik a gyermeknek belső életét, a nemesedést. Mert a világon nincs semmi, minek tapintatosságra, gondra és figyelemre nézve több igényei volnának, mint a nevelésnek. Nem csoda azért, hogy egy élelmes s a nevelést szivén hordó nevelőnek oly megbe-csülhetlen értéket tulajdonítunk. A gyermek nevelése egy jó nevelő kezében üdvössé, anélkül károssá válik. Innen van, hogy künn az életben, az iskola küszöbén kivül a társadalomnak oly sokféle korcs kinövéseivel találkozunk, hogy az embernek szive elfacsarodik, ha meggondolja, hogy ily esetben a gondos nevelésnek látjuk hiányát. A nép szemében, kinek az élet terhei mellett a létfenntartás minden gondja, nem tűnik az ugy fel, hogy mily roppant hátrányok keletkezhetnek abból, ha vahki a czél-irányos nevelést nélkülözi s minő nyugodt lehet egy oly szülő gyermekének jövője felől, ki tapintatos kezek által volt elkészítve az élet további folyamára. A paedagog nagyon jól tmdja ezt s azonnal megtudja mondani, mihelyt annak környezetéről felvilágosítást vesz, a kivel beszélt, hogy kivel van dolga. Megtudja mondani, hogy az iskolai fárasztó nevelés mellett mennyire volt az illető megismertetve s irányítva a házi nevelés szükségességével. Mert szerintünk a tanodai nevelésnek párhuzamban kell haladnia szülői neveléssel is. Az oly gyermek, ki kisdedkorának minden idejében a becsületesség, il lem sjó rendnek megkülönbözte-tése- 8 ismeretével foglalkozott, kinek szivébe beleolták már akkor, midőn megtndá különböztetni önmagát más tárgyaktól, mi-dón tudja, hogy saját „énje" már valami a világon, ha mondom, ekkor megismerte-ték a társadalmi lét e három fószükségessé-gével, annak nevelészete a későbbi korban sem fog nehézségeket okozni. Azt nyugodtan fogja keze alá a nevelő s pályája göröngy ősségein simán, kellemesen halad vele tova. De fájdalom, hogy a legtöbben nem gondolkodnak igy. Vannak szülők, — magunk voltunk tanúi akárhányszor — kik kötelességet véltek leróni azáltal, ha gyermekeiket kezeikből kiadva, jó k 0 rán az iskolába dughatják; sót többet mondok, ezt erénynek tartják. Mi nem tartjuk annak. A gyermeknek, kinek legelső szüksége a társadalmi lét változatos alapismerete, sehol sincs oly nagy alkalma ezzel megismerkedni, mint a 8 z ft-1 ó i h á z b a n, azoknak szerető gondja alatt. Az az iskola és nevelőintézet, hol különben a figyelem többre oszlik meg» csak arra való, hogy a már irányt kapott gyermekben a kezdett jó alapon indulva, föl- építtessék mind az, mire mint embernek később szüksége van, mire támaszkodnia kell. Nagyon sokan vannak, ugyhiszem, velünk azon meggyőződésben, miszerint az oly gyermekből, fci a házi nevelést nélkülözi, ritkán vagyunk képesek jót képezni. A legtöbb még jobban elfajul, ki lévén téve már a nagyobb társaság leleményes fondor-kodásainak, gonoszságának s épen nem csodálkozom, ha ilyenekből válnak azok, kik később a férfi korban minden roszban jártasak s kik később épen azokra, kik ót megkísérték emberré tenni, sót többet mondok s a-ját nemzőikre hányják a sarat. És a világ, fájdalom, ezekkel tele van. Ha a szülő csak közelítőleg igyekszik meggondolni azt, hogy a gyermekeknél semmi sem oly döntő jövójökre nézve, mint korán szivébe csepegtetése a jónak s üdvösnek, bizonyára másként fog tenni. Mert a gyermek olyan, mint egy fa, melyet tetszés szerint lehet idomítani, mig fiatal; de ha megvénült, nincs hatalom, mely hajtani tudja. Törik, de nem hajlik. A gyermeknek legelső nevelése már a természettől van kirendelve; a szülő. Ez van arra hivatva, hogy csepegtesse gyermekének szivébe minden jónak tudatát, mikor még az a szülői háznak küszöbén belől él: készítse el mindazok ellen, mikkel künn az életben amúgy is kell találkoznia, kérge-sit8e minden rosz ellen szivét, hogy az a külvilág behatásai ellen óva legyen, kérge-sitse meg jól, mert küzdeni kell sok rosz ellen, a mi Dupanloup szerint a legnagyobb várat képes r 1 f 0 g-lilnL Mikor még a gyermek benn, a szülői szeretet körében él s semmit nem lát, TÁRCZA Gjermekkorom emlékei. — Anyámnak. — Hf»a t&ntél ját»} gyermekkorom ? Hnva tűntél ah, olyan gyorsan el ? Elröppetiél, — hova? nem is tndom. Annyi sok axép, iQu sxép reménynyel ! Képzelmemnek segélyével néaek, Szomorúan néaek vissza feléd ! De mit látok? árnyak, fai4 képük Repkedik be multamnak nép egét. Játszi gyermek voltam, emlékezem, Oh, bi&a akkor oly boldog voltara én; Dal, ábrándos dal volt esak mindenem, A vágyakat ab, még nem ismerém 1 Most ia látom, ott a k''e zöld berek. Hol árnyékban gyakran megpihentem; Álmád óztam én a boldog gyermek 8 a csalogány ott danolt felettem! Vigan énekeltél kis madaram S hogyan, hogy most oly búao s41 dalod T Igen, igen én is megváltoztam..... Minden, minden nagyon megváltozott 1 VaH virágot szedtem ki« csokorba, Haaamentem s jó anyámnak ad ám ; S anyám (Síébe vett, megcaókola, — Ab, az égben voltam ekkor talán?. .. Sairem ekkor oh, mit éreahetett ? ... Att már régen, nagyon rég felad é®, — — De emléke, ah, aa még fennmaradt £ tndom, tndom, hogy a legboldogabb Jó anyámnak karján ott voltam én 1 VÉRTES8Y BÉLA. Kirándulás Balaton-Füredre és Tihanyba. Rég vágyott lelkem e tájnt szemlélni, mig végre valahára elérkezett azon időpont, mely kitűzött czélom elérésére siettessen. Julius 7-én reggel három órakor már talpon levén ; siettem Sándor barátomhoz felköltendő, azonban meg lepetésemre ő is már öltözőfélben levén: Lajos testvérjétis csakhamar kiugrasztottuk ágyából, nehogy a Siófokra indulandó vaspályáról elkéssünk. Négy óra után 12 perczczel már mindhárman indultunk a nagy-kanizsai indóház felé meglehetős gyors léptekkel; mert csak negyven-hat perez állt rendelkezésünkre óráink szerint. Megváltottuk jegyeinket B.-Füredig és vissza — s mert a vasúti óra szerint még fél órát kelle késnünk; — a vaspálya-udvaron kellemes és vidor társalgással töltöttük el e rövid és részünkre még is hosszúnak tetsző idót. Beültünk a kocsiba; harmadszori csengetéssel a gőzmozdony erős fütyölése után kezdetben lassan, de alig pereznyi időtartam után meglehetős gyors szárnyat öltve vitt tova bennünket. A keszthelyi állomásig egy odavaló atyafival utaztunk; innét Siófokig csak hármsn egy coupéban; hogy a korán elhagyott álom hozzánk valahogy vissza ne térjen, rágyújtottunk — és hol ének, hol humoros beszélgetéssel üztük el tőlünk az unalmat. Majd s Balaton keleti oldaláról elterülő regényes táj, — majd a tó hullámzó tükrének szemlélésében gyönyörkőd-tünk mindaddig, mig as utolsó érintett állomásnál 9 órakor kiszállottnnk. S miután az ember testből is áll, reggeli-zésre gondolni lett legelső kötelességünk ; tehát minden tétovázás nélkül siettünk a városba, hogy valamelyik vendéglőben reggelit rendeljünk magunknak. Nem ismervén e helyet, csak a vendéglők feliratsit kerestük. Találtunk is egy ily feliratra: „Bor- és sörmérés.'' Ezen felirat is két dorongra kifüggesztett táblán ékeskedett; maga a csárda mintegy 50 lépésnyi távolból tátongott az utcs->felé. Jobb kéz felől a bevezető ut mellett egy bódét pillantánk meg, mely első tekintetre hasonlított a nyári mulatókertben felállíttatni szokott kicsiszerü lövöldé hez; azonban komolyan megtekintve, Thalia templomát észleltük benne, mit bizonyított a csárda erkélye hűvös árnya alatt sós-kipflit reggeli ző színészek és színésznők látása; kik egész hévvel jövedelmük nagyszerűségéről beszéltek s e tekintetben magukat még a b.-fürediek felett is előnybe helyezték. Nem tudom, mennyire lehet igaz állitásuk, mert nem láttam közönségüket ; de, — hogy a füredi színtársulat jól szervesett társulat, azt ugyancsak nagyobb mérték ben méltányolhatná az olt mulató közönség. Helyet foglalva,Sándor barátom kérdezte elŐezör a csárdást: mitkapank enni? Uram l nem mást, mint sertés kármonádlit, ▼olt s rövid válats. No jó, ha egyéb nincs, csak kövér ne legyen! Nem lehet azt oly könnyen kiválogatni, felelt s csárdás, de már ekkor távozott. £ furfangos ember drasticus eljárása felett Sanyi barátunk kezdett boszuajenni; de nem tört ki, várta, mi lesz még. Gyorsan elkészíttetve a tán már három napos sültet; felterittetlen asztalon elébe akarja tenni kés és villával. No már atyafi, a sóit ő, hát még fel sem akar teríteni ?! Hja uram, hozzám nem szoktak ilyenkor olyan nagy urak jönni reggelire, kik teritéket kívánnának. E közben illetlenül mormogva, egy meglehetős tiszta vörös abroszt teritett fel 8 tovább magyarásta: hogy neki néhány kosztosa van 8 ezeknek szokott csak í délben felteríteni. Erre aztán barátunk csakhamar fizetve, tovább állottunk egy közeli sem kávéház, sem korcsma-féle épület szurtos falai közé, a hol viszont mi jártuk meg a .drága, de rosz étek megrendelésével. Tíz és fél órakor a már előbb megérkezett .Kisfaludy* gőzhajóra indultunk. Jött nemsokára utánunk több utazó vendég Fehérvár és Pestről. Pont 11 órakor megindult a hajó — s szállított bennünket a kedves emlékű Balaton-Füred felé. A tó vizének sima tükrét a hajó kerekei hozták csak kissé hullámsásba. Megismerkedtünk személyesen csakhamar az e lapok hasábjain ugy is eléggé ismert kedveslelkü Keőd József hajós-kapitány úrral, kinek nyájas modora, eleven társalgása mindnyájunk figyelmét lekötötte. Épen es időpontban utazott Pestről vissza családi körébe hazánk k onorat írója. Jókai Mór is. Szépszámú utazó közönségünk rövid egy és V» órai hajózás után a kikötőben volt, hova a für-dövendégek nagy részét részint a kíváncsiság, részint tán a várva-várt találkozás szokta ilyenkor kicsalni. A nagyszerű siófoki késő reggelizés a már felsorolt kellemetlenségekkel egybevetve any-nyira kielégített bennünket, de az ut fáradal- mint a mit szülői tesznek, semmit nem tud, mint a mit eiótte mondanak, azt fogja gondolni. hogy igy s ezt tenni lesz csak hivatva; ezt és semmit egyebet gondolni 8 tenni nem szabad. S ugy is le^z; ha a világba kilépve, (mert hisz a gyermek előtt az iskola köre már egy kis világ) látni fogja annak téves irányát, utálattal fog elfordulni minden rósz-tol. mert szive a külbehatások ellen védve \an ; tudja, mert beleoltották, hogy mit kell tennie s mit nem. Ajől nerclt gyermek előtt közönvös marad, ha társait rosszat tenni « * látja, mig az, ki semmi gondozásban nem volt részesítve, kinek iránya nincs, bután fogja magát oda dobni a kéjes rosznak, mire társai csábítják. V. SÁRFFY IGNÁCZ. r Hangok a vidékről. Bár mily kellemetlen legyen helyzetünk, ha reá kellemes következik, — képesek «ifi-gyünk a múltra fátyolt vetni s az élvezetnek örvendeni! így jár az utaző, ki V2 1 1 órakor éjjel hajóra száll azon reményben, hogy az ott már együtt levők közt találkozni fog, kivel az éjnek legalább egy részét keresztül csevegi s e helyett egyedül leli magát egy hosszú te-, rémben, beljebb sétálva, kinyitja a külön, — tán damen coupet, hol, szintén a vörössel bevont körpadok dagadozzák vissza napközben lenyomott helyzetüket. Végre léptek hallatszanak, ruhasuhogásá! kisérve; — bizonyára nő utas?! csakugyan — még pedig senkivel! Ugy látszott nem kerestek senkit, mert félrevonulva, magánosan tölték az éj idejét. Eszerint nincs más teendőnk, mint kísérletet tenni alvásra, mely kinek-kinek sikerül gőzhajón is. Ezen kedvezésben részesültünk mi is, ugy kílenczvenkilencz forgolódás után. Hajnalodik ! mire magunkat észreveszszük. termünk népes és mindinkább népesedik ál-loraásról-állomásig. De ki tudna lent maradni, kivel meleg öltöny van? A hűvös idő daczára felcsal bennünk a természet gyönyöre a fedélzetre, látnunk kell: a szemet soha eléggé kinem elégítő Esztergom 8 Vácz regényteljes vidékét. Többször volt alkalmam e tájt nézni, de mindenkor uj ós uj élvet nyújt szemlélése. Hagyván most a primási székhelyet, szálljunk ki Váczon, hol ''/2 8 órakor reggel partra léphetünk. A hajón ajánlott szálloda helyett fogadjuk el a bőröndöt vivő fiu recomaftdálását, — menjünk a .Csillag"-hoz — hadd lássuk, mily csillagzat vezérel bennünket? Rendben vagyunk! — felkeresve a nekünk értelmisége és eollegiális szeretetéről leirt egyéniséget, kit e sorok Írásakor már kebel barátim közé számithatok, mert hiszen nélküle — Hoffmann Mihály nélkül — nem lenne előttem oly feledhetetlen Vácz, nem a napok, melyet a megismert társaság körében töltöttem. De már most haladjunk kitűzött czélunk felé! 11 az óra, délelőtt — ée mi a váczi aiket-némák intézetében vagyunk. Mig 1873 ban mai is, hogy kissé pihenésre volt szükségünk. De hol tegyük meg ezt, volt a kérdés. Szerencsénkre egy hordár jött, ki felajánlá, hogy jó szállásra vezet bennünket. Engedtünk neki s a rFülöpbáz"-ba tértünk lakásra. Kevés pihenés után rendbe szed''ük magunkat s legelső óhajunknak a kitűnően sikerült Kísfaludy-szobor figyelmes megtekintésével tettünk eleget. — ''Önkénytelenül eszembe jutott ekkor Hajgató Sándor barátom következő versszaka: „Költő valái, szép szellemed Itt hagyád nekünk; S mig égbe'' vagy a sir felett Dalodban élsz velünk " Megtekintettük ezután a savanyuv iz-for rásokat; honnét az: .Esterházy« czímü ven dégló csalt magához. E vendéglőről minden jót mondhatok. Délután a Balaton már elkezdett hábo rogni, miért is elhatároztuk, hogy kocsin rán-duluuk ki Tihanyba; a határozatot tett követte. Hogy a fürdővendégek kényelme minden tekintetben kivan elégítve, bizonyítják a követ kezők. Készen állnak rendelkezésükre a fuvarosok a sétány egy részén, hogy bizonyos meghatározott összegért a vendégeket el- és visszaszállítsák. Ha valaki a Balatonon hajókázni akar, van rendelkezésére óra számra fizetendő összeért csónak, vezetővel. Van .Tihany- csónak, melyben a park kertészei a vendégeket Ti hányba és vissza szállítják. Mi, amint mondám, kocsira ülve hajtattunk Tihany felé. Minél közelebb értünk, annál nagyobb kíváncsiság ragadott el, főleg pedig akk or, midőn visszaemlékeztem e kedves költeményre : „Tihanynak béreztetőjén a Balaton felett, Sötéten és magán áll egy régi épület: Budapesten megtartott országos s egyetemes tanitó-gyüléskor volt alkalmam egy veteránt megismerni, ki mindnyájunk figyelmét két siketnémának tanulmány bemutatásával lo- köté, még akkor határoztam el magamban, hogy ezen érdemdús férfiút, habár szerezte he lyén fogom felkeresni és im most itt vagyok, hallom a biztatót, még pedig ó nagysága aj-kiró!: .Férjem azonnal itt leszen. — A megérkezettben ráismertem a már egyszer látott, szeretetet és tiszteletet keltő arezra és igy HotF mann barát un bemutatása után szerencsés va lék nsg. Fekete Károly kir. tanácsos ca integeti, igazgató urnák szivély ességét igénybe ve hetui, ki — bár szünidő levén, kegyes voit — a tan és minden egyes intézeti termeket ki nyittatni — azokat, valamint az ott levő nő vendékeket személyesen megmutatva — min denütt az őhaj''ött felvilágosítással sz"lgáU>i. Fekete Károly igazgató ur érdemeit ecsetelni nem kisértem gyenge tol.ammal, látni kell az intézetben levő tk»zta°ágot, a rendet, látni a szerencsétlen siketnémák örvendező mosolyát, ha szeretett igazgatójuk körükbe lép, látni az eredményt, meh et ók, miot az intézetei elha gyottak, külöDösen Váozon Seredy G. könyvnyomdájában, mit nyomdafulajdonoss.il megtekintettünk, — kimutatnak — lehetetlen örömérzetünket elfojtani — s szerzett személyes ismeretség felett; miért a nyilvánosság utján is köszönetünket h ingoztatpi szives kötelmünk nck ismerjük. Adjon az ég több ily lélkes íatiférfiut — a Mindenható huligatta meg az ezerekre menő tanítványinak hozzá menesztelt fohászait sokáig tartó élte boldogságáért. Tényleg elhagytuk az igazgatót, de elménkben magunkkal viazszük, kérvén egyszers mind őt — tartson meg szives emlékében. Országunk különféle vidékein — minden in-gyében találtatnak siketnémák, — tehát olyanok is, kiknek aggódó szülei igénybe óhajtják venni nz intézetet; — ezen nézetből indulva ki, azt biszszük. hasznos szolgalatot vélünk teljesíteni, ha egyu:tal közöljük a siketnémák váczi kir. intézete növendékeinek f-lvételére von .lkuzó szabályokat. „1 Korra nézve csak 9 ik évtől 14 ig fogadhatók be, siketnéma gyermekek az intézetbe 9-éven alul csak mint tanórára járó növendékek élvezhetik az oktatást. 2. §. Minőségi tekintetben a növendékek : a) országos ingyen alapitványbcliek, b) magán alapítvány beliek, c) fizetők d) tanórára járók. 3. 1. Országos ingyen alapítványi hely elnyerhetése végett folyamodvány intézendő a a nagyméltóságú vallás- s közoktatási magy. kir. minisztériumhoz. Ehez okvetlenül csato landók, a gyermekeket illetőleg: a) kereszt vagy származási levele ; b) orvosi bizonyítvány arról, hogy véd-himlővel sikeresen beoltatott; c) a siketnémák váczi kir. intéz-tének igazgatójától rövid uton kapható nyomtatót iven foglalt kérdésekre, a tisztiorvos által iktatandó vélemény ; — a szülők vagy család va gyoni állapotára vonatkozólag: Csendes kolostorával az Urnák temploma, Falán majd ezredévnek van vé->ve szent nyoma stb. Részint a vallás iránti kegyelet, részint a hazai történelemben eléggé ismert magyar királyunk, Andrásnak dicső tettei némán fogial-kodtatának. D* »gyszersmind a tihanyi viszhang (.ech<>) ritkaságáról tápiáit meggy őződhetés is vonzott e helyhez. A templom melletti téren leszállva kocsinkról; elszorult kebellel léptüuk be a templomba, melyben századokon keresztül imádják Istenünket az egymást kölcsönösen szeretni tudó hívek. Néhány gyermek, amint kocsinkról le szállottunk, azonnal mellettünk termett s a Ba latonból általuk szedett Recskeköröm idomú kövekkel lepott meg bennünket, melyből pár darabot hoztunk is magunkkal. A templomba egy tisztes külsejü magyar sekrestyés vezetett be. Először is megmutatá a szentély alatt ¡evő katacombát, hozzá téve, hogy ez régen a keresztények üldöztetésekor már csodarab kősziklából vájt imahely volt. (Az ottani ref. lelkéaz al!iiáa szerint mindegyik felekezet itt végezte ájtatosságát.) E katacombában fekszik András magyar király is a déli oldalba, befalazva. Igénytelen kinézésű kőlap van a be falazás elé illesztve, a régi korra mutató faragvány nyal, melynek közepén egy kereszt látható. Nem mindig feküdt itt a jó király teteme, csak » tatárfutás után vették fel hullájának maradványát és vágtak neki boltot a nevezett helyen. Sekrestyésünk innét felvezetett bennünket e megmutogatott minden drága egvhazi ruhát. A többek közt kiválóan figyelmeztetett egyre, melyet Mária Terézia királynő saját ke zével készített. A sekrestyében levő bútorok úgymond: egy Benczéa Fráter olaszszületésü asztalosnak szabadkézi munkája, mely művészi d) hatóságilag kiállított szegénységi bizonyítvány. 2. Siketnémák, kikért folyamodás nyújtatott be, mindaddig pályáznak évenkint ürese désbe jövő országos ingyen alapítvány helyekre, mig koruk 14 ik évét tul nem halad''ák. Ekkor hivatalos értesítés .mellett vissz küldetik illető folyamodványuk, mely nevezett korig az intézet irattarában megőriztetik s kijelölés alkalmával a többi folyamodványokkal eg\ ütt minden évben fel terjesztetik a miüisiterí-umhoz. 4. §. 1. Magán ingyen alapítványi hely einyerhetéseért magához az alapitóhoz, vagy az "általa kijelölt rondelkezőhez intézendő a folyamod vány. 2. Magán alapítványt bárki alkothat, ha j 4<Xri> írtot tőke féjében, vagy évenkinti kamatjait állandóan « biztosítva a siketnémák intézetének alapja javára az ország főpénztárába befizeti. Ezért joga van 6 évenként oktatás ós nevelés élvezetére, siketnéma gyermeket a nagyméltóságú vallás s közoktatási masy. kir. mínisterinmnak kinevezés végett kijelölni, mely jognak átruházását illetőleg, az alapító örök időkre szabadon rendelkezhetik. 3. E dig 28 ilyen alapítványa van az intézetnek. I, Fuchs Wurm, nyitrai püspök 1802. 2. Egri főkáptalan 1S02. 3. Nagyváradi káptalan 1803. 4. Zsolnay Dávid, veszprémi kanonok 1805. 5. Draveczky Ferencz, esztergomi kanonok 1807. ti. Talliáji Csuzy család 1814- 7. Kuch József, nyitrai püspök 1827. 8. Jesse-novszky Schlech''. Magdolna 1830. 9. Gr. Batthyány János 1831. 10. Sz. kir. Pest város 1842. 11. Sz. kir. Pestváros váczi siketnémák 1842. 12 Király Antal, intézeti tanara 1843. 13. Gr. Nádasdy Ferencz. váczi püsp.; ik 1845. 14. Örményi János, tábornok 1845. 15. Kolozaváry Sándor, veszprémi knnonok 1847. 16. Janko-vits Márton, jankováczi plébános 1852. 17. En drényi Jözset". s?t. péteri plébános 1852. 18. Gr. Nádasdv Ferencz, kalocsni érsek 1852. 19. Ugyanez 1852. 20. Gasparik Kázmér, váczi nagyprépost 1652. 21. Oltványi István, i- mes-vári nagyprépost 1859. 22. Csausz Márton, egyetemi boneztanár 1860. 23 Gr. Karácsonyi Guido 1861. 24. Nagy Márton, jogigazgató 1865. 25 Palóczy Horváth Mária 1870 26. Gr. Wenckheim Frigyesné, született gróf Wenck-heim Kristina 1872. 27. Erdély 1»7Ü. 2c. Erdély 1876. 5. §. Az úgynevezett „fizető növendékek" két részleiben mindig előre fizetendő évenkinti 200 frtnyi tápdijért, minden tanév kezdetén — a tanerőknek megfejelő b az intézet helyiségeihez mért számig — az igazba.óbág-nál tortént bejelentés után vétetnek fel. Azonban mielőtt a felvételre nézve határozat hozhat«''), tartoznak a 6zülők vagy esetleg gyámok az a)b)c)aiatt megnevezett okmányokkal együtt hatóságilag kiállítóit bizonyítványt is békül-d- ni az igazgatósághoz arról, hogy az illetők képesek a tápdijt rendesen lefizetni a gyermekért. 6. § Az a) b) c) alatt nevezett bizonyítványok az alapítók — v&gy rendelkezőkhöz intézendő folyamodványokhoz is csatolandók, kivitelével a szemlélőt valóban bámulatra ragadj«. Láttuk itt Loyolui Ignácz szeutnek viaszból készült, híven ábrázolt mellképét. I inét nem messze nyílik az oratorium, honnét gyönyörű kilátás van a Balatonra. Megszemléltük a kolostor kicsiny, de takaros könyvtárát, melyről bővebben nem írhatunk, miután a szolgálatunkra állt házi inas kérdéseinkre felvilágosító feleletet nem igen adhatott. Elhagyva a kolostort, egy ottani iskolás gyermek kíséretében azon ponthoz indultunk, honnét a tihanyi viszhang a legsikerültebben észlelhető. Bátran elmondhatjuk, hogy van megyénkben is többhely ütt viaahang, mely ugyancsak megközelíti; pedig szép csendes idő volt, a mikor a próbát tettük, azonban néhány perez múlva elkezdett a szél meglehetős erősen iuni. Feletlünk a dombtetőn egy uri ember sétált, pipájából bodor füstöt eregetvén: lumi-gálta a zavargó időt. Amint befelé tértünk, kocsinkra felülendő; lefelé jött, hog/ velünk ta lálkozzék. E férfiú a helybeli ref. lelkész, nagy -tiszteletű Szeu es Imre ur volt. Lajos barátommal előre siettünk; azonban Sándor látván az érintett ur közeledtét, lassabban ballagott s igy szólt hoz/á: valóban többet reményltem a tihanyi viszbangtól, mint a minőt tapasztaltunk; lehet különben, hogy az idő sem volt erre ezúttal épen kedvező. Ezután következett a rövid kölcsönös bemutatás. Nagyobb figyelemre méltó tárgy is vaa megtekintendő, mint a viszhang, szóla ő _ a ha akarják az urak, megmutatom azon sziklaüregeket, melyeke: itt a köznép remete barlangoknak nevez. Ezen barlangokat, folytatá tovább, meglátogatta a Belga királynő is József főherczeg kíséretében. Ajánlatát szívesen fogadván, vele tartót a fizetők részéről pedig az igazgatóágnak kéz besitendők. 7. §. 1. Az s) b) c) aövendékek, midőn ai intézetbe felvétetnek, ha fiuk : inget, lábravalót, kapezát vagy harisnyát, nyak s zsebken dőt, — mindegyikből fél luczatot, — továbbá egy pár csizmát, a leányok: fél tuczat ÍDget. harisnyát, nyak- s zsebkendőt, végre egy pár czipőt tartoznak magukkal hozni. 2. Mindhá-rom minőségű növendék k;.p az intézettől 6 évi tanfolyuin alatt: egé^z élelmezést, fehér ruhát, külső nyári s téli öltözetet, ágyneműt, tan könyveket és eszközöket, — betegség ecetében pedig az intézet költségén nyer: gyógyítást ápolást s gyógyszereket. S. Tanórára járó növendékek vagyo nosaub szülők gyermekei lehetnek, kik válo-gatottabb élelmezést s gondozást igényelnek. Ezek is évenkint előre fizetendő 10 frt 58 kmyi tandíjért a többi növendékekkel együtt élvezik az oktatást; élelmezésük s elhelyezésük azonban külön egyezkedés tárgya, mire nézve az igazgatósággal értekezhetnek az illető szülők vagy gonduokok.^ Az alapszabályok átolvasása elég tájé-kozást nyújt h felvétel, valwpipt az intézetnek mikénti létele és követelményeiről. Ezen szónál követelmény — bár mi is követelhetnek a magas kormánytól ily intézetnek országunkban több helyen leendő felállíttatását. Deb-cites világunkban tudjuk, eredmény nélkül teszüua. észrevételt, niíndazaltal — ha tekintjük, hogy hazánkban mintegy 11 ezer siketnéma létezik — s ezek számara csak egy inté zet van, ez esetben döbbentőleg hat minden érző kebelre a föltett kérdésnél: mi történik azokkal, kik intézeti oktatásban nem részesülhetnek? lOoO személy nyer oktatast — a hátr$ levő 10.000 — eszerint saját és ugyanannyi polgártárs terhére kenytelen az éietet át tengeni, holott képeztetés után egyik vagy má-iK. iparágban hasznos szolgálatot tehetne. Állíttatlak képezdék népt&uiiók számára, mert a statistika több tanítványt tüntetett eiO a meglevő tanerőknél — mennyivel több a termeszen érzékek hiányával szenvedők összege, viszonyítva a lauerőket és tauhelyiségeket, az ép növendékekhez arányosítva? Zilált anyagi viszonyaink között nem azt akarjuk moudani: állítsunk siketnéma — tanitoképezdéket: eaak annyit, hogy alakíttassak a vaczi, m;ntakepez-devé: honnan kikerültek alkalmaztatnának Unitóképezdéínkben egyelőre segedtanaruknak, ezek a tanítójelölteknek elóadvan a legszükségesebb oktatási módszert — miként kelljen a siketnémát legalább a 9-ik év, vagy még rendszeres intézetbe fölvétetnek, előkészítem! Meg-gvőződésem Bzerint nagyobb szolgalatot teszünk ezzel a nepnek és hazanak, mint Kosárfonás Sibvel, mit az ép aikoásu — szüleitől tobb esetben jobban elsajátít, mmi laiuto^atol. Ezenkívül inkább bármely kiadás szoriituasek nicg, de siketnémák részére állíttatnék az ország különböző vidékén intézet. V aliuint a .Szeretetházat" ügy buzgó Molnár Aladaruuk kezde méuyezése tolytan felkarolta* : tí. Füred — után Bpesten, ugy igyekezzenek azok, kik magasabb körökben befolyásai oirnak, honatyáinkat, egyházi és világi hatóságokat ez ügynek is megnyerve; siketnémák intézeteknek fölállítására bírni! tünk. E barlangok hárma inkább a''harczias idők emlékeire vezeti vissza a szemlélőt, a negyedik azonban következtetést nyújt megmaradt b inkább kápoinat, mint lakást ábrázoló alakjával arra, hogy vauimkor isteni tisztelet végzesére haazuált helyiség lehetett. E meredek kósziklás hegyek szűk uton történt inegmaszasa után betérünk Tihany na, honnét par pohár bvr ürítés után kedves emlék kel távozhatunk vissza Füredre. 11a valaki Tihany látogatására rándul; Keresse fel üzeues Imre urai; ^ha még ott lei») kérje fel ól, ki készséggel fogja a nevezett barlangokat megmutatni; ha kissé fárasztó is ugyan az ut, nagyon megéri a megtekintést. Szenes ur pedig oly eienk ;araa.lgó un ember, hogy é>* czeivel annyira teiindiija az ember kedeiyet, miszerint örömkönnyeket sír. Másnap, julius hó 9 ére, as általunk hír-lapilag annyira ismert „Sseretetház" megtekintése tűzetett ki. A gyönyörű park regényes utain keresztül haladva, szőlőhegy közt vezetett utuuk sz érinteti helyig. Az iniezet egyik vezetője szívesen ajánlkozott kalauzul s kíséretében a tantermek, taneszközök.dolgozó és hálószobák; kóroda, gyógyszertár és imahelyet, ugy a házi iparban a tanítványok szorgalmáról tanúskodó tárgyak megtekintése után kalauzunk és a Szeretetháztól bucsut véve — távoztunk. Adná az Ég, hogy hazánk nemeskeblü honfiai és honleányai a magas kormány sege lyével az ország több helyein is állittanának tel szeretetházakat! Julius hó 10 én hajóra üitünk s a szép-emlékű B.-Füredet elhagyva, Siófokról a vaspályán Keszthelyre utaztunk. JUHÁSZ PÉTER- Bezárom e hazánkban at éget<5 kérdésekhez tartozó jóakaratú elmélkedésemet azon óhajtással : vajba nézetemből egy szemernyi menne is teljt-süléshe, mely alatt legalább a képezdéknél felállitaudó tanszék és még egy nyilvános siketneroa intézet felállítását értem. Némelyek viszonyaink közt magr.s röptű vá-¿vaknk fogják mindezt nevezni? ezek n.-m aiok, de igen » magasba mentünk mi Váezou u czéke»»''^) ház kupolája erkélyére — meg i Mi''.ain az árát! izmaim né^y — f;t nap érezték » lépcaókőn folm»''néa hálását. Mindegy ! ha a 1,-rmészet panorámájában gyönyörködni akarsz : ue riadj az utó fájdalmaktól, bár kettesen fogod azt érezni; elűs7Ör tagjaidban, másodszor vágyandasz vissza — pzemed és valód t''ojrja a terméazet édejenek szemléletét kivánni, niely veled, ha ÍBmét élveznéd. :iz érzett fájdal-iiiat feledtetné. Lábaid alatt terül el Vácz városa síkon heverve, körülvéve kellemdus hegyekkel — ott a kigyódzó Duna kanyarulataival, innen latod Bpest Szf.-Gellértjét, innen Visegrád or mát — egyszóval: innen le nem kívánkozol! Mi sem távoznánk, madárként ide tennők jészkünket, ám de menuünk kell tovább, még egv : Isten veled te bérez, ti zöld hegyek s én messze elmegyek : A hajófedélzetc-n ismét; honnan ked-resnek ismert barátimnak az utokó bucsucaó-kot levegőn át. kalapemeléss, végre nem látva őket, nézzük Yáczot — míg a Vértesek szemeink elöl egészen el nein födik. BÁN FI ALAJUS. Helyi hírek. — Auff- nevezetes nap nálunk; Kanizsán a 11-dik gabona-és borvásár lesz, Sümegben pedig a megyei általános tanítóegyesület nagygyűlése tartatik meg. — Számos eset van, hogy a boltok előtt kiaggatott ezók-mókok a férfiak kalap jait leütik, történvén ez a rendőrség nevette tésére; de az már boszantó volt, hogy egy jajgató szolgálót kellé megmenteni a bizonyos haláltól orvos és gyógyszertár nélkül; ugyanis karján nelu z kosarat vitt tele zöldséggel, má sík kezében tejfeles bögrét, hosszú uszályos ruhájára valaki rálépett, visszafordul s e közben haja beleakadt ily ezók mókba s lőn — jajgatás. miiga-magán nem tudott segiteni, mig végre vendéghaja nagyrészének áldozatul adása után folytathatta útját. — Országos vásárunk igen élénk volt, mindamellett kevés adás vevés történt. Az arak minden tárgynál emelkedőben vaunak. — A Balaton ismét egy áldozatot ki vánt, ugyanis egy 14 éves arácsi fiu lovakat rnent úsztatni, aki lováról szédülés következté-b-n a vizbe esett a belehalt. — Biszto* forrásból értesültünk, miszerint egy angol consortium lépéseket tett prof Festetich urnái, a bévvizi fürdő átadása végett. Ugyanis a gróf urnák két millió forin tot arany és ezüstb n ajánlott oly feltétel mellett, hogy a két milliót harmincz évre átadják Deki használatra minden percent nélkül, ók pedig a fürdői átalakitjak a legnagyobb^z-rü be rendezéssel, építtetnek palotákat a vendégek rérzére és tobb magauy házat, szóval a fftrdő körűi egy egész városrészt éoitenek egyedül azon kikötéssel, hogy ók azt 30 évig hasznai hassák, ennek elteltével pedig miuderi épület át fog szállani mint örökség a grófnak tulajdonába, a két milliót pedig ekkor visszafizeti, a vallalat a fürdőt világhírűvé akarta tenni. — mit meg is érdemel. Errt a gróf azt feleié, hogy az 6 birtokán senki sem fog más uralkodni, mint f>. ai aján akit pedig v .eszautasitá. ilyenek ami magyar mágnásaink. így olvassuk a »Pápai Lapokban." — Sümeghen aug. 10-én délután 4 órakor gyuladt ki Caepregy István szalmafó-delü háza a Sarvalyi-utczán. A szerencsétlen tulajdonos honn sem volt s ugy szakgatták be az ajtókat s szabadították ki — mint mondják — benn siró-rivó gyermekeit. Hat ház égett le, biztosítva egy sem volt. — Keszt)iely, 1877. augusztus 12 én. A keszthelyi fiatalság egy resze tegnsp, e hó 11-ón a balaton-fürdői nyári mulató helyen zártkörű tánczmulatságot rendezett. — A mulatságot rögtönzöttnek lehet tekinteni, a menynyiben sem falragaszok által előre hirdetve nem volt, sem pedig meghívók szét nem küldettek. Az első és legnagyobb akadályt hz idö magas kegyelmével elhárította — s most már egy másik, ujabb kérdés került szőnyegre: valjon hölgyeink 06Ztják-e nézetünket — s részt vesznek e mulatságunkban ? — Reméltünk s nem csalódtunk! Hölgyeink készséggel adtak helyet — kérésünknek s oly szép számmal. oly díszes koszorúban jelentek meg, hogy lehetetlen volt bámulatunkat elnyomni ; — lekötve tartott bennünket a szép koezorunak minden egyes szép virága ! Ott láttam á vidékiek közöl: Botka Paulin kisasszonyt Újfaluból ; — Hertelendy Gizella és Josephin nővéreket Kustányból; — Szentmihályi Etelka k. fwzonytPacsáróI; — Tóth Etelka k. a. Szeg- szárdról; Tatay Vilma és Janka nővéreket Pestről; — helybeliek kőzöl: Strinovícs Leoné, Ujváry Sándorné úrhölgyeket; Garger Carolin és Jenny, — Galba Emília, Gleiman Györgyike, Kovács Laura, Nagy Gizella, Pataky Mariska és Lujza kisasszonyokat! — A mulatság esti 8 óra után kezdődött s a legderültebb jókedv és fáradhatatlan táncz mellett reggeli ''/a ^ óráig tartott. — Ezúttal, — azt hiszem, leróttuk a farsangig adónkat a táncs kedves istennőjének, — de • gy szerem ind hiszem azt is, miszerint sokaknnk emlékezetében megmarad sokáig amaz élv>-ze''es esték kedves emléke, melyeket e nyári idő alaU Keszthelyen megérni 8 leélni szerencaés''-.k leheténki Juratus. — Zala-Jjövövől következő levelet vet tünk : Igen sajnos, hogy a honvédparancsnok urak a megyei üsz:i orvosok álta! szabadságolt honvédeknek megbetegedésük esetében azért nem adnak hitelt és a jeieutea k azért utasíttatnak vissza, mert az orvostik bizonyítványai a községek által hitelesítve nem lettek. — Nézetem szerint nem akarom elhinni, hogy akár mely közaégbiró jogosítva volna a megyei tiszti or vosokat controlizálni. — Azért van, mert egy laikus nem tudja bírálni, beteg e valaki, vagy nem. — Hogy ha már a honvédparancsnok urak a megyei tiszti orvosok becsületében kéte.ked nek, ugy hiszem csak a szolgabíró urak jogosultak arra. a fenni nevezett bizonyítványokat hitelesíteni. Z-Lövő. zug 9 1S77. Prichovszky József zmegyei tiszti orvos. — Elemi csapás általi halál. — F. hó 2-án a csesztregi erdőben Salamon Sándor 13 éves fiu "gy f* «latt ült és tüzelt. Amenydörgés elült eibujni akart, de a villáma kérdéses fába ülö''t és a fiút azonnal agjon sújtotta. — A halottat a uba halva vitték be. — Köveskállán szeptember 2 án d. u. 3 órakor a nagyvendéglőoen értekezlet tartatik egy bortózsdéuc-k létesítésé ügyében. — Lakatos Sándor országosan ismert jeles magyar táneztanitó nemes érzelmének szép jelét tanusitá, midőn Szageden uz „árvaház" növendékeit minden dij nélkül tanitá s ezért az árvahaz gondnoka hirlapilag nyilvános köszönetet mond. — Tüzesetekről verünk ujabb tudói-lásl, nevezetesen Pákán .4 ház s mellókópüie tek, Miháidon 16 ház s melléképületek hamvadtak el. — yagy Jakab tilinkómüvész Kaposvárott rendezendő hangversenyének műsorozata. I szakasz. 1. Ábránd .Repülj fecském" népdal fölött és Katicza csárdás, szerzet te s előadja Nagy Jakab a tilinkón. 2. Cavatina-duett „Norma''dalmüből. 3. Egyveleg ábránd .Hym-nusz," .Szózat" és lengyel dalok fölött, szerzetté e angol melophoncn és tilinkón előadja Nagy Jakab. II. szakasz. 4. Velenczei karneval, Baját készitményü tilinkóján előadja Nagy Jakab. 5. Változatok Weber C. M. »Utolsó gon-dolatjai" fölött,szerzetté8 tilinkón előadja Nagy Jakab. 