Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
22.58 MB
2022-12-13 09:58:12
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
231
419
Rövid leírás | Teljes leírás (587.25 KB)

Zalai Közlöny 1876. 018-026. szám március

Zalai Közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „Zala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
15. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

187«. márcelas 2-án.
Tizenötödik évfolyam*
f
SBQw
Qllzitiil *r : ) ^{ett «rre . . 8 frt
fél rrr»- . ..." 4 ,
I Hay mam JO kr. MlrSetsaat
G liuibn* petitsorhan 7, bmoömor 6 • minden további sorért 6 kr.
»YILTTÄRKKN «nrnnrmt lft rr»»t »4-
«U*** ful Kinrrtári ilUUk mind«u <igyt>» hird«t¿*¿rt külflr
SU kr. fizetendő
•> --
IKOZLORY
rékpéaasári épOUt fiüd-«ttoi, — sécaét
illető közleméjryek pe-dif a ki*4¿hoz Mr.-
TfAOTvKAHlZSA
Hfl , . -i - j r .
WltMJCJB«.
Bérmentetlsn lerralsk
J
i

-SOMOG
I KOZ
O INT
•attól foga^Utoak «1.
Xéairaíok TÍitf« a kflldetnek
I

Nagy-Kanizsa város helyhatóságának. ne .íkülönben a „nagy kanizsai keraskadeimi s loaröank", a „nagykanizsai takarékpénztár" a ,zaüunegyei általános tanítótestület*, a ,Zaia Somogy''v gőzhajózasi részvény társulat s több megyei es városi egyesület bivatalos órtesitéje.
Heteftkint kétszer, vasaruap- s csutöriókuü, megjelenő veg>es tartalmú lap.
DEÁK FERENCZ
emlékezete Zala megy ében.
Zala-szent-Balázs, febr. 21-én 1876.
Magas szellemű hazáuilia Deák Ferencz leikeüdveérL a z. -szent- baiázsi plébániában a gyász-isteni tisztelet február 19. tartatott meg. E gyász-isteni tiszteleten a fájdalom és részvét általánosságát ifjak és aggastyánok arczárói egyarant lelehetett ol • vásni.
A csinos r. katb. imaház megtelt résztvevő tisztelőkkel, képviselve levén itt a ple-bánia-hivek minden osztálya. Elismerést érdemel a többi között még a szt-Balazsvi-déki izraelita hitközség, ki e gyász-isteni tiszteleten igen szép számmal képviseltette magát. Váratlan-és nem is számított meglepetés volt, midőn beharangzó után helybeli plébános ur a szószékre lépett s elhunyt bölcsünk Deák Ferencz életrajzát, kitűnő érdemeit a következőkben ecsetelte: »Az igazságnak dörgő szózatai hirdette nekünk országunk szivebői Budapestről a távsürgöny, midőn f. évi jánuar 28-án esti i/All órakor nagy hazánkfia Deák Ferencz Zalamegyének söjtöri szülöttje, megyénk büsz-kesege es édes hazánk védoszlopa meghalt.
.Nincs tehát többé az élők soraban, nagy lelke átszállott a szellemek hónába. E pillanat Ota mély gyász boritja szegény ma gyar hazankat, mert ó benne édes minduyájan azon nagy államférfiut veszitók el, ki korszakot alkotó állami átalakulásunkban-, mély bölcsessége-, tiszta jelleme, elvhűsége s emberbaráti szerető szive által szögletköve volt a nemzet milliói és a felséges királyi trón osztatlan bizalmának és kegyeletének.
Ó volt a magyarok valódi Romulusa, mert miként Romulus Rómát, ugy alapit» Deák Ferencz meg az lötiöik évben egy czikkjcben a magyarok alkotmányat; melyben hangsúlyozza a nagy állam bölcs: „hogy mióta Magyarország az osztrák tartó alanyokkal ugyanazon uralkodok a la került, a bécsi ministerek mindig arra toreKedtek, hogy Magyarországot törvényes független-& égétől s alkotmányos jogaitól megfosztva a birodalomba beolvaszszak ; sikerült is ne-kik a nemzet jogait több izbeu uiegcsorbi-tani, de nem a nemzet, hanem az uralkodók nagy karára is.''
A hftTAfias szózatban kifejtett remény nem is hiusuit meg. ü felsége Ferencz József császár ön szive sugallatát követve, 1866. év nyarán Deák Ferencz altal készi-tett kiegyezési munkálatot elfogadta s alapjává szentesitette a végleges kiegyenlítésnek. Ekkor Deák Ferencz mint JNoe a szabadulás barkájából kilépeti, hogy nemzetét egy szebb és.szentebb jövő fele vezesse. De mindenekelőtt áldozatot tett le a haza oltárára, melynek értéke e szavakban olvasható; „A part nem személyekhez, hanem targyakhoz köti ellenzését, vag} pártolását". Jelszavához sziklaszilárd maradt; mert tudta, hogy valamint gyönyörű a napnak világossága s mégis nem ez, hanem a napnak melege ad a természetnek eletet, a földnek termékenységet; ugy az emberben is igen szép a nagy és éles elme, de mit hasznai ez, ha másrészről az emberek önlaszon és mások boldogtalanságára hasznalják fel azt s azokkal, kikkel tarsalkodik, hideg borzadast idéz elő keblükben. Ellenben elragadó ereje vau az önzetlen hazafiságnak s azon példák, melyeket üunyady János a belgrádi hős, a
magyar Leonidás és a halhatatlan emlékű Széchenyi István adtak a nemzetnek, titkos isteni erővel hatnak még az ingadozó egoista honfiakra is, s azokat is hasonló hazafias erények követésére ösztönzik. Örömünkre és Deák Ferencz magasztalására mondhatom, hogy ó a politikai pályán nemcsak fényes csillag gyanánt világitott a magyar uemzet boldogitására, hanem egyszersmind jótevő nap gyanánt az önzetlen hazafias szikeket példajanak tüzével a korigényelte hazaid tettek követésére felmelegítette.
Oly földi pályát futott ó meg, mely nekünk magyaroknak a hit és hazaszeretetben mindenkor követésül szolgaihat. Ó volt azon nagy hazafi, kinek egyszerűsége volt nagysága, önzetlensége, gazdagsága, józan gondolkozása ragyogó fénye, mely nemzetének vezető szövetnek gyanánt világitott. O volt a robot és dézsma eltörlésének hű bajnoka, az izraelita hon$ak emantipátora. Megérdemli tehát ó, hogy mi is e plébániának hivói, magyar honsorsosok szivünk forró imáját röptessük az egek magasságába és kérve kérjük a magyarok Istenét, hogy adjon hazánknak sok Deák Ferenczet*. sat.
Háromnegyed óráig tartott szónoklat után a gyászmise kezdődött, mely alatt a nagy halott tiszteletére felállított csinos gyaszravatalt hat község elöljárói égő gyertyával kezökben állták körüL Szent-mise után a gyászolok örege és apraja által a .Hymnus* elénekeltetvén, a harangok szomorú zűgása kőzött mindenki azon mély óhajtással távozott: Adjon Isten nagy hazánkfiának, Deák Ferencznek örök nyugalmat.''
SZERDAHELYI.
Zala-szt-Gróth, 1876. febr. h6 25-én.
Február 21-én tartatott meg a helybeli synagogában Deák Ferencz nagy hazánkfiáért a gyászünnepély.
A nagj- gyülekezet, mely minden rang és hitíelekezeti különbség nélkül gyűlt ösz-sze, megilletőd? e hallgatta a marczali kerületi rabbi Marczali Mihály tói szivböl fekadt és hatásosan tartott magyar emlék beszédet.
Az isteni tiszteletet emelte a helybeli kántor Weisz Mór szivemeló éneke, melynél Deutsch Samu helybeli tamtó és Oppenheim Vilmos közreműködött. Ifem kevésbé mély hatást gyakorolt a jelenlévőkre a synagogának a gyászünnep£lyhez megfelelő feldiszitése. ^ M. 3>.
— Deák Ferencz érdemeit megörökítő
törvényt Ó Felsége szentesitvén, kihirdettetett.

— Különös találkozása a torsnak
82, hogy a 18. század legnagyobb hallottjának II. Rákóczy Ferencznek végéráit titkára Mikes K el e m e n és udvarmestere S i b r i k Mi k 1 ó s, állották körül, — és a két jeles név sarjai a 19-ik század legnagyobb magyar halottja, Deák Ferencz végnapjainak hasonlóképen áldásos vigasztalói és tanúi valának.
Jegyzőkönyv,
/elvéve Nagy-Kanizsán, 1876. évi fobruár
hó 16- án a nagy-kanizsai takarékpénztár
közgyűlésében.
Jelenlevők:
Tóth Lajos elnöklete alatt, Gelsei Gutt-mann S. H. alelnök, Darás Zsigmond titkár mint jegyzőkönyvvezető, Axenty György, Babochay

TÁRCZA.
Egy gondolat.....
Egy gondolat honolt raak bua azivembrn: * Holdogaág éa »m megtörten a reaiéuytcicu Iut^sem éltem ki» aajkáját * h->»j2U, Végetlen, sajló » hullámzó nagy tengeren. * El.zántan ktizdük a háborgó « fe(j»v6 Habokkal, míg lelank»d a /ogy<> eru.
Kit & remény e* elnyomott nxivbeu, de már Kihalt a puaztá^-el hagy ottan dobog ; s a véss Kíméletlen dulor.g bent; ront, mig caak lehst, Győselmeaen áll * az az áldozatra kéax! Elmúlt a Tágy és kihalt a axép reméuy. Oh a aora borzasztó, oh a tora mily keméuy !
Caillagtalan a bonia ez élet én nekem; Miért ? <>h ezt megmondani nem tudom, de hogy bánat dal keblemben, hogy niuca viganz aivár Lelkemnek — azt érzem ; az életke.ív el fogy, A csónak feldől; niuca már mentség a a halál Magtörre a a butol ellaukadtan talál.
Ninca már vágyom, melyért küzdjek, nincs a miért Hevüljön bua keblem; várok * tűröm a aor» Csapásait némán — sűStlan • önkéuytelen Föl jajdul e »iv, juely előbb oly fürge a gyor* Veréaü volt, érezve a nagy fájdalom aulyát, A mely leaujtólag a lankaszton jáxja át.
Óh éledj fSl te bua kebel, majd megazdnik Fájdalmad a a halál elhozza egyszer a Jótékony irt számodra ia a nyugtot találsz Fájó sebednek a sírban. Nyugodj még a Föld keblében : oU mélyen lent ... oh ott alant. .. Niuca fájdalom, mert eltakarja a sírhant.

HOSSZÚVÖLGY!
A roxelesi remete.
— Korrajz az eU5 császárság korából — Irta : Barboijc Hoy tv Francziáb ól forditá: Köváry Birla.
(Folytatás.)
Charpeolier báró el volt készülve ezen ítéletre.
Jól iamerle a titkos társulat alapszabályait
— Négy uap engedtetik önnek, — mondá az elnök fennhangon as elitéltnek, — hogy lelkét kellőkép elúkeazithesse.
Ezután a bírák fölemelkedtek székeikről
Clémallaix és társai iámét a báró őreivé lettek.
— Az alagút melletti börtönbe. — Parancsol á Boignard a az elitélt és kísérői szótlanul engedelmeskedtek.
Boignard gróf és a kilencz lovag a köröndbe maradtak.
— Uraim! — szó 11 ott a remete — reményiem, mitae titkoltam el önök előtt — Világosan láthatnak, ha akarnak éa es esetben lehetetlen nem látniok a felhőket, melyek láthatárunkon tornyosulnak.
Nagy veszélyek fenyegetnek. — Fejünk régóta kocskára
van téve, most azonban a pal-loe fejünk fölött függ. — Ma, vagy bolnap a császári lovasokxnegfogják kezdeni az ostromot. Mi mindnyájan gyüiöljük a császárt; czélunk az volt, hogy boazut álljunk; egyéni boszut sok személy ért; megvallom, neiu igazolnánk eddigi eljárásunkat, ha e pillanatban mondanánk le terveinkrőL — Mi megfogunk semmisülni, de boszut állunk ; elfogunk veszni, de megbőszüljük magunkat!
— Valljon megbocaáthat-e ön Miehcále
ezredes, kinek vállára ütött, vagy ön Onpais, kit gyávának szidalmazott, hát ön Baubiron gróf, kit kiutasitott termeiből.
— Nem, nem, soha ae gondoltunk erre!
— Jól, tehát hallják terveimet: mi lefogjuk győzni a kiküldött háromazáz nemzetőrt és harmincz hadrendőrt
— Hogyan ?
— Mondom, hogy lefogjuk győzni. — Nem ugy, mint önök értik; hanem tudják, hogy nekem különös eszméim vannak. — Ha nem leszünk képesek magunkat tovább védeni, a császári lovasokkal együtt légbe fogunk repülni.
— Az ördögbei azt ugyan nem teendjük! — mondá Saint Maixent
— Nem-e? — Tehát ön kedves báró jobban szeret a Qréve téren lefejeztetni, mint itt jó táraaaágba utazni az égbe ?
— Igaaa van I Caak e kettő közt van válasz láz.
— Elképzelhetik, hogy ezen ajánlat oaakis végső lehet
— így állván a dolgok, ajánlanám, hogy a készülődéseket azonnal kezdenők meg. Mondá
Baubiron gróf.
r- Oh, oh 1 kedvez gróf, a készülődéseket V . . . Azt hiszem, nem mondok sokat, ha azt állítom, hogy minden rendben van.
E rövid párbeszéd után a tíz lovag elhagyta a körtermet és eltűnt a föld alatti folyosók tömkelegében.
Coulange lovag egykor nem szellemtelenül jegyezte meg, hogy Mainx berezeg vára: uj divatú labirinthua.
Történetírói szerepünk kéajsssrk, hegy
felkeressük a nemzetőrök és lovas rendőrök kiküldött csapatját
Ók több napi utazás után Niort-ba érkeztek. — Itt a tisztek hozzá fogtak a terv («Háláshoz.
Abban, hogy küldetésük titka fel van fedezve, észszerűen alig lehetett kétkedni. — Különben ia a rejtélyes ebéd minden reményt elenyész te tett — A meglepés tehát feltétlenül kihagyaték a tervezgetéaekből, melyqk ettől eltekintve sem mindig ütötték meg a kivihetőség mértékét — Többi közt Ceratry a n<*nzetőrök hadnagya azt aa indítványt tette, hogy a lovasokat Atakra kell vezetni a vár ellen.
Általában a lovas nemzetőrük tisztjei mi denhes látazának érteni az ilyetén dolgok kivételével; ámbár Ceratry tniiwiig késs volt üteg esküdni, hogy ő nyerte meg a marengó-i ütközetet.
Hanem a négy rendőrtizzt annál gyakorlatibb terveket kovácsolt, de előre kijelentették, hogy a helyiség alapos taaqlmányosáaa előtt, mire sem vállalkonhatnak.
Elhatározták tehát, hogy buasut vesznek Niort füzseres borral telt poharaitól és megindulnak Roxeles felé.
As ut, mint már volt alkalmak megjegyezni, a Cléversarch völgyében vesetett a La Kocbeüei erőd felé.
A lovas nemzetőrök ezen utón hal aduk s a Ciéversarch magma partjain alátekintve gyönyörködtek a hűvös hullámok sajgó játékában.
Végre aaon erdőbe érkeztek, melyről történetünk folyamában többaaür megemkéktetünK.
Ezen erdőt a »rám radáss erdejó-''nek
János, Belus József, Berénji József, Blau Pál, Blau J. P.j Blau Lázár, Blau Nándór, Bogyay Ödön, Chinorányi Géza, Ebenspanger Lipót, Ebenspanger Leo, Engländer Lnjog. Eperjessy Sándor, Faszl H. B., Jesselhoffer József, Gut-mann Simon, Gutmann Vilmos, Grünhut Fülöp, Halpben Lázár, Heuser János, ör. Jáck Frigyes, KnortZer^rigyes, Koch Adolf, Dr. Laky Kristóf. Löwinger Israel, Máschántzker Mór, Mayer József, Neusiedler Pál. Flossz-r ígnácz, Práger Henrik, Pressburger Jakab, Ritter János, Rosenfeld Sándor, Rosentcld Adolf, .Rosenberg Israel, Rosenberg Fer^ncz, Rechnit-zer Vilmos. Dr. Scbreyer Lajos, Schertz Albert, Stern I. M., Sommer Sándor, Sommer Miksa, Sanveber József, Dr. Szukits Nándor, Vágner Károly, Veszter Imre, Valbach Mór, Veiss Manó, Veiss Samu, Veliscb Samu, Vellerinann JánoB, Veismayer Mark, Ve:ser J. C.. Veisinayer Mór és Valbach Jakab, összesen részvényes tag jelenlétében, kik részint bajátul, részint megbízásból 231 részvényt képviselnek.
Elnök ur üdvözölve a határozatképes számban megjelent részvényeseket, kővetkező jelentést tesz az intézet állásáról:
"Noha a lefolyt évben egyrészt az ipar és kereskedelem pangása, másrészt a hazánkban oly érezhetővé vált pénzhiány, a hazai péuzin-tézetekre áltálján kedvezőtlen behatásu volt, mégis ezen intézet, a jelenleg is még folyton tartó sanyarú viszonyok közt nem csak hogy üzleti forgalmában nem fogyatkozott, sőt ellenkezőleg tetemesen gyarapodott, minélfogva közhasznú hatását, küísegély igénybevétele nélkül is egyedül a közönség osztatlan bizalma által támogatva, minden jogos igény kielégítésével szakadatlanul érvényesitheté ; — az intézet gyarapodását a részvényesek kezéhez kiosztott forgalmi kimutatás tünteti elő, mely szerint még 1874. végével a betétel összege kitett
készpénzben.....14S0503 írt 40 krt.
1280 "/iooaranyat ós 1G65 francot —1875. végével kitett készpénzben . . . 1693491 frt 57 krt. oOS21Vioo aranyat és 2115 francot, »
tehát a lefolyt évben a betétek összege szaporodott
készpénzben..... 212988 frt 17 krral.
1754 arany nyal és 450 franccal, — melyhez hozzászámítva a tőkésített kamatot készpénzben . . . . '' 40324 frt 48 krt.
tehát a betét többlet kitesz
készpénzben..... 259312 frt 66 krt.
1752.drb aranyat és 450 francot.
Az üzletezen emelkedése, melyet az igazgatóság bizalom gerj-sztó eljárása által nem csekély mérvben elősegített, lehetővé teszi a részvényeseket a mult évit meghaladó nyereményosztalékban részeltetni, melynek összegét a kiosztott mérleg tünteti kl s a melynek felosztása iránt az igazgatóság nevében a közgyűlésnek javar atot tenni, alelnök arra kéri fel ; s ezzel a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja ; a közgyűlési jegyzúkönyv hitelesítésére Dr. Laky
A poutu-i pórok épen ugy, mint a bretag-ne-iak szeretnek minél különczebb hangzású neveket adni várromoknak, vagy erdőrészefcnek.
A »rém vadász erdeje" llaul Pass báró uradalmaihoz tartozék, kinek egyik őse volt szerencsés a „rém vadász" elnevezést kiérdemelni.
Együgyű pór rege. — Azt állították, hogy Haul Pass Hugó halála után ez erdőbe járt vadászni.
E rege következtében nyerte ezen erdő wok^tlan és kü''öncz hangzású elnevezését.
Tehát a lovascsapat ezen erdőbe ért. — Itt megálltak, mert a roxelesi rornok homályos köd képe ttint föl előttük. — Megállapodásra kéllett jutníok,'' a támadási tervet illetőleg.
A fiatal tisztek e^y fa alá ülvén, szivarra gyújtva kezdék vitatni as ügyet.
— Ki kell kémlelni a remete lak környékét. — Inditványozá Louis St Emery.
— Helyesen ! — feleltek társai — de ki fogja kikémlelni?
Mi négyen sorsot huzunk.
A hadrendőrök parancsnokai beleegyeztek. — Kisded papírszeletre írták a kötelező szót; azután kalapba tevék és mind négyen egy-egy papírszeletet húztak ki.
A sors Píerre Blacé-t választotta ki.
A hadrendőrtiszt minden habozás nélkül egy ló hátára csatolt máihához lépett s abból különböző ruhadarabokat szedett elő.
^ Egy pórkabátot, mely a rárakott számnélküli minden szinü foltok miatt ugy nézett ki, mint valami durvább múvezetű mozaik.
Vászonnadrágot, melyen keresztül látni épen nem kerülendett volna nagy fáradságba. —Egy piszkos és nem kevésbé sebesült mellényt.
Végre óriási nemez kalap egészité ki öltö-»ékét. " 1
4 Továbbá roppant bőrtariszoyát emelt ki a bőrönd titokteljes homályából
A nemzetórtisztek nevetve néíték, hó-
Kristóf, Chinorányi Géza és Ebenspanger Leo urakat kcrvén fel.
Gelsei Guttnia:..) S. ii. alelnök ur a lefolyt évi üzleti nyeri Jnény felosztását, illetőleg az igazgatóság jAvaslsnát következőkbea ter-jessti elő:
A mérleg kimutatása szerint as 1875. évi üzleti nyera haszon ki''.<-sz kész
pénzben.......34016 írt83 krt.
53*V100aranyat lraDCOl>
melyből levonvaazaupszabá-lyok értelmében » tart-t''é ka lap kiegészítéséhez 2060 I « >4 krt. a nyugdijalap ra a haszonból
5% . . . 16191 68 krt. ösztöndijakra. 40 ti -krt. az igazgatok h vá-laszimjioy jelen- ^ léti jegyei beváltására (66. §.)• 3239 ft 37 krt.
Összesen : 6959 ft 09 krt.
marad ínég felosztható haszon mint tisz a nyeremény . . 27057 ft 74 krt 532i/ioo arany és 140 franc. Ezen úszta nyeremény a következő bevételekből származik :
a) értékpapírok jövedelméből''. . . 4477 ft 62 kr.
b) házbér jövödelem- • bői ... 6607 fr 75 kr. .
c) a úszta nyereményből készpenzben 15972 fr 37 kr. ő3í5/:oo drb. aranyban és 140 francban.
Összesen : 27057 ft 74 kr. 532 Yioo arany és 140 franc.
Ezen tiszta hasznot az igazgatóság akkép javasolja megosztani, hogy minden egyes részvény lö75. évre szóló szelvénye 80 írttal váitassek be, mely kitesz . 24000 irtot jótékony czélokra adományoz-
tassék ...... . 1057 ft 74 kr.
az ezután fentmaradó készpénz 2000 tt — kr. 53a7100 db. arany és 140 franc pedig az 1874. éVról felosziat-
lau hagyott . ''..... 2700 ft — kr.
és 20*s/ioo db- arany öszveggel együtt feloszlatlan nyereményül a jelen 1876-ik évre átho-zassék.
A jótékony czélokra adományozott 1057 írt 74 krt pedig következőleg ajánlja felosztani ; — és pedig adassék :
A gymuasiumi muséum javára 20 frt — kr. a polgári iskola szegény sorsú nö vendékeinek iskolai könyvek-
keli ellátására .....50 „ — ,,
a községi iskola szegény sorsú növendékeinek iskolai könyvekkel és téli ruházattali ellátására 150 „ — „ az izraelita feiekozeti iskola javára li>0 9 - »
az evangelikus ielekezeú iskola
javára . ^.....45 , — ,
a görög felekezeti iskola javára . 30 „ — , a keresztény kórház javára . 70 „ — „
magát !
gvan búvik ki poszomántos egyenruhájából és alakul át kopott csavargóvá.
Azonban Píerre Blacé korán se érte be
ezzel.
Zsiradék nemű anyagot vett elő és bemázolta vele arczát, mely épen ugy hasonlított e műtét után egy telivér czigány arczszinébez, mint egyik tojás a másikhoz.
Utoljára még bal szemére is óriási köteléket alkalmazott. — Egy izmos hnsáng kifogástalanná tette a koldus toilett-jét.
Társai elvoltak ragadtatva álczási Ügyessége által.
De ő még sem feledé pisztolyait is zsebébe C8uztatni. — Lehet, hogy szükségem lesz rájuk ; -- mormolá — ezek pedig hő t^ji^k, soha sem árulnak el.
Bevégezve átalakulását, szívélyesen elbúcsúzott társaitól és ingadozó tántorgó lépésekkel tüfft el szem elől; Ceratry hadnagy nagy mulatságára.
— Istenemre! —kiáltott föl — ezaficzkó még ve.ünk is elhiteti, ho *v az, a minek hazudja
Rendkívül sajnáljuk, ín gv jelenben meg kell magunkat fosztanunk azon örömtől, hogy a vitéz Cerátry hadnagy élese» megjegyzéseiben gyönyörködjünk, mert követnünk kell az épen eltávozott rendőrtisztet.
Pierre Blacé teljesen fölfogta küldetésének fontosságát. • ~
Ingatag lépésekkel htlwdt föl ason meredek uton, melyen alkalmunk volt Boignard grófot és társait követni.
A vakmerő rendőrtiszt akadálytalanul érte el a rom épen tar^tt és gondosan bezárolt kapuját.
Megzörgetvén a kaput, szerepéhez híven, — oly megindító hangon kesdett valamely imádságot mormolni, hogy még a kaput fölnyitni siető Bernhard mester kérgesült szivére is nagy hatást gyakorolt.
az izraelita kórház javára . . 70 frt - kr.
a keresztény házi szegényeknek 130 „ — • ,
az izraelita , * 130 » «
a tűzoltó társulat szükségleteire 50 „ — , a kisdedvédő egylet alaptőkéje
gyarapítására .....30 »„^T" n
háziszolgának jqtaiom . . . 1^2 » 74 „
Összesen : 1075 firt 74 kr.
Eíen felosztást, ha a részvényesek tetszésével talaikozik, jóváhagyni, a mérleget mint a valóságnak megfelelőt éa teljesen kielégítői elfogadni, ennek folytán pedig as igazgatóságnak a további ez irauú feielóaaégtóli felmentést megadni kéri.
Határoztatott:
A közgyűlés az 1875. évi üzleti mérleget mindenekben hel} esuck találván, mint a való-sagos helyzetnek megfelelőt megállapítja a a nyereméuy telosztás iránt előterjesztett igazgatósági javaslatot jóváhagyja, egyszersmind as igazgatóságnak buzgó és tapintatos eljárásáért köszönetet szavazva, a lefolyt évi üzletvezetés iránú további felelősségtől a felmentést ennek megadja.
Ezután Gelsei Guttmann S. H. alelnök ur saját nevében a következő indítványt terjeszti elő :
As ezen intézet irányában minden felül nyilvánaló bizalom oly nagy mérvű, hogy est a részvénytársaságnak méltányolni kötelessége, melynek indítványozó azzal vél leghelyesebben megfelelni, hogy a társaság hitelképessége még inkább erősbiteaseksez akként volna eszközlen-dó, hogy a tarsaaág részvénytőkéje as alapssa-báljok 2-ik §-ban előirt módon 30000 Írtról 60000 trtra felemeltessék; ezen alaptőke feleme-les álul, ehez adva a 15000 frt tartaléktőkét, a társaság vagyona 75000 ttot fog kitenni 8 ekként el lesz erve, hogy a részvénytársaság tulajdonához tartozó 462. szamu n.-kanizsai ház, — mely jelenleg 88141 frt értekben van felvéve, az evenkinú üzleti nyereményekből 75000 frt értékre leiratvan — a társasag tiszta vagyon értékét fogja képezni; kéri ezen indítványát a jövő közgyűlés lanacskosása tárgyául kitűzni • az ez iranl a közgyűlés elé terjesztendő részletes javaslat eikészítésével az igazgatóságét megbízni.
Határoztatott:
A közgyűlés az előterjesztett indítványt egyhangúlag elfogadja és a jövő közgyűlés ta-nacafcoxása tárgyául kitüzetni rendeli, egyszersmind az ez iránú részletes javaslatnak elkészítésével az igszgatóságot megbízza.
Következve az igazgatóaág által az uj kereskedelmi törvény értelmében módosított alapszabályok határozathozatal végett felolvastatnak.
Határoztatott:
A módosított alapszabályok egész kiterjedésükben elfogadtatnak.
Elnök ur felhívja a közgyűlést a felügyelő bizottság, ugy a kilépett igazgatósági tagok választásához egy 7 tagból alió szavazatszedő bizottság megválasztására.
Ezen elnöki felhívás folytán megválaaz-tatnak Berényi József elnöklete alatt Sommer Sándor, Wagner Károly, Engländer Lajos, Rech-
— No jó emberem, — szólitá meg szokatlanul kegyesen, — hát mi vezeti e szegény remete lakhoz?
— Az isteni kegyelem áldja meg nagy jó uram, én szegény, elsatnyult nyomorék írgal-
/masságot remélve jöttem ide.
— Lépjen be! — Egy kis leves megfogja hozni erejét.
Az állkoldusnem várt több meghívást, hanem jelentékeny uyögések közepette bevonszolta fárad: tagjait Bernhard mester kapu melletti szobácskájába.
A gondos Bernhard valóságos emberbaráttá változott, a szobájaban létező kis tűzhelyen pompás levest főzött.
— Egyék, egyék, ez megfogja hozni erejét ! — Kinalgatá az állkoldust a tökéletesen elámított Cerberus.
Sót annyira terjedt szívessége, hogy egy kulacsban bort is helyezett vendége elé.
Píerre Blacé mindest nem találta kellemetlennek. — A leves és bor teljes jókedvvel érkeztek rendeltetésük helyére.
Azonban a rendőrtiszt egyszerre rendkívüli álmosságot kezdett tapasztalni. / Szempillái erővel lezáródtak és ajkai értelem nélküli szavakat mormogtak.
Szóval Morpheus karjaiba dőlt. — Az éber kém, Béron báró tanítványa ily otromba eszközzel engedte magát lépre caalatni.
Ha nem láttuk volna, aiig hihetnŐk.
Bertrand mester ajkain kaján mosolylyal mondá: Az Isten irgalmazzon lelkének Pierre Blacé hadrendőr kapitány ur.
Ezzel bezárta ajtaját és* rendőrtiszt egyedül alvá halálhoz hasonló természetellenes álmát.
Bertrand mester a gróf szobájába sietett.
— Megtörtént? — kérdé az tompán.
— Meg. — Felelt Bertrand ugyan olyan '' hangon.
nitser Vilmos, Gntmann Vilmos és Weiser Jó-s»ef részvényes tagok, kik is a szavazatok beszedésére és összeszámítására kiküldetnek.
A szavazatok beszedése után elnök ur elő* terjeszti az igasgatóaág javaslatát Koch Mihály ny ugalmasott takarékpénztári felügyelőnek nyugdija f<áemelése iránt.
Több oldalról történt felszólalás után a közgyűlés elhatározta as igazgatóaág részéről előterjesztett azon javaslatot, hogy Koch Mihály ornak évi nyugdíjjá 400 frtról 650 trtra fel. emeltessék, — elfogadja s esen felemelve meg. állapított nyugdíj össsegnek 1875. évi január 1-tői számított folyóvá tételét elrendeli.
A kiküldött szavazatszedó bizottság elno ke Berényi József ur elóterjessú a megejtett választások eredményét, melysserint:
A felügyelő bízottság megválasztására beadatott 231 aaavasat s ebből esett:
1. Berényi Józsefre .... 182 szavazat
2. Váguer Károlyra .... 173
3. Olop Samura.....169 „
ki* is megválasztott rendes felügyelő bisottsági tajroknak nyilváníttatnak, továbbá:
4- Juhász Györgyre .... 54 szavazat
5. Rosenberg Ferenczre . . . 23 , kik felügyelő bisottsági póttagoknak nyilváníttatnak.
A kilépett igasgatósági tagok megválaaz táaára beadatott 231 szavazata ebből esett:
1. Máschantzker Mórra . . . 202 asavazat
2. Stern J* M.-re ..... 197 0
3. Sommer Sándorra ... 171 „
4. Babochay Jánosra ... 166
5. Belus Józsefre.....154 „
6. Blau Pálra......148 ,
7. Or. Jáck Frigyesre ... 144
8. Velisch Samura .... 134 ,
9. Gntmann Vilmosra . . . 130 „
10. Schertz Albertra .... 126 ,
és a felügyelő bisottsági tagokká választatott Berényi Jósseí és Vágner Károly helyében:
11. Axenú Györgyre .... 114 szavasat
12. Ebenspanger Leóra • . . 104 „ kik igazgatósági rendes és:
1. Dr. Schertz Simonra ... 94 „
2. Chinorányi Gézára ... 83 ,
3. Dr. Szakíts Nándorra ... 61
kik póttagoknak megválasztottaknak kijelen-tetnek.
Egyéb tanácskozási tárgy nem levén, elnök ur a megjelent részvényeseknek érdekeltségükért köszönetet mondva, a közgyűlést be-fejesettnek nyilvánítja, k. m. f.
TÓTH LAJOS m. k.,
elnök.
Jegyzett« .
DARÁS ZSIGMOND m. k.,
titkár.
Muraköz, febr. végén.
A magyar királyi V. honvédkerület számvevő altiszti tanfolyam hallgatói, egyesülve a 78. honvédzásslóalj altiszti karával, febr. 19 én tartotta meg Perlakon az országos honvéd men-hás javára rendezett zártkörű tánczvigaimát, melyben az idegenszerű feszesség helyett a szűnni nem akaró jó kedv, — karöltve a leg-
£ lakonikus párbeszéd volt a halotti szónoklat Pierre Blacé holtteste felett.
Ezután a törpe visszatért szobájába és vállára vetvén a rendőrtiszt tetemét, as általunk már ismert alagúthoz ment. — Az ajtó nem volt bezárva és a mogorva kapus feltartóztat-lanul érte el azon ajtók egyikét, melyek az alagút oldal falába nyilottak. — Ezek egyikét a magával hozott kulcscsal felnyitá s Pierre Blacé halláját nem épen kíméletesen veté a földre.
Az ajtót nem látta szükségesnek bezáróí. — Különben is ugy látssott, hogy sürgős végzendők várnak rá.
Bertrand mester lépései nehéskesen hangzottak el a homokkal takart lépcaőseten.
Mi pedig vegyük szemügyre ason üreget, melyben Pierre Blacé volt örök álmát nyug-van dó. — Nem épen tágas tojásdad kör volt az, egészen sziklába vésve, oldal falai azonban omlatag téglából voltak építve. — Minden oda mutatott, hogy több börtön van egymás mellett.
A szomszéd börtön lakója Oharpentíer
báró volt.
A rendőrkém és az összeesküvő egymás mellett szállásoltak — s mi több: ugyan egy hatalom foglyai voltak.
VIIL Hmrcz és boszu.
— küadelem a aúrrel vtfhetetlen, Ki less a gj5*6, ám nem tudni mif; — Boszu s örök harag ég a kebelben. 8 ia a jöv5 peresben elillanék. Feledjetek 1 feledjetek ! s tovább nem El as élet..............• —
RaeJsc-
Mig esek történtek, az expeditionálisnem-zetőr osztály és lovss hadrendőrök várva-várták a kém visszatértét, sőt a rendőrtisztek alapos aggodalmakat tápláltak, mit azonban Cerátrv és nemzetőr társai épen nem osztottak, nem foghat*
aaivélyesebb barátságban én magyaros vendégszeretettel — teljes mértékben Tolt képviselve mindvégig.
Már maga a rend erő bizottság által a hon-\éd íegjv&rekbül meeteriieg készített és szebb-uéi-«zebb alakokkal diszitett táncz terem, meiy-uek homlokán egy honvéd volt látható az or-ítág c«imerevei, annyira elragadta a jelenlevő-Köt, hogy lehetetlen elismerés nélkül hagyni a rendezőségnek a terem diszitése, agy az egész vigalom alatt tanúsított tapintatosságát és egész-beges jó magyar izleaét. — Általános jókedv uralkodott, melyet még inkább fokozott a bál-Kiiya tisztjet elvállalni szives volt Szabó Imre úrhölgy és férje a Mnrakös 9 évig volt tisztelt képviselő ur fesztelen szivélyessége és nyájasság», — ugy a szerényen és mégis a legválogatottabb izlen szerint öltözködött hölgykoszorú, kiknek mindegyike s. koszorú méltóCameliáját képezte és kiknek megnyerő szivelyessége naiv es mégis kedélyes jókedve és elragadó szépsége előtt: rubint smaragd és a tündöklő gyémánt ia elhomályosodott volna.
Bajos vo''na elvitatni, melyik volt közülük kedvesebb és melyik volt szebb, de mégsem -hagyhatjuk megemlítés nélkül a kedveasegük által leginkább kitűnt Liszyák IcU, Koilay Ida, lokej ¡¿tefanie, két Konig testvár és ket Sipos kisasszonyt, továbbá Filipies Jánosné és Liszyák Ferenczne úrhölgyeket.
A kedélyes jókedvet egyre növesztette a 78. honvédzászlóalj főtisztjeinek az altisztek iránt tanúsított jo indulata és barátságos magatartása, melyhez fűszer gyanánt járu»t az örökké üatal lelkű, mint önzetle^jó burát és hazafi, egvátolán tisztelt s szeretett és a testévált ven-degszeretetü muraközi meteor — Liszyák Fe-rencz ügyvéd ur, ki midőn hajnal felé maga csala ki a szerény hegedű legérsekeoycbb hangjait, oly élénkségét és ragyogó kedvet keltett a derült arczu fiatalságban, hogy csak akivilágosodott reggel srakitotta félben velünk a még mindegyre lejteni akart legjobb csárdásokat.
_ á tancztermet csak világos reggel s akkor
is ugy tudtuk odahagyni, hogy soká, igen soká saiveaen fogunk visszaemlékezuia Perlakon levő derék honvéd altiszti kar áliul rendezett kedélyes tánczvigalomra, — melyben a magyar jelleg teljesen képviselve volt és melyben oly eltel ejtheti en ül jól mulattunk. —g.—
Helyi hírek.
— A kisdednevelő egyesület márczius 4 én délután 3 orakor az egyesületi ovoda helyiségében választmanyi üieat tart.
— Uj könyvek. LaufTsr Vilmos könyvkiadó hivatalában (Budapest, Ujvilág-utcza 19.) megjelentek s beküldettek hozzánk: a) »A szerelem harczosai" regény, irta Cíiszér-ügroozy Ida, á kötet ára 2 írt 40 kr. b) t)zeniexey tói: Képviselők választása . . . 30 kr, — Ügyvédi renütartas ... 20 kr, — K.ör-jegyzókról... 30 kr, — Ügyviteli szabályok .. . 7u kr, — Igazságszolgáltatás . . . 30 kr, — Fuch* : könyv vitel 20 kr, — Földadó törvény... 10 kr. Ajánljuk a közönség figyelmebe.
— Gyá&zfUr. ''öigmond Dánielné szül : Csontos Irm*, ''ÜJgmond Apolonia férj: Nagy Károly né szomorodott sziv vei jelentik felejthet-len kedves férjének, illetőleg testvérének, ''Öig-mond Dániel zalamegyei helyettes tőcsendbiz-
ván föl, hogy az az ügyefogyott remete miként fegyverezhetne le egy olyan bátor férfiút, mint Blacé kapitány.
— Ne aggódjatok l — kiáltozá torkaszakadtából Cerátry — a ficzkót bizonnyal vala mely tamarix bokorban találjuk leselkedve.
De a többiek ez egyszer nem voliak hajlandók Cerátry hadnagy szavaira komolyan hallgatni ós e kis hős leirbatlan boszuságára újra as ő megkérdezése nélkül kezdtek tanácskozni.
— Kétsegtelen, hogy szerencsétlenség törtet; — jegyzé meg St. Emery — ellenkező esetben Blacé háromszor itt lehetett volna.
— Mit tegyünk tehát V — kérdé Cerátry.
— Meg kell támadnunk e bagolyfészket. — Mondá tekintélyesen Francois Jardin.
— Helyesen ! Igen helyesen ! — kiáltozá a hadnagy. — Én vezetem az előhadat.
— Ugyan ne léhaskodjál Cerátry! — fsddé ót Jaan Lisbanne — a nemzetőrök elfogják hagyni lovaikat.
— Hejh! es már mégis »ok! — Lovainktól it megfosztanak ezek az átkozott rendőrök!
— Mit akarnál kezdeni lovakkal várfalak ellen ?
— Igaz! Erre nem is gondoltam.
— Raj t i tehát uraim, ne késsünk ! Most három óra, hatra remény lem kezeink között lesz az átkozott remete.
A lovas nemzetőrök és hadrendőrök lovaikat kinyügözve, a dus zsenge füvei kinálkozó pázsitra bocsáták és maguk karabélyaikat és pisztolyaikat töltve készülődtek a veszélyes vállalathoz.
Néhány perez múlva hallani lehetett s lovasokból gyaloggá vált tisztek vezényszavát: , Igazodj 1* „Indulj !* i a háromnál férfin meg-
tosnak folyó hó 26-án reggeli 1 órakor életének 28 ik évébes tüdő gümókórbani besszas szenvedés után törtéül gyászo* kimuitát. Boidogull-nak hült tetemei £. hó 27-én d. u. 4 órakor tétettek evang. szertartással örök nyugslomra. Béke lengjen porai''felet! !! Z.-Egerszeg, 1876. február 26-án.
— Előfizetési felhivás ,a Túlvilág Ko-mödiája4 oúnú hat szakaszos költeményre. Irta Koroda Pál. A mű első öt szakasza jobbára a modern eszmekörből meritett költői mozzanatokban tárja elő a kétségeket a hittan által hirdetett túlvilág iránt, mig a hatodik a költői megoldást kisérli meg. Bár a költemény csak egészben érthető meg, töredékeit is hozták egyes lapok-, többi közt a .Pesti Napló*, mely a bemutatott részletnek »gondos formát,\iszta nyel vet és tartalmasságot", »¿érzőjének pedig »ritka >/típ költői tehetséget tulajdonit. A csinos kiállítású könyv márczius hóban fog^megjelen-ni. Az előfizetési pénzek (példányönkint 1 Irt) szerzőhöz Pozsonyba (konvent-uteza 353. szám)
küldendők. Hat előfizető után tisztelet-példány
, -
— Al finánc». Kővágó-Eörsön a napokban egy tináncs az ottani pálinkafőzőket szerencséltetvén látogatásával, azoktól hat forintot kicsikart, mit a pálinkafőzők szívesen neki adtak, csakhogy megszabaduljanak tőle. Miután már finanezunk a pénzt zsebre tette, vevék észre a pálinkafőzők, hogy a fináneznak sem fegyvere, sem pedig iratai nincsenek. Többszörös szóvita után biróaag elé vezették a csalfa embert, hol kihallgattalott és kisült, hogy ő kelme csak —kóborló finánca ruhaban.Daczosan tagadu, hogy pénzt kapott volna, miért is meg-motoztatott, de a pénzt szájába kapta, mi azon* ban kipúposodott; a biró kérde: „Bagózik ön ?* — ,Igen,* feleié a vádlott „köpjön ki!* — Erre a fináncz lenyelé a hat forintot.
— líemes- Vi''don s nagy vendéglőnek az egyik helybéli rendeső ur felügyelete alatt igen csinosan dissitett termében f. evi február 26-án ritka kedélyes társaaág jött össze; a tán-esősnek között láttuk : Méhes Mariskái, Vmcze Emiliát, Slefaits nővéreket, Burián és Molnár kisaaszonyokat, Forgách grófné, Németiné N.-Bajomból, Kuhné és Gyöngyösynét sat. a vigalom virradtig tartott; csak az a kár, hogy pár általánosan ismert asszonyság most ugy, mint más alkalommal a szomszéd helységből több jó-barátot az ellenkezővé és ez által az általános jókedvet nagyon csökkentették szinte ismert társalgási modorukkal s figyelmeztetnek, Hogy ha nem hagyuak fel régi szokásukkal, ugy erő-sebb megrovásnak teendik ki magukat.
— Rövid Mrek. A soproni azinház 3 évre bécai színésznek adatott ki. — A ,Vasárnapi Ujsag* szerkesztőjének édes atyja Nagy Ferenci tanár Kolozsvárott meghalt. — Sáros-megyéből 10 parasztcsslád Amerikába vándorol. — Tóth Ede a ,Faiu roszsza" jeles szerzője meghalt. — A Margithid marcz. 4 én nyit-tatik meg. — Dunamentén az árviz roppant pusztitásokat tett, nevezetesen : Csalóköz, Komárom, Margitsziget, Újpesten, Budán, Csepelszigeten milliókra menő károkat. — A temesvári dohánygyárba betörtek. — Klapka Bpestre érkezett. — Tóth Miklós munkácsi kanonok eperjesi gör. kath. püspökké neveztetett ki. — Anglia királynője ezentúl „India császárnője" czimet is felvette. — Veszprémben Kétszeri és Saaghi színtársulata megkezdé előadásait. —
Bohunitzky Ödön enyingi aljáráabiró lett — | Bécsbea hat ezer lakás üresen áll. — Az oláh j kormány a gabna kivitelét betiltja. — Szegeden posztógyárt létesítenek. — Perger János kassai püspök a halotti ssentaégekkel elláttatott. — Stroussberg csődje 12 millió frt. —
indult föl a dombnak, melynek pitypang kórói és kökörcsinéi bizonnyal nem sejdítették, hogy a jövő perezben vérharmattal lesznek megöntözve.
Fölértek egéss a kapus elkülönzött lakáig a nélkül, hogy a legcsekélyebb ellentállásal találkoztak volna.
Azonban az ajtót bezárva találták, az épületnek pedig as ajtó irányában két lövéssel ellátott toronyszerű kidomborodása volt.
— Hozzátok elő a csavarokat 1 — parancsol a tít.-Emery és két hadrendór sietett teljesíteni a rendeletet.
A csavarok as ajtóra illesztettek és megkezd ék gyors működésüket. — E pillanatban két lövés dördült el s toronyablakból és a csavart kezelő két rendőr jsjongva rogyott össze.
— Előre bajtársak! — kiáll tá as egyik sebesült — én és Tausaint utat készítünk nektek az egekbe.
Két más hadrendőr ragadta meg a csavarokat. — Jövő pillanatban ők is sebesülten hullottak a kövezetre.
— Adjatok tüzet! Adjatok tüzet! — kiáll-tozá Cerátry — az ablakokra czélozzatok!
A nemzetőrök sortüzet adtak az ablakra. — Egy csomó golyó fúródott a falba s ben jajj-kiáiliáaok tsnusiták, hogy a katonák nem vesztegették hiába s lőport.
Végre sikerült betörni az ajtót s a nemzetőrök „Vive L''empere ur!* kiálltáasal rohantak a dudvával benőtt udvaxra.
As egész udvar kihaltnak látszott. Semmi sem árulta el emberek jelenlétét.
De a rendőrtiszteket mindez nem vezette
félre.
Sejteni kezdék, hogy furfangos ellennel állanak szembe.
Vegyes hírek.
— Törvény a finyüsis elUn. A fényűzés még Chinában is annyira lábra kapott; hogy a pekingi censor (erkölcsbttó és rendőrigasgató) Mei ki hi indíttatva érzé magát, legközelebbről a császári kormányhoz emlékiratot terjeszteni fel, melyben keservesen panaszkodik, hogy a fényűzés a mennyei birodalom iakósai közt napról-napra nagyobb kiterjedést nyer és túlságos költekezésre kényszeríti óket. A .Pekingi állami hírlap" feleletül e felterjesztésre csássári leiratot közöl, mely a főrangú hivatalnokkal tudatja, hogy panasza as udvarnál meghallgattatott és hogy a cultuaminiaterium annak alapján már röpiratot adott sajtó alá, melyben a szent könyvek azon helyeinek kivonatai, hol a nép álul ünnepélyeknél, gyászeseteknél sth. viselendő ruhásat van leírva és meghatározva, miként viselje magát a nép az élet különféle körülményei közt. Egyúttal a birodalom minden főbbrangu tisztviselője felszólittatik hirdetmények által figyelmeztetni a népet, minő üdvös és hasznos volna, ha minden fényűzést kerülve, takarékosan és visszavonultan élne. Ha azonban, — igy hangzik tovább a csássári rendelet, — a nép e figyelmeztetést nem venné tekintetbe, megengedtetik s császári tisztviselőknek szükség esetén erőszakot is alkalmazni a rendelet keresztülvitelére.
— Kedélyes kadviteUt. Persiában a Ho-risok törzse nyílt lázadásbsn van a Shah ellen. Közelebbről a lázadók a kormány négy zászlóalj gyalogságból és öt ezer lovasból álló csspa-tait véres ütközetben dereksssn megverték. A Shah csapatai ez alkalommal egy ágyút is vesztettek. Csata után parancsnokuk — Ziys el Mnlk-Hsc a derék ember neve, — átküldött a fölkelókbös s kérette vezérüket, adja vissza az ágyút, mert szüksége van rá. így közli a Bagdadban megjelenő hirlap „Zevra".
— Uj Uvdexölapok. A postai bélyegzett levelezőlapok meglevő készletének felhasználása után nagyobbak jönnek forgalombs bsrna nyomattal és bélyeggel. Az uj levelezőlapok árát, kiállítását, árulását és kezelését illetőleg az eddigi eljárás marad érvényben.
— Ctengelyűt zongora. Egy amerikai német szabó Des-Moinsből Jowa államban különös zongorát szerkesztett, melyben a billentyűk lenyomásakor a kalapácsok nem hurokhoz, hanem csengetyükhöz ütődnek. E hangszerben 68 csengetyü van, melyeknek átmérője két hüvelyktől 13-ig terjed és ezek oly módon van-nsk elrendezve, hogy a megfelelő billentyű lenyomásánál mindenikük különböző teljes hangot ad.
Papírszeletek.
— Mi kQlönbgég van as adószedő tt a muzsikos csigány köctttt ? kérdé tgj polgár a másiktól. Nem tudom ¿n, — feleié. Hát as a különbség vxc küste, bogj as mdóssedő : hús ó-t o d 6, a mu-ssiknr cxigáoy pedig : ▼ o n ó-h ú s ó.
— Előre fiuk! — be kell hatolnunk a romok közé. — Mondá Francois Jardin.
A nemzetőrök tisztjeikkel élükön megrohanták a nem épen szilárd anyagokból készült ajtót s csudálkozvs látták, hogy as be sem volt zárva.
Kisded szabályos négyszöget képező terembe léptek, melyből három szilárd vasajtó nyillott ellenkező irányban.
A hadrendőrök habozás nélkttl hozzá láttak ezen ajtók feltöréséhez. — Azonbsn tizennégy pisztolylövés tartóztatta fel őket munkájukban.
Többen a hadrendőrök és nemzetőrök közül sebesülve rogytak össze.
Cerátry hadnagy tiszti fÖvegén három pisztoly golyó tűtyöh keresztül.
— Az ördögbe is 5 — jegyzé meg a jókedvű hadnagy — még azt kell gondolnom, hegy epgem akarnak eltalálni.
A katonák pillanatig rémülve tekintgetek azon majdnem észrevehetetlen nyitásokra, melyek as ajtók felső részén létestek s melyeket eddig figyelemre se méltattak.
l>e újra hozzá fogtak félbeszakított munkájukhoz és as egyik ajtó recsegve omlott be. — as ajtó leomlása után ismét tizennégy pisztolylövés dördült a támadók közé; majd menekülő lábdobogások lőnek hallhatóvá.
Az sjtó ssük, sziklába vágott slagutnemú folyosóra vezetett. — Csakis ezen menekülhettek az ostromlottak. — As óvatos rendőrtisztek csupán harminca nemzetőrt küldötmk üldözésükre.
A katonák .Éljen a császár." kiálltásssl rohantak az alagútba. — A menekülők siető lépései még mindig hallhatók voltak.
Mintegy tíz peresig üldözték őket a nem-
— Párbesséd két ss«bn«tax8 kSst :
— tu nfm szeretem a telet.
— miért nem ?
— Mert az emberak télben kosaikat zsebeikben hordják ! . .
Véd 5 : (a törvényszék etStt.) Uraim l as a büntetés taiszigora lenne; txUsaifora! Hiss Üssék csak a vádlottat megtekinteni, oly gyenge, beteges testalkattal ki nem fogja bírni az ¿let-hossziglan tárté fogságot!
Lottóhúzás.
Buda, febr. 26-án: 54, 86,
9, 27, 10.
Szerkewstől üzenet.
1915. .Kert vagyok . . a gosdolat nem ross, da a kidolgozat igen ! Gondolkodjék csak • sora fölött. .ás én róasám ott feküdne. ... ▲ másik vers sem közölhető; dolog-boldog 1 erChetatt rim.
1914. W. I. Kedvesembes . . Nem közölhető f jobbakat kérünk. Aztán megvallják, mi a aCi név alatt férfit sejtünk.
1916. M. Zala-szen t-Qrótb. A kegyeletért*«
tiltja a közlést.
1916. „Ob mért nem birom. ..Elmerangéi a börtönben.* sat. Nem adbaték ki. Ery epirramm
bevált.
1917. A vadászjegyekről. Kevés médositással.
Ertek- és vtltéfityui február 29.
5*/. metaliquee 68.05; 5*/, noins.>őloaí>a 72.70; 1860-ki álladalmi kóloaön 41.00; bank-réssT. 8.85— ; hitelintézeti réasréaysk 174.90; London 114.45 ; magyar földtehermentési kötvény 77.25; tenaesvári fóldtehermenté« kötvény 76.75; erdélyi fóldtehennentési kötvény 77.25; horvát-sIavoq föld tehermentés» kötvény 86.— ; ezüst 102.75; cs. kir. arany 5.38 Vi Napoleond''or 9i
Vasúti menetrend.
Érvényes deczember 1-től 1875. A kanizsai idótmutató óra szerint, indal Katiiieáról
(Kaniasai vaspályán az órák puntoian s helyi idí*
mutatják.) Vonat hova:
Ora Perc. IdS
205 Eszék, Moháes,Dombovár s Finméba 4 30 reggel
215 . . . ,2 22 délut.
212 Bada-Pestie........i 60 reggal
™ ............ 5B iSZ
■ ..........11 22 e«tva
SÍ3 Bécsbe (Szombathely, Bées-Ujbaly felé)5 — reggal S°1 . .........11 40 ostra
815 Sopronyba ........530 délet.
203 Triesstbe és Pragerkofon keresztül
Grác* és Bécsbe ......4 42 raggel
201 Tneastbe és Prágerbofon kerassttll
Gráca és Bécsbe ......j 39 délat.
Srkesik Kanissára
honnét:
216 Eaaék, Mohács, Dombóvár s Pinmébdl 1 83 délat
. . . 11 I sftva
203 Buda-PaatrSl........4 12 reggal
201 „ .........1 57 délül.
211 t> .........9 S6 estre
314 Bécsből (özombatb. Béc»-Ujbely)fsl5l 10 It estve 302 „ „ . , 8 67 raggal
816 8opronyb6I ........11 tó déleL
214 Bécsből Gráca, Marberg, Pragarbof
f®15l ....../ ... 4 4 teggal
202 Tríesat- é-i Bécsből Karburg, Pragarbof falSl.........1 13 dálat.
204 Triesst- és Yillaehból Prá^erbof fal81 10 B2 estva. Marburgba csatiskosás Villack éa Franca«festba.
• ■ . a Fiancesfestból.
Felelős szerkesztő : Bátort Uj«8.
zetórök, midíc mögöttük nehéx csapó ajtó le-I ereszkedését hallották.
£ körülmény azonban legkevésbé sem aggasztotta ¿ket, — az <5 hivatásuk előre és ~nea bátra haladni volt.
Végre megszűnt a lábdobogás ée a msf lehetősen setét alagnt hátterében a katonák zöldes lángot láttak fóllobogni.
A jövő pillanatban két issonyu dördülés rázkódtatta meg a léget és harminc» franczia katona szétroncsolt hullája boritá as alsgst nedves porondját — Azonban Boignard gróf issonyu tervével nem ért czélt, mart a katonák zöme épen és sértetlenül foglalkosék a másik két ajtó feltörésével.
Mielőtt tovább folytatnék a vérengző ostrom leírását, keressük fölCharpentiar bárót, kinek oly jelentékeny sserep jutott e történet folyamában.
A bárót as őt kisérő négy lovag ugyan ason alagúton veseté be, melyen mint épen ta • nui valánk a harminca nemzetőr oly szomorú véget art.
I Ót sokkal mélyebben egy piacsesserfi mé-
| lyedésbe vezették.
as üregben durva fenyü asztal, ugyan olyan asék, egy lámpa és néhány könyv volt. — A falon teljesen felsserelt tengerées ágy függött.
(Folytatása köv.)
Egy unalma» szónokra.
Hallottam, «savaidra magindaiának ax ifjak : Hosczn beaséded alatt mind kimenéoek ások.
.. S.O,.,

Hirdetmény.
Közhírül és tudomásul a földgömb
w
lakóinak!
A törvény meghatározásából,.a főnökök parancsából és a birodalom illetékesei akaratából L évi tavaszelő 14-én az ,Arany Szarvas*-féle váriadunk fényes nagy termében egy a nőknek szánt diszestély fog rendeztetni.
Részt venni kivánkozók legmesszebb böjt más hava 10-ig fordulhatnak valamely társulati taghoz belépti jegyért, minthogy ez utóbbiak csak a megállapított számban fognak kiadásra jutni.
Nagy-kanizsai Schlaraffta.
Altesti-sérvben szenvedők
£ legjobb hatásosak bizonyait aérvkenőcs által Stnrzenegger G. találmánya iltzl Herinnbes Schweítzból, meglepő gyors aegélyt nyerhetnek. Egy tégely ára 3 frt 20 kr. o. é. Minden utánzásra, mely a -közömig félrevezetésére czéloz, óvatosság kéretik. 8emiféle analytia titkokat ftl nem fedezheti. Bizonyítványok éc hálairatok a teljesen felgyógyultaktól itt e helyütt nem kösöltetnek, mert a használati utásitás-ban több benn foglaltatik. Kapható magánál 8tnrzenegger O.-nél, valamint a következő raktárakban .-Pesten: FormágyiF. gyógy azer-tár a »fls.-Máriához.* Zágrábon: Mittlbach Zs i g m o n d gyógy-azertárában. Temtirárott: Peebtr J . E. .Mária aegits" gyógytárában. . (3—10)
Ugkfealekk jelent meg a híres, Bip nc-■éku efyetlen fcöayrnek m á s • d i k, teteaesev javított béTitett kiadása:
SEGÉLY"
Dr.
>rvös-, sebésztudor, szülész és szemésj
gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű
titkos betegségeket
1) as őniertőzésnek minden követkesmányeit, úgymint
magömléseket,
u ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a
tehetetlenséget
(elgyengült férfierőt)
2) hugycsófolyásokat (még oly idülteket is), a nem-főrészek bujakóros fekélyeit és másodrendű bujakórt minden alakjaiban és elcsufítáaaiban ;
3) húgycsőszíiküléssket:
4) £rias és idült nyákfolyásokat nőknél, az úgynevezett fehórfo Ivást és az onnan eredő
MAGTALANSÁGOT;
5) bőrkiütéseket;
6) a hugyhólag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket
Rendel naponként: délelőtt 10órától l-ig, délután 3 órától 5-ig ée est ve 7 órától 8 ig.
Lakik: Pesten,belváros, kigyó-uteza 3-ik szám a. kígyó- és városh&z-ntcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. espelet, bemenet a lépcsőn
Bajjal ellátott levelekre azonnal ^¡^mgb Tálasz adatik és a gyógyszerek «m megküldetnek. (45—3)
^WWWWWVWWtfW
Eladó birtok kerestetik.
A dnnántnli kerület Talamely termékeny, a szükséges munkaerővel biró, vasnfctól nem igen távol fekvő vidéken, egy (1200 □ölével számitott) 600 - 800 holdas, minden esetre tagositott birtok, a s2ükséges gazdasági épületekkel és lakóházzal ellátva kerestetik, melyben legalább 400 hold szántóföld, vagy jó szántófölddé alakátható rét, erdő vagy legelő van. — Minden esetre oly birtoknak adatik előny, melyben a kívánt mennyiségű szántóföld mellett rét és erdő is van és sík vidéken fekszik.
Az eladók részérŐl-jönS igazi ajánlatok a birtok részletes leirásával, ngyszinte valódi legutolsó árának meghatározásával Baranyay Mihály földbirtokos urnák Bftkkön, (Sopronmegyében) kéretatib :fcéritndtve küldetni. — Alkuszok ajánlatai figyelembe nem vétetnek. (33—3)
czi moiei, » nemaóréausk minden betepét« sxámir» hfi és me^bixhat<S mácad«.
Dr. ERNSZT L kawromi imiUI.
Erén kany» okulást ¿a Mffiué?« nyújt múxULaoknak kik ifjabb korukban titkoa bánt r,^ mértéktelen kicsaponghat űztek e» euit-k köveik «-xléban b*t*K*a
gyengeségben
▼a|nr *trl4alt MrgSrtW* otntadoak, vagy annak körei beállásától íanyegrttetnek.
Azok u kik íd&aűlt bajakórban, kirfcjOakba*. kw-Jatérw UurrayW*. h*(yr»ó*xlkftlr<iWa azeavad-oek. r»jy kiknek te«te tolaágo« bin»rid«|ek által gyön-(fittetett, teljes kigyógyultál taláUndnsk
Nevetők. lelkek ea áultUn ■mberbvátok, kik a &atal«ág javát »xivQkón hordják, jól teaaik ha ezea köoyr tartalmával magismertednek.
Emo bír*» kön>» mely nagyobb világoaaág kedreért boneztani ábrákkal van ellátva, mlméen ktayvkervske-kapható, de_pó«t» utján nálam is inayanrlalfst | hetik Ara t frt. 1196
Dr. Ernsst L, tesonoíifl orvot
Pestei, krluaritrza 24-ik sxám.
XX
A hamisítástól óvatik! ««
üres fogak kitöltésére
nincs hatályosabb és jobb szer, mint dr P*pp J. 6. udv. fogorvos úr (Bécsvároe, Bognergaaae Nr. 2.) fotonja, melyet min -denki könnyen ás fájdalom nélkül behelyezhet odvas fogaiba, mely aztán a fogrészekkel éa foghassál teljesen egyesül, s a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja.
Anatheriu-szájvlz
Dr. POPP J. G. CS. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2.
■ve§ek*ee I frt 40 kr., a legkitünCbb szer a csúzos logfájdalmak-ban, gyuUdá* oknál, a foghas daganatai- és sebeinél; fölolvasztja a létezó fogkövet éa megakadályozza annak uj képződését; az ingó fogakat a foghas erősítése altal szilárdítja; a midőn a fogakat éa foghust minden árta^paa anyagoktól megtisztítja, a szájnak kelleme« friüseséget kölcsönöz és már rövid használat után eltávolítja
a kellemetlen szagot. (15-8)
3tsta>
Dr. POPP J. Gkcs. k. udv. fogorvostól Bécsben.
Ezen készítmény a lehelet friaseaégét éa tisztaságát fentartja, azonkívül a fogaknak bófehérséget kölcsönöz azok romlását megakadályozza és foghust erósbití.
Dr. Pöpp J. G. nővény-fogpora.
A fogakat oly szépia tisztítja, hogy annak naponkénti használata által nemcsak a közönséges togkö eltávolittatik, hanem a fogak zománcza éa finomsága is mindinkább tökéletesből.
Kaphatók: Nagy-Kauizaán : Belus Józaef gyógyaze., Kosenbergj Koaeufeld, Weliach, J. és Feaselhoffer J. kereskedésében. — Pápán
sobepen J., Keszthelyen : Pfiszterer gy ógyaaeréaz, Singer M. W< A. Zala-£gerazegen : Iaóó Fi, gyógyszerész. Kapronczán : Werli gyógy-erész. Varasdon : Ralter gyógyszerész. Sümegen : Dorner Kajet. Szom-elyen: PUlirh Fereucz ée Rudolf gyógyszer. Határőrvidék! 8z.-Győrön. Fibic K. C. Veszprémben • Meyr Tuazkau, ugy Guthard Tivadar fiainál. — Székesfehérvárott; Legmauu A. Hraan J. gyógy az. Lova erényben: Hetaler gyógyaa. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerén. Kecskeméten : Milhofer és Machleid gyógysz. Pakson : Flórián J. gyógysz. örmenden; Horváth J.Somzenrend gyógysz. Kaposvárott: Kohn J. gi, Belus és Sehrőder gyógysz. Szegazard: Brahaay gyógy»». —I Bonyhádon: Kraiao''lin J. 8zigetvárott:Barwarth, Salamon gyógysz. — I aján : Michitsch 8t. éa Herzfeld fiai, agy Herzog IgnácznáL — Pécsett olnay W. éa K. Zách, 8ipőcz gyógysz. Kárádou: Zadobáaazky gyógyszj Marczalí^au: Kiss gyógysz. — Tolnában : Qraff gyógysz. — Dunaföldi árott Lakács gyógyaa. — Szent-Györgyön : Nöthig. — Alsó-Lendván " Ki«« gyógysz. — Rohoncaon: Simon gyógyszerész araknál.
t / _
OVAS.1I
Azt tapasztaltam, hogy az általam 36 év óta kiaaitett éa k&okodv oitaégü
Aoatherln asájvh
baaoi. ti óv alatt kM&inttatOc éa 115 adatik.
A i. közönség ámítására *x ezen hamisítás készítői ugyanazon felszercióat használják, mint minőkkel én m saját gyártmányaimat elláao tn.
Ennélfogva mindenkit figyelme^teUm, hogy az általam kásái lett Anathecm szájvíz mindenkor teljes czégemmel, J. fi. Pepp, •t. kir. Btfvarl (afarraa, ftéot, B««MrfMM 2, a oa. kir. osztrák advari czimerrel i kétfejű, aas griffek tói tartva) éa a törvényesen letett óvjegygyel lesz «Uátva, és mindazon készitméuyek, melyek agyán haconló, de aem épen az itt leirt felszerelés »el lesznek ellátva, bnmíaitáaaak tekintendők, egyidejűleg azt la megjegyzett, hogy a hamisított Attatheria szájvíz, mely gyakran kártékony hatású olcsóbban adatik «1. Azért ia, hogy egy részt valódi Anath«-. rín száztizem jó hírneve a hamisított által caorbaláat ne szenvedje«, másrészt meg, kogy a hamisítók ellen felléphettek : tisztelet-tol fe kérőm i L et közöncéget, hogy a hamisítottnak megö«mert An.ith -ríii szájvizet az oladó neve megnevezése mellett nálam valódi elieu vserélje ki.
J.
k i r.
Bee*, D—mtimm 2.
ciái
Q. Popp,
advari fogo rvoa
Mindennemű gyógyszerek óvezimeremet viselik.
Gyógyszerek!
Birtos eredmény, bizonyítványok eireiyel
igazolva.
\eustein Fülöp,
gyógy»xeré»* m „S«t. Llpéta-hoi Béeaben, belváros, a Piánkén- és Spiegelgasae »segletéfl,
közli alább következőleg ama valódi gyó gya t e r *k a o r o-■ftAtt »«ly«k agy orvosok, mint laikaaok által használva, még mindig és miadea esetben kitűnőknek biaonynlUk : aaok nagymérvű fogyaaztásáuak és a bizonyítványok • áréinak igazolására, melyek a felgyógyultak által küldettek Káért mi azokat a lelkiismeretesebben ajánlhatjuk.
Injection Cadelle, biztoa éa leg-gyorsabb aaor kanko éa fthér-
be. x«en mi aaolcat a
A azuErzaébet-féle cankroa vér tiazaitó labdacsok könnyű saéka-léat idéznek «16, vértiaztitók éa •mailett telj esőn ártalmatlanok, különösön az alhaai-nervek, vál-tölAa, a mailazarvok botog^égei-nél, bőrbetegségeknél, azemfájá-soknál, valő éa a aaáj beto^aégei-nél, gyermekek- éa n5i betegségeknél, a dagnláztól, mindan betegségek biztos forrásától megvédenek.
Kérjük rendeléseknél határozottan azt. Erzsébet-féle cznkros labdacsokat kérni, mivel eaak ezen labdacsok bírnak fenti hatáwal, Ki már egyszer a azt.-Erzaébet-féle labdacsokat használta, többé nem fog más ilynemű szert baaz-■álni éa a a«t .-Erzsébet ezen lab-daraaíoá) marad, ezt a azért máa nak ia ajánlja, 1 tekercs 8 dobozzal, 120 labdacsot csak 1 frt.
folyás allén, 1 frt 60 kr. ▲ hozrá tartozaudó fűzet á 50 kr., mindan további tanácsot fölSalagea-aá tesz.
Oardian, legjobb óvszer ragályos betogségek eUecu 1 frt 60 kr. Narancs éa czitrom eaaenczia, na-ranca éa czitrom hiányában képesít bármikor jó lemonádét ké-azithatni. Minden palaczk 76 pohárral tartalmaz,ás ára eaak 1 ft. Oreillon, egyedüli szer halláaae-hézaégék és fűlfájáaoknál. 70 kr. Dr. Premon önsegélye, egyedüli valódi czélszerfl szer a férfinem gyengeség ellen 2 frt. Storax Créma, biztoa azer mindennemű bőrkiütéseknél, mint bőrfoltok, aebek éa aérvek ellen atb. 81 kr.
tartalmazólaf Antiapyloma, Jeles a szeplők a orr-vöröaaég ellen 1 frt 50 kr. Uarbargi lázcaeppek, i azl haUtlan azer minden faja lázak ellen, 1 frt 60 ée 60 kr. Antíaaitiii, eliamert azer láb« és vállizzadáanál éa a« bűz eltávolítására.
Bhamin, a legeslegjobb azer nátha
ellen. 70 kr. Palcherin, a legjobb azépitőazar, a bőrt finomítja, á 80 kr és 1 frt 50 kr. 8alicylaav-azappan, a legolcsóbb
ppan, á 26 kr. *
Fogragasz, a fogak önbetöméaé-
re. 40 kr. Kárpáti gyökérolaj, veres és fehér. 60 kr. Arowroot, gyermek tápszer. 1 sza-
lencze 4 frt. GrófTraun-féle vérazabályozó por, használati ütasitáasal lfrtiOkr. Saohets d''iria, 76 kr. Margarite, köhögéa elinni bonbon 30 kr.
Az ismoit különlegességek, ngy-mint: Romorahaaaeo azem-«saen-cxia, á 1 frt 60 kr., tömöritatt avájezi tag á 60 kr., dr. Oölia ét-pora, á 84 kr., Anatherin azájviz Popptól, á l frt 40 kr., éa Popp után á 40 kr., Liebig-ftle huaki-vonat V, font 84 krH dr. Faber Puritaaa á 1 frt., dr. Pfaiffermana 1 frt 26 kr., Polt re teda göndör lugkanSeae, á 1 frt 60 kr., dr. Browa hajépentartó ke-nőcae, azőke, barna éa feketén, á 1 frt., dr. Heider fogpora, kr., mindig friss adagokban vannak raktáron.
Továbbá valódi angol áa francaia illaUzarek, mindennemű virágban, latja 28 kr.
Mollnedv, nyomban mindan kö högéat éa mellfájdalmat enyhít. 70 kr.
Sárgarépa bonbon, jele* onyhitó éa nedvesítő azer 10 éa 20 kr.
Fenyőtű-foglabdacaok, azonnal ol távolítanak minden fogfájást.
tó kr.
Gérome-balzaam, egyedüli szer fagy áa ellen «0 kr.
Fenyő azivarkák, m ollazoraláa éa mell baj ellen 25 drb. 1 frt.
Mentbin, az egéazaégbez éa a piperéhez. Legjobb aaer kedvetlen érzés, rosszullétnél, gyomor fájdalmak, hasmenés, fogfájás / atb. ellen, óvszer ragályoa betegségek ellen. Elegendő egy fél pohár vízben néhány czepp azonnali jobbnlás előidézésére. 50 kr.
Hasouazenvi kávé, jeles ital beteg gye/m ekek számán^fontja 40 kr.
Golyva eaaenczia, kitűnő hatása sser golyvák ellen. 70 kr.
Köszvényazeaz, csodálatos hatásn csúz és köszvény ellen. 70 kr.
Párizsi tapasz, tyúkszem éa mindennemű sebek ellen. 36 kr.
Seehofer balzsam. Ara 30 kr.
Fog-gyöngyök, valódi angol, a gyermekek nehéa fogzáaa ellen. 2 frt.
Tenid kenőcs, a hajak kihalláaa[fogpépje á ellen 1 frt 35 kr.
Ckoral perié,álmatlanság és émely gés ellen atb. 2 frt.
Orientalia nőipor, legfinomabb fe-''hér és rózsaszínben. 1 dobos 60 *r.
£1 Benito, a fejkorpa eltávoütáaa védett 1 frt 80 kr.
Haj irtó -szer, 2 frt 60 kr.
Van szerencsém a t. cz. köaSnségnek nagy raktárú illatszareket, szappanokat, keaőesökat stb. ajánlani, jelesen az első párizsi és londoni házaktól, kik a bécsi világkiáll iiáaon többnyire érdem-éremmel tűntettek ki, ás mégis olcsóbb, mist a vidéken, külóuőaen Dr. Callaann haj fti tón art minden színben, egy évre elegendő, 3 frt, aranyssőkáárt 10 frt, mely előbbeni színét a legrövidebb idő alatt vissza szersi. Ajánljak még azon fr a n esi a chocoládékat, melyek az 1873. évi bécsi világtárlaton haladási érmeket nyertek. Fontja GO krtól 3 frtig, az orosz theát, fontják á 4 frt, fontoa, díszes dobosokban á X frt. Ezenkívül mindennemű gyógy-műszerek a. m. Önklyaürosó, fecakendők, kötelékek U a legjutányoaabb áron kaphatók, ügyszintén ssétkűldünk illaUzerdobozkákat 1 frttól JtO frtig. Bonbo-níenrőket ohocoládé vagy franesia bonbonnal á 1 frttól frtig. Fogkefék éa máa piporeazarek nagy raktára. Ké^Skji a. á. közönség bizalmát, minden kérdezősködésre azonnal rálaazolnnk éa orvosi'' tanácsokat adnnk ingyen. Valamennyi keresett czíkkok Pária ás Londonból raktáron vannak, megrendelteket Páriából,'' valamint megbisáaokat helyből díjmentesen eredeti számla mellott toljesiaűnk.
A szállításokat vagy késapánakűldás vagy pedig poatanlán-vét ntján teljesítjük, a szálÜtáa rögtön a rendelés beérkezte atán történik ; a caomagoláai díj az árakba már be van értve. A leg-kiaebb mogrendeléa azonban eaak 1 frt lebet — NafjbasrreiTŐk különös eredménybea részesülnek. (7_7)
Wajdits József kiadé-, lap- és nyomdatulajdonos gyorsaajtó nyomása, Nagy-Kanizsán.
XAttl -KANIZSA, 1876. márczius 5-éo.
Tizenötödik évfolyam.

