Zalai Közlöny 1880 010-018sz február.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	28.1 MB
Keltezés:	2015-01-27 12:57:19

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1631
Megtekintések száma:	6160
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (533.37 KB) Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1880. február - 10-18. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 5AGY-KAX1Z8A, 188q.febra&r 1-én. lO-dlte szám. Tiienkileneiedlk érfolyam. §!\'^£lttjstssl ér: Jegés íire . . 9 frt.\| ■fii int . . 4 , nefjed áre . . 3 , Egy máin 10 kr Hirdetések 4 huáboa petitsorban j I 7, másodavor € a minién ! !j további torért & kr. I1 I NYILTTÉBBEN i; sorockéot 10 krért ri-tetoek fel. ¡1 Kincstári illeték minden iir/ti hirdetéaért kalSi i 30 kr fiaetendS. elóbb: A lap a«a!l«mi rissfc illett kSalemén/.« s werkBMtShSa, anyagi réasit illeti kOaleménjak pedif a kiadóhoz bérmantre inléMBdSk: NAOY-SANSZSA viuikiUi Bérmeotetlen terelek, esak iamert . moakatár-taktól fogadtatnak el. Késiratok kSldetaek. ■<«Í ALA-BOMOQYI K O Z L O N T.\' N.-Kanlz«aváros helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tazoltó-egylet", a „n.-kan ixaal kereakedelmi s ipar bank", „n.-kaniuai takarékpénztár, a .zalaraegyei általános Unitét««^ tOlet", a ,n.-kanizsai kisded-nereló egjfwül«t", a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szÖTetkezef, a „soproni kereskedelmi * iparkamara n.-kanízsai k&lTálaaztmknya\' • több megyei és »árosl egyesület hivatalos értesitíje. Hch\'iikiiii kétszer, vasariiap- s isüióNOkOn megjelenő vegyes tartalmú lap. Életbiztosítás. Igaz, hogy minden szép, nemes s magasztos eszme, csak nehéz küzdelem, sok idö folytán bir népszerűségre vergődni, hogy ehhez gyakran erős megráz kódtatások szükségesek; de ha az eszme egyszersmind hasznos is, anyagi jóllétet is nyújt; nem tudjnk, nem értjük, miért nem terjedhet ez eszme akkor! — Nincs szebb, humanusb, messzebbre kiható intézmény, mint az életbiztosítás, nincs intézmény, melynek jótékony hatását, hasznát könnyebten beláthatni, s ■ mégis mindennek daczára az életbiztosítás hazánkban nem bir általános lenni, nem tud népszerűségre vergődni. S valóban az intézmény megérdem-lené, hogy jobbjaink vele foglalkozzanak, hogy a nép közt apostolai, hirdetői támadjanak, Kik a néppel ezt megértessék, s az életbiztosítást elöttök hirdessék. Mondom, ez eszmének apostolokra van szüksége, s ki ezt hirdeti, a haza, az emberiség apostola, nemzetünk jói-tevője. Életbiztosítás! Azok, kik ez eszmét fel nem fogják, kik ez intézményt érteni nem akarják, gúnyolva mondják: „Az életet biztosítani nem lehet." Igaz, hogy a halál ellen óvszer nincs, nem létezik társaság, nincs ember, ki arra vállalkoznék, hogy a halált tőled elűzze, hogy élted fonalát meghossza-bitsa, vagy kezességet nyújtson, hogy bizonyos kort elérendesz. S mégis lehet az életet biztosítani! — Igen lehet, mert az élet, hogy. ^valóban élet legyen, szükséges, hogy bizonyos anyagi jólét is legyen hozzá kötve, ha haláloddal családodra az inség, a nyo mor minden variatióíval tőr, ha síró, bánkódó özvegyed koporsód felett kezeit törve, bánatát még sz is fogja fokozni; hogy a lét, az önfentartásról is kell gondoskodnia; nem-e fogja öt az kétségbe ejteni ? S ha özvegyed küzdve nyomorral, nem bír éhező árváidnak, kik rímin-kodva, kezeiket összetéve könyörögnek, esdeklenek egy falat kenyérért, hogy éhüket csillapíthassák, s ö nem tudja nekik e falatot nyújtani; nem-e fogja ót a nehéz bánat korai sirba vinni? Hej pedig ennek életét, te mint c;a-ládatya biztosíthattad volna; — biztosíthattad volna jövőjét az eshetőségek ellen, ha keresményed egy csekély részét az életbiztosító társasághoz vitted volna. Hát ott a társaságnál ajándékokat adnak; fogják kérdezni, ott csakugyan előnyökben részesülnek ? Olt bizony ajándékokat sem nem adnak, sem nem adhatnak, mert az életbiztosító társaságnál minden számítás szigorú számítás szerint megy: mert helycsen mondja egyik nemzeigazdász : .Nincs bizonytalanabb mint az élet, s mégis nincs semmi, mire biztosabban lehet szá-mitani, mint átlagosan egy közép életkorra.\' Ezen elven, ezen igazságon alapszik az életbiztosítás halálesetre. Nincs bizonytalanabb mint az élet; ezt kell a család apának szem előtt tartani, ki létének minden perczét, énjének minden izét családjának, azok jólétének biztosítására szenteli; ki kész családjáért mindent tenni, ki kötelességének tartja övéiért önmagát feláldozni — mig a halál ót ebben megnem akadályozza. De halandók vagyunk, s erre nagyon is számítani kellene a család atyának, kinek gondja s törekvése arra van irányozva, hogy övéi akkor se szenvedjenek szükséget, ha ő már nincs, ha őt a halál kiszóllitja körökből, mi által tehetné ezt jobban, mint az életbiztosítás által? Ha Isten éltének kedvez, s 6 képes a biztosított összeget, mondjuk egész erejéig befizethetni, ám szerencsés akkor, czélját hogy övéinek a kitűzött összeget hagyhatja, elérte; de vegyük az esetet, hogy a halál őt akkor éri el, midőn csak egy negyed évi részletet fizetett a bizto-sitóbanknak; ám akkor e bank kifogja a hátrahagyott családnak az egész biztosított összeget, melyet ő éltén keresztül akart családjának megtakarítani, kifizetendi. Nem-e nemes, hasznos intézmény ez? - Ám az egészet elfogástalanul szemügyre véve, lehetetlen, hogy ez intézmény hasznát, üdvét be ne lássuk; jaj, de átkunk az, hogy nem akarjuk belátni, hogy mi válik javunkra, nem akarjuk önérdekünket előmozdítani, nem birnnk előrelátok-, óvatosak lenni. Minél műveltebb valamely ország, minél gazdagabb mondhatjuk valamely nép, annál inkább van nála az életbiztosítás intézménye elterjedve. Mert a műveltség s gazdagság óvatossá s takarékossá teszi a népet. Takarékosság! ez eszmét hirdetik korunkban, tanítják az iskolákban, de a tanitás gyakorlat nélkül vajmi keveset ér! S sokan vannak, kik szeretnének takarítani, övéinek bizonyos összeget összerakni, ám de mikor ez oly lassan mén, s nem tudjuk vájjon nem akadilyoz-e e törekvésünkben meg a halál? Hiszszük, hogy ez a törekvést lankasztja, sót megsemmisíti ; de ez elesik akkor, ha egy életbiztosítást kötünk; akkor csalidnak minden körülmény közt biztosítva van. Mondjak ez intézmény szép, hasznos, üdvös, csak hirdetni, terjeszteni kell, s a nép előbb vagy utóbb megérti s felfogja. 8 kik vannak hivatva arra, hogy ez eszmét terjeszszék? Azok, kik a néppel közvetlen érintkezésbe jönnek, kik rei befolyással bírnak; s ha terjeszteniük ez eszmét, szolgálatot tesznek a hazának, szolgálatot az emberiségnek, mert sokan lesznek azok, kiket az inség, a nyomortól megmentettek, sokan lesznek azon árvák, kikne\'t ez eszme terjtsztése álul létet s jövőt biztosítanak. LÖB IGNÁCZ. A tengeri egy ujabb letakarltás módja s az abból kliolyó előnyökről. Néhány évi aalai tartózkodásom alatt aat vevém éssre, hogy ott általánosan dirik ai a ezokáa, hogy tengeri után taxi gaboát veinek. — Ha as,ősx hosssn, akkor ugy — a hogy fölturhatják a földet egyszer a el ia rothotik ; de ha a korai fagyok baállanak, aa Sasi vetés elmarad • sz elvetett őssi a jól meg nem mU-veit föld a a csekély iiáma meleg nap miatt, csak Leng a nem ritkán tavaszkor oly silány, TÁRCZA. Irmának. IV. 8zeretlek, szeretlek ! / Mit is érne nekem ex a puazta élőt, Hogyha téged édea, drága nefelejtsem Hün nem szeretnélek. Te vagy gondolatim kikötője, réve. Messze kalandozó lelkem tehozzád szálj Édes pihenésre. Te vagy az én nzivem egyetlen lakija, Te vagy a reményem, mely bánatos lelkem Cailggedéstől óvja. , Te teremtel azücnbe egy óriáa világot. Oly nehéz viselnem ezt a kedves terhet 8 mind te érted, látod. Fölépitéd újra as én menyorazágom. Ne engedd meg újra — édea üdvöaségem Porba hullni látnom Hanem vonj magadhoz. Mondd ki csak egy szóval, hogy mi lakik benned? Mire kárhoztattál, mit érdemel lelken, Poklot-e vagy mennyet? 8IÓ. A multak emlékei. (Folytatás.) Júlia ily dolgok hallatára, végig borsód «ott. Hálál adott Istennek, hogy ő tán egy életet menthet meg. Azonban ekkor eszébe ju- j tott neki, tán jó volna tudni, kik ezek ? mert , hisz ennélkül aa ezredes nem tudná, kiktől kell óvakodnia. — Hogy pedig megtudhassa ezek \| kilétét, elhatározta magát a bemenésre. Benyitott tehát, üveggel a kezében, amire mind- \| annyian felugrottak és gyanakv6lag Juhsra néztek. De Julis eltudta palástolni félelmét és meglepetését, mert igen nyugodtan kérdé. — „Hol Tan, kérem, Márton gazda" V — „Nincs van itt", felelt Jaresz, a no gyedik a czimborák közül, ki tiszta német levén, nem tudta magát máskép kifejezni. Potoff, ki többet tudott magyarul, megmagyarázta neki Márton gazda hollétét. Julis tehát kiment az udvarra, de korántsem azért, hogy Márton gazdát felkeresse, hanem, hogy minél elóbb siethessen e helyről hasa, és hogy minél előbb értesíthesse az ezre aest a keletkeaő veszélyről. Futott egész hazáig; szerencséjére nem találkozott senkivel. Házuk előtt megállitá az őr, de csakhamar elereszti, mivel igazolta kilétét. Benn a szobában együtt találta Konszkyt, apját, anyját s tetsvérjeit. A biró megijedve nézett rá, látva halványságát és rögtön kérdé tőle, mi a baja? — „Jaj édes apám uram, olyant hallottam a korcsmában ami igen felizgatott, álig tudok lábamon állani. — „Üljön le hát, édea kis Julis, mondá neki az ezredes, ki mintegy 45—50 éves lehetett. Ne csudálkozzunk rajta, hogy tudott magyarul, hiszen jó ideig Magyarhonban lakott, csak mikor kiütött a lengyel forradalom, tért vissza hazájába, hol együtt küzdött a hősökkel, mig végre elfogták, s besorozták az orosz seregbe, hol képzettsége miatt nemsokára ezredessé lőn. Jutka, miután leült, nem is várta, hogy kérdezzék, hanemazonnal elmondá a hallottakat Konszky ezredes meg volt lepetve, mit elárult hangja is midőn szólt: — .És kik azok, kis Julis?" — „Nem tudom megmondani, ezredes ur, hanem láttam őket. Az aki legtöbbet beszélt, picziny , kis vörös ember és olyan recsegő hangja van. — „Ahá, ez aligha Potoff nem less, a legnagyobb ellenem, várj csak, hitvány ujág irója, majd megtanítlak. És a másik ? hogyan néz ki? hogy hívják?" — „A másik egy, majdnem óriási ember, hosszú lábig érő buodában, akkora bajusza van, hogy egész arczát befedi". — „Azt nem tudom, ki lehet!" — .A neve ilyen, Kotrófi, Kalrócs, Karay vagy micsoda!* — .Talán Karoff?" — - Azt hiszem, igen, az lesz, mert egyszer hallottam emlitení." — ,És mikor mondák, hogy lesz szerencsém?" — „Holnap estére, mikor as őrjárat elhaladt. — .JÓI van; egyébre nem kérem édes bíró uramat, mint hogy legyen ssives kutyáit bezárni; as őrt álló katonának pedig jó bort adni". — — .De, kérem, ezredes ur, az őrt álló egyike a négy embernek; aaonban aat jól meg se tudtam nézni kicsoda, mert nem volt bátor ságom a korcsmában tovább időzni! — «Ugy ? no ex már jelentékenyen megváltoztatja tervemet; szinte jobb is szeretem, legalább ez ia lakol Majd én adok neked, várj csak, valami pompás italt. Beggel átadom, kegyelmednek, biró uram, estire pedig nyújtsa annak a katonának!" — .Kérem, édea ezredes ur, mogtisste lem, valami bajt ne hozzon a házamra?!" — ,Ne féljen, csak tegyen agy, mint ia mondom, sz én felelősségemre. Még egyst, most menjenek el a táborba, és est a hat embert vezesse ide. Ezzel egy papírra fslirta as ide hívandó katonák nevét s a papirt átnyujtá a bírónak. As ezredes ezután bement szobijába, mig Julis apja elment rendeltetése helyér«. A szobábsn először is pisztolyait vizsgálta meg és kibuzva az előbbi töltényeket, ajakkal cserélte fel. Mindkettőt bezárta ládájába, valamint kardját is, csak disikardját hagyta kdön. Azután desskákkal Qgyekexett as ablakot betömni, mely törekvését is siker koronásts s miután tapasztalta, hógy itt sem jöhetnek bs, a deszkákat ismét elébbi helyére tevé visaxa. Kezeit dörxölve járt fel s alá ssobájában, mig végre lábak topogását hallva, megállt a ajtóban. Hat ember lépett be, derék, daliás kato-nák, kiknek arcs éle lengyel sxármasásukra utalt. Sorba állának ax ezredes előtt, ki mindegyikkel keset fogva így szólt: — .Tudjátok — édes bajtársim — szándékomat, amely nem egyéb, mint minden áron a magyarokhoz való átpártoláa. De most nagy akadályok gördültek elém". Eszel elmondja a Júliától hallottakat. — .Hogy pedig ext meggátoljuk, halljátok akaratomat". Jó darabig voltak ott a katonák, amely idő alatt hihetőleg megvitatták as utat-módot, mely által elfogják, vagy eltegyék láb alól ax órv lám adókat. nZENKrLEHCZEDIK EVi c: TAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 1-^n 1880 1 én. Világítás 100 4rt — Szerek javítása k rendben \' Urtása 75 frt — Uj beszerzésekre l.\'JO frl — Tisztelet díjakra (orvos, titkár és kürtösnek) 100 frt - Jutalom dijakra (10 drb. C8. kir. arany árt.) I>0 frt — Nyomtatványok, iroda »serek és postadíj 50 frt — Tiizazolgálat (a m. fog* tok, fáklyák stb) 60 frt — Az egyleti zászló beszerzé sére 1879. költségvetés alapján 2 0 frt — Zalai Közlöny előfizetési dija 8 frt - A zászló szentelé* esetleges köt iség hiány latának fe deze.térea takarekpénz-. táj-ba teendő 200 frt — KI.",re nem látható kiadások 85 frt 9<> kr. Összesen: 2<>18 frt 9t> kr. K-lt Nagy Kanizsán, 1SSO. évi január hó OKOSZVÁRY GYIJLA m. k. knortzer\'oyőröy m. k. eyl. titkár. WAGNER KÁROLY m k. vtae- kovats jános m. k. Helyi hírek. — Kitn ut\'ittis ós köszönetnyilvánítás. A helybeli kaih l\'őj»ymniwinm segély -gylete nevében van szerencsém a n. é. Közönségnek becses tudomására hozni, hogy a főgymn. ifjúsága által f. h. 21-én rendezett tánczvigaloni mai egybekötött hangverseny össz<m bevétele 988 frt. 6« kr., melyból a 323 frt 6« kr. költ-ség levonása után úszta jövödelmül 6G5 frt. marad: ezzel egyet-m ben kedves kötelességemnek tartom a t. c. szülőknek s általában a n. é. közönségnek a nemes czél iránti szíves rész-vétókért meleg köszönetemet nyilvánítani Pap János, íőgymn. igazgató. — Értesítés. A nagy-kanizsai tiszti önsegélyző S7Öv»tkeset t. cz. tagjait ezennel tisztelettel értesítem, miszerint az 1879. évi osztalék, í. év február hó 7. 8. 9. és 10-én délután Í/J2 — 7í3-ig és azontúl, a rendes pénztári órákb-m felvehetők. Kelt Nagy Kanizsán, 18X0. jan. hó 29-én. Manhardt szöv. elnök. — lelülfixetési iv 1880. január 21. Azok névsora, kik a helybeli • kath. lőgymn. segély egylete által f. h. 21-én reudezeit táncz-vigalommal összekötőn hangverseny alkalma val felülfizettek Nagym. Kovács Zsigmond v. p. 10 frt, főtiszt. Dornay István k. r. jósz. kor. 2 írt. tiszt Horváth Gyula veszp papnöv.1 frt, főtiszt. Berzay Elek k. r. házfőnök 3 frt 50 kr, főtiszt. P.»p Jáu<« igazgató 1 frt 50 kr, főtiszt. Vóneky Pál 50 kr, főtiszt. Hám József 1 frt, Hirschler Testvér urak 5 fin, főtiszt. Szeitz Alajos 1 frt 50 kr, liszt. Luták Elek 50 kr. főtiszt. Gror.zni .nn Ignác« 50 kr, N. N 50 kr, főtiszt. Merényi Lnjos 50 kr, Nncsec József ur 3 frt, tek. Dr. Horváth Antal 1 frt. Belus József 5 frt, Bárány Dénes 5 frt, Boenyák Gusztáv 5 frt, Freyler Adolf 50 kr, Kohn Ignácz 1 frt, Blankenberg Vilmos I frt, Kovács János 50 kr, N. N. 50 kr, Kiefert Antal 2 frt, Kohn Ódon 50 kr, Sólyomi Lipót 2 frt, Scherz Zsigmond 2 frt 50 kr, Plihál Ferencz 2 írt 50 kr, Bezerédy Elek né 3 frt, Berényi József 5 frt, Tsirtz Károly 50 kr, Stolzer Gusztáv 50 kr, Mauser János 2 frt, Löwinger Ignácz 3 frt, Kocsis Ferencz 1 frt, Bachrach I. H. 2 frt, Szilágyi Lajos 1 frt. Dr. Schreyer Lajos 1 frt, Et! János 50 kr, Zók József 50 kr, Hajós Mihály 3 frt 50 ur, Plackner Nándor 50 kr. Knausz Boldizsár 2 frt, Winssies Antal 5 frt, N. N. 50 kr, L-ndvay József 50 kr, Séllyey László 2 frt 50 kr, Dömötör Lajos 50 kr. Stingl Károly 1 frt, Hertel-ndy Béla 3 frt 50 kr, Herteleody István 2 Irt, Löwinger Lajo 50 kr, Páva Jó-sef 50 kr, Scherz I. N. 1 frt, I\'ráger Béla 50 kr, Stojkovits Szilárd 5 frt, Talabér Kálmán 50 kr, Eisinger Henrik 2 frt, Farkas Imre 50 kr, Scherz Tivadar 1 frt, Bartos Béla 50 kr, Domby Károly 50 kr, Tuboly Viktor 50 kr, Laky Kristóf 50 kr, Győrffy János 5 frt, Ebenspanger Lipót 2 frt, Bartos János l frt, Ebenspanger Leo 5 frt, Simon Gábor 50 kr, Ciement L pót 1 frt, -Dedinsky Antal 50 kr, Scherz Richárd 50 kr. Rotschild testvérek 50 kr, Vajda Bálint 1 frt, Firnek Káimán 50 kr, O.^zesrly Antal 2 frt, Gu»th Zoltán 50 kr, Gutmann Izidor 3 frt 50 kr, Babóchay György 1 frt 50 kr. Főösszeg 140 azaz: egyszáznegyven frt. o. é. Kelt Nagy Kanizsán. 1880. jan. hó 21 én. Tőttősy Imre s. k., r. l>. pénztárnok. A fenn nevezett Kegyes jóitevók. valamint mindazok, kik egyéb ado mányaikknl a jótékony czélra segédkeze nyújtani szíveskedtek, fogadják az ifjúság hálás k\'iszonetét. Pap Jáuos főgymn. igazgató. — Sorsjátékkal egybekötött tánezvi-galinat rendez iebr. 28-ára a nagy-kanizsai i/.r. jótékony nőegylet. Faradhatlan tevékenységet fejtenek ki Weiss Hedvig és Blau Eugénia urnók. — Kivonat a nagy kanizsai önk. tűzoltó-egylet választmányának 1880. január hó 25-én tartott ülése jegyzőkönyvéből. Elnök az 1880. évre vonatkozó köitnég tervezetet előterjeszti. mely szerint a b vételek czímén 2018 frt 96 kr. vau előirányozva, a kiadások czi mén pedig ugyanenn)i s ekként a kiadások a be\\ ételül előirányzott ösireget meg nem lial»-.d- hogy nem érdemes meghagyni. Némileg módosul ezen eljárás, ha a tengerit — a mint az fejewégét elvesztette — kóróstól kivágjuk s az ut, vsgy a föld szélére 20 kévés kúpokba összerakjuk. Attól ne tartsunk, hogy a tengeri megromlik, vagy megnem érik. Tapasztalásból mondhatom, hogy az olyan csövek is, a melyek zöldek voltak egészen oly szépen megjöttek 10—15 nap alatt, hogy semmi különbséget nem vehettem ki a tökéletesen érett s az igy szedett tengeri közt, — sem suly, sem minőségre. — így kezelvén a dolgot, a talajt felszánthatjuk van idő, hogy kétszer, de egyszer bizonyosan a másodszor vető alá. Élőn} e az, hogy a földet kieiégitőleg megmunkálhatjuk, vető alá gondosabban előkészíthetjük, másrészt e munkát — e levágás, összekötés, kúpokba rakást —■ holdanként 2 forintért elvégezhetjük ; a tengerit pedig ott hagyhatjuk akár a tél eh-jéig is; az meg nem romlik. Ekkor haza hordjuk s gyerekekkel letöredezhetjük, megfosztatjuk 1 hpctoliteres zsáktól fizetvén 5 krajczárU Mondjuk, hojry 00 zsák terem egy holdon — 3 frt. — a kivágásért 2 frt, összesen 5 -írtba jö a letakaritás. Ez oly összeg, melyet kevesbíteni nem hiszem, hogy lehetne bármi módon. — Ajánlom tehát «.-zen eljárást előnyénél fogva bármely gazdának vagy uradalomnak, mert tudjuk, hogy másként kezelve a letakaritást, holdanként 8—10 forintot dobunk ki. li. gazdatiszt. A nagy-kiinizRai önkéntes tűzoltó egylet költség előirányzata ISXO-ik éi.-re. Bevétel. Pénztári maradváuy deczember 31-én 1879. 448 frt 9(3 kr. Nagy-Kauízsa város évi 9« gély-e 1000 frt - 140 pároló tag tagsági dija pr. 3 frt 420 frt - A n.-kanizsai takarék pénz tár rendiísévi ajándéka 5<) frt — A u. kanizsai segély-ng) let rendes évi ajándéka 20 frt — Esetlege bevételek 80 frt — Összesen : 2U18 frt 9G kr Kiadás. 2 szolga fizetése havon kint pr. 24 frt 576 frt - kr. 2 szolga öltönye 90 frt — 2 szolga ny ugdijára 1879 év czimen 1880 B/i be- r .j fizettetett 168 frt — 2 szolga nyugdíj alapja 1880-ik év czímén 96 írt — 2 szolga esetleges jutalma zása 20 frt — VI. Másnap este, mintegy tizenegy óra tájban, midőn már a falu utczái te\'jesen »üresek valának, két alakot látunk bandukolni, mert igen sötét volt, a biró háza felé (B »csánat e kifejezésért — bandukolni — de kissé népiesnek találván, voltam bátor haoználni, értelme körülbelől ez: botorkálni). Csekély távolra a háztól megállottak és egy orosz szót kiálltottak, jóformán a jelszót. Azonban választ nem kaptak. Közeledtek az ajtóhoz, hol az őrt, Kahuert, méiy, holt forma álomban találták fekve; az ezredes szere tehát hatott. Azonban e két ember, nem zavartatott meg ez által, mert bementek az udvarra, hol semmi nesz som volt. — „Karoff, ugyiátszik, sugá Potoff, mert ók voltak, ma minden előnyünkre van; a kutyák nem ugatnak és az egész házban mindenki alszik." — „Hadd legyen, most nem érünk rá fecsegni, hanem csak a dologra." Bementek a szérüs kertbe, amire az ezredes ablaka nyilt. Itt a setétség miatt kénytelenek voltak a lámpásukat meggyújtani, de ekkor nagy meglepetés érte őket; az ablak fedve volt d"sz kákkal. Nagyon megütközlek ezen úgyannyira, hogy Karoff már visszatérésre gondolt. Ki is nyilatkoztatta ezt Potoffnak, mert, mint mondá, ugy is hiába v»ló terve; kisérlenek meg. D-i Potoff nem az-.iz ember volt, ki az általa ki tűzött dologtól egy hamar elállt volna, azért szavának egész hatályával Karoffot ott mara dásra buzditá. Er feleletül a tyúkólhoz ment és az onnét elhozott létrát az ablak alá tá-masztá. Mig Karoff lenn tartá a létrát, addig Potoff felhágott, azonban azon pillanatban, midőn felért, egy kiáltást és rögtön erre zuhanást hallott. Visszatekinteni azonban már nem ▼olt ideje, mivel négy hatalmas marok ragadá meg s emeié le a földre. Kiáltani akart, de el-fójták kiáltását, miután száját erősen betömték. Feje zúgni, eszmélet" veszni kezdett. Nem tudott már arról semmit, hog) mi történik körüle. Midőn feleszmélt, egy szobában találta magát, összekötözött kezekkel és lábakkai. A vér elhüit benne, amint az ezredest és körü\'e ismerős ka onákat m^gpillantá. Tudta, éo megvolt győződve arról, mizerint a halálra ••! készülhet. Hogy is számíthatna kegyelemre annak a részéről, kinek a haUlát akará? — „Jó Potoff, sajnállak, hogy ily hely zetbe kellett kerülnöd, mond az ezredes. Nem Jennél oly szíves, holnap mindjárt kitenni az újságba Szt.-Pétervárott, hogv K<mszky ezre des megkötöztetett, mivel ót megölni akarám. Mondd csak, mért akartál megölni — „Mert kutya vagy, olyan kutya, mint a magyarok, kikhez átpártolni akartál!" — „Igaz? tehát kutyák a magyarok ? Jó, majd szolgáltatok rá alkalmi t, hogy ne gyalázhasd őket többé. Vigyétek. Találkozha-tol mindjárt a kedves Karoffal a pokolban, hol majd talán lesz több is, kik együtt ugatnak veled. Sajnállak, de mégsem szánlak. Kahnert. legalább jobb sorsban részeáilettem, inert ó mégis csak él, de őrült." Mialatt igy beszélt, a katonák kettej»-kivitte őt. Nem sokára viaszatértek. — „Végeztünk vele, ezredes ur, hová tegyük őket." — „Meghalt mind a kettő?" — „fgen, Karoff még szuszogott, de egy döfés és vége volt mindennek. Potoff hamarabb kimúlt." — „Jó, most óvatospn szállásaikra; azután jertek vissza." A katonák mind elmentek. A szobában Csak az ezredes, biró és Julis maradtak. Ez utóbbi holthalványan és zokogva. — „No édes kis Julisora. mért sir?- — „Nem tudom elviselni, felelt Julis, hogy én voltam ez emberek halálának okozója." — „Sohase busuljon, édes leányom. Vagy tán jobb szerette volna, ha én veszem el? Ugy baj lett volna az kegyelmetek házára, mert a táborban azt hitték volna, hogy kegyelmetek vesztettek el engem." — „Nem, most már n\'im sajnálom őket többé. Mert meg vagyok róla győződve, h >gy a magyarok iránt öszin\'e szeretette! vineHetó sziv\'\'t mentett-rn meg a halai.ól.J — „Kö-z- nöm ezerszeres- n, köasön un, hog^ ily megg)őzTdéisei van felölem. Dj ínég jobban köszönöm uzon szívességét, melynél fogva felfedezte az ellenem tervezett «»ss/ees-ktiv<M. Mohi (y»k azon óhajomnak :id«»k kifejezést, hogv bír bnlá\'hsitnám meg b-irmivMl e jótéteményét Kívánjon tehát tőlem bármit, amit megtehetek mindent megteendek." — „Édes ezred-s ur. volna egy kívánságom, de nem merem nyilvánítani.u — „Csak bátran." — „Jegyesem harezban és pedig önök ellen. Ha lehet kímélje meg őt." — „Kis bohó, mond az ezredes, hisz hogyan ismeruők ót annyi ember közöl meg?" „Igaz; de nevét megmondom, Kurta Mískáunk hívják. Ne.vél azért közlöm kegyelmeddel. mert ha talán fogságba kerül, tán tehet valamit szabadon bocaájtatása m-llett." — „Ezt megígérem és ha szükség lesz rá, teljesítem ip.u Mégis tette volna az ezi"dts, hacsak ebben meg nem akadályoz\'ák volna, hogy mi által, meglátjuk. Eközben visszatértek a katonák is. — „Megtörténi, kérdé az ezredes?" — „Igenis, válaszol egyik, anuélkül , hogy valakivel találkoztunk volna, tettük le őket az ajtó elé." — „Helyesen van. Most tí menjetek rögtön a táborba, mondjátok meg T kapitánynak, hogy egy óra múlva indulunk." — „Szolgai (tára, ezredes ur ; azután köszöntve mindhármuknak, eltávottak." Az ezredes pedig megfogja egyik kezévi-1 a bíró kezét, a másikkal Juliset, monda: — „Fogadják kegyelmetek köszönetemet szíves fogadtatásomért «<s eltartásomért, majd megfizeti ezt Isten, mert otthon három kis gyermekem imádkozik az Istenhez mind azokért, akik velem jót tesznek. Negyedik ima az enyém lesz." — Most pedig Isten áldja meg ják. Minek előtt azonban ezen költség elóiriny zatot a választmány által egész terjedelmében helyben hagyatni kérné; jelent>. hogy Gön döcs József szolga időközben megbetegedvén, s betegsége oly nggasztó, hogy felépülése esetén is alig lesz kép«rs szolgálatot tenni; miért is elóre látás tekintetéből egy III ik szolga ideiglenes minőségben 15 trt havi díj mellett alkalmaztatott; Göndöcs Józsefre vonatkozólag pedig ajánlja a választmánynak, hogy az 6 hó lefoigásaig jelenlegi rendes havi dijat húzhassa, enuek letelte után pedig továbbrai megtartása vagy elbocsájtatás.i ujabb választmányi határozat tárgyát képezze, az ideiglenes minőségben alkalmazott szolga havi dija ellenben a költség előirányzat kiadási oldala 15-ik, esetleg 16 ik tételűiből legyen fedezeudó. Határoziatott a beterjesztett költség előirányzat a nevezett szolga ügyében tett módositeával heiyesuek találtatván, elfogadtatott s hitelesitésé.vel Kovás János és Wagner Károly urak bízattak meg. Kmf. jegyzőkön} vből kiadta Kn »rtzer György, egyl. titkár. — Meghívó. A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság folyó 1880. évi febr. hó 10-ik napján délelőtti 9 órakor saját helyiségében Xlll-ik évi rendes közgyűlését tar-tandja, melyre a t. cz. részrényesek ezennel tisztelettel meghivatnak. — A magyar-frattexia biztosit«) társulat. Mai hirdetési rovatunkra utalva: a magyar-franczia biztosító társulat megkezdette működését; e nagy tökével biró társulat több megyére kiterjedő főügyuökségét a nevezetes hirü nagy-kanizsai Űutmann S. H. nagykereskedői czég vette át, szervezkedése czéljábau az ügyes Róuay M. titkár ur városunkban időzik, ki a biztosítási ügyekben nagy szakava toltsággal bir, már több nagyobb üzletet meg kötött, ennélfogva ajánljuk a biz1 ositó közönség figyelmébe. — Országos vásárunk oiy néptelen s kicsiny volt, hogy gyakran egyes heti vásár is népesb és nagyobb Nincs róla semmi inás fel-jegyezni valónk, minthogy a vidék nagyban hajtotta be a marhákat, de kevés kerüjt el adásra. Megható jelenetet is jegyezhetünk fel: Uzsora tartozás miatt egy szegény esalád összes tagja bejött a vásárra hajtott teh\'-necskével s midőn elkelt, valamennyi megsiratta. Az ősz görny eteg családfő odaszólt hoz<ájok : ne sírjatok, majd dolgozunk s veszünk másikat, in kabb örüljetek, hogy nem tartozunk senkinek. De azért az öreg is megtörülte szemét é ezifra átkot mondott — Verhovay GyuUi igen sikerült arcz-képét küld-e _ be szerkeaztösétíünkhez Szörényi Szónyi István kiadó-uilajdouos. Ara 1 frt. Megrendelhető a díj beküldése, vagy utáuvét mellett a kiadótulajdonosnál, lakik: Budapesten VIII. kerület 22. ez. 3 em 32. ajtó, vagy kegyelmeteket, egy óra múlva távozom, talán, hogy sohasem találkozzam többé. De ha találkozunk, fogadom, arra már leróttam hálámat. ■ Emlékezzenek erre vissza. Isten velük. „Magá nak pedig Julisom boldog életet kedves jegyesével." Távozott Julis és a bíró szerencse kivána-lai mellett. Egyenest a \'áborba ment, hová csomagjai egyik katöna vivé utána. * * * PÁSLEK SÁNDOR. (Folyt, következik.) Levél egy hölgyhez. Drága hölgy ! T- liozzá>l ¡rom e néhány betQt llinuv.lenfl!, vagy a miként Klsncta azt a képzelet. Talmi ha majd büszkén elolvasod Mint hitvxny tárgyat, eldobod, Vagy gyertya lángjánál elégeted. JA, j<* ! hia* én netn i* kívánom, Hogy titkaid kné temesd A hervadt rózsa, nefelejts kö/.fttt Szegény sorok unalmukban Szégyenlenék maguk\' nagyon, — A sirba tennéd egyenest. — A tűzre vélük, lángok közé, Mát his* nem is érdemiének. Oly nagy a f>üno a ki irta R sok betiit, óriási «»agy — — — Ob mért is ugy szerettelek ? — — ; Szeieilelek, szerettelek, Mig n -m ¡nmcrém bflazkeséged — S e mély szerelmem erdejéból, Hin ábrándjaid kezével, A zsenge liljomot kitépted. S te azt hiszed tán most leány. Hogy fádalmimban boszut etiküvék V Ha-ha-ha — óh — ne bidd, ne hidd, Sőt azt kívánom, Hogy kártya várod Túlélje édes anyja életét. 