6. Népdal „Ez a világ a milyen nagy," előadja a meloplionoo és furulyán Nagy Jakab. Tilinkók am-rikai grenadille tából 5 írtjával, furulyák 8 frtjával raegreudelhetők a hangver seuy zónél. — öngyilkosok. F. évi augusztus hó 10 én Győrött — közel a városhoz künn a szabadban két fiatal ember szivén lőtte magát. Grünfeld Ignácz és Jugovits Gyula, mindkettő juggyakornok s legszivéi} esebb bará''ságban él tek. Ezen elhatározásra, a kö/véh ménv sze rint, zilált anyagi viszonyok bírhatták a különben értelmes fiatal embereket. Felső kabát-jok és mellényöket rendesen összetéve, egyik hanyatt nyújtózkodva, a másiktól balkézzel ölelve találtattak az úgynevezett „galamb"-hoz vezető ul mellett levő árokban. A kivegezés eredetiségéhez tartozik, hogy ugy elől töltendő piaztoiylyal vetettek véget reményteljes éle töknek. Hihetőleg előbb az egyik s ezután a másik adott szavát beváltandó, használta fel a második oső töltényét. A pisztoly az árok tnlsó partján hevert, a hullák mellett még papirosban lőpor, golyók és több gyutacs ta''áita-tott. A kiszeuvedeUek 10 ikénok délutánján az általanus kórházba szállíttattak, honnan a a kél szíven talált a főid szivének lettek átadva. B. — Rövidhírek. Zemplénben kosárfonó iskolát állítanak. — Táncsics Mihály müveiből eddig 7. kötet jelent meg. — Bécsben julius hó folyván 32 öngyilkossági eset volt. — Komáromban .Nőemenczipaczió" czimű hetilap indul meg. — Gr. Wimpfen Hedvig a távirászati vizsgát letette. — Rubens 3 százados emlékünnepét tartja Antwerpen város aug. 17-én. — Szeat-István ünnepén a körmenetet 12 ifjú díszmagyarban kiséri. > — Háborús hirek. (Aug. 12.) Maszun helységnél a törökök átlépték az orosz határt s diadalmasan előre nyomulnak. — Az orosz főhadiszállás Sistovába visszahúzódott. — (Aug. 13.) Mihály nagyherczeg az ázsiai csataiérről Szent Pétervárra .szerencsésen" megérkezett. A kaukázusi 15 eser török sorkatona megérkezett Várnába, Mukhtár pasa hadserege eiég már Ázsiában. — Az orosz főhadparancsnok megszökött s Sistovában a Duna partján a híd mellett találtatott fel. — Sxulejman hadseregének egyrésze átjött a Balkánon. — Romania hadikárpótlásul (?) Dobrudzsát (!) követeli (Varta piszii.) Vegyes hirek. — Az orottok harczi dala. Sándor czár ékes rigmust osztatott ki hadserege között, amely prózában viaszaadva ilyenformán hangzik : I n dúló. Testvérek, ébredjetek! a pillanat elérke zett. A czár vezet benneteket Tuar-Grad (Konstantinápoly) felé. Az igazság müve megkezdetett, orosznép, állj készen! — Testvérek; bátorság. — Sokan elvesznek bár, hanem aki közülünk állásán elesik. ezredmagával fog fölkelni az elesettek helyébe, hogy a sanyargatás napjainak bűneivel végezzen. — Testvérek! imádkozzatok. Minden az Istentől jó. Az Istennel menjetek előre bátran, ö a ti révpartotok. Ó a ti föntartótok, minthogy titeket ó vrzet a diadalra. — Testvérek, reméljetek. Dicsőséges ut áll el óttetek nyitva Tsar- Grad felé. Uralkodótok veletek együtt indul 8 Oroszország vállain visz benneteket. — Szépen viszi — hátrafelé. Hanem már most mit fognak énekelni a muszka harezfiak, ha csakugyan viasza kell meuniok a Dunán? Erre ar. esetre nem csinállak káden-cziát, ami pedig öreg hiba. — „Modzsar pnea." Klapka tábornok fölemlítette egy magán körben, hogy a törökök azon vitézeiket, kik a csatatéren győzelmeket aratuak, rendesen „magyar melléknévvel ruházzák fol. Ozmánnak például már Klapka ottléte alatt .madzsar pasa" volt a neve. — Ha török nem volna, bizony meg is érdemlené, hogy magyar legyen! — török testvérek köszönete. Konstantinápolyból a .Bassriref czímű török lap szerkesztőségétől, a »Hon" szerkesztőségének czimezve, a következő távirat érkezeit: »Konstantinápoly, aug. 7. Az ottomán nemzet nevében mély hálánkat fejezzük ki a magyar testvérek iráni, a magyar népgyűléseken történt rokonszenves nyilatkozatokért. — Kérjük e táviratot közzétenni. — A .B asszíré t" szerkesztősége." Csok jasa! — Zongora is zeneelméleti tanintézetet áll it fel Budapesten f. évi s&ept. 1 vei Zimay László ismert jeles zenetanárunk fi- és nőtanítvány ok részére; s tanfolyam egyelőre előkészítő , közép- és magasabb zongora és zeneeszméletí osztályokra oszlik. Tandij havonkint 8 frt. Bővebbet az értesít vény, melyet az intézet nevezett tulajdonosa és igazgatója (Budapest VI. gyár-uteza 19.) kívánatra megküld. — Vak engedelmesség. Nagyvárad kör nyékén hon véd huszárok állomásoznak. Volt a századnak egy kemény kapitánya, a kinek szava szent szokott lenni, ha valamit parancsolt. A napokban az őrsiobát nézte meg. Ott látta, hogy egy közhuszárt elfogtak s épen eléje akarták vezetni: mondaná ki reá az ítéletet. „Mit vétett?" kérdé a kapitány. Mondták neki, hogy egyik bajtársát lopta meg. A kapitány erre igen felháborodott. »Minő rut alávalóság!" fakadt ki dühösen ? aztán a j-U-ntést tevő altisztnek oda kiáltott: »Föl kell az ilyet akasztani 1" Amint kiment, a legénység parancsnak véve a véleményt, a fogoly huszárt megragadta s felakaazvjita. A kapitány parancsára — kit e dolog igei meglepett,— kis idő múlva levágták ugyan a szerencsétlen huszár nyak-szorilóját, — de ez a szenvedett belső »érülés következtében 14 nap múlva meghalt. Most mind a kapitány, mind az ott levő legénység vizsgálat alatt áll. — Azt kifelejtette. Egy jámbor lelkész szentbeszédet volt mondandó valamelyik vasárnap. Fölmenve a szószékre, nagy megbotránkozással kelle tapasztalnia, hogy az istenházában egyetlen egy ember van jelen. Megkezdte tehát beszédét: .ájtatos hallgatóm, mély fájdalommal veszem észre, hogy kettőnkön kivül senki sincs jelen az egyházban . . ." ,Obó — szakitá félbe az egyetlen hailga''.ó, — van itt még valaki." .Ugyan hol, ugyan kicsoda?" kérdezé a lelkész forgolódva mindenfelé. „Oh, a jó Isten jeles Van" hangzott a jámbor válasz. »Igaz biz a" — felelt kissé meglepetve a lelkész, — .arról egészen megfeledkeztem." — Katalin orosz herczegastsooyrél, ki neje Wladimir nagy berezegnek, a napokban szt beszélték Párisban, hogy Trouviüetől Pánsig való. elutaztában egy kézi t/.s;át loptak el tőle, melynek tartalma két millió frankot képviselt. Valósággal azonban a lopás nem volt ily nagymérvű, mert mindössze 60,000 frankot érő ékszeres a nagy htrezegnő magánlevelei vesztek kárba, melveket az ismeretlen tettesek a her-czegnő salonkocsijából sikkasztottak el. — ÉletírabAly. A leányt tixennyolrx éreg ko-ráif add oőai naliuai ©lőkelöt>bhör ; húsz éves korában vele- egyranguhoz ; — harminca éves korában ahoz, aki elvessi. Papírszeletek. — Döbrentey Gábor nagy ellensége volt a aaj-tóbibának, fogadott is egvsrer gr. Széchenyi latván-nal 100 forintba, hogy egy>k munkájában nem lssz aajtóluba-, a mű megjelent, angolból fordította s a czimlapon ez állt: .ordította: Dőbrentey," nyomás közben a featékeló gép-henger kivetette az F. betőt. Buza . . Rozg . . Árpa . . . Zab . . . Kukori xa Krporo téli "árga Hajd Di Bab fehér ó tarka 8. ¡0-- 7.HU Piaczi árak. Nagy-Kaniaaa, aug. 13 1877 — Rzáa kilogrammoukéut sxáuiitva. — Mioőaég laerint: • • • • 10.50 — 11.20--kr. • • - . G60 — 7.50--. .... 8-- 6.25 — 7.60 — . 15—16 frtíjf. . 11 — 12.50 krig . 11 — 1150 . . 8— 8 50 . . • 6— 6.50 „ — Ktpesvár: Buza 10 frt — kr-ll frt—kr — Ro« 7 frt — ki—7 frt 40 kr. - Árpa 7 frt 40 kr—8 frt -- kr. — Zab 6 frt — kr—6 frt 60 Lr — Kukorica* 6 frt — kr—6 frt 50 kr. — Pwmbatbely : Baza 10 írt 60 kr—11 frt 20 kr. — Koz» 7 frt — kr—8 fn — kr. — Árpa 7 frt 80 kr—8 frt - kr. — Zab C frt — kr-6 frt 60 kr.. — Knkoricza 7 frt 80 kr--frt — kr. — Sopron : Buza 10 frt 80 kr—12 frt — kr — Roz» 8 frt — kr—9 frt 20 kr. — Árpa 7 frt 40 kr — 8 frt 60 kr. — Zab 7 frt — kr—8 frt — kr. Kukoricza 8 frt — kr--frt — kr. — Péc»: Bejss 9 frt — kr-iO frt 30 kr, kétszeres 8 frt — kr—8 fri 20 kr. — Rozs 7 frt — kr — 7 fit 20 kr — Árpa 5 frt 60 kr—6 frt — kr — Zab 6 frt 20 kr—6 frt 40 kT. — Knkoricra 7 frt 70 kr--frt — kr. — 6yÖr : Buza 8 frt 40 kr—8 frt 80 kr, kö-xönséges 7 frt 80 kr—8 írt 20 kr. — Rozs 6 frt 40 kr—6 frt 80 kr. — Árpa 4 frt 80 kr—5 frt 20 kr — Zab 4 frt 40 kr—4 frt 80 kr. — Knkoricza 4 frt 40 kr—4 frt 70 kr. — Köles 4 fit 80 kr—5 frt — kr. — Bab 8 frt — kr__frt — kr. — Budapest : Bura II frt 15 kr—12 frt 25 kr — Rozs 7 frt 90 kr-8 frt lö kr. — Árpa 7 frt 75 kr—8 írt — kr. — Zab 6 frt 70 kr—6 frt 75 kr. -Knkoricza 6 frt 30—6 frt 35 kr. — Kápoaztarepcze 18 fr. 80 kr—19 frt 60 kr. — Bab 8 frt 25 kr—9 frt — kr Boraó 10 frt — kr—13 frt — kr, hámozott belföldi 16 frt — kr--frt — kr, külföldi 23 frt — kr. — Lencao 8 frt — kr--12 frt — kr. — Sto- , keraui 22 frt — kr--frt — kr. - Köles 5 frt 26 j kr—6 írt — kr. — Köleakáea 10 frt 60 kr—10 frt I 80 kr — Mák 25 írt — kr—28 frt — kr. — Kék muk 35 fit — kr--frt — kr. — Lnnmag 13 frt 50 kr—14 frt — kr. — Mohar 8 frt 50 kr—9 frt — kr. — Bükköny b frt 60 kT—6 frt. — Diszuórsir U: frt 56 kr— 61 frt 63 kr. — Szalonna 57 frt 5<J kr — — frt — kr, füstölt 6J frt - kr—63 irt — kr — Fagygyn f>4 frt — kr—55 frt — kr. — Szilva 23 frt 25 kr—23 frt ÖU kr. LottohuzuH. Bpest, aug. 11-én: 41, 17, 64, 20 88. Szerkesztői üzenet. 2-135. R P Óhaj. Amint időnk engedi, összeszedjük s megküldjük. Az .írezképet örömmel vettük. 2436. .Badacsonyi kirándulás" mielőbb közöljük. 2437. Az „órökbeke- legközelebb jő, már t. i a lapban. 2438. L Caab-Rendek. Azonnal elküldöttük. 2439 B. Gy. Keísö-Rajk. a pacsai táuczvi^.-i l^m megezáfoiása cem tárgyilagos. I 2440. Sz. I. Szíves Ígéretére számítok. Mikor i lf»z a holdvilág köszöntve ? Érték es váltofolyam augusztus 13. 0/, meUliques 63 20: o/f nemz. köloaon 66.80; 1860 ki álladalmi koicsön 117.75: bank-részv.819. — ; hitelintézeti réazvények 172.75 ; l-ondmi 121 50: magyar földtehermentési kötvény 75.— : temesvári földtehermen tési kötvény 74.50 ; soproni toldtehermeutei kötvéuv 78.80; horvátslavon földtehermen tési kötvéuv —.— ; ezüst 105.55 ; es. kir. arauy 5.78 ; Napoleoud ur 9.76—; arany jár. —.— : márka 59.70. Ama hirea balkáni azökdönca nem Gorkó, hanem flurkó, Göcsejben Lurkó nere van Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti időtmutató óra szerint, indul K«DÍi«áról Vonat hova: nám Ora Pere. Id6 206 Easék, Moii4ra,t)ambová.r s Fínméba 4 48 reggel 215 . . „ , 2 80 délut. 212 Buda-Pestre........4 58 reggel 202 . .......26 délut. 204 , .......... 11 30 estve 313 Béeabe (Szombathely, Béca-Ujhely fel éj 5 8 reggoi 801 . ......... 11 48 eatve 315 8opr^eyba ........ 3 38 délut. )K)3 Trieaztbe és Pragerhofou keresztül Grác* és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Tnesztbe és Prágerhofon keresztül Qráos ím Béeabe ......t 47 délut. Brkezik Kanizsára honnét: 216 Eszék, Mohács. Dombovár s Fiuméből 1 41 délut. 206 , a • a 11 11 ««tve 203 Buda-PestrSl........ 4 20 regg^ 201 „ ........2 5 délut. 211 „ ......... 9 44 estva 314 Bécaből (Saombatb. Béca-Ujhely)fel5l 10 27 eatre 802 „ „ . .46 reggel 816 8opronyból ........11 58 délel. 114 Bécabői Orács, Marburg, Pragerhof felől ..................4 12 reggel. 20* Trieszt és Bécsből Marburg, Pragerhof felől.........1 21 délut. 204 Trieazt- éa Villachból Prágerbof felől 11 — eatve. Marburgba csatlakozás Villaeh ét Franoesleatbe. . . . . Fiancesfeitbó 1. Felelós szerkesztő : Bátort LajlS. Le»ujabb orosz-török csatatérképek. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán fi—) kaphatók: Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás színezettel ára 60 kr. postán szétküldve 6ő kr. Ugyanaz fekete szinben ára 40 kr. postán szétküldve 45 kr. Handtke : Generalkarte des schwarzen Meeres mit den Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétküldve 95 kr. General-Ubersichts-Karte des gesammten russisch-türkischen Kriegsschauplatzes im Kaukasus, finom papiron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szétküldve 30 kr. General-Ubersichts-Karte «Jos gesammten Russisch-türkischen Kriegsschauplatzes in Europa und Asien, nebst Rumänien, Serbien und Montenegro, dann Griechenland und den angrenzenden Gebieten von Österreich-Ungarn, finom papiron, pompás szinezettel ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. Továbbá Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . •. 1 „ rovátkos,. duplán enyvezett . 1 „ fél minister..... 1 „ egész minister .... 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. (ver példány 3 frt 40 kr. Havanna papiron 1000 példány Dévnyomássa) együtt csak 3 frt 50 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapirés boríték színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír boritékkal 60 kr. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példány diszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. egy néhány iskolát végzett és jó házból való ifjú mint Épifófa-eladás. Van szerencsénk tudomására hozni a t. építeni szán-, dékozóknak, miszerint a baksai községben a posta-ut mellet Iévó s négyszögletűre kifaragott 500 szál egy éves, száraz, építésre aikaluias fenyőfa szabad kézből eladó. Bénnen-tes levelekre azonnal válaszolunk. - ~ ^! Schönwald József fia Hennán. Holl seidlitz-pora. i -íi „1 i Jí ba minden dobox cximlapján a »&« CySak aKKOr VaiOQlj ¿,„¿0 sokszorosított cségem VM1 lenyomva. Büntető bírósági Ítéletek ismételten conatatálták ciégem és véd-jegyem moghamisittatását; aaért óva intem a kösónséget a« ilyen hamisítványok váaárláaa ellen, minthogy aaok csak ámításra vannak s«á-mítva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. 0. é. Valódi minőségben a x-stcl jelölt czégeknél. Ai •verési hirdetmény. rRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. . 2 frt 20 kr. . 3 , 10 , . 4,20, 8-9 „ - . Az alulirt uradalmi igazgatóság részérói közhírré tétetik, miszerint folyó augustus hó 27-én a Lenti, augustus 28. és 29-én pedig az alsó lendvai gazdasági irodában a délelőtti órákban nyilvános árverés vagy ajánlatlevél utján több rendbeli vendéglók, malmok, bormérési és halászati jogok, nagyobb és kisebb területü földek, rétek és legelók, ugy nemkülönben az uradalmi erdőkben a makkoltatási és gubacsszedési jog haszonbérbe adatnak. (435 1—3) Alsó-Lendva, augustus hó 8-án 1877. Az Alsó-Lendva és nempthi uradalmak igazgatósága. ci_______________d6 b.<ek ^ A legmegbírhatóbb BnaegélyiS «ere a saenvedö emberiségnek I minden belső és külső gynladáMiál, * legtnbb betegség ellen, mindennemű sebOlések, fej-, fül- és fogfájás, régi »érvek és nyílt seL-k, rákfekélyek, üsaök, saetngyuladáa, mindennemű bénulás és sérülés stb. stb ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Valódi minődégben a f-tel jelölt ciégeknél lORSCH-H ALM&J-ZSIROL A J. Kárpáti éleí-elixlr-likír. Hosszas tamlmányotás után sikerült, gy&kerekbSl. melyek gyógyalkatréaseiknól fogva csak a Kárpátokban lelhetők, oly elizirt előállítanom, mely gyors hatása folytán fcltüuéat ran hivatva költeni. Exen elixír valamennyi hasonnemft találmánynyal, természetes alkatrészeinél fi gva, versenyezhet Bámulatos hatása lázaknál, legyen a betegség bármid- régi. Rögtön megszünteti aháuyseékeléstés hányást. Bixtos szer hiányos emésztés, gyomorgvöngeség, elnyálkásodás, felb&fSgés, hányás, étvágytalan-s á % ellen ; sőt még beteg emberek is m g a s kort érnrk el ezen el ix i r használata köveikestében Tapasztaltstott. miszerint sok raktáro«, a raktár engedményezése következtében ti»yelm»''s8é téve, különlegességeket hamisítanak vagy utánazuak. mi okból nem rendeztetek be raktárakat s igy az általam föltalált élet-elixir csupán csak nálam kapható. Fuchs B., Malatzka. ügy ptilac.sk ára : használati utasítás és csomagolással együtt 1 frt o. é., vagy 2 frank. (437 1 — 10) DL" ^Krohn BL és társától BergenbVn (Norvégiában.) Ezen balmáj-zsiroiaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi cmélokra használható. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt o. ó. Valódi minőségben a -gal jelölt czégeknél. Raktárak: N. - K a n i z s a (x) Prágrr Béla gyógy. (x+) Rosenberg Józs. (x) Fesselbofer Jóas. (x) Rosenfeld. Barcs (x) Doruer S Csák t or n j a (x) Gönc L. v. gyógy. K a r á d Bernatxky A. gyógy. Kapós-V á r (xf) Kohn J. (x) Schröder Sáudor gyógy. Kaproucsa (xf) Werli M. gyógy. Kőszeg (x) Csacsínovics Ist. gyógy. (x#) Küttel Ist. gyógy Keszthely (x) Schleifer A. (x) Wünsch F. Körmend (x+) Ráta''Ján. S o m b a t h e ly (x) Pillieh Ferejicz gyógy. Sopron (x) Mezey And. gyógy, (x) Molnár L. gyógy. V e r ő c z e ^x, Bécs J. K. gyógy. Bánok -Sr. - György (x) Fibic gyógy. Zágráb (xj Mitlbach S gyógy (x) Irgalmashoz gyógy. vx) Hegedűs Gy. gyógy, (x) Ján. gvógy. Szalonak (x) Schwar Gusztáv gyógyszertárában. Perklet IROP PAGLIÁNO, egyenesen FlorencxbSI Imicx-tott, vértisztitó hatása miatt álUlában ismert, 1 üveg 1 frt."— 1 látjácska 12 üveggel Ili frtnak posunulványnyal való beküldése mellett, bérmentve küldetik szét. ROLL A. cs. k. udvari szállító, Bécs, (26134-52) Tuchlaubeu 9. Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, KJÓgy''t gyökereden fényes éa tartó« aiker bLtoaitáaa mellett mindennemű titkos betegségeket 1) a* öufertózésnek minden következményeit, úgymint: magömléseket, az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) hugycsófolyásókat (még oly idülteket is,) a nemzórészek bujakóros fekélyeit és másodrendű bujakórt miodeu alakjaiban éa eicaufitáaaiban ; 3) hugycsószíikQléseket; 4) irisa és idült nyákfolyáaokat nőknél, az ugynevezstt fehérfolyást, és ai onnan eredó magtalanságot ; ^bőrkiütéseket; (409 8-60) bi a húgyhólyag betegségeit é« mindennemű vizelési nehézségeket R-ndeJ naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig és eatve 7 órától 8 ig. Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-ntcza 2-ik szám, a Kigyó- és Városház-ntcza sarkán. (Roitenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megküldetnek. Pályázat. Zalaraegyébe kebelezett Lenti mezóvárosban egy, a tanitói pályára készülő lelső nép-, polgári-, yagy egyéb középiskolát végzett kath. valiásu ifjú kerestetik a jövő — azaz az 1877/8. tanévre gyakornoknak. -- Bővebb tudósítást nyújt a helybeli kántortanitó. Pósta helyben. (334 l-l) ki Német-kereszturi savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Német-Ker esztur- Sopron. legtisztább vasnélküli alos savanyu tíx, vegyelemezte Dr. Fresenins B. tanar és udvari tanácsos Wiesbadenben. A legüdítőbb, l.g-izleteiebb ájványo» iul, minden egyéb áaványvitnél nagyobb gyógyhatással bír, ''..ilt mcllb»jokbD és minden Ukhártjrbán;lmakban. Ssálliúa M«.k jól dagj«olt üvegekben e«kö>c^lteUk'' Tulajdonos . Langfeldor Ede, Bécsben. I. Johanniogasse 12. Főraktár Sopronban. (397 15-20) Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak Sopronból szállítva csomagolással együtt • 1 lád^ tó egoss uteret üveggel ,.........6 frt 60 kr. O. í. 26 fil ............4 . 50 , Alulírott ajánlja a már 12 év óta fennálló jól berendezett kárpitos és asztalos butorraktárát Sz.-Fehérvárott, Kaszárnya-utcza 6. sz. Üzletemben a legolcsóbban megszerezhetők bármely szobanemű bútorok, úgymint: egy- és kétajtóssifonok,ágyak, kredenczek,éjeli-rmosdé-és drumó szekrények; asztalok, fali-, álló-és pipere-tükrök, függönydiszek, tömör fából hajlított karrós gyermek liinta- és közönséges székek. Nemkülönben ülőbútorokban raktáron találhatók garnitúrák, egyes kanapék, díványok, ottomának, balzagok, nyugágyak, karszékek spanyolfalak és számos fel nem sorolt bútordarabok az utolsó divat szerint. — lehető legolcsóbb árak mellett — nagy választékban. Egyszersmind elvállalok helyben ugy, mint vidéken bárminemű % kárpitos munkák javítását és azok átalakítását, szobák és termek tkpaczirozását, szóval: bármely e szakba vágó munkák szilárd és izlésteljes elkészítését lehető legolcsóbb árak mellett. A nagyérdemű helybeli és vidéki közönség becses pártfogásáért esedezve illő tisztelettel Füster Imre, (436 1—6) kárpitos. Wajdits József kiadó-, lap-ós nyomdatulajdonos gyorssájtó nyomasa, Nagy-Kanixsáfc. NAGY-KASIB8A, 1877. aufustus 19-érc •j Difiét«! ár J egén évre. . " ¿¿i erre . • * negyed ¿vre . 2 ^y «rám 10 Jer i írt. V Hirdetések 6 bwiboe petitsorban 7, másodszor 6 ■ ®5náen ; további »őrért 5 kr. nyilttérben »orookint 10 krért tétetnek fel. jj Kincstári illeték minden \|\| » hirdetésárt kttlön J 30 kr. fizetendő innen \|\| kttlön f Tizenhatodik évfolyam. előbb OZLON 1 A u '' MlofJ Up szellemi részét illető közlemények a «erkesztőhöz, ll anyagi részét illet5 közlemények pedig a kiadóhoz bérmentre intésen dők : NAGY-KANIZSA W lassít sbáz. Bénnentetlen levelek c«ak ismert munkatár -,i »akt61 fogadtatnak el. ) Kéziratok vissza nem f J kOldetaek. k 89"------- - ^gfll S.-KanizsaTkros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanjzsai kereskedelmi s Iparbank", a „n.-kanizsai takarékpénztár, „zalamegyei általános tanítótestület«, a „n.-kanizsal kisded- neteló egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kúlválasztmánya" g több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. üetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Az iskola és szülői ház. II. A szülő, ha gyermekét csak azért, hogy az ne alkalmatlankodjék neki, korán adja ki kezéből, bünt kötet el, mert semmi sem rontja meg ngy a gyermeket, mint a korai rósz példa, a melyekkel bizonyára sokszor fog találkozni, mihelyt a szűkít ápoló karok közül kiszabadni, mely édes méregként lopódzik be szivébe. Jól jegyzi meg azért Dupanloup, hogy a ,h á z i nevelés ne legyen futós korán bevégzett, terjedjen az ki évekre mindaddig, mig csak a gyermek nincs képesítve a rósz behatások ellen.magát kellőleg védeni.*) Hallottunk már olyanféle nyilatkozatokat is, hogy ,azért van a nevelő, hogy neveljen !• Igen, mindenesetre azért van, de az olyan gyermekből, kiben a tiszta élet, erény s jóság alapvonala nincs meg, abból ugyan sohasem fog jellemes embert alkotni. Mert a jó gyermek már benn az iskolában, társai körében iparkodik ne^etójc saavának megfelelőt s -¿t tiszteli ngy, mint szülőjét, jóltévójét. S ez nem a. büntetéstóli félelem, hanem azon jó eleve belecsepegtetett elv: azt tenni, mit mondanak, decsakjót, rósz a t soha. Fájdalom, hogy a legtöbb gyermek nevelőjének parancsait leginkább félelemből követi s akkor, ha nem látják, minden roszat elkövet, nem bántja lelkiismeretét semmi, mert lelkiismerete nincs, a jó iránt érzéketlen, a roszat őrült- •)''V. o. Dupanloup: körül ,Irányesxn>ék a cyermek-V S. I. ként követő. Az ilyenekből válik ki később a társadalomnak salakja, mert fondorkodni fog, ravaszkodik, a mi bizonyára roszabb, mint százszor nagyobb hatalma, de nyilt ellenség. Nem akarunk mi itt egész általánosságban szólani. Volt eset, nem egy, sem kettő, hogy a czélszerü s tapintatos nevelés képes néha még a hiányokat is pótolni, de ez vajmi ritka tünemény s ha van, olyanoknál van, kiket talán csak a korai rósz társaság vont be körébe s a sokkal elónyösebb jót csak később ismeri meg, vagy olyanoknál, kik daczára a szülői elhanyagoltatásnak, már a természettől jónak, ne-meslelküeknek vannak alkotva. Az ilyeneken, ha a nevelő tapintatos, segíthet, de fájdalom, nagyon ritka ez T A házi nevelés után következik az iskola. Ennek embere nevelő is egyszersmind, kötelessége a fejletlen gyermeket megtartani s gyarapítani a nyert jó irányban s nemessé képezni lelkét az ismeretek terén. E kötelességérzet tudatában el is követ mindent, mi által ezt elérheti; teszi, mert hivatása, mert képesnek érzi magát arra, hogy az emberi társadalomnak -hasznos tagokat adhat. De minden jóakarata dugába dói azokkal szemben, kik házi neveléssel nem birnak; itt a nevelés csak látszat, sikertelen s ha némi eredményre mutatna is, rendesen csak külmáz, mig a gyermeknek belsejében roszabbnál roszabb gondolat kering. Nem használ ezeknél sem a vessző, sem a szép szó; amazt elviseli, emezt elhallgatja, de belsejében nevet. A nevelőnek czélja jellemet a 1 kötni, akaratot kölcsönözni, lelkiismeretet s tudományt adni; vagyis a gyermek- leikében felébreszteni mindazt, a mit csak tudnia kell, hogy méltó legyen az istenség bélyegét viselni magán. Kettőt könnyen teljesít, mert rajta áll. Adhat tudományt, a mennyire a gyermek képessége engedi, mert hatalmában van; adhat irányt akara tának, mert szoktatása által szilárddá teheti a gyermeket elhatározásában, de a másik kettő: a j e 1 1 e m és 1 e 1 k i sme-r e t nem függ egészen tőle, mert azt a gyermeknek már csirájában kell birnia, mit csak a szülő adhat meg neki. Együtt kell e két iskolának munkálkodnia, mint a természetben az eső- és napfénynek, hogy sikeresen hozzon létre növényt Fenelon bőven irt arról, hogy semmi sem képes oly rontó hatást gyakorolni a gyermek életére, mint a rósz t á r s. Ha ezek közé kerül a gyermek, vége van. Azért semmi sem kiván nagyobb figyelmet, mint a társak kiválasztása s különösen még az, ha e társak körében a szülök őrködő szemeitől távol pajkoskodik a gyermek. Voltak esetek, hogy gondatlan szülők, kik gyermekeikkel nem törődve, sőt tán örülve a játszótársaknak, napokig hagyván -éket együtt, borzalmukra kezdek észre venni később, hogy a fiu, kit talán jó nevelésben részesítettek, elfajult, hazuggá, vagy a mi még roszabb, ravaszszá és engedetlenné lón. I^egokosab-ban tesznek azok, kik gyermekeiket egész a felserdülés első stádiumáig szemük előtt tartják; játszék az ott az anyai óvó szárny alatt. Nem ritkán történik meg azután ebből, hogy a netaláni rosz társ is — ex e m pia trahunt, — látva a lelkiismeretes gondosságot, hallva oly dolgokat, miket még eddig nem hallott, javul s jóvá lesz. De ismét ezen általánosságban kimondott elv mellett ne tegyék a szülék gyermekeiket elpuhulttá sem; olyanná talán, hogy később az élet terheit meg nem bimák; ne tegyék oly egyeddé, kinek tán kinos lesz később a társadalom roszaságát látni, Nem! a gyermekkel üdvös és éles ellentétben kell megismertetni a jót és roszat egymás mellett, amazt követésre méltólag, emezt ugy, mint a világ borzalmait, melyeknek iszonyú következményei vannak. De csak ismertessék ez meg akkor, ha már a gyermek értelmisége teljesen kifejlett, ha átérti, hogy mi a kettő közötti különbség, mikor tudja, hogy mindkettőt önmagaért követni, illetőleg kerülni kell. Az ily gyermek később, látva a világ gonoszságait, örömmel fogja mondani: ,h á 1 a az égnek, hogy nem vagyok ilyen!* Emberré lévén a gyermek, becsületes is lesz, mert természetében fekszik, bele van oltva s lesz a társadalomnak hasznos tagja. Tapasztalánk elégszer azt az esetet is, hogy vannak gyermekek, kiknek kitűnő értelmiségük mellett borzasztó erkölcsük van, ez ismét a ferde nevelésből származik. A nevelő, kinek kötelme s hatása mindkettőt becsepegtetni a gyermek lelkébe, bizonyára mindkettőt egyenlő buzgalommal teszi meg s teszi különösen akkor, ha fáradsága sikerét látja s hogy mégis egyik a másik rovására ugy eltér egymástól, annak bizonyára nem ő az oka, hanem az, hogy a gyermek már kezdettől fogva romlott, mert nem gondoztatott ugy, mint kellett volna. Az ily emberek lesznek a társadalom csapásai, mert ész szerint s észszel tesznek roszat: nem Édesen ringató álmát kibeszélve, Poroszló o»tora pattog hátán, ffjén — — — Moly ekkor könyein megrillámlik a fény, Ez e vér-vörös, hideg .északi fény.* . .. TÁRCZA Az „örökbéke" hajnala elérkezik. Mi dörg a felhőben, mi likolt a légben ? I>éli «ellő mit t»yög nyngUban keltében? Mit p&nsszol fo''yam, tengernek hulláma? S a .rózsa ligetek- virága, ,/fiszála Miért hervad? — meg az elriasztott .bükbül* Sroniora dala mily fájdalomtól zendü) ?!.... Amaz irtózatos moraj dübörgése Féktelen zsoldosok kemény szivv.ré»«» — Lánrzról eloldozott, dfihitett vér ebek — Szikrázó fogakkal n.arni, tépni készr-k — Meg a sir-bolyga''ó éhező hyena Nem oly szilajon vad. mint az ,é<zk" hada — A pokol színébe mártsad bár ecseted. A gyászjelenetek'' avval sem festheted. Meggyalázva, lázad emberi érteted, Ha a hír bús szárnya érinti szivedet.... .Allah'' szent hajléki s .minaretek" lángja Panaszló szikráit égig veti, hányja — 8 heon, ott a kiraMott szentély oszlopinál Kojtó-lég karja közt bncauesű'' ot kinál A békés . mozlim "-ok örejre-aprajs, fohász még...» parázs mindent eltakarj . . Zárd be szemeidet... . Jie nézz. ne nézz oda, Hol a kis caecsemő cserepe» ajaka Nyöszőrgve keresi .élete kenyerét -8 mohón szivja a csonkított emlő cseppjét. -Hát a tört liljomok haldokló levele Ha nem szégyeneiné, mit beszélne veled ?! ... sikolt a légbea. folyam — tnger árban, K kínszenvedés sír a .bölböl dalában. s » kalászos mezők, a .rózsa liget-ek At .¿szaki fénytől" hervadtak, betegek. E hideg balálfény forrása : a könyek. k!pl)>k hosszú évek sorain át pergnek sx«me fellegiből »tegény számfiröttnek Gondolati, midőn kedvedre ennek, » 1 e g s z e n t e b b r e .. oh, akkor egy «ugar - Szabadulás boldog reménye — oda száll ^Ike harmatjára., de lánezának nyelve Ti. kiket megveszett dajka ápol, nevel, Kikben vérszopó indulat nyaral, telel, — Kiknek ökleiből — gyermek imájától Sem „szfiz" esdeklésre az aesál ki nem hull, — S oly vadul gyilkoltok a .kereszt" nevébe. Hogy a kárhozottnak is nedv gyttl szemébe, Ti, a szolgaságnak fekélyes vitézi, Ti akarnátok a hősbket legyőzni? Kiket a szabadság és hazaszeretet Mennyei szikrája lelkesít, melenget. .. Föl bfi testvéreink ! kelet dicső népe ! Tipord le a bitort, ki földedre lepe S kiknek annyi szent siron ég véres nyoma, Hfi karod a .Balkán lábához hadd nyomja... S majd ha győzelmei, dicsőséged sngárja Ragyogó napként a világot bejárva Oda bol még zsarnok intéz agyat, szivet, Áldást ■ szeretetet termelő mosolyt vet, — 8 mi g az .északi fénynyel" is meg ölel k e zi k, Az .örök béke" hajnala elérkezik GUOTH GYLJL A haldokló müzülmán. (Baja) Sápadozni kezdett az esthajnal pírja. Ss&rke felhőlepel burkolá be lassankiut a föl det: eltakarni igyekezett fátyolával a vérese e-ményt. Halványabbá válta távoli ormok képe ; acyprusok és platánok nyújtózkodó árny«i kiterjeszkedve utoléüt rezegtek, majd teljesen el mosódlak a bucsut vevő nap sugarai után. De átszáguldó fellegek köpeny foszlányait még mindig piroaba játszó fény szegélyeié. Lassú mozdulattal hömpölyögve kavar go''.t fel a völgy véres homokja, mint nehéz sóhaj szelte át a légei s Haemua üregeibe repült. Sáppadó fény resgéaében, tépett uszály u felhók árnya alatt feküdt összefutott vérében a haldokló müzüimán; halavány fejét a hideg földre hajtva s megtörött szemsugarával en gesztelőn a meny felé sietve s kiterjesztett karjait nem kulcsolá be boezura as örökre elnémult kedély ! Nem égó sebének kinjai xárták be me- ( revc-n ajkait; szivében sokkal égetőbb, sokkal fájdalmasabb ércet dúlta Tégcsatá^át: a jó honfiúnak veszteség érzete! • Ti, akik ott voltatok egy nemset haldokló ágyánál, mely fölött Hadúr terjeszté óvó karjait; kik hallottátok a tehetetlen h«-Iái hörgését; ne kérdjétek tőlem, miért Qlt a bánat marczangoló szelleme az elhagyott müzüimán kéküló halántékaira; miért kövült meg borzasztó kinjaibun összezúzott melle s mért nem simithatá ki Astaróth szétdúlt vonásait?! De csitt! E testben még nem. aludt ki végkép az élet 1 A fuvalom, mely ajkairól hullámaik, imát susog!: .Allah hatalmas! 0 küldé szép hazám földére éjszak jéggé fagyott görgetegét! De 6 olvasztja is el axt! Tul Haemus ormain, messze Csar Dagh szikláitól, él egy vitéz nemzet, mely azt mondá: .Testvéred vagyok !" Add meg oh Allah! hogy e nép karjai megragadhassák végveszély idején szédülő nemzetem kesét!" Keblét még egyszer áthevité a gondolat, mely boldogító érsetével szelid sxempilláin nyu godott meg. Semmi sem látszott többé az ég tiszta kékjéből. — A bánatos felhők uszálya átfogott mindent .... a csillagokat, a messze mngasló hegyet, a susogó olajbokrokat s a néma mü'' zülmán-kebelt .... A fölkerekedett vihar zúgása közt szálltak le Monsir és Nekirre szellemek a haldokló fölé. S midőn szárny csattogásuk elhalt a messzeségben, a jószívű M o n s u n selyempuha homokkal födé be a halott tagjait. S a besötétülő éjszakán át sírt as embe riség nagy átka, a b ü n 1 KOSSÁR MÓR. 31iska. — Leuau után. — a magyarok szép honában, Hol a Bodrog tiszta habja A zöld Tiszával vidáman Egyesül pajzánul zajgva. Hol a napoagáros halmon Tokaji szőlőfürt nevet: Nyargaláaz az éjben bárom Huszár, zengve v^g éneket. És a halász, ki hálóját A holdfénynél vetette ki. Halija vigan a völgyön át Hő* dallokat elzengeni; 8 a dal szQntében hall\|a Patkók zajos csattogását, S mint zug a folyó babja, S mint a viszhang rá választ ád . . . Nemsokára eltűnt a dal. El a fegyver tiszta fénye . . . É« a haláss most mást nem hall, Csak azt, mit a hab meséle. .Mégis, mégis esép éltük van Hej, a magyar hn* zár oknak ; Lovaikra felugornak, És örömben és bánatban Ujjongva csatára szállnak, 8 vagy győznek, vagy bátran balnak A hazáért, s királyért el ; De a haláss napjai c-sak Egybaxgnn, szogény« n mainak egvűgyüségból vagy megszokottságból, hanem tanulva. Ne vegye senki zokon, ha tán kissé erősebben vázoltuk, mint szabad lett volna a nevel észét e nagy szükségességét, de a példák szomorúan igazolják, hogy sok tekintetben igaznnk van s hogy a mai kor semmit sem hanyagol el ugy, mint a czélszerü házi n e v e 1 é s t; de dicséret legyen azoknak, kik az ellenkezőt teszik. Mi magunk ismertünk egy családot, ahol őszinte örömmel valánk mindig jelen, látva azt a szép irányt, melyben a gyermekek nevelve voltak. Nem volt ott egy is közülök, ki h a-z u d n i mert volna, nem azért, mert tán félt a rajtakapástól, hanem mert tudta, hogy ezt nem szabad s e meggyőződés szokássá vált bennök. Ilyenekre nem szólnak e sorok, de azokra igen, kik emberi méltóságukat elfeledve, feledik azt is, hogy arra is vannak hivatva, hogy a társadalomnak becsületes embereket adjanak. Szól ezekre, de nem dorgálásképen, hanem csak figyelmeztetésül, megfontolására annak, hogy ha gyermekeikből embert akarnak nevelni, oly embert, ki az istenség képmása legyen, adják meg neki a házi s szülői gondos nevelést. Ne higyjék, hogy e nélkül az iskola fala s a nevelő mindennek eleget tehet, mert e kettőnek párhuzamban kell haladnia egymás mellett, hogy a nevelés sikeres legyen. V. SÁRFFY IGNÁCZ. A íiagy-kanizsal önkénytes tűzoltó-egylet közgyűléséből. Á f. hó 15-én délelőtt 10 órára a városház gyüléstermébe egybehívott közgyűlés szá-mos pártoló- és működő tag jelenlétében megnyittatván; Vágner Károly egyleti alelnök a szép számmal egybegyűlt tagokat üdvözölvén, a gyűlést megnyitottnak kijelenté. Erre Kováts Lajos, egyleti jegyző Yral bach Mór egyleti elnöknek Nagy Kanizsavárosi tauácaához beadott lemondáaát olvasta fel, a lemondás nem csak tisztán a lerrondáat éa annak indokolását tartalmazta, de egy program-root is képezvén a jövő teendőkre nézve, elo rolja a hiányokat, melyek pótlandók volnának, mely felolvasott lemondásra Kováts János fel szóllalván, tagadásba vonta, hogy az egylet elnöke lemondását a város tanácsánál tehetné, mert az nem választotta, választásába a tanácstagok csak annyiba érdekeltek, amennyibe mint pártoló- vagy működő tagok érdekelve vannak, igy ezen lemondás szorosan véve, lemondásnak sem tekinthető, felszóllaló indítványozta, hogy a gyűlés kebeléből egy 3 tagu küldöttséget me-neszszen az elnökhöz, ót a gyűlésbe meghívandó, itt, azon közönség előtt, melytől megbízatását nyerte, mondjon le, mely indítvány a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatván, küldöttségül az indítványozó, Szukits Nándor orvos ur és Bay György működő tag ur bissttak meg, kiknek küldetésök nem maradt minden eredmény nélkül, mert az egylet közbecsülésben álló elnöke a küldöttséggel kevés vártatra megjelenvén, bárha a gyűlésben is lemondásához ragaszkodott, miután ismételten Kováts Já- K1 tompa habcsevegéssel." Elméláz ily gondolatba Ott a haláss bánatosan, S nézi, a hab miként rohan Holdsngárral beragyogva . . M int aoká igy bámul bele, Vágya álmait feeti le, Kzen éji társainak Lenge fényúterére csak. — S a babtánezba'' lát ő némely Harczi képet; — a férfiak Elvonulnak fegyverfénynyel, És a csaták elzajlanak . . . 8 rémlett neki, mintha mélyből Zavart hangok jönnének föl ; Trombitahang és harczi zaj, Kllenátok, győzelmi dal. 8 a halász álmodik vidám Huszároknak életiről, És nem néz a fogás után, 8 hálóját nem emeli föl. — De 5k hárman már tokajnak Messze völgyén lovagolnak; De mindegyik némán nyargal, Mindenik elcsendesüle, 8 szólt a hangnak, melyet a dal Ébresztő fel most szivébe. — 8 mint hallgatva ott nyargalnak Ük szép vidékén Tokajnak, Néha, néha szellő hozott Távol bege-ifi hangzatot „Hej czimbalom, hegedűvel, — Hej, ez Miska és bandája." Hzóilnak s vígan ugratnak el A tiszaparti csárdába ; — Gyorsan szálltak lovaikról L«, csörögve léptek be. «Miska, bud rá í — az egyik szól, — Korcsmáros, hej bort ide!" ▲ gyönyörű magyar földön nos e tárgyban felszólalt, és indokolta, bogy akkor, midőn az egyletet vessély fenyegeti — egy erős tett akarattal párosult férfiú s tett mezejéről visza nem léphet és azon intézetnek, melynek ő teremtője-, 6 éven át lelke és mindene volt, most, midőn már ennyi küzdelem után azt a város és vidéke lakói vagyona megmentésében szervezte, vissza nem léphet; igy sikerült őt lemondása visszavételére birni, ekkor a gyűlés rendes menetébe lépvén, az összes tisztikar lemondását beadta, mire a gyűlés korelnökül Lövy urat megválasztván, a tisztújításra szavazó bizottság választatott, mely választás szavazó lapok szerint történt meg. Azt tagadni bün volna bogy az egylet, mely önkényt szervezkedett, mely életének fel-áldozásával a személy és vagyon megmentésében oly feláldozó készséget tanusit, a város és vidék közönségének a legnagyobb elismerését magának ki ne érdemelte volua, hisz számos eset adta magát elő, melynél a tűzoltótestület működését mily kitünőleg oldotta meg, azt részletezni nem akarjuk, még csak azt említjük fel, hogy a néhány évvel ezelőtt volt gelsei nagy tűznél testületileg jelent meg s kanissai tűzoltótestület, most legutóbb Kis-Kanizsára a tűzoltó eszközök egy részét kiszállíttatta azon előrelátásból, ha az összehalmozott sok szalmás gabna netáni tűz esetére, megmentessék, — ezen nemes előrelátó intézkedés csak elismerést és közbecsülést érdemel ki. — Mindezekhez nincs más óhajunk, mind az, hogy adjon ss ég kitartást tüzoltótestületünknek és óvja meg a várost es vidékét minden veszélytől. Egy jelenvolt. A soproni kereskedelmi és iparkamara bizottságának jelentése a .philloxera vas-tatrix* nevü rovar kiirtása iránt. Annak tartalma szerint es ügyben klos-terneuburgi ca. kir. birodalmi borászati intézettől és s magyar-óvári m. k. gazdasági akadémiától vélemény kéretett s esek terjedelmes alakban be is érkeztek, mely vélemények a tanácskozásnak s jelentésnek alapjául szolgáltak. A klosterneuburgi borászati intéeetnek véleménye következő : 1. A philloxerának valamely vidéken való gyökeres kipusztítására a tett tapasztalatok szerint nincs más eszköz, mint a szőllótó-kéknek kiirtása, ugy a gyökereken a földben maradó rovaroknak kipusztítása. 