1
Qitntiil
íTTt
«1 tr : 9
. . 8 írt l
I
fél BTTÍ .... 4 |
aec7®° ®Tr* • -.2 , n<tM 20 Jer.
MlrdttésBfc
6 hasábos patitaorbao 71 múodtior A a minden további aorért 6 kr.
5YILTTÉEKKN loronftJDt 10 kr«rt tt,
-^tnfik fel
Kincstári illeték mindon legyes hirdetésért kfilfti 30 kr. üsetendS.
indoo j kfilftnj
HOZLORY
előbb:
lad neilemi réasét 1 ületd kósleaeav«* a J jj axerkeaxtőhex. Taka-rélcpénxtári épület f91d-«ánt, — anyagi réssót illető költemények pedig a kiadóhoz bér-meacv« intfendék: NAGY-KA NIZHA Wlaaaictkár Bérmentetlen levelek csak ismert mnnkatár saktól fogadtatnak el.
Kés iratok viasaa nem küldetnek.
-—=—s
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a„nagy-kanizsai kereskedelmi s iparüank", a , nagy-kanizsai takarékpénztár4 a ,zalamegyei általános tanitt-— testület«, a .ZaiaSowegy" gőzhajózási reszvénytársalat s több megyei ós városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap*
DEÁK FERENCZ

emlékezete Zalamegy éhen.
"V
Gyászbeszéd Deák Fei;e*cz felett,
melyet ZaíáVármegye közönsége által rendezett gyászisteni tisztelet alkalmával 1876 -ik évi február hó 7-én a zala-egerszegi plébánia templomban tartott Kónigmajer Károly, szombathelyi kanonok és Szent-Miklósról czimzett maducsai apát.
«Ki megszabadította nemzetét az enyészet-tói." B. Sir. 50. L
A gyász komor némasága ül minden arezon. Elhiszem, ki volna az, ki mélyen megrendülve nem állana e ravatalnál! ki volna áz, ki nem keseregne e koporsó fölött, a mely mellett a nemzet sirva áll ?! Egy nyitott sirnál minden érző sziv elszorul; azon sirnál pedig, a melybe nemcsak egy ország dicsősége, hanem a 19-ik századnak egyik büszkesége temetkezik — azon sirnál a népek millióinak szemére gyászköny ül!
Deák Ferencz meghalt. Ki volt ó ? Én mondjam meg ? Azt én nem tudom. Én csak azt tudom, hogy valamint az égen egy nap, ugy Magyarországban csak egy Deák Ferencz volt; ''s valamint a nap, ha lenyugszik, elviszi magával sugárfényét s éltető melegét: ugy Deák Ferencz is, midőn íirba szállt, elvitte magával éltető bölcsességét s pótolhatatlan jenemét.
Azt is tudom, hogy egyszerű nagyságában oly magasan áll, miszerint a világtörténelemnek ezeréves lapjait kellene átforgatnom, mielőtt méltó hasonmására akadnék. Ó nem a tünékeny Gépszerűségnek ideiglenes bálványa, hanem az országos kegyeletnek állandó központja volt, elannyira, miszerint még ellenei is az önkéntelen tisztelet félelmével nyilatkoztak felőle: ő nemcsak az észnek, szivjóságnak és hazafiságnak egyik csillaga volt, mint annyi mások : hanem páratlan jelleménél fogvaő volta gondviselésnek azon egyedül kiválasztott férfia,ki „megszabadította nemzetét a z-enyészettől".
Nekem pedig, midőn most Deák Ferencz fölött a gyászbeszéd megtartását elvállalni bátorkodtam, szolgáljon mentségemül az, miszerint sokkal mélyebb tisztelettel viseltetem a nagy halott és sokkal nagyobb ragaszkodással Zalamegye irányában, semhogy e szomorú, de megtisztelő felhívásnak — még gyöngeségem öntudatában is — ne engedelmeskedtem volna. Megvagyok győződve,«hogy e nagy feladatnak, ugy mint kell s mint a tárgy méltósága megkívánná, megfelelni nem tudok: de azért én, ki nemcsak mint magyar, hanem mint egyén is hálával lekötelezett mély tisztelője vagyok a nagy halottnak, bűnnek tartanám, ha az országos tisztelet kifejezéséhez csekély szavaimmal hozzájárulni nem akarnék.
Azt nem teszem, hogy önök előtt, t. hallgatóim, Deák Ferencz életét elmondjam. Hiszen Deák Zalának szülöttje, fénye dicsősége volt. — Önök ismerték őt a söj-
töri bölcsőtől kezdve keresztül kehidai ven-
• ^
dégszeretó házán az élet minden körülményei között. Amott, e megye teremében
számtalanszor hallották ékes szólásának, bői-'' csességének meggyózó hangjait. Egyébiránt is ily nagy embernek életét és századokra kiható működését egy gyászbeszéd szűk keretébe szorítani nem lehet, ez a történelemnek háladatos munkája lesz.
Deák zalai volt, Zalának hírnevet szerzett, de Zaláé nem maradhatott. Nagy emberek kis körben nem mozoghatnak ; inig élnek a haza, haláluk után a vylág követeli óket, Pedig Deák Ferencz a szó szoros értelmében nagy ember volt.
A hir és dicsőség — s a valódi nagyság között nézetem szerint különbség vau. A ki a tudományokban mélyen búvárkodik, a ki a művészet egyik, vagy másik nemében magasra halad, a ki az emberiség javára vagy a közműveltség előmozdítására hasznos felfedezéseket tesz: lehet igen hires és nevezetes ember, lehet nagy tudós, nagy művész, nagy hazafi,lehet lángész, — de nem nagy ember; — aki pedig szétdúlt országok romjain s leigázott népek keservein épiti föl nagyságának trónusát, magasztalják bár azt a hizelgó szolgalelkek — az lehet hires vitéz, nagy hadvezér ... de nem nagy ember. Az én meggyőződésem szerint az emberi nagyság kiváló czime nem illik egy Macedóniai Sándorra, nem illik egy Cesar-ra, egy Timurlengre. egy Napoleonra: hanem illik egy Mosesre, egy Aristidre, egy Catora, egy Washingtonra és egy Deák F e r e n c z r e.
Hogy valaki nagy ember lehessen, mindenekelőtt szükséges, hogy jelleme legyen. A világ nagyon pazarolva bánik e szóval: jellem, pedig ez viszaélés. E szót, ha részrehajlatlan igazsággal Ítélünk, csak elvétve szórványosan alig egynéhányszor szabadna használnunk, mert vajmi kevés embert illet meg jogosan. Korunkban ott van Deák Ferencz kimagasló alakja, mert Deák jellem volt. Hogy ez mit jelent ? Megmondom :
Az élet minden eseményeiben, minden viszontagság alatt hü maradni önmagához, hú elveihez és meggyőződéséhez; a haza és az emberiség elidegeníthetetlen szent javait, melyekért küzdünk, hiu földi javakért, áruba nem bocsátani, hanem e szent javakat megőrizni a megpróbáltatás" ezer kísértetei közt — a népszerűség és hatalom ellenében egyaránt; megvédeni ezeket a béke és bé-kó, a remények és rémek, a diadal és viadal közt ugyanazon bátorsággal; megállni helyén a szerencse verőfényes napjai és a balsors sötét éjjelében megállni erősen, szilárdan, tántoríthatatlanul — mint a kőszirt a hullámok tomboló árjában!
Deák Ferencz ilyen jellem volt Minden szava, minden cselekedete ezt bizonyítja. Ezen jellemmel párosult az észnek rendkívüli tehetsége, a mély államférfiú böl-cseség, a kiolthatatlan hazaszeretet, a sziv lebilincselő jósága s az elragadó szónoki tehetség.
Szónoklata olyan volt, mint a kris-tályforrás, mindent meglehetett benne látni, egyszerű természetességgel csörgedezett s mégis elragadott. Midőn ót hallottuk, azt hittük saját meggyőződésünket halljuk; midőn eszméit elmondta, arról .voltunk meg-
győződve, hogy azok a mi eszméink is — csakhogy ó hozta napvilágra.
Bölcsességét nemcsak mi, hanem az egész mi veit világ bámulta. Midón küzdelmeink közepette vész és vihar hányta sajkánkat, midón elsötétült látkörünk s a kitűzött czélra vezető utakat eltalálni oly kétes volt — midón valódi nehézségekkei álltunk szemben, vagy ármánynyal kelle küzdenünk s fondorkodók veszélyeztették a sikert : Ő voit a nyugodt lelkű erös karu kormányos, a biztos kalauz; a bátor, ki az igazság paizsával vértezve soha se csüggedett; a bölcs, kinek ovatosságán megtört az ármány és gonoszság. Mert ő akkor is ébren volt, midőn sokan szunyadoztak, ó akkor is remélt, midőn sokan csüggedeztek. Ezért volt ó a gondviselésnek kiválasztott férfia, ki megszabadította nemzetét az enyészettől.
E nagy embernek 40 éven tul terjedő haszuos működéseiről a történetlapok fognak részletesen szólani; én e rövid beszédemben csak egyet — Deák legnagyobb müvét — akarom önök emlékezetében visz-szaidézni.
A szabadság fölvillant perczei után szomorú idók nehezedtek hazánkra. Veszélyben volt mindenünk, alkotmányunk és nemzeti létünk. Akkor a hatalom birtokosainál egy téveszme, egy fonák előítélet uralkodott, mely szerint azt hitték; hogy a rendet csak az önkény által lehet biztosítani. Fajdalom, ezen előítélet látszólag igazolva lón azon rombolások és bűntények által, melyek itt is, ott is a szabadság czége alatt gyakoroltattak. — Pedig a mint van igaz és hamis arany, ugy van az igaz és álsza-badság is. Amennyire dicsó az egyik, any-nyira utálatos a másik. Egyik a népek dicsősége és boldogsága, másik azoknak gyalázata és ostora. Az igaz szabadság az észnek és igazságnak kisugárzása — az álsza-badság az órülésnek szomorú villáma. Az álszabadság a pokolból gőzölög fel, mint a sötétség szellemének mérges lehellete — az igaz szabadság az égből száll alá, mint az isteni léleknek szende fuvalma. Ahol az Ur lelke, ott a szabadság.
De, hogy visszamenjek az előbb érintett s most már feledés fátyolával borított korszakra, röviden azt mondom: mi nehéz napokai éltünk!. .. Az emberiség megváltásának örömünnepén egy czikk jelent meg a hírlapokban, mely egyszerre felvillanyozta a bűs kedélyeket s reményt keltett a csüggedő hazafi szivekben, mert az igaz szabad ságnak, az alkotmánynak lehető visszaszerzését jelezé. Önök tudják t. hallgatóim, hogy e czikket Deák irta.
Magas elméje és mély bölcsessége a szent hajdan tűzoszlopaként tündöklött a letűnt korszak homályában. 8 jelölé az utat, melyen haladnunk kell, hogy a nemzet alkotmányos jogainak birtokába ismét eljuthasson. Jogért, törvényért, igazságért dobogó szivének éltető melege kitartásra he-vité a csüggetegeket, higgadt megfontolása pedig mérséklé a türelmetleneket. Önzést nem ismerő kebele, szeplőtelen tiszta jelleme bizalmat gerjesztett és táplált fenn és lenn és egyengeté a közeledés — az- óhajtott bé-
kés kiegyenlítés rögös útjait. Lelkiismeretes munkásságát Isten áldása, siker k$vejt> te, a haza alkotmányának birtokában van. Deák pedig e nagyszerű műve által bebizonyította, hogy ó a gondviselésnek aíon kiválasztott férfia, ki megszabadította nemzetét az enyészettől.
Mutassatok nekem az emberek történetében egyetlen alakot, a mely kard és vér nélkül hóditva rendezett országokat — mutassatok nekem alakot, melynek fején a történet által font babérkoszorú oly tiszta levelekből van összeállítva?
Ö az, ki nem vetette Brennus karáját a kérdés mérlegébe, hanem a jog és igazság fegyverével fogta föl az ellenünk és önállóságunk ellen mért csapásokat. Ő az, ki egyedül a törvény és igazságra hivatkozva az egész világ elótt követelte hazája jogát és ezen nagy válság munkáját vér nélkül adta át az utókornak. «
Mondjátok meg nekem, ki az, ki egyszerű szerénységében, távol a hatalom és méltóság követelésének még gyanújától is oda emelkedett nagyságában, honnan feljebb ember és polgár nem emelkedhetik ? ki magas egyszerűségében gyászos ravatalánál az egész világ bámuló tiszteletét, egy nemzet hálakegyeletét s egy szeretett királyné drága könyeit nyerte meg jutalmul ?! Igaz, a mit a költő mond: *
„Szentebb e föld, honunk áldott alapja, Mióta, nagy szít. benne nyugszol; Szentebb a multak ezredévi lapja, Mióta,, uagy név, bozzá tartozol 1"
Bocsánat, hazafias érzelmem elragadott, pedig tudom kellene, hogy Isten házában beszélek.Igen, Isten házában. E nagy ember ravatala épen Isten házába illik. Mert oly tisztán, mint a hazaszeretet, oly tisztán lobogott szivében a hit lángja. Vallás nélkül nem is lehet senki nagy ember, mivel a nagyság létalapja — jellem és erkölcs — vallas nélkül nem is képzelhető. 0! énnekem volt alkalmam ismerni e nagy embernek tiszta vallásosságát s az a Mindenható Isten, ki a sziveket és veséket vizsgálja, az tudja legjobban, hogy a nagy halottnak nemes szive mennyire ragaszkodott Istenéhez az életben s az élet utolsó perczeiben is?
Nincs többé Deák Ferencze Magyarországnak. Az államférfiúi bölcsesség, az önzéstelen hazafiság, a megtestesült meggyőződés, a páratlan jellem, a tiszta sziv^ s ebben lobogó szent láng elhamvadt örökre!
0 népek Istene! ki gondviselésed által küldted e kiválasztott férfiút, hozzánk, hogy megszabadítsa nemzetét az enyészettől — gonviselésed kegyelmében meg ne engedd, hogy e nagy ember szivlángjával nemzetemnek fénylángja, is elhamvadjon ! Nem, nem, én bízom a magyarban, bízom azért,mert Deák Ferencz siijánál a kifejtett gyász által most megmutatta: hogy a nagyért és jóért, a becsületért és honfi erényért még az elharapódzott önzés e szatócsvilágában is lelkesedni tud; s a mely nemzetben van a honfierények iránt lelkesedés — az a nemzet tévedhet, — de el nem veszthet 1
Te pedig nagy Isten, irgalmasságnak és minden vigasztalásnak Istene; ki egy gyászoló országnak annyi fohászait meghall-
g&tUd: hallgasd meg e megyének buzgó imáját is, midón saját fiáért hozzád imádkozik, — imádkozik és kértéged: hogy valamint nagy halottunk ravatalához elküldted földi angyalodat, ugy dicső sirja fölé küld el az őrök béke angyalát! Amen.
Sumegli. wárczius 1-én 1876..
Hazánk nagy férfia, megyénk szülöttje kimultát Süraegheu,4 ai izraelita hitközség is f. évi február hó 28-ikán, 29-én pedig elhunyt Ramazettei Vinczéné emlékét gyászisteni tisztelettel ülé meg. melyen szép számú közönséggel találkoztunk. A hitközség hazafias érze>mét kifejezendő, valamint a sziv vonzalmát tolmácsolandó Csáb Rendekről Dr. Weisz Ignátz rabbi érzékeny, sót mondhatni magasztos szavakban tünteté fel Deák Ferenczet, mint bölcs államférfiúi, mint önzetlen hazafit, — ugy másnap a gyászolt nót, mint sziv jóságot, mint a sü-meghi árvák és özvegyek valódi anyját, stb. Nem kevésbé lepett meg bennünk a vallási szertartást végező Lövinger József keszthelyi kántor ur dicsérendő működésé, össz-hangzatra betanított 10 ugyan onnan magával hozott fia énekével; az ügyes ének-lész kis karával általános elismerésben részesült.
Méltó szép tanujeleül említhetjük mindezt az izraelita község háza-, valamint hálaszeretetének annál inkább is, tudván, hogy az alig ötven családból álló közönségnek áldozatába is került ez ünnepély, miután jelenleg sem rabbija, sem kántorja nincs. Kívánjuk, hogy ily egy legyen a nemzet mindenben, a mint egy szívvel sietett leróni a kegyelet emléket a nevezett hitközség.
BRUCKER A.
— Deák Ferencz emlékszobrának előállítási költségeihez Budapest főváros közgyűlése 20 ezer forintot szavazott meg. A belügyminister helybenhagyólag tudomásul vette.
*
— Kossuth Lajos levelet irt Deák Ferencz elhunyta alkalmából s egy cyprus-levelet küldött koporsójára.
Néhai Ramazetter Yinczéué emlékének tiszteletére rendezett gyász-finnepély.
— Sílmegh, 1876. febr. 12-ón. —
Legutóbb, midóo városunkban mindenki álul szívben is gyászolt halottunk temetését — kísérletben érzelmeinket igyekeztem ecsetelni, közöltem; miszerint a hálás város is tartatott gyászisteni tiszteletet; az elhunyt iskolaalapító nő emlékére pedig reáltanodánk ünnepélyt.
TÁRCZA.
r
Tó partján.
Viz J$körén mereugek el: A«- aznrját, mélyiben, Átadj felhőt, mint képletek, Uszsták kérésziül csendesen.
A rágjak szebb rilága ex,
Ugy elnézném, hosszau ; de im, Egy gyors madár lecsap reá, És — elmosódnak álmaim. —
A* ifja bérrel csüng egén : •
Gyönyört hoz minden pillanat, Mig a csalódás ölyre j5, S utána torz Taló marad.
HAJQATÓ SÁNDOR.
A roxelesl remete.
— Korrajz &i első császárság korából — Irta : Barboiac Roger. Franciiából fordít á : Köváry Béla.
(Folytatás.)
— Gaacogne-i hitemre mondom 1 — kiállton föl Clémallaix Hector lovag — kedves bárd pompás szállása van itt. — Parbleu! — Csaknem magamnak kívánnám. — Azután elég ügyetlenül meggyujtá a lámpát
A négy hösazu kardos lovag eltávozott és Charpentier egyedül érezte magát a komor fold alatti üregben.
Első tekintete a könyvekre esett. Auguaztin Lambrell; a jézsuita öt kötetes munkája volt „a halálra való készülődésről." — A báró megvetóieg tolta el magától az általa gyűlölt jetuitizmus ezen ármányát
Szótlanul eresikedett a kemény fenyü-■ékre ét meglehetős komolynak találta helyzetét.
• Ezen ünnepélyen ismét zsúfolásig vagyunk azL '' mise után a tanoda egvík termében, hol az if-1 juság énekli .Anyánk halálakor* Tirkányi , Bélától. — Ezt befejezvén, „Az árva* Jámbor
Páltól, szavalta: SUmborszkj Gyula ül. o. ta-j nuló; ennek végeztével ft. Adám Iván igazgató '' e következő beszédet mondá:
„Alig mult el egyik gyászünnepélyünk, I alig tettünk eleget az elköltözött nagy hazafi ; szelleme emlékének s már újra együtt vagyunk, j hogy a hála és tisztelet ama kötelmeinek eleget tegyünk, melyet egy ujabb elhunyt nagyaágá-. nak emléke reánk ró. Az uj elhunyt városunk i nagy halottja fehérkövi Ramazetter Viociéné.
TI a a két elköltözött szellem lelki nagy-j nágát öaazí-hasonlitjuk, azon szomorú s lesújtó '' meggyőződésre jutunk, bog} veszteségük hazánk fejlődésében és hazánk emberbaráti tetteiben oly hézagot hagy maga utáu, melynek kárpótlására egyhamar a magyar nemzet alig számithat.
A város nagy halottja ugyan nem a törvénykezésben, sem a politikában s világra szóló eseményekben, hanem igenis a családi körben, a családdal érintkezők környezetében és a hazának azon vidékén tünt fel példaképül, hol női szerepe, anyai köre és jótékonyságának tettei ragyogó napként szerepeltek. Hogy erről meggyőződést szerezzünk és a roppant veszteséget kellően méltányolhassuk, jó lesz életéből néhány jellemző vonással megismerkednünk.
Nemesszivü s felejthetlen halottunk Kom-panik Zsófia Arvamegyében született 1821-ben. Szülei mély vallásos, mi veit emberek voltak, kik egyetlen gyermekük nevelésére soktatására sem faradságot, sem költséget nem kíméltek. Talán nem csalódom, ha azt is állítom, mi szerint még a természet is közreműködött, hogy a női erények oly mély érzelmű s önfeláldozó remek példányképét teremtse, mint a minőt boldogult Ramazetter Vinczéné ő nagyságában vesztettünk. A gyönyörű hegy Ián czolat, a mélabús völgyek, a suttogó patakok és sz égig nyúló Kárpátok festői csoportjai, mi más benyomást tehettek volna — egy oly mélyen érző logékony kebelre, minthogy azt a női erények fénypontjaira vezéreljék. És ez ugy töriéut. — Bizonyítja ezt az is, hogy a test és lélek kellé-r meivel oly pazarul ékesített hölgy a felvidék '' virágának neveztetett.
E virág át lett ültetve Sümeghre, hogy i női erényeit és szeretetét itt gyümölcsöztesse.
A nő köre és világa, a nemes nő érzüle-t teinek, munkálkodásának valódi tere a család-| ban van. Itt fejti ki egész lelkének érzelmeit és szeretedét, itt mutatja be magát, mint a család-! nak szive és lelke; itt válhat őrző angyalává a háznak, hol övéivel lakik, a környéknek, bol i jótevő keze munkálkodik. — Jól mondja B. Eötvös József (Kárth). „Vannak asszonyok, kiknek látásán a sziv önkénytelenül megnyílik, I kiknek körében boldogn^ érzed magadat, jobb-
• nak a nemesebbnek ; asszonyok, kiket mintegy t vigaszulásnak teremte Isten a világ baja: közé,
mintegy áldást, hogy boldogítsanak. Oh, vannak f ily asszonyok; ha a házba lépsz s mindenünnen öröm s megelégedés mosolyog teléd s minden I gyarapul s virágzik: az ó müvét látod; a lélek ; ó, mely mindent áthat s mindennek életet ad. j — Az élet legnehezebb viszonyait együtt hor-i dozza férjével, ő nem vet meg semmit, még a | legkisebb házi gondot sem, mint gondolkodásra
Talán két órát tölthetett ezen unalmas ál-: lapotban, midőn nehézkes lépteket hallott börtöne felé közelíteni.
Várakozott. — Azt hitte, hogy ót keresi föl börtönében a remete.
De a lépések elhaladtak ajtaja előtt s közvetlen mellette nehéz ajtónyikorgását hallotta.
Azután nehéz test esése szakitá meg a 1 csendet.
A lépések ismét eltávoztak. — Hogy a zár j az ajtóra rá nem fordíttatott, világos volt előtte.
Az ide szállított csakis halott lehetett. — | Valljon nem barátja Poniatowszky-e ? — E nyo-j masztó kétséget elkellett oszlatni. — A korhadt \ téglafal némi reményt nyújthatott az áttörhe-I tésre.
Charpentier báró körültekintett a kisczel-Iában, de ilyen czélokra alkalmas eszközt nein volt képes felfedezni.
Mintegy önkénytelenül tapintotta meg belzsebét
Csaknem felkiálltott örömében. — Kis | zsebtőrét ott találta. Egy perczet sem vesztve i látott munkájához. — a vakolat eltávolítása és egy tégla kim ósdi tása pillanat müve volt.
De a fal két sor téglából állott, tehát a belső sorból is el kellett távolítani a téglákat. j j — E munka már több fáradsággal járt. De az , erélynek végre is diadalmaskodni kellett; csak-'' nem három órai munka után akkora üreget vájt ! a falba, hogy azon a szomszéd börtönbe juthatott.
Lámpáját óvatosan áthelyezte a nyíláson, . azután maga is átmászott.
Egy köpenybe burkolt rongyos öltözetű egyén földnek fordult arczczal feküdt előtte. | — Borzadva látta, hogy nem csalódott féltévé : sében, midőn azt hitte, hogy szomszédja csakis ! halott lehet. -
Mindamellett a rongyot ember szívére
érdemetlent, nincs semmi oly nagy, mitől viss-sza ijedne, som mi oly csekély, mit elunna, mert mindeneknek egy nagy czélja — a szeretet*
Egy ily asszony volt bold. Ramazetter
Vinczéné! Kinek szerencséje volt e rendkívüli lélekvonzó körében többször megfordulni, az tapaszul liatta azon jó ércéét, ama gyönyört, melyet ilyen nagy azabásu női jellemek mindig gyakorolnak környezetükre. E tényt senki sem tagadhatja, sőt mfg kell vallanom, hogy háziasszonyi tisztében soha megrovást, gáncsot, félremagyarázó szót, vagy megütközést egy szóval sem hallottam. Meggyőződésemet a szó szo ros értelmébeu e szavakkal fejezhetem ki: hogy Ramazetter Vinczéné igazi magyar háziasszony volt. ki elfcirjthetlen less Sümeghen és vidékén, inig KZr-llcme viszhangra talál a nemest, jót és szépet becsülni tudók keblében.
A nőt azonban leginkább a családi boldogság megftz''trzése és biztosítása teszi igazán
Isten megáldotta jólétlel és gazdagsággal, de köztudoraásu dolog, hogy ez uein mérve a házi boldogságnak. Nem is ez volt egyedüli hozománya; ő egy gyémántot hozott, mely minden vagyonánál többet ért, mely megfizethetlen és a világ minden aranyával sem szerezhető meg; s ez volt szerető szíve, azon lángoló önfeláldozó szeretet, melyet benne mindenkor, de különösen a bánat és szomorúság napjaiban bámultunk. Ha az arany a tűzben Ulálja próbáját, a hős a csatában muUtja meg vitézségét; ugy a családi szeretet bizonyára szenvedés és csapás, betegség és halálban tünteti fel igazi nagyságát. 0 e tüzpróbát kiállotta. — Kit nem Hatott volna meg azon gyöngéd figyelem, azon éber gondozás, azon éjjeleken és éjjeleken át virrasztó, soha meg nem unó önfeláldozás, melyet fétje iránt 40 éven át mindig, de különösen utolsó betegségében tanúsított.
Midőn a mult év utolsó napjában meglá-togatám, hogy részvétemet fejezzem ki szeretett férje betegsége felett a egyszersmind gyengéden figyelmeztetém, miszerint önkimélet nélkül a baj csak fokozUtík, ő azon egyszerű szavakat mondotU: „férjemért mindent megteszek." Es a ki tudja, hogy ez nem üres szóllam, nem frázis, nem alkalmi kifejezési mód volt nála, hanem az őszinte meggyőződés nyilatkozata, a tiszta sziv vallomása ; akkor felfoghatjuk azon szavak roppant horderejét: „férjemért mindent megteszek."
A madárról mondja elmésen a monda, hogy végszükségben aaját vérével táplálja fiait. Az anya feláldozza magát fiaiért. Ez önfeláldozó szeretetét tanusitá e nagy nő akkor, midón mult év deczember közege táján, — mint viharban a tűzláng — az egész várost elboritotU a rémhir, hogy Ramazetterő nagysága haldoklik, midőn mereven eszmélet nélkül, alig érezhető lélekzettel feküdt a siránkozó környezet körében, midőn UpaszUlt orvosai alig tudták már életre hozni, — akkor az ijedség és fájdalom e nagy perczében oda borult keserűségében a nagy nő a kedves beteg ágyához és zokogva imádkozott. Buzgó imája hosszú, hosszú volt Kérte a Mindenhatót, az orvosok orvosát férje r egészségeért azáhiut legbensőbb hevével, kérjte azon áldozatkészséggel, mely lyel a jó anya magzatjáért és jó férjéért esdeklik. Ó felajánlotta kedves férjéért saját életét.
Isten e nagy áldozatot elfogadU; R&ma-
tette kezét. Az, habár rendkívül halkan, de dobogott. — A báró egy perczig habozott, hogy mit tegyen, de csakhamar gyors elhatározás érlelődött lelkében ; — ismét visszatért saját börtönébe és a számára oda helyezett vizes kancsóból megnedvesité a látszólag mélyen alvó, vagy elájult férfi halántékait — Majd néhány csepp vizet összeszorított ajkai közé caepegtetett A hatás csakhamar muUtkozott. Az ismeretlen felnyitá szemeit és bámulva tekintett körül. Azután felült és gyanakvó-lag tekintett az előtte álló báróra.
— Hol vagyok ? — Hebegé gyenge hangon. — Ki ön és mit akarnak velem ?
Olvasóink bizonnyal emlékezni fognak, hogy a rongyos öltözetű ember a hadrendőrök álezázott kapitánya, a vakmerő Pierre Blacé volt.
— Térjen magához, térjen magához; — mondá nyájasan a báró — nagy szüksége leaz
lélekjelen létére.
Pierre Blacé gondolaUit rendeste és végre felkiálltott :
— Ah, végre felismerem önt ! Ön Charpentier báró.
— Ugy van. — És én, mint ön Boignard gróf foglya vagyok.
— Ah! az átkozott törpe kapus bódárt vegyitett bora közé s ez okozU rögtöni mély álmomat.
— De hát mi czélja lehetett a grófnak az ! ön elfogatásával ?
— Az a czélja volt, hogy a hadrendőröket és nemzetőröket megfossza egyik parancsno-
i kuktól. — Én Pierre Blacé kapitány vagyok. | A kapitányt Charpentier báró futólag .¡a-; merte. — Kezet nyújtott tehát neki éa mondá : j Kapitány, nekünk menekülni kelL
— Ugy van. De hogyan ?
zetter ő nagysága él, hogy saját és embertársai javára tovább működheaaék jótékony intézményeivel ; de a ház angyala — meghalt!
L Most megértjük a családi szeretetet, mely e nemes nő szívében lángolt! Igen, e szeretet as igazi önfeláldozás szeretete volt.
Azt monájifctovábbá a közmondás: „quem Deus diligitca*Mg&t," azaz ; Kit Itten szeret, azt keserűségekkel látogatja.
Tagadhatlan, hogy a családi élet legnagyobb öröme ét vigaszUlása a jól nevelt gyér mekek ; ellenkezőleg legkeaerübb fájdalma, a legaujtóbb csapás, a jó gyermekek korai elvesz tése. — A nemet nő a szenvedés ezen iskoláján is keresztül ment ó akkor állott hévvel szeretett tzülöttjei sírjánál, midőn közelgő öreg nap jaiban vigasztalóit és ápolóit vélte bírni. A nagy fájdalom gyermekek nélkül állani a világban lesújtotta érző szivét; de meg nem törte. () fel-fogU a gondviselés müvét és czéljnt, mert uii-dőn egy alkalommal a szegény gyermekek iránti anyai gondoskodását megköszönték, köny -nyes szemmel mondotta : „Isten elvette syern • keimet, hogy a szegények és árvák anjju 1 — h essek*
És e tisztet nem mint mostoha, hanem mint édes anya töltötte be mindenkor. Nem kérdezem, hány szegény gyermek nyert tőle ruházatot, ételt, könyvet s ellátást, de azt kérdezem, hányan vannak itt is jelen, kik jótékonysága, nak kegyét élvezték ? hány fiu köszöni neki ruházatát, hány könyveit, hány kapott tőle ételt s hánynak segítette szüleit, hogy a tandijt s egyéb iakolázutási költségeket kibírják. De mi valamennyien nem-e neki és áldott férjének köszönhetjük, hogy e tanodában itt magunk és az emberiség javára működhetünk. És hányan vannak a városban, kik könnyes szemmel mondják, hogy ínségben, betegségben tőle nyertek vigasztalást, ellátást Legyen áldott emléke !
De minél jobban elmélkedünk kedves elhunytunk jó tulajdonairól, annál inkább érezzük annak jótékony voltát ét annál fájdalmasabban esik korai elvesztéte.
Nem akarom az alig behegedt fájdalom sebjeit feleleveníteni, de egyre kell még emlékezetünket vissza vezetnem, hogy a rendkívüli nő magasztos jellemét kellően felfoghassuk és tisztelhessük.
Az erények legnagyobbika — tudvalevőleg a szerénység.
Ha valahol, bizonnyára az adakozásnál a szerénység azon gyöngy, mely a jó tetteket valódi érdemre emeli. A hol a azerényaég e gyöngy o hiányos, oda a hiúság és a gőg sara Upad, de a hol ez tündöklik szűzi tisztaságban, ott nem em • bért, ott angyalt vélünk azemeinkkel látni. Éa ily angyal, a szerénység ily angyala vala nagy halottunk. Ki hallott valaha tőle dicsekvő, vagy nagyravágyó szavakat ? — Pedig kérdezzük megszegényeinket és árváinkat, kinek lett volna köztük erre inkább joga, mint neki ? Midőn egy • szer kérdezek tőle, felirja-e a jótékonyság ösz-szegeit, melyeket napon ként, hó-vagy évenként a szűkölködők gyámolitására fordít, ő szelíden azt feleié: „én nem, hanem van, ki felírja ott fenn !* Jól mondotU tehát sírjánál gyász szónoka: „megdermedt a kéz, mely aszt. írás szavai szerint nem tudta, mit cselekszik a másik. * *
Kedves ifjak. Ha valamelyikünk édes anyja hal meg, akkor tudjuk, hogy szeretett tár*
— A jövőtől függ. De micsods tomp* dörgés hallaUzik fölülről.
— Ez báró ur a nemzetőrök karabélyaiból származik.
— Tehát ön azt hiazi, hogy ostromolják e romokat ?
— Ez kétségtelen.
— De hisz akkor megvagyunk szabadítva.
— No ez nem egészen bizonyos; ez a remete valóságos ördög.
E pillanatban dördült meg a két kartácscsal töltött ágyú. — Charpentier báró a meg-rázkódástól Pierre Blacé mellé a földre terttlt.
— Az égre — szólt a rendőr — föld alatti ütegei is vannak.
A két társ földre lapulva várakozott.
Rövid idő multán aietŐ léptek zaját hallották. — Egy kit otapat férfi közeleghetett.
Épen börtönük ajujánál állapodtak meg. — Mindennek véget — kiálltá kétségbeesetten egy hang, melyben Charpentier a remete hangját vélte fölismerhetni; — a rendőrök mindenfelől beözönlőnek; — ütegeink sem valami nagyot segítettek rajtunk. Csupán harmincz nemzetőrt küldtek a másvilágra. — A többiek kiszabadították Poniatowszky tábornokot, ki most a legdübötebb köztük. — Nincs más hátra, mint légutazást tenni. — Bertrand vezesd ide a grófnőt és leányát — Azaz nem ide, hanem a déli kijáráa melletti szobába. — Aztán Isten nevében gyújtsd meg a kanóezot — Ne remegjenek uraim, nem fog tokáig tartani. — Husz mázsa lőpor van ez épület alatt elrejtve. — az egész épület velünk ét üldözőinkkel együtt pillanat múlva levegőben lesz.
A remete kitérőt hallgatagon egyeztek tervébe.
(As L réts vége köv.)
iuok vesztesége nagy és kipólclhatlan; mi pedig közös részvétünkkel vigasztaljuk őtet; de mit tegyünk most, midőn az ifjúság, — a szegények — és árvák édes anyja balt meg, mi-dón mindnyájunk anyját takarja a hant? Most a fájdalom közös és egy az imánk, egy a kö-nyörgéstink, hogy lelke boldog legyen Isten honában, szelleme eláradjon a város íéikes hölgyeiben, emléke pedig ki ne haljon soha!
Isten békéje legyen vele!"
Ezen beuső részvéttel elmondott beszéd az ugy is bánatos arczokat a valódi érzés köny-nyeivel áztatá.
Szavaltak még ezután: „Anyámhoz" Császár Ferencz:ól (Kozmán Lajos.) „Mohács" Kisfaludy Károlytól — (szav. Kédey Ferencz.) „Ki szűnt megélniJ Dalmady Gyózótól — (szav. Benacsek Béla IV. osztályú tanuló.) — Ezeket váltólag, közben még két felolvasást hallottunk, tu első ,Megemlékezés" Tafferner Béla tanár-, a második pedig, mely kiváló érdekeltséggel hallgattatott, Bellaágh Aladár tanártól készitve, szerzők által felolvasva. Mindkét, az egyik ékes tollal irt, a másik becses, történelmi hivatkozá sok által érdekessé vált emlékezést, az ugy is hosszura ny^lt gyászkozlemény miatt nyilvánosságra aem hozhatom. y .
Végül Kölcsey hymnus hangoztatásával az ünnepely be lón fejezve.
Az elmondottakat a feledés fátyola befödheti ; de a kegyes jótevónó emlékét Öümegh városa nem feledheti, — nem is volna lehetséges, mert hiszen áll a múzsák csarnoka, ápolutni tog ott az 1876-ik évből nemcsak igazink bölcsőnek elhunyta, hanem e város szeretett halottja is, KamazeŰ^r Vinczéné, szül. Kompanik Zsóíia — a szónok szavai szerint: ,az ifjúság, a szegények és árvák édes snyja" — élte és emléke!
BK.
. Helyi hírek.
— A vixár. Veri, veri est a népet az Isten haragjai Ha volt valaha nép, — iija a nagy ligyelemmel szerkesztett .Győri Közlöny" — mely keresztül szenvedte a 9. egyptomi csapást, a magyar nép az. Évek óta mindegyre tetézve özönlött már ránk s tengernyi baj. Egyszer fagy vette el, másszor aszály tette tönkre vetéseinket; s hol rétek, kaszálók voltak valaha, .ott egy halottsárga abrosz volt kiteritve, mel) en az éhínség még morzsát sem hagyott. Majd meg a föld gyomrából milliárd, soha sem látott féreg támadt s gomoly okban terité be a földet s tábor számra járt éjjel; légiója járt a vándor-
"egereknek s mint a rosta, olyanná lyuggatta a földet s összerabolta az elvetett magot. Most meg ránk .zúdult a vixár. Tis napja már, hogy panaszos jajtól viszhangzik az ország. Isten csudája, ha ki birja ezt a sok csapást ez a nép! Összeszorul szivünk sújtott embertársaink sorsán. Ma, midőn e sorokat irjuk, még megközelítőleg sem tudjuk, minők lehetnek az okozott károk. Budapest megrongálva. A Duna Vágh melléki .városok, falvak összemarczangolva. Vész, nyomor lépett az ár nyomaba sat. Felhívjuk t. közönségünket, hogy a roppant szerencsétlenség enyhítésére lehetőleg adakozni szíveskedjenek, ki gyorsan segít, Kétszer segít. Az adomanyokat készséggel elfogadjuk s nyilt számadás mellett rendeltetése helyére juttatjuk.
— 9 Az iparos kőr^-t szervező bizottságának megalakulására az érdekeltek nagyszámmal jelentek meg márcz. 2-án az „Oroszlány" vendéglő termében. Kápli Antal ur talpraesett s magyar zamata szép beszéddel nyitotta meg az értekezletet, előadván annak nemes czélját, a tömörülés hasznosságát, az olvasókör és segélypénztár létesítésével. Erre Kováts János szolgabíró ur hatásos és érvelő beszédében ajánlja az eszmét és hangsúlyozza a vidéki iparosoknak is belevonását; a nagy ''érdekeltség felett hazafias örömének adott őszinte kifejezést. A szervező bizottság következőleg alakult meg: Elnök: Hencz Antal, alelnök: Kápli Antal, jegyző: Tandor Ferencz, ideigl. választmányi tagok: Barát János, Marschal József, Csemics Károly, Kolarics János, Topolics József, Hart-mann Ignácz, W»jdits József, ki leköszönvén, helyébe: Balázsovics János,Samu József, Kopf-mahler Károly, Pál Sándor és Scherz József urak lettek. Ezután Szakonyi József városi kapitány ur nagy figyelem közt tartott beszédet, mely ben az egy etértést és yemocratiát ajanlá, rainv melyek által a czéhek megszűnte után az iparos kör hatalmas és szilárd testületet fog képezni. Elnök Hencz Antal ur a választmányt összehivá éa a további teendők feletti intézkedéseket megvitaták. Üdvözöljük mi is e tömörülést és kivánjuk, hogy életerős egyesületté fejlődjék, hozva áldást a hazai ipar gyarapodására s az iparosok szellemi • anyagi jólétének előmozdítására.
— Gyászhír. Ritka jószívűség- s családját odaadásig szerető s köztiszteletben részesült nő temettetett el a múlt hó végén nagy részvéttel, a családi gyászjelentés következőleg szól: Mély fájdalommal jelentjük felejtbetlen édes anyánk, illetőleg napánk, nagyanyánk és dédanyánk özv. Blau Henrikné, szül: Uffeuheimer Bábetta asszonyságnak folyó hó 21-én reggeli 5 7a órakor életének 76. évében történt gyám
elhunytát A boldogultalak hűlt tetemei szerdán, folyó hó 23-án délutáni 3 óraksr tétettek örök nyugalomra. Béke hamvaira! agy-Kanizsán, 1876. évi febr. 21-én. Blau László, Bíau Mór fiai. Minna, férj. Weias, Nanetta férj. Pressbur-ger leányai. Mari, szül. Kaiser menye. Weiss Manó, Dr. Pressburger Jak. vejei. Ebenspan-ger Szidónia, szül. Weiss unokája. Ebenspsn-ger Lipót, Weiss Henrik, Blau Arnold, Blau Hermina, Press burger Aladár, Pressburger Ot-tilia unokái. Ebenspanger Ernő, Ebenspanger Géza dédunokái.
— Felolvasást tart főtisztelendő Farkas László főgymn. igazgató ur márczius 12 én a „Fiatalsági Társas kör" helyiségében s es által a körnek egyik kitűzött nemes czélja megvalósul, óhajtjuk, hogy a kezdeményezést szakadatlan lánczolat kövesse.
— Szerencsés az a város és vidékbeli nép, melynek o^y tevékeny kéményseprő mestere-t"-« van, mint Kanizsavárosának, — nálunk az uueí- a ligens körökben is általános s panasz az egerszegi kéményseprő és segedei ellen, — a kegyetlen hosszú tél a fűlő kaminckat nagymérvben igénybe vette a nélkül, hogy azok a hos&zu tél folytán csak egyszer lettek volna tisztítva, — múltkor Nagyfaludon panaszkodtak, msjd Pacsin, a napokban Felső-Kajkon gyuladt ki kemény, mi pötréteiek hallgatunk, csak annyit jelezünk, hogy a kövér lud a keménybe feiüi eresz-tetvényült állapotba bocsátkozott alá(V) magunk ébersége és jslenléte ment meg bennünket, mindannyiszor a véghetetlen tűzi veszedelemtől 1 kívánatos volna, ha az alispáni hivatal a többszörös jelentés ntán minket vidékbeheket e tekintetben is figyelmére méltatni szíveskednék.
— Következő sorokat vettünk: Jól esik az embernek a társadalmi élet különféle rétegeiben olyan mozzanatokról értesülni, melyek a közművelődés és főkép az ifjúság levelesének terén nyilvános bizonyságot tesznek arról, hogy napjainkban is van e hasának sok leikes polgára, kik a nevelés ügye iránt nemcsak érdeklődni, hanem ahol kell, azért áldozatot is tudnak hozni Még jobban esik hallani azt, mikor izraelita polgártársaink is a nevelés ügyeért annyira lelkesülnek, hogy nemcsak hitaor-sosaik, hanem más vallásúak tanügyét is figyelemmel kisérni s azt önzetlen nemesszivüséggel pártolni örömüknek tartják. Ily nemeskeblü tanügy barátot van szerencsénk tisztelni Hir-schel A. itteni uradalmi haszonbérlő úrban, ki a horvát-szent miklósi kath. hitközség szegényebb sorsú és szorgalmas tanulókat tankönyvekkel és eszközökkel évenkinl elszokta látni, mint est folyó évben is tevé, — meghozatván 80 drb. különféle tankönyvet és 240 drb. irkát és est a tanonezokaak kioeztatá. Mi édes kötelességünknek ismerjük a nemeskeblü férfiúnak s haza színe előtt hála köszönetünket nyilváni-tsni s neki szivünkből azt kívánni, hogy ezen önzetlen hazafias tette örökzöldként viruljon sok jó tettének érdemkoszorujában s legyen megáldva az egek urától igen hosszú élettel. Kelt H.-Szent-Miklóson, 1876. márczius 1-én.
A községi elöljáróság.
— Az 1804-ki államsorsjegyek márczius 1-i húzásában következő sorozatok nyertek: 4, 779, 844, 1086, 1612, 1830, 2144, 2268, 2692, 2850, 3262, 3347 és 3985.
— Tü». Folyó évi február hó 24-kén éjfél utáni 2 órakor a tűzoltók trombitája, ha-rangzugás verte fel Csáktornyát, a szük-uteza szegleten álló Raffai-féle szalmafedelü ház állott lángokban; nagyobb veszélytől a gyorsan megjelent tűzoltók elismerést érdemlő fáradhatatlan munkássága mentette meg a szomszédokat.
— Meghívás. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet dalárdája folyó évi márczius 18 in saját kebelében alakulandó „Deák Ferencz könyvtár" javára hangversenyt rendez, melyre a t. cz. közönséget tisztelettel meghívja a b i zo t tsag. MOsorozat: I ső szakasz. 1. „Vadász bordal" — Losonczítól. — Előadja a kar. 2. „Siebel dallama" — Faustból. Énekli Keiser Irén k. a., zongorán kiséri Hanny Béla tanár úr. 3. „Rapsodia Hongroise" — Liszt Ferencitől. Zongorán előadja Beck Hermin k. a. 4. .Tőle jönnek, hozzá térnek" kellős dal Wu-sching Konrádtól. Énekli Epeijesy Sándor és Gruber György gasdász urak. 5. .Egyveleg s magyar népdalokból* — Zaskovszky I-tól. — Előadja a kar. Il-ik szakasz. 6. „Hebrüden nyitány" — Mendelssohntól. Zongorán előadja Weltner Adél k. a. és Hanny Béla tan. ur. 7. .Wolfrám ábrándja« Tannh&eserből — Wagnertől. Énekli: Dr. Csanády Gusztáv t. ur. 8. .Gólyához" költemény irta Tompa Mihály. Előadja Szabó Vilmos gazdász ur. 9. „Juhász legény" — Dopplertől. Előadja a kar. Helyárak: Elsőrendű ülőhely 1 frt 60 kr. Másodrendű ülőhely 1 frt. Álló hely 80. kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Wünsch Ferencz és Lázár Ignácz uraknál, nemkülönben f. hó 10-étől naponta 11 és 12 óra közt as intézeti olvató teremben. — Külön meghívások nem küldetnek szét. Kezdete pont 8 órakor.
— BekiUdetett. Hallomásunk cserint a keszthelyi kir. járásbírósághoz telekkönyvi rendes vezetővé Gaál Imre .székes-fejérvári" kir.
t telekkönyvi s. vezető neveztetnék ki. Megyénk-* ben a kinevezést szerencsésnek mondanánk —
és mi keszthelyiek örömmel üdvözölnénk szakképzettsége s jellem tisztaságáról ismert hiva-taloeli barátunkat. Reményijük, hogy a jeles férfiú a telekkönyvi ügyeinkben szép eredményeket fog feltüntetni.
— KOvid hírek. A böhönyei hsjtóva-dászaton (febr. 12—15.) 475 nyul, 42 őz és 16 szarvas esett — ó telsége a király 15 ezer, a királyné 10 ezer frtot küldöttek a vizkárosul-tak segélyezésére. — Petx J. honvédhadnagy főbe lőtte magit. — Nyögér községben 15 hold terület föld elsülyedt — Törökország közoktatási budgetje 1.600000 frank. (Szép kevés!) — Baján Völgyi színtársulata Deák-emlékszoborra előadást tartott, a jövedelem 1 frt 94 kr volt. — Bedekovich Kálmán horvát ministerré kineveztetett. — A .Gartenlaube" Ausztriából kitiltatott. (Helyes!) — A Margithid megnyitása márcz. 12-re halasztatott. — A mimster-elnök felhívásira Liszt Ferencz az árvízkárosultak javára hangversenyt ad. — Don Carlos serege szétoszlott. — Gambettának hazafias érdemeiért egy franczia 50 ezer francot hagyományozott— Petőfi keresztapja meghalt. — Ö felsége a királyné A^^olországba utazott — A királyi pár ujabban 40 ezer frtot adott avizká-rosultaknak.
Irodalom.
— Gj/úrom Antal tisztelt munkatársunk figyelmes forditisiban König Ewald Gusztivnsk „Abün utján" cziraü nagyhírű regényét Fischel Fülöp ur füzetekben adja ki, eddig 3 füzet jelent meg, ára csak 20—20 krajezár, mi által lehetővé van téve, hogy mindenki könnyebben megszerezhesse.
, — Pokomy Jenő által szerkesztett ,M agyar ember könyvtára" czi-mü olcsó s tartalomban mégis gazdag kiadvány első kötetének első tele megjelent. Ára 2 forint egész évre. Melegen ajinjuk a közönség pártfogásába.
n&gy-kaiiizsai takarékpénztár
1876. évi február havi forgalma.
BEVÉTELEK.
e
Pt''nztár marad vánj 1876. jan.|
31-én.......
Pénztár arámi* 15. Hitelezőnek. Betét számlának Váltó
Kölcsön „ Előlegezést „ Bélyegilleték . Kötvény és váltó kamat sa. Beiratási dij „
Késedelmi kamat . Költség
Százalék .
Házjöv edelem „
Kintlevő kamat . Házbér hátralék Betét kamat 3% illeték Arany és franc „
l.eirjryzési dij „ Vegyes
Betét aranv „
Beiét frank Kisded óvó alap , KintlcvC ar««f kölcsön kamat

fi t*
ft.
1145
585
22,883
66
42,808 16 58,810,1$ 2,194 — 1610 — 10,78 8,445 49
15 58
75 33
kamat
KIADÁSOK : 19 Adós Pénztár számi.
Betét Váltó Kölcsön Betét kamat Költség
Kötvény és váltó Bélyeg
Házjövedelem Tiszti fizetés Előlegeséai Botor
Betét kamat 3*1, Arany betét Arany betét kamat Vegyes Százalék Osztalék Franc betét Arany és franc
39 -
- -Ii
20 58 6 25
57 1323
50 12
26 67
30 -
illeték
Pénzkészlet 1876. febr.
összes forgalom.
Utazók névsora
Nagy-Kanizsán, 1876. Jebr. 24-töl—jeb-ruár 29-ig.
— .Szarvashoz* czimzett szállodába : Hőmmel Gusztáv Bécs. Hartmann. J. Pécs. Zakál Gyula Letenye. Mihálovics J. Z.-Egersaeg. Adler Miksa Pest. 8onnenberg Fülöp Czilli. Cortbum Hermán Crefeld. Scbeer Ignácz Baja. Walsel Ágost. Bpest. Lübelszky Zs. Bécs. Kubs.uk Ferenes Bécs. Kalivoda J. Letenye. Pókorni Ferenci Bpest Hafner Ede Wiendorf. Nigrovics M. J. Zágráb. Gombosi Béla Bpest. Fiscber József Bpest. Grünwald Gynla Bécs. Harmann D. Zágráb. Singer M. Bécs. 8chmtdt József Póla. Blascbek L. Bécs. Jakobi B. Sopron. Polák M. Bécs. Micska J. Szombathely. Peters Károly Iserhohn.
— .Arany Koronáb oa" czimzett szállodába t Stein János Bpest. Bstu Károly Pécs.Bóká*sy
Ernő Kőszeg. Lastig Samu Bpest. Lenk A.-Lendva.
Kisfaludy Samu Oroszton. Kreuzer B. Gelse. Beeker Lajos Pozsony. Bracakú János Zágráb. Krems ir Károly Barcs. Király N. Egeraaeg. Marton Mórica K5-vágó-Eörs. Dr. Antal Gyula Bpest. Konrád János Bpest Trsztyánazky Ferenes Pécs. Dr. Spaner ignácz Karád. Beaerédy N. Fejérvár. Vésey N. Vése.. Bosen-berg N. Grácz. 8chlöpl János Helvetia.
— »Oroszlánhoz* czimzett szállodába '' Bambula Ang. Grácz. Pulay N. Csehofcse. Leopoldí Csebofcse. Steiner Ferd. Bécs. Tóth Mari Szeged. Rosenberger Adolf Pápa. Vadas József Páp^ Eialer József Bécs. Andreth Zákány. Traxtyánszky Lajos Keszthely. Dr. WartmQller Eszék. Follinus Emil Zág-''áb. Pápa József Varasd. August János és neje Top-licza. Neuhans Károly Éraekujvár. Bauch József Szt.-Péter. Engel Károly Kaposvár..
— „Zöldfához" czimzett szállodába : Weias Miksa Csáktornya. Salamon J. Z.-Szombat. Victor B. Bpest. Gáspár Lajos Szigetvár. Somogyi Anna Hé-met-Szenöd. Szilágyi János Keszthely. Bonch János Mágocs. Rothmüller E. Barcs. Sotter Antal Bpest. Weuinger K. ilarburg. Zerkovitz Miksa Sopron. Mil-hofer E. BC-cs. Kahn J. Kecskemét. Wlasznvák Jó-zsef Atád.
— „Magy«r Királyhoz* czimzett szállodába: Wirth Károly Würtenbarg. Stern Náthán Csurgó. Dómján József Miskolcz. Rabensten M. Kot-tori. Böhm M. Körmend. Grünfeld 8ándor Gelse. Grünfeld 8. Hahót. Tóth Ferencz Egerszeg. Harpner 8. Bécs. Bosaáni János Bárd. Agászer T. Bárd. Dra-glo A. Bárd. Uchweger Mátyás Grácz. Kohn Sándor Gétye. Dobay Mari Brassó. Kluger Salamon Sz.-Atidráa.
— Steiner Salamou szállodájába: Bernhard L. Bécs. Erber ígn. Bécs. Boskowitz A. Essék. Ripp Vilmos Alberdorf. Engel M. Paks. Werth K. Würtenberg. Kluger Zs. Üöjtor. Berger J. Pacsa. Handler J. A.-Rajk. Drucker J. Kadarkút Rechniczer 8. Pápa. Weiss S. Distel.
— Hoffman U. caimzett sörházába: Hausz-ner Zs. Atád. Kohn Salamon Zágráb Krausx N. Korpád. Schlesinger J. Gige. Lamm N. Mike.
— „Fekete Sashoz- czimzett szállodába : Garai József Mike. Schwevics Károly B.-sz.-György. Nagy Ferencz Surd. Kráj István Bleigraben. Scher-mann György Gyirót. Schermann János Gyirót Beis Boldizsár és fia Garaboncz. Simonovics János Ó-Hadász.
Piaczl árak.
Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanizsaviros piaezbiztosi könyvéből: 1876.évi márczius hó 1-én.
Gabouauemüek 77 kgr. sulyu egy hec-toliter szerint: Buzz lo frt 30 kr. 73 kgr. s. 9 frt 70 kr Rozs 7o krg. s. 7 frt 30 kr. Árpa serfőzésre «2 kgr s. 7 frt. — krn etetésre való 58 krg. s. 6 frt 40 kr. Zab 40 kgr. s. 3 frt 65 kr. L i s z t n e m ü e k : 100 kgramm sterint: Liszt legfinomabb 21 frt. — kr. Zsemle.''iszt 20 frt — kr. Fehér kenyérUszt 12 frt. — kr. Fekete kenyérliszt 10 frt. — kr. Búzadara 30 frt. — kr. Árpakása 32 frt. — kr. Rizs 30 frt — kr. — H ü • velyesek: ¿00 kgramm szerint: Borsó 30 frt — kr. Bab 7 frt. — kr. Lencse 29 frt. — kr. Köles 10 frt. Hajdina (pohanka) — frt. — kr. Kukoricza 4 frt t>0 kt. Burgonya 1 frt 30 kr. Hus: egy kgr. szerint : Marhahús 4d kr. Dúsnóhus 48 kr. Juhhus
— trt — kr. Borjúhús 56 kr. Z s i r { é I é k : »gy kgr. szerint : Disznózsír 74 kr. Marhazsir — frt 34 kr. Szalonna 75 kr. Szappan 3b kr. Lámpaolaj 54 kr. 8tearin-gyertya 1 frt 10 kr. Faggyú-gyertya 66 kr. Bor: egy hectoliter szerint: ő-bor 14 frt. — ,''ir. Uj-bor 7 frt 50 kr. Sör: Legmagasabb — frt. — kr. Legalacsonyabb — frt. — kr. T ü a i í a : 1 köbméter szerint : Bükkfa 4 írt. 20 kr. Tölgyfa 2 frt. 90 kr. Kőszén — frt. — kr. Faszén — frt kr. 8 ze n a 100 kgramtn szerint: 7 frt. — kr. 8 z a 1 m a S Stt.
— kr. Napszám: Élelmezéssel egy férfi 7G kr. Élelmezés nélkül 1 frt. — kr. Élelmezéssel dgy nő 50 kr. Élelmezés uelkQl 70 kr. tleimezésse! egjr gyermek 30 kr. Elelmezéa nélkül 50 kr.
(F. h.)
Kiadta:
Maninger József,
V. aljegyző.
Lottobuzás. Prága, márcz. 1 én: 44, 7, 42, 26, ''24.
Márczius 5-til Bárczlss ll-ig 1876.
Hó- és heti- Kath. és prot Görög nap naptár | naptár 9 atj
10. Jézus megkísértetik a lélektől. Máté IV.
6 [ Vasáraaf 6 1 Hétfő 7 1 Kedd 8 Szerda 9 Csütörtök 10 1 Péntek 11 | Szombat A. 1. Invoc. Frigyes. Aq. Tam. , Kántor. t Franciska. 40 vért. f Herakl. 22 D. 1. böjt 28 Polyk. 24 Ssökön. 25 Xénia. 26 Ján. fej. 27 Ján. Ev. 28 Propir. ah » m m M * *
Felelós szerkesztő : Báttfü Lajt8.
Ein Haupt-Depot meiner
Kl. Schweehater u. Steinbruche Brauereien
befindet sich in Gr.- Ka n i zsa, Kazinczy (ehemahlige Brauhausgasse) Witwe Ungerisches Haus, wo Bier in allen Arten von Biergebinde stets in Vorrath. Besonders empfehle einem P. T. Publicum mein vorzügliches Export Märzen-Bier in Flaschen.
Anton Dréher. ,
Adresse für Depeschen: Dréher Gr.-Kanizsa.
•) £ rovat alatt közlöttért felelősséget nei vállal s 8 sark.
Bízzatok a bebizonyult jóban.
Orron tekintélyek ¿a számos magánosok bizonyítványai, * naponta növekedő kérdezősködések éa szaporítás kezeskedik alant következő gyÖgysserek jelessége felől.
Dr. Miller moh-növény nedve
meglepő hstiaa & légesS éa. a mell minden fajú lobjainál éa tüdőbetegeknél. Egy tégely használati utasítással 50 kr.
Köszönet- és ajánlólevelek.
Tekintetes ur!
F&lfllmulhatlan moh-iíövénynedveért ezennel indíttatva érzem magam legmélyebb köszönetemet kifejezni ; egyedül ezen szernek köazönhetem az eddig reménytelen, de most biztosan várható javulásomat, évek óta tartó mellgyengeség és köhögésbői. Szíveskedjék & szenvedő emberiség érdekében ezen igazsághfi sorokat kinyilvánítani.
Teljes tisztelettel Georg Mihaeii, tőkepénze*.
Or. Miller hatóságilag, vegyészileg megvizsgált • balzsama görcsök ellen.
OY-
Még fölüimulhatlan hatására nézve mindeunemft gyom«»rbaj> gyomor-, saiv- és taggörcsöknél, váltóláz és nehézkóros rohamoknál. Egy négy palaczk ára 1 frt 50 kr, egy kicsiny 80 kr.
Tekintetes Miller János urnák Brassóban. Óvbalzsama görcsök ellen nőmnek sziv-; és mellgörcseinél igen jeles szolgálatokat tőn, kélem nekem posta ''utánvétellel még 4 nagy palaczk kai á 1 írt 5o kr. ezen eléggé-''nem méltányolható jeles szerből küldeni s nem fogom elmulasztani eme hatásos szert mindenütt a legjobban ajánlani.
Felső-Telekes, 1875 ang 8-án.
Kiváló tisztelettel Alosti Pál, föidmivelo.
Mindenkor kapható : Szegeden Gatzser m. k. lottopyöjtő-nél, Aradon Tonner és társánál és Prisner W. i. nél. Kszegen Gobetsky L ós Diener G. J. gyógyszerésznél, Temesvár« Pecher J". gyógyszerésznél és Hiesiger J. F.-nél, Pécsett Cserte J.-nél. Veraeczen Straclj Sebestyén gyógyszerésznél. * (30— 5)
hire» kônyr. mely nagyobb világossá* kedreért |
■ ateyvl
_ —pható, Ara i frt.
---—— -— — ■ « »
I bonctUni ábrákkal r*n ellátva,'' mindea kSayvkereake-kapható, de póste utján nálam is megrendeltet- !
! déaben
I hetik. Ára z rrr. " 119&|
. Dr. Ernsri L, tasoisaTi oim
Pe«tea, k é t nan atf ta 24-ik szám.
golyócskák, melyek a szájban forgatva len szagot a szájból,* főkép caélszerü s egyéb társas körökben is atb. Egy d^boz
Főraktár:
Müller Albin vegyésznél Erűimben.
Dr. John Yate > F 1 o rill n e -á ja.
A legjobb fogtisztitó és edző szer, növény részekből, eltávolítja a száj rotz szagát és helyette kellemes illatot gerjeszt, a fogvérzést és a foghus daganatot elhárítja s megóvja a fogakat rothadastól. Egy palaczk 60 kr. '' * 6
Dr. John Yate t 8erail«fog pora
tisztítja a fogakat s baaftnálata után nemcsak a fogon larakódó kövesedéseket távolítja el, hanem a fog fényét, fehérségét kitűnően elősegíti. Egy doboz 40 kr. •''
Dr. John Yate
Prompto-AllTio.ja
(fogcseppek) jótállás mellett adatik. A legmegrög/öttobb fogfájást
ld6 megszünteti. Egy doboz hozzá készített pamut-
tal 4U kr.
Torok száj-pastil 1
elűznek amiden k llemet-V- színházakban, bálokban 40 kr.
Dr. Borhaver általános ndfrény-gyomorerósitó.
Ezen jó illatú a erősitő készülék igen jó hatáfüTbir. gyönge emésztés és abból saármasó étvágyhiány, «tél bántalmak, ideges fej-tájás gyomorégés, gyomorkatarh, aranyér, sárgaság és székknkacz bántalmaknál. Egy palaczk 50 kr.
Dr. Müller
yeTéHy-mell.pastillja
hathatós enyhitőizer kehülés. mellbajok, lélegzés, sü^árhurut s rekedUégeknél. Egy doboz 30 kr.
Phllocome
(növény hajkenőcs) nagyrészint idegen éghajlati olajokból készült, megtartja a hajat, ssakált eredeti szépségében és er''ejében, •ltárolitia a hajkorpát és uj hajat ad a kopa.zn ik, gyógyítja min-a«a UjbetegnégM a nélkül, hogy legkevesbbé is kellene orvosi aegélykez folyamodni. Egy szép üvegtégely ára 1 frt.
A kflleti szépitő-tejnek
sokan köszönhetik szép, fehér s ifjú arcabőrüket, mely minden az arezon támadó bajokat m. p. s r e p I ő, m á j f o 1 t, sebhely, k 1 0rrT®re8»«g «tb. a legrövidebb idó alatt eltávolít s
ára 1 frt 50°kr arc*b5rt * h»tij'' bizonyos. Egy üveg
v. «Wk ©»edeti minőségbon kupbatók :
Nagy Kaniasán, Práger B. gyógyszerész urnái. (8-15)
Kitűnő jó
zongora
jutányos árak mellett eladó. Értekezhetni Gelseí Gut-mannH. nr házában.
(51-3)
PBJESERYATIFS
legfinomabb frauezia és angol gyártmány, tuozatja 1 — 4 frtig, valamint mindennsmfi gummi-csikkek sebészeti czélokra.
EMPÊCHEUR,
legnjabb c-xélwrü készü''é - az éjjeli ■agömlések meggátlására, daraboukint 2 írtjával szállít a használati utasítással együtt
Zieger János
Gráczban. Kiosterwlesgasse 34. gaMri-fyártaányok ¿s gu«s»l-àrakl liai eges» egek raktára.
Balaton-zalai m. kir. 77-ik honvéd zászlóalj
160^szám.
k¿7
késelő bizottsága.
Hirdetmény.
A honvédelmi in. kir. minister ur folyó év február hó 16-án 668./1II. szám alatt kelt reudelete folytán a zászlóalj készletében nélkülözhetfivé vált egy darab négyfogatú úgynevezett „rakéta szekér" erős vastenge lyekkfl ellátott jármfi nyilvánosan elárvereztetni rendeltetvén, az árverezés folyó évi márczius hó 10-én délelőtt 10 órakor a zászléa j raktári helyiségénél (Teleki-ntcza 25. stám) megtartatni fog, mire a venni szán-, dékolók ezennel meghivatnak; megjegyeztetrén, hogy az árverezésre kijelölt jármfi a fentebbi raktári helyiség udvarán az érdekeik ¿Ital n*u-denkor megtekinthető.
Nagy-Kani*sán, 1876. márczioa 1-én.
Zászlóalj par. ur sorozáson : (53—3)
Legkiserebb íelent neg a híres, maga nemében egyetlen köaymk ai á s e d i i, tetemesen javított és bővített kiadása: _
„ÖNSEGÉLY" Hg
czitntnei, a oemsöréssek minden beteg»ég*i számára hü és I~~ megbishstó tanácsadó,
Dr. £RNSZT L. buMD^ri onwlól.
Kieu könyv okolást éa secitsé^et nynjt mindazoknak bb korokban litko« bűot vagy mértéktelen ktcsa-: űztek é* ennek következtében betege*
».yöngeségben
ások is. kik idösült bnjkkórban, bérfcajakbaa. bajakoros köniífnybfn. lin*yc»énzakülr«Hrn szenvednek. vagy kiknek (este tnlsáco« higmnysdajfok által gyön-gittetett, teljes kigyógyulá« «.üu^iTttV
Nevelők, lelkészek és átalában emberbarátok, kik a fiatalsár javát szivükön hordják, jól teszik ha ezsn könyv tartalmával megismerkednek.
I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I
GYÓGYSZEREK!
Védjegyemmel ellátva.
Neustein Fülöp,
gyógyszertár a „szent-Lipót"-hoz Bécsben, a Planken- és
Spiegelgasse szegletén, ajánlja at.cz. közönségnek ama valódi gyógyszerek sorozatat, melyek minden esetben kitűnőnek bizonyultak és''biztos gyógyulást idéztek eló.
Bizonyiiváu) ok earri lucKtekiotbetök.
Mcntbin, jeles gyomorszer, a görcsöt lecsillapítja, mint fogke-nócs és száj tíz is hasznos.
Sít. - Erzsébet - féle ezukros vértisztitó labdacsok,köuayen székeitető, vértisziitó és teljesen ártalmatlan ; az alha8i szervek be-tegségeiuel, váltútáznzl, a mell-szerv betegségeknel, bőr- és bzem-fáj ásóknál, gyermekbetegsegek-és női betegségeknél igen hatályos s a legtöbb betegség kútforrása : a dugulástól megvéd. E labdacsok valamennyi ilynemű szerek közt legolcsóbbak és legkitűnőbbek. 1 tekercs S skatulyával, 120 labdacs 1 frt.
Óvszer ragályok ellen, Dr. Falmont Gardienje 1 frt 50 kr., cholera illat-essenczia 40 kr.
Mellszorulás ellen, fenyőfa szivarkák 25 drb. 1 frt.
Szemfájás és szemgyulladás ellen, Keichel szembalzsama 1 frt 60 kr. és Romershausen szem-essencziája 2 frt
Hólyaghurut ellen (kankó vagy fehérfolyás) Dr. (Jadelie lnjectiója 1 frt 60 kr.
Golyva ellen, golyvaszesz 70 kr.
Sápkór ellen, vaskátrány szörp 2 ft.
Mellbetegségek ellen, mfi-vésznedv 70 kr.
Mirigybetegségek görvély kór ellen, norrégiai orvosi bal-zsir 40 kr., ezukros minőségben 1 frt 60 kr. »
Lábizxadás* ellen, Salicilanti-suitin 50 kr.
len, El Benito 1 frt 8« kr.
Haj festő szerül, Dr. Cal lm an n liaj-festéke 3 frt Cruq Réparateur 3 ít.
Fekete és sárga fogak ellen, az Odontin fogpor 70 kr.
spíloma 1.50 kr é» Dr. Bayer valódi Pulchurinje 80 kr, 1.ÔO kr.
A bőr simasága, finomsága és puhaságára ajánlom Cora Pear-pásztát 2 frt, fehér és rózsaszin por 1 frt és 60 kr.
Ismert franezia különlegességek ;
Capsules Matico 1 frt-60 kr. Iojection Matico 1 frt 40 kr. Capsules Vial 1 frt 40 kr. Szivarkák, Canalis iudicából, 1 frt. Pate Pectorale George 50 kr. -Fayard és Blayn papír 50 kr. Mustárkovász lspok, Boggiotól 50
kr, egyes lapok 5 kr.^ (¿uina Laroche 2 frt.
Páté Zed 1 frt. Zed szörp 1 frt 50 kr. Guaranapor 1 frt 50 kr. Blancard labdacsok 1 frt 20 kr. Posphat de fer Leras l frt 20 kr. Sirop hypophosphite de Chaux 1
frt GO kr. Sirop de Quinquina roug 1.70 kr. Vin de Bugeaud 2 frt.
Valamennyi ismert franezia különlegességek a legolcsóbb áron. Nagybani vásárlók előnyben részesülnek; mindig friss raktárt
tartok a következőkből:
Tömöritett svájezitej 5o kr N''estle gyermeklisztje 90 kr. Dr. GOlis étpora 84 kr. Anatherin szájviz Popptól 1.40 Dr. lieider fogpora 35 kr.
kr.
Liebig huskivonata ''/« font 84 kr-Dr. Pfeffermann fogpora 1.25 kr-Polt resedabajkenőcse 1 frt 50 kr-Dr. Brovn hajépentartó szere 1 frt.
Ajánlom nagy raktáramat : illatszerek, szappanok, kenőcsökből stb. :iz első párisi czéguktől. Szaljczíl-szappan, a legjobb és
legolcsóbb szappan a világon, á 25 kr. A Compagnie française csokoládéja fontja 60 krtól 3 frtig. Valódi orosz thea, V* ^unt 1 Raktár mindennemű gyógy műszerek, n. m : őnklystirozó fecskendők, kötelékekből a legjutányosabb árakon. Nagy raktár fogkefék, arezfesték és más plpere-ezfkkekból.
Halassy,
százados.
(P. H.)
Szabó,
hadnagy kezelótisst.
Nehézkór ellen. Viale Cap-
sulce 1 frt 4''i kr. F ágyás ellen, Beaume Girome 6ü kr.
Bőrfoltok 8 bőrbetegség ellen:
Storax Créme 00 kr. Daganat és sebek ellen, párisi
utiiversal tapasz, 3á kr. Csúz és köszvéuy ellen
illa. os koszvényszer 70 kr. Aranyér e. Royer irja, 1.60. Köhögés ellen, jáargaritten
köuögésbonbon 30 kr. Tyúkszem ellen, tyukszem-
gyürü 30 kr. Tehetetlenség ellen, (fér-tiuem-gyöngeség; Dr. Frémont Re-geueratto-ltlcőrje 2 frt erősitő és dditó szer. Émelygés ellen, Perles d''Ether,
t írt 60 kr. Histerikus nói görcsök ellen,
Le chelles Nevrosine 1 frt 50. F ü 1 b a j o k ellen, Oreillon 70 kr Magömlések ellen, Dr. Fré-mont aranyozott labdacsai 2 frt. Álmatlanság ellen, Chloral-
gyöngyök 2 frt. Odvas fogak ellen, Schrier
foglabdacsai 25 kr. Nehéz fogzás eilen, gyermekeknél, a villanyos nyakkendő 1 frt 50 kr. Y ál tó-láz e., chiuai golyók 60 kr. Valamennyi, itt meg nem nevezett betegségek ellen is ajánlhatok a t cz. közönségnek kitűnő hatása kulönlegessegeket és azonnal válaszolunk bármely hozzánk intézett kérdezősködésre.
>rvos-, sebésztudor, szülész és szemész]
gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker b i z t o-s i t á s a mellett mindennemű
titkos betegségeket
1) az önfertózésnek minden következményeit, úgymint
magömléseket,
az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a
tehetetlenséget
(elgyengült férfierőt)
2) hngyegófolyásokat (még oly idülteket ia), a nem-sórészek bujakóros fekélyeit és másodrendű bujakórt minden alakjaiban éa elcsufitásaiban ;
3) hugycsőszüküléseket:
4) friss éa idült nyákfolyásokat nőknél, az agy nevezett febéríolyáat és az onnan eredő
MAGTALANSÁGOT;
5) bőrkiütéseket;
6) a hngyhólag betegségeit éa mindennemű vizelési nehézségeket.
Rendel naponként: délelőtt 10órától 1 ig, délután 3 órától 5 ig és eatve 7 órától 8 ig.
Lakik: Pesten,belváros, kígyó utcza 2-ik szóm a. kígyó- ós v&rosh&z utcza sarkto (Bottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn.
Dijjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek
megk&ldetnek. (45—4)
Pipere- és illatszer-czikkekból igen nagy raktárt tartok s
különösen ajánlom.
A hajak elvesztése és a korpa el- ! Májfoltok és szepló ellen, Anti-
Felhivom mindenki figyelmét a külföldről behozott legti nomabb borokra, u. m. :
Medoc. nsgy üveggel 1 frt. St-Julicn nagy palaczk 1 frt 50. Chablis, ír agy palaczk 1 frt 50 kr. |
Kitünó Rhum
I
Champagner nagy palaczk 3 frt Madeira, nagy palaczk 2 frt 75 kr. Malaga, nagy palaczk 2 frt 76 kr. 1 frt 10 kr.
B8T M«greud« léseket helyből, valamint Berlin és Párishól pro-visió nélkül eredeti számla mellett teljesítek. A küldemények készpénzfizetés, vagy utánvétellel eszközöltetnek. (7—5)
I I I I I I III ■ I I I I
/
T4 d ományos i télét
W1LHELM (63,
gyógyszerész nr köszvény- és csúzellenes
vértisztitó theájáról.
A kinek a mindennemű általános gyógyszerekkel ujabb időb i űzött nyegleségről fogalma van. könnyen felfoghatja az orvosoknak azok iránt tanusitott bizalmatlanságát és épeu nem tulajdonitható az újítás iránti pedanticus idegenkedésnek, ha az orvosa feldicsért arcamtmoktól mosolyogva fordul el. Mindemellett e szabály sincs kivétel nélkül és e* teljes igazoltságot és jogosultságot talál azon esetekben, midón tények álul bizonyított tapasztalás és a közönségnek erre alapított általános hr-lyeslése az orvosok vizsgálódását megelőzte és ítéletét ugy. mint a W i 1 h e 1 m-féle vértisztitó theánál kimondotta, mert az általános vélemény legbiztosabb-jótálló valamely dolog értéke mellett és legbiztosabbnak mutatkozott a mindennemű rheumaticus bajok, csúz és köszvény ellen ajánlott W il b e 1 m-féle vértisztitó theánál, mivel ez a legmakacsabb csúzos és köszvényes bánul máknál, a bőrnek elfojtott tevékenységét és kigőzölgését nagy mértékben előmozdítja.
Nevesetefen az emberi test minden reumaticus és köszvényes szenvedésénél, mely mindi* lázzal és az isQletek gyuladásos bánUlmá-val, daganatokkal »tb. van egybekötve, — podagránál, a keresztcsont és csipő fájásánál, nyilalásoknál a tagokban, a csuklók merevségénél, lábikragörcsöknél, sőt idült szorulásnál és az aranyérnél is e thea nagyon hathatós ssernek bizonyult.
E thea tehát a félsorolt bajok ellen legjobban ajánlható.
Berlin, 1872. jannár havában.
Dr. Müller J á n o », (P. H.) orvos és gyógytanácsos.
Óvás a hamisítás ós felcserélés ellen.
Szíveskedjék a t. közönség vásárlásoknál törvényes 6rA bélyegemet éS czégemet, melyek minden egyes csomag kölső felén láthatók, különös figyelemmel megtekinteni, hogy hamisítások álul rá ne szedessék.
A valódi WJIbeha-féle antiarthritis, antirheumatikus vértisztitó-thea csak as első nemzeti Wllbela-féle vértisztitó-theagyárban Neunkirchenbeu Bécs mellett, vagy álulam a lapokban kijelelt raktáraimban kaphatók.
E|y doboz 8 adagra felosztva, orvosi használat- és nUsitásssl ellátva 1 frt., a bélyeg és pakolás-dij 10 kr.
A t. cz. közönség kényelmére a valódi WilMa-fél« aattartfcrltis ¿s aatlrtauaatíkas vértlszttté thea kapható :
Nagy-Kanizsán : Prá|lr Béli gyógyszertárában ; Zágrábban : Mittlbach Zsigmond gyógysz.; Kőszegen: Csacsinoviu Istv. gyógysz.; Kadarkuton: Beck Béla gyógysz.; Keszthelyen: Keszthelyi Emannel; Kapronczán : Werli Miksa gyógysz ; Sopronban : Wrchowszky Rndolf; ösombathelyen :'' Pillich Ferencz gyógysz.; és Szatsoártt: Bossin J. gyógy-sserész uraknál. (6—3)
Wa,idits József kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomasa, Nagy-Kanizsán.
> AGI-ILOIZSA, 1876. márczius 9-én.
TlzenOtödlfc évfolyam.
3 (Kii «> 1 ^ Elé testi ti
1
itie . . á írt erre .... 4 ,
j^y gxam ÍO kr
Htrüeteset
6 hasábos petítaorbaa 7 stiioáuor 6 ■ minden
további sorért 6 kr.
NYLLTTÉRBKN
loronsint 10 krert rt-
•.etnee fel. Kincstári illeték minden ©fjjes hirdetőért kai» 40 kr. ózetendS.
KÖZLÖNY
lilt
J illett! ''I uerl

