* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 26 MB | |
| 2022-12-13 10:03:10 | |
 | |||||||
Nyilvános  172 | 334 | Rövid leírás | Teljes leírás (643.72 KB) | Zalai Közlöny 1876. 052-061. szám július Zalai Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „Zala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. 15. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 5AÖI-KANIZSA, 1876. Jullús 2-án. Tizenötödik évfolyam. US* J Űilnttd ér : •féa é*™ • • 8 frt (él én* - - . 4 , aecyeo é,r* 2 '' jr^y t%am 20 kr. Klrdtiid 6 D*sábos petitsorba« 7, másodszor 6 s minden totábbi sorért 6 kr. kyilttxrbkk .ortmkint 10 kwn »a .pcne* fel- (, Kincstári illeték minden ¡, hirdetésért^ kfilön^ _ „____— ^w előbb: -BOM0G Ö Z _ . illetó ktei szerkeszt&bex, Takarékpénztári épület föld szint, — anyagi réi*ét illető közlemények pedig a kiadóhoz bér-Bieusve inteaepa&fc; NAGY-KANIZSA Wlasslosttz." Bérmaotetien levélek csak -««mert munkatársaktól fogadtxtnak «1. Kéziratok tímm ua k Óidéinak. ] Kéziratok túiu mmm i A küldetnek. i Hagy-Kanizta vár« helyhatóságának. nemkOlönben a „na^-kaniztti Icaraakad^lmi s ipartoauk", a .nagy kanizsai takarékpénztár- a .zalamegyai általános tanité- testffiet*, a .Zaia-Stmgy" gézfcaftoási rétzvénytársulai % több megyei ós várotí agyesfllet hivatalos órtesítija. Ueteakint kétszer, vasarnap- s csfltortfrfctin, megjelenő vegyes tartalmú lap. Városi takarék pénztár. — Második közlemény. — Nem hiszem, hogy valaki olyszüklát-körrel bírjon a hitelintézetek egymás iránti viszonyára vonatkozólag, hogy azt gondolná, miként valamely forgalomképes helyen a fenálló intézetek mellett másokat is felállítani ne lehessen anélkül, hogy ezáltal a másik intézetek üzleti rövidülést ne szenvedjenek, feltéve természetesen, hogy a hitelműveletek solid alapra és helyes kezelésre vannak fektetve. A mi piaczunk hála Isten eléggé ismert azon oldaláról, hogy solid és helyesen kezelt, elég bizonyíték, hogy az 1873. évi válságot komolyabb következmények nélkül * kiáltotta és hogy épen azok, kik az időkben a szédelgés matadorai voltak, minden befolyásukkal, szédelgésükkel és minden vagyonukkal lebnktak azon kakasülőikról, honnét beteges gazdálkodással károkat "és romlást okozni képesek lennének. Ezekre tehát sem kár, sem veszély nem leaoe a városi takarékpénztár felállítása és om is tudnék -rótok feltenni oly kréielküsé-get, hogy ezt a közérdek és közjó szempontjából teljes eróvel támogatni ne sietnének. Sót előreláthatólag a városi takarékpénztár felállítása 6 más pénzintézet mellett csak a piacz soliditását erősítené meg a közönség szemében és emelné nemcsak ezen nj intézetet, de emelóleg hatna az egész hitelforgalomra ezen a vidéken és főleg a városban. Mint már emlitém, a befektetési tó-két a város kezelése alatti alapítványok nyújtanak, melyekért a város elég szavatosságot nyújt. Ezen alapítványok jelenbei legnagyobb részt csekély kamathozó értékpapírokban fekü'' ¿nek. Ott van a főgymnasinmi alapítvány £6000 frtnyi névleges tőkével. Ebből a 12-15000 frtnyi értékpapír alig hoz 400 frtot, többi tőkéi alig 500 frtot. míg az összes alapítványnak pénzzé való convertálása által a magánadósok kivételével 20-25000 frt készpénz tőke áll elő, mi a jelen kamatlábon alnl 6% kai is többet jövedelmez 3—400 frttal, mintsem jelenben. Ott van a városi kórháznak mintegy 10000 fi-tnyi alaptőkéje alig 500 frt jőve-delemre, a szegényalapitványnak is ki kell már tennie vagy 2000 frtot, már e három tétel által 35000 frtnyi tőke állana a létesítendő intézet működé... |