2. A fenntebbi czélnak elérésére, tett tapasztalatunk szerint az illető szőllóket n e m kell rigolozni, hen^ni a tőkék mintegy egy lábnyi mélységre csákány nyal levágtndók, a menynyire lehet, sséthasitandók és szénkéneggel (őszszel 50, nyáron 100 grammal) leöntendők, mi áltai eléretik, hogy : a) a ssőllótókék teljesen elpusztulnak, b) a létező rovarok a legfinomabb gyöke reken is kiirtatnak, c) ss egész munka kevés költséget okoz és gyorsan teljesíthető. 3. Az irtás magában véve azért elégtelen, sőt teljesen hatálytalan, mivel az irtást egyrészt nem lehet oly mélységben 10—15 lábnyira) eszközölni, hogy valamennyi gyökér eltávolit-tassék és másrészt el nem mellőzhető, hogy egyes apró 8 a kérdéses rovarral ellepett gyö-kérdarabok a földben ne maradjanak. Ily rova rok pedig, ha a táplálékot nélkülözik, a szárnyas alakot gyorsabban felveszik és ekként szomszédos, még egészséges szőllóket szinte el lephetnek. 4. Európában 9zokásos szóllőfajaink (vitis Sokan játaznak a hegedón; De nem hegedal senki tán Lgy, mint Miska, a vén czigány. Örömmel nézett az agg a Délczeg férfi-alakokra, És fejükön a dacteli Ingó tollbokrétára. A huszár elint és nézdeli A kardfényét csodálva; — Most felkelt, az üveget ó Üdvözlésre emelé föl, S tartjeinek éjjeléből. Mint villám tör szeme elő, S igy szólt: .élien a huszár !" „„Csak háború lenne már!" Szóltanak a fegyvertársak És sietnek koczintásra. — „Kik után most sántikálva Járok, ifja napjaimban, Azokkal harczoltam vigau, Mig golyó el nem taiála, Sok francziát küldöttem el Utazni a más világra, Élec huszár-fegyverem mel Teat éa lélek között járva - — Miska vigan igy szóllott aa Ifjn magyar huszárokhoz -, 8 hegedűjét veszi aaztán. Húrjait jól meghangolvau, A vonónak gyantái is ád, És hosszú fekete bajái A nyakára rázta hátra, 8 a hangszert vérén ajkára, Intett sötét tüz-szeme : Megxendüle a sene 1 . . . Miska laaaan, mélán kezde Az ősi harcai énekbe, Mely pár század év előtt ínég Hős hadsereg előu haugzék, Mely vad panaazszal kelté fel vinifera) közül ellenállhatnak még egy sas bizonyult; klosterneuburgi kísérleti szőlőhegyünkben például az erős bsjor (Augster) és furmint ép oly gyorsan lett kipusztítva, mint a riesling vagy burgondi. Az amerikai őserdőkben európai ssőllófa-jaink nem fordulnak elő, de található ott a hasonló fajnak számos neme, melyek közül néhány a philloxerának teljesen ellenáll. A uá lünk már régóta ismeretes vitis labrusca (Isa-bella) a philloxerának''ellent nem áll, de ellent áll a Scopernung vessző, Clinton és egyáltalán a vitis riparia és vitis laciniosa válfajai. Habár az illető amerikai szőllőfajokban azon eszközzel birnánk, melyek alkalmazásával a philloxera mellett is jó szüretre szert tehetnénk, ugy mindazonáltal tekintettel a szőllőknek átváltoztatásával járó nagy költségekre, a philloxera teljes kiirtására irányzott törekvésünkkel nem kellene felhsgyni, még akkor sem, ha a veszélynek leküzdése százezerekbe kerülne, mert hogy minő veszteség keletkezne a philloxera továbbterjedéséből, az kissámithatlan. De ha ss emberi erő ezen rovarnak teljes kiirtására már nem volna képes, mely stádium Franczi aországban máris be-kővetkezett, skkor amerikai vesszők ültetésénél más mód nem marad; minden egyéb ajánlott eszköz, mert minden évben alkslmazni kel lene, felette költséges és az osztrák magyar monarchiában ugy is csekély tiszta jövedelmet felemésztené. Ha a rovartan ismerőinek ama feltevése, hogy a philloxera, más rovarokhoz hasonlón, feltartózhatlanul az európai szőllőhegyeket ellepni fogja — helyes, akkor igenis tanácsos volna az amerikai fajok ültetésével és nemesi téaével megbarátkozni és — a jövőre uézve úgyis hasztalan kísérletekkel felhagyni. Igy nyilatkozik a klosterneuburgi borászati intézet. A magyar-óvári kir. gazdasági akadémia véleménye következőket mondja: A philloxerát két módon lehet teljes si kerrel kiirtani: 1. a szőllók elárasztása, 2. a szőlők kiirtása és a talajnak megmér-gezése által. Az elárasstás oly kép történik, bogy a szőllók szüret után 4—6 hétre viz alá bocs» jutnak. A viz meggátolja a levegőnek behatását, minek következtében a philloxera megtulad. A szőllő az elárasztás mellett nem szenved és azért, a hol csak lehetséges, az irtás ezeu módja alkalmazandó. Lapályokon, vagy csekély lejtőjű helyeken fekvő szőllóknél azonbau a mérgezésnek határozottan elébe leendő, mert habár a vizve-zető árkok készítése szintén költséget okoz, de megmarad mellette a szőllő maga. A mérgezés mindig ott alkslmasaudó, hol az elárasztás nem történhetik, vagy hol a baj idejekorán, még mielőtt nagyobb területre terjedne, felismertetik. Az irtás következőkép történik: Mindenekelőtt meghatároztatok a kiirtandó terület nagysága; egyes szóllőtők megvizsgálása által meghatározható azon terület, melyet a philloxera ellepett, mely területhez elő vigyázatból még minden oldalról 80—100 meter távolságig meg nem támadott szőllőterület számíttatik és e terület kitűzése után elkezdetik az irtás, minél ép oly módon kell eljárni, mint a rigolozás-nál. Arigolozás egy meter mélységig, sőt lehetőleg még mélyebbrejs történjen; a rigolozás alkalmával történik a mérgezés, a kiásott árok fenekén oly távolságban, mint a szóllőtők állottak; ugyanis egy vasruddal készített lyukba 50 —.r0 grammnyi szénkéneg öntetik és földdel betemettetik ; a kiásás alkalmával a gyökerek összegyűjtetnek és elégettetnek. Ily módon si- Sok szivben a harczi ''áagot 8 a magyar föld török vérrel Akkor gyakran áztattatott. Midőn török tetemeken Vacsoráltak néha meg-meg. Mert a dfth szolgái minden Keresztyén hont fenyegettek ; A hangok vadabban zengnek Hős gyermeki vad kebelnek ; Vad érzelmeket lehellve Hangzatukkal minden mellbe. Miskáé a többi köiól A legvadabban zeng* föl ; A czimbalom hangzott erre ; Majd mind a vihar betörve, Majd átausog a húrokon Halkkal, csenddel, mind harcz után Tavasz-szellő szép éjszakán Által ssáll a csata sikon ; Hfité halálos seb tü»ét, < És sok holt fürtével játszék ; . . . Lassan, búskomolyan dúlt a . Bőgő a kebel mélyébe, — A huszárok mind lejteuek : Igazi magyar gyermekek. — Ezen vad öröm-viharban Elvonzatnak feltarthatlan A hang titkos erőitől ; — Baljokj telt üveget tartott, Vágvs, sújtva, éles kardot Kmelt jobbjok ax égre föf. — A hős lovasoknak torkán Édea tűzzel ömle által A tokaji, alá csorgváu, Mint lelken átmegy a dal . . . Harsog a dal. az ütenybe Sarkantyu-száll tisztán csengve. És a kardnak peUngéjét Közben-közbe'' megzendítek. — Most őseik szokátakéu'' került a rajnamelléki Annabergen a philloxerát kiirtani. Az emiitett két módon kívül más nincs, mert minden egyéb sjánlott eljárás sikertelen- Bek bizonyult. A ssőllőfajok közül az amerikaiak képesek többé-kevésbé a philloxerának ellent állani. Lichtenstein közölt egy összeállítást az amerikai szőllőfajok ellentállási képességéről, ezt számokkal jelölvén meg. 1 a teljes ellenállást, 4 pedig a teljes elpusztulást jelentve. Ezen össze állítás szerint: I. Vitis labruBca L. Vörös bort szolgáltatnak: Concord 1, Hartford 1, Isabella 2, Creveling 3, Ivss 3, Maxatawnay 3, Catawba 4. Fehér bort szolgáltatnak: Msrtha 1, Maxatawnay 2, Diana 3, Goethe 4. II. Vitis aesti valis. Herbemont 1, Cunnigham 2, Nortons Virginia 2, Cynthiana 3, Lenoir 3. III. Vitis cordifolia. Vörös bort szolgáltatnak: Clinton 1, Luisisna 2, Alvey 3, Otbello 3, Cornucopia 1. Fehér bort szolgáltatnak: Taylor 2, Delaware 3. E táblázatból láthatni, hogy vannak ssól lőfajok, melyek képesek ellentállani, mindazon által nagy baj szármozhatnék, ha ily szőllók hozatnának hazánkba, hol Fan csóván kívül még nem pusztít a philloxera, mert azon ssőllőfajok, melyek nagy ellentállási képességgel bírnak, igen rosz bort szolgál tatnak. Nagy ellentállhatási képességük onnét származik, hogy igen erős gyökérzettel bimak, mi ismét nagy lombozattal jár. Azon ajánlott mód, hogy európai stőllőfajtákban oltás által az amerikai szőllók ellentállási képessége egy csittessék, még eddig nem bizonyult sikerre vezetőnek ; legvalószínűbb, hogy ezen egyesítés által az amerikai szőllő ellentállási képességéből, az európai pedig jóságából vesztene. Amerikai szóllővesszőkkel tehát nemcsak nem tanácsos nálunk kísérleteket tenni, hanem határozottan káros, mert ily szól ló vesszőkkel csak a philloxerát terjesztnők, de a bajon nem segítenénk. ». Közelebbi tájékozásul a czimzett akadémia következő műveket ajánlja: „A szőllők veszedelme, Uáday Izidortól.* „Die Wurzellaus des Weinstockes von Dr. Georg Dávid." „Die Rebwurzellaus, ihr Vorkommen bei Genf und in Südfrankreich von Prof. Dr. J. Nesster." ,Philloxera vastatrix von Wittmack." „Di Rebwurzellaus von Dr. Hamm." Eddig terjed a magyar-óvári gazdasági akadémiának a dolog érdemére nézve nyilvá nitott véleménye. Miután a bizottság ezen két rendbeli iratot tüzetes tanulmányozás tárgyává tette volna, következő véleménynek nyilvánításában állspo-dott meg : A klosterneuburgi ca. kir. borászati tan intézet és a magyar-óvári kir. gazdasági akadémiának elvileg egyező véleménye folytán, — \| az eltérések csak a kivitel részleteire szorítkozván, — a bizottság tapasztalat által beigazolt-nak véli azt, hogy a philloxera továbbterjedését csak két módon lehet sikeresen meggátolni, u. m. a) a szőllők elárasztása, b) a philloxerával ellepett szóllőtőkuek kiirtása és a talajnak szénkéneggel való meg-mérgezése által. Más-, bármi féle mód elégtelennek bizonyult. (Vége köv.) Markuk öklözék, s a tarnak Halált és boszut esküvén, Kardjaikkal összecsapnak . . . Erre Ifin a dal csak vaddá '' A cigányok táx őrjöngnek ? Tán őket is eiragadá Zajgó árja zenéjüknek ? . . . Zeng panaszsaal, zeng tréfával Miska varázs-hegedűje, A lelkeket vágva által, 8 a szemekkel elrepülve . , Kzen édea, ezen bútelt Bfivö hangoknak által kell Hatni az áruyországiba, S a holtakat hozni vissza ; # » 1 A húron e remegés, ez Szent hit hlntálása, min a Lelkek földi szerelmeséhez Vágyak odva térnek vissza, . . . Min járnak hősök árnyai, As édes honvágyhoz hívek. Kik hallván e dalt hangzani, A azép múltba elrepültek ; Ott lebegnek, ott bintáluak Láthatlan a huszároknál, És lehüktől agyokra száll Vágya lángfényü csatának, — Őket álmukba megcsalva, Kiragadván a szép múltba-A huszárok rögtön törtek Nagy robajjal a parthoz el. 8 igy kiáltnak az éjbe fel : »Hol van, hol a török sereg?!» De ébren csak a Tisza volt, Mely folydogál, tompán zajgva ; És susogott a part bokra . . . Szeliden néz le a hold . . . 9 Vt H A KOS BÉLA. Helyi hirek. — Őfelsége, Magyarország apostoli ko ronás királyának születése napját Nagy- és Kis-Kanizsa várus polgársága kegyel-tiel ünnepelte nic?. A város templom s itr. imaházban tar t.»tt ibieri tisztelettételeken nagyszámú minden rrDdú s rangú közönség volt jelen — Witt IHUőp helybeli izr. tanítótól ujabban megjelent „A hangtan és a hangszarek népszerű előadásokban" czimü munkája, melynek tiszta jövedelme az „Eötvös-alap* ru í''ordittatik. Ara 40 kr. Ezattal is gratulálunk h derék és szorgalmas tanító igyekezetének, midón a tudományos buvárlatra »zenteli idejét és a szép éredményt ily népszerű modorban terjeszti, másrészről még jótékonyságot is gyakorol. Ujabb müvéből legközelebb mutatványt közlünk. — A magyar dijkölcsön. 29 ik, aug. 14-én történt húzásában következő sorozatok nyertek: 452. 506,8Í0, 931,1004, 1132, 1302, 1468, 1475, 1634, 1866, 2058, 2126, 2263, 2299,2586, 3203,3598, 3697, 3908, 3912, 4134, 4542, 4756, 5133, 5358, 5379 és 5533. Közelebbi húzás f. évi deczember 15 éo lesz s nem mint eddig november 15-én, mert ezentúl évenkint nem 4, csak 3 húzás tartatik. — A tőrök sebesültek javára szerkesztőségünkhöz ujabban a nemesszivü özv. Mat-tosh Józsefné asszony 2 forintot küldött be, melyet a többivel együtt rendeltetése helyére fogunk juttatni. — Csáktornyáról egy gyujtogatá«>sal vádolt állitatott a n. kanizsai kir. törvényszék, tnint rögtönitélő biróság elé. Az ügy még folyamatban van. — Miklóssy Gyula színigazgató jles színtársulatával mielőtt — okt. 1 én Nagy-Kanizsára jönne. Zala Eger szegre és Szóm bathelv re megy Keszthelyről az idény leteltévé:!. — A nagy-kanizsai önk. tűzoltó egyletnek ujonan megválasztott tisztikara: Beada-tott 44 szavazat Aleg választatott: Elnöknek Walbach Mór egyhangúlag. Alelnöknek Wágner Károly 26 szavazattal. Tnkárnak Ko vacs Lajos egyhangúlag. Pénztárnoknak Eben-spanger Leó egyhangúlag. Választmányi tagok: 1. Bartos János. 2. Belus József egyhangúlag, 3. Löwinger Ignácz 43 szavazattal, 4. Laky Kristóf 42 szavazattal, 5. Weissmayer Mór 42 szavazattál, tj. Kováts János 42 szavazattal, 7. Sáv el Jánus 42 szavazattal, 8. Batortí Lajos 3b szavazattal,. 9. Somroer József 38 szavazattal, llj. Mantuáno József 4 1 szavazattal. 11. .Saller Lajos 41 szavazattal, 12. Piotrofsky bela 37 szavazattal, l_3. Véber Márcus 36 szavazatul, 14. Herky Ödön 36 szavazattal, 15. Kardos Sándor 34 szavazattal, 16. Pfff Fe-rencz22 szavazattal, 17. Nucsefi József 18 szavazattal, 18. Vucskics János 18 szavazattal. Kelt N. Kanizsa, 1877. évi aug. 15-én. Milhofer Lajos. — Zala rárótt hirtelen 60 marha hullott el; hivatalos vizsgálat van folyamatban. — Szigligeten Báró Putheáni Géza egyik marhája eldűlt e mintegy 8 egyén felakarta emelni, egy Varga János nevű oly szerencsétlen erőfeszítéssel emelt, hogy beleszakadt s azonnal meghalt. — Gyászhír. Későn veszszük a lesújtó lurt, hogy a megyei tisztikar egyik érdemekében gazdag tagja, a régi kur egyik ünnepelt, elvhü bajnoka Vasdénnyey Lajos baksai járási szolgabíró, életének 65-dik évében hosszas szenvedés után Kozmadomján levő birtokán elhunyt. Kísérje áldás emlékezetét, nyugodjék békében! — Halaton-Jfüreden a 15 ik számú kimutatás szerint aug. 14-ig 1046 fulyószáui-bau lÜ2ü fürdővendég jelentkezett. — A tapolczai népmulatság jól sikerült, mintegy 300-an voltak'' J-len, a férfiak többnyire fezben. — Korytniczáról irják nekünk : A levegőnek és a napontai 7 — 8 óra járásnak nagy hatasa van. A levegő igen zord ; a legmagasabb hőmérsék ll3/» f°k; ez ritkán van a déli és délutáni órákban; ellenben reggel és este 6 — 7 — 8—9 fok ; aug. 4 én reggel 6 órakor 4, 5 én meg 57, fok volt; e napokon az ebédlőt és némelyek lakasait fültették; a vizet, mely rendesen 6— 7 fok, téli ruhában, legtöbben melegítve ittuk. A koszt gyarló, valamint a kiszolgálás is. — A balaton-filredi szeretetház növendékeié hó 11 én ismét egy élvezetdus napot töltöttek. Ugyanis több nemeskeblü hölgy, de különösen Frankné ő nagysága, ki kezdeményezője 8 egyszersmind fótényezője is volt. U s több hölgy a szeretetházi növendékeket egy ritka meglepetésben részesiték; ugyanis jó ozsonnát adtak számukra az intézet helyiségében a szabad ég alatt; a vendégkoszoruban láttuk: Taulik, Greiger, Frank, Heller, Buchváld, Veiszné törvényszéki biróné Pestről s sok más hölgyet; férfiak közül: Écsy László őnagysága; főt. Jalsovics Aladár helybeli lelkész; Kármán József ujverbáki lelkész, Lám Miksa Felső-Nyékről, Hubeuai József Pestről, Dr. Engcl, fürdő orvos stb. urakat. Ez ozsonnát fűszerezte, a mindig szaporodó vendégek a fiukhoz leereszkedő bánásmódjuk s kedvük. Valóban szép volt látói, mint teritének a szép hölgyek s miut osztják ki a különféle sok ételt a fiuk kr«t s mint vendégelék meg az összejött vendégeket. De nemcsak éteírői, hanem italról is volt gondoskodva, mely fok zza a vidámságot, igy volt bor és sör, melynek ha!isa mégis látszott, mert ovonnaután ugyancsak dalolták a növendékek a jó magyar érzelmű dalokat. E kedélyes délután mindnyájára jól hatott. De nem érték be azzal, hogy őkiet csak megvendégeljék,hanem pénzbeli ajándékokat is osztottak ki, még pedig a jó magaviselet s szórtaimat tekintve. Minthogy határozottan nem lehetett választani a jobbak s szorgalmasak közül, mertjsokan voltak, hogy kiknek adaasék, tehát sorshúzás utján lett eldöntve. E czélra adományoztak mintegy versenyezve, a jók jutalmazásában: Lám Miksa, Hu-benai József, Kármán József urak, mindegyik öt-öt forintot. A legifjabb növendéknek a taka-rékpénztárbani elhelyezés végett ajándékozott 5 frtot Gorove Jaitab N.-Várad. Az intézet ja vára Buchváld Teréz hölgy Veszprémből 5 frtot. Á kórház Bzámára 8 frtot gyűjtött Hel lerné a hölgyek között. E kedélyes s nemes mulatságnak az est vetett véget. Adjon az ég sok ily nemeskeblü áldozatkész s az árvák iránti részvétet tanúsító hölgyeket s urakat, minők ez alkalommal is voltak. óket az Isten soká éltesse ! Sz. — Színészet. Csütörtökön, folyó hó 16-án Vihar Elemér, a Keszthelyen időző színtársulat egyik tehetséges tagja jutalomjátékaul „Ripacsos Pista dolmánya" Rákosy Jenő köz-kedveltségü népszínműve ''adatott. A darabot műkedvelők adták elő. Előadás után a Niesz-ner-féle kertben a műkedvelők tánczra kérték fel a jelenvolt hölgyeket. Az egész 12 óráig vijan folyt, ekkor azonban néhány tapintatlan fiatal ember puszta henczegésből a műkedvelők kedélyes mulatságát megrontani igyekezvén, a czigányokkal indulót húzatott, nem gondolva azzal, ho?y ők e meggondolatlan eljárásuk által nemcsak a férfiakat, hanem a jelen volt hölgy koszorút is megsértik. — KőHd hirek. Aug. 23 án este nálunk is látható holdfogyatkozás lesz. — A sámsoni plébános gabonája elégett. — A törökök harmadfél miliő font sterling kölcsönt kötöttek Angliában. — Blaskovich bpesti ügyvéd megtámadta a „Haza" s „Tisza" bankokat, most visszavonja. — Ausztrin-Magyaror-szagnak 6St>4 tűzoltó telepe van 580.000 tűzoltóval. — 17 miliő lira értékű ajándékot kapott a pápa jubileuma alkalmával. — Az aradi várba 412 db. Uchatius-ágyut szállitottak. — Jászvárosban kiütött a cholera. — Lengyelországban számos elfogatás történik. — A laa-sannei pbilloxera congressua najry tevékenységet fejt ki. — Több szláv szeilemű könyv iskoláinkban eltiltatott. — A bpesti nemzetközi gabonavásár nem volt élénk. — Ó felsége megtiltotta a kormány által elfogadott határőrvidéki vasul elleni izgató irat felterjesztését. (Éljen a magyar király!) — Háborús hirek. (aug. 16-án.) Raz-gradnál a törökök támadtak, de vissza verettek, távirják az oroszok. — Achmed pasa, ki orosz fogíágba esett, agyonlőtte magát. — A kalo-feri fontos állást szurony szegezve vették be a törökök. — Samyl fia megverte az oroszokat Szubatannál. — (Aug. 17.^ Trebizontba szállíttatnak a Kaukázusból menekülő cserkeszek. — Küsztendzsét az oroszok ott hagyták. — A dobrudzsai orosz hadtest Bulgariába nyomult. — Az oroszok a balkáni hadműveletben 12 ezer embert vesztettek. — Konstantinápolyban ujabb->n 70 ezer ember gyűlt össze a csatatérre menendő. — (Aug. 1>5.1 Az orosz hadseregben nagy demorahsatio uralg. — Szulejman pasa diadalmasan nyomul előre. — Törökország elrendelte uz ostromállapotot li<>snia és ller-czegovináuak Ausztria-Magyarországgal határos kerületeiben. (Ig^n helyes, rég kellett volna!) — Kesrovánál az oroszok támadását hatalmasan visszaverték a törökök. — A ezár Gorny-Szubenben búslakodik. Vegyes hirek — Mibe kerülnek a foiboruk 1 Ezen kérdésre megfelel a londoni „Eeonomist" egy statisztikai táblázata, mely századunk legutóbbi negyedének ember- és pénzáldozatairól ad számot. A krimi háborúban 750.<>X) emb-r veszett el, az 1859 olasz háborúban 45,(00, a slitzwig-holsleini háborúban 3OO0, a délaraerikai polgárháborúban 280,000, az éjszakame-rikai háborúban 520,000, az osztrák poroszolasz háborúban (1866,) 45.000, a mexikói, chinai, stb. expeditíoknál 65.000, a franczia poroíz háborúban (1870.) 215,000, összesen 1.923,000 ember. Pénzdolgában a krimi háború 340 millió font sterlingbe került, az olasz háború 60 millió, az éjszakamerikai 940 millió, a délamerikai 460 millió, az osztrák porosz olasz 66 millió, a mexikói expeditió 49 millió, a német franczia háború végre 500 millió font sterlingbe került. Együttvéve ex összeg 2513 millió font sterlingre rug. — Hogy vitáról a muszka? A „P. Üj-dons." bukaresti levelezője közli többi között a következő kis epizódot: Egy csapat kosák bement egy boltba és egy pud i ''/» »názaa) szalonnal kért. „Mi az ara— ,Kéi imponál." — „Na hát vágd le!'' Miután a görög levágta, a kozák hóna alá vette a rengeteg darab szalonnát, de ugy, hogy két harmada hátul esett, ő pe-dig egyre alkudott a görögerei más tárgyakra; ezalatt társai vagdalták a hátul álló szalonnát kedvökre s midőn alig fele maradt meg, akkor ast mondja a kozák: „Mérd meg még ezt a szalonnát, ha egy pud, hát kifizetem." Dehogy volt már egy pud ! nem lett az 10 font sem és igy a görög, mint esaló bűnös ki is kapott, a szalonna pedig ingyenbe ment. — Sybilla könyvé. Honnan, honnan nem került a jolsvai bérezre — irja levelezőnk, — de eleg az hozzá, hogy ott találta meg egy becsületescsizmadia azt a könyvet, melynek czime: „Jóslatok" (szláv nyelven) irta Poprotszky Andróyk lelkész 1017 ik évben. (?) A bérez legtetején egy üregben volt e könyv, mely habár a legnagyobb mistificatio bélyegét hordja is magán, annyit mindenesetre megérdemel, hogy kuriózum gyanánt közöljük egy pár jóslatát. íme a sok közül legérdekesebbek : 1877-ik évben meghal a római pápa s ezzel egyszersmind megszűnik a pápaság is. (?) Ugyanezen évben Orosz- es Törökország közt nagy háború ttt ki, mely as oroszok győzelmével végződik (?) — 1878-ban a folytonos súrlódások lesznek Angol és Oroszország közt, de háborúra nem kerül a sor, 1879-ben azonban az összes európai hatalmak összekapnak, borzasztó háború lesz, mely a muszka birodalom megsemmisülésével ér véget, az európai főhatalom gyeplője pedig Francziaország kezébe kerül. (E jóslatnál roppant fájdalmas kifakadásokat tesz szerző.) A könyv tobb jóslatai részben ol-vashatlanok, részben érthetlenek. r — Erdeket tünemény. Nem mindennapi tünemény fordul elő Nagy váradon már két nap óta mint a „Bihar" irja. Apró szürke lepkék, nagyobbak azoknál, melyek gyertyafény körül repkednek s kisebbek, mint a tiszavirág, de ehez hasonlók képeztek hétfőn és kedden este valóságos szürke felhőt, a gázlámpák előtt. Zu-gásuk már távolról hallatszék s az állatokat alig lehetett rábírni, hogy arra menjenek, hol nagy csomóban «ümmögtek. A földon papirost gyújtottak, mire es apró rovarok mind lehallottak teméntelen mennyiségben, tegnapelőtt éjjel olyan csodálatos mennyiségben hullottak ez apró rovarok, hogy a kis bid körül mindenfelé, de különösen a két gázlámpa között négy-öt ujjnyi vastag szürke rétegben fedték a talajt. Ab emberek még tegnap reggel is sokan bámulták e különös állatkákat, mik már érdekesnél érdekesebb babonás mesékre és mende-mon-dákra adnak alkalmat, egyeceaen leszármaztatván Ínséget, háborút, földrengést, ítéletnapját és minden Jatencsudáját. Utazók névsora fl.-Kanizsán, 1877. aiigustus 7-töl — 1877. aiLgustus 15-ig. — .Arany Koron Ábot" rxiaiii-tl szállodába : Mautbner E. M. Berlin Moder L. Bécs. Herzel J. Prága. Boskowitx K. Budajtest Kohn M Budapest. Löwy M. Bécs. Scblesiuger S. Brünn. Berber I. Béc. Kohn J. Budape«i. Knoll L. (Jsurgé. Krbart Gy. Pacsa. We»el I. Csurgó. Schwarx Za Bécs. Gruber S. BrUnn. Hauaaer N. Trieit. Gcbhard R. Prága. Motei L Bécs. — „Szarvasból'' ciimiett szállodába: Albrecht N. Sopron. Latár 1 K«sztheiy. Hoffman II. Csáktornya Bauer M. Arad. Fischer A. Budapest. Andolici J. Szombathely Erdélyi J. Téth-ázerda-hely. Schfin J. Budxpest. Eisler J. Budapest. Németh N. Kaposvár. Haacü 8 Zágráb. K«>hn S. Práp. Kysenberg M Barcs. Ágoston J. Sseezárd Gr. Széchenyi L. Sopron. BirustiugI 8. GyGr Krausz S. Béct. Löwy K. Zalalovu. Renf S. Pée», Molnár K. Györ llirschel N. DomVoru. Kialer N Brünn Löwy M. BudapesL Klein M Bé.s Damtn N. Sat.-Baláss. Mautner Ö. Baboc&a. t atóp K Prága. Körmendy J. Essék Rosehberg X. Bfal. Kardos X N.-Bajom. Hartuian N. Zágráb. Horváth J. Sopron. Gatmao N. Kanizaa. Poltxer N. Kaposvár. Rednig X. Bécs. Varga N. Kanizsa. Schertz F. Eperjes. Scblesinger S. Pápa Tonic&áoyi A. Gyór. Kolm A. Bndapeit. Fischer A. Sopron. Hoffman N. Bécs. Hess A. Swas. M.irtonfy I. Bécs. Fischer a. Prága. Fischer A. Moor. Bauin L. Trisat. Steiaer V. Prága. Klein A. Münchtn. Grünwald 1. Bács. Qrünhut L Budapest. Pechler N. Kaposvár. Franki L. Pécs. Karöd* A. Siombiithely. Weiss A Baici. Charmatz A Bécs. Varga A Budapest. Krauss A. Bécs. Deutsch M. Szombathely. Kardos N. Sy.obh Atád. Korster N. Moor. Hoch A. Arad. Kescrn N. Szörcsük. Schiueichlor K. Bécs. Baner J. Szabadka. Banmgartner S. Zágráb. Löw''nger N. Triest. Liptauer N. München. Szabó E. Budapest. Riffly A. Belexua. Horváth X. Bclezna. Skablics I. Szt.-Mihály. Jáborsxky I. Tolu. Schertz L. Budapest. Spitzer K. Zágráb. Eiger J. Késmark. Winztner X. Bada\|>est. Kun A. Triest. Tóth Gy. Szegzárd. Löwy J. Budapest. Wiener N. Zágráb. Szegedy N. Kisnngom. Kibisch K. Sopron. Fischer A. Grátz. Bruck S Bécs. Haas X. Brünn. Scüöffer S. Triest. Gr. Forgách N. Gomba. Gr, Zichy N. 8nrd. Preszrnik M TriesL Stern S- Prága. Eibinger N. 8opron. Klein A Csáktornya. Eichner J. Grátz. — .OroiiUnhoi'' cximzett szállodába: Weinheld J Grátx. Geiger J. Gráu. C^rüonwald J. Budapest- StegtnüUer A. Bécs. Obraus K. Zágráb. Petric J. Budapest. Hirscbel II. Páka. 8«idiberger K. Mécs. Stemberg A. Bécs. Gfünwald I. Rudolts-beim. Horak A. Grátx. Kauitx Gy. Bécr. Faust P. Csáktornya. Hirschl A. Dombovár. Wiegel R. Kornau-bnrg. Beer J. Krain. Egersdorfer A. Varasd. Enpel-feld J. Zágráb Rossner E. Bécs. Tomásy F. Lete-nye Hertolom Z. Letenye. Sxalay J. Zala-Eger»xeg. R«?isenaner A. Tirnau. Gr. Kinsky Gy. Zágiáb Stro bel K Hécs. Gr. Tűin N* Bécs Keller C. Zágráb. Cmigány I. Bndapeat BlClmal J. Bécs. Deatsclt A. Bécs. PriedwMi N Bies. Vogi J Ns^y-Starton Lottohains. Prága, aug. 14 én: 55, 19, 11, 40, 31. Sseben, n 33, 58, 55, 79, 66. Innsbruck „ 45, 38, 26, 34, 44. Lemberg, „ 25, 51, 57, 31, 87. Brünn, „ 8 án: 74, 54, 84, 37, 32. Érték ét váJtéfilytn augusztus 17. D/, metaliqaes 63.50; 5/, nem, kölcsön 66.60; 1860-ki álladalmi kölcsön 75. — ; bank-részv. 111.50; hitelintéaeti réaavénvek 8.23 ; l/ondou 181.25; magyar földtehermentési kötvény 120.90; temesvári földtehermentési kötvény 74.50 ; soproni földtehermentési kötvény 74.— ; horvát-slavon ftSldtehsrmentési kötvény 73.80; ezüst 105.—; cs. kír. arany 5.73; Napoleond''or 9.68l/aí jár. —; márka 59.30. V a s utl menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A budi-pesti idótmutató óra szerint, indiai Knnimeáról Vonat hova: Ora Perc. ld« 205 Essék, Mohács,DomboTár s Finméba 4 48 reggel . . . 2 30 dilut. 212 Buda-Pestre........4 58 regeel 202 ........... 2 6 délit. . ..........11 30 estre 813Bécsbe (8xombathely, Bécs-Ujhely felá)5 8 reggel . .........11 48 estve 315 Sopronyba ........3 58 délut. 203 Triesztbe és Pragerhoíon keresxttll Gric ás Bécsbe ......4 50 reggel 201 Tneextbe és Prágerhofon kerssxtfll Gráca és Bécsbe ......J 47 délat. Brkesik Ka»is»árn Honnét : 216 Eexék, Mohács,Dombóvár s Fiúméból 1 41 délat. • . . 11 11 ertve 203 Buda-PestrSl........4 80 reggel 201 ........S 6 délat. 2U „ ......... 9 44 estve 314 Bécsből (ftxombath. Bécs-Ujhely)fel8l In 87 eetve 302 „ „ .45 reggel 816 Ropronybél........11 51 délel. <14 Bécsből Gráca, Marbnrg. Pragerhof ...... . '' . 4 12 teggel. 90» Trieest- és Bécsből Marterg, Pragerhof felől.........1 21 délat. 204 Trieemt- és Villachbél Prágerhof felől ii — sstve. liarbnrgba ceatlakosás Vilbtch és Franoesieetbe. » „ . . FiancesfesthoI. Heti naptáx. Aagnttst 19-t® sagaitss 25 lg 1877 \| Hó- és heti-nap Kath. éa prot. Görög $ naptár naptár utj í 33. Jéas tia bélpoklos! gyógyít meg. Lak. XVII. 19 Vasárnap 20 Hétfő 21 Kedd Szerda 23 Csütörtök ,24 ; Fentek ¡25 \| Szombat G. 13. Laj P. 7 B. 12 Dem. Istvás király 8 István kir ^ Beruat 9 Mátyás \| ^ Timoth. 10 Lőrmcz B FílSöp 11 Ka^.js Bertalap 12 Photius I ~ i Lajos kir. 13 Maxim. JJ Felelős szerkesztő : Bátorü Lajfts. IVTyllttér.) A .Zalai K''''>zlttnyi 64 számában Sáringer Károlv. néplanitó megtámadott enpem, ezen megtámadásában agyán egy szóval sem érinti, hogy mivel sértettem, vagy mivel károsítottam rolna wt, vagy oejef. De annál inkább a tényálladék elferdítése mellett oly aljas s rágalommal telt kifejezésekkel él, melyek a f. hó lü-én az irodámban tauusitott ■ egy, a nevelés terén működő egyénbec egészon méltatlan magaviseletének teljesen megfelel. Ezen egyén nem méltó agyán a teleietre '' De tekintetbe véve, hogy annak kezeibe a nevelés szent flgye van letéve, kötelességemnek tartom Sáringer Károly neveletlen l durva magaviseletét a nagy kötön •éggel tudatni s 5t Zalsmegye tek. tanfelügyelőjének becses figyelmébe ajánlani, előadván itt egyszersmind e botrányos eset eredetét ég összefüggését- Sáringer Károly neje t j f. hó 8-án raktáramban gabnát adoU át s sz alkalommal személyzetemmel, mely s gabnát átvette, vitatkozásba bocsátkozott s oly sértő kifejezésekkel élt, hogy magam kénytelen voltam beavatkozni s őt illőbb magaviseletre inteni. De a felbőszült nő ellenem fordulván, oly példátlan s nővel meg nem egyeztethető botránynyal viselte magát, hogy kénytelen voltam őt háaamból kiutasítani. Ennek következtében Sáringer Károly maga f. hó lü-én a legneveletlenebb, do egyszersmind legnevetségesebb modorral — »e kalapot le nem emelvén, se nem köszöntvén, botját magasan felemelve — irodámba rohant, igy kiáltván: ,,Maga a Dobrin ?" Oizintén megvallom, hogy ezen fellépés — ilyenhez nem szokván — egészen zavarba hozott ■ gyanússá telte elóttem ez egyént, minek következtében jónak találtam, irodádból távozni. De Sáringer uram ezzel meg nem elégedvén, még as ntezára is követett, folytatva itt is botráoyos veszekedését s oly aljas kifejezéseket használt, minőkkel a műveltség még legalsóbb fokán álló emberek sem szoktak élűi. Ha Sáringer Károly azt állitja, hogy „elégtelen taaa hiányában ebbeli törvényes keresetétől e (üttetett, * — akkor én valamennyi járókelőkkel, kik ekkor a Városház-átexában szom- és fülianui voltak Sáringer fölötte neveletlen magaviseletének, be tudom bizonyítani e botrányos eset hogyvoltát. Sáringer Károly magaviselete- éa modora feletti bírálatot a nagy közönségre bízom s hiszem, hogy velem egyet ér. : hogy sxegény és sajnálatra méltó axou község, a hol a Répoktatás ily kezekre van bizva ! DOBRIX BENY K rovat ai»tt kfticlöttért fe!nrtr vállal « Szert lo£uiabban javiiott sr.Ogers-rendszer ] v)fy 2 ronA marhára, akxr ped.p k»wr«rc is alkalmaxvn jóiállá« é pn''.bsid" m--11 ott bérrnent vasúti zi-lilrUüHl f «• I e t '' e fi I n <i ¿rak mellett szállítunk. Jórav!.''. ügynökök kerestetnek. Épifőfa-eladás. Cséplőgépeket 1 ~ 1 <»■"" «•''- Yan szcrc-ncsénk tudomására hozni a t. építem szándékozóknak, miszerint a baksai községben a posta-ut mel-Mavfarth Ph. és társa gépgyáruk 1« lévó , négyszögletűre kifaragott 500 szál egy éves, szá-Frunktunbüu . M.j.. „^Il.u (402 4-9)Iraz. építésre alkalmas fenyőfa szabad kézből eladó Bérmen-______________tes levelekre azonnal válaszolunk. (4ol o—o) «•r «An.. (4411-2) Schönwald József fia Hermán. J >577. Árlejtési hirdetmény. A pórzombatí állami elemi népiskola melléképületeinek kiépítése a nagyméltóságú vallás- én közoktatási mínisterium 1877. éri julios bé i.''0-án kelt 15777. számú maga» rendeletével 1701 frt 51 krnyi ösxszeggel engedélyeztetett. Kr.en munka biztosítása tekintetéből a pórszombati állami népiskola helviiéjrében folyó 1877 évi kzeptember !»<> 3-án reggeK >0 Arakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli áriejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy ax ár lejtésbeni ré->ztv3vés esetére maiakat a fentkitett Összeg 5]0-vel mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében azonnal 10^ biztosítékra lesz kiegészítendő. Az Írásbeli ajánlatok fenntkitett nap reggoli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan ki-teendő ; továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékotik. világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat ¿a feltételek tartalmit ismeri és elfogadja. Ar. Írásbeli ajánlatukhoz a vállalati öaszeg 10°/,-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban<csatolandó. A mfozerelvények és feltételek az alalimtt hivatal irodájában a azokntt hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Kger»zegen, 1877. évi augustus hó 16-án. Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Pályázat. A kaposvári kereskedelmi casino-társulat helyiségeiben a kávémérés, étkezde és ezzel összekötött egyéb ll&SZM-vételek folyó 1877. évi october 1-től számított két évre bérbe adatnak. - Szakképzett pályázók szíveskedjenek ajánlataikat az ajánlott évi bérösszeg világos kitételével és szakképzettségük igazolásával f. évi szeptember hó 10 ig az alulírott igazgatósághoz benyújtani. . (438 1 — 2) Kereskedelmi casino-társulat igazgatósága Kaposvárott. J A Csöndes-féle magyar- és német tannyelvű reáltanodát és gymnasiumot, nemkülönben elemi tanodát magában foglaló i nevelő- és tanintézet Soprouban tizenkettedik évfolyamát f. é. sept. 3 áu kezdi meg. Levélbeli tnegkeretésre az intéz«t értesitvé-nyeit, ugy rajzát készséggel megküldi. (430 2- 3) Csöndes J. F., igazgató. FERENCZ JÓZSEF KESERŰVIZ"FORRÁS Balló fővárosi vegyész és B-rnáth J. tanárok vegyclemz>''srí r-gy be hangzó eredményei szerint valamennyi budai, valamint bel- * kUlfftldi keserüvi-zek között a legtöbb szilárd alkatrészt tartalmaiza és pedig a gyógyha-tas elérésére nézve eddig léi el ne® ért ffl6iuyisé£te& s olj tsirezi összetételi arányban, hogy ea okból enyhe iae miatt is mint legkellemesebb és leghatásosabb keserűvíz ajánló elismerésre talált. Forrás-nyomtatványokkal • orvosi bizonyitvá-nyokkal ingyen szolgálunk. — Ezen tíz kapható minden gyógytárban és fQszerkereakedésbon • Rosenberg Jánoa és We lisch József fflszerkereakedélőkben Nagy-Kanizsán ■ (439 A. 1—•) a forrásigazgatóságnál Bpesten. Ries József, elóbb az .Arany Lóhoz" czimzett szálloda bét lője, most már saját, ajonau épített, az újkor minden igényének ucegfelelóleg berendezett szállodáját bátorkodik ajánlani e czím alatt: Hotel Ries „zur Stadt Triest« Jakominiplatz. A szálloda a város központjában, a cs. kir. postával év a es. k. térparancsnoksággal szemben, az összes hatóságok, mind a két színház, a stadtpark, valamint a magyar nyngati vaspálya tőszomszédságában fekszik. Minden vonathoz a szállodának saját társaskocsija közlekedik. (390 9—12) Ház-eladás. N.