led ssellemi ressét illető kOsieaeov»* tserketatfihea, Takarékpénztári épület föld-«xint, — anyagi rácsét illet« közlemények pe-dif a kiadóhoz oer-meur»« ::tt«s*redók: SAíiY XANIZ.HA Wiutiothiz
Bérmentetlen levelek esek ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
i
J Késü
Késiretok tímu küldetnek.
nem
J""'' 70 ;y ázetend5. k elóbb : „ 25 A L A. - S O M O G "Sfl KOZLON
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „nagy kanizsai kereskedelmi s iparbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár- a .zalamegyei általános tanítótestület*, a .Zaia-Somogy'' gőzhajózási reszvenytarsuiat s több megyei és *aro$i egyesület hivatalos értesitije.
Hetenklnt kétszer, vasarnap- s csütortákóii, megjeleaő vegyes tartalmú lap.
DEÁK FERENCZ
emlékezete • Zala megy ében.
Deák Ferenez emlékére. ^
2íajló tenger közepett, vészek hulláminál Küzdő nemzeted világló oszlopa valál; S mint pháros hinte szét mentő sugárt szellemed,
Melynek fényinél partra vezérléd nemzeted. Az enyészet megtört, ki bátran küzdél vészszel ;
Hamvad hant takarja, — ám szellemed
nem szállt el.
A mig áll e hon, él ne ved, él sirod felett A nemzeti kegyelet, hála s emlékezet.
POZSOGÁli GYULA.
Emlékbeszéd Deák Ferenez fölött*
Kimondotta :
ÍJr. Weias Iffnácz, cs.-rendeki főrabbi a sümeghi zsinagógában február 28-án 1876.
Jezsaias próféta könyvének 41-ik fejezetében ezt olvassuk „Egy hang felszólal: Szólj, hirdess, én kérdezém : Mit szóljak, mit hirdessek ; hogy minden test mulékony s szépsége s kedvessége mint a mezó virága. Elhervad a fű, elfonynyad a virág; de Isten igéje örökké marad.
¿Tisztelt gyászgyiilekezet! Egy hang felszólít, a sümeghi község nagy mérvben megtisztelő meghívása, hogy a világszerte hires férfi elhunytán mélyen érzett fájdalmának kifejezést adjak, hogy a nemzet nagy tia, az ország megmentője, izrael megszabadítója irányában szivünk rejtekében készítek hálaadót, én, mint a Kohen a jeruzsálemi szentélyben, itt a kegyelet s háladat^s-ság oltárára letegyem. Mit s hogyan szóljak, midőn a gondviselés a próféta szavát oly rémitó betűszerinti értelemben megerósi-tette. „Minden test elhervad, szépsége, kedvessége csak mint a mezó füve,'' hogy a legszebb disze nemzetének, a legpompásabb s legnemesebb virága századának csak mint a mező virága elfonynyad s lehull.
És másodszor hangzik a szó, ez kötelesség érzetem szava volt, mely mondá szólj.
Csak a test, a lélek külső hüvelye szállhatott el, csak a por lett porrá, de az Isten igéje, az Isten szelleme, mely benne működött, az isteni szikra, mely benne lobbant s lobbanni fog, fáklyául, világító szövétnekül a legkésőbbi nemzedéknek is. Tehát Deák Ferenez szelleméről s érdeméről szóljak? Tisztelt gyászgyülekezet! Deák Ferenez érdeméről szólni annyit tesz, mint &z élnberi-ség legfensóbb eszméiről, szabadságról, igazságról, egyenlőségről szólni. Deák Ferencz-ról szólni annyit tesz, mint a legjelesebb erények hosszú sorát elmélkedés tárgyává tenni; önzetlenség, szerénység, emberszeretet. Deák Ferenczről szólni annyit tesz, mint a legnagyobb államférfiúi tehetségekről, bölcsességről, mély belátásról, népszeretetról szólni. Deák Ferenczről szólni annyit tesz, mint a történeti kitűnő tettek tárgyalása; honmentésről, nemzet megszabadításról, alkotmány helyreállításról s törvényalkotásról szólni. És mind erről egy rövid szónoklat szük keretében.
• Hol vegyem azon alapigét, mely mint
a lencse a napsugarait egy helyre összepon-tositja s igy egy összes fényoldaJait magába záró tökéletes fényképet alkot.
És harmadszor szóla a hang s e hang vallásunk szigorú parancs szava, mely minket izraelitákat arra kötelez, hogy az emberiségért küzdőket nyilván sirassuk s az Isten szavának, szivem sugalmának s a tisztelt sümeghi község megbizójának engedve, meg-kisértem Deák Ferenez jellemét fövonási-ban, bár remegő ajkkal, reszkető kézzeí ecsetelni s önök kegyes elnézését és Isten oltalmát s segitségét kérve Deák Ferenczről, mint hazafiról s államférfiuról szólni.
I.
Deák Ferenez a hazafi s államférfi. Két rövid szó, t. gyászgyülekezet jellemzi talán leghelyesebben s legtalálóbban Deák működését, jellemét s jelentőségét a magyar s a világtörténetben, e két szó feltárja szemünk előtt Deák Ferenez benső életének két oldalát, mely oldalokat összefoglalva léleknek nevezünk, szivét és eszét — érzelmét, szellemét.
A hazafiság a szivben gyökeredzik, a | szivból szivja táplálékát. A hazaszeretet egy érzelem, de egyike a legszebb s legnemesb érzelmeknek. A gondviselés az embert kettős hatáskör középpontjába helyezte, föladata mint egyén s ember, élni s működni, kötelességei kétfélék : saját maga irántiak s az emberiség irántiak. Mig az ember saját énjének szük körében mozog, mig mint egyén saját javát s fentartasát működésének czéljaul teszi, addig a többi természeti lényegekkel közös fokon all, tettei egy benső saját föntartására czélzó eszköz szüleményei; csak ha kilép a második hatáskörbe, ha embertársa érdekének előmozdításáért kezd működni, csak akkor emelkedik a többi teremtmények fölé, csak akkor válik Isten hasonmásává, mert Isten útját követi, mert Isten gondviselő szerepét gyakorolja az emberiség közt s ilyen gondviselő szerepet a nemzet nagy halottja, ily magas álláspontot foglal el Deák Ferenez, kinek jelszava volt „első s legszentebb legyen a haza, melyért vagyonodat, életed örömeit, földi gyönyöreidet s magát az életet is feláldozni kell* 8 ő föláldozta. Nem azon föláldással, mely gyakran a lelkesedés rögtöni föllobbanásá-nak szüleménye, nem azon szenvedésekről szólok, melyek külcrószakos üldözések következtében keletkeztek; mert az ártatlan szenvedések tudata vigasztaló balzsamként hat a szenvedő kedélyre; a martyrság egy fénykorona, melynek sugarai enyhitóleg s megnyugtatólag hatnak a vérző szivre, hanem azon önkéntes magára vállalt nélkülözése-; ket, a vesztegetések csábitó ajándékai visz-szautasitását, a jutalmul nyújtott kitüntetések s rangemelések megvetését, áldozatokat, melyek a martyrság koszorújával nem diszi-tik 8 melyeket hozni csak egy Deák Ferenez volt képes. Igaz, hogy ezt D. F.-re nézve áldozatnak nem lehet nevezni, mert a ki oly igénytelen, oly semmit kíván'';, oly nagy szerénységben s oly szerény a nagyságban, mint Deák, annak mind a természetté vált s ennél fogva áldozatnak nem is mondható, de ez- uj bizonyítéka annak, hogy valamint a történet folyama Isten műve, ugy a tör-
ténet férfiai, Isten küldöttjei, kik kinevez-tettek az emberiség megszabadítására s ilyen Isten küldött volt Deák Ferenez, felszerelve mindazon tulajdonokkal, melyek szerepére képesiték s helyeztetve azon nehéz időre, melynek legnagyobb szüksége volt reá, hogy megszabadítsa népét, hazáját, nemzetét.
II.
D. F. nem csak hazafi, hanem államférfi is volt. Mint hazafi nemes, mint államférfi nagy. A hazaszeretet a magyar nemzet — diszére legyen mondva — nemzeti tulajdona. Ezen öröklött, veleszületett hazafisága az államéletének támasza, függetlensége, fentartója hosszú viszontagságteljes és külveszélyektől körülvett történeti utjának őrangyala. De a hazaszeretet egy érzelem — bár a legnemesebb, a sziv szüleménye és mint olyan indulat tárgyává válhat, a mely gyakran oly eszközök választására índit, mely néma kívánt czélravezet. »Óvakodjunk — igy hangzanak Deák saját szavai — hogy az ész ne legyen rabja az indulatnak* — És ó követte tanácsát, az ész nem rabja, hanem irányadója, szabályozója az érzelmeknek s ezért sikerült neki oly fényesen, ami ezreknek előtte és mellette nem.
— D. F. mint államférfi bölcs volt, bölcs régi tanítóink magyarázata szerint „Ki a bölcs, aki a jövőt előre látja" és az eszközök választásában mutatkozott bölcsessége.
— Erre vonatkozólag legyen szabad ismétlenem e helyütt is, amit másheiyütt D. F. emlékének szentelt gyaszünnepély alkalmával mondék „Van kétféle mód, igy mond egyike legjelesebb Íróinknak Mendelssohn Mózes, az izraeliták nagy regenerátorát jellemezve — van kétféle mód, a melyszerint egy férfi felléphet a történet színpadjára, hogy a világot szerezze magának. Felléphet és ez az első mód meghóditó genialitással egy azonnal győztes hős, a ki az elébe gördült akadályokat hatalmas kézzel azonnal eltávolítja, hatáskörének szükséges tért rögtön elfoglal, ellenségeit hamar legyőzi — felléphet — és ez a második mód — mérsékelten és nyugodtan, mindent jól meggondolva és fontolva alkot és működik, szeliden fényt és meleget terjeszt, csak lassan előre nyomulván, de annál biztosabban, mert soha sem hátrál. — Az első megrendít, megrázkódtat és a természetes következmény a re-actio, a második magához vonza a kedélyeket és a következmény a tartós siker. Az első a hős, a lángész, a második a bölcs a nélkül, hogy szabad volna ezt a másodikat erélytelenaégről gyanúsítani, mert a mérséklés a tetterőnek legyőzése és fékezése igen nagy erélyt tanúsít." Tisztelt gyász közönség! Tudjuk, hogy a 28 év előtti mozgalmak hullámaiból felmerült két alak, melynek fellépésében a nevezett két mód tükröztetik vissza. Az egyik a hős, a lángész — a másik a bölcs. Mind a kettőnek czélja: egy és ugyanaz a haza megszabadítása, a nemzet boldogsága, önállósága és függetlensége, de az eszközök alkalmazásában létezik a jellemző különbség. — D. F. eszközei nem az anyagi erő és hatalom, hanem a szeHem hatalmas ereje, D. F. fegyverei nem vas, és érczből valának, hanem a tör-
* vény, jog, igazság. — D. tere nem a harcz-
tér, hanem a történet, törvényesség és bölcsesség tere, az 6 taktikája nem megtámadás, hanem a védelmez és, e passiv ellentállás — és hogy kié a tartós siker, azt a je- | len bizonyította. — D. F. a győztes hős.
üa az eszközök alkalmazása egyré- I színt bölcseségét, igy másrészről igazságát, szigorú erkölcsiségét tanúsítja, D. F. nemcsak bölcs, hanem igazságos államférfi volt és minden, a mit ért, beszélt és cselekedett a legszigorúbb erkölcsiségnek bélyegét tí-seli homlokán. Tudjuk t. gy. hogy a poli-tica alaptanai az erkölcsiség tanával nem mindig egyeznek meg. A politicusok feladatuknak tekintik az államot menteni, a haza javát előmozditani minden áron. A mi az egyénnek bűnnek rovatik fel, azt az államférfinak megbocsátjuk, mert az állam érdekében cselekedett. A politica alaptana szóval, — az állami Önzés. Innen van, hogy nemzetközi differentiákat a legigazság-talanabb biró dönti és pedig — az erő, a fegyver. — D. F. is államférfi, politicus, de az ő jelszava volt: ¡Szeretem a hazát, a nemzetet, de még nagyobbra becsülöm azon örök változhatlan, az összes emberiséget kötelező erkölcsiség törvényeit! Az erkölcsiség, az igazság egy hatalom, mely alól megszabadulni még az államnak sem szabad. Ó az erényes politica szószólója volt.
Ha D. F. bölcseségének a nemzeti függetlenség kivívása, a magyar alkotmány helyreállítása köszönhető, az ó igazságszeretetének az igazságtalan törvények eltávolítása, e sötét időktől fennmaradt előítéletek eltörlése, a nép iránt oly sokáig gyakorolt igazságtalanságok megismertetése és köszönhető végre azon felekezet egyenjogo-sitása, mely az emberi társadalomból oly sokáig ki volt taszítva, ,mely jog és ok nélkül páriaként bántalmaztatott és ''üldöztetett, az izraeliták emancipatiója, mert az ő hatal mas döntő szavára elfogadta és proklamálta a nemzet azon elvet, mely a mi bibliánkban ki van mondva „ Hirdessétek ki a szabadságot az ország összes lakosaira. * — Az ő igazságszeretetének végre köszönhető a tökéletes Leviticus rrarr bzb p*c nn ^nK*ip'' vallásszabadság elvének megpenditése azon világhírű beszédben, melyet junius 28-án tartott az országgyűlésen.
De fájdalom, e világhírű beszéd utolsó fellobbanása volt nagyszerű szellemének ez végrendelete, hattyúdala volt, azóta elnémultak D. F. ajkai, melyek az igazság és a törvény igéjét oly hatalmasan, oly nyomatékosan hangoztatták — végzetteljes napok következtek Deákra, de az országra is, Deák ki nos betegségben sinlódött, de az állam or-ganismusa is megrendült, Deák ugyan meg szabadult kínjaitól és az ország a haza megszabadulását még csak váija és reméli az isteni gondviseléstől és azon férfiaktól, kik állásuknál fogva hivatva vannak az ország jólétét'' és üdvösségét előmozditani és erősíteni.
Voltak és vannak, a kik D. történeti hasonmását kikeresni iparkodtak, kik a hazai és a világtörténet lapjain kikeresik azon férfit, ki működése, jelleme és eredményeire nézve D. képmását képezné, de valljuk meg, hogy eddig nem sikerült.
A felhozott férfiak csak egyes tulajdonát, vonásait nagyszerű jellemének tün-
tentik elő és mégis létezett a régi történetben egy, névszerint ugyan nem ismert, de tulajdonai és jellemvonásaira nézve körülményesen rajzolt alak és ez a 45. zsoltárnak névtelen hőse, a kinek dicsóitése és magasztalása a mi hősünkre alkalmazható, a mely szavakat bucsuszavakul intézünk D. dicsőült szelleméhez — .Az emberek legszebb és legnemesebb fiainak egyiké valál, kedvesség öntetett ajkaidra, ha igazság, törvény, népszabadság védelmére nyíltak, — oldaladra kötötted fegyveredet ékességedre és dicsőségedre. Czélod az igazság ügye párosítva a szerénységgel és azért volt sikere, előmenetele. — Elméd éles nyilai az ellenségek szivébe.
Te szeretéd az igazságod és gyülöléd a hamisságot, ez okáért megkent téged Isten kitüntetésének olajával kortársaid kő zül. Neved nemzedékről nemzedékre fog említetni, örökké lesz emléked az utókornál mintaképül felserkentve és buzdítva hazafiságra, emberszeretetre és nemes tettekre, örökké lesz neved az izraeliták szivében, kik jóltevói iránt a történet részrehaj-latlan tanúsága szerint örök hálás elismerést tanúsítanak, népek és nemzedékek fognak hálát adni neked. "
És ezen férfiért a kin — próféta szavaival mondva, — nyugodott a bölcsesség és értelmesség, igazság és ismeret szelleme, ezen férfiért fohászkodunk hozzád — irgalmasság Istene — buzgó, ájtatos kedélylyel lelki nyugalma-és üdvősségeért, hogy élvezze közeledben azon lelki gyönyöröket, melyeket az osztó igazság egy dicsőségesen bevégzett pálya után számára tartott, hogy áraszsza azon jutalmakat, melyeket tenmagad királyi szolgád, a téged hasonlíthatla-nul magasztaló és dicsőítő dalnok által meg-ígerél a 15. zsoltárban.
*)Istenem! ki fog pihenni Sátorodnak szent ölén; És ki nyer lakást s nyugalmat A dicsőség szent hegyén ? A ki jámbor, bünt nem ismer, tettben, szóban hú, igaz és fejére a gyalázat fegyverével nem nyilaz. — A ki a gonoszt utálja és a jókat tiszteli. A kit nem vezet önérdek s pénz balutra nem ragad: A ki ilyen, mindörökre rendületlenül marad.
A m e n.
. i
i
— A Deák szobor felállítása ügyében a kormányelnök értekezletet hívott egybe, melynek feladata a Deák-szobor bizottság megalakítása volt. Elnökké választatott Ghyczy Kálmán, ki ezután két jegyző választását kéri. Erre jegyzőkké Jókai Mór és F a 1 k Miksa választatnak. Elhatározta- 1
tott, hogy a nemzethez egy rövid, de lelkes
-- i
•)Tárkáayi átdolgozta szerint.
I
felhívás bocsáttassék ki, mely a kormány által valamennyi törvényhatóságnak és főispánnak több példányban megküldetik. E fel-Tiivás fogalmazásával Jókai Mórt, Falk Miksát és Gsengery Antalt bizták meg.
__ «.-
Jux, de mégis igaz!
PötréU, febr. 28. 1876
Nem is érne az élet semmit, ha különös nevezetességgel nem birna, — megtermi annak
idejében a gyümölcsöt, de ki is veszi a vámot! Nngyjainkat a lefolyt év dereka és a folyó év eleje mennyire megvámolta, azt csak mi tudjuk, kik a veszteség fölött uagyban érezünk. — Azonban, hogy mit szül a jövő számunkra, art mi nem tudjuk; igaz, hogy mindent látni éa tudni nem is lenne jó, — mert akkor minden további vágy és remény nélkül oly közönyös lenne előttünk az élet. Létünk, melynek külön bözó szerepeit észleljük, sokszor egyes okok ál tal találjuk és pedig véletlen annak valamely eredményét.
Mint oldott kéve pusztulunk, — mezei gazdasági és erdészeti viszonyaink, mely főté-nyező jövőnk és nemzeti jobblétünkre, minden számításaink daczára naponként szenvedőbb körülmények köré jut! A lefolyt kegvetleo tél, mely háromnak is számitható, csűreinket, színjeinket,. héljainkat, szóval összes takarmány készletünket s több más áldozatot oly gyorsan fölemésztő, mely szerint nem csekély aggodalomba ejté az általános gazdaközönséget! sze rintem iiy passiv körülmények közt a gazda sági egylet volna hivatva időszakonként gyűléseiben megvitatott és czélirányoanak Uiait utasításokkal szolgálni, — a lényegeab gazdasági módokat és eljárásokat megvilágítani és valamint szellemi, ugy, ha szükség követeli anyagi tekintetben is segédkezet nyújtani ; — erre legyen példa Belgium — nem elég ajkon hordani az Ígéreteket, hanem tenni is kell, mennyit olvastunk és mennyit hallottunk már a zalai gazdasági egyletről és mégis egészen másképen találjuk, mint képzeltük, — kivan csiak vagyunk tudni, hogy az''annyira alanui-rozott egyiet, melyről a kanizsai lapok Bokszor oly nagy pathossal beszéltek, váljon azon egylet törzskönyvében vezetett jegyzetei nyomán képes e igazolni azt, hogy gazdasági intézményeink bármely ágában lendületetadoitügyeink-nek? Miután azonban, ha még ugy az egekbe emelkedünk is gondolatainkkal, testünk a föl dön marad, — meg keli tehát említenem a lefolyt mostoha három évet, mely az általános gazdaközönséget retrogád helyzetbe állította, tettünk és fáradtuuk, azonban roppant veszteséggel minden oldalról nyomasztó körüimények közt, — és hol vannak a korifeusok ai eji homályban, kik helyzetünket átismervén, azon segélni ez ideig nem törekedtek? Mi, az általános gazdaközönség várva-várjuk a napot, hogy or szagos és megyei gazdasagi egyleteink bejutják az égető kérdést, feljajdulnak és tenni fognak ! Terményeinknek semmi értéke és piaczaiok külfölddel nem képesek versenyesni, holott bebizonyult, hogy nyersterményeink a próbát kül földdel minden időben kiállották. A kül és belföldi gabonatőzsdék a határok terményeink árára, rosz termések és semmi ár — és huzzá járul még a tetemes adóemelés, nem kis mérvben az exekutio! Ilyen fejtetőre állított világot élünk mi jelenlegi Csak egyszer ki lenne mondva, hogy a pacificális idő leélte magát és uz ütegek megmozdultak az ő rejtékeikből, akkor talán mégis újra egy kis középkori boidog életre nyílnék kilátás.
A zordon téli idő valamivel derültebb ar-ezot öltött és csak a szél maradt meg, de mit tesz egv kis hideg szél márczius elején! legfel-, r j«bb egy kis meghűlés, nátha éa kehe, sz pedig már megéri azért is, hogy láthatjuk s harang virág és a vadibolya kikelését, — nekünk re ményünk röviden csokrot köthetni annak, ki bucsut szándékozik venni ezen in grata patria vidékből, — ugyan is tudomásunkra esett, hogy az érdemekben már megőszült egyházi hivata-loskodásában pedig 19 éven át mint ügy buzgó férfiú, ki a szépeknek, ép ugy a jónak minden időben tisztelője V. I. pacsai káplán ur körünkből távozik és néhány hét múlva, mint s dö rögdi parochia intézőjét installáljuk, — sok szerencsét a bárány türelmű egy házférihlnak. Igen, dp mikor lesz az? — mondá egy szép ismerősöm, szép arczát mosolygóan felém intézé, melyre röviden vdlaszolám, — legyen meggyő ződve kegyed, miszerint s magas Clerus, mely minden időben bölcs és igazságszolgáltató volt, az tovább nem engedi a mi kis papunkat epedni egy kiérdemelt beneficiumért, — mert ő tehetség, az pedig annyit tesz magyarul, mint: tenni, tenni, de mindig csak tehetség szerint. Nr.
TÁRCZA.
_ \
Anyai szeretet.
Szegény rongyok közt, vagy biboros ..yoszolyán Mosplyog rád s nap, át-ölel egjarán* Anyád szeretete.
a
Jólét ölén, vagy nyomor örvényi fölött Vigyen ösvényed virág vagy szirtek között Kisér szeretete.
OU a kicsapongás mérges gyönyöritől, — Itt a kétségbeesés sötét bűneitől O? s megvéd szerelme.
A hatalom sséditő magaslatára Ragadjon végzeted, vagy Kain nyomára Ott lebeg szerelme.
Amott kiveszi a hatalmat kezéből Pallosát, midőn már bitorláshoz készül Erdő szeretete.
Emitt a gyilkos vád lángoló bélyegét Könnyivei oltja, — s t .ioden üdvét . . . életét Áldozza szerelme.
8 bár jóságos szivét szét rostakra tépjed Csak bocsánattal bir,.... »keblén szent menhelyet «yujt a nagy szeretet, Anyai szeretet!
QUOTH OTtiLA.
À roxelesi remete.
— Korrajz az első császárság korából —
Irta : Bttrboix Roger. ''
Francziál. <51 forditá: Kőráry RHa.
(Vége az I-ső résznek.)
— Rajta uraim, — folytatá a gróf — vo nuljanak azon '' helyre, hol legtöbb lőpor van egybehalmozva — Utasásunk igazán császári lesz.
Pierre Blacé és Charpentier báró irtózva hallgatták ki arémletes tervet és mig a rendőrtiszt csupán ön maguk megmentésére gondolt ; addig a bárót a szép Em. a megmentése is fog-1 alkod ta tá.
Bevallotta ön magának, hogy még most is imádja ót. — Elhatározta, hogy csak vele együtt fog menekülni
Gondolkozásra nem sok idő maradt.
— Báró! — mondá Pierre Biacé — ön megmentette életemet ós én most megkísérlem mindkettőnk életét megmenteni.
— Mondja, négyü''.k életét!
— Hogyan ?........
— Emília grófnő, a remete nővére nem részese ezen iszonyú dolgokban, őt is meg kell mentenünk.
— De gondolja meg kedves báró, magunk is kétséges, hogy menekülhessünk.
— Ot mégis meg kell mentenünk.
— Nem mondok ellen ; — rendelkezzék velem. \
Keszthely, febr. 28.1876.
Még egy nap csak és örök álomba fognak gördülni a jelen év oly hosszadalmas bár, de mindamellett vig farsangi napjai. E mulatságos -napok kezdetén nem egyszer és nem egy ajkról hallottuk elreppenni e szókat »vájjon lesz-e as ideji farsangon bál ? hány és kik rendezendik azt" ? E kérdésre alkalmat szolgáltatott különösen azon hír, hogy farsang kezdetével egyedül a gazdasági tanintézet hallgatói által rendezett segély-egy le ti bálról volt a mulatság után epedő közönségnek tudomása, ezenkívül semmi egyéb tánczestéiy, vagy bármely oly mulatság, hol az ifjú nemzedek némi kedvtelessel tölthetett volna el egy pár kellemes órát, nem volt ki látásba.
A sors azonban mindezt másként rendezte el. Keszthely varos tanácsa határozatilag kimondotta, hogy egy, a múlt éviekhez hasonló tánczvigalmat fog rendezni, nem ugyan a kis-dedovuda, — mert ez fáidalom! nem kevés hátrányára városunknak s illetőleg s családapáknak, megszűnt lenni, — hanem a várost .szegény alap" javára. A czéi minden esetre igen szép volt s a tánczvigalom minden tekintetben kitűnően sikerült. Tiszta jövedelme a 300 Irtot felül haladu. Dicséret és elismerés varosunk azon igen tisztelt lakosainak, kik a nemes czél iránti figyelemből oly szép összeget tevő felültizetésssel járultak az alap gyarapításához. Köszönet a n. é. városi tanacsnak s kü lönösen Kugler Nándor városbíró urnák, hogy nyomor es ínséggel küzdő szegényeink jólétéről ily módon is gondoskodni kegyeskedik.
A tánczvigalmak harmadika as álarezos bál, foiyó hó 27 én tartatott meg. Lehetetlen annak okát tudni, vájjon az álezások miért je lentek meg oly csekély számban, ugy annyira, hogy e tánczvigalom inkább a rendesen tartatni szokott bálákhoz volt hasonlítható, mintsem a czimének megfelelő álarezos bálhoz.
Az álezában megjelentek közül egyedül *-gy czigányleány (Csák Mariska) volt az, ki valamint öltözéke, ugy a választott szerep kivitelében is a legnagyobb ügyességet volt képes kifejteni. A táncz fél 11 órakor vette kezdetét.
Nemcsak városunk szépeit láttuk rtt együtt, de a vidék hölgyei közöl Merkly Matild, Ber-ger Vilma, Glazer Tinka és Szalmásy N. k. a. ¡Szeut-Gróthrói, Forster Mariska k. a. Csány-
ból, Sipos Ilka k. a. Pacsiról és Lázár Berta k. a. Szántóról szintén a koszorú rózsái közt di-szelgtek.
A kedélyes mulstságnak reggeli 6 óra ve
tett végett.
i BAKA.
— Mindenekelőtt sietnünk keil.
— Ez kétségtelen.
— Tehát a dologra!
Ezzel a két menekülő felnyitá Pierre Blacé börtönének ajtaját és kilépett az alagút tornáczára. — A lég meglehetős nyomasztó volt; körülbelül olyan, mint a vihart megelőző per-czekben Barbados, vagy Santa Cruz szigetén.
A szökevények déli irányban igyekeztek.
— Alig haladhattak száz lépést, midőn mögöttük nehézkes léptek és siránkozó női hang hallatszott.
Bertrand tért vissza, magával hozva Emi-lis grófnőt és gyermekét.
A két szökevény a falhoz lapulva várta be mig mellettük elhaladtak.
A grófnő karjai közé szorítva leánykáját, követé a zordon arczu törpét és lecsókolá a kis leányka önkénytelenül hulló könnyeit.
A báró és társa lábujhegyen követé őket.
A barlang azon kijárásához értek, melyen Clémallaix lovag és társai lovaikat bevezették.
— Bertrand agesz a legszélsőbb teremig vezette a grófnőt, — Felnyitá a zárt és beerössakolta a szép hölgyet.
— Isten áldja nsgyságodat; — szólt Bertrand — a más világon félóra múlva találkozunk. — Ezzel távozott az agg törpe és ráfordította a zárt; a kulcsot azonban nem tartotta szükségesnek lehúzni.
— Miért nem láthatnám még egyszer a világot? — mormogá magában és kinyitás déli kijárás nehés sávárait.
Helyi hirefc.
— CstUor Imre alispán ur márcz. 7 én s déli vonattal körünkbe érkesett.
— A kisdednevelő egyesület évi rendes közgyűlése spril. 23 án tar tátik meg.
— A felolvasás, melyről lapunk előbbi számában megemlékeztünk, nem a „Fiatalsági Társas-Kör* helyiségében, hanem a városháza nagy termében vasárnap, márczius 12-én délután tartatik meg.
— Értesítés. Az iparos-kör alakítására az aláírási iv a város bérházában, a Tóth Sáu dor-féle bútorüzletben, Kápli Antal urnái van aláírásra letéve. As id. választmány.
— A városhám II ik emeletében a Dr. Freund-féle 5 szobából, konyhából, kamaraból és cselédszobából álló utczai lakás f. évi május 1-tól bérbe adható, — a bérleni szándékozók a polgármesteri hivatalban jelentkezhetnek, hol a feltételek is megtudhatók.
— Beküldetett. Kérelem az illető ható sághoz. A többi közt szerencsétlen csapás ért bennünket is, szegény Kisfaludy-utezai lakósokat, kiket as árvíz annyira elöntött, hogy kocsival a közlekedés tökéletesen megszűnt. Ennélfogva alázatos kérésünk oda irányul, miszerint engedtessék meg, hogy s jelzett utczábsn csónakok és dereglyékkel közlekedhessünk.
Több Kisfaludy utcsai l*kós.
— Farkas Ferenc» Szent-Balázson volt orvos ur a török consulstos által s török hadsereghez orvossá vétetvén fel s rendeletése helyére Konstantinápoly barnult hó végével el is utazott.
— Sümegi postamesterré Szidnay Antal sala-spáti kir. postamester lett • sprilis 1-én át is veszi.
— A pölőskel uradalom fél százados hajadon postasa, ki dalolgatva járt naponta a zala-szent-mihályi postahivatalhoz, férjhez ment egy csatári 35 éves muzsikushoz. A. nevezetes lakodalom febr. 28-án volt.
— BLelyreiga»itás. A keszthelyi szegény-alap javára íolyó é. febr. hó 12-én tartott tánczvigalom alkalmával történt felülfizetések e becses lapok f. é. 16 ik számában közöltettek. A közleményben tek. Alhegyi Ferenczné úrnő részéről tett 2 frt felülfizetés helyett tévesen 1 frL volt kitéve, mit is a netáni félreértések tekintetéből helyreigazitni szoros kötele3»égének ismeri a rendesőség.
— Keszthelyen a megürült kántori állomásra 8 pályázó jelentkezett. Ezek közöl it folyó hó 2-an tartott próba alkalmával megjelent 6. A bírálóbizottság Molnár János csákányi, Gneiszt N. nagy-öblói kántorokat és tiar-sányi János keszthelyi helyettes kántort jelelte ki az állomásra, a kinevezést e három közöl a veszprémi püspöki hivatal fogja tenni.
— JbCővid Mrek. A „Gartenlaube--tól Magyarorszagon is megvonják a postai szállítást. — Az Olt jege 40 lakodalmas egyén alatt leszakadt s mindnyájan belehaltak. — az olasz király nevére hamisított váltókat találtak. — Nagyváradon egy szabólegény 6 ezer forintot nyert a kis lutrin. — Galicsiában az ínség nagy. — A párisi Figaróban egy 25 millió frankkal bíró özvegy ferjet keres. — A Margithid vámja ugyananyi, mint a láncshidé. — B. Rud-nyánszky Gyula meghalt. — Liszt hangverse-
Egy perez múlva visszatért és magában mondá: Ezután csak a csillagokból gyönyörködhetem a világba, ha ő felsége Napoleon császár megengedi. Ha, ha, hal
Az ajtót újra bere teszel te, de a kulcsot itt is rajt hagyta.—Valóban alig is lehetett volna e gondosságnak értelme.
— Majd mormogva és sóhajtozva eltávozott.
Charpentier és Blacé a grófnő szobájához siettek. — A báró reszkető kezekkel nyitotta ki as ajtót és egyedül lépett a szobába.
A rendőrkspitány es alstt s kijárás aka-dálysit távolította el
Emilia pillanatig ssótlsnul bámult s belépőre, msjd mélyen elpirulva meleg, résztvevő hangon rebegé: Ön, ön as barátom ? — Oh, hálát adok as Istennek, hogy él.
Charpentier térdre bocsátkozott s grófnő előtt és meghatottan mondá:
— Élek, igen! és cssk azért élek, hogy téged megmentselek és védelmeszelek.
Emilis szótlanul mutatott gyermekére.
— Esküszöm, hogy atyja leszek gyerme kednek ! — De meneküljünk, nincs veszteni való idfl. Bertrand meggyújtotta a kanóezot.
A grófnő ájulva hanyatlott vissss székébe.
— Miklós, mentsd meg gyermekemet 1 — kiállta elhaló hangon.
A báró karjaiba ragadá a kis leánykát és as ajtóhoz sietett.
— Kapitány, as Isten szerelmére mentse meg s grófnőt 1
ojeaz árvizkár osaltak javára márcz. 20-án lesz. — Sárosdon egy macska csodáállatot fogott, 11 egér tarkuknal íogva Össze volt nőve.
Pécsett 95 drb régi pénzt találtat — Psx-uer Károly Lajos összes érdemjeleit ellopták.
— Gyórmegyének 55 községét elborította a viz.
— A Stratmore hajó utasókkal együtt elsü-lvedt. — A jogász gyűlés junius 25—28 án tar-t''atik. — A bires Caradoc ló Gróf Andrássy Manó tulajdona lett. — Petőfi összes költemé-n veiből 2 kiadáe rendeztetik sajtó alá. — Lackón egy ker«skedót boltjában megfojtottak. — Pozsony tVlett a mait héten villámlott, meny-dörgött. - lllinoisban egy gyilkosnak megen gedtetett, hogy az akasztófánál kóltelbónyt szavalhasson. — A Bécsben megjeleni jeles ma-jrvar lap, & „VáDtior" lefoglaltatott.
Irodalom.
A Franklin-Társulat előfizetési felhívása egy „D e.á k-a 1 b u m"-ra mai »zá okunkhoz van mellékelve. Miután e vállalat, melynek kiváló Íróktól és művészektől kerüló s az ünnepélyes alkalom magaslatán álló dus tartalma nem szorul ajánlatra, — valószínűleg érdemlett pórtfogásban fog részesülni; a társulat a tiszta jövedelem jelentékeny részét Deák-alapítvány czimén aa-irói segély egy létnek ajánlta tol. A nagy halottnál inkább senki sem tisztelte, becsülte, méltányolta az irodalmi munkásságot s ép oly igaz az is, hogy a mit a nemzet köteles hálájából Deák Ferencznek még életében nyújthatott, a sajtó és irodalom szolgált ebben első és leghatályosb közvetítőül, minthogy ennek elismerese, tapsai és koszorúi elől még a haza bölcsének megközelithellen szerénysége sem volt és lehetett képes elzár kótni. Óhajtjuk, hogy e példát mások is kövessék 8 hogy Deák sirja ez álul nemcsak a haza tiaág, de egyúttal a jótékonyság oltárává avat-tassék föl. melyen ép oly tiszta lánggal, örök iáDggal lobog - keli, hogy lobogjon, — a haza ¿a felebaráti szeretet, miként egykor a mindnyájunk által egyenlő fájdalommal siratott nagy es dicső férnu nemes szivében dobogott vala milliókat lelkesítő, milliókat boldogító példa gyanánt.
— Uj zenemű. Táborszky és Parsch ursk nemzsti zenem ¿kereskedésé ben megjelent: Gyászhaugok Deák Ferencz halálára. Zongorára szerzé Langer Viktor. Ara 60 kr. -
— Előfizetés „Irodalmunk töftenete
1711 — 1772-ig" czimü sajtó alatt levő müvemre, mely május hó folyamában '' megjelenik. A munka a magyar, latin es ném et" irodalmat öleli fel; t kiválóbb iró kst bővebben ismerteti, de tekintettel van a másod-, sőt a harmadrendüekre is. Minden iró melleit kútfőket talál az olvasó idézve, melyek további kutatás alapjául szolgálhatnak & egyszersmind adataim igazságát bizonyítják. A bevezetés általanos áttekintést nyújt a nyelv-és irodalomról, s ismerteti a tudományok állapotát. A munka maga következő részekre oszlik : I. Szépirodalom : költészet és széppróza. II. Tudományos irodalom : hittudomány 5 történelem (politi''wii művelődés-, irodalom- és egyháztörténet); a történelem segédtudományai (földrajz, régiségtan); nyelvtudomány; bölcselet; jogtudomány; mennyiségűn és rokon agai; természettudomány; orvostudomány; gazdaság ; és végre az időszaki sajtó története. A munka 8—10 i v r e terjed s előfizetési ára egy forint; bolti árs tetemesen nagyobb lesz. Az előfizetési pénzek hozzám (Budapest, egyetemi könyvtár-épület) küldendők. Kérem egyszersmind a t. gyűjtő ura-
Pierre Blacé felragadU Emiliát és mindketten a kijárás felé siettek. — Alig érkezte^ a szabadba, midőn iszonyú robbanás hallatszott és mind négyen ájulva bevertek a földön. — Fiileikből vér folyt, képtelenek voltak a beszédre.
A két férfi végre magához tért.
Iszonyú látvány tárult ssemeik elé: a szikla alag alapjában felforgatva; a termek ro-mokbsn hevertek s ezek fölött véres roncsdarabokban a tizenöt összeesküvő holtteste.
Boignard gróf, a roxeles-i remete élre
nem kerülhetett ellelteégei kesébe.----
Megboszulta halálává !
A mi tervének másik réséét illeti, ax nem sikerült, mert az üldösők a kiszabadított Ponia-towszky gróf által értesíttetvén a rájuk váró iszonyn sorsról, elvonuluk és távolról nézték a felrobbanás iszonyú lájvánjit.
As elősiető nemzetőrök végre fellelték Charpentier bárót, a grófnőt és s holtnak hitt rendőrkapitányt, Pierre Blacé-t.
Poniatowszky szótlanul ölelta át barátját és kezet csókolt a grófnőnek, mondván : >
— Bemutatom hódolatomat Charpentier bárónőnek.
A grófnő pirulva nyújtotta kezét a bárónak, ki csókokkal halmozta el azt.
Tudtára adták bátyja «somoru végét. — A grófnő vigasztalhatlak volt, könny özönt hol* latva álloU a leghívebb testvér holtteste felett és a halvány ajkakra egy végső csókot nyo-
kat, hogy as előfisetési iveket f.(hó végéig szíveskedjenek kezemhez jutUtni. Gyűjtőknek hat előfizető nián tiszteletpéidány jár. A tissU jövedelem egy harmadát as árvizkáro-s u 1 t s k n s k adjak. Budapest, március 1. 1876. lfj- Szinnyei József.
— A , Magyarország és Nagy világ* 10-ik ssáms következő tartalommal jelent meg: S s ö v e g : f Ede. — Egy fáradt ember naplójából. Ujabb közlemény. (Opitzky János.) (FolyUtáa.) - Mindegy! (Költ. Maj-thényi Flóra.) — Az árviz Budapesten : As árvíz 1876 ban. Az árviz 1838 ban. — A fővárosból : Árvizi böngészetek. (Porzó.) — Asár^a álarczos. Elbeszélés. (Wiikie Collins.) Folyta-tás. — Sakk felad vany. — Szórejtvény. —-Szerkesztői üzenetek. Rajzok: f Tóth Ede. — Budapesti¿rvízi képek: 1. A ráczvá-rosi templomtér Budán. A kapuezinus-tér Budán. — A Duna. — Deák Ferencz nyári lak-helve a városligetben. Ara félévre ő frt, évnegyedre 2 trt 50 kr.
— A p Vasárnapi Újság" márczius 5-ki száma következő tartalommal jelent meg : Bedekovich Kálmán (arczképpel). — Kép az életből. (Költemény Rajka Tereztól.) — A csudálatos történet. Elbeszélés Baksay Sándortól.
— A bolgár nők (képpel) Erődi Bélától. — A felső Dunáról (képcsoportozattal.) — Méregevók.
— Strogofi Mihály utazás* Moszkvától Irkutak-ig (Verne legujsbb regénye, képekkel.) — Árvíz Unulmányok. Fővárosi tárcza Borostyáni Nándortól. — A pusztulás napjai. — A hétről. _ Irodalom "ét- művészet, stb. rendes rovatok.
— Megjelent: Levélszerinti oktatás a németnyelv öntanuláaára. írja és kiadja Roder Adolf, 10-ik füzet. Az egész mü 40 levelet foglal magában és két Un folyamra van beosztva. }£gy rgy levél ára 20 kr., egy egész Unfolyamé pedig csak 3 frt. o. é. Megrendelhető minden hasai könyvárusnál vagy a szerzőnél Szombathelyen. E díszesen kiállított folyóirat as eléggé ismert Toussaint Langenscheidt Un mód »ert vette alapul és a németnyelv alapos megtanulását a legrövidebb idő alatt biztosítja.
— A Fraiüclin-Társulat kiadásában megjelenendő „D e á k-a 1 b u m* mind kiállításának dísae, mind belső tartalma álul igyekszik megfelelni azoknak az igényeknek, melyeket ily vállalathoz méltán köthet a közönség. A tartalomról már adhat némi fogalmat az is, ha a munkatársak sorábsn a következő írókat felemiitjük : Aula, Ábrányi Emil, Ábrányi Kornél, Abafi L.ijos, B. Bognár Vilma, Balázs Sándor, Borostyáni Nándor, Degré Alajos, Eöt vös Károly» Frankenburg Adolf, Hajnalka, Halász Imre, Helfy lgnácz, Jókai Mór, b. Jósika Kálmán, Komócsy József, Névy László, b. Pod-maniczky Frigyes, Papp Gábor, Roboz István, falamon Ferencz, Száz Károly, Tóth Kálmán, '' Toldy István, Toldy László, Várady Gábor,
Visy Imre, Vajda Viktor, Vértessy Arnold, Zichy Anul, Zay Sándor. Ez albumra kiadott 8 mai számunkhoz mellékelt előfizetési felhívást ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Vegyes hírek.
— A megcsalt ördög. Déli Finnlandból következő nem épen érdektelen esetet hozzák a lapok: két fiaUl testvér, — egy tíz éves lányka és egy tizenkét éves fiu, kiknek szülői valami vendégségre menvén, nem voltak hon, — estve egymással játszadozott a szobában. Egyszerre csak felúrui szobájuk ajuja és bozontos, nagy-ssarvu szörny rohan be rajta, négykézláb mássva. „Én as ördög vagyok*, — kiált e szörny a megrémült gyerekekre ,és a pokolba visslek,
de ha megmutstjátok, hol tartja pénsét bűnös apátok, megkegy elmesek." A gyermekek reszketve muutuk egy szekrényre a szobában, mire as ördög fölegyenesedett, s szekrényhez lépett s ast kinyitván, a pénzt zsebébe csusUtU és ismét visszaesvén négylábú sserepébe,azajtó felé sietett Ekkor azonban a fiu is összeszedte magát, .mert" gondolá, .ez még sem lehet az igazi ördög, minthogy az csinálhst magának pénzt, ha szüksége van rá, a mennyi caak kell." Gyorsan lekspja a falról atyja töltött puskáját, utána siet a szörnynek, mely m% alig távozott néhány lépésnyire, rá fogja''és elsüti fegyverét: mire az ördög iszonyú orditással folbu-kik. A lövésre elősietett ssomsxédok egyik ssomssédjukra ismertek az ördögben, ki ily módon akarU a szülők távollétét felhasználni, hogy pénzöket elrabolja. E m erény létéért azonban életével kellett lakolnia.
— Levél a császárhoz. A »Daily Tele-graf" kiadója egy levelet közöl, a melyet egy 11 éves gyermek Greiffendorfból, Csehországban intéeett ő felségéhez a császár-királyhoz. A levél következőleg szól: »A császár urnák Bécsbe! Szeretnék psp vagy tanító lenni. Az apám takács és nincs pénze. Kérem édes császár ur, küldjön^nzt nekem, hogy Unulhassak és pap, vagy tanító lehessen belőlem. Tisztelem a császárné asszonyt és a gyermekeket. Aláírva: Bennesch József." E levél a magán titkárhoz és általa ó felsége kezeihez jutott; egyszerű gyermekes irálya annyira megtetszett a császárnak, hogy tudakostatott a cseh falu birájánál a gyermek felöl s minthogy ennek jelentése kedveső valt, elrendelte, hogy a gyereket a Zwittani tan-felügyelőhöz vigyék, a kinél ő ielségt. költségén ellátás ban és tanításban részesül és a kinek a gyermek gondos nevelése különösen szivére köttetett.
— Americai föltalálók. A roppant ügyetlenség, mely néhány legutóbbi időben végrehajtott halálos ítéletnél tanúsíttatott, egy emberszerető New-Yorkit uj kivégző késsülék föltalálására vezette. A lángeszű férfin sem guil-lotinról, sem akssstófáról, sem bárdról nem akar tudni. Oly készüléket állított össze, melylyel s vegytan segélyével az elítéltet négy peres alatt halotU lehet fagylalni. A vétkest székre ültetik, a készüléket háUra erősitik és a hideg azonnal ^pegfosztja eszméletétől. Egy másik föltaláló villamosság által akarja az elítélteket leggyorsabban más világra ssállitni. — Mégis csak emberszerető emberek azok az amerikaiak !
— Mivel adós hazánk? Magyarország 1867. óta az aranyázsiót szokás szerint 20 százalékkal számítva, a következő adósságot esi nálU: 1. As osstrák adósságokból elválall rész 564.164,000 frt. 2. A függő adósságokból ránk eső rész 93.600,000 frt. 3. Az első vssuti kölcsön 102.000,000 frt. 4. A sorsolási kölcsön 24.000,000 frt. 5. A 30 milliós kölcsön 36.000,000 frt. 6. Az 54 milliós ezüst kölcsön 65.000,000 frt. 7. A 153 milliós kölcsön 183.000,000 frt. Az uj 80 millióé járadék kölcsön 96.000,000 frt. 9. A gömöri vasul záloglevél kölcsön 8.000,000 frt. Összesen: 1,262.064.000 frt. Ezután az évi kamat csak 59/0 kal is 63 millió forint, a kamat biztosítás s vasutaknál évenkint 15 millió. Szóval egyenes adóink összes bevétele nem képea fedezni adósságaink kamatait.
mott, mely magában foglalU azon mély hálát, melyet Emília a legszeretőbb testvér irányában mindig megőrizett.
A nemzetőrök eltometvén a számos hullát, elbagyák a rémület és iszony ezen szintedét ; Ceratry hadnagy viUtkosásai között, ki azt állító tta,hogy ha icvasatakkal támadják meg a romokat, nem vesztének vala annyi embert.
Boignard gróf tetemét a domb egyik magaslatára temették és nővére kegyelete roppant márványemlékkel jelsé e borzasztó esemény •sinhelyét.
E különös regényes lelkületű férfin síriratául ide jegyezzük halhatatlan Lamertineünk néhány gyönyörű sorát.
— ,A kii csermely amott, a part alatt vígan
Xé*d, mint nő s kis tarai, mint képes UruliTi;
Nem ¿rí napsugár kék és tissta visét, ,
S a sxél sem lengeti csendes, oyugodt ssinét. —
A tó kék habjain hattyú lebeg tova,
8 a viabe lemerül oly hófehér nyaka;
A tót ssebbé tessi és a rengő habok
TOkrén tündöklenek milliárd csillagok. —•
De ha már ftlíelé forráshos ére 6 :
Tovább a sima hsb már nem lesa késelő; —
A barnuló visen as éj terflle el,
S a hattyú tollain borús, setét lebel.
Mintha sólyom fajok vad küzdelem jele
As azúr kék tavat hintette volna be I----•
Boignard Emília grófnő és Charpeotier báró Spanyolhonba utaztak, míg végre Talley-rand heroseg kegyeimet esskösölt ki szátiukra. — A fiatal szerelmesek, mint férj és nő tértok vissza Párisba; azonban Charpentier bárónő L
— Paraszt együgyűség. Egy fsldeaur meghalt, s a falusi kOzaég elhatározta, hogy aresképét a faluházába t elfüggeszti. Pestre küldték tehát a kiibirót egy eskfldt emberrel, hogy a képet másoltassák 1« a falu számára ; midőn a képíró tudakozná tőlük, hogy élve, vagy halva kivánják-e elhunyt urukat lefeetflt» ni ? Hosszú tusakodás után végre igy ssólt as esküdt-ember : „caak fesse as ur élve, ha nem tetszik bírák nraiméknak, majd agyonüthetik.
Papírszeletek.
[ifj.] Isten csudája, hogy meggyógyultál — csudál ko zott az orvos- fölépült patiense előtt.
— Bizony as ám, mert te voltál orvosom — felelt es.
Napoléon ozássár uralkodása alatt nem mosdult ki palotájából ; hol időközben megszaporodott családja boldogitáaára szentelte magát.
Charpentier báró neje és a császár leányának szerető atyja maradt, de Napoleonhoz soha sem tudott szivvel, lélekkel ragasskodni.
Pierre Blacé mindig a báró legbensőbb barátai közé tartozott.
IX.
À négyek tanácsa.
— .Nyugodjatok békével......
......a bűnt követi a büntetés.*
Kevés mondani valónk van.
Csupán s „szabadság lovagjai" társulatnak Párísban elfogott tagjai igénylik néhány peresre figyelmünket
Meg kell jegyeznünk, hogy s császári törvényszék felettébb hamar végsett velők.
Mons-Temple tábornokot hadi törvényszék elé állították.
Ney tábornagy a „hősök hőee" elnökölt a hadi törvényszékben.
A birák csupán tábornokokból álluk. — E^yig a császárság hősei voluk: Macdonald, Oudinot, Victor marsalok; Kellerman, Vanda-me, Gérad tábornokok.
E férfiak voluk hivatva, hogy a hadsereg egyik legvitézebb tábornoks fölött ítéletet hos-
— Az erélyes férfi és a vizzuhatag utat törnek maguk előtt. (Példabeméd.)
— A polgári térvényeket a férfiak, a társadalmi erényeket és erkölcsöket a nők teremtik, llükó.)
— Kinek gyermeke iránt szerető aaive nincs, ne állitsa, hogy az emberiséget szereti. (Jules Simon.)
— A fügefára néző fügefa gyümölcsöt hoz (arab példabeszéd ;)
a gyermek első nagy nevelője a példa.
Szerkesztői üzenet
1918. K. B. Il-ik Ferdinánd király levelét köszönettel vettem ; as 1803-ki'' naplót is igen kérem
1919. V. L. Nem közölhető.
1920. T. Z. Bécs. 8zivesen vesxnük
1921. M. Megkaptuk.
1922. X. Üres szavak.
192a. K. K. Magánlevelet Írunk.
1924. Szá« hársfának árnyéka, még nem a madár hajléka, báb inat* tornyosul, reménye nem izmom 1 ............a
1925. W. Igen.
1926. Ssk. A csikket húsvéti alkalommal közöljük.
Érték- és váitéfüyaa márczius 7.
D*/e meuliques 67.85; 5''/, nemz. kőlosöa 71.60; 1860-ki álladalmi kölcsön 111.90; bank-réssv. 8.79— ; hitelintézeti réssvények 176.30; London 114.90; magyar földtehermentési kötvény 77.25; temesvári földtehermentési kötvény 76.25 ; erdélyi fóldteherznentési kötvény 77.25; horvát-slavon földtehermentési kötvény 85.—; ezüst 102 95 ; cs. kir. arany 5.41 V, Napoleond''or 992Va,
Vasúti menetrend.
Érvényes deczember 1-tól 1875.
A kanizsai időtmutató óra szerint, indái Kaoissáról
(Kanizsai vaspályán as órák pontosan a helyi id8t
mutatják.) Vonat hova
"i® Ora Perc. id5
205 Eszék, Moháes,Dombovár s Fiúméba 4 30 reggel
215 , . 2 22 dálut. 212 Buda-Pestrc........ 4 50 regC
...........t 58 délut
204 ...........11 22 estve
3l3Bócsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 — reggel
301 . ......... 11 40 estve
315 Sopronyba ........3 30 dálut.
203 Triesstbe és Pragerhofon keresztül
Orácz és Bécsbe ......4 42 reggel
201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül
Grács és Bécsbe ......1 39 dflut.
Érkezik Kanizsára
honnét:
216 Essék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 33 délat.
206 . > » , 11 8 estve
203 Buda-Pestről........4 12 reggel
201 „ .........1 57 détut.
211 11 •••......9 86 estre
314 BécsbSl (Szombath. Bécs-Ujhely)felől 10 19 estve
302 » n . . 3 57 reggel
816 Sopronyból ........11 45 dálel.
214 Bécsből Grács, Marburg, Pragerhof
..........44 reggel
202 Trieszt- éi Bécsből Marburg, Prager-
bof felől.........1 13 délut
204 Trieszt- és Villachból Prágerhof felől 10 62 estve. Marburgba csatlakozás Villach és Francesfestbe.
• a , a Fiancosfestből.
Felelős szerkesztő : Báttri Lajft.
Ezen ítélet csakis igazságot és róezrehaj-latlan lehetett
A tanácskozás nem tartott sokáig.
Ney elnök a vitéz tábornagy székéről felállva olvaaá az ítéletet:
„Vádlott Francois Mons-Tempie a csá-szári franczia hadsereg tábornoka; vádoltatik: felségsértéssel és 6 felsége L Nspoleon Francsia ország császára élete elleni merénylettel. — Ezen vádakban a hadi törvényszék vétkesnek találván ; ót tábornoki rangja elvesztésére és vállrojtjának egy esered előtti letépetésére, továbbá egyhangúlag főbe lövetésre ítéli.
A franczia hadsereg egyik legvitézebb és legtehetségesebb tábornoks saját hibái miatt francsia golyók alatt vérsett el.
Boorgogne gréf, Bessiére Péter és Ch&b-lott Demeter, s jézsoíta a Gréve téren lefejes-tettek.
Számosan hiszik, hogy Napoleon-nak a pápa által tőrtént későbbi kiátkoztatását, as ellene felzudult jéssuiták nagyban előmozdították.
Ezen össseeskiivés történetét lehetőleg titkolni óhajtják as udvari körök : nehogy a császár neve mende-mondákbs kevertessék, azonban némely magas állása egyének, kiknek érdekében állt e hírt terjeszteni; nem őriste meg oly jól a titkot, hogy a kíváncsiság millió füle annak tudomására ne jutott volna«
(Köv. a Il-ik rész.)
Mai számunkhoz van mellékelve a Franklin-Társulatnak „Deák-album" czimü előfizetési felhívása.
Dr. Mer Már
)rvos-, sebésztudor, szülész és szemés;
gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker b i z t o-s i t á s a mellett mindennemű
titkos betegségeket
1) az önfertózésnok minden következményeit, úgymint
magömléseket,
m ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a
tehetetlenséget
(elgyengült férfierőt)
2) hngycsófolyásokat (még oly idülteket U), a nem-zórészek bujakóros fekély fit és másodrendűi bujakórt minden alakjaiban és elcsutitásüiban ;
3) hugyc8Ő82Üköleseket: „
4) friss és idült nyákfolyáaokat nőknél, az úgynevezett fehérfolyást ésar. onnan eredő
MAGTALANSÁGOT;
5) bőrkiütéseket} %
6) a hngyhólag betegségeit és mindennemű vizelési
toehéeségtelet
Rendel naponként: délelőtt 10 órától 1 ig, délután 3 órától 5 -ig és est ve 7 órától 8 ig.
Lakik:: Pesten,belváros, kigyó-utcza 2-ik szám a.kigyó- és városház-t^tcz a sarkán. (Eottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn
Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek __
megküldetnek. (45—5]
mmnm
lsffiooasbb fraoemia fa aafol I gyártmány, tucsatja 1—4 frtig, '' ▼aiamint Biadanaal |BUÍ-csikk «k Mbfakcti cstiokra. ,
EMPÊCHEUR,
kcujabb aébweríl kfasfilák u éjjeli MftaléMk mefffáiUUán, darabonkint 2 fitjára! amállit a h um il Ati atasitáwal együtt
Eitünö jó
Zieger János
34.
zongora
jutányos árak mellett eladó. Értekezhetni
MUíiH. őrházában.
(51—4)
firtatta*, ltls«terwiesfas«6 gmi-fyártaáiysk é. árvkBItalegesséflek raktára.
wssssssss
Alólirottaknak a esurgói uradaloin-ban néhány száz mérő
tavaszi rozsuk
van, a melyet vetőmagul a t. gazdaközönség figyelmébe ajánlanak.
Bővebb értesítéssel szívesen szolgálnak :
Beck Kálmán fiai
(52-d Keszthelyen.
X X X X XX xjxxx XXX X X X
Wajdiis József
könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán
DeákFerencz
arczképei
dus választékú olajfestményben kaphatók.
Araik:
»
2 írttól kezdve egész 30 frtig.
Kívánatra részletfizetések mellett is eladatnak.
Wajdits József kiadó-, lap-és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-1
MIKOLASCH SAMU
fényképész, olaj- és szobafestő s mázoló N.-Kanizsán
ajánlja 26 év óta Ifeiiálló Üzletét mindennemű
szoba-, templom-, czóg-festésre és mintákra.
A legújabb fali-minták és dnaválMstlku kárpitok blrtokAban, ajÁnlja magát diaaitáaekr«
¿8 a k A r p ltom* • t li elvállalja. . ''
Fán és érczen kiviendö aranyozások a legpontosabban
teljesíttetnek.
(60-2) Elkészített olajfestékek kaphatók.
Fényképek a legsikerültebben készíttetnek
az e czélra felállított üvegteremben. Tartós ós ízletes munkákról, valamint a legolcsóbb árakról
kezeskedik.
Lakik a „Zöldfa" vendéglő átellenében.
>TAGI -KASIZ8A. 1876. márczius 12-én.
TizenOtOdlk évfolyam.


Qilntiil ár
rr« . . 8 frt »»!•.... ♦ , letyec érre . 3 , S^y mtM 10 kr.

J
Hlriitiiit
6 hasábos petátsorbsA 7, nuodnor 6 i m indas további torért 6 kr.
NYILTTÉRBKN
loronkwc 10 krtn »4-;
-.eöiek fel. Kincstári illeték minden j •a hirdetőért kfllOi kr. fizetendő.
F
linden || kfllOnf
előbb
ÓZLON
fr>
i ille« | neri

Ind «Mlleai illető k6siemeny«k _ _ szerkesztő hez, Taka- '' rékpénztári épület fíld-sxini, — anyagi réraét illeti köxleaányek pedig a kiadóhoz bér-montre iut¿znnddk:
XAGY-KANIZ8A
Bérmentetlen levelek cuk insert munkatár-|| saktól fogadtatnak el
1 Kéziratok riuu nem 1
J küldetnek. J
-
Hagy-Kanizsa város helyhatóságának, nsmk ii inimn a „nagy kanizsai Keraftkedeiaii % iparink", a »nagy-kanizsai takarékpénztár* a »zabuaegyeí általános tantté-
testület*, a .Zate-Somogy gőzhajózási reszvenytársulat s több negyei és városi egyesület hivatalos értesítője
j Ueteiikim ketszer, vasarnap- \ csutönókoiu megjelenő vegyes tartalmú lapf
Nagy-Kanizsa, márczius 12-én 1876.
Zalamegye közgyűlése tudvalevőleg hat heti gyászt rendelt el nagyszülöttje, Deák Fereiicz elhunyta felett érzett mély fajdalmából.
A hat heti gyász ideje mai napon letelt.
Lapunk ez idő alatt gyászkerettel jelent meg, mint oly lap, mely a megye érzelmét. hiven tolmácsolja. *
Sokkal inkább érezzük a veszteség Nagyságát, semhogy ez alkalommal bővebben szóljunk.
Adja a Mindenható, hogy hazánk dicsősége-s a magyar nemzet jobb jövőjében áldhassuk a nagy Deák Ferencz emlékét!
Iparos kor.
— Második közlemény. —
Miután az iparos kör alakítása körül első felszólamlásom után gyűlés is tartatott — igy valószínűnek kell tekintenem, hogy a kezdeményezők nem állnak meg az első lépésnél és tervöket keresztülvive, az iparos kör létesülni fog, létesülni „sine via et du-bio" magyarul: emberben, lóban kár nem történt.
Isem tudom és nem ismerem a kezdeményezők czélzatát, azért azt birálólag nem is tárgyalhatom, de ismerve azon fajbeli természetünket, melylyel aszalmatüzüukkel bojtorjánként kapaszkodunk minden uj eszmébe és azután veszendőbe megy az egész ügy, először a tagok súrlódásai, másodszor a közöny miatt.
Tárgyalom azonban a kérdést és pedig részletesen szándékozom tárgyalni egy részt, mert az iparos osztályt nemzeti jólétünk tekintetében igen nagyfontosságú tényezőnek szeretem tekinteni, másrészt, mert ipa-
ros osztályunk csak részben bir annak felületes tudatával, mi a feladata és mely irányban érvényesítheti erejét, nemcsak elvi alapokon, de tényleges eredményekkel.
Szives olvasóimtól előre és bocsánatot kérek, azon olvasóktól is, kik nem az iparos osztály tagjai, de azéit, mert nézetem — hitem gzerint — ezekre is vonatkozással vanuak, a mennyiben az ipar épen nem öu-maganak van, hanem más osztályok S7á-mara.
Ugy veszem észre, hogy az iparos osztály egyesítése az olvasó körben reméltetik, ha az iparszövetség feladata csak az, hogy közös gyülhelyen kártyázni, enni, inni és vajmi keveset olvasni lehessen, hogy a szabó mestersége helyett a délamerikai államszövetségről, a csizmadia Clnna és Japan viszályairól, az asztalos a cubai lázadásról politizáljon, — aktor az iparosok szövetsége nemcsak felesleges, de erkölcsronto és csak a tékozlusAajlamot emeli, az iparos osztály pedig épen ugy elnyomott lesz, mint a milyen most.
A kasino rendszer, mint socialis emeltyű, tuléite magát ; — a kasinók ma elvesztve nagy Széchenyink által kitűzött feladatukat, csak mulató gyülhdyek, nem egyesek, hanem tarsaságok kávéházai, korcsmái; — ilyen pedig városunkban elég van, többnek felállítására semmi szükség.
Ily egyesületeknek sem az országos, sem a helyi állapotok lendítésére befolyásuk nincs, a mi befolyásuk lehetne, azt a pletyka-ember és ügy megszólás helyettesíti, — egész hatalmuk abban összpontosul, hogy ott minden csak rósz oldalarol lesz tamadva, pelen-gérrc állítva, de a kezdeményezés, — keresztülvitel és betetőzés lehetősége épen túlsá-
gos kávéházi és korcsmai jellegök miatt megszűnt.
Sem a nemzetiség, sem a hazafiság, sem a közviszonyok támaszt ezekben már nem találhatnak.
Az erők egyesítése ebben a korban már mást kíván, mint a közös szórakozást, megkívánja,hogy ezen erők kézzelfogható előnyöket ludjauaka tagoknak nyújtani, megkívánja, hogy a jóval a hasznos, az áldozattal a nyereség, a munkával a siker legyen összekapcsolva — ott, hol ez el nem érhető, a középszerű műveltség sem áldozathozatalra, sem működésre, sem buzdításra nem képes — rövid időre felkaphat valamit, de sajnálván később mind zsebét, mind idejét haszon nélkül veszteni — elesni hagyja.
Ily auspiciumokat látok én jelenleg az iparos kör alakítása körül, ha az csak olva-sókör leend és legfeljebb a koldus bíró szerepét vállalja el az által, hogy a tehetőség zsebéből alamizsnákat osztogasson.
Ennyit tartok szükségesnek elmondani, hogy felderíthessem azon indokokat, melyek engem anyagi czélzatokkal összekapcsolt iparos szövetség létesítésében vezetnek — | mert anyagi korunkban a szellemi táplálék j nem elégséges — ma már aisiyiraiagyunk, hogy a vagyoni közszükség „panem et circenses "-t követel, szellemet és kenyeret.
ab.

Építkezési (szabályok.
(Jsvaslst). Első fejezet: Az építési bejelentésről. x 1. Semminumü uj építkezés, toldás, ne-! vezet~sebb épület átalakítás Nagy-Kanizsavá-rosában előlege« bejelentés és ennek folytán nyerhető építési engedély nélkül n^jn történhetik.
2. §. Mindaz, ki aj építkezést, toldást, vagy lényegesebb épület-átalakitást tenni akar, köteles ebbeli szándékát Írásbeli kérvénynyel a város tanácsánál bejelenteni
3. §. Minden építési kérvényben kitüntetendő az építkezés helye, annak nagysága és rendeltetése, továbbá az építési anyag aj épít-kezésnél épen agy, mint a toldás, vagy lényegesebb átalakításoknál.
4. Az építési kérvényhez mindig becsatolandó
a) a telek helyzeti rajza és pedig barna alapszínnel, a netán fenálló épületek és vörnye-ges színnel az uj építkezés, toldás vagy lénye-gesb átalakítás folytán előiáilandó helyzet;
b. az építkezés tervrajza 4 felvételben és
pedig:
alaprajz a lakrészek beosztásával, keresztmetszet a tetőszerkezet- és épületre egyaránt homlokzatrajz
és a teleklejtési rajz, megjegyeztetvén, hogy s keresztmetszete ken és az összes rajzokon a mélységi és magassági méretek pontosan kitüntetendök, valamint az alaprajzoknál a szomssédtelkek és épületek viszony helyzete szintén kitüntetendő.
5. §. A részletes leírás és szükséges mellékletek nélkül beadott építési kérvények hivatalból visszaatasitandók és pótlás nélkül sem tárgyalás el nem rendelhető, sem építési engedély ki nem adható.
6. §. Rajz és tervmellékletek csakis jogosult építőmesterektől, — nem pedig segédmunkásoktól fogadtatnak el — ily rajz és tervmellékletek ezek és az épitő által aláirandók, az aláíró építőmester a felvétel és méretek helyes kitüntetéseért pénzbírság terhe mellett felelős.
7. §.. Következő építkezések és toldások -| nál csakis a helyzetirajz becsatolása kívántatik; I ha udvarokban deszka, vagy lécs oldal-
zattal fakamarák épitetnek, vagy nagysbbi-tatnak,
ha ugyanily oldalzattal csűrök, pajták és , kocsiszínek építtetnek,
. hs kutak, árnyékszékek, trágyagödrök, udvari csatornák építtetnek, vagy toldatnak,
ha az épület átalakítással s külalak és a
TÁKCZA.
Apám sírjára.
Álomkép * boldogságnak léte, Mely ködként eloszlik szerteszét, Ha a való durva érintése Felébreszti a sors kegyenczét.
S ha vége van az álomnak, lénynek. Mely tündér-országba vezetett. Eltűntével ábrándnak, reménynek ismerjük meg csak az életet.
\ *
Én is követtem a csalóka fényt, Ob ! hisz annyi széppel biztatott, Aztán láttam eltün ni a reményt S minden — még az ég m elhagyott!
Porba, romba ilűlt Pgész világom, Szivi-m hitét ü.''Szetépték már, Porba omlott, most csak romját látom, Fölötte a kétség réme jár.
Széllel dúlta a sors vad szeszélye Ab randáim fényes csarnokát És mit adott helyett« cserébe? Egy jó apa gyászos »irhaimát!......
Meghalt ! — kivitték a hideg sirba, Eltemették setét föld alá, S a nehés rög rémesen suhogva, Oly vérfagy asztóan hulla rá.
Ott! — ott nyugszik most a temetőben Hideg sírban, rögös bsnt alatt Szegény apám ! — küzdött életében S nem nyert üdvöt, földön nyugalmat.
* \
Pedig nem volt nagyobb bűne, vétke, Mint hogy''forrón, nagyon szeretett És a setét sirba vitte végre, Mért oly megadóan szenvedett!
Hu és kétség tusázo''.t lelkében. Volt fájdalma, öröme kevés ; De most már a feledés éjében Megszűnt minden bu és szenvedés.
Kialudt a nomes élet lángja, Kiolt* a sors fergetegje, S a aziviit-k minden reménye, vágya Hamuként bnilott a sirba le.
M<-ghalt! — Csak kaczagj te gonosz szellem Halál! csak kaczagj müved fölött, Megölted ! — 5 nem állhatott ellen Te gyGztél! s 8 égbe költözött.
Meghalt! — s most árván elhagyatottan Bolyongom, tévelygek egymagán, Oh ! kegyetlen végzet, vájjon hogyan, Mivel tudás büntetni ezután l ?
IL
Éjfél f<-!é jár.......Az egéss háznép
Aluszik, álomban szendereg. Oh ! hisz a virrasztás, a bánat rég Megtart«; őket, szegényeket !
Csak én várok, virrasztok szoliámba? .... Siini szeretnék; de nem tudok, Kiapadt már könnyeim forrása Többé nem airok, csak — pokogok!
Setét árnyak nőnek, egyre nőnek, Pislogó mécsem vadai lobog,. .:., Tán a'' sirok szellemei jőnek ? . . . . Hah! szivem mily lázasan dobog l
Túlvilági halvány, gyászos árnyak, Ti, kik itt körülem lebegtek, Nem láttátok szellemét apámnak ? Beszéljetek ! oh, mondjátok meg !
De a lelkek szótlan tova szállnak, Mécsem lángja is alig pislog,.... Itt hagytak a túlvilági árnyak, 8 éa csak magam sirok, virrasztok.
Aztán egy örült eszme sugára Csalogat a temető felé Talán, ha üt a lelkek órája, Feljön kitárt karjaim közé ?
Ob, még csak egyszer, egyszer láthatnám,. Elfeledném multam, jelenem, Vagy még azt a sok bánatot is tán, Amit eddig által szentedtem.
Sötét éjjel, mikor alszik minden, Temetőbe bolyongok ismét, Oh ! tudom, hogy nem veszi rosx néven, Ha zavarom sirja éjjelét.
Zokogva borulok fejfájára, Rá hullanak szemem könnyei, Oh l csak egy perezre, csak egy órára Feltudnálak apám költeni l.......
De nem! — Pihenj sírodban boldogan, Az élet keservvel van teli. Jobb ! százszorta jobb otf. lenn a sirban, Hol a sziv kinját nem érezi.
Vidd a csendes sirba áldásunkat, Örömünket ugy is elvitted, Ke zavarja semmi nyugalmadat, Ne lásd a mi fájó könnyünket!.......
Ab I de örömmel mennék hozzája, Le a sirba, — de ha nem lehet! Csak as vigasztal, hogy nem sokára Bánatom engem is eltemet. ,
JENVAY GÉZA.
8 amint a néma simái imásva Áldást kérek as egekből le, i gy rémlik, hogy valaki ssóUaaa, Vigasztalna, csendesítene.
És most, mintha körülem lebegne. .., Hideg karja megfog, átölel, ,ÉIj boldogan* — suttogja szelleme, .Jó fiam a multat feledd el 1''
Két nagy könnyű gördült le arrzára, Hogy megcsókolt éa a sírba ment. .. Obi talán fáj ott lenni magába, Árván tudva engem ide fennt.
II-ik Rész : À császár leánya.
— Korrajz az első császárság korából. — Irta : Barboix Roger.
Francsiáb ól forditá: K&váry Béia.
L
Az első bál.
— .Fényesen ragyogtak a csillárok, — Lebegteg az angyalok.......•
Ptysl.
Párisban vagyunk. As olass boulevard egyik fényes palotáját bámulhatjuk, fra ked vünk tartja, mely előtt fényes fogatok hosssu sora táborozott. — A palais külsejét nem találjak szükségesnek leírni; — elég azt tudnunk róla, hogy egyike volt a legfényesebbeknek.
Tudjuk meg, hogy ki a tulajdonoss ezen ritka znúizléssel emelt épületnek.
Épen ott siet egy hordár, vagy mi. Kérdezzük meg tőle. — Hejh! barátom egy ssóra!
— Szolgálatjára uram, de kérem hamar, ( mert sietek.
— Ön e házhoz tartozik ugy-e ?
— Ugy van uram. — Hajdan kengyelfutónak neveztek volna, ma futár legény a neve.
— Ki as ön gazdája ?
— Hát nem Tátja livréemet. — Charpentier bárót szolgálom.
— Hát e oalota ? *
— Es a Charpentier-palais. — Gazdám tulajdona.
— Fogja ezt fáradságáért
magassági viszonyok nem változván, csakis körfalak építéséről, eltávolításáról van szó. ^
Második fejezet: Építés! elvek és tilalmak.
8: §. A város csínosodása, az egészségi viszonyok és az építkezések szabályos voltánál fogva szükséges »z építkezések általánosan kötelező szabályait állapítani meg, melyek a kö vetkezó azakaszókban foglalvák :
9. §. Építkezés tekintetében a város területe három körvonalra osztatik be és pedig:
a) első körvonal: Fő-tér, Fő-utcza. Városház utcza, Takarékpénztár-utcza, Deák Ferencz-tér, '' b) második körvonal magában foglalja az első körvonalat egészen és még a következő ut-czákat és téreket:
Zárda-utcza, Zrinyi-utcza, Király utcza, Batory-utcza, Kinizsi-utcza, Széchenyi tér, Kölcsey-utcza, Bajza-utcza, Batthyány-utcza, Iskola-utcza, Csengery-utcza, Kisfaludy-utcza, Eötvös-tér, Huny ady-utcza, Kazinczy- utcza,
Magyar-utcza a kiinkerut mentén,
Vörösmarty-utcza,
Petőfi-utcza az Attilla-utczáig, •
Vásár-tér,
Szemere utcza,

c) harmadik körvonal.
Minden ujonan nyitandó utcza. vagy tér,
d) negyedik körvonal — a vároa többi területe.
10. §. A körvonalakra nézve következők állnak általános szabály kép.
I Az első körvonalba et>ő telkeken az ut-czai vonalra legkevesebb egy emelet magas épit-'' kezés engedtetik csak meg.
11. Az első, második körvonalon belül az utczára tűzfalak, nem fedett kapuszinek, nyi tott árkok és részleges telekbeépitések nem en gedhetők meg.
E két körvonalban minden ház vízcsatornával látandó ei oly formán, hogy a víz folyó csatornák kiömlése fedve vezettessék az utczai csatornába.
Mind a két körvonalon belül 5 évi időszak alatt a tanács által kijelelt terv és sorrend szerint a járdák és csatornák megépitendők, az épités a háztulajdonost közteherkép illeti. Úgyszintén az első, második és III ik körvonalakon belül csakis tégla, vagy kőből engedtetik meg az építkezés.
III. a harmadik körvonalra nézve ugyanazok állanak, mik aü-ikra, ezenfelül ezen III ik körvonalon csakis az esetben kezdhető meg az
— Köszönöm. A nélkül is megtettem volna, de a borravalót elvből sohasem utasítom vissza.
— Helyesen teszi. Tehát isten vezérelje önt.
— Isten Önnel uram. — Van szerencsém magamat ajánlani.
Tehát e fényes palota Charpentier báró tulajdona. — Előbbi beszély üuk hőse látszólag igen irigylendő anyagi helyzetnek Játszik örvendeni. írói szabadalmunknál fogva felfogjuk őt családi körében keresni.
Ha tehát a nyájas olvasó elhatározta má-gát ezen utunkban is követni, itt az ideje, hogy behatoljunk a nagy két szárnyas kapun és megvárjuk, mig a fehér kesztyűs komornyik átvévén névjegyünket,azt a lak urának elfogadhatási bírálat tekintetéből kézb. siti.
Végre csakugyan feljutunk az első emelet tágas lakosztályába, mely a legújabb divat ízléseként van bútorozva és'' diszitve. Minden lépten, nyomon a tulajdonos tehetősége kézzelfogható jeleivel találkozunk.
A lakosztáy közepét nagy terem foglalja el, mely házi mulatságok rendezésére látszott hivatva lenni. E teremből zeneszó és élénk csevegés zaja hallatszott. Megmondjuk e körülmény okát: Charpentier báró leánya, Eleonora mutattatott be a világnak.
A báró nagyszerű ünnopélyt rendezett ezen alkalomra és mesés fény nyel árasztotta el palotáját; - De e fejezetünk hós nője nem Eleonora bárónő lesz.
Emlékezni fogunk tán e korrajz első részében emiitett kis gyermekre. E leánykaChar-pentier bárónő és Napóleon császár gyermeke volt. — A most busz éves Valéria körül fognak egyelőre csoportosulni eseményeink.
A gyermek bájos hajadonná fejlett, kinek setétbarna hajhullámai és harmat üde aj-kai, a főváros bál-por és rizsliszt halványította közt az elsőséget számára megszerezték.
Es valóban Valéria hódolókban nem is •«•nvédett hiányt; szokás szerint körül rajong-
épitkezés, ha valamelyik utcza teljesen kinyittatott.
Ha valamely utc-ra. vagy tér kinyitása ellen akadály fenn nem {op>£. a kinyitástól számított egy év alatt az uj nan nyitott utczába eső miuden telek beltelket képez, kis teherkép kötelesek tehát e telkek tulajdonosai az egy évi időtartam alatt telkeiket az utczavonalra bekeríteni. további egy év alatt pedig a járdákat ¿s vízcsatornákat megépíteni.
IV. A negyedik körvonalon házak utczái tűzfallal, szalmaval fedve nem építhetők, részletes telek beépítések és nyílt kapubejáratok azonban megengedtetnek.
11. §. A városi szabályozási térképen zöld vonalíal megjelelve van az átalánoe építési határvonal, ezen határvonalon tul semminemű lak, vatry gazdasági épület építése tilos.
12. 8. Sehol a városban szalmával fedve semminemű épület nem emelhető.
13. §. A jelenleg fenálló szalmával fedett épületekre nézve a következők állnak:
a) tíz évi időszak alatt mindennemű szalmásépület, legyen az lakház, vagy gazdasági épület, cserépfedélzetüvé alakítandó át, ez átalakítási kötelezettség oly közterhet képez, melyre nézve e határidő elteltével jogosítva van a tanács közigazgatás: végrehajtással élni oly formán, hogy a határidő leteltével cserépfedél-re át nem alakított épületek tulajdonosait megintvén, ha a megintés kézbesítésétől számitott 3 hó alatt az átalakítás meg nem tétetnek, — az átalakítást a tulajdonos költségére teljesítteti a felmerülő költségekre,mint közteherre biztosítási végrehajtással — az átalakítás befejeztével pedig a közadók behajtására fenálló törvények szerint kielégítési végrehajtást teljesít.
b) Ha valamely szalmával fedett épület az átalakításra száát 10 éven belül olynemű javítás alá esik, hogy a tetőzetnek V3-ad része javítandó, vagy újítandó lenne, ez esetben az egész tetőzetnek cserépsindelyre leendő átalakítása engedtetik csak meg és ez az előzők szerint végrehajtható.
c) e szabály alól az uradalom sánczi majorépületei- a téglagyári épületek- gyepmester- ( tanya és a szőllőkben emelt épületek képeznek kivételt, melyekre nézve a szabad építkezési alak fenhagyatik, épségben maradván az 1872. VIII. t. cz. 8. § ban foglalt üzlettelep iránti rendelkezés.
14. §. Épületközök
— szomszédok felőli csurgás építések meg n«m engedtetnek.
15. §. Minden Iskházra nézve magassági minimumok állapittatnak meg és pedig: az I só, Il-ik és IH-ia körvonalon a lak ház külső magassága a járda niveau-tól az eresz szélig nem lehet 4*5 méternel alacsonyabb, ugyanitt a szobák padlózata a járda niveaújától 50 centiméternél alacsonyabbra nem fektethető, valamint a szobák belső magassága legalább 3*2 méter legyen, a IV. körvonalon következő méretek állnak mint minimumok:
külső magasság ... 3 5 méter,
padlózat a járdavonaltól 50 cm.,
belső magasság . . . 2 5 méter.
16. §. Kemény nélkül lakházakat építeni
ták azok ; de látszólag hiába fáradtak, mert a fiatal hölgy egjiküket sem tüntete ki hajlamával. — Egy iránt szívélyes volt mindenki iránt, de kiválóbb kegyével egyik sem dicsekedbeték, Azonban azon események, melyekről szó van, nem követik megszakítatlan rendben azon félbeszakított szomorú játék lefolyását, mely a roxeles-i remete lak fölrobbanásávai mintegy betfegződöttnek tekinthető.
Némely mellék körülmények ismerete beszélyünk ezen részében elkerülhetlenné vált-Napoléon császár a hatalmas urslkodó Montholon és Bertrand tábornokok jelenlétében meghalt Szent Ilona kopár szirtjein.
A császár, ki nagy volt, mind uralkodó nagy akart lenni, mint ember is és sirjába az állal a lenyűgözött Európa részvéte kisérte.
Hudson Lowe neve saját nemzete előtt ia becstelenné lett és a császár tömlöcz tartója ei-vette embertelenségének megérdemlett jutalmát.
A haldokló császár nem feledkezett meg leányáról és. négy millió frankot hagyott neki.
Ezen összeget Marchand ur a császár hű komomoka kézbesítette Charpentier bárónőnek. — A pénz angol állampapírokba váltva, lepecsételt borítékba volt zárva, a borítékra a császár 8ajátkezü)eg irta: ,Leányomnak ; atyja hagyománya."
Emil ía bárónő nem bontotta föl a csórna-got, míg férjétől tanácsot nem kért. Charpentier báró nem látott okot, hogy Valériát megfossza örökségétől. — A borítékot fölbontották; — mint tudjuk, az négy milliő frankot tartalmazott teljes értékű angol papírokban.
Valéria tehát gazdiig volt. — Fiatal, bá jos és gazdag, e három s/.ó az élet múlékony arany bányája. Syéea azr mondaná e tárgyról, hogy rendszerint mind a három egyszerre lesz semmivé.
Valéria vagyoni állapotához illőleg neveltetett. — A legjelesebb művészektől nyert ok tatást a tánezban, zenében és nyelvekben.
Általában mint a legmagasabb körök
tilos, a kémények csakis téglából, vagy kőből építhetők és kívülről erősen bevakolandók.
17. §. A kémények oly helyre, hogy azokon faanyagok fussanak át, nem építhetők, ha a kéménybe gerenda, vagy más támfa beeresztése szükséges, a beeresztés cs-k következőleg sza bad: a been-sztett gerenda, yagy lámfal vége és a kémény belső fala közt legalább 16 centiméter vastág fal maradjon, mely fal a gerenda, vagy támfal beeresztése előtt 3 centiméter vastagságra erősen bevakoltassék és pedig gypsz-szel vegyitett ragaszszal.
Oly esetekben, midőn a kéményekbe ily módon gerendák, vagy timfà eresztetik be, a behelyezés csakis rendőri felügyelet mellett tör tén hetik oly módon, hogy akkor, midőn a beeresztés történik, rendőrlegénynek kell jelen lennie.
18. §. Nyitott árnyékssékgödrök építése tilos, valamint az árnyékssékgödrök az épületek, vagy árnyékszékek alá nem építhetők, hanem azoktól legalább 1 méter távolságra legyenek.
19. §. Trágya- és árnyékssékgödrök a szomszéd telek tői legalább 2 méter távolságnyira essenek.
20. §. Mindazon beltelek, mely épületek közt fekszik, közbiztonsági indokból a tulajdonos által bekerítendő és pedig a kültelek felé eső részén és a szomszédok felé rendszerint az utczáról tekintve, rendszerint a jobbról eső rész kerítése terheli a tulajdonost. Amennyiben régebb szokás — vagy utczabeszögellések által ez iránt kétség, vagy eltérés támadna, a város tanács állapítja meg a tulajdonos által fentar-tandó kerítés vonalát.
21. §. A város egész területére készült szabályozási terv és térkép alapján mindazon telkek és területekre nézve, melyek építés esetén utczaivonalukat vagy beljebb helyezni, vagy az utczavonalba kitolni kötelesek, építési tilalom áll fenn.
Az ily tilalom alatt álló telkeken az utczavonalra eső részen sem épűlettoldást, sem lényeges átalakítást, sem homlokzat emelést, sem emelet felrakást teljesíteni tilos.
Ha aa ily tilalom alatt álló telken az utczavonalra eső épület tetőzetének resze ujjá alakítandó, vagy lebontandó volna, köteles a tulajdonos az egész utczai épületet lerombolni és a szabályozási térkép szerint az ott megállapított utczavonalra uj építkezést tèljesiteni.
22. §. A szabalyozáai térképen külön megmegjelelt azon területek, melyek ujon nyitandó utczák területeül vannak kijelelve, olykép állnak tilalom alatt, hogy azokon az építkezések az utcza teljes kinyitása után kezdhetők csak meg.
23. §. A szabályozási térképen köztere-kül kijelelt főtér, vásártéri épület tömeg és a barátok utczai kertje, ugy az ujonan nyitandó utczákra eső házak — része általános tilalom alatt állnak, melyeken semmi uj építkezés, toldás, emelés, vagy átalakítás nem történhetik és a mennyiben valamely részök lebontátik, azt többé felépítem nem szabad, hacsak valamelyikénél a tetőzetnek 3/% ed részén felül volna uj-jitáe eszközlendő — az egész épület lerontandó.
Mindaddig, mig ezen területek teljesen
i
gyermeke neveltetett. — Szépsége mellett a fiatal hölgy számtalan kiváló szellemi tulajdonsággal dicsekedheték. — Kedélye daczára azon behatásoknak, melyeket a fényes körökben szükségkép nyernie kellett, egyszerű és igénytelen maradt. Nem ragadták el lelkét azon fényes semmiségek, melyek neki a gazdag örökös-nőnek oly nagy számban kínálkoztak ; — ó csupán anyját és testvéreit szerette.
A üaiai női szív egész önzéstelen vonzódásával ragaszkodott mostoha nővéréhez, Eleo-norához. — A fiatal bárónő három évvel volt ifjabb mostoha nővérénél, kit Boignard Valéria grófnőnek neveztek.
Eleonora szinte melegen ragaszkodott nén-jéhez ; gyakran sírva gondoltak az elválásra, melynek néhány év múlva szükségkép bekelle következnie.
Végül ne feledjük megemlíteni, hogy az ifjú grófnő mostoha atyját, Charpentier bárót bámulta és tisztelte.
Valóban a báró nem feledkezett meg amaz ígéretéről, mit ama rémletes pillanatban tett a grófnőnek: .Esküszöm, hogy atyja leszek gyermekednek!* Suba e^y pillanatig sem feledkezett meg nemes Ígéretéről és Valériát saját gyér mekének tekintette.
Ami a fiatal hölgyet illeti, ő meghaladta a tíz évet, midőn megtudta, hogy a báró csak mostoha apja.
Azonban ez mitsem változtatott azon gyengéd viszonyon, mely a bárót neje leányáház csatolta; — a kis Valéiia^fiz.üutul is atyjának tekintette azt, kit''mint olyant tanult ismerni.
Éiete husz éves koráig hasonlított egy szép reggelhez, melynek harmatcseppjeit még nem párologtatták el V verőfény heves sugarai, — nem ismerte egyébként a világot, mint külalakjában, amit látott, csak vonzó és megragadó volt, merőben ismeretlen volt előtte az úgynevezett : rmézes madzag", mitsem sejtett a nagy-| világi fondorkodások és megmérgezett nyájas-kodások áiczásott tőreiről. — Ismeretlenek vol-
szabadokká nem lesznek, — joga van az üressé vált tulajdonosnak a telket házi kertül használni.
Ezen területedre nézve a véglebontás és térrététel határnapja 30 évre tűzetik ki oly képen, hogy 30 évi idő leteltével ezen épületek bármily állapotban legyenek is, lebontandók és köztérül a telkek átadandók. ^
24. §. A lebontandó házakért, vagy az uj utczák nyitására kihasítandó területekért méltányos kárpótlás fizettetik, a kárpótlási összeg meghatározási módját a későbbi §§-ok állapítják meg.
(Folyt, köv.)
Helyi hírek.
— Kimutatás a Nagy-Kanizsán, f. é. január hó 12-én tartott h e t e d i k i bál pénztári eredményéről: Összes kiadás 1094 trt 76 kr, összes bevétel 901 frt 27 kr, hiány lat 193 frt 49 kr, mely összeg a rendező bizottmány által fedeztetett Felülfizetések: Hirsch-ler Miksa ur Dombomról 3 frt, Hertelendy Béla ur Nagy-Kanizsáról 2 frt, özv. Sümeghy Fe-renezné ő nagysága Söjtörről 6 frt, Csépán József földbirtokos ur Jákóból 4 frt. Összesen 15 frt. Ezen felülfizetett összeg a nagy kanizsai fiatalsági társas kör pénztárába beutalványoztatott. Fogadják a szíves felülfizetők legmélyebb köszönetünket. A rendező bizottmány.
— Az árvízkárosultak javára a Kámzsái Dalárda szövetkezve a kisdednevelő egyesülettel, márcz. 22 én tombolával összekötött hangversenyt ad. E legnemesb ösztönből keletkezett intézkedést üdvözöljük s pártolására felhívjuk a t közönséget. Egyszersmind felkérjük mindazokat, kik a tombolához ajándéktárgyakkal járulni kívánnak, legyenek szívesek azokat márcz. 20 ig Martin kovics Károly né, vagy Gel-sei Gu''mnnn Henrikné úrhölgyhez küldeni.
— Nagy - Kanizsaváros képviselő testülete apr. 3-án ülést tart.
— A nagy-kanizsai fiatalsági társaskör kebelében »athletikai clubb" alakult, a ta nácskozmányra több tornaegyleti tag meghivatott, versenyfutás, versenygyaloglás rendeztetik.
— A kín-kanizsai erdők ben nagymérvű pusztítások fordultak elő, felhivjuk polgármester ur ismert erélyességét a rögtöni intézkedések megtételére, legyen szíves az erdészeti bizottság kiséretében személyesen megtekinteni, nem elég, hogy e párosnak névleges erdésze van, mert e városnak minden kincse erdejében fekszik.
— Német színészet. Schuiz. Gyula va-rasdi színtársulata Nagy-Kanizsán a ,Zöldfa" termében márczius 15-én kezdi meg előadásait s nem 14-én, mint az előleges jelentésben volt. A társulatot jól szervezettnek mondják, s tagjai közt operette énekesek is vannak.
— ,A fiatalsági társas-kör* álul rendezendő felolvasások ma vasárnap veszik a városháza nagytermében kezdőtöket, felhivjuk ujolag a t közönség figyelmét azon megjegyzéssel, hogy belépti díj nem fizettetik s kezdete 4 órakor lesz.
— A nagy-kanizsai fiatalság társas köre f. é. márczius hó 9-én tartott r e n d k i-
tak előtte a „cronic scandaleuse8 botrányai és a czivilizatiónak több ilynemű ferde vívmányai.
Valéria lelke tiszta és szűzies volt. — Azon körökben, hol fájdalom a szenvelgett ártatlanság leple alatt gyakran a legaljasabb szenvedélyek lappanganak, valóban bámulatos, hogy az ifjú grófnő megőrizte azon könnyen letörölhető himport, melyet korunkban oly igen ritkán nyílik alkalmunk bámulni.
Charpentier bárónő a szerető anyja gyengédségével csüngött gyermekén és az ő hassnos tanácsai vezeték Valériát azon ösvényen, melyet világnak neveznénk, ha az valóban az emberiség minden osztályára kiterjedne.
Azonban ne térjünk el egészen tárgyunktól. — Épen Charpentier palota bál termébe voltunk lépendők, midőn e szükségessé vált előzmények más tárgyra irányozták figyelmünket.
A bálterem pompás diszitékü volt. — Ha építészeti tekintetben nem is mérkőzhetett a Palais Royal, Tuileriák, vagy a hajdani Riche lieu palota nagyszerű termeivel, ízlés tekintetében bármelyikkel is vételkedhetett volna.
A falak rózsaszín atlaszszal voltak diszitve, melyeken természetes camélia csokrok füg-göttek ; s bársonynyal bevont kör kerevetek kellemes pihenő helyül kínálkoztak a legritkább tropikus növények árnyában.
- Szóval, Charpentier báró fejedelmi pompát fejtett ki. A palota fényárban úszott és a jelenlevő válogatott társaság tagjainak arczain elűzhetetlen jókedv mutatkozék.
A terem különböző részeiben ott lehete látni a párizsi magasabb körök fiatal lovagjait, a középkorú férfiak fiatalnak mutatkozó kiadásait, sőt néhány agg ledér is mutatkozék önön magával elhitetni akarván, hogy még oly férfiú, kinek személye a nőknél is feltűnik.
A magasrangu úrhölgyek ezerféle ragyo-^ gó toilett-ben, Salmons marquis-val szólva : — az éj ragyogó pillangóit képviselték.
E bájos csoportozatban ott lehete látni az est királynőjét, a szép Eleonorát ós a bájos Va-
vüli közgyűlésében elhatározta,
hogy mivel a körnek kiadásai már a második '' félévre is fedezve vannak, a tagsági dijat 20 írtra leszállítja, minélfogva az ujonan belépő tagok a tagsági dijnak csak ezen aránjrban leendő viselésére lesznek kötelezve. N.-Kánizs án, 1876. márcz. 10. Varga Lajos, titkár.
— Gyásxhir. Haragos Mihályné szül. Szelle Katalin, maga és leányai: Carolina, férje: Birkner Lőrincz cs. kir. százados, Lucretia, férje: Nagy József ügyvéd, ugy ezek gyermekei Béla, Irma, férje: Plánder György és Dezső, végre dédunokái: Alajos, Carolina és Elek nevében szomorodott szivvei jelenti szeretett férje, atyuk, ipa, nagyapa és dédapának Haragos Mihály urnák a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, f. évi márczius hó 10-én d. u. 2 és 7t órakor, élete 78-ik, boldog házassága 45-ik évében végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt te-sfme» folyó márczius hó 12-én délután 4 órakor fognak a helybeli Birkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szt. mise-áldozat a helybeli szt.-Ferenczrendüek templomában folyó hó 13-án délelőtti 10 órakor fog be-mutattatni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1876. é. márcz: hó 11-én. Béke hamvaira!
— Zalamegyében kebelezett Zalavár község engedélyt nyert, hogy évenként febr. 24-én éa julius 2G-án országos vásárokat tarthasson.
—• Adakozás. Inkey László és neje Nagy Kécséről az árvízkárosultak részére 100 frtot, a zala egerszegi takarékpénztár 100 frtot, a nagy-kanizsai takarékpénztár pedig 200 forintot adományozott.
— A zalamegyei fiatalság több tagja Zala-Egerszegen, a „Zöidfá''-hoz czimzett szálloda nagy termében 1876. évi február hó 7-ére tervezett; a közbejött országos gyász miatt elhalasztott é& folyó 1876. évi marcz. hó 26-án rendezendő zártkörű tánczvigalmat tart. Belépti dij 3 frt., családjegy 7 frt. Kezdete este 9 órakor.
_ Alispán ur elnöklete alatt Lipthay
-min. tanácsos, Klima orsz. állatorvos, Muray orsz. vesztegzárak igazgatója, N.-Kanizsa polgármestere, kanizsai, kottorii és csáktornyajárási Bzoigabirát jelenlétében márczius 9 en ta-nácskozmány tartatott a marhavész elleni zárlat ügyében. A határozatot a felvett jegyzőkönyv közlesével jelezzük.
— A sümeghi népbank 1875 ki üzletkimutatása szerint pénztári forgalom 591,401 frt 58 kr. volt, vagyonszámlája pedig 169,006 frt «9 krt mutat, osztalék J9°/0-
• _ Gyászhír, özvegy Heller Józsefné szül. Sényi Éva folyó hó 6-án reggeli órákban , hosszas betegeskedés után 68 éves korában jobblétre szenderült. Alig pár hóval ez előtt elhunyt férje halála a gyengéd s különben is beteges nőre oly sujtólag hatott, hogy ágyban fekxő beteggé lett s e betegség sirba is vitte őt. Áldás és béke lebegjen hamvai felett! Keszthely-város képviselőtestülete boldogult Heller József özvegyének — tekintettel arra, miszerint az
lériát. — Eleonora karcsú, szőke leányka volt, alig áthaladva azon koron, melyben a németek az ifjú hölgyeket „Bachfisch- névvel szokták
megtisztelni. -
A gyermekded lányka arczvonásai páratlan szabályosak voltak; — telt arczain az
egészség szine, költőileg szólva: „a hajnal ro-"
zsa pirja" derengett. — Ábrándos kék szemei akaratlanul elárulák szivjóságát és ártatlanul mosolygó bibor ajkai elárulák, hogy kedélye megvan őrizve a korai érzetviharok rombolásaitól.
Eleonora minden vonása Valériához telte hasonlóvá őt; — mindketten anyjuk bájos vonásait örökölték.
A két ifjú hölgy a fényes társaság női köréhen foglalt helyet körül rajongva az illatos divaturacsok bókoló csapatjától. Eleonora és Valéria nem igen látszották figyelni ezen oly min-dennapias hódolókra, inkább a művészi zenére forditák figyelmöket.
A dandyk nagyobb része kedvezőbb tért keresve hódolatamak, lassankinta társaság többi szépségeit részesítek udvariasságuk és előzékenységük áldásaiban és a két mostoha nővér néíiány pillanatig egyedül lehetett volna.
De egy igen előkelő ifjú nem tágított a t- mleges térről.
Ezen ifjút Mhérac Ficéron maquisnakne vezték. * "v
Alig lehetett több 25 évesnél; egyéből származott azon frankcsaládoknak, kik Pipin idejéből származtatják családfajaikat. Különben annyi tagadhatatlan, hogy rokonságuk a legmagasabb nemesség köreire terjedt ki; a Nevers-ek, Ferté-k, Roban-ok, Montauban-ek, valamennyien a Mhérac Ficéron-ok főúri rokonságához tartoztak.
Xavier marquis karcsú, magas növésű ifjú volt gesztenyeszin fürtökkel ós kisded spanyol szakállal. Elegáns öltözéke és biztos magatartása első tekintetre felismerhetővé tette a főnemes gavallért.
Ezen fiatalember ez estén szokása ellenére
elébb elhunyt férje, mint tanító és kántor Keszthelyen 45 évet eltöltött — 150 frt évi nyugdijat szavazott meg. Most meghalt a nő is, nincs tehát nyugdíjra szüksége. Óhajtandó volna, hogy e nyugdíj, mely a költségvetésbe jelen évre m£r-ugy is felvétetett, az elhunytak egyetlen gyermekének szavaztatnék meg.
— Rövid hirek. Verebélyesen a katonaság és polgárság közt véres összeütközés tör* tént. — A magyar kir. távirdáuál 171 nő van alkannazasban. — Völgyi György *zintársulata Kaposvárra jő. — Toldj Ferencz könyvtárát egy antiquarius 10 ezer forintra becsülte. — Mártonffy György bpesti fiatal ügyvéd agyonlőtte magát. — A népszínház eddig 7409 frt. tantiémet fizetett ki. — D''Agoult grófné, Liszt Ferencz leányainak édés anyja Párisban meghalt. — A szombathelyi törvényszéket helyszűke miatt Kőszegre teszik át.— az árviz még mindig, pusztitólag dühöng. — Uchatius báró lett. —A bécsi Laube színház részére több ma-g\ ar színdarab fordittatik le. — Szombathelyéé Muraszombatból öngyilkossági hireket olvasunk a V.L ban ;■ ¡hová vezet mindezen vérlázító tett? — Királyné őfelsége Angol országban -Pálffy grófnő* nóV^alalt utazik. — Kolosvá-rott egy báránynak bagoly feje s''4 nyelve van. — Mocsáry Géza a mandatumról lemondott. — Az árvízkárosultak részére eddig 105.000 frt gyűlt be. —
. Utazók névsora
Nagy-Kanizsán, 1876. márczius 1-töl— márczius 8-ig.
— „Szarvasból" czimzett szállodába: Adlcr Dávid Komárom. Stein János Bécs. Hoake Ha-dolf Bpest. John F. Bécs. Scblanmadinger J. Pinkaföld. Sxalacaj Farkas Vente. Krassa M. Bécs. Horváth Pál Maraszombat. Polák Károly Bécs. Hofmaaa J. Zákány. Lacheubacber N. Szombathely. Gatmann B. Újvidék. Schmidt Károly Mainz. Hirscbel Miksa Dombom. Peschke Hermán Szászország. Krauss Ign. Orácz. MUller Mór Bécs. Spiro Kornél Bpest. Zlocha Pál Sopron. Szalczer Ignác* Z.-Eger&zeg. Inkey Szent Kereszt. Heimler M Bécs. Roscnberg H. Bécs: Polizsanszky Kálmán Perlak. Srhnabel ▲. Bécs. Trün-uel K. Bécs. Weinberger M. Bpest. Tief N. Letenye. Kardos J. H.-Atád. Tuboly Viktor Letenye Kollay Rókus Kottori. Charnay C. Lyon.
— »Arany Korouáh oz" czimzett szállodába : Rafael H. Posony. Rieffcl báróné Belezna. Vés-sey N Vése. Döme Antal Bpest. Gelvásy N. Kőnzeg. Polák Ignácz Bécs. Schnétt K. Pécs. £ory Gusztáv B^est. Fchnitzl W. Bécs. Raxchka János Bpes Háry József Ns. Apáti. Saij N. Caaktornya. Pecsornik N. Csáktornya. Konyáry László Draskovecz« Bettelheim Rudolf Bécs. Steiu N. Vtacsoneca. Rudolf Welles Bécs. Löwy Rosalia Bécs. Németh Lajos Bécs. Horváth Bódi Tata. Tóth Józ»«f Perdócz. Ney József Bpest Pin-kas Lipót Bpest. Benedek János KttrSsd Beek X. Keszthely. Maray Lajos Bpest. Vértesy Iván Keszthely. Masqaitter N. C''xarg". Talabér M. Somogy. Dr. Sai-vós József Bpest. Leiwolf János Kapuvár. Spehar Mihály Pozsega. Hermann Gyula Bécs. Vass Soma Bpest. Hedenik M. Bées. Goldschmidt N. Varasd. Weinber-ger A. Bécs. Neüfeld S. Kaproncza Rajkay Fülöp Grács. Klima Miklós Bpest. Csntor Imre Z.-Egerszeg. Lipthay István Bpest.
— „Oroszlánhoz* czimzett szállodába: Pongráca Róza Törje. Engel Ignáoz Szent-Miklós. Mattel János Törje. Radenics Géza Dombó. Rosen-wasser £. Bécs. Küttner G. HpesL Gross József Ga-más. Schwarcz J. Bécs. Zrínyi József Szombathely.
felette tolakodó volt; — egy pillanatra sem tévesztette szeme elöl Valériát, szemei szokatlan tűzbe égve csüngtek a fiatal gróf hölgy üde termetén.
Majd fagylaltot ajánlott a hölgyeknek, majd sétát a szomszéd terem árnyas narancsfái alatt.
A marquis mindenkép megakarta magát értetni, hogy egy lesetlen pillanatot óhajt. — Azonban Valéria nem látszott észre venni az esdő tekinteteket.
-Végre Eieonorát egy fiatal lovag tánezra
vitte.
A quadrill ütenyszerű zenéje elnémította a kissé hangoe társalgást.
Mhérac Ficéron marquis a fiatal leányhoz közeledett.
— Ön nem sejti grófnő — szólt merengőn Ficéron — mennyire ¿Idom én e pillanatban Lustigny barátomat!
— Valóban ? — felelt mosolyogva Valéria, — hát valljon miért?
— Hogy az Ön nővérét tánezra vitte.
— Ejh marquis ur, ez udvariatlanság! Várjon, megmondom Eleonorának!
— Grófnő, én mindenáron egyedül akartam beszélni kegyeddel !
— Velem ? — mondá bámulva a grófn^
— mit mondhat nekem ?
— Én imádom önt! — Mióta megpillan-tám kedves alakját, a szerelem édes érzeménye honol keblemben! — Oh grófnő, hallgasson meg ; egy pillanat ön előtt térden töltve a menyországgal ér föl! — Egy élet boldogsága van az ön kezébe ! Oh, mondja ki a boldogító igent.
— Kíméljen meg marquis ur!
— Ne használja e hideg szavakat; engem őrültté tesz a gondolt ön nélkül élni! Feleljen grófnő 1 a.z égre kérem feleljen!
— Mi nem értjük egymást marquis ur;
— az ég csak rokon lelkeket egyesíthet.
— Tehát nem szeret ön ?
— Én becsülöm önt.
Matus István Szombathely. Deáky Antal Lasztonya. Páhi Ödrtn Csákány. Groszmann M. Babócsa. Fachs M. Kaproncza. Nádast N. Juda.
— .Zöldfához" czimzett szállodába: Frankel M Pécs. Veszelyi I. Veszprém. Wittinger Ferd. Bécs. Fekete Ignác* Pécavárad. Józsa József S».-Fehér vár. Gesztmajer A. Vfcz. Meskenhaller T. Bécs. Szántó M. Zala-Egerszeg. Prácaovic* János 8Bjtör. Stolczer Jakab Sftjtör. Schwarzenberg L Bécs. Schienken Iván Görcz. Beda Eggard Kapuvár. SchSnhofer
A. Bécs Wertlimmer Bécs.
— Steiner Salamon szállodájába : Kraojs 8. Kaposvár. Landler A. Szakácsi. Köhler Sófia Lepsény. Klein Ign. N.-Vid. Mílller Gy. Pacsa Engel L.
B.-szt.-László. Kobn 8. Eger. Drucker J. N.-Vid. Weinberger J. Munkács. Rottenberg A. Munkács Gross Lajos Eger. Rechnitzer J. Pacma. Wienhofer M. B.-szt.-László. Handler S Raik. Hirsche! M. Pacsa. Polák W. Pacsa. Spira K Bpest Rosenspitz C. Pécs. Engel M. Paks Braun J. Vid. Kremsier J. Szakácsi. Sternberg H. Pötréte. Rosenborger A. Pápa. Schwarzenberg Dávid Zala-Apáti.
— .Magyar Kiri''lyhot1 czimzett szállodába : Kádár Endre Bráza. Schönfeld Mór Zákány. Popovics János Gelse. Gergcl Iguácz A.-Rajk Brejer Bernát B-Szt-György. Goldstein Mór Bpest. Ekstein M Szent-Mihály. Rechnitzer N Keszthely Ungar Frigyes Szombathely. Daca Antal Csapi. Schweiger M. Grácz. Kovács György Csáktornya. Grflnbaum N. Alsók. Liobwein N. Bpest. Stern Náthán Csurgó.
— Hoffman H. czimzett sörházába: Rosenberg Károly Tétény. Weiss N. Belovár. Kohn A. Szent-Mária. Mínda György N -Kanizsa. Steinhart N. Körmend RiUer M. Nagy-Atád.
n5 50 kr. Élelmezés nélkül 70 kr. zJelmasáasel egy
gyermek 30 kr. Élelmezés nélkül 60 kr.
(P. h.)
Kiadta: Maninger József,
v. aljegyző.
_Márezhi» tt-tflt »árczls« 18 lg 1876
Hó- és híti-

