* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
20.37 MB | |
2022-12-13 10:01:53 | |
![]() | |||||||
Nyilvános ![]() 177 | 345 | Rövid leírás | Teljes leírás (505.35 KB) | Zalai Közlöny 1876. 044-051. szám június Zalai Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „Zala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. 15. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAIil -KANIZSA, 1876. Jnnlns 1-én. TizeitötiMlk évfolyam. aa*^- —= a EMliitéH V: P J 6féu • • ^ frt V fél ... * y aecyeo évre - , $*nm JO kr. Hlrlitiuk 6 huábol petitsorban 7, másodszor fi ■ minden további sorért 6 kr 5TY1LTTÉBBKN tornnkint 10 zr«rt -.finn* fai Kincstári illeték minden jegye« hirdetésért külfinf J 30 kr. firetendfi. k ====== 1 A la J illet/ előbb: -somOo özlOn lap Kellemi részét 3 illeti köslexnénye< a i szerkesztőhöz, Taka- i rékpénxtári épület földszint, — anyagi részét illető kötlemények pe- j dig a kiadóhoz bér- 4 meutvi» tntftceadők: " NAGY-KANIZSA Wlassicsfeár Bármentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadutoak el. j Késiratok ritui nem i j küldetnek. i Sfl^--''"■OQ Nagy-Kanizsa vám helyhatisáflának, némkMMm a „«afly-kaalitai IcaraskaáeM a iparfcaak", a ,nagy-kanizsai takarékpénztár'' a .zalamegyei általános tanítótestület'', a .Zaia-Sonogy gizkájézást részvénytársriat s tiW> «egyei és váresl egyesület hivatalos értesitíje. üeieokint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Magyarország földmivelőthez! A magyar akadémia, mint a nemzet tudományos intézete, a kebelében működő „régészeti osztály" közbenjárásával mindent elkövetett, mit ezen legújabb időben annyira előre törekvő, a hazai történetet és annak kedves, dicső emlékeit megóvó intézet segítségével és erejéhez képest a nemzeti műemlékek kutatásában és megőrzésében tehetett. De valljuk meg igazán, ezen oktatás és utmutatás eddig leginkább csak a műveltebb, tudományos osztályhoz szólott; a uép, mely ezen régiségeket mindennap szántás, döntés, árok-ásás, erdő-irtás, utcsinálás közt fölleli, mind ezekről igen keveset tud, pedig legdrágább, legérdekesebb kincseinket ók fodözik fel, majd mindig ók teszik a tudomány számára hasznavehetetlenekké, ók juttatják azon kezekbe, melyek azokat sokszor szép haszonnal a küllőidre kiviszik, a hol mi reánk nézve szégyenpiritó tanuként a müveit világ előtt saját gondatlanságunkat hirdetik, vagy elhallgatva eredeti magyar lelhelyüket, más tájnak kérkedésül szolgálnak. Magához tehát a magyar földnéphez, raely oly nemeslelkü részvéttel az akadémiai épület alapításában is méltó helyet foglalt, a nemzeti muzeumot oly gyakran gyarapitá és az egész nemzet tudományos emelkedésén gyönyörködik és "büszkélkedik, intézi most ezen egyszerű szavakban az Arch. bizottság felhívását. Olvassák a faluk vénei és ifjai és adják át utódjaiknak is ; olvassák és fontolják meg jól, mennyi régiséget törtek el és hánytak eddig szét minden haszon nélkül ; mennyit lehetett volna nagy áldozat nélkül, egy kis türelemmel és figye- lemmel a m. nemzeti muzeum, vagy egyéb főiskolai gyűjtemények számára megmenteni. £nnck jövőben nem szabad igy történnie ! Nemcsak a dicső harczi emlékek dicsőítik őseinket, de azoknak bármily maradványai is: legyen az épület vagy eszköz, edény vagy egyéb készlet, az anyagnak tekintetbe vétele nélkül, becses és megőrzendő, mert műveltségük fokáról, polgári és harczi viszonyaikról, nemzeti életünkről és haladásunkról adhat felvilágosítást. A kegyeletet a régiségek iránt senkire sem lehet ráparancsolni, ezt senki sem képes ellenőrizni. Az magában az ember keblében lejlódik ki, cz... |