8őt többet, többet L-gycn a várból Kr5s, ingat\'an épület. S udvarlóit teremjenek, Mik nt a gomba nyári éjben Esö után. — Isten veled! R. P. 1 TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI közlöny. FEBRUAR 1 éu 1880. pedig azerlíexztóaógüukben az iven. A kik kívánják látni a jól aiicerult areekópet, szívesen hagyjuk megtekinteni sz-rkeaztiiaégünk-ben, a hol is a „pártfogói iven* roeg is rendelhető. — A keszthelyi jótékony nőegylet saját alaptőkéje javára tebruár 1-én a Schil-liuttzky féle vendéglő nagytermében hangverseny nyel egybekötött tánczvigalmat rende®. A hangverseny műsora: 1. F-moll concert We-beriől, zongorán előadj* Weltner Adél k. a. 2. Magyar népdalok, éuokli Zakár József ur, zongorán kíséri Wúnsch Ilon k.a. 3. Aeolháría-hangok, Umlauí C.-től, Cziterán előadja Müller . János ur. 4. Bou-ö en traine, Ketterertől. Zon gorAn előadják Wiifesch llun k. a. és Garay Sándor ur. 5. A hazáról. Költemény Petőfi Sándortól, szavalja Zakár József ur. 6. Rá-kóczy-induló, Liszt Ferencitől. Előadják Weltner Adél k. a. és Garay Sándor ur. Kezdete 7 órakor. Belépti dij 1 frt. Felülfizetések köazö nettel iogudutuak és hirlapilag ny ugtáztatnak. — Ugy hulljuk, hn^-a Siótokon Ur tett mull lieti Balaton ie<&<ipoláaa ügyébeni ülésen hz határoztalott: Legyen ugy nnnt régen volt ! a Balaton vize eresztesaék szabadon, — A jfájxi devecser-sümeg tapolcsa-kettzthely szentgyörgyi normalvágányu inásod-reudu vasút ügyét előkészítő szűkebb körű buoiUág Pápán ni. hó 21-éu délután Woita Jozseí polgármester elnöklet« alatt értekezletet tartott, mely alkalommal Kiss László egy emlékiratot olvasott tel. Az emlékirat Loskay lótnérnök ur szakavatott tollából eredt, mely világos adatokkal nevezett vasul rentabilitását bebi/.onyitja, ez emiékirat azsrint a vasul b«»za 12 egy fel ménfőid leend s a szükség-.-» építési és felszerelési tőke két millié forint; a vasút forgalma alapos számítás szerint a befektetett töke hét »zázalékát, mint évi tiszta jövedelmet, a legrosszabb körülmények között is tog hozni, amiból látható, hogy ezen vasút nemcsak, hogy életkép«», hanem a legjövedelmezőbb hazai vasutak soriban fog helyt foglalni, inibol remélhető, hogy az építéshez szuKséges tőke, akár részvények kibocsatusa akar pedig lőkepénzzel rendelkező vállalkozó állal, beszerezhető. — Kiss László ur közölte a bizottsággal, miszerint a vasút épiiése — nyert személyes informácz\'ó alapján — a magyar n^ugoti v.ksut részérói ellenzésbeu nem fog rcJzesülui, sót minden lehető támoga ásban, holott az állam részéről 30 évi adómentesség ben fug részesitietni. Az előbb érintett emlékirat 200 példány bau kiuyomatni s kiosztatni, valamint a tebruár hó 3-án tartandó nagygyűlés elé terjesztetni határoz atott. — Tisztújítás. 1880. január 2j-C0 a Csáktornyái önkéntes tűzoltó egylet tisztújító közgyűlésén egyhangúlag megválasztanak^ Pecsornik JanoB elnöknek, Ziegler Kálmán al elnöknek, Deák József pénztárnoknak, Huszár Nándor jegyzőnek, Marandíni Balint, Szeiverth Antal parancsnokoknak, Dr. Krasovecz Ignácz, Dr. Schvarz Alber: egyleti orvosoknak, Grész Alajos egyleti ügyvednek» A valaeztmány a következőkép alakult meg : Kouyáry Mihály, Ncuúaaun Iguacz, Pecsornik Ignácz, Tódor Jó- Íftt, Neumann József, Körngast József, Hirsch ann Sándor. Nyuzsy Mátyás, Sárosy László, VVettendort-r Dávid, Megia István, Bernyak Ferencz, Pruszácz Alajos szertárnok, Bors István, Debics János, B\'^rnyak Károly, Pecsornik Karoly, Matarovics Péter, Griiíaldi János, Henrich L pót, Pechter Lampart, VVeisz Károly, itj. Novak Fei incz, Dolenecz Károly. — Keszthelyen az alakulandó önkény-tea lüzoltóe^y lel érdekében m.hó25. a városbíró, id.Keischl Virnczel ur elnöklete alatt közgyűlés 1 tar látott, mely a megalakuiá mikénlje körül forgó kérdeaeket igyekezett tisztázui, s megismerni, illetve megvitatni az ideiglenesen alakult 25-ös bizottság állal elkészített alap és szolgálati szabályokat. Az alakulhat« erdőké ben aláirasi i^ek bocsáttatlak ki; a végleges megalakulás legközelebb vá ható. — A Csáktornyái polg. egylet által m. hó 24 én rendezett táncíkoszoru alkalmával az egyleti köoy tár ja vára felülfizettek : ásakonyi Zsigmond 3 frt, Fejes József 1 frt, Nemes Ede 1 frt, Neumun Móric« ifj. 1 frt, Szeiverih Antal ifj. 1 Irt, Kouyáry Miháiy 1 frt, összeg 8 frt. A szíves felülfiaetőknek Köszönetet mond a polg. egylet elnöke. — Szentgyörgy völgye. A református hívek buzgósága és áldozatkészségé folytán, még a mult században épült régi modorú ref. templomát 2U00 forint Költséggel a mostani kornak megtelelöleg átidomították, ugy a paplakot is 362 forint költséggel kijavították, így a javítások költségei összesen 2362 forintot tettek ki. A nemes tettek nem szorulnak dicséretre ugyan, de még sem mulaszthatjuk el, hogy azon kegyea adakozókn ^k, kik ezen óez-szeghez adományaikkal járultak, neveiket a nyilvánosság ele ne hozzuk. Öuként ajándékozóit Horvá.h László lenti uradalmi mérnök ur frtot, Kovács János aisó-lendvai ügyvéd ur 20 frtot. K\'-serü Ferencz vörcsöki ispán or 20 frtot, nmélts. gróf Szápáry Géza fiumei kormányzó ur főprdésze Lutter Pál az állásokhoz megkívántató fenyőfát, felé részben jutiuyos árért, fele részben pedig miniegy 10 forint ért. ingyen adományozta,igy az adományok összege 96 frt. a többi 2266 forintot pedig a hivek három havi épités ideje alatt kivetés utján a leg" nagyobb szorgalommal hiány nélkül kifizették >z illető egyházi elöljáróknak, ebbeli dicséretre méltó tevékenységüket közelisniTés jutalmazza. Közli Gs. U. — Csáktornyán a „magyar országos •segélyző nőegylet fiókegylete" a f. évi január 11 én tartott l-ső közgyűlése alkalmával megalakulván, tagok a következők: Tódor Karolina, Nyuzny Karolina, Pecsornik Anna, Zieg-ler Lajusné, Dr. Kraasovecz Ignáczné, Sárosi Lászlóné, K\'uiy áry Mihály né, Hegedűs Béláné, Huszár Nándorné, Raívert Antalné. Zakál Henrikné, Bencsák Ferenczné, Grész Alajonné, Grész Lászlóné. özv. Deurbányi Elekné, Zieg ler Kálmánné, Laky Józaefné, Csesznák Sán-dorné. Mirka Domonkoané, Dugovich Pál. Khédey Ferenczné, Luperszbeck Lina, Vran-tsíts Károly né, Zakál Henrik, Bernyák Fe renczn^, Buchbergér Katinka, Rabolics Mária, Szilágyi Gyuláné, Molnár Elekné, Buchbergér Fülöp, Báró Neffzend Károly, ifj. Göncz Lajos éa Vrantsits Károly. — Ezek közül választmányi tagoknak megvalasztattak: özv. Deurbányi Elekné. Molnár Elekné, Csesznák Sándori.é. Vrantsits Károlyné, Ziegler Kál-inánné. Bencsák Ferenczné, Zakál Henrik és Dugovich Pál úrnők és urak. — A f. é. január 14-ki választmányi ülésbeu pedig elnöknek: özv. Deurbányi Elekné, jegyzőnek : Dugovich Pál, pénztárnoknak: Zakál Henrik, és orvosnak: Dr. Kraasovecz Ignácz. Ezen „fiók egylet" megalakulása a megye szeretett főispánunk méltóságos Urményt József urnák és a központi választmánynak bejelentetett. — Alsó- Domborun Kymlay Ágoatou a még cak most legfelsőbb helyről kitüntetett Hirschler testvérek derék könyvvezetőjük f. hó 18 án vezette oltárhoz a müveit lelkű Molnár Paula kisasszonyt, áldás_ legyen frigyükön. Vőfélyek voltak: C\'seaznák József szolgaóiró és Uir8chl«r J.»kab urak, nyoszolyó leányok pedig Dugovich Betti és Faus Gizella kisasszonyok. Egy jelenvolt. — Vadászat. Februárius. A medve éa borz még mindig odújában lakik. A vaddisznó nagy térségeket tur össze. A fóvad és az őz délnek fekvő helyeken , a nyúl bozótok és szántásokban tartózkodik. A vadkacsa és vadlúd nyilt vizeken, a siketfajd és a fác.zán mleg forrásos tájakon, a párba oszlott fogoly déli oldalokon, a nyirtajd és a császármadár a legnagyobb sűrűségekben tanyázik. A farkas és róka párzásra csoportosul. Ugyau ilyenkor párzik a vadmacska, a nyest, a görény, menyét és a vidra. — Csáktornyán a még csak e napok ban megalakult „magyar országos segélyző — vörös kereszt — nőegylet fiók «gyl\'ite", .polgári egylet" helyiségeiben tombolával összekötött társas estélyt roudez. A meghivók s\'.étkül-dett-k. B-.\'lépii díj személy énként 1 frt , filül fizetések köszönettel fogadta\'nak és a „Zlai Közlöny"-b-tn nyugtáztatni fognak. A tiszta jövedelem fele részben a „vörös kereset fiók egylete", és fle részben a Csáktornyái „nőegylet" javára tog fordíttatni. — Jiakról írja tisztelt tudósítónk . Január 2H-án meghnió ünu-pélynek voltunk szemtanúi, itt Bakon — Ugyanis : Szili György, baki földműves tartotta arany meuyegzőjét. * egyúttal, leány unokája esküvőjét. Isten áldása 1 egyf"n rajtok továbbra is! — Rövid hírek. Anglia Afganisiánnal felakar hagyni. — Asbóth János keleti útjáról hazatért. — 10.207 Jezsuita van a világon; Ausztria-Magyarországon 525 él. — Rudolf trónörökös nősülési szándékból Dr-sdába uta zik. — Kóródy Péter a , Legény bolondja" irója nem zalai, han^m somogyi S7ül\'téaü. — A czár trónra lépésének 25-ik évfordulója febr. 19-én lesz — Angliában 384 vallásfelekezet van. — Az inség Uogmegyében megdöbbentő mérveket ölt. Prága, Lemberg Szeben ki nyert ? jan. 28-án: 6 7. G. 41 26. n „ 34. 58. 30. 78. 76. „ 50. 44. 10. 37. 74. Irodalom (E rovat alatt megomlitott munka Nagy-Ka-niitsán Wajdits Jóxtef k«n>kere»k«d^o altal mog-reuilelhetó.) — Baráti ás hazafiúi kegyeletből elhunyt jelesünk iránt szíves készséggel adunk helyet, a következő „Felhivó Szózatnak" a nemzethez. Majd 45 évig működött megboldogult veterán iróuk, Vahot Imre az irodalmi pályán, s bármint ítéltek is felőle a viar.onjok mélyébe pillantani nem biró felületes egyének, egykori lenyes dicsőségét írigylói, d\'csekvés nélkül, sőt büszke öntudattal merem állitaoi, hogy az utóbbi 4 évtized ala!t a megboldogult által szerkesztett a kiadott könyvek, lapok, folyóiratok, naptárak stb. már egy egé«z bibiiothekát képeznek, s több nagyhatású színmüve, regénye, s történeti irata arról tesznek tanúságot, hogy a megboldogultnak mindenkor fótörekvése volt elnyomatással fenyegetett nyelvünk, nemzetiségünk, hazai közműveltségünk, alkotmányos szabadságunk, magyar ál-lamegységünk fejlesztése, gyarapítása, s a magyar nép felvilágosítására halni, s hogy azok szent ügyeiért mindenkor, még a leg nehezebb időkben is. bátran, erélvesen har-czolt, s anyagilag és szellemileg ueui csekély áldozatokat hozott, sót összes vagyonát, még személyes szabadságát is koczkáztalta. S ami egyik legfőbb érdeme: — még legnagyobb ellenei sem tagadják meg tőle azt, hogy anyagi pártfogása s szellemi buzdítása által egyesegyedül ó mentette meg lánglelkü költőnk, Petőfi remek müveit, hazánk roppant értékű kincsét, büszkeségét, nemcsak nemzetünk, hanem az egész világ számára. Ha tehát valaki az írók közül: ő valóban a legtisztább önérzettel lekinthetett vissza legújabb évtizedeinek nagyszerű mozgalmai-, irodalmi viszontagsá-\' gaival megküzdött nyilvános életpályájára. A megboldogult veterán iró pedig egy oly becses müvet hagyott hátra nemzetének, mely hivatva leend nemcsak az irodalomtörténet helyét pótolni némileg, de egyszersmind a testvérhaza nagyérdemű közönségének figyelmét is messze felkelteni. És én, a megboldogult fia, utóda, szent kötelemteljesités meg bocsáthat! an mulasztásával vádolhatnám magamat, ha megboldogul: cdes atyám rendkívül becses írói emlékiratainak minél rövidebb idő alatt leendő sajtó alá bocsátását nem eszközölném — annál is inkább, mert az emlékirat mind tartamára, mind irodalmi értékere nézve oly mü, melyhez hasonló, legalább tudtom és meggyőződé sem szerint a magyar irodalo-u terén még eddig nem jelent meg. Szerző az emlékiratokban nemcsak valóságos regényanyagául beillő tettdus életét irja le s mond ítéletet saját maga felett, tüntetve föl fény- s árnyoldalait, hanem egyúttal, valamint egykor Colombus felfedezte a világnak Amerikát: ugy szerző uemzetének fedez és tár fel sok oly titkot, érdekcsbnél ér-dekesb adatot Petőfiről, mely méltán meg fogja lepni hazánk irodalompártoló lelkes közönségét, le fogja tépni a fátyolt, mely Petőfi életét s halalát illetőleg a magyar nemzet közönségét félhomály ban tartá mindezidáig. A rendkívül nagy.becsü mü szerző élethű arczképével „Va-hot Imre emlékiratai" czimen 2 kötetben fog megjelenni. A mü már Hajtó alá adatott, s rövid idő alatt elhagyja azt. Miért is egész bizalommal kérem a t. gyüj\'ő s előfizetőket: szíveskedjenek az előfizetési iveket 1-gkésőbb f. évi tebruár 10 ig beküldeni, mert különben az azon határidőn tul érkező előzetők neve a 2-ik kötetből ki fog maradni. És minthogy az emlékiratokban hazánk igen számos, ugy a 40-es években, mint a legújabb időkben szere pelt és szereplő honfiai (mint államférfiak, főurak, főpapok, képviselők, irók s művészek stb.) és honleányok is, meg vannak örökítve: — szabadjon remélnem azt, hog) hazánk irodalompártoló lelkes közönsége szép számmal fog az elöfir.etőK zászlai alá sorakozni s ezáltal a magyar irodalom s férfi kora delén legközelebb elhunyt veterán irója, Petőfi teremtője írói erdemei iránti elismerésének gyöngéd és fényes tanújelét kimutatni, — nemkülönben az elhunyt veterán iró iránt egyszersmind a nemzeti kegyelet gyöngéd adóját is leróni, a mennyiben a tisztajövedelemnek egy részét fiúi szent kötelességemnek tartandom meg boldogult édes atyám számára a hza irodalmának tett érdemeihez méltó siremlékkő tel -allitására fordítani. A két vasiag kötet ára egyszerű csinos kötésben 3 frt. diszkötéaben 5 frt. Előfizethetni egyedül alólirtnál a* összeg előleges vagy Utólagos beküldése mellett. Minden tiz példány után a gyűjtőnek tisateletpél dány jár. az összes előfizetők névsora a 2 ik kötetben fog köisététetni. A nagyérdemű aló.-fizetők 8 pártfogóknak pedig szabadságukbaa áll al elűtíretéei caekéij áron felül tetszésük szerint megajánlandó összeg izivia aliiráu 4lul a síremléknek rövid idő dalt leendő f3l-¿llitásához hozzájárulni. Vahol Gyula, ki.dó Budapest N. Stáczió-utcza 20. szám. Papírszeletek. Bizonjo« tanár oly unalmas eUadánotat szokott tartani, hogy a Ismerem sok izbeu hangzott aa ürességtől. Egy alkalommal ugyan ezen tanár egyik tanítványával találkozott az otezáa és kérdőre 1b vonta, hogy miért nem látogatja az elóadá-okat ? Mire a tanítvány azt feleli, hogy ott volt « tanterem ajtajánál, hallgatódzott á, de azt vette éssrf hogy a tanár ur clak magányosan vsn, tebát ezen .magányosságot\' nom akarta zavarni. Hogyan van az, kérdi borozás közben a kii biró, hogy s bakter éjjel mindég »Jak azt kiálltja : .hallja minden háznak ura!\' asszonyokat pedig soha sem említi? Ugyan min3 kérdés ez, felelt ar öreg biró, hát még azt sem tudod, hogy az asszo-nyoknak még a bakter is híában „papoi." B. közsógbeli lakosok adót fizettek, de . péuzki-zelését oly együgyű emberre bízták, hogy az ! adószedő semmire sem m h\'-tett vele ; azért boszu-ságában kérdé: nincsenek nálatok okosabb embertk? Yanu.tk híz ott uram, csakhogy « bírák\' urzmiék aat mondták, hogy adóizedó mellé az ilyen fajú ember is faintosan mogjárja. Hivatalos piacait árak. Nagy-Kanizsán, 1880. jsn. S8 1U0 kilogrammjával számítva, iiuza 12 50.—13—. Kozs »--9 50. Árpa 8- —8 50. Zab fi-50.—7-20. Kukorícza 8—._. Burgonya 4. — Borsó —.—28—, Lencse — —\'—— • B»b ——.— 14.—. Széua ■—.— 1-8U Szalma — 1 Í0. 1 kilogrammjával számítva. Marl.ahns ■- .—52. Sertéshús ——CO. Saz-lonna —. — 78. Diazuózsir -—.—80. Viirös hagyma "— 16. Knghagyma ■---30. Czukor - —Í.2. Bors 1 2". Paprika --.—80. Szappan ■ —.—44. 1 literjével számítva O bor 46 kr. Uj bor 16—20 kr. Pálinka 46 kr. Kezet 6 kr Kiadta: FARKAS, v. piacz könyvvezető. Szerkesztői Qzenet. ;19l0. (í. S Becses levelét későn vettük, nem valáuk Kauiznáu. 3911. í\'hilos. Szíves köszönet! Kérjük folytatását. 3912. L. S. Nem tehetünk róla. 3913 Sz. Szent-Qróüi. Még nem kzptam az illetőtől választ. Különben rendboa vsn. 3911. K. Bpest. Örvendek, hogy szerencsésen megérkezél. 3915. V. Bpest. Amennyire lehet: intézkedünk. Mii; M Sajnos, távollétük akadályozott 3917. Sz. Köszönettel vettük. Üdvözlet. Felelős szerkesztő: Bátprfl Lajos. n ! Vívmány!! Wajdils József könyvkereskedésében •^aKy-Kaniz«»án megjelent: FARSANGI FANK, bábakenyér (Ktigttlkupf) és kétszer-sült készitéíi titka. • POTJQUET JAQUES, llt-ik Na(->leoii uil.ari : ■ i.k 1, 1. Keményi toldalék- és szalou-i pogácsa, jó kalács és szé-narétrs készítési módjával bővítette : egy magyar nő. IC díszes kiállítású müvecskének ára 60 kr. Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlva bérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nötöl megpróbált és tökéletesen sikerült sütési módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe. IRDETÉSSEK: Csak magam egész Ausiriaban vagyok képes 2 frt 75 krért o «-gy «»Készen j-W járó kitQnt- tott Jauy-eQst »««bArát, mely ponto"an jAr éa pr«5-lutíVJi van. »¡ny álanyeBüst óialiucxcxal ó* órakulcücsal adhatni. Kzen <>rák fínoinahb- és kiüfhbon 3 frt. 30 ár és 3 frt Ö<> kr. — Ax Arás nrk Aradiad Ik IcKynflf 8ivestk m»»grbizii«tikaf, mind eddig bokaidoni é 6 hónapi hitelük van Csak 3 frt 90 krért é« 4 frt 50 krért vagyok köpő» hölgyúrákat nyaklánMtcznl ottyütt adui. melyek pontosan jarnak ó« ey elrhet«»tl«!>n dii»7.t mutatnak. Ki nem hisi, nösxe mak meg ex órákat, o* majd bizonyosan ■efveendí. (\'»ráaaim ex-m Úrikat 10 frtért adják el. Csak I frt 20 krért adok én ogy amerikai szobvArát, melyet minden 24 Arán át kell fel-hnxni é* pontosan jár. \\ <í9ü 1—1>) C«ak I frt 80 krért adok én egy keltő Arát. moly bizonyosan ne"- enged elaludni, ¿u képes vagyok nohé eziNt zsobórakat 4, 5, egész 6 frtért; /\\nk«»r órákat 6, S, egé«» 10 fitért, Re.-rontoir órá" at fi 7. •■gé«x 10 frt-rt; arany órákat 16, egész 30 frtíft a legnehezebbe-k-t adni; minden iiráh<>x <"gy - évre sxólújótállási jegy van mellékelve. — Mindazon órák, molyok épen c«ak n.\'ki\'m vannak. Arás Qzl- temben láthatók éa ajyanott meg is rendelhetők: Bécs, Ferdinandstrass« Nr. II. 3. lépesé, 2. emelet. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUAR 1-án 1880- H I R D T S JEJ EC. ff Illír § m 919 T"3 W pmin mr-MiiE l.ocn \|OA iqiíl\' H»nl\|»m j(víaj«nsií« iuq !P9lA qjp 1,as»AI fii . Í in n.\' -i* - ; i 1 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott TRÁGYA-GYPS, olcsón é-i bérmontpcen sxál it minden vasnti állomáshoz, a tezelési rszönylet a „Vorierlirlliler gyps-MnyamiTelés." (979 4—151 fosta: Midling, Béc* mellett. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Berlini fogfájás elleni kivonat Fogfájás minden nemQ, akár ürea vagy »ele, tartósan és igen gyorsan gyógyítható a hírneves indiai kivonattal. Ezen gyógyszer hatása folytán egy házban sem hiányozhatna. Való-dian üvegben 35 és 70 kr. Nagy-Kanizsán egyedül csak Strem ós Klein uraknál (986 1-10) kapható, oooooooooooooooooooooo = v> 3f O ® © s = CO >, «• o^ • Í3É W i SSsí\'si I I £ — TS-;». CO . «•£ s •— 2 1^1 í « ■: = coíís! gllff Í = < = ! O OS £ — 1 e sr- ~ V. i ¿2 M! i sj- I — = ¿.í "2 = •o íj ~ — r; — ■ I Ü Keskeny útifű - mellczukorfeák, a tüdő és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és tüdöliurut biztos gyógyszerei. a tcrmíizet álul * «enred\'l cmbTli/ff >riír* teremtett mr^bcs-jcüthetlen ke»kenj útifű axon mr% nddir fel nem deritett titkot foglalja macában, ml«j:erint a prg« él Icc^sö rondiier ffrulladt nyxkhártvijír« r«ló nzonnnü %yot% «» enyhítő ht U cytkorláaivat ax Illet > botej iierrek cyóíj-ali«át minden tekintetben lebo-lölep elóaecití. kr<>t kazenkndűnk, bülönő« Sjyelembe »janijuk hatúiAcilag bojccjíett rédjeffjOnket «a. doboxon lerö aláiráaunkat, mert cak ezek lfaxoljak annak »alódUiica». Scbaidt Victor & fiai, cs. k. szabadal gyárosok Bécs, Wieden, AUrjraase 43. Kaphatok : Práger Béla gyógyszt. N.-Kanizsán, Kálivoda J. Leienyén, Kis A gyógyszt. A -Leadván, Do.-ner Knj vas- ¿s füi-zcrkereskedésében Sümegben, Werli M gyógy9Zt. Kapronczán é* idősb. Mozelt F. Vasváron, Hnllosy Jóxaef E. gyógyszt. Zala-Kgerazeg« n. Berger Mor (SomogyJ Szobb . (97a 7—#) A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósába ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- ds Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán főiigynökséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények ki&llit&sára is felhatalmazott. Bad°pest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVITZ. A Magyar-franczia taiztoaltö részvény-társaság ¡g«g»tó»igának fentebbi kftiiélételére hÍ7atkoiisi»l alólirott tiíztclettel jelenti, mUxerint a Nagy-Kanizsai főügynökség vezetéaét elvállalta s a fóügynökaégi irodát megnyitotta, hol íb biztositáai ajánlatok elfogadtatnak a a bízloeitáaí üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felviiííguaítáaok leg-készségesebben megadatnak. \' BÍZt08Ít pedig A társaság a) tösveMxély és robbaoas álul okozott károk ellen; c) szárazon vagy vizén nzállitott javak károaodáaa ellen; ellen d) az emberéletére minden ismert módozat szerint. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben » 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államérték-rkb^n és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14 én tartván alakuló közgyűlését, melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Választmány. Elnök: Bittó István, ő fels. val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykereaztee, orsz. képv. stb. Bpeeten. Aleloökök : Báró Báahidy Béla, főldbirtos, onz. képv. atb. Badapesten. Bentoax Jenő. x pirlui Societó de rUaioa génerale elnöke atb. Párisbaa. Választmányi tagok. Reberi Msril marquis de Banneville, az osztrák déli vasnt igazgatósági tagja stb. Páriaban. Neaweit Armia kir. keresked. tanácaoa nagy kereskedő. Lovag zápori Begeahart Ferencz, az Albrecht-vaapálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képv^elS atb. Budapesten. Biró Hiti Károly cs. kir. kamaráa, az oazt. déli vasút alelnöke, az oszt. urakháza Ugja stb. Bécsben. Felügyelő bizottság. Beck Nándor a magyar jelzálog-banknak igazgatója. Lánczy Leo. a macy- ált. földhitel részvény-társtság igazgatója Budapesten. Lewin Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serreboarce Jos. Mária Enil. a párisi Soeieté de l\'Union gé erale vpzérfolügy.-lője PAriibtn. Igazgatóság Igazgatók •. Dr Hiller Albrecht, köz- és váltó-ügyvád Bécsben KÍ8tenmaoher Károly & „HofFminn József\' nagykereakedő czég fónöke Budapesten. Schweiger Márton kir. kereikcde\'mi Unácsos Budapesten. Vezérigazgató: Moskovicz Ljos Bndapest-n. Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét éa az Üzletvezetés élén levő, hazánkban is nagyobbrészt ismert ós köztiszteletbe» álló egyéniségeket bátran elmondható tehát, hogy nem volt i egéaz monarch:ában biztosító társzsáfr mind ez ideig, mely a biztositó közönségnek annyi garsntiát nyújtott volna, mint amennyit n«ki e társaaag mindjárt kezdetben nyújtani képea. s a midőn a társaság ezen, eddig páratlan tőkeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljea biztoaitáat nyújt arra né/.vo, hogy a társaság tlzl<!tvitcle a m41tányosság, a pontowág í-.t a legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor éa teljesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés avtotL«ága az iránt is kezességül szolgál, hogy a társaság a díjtételek megszabásánál is kellő tekintettel fog lenni a verseny jogosult követelményeire. Amidőn tehát tisztelettel alólirott a biztositó t. közönség bizalmát az álUla képviselt társaaág iránt újból ff.lhivja és kéri, megjegyzi egyszersmind hogy a vezérügynökaégi területen vidéki űgyu\'jkségok •zervezése teljea folyamatban van és hogy tüzbiztositáai ajánlatok a már felállított ügynökségek álul készségesen elfogadtatnak. "maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsán, 1880. januárban. A Hagyar-franczla biztositó részvény-tarsasag fóügynöksége Nagy-Kanizsán, 989 1-62 GUTMANN S. H. Nagj-KiDízsia, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. SAGT-ÏAKT1TOA, 1880. február 5-én. 11-ölK szám. Tiienklleuczedlk árfolyam. . BHzstislár: egéas évre S frt fél in. . . 