Kath. és prot. naptár
Görög naptár
atj
11. Jézus színeváltozásáról Máté XVII.
íz" Vasaraap A. Remin
IS HétfS Rozina
14 Kedd Mathild
15 Szerda Kristóf
16 CsQtOrtOk Henrika
U Péntek Gertrud
>18 Szombat 8ándor
29 C. 2. Bas.
1 Ó Márt.
2 Theod.
3 Katrop
4 Geras.
5 Konon
6 42 vért.
Érték-ét váltofolyam márczius 10.
5*/, metaliques 67.30; ő*/« nemz. kölosön 70.15; 1860-ki ál ladaimi kölcsön 110.90; bant-részv. 3.91— ; hiteliutéxeti részvények 171.—^ Londou 116.10; magyar földtehermentési kötvény 76.75 ; temesvári földtehermentési kötvény 76.— ; erdélyi föld tehermentési kötvény 77.25; horvát-slavon föld tehermentési kötvény —.— ; ezüst 103 25 ; cs. kir. arany 5.44 V, Napoieond''or 927 V*
Felelős szerkesztő : Bátorfi Lajos.
Piaczi árak.
Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanizsaváros piaezbiztosi könyvéből: 1876. évi márczius hó 8-án.
Gabonanemüek 78 kgr. súlya egy hec* toliterszeriat: Böza 10 frt 80 kr. 75 kgr. s. 10 frt 20 kr Rozs 7l krg. s. 7 frt 80 kr. Árpa serfozésre 60 kgr s. 7 frt. 60 kr., eUtésre való 60 krg. s. 7 frt 20 kr. Zab 41 kgr. s. 8 frt 60 kr. L i s a t n e m ü e k : 100 kgraram s-erint: Liszt lenfinomabb 2( frt. — kr. Zsemleliszt 22 frt — kr. Fehér kenyérliszt 15 frt. 50 kr. Fekete kenyérliazt 12 frt. — kr. Búzadara 24 frt. — kr. Árpakása 24 frt. — kr. Rizs 2<í frt — kr. — H ü -velyesek: 100 kgramm szerint: Borsó 32 frt — kr. Bab 7 frt. 20 kr Leucse 32 frt. • — kr. Köles 12 frt. Hajdina (pohánka) — frt. — kr. Kukoricza 4 írt 80 kj. Burgouya 2 frt 20 kr. H u a: egy kgr. szerint : Marhahas 44 kr. Disznókon . 46 kr. Jahhas
— Irt — kr. Boijuhns 54 kr. Z s i r f é 1 é k : agy kgr. szerint : Disznózsír 84 kr. M&rhazsir fagygyns 32 kr. Szalonna 84 kr. Szappan 44 kr. Lámpaolaj 54 kr. Stearin-gyertya 1 frt 10 kr. Fajjgyu-gyertya 68 kr. Bor: egy hectoliter szerint: O-bor 15 frt. — kr. Uj-bor 7 írt. — kr. Sör: Legmagasabb t- frt. — kr. Legalacsonyabb — frt. — kr. T ü a i f ah 1 köbméter szerint : Bükkfa 4 frt. — kr. Tölgyfa 2 frt. 90 kr. Kőszén 100 kilogramm — frt 40 kr. — Széna 100 kgramm szerint: 5 frt — kr. 8 z a 1 m a 3 frt.
— kr. Napszám: Élelmezéssel egy férfi 70 kr. Élelmezés nélkül 1 frt. — kr. Élelmezéssel egy
A „Zalai Közlöny'' f. évi 18-ik számában 1876. január hó 26-án tartott nemes-vidi bálra vonatkoaó a az illető kacsa irónak jó adag mfiveletlenségrSl tanúskodó hirlapi csikkét felelet nékül nem hagyhatjuk.
A kacsa czikk iróját csak X. urnák nevezzük, mivel mást nem is erdemei, minthogy önmaga is jónak látta nevét eltitkolni ama sxemtelen csikk alatt, mert az csakis szemtelen ember jelleme, ki máit rágalmazva, sót fenyegetőleg megtámadva, nem merészel nyilt homlokkal fellépni a nyilvánosság terén. — Ha tehát X. nr csak firkálhatnámaági viszketegbSl tette azt, a mit tett, ugy szegénynek megbocsájt-ható ; hadd tömjénezzen hiúságának addig, migaseb-kendSre lesz szüksége; de ha a mfiveluégnek azon fokán áll, — a mit ugyan kéüQnk, — hogy belátja azt, miszerint a védtelen nőkkel szemben egy művelt férfi soha semmi körülmények között sem élhet oly kihivólag, oly szemtelenül, mint azt X. ur tevé; akkor nyiltau felhivjuk — ha még egy kis becsületérzéssel rendelkezik — vegye le arc zár ól a borkőt s mutassa meg nevét, ha bár az egyszer is, mint rendesen szokott lenni, ugy most is megismertük a madarat tolláról, vagy jobban moudra butaságáról.
Nemes-Vid, márczius hó 4-én 1876. ,
Dr. KUHN MIHÁLY.
GYÖNGYÖ8I LÁSZLÓ, gyógyszerész.
BERGKR KÁROLY.
Ein Haupt-Depot meiner
KI. Sehwechater u. Steinbru-cher Brauereien
befindet sich in.G r. - K a n i zs a, K az i d-czy (ehemahlige Brauhausgasse) Witwe Ungerisches Haus, wo Bier in allen Arten von Biergebinde stets in Vorrath. Besonders empfehle einem P. T. Publicum mein vorzügliches Export Märzen-Bier in Flaschen.
Anton Dreher.
Adresse für Depeschen: Dreher Gr.-Kanizsa.
— Jól. — Grófnő mi gyíilölni fogjuk egymást.
— Ha, ha! ne mondja, ha nem gyűlölöm önt.
£ pillanatban Eleonora ismét fölkereste nénjét. — Ah ! Valériám, — mondá a bárónő, mily fölhevült vagy, sót ha jól látom, szemeidben könnyek csillognak.
\ Te kis bohó, nem könnyet látsz szememben, azonban nagy a hóség e teremben.
— Ki volt azon fiatal ur, kivel beszéltél?
, — Kiváncsi 1 M hérac Ficéron or.''
— Ahlnézdcáak, most anyánkkal beszél. Milyen szomorú kinézése van.
— Hát amott azon szőke-fiatal ur kilehel.
Valéria az Eleonora által jelezett irány felé
tekintett ée ott magas termetű, szőke fiatalembert látott karon vezetve Lustigny gróf, Eleonora előbbi tánezosa által.
A fiatal hvag divatszerö szalon öltözetet viselt y mellén a Newszk j Sándor gyémántos keresztje csillogott. — Lustigny gróf társát Charpentier bárónőnek mutatta be. Azután szemei keresőleg futottak át a tömegen, mig végre felfedezte Valériát éa Eieonorát, ekkor egyenesen azon irányba vezette a szőke lovagot.
— Hölgyeim, önöket föltalálni, megvallom, igen nehéz. Ugy tesznek, mint a gyöngykagylók, a tenger fenekére rejtik magukat. — Engedjék meg bemutatnom Demidoff herczeg urat, a császári orosz követség első titkárát.
Valéria pirulva emelte föl tekintetét, mely a herczeg őszinte és nyilt tekintetű szemeivel találkozott. — Demidoff herczeg nem haladta meg a huszonöt évet és egyike volt a legkiválóbb férfiúi szépségeknek.
A császár leánya benne találta föl ideálját. — Az első tekintet, melyet a herczeg nemes, férfias alakjára vetett, meghóditá szivét. A kedves leány az első szerelem kinzó és boldogitó pillanatait éldelé.
Eleonora mitse sejtett azon érzelmekből, melyek nővére lelkét e pillanatban elfoglalák, — s ő nem látott egyebet a fiatal orosz herczeg-
*) E rovat alatt kSalOttért felelSsséget nem ▼ülal a Szerk.
ben, mint mulattató és kellemes társalgó lovagot.
Demidoff herczeg fölfogta a szerelmes léria lángoló pillantásait és midőn az estély befejeztével elbúcsúzott volna, kis levélkét nyomott kezébe, mely mint sejtjük, szerelmi vallomást tartalmazott.
Hagyjuk Valériát és Eieonorát elfoglalva a bál alatt gyűjtött tapasztalatok átgondolásával, mi kisértsük meg Demidoff herczeg körülményeiről valami közelebbit megtudni.
Annyit kevés fáradsággal sikerül kikutatnunk, hogy az ifjú herczeg roppant gazdag éa hogy Oroszországban mértföldekre terjedő uradalmai vannak, de nem szabad felednünk, miszerint Párisban minden külföldit és kivilólag minden oroszt igen gazdagnak tartanak, addig — míg balvéleményükről meg nem győződnek.
Demidoff Leonin herczeg azonban igen jól tudta adni az urat. Megbízható körökben le-hete hallani, hogy némely nagy bankároknak többel, mint kétszázezer frankkal tartozik.
Ezt az összeget az orosz követség első titkára igen jelentékeny fizetése mellett egy év rövid folyamában vesztegette el. — Ezen kiterjedt hitel erősíteni látszók a közvélemény meggyőződését, hogy Demidoff herczeg rendkívül gazdag.
Ennyit tudott a közvélemény. azonkívül köztudomásu dolog volt, hogy a követség reményteljes titkára szenvedélyesen szerette a kártyát és oly roppant összeget nyert, hogy egyszer maga is megsokalta, mondván: — Végtelen sajnálom uram e bohókás szerencsét, azonban itt ülök és kész vagyok revanche-ot adni.
— Nem, nem I — Ön távoxhatik berezeg; lehetetlen sxebben és nagyobb hidegvérrel játszani, mint ön.
Demidoff herczeg beseperte rengeteg nyereményét és távozott.
Eddig az érem egyik oldala, most lássuk a másikat.
(Folytatása köv.)
Mai számunkhoz van mellékelve Fleischman & Weber budapesti magkereskedők árjegyzéke 1876-iki övre.
■VAWJVwjwwwwav
Alólirottaknak a csurgói uradalomban néhány száz mérő
tavaszi rozsuk
vto, a melyet vetőmagul a t. gazdaközönség figyelmébe ajánlanak.
. Bővebb értesítéssel szívesen szolgálnak :
Beck Kálmán fiai
(54_2) Keszthelyen.
PRESERVATIFS
legfinomabb fraucsia és angol gyártmény, tucsatja 1 — 4 frtlg, valamint roindonnomft gummi-csikkek sebészeti csélokra.
*6-e> EMPÊCHEUR,
legújabb czélsserü készü''év az éjjeli magömlések meggÁtlásAra, darabonkiut 2 írtjával szAllit n bastnálati utasítással együtt
Zíeger János
Gráozban, Klosterwlesgasse 34 gumml*oyártmányok és gumml-árukulönlegességek raktárt.
Bízzatok a bebizonyult jóban.
Orvosi tekintélyek é* számos magánosok bizonyítványai, a naponta növekedő kérdezősködések és szaporítás kezeskedik alant kivetkező gyógyszerek jelesség<? felől.
Dr. Miller inoh-nGvényneűve
meglepő hatást a légeío és a mell miuden fajn lobjainál és tüdőbetegeknél. Egy tégely használati utasítással-50 kr.
Köszönet- és ajánlólevelek.
Tekintetes nrl
Fölülmulbatlao moh-növénynedveért ezennel indíttatva érzem magam legmélyebb köszönetemet ki fejei.ii ; egyedül ezen szernek köszönhetem az eddig reménytelen, de most biztosan várható javulásómat, évek óta tartó mellgyengeség és köhögésből. Szíveskedjék a szenvedő emberiség érdekében ezen igazsághfi sorokat kinyilvánítani.
Teljes tisztelettel Georg Mihaeli, tőkepénzes.
Dr. MHIer hatóságilag, vegyószileg megvizsgált öv-balzsama görcsök ellen.
Még fÖlülmulbatlan hatására nézve mindennemfi gyomorbaj, gyomor-, aaiv- és taggörcsöknél, váltóláz és nebézkóros rohamoknál. Egy négy palaczk ára 1 frt 60 kr, egy kicsiny 80 kr.
Tekintetes Miller Jáuos urnák Brassóban. Órbxlzsaina görcsök ellen nőmnek saiv- és mellgörcseinél igen jel*s szolgálatokat tőn, két em nekem posta utánvétellel még 4 nagy palaczkkal k 1 trt 50 kr. ezen eléggé nem méltányolható jele^ szerből küldeni s aem fogom elmulasztani eme hatásos szert mindenütt a legjobban ajánlani '' (
Felső-Telekes, 1875 ang 8-án.
Kiváló tisztelettel Alosti Pál, földraivelő.
Mindenkor kapható : Szegeden 6atza«r m. k. lottogyöjtő-nél, Arádon Tonner és társánál és Prisner W. I. nél. Kasegen Gobetaky L és Diener G. J. gyógyszerésznél,'' Temesvártt Pecber J- gyógyszerésznél és Hiesiger J. F.-nél, Pécsett Csörte J.-nél. Verse ezen Strach Sebestyén" gyógyszerésznél. (35—5)

Legkéxalebb Jeleit asg a Mres, Bifi.M-etlea köayraek m á s • d 1 k, tstesesea
______béTitett kiadása:
„ÖNSEGÉLY"
czimmsl, a uetmörtszek mindce betejj»á)c*i számára taft és |
mejfbjxh»tií tanácsadó,
Dr. ERNSZT L. ^num rmtéL
Szen könyv okolást ás se^t*áff«t nyújt mindazoknak kik ifjabb korokban titkos bűnt *«gy mértáktein kicaa-j.oagáMt öltek ás «nn«k következtében betege*
gyöngeségben
v*gy aartdatt idegzetbe* «ervednek, rmgj annak körei bsHllásától feoyeK«''létnek.
Ások is. kik idős ült bujakórban, börbajokban, bajakér«« köaz vény ben, Iiügyea6«zftk0leabea szaaved-
nek. vagy kiknek teate tulsigo« higanyadagok áhal gyön-gittetert. teljes klgyógyolást találandnak
Nevelők. l«lkésx«''k és italában emberbarátok, kik a fiatalság javát »xivükön hordják, jói teaaik ha eaan könyv tartalmával me^istnerkedDek.
F-ien híre* könyv, mely nagyobb világosság kedveért bonértani ábrákkal v«n ellátva, minden köay vkereake-d én be ii kapható, de póat* utján nálam is megrendel telhetik Ára l frt 1196
Dr. Ernázt L, kasoiisxEiiTí orroi
Pesten, kétsas ntrza 24-ik szál
Főraktár:
Müller Albin vegyésznél Briinnben.
Dr. J»hn Yate Floriline-ája.
A legjobb fogtisztitó és edző szer, növény részekből, eltávolítja a száj rósz szagát és helyette kellemes illatot gerjeszt, a fogvérzést és a fogbus daganatot elhárítja s megóvja a fogakat rothadástól. Egy palaczk 60 kr.
Dr. John Yate Serail -fogpora
tisztítja a fogakat s használata után nemcsak a fogon larakódó kövesedéseket távolítja el, hanem a fog fényét, fehérségét kitün6-en elősegíti. Egy doboz 40 kr.
Dr. John Yate Prompto-Allvlo-ja
(fogcseppek) jótállás mellett adatik. A legmegrögzöttebb fogfájást is kevés idő alatt megszünteti. Egy doboz hozzá készített pamuttal 40 kr.
Torok száj-pastillok,
golyócskák, melyek a szájban forgatva elűznek minden kellemetlen szagot a szájból, főkép czélazerü az ssinháxakban, bálokban a egyéb társas körökben is stb. Egy doboz 40 kr.
Dr. Borhaver általános nővény-gyomorerósitó.
Ezen jó illatú s erősítő készülék igen jó hatással bir, gyönge emésztés és abból származó étvágyhiány, ssélbáxitalmak, idege« fejfájás, gyomorégés, gyomorkatarh, aranyér, aárgaaág éa szék kukaca bántál máknál. Egy palaczk 50 kr.
Dr. Müller Novény-mell-pastlllja
hathatós enyhitőszer kehülés, mellbajok, lélegzés, szamárhurut • rekedtségeknél. Egy doboz 30 kr.
Philoeome
(növény hajkenőcs) nagyrészint idegen éghajlati olajokból készült, megtartja a hajat, ssakált eredeti szépségében és erejében, eltávolítja a hajkorpát és uj hajat ad a kopásán ik, gyógyitja minden bajbetegséget a nélkül, hogy legkevesbbé is kellene orvosi segélyhez folyamodni. Egy szép üvegtégely ára 1 frt.
Á kelet! szépitó-tejnek
sokan köszönhetik szép, fehér s ifjú arezbőrüket, mely minden az arezon támadó bajokat m. p. szeplő, májfolt, sehhely, küteg, orrveresség stb. a legrövidebb ¡dó alatt eltávolit ■ helyébe finom ifjú arezbőrt varázsol. A hatás bizonyos. Egy üveg ára 1 frt 50 kr.
Mindezen itt felsorolt szerek eredeti minőségben kaphatók : Nagy Kanizsán, Práger B. gyógyszerész urnái. (8—16)
y
)rvos-, sebésztudor, szülész és szemes
gyógyít gyökeresen fényes és .tartós siker biztosítása mellett mindennemű
titkos betegségeket
1) az önfertózémek minden következményeit, úgymint..
magömléseket,
ax ingerlékeny gyengeséget, ax ondófolyást, ktilönöean a
tehetetlenséget
(elgyengült férfierőt)
2) hngycsófolyásokat (még oly idükeket ia), a nemzőrészek bujakóros fekélyeit és másodrendű bujákért minden alakjaiban és elcaufitásaiban ;
3) hugycsőszükülóseket:
4) frisa éa idült nyákfolyásokat nőknél, az úgynevezett fehérfolyást és az onnan eredő
MAGTALANSAGOT;
I 5) bőrkiütéseket;
| 6) a hngyhólag betegségeit és mindennemű vizelési
nehézségeket
Rendel naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5-ig és est ve 7 órától 8 ig.
Lakik: Pesten,belváros, kigyó-uteza 2-ik szám a. kígyó- és városház-titeza sarkán (Rottenbiller-féle házban) I. emelet^ bemenet a lépcsőn.
Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek
megküldetnek. (45—6)
Philadelphiai világkiállítás 1876.
Fenti kiállításra készített tárgyak — késő bejelenté« tolytán --csoportonként és a gyári áraknál sokkal olcsóbban
5 rojrizrt (56-1)
meeés olcsó összegért eladatnak. A csoport következő tárgyakból áll:
1 csinos, jól járó bronz óra, hoz- : 1 czukorszeleacze. zárható. .
sátartoz4 hosszú láncxcsal, jótállás mellett.
1 elegáns öntött író-easkös bronzból, tolltartóval.
2 finom bronz asztali [gyertyatartó öntött alakokkal.
1 teljes varróeazkös talmi aranytokban.
1 csinos fénykép-album szép kiállításban 1 elegáns noí legyező 1 japán szivartárcza gazdag ssin-játékkal.
1 szalon aaztalí caengetyü bronzból. 1 igen tartós női kézi táska mesterséges zárral.
Az itt felsorolt rendkívül szép és gyakorlati tárgyaknak ára ösz-
szesen csak 5 forint.
Blau & Kann, Grandmagazin, Wien, I. Wollzeile Nr. 25,
A világ legjobb órái
az általunk behozott valódi angol talmi-arany remontoir órák, oldalukon kulcs nélkül felhúzhatók, igen, finom gépezettel^ f°D tosan szabályozva 3 évi jótállással. Ezen kitüntetést nyert óráknak ára finom talmi-arany lánczczal és óratokkal együtt csak 12 frt 50 kr. Kapható Blan & Kann, Grand magazin*
Wien, L Wollzeile Nr. 25. Vidéki megrendelések utánvét mellett rögtön teljesíttetnek.
\
Ȏi
Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán
Deák Ferencz arczkópei
dus választékú olajfestmény ben 2frttól30 frtig kaphatók
• '' ■!»
Kívánatra részletfizetések mellett is eladatnak.
♦ ■ ♦

t t t.t.x t xxxxxxxxxxxxxxttxxxx xx±-
Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gjorsMjtó nyomásit, Nggj-Jftnívii^p
5AGI-KANIZSA, 1876. márczlns 16-án
Tizenötödik évfolyam.
i

f
. 8 frt l
EMftzatia* egész erre fél erre. *. . . 4 , necyeá erre . 2 , Bgv natn ÍO kr.
Mnifc
G baaábos petitaorban 7, másodszor 6 s minden torábbi sorirt 6 kr.
SYILTTÉRBElí
soronkint 10 krárt t4>
\euMk fel. Kincstári illeték minden legyes hirdetésért kttl J S0 kr. fixetendS

tinden j kttlönf
1 i lk
J üleu

lad sxellemi réaaet ilietó köaieatenyek azerkesxtőher, Takarékpénztári épfllet földszint, — anyagi résiet illető közlemények pedig s kiadóhoz bér-meutTH loteaesdók SAtíy-KANlZüA Wiassieskáz. Bérmentetlen levelek caak ismert munkatársaktól fogadtatnak
előbb:
-SOMOG
OZLON
Késiratok vissza nem küldetnek.
j Kési;
''m J
Nagy-Kanizsa váras helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s ipareanir, a .nagy kanizsai takarékpénztár* a .zaiamegyei általános tanitó-* testület % a .Zala Somogy* józhajozási részvenytársulat s több megyei ós városi egyesület hivatalos értesítője.
Metenkint ketszer, vasarmip- s csütörtököm megjeleuo vegyes tartalmú lap,
A keleti marhavész elleni óvlntéz-^ kedés Zalamegyében/)
Jegyzükifriyv, Jelvétetett Nagy-Kanizsán, ltfíG-ik évi márczius 0-én, jelenvoltak az aíólirottak. « -
Tárgy; , Zalamegyében fenalló határszéli óvintézkedések és különösen a katonai órvonal további fentartása, vagy enueK mas czél-szerü intézkedésekkel leendő fölcsei élése iránti tanacskozasa.
Mindenekelőtt a löldmivelődés, ipar, és kereskedelemügyi magas ministeriumnak ez ügyben kiküldött megbízottja Lipthay István Nninisteri osztálytanácsos ur szép és velős szavakban tudatja az értekezlettel, hogy a magas magyar kiiályi kormány, valamint eddig, ugy ezentúl is kész a pusztító hatásáról jól ismert keleti marhavész ellen hazánkat kedvezőtlen pénzügyi viszonyai mellett is bármily áldozatokkal szükség esetért* biztosítani, — mindazonáltal tekintve az ország jelenlegi pénzügyi viszonyait, igen óhajtható volna, hogy a nagy költségét igénylő katonai őrséget keVesebb költségét igénylő zárintézményuyel lehetne a czélnak Megfelelően pótolni.
Ennek elörebocsájtása után az értekezlet azon kérdést tevé tárgyalás alá, vájjon a mostani körülmények Között a Drávánál nagy költséggel íentartott katonai őr-vonal megszüntethető volna-e vagy nem?
.Figyelembe véve azon áldozatokat, melyekkel á katonai órvonal fentartása jár, másrészt azon kiszámithatlan károkat, melyeket a kellő őrizet hiányában könnyen be-
•) Igen óhajtandó, hogy e megállapodást a kormány mielőbb elfogadja. £rerk.
hwxzolható marhavész hazánknak okozna, — aZ^rtekezlet azon meggyőződésének ád kifejezést, hogy miután a horvát határőrvidék három kerületében a vész jelenleg is uralg, tekintve továbbá, hogy a bosniai zavarok az ottani hatósági intézkedéseket megszüntették éshógy a horvát- slavon hatóságoknak az állategészségügy körül eléggé tapasztalt erélytelen eljarasa, sót a megfelelő intézkedések teljes hiánya, a hatarór-vid''ken uralgó vészterjedésének megakadá-lyo^ásara biztosítékét épen nem nynjt, nemkülönben azon körülményt, hogy Zalame-g\*e és ezen keresztül mas megyék is horvát, slavon országokkal élénk marhakereskedést űznek, ezen okoknál fogva s nehogy az előbb átuztatás és mas. módokon nagyban folytatott csempészkedés ujolag lábra kapva, megyénkre ismét vészt hozzon, az értekezlet a 273 fónyi katonai őr vonalat teljesen megszüntetni tanácsosnak ugyan nem tartja; de, hogy a czél az eddiginel kevesebb költséggel is elérethessék s a zárvonalnak a fenyegető veszély elmultával bekövetkezhető megszüntetése alkalmával az ezt pótló óvintézkedés már jó eleve éleibe legyenek léptetve, — a Drávánál őrködő katonaság létszámának a megyei alispáni hivatal és a katonaság megállapodása alapján alábbi módon történendő leszállítása mellett az 1874. évi XX. törvényezikkben elrendelt s ez ideig is pontosan foganatosított állandó intézkedéseken felül még következőket tartja életben léptetendóknek, ugyanis:
A katonaság, létszámának fennebb jelzett leszállítására nézve az értekezlet azon véleményben van, hogy ezen katonai létszám nevezetesen leszállítható lenne az által, ha a Drávavonalon jelenleg fenálló

egyes katonai órállomások a lehetőségig be-szün tettet vén, ezek helyett a csempészek elleni őrködés őrjárati szolgálat által teljesítetnék. — fí tekintetből a varasdi és légrádi átkelési helyeknél a katonai állandó órállomások okvetlen fentartandók lévén, az órjárati szolgálat czélszerüen leendő teljesit-üetése tekintetéből netán mégis szükséglendó órállomások megállapítása az alispáni hivatal és a katonai parancsnokság egyetértésével lennének megállapitandók.
A katonai létszámnak ezen leszállítása is csak azon feltétellel lészen eszközölhető, ha a határszélen őrködő katonaság folytonos ellenőrzése, a marhanyilvantartás mikénti vezetésének és az állategészség szemmel tart asa Czéljaból a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magyar királyi magas mi-nisterium által egy szakértő közeg a csáktornyai, perlaki és kanizsai járásokra kiterjedő hatáskörrel kiküldetnék, — ki is működését a helyi viszonyok szemmeltartásával készítendő .megyei utasítás szerint teljesítené.
Továbbá indíttatva az eddig elért kedvező siker által, az értekezlet nézete odairányul, hogy a csempészkedés megakadályozása tekintetéből a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magas magyar királyi mi-nisterium azon intézkedése, melyszerínt a csempészet feljelentőjének minden darab csempészet szarvasmarha után, ezek eláru-sitásából befolyt vételárból 10 írt kifizetendő, ezentúl is érvényben tartandó lenne.
üemkevésbé véli czélszerünek az értekezlet az alispáni hivatal által eszközlendő elrendelését annak, hogy a határszéli szem-lélóbizottságok a belépti állomásoknál horvát, slavon országokból behajtott és a Csák-
tornyái, perlaki és kanizsai járásokba szint
szarvasmarhák szamáról, azok tulajdonosai és hajtóinak, nemkülönben rendeltetési helyeik neveiről az illető szolgabíró urakat a behajtást követő napon okvetlen értesíteni kötelesek legyenek annál is inkább, mert igy az illető szolgabíró urak által a községi elöljáróságok a behajtásról értesittetvén, ezek a horvát, slavon országokból származott, — tehát gyanúsaknak tekintendő szarvasmarhákat kellő felügyelet alatt fognák tarthatni. — A határtól távolabb eső és e végből marha nyilvántartásra nem kötelezett községek pedig szinte alispánilag utasitan-dók volnának, hogy a vásáron vett szarvasmarhákat rendeltetési helyeikre történt megérkeztük után 24 óra alatt a községi elöljáróságoknál bejelenteni szoros kötelességüknek ismerjék.
Ugyancsak alispánilag utasitandók lennének az összes e megyebeli községi elöljáróságok arra, hogy a marhahajtó utakon a távolabbról hajtott szarvasmarhákról a jár-latokat a faajtóktól előkövetelvén, azokat szemléljék meg s azon esetre, ha a járlatok a fentálló szabályoknak megfelelnek, a marhákat akadály nélkül tovább bocsássák, azon esetre pedig, ha a járlatok az e részben fenálló szabályoknak meg nem feleinek, a szarvasmarhák általuk letartóztatandók és erről az illető szolgabíró urnák azonnal jelentés teendő.
A már kiütött marhavész elfojtására irányzott intézkedések kedvező sikere nagy rés# azok gyors foganatosításától lévén Tárható, az értekezlet még azon véleményét is szükségesnek látja kifejezni, hogy a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magas magyar királyi ministeriumnak oly intézke-
TÁRCZA
\. Az évszakokról.
— Irta S felolvasta : Farkas Lámló, fogym«» igazg.— j
Mind az egyes ember, mind az összes emberiség életének meg van a muga törvényszerű folyása; az a különbség köztük, hogy az első caak ej*y parányi, rövid pályafutásu csermely, mely'' a szerint, amint vagy verőfényes domb lejtőjén, vagy napvilágtól elzárt barlang sötéi fenekén hajtja tovább sorsa, majd dallamos vidám csörgedezéssel, majd komor zúgással halad czélja felé; egy útjába dobott kő elég arra, hogy megakaszsza, vagy tévútra vezesse j mig ez a másik hatalmas folyam, mely széles medrében egvs^ar nyugalmasan ömleszti vizeit, máskor vadul hömpölygeti vihartól fölvert hullámait ; nincs hatalom, mely útját állja, vagy természetes medréből kiterelje.
Azokhoz szólok egy pillanatra, kik velem együtt már tul vannak azon, hogy csak a jövÓ reményeinek neveztessenek. Szálljunk caak egy kissé magunkba, igen alkalmaa erre a böjti "idő ; öntudatunk világa mellett figyeljük meg szellemünk jelen állapotát s emlékezzünk visz-sza múltjára is. Abban a korban, melyen ugy iparkodtunk végig rohanni s melyet most nem egyszer szerelnénk vissaavaráesolni, szóval az élet virágkorában igen kevéssel bírtunk még abból, mit világismeretnek szokás nevezni. A helyett, hogy az észtől számon kértük volna töredékes ismereteink alapját; a helyett, hogy kerestük volna a dolgok nyitját: megc égedtünk é fölazinnel, a külső látszattal; mert még akkor artelmünk, melynek az emberi lélek
munkás erői közt a bányászmesteraég, a dolgok mélységes alapjainak felkutatása jutott, nem emelkedett önálló mesteri rangra. csak mások szolgálatában állott s a mi jót, roszat másoktól látott, ahoz alkalmazkodott. De volt e helyett egy más szellemi képességünk, mely már akkor önbizalommal lebbentette meg megizmosodott szárnyait, hogy sebtében átröpülje az egész világot, mert nem hagyta nyugodni a jó és gonosz tudás almája utáni éhezés. Ez a gyors röptű idő- és térbeli elérhetetlen messzeséget nem ismerő madár a képzelődés. Mint a napoknak, ugy az életnek reggele is félho-málylyal kezdődik. Szellemi világunk ezen tél-homálya a phantaaia, melyben már látjuk a tárgyakat, de nem igazi valóságukban. Mint a reggeli szürkület gőzéből felmerülő nap meg-araayozxa a hegyek ormait és kápráztató színjátékban csillogtatja a levelek harmatát: ugy aranyoz meg a ugy von be az üdeség zománczá-val a n''*ki hevült dus erő- képzelem mindent, a mire ráveti augarait. Azért oly szép az ifjuBág, mert eleme, uralkodó planétája a képzelődés, mely az egész mindenséget a valóságnál szebb, költői aziuben tünteti föl: de azért is oly ingatag 8 bizonytalan az utja, mert a képzelődés csak félhomály, melyben a haladásnak sem kiinduló, sem végső czélpontját nem lehet világosan fölismerni, tehát könnyű az eltévedés. Ilyen az, amit a franc na jeunease dorée-nak, arany ifjúságnak nevez; csak abban különbözik az igazi aranytól, ho-;y hamar elrozsdáaodik. — És most? kik ezen már tul vagyunk, mit veszünk észre ? Ugy tetszik, mintha egy forradalmon, vagy lázas krizisen estünk volna át. Kijózanodtunk; szellemünk veszteit rohatnossá-gából, de nyert melységben; a képzelődés he-
lyét a gondolkodás foglalta el, mely nem alkot légvárat, költői világot; hanem ugy veszi a dolgokat, amint vannak; a csalékony látszat ki nem elégiti, hanem a megismerhető dolgok-nak gyökeréig kutat, alapos tudás után törekszik. Mindez oda megy ki, hogy már most kevesebbet képzelődünk, de többet gondolkodunk. Az igazság utja pedig a gondolkodás. <
íme ez az emberi szellem fejlődésének természetszerű menete: előbb képzelődik, azután gondolkodik; előbb sejt, azután lát;előbb nyilik meg a költészetnek, azután a tudásnak ; előbb érinti meg a szépnek, azután az igaznak eszméje. Azonban tudnunk kell, hogy e fokozatos fejlődésnél a magasabb tökély nem semmisíti meg az alsóbb rendűt, caak kiveszi kezéből a vezérszerepet és alárendeltjévé teszi. A költészet tudás nélkül tartalmatlan üres és ez az előbbi nélkül száraz, komor. És a szellemi mozgalom ezen emiitett iránya, mivel természetes, épen azért nagyon jól van igy; a fa is előbb virágzik s caak azután hoz gyümölcsöt; és ha a vetéseinket megérlelő nyarat a virágos tavasz meg nem előzné, ha az életnek induló növények gyönge hajtásait mindjárt nyári hőség perzselné: mioő pusztulást és szomorú jövőt vonna ez maga után !
És most haladjunk egy lépéssel tovább. A szellemi kibontakozás eme törvénye, melyet eddig az egyes emberre vonatkozólag igyekeztem néhány halavány vonással foltüntetni; nagyban a nemzetek és az összes emberiség élettörténetében sem hazudtolja meg magát; csakhogy itt minden nagyobb arányokban mozog, itt a tér, az idő és az erők mérésére nagyobb mértékeket kell alkalmazni; de ez a dolog lényegén semmit sem változtat.
Voltak idők, mikor az emberi nem ifjúkorát élte ós ezt a pezsgő vérű eleven kort sehol sem találjuk oly határozottan kidomborodva, mint az ó-görögöknél; ennél a hasonlíthatatlanul fényes történetü népnél, melynek jelleme, gondolkodás módja, nyelve, irodalma, vallási, társadalmi és politicai élete, habár áz absolut igazsággal nem mindenben egyező s mai erkölcsi fogalmaink szerint nem minden kifogás nélküli, de harmónia és elevenség tekintetében örökké az eszményi szépség mintáj-marad. Ez a nép, mely fogékony meleg kedélyével 8 ragyogó szellemmel a kőbe is életet tudott lehelni, fölvetette maga elé a világ keletkezésének, rendszerének és életének kérdését s a kérdésre megfelelt egy csodálatos költészettel. Érdekkel szemlélte, feszült figyelemmel lesfe a természet változatos jeleneteit nagy ban és kicsiben, tapogatódzott a jelenetekben nyilatkozó természeti erők és törvények után; de a kor még nem érett meg és nem rendelkezett eszközökkel, hogy a tiszta igazság megismerésért jusson. A természet könyve tárva volt előtte, de a titkos irást nem értette meg. A természet alkotó elemeinek s hatalmas erőinek örökké működő roppant gépezete, bár titkaiba a görögök tudománya még nem volt képes behatolni, azért nem kevésbbé éreztette velők, majd éltető jótékonyságát, majd romboló hatalmát. Miből már lélektanilag könnyen kimagyarázható, hogy az okaikban meg nem értett tünemények mögött — a titokszerüség által ébresztett csudál-kozás — meg a rettentő és fönséges láttára kitörő sz«nt borzalomtól is ösztönöztetve — lelket, természetfölötti mozgató erőket, isteni hatalmakat hittek rejleni. Igy történt, hogy az eszményi magasságba törekvő görög szellem a maga
\
dése vajmi kívánatos volna, — melynélfogva j a vésznek hivatalosan történt konstatálása után az elzárolására szükséges katonaság az eddigi gyakorlattóleltérve, a megyei alispán urnák közvetlenül az illető katonai parancsnoksághoz intézendő táviratára kiren-. keltetnék. .
Végül miután a belépti állomások felállítására vonatkozó intézkedések azon részének gyakorlati kivitele, melyszerint a a határszéli szemlélő bizottságok tagjai % landóan a belépti állomáson kötelesek tar-• tózkodni,. különösen a varasdi belépti áflo-.másokra nézve — hol közeli lakás nem kapható —nehézségekbe ütközik, — a már többször czimzett magas magyar kir. niinisteri-umnak e részbeni intézkedése az értekezlet véleménye szerint akképen volna az itteni viszonyoknak megfelelően módosítandó, hogy a határszéli belépti állomások szemlélő bizottságainak tagjai a belépti állomásokon i naponkint megjelenni tartozván, egyalispá-nilag külön e végből kibocsájtandó hirdetményben meghatározandó s közhírré teendő órákban, sót szükség esetén egész napokon is a belépti állomásokhoz hajtott szarvasmarhákat vizsgálják meg és akadály nem létében bocsássák be.
Ezzel az értekezlet feloszlattatván, a jegyzőkönyv bezáratott és aláíratott. >K. m. f.
Lipthay István, m. kir. minist, oszt. tanácsos. Maray Lajos, m. kir. veszteg intéze-tek főigazgatója. Cmtor Imre, alispán s az értekezlet elnöke. Bottfy Lajos, mint az értekezlet jegyzője. Vrantsits Károly, csáktornyai járás szolgabirája. Koüay Rókus perlaki járás szolgabirája. Kováts János, kanizsai járás szolgabirája. Belus Józsej, polgármester„
Építkezési szabályok.
(Javaslat).
(Folytatás.)
Harmadik fejeset: Az építési szemlékről és engedélyekről.
»
25. §. Az épitkezési kérvény, ha csak bi- . vatalból vissza nem utasítandó, a városi köz-épitési ügyek előadójának adatik ki.
26. §. Ez köteles megvizsgálni, vájjon a bemutatott terv az általános elvekkel nem el lenkezik-e? ha ilyennek találja, visszautasítás czéljából a tanácsnak jelentést tesz.
27. §. Ha a terv a kellékeknek megfelel, az építő a két szomszéd és két hatósági Ug jelenlétében a helyszínén megjelenve, felülvizsgálja, vájjon a bemutatott terv a telek viszonya szerint készült-e és keresztülvitele lehetséges e. v Ha azon egészségi, biztonsági szempontból módosítást lát szükségesnek, ezt az épitőtoek ajálja j — a közös megállapodásról, valamint a külön javaslatokról külön jelentést tesz és az ezt ma- í gában foglaló jegyzőkönyvet az összes iratok- } kai a tanácsnak bemutatja.
T
élénk és dus phantasiájóval benépesítette az ;?eget, földet éa vizeket, a hegyeket és völgyeket, az erdőket és mezőket, sőt még a föld sötét mélységeit is istenekkel. Ne csodálkozzunk tehát, ha azt halljuk, hogy a régi görögöknél csak az előkelőbb istenek száma valami 30 ezerre rúgott, nem értve ide azon alsóbb rendüeket, kiknek megszámlálhatatlan soka-Bága özönlötte el Hellasnak árnyas berkeit és verőfényes dómbjait. Valóban ! a szerencsés gö rög ember annyira körül volt véve a halhatatlanok légiójával, hogy végre magának is hal hatlanná kellett lenni, mikor minden bokorból s a patak minden habbuborékából egy-egy istenke mosolygott felé. Ezek a soha nem vénülő istenek b istennők voltak azok, kik az Olympus tetején vig lakomákat ülve, hol a nektárral telt billikomokat ürítgették, . Görögország derült egét még derültebbé varázsolták. Igaz, hogy ez az egész felsőbb rendű szép világ csak költött volt, sőt a hidegen okoskodó ész előtt egy óriási tévedésnek tűnik föl; de aestbeticai szempontból ítélve ma is szépnek és fenségesnek ismeri el a művelt szellemű ember. A görögök vallási hitregéje nem egyéb, mint a Jegszebo ifjúkorát élő, a természet működései iránt eleven érzékkel biró és gyermeki szeretettel vonzódó emberi szellem derengése s az ebből fakadó gazdag és merész phantasia gyönyörű szülémé nye; nem egyéb, mint a nagy világ egész rendszerének költői formába öntése, magaazeszmé nyitett természet.
De bármi szép legyen ez a felfogás, még sem elégithette ki végkép és mindenkorra a telhetetlen tudvágygyal megáldott embert, kinek tudománya az időkkel egyenlő lépésben haladott s fokról-fokra tökéletesedett. Minél több lett tudománya az emberiségnek, az a tudo
28. §. A tanács az ügyiratok felülvizsgá-l&tával határos és határozatát építési engedély alapján közli a féllel, ha azonban a bemutatott terven változtatást határozott — ezen változtatásokat a terven megjt lelteti és arról külön leírást közöl, az így kiigazított terv a tanács által hitelesítve a felnek kiadatik. S 29. §. As építési engedély kézhezjutása előtt semminemű építkezés meg nem kezdhető és as építési engedélyben megállapítottaktól eltérni nem ssabad.
30. §. A megkezdett építkezés időnkint ellenőristetik és a menyiben a hatóságilag megállapított tervtől eltére* történnék, azonnal építési tiUtöm áll be és esetleg végrehajtás utján afÉÍtérő építés megsemmisítendő.
31. §. A befejezett építkezés a jóváhagyott, vagy hatóságilag megállapított eredeti építési terv felmutatásával a középitési előadónál bejelentendő, ki is 2 hatósági személyt maga mellé vévén, a helyes épitést megvizsgálja és ha azt rendben — az épületet lakható állapotban találja — lakhatási engedélyt ad ki — .ily lakhatási engedély nélkül a használatba vétel tiltva van.
v Negyedik fejezet : A kisajátításról. ,
32. §. Miután a megállapított szabályozási térkép szerint sok telek és épületvonal változás alá esik és részben telekcsonkitás, részben az egész telek elvétele válik szükségessé, ezen elvétel kárpótlás mellett kisajátítással történik.
33. §. Ha valamely be nem épített területen utcza, vagy tér nyitandó és a kijavítási alap ereje a felek kárpótlását megengedi, a város tanácsa az érdekelt tulajdonosókat a kihasítandó telek vételárának bemondására felhívja, ezen felhívásnak az érdekelt tulajdonosak a kézbesítéstől számított 15 nap alatt eleget tenni tartoznak.
34. §. Ha a tulajdonos a kárpótlási ösz-szeg iránt nyilatkozott, e nyilatkozat reá nézve egy évi időtartamra kötelező.
35 §. Amint valamely területre nézve a felek ajánlatai megtétettek, a város tanács a tett ajánlatokat felülvizsgálván, ha azokat helyeseknek találja, elfogadjas a közgyűlésnek jelentést teend ; akár egészben, akár részben fogadtassanak el az ajánlatok— akár ezek egészben vagy részben mint túlzottak elutasitatnának — a Kisajátítási eljárás indíttatik meg.
36. §. Ha közgyűlés a szabályozási terv értelmében valamely telek, vagy területre nézve a kisajátítást — kihasitást mondja ki, ez ellen kifogás senki részéről nem tehető, akár az ajánlatok alapján, akár azok elvetésében mondassák is ki a kisajátítás elrendelése. ''
37. §. Ha a berombolandó épület, vagy utczatérül kihasítandó terűletért a tulajdonosokkal a kárpótlási összeg iránt egyezmény nem ?ön létre — a városi közgyűlés 6 tagját kisajátítási esküdtekül kiküldi; ugyancsak a fél és6 áltála kijelelendő városi polgárt — kik büntett-érr vizsgálat alatt nem állanak, vagy már büntetve nem lettek, választ. Sem a város, sem a felek által választott esküdtek nem eshetnek az 1868. LIV. t cz 56. §-ban megjelelt érdekeltségi kifogás alá.
38. §. A város közönsége évről-évre két állandó kisajátítási becsüst választ, kik minden kisajátítandó épület vagy telekre becslést te vén, erről írásbeli jelentést tesz a kisajátítási városi esküdtek elé.
A kisajátítást szenvedő fél maga részéről szintén két becsüs által kiállított becslési leírást
tartozik bemutatni.
39. §. Ha a becslési okmányok bemutatva lettek — a polgármester afelett esküdtek kijelölésére hivja fel, egyúttal pedig a kiaajátitáai tárgyalásra határidőt tüz ki.
40. §. a becslési okmányok bemutatása és as esküdtek kijelelése a vett felbiváatól asá-mitott 8 nap alat* teljesítendő, haesen idő alatt ez nem történnék — a polgármester újra 3 napi időt tus ki és ha esalatt sem töijéntietnék, 6 más városi képviselőt aoraol a fél képviseletére.
il. §. A kitüsött tárgyalási napon mindkét tél esküdtei, a felek és a város ügy esse megjelenvén, a város és a fél esküdteiből aorsoláa-sal 3--3esküdt kisorsoltatík, a megmaradt 3—3, összesen 6 esküdt képezi a kiaajátitáai bizottságot, melynek elnöke a polgármester.
42. §. A tárgyalásnál as eaküdtek as egyességet megkísérlik, ba ez czélra nem vezet, ugy a fél, mint a város képviaelői előadják védelmeiket a kisajátítási kárpótlás összegére nézve — s felek ez alkalomkor magok mellé szószólókat vehetnek, de mindegyik fél caak egyet
43. §. A tárgyalás menetéről rövid jegyzőkönyv vétessék fel.
44. §. Ha a tárgyalás befejeztetett, melynél mind a fél, mind a város képviselője 3-szor szólalhatnak fel egymásután — as esküdtek félrevonulván, az ügyet megfontolják és a kisajátítási kárpótlás összegét megszabják — a megszabott összeg ellen sem a város, sem a fél kifogással nem élhet.
45. §. Ha az esküdtek szavazata egyenlőkép oszlik meg— 15 napra uj tárgyalás tűzetik ki, itt már a szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt, kinek különben szavazata nincsen, f
46. §. Az ésküdtek határozata írásba foglalva, a féllel közlendő és a kárpótlási összeg felvételére felhívandó — egyúttal a kiaajátitott terűlet, esetleg a kisajátítási kárpótlás bírói kézbe történő letételével a telekkönyvi tulajdonszerzés bekeblezése végett a lépések hivatalból megteendők.
47. §. A megszabott kisajátítási kárpótlás 15 nap alatt kifizetendő, de a kiaajátitott terület vagy épület azonnal a vároa tulajdona.
(Folyt, köv.)
- í
mánya, mely nem kalandoz találomra ismeretlen regiókban, hanem a szöget fején találja, annál kevesebb istenre lett szüksége ; sőt ba majd mindent tudunk, egyre sem lesz szükségünk ; csak az a bökkenő, hogy ez a mindenttudás ellenkezik az ember fogalmával, tehát képtelenbég. A minek nincs határa, annak végére soha sem jut el a korlátolt emberi ész és iíyen a tudásodé épen azért gyarapszik, érik, izmosodik és tisztul vég nélkül. Csak néhány ezer év választ el bennünket a régi Görögország műveltségétől — mi ez az emberiség életében ? — 8 már is mennyire haladtunk! mennyire más szemmel nézzük a világot! minő más fogalmaink vannak a bennünket környező természetről ! Ma már sem rettentő haragja nem félemlit meg, sem igéző mosolya nem csábit el bennünket annyira, hogy amattól, mint Loth felesége, sóbálványnyá váljunk, vagy emennek hatása alatt a virágokat hintő Flóra koszorús oltára előtt „csintalan ünnepeket tartsunk" és Dávid hegedűje mellett kecses pirouetteket hányjunk. Az emberiség férfi korába jutott, melynek fő jellemvonás» az, hogy semmi kedve sincs ismeretlen mélységeket födő süppedékes ingoványok fölött jobbra-balra tétovázni; hanem szilárd talajon igyekszik megvetni lábait, hol biztos állást foglalhat szemben az élet előtérbe nyomuló föladataival s az ótet körülvevő tárgyilagos világgal. Az emberi elme hosszas botorkálá* után végre megtalálta az igazi utat, mely a természet titkaiba vezet Ez az egyedül helyes ut és mód a természet alapos tanulmányozására és megismerésére nem más. mint az elfogulatlan észlelés és kísérlet, más szóval a tapasztalás. A mai tudomány ennek ítélőszéke elé állítja az érzéki világ változatos tüneményeit, vallatja azokst éa öntudatosan, tehát bis-
Helyl hírek.
— Tarányi Feirencx ur birtokában Puszta-ssent-Lászlón Deák Ferencztől 50 levél van, melyek közül kettőt közelebb a ,P. N.'' hozott van azután számos faragvány, nemkülönben Deák őseinek eredeti nagy arcsképei, t i. Deák atyja, anyja s két nagyanyjáé, melyeket a muzeum számára Tarányi ur lemásoltat Deák Ferencz 1861-ki levelében Zaláról igy irt: .Zalából örömestebb lettem volna képviselő, mert szülőföldem, politikai életem bölcsője, legszentebb visszaemlékezéaeim színhelye, de azt nem mondhatom, hogy Zala részéről bárki álul már fel vagyok szólítva a már szavamat adtamT^igy az első felszólitót vissza nem utasíthattam megbántad nélkül. Hiszem, hogy talán Zalában is megválasztottak volna, de a bizalmas felszólításra tagadólag felelni nem voltam jogosítva. Muraközt én előhoztam a császárnak, de ő semmi határozott feleletet nem
tiwan ítél fölöttük a legbonyolódottabb esetekben is; nem kegyelmez a nemzedékről-nemze-dékre szállt hagyományokban megcsontosodott balvéleményeknek, hanem hideg vérrel bon-czol, nyomoz, mér és számit; éles szemei előtt szétfoszlanak a századokon át kegyelettel bámult szent titkok, mint napsugár előtt a köd-fátyol ; mert a tudomány az igazság verőfényével táplálkozik és a hol ez terjed, ott hátrálni kell a rejtélynek és homálynak. A természet-imádás- és költészetnek nyomába lépett a természettudomány ; a hol egykor az emberi elme csak képzelt, vagy legfeljebb sejtett, ott ma tud és iát
De váljon a mit a természettudományok legújabb kori rohamos fejlődése és óriási haladása által a vámon nyertünk, nem veszitjük-e el az aesthetica révén ? Váljon a legkisebb részleteket is felkutató, a mindent megfaggató, a tündérek fátyolát kíméletlenül föllebbentő alapos tudás nem vetkőzteti-e ki minden bájából ezt a szép és jó anyatermészetet? melynek ölében nevelkedünk, mely vidám mosolylyal szórja elénk gyermekjátékainkat, mely tejével táplál, mely átveszi utolsó sóhajunkat, midőn fejünket keblére hajtjuk a balálban, melyhez tehát a gyermeki szeretet legszorosabb kapcaai fűzik egész életünket Ne féljünk ettől. Igaa, hogy a legnemesebb törekvés is lehet rosznak okozója, de csak tulzáa éa egyoldaluaág által. Valamint az értelem nem megölője, hanem szabályozója a képzelemnek : ugy a tudomány sem ellensége, hanem tisztító tüze a költészetiek, csak túlsók és egyoldalúak ne legyünk itt ae. A legfőbb igazságban van a legfőbb szépség ; csak a sivár lelkek nem értik ezt meg; de mi meggyőződhetünk róla, caak as ég és föld jelenségei előtt tárva legyen essünk is, ssivUnk is, amas as
adott, azonban ugy hiszem a visszacsatolás megtörténik. sat. sat.
— íalk Miksa kesztbelykerületi országgyűlési képviselőnket nagy csapás érte, nagyreményű 17 éves fia meghalt As általáu<* részvét köst a ministereinők következő levelet intézett hozzá: Tisztelt barátom! E perezben veszem a gyászjelentést szegény fiad elhunytá ról és nem tagadhatom meg magamtól azt, hogy igaz szívből jövő részvétemet kifejezzem. Mint magam is családapa, sokkal inkább fel Judoin fogni fájdalmadat, semhogy vigasztalni akarjalak. A gondviselés határozatában meg kell nyugodnunk ; az idő elveazi a fájdalom "''élét, de a veazteség érzése megmarad mindig. Rész vétemnek ujabb kifejezése mellett testi és lelki erőt kivá:. a csapás elviseléséhez — barátod Ti-aaa Kálmán.
■ — Jubileum. F. é. april 2-án ünnepli meg a nagy-kanizsai izraelitta hitközség érdemes főrabbijának Fassel H. B.-nek jubileumát. Ekkor lesz ugyanis 25 esztendeje, hogj a köztiszteletben álló, *nagytudományu, Bzámos ki tüntetésben részesült rabbi a nagy-kanizsai bitközségben megkezdete működését
■ — A korcsolyázók tánczvigalma 15 forintot jövedelmezett a kisdedovoda javára, mely összeg a kiadenevelő-egyesület pénztárno kának át ia adatott.
— JFelolvasás. A nagy-kanizsai „Fiatal-aági Társas-kör* álul rendezett felolvasás már czius 12 én fényesen sikerült A városháza nagy terme és a karzat nagyszámú közönséggel telt
t meg és feszült érdekeltséggel hallgatu főtisztelendő Farkas László főgymn. igazgató urnák nagy szorgalommal, szakismeret- és humoros megjegyzéssel villanyozott felolvasását paz évszakokról", melynek egy részét az esthomály beköszöntése miatt elhagyta, annyival inkább érdekkel fogja olvasná a t. közönség e jeles munkálatot lapunk tárcsájában. Elismerést érdemel a „Társas-kör" kezdeményezése a köszönetet a bokros elfoglaltsága mellett ily munkára vállalkozó főgymn. igazgató ur, kinek tiszteletére a „Társas-kör" saját helyiségében este ban-quettet lendezett, melyen Bothó Imre, Dr. Laky Kristóf, Dr. Wlassics Gyula, J&abelics Imre, Dr. Schreyer Lajos, Bogyay Ödön sat. lelke-sitő pohár köszöntései Kovács Gábor jeles zene táraulaU közreműködésével feledhetlenné tették a kedélyes mulatságot
— Zala-Apáthi, már czius 12. Egy igazán caaládi színezetű örömünnepélynek voltunk azemunui e hó 12-én. — A zalavári apát aág jelenlegi apátjának, Modrovits Gergely urnák névünnepét Ülte ott Zalamegye számos értelmisége, — a fogatok egymásután robogtak, csakhamar megtellett a barátságos zárda a tisztelgők seregévell Délben fényes ebéd, hol a szokásos pohárköszöntések sorát a játszi észjárású főjegyző, Svastita Benó ur kezdé meg. — Sok kitűnő pohárköszöntést hallottunk, — a legsikerültebbek voluk Háry József, Ujlaky József, Nóvák Ferencz, a premontrei rend igazgatója, Sélley AnUl és Varga alezredes uraké, — érzékeny szavakban köszönte meg apát ő nagysága a vendégkoszoru szíves megjelenését, — de különösen nagy hatással volt, midőn igazi kegyeletes hangon emlékezett rendtársairól, — igen jól viszhangzottSvastitsBénóur találékony eszének azon toasztja, melyet Ujlaky József lelkész úrra mondott, kiemelvén, miszerint ő benne Zalamegye csak nyert, a mennyiben tehetsé-
igasnak, emez a szépnek befogadására. Hall* gassunk csak őszintén a természet szavára s ta* paszulni fogjuk, hogy legegyszerűbb jelenetei is ékesebb nyelven szólnak hozzánk, mint a legnagyobb költők legszebb dalai. Vagy a világ ama legszebb hőskölteményével, melyben az agg Homer a görög hősök és istenek bar-czait és viszonUgságait énekli meg, nem mérhető-e össze egyszerű magasztosaágában msga azon tény, hogy e parányi földre bilincselt ember, a mindenség egy félreeső zugában gondolkodó porszem, belát merész szemeivel a határ-Ulan tér mélységeibe, megszámlálja a csillagok myriádjait, megméri utjokat, nagyságukat és Uvolságukat, hol billiók- és quadrilliókkal kell dolgozni: még itt sem állapodik meg, hanem fölfödözi az égitestek mozgásának törvényeit ós azt az egyetemes erőt, mely a világokat egyensúlyban Urtja?!
(KolyUtás kör.)
A császár leánya.
— Korrajz az els6 császárság korából. — Irta : Barboix. Roger.
Francziából forditá: K&váry Béla.
(FolyUtás.)
n.
. Demidoff Leonin herczeg.
— „Mi vár reánk tgy nap alatt: Azt tudni a legíwfcb tudat." —
Milton.
Demidoff herczeg, mint fentebb mondók, levélkét causUtva Valéria kezébe, elhagyU a Charpentier palais-t. — A herczeg elhagyva az olasz-boule várd fényes paloU sorát, s Terme des Mathurina-utcza egyik sarokházához ért
geit csakis s közjó tekintetében érvényesíti ! — lelkesítő érzelmet ébresztett a honvédség dicsőítésére mondott pohárfelköszontés is, — a t¿szeres élezek folytonos víg kedélyben tartott* a díszes vendégkoszorut. Z.
— jKedélyes hölgy estély t tartott a „Schlaraffia" márczius 14-én a ,Szarvas* vendéglő dísztermében, nagyszáma s díszes vendég-koszorú jelenlétében. A vidámító előadások mindvégig jó hangulatban tartották a közönséget s a regg szürkületében oszlottak szét. Magyarul csak e lap kiadója tartott hatásos előadást, üdvözölvén a megjelent hölgy koszorút.
— Dr. Csanády Gusztáv a keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet tanára csütörtökén, folyó hó 9.-én esti 6 órakor a gazd. tanintézet helyiségében az élenyről vegytani felolvasást tartott, midőn elismeréssel emlékesnénk meg hölgyeinkről, kik az emiitett felolvasáson oly szép számmal jelentek meg; felhívjuk egy-szersmint városunk közönségét, hogy ma csütörtökön, f. hó 16-án a légenyről tartandó tu-tományos felolvasáson minél nagyobb számban sJTveskedjenek megjelenni.
— A közforgalom s mindennapi adás-vevésre kiváló erdekkel bír a következő minis-terí leirat: Másolat. Magy. kir. földmivelés, ipar-s kereskedelemügyi ministenum. 116. sz. Budapest, 1876. januar hó 11 én. Kereskedelmi és iparkamrának Sopronban. Kérdés intéztetvén hozzám, miként alkalmazandó a méterrendszer a vásári és általában mindennemű for galmi kimutatásokra, a következőket tudatom ezen kereskedelmi és iparkamrával: Az uj mérték nemzetközi természetében fekszik, hogy jövőre csak azon mértékegységeket lehet a magyar korona tartományaiban is alkalmazni, akár statisticai kimutatásoknál, akár alku közben az egyes áruezikkek árának meghatározásánál, melyek más országokban e czélokra elfogadtattak. Még fontosabb azonban ennél is az uj mértékrendszernek tizedes beosztási természete, mely annak e számítási egyszerűsége által kiváló előnyt biktoeit minden más mértékrendszerek felett és mely szt követeli, hogy csak oL$* egységek ^étessenek fel számítási alapul, melyekben az alapegység 1. 10. 100. 1000-szérfoglaltatik. Minden ezen törvénytől eltérő megállapodások csak ideíglenességü jelleggel bírnak s előbb-utóbb kénytelenek helyt adni a tizedesrendszer követelményeinek. Ezen meggyőződéstől vezéreltetett a budapesti áru és''értéktőzsde is, midőn legközelebb a tizedesrendszer kívánalmainak hódolva, szokásait módosi-
. totta. Eszerint a folyadékok és száraz tárgyakra nézve, melyek űrmértékkel méretnek, nagyban a hektoliter, kicsinyben a liter választandó egységül. Azon tárgyakra nézve, melyek sulysze-rint méretnek, bajóterheknél az 1000 k. vagy tonna; nagyban való eladásnál a 100 k. vagy métermázsa, kicsinyben való eladásnál a kilogramm használandó. A métermázsa név a tőr-Vényben ugyan nem létezik, de bizonyosan ér-vényesitni fogja magát, ha az eddigi bécsi mázsa és vám mázsa nem fog többé a forgalomban használtatni, mert valóban szükség van reá. So£s£or használják ugyan a kilogrammot még igen nagy sulyok meghatározásánál is, p. o. a vasúti, vagy gőzhajó rakományoknál, de a kilogrammot könnyű métermázsára átváltoztatni. A tűzifának nagyban való eladásánál a köbméter használandó egységül, akár milyen a hasábok hossza. Tagadhatatlanul a hektoliter és 100. k. közvetlen mérésre igen nagy mértékek.
A ház rendkívüli pompával volt épitve és kézzelfoghatólag bizonyitá, hogy építője nem igen vette tekintetbe az építési költségeket.
Kernek kőfaragványok diszesiték_ az ét-kélyeket és nagy márványlapok képezték a járdát. az épület homlokzatán fényezett és aranybetűs czégtábla függött, — „Giraun János bankár és nagy kereskedő."
A berezeg belépett a kivilágított kapualjba, hol alacsony, kövér portás tiszteletteljesen üdvözölte.
— Hon találom-e Giraun urat Jaques? kérdé leereszkedő nyájassággal a magát szakadatlanul hajtogató portástól.
— Minden bizonnyal, — Giraun ur mindig hon van hsrezegséged számára.
— Jól van Jaques, — reményiem, hogy ugy van.
- Leonin herczeg pompás romai modorú lépcsőseihez ért, melyen feljutott az első emelet tágas folyosójára
Két szárnyú magas tölgy ajtóhoz jutott, mely fölött ugyanazon fölirás olvasó, mely a ház homlokzatán függ» t. L Giraun János neve.
Demidofif minden bejelentés nélkül lépett be as egyetlen lámpával világított szobába, mely kizárólag üzleti czélokra látszott szentelve lenni.
Egyszerű íróasztal kilőtt magas, kopasz férfiú ült, ki mintegy negyven éves lehetett, de redős, sápadt arcza látszólag egy évtizeddel sza-poritá meg évei számát*
Amint az ajtó megnyílt, hanyagul forditá hátra fejét. — Isten hozott, szólt az érkezóhez, roppant aggodalomban voltam, hogy nem jöhetsz el.
— No ez aggodalom felesleges volt f pompásan haladnak a dolgok 1
— De nem is arról van szó, hogy azokkal mér jünk, hanem, hogy számítsunk, azaz ; hogy az egyes árufajok ára 1 hektoliterre, vagy 100 k.-ra állítva, legyen alku tárgya, mert ez az apróbb mennyiségek árának kiszámítását igen megkönnyíti. Van erre analógia a régi mértekben is. A köböl, p. o. melyet Debreczen vidékén használtak, nem volt meg oly mércze alakban, melylyei^a gabonát mérték vslna, mivel ilyenül a véka használtatott, hanem a köböl számítási egység volt, mely után történt az alku. Semmikép sem ajánlható tehát más egységeket, mint a köbmétert, a hektolitert, litert, 100. k. és kilogrammot vásári forgulmi kimutatásoknál használni. Minden más megállapodás uj válaszfalakat emelne a hazai és külföldi forgalom köst s ennélfogva minden áron kerülendő. A minister, meghagyásából : Reits Frigyes s. k. ministeri tanácsos. A másolat hiteléül : Schindler, titkár.
— A balaton-magyaródi berekben, mely jelenleg viszel van telve, Bősze Teréz, zalavári illetőségű nőt e napokban halva találták meg. E nő, ki már több év óta elmebeteg, több, mint egy hónapja, hogy eltűnt hazulról s hihető, hogy kóborlásai következtében jutott as emli-tett berekbe. Hulláját e hó 12 én szállították Zalavárba.
— Az ujonan beültetett szőlők megadóztatása tárgyában a pénzügy minister körrendeletet intézett a katasteri s pénzügyi igazgatóságokhoz. Az ily szőllők ugyanis beültetésük után 6 évig rendszerint nem hozván jövedelmet, a törvény szerint csakis a hetedik évtől róhatók meg a szőllőtermeíésre alapított földadóval, addig csakis sz előbbi ág s osztály szerinti földadó szedhető, azon esetben pedig semmiféle sem, ha a szőllő terméketlennek felvett birtok-részekből keletkezett.
— Rövid Mrek. Körmenden kisded-ovoda felállítását tervezik. — A Tisza vize is árad. — Ssegeden postai sikkasztás merült föL
— A közös hadsereg vezérkarában 137 tiszt között 5 magyar van. A „Volksfreund* czimű lap hazánkból kitiitatott. — Sléziában egy fogorvostól 30 ezer xogat loplak el. — Ezüstözött félkrajczáros kezd 10 kros helyett forgalomba csempésztetni. — A „Gartenlaube" hazánkba 7000 példányban járt, moat „Weingarten* lett a czime. — A pápa 5 ezer frankot küldött a magyarországi árvízkárosultaknak. — A délszláv csatatér élénkül. — Perger János kassai püspök meghalt. — Mezopotámiában pestisütött ki. — Don Carlos Győr mellé jő lakni. — Fessier János közjegyző Győrött meghalt. —
Irodalom.
— Előleges jelentés. A brit és külföldi bibliatársulatnak, mely as Isten igéje elterjedésének elősegítésében évtizedek óta buzgón fáradozik és a mely a Károli Gáspár-féle magyar bibliaszöveg átnézésének sürgős szükségéről rég meg van győződve, van szerencséje tudomásra juttatni, hogy ezen fontos munkát magyarországi szakértő protestáns férfiakra bízta és hogy az Uj testameutomnak átnézett és javított Károli-téle fordítása, remélhetőleg még ez év folyamában megjelenni fog. A bibliatársulat, a tárgy fontosságánál fogva, indíttatva érezte magát ezen előleges jelentés megtételére. Bécsben és Budapesten, 1876 ik év febr. 17 én. Millsrd Ede, az osztrák és magyar monarchiában levő angol biblia-telepeknek igazgatója.
— Reméltem, hogy ugy fognak haladni, "azonban erről a fiatal hölgyről igen sok mendemonda keringett. Azt hallottuk, mint emlékezhetsz rá magad is, hogy Valéria grófnő maga az ártatlanság.
— Az is! — A hír e tekintetben nem ha-

zudott; épen, mert egészén ártatlan került oly könnyen a lépre.
Azt hisszük, nem is kell mondanunk, hogy azon férfiú, ki az orosz herczeggel beszélt, a ház tulajdonosa Giraun János volt.
Divatos házi öltönyt viselt a bankár és minden oda mutatott, hogy az éjet íróasztala mellett tölté. — Arcza szokatlanul sápadt színét szemeinek bogár feketesége csak emelte, vékony ajkai és horgas orra rejtett ravaszságára engedett következtetni. ¡f
— Hát ezenkívül még valsmire volna szükségem.
— Sejtem.
— Elhiszem! Tízezer frankra van szükségem , aláírtam a váltót ötvenezer frankról.
Pénztárnokom rögtön átadja ez összeget. — Nem sejdítheted, mennyire kapkodják váltóidat; magától értetődik, hogy teljes értékben.
— Mit gondolsz, a hátra lévő két hó alatt mennyit nyerhetünk váltóimon ?
— Számításom szerint két, három milliót
— A siker nagyobb, mint sejdítettük.
— Hogyne. — Te herczeggé lettél s az én czégem újra meg van aranyozva.
— Ha, ha, egyetlen pisztolylövés szerencséssé tett.
— Nem sejdítenek semmit az orosz követségnél ?
— Nem. Ok legbuzgóbban terjesztik mesés gazdagságom hírét.
— A „ Vasárnapi Újság" márczius 12 diki száma következő tartalommal jelent meg : Az 1838 ki árviz (képpel.) — „Szilvester éjszakán.« Költemény Gyulai Páltól. „A csudálatos történet." Elbeszélés Baar^y Sándortól Árvízképek 1876-ból: A lánczhid és a rakpart. A budai vízivárosi fő-uteza. A Viktoria-gát a Margitszigettel szemben. (3 kép.) — A majmok alagutja Gibraltárnál. — Delejes órák. — A hal mint emberi tápszer. — Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutskig. (Verne legújabb regénye, képekkel.) — Az ellenséges Duna. Fővárosi tárcsa Borostyám Nándortól. — Deák Fe-rencz levele Kossuth Lajoshoz. — Az árviz alatt. — Irodalom és művészet stb. rendes rovatok.
Papírszeletek.
Keményen raltatták a czigányt fegyveres erével történt rablás miatt.
Vizsgáló biró: (felmutatja * czigánytól elvett fegyverét) Ismered-e Peti e poskát ?
Czigány: Megtistelem sipen á nagyságos vár-megyit, io már pistoly korában is ismertem !• — szólt felsóhajtva a tnegmenekülhetésről is lemondva.
«Mért fájhatna szived ? saólj, titkaidat híven őrzöm !"
»Megsúgom én azokat — dugd be elóbb füledet!"
— Egy maroknyi erkölcsi élet felér egy kéve tndománynyal. ■ (Herbert.)
— A bölcseség és jóság egy nton járnak, a bölcs eség az embereket jóvá teszi, jóságuk által pedig a bölcseségre tesznek szart. (Taylor.)
— A jó anya felér száz tanítóval. (Herbert.)
lifj.J Ítélni könnyű, megítélni nehezebb, elitélni legnehezebb.
V ..."
Hüvelyesekben szakadatlanul csend uralkodik. árai csak igénytelen változást szenvedtek. — Megrendelések hiányosak.
B ü k k ö n y végkép hiányzik. — Vetésre már 12 forint és 40 kron vették méter-npássáját.
Hajdina változatlan, vételkedvtelenség mellett. —
■ BorQzletfink élettelen. — Egyes megrendelések nyomott áron teljesíttetnek.
Mai jegyzése i^nk:
Buza minőségéhez képest 9.20—10.50 krig méter-mázsája.
Rozi minőségéhez képest 7.60—8.5 krig méter-mázsája
Árpa minőségéhez képest 8.70—8.90—9. írtig
méter-mázs ¿ja.
Zab 8.-90—9 frtig méter-mázsája.
Kokoricza 5.—5.20 krig méter-mázsája.
Bab fehér 7.—7.1U krig méter-mázsája.
Bab tarka 6 —-».20 krig méter-mázsája.
SINGEK SAMU.
f
Üzleti szemle.
Nagy-Kanizsa, 1876. márcz. 12 délelőtti 11 órakor.
Időjárás: derűit, kevéssé hideg, szeles. — Országutak nagyobbrészt járatlanok. — A tavaszi vetések folyamatban vannak.
üzleti forgalom. Piaczunk már egy idő óta lanyha szint mutat. — Az üzlet kevés kivétellel nyugszik — befolyásozva részint gyenge behozatal, másról az általánosan nyomott hangulatból szdlemlő vételkedvtelenség által. — A külföldi kívánalom lehető igénytelen; árviszonyaival, még most sem jöttünk egyensúlyba, mi is hathatós indoka azon ténynek, hogy ez ivad alatt kereskedelmünk monoton lassú menetelében kedvezőbb változás nem bírt magának utat törni.
A belföldi árvisek oly sokoldalú szerencsétlenségekkel biró következményei gabna árainkra nem maradhatnak visszhotás nélkül. A tegnapi gabna-tőzsde ez értelom ben már élénkebben folyt és a legközelebbi napokra, ha nagy ugyan nem, de egy bizonyos foka árlejtés várható.
. JB u z a kedvelt; finomabb hiányzik, középmi-nőségü is hajlandó vevőkre talál folyvást.
Bon gyenge kelendőséggel bir ; a kínálattal körülbelül aránylagos.
árpa csak alárendelt minőségben van képviselve, nehezebb fajok ritkaságot képeznek; bogy az idén szerepre fog vergődni, az kétségkívül áll, már az etetési czikkek apadtsága mellett is.
Kukoricza kissé élénkebb, szinte kedveltebb czikk. — Az utolsó bő aratás áldásának nyomait eddig még kevéssé volt alkalmunk észlelni. — A forgalom eddig nagyobb mérveket nem öltve — készleteink tömegességét engedi feltételezni.
Zab hiányzik. — Mindinkább magasabb árra vergődik. — Vetési czólokr* i* nagyon kérdezett.