-Kanizsán, az ujvilág-utczai 10. számú ház, a hol jelenleg sörmérés és engedélyezett bordély-üzlet létezik, örök áron eladatik vagy bérbe is kiadatik. — Bővebb tudósítást nyerhetni a háztulajdonosnál ugyanott. Horváth József, (440 l-l) székes-mester Nagy-Kanizsán." Férfiaknak. Mindenkinek elkerülbetlenfll szGkéges a saját minőségében egyedali könyv: „A2 iBMgély,'' ez oktatást ád a nemi viszonyokban, ifjúsági bűnök, tehetetlenség, női betegségekben stb. a ragályok elleni biztos óvszerrel, a férfi és női nemzőrészek rajzaival stb. — t frt beküldése mellett kapható : Dr Eratt L -nél Pesten, két sas-ntcza 24. (405 12—801 Dréher Antal kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sörház-utcza) Unger-fóle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (425 3 —) Helyiség-változtatás. Yan szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint í évi julius 1-tól lakásomat Városház-utcza Reichen-feld-féle 8-ik házszám alá helyeztem, hol is mindennemű kárpitos munkákat s javításokat a legjutányosabb ár mellett elvállalok, egyúttal hálás köszönetemet fejezem ki az eddig bennem helyezett becses bizalomért s tisztelettel felkérem a n. é. közönséget jövőre is, hogy tömeges megrendeléseivel szerencséltessen. (414 5—5 Kardos Sándor, kárpitos Nagy-Kanizsán. Kárpáti élet-elixir-likOr. Hosszas tanulmányozás után sikerült, gyökerekből, melyek gyógy alkatrészeiknél fogva csak a Kárpátokban lelhetők, oly elixirt előállítanom, mely gyors hatása folytán feltűnést van hivatva költeni. Ezen elixír valamenvnyi haaonnemfi találmánynyal, természetes alkatrés»einél fogva, versenyezhet. Bámulatos katásn lázaknál, legyen a betegség bármily régi. Rögtön megszünteti aháuyszékeléstés hányást. Biatos szer hiányos emésztés, gyotnorgyöugeség, elnyálkásodás, felböfögés, hányás, é t v á g y t a 1 a n-s á g ellen ; sőt még beteg emberek ia magas kort érnek el ezen elixír használata következtében. ^ Tapasztaltatott, miszerint sok raktáros, a raktár engedményerése következtében $iryelmeasé téve, különlegességeket bami-•ttanuk vagy utánoznak, mi okból nem rendeztetek be raktárakat s igy az általam föltalált élet-elixir csupán csak nálam kapható. Fuehs B., Malatzka. Egy palaczkára: használati utasítás és csomagolással együtt 1 frt o. é., vagy 2 frank. (437 2-10) I Árverési hirdetmény. Az alulirt uradalmi igazgatóság részéről közhírré tétetik, miszerint folyó augustus hó 27-én a Lenti, augustus 28. és 29-én pedig az alsó lendvai gazdasági irodában a délelőtti órákban nyilvános árverés vagy ajánlatlevél utján több rendbeli vendéglók, malmok, bormérési és halászati jogok, nagyobb és kisebb területü földek, rétek és legelók, ugy nemkülönben az uradalmi erdőkben a makkoltatási és gubacsszedési jog haszonbérbe adatnak. (435 2 — 3) Alsó-Leudva, augustus hó 8-án 1877. Az Alsó-Lendva és nempthi uradalmak igazgatósága. mmttmmmmtmmmmmmmn Német-kereszturi savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Német Keresztur-Sopron. A legtisztább vasnélküli alos savanyu víz, vegyelemezte Dr. Fresenius R. tanár és udvari tanácsos Wiesbadenben. A legQditóbb, legízletesebb ásványos ital, minden egvéb ásványaiméi nagyobb gyógyhatással bír, kivált mellbajokban és minden Ukhártyabántalmakbsn. Szállítása csak jól dugaszolt Üvegekben eszközöltetik. Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. I. Johannisgasse 12. Főraktár Sopronban. (397 16 - 20) Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak Sopronból szállitvs csomagolással együtt; 1 láda 5 egész litere« Üveggel.........6 frt 50 kr. O. é. Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- ''isszemész, gyógyít gyökeresen fényes és tartó« «iker hiztoaiíása mellett unud-uneiDÜ titkos betegségeket 1) az Önfertózésnek minden következményeit, úgymint: m a g Ö 111 1 é S e k e t, az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) hugycsőfolyásokat (még oly idülteket is,) a nemzőrészek bujakóros fekélyest ¿« másodrendű bujakórt minden alakjaiban éé eloauátáaaiban ; 3) hugycsószüküléseket; 4) inas és idült nyákfolyáaokat nőknél, az ugjneveaett fehérfolyást, és az onnan eredú 26 fél 50 „ ;">") bőrkiütéseket: , 4c>m 9 - G"'' Gi k húgyhólyag betegségeit é mindennemű vizelési nehézségeket R-ndel naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig és rstve 7 órától * ig-Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-utcza 2-ik szám, a Kígyó- és Városház-utcza sarkán. (Rx>ttenbiller-féle házban) í. emelet, bemenet a iépcsón. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megküldetnek. W^jdit8 József kiadó-, lap- és nyomdatuiajdoaog gyorssajtó ayoaaaa, Nagy-Kanizsán. _ 400 frt biztosított évi jövedelem ós azon fölül. A II o f f János* féle cs. kir. ma-látakészitménygyár, Bécsben, (Gra-ben,Bráunerstrasse8) hajlandó minden helység részére raktárt egy solíd és fizetőképes kereskedőnek átadni. Megkeresések, a viszonylatok megjele-lésc mellett, csupán Bécsbe, a fennt-emlitctt czimen küldendők. (442 1 -3) XAGT-KAKIZSA, 1877. au^ustus 23-án. ©•7-iir szám. Tizenhatodik évfolyam. 1. EJltzstési ár l^ti érrt. fél évre negj«?d érre Egy ftxAi* ÍO kr agg 8 frt. ( 4 2 Hlráetesek 0 >»»bos petitsorban 7 nmíoíiiwor 6 1» minden tovibbi »őrért 5 kr nyilttkrbkn •<>roukiot 10 krért \i tétnek fel. Kincstári illetik minden hiráetéeirt kttlön •€7 30 kr. 6««tend8 :Qlön r előbb: - S O JML O G- o z o i\r —— W40O 4 A lap szellemi réwét jr J illető közlemények a \ ezerkesztoböi, 11 anyagi részét illeti i közlemények pedig a ■ kiadóbot bérmentve inti''ífndők : NAÜV KANIZSA Wlrssiesbáz- Béi ineiHetlon lf\<-i»;k c.ik ¡»mert iuuuktb.r- ii nnkt.''.l f<>£ft<il.V.:iak «1 j li Kétirstok TÍsamA nem küldetnek. S..K»niíMTkF08 helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi r iparbank\ a nn.-kanizsai takacékpénztár. a ..zalamegyei általános tanítótestület«, a ^n.-kanizsal kisded- nevelő egyesület, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külválasztmánya s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás az orosz invázió által Jóidon futókká tett törökországi lakósok segélyezésére. Polgártársaki Hónapok óta foly Bolgárországban a véres harcz, melyet Törökország fiai küzdenek a hazájókba betört ellenséggel. Vér és iszony jelzi az orosz sereg lépteit s & merre megy, halál és pusztulás jár nyomában. Orosz hadak a Dunától a Balkán déli lejtőjéig terjedő fóld nagy részét bekalandozták s a merre jártak, nincs többé élet, nincs többé ember. A szántóföldek termése a csatamének patkói által elgázolva, virágzó helységek feldúlva és lángbaboritva, a lakosság legyilkolva vagy elmenekülve, — egész vidékek áldozatul estek a betört ellenség pusztításainak. Igen, polgártársak ! a háborúnak nem egyedüli áldozatai azon vitéz férfiak, kik fegvverrel a kézben esnek el hazájok védelmében, — hanem áldozata a szegény fold népe is: a nók, aggok és gyermekek ezrei, kik rombadöntőtt tüzbelyökról elűzetve, hontalanul bolyongnak hazájokban. És ha a vitéz török sereg vitéz sebesültjeinek szenvedése megérdemli a sziv nemes részvétét, kétszeresen megérdemli azt az ellenség által földönfutóvá tett földnépe : amannak a háború szenvedésein kívül dicsőséget is hoz, ennek csak kínt és nyomort. Értesülve vagyunk, hogy Törökország •iéli tartományaiban ezrivel bolyongnak ezen, felperzselt házaikból kiűzött szerencsétlenek, lobbára munkaképtelen férfiak, nők, pggok, és gyermekek: nem találva fedelet, mely éjjelre oltalmat adjon, nem ruhát, mely tagjaikat befedje, nem kenyeret, mely éhségö-ket csillapítsa. A legnagyobb nyomor nem a csatatereken lakik, hanem a menekültek közt: ezer és ezer embertársunk küzd Törökországban az éhhaláHal. Polgártársak! A gondviselés jó terméssel áldotta meg Magyarországot. Mindenkinek van egy kevés fölöslege: ha pénzben nem, életben. Juttassunk Isten adományából egy keveset azoknak, kiket Isten oly súlyosan meglátogatott. Adakozzunk az orosz invázió által földönfutókká tett törökországi lakósok nyomorának enyhitésére. És miután a háború borzalmai nem tesznek különbséget ember és.ember: keresztyén, mohamedán és zsidó között, a mi könyörületesség&nkis egtiránt, vallás és nemzetiségi különbeég nélkül forduljon mindazokhoz, kik egykori jólétők romjaiból nem menthettek meg egyebet a puszta életnél és a bizalomnál, Isten és embertársaik könyörületessóge iránt. És miután ama vidékeken, hová esze rencsétlenek menekülnek, az éleluii szerek hiánya legnagyobb oka a nyomornak, — mert ott már pénzért sem lehet kapni kenyeret, - adakozzunk ne csak pénzben, hanem természetben is. Alig lesz, még a legszegényebb föld-mivesek soraiban is fia Magyarországnak, ki, ha többel nem, egy-két liter búzával vagy más élelmiszerrel ne járulhatna a felebaráti szeretet e müvéhez; és nem lesz senki elég kószivi arra: hogy feleslegéből megtagadjon egy darab kenyérre valót, melylyel tán egy embertársát mentheti meg az éhhaláltól. Ha akad Magyarország minden falujában egy-egy emberbarát, ki polgártársai •adnmányainak átvételére vállalkozik, — ha akad minden vidéken vagy megyében egy, vagy több bnzgó férfiú, ki a távolabb fekvő falvak adományait egy forgalmi központon, vasúti vagy gőzhajózásiállomáson összegyűjti : könnyűvé lesz téve a begyült adakozások elszállítása. A kik e nemes emberbaráti czélra közreműködni hajlandók, azokat ezennel felkérjük egyrészt az adakozások gyűjtésére, másrészt a begyült adakozásoknak a vidék főbb. pontjai szállítására. A gyűjtés mindenre kiterjedhet; a mi az élet fenntartására szolgál, első sorban : búzára, rozsra, hüvelyes veteményekre s egyáltalán könnyen eltartható élelmiszerekre. Az adakozások tömeges és ez által ol csóbb elszállítása ugy eszközölhető, ha a gvüjtók a vidék egyes főbb helyein összegyűlt adományok minőségéről és mennyiségéről alulírtak megbízottját, SztupaGyörgy-országgyűlési képviselő urat (lakik : Budapest, Kálvin tér 1. sz.) irásbeülegértesitik, ki az adományoknak — az egyes vidékek fekvése szerint — Budapestre, vagy egyenesen rendeltetési helyökre szállítása iránt intézkedni fog. Az adományok hirlapilag nyugtáztatni fognak. Bizunk a magyar közönség emberbaráti részvétében a háború e szerencsétlen és ártatlan áldozatainak kimondhatatlan szenvedései iránt és kérjük polgártársainkat, járuljanak adomáuyaikkal e szegény menekültek nyomorának enyhítéséhez, kikre Oroszország irtó háborúja a legsúlyosabban nehezedik. Isten áldása lesz a felebaráti sze- retet e művén s a műnek nemesszivü munkásain ! Budapest, 1Ö 7 7. augusztus 16. Dr. Batizfalvy Sámuel, akad. tag, fővárosi bizottsági tag, dr. Barbás József, kóroda főorvos, fővárosi bizottsági tag, Cab-debo István, fővárosi bizottsági tag, Föld-váry Mihály, országos képviselő, megyei bizottsági tag, Forgó István, fővárosi bizottsági tag, Gardo3 Károly, fővárosi bizottsági tag, dr. Gebhardt Lajos, kórodai igazgató, fiivárosi bizottsági tag, Gebhard József, ügyvéd, fővárosi bizottsági tag, dr. Halász Géza, fővárosi bizottsági tag, Helfy Ignácz, országgyűlési képviselő, Királyi Pál, orsz. képviselő, fővárosi bizottsági tag, Kovácsy G\ ula, orsz. képviselő, megyei bizottsági tag, Krajtsik Ferencz, orsz. képviselő. fóv. bizottsági tag, Miklós Gyula, orsz. képviselő, Molnár Antal. orsz. képviselő, Molnár Endre, kereskedő, fővárosi bizottsági tag, dr. Morzsányi Károly, ügyvéd, fővárosi bizottsági tag, Násztl Mór, fővárosi bizottsági tag, dr. Poor Imre, főorvos, akadémia tag, fővárosi bizottsági tag. Szluha Ágoston, orsz. képviselő 1 köb. az ó és neje részéről, Sztupa György, gyógyszerész, orsz. képviselő, fóv. biz. tag. Takác^y Miklós, főv. bizottsági tag, Toldy István, lapszerkesztő, fővárosi bizottsági tag, Toperczer János, ügyvéd, fóv. biz. tag, Török József, gyógyszerész, fővárosi bizottsági tag, Urváry Lajos, lapszerkesztő, fővárosi bizottsági tag, Vogel Péter, ügyvéd. Kirándulás a főhadiszállásról. Sumla. julius 2U-án ''877. .Mennyireérdekes, szép és kellemes harcz-térí tudósítónak lenni!" — mondogatják a«ok, kik a zamatos ebéd után ruganyos pamlagra * TÁRCZA Nem tudom én .. . _ XXII. IV k. — Nem tudom én gondolatim Gstxeffizni rendbe, szépen. Mig egyiket össseffiztem, A másikat szertetépem Kivált bogybl rád gondolok, Hogyha lelkem hozzád téved : összefűzött gondolatim, Te vagy az, ki összetéped. K. BUFFY PÁL A haug keletkezése. — Matatviny Witt Fülöp njzbb máréből. — „Hangzani !" Mily kellemes hangzású bzó ! Már paszta kiejtése is zene. Nem adnám nyel vkrcusünk e gyöngyszavát, e szógyöngyét, száz idegen szóért; nem adnám a magyar zene gyönyörű „hangszer" ét, száz idegen „instrumentum"-ért. Mert ha nem is volna szebb, pedig határozottan az csak ma-gyar legyen s már is szebben, zengzetesen hangzanék. Bocsánat, tisztelt hallgatóim e* önzésemért, hiszen a hazaszeretet sem egyéb, szent, magasztos önzésnél a világszeretet rová •ára. A hazaszeretet azon rugó, mely engem ez előadások tartására késztetett Hozzá akarok járulni én is — a menynyire csekély erőm engedi — a magyar nép felvilágosításához. Jelen előadásomat is olyanok felfogásához mér-tem, a kik a hangtanról még mitsem hallottak. Iparkodni fogok mindenütt a legegyszerűbb kifejezéseket használni, a kísérleteket — * hol csak tehetem — a mindennapi életből választani s ismeretes példákkal érteimesni. Midőn a „villamosság* csioü előadásban a menydörgést fejtegetnem, a következő példát használtam: .Ha zsinórra kötött zsindelyt a levegőben gyorsan forgatunk, erős hangzás támad, melyet a hangtan oda magyaráz, hogy a sebes mozgás által egy légtömeg részecskéi rezgésbe, illetőleg h an gr ás bajőnek.'' Hogy mi képsn történik az a rezgésbejövés, azt most kö rülményesebben fogjuk magyarázni. Ha a zsindelyt sebesebben forgatják, a hangzás erősebb; lassúbb forgatás mellett, a hangzás gy bn g é b b lesz; ha megszüntetjük a forgatást, megszűnik a hangzás is. Ebből tisztán kiviláglik, hogy mozgás nélkül, hangzás nem támadhat s hogy mennél sebesebb a mozgás, annál erősebb s hangzás. — Hogy ez csakugyan igy van. ast számos kifejezésünk tanúsítja. Ha mondjuk, hogy valamely tárgy csendesen van, akkor nem csak azt értjük, hogy nem hangzik, hanem ast is, hogy nem mozog. Ha mondom, hogy a kocsi robog, e robogással nem csak a bang, hanem a mozgás módját is akarom kifejteni , megint más mozgást és hangot jelent a „döczőgés." Ugy a nyikorgás, csörömpölés, locscsanás, suhogás, csattanás, dnrranás sat. kifejezések, mozgást és hangot jelentenek. — Mily lassan lépünk, ha valakit álmából nem akarunk felkelteni: Mert tapasztalatból tudjuk, bogy lassúbb mozgás, gy e n gé b zajt okoz. — (Kísérlet.) Ha vékony pálezikát vagy írónt függélyesen tartunk az asztal felett, de nem magasan és leejtjük az asztaltáblára, agy a pálezika ruga-nyosságánál fogva megint felugrik, hogy kezünkkel megint megfoghatjuk. Midón az irón (vagy pálezika) az asztaltáblával összeütközőit, hang által adta ez összeütközését hallszervünk- nek tadtára és pedig épen abban a pillanatban, midőn lefelé való mozgását végezte, illetőleg, melyben felfelé való mozgását kezdette. — (Kísérlet.) Vegyünk a« egyik késünkké egy nyolczadrétlevél erős papirt és fogjak az egyik végét agy, hogy vízszintesen lebeg. Ha a másik ssabsd végét most felülről megütjük, ugy lefelé mozdul, de aztác megint felfelé tér vissza és pedig körülbe>ül eredeti helyzetébe, minthogy ruganyo##ága igen csekély, különben még magasabbra asöknék. Szórjunk e papírlapra homokot s legyitaük felülről, akkor a megrázkódtatás, melyet a papir szenved, 1 á tható lesz. — Minden lépés után a deszkapado-zaton hangot hallunk, mert a padosat megrájf-kódtátik ét fel- és lefelé mozog. Minden kalapácsütés után; valahányszor sz ajtót becsapjuk; ha valamely tárgy eldől vagy leosik, bekövetkezik a fennemlíwtt megrázkódtatás, agyán ama ide-oda járó, rezgő mozgás. — (kísérlet.) Mártsunk egy pálezikát vízzel telt pohárba és ejtsük le a rátapadt vizcseppet körülbelül méternyi magasságról a viz közepére, ugy a két folyadék tiaszecsapá&áiiái szintén haa got fogunk hallani. A viz tükre ugyanis kjpsé felfelé vetette a cseppet, miáltal a viz hullámzó, rezgő mozgásba jött. — (Kísérlet.) Készítsünk irópapírból egy ujjnyi hosszú csővet s zárjuk el az egyik nyílását légmentesen parafádu-gaszszal; fújjunk most szánkkal s másik nyílásába, ugy — tudjuk még az előadásból, melyet a „légnyomásiról tartottam — a csőben foglalt levegő megsürittetik, feszereje növekszik és kikergeti a parafadugaszt. Ugyanebben a pillanatban fogunk egy hangot hallani. Mi ébresztette ezt? Kérem becse« fiegyelmüket: A megsüritett légtömeg favásunk által'' kikerget- hetik, kiterjeszkedik és beleütközik a külső levegőbe; de annak következtében, hogy a sűrített levegő a csövet elhagyta, az ott hátrama radt levegő igen is megritkult s minthogy is meretes, hogy n levegő minden légüres vagy ritkított levegőt foglaló tért betölteni igyekszik, a csőből kiszorított levegfi egyrészt vissza fog hatolni a csőbe. Ezen egy légrezgés által, rae lyel a sűrített levegő k i t e r j e s z k e d é s e okozott, egyszerű hang támadt. (Hogy mi a különbfeég az egyszerű és összetett hang közt, majd későbben tudjuk meg.) Ép ugy támad a hang, ha egy rózsalevél széleit összehajtjuk, a benlévő levegőt sűrítjük s ennek, az áltaí, hogy a levélre ütünk, rést nyitunk, hogy kiszabadulhasson; kiterjeszkedik, ritkul. A szétrepeszteti l^ukkantyu (halhólyag) durran, ha levegője — kiterjeszkedve — kifelé hat; ugyanez történik bodzapaskánál (gyermekjáték, kóczgoly ókkal;) ugyanez, egy sörpalaczknál, hol a kiszökő szénsav a dugaszt kihajtja; (a szénsavról, mint igen fontos elemről, külön fogunk értekezni) ugyanaz a folyamat áll be a puskánál, hol a puskaporból fejlődött sűrített gázok a töltést erőszakosan kilökik. — Megfordítva megint a ritkult levegő is okozhat légnemű testeknél megrázkódtatást és rezgést. Ezt példákkal, kísérletekkel fogom értelmezni. (K i-bé r 1 e t) Tekergessünk egy páleza egyik végére szorosan egy hoezukás papírdarabot, ugy. hogy csővé idomul és gyűrjük össze ujjainkkal a nyílt végét, mint pl. füszerkereskedésekben a papiriölcsérrel (skarnitzli) történik. Ha most a páiczát gyorsan kirántjuk, ugy hangot hallunk: okát ennek abban kell keresnünk, hogy a papircsőben légüres (légritkított) hely támadt, hová a külső levegő rohamosan betódult, minek dűlve a fekete kávénál csibuk fűst mellett olvassák a leirt éleményeket. Iga«, érdekes a helyszínén tanúi lehetne ama világra szóló eseményeknek, melyeket két hatalmas hadsereg teremt meg, de ha éhez hozzáadjuk ama nélkülözéseket, szenvedéseket, melyek a harcz téri tudósító mindennapi kenyerét képezik, bizon nem mondhatjuk keliemeanek itteni életünket. A főhadiszállás nyújtotta kényelmetlen lakás, rendkívül rosz élelmezés sokszor eszünk be juttatja a kellemes otthont, a boaazu utak, mi-dón napokon keresztül kell a rekkentő melegben utaznunk, a szabad ég alatt egy leterített pakróczon hálnunk, száraz sajton és kenyéren élnünk, midőn három-négy napon át vetke-zetlenül járunk-kelünk, hogy átizzadva, a gyapot ruha testünkhöz ragad, bizon-bizon nem ok nélkül felejtetik velünk olcsó dicsőségünket. A hírlaptudósító, kiküldetése fontosságát, az elköltött óriási összeget tekintetbe veszi s küldetésének lelkiismeretesen akar megfelelni, lemond minden kényelemről s a főhadiszállás nélkülözéseit gyakran felcseréli az utazás szenvedéseivel. Egy ily, bár máa tekintetben eléggé érdekes kirándulásról akarok egyetmáat elmondani, A vidéki táviratok tudatták, hogy A c h-m e a Ejub, A z i r ós E s r i f pasák hadtestei farkasszemet néznek az oroszokkal s a Várna Roscsaki vasútvonal Razgrad-Rus-csuki részén ütközet várható. Eme csetepatéknál jelen akartam lenni s egy excussióra határoztam magam az emiitett hadsereg főhadiszállására. Julius 15-ike hajnalán indultam tehát Suralából. A nap épen első sugarait osztá a város előtti tábor sátraira, hol már súrgött-forgott a legénység. A fehér vásznak között nagyobb zöld sátorok voltak fölállitvaa zászlóalj parancsnoka számára, a dombtetőn a tábor kar van elhelyezve s ezek közül kiemelkedik A b-du l-Keri m hatalmas félholdas sátora! Egy elég''jdkarban tartott országút vezet Razgrad felé, mellette magas távirda oszlopra alacsonyan van kifeszítve a sodrony s az oszlopok tetején itt-ott egy, a Balkánból erre kószáló sas pihent, mely még akkor sem hagyta el kényelmes nyughelyét, midőn mellette elhaladtunk. Keletről meredek hegyek emelkedtek, hol óriási sánczok mögül kandikáltak le a borzasztó érczkutyák, Krupp urnák remekei, melyek hivatva vannak nemsokára a halált osztani az ellenség sorai közé. / Jobbról balról kövér vetések díszlenek s mert itt az aratás ideje, a földnépe szorgalmasan dolgozott. Eddig azt hivém, hogy a»tö-röknő a hárumi hímzésen kívül egyéb munkát nem ismer s egészen meglepett, hogy a munkálkodó férfiak között ott láttam a lefátyolozott arczu nőt is, ki ügyesen kötözgeté a kévékét. De még jobban meglepett az aratás módja. Régi szokás szerint sarlóval vágják a kalaszokut s mintha a szalmára épen semmi szükségük nem volna, koránsem keresik a szár tövét, hanem sok helyen derékon vágják a szalmát, miáltal a tarlón több mint, egy láb magasságú szalma vész el. A kévékből aztán a rnieinkhez hasonló kepéket raknak össze. Az országút mindinkább élénkebbé s né peaebbé változott. Száz meg száz szekérből álló karavánokkal találkozánk, megrakva holmival, nőkkel s gyermekekkel. Agynémü ruhát tartalmazó ládák, konyhaszerek gondatlanul voltak egymásra hányva, a szekérbe ökrök vagy biv&lok valának fogva, mellettük övében pisztolyt s kést viselt a családfő, vállára hosszu puska volt felvetve. Némelyek marhákat vagy ökröket ha''tottak, a család legjelentékenyebb birtokát. Itt ott a karavánok az ut mellé vonultak a bokrok közé pihenni, mellettük a marhák legelésztek. Ezek a környékbeli menekülök voltak, kik az oroszok előrevonulása elől kerestek biztos menhelyet. Fiatalabb férfi alig volt köztük, azok. fegyverrel az ellenség elé siettek, de annál több volt a nő és gyermek. A menekülők örmények, mohamedánok, zsidók és czigányok valának, a bolgár nyugodtan várja kedves vendégeit, az oroszokat. Apró cserkeesfalvak terülnek el az út következtében nagyon is sürüsedett a kényszeríttetett részben megint kitakarodni. Ugyanez történik egy tü vagy tolltartó kinyitásánál ; egy falevélnél, vagy vékony papirnál, mely szakad,ha ujjainklioz tartjuk és a levegőt szánkban megritkítjuk. — Ha egy papírdarabot kettészakítunk, hirtelen légüres hely támad; ezeukivül még az elszakított papír részei is rezgő mozgalomba jönnek. — Ha fát vagy üveget összetörünk, ugyanez okból támad hangzás. — Az ostorcsattanásnál légüres marad a hely az ostor után, süritve pedig lesz a levegő az ostor előtt, mert" maga elé kergette; e folyamai p«dig — azt tudjuk már, a zsindelylyel felhozott példáról is — rezgő mozgalomra kész teli a levegőt. Határozottan állithatjuk tehát, hogy hang keletkezik, ha valamely test megrázkódtatik. vagy ha meg-r e zd ü 1. mellett a ugy látszik hadászati szempontból telepitettek ezek ide. A cserks« falu »okkal nyomorultabb, mint a magyarországi oi;.h helységek, sárból rakott, korróvai fedett kis putrikból áll. A \ ityillókon kis rácsozatlan ab-lakocskák vágvák. a tetőről aiac-ODy sárkémény füstöl, mint a pokol. Mintegy tél mértföldnyi távoJságra egy mástól khulák. vagyis török őrházak állnak, az ut mellett, melyek az útszéli csárdát is helyettesítik. Itt néha-néha pihenőre állunk meg, hol a friss víz mellé bor helyett kávéval szolgálnak. Szerencse, hogy czukor volt velünk, mert e khulák ban ily fele jószág nem található s egy helyütt ebédelni akarván, még csak kenyeret sem kaphattunk. Utunk hegyeken, völgyeken vezetett keresztül. Bolgárország barom enyésztő vidék, mit az utas azonnal észre vesz Óriási gulyák, juh és kecskenyájak legelnek mindenfelé, hogy egyszerre 10—12 gulyát ia láthatánk, melyek mindenikében száz, meg száz marhát őrzött a pásztor. Az ökrök és tehenek kisebbek a magyar fajnál, de jó tejelők lehetnek. Hogy nem a mi alföldi gulyáinkat látjuk magunk előtt, meggyőződünk arról, mert köztük szép csákó szarvú marhákat hiába keresünk, hanem annál több a kuli és porge szarv. A juhok s kecskék nagyobbrészt egy 11 kában őriztetnek, de azért társadalmilag nem valami jó viszonyban élhetnek egymassal, mert maguk jó indulatából különítik el magukat egymástól s képeznek külön társaságokat, még egy más állattenyésztés is nagyban űzetek Bolgár-országban a ezek a bivalok. Egész falkákat lehet belőlük látni. A patakok mellé nagy, göm bölyüre szabott medenczék vannak ásva, ezekben százával heuteregnek a csúnya fekete bestiák. Tovább haladva, gyakran találkoztunk lovasokkal. Apró lovakon szikár férfiak nyargaltak, hosszu talárszerü kabátban, fejükön fekete vagy fehér prémes sapkában, oldalukon karddal, vállukra uj divatú Winchester vagy Martini puska volt vetve, melyeket most kaptak ó divatú fegyvereik helyett, kabátju-kon a mellnél kétsorosán voltak felvarrva a töltény tartók, kezükben korbácsot hordtak. Ezek a cserkeszek, kik valahányszor megtudták, hogy magyar vagyok, megtraktáltak túróval, kenyérrel, elővették dohányukat, cziga-rettát ajándékoztak, aztán elkezdtek capaci-tálni, hogy mi nem a törökökkel, de velük vagyunk vérrokkonok. Jó lovas ez a cserkesz, kitűnően bánik a karddal s ezért respektálja is a kozák. Gyakran lehet találni útszéli forrásokat, melyek csinosan épített kőfalakból csurognak alá, nagy kőmedenczékbe, hol még egy részt a lovakat itatják, vagy mossák, másrészt a koránszerinti mosakodást is elvégezheti a moha medán. Eljutunk aztán a nsgy temetőkhöz, hol a sir fölé egy lapos kő v»n álli''va s csak néha-néha találunk egy-egy turbános fejfát. A bolgár temetőkben jól rosszul faragott kőkeresztek jelzik az elhunytak nyughelyét. Egy egy khulánál méhtenyésztés; is találunk. Vrszazőből font s árral tapasztott kasokban vannak a szorgalmas állatkák, azonban számukra nincsenek méhházak építve, hanem a földre vannak elhelyezve, de oly nagy mennyiségben, hogy néhutt 100 ily kast is láthatunk. Majd egy csoport cserkesz lovas vágta tott el mellettünk kötőféken vezetve a lopott lovat, mert hiába, a lólopás gyenge oldala a cserkesznek. «g- Rasgradbos közeledve, basibozuk és musz tana csapatokkal találkozánk. kik a város felé siettek, hol a környékbeli rendetlen csapatok szerveztetnek. Mindegyikkel vele volt hosszu, tüzkös régi puskája is, melyet még Mahmud sultántól kaptak őseik. Délután érkeztünk Razgradba. Ez egy tisztességes kis vidéki városka, hol a házak kőből épitvék s cseréppel fedvék a a város végén lehet is egy téglaégető kemenrzét iatni, hol idomtulan téglákat a cserepeket készitnck. Ezen ipar is meglehetőaen hátra van meg. Az utczák szélesek, a házak tisztáknak látszanak. Van egy nagyobb s jó kmézéaü emeletes iskolája a csinos török temploma. A lakosságot mohamedánok s bolgárok képezik s mintegy Ya órányira fekszik a vasúttól. Egy hotelnak nevezett ronda kocsmában keile megszállnunk s miután tudtomra jött, hogy a keresett főhadiszállás Kadíkeőn, Ruscsuk közelében van, pihenőt kelle tartanunk, mely idő alatt megtekintettük ama megsebesített török nőket s gyermekeket, kik az orosz humanizmusnak lettek áldozatai. Korán reggel aztán előállott a kíséretül mellém rendelt lovas rendőr, fezem köré újra felkötöttem arabosan selyemkendőmet s folytattam utamat. Itt is, mint előbb, aratókkal találkozánk mindenfelé, csakhogy, a terméknek legnagyobb része aratatlan marad, mert a la-kósságnak élete biztosításából másfelé kelle menekülnie. Jassiníscháig elég kellemes volt utnnk a meredek bérczeken s lejtőkön keresztül, a vidék regényessége eléggé mulattatott, de Jas-ainischánál már oly erőa volt a hőség, a szá- raz forró por annyira, hogy kínzott, utunkat a pokolba vezetőuek kereszteltük el. Meg is sinlettük ezt azutáu ia, mert mezünkről a bőr mind leégett a uz az egyetlen azerencsénk, hogy most friss bórt kapunk, míg egy ujabb excussio ezt is tönkre nem teszi. Jassinische éa Toriak között egy khulánál pihentünk meg, hol nagy caapat baaibo-zukkal találkozánk, kik Rascsuk felé siettek. Itt sokáig elbeszélgettünk a jámbor mohamedánokkal, kik egyet-mást az orosz bősök viselt dolgairól is tudtak mondani. A roppant hőségben tovább haladtunk, mig végre Toriakra értünk. Ebédelni akar tünk, de az egész faluban egyetlen falat kenyérhez sem juihatánk. Gyönyörű mulatság egy fél napig tartó útban poron kiviil egyebet nem nyelhetni. Toriakon tul aztán tetőpontját érte el a bőség s iparkodtunk, hogy napnyugta előtt Kadikeőbe érhessünk s valami bokor mellé még idejében ágyat készíthessünk az éjjelre. Az út mehett b.-Asibozukok tartottak gyakorlatokat s egyezer csak oerkesz lovasok kezdtek szállinkozni, hatalmas port verve az országúton. A szemközt jövő lovasok mind-egyre nagyobb csoport ban jelentek meg s midőn a Pizanczi közelében levő kapaszkodóra értünk, az egész utat egy porfelhő vonta be, melyből kicaílláralottxk h fényes szuronyok. Ez Achmed Ejub hadteste volt, mely Kadikeőből vonult vissza. Nemsokára aztán megérkeaett az egész ármádia tüzérek lovasság s gyalogság keverve, köztük maga a főparancsnok is. Nénány ezer embert hagytunk magunk előtt elvonulni a midőn a visszavonulásról fogalmat szerzénk, a por mar elviselhetlen vala, hogy kéntelenítettünk visszafordulni e mellékutakon nagy-nehezen a hadsereg elé kerültünk s azt a Jas siniseba s Torlak közti khulánál vártuk be. Nemsokára meg íb érkeztek. A legénység ki volt merülve, mert a hosszu utat a bolgár nyár hevében étlen szomjan kelle meg tennie. Itt aztán pihenőt tartottak s mi még azon e»te Razgradba vonultunk, hol poloskával telt szobában, kimerülve s fáradtan dolgoztam épen éjjel, hogy a hareztéri események körében tartozó dolgokat idejében elküldhessem az „Egyetértés''-nek. 17 én aztán folytattam utamat Sumla felé. A bolgár nap kíméletlenül szegzé ránk forró sugarait s a puszta ut, melyet nem árnyalnak hős lombok, újra érezteté velünk az ily ut szenvedéseit. Az üde források bár egy pillanatra el el ojtották szomjunkat, de nem bá-rithatá el azt, mivel a forró por kinzott bennünket. S az út még is érdekes volt. Délután értünk Sumlára. Természetes, hogv a fáradalmakat kipihenni volt első feladatunk, miközben eleget gondolkodhattunk arról, hogy mennyire érdekes, szép, de nem épen kellemes dolog hareztéri tudósítónak lenni. LUKÁTS GYULA. ) ----s A soproni kereskedelmi és iparkamara bizottságának jelentése a „¡tfiüloxera vas-tutrix" névii rovar kiirtása iránt. (Folyt, és vége.) Leu tapasztalat, hinni kellene, a magas kormánynak elég okot szolgáltathatott arra, hogy a philloxerának borterméssel megáldott hazánkbani fellépése ellen haladéktalanul, a legnagyobb erélylyel és minden, még a legkólt ségesebb eszközök alkalmazásával is fellépjen, hogy Magyarországot megóvja azon uagy sze-rencaétlensegtói, mely Francziaorazágot a philloxera pusztítása folytán, hol a szőllőknek majdnem harmadrésze, mintegy 75,000 hektár semmivé tétetett, érte; és pedig hinui lehetett ezt annyival inkább, mivel Francziaország szerencsétlensége könnyen Magyarország előnyére válhat. Sajnos, de az e körül legújabban tett tapasztalatok ezen feltevést nem igazolták. Már néhány éve annak, hogy aphilloxera Panceován mutatkozott. A veszélynek felismerése után a felhívott szakértők, ezek közt főleg a magyar-óvári aka demia unárai, — mint azoknak véleményéből látható, — kik i tekintetb-n maguknak tagad hatlanul nagy érdemet szereztek, az irtást aján lották azon okból, mivel a philloxera által elle pettszőilők Pancsován a házak közt feküaznek, következve eláraszthatok nem voltuk és mivel az időben, midőn a baj észrevétetett, a phillo-xera által ellepett terület, az elóvigyázatból ki-v irtandó szőllőknek hozzászámitásával — csak körülbelül 60 holdat tett. Az országgyűlés 80,000 frtot szavazott az irtásra, mely össz<-g bőven elég volt a munkának teljesítésére, de mig az irtás foganatba vétetett, annyi idő telt el, hogy a kiirtandó terület, a philloxerának időközbeni elterjedése folytán. •) Egyik jeli''» tagja a Konaiantinápoljban járt ifjúsági küldötUégnek s vissrajKvet vároaankban üdvözölhettük, a kaniaaai ¿asirite fogadtatás ssiveg etnlékefll küldé e tud.-sitást Upunknak. Cack jasa 1 8a«rk. sokkal nagyobbá lett, semhogy a bajt 80,000 frttal orvosolni lehetett volna. A kormány uj hitelt kért; az országgyűlés péuzügyi bizottsága aronban az-kértők véleményét kívánta hallani, minek folytán en quete hivatott egybe, melyben a megjelent szakértők közül heten, kettőnek ellenében kijelentették, misze rint az irtás folytatandó, egyhangúlag pedig kijelentettűk, hogyh» a philloxera oly területet lepne el, mely elárasztható, az elárasztás ha ladék nélkül elrendelendő. A pénzügyi bizottság ezen véleményben nem nyugodott ineg. hxnem gyakorlati szőllős gazdák meghallgatását rendelte el és ezeknek véleményét jobbuak Ítélve, a további hitelt megtagadta, mit az országgyűlés is elfogadott, egyedüli oltalmai cordonnak felál litását rendelvén el. Nem kívánunk a felett vitatkozni, hogv azon eljárás, melyszerint az állattan és növény-élettannal foglalkozó szakértők véleménye ellenében a laikusok véleménye elfogadtatott — helyes e, mert laikus marad ezen ügygyei szem ben a l«-gelső szőllőagazda is, mert nein az képes ebben határozni éa véleményt adni, ki a azől-lőt jól mivel'', hanem az, k-i az állattan éa növény életUnoak kellő iameretével bir. Iti csak azon veszelyt kívántuk jelezni, mely az orazággyü-lésnek ezen határozatából az országra háram-lani fog, mert cordon által a pilloxerát megfogni, továbbterjedését gátolni nem lehet. Szerencsétlennek nevezendő azon eszme, mely a phillox-rát a marhavészszel egy kathegoriába helyezi és cordonnak felállítását ugy, mint a mar havéaznél, a továbbterjedés meggátlására elég ségesnek tartja. A marhavésznél a ragály elzárható, de a philloxera egyrészt behurczolbató, másrészt p-''dig szárnyas alakja mellett a legssi gorubban elrendelt és a legnagyobb lelkiismere tesaéggel kezelt zárt egyszerűen nevetségessé és hasztalanná teszi. Mindenütt minden szakértő, ki az ügygyei foglalkozik, a zárt unicumnak fogja ismerni és nyilvánítani, mely a philloxera ter-mésze''ével ellenkezik és könnyen adhat okot a külföldnek igazolt megjogyzésekrn tórvéuyho zásunknak ily fontos ügyekbeni goudossága és ítélőképessége iránt. A philloxera tehát tovább terjedni fog és egy évtized múlva ott lehetünk, hol most Francziaország van: szőllőmivelésünknek. jövedelmünk egyik-főforrásának enyéssete előtt. Magyarországnak nincs egyetlen bortermő vidéke, hová a philloxera Pancsováról el nem juthatna : Verseczen, ez-n nagy bortermő vidé ken át, eljuthat Ménesre é» Magyaródra, innen az Alföldön át. — hol mai nap minden községnek van szőllője — Tokajra é* Karloviczon át a dunántuli kerületbe. Ez, t. kamara, nem xgvrérn, h.uieiu igen is n»gy valószínűség; bizonyság erre Francziaország szomorú példája. Ezen nagy veazélylyel szemben mindenkinek, ki bortermesztésünk érdekét szivén hordja, arra kel törekedni, hogy az országgyü lésnek végzetes határozata megváltoztassak. Most ínég nincs későn, de ha a dolgot halogatjuk, könnyen késővé válhat. Pancsován van miniegy 1800 hold szőllő, melyek közül 11>00 hold körül szabadou, a házakon kívül és a mi a fődolog — siksr<gou tek-Bzik. A házak közti szőllőknek nagy része — 130 hold — már kiirtatott és igy még csak néhány hold volna kiirtandó, a többiek pedig viz alá helyezendők lennének, mi ái''al a bajnak egyszerre vége vettetnék Eleknek következtében a magas földmi velési minisztérium megkérendő lenne, bog) Pancsovára mielőbb cultur-mérnökök küldessenek, kiktx-k feladata lenne, az elárasztandó területet felmerni és a canalisatio l<öltaégeiről p''>u tos előirányzatot készíteni. Ha pedig ez megtör tént, akkor a magas országgvülés a kivántVo összegnek megszavazására volna kérendő. az országnak érdekei szintúgy, valamint ezen kamarai kerületnek érdekei, — melyb''-n nagy bortermesztés üze ik, hol kitűnő borok te remnek, hol a bortermesztés a lakosság nagy jövedelmi forrását képezi és hová a philloxera Karloviczon át pusztító útjában könnyen eljut hat, — parancsolólag igénylik, hogy pillanatig se késsünk, a philloxerának mai nap még Pn-csovára szorítkozó fészkét, aránylag még nagy áldozatok árán is. alaposan kipusztítani. A dolog kiváló fontossággal bir, merl ha a philloxera FrancziaorszÁgban tovább is ugJ terjed, mint az utolsó évek alatt, akkor néhány év múlva hazánk bortermelése napy lendületet vehet, minélfogva sürgősen szükségesnek mutatkozik, már most mindent elkövetni, hogy akkor az egész ország vésztől ment legyen, hogy feladatának, mi anyagi felvirágzására áldásthozó lenne, megfelelhessen. A magas országgyűlést a szükséges hite; megszavazására fogékonyabbá teendő, a bizottság czélazerünek tartaná a magas kormányhoz azon javaslattal járulni: hogy a philloxerának kiirtasára szükséges pénz teljes összegeben az állam által bocaájtaasék ugyan rendelkezésre, de csak elólegkcp, mivel a bizotts.i;: véleménye szerint ugyanazon összeg az ország valameunyi szőlőbirtokosaira, birtokuk ara Dvában kiv etendö és utólag az egyenes adóval . ^¿vütt beszedendő lenne. A szőlőbirtokosoknak ezeu megdózta-usa »ónál igazságosabbnak mutatkozik, mivel csekély járulékokkal :ti "¿vesék számára »agy összegek uienetuéuek <zek tehát birtokuk biztosításáért tulajdonkép csak biztosítási dijt fizetnének. Végül még egy megjegyzés. Az ország-1,.ti Ungok hnllhatók, melyek szerint ellent- \| Állí»>i képességgel biró szőllő-fajoknak ülteté-s,-ri- és nemesítésére már most kellene figye-lemtnel lenni és csak imént legújabban lett f.7.,0 eszme a verseczi bortermelók egyletében szőnyegre hozva. Ilyes csábitgatások ellen a bizottság intő „zót talál emelendőnek. A tett kísérletek és ezekből nyert tapasztalatok szerint valameny-Dyi ismeretes szőllőfajok közül csak néháuy rosz bort szolgáltató amerikai faj képes a phi-[„x-rának többé-kevésbé ellentállaní, de teljes ^ilt-nt-llási képességgel ezek sem bírnak, mert \jr. Turrel, a dep. du Var-i botanikai és h<»-uositasí társulat vezértittárának a .Revue hortic<»le"-h»»z (1874. deczember 2 án) intézett Irvele szerint Koquemare-ban az amerikai szól I«'',fajok a philloxerának szintúgy áldozatul es-t.