4 , negyed évre . . 2 Effy irtá m 10 /cr Hlrástsssk e kasáboi p.titaorban 7, máaodsxor 6 ■ minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért tétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdet éaárt kBIflo 30 kr fiaítondí. \' ZALA KÖZLÖNY tilsai réMÜvf sleményalP «ri ▲ lap iKellemi Uletí kSsl «erkeertíhöa, aayafi rénét illeti kOslenaények pedig a kiadóhos bérmentve intézendők : NAGY-KA NIZ8 A Wliiefoiház. \' Bérmentetlen levelek. \' csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el elébb : ,Z AL A-SO MOOTI ŰZLÖN Y. r¡siratok TÍUII kUdetsek. NTjíanizaaváro» helyhatóságának, „n.-kanlisal önk. tűzoltó-egylet", » „n.-kanizaal kereskedelmi i Iparbank", „n.-kanizsai takarékpénztár«, » .lalaraegyel általános tanitóten-,n.-kanizsai kisded-neveló egyesület, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző gaövetkezet", a »soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanlzsal külválasitmUja\' < több tOlet, megyei éa városi egyesület hivatalos értesitije. Helenkiüt kétszer, vasaruap- s csütörtökön megjeleuo vegyes tartalmú lap. A beteg társadalom I. A hírlapirodalomnak magasztos hivatása van; de legszentebb kötelességét csak akkor teljesiti, ha őszintén feltárja a társadalom sebeit s komolyan gondolkodik gyógyszerekről, mig élet, erő van a betegben. Ha végig tekintünk- jeien társadalmunkon, keserű fájdalom fogja cl a lelket a képnek látásán, mely szemeink elé tárul. A szivekből a vallás magasztos ér-zeménye, — a hit kihalt vagy kihalóban; a remény nem ihleti, nem melengeti többé a fásult keblet s a szeretet oltárán a rút önérdek szennyes lángja lobog. Minden cselekvés rugója az önhaszon; a pénznek, e földi Istennek áldozatul esik becsület, élet, minden. Nincs polgári állás, nincs társadalmi helyzet, hová be ne fészkelte volna magát a megvesztegethetés, az elerkölcstelenedés, melyek immár ezerkaru polypként szövődnek keresztül társadalmunk testén. Ami legfájóbb, e métely behatolt a legmagasabb körökbe is; még legmocsokta-lanabb maga a nép, melynek ha vannak is hibái, de legalább alapjában nincs elromolva, nincs megfertőzve. Ily szomorú viszonyok égetően szükségessé teszik e tárgyat tüzetesen megbeszélni. Álljon a sikra, ki erót érez magában s mondja el véleményét leplezetlenül a bajról; részünkről örvendenénk, ha jelen soraink figyelmet keltve üdvös eszmecserére vezetnének. Tisztuljon a légkör. Korunk a haladás kora. Különösen a gyakorlati tudományok művelése nagy buzgalommal űzetik; a gőz és villany az ember szolgálatára áll ; minden kísérlet megtétetik az anyagi jólét s az élet kényelmei előmozdítására. Helyesen van! Nem ez a hiba. A hiba csak abban áll, hogy századunk egyedüli központnak a tiszta anya got állitá ; ide irányulnak korunk összes törekvései, vágyai s az ember szivének minden dobbanása. A czél — eszköz s az eszkőz — czél s minden eszköz szent, csak sikerre vezessen. Az anyag minden, a szellem semmi; az hizik, ez sorvad, a széngőz nem táplálja. Visszanyervén hazánk 67-b«n állami függetlenségét, a legszélesebb alapokra fektettetett az államháztartás. Iparunk nem volt, a kereskedelem csirájában ; fejlesztésükre, emelésükre nem jutott idő, a pártküzdelmek minden elevenebb tevékenységet elfojtottak. Legfolebb néhány görbe vasutat kaptunk méreg drágán ; no rosz törvényt akárhányat. Az állam bevételei nem fedezték a kiadásokat. Adósságra adósságot halmoztunk. A példa vonzott. Ügyekeztünk többet költeni jövedelmünknél. A takarékosság kivétel lett. A jó években nyakig úsztunk a bőségben, rosz évekre senki sem gondolt, pedig ezek sürün követték egymást. Elszegényedtünk; a szegénység rosz tanácsadó ; hamar letér az erkölrs útjáról. Il n\'y a que Te premier pas qui coûte. (Az első lépés mindig a legnehezebb). A többi magától jő. Van más baj is. Annak idejében özönével teremtettek a hivatalok nem egy esetben épen csak azért, bogy valamely megszorult párttagnak vagy ügyes kortesnek konezot dobjon a hatalom. A képzettséget nem kutatták, a jellemet nem vizsgáitik. Minden ugy volt legjobb, a hogy volt. A dolgok ezen állásában lehet-e csodálni, ha egyes, munka körüket is alig ismerő magasabb rangú hivatalnokok a tétlenségben keresték és találták fel a gyönyört? A munka súlya az alsóbb hivatalnokok vállára nehezült; ezek dolgoztak, de fáradtságuk dija nem volt arányban a teherrel. Irigy szemekkel nézték főnökeiket. Lassankint erőt vett rajtuk a henyeség. Ha te ugy, én is ugy! E közben a fényűzés és divat mindinkább terjedt, ma magas polezon áll. Nem is ruha, ha nem selyem. Nem is úrhölgy, kinek szakácsnéja, szobalánya nincs. Neki szegénynek elég dolga akad tükrével és pipereasztalával, csak azt győzze. Hát a gyermekeknek, a jövő e reményeinek, házi nevelése minő alapokon nyugszik? Vannak szülők, kik majom-szeretettel csüngnek gyermekeiken. Ellesik óhajait, kifürkészik vágyait s két kézzel tesznek eleget bohó kivánataiknak. Ezek báb-alakok lesznek, dologtalan uracsok és gyáva piperkőczök. Az egyik tulság 1 Vannak ismét szülök, kiknél a nevelési rendszer jelleme a következetlenség. Ezek ma mindent megengednek gyermekeiknek, holnap meg mindent eltiltanak. Ha büntetnek szigorúak, ha jutalmaznak oktalanok. így nem formálódik jellem. A másik tulsSg! Találunk végül oly szülőket is, Jrik semmit sem törődnek gyermekeikkel. Ott a dajka, ott a bonne, ott a nevelő, vé-* gezzék ezek a munkát Szülői kötelességeiket teljesitik, ha pontosan kiutalványozzák éretlen gyermekeiknek a havi zsebpénzt. Ezekből lesznek aztán a fiatal aggok, kik husz éves korukban régen tnl vannak az élet minden örömein; sivár kebleikben a csendes megelégedésnek nincs helye, békétlenek az élettel s kétségbeesve folyamodnak az öngyilkossághoz. A harmadik tulság 1 De nem folytatjuk tovább. A baj meg van, gyors segítségre van szükség, másként társadalmunkat a megsemmisülés réme kisérti. A nemzet pedig élni akar, csak fel kell rázni kábultságából, mert hiszen minden ébredés — élet és minden álom - halál! Hogy mit tartunk mi ez ügyben szükségnek, czélravezetőnek, arról a t. szerkesztő ur szíves engedelméből jövőre. (Kérjük! Szerk.) PHILOS. Emlékirat egy Pápárúl Devecseren és Sümegen át Keszthelyre, illetőleg Szent-Györgyre építendő másodrangú vasúi érdekében. Ha összehasonlítjuk vasúthálózatunkat a többi államokárai, csakhamar meggyőződünk arról, hogy e tekintetbea is még igen «ok a tennivalónk, ha utolérni akarjuk a nyugnti nemzeteket, melyek műveltségben , vagyonban, jólétben és befolyásban messze túlszárnyaltak bennünket. TÁRCZA. Lenç a szellő., i. Leng a szellő, »xáll a\'felhő, 8 eltUoik a messzeségben . . Élfemnek szép egéról igy tűntél le lányka épeu. Felhő ismét les* az égen. A aselló is vissza téved, Ámde én már nem látom meg Soha többé a te képed. Nem látlak meg. De miért is Volna are.aod újra látnom ? Másnak lettél kincse, éke, 8 nekem : boldogtalanságom. II. Ejb I mit sopánkodjam napról napra folyton? Megcsalattam c aztán az egésznek v£ge. Nem lesz a roulUkra többé semiri gondom; Hanem vágyva nések a jövő elébe. Sterettelek iga», égC szenvedélyIjel, S boldog voltam, hogy ba csókolhattam ajkad ; De köztünk a viszonyt magad tépted széjj \'1 Legyen tehát miként te magad akartad. S.ép emléked egykor majd csak elfelejtem, Miként elfelejtéd te is aa enyémet. 8 sétán ha átélte bánatát a lelkem: Ismét vidám arczcaal néi reám a« élet. ZAKÁR JÓZSEF. A multak emlékei. (Folytatás.) Azt gondoljuk, hogy Konszky megfeledkezett egy dologról, tudniillik arról, h»gy Potbfi és Karoff holttestét kitétetve a korcsma-ajtóba, a katonaságot arra a gondolatra indítja, miszerint a magyarok kőzöl ölte meg valaki; korántsem, inkább nagyon is előrelátó volt a tekintetben, mivel az indulást annyira sietteté, hogy senki sem gondolhatott e két emberre. Ha ped\'g később jutna eszükbe, egyrészt már jó távol lennének a falutól, de másrészt arra már a falu el is takaríttatná őket. De igenis, ki hagyta a számításból a ne-gyedik társat, Járeszt, ki mindennek, kivéve a legutóbb történteknek, tudója volt. Ez aztán tett is e tekintetben, bogy mit, majd kitűnik. E kis kitéréare nagyon szükségünk volt, mivel Miska további működésére nem volt lényegtelen. — VII. Azonban térjünk vissza a táborba, hol Miska dicsőségét láttuk. Ép ugy beszélgetnek ismét, mint múltkor, azzal a különbséggel, hogy a csoport nem oly teljes mint tegnap. Nem teljes pedig azért, mert nincsen Miska csoportjában Szil ij Pista s két társa, Bordí, Kató. Ilanem ók egészen távol a többiektól, egyedül ülnek, mert jó formán titkos megbeszélni valójuk van. Mint miodig, ugy most Pista visai a beszédet. — »Nagy baj ért ma engem, czimbórák." — .Miért? Talán valamely veszély fenyeget bennünk?" — — „Nem erről a részról, hanem egy másikról ; gondoljátok el, apává lettem." — — .Hogyan?" — — .Hát tudjátok, bogy Böske eljött velünk és itt mint markotányosné szolgál. Megtörtént rajta, már nem segíthetünk." — — — .Hiszen ha csak ez a baj, fel se vedd Pista; ezen könnyen segíthetünk. Háborús világban élünk, táborban fel sem tűnik egy gyermek elveszése, főleg, ha nem sokan tudnak felőle." — — .Igaz, de most figyeljetek rám. Elmondom, mi az oka, hogy félrehívtalak benneteket. Emlékeztek arra, hogy Márton gazda korcsmájában mit főztün* ki ? A kínálkozó alkalom itt van; azonban arra, hogy mi vezetett engem, még nem tudjátok." — — „Erről még nem szóltál semmit, mond Kató. Tehát halljuk." - — .Akkor, midőn fülembe jött az, hogy Miska megkérte Julis kesét, én is elmentem apjához, a biró uramhoz ugyanaz végett, daczára annak, bogy tudtam, miszerint Miska meg is nyerte. A biró himezett-hámozott, csak azt hozta fel, hogy Miska megelőzött ebben. Én erre kérdém tőle, ba Miska meghalna, nekem adaá-e Julist?" — .Odaadnám tudod, de szegény vagy, hogyan tartanád el feleségedet?" ,Dfl hátha gazdag leszek, mondám, ha véletlenül egy örökség vagy talált kincs felgszdagitana, remény el hetnék e?" , Jó akkor beleegyezem, de ugy se lesz ssükség rá, mivel semmi sem mutat oda, hogy kilátás nyíljék akár egyikre, akár másikra." — Nem is kérdezte, hogy Julis beleegyezik-e, s amint vettem é«zre, a biró fö. vény, birvágyó ember, leánya keze \'odaadásá-kor Julis szivével nem is törődik. De én igenis törődöm, mivel szeretem, mint senkit a világon. — .Nem érünk rá itt szerelmeskedni és sóhajtozni, hanem rajta, siessünk tervünkkel." . — .Tehát ezt tegyük, de megengeditek talán, ba közbeszólok. Ugy-e azt is mondta a biró, hogy pénz is kell ?" — .Azt nem hagytam ki a számításból. Ti is ott voltatok, midőn as osztrákok egyik csapatát a minap szétugrasztottuk. Mikor evek futottak és mi üldöztük őket, észrevettem, bogy egyik közülök ledobta bornyuját. Engem a kíváncsiság, vagy vágy, vagy akármi arra össtökélt, hogy hátra maradva, nézzem meg tartalmát. Qoodoljátok el, mi volt? Pénz barátim, pénz, még pedig hétszáz darab arany; ezt folyton őrizém s az abrakos tarisznyámban tartom." — „Ezen is átestünk, mond Bordí, csak bogy miután kilátás van arra, hogy Julist feleségeddé teheted, jót tennél velünk,, ha egy ki. pénzmagot neküak is juttatnál." — .Az ám, meg is érdemeljük, vág közbe Kató." — — ,Ne féljetek, nem csallak meg benne* teket. Elhatároztam, hogy száz-azáz aranyat adok mindegyiteknek." — .No hát csak hozd ide, hadd osztozzunk." — — „Hohá barátim, előrelátók vagytok, mondhatom azonban, majd ha sikerül, csak akkor." — — .Elmúlik az idő, gondoskodjunk a terv mikénti kiviteléről." — — .Körülbelül ugy leaz, mint azt otthon a korcsmába megvitattuk, csakhogy még ak- TIZENKILENCZEDIR ÉVFOLYAM ZALAI K ö & íf ö K Y. 0EBRUAR 6-án 1880. Az alkotmány visszaálltával hazánk a vasútépítés terén is nagy tevékenységet fejtett ki, de köztudomásúlag hibázott, egyrészt mert igen tulfeszité erejét, másrészt mert fényűzően épitstt. Az 1873-ban beállott általános pénzválságon kivül ezen futólag jelzett hibáknak is tulajdonítandó, hogy a rohamos és lázas építés rövid éveit hosszabb pangás követé. De ezen szünetelésnek ugylátszik végnapjait éljük, mert a kormány maga kezdi már tolytatni a fóbb vonalok kiépi\'ését s pedig okulva a tapasztalatokon bölcs mérséklettel és nagyon gazdálkodva; társulatok hálózatuk kiegészítéséről gondolkodnak; egyes vidékek pedig, helyesen fogva, fel érdeküket s a kor követelményeit, helyi olcsó vasutak létrehozásán fáradoznak, önerejükből és áldozatkészséggel kísértve megküzdeni az eléjük tornyosuló nehézségekkel, mert az ország je len helyzetében annak anyagi támogatásara méltányosan nem számithatnak. Ez utóbbiak példáját akarjak követni, midőn ezennel egy Pápáról Devecseren és Sümegen át Keszthelyre, illetőleg Szentgyörgyre épitendő vasút eszméjével lépünk fel. J£zen eszme nem uj; már a hatvanas években felismerték e vonal fontosságát, de a létesítésére alakult társulatnak minden törekvései daczára sem sikerült eredményt kieszközölni egy másik hatalmasabb consortiura ellenében, mely a Győr-Gráczi vonal kiépítését tűzte ki feladatául. A Gyór-Pápa-Gráczi - vonal kiépítése azonban az általunk lervezett vasút .fontosságát alig csökkenté, mert égető szüksége kétségen kívüli ma is mindazok szemében, kik Veszprém éa Zala vármegyék ezen mindenféle terményekben leggazdagabb vidékét ismerik és megítélni képesek, hogy nemzet-gazdászatilag mennyi kárt szenved éppen az által, hogy ki van zárva a világforgalomból. Ezen nagy vidéknek közel 120,000 lakosa, több min\| 90,000 hold jó szántóföldje, 17,000 hold kitűnő szőllője, 130.000 hold erdeje és majdnem 100,000 hold rétje és legelője van. Kivitele gabnában és egyéb véleményekben, fában, borban, szeszben, élő állatokban, gyapjúban, kőben, mészben stb. szerényen számítva 1.750,000 vámmázsára vehető fel; behozatala pedig kereskedelmi- és iparczik-kekben, sóban, dohányban, vasban, gazdasági eszközök és gépekben stb. legalább 350,000 vámmázsára rug évenként. Ezeken kivül még kiváló ügyeimet érdemel várható átmeneti forgalma. Tervezett vonalunk ugyanis a déli vasutat a magyar nyugotival és közvetve az osztrák államvas-uttal hozván majd legrövidebb uton összeköttetésbe, ez által fontos közvetítő szerepre van hivatva a dunántuli megyék egy részének egymásközti forgalmában. Sőt tovább megyünk; akár Triesztet, akár Fiumét vegyük szemügyre, vonalunk mindkét kikötőt sok mértfölddel közelebb hozza vidékünkhez és Győr megyéhez, s igy ezen oknál fogva is jelentékenyén nyer fontosságában. Számításainkban, melyek eredményét alább közöljük, nagyobb biztosság kor nem gondoltunk ilyen kinálkozóalkalomra, minő holnap lesz." — — »Mit? talán megtudtál valamit? kérdé Jancsi." — — »Hát aztán ti még nem is hallottátok? Az az ellenség kit tegnap kikémleltünk, támad meg bennünk holnap." — „Már értem, mondá Bordi." — „Mit értesz?" — „A.zt, hogy mit kell tennünk." — „No, ha tudod, mond meg hát, mit?" — — »Azt, hogy miután van az ellenségnél gyalogság, meg lovasság, mindkettő támadni fog, a gyalogság a lovasság ellen vagy talán a gyalogság ellen, a lovasság pedig ismét vagy a gyalogság vagy lovasság elles !u — — »Jói beszélsz, mond Pista kaczagva, én hiszen nem értem, folytasd !" — „Akkor aztán a zavarban mi is ott lestünk és zsup, zsup, meg van, mondá Bordi miközben a kezével a levegőben levágó mozdulatot tőp." — — »De ki viszi véghez, kérdé Kató? — — »Megesküdtünk arra, hogy az viszi végre, kinek jobb az alkalom." — — »Ne beszélgessünk többet, nézzétek, jön az őrjárat! Most már feküdni kell mennünk, holnap úgyis nagy küzdelem vár ránk. Sátorunkban egy szót sem, mert ném csak magunk leszünk ott." — Ezzel elváltak holnapig, hogy oly tettet vigyenek véghet, mely őket a vadállatokig lealacsonyítja. VIII. Belvirradt 1849-ik évnek azon napja, amidőn az emlékezetes I. csata vívatott, mely fegyvereinkre dícsősséget, katonáink szivébe bátorságot hozott. — Már korán reggel harsog- végett mellőztük az átmeneti személy forgalmat ; az átmeneti árukat pedig csak „400.000 vámmássával veltök fel. As imént idézettek alapján belátva vonalunk életrevalóságát ét jövedelmezőségét, mérvadó helyen már kérdést intéztünk, vaj jon számíthatna e tervezett vasutunk as ország segély ér e? E kérdésre azt a felvilágosítást nyertük, hogy a kormány harmincs évi adómentességet helyez biztos kilátásba s azonkívül késs minden lehető erkölcsi támogatásban részesitni vállalatunkat, de a jelen pénzügyi viszonyok közt ez minden, a mit tőle várhatunk. Önerőnkre levén tehát utalva, a forgalom biztosságának kellő tekintetbe vételével a lehető legolcsóbb módon kell vonalunkat kiépíteni, ha czélt akarunk érni. Ebből folyólag a pálya irányát a főbb pontok közt — a különféle érdekek méltányos szemmel tartása mellett, — ugy kell vezetnünk, hogy minden nagyobb munkálat gondosan kikerültessék; a pályaszinnel a megszabott emelkedések határai közt lehetőleg a talajhoz kell simulnunk ; csak könnyű sineket és ennek megfelelőleg könnyebb alépítményt szabad alkalmaznunk; az állomásokat a azok épitményeit a legszűkebb kiterjedésekre kell szoritnnnk; a folyó pályán raértfóldenként leg-tölebb két őrházat szaoad építnünk; a pálya elkerítését, útátjárók elzárását, harangjelzők alkalmazását mellőznünk kell stb. Szóval egy oly vasutat kell létesitnünk, a milyen az Arad-Kőrösvólgyi, mely kitűnő művezetés mellett, az ország minden segélye nélkül, csupán az ottani vidék lelkes polgárainak áldozatkészségéből épülve nemcsak mint buzdító példa áll fenn hazánkban, hanem a külföld méltó figyelmét is fölkeltette. Ugyanazon elvek követése, szigorú gazdálkodás és értelmes művezetés mellett 12,5 mértföldnyi vasutunk a rendelkezésre álló általános adatok alapján eszközölt számítások szerint, — beleértve annak felszerelését is, — legföleb\'o 1.900,000 frtba fog kerülni. Ezen összeg csekély, ha tekintetbe vesz-szük, hogy érette olcsó, biztos és gyors „ közlekedési eszközt nyerünk, melynek czélszerü felhasználása által fölösleges terményeinket drá gábban adhatjuk majd el, szükségleteinket pedig olcsóbban vásárolhatjuk be; ha meggondoljuk továbbá, hogy ezen észszerű es jövedelmező befektetés által földjeink, erdőink, 8zőllőink értéke mennyivel emelkedik ; — másrészt azonban ez összpg igen jelentékenynyé válik, ha megfontoljuk, hogy részvények ki-bocsájtása által önmagunknak kell azt beszereznünk. Ez nehéz feladat lesz, de komoly akarattal és áldozatkészséggel legyőzhetjük a nehézségeket. Feladatunkat megkönnyíti azon körül-méay, hogy az épitési tűsének alig egyhar madára lesz csak egyelőre szükségünk készpénzben : ha a nagybirtokosság a kisajátítandó területeket ingyen adja át, vagy azok értéke fejében részvényeket fogad el : tatták vész-torkaikat az ágyuk, melyekre, a mi tüzéreink is bátran vissza felelgettek ; da czára annak, hogy köztük majdnem több volt a 15 —16 év között váltakozó ífju, mint fel nőtt ember. — Az ágyúzás délig tartott, amikor a lovasok épen evéshez készültek, midőn az erdő fái közöl kicsillámtottak az ellen gyalogságának szurony hegyei. Rögtön lovaikra ugráltak a huszárok és csatarendbe állottak a gyalogság háta megé. Nem telt bele sok idő, midőn a két fél gyalogsága összeérvén, egyike a legelkeseredettebb szurony harczoknak vette kezdetét. — Javában folyt az ütközet, midőn a -törzskartól jő a futár, jelentve a huszárkapitánynak, hogy csapatját azonnal vezesse a hegyoldalhoz, hol az ellenség szándékozik a mieink háta megé kerülni és igy a hadsereget két tüz közé véve, az ütközetet megnyerni. — Egyszersmid meghagyja a tábornok, hogy a mennyire csak lehet, vagy verjék vissza az ellent, vagy pedig tartóztassák fel, miután a csata kimenetele ettől függ. A kapitány kiadja a rendeletet Miskának, mint a ki hadnagya volt. Miska pedig a hadsor elé állván, igy beszélt társaihoz: — .Bajtársak, vitézek !\' Egy oly küzde lem ¿11 előttünk, melytől talán a haza sorsa, mindnyájunk élete, de legfőkép szabadságunk függ. Öntsünk tehát szivünkbe bátorságot, karjainkba erőt, hogy igy előzve az ellenséget, felkiálthassunk: »Éljen a haza." — — „Éljen I hangzott száz meg száz torokból egyszerre !" — „Most pedig siessünk, rendezzétek el magatokat mielőbb, hogy indulhassunk." PÁSLEK SÁNDOR. (Folyt, következik.) ha a földmunkák előállításánál, fuvaro-sásoknál és egyéb létezitményeknél a községek is tőlük telhetőleg közreműködnek és teljesítményeikért legalább részben beérik rész vényekkel; ha a pályához szükséges talpfákat, követ, téglát, épületfát, meszet, stb. részvényekért sikerül beszereznünk; ha sínek , sinkapcsoló szerek , váltók, mozdonyok , szerkocsik atb. szállítása iránt gyárosokkal oly szerződéseket köthetünk, hogy tőbb évi részletfizetésekkel megelégessnek ; ha végre a személy és teherkocsikat as üzlet első éveiben kölcsön veszszük. v És most lássuk meg vannak-e a forgalmi tényezők vasutunk jövedelmezőségére? A remélhető személyforgalom kissámitá-■ára azt vettük csak fel, hogy a vidék mindegyik lakosa évenkint egyszer utasik át pályánk fele részén. Ezen szerény teltevés 120,000 utast 750,000 személy mérttölddel eredményez és személy mértföldenként 15 krajczár bevételt számitva 112,500 frt jövö-delmet biztosit. A teherforgalomból folyó jövedelem kiszámításánál a kiviteli, behosatali és átmeneti áruk szerepelnek mint főtényezők; ezeket a fentebbi reszletezés szerint összesen 2.500,000 vámmázsára vettük fel. Ha ezen teher évenként szinte csak felét futja be pályánknak, 15,625,000 vámmázsa — mértföldet nyerünk, vagyis a teherforgalomból, 1,5 krajczár átlagos bevételt számítva mázsa és mértföld után, legalább 234,375 forintjövedelmet várhatunk. Összevéve tehát a személy- és teherforgalomból 340,875 forint bruttó jövödelemre számíthatunk. Levonva ebből 6u°/0-ot vagyis 208,125 forintot az ürfetí s egyéb kiadásokra , marad még mindig tiszta jövödelem czimén 138,75w forint, mely összeg a befektetett tőke 7 százalékát meghaladja. A részvények minden 100 forintja évenként tehát legalább 7 forintot fog kamatozni. Ezen számítás oly biztos alapra van fektetve, hogy helyessége — nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, — kizár minden kétaéget. Mindezek felsorolása után záradékul szabadjon még azon meggyőződésünknek kifejezést adni, hogy azon esetben, ha ügyünk é!ére oly férfiút nyerhetünk, kinek n»gy tekintélye és befolyása van az egész vidéken, és jól ismeri annak viszonyait, ki továbbá áthatva a vállalat hasznosságától és előnyös ségétől erélylyel, kitartással és fáradságot nem kímélve buzgón fogja azt vezetni; ha részvényeseink képviselői: az igazgató tanácsosok önzetlenül fogják teljesíteni kötelességüket; ha az épités kivitelére oly szakférfiút hívunk meg, kiben meg van a kellő technikai és administrativ képesség és jártasság; ha nem fogjuk megengedni, hogy a nyerészkedés és szédelgés szelleme gyökeret verhessen vállalatunknál, sőt ellenkezőleg oda törekszünk, hogy a szigorú gazdálkodás és becsületesség elve váljék egyedül irányadóvá feunt és alant mindenkinél, ki hivatva lesz bármily minőségben közreműködni; ha mellőzni fogjuk a vállalkozók szokásos seregét; ha végre az erdekeltek mindegyike csakugyan szívén hordja e vállalat létrejöttét, iránta bizalmat, jóindulatot és tehetsége szerint áldozatkészséget is fog tanúsítani; — akkor e vasút ki fog épülni és az egész vidék lakossága nyerve jólétben és vagyonban rövididőn áldani fogja azokat, kik ez eszmét újra megpendítettek és keresztülvitelén a közjó érdekében lelkiismeretesen fáradoztak; vállalatunk részvényeit pedig mint biztos és jövödelmező tőke elhelyezési eszközt vásárolni fogják az országban és tán annak határain kivül is, a mint veszik ma már a példásan kezelt Arad-Kőrösvölgyi vasút papírjait, melyek az üzlet második évében már közel 9%-ot kamatoztak. Büníigyi tárgyalások jegyzéke a zalaeger szegi kir. törvényszéknél 1880. Jel/ntár 5 én. 3417. B/879. Sz. I. Egyed György közhatóság elleni erőszakkal vádolt elleni ügyben 3-ad bír. ítélethirdetés. 53. B/880. Sz. 1. Török Olajos Péter súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2 od bír. Ítélethirdetés. Febr. 6-án: 3072. B/879. Sz. I. Török Vendel és társa erőszakossággal vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 3167. B/879. Sz. I. Márfi Vendel és társa tolvajlással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. — 3330. B/879. Sz. 1. Horváth József és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 3471. B/879. Let. Németh Anna gyermekgyilkossággal vádolt elleni ügyben vég-tárgyalás. 3724. B/879. Ss. I Landler Adolf és társai életbiztonság elleni vétséggel vádoltak illeni ügyben végtárgyaláa 3750. B/879. Ss. I. Fodrócsy Jóssef súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Febr. 12-én. 3464. B/879. Ss. 1. Balogh Károly sn-lyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés. Febr. 13-án. 24. B/880. Let Eisinger Miksa csalással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 42. B/880. Sz. 1. Ráts István s társai erf-szak tétellel vádoltak elleni ügyben végtár-gyalás. 