— Helyesen. — Hogy fognak egy év múlva léged átkozni és engem, kit szinte tönkre tettél, sajnálni! Ha, ha! egészen különböző jutalom.
— Pedig te vagy a fő gazember!
— Igaz. De az mitsem tesz. Mindketten nyugodtan fogunk aludni.
— Kedves kis nőm is négy millióval ajándékoz meg.
— Ez még a jövő kérdése ?
— Igaz, hanem segíteni fogok a jövőnek.
— Csak időveszteség nélkül, mert két hó múlva nem leendesz többé a szőke Demidofif herczeg, hanem a barna Woroiszlow Tádé.
— Ugyan hallgass! — Nem lehetnek-e a falaknak is fülei.
— Ez merőben lehetetlen. — Ne félj szép herczeg, nem fogja senki titkaidat megtudni más, mint Giraun János alázatos bánkárod, ki már eddig is négy miliőt kölcsönzött egyszerű váltóra és ezután is legalább annyittfog kölcsönözni.
— Igaz, te készséges fizető vagy.
— De ki ne lenne az irányodban ?
— Te ma valóságos bölcs vagy. — Hiszen te találtad fel a bölcsek kövét.
— Jól mondod, de beszélyünk komolyan. Nincs e vetélytársad ?
— Hm ; amint vesszük.
— Hogyan értsem ?
— Ez a Mhérac Ficéron marquis szüntelen Valériáról turbékol, — a ficzkó nagyon melancholicus; — mélyen nézett a grófnő szemébe.
— Ez a Mhérac Ficéron hires csábító.
— Talán üzleti összeköttetésben állsz vele?
— Ugy van, ő ügyfelem. U igen gazdag.
Szerkesztői Gzenet.
/ 1927. K. K. Bpest. Nem fogadhatjuk el. A fó-sulyt helyi érdekre kell fektetnünk
1928. Gy. Közöljük.
1929. „Mult, jelen, jövő- nem, de a másik igen. 19*0. Keszthelyre. A honvédgyülés jegyzőkönyvét közölni fogjuk.
1931. C. L. Hagyjon neki békét.
1932. L. F. Meglesz.
Érték- és váltófalyan márczíus 14.
57. metaliques 67.25; 5*/# nemi. kölcsön «70.60; 1860-ki áliadalmi kölcsön 111.10-, bank-részv. S.98— \ hitelintézeti részvények 168.20; London 115.65; magyar földtehermentési kötvény 76.50 ; temesvári földtehermentési kötvény 76.— ; erdélyi földtehermentési kötvény 76.—; horvát-slavon földtehermentési kötvény —.—i ezüst 103 75; cs. kir. arany 5.43V* Napoleond''or 926 Y,.
v -
Vasúti menetrend.
Érvényes deczemher 1-től 1875. A kanizsai időtmutató óra szerint, indul Kanizsáról
(Kanizsai vaspályán as órák pontosan a helyi idSt
mutatják.)
Vonat / hova: .
Ora Perc. IdŐ
206 Essék, Moh4cs,Dombovár s Fiúméba 4 30 reggel
215 . / » , , 2 22 délut. 212 Buda-Pestre........ 4 50 reggel
202 ...........t 58 délut.
204 . ...........11 22 estre
813Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 — reggel
301 . .........11 40 estre
315 gopronyba ........ 8 30 délut.
203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül
Grácz és Bécsbc...... 4 42 reggel
201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül
Qrácz és Bécsb.......2 39 délut.
Brkesík Kanizsára
honnét:
216 Essék, Mohács, Domborárs Fiuméből 1 33 délut. 206 . . , „11 3 estre
203 Buda-Pestről . ... i ... 4 12 reggel
201 „ '' J.........1 57 délut.
211 „ ......... 9 36 estve
314 Bécsből (Szombath. Bécs-Ujhely)felől 10 19 estre
302 „ „ . . 3 57 reggel
316 Sopronyból ........11 45 délel.
214 Bécsből Grácz, Marburg, Pragerhof
felől ..........4 4 reggel
202 Trieszt- Bécsből Marburg, Prager-
bof felől.........1 13 délut.
204 Trieszt- és Villachből Prágerhof felől 10 62 estre. Marburgba csatlakozás Villach és Francesfestbe
• „ , , Fiancesfestból.
Felelős szerkesztő : Bátorfs Lajoc.
— Gondolni fogok rá; most Isten veled, én álmsdozni megyek.
— Isten áldjon! Megállj, hiszen csak ki kell kisérnie Giraun Jánosnak a gazdag Demidoff herczeget ha, ha, ha!
— Ugy van, ezt csak megkívánhatom.
A két férfiú kilépett a szobából és az előzékeny Giraun hajlongva kisérte ki magas vendégét. — Midőn a portás hall távolába értek, a háziúr igen alkalmazkodó hangon mondá:
— Reményiem kegyelmes uram, hogy az intézkedések megnyerték tetszését. Lehetek-e bátor, magamat más ügyeiben is magas kegyeibe ajánlani. _
— Ön nagy szolgálatokat tett nekem kedves Giraun, — feleié a berezeg, — nem fogom elfeledni önt. — Adieu monsieur Giraun!
Demidoff herczeg elhagyta a bankár fé-nyes lakását, hol oly különös és részben érthetetlen párbeszédnek voltunk tanúi és fölkereste as orosz követség palotáját
Azon párbeszéd, mely hősünk és Giraun János között lefolyt, elbeszélésünk további eseményeiben leli magyarázatát; — a rejtélyesnek tetsző vonatkozások jövő fejezeteinkben teljesen megfognak világíttatni.
Most térjünk vissza Valériához.
A fiatal hölgy kedélye roppant változáson ment át. — Gondolatai többé nem foglal-kozhatának meg szokott tárgyaikkal, mert a közelmúlt édes emléke fúródott helyükbe. — A leányka minden ajtónyílásra megremegett, mert azt hitte, hogy a herczeg lép be azon.
Ezerszer átolvasá azon levelet, melyet ama emlékezetes estély alkalmával csúsztatott ujjai közé.
(Folytatása köv.)
fi
* f Alóliróttnál a következő fajú sima szőllő- és gyökeres veszszők kaphatók a
fajokérti és vészmentességi jótállás mellett :
Rajnai riszling Olasz riszling Piros opporto
Sárfejér
*
Szigeti (Furmin) Fejér rag Tötszöliő
Burgundi Oporto
w
Karaj v. fekete rag
Fekete kadarka
Muskotály
Muskotály
Csomagolva ét a varatho* illitr* köret-kcső ár mellett
1000 drb. IlOOdr. 10« drb. 1 drb
Sima
GyîHc«re» 8 ¿res
Fejér borfajok:
Szálveszszőzést türó, inkább agyag, mint homok talajt
kiván, kitűnő zamatu bort ád.......
Csapmétszést, homokos agyag a fő igénye, bora sima, •
jó zamatu.............
Homokos talajt is szeret, csapmetszést kiván, bötermó
és kitűnő zamatu bort ád.........
Csapmetszést, homokot is megtűr, kedvező magaslaton
botermő, bora kitűnő zamatu.......
Hazai fajok királya, aszú szóllőre legalkalmasabb, — biztos középtermést ád. szálveszszót is tűr .... Csapmetszés, homokos talajt is megtűr, de magaslatot szeret, bora sima, kellemes, bótermó . . .... Közönséges bortermésre legkedveltebb bő és biztos termésénél fogva alantas fekvésen is jól díszlik .
Felete borfajok:
Korán érő, kitűnő fekete bort ád, kedvező fekvés mellett bőtermő, inkább agyagot szeret, csapmetszést kiván Szálveszszőzést is meg; űr, inkább agyag, mint homokos talajt szeret, középtermést ád — bora igen jó,
sok festanyaggal bír . .........
Szálveszszót megtűri, hevesebb talajt szeret, bora jó
zamatu, tüzes, szőlleje legtartósabb......
Csapmetszés, agyagos talajt kiv^, korán érő és bótermó Zöldsárga és tömött bogyóval — bortermésre alkalmas Tojásdadhosszuk ás, ritka bogyóval, ropogós kitűnő csemege..............
Utánvétel melletti megrendelésnél egynegyed ár belrüldése kéretik. — Csomagolás és vasutrai szállítás nélkül 50 krral olcsóbb.
Név. posta, vagy utolsó vasúti állomás pontos jegyzése kéretik. (58 — 1)
Megrendelhető Szabarban az alulirmál, utolsó posta Zala-Apáti. Kelt Szabar, márczius 9-én 1876.
Baán Kálmán.
Frt. kr. kr frt. kr. kr.
6 50 80
6 50 80 3 50 5
6 50 80 — — —
6 50 80 4 50 6
0 75 3 50
• \ \
5 50 70 p — _ -1
5 • 60 — — -
6 50 80 — — -
6 50 80 — —- -
5 _ 60 _ _ —
5 60 6 — 7
_ _ — 15
Philadelphiai világkiállítás 1876.
Fenti kiállításra késsitett vó-gyak - késő bejelentés folytán --csoportonként és a gyári ¿raknál sokkal olcaobban
5 forint (56-2)
mesés olcsó összegért eladatnak.
következő tárgyakból áll:
A csoport
1 csinos, jól járó bsonx óra, bo*-sátartoxó bossxu láacscaai, jótállás mellett.
1 elftgaus öntött ¡ró-eatkfit bront-ból, tolltartóval.
2 finom bront aistali gyertyatartó öntött alakokkal.
1 teljes varróesxkftx talmi arany-
• 1 cxukorsxelencxe, zárható. ! 1 csinos fénykép-album nzép kiállításban 1 elegáns nf!i legyez" 1 japán sr.ivartárcxa gsxdag színjátékkal. 1 szalon axztali csengetyü bronzból 1 igen tartós noi kézi táska mesterséges zárral.
tökban.
Az itt felsorolt rendkívül szép és gyakorlati tárgyaknak ára öez-
szesen csak 5 forint.
! Blau & Kann, Grand magazin, Wien, L Wollzeile Nr. 25,
A világ legjobb érái <
as általunk behozott valódi angol t?Imi-arany remontoir-orák. oldalukon kulc* nélkül felhúzhatók, igen finom gépezettel, pon tosan szabályozva 3 évi jótállÁH»al. Ezen kitüntetést nyert óráknak ára fiaom talmi-araoy lánczczal és óratokkal egy üt'' csak 12 frt 50 kr. Kapható Blau & Kan«, Grandmagazin,
Wien, I. Wollzeile Nr. 25. Vidéki megrendelések utánvét mellett rögtön teljesíttetnek.
C iac - .
MSEJ
2<£ gjtf
SS O
■ neqs J, « w
Î Ë.. M « í • - üi
X ^ - M
s s"
jt ® z:
=
JT O ~ *
co S « ■ w
A c .M
sí " IP co * £ £
E-5
> K C ®
S. S * ''
5 - s < c -5 E -5 o
o — e
CS
« • -c
S £ :* ír ja a
- « S I ? « 5 ?
2 ISI
?

Alólirottaknak a csurgói uradalom-ban néhány száz mérő
mébenl
havitett
a. Javított kindAM.
Legközelebb jelest meg a kires, maga ne-etlen könyvnek m á s s d i t, tetemesen I
tavaszi rozsuk
van, a melyet vetőmagul a t. gazdaközönség figyelmébe ajánlanak.
Bővebb; értesítéssel szivesen szolgálnak :
Beck Kálmán fiai g
(55-3) Keszthelyen.
WWWW.VWATW/
gfcö:
in« ______________________,
t és bévitett kiadása : \
„Ö N S E G É L Y" íj
I cxitnm«!, a namx5réssek minden brtf számára hfl é* | megbixhitó tanáeauwló.
Dr. ERHSZT L. b^aseari onwlol.
Kren könyv okulást és segítséget nyújt mindazoknak I kik ifjabb korokban titkos bűnt vagy mértéktelen kksa-| pon gast (hűek «• ennek következtében betege*
gy önoreségben
▼agy axridult Mcgxrtbm «xenvednek, vagy annak közel beállásától fenyrgrttotiiFk.
Axok is. kik idí''hiölt buj«kórban, bórbajokban. b« Jakom* kr.«Trn> hm hng> rwóozOkOléeben sxenved-nek. vagy kiknek te* te tnlságo* biganvadagok által rjrön-gittetett. teljes kigyógyulást islálandriak
Nevelők, lelk^sz-k és italában emberbarátok, kik a fiatal «ág javát ««vökön hordják, jól teszik ba ezen könyv, tartalmával megismerkednek.
P.sen hire» könyv, m*|y nagyobb világosság kedveért [ i>oorztani ábrákkal van ellátva, minden kön> vkereeke draben kapható, de póeta ut}án nálam is megreiMleltet-| hetik Ára í frt. U96
Dr. Ernsxt L, \mwtm orros.
Feste», kétiias-stcza ¿4-ik szám. SS. Javított kiadás.
Eladó birtok kerestetik.
A dunántuli kerület valamely termékeny, a szükséges munkaerővel biró, vasúttól nem igen távol fekvő vidéken, egy (1200 □ ölével számított) 600—800 holdas, mindni ésetre tagositott birtok, a szükséges gazdasági épületekkel és lakóházzal ellátva kerestetik, melyben legalább 400 hold szántóföld, vagy jó szántófölddé alakitható rét. erdó vagy legelő van. — Minden esetre oly birtoknak adatik előny, melyben a kívánt mennyiségű szántóföld mellett rét és erdó is van és sík vidéken fekszik.
Az eladók részéről jövő igazi ajánlatok a birtok részletes leírásával, ugyszinte valódi legutolsó árának meghatározásával Baranyay Mihály földbirtokos urnák Bükkön, (Sopronmegyében) kéretnek bérmentve küldetni. — Alkuszok ajánlatai figyelembe nem vétetnek. (3i*— 4)
Dr.
r
Weiser János
vaMkorc»ked<*sr
az „Arany Kas/ilioz"
Nagy-Kanizsán.
Ajánlja a n. é. közönségnek nála létező
„Claytoíi és Shuttleworth"
i
t-
o
mindennemű
gazdászati gépekben,
kéz-, ló- és gőzerőre
és különösen figyelmezteti an.é. közönséget
a bécsi és londoni világkiállításnál a nagy arany éremmel kitűntetett
sor-vető-gépekre 9—15 sorig 290 írttól 360 írtig,
úgymint a bires amerikai Wood-féle
kaszáló- és arató-,
nemkülönben a legújabb amerikai
szénagyöj tő-,
répa- és szeeskavágók;,
kukorieza-morzsolok-,
szelelő-rosták-
és kézi cséplő gépekre; továbbá:
járgányok lóerőre, darálókés szivacsokra, Vidats, Czenki és angol Rajol vasekékre
eredeti jutányos gyári ár mellet!.
)rvos-, sebésztudor, szülész és szemész|
gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker b i z t o-s i t á s a mellett mindennemű /
titkos betegségeket
1) as önfertózésnek minden következményeit, ugjmint
magömléseket,
az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a
tehetetlenséget
(elgyengült férfierőt)
2) hugycsófolyásokat (mé^ oly idülteket ie), a nem- • zórészek bujakóros fekélyeit és másodrendű bujakórt minden alakjaiban és elcsutitásaiban ;
3) hugycsőszüküleseket:
4) friss és idült nyákfolyásokat nőknél, az úgynevezett fehérfolyást és az onn^p eredő
MAGTALANSÁGOT;
5) bőrkiütéseket;
6) a hugyhólag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket.
Rendel naponként: délelőtt 10 órától 1 ig, délután órától 5 ig és estve 7 órától 8 ig.
Lakik: Pesten,belváros, kigyó-uteza 2-ik szám a.kigyó- ós városház-ateza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet bemenet a lépcsőn
DUjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek ^^^t megküldetnek. (45-7)1
Wa^dits József kiadó-, lajv- ós lyomdatulajdonoa gyoraaajtó nyomása, Nágy-Bjuüxsán.

*AGI-fcA5I28A, 1876. márcziiis 19-én.
Tizenötödik évfolyam«
6 baaákM pstitaorbaa 7, másoéaaor 6 • minden további sorért 6 kr.
3TTILTTÉRBK1Í loroukint 10
leznak fel. Kincstári illeték minden | M hirdetésért költ fizetendő.
r« «ur,
KOZLORY
1 A la
J illeti

előbb:
O INT
iad szellemi részit illető köziemen vek aserkesztőhez, Taka rékpénxtári épület föld-«int, — anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bér-meucvR laibzendók: SAtsY-KANIZtíA Wlassiesbáz.
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
Kéziratok riesza küldetnek.
lKési
Nagy-Kanizsa város Myhatéságának. nemkülönben 17, nagy-kanizsai kereskedelmi s ipar bank", a .nagy-kanizsai takarókpénztár'' a .zalamegyei általános tanítótestület % a ,Zala Somogy" gőzhajózasi részvónytársulat s több negyei ós városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kelszeg vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lape
. Iparos kör.
— (Harmadik közlemény.) —
Nagy baj az és igen sokszor történik arra hivatkozás, hogy az ipar pangása miatt az iparos osztály vagyonilag tönkre jutott, lehetetlen tehát az, hogy ezen, az anyagi eszközöket nélkülöző osztály oly társulatot létesíthessen, melynek czéljai elérésére tetemes anyagi tőkére volna szükség.
Hangoztatva lesz az is, hogy iparos osztályunkban & gazdálkodási szellemet neiá tyrván, tőkegyűjtésre ez okból sem képes, de nem képes azért is, mert vannak időszakai, midőn keresete nem lévén, uzsora alá jut és súlyos kölcsöneit még súlyosabb kölcsönökkel fedezi, mit tehát kereshetne azt az uzsora, vagy a tobzódás emészti fel — sőt még a meglevő tőkéket is elnyeli.
Mind igaz!
De legyen ez bár miként, nem az következik belőle, hogy a bajon segíteni nem lehetne, csak az, hogy erre nézve mi sem történik, vagy ha igen, az eszköz, mely a czélhoz legkevésbé vezethet, mert a baj orvoslása csak eszmék hangoztatása által remél-te tik, minek sikeres hatása nemcsak nincs, de rontja az állapotokat az által, hogy « bajok folytonos hangoztatása által sokkal rosszabbá válik a helyzet látszata, mint a milyen és a javítás törekvése helyett csak emeli a tétlen desperatiót és semmittevést.
Az tehát nézetem, hogy a midőn anyagi érdekek által összefűzött egyének sociáli8 mozgalom részeseivé válnak, önmagokra sikert csak ugy hozhatnak, ha az elvi állásponttal egyenlő anyagi előnyöket tudnak biztosítani, sőt minél alantibb foka van a sociális mozgalom részeseinél az egyéni műveltségnek, — annál nagyobbnak kell a
társulat nyújtotta anyagi előnyöknek len-niök az elvi nézetek felett.
Akkor tehát, midőn az iparosokat sociális álláspontjaikban megszilárdítani akarjuk az önmivelés czélját csak ugy érhetjük, mint a társulás egyik czélját el, ha a szövetkezőket anyagi kapcsokkal fúzz&k az önmivelés eszméjéhez, az anyagi haszon oly szoros láncz, mely mellett a többi érdek önként kimagasodni fog, de mely nélkül még csak jelentkezni sem képesK mert „Geld régiért die Welt.*
Különösen pedig hiba és pedig öreg hiba az hazánkban, hogy minden sociális kérdés csak a hangzatos szavakig tud eljutni, mintha nem az volna a bizonyos, hogy csak is az anyagi viszonyok megszilárdítása mellett, vagy utána lehetséges az értelmi fejlődés, mert mintha nem az volna bizonyos, hogy az éhes gyomor a szellemi táplálékot nemcsak elveti, de attól undorodik, mert mintha nem az volna bizonyos, hol a jólét már kezdődik, ott a sociális értelmi fejlődés a jó ételekhez az ember természetéből kívánt confect, a mi még serkentés nélkül is halad. '' ab.
Építkezési szabályok.
(Javaslat).
(Folytatás.) ''
Ötödik fejezet:
A kisajátítási alap létesítéséről.
48. §. A vároai szabályozási terv szerint eazközlendŐ kisajátítási kárpótlási összegek te-dezéeére nézve .kisajátítási alap" létesíttetik.
49. §. A kisajátítási alap jövedelmeit ké-pezendik :
a) e czélra beszedendő pótlék,
b) építési kihágások birságai,
c) egyeseknek átengedett közterületekért fizetendő összegek,
d) kisajátott ingatlanok jövedelmei,
e) kisajátított telkA részleteiért befolyó vételárak.
50. §. A városi költségelőirányzatba évről-évre felvétetik az összes egyenes adók egy százaléka és képezi az alaptőkét, melyre nézve külön elszámolás történik.
51. §. Mindazon ingatlanok és telkek, melyek vagy egészben, vagy ré»zben építési ti« lalom alatt állnak, évről-evre összes egyenes adójok után 1% kisajátítási pótlékkal terheltetnek meg évről évre mindaddig, mig vagy tényleg kisajátitatnak, vagy az építési tilalom fenn áil, ezen kisajátítási pótlékok, mindig a kisajátítási alaphoz csatoltatnak.
52. §. A hol a kisajátítás már keresztül vitetett — a kisajátított területek mellett épült minden ingatlan 12 éven összes évi adójának 1% ja erejéig a kisajátítási alap javára pótlékkal terheltetik meg.
53. §. Ezeken felül a kisajátítási alap ne-veiésére fordittatík a városi téglagyárak évi tiszta jövedelmének 10°/«-ka.''
54. §. Szintén a kisajátítási alap jövedelmét képezi az építési szemlékért, illetve az építési engedély kiadásáért járó dijak.
55. §. Minden építési engedély kiadásakor a kisajátítási alap javára dijak fizetendők és pedig:
1) az L II. és III. körvonalakon földszinti építkezéseknél a beépített területek minden négyszög méterje után 20 kr, egy emeletes építkezésnél minden négyszög méter a tán 50 kr, két emeletes építkezésnél négyszög méter után 1 frt.
2) a IV ik körvonalban az atczára történő építkezésnél négyszög méterenként 30 kr, az udvarban négyszög méterenként 20 kr.
56. §. Az ily módén létesített alap taka-rékpénztárilag kezelendő — és a kisajátítások akkép rendeltetnek el, hogy a kiadásokat ezen alap teljesen viselhesse. .
Hatodik fejezet:
építési kihágásokról és bírságokról.
57. §. Építési kihágást követ el:
/ a) k: az építést előre be nem jelenti,
7
b) ki az építést bár bejelentette, de az építési engedély kinyerése nélkül az építést megkezdi,
c) ki a hatóságilag megállapított tervtől elté^leg épít;
d) ki az épitkezésnél, különösen az állványok felállítása és biztonsága körül mulasztást követ el,
e) az építőmester, ki az építési szabályok bármely pontja ellen vét,
f) ki az épületet lakhatási engedély nélkül használja, vagy használni engedi.
58. § Bejelentés nélküli épités az építési tilalom, illetőleg saját költségén történő lebontáson kívül az
L körvonalon 50 frttól 100 frtig,
JI. ésin. „ 20 , 50 .
IV. 10 „ 25 .
büntetendő.
59. §. A bejelentett, de építési engedély nélkül megkezdett épitkezés az
I. körvonalban 25 frttól 50 frtig,
II. és III. „ - 10 „ 30 , > IV. „ > 5 . „ 10 ,
büntetendő.
60. §. A hatóságilag megállapított tervtől való eltérésnél az építtető az
I. és II. körvonalon 50 frttól 100 frtig,
a III. és IV. „ 25 , • 50 „
az épitőmester,
az I. II. ós III. körvonalon 100 frttól 500 frtig, a IV. „ 25 „ 100 f
büntetendő.
61. §. Az építési állványok biztonsága elleni mulasztásokért a netáni kártérítésen felül az épitőmester 20 fiitól 200 frtig büntetendő.
62. §. Az épitőmester, ki az építési szabályok bármely pontját áthágja, 10 frttól 100 frtig büntetendő.
63. §. Ki a lakhatási engedély nélkül az épületet használatba bocsátja, vagy veszi, 5 frttól 50 frtig büntetendő.
64. §. Ismétlések esetén a bírságok 2—3-szorosa szabandó ki.
65. §. Ha valamely építőmester az építési általános, vagy részletes szabályok áthágásában
TÁRCZA.
Az évszakokról.
— Irts • felolvasta: Farka.» LátmLő, fSgymn igazg.—
(Folytatás.)
Azonban félni kezdek, hogy mélyen tisztelt hallgatóim nagyon is megelégelték már gyönge elmefuttatásaimat s nem bánnák, ha végre a dologra térnék. Legyen tehát. Értsük meg egymást.
Nem árt, ha néha az égre is föltekintünk. Mind az áhítat, mind a tudomány szempontjából legalkalmasabb erre egy szép csöndes, derült éj; midőn a tiszta átlátszó atmoepbaerát sem a hold; sem az esti vagy reggeli szürkület nem világítja meg. Ilyenkor az ég egy belát-hatlan terjedelmű tengerhez hasonlít, melynek fölülete arany-, rubin- és gyémántszemekkel van behintve. Az égbolt sötétkék hátteréről különféle színárnyalatokban csÜlámlanak elő azok a szikrázó tüzes pontok, melyeket csillagoknak nevesünk. Némelyek nyugtalan és reszketeg, mások szelídebb s egyenletesebb fényben ragyognak; végre láthatók közöttük olyanok is, melyek időnkintí félbeszakításokkal mintegy lökdösni látszanak sugaraikat, mintha nehezökre esnék a sötét tért áttörniök. A szétszórt csillagok ezen nagyszerű színjátéka között csakhamar feltűnik a vizsgálónak ai a szürkésfehér ködnemő szalsg is, mely az egész égboltozatot mint valami öv veszi körül; ez az úgynevezett tejút, mely a távcső előtt szintén ugy tűnik föl, mint megszámlálhatatlan sokaságú csillagok raja. Ugyanez áll azon kisebb nagyobb kiteije-déaü homályos foltokról''is, melyeket csak a nagyon figyelmes észlelő vehet észre az ég egyik
vagy másik tájékán; ezek is csillagseregek, melyek a megmérhetetlen távolságban elhala-ványulnak s összefolyni látszanak gyönge szemeink előtt. A végtelen térben elszórtan vándorló világok ezen milliói képezik a világegyetemet. Ha a csillagos eget évekig kísérjük figyelemmel, azt tapasztaljuk, hogy a látható csillagok legtöbbjei változatlanul megtartják egymás irányában elfoglalt helyzetüket, sem nem távoznak, sem nem közelednek ; ezért nevezzük ezeket álló csillagoknak; ámbár ezekről is bebizonyította már a tudomány, hogy nem veszteglenek egy helyen, hanem barangolnak a világtérben, még pedig szédítő sebességgél, csakhogy az óriási messzeség miatt évezredekre van szükség, hogy némi helyváltoztatást lehessen rajtok észrevenni. Ellenben más csillagokon, melyek a többiektől már nagyságuk és erősebb fényük által is megkülönböztethetők, feltűnik, hogy környezetüket aránylag rövid idő alatt változtatják, egyik csillagcsoportból a másikba költöznek át; az éj ezen hallgatag vándorait hívjuk bolygó csillagoknak; ilyen a többi között s mindnyájunk áltsl jól ismert Venus csillag, mely majd este kaczérkodik a későn járókkal, majd hajnalban a korán kelőkkel. Azonban ezen utóbb említett égitestek csak ssért látszanak nagyobbaknak az előbbieknél, mivel sokkal közelebb vannak hozzánk; mert például a megmért leg közelebbi álló csillag távolsága 4000bilHo mértföld, mely rémületes messzeségről csak ugy sze rezhetünk némi logalmat, ha meggondoljuk, hogy a fénysugárnak, mely egy másodpercznyi idő alatt 42 ezer mértföld utat képes átfutni, 3 évre és 7 hónapra van szüksége, hogy ama 1 csillagtól hozzánk jusson ; holott a legtávolabbi
r
bölyí
gó csillag, melyet ismerünk, alig több, mint 600 millió mértföldre esik földünktől. Ezek tehát amazokhoz képest a mi tőszomssédaink.
Ezek szerint a világegyetemet ugy kell képzelnünk, mint egy határtalan tért, melyben a nekünk csak fénylő pontoknak látszó, de valósággal óriási terjedelmű égitestek szabadon lebegsek, illetőleg futják változhatatlan természeti törvények szerént kimért pályájokat. A I szabad szemmel látható csillagok száma ezrekre, de a távcsövekkel láthatóké milliókra megy; és ezek — néhánynak kivételével — valameny-nyien álló csillagok. Ezek miodegyikét ugy kell j tekimenünk, mint egy-egy roppant tömegű izzó gömböt, melynek saját fénye és melegsége van ; | egy ily tűzhelyet, különböző távolságokban, az aránylag sokkal csekélyebb bolygók egész serege környez, melyek magukban sötét, hideg tömegek, hanem valamennyien a közöa tűzhelytől nyernek világosságot és meleget; annak hatalmas vonzása alatt magukat megadva, körülötte keringenek. Minden álló csillag a hozzá tartozó bolygók rajával együtt képez egy úgynevezett naprendszert. A naprendszerek száma tehát legio. Reánk nézve természetesen az bír legközelebbi érdekkel, melyhez mi tartozunk. Ezen rendszernek álló csillaga, középpontja ami N a p u n k, mely szintén csak közelségénél fogva mutatkozik nagyobbnak a többi álló csillagoknál; ez a napkirály! melynek mintegy másfélszáz kisebb-nagyobb bolygó udvarol. Az udvarlók sorában foglal helyet nagy szerényen ez a siralmak völgye, ami kis Földünk is, melyen — föltéve, hogy élhetnénk — örökös sötétségre és dermesztő hidegre volnánk kárhoz-1 Utva,ha Nap ő felsége nem volna elégnagylelkű, I bennünket kegyelmének világító és melegítő
sugarával megajándékozni. Ée itt be kell vallani, hogy az égen csakis azon bolygó csillagokat láthatjuk, — szabad szemmel ezeket se mind — melyek a mi naprendszerünkhöz tartoznak, melyek Földünk testvérei.
(Folytatás köv.)
Sehernpecher Józsefhez.
Kivetve a lét tengerére, Ha Összecsapnak tán fejűnk Felett s búnak vészballámai, Rokon kebelre ha lelünk : Oly boldogítón édes ez s ha Szivünk csak egynek zárva van, .Megenyhül a szivnek keserve, Lelkünk nem oly boldogtalan.
Te ás vagy nékem, hogyha lesajt, — Pedig hányszor történik e*,; — Setét búm és a csónakos tán Folyóján lankadtan evez, — Ki bnzditasz, hogy el ne dobjam Aa evezőt ... a szelíd szavad Enyhítő írként hat szivemre, Vigaszt óhajtva bár magad.
Fagyasztó köd borong e körben, Jeges virág a szeretet, A sorsnak összerendelése Törődteti a sziveket Is össze, erezed te jól azt, Szived vágyik s táj ntán, Hol bölcsődre mosolyga a nap, Ahol szerettek igazán ! —
Nyngodj meg, az a megtörött szív Nem roskad össze bú alatt, Remény a szívnek sajgó sebére Mindig a legjobb ir marad . . . Ha szivünk már dobogni megszűnt, Csak akkor hágy el a remény, A szenvedő embernek földön Az égből nagy jótétemény ! —
kétszer elmarasztalva lett, 3 szőri kihágásnál a kiszabandó büntetésen felül ipara gyakorlásától félévre felfüggesztetik.
(Vége köv.)
Jegyzéke
a
azon bünpereknek, melyek á zala-egerszeg1 kir. törvényszék 1876. évi márczius hó 22-töl ugyanazon hó 31 ig és aprii hóban tartandó nyilvános üléseiú előadatnak.
Márczius 22-é n.
148./B. 876. Sz. 1. Vachtl Lipót vétkes vigyázatlanságból tűzvészt okozó elleni ügyben végtárgyalás.
149./B. 876. Sz. 1. Cseke Mihály és neje Megyesi Rozi csalás és sikkasztás miatti ügyökben kir. táblai Ítélet hirdetés.
/ * Márczius 23-á n.
125./B. 876. Sz. 1. Besze lukács bíróilag lefoglalt tárgyak elsikkasztásával vádlott elleni ügyben végtárgyalás.
. 175./B. 876. Sz. 1. Peterka Mihály és társai tolvajlá8sal vádlottak elleni ügyben kir. táblai itélet hirdetés.
202./B. 876. L. t. Marth József s sz. 1. Kis József és N«gy Mihály tolvajlás, illetve orgazdasággal vádlottak elleni ügyben végtárgyalás.
248./B. 876. Sz. 1. Hegyi Treszka gjer-^ mekölésseí vádlott elleni ügyben curia ítéled hirdetés.
M á i c z i u s 29 é n.
• 343./B. 876. Sz. 1. Grünhut Dávid hamis ok iratkészítéssel vádlott elleni ügyben curiai itélet hirdetés.
244./B. S76. Sz. 1. Horváth György pin czeverés és bünpalástolással vádlott elleni ügyben curiai itélet hirdetés.
88. 262./B. 876. L. t Schmid János és Varga Anna erőszakos letartóztatással vádlottak elleni ügyben folytatólagos végtárgyalás.
Márczius 30 á n.
1529. 176/B. 875. B. 876. Sz. 1. Németh János sikkasztással vádlott elleni ügyben végtárgyalás. *
124/B. 876. Sz. 1. Molnár István tolvaj-lással vádlott elleni ügy ben szóbeli végtárgyalás.
173./B. 876. Sz. 1. Fehér András, Noe Gábor és Kis Ignácz hamis ok iratkészítéssel vádlottak elleni ügyben kir. táblai itélet hirdetés.
225./B 876. Kertész Pál súlyos testisértéssel vádlott elleni ügyben végtárgyalás«
272./B. 876. L. t. Fehér Zsiga csalással vádlott ellenj ügyben végtárgyalás.
April 5-é n.
178./B. 876. Sz. 1. Vmcze Gábor és neje Szeiler Erzsébet önbíráskodással vádlottak elleni ügyben végtárgyalás.
179./B. 876. Sz 1. Beni Imre és Friedrich Lídia nyilvános erőszakoskodással, vádlottak elleni ügyben érdemleges határozat eldöntése.
Kihalt belőlem ex is a már nem Ileviti semmi keblemet, Szivem nem gyújtja lángra semmi, * — Hisz boldog ez csak lenn lehet, — De képed azért szfimbe vésve Lpszen, a mig & sirhalom • • Rám nem borul, emlékedet én Feledni soha nem fogom !
__JUUUS.
A császár leánya.
— Korrajz az első császárság korából. — Irta : B<trboiJc Itoger.
Fran ez iából fordit»; Köváry Béla (Folytatás.)
Lássuk e levélke tartalmát.
Kózsaszin papíron berezegi czimer és koror„ na alatt roppant monogramm diszeskedett, ''mely összefont L. és D. betűk által képezteték.
Férfias kézvonásokban a következőket tartalmazá;
.Imádott grófnő!
Kegyed tudja, hogy egy szivet meghódított s hogy e sziv örök szerelmét elnyeré! Az ön ángyalszelidségü arcza első pillanattól fogva, midőn megláthatni szerencsés voltam, ellenáll-hatlanul vonza magához szivemet; —szóval én imádom önt. — Ha viszonozhatja szerelmemet, ugy kezemet ajánlom önnek, — ellen esetben gondoljon szánakozva arra, ki örökre az ön hódoló szolgája marad. Demidoff LeoninV
E levél szerény és igénytelen szerkezete meglepte Valériát; — egyszerű becsületes ajánlat vóít az, menten minden felesleges érzelgö-ségtől, csupán az érzelem szavaival írva.
A császár leánya nem volt képes gondo-latjait más tárgyakra irányozni,-szerelme minden egyebet feledtetett vele.
Nem szándékozott anyja és nővére előtt titkolózni, nyílt lelke iszonyodott a homályos-tói és titokzatostól.
Azonbau a herczegtől várta az első lépést.
Demidoff Leonin jellemét ismerve, nem is volt várható tőle, hogy télénken háttérbe vonulva a szemérmes Valériára hagyná a kezdeményezést^
Ismerik-e olvasóink Berthelot legkedvesebb beszély ét? -
245./B. 876. Sz. L Sprencz József sPruska Ferencz hamis okiratkészittéssel vádlottak elleni ügyben curiai itélet hirdetés.
258./B. 876. Sz. L Farkas István fatol-v aj lássál vádlott elleni ügyben vég tárgyal ás.
April 6-án
126./B. 876. Sz. 1. Tímár Antal súlyos testisértéssel vádlott elleni ügyben végtárggraíás.
133./B. 876. Sz. 1. Horváth Bata Mihály sulyos''testisértéssel vádlott elleni ügyben végtárgyalás.
257./B. 876. L. t. Dani József testvér-gyilkos elleni ügyben itélet hozatala.
April 12 é n.
209./B. 876. Sz. 1. Tarsoly István és tár-sai véres verekedéssel vádlottak elleni ügyben végtárgyalás.
April 20 á n.
224./B. 876. Sz. 1. Drozd János és Kása György méztolvaj lássál vádlottak elleni ügy ben vég tárgyal ás.
246./B. 876. Sz. 1. Markó Sándorné szül. Badicz Anna súlyos testisértéssel vádlott elleni ügyben curia itélet hirdetés.
249/B. 876. Sz. 1. Ihász Sándor közhatóság rágalmazásával vádlott elleni ügy ben curiai itélet hirdetés.
April 26 á n.
271./B. 876. Sz. 1. Vorthman Fülöp hHmis eskütétel miatti ügyben végtárgyalás.
Helyi hirek.
— Zalamegye közönsége a ministerel-nökhöz következő feliratot intézett: A lesújtó mély fájdalom érzetére, mely kebleinket megyénk dicső szülöttje és hazánk legnagyobo tia Deák Ferencz elhtlnyta folytan boritá, ha van, a mi enyhítő vigaszt adni képes, azt a legfelsőbb kegyelet ama magasztos ténye álul nyertük meg, melylyel országunk kiráiya és páratlan szivjóságban tündöklő királynéja a nemzet gyászában benBŐleg osztozó legfelsőbb résztvé-tüket tanusitani kegyeskedtek, nevezetesen: hogy ő cs. és apóst, királyi felsége, Deák Ferencz elhunyta alkalmaból nagyméilóságodhoz intézett legfelsőbb kéziratában, a m^gdi-csőültnek halhatatlan érdemei s az ¿L.gyaszoló nemzet fájdalma iránt legfelsőbb méltanylatát kifejezve — abban való résztvéte jeléül a nemzet nagy halottja koporsójára emlék-koazorut küldeni kegyeskedett; és — felséges királynénk ! mint a fájdalomtól boritott nemzetnek égből^.üldött vigasztaló angyala szállva le trónjáról, a nemzet szivedobbanását s a dicsőültnek elporladhatlan nagyságát álérző kegyelettel jott hü népe banatának szentelt könyuivel áldozni a legnagyobb magyar .Deák Ferencz* emlé* kének és ravatalánál leborulva — a hon anyjának eszménvitelt szeretetével emelni fel magához kesergő nemzete gyászát és Isten előtt kedves imát rebegve — áldott kezével koszorút helyezni a nemzet halottja szivére, mely — mig élt — a hon és trón iránti hűségnek meg-
Melyiket?
« A talány fejtegetés élesbiti az elmét: — találják ki.
— Nem is sejditjük.
— Nos kedves olvasóm az a .Félénk szerelmesek" czimü.
— Igaz ez, Berthelot legkedvesebb be-szélye.
E szutiraépen nem volt alkalmazható két szerelmesünkre. Valéria fenkölt szellemű hölgy volt, kit az érzelmek legtisztábbika vezérelt, bizonyára kicsinyes szemérmeskedésből bizonyára nem rejtette volna homályba szive legszentebb érzeményeit.
6 teljesen átérezte a dal szavait.
„Ha igazán szeret a sziv,
Feledni nem tud ám soha ;--
Legyen a sors éldást hozó, Vagy átok telt — és mostoha.*
Ami Demidoff herczeget illeti, azon társalgás, melynek épen tanúi valánk, fájdalom, igen is nagy mérvben engedi sejtenünk, hogy az orosz követség reményteljes titkára és a Szt.-Newszky Sándorrend lovagja; — gyakorlott nőcsábító és pedig — üzletből.
Azonban ne előzzük meg az eseményeket, inkább a két szerelmes közötti viszony tovább folytatását kisérjük figyoVmmel.
Mintegy három nap múlva, az imént leirt .események után Charpentier bárónál bejelen-teté magát Demidoff herczeg.
A báró azonnal elfogadta és megjkell vallanunk,jkissé hízelgett neki, hogy a legmagasabb orosz arisztokrata tagja, felhasználva a futólagos ismeretséget, azt szorosabbá fűzni siet
Mosolygó arczczal sietett vendége elé és élénken kiáltott föl:
— Ah herczeg, nőinek köszönjem e kiváló szerencsét. — Foglaljon helyet kérem! — Reménylem szabad szolgálnom egy szivarral, eredeti Havannah, a kis Mont-Baillan vicomte hozta magával utazásából.
— Köszönet báró! Ön valóban példányképe a franczia udvariasságnak, azonban én talán kissé túlságosan is egyenes ember vagyok, azért egyeaesen azon dologra térek, mely engem önhez vezetett. — Nem fogok egy szót va-
vivhatatlan szentélye volt! A kegyelet e ma-* gasztos példáját mi áhítatul véssük örök emlékezetünkbe s egygyéforr az a kebleinkben kitörülhetlenűl élő hálaérzetével, melyet mint sziveink benső fohászát emeljük fel az egek urához, hogy bölcsesseget árasztó malasztjával hazánknak a törvénj és ö»*«k igazság ösvényén tántorithatlan vezetőül Daál Kerenczet adta s hogy meghozta az ő müvére azon áldást, melynek verőfénye nemzeti gyászunk boruját osz-latólag ragyog reánk a dicsőültnek elhunyta felett ontott királyi könnyekben. Ez indít minket arra, hogy megyénk dicsőült szülöttje s hazánk legnagyobb fia „Deák Ferencz" áldott emlékének szentelt legfelsőbb királji kegyelet iránti folyó hódolatteljes hálaérzetünknek kifejezést adjunk s midőn azt jelen feliratunkban t«rszszük, azon kérelemmel járulunk nagymóltóságodhoz, hogy e hódolatteljes hálaérzetünket ő felségeik legmagasb trónja előtt kijelenteni kegyeskedjék. Kelt Zala-Egerszegen, 1876. február 7-én s folytatva tartott bizottsági közgyűlésből.
— Volksmüngerek. Bécs ismét ide szórt néhány Volkssangert, köztük a nagy falragaszokon hirdetett világhírű (?) Hornischert is, ki a legromlottabb bécsi nép közt divatozó érthetetlen nyelvezetű és ízlést rontó dalait kiállhatatlan hangon frivol kifezésekkel adá elő, mely alkalommal a .Szarvas" terme zsúfolva volt; de a második (és szerencsére utolsó) hangversenye már gyéren volt látogatva; dicsérjük a közönség ízlését! .
— A délzalai takarékpénztár 1875-ik évi Vl-ik évi üzletének kimutatása szerint a forgalom 2932 db. aranyat és 730,224 frt 59 krt tesz, mérlege: 7063 db. aranyat és 426,031 frt 30 krt jelez. Osztalék 18*/0.
— Tudományon felolvasás. A .nagykanizsai kereskedelmi ifjúság önképző egylete" helyiségében (nagy-casino) ma, vasárnap este fél kilencz órakor tudományos felolvasás tar-tatik tisztelendő Szilvágyi Gyula evang. lelkész ur által, melyre ezúttal az egylet t. tagjain kívül a nagyérdemű közönséget is egész tisztelettel van szerencsénk meghívni. Kelt N. Kanizsán, 1876. márcz. 19. A felolvasás-ügyi bizottság.
— Svéd-négyes. Ugy értesülünk, hogy a művészi világban oly szép hírnek örvendő svéd csalogány-négyes Nagy-Kanizsát is szerencséltetni fogja, april 1-só napjana „Szarvas" vendéglőben tartja hangversenyét. Bővebben a falragaszok fogják közhírül adni* Zárt- és kör-székekre előjegyzéseket Wajdits József könyvkereskedése elfogad, hol a mű vészhölgy ek arcz-képei is megtekinthetők.
— Meteorologiai észleletek a nagykanizsai kath. főgymnasiumnál 1876. évi február hóban. Közép légnyomás: 745*77 milliméter; legnagyobb légnyomás: 760*9 mm. 1-én reggel 7 órakor; legkisebb légnyomás: 734*4 mm. 6 án reggel 7 órakor. — Közép hőmérséklet: — 0*63°C; legmagasabb hőmérséklet:
lóilant mondani és bátor vagyok kérni, hogy becses figyelmét sziveskédjék rövid közleményemnek szentelni.
Charpentier bái''tS a herczeg bevezető szavai alatt hirtelen komolylyá vált és kissé meglepett hangon feleié :
— Beszéljen kérem, legnagyobb figyelemmel hallgatandom.
— Mint szerencsés voltam megjegyezni, egyenesen a dologra térek. — Tehát én önnek mostoha leányát, Valéria grófnőt a leghőbb indulattal szeretem és azon vakmerő reményt táplálom, hogy a grófnő sem idegen irántam. — Én becsületesen és férfiasan kívánok eljárni, mielőtt határozó lépést nem tettem a grófnő előtt, sem nyilatkoztam.
— Ez szépen és becsületesen van mondva herczeg.
— Czélom, mint igen könnyen felfogható, nem más volt, mint hogy megelőzzem azon es-hetőleg sromoru következményeket, melyek elhamarkodott lépésekből származhatnának. — Azért, ha személyem ellen nincs kifogása, kezemet és vagyonomat ajánlom a grófnőnek.
— Kedves herczeg, mielőtt önnek felelnék gyámi minőségemben, meg kell kérdenem öntől, ismeri-e Valéria születésének titkát? ''
— Igen. — Tudom, hogy a grófnő a császár leánya.
— Készemről ön személye ellen semmi kifogásom nincs ; — azonban megfogja ön engedni, hogy e fontos tárgyról nőmmel értekezzem, kit természetesen első sorban illet leánya boldogságáról gondoskodni.
— Belenyugszom óhajtásaiba, reményiem, nem fog a bárónő akadályozva lenni, hogy legközelebb elfogadjon.
— Nem, nem herczegem! Azonban bízzon meg szive ügyével, higyje meg,bennem igen buzgó ügynökre talált
— Oh kedves báró, mi mély hálára fog kötelezni''.
— Ne besséljen háláról. — Én mindig önhez hasonló férjet óhajtottam Valériának.
—'' Rendkívül megörvendeztet jó véleménye által.
— Szóval, ha Valéria óhajtja e szövetsé-
_1_ 10-7°C 29-én délután 2 c-akor; legalacsonyabb hőmérséklet: - 16*7«0 13-án reggel 7 órakor. — Közép páranyomás: 3*92 mm. — a levegő közép nedvessége százalékokban: 86''9#/u; legcsekélyebb nedvesség: 36% 25 ón délután 2 órakor. — Középi felhőzet (0-tól 10 ig számítva;: 6*9. 87 észlelet közül (napjában három-szór) egészen derült ég (0-val jelölt) mutatko-zott 10 szer, teljesen borult (10-zel jelölt) 45-aiör. — Közép szélerősség (0-tól lC-ig: számítva): 1*3. Észleltetett összesen 73 szél és g< dig: északi 4, északkeleti 2, keleti 10, délkeleti 14, déli 22, délnyugati 8, nyugati 5, északnyugati 8; szélcsend pedig 14-szer. — A légköri csapadék (hó, köd) havi összege: 54 65 mm. 11-én reggeltől estig tartó hózivatar voh erős észak keleti szé.iel. — A hónap első fele szigorú te-]ies volt gyakori havazásokkal; azonban 16-án igen megenyhült az időjárás és kellemes, tava szias maradt végig. Havazott 6 napon, köd voh 6 napon, zúzmarás volt 3 napon. A mezők hó-takarója 16 tói folyvást olvadásban maradvan, 28-án szakadozott meg, de meg a hóuap vég i sem tűnt el minden hó. F.
— Táncziskolát nyit márczius 21-ín Marossy Lajos székesfejérvdri jóhirü tánczm- .s ter az »Arany Szarvas" vendéglő termében. A tanuló ifjúságnak esti 6 — 7, másoknak 8— ¡o óra közti időben. Tandíj a hat heti idényre I frt. Lakása: Barát János ur hásaban van. Marossy ur nemcsak a társas táneznemeket, hanem kívánatra solo tánezokat is tanít. Neve zett tánezmester ur tanítása a fejérvári közönség előtt nagy elismerést arat, hisz&zük, hogv a pártolást itt is megérdelmi.
— A váronház udvarán egy lőszerkocsi áll eladásra készen, mely a honvédség részéről adatik el. E kocsik darabja 300 forint volt, mely a közös hadsereg részére roppant súlya miatt nem fogadtatott el, mig a számítás és utáuné-zéssel nem gondoló magyar kormány megvette s most potom áron eladatnék, ha valaki venné.
— ültessünk fákat. Már annyiszor felszólaltam e tárgyban, hogy ujat nem mondhatok ós ha még oJy röviden befejezem is czik kémet, félnem kell, a szerkesztő ur unalmasnak talalja. (Szó sincs róla! Mindenkor szívesen vesszük. Szerk.) De mivel ismét itt van a tavasz és mivel sajnosan tapasztalom, mily sokan elfeledik, hogy ez a faültetés legfőbb ideje, alkalomszerűnek látom ismételni, amit már több ízben bizonyítottam, hogy a városok, de főkép egy ily szabálytalan varos díszítésének legfontosabb és bizonyosan legolcsóbb eszköze a faültetés. Épen napirenden van a város szabály», zása, szépítése : beszélünk sokat uj utczákről. drága kisajátításokról és a legsürgősebb dol«-g dísztelen tereink és tuisrfgoB széles ¡>t:iintc fáv.il szegélyezése marad boldogabb idők e: inindeuki elfeledi, hogy saját háza előtt, ha van tág tér, bátran ültethet igen szép fákat — és legjobb*» elfeledi a városi kertészeti vagy szépítést, vajty erdészeti hivatal, hogy itt van a tavasz, melyt-ii ha már uj fasorokat nem ültetünk is — nn-rt
get, nem hiszem, hogy annak létre jötte bármi '' akadályba ütköznék.
— Szavai, lelkemre mondom aranyat ér nek, ha katholikus volnék, rögtön kérvényt, nyújtanék be a pápához, hogy önt nevezze ki: .aranyszájú Szt.-Miklósnak."
— .ah, ön javíthatatlan kópé, ily komoly dolgok közepette; az ész megindító szónoklatom ra gondol.
— Ugy van ! On boldogságomat hirdelve, méltó e magas tisztességre.
— Ha, ha, ha, helyesen ! De gondoljunfc komolyan a teendőkre. — Én értekezni fogok nőmmel — s a bárónő önt öt órakor elfogadja.
— Valériát is megkérdezem, mert minden tőle frgg-
— Lelkemből beszól ! Igen nagy köszönettel tartozom önnek, nagyobbal, hogysem v* lamikor leróhatnám. — Oh, ón tudom, minő kin eset nyerek Valériában.
— Tehát kedves herczegem foglalkozz-;k szivével, én a bárónőhöz sietek.
Természet szerint elvégezvén látogatását a bárónőnél, nekem is fog néhány pillanatot szentelni.
— Legnagyobb örömmel, — Isten vezé relje önt, szerencsémet tartja kezei között.
Ezzel a két férfiú szivélyes kézszorítással vált el egymástól.
Mi jövő helyzetünkben a hideg Oroszország hóval és jéggel bővelkedő sivatagján fo gunk rövid kirándulást tenni, mert történetünk eseményei a közel múltba szólítanak vissza.
(Folytatása köv.)
hoz.
Arcsod miért olyan komoly — Hová tant arról a mosojy ? Mért a red5 homlokodon -— Nincs, ki enyhítsen bajodon ?
Van még egy ssir, ne csüggedj el, Mely tied érzetnényivel, Mely boldog csak akkor lehet, Ha mosolvgni lát tégedet
MAKI.
elkéstünk, vagy ninc* pénz, vagy nincs kedv
— de legalább illenék a városi régi fi sorokát, ; melyek ugyan még nem nagyra nőitek, csekély munkával legalább annyira kiigazítani és fel-írissiteni, hogy azokra sajnalkozá* nélkül nóz-h -ssen az ember. Jiencz A. ^
— Legnagyobb örömmel és bensű elismeréssel vettük a következő ievelet: Tekintetes szerkesztő &r! Becses lapjának egyik korábbi számában szives volt arról említést tenni, hogy 14 keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet körében „Deák Ferencz könyvtár" czim alatt ctry iQusági könyvtár alapíttatott, melynek nzélja lesz a tanintézet tudomáuyos munkákkal bővelkedő könyvtárái szépirodalmi és kosmi-velódesi sat. müvek fejoieléae által előnyösen jTírgéíizit''ini. K mii lett közlemény kiegészítéséül bátor vagyok arra kérni, szíveskedjek becses Upjabau to.aubá arról is ewíitést tenni, hogy Dr, Faik Miksa ur kerületűuk köztiszteletben áíió 01 sz. képviselője a Deák Ferencz könyvtár biapitasa szaud<karol értesülvén, azonnal sietett C kozhaszuu liilé^méu^ alapját letenni s> a könyvtárnak lti2 müvet 2''ói kötetben ajándékozott. ií fényes ajándék. az ujabb kon magyar >roualom mondhatni összes gyöngyeit toralja uiHgaban és lehető ve teszi, bogy a könyvtar,
'' mely az imént még csak eszme volt, haladéktalanul megindíthatja üdvös működését. Faik „ Miksa e nemes, öuzeilen tettével, meiy egeszen méltó ő hozza az itteni tauiutézet lanari karai és ilju^igát nagyon lekötelezte maganak s azok-uak őszinte halaját is birja. Kiváló tiszteletem kiíejtízéeével saL Baiázs Árpád, igazgató.
— Hyjnen. KraUSZ Béla kapolusi iold-birtokos'' e napokban váltott jegyet Breyer Mari úrhölgy gyei, Breyer Gj uia keszthelyi Kereskedő müveit es szeilemdus leányával.
— Öngyilkosság Nagy György kcszt-heiyi hentes f. hó ló.es lö-ik közti éjjel uieg-mSr^ezte magat s iszonyú kínok kozi uiult kt.
'' c __ Saróily Gyula volt keszthelyi órás, kiről lapunkban is említettük, hogy öngyilkossági szándékból megipue magát, a golyó által okozott sebéből leigyógyulváu, Kis-Czolből Keszthelyre hozatott s itt több óra clzalogosi-tasa miatt vizsgálati fogságban vau.
_ Veszprém, marcz. 16'' án 1876. Kze-
j-u 1U nappal bocsatatott ki egy egyen a boriönből, ki i. hó. 14-én megyénk ügyedhez S;c.abó Imre úrhoz betört rabiaoi szandeakai, üe miuihogv nem sikerüli teljen conibinatioju, tehát bs-tn-nt az Ügyéaz üaloszob:ijába, Olt az •Xiiy előtt á»io székeu tekvö ruhát kereste ki es a bt-noe tálait összeget 15U Irtot és az asz<alou tok vő órai i-s ianezoi «»rozia el. — Az ügyész iné v .Hiúmban volt es niindeii zaj daczara terű ébredt f.rl. A gyanú fent tmiiieii egyénre e&e''.t. kit Beiikő börtönőr ismert, utoobi a gjauus emuért meglatá az utczan és magával vitte a inegySbazhoz, hol az orozott órat és lánczoi iuég nála leltek, itj. K. . . £>. . .
— tíorid hírek. Dr. Korbuly Imre kí-tünő képzvttfcégü jogasz meghal*. — Patti Cbar lofe Nagv varadou hangversenyez. — őaruo-gárdnál niárcz. 11 én a viiiám leütött. — Totb István jeles borasz ¡Székeslejérvárott meghalt.
_ Mohácsot is elöntötte* az »r^z. — K»loza-
várott megjelenő „Magyar Toígar" Aus* ria-ból kiiú atott. — Lúuy»y groí hazaér cezeit. — Zuicskál Istváun«: meghalt. — A ncwyorKÍ i* kólákban 370 tanító és lítiti.''í tanitóuu
. ciik- — Jókai beadta kérvényét a barósagert.
irodalom.
.» •
— „Adatok Zalamegye törtenetéhez * czimű tolvóirat 1. köteieuek II ik lüz»-!e megjelent a következő tartalommal : „Császár Ferencz életrajza,44 Dr. Suhajda Jánostól. „Fel-
ső-Urs és prepostsága* MóroczaDánieltől. „Krónika a/ örsi prépost pásztorbotjáról * Köves Jánostól. Cureiis 1715-ből. Közli Gózon Imre. Szerkeszti s kiadja Bávorii Lajos. Ara G tűzetnek Irt. 12 füzetnek 6 frt.
— Kubán tj Mihály, a kisdedovodaügy e lelkes bajnoki, Zalamegye szülöttje, ujabb-n a „Gyermekvilág" szerkesztője igen hasznos könyvet adott ki „Képes, dal- és játék-g y ü j t e rjrtHi y* czimmel ovotiák, gyermekkertek, elemi népiskrrták és családi körök hasz nálatára. A könyvet jutalmul kapják azok, kik a „Gyermekvilág" ra 2 írtul előfizettek, vagy élőfizetnek. " .
j.- Az „ Uj idők* ez évi 1 l-ik ^záma di szes uj kialiitasba és ujolian készített művészi czimképpel jelent meg, mellékel v«» a jövő évnegyedre ezóló felhívását, melybe:. . szerkesztő k-ilaiaaba helyezi, bogy lapja
h. ukíui kétszer fog ugyanannyi tartalommal ii _j< íenui, miután igen kevés szaporodása az «• « illetőknek ez óhajtott czéit fogja eredme
i.%« zni. íSükakat érdekelhet az is, Iwgy e lap
a jövő évnegyedtől a mosi aUkul: „F ö 1-taláiök egyesület e"-n e k h í v a- | talos közlönye,, mi végett mar munkatársai közt emliii e^ egyesület elnökéi, gróf Kreith Béia urat. — Mi őszintén kívánjuk ez érdekes es tartalmas l»p gyarapooásat s ez eiuli-leK szaiu is — miut áKaiaban mindenik — igen gazdag s válogatott olvasmanyokai hoz s maga a borítéka is mulattató es szórakoztató tartalmával fölér egy közöuséges humuristikus lappal. Helyszűke miatt ezúttal nem idézzük e szám tartalmát, de egyterűén ajánljuk ezen csi: ban is ¡¿¿en kitűnő lapot a i. közönség ti-g) e.mebe. Klőtizeteai ara évnegyedre 00
kr., íeievre 5 irt., az év végéig 7 frt 50 kr. ivi-seibrendü tisztviselőknek s tanítóknak 2u"/0* vai oicsobb. Mu''atvauyszámot és gyűjtő ivet bárkinek küld. Kiadói es szerkesztői hivatala: Budapest, Ország-ut 45, 11. emelet 24. ajto.
Vegyes liirek.
— A farkasok, miként a „Moskvai Újság" jelenti, m. hó elején Aloskválói tiz cnér-foldnyire hat száirt megtámadtak és az azokon levő u ásókat, nem különben a kocsisokat és lovakat összetépték, ügyetlen kocsisnak sikerült ióiiátou ''megmenekuiiiie. A borzasztó ese-uieny színhelyén kesúob megtalált holiuikböl és irofuányokb«.! kiderült, hogy a szánokon ot lembergi, kél Krakkói, barom moskvai lengyel zsidó, tuvabbá t gy lipcsei lakatos, egy plaueiii kön\vaöiő Voiguanűbo), ot orosz ácslegény és t-tTV 5 Isi ni Ukács ült, tehát az öt kocsissal e" vü11 23 ember elete esett a farkasoknak ál dozatul. A korináuy 20 ezüst rubelt tűzött ki jutalmul minden elejteti farkasra.
— A w.yyt''n-iidi czigány bálban valaki paprikái szőri ci h teremben; lerinészetíjs, hogy a k vargó tanez a papriKapori felröpítette, minek az lett a következménye, hogy a tánezosok szemebe és orrába szállt. Knnek meg az lett következménye, hogy a bájos és nem bájos táu-c/oauukei, valamint daliás és nem daliás tánezo-sokat egyszerre csak ugy .elfogta a borzasztó j)Uss?-"ges, hogy fel kellett a tanezot függeszteni.
I Kcpzciiii lehet, imly humori-^tikus valami lehe-| ; ;U — teie egy terem prüszkölő emberekkel. I Kutatlak, hogy ki tette a csúfságot, azonban a | kutatás eredménytelen maradt.
Bpest. Rnmmer Lipót Bé««. Dr. Prabl Jóisef Tritít. Linxiák Ferencz Perlak. Rei*ner Gyula Bécs. Rosa- I ner Samu ltécs. Bauer M Bécs. Dr. Kapocty N. Kaposvár. Szőllűsy Andor N>gy-K6rö»<L Báró Inkey Ferdinánd Raazinya. Ladányi N. Somogy. Leitner János Pécs. Nyáry Elek Bpest. Ití.ríayrr Miksa és neje Körmend. Talián K. Kutas Klein G. Prága. Eiseu-stádter Zsigm. Z.-Egersseg Lissinger Henrik Grács. Hurvath Gyula Belezna. Pittner György és családja Csokooya Ratzky Ede Vasvár. 8ch6umann E Bécs. Horváth Imre Bpest. Takács E. Somogy. Brayer B. B.-Szt.-G} rtrgy- lvánkovica Béla Zágráb. Zemplény Ernő Bpest.
— „Szarvashoz* eximzett szállodába :
Bü''-hmaun Adolí Berlin. Sohönberger M. Bécs. lieintler József Bécs. Hirscbel M. Domború. Kramer Bái.¿¿¿ék. Ehrn.feld S. Bpest. Pischer M. B.-Pest. Nóvák N. Bpest Zakál Gyula Letei.ye. Scbifer Móricz Bécs. llahu József Bécs. Tanuer Hugó Uaida. Krauss A. Bécs. Lux Károly Hagenberg. Scbeiber Sándor .Sttmcfr. Ro«<>nberp X. Z.-Egetszeg. Krauss A. Bécs. Pataki Vincse Marczali. Czekker Salamon Marczali. Weiaa Ht-nrik Bécs. Krenner E. Bécs. Voda Aulai Po*«-.ny. Kugler N. Csurgó Rt>lh M. Béca. SchSumaun
F. Grácz Kaufmann F. S. Berzencze. Zarka August Sopron. Br«-nncr H. Bécs. Hirachl Gyula Domború. Mililer M Lipcse. Brauer J. Sopron. Böiiui József Grácz.
— „Oroszlánhoz- czimzett szállodába: Klaus<*r Káruly Bogdán. Báron Adolf Brüun. Hild W. Bécs. Löbl J. Cichovecz Bruckner N. Kaposvár. Gratz József Béca. hticksal J. Körmend. Szobovics JSáudor Kaposvár. Rexek Ferencz Pumora Wassermann K. Gracz. Mertens Pál Berlin. Pápa Józs«-f Varaid. Deutacb K. KürfH. Werbar Józhef Csurgó. Deutsch Testvérek Csáktornya. Folk Xíksa Szigetvár. Matsurta A.Bécs. Reisiug Anna s gyermekei Sopron. Sckönauer József Jánosbáza. Martoulalvay Elek Kapos%''ár.
— PZ ö 1 d f á ii o z'' eximzett szállodába : Weiss Adolf Kaposvár. Kocli József Kanizsa. Fischer Károly Bécs. Bögáiry I Mura-Szombat. Steiner C. Sü-me^h Yenteles János ''l''ricst Simon Béla Bécü. Ber-tha József Sopron. Ruticb Jiinos Grácz. Weiss Jakab Bélavár. Puhr Károly Ktil''nicg. Harlmaun M Csáktornya. Huliér J. Steuiberg. Scbmidbauer János Thai. Hartmann K:«roly Becs Schultx J. s társulata Várasd, llnitso István Cserenesócx. Wurmfeld Hermán Somogy.
, — ,Magy*r Királyhoz- czim.-ett szállodába : Dngcia János Udina Primartcs Valentin Udi-na. Schoffer József Reicbdorf. Kovács György Csák-toriiya. Grofif Mihály Z -Egerszeg. Polák Vilmos Pa<-sa. Neu N. Ge''se Kohn Béni Oroszton. Firtler Adolf Újudvar. Hoímanu József Kerecsen. ÖsztreicQer Adolf Nagy-^zőllős. Kuncz Gábor Zákány. Neumann Jakab Szakalacs. Hellbraudt Venczel és neje Temesvár.
— Steiner Salamon szállodájába: Beck Henrik Bolhád Druckcr>lauos X.-Vid. Simon Móricz K.i|>oIcs Roseuberger Adolf Pápa WVinberger Dániel Munkács Kremsier Pii N.-Vid. Rosnnberger M. Rokolya. Kreuisier J. Szakácsi Hirsch ilátyás Czeuyér. Pikoli J. Szakácsi. Ui.gar A. Szt.-Péterur. Schlcifer E. Pacsa. Schleif«T L. Szt -Mihály. Hofmaun H.'' Kerecsen. Kraus M. Bolhás. Kohn B Oroszton DyktLSt J. Csehország. Öáztcrreicher J. Szemecye. Druoker
G. és J. N V»d. ''
— Huffman H. czimzett sörházába: Weiss N. Szukácsi. Kastl J. Gyékényes. Österreicher N. N.-Szőllós.
— „Fekete Sashox" czimzett szállodába : Horváth György Surd. Nagy Ferencz Surd. Huukár József Gomba. Weiss Mtksa Porog-szent-Király. Pillér József G> eues. Péter József Porog-szt.-Király. Bódis Lajos Helyben. Fájsz Ferencz Babócsa. Pók József Lenti.
73.50; horvát-Blavon földtehermentési kötvény —.— ; ezüst 103.75 ; cs. kir. arany 5.43— Napoleona''or 924—,
Felelős szerkesztő : Bátorfi LtjtS.
Nyuttór.'') Ein Haupt-Depot meiner
Kl. Schweehater u. Steinbru-f ¿her Brauereien
befindet sich! in Gr.- Kanizsa, Kazinczy (ehemahlige Branhaosgasse) Witwe« Ungerisches Haus, wo Bier in allen Arten von Biergebinde stets in Vorrath. Besonders empfehle einem P. T. Publicum mein vorzügliches Export Märzen-Bier in Flaschen-
Anton Dreher.
Adresse für Depeschen: D r é h e r Gr.-Kanizsa.
Marczius 19-től aárczins 25-Iq 1876.
Utazók névgora
Nagy-Kanizsán. 1Ü7U. márczius 9-töl — már czius 15 ig. ''
— »Arany K o r o n á b ox6- czimzett szállodába : Soós József Temesvár. Lichtenthai Edmund
lió* és heti-nap
Katii, és prot. naptár
Görög naptár
©1 Btjl
12. Jézus ördögöt fiz ki. Lukács XI. ^
19 Vasarsap Oculi József
120 Héttő Nicetas 21 Kedd Benedek
ti Szerda
2.* Csütörtök
¿i Péntek
2ő Szombat
OeUvian
Victoria
Gábor
Gyiin. olt. b. a.
i C. 3. Basi. ^
ö Tbeotil ^
9 40 vért. Öt
10 Kodrat Qt.
11 Sophr. ífc.
12 Theoph. , ^ IS Nicet. SE
Érték- ¿8 váltófolyam márczius 17.
. 5*/c meUliques 67.45; 5V« nemi. kölcsön 71.45: l«60-ki álladalmi kölcsön 111.60; bank-részv. 8.U8— ; hitelintézeu részvényes 165.80 ; London 115.35; magyar földtehermentési kötvény 75.75 ; temesvári földtehermentési kötvény 75.75 ; erdélyi földtehermentési kötvény
Mindenkinek különös ügyeimébe ajánltatik
Dr. Forty-féle általános
mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, érlelő ás fájdalmat csillapító üatása által leggyorsabb, legbiztosabb b egyszermind gyökeres gyógyulást eszközöl ktllönnemQ bájokban. — Ily bajok a toroKgyulladáa-légcsőhurut, b 5 r k é s-barság, hártyásgyik (Croup-angina) mindenemü megsértések, harapás, szúrás, vágás vagy égé« által támadható sebek, megforrá-zások, darázs- vagy móüszurások, konok-fekélyek, zúzatok (contosiók) — meglepó gyors fájdalom csilla-pitáasal — rögzött daganatok, gümők, tályogok, pokolvar (carbuncolos pustula maligna), megkeményedéaak, genyedések, vérkelések, mninden mirigy betegségek, görvélyes fekélyek, fágydaganat, ujjféreg, körömméreg, vadhús, tagszivaca, csontszú, kificaamitáa éa megrán-dulások, helyi ^súa; továbbá a szülés folytáni láb-felfakadások és sebek, fájós fekélyaett vagy már genyes női melL — Sok nő már csirában volt emlőráktól, — a különben elkerülhetlen életveszélyes sebészi mfitétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által menekült meg.
Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemű szálka, vagy darázs- és méhfulánkja csupán ezen trpasznak rövid idei használata folytán annyira előtűnik, hogy azután a testből közönségesen szabad kézzel, sebészi mfitét és fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nemsokára bekövetkezik.
Ezen megbecsülhetlen gyógyszer, melynek jeles-»óge eghitelesebb egyének számos s különös kivá-natra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen a legfényesebben elismertetett — rendkívüli, s legkülönnemühb esetekben megpróbált hatásánál és teltűnő sikerdús eredményeinél fogva, melyek használ-laU által még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított és elterjedett hirét kétségbevonhatlanul (gazolja.
Egy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag | frt, használati utasitásAal együtt, postán küldve 10 krral több. — Egy frtuyi csomagnál kisebb szállítmány nem teljesíttetik.
Központi küldeményezŐ raktár: Pestea Törik József gyógyszerész uruál király-uteza 7-ik szám alatt.
Továbbá kaphatók : Nagy-Kiaizs&fl : WAJDITS JÓZSEF urnái. Pakson: Malatinszky 8. — Pécsett; Sipöcz J. — Sümegen: Stamborszky. — Sz.-Fefaervá-rott: Braun J. — Szombathelyen: Pillich V. — Veszprémben: Ferenczy K. — Zagrabban: Miübach Zs. Sopronban: Bock J.
A t. cz. gyógyszerész és kereskedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felssólittatnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer kéaai-tőjéhez FORTY LÁSZLOHOZ czimezve: Budára, (Eács. város, foutcza, 5tK>. szám) beküldeni sziveskedjenekt ki megrendeléseket is pontosan teljesít-
Vidéki bérmeutes levelek általi megren-. delések az árnak készpénzbeui beküldése, vagy postautalvány vagy utánvét mellett tüstént és legpontosabban teljesíttetnek.
«) E rovat alatt köalöttért felelősséget nem
* Szerk.