-k. mint a belföldiek és Amerikából is érkéz uek hírek a philloxera pusztításairól. Ehez já ral még. hogy tudvalevőleg Amerika a phil loxerAnnk eredeti hazája és, h-»gy az ámen kai dugványokkal lett hozzánk atülietve. Az Ktueríkai szőllőfajok ültetésével és nemesitekével a philloxerát,mely ellen minden eszközzel küzdünk, csak még iukább terjesztenők és bortermelésünknek végromlását idéznők elő. (A kamara ily értelmében a maga« mi-insteriumhoz felterjesztést intéztetni, ezen f«-l terjesztést az ország vslamennyi kamaráival pártolásul közöltetni ós ugy a klosterneuburgi, mint a magyar-óvári tanintézetnek felette b<-«sies és terjedelmes véleményükért köszönetet »rnsilag kifejeztetni határozta.) Helyi hirek. — Ma van a kanizsavidékbeli II-dik ga I»una- és borvásár. A törekvés minél sikeresb . lérését óhajtjuk s azért az érkezett vendégeket tzi\élyesen üdvözöjjük ! Tegnap főispán ur ő méltósága Kanizsára érkezvéu, az éjt Palinban tnlté s ma a gabona- és borvásárt személyes jelenlétével tiszteli meg. — Értesítés. A nagy kanizsai polgári iskolai tantestület által — felserdült leányok számára — mínísteri engedélylyel rendezett rendkívüli tanfolyamban as 1877/8 iki tanévre a beiratások september hói — 3 áig eszközöltetnek reggeli 9—12, délutáni 3—5 óráig a polgári iskola helyiségeiben. Felvétetnek mindazon felserdült leány növendékek, kik a népiskola 6 osztályát kielégítő eredménynyel végezték és erről bizonyítványt felmutatni képesek. Nagy-Kanizsán, 1877. augustns hó 22-én. A polg. isk. tantestület. — Hymen. Tárnok Alajos oy. jósságkormányzó ur bájos leánya, Tárnok Fáni kisasszony nyal Ágoston István, kir. aljárásbiró ur Szegszárd''-ól jegyet váltott, az esküvő f. évi október elején lesz. Isten áldását kiváujuk a szent frigyre! — Értesítés. A nagy kanizsai 6 osztá-lyu polgári fiu-iskolában az 1877/8-ikí tanévre a beiratások folyó hó 29-én kezdődnek és ep-temb-r hó 3 áig eszközöltetnek reggeli 9— 12, délutáni 3 — 5 óráig a polgári iskola helyiségeiben. Ugyanekkor tartatnak a felvételi ésjavitó vizsgálatok is. N. Kanizsán, 1877. augustus hó ''¿2-én. Morgenbesser János, igazgató. — Biba Eugénia kisasszony, Nagy-Kanizsa város szülöttje, ki jelenleg a berlini operaházhoz van szerződtetve s hová már el is utazott, mult szombaton hangversenyt adott többek közreműködése mellett. Válogatott, rnü értő.díszes közönség jelent meg s kiváló figyelmében rézeité a tagadhatlanul szépen haladó ifjú művésznőt, valahányszor kilépett, tap«viharral údTöröltetett s minden darabot ismételnie kellett. Rózsavölgyi Szidónia kisasszony könnvftd » szabatos zongorajátéka, mint mindig, bűvölő leg hatott, Ollop Imre ur humoros előadásai szűnni nem akaró éljenséssel fogadtattak, háromszor kellé ismételni, Zalai Lajoi ur bzépen szavalt, de még szebbeu énekolt, Berecz Imre ós Ollop Ernő urak figyelmes közreműködésükért fogadják köszönetünket. A közönség a műélvezete« estéről általános megelégedéssel távozott. — Az ipartárfnUat népünnepe vasár-nap sikerülten tartatott meg a „Sörkert* ben ; széprend uralgott. A .-»íűkedvelők s vivók, ugy a/tüzjáték rendező elismerést ara''tak. Hnjgató Sándor szép költeményét érzésteljesen énekel- 1 ték, csak az volt a bnszantó, hogy itt-ott hangos csevegés zavarta az összhangot.Tuboly Vic-tor következő költeményét hatással mondotta el: Felbuzdulás (a legujabbi török-győzelmejcre.) Furcsa dolgok történnek most Arra alá keleten, Fájdalommal gondolok rá . . . Másrészről meg — szeretem! Fáj, nagyon fáj a gyilkolás, Fáj, hogy ölnek, rabolnak, S hogy ott minden muszka élius Fenevad lesz maholnap . . . Fáj, hogy Isten ezt elnézi, S nem támad oly förgeteg, Mely a poklok fenekére Söpörné e szörnyeket. S másrészről meg szeretem azt Kbben a nagy drámában, Rogy mit nem hitt Európa, Senki nem hitt álmában ; A kis beteg ember előtt Hátrál a nagy góliáth, S Czárevicsok szörnyű serge Örül, hogyha futni lát! Menyköveket szórnak a hős Ozmán, s Ali Mehetne '', S megtisztítván, a levegőt Újra derül már kelet! S a mit nem hitt Európa — Él é» áll még a török, S a részvé''len hatalmaknak Fülébe így menydörög : Segitségtek nélkül is im As igazság győzni fog! S bár ti annak nem örültök — Örülnek a magyarok! Örül a két testvér nemzet S egekbe száll imája: Együtt legyen egykor boldog A két nemzet hazája ! TUBOLY VICTOR. A rendezőség kitőnőleg viselte magát, különösen a fáradhatlan Káply Antal alelnök ur, óhajtjuk, minél többször rendeztessék ily népmulatság. — Csengery Antal o szággy ülési képviselőnk a korytniczai fürdőbői a legjobb egészségben családjával együtt Budapestre érkezett. — Zala Egerszegröl irják nekünk: Folyó évi1 augusztus hó 11-ike feledhetlen és édes emlékű nap volt Zala Egerszeg és vidéke közönsége előtt; mert e nspon tartottuk táncz-vigalmunkat a török sebesültek javára, mely oly kitűnően sikerült, hogy a fáradhatlan bus-galmu, előzékeny és szíves rendezőnők legvérmesebb reményeit is meghaladta, a mennyiben a pénzbeli tiszta jövödelem 380 frt 1 drb. arany és 28—30 kilogramm tépé. Midőn a rendezőnők : Árvay Istvánné, Özv. Anisits Dánielné, Czukel-ter Józsefné, Donászy Ferencznó, Háry Józsefné, Isóó Alajosné, Rutsics Károly né, Rosenberger Sándorné, Szecsődy Pálné, Szigethy Antalné, Szigethy Sándorné és özv. Zarka Józsefné ő nagyságaiknak nemes honleányi buzgalmukért s a szenvedő emberiség iránti véd angyali tisztök hü telj esi téseért köszönetünket kifejeznénk, lehetetlennek tar íjuk, hogy az ifja rendezőnőkről e kedves szép elragadó tüneményekről el ne mondjuk, misze- rint szemeiknek kiröppentett nyila mindig talált s mi, kik jelen lenni szerencsések voltunk, éreztük, sőt tudtuk, hogy tekintetükben volt élet és halál. A vigalom tarkaságát a rendeső-nők török nemveti szalagja és a férfi világnál nagyszámú török fez igen emelte, es élénk kedv és táncs ki világos kivirradtig tartott. AS első és második franca iát 56 pár táncsolta. A tánczosnők igen szépek voltak mind, de különösen : Anasits Izabella, Árvay Karolina, Bé-kessy Flóra, Bogdán Milike, Czukelter Mariska, Egervary Mariska, Háry Erzsike, Haczky Ilon, Jeszenszky Eszter, Herkly Gabriska, Nemes Matild, Paúer Anna és Irma, Rotter Irma, Rosenberger Vilma, Rosenthal nővérek, Rósaás Tinka, Stransz Erzsike, Szetsódy nővérek, Szigethy Gizuska, Vésits Tercsi, Viosz Vilma kisasszonyok és Szily Dezsőné, Hsjik Istvánné úrnők. A tiszta jövödelem ós tépés rendeltetése helyére elküldettek. Egy megbízott — Öngyilkosság. Egy keszthelyi szegény czipósz, — mivel egy pár czipő készítésére egy bizonyos egyén által neki előlegezett 2 f r t n y i összeget (az elkészített czipő a megrendelőnek nem tetszvén,) visszafizetni nem bírta s ezért a tanács ellene végrehajtást rendek el s a 2 frt fejében egy pár ván kosát elvitette, magát felakasztotta. — Tüz rottBslaton-Berényben folyó hó 11 én esti fél 8 órakor, mely 4 lak házat, 9 pajtát, ugyanannyi istállót s több más kisebb gazdasági épületet hamvasztott el; elégett a fenn-tebb érintett tárgyakon kívül még nagyon sok, részint kazalba rakott, részint pedig már kicsépelt s egy határra összehalmozott gabona, j A kár sok ezer írtra rug. A tüz oltásánál különösen kitüntette magát Hencz Lajos ur, nyugalmazott hadnagy s jelenleg alsó- 1 e n d v a i polgári iskolai tanitó, ki Balaton-Szentgyörgyön lakó szüleitől a helyszínére sietve, saját élete veszélyeztetésével rontott be a már-már roskadozó félben levő házakba s mentette meg a szerencsétlen lakósok ruhanemű- és bútorait. Fogadja Hencz ur a szerencsétlenek nevében — e lapok utján legbensőbb elismerésünket. — Gyászhír. Biró József ur, a keszthelyi felsőnépiskola tanárát súlyos csapás érte, ugyanis: leánya, Biró Mariska szerdán a reggeli órákban rövid szenvedés után jobblétre szenderült. Nyugodjanak a kis ártatlan leányka hamvai örök nyugalomban! — A szombathelyi püspökség 100 éves jubileuma méltó kegyelettel ünnepeltetett meg az egy házmegye valamennyi templomában Ssent-István napján aug. 20-án. Több helyen diszebédek adatuk s számos helyről üdvözlő iratok sürgönyöztettek a főpásztorhoz Szombathelyre. — Balaton Füredről írják nekünk: Balaton Füreden is megünnepelték a király ő felsége születés napját. Az utczákon a házakból kitűzött zászlók s a taraczkok durrogása már reggel figyelmessé tette a fürdői vendégeket. Délelőtt 9 órakor tartatott isteni tisztelet a tihanyi apát ő nagysága s fényes kísérete áltsü, mely alkalommal a fehérvári színtársulat dalárdája énekelt. Itt láttuk Urményi József főispán ur ő méltóságát, a megyei tisztviselőket8 igen számos fürdői vendéget, kik együttesen kérvén a Mindenhatót, hogy áldja meg királyunkat hoszssu élettel, adj on erőt s kitartást kormányzásában, népei örömére s boldogitasára. Ugyan e hó 14-én, a fehérvári színtársulat Szilágyi Béla mű- 1 vezetése alatt, a balaton füredi „Sreretetház* javára játszott; a mikor is 60 frt gyűlt be. E társulst e hó 21-én Pápára távozott. — Országos vásár. A nagym. magy. kir. földmivelési, ipar és kereskedelmi ministe-rium zniamegyei St. Balázs községnek megengedte, hogy az augustus 15-ét követő hétfőn tartami szokott országos vásnr ez évben augastns hó 27-én Urtathassék meg. Sopron, 1877. augustus 18 án. A kereskedelmi és ipar-kamara. — Rövid hirek. A ssinésseongressus megtartása novemberre halasztatott. — Midhat Párisba utazott. — A miskolczi tűzoltók 3 gyermeket mentettek ki a tűzből. — A szombathelyi ovodába isr. gyermekek nem vétetnek fel. — Gr. Berényi család levéltárát a muze- umnak ajándékorti. — Felső-Mr.g varországen rubelekkel élesztett izgatásuk jöttek nyilvános-■ágra. — Pancsován az ev. convent gyűlését a hatéság feloszlatta. — A spanyol kormány a kis lutrit eltörli. — A kassai püspök beiktatási ünnepélye »zept. 23-án lesz. — Amerikában a papirt, mintépitő anyagot előnyösen használják. — Angliában a rebarbara növény segélyével pezsgőt készítenek. — Kossuth levelet irt a cseglédiekhes a keleti ügyben. — ó felsége a király sa trónörökös szeptember elején Kassára mennek..—A párisi közkiállitásra hazánkból ezernél több kiállító jelentkezett. — A hollandi király Párísban egy énekesnőt vess nőül. — Háborús hirek. (Aug. 20.) a küsz tendzse medsidjei vasútvonal egészén a törökök kezében van. — Szulejman hadserege Slatari-cza mellett áll. — Korabiánál élénk ágyúzás van. — Konstantinápolyban n¿összeesküvést fedeztek fel. — (Aug. 21.) Razgradnál Achmed Ejub hadteste diadalt aratott. — Sulinánál nagyszámú török csapat szállt a partra,— (Aug. 22.) Kasanliknál az oroszok keményen megverettek s igy a Sipka szoros felszabadult. — Me likoff hadserege vad futásban keresett ujabban menedéket az ázsiai hareztéren. Placzl árak. Nsgy-Kanisaa, aug. 22. 1877. - Szár kilogrammonként számítva. _ Minőség sccrint: . . . . 9.25 — II.---kr. • • • • 6 60 — 7.50--, • . . 8.--8.10—30 „ 6.----. 7.60 — 7.80 . 15—16 frtíg. . 11—12.50 krig. . 11—1150 . kéaslet nélkül. . - 7— 7 60 . Boza . . . Roas . . . Árpa . . . Zab ... Knkorivaa Repese t-li sárga Hajdina . , Bab fehér ó « tark — Kapssvar Bum 10 frt 40 kr —11 frt50 kr. — Roza 1 frt — kr—7 frt 40 kr. — Árpa 7 frt 40 kr—8 frt - kr. — Zab 6 frt — kr—6 frt 60 kr. — Kukoricsa 6 frt 20 kr—6 frt 50 kr. — Pécs: Boza 9 frt 30 kr—10 frt 89 kr, két-szerea 8 frt 10 kr—8 fn. 50 kr. — Roza 7 frt — kr —7 fit 30 kr. — Árpa 6 frt 50 kr—7 f.t — kr. — Zab 6 frt — kr—6 frt SO kr — Kukoricza 8 frt— kr- frt — kr. — PzoBbsthsly : Bnxa 10 frt 40 kr—11 frt 20 kr. — Ro. 6 frt 80 kr—7 frt 60 kr. — Árpa 7 frt 20 kr—8 frt 20 kr. — Zab 6 frt — kr-6 frt 40 kr. — Kukoricza 7 frt 20 kr--frt — kr. — Byir: Busa 10 frt 30 kr—ll frt 30 kr.kö- zönaágea — frt — kr--frt - kr. — Rozs 7 frt 20 kr—7 frt 90 kr. — Árpa 7 frt 20 kr—9 frt 20 kr. — Sopron Bnsa 10 frt — kr—li frt 80 kr. — Rosa 7 frt 70 kr—8 frt 80 kr. — Árpa 7 frt 30 kr- 8 frt 60 kr. — Zab 6 frt 80 kr—7 frt 20 kr. Kukoricsa 8 frt — kr--frt — kr. — BéSSbSS a gabonavásáron, melyre 2000-nél több beléptijegj adatott el. a busa 12 frt — kr -12 frt 76 kr. — Árpa 9 frt 80 kr-11 frt 50 kron kelt, egyéb termény lanyha (leletben részesült. — Bsdapest: Buza 10 frt 55 kr—12 frt 25 kr. — Rozs 7 frt 40 kr-7 frt 65 kr. — Árpa 7 frt 75 kr—8 frt 60 kr. — Zab 6 frt 70 kr—6 frt 75 kr. — Kukoricsa 6 frt 30—6 frt 35 kr. — Kápoastarepcze 18 fr. 80 kr—19 frt 60 kr. — Bab 8 frt 25 kr—9 frt — kr. Bor.ó 10 frt — kr—13 frt — kr, hámosott belföldi 16 frt — kr--frt — kr, külföldi 23 frt — kr. — LiMicac 8 frt — kr—12 frt — kr. — Sto- keraui 22 frt — kr---frt — kr. — Köles 5 frt 25 kr—6 frt — kr. — Köleskása 10 frt Í7 kr—10 frt 80 kr — Uak 25 trt — kr—28 frt — kr. — Kék mák 35 fit — kr--frt — kr. — Lonnmag 13 frt 50 kr—14 frt — kr. — Mohar 8 frt 60 kr—9 frt — kr. — Bükköny 6 frt 60 kr—6 frt. — Disznózsír 6l frt 56 kr - 61 frt 63 kr. — Szalonna 67 frt 50 kr— — frt — kr, füatölt 62 frt - kr—63 tit — kr — Fagjgyu 54 frt — kr—55 frt — kr. — Ssilra 23 írt 26 kr—23 frt 80 kr. Szerkesztői üzenet 2441 D I. Nemeanép. Teljeaen rendben van. 2442 O. I. .Hasára.« Nem kftsQlhetS; még sok gyakorlat éa olvasásra van szüksége. Talán idövsl. 2443. H. A. Budapeat Nem hauuálhafjuk. 24(4 B. Muraasombat. Köazöneta saives megemlékezésért. 2446. K .Emlékeim" közölhető roloa, ha kijavítja est a kitételt: .Tornyán nyugossuak el a futó fellegek.« 2446. H. .Agaboaanemfiek kelet« ós as esek-kl Osött kereskedés hdysete* figyelmes dolgozat, de hogy gondolhat oly absurdumot, hogy a kormány kereskedjék a gabonával. Felelós szerkesztő : BátOfÜ Lajas. Pályázat. A kaposvári kereskedelmi casino-társulat helyiségeiben a kávémérés étkezde és ezzel összekötött egyéb haszonvételek folyó 1877. évi october 1-től számított két évre bérbe adatnak. Szakképzett pályázók szíveskedjenek ajánlataikat az ajánlott évi bérösszeg világos kitételével és szakképzettségük igazolásával f. évi szepteniber hó 10 ig az alulírott igazgatósághoz benyújtani. 2 — 2) Kereskedelmi casino-'' ársulat igazgatósága Kaposvárott. Árverési hirdetmény. Az alulirt uradalmi igazgatóság részéről közhírré tétetik, miszerint folyó augustus hó 27-én a Lenti, angustus 28. és 29-án pedig az alsó lendvai gazdasági irodában a délelőtti órákban nyilvános árverés vagy ajánlatlevél utján több rendbeli vendéglók, malmok, bormérési és halászati jogok, nagyoob és kisebb területű földek, rétek és legelók, ugy nemkülönben az nrad&luii erdőkben a makkoltatási és gubacsszedési jog haszonbérbe adatnak. (435 3—3) Alsó-Lendva, augustus hó 8-án 1877. Az Alsó-Lendva és nempthi uradalmak igazgatósága. Pályázat. A nagy-kanizsai elemi népiskolánál egy 325 frt évi fizetés- és 50 frt lakbérilletménynyel egybekötött segédtanítói állomás betöltendő, melyre ezennel pályázat nyittatik. A szabályszerűen fölszerelt kérvények aug. hó 31-ig alul\rt elnökséghez intézendők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1877. aug. hó 20-án. (446; 1 — 2) Vágner Károly, iskolaazéki elnök. wo 77; ss. (444 1-2) Árlejtési hirdetmény. 0-1 A buda-gráczi államut 1&—— mértföld ssakaszán-két csoportban elhelyezendő korlát helyreállítása a nagyméltóságú közmnnka és közlekedési m. kir. mininteríum 1877. éri juoius hó 23-án kelt 7956. szánni magas rendi letévei 309 írt 58 krnyi összeggel engedélyeztetett. Kzen munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában f. 1^77. ¿vi september hó 10 én reggeli 10 órakor, Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg. hogy az árlejtési»eiii résztvevés 1 «-setére magukat a fentkitett űsszeg 5%-vel mint bánatpénaflíl ellássák, mely vállalkozás esetében azounal I0°\|. biztosítékra less kiegé sitend«". Az írásbeli ajánlatok feuntkitett nap reggeli 10 óráig fogad tatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan k.teendő; továbbá számmal és szóval Kiírandó azon azáztóii elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, bogy ajáulkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri cs elfogadja. Ax írásbeli ajánlatokhoz a vállalati összeg 10^-je készpénzben, vagy magyar állampapirokban csatolandó. A mfiszerelvények és feltételek az alulírott hivatal irodájában a s/okott hivatalos órákban megtekiuthetók. Zala-Egerszegeu, 1877. évi augusztus hó 19-én. A zaiamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Kárpáti clet-elixir-lfkör. HomÍs tanulmányozás után sikerült, gyökerekből, melyek gvógvalkatrésserknél fogva csak a Kárpátokban lelhetők, oly el.x.rt előállítanom, m«ly gyors hatása folytán feltűnést van hivatva költeni. Ezen elixír valamenynyi basounemfi uüálmánynyal, tenné-szet''-s alkatrészeinél fogva, versenyezhet- Bámulatos hatású lázaknál, legyen l.o:eg«ég bármily rójp. Rögtön megszünteti ahányszékeléstés hányást. Biatos szer hiányos emésztés, gyomorgyöngeseg, olnyál kásodás, felböfögés. hányás, étvágytalanság ellen ; Sot még beteg emberek is m a g a * kort érnek el ezen el í x i r használata következtében. Tapasztal tiltott, miszerint sok raktáros, a raktár engedményezése következtében figyelmessé téve, különlegességeket hami-sitanbk vagy utánoznak, íni okból n< m rendeztétek be raktárakat s igy az általam föltalált élet-elixír csupán cask nálam kapható. Fuchs B., Malatzka. Ejry palaczkára : használati utasítás és csomagolással együtt é, vagy 2 frank. ''W •''« 1»'' Holl seidlitz-pora 669. szám. TötT ,4 ¡5 1-2) 1 1 1 ni. ..«vl.LI! ha miudi''ii doboz czimlapján a sn VvSclK aKKOr V dlOlll, u ¿u »ukssorositott eég«m van lenyomva. Bünt.-tő biróaigi ítéletek ismételten eonstatálták czégem és védjegyem roeghamisíttatását; azért óva intem a közönséget a ilyen hamisítványok vásárlása ellen, minthogy azok csak ámításra vannak sr.á m itva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. ó. (441 2—2) 658 szám. 1877. Árlejtési hirdetmény. A pórszombati állami elomi népiskola melléképületeinek kiépítése a nagyméltóságú vallás- é.< küzoktatási ministerium 1877. évi julios hó ''2ti-ánkelt ¡5777. számú maga« rendeletével 1701 frt 51 kroyi össszeggel engedélyeztetett. Ézeu munka biztosítása tekintetébiti a pórszombati állami népiskola helyiségében folyó 1877 évi szeptember hó 3-án reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozuí szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbe!» résztvevés esetére magu'';at a fentkitett összeg 5''^-vel mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében azonnal biztosítékra lesz kiegészítendő. Az írásbeli ajánlatok fenntkitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan ki-teendő ; továbbá számmá! és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. •> Az írásbeli ajánlatokhoz a vállalati összeg 10°/0-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfiszerelvények és feltételek az alulírott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1877. éri augnstus hó 16-án Zalamegyeimagy. kir. épitészeti hivatal. Árlejtési hirdetmény. A buda-gráczi áliamut 19 ~- mrtfld szakaszán szüksége* gjám- fal felépítése a nagyméltóságú közmunka és közlekedési ministerium 1877. évi augusztus hó 9-én kelt 10432. »zárou maga.s rendeletével 2591 frt 38 krnyi összeggel engedélyeztetett. Ezen munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1877. évi szeptember hó lfrén reggeli 10 órskor, iráibeli ajáula-tok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozuí szándékozók azzal hivatnak meg, hogy ax áriejtésbeni résst-vevés esetére, magukat a fenntkitett összeg 5°/0-vel mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében azonnal 10u/o biztosítékra less kiegészítendő. Az írásbeli ajánlatok fenntkitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, Lkása és polgári állása pontosan kiteendő ; továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melvért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tai (almát ismeri és elfogadja. Az írásbeli ajánlatokhoz a váPalatí összeg 10°/„-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfiszerelvények és feltételek az alulírott hivatal irodájában, a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Bgeresegeo, ,1877. évi augustus hó 19-én. A zaiamegyei kir. építészeti hivatal. A főnök helyett: Horváth Árpád, kir. s mérnök. Valódi minőségben az x-ssel jelölt rzégeknél. RANCZIA BOASZESZ SÓVAL. Cl_____________^ a5 ffl^ A legmegbízhatóbb önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek I minden belső és külső gynladátnál, a legtöbb betegség ellen, mindennemű sebülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sel -fc, rákfekélyek, üszők, ssemgyuladás. mindeiunmő bénulás és «érfllé* sth. stb ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o é. Valódi minőségben a f-tel jelölt czégekuél. Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, gyógyít gyökeresen fényei és tartós siker biztosítása mellett miud<-uuemü titkos betegségeket 1) az 011 fertőzésnek mioden következményeit, úgymint: magömléseket, az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, kiilönösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) lingycsófolyásokat (még oly idülteket is,) a nemzórészek bujakóros fekélyeit óa másodrendű bujakórt mindeu alakjaiban éa elcsufitáeaiban ; 2) liugycsósz&küléseket; 4) friss és idült nyákfolyásokat nőknél, az úgynevezett fehérfolyást, ¿a az onnan er-dő magtalanaágot ; 5) bőrkiütéseket; ^409 10-00) 6) a húgyhólyag betegségeit és mindennemű, vizelési nehézségeket. Rendel naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig é< estve 7 órától 8 ig. Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-utcza 2-ik szám, a Kigyó- és Városház-utcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenőt a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megküldetnek. r 400 frt biztositott évi jövedelem és azon fölül. A Hoff János- féle cs. kir. ma-látakészitménygyár, Bécsben. (Gra-ben. Bráunerstrasse8) hajlandó minden helység részére raktárt egy solid és fizetőképes kereskedőnek átadni. Megkeresések, a viszonylatok megjele-lése mellett, csupán Bécsbe, a fennt-emlitctt czimen küldendők. (442 2 -3) l-HALMAJ-ZSIROLAJ nORSCH \|J Krohn H. és társától Bergenben (Norvégiában.) Kzen balmái-xs''rolaj valamennyi, a kereskedelemben «lőfor-dnló faj között az egyedüli, mely orvosi csélokr* ha«-.álható. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt. o e Valódi minőségben a -gal jelölt czégekuél. K:iktár»k: N. - Kanizsa (x) Prág»>r Béla gyógy, (xf) Rosenberg Józs. vx) Fesselhofer Józs (x) Kosenfeld. Barcs (x) Dorner S. Csák t or n y a (x) Göncz L. v gyógy. K arád Bernatzky A. gyógy. Kapós vár (x+) Kohn J. (x) Schröder Sándor gyógy. Kaproneza (xf''i Werli M gyógy. Kőszeg (x#) Csaesinovics lst. gy<>gy. (x) Kilttel Ist gyógy. Keszthely (x) Schleifer A. (x) Wünscb F. Körmend (xf< Kátz Ján Szombathely (x) Pillich Ferenc gyógy. 8 o p r o n (x Mezey "nd. gyógy, (x) Molnár L. gyógy. V e r ő c ze ^x; Bécs J. K gyógy. Bánok-8s. - György (x) Fibic gyógy. Zágráb (x) MiÜbach 8. gyógy (x) Irgalmadhoz gyógy. vx) Hegedűs Oy. pyógy. íx) Perkie: Ján RVÓgy. Szalonak (x) Schw.irz Gusztáv gyógyszertárában. SIQAQ nipi lAWn Fl»re«cxből hoz»- InUr rAuLIARU, »ott, vértisztító hatása miatt általában ismert, 1 üveg 1 frt. — 1 ládácska 12 üveggel 10 frtnak pottantalványnyal való beküldése mellett, bérmentve küldetik szét. (261 35-52) MOLL A. cs. k. udvari szállító, Bécs, Tucblaubeu 9. Férfiaknak. Mindenkinek elkerülhetlenül szükséges a saját minőségében egyedüli könyv: „Az iisegély,'' ez oktatást ád a nemi viszonyokban, ifjúsági bűnök,lehetetlenség, női bet -gségekhen stb. a ragályok elleni biztos óvszerrel, a férfi és női nemzőrészek rajzaival sth. — 1 frt beküldése mellett kapható : Dr Erast L -nél Pesten, két sas-utcza 21. (405 13—60) Német-kereszturi savanyu kutak, (Rudolf-forrás.) Német Keresztúr-Sopron. Á legtisztább va8nélküli alos safaayn vli, Tegielemeite Dr- Fresenius R. tanár és udvari tanácsos Wiesbadenben. A legüdítőbb, legízletesebb á.,vánvof ital, minden «gxéb ásványvíznél nagyobb gvópvhatással bír k.vált mellbajokban és n^ndeu ukhs^£yfibjí<julmkkban. Szállítása <-<ak jfcl dugaszolt üvegekben''eszközöltetik.'' Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. I. Johannisgasse 12. Főraktár Sopronban. (397 17 — 20) Kapható Nag)-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Arak 8opronból sxállitvs csomagolással együtt: 1 láda 25 egész literes flveggd.........6 frt 50 kr o é 1 • 25 fél - - .........4 . 50 . ttmmxtmumnmmmutmmmtti Alulírott ajánlja a már 12 év óta fennálló jól berendezett kárpitos és asztalos butorraklárát 8z.-Fehérvárott, Kaszárnya-utcza 6. sz. Üzletemben a legolcsóbban megszerezhetők bármely szobanemu bútorok, úgymint: egy- és kétajtóssifonok,ágyak, kredenczek,éjeli-, mo?dó-és drumó szekrények; aszttlok, fali-, álló- és pipere-tükrök, függönydiszek, tö-mftr fából hajlított karrós permek hinta- és közönséges székek. Nemkülönben ü 1 ó b u t o r o k b a n raktáron találhatók garniturák egyes kanaj^, díványok, ottomának, balzagolf, nyugágyik, karszékek, spanyolfalak és számos fel nem sorolt bútordarabok az utolsó divat szerint. — lehető legolcsóbb árak mellett — nagy választékban. Egyszersmind elvállalok helyben ugy, mint vidéken bárminemű kárpitos munkák javítását és azok átalakítását, szobák és termek tapaczirozását, szóval: bármely e szakba vágó menkálc szilárd és izlésteljes elkészítését lehetó legolcsóbb árak mellett. A nagyérdemű helybeli és vidéki közönség becses pártfogásáért esedezve illó tisztelettel Füster Imre, (436 2~6) kárpitos. Wajdifs József kiadó-, iaP és nyomda;uiaúioj.os kyo-ssajtó ayomisa^Nagy-KanixaánT NAGY-KASIZ8A, 1877. autftótus 36-án. Tizenhatodik évfolyam. --- -- W^s? Biftzetésl ár: f «gézt évre . . 8 frt. tíl ¿vrf» • 4 negyed évro . 1 fjgy szám 10 kr Hirdetések 6 hasábos petitsorbau 7 másodazor 6 • minden további sorért 5 kr kyílttérben ioronkint lü krért vé tétnek fel. Kincstári illeték minden , rpves hirdetésért külün ■'' ^ ''30 kr. 6etend5. £ KÖZLÖNY «a* r v . V előbb: - ÖZLOIM -— 5 A lap »Kellemi rácáét '' illető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi rácsát illet* közlemények padig a kiad ¿kos bérmentve intáseodSk : NAGY KANIZSA Wlassfcsfcáz. Bénnentetlea levelek e*k ismert msnkatár »«kiél fogadtatnak el. \ Késiratok ritiu nem f \| kOjdetnek. k y.KafcizMvarofl helyhatóságának, nemkülönben a ^jj.-kanizsal kereskedelmi s iparbank", a „n.-kanizsai takarékpénztár", a .^talamegyei általános tanítótestület«, a „u.-kanlx«ai kisded- neveié egyesület«, a „soproni kereskedelmi 8 iparkamara n.-kanizsal kfilválasztmánya" s tőbb megyei és városi egyesület hivatalos értesltóje. Hetenklot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A szombathelyi püspökség Jubileumához. Isten kedvezd kegyelméből, hogy a megyés főpásztor által kiadott körlevél szép szavaival éljünk, a szombathelyi püspökség fennállásának századik évfordulóját aug. 20-án tölté be. Nem lesz talán érdektelen ezen lapok t. olvasói előtt, ha bemutatjuk a,Vasmegyei Közlöny" szerint rövideup&r sorban azon fópásztorokat, kik a szombathelyi püspöki megyét kormányozták, a jelenleg kormányzó fópásztornak életrajzát pedig egész terjedelmében közöljük. A szombathelyi püspökséget a boldog emlékezetű apóst, nókirály Mária Terézia 1777. febr. 17-én alapította, ki az uj megye első püspökévé felsó-szopori Szili Jánost még azon napon ki is nevezte. Szili püspöki székét 1777. aug. 20-án foglalta el s kormányozta a megyét 1799. év jan. 2 ig, a midón püspökségének 22. évében jobblétre szenderült. Utóda harrasi gr. Her-zán Ferenc z, jeruzsálemi sz. keresztről cz. bibornok lőn, ki azonban rövid 2 évi kormányzás után 1804-ben elhunyt. Két évi üresedés után 1806-ban a püspÖKi 6zékre perlaki Somogyi Lipót neveztetett ki, ki 1822. évi február 20-án 16 évi munkás kormányzás után a püspöki széket Bólé Andrásnak engedte át, ki 1824-ben neveztetvén püspökké 19 éven át 1843-ig kormányozta megyéjét. Helyébe 1844-ben Balassa 6 i b o r neveztetett ki, kí 7 évi kormányzás után 1851-hen elhunyt. Egy évi üresedés után 1852-beü Szenczy Ferencz lón szombathelyi püspökké, kinek utóda, 19 évi kormányzás után 1869. évben Szabó I m-r e lőn. Szabó Imre jelenlegi szombathelyi püspök, széles e hazában ismert kitünó egyházi szónok és iró, született 1814. okt. 10 én Békáson Veszprémmegyében, hol atyja gazdatiszt volt. A gondos szülői házi nevelés után tanulmányait Pápán és Győrött végezte. Elvégezvén a bölcséleti tanfolyamot. Kopácsy József áltai a veszprémi papnöveldébe vétetett fel, honnan magasabb kiképzés végett hittanulmányait az egyetemen folytatandó, a pesti központi papnöveldébe küldetett. Már itt kitűnt társai felett jeles szónoki tehetsége s irodalmi munkássága által. A központi papnöveldében 1830-ban alakult magyar egyház-irodalmi iskola 1835/6. évben ót elnökévé választotta. Elvégezvén hittanolmányait, 1837. april 27 én áldozárrá szenteltetett s miután Karádon 1 évig s 3 hónapig mint segédleikész működött, 1838-ban a veszprémi papnöveldében tanulmányi felügyelővé, 1844-ben pedig ugyanott papnöveldei aligazgatóvá neveztetett ki. Ez évben tartá elhunyt Deák Antal, Beák Ferencz idősebb testvére felett Zala-Egerszegen azon jeles gyá6Cbentéd«t,-»ely oly rendkívüli hatást gyakorolt, hogy Zalamegye közönsége az akkor még fiatal szónokot táblabíróvá leendő kinevezés végett az akkori főispánnak ajánlotta. 1845-ben csicsói plébános lón, 1847-ben pedig a pesti egyetemhez hitszónok s hittanárnak hivaiott meg. Itt élte át az időközben kitört szabadságharcz napjait. " A főváros fényesen ülte meg szt.-István ünnepét s az első magyar felelős mi-nisterium jelenlétében Szabó Imre dicsóité az első magyar királyt. Ezen jeles beszéde közkívánatra kinyomatott s általános figye- lem tárgyalón. A forradalom után 1850-ben, mint a jó és olcsó könyvkiadó társulat titkára a „Kath. Néplapot,* e nagy elterjedésnek örvendő hetilapot — az előfizetők száma a kétezeret meghaladá — a szt.-Ist-ván társulat megbízásából szerkeszté. Ugyanezen évben F. Iszkázra ment mint administrator, hol csendes magányában lelkészi hivatásának 8 az irodalomnak élt. 1857-ben a devecseri kerület esperesévé lőn. Az alkotmányos élet kezdetén, Pápa városa országgyűlési képviselővé választá, a mely várost 1869-ig képviselte. A kiegyezés létrejötte s a ministeriura megalakulása után a vallás- és közokt. ministeriumban osztálytanácsossá, később ministeri tanácsossá neveztetett ki. 18&7. cz. apát, 1869 ben pedig veszprémi kanonokká lett. 1869. jun. 30-án a szombathelyi püspöki székre emel tetett s azt ugyanazon év decz. 14-én ünnepélyesen el is foglalta. Amagy. tud. akadémia is, még ezen évben, méltányolván irodalmi érdemeit, tiszt, tagjává választá. Ekkor lett az írói segélyegylet alapitó tagjává. 1870 ben részt vett a vatikáni egyetemes zsinaton. 1872-ben az akadémia felhívására emlékbeszédet tartott Bittnicz Lajos felett. 1875-ben a budapesti m. kir. tud. egyetem hittani kara az egyházi irodalom és szónoklat terén szerzett érdemei elismeréséül hit-tudorrá választá, 1877-ben pedig bekeble-zett hittudorrá avatta. Az ő pártfogása mellett nyert lendületet a régészet ügye Vasmegyében, a mely egyletnek kezdetétől fogva buzgó elnöke. A tanügynek mindenkor erélyes előmozdítója s áldozatkész barátja, a mint erről a Szombathelyen emelt r. kath. tanoda is tanúskodik. Gabona- és borvásár. — Nagy-Kanizsa, augustus hó 23. 1877. — Zalamegye gazdasági egylete áltai rendezett II ik gabona- és borvásár augustus 23-án megtartatván, az érdekeltséget tanúsítja azon körülmény, hogy ezen gabona- és borvásárt 500 egyénnél több látogatta, hogy azonban ezen rendezett gabona- és borvásár mily magasztos horderővel birt fényes bizonyságát adja azon körülmény is, miszerint köztiszteletben álló főispánunk, Ürmé-nyi József ő méltósága személyes jelenlétével azt emelni sziyes volt, de Somogy megye gazdasági egyesülete is, hogy ezen, a nem-zetgazdászat előmozdítására irányzott nemes kezdeményezést minél inkább pártolja, saját kebeléből Somogymegye derék főispánja, Jankóvics László ur ő méltósága elnöklete alatt küldöttségileg képviselte magát; Szigethi Antal, titkára a gazdasági intézetnek, szinte jelen volt, — Zalamegyét Svastícs Benó főjegyző ur képviselte; — e fényes és páratlan megjelenés mellett Zalamegye gazdasági egyesületének a minden jó-és nemesért lelkesülő elnöke, Glavina Lajos ur a gabona- és borvásárt 9 órakor csengetéssel adott jel után megnyitotta, megnyitó beszédében ecsetelte a gabona- és borvásárnak a nemzet és a termelő közönség nagy hasznára irányzott jellegét, egyúttal a folyó évi termés eredményét is a valósággal megegyezóleg ecsetelte s mint ilyent, mivel az ezen vásárt számos külföldi is meglátogatta, ezért ugyan azt,-mit hosz-szasan magyar nyelven adott légyen elő, azt német nyelven is a kozkivánalomnak előadta ós ezzel a gabona- és borvásárt meg-nyitottnak kijelentette, — mely vásárlás azonnal meg is kezdődvén, élénk kínálás TÁRCZA Dalok. (•Ajánlva- Bíba Eugénia úrhölgynek.) Húg a gerle, úr az ágon, Isten hozzád gyöngyvirágom, Ne menj el, ne menj el, Mert megreped a szivem, Érted drága kedvesem. Megvert eng»m a teremtőm, Elhagy, hűtlen a szeretóm, Ne menj el, ne menj el, Mert megreped a saívem, Érted drága kedvesem. • • Száll a mezőkön az esti szellő (suhogva) Illatos csőkot orozni száil a (virágra) S én neki mondani megmondani nem merem, Hogy « kebelemben is .1 virág (a szerelem.)'' ZALAY. Sdmeghi csendélet. — Sflmegh, 1877. augusztus 19. — — Ébredezünk. — Lesz-e tánezos f — 7 oilette-mozgalmak. — Harez és háború a lövöldében. — A fiatalság hajdan és most. — Egy szép, de még sem teljes koszorú. — Édes emlékek. Az unalmas, egyhangú Sümegh is felébredt valahára lethargicus álmaiból a ha a jelek orm caalnak, nagy dolgok vannak készülőben« — A lövöldében egyik gyűlés a másikat éri, az »donisok pedig Öeazedngva fejeiket, mosolygó "rorczal súgnak-búgnak, tanskodnak, azután •) énekelte a mfivésanS f. hó 18-án megtartat hangversenyén Nagy-Kanizsán. mint lepkék repdesnek szerteszéjjel, hogy hirül vigyék a megbeszélt határozatokat, majd ősz-azeül a családi conierentia eldöntendő egy egy nevezetesebb toileite-kérdést s a papák az egyezer ritka azivességgel szavazzák meg a mamák által előterjesztett költségvetéseket. De hogy is ne?! hisz most jótékony czélra: az élet-halál-barezot küzdő testvérnemzet sebesültjeinek javára tánczol a sümegbi fiatalság! azután mily lázas izgatót taággal készitik a rózsás ujjak a szebbnél szebb toiletteokat f s a fiatal leánykák édes reményeik valóeultában bizva, oiy boldo-gak, oly nehezen várják a nagy napot, melyen oly jól ibgnak mnlatni és oly sokan hódolnak meg bájaik elölt! ?