78. B/880. Ss. 1. Takács v. Dúsai János és társai tolvajlással vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa. 3412. B/879. Ss. 1. Kovács György tolvajlással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 3431. B/879. Ss. 1. Stuhecz Ferencz sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgyaláa. 3477. B/879. Ss. I. Török Ferencz és társai súlyos és könnyű testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa. 3519. B/879. Sz. 1 Banó József vagyonbiztonság elleni ügyben végtárgyalás. 3546. B/879. Let. Csancaár Júlia emberöléssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 2930. B/879. Ss. 1. Sifter Ferencs és társa tolvajlással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Febr. 19 én. 9 B/880. Let. Zsiga János életveszélyes fenyegetéssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. Ítélethirdetés. 21. B/880. Sz. I. Varga Gergely súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2 od bir. ítélet hirdetés 55. B/880. Sz. 1. Szabó Jáuos és társai lopással vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. ítélethirdetés. 3357. B/879. Sz. I. B<mcze János és társai nyilvános erőszakoskodással\' vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. Ítélethirdetés. 3472. 3479. B/879. Sz. 1. ösv. Fekete Ferenczné lopással vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés. 3525. B/879. Sz. 1. Mohos Pál aíkkaaz-tással vádolt elleni ügyben 3-ad biróaági Ítélet hirdetés. 3592. B/879. Sz. 1. Csiszár Ruzinka György veszélyes fenyegetéssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. ítélet hirdetés. Febr. 20-án. 36. B/880. Ss. 1. Fránder Anna tolvajlással vádolt elleni ügyben végtargyaiás. 75. B/880. Ss. J. özv. Vida Józsefné gyermek öléssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 76. B/880. Sz. I. Pál József és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben vég-tárgyalás. 2907. B/879. Ss. 1. Böröcz Ferencz súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 2946. B/879. Sz. 1. Hírschl Miksa és társai közhalóság ellenszegülésével vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 3045. B/879. Sz. I. Németh Katalin és társai lopással vádoltak elleni ügyben végtár-gyalás. 3306 B/879. Sz. I. Markó Imre és társai tolvajlással vádoltak elleni Ügyben végtárgyalás. 3429. B/879. Sz. 1. Molnár József és társai tolvajlással vádoltak elleni ügyben vég-tárgyalás. 3560. B/879. Let, Göncz Imre emberöléssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Febr. 26 án. 63. B/880. Ss. 1. Fakó Ferencz tolvajlással vádolt elleni ügybeo 3 ad bírósági ítélethirdetés. 88. B/880. Sz. 1. Tápi József tolvajláaaal vádolt elleni ügyben 2-od bír. itélethirdetéa. 89. B/880. Sz. I. Hávi Erzae éa társa lopással vádoltak elleni ügyben 3-ad bír. ítélethirdetés. 3593. B/880. Sz. 1. Ssabó Mátyás és társa szülő bántalmazással vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. Ítélethirdetés. Febr. 27 én. 61. B/880. Ss. 1. Cséber Kálmán és társai erőszakos nemű közösüléssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 2782. B/879. Hóber János aikkaaztáasal vádolt elleni ügyben végtárgyaláa. 3111. B/879. Sz. I. Sohár Péter sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 3455. B/879. Ss. I. Horváth Füle Péter és társa lopással vádolták elleni ügyben végtárgyaláa. , 3473. B/879. Ss. 1. Szabó Ferencs éa táraa aikkaastáaaal vádoltak elleni Ügyben végtárgyalás. TIZENKILEíCZEDíK ÉVFOLYAM. tZ\'A-iLvA I Kiö Z L ö N Y. FEBRUAR 5-4a 1860. 3624. B/879. S. 1. Németh János éa tár- sai csalással vádoltak elleni ügyben végtárgyai ás. 3602. B/879. Sa. L Géricz litván á. társai tolvajlás bűnrészességgel vádoltak elleni ügyben végtárgyal ás. Kelt Zala-Egerszegen. 1880. évi febr. hó 1 én. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. Helyi hirek. — A tiszti önsegélyző egy esület egykori tevékeny éa ügybuzgó elnöke, nagy-kanizsai kir. törvényszéki jegyző Bartha Ignácz következő érdekes levelet intézte a mostani derék elnökhöz: Tekintetes elnök ur, tisztelt barátom ! Az 1879. évi jan. 31 én tartott közgyűlés alkalmából a szövetkezet távirati feikö-Bzöntőjével csekélységemet egy ritka és nagy megtiszteltetésben réazesitette. Ennek viszonzásával mai napig — különféle okokból adós maradtam. A viszonzás kedves kötelességének lerovására, nézetem szerint alkalmasabb pillanat nem kínálkozhatnék, mint épen az 1879. szá raadási évet illető közgyűlés alkalma, örömmel ragadom meg tehát a kínálkozó kedves alkalmat és üdvözölve felköszöntöm önt, mint a szövetkezet élén álló, s általam is jól ismert tevékenységű és érdemű férfiút — a szövetkezet ügyei körül; felköszöntöm a lefolyt évben oly eredményesen működött igazgatóságot és felügyelő bizottságot; s felköszöntöm végül az egész szövetkezetet! s midőn önnek az igazga túság és felügyelő bizottsággal egyetemben legmélyebb elismerésemet, bizalmamat, s mondhatnám — hálámat nyilvánítom ezen ünnepélyes alkalommal, azon buzgó és önfeláldozó, s hála Istennek eredményes tevékenységeért, melyet a nékem is megküldött vagyon mérleg minden magyarázat nélkül is oly meggyőzőleg éa fényesen igazol, s a melylyel általam is elvetni s megfogamzani segített parányi magból fejlett plántát virágzásra és gyümölcaözésre juttatták ! Egyúttal azon kérelmet intézem önökhöz; — továbbra se hagyják e hasznosnak bizonyult és jövőre is szép reményekre jogositó csemetét jótékony gondozásuk nélkül, mert az elv, a kitűzött czél, (aegils magadon b az isten is megaegit) és mar is elért eredményeknél fogva bőven megérdemli azt. Részem föl kérem istent, adjon önöknek kitartást to vábbra is, 8 főleg, mert régi közmondás tartja: concordia res parvae crescunt, discordia maxí-mae dila\'buntur, — egyetértést a további hisz nos és jó eredményű működéshez, hogy az izmosodásnak induló fiatal fa jótékony tevékenységük és egyetértésük áldásos hatása alatt igen hosszú időn át bőven gyümölcsöző terebélyes fává nőjje ki magát! s biztos villámháritó legyen azon menykövek ellenében, melyeket az uzsorásuk nem épen dicséretes hada, különösen az alsóbb rangú tisztviselők ellen szórni bzo-kott! — Fogadja végül ugy a közönséges naptári, valamint a szövetkezet üzleti uj évének elején szerencse kivánatotnat és tiszteletem nyilvánítását! Kézdi-Vásárhely tt, 1880. jan. 19-én. Bartha Ignácz. . ■ — Szép adomány. Lapunk kiadó tulajdonosa, Wajdits József ur a „Magyar irók segélyegylete" javára 3 db. aranyat adott ál, melyet a nevezett egy let titkára, Vadnai Károly urnák, a „Fővárosi Lapok" szerkesztőjének kézbesítettünk. A szép adományért fogadja részünkről is a könyvkiadó ur hazafias köszö-netürket 1 — A „Polgári Egylet• minden évben megünnepelni szokta alakulási évfordulóját; az idén ia febr. 2-án helyiségeiben díszvacsora rendeltetett, melyen Horváth Lacii ós Qrünbaum kitünőleg szervezett zenekara s a vendéglős jó étkei és italai mellett jó mulatság fejlődőit ki. Lelkesítő pohárköszöntést mondottak : Kováts János, Simon Márton, Ter-Bánczky Gyula, Csemics, Földy, Rothmann urak sat. — A nagy-kanizsai tiszti önsegélyző-szövetkezet 1880. évi febr, hó 14 ón délután 6 órakor Nagy-KanizBán a polgári iskola helyiségében rendkívüli korgy ülést tart. Tárgya: Donáth Lajos szöv. tagnak a szöv. igazgatósága ellen irásbelileg beadott bizalmatlansági nyilatkozata iránti határozat. Nagy-Kanizsán, 1880. január 29-én. Ab igazgatóság. — Joachim hangversenyén nagy számú s díszes közönség jelent meg, a hegedükirályt s méltó kísérője Bonawitz zongoraművészt zajos éijenzéssel a szűnni nem akaró tapssal fogadta, a ritka müélvet Ollop Imre és Ern<5, ugy Práger Béla uraknak köszönhetjük, kik semmi faradságot sem kiméinek, hogy a művészet felkentjeit körünkben üdvözölhetni szerencsések legyünk. — A tűzoltói tánczvígalom, az anyagi jövedelemtől eltekintve kitünőleg sikerült. A bálanyai, szép tisztet teljesítő Oszeszly Adtaíné úrnő szívélyes modora kedélyessé s fesztelenné varázsolta a hajnalig tartó mulatságot. — Az ipartár&ulatnak 9-én tartandó táncz estély ón kisorsolandó tárgyak Földy Ferencz szabó üzletében már közszemlére vannak téve, s oly Össze válogatott csinos, hasznos tárgyakból állanak ami az ilyen alkalmaknál ritkán szokott előfordulni. Vannak köztük a fehérvári kiállításon érmet nyert tárgyak is. Méltán ajánlhatják a t. közönség figyelmébe. — Február 7-én a zalamegyei fiatalság által rendezendő tánczvigalom minden te kintetben fényesnek mutatkozik; nemcsak Zalamegye szépei, de messze vidékről is számosan jelennek meg. Tudvalevőleg a tiszta jövedelem a zalamegyei Ínségesek javára for-dittatík; igen óhajtjuk, hogy anyagi eredménye is minél fényesebb legyen, a szép és kellemes mulatságot az Ínséggel közdők hálakönnyei tegyék emlékezetessé. — Árverés Zalamegyében. Kocsis József 400 frtra b. ingt. marcz. 10. Hegymaga sin (Tapolcza.) — Gelencsér János 845 frtra b. ingt. febr. ]2-én Mindszeirtkállán. — Bertalan Hedvig 24.700 frtra b. ingt. marcz. 17 én Balaton-Edericsen. — Izsán Ferenczné 500 frtra b. ingt. febr. 20. ZalaSzent-Mibályon. — Ungar Ádám 2876 frtra b. ingt. Szentpéter-urolt febr. 13. — Lukácsi József 1100 frtra b. ingt. febr. 19-én Káptalan-Tótiban. — Futó József 450 frtra b. ingL marcz. 4. Díszely. — Török Pál József 170 frtra b. ing. febr. 7-én M. Apátiban (Tapolcza.) — Scher Ferencz 637 frtra b. ingt. febr. li-én Tspolczán. — Zsup-pán József 452 frtra b. ingt. marcz. 8. Zala Egerszegen. — Gerencsér Józsel 694 frtra b. ing\', marcz. 9. Zala-Egerszegen. — Pács Gábor 1777 frtra b. ingt. febr. 14 én Pais szegen. — — Balaton mellékén két franczia bor kereskedő nagymennyiségű bort vásárolt. — Vasvárról írják nekünk, hogy igen jól sikerült az olvasó kör javára rendezett bál. Jelenvolt sok szép hölgy a vidékről egyike a legszebbike is ott volt, Szmodics Karolyné Lipártról, (fehérbe vad rózsa és Szent-György virággal), Farkas Ilka és Korcsmáros Fánni sat. 20 par lánczolta a kotiliont. — Jlymen. Balaton-Magyarodon a bájos Hanny Gizella urhölgygyel Szattioger Konrád gazdatiszt jegyet vállolt. — A keszthelyi közegészségügy bizottsága febr. 1-én délután a városházi tanácsteremben Dr. Csanády Gusztáv elnöklete aialt gyűlést tartott, melyen a bizottsági tagok közöl l. Preisach I,., Szinger Bernath, Dtek-már János orvos urak; Birú József jegyző, Lakner Ferencz gyógyszerész, Linter Ferencs városi tanácsos, Torma János állatorvos. Újlaki Mátyás e. isk. igazgató voltak jelen. A mull ülés jkönyve felolvastatván, hitelesíttetik. Az előforduló felvett tárgyak közül legnevezetesebb volt a városi magán-kórház jelenlegi idegbántó helyiségének, egyszerű állapotának tár gyalása, mely a mostani körülményei közt nem lehet más, mint a azegény betegeknek menedékháza; — elnök mélyen átérzett s nagy hatást telt beszédével, kéri a bizottságot, hogy a jövöre nézve állapítsa meg a kellő Derendeaést és fentartási költséget, a beteg ápolók illő fizetését;— ezekre vonatkozólag a költségvetés jkünyvileg felvétetvén, a városi tanácshoz meleg pái tolás végett áttétetett. — Ezen alkalom mai Dr. Szinger B. ur a magán-korház\' ró szére egy bonczeszközt adományozott. — Felszólalt ezen ülésen Lakner Ferencz ur, hogy a t. bizottság fordítsa figyelmét azon helyb-ili kereskedőkre, kik boltjaikban több féle drasticus gyógyszereket adnak el minden felelősség nélkül — olyanokat is, melyeket a törvény tilt — és melyek nem csekély ártalmára szolgálnak a könayen h\'vő betegeknek; és óhajtja hogy a városi hatóság tiltsa le ilyféle kereskedésekben a gyógyszerek eladását. A bizottság hozzájárult Lakner ur jelentéséhez és ezen ügyet az orvosok megvizsgálása utján a városi tanács elé terjeszteni határozta. — Igen szomorú eset. A keszthelyi szőlőtulajdonosok fájdalommal panaszolják, hogy e rendkívüli hideg időben a szőlővesszők rügyei teljesen elfagynak; — a balatoni jég vastagsága 18 — 20 cm., sok nagyon sok ember fohászkodik a tavaszi nap melegebb sugarai ért. - — Meghívás. A keszthelyi .Amazon szálloda nagytermében 1880-ik évi február fcó 10-én rendezendő tombolával egybekötött táncakoszorura. A rendezőség: Choschenszky Miklós, id. Garay Sándor, Hoffmann Soma, Király Béla, Kiss József. Kugler János, Oslrich Lajos. Semetke József, Simon Lajos, Sparszam Pal, Stieder Lajos, Vértewy Béla és Meinhold Hubert pénztárnok. Kezd.te 8 órakor. Család- jegy 3 frt. — Személyjegy 1 frt. — Tombola, jegy 20 kr. Belépti és tombolajegyek csak este a pénztárnál válthatók. Felülfizetések és tom-bolatárgyak köszönettel fogadtatnak éshirlapi-lag nyugtáztatnak. A tombola tárgyak kéretnek febr. 9-ig bezárólag id. Garay Sándor ur lakására vagy Wünsch Ferencz ur kereskedésébe küldetni. A tiszta jövödelem a .keszthelyi csónakegylet* alaptőkéje javára fog fordíttatni. — — Jótékony cxélu hangverseny. A keszthelyi jótékony nőegylet által f. ho 1-én saját alaptőkéje gyarapítására rendezett s tánczczal egybekötött hangversenyről örvendetes sikert constatálhatnnk. Mind maga a hangverseny, melynek müsorozatát előző számunkban volt szerencsénk közölhetni, mind pedig az ezt követett táncemulatság nagyban felülmulta előlegezett jó hitünket. Jótékony hangverseny ! — ily pontnál sz avatott kritika is engedékenységet ismer; ezúttal nincs rá szükség, mert a tapasztalt siker, idéztessék bár a legkényesebb ízlés törvényszéke elé, teljesnek mondható. S hogy ilyenné lett, annak érdeme főleg a fáradhatlan buzgalma intéxőnőt: Beck Vilmoené úrhölgyet illeti; főleg, — mondjuk, miután a műkedvelők nemes törekvése is osztatlan dicséretet vívott ki. A taps-vihar egyesült erő hatása folytán keletkezett! a díszes virágcsokrokat nem csupán a szokás hatalma nyújtotta: a legmelegebb elismerés fényes bizonyítványai azok. Az általános hatás megítélésénél mégis zavarba jövünk ; de mindazonáltal ugy tetszett, mintha Ketterer .Boute en traine-jét kiérte volna a legkitartóbb taps-vihar, melyet Wünsch Ilon k. a., ki egyébiránt is egyike volt az est legigézóbb alakjainak — és Garay Sándor ur adtak elő zongorán. Megujráztatott. Idylli hatást keltett Mül-ler J. ur pracis cziterajátéka is, melyet szintén általános „hogy\' volt" és tetazészaj követett. Hallottuk egyikét ama sikerűit, erőteljes hang szinezéssel és hévvel, bensőséggel, s közvetlenség gyújtó hatásával előadott szavalatoknak is-amilyeneket csak valódi művészi alakításokból ismerünk. Zakár József ur kellemes harmóniába egyesité mindazt, amit egy jól fel, fogott azavalati darab cri téri ura képen megkíván. A műsort Lisat Ferencz „Kákócsy-jndulója zárta be, zongorán előadva Weltner Adél k. a. és Garay Sándor ur által. Ennek hatásáról talán fölösleges is megemlékezni. Kit ne gyújtana hevülésre oly darab, melynek dallamát az ember — ugy tetszik — mintha szivével hallaná! Ki ne ismerné a híres Rákóczy nótát? — S ha még azt emiitjük, hogy a legszabato-sabb játék adta a szivek oltárára: mindent elmondtunk. Weltner Adél k. a. és Garay ur méltán magasztal hatók. Hogy az igazságnak hátat ne fordítsunk, felhozzuk, miszerint a Zakár ur által elénekelt magyar népdalokban igen sok volt a tactus. A magyar népdal ilyet nem igen ismer. Szabadság nélkül nem is élhet, mint nemzete, melynek lelkiviszhangja. — Hangverseny után, meg éjfél után — folyt a tánczmulataáí, népességre olyan, mint milyen igen ritka Keszthelyen. A vidék alig volt képviselve , mégis GO-nál több pár tánczolta a négyeseket. O lt láttuk a város hölgykoszorujá nak nagy részót, nevezetesen részt vettek: Braun nővérek, Csák Irma, Cseaznák Mariska, Ebrlich Hermin, Garger Jeftny, G\'yschlaeger Emilia, Gröber Lujza, Gleimatra Györgyike, líanny nővérek, Hofftnann Regina, Kohn nővérek. Kovács nővérek, Luperssbeck nővérek, Marcsányi Etelka , Mester Viktória , Nagy Mariska, Oppenheim nővérek, Pataky Lujza, Kegensperger nővérek, Stocker Vilma, Szabó nővérek, Vajda nővérek, Weltner nővérek, Wünsch Ilonka sat. sat. — De legyünk őszinték : mindennél legérdekesebb az, hogy az anyagi eredmény 300 frt. — Rövid hirek. A tűzoltók országos közgyűlése f. évi aug. 20—24-én Pozsonyban lesz. — A számoló kÍB Franki Linczben vendégszerepel. — Gr. Szápáry pénzügyminister felüdült. — Bpest főváros a Ssécbeny-szoborra ujabban 5000 frtot adott. — Nagybánya vidékén az őzek elevenen s kézzel foghatók a nagy hideg és ioség miatt. — Az ínség 23 megye ben tényleg beköszöntött s erre 33 ezer frt. segélyt adott a kormány. — A salzburgi indóház leégett. — Artstette község Károly-Lajos fhget választotta polgármesternek. — Solmán 3 szőlőbirtokot harmincz krajezáron vettek meg. — Schenkenbach Vilma k. a. Székes-fehérvárott megmérgezte magát. — 1864-iki állami sorsjegyek hamisítványaira akadtak Bécsben. KI nyert? Bécs Grácz Temesvár jan. 31 én: 37. 44 75. 54. 11. 79. 15. 54. 84. 80. 74.31. 7. 8.53 A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaságnak 1880. évi január havi forgalmi- kimutatása. BEVÉTELEK. Pénztár maradván; f87S deez-ll 31-én.......I; Pénztár stámla 21 Hitelezőnek. Betét számlának Válté Kölcsön . Előlegezést . Kamat . Beiratási dij . Kintlevő kamat . Késedelmi kamat . Költség Házjövedelem . Hátralevő kamat Ogyvédi előleg kílt-ég Betét kamat 3•/. illeték Házbér hátralék . J\| Frank betét , J Vegyes . Betét arany . Ingatlan jövedelmi . Értékpapír . Értékpapír szelvény . Tílzkárbizt előleg . Hoiachetaki tömeg . Lejegyzési dij . 268 I J 13,2£870 103,352 OS I - 28,231 14,431 ío^ao 5,637 26 2,179 6» 25 437 81 59 179 91 7,100 12,776 187 16 2 I 332,1^80] 198,830 KIADÁSOK: 20 Adós Pénztár számi. Betét azái Váltó Vegyes Betét kamat Költség Kamat Házjövedelem Tíizkárbiztositási előleg liors\'-hetxki tömeg Tiszti fizetés Ingatlan birtok i Elolegesési Betét kamat 3°\|0 illeték Értékpapír Értékpapír szelvény Százalék Kölcsön Ügyvédi költség előleg Ingatlan j övedelmi Arany és frank kamat Arany beU.t Franc bétet II 1 11 79,98009 18,367 279 10,716 943 102 7 12 58 28 470 136 10,645 18,069 39 1 3,778 344 14 Pénzkészlet 1879 jan. 31-én j — Összes forgalom. \|\| 66412580)) 397,661130 Nagy Kanizsa, 2/1. 1880. DARÁS, könyvvivő. Irodalom. (E rovat alatt megemlített mnnka Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedése iltaJ megrendelhető.) — Felhívási Mindazon t. cz. könyvki adók, kik tömegesebb megrendelésnél kedvez-ményár mellett hajlandók kiadványaikat elárusítani, tisztelettel felkéretnek az illető mü. példányszáma, szerzője, czime, tárgya, alakja, lapszáma, megjelenés helye és ideje, eredeti és kedvezmény ára megnevezését alólirttal tudatni. Dvorzsák János, áldozár. Pécset Scítovszky-tér 20. szám. — Somogyi Ede által szerkesztett „Ország Világ« Képes lap 4-dik füzete élénk tartalommal és gyönyörű képpel megjelent. Ára 40 kr. A mümellékletek részére arany keretek is megrendelhetők 2 írtjával szinte Rautmann Frigyes kiadónáL — A „Gazdasági Mérnök harmadik és negyedik száma a következő tartalommal jelent meg: a kisbirtokok tagosítása érdekében. Egy öreg gazdától. — Vizi ut a magyar tenger felé. — Az épitési modorokról (négy képpel) Pfaff Ferencztől. — Egy angol földbirtok. — A mélyített szántásról. Péter Dénestől. — Közlekedési viszonyaink javítása. — Mete-orologiai észlelő állomások szervezése a Tisza völgyén. — A német vas ipar versengése. — A szőlő trágyázása korommal. — Kukuricza-morzsoló tisztító szerkezettel és zsáiolóval (képpel.) — Gabona tisztító és osztályozó gép (képpel.) — A borax, mint épen tartó szer. — Kiegészíti e bő és változatos tartalmat a vegyes közlemények, gabona- és termény üzlet, építési vállalatok, bérlet és eladás, gyárosok, vállalkozók és iparosok, érték papirok és pénznemek állandó rovata. — A .Gazdasági Mérnök\' megjelenik mináen csütörtöKön, díszesen kiállítva, s képekkel illusztrálva* Előfizetési ára félévre 4 frt. Előfizetéseket ez óv elejétől folyvást elfogad s kívánatra matatvány - számmal szívesen szolgál a kiadóhivatal (Budapest, Üllői ut 24.) TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI Vegyes hírek. — úr ott katonaság az osztrák-oláh határon. Érdeke« fiatokat közöl ai .Odeazkij VeattDik" ctimQ odesszai lap e hú 22 iki ■simában azon orosz csapatokról, melyek al 1879. év folyamában az oaztrák-oláb határ mentén öaszpontosittattak. Van ott moit öasze»-len 3556 tiszt, 137,858 közém bor, 21,999 16, 8582 társzekér. Különféle hadiazerekból 5.745,720 font halmoztatok fel. E csapatok az utóbbi napok alatt 7762 ujonczczal szsporit-tatUk. — Syolctvan éves szolgálati jubilaenm. Valóban ritka dolog, hogy valaki hnsz év hiján egy századot töltsön szolgálatban. Ily nem mindennapi jubilaeumot ült közelebb egy agg nó Bruchsal-ban, a badeni nagyherczegségben., Az anyóka most 93 éves s nyolczvan esztendőn át egy és ugyanazon családnál szolgált. Egész nemzedékek nóttek fel mellette. Jubilaeumán sokféle kitüntetés érte. — ÉrteiU$. Miután a .gazdatisztek és erdészek országos segély- és nyugdij-egyesü-leté"-nek alapszabály-tervezete már elkészült és jeles szakértők álul mégis vizsgáltatott, bátorkodom tisztelt kartársaim szíves tudomására bozni, miszerint az alanti vaspálya-társulatok, nevezetesen a magyar államvasutak, az osztrák állampálya, a tistavidéki, déli, alföld-fiumei, arad-kőröivölgyi, kassa-oderbergi, első erdélyi, északkeleti, első magyar gácsországi, magyar nyugoti és győr-soproni vaspályák az érdekelteket y3 menetdíj engedményben részesítik. A gyűlés megtartására az országos gazdasági egyesület igazgatósága saját nagytermét volt azives átengedni. Az előmunkálatok máris any-nyira haladtak, hogy az alakuló közgyűlés, mint annak idején Lónyay Béla gróf eleve kitűzte volt, okvetlen febr. hó 10-én fog megtartatni. Az érdekeltek tájékozására a kővetkezőket jegyezzük meg: 1. A leszállított vasúti igazolványok megszerzése végeit szíveskedjenek as illetők legkésőbb január\' 31eig 2-kros levelezési lap használata mellett, (melyen jól olvasható Írással, az illető neve, állása, lakhelye, megye és a kiindulási vasúti állomás feljegy- zendő) alulírotthoz fordulni, 2.. A gyűlésben tárgyalás alá veendő indítványokat kérem hasonlókép és pedig febr. 5-ig beküldeni. 3. A« alakúié közgyűlés február 10 én kedden reggeli 9 órakor veszi kezdetét a köztelken (üllői ut). 4. A« ösmerkedési estély február 9-én hétfő este 8 órakor a „Hungária szállodában fog megtartatni. Külön helyiségről gondoskodva lesz, és sziveskedjenek as érdekeltek ezen tekintetben a szálloda portásánál tudakozódni. Azon reményben, hogy t kartársaim mentől nagyobb számmal fognak esen alakuló közgyűlésre megjelenni, kérem egyszersmind szíveskedjenek az ügy érdekében ujabb tagokat is mennél nagyobb számmal az egyletnek megnyerni és alulírottnál bejelenteni. A .magyar gazdatisztek és erdészek országos segély- és nyugdij-egylete" szervező bisottsága megbízásából Krocaák G. Emil jószágfelügyelő. Budapesten, Ferencziek bazárja. Szerkesztői üzenet. 3918. B. Kaposvár. Amint a «or rá kerül, közöljük. 3919. K. M. „Honvágy- éa a .Népdal- kiadhatók. T. p -nyal már nem azolgilhatunk. 39-20. T. E. Szombathely. Becsei figyelmedért azivea köszönet! 39! 1. E. ái album megküldetik. 3922. R H. A szép költeményeket köazönettel vettük. Tiazteletteliea fldvöalet! 3923. M. K, Amint elkéazQlnek, igen kérem mielúbbi megküldését 3924. Ca. D Szentgjö rgy v ö igy e. A két pél dány elküldetett. 3925. A aala-egerazegi febr 1-én tartott tánez vigalom leírását a a felülfizetők névsorát közleményeink halmaza miatt jövő ficamunkra valáuk kénytelenek halasztani. Köszönet a figyelemért! 3926. AIsó-Lendva. Szinte. . V a h u t 1 menetrend. A buda-pesti időmutató óra szerint, fra«iasI KmifzMiiról Vonat Itnva : ■ zím Ors Pere. lit" 205 Ear.ék, Mohira,1>nmhozár a Klnméba 4 <8 reggel 2 30 délut. 4 ">8 r«gg-l 215 . 212 Bnda-Peetre KÖZLÖNY Jtíí ........ . S 6 délnt. 304 ..........11 30 aatve 313 Béeabe {Szombathely, Báce-Ujh.ly felé)5 8 raggal 301 . ......... 11 48 aatve $15 Sopronba ........ 3 38 dilnt 303 Trieatb. éa Prágerhofon kereaztül Grácz é. Béeabe . . . . 4 58 reggel 201 Trieatba éa Prágerhofon keralatfll Grácz 4a Bécabe...... 2 47 délot. Érkezik Kanizsára hmintrt : 216 Eszék, Moháca, Doinbovir a Fiaméból 1 41 délut 206 , . . .1111 estve 203 Buda Paatröl........ 4 20 reggvi 201 „ ......8 5 délut 211 „ ... .... 9 44 estve 314 H4cal,iil (Hzombatli. Béra Ujlailyjr.151 10 27 estve 302 „ . .45 reggel 163 Sopronyból.......11 53 délel. Feielós szerkesztő: Bátorfl Lajos. !! Vívmány!! Wajdlls József könyvkereskedésében .Vogy-Ranízaán megjelent: FARSANGI FANK, bábakenyér (Kngelhnpf) és tetszBr-snlt készítési titka. Irta: js, FOTJQÜET JAQTJES, Ill-ik Napoleah „.Ivart fT\'uiilru. Reményi toldalék- éa szalon-náa pogácsa, jó kalács éaazé-narétea készítési módjával bővítette : eíÍJr HISS)T nŐ. E díszes kiállítású müvecskénck ára 6U kr. Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlva bérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nőtől megpróbált és tökéletesen sikerült sütési módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe. FEBRUiR 15-én 1880 HIRDETÉSEK. Sérv-szenvedőknek bérroentes megkeresés utio mindenki készséggel és ingjén kaphatja az alulirt czég által, a használati módját, az Hirsaui, a Svaiczi Sturzenegger féle ártatlan altesti-kenőcsnek. E használati módhoz van temérdek bizonyítvány valamint köszönő irat csatolva a kigyógyultak állal a szétküldés egy edényben történik, a melynek ára 3 frt 20 kr. (926 G -8) Kapható: FOHMÁGYI FERENCZ, a Szűz Máriához czimzett gyógyszertárában Budapesten Keskeny útifú - mellcznkorkák, a tüdő és mellbiyok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és tüdöhurul biztos gyógyszerei. X [ermétter által a urnrcji. amin jxrára teremtett mo<l>(ij:»cútlietkn keskeny utifú azon mép c<ldi\|f fel nem derített titkot foglalj macában, raiaierint a cé^e r* leifi-^o rendízer «ryalladt njakhártyájám ralú a/onn.-tll £«r» ca enyhitó hatás gTikorláaávat hí Illet • brlcj »¡terrek gyógyulását mln.len teVintelf.cn leho-f»lep »l<.