X , .
V. '' V. '' >
■ —
I íi. ju-vitotl LíiuIum. WKSBSSBKBB3BBB
ki ?'' rr; z i^cs, aagi

I i»onc»s:

aü''CS. maga
nébsn ig-r:fira kcayva:k :. 2 s o o" í ír, teíeKfcSíH javiioít és l-óvüet! :
„ÖNSEGÉLY"
óin u''!, n mrx''ir&csolc rníiiíim -íiinsxa hü é.-
I>r. ERíTS X''L L.. b w-íMiii »rwslól.
Kt«i kőny» nknüii el wiriK^tf nyalt ii>inaaz"knak leik ifjfcbK Korukban titkod binit vjujv m. "Sckideu kicsa ponc»*: üxmk é« «IID>I kovetk. ziéíwtn hrteíe«
győnges^gben
\~>lxy »7.r(tlull ¡ttrtzrlhrii «Mirvednek. vagy annak kft-, lei h^) (»«át<''ih fenyőire! tétnek.
Azok i*. kik idnoGIt bajMkórhan. I.örbwjok b«n. bn-j«i «»ró?. L&tmniVn. hi»K>«''».ő''.zftkair*beu «xenvrd-nr.k. viuty kiknek tV.ie tul«i«ro- hiitan- «dairnk által gyön-líiftoieir. teljes kit^rózjulis- ulálandiiA«-
SUvelok. trlk^sz''-í: és 4ial»ban «•»>borbarátok, kik a tÍ4tal«ag javát »zív&Ilö»i Hordjak, jol teszik ha e*«n W>nyv (ártalmává) majci-cuerkedixik.
Kzeu nir«» könyv. m«ly na^jobb vilájfOMájc ked\-eért boneztani ábrákkal''van ellátva, inindrn köoy vkrrrfke ilt-nbru kapható, dr posta utfán ualam is mei(rendeltet h#t>k. Ára 2 fri. 119&I
Dr. Ernszt L, hasöEKiTi orros.
Pestea. krtutx-ilrrs 24-ik szám. i*. javított kiudAN.
PliHadelphiai vllágkiállitós 1876. wwwwwwww
. • i • •ii-. > •( • • . ...... *v I

♦o
zátartozó hosszú láuczczal, jót áli&5 mellett. L i''l-g^i''3 öutöit író-eszköz bronzból, tolltartó al.
finom bronz asztali gyertyatartó öntött alakokkal. 1 teljes varróeszköz talmi arany-
| tokban.
t
Fonti kiállításra készített tárgyak — késó bejelentés tolytán --csoportonként éá a gyári áraknál sokkal olcsóbban
5 for-lrrt f56—3)
mesés olcsó öissegérl eladatnak. A csoport következő tárgyakból áll:
1 csinos, jól járó brouz óra, hoz- 1 czukorszelencze. zárható.
1 cainos fóuykép-album szép kiállításban 1 elegáns női legyező 1 japáu szivartárcfa gazdag saiu-játékkal.
1 szalon asztali csengetyü bronzból. 1 igen Urtós női kézi táska mesterséges zárral.
Az itt felsorolt rendkívül szép éa gyakorlati tárgyaknak ára ösz-
szesen csak 5 forint.
Blau & Kann, Grand magazin, Wien, I. Wollzeile Xr. 25,-
A világ legjobb orái
az általunk behozott valódi angol talmi-arany remontoir-órák. oldalukon kulcs nélkül felhúzhatók, igen finom gépezettel, pontosan szabályozva 3 évi jótállán»al. Ezen kitüntetést nyert óráknak ára tínom talmi-arany lánczczal és óratokkal együtt ceak 12 frt 50 kr. Kapható Blau & Kann, Grandmagázin,
Wien, I. Wollzeile Xr. 25. Vidéki megrendelések utánvét mellett rögtön teljesíttetnek.
273. sz.
(59-1)
Arlejtési hirdetmény.
4—5
A buda-graczi államut 18 szakaszán szükséges védmfi hely-
• 6—7.
reállitása, valamint a 18 szakaszán szükséges karfák felállítása a
j nagyméltóságú.közmunka és közlekedési ministerium 1876. évi janoár L '' . 19798 '' -
ho 24-én -jgsj- »*ámu magas rendeletével 1189 frt 60 kr. összeggel en-
gegélyeztetett. 1
Ezen munkálatok biztositása tekintetéből slólirt hivatal irodájában folyó 1876. év^ április hó 3-án reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok utján egy ujabbí^írersenytárgjalás fog tartatni.
Az írásbeli ajánlatok 1876 évi april hó 3-án reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kitecudő ; továbbá számmal és szóval kiirandó azou szástóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, bogy a tervet és mfiiratokat betekintette s hogy a különleges feltételek tartalmát ismén, ezeket elfogadja.
Az ajánlatokhoz- a vállalati összeg 10^-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó.
A mfiiratok, különleges feltételek alólirt hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthitök.
Zala Egerszegen, 1876. évi márczius hó 14-én.
A m. kir. mérnöki hivatal. JWJWWVWWsíWJVWáW
A hamisítástól ővatik!
üres fogak kitöltésére
nincs hatályosabb és jobb szer, mint dr, Popp J 6. ndv. fogorvos úr (Bécsváros, Bognergasse Nr. 2.) fogónja, melyet mindenki könnyen és fájdalom nélkQl behelyezhet odva« fogaiba, mely aztán a fogrészekkel és foghussal teljesen egyesül, s a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja.
Anatherin-i
Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. j
üvegekben I frt 40 kr., a legkitűnőbb szer a csúzos togfájdalmak-ban, gyuladásoknál, a foghns daganatai- és sebeinél-; fölolvasztja a létező fogköv£t és megakadályozza annak uj képződését; az ingó fogakat a foghus erősítése által szilárdítja; s midőn a fogakat és foghast minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak kellemes frisseséget. kölcsönöz és már rövid használat után eltávolítja
a kellemetlen szagot. (lf>- 9)
Anatlierln-rogpasta
Dr. POPP J. (t. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben.
■Ezen készítmény a lehelet frixseségét és tisztaságát fenJ.artja. azonkívül a fogaknak hófehérséget kölcsönöz azok romlását megakadályozza és fogbust erósbiti.
> Dr. Popp J. G. növény-fogpora.
A fogakat oly szépen tisztítja, hogy annak naponkénti has* nálata által nemcsak a közönséges togkő eltávolittatik, ham-m a fogak
zomáiicza és ünotnsága is mindinkább tökélctesbül.
Kaphatók: Nagy-Kanizsán: Helos Jóxnef gyógysz«., Koseuberg. Rosenfeld, Welisch, J. és Kesselhofler J. keresk«sdó"éheu. — i''ápán : Tscbepen J., Keszthelyen : PP.sxterer gyógyszerész, «Srnger M. Weias A. Zala-Egerszeg>-n : Isóó b"., gyógyszerész. Kapronczán : Werli gyógyszerész. Varasdon : Malter gyógyszerész. Sümegen : Dorner Kajet. Szombathelyen: Pillich Ferencz és Rudolf gyógyszer. Határőrvidéki Sz.-Oyör-gyön: Fibic E. C. Veszprémben: Meyr Tusxkan, ugy Uuthard Tivadar és fiainál. — Székesfehérvárott; Legmann A. Brauu J. gyógysz. Lovaa-Berényben: Heisler gyógysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. Kecskeméten : Milhofer és Mac hleid gyógysz. Pakson: Flonián J. gyógysz Körmenden: Horváth J.Somzenrend gyógysz. Kaposvárott: Kohn J. Bögl, Belns és Schrőder gyógysz. Szegszárd: Brahsay gyógysz. — Bonyhádon: Kramolin J. Sziget váró tt :iiarwarth, Salamon gyógysz. — Baján : Michitsch St. és Herzfeld fiai, ugy Herzog Ignácznál. — Pécsett : Zsolnay W. és E. Zách, Sipőcz gyógysz. Kárádon: Zadubánszky gyógysz.
Marcsaliban: Kiss gyógysz. — Tolnában : Gratf gyógysz. — Duuatftld-várott Lakács gyógysz. — Szent-Györgyön : Nöthig. — Alsó-Leudván: Kiss gyógysz. — Rohonczon: Simou gyógyszerész uraknál.
OVAS.
Azt tapasztaltam, hogy az általam 26 év óta készítet: és közkedveitségü
Anatherin »zájvíz
hason név alatt haitíisittatik és előadatik.
A t. közönség ámítására az ezen hamisítás készítői ugyanazon felszerelést használják, mint minőkkel én a saját gyártmányaimat ellátom.
Ennélfogva mindenkit figyelmeztetem, hogy az általam készített. Anatherin szájvíz mindenkor teljes czégemmel, J. G. Popp, CS. klr. Udvari fogorvos, Bécs, Bognergasse 2, a cs. kir. osztrák udvari czimerrel ^kétfejű sas griffektól tartva) és a törvényesen letett óvjegygyel lesz ellátva, és mindazon kóázitméuyek, melyek ugyan hasonló, de nem épen az itt leirt felszerelés«el lesznek ellátva, hamisításnak tekintendők, egyidejűleg azt is megjegyzem, hogy a hamisított Anaiherin szájvíz, mely gyakran kártékony hatású, olcsóbban adatik el. Azért is, hogy egy részt valódi Auatbe-rin szájvizem jó hírneve a hamisított által cáorbulást ne szenvedjen, másrészt meg, hogy a hamisítók ellen fölléph<yöek : tisztelettel felkérem a t. cz közönséget, hogy a hamisítottnak megö*mert Anatherin szájvizet ax eladó neve megnevezése mellett nálam valódi ellen cserélje ki.
J. G. Popp.
csín kir. udvari fogorvos Bécs, Bognergasse 2.
Főraktár:
Müller Albin vegyésznél Brünnben.
Dr. J»bn Yate Floriline-ája.
*
A legjobb fogticstitó és edző szer, növény részekből, eltávolítja a száj rosa szagát és helyette kdlemes illatot gorjesat, » fogvérzést és a foghns daganatot elhárítja s megóvja a fogakat
rothrdá»tól. Egy palaczk 60 kr.
'' Dr. Jobn Yate
Serail -fogpora
tisztítja a fogakat s használata után nemcsak a fogon larakódó kövesedéseket távolítja el, han»m a fog féuyét, fehérségét kitűnően'' elősegíti. Egy doboz 40 kr.
Dr. John Yate P rt) m p t o - A 11 v i o - j a
(fogrse|.pek) jótállás mellett adatik. A legmegrögzöttebb fogfájást is kevés idő alatt megszünteti. Egy doboz hozzá készített pamutul 40 kr
Torok száj-pastlllok,
golyócskák, melyek a szájban forgatva elűznek minden k-llemet-len szagot a szájból, főkép czélszerfl ar. színházakban, bálokban s egyéb társas körökben is *tb. Egy doboz 40 kr.
Dr. Borhavrr általános nÖTény-gyomorerdsltó.
Ezen jó illatú s erősítő készülék igen jó hatással bir. gyönge emésztés és abból származó étvágy-hiány, szűlháutalmak, ideges fejfájás. gyomorégés, gvomorkaUrh. aranyér, sárgaság és székkukacz bántalmaki]ál. Kgy palaczk :">0 kr.
I>r. Müll.-r Növény-mell-pastlllja
hathatós enyhitőszer kehülés. mellbajok. lélegzés, szamárhnrut s rekedtségeknél. Egy doboz 30 kr.
Philocome *
(növény hajkenőcs) nagyrészint idegen éghajlati olajokból készült, megtartja a hajat, szstkált eredeti szépségében ós erejében, eltávolítja a hajkorpát és uj hajat ad a kopasznik, gyógyítja minden hajbetegséget a nélkül, hogy legkevesbbé is kelleue orvosi segélyhez folyamodni. Egy szép üvegtégely ára 1 frt.
A keleti szépitó-tejnek
sokan köszönhetik szép, fehér s ifjú arezbőrüket, mely minden az arezon támadó bajokat m. p. szeplő, májfolt, sebhely, küteg, orrveresség stb. a legrövidebb id-> alatt eltávolít a helyébe finom ifjú arezbört varázsol. A hatás bizonyos. Egy üveg ára 1 frt 50 kr.
Mindezen itt f-''lsorolt szerek eredeti minőségben kaphatók : Xagy K&nizsáu, Frúger R. gyógyszerész árnál (8—17)
mm
m
1111III11111
Dr. tofller Mór
orvos-, sebésztudor, szülész és szemés;
gyógyít, gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű
i titkos betegségeket
1) az önfertózésuek minden következményeit, úgymint
magömléseket,
az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a
tehetetlenséget
(elgyengült férfierőt)
2) lingycsófolyásokat (még oly idülteket is), a nemzőrészek bujakóros fekélyelt éa másodrendű bn-jakórt minden akkja''ban és elcsutitásaiban ;
3) hugycsőszüküléseket:
4) frias é« idült nyáktolvasokat nőknél, bz úgynevezett fehéríoljáat és ar onnan eredő
MAGTALANSÁGOT;
5) bőrkiütéseket;
6) a hugyhóla^ betegségeit és mindennemű vizelési
nehézségeket. Rendel naponként: délelőtt 10órától 1 ig, délután 3 órától 5-ig és estve 7 órától 8 ig.
Lakik: Pesten, belváros, kigyó-utcza 2-ik szám a.kigyó- és városház-atcza sarkán (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn.
Díjjal ellátott levelekre azonnal Tálasz adatik és a gyógyszerek
megkfiidetnek. (45—8^
Ax eredeti
Wilhelm-féle
köszvény ós csúz elleni
miot
téli-gyógymód
* az egyedüli biztos hatás« vértlszfitó eszköz.
A cs. kir. odvari irodának Bécs. 1858. decz. 7-én kelt határozata által megerősített.
mely
„Európa*
első orvosi tekintélyei által a
A cs. k. fensége által a hamisítás ellen biztosított. Bécs, 1871.
márczins 28.
legjobb sikerrel alkalmaztatott és helyeseltetett
Ezen thea tisztítja az egész szervezetet, mint semmi más eszkSfe. átjárja, az egéaz test részeit is, belső hjtsználat által eltávolítja varamennyi tisztátalan betegségi anyagot, hatása biztos és báamlandó.
Alapos gyógyszer köszvény, csúz, üdült megrögzött bajok, g < uyedésbe menő sebek, valamint műiden nemi- és bőrkiütéai-betegségek, a test én arezoni bőrpörsonések, söm&r és syphilisttkns bajok ellen.
KftÜBÓ hatása van e theának a máj éa lép viztóduláaánál, valamint aranyén betégségeknél, forgóság, erős ideg-, iz- és tagbajoknál, gyomorszorulás, szélbajok; altestszorulások, magömlések, férficsogyenge-ség, nőknéli vérfolyásoknál stb.
Betegségek, mint skrophis, mirigyóaganat gyorsan és alaposan meggyógyíttatnak e thea használata által, miután az egy igen alkalm.n oldószer.
Számtalan bizonyítvány, elismerő- és dicsérő irat, melyek kívánatra ingyen küldetnek, a fentebbiek helyességét fényesen igazolják
Ennek igazolására a következő elismeró iratokat közöljük :
Wilhelm Ferencz gyógyszerész urnák Neunkircbenben.
Éottusani, in der Moldau, 1873. márcz. 25.
Kétszer rendeltem meg harmadik kézből önnek liires Wilhelm-féle köszvény- és csúzellenes vértisztitó-theájit és az legnagyobb örömömre kitűnő hatást szült, jelenleg egyenesen Önhöz fordulok, küldjön számomra 10 dobozzal, a melyért járó lOfrtot ide melléklem. Tisztelettel
Mdzykl Lajos,
osztr. magy. helyertes-Consul.
Wilhelm Ferencz gyógyszerész urnák Neunkircbenben.
Hollenstein, 1873. márcz. 31.
Fogadja ön a legbensőbb és ssivélyes köszönetemet az ön Wilhelm-féle köszvény- és csúzellenes vértisztító tbeájáoak gyors küldéseért.
Legnagyobb részét magam használtam fel, részben szétosztám barátaim és ismerőseim közt.
Mindazoktól, akik az öo Wilhelm-féle köszvény- és csúzellenes vértiszti tó theáját használják, felkerestettem és ielszólittattam, hogy közöljem önnel köszönetüket. — Főkép nálam theájának használata örvendetes hatást mutat. Az én köszvényes fájdalmaim daczára 28. éren keresztül tett gyógykezelésnek az ön vértísztítö theijából nyolez dobozzal használva, teljesen megaaüntek.
Miután én az Ön köszvény- és csúzelleni theáját jónak és gyógr-erejünek találom, tisztelettel felkérem, szíveskedjék az öa köszvény- é* csúzellenes vértisztitó thaájából 12 dobozzal küldeni, melyért az össz •-get soraimhoz mellékelam. Tisztalettel
Unterleutner János, birtokos.
Wilhalm Ferencz gyógyszerész urnák Neunkircbenben.
M. Schönberg, k873. máj. 5. Kérem, aaiveskedjék ön az Ön kitünŐ Wilhelm-féle k .«vény- ¿« csúzellenes vértisztitó theájából 2 tuczattal postai ntánvét''el küldeni.
Kiváló tiszteieUel Frihllch J., nyugalmazott ezredes.
Óvás a hamisítás és felcserélés eilen.
Szíveskedjék a t. közönség vásárlásoknál törvényes óvó bélyegemet és czégemet, melyek minden egyes csomag külső felén láthatuk, különös figyelemmel megtekinteni, hogy hamisitá^ok által rá ne szedessék.
A valódi Wiikelsi-féle antiarthritis. antirheuraatikus rérti»ztitó-th>-a csak az első nemzeti Wllkela-féle rértisztitó-theagyárban Neunkircheui« ti Bécs mellett, vagy általain a lapokban kijelelt raktáraimban kaphatok
Egy doboz 8 adagra felosztva, orvosi haszuálat- és utasítással ellátva 1 frt., a bélyeg es pakolas-dij 10 kr.
A t. cz. közönség kényelmére a valódi Wilbela-féle antiarthritis éa aatlrbMMtikas vértisztitó thea kapható :
Nagy-Ka Rizsán. PrágerBéla gyógyszertárában; Zágr..b ban : Mituoach Zsigmond gyógysz.; Kőszegen: Csacainovits Istv. gyógysz. . Kadarkuton: Beck Béla gyógysz. ; Keszthelyen: Kes«thelyi Kmanm-i. Kapronczán : Werli Miksa gyógysz ; Sopronban: Wrchowszky Rudoii . Szombathelyen : Ptllich Ferencz gyógysz. ;és Szatmárit: Bossin J. jtyoií v -szeresz uraknál. (6—4 >
llítttttitit
Wajdits József kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyoras^jtó nyomása, Nagy-ÉUzüöán.
Bízzatok a bebizonyult jóban.
Orvosi tekintélyek és számos magánosok bizonyítványai, a naponta növekedő kérdezősködések és szaporítás kezeskedik alant következő gyógyszerek jelessége felől.
Dr. Miller moh-növénynedve
maglepő hatású a légcső és a mell minden fajú lobjainál és tüdőbetegeknél. Egy tégely használati utasítással 50 kr.
Köszönet- és ajánlólevelek.
Tekintetes ur 1
Fölülmnlbatlau moh-növénynedveért ezennel indittatva érzem magam legmélyebb köszönetemet kifejezni ; egyedül ezen ssernek köszönhetem az eddig reménytelen, de most biztosan várható javulásomat, évek óta tartó mellgyengeség és köhögésből. '' Szíveskedjék a szenvedő emberiség érdekében ezen igazaághfi sorokat kinyiiván itan,i-
Teljes tisztelettől Georg Mihacli. tőkepénzes.
Dr. Miller hatóságilag, vegyószileg megvizsgált óv-balzsama görcsök ellen.
Még fölülmulhatlan hatására néava mindennemfi gyomorbaj) gyomor-, ssiv- és taggörcsöknél, váltóláz éa nehézkóros rohamoknál. Egy négy palaczk ára 1 frt 50 kr, egy kicaíny 80 kr.
Tekintotes Miller János urnák Brassóban. Ovbalzsatoa görcsök ellan nőmnek ssiv- és mellgörcseinél igen jelss szolgálatokat tőn, kéi em nekom posta utánvétellel még 4 nagy paláczkkal á 1 trt &o kr. »zen eléggé nem méltányolható jeles szerből küldeni s nem fogom elmulasztani eme hatásos szert mindenütt a legjobban sífánlani.
Felső-Telekes, 1875 aug. S-án.
Kiváló tisztelettel ''Alosti Pál, földmivelő.
Mindenkor kapható : Szegeden fiaszaer m. k. lottogyöjtő-nél, Aradon Tonner és társánál éa Prisner W. L-nél. Eszegen Gobetsky L és Dlener O. J. gyógyszerésznél, Temosvártt Pecher J- gyófrwerésznél és Htesiger J. F.-nél, Pécsett Csert« J.-nél. Verseczen Strach Sebestyén gyógyszerésznél. (36—6)
MIKOLASCH SAMU
fényképész, olaj- és szobafestő s mázoló N .-Kanizsán
ajánlja 26 év óta fenálló üzletét mindennemű
szoba-, templom-, czég-festésre és mintákra.
A legújabb fali-minták ós dnuválanEtékti kárpitok birtokában, ajánlja nmpát <li*r.itÚ8ekro
és a kárptintást is elvállalja.
Pán és érczen kiviendő aranyozások a legpontosabban
teljesíttetnek.
(50~3) Elkészített olajfestékek kaphatók.
Fényképek a legsikerültebben készitlelnek
az e czélra felállított üvegteremben. Tartós és ízletes munkákról, valamint a legolcsóbb árakról
kezeskedik. .
-
Lakik a „Zöldfa44 vendéglő átellenében.
w . »
; PRESERVATIFS ''
legfinomabb franczia ós Angol gyártmány, tn<-xatja I - 4 frtig, valamint mindcnnemfí gn m mi -cxikkek telxWeti csólokra.
18_ö> EMPÊCHEUR,
legújabb ceúN>icr(l k.''-azUW« nz èjjell magömlések meggát¡á*ára, darabonkint 2 írtjával szállít a haxinálati utasitái*«! egyfltt
Zieger János
Gráozban, Klosterwlesgasae 34 "|Mial<jyártMá nyok és gunml-nrukülönlegessegek raktára.
NAGT -KAMZ8A,187«. márczius 23-*n.
Tlsenttffdik évfolyam,
sr: f
. ** írt i
] Pétzstssl
> «vre .
:éi erre .... * , 3C<7e® ; ''
KffV 20 kr.
HirSatsssfc
6 bjutábo« p«tit»orban 7, mái(Oii«or * ■ »ináén további torért 6 kr.
NfYIl.TTÉRHKV joror.jcsiit 10 kr*ri
:«cnAC fei Kincstár- illeték mindán
elóhb:
I K O
ö 3\r

I A ¡ad wrileaii résset '' illeu1. cöxi«nenv«k
saerkeaxtfihea, Taka- I. rékpénxtári épület fÖld-J ■xint. — anyagi ré«aét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérit» hu cvm it>tes**u«i4k:
1Atf Y • KA N IZtt A • Wlaaaloaház Bérmeutetlen levelek csak ismert mnnkatár-s*któi fogadtatnak
u
Kéziratok ▼issza a«a> A küldetnek,
■ac»^ —
Zl
begyes hirdetésért ktUönf J 30 kr. üzétendS. *
-V________
^Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nem uiiönben a „nagy kanizsai kereskedelmi * márnánk", a ,nagy-kanizsai takarékpénztár'' a »zalamegyei általam» tanité-
testület*, a ,Zaia Somogy* gőzhajózási reszvenytársuiat s több megyei es városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint ketszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lapé
Felhívás előfizetésre!
0
„XÁLJU KÖiLÖKY"
1876. évi 15-ik évfolyamára.
Miután az első nejryed év végén vagyunk. felkérjük lapunk t. olvasóit, hogy
♦ előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek,
• uebogy a lop szétküldése fennakadást szenvedjen.
Vidékről posta utalvány által, hely-bu» pedig Wajdits József ur könyvkereskedésében előfizethetni :
egész évre . . . £ frttal. fél évre . ; . . 4 ,
negyed évre
A kiadó-hivatal.
Jegyzőkön}v,
mely a zala megyei 1848¡U-ki honvédek egyesülete részéről 1876-ik évi február 27-tk napjait Kagy-Kanizsán tartott közgyűlés alkalmával felvétetett.
ar
.leien voltak : Kerkápoly Mór elnök, (iaúl Endre alelnök, Trsztyánszky Lajos X jegw.ó. Martinkovics Károly. Inkey László. Beítis József, típerjesy Sándor. Nagy J«» zsef. Plihál Ferencz. Darázs Zsigmond, >h,''\ed József, Szilágyi János. Bartos József, Ac> liure. Smid Benedek, Lasky Ferencz. Kaminer Ferencz. Galambos János. Bolf György. Radakovics Péter, György István. Szabó János. Szegfű Mátyás. Men-dei István, GyQmölcíös Gábor. Falczer Já nt»s, Mun ka esi János, Molnár György, .Ni-kitser Mihály, Dani László, Tibold József, Támher Ferencz, Péter Ferencz, Kolarics
TÁRCZA.
Népdalok.
VIII.
Nincsen f.iko. elveszett az ára ! NVot járhatok babám ablakára; Heih ! pfdijf a /íild ía-keritéseu Kgy hajtásért száz cs.''.k tízetéseoi.
Ka Teremtőm, hogyha madár volnék, Mindig rózsám háza felé »záUoék ; Volna szivem búnak csalogánya. Az a kis lány sokszor megsajnálna
Nem születtem én szabad madárnak, Csak a puszta bánat virágának ; A szerelem ég<" piros napja, -Klcteiuet jaj be elhervasztja!
Klhervadok ; de én azt nem bánom, Jolib nekem már ott a más ilá^on Más világnak fé: yes mennyországa, l.esz a rőzaám szelíd mosolygása.
IX
Tarkít, nyeles rézfokosom. SzüröiS alatt Urtogatom, Nem bántpk én senkit vele, Onttel legyen akár tele!
Azt mondják, hogy betyár gyerek, Már az ellen szólni merek ; Mert csak annak lenne alá .... A ki rózsám megbántaná.
IIAJÜATÓ SÁNDOR.
József. Miháker Mátyás, Szommer István, Gyöifi Gyfogy, Takács János, Andrásek Márton. Árvay Sándor, Horváth András, Szijártó László s többen:
Elnök ur a jelenvoltakat üdvözölvén, a gyűlést megnyitotta ; tnely után .
1. a mult gyűlés j.-könyve felolvastatván : tudomásul vétetett.
2. Olvastatott Háczky Kálmán főhadnagy urnák jelentése a mult évi novemb. 2 * án Pesten tartott országos honvédgy ü-léscn kiküldetése folytán lett megjelenésé- \ ról s részvétéről:
mely is általánosságban tudomásul vé- | tetett; de mivel megbízatásának egyik főtárgya az volt, hogy az országos Honvéd-segélyzó bizottságnál tudomást szerezzen s j itten jelentést tegyen az iránt, lm^y mik ; azon kellékek és feltételek, melyek alapján az említett bizottság elölt segélyezés nyer- | hető. hogy ezen egylet is. segélyezendő tag- i jai érdekében csak kellően felszerel: s indo- i
kolt fol varnál\;invokat terjeszthessen fel ; *
ez érdemben p -dig kiküldött tagtárs ur jc- ; lenté-e mi f- l.világositást tartalmaz.* j Háczky Kálmán ur ujolag felkéretni hatá- i roztatott: mi-/« rint föntebbi tekintetben körülményeseit tudakozódván * szerzeit tudomásáról pótlólag jelentést tegyen.
.''>. Az oiszágos Honvéd-egyletek kóz- , ponti bizottsaga a mult évi nov. 2s án Pesten tartottország«»s h«»nvédgyülésnekj.-köny- ! vét. a menház jövedelmei s kiadásairól ve • j zetett számadást megküldi s egyletünket Becsü 1 et-1)iró.ságnak kebelében leendő felállítására felhívja,
mely is az<>n észrevétellel: miszerint egyletünk a keheiében felállítandó Becsü-
let bíróság iránt elkészítetni határozott alap
szabalyaibau fog gondoskodni: tudomásul vétetett. •
4. Flnök ur jelenti, hogy felszólítása folytán t.Skublics István ur 22drb az egyletet illető okmányt sazok lajstromát átadta .ízon nyilatkozattal: miszerint a többi nála lévő okmányokat igazolhatása tekintetéből magáná-1 megtartja, de kész azokat bármikor i- felmutatni s azok átnézését megengedni:
a bemutatott okmányok további intézkedésiggondozás végett alelnök és jegyző urak kezére bízatnak; — elnök ur pedig feikéretik, hogy maga rnelié veendő két egv • leti taggal a Skubücs István urnái visszatartott okmányokat tekintse meg, azokról minden c<etre lajstromot készítsen; azok.it pedig másoltassa 1", melyeknek bira-a az egy let érdekében szükségesnek látszik : - mint-h gy pedig az átvett okmányok közt t. Kö-iiigm: jer János urnák is egy nyugtája foglaltatik. melyj-zerint az inintazelóbbi Hon \ét! tg\let pénztárnoka Skubl;cs István úrtól tVtor kezére e- sz:í:n:''.dás mellett át vetr: Klnök ur megbiza:hogy Köuigmá-jer János urat az emiitett írtnak áradásara, vagy ha ftlhasznáit..tink w»ina. annak kei»«» itiazolasára szólítsa fel; — ugy>zinte Kom nyey György ur az átvett okmányok közt találtató kötelezőjében foglalt 25U frt tartozásának törlesztése iránt íílehiök ur által felszólítandó leend.
T>. Alelnök ur jelenti, hogy a kiosztott rokkant összejrási és segélygyüjtési ivek kö-¿ül nagyon csekély példány s még kevesebb összeg erkezett be hozzá ugy. hogy akiosztott ivek nagyobb részt kint vannak, a beküldőiteket a/onban a begyült 40 frttal a gyűlésnek bemutatja:
mely jelentést s az ügyünk iránt ta-
pasztalt részvétlenséget a gyűlés tagjai igen sajnosait vették; még pedig annál sajnosab-ban, mert előre látható, hogy nemcsak az általanos s fokozatosan mindinkább nagyobbodó nyomasztó viszonyok miatt, hanem mivel a korban előrehaladottság a testi bajokat fejleszteni szokta s igy többen válván rokkantakká, mindinkább többen fognak bajtársaink közül segedelemre szorulni; és csak elszomorító lenne a hazafi kebelnek azon öntudat, hogy közőnbősség és részvétlenség miatt a hazáért szenvedők nem istápolhatok; árinál fogva mindazon bajtársak és a megye tisztelt szolgabirái, kik a hozzájuk utalt iveket mindeddig be nem kflld ték, tisztelettel s honfiúi érzetükre, emberbaráti szeretetükre hivatkozással ujolag felkérendők, miszerint a rokkantakat összeírván. azok lajstromát s a segély-gyűjtó iveket lehetőleg dth összegek aláírásával f. év april lő ig Keszthelyre Gaál Endre alelnök úrhoz beküldeni szíveskedjenek; a — bemutatott 4T> forint pénztárnok urnák átadandó.
G. Alelnök ur jelenti: hogy több rendbeli foh amodás adatott be hozzá segélyezés végett; melyeket a közgyűlésnek bemutat:
az eg} esület ez idő szerint múködésé-uek részvétlenséggel küzdő kezdetén nem lévén azon helyzetben, hogy rokkant bajtársait segélyezhetné, a folyamodások tárgyalása máskorra halasztatott; de elhatároztatott. hogy utóbb annak idejében is a kérvények beadasi idejük sora szerint tárgyaltatván; segedelemben a legszegényebbek részeltessenek, egyúttal kimondatván, hogy egyforma szegénység mellett segélyre első sorban azok hivatvák: kik a szabadság-harezban kapott sérülések és sebeik folytán
- . .
Az évszakokról.
— Irta 9 felolvasta : Farka* László, fSgymn. igazg.—
(Folytatás.)
Most pedig vonjak összébb a vitorlákat j ne kalandozzuk össze a csillagok egéss világát,
hanem ezéluukhoz képeit irányozzuk vizsgálódásunkat r nagy rnindf-nségoek csak azon parányi körire, melynek kerülete kerekszámban csekély 130 millió méfttöld. Ezen kör középpontját a Nap foglalja el, kerületén P''-dig Foldunk fo''yta»ja egyhangú ¿irökös vándorlását.
A sötétség h halál birodalma. A Föld t''ö-lülete s»*in volna más, mint egy elhagyott, néma, kopár sziget* a védtelenség tengerében, az életnek é.s tenyészetnek ''legcsekélyebb nyoma nélkül : ha a Nap fényt és meleget ne n árasztana reá. Minden földi életnek, a leghitványabb té-rrg nyomorú tengéséiői az emberi agy egetverő ^ondoíatáig. a törpe fűszál sarjndozásától az év századokat megért hatalmas tölgy lombozatáig, kiapadhatatlan forrása az az öroktüz. mely az égbolt kék mennyezetén, mint az alkotónak áldást trzó szeme őrktidik fölöttünk. A F->ld lakéir.; nézve életkérdés a Nap ragyogása; inert ha az hosszabb i''iűií'' elzáratnék tőlük, mesr Kellene szít''ini a Földön minden mozgásnak, mely az éleinek legátalánoiyibb nyilatkozása: a ten-ger«,-k vize nem párologhatna el, hogy a levegő • magasabb rétegeiben telhőkké »ürüsödjéif; a mozdulatlan levegő nem szállíthatna terhes fel hőket oly vidékekre, hol a lermő föld eső után szomjazik., a növények sejtj -¡bői csakhamar kiapadna mindtn nedvesség s teljesen kivesznének. Hasonló gyászos sorsra jutna az állati és emberi élet, mely nem egyéb, mint egy szakadatlan égési folyamat; ereinkben m-gállana a vér éü lélekzetünk elakadna; de ezekkel együtt megszűnnék szellemünk működése is.
Az élet a munkásságban áll, éhez pedig erők kellenek; ámde itt a földi világban mindazon anyagi és szellemi erőknek, melyek akármiféle munkát végeznek, alapforrásuk a nap-
nak ama hatásában keresendő, melyet fénye és melege által á Földre -¿yakorol. De másrészről megtnusi ihatatlan természeti törvény az is, hogy a munka eihasznáija, kifárasztja áz erőket; minélfogva idöközönkint szükséges vagy a teljes szünetelés, vagy legalább némi alábbhagyás, m.is szóval ar. erők pihentetése; ez azonban csak ugy lehetséges, ha a n:<pb.tn székelő eredeti mozgató ok a töldi munkás erőket nem sarkalja folyvást változatlan hatályossággal. E szerem a földi életnek e^vensulvban tartása vé gett a nap világító és melegítő erejének időszakos változásai ep oly lényeg-S"k, mint maga ezen er<"k létezése. Es eme módosulásukat csak• ugyau föl is találjuk egy ré>zt a narp ilok és éjek, másrészt az évszakok váltakozásában. Tudjuk ugyan, sokan Uiián saját tapasztalásunk.ból is, h..gy ha e^y éjt végig mulat, vagy egy unpoi átalszik xí egészsége ember ; ez még nem olyan körülmény, mely az életszer vezet ben valami iu«yr • li .tó és tarlós zavart idézne elő. De jutu < c-ak egyszer eszébe a természet k »rmány zöjának teszem egy nyarat kitelejteni az év folyamiból: ezt az ugrást nemcsak mi, hanem még unokáink, is megkeserülnék.
Neküuk, a mérsékelt éghajlat lakóinak, kikuek testi és lelki szervezetünk, magán- és* társadalmi életünk emberemlékezetet meghalad«'') idők. óta épen ezeu éghajlat viszonyai szerént idomult és fejlődött, minden tekintetben annyira szükségünk van a mérsékelt éghajlatot jellemző évszakok rendes lefolyására, hogy ennek minden jelentékenyebb zavara végzetes pusztításokat visz végbe az élő természet mind'' két világában, melyeket az ember érez legnagyobb mértékben, mert őt nemcsak a jelen sa-nyarósága emészti, hanem » jövő baljóslatú ké
pe is aggasztja. Ez az oka, hogy az emberiség régi idők óta töri fejét azon, mikép lehetne a természetnek sokszor nagyon is szeszélyes és sokba kerülő kirúgásait némileg mérsékelni. A termesset hatalmát ugyan megtörni nem lehet, de bizonyos fokig idomitani, vagy vészt rejtő rohamai elől egy és más módon okosan kitérni, igen. Az erre irányzott törekvések már is sok hasznos eredményre vezettek és minél mélyebb re hatol a tudomány a titkok földerítésében s a törvények tisztításában : annál többre fognak vezetni; mert caak avval bánhatunk el cséisse-rüleg. amit ismerünk. Mi következik mindebből ? az, hogy ha az időjárási viszonyokat minden lehető módon hasznunkra akarjuk fordítani — és itt haszon alatt nem csupán a gyomor kielégítését értem, mert hiszen ama mesterkéletlen örömek élvezete, melyeket a természet teli marokkal szór elénk a színek pompájában s a hangok harmouieus bájában, szintén haszon a nemesebb kedélyű emberre nézve: akkor okvetlenül szükséges ezek tanulmányozása, de értelmes, azaz a valódi okokra viazavezetett tanulmányozása. Az időjárás évszakok szerénti változásain ük átaláuos és főoká mint már megjegyeztem, a Napnak Földünkre gyakorolt hatásában található; ezen hatás pedig azon viszonytól függ, mely közöttük fennáll. Az ilj természetű vizsgálódásban tehát esek a megoldásra váró legelső kérdések: minő viszonyban vannak egymással a Nap és a Föld? s melyek eme viszonynak Földünket illető át alános eredményei? E kérdések megfejtése után kell következni azon észleléseknek, melyen a jelenségek átalános menetének alsóbb rend& körülményeit által előidézett sokféle módosnláaára irányainak. Végre az egéss tanulmány ott éri
lettek keresetképtelenekké; továbbá ezeknek özvegyei s árvái; másodsorban következnek azok, kik későbben s nem közvetlenül a védelmi harczban lettek rokkantakká.
7. Alelnök nr felhívja a közgyűlést, hogy az egylet ügyeinek kezelésére, különösen nyomtatványokra s eddig hitelezett kiadásoknak fedezéséről gondoskodjék:
határoztatott: hogy ezen kiadások a begyülendó segély összegekből fognak pótoltatni.
8. Csigó Molnár János honvédszázados az egylethez segedelemért folyamodik:
* minthogy azonban folyamodó saját beismerése szerint a Honvédmenházban biztos léteinek örvend; de az egylet pénz ereje Bem teszi a segélyzést lehetővé, folyomodó-nak kérése nem teljesíthető, miről az el-; nökség által értesíttetni fog.
9. Olvastatott: Krivácsi József ezredes urnák, mint az országos menház fel-Ügyelő bizottsága elnökének átirata, melyben az iránt tudakozódik, van-e egyletünknek, vagy tagjainak tudomása a felöl, váljon jelenleg a menházban ápolt Csigó Molnár János csakugyan honvéd és százados volt? miután igazoló jegye esak egy honvédtiszt álul lévén aláírva, azt egész hitelűnek elfogadni nem lehet,
eziránt a jelenvoltak közül senki sem tudván felvilágosítást adni, sót ezredes ur fels7Ólitásából az sem lévén kivehető, hogy a hiányos igazolvány melyik vidéki egylet által van kiállítva, hogy legalább annak útmutatása szerint nyomozódni s a hiányt pó* tolni lehetne; egyletünk ez idő szerint a ki* vánt felvilágosítást meg nem adhatja; mindazonáltal honvéd bajtársainknak segítségökre lenni óhajtván: a közgyűlés az elnökséget bizta meg, hogy Tapolcza vidékén mint állítólag Csigó János ur eredete helyén tudakozódván: a felvilágosításra szükséges adatokat megszerezni iparkodjék, miről Krivácsi ezredes ur is azon kéréssel rendeltetik értesíttetni, miczerint tudassa velünk azon egyletet, mely a hézagos igazolványt kiállította, ugy azon honvédtiszt nevét, ki egy maga azt aláirta.
10. Baán Sándor százados ur az országos honvédsegélyezó alapból részére utalványozott s eddig élvezett nyugdíjnak el-vouását panaszolja s az egyletet felkéri, hogy annak visszanyerhetése tekintetében segédkezet nyújtson,
melynek folytán határoztatott: hogy miután Baán Sándor szerint a segedelem elvonására indokul szolgált azon körülmépy fc. i. hogy megélhetésére eiég birtoka van:
el tetőpontját,'' hol azt a nagyfontosságú befolyást tünteti föl, melyet az évszakok alakulása a növényi, állati éi az emberi életre gyakorol.
Mindenekelőtt szükséges, hogy a Föld hátán tájékozni tudjuk magunkat. Földünk alakja, mint átalában az égitesteké, majduem tökele-tes gömb. Ha fölülelén köröskörül kelettől nyugat felé egy oly kört képzelünk, melynek középpontja összeesik magának a földtestnek közepével, ennek neve egyenlítő, mivel az egész Földet két egyenlő részre : északi és déli félgömbökre osztja föl. Ezen kivül mindkét fél-gömbön''külön-külön 90 kör van megállapítva, melyek az egyenlítő irányát követik s egymástól egyenlő távolságokra esnek ; ezek széles •égi köröknek neveztetnek, minthogy a földrajzi szélességek, vagyis annak meghatározására szolgálnak, minő távolságban van a földfölület valamely pontja északra vagy délre as egyenlítőtől. Ezen körök a Föld alakjánál fogva természetesen annál kisebbek, minél távolabb vannak as egyenlítőtől, ugy, hogy a 9a ik mind északon, mind délen egyetlen pontba olvad össze s e pontok a Föld sarkai. Végre ason körök, melyek a Föld mindkét sarkán keresztülvonulnak és az egyenlítőt, meg a szélességi köröket két két ponton metszik át, délköröknek mondatnak. Ilye* kört ugyanis éssaktől délnek tartó irányban minden helyen keresztül lehet gondolni; és as illető helyen akkor van dél, midőn a nap annak délkörét eléri. A szélességi körök közül mindkét félgömbön különös említést érdemel a 23 ik, mivel esek ké" p*ik határait azon övnek, mely fölött jár a Nap egén éven át s melyen tul aem északra, ■em délre/kittem tér; miért is n a p á 1 1 i t ó köröknek neveztetnek.
(Folytatás kör.)
nem való; egyesületünk készséggel nyújt segédkezet ahoz, hogy a nyugdíj folytatólagos kiszolgáltatására irányuló s vagyon-talanságát község^ és szolgabírói bizonyítványokkal igazoló folyamodványát az országos segélyalap bizottságnál közvetítse; mire nézve Baán Sándor ur felhivatik, hogy kellően s fennebb említett kívánalmak szerint felszerelt folyamodványát felterjesztés végett alelnök úrhoz benyújtsa.
11. A jövő közgyűlés f. é. május 1-én délután 3 órára tűzetvén ki, az Zala-Egerszegen a megyeház nagy termében fog megtartatni ; mely czéjra a teremnek átengedése végett megyei t. alispán ur tisztelettel felkéretni határoztatott.
12. a Jegyzőkönyv hitelesítésére Gaál Endre alelnök és Szilágyi János ura?'' kérettek fel.
A gyűlés végeztevei felszólalt An-drásek Márton közhonvéd s előadta, hogy az országos alapból eddig naponkinti 5 kr. segélyt élvezett, de ez tőle el vonatott; e mellett meg is világtalanult s igy végső ínségében kéri a jelenlevőket rögtöni segélyezésre,
minek folytán a nyomor láttára könyörületességre indult tagok adakozásra buzdulván: rögtön gyűjtést rendeztek, melyből 14 frt 60 kr. folyt be, ebből rögtöni segély képpen 6 frt átadván Andrásek Mártonnak, a fennmaradt 8 frt 60 krt az egylet pénztárába rendelték betétetni. K. m. f. a jegyzőkönyv hiteléül GAÁL ENDRE,
alelti Ok.
SZILÁGYI JÁNOS.
Jegyezte: TRSZTYÁNSZ KY LAJOS,
Az árvízkárosultak ügyében.
(A kormány ügyeimébe.)
Közel egy hónapja, hogy az ország nagy-része a Duna és mellékfolyók kiöntött hullámaival harczol.
E-t ez még nem az utolsó csspás, melyet ránk mért a gondviselés. Az árvíz mókövetkez-menyei még csak ezután fognak elénk tárulni. A zaellérek az egy házikón kivül egyébbel különben sem igen rendelkezvén. miU''án ez egyetlen javaik is a romboló hullámok martalékai lettek, nagyrészt a koldusbothoz fognak folyamodni. Ax őszi vetéseket eltemette az iszap, elhordta az ár. Tavaszi alá vetni pedig késő lesz, ha az ár leapad. * ,
Kidre látható a nyomor, előre hallható a kéregetek nagy seregének koc/ogatása njtain-kon a kegyelemkenyérért. A drágaság, mely elé megyünk, elnyeli utolsó fillérünket.
Ily nehéz időkben, hogy az egyszerű fa-
/
A császár leánya.
— Korraji as el>5 császárság korábúl — Irta : Barboijc Hoger FrancziáhAl forditá: Kőváry Btíu
(Folytatás.) III.
• Egy év é* két hó előtt.
„A multat kutatva, meltaláljuk a jelent."
Joles Jaais.
Özt.-Pétervár, az orosz főváros mag«s arisz-tokracziája, történetünk korát egy évvel meg előző időben igen ssjátaágos és nem kt-vésbé érdekes újdonság elemezésével foglalkozott.
Ezen annyi fejtörést okozott körülmény, pedig nem vala más, minthogy az ifjú Demidoff Leonin herczeget a párisi nagy követség eltő titkárává nevezték ki — és a czári ukáz csak huszonnégy órai időt engedett a legszükségesebb tennivalók elintézésére.
Az egész intézkedés nem egyébre, mint az''udvartőli eltávolíttatnia engedett következtetni, mi ismerve a berezeg családjának nagy befolyását as udvarnál, majdnem lehetetlen dolog volt.
Azonban a látszat gyakran csal a igy volt az a jelen esetben is.
Demidoff berezeg szerencsének tsrtbatts, hogy elhagyva a czári palota fényben uszó termeit, azokat nem Szibéria rideg ólom bányáival, hanem az elsőrendű diplomatiai dlláwal cserélhette föl.
E történetkét, habár szorosan véve nem tartozik elbeszélésünk köréhez, mégis röviden elregéljük.
Paulowne berezegné, N* nagy berezeg leánya, a császári csaiád egyik legszebb virága volt. — Magas juno-i termete és alakjának plasztikai ssépsége bámulatos volt.
Ezen tulajdonok mellett a bájos herczegnő
Innak, kiknek házaikat elsodorta as ár, lega-lább néniben is segítve legyenek, nem elég az az ut, melyet a belügyér a közhatóságokhoz az adakozás megindítása végett intésett. Itt más módokról kell gondoskodnunk. Mert assal, hogy a házaikból elűzöttek egy-két nap meleg, vagy hideg ételekkel elláttassanak, a nyomoron gyökeresen segítve nincs, as adóalap helyreállítva nincs. Már pedig • s állam egyik fő feladata as, hogy as adóalap — mely elveszett — visszaállittassék- Asa kérdés, mikép ?
Erre nézve, tudva azt, hogy napjainkban különben is előszeretettel vannak a sorsjátékok
rendezése iránt; tudva továbbá azt is, hogy egy, sz ország árvízkárosultjainak házsik fölépítésére rendezendő országos sorsjáték eredményéből olcsó kamat mellett adandó kölcsön mindannyi károsult álul egész mohón fogad tatnék el: indítványozom, illetőleg fölkérem a kormányt:
Dolgoztasson ki az országos Iottoigazgatóság által egy oly sorsolási tervet, mely a bécsi szegények javára éven-kint rendeztetni szokott sors-huzási játéktervvel egyezne. Hogy pedig az elárusitás köny-nyebb sa vevőkedv nagyobb legyen, ne állapittassé k meg a sorsjegyek ára nagyobb ö s z-szegben 50 krnál. Az elárusi-tást eszközöljék ne csak a királyi pénztári hivatalok, hanem eszközöljék a jótékony egyletek, hirlapszerkesstő Bégek, becsületes kereskedő-c z é g e k stb. is. Ily uton as elárusitás csakhamar kedvező eredményekre vezetne s a húzást talán még az év nyár folyamában is meg lehetne ejteni. Kiválókép azt óhajtom végül, hogy e sorsjáték csíkit azok részére rendeztessék, kik ö s s-■ zeomlott házaik fölépítésére 4—5*/#-o s kölcsönt szeretnének igéoybe venni as állami péns-tárból. Midőn az uzsora oly nagy s midón ez uion főkép sz állsm adóalapja mentetnék meg, ugy gondolom, indítványom bővebb indokolását egészén elejthetem. GyőrHL<876. márczius 14.
SZEREN YI ENDRE.
Épil
dtkezési szabályok.
(Javaslat).
(Vége.)
Indokolás.
Már az által, hogy a város közönsége as általános szabályozási tervezet elkészítését kiváló gondjai közé sorolta, nyíltan kifejezve van annak szüksége, hogy a város közönsége s város csinosodásának, szépítésének szabályok általi elérését elmaradhatlan feltételnek tekintve, ismeretes levén a közönség előtt, hogy az építési szabálytalanságok és az összhangzó terv és szabályok nélküli működés minden egyes lé nyegesebb építkezésűéi a város cainosodásátévtizedekre vetheti vissza és oly hiányokat idéz-
rendelkezett az .ördög szépség*-ével, s fiatalsággal. — Röviden szólva 16 éves volt.
a magas uralkodó ház e bájos sarja, elfeledve égig érő(?) származását as ifjú Demidoff Leonin herczeget kiváló kegyeivel ajándékozá meg. — Végre is tüzes pillantásai nyilatkozatra bátoriták a fiatal lovagot; — a nyilatkozás megtörtént és kedvezőleg lőn fogadva.
A szerelmesek legnsgyobb titokba tartották ezen a világ szemei előtt meg nem állható viszonyt, azonban a sajnos követkesmények nem várattak magukra sokáig. — A herczegnő anyának érezte magát.
A czár haragja rémítő volt éa kiadta a parancsot, hogy Demidoff herczeg Tobolazk-ba szállittassék; — végre azonban más nézétre tért és kinevezte nősünket az első titkári állomásra a párisi nagy követséghez.
E rövid botrány törtenet volt az ok, mely'' Demidoff berezegnek oly sürgető távozást parancsolt a Sst. Pétervári udvartól.
As iQu nem is igen késleltette elutasását, mert attól tartott, hogy a czár iámét megváltoztathatná nézetét és a Zajongó világváros, .Maison Dorée''-ja helyett Tobolszk büshödt pálinka csapssékeivel kényeserül megelégedni.
Meg kell még jegyesnünk, hogy Leonin egyetlen gyermeke volt ss&lőinek, kik ót gyermekkorában meglehetősen elkényeztetek és később is igyekestek minden óhajtását teljesíteni.
Atyja, as öreg Wladimir Demidoff herczeg ajánlólevelekkel és aénssel bőven ellátta a távozó fiút, a tömött tárcsához jelentékeny adag jó tanácsot és életbölcsfczeti tanácsot mellékelvén.
Nemsokára elérkezett a bucsu pillanata és hősünk ssülói könnyektől megáztatva indult a huzamos és ason időkben nem épen veszélytelen útra.
Ingermanland on és Essthland-on átutaz-
hat elő, melyeket pótobi nincs k város anyagi erejében.
Midón tehát as általános ssabályozási terv elkészültét mindenki csak ugy tekintheti, mint elóhaladásunk és okszerű fejlődésünk egyik bistositékát, csak félmunkának lehet tekinteni, hahogy a terv valósítására vezető eszközök is ki nem jelöltetnék és a kivitelt általában és részletekben biztosító szoros eljárás nem állapitutik meg.
A szabályosáéi terv tehát a csínosodás, a hely és jó építkezésnek csak külső és nem is egészen fél réssé, melyét mellékkörülményei álul és a kivitel lehetőségével kell biztositaní, hogy bár az egyes emberre hosszú, de a városra mégis rövid évek lefolyása után as, a mit ma tervként megállapítunk, mint kész egész léte-zitve legyen.
Hs sz építési külső tervezés lesz csak egyedül megállapítva — a kivitel »zázadigsem leend elérve, mert részint az apró és figyel raeu kivül maradt eltérések — a kényszer mellőzése annak fejlődésére indokkal nem leend, raásnv/.t kivitele anyagi erőfeszítéssel járván, ha ennek eszköze nem létesül — nem létesülhet az egész terv sem, mert félszázad alatt sem lehet kilátá> arra, hogy a város akként bontiikozhassék ki megszorított anyagi helyzetéből, hogy tömeges szabályozást eszközölhessen, szükség tehát a/, anyagi erő képességét lassan, de biztosan tej-ieszteni, a terheket két nemzedékre is elosztani, nehogy as üdvös eszmék létesítése az igényelt tömeges áldozathozaul anyagi lehetetlenségén szenvedjen a köz kárára hajótörést.
Az épitkezéai rend és elvek indokolást nem igényeinek, mert általában elfogadott szabályok, részben pedig a szabályozási munkálat alupjain nyugosznak, rendszerersitésök csak az álul válik szükségessé, mert csak áluluk lehet a szabályozási terv betartását, s közbiztonság és közegészség biztosítását ellenőrizni és a hiányokat javiUni.
Miután asonbsn a kisajátítás és az alap létesítése is felvéve vsn, szolgáljanak ezen indokolására a következők:
A főváros kisajátítási törvényén kivül niocs módjokban az előhaladásra és csinoso-dásra törekvő városoknak arra, hogy azt, mit közakaratul jónak és ssépnek találnak a magánjog merevsége ellenében, de mégis igazságo san létesitni tudnának — a komolyság és túlzott kspzsiság a közpénztárakkal szemben a legtöbb esetben a legszebb haladási combina-tiókat dugába dönti: ezeken csakis a szsbály • szerűen alkotott helyhstósági sUtutumok, melyeket a magyar jogélet a köz és magáujog szentesi tett törvényéül tekint, segíthetnek — és mert as orsságos törvénynyel nem ellenkeznek — de analógia folytán azok k iegészitését képezik — keressülvitelök akadályba, sem a köz-, sem a magánjog szempontjából nem ütköznek.
A kisajátítási tervezet valószínűleg biz-tositja ugy a kissjátító város, mint a felek érdekeit, mert erkölcsileg megbízható egyének ítélete alá van a szakértő becsüsök és a felek védelmeinek meghallgatása után sz érték el döntése bízva, melyben a felek megnyugvás annyival inkább ulálhatnak, mert városi pol gár ítél polgártársa vagyona felett és nincs indok, melyből feltehető lecno bármelyik fél nyo-
va, a Litván síkra ért, melynek hóval borított rónái, befagyott folyamai meglehetősen komor kinézést kölcsönözték. — A levéltelen cserjések és erdők, melyek fölött setét varjusereg gubbaszkodott és ordss farkasok tompa vonítása hallatszott. — Ezen msjdnem lakatlan vidékre egyetlen inass és egy kocsis társaságában érkezett az ifjú herczeg.
Meglehetősen kimerülve és átfázva érték el ss állomást, mely egy rozzant pajtához volt hásonló. — Igen könnyen fölfogható, bogy ilynemű épületben épen nem valami kényelmes ellátásra ssámithatott a herczeg. — Azonban habozásnak nem volt helye. — A lovak ki fogatuk és utasaink beléptek az állomásfeáz egyetlen azobájába, melynek közepén roppant tüz lobogott, kellemes fényt és meleget terjesztett szét a rendkívül füstős helyiségben. — A gazda, kinek keresztül rovátkolt arcsa ast enged é következtetni, busás borravaló reményében meglehetős nyájssan fogadu a magas vendéget — Ajánlkozott csizmáit lehúzni s több ily gyengéd foglalkozásra vallótU magát késsaek és képesnek.
A pajU alakú épületbe* kél más vendég is volt. — Egyik magas, rendkívül karcsú, szóval elegáns termeti, setét barna fiatal ember volt; a másik idomtalan nagy fogú és közönsfc-ges alak, kit egyéb tárgy, mint a pálinka részegség nem igen érdekelhetett.
A magas termetű vendég, kinek külseje müveit embert muUtott: udvariasan üdvözlé s herczeget és felssólitá, hogy foglaljon helyet a tűsnél; — egyszersmind megnevesé magát és kitűnt, hogy ő Voroizzlow Tádé kapitány, szolgálaton kívüli állkpotban.
A harmadik rút külsejű utas a vendéglős és állomásfönökkel igen barátságosan beszélgetett.
(FolyUtása köv.)
. /
mása, vagy kedvezménynyajtás, annyival ke-
\ éibbé, mert a város sem tüsi ki egyesek hát-ránvát köztér vei létesítésénél, nincs ok tehát, lueiyért s város esküdtei -a város előnyére, ugvancsak s váró« polgára kárára és nem a méltányos igazaágra törekednének.
Efl mégis e mód által eléretnék, hogy az egyéni kapzsiság, szűkkeblűség s konokság nem lehet az előbaladás ós fejlődés gátja, másreszt a magán fél xnitsem veszítene.
Mint már említve volt, a kisajátítási anyagi erő biztosítása a terv kivitelébe elmulaszthatiau és e nélkül az kivihető nem volna.
Miután azonban a szabályozási terv a körérdek szempontjából történik, egyrészt — igazságos, hogy a kisajátítási alap fokozatos fejlesztéséhez mindenki bozzájáruijon, az adóra kivetendő évi 10% aránylag csekély és mégis majd é„vj/,l000 frtot biztosit — mi a szabályozás kei észtül vitelére száiit 30 évi időtartam alatt a kiadások legnagyobb részének fedezésére szolgál.
Igazságos azonban az is, hogy azon ingatlan ib mérsékelten adóztassák meg. melynek értékére a közkiadás tétetik, hogy tehát épen ^pnn ingatlanok, melyek emeléseért a város áldozatot hoz, e/eu á''dozatboz hozzá ;s járuljanak és mert az a hozzájárnia» igen kis részre s/abatik, az aiig érezhető terhe leend — ily tulajdonos a netáni kisajátításnál ugy sem vészit, mert értékeért kárpótlást nyer.
Ez alapon a kisajátítások lehetősége biztosíttatnék és mégis előnynyel, mert a helyett, hogy a város előforduló alkalommal egy évben terhelje tul erejét — ezen teherviselés — mert nem egv év érdekében történik — évek sorára könnyen elviselhetőleg osztatik fel.
Végül az iránt kell megjegyzést tenni, miért szabatott ki a szalma épületek eltávolítására 10 évi határidő és mi indokolja ezt:
A szalmás épületek csak kis értéket képviselnek és tartósságuk is rövid időre mért, rnig tehát szilárd épületek eltávolítására sem kívánható 30 évnél hosszabb időtartam, e cse kélyebb értékű tárgyak elenyésztésére 10 évi időtartam elég, hisz.uj építés ugy sem törten-veD. csak már régebben fenálló szalmás épületek érdekelvék, melyek eltávolítását azonban nem csak a csínosodás és fejlődés, de a tűzbiztonság is követeli, hogy a tűzfészkek, melyek már is értékes házakat környeznek, eltávolíttassanak, nehogy e könnyen gyúló és alig valami értéket képviselő épületek által a nagy értéket képviselő szilárd, más épületek semmisüljenek meg. melyekből egy-kettő az egész utczában levő szalmásházak értékével felér.
TANDOB FEKENCZ.
to jegyző.
Helyi hírek.
— Kitűnő népzerészünk Kovács Gábor ismét uj darabot irt méltóságos Gróf Csáky Kálmán m. kir. honvédhuszár őrnsgy és $-ik huszárezred parancsnoka tiszteletére a követ kezó czimmel ,8-i k honvédhuszár ezred indulój a". A nemes gróf ügyeimé nek örvendünk, hogy a geniális Kovács Gábort, ki nyirettyüjét oly kitünőleg kezeli, még a zeneszerzés terén is buzdítja.
— A német színészek, — ugy halljuk
— már Kanizsán tartják előadásaikat, mi ugyan még szinlapot se láttunk.
— Havazd*. Hétfőn tartós hideg szél ut£.n «fős havazás állt be, azonban kedden a meleg gyhrsan olvasztotta h így az ijedés nem tart''itflíoká.
— A Balaton nő, mert Siófoknál a Sió z«iiippjét kormányunk rendelete folytán el z r ák.
— örömmel értesülünk, hogy a tanügy terén eddig is e vidéken a legnagyobb pái tolass tunusitó kis komáromi uradalom tisztsége e nemes jótékonyságának ujabb tanúbizonyságát tette az által, hogy az urudalmi fő kormányzóságnál a kid-komáromi és komárvárosi iskolák számára a faiskoláknak alkalmas terét kieszközölte és azt a járási szbjró jelenlétében a ne me3 czél el éremére Ünnepélyesen átadta, jutalmazza az ég e tanügybarátok faradozását és az elérendő siker koronázza működésűket. — Bárha e nemes példa utánzásra talalna, hogy a még faiskola helyiség hiányában levő többi községek is az érdekelt uradalmak által hason k 1 v^Thó szerencsében részesülhetnének.
— A Csáktornyái\ab*ré.b\>éuz ö.r 1875. évi pénztári kimutatása 512,294 írt 84 krt, merlege pedig 195,937 frt 68 krt tüntet föl, oszt ilék 9 fr:, a szelvények márcz. 20 tói ekkép váltatnak be.
— ,Magyarország és a Nagyvilág" 12-ik száma. Szöveg: Goldmark Károly.
— Ezüst lakodalmunk napján. ^Költ. Lauka Gusztáv.) — Egy fáradt ember naplójából. Ujabb közlemény (Opitzky János.) Folytatás.
— A svéd női négyes. (F. J.) — A sárga álar-ezos. Elbeszélés. ^Wilkie Collins.) Folytatás.
— Nemzeti színház. (Nenjo.) — ;Giornale La Bandiéra". Egy jap olasz uti naplómból. (Pa-lóczi Lipót.) — A fővárosból: Hangversenyben. (Porzó.) — Irodalmi levelek. — Különfélék. Sakkfeladvány. — Szórejtvény. — Szerkesztői üzenetek. Rajzok: Goldmark Károly, a „Sábái királyiiúu szerzője. — A budapesti árvíz. (Öt képpelJ — A své-l női négyes. Ara félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
— R6ri*l llirek. A herczegovinai menekültek eddig nekünk másfél miliő frtba kerültek. — A „Zasstava" háború mellett izgat.
— A belga bankból 7 miliő forintot loptak. — Ez év végéig 1200 Uchatíus ágyút készítenek az osztrák hadsereg számára. — Amim gróf hazaárulás miatt vád alá helyeztetett — A »Vasárnapi Újság" Gino Capponi arczképét ■ több árvizképet hoz a fővárosból. — Kőszegi takarékpénztár-egylet megalakult. — Herczeg Montenouvo Vilmos örökösei a vasmegyei árvaház javára 45 ezer forintot adományoztak.
— Szombathely és Kőszeg közt lóvonatu vasút épittetik. — Májusban 20 törvényszék osz-lattatik ismét föl. — Sopronmegye elhatározta, hogy az utak mellé fákat ültet. — A német császár Deák Ferencz szobrára 1000 márkát adott. — A veszprémmegyei honvédnyugdijalap 18118 frt., 94 kr. — A Fertő tava tele van vízzel, előbb egészen kiszáradt. — Tokajt fenyegeti a Tisza áradáaa. — Francziaország-ban a Szajna is nagy károkat tesz. — Szerbiában kitörő félben van a háború. — a Duna egész mentében apad, Bpesten óránk int 1 hüvely knyit. — Az országos Frőbel-nőegylétben u németül beszélő párt leszavazta a magyarul beszélő pártot. — Szegeden a Tisza árvíz« miatt az iskolakat bezárták. —
RŐk inkább eltűrik, ha «réayflket fa scsüvss-
séfflket, mintha szépségüket becsmériik.

Lottohnsás.
Buda, márcz. 11 én: 35, 15, 43, 90, 60. Bécs, „ 18-án: 19, 13, 11, 55, 73.
Érték- és váltéfoJyia máreztas 21.
57. metaliques 67.30; 5*/# nemz. kölcsön
71.25; ltt60-ki álladalmi kölcsön 111.—; bank-részv. 8.93— ; hiteliutézeti részvények 165.40 ; l.ondou 115.55; magyar földtehermentési kötvény 75.90 : temesvári földtehermentési kötvény 75.75 : erdélyi földtehermentési kötvény 76.—; horrat-slavon földtehermentési kötvény -.— ; ezüst - 103 30; cs. kir. arany 5.431/, Napóleonkor 925 —.
Felelős szerkesztő : Bátorfl LajOS.
Papírszeletek.
Kgy eredeti, m<nden névaláirái nélküli levelezési lap küldetett be hozzánk, amely így szól :
„Tiztfllt 8Veyer Ur Kérem Tudó gitson aron Vártára Kelül Hojy meg Van e Vagy nints aztán el Küldök érte."
-- Bál baii. — Szabad-P nagyaácskám a jö-tő tourért k-jyu''örógni ?
— Köszönöm, »ajnálom — avanzsirozva vagyok.
Egy borivó sírkövére. ,ln vino veri-ta«- mondád ts gyakran éltedben.
Igaz: a bor vala éltetőd és megölőd.
— Oábor, hosz a boltból darokk-kártyát; szól az ur huszárjához. Es Gábor elirent a boltba, szép czigányláoyt látva: durákkártyát k-rt • vitt haza, mondván: jelent, m alássan, meghoztam a durákkártyát Lett nevetés !
A segéd keserve
Volt szeretőm, volt nekem már Egykoron.
S elcsapá kezemből princzi-Pálisom !
Lukáss volt, hol a józan Emberek
Szerelemből, vagy a bortól Lerznek olykor részegek.
Oda jártam csókra, borin, Dc mit ér,
Itt két dudás egy csárdába'' Meg nem fér !.....
BÖKÖDY.
A „Zalai Közlöny- f évi 18-ik számában sgy Deia »értő névu-leu czikket irtam, a melyben ismert nem véutelen nőkre irányozUm figyelmest, tésem még p- lig .-.knrv* oly homályosan, hogy csak az egyém-■egét Uláiva érző vehette volna msgára, szonban a czikk lemásoláoa alkalmával egy mondat elcseréltetett, miéit is az értelein és összhangzat kissé zavarodottadé ily goromba felelet után, mely bemutatja az illető urak műveltségről! fogalmát, mire oly csikk aláirása meíleit is hivatkozni mernek, nem tartom érdemesnek az elcserélt mondat visszahelyezését • de minthogy ezen s^ját körükben müveit urak magukhoz haeonló durva módon felhivnak nevem hitelére — pedig biztos fo> rásból meggyőződtem, miszerint ők már feleletük előtt tudták, hogy én vagyok a névtelen czikk irója, — félremagyarázás kikerülése végett pár, saját nyelvükön irt sor után teliesitendem kívánságukat.
Dr. Kuhn ur jellemének szinbü ^Lacerta cha-meleouj-hoz való hasonlatosságáról már többször volt alkalmam meggyósódn:, esen nézetem még erSsbbült utolsó találkozásunk alkalmával, midőn tndtára adtam, hogy a névtelen iró én vagyok, ő erre sajnálatát tejezé ki, hogy oly gorombán felelt és ast mondá, hogy ők T. helységben B. Q. urat, kit a csikk iró-jáoac véltek, akarták lehordani, de később kisült, miszerint közleményem megjelentekor maga Kohn ur határozottan a czikk tulajdonosának nyilvánított N.-Vidon. Azon sgives ajánlatát Kuhn oraak, melysse-rint: «nem tudjs senki, hogy én vagyok a névtelen czikkiró, tehát ne vá.aszoljak feleletükre," nem fogadhatom el; egy levelet.is kaptam ezek ntán mely. beu Kuhn ur barátjáoak nevez. — ,
Mi Gyöngyösi urat illeti, legcsekélyebb megfontolás után nem vehette magára csélsásom, azért -csak sajnálatomat fejezem ki, hogy közös üs''leti érdek annyira visz egy magyar embert, hogy" olyanok köze keveredik, kikről nem tudni, mikor ragad rá valami. — Azon kinyilatkoztatással zárom soraim, hogy ezen urak, bár mily gorombán válaszolnak, nem fogom érdemesitteni őket az ujboli feleletre : és leg-fö.lebb elégtételem közlendem ez utóbbi esetben.
Uj-Major, márcsius 19-ón 1876.
POLÁK KÁROLY.
♦) E rovat alatt köslöttórt felelősséget ne vállal a Sserk.
Alólirottnál a következő fajn sima szöllő- és gyökeres veszszők kaphatók a C&tefc&fo&te&fc^^
fajokérti és vész mentességi jótállás mellett:
s z ö 1 1 ö Cnoojagulvx és a \asutlioz kőző ár mellett állítva cövet-
UKKJ drb. 100 dr.i 10i> drb. " 1 ~drl7
Faja Annak tulajdonsága és talaj igényei 8 i m a Gyök eres 3 éves
frt. kr. kr frt. kr. kr.
Fejér borfajok: 1 1
Rajnai riszling Szálveszszőzést türó, inkább agyag, mint homok talajt
kíván, kitfinó zamatu bort ád....... 6 50 80 — —
Olasz riszling Csapmetszést, homokos agyag a fő igénye, bora sima,
jó zamatu............. G 50 80 3 50 5
Piros opporto Homokos talajt is.szeret, c-apmetszést kiván, bótermő
és kitünó zamatu bort ád......... 6 50 80 — —
Sárfejér Csapmetszést, homokot is megtűr, kedvező magaslaton
bótermó, bora kitünó zamatu....... 6 50 80 4 50 6
Szigeti (Furmin) Hazai fajok királya, aszn szóllóre legalkalmasabb, — <
biztos kőzéptermést ád, szálveszszót is tür . . . fi — 75 3 5
Fejér rag Csapmetszés, homokos talajt is megtűr, de magaslatot 1
szeret, bora sima, kellemes, bótermó..... 5 50 70 - — —
Tótszólló Közönséges bortermésre legkedveltebb bő és biztos ter- -
mésénél fogva alantas fekvésen is jól díszlik . . . 5 — 60 - — —
Fekete borfajok:
Burgundi L'' Korán éró, kitünó fekete bort ád, kedvező fekvés mel-
lett bótermő, inkább agyagot szeret, csapmetszést kiván 6 50 80 - — —
Oporto Szálveszszőzést is meg ür, inkább agyag, mint homokos talajt szeret, középtermést ád — bora igen jó, •
sok festanvaggal bír ... -....... 6 50 80 % — —
• Karaj v. fekete rag Szál -eszszót megtűri, hevesebb talajt szeret, bora jó
zamatn, tüzes, szőlleje legtartósabb ..... 5 1 60 - — —
Fekete kadarka Csapmetszés, agyagos talajt kiván, korán érő és bótermő 5 60 - - - —
Muskotály Zőldsárga és tömött bogyóval — bortermésre alkalmas — — 6 — 7
Muékotáíy Tojásdadhosszukás, ritka bogyóval, ropogós kitűnő 15
9 — — — — —
Utánvétel melletti megrendelésnél egynegyed ár beJ-üldése kéretik. — Csomagolás és vasntr&i szállítás nélkül 50 krral olcsóbb.
Név. posta, vagy ntolsó vasúti állomás pontos jegyzése kéretik. (57 — 2)
Megrendelhető Szabarban az alul írtnál, ntolsó posu Zala-Apáti. Kelt Szabar, márczius 9-én 1876.
Baán Kálmán.
ȇl
M .g © ®
isii« O''li S
£ 9 ss
ÖaS 2


\
TÓTH SÁNDOR Árverési hirdetmény.
RAKTÁR saját készítmény ü RAKTÁR
asztalos és |,utor qy ári rak tár ruganyos
kárPi1tols szombathelyből. Nyaljak,
bútorokban, .. matraczok,
(21—H)
^ijf ^AGY-KANIZSÁN 1 és
székekben, vasut-utcza, a városházban. tartókban.
3000 kötetből álló magyar-német
kölcsönkönyvtár át
llSTl—7)
ajánlj*
Wajdits József
könyvkereskedése Nagy-Kanizsán.
Olvásási dij havonként csak 50 kr.
#
273. i*. (59—2)
Arlejtési hirdetmény.
4—*«
A buda-grácxi államut 18 —j— szakaszán sxükaéges védmfi bely-
5-7
reállitása, valamint a IS —g— szakaszán szükséges karfák felállítása a □agyméltósága közmnnka és k?>zl-kedé.«i ministerium líjTtJ. évi január
19798
hó 24-én «»"»'' magas rendeletével 1189 frt 60 kr. összeggel en-
gegélyeztetett.
Ezen munkálatok biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1876. évi április hó 3-án reggeli 10 órakor i.ás'' eli aját:la tok atjan egy ujabbi versenytárgyalás fog tartatni
Az Írásbeli ajánlatok lti?6 évi april hó 3-áu reggeli 1») óráig fogadtatnak el. ezekben az ajánlattevő neve, lakása és pi.lgári áilása pontosan kiteeodő ; topábbá számmal és szóval kiírandó azon száztól: *>1«mi-gfdés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik világosan kifejelendő végre, hogy a tervet és mfiiratokat betekintette s hogy a kil-löuleges feltételek tartalmat ismeri, ezeket elfogadja.
Ax ajánlatokhoz a vállalati össz-g lO^-j* készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó
A tn fi iratok, különleges feltételek alólirt hivatal irodájában a szokott hivatalos órákb n megt -kinthetŐk. »
Zala Egerszegen, 187ü. évi márczius hó 14-én.
A m. kir. mérnöki hivatal.
5 5
í¿ 5 Jt — s °
i fie
_ *5 V S
- - i - Ëj
ï''J: '' I 5 c 5
J f 5T
li^s I © p * ^
— be > 5
ï í :
-O S3
« - »
O) E «
-* ; ► « c
c ■< « * J* ®
3 — * S o ■
^ * M''S ^ fc
us1!*!!
XJÍ SN 5 >52 i « 5 ^ 2
D— 1 - o I ï
«Si
Alulirt k.rályi küz/egyxő részéről * zala-egersx<*gi kir. törvényszék t.vví hat-sugának 5522sz. a kelt megbízás i folytán köz liirré ''étetik, niis»««riiit n < s*t k»zpoi ti L.telbank igazgatósága mint felperesnek ifjabb gróf Batthyány Z«-gjio: d s*t-gr.''.thi lakó* elleni végrehajtási ügyében a szjt.-gröthi uradalom és pedig a Szt-Uróth mezővárosi sr. tjkönyvben *I. 1—7. xor&xámu. ngyauez« u tjkötiyvhex csatolt rsáfordi 25. *z tjkönyv''.u-n 1 —."$5 M.l.«*án»ig » Szt -Urólli pvárosí 194 sz. tjkönyvben J. t. o f 1 ''2. sor«x.\:i ig a/, udvarnoki IÓ7. tjkben 1.2. sorsz alatt, - a balyki sz tjkb-rr I sors* alatt az aranyad. 9. sz. tjkbeii 2—7 soisaámig, — a e&áf<>rd> 39 sz tjkben 2—11—13—14. sors* * — a szt.-{.éteri 113. sz. t,ki»«-u 2. foisz. a egészen alperesnek tulajdonát képező ingatlanaknak — t..\ábbá a szt.-péteri 17. tökben 1—-boi>/.. .1 a stt -peteri 19. tjkben t I sorsz. a. az arauyadi 10. tjkben 2. sorsz. a egé-zen alperes tulajiiouát képező ingatlanoknak, továbbá a sat.-péteri 77. tjkben l. aorsz a., végn- *z arauyadi í4. u. tjkben sorsz a. bejegyzett ingatlanokból ifj gióf Batthyány Z,igmond«»t illető részéi«*, mégis ezen tVkvGségek tartozékai és ezekhez kötőit kisebb királyi haszonvételek, illetve regál jövedelmeknek 923,006 frt. o. é. becsült ingatlan birtoknak elárvereztotéae 2117 sz. vég*é»a«»l elrendeltetett, a kitűzve volt első határnapon verők hiány* miatt nem foganatofcithat-ván, ezen árverés a második ha''árnapon, vagyis 1876-ik évi april hó 6-án reggeli 10 órakor Szt.-Gióthon, a városház hivatalos helyiségében fog megtartatni. ''
Árverési feltét«lek a kővetkezők :
1-ör. Az nradalom együttesen adatik el.
2-or. a kikiáltási ár a becsir, vagyis 923.806 frt, azonban a kérdéses ingatlan ezen becsárou alul is mindenesetre elfog adatni.
3-or A 6°/0 bánatpénz leteendő.
4-«r a vevötél a vételárt a kivetkezőképpen tartozik lefizetni, ugyanis: ax I-só részlet ax árverési naptól számúvá 2 hó alatt, a Il-ik részlet ax árverési naptól sxámitva 6 hó alatt, a IlI-ik résxlet ax árverési naptól sxámitva egy év alatt és pedig minden egyes résxlettől, a birtokba lépés napjától sxámitandó 6°|0 kamatokkal a x.-tgersxegi kir. adóhivatal, mint a x -egersxegi kir. törvénysxék letét hivaUlába előre kiessköxlendő utasítás folytán befizetendő, a menyiben axonban aa uradalmat a végrehajtató osxtrák köxponti földhitelbank venné meg. ex esetbe n általa csakis annyi összeg fizetendő be — az árverés jogerőre emelkedésétől sxámitandó 14 nap alatt, a mely ax előnyös tételek és előtte bekeblexett követelések kiegyenlítésére sxükséges, — a hátralékos vételár pedig követelése erejéig besxámitandó, ax exen felüli netaláni vételár axonban a feltételek sxerinti időben sxinte befizetendő leend, — megjegyextetvén, miként vevőnek sxabadságában álland a vételárt egyszerre is a fentebbi határidők elótt 1.-fizetni, a bánatpénz ax utolsó résx-ietben tudatik be. — a bánatpénz és vét«-lárí részletek vagy késxpénx-ben, vagy pesti 1-ső hazai takarékpénztári könyvekben leteendők, axonban a vevő az ntóbbiak netaláni értéke csökkenésért tulajdonjoga be-keblexéséig szavatossággal tartozik.
5-ör a megvett és haszoubér tárgyát nem képező javak mindjárt az árverés befejezésekor a vevő bnsználatába adatnak által, a mely időtől fogva egyszersmind mindenféle terhek a vevőt fogják iiletni. A haszonbérben adott javakban é< külöuö*en haszonbérlő által használt épületekben azonban tekintettel .• •/. árverés foganatosítására kitűzött határidőkre — kötries vevő a bérlőt az árverezendő uradalomra bekeblezett ha«z<>nbéri szerződés 2S. p értelmében 1H7C ortot»#r b<» 1-éu háboritlanul meghagyni — viszont kotrles bé lő tilrui. illetve m»*gengedui. hogy az uj vevő őszi vet«''«ek megt«:t»-le végett mezőn a szükséges lépéseket és intézkedéseket megtehesse, n:e''y czélból köte es b.-rlő egyúttal az uj bir tok"S n:.*»rliái és cselédség«* szun-ara íaükséglend". habár bérleti épüle-t k és istállók használatát az uj vevővel tn.-gos/tani ; — l>?7ij-ik évi oc-tober liö 1-én a7,Oeb»u bérlő kötele, ax elárverezett c;é-í birtokból miu-uen ingóságaival kimenni. Az ur..d> om bii tokba vétele napját.1 fogva niindeniienifi terhek a vevőt fogj..k illetni.
6-or A \evő kot< les a megvett birtokon levő épületeket az árve lést követő napon a vételár erejéig saját kára és veszélyére íiizkár ellen biztosítani.
7-er. Mihelyt vevő az árverési feltételeknek eleget tett, részére a megvett jrszág tulajdonjoga átiratába hivatalból fog eszközöltetni ; ellenkező esetben a vevő a feltételeket pontosan meg nem tartván, az eladott birtok a bánatpénz elvesztésén felül ujtbban vevő költsége és veszélyére fog árvereztettii. Egyúttal akik az elárverezendő javak iránt tulajdoni, vagy más igényt érvényesíthetni \élnek, felhivatnak, hogy igény-k. i eseteiket a hirdetu ény közzétételének utolsó UApj»t/>l számítandó 16 nap alatt nyújtsák be, különben egyedül a vételár feleslegére fognak utasíttatni. J
Végre fel hivatnak azon jelzálogos hitelezők, kilc nem a telekkönyvi hatóság székhelyén, vagy annak közelében laknak, miszennt a vé elár feloszt..sa alkalmával leendő képviseltetésük végett a hatóság székhelyén, vjgy annak köz< lében hknak, miszerint a vételár felosztása alkalmával leendó képvisehetésUk végett a hatóság székhelyein meg- ixottat rendeljenek és annak nevét az eb-dásig jelentsék be. ellenkező esetben hivatalból kinevezett gondnok által fognak képviseltetni.
A vevő köteles a megvett biriok épületeit 10 000 frt o. é. erejéig tűzkár ellen biztosítani.
Távol levő jelzálogos hitelezők részére képviselőnek Hajik István Zala-Eger szegen székelő ügyvéd neveztetik ki. Kelt Sümeghen, 1876. márczius 10.
▲▲▲▲AAAAáAAáAáAán ♦fftff ff ff
8. Javított kladá.N.
Üres, iáik,
nafa ne-1 tetemesei
LefkiseleM Jeleit msf a ■ékei ecvettei könyviek ■ & « Javított ás bévitett kiadása:
„ÖNSEGÉLY"
esinroel, a oems&résaek minden betegség« számára hü és megbiabat<5 tauicaado.
Dr. ERNSZT L loMiomi omstói.
Ezen kSoyv okulást és segítséget nyújt mindazoknak kik ifjabb korokban titkos bűnt vagy mértéktelen kicsapongás! ftxtek és enn«k következtében betege«
gyöngeségben
vagy asrtdslt Megxetfeea szenvednek, vagy annak kőzd Mállásától fenysgettetziek.
Ások is, kik idösült bujakórban, bór bajokba«, b«-Jakéree kftexvenyken. kagyeaóaxAktléabea sxenvsd-oek. vagy Üknek imta túlságos higany adagok által gyön-gittetett, teljes.kigyógynlást találaadsak
Nevetők. Mkéexsk és átalábu .mberbarátok, kik a fiatalság javát sxi vükön bordák, jól tecsik ha sms kSnyv tartalmával ■MMMlOlMk
d hireriönyv, mely nagyobb világoeság kedvsért il ábrákkal van ellátva, aladea kfiayvkereak«-kapható, de pósta utján nálam is uM«r«odsitst-Ára * frt. 11961
>r. Enszt L, tesoisaTi orrot.
Pesten, kétsas-ntesa í4-ik nán.
hetik.

(60—1)
Szüts Pál,
kir. köxjegyxő.
|orvos-, sebésztudor, szülész és szemész!
gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű
titkos betegségeket
1) ar önfertőzésnek minden következményeit, úgymint
magömléseket,
az ingerlékeny gyengeséget, rz ondófolyást, különösen &
tehetetlenséget
(elljen £Ült férfierőt)
2) hngyc^őfolyásokat (még; oly idülteket is), a nera-zörészelí bujakóros fekélyelt és másodrendű bujakórt mindé;n aUkjVban és elcsufiiásaiban :
3) hugycsőszíikűlé8eket:
4) friss és idült nyákfolyásokat nőknél, az úgynevezett fehérfolyást és a* onnan eredő
MAGTALANSÁGOT;
5) bőrkiütéseket;
6) a hugyhóla? betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket.
Rendel naponként: délelőtt 10 órától l-ig. délután 8 órától 5 ig és estve 7 órától 8 ig.
Lakik: Pesten,belváros, kigyó-uteza 2 ik szám a kigyó- és városház utcza sarkán (Rottenbiller-fóle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn
Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek
megküld etnek. (45—9
Philadelphiai világkiállítás 1876.
FenU kiállításra kéwitett tárgyak - kétf bejelentés folytán -csoportonkent é* a gyári áraknál »okkal olcsóbban
5 Tor-lixti (56—4)
mesés olcsó összegért eladatnak.
A csoport következő tárgyakból áfl:
1 csinos, jól járó bronr. óra, hox- ] rxukoraxelencxe. xárl.^tó
Si, i. l,ln0tc",• i"1'' 1 ''«nos fénykép-allmm «¿p kiál-
aiias oeilett. litáaban ''
1 ,írtl-Wíkr" 1 elejfaus női legyező
1 fi L i,* , '' 1 »«ivartári-r.a gax.lag a,in-
2 finom bronx asztali (rye:tvatartó játékkal
1 fi-0" * *\°\k*L I 1 szalon aaztali cwng^tvíl bronzból.
1 teljes varróeízkííz ulmi arany- J \ ¡Ren tartó, női kézi" tá«ka mea-
tokban" í térséges zárral.
Az itt felsorolt rendkívül szép és gyakorlati tárgyaknak ára ösz-
szesen csak 5 forint.
öiwen csaK o lorillt. «.»».«^ui.v.uu
Blau & Kann, Grandmagazin, Wien, gazdászati gépekben,
U
Weiser Jáno
vsukrrrskedráf
az „Arany Kaszához
Nagy-Kanizsán.
V
Ajánlja a n. é. közönségnek nála létez«
„Clayton és Shuttleworth44
r
CM
mindeuneruü
I. Wollzeile Nr. 25.
A világ legjobb órái
az ájulunk behozott valódi angol talmi arany remontoir ó^ák, oldalukon kulcs nélkül felhúzhatók, igen finom gépezettel, pon-town .zabalyozva 3 évi jófálláKHal. E^en kitüntetést nyert Óráknak ára finom talmi-arany lánctcsal és óratokkal együtt mk 12 frt 50 kr. Kapható Blau k Kann, Grandmagazin,
xr aax - Wiell, L Wollzei,e Nr. 25.
Vidéki megrendelések utánvét mellett rögtön teljesíttetnek.
kéz-, ló- és gőzerőre
és különösen figyelmezteti an.é. közönséget
a bécsi és londoni világkiállításnál a nagy arany éremmel kitűntetett
sor-vető-gépekre 9—15 sörig 290 frttól 360 írtig,
úgymint a híres amerikai Wood-féle
kaszáló- és arató-,
\
Wajdit« József kiadó-, laj>- é> nyomdatulajdonos gjonujtó nyoaán, ICacy-Kaaiaáa;
nemkülönben a legnjabb amerikai
szénag) Qjtő-.
répa- és szeeskavágók-,
kukorieza-morzsolók-e
- szelelő-rosták-
és kézi cséplő gépekre; továbbá:
járgányok lóerőre, darálók*
és szivacsokra, Vidats, Czenki és angol Rajol vasekékre
eredeti jutányos gyári ár mellett*
SAGl-KAKIffiA. 1876. márczius 26-án.
Tteeii ötödik évfolyam.
QilzitiH «r $
-«e« «rrrr : . á ír. i
íéi erre.... * ,
ie«rea w™ : - !
jtyy gxam Jfi kr.