-----Csak a szép Czilike vonja néha-néha gúnyos mosolyra rózsás ajkait — Tehát tánczestélyt rendeznek tánezos nélkül 1 ? — ingerkedik lovagjával. — No, de szép nagysád 1 hisz annyi iesz a tánezos, mint a.....no,mit is mondjak la- marjában ? — kétszer annyi, mint a tánezosnó! — És ugyan, kik lennének aaok! — Hát először is ott leszünk mi süme-ghiek : fiskálisok, patvariaták, hivatalnokok, jurátusok, technicusok, medicusok, valóságos s tiszteletbeli, dijas és dijtalan dijnokok, azután tetszik tudni, hogy most a »csemete-ifjúság is itthon van s remélhető, hogy néhány vidékbeli ,fertály-mágnás" is csak megtisztel bennünket becses jelenlétével, no meg aztán az a hat darab „atletha," kik csak nemrég utazták be az apostolok lovain a Balaton vidékét, azok fognak ám még csak kitenni magukért! egy szóval lesz annyi tánezos, a mennyi caak kell! Camilláéknál a táscsosok felől már nem is aggódnak, azonban annál nagyobb a toilette- ügyek miatt a zavar és kétségbeesés. A „kis nagysád" egész nap futkostatja 4 szobaleányt; de hiában, a szép fehér ruhához sehol sem kap hatni ízléses diszitést. — Oh ez s szegény Sümegh! Bertáéknál meg még mai nap sem tudta eldönteni a családi conferentia a legfontosabb kérdést s talán a pénzügy ro mister sem töri jobban fejét, mint Bertácsks mamája, hogy rózsa-szinü, vagy feber iilusion ruha áll-e jobban a .kis leánynak" ? A szép Lillának meg a czipészstel gyűlt meg a bajs. Oh, de hogy is tudott sz az ügyet len oly óriási sarukat szabni azokra az iczi piczi lábakra!? A bájos Iluska azonban már nyugodfan néz a nagy események elé, az ö loiietteját már rég elkészitette a — szabó s azért talán senki sem váija oly nehezen az augusztus tizen kilen-czedikét, mint épen ő s talán seukísem volt boldogabb nálánál, midőn a mama karjain a Jö völdébe tette piczi lábait. Hát még mikor meglátta, hogy mily elkeseredetten viaskodik a fiatalság azért a szép kis papucsért, melyet as ő bársony keaecskéi készítettek. No, hanem az igaz, volt is itt a teke-pá-lya körül olyan küzdelem, harcs és háború, mint akár Plevnánál, mindenki a legértékesebb »női-hozományt* akarta elnyerni — Azután mondja még valaki, hogy nem önt5 ez a férfinépség ! Mikor pedig vége lőn a döntő Ütközetnek, akarom mondani, a lő- és teke versenynek s a küzd térről a lövészek kosÜl Hassák József, Bo-gyay Aurél, Skublica Mihály, Jakács Imre, s tekézők közül Pintér István, Jenvay Géza, Bánfi Alajos, Takács Károly, Raile József urak győzelmesen leléptek, még nagyobb lett a sürgés forgás s megkezdődött a tánezra való elő-késxülódés, foglalkozás „en gros, en detail" — az egyik francziáért esedezett, a másik polkáért könyörög, ez a walzerért rimánkodik, amaz galoppéra engagiroz, közben-közben kosarat is kap egy-egy hetyke legény a csak az a gondolat enyhíti szive buját, hogy ezt is az „angyali ujjacakák" fonták. Maj 1 rázendítették a czigány ok azt az andalító, mamoritó „csendest" s a fiataltág egy részének minden kedve a lábába szállts ugyancsak tüzesen kezdte aprózni a csárdást, mig a másik rész az „altéra pars" szörnyen adta a blasistat. — Hát te miért nem tánczolsz pajtás ? — szólok egy elmélázó patvaristához. — Nincs semmi kedvem! — volt a laco-nicus válasz. — Csudálom, pedig hidd meg, e téren is elég alkalmad nyilnék a .bejelentésekre/ ,keresetekre," .válasz-, viszonválaszra," .ellenbeszédre/ appellálásra." Tartok tőle, hogy ha még soká igy viseled magadat, .makacssági ítéletet" hoznak a delnők, pedig innen azután bajos less appellálni! — Ejnye Dénes, ssután te is a nem tán-czolók közé csaptál fel? szólítok meg egy komoly medicusf. — Hidd barátom, szívesen tánosolnék; de ebez az átkozott „dreischritthoz* sehogy sem értek. Nézd, a Muki is hogy küzködik vele, három helyett mindig negyed felet lép, hanem ''iszen izzad is ám bele a — tánezosnéja! — No Laczi, hát te miért nem tánczolsz ! ? — biztatok egy harmadik gavallért. jait láttam, megnéstem Guyon sirját Scutariban az angol temetőben és bejárUm Sstambul minden nevezetesebb helyét éa megtekintettem minden megtekintendő^ A Magyarországon járt küldöttség tagjai köstí] Semszeddin bejt, Dzsevad bejt és Tevfik efendit látUm. — 9-én elmentem a Galata Sze-ralyba meglátogatni Fazyl efendit, ki azonban nem volt otthon, helyette Mebemed Mouklisz efendit találtam hon, ki azután felkerestette Semoeddint és Dzsevadot. — A két fiatal ember következő nap elvezetett Tevfik efendihez a „Basziret" szerkesztőségébe. — Tevfik efendi igen szívesen fogadott és általában valamennyien gyönyörködtek pár héttel ezelőtt felöltött török tiszti egyenruhámban. Dzsevad és Semszeddin tárzaságában voltam épen,midőn vsgy 100 főnyi orosz és bulgáx fogoly ssállitmányt vezettek arra; — rendkívüli, hogy as ozmanlik, kik oly rajongó gyűlölettel viseltetnek a moszkó iránt, as ide szállitott foglyokat soha sem bántalmazzák, ámbár nyugodtan tehetnék, mert a foglyok kezei össze vannak kötözve s a gyenge zaptie őrség őket meg nem védhetné. Itt Sztambulban most valóságos népvándorlás van, egyik népfaj a másik után gyakoroltatik és küldetik a harcztérre; — legújabban s tunisi bej segéd csapatai fognak ideérkezni, áliitólag egy 5 ezer lovas és 10 ezer gyalogból álló sereg osztály. — Látni itt az oriens különféle népeit, gyakran regényes nemzeti öltönyeikben összekeverve,a mi olyan embernek, a ki keletet csak most tanulja ismerni, igen nagy élveset. Vannak itt több kávéhásb-xn bohócsok, kik a közönség összecsóditésére és mulattatására különféle illetlennél illetlenebb táncsokat járnak és torsképeket vágnak s azután körül járnak tányérral, hogy fáradozásaiknak gyümölcsét becassálják. A fővárosi török nép, már az alsóbb osztályokat értve, valóban szánandó körülmények között él, majdnem minden élelmét éretlen gyümölcs képezi — s csak a gazdagabbak engednek meg maguknak annyi fényűzést, hogy egy kis ''uhhust ós pilavot, vagy mahalebit költsenek el. Ezúttal még néhány szót írok a török színházról, mely majdnem a város végén a pe-rai főúton fekszik. — A színházépület nem egyéb, mint egy minden gond nélkül összetákolt félszer, melyben iszonyú kemény padok nyújtóznak végig s ezen deszka épület egyik rekesztéke képezi a ssin padot. — A színészeket csupán mozgásaikról tudom megítélni s mondhatom, hogy azok oly félszegek, durvák és minden kellem nélküliek, hogy e tekintetben hazánk bármely ponyvák alatt szereplő színtársulata vetélytársa lehetne a sztambuli török színészeknek, kik valamennyien, ugy a férfiak, mint a nők, örmények. KÓVÁRY BÉLA. Helyi hírek. — Kovács Zsigmond veszprémi püspök ur ó excellentiája wvg. 20 án tartotta püspöki székfoglaló ünnepélyét Veszprémben. Az egyházmegye közérzületét tolmácsoljuk, midőn a lelkes főpspot, Zalamegye szülöttjét uj püspöki székében hódolattal üdvözöljük, kérve a Mindenhatót, hogy az emberiség javára, a haza díszére sokáig éltease ! — Deák Ferenc% dicsőült nagy ha- zánkfia életének utolsó napjaihoz gyengéd érzelemmel irt oly adat közlemény t vettünk, melyek még eddig sehol közölve nem voltak, természetesen mielőbb hozzur. — ö felsége a vidoveczi róm. kath. templom fedelének helyreáUitási költségeibe, 150 frtnyi segélyt adományozott. — BmUa Gyula V. osst. nagy-kaaízsai kir. adótisatet a soproni m kir. pénzügy igWga tóság III ad oszt. adóellenőrré nevezte ki ac alsó-lendvai kir. adóhivatalhoz. — „írási minialapok" jelentek Wajdits Józnef kiadásában magyar és német nyelven. Közép-, reál-, polgári és felső népi» kólák haaaaálatára Juhász Pétertől. Ars e?y egy 15 lapból álló s csinos borítékba helyezve csak 28 kr. Juhász Péter buzgó tanító ur szép irása ismeretes, tanmenete könnyűd a ép ezért ment a czifraságtól, mely körülmény áltslánr. san kedvelté teszi, ssért az illetők méltó figyelmébe melegen ajánljuk. — , Adatok Zalamegye történeté heu czimű kiadvány IV-dik kötetének I-s£ füzete a következő tartalommal jelent meg: Dr. Entz Ferencz. (Életrajz.) A hajdan kori ia lavári apátságról Wlassics Gyulától. — Zalamegye népköltészete Kőváritól. — A balaton türedi színház ügyében végzés 1847. közli Or-bán Ignácz. — Lyndva vára: Alaó-Lendva egy házasbük ki Dervarics Kálmántól. - - Csá-nyi Lássló 5 levele. — Kivonat gr. Bethlen Miklós önéletrsjzából 1664. — Kisfaludy Sándor érczszobra leleplezéaekor 1860. Csapó Kálmántól. — Kanizsai levelek a XVI. századból. Kendikó, Tuboly Victortól. Szerkeszti s kiadja Bátorfi Lajos. Ára egy egy hat füzetes kötetnelc 3frt. A jelen füzet kiadása megkésvén, vidékre a II-dik füzettel egysserre fog megküldetni. — A budapesti tudom, egyetemen a szülésznői téli tanfolyomra való beíratások f. é. september hó 1-én kezdődnek. — A ala-egersxegi általáoos fóldmi-velő társulat alapszabályait a m. kir. belügyminisztérium jóváhagyta; nem értjük ez uj egylet keletkezését akkor, midőn régóta fennáll a zalamegyei gazdasági egylet, melynek, ép a föld mivelés képezi főágát. Elforgácsolt erő gyengülést okoz, különösen rokonfaju társulatok alakulásában. — A xalamegyei általános tani tóté* tület közgyűlése Sümeghen aug. 23 án megtartatott. 80 tanító jelent meg. Zala Egerszeg tanítóinak megtagadta a törvényileg rendelt uti költséget, mig Nagy-Kanizsnváros l<-jenkéot 15—15 frt útiköltséget szavazott meg. Kiván csisk vagyunk, mily eredménye lesz a megyei ssékváros e törvény sértésének pláne akkor, midőn a megyei tanfelügyelő is ott lakik. A col tusmin is terium magas figyelmét előre is felhívjuk e sajnálatos körülményre. — Sümeghről veszszük t. munkatársunk következő levelét: Mig másutt népgyűlés rendezés és megtartásával foglalkotnak, addig Sümegh fiatalsága törökök iránt ént> rokonszenvezésének segélynyújtásban kiván kifejezést adni, gyűlést tart egy, e czélra szervezendő vigalom felett. A fáradozást, a lelkes kitartást — siker koronázta. Megtartatott f. évi augusztus hó 19-én városunk lövölde be lyiségében a külcsín és czélszerü beosztással rendezett lő és tekeversenynyel egybekapcsolt tánczvigalom, mely később a helybeli vendéglő nagytermében jókedvvel végződött. Ha a szép hölgyek neveit kellene ide irnom, akkor az elsőség választása — letétetné velem tollam, mert mellett az árak 25 krral emelkedtek és kővetkező eredményt hoztak, eladatott: Buza 80.000 métermázsa 11.85-12 frt. Rozs 10.000 „ 8.90— 9.15 Árpa 3.000 , 9.60-10.20 Zab csekély, említést sem érdemel. Repcze 3.60 métermázsa 15.--16.50 Rozsra nézve azonban nem volt oly kedvezó a vásár, mert a termelők és kiállítók terményeikre oly magas árt szabtak, hogy az a vételkedvet eló nem idézvén, e téren pangás volt észlelhető. — A kiállított borok elhelyezése a rendezó bizottság izlésteljes jó indulatáról tett bizonyságot, mely berendezés bármely kiállításnál is csak dicséretet érdemel. 550 akó á 5 frt 50 -6 frton adatott el Blau Pál és Engländer urak által. — Á kiállítók névsorát lapnnk jővó száma hozza. Az élénk érdeklődésről tanúbizonyságot tesz azon körülmény is, mikép a vásár szinterén a kanizsai központi távirda-hivatal is magát képviselvén, a vásár teréül 26 távirat küldetett az allam és külföld különböző tájaira, melyben a vásár állása és a történt adás-vevések a különböző kereskedőházakkal tudattatott, ezen ténykörülmény idézte eló, hogy az árak a mult vásárokhoz képest 25—30 kr. áremelkedést eredményeztek. Mint minden nevezetes mozzanat, ugy e jelen esemény is lakomával fejeztetvén be, 100-nál több terítékű közvacsora rendeztetett, melyben a szebbnél-szebb pohárfelköszöntések és a közérdekek megbeszélése fokozta a társaság figyelmét, a pohárköszöntések közt különösen a figyelmet magára vonta Ürményi József főispán ur felköszöntóje a Kanizsa és vidéke kereskedelmi testületének helyesen felfogott állására nézve, nag)* Széchenyink ezen arany mondatát: „tengerre magyar," hozta hasonlatosságba és e mondat körül váltakozva számos „helyes" és „ugy van" felkiáltás közt végezte felköszöntójét, éljen Kanizsaváros és vidéke kereskedelme; Somí^yi Henrik izraelita hitközségi jegyző felköszöntóje ezt megelőzőleg szinte tapintatosan hatott Széchenyi ama mondatával: „Magyarország nem volt, hanem lesz," e körül lánczolatosan forgott. Roboz István kétszer is felszólalt, mindkét esetben igen találó és költói érzelemmel gyujtólag ható felköszöntést mondott, számos taps és közbeszóló „helyes," „ugy van" megjegyzésekkel; -- —szóltak még Glavina Lajos, Belus József, Szalay Lajos, Lengyel József, Dr. Laky Kristóf, Plihál Ferencz, Bálás Árpád, Gábelics Imre, Simon Gábor, Tuboly Victor, Svas-tics Benó, Varga Lajos sat. 11 órakor főispán ur a társaságot — Ugyan kérlek, hagyj békét, hisz látod, hogy nincs itt az ideálom ! — No már pedig „gyerekek* as még sincs a rendjén, hogy ti csak igy ülni hagyjátok a „fehérnépeket" — szól közbe Ferkó bácsi — aki, közben legyen mondva, még mindig fiatal embernek tartja magát. — Várjatok csak, majd mindjárt megmutatom ón, hogyan viselte magát a régi fiatalság! S ezzel karjára kapva egy tüzes szemű barna kis leányt, olyan kényesen megaprózta a csárdást, hogy az embernek önkénytelenül eszébe jutottak azok a sokat emlegetett „régi jó idők.- Hanem dicsérettel legyen mondva, a jó példa nem is maradt soká követés nélkül. Egyik oszlophoz támaszkodva, gyönyörködtem egy ideig as édes zene hangjai mellett mulató vidám ifjuságbán, mely a csillogó Bze-mek, andalító magyar nóták mellett elfeledve az élet ezer és ezer baját, oly jól érzi magát itt a lampionok kétei fényénél, a titkosan suttogó lombok között, hol boldogságtól ragyog minden szem, öröm s megelégedést tükröznek vissza a rózsapiros arezok, epedő, reménykedő, reményvesztett, boldog s kétségbeesett sóhajok resz-kedtetik meg az illatos esti leget, hol a piczi bársony kezek villanyos érintése nem egy szuny-nyadózó szerelmet lobbant ismét lángra. Eközben elvégződött az első csárdás s utána a polka is. A delnők ideálisan legyezték magukat, a mamák szívélyes mosolyokat váltottak a leányaik körül forgolódó tánczosokkal, néhány dandy pedig a szép szemek sugaritól s a tüzes somlyaitól meglőtten, as oszlopokhoz dőlve, tikkadt veréb módjára lihegett, a rendezők ide- '' oda futkostak b csinálták s rendetlenséget, egy- ! otthagyva, az éjjeli vunattal Egerszegre tért vissza,— ezzel a társaság-egy része haza távozott, mig másik a nagyobb része visszamaradt. — Dicséretére vált Kaortzer Frigyes szállodatulajdonos és vendéglős urnák, a berendezett vacsora minden tekintetben a vendégek teljes megelégedését érdemelte ki. — Bár ha ezen gabnavásár mint gazda-közönségünk érdekében rendezett azok által, minél számosabban látogattatnék és minél nagyobb részvéttel kisértetnék, hogy igy a kereskedők és nagyobb kereskedői házakkal összejőve, a kiváot czélt minél fo-kozódóbbá tennék. Keleti levelek. iii. Konstantinápoly, aug. 12. 1877. Az itteni vissonyok mindinkább bonyo-lultabbak lesznek, daczára annsk, hogy a török csapatok több ponton fényes győzelmeket arattak az oroszok felett, kevés s bizalom a Mah-mud Damad pasa által vezetett kormány iránt. Ma fenn lévén aszeraszkieratnsban, töb''o olyan szellemű hír jutott fülembe, mintha a nép forrongása okvetlenül magával hozná Redif és Abdul Kerim pasák elitéitetését. — Redif jelenleg fogságban ül, Kerim pasa pedig skutari villájában tartózkodik. — Tanuja voltam ezúttal egy rendetlen cserkesz ezered elindulásának, mely harsogó zeneszó és óriási néptömeg jelenlétében a hadügy min tsteríum palotájától történt elindulásuk. — A napbarnított arczu cserkesziovaaok között lehetett látni gazdagon ezüstözött fegyverekkel és ezüstös ruhában a cserkesz főnökök 12—14 éves fiait, kik elszánt arczczal indulnak az ütközetbe. Itt igen különböső híreket hallunk a háború menetéről, majd azt hcrlelik, hogy a törökök fényes győzelmet vivtak az oroszok felett, majd ismét a desperátus arczokkal találkozunk, kik az oroszok előny omulá«áróI regéinek. — Ép most hallom Dushegyi Márton galnta-szerá-lyi magyar tanártól, hogy a kitűnő hadvezér Szulejman pasa 40,000 főnyi rendes sereg osztályát az orosz túlerő teljesen tönkre tette. — Én réssemről e hírnek kevés hitelt adok. — Az bizonyos azonban, hogy az Ottomán kormány roppant erélylyel fegyverzi fel az önkénytese-kei és a toborzások folytonosan folynak, még pedig kielégítő eredménynyel.— Azebekek, ar-nótok, arabok és cserkeszek uj rendszerű hátultöltőkkel vannak ellátva, as arsenal pedig folytonosan szereli fel az ágyukat és társsekereket. Itt van jelenleg Zubov^ts Fedor, a hírneves huszár főhadnagy is, ait épen most nevezett ki a török kormány a torpedo osztályok parancsnokává s ki a Balkán ssoroeaiban fog működni saját tanulmányu száraz földi torpedó (flatter-torpedo) ütegeivel. Klapka tábornok meeting-jei itt a lehető legrokonszenvesebben fogadtstnak s a szegény elhagyatott törökök örülnek, hogy reményeiknek van mégis egy oáza, melyre tekinthetnek akkor, midőn a kétségbeeséshez közel állanak. Eltekintve a politikától, itt időzéeem a kellemes időtöltések változatos sorozatát nyújtja, kirándultam Bujukderébe, Kadi Kőibe, Fe-nir bagcseba, az ázsiai édes vizekhez stb. stb.— A gyönyörű Bosporus villákkal ékeskedő part- szóval minden oda mutatott, hogy az első négyes következik. — Vis-á-vis kerestetik! — kiabál egy harsáuyhangu rendező, azután mintha Juno férje sasát sárgarépáért küldte volna a piaezra, szét boxirozva a tömeget sebbel-lobbal rohant a czigányok felé, kik épen e pillanatban sendi tették rá a négyes nyitányát. A párok sorakozni kezdtek. — Oh nagysád, engedje meg, hogy a hetedik menybe ragadtassam, tegyen a legboldogabbak iegboidogabbikává, szerencséltessen az első négyessel! — szavalt mellettem egy bajusztalan gavallér, ki csak nem rég még a declinátiók s conjugátiókkal vesződött. — Te 8UÍ8 fatiqué! — afifectált a szép nagysád, fürtös fejecskéjével azonban mégis igent bólintott. — És ha oly végtelen kegyelmes lenne s megajándékozna egy csárdással is? A válasz azonban most tagadó lón. — Oh kegyetlen! tehát epedni hágy, könyörtelenül tépi szét szivemet, fúriák a t bocsát lelkemre, oh könyörüljön rajtsm szép nagysád ! — rebegett tovább a reményteljes rethor. A rendezők „changest des damest" kiáltottak s én nem hallhattam többé a szerelmi bugást. Azután az est szebbnél szebb virágaiban gyönyörködtem. Amint a délczeg gavallérok karjain tova lejtettek előttem a fesztelen quadrilleban. De engedjék meg, hogy használva a kedvező alkalmat, összefűzhessem a jelenvolt szépeket egy díszes koszorúba. Először is tehát a kékszemű nefelejtset, a szép L i n k á t fűzzük a csokorba, azután a piros rózsát: Iza- bellát, most egy babérlevelet fonok koszorúmba, azután ods fűzöm Vilmát, a szép hóvirágot, Laurát a százszorszépet s G i-z e 1 l á t s kameliát, most fonjunk ismét egy kis örökzöldet a csokorba, azután tűzzük oda Irénkét a gyöngyvirágot, F e 1 i c i t a fehér rózsát, azután.....de nem, ne folytassuk tovább, tépjük széjjel phantasiám eme koszorúját, hisz látom már &z elégedetlen ar-ezokat, azután meg ugy sem lenne teljes e szép koszorú, hisz az én legkedvesebb virágom, a szerény kis ibolya, a szép........? az a bajos kis barna ssépség, kit ugy titokban már előre megválasztottam ez estély királynőjének, úgyis hiányzik a díszes csokorból és mert any-nyisn áspirálnak a királynői koronára, hogy talán a görög trónért se versenyeztek többen s mert oly nehéz a választás a sok szép közül, hogy biztosítva legyünk minden diplomaticus hajbakapások ellen, tetjessnük inkább válass-tás alá a trónkövetelőket. Babos nővérek, Binder Flóra, Bogyav nővérek, Czopf Mariska, Háczky nővérek, Horváth Izabella, Jobbany Irma, Kecskemétfcy nővérek, Lachner Betti, Magyar Felici, Magyar Mathild (Gógánfáról,) Magyar Mathild (Sümeghről,) Mojzer Zsófi, Pintér Lujza, Plosz Pálné, Stamoorsaky Link a, Szili Detsőné, Tóth Kálmán né, Takáts Janka, Takáts Laura, Ta-káts Vilma, Wlassics Nina, Winter Teréz és még számtalan mások, mind, mind megérdemlik a koronát, osak a közvélemény nagyhalai masságaitól függ, kinek ítélik azt oda. Az általános jókedv s az igazi fesztelenség, mely kezdettől fogva jellemezte az egéss mulatságot, azonban osak ugy 9 óra felé érte el tetőpontját, midőn a fiatalság bucsut véve a lövöldétől, a báiiasan feldíszített nagy terembe tette át a tancz színhelyét. Itt kezdődött azután még csak az igazi. — A jókedvben nem volt hiány ; de a porban sem. A zene vigan szóit, az arcsok hevültek, a szivek dobogtak a lábak 8 lábacskák vigan lejtettek a méltóságteljes palotás, tüzes csárdás s a lebegő polka ütemeire s s fiatalság ugy bele jött a tűzbe, hogy már éjfél után kettó felé járt az idő, midőn vége lett a kedélyes mulatságnak. Azután még egy tipegőt jártunk * szép lassacskán jó álmosan hazafelé tipegtünk, álmodozva a jelenvolt s jelen nem volt szépekről, sokan pedig ébren töltötték as éj bátrswő részét; mert szivökbenegy uj, eddig imer<;:lea világ hajnala fakadt Ti pedig szép leánykák, szakítsatok ki s fejeiteket ékesitő virágokból egy kis nefelejt-set s tegyétek el e nap emlékeül, melyen aem-csak jól mulattatok ; de sok jót is tettetok s i mázza tok az ég urához, hogy az élethalál harezot küzdő testvérnemzet — mely nemcsak saját hónát védi; dekütd fél Európa, azon Európa érdekeiért is, melyamoskovita barbárság terjesztőjének kedvéért cserben hagyta — as egész világ bámulatára dicsőségesen és diadalmasan küzdj e végig nehéz harcsát!! .....J ez alkalommal ez a teljes lehetetlenségek közé tartozik: látva az egyszerű öltözéket, mely olv bajt kölcsönzött — szintén török érzelmekkel telt magyar hölgyeinknek, látva a jövö-delem gyarapítására szives közremüködésőket, Dem mondhatunk egyebet: jelenvolt Síimegh és vidékének legszebb hölgyvilága, vörös és told szalaggal erősített koszorúba fonva! A tánc és versenyzéseken kiv&l élénkité s vi-^nlmat, szaporitá a bevételt, néhány családnak átadott ajándoka, mely tésstanemú, ürmös f* szivarokból állott, —e tárgyak ki lettek sorolva, megnyerés után találkostak ismét oly nagylelkűek, kik nyert tárgysikat áruba bo> cájták és igy hölgyeinknek köszönhető, hogy a tisztelt családok meglepetést okozott adományából 35 frt és 10 kr jővén -be, — eszerint ezzel több küldhető el töröksebesültek számára. Ehez járultak a szives adakozók és felülfizetők. Stamborszky László gyógyszerész urat méltán illeti a rendezőség által szavazott köszönet, ki valamint máskor — ugy most is jegyek előleges eladása terhét magára vállalva, 01 írt és 5U kron kivül még a következő araktól átszolgáltatott: Barcza Kristóf 5 frt — Páky — kisgörbói plébános 1 frt. Kováts Sándor N.-Görbó 1 frt. Tiuorcz - ispán 1 frt. Dr. Fi-Bcber 1 frt. Ferber József ügyvédtől 1 frtot — ez utóbbi felülíizető. — A pénztárnál felülhettek: t Bogyay Antal 5 frt. Dr. Gyömörey Vincze 4 frt. Vioaz Bela 3 frt. Oszterhnber Lajos 3 frt. Takáts Jenő 3 frt. Oszterhuber Péter 1 frt. Hetyei Endre 1 frt. Karassza Manó 1 frt. Takáts Zsigmoad 1 frt. Fekete Sándor 1 frt. Székely Emil 1 irt. Binder Péter 1 frt. Magyar Istvánné 1 frt. Petrics György 1 írt. Eaile József 1 frt. és Hetyei Lajos 1 frt. — Ezen kedélyes mulatság 120 frtot enged a töröksebesültekhez jutta''ni. Buufi. — Iskolai értesítés. A nagy-kanizsai kath. főgymnasiumban a beirások az 1877/8. tanévre augusztus hó 29., 30. és 31., továbbá szept. 1. ós 2- napjain eszközöltetnek, mindenkor délelőtt 9 — 12 óráig. Ugyanezen napok délutánján3—6 óráig tartatnak a fölvételi, javitó és pótvizsgálatok. A tanév megnyitáaa szept. 2 án történik ünnepélyes „Veni SaBCte"-vel. Kelt Nagy Kanizsán, 1877. aug. 25 én. Farkas László, főgymn. igazgató. — Hirdetmény. A nagy kanizsai felső-és alsó községi népiskoUkban 1877/8. tanévre a beiraWsok september hó 1 tői 5 ig a városi iskola-épületben reggel 8 órától 11-ig, délután 2-től 4-ig tartatnak meg; miről a t. szülők értesíttetnek. Az igazgatóság. — A füredi Horváth háznak a na^y közönség által jutányos, tervszerű megvásárlását már lapunkban bővebben ismertettük. Augusztus 18-ától september 8-ig, azok, kik jutányosán örökös lakásra óhajtanak szert tenni, e végeit értekezhetnek Balaton-Füreden Haiassy Béla úrral, ki mindenről legszívesebben adand felvilágosítást. A háznak egyesek által való megvétele nagyon előnyös, kik rendesen Füredre járnak, azon összegért, melyet most lakásért adnak ki, tulajdonai vásárolhatnak szobát s az illetőnek azonnal nevére teUkkóny veztetik. A véggyüléa Veszprrémben tog megtartatni. — A varmegyei rendőrség erélyea-«égének és körültekintő tevékenységének ismét fényes tanújelét adta. Ugyanis Sényi Kálmán, gyürüsi birtokostól Zalamegyében 23 darab sertést tojvajoltak el ismeretlen tettesek és a sertésekkel Vasmegye felé vették utjokat. A baltavári rendőr-állomás ezen esetről f. hó 11-én esti 7 órakor értesülvén. Koltay rendőr-tisedes legénységével együtt rögtön elállta s ZRámegyéből átvezető tolvajutakat. S csakugyan f. hó 12-én virradóra kiállított rendőreink az erdőben Véged felé disznóröfögést hallanak. A »megállj!" kiálltásra előugrik a sűrűből a herkulesi alakú tolvaj, Mészáros István monostorapáti kauász, ki tizenhét évi fogság után csak nem régiben szabadalt meg kegyelem utján Illováról ós baltájával hatalmas csapást mér rendőrünk fejére. Ez azonban ügyes mozdulattal kikerüli a halálos csapást és átkarolja Mészárost, mire lövés dördült el a közelben szintén üldöző zalamegyei foglár puskájából, azonban a golyó a tolvaj gatyá-jauak mind a tizenhat ránczát elől lyukasztotta keresztül, de a tolvajt nem sértette meg. Kövid tusakodás után a veszedelmes betyárt megköiözték, nemkülönben a neszre megugrott társát, Gerencsér Jánost, duvecseri kanászt is utolérték és rövid ellenállás után szintén ártalmatlanná tették. Mindks.tő bekisértetett Vasvárra, az ellopott jószág pedig lulajdono-•ának visszaadatott. — Ez különben nem az első eset, hogy rendőrségünk a Zalamegyében elkövetett bűneseteket kinyomozta, holott a za-lamegyei foglárok részéről még eddigelé közbiztonsági közegeink viszontszolgálatra nem találtak. Igy olvassuk s , Vasmegyei Közlöny-ben. — A% ,Apolloa senemüfolyóírat 15.16. * 17. száma kővetkező tartalommal jelent meg: 1 Emlék lapok, keringő Nagy Bélától. 2. Két »"pdal: I. Megkövetem a tens nemes várme Kjét. II. Mély a Tiszának a széle; átírta Kapi Gyula. 3. Magyar ábránd Kersch Ferencitől. 4. Komán dal Állaga Gésától. 5. Nocturne Ta ricsky Ferencstól. 6. Berta, polksms-nrka Gei-ger M. A.-tól. 7. Románcz hegedűre zongoraki-sérottel szenté Feigler Nep. János. 8. Népballada : Nem volt párja a faluban, egyházi (seoliai) hangnemben éaek- és zongorára átírta Zimay László. 9. Népdal: Tizenkettő, tizenhárom, tizennégy, zongorára átírta Zimay Lássió. Azon gorázók és énekesek ssámára igen ajánlható folyóirat előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, mely s kiadó hivatalhoz (Budapest, vár orzzágház-utcza 94. sz. a.) küldendő be. Kivá-nstra a lap utánvétellel is küldetik. Még folyton előfizethetni az egéss évfolyamra. — A magyarországi irgalmas rend Össze» kórodáioan az I87ti-d.<k év lefolyása alatt ''vallás és nemzeikülönbeég nélkül legnagyobbrészt díjtalan 8211 egyén ápoltatott és pedig Zágrábban közel 3000! — Balaton -1 üredröl írják nekünk: Folyó bó 19 én délután Balaton Füreden a szo kottnál nagyobb sürgés-forgás volt. Látjuk, mint késsitik a hajóhíd bejáratánál a diszkaput s mint várják a hajó megérkeztét: tán valami ünnepély van készülőben ? Igen. Budapestről jónek vendégek,mintegy 200-an, kirándulást teendők a töröknemzet plevnai győzelméért, örömüket ez által is kifejezve. A hajó közéig ; de útját megváltoztatja s megy Tihanynak, hogy ott vendégeit leszállítva, annak nevezetesebb helyeit s egyúttal a visszhangot is megtekintsék. A hajó ott hagyta Őket s jött haza; hazajövetele után, mintegy fél óra múlva ment ismét vissza Tihany ba a kirándulókat elhozandó; mi íy^óra mulvs be is következett. A helybeli s a vidékről számosan megjelent vendégek nagy izgatottsággal várták a hajó meférkeztét, mi nemsokára be is következett. A hajó közeledtére a hajón ós a parton több morsárlövés tétetett a nagyszámú vendégek megérkezésére. A hajó kikötött. Ekkor rákezdték a veszprémi senekarjól szervezett társulata a török indulót: a parton levők pedig sorfalat képezve, Csok jassa! Éljen a török! felkiáltásokkal fogadták a megérkezetteket. Török zászló kíséretében mentek föl a fürdői helyisegbe, hol elszállásol-tattak. Azután tombola s táncz rendeztetett a töroksebesültek részére — mi fényesen sikerült. Másnap, azaz 20-án Szt.-István ünnepét ünnepelendók; számosan vettek részt az isteni tiszteleten, mit a tihanyi apát Ő nagyságaiényes segédlettel végezeit. Ennek végzésével a vendégek sorakozva, a szeretetházi növendékek s török zászló kíséretében, » „Szeretetház''-hoz rándultak ki; hol a velük hozott vakok zenekarával a növendékeket mulattatták. Az in ézet helyiségeit megtekintve s a növendékek öesz-hangzatos dalait meghallgatva, viharos tapsban adtak kifejezést legnagyobb megelégedésüknek. Végh Ignácz siófoki fürdő tulajdonos, ez alkalommal kalauz, hathatós beszédet intézett a növendékekhez; kiemelve azokat is, kik értük fáradnak. Azután Tóih Imre ur, Rákos-Palotáról: Nagy Áron intézeti igazgatót köszöntötte föl, az intézet czélirányu vezetéséért; mit viharoséljen kövelett. Ennek végével Vegh Ignácz ar indítványa s a vendégek közös akaratával, as intézet ja vára pénzgyüjtés rendezteted, melynek eredménye 40 frt és néhány krsjezár lett. A miért is Nagy Áron ur köszönetét fejezve ki az intézet iránti érdekeltségért s adakozásért. A legnagyobb megelégedésüket s örömüket kifejezve eltávoztak. — Kövid Mrek. Erdélyben számos pópa izgat. A ,Venus" 18»2-ben fog elvonulni a nap előtt. — Tardoskeddnél vasúti baleset történt, 2 egyén meghal:. — Galicziában Kry-nicze fürdőhelyen Bokor hangversenyét be tiltotta a rendőrség, mert magyarul akart énekelni. — Pozsonyban a történelmi társulat nagygyülési tagjait fényes kitüntetéssel fogadták. — Győrött a népgyűlés aug. 26-án lesz. — Tisza Kálmán a Margitszigeten lakik. — Dr. Kaesapinovics szabad lábra helyeztetett. — Vsggonokoan szállítható gőzfürdőt akarnak alkalmazni. — Az egri kiállításban 234 kiállító volt. — A bpesti összekötő híd októberben a forgalomnak átadatik. — A fővárosi tanitónői állami képezdéüe 400 on felül folyamodtak, pedig csak 50 et lehet felvenni. — Borbola Miklós nagyváradi nagyprépost 97 éve* korában meghalt. —> Liszt Ferencz októberben jő Bpeslre. — Catt&rőban nagy földrengés volt. — Háborús hirek. (Aug. 23.) A zul-tán fél miliő másodosztályú nemzetőrt szólít zászló alá. — A Sipkaszorost bevették a törökök. — A zultán birtokának összes barmait a bulgariai mohamedán menekülteknek ajándékozás — (Aug. 24.) Hassan pasa 6000 nyi orosz támadását az Iszker és Vid folyók mellett vissssverte. — Szláv forrás szerint a Sipkaszorosnál két nsp óta elkeseredett harcz dühöng. — 180 ezer orosz van útban Bulgáriába. — Románia eddigi hadi költsége 170 miliő franc. — A szerbek erősen kézsülődnek. — Krétában kitört a lázadás. Eszmék a sceptleus világból. Már 1876-ban megmondottuk, hogy a keleti kérdést Bismsrk merész esze vonszolta elő, — hogy kezében itt csak eszköz a muszka. Eddig B is mark felségese« játssa szerepét, — messze tulssárnyslja a muszka fondorságot. . — Gratulálunk s musskának a „német* be fektetett rendit hetetlen bizalmához. Csak rajul midőn a vén róka felül, azt az egész világnak jóizü kaczaja követi. Pedig most az egysser agy lesz. Hát te muszka, — a XIX századnak in-carnáhantikrisstusa — oly hülye lettél, miként képes vsgy hinni, hogy s nemset az elfoglalt praestigéről, — a te kedvedért lessálland? — hogy a német a bőréből ugrana ki örömében, ha te a keleten is, körmös asomszédságoddal hozzá minél nagyobb közelségbe helyezkednél V Tégedet a te kevélységed elmebeteggé tett, a minthogy valósággal nem is a turbános brúder, hanem te vagy as igazi beteg. Kövesd tanácsunkat, hord el magad azonnal a török földről, add vissza az elrabolt békét, — ez jobb tanács ám, mint a minőt Ignatieíf ad, — ha eszed visszatér, magad is befogod látni. Vegyes hirek — Árpádnak az ezredik év emlékére eme lendőszobrát illetőleg egy kecskemétiépitészazon nézetben van, hogy annak legillendóbb helye volna a hajdani Kelen- jelenben Szentgellérthegyen. A citadellából nagyszerű talapzatot lehetue készíteni s a szobor tetejen Árpád si sakgombjára éjjelenként villanyvilágítást alkalmazni, mely az egész fővárost és környékét bevilágítaná. — Az emberevét Tombara-ban (Uj-Fre-land) még mindig nagy mértékben folyik, Brown György angol hittérítő egy házban 35 alsó állkapcsot talált és azonkívül egy kókuszpálma törzsén rovatékot számlált meg, melyek arra mutatnak, hogy itt ugyanannyi embert főztek és ettek meg. Egy kéz s néhány más emberi testrészek kevertek szanaszét füstösen ugyanazon a rakáson. — Egy más faluban Brownnak egyik kísérője, amint egy rakás tűsön pipáját megakarta gyújtani, a nőket avval látta foglalkozni, amint egy, előttevaló napon megölt embernek felső s alsó lábszárátsütötték. — nA három cadtzár." Az ischl i császári találkozásról érdekes részleieket közölnek a la- # pok. A „D. Z." már korábban közölte, hogy a német császár jelvényes sürgönyt menesztett Sándorhoz. Mint a .Morning Post" nak Berlinből sürgönyzik, Vilmos császár sürgönyében Ferencz József nevében is változhatatlan rokonsseovrői biztosította volna Sándort — As sem rósz, amit egy harmadik forrás közöl, hogy azolte Willem, mikor meghallotta a muszkák plevnai nagy vereségét, keserves sirásra fakadt. „Welche Wendung durch Gottes Fügung!" Zágráb. N/ikma J. Ksproucza Köríts M. Rigyáez-Befalok F. Bécs. Bevalck J. Kaproucza. Adofol A. Leipzig. Grober A. Budapest. Müller J. Prága. Brauner F. Bécs. Roth K Triest Papírszeletek. Sok házasságkötésnél eszébe jut az embernek az, hogy a szerelem vak. Mig két ember s két szalmaszál lesz a világon, addig ügyvédre is mirdig lesz szükség. A fiatal ember rendesen senkire se hallgat ; ka pedig megöregül, akkor ő rá Dem hallgat senki. A uó oljao, mint egy kellemes olvasmány; az •mber szívesen lapozgatja, de nem szereti taaulmá-nyozni. Utazók névsora N.-Kanizsán, 1877. augustus lö-tÖl—1877. augustus 23-ig. — .Arany Koronához" czimzett szállodába : Wafner 8. Grátz Posch B. Bécs. Mager P. Schleunig. Berg M. Keszthely. Breider N. Budapest. Hirscii-feld J Budapest. Grész X. Z -Egerszeg. Kohn L Bécs. Weiss R. Budapest. Manthner S. Barcs. Kraukl I. Bécs. burikovits N. Soprou. 8cherz N. Klagenfurt. Nagel S Bécs. Wei«s J. Budapest. Breier R. Biünn. LObl I. Budapest. Wein er J. Budap-st Mül-ler J. Bécs. Laug H. Prága Kirchauer A. Mar»urg. Scowarzeufeld B. Cilii 8cbn«ider F. Bécs Schwarz II. Nürnberg. Neüwirth S. Bécs. Stern J. Budapest — „8zarvasboz czimzett szállodaba : Weiser M. 8zombathely. Branstkdter M. Brünn. Mus-quitter Gy. Csuró Scboffer M. Pécs. Damm >. Szt-Ba-lázs. Csaby A. 8öjtör. Wolf A. Berlin. Berger V. Bécs. Mautner A. München. Schspringer M* Hamburg. Wei«tberger M. Szegzárd. Hahó A. Lenti- Kohn A. Zágráb. Rotenberg N. Bécs. Wieoer Zs. Budapest. Wellesz M. Grátz. Mehner N Arad. Csiff.ry 1. Budapest. Schober J. Budapest. Manith J. Kaposvár. Reuf K. Budapest Schön J. Barcs. Weiss L. Pécs. Hartmaua N. Zágráb. Hoffo.ann M. Bécs. Haas J. Bécs. Bruck U. Becs. Ledofsky N. Prága. Lasar N. Keszthely. Orüawald J. Barcs. Sazl N. Zágráb. Auterith K. Zákány. Wioterberger N. Bécs. Drucker J. Budapest Simon I. Kaposvár. Tarkányi H. Sat-Lássló. Lázár D. Budapest 8chubert A. Bécs. Sofa&y M. Páris. Skublics S. Budapest Kaiser A. Bécs Hirschel 8. Domború. Grfinnvsid 8 Szombathely. Sibiseh M. Bics. Kreitler Bécs. Detzáth G. Ssobb. Szoba Gy. Budapp. Hartmana N. Pécs. Husseri A. Prága. Münz A. Budapert Markbreii»»r S. Bécs. Hoft&ann 8. Bécs. Leopold N. Budspest Kopper 8. Berlin. Szigethy 8. Z.-Egersaeg. Raff N. Konnend — .Orosslánhos'' czimzett szállodába : Babzrczy A. Kaposvár. PeU F. Kismarton. Häuser F. Pala Beif A. Nagyszombat Brunn er E. Grátz. Hauer K Berlin. 8pi«lmaaa N. Berlin. Sig?l A. Bécs. Jaklitseh J. London. Rosserer Gy. Bjrtlan. Hermán R. Sanctpölten. Warm R. FeistriU. Würtx-ler A Yelenoae. BabinsMia M. Budapest Fogler K. Báes. Haasoer H. Triest. Bttbm J. Bécs. Hack-ter J. Sopron. Kirchbacher J. Grátz. Gutmann A. Lottohosas. Bécs, aug. -48-án: 21, 53, 88, 42, 46. Grátz, . „ 69, 38, 4, 21, 51. Brünn, . 22-én: 18, 42, 23, 16, 90. Érték és váltétoYam augusztus 24. 5/» metaliques 63 65; ő'', D»mi krtlc^Öo 66.80; 1860-ki álladaimi kölcsön 112. — ; bank-rész v. 833 — : hitelintézeti részvények 1.85; Lonaou 120.50 ; magyar földte^ermen téti kötvény 74.25 ; temesvári földtehermentési kötvény 74.50 ; erdélyi fóldtehermeutéaí kötvény 73 90; horvát-slavon földtehermenténi kötvény —.—; ezŰSt 105.35; OS. kir. arany 5.72Ya ; Napoleond''or 9.66—; arany jár. 74.90 ; márka 59-15. Vasúti menetrend. Érvényea május 15-tól 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint, índnl Ksniioáröl Vonat hova : «zám Ora Perc. ld« 205 Kszék, Mohács,Dombóvár n Kiuiuéba 4 4« reggel 215 . . „ , 2 30 délut. 2l2 Budx-Pe.tr«........4 5R reggel 202 ....................2 6 délut. 204 . .......... 11 30 estve 3l.iBé««be (8r.mbath«ly, Bécs-Ujhely fclé;5 8 reggel 3"! . ........11 48 estve 315 Sopronybs ........3 38 délut. 