-eeítí. Miután prár knál a ezukor tik útifuböll tiszta Teujroié- krüt kexealcedúnk,kílónö« \' tlcyeicml.e ajanljuk h»KmáU«C bcjoiryxeti Tcdjofyünket «a. dobozon leró aláírásunkat, mert csak eiek ijaioljsit annak ralódlsáirat. Schoidt Viotor & fiai, ca. k. azabadal gyárosok Bées, Wieden, Allegaase 43. Kaphatók : Práger Béla gyóíyszt. N.-Kinizsin. Kálivoda J. I.etenyéo, Kis A. gyégysat. A.-Landván, Domer Kaj. vaa- ég föazerkereakedéaében Rtlmeghen, Werli M. gvógyazt. Kapronezán és idősb. Moaelt F, Vaavárnn, Hnllóay Józaef E. gyégyjzt. Zala-Egerazegen. Bergcr Mór (Somogy) Szobi. (978 »-•) m i n 33 B T jé: E K. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- ds Vasmegyék re\'szére kiterjedő hatáskörre Nagy-Kanizsán főügynökséget állitván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER. MOSCOVITZ. -A- Magyar-franczia biztosító rószvény-táraaság igazgatósagának fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai főügynöksés vezetését elvillalta s a fíQgynökségi irodát megnjitotta, hol is biztositisi ajánlatok elfogadtatnak s a biztositiai üzletre, vagy a társaságra tonatkozé mindenféle felvilágosítások leg-készségesebben megadatnak. Biztosit pedig a társaság ») tűxvpsxély és robban! is által okozott károk ellen; c) szárazon vagy vlzrn szállitutt javak károsodása ellen: b)j^Kl\'árok «Hon d) az ember életére minden ismert módozat szerint. A Magyar-francxia biztositó részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevó alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s résiint a fóváros legelsó pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14 én tartván alakuló közgyűlését, melyen a társaság Így vezetésének élére következik választattak meg: Választmány. Elnsk: Bitté Istvia. 8 fala ral. belaS titkoa taaícaosa, a Lipót-rend nagykereazteae. oraz. képv. itb Bpeaten Alelnökök : Biró BáaWdy Béla. fóldbirtoa, oraz. képv. atb. Budapeaten. Boston Jesô .a piriai Société de i\'Union générale alnóke atb. Piríaban. Választmányi tagok. Rabért Horls marqaia de Bannevllle, az osztrák déli vaant igaagatásigi Uzja atb. Piriabao Nsawelt Arain kir. kerasked. tanácaoa nagy kereskedő. Lovag zipori Rsgeahzrt Fereacz, az Albrecht-raapálya elnöke atb. Bécsben Svtb Király földbirtokot, oraz. képviaelö atb. Bndapeaten. Biró Tkitl Király ca. kir. kamaría, aa oazt. déli vaaut alelnöke, az oazt. nrakhása tagja atb. Bécsben. < Felügyelő bizottság. Beck Nándor a magyar jelaálog-banknak igazgatója. Liaczy Leo. a mxgy. ált. földhitel réazvény-táraaaig igazgatója Budapeaten. Lewla Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrebonrce Jos. Mária Emil, a piriai Societé de 11,\'nion gé. erale vezérfelügyel!;a Pirisban. Igaizgatbság j Igazgatók : Dr. Hlller Albrecht, köz. éa váltó-Ogyvéd Béeib.-n Klsteanacher Király a „Hoffminn József\' nagvkereakeiiS czég főnöke Bndapeaten. Scbweiser Marton kir. kereskedelmi tanácaoa Bndapeaten. Vezérigazgató : Moskovicz L jos Budapesten. .1 „ . tekintve . Ur.a.ignak fentebb kitüntetett tőkeerejét éa az üzletvezeté. élén levő, hazánkba, la nagyobhréazt ismert é. köztiaatel-tben illó egyéniaégeke-, bátran elmondható tehit, hngr nem rolt még az ÍESuS «f ÍIT^z"\'^ t\'-\'lf- mely/ If®\',\'- líS\'50,\'r<lt »"«>\' «»"««a\' »nj«0»t volna, mint amennyit »ki e tiraaaAg mindjárt kezdetben 11,ojtani kép«, a a midón a tiraasig ezen, eddig íS^\'zfSf" " élé,n Í Ó, Jelleme egyrészről telje, biztoa.tiat nyújt arra né«., hogy a Ur.«.g üzletvitele a méltányosig, , p„,tn,iuie é, a legaaigombb b.eaUleteaaég minden követtlményének mindenkor éa tel J. fog W m, miaré.aről a ..akrezelé. av.totta^a a. ,ra„t i, kezea,eg.ll aaolgil. bog, , táradig a díjtételek megazabUinil ia kellii t.kint.ttel f„g l.aai a v.ra.ny jogo.ult követel - \'r0? Ua^tolettel »lóllrott » biztoaitó t. kö.ön.ég bi^lmil a. alt,la kep.ia.lt táraaaig iránt njb.il f.-lbivja éa kéri, megjegyzi agrazeramind, hogy a v..érügv„ök,égi területen a vidéki azervezéae telj., folyamatban van éa hogy tüzbiztoaitáa, ajánlatok a mar felállított Ogynőkség-k íltal kéazaége.en elfogadtatnak. maradván teljeati az telette" nyeire. Ogynökaégek Nagy-Kanizsán, 1880. jannirban. 989 2- 62 A Magyar-franczia biztositó részvény-tarsaság főiigynöksége Nagy-Kanizsán, GUTMANN S. H. .Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. 3AGY-KA5IZ8A, 1880. febru&r 8-án. 12 dm Basám Tlzeiikilenezedik évfolyam. Elltzitiil ár egész évre "fél évre . . 4 , negyed írre . . 2 „ Egy szám 10 /cr Hlrdatések 6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 t min.len Xorábbi «őrért 5 kr NYILTTÉRBEN soronként 10 krért vé-tetuek fel. \|j Kiocstiri illeték minden D egyes hirdetésért kfllö É 30 kr fiaetendŐ ZALAI KÖZLÖNY } előbb: Z ALA-90 MOQ özlony- A lap szellemi részét illet« közlemények s »■•rkeartShSi, 1 anyagi részét illető :\| közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve iotémendftk : NAGY KANIZSA. Wliailotkiz. Bérmentetleu levelak. 11 csak ismert monkatár-jj saktól fogadtatnak eljj J lKáviratok viaaaa aMaf J ksld.tn.k. t <i.-Kanl«avAr»a heljiialAaácának, „n.-kariizsal önk. tűzoltó-egylet", a .».-kanlikai kereiikeitelnii a Iparhank". _n.-kanizsai takarékpénztár", a ,zalamegjel Általán»» tanítótestület", a ,ri.-k»nlz«al kladeii-neveló egjeafllet". a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereakedelmi a iparkamara n. kanizsai kOlválaaztniánfa- s tntab megyei éa Társai egyeaDlet hivatalon értesítője. ___Heteiikint ketszer, vasarnap- s csütörtök»m megjelenő vegyes tartalmú lap. A beteg társadalom. II. Sulyos társadalmunk betegsége, az igaz, de erős a meggyőződésünk, hogy alapos gyógyítási mód kitartó munkával s ernyedetlen szorgalommal párosulva óhajtott sikerre vezet. A baj természete hozza magával, hogy a felépülés nem lehet rohamos; társadalmunknak, ugy szólván, egészen ujjá kell születnie a józan-nevelés által, ami nagy időt igényel; de mig e ponthoz érnénk, bóven vannak eszközeink, melyek a baj terjedését gátolni vagy szűkebb térre szoritni képesek. Elóbb ezen eszközökről s azután magáról a nevelésről fogunk röviden szólani. Legnagyobb rombolást a fényűzés és pazarlás idéz elő; állitsijk fel velők szembe a takarékosság erényét. Minthogy pedig a példának vonzó hatása van, kezdődjék a takarékosság felülről a kormánynál. Az államháztartást arányitsuk a bevételekhez, a kiadást szabjuk a jövedelemhez még azon esetben is, ha e takarékosságnak bizonyos kedvencz eszméket kell feláldoznunk. A nemzetnek több joga van az élethez, mint amaz eszméknek. Gyors és olcsó legyen az igazságszolgáltatás. A közigazgatás gépezete egyszerüsittessék; a törvény szavai világosak legyenek. Állami rendőrség. A kormány tartsa kötelességének szigorúan ügyelni a törvények pontos megtartása-és végrehajtására. A párbajról van törvény, s minden nap olvashatunk párbajról ; de arról, hogy a rendőrség megakadályozott valamely párbajt — soha. Szigorítani kell a zsarolókra, csalókra és különösen a sikkasztókra vonatkozó •törvényt, kik a népnek verejtékkel szerzett filléreit vétkes könnyelműség vagy bűnös hanyagság által elfecsérelték. Érdeme szerint bűnhődjék az uftorás. Korcsmaadósságot ne Ítéljen meg a törvény. El kell törölni a lutrit, mely főleg a szegényebb osztály demoralisálásira nyújt a kormány védve alatt segédkezet. A hivatalok betöltését kormányi kinevezéssel óhajtjuk. A tisztviselő fizetése állásához és képzettségéhez mért legyen. Dignus est operarius mercede sua. Csak aztán a fizetést munka által érdemeljék ki. Minden garas, mely meg nem szolgált munkának dija — erkölcstelen szerzemény. Minden társaság őrködjék tagjai felett; csak saját hírnevét emeli, ha kiűzi kebléből a megmételyezett tagot. A hivatásának magaslatán álló sajtónak is szép szerep jutna. A sajtó a társadalom őre. Ki fellép a nyilvános élet pályáján, annak e téren végbevitt minden cselekedete a sajtó bírálatának tárgya. Ki nem tür bírálatot, vonuljon a magányba, ide nem terjed a sajtó hatalma. A sajtó pedig tartsa legszebb feladatának : ostorozni a bűnt, leálezázni a bűnöst. És e ténykedésében megfélemlítést ne ismerjen. Az igazat megmondani nem gorombaság — szilárd jellem. De ami fó, a sajló hangja legyen méltóságos, férfias és komoly. Érv, érv-ellen küzdjön, a személyt ne bántsa. A házi tűzhely szent és sérthetetlen. Távol álljon tőle a hazugság és rágalom fegyvere. A szenvedély tüzét oltsa inkább, mint éleszsze. Építsen és ne romboljon; különben a cormptió véres eszközévé alacsonyul s hatása beláthatatlan. Az anya találja fel földi boldogságát gyermekeiben. Szivének minden dobbanása, lelkének minden gondolata gyermekeit karolja át. -Idejét, erejét, egészségét kedves övéi nevelésének szentelje. E nevelés pedig a valláson alapuljon. Vallás nélkül nincs hit, hit nélkül rideg az élet. Szépen mondja Kölcsey örökbecsű Parai-nesisében: ,Semmi sincs ami az emberi szivet annyira fölemelhetné, következőleg az élet mindennapi jeleneteiben a szenvedélyek és indulatok örök ostromában hozzá ragadt szenytól annyira megtisztíthatná, mint az Istenség nagy gondolatával való foglalatoskodás. A vallási érzelem ápolása és növelése még más szempontból is szükséges; ezen érzelem képezi ugyanis a tisztelet és tekintély alapját, melyek minden viszony közt biztosítják a társadalmi rendet. Fojtsuk el a tiszteletet, romboljuk le a tekintélyt, a gyászromokon az anarchia üt tanyát. A vallással szoros kapcsolatban áll az erkölcs. Erkölcs — vallás nélkül hiu ábránd! ,A nép, — mondja Húnay Já-czint, — mely vak dühében a vallás oltárait szétrombolá, erkölcstelen s veszni indul. Mig Róma vallásos volt, mig szenvedélyeit legyőzte, gyózhetlen állt a csatatéren; mig szabadságaért küzdött, nagy volt, s a világ sorsa hatalmába került; de a szédítő magasság elkábitá, azon abroncs, a vallás, mely szenvedélyeit vészes hánykódásaikban összetartá, szét- repedt s a honszeretítet aranyszomj; az egyszerűséget fényűzés; az önmegtaga-dást önzés, gyáva kéjelgés váltá fel; népét a vallástalanság és erénytelenség mérge folyá körül, az egyetértés fiai kSzt megszakadt, s a pártdüh szikrái a béke templomát elhamvaszták. És mi lőn sorsa a világ anyjának és népének? önvére ellen lázadt fel, s eleve cseppenként ontá azt, utóbb patakzott, s végre mint tengerár csapott össze felette, s kitörlé a nemzetek sorából." Különben .kevesebb szó, több tett* — legyen jelszavunk\'. Minden ember hasson környezetére, javítson környezetében. Vetkezzük le az önzést; az anyagot tekintsük puszta eszköznek; mondjunk le énünk imádásáról ; a hazát, megyét vagy várost szolgáljuk hiven és becsületesen: a corruptió el fog enyészni s a társadalmi élet felviruland. EHILOS. Sagy- és Kis-Kanlzsa városok adóügyében a kővetkező érdekes közleményt készséggel közöljük: Tekintete» szerkesztő ur! Legyen szíves a bemellékelt kimutatást becses lapjának hasábjain Nagy- és Kis-Kanizsa, város mélyen tisztelt és a közügyek iránt minden időben oly melegen érdeklődd közönségének becses tudomására hozni. Fogadja üdvözletem és kiváló tiszteletem kifejezését, melylyel vagyok Tekintetes szerkesztő urnák kész szolgája OSZESZLY ANTAL, v. e,len<>r. TÁRCZA. A falu árvája. Senkiuek sem kellett, pedig kidobolták. Hogy egy árva tévedt a falu házához, A kinek tán volna szive a sorsához. Nyomban neki szánják. Fiu-e vagy leény? azt se kérdé senki. Naphosszat hiba sírdogált szegényke ; Bellebb um fogadták, a falu végére Kellé tehát menni. Ott lakott az öreg kéregető Ját<08, Egy fiók-pajtába vont tanyát magában ; De azért nem mondta: má volt bajdanában, Hogy sorsa tán átkos. jgmerte mindenki; táplá\'ta szegény, dús; Hős mellű vitéz volt évek nagy során át; Szolgálta hazáját, fényes koronáját, Azért is lett koldul. — Oda szállásolt be a falu árvája ; Két szerető szív lett, egybe fértek szépen; Ejryütt könyöröglek a népes vidéken, 8 hallgattak is ríja. így éltek sokáig; felnőtt a leáeyka, Mint virág a vén törzs oldalán, szerényen j Tavaszi rózsához basonliták épen, ügy mosolygott bája Mindenki csodálta; mindenki szerette, Mint a szelid napfényt ködös ősz szakiban; Gav.dagabb ki sem volt most a boldogságban, Mint az ör»>g lelke. Mint hfiséges árnyék járt élte fényével, Angyal vigasztalta, nem vágyott a* égbe ; Hejh! de nem sokára elborult örökre, Mind a két szemével. — Végső csapás volt az aggunk örömére, Nem látta már többé, gyászba tilnt világa. Busán mendegéltek, mig elért szpgény a — Csendes temetőbe És a szelid angyal, a halott árvája? Ott könyörög érte, ott a falu végen. Hol kápolna diszlik a pajta helyében, Az ő imolája. Gazdag nrnép sarja, kiderült idővel ; Asszony* lett majdnem az egész határnak. — A szegények, srvák mo^t nála találnak Jóra, szívességgel. így lett a nyomorból nemtő, sok segélybea ; A mit egykor mondott nteza-soron végig, Vis^zahangzik néki; százszor megismétlik: Áldja meg az Isten ! I — HAJQATÓ SÁNDOR. A multak emlékei. (Folytatás.) A csatazaj közepette indultak meg, mintegy három óra tájban és mire a hegyoldalhoz értek, már alkonyodni kezdett. A hely, hova értek, sziklás, meredek volt. Előttük két óriási meredek színfal kőzött vezetett egy meglehetős széles ut D. falu felé, hátuk megett lapály terült el, itt-ott egyes kis erdő* darabokkal. Megálltak tehát, várva az ellenséget, de a« nem jött. Mintegy három negyed óráig álltak itt, türelmüket majd elveszítve, sokan már zúgolódni kezdtek, hogy menjenek előre, mert már megunták a várakozást, alig tudta Miska ezeket is lecsillapítani. Már végre a lovak s önmaguk leszereléséhez foglak, megunva a fá rasztó ülést, midőn az előőrsök nagy lélekszakadva jöttek, jelentve a kapitánynak, hogy az ellenség lovasaág* előbbre nyomul. — „Mennyien lehetnek körülbelül, kérdé a kapitány ?\' — — .Lehetnek vagy két százzal többen, miut mi !" — — .Jól van, hadnagy ur, szólt Miskához, indulunk!" — Tudassa a katonasággal, nagyobb az ellen száma, mint mi vagyunk. — „Igeuis, kapitány uram." Ezutáu katonáihoz fordult, hol alig, hogy elkezdé mondani, miszerint z ellen túlnyomó, félbeszaki-ták, kiáltván: „Jöjjenek csak, majd megfelelünk mi nekik." — .Mi pedig neked, sugá Pista Bordiho", ujjával Miskára mutatva." A huszárok alig várva be az indulási parancsszót, rgész eliceseredettec vágtattak be az útra, elhatározván magukban, hogy dühök egész teljességét az ellenen fogják kitölteni. Nem sokáig kellett előre haladniok, midőn végre, jóllehet nagy volt az uralkodó homály, kivehették az ellenség közeledését. Több se kellett a huszároknak, mint a tigris zsákmányára, ugy rohantak ezek a lovasságra. Iszonyú kardviadal keletkezett; kard, kard ellen, mell, mell ellen. Miska az első sorban harczolt, irtózatos kaszabolást vivén véghez az ellen soraiban. Ép most vágja kétfelé ez egyik dragonyos fejét, midőn egy másik oldalról támadják meg őt. Majdnem éleiével adózott Miska ekkor bá torságáért, mert az oldalról támadó már kard ját emeli fel, hogy egy bátor lelket küldjön a másvilágra. Ép jókor veszi észre, mert lovának egy oldalforditásával kikerüli ugyan a fejére mért csapást, azonban helyette azt nemes paripája kapja meg, mely egy irtóztatót nyeritva, rogy le terhével együtt. Azonnal körülvest\' őt az ellen, de azon szempillanatban körülveszik őt bajtársai, s mig egyik részről védik az elfo-gatás ellen, addig a másrész felemeli és uj lovat helyez alája. Alig hogy felült lovára, újra az ellenre tör, buzdításul katonáinak, kik el-lenállhatlan erővel nyomják vissza a dragonyo-sokat.Miska mindenütt legelői van ós ottjeUnik meg, ahol legtöbb az ellen. Egy ily alkalommal azouban hátulról hirtelen egy csapást mért valaki fejére; Miska eszméletét veszítve, lerogy lováról és a holtak s sebesültekre esik. Ugyanekkor egy lövés dördült el; a kéz, mely a csapást rámérte, Pistáé volt, a lövés fiorditól eredt. A katonák nemsokára észrevették hős hadnagyuk eltűntét, bátorságukat kesdék veszíteni, de helyüket mindamellett megtartották. Ekkor azonban, részint az aggódásuk hadnagyuk eltűntén, részint pedig egy ujabb körülmény, mely közbejött, visszatérésre indította őket. Ugyanis ekkor már a gyalogság részéről eldőlt a harcz, mely a mieink hátrsvooalásával végződött. Egyik rész ép ugy, mint a másik meggyőzve érzé magát és így történt, hogy mig a mi gyalogságunk T. felé húzódott vissza, addig az ellené azon útra tért, amelyen támadott a lovasság. Ezek előnyomulása volt tehát az oka annak, hogy a dragonyosok a hátulról jövő nyomásnak engedve, egéss erővel a huszároknak feküdtek. Esek nem bírván feltartóztatni őket, gyorsan hátra felé nyomultak. Üldözni a huszárokat nem üldözhették a dragonyosok, mert a gyalogság meggátlá ebben. A csatatér tehát az ellené lett, .kiknek első gondjuk a sebesültek összeszedése volt. Itl ta- tizenktlenczedik fcvfolyüm. zala! közlöny. február 8 ja 1880. Kimitiatás. Nagy és Kis-Kanizsa város közös adóhivatalánál 1879. évben kezelt a két nevezett város terhére .előirt egyeneí államadók és egyéb közterhekről u. m.: a) államadók : 1878. év végével hátralékban maradt 21122 ír" 81 kr. Tartozás 1879. év elején 112318 „79 , összesen: 134041 „ 6.; , Leütve a közvetleu adófizetők adóját 504Ü . 08 , Marad az elöiráa az óv elején 12S.-j05 . 52 . Szaporodás az év közben 26999 „ 60 „ Mindössze: 155995 . 12 . Törlések az év közben 2U907 . 63\'/, Helyesbített tartozás az év végén 135087 „ 48\'/, 1879. évben történt ln-fizetés összege 115619., 19 (,. Marad a hátralék az év végén 19468 , 29\'/j b) községi adópótlékok : Í878. év végével fenniararlt magán pótlék 8445 . 84 . 1879. évi kirovás (24%) 25909 „ 79 „ Ö-szesen: 34355 , 63 „ Törlés a városi tisztviselők és a néptanítók ker<-set adója mán 122 . 88 „ Marad a tartozás 34232 „ 75 . 1»79. évben történt lieíüe és összege 26351 „ 28 , Marad a hátralék az év végéu 788K„ 47 „ 1878. óv végével fenroaradt közös pótlék .4641 „ 71 „ 1879. évi kirovás (17%) 18352 , 77 . \' Összesen : 22994 „ 48 . Törlés mint a magán pótléknál 87 , 04 . Marad a tartozás 22907 „ 44 ív 1879. évben történt "befizetés összege 186471 „ 47 „ Marad a hátralék az év végén 4259 „ 97 „ A kia-kanizsai elöljáróság által a városi adó-ellenőr ellenőrzése mellett önállóan kezelt 7709 frt 33 kr. egyenes államadóra 1879. évre kirótt községi közös pótlék összege 1038 „ 43 „ c) Bélyeg és jog ílle lékekben befolyt 10353 „71 „ d) Közmunka váltság ban 2782 „ 14 „ e) Idegen hatóságok és községek részére behajtatott:. állam adóban 1703 frt 38 kr. illetékekben \\ 3548 „ 01V2 déswmaváltságban 947 n 68 , külön nemű hátralékokban 2033 „ 15 „ Összesen: \'8234 „ 221/2 f) Adóbehajtási költségekben befolyt 1414 „ — „ g) Késedelmi kamalottban 1787 „11 „ lálták meg Miskát is eszméletlenül ugyan, de élve. A kórházba szállították őt, hol fel is gyógyult, de tán jobb is lett volna meghalnia, mint. arra ébrednie, a mire ébredt, tudniillik a fogságra. Miután tejesen fölgyógyult, elvitték Neu-Grébeude be a többi foglyok közé. * * , Mint emiitettem F.-hoz húzódott vissza a gyalogság; itt találkozott velük a lovasság is, kiknek első dolga az emberek öö3zeszedéséből állott; Nagyon sokan voltak a hiányzók, de sajnálkozásuk mellett senkit sem bántak any-nyira, mint derék hadnagyukat Miskát. Hogy iránta tartozó kötelességüknek csak némileg is • eleget tegyenek, néhány bátrabb huszár elhatározd őt a csatatéren felkeresni s akár élve akár halva őt haza hozni. De ők, miu-t tudjuk, nem találhatták meg s azért eredmény nélkül kellett vÍ8«zatérniök, hogy Miska helyett csak fájdalmukat vigyék haza. Csak Katót-találták megsebesülve, kit aztán a táborba is vittek. \' Ezen ütközetben történt, hogy Pista kibúvó lyukat keresvén, a katonáskodás alól, megszökött a csata után, reményelve, hogy nem .fogják megtudni szökését, miután azt fog ják gondolni, hogy elesett. Hazaérvén, egyenesen a biróékhoz ment; hol elmondá Miska esetét ; hogy 5 elesett az ütközetben. a biró erről értesülvén, fájó szívvel bár, de mégis beleegyezett abba, hogy Julís nejévé legyen; erre bizonyosan az előmutatott pénz is nyomós okul szolgált. Hasztalan volt Julis ellenkezése, haszta lan sión nyilatkozata, hogy kész inkább önmagát mégölni, minthogy az annyira gyűlölt Szí fajnak sdja kezét. De végre színleg beleegyezett, színleg azonban, inert.komoly elhatározássá érlelt meg fejében azon szándék,* hogy a legutolsó perczig hagyja ft dolgot rendes folyásában és majd az oltárnál fogja bele nem egyezését nyilvánítani. Az esküvőt már alig par nap válaszlá el, midőn egy oly esemény Adóbehajtási (ii. fokú végrehajtási) eset előfordult 6413, mely 83913 (rt 50 kr. összeget képvisel, ebből maradt áryeré»i rset 6 hátralékosnál 113 frt 60 kr. erejéig. Az .adózó családfők száma vólt 1879.. évbeu 4751. Az a) pont alatt kitünteteti 1879. évre kirótt egyenes államadóból földadó caiméu 16058 frt 30 kr. házbéradó „ 36544 , 27 „ I. ésH.osz ker.adó „ l(fö06 „ 50 „ ált. jöv. pótadó „ 1465« „ 90 , fényűzési adó „ 984 „ — „ fegyver adó „ 144 „ — „ Egészben: 78895 „ 97. „ az 1876. XV. t. czikk 11. folytán a városi adóhivatal a saját hatás, körében .gyűjtött adutok alapján vetette ki. Birtok változás történt Nagy- és Kis-Kanizsán 423. Adó és illeték ügydarab elintéztetett 2916. Elintézetlen 232. Minthogy a városi szabályrendelet szerint a városi pénztárnok kizárólagosan csak a befolyandó közadók én egyéb pénzek ugy az alapok kezelésével van hivatva foglalkoznijigy tehát az elősorolt összes közadók és egyéb közterhek kivetése, behajtás», elszámolása körüli eljárás, valamint az adók és illetékekben a városi tanácsnál előforduló összes levelezéseket a vár«>si adóhivatal az ellenőrből, egy irnotc éa. egy dijnokból á!ló személyzettel végzé. Megjegyezvén, hogy az el intézel len 232 adó és illeték ügy darab elintézése, ugy a még kínt levő hátralékok rövid idő alatti behajtása és a behajthátlaüság cziméu töríéahe hozandó hátralékok iránti javaslatok elicészités-í iehe tövé tétetett az által, .hogy a városi adóhiva tálnál egy díjnok .-alkalmazása a felhalmozott munka be fejeztéig engedélyezve lett. Helyi lilrdí. — J^enyes és megható polgári ünnepély tartatott Kottoribau febr. 5 én, amidőn köz-tiszteletű fú ispán úrik Urményt. József ur ő méltósága személyesen tűzte Hirschler Miksa ur mellére az ő Felsége által Adományozott Ferencz Józsefrend lovagkeresztje\'- s adta tudomásul Hirschler Lipót és Jakab uraknak a legmágasb elismerést. A bővebb leírás\' lapunk jövő szórna hozza. — A nagy-kan izsai polgári isk«»iá ban a Deák-ünnepély minden évben meg.tar\'a-tik, mi a derék igazgató s tanári kar h.zafias* érzéséről tesz bizonyságot. Sajnáljuk, hogy távollétünk akadályózo t rfz ünnepélyen részt vehetni. Helyi laptársunk erről a következőt irja: A szép praecisioval előadott ének- és zenedarabok B-rccz Imre ének "és zenetanár urnák elismerésre méltó buzgalmáról tanus-kodtak. H. M. buzdító szavakat intézet: az ifjúsághoz a törvény tiszteletéről. Az ünnepélyt Nucsecz József iskolaszéki elnök ur is szeren- jött közbe, mely a dolgoknak egész más fordulatot adott. Tudniillik Böske kevéssel Pista hazaérkezése után szintén megvált markotá-nyosnői állásától és hazament .gyermeke elvesztés" után. De olt szörnyű doígokat hallott, mert a szomszéd nőj* elmondá, miszerint Piata házasodik és elveszi biróék Julisál. Mint « kölykeit elvesztett vad rohant ». biróék háza felé azon elhatározással, hogy Pista menyasszonyát megöli. Útközben azonban: jobban meggondolta a dolg-it egész nyugodtsággal lépett be a bíró házába, hol a bírót, Pistát és Julist találta együtt. — „Jó napot kiváuok kegyelmeteknek.4" — „Adj\' Isten, Böske. No hogy szolgál az egészség, kérdé biró uram ?" — — „Jól, tisztelem biró uramat, hála Isten egészsége« vagyok, miután két heti betegségemből felgyógyultam.* — " — „Hát be\'eg voltál?" — — „Az." — — „Mi.bajod volt. talán hideglelés, lábfájás, vagy pod-gra, vagy mi ?* — — „Egyiksem; gyermekem született." — „Mit beszélsz, te, mi, \'gyermeked ?" — „Az, mond Böske," miközben gyülö-letteljes tekintetet vetett Pistára. — „Hát mi lett? fi e vagy lány ?" — „fis hol van ?" — — „Fi volt szegény, de elveszett !a — — „Elveszett? Hová.? hol? honnan?" — „Az I. csata után, mikor a huszárok között jártam, kiknek pálinkával szolgáltam." — „Hát ugy lopták el?" — — »Ugy, s talán meg ia ölték. De jaj! sikoltott fel bőszülten Böske, jaj annak a gaz embernek, ki megölte. Folyjon el bár minden caepp vérem, vészárén el bár, de a gyilkost meg kell találnom. — „De hát, mond Böske, nincs gyanúd senkire?* — . — „Van, h-,nem jaj is neki, szól Böske, öklével Pista felé fenyegetve. Juíis, ki ekköz- cséiteté jelenlétével és végül szintén néhány buzdító szót intézett.* tanuló ifjúsághoz. — Meghívás. A nagy kanizsai általános ipartársulat elaggott szegény tagjainak segélyezési alap javára f. évi február hó 9 én. A „Korona" vendéglő termében Horváth Laczi teljes zenekara közreműködése mellett tombolával összekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. Kezdete S órakor. Belépti dij 50 kr. — Egy tombola jegy 20 kr. Tombola ajándékok r felüliizetc-iek köszönettel fogadtatnak és bír-lapilag kiizöltelnek, a tombola nyeremény tárgyak Földy M. szabd üzletében Wlassics ház megtekinthetők, s a netalán ajándékozandó tárgyak sv-iute oda küldetni kéretnek. A rendezőség. — A nagy-kanizsai társaskörben tartott piknik kitüuöen sikerült.Jövő számban bővebbet): — A déli vaspálya egyik teh^rvonatának néhány kowja Fonyód és B»glár közt múlt pénteken a sínekről h-síklott, emiatt posta-késés történt. Ember sérülés nem yoít. — Jelentés, Folyó hó 1-én a „Szarvas" szálloda nagy termében az iparos ifjúság önképző a beteg-se\'géiyző egyletek nlapja javára, rendezett s dallal egy bekötött lánczvigaímunk Bzép sikert aratott; mineku\'.