1
Lffl

H»r«etst«t
«> bíuuibo* petiMorr.*o I 7, mMoanor » ■»»ná«n
további <or«Tt 6 kr
SYILTTÉRBICN
«oroninnt 10 krert **
fei
Kincstári illeték minden V^je» hirdetéeért kill5nf J 30 kr. tixetenaS. t
Nagy-Kanizsa város
3 A i&d Mellemi részét ^ illeti kósiemenir»* & J szeri ?sztühez. Takarékpénztári épület földszint. — .anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz o«r-mnntve mtézendók:
.1
előbb:
A-SOMOGYI KOZLON
AGY-KANIZSA Wlasslcsház.
&vrnientetl«n levelek c**k ismert mutikatár-! s*xt.il f.»**duu>*k »1
Kéziratok vissza autó
J küldetnek.
Vjfcjv»-^ ———-

helyhatóságának. nenuülönban a ..nagy kaniz&ai köre&Kedeinaf s maroank''-, a ,nayykanizsai takarékpénztár* a »zaiamegyei általános tanítótestület", a „Zala Somogy gózhajozasi reszvenytarsuiat s több megyei es városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenklnt kétszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
Felhívás előfizetésre!
„X-ALAl
1876. évi 15-ik évfolyamára.
Miután az első negyed év végén vagyunk, felkérjük lapunk t. olvasóit, hogy előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek, nehogy, a lap szétküldése fennakadást szenvedjen.
"Vidékről posta utalvány által, helyben pedig Wajdits József ur könyvkereskedésében előfizethetni :
egész évre ... . 8 frttal. fél évre ..... 4 „ negyed évre . . *2 *

A kiadó hivatal.
Iparos kor.
- (.Neg/edik közlemény.) —
Az tehát a kérdés, hogy az itteni viszonyok és az iparos osztály fejlettségi és vagyoni állapotának figyelembevételével mily czélokat tűzhet ki az iparosok szövetsége és mily módon létesíthetők azok.
Azt senki sem fogja kétségbe vonni, hogy az iparosok egyesülésének nem- lehet más irányeszméje, mint az ipar érdekek fejlesztése és megóvása, valamint a helybeli iparos osztály helyzetének széleskörű javítása :
Ezen-irányeszménél fogva a nagy kanizsai iparosok szövetkezve a következő feladatok megoldására irányozzák tevékeny-ségöket.
Először: biztosítsák annak lehetőségét, hogy az iparos az év minden récében arányos keresettel birjon és ne legyen kény-
szerülve bizonyos időszakokban kereset nélkül lézengeni és szoríttassa le ily módon a helyi piaczról a napi szükségletek kielégítésére a helyi fogyasztásba most szokásossá vált idegen ipartermékeket saját termel vénveivel. •
Legyen testületileg közbenjáró, hogy iparosaink iparűzésükhöz szükséges gyártmányokat lehetőleg a hazai piaezokról nyerjék lehetó legolcsóbban, valamint az ipari b< fektetések tokéit olcsó kamatlábra biztosítsa. - • ~
E czélra szolgálna az árutár (Waaren-halle) fentartása az iparos szövetkezet tagjainak csekély összegre szabandó betétei áltál létesítve.
^lásodszor: legyen az iparviszonyok óre ott, a hol ez ellen irányzott működést, vagy.vajami mást lát — nyilatkozzék és érvényesítse testületi állását és befolyását.
Harmadszor: létesítse kebelében az olvasó társasagot tagjai mi vetődésére.
Negyt iU/er: fűzze essze mindezen czél-jait az iparom k-segélyezése eszméjével.
Vegyük és elemezzük e czéjok .mindegyikét és vonjak le annak remélhető eredményeit.
Kifejtei tök már, hogy iparunknak épen az a l''aja, hogy nagyon is idó>zaki — majd minden iparágnál ugyanis c-.ak :«z év egy-két negyedében van kereset és ezen évszakokban többnyire halmozott a munka — az iparos alig győzi, siet kapkod, tehát sokat is ront, de az ipartermékei a mtnikahal-mozás iniatt drágítja a vevót tehát igen természetesen kielégíteni nem tudván, ebben önként megerösili a. feltevést, hogy iparunk rosz — drága és a vevőt az osztrák ipar raktáraiba szorítja.

11a még a munkahalmozásnak az vol-» na eredménye, hogy az iparos tulkercsmé-nyét a munkaszünet idejére takaritja meg. a baj nem volna oíy érezhető, de vessünk c>ak számot természetűnkkel! kinek ma több keresete van, többet is költ és az állapot tartósságába tovább számit, a tulkeresmény tehát legfeljebb csak kis mérvben marad meg, a munkaszünet idején pedig nehéz a jó életet egyszerre abbahagyni, inkább csináljunk egy kis adósságot — mondja a gazda magyaros gazdálkodási könnyelműséggel.
Az iparosok tárháza segíthet a bajon,
mert
vezetése az osztály érdemesei kezébe levén letéve, a közönség bizalmában fog rémülni, de sót azt támogatni is fogja,
a munkaszünetek idején lehetségessé teszi, hogy a különben munkanélküli iparos a szövetkezet tárháza számára dolgozzék és megélhetése biztositva leend;
-a tárház -számára senki rosz iparterméket adni nem fog, mert munkáját iparos társai bírálják, — mitól az iparos mindig j jobban fél. mint a laiku- Ítéletétől: ily mó d<«n a jó munka készítésre erkölcsi kényszer á»l be, meg lesz tehát a versenygés az ipartermékek jóságára; az egyéni ambitio kényszerűi az iparost az ízlésre és solid munkára, akkor aztán, ha a hanyag, rosz iparos pusztul, megérdemli. ab.
kanizsai por és sár.
i
- Ne vegye senki rojz névenr hogy nagy Szécben viliknek , Pesti por és nnr" munkája czimét használom ezikkem crégéreal — nem a/ért teszem, mintha nagyságához keredrkedni akarnék, es«k azért, inert porunk é*. sarunk töménytelen bőségben-vagyon, .mint akár a Sa h.:r« sivatagján, vagy a Nílus mocsarainál.
Annyi bizonyos, hogy utépitészetünk sokat javult, legalább járni lehet, de egészségi tekintetből a por által sülyedtünk, mintha amúgy is nem volna elég a por, 1200—1500 kocsi homokut pénzen hozatunk, hogy vele port csináljunk.
Ha egy kis szél van klinkerutainkon, por felleg támad oiy Saharabeli tömegekben, hogy csak a fuladozó tevék kellenének még «hozzá, pedig utaink már is vagy 140,000 frtba kerültek és fentartásuk 2000 írton felül
van.
Az útépítésre szánt kövezet vám hoz H000 frtot, a helypénz hoz 10,000 frtot, közmunka czimen befolyik 2000 frt, összesen mintegy 23,000 frt.
Számítsunk ebből a világításra 3000 frtot, uttentartásra 2000 frtot, utkoprókra 800 frtot, mellékutczák javítására 1000 frtot, megyei utakra 1500 frtot, járdaépítésre ~HX)0 frtot, híd és csatornákra 500 frt, útépítési kölcsön után 6000 frtot, az összes kiadás teszen átlag 1 <30*^)0 frtot, a jövedelemből- marad tehát évi 7— 8000 frt. igen tekintélyes összeg, a miből már lehetne valamit építeni.
A klinkerut épitést én részemről határozottan elítélem, mellette csakis olcsósága szól, dc olcsóságát ellensúlyozza a nagy tatarozáai, homokozási és öntözési költség ugy, hogy ezekkel az ut 10 ev alatt 2-szer újra építtetik, míg a kőutak 25 évi tartóssággal bírnak ; e mellett a/tan megmenekülnénk a portó! és sártól — a mi a lakosságra nézve 2—3000 frtot évenkint megér — vagy lehetne faburkolatot használni, ami Budapesten igen jónak és czélszerünek bizonyult be.
Egy postulatum van azonban és ez az, hogy a vám, helypénz és közmunka pénzeknek ne szabadjon más czélra felhasználtatniok, csakis az utakra, terekre és a világításra; ez összegek évi 7—8000 frt tiszta pénz. adnak, miből egy-egy utczarészt kővel, vagy tölgyburkolattal meglehetne építeni.
Igaz, hogy ez lassúbb előhaladás — de biztosabb, jobb és egészségesebb, nem^ellene legalább egy egy vonal kiépítésére 2^-3 évigvárni
TÁRCZA. -
Az évszakokról.
— Irta s felolvasta : Farkon László fogytn» ¡k»*!:-—
(Folytatás.)
Ezek előrebocsátása után lássuk, minő viszony köti Fö''.düuket a Naphoz. A Földnek többféle mozgása van, de ezek közül kettő bír kiváló fontossággal azon döntő befolyásnál fogva, melyet a földi természetre és életre gyako kurolnak. Az első abban áll. hogy a földgömb minden 24 órában etrvet fordul önmaga körül,
— vagy, hogy foldrajiri kifejezéssel éijfk, saját t e » g e 1 y c. azaz azen kepzelt egyenes vonal körül, mely a iV.dtömeg belsején keresz tül vonulva, az északi sarkot a délivel köti ö»z sze Ezen forgás okozza a nappalok és éjek váltakozását. E közbt-n azonbnn korán *«''ui niarad e forgó gömb a világtérnek ugyanazon pontjMn ; haUern azon vonzás hatása alatt, melynélfogva a 350*ezerszer nagyobb tömegű n»pt si hátai mag markaival mintegy 20 millió mértfotó hosszúságú lánczon kötve tartja e rebellis alattvalóját, kering ez örökö9 ura körül oly sebességgel, mely szerént másod perczen kint átalán véve 4 mértfoldet halad ; de kell is sietnie, hogy a 130 millió mórtföldnél hosszabb kerülő utat egv év alatt megtegye. A Föld ezen napkörüli örökös pályafutása határozza meg az ismert évszakok rendjét, tartósságát és jellemét; mert ezen utóbbiakat legfőképen azon melegnek mennyisége és beosztása szerént itfljük meg, melyét lefoiyásuk alatt Földünk a Naptól nyer; ámde épen ezen melegségi változások az említett keringés következményei. Lássuk, miért és mi módon ?
Az első, mit me-g kell jegyeznünk, az, hogy a Föld tengelye a pálya minden pontján megtart ja virány it változatlanul. Tegyük fol most, hogv ez a tengely függélyes volna a löld-pálya áital bevárt síkra: ez ♦•sétb-n a nap egész éven át a Föld egyenlítője fölött állana s n nappalok egyeulők volnának az éjekkel a földfölü-let mind''-n pon.ján (^ami különben, mint tud juk, csíik márczius és september hónapok 21 ike körül következik be.) E helywtben t«-hát nem léteznének változó évszakok; a hőmérséklet az egvnlitőiől a sarkok felé fokról fokra csökken ne 8 a mi éghajlatunk alatt örök tavasz uralkodnék. Szép lenne <»7. de n^n; jó ! — T< g;-ük föi ell''-nben azt, hogy a Föld tt:ng< lye napkörüli utjának síkjában? feküdnék. Ilyen körül-ir.éey« k között a következő jelenségek fordulnának .»"i: az év egy bizonyos szakában teszem a Nap épen az északi sark fölött állana; ennek táján rehát nagy hőség, uiig az egyenlítő vidékein nagy hideg uralkodnék ; negyedév múlva az egjenhtő fölé jutna a Nap s vele együtt a forró nyár és a szigorú tel is helyet cseréinének ; félév múlva a déli sark körnvéke izzadna a Nap függélyes !-ugarninnk heve alatt, mig :<Z egyenlítő lakói újra dideregnének: az északi részeken pedig, például a mi vidékeinken még a higany is megfagyna: — háromnegyed év múlva ismét az egyenlítő üdvözölné maga fölött a Napot: végre az egész év elteltével oda jutna, honnan elindult, t. i. az északi sark fölé. Ha ez volna a Napnak látszólagos, valósággal pedig a Földnek évi járása: mérsékelt éghajlatok nem volnának sehol, hanem időről időre a földfölület minden helye alá volna vetve a legforróbb nyár égető hevének s a legdcrmtsz-tőbb hideg szigorának; majd a Szahara, majd
Szibéria köszöntene be hozzánk. — Szeren esére Földünk az .említett helyzetek egyikében sincs, hanem egy harmadikban: tengelye ugyan is f<-rdén áll az .évi pálya síkjára, ugv. hogy evvel t>7 foknyi szöget kép-z, azaz a nappálya és az Gíryenlitő 2:> foknyi sző/ alatt hajtanak el egymástól; minélfogva az előbbinek egyik fele az egyenlítőtől északra, a másik feledéire esik. (Itt helyén latom mellékesen megjegyezni, hogy mikor nappályát emÜfek. akkor a látszat szerént szólok ; mert n''-ni a Nap kerüli m*g a Földet, hanem ellenkezőleg ; tehát a valóság szerént csak földpályáról lehet szó. Hogy nekünk ugy tetszik, mintha a Nap haladna az égen, ez csnk olyan csalódás, min: mikor a va-«Uti kocsi ablakán kitekintve, a távírda oszlopait futni látom visszafelé. Egyébiránt akár a valóság, akár a látszat szerént beszéljünk, ez az eredményen semmit sem változta» : m> rt jtt Vét égi testnek egymás iránti helyzetétől függ min den, ez pedig egyenlő módon változik, nkár az «gyík haladjon jobbra, akár a m-»sik balra, míg az ellenfél helyben marad.) A mondottakból már az következik, hogy az év egyik felében '' Földünknek északi, másik felében pedig déli j (.¡dala van jobban a nap felé fordulva; n mi ; vidékeinken amaz a tavasznak és nyárnak, emez pedig az ősznek és télnek idősznka; ter-mész-tes. h''-gy a déli félgömbön mindig épen az ellenkező évszak van. mint nálunk. Márczius 20 án a Nap az eüyenlito fóiMt áil s az a határ. mely a földgömbnek megvilágított és sötét, vagyis nappali és éji felét elválasztja, a földsarkokon megy keresztül s a délkörök irányával esik össze; minek következtében a földfölület minden poutján 12 óráig tart a nappal s ugyanannyi ideig az éj ; ez az úgynevezett tavaszi
éj-nap egyenlőség. Ezen tul a Nap az egyenlítőtől mindinkább eltávozik észak felé s legnagyobb eltérését junius hó 21-én éri el, amikor a 23-ik szélességi kör fölött áll. Tudjuk mindnyájan, hogy ezen időtájt jár a Nap az égen legmagasabban. Ezt .az időpontot nevezzük nyári napállásnak, mert ezután mar a Nap ismét az egyenlítő felé tér visz-sza és sepiember 22-én újra eléri ezt; ekkor áll be az őszi é j-n apegyenlőség. Még ezután is folyvást távozik tőlünk dél felé, mig-nem a déli félgömb 23-ik szélességi köre fölött állapodik meg. Ezen időben, mely téli nip-állásnak mondatik, a mi északi egünkön leg :lantabb jár a Nap; de csakhamar vissza fordul észak felé, ugy, hogy márczius 20-án ismét oda jut, honnan egy év előtt elindult, t. i. az egyenlítő fölé. Ezek szerént decz. 21-től jan. 21 ig folyvást mifelénk közeledik a Nap s evvel együtt hosszabbodnak a nappalok ; junius 21-ke tehát az év leghosszabb napja; —él-lenben ettől a naptól decz 2 l-ig távozik tőlünk a Nap 8 nappalaink rövidülnek, mig beköszönt a legrövidebb nap decz. 21 ikén. Földünk napkörüli utjának eme 4 kiemelt pontja közé esik az év négy egyenlő hosszú szaka. Ez az évszakok rendjének egyszerű gépies mozgáson alapuló magyarázata Lássuk, mikép megy végbe ez alatt a melegség beosztása? De ennek meg-érthetése végett egy kis kitérést kell tennünk.
A Nap melegítő sugaraira, midőn a tárgyakra esnek, háromféle sors vár: részint visz-szaverödnek. részint keresztültörnek a testeken s to\ ább folytatják utjokat, részint bensejökbe hatolva, itt megállapodnak és elterjednek. A dolog természete bői következik, hogy a testek csakis ezen legutolsó esetben melegaaenek fol.
_ mint például moet, hol 1873-tól nem történt útépítés.
As átépítésre azonban sorrendi tervet kell ■ tartanunk, hogy ne átobotábamenjen a munka.
Első helyen álla Fő tér kikövesése, hogy a aségyenletes ganéjdombóktól és feneketlen •ártól 4 város kellő közepén megmenekedjünk.
A sután jönne a Deák-tér, máskor as Os-kola-utcza egy réssé — a kórhástól as israelita iskoláig, aztán ezen tol s Sséchenyi-térig, majd viMsafelé a Zrinyi-utcza fele, végié a^Zárda-atcsa, a Zrinyi-utcza másik fele, ezentúl a Kisfaludy-utcsa 2 részben, a Fürdő utcsa, Kölcsey -atcsa, Kinizsi-utcza és a többi — csak előre megállapított terv azerint történjék, bár li ds megbírjuk és előre haladunk.
Kivonat
a kis-kanizsai városi képviselőségnek 1876. évi márczius hó 6-én tartott üléséből.
Jegyző : Hófer Ferencz beterjeszti a kis-kanissai városi templom és bírói számadást részletei és összeségében az 1875 ik évre.
A képvisőlőtestület átvizsgálván a bemutatott számadásokat, midőn azokat minden tekintetben helyeseknek találja s mint a várak o. sásnak kivánalmilag megfelelőket elfogadja, tndván, de ac illető biró és templomgon.lnok ur saját őszinte vallomásu nyilatkozata után is — miszerint nemcsak azok össseállitáaa, hanem a meglepő eredmény keresztülvitelénél is csak egyedül Hófer Ferencz jegyző ur odaadó s érdeknélküli önzetlen buzgósága tűnik ki, — nevezettnek egyhangúlag az egész városi közönség nevében méltó elismerést szavaz s általában mindeddig a nép jólétét előmozdító kitűnő működéséért, ugy tapasztalt ügyszeretetének további megtartbatása iránt akkor hisz elég hálával ezúttal adózni, ha ritka példányszerü érdemei méltánylásának hirlapilag is nyilvános kifejesést ad a következőkben :
Tekintetes szerkesztő ur!
A kis-kanizsai képviselő-testület s vele a közönség nevében kérjük egész tisztelettel becses lapjába kössé tenni egy hangú elismerésünk és hálás köszönetünket tek. Hófec Ferencz vá rosi jegyző urunk iránt azon alkálomból, midőn legközelebb a bírói és templomi számadást örömteljes meglepetésünkre a legcorrectebb és a leggazdálkodóbb eredmény nyel mutatta be.
Tartoztunk volna fentisztelt ur iránt már egyebekben is hálás elismerésünkkel, de a jel-sefct mozzanat, mely már a tiszta, hazafias, pol-gáriserető Öntudatban is feltalálhatja méltó jutalmát, annyira meglepett mindnyájunkat, hogy kötele»égünknek tartottuk őt, mint szeplőtlen
K... A.... barátomnak.
Ha majd egykor eme bús kebelből Kihalt minden fájdalom immár, MidSn e tört a*iv megszűnt dobogni 8 sem less többé, mint eddig sivár . . Emlékezz'' meg rólam te jó barát, Lelkem csak benned leli vigaszát!
Ke hallasd részrétkSnjüdet majdan Te hfi kebel gyászos síromra, örülj inkább kora halálomon, Hiaá'' megszűnt e tört asiv fájdalma I De ewlékesaél rám te jó barát, l*ik«ta csak benned leli vigaszát I
*** » Tágzet majd síromhoz rezeX Téged te igazán ameretó, '' 8 porladozó kis keresztemen «fcUdt nevem tflnik el8 .. . Balókon'' mH rólam te jó barát, «•ak benned leli vigaszát !
működő fáradhatlan jegy sőt a nyilvánosságnak bemutatni.
Fogadja igy H« fer Ferencz jegyző urunk! leghálásabb elismerésünket s azon felül forrón kívánjuk, hogy a Mindenható ajándékozza meg sok hasonló jegyzővel a magyar nemzet bizalmas községeit!
A kls-kanizsal képviselőség.
E tekintetben pedig az anyagok között nagy különbség van. Mig ugyanis a Föld ssilárd tömege átalában a meleg sugarak legnagyobb ré-ssét magába veszi, — v*gy mint tudományos nyelven mondjuk, elnyeli — s aránylag csak keveset ver vissza: egéssen máskép viselik magukat a vis és a levegő. Amaz t. i. nagy mértékben bir hő átbocsátó és visszaverd képes séggel s annál kevesebbet nyel el; a levegő pedig a Naptól jövő melegnek legnagyobb részét átereszti, keveset tort fön és keveset ver vissza; de mégis valamit, miből az következik, hogy a Nap melegítő ereje meggyöngülve jut hoz-sánk. A Nap heve tehát a testek ezen három fŐneme kösül legnagyobb tokban melegiti föl a szilárd földet, legkevésbbé a levegőt, mely utóbbi átalában egyenlő magatartást tanusit a féay és a hő irányában: mind a kettőt keresztül bocsátja. E tulajdonsága egyéb»ránt végtelenül becses nekünk; mert ha a Földünk körűi 12 mértföld vastagságú burkolatot képező . elfogná előlünk a világosságot és mele-
, f»t: akkor itt életről szó sem lehetne. E^yéb aránt as elnyelt melegnek mennyisége nemcsak a befogadó test természetétől, hanem a sugarak irányától is függ; minél ferdébb irányban essek esek a test tölületére, unnál több verődik ▼iassa s kevesebb hatol be, minélfogva alább náil a tulajdonképeni melegítő hatás.
(Folytatás köv.)
Helyi hírek.
— Felhívás. A B Kisdedneveló-egye-sület* női bizottmányának buzgalma folytán a „Dalárda* altul tartott hangverseny alkalmával az árvízkárosultak javára rendezett tombolára Kanizsaváros és vidékének nemeskeblü hölgyeitől oly nagyszámú becses tárgy érkezett be. hogy azoknak egy részét egy másik tombolajátékra kelle halasztani, mire nézve van szerencsém értesíteni a t. közönséget, hogy ugyancsak az árvízkárosultak javára f. évi márczius 26- án. vasáruap. délután 3 órakor a városháza nagy termében tombolajáték tartatik. Belépti áij: 10 kr. Tombo la-jegy 20 kr. Felülfizetések köszönettel vétetnek s hirlapilag nyugtáztatnak. Minél számosabb megjelenésre s a szerencsétlen árvízkárosultak lehető segélyezésére a t. közönség áldozatkész részvételét tisztelettel felkérem. Nagy-Kanizsa, márcz. 23. 1876. Martinkovics Károly né, egyesületi elnök.
— A vizkárosultak javára rendezett hangverseny és tombola kitünőleg sikerült, tiszta jövedelem 670 forintot tesz. Ez alkalom mai felülfizettek: Varga ezredes 2 frt, Eisinger Henrik 3 frt, Oszeszly Antalné 4 frt, Weiss-mayer Mór 2 frt, Lovák Ede 1 frt, Bogyay Ödön 1 frt, Löwinger Ign. 6 frt, Löwinger Izrael 10 frt, Rechnitz Vilmos 2 frt, Gyórffv Já nosné 2 frt, Scherz Zsiga 1 frt, Ebennpstngrr Leou 1 frt, Fürst Ágost 1 frt, S. S. 3 frt, Hart mann bérlő 3 frt, Silberberg Károly 1 frt, Ko csis Ferencz 1 frt, Szüts Lajos 1 frt, Rappay tanár 1 frt, Báron Ignácz 1 frt, Prager Berthal 1 frt, Stolzer Gusztáv 1 frt, Koch Adolf 2 frt, N. N. alezredes 2 frt, Esenda kapitány 2 frt, Löwinger Lajos 2 frt, Somogyi Henrik 1 frt, Scherz Rezső 1 frt, Karabscsek vasúti tisztv. ü frt, Gross Rudolf 1 frt, Wellisch Lajos 1 frt, Wellisch József 1 frt, Ledofski Ármin I frt. Fassel H. B. 2 frt, Glavina Lijoe 3 frt, Ne-
Ne Qltess virágot bús halmomra, Hisz* az alól nyugvó se volt as ; Hagyd csak rajta a kórót tenyészni ^ Mig el nem j5 majd egy szebb tarasz ! De emlékezzél rám te jó barát. Lelkem csak benned leli vigaszát!
Hallgasd meg a kis szomorufQ/nrk Lágy és gyongt-d susogásit. Halld, föléin lehajló bús lombjai Gyászdalukat mily szépen végzik, S emlékezz'' meg rólam te j<> barát, Lelkem csak benned leli vigaszát !
Röpíts imát az siói nyugvóért ▲ magasba * távozzál aztán. Csak baráti k»ny(idet ne hullasd
Hisz pihenés vár itt alaut rám —---
De emlékezzél rám le jó barát. Lelkem csak benned leli vigaszát!
HOSSZÚ VÖLGYI
A császár leánya.
— Korrajz az eU8 császárság korából — Irta : Barboix Roger Prancziából forditá: Köváry llHa (Folytatás.)
Beszélgetésük úgysem igen érdekelvén bennünket, a két uri utasra forditandjuk figyelmünket.
Leonin berezeg megköszönve az idegen udvarias figyelmét és csakugyan a tüzhez telepedett. — A kapitány, ki egyébiránt alig le-hete idősebb a herczegnél, igen bizalmasan elmondta, hogy Kazanból jön, hol.* 37. ezered-nél szolgált, jelenleg azon van, hogy alkalma zást keressen a hadügy uiinisteriumban.
Sima, tartózkodó modora, másrészről zavartól ment magaviselete elárulta a jó társaságokban forgott egyént és Demidoff herczeget is részére vonták. — Néhány perez múlva a két fiatal ember minden fen nélkül társalogva ült a füstfellegeket terjesztő tűzrakás előtt.
Leonin tartózkodás nélkül viszonozta társa bizalmasságát és egéss esetét elregélte, hozzácsatolván azt is, hogy sohasem volt Párisban és hogy minden okmány birtokában Tan. — Később kérte Voroiszlow ot, hogy adja fel tervét és menjen vele Párisba. — A kapitány eleve szabódott, végre azonban beleegyezett uj barátja kívánalmaiba és elhatároztaték, hogy másnap kora reggel mindketten foly ütni fogják az ntot Páris felé.
Ekkor elfogUlák bundákból vetett ágyaikat és csakhamar mély álomba merültek.
deczky N. 3 frt, Eichberg Bódog l frt, Wlsssics Gyula 2 frt, Scherz Zsigmondné 5 frt, Lengyel Ignáczné 2 frt, Karczag István 2 frt, Bothó Imre 2 frt, Grünbaum zeuetáraulato 10 frt, Ha-lassy Károly kapit. 2 frt, Dr. Laky Kristóf 3 frt, N. N. 3 frt, Valbach Mór 2 frt. Osssesen
111 frt. _ ,
— Zalamegy ében felállítandó Deák Ferencz-szoborra Sina Simon báró 1000 forintot adományozott.
— A svédhölgyek is kimutatták, irja a .Budapesti Bazár", hogy nemcsak jól énekelnek, hanem jóssivüek is, első hangversenyük egéss jövedelmét as árvickárosultoknak ajánlották fel. így kívánták viszonozni Budapest ama szíves részvétét, melyben őket már két ízben részesítette s részesíteni fogja most harmad izben még inkább. Mint jeleztük, e svédhölgyek aßril 1 én Nagy Kanizsára érkeznek.
— Jegyzéke azon tárgyaknak, melyek a vízár által károsultak javára 1876-ik év már-czius 22-ére rendezett tombolajátékra beküldettek: Özvegy Darázs Farkasné 1 látogató-jegy-táleza, Kohn Lipótné 1 óra-papucs, Negrielli kapitányoé 1 chinai fekete táleza, 1 szivars/ipka, Velancsics Cz''czilia 1 kagyló por czellánból, óra tartó, Özvegy Vágner tanárné 1 lámpa táleza, Jáck Eduárdné 1 pár kerti lámpa, Dávidné 1 tinta-tartó kosár alakban, On-drusnév 1 disz-szivartortó, Tárnokék 6 china-tányérr 1 disz fehér pohár, Szokolyné 1 fekete tinta-tartó, 1 zöld hamu-tartó, Lendvay Józsetné 1 táleza, 1 tűpárna narancs alakban, 1 lámpakalap, Hala8sy kapitány né l könyv, Unsere Pilgerfahrt, özv. Kaánné 1 munka-kosár, 1 szék, óratartó, Dürkesz őrnagy né 1 disz dohány tartó porczellánból, Giriczek Mari úrhölgy 1 munkatáska, Berényi Józsefné 1 pár pongyola czipők, 1 óra-tartó, Püschl alezredesné 1 szelencze, 1 kánná, 1 hamu-tartó porczellánból, Berecz tanárné 1 szi var-kosárka (bölcső alakú), Oszeszly Antalné 1 album photographiának, Lusztigné 2 táleza, R^ichenfeld Sándorné 1 dohány-tartó, Milhoferné 1 bronz szivar-tartó, Miczkiné 1 henger alakú tűpárna, Deutschné 1 disz-darab porczellánból, Häuser János 1 könyv vezér csillagok, Stemmerné 1 tűpárna, 1 óratartó, egy munka kosár kék, Dauschané 1 pálinka készlet, 1 óratartó, Szil vágy iné 1 egész veres pálinka készlet, Tandor nővérek 1 tűpárna fehér gyöngy diszszel, Kürschner divatárusné 1 fehér crepp virág kosárka, Berger Elise 1 kagyló rekesz, Koch Mihály né 1 pipa tartó, Lakoeiné 1 kosárka, 1, thermoroeter, JDobrovice Elena A.-B.-C. könyv, Burgic*né 1 sótartó, üveg-pohár, Grandpierre Károly né-1 himzett párna. (Folytatólagos közlés a jövő számban.)
— Nemes- Vidról írják nekünk, hogy a 1 l-éu tartott zártkörű jótékonyczélu tánezvi-
a. felkelő téli nap homályos sugarai köl-ték föl két utasunkat, kik oly hirtelen barátságot kotének — s alig telt bele fél óra, hogy Demidoff Leonin berezeg szánja tova robogott a véghetetlen hó rónaságon.
" Voroiszlow Tádé lóháton követé őket. A repülő szán s a rohanó lovas a kirginskei mocsárokhoz értek s néhány pillanat multával eltűntek a sürü nádasban.
Egyszerre pisztolylövés rázta fel a kocsist és az inast és Leonin herczeget szétzúzott agy-gyal látták lehanyatlani a szánról s a szán után lovagló Voroiszlow kezében megpillantok a füstölgő pisztolyt.
— Isten segíts ! — kiáltá a kocsis és inas.
Voroiszlow Tádé hideg vérrel vouta elő másik pisztolyát és lelőtte a kocsist, majd meg az inas bukott véresen a hóra.
A gyilkos ledobta a kocsis véres tetemét a bakról és maga foglalá el helyét. — Azután a szerencsétlen ifjú herczeg irományait, pénsét és egyéb tárgyait vevé magához és eltüut a mocsár kanyargó utvonalán.
Három véres tetem hevert as uton és átköltözve Ábrahám kebelébe. . ~
Másnap reggel Demidoff Leonin herczeg számos millió ura és családjának utolsó tagját kocsisával ée inasával együtt a farkasok tolták föl.
Ismét visszatérünk Párisba. Elhagyjuk az iszonyú gyilkosság rémületet gerjesztő színterét és felkeressük ismét e kösbe szőtt szomorú epizód után előbbi személyeinket.
• Oharpentier báró csakugyan beváltotta Demidoff berezegnek adott szavát és ssonnal közölte nejével azon szerencsét, hogy a dúsgazdag orosz fő ur megkérte leánya kesét. — A bárónőnek, ki úgyis csak mindent férje szemeivel látott, nem volt kifogása a tervezett összeköttetés ellen és meg kell vallannnk, hogy e szövetség a nagy Orofe birodalom egyik leggazdagabb gavallérjául épen nem volt kedve ellen^
— .Esztink is érez, mint szirtink 8 ftnérxetdnk magasra ssáU !"
Mondhatnók a költővel, azonban e fejezetben meg le kell mondani költői hajlamainkról; mert azoknak e helyt igen kevés tárgy ''kínálkoznék.
A báró és neje elhatározták, hogy as egéss ügyet mielőbb közlik Valériával, ki egyedül il-
galom a rendezőség várakozását minden tekintetben fölülmulta, mert eltekintve, hogy a jó-tékonycsélra 100 frt tiszte jövödelem maradt s oly dísses vendégkoszorut találtunk együtt, minővel Vid már régóta nem dicsekedhetett. — A pompásan díszített és pazarul kivilágított teremben láttuk Berger Rega, Güntzberger Ma-thild, Krámer Marcaa, Hándelssmann Rozália, Honig nővérek, Drucker Lina és Szida, továbbá — Kuhnné, Bráunné, Gyöngyösiné és Krem-zierné úrhölgyeket. A tán ezre ndezését tapints-tosb kezekbe nem lehetett volna tenni, mind Kiss Sándor urébs, ki mindenkinek elismerését és a rendezőség köszönetét vívta ki magának.
—Keszthely, márcz. 18-án 1876.A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatói hazánk legnagyobb halottja. Deák Fer. emlékére egy saját körükben felállítandó „«Deák Ferencz« szépirodalmi könyvtár javára, a kebelében létező dalárda közreműködése mellett egy táncz-czal egybekötött dalestélyt rendezett?, hó 18 dikán. Kezdete esti 8 órára vala kitűzve s már 7*8 órakor megtelt a terem zsúfolásig városunk s vidékünk művelt osztályával. Ha szem nem látott még virágból font ékes koszorút, itt láthatott. A sok hölgy, daczára az egyszerű öltözéknek, egy angyal seregnek tünt föl. A ki a múzsák karjain született, összejárta Itália ösz-szes képtárát a magának Murillónak vala tanítványa, nem képes phanthasíája összeségével oly remek ideális képeket teremteni, minőket hölgyeink oly vidor kedélylyel megelevenüllen tanúsítottak a dal estélyen s elmondhattam volna mindep ott levő hölgynek a költővel: „Ajkad virági szebbek, mint rózsa bíbora a beszédid édesebbek, min a Tokaj bora." Pont 8 órakor kezdődött meg az estély első élvezetes pillanata a dalárda lelkes tagjai által, midőn rázengték a „Vadász bordalt." — A dalárdát, ha birálat alá akarnám venni, arról csak dicsérőleg szólhatnék; eltekintve a szigora bírálatot, mely egy voltoképeni műkarra,vonatkoznék. Itt különösen t. Klúg János karvezető ur buzgalmát emelem ki, nemkülönben a dalárda lelkes elnökét, t. Dr. Csanády Gusztáv tanár urat, ki daczára rendkívüli elfoglaltságának, a dalórák kevés kivételével, mindig részt vett s oda törekedett, hogy a dalárda érdemét kivívja és czélja a gyümölcsöket meg is termé a dalestélylyel. Beck Hermina k. a. „Rapsodia Hougr^ise" s Veltner Adél és Hanny Béla tanár ur adák elő „ Hebrídén * nyitányt. Mind oly remekül tölték be szerepüket, a kik a legélesb fegy verü kriticus egekig magasztaló elismerését is kivihetnék. T. Dr. Csanády Gusztáv tanár ur éneklé el „Hebrídén nyitányt Tannh&userből", ki ezt oly annyira sikerülten adá elő, hogy a harsogó éljenzés, a közönség részérőli tetszés nyilvánítása, a tnpv/ihar, — mely nem egypár kacsócskát lett fájóssá a höl-
letékes szavával fogja a frigyet megkötui, vagy szétbontani.
Az olvasó bizonnyal velünk együtt meg vallhatja, hogy Demidoff berezeg, vagy azon ifjú, kit mi tekintet nélkül az épen előbb élbe szélt epizódra, — e néven ismerünk; — nem igen tarthatott ez utóbbitól.
A bárónő megkérdé ezen ügy ben Valériát.
Könnyen elképzelhetjük a választ. — A kedves lányka színlelni nem tanult és azt anyja irányában különben sem tartottta volna megengedhetőnek.
a kérdésre habozás és álszemérem nélkül megvallotta, hogy szereti Leonint.
— Vizsgáld meg szívedet leányom — mondá anyai hangon a bárónő — és ne erőltese magadra oly érzelmet, mely talán nem szived legmélyén fakadt.
— Nem, nem anyám ! En szeretem őt é* ő szeret engem! — mondá hevesen Valéria és anyja keblén rejté el piruló arczát.
Eleonora vigasztalan volt, hogy jó nővére elhagyja őt, sírt és ezer csók között igyekezett lebeszélni Valériát a te. vezett szövetségről.
— Ne légy oly gyermekes Eleonora; — feddé öt anyja, hisz csak nem maradhat örökre leány Valéria a te kedvedért.
A két mostoha nővér megölelte egymást. A két bájos sngyal édeni csókokat adott egymásnak s szemeikből a ssivjóságnak tiszta har-matcseppei hallottak.
A bárónő meghatva ssemlélé e jelenetet és halkan jegyzé meg: hála neked Istenem, mégis boldoggá tetted szegény Valériámat!
az anya szive e pillanatban tul -boldog . volt. — Túlszárnyalva látta reményeit, melyeket hajdan a jö vőhes kötött. — Azon < időre gondolt, midőn az őt oly melegen szerető Theo phile életét áldosta fel érte.
A még most is szép nő ssemeiból köny nyek szivárogtak.
Szent könnyek azok, mert a testvér emlékének vsnnak Menteire.
— Nyugodj csendesen Theophile! — mormogá csendesen — mig a fájdalmss emlékek behatása alatt látszott lenni! — emléked örökké fog élni nővéred szivében, kit oly nemesen véd tél és életedet áldozdad érte. Legyen áldott emléked!
(Folytatása köv.)
N
a
\
gyek résséről, hogy késstetve lón egy uj d»ra-bot elénekelni tek. Hanny Béla tanár nr ki-tünó songora kísérete mellett. Eperjesy Sándor »^Grúber Gáspár gazdász uruk fellépése a ket tós dalban sikerültnek nyilvánitható. Szabó Vilmos g. ur szavallata „A gólyához" Tompától szigorún birálva s részrehajlatlanul több ki vánni valót hagyott hátra; de ezt ugyhiszem, a darab nehézsége okozta. A dalárda .Juhász legény" czimfi darab sikeres eléneklése után következeit a táncz. Gyurcsi czigány bandája nak minden tagja anyai keblen nevekedett s a lélektelen száraz fába öutött élet mégis tette hatását — h^bár b<\jt van is. — Villámgyor ean szökött a daliás sereg a hölgyek közé. hogy elkaphassa a magáét, — vagy a másét — s a tereui falni báli sziuezetet öltöttek. Eldaloltam sokszor magamba azt a szép dalt, hogy : Fekete sz< m. barna szinbaj, piros száj... azért sajog t,-/ éu szivem, azért fáj!.. Nem igaz az, nnnt
I.e-sél a világ, l»«»gy a földön nincs« üdvösség, .uieuywvzág. A iáuez kivilagos kivirradtig tartott, -/¿''koszorú szétoszolt s cnak az emléke maradt fenn. Utógyümölcse az emlék, mert az én Lajcsi komám ínég most is azt dudolju, hogy: „Békóba vert engeiu is a szerelem, mert Keszt-lie ven a legszebb lány t szeretem4. A tiszta haszon körülbelül 70 frtot tesz. Csángó.
— Benedek Aladár. Vjidök" czimü ^kedvelt hetilapjának ez évi 12-ik száma a következő változatos és gazdag tartalmat hozza: „A napimádás és a természettudományok." S. K.. tói; „Az öreg almafa" (ered. költ.), Ilkától; .Olga" (nói jeliemiajz) Benedek Aladártól; rAz engesztelő" s rA bajnok nője" (Tenys*n költeményei), Szülik József fordításában ; „Elvesztett ideálok" (Loy Arthur elbeszélése) R. A.-tfcl. .A nők a'' nemzetgazdászatban", Dr. Stein Lőrincztől; „A mostoha anya" (aogol be-szélyke): „Irodalmi, társadalmi és művészeti birek ; Á borítékon Felhívás; divat-tárcza, Hy-ni< n, szám-rejtvény, betü-talány (hármas jutalommal a megfejtők számára,) szikrák, a szerkesztő nyilt válaszai. vegyesek. — Ez elegáns hetilap előfizetési ára évnegyedre 2 frt 50 kr,
Jélévre 5 frt, az év végéig 7 frt 50 kr. Kisebb-rangú tisztviselőknek, tanítóknak, valamint olvasó egyleteknek 20 száztóli engedmény. Kiadói é* szerkesztői hivatala: Pest,Ország ut4ő.
II. i m-ilet 24. ajtó. Még egyszer megjegyezzük, hogy a most alakult „Feltalálók egyesületé"-uek''e lap lesz apriltól rendes közlönye, a mi e különben is kedvelt lapnak bizonyára sokak előtt csak uj érdeket kölcsönöz.
— Rövid hirek. A delegatio május hó-* ban ül össze. — A prímás 700 vizkárosultat se
gélyez élelemmel. — 1879-ben világkiállítás lesz Párisban. — Az akadémiai Teleky jutal mat „Doktor Perci val* czimü vigjáték nyerte el, szerzője ifj. Ábrányi Kornél. — At egyetemi könyvtár márcz. 26 án nyittatik meg. — Pápán egyszerre 3-mas aranylakodalmat ültek.
— Székesfejérrárott dalegylet alakú!. — Budapesten 10 frtos bankókat gyártó társaságot
fedeztek fel. — Lyubobraticsot Linczbe internálták. — Tóvölgyi Titus szabadelvű-párti lett.
— Smyrnábóí földet küldöttek Deák Ferencz sirjár«. — Jókai »Petőfi-társaságot" alakit. — Bpesten cholera eset fordult elő. —
Leteaye. tfies J. Dobri. Weiss ▲ Keszthely. Stadler D. Szombathely, Drucker J. Vid. Karpita J. Csurgó. Poszman F. Dobri. Kaufer M. Bajom. Weiss N. Bö-bönye.
— H o ff m an H. czimzett szállodába : Gold N. Cserepes. Selígman A. Novigrád. Goldstein N. óziget-vár. Schlesinger J. Pécs. Hausner J. Szentes.
Utazók névsora
¿ Nagy-Kanizsán, 1876. márczius 16-tól márczius 22 ig.

dába: HeneaHC 1 irmend.
rany Koronáit oz" rzimzett sxállo-Kilimán. Talián Manó Grácz. Odry Gáspár Kftfmend. Haitin S. Grácz. Polák Ignác* Va'' rasd Wadak Hngo Bécs. Kohn Sándor Bér« Takács Endre Veszprém. Keller S. Somogy. Kraut«*r Kerencx Bér . Kemh»rdt Arthur Bpest. Hoff Károly Kár >ly-- víu. «. Almáiy Gábor Erdély. Köuigt''ein Rafael Grácz R -. xih-m in Zsigm. Körmend. Lüders Warten Bécs Kis-Cxel. Keamter Károly Bócs. Ágoston J.nios Bpest. Horváth Boldizsár BpPst, l)r. Alfréd Upest. Lázár Imre Kesr.tiiely. Mauovil K. Keszthely. ]»<-ttelhei
m Albert Becs Schiffmann Samu Bécs. •Schwarzenberg Dávid Z.-Apátí. Gaál Déues Báthé. Dorneubach Ferencz Augnburg. Török X. Székely. KlUgateiu Henrik Bpest. Galgócxy M*nó Sopron. Lü-ders W. Xeusatz. Sorsich Ferencz Bpest. Karay Ferdinánd Körmend.
— „Szarvashoz* czimzett szállodába : Kacsó Pál Gyékényes. Zapak Mór Regede. Löwy M. Bécs. Varga J. Pécs. Vidicz F. Klagenfurt Kremer Kde Bécs Pavitics Milán Zágráb. Vodjaner N. Bécs. Wiuternitz J Bécü. Ziller Omar Barmen Bogenrieder József Barcs. Pollák Henrik Grácz. Oszterbnber La-j»s Rendek. Kovács János A.-Lendva. Herczejj Mon-tanouva J. Kőszeg. Avísovicz János és Simuu Zágráb. Klein Sámuel Hécs Kalivoda X. Letenye. Scblesinger
^B. Székesfejérvár. Kurx György Kerasrtes. Jung Mátyás Bécs Hermann Ferencz Bpest. Hacker Mór La-chcnbacb Glück József Béc<. Kohn lgnácz Hpest. ScLmidt József Póla.
— rO r o s z 1 á n h o z~ czimzett szállodába :'' Silberstein A. Veszprém. Cohn Albert Nügcr. Tűmből István Butciora. Krizmaaits Lajos Z -Kgerszeg. Scbön József Pécs. Ungar Bódi Szeut-Péter. Kovács Géza és neje Marczali Fuchs Bernát Bécs. Lijon- B. Fr. Bécs. Mondolfo B. Súek. Fiscbler János Varasd. Nemoirtb Samu Csáktornya. Fuchs X. Kőszeg. Jahn Vilmos Arad. Boros Béni Arad. Reich Samu Siklós.
Mayercsák és neje Csáktornya — „Zöldfához" czim
czimzett szállodába : Stein-berger X. Szombathely. Stern Kálm/n Grár/.. Schwarz Ign. Pécs. Klein Adolf Bécs. Barthol György Ko-honcz Druchau Istr. Udina.
— „Magyar Királyhoz'' erim/ett szállodába : Szabó József Bozai. Farkas Imre Sziget Ek-stein Salamon Szent-László. Wrenk Antul Zajjor. Sitz Simon Pacsa. Rusznyák József Domború Nem-sich Jí>zscf Perlak. WeisUerger X. Perlak. Ribalits Ign. Szerdahely^ Högyi József Csurgó. Lukács R. Szerdahely. Gí"«1: wald X. Perlak. Tischler 11. Szerdahely. Kukurucz R. Szerdahely Grünfeld L. Hahót. Kaufer M Baiotu. Jotb Ferencz Z -Kgerszeg. Üeno-nik Gy. Hahót Suva Antal Hahót. Sipos Lajos Hahót.
— Steiner Salamon szállodájába : Krem-sier Józsaf Szakároi. Schwarzenberg Izidor Z.-Apáti. Schönauer £. Jánoxháza. Ritter Károly Arad Hoch Leo Söjtör. Kreisler Adolf Gelse. Gross Lajos Eger. Tót Pál Horváti. Kis József Kerecsen Kohn Miksa Eger. Rosenberger Adolf Pápn. Müller J. Pacsa. Theesa Gy. Bátorszeg. Weiter H. Zágráb. Fischer B.
Egy szántogató reflexiói.
— Pötréte, márcz. 2l-én 1876. —
Fájdalomtelt kebellel irom e sorokat, hogy zalai gazdasági viszonyaink és jelenlegi helyzetünk képét csak némileg is tudassam azokkal, kik ezen vészterhes napok alatt nem lehettek szemtanúi azon irtóz Utó pusztításnak, mit a sors, az idő oly elviselhetlen csapással mért reánk, — nincs toll, mely leírja a pótolhatlak Vesztesége! ! —
A hosszan tartó kegyetieu télből, uiely miu-deu élclmiszereiuket f&lemészté, alig láttuk maguu-kat kiboutakozui, már is súlyos napok váltak lói a/.t ! Néhány uap ezelőtt mutatkozó enyhe és üde tavaszi napokat 18-án a reggeli órákban délről ke.étkező szél megváltoztata, mely a üéli órákban éjszakra fordult, rohamos erőt fejtvén ki, hóval boritá cl határainkat, illetőleg márcz. 21 -én, midőn e sorokat irom, a lehető legnagyobb mérvbeu dühöng az orkán ; megrémülve a gazda jöu-megy a zordon időben, menhelyet keresve, hol élelmet találna barmainak ! elvisel-hetleu a veszt-^ég! Marháink, birkáink, bárányaink halomra dögölve, — istállóiuk, a''ilaiuk hasonlók a vagóhidhoz, melyben a lejtett bőrök százai hevernek ! mindezt a terméketleu sanyarú mult év idézte elő, fájdalom, hogy practicu.iabb gazdáink látván a hiányt, a vészt nem siettek jelezni ! kétszeres a veszteség, a mennyiben tava&zi vetőre szánt megvainkat takarmány hiányában föletettük, reméuylvéu. hogy barmainkat megmenthetjük az éhen dögléstől, azonbau nem sikerült! A* egyptumi tíz csapás nem lehetett oly keserű, oly rettentő, mint volt a lefolyt tél és a jelen tavasz gazdxközönségünkre, mely a nyomort és szükölködést oly nagy mérvben előiüézé 1 — Folyton nézzük a baroméiért, forgatjuk a naptárt, váljon mikor jő borura derű ? itt az idő a rozs, árpa, zab, bukkónv ala vetegetni, de a 30 centiméter magasan fekvő ho csak április havában, ha nyújt tért mezei munkálkodásunkra és akkor is az a kérdés mivel ? midőn barmaink, élelmi csikk a munkálódási időszak alatt mint takarmány, ugy vetőmagvaink a sors csapása által tönkre juttatott!
Csendes éjszakáinkat rettegve ébren töltjük, ily mostoha körülmények közt elmondhatjuk, hogy psirva vigad a magyar !*
Papírszeletek.
— Hát engem ki pártol? Nagyon divik mostanában az aláirási ivekkel járkálás ; a hova az ember megy, mindenütt csak aláirási iv. Itt a viz-ka-rosultak javára gyűjtögetnek, amott nőegyleti alaprs, amoda valami hazai festmény megvételére, emide egy dalárda alapra tartiák eléhed az aláirási ivet. Ily sok aláirási ivvel tisztelegtek nemrégiben egy öreg urnái s csak ennyit mondtak n- ki. „Legyen szíves ez ivet aláirni." — „Kegyeskedjék 17. egyletei pártolni." Az öreg ur végre kijött Hegmájából s igy sóhajtó--xott: „Hm. higyjék el utaim, önöket igen pártolom, de hát exeu sok pártolás után ki fog engem pártolni ?•
Házmester : iélekszakadtan berohan az első emeletben lakóhoz, felkiált: az istenért, meneküljön 1 jön a7. árviz, bedül a ház.
Lakó : ebez semmi közöm, mondja meg a háziúrnak.
A nők csak érzéssel értik meg s férfiakat. Ha el akarjuk hitetni egy nŐTel, hogy kétszer kettő öt, folyamodjunk szivéhez, érzelmes-
ségére, csaljunk könnyet szeméből s mindent elhisz. A mely nő sir, az megvan győződve.
A legtöbb nő talányhoz hasonlit : cs«k addig érdekel, mig megfejtettük ; de ha a megol<5ását is merjük, megszűnik tetszeni.
Azt kérded, miért nem veszek feleségül gazdag nőt? ,
Mert nem akarok a nőm felesége lenni. Férfi és uő c*ak akkor egyenlők, ha a férfi magasabban áll.
Érték- és val tofo! y am márczius 22. ,
*>V„ metaliqutís C7.45; 5% nemz. kölcsön 71.25: lis60-ki álladalmi kólraiön 111.—: bank-réazv. 8.95— ; hiteliut-izeti részvények 165.60 ; Londou 115.05;. mn^yar íöldteherinentósi köt-véuy 7:>.80 . temesvári föld teher mentési köt vén* 7;>.75 ; erdélyi föMtehermentési kötvény 76. —; horvát ahtvon földtohermentési kötvénv — ; ezüst 102 9ü; cs. kir. arany 5.44 Napoleond''or 926 —.
Márczius 26-tól sprilis l-if 1876.
Hó- és lioti- Kath. és prot. nap n.i|>:ár Görög $ naptár otj
13. Jé''US megvendégel fitiOO embert. János VI.
Vsssraap 27 Héttő 28 Kedd 29 Szerda 130 Csütörtök ,31 Péntek , 1 Szombat A 4 Lata re Rupert Gusztáv Cyrillus Quirin Benjamin Hnjo 14 C. 4. Ben. Jfe 15 Agapia 16 Sabina 17 Klek A* IS Cyrill 19 Kriasán ^ 20 Sab. j ¿*
Fclciós szerkesztő : Bátorti Lajss.
Ein Haupt-Depot meiner
El. Schweehater u. Steinbrucher Brauereien
befindet sich in G r. - K a n i z s a, K a z i n-
i * . %
czy (ehemahlige Brauhausgasse) Witwe , Ungerisches Haus, wo Bier in allen ; Arten von Biergebinde stets in Vorrath. | Besonders empfehle einem P. T. Publicum mein vorzügliches Export Härzen-Bier in Flaschen.
Anton Dreher.
Adresse für Depeschen: Dreher Gr.-Kanizsa. ^
•) £ rovat alatt közlöttért felelősséget nem »*ll»l a Szerk.
!
Főraktár:
Miiller Albin vegyésznél liriinnben.
> llr. John Vale
F lo rll i n e -á ja.
A legjobb fogtisztitó és edző szer, növény részekből, eltávolítja a »r.áj rosz szagát és helyette kellemes illatot gerjeszt, a fogvérrést foghus daganatot clháritja s meg.''-vja » fogakat
r«»thi dá tói. Kgy palaczk »JO kr.
I)r. John Yntc Serail-fogpora
tisztítja a fogakat s használata után nemcsak a fogon Iarakódó kövesedésekef távolítja el. han^m a fog fényét, fehérségét kitűnően elősegití. Kgy doboz 4'') kr.
Dr. John Vsle Prompto-ÁllTio-j»
(fogcseppek) jótállás mellett adatik. A legmegrftgzöttebb f>.gf.<«jást is kevés idő alatt megszűnteti. Egy doboz boxzá készített psmut-tal 40 kr
Torok száj-pastlllok,
golyócskák, melyek a szájban forgatva elűznek minden k-llemet-len szagot a szájból, főkép czélszerü az színházakban, bálokban s egyéb társas körökben is stb. Egy doboz 40 kr.
I>r. Uorbaver általános nÖTény-gyomorerósitó.
Ezen jó illatú s erőaitő készülék igen jó hatással bír gyönge emésztés és abból ssármaaó étvágyhiány, szélbáutalmak, idege» fejfájás. gyomorégé«, gyomorkatarh, aranyér, sárgaság é* székkukac« bántalmaknál. Egy palaczk 50 kr.
Dr. Mflller yöTény-mell-pastllljs
hathatós enyhitőszer kehülés. mellbajok, lélegaés, saamárhurut s rekedtségeknél. Egy doboz 30 kr.
Phllocome
(növény hajkenőcs) nagyréssint idegen éghajlati olajokból késsQlt, megtartja a hajat, szakáit eredeti szépségében és erejében, eltávolítja a hajkorpát és nj hajat ad a kopasza ik, gyógyítja minden bajbetegséget a nélkül, hogy legkevesbbé is kellene orrosi segélyhes folyamodni. Egy saép üvegtégely ára 1 frt.
A Keleti ssépltó-tejnek
sokan köszönhetik szép, fehér s ifjú arezbőrüket, mely minden az areson támadó bajokat m. p. szeplő, máj folt, sebhely, k ü t e g, orrreresség stb. a legrövidebb id<> alatt eltávolít a helyébe fin&m ifja arezbőrt varázsol. A hatás bizonyos. Egy flreg ára 1 frt 50 kr.
Mindezen itt felsorolt szerek eredeti minőségben kaphatók: Nagy Kanizsán, Práger Jf, gyógyszerész urnái (8—18)
T ti (1 o ni á n y o s i t ó 1 e t
WILHELM c64
gyógyszerész ur köszvény és csűzellenes
vértisztitó íheájáról.
A kinek a mindennemű általános gyógyszerekkel ujabb időb • üziitt nyegleségről fogalma v:in. könnyen felfoghatja az orvosoknak azok iránt tanúsított bizalmatlanságát és épen nem tulajdonítható az ujitás iránti pcilanticus idegenk-désnek, ha az orvos a :eldics.-rt crcauumoktól i moiolyogva lordul el. Mindemellett e sxabaly sincs kivétel nélkül és ez teljes igszoltságot és jogo¿nlt>ágot talál azon esettHcb« n. midőn tény-k által bizonyított tapasztalás és a közönségnek erre alapított ütalanos helyeslése az orvosok vizsgálódását megelőzte és Ítéletét ugy. mint a W i 1 h o 1 m-féle vértisztitó theánál kimondotta, mert az álúl-iuos vélemény l-''gbiztosahb jótálló valamely dolog értéke mellett és legbiztosabbnak mutatkozott a mindenn mű rheumaticui bajok csúz és köszvény ellen ajánlott Wil h e 1 m-féle vértisztitó theánál. mivel ez a legmakacsabb csúzos és köszvényes bántalmakuál, a bőrnek elfojtott te vékenységét és kigőzölgé*é'' nagy nértékben előmozdítja.
Nevesetesen az emberi test minden reumaticus és köszvényes '' szenvedésénél, mely mindi ¿ lázzal és az izületek gyuladásoi bántahuá- 1 val. daganatokkal stb. van egybekötve, — podagránál. a keresztcsont és csípő fájásánál, nyilalásoknál s tagokban, a csuklók merevségénél, lábikragörcsöknél. Bőt idült szorulásnál és az aranyérnél is e thea nagyon hathatós szerifek bizonyult.
E thea tehát a felsorolt bajok ellen legjobban ajánlható.
Berlin, 1072. január havában.
(P. H.)
Dr. M 0 I I e r János,
orvos és gyógytanácsos.
óvás a hamisítás ét felcserélés ellen.
Szíveskedjék a t. közönség vásárlásoknál törvényes óvó bélyegemet és czégemet, melyek minden egyes csomag külső felén láthatok, különös figyelemmel megtekinteni, bopy hamisítások által rá ne szedessék.
A valódi WilbsUs-féle antiarlhritb. aiftiriieutaatikus vértisztitó-thea csak az első nemzeti WilbelB féle vértis^titó-theagyárbau Neunkircheuben Bécs mellett, vagy általam a lapokban kijelelt raktáraimban kaphstók.
Efy tfsfesz 8 sásfra fslssztrs, orvosi használat- és utasítással ellátva 1 frL, a bélyeg és pakolás-dij 10 kr.
A t. cz. közönség kéuvelmére a valódi Wiibsisi féle sstlsrtllrltis és SBtiiiMMStlkss vértlsztlté tkss kapható :
Nsgy-Ksstesás : Pri|ir Bili gyógyszertárában ; Zágrábban : Mittibach Zsigmond gyógyss.; Kőszegen: Csacsínovits Istv. gyógysz.; Kadarkuton: B< ck Béla gyógyaZ.; Keszthelyen: Keszthelyi Emánuel; Kapronczán : Werli Miksa gyógyss ; Sopronban: Wrchovszky Rudolf; Szombathelyen: Pillich Ferencz gyógysz.; és Szatmártt: Bossin J. gyógyszerész uraknál. (6—4)
orvos-, sebes/tudor, szülész és szemész]
gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű
titkos betegségeket
1) az önfertózésuek minden következményeit, ugymin''J
magömléseket,
az iugerlékeny gyengeséget, az oudófolyást, különösen a
tehetetlenséget
(elgyengült férfierőt)
2) húgycső folyásokat (még oly idülteket is), a nem-zórészek bujakóros fekély eit és másodrendű bujakórt minden alakjaiban és elcsulitásaiban ;
3) hugycsőszflkiiléseket:
4) friss én idült nyákfolyásókat nőknél, az úgynevezett fehérfolyást és az onnan eredő
MAGTALANSÁGOT;
5) bőrkiütéseket;
6) a hngyhólag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket
Rendel naponként: délelőtt 10órától l-ig, délután 3 órától 5 ig és estve 7 órától 8 ig.
Lakik: Pesten,belváros, kigyó-uteza 2-ik szám a. kígyó- és v&roshaz-atcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet/ bemenet a lépcsőn.
Düjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik Cs a gyógyszerek
megkflldetnek. (45—10)
• Bízzatok a bebizonyult jóban
Orvosi tekintélyek és »zárna* magánosok bizonyítvány»;. * naponta növekedő kérdezCsködésok és szaporítás kezeskedik alant következő gyógyszerek jelesség- felől.
Dr. Miller mob-növényiiedve
meglepő hatása a légcső és a mell minder. fajú lobjainál •''•« tíl-dőbetegeknél. Egy tégely használati utasítással 50 kr
Köszönet- és ajánlólevelek.
Tekintetes nr
PölUlmulhatlan moti-növé''nyned\eért ezennel ¡uditt»iva ér-tem magam legmélyebb köszönet-met kifejezni ; eeyedül ezrn szernek köszönhetem az eddig reményt* l*u, de most biztosan várható javulásomat. évek óta tart/» mellgyengeftég •''■■» köhögésből. Szíveskedjék a szenvedő emberiség érdokéheu ezen igaz.s.-i^hfi nő-rókát kinyilvánítani.
Teljes tisztelettel Georg Mihaeli, tőkepéiiz««.
Dr. Miller hatóságilag, vegyeszileg megvizsgált cv-balzsama görcsök ellen.
Még fölQlmuIhatlan hatására nézve inindeiir''emfi gyomorhaj. gyomor-, sziv- és ta^görcs«kn. l, vált láz é., nchézkóro* rohamoknál. Egy négy palaczk ára 1 frt 50 kr. egy kicsiny kr.
Tekintetes Miller Jáuos urnák Brassóban. Ovbalzsatna görcsök ellen nőmnek sziv- és mellgörcseinél igen jel-« szolgálatokat tőn, kélem ueketn pnsta utánvétellel még 4 uagy palaczkkal á 1 Irt 5t) kr. ezen eléggé nom méltányolható jeles .»z.-rből küldeni s nem .fogom elmulasztani eme hatásos szert mindvnUtt a Legjobban ajánlani
Félső-Telekes, 1875 aug. 8-án.
Kivál«> tisztelettel Alosti Pál, földinivíjlő.
Mindenkor kapható : Szegeden Gaszner m. k. lottoiryttjtő-nél, Aradon Tonner és társánál é.« Príaiuef \V. I. nél Kszogen Gobetzky I. és Diener G. J. gyógyszerésznél, Teniesvártt l''et her J gyógyszerésznél és Hiesiger J. F.-nél. Pécsett Cs rte .I -nél. Ve.-seezen Struch Sebestyén gyógyszerésznél. (•»•''<—7)
Árverési hirdetmény
Alnlirt királyi közjegyző részéről a zala-egerszegi kir törvény szék te c \Á«"ny\ i hatóságának j»ó22 >7"» a. kelt megbizás \ folytán köz L''trté -étet»Ji, inis».crii:t . z. . szt k-/.ponti h.telbank igazgató-ága mm: felperesnek ¡Ijabb gróf Batthyány Zsigmond szt-gróthi lakós elleni vég- | rebajtási ügyében a szt-pr.''thí uradalom {•* pedijf a Szt -Gróth roezővá- j rosi S. .«/. tjkOiiyvbf.n I. I sorsr/t-nu, ngyanez-n tjkönyvhez csatolt rsáfordí 25. sz tjköi.yvhen 1 — o."» »orszámig a" Szt.-Gróth pvárosi 194 *z. tjkönyvbeii l. 1. c t 1 2. soi«ríi'' ig a''■ ndvarnoki lí>7. tjkbeu 1.2. aocsz alatt. a batyki 194 sz tjkb 11 J s.ir*/ alatt az aranyad. .«z tjkbe.i 2—7 sorssá inig, — a ^áf -rdT 3y sz. tjkbeu 2—ll -1^ — 14 „„rs* — x Mt-pé:eri 11». sx. t;kl»en 2. soisz. a egészen alperesinek tulajdonát képező ingatlanoknak. — továbbá a .«zt.-péteri 17. t.kben 1—-*orvz. .1 a .«xt-péteri 19. tjkben i 1 sorsz. a. az xrauyadi 10. tikben 2. sorsz. :«. egé-zeu alperes tulajdonát képező ingatlanoknak, továbbá a sztpéteri 77. tjkben 1. sors* a., végre az aranyadí i''4. sz. tjkbrii P sorsz a. bejegyzett ingatlanokból ifi gióf Batthyány Zsigmondot iiltftfi részéi e. ni égi* e/en fekvőségek tartozékai és ezekbe/, kíitött kisebb királyi haszonvételek, illetve regál jövedelmeknek D23,8()G frt. o. é. becsült ingatlan birtokunk elárvereztetése 2117 sz végzéssel elrendeltetett, a kitűzve volt qlso határnapon vevők hiánya iniatt nem foganatosíthat- ■ vüjj, ezen árverés a második ba áruapon, vagyis 187»j-ik évi april ho <»-áu reggeli 10 órakor Szt.-Gróthon, a városház hivatalos helyiségében fog megtartatni.
9
Árverési f«ltétel''''k h következők :
100 köb-öl rozs-szalma eladó. AiiiiaiiNijor, u. \). Letenye.
Schmidt, birtokos.
- i >
2. javit«)t 1 kindns.
Legköxelebb jelent msg a hires, maga ne-Bében egyetlen koayvn?b második, tetemesen Javított és bővített kiaóasa:
„ÖNSEGÉLY"
csimmei, a nemzörészek inindeu brtet»!»éfc*i «zátn&rx liíi megbixhst^ tacáciadu.
Dr. ERNSZT L. finoMól.
Kieu könyv okain.«! és seiriii^({eT nvnjt minoaxoknak kik ifjabb korukban titkon bűnt v»-y mértéktelen kicsa pongast Qztek é* nnimk következtében ^tejfe.
gyöngesi^ben
vagy aseidnll Mrxzrtltrn 4Sotivedi»<k. vaify annik közel beállásától feiiyegettetnek.
Azok is. kik idösült bniakórban. börbajokbnn. bn-Jakóro« köasrenyben. hugycHÖ»7.ftküle-ben szenvednek. vagy kiknek te*te tul<ágo- hiuanvad&gnk által in-ön-gittetett. telje, kigyógyulást találandnak
Nevelök. lelk^z^k és átulában -mberbarátok kik a fiatalság javát szivükön hordják, jol teszik ha ezen''kíinyv urtalmával meKumerkednek.
Ezen hircs k.inyv, mely nagyobb világosnág kedveért boneztam ábrákkal van ellátva, minden köny vkere%ke-
I , ^Ph«10. póeta utján nálam is megrendeltet.
| hetik. Ára í frt. H95|
Dr. Ernart L, iiasoüsieiiTi orvos.



Pesten, k ét «att-n t
07. a 24-ik szám.
í2. jwvitott klodftM.
Pályázati hirdetés.
A nagy-kanizsai izr. hitközség a Csengery-ntczát « Kazinczv-ut czaval összekötő njonan nyitott utczál.^n két lak>i:i-/..-.: építteti.: száudé-kolván ez építkezést t. é april hó fj-án délelőtt. In „»kor ajánlat (Offert) utján kiadandja
írásbeli ajánlatok a megjelölt építési díj -já!..''.| ;'',l|ó I. n.itpén/ kíséretében a fönt kitűzött batáridőig és pedig naponkint n délelőtti órákban a hitközségi irodába nyujtan.lók be boi a* épitkez-''-M t-rvek ^ költségvetési előirányzatok és a föltételek megtekinthetők.
Nagy Kanizsán, lt>7b. márcz,us L''4-éi-. (63-1)
A hitközségi elöljáróság.
Philadelphiai, világkiállitiis 187«.
Fenti kiállitáera készített tárgyak — kés«'' bejel.»htéa tolvtn«» -csoportonként é« a gyári áraknál sokk*! olcsóbban
5 forint (5tí-ö).|
raeséd olcsó összegért eladatnak.
A csoport következő tárgyakból áll:
1 csinos, jól jár6 bronr. óra. hoz- : 1 czúltor«ze|encze /árh-tó
zátartozó hosszn lánczczal, jót- .; 1 eainos fénvkén-al:...,,, kiál- j
állás mellett. j Htásban '' '' '' •
1 elegáns öntött iró-sszk../ bronz- ; 1 elegáns női legv.-/Ő
ból, tolltartóval '' 1 -.,„4.. .. . i
'' 1 j*pan »zi\artar«zi ga/da^ sxin-
2 fanom bronz asztali gyeitvatartó ! játékkal ( öntött alakokkal. ; j „álon asztali cseng-tvii bronzból I
1 teljes varróes/köz ulmi arany- j 1 igen tartós női kc-zi'' tá«ka mea- I tokb,Ln- . ! térség.-, zárral.
Az itt felsorolt rendkívül szép és gyakorlati tárgyaknak ára összesen csak 5 forint.
Blau & Kann, Grandmagazin, Wien, I. Wollzeile Nr. 25.
A világ legjobb orái
az általunk behozott valódi angol talmí-aranv remontoir órák oldalukon kulcs nélkül felhúzhatók, igeu tinóm gépezettel, pontosan szabályozva 3 évi jolálla^al. E/.en kitüntetést nvert áraknak ara finom talmi-arany lánczczal éa óratokkal egvütt cwk 12 frt 50 kr. Kapható JBIau k Kauu, Graudma^ziu,
Wien, I. Wollzeile Nr. 25. Vidéki megrendelések utánvét mellett rögtön teljesíttetnek.
1-ör. Az uradalom együttesen adatik el.
2-or. A kikiáltási ár a becsir. vagyis 92*J,S06 frt. azonban a kérdéses iiigatUu ez* n becsáron alul is n inder.csetre elfog adatni.
.''1-or A a bánatpénz le teendő.
4-er A vevőiéi a vételárt a k.''»vctkezőképp«n tartozik lcfixetní, ugyanis: az I-só réez.et az árverési naptól szániitva 2 hó alatt, a Il-ik részlet az árverési naptól számítva t> hó alatt, a 111-ik részlet az árverési naptól számítva <-gy év .^latt é« pedig minden egyes részlettől, a birtokba lépés napjától számítandó 6°j„ kamatokkal a z.-egerszegi kír. adóhivatal, mint a z -cgersZfgi kir. törvényszék letét hivatalába előre kieszközlendő utasitás folytán bifixeieud", a menyiben azonban az uradalmat a végrehajtató osztrák központi földhitelbank venné meg ez esetben általa csakis annyi össze,. tir.< tendS be — a/ árverés jogerőre emelkedésétől szamitandó 14 nap alatt, a mely az előnyös tételek - és előtte ; bekebli-zett követelések ki> gyenlitésére szükséges, — a hátralékos vételár pedig követelése erejéig beszámítandó, az ezen felüli netaláni vételár azonban a feltetelek szerinti időben szinte befizetendő leend, — megjegyeztetv.''n, miként vevőnek szabadságában álland a vételárt egyszerre is a lei.lobbi határidők előtt 1< tizetiu. a bánatpénz az utolsó iész-létben tudatik be. — A bánatpénz és vét^iári részletek vagy készpénzben, vagy pesti 1-ső hazai takarékpénztári könyvekben leteendők, azon-bau a ve\ő az utóbbiak netaláni értéke csökkenésért tulajdonjoga bc-keblezéséig szavatossággal tartozik.
ii-ör A megvett és haszonbér tárgyát nem képező javak mindjárt az árverés befejezésekor a vevő használatába adatnak által, a mely idő tői fogva egyszersmind mindenféle terhek a vevőt fogják illetni. A ha. szotihérben adott javakban (•« ki)lóiiö«en haszonbérlő által használt épíl-letekben azonban tekintettel . /. árwn''s foganatosítására kitűzött hatá--idökre — köteles vevő a bérl«"t az árverezendő uradalomra bekeblezett ha.«sonbérí szerződés p értelmében 1.h7<; october hó 1-én háboritlanul m.-ghagyiii — viszont köteles béilő tűrni, illetve megengedni, hogy az uj vevő őszi vetések megtétele végeit mezőn a szük^égl•n lépéseket é« ii.tezkedé>eket megtelierse, mely czéiból kötetes bérlő egynttnl az uj bir tokoa marhái és cselédség«» szán<ara s7üksé^lendő. habár bérleti épíile-t-k és istállók használatát nr. uj vevővel megosztani; — 1 f*7»j-ik évi oe-tober hó 1-éit azonban bérlő k>.tel<v- az elárverezett ev''é>z birtokból niin-den ingóságaival kimenni.1 Az tir.<d*!oin bit tokba vétele napját d fog^-a mindeiiiiemfi terhek a vevőt fogj:ik illetni.
<»-r.r A vevő k t« les a mi ^vett bir:okon luvő épQ|vteket :iz ár;«* rést követő napon a vételár erejéig raját kára és veszélyére tűzkár ••!-len biztosítani.
7-er. Mihelyt v< vő árv.-tési feltételeknek eleget tett. ré«/.ére a megvett ji''Kzá^ tulajdonj<>ga álir-ttá^a hív-.tilból fog eszközöltetni ; ellenkező esetben a vev" ;» fe|l« te!el.et pontosan nn-g ....... lartvjJn. .-»-, « I-
adott birtok a bánatpénz elve.«zté«éii felill njibban vevő költ«égeNé« ve -zélyére fog áiverezteii.i Kgyuttnl nkik az •-(árverezendő javak iránt tu lajdoní, vagy uiá> igényt érxé.-iyedtiietni vélnek, felhivatnak, hogy igény k -iesetciket a hirdetn ém- koszéit telének utolsó napjutó] s-/.nuytandó J5 nap alatt ny njt»ák be, különben egyedül a vételár feleslegre fognak ntasittatni.
Végre felhívatnak azon jelzálogos hitelezők, kik nem a telekkönyvi hatóság székhelyén, vagy annak közelében laknak, iniszeiiut a vételár felosztása alkalmával leendő kúpviasltotésük végett a hatóság székhelyén,! v.-gy annr.k közelében l. knak, miszerint a vételár felosztása alkalmával leendő képviseltetésük végett a liatósag székhelyem mcg'' izottat rendel- ! jenek és annak nevét az el.dásig jelent-ék be. ellenkező esetben liíva-raiból kinevezett gondnok áltai fognak képviseltetni.
A vevő köteles a megvett birtok épületeit ÍO 000 fit o. é. erejéig j tűzkár ellen biztosítani.
Távol levő jelzálogos hitelezők részére képviselőnek Hajik István | Zala-Kge.-szegen székelő ügyvéd neveztetik ki.
Kelt Sümegben, 1K7G márcziua 10.
H0—2")
S z ii t s Pál,
kir. közjegyző.
A hamisítástól óva tik !
Üres fogak kitöltésére
nincs hatályosabb és jobb szer, tu.nt dr Popp J 6- ndv. fogorvos úr ^Bécsváros. Bogn«rga«se Nr. 2.) f o g .. n j a, melyet mindenki könnyeit és fájdalom nélkül behelyezhet odvas fogaiba, mely aztán a fogrészekkel é« l''ogliuwsal teljesen egyesül, s a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapitj t
Aiiüíheriii-szájviz
Dr. POPP J- G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsbtin, Stadt Bognergasse, Kr. 2.
üvegekben I frt 40 kr., a legkitüuőbb szer a csú/.os togfájdalmak-ban gyutudá-oknál. a fogitus daganatai- és seb -inéi; fölolvasztja a létezó fogkövet és megakadályozza annak uj képződését.; aü ingó fogakat :t foghus erősítése által szilárdítja; t. midőn a fogakat és foghiiüt minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak kellemes fiisseséget kölcsönöz é" már rövid használat után eltávolítja
a kellemetlen szagot. (1*> 10)
Anatnerin-fogpasta
Dr. E|JPP J. (x. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben.
Ezen készítmény a lehelet frisseségét és tisztaságát feiitaítj*. azonkívül a fogaknak hófehérséget kölcsönöz azok romlását megakadályozza és foghust erósbi^
Dr. Pop}) J. G. uövény-fo.lőpora.
A fogakat oly szép"M tisztítja, hogy auuak naponkénti hasz nálata által nemcsak a közönséges iogkő eltávolít tátik, hanem a fogak zománcza es finomsága is mindinkább tökélctesbül.
Kaphatók: N''agy-Kanizsán : H.lus József gyógysze., Kosenberg. Kosenfeld, Weliscb, J. és Fesselboffer J. kereskedésében. Pápán : Tsehepeu J., Keszthelyen : PHszterer gyógyszerész, Singer M. Wcix.-< \. 7.al~ Egerszeg. n: Isóő Ki, gyógyszerész. Kapror.czán : Werli gyógyszerész. Varasdon : Malter gyógyszerész. .Sümegen ; |>urner K.tjet. Szom-batbelyeu: 1''illieh Kerenez és líndolf gyógjszer. IlaL-''uőrvidéki Sz.-Oyor-fvön. Kibic K. C. Veszprémben ; \l-yr Tnszkau. ugy Outhard Tivad: r és fiainál. — Széke«fehérvárott ; Legmann A. liranu J. gyógysz. Lova Heiényben: lleisler gyógysz. Kaloc-att: Horváth K. gyógyszerész. Kee«-keméten : Milboler •■« Wachlcid gyógysz. Pakson: Flórián J gyógys/. Körmenden: Horváth J.Sotnxenrend gyógysz Kaposvárott: Kohn .1. liögl, l''.eln* •''•« S.-hrőder gyógysz.. 8zeg«zárd: Kran« -.y gyógys*. Itonyhádon : Krantolin J. Szigetvárott:Kai warth. .S-tUtnon gygys*. Baján : Michitscb St. és Herzfeld liai, ngy Her»;.»^ 1-naez.tiál. Pécset: /.soltiay W. és K. Zách, Sipőcz gyógysz. Kárá.ton: /« ttji>á;n<y.ky gyógy Marcraliban: Ki«s gy ógysz. Tolnában : <Jratl gy «»g^^x. — Ijunaföbl várott Lukács gyógy .«*.. Mzeut-Györ^yöii: Nöthig# Alsó-Len«!»» Kiss ¿yogyaz. Kohonczoii: Simon gyógyszerész uraknál.
Ó V Á 8. "»E
A/.t t:ipaszta1 t.im, hogy az általán 20 év ótt ké./.Itett és közked eltségű
Anntheriii Mzájviz
hason név alatt haiuísittatik és élő.-td.itik
A t. közönség ámítására az. ezen h un «itás ké''/.iiÖt ugyanazon felszerelém használják, mint minőkkel én a saját gyártmányaimat ellátom.
Ennélfogva mindenkit figyelmeztetem, hogy az általam készített Anatherin szájvíz mindenkor teljes czégeotn.eí, J. 6- Popp, cs kir udvari fogorvos. Becs, Bognergasse 2. a cs. kir osztiak u.lvari czimerrel kétfejű sas gritfektól'' iartva; és a törvényes-n letett óvjegygyel lesz ellátva, és mindazon készítmények, melyek ugyan hasonló, de nem épen az itt leirt felszerel-s-el le«znek el látva, hamisitá^nak tekintendők, egyidejűleg a/.t is megjegyzem, hogy ,i hamisított Anatherin szájvíz, mely gyakran kártékony ha-tá.su. olcsóbban adatik el Azért is. hogy egy részt v.ilodi Anatherin szájvizem jó hírneve a hamisított által csorbulást ne szenvedjen. másrészt meg, hogy a hamisítók ellen fölléphessek : tisztelettel fe kérem a t. cz közönséget, hogy a hamisítottnak megö-<mert Anatherin szájvizet az eladó neve megnevezése niellott nálam valódi ellen cserélje ki.
j. G. Popp,
csász kir. udvari fogorvos
Bécs, Bognergasse 2.
ik
Weiser János
v »»kt''r«**krd<:M<''
az „Arany Kaszához
Nagy-Kanizsán.
*
Ajánlja a n. ó. közönségnek nála létező
„Clayton és Shuttleworth"
niindennenrft
gazdászati gépekben,
kéz-, ló- és gőzerőre
és különösen figyeloiezteti an.é. közönséget
a béosl es londoni világkiállításnál a nagy . arany eremmel kitüntetett
sor-\ etö-gépekre 9—15 sorig 290 írttól 360 írtig, ''
úgymint a hires amerikai Wood-féle
kaszáló- és a r a t ó-s
W^jdita József kiadó-, Up- ós nyomdAtulajdonos gyorssajtó ayom&at, Nagy-Kanizsán.
/
nemkülönben a li/gnjabb amerikai
szénag vüj (ö-,
répa- és szroskavágók-, kiikoricza-iiiorzsolok-s
szeíelő-rosták-
és kezi cséplő gépekre; továbbá:
járgányok lóerőre, (larálok-
és szivacsokra, Vidats, Czenki és angol Rajol vasekékre-
eredeti jutányos ü.vari ár uielleU.
N
3AGY-KAJTIZ8Á, 1876. márczius 30-án.
Tizenötödik évfolyam.
J
5 B«===r====-===^— \ űifzttttl ar i !fea* «»re . . à írv erre.... 4 , :e*yeo •,TT> - i ügy jtam JO ier.
I 6 ha«ábo« petittVbao 7, muodnor 6 • miná«» további során 6 kr.
SYlLTTÉItBKX
4urui.<ctui 10 »«.-
.^cn.''-í t«i Kincatári ilUték minden hirdetésért külfln£ J SÜ kr. ü*etend6. £ 1 >''>»»1*
5 A md «ZBÜraai r^t^t t tJ«n.> x^sieacnvuk a j szerkí''8z:5hcz. Taka- ''I rékpénztári épület föld- ! szint. — anyagi réwet illető közlemények pedig
a kiadóhoz bár-
T''.''-i:»« u-t'' «•''Scidk:
|j» A.VIZSA
Wla&sicsház.
I
Bérmentetleo ¡évelek cs*k ismert munkatár-
s*Kt.il i''offxút^tnak «1
előbb :
-SÖMOG
i s:
**C T
O INT