203 Trienstbe és Pra^erhofon keresztül Grácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe é Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ......i 47 délut. Brkezik Kanizsára honnét ; 216 Eszék. Mohjic«,l)i)«nboyárs Fiúméból 1 41 délut . „ . '' 11 11 estve 03 Buda-Pestről.......4 20 reggel 4)1 ..........2 5 dé:ut ... .... 9 44 estve 314 Bécsbűl ^Ssoinbath. Bécs-Ujhely)felSl In 27 estve 302 1» .. . „46 reggel 316 Ropronybol ........11 5S délel. 814 Bécsből Grácz, Marbnrg Prxperhof fel5l ......... 4 12 reggel. 201 Trieszt- én Bécsből Marburg, Prager- hof felől.........1 21 délut. 204 Trieszt- és Villacliból Prágerhof felSl 11 — estve. MarburffbA csatlakozás VilUch ós Francestest be. . . . • Piaaeeafestból. Augusts» 26-tsl september l-ig 1877. Hő- és heti-aap Kath. és prot. naptár Görög i J) naptár utj 34. Senki két urnák nem szolgálhat. Máté VI. 13. Mi. Vasárnap G. 14. Sámuel HtliZ i Kál. Józs. Kedd Ágoston '' Szerda Jan f^j. Csütörtök R..xa szfiz Péntek ; Raimund 8zombat Egyed 14 B. 15 N. b. assz. 16 Diomid 17 Myron 18 Floriáa 19 András 20 Samu Jf-k fit fl n n felelős szerkesztő : Bátorfi Lajöt- Dobrin Béni nagy-kanizsai gabnakereskedS a .Zalai Közlöny" 66. számában szennyes ferdítéseivel és más tollával kozák módjára csakugyan neki bátorodik és a t. közönséggel még el is akarná hitetni, hogy én is azon neveletlenhez tartozom, ki egy gyen-gé-i-, szolid és védtelen, igazságáért felszóllamló nőt kereskedésében jogtalanul megtámad és aem „kiutasítja," hanem utczai suhanc* módjára kidobja. Dobrin uram anyagi ember levén, méltógágo-mon alohnak tartom kificzamodott állítása miaden pontjára válaszolni, c»ak annyit akarok Dobrin uramnak megsúgni : ha meg akar gyozódoi, hogy „sajnálatba méltó községemben* mily* kezekben Tan a nevelés szent Ügye letéve, kérdezze meg azon községet, hol 14 éve ni&ködöm, kérdezze mg a megyében mö-ködfi tauitótársaimat, kérdezze meg elöljáriimat egész Budapestig. Nagy lelki szegénységét árulja el Dobrin uram, boey a Városház-utczaban Járók-kelőkkel" óhajtja bebizonyítani, n.ily eszeveszetten futott azon egyén elöl, k i tanujával, aem kalappal feltére és bottal f< lemelve, haaem becsületes modorral jelent meg, hogy önnél aljas tettéért becsületei uton eiSsxör felvilágosítási, másodszor elégtételt szerezzea. Ha Dobrin uram annyira fél a becsületes embt-rektói, hogy azok láttára kereket is old, ez ön lelkiismerete fur-dalásáuak kifolyása. Utoljara még ck annyit: Sértegessen tovább U Dobrin uram, legalább ¡«merőseim jót aevetaek rajta Es mo»t ez utolsó szóm Dobrin uramhoz, legyen ez eleg addig, mig gyüjthrtem az adatokat és bizonyitékokat melylyrl Dobrin uram gazdag ártatlanságát a törvényes utoa leleplezhetem. SÁRINGER KÁROLT. Az 1877/8-ik év október havában tartandó tiszti vizsgára jelentkező egy éves önkényteseknek előkészítő tanórák tar tata ak. Bóvebb értesités nyerhető a lapkiadónál. ) E rovat alatt közlöttért felalfisaicet Bsa vállal a La H I R D B T 3É3 Q E g: Rio* Jiíwf. «-lóbb uz .Arany Lóhoz" caímxett axálloda bérlője, most már saját, ujonau épített, ax újkor miuden igényének m. gfelelóleg berendexett axállodáját bátorkodik ajánlani e czím alatt Hotel Ries „zur Stadt Triestu Jakominiplatz. A szálloda a város központjábaa, a cs. kir. postával és a cs. k. térparancstioksággal szemben, az összes hatóságok, mind a két színház, a stadtpark, valamint a magyar nyugati vaspálya tőszomszédságában fekszik. Minden vonathoz a szállodának saját társaskocsija közlekedik. (390 10—12.» xxxxxxxxxtxtxtxtxxtxtxtxxxxxx (445 2-2) 669. «ám. 1877. Árlejtési hirdetmény. u - 1 . A buda-gráczi államut 19—- — mrttld szakaszán szükséges gyam- fal felépítése a nagyméltóságú közmunka é« közlekedési miuísteríum 1877 évi augusztus hő 9-én kelt 10432. azámu magaj rendeletével ¿591 frt 38 krnyi összeggel engedélyeztetett. Ezeu munka biztosítása tekintetéből xlólirt hivatal irodájában folyó 1877. évi szeptember hó 10-én reggeli 10 ór»kor, irá-»belí ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés tog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hívatnak meg. hojsy az árlejtésbeni résxt-vevés esetére, magukat a feuntkitett összeg 5° v vei mint bánatpéuzzel ellássák, mely vállalkozás esetébe« azonnal 10"., biztosítékra lesz kiegészítendő. Az írásbeli ajánlatok feuntkitett nap recgelí 10 órá.g fogadtat-nak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kit»-endö; továbbá számmal éö szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. Az Írásbeli ajánlatokhoz a vállalati összeg 10ü.„-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfiszerelvények és feltételek az alulírott hivatal irodájában, a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1877. évi augustus bó 19-éu. A zalamegyei kir. építészeti hivatal A főnök hclvett: Horváth Árpád. kir. s mérnök ma mmmmm Kárpáli élet-elixir-likör. Hosszas tanulmányozáa után «ikerül!, gyökei ekbSI, melyek K/égyalkatrészeiknél fogra csak a Kárpátokban leibetők, oly elixirt előállítanom, mely gyors hatása folytán feltűnést van hivatva költeni. Ezeu elixír valamenynyi hasonnemfi találmánynyal, természet^ alkatrészeinél fogva, versenyezhet. Bámulatos hatású lázaknál, legyeu a betegség bármily régi. Rögtön megszünteti ahánysxékeléstés hányást. Bixtos szer hiácyos emésztés, gyomorgyöngeség, elnyálkásodás. íelböfögés, hányás, étvágytalanság ellen; sőt még beteg emberek is magas kort érnek el ezeu e 1 i x i r használata következtében. Tapasztaltatott, miszerint sok raktáros, a raktár angodmé-nvezése következtében figyelmessé téve, különlegewégeket hamisítanak vagy utánoznak, mí okból nem rendeztetek be raktárakat s így az általam fttltalált élet-elixir csupán csak nálam kapható. Fuchs B., Malatzka. Egy palaczk ára : használati utaaitás és csomagoláasal együtt 1 frt o. é.. vagy 2 frank. (437 4—10) Dréher Aiitaí kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sörház-utcza) Unger-féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (425 4 - ) 500 17 sz. . 44 1 2-2 Árlejtési hirdetmény. O- 1 A buda-gráczi államut 19—- mértföld szakaszán két csoport- ! b„n elhelyezendő korlát helyreállítása u nagyméltóságú köxwnnka és \| közlekedési m. kir. mitysterium 1877. ovi június hó 23-án kelt 7955. sr.á-j niti magas rendeletével 309 frt 5,8 krnyi szeggel engedélyeztetett. Ezen munka biztositáa tekintetéből alólirt hivatal irodájában f. 1877. évi september bó 10 én reggeli 10 órakor, Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szób«!i árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatuak meg. hogy ax árlejtésbeni résztvevés , esetére magukat a fentkitett összeg 5" .,-vel mint bánatpénzzel ellá-sák, mely vállalkozás esetében azonnal 10°^, biztosítékra lesz kiegészítendő. Az Írásbeli ajánlatok fenutkitett nap reggeli 10 óráig fogad- ! tatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő; továbbá «znmwil és szövat kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. Az Írásbeli ajánlatokhoz a vállalati összeg lC^-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfiszerelvények és feltételek az alulírott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zaia-Egerazegeit, 1877. évi augusztus hó 19-én. A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. ! -li A Csöndes-féle magyar- cs német tannyelvű reáltanodát és gymnasiumot, nemkülönben elemi tanodát magában foglaló nevelő- és tanintézet Sopronban tizenkettedik évfolyamát f. é. aept. 3 áo kezdi meg. Levélbeli megkeresésre az intézet ériesitvé-nveit, ugy rajzát készséggel megküldi. (430 3- 3) Csöndes J. F. igazgató. (Férfiaknak. Mindenkinek elkerttlbetlenUl szükséges a saját minőségében egyedüli könyv: ,A2 énsegély,4 1 ez oktatást ád a nemi viszonyok- i 1 ban, ifjúsági bűnök.tehetetlenség, '' női betegségekben htb. a ragályok elleni biztos óvszerrel, a férfi és női nemzőrészek rajzaival stb. — 1 frt beküldése mellett kapható : j Dr Ernst L.-nél l''esten, két as-utcza 21. ^05 14—50) j (447 1—♦) pilepsia nyavalyatörést rásilag gyog\itutik Dr Kii-lisch speczialisia által Dreadában Neu-stadt (Szászország). Már több, mint ÖO(H) sikerrel gyógyittatott. 400 frt biztosított évi jövedelem és azon folül- A Hoff János- féle cs. kir. ma-látakészitménygyár, Bécsben. (Gra-ben, Braanerstrasse 8) hajlandó minden helység részére raktárt egy solid és fizetőképes kereskedőnek átadni. Megkeresések, a viszonylatok megjele-lése mellett, csupán Bécsbe, a íennt-emlitett czimen küldendők. (442 3-3) Pályázat. A nagy-kanizsai elemi népiskolánál egy 325 frt évi fizetés- és 50 frt lakbérilletmény nyel egybekötött segédtanítói állomás betöltendő, melyre ezennel pályázat nyittatik. A szabályszerűen fölszerelt kérvények aug. hó 31-ig alulirt elnökséghez intézendók. Kelt Nagy-Kanizsán, 1877. aug. hó 20-án. ^4 16 2-2) Vágner Károly, iskolaszéki elnök. Pályázati hirdetés. Az alsó-doinborui ./''»''»»nPgye Muraköz) községi római katlu.lí-kus fiiskolánál üresedé«!«: jött egy kántortaaitói és a leányi,kólánál ujonan szervezett egy tuiii.óuói álloniásra pályázat hirdettetik. A k«in nr''.anitoi «!1.,mással összekötött illetmények következők : 3 5 frt leuiles fizetés, ¡8 frt fapénz, szabad lakás, bázi kert. 7,/> Aold szántóföld és ldü f-t vulari jövecelem. A tanít.»n<ii á lomán-al 315 frt rendes fizetés, szabad lakát, hár.i kert ••» tii''ifa Paljázók felbivfttnak, hogy kellően felszerelt nyelvismereteiket, misz''-riut a magyar horvát:: nyelven jart-ucak, okmányokkal igamoló folyamodványaikat folyó évi s-ptember 15-ig alalirt iskolaszék elnökinél nyújtsák be. Kelt AI>>r-Douibo.uban. Zalui-ettyc Muraköz, u. p. Kottori. 1877. augusztus hó 21-éu Az iskolaszék megbízásából: Molnár Antal, plébános elnök. Központi elhelyezési iroda es iskola ügynökség Budapesten, belváros Egyetem-tér 2. sz. Elhelyez és megrendel azonnal ügyes és megbízható egyéneket minden szakmából, u. m.: könyvvezetőket, pénztárnokokat, házfelügyelőket, mezögazdászati és erdészen tiszteket, kereskedői segédeket, mérnököket, gépészeket, raktárnokokat, felügyelőket, gazdasszonyokat, kulcsárnóket, pénztárkezelő nóket. dohány-tőzsdék, szállodák, vendéglők s kávéházak számára; továbbá: tanítókat, nevelőket,nyelv-, zene- és rajztanítókat, nevelőnőket, éjszaknémeteket, fran czia- és angolnóket, nyelv- és zenetudományokkal gyermekápoló nóket, éjszaknémet gyermekkertésznóket és svájezi ápolónőket, utazási kísérőket és társalgónóket. Gyors és pontos kiszolgáltatást biztosítva, becses megbízásokat kér: Központi elhelyezési iroda és iskola ügynökség. A t. ez. uraságoknak a szükségelt egyének d^jmentesen ^jánl-tatnak. — Állomást keresők minden szakmából a leggyorsabban elhelyeztetnek., (44b 1—30! Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és.szemész, gyógyít gyökeresen fényes és t&rtÓB siker biztosítás» mellett miud''-nnemü titkos betegségeket 1) az önfertózésnek minden''köTetkezményeit, úgymint: magömléseket. az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) hugyesófolyásokat (még oly idülteket is,) a nemzőrészek bujakóros fekélyeit és másodrendű bujakórt mindeu alakjaiban és elcsutitásaiban ; 3) hugycsószüküléseket; 4) friss és idült nyákfolyásokat nőknél, az ugynevexstt fehérfolyást, és az onnan eredő magtal ».nnéigot 5) bőrkiütéseket; V (409 11 -60) 6} a higyhólyag betegségeit é* mindennemű vizelési nehézségeket Rendel naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig és estve 7 órától * ig. Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-ntcza 2-ik szám, a Kjgyó- és Városház-utcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megküldetnek. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxuxxxxxxxxxxxxt Német-kereszturi savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Német-Keresztur-Sopron. A legtisztább vasnélküli alos savanyu viz, vegyelemezte Dr. Fresenins B. tanár és udvari i tanácsos Wiesbadenben. I A legüdítőbb, legízletesebb ásványos ital, minden egtéh ásványvíznél nagyobb gyógybatátsal hir'' kivált mellbajokban éa minden takl ártyabántalmakbau. Paállitása ciak jól dugaszolt üvegekben eazkttzOltKik Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. I. iohanmsgasse 12. Főraktár Sopronban. (397 18 -20) Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében- Árak 8opronból saállitv« caomagoláaaal együtt: 1 láda 25 egész literes flveggel..........6 frt 50 kr. o. é. 1 . 25 fél ...........4 . 50 „ . . Wajdits Józaef kiadó-, lap- nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása. Nagy-Kanizsán. NAGY-KANIZSA, 1877. au£ustu8 30-án. Tizenhatodik évfolyam. □¿fizetési ¿r: 3 írt fél e^r«» 4 » neeyed »-vre . . Egy szóin W fcr Hirdetesek ó lináboB petitsorban 7 * mtndrn további «őrért ''» kr NYII.TTKRBKN »oronkint 10 krért v^ teluek fel. Kiufutári illeték minden BS^ tál« J illöfJ hirdetésért kíllön kr. tis«tendí>. . — elóbb: s ÖZLON =—=—— lap caellemi rátáét l illető kőeleménjrek a sserkeaztőhSz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérineutvo intésendők : KAOT-KANIZSA Wfasslesfcáz. Bérmentetlen levelek r csak i»wrt munkatér -Kaklúl fogadtatnak el ! — ! 1 Késiratok róasa nem f 4 küldetnek. ^ SJE.....— V-Kanizsavaros helyhatóságának, nemkülönben a ^n.-kanizsai kereskedelmi s iparhank". a „n.-kantatal takarékpénztár41, a „zalamegyei általános tanítótestület", a nn.-kanizsai kisded- nevelő egyesület. a «soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanhuuü k 01 választmánya" s több megyei és Tárosi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Deák Ferencinél élete utolsó időszakában. 1874. julius 12-én, jó reggel, egy harmattalan nyári éj utá''i, gondolatimba mélyedve, ott sétáltam a Kerminakápolná-hoz legközelebb eső csalitokon, kerüive az embereket s csak egyetlen egynek látása s vele való beszélhet és után óhajtozva. Ez egyetlen egy ember: Deák Ferencz volt. Nyolcz óra tájban betértem a Deák Fercnczéhez szomszédos villába, hol biztosan megtudám. miszerint minden reggel nyolcz óra körül villája parkjába szokott lesétálni az „öreg ur," élvezendő a nyár kellemes reggeleit. „Várjon ön" mondá egy ott sétálgató udvarias fiatal ember „mindjárt megtudom, ha fenn van emár?" Mire lábujjhegyen közelitett azon pont felé, hol reggelenként üldögélni szokott a gyengélkedő. A fiatal ember csakhamar odaintett magához s a kerítés hézagain át ujjával mutatva, — a nyaraló északnyugati részén. rózsabokrok mögött, három emberi alak korrajzait vehetém ki. Néma fejbólintással köszönve meg a fiatal ember szívességét. azon pillanatban beléptem a parkba s egyenesen Deák felé tartottam. Midőn nyolcz—tíz lépésnyire megközelítettem a hármas társaságot, tiszteletteljesen vévén le kalapom, „jó reggelt-tel üdvözlém azt. „Jó reggelt" viszonzá az ismeretlenség komolyságával Deák, miközben végig mérve bágyadt szemeivel, átellenben az övével. mutatott széket. Leültem. Kedvencz társalgónéi eközben odahagyván ülhelyei-ket, fölmentek a nyaralóba s magunkra maradtunk. „Egyalázatos és bizalmas kéréssel alkalmatlankodom" kezdém • a" beszédet. ,Kérem" veté utána azonnal s én folyta-tám:,szerencsétlen ember vagyok." „Honnét legyen szerencsém?" kérdezé ő. „Én. . . . vagyok." „Ah. hallottam ám, mily szerencsétlenül járt." Itt több kérdést intézett hozzám. melyek részint elhunyt, részint még élö emberekre vonatkoztak, miután ismét >aj:U ügyemre fordítván a társalgást, foly-tatám : »jelen szerencsétlenségemben nagyságod jó szivéhez folyamodom tanácsért !'' Mire ó néhány kisegitó eszközt találgatva, vigasztalólag mondá: „ne féljen t. ur, ha Isten nekem egészséget ad, mindent megteszek, hogy az előttem is kedves hely fölépüljön." Fájdalom, az Isten nem adott neki többé egészséget, mely juniusi nagy beszéde ntán napról-napra aggasztóan hanyatlott. Hanem hogy mily jól estek vigasztaló szavai a szerencsétlennek, az. csak az képes megérteni, kit már hasonló szerencsétlenség ért Itt aztán vidorabb kezdett lenni társalgásunk s a többi közt mondá : »hogy ne szeretuém én Sz.....t, hiszen lakói mindig jó hazafiak voltak," — s aztán: „hányszor megfordultam én ott s jól mulattam gyermekkoromban." Jó félórai ilyetén beszélgetés után ka-Htja zsebéből elővett egy névjegyet, mit mintegy megbánva, csakhamar visszatett °da s hozzám közelebb hajolva, bizalmasan mondá: „menjünk föl, majd levelet irok." Erre megmarkolván a kezénél levő támbotot, velem együtt megindult. Amint a fölvezető lépcsózethez értünk, gyengéden füzém karomat az Övébe, hogy segítsem lépéseit, melyek bizony roskadoztak egy kissé. Kekem ugy tetszett, hogy szívesen vette előzékenységemet, mert rám tekintve, nyájasan mondá : „az igaz, hogy gyenge vagyok. de ha megmarkolhatom botomat, még magam isfölvánszorgok valahogy." Odafönn megköszönte figyelmemet. Leültetett, ő maga is leült és irt. Negyed óra múlva megírta a levelet, bepecsételte 8 e szavakkal adákezembe: »vigye e levelet Királyi Pál képviselő úrhoz, ő jószivü és ügyes ember, majd eljár helyettem az ügyben, ha szállásáu nem találja, majd megtalálja az országházban. Ha pedig ezután valami megakadása leszen, csak forduljon hozzám akár személyesen, akár levélileg. Isten vele!" Kezet nyújtott s megkönnyebbülten távoztam. September 10. E napon még a városligeti nyaralóban látogathattál meg Deákot. Oly enyhe volt a lég, hogy a nagy betegeskedő künn ülhetett a még mindig zöld árnyékos kertben. Ekkor már lankadtabbnak találtam őt. Előtte szokott módon asztal, de lábai alatt ekkor már deszka feküdt. „Helyesen," koczkáztatám a megjegyzést, „az idő ugyan kellemes, de őszre jár s reggelenként már nyirkos a föld. „Igen," egészité ki „s lábaimon daganatot veszek észre." Talán valami megdöbbenést olvasott le nem jól fátyolozott ar-czomról, mert némi kesernyésséggel igy folytatá: „Mondja meg kérem, mit is várhat az ember hetven esztendőntul?" »Nagyságos uram! ha emlékezetem nem csal, a világ legnevezetesebb államférfiai nyolczvan-on tul éltek." E megjegyzésemre derültebben nézett szemeim közé s félig helybenha-gyólug mondá: »mond valamit, de ilyen bajból — 8 ekkor szivére tevé kezét — az én koromban nem szoktak kigyógyulni." Még aztán szívbajának veszélyes voltáról beszélt, könnyű léptekkel, női alakban ott termett egy őrangyal, vizszinü folyadékot hozva egy poh&rban, megcsókolá a kedves beteget s szelid mosolylyal mondá: »bácsi, az óra elmúlt, itt az orvosság." — Fölkeltem s nyomott kedélylyel vettem bucsut Deáktól. November 18. Kemény őszi idó, télinek is beillett, mert durv,a, fagyos szél süvöltött végig a főváros utczáln s a kit sürgős dolga nem kényszeritett, meghúzta magát a meleg szobában. Én azonban nem törődve az idó zordonságával, a Hadik-féle ház felé irányzám lépteimet Aggódva mentem íöl a lépcsőn, mert nem feledtem, hogy a hírlapok ismét sűrűbben Írogattak Deákról a közelmúlt napokban. »Bizony roszul van a nagyságos ur," mondák mindjárt a folyosón. »Tehát nem alkalmatlankodom nála," volt válaszom. »De azért csak tesslk meglátogatni ót, szívesen veszi,'' mondá egy, már ismerős nő s azonnal bejelentett Beléptem. Jó, hogy eleve készültem rá, miszerint ha meg kell döbbennem a szenvedőnek beesett halántékain 8 elgyengült hangján, legalább nem árulom el megdöbbenésemet »Isten hozta" mondá s felém nyújtott kezét meg- fogási gyengéden. »Oh, mégoly roszul nem voltam, mint tegnap és ma!" »Igen gonosz szél fú odakünn," jegyzém meg, »majd ha lecsillapszik, megkönnyebbül nagyságod is; különben az újságokban nagyságod jobblétéről olvastam." „Azt tudom," úgymond szakadozott hangon, „hogy az újságok sokat hazudnak, csak legalább ebben mondanának igazat." Még néhány szót váltva, nehéz szívvel hagy ám oda a beteg szobáját. Ezen idő óta csak kérdezősködni jártam oda, tudván, hogy a nagy ember feloszlása rohamosan közéig s már csak rövididő kérdése lehet. A hírlapok azonban dicséretre méltó egyetértéssel, de mindenesetre jóakarattal mystifikálták a kíváncsian aggódó publikumot. Jól tették; minek is lett volna az: idó előtt fájdalmat okozni a nemzetnek, mely néhány hét, vagy hó múlva úgyis zokogni fog legjobb fia halálán! 1875. decsember 20. Ekkor már csak annyit lehetett bizni Deák életéhez, mint a jégtáblára irott betűk tartósságához. Se ideje, se órája bekövetkező feloszlásának. Azért e lapok szerkesztőjével fóltevók magunkban, miszerint a nagy útra készülő nagy embert még egyszer 8 utoljára az életben meglátogatjuk. A már ekkor sűrűen szárnyaló szomorú hirek lidércznyomása alatt felmentünk Deák lakására 8 kérdést tettünk: ha váljon elfogadtatnánk-e általa ? A válasz rövid és leverő volt. »Nem lehet," mondá a kérdezett nő, »az orvoson kivül már senkit sem fogad!" Erre elóvevém névjegyemet, melynek hátlapjára Bátorfi jegyezte föl nevét, megkértem a nőt, kézbesítené azt Deáknak. A nő teljesité kérésemet, bement 8 a névjegyet átadta. Ugyanezen perczben e szavakkal lépett ki hozzánk a nő: »tessék bemenni,pár pillanatra szívesen fogadjaanagyságosur!" Elképzelhet^ mily öröm, de egyszersmint mily szomorúság fogta el e pillanatban szivünket; öröm, hogy még egyszer látni fogjuk a nagy embert; szomorúság, hogy ez lesz nála utolsó látogatásunk! Megilletődve éspietással, mint haldokló ágyához lépni illik, lépdeltünk a szenvedő elé. .Hosszas betegség sanyarta nemes vonásain oly féle mosoly üUr mint a hegyormán, melytől a nyugovóra szálló nap végsugarai búcsúznak! Kezét nyújtva susogá: »Isten hozta." »Hódolatunkat akartuk tenni nagyságodnál," mondám; mire ő egy jószivü , köszönöm "-mel oly lágy hangon felelt, milyennel csak oltár előtt szokás beszélni. A beteg állapota ekkor már oly kétségbeejtő volt, hogy az illem határait vélők tul lépni, ha még tovább késünk nála. Azért tiszteletteljes hódolatnnkat még egyszer kifejezve, ajánlottuk magunkat, ó mindegyikünknek kezet nyújtva, gyenge fejhajlással bocsátott el magától. Midőn jéghideg kezét kezemben érzém, megrázkódtam a gondolattól, hogy most nekem, — rövid idő múlva az életnek, a földi élet múlandóságának lesz az oda nyújtva — búcsúzóra! A többit megmondja 1876. jaigiár 28. és Klio. . Amit én itt leírtam, az a hálaérzet szent kötelessége volt S. A járások kikerekitése. Ha Zalamegye térképére egy pillantást retünk, önkénytelenül felleljük azon nehézségeket, melyek a járások beosztására elénk tárul, mert a járások beooztásánál nem lehet, de nem ssabad, hogy más szempont győzzön, mint az adóképesség és fokozódott népcsoportosul ás, mert ez utóbbi adja a legbiztoabb alapot, ezen két tényező viszi a terheket. Miután pedig a járások ezen ssándokolt rendezésével okvetlen befog következni, hogy a költségek viselését a megyék önerejükből azt telje-sitni utalva lesznek, tehát midőn a kilátásba levő teherviselés okvetlen bekövetkezése áll előtérben és ha ezen fontos körülmény figyelembe nem vétetik, ugy csak a legnagyobb elégedetlenség fog előtérbe lépni, hisz alkotmányos jogaink tulnyirbálf foszlányaiból alig maradt más, mint saját belügyeink rendezése, kell. hogy ennek végrehajtásánál a legnagyobb óvatossággal járjunk el. De az előzmények nem az óvatosságra látszanak mutatni, mert a legközelebbi september 3 án megnyitandó megyei gyűlés tárgysorozata 3 ik pontja alatt küldöttség! jelentés a közigazgatási járások ujabbi beosztásáról lesz tárgyalandó. — Kik ezen ktildottaégi tagok, arról igen kevesen tudnak a megyében, valamint, bogy a rendezendő járások lakói arról hova velelmeztettek, csak ugy hallottak valamit, igy sem jogaik, sem igazaik védelmében a kellő felszóllalást nem tehették meg és mivel mi az ezen W-osztásról nyilvánosan mitaem tudunk, a mit ballonunk is, azt is részben egyesek feljajdulása utan, részben találkozási beszélgetés közben hallottuk, de mivel est részben hallomásból, részben a közgyűlési tárgysorozatból olvassuk, bogy a járások beosztása a gyűlés tárgyát képzendi, nézetünket tehát ezen beosztásokra mi is elmondjuk. Mint fenntebb is érintők, a járások beosztásánál figyelemmel kell lenni a részek csoportosulása sezzel kapcsolatos adóképességre. Nem lehet, nem szabad a megye lakosai kárára gazdálkodni, kell, hogy a járások beosztásánál azok eddigi csoportosítása vétessék figyelembe. Megfelel-e ez a lakosság érdekének ? hisz ugy tudjuk, hogy azon helyeket, melyek már járásokhoz beosztvák, melyek mind adó, mind telekkönyvileg egy bizonyos járás keretébe léteznek, azokat közigazgatásilag azon járásbíróságtól, telekkönyvtől elszakítani dőreség -volna, mert azt csak nem vitathatja senki, hog^a hitelt megállítani nem lehet, ha csak egy bizonyos időre moratoriu-mot nem mondanak, ezt pedig egyesek szeszélyéért nem mondhatnak, mert ott, hol ilyes mit tesznek, ott minden jólét dugába dől. — Tehát mindaddig, mig az igazságügyi és pénzügyi ministerium azt nem mondja és törvénybe nem iktattatja, hogy minden közigazgatási járás egyúttal járásbírósággal és adóhivatallal aa előbbi telekkönyvi intézmény nyel felruháztatik, mindaddig a létező 12 járást a megyében feltartandónak és mulhatlan szükségesnek jelezzük Ugy látszik, vagy inkább mondva, hogy a kiküldött bizottság a rendezés alkalmával nem vette figyelembe a véradót, a katonaállitást ; hisz itt csak az állandó póttartalékok és ezzel kapcsolatos ezer és ezer más katonaügyek is most már a kellő kerékvágásba hozattak, ennek rendbehozatala mily temérdek munkát idézett elő, mind a katonai, mind a honvéd, mind pedig a közigazgatási hatóságnál s mindezen óriási munka most egyszerre halomba lenne döntve az által, ha a létező járások szétforgácsol tatnak. Aki a haditörvényeket tudja éa annak szigorát ismeri, az borzadva néz minden ily cselekmény elé, különösen most, midőn minden nap a hadsereg mozgósitáaának előestéjén állunk. — Ki mer kezeskedni arról, hogy nem ép akkor lesz a mozgósítás elrendelve, mert a kérlel he tlen körülmények ugy hozhatják magukkal, midőn mi a járások rendesését foganatosítjuk, már mint tadjuk a mostani járási tisztviselők a moz- gósitási előmunkálatok egész özönével készen vanouk, a mozgósisással a hadsereg hadi lábra lesz helyezve, hol az illető behivottnak 24 órai elmaradása a hadi törvény 20. § sa 7-ik pontjában jelzett megtorlást vonja maga után. Kifog az ily büntetésért számolni ?f — Vagy tán az intézők azt hiszik, hogy az mentség lesz, mikép a rendezés miatt beállt zavar nem engedte a szabályos eljárást? Oh as nagyon téved, mert itt katonával van dolog. Ki ugy tudjuk, hogy a mozgósítás tárgyában a kellő táblázatok már a katonaparancsnokságokkal közöl-tetvek, azok azt, mint ereklyét őrzik, azok ami önkénytes eljárásunk elütt a hadseregnek hadilábra tételével nem fognak ügyelni, hanem igen, a kezeik közti adatokhoz ragaszkodva fogják a törvényt alkalmazásba venni. Mi tehát az elsorolt fontos okoknál fogva, ezen járási rendezést békés időre halasztandó-nak véljük akkor is ugy, hogy a küldöttséghez előbb törvényesen győzettessenek meg arra nézve, hogy a közigazgatási járások járásbíróságokkal, ezek telekkönyvvel és adóhivatallal láttassanak el és ekkor is a vidék meghallgatásával az ott tartandó tanácskozmányok és nyilvánuló óhajok figyelembevételénél rendezzük a járásokat, igy legalább egyszer valahára keiló biztonság eléretvén, e téren nyugalom lépne a nyugtalánság helyébe. Budapest, aug. 23-ón 187?. A „Zalai Közlöny-benjelezve volt, hogy sept. 3-án Köveskálon egy felállítandó bor-tőzsde érdekében értekezés- tartatik; de személyestalálkozásalkalmával isemelitette egyik ottani birtokos s czélt igy általánosaágban. Én 17 évvel ezelőtt intéztem e nagy bortermő vidékhez kérdést: mikor ébred öntudatra? s felséges borterménye felismerésére? ez alapon czélszerü felhasználására ; két évvel ezelőtt kértem összejövetelt Tapolczára és megindítottam ez eszmét, hogy egy „Badacson hegyvidéki borkereskedés" alapíttatnék meg, Tapolczán központtal. Avatatlanok éj álba-rátok elterelték az eszmét kivihetetlen térre s elnapolva lett. Midőn ismét felmerül az eszme Köveskálon, engedjék meg, hogy jóakarattal, sokoldalú tapasztalással, nagy és felséges bortermő vidékünk jóléte és borügyünk iránti ál taláuoa érdeklődésem alapján hozzájárulhassak az eszméhez és kiviteléhez. Nem szó-bőség, nem phrazis, nem a távolabbi jövő eshetőségei vezessék az értekezletet: mert siker csak munka által van s ejt megkezdeni inkább holnap, mint holnapután kell. Egyszerű dolog a kereskedés, csak portéka kell hozzá. A zsidó gyerek 50—60 kron vesz portékát és sípol, lármát üt, hogy portékáját elárusíthassa: cseveg, hogy vevőket édesgethessen és nyerhessen; takarékoskodik, vöröshagymával él, hogy portékáját szaporíthassa. Portéka, józan számítás és takarékosság a kereskedés kellékei. A balatonmelléki összes szőlőterületet én két hegyvidékre gondolom oszthatónak : badacsoni-Tabolcza központtal, ebbe esnének, Szigliget, Badacson, Sz.-György-hegy Csobáncz, Kisörs, Ábrahám, Éttér, Fülöp, Sze-pesd, Zánka, Tagyon-hegy Köveskál, Szt.-Bí-kál, Kisfalud, Báts Halyagos sat. és füredi hegyvidékre, melybe a többi bortermő községek hegyei egész Keneséig tartoznának. A két hegyvidékre választandó volna hegyvidéki tanács a birtokosközönségből, mely intézné az egész hegyvidék összhangzatos ha- TÁRCZA A magasban. A bérczen álltam ; több ezernyi lábbal Fölötted föld . . . porfödte laktanya'' . Alattam, mint egy apró hangyaboly Munkás csoportok dolgoztak hiven. — Mi más az élet itt a magason! Mi más az érzés! , . Tisztább, nemesebb Mint ott alaut az emberek kKzött A látk or is tágasra nyalva szét Kéjes gyönyört nyújt bámulóinak. Fű és virágnak tisztább illata. Mint ott alant, hol por borítja el. Illat lehel szét a balzsamos zephyr Üdébb az élet minden fán s füvön Magán viselve ax áldó kémet . . Minden nyomon finom lehelletkint Meglátszik Isten alkotó keze, Kihez most oly . . de o 1 y k G z e 1 v a g y .. k Nyugotra uéxtem ! . . Biborfény között Nyugvók nap mindig mélyebbre le, Olyan volt fénye, mint kiairt saemek Piros, de tüze percaről-percare szűnt. Aztán keletre néxtem . . . ■ ekkoror Terád gondoltam drága kedvesem ! Terád, kit tőlem ho&szu térközök Válasxtnak el, meg távol messzeség ! . . Hol ? merre jársz ? ... vaj nem feledted-e Még el szireduek hfi Sarátjait? Gondolsz-e még a perczre, a midőn i^áxas szivemre hajtád arcxodat S csókok kozott megloptuk ax eget S az égnek minden boldogságait ? Oondolsx e még a napra, a midőn Megingtam nzt.- s z e r e 11 e k tégedet?... En gondolok . . ftnn itt a béicztetőn világtól Istenhez közel ! 1 adását a érdekét mind a bortermelés, mind a borértékesítés tekintotében; mind abban, a mi a vidékbeli bortermelők érdekét elómos-dithatná, mind abban, a mi boraik értékesítése körül csélszerü és hasznos lenne. Azonban ha es még húzódik, üdvözlöm Köveskál közönságét a partialis alakulásban is. Az eszme gyakorlati életbeléptetése körül ajánlom a következőket: 1. Ssabálysserflleg alakuljanak borke-reskedesi egyletté s vegyék alapú! az erdélyi pinczeegylet alapszabályait és módosítsák azt helyi viszonyaik szerint..... 2. Törekedjenek szőllófajaik epurstiójárs ; határozzák meg jól megfontolt czéljuk szerint bortermő szőllőfajaikat, hogy igy rövid időn egyenlő és évről-évre egyforma bort termelhessenek. 3. Amennyiben meglehetős mennyiségü ó bor készletük most is van: állítsanak fel helyi központi pinczét, annak kezelésére vegyenek fel szakértő embert, lehetőleg olyat, ki egyszersmind pintér is; az üzlet vezetését bízzák egy tevékeny, kereskedőíleg lehetőleg képzett s világnézlettel bíró emberre ; adjanak h mellé felügyeletre néhány tagot körükből és kezdjék meg a bor-elárusitást még ez őszben. Köveskál szőllőhegyei fekvésében és talajában bír már kereskedésre szorítkozható borterméssel. T ö 1 t s é r hegyrésze a legerősebb és kereskedésre leghasználhatóbb bort termi az egész hegyvidékben ; — többi hegyrészei nagy mennyiségben teremnek, Bzállitásra alkalmatos kereskedelmi borokat; lapályosabb és nyugotnak hajló hegyrészei a belfogyasz-tásra használhatók s ezek mellett vannak fajborai is. Az eladást kezdjék meg azonnal: a legelső Steyer, Héntz vagy félvidéki korcsmáros; bécsi-pesti vagy bárhonnan jelentkező kereskedőnek adják borukat illendő árért, lesz pénzük mindig. — Kutassák a jövedelmezőbb piaczokat, hogy minél jobb haszonnal értékesíthessék boraikat azok minősége sserint: talán belföldön korosmák arendába vétele; talán Pesten, Bécsben sat. külföldi nagyobb városokban nyílt üzletek tartása vagy rakhelyek 7 felállítása által; talán utazó ágensek által sat. '' a bor általános kelendőségü czikk, aszal mindenütt lehet üzletet csinálni. Ne gyakorolja ezután Köveskálon senki a tétlenséget és naphosszat a présházban dózsölést vászon korsó mellett, hanem a felállítandó borkereskedés üzletviteli Bzobája mellett rendezze be Casinóját eszmecserére, tanulmín)^ra,felolvasásokra, munkafelosztásra, néha-néha szórakozásra ». Kimaradhatatlan eredménye lesz a község felvirágzása és lakosságának jóléte. PAKRAGH GÁBOR.) Zalamegye törvényhatósági bizottságának Jolyó 1877. évi september hó 3-án tartandó rendes közgyűlésében felveendő tárgyak sorozata: Alispáni jelentés a törvényhatóság állapotáról. A lemondás által üresedésbe jött s helyettesítés utján ideiglenesen betöltött baksai járási szolgabírói állomásnak végleges betöltése. Küldöttség! jelentés a közigazgatási járások ujabb beosztása tárgyában. A nagyméltóságú m. k. belügy ministe-rium leirata, melylyel a szolgabíró segédi állomások sservesése és as ujsbbi járási beosztás iránt tartott tanácskozás eredményét felterjesztetni •) Ha valamiben szolgálatot tehetek, szívesen felajánlom részvétemet P. G. Oh ! itt sseretni i> más, mint alant Tisstább, nemesebb, égibb érezet, Mint ott a földön, hol csak a rágalom S sárgult irigység dőlj'' S sziveket I . . Itt megtisztulva érzem s gondolom, Hogy mint imádlak drága angyalom ! 8 töprenkedvén, lelkemre vágy terül : Bár itt Tolnál! ..De hagyjuk, hagyjuk ezt, Mert fáj nagyon . . Majd jőnek még napok, Midőn veled csevegve állok itt S együtt dicsérjük majd as alkotót, Kihez most oly, de oly kösel vagyok ! Majd akkor astán megtanítalak . . De nem . . magadtól is megérted azt, Minó remények, mily gondolatok Járták át lelkünk itt a magason ! . . De most leszállok ojra, mert a nap l''tolsó csókját most iÖTeUi le . . . K csók . . oh e csók szép emlékeket Gynjt fel szivemben édes istenem I . . . Ihss én is olyan fájó csók között Búcsúztam tőled kedves leányka el . Ajkamra szívtam essel s általa Szerelmed teljes, üdvadó hevét ! E csók volt dus reményeim össsege. Mert ebben tndtam meg gyönyörrel azt, Hogy uem sxünöl szeretni kedvesem 1 Am agy legyen "... ha majd érted megyek. Megosztai hfin összes szerelmemet, Ugy leljelek, mint távozásunkkor: Szeretve hiven s boldog Üdvközött. Ha igy leaxen, imát rebegni föl Majd ismét eljövünk ketten . . vigan E bérextetőre -.Istenhez közeli V. SÁRFFY IGNÁOZ A nagyméltóságú m. k. bel ügy m i n isteriu m körrendelete, a gyámaági és gondnoksági ügyek rendeléséről szóló törvény végrehajtása tárgyában. A nm.m. k. belügy min isteriumnak 34285. szám alatt kelt rendelete, a törvényhatóság 1878-ik évi közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásairól szóló költségvetés elkéssitése és folyó évi october hó 15 ig leendő felterjess-tése érdemében. Anm. m.k. belügy ministeriumnak 32984. ssámu rendelete a közegészségügyi körök újra alakitáaa tárgyában. ▲ tapolczai megyei épület eladatáaára vonatkozó 20453. számú magas bel ügy min isteri rendelet. Pénsügy ministeri leirat, mely sserint a knzadók kezeléséről ssóló törvénynek oly módon kívánt megváltoztstá&a, hogy a kir. adóhivataloknál közvetlen fizetésre kötelezettek is, adójukat a községeknél fizethessék, idő előttinek találtatott. Földmivelés ipar- és kereskedelemügyi ministeri leirat, mely mellett h magyarországi lótenyésztés emelése érdekében alakult rées-vény társaság alapssabályaít megküldi. Ádám Jóssef azolgabairó ur jelentése, melylyel néhai Kutby Antal volt szt.