ánna az látogatott volt, mit a pénz\'ári maradvány is bizonyít. Összes be. vél el 170 frt 96 kr , kiadás 113 frt 92 kr. i\\I -r dt tiszta jövedelem 57 frt 4 kr. Felülfizetők névsora: Horváth Koza 20 kr, Fekete Anna 10 kr, Viktor Anna 20 kr, D »merao 70 kr, Pintér .Sándor50 kr. Belus JÓ7Stíf 1 frt, Friedmann Il^nrtk 4().. Petrics Ferencz l frt, .Sommer Károly 10 kr, Práger Béla 1 fn 50 kr, .Miitenberger\' Sándor 50 kr, Irnré\'y Fer-nc 35 kr, O-oszvárv Gyula 1 frt 4ü kr. Mers ca József 50 kr, Masánszker Nándor 10 kr, Domonkos N. 20 kr^ N. N. 60 kr, Perger Ni 20 kr, .Simon N. 40 kr. Novotny János 2l \'kr, N. N. 40 kr, Briller Albert 20 kr, Weber Károly 1 fri, Pollák Ármin <S0 kr. Friedentál Sándor 40 kr N. N. 40 kr Összesen: 16 frt 46 kr., mely összegért a nemea lelkű folűlfizetőkníjtc, . hálás köazöoejét, ugy firad haüaii karmesterünk tek. Borecz Imr>< Unár ur nagybecsű és szíves, hazafiúi készségéért legőszintébb.elismerését n\\¡1 váüi\'tj* a fontemlitett két tesvér egylet tagjai s a bál rendezőb-zottság. — Kettőt gyilkosaági hirt közöl a P. II. Zalából. Egyik Vaspör, tn:ísik Közép-Apáii községben történt volna. — A beállt kemény hid- gek isméi vastag réteggel vnn ák be ama vizeket, a melyeken már-már elmenő félben volt a jée. A Balatonon folyvást v\'rsvágodik ft jég, .sok helyt 2 — 3 lábnyi már. Két óriási riadás van rajta kérésziben; egyik a fonyódi hegyaljától Buln előnyig, a másik B.-Keresztúr irányában a «zent Mihály hegyi kápolna felé a zalai partra. A határtalan nagy jégmezőn a két riadás, szélén feltorlódott jéghalmazzal ugy tűnik f >1. mintha gőzekével fölszántották volna az ;5—6 ben gt anusan nézegetett hol Pistára hol Bös kére, elhagyva ülőhelyé\', rémes gondolátokkal agyában, kiment a konyhára. h<»1 halig itódzntt. Pista felakarván használni .^z alkalmat a mo nekvésre B \'ske jelenléte elől. felkelt s az ajtó felé indult. „Megállj ! kiáltott rá Böske, s elébe ugrót- H iíid meg, amit mondó V:-gyok. — Pista, mint akit leforrázlak, engedelmes-kede.tt. A biró p dig ránézve, megütközött halványsága és remegése felet:. — „Azt mondtam, folytatá a leány, miközben leült, :tz ajtó elé húzva székét, mintha mindenkinek megakarná tiltani, hogy a szobát elhagyják, — hogy van gyanúm vaiakire; van, még pedig alapos gyanúm." — — „Éh kire?- - — „Erre i»t, bíró uram, rámutatva. Pistára." — — „Mii, Pisra. Szilaj Pista lenne fiad gyilkosa?" — — „Hallgasson meg bíró ur»m és ítéljen meg M«g ide nem értem, senicíre sem voltgj-a-num, d-s mihelyest meghallotiam, hogy ez itt, biró uram lányát veszi el, mindjárt erre a gondolatra jöttem:. Pista fiam gyilkosa, mert ő apja is . ." — — nApja? Pista, igaz ez?J Pista nem válaszolt, hanem fejét lehor-gasztva mellére, leült ismét. — „Különb:n is, f«»Ty:átá Tóth urám, ebből épen nem következik, hogy Pista ölte meg gyermekedet." — — pDe igen is köve\'kezjk, m.og is mondom, inért tette el láb alól? ITa meg nem öli, engem kell elvennie, mar pedig akkor ezándé kában állott Jiihst elvenni. Hogy ezt iriegte-hesse és velem mindent viszonyt szaki\'sonj ölte meg fiamat, az ő gyermekét 0 — — „Pista, az Istenre, igaz-e ez? — „Nem igaz, ós torkodra is forrasztok minden ily gyanúsítást, feleli\' Pista. És rá akart rohanni Böskére, ki egész nyugodtan, öl széles fehér utat, ágyubömböléshez hasonló morajjal, mely mértföldekig hallik, .kivált ha-éjjél tör magának utat a jég alatt megszorult lég. E jelenetet csak a nagy telek adják. Alig másfél perczig. tart a menydörgésfzerü i^bb^nás s ugyanennyi idő alatt fut végig 4—5 mértföldnyi területen a repedés. — A „keszthelyi csónak-egylet* alaptőkéje gyarapi ására f. hó 10\'ere tervezett tombolával egybekötött lánczkoszoru közben-jött. akadály ok miatt u. e. hó 9-én fog megtartatni; miről a t. közönséget tiszlettel- értesiti a rendezőség. — Phylloxera tanfolyam. Hogy a phj lloxera által meglepett szőlők minél köny-nyebben és minél többek által felismertessenek, a foldmivelési minister tanfolyamokat rendeztet a tavaszszal, és pedig: Keszthelyén és Kolozs-Monostoron, mely tanfolyamon .a közép-tanodák tanárai, továbbá .orvosok, vegyészek és mindazok, kik érdeklődnek ez iránt, első sorban elméleti módon megismertetnek a phylloxera természete és sajátságaival, ezek után meglátogatnák\' egy phylloxéra lepett szőlőterületet, hogy ott gyakorlatilag is elsajátíthassák a szükséges ismereteket. — Gőzhajózás á Murán. Gráczból írják, hogy ott egy konzorczíum alakult, mely rendes személy és teher-forgalmú gőzbajózást: akar létesíteni Grácztól a magyar határig, eset leg Légrádig, a Murának a Drávába ömléseig, ső\' ha l;het — a dunai gőzhajózási társasággal való csatlakozással — Barcsig vagy Eszékig. Elsőbb csak két hajót szándékoznak forgalomba bocsátani, később, ha a forgalom kedvezőing fejlődik, többet is. . — Karnevál. — Zala-Egerszegen a kórházi bizottság egy ujabb kórház épitóse czéljabói f. hó 1 én az „Aranybárány" czimü fogadó nagy termében polgári tánezmülátságöt rendezett. A táuczvigalom jól siltórültnek mondható, a mennyiben a közöuség áthatva a , nemes czél magaszios eszméjétől, szép Számmal sietett mulatva áldozni a szeretet oltárán.A mulatság ii jó. izléss d disíitett teremben este 8 órakor vette kezdetét, s kedélyes jó kedvvel kivilagorf-kiviradtig tartót». Ott láduk >zeretett fő^pánujikat, Örményi József ur ő méltóságát is, ki magas leereszkedne és nyájas ntodorával éjfél utánig szerencséiteté a mulató közönséget. Továbbá közszeretet b"íh álló alÍBpánuukat, Svasticá B mó urat. A hölgykoszorú tia majd mindeu . oB.ztályból képviseltetett. O.t voltak Svasties Benóué és Mihálovics Károlyné ő. nagyságaik, kik szeretetreméltó modoruk által egész c«ry társaságot lebilincseltek^ és kik gyengélkedő egészségűk daczára is jókedveket majdnem tánezban nyilvánították. Továbbá: Ilidegné, Mangin Károlyné, a mindig kedélyes Horváth Miklósué, Hubiuszkiné és még igen sokan, kiket részint feledékenység, részint hely szűke miatt nem jegyezhettünk föl. Csak még a fiatal nemzedékből, a tánezoló hölgy koszorúból illesztünk ide egypár rózsát, kik amily állt elébe. E nyugodtság legyőzte Pistát, mert visszament és szemét lesütve, hallgatott. — „De ez még nem minden, bíró uram. En feltettem magamban, hogy meggátlóm ösz-szekelését Julissal, kivel csak egy boldogtalan életet nyomorognál!a)c kerepztüí. — .Mit gondol, mit csinál Miska ? K ; szó hallatára Pista összerezzen t. — „Mit csinál szegény? felel a bíró, hál az örök álmát aluszsza !4 — „Nem igaz, ki mondá ezt?" — — „Pista mondta, ki ott volt, mikor meghall," — »Igfto °lt volt, mert azt ia ő ölte meg." — — „Leány, te megőrültél? micsoda badarokat beszélsz össze vissza?" — — „Mind igaz az, amit mondok. Meg győződhetik majd róla. Hallottam azt, mikor Pista és cz.imborái tanácskoztak, hogy mikép tegyék el lab alól Miskát? E* erre szüksége is volt, mert bírta biró uram beleegyezését á házasságba akkor, ha Miska meghal és Pisla meggazdagszik." — — ^Mindkettő teljesült, Miska meg is .halt, Pisla pedig meggazdagodott." —. — „Miska nem halt meg, Pista "ocsmány uton jutott a pénz birtokába." — — „IIoI van Miska? bá meg nem halt? szólj. Szegéay szülői kétségbe vannak esve miatta. Szólj és vigasztald meg őket." — — „Elmondom. Az I. csata előtt Pista két czimbórájával kifőzte a tervet Mitka mikénti .megöléséré. Másnap a csatában midőn javában folyt a harcz, Pmta kardjával Miska f-jére Hulyos csapásamért; Bordi pedig rálőtt. De egyiksem teljesült ugy, mint ók akarták. Miska fején kapott ugyan sérülést, le is bukott lováról, azonban Bordi lövése nem talált. Megtalálták az ellen részéről, akik észrevetlék Miska életben maradását, tanácskoztak, mitévők legyenek; egy rész megölni ákará őt, mert oly bátran harcolt és annyira megritkitá TIZENKILENCEDIK; ÉVFOLYAM Z A fi «A I . K ÖZL Ö K- Y. FEBRUÁR 8 án r880i egyszerű, ép oly ízletes öltözetük és kedvességük által vonták magokra a közfigyelmet, s ezek: Skublics Eugeoia, Skublics Flóra, Kriz-manits Mili. Kikocker Mari, Anasics Iza. Igen jól néztek ki még Fischer Helen, a fiatal özv. Acané (Miazori N.), Heinz, Reismüller Mari é^ Kovács nővérek. Végül nem hagyhattuk érinV tetlenüi a mindenben gondos és tevékeny Teodöravits Károly urat is, ki a nemes csélit és városunkat annyira érdeklő ü^yet felkarolja páratlan buzgalommal igy ekézik oda hatni, hogy e fontos eszme, — kórház ügy«— vé^re\' megoldást nyerjen. Örvendünk igéretét bírhatni arra nézve is, hogy az e kéren megindult minden mozzanatokról teljes felvilágosítást adand, mikről legközelebbi tudósításunkban beveti fogunk szólani. Nemkülönben elismerést érdemel Hollósy József gyógyszerész ur, ki á mult évben a szegények részére kiszolgált 60 frt. értékig terjedő gyógyszerek árát a bizottságnak nagylelkűen elengedte. \' — Mauthner Ödön budapesti magkereskedőnek fóárjegyzéke, mely a legierje-úelinesebbek egyike és melyet 230 magyarázó csinos ábra diszit, megjelent és kivána!ra mío-íl- nkinek iugyen és bérmentve küldetik meg. E mkgüzlet jó hire nem .uj előttünk, rég ismerjük már kiváló magvairól és szilárd lelki-i>n>eretes eljárását5 nem is csodáljuk tehát ha n\'-m csak az áuaztria-magyarországi gazda k.irök telje«* bizalmát bírja, hanem már küi földön is oly jő hírnek örvend, mely a hazai kereskedelemnek díszére válik, minélfogva ezen magkereskedést a közelgő évad alkalmából legmelegebben ajánlhatjuk. \' — Megfagyva találtatott feb. 3 án egy totüV\'Czi asztalos, ki a csáktornyai vásárról részeg állapotban gyalog indult haza felé. — Zala-Eger szegen » városi kórház j javára a casínói helyiségben február hó 1-én rendezett és sikerült táuczmulatság bevétele j 178 frt 70 kr. kiadása 125 frt 83-kr. s igy a \' tiszta jövódelem 52 frt 87 kr. volt. — Fölül fizettek :■ Ünnényi József főispán 4 írt 20 kr, Svastíts Benó alispán 3 frt 40 kr, Farkas Dá vid 4 frt 20 kr. Handler István G frt 20 kr, Dr. H. 40 kr, Dr. Mangin Károly 3 trt 40 kr, Fi?cher Miksa 20 kr, Boschán Gyula 20 kr, Kiment hál Ignacz 1 frt 20 kr. Kroietz Jáuos 1 írt 20 kr, liosenberg Sándor 1 frt 20 kr, Árvhy l,ajn3\'2 fr< 20 kr, Bnscháh Emil ?0 kr, jj\'dy József 20 kr, N. N. 40 kr. Kro etz Istvánul frt 20 kr, Sturm György 4 frt 20 kr. Skublics Kálinánné 40 kr, Paíer Károly 1 frt, Krausz Jakab 20 kr. Goidtinger János 20 kr, Hagymássy N. 20 kr. ifj. Szalinay Józs«f 20 kr, ifj. Czukkelter 20 kr, G V:ringer Ödön 20 kr, K usamer Gyula 20 kr, Sipos István 20 kr, Király N. 20 kr, Sz»lav Lásziő 20 kr. Skub-iits Zsigmond 20 kr, Königmayer János 20 kr, Tomasits Sándor 20 kr, Besseuyey György 1 ír: 20 kr, ifj. Pais 20 kr. Horváth Miklós 3 frt 40 kr, Fischer László 20 kr, Isoó Alajos 1 frt 20. kr, Dtiusch Manó 1 f.t 20 kr, Skublits harezsoraikat, azonban a túlnyomó rész sajnálkozva ifjú életén, megkönyörült rajta és.elvitték gyorsan a kórházba, hol felgyógyult, most pedig a Neu-Gebeude-ben van fogva. — „Hogyan? lehetséges volna ez? kiálta Julís berohanva és Böske nyakába borulva, miközben az ajtó kinyitásával Böske székét odább lökte. - — „Igen Julisom, ez való." — — „Azt mondtad, hogy Pista ocsmány módon jutott a pénz birtokába. Mondd el, mi-kép történ t?J — — „Azért ocsmány módon, mert fz ezredes adiütáusát megölvén, a nála levő tábori pénztárból hétszáz darab aranyat kivett és azt magának tartotta meg." — „Honnét mdod te mindezt, kérdé a bíró?« — — „Kató beszélte el, aki a csatában halálosan megsebesült Midőn néhány huszár elment felkeresni Miska holttestét, ott találták Katót súlyosan meg-eb «ílve. Ezt m«g a huszárok hozták a táborba, hol engem meglátva, magához hitt; én azt gond<>l am, pálinkát akar, csutorát a szájához tartottam, de ő elutasította és "gyenge hangon elbeszélte a következőket: hogy mikép ölték meg Miskát, azonban mondá netfi halt meg, mert látta midőn őt elvitték, eno-em pedig ott hagytak, elbeszélte, mikép rabolta ki Pista az admtánst, b h-»gysa 700 darab aranyból neki most is tartozik száz aranynyal. És mivel upm adta meg,, azért árulta el teltéit. . , _ Azonban Pista ezl már n<-m állotta ki tovább, keresztül törtetve rajtok, kiiramodott és azonnal eltűnt, "nem ;is látták trtbbMU Hagy-mi lett belőle, majd később mégtudjak. Mmtárf pedig hasz:alan Kutattak össze mindent, visszatértek& szobába, hol tovább lojytatta Böske etóélésí. \' * " \' v " — „Tovább mond, Kató mit vallott (\'— — "Azt, hogy Pista nem volt más, mint kém, ki ha szerét tehette, mindkét részre árul István 1 frt 40 kr Hollóssy I frt 20 kr,Gyórffy Géza 20 kr, Ragondorfer S^mu 20 kr Németh /János 40 kr, Rózsás Lajosli: frt 20-kr, Dr. H.l 1 frt "¿0 kr. — Alsó Lendván február 3 án nő egyletünk javára tartott tombolával egj bekötött tánczestéiyt kevés számú .de igen szép kö/öo8ég látogatta. A táncz Csicseri zenetársu lata mellett egész reggeli 5 óráig jó hangulat "ban tartatott. Daczára hogy a kibocsájtot meghívókban feltilfizetésről szó sem volt, mégis következő urak és hölgyek voltak szivesek felülfizetni, kiknek ezennei egyletünk neveben köszönetünket kifejezzük: Dr. Friedmann Btd, Budapestről 5 frt, Hajós Mihály 2 fr?, Karabélyos Elek 4 frt Kiss Béla 1 frt, Lendvai Erzsébet 5 frt. Laufer Miksánő-i frt, Nagy József 1 frt, Lutbár Miklós I frt. Nálráczky Lajos 1 frt, Papp Dávid 2 tr;, Vörös Zsigmond 2 frt, Stirling Antal 2 frt, Stirling Francziska 1 frt, Dr. Király Mór 2 frt, Skublits Imre 2 frt, Pollák Lázár 2 irt, Szilassy Károly 1 frt. A bevé:elek 178 frt 40 kr., kiadások 100 frt 51 kr. volt k. Marad tiszta jöv. délem 77 frt 89 kr. Király R sa, nő-egyleti elnök. Hajós Ilonka, nő-egyieti titkár. Szita Kaíalin , nő-egyleti pénztárnoknö. — Rövid hirek. Kautz Gyula nagy államszóiárt ir. — Kossuih irataira 4 ezer előfizetőnél több jelentkezett.— Száu\'ófy Antal esz\'ergomi kanonok meghalt. — • Ludwígh Já nosnak Késmárkon eimékszobrot. állítanak. — Somós"keöit a steini fegyházba^ vitték. — Veszprémm\'gye szűcsi határában meleg forrás fakadt föl. — t\\ philippini szigeteken több hajót összetört a vihar. — A papa beteg. — Braziliában kiütöit a sárgaláz. \'— Cseprtghy Ferencz jeles sziomüiró életéhez nincs remény. Ki nyert ? Brünn, febr. 4 én: 17. 14 77. 13. 12. Irodalom (K rovat alatt mr« említett mnnk.i N.-»gy-Ka-nix-.án Wajtlits .J.1zcf kRnyrlíPreskétf^o által me?-rcn«leih\'-tó ) — Rill József tapintatos szerkesztésében megjelent a .Magyar paedagogíai s/.emlew tanügyi havi közlöny első füzete .Nimay István arCzképé el. Tartalma a kövtkező: Az ifkola én vagyok. Rill J.-tői. (Simay phototvpogr. urcikepével én s íjátkezü írásának lenyoma\'á-val.) Eszmék a nemzeti növelés - korébői. Irta Dr. Göőz József. Magyarország egyik minta-iskolája. Dr. Kerékgyártó Elek. Válasz Kerékgyártó levelére. Szerkesztő. Pestalozzi legfőbb tanítási elve. Zsengén \'Samulól. "EmbírAez egyedül mélu> párbaj. Dr. Márki Józsefi Irodalmi Kalauz. Tanitóegylelek irodalmi mükö^ dése. Tanfelügyelők j ilentésaii Irodalmi hirek. Könyvészet. Tanügyi Lapok repertóriuma. Tanügyi Krónika. Szerkesztői mondanivalók. Ára 30 kr. Előfizetésben egész évre 2 frt 50 kodott. Isten csudája, hogy nem jöttek rá. Ezért pénzt kapott eleget mindkét részről, amit rendesen nálam mulatott el; de\'a mint megtudtam, misze\'iíit afjas telt fizetése, rögtön át adtam az ezredesnek a be legek javára." — El-montlá aztán, hogy Bordi czinkos mindenben, a tinók lopásában,\'Miska megölésében és a többiben." — — »Hát igaz, hol van Bordi?" — — „A főid ben,fmert feladtam ; kisült rá a turpIsRá^ é^ f-"beMMtélc> Kató pedig, midőn mindent bevallott, egy levelet adott át nekem azon hoz?áadáss»l, ibpgy, iákkor bontsam fel, midőn Pista megbűnhődött^. Miska p\'-dig Julist elveszi. Azután kért, lii\'vassam el a lelkészt neki; m-gtett-m, de mire a. pap oda ért, Kató már ki8zenvedett:«\'j-íí,<imi * \' — „Mivel jutalmazzalak meg édes h á-nyom e szívességedért?" — — „Ezért jutalmam égben van. II »n«ra \'annyit mondok, sokat ne késsenek Miska kibo- csáttatásával,--mer» eltalálnak késni. Igaz, «•gyre kérem bíró uramat/ -f- „Mi íesz az B\'iske?" — — „Engedje ni\'-g.-hogy én is elmehessek velük Pestre. — Mit akarsz ott leányom ?" — —* „Szeretnék jelen lenni azon örömönj midőn Miska kiszabadul u — — „Jaj Istenem, caak hát bocsátanák sz .badon, de tudod nem igen teszik ám ezt meg háborús világban." — — „Ne aggódjék semmit, az Isten ve iünk lesz." — — „Igen, igen a jó Isteu, mond Julis. majd könyörül raj\'unk. hogy elvezettnek hitt szeretett. Miskámat ismét bírhassam. PÁSLEK SÁNDOR. (Vége köv.) kr. E nagy horderejű vállalatot ajánljuk a tanügy hfjnokai -3 barátai pártfogásába. — -r> M\'isik Imszuo~huví. folyóirat, a „Nemzeti nőnevelés* februári füzete gazdag tartalommal és képekkel szinte megjelent. Ára 60 kr. — Apol\'o zenemű folyóirat febrnftr. havi füzete bekü!dctett hozzánk. E méltó pártolást érdemlő kiadvány egy-egy füzetének ára 1 frt. Előfizetés félévre 3 frt. Szerkeszti s kiadja Dr. Fellegi Víctor. Vegyes hirek. — Hirdetmény. A nagyméltóságú magyar királyi földművelési-, ipar és kereskedelmi ministeriumnak f. évi jan. 14 ón 715. sz. a. kelt közleménye szerint, a csász. kir. közöshadügy ministerium Rotter és Perschitz s Schmarda I. B bécsi vállalkozókkal a magán-javaknak a busudi és zenicai vasúti indóházak hoz és azoktól való elszállítása, n»mkülönben a csász. kir. bosniai vaspálya szállítási üzletének vezetése, valamint a Zenicán tul menő javaknak tovább szállítása iránt szerződéit kötött. Miről az üzleti körök azon megjegyzéssel érte sittetnek, hogy az emiitett szerződés az alulirt kamaránál betekinthető. Sopron, 1880. január 27-én. A kereskedelmi és iparkamara. — Kutynkedvelök figyelmébe. Egy szegedi müveit asszonyság, kit hat héttel ezelőtt egyik megveszett ölébe megmarj víziszonyba esett: A szerencsétlen nő ig?n nagy kedvelője volt a kutyáknak és vagy ötöt hatot tarlóit b :lőlük mindig. Ez a szenvedélye lett legnagyobb baja, mivel hogy már életéhez sincsen remény. — Egy brassói virágzó korban lévő hajadon, egyúttal mennyasszony, szinte öleb harapása következtében víziszonyban és borzasztó kínok közt halt meg legközelebb. > Papírszeletek. Kgy liári t evel5 levelo X. grófba«: .Gróf ur, >Au szerencsém ónt k»zo>mre bizott fii« elömcm-t lo /elől a kii vétkesükben értesíteni: : kitűnő, .lelleire : kedves fiu. Tndományokbaiii eletmenetei«?: semmi Az ii oilalmi tudományokban : íletto. lt<-ly< !>:rás ; sze«xé}yes. Kikötési inigaviseletf:: a\'14 kioléifít\'". •Iegyet : -Az ifjú E\'úf ur rer.di\'ften regg\'-li ■ á: akoi jó h^xn, kivéve axon n \| okat. mikur har.a Ke j jó. Xlitid r.t>ban .1 helyzetben van, liopy az 1 ércttnégi vixSijAl.itra li írsillatsíi?, «bt !i»gy meg.il!ja vizsgálatot, .•«»•r.t nincs rcni>-ny Sitá-al nagyon meg vagyok elégedve • • i< ■ Pi tin;Uj«r-Itf> \\z orvos inté a c/.i^áuyo\\at, bng^- a k»<l«ra ¡deji\'n őtixkedjenek» nehogy a\', járványt n;^gka\|»ják. — fe.te.H. {«ikintirt\'-K, nagyságos ur. a«in sxo-niilmtA iiii .-1 kul-rára; mez tudlit.k mi úteu is halni. - 1 - 1 i ■ 1. • . , Eít)- szalut, ha« ar«ól heszéluek, lo>gy két ecyeuraii^n, e^y korú ember közül, ine yik íartiVv.ik a O\'á \'íkiiak eb;lib köszönni ? — Ay. udvariasabb ... vi«z<»nO/z.i val.iki Hivatalos piaezi árak. Nazy-Kani»tán löJi\'t. f br 4 ltH> kilóg.\' aminjávalkszámi 1 v.u Bnxa 12 í»«J.— 13-— Rozs 0---!) <,<).\' Á pa 710.—S—. Zab 650.—7 20. Knkoricxa 8-5).t-.—>( iturgouj .1 — Korsó —.-—28 —- Lencse —• . B.b —--12- -S/.éiiá •—i-1-80 Szalma .—1-20. 1 kilogrammjával tizámilva Marhahús •—.—f>2 Sertéshns •—. W. Szalonna —.—ifi Disznózsír •—.—80. Vörös hagynia •——16. Fi\'g\'ÍAcyina •—. 30. \| Czakor • -^—.\'»2. Iíors 12 . p.prika —.—80. Szappan -.—44 1 liteijével számítva Ó lior 18 kr. Uj !»or 16—20 kr. Pálinka 4« kr. Eeeat G kr Kiadt* : 0 FARKAS, v. piacz kSnyvvfiíCt«. Ar,\'« Árpa Árp. Árpa 8 — Áqia Árpa 7.85 Piaczi árak. HH> kilo, számítva Pécs (tusa 13—13 50 Rozs 10 10-10.20. Árpa -7 40 z.nh 7\'ltr—7..K» Kiikoricsa 7.50 -7.70.. Szombathely. Bnxa 13.——1340 Roz, 10.—10 Gt) 7 60-8— Zab 7 — 7.20.Kukoricxa 7-60— 8 — Bodipest: Buzi 14 30—14 40 Rozi »80— 10. 7.50-7.75 Zab 7.45—7.70 Knkoriexa 7.70—7 7». Sopron . Buza 13.70 —11 30 Rozs 10.50.\'—11.-- 8 50—y —Zab 7-50 —7 60 Kukoncza 7 20 7 50. 6y"r: Buza 13 70—14.—. Rux. 9 80—1<>—: S.20—8.80. Zab 7.10-7.15 Knkoriexa 6.4p—,G 90 Pápa: Bnxa 12 80 - 13 — Rozs 8 60-9 50. Árpa 8 10 Zib 6 40—6.7o. Kukorica 6---6 20. Veszprém : roa 13.40 -14->0 Rozs 9 20 lo2o 8.50-^0-— Zatv 7.50—7.80\' Kukorféxi 7 40\' 7.^ Bécs : Buza l4.20—11.2"i Rozs 10.2 )—10.60 —.--.— Zab 7 85 7.90 Knkoricxa -7-80 —, Mohács : Buza 13.40— -.—. Rozs 10.--Árpa -. — Zab 7 80-.— Knkoricxa 7.50 — üzlet. — Gyipju. (Goldtnann és Eugel bizományi üzle« jelentése az• „Egyetértés" részére.) A lefolyt héten gyapjúban csak mérsékeU forgalom volt, hab tr német .és franc^ia számlára eladalott is valami. Körülbelül 1500 mázsányi forgalom mellett az üzlet iránya változatlanul szilárd maradt. E\'adatott: 200 mázsa hibátlan fésűs gyapjú 94 frt-tóí 96 ÍPrtig.; \' \' 300\' mázsa hibátlan fésűs gvapju 92 •fit. tói 93 frliK. : x 100 mázBn szatmári e/MHu 83 f cl ló t S-tfnig. \\ lliO mázsa urasági hnmnk-gyjijpu.73.fft. 100 mázsa hegyvidéki nyári gj\'apju 70 Írttól 73 trtig. -M\' 100 mázsa alárendelt homókgyapjú \'55 írttól 57 írtig. ■ ■ ,•„\'•• 200 mázaa czikkelyes gyapju 42 írttól 4-1 frttig. ■ ... 5 Az árak 5G tilónkáut értendők^ Vasúti in e u e t r e n d. A bnda-pesti idómutató óra szerint, indul KauixNnriíl VonAt hova: OniP.rc. J.lí 3(15 Kx.\'k . Kinrr.il,. 4 48 Wí»l 215 . . • . . 2 90 flSlut 2J2 llnd. P.-.!r-.......\'4 511 SOf - • ..........26 dílnt. ........ II 30 ««tr. 21 : H.- V.I... (S«.,ml.»tl„,ly. lUtra I í)h«ly f.lS \|5 S V.gg^\' 301 - .........11 48 «Jtve 315 Soproni». .........3 30 iléliit 303 TriMSlIi. >\'3 Prágprhofon keresztül" Grácx ti\' . . . . , 4 58 reggt.1. 20l Triimtbe és PrÁfi.\'.rhofau kcresxttll \'--" \' (irÁ\'-7. ij.^liúcb.. . . . , . 2 47\' dfttüt. . Érkezik Kanizsára JutnlíM : 216 Esfcík, Mohács, Dombóvár * Finmi\'luSI 1 41 dílut , r , „ 11 11 í,tv. 203 íí\'id. Pe.tről............í 20 ragg.-l 201 ......... 2 5 délut 211 \' ,, ....... 9 44 eetve 3M IIi.sbül lg..>mbsUi. Bíc. IljMyJMöl 10 27 <«t»« 4-5 reggel 3IH 163 Sopr.xtyból ....... .11 63 áélel. 211 llécsblll Örs.-., Unrburg, Pr.gorhof \'«!•"! . .........4 12 reggel 1\'KTriflWl A. IUr.bAI M.rhnrg, Prager- ho( f.131 * .... ... ... 1 21 d<\|ut. 204 Tri «.t- in ViUschbil Prágerbof f.131 ■ 11 — »t»«., -M.rb.ir^h. «s.llxkoná. Vill.ttb ín Frsnce.festböt-. . . Fisn^..realből Keliilős szerkesztő: Bátprfi Lajos. !! Vívmány!! Wajdlts József könyvkereskedésében iVagy-Kanizsáii megjelent: FARSANGI FÁNK, bábakenyér (Kilgelblllif) és kétszer sült készítési titka. Irta: ;•\' POVQUET JAQtTES, \' j. Ill-lk s.polpoa uilvari rnAiakici.. 1 . Roményi totd.il.\'.k- ¿a snslon-Y nás pogáess^jókutár-s i^sssé-narétos kéizitúsi múdjival bevitette: egy magyar .níí. E diszcs kiállításö müvecskének ára 60 kr. Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlva bérmentesen küldetnek. Ezen t5bb magyar nőtól megpróbált és tökéletesen sikerült sütési módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe. H I R 0 E T E S. ? a . a j! -« - 5 s o,s t* íj ----1 E^í a-\' feíií\'IWSÜSB-s, -^SüS.o\'J,?;?,\' r js <a » . vS-l-Sfs-3 . - a, - f £ 3 «■■S 2 °-- ec S..- - s - i* S w» t£3 b« £<? 5<$ ■ ?2J S3\'" o " - is üS.-StfS\'iJjS -* 1 g =3 B"54 s — ©3 — ® fls jr oo ^ ü n If^iSJí\'ial-ll aj s^ »1 s b2 °.fiis . .1=5 s ö8« fS-S-sTfi Sje-s"S B I S!» 2-a-* e C#J¥> ■=•£.-«"• »? 5 . o,v M" fel © A o — — « 5 X ® - >> . M - o -z t 9 Já £e 5 5 - ^ ® ti ö -C i£ 5 -o JZ TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUiR 15-én 1880 ÜIRDETÉSE - * - 3 -* 5 \' \' * = ^ z z * t -íí; - X ZJ __J \'O N ± s a 7 — « £ — £ í =6 £ £ 2 ieái Berlini Mm elleni tivonat. Fogfájást minden nemű, akár üres vagy +ele, tartósan és igen gyorsan gyógyítható a hírneves indiai kivonattal. Ezen gyógyszer hatása folytán egy házban sem hiányozhatna. Való dián üvegben 35 és 70 kr. Nagy-Kanizsán egyedül csak Strem ós Klein araknál (986 3-10) " kapható. mmnmm» 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott IV KHK TRÁGYA-GYPS, olcsón ús bérmfnlenen axál it minden rasnti áli-iűiáslio, a tezelési vezénylet a „voráerörQbler ayps-üányamivelés í\'ostu : MtnUing. Itérs mellett. (979 5-15) ím 3 « S = 5 ,5 Üc/j ■ 1 OD c © -C-S 1. « 3 .2 < ■o " \| j ^ OA VS> = = S I \'i* S-H í;« » E ■ u ± « ? a. S « 3 £ " ?ät,i>3 c,£ s; o . t* 5 * « 1 £ Jí „ « > • ec M ae Keskeny átifo - mellcznkorkák, a tüdő és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és tüdő hurut biztos gyógyszerei. A termitzet Slul a szenvedő em>>< riét Jarára teremtett me^bogicüthc<lcn ketkeny uctfü uoo rac? eddic fel nem derített titkot foglalj» maciban, mi.zerint a grgo ét leycö rendíxer Kjrolladt njakhártyijára ralö azonnali (jon •a enjhitó hat«« ffyakorUiáTat az illet- betef »xerrek (fTáffjuláaát min.len tokintelhoa lehe-túlof eló.ecftí. krvt kezeskedünk,különül " flgyel\'-ml c »Janijuk hatóságilag hejegyzett védjegyünket II. doboxoa Utó aláírásunkat, mert eaak exek igazolj«* annak Talódlaágat. Schmidt Victor & fiai, C8. k. szabadal párosok Bécs, Wieden, Allegasse 48. Kuphatók : Práger Béla gyófryszt. N.-Kanizsán, Kálivod* J. Letenyén. Kis A. gyógyszt. A -Lendván, Do-ner Kaj. vas- ¿s filszerkoreskedésében Sümegben, Werli M gyógyszt. KapronczAn ói idősb. MoeIt F, Vasváron, Hnllóay Jóxsef E. gyögyszt. ZU-Kgerszeg n. Berger Mór (Somogy) Szobb. (978 9—•) Billigste Bezugsquelle! ZtmmerbPsen mit rothea Hast galiandea : mit Stiel 100 Stack koaten 500 „ 1000 2000 n mit Spxgxt gebunden : Stiel 100 Stark kosten 500 „ 1000 200 0 Auf Verlangen .ende Proben i ! . 15 60. 75 — 145 _. 280--. 13 50. 