1 Kéiir*tok Tin»« «•.„>
j küldetne*
---
K agy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „nagy kanizsai kereskedelmi s iqarDsnk",
testület", a ,Zala-Somogy* gózhajozasi reszvenytársuUt s több megyei
m
* u»m i,

a «nagy-kanizsai takarékpénztár- a «zalamegyei általános tanité-és városi egyesület hivatalos ertesitője.
Hetenkíní kétszer, vasarnap- x csHtflrttikfta, Kiegjeie?!« >e<Qt»s tartalmú iap<
Felhívás előfizetésre !
a
it
Zkhkl
1876. évi 15-ik évfolyamára.
Miután az első negyed év végén vagyunk, Yelkérjük lapunk t. olvasóit, hogy előfizetéseiket megujitani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. • i
Vidékről posta utalvány által, helyben pedig Wajdits József ur könyvkereskedésében előfizethetni : • egész évre ... 8 frttal, fél évre .... 4 „ negyed évre . . 2 „
A kiadó-hivatal.
. ^ to w
Iparos kör.
(Ötödik kfttlemíny.)
Lehetséges volna az árutárak helyett a hitelezés elvének életbeléptetése is, de az adósságcsínálás lehetősége nem emel, hanem ront és többnyire azt eredményezné, hogy a hitelt, mivel tán olcsóbb lenne, épen azok zsákmán}olnák ki, kiknek legkevesebb szükségök van, hanem az ólcső pénzből kamatozó tőkét "kovácsolnának, a kis és szegény iparos pedig szegre akaszthatná a száját.
A segélyezés módja lenne az ipartermékek zálogba helyezése és olykép. hogy a/, iparos készletét az egyesület tárába helyezi. arra olcsó kamatra előleget nyer; de a zálogol ás módja is könnyelmű pazarlásra vezet és az, ki elég tőkével nem bírván, napi munkáját adja zálogba és azt fel is emészti, a nyeríScölcsönt visszafizetni nem tudja, valószínű tehát, hogy a zálogba adott
tárgyak 7s*ad része a zál-ogba adók által ki nem váltatván, az egyesület áital adatnék el, egy-két év alatt tehát maga a zálogüzlet az árutár természetét venné ma-*gar|u de már csak aklíor. midőn egyesek tetemes megrövidülést szenvednének.
Az iparosok árutára tehát oly módon volna berendezendő, hogy az nyilt eladási üzletet képezzen a helyi ipar''teruiénye''v ;t/.«>n ágaira, melyek raktári üzletre képesek. erre alkalmasakra ruha. bútor. vas. ü^-cs, bádogos, kalapos, szűcs, kárpitos, asztalos szíjgyártó és kötelesek termeivényei részt vehetnek benne, mig a szitások, az edénv- és kálvhaáruk finomabb nemei.
Az üzlet három tárra osztatnék el, fi nomabb. középszerű és durvább czikkek osztályozásával, bár ugyanazon helyiségben.
A tár üzletét vezeti egy kereskedői képzettséggel bíró egyén, igazgató czímmel, ki a vevő közönség igényeit és kívánalmait ismerve, a kínálatot teljesiti, vezeti a tár könyvelését.
Az üzlet ellenőrei a szövetkezetből napról-napra beosztott 3-3 szövetkezeti tag. kiknek egiike a napi pénztári, mágika a bevétel jegyzési.*a harmadik pedig az üzletmenet ft-lügyeleti teendőit végezné.
Az üzletvezető fizetést és tantiemet kap — a napi bizios jelenléti dijakat.
Az egésznek felügyelője é> intézője pedig a választmány és felügyelő bizottság.
Az üzleti napok bizonyos órái gyártmány átvételi időül tüzelnek ki; minden egyesületi iparos igénybe veheti gyártmányaira a tár hitelnyújtását — meghatározott maximumig.
Ha gy&r»mánya jó, meghatározza annak árát, mely a hítelfókönyvbi''u niegje-
TÁHCZA.
Az évszámokról.
— Irt* a felolvasta : Farkas IStttz/ó, fugyinn igazj*.—
I Folytatás.)
Még egy nevezetes dolgot kell fölemlítenem. A testek az elnyelt hót nem zárják el magukban állandóan, hanem folyton kisugározzák, mi által környezetükkel közlik; \ liágos. hogy ez rájok nézve veszteség,, azaz hiilés. E szeréit t a testek hőmérsékletének emelk-dés»4, vagy apadása csak attól függ, hogy bizonyos határozott idő alatt többet nyernek-e mint vetz tenek, vagy megfordítva. A mondottakból már könnyű azon következtetésre jutnunk, hogy a mi levegőnk nem közvetlenül a Nap sugaraitól melegszik át fölülről lefelé, banem a vele érintkező földtől alulról fölfelé; s csakugyan igazolják az észleletek is, hogy a levegő alsó rétegei átalán véve melegebbek, mint a felsők. Tudo-u.ányszomjas merész léghajósok — kik 20000 lábnyi, (vagy, hogy az uj méter törvény ellen ne vétsek, 6000 méter) sót ennél is nagyobb magasságokba emelkedtek, azt tapasztalták, hogy ezen felsőbb regiokban az év minden részében nagy hideg uralkodik. Ez az oka, hogy még a meleg nyári napokban is a magasan uezó felhők nem esócsoppekból, hanem hójegeczek ból állanak, melyek esés közben olvadnak föl.
Ezek tudomásul vétele után visszatérhetünk tulajdonképeni tárgyunkhoz.
Márczius 21-én a Föld északi felének minden része, tehát például a Nagy-Kanizsa láthatárán belül eső is, 12 óra hosszáig melegedik a Nap sugarainál; de másrészt az által, hogy az elnyelt meleget kisugározza, egyúttal
hűl is ugyan ezen 12 óra, sőt folytatólag az éjj''-li 12 óra a!att is; minélfogva a melegedés 12, a bülés ellenben 24 óráig t*rt. Azonban ebből még nem lehet arra kove k<y.t«-mi, hogy a vesztetég fölülmúlja a nyereséget, mert hátha ez utóbbi a felényi idő alatt kétszeres«, vagy ennél is nagyobb hutál\ o.''s.iggal in< gy végbe''? Hogy evvel t:s7táb:> j''jiink, hssuk, mi történik márczius 22-én V E napon mar láthatárunk valamivel több, mint 12 óráig van kitéve a hősugarak hatásának. Ami a kisugárzás általi veszteséget illeti, i z most is 24 óráig tart. De, hogy a nappali ny. n-s^g ezt fölülmúlja, an nak kétségtelen bizonysága azon tajjarztalati tény, hogy márczius 2,2-ik n:«pj;ius:k hőmérséklete — eltekintve az oetleges körüimen\-ek-től — átalában meghaladja a megelőző napét. Hasonló eredményhez jutunk, ha má-cz. 2l''-feet 23 ikával hasonlítjuk össze, Ezen módon a Nap nak bósugarai naprói-nnpra jelentékenyt bb föl-melegedést eszközölnek junius 21-ig, egyrészt, mivel a nyári napáilás ezen időpontjáig a nappalok folyvást hosszabbodnak, másrészt, mivel a nap észak felé emelkedőben levén, sugá''rai mindig kevésbbé ferdén esnek a talajra s így melegítő erejök is mindegyre növekszik. Azonban a hőmérséklet eme növekedé*e n< m ér véget jun. 21 én; mert igaz ugyan, hogy ezen tul a nap visszafordul délnek, de azért a nap-palok még jó ideig hosszabbak az éjeknel, minek következtében vidékünk még mindig több meleget nyer, mint veszt naponkint; mindazáltal a sugarak irányának lasaankinti ferdülése miatt ama többlet fokozatosan csökken; mig végre jul. 15 ike körül beáll az egyensúly a nyereség és veszteség között. Ezen idótájra esik tehát az év legmelegebb napja. Kétségtelen,
gyeztetik. valamint a gyártmányon is; ezen beadott urgyra a napi biztosok véleménye szerint bizonyos arányig előleget — az egész üzlettől pedig a beadott tárgy folyó szarná val ellátott, tárgyjegyet nyer.
A felvett ipartermék a fél által meg szabott értékig eladható — az értéken alol r.^m, ha eladatott az üzleti és előleg dij le- i vonásával a tarjegy bemutatásakor a felesleg kifizettetik ; ha a bradott termék egy év alatt ci m :u adatik és a fél az előleget dijával egtürt be neiu fizeti, a kitett áron alul is eladható lenne.
Bizonyos azonban, hogy nem solidan készült ipatczikkek a tárba felvehetők nem lennének.
Kérdés már most. kik lennének a tár vevői és vájjon ez képes voina-e nagyobb forgalmat eszközölni.
Első fogyasztók lennének magok a szövetkezeti tagok hiányzó szükségletekre, any-nyiva! inkább, mert beadott ipartermékért előlegkép más iparterméket kapnának
Fogyasztók lenném k a ha:ó>ág, melynek erkölcsi kötelessége ipari szükségleteit a szövetkezet utján besze:ezni, fogyasztók a testületek, intézetek — fogyasztó a nagy váro-i és vidéki közönség, mely a solidipar-í- rmékek garantira által nyeretnék meg és épen mert mindén igény és osztály kielégítést taláina, a forgalom évenként igen nagvgvá válnék.
Az a kérdés már most, vájjon a szegőmnek déclarait iparos osztály honnét vegye a szükség*''« szövetkezeti tokét az üzlethez é> annak kiadásaira?
Csekély mérvű be tél ékből. Klóré láthatni, hogy az iparos osztály majd 400 csaladot számitó zöméből a szövetkezetnek leg-
alább kétszáz tagja leend, ha a tagsági betét havankint egy forintra szabatik, a vagyonosabbak két-három rcsz-jegyével a törzs-betéti szám legalább 400-ra, évenkint tehát 4800 frt betétre növekszik. Az első és második üzleti év az önsegélyző egyletek mintájára 10-20 frtig terjedő egyéni hitel-u \ Uj tás által kezeli tőkéjét, de ugy, hogy e i Int Ji k a 2-ik év végéig lebonyolítandó k, a két üzletév lezárandó, a részvé-osztalék pedig a feleknek a 3-ik év betétére írassék.
A harmadik évben már a tár megnyitható majdnem 10000 frt üzlettókével, "mit még az időközi betétek is növelnek, ab.
A nagy-kanizsai por és sár.
Olvasván e Közlöny 25 ik számában egy czikket a por é* sár ellen, mely két gonosznak régóta ellensége vagyok, felbátorítva érzem ma-g.-\niat az által,hogy véietlen szövetségesem akadt és folytatom a taraadást a közös baj ellen.
Egészen egyetértve előttem felszólalt elvtársammal, elism-rem, hogy homokot hordani a városba, legyen beiőlc por és sár, ugy is van elég. Még abban is egyetértek, bo^y a klink«Tepi.é>t határozottan elítélem, amint ezt már éve^ előtt, midőn a?, első klinkerut terveztetett. hosszasan, de h»aba megírtam: de már a faragott kő és faburkolat iránt egy kissé eltérő véleményen vagyok, a mennyiben nézetem szerint azok igen drága és nem gyökeres ellenszerek a por és sár ellen.
En csak olcsó és egyszerű házi szert ajánlok: erélyes tisztogatás, soprü és öntöző az egész, ixiLrt aki men ut^in l^itt«*, higyje el nekem, aki pedig nem hiszi, győződjék meg róla egy kis utánjárással, hogy por és sár mindenütt vao, a hol nem tisztogttnak: gránit, kocz''^akövezeten és faburkolaton épen ugy, mint klinkeren és macadamon. Még eddig Bécs-b -n sem találtak fel más szert a por és sár ellen, mert tény, hogy ott is öutöznek és söpör-
h«''gy ezen időtől fogva decz. 21 ig a nappalok szakadatlanul rövidülnek. « sugarak p« d:g nap-rói napra kerdébb irányban jutu ók h<>//.atik : mely okoknál fogva a 24 o:ai kisugárzás általi hőveszteség mindjobban tiiltesz a xövid napok
• iugaraiuiík fölmelegítő hatásán, a/az ,
loi\ loues hidegedé» következik. Ámde a fentebb i (mlitwtthez haconló okból, a kiegyenlítés ideje, ] vagyis leghidegebb nap nem d-icz. 21-én, ha-n< m jan. közepén áll be. Ettől az időtől kezdve a következő junius közepéig, mint már kifejtettük. i.-mét emelkedőbeu vau a hőmérséklet.''
így megy végbe a meleg ingadozása az év c<-gy szakán keresztül; nieíy- évszakoknak csillagaszati értelemben, mint -tudjuk, a Föld, vagy ha tetszik, a Nap pályáján 4 pont, u. m. a két ejnupegyi-nlőségi s a ket nap.iüaai pont képezik hatarait, oly módon, hogy a tavasz márczius 20 án. a nyár jun. 21 én, az óéz szep-teniber 22 én s a téi decz. 21-én veszi kezde tét. Ez helyes, mint puszta időbeosztás: azonban tekintve szon fogalmakat, melyeket az ismert évszakok teime.-z tehez kötünk, azon kö zelebbi benyomásuáf fogva, melyet ránk gyakorolnak : mindenesetre megfelelőbb voln-i olyan beosztás, mélynél az év legmelegebb és leghidegebb napjai volnának az irányadó ponti. k olyíormán, hogy jul. 15-ike képezné a nyár, jan. 15 ike pedig a tél közepét. Ez esetben tehát márczius, április és május \olnának a tavasz; junius, julius és augusztus a nyár, szeptember, oktober, november az ősz, deczember, január és február a tél hónapjai. Es csakugyan ezen felosztás emelkedett már érvényre a meteorológusoknál, kiknek felada* tuk az évi időjárás állandó figyelemmel kisérése ■ eunek alapján a különböző vidékek ég-
hajlati viszonyainak ki tanulása,-Eme berendezés tehát nem közvetlenül csillagászati, vag; úgynevezett világtani okokból, hanem azob befolyásból van merítve, meiyet az évszakok a földi tenyészetre és életre gyakorolnak ; ez pedig leginkább érdt/kel bennüuket, mert hiszen az évszakok összhangzatos folyamatának köszönhetjük Földünk fölületének örökké változatos díszét és soha el nem enyésző életét.
Azon általános és legfőbb oknál fogva, melyből évszakjaink rendes egymásutániságát kimagyaráztuk, azt lehetue következtetni, hogy valamint bolygónk a legnagyobb pontossággal, egy pereznyi elsietés, vagy késedelem nélkül végzi pályafutását a Nap kőiül: szintoly sza-balyosaknak kell lenni Földünkön a hőmérséklet változásainak hónapról hónapra, sőt napról-napra ; Vh.g\is jan. 15 kétől jul. 15-kéig minden követKezó nap melegebb, mint a megelőző, az év másik felében pedig minden következő hidegebb. Ez az eset akkor állana be, ^a az egész fóldjpmeg például egy márványgömböt képezne, melynek fölülete mindenütt egyenló természetű és ha levegője nem volna. Nagyon zavartalan csöndes szabályosság volna ez, az igaz; de mi haszna, ha az élet oly lényegesföl-tételeij minők a termő talaj, a viz és a levegő, hiányzanának V Azonban tudjuk mindnyájan, hogy amily nagy a változatosság a fold szinén, oly jelentékeny és sokféle az átalános szabálytól, a rendes egy másutániságtól való eltérés az idójárásbau, nevezetesen a melegség időszakos növelkedése- és alabbszállásban. E feltűnő rendetlenségek közelebb eső nfellék körülmények kifolyásai, minők : a száraz földek és vizek, hegyek és völgyek, erdős és kopár területek váltakozása, az ég derült vagy felhős volta, a
nek, azért, amint nálunk mondani szokták: mi ne törjük az eszünket oly dolgon, mely még nincs feltalálva, hanem hozassunk utczaseprő-ket Bécsből és még egy kis vizvezetést, miután öntözőkocsink ugy is van már, csak vizünk nincs hozzá elég.
Aki pe.iig oly megrögzött magyar ember, hogy nem kíván Bécsbe menüi az utczasöprés tudományának elsajátítása végett, vagy aki hinni kezdi, hogy nem mind jó az, amit számunkra Bécsbeu készitenek, például: városház, gőzfürdő, garolingáz, az itthon is megtauulhatja egy szép népdalból, mely régibb, mint »z Aszfalt és faburkolat, hogy „Söprik a pápai utczát-é3 söprik ám az aszfaltot és gránitot is, sőt falahelyen is meg van még néhol az a régi jó magyar szokás — még gyermekkoromból emlék szem reá —hogy első reggeli dolog minden háznál söpörni a ház előtt, egész az uteza közepéig.
Kanizsán még nem láttam utezát söpörni .'' és még is hiszem, hogy ott. hol h téglakövezet igen göröngyös és a sár arasztnyi vastag, nem jól fog a nyírágsöprü, ebben azonban nem a söprű hibás-, mert ha kiigazítják a lábticiamitó t járdákarés lehordják a felesleges sárt. akkor a téglakövezetről ép ugy le lehet tisztítani minden port és sárt az egyszeiüsöprüvel,mint ahogy le lehet a gránitról és aszfaltról.
Meghisiem különben, hogy nálunk több ''por és sár képződik az olcsó téglaburkolatokon és az egészen burkolatlan utczákon, mint a mennyi a nagy városi jó kövezeteken, de innét nem az következik, hogy addig ne söpörjünk, amíg legújabb amerikai fakoczka burkolatunk nem lesz, hanem csak az következik, hogy többet söpörjünk.
Nehogy pedig valaki, aki ellentmondani szeret, anélkül, hogy gondolkodni szeretne, egész okoskodásomat tönkre silányithatni vélje azon bebizonyított hires állilással, hogy a klin-kerre okvetlen szükséges homokot teríteni és . nem szabad rajta söpörni, erre is megtelelek, a mennyiben elismerem, hogy a th oria szerint i ó volna itrí-nis a gvenge téglát homok ál-
j n n n
tal védeni és a zökögős utat simábbá tenni — ha lehetséges volna: azaz, ha az orvosság nem rosszabb volna magánál a betegségnél. Mihelyt azonban a homokot vékonyan hordják az útra mivel drága, mihelyt oly nagy a közlekedés, hogy a homok egy nap alatt porrá vagy sárrá lesz, már akkor nem látom át, mit használ az, ha egy-két napig védjük az utat, aztán egy két hétig ismét sorsára hagyjuk.
Ha az a homokozás használna valamit, akkor a klmker útnak örökké kellene tartani, mert a puha homok egészen megvé-.d e n é minden ütés, kopás ellen és valóban van példá reá a somogyi országutakon, hogy szorgalmas homokozás mellett 10 évig igazítás nélkül tart a klinker. de nálunk már első évben igazítani kell, aztán 4 — 5 év múlva újra építeni, mivelhogy a homokozás elégtelen. Ha már most semmit sem homokoznak, meglehet, hogy valamivel többet kell igazítani az uton, de nem sokkal, az bizonyos, ellenben megtakaritt-atik a homok, ára és tiszta lesz az ut. Nem hallgathatom itt el még egy valószínű rosz oldalát a homokozásnak, mely abban áll, hogy az útról a földalatti csatornákbájutó homok r.zeket oly veszélyes dugulással fenyegeti, melyen, ha bekövetkezik, bajos lesz segiteui.
H.
levegő és a tengerek áramlásai, a viz elpárol-gása 8 még több más. Ily esetleges befolyások, melyeknek érdemök szerént való méltatása igen sok nehézséggel jár, a melegedés vagy hülés rendes menetében oly jelentékeny zavarokat idéznek elő, hogy ezek sokszor majdnem folis-merhetlenné teszik az évszak valódi jellemét. E mellékokok közül is legjelentékenyebbek s legátalánosabbak a rendkívül mozgékony levegő szabad ömlései, melyek által annak melegebb és hidegebb részei folytonosan kiegyenlíteni törekszenek egymást. Tudjuk, sokszor egy czélfordulat elegendő arra, hogy az átaiában hideg évszakot egy, vagy több napon át rendkívül enyhévé varázsolja, vagy ellenkezőleg a melegebb hónapok napjait fehünően lehüts". Hogy messze ne menjünk, itt Nagy-Kanizsán, pl. az 1874. év január 17 én délután 2 órakor 8 3 fok meleget mutatott a hőmérő, mig ugyanazon év május 2-án szintén délután 2 órakor a 7. fokot sem érte el. Ily egyenetlenségek zűrzavarában természetesen nehéz a tájékozódás és csakis sok évig folytatott szorgalmas megfigyelések és följegyzések álul lehet valamely vidék időjárásának átalános meneté'', nevezetesen az egyes hónapokra eső szabályszerű hőmérsékleti fokot megállapítani; ami kétségkívül nagyon fontos az okszerű mezei, kerti, vagy bármiféle gazdászat tekintetéből.
Mindez az úgynevezett közép hőmérsékletek meghatározása által történik. Az egyes napok közép hőmérsékleteit az által nyerjük, hogy napjában legalább háromszor (reggel, délben és estve) följegyezvén a hőmérő állását, ezeket összeadjuk s az összeget hárommal elosztjuk ; az ily módon talált szám fejezi ki az illető nap közép hőmérsékletét A napokéból
Kimutatás
azon adományokról, melyek Nagy-Kanizsaváros tanácsa által eszközölt gyűjtés folytán a budapesti és vidéki árvízkárosultak számára befolytak:
Wlassics Antal 10 frt, Góz^ny 3 frt, Miklós Károly 1 frt. Gulyás Jenő 1 frt, Gróf Hugounay 3 frt, Bertalan Pál 50 kr, Zakál Zsi^-mond 1 frt, Erdődy L*jos 1 frt, Kántor Pál 2 frt. Hild Károly i frt, Lakosy József 20 kr, Wlassics Ed" í frt,Lovák Ede 2 frt, Götz Ferencz 50 kr, Verhás Sándor 20 kr, Stefán lg-uáez 20 kr, Horváth Bódi 20 kr, Berénvi Elek 30 kr, Dr. Horváth Ferencz 2 frt, Baboehay 2 frt, Plánder György 50 kr, Plichta Ferencz 50 kr, Juranic* Lajos ŐO kr. R»:hmann Béla 50 kr, Zalay Lajos 50 kr, Banh 50 kr, Berzay Elek k. V. házfőnök 5 frt, N. N. 1 frt. Palko-vics Károly 1 frt. Vóueky P. 1 ez. tallér, Ma-Ion vay 1 frt. F- kete Endre 1 trt. R«ppay Ignácz 2 frt, Szüc* L:» jos 1 frt. Fuehs János 1 frt, Tóth Jenő 1 frt, M.tvurald József 1 frt. Farkas László 2 frt, nagy-kanizsai poljr. -gylet 25 frt, Baboehay János 2 frt, Darás Zsigmond 2 frt, Tomsits József 2 frt. N-ntwich 1 frt, Topolics József 1 frt. Sanvéber 2 frt, Fischer József 1 frt, Wellermann János 1 frt. Jnek Frigyes öreg 1 frt, Oszeszly Antal 2 írt, Botfy Károly 2 frt, a. Waic 1 frt, Welisch Samu 1 frt, Buesz József 1 frt, Schlesinger Gyula 1 frt, Csemits Ká roly 1 frt, B. Fasciatti 1 frt, Körösy Dazső forgalmi tiszt 50 kr. Hidegh Lajos 50 kr, J. Nürn berger Lajos 50 kr, Vicenty Lajos 1 frt. Mes-terich Lazelö 1 frt, Tscheik Gusztáv 50 kr, Hub Bjrnad 1 frt, Schilk Lajos 50 kr, Braun Ignácz 50 kr, Schtnighauer Berth* 50 kr, Püs-pöky Mihály 1 frt, Kolzig Antal 1 frt. Hackl Károly 50 kr, Hess Tivadar 1 trt, GregorStuum 1 frt, G el tere 1 frt, Piretti Arthur 50 kr, Sta-nitz József 20 kr, Barbarits Károly 50 kr, Kriz mánits György 1 frt, Schurger I. 1 frt, Gavora Dániel 50 kr. liaspotnik Jáuos 50 kr, Korpitsch József 50 kr, Friedl Jáuos 1 frt, Wettl János 1 frt, Croce Alajos 1 frt, Koháry István 1 frt, t Itt Károly ;*»0 kr, Gaqualetics Antal 50 kr, Voll Jakab 1 frt, Engel Lipót 50 kr, Gottreich Izidor 1 frt, Füllöpp György 2 frt, Borsitzky Nándor 1 frt, Zsoldos Gusztáv 1 frt, Fisoher József : 1 frt, Pang! Lipót 50 kr, Lézer József 40 kr, ! Fischpera Ferencz 50 kr, Bertalan Egyed 50 , kr, Loehilius Kornya 50 kr, Geiger Vilmos 50 kr. Kinz Antal 50 kr. Fazekas József 50 kr, Posch János 50 kr, Kutrowat István 50 kr, J -zzabek 1 frt, Werner 50 kr, Mentler 50 kr, Schromz 00 kr. Kukuberger 80 kr, Nyulasy Antal 50 kr, Schenk Ágoston 1 frt, Kettner j Ferencz 50 kr, Schik Lajos 50 kr, Marczal Jó-; zsef 50 kr, Mink Károly 50 kr, Proszk Albert 50 kr, Gross Jakab 60 kr, Marian Gábor 50 i kr. Hampl Jáuos 1 frt, Mislivy Antal 3 frt,To-mesz József 1 frt, Boschitz Mihály 60 kr, Raj-kovits István 50 kr, Lebits János 50 kr, nemes Markó Antal 5frt, Zók Nándor 1 frt 50 kr, Dávid János 1 frt, Blassius János 50 kr, Horváth István 1 frt, Szitia Gyula 50 kr, Bossányi Károly 1 frt, Stukker István 50 kr, Pichler Ignátz 50 kr, Nűrnberger 30 kr, Bothó Imre 10 frt, L -ngyel Laj.»s 1 frt. Gr*cheg Gyula l frt. Hencz Antal frt, n.-kt nizsai kereskedelmi és iparbank 25 frt, dél-zalai takarékpénztár N.Kanizsán 25 frt, dél zalai takarékpénztár kebelében szervezett gyűjtő- s önsegélyző egylete 18
I számítjuk a hónapok közép hőmérsékletét ugy, I hogy amazoknak összegét harminczczal, vagy h:irminczegygy el elosztjuk ; továbbá a hónapoknak megfelelő számokat összeadtán és tizenket-tővel elosztván, az év közép h«''mérsékieléhez jutunk. Végre, ha az évek hőmérsékleteinek középértékeit ily módon mintegy 40 -5<» évig számítgatjuk s a nyert számok összegét az észlelésre fordított évek számával elosztjuk : oly | számot találunk, mely azt tünteti ki, hogy áta-; Iában véve mennyj meleget nyer a vidék éven-j kint; még pedig akkora pontossággal, bogy az j ekkép megtalált átalános közép értéket az azon [ tul akár meddig folytatott észlelések alig vál-! tóztatják meg egy két tizedrésznyi fokkal. Ter-■ mészétesen anual pontosabb lesz a vidék cli-máját visszatükröző eredmény, minél számosabb^ , évig történtek a följegyzések és számitások.
Ily kitartó észlelések alapján ismerjük már azon helyek évi átalános közép hőmérsékleteit, hol régebben szervezett észlelő állomások vannak. Pánsban például, hpl több, mint 100 év óta foly a munka, az évi közép hőmérséklet 10-7° C*) meleg, Zürichben «9« Nápolyban 15 3°, Rómában 15-8°, Madridban 14 5* Konstantinápolyban 13"6°, Algírban 17-9°, Cairo ! ban 22 3°, Berlinben 90°. öcsben 10 6°, Lon donban 10*3°, Stockholmban ív7", Sz.-Pétervá-rott 4 2H, Jakutskban (ázsiai Szibériában), mely északon a 62-ik szélességi körön fekszik, 10*3° hideg az év közép hőmérséklete, Melleville szigetén, Északamerika fölött a 74 ik szélességi körön tul 17-1° hideg Magyarországban számos helyről vannak már eléggé biztos adataink, melyek szerént Budapesten az évi közép meleg
•) Mindenütt C=€elsias-f«le fokok értendők.
I frt 60 kr, Fürst Lajos állatorvos í frt, Práger 1 B. 1 frt, Herky Ödön 2 frt, Fischer 35 kr, Fár-nek Kálmán 1 frt, N.N. 50 kr, Weinstein Márk 50 kr, Gross Rezső 50 kr, Gross Albert l frt, Hobinka Vilmos 1 frt, Weis« Ignácz 1 frt.
Hely! hírek.
— Jegyzéke azon tárgyaknak, melyek a vizár által károsultak javára 1876 ik év már-
o/iiis 22 ére rendezett tombolajátékra bekül-det''.ek : (Folytatólagos közlés.) Löwinger Ignácz j 1 zsebkendőtartó, Wellisch Jozefa 1 levélnyomó, Gutmann Anna 1 dolgozó-kosárka. Molnár Viki • 1 óratartó, Kais r Júlia 1 ékszertartó. Müller orvosné 1 illatszertartó, Eisínger Henrikné 1 ruhák" fe, Weiss H»dvig 1 Bonboniére, Scherz Irén 2 lámpatálc/.a, Plihál Gabriella 1 sapka, Martinkovies Vilma 2 névjegytartó é* 1 por-ezellán''ál, Blau Lina 1 pipatartó, Wilheim Ke gina 1 levélnyoinó, Nedeczkyné Palinból 1 ék szertané, Soramer Jetta 3 trt, Blau Szidónia l óratartó, Gutmann Verona l illatszer tartó, Tóth Sándor I zsámoly. Ebenspanger Szidónia 1 le-vélnyömó. Blau Maria 1 fog váj "tartó. Schreyer Lajosné 2 üveepobár. Rosenfeld Anua l lámpa-táleza, Fesselhoff^r Josefin 1 lámpa, Badiersky Fanni 1 lampatálcza, Koc*is Anna 1 óratartó é* 1 dohánytartó, Weismayer Ottilia 1 virág-j kosár, Bachrach Linda 1 dolgozókosár, Ma-i schanzker Jenny 1 szobrocska, Scherz Selina l '' munkakosár, Dietrichstein orvosné I illatszek-- rény, Eoglender Lujza 1 lámpatálcza, Plosszer Angyalka 2 frt, Lövenbach Jozefa és Freund Karolina 1 hengeralaku párna, Spiczer Roza és Veiss Julcsa 1 henger alakú párna, Wolheim Regina 1 tűpárna, Goldschmidt Ellika 1 látoga-tojegy kosár, Darázs Málvina 1 nyakkendő, Darázs Ilona 1 asztalkendő, Stern Sarolta 1 dohány tartó, Laky Gabriela 3 virágtartó és gyufitartó, Lakenbach Rebeka 1 horgolt eta-ger, Lorenz rnérnökné 2 képecske, Veiler Irene 1 tűpárna, Buchvizer Andrea 1 tűpárna, Szeidl műkertész 1 kamelía csokor, Freund orvosné 2 asztalkeudő-szalag,Ledofszki Paulin 1 iiiattartó, Be!u8 Terezia 1 szivartartó thermoraeterrel, Ve-ber Julianna Palinból 1 asztalterítő, Hofman Mari 1 vajas doboz, Grunhut Selina 1 patnlag-párna, Lövinger Friderika 1 könyv, „Rajta fiuk vigadjunk", Szűkíts orvosné 5 frt, Leszner Hermina 1 zsámoly.Rosenfeld Bertái dohány készlet, Khon Lina 1 tűpárna, Orozváry Lujza 1 falikosár, Wajdits Irma 1 szőnyeg, Wajdits Ilona 1 lámpateritö, Kovács Etelka és Irénke 1 virágcsokor pamutból, Hencz Málvina 2 virágtartó, l)ecken báróné 1 könyv és 1 levélnehezék, Henigstein bárónő egy csörgő báb, Gulyásné 1 tintatartó, Zadubanszky Kiára 1 táskahimzés és 1 serespohár, Varga Ilona alezred^sné 1 kosárka, P:skor Szidónia 1 szivartartó, 1 jegy- és tűtartó, Wiassics Mari 1 házi-sapka és 1 illatszer-doboz, Erdődy Mari 1 toll törülő, Portié Juliska 1 tárcza, Knausz Boldizsárnál óra-, 1 látogató-jegy- és tűtartó, Babochayné 1 munkakosár,
1 tűtartó és 1 doboz, Baboehay Karolina 1 tűtartó, 1 tűpárna és 1 szivarszipka, Zsombor grófné 1 házi-sapka, Csizmadia Lina 1 óratartó, Hajgató Sándor 1 diszkötésü könyv (saját költeményei), Vucskic* Mari 1 kosárka, Szommer Johanna 3 ft, Újvári Ulésné 1 frt, Bartos Jánosné
2 frt, Klein Mína 2 fogvájótartó, Godina Vilma 1 tűpárna és 1 lámpatálcza, Szuhomel Gizella 1 szi-vartárcza és 1 tábori üveg,Godina Angyalka 1 törülközőtartó, DeutschTerezia 1 tűpárna, Györffy
10 9°, Sopronyban 9*8°, Pozsonyban 101°, Aradon 12 0°, Orsován 10 6°, Fiumében 14-4°, Sel-meczbányán 7 4°, Árva-Váralján 5''8°. Végre, hogy a mi kedves Kanizsánkról is szóljak, itt most negyedik éve, mióta jegyezgetünk. 1873. év január 1-én kezdettem el a rendes észleleteket, tehát mindössze három évi munkálat eredménye képen állithatom, hogy vidékünk évi közép hőmérséklete 9*9 fok meleg, mi csak meg-kózeíitő érték gyanánt tekinthető. Reméuylem, hogy 50 év múlva biztosabb adattal lesz szerencsém szolgálni tisztelt hallgatóimnak.
(Foljuti» kör.)
A császár leánya.
— Korrajz az eUő caá»sán»ág koriból — Ina : Barboix JBoger.
FT* d c z i á h 6 I f O r d i tá : Köváry Béla.
(Folytatás.) IV. A kém.
— .Beszélnek a falak, a függönySk susognak ...........és nem titok már a b««zéd.*''
Tiylir.
Azt hisszük, nem kell minden szerelmes jelenetre kiterjeszkednünk, mely Valéria és jegyese között előadódott- — Ezen jelenetek valóságban bármily sürüen forduljanak is elő, felettébb vonzók, papiroson azonban az örökös egyformaság miatt: („szeretlek!« és „imádlak!*) elveszti költőiségét és az olvasó magában azt mondja rá: hiszen előre tudtam!
Elég legyen annyit tudnunk, hogy Valéria és a vele eljegyzett Demidoff jterczeg szerették egymást. Az ifjú herczeg minden rendel-
>
Jánosné 1 szivartartó, Vágner Aranka 1 óratartó, Horváth Pfeifer Irma 1 keztyütartó, Chinorányi Paulin 1 henger alakú párna, Pressburger Na-nett 2 gyöngykosár, Chinorányi Bertalan Jozefa 1 óratartó és 1 asztalkendő-szalag, Viosz Lászlóná l ékszertartó, Pfeifer Lujza Serényből 1 kulcstartó, Babos Tuboly Ilona 1 virágtartó, özvegy Horváth Francziska 1 pár harisnyakötő, Szigeti Károlyné 1 törülköző tartó, Eichberg Nathalia 1 ékszertartó, Clement Her-mans Palinból 1 dohányzó asztalka, Rechnicz Roza 1 szalmakosárka, Blau Eugénia 1 törölközőtartó, Hegedűs Mathild 1 szivartárcza, Mantuanoné 1 táleza, Janda 1 virágcsokor, Botfy Júlia 1 zacskó, Dobrin Antonie 6 tányér (Vége következik.)
— Maronsy Lajos ismert jónevü tánezmester mar megkezdé táneztanitási folyamat. Növendékeket még folyvást felvesz, ez iránt értekezhetni vele Barát János ur házában levő lakásán. — Miután ily szakképzett tánezmester ritkán fordul meg városunkban, ujolag ajánljuk őt közönségünk figyelmébe, — mintoly egyént, ki élete legnagyobb réízéb^n e szakmával foglalkozott és hosszú időn át tobb nagyobb városban a közönség teljes megelégedésére működött.
— A fürdö-ré*%vény-társulat apr. 2-án '' közgyűlést tart, óhajtandó volna, hogy, e jobb
sorsra érdemes vállalat a sinlődés-tengődés sa-nyaruságaiból kiazabadittatnék.
— Meghívó. A „Zalamegyei Gazdasági Egyesület- 1876 ik évi april 8 án délelőtti 10 órakor Nagy-Kanizsán, a városház ''ermében rendkívüli gyűlést tart, melyre sz egyesület tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgy: 1. a nagy-kanizsai májusi országos vásár alkalmával megtartandó tenyész állat — és borkiállítás, ugy ezeknek szakosztályi birálat mellett leendő elárusitása iránt készített szakosztályi tervezetekuek — átaiában a foganatosításhoz tartozó teendőknek megállapítása. 2. A nagykanizsai gabonavásár. 3. A keszthelyi borkiállítás. Zala-Egerszegen, 1876-ik évi márczius 21-én. Arvay István m. k., ügyvezető elnök.
— Felülfizetések a raárcz. 26-án tartott tombola alkalmával: Morgenbesser János 80 kr, Beim József 90 kr, Tandor Ferencz 90 kr, Karczag István 10 frt, Babocsay 40 kr, Török 20 kr. Köler Anna 20 kr, Dobrin Irén 1 frt, Kohn 80 kr, Grünhut Fülöp 3 frt, Grün-hut Henrik 1 frt, Szmetena Ferencz 20 kr. Ko-senberg N. 50 kr, Zakál Zsigmond 2 frt, N. N. 40 kr, Csizmadia Ferencz 80 kr, Österreicher N. 90 kr, Axenti György 90 kr, N. N. 2 frt 20 kr, Atntmann főhadnagy 2 frt, Stemmer Kál-mánné 1 frt, Lovák Ede 1 frt, Gansel 90 kr, Bettelheim Győző 2 trt, Lövring.M- Mór 4 frt, Dalárda 14 frt, összesen 52 frt. Összes bevétel 329 frt 70 kr.
— A svéd énekesnők hangversenye közbejött akadályok végett nem april hó 1-én, hanem ugyanazon hó 9 én fog Nagy-Kanizsán megtartatni. Az első sorhelyek már elfogytak, még csak zártszékhelyek kaphatók Wajdits József könyvkereskedésében.
— Szegszárdról irják lapunknak: Az izmányi sváb biró negyedmagával (hihető luthe ránusok) kiment Berlinbe Frigyes császárhoz s sonica bepanaszolta Fereacz József királyunkat, meg a magyar bíróságot — erre a folyamodvány ő felsége utján Tolnamegyébez küldetvén inve8tigatió végett, melynek vége az lett, hogy a bírót negyedmagával mint felségsértőt a tol na-
kezhető perczét a leányka oldala mellett töltötte. — Szóval oly melegen szerették egymást,_ hogy Charpentier báró és neje a legboldogabb reményekben riugatództak.
Azonban ezúttal nem foglalkozhatunk ezen idyl i élet kellemeinek ecsete lésével, mert beszélyünk egyik főbb mozzanata ismét a ti tokteljesség setét ösvényére kalauzol bennünket.
Leonin herczeg esti 10 órakor hagyta el a Charpentier palais-t. — Setét színű köpenybe burkolódzva gyorslépésekkel haladott át az olasz boulevard faszegélyzett sorain és a Terme des Mathurins utcza felé tartott.
Olvasóink sejtik, hogy a herczeg ismét Girraun Jánost, a bankárt tisztelte meg látogatásával. És nem csalódnak. Leonin herczeg a bankár házába lépett. c-
. Meg kell jegyeznünk, hogy azon pillanattól fogva, midőn a herczeg kilépett a báró palotájából, magas termetű, hosszú fekete leb-benybe burkolt alak követte, igen megengedhető távolban lépteit; azonban ugy, hogy soha egy pillanatnyira sem téveszté szem elől.
A midőn Demidoff belépett Girráun Jánoshoz, a fekete alak az átellenes ház sarok kövére ült és várakozott. — Tovább, mint két éra tartamig ült a korom setét égben, bámulva a csillagokat és nyugalmasan szivsrozva.
Végre világsugárt látott a sarokház kapualjában és csakugyan néhány pillanat múlva két beburkolt férfiú lépett az utczára.
Emberünk, kit ezentúl: „Kém''-nek fogunk nevezni, gyorsan felemelkedett helyéről és elhajította szi varát.
Azután észrevétlenül a két alak közelébe lopódzott.
az egyik magas, karcsú termetű férfiú
megyei törvényszék négy évi börtönbüntetésre • ítélte el. — Most elmehetnek föllebbezni Bis-
markhoz!
— 1000 forintot küldött a Dalárda . Inöke a belügyministeriumnak, mint a hangverseny és a kisdednevelő egyesület farad h a t-l.tti hölgy bizottsága által két izbeu rendezett luiobola jövedelmét a hazai árvízkárosultak récére. Valóban dicséretes és örvendetes kö rulmény, hogy a mai nyomasztó viszonyok mel lett is m^ftden oldalról ily áldozatkészséget ta
pasztalunk.
— Keszthely város képviselőkesiülele íolyó hó Xü án a városháza felépítése tárgyában ulest tartott. Egy rég megpendített tervet látunk r7. áhal teljesedésbe menni s hiss/.ük, hogy »/■ ujuuan épr.end"» városház mind czélszerüiége, i^nd pedig külalakjára né/.ve elsőrendű épületeink közt foglaland helyet.
— Hyynen. Manovill Dávid keszthelyi kereskedő a napokban váltott j«gvet Lárár Berta kisasszonynyal, Lázár Farkas szántói földbirtokos es postamester ksllemdus és mű^
veit lelkű leányával.
— Balaton-Füredről irja rendes levelezőik: Folyó hó 48-án csopaki lakós Hab-ranvtk György és Vwzti János csolnakkal halászva, a" hirtelen előtűnt vihar által elsodorta: tak. Habranyeket 22 én a Sióban fogták ki meghalva s Viszti holléte iné; nem tudati k.
— Megjelent: Levélszerinti oktatása németnyelv öntanulására. Írja és kiadja Roder Adolf 12-ik füzet. Az egész mű 40 levelet foglal magában és két tanfolyamra van beosztva. Egy-egy levél ára"¿0 kr., egy égés* tanfolyamé pedig csak 3 frt o. é. Megrendelhető minden hazai könyvárusnál vagy a szerzőnél Szombathelyen. E díszesen kiállított folyóirat az eléggé ismert Toussaint Langenscheidt tanmódszert vette alapul és a németnyelv alapos megtanulását a legrövidebb idő alatt biztositja.
— A keszthelyi ifjúság szombaton, folyó évi april hó 1 én a Schiítinszky-féle kávéházban az árvízkárosultak javára tombola játékot, melyet táncz fog követni, rendezendő Felhívjuk varosunk igen tisztelt úrhölgyeit és urait, miszerint az üdvös czélt figyelembe venni s a tombolához szánt tárgyakat szombaton délig Sií-dcrIstván kereskedő ur boltjába szíveskedjenek küldeni. Egy tombola-jegy ára 50 kr.
Kezdete 8 órakor. Tombola-jegyek kaphatók:
Lázár Iguácz, Stieder István és Wünsch Ferencz
kereskedő uraknál.
— Tilz. Folyó hó 2i-dikén éjfél után Csáktornyán a kanizsai utczában tüz ütött ki, melynek martalékául azonban csupán a kigyúlt szalmafedelü ház esett; — a gyakori tüzesetek szándékos gyujtogatásra látszanak mutatni; a rettegés fqjytonos, mit ugyan 27-én éji órákban történt újólagos tüzt If.rma csak fokozott, melv alkalommal a szomszédos Felső-Pusztá-koveczen volt kisebb tüzeset.
— Jubil£inn. Hegedűs József ügyvéd c-áktornyai lakós éltének fénypontját bizo u vára márczius hó 18 és 19-ke képezé. a ir.i-k!>r névnapját, születési évfordulóját és 50 éves iigvvédi működésének örömünnepét ülte. — A e.^áktornyai jogás/kar értékes ezüst symbolicus tintatartó- és tollal lepte meg a vigkedélyü jubilánst, kit nagyszámú rokonai és tisztelői környeztek a díszlakomán, magyar ember szoleta tóasztokkal fűszerezvén a ritka élvezetdús es-
volt és a kém, daczára a bársony álezának, fel-ismeré benne Demidoff Leonin herczeget.
Társa Girraun János volt.
Figyeljünk a köztük folyó beszélgetésre.
— Nem, nem hiában szónokolsz — szól-lott a magasabbik, t. i. Leonin, — ez az egy már el van végezve.
— De én nem akarom, hogy ellegyen végezve, mert azon ut az akasztófálioz vezet.
— Ezt feljegyezzük — morinogá a kém s kis zsebtárczájába, daczára a setétséguelc, néhány szot irt.
— Ugy van Tádé, — beszélt tovább az utóbb szóló — ügyeink nagyon bonyolultak, azon kivül az a szerencsétlen Wladimir Demidoff herczeg is épen most költözött az égbe s ezek igen fontos körülmények.
— Fontos körülmények? - Igaz, hogy azok, de előttem még nem elég ok az eltűnésre.
— El kell tüanöd pénzügyi műveleteink kedveért, valljon nem fognál e koldus lenni, ha váltóid lejárnának.
—- Igaz-e körülményt csak nem feledtem.
— No hála Istennek, hogy végre belátod a dolog szükségességét!
— Hogyne látnám be. — Igazad van, nekem menekülni kell.
— Hogy is lehettél csak egy pillanatig bár oly elvakult?
— Hjah! tisztelt barátom, mikor Valéria oly szép!
— Már ez mentség.
— Meghiszem, hogy az. — De nem gondolhatnál-e ki valamit?
— Várj csak ! Vidd el magaddal Valériát.
— Bravó! Mondass valamit. Ugy legyen, magammal viszem Valériát.
— Rió de Jeneiro-ban senki sem fog fel-fedezhetni.
tél vt. — Mi is szivünkből kívánunk derült s boldogan fu''ó éveket az ünnepelt férfiúnak.
— A keszthelyi plébánia hivei közt 112 Irt 4 krJr^"''aranyat s 2 ezüst húszast gyűjtött az árvízkárosultak részére, mely összeg a „Kelet Népe" szerkesztőségének küldetett be.
— l>r. Berger Ignác» szent-györgv • völgyi plébános ur a vasmegyei r^giségtár számár^ ujabban egy kőkori eszközt küldött.
— A zala-egerszegi önsegély zö-egy-let apr. 30.rendkívüli közgyűlést tart.
— Rövid hirek. Patti Sarolta Erdély ben énekel. — Dr. Gískra súlyos bet» g. — A bécsi (írillparz''-r-szobor 7») e/.er frtba keiül. — A „Vasárnapi l*j*ág" Fre«ligrath Ferdinánd arczképét hozta. — Káth Mór 2500 frt értékű könyveket ajándékozott legalább 25 eve működő
t uutönak. — Gróf Vay Sarolta szerkeztén«; nu''Ilett „Szini Lapok" czimű napilap indult íii«-g. — ,I>eli- nevű magyar gőzös Fiutne kö zelébi-n eUülyedt. — A tóvárosi árvízbizottság-iiál márcz. 20-ig frt gyűlt be. — A
jezsuiták száma 23. ezer. — Gyulaházán a templom tornya ledőlt. — Londonból nagy pénzküldemény érkezett a herczegovinai telkelöknek. — Szarvason a rendőrség 40 frt pénzbírság terhe alatt megtiltotta a deákoknak bort adui.— Abaházy Endre, kaki ref. lelkész föbe-lőtte magát. — Ti''.élnél a Tisza 48 ezer hold földet öntött el. — A prímás által taníttatott Paczka Ferencz Párísban oly képet festett, mely 20 ezer frankon vétetett meg. — A Vezúv ki tört, láváját Pompeji felé szórja. — Szilágyi Béiáné, jeles színésznő meghalt. — A herczegovinai amazon Merkus kisasszonyt Belgrádban nagy kitüntetéssel fogadták. — A soproni kapitány nagy „Leány vásárló* bandát f d zett fe.. — Liszt hangversenye 8270 frtotjöv. d- mezeit. - Szerbiában a háborúhoz erősen k<''»/..i nek. — Hódmezővásárhelyt elöntötte az árvíz. — Gr. Andrássy Terebesre utazott.
Vegyes hírek.
— 7Ő0 unokának és dédunokának nagyanyja. Donna Isabella Maria, de Jesus — írja egy delbrasi''iai lap, — 1777-ben született <*s -később Antonis Perrero de Silva n«vü egyénhez ment férjhez, a ki azonban már rég meghalt; e házassájíbíjl 7ő0 főre rugó csalad származott, t. i- 23 fiu. 242 unoka, 302 dédun-jka és 123 másod dédunoka. A nevezett lap a család tagjainak t<-ljes névsorát közli és az: mond ja, hogy 7;">0 utódnak nagyanyjává lenni csodás dolog és minthogy e család egy maga képezi Dom l edro Segundó falu lakosságát, a nagyanya mindenesetre érdemes a haza hálájára és ezért évpénzt kell adui neki. A 9ü éves még teljes ép erőnek és jó egészségnek örvenn, minden vásárnap gyalog megy a falujától egy kilométernyire fekvő templomba misere, s még a politicai küzdelmekben is részt vesz és pontosan megjelenik a választasi urnánál u''óduival, kiket a conservativ párttal szavazni kényszerit.
— Deák egy ker?*ztjia. Czeglédről egy Schwarz Janosné nevű asszony folyamodást küldött a trónörököshöz, kérve ő fönségét. hogy kegyeskedjek gondjába venni unokáját: lUchel Aurélt, kinek Deák Ferencz volt a keresztapja. A folyamodáshoz volt mellékelve Deákunk egy 1801). nov. 2-dikáról szóló levele, melyben a keresztapaságot elfogadja. De a kabinet-irodá-
ból az a 7álasz érkezett, hogy as élelmes asz-szonyság kivánata nem teljesíthető. A keresztapaságot nem lehet másra forgatni, mint a váltót.
— Nemzetközi expeditió az éjszaki sarkvidékre. A PNeue freie Presse" szerint Bécsből indítvány tétetett egy nemzetközi expeditió ki küldésére az éjszaki sarkvidékekre, melyben Ausztria Magyarország, Németország, Anglia, Oroszország, Norvégia és az egyesült államok veimének ré*zt. Ez expeditióuál nem annyira a/, volna a czél nagyon rn.<g:.sra hatolni a sark t- lé. mint inkább határozott tudományos ész-l» l :tek szerzése a sarkvidék meteorológiai és delejes tüneményeiről. A terv szerint mindenik állam egy-egy hajót szerelne fel s e h «jók min-d.-nike előre kitűzött észlelő pontra menvén, az egy évi külön észleletek eredménye tudományosan ösazehasonlittaluék és feldolgoztatnék, eszerint leginkább csak szaktudósok vennének részt benne. A terv legközelebbről a földrajzi társít lat gyűlésén szőnygr^fog kerülni. Ez indit-ványnyal legelőbb Weyprecht sorhajó hadnagy — ki a legutóbbi osztrák-magyar sarkexpedi-tióban is részt vett, — lépett föl a természettudósok GráczOtt tartott gyűlésén és azt behatóan részletezvén, tudatta, hogy Gróf Wilczek kész e cJblra osztrák részről egy hajót felszerelni.
Lottohuzán.
Buda, márcz. 24-én : ÍK), 83, 72, 39, 31.
Papírszeletek.
Miért szeretik inkább a család-apák, ha fiók vau, mintha leányuk ? Mert a fiók már 15 éves korukban ide-oda futuak, sürögnek. ellenben a leányok gyakran 10 éves korukbau is ottbou maradnak.
— Ellopták a fel csépét. Egy német lapban következő er<d»''ti felszólalás jelent nit-g: .Mialatt tegnap lakásomat elhagytam, az én ki-dves jő nüm gyermek- mrn.-I, holmimmal együtt ell"patott.
Minth .gy .íz ajtó zárva volt s a lopás csak eiósrakkal volt végbevihető, feikérek — némi mérsékelt jutalom Ígérete mellett — mindenkit, hogy a tolvajt nekem fölfedezni szíveskedjék, Cotlbus, márczius l-jén \V. >vliilt* szabómester.*
Az „Altonai Közleményekv-ben valaki a kö-\otk-xő .becsületbeli nyilatkozatot* teszi közzé: A goromba bánásmódot, inelylyel Huts-feld Katalin kisasszonyt Otteuseuben illettem, mentse ki axon körülmény, hogy részeg voltam és azt hittem. hogy saját feleségemet döugetciu.
— Már azt magam is ugy hiszem.
— De biztos vagy e, hogy a tiatal grófuő igazán szeret.
— Mint önmagamban.
— Ugy semmi akadály sem forog fönn ; de siessünk Voroiszlow Tádé kapitány ur.
A két beburkolt alak távozott és eltűnt egy szűkebb sikátor homályában. A kém nem követte, őket.
— Eleget tudok — mormolá. — Kezemben van a csaló! — Ezzel a két társ által követett irány nyal egészen ellenkező irányban távozott.
Nekünk nem okvetien szükséges követnünk Demidoff herczeget és Girraun Jánost; a nélkül is megtudhatjuk, hogy ők a „Café Verdi"-t I keresték föl és ott nyugalmas, majdnem nyárs-polgárias beszélgetés közben elfogyasztottak egy kitűnő delicatesse estelit. v
Inkább kövessük a kém nyomdokait. A kém visszatért az olasz boulevard fényesen világított palota soraihoz; a hely ismerő biztonságával keresztül hatolva a wagram-i ut-czán, ott egy kisebbszerü palota előtt állott meg.
Keze a csengetyü fogantyúja után nyúlt. — Csengetett.
Kevés pillanat múlva nehéz léptek álul okozott zaj lón hallható. A kapus közeledett, hogy/felnyissa a bezárt kaput.
— Isten hozta marquis ur! — mondá a kapus alázatosan. — Ugyan setét éjszaka.
— Ugy van Péter, — felelt a kém, a kit: marquis urnák hallottunk nevezni; — nagyon sötét éjszaka.
A marquis elegáns görög lépcsőzeten fel ment az első emeletre és felnyitá az egyik ajtót. — Divatosan öltözött, fehér kesztyűs komornyik várakozott ott.
— Lenyugodhatik ön Jaques — mondá,
A n«"k jobbau emlékeznek ré^i, mint ujabb dolgokra. El»o kedvesüket boha sem feledik el, az utolsót gyakran már harmadnapon.
— Olcsó emberek. Szomorú világot vet szxz.iilunkra a „San Franciak» BulN-tin- következő *záraz üzleti jelentése: Kgy \:u«>siiiikhaii legközelebb megtartott árvetés alkalmával l''J ibinai nő ár-wreztetett el Csak chit asak vehettek ré^zt az árve-it''nben. A legmagasabb vételár 8 dollár volt; egy hi. b.is orrú egyén 65 centért adatott el.
Ertek es váltófolyam márczius 28.
t
j*. „ metaliques 65.25: 5*( |> nemz kölcaoti 01» G0: lSt>U-ki álladalmi kölcsön 11«).—; bank-rőszv. 8.77— ; hitelintézeti részvények 15$.75 ; l.onaon 117.30: magyar földtehermontéai kötvény 75.50 ; te nesvari földteherm-iutési köt-véuy 75.50 ; erdélyi fóldtehermeutesi kötvény 74.75; horvát siavon földtehermentési kötvény —.— ; ezüst 101.75 ; cs. kir. arany 5.50 — Kapoleond''or Ü36 ''/a.
Szerkesztői Qzenet.
Izács. Örvendünk a hosszú hallgatás utáni fölébredésen !
193-1. K. Megkapt.-.m ; igen kérlek a Szapáryak saéesi-szigeti várkastélyában léttző megy«si érdekű okmányok megszerzés.-t, ».,k becses adat van ott.
lS.iő. „Csillag és sziv* hiányon dolgozat.
1936. V. .Anyámhoz." Mielőbb.
l''J JT. li. Z Nincs több.
193b Zala-Egerszegre. Az önsegélyző egylet közleménye üzleti dolog levén, bővebb közzéiétele a kiadó hivatalt iileti, szíveskedjék oda fordulni.
1939. V. Kolozsvár Az arczképét köszönettel veitein, inagáiitcvclet irok
19-10. (''«..«,grád V ? i
19tl M Itellatiniíz. Mosolyogtunk szives meg-oinb''kezésfdrn. Hozzon Isti-n mielőbb !
1942 Csáktornya. Megnyugvással vett-m szíves sorait.
Kelelós szerkesztő : Batorfi LajOS.
miközben levetette felső öltönyét, ma nem lesz többé szükségem önre. — A komornyik távozott.
Mi pedig a kém nemes vonásaiban felismerjük Mhérac Ficéron márkit.
A fiatal marquis arczát halotti sápadtság borította és ajkai értelem nélküli tzavakat mormogtak.
- Megigértem. Megboszulom magamat ! — E szavak képeziék az ifjú lovag kissé töredezett ön beszélgetését.
- Ugy, amint volt, át sem öltözve sietett a rendőrfőnök irodájába.
A rendőrfőnök joviális víg fíczkó volt és mindennek könnyebb oldalát szerette tekintetbe venni, s nem egy könnyen hajlandó valamely fontosabb dolog keresztül vitelére. — Különben is Dsmidoff Leonin, vagy Voroiszlow Tádé kívül állott a franczia hatóságik hatáskörén, mint a czászári orosz követség első titkára.
Mhérac Ficéron marquis türelmetlenül szorította össze ökleit.
- És mégis, és mégis én lefogom álezizni őt. — Kiáltá fogcsikorgatva és elrohant
A rendőrfőnök olyan arczczal nézett ulána, mintha azt mondaná: ez az ember megbolondult.
Mily más ember volt Béron báró! O vele végezhetett volna valamit Mhérac Ficéron ; azonban ő is elköltözött oda, hol nincs többé rendőrség és a hol nincs, kifüggesztve minden házsarokra öles hetükkel írva : „A részegség tilt a tik* — Sajnos, hogy ő nem foglalkozik többé Páris rendőri ügyeivel. — Azonban nem követte őt az égbe egy régi ismerősünk : Pierre Blacé.
Amint korrajzunk első részében említők, Pierre Blacé t igen szoros kötelék fűzte Charpentier báróhoz. — E kötélék nem volt más, mint: a hála. — Viaszagondolva azon vessé-
Néhány szó
Polák
Károly irnok urnák Uj-Majorban, / lu> W-rtl keltezett s a n Zalai Kózfony" 24 ik számának nyílt tér ében megjelent soraira.
Nem titkolom meglepetésemet azon különbség felett, melv fent nevezeU .írnok- ur első és utóbbi közleményét stylus tekintetéből óriási távolságra veti egymástól. -- Mert inig amaz. melyet irója örült merészséggel „czikkuek* nevezett el — a kezdő iakola satnya uövendékére utal gondolni, addig ez utóbbi szóbalmaz „némi" érettségről tanúskodik, a mennyiben P ur bizonyos «»megadási ösztönből jónak látta más tollát kölcsönözni, feleitvén az .A sinus et L * o- meséjét, melynek szerfelett mulatságos része az, mikor a királyi sörény alól Midási fülek kandikálnak elő. — Ami a sokban „jellemző-1, sokban szánalomig szegény (!) polémiát illeti, arra megjegyzésem .következő: hogy tekintélyem alólinak tartom''a műveletlen P. irnok úrral továbbra is polemizálni, vidékünk intelligens közönségére bizván az éo és az uj-majori irnok jelleme fölötti Ítéletet.
Nemes-Vid, márczius hó 24 én 1876
Dr. KÜHN MIHÁLY.
Polák Károly uj majori irnok úrtól soha sem fogom kérdezni, hogy a miveltaéget miként kelljen mérlegelni ^ annyival inkább azt, hogy minő társat k.vrt váias*7.ak magamnak. — Azonban akkor igen Csalatkoztam emberismeretemben, a midőn P. irnok urat baráti- s családi körómbeu mindig ugy fogadtam, mint b:ir kit se jobban.
Aki -ngem ismer, az bizonyára tudja, hogy ki vagyok, de hogy Polák ur még most ki . .. azt ta-. Ián önmaga sem tudná megmondaui, mort csak ezután leb.-t valami, de csakis akkor, ha felhágy ezen kibivó magaviseletével és a senkit nem becsüléssel.
Pobek ur azon végső kinyilatkoztatását, hogy szerinte a szóvita be van fejezve, én is helyben hagyom, azon megjegyzéssel, hogy, miután megismertem nevezett irnok ur értékét, — kiről csak egy jellemzőt einlitek fel, hogy ó a bizalmas barátsággal annyira vissza szokott élni, hogy önvédelmére e barátságot f.-gyvérül használni még csak nem is iszonyodik. — rangomon alólinak tartom bármi körülmények között bár hol is a jövőben vele szóvitába elegyed»-i.
Végül fogadja tőlem irnok ur azon jóakaratú tanácsom, hogy: „ki mihez uem ért, olyanhoz nc kezd jen."
GYÖNGYŐSSY LÁSZl/'' gyógyszerész.''
•) E rovat alatt közlöttért felelősséget netc vá,w » Sserk.
lyekre, melyek e két férfiút együttesen fenyegették ; szilárdnak kellett lennie az oly barátságnak, mely ilyen rendkívüli körülmények között köttetett.
Azonban térjünk vissza elbeszélésünkbez.
Alig, hogy Mhérac Ficéron marquis távozott a rendőrfőnök irodájából, Pierre Blacé lépett be oda, ki időközben rendőri tanácsossá lőn.
A rendőrfőnök elbcszélé tanácsosának az épen előadottakat, elég epésen kelve ki a boldogtalan, fiatal marquis ellen, ki elég vakmerő volt az ő nyugalmát ilyen borzasztó közleményekkel megzavarni.
— De hisz ez igen fontos! — mondá Pierre Blacé.
— De ön nem is kérdezi kedves tanácsosom — folytatá a rendőrfőnök — hogy ki az a boldog fiatal hölgy..
— Igaz, ez mulasztás tőlem. — Nos tehát ki az?
— Boignard Valéria grófnő, Charpentier báró mostoha leánya.
— Mit mond on? Nagy égi Az én barátom leánya.
— Mit látok, ön egészen elrémül ?
— Rendőrfőnök ur! azonnal meg kell kezdeni a nyomozásokat, minden eszközt fel kell használnunk, hogy a csalás és a kapcsolatos bűntett kiderittessék.
— Csakugyan? Komolyan bészéi ön?
— A legkomolyabban !
— Ugy intézkedjék édes barátom. Én felruházom -önt: minden szükséges hatalommal.
— Köszönöm ! — Egyúttal engedje meg, hogy bucsut vegyek, mert pillanat sincs vesz-teni való.
— Ugy csak siessen ! — Isten vezérelje önt
(Foljt köv.)
23
Meghívás.
A csab-rend«-ki takarékpénztár folyó 1S76. é\i aprii hó 27-ik napján délelőtt 1U órakor Csáb Rendeken saját helyiségében rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyre a rés7vényesek ezennel meghivatnak és a melynek tárgyai lesznek:
1-ör a társulat alapszabályainak az uj kereskedelmi törvény értelmében leendő módosítása ;
2-or a módosítás következtében az igazgatóság és felügyelő bizottság megválasztása;
3-or a czégbejegyzés icánt teendő intézkedés :
4 er a netalán teendő indítványok.
Kelt Csab-Rendeken. 187(5. évi márczi«< 22-őn.
Pályázati hirdetés.
A i.K-,''y-k.uiiz.«RÍ izr. hitküzs/v .1 Csengery-utcxát * Kaziuc*y-nt-• zával űssiekot.". uionuu nyitott utcxábsn ket lakhárat épittetn5 szándékolván, «•* épitkexést t. "é april !:ó <i-án ¿¿¡előtt« 10 «irakor ajánlat (OffeitJ utján kiadanJja
1 rásbeli ajánlatok a nn-gj-lölt .-piti« «Üj öVi*1"01 a''1'''''' ki*«"M-ti-l>fii * font kitűzött liatári^őí^ •''•« pviip naponkint a délelőtti órákban a hitkCasegi itodába nynjUn.i.''.x bc bol x* ¿pitkesési K-rvek, a kfilts-pvetési eloiráuyaatok és a fftlt.-t.-lrk megtekinthetők.
Nagy Kanizsán, lbTG. márexms iU-ér..
C3—-j #
A hitközségi elöljáróság.
(66-1)
% Barcza Sándor,
V
elnök.

zslaái^ , naga DC-LíA

2. jn\ Wíndji
iCLíí v ''.■«JSST&sa
Legközelebb jr.l^at mis a hire3, ___„___
I mében egyetic-n kényre: k második, teíestesen [javított és bevitáti kiudasa :
♦♦ „ÖNSEGÉLY"
~ ™ O ^ eximn.al, a ofmmrrnek minden brte<*ejc»i iáméra hű ! mrict''i''hitn Ui k<«il >. f
Dr. ERNSZT L.
K/e« könyv »kuisM e> iivnj» mindazoknak
I kik ifjabb korukban titkoi bűnt vagy mrriéktelen k:os» | poncHst öx''rk cmi-k kövr-k>-xvK-ii ÍM*>ue«
gyöngesi >gl)en
vxev «xrtduli idrrr. flM-n «xrt:v*iil(.k. va*v .innak kó-I 7«» i»«"i a<ar<>l fei.y«i>r::*tti»k.
A*.ik i«. kik idixiiK InUkórbaii. hnrl.njnVh.111. hn ¡jnLorti- kö«7\>-u\ b. n h >t>r«ö<xfij,^lr.lirii xi«nved-npk. vajty kiknrk i»~ir intuwo- bii:anvKdaeok áital jjvön-eirtrtrri. t- ljeu ki^yóex uii» taUlánduak
Nevoftk. át»iábxn «mbrrharitok, kik a
i tiitial«á|> javál «zivAkm. Ift.rdrAk. j.»J teázik ha e/«n kíinyv i»rrj*Jni»v al RMKU|a(rkiNltieIc
F*ei> hiri- k<»ojrv. airly ua^-obb v;iá»ro!i-ii(f kedverrt ■ »•onrjt^ni AbrVkkal v»i. ellátv*. ''minden kőn> vkrrr.kr Idexb»«. kat>hatu, «ir p-inta mjan nálam in megrendeltet-: hetik Ara 5 fri ujj
Dr. Emszt L, ksosszeaTi orros.
Vest ep. k . 1 sas-u trza ¿4 • i k % 7. á m. vttott kladáK.

0
ss.> o-j cra
pj
go(
K
PC) B3
❖O
* — —-» "


)rvos-, sebésztudor, szülész ésLszeniészí
gyógyít gyökeresen fényes ős .tartós" süc<t b i z t o-s i tása mellett mindenm-nui
titkos betoj^sé^ekot -
1) bx önfertőzésnek minden k«»v<»:kcxtn.''-n\«m:. u^vmiui
ma^ömlésokot.
az ingerlékeny gyengeséget, a* ondóroiyás!, . ül.-.,,
tehetetlenséget
(elgyengült férfierőt)
2) hngycsófolyásokat (m% oiy idülteket i-). a íiem-zórészek bujakóros fekélyeit másodrendű bujakórt rnindttn alhkja''ban és t-lcsufi''ás .ibuti •
3) hugycsőszíikűléseket:
4) friss és idült nyákfolyásokat n o k ti é 1, »7. Ufrvne-vezett fehérlő lyást ¿s a* ounao ornl,''
MAGTALANSÁGOT;
5) bőrkiütéseket;
6) a hugyhólag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket
Rendel naponként: délelőtt lOórától 1 i^. d.-!y t.in 3 órá tói 5 ír és estve 7 órától 8 i"\
O
Lakik: Pesten,belváros, kigyó utcza 2-ik szám a kigyó- és városház utcza sarkán (Rottenbi)ler-féle házban) I. emelet bemenet a lépcsőn
Dijjai ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek
megküldetnek. * (45 — 11
Árverési hirdetmény.
Alulirt királyi kr.x cjryx." r.''«y.''r"l a kir. tőrvény-
1 oxvk tr ekkönyvi Iiát-I»a^ának .ViJ-J >.7 '' »/. .1 k-lt nicgbir.:.*» folytán kf>7. Iiirrt- :étetik, nita7e*iiit ; 1. t sr.i h.'' «fonti li telhank igaxga''u^ága mint felperesnek ifjahb gr.''.f Ha''tLyány Z«i|r<iiwiid xrt-er«»thi lak ''* ell.-ui v.''^. rrb.tjtáai r.py.''lK n a mt-trr -thi uradalom 1''* p-«!ig a Sr.t -(íróth mezővárosi b. sr. tjkCnyvhcn I. 1—7. sor.-»/..iinu. «;y*nez n t]k«nyvli^r csatolt «■aáfordi !*z íik;''.i vvbe?í 1—3ó f>or«xámig n S7t -«íróth peár »ai li»4 sz ¡jkotivvl-« n 1. I. e í 1 "J. ««uaStáti ij; az udvamoki :57. tjkben 1.2. norsz a ¡alt, a b;ityki 194. tjkb n J »li«t az xranyadi 9. m
t.ikbeu 1''—7. sot^r-imitr. — a ciáí-rdi 3i> «r.. Jikben 2—11 — 13—14. soroz a — a s«t-»)é:eri 113. sz. t;ki>en 2. íohí. a ejjés*;?n alperesnek tulajdonát képező íncatlRn-kt.ak. — t«vábbá a «t.-péteri 17. t.kWn 1—2. •oroz. a a sz?-p-t-ri 1». tjkben t 1 ¡««>rsz. a. az aranyad: ¡0. tjkben 2. •orsz. a. ejré.-zcn alpere» tulajdonát képező in^ntlinoknak. továbbá a azt.-pétori 77. t)l.bőit 1. »f"r.«r a.. az arauyadi v4. tjkben 1.
a be}< pyzett iopa:lau»khóI ifi gróf Batthyány Z-ip:nondr.t illető jészére. i»éjn* e/en f-kv.1.->.''grk tartozékai és ezekhez kAtntt kisebb ki-j iáiyi ha«z»nvét«-lvk. illetve rojrál jövedelmeknek ü2.''.'',8U6 frt. o. é. be-¡«ica.tl-.il birtoknak «-lár\ereztetéae 2117 sz. végzéssel elrendeltetett, a kitűzve 1 olt t;ls.1 határnapon vevők hiánya miatt retn fogauarosithat-ván, ezoii á:v. n''s. a második lia árnapon, vagyis 1076-ik évi april hó ''i-án n»g|-eli .11 órakor Szt.-G;óthon, a városház hivatalos helyiségében '' tog megtartatni.
f
Árverési feltételek a következők :
1 -r»r. Az uradalom együttesen adatik el.
2-nr. A kikiáltá-i ár a becsar. vapvis 923 806 frt, azonban a kérdéses inga*l.»n ••z- n becsáron alul is ti indet>esetre elfog adatni.
3-or A <i"/o bánatpénz L teendő.
4-er A vevőtél a vét«-iárt a kővetkezőképpen tartozik lefizetni, ugyanis: az I-só részlet az árverési naptól számi.va 2 bő alatt, a Ii-ik részlet az árverési n.ptól számítva •> l.ó alatt, a Ill-ik részlet az árverési naptól v/.ámitva egy év alatt és pedig minden egyet lészlettől, a birtokba lépé* napjától számítandó ü''j, kaniatokkal a z -egerszegi kir. adóhivatal, mint a Z!-cg»-rs*«-gi kir. törvé- yszék letét hivatalába előre kieszkfizlemlő utasítás fo.vtán brfijtfteudr. a menyiben ezonban az ura-dalmat .1 végrehajtató o-ztrák központi tőlditi:elbank venné meg. ez esetben általa csakis annyi összeg fizetendő be — a / árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 14 nap alatt, a mely az előnyös tételek és előtte bekebbzett követelések kiegyeiilitéséro nzíikséges. — a hátralékos véti lár pfdig követelése erejéig beszámítandó, az ezen felüli netaláni vételár azonban a feltételek szerinti időben szinte be6zeteudő leend, — mcgjepveztetvvn, miként vevőnek sznbadságában állatid a^ételárt egyszerre is a fentebbi határidők elótt 1 fizetni, a bánatpénz az/ utolsó részletben tudalik be. — A bánatpénz és vét^lári részletek v^''gy készpénzben, vagy pe>ti 1-ső hazai takarékpénztári könyvekben leteendők, axon-
! ban a vevő az utóbbiak netaláni értéke csökkenésért ^tulajdonjoga be-kcblezéséig szavatossággal tartozik.
ő-ör A megvett és haszonbér tárgyát nem képező javak mindjárt az árverés befejezésekor a vevő használatába adatnak által, a mely idő-tői foffv.t. egyszersmind míuder.féle terhek a vevőt fogják illetx-i. A ha-szo: bélben aeott javakban és kfllönö-en haszonbérlő által b.it/.nált épil-leti kben azonban tekintettel .z árvetés fogauatOKitásár.i kitdzött határ-:<l k:e — köti .es vevő a bérlót az árverezendő uradalomra b''-keblezett ha«z<*nbéri s/erz"dé> |> értelmében ls7«i oetober hó 1-én háboritlanul 1 meghagyni — viszont kotel.* bé lő Mrni. illetve m-gengodui. hogy az 1 nj ver«» ő«zi \eté»ek meüt-''tfle véirett mezőn a szükséges lépéseket" és | int rk«dé>ek<-t megt-l.e-mely ezélból köte en bérlő egyúttal az uj bir-| tok- s marhái és cselédsége szán ara s/fikséclendő. habár bérleti épüle- i t k és istállók használatát n/. uj vevővel megosztani; — l87«>-ik évi oc-tol >cr bő 1-én azo.iban Lérló köt. lf* az elárverezett e-é.-z birtokból min-1 i.en inir-''ságaival kimenni. Az nr«á»lcm bii tokba vétele napjától fogva miiidetMiemfi terhek a vevőt fogjuk illetni.
b-or A vev.*. köteles a megvett bir;okon levő épületeket az árve lést követő napon a vételár erejéig .-«aját kára és veszélyéie tűzkár ellen hi/tositani.
7-er. Mihelyt v«-vő .17. árv. ié>i feltételeknek eleget tett, részére a megvett j.''s7.áir tulajdonjoga átiratá<a hivataliinl fog eszközöltetni ; ellenkező CüOtbeu a vevő a feltételeket pontosan m-g nem tartván, az eladott I irtok a bánatpénz elvesztésén felöl njab'' .111 vevő költsége és veszélyére fojj árvereztetni. Kgyuttal akik .íz elárverezendő javak iránt tu-lajdnni, vagy m.v igényt érvényesithetui vélnek, felhivatnak, hogy igéuy-k rs>seleiket a hirdető éin közzétételének utolsó nspj.^tói számítandó 15 nap alatt nynjtsák b.« küb.nben egycdnl a vételár feleslegére fognak niMitUtiii.
Végre fel hivatnak aion jelzálogos hitelezők, kik nem a telekkönyvi ha*ó«:;g k helyé 11, vagy annak közelében laknak, misze''iut a vérelár te oszt sa alkalmával leendő képviseltetésük \^e''ett a hatóság székhelyén, v.gv annuk köz léiben hkuak, miszerint a vételár felosztása alkalmával l.-ei.dö kép viseltét ésűk végett a hatóság székhelyein meg>-izotUt rendeljenek és *i nak nevét ar. el.-.dásig~jelentsék be. ellenkező esetben hivatalból kinevezett gondnok által fognak képviseltetni.
A veri köteles a megvett birtok épületeit 10.000 frt o. é. erejéig tűzkár ellen biyt«sitani.
Távtíl levő jerzáloeoa I. teVzők lészére képviselőnek Hajik István ZaU-Egei szegen s/ékelő ügwéd nevettetik ki.
Kelt .Sümegben, l#7ti márczius 10.
Philadelphiai világkiállítás 187«.
Fenti kiáll.itáara kéazitett tárgyak — ké«ő bejelentés folytán --csoportonként és a gyári áraknál sokkal olcsóbban
5 forint (56 — C)
meséá olcsó összegért eladatnak. A csoport következő tárgyakból áll:
] czukorszelencze. zárhitó. 1 csinos fénykép-albiiin széj. kiál-
litáaban 1 elegáns női legyező l japán szivartároza gazdag srin-játékkal.
1 szalon asztali rscngetyfl bronzból. 1 igen tartós női kézi táska me* tersé''gfs zárral.
Az itt frlei.rult rendkívül szép és gyakorlati tárgyaknak ára ü»z-
szesen csak 5 foríut.
Blau & Kann, Grandmagazin, Wien, I. Wollzeile Nr. 25,
A világ legjobb órái 5
az általunk behozott valódi angol talmi arany remontoir órák. oldalukon kulcs nélkül felhúzhatók, igen finom gépezettel, pou losan szabályozva 3 évi jótállásai. E''.en kitüntetést nyert óráknak ára finom talmi-arany lánczczal és óratokkal együtt csak 12 frt 50 kr. Kapható Blau & Kann, Grand magazin,
Wien, T. Wollzeile Xr. 25. Vidéki megrendelések utáövét mellett rögtön teljesíttetnek.
1 csinos, jól járó bronz óra, hozzátartozó hosszú lánczczal, jótállás mellett.
1 el»gans öntött iró-eazköz bronzból. tolltartó ral.
2 linóm bronz asztali gyeityatartót öntött a''aknkkal.
1 teljes varrócNvköz talmi arany-tokban.
Badacsonyi sima
szollarBsszű eladá
i
10,000 darab muskotály, ezere 10 frt. 25,000 „ olasz rieszling , 7 , 20,000 , fekete szigeti , 5 w 10,000 , fehér , 5 ,
Az eladással meg van bizva Kondor János, lakik Ba dacsonyban, alulirott szól''ójében.
Fackh Gedő,
(64—1) " Budapest, VI. Gyár-utcza, 7.
(60— 3 >
S z ii t s P
kir. közjegyző.
r
a
1,
Áldás az emberiségre nézve.
Saját találmányom ; — mely állal a legnagyobb fokra jutott iszákos s ág az illető tudtával vagy tudtán i kivül gyökeresen gyógyítható anélkül, hogy az egészségre káros volna. Iízer és ezer család köszöni találmáoyom^ak I házi békéjét és családi szerencséjét. Nevemet annyival is inkább kérem pontosan megjegyezni, mivel utánzókban nincs hiány, kiknek szere azonban eredmény nélküli. Bizalmas tudakozódásokat kérem egyenesen hozzám intézni.
«t
3000 kötetből álló magyar-német
kölcsön könyvtár át
(1871-7)
(67 — 1)
Dr. Konetzky,
S t e 11 i n, (Poroszország.)
ajánlja
Wajdits József
könyvkereskedése Nagy-Kanizsán.
Olvasási dij havonként csak 50 kr.
Wajdits József kiadó-, Up-és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomiua, Nigy-Kanizsán.
MIKOLASCH SAMU
fényképész, olaj- és. szobafestő s mázoló N.-Kanizsán
ajánlja 26 év óta fomilló llzletót mindennetnü
szobai, templom-, czég-fcstésre és mintakra.
A legújabb t''ali miuták ís i1usvtila<ztékit kárpitok birtokábnn, njnnljn mugiít «lisy.itúsekro
éj a k á r p i t o z á s t Is elvállnljn.
Fán és érczen kiviendö aranyozások a legpontosabban
teljesíttetnek.
lMU4) Elkészített olajfestékek kaphatók.
Fényképek a legsikerültebben készideinek
az e czélra felállított üvegteremben. Tartós éa izlutes nniukákról, vnlnmint n legolcsóbb urakról
kezeskedik.a
Lakik^a „Zöldfa44 vendéglő átellenében.
PRESERVATIFS
IppIltiom.iM» frnticxln é« angol L''.varliiwMiy tu<y.nt):i I 1 frti(ç, valamint •nindoiiiioiiifi piiinnii-o/ikk«k k«»l)i^y.«>ti c^«''''l<ikra.
*> empêcheur.
loeninl''t) «•«MiwrH n* éjjeli nwgömlések •••••uuiU ¡Wtrn. ilnrnlioiikiiit :! t''itiával nx/tllit a lia-* linlrtti )IIhkíIí''h<uI «kv(itt
Zieger János
Gráczban. Kiosterwlesqaa^e 34 flumml-gvárlmnnyok é- «i mmi-urukülöiiicycssiyek raktára.