-békállai r. kath. tanító özvegyének nyugdíjaztatása ügyében tartott tárgyalásra vonatkosó összes irstokat érdemi határosat hozatala végett beterjeszti. Svastics Károly szolgabíró ur jelentése kíséretében beteijessti néhsi Berecs György szent-péteruri volt r. kath. tanító özvegyének nyugdíjaztatása tárgyában megtartott tárgyalásra vonatkozó össses irstokat, érdemi határosat hozatala végett. Nagy Jóssef malaegerssegi járási szolgabíró ur jelentése kíséretében beterjeszti András-hida község képviselőtestületének a községi kanáazlakház el cserélése iránt hozott határosa-tát, törvényhatósági jóváhagyás végett. Vrantsits Károly ssolgabiró ur jelentése kíséretében beterjeszti Brezje község kérvényét, melyben a felső-hráscsányi körjegyzőségből vsló kilépését és a vizi-szent-györgyi körjegyzőséghez leendő csatolta tását magengedtetni kéri. Vrantsits Károly szolgabíró ur jelentése kíséretében beterjessti as njbói alakított felső-miháJyoveczi körjegyzőséghez tartozó kis községeknek s jegyzői fizetés és díjszabás megállapítására vonatkozó ssabályrendeletet, jóváhagyás végett. Vrantsits Károly ssolgsbiró ur ss V. Hegy-kerület által 5 Q öl nagyságú községi ingstlan vagyon eladása iránt hozott községi képviselőtestületi határozatot törvényhatósági jóváhagyás végett bemutatja. A nagykanizsai kir. törvényszék elnökének átirata, melylyel Keszthely városának az ottani kir. járásbíróság telekkönyvi helyiségeért a már korábban kiállított kötelezvénynyer biztosított évi 250 frton felül még 50 frt évi bérnek az igazságügyi tárcz^részére leendő megtérítése iránt pótnyilatkozatát, törvényhatósági jóváhagyás végett átteszi. Orvényes község kérvénye, melyben 1500 frt kölcsön felvételéhez törvényhatósági jóváhagyást kér. Jankovich József helyettes szolgabiró ur A nagy-kanizsai gabona- és borvásár diszestélyén mondott pohárkoszöntések közül: — Mondotta: Somogyi Henrik. — Uraim, tisztelt vendégkoszoru! A legnagyobb magyar, a halhatatlan, dicsőemlékü Ss. I.'', kinek nemesen érző, hazáját forrón szerető nsgylelke jóstekintettel né sett a jövőbe, midőn a nemzet jövendő rorsá-ról elmélkedett, mitegy prófétai ihlettől áthatva, s következő tartalom dui, minden magyar szi vébe vésett ssavakat mondá: Magyarország nem volt, hanem lesz. Jól tndjnk mindnyájan, mit értett a nagy férfiú ezen örökké emlékezetes szavai alatt. Jól tudjuk ugyanis, miként ő Magyarorsság nagyságát, dicsőségét nem a politicai vívmányok halmazában, sem nagy állami állása biztosításában nem kereste, hanem lételüak jogát anemseti eró fejlesztésében, a munkakedv kellő ébresstésében, de főleg s főidben reilő kincsek észszerű kiaknázásában vélte föltalálhatni leginkább. Es valóban ugy látszik, mintha as, a mi látnoki fényben lengett e nsgy lélek előtt, már is valósodni,teljesedni kezd,mert földmivelésünk folyton emelkedik, iparunk, kereskedelmünk virulásnak indul és összeköttetésünk a küfőld del már is meghossa üdvös gyümölcsét, midőn Magyarországnak jó hírnevét a külföld előtt állandóan és méltán biztosítja, — «sóval kásánk története az utolsó évtisedek alatt az anyagi, erkölcsi és értelmi előhaladásnak története és bármiképen alakuljanak is politikai vissonya-ink, bármely fekete véssfőlhők tornyosuljanak jelentése, mely mellett Perlak kösség képviselőtestületének as ottani kösségi korcsma szabad késbőli bérbeadására vonatkosó határozatát tőr vényhatósági jóváhagyás végett bemutatja. Krób Pál tanfelügyelő nr megkeresése, mely mellett a tárnoki községi iskola felépítésére adott államsegélynek «s iskola talajdonát képező ingatlanokra történendő bekeblesfcét engedélyező képviselőtestületi határozatot tör vényhatósági jóváhagyás végett bemutatja, Czígány Bertalan járási erdő felügyelő és Ssigethy Lajos ssolgabiró urak jelentése as erdőháti községi erdőben tapasztalt pusztításokról Küldöttségi jelentés a bak-regedei utvo nalra nézve teljesített eljárásról. Barsmegye közönségének átirata, mely mellett a kivételes nősülést engedélyek meg adási jogának as alispáni vagy pedig a közigazgatási bizottságra leendő ruháiása végett a magy. kir. ministerelnökséghez intézett felter jesztését másolatban közli. Hetés község elöljáróságának folyamod ványa, melyben az átafaludi pusstsbeli erdő-zár alá vétele és kezelése iránt alkotott szabályzatot jóváhagyni kéri. Küldöttségi jelentés a zalabéri-galamboki megyei útvonalon létező és a zalavári apátság által gondozott vámos hidak állapotáról. Szolgabírói jelentés, melylyel Pötréte köz ségáltal eladott kösségi korcsmai regáljog iránt kötött szerződés törvényhatósági jóváhagyás végett bemutattatik. Küldöttségi jelentés, az újbóli épités alávett cala-ittvándi malomfej régi állásának hitelesítése tárgyában teljesített eljárásról. Zichy Mihály ur átirsta, mely mellett s párisi magyar egylet segélyezésére vonstkou felhívást megküldi. Hevesmegye közönségének átirata, ruelj mellett a borgyártást előmozdító törvényjavss lat mellőzése tárgyában a képviselőházhoz io tésett feliratát pártolás végett megküldi. A megyei ssámvevőnek jelentése, Nagy-Kanissa városának a megyei betegápolási alap 1876. évi sárssámadásában előforduló kétszeres járulék befizetése alóli felmentése érdemébea. Sárosmegye közönségének átirata, mely mellett a megyei házi pénztár behozatala érdemében a képviselőházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. Tornamegye közönségének átirata, melv mellett az izraelita congressusi költségek behaj táaa körüli eddigi eljárás megváltoztatása tárgyában a nm. vallás- és közoktatási ministe-riumhoz intézett feliratát pártolás végett meg küldi. Somogy vármegye közönségének átirata, mely mellett a kiütött orosz török háborúvs! szemben követendő politika tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratát pártolás véget: megküldi. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara átirata, mely mellett a szeszadó tör vény jsvuls''. módosítása tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. Zala Egersieg mezőváros tanácsának folyamodványa, melyben a megyében fennálló métermérték hitelesítő hivatalok hatáskörét az illető községek kijelölésével meghatároztatni kéri. A magyar nemzeti muzeum igazgatóságának átirata a magyarországi czéhekre vonatkozo adatok összegyűjtése s kiadása tárgyában. is látkörünk fölött, anyagi helyzetünk - senkinek sem fog komor reménytelen színben feltűnni. Nem csélom mindazon üdvös követkei-mények részletezésébe bocsátkozni, melyek a hazai földmivelés-, ipar- és kereskedelem érdekeinek emeléséből kedves hasánkra hárul nak, de a mezőgazdászat lendüiését illetőleg lehetetlen hálás elismeréssel nem viseltetoüok azon intézetek iránt, melyek mint földmiveié; sünk előmozdításának leghathatósb tenvezós évek óta oly áldásosán működnek; értem» gasdássati tanintézeteket és lehetetlen hálás elismeréssel még nem emlékesnünk ama jeles férfiakról, kik hivatásuk helyes felfogás val as ifjú nemzedékre buzditólsg és fölvíla gositólag hatva, mintegy utmutatóul szolgáinak arra nézve, miként lehet a nemzet erejé> kellőképen értékesíteni, értem as emiitett tan-intésetek nagyérdemű tanári karát. És es igeo tisztelt férfiak között a nemset háláját első he lyen kiérdemelték ama kiváló férfiak, kiket a magas kormány ssakértelmök, ernyedetlen buzgalmuk és fényes érdemeik folytán e valóban üdvös és fölötte tontos intésetek ve-setésével megbízott, értem ez intézetek mélyen tisztelt igazgatóit — és miután a nm. mini»"" ur bölcs intézkedése nyomán elég szerencse sek vagyunk ns. Balázs Árád ur becses mélyében a keasth. gazd. tanintézet érdemdu» igazgatóját körünkben üdvösölni, agy hiszen; ns igen tttstelt jelenlevők hó kívánaténak adok kifejesést, midőn poharat emelve, ssivem m; lyéből felkiáltok, hogy as Isten soká éltes* Helyi hírek. — Korai volt egy ssavthihető plebá-ooatól vefi azon hírünk, hogy ás ujonan kinevezeti veszprémi püspök ur ó excja aug. 20 án tartotta ünnepélye« székfoglalását, mint Veszprémből értesülünk, a nap még most sem bizonyos, de valószinű, hogy szept. hó végén tartalik meg. — A varmegyei régészeti egylet uj pártoló tagjaivá lőnek Nagy Kanizsáról főt. tferzay Elek kegyesrendi házfőnök és Pflanzer Üábor rajzt.nár urak. Eddig Nagy-Kanizsán 12 tagja van. — Iskolai értesítés. A helybeli iz-rael. hitközségi iskolában az 1877/78. tanév 1 é. september bó 2 án veszi kezdetét. — A 48-dik. Ernő főherczeg nevét viselő gyalogezred szept. 20 án Sopronba költözik át a 0rök határról s helyére a 26 dik gyalogezred rendeltetett. — Német szinészek érkeznek Kani-csára s szeptemberben előadásokat tartanak. — Kossuth Lajos nagy hazánk fiához Lajos napján Nagy-Kanitsáról több üdvözlő távirat küldetett. — A nagy kanizsai általános ipar tár suiat által saját köuyvtára javára 1877. évi »ugustus 19 kén tartott népünnepély alkalmakori bevétel és kiadás kimutatása, összes bevétel 11 frt 50 kr, kiadás. 130 frt 90 kr, úszta jövedelem 50 frt 60 kr. Feiültizettek: Löwinger Ignácz ur 5 frt, Löwinger N. 2 frt, Vasa Károly 1 frt, Lengyel Ignácz 1 frt, GrünhutN. 7t) kr, Kocsis N. 70 kr, Tuboly Victor 50 kr, Csemics Károly 40 kr, Hein Mihály 40 kr, Bartos J. 40 kr, Neumarkt 40 kr, Farkas Já-oos 40 kr, Nucsecz J. 20 kr, Kovács András 20 kr, N. N. 20 kr, N. N. 20 kr, Mayerhoffer N. 2ü kr, Bátorfi Emma 20 kr, Samu József 20 kr, Zook N. 20 kr, Vucskics J. 10 kr, mely szíves adományokért, ugy a műkedvelő urak szíves közreműködésekért legőszintébb köszönetét fejezi ki a rendezőség. Nem hagyhatjuk itt említés nélkül városunk egyik polgárának nemes érzelmű, jótékony szivét, hogy nyilvánosságra ne hozzuk ; e jótékony férfiú Löwinger Ignácz nr, derék dalárdánk buzgó elnöke, már számos év óta tapasztaljuk e valódi jó hazafi áldozatkész hajlamát, mert a hányszor jótékonyságról volt — s van szó, az ő becses neve az aláírási iveken mindig az elsők között fénylik es pedig nem csekély összeggel — ő valódi atyja a házi szegényeknek valláskülönbség nélkül, pártolója minden egyletnek, főkép ott, — ahol siellemi uttörésröl van szó. Ünnepélyünk alkalmakor is tett szives adományáért vegye nyil-vánot köszönetünket, mi azt kívánjuk neki, az Ég tartsa meg családjával együtt jó egeszség beD, a hazának pedig adjon több ily mintapolgárt! Kápli Antal társulati alelnök. — A nagy-kanizsai Ildik gabona- ós borvásárban a következők állítottak ki borokat: Alt Mór Siklós. Baán Kálmán Szabar, u. p. Z. Apáthi. Blau M. fiai Nagy-Kanizsa. Bet-telheim S. W. N.-Kanizsa. Csekey Isiván Vár-kony, u. p. Pécvárad. Delyi János Eger, u. p. Zala Apáthi. Ebenspanger fiai Nagy kanizsa. Eisinger Henrik N.-Kanizsa. Engel József fiai Pécs. Frisch József éa fiai Tapolcza. Grunner Ernő Eger-Aracsa, u. p. Zala-Apáihi. Hirachel Ármin N. Kanizsa. Kohn Sándor Tapolcza. Marton Gáspár Tapolcza. Mautner József Szeg-azárd. Moses testv. Varasd. Palini uradalom. Poscb András Pécs. Rakaányi Károly Balaton-Henye, u. p. Köveskálla. Rosenberg és Vellisch Nagy-Kanizsp. Schwarzenberg D. Z.-Apáthi. Sauer József özv. és fiai Devecaer. Schleifer Lázár Pacaa, u. p. Z.-Szt. Mihály. Grf. Schmi-sing Seketinec, u. p. Varasd. Szabó Károly Siklós. Szalay Imre Lelle, u. p. Boglár. Tarányi Ferenci P.-Szt.-László, u. p. Söjtör. Vadona Ferencz örökösei Tapolcza. Vajda János Siklós. Waicí. A. N.-Kanizsa. Zerkowitz Sig. és társa N. Kanizsa. Ifj. gr. Zichy Ödön Zákány. — Iskolakönyvek. A főgymnasiumi, polgári, izrael. és elemi, igazgató urak megbízásából minden iskolakönyv a megszabott, valamint író- és rajzszerek dús választékban igen olcsó árért Wajdits József könyvkereskedésében kaphatók. — , Adatok Zalamegye történeté-hex" czimü kiadvány IV-dik kötetének II dik füzete következő tartalommal jelent meg: Márkfi Samu. (Életrajz.) Muraköz és népe. — Török levél a kanizsai várból 1674. - Zala megye föld irata 1777. - Zala. Balogh Alajostól. — Rómer Flóris archeológiai levele Zalamegyéből. — A Balaton eredete. Rege. — Teatimonialis 1621-ből''. — Kanizsai levelek a XVl-dík századból. Szerkeszti éa kiadja Bátorfi Lajos. Ara 6 füzetes kötetnek 3 frt. A jelen fűzet a IV-ik kötet első füzetével vidékre egyszerre küldetik meg. — Zalamegye 1877. évi május hó 7-én » folytatva tartott bizottsági közgyűlésének 1740 /67. jkv. szám alatt hozott határozata folytán ezennel közhírré tétetik: miszerint a válaszba alá eső bizottsági tagok sorában az 1870-ik 42. t. cz. 28. § ához képest kilépés által valamint a netán időközben üresedésbe jött tagsági helyekre eazközlendő uj választások határidejűi 1877 ik évi september hó 7 ik napja tüze \ k a megye ős* tett ¡ci; mely napon a választárt^®t0"^íj-«es választókerületeiben V"^ leesnek. Krfl jelen ^^Z^^elol- összes szolgabíró uraknak és Nr .2? _.a. ¿\ roa tanAoiAo.k «.1 jd.Uk vastatasés nyilvános helyekeni ... , tal azonnal közzé ''egyék Az Bi-'' lasztásokra nézve, a hivatkozottr'' • M kező rendeletei hozatnak figye) f * zotlságitag általában nem lehet á^^^va" olvasni nem tud : b) a ki a tőr/: °fJ , rületén legalább két év óta nem anyi idő óta ott nem lakik : es ft; - • 9a van. 3-or sza- vény hatóság mindazon lakósa, f t , , lési képviselő választásra jogosV'' . ^ ^ Minden szsvazónak szavazatlsieen:>e]^OÍ?,I.. „ , « . r;v©t és Jakhe- vazni, melyet maga a szavazó ¿f be s melyre mint szavazó saját több lyét, ugy azoknak neveit is, a k''# * ^ adja, feljegyezni tartozik.Ha a «íf ^fj^l nevet tarulmax, mint a hány I___.. a kerület választani jogosítva v+g le nevek számba nem vétetnek. Ha^JC ü. i szavazatot nyertek, a fölött: bog" ^ /lágyén bizottsági tag — a válaazft/í?"! . 7 " l-l j-- ^ » ,''lle 4 bizalmi kihúzott sors dont. — 4 er. A V.f p. - 1 asz:ás megnyitásakor a küldött .. * férfiút jelölnek ki maguk közül. * J t! , i ,, . l ♦ > - .. er<dek«t köz- kal élni nem akarnak, a Dizalmi ti,. . . l dött nevezi ki. A választásnál a« ¿^ ség bírái és jegyzői, illetőleg a ha hivatalból ielen lesni s s szavazó1! ., «r^u „ felügyelni köteleik. 5 őr. A vf ugyanazon kerületben, il1®^^ a ^a- egy napnál tovább nem tarthat. geli 8 órakor és végződik esti 6 '' ^J™ táridón tul szavazatot elfogadni ^ 6 or. A szavazatok összeszámítás^ történik. Ha az összeszámítás . váJiosan KMekíttatik, á.t, a vagy egy napról a másikra tétet: sőkönyv és a beadott szavazatlafp ^i/yu-Aj szedési szekrénybe záratnak, — Je'' , v!^ dött két bizalmi férfiú s a kö«r* lepecsételnek. — A választás eredVjíJr^.^Jl dött azonnal kihirdeti s a szavazs^ . valaa« zőkönyv bemutatása mellett el jé/'' vény hatóságnak jelentést tesz. 7'' . V .. . ... 77 ö J , . .ige el le® tett tasi eljárásra vonatkozó panaszok/ ® ^ j- választott Ug választhatási képerít''0-1 ? • ^^ észrevételek a választástól .¿ff .^/^ól.'' alatt az igazoló választmányhoz n< ® ű a i -L l- i • A^c t_ '' aszok ai tör-8-or. Az elnök, a bizalmi férfiak v , ... járók s jegyzők s álulában a sz^ /Jf^. vény különös oltalma alatt állana)1 if\: ^ ^ jegyeztetik, hogy az idézett ^örvéV ^ leimében, az időközbon netán tagsági helyekre eszközlendő vá''rJD ^fj^^k jegyzőkönyvben megnevezendő t1 * ... « is, a ki helyett a választás történt/''^1 ^ névsora a választási elnöknél, m/'''' .a megtekinthető Kelt Zala-Egersze^.'' 8-án 1877. Csutor Imre m. P: - A csáktomyai polg^ í''^ ^^f1 f" melynek ez idén ötödik osztályr . , . lik, az 1877/78. tanévre a tanuló''.^1" ^j™ é. augusztus két utolsó és szepte első napján a délelőtti órákban í ., ,__ , . sJ. . . .. .. ^ . o ik scsma eddigi helyiségében történik. j folv6íisám. - Balaton Híredre a 1 -kimutatás szerint aug. 20-ig 112^ i .j. » ban 1723 fürdővendég érkezett. . ^»T - Kustyánban - ug;/^^ nagy tus volt. A földmivelő gazda , J. J t, ^ í.i t. ■ . . ° ,nbuo iier- rencsétlenségnek van kiteve, buff csapás, mely folyó hó 26-án Kust;,''" telenüy Imre urat érte; fenntneveí<„ 8z,ur^,t-im reggeli órákban a pusztító tüzelem,) "í1* családapát <tfétt évi terményétől )r1'' r^-j i f • , , , ,. . smunksáSBá- — fájdalom fogja el a kebelt látni t ^qq pár óra mint teazi tönkre egész évi jD ^^ gát a gazdának, elhamvasztotta * ;m<anö métermázsa busáját, több ssásr«í grmmiJ?^ árpa, «b és bükköny képletét ^ téli széna és szalma takarmányát, \ . vetkező télnek a nyáj fenntartásáig ; * J^P" csekély gondot ád a jólelkű atyán«-é® ^ kettős, a mennyiben egyik legked'' '' ^ meke is az elem áldozatául esett, - , , s veszteség leirhatlan. ^''T'' -Balaton-Füredről írj J01''0® vei esőnk: Mint múltkor említetten Au^laS " a .szeretetházi- növendékek kirá'' ^T0 nek, még pedig Siófokra, a mi e b// ., is történt. Reggel 7''/, órakor ▼ónul«;/®* dőbe, mind ▼alsmi kis hadcsapat, ué f. ¿ "TT1 . Utása s dob pergése mellett. Valób''\ vány volt őket a hajón nemiéin!. V uw dultssiet át Siófokra, mindig kőse/^l & másához, mit a növendékek alig r »gy"0?''0^ kiszállhassanak. E közben csevegte''-,,^ ] ködtek s hsjórul Utott vidékben, n* merengésükben ast vették észre, h/ 8 tXoaM%0 kikötött: ekkor kiszálltak. Esután ''ö^> mellett vonultsk be Siófokra: KarJ f3 eMMtei déglős ur szép árnyas udvarába. I<V™r J**'' előzőleg kaptok kiflit és sört; 11 é,;^®"™ tek a vasúti állomást és aa akkor , vonatot meg^mWni. Még itt is a már elméletileg tanaltot, a g, ia ^^ Nagy Áron igazgató nr szemléietil/ jegy- vaxat Bíavazatát * «¿gyes hírek — Abdd-£frim volt főparancsnokot a na-ptjoban már többo ízben kihallgatta a haditör-vé''éipszék s bár az egész ügyet a legnagyobb ti-totokan tartják, e&gyes részletek mindamellett nj y^ánosságrs juttottabf így Abdul-Kerim tét-lefsmgét az alárencdelt parancsnokok fegyelmet-ieü»ugével és emgeedetlenségével, továbbá azon köióiiménynyel isndokolta, hogy Sstambulból mioiiáen pülanaabsian más tervekei és irányitási paiacacsot kapott, aa melyeknek, minthogy legfel-aó^i<helyről jöttek,yokvetlenül engedelmeskednie koptat. Mennyibeam alaposak ez állitások, e pil-lu^piban nehés me«gitálni, snnyi mindenesetre bisÚMJos, hogy m dioimabagzaei vészteljes clique volol legfőbb ok. i az orosz hadsereg ellonállis-nélálűli előnyoddujjasának. Mehemed Ali pasa ok^va esen, a fővrezérség elvállaláskor határozótok» kikötötte:, hogy a hadvezetésre nésve teiíijton szabadkéz . engedtessék neki s külőnö-ae^Qie erőszakoiltaassanak reá a aztambuli hadi taoko^s tervei; és a i szultán a leghatározottabban beleegyezett e kikeötésbe, aminek, mint láttuk, DBeie\|jis volt már edidig a maga haszna. — Okmáwytádrvnkból közöljük a dagály duMUí» virágpomipáásatu irály követkeső reme* kódét «Tekintete^, ff-őbiró ur! A jelen nyári idényt átl4«gő forrfokott íss túlhaladó tettes uraságod igftfaágsseretetéjaekk hévmérőjét s grönlandiai jéggihatagok seim lévén képesek lehűteni, üd-vös>si» tsrélydosv htivatalkodása fénysugarainál AÜ^áaos alulírt iis klzövetkező kérvényével bá-torKWik fölmeliegiradni. A bécsi Börze-krach váláligos Iáncacuiatttgy űrüje szakadatlanul ler-jeduitn, talán a háásas élet ssentélyébe is nagy kár^konyaa átsafiOvődtek • igy ennek tulaj-aoffHshaté: hogy a I kövesdi ssCŰetésü Hrdlioika Ag^w, Fasekas J<mW tölgyesi hivőm hites tán« másodisbes ,1 már a házsasági együttlakás »rafwr-békóit ssétttéepvén, kereket oldott s ágy-beli^ÍAálhájával egyetemben Kövesden látszik tHa, különösen: a felsőbb osztályúaknak, kik-bs ügyes s tapimtatos kérdéseket intésett, mikre íjbo jól feleltek.. Innét visszamentek az árnyas &yet ismét meglelni és ebédelni. Ebéd átttas oda gjülit vendégek s helybeliek pénzt ettek ÖMse; « költségek fedezésére. Kari vend égi Őtour egy hordó sört adott a fiuk-mk. Egy hölgy pedig finom tésztát csináltatott restikre. Ebéd j&ket jóízűen elköltve,dalolgattak s í1/» érakor sétálni mentek. Siófok, mely nem ssgénykedik poorban; mert itt ugyancsak elég »s, nekik is eUég jutott; no de ez mitsem tett acatonás fiuknask, mig ss oly kellemetlen nto-ko sétálgattok, azt vették éssre, hogy a mag-tehoz, mely a községen kivül van, jutottak. It í''enntebb om Ili tett vendéglős ur, mivel a mag-U> alatt lévén luagy pinczéje, itt is résseltette flbt, a tanítói kiart s helybeli vendéget magyar vodégsseretetévtrel. Itt félóráig pihenve, vidám hugulstbsn Umtét megindultak, még pedig a bió állomás meliilietti ligetbe, hol ozsonnástak. Otonna után, maivei a hajón már kétsser csön-:gíiak: Nagy Arron igazgató ur az illető jólte-vknek megküsssónve s szívélyes fogadtatást s vodégaseretetet,. a hajóra mentek, ott hagyták ''.Sífokot, mely6e«i oly élvezetes s öröm napot vt&öttek. — Rövid'' hirek. Muncsí Lajos Sop-rroban hegedűiskkolát nyit. — Az orosz nihilis-! tá perében 195 vádlott van 472 tanúval. — &»gedtől Makóiig a Félegyházától Csongrádig jlóonatu vasutat: építenek. — A fehérvári ki-íáJitáa érdekébeni hirdetett gyűlés későbbre ha JlaetatotL — KoWoavárt a toroklob dühöng. — iA^osonyi ferenteziek könyvtárában Corvina-ccoe találtatott. — Kodolányi Antal »Egész-sséj''aai Lapok * aat indít meg. — A madagaa-ccm királyné assiabadnak nyilvánitá a rabssol-ggáat. — A Zuo<vovits-féle sorsjáték 1212 frtot j\|ö«delmezett. — Félogyhásán s villám a témáimba ütött.--Zágonyi György Nagy Har- sÁáyban .Auoitcók érdekei" czimü művet ad ki. Domötöri Nétmeth János honvédezredes meg-bba. - • Vönöczktón 68 ház égett el. — A gy őri i^égyülésen Kauttz Gyula is beosélt.J^jen! — AAtagtelki barianugban síkeres ásatások történ-nae. — Mohos rnascauki gyógyszerész hazánk-fiaaConstantinápot lyba menekült. — Veszprém-bbo egy I3öve«leaány a petróleumtól megégett. --izelesty énben i egy szőllőtőn 527 fürt pom- ppáik. — Mollináiri 2 havi időre ssabadságol-toattt. - Ilábor+us hirek. (Aug. 26.) Oroíl kitama szökevéniyek nagyszámban jőnek ha-ijjíáitba. — A ronsaáa hadsereg visszavonul Bul-gtj^áiából. — H&baiart pasa Odessát fenyegeti. — ^Ag. 27.) Osmaiun pasa akkor köti fel a disz-k&aiot, mikor -viuéz seregével a Dunán átkél. ——• iuleiman 15 áágyut zsákmányolt az oroszok tóólQabrova köztelében. — Sipkaszoroaban 10 e»ís« orosz esett «1 iis 30 ezer megsebesült, a csata ö » apig tartott. — (Aug. 28.) Az oroszok szánra« bolgár fogiyrot hurczolnak Szibériába. — AJ uh tár pasa nagy győzelmet vívott Kuruk-dMa.tnnál, elesett 44000 orosz; egész nap 200-nál több agyú dörgöttt;. — Kussuban mellett is ke-gMj''yilenül elpáhol ilták az oroszokat. — Oroaz fooris szerint miincdezen török győzelmek meg-czJZiJItatnak. — Saaserbia megszegi esküjét s újra haorut indít a töo rök ellen. állomásosni, a frigy szentségtörés átoksulyát ssiv-erén hordván, az alap ok nélkül sértett férj az előtt csak a zseb erszény, most pedig s legkiesebb őrszelleme, u. m. növesztés rop-psnat sziklahalmai alatt rabként görbedesvén, tekintetes uraságod sikergasdag tevékenysége mentő várához kénysserül azon hódol stteljes feleség-vágy ssárnyaín fölrepülni: miszerint a kegyszer büv-enyvével oldalához tapasztott hamis oldalbordáját — Hrdlicska Ágnest, ha máskép nem lehet, két rendőr edsett karjaival azivöléhes mozgósítani, a kétely habjai köst fuldokló Fasekas József egéről s keserv nspfogyatkozását eltávolítani s neki a kocz-káztatottföldi menyorazágot visszaadományozni, törvényszeretete mérlegén nagyszellemfileg ke gyeskednék. Kérelmem ismétlése után dicaó vívmányai uj viránybokrát epedve várván, uri érzülete gyöngy kagylóiba zártan vagyok* Tölgyesen, 1870. julius hó 13-án. Ondrejkovits János, plébános. Papírszeletek. - K. Mi i kegyetlenség T ?. Efj 900 forint fisat^ai igárett®! felfogadott tlujitónak Jó étvágyat« kivánnL A n8k élete a tisennjolezadík a honon- ötödikig bátéve« bábom a asiv ós óas között. A hu-■xonörödiktS] as ötvenötödikig harmiDcaóvea háború a természet éa hinaág köaött. A finálé pedig Jeru-esálem gjásEO« elpazztaláaáoak tragoediája. Panaszolt a lakó háai arának, hogy axobájába csöpög as eső. .No- felel a háai or ,önnek sem lehet eleget tenni! Eddig mindig esőt óhajtott éa most, hogy egy pár esepp eaik, — panaaakodik I* Pl&czl árak. — Sepres : Buza 10 frt — kr—11 frt 80 kr. — Rom 7 frt 70 kr—S frt 80 kr. — árpa 7 frt 80 kr 9 frt - kr. — Zab 6 frt 80 kr—7 frt 20 kr. Knkoricza 8 frt — kr- frt — kr. — 8y6r: Buaa 10 frt 30 kr—11 frt 20 kr,kö-zönaégen — frt — kr--frt — kr. — Rozi 7 frt — kr—7 frt 70 kr. — Árpa 7 frt 50 kr—8 frt 70 kr. — Székesfehérvár ■ Ba.a 11 frt 26 kr—12 frt. 50 kr. — Roza 7 írt 50 kr—7 frt 80 kr. — árpa 8 frt 20 kr— 9 írt 50 kr. — Zab 6 frt 0 kr 6 — frt 50. — Pápa- Buaa 11 frt 25 kr—12 frt — kr. — Arpa 7 frt 60 kr—8 frt 90 kr. - Zab 6 frt Lottohasás. Budapest, sug. 25 én: 78. 13. 74. 5. 61. Szerkesztői üzenet 2447. B. Zala-Tárnok. 8siveaen venxsxttk. 2448. S. Köaaönet a ««ivei üdvöslet. 2449. R. Óhaj Kapja-e a lapot rendesen ? 2450. 8. Veaxpróm. Mielőbb j5. 2451. R. Kottori. Jót nevettOnk a versnek. Kö-ssönet! 2452. K. ál. Mibályfa. A mostani küldeményeknek gratulálnak. Mind j6. 2463. L K. Szeged. Az áűapotról igért értesítéseket várom. 2454. L. Csabrendek. Megigérte. Érték ét váltéftiyui augusztus 28. 5/» metaliques 63.75; 5/, nem, kölcsön 66.60; 1860-ki álladalmi kölcsön 112.—; bank-réssv. 83^).— ; hitelintézeti részvények 194.; London 120.— ; magyar földtehermenlési kötvény 74.80 ; temesvári földtehermentési kötvény 74.50 : erdélyi fóldtehermentési kötvény 74.— ; horvát-slavoo fóldtehermentési kötvénv —.—; esüst 105.— ; cs. kir. arany 5.727» ; Napoleond''or 9.62—; arany jár. 74.40 ; márka 5905. V a g n t 1 menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti idótmatató óra szerint, iaalal Kaaiasáról Vonat hova: taám Ora Pere. Id6 306 Basók, Mohi—»Dosabovár a Fioaóba 4 48 r^gel 216 . . . 2 30 dólut. 2i2 Bada-Pestre........ 4 58 reggel 202 ...........26 dilnt. 904 ........... 11 30 eetve 818Bóeabe (Saombathely, Bóca-Ujhely feló)5 8 reggel 801 . .........U 48 eatve 815 8oproayba ........ 3 38 dólnt. 108 TriMsthe éa Pragerhofon kereaatül Qráea is Báeabe ...... 4 50 reggel 901 Tnecatbe éa Prágerhofon kereastftl Qráea U Bóeabe ......2 47 dílut. ■rkeaik Kanizsára honnét: 216 Kasék, Moháea, Dombovára Fiúméból 1 41 dálat. 206 . . . 11 11 eatve 203 Buda-Peatr61........ 4 20 r^gel 901 .......... 2 5 dálut. 211 „ ......... 9 44 estve 314B4eab61 (Ssombath. Béea-Ujhsly)fel5I 10 27 estve 809 w „ . p 4 6 reggel 81« Soproayból ........11 58 dálel. 114 BácabSl Oráca, Marborg, Pragerhof fslffl ......... 4 12 reggel. 90t Trieast- is Bieaból Marborg, Pragerhof fel 51.........1 21 dtint. 904 Trieeat- im VUlaehbdl Prágerhof felöl 11 — eatve. Marhorgba esatlakomáa Villach éa Franoealeatbe. mm- • Fiaaceafeatból. Felelős szerkesztő : Bátsrü Lajos. Értesítés. Van szerencsém ezennel a t. közönségnek becses tudomására hozni, hogy az „Arany Koronához" czimz^tt vendéglót f. é. szeptember hó 1 én át fogom^venni. Mindenkor rajta leszek, hogy nagyon tisztelt vendé-; geimet készséges szolgálat, valamint friss s iziésteljes éte- j lek és kitünó italok által kielégíthessem, a miért is kegyes j látogatásért esedezem. Nagy-Kanizsa. 1877. augusztus havában. Kiváló tisztelettel 455 1-3) Szigritz Robert, vendéglős. Ő95. ii 1877. (451 l-2> kárpáli élet-elixir-likör. Homsxju tanulmánya«« után sikorüh. gyökerekből. melyek gyógyalkatrésxeiknél fogva caak a Kárpátokban lelhetők, oly elixirt «•Inállitaoom, mely gyors batáaa f. lytán feltűnést vanjiivat^ kíd:n i. Exen olixir valamcnynyi haaonnemff találmaiiynyal. természet- h alkatrészeinél fogva, versenyezhet Bámulatos hatású lázaknál, legyen a betegaég bj''r:::ily régi. Rögtön megazOntcli a h á n )• a t é k c I é a t és h á n • á > Bixtoi sr.er hiányos e ii. é z t é a. g y o m o r g v ö n g c x s. elnyálkásodáa. f e 1 b ö f ö g é s, hánya«, étvágytalan-«ág ellen; sőt még befeg emberek íj mag»« kort éui''k cl ezeu elixír haszrúlata következtében. Tapasztalta toll, u.iazeriut sok raktáros, a raktár engedményezése következtében fi,yelme«sé téve. különlegeiaégeket bamí-sitausk vagy utánoznak, mi okból nem rendeztetek be raktárakat * így a/ általam föltalált élet-elixir csupán c«ak nálam kapható. Fuchs B., Malatzka. Lgy palaczk ára : használati utasitáa éa c«omagolA»»al egytttt 1 frt o. é.. vagy 2 frank. (437 5-l0> Árlejtési hirdetmény. 5-6 15 FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ-FORRAS a budai, valamint minden b -1- é« külföldi kíScrrtvizek küzül legtartalon: désabbnxk van elismerve ; enyhe ize mistt pedig különítsen ajánlhat; mint legkellemesebb, legkatáSOSlkb kMerivk, ; mely>hatás előidézésére az egyéb keserű vizeknél''szokásos adagoknak csak felét igényli. Nagybani lerakat : R o i e n b e r ^ ,1 i o <> » ói W <'' 1 i « c. h J ó «» « f n é 1 Na^y Kaoizaán, kapható továbbá miuden gyógy-tárban a füser kereskedésben s 9 forrásigazgatóságnál Bpesten. M OLL SEIDLITZ - POR A. A pozaony-varaadi állumnt 28 híd újból helyreállítása a mértföld között levó 2^7. «zMtmu nagyméltóságú közmunka és közlekedési m. kir. ministerium 1877. évi augustui hó 23-án keit Il2»-S. szán:» mrxpas rendeletévei 1583 t''rt 95 krnyi ösazeggel engedlyezt-:ett. . Ezen muukH biztoaitása tekintetéből alólirt liivaul iroduiái au f. 1877. éu September bó 10-én reggeli 10 órakor, Írásbeli ajái latok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni ajándékozók azzal hivatnak meg. hogy az árlejtési.eni réaztvevés esetére magukat a fentkitett összeg 5°,''„-vei mint bánatpénzzel cllá-aák, mely vállalkozás esetében azonnal biztosítékra lesz kiegészítendő Az írásbeli ajánlatok fenntkitett nap reggeli 10 óráig fogad tatnak el, ezekben az ajánlattevő neve. lakása éa polgári állása pontosan kiteendő ; továbbá axámmal és szóval kiírandó azon száztóli «»len^sdés melyért ezen munkálatokat elvállalni azáudókozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri éa elfogadja. Az íráabeli ajánlatokhoz a vállalati ÍSaazeg 10°\|^-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfiszerelvények cs feltételek az alulírott hivatal irodáiéban a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Eger»xegen, 1877. £ví^augusztus hó 24-éu. A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. 249—450. azám. tk 76. (454 1-3) Árverési hirdetés. Aiulirt kiküldött végrehajtó a polg. tk. rdtt. 403. §-a értelmében ezennel közhírré teszi: hogy a nagy-kanizsai kir. e. f. törvényszék 3590—3658/tk. 7G. számú végzése által Dely György sárszegi lakós ellen. Sárszeg ésn. récsei árvatárok részére 1272 frt és 480 frt 66 kr. követelés vé gett elrendelt kielégítési végrehajtás folytán bíróilag ''lefoglalt s 2845 frt és 116 frt 50 krra becsült gőzgép, lovak, marhák és bútorokból álló irgóságok nyilvános árverés ut ján eladanaók, minek a helyszínén, vagyis Sárszeg<"n leendő eszközlésére határidőül 1877-ik évi september hó 18-ik napjának délelőtti 9 órája kitüzettetett. melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel meghivatnak: hogy az érdeklett ingóságok emez árverésen, a polg. tk. rdtt. 406. §-a szerint, szükség esetében becsáron alul is eladatni fognak. Kelt N.-Kanizsán. 1877 ik éri augustus hó 2<>-dn. Barts György, kiküldött bírósági végrehajtó. riöuL- alrlrnr vnlArii ha minden dobost czímiapjáu a V^Sttü. dH.ft.UI VdrIUUl) ¿s „ ¿a .okazoroaitott czégem van lenyomva. Büntet« bírósági Ítéletek ismételten rongtatálták czégem éa véd jegyem meghaaiiaittatánát; azért óva intens a kSaonaéget a« ilyeu hamisítványok vásárlása ellen, minthogy ások csak ámításra vannak számítva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára 1 frt. o. ó. Valódi minősében az x-szel jelölt czégeknél. F RANCZIÁ BORSZESZ SÓVAL. A legmegbízhatóbb önsegélyző szer« a szenvedő emberiségnek minden beiaő és külső gynladásnál, a legtöbb betegség ellen, min-i dennemfi aebülésck, l"ej-t fül- éa fogfájás, régi »érvek és nyilt ael-k, , rákfekélyek, üszök, «zemgyuladáa, mindeuucmfi bénulás úa aérilléa stb. '' att. ellen. Üvegekben használati utasítással egyútt 80 kr. o. é. Valódi iiiinőaégb«n a f-tel jflö-''* cxégekm''I. IORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. Cséplőgépeket lepniabVar. iavi''ott szögecs-rendszer. 1 v^yy 2 vdtió marhára, ah-ír pe.i j kézerőre ie alkalmazva jótállás éa i próbaidő ni -Üett bérmerit vaauti szál- \| lilással felette olcsó árak mellett szállítunk. Jóravaló ügyuek3k kerestetnek Mayfarth Ph. és társa gépgyáruk Frankfurtban a Majna mellett.'' (4U2 r> -9) Titkos betegségek küWH<oaeu férfi-tehetetlenség, magömlések, h ugve s ő fo 1 y á a o k (maró befecskendezés nél-kil), h ó 1 y u g b á n t a I in a. k, b u j a k <• r » a daganatok, b 0 r-kiütéaek. ha még oly idült»-k is, továbbá kőazvény, te-hérfolyás. hóazáingörcsftk a hivatáabani megzavarás nélkül a leggyengédebb módon, haonzcnvi bz- rek alkalmazása által bámulatoa gyora éa gyökeres gyógyításra találnak. Sok «zer szerencséi..-ii kigyógyult egyén k- sZuiiÓ irata k«''z-Selfoghatólae bifonyiíja er<-n gyóey-retid«zer á!.lá?«»aságát. A ITVÓgykezelés lev 1 Utján ia történhetik. G.v ''.gyazerek kívánatra megkülietuek. 0r. Em»t L. Peíte«. két-aas-oteza ''¿A. Ugyanott kapható a hiroa. mindenki számára nélkülözhetetlen könyv : .A z önsegély," mely oktatást ad a nemi viszo-uyokról, ifjúkori bűnökről, tehetetlenaégrőj. stb. és biztos védszert tarulmaz ragályoxáa stb. ellen (Ara I frt.) (405 16—50) Dl Krohn M. és társától Bergenben (Norvégiában.) Ezen balmáj-zsiroiaj valamennyi, a kereskedelemben ©iőfor-duló faj között az egyedüli, mely orvoai ezélokra na^x .álható. Ara 1 üvegnek használati utasítással együtt I frt. o é. Vaiódi minŐNégben a -gal jelölt czégekuél. Raktárak: N.-Kidíui (x) Präger Béla gyógy, (xf) Koaenbérg Jórs (x) Feaaelhofer Józa. (x) Roienfeld. Barca (x) Dorner S. C»ák-t i»r ii y a (x) Qöncz L. v. gyógy. K a r á d Bematzky A. gyógy. Kaposvár (xf♦) Kehn J. (x) Schröder Sándor gyógy. Kaproncaa (xf) We;li M. gyógy. Kő«zeg (x) Csacaíuovics I»t- gyógy, (x) Küttel Ist. iryógy. Keszthely (x") Schleifer A. (x) WQnacb F. Körmend (xf) Rátz Ján. Szombathely (x) Pillich Fereucz gyógy. 3opro n (i) ; Mezey «nd gyógy, (x) Molnár L. gyógy. V e r ő c z e ^x) Bécs J. K I gyógy. Báuok-Sa. - György (x) Fibic gyóg)-. Zágráb (x) Mitlbach I Cyégy l) Irgalmáéhoz gyógy. ,x) Hegedlla Gy. gyógy, (x) Perklet Ján. gyógy. Szalonak (x) Schwarz Gusztáv gyógyszertárában. egyenesen Florencaből hoxa- I tott, vértiaztitó hatása miatt általában iamert. 1 üveg 1 frt. — 1 ládácska 12 üveggel 10 frtnak postauUlráuynyal való beküldése mellett, bérmentre küldetik szét. (261 36 — 52) MOLL A* cs. k. udvari szállító, Bécs. Tuchlaubeu 9. Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket 1) az dnfertőzésnek minden következményeit, úgymint: magömléseket. az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) hugycsófolyásokat (még oly idülteket ig,) a nemzörészek bujakóros fekélyeit és másodrendű bujakórt minden alakjaiban és elcsutifáaaiban ; 3) hugycsószüküléseket; 4) írisa és idült njákfoljáaokat nőknél, az ugynevexett fehérfolyást, éa az onnan eredő (409 12-60) 5) bőrkiütéseket; 6) a húgyhólyag betegségeit éa mindennemű vizelési nehézségeket Rendel naponként: délelőtt 10 órától I-i. délután 3 órától 5 ig éd eatve 7 órától H ig. Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-utcza 2-ik szám. a Kigyó- és Városház-utcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. DUjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megküldetnek. Wajdits József kiadó-, lap- ós nrmadatolajdonoc ryorssaitó nyomosa. Na^y-^aDÍzsán. ttttttttttttttttttttttttttttttttttttuttttt Német-kereszturi savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Német Keresztur-Sspron. Á legtisztább vasnélküli alos savanyu tíz, vegyelemezte Dr. Fresenius B. tanar és udvari tanácsos Wiesbadenben. A legüdítőbb, legiaietesehb áaványoa ital, minden egyéb áaványvirnél nagyobb gyógybatással bir, kivált mellbajokban éa minden takhártyabánUlmakban. Szállítása caakjól dagaazolt üve^ekb.-n eazközölteük. Tulajdonos: LaiiflfeWer Ede, Bécsben. I. iohanmsgasse 12. Főraktár Sopronbm. (397 19 -20) Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében* Arak Sopronból saállitva csomagolással együtt: 1 láda 25 egész literes üveggel.........6 frt 50 kr. o é 1 - 25 féi ...........M, „ i^mmmtmtmmtmmmmm Alulírott ajánlja a inár 12 év óta fennálló jól berendezett kárpitos és asztalos butorraktárát Sz.-Fehérvárott, Kaszárnya-utcza 6. sz. l''zlcteiuben a legolcsóbban megszerezhetők bármely szoba nemű b u t o r o k, úgymint: egy- és kétajtóssifonok,ágyak, kredenczek, éjeli-, mosdó-és drumó szekrények; asztalok, fali-, álló- és pipere-tükrök, függönydiszek, tömör fából hajlított karrós gyermek hinta- és közönséges székek. Nemkülönben ülőbútorokban raktáron találhatók garnitúrák, egyes kanapék, díványok, ottoraának, balzagok, nyugagyak, karszékek, spanyolfalak és számos fel nem sorolt bútordarabok az utolsó divat szerint, — lehető legolcsóbb árak melleit — nagy választékban. Egyszersmind nlvállalok helyben ugy, mint vidéken bárminemű kárpitos munkák javítását és #zok átalakítását, szobák és termek tapaczirozását, szóval: bármely e szakba vágó munkák szilárd és izlésteljes elkészítését lehető legolcsóbb árak mellett, A nagyérdemű helybeli és vidéki közönség becses pártfogásáért esedezve illő tisztelettel F ii s t e r Imre, (436 3—6) kárpitos.