65— 125 — 240 - 1.992 1-2) F. C. SCHWAB Pitt» in Sl.ltrn 0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 HALLATLAN OLCSÓSÁG. WAJDITS JÓZSEF könyv- és papirkereskedésében Nagy-Kanizsán következő tárgyak UV feltűnő leszállított árért kaphatók. u. ra : mindennemű irt\'), rajzoló, és levélpapírok, borítékok, rajzeszközök, iró, rajzoló, valamint szines czeruzák, bel- és külföldi ruggyanta, (gumi) fekete, szines és ruhabeíró tinták, veres és szines pecsét viaszok, parafa, fa- és csont tollnyelek, bel- és külföldi irótollak, rajzdeszkák teljes kiállítással, három szeg és szögmérők, iró- és rajzminták-, köszöntő kártyák és papirok; f.-hé.r és fekete rajzkréták, festékek egyenként, valamint dobozban, ecsetek, notizkönyvek, különösen ínyeimébe ajánlom a hallatlan olcsóságot. Következő 10 czikk egy diszes dobozban elhelyezve, úgymint 1 . 50 iv levélpapir. 2. 50 hozzá illő lovélboriték. 3, egy teljes doboz kitiinő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5. három igen jó irón. (1. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nayy darab pecsétviaszk. 9. egy törlőgmni. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomaítal. Ára összesen Bécsben 1 frt. és 5 kr. és .Vagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében c-ak 85 kr 10 anur\'>I levélpapir 10 borítékkal egy szines csomagban ára csak 15 kr nagyobb 20 kr. szines monogrammal 25 kr., levélpapírok dobozban 40 kr. feljebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász- papír és boríték dobozban 1 frt 00. 2 frt. Nyomtatványok nagy raktára. lelkészí-, községi-, ügyvédi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzleti-nyomtatványokat; továbbá étlapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meghívókat. körleveleket, gyászjelentéseket stb. stb. Pecsétviaszk Különlegesség, (Specialiliit) \'/, kilo pecsétviaszk csak 4i> kr •/, kilo finom csak 70 kr. (egyedül csak nálam kapható) továbbá disz pecsétviaszok 1 frttól kezdve 4 frtig. írónők 1 Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr. Tinták két liter egy üvegben csak 00 kr. egy liter 35 kr fél liter csak 25 kr. Irodapapirok 500 ív iroda papír csak — — :— — — — — — 1 frt 70 kr. 500 iv „ finomabb _ — — — _ 220 3 frt. 500 iv finom \'/, miniszter csak — — — — — — — 4 frt. 500 „ „ „ havana „ — — — 5 frt. Réztoll egész dobozban (144, tollal) 50-tól kezdve feljebb Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek tisztelettel Wajdits József. OOOOCNDOOOOOOOOOOOOOÓOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO .Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. SAGY-KAMZ8A, 1880. február 13-dlK szám rizenkilenczedlk évfolyam. $ El«z«te»l legéss ¿»re fél ¿tre .4 . negyed é»re 2 „ Effj/ Mx<ltn 10 kr 6 hasábot petitsorban 7, musorisKor 6 t min.\'ien további sorért 5 kr. NYILTTKRKE N soronként 10 krért Tétetünk fel. \';. Kincstári illetek minden T egyes hirdetésért különf \\ 30 kr fiaetendő. \| ZALAI KÖZLÖNY A lap szellemi réasét^ illető költemények a I saerkeartíhöi. anyagi részét illet? közlemények pedig a ; kiadóhoz bérmentve intéseodSk : NAGY-KANIZSA Wlasslotbáz : Bérmen tetlen, levelek. csak ismert munkatár-; saktúl fogadtatnak el.\' előbb : ■ ZALA-SO MOG YI KÖZLÖN Y.4 Kéziratok Tissss nem1 küldetnek. N.-KanlgmiTiiriiR helyi,al.«.árinak, „n-kanizsal önk. tűzoltó-egylet\', a „n.-k.nir.ai k-r.-.kedelmi . Iparba,.k«, _n.-kaniz.ai takarékpénztár\', a „lalamegyeMUtaUnoa Unitét« tület«, . .n..kanlz»ai k-ded-„erein egye.ület«. a „nagykanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", . „soproni kereskedelmi , ip.rk.mar» n-k.niz.al külTálasztmimva« . több megyei és Taro.i «ityeaulat liirutalox értesitóje. IIeteiiKiiit kélszcr, vasárnap- s c^uturtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A polgári érdem jtií.ilm.unsa. Nem tudom, ugy van-e a t. olvasó a fentebbi czimmel, mint én. Amint leirtani, sokáig clgondolkozám felette. Sajátságos érzés c/.ikázott át keblemen, mintha ismert alakot látnék, de nem foghatom meg; mintha virágillatot szívnék be, de a virágot nem látom. Hát van polgári érdem? Van, s történik jutalmazása is ? Igen. Pedig az önzés világát éljük; a számitás nagy mestersége ül diadalt. Az éixlck iránytű. Mint sivatagban utazó szomját enyhíti a forrás friss vize. oly jótékony hatással van a szívre napjainkban tudni s látni a polgári érdem jutalmazását. De menjünk a dologra. Kottori községét tavai árvíz és tűzvész pusztitá, mindkét esetben a munkás és szorgalmas Hirschler Testvérei: Alsó-Doniboruból a hely színen ter.nettek s saját életük koczkáztatásival méntetlek minden menthetőt s kitelhetölcg segélt ez-ték a szerencsét leneket. O Felségének ez tudomására juttatván. nem késett a legmagasb jutalmazás. Zalamegye köztiszteletü főispánja, l\'rményi József ur ó méltósága február 5-ét tűzte ki, amidén személyesen telje-Sité O Felsége legmagasb intézkedését. Délelőtt a kottorii városház tanács- : terme a vidék értelmiségével megtelt. Kottori s Domború elöljárói élén a járás szolgabirája Csesznák József úrral főispán ur diszmagyarban öltözve, zajos éljenzés és zsivio üdvözlés közt lépett a terembe s tartotta a következő érzésgazdag alkalmi beszédet: Tisztelt urak, kedves atyámfiai! Ő császári királyi apostoli Felsége, koronás királyunk legmagasb határozatával Hirch-ler Miksa domborut lakost Ferencz József rendjének lovagjává kitüntetve, Hirschler Lipót és Jakab részére pedig legfelsőbb elismerésének kijelentését engedte meg. Ha nem volnék Kottoriban s nem ismerném e lakosság érdekét, ugy elősorolnám a legfelsőbb heiyen kitüntetettek érdemeit, elmondanám, mi indította ö Felségét e legkegyelmesebb határozatra. \\ De olyak elótt állok, kik között nincs egy sem, ki a Hirschler Testvér urak iránt háladatosságot. ne érezne. Ismeretesek ók ti előttetek fiaim! tapasztaltátok jótetteiket, balsorsotokban\' mily felebaráti szeretettel osztoztak. Szerencsésnek érzem magamat, midőn előttetek O Felsége nevében kimondom Hirschler Lipót és Hirschler Jakab uraknak a legmagasb elismerést és Hirschler Miksa urnák átadom 0 Fejsége ne/ében a Ferencz-Józsefrend k>-t agkeresztjét s ezzel betöltöm, mi rám vala bízva. O Felsége kegyessége által a nemes tett nemes módon lett jutalmazva, mert ebből királyi két cselekmény nyilvánult. Először: igazság, hogy ju;almazva lett az érdem. Másodszor, mert atyai szeretetét mutatja, örömmel jutalmaz, hol gyermekei jótéteményt gyakorolnak. így lép királyi hatalmának használatába; az érdemet meglátja s azt atyailag jutalmazza. Amint tehát a Hirschler Testvér urak által eszközölt jótettekért hálával vagytok, ugy örök hálával tartoztok O Felsége a király iránt is. Kivégezvén az örömömre reám szolgáló tisztet, Kívánom, hogy oly jólétre lépjetek, aminőben előbb voltatok. Legyetek boldogok és szerencsések. Isten áldása rajtatok. Valamint az érdemjel átadása, ugy a beszéd végeztével szűnni nem akaró éljenzés és zsivióval fejeztetett ki az általános öröm. A fentebbi alkalmi beszédet Molnár Antal domborui plébános ur horvát nyelven is hiven előadta. Az iskolás gyermekek a szózat és hymnus előadására készültek, de a terem szűk volta miatt nem férhettek be, a szabadban pedig rémitő hideg volt. Az ünnepélyes cselekmény után a szánok hosszú sora Dombomnak tartott, hol lucullusi ebéd válta a vidékről össze jött értelmiséget és több község elöljáróit. Hirschler Lipót, a testvérek leg-idósbike vendégszerető h izánál lévén, itt fóispin ur ó méltósága emelkedett szellemben ó Felsége szerencsés hosszú uralkodásaért emelte pohyát, mit háromszor éljennel felállva fogadtunk. Utána Gadó Mátyás légrádi plébános, Hirschler Lipót és Antal, majil Kováts János, Molnár Antal plébános, Ilidermann, Jankovics József, Örökös Horváth Gyula, c lapok szerkesztője, sat. mondottak lelkesítő pohárköszöntést. Főispán ur ö mlga az nap délután még Csáktornyára utazott, hol a , Vörös Kereszt* jótékony egyiet első tonibola-estélyén személyesen részt vett. Ö Felsége által Hirschler Antal osztrák földmivelési ministeriumban levő számtiszt szinte a koronás arany érdemkereszttel tüntettetett ugyan ki, de ö neki Bécsben kézbesítette az illető minister s már Ö Felségénél a hódolatteljes köszönetet bécsi audientián nyilvánította is. Mind a mellett fivéreinek e szép ünnepélyén személyesen részt vett s számos emelkedett szellemű pohárköszöntést mondott. Muraköznek e közörömére büszke Zalamegye s e megyével az ország, mert valóban a munkaszeretetben példás, a jótékonyságban köztiszteletü, hazafi- és polgári érdemekben gazdag s nemes testvérek e legmagasb jutalmazása méltólag történt. Köszönet megyénk tevékeny főispánjának, hogy az időjárás ily kietlen zordonságában is személyesen tette dicsővé s feledhetlenné a polgári érdem jutalmazását. BÁTORFI. Jegyzőkönyv. Felvétetett a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezetnek 1880. január 24 én tartott közgyűléséről. , Jelenvoltak: Manhardt Mihály azöv. elnök 20. üzlet-re«, B-recz Imre 10. Krau.z Vilmos 1, Haj-gató Sándor 3, Tóth litván 5, Rituper Károly 1, Győrffy Jánoa 3, Horváth József ellenőr 1, Krenautr Lajos 4, Unger Alajos 3, Tiber Lű-rincz 30, Filó József 10, Adatnsits. János 2, Fiedler Antal 2, Bátorti Lajos 10, Székoly Klek 10, Zach.rides Gusztáv 1, Schmidt Károly 5, Kadakovica Péter 5. Krucsay Ágost 10, Molnár Vendel 5, Hófer Ferenca 6, Sauther Gyula 1, Koch József 5, Fingerios György 4, Knortzer György 2, Eberhardt Antal 30, Do-náth Lajos 10, Zsdáoszky Iván 5, Liastner József 7, Szentgyörgyi Dezső —, Sopronyi Károly 2. Babnig Emil 2, Obál Mihály 10, Mild Károly 5, Horváth József 11, Rotli György 4, V.jd. Bálint 13, Venczel Rezsó 6. TÁRCZA. Szerelem nélkül :i szív. Mint gyümölcs, melynek nincs magva, Mint éj. melynek nincs csillaga, Mint fris bor nélkül a serleg, \\}i"t villám nélkül a fergeteg, Mint éj, melynek nincs harmata, Mint virág, melynek nincs illata, Mint arc/., a melynek nincs szeme, Mint vers, a melynek nincs riine. Mint fn, a mely lomb s élettelen A s.:iv, szerelem nélkül ilyen. I/\\ey eros. I.égy ero« l.áborgó rxivem Viseld békén kinodnt, A viharnak bősz dühétől Ne SUjt&sd le magadat Hisz fescüi\' t még «r.ámndra, Az örömnek bimbaja Bixál ! felderül reád még, A boldogság hajnala I El, el . . . El. el »ötét gondolatok - Ne kínozzatok, Szivem el nem tantorod Bár mit mondjatok. Szerelmem erős leszen, Mint a bérezi szikla. És jogait életem, Csak neki áldozza. Szerelemmel fűszerezve Ér az élet valamit. A nélkül az igyekezet. Sulin üdvhöz nem s«git A multak emlékei. (Folytatás ós vége.) X. Nemsokára rá biróékat Pesten találjuk. Épen a fogházból jöttek ki, de nem igen vigan, mert ott azzal bocsátották el őket, miszerint nincs kegyelem; Miska be lesz sorozva tizenkét évre az osztrák katonasághoz, aztán punktum. Iliába voltak biró uram és Kurta bátyám könyörgései, hiába Julis könnyei, a katona törvény ellenében nem használ sem könny 8"m könyörgés. Klcsüggedten mentek szállásukra, útközben látták, hogy mennyi foglyot visznek ismét a fogházba; de ismerős arezot nem találtak közöttük. Hosszas tanácskozás után végre elhatározták, ismét bemenni és még egyszer minden követ megmozdítani Miska kiszabsdi tására. Alig léptek be a kapun, midőn egy katona mellettök elmenvén, a biró uram zse bébe egy levélkét dugodt. Ez meglepetve, hátra fordult; azonban a katona már nem volt ott. Azonnal hazamentek, hogy a levelet elolvassák. A névaláírást megnézve, nagy bámulására a biró Konssky nevét olvaaá. Mohón a levél tartalma után nézett, mely körülbelől igy hangzott: — „Kedves biró uram! Lát\'.am kegyelmeteket tegnap börtönöm vasrácsa kösött. Mert hát börtönben vagyok. Elgondolom kérdezi okát, mi letet? pedig nem kell messze mennünk, megtaláljuk azt. Emlékssik még talán arra, hogy Potoff és Karoffot megöllek katonáim. A. negyedik társ, ki szintén be volt avatva a titokba, feladott bennünket a tábornoknak. Azonnal elfogtak bennünket; társaim mind a hatan fóbelövettek, én pedig itt, e nedves börtönben töltöm egyhangú napjaimat, várva a menekülést. Azt is tudom, miért jöttek. Miskát akarják kiszabadítani. Meg lesz no féljenek. Az őrök itt, kik e várban vannak, nagy ofcb részt embereim , a várnagy pedig, kinél a kulcsok vannak, rokonom; és Isten valamint ezek segélyével talán kiszabadulunk. Kegyelmetek semmit se tegyenek érdekében; menjenek haza, hol nemsokára megjeleuünk; én is, ha ugyan egy szegény menekültet elfogadnak. Ezt a levelet is mindenki tudtán kivül írom, az őr tudja csak és az a katona, ki kegyelmeteknek kézbesi\'i. Isten velük, a viszontlátásig. Konszky." Az öröm egy szikrája tehát megjelent számukra, de az aggodalom is felü:é szivükben tanyáját, elgondolva, hátha veszélylyel jár az elszökés. Hazamentek, hol a félelem s a remény legmagasb fokával várták őket. Eltelt mar pár nap azóta, midőn végre egyik késő este, zörgetnek az ablakon; az öröm sikoltását nem bírta Julis elfojtani, midőn daczára as idegen öltönynek megismeré Miskát s az ezredest. Azonnal úgyszólván bevitték, mint bevezették őket a szobába, hol leültették, majd ismét össze-vissza csókolván és ölelvén őket, felállásra kényszerítik. Csak miután kifogytak már mindenből, vették észre az ezredes halványságát. — „Édes ezredes ur, mi baja, hogy oly sáppadt? kérdé Julis". — „Semmi édes lányom, csak kissé kimerült vagyok." — „De nagy baja van, vág közbe Miska. Gyorsan ágyat bontsatok, hogy lefekhessék, mert midőn menekültünk, egy golyó találta vállát.\' — — .Igazán, Miska, hogyan menekültetek?- — — „ Jaj! azt hosszú lesz elbeszélni, ráérünk még holnap is. Hanem előbb gondoskodjatok ax ezredes úrról, hogy lefekhessék" — amit Konszky hosszas szabódás után meg is tett. — „Nem, Miska, mondd el most, jobban esik ma, mint holnap". — — „Hát hallják kegyelmetek. Hétfőn éjjelre volt tervezve szökésünk, amidőn az őrök legnagyobb része a mi embereinkből állott. Az őreink, már t. i. az enyéim s az ezredes uréi kinyitották a börtön ajtónkat, a várnagy által, titokban átadott kulcsokkal és ránk egy köpenyt, kesünkbe egy egy pisztolyt adván, elmondták a jelszót. Szerencsésen a kapuig értünk, midőn egyik őr, kit kihagytunk a számításból, pedig nem a mi emberünk volt, felismerte az ezredest. Hiába mondtuk el a jelszót, kiáltott a többi őröknek. As ezredes őt ugyan lelőtte, és igy megakadályozta, szerint«, azon veszélyt, hogy elmondja, kik legyenek a menekvők; de nekünk a legsebesebb futásban kellett menekvésünket keresni. Azon irányba tartottunk, mely irányban, mondá az őr, hogy egy, előre felfogadott Kocsi vár bennünket. Gondoltuk, hogy üldözni fognak bennünket; e gondolatunk fájdalmunkra be is teljesedett. Mert a lövést hallott katonaság rögtön talpon termett, hogy elfogjon mmket; azon- TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. Elnök meleg szavakkal üdvözölvén a megjelent tagokat; kijelenti, hogy a közgyűlés határozat képes, miért is azt megnyitottnak nyilvánítja. Tárgy: I. Elnök előadja a lemult üzleti évre vonatkozó jelentését, mely örvendetes tudomásai vétetett. II. Felolvastatott a felügyelő bizottságnak 1879-ik évre vonatkozó jelentése, melyben igazoltaik, hogy az évi számadások teljes rendben vezetve lenni találtattak, s az igazgatóság nak a nyeremény feloszlása iránti javaslata elfogadhatónak véleményeztetik; mely jelentés tudomásul vétetvén, az igazgatóság a további felelősség terhe alól felmentetik. III. A mérleg szerint mutatkozó 732 frt 86 krnak miképeni felosztása kerülvén tárgyalás alá; az az igazgatóság javaslata folytán következőképen határoztatott szétosztatni, s. p. 9871 egység, 6 azaz hat krajczárjával mint osztalék a teleknek kifizetendő, a tartalékalap javára az alapszabályok értelmében a tisz a nyereményből 5% i- 36 frt 04 kr., a pénztárnoknak jutalmul 25 írt, 12 frt beruházásra a fennmaradó töredékösszeg pedig szinte a tartalék alap javára írandó, IV. Elnök felhívja a közgyűlést a 3 kilépő igazgatósági tag helyett ujak vagy isméti-továbbá 3 felügyelő bizottsági tagnak megválasztására, miért is szavazatszedő, bizottsági tagokul Gyórffy János,Krucsay Ágoston és Ho-fer Ferencz urakat kéri kiküldetni, kik is tisztüket bevégezvén, az eredményt következőkben terjesztik be: Igazgatósági tagokul Sauther Gyula, Krausz Vilmos és Rosenblüh Lajos urak szó többséggel választattak, ezek után legtöbb szavazatott nyertek Győrffy János, Hajgató Sándor és Obál Mihály urak. Felügyelő bizottsági tagságra szótöbbséggel Lendvay József, Komlósy Ferencz és Schmidt Károly urak választattak meg. V. Hivatalos lapul az alapszabályok 32. $ a módosításával k „Zalai Közlöny" czimü lap jelöltetett ki. VI. Az indítvány tételek sorrendében Donáth Lajos szöv. tag ur ajánlja üzletrészek alájegy eztetése által az üzlettőkét szaporittatni. Az indítvány helyesléssel fogadtatván, foganatosításával az igazgatóság bizatik meg. Győrffy János ur indítványozza az alapszabályoknak ujabbi átdolgozását, s annak megtörténte után kinyomatását. Indítványozó vélenye elfogadtatik, az átdogozással Gyórffy János, Bátorfi Lajos, Horváth József és K^ortzer György urak bizatnak meg, mely módosított alapszabályok a jövő évi közgyűlésnek be térj esztendők leendenek Egyéb tárgy nem lévén, elnök a sziveB megjelenésekért köszönetet szavazva, az ülést ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUAB 12 éa 1880. ban a lelőtt őr nem tudott felvilágosítást adni futásunk irányáról. Azért eleinte más utczá-ban kerestek bennünk; ez csak időt adott ne künk arra, hogy felhasználjuk az alkalmat, az őrtanyák kikerülésére, ezredes ur, ismerŐB levén, a Duna partnak irányzá lépteit; ott azonban, hogy hogysem, észrevettük, hogy katonák szaladnak utánnunk, lövöldözve ránk. Mi, mig lőkészletünk tartott, visszafelelgettünk, amely lövések között több találhatott is, mert feljajdulásokat hallék. Szerencsetlenségünkre egy lövés eltalálta az ezredes urat, és már azt hittem, hogy elfogatunk, mivel az ezredes ur képtelen lesz a futásra. 0 azonban megnyugtatott, s figyelmeztetett arra, hogy egy kis szük sikátorba térjünk be, mintegy egér ut által kikerülendők az üldözők figyelmét. Ez sikerült is. Innét csakhamar szabadba értünk és arra futottunk, hol gondoltuk, hogy a kocsi vár ránk. Hosszas, czéltalan kóborlás u\'.án, végre rá akadtunk. Felültünk rá gyorsan, meghagyva a kocsisnak a leggyorsabb sietést. így haladva azonban azon veszélynek voltunk kitéve, hogy lovas katonák üldözvén bennünk, elé-endnek, kifogtuk tehát a kocsiból a lovakat, puszta szőrre ülve, elvágtattunk, miután a kocaiának megígértük, hogy minden kárt pótolni fogunk. Derék, becsületes magyar ember volt, ki látván, szegény, menekvő voltunkat, nem tett ellenvetéseket. Gyakran vissza-^issza pillantottunk, nem követ-e bennünk az ellen? de szerencsénkre azok elmaradjak, hihetőleg eltévesztve az utat. Nagy szerencse, hogy útközben nem akadtunk ellenre, mert máskép elfogtak volna bennünket. Azonban legnagyobb szerencse az, hogy most itthon vagyunk. Hogy vannak szüleim ?". E kérdésére azonban Miskának nem felelt senki most, mert mindenki azon oldalra fordalt, hol az ezredes feküdt; aki mélyen felsóhajtott. Óriás\' meglepetés tárult szemük elé; az ezredes küzdött a halállal, amiről tanusko-dék egészen elkékült arcza. feloszlatja, a jegyzőkönyv hitelesítésével pedig Győrffy János és Hófer Ferencz . urakat kéri megbízatni. Kmf. MANHART MIHÁLY Mcflv elnök. KNORTZER GYÖRGY közgyűlési jegyző. Hitelesítjük : GYÓRFFY JÁNOS, HÓFER FERENCZ. 5agy-Kanizsa, 1880. febr. 5. Carneval herczegnetc ebben a zimankós farka8-orditó időben ugyancsak nagy chansjai vannak! például előnye az, hogy kurta a farsang, s hogy vígan csúszik a Bikos havon a szán! Felcsapván én is a herczeg táborába dilettáns lovagnak, elhatározám részt venni abban a téli hadjáratban, hol puskapor szag helyett ambraillat mámorában „vedd szivemet szivedért" a jelszó, czifra bók a csata refrain és piros vérhullás helyett hervadt rózsalevél és az elválás könnyei hullanak . %. de ezek is csak az ütközet — után. A kérdés csak az volt, hogy tulajdonképen merre forduljak? Ahá! apropos ! a sok báli meghívó között íme ép a február 4-iki társasköri batyu-fa á 1 van küszöbön ! Már innét egy olyan élel-metes vidéki journalísta mint én,: el nem ma radhat! ez a nagy-kanizsai első rangú zártkörű elile vigalom! Le veled bunda, süvegcsizma és karmantyú! amennyiben t. i. a szűkre szabott egy □ öl nagyságú quadrobban számotokra helyet szorítani lehet! — és faachionabel módon — mint rangomhoz illik — beléptem a velenczei tükrökkel övedzett ragyogó terembe! Ezer csillám és villám! de hisz ez nem bál, hanem egy imposansul felszerelt éi\'.erem, hol Ínségeseket, deficitet, nagy adót, borzasztó hideget, mindent-mindent felejt az ember és nem is lassanként, hanem egyszerre, momentán! Négy hossza, dúsan megrakott asztal roskadoz a lucullusi vacsora elszámlálhatlak étel és italainak alatta! És e mellett első pillanatra bárki meggyőződött arról, hogy az asztaloknál helyet foglalt elegáns hölgy- és fértí\'ársaság kedélyes, fesztelen és teljesen házias volt, s megfelelt az ősi szokás szerinti pinkedli, vagy batyubál zamatos szellemének, 8 a mellett elegantia tekintetében beillett volna egy fővárosi piqueuique-nek is! nem is ártana szélzüllött socialis életünket hasonló módon löbbször összehozni! A vaciora 9 óra tájban vette kezdetét, s az in abundancc feltálalt ételeket czigányaínk jó magyar nótái mellett fűszerezte, az ügyes rendezőség által bálanyául felkért Wlassics Antalné úrnő nyájassága és előzékenysége, ugy mellette a gazdaasszonyok szerepét vitte két szép magyar menyecske: E r d ó d y Lajosáé és Gulyás Jenőné úrnők mindenki irányábaui gondossága. — „Segíteni rajtam nem lehet, szól az ezredes, az ágyához közeledőkhöz". A seb elmérgedt; a nagy izgatottság csak fokozza fájdalmamat, közelíti végemet.: Egyéb nincs bátra, ez utolsót tegyék meg velem, hívják el a lelkészt. A bérest gyorsan elszalasztották a papért, ki nemsokára meg is jelent, közeledve a síró Julis és Miska, a biró s biróné által körülvett ágyhoz. A gyónásra már nem volt idő, csak az utolsó kenetet adá fel neki sietve. Ezután még egyszer rájok emeli szemeit, kezét njujtá Miskán ik és sorban a többinek, egy rándulás, mély sóhaj és egy nemes, a magyarok iránt hü kebel elköltözött a földről, egyenest a mennybe. — Mély szomorúság árasztá el kebleiket, midőn e hü barát lelke körükből eltávozott; sok jót tett velük, méltó tehát, hogy szép végtiszteletet adjanak neki. Pompás temetése volt, a falu legnagyobb része kiséré nyughelyére azon férfiút, akinek köszönhették, hogy a talu lfgderékabb legénye, Miska, visszatérhetett. A^femetés után megjelent Böske is, ki örömmel üdvozlé Miskát. Mindjárt figyelmez \'ették a levélre, inert, mint mondák Miska szerencsésen hazatért. — „Igen, feleié Bfake, de Szilaj nincs még megbőszülva!" — „Micsoda, Szilaj megboszulva, hát mit tett ő?" Elmondák neki, hogy mi történt addig, mig ő küzdött, harczolt a hazáért. Midőn azon helyre jutott Böske, elbeszélésben, hogy Miska fejére Szilaj intézte a csapást, felkiáltott: — „Hogyan ? az nem lehet, hisz ő legjobb barátom volt?!" — «Igen, színleg, de háta megett jobban nem óhajtá senki halálát kegyelmednek, mint ő. Bizonyítja ezt Kató levele, melyet csak akkor bontandok fel, midőn rajta megboszulom magam. — — „Mért kívánod annyira halálát, Böske? kérdé Miska? Ha mindezekhez a franczia pezsgő villanyos habjait b a bájoló szemsugarak csillagait veszszük, nem csudálkozhatunk a lelkesitő áldomásokon, melyeket Hoffmann Mór kezdett meg, s utánna Wlassics Gyula, Tuboly Viktor, Remete Géza, Laky Kristóf a társaskör elnöke és Wlassics Antal törvényszéki elnök ursk folytattak, elmés és csattanós toasztokkal emelve az est élveit. Találóan mondá Taboly Viktor ügyvéd szokása szerint rímekben: — „S hogy kedves maradjon nekünk e tanya : Éljen soká köztünk a derék bálanya !* A többi talpraesett verset nem jegyezhettük fel hirtelen ; mert említett végsorokat követő és szűnni nem akaró zajos éljenek gondolatainkat más irányba terelték. De most itt volt az ideje, hogy szétszó-rassauak minden olyan ingredientiák, melyek asztalnak és széknek neveztetnek vala! És tánczra is kerekedék nyomban a lüzvérü fiatalság és. tánczolt kivilágos kivi-r a d t í gj- Tánczok közben vigtársalgás közepette szólt a zeae ós nyitva állott a kredencz, — szükséget nem ismerve reggelig. Az ötször lejtett quadrille után oszlani kezdett az éjjeli fesztelen vigalmat általánosan magasztaló társaság. Mielőtt azonban mi is távoznánk, bünt követnénk el, ha a kedves bálterem varázskertjéből gondos kertészként a legszebb virágokat csokorba kötve — frakkunk gomblyukja helyett — emlékünkbe vésni nem törekednénk. De hogyan is kezdjük? A nők között láttuk Clemeut L^pótuét, Gutmann Vilmosnét, Ple-heisz Gusztávnét, Horváth Ferencznét, továbbá Rapoch Gyuláné. Dr. Schreyer Lajosné, Barabás Béláné, Dauscha O:toué, Szabó Kálmánné, Tuboly Viktorné, Varga Lajosné, Za:hureczky Gyuláné sat. úrnőket, de nem folytatjuk, mert elsősorban úgyis a kis idylii alakokat, leánykáinkat kell vala megemlítenünk és pedig a bájos kis Tomcsányi nővéreket, és és . . . Bo-ronkay Amália, Weiss Szabina, Schreyer Bírta, Szalmay Irén, Tuboly Aranka úrhölgyeket. .. s midőn már ennyi gyönyörűséget ide leirtunk, az éjjeli muszka climával daczoló tutyikba burkolt, édes gondolatok között haza felé ballagva — kívánjuk, hogy a „társaskör"-nek Nagy-Kanizsán sok ilyen tartalomdus pinkedlivel összekötött haz»fis mulatságot arangirozzon még a vigalomrendező bizottság ! Egyébiránt drága herczegem adieu! a közelebbi viszontlátásra! És elérkezett a várva várt február 7 iki este.is! Ama nap, melyen egy éjjelre Zalamegye Nagy-Kanizsának adta az elsőséget. Egy éjjeli visitt, mely érdekesebb a komoly megyei gyűlések tanácskozmányainál .... a mennyiben ott megyénk delnőit — karzat hiányában — a gyűléseken soha nem láthattuk és nem lát-haljuk, mig ellenben itt Zla hölgyei — szebb nél-szebbek — mint ékes virágai az ősi család- — „Mert megölte fiamat, fiát!" — „Es mi kép gondolod megboszul-hatónak ?