Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
20.37 MB
2022-12-13 10:01:53
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
177
345
Rövid leírás | Teljes leírás (505.35 KB)

Zalai Közlöny 1876. 044-051. szám június

Zalai Közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „Zala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
15. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAIil -KANIZSA, 1876. Jnnlns 1-én.
TizeitötiMlk évfolyam.
aa*^- —=
a EMliitéH V: P
J 6féu • • ^ frt V
fél ... * y
aecyeo évre - , $*nm JO kr.
Hlrlitiuk
6 huábol petitsorban 7, másodszor fi ■ minden további sorért 6 kr
5TY1LTTÉBBKN tornnkint 10 zr«rt
-.finn* fai Kincstári illeték minden jegye« hirdetésért külfinf
J 30 kr. firetendfi. k
======
1 A la
J illet/
előbb:
-somOo
özlOn
lap Kellemi részét 3 illeti köslexnénye< a i szerkesztőhöz, Taka- i
rékpénxtári épület földszint, — anyagi részét illető kötlemények pe- j dig a kiadóhoz bér- 4 meutvi» tntftceadők: "
NAGY-KANIZSA
Wlassicsfeár
Bármentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadutoak el.
j Késiratok ritui nem i j küldetnek. i
Sfl^--''"■OQ
Nagy-Kanizsa vám helyhatisáflának, némkMMm a „«afly-kaalitai IcaraskaáeM a iparfcaak", a ,nagy-kanizsai takarékpénztár'' a .zalamegyei általános tanítótestület'', a .Zaia-Sonogy gizkájézást részvénytársriat s tiW> «egyei és váresl egyesület hivatalos értesitíje.
üeieokint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
Magyarország földmivelőthez!
A magyar akadémia, mint a nemzet tudományos intézete, a kebelében működő „régészeti osztály" közbenjárásával mindent elkövetett, mit ezen legújabb időben annyira előre törekvő, a hazai történetet és annak kedves, dicső emlékeit megóvó intézet segítségével és erejéhez képest a nemzeti műemlékek kutatásában és megőrzésében tehetett.
De valljuk meg igazán, ezen oktatás és utmutatás eddig leginkább csak a műveltebb, tudományos osztályhoz szólott; a uép, mely ezen régiségeket mindennap szántás, döntés, árok-ásás, erdő-irtás, utcsinálás közt fölleli, mind ezekről igen keveset tud, pedig legdrágább, legérdekesebb kincseinket ók fodözik fel, majd mindig ók teszik a tudomány számára hasznavehetetlenekké, ók juttatják azon kezekbe, melyek azokat sokszor szép haszonnal a küllőidre kiviszik, a hol mi reánk nézve szégyenpiritó tanuként a müveit világ előtt saját gondatlanságunkat hirdetik, vagy elhallgatva eredeti magyar lelhelyüket, más tájnak kérkedésül szolgálnak.
Magához tehát a magyar földnéphez, raely oly nemeslelkü részvéttel az akadémiai épület alapításában is méltó helyet foglalt, a nemzeti muzeumot oly gyakran gyarapitá és az egész nemzet tudományos emelkedésén gyönyörködik és "büszkélkedik, intézi most ezen egyszerű szavakban az Arch. bizottság felhívását. Olvassák a faluk vénei és ifjai és adják át utódjaiknak is ; olvassák és fontolják meg jól, mennyi régiséget törtek el és hánytak eddig szét minden haszon nélkül ; mennyit lehetett volna nagy áldozat nélkül, egy kis türelemmel és figye-
lemmel a m. nemzeti muzeum, vagy egyéb főiskolai gyűjtemények számára megmenteni.
£nnck jövőben nem szabad igy történnie ! Nemcsak a dicső harczi emlékek dicsőítik őseinket, de azoknak bármily maradványai is: legyen az épület vagy eszköz, edény vagy egyéb készlet, az anyagnak tekintetbe vétele nélkül, becses és megőrzendő, mert műveltségük fokáról, polgári és harczi viszonyaikról, nemzeti életünkről és haladásunkról adhat felvilágosítást.
A kegyeletet a régiségek iránt senkire sem lehet ráparancsolni, ezt senki sem képes ellenőrizni. Az magában az ember keblében lejlódik ki, cz...