* — — „Igen egyszerűen, elmegyek a volt ezredes úrhoz és elmondom neki ki s mi ő ? Megkérem öt, hogy mihelyt csak jelentkezik Pista, bánjék el vele ugy, mint egy kémmel!" — „No lám, most jut nekem is eszembe, Pistát többször kellelt eltávozása miatt büntetnem, tehát kémkedése lehetett az oka". — .Jól mondja. Most pedig Isten velük. Én megyek. Adja Isten, ha addig nem találnék haza jönni, kivánom, hogy minél nagyobb boldogság érje az ifjú, házaspárt" — Julis elpirult, Miska pedig szivélyességgel fogott vele kezet, mert neki köszönhető Julisát, boldogságát és megmeneküléséi. XI. Térjünk vissza oda, midőn Pista menekült. A zavar első perczében az ólba bujt és ot; várta be, mig a zivatar elvonul; azatán sietve az éj leple alatt az ellen tábora felé iráuyzá lépteit. Valahonnan az újságból megtudta, hogy hol időzik most azon tábor, melynek ó kéme volt. Iszonyú fáradalmak után végre megérkezett azon helyre, de már későn, mivel a sereg egészen kiűzetett az ország határa felé. Ekkor L. tábornok huszár seregéhez szándékozott menni, ott remélyve szives fogadtatást. Csakugyan olyant kapott, amilyent nem is várt, minek oka az volt, hogy Pista ugyadia elő távollétét, mintha az ellenség fogta volna el, csak hosszas, idő és szenvedések után menekülhetett meg. Hitelt adtak szavainak, minek Pista nagyon megörült, mert remélé, hogy titka fel nem fedeztetik és nyugodt életet élhet. E reményében keserűen kellett csalódnia. Ugyanis megérkezett Böske, ki legelőször is az ezredeshez ment, hogy Pista hollétéről tudakozódjék, otthon találta őt és szívesen fogadtatott. — „Hát te, Böske, ismét felkeresed táborunkat, hogy vitézeink szomját enyhítsd?- fáknak pompáztakKnortser Frigye« szállodájá-naK dísztermében, — de nézzük meg őket, azaz hogy a bált közelebbről ! A terembe lépve, nem lehet kétkednünk hogy a rendező .zalamegyei fiatalság* — jól választott. Díszesebb helyiség a „Szarvas" szállodájánál nincs a megyében 1 s elismerést kell szavaznunk a díszítéseknél (de még a toiiettek-nél is) helybeli iparosainknak, kik valóban megérdemelnék, hogy a „külföldi" gyártmányok minden faja az ő javukra mellőzve legyen I A ragyogó terem csillárainak özöüvilága azonban elhomályosodik, ha az ép most lejtett franczia négyes választékos öltözetű delnőin (a delfiket ide nem értve) végig legeltetjük élv sóvár szemeinket ... a hosszú tekintélyes kát colonból egy hölgy sem marad ki — és ez legnagyobb szellemi vívmánya az ügyes rendezőségnek — s alig lehetne meghatározni, kit illet meg itt tulajdonképen Páris almája?! De mégis! Igen! vannak olyanok, kiknek kecses bájainál pillanatra időznünk kellett, s meg kell azok közül, amennyire emlékezetünk nem csalálom — emlitenüuk: Skublics Izabella, Botka nővérek, Egerváry Marcsa, Weiss Szabina, Sümeghy nővérek, Rajky nővérek, Kovács Irén, Vasdényei Clementin, Gózony Mariska, Darás nővérek, Léránt nővérek, StefanicB Aranka, Fülöp nővérek, Forintos Irma. Szalmay Irén, Hertelendy Josefa, Portier Julcsa, Keller Marcsa, Wajdits nővérek, Zók Lenke stb. kisasszonyokat, — és a szép zalai menyecskék közül : Clement Lipótné, Laky Kristófné, Gutmann Vilmosné, ifj. Fesselhofer Józsefné, Szalay Lajosné, Weiser Józsefné, Plihál Ferencsné, Skublics Gyuláné, Darás Zsigmondné, stb. úrnőket. Tessék már most kitalálni, hogy ezek és azok közül, kiket megnevezni nem bírtunk, k i volt a bál, k i r á 1 y n ő j e?l . Ezt a karzaton ünneplő, de a magasság és rövid látásom miatt jól ki nem vohető díszes társaság tagjai legilletékesebben meghatározhatnák, meri hisz minél f e 1 e b b áll vagy ül valaki, annál könnyebben critizálja azt, aki alatta van. De ni! ni! mi ez?! állatsereglet e? vagy valami circusi mulatság, gladiátorokkal? ló, elefánt, ökör, szamár, birka stb. élükön az öreg ssakállos Noéval ! de ne tessék megijed ui! mind, valamennyi kétlábú tollatlan állat ez! a cotilion alatt, t. i. melynek gazdagon felszerelt jelvényei köztetszés s bámulat tárgyai valának. egyszer csak egész sereg álarczban jelentek meg ifjaink. számítván, ezzel valószínű kis tánezosnőik szivecskéjének* megdöbbenésére, és a czél annyiból el is volt érve, hogy a maszkirozáa a bokor tánezban valódi figura volt. A rendezőségnek méltáu köszönetet lehet szavazni, hogy a „megyei- elnevezésnek megfelelni és a megye ínségesein nemes élvek kapcsában segíteni iparkodott. — „Nem azért jöttem én. megtisztelem alássan, ezredes uram I* — „Hat mért jöttél ?" — „Itt van-e kérem alássan Szilaj Pista?" — — „Pista? Itt van, szegény, az ellenség tői menekült meg". — „ Az ellenségtől ? Csalódik azaz megcsalatott, mert ő csak n-\'m rég kényszerült menekülni hazulról. — „Mért kellett épen hazulról szöknie? Felvilágosításul Böske az ezredesnek is elmondá a történteket. Itt is ugy járt, mint Miskánál mert, midőn a kémkedésről kezdett beszélui. az ezredes figyelmesen végig hallgatván ót, igy szólt" : — „Lehet, hogy igazat beszélsz, édes leányom, de hát mivel bizonyítod be?* — „Nem elég bizonyiték-e az, hogy az ellent kikémlelve, itthon előadja a látottak és tapasztaltakat? és, hogy ezért itthon felvegye a bért?\' — — „No és mi következik ebből?" — „Az, hogy ha már elmegy \'az ellent kikémlelni, nem egy futtában történik-e meg neki a mieinkről is tudósítani az ellent?* — „Igaz, ig2 mormogá az ezredes. Ennek tulajdonítható tehát annyiszori félrevezet-tetésünk az ellenségtől? és annyi véráldozat árán megszerzett nyereségünk ? Jól van édes leányom, folytatá, most elmehetsz, többi az éa gondom." Böske távozott, de csak a sátorból és nem a táborból, mert be akarta várni Pista végét. Az ezredes pedig ezután egyenesen a tábornokhoz ment, kinek elóadá a Böskétől hallottakat. PÁSLEK SÁNDOR. (Vége köv.) TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUAB 12 éa 1880. A »iker u\'.án joggal kérdezhetjük Nagy-Kanizsán ezentúl, melyik 7-nek lesz szebb jövője, január vagy február 7 nrk e? y— MONOKLI. , A sümegi biliről. — Ab! — Meglepetés, vagy kiesinylésnek a felkiáltást Ella Dagysád? kérdi a karján vezetett bájos hölgytől, amint a tánczterembe léptek az egyik rendező. Az elaó örömemre, a második fájdalmamra esnék . . . — Hogy gondolja, miként ily izlésteljes berendezést kicsinyeljek ? Hát oly követelőnek tart engem ? E sértést meg oem bocsijthatom ! — Mégis bocsásson meg, 9 haragjával ne rontsa el a feletti örömemet, hogy fáradozá-suuk ily kecses ajakról nyeri elsó elismerését. Rettegtem a gondolattól, hogy nem fogja tet ízesüket kinyerni, s ez tételé velem e két ellentétes kérdést — Ez alapon tehát me^b)Csáj;ok a rendezőnek, s ha önöknek örömére szolgál, újólag kifejezem tetszésemet. — Kezét csókolom . . . * * S valtiban fényesen volt berendezve e bálterem. Csillogó tükrök függlek a rózsaszín tarlatánnal csaknem egészen bevont\' falakról, melyekből vigan vetődött vissza a csillárok rezgő fénye, (no meg a bele-bele kaczérkodó szépek mosolygó arczi is) s a dúsan használt zöld fenyü galjak, s széles levelű délövi növények kellemes üdeséget kölcsönzőnek a teremnek. Csupa fény és csillogás! S e csillogásban .^zebbnél szebb alakok járnak kelnek, ragyogó fze.mükben az el nem palástolható türelmetlen- seggel: mikor kezdődik már? * * * S elkezdődött. Először csak lassan, elan-dalítólag, majd erre fel karjantva, mintha kedvét fékezni nem tudná szólt a hegedű, s a vérpezsdítő hangokra oly tündéri bájjal, oly tűzzel jarta az ifjúság a csárdást, nemzetünknek ezen uiánozhatlan szépségű tánczát, hogy látva, ön-kénytelen visszaszállt a lélek, visaza-vissza azokba a daliás időkbe, mikor még nem ismert a magyar mást mint ami magyar, s nem tánczolt más accordokra. mint amit harczikürtjéből csalt ki egy-egy vitéz égő képzelete .... Oly kecsesen, oly élvvel tánczoJtak a hölgyek, hogy csak nézni is gyönyörűség volt — hát még részt venni !...\'.. * * * „Tessék felállni! Ez a rendező harsány szava, s tulajdonképen azt jelenti, hogy a tisztelt tánczoló közönség szíveskedjék párosával egymás mellé sorakozni, ha a frauczia négyes „hadgyakorlatában" részt óhajt venni. Csodálom, hogy a négyesre való felhiváat nem így kiáltják: .tessék sorakozni!" mert minden ízében ha sonlít egy kísebbszerü (s mégis nagyszerű) katonai gyakorlathoz, már pedig ott a felhívási szó: „sorakozzunk.* (Nem a németet értem.) De elég az hozzá, hogy a két átellenes sor legnagyobb rendben szembe van állítva (még is csak „tessék felállni") s teljes hidegvérrel várja az ostrom induló első hangját, és..... Ott az egyik sarokban gubbaszkodó báli re-porteur pedig az első „séta jobbra" vezény szavat, mert ez a legalkalmasabbnak látszó pillanat arra, hogy ironja alá kapjon minden nevet, amelyek egyébként kivétel nélkül arany betűkre érdemesek. Oda állok háta mögé, s olvasom amint következik: Mészöly Juliska, Takács Irén (Noszlopról), Magyar Felíczi (Gogánfáról), Takács Vilma és Janka, Forintos Irma, Baboss Mariska és Malvin, Merkly Gábris (Z.-Szt-Mihályról), Polczer Irma (Szombathelyről), Szladovits Róza és Mariska (Boldogfáról), Mojzer Janka, Noszlopi Laura (Dukáról), Perlaky Emma és Jolán (Elosztódról) Pataky Antónia és Karolin (Nagy Bajomból) Czopf Mariska, Bogyay Ilona és Elvira (Csabrendekről), Horváth Iza kisasszonyok; továbbá: Kijácz Elekné, Hazay Ernőné (Győrből), Eitner Sándorné, Czopf Tivadarné és Oazterhuber Petemé úrnők . . . Valóban páratlan szépségű füzére a ne teknek, szólítom meg, amint nagy munkáját bevégzi, mire ő ijedten zárja be jegytóköny vét, s haragos tekintete rám mered. No lám, az önzés mily feltűnő példája ez még a báli tudósítónál is! Bizony ujólagi átolvasás végett oda nem adta volna fól világért sem. Jó, hogy elég éles emlékező tehetségem van, mert különben rájöttem volna a közmondás igazságára : „kaparj kurta . . .* Füzértáncz. Találóbb nevet már alig adhattak volna neki. Igazi összefüződési ideje minden báli eseménynek. Kezdődik a rendeső leleményességének lánczszerü összefüsódésén, s végződik számtalan boldog pár ssivérzelmei-nek öaszefüzódésén. — Állithatom, hogy e bálban ugy a kezdet, mint a vég összefüződési esete a legcorrectebben és fényes eredménynyel vitetett végbe . . . * * Párbeszéd. Elsó rendező: Széna-e vagy szalma ? Második rendező: .Deficit !" * ♦ Pazar fénynek — komor árnya. GARAY SÁNDOR. Helyi hírek. — Zala-Egerszegen a „Zöldfa" szálloda nagy termében febr. 21-én a Stern család alapítványi vallás különbség nélküli kórház javara sánkörü tánczkoszorucska tartalik. Rendező bizottság: Mayer Jakab, Isoó Alajos, Fischer László, Hollósy József, Deutscb Manó, Farkas Dávid. Belépti díj személyenkint 1 frt. Kesdete 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. — Színház. Fürst J. az ismert bécsi szinigazgató társulatával ide érkezett és most kedden a szarvas nagytermében megkezdte előadásait, folyton novitásokat ígér, ügyes komikusai a közönséget jól megnevettetik, a társulat ugyan nem nagy, de válogatott személyzetből áll. Rövid itt időzése alatt naponta tart előadást. — Árverés Zalamegyében. Kardos Pál 475 frtra b. íngt. Mindszent-Kállán márcz. 2-án. — Ctigány Jánoené 1089 frtra b. ingt. febr. 21. Kis-Szigeten (Le ténye). — Hegyi János 580 frtra b. ingf. febr. 21. Lesencze Német falun (Tapolcza). — Poszanetz Mihály 743 frtra b. ingt. márcz. 23. Mask oveczen. — Tóih István 982- frtra b. ingt. márcz. 3l én Gardinoveczen. — Horváth Lénárd 2817 frtra b. ingt. márcz, 8. Polinoveczen. — Hóber János 308 frtra b. ingt. frbr. 1L Kerka szent Miklóson. — Spolarics Iván 1344 frtra b. ingt. márcz. 20. Csáktornyán. — Rúzsa Mi-hályné 1494 frtra b. ingt. márcz. 9. Rendesen (Tapolcza). — Gáspár Is\'.vánné 560 frtra b. ingt. febr. 21. Kővágó.Eörsön.— Egyed Márton 1200 frtra b. ingt. febr. 20. Mindszent-Kállán. — Zala-Eger szegi kir. törvényszék ügyforgalma. 1879-ik évben 18478 ügydarab volt, ebből : Mihálovics Károly^kir. tszeki biró ur elintézett 3043 darabot, hátraléka 184; Szeg hő István t. k. ur elintézett 3371 darabot, hátraléka 19- ; Hrabovszky Flórí t. b. ur elintézett 3389 darabot, hátraléka 228: Somogy János t. b. ur elintézett 3582 darabot, hátraléka 130; Mészöly Lajos k. t. b. ur elintézett 2730 darabot; hátraléka 194; íikubiics Kálmán és Nunkovica Sándor kir. tszékí jegyző urak elintéztek 154 darabot, hátralékuk nincs ; kiadó ur elintézett 1252 darabot, hátraléka nincs. Összes bátralék 928 darab. Elintéztetett az egész év folyamaban 17550 ügy darab. — Gyászhír. Kádas Rudolf prém. kanonokrecdi tag, győrtankerületi ny. főigazgató, körünkben is ismert lelkes tanügybarát 64 éves korában febr. 2-án meghalt. — Csepreghy Ferencs jeles színműíró Göbers dorfban 38 éves korában halt meg. A holt testet neje Budapestre szállitá s nagy ünnepélyességgel adatott vissza az anya fólduek. — A pápa devecser Sümeg keszthelyi vasút létesítése tárgyában Pápán — miként korábban jeleatük, e hó 3-án megtartatott r s értekesiet; a nagy számmal összejöttek előtt Woyta József pápai polgár-mester köszönetét fejezte ki az érdeklődésért, mire a tanácskos-mány vezetésére fölkiáltás utján elnökül Kiss László, jegyzőül Horváth Lajos választattak meg s az utóbbi felolvass a lapunk mult számában közlött emlékiratot. — Ezután szót emelt Kiss László, az emlékirathoz csak a tervesett ronal jövedelmezősége és épitési költségei tekintetéiben kíván szólni, tekintettel a földrajzi viszonyokra azon meggyőződésre jő, hogy a jövedelem Kiszámítása valószínű alapokon nyugszik; az épitési költségelőirányzatot — összehasonlítva az épülőfélben avagy tervben levő vas utakkal — még olcsóbban is kiépithetőnek reményű a vonalat; s utalva a vonal által átszelendő vidék természeti adományaira, kereskedelmi viszonyaira örvend a tervezett vasút létesítésén. — Trstyánszky Lajos Keszthely város polgárai nevében a legszebb áldozatot helyezi kilátásba, a vonal létesítése végett vagy pénzembereket kíván megnyerni az ügynek, vagy aláírási iveket indítványoz kibo-csátatni részvényekre. — Szilágyi Gáspár megemlékezvén a korábbi szerencsétlen vasúti politikáról kérdezi, elfogad tátik-e az emlékiratban kijelölt irány ? Antal Gábor a tervesett vasúti vonal végpontjának kiindulásáról szólva Jánosháza ellenében minden esetre Pápát sokkal fontossbbnak és mellőzhetetlennek látja. — Szauter Ignácz a ki nem aknázott nosslopi kőszéntelepre fordítja a figyelmet, mely a vállalat jövedelmezőségét tetemesen emelendí. — Dr. Nyíri Lajos a magyar nyugoti vasút képviselője a társulat nevében a legélénkebben üdvösli a vállalatot, melyhes a társulat minden rendelkezése alatt álló eszkötsel hozzájárulni kötelességének tartja. — Steiner Antal a „tengerre magyar"-t hangostatja, as elvet megközelíteni ígérkezik a tervezett vonal; mert a Dunát Fmmevel és Trieszttel egyenes összeköttetésbe hozza. — Toch S. L. csodálkozik, hogy Győr érdekei a tanácskozmányban képviselve nincsenek; e vasutat az ország leg-életrevalóbbjai közé számítja. — Gaál Ödön mérnök a jövedelmezőség meghatározásánál az előirányzott teherforgalmat valószínűtlennek, túlságosnak, a személyforgalmat legalább is felényire alászállitandónak találja, a vonal jövedelmezőségét 37,%-ra teheti, a tervnek nem ellensége ugyan, de nem hiezi, hogy a kormány engedélyezze ezen vonalat, mivel a magyar nyugoti vasutat az állam 1.800,000 frt garantiában részesítvén a garantia a tervezett vonal által csak szaporittatnék. — Az elnök közbeszólva megjegyzi, hogy a kormány támogatása kilátásba van helyezve, mivel e vonal, épen a nyugoti vasútnak is szállit terheket. — Lóskai mérnök Gaál Ödön szavaira vonatkozva védi az emlékiratban felsorolt adatokat ugy a személy-, mint az áruforgalom, a jövedelem és épitési költség tekintetében, mert azok lelkiismeretesen gyűjtött tényleges adatokon épülnek ; — szóló sserént meglehet győződve az értekezlet, hogy e vasút által emelkedni fog e vidék vagyonban és jólétben. — Vécsey István hangsúlyozza, hogy nem a bét sovány esztendőből keli as adatokat meríteni. — Szabó Imre a részletek megállapítása czéljából egy bízottság kiküldését indítványozza. — Pap János a jövedelmek tekintetében a psssimisták közé sorolja ugyan magát, de mégis is hajlandó a közérdekű vállalatot támogatni. — Lóskai Miklós kimutatja, hogyan biztosithatja az érdekelt vidék népe a vállalatot, Hanauer Béla remén/li, hogy az érdekeltség takarékpénztári részvények mellett tőkéjét vasúti részvényekbe is befekteti. — Az értekezlet egyhangúlag elfogadta a pápa-keszthelyi vasútnak az emlékiratban és térképen kijelölt irányban leendő kiépítését s az ügy keresztül /¡telére egy 34 tagú hizottságot alakított következő tagokkal: elnök.\' gr. Eszter-házy Mór ifjú, h. elnök : Kiss László, jegyző: Horváth Lajos, bizottmányi tagok: Antal Gá bor, Barcza Sándor, Beck János és Sándor, Bogyay István, Csesznák László, ifj. Csígó Pál, gr. Deym Nándor, Dorner Kajetán, Eitner Sándor, Hátzky Kálmán, Hanauer Béla, Ihász Lajos, Krausz Samu, Lóskai Miklós, Marton Gáspár, Pap János, báró Puttheany Gesa, ReiscM Venczel, Skublics Gyula, Steiner Antal, Szabó Imre, Szalatkoy István, Szilágyi Gáspár, Trstyánszky Lajos, gr. Zichy Nándor, gr. Wallisz Gyula, Vécsey István, Wizner Raimond, Woyta Adolf, Woyta József. — A pápa-keszthelyi vasútvonal létesítése ügyében f. é. febr. 19-én d. e. 10 órakor Devecserben (a nagy vendéglő termében) tanácskozás fog tartatni, melyre a Pápán megválasztott bizottsági tagokat meghivta ifj. gr. Eszterházy Móricz elnök. Itt fog a bizottság megalakulni, az előmunkálati engedély kiess-közlése iránt intézkedni, az előmunkálati költségeket megállapítani, és ezek fedezéséről intézkedni, végre az indi\'.ványok iránt határozni. — Rövid hirek. Klapka Konstantinápolyban magyar egyletet alapit. — Rudolf fhg. trónörökös Matild szász hgnóvel jegyet vált. — A párbaj mania teljes virágzásban van, alig veszünk kezünkbe lapot, melyben ne volna ily rémhir. — Monyorón egy parasstnő 4 gyermeket szült, mind egészségesek. — A magyar korona területén 565 hírlap 8 folyóirat jelenik meg, közte 368 magyar nyelven. ki nyert? Bpest febr. 7-én : 75. 3S. 87. 1. 17. Lincz „ „ 32. 67. 42. 13. 28. Triest „ „ 66.53. 78. 4. 79. Irodalom. (E rovat alatt megemlített mnnka Nagy-Ka-nizsán Wajdits József könyvkereskedése Utal megrendelhető.) — Mehner Vilmos kiadásában megjelenő „A föld és népei* szép vállalat 15, 16 ós 17-ík füzete beküldetett hozzánk. Hellwald után kidolgozta Dr. Toldy László. Ára 30-30 kr. — Tettey Nándor és Társa fővárosi könyvkereskedők kiadásából, P. Ssathmáry Károly nagybecsű müvének: „Az emberi művelődés története" 6. 7. 8. füzet megjelent. Igen szép ókorbeli számos ábrával bír s ára csak 30—30 kr. — Elofczetisi felhívási Pap Kálmán ,Pásztor tüzek" csim alatt kiadandó ujabb költeményeire. Pap Kálmántól egy „Pásztor tüzek" czímü verskötetet száudékozunk kiadni. Szerző az 1875. év elején tett, költemények kiadásával kisérlotet, mely kedvezóieg fogadtatott. A most kiadandó ujabb kötetben Pap Kálmán nevével az 1875. év óta a lapokban (a Vasárnapi Újságban, Magyarország és a Nagyvilágban, Üstökösben, Házi Kincstárban, Saegedi Híradóban, Pápai Lapokban és egyebütt) megjelent költemények vannak ősszé-gyűjtve, s belőle az olvasó a szerző komoly törekvéséül és haladásáról győződhetik meg. Költőnk egészen a sziv embere; ssive mélyéből erednek dalai, s megtalálják utjokat a szívhez, mert valók és igazak. Fölkérjük tehát mindazokat, kik szerző irodalmi dolgozatait figyelemre ós törekvését pártolásra méltónak tartják, hogy előfizetéssel vagy előfizetések gyűjtésével a verskötet kiadását lehetővé tenni szíveskedjenek. A könyv fűzött példányának előfizetési ára 1 frt ; díszkötésü példányé 2 frt. Gyűjtőknek minden 10 előfizetés után egy tiszteletpéldány küldetik. A kötet, — melynek kiállítási csínjáról gondoskodva leend — 9—10 nyomatott ivre terjed; folyó évi már-czius hó végén fog sajtó alól kikerülni és az előfizetőknek haladéktalanul megküldetik. Az előfizetési pénzek a jövő hó végéig alulírotthoz Pápára, a „Pápai Lapok" szerkesztőségéhez czímezve küldendők be. Megjegyezzük, hogy bár a kiadás körüli teendőket mi teljesítjük, a kiadandó mü srerző tulajdonát képezendi. A gyűjtők és előfizetők nevei, egy a könyvhös csatolandó ivre kifognak nyomatni. Ismételve ajánljuk a „Pásztor tüzek"-et a közönség rokonszenvebe. Pápa, 1880. jan. 15. Horváth Lajos, jogtanár, a „Pápai Lapok" felelős szerkesztője. Vegyes hirek. A déli vaspálya magyar vonalairól pénzügyi körökben azt beszélik, hogy a kormány és p déli vaspálya társaság közt komoly tárgyalások folynak e vonalak megszerzése iránt. A kormány a déli vasút magyar vonalait arany-járadékban szándékszik kifizetni és ezeknek kibocsátását a Rotschild házra bízza. Ha ez ténynyé válik, a déli vaspályának nem szükséges tárgyalássit folytatni az adókérdésben, csupán az osztrák kormánynyal kell még rendeznie az ügyet. — Négy hétig a kürtőben. Jósefstadtban történt, hogy a nassaui herczeg ezredének egy katonája, ki egy tiszt oldalához volt beosztva inasnak, öngyilkos lett azért, mert ura megfenyítette. A szerencsétlen felmászott a kaszárnya kürtőjébe a ott magát felakasztotta. Négy hétig függött e helyen, mig végre egy kéményseprő felfödöste tökéletesen befüstösödött hulláját. Papírszeletek. A legénység kenyérért megy. — Lábhoz ! — vezényel egy szerelmes hadnagy. — Bocsánat! — szól a sorból kilépve az őrmester. — fegyver nélkül vagyunk. . . — Vagy ugy! — szól amaz zavarodottan, — elfeledtem. — Tehát: Vállhoz I Elnök (a vádlotthoz): — Honnét szerezte az álkulcsokat? Vádlott: Emlékek szegény boldogult atyámtól. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. H I R D E T t S. Zur Fastenzeit empfehle: Frische ausgeweidete ScbellflSOhe, Dorsch, Cabliau. Seezungen (sog. oder Schollen) per 5 Ko. Kiste (Brutto) fl. 1,75, 3 K. 45 kr. billiger. Fr. Natlves-Austem, 5 Ko. K. ca. 60—70 8t. fl. 2,30, 3 K. fl. 6,60. Neue gssalz. Heringe, holl. Vollh. 5 Ko. Fass ca. 25 St. fl. 1,75, norw. Fiohm-Fetth. 5 Ko. F. ca. 50 St. fl. 1,45. Delikatessh. 5 Ko. F. ca. 300 St. fl. 1,45. Brab. reife Sardellen 5 Ko. F. fl. 5.30, 1 Ko. F. fl. 3,—, Marinlrte fische: russ. Sardinen, 5 Ko. F. fl. 1,75. Rollheringe ;(Rollmöpfe\') oder Fischronlade ohne Gräten per 5 Ko. Fass fl. 2,30. Mar. holl. Vollh. 6 Ko. F. fl. 2,20; in feiner Butter gebratene u. dann in pikanter Sauce mari-,nirte Ostsce-Fettheringe pr. 5 Ko. F. fl. 2,30; mar. Schellfische oder Seezungen 5 Ko. F. fl. 2,30. Neunaugen [Aalbricken] 5 Ko. F. fl. 3,70; Aal in Gelee 5 Ko. F. fl. 4.—, 5 Ko. F. fl. 2,40; Christ. -Ancbovia 5 Ko. F. ca. 300 Stück fl. 2,70, 2\'/, Ko. F. ca. 150 St. fl. 1,60; Hummer [nur Scheeren und 8chwänze] 9 Dosen i \'/, Ko. netto Fleisch zusam. fl. 4,15, 5D.fi. 2,60; Laohs, 9 Dosen 4 \'(, Ko. net. Fleisch zusam. fl 4,25, 5 D. fl. 2,70, Französ. Oel-sardlnsa ;\|a u Dos. zus. fl. 5,—, u. /t Dos. а, 3. Geräucb. Fitohe : Speckflundern qa. 5 Ko. Kiste fl 3.—; Speckbücklinge ca, 5 Ko. K. fl. 1,75-2,10. Lachsheringe ca. 5 K. fl. 2.20, Aal 4 Ko. Netto fl. б,—, 2 Ko. Netto fl. 3,30; Lachs in \'\|t u. \'I, Fischen V, Ko. fl. 1,20. Getrockneten Stookflsch oder Flaoh-flsch per netto 4/4 Ko. fl. 2,30. Cavlar. feiner neuer Elbcaviar, F. 4. 4 Ko. Netto fl. 6,—, 2 Ko. N. fl. 3,30, 1 Ko. N. fl. 2,—, \'\|t K. N. fl. 1,20; neuer grob körn Ural-Caviar F. 4. 4 K. N. fl. 7,80, 2 K. N. 3. 4,50, 1 Ko. N. 2 Ko,—, Ko N. fl. 1,40" Bsi Abnahme von 3 Collis verschiedener Waaren 35 kr. Rabatt. Von den Artikeln, welche theilbar sind, können auch mehrere in einem Sortiment bestellt werden. Simmtliche Preise verstehen sich franCo (portofrei) per Post nach jedem Orte Oeiterrsich-Ungaras gegen Nachnahme, Kochrecepte, Verpackung und ausführliche Preislisten über Käse, Kaffee, Thee Conserven etc. gratis Nichtconvenirende Waaren nehme gegen Nachnahme zurück. Ich versandte in J. 1879: 112,000 Postpackete, eine Zahl, welche von keinem meiner Concurrenten hierund anderswo auch nicht annähernd erreicht worden ist. 996 1-1 A. L MOHR, Ottensen b. Hamborg, TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBBUÂB 12-én 1880 ££ I R D E T É SEK. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelcuti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- és Vasmegyék részére kiterjed«» hatáskörre Nagy-Kanizsán főügynökséget állítván fel. annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tűz-, szállítmány- és jégbiztosítás! ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVITZ. c) »zárazun vagy vízen szállított javak károsodása ellen ; d) az ember életére minden ismert módozat szerint. A. Magyar-franczia t>íztoslto részvény-társaság igazgatóságának fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tiszteletteljelenti, miszerint a f Nagy-Kaniz8al föüsynökses vezetését elvállalta s a fóiigjdükségi irodát megnyitotta, hül ¡8 biztoaitáai ajánlatok elfogadtatnak 3 a biztositási üzletre, ragy a társaságra vmiatkozó mindenfele felvilágoaitiaok leg-készségesebben megadatnak. Hi/.tOsit pClllü: ¡1 társaság a) tűzveszély és rnbbniláa által okozott káruk ellen; b)jé«karok ellen A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot t§£Ő_alaptókéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a fóváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar ál la mérték ek b vn és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14 én tartván alakuló közgyűlését, melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Választmány l Felügyeld bizottság Beck Nándor a Lánczy Leo Elnök: Bittó István, ő fels. val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykerrsztese, orsz. kepv. 8tb. Bpesten. Alelnökük : Báró Bánhidy Béla. fóldbirtos, orsz. képv stb. Budapesten. Bontoux Jenő, a párisi Société de l\'Union générale elnöke síb. Parisban. Választmányi tagok. Robert Morin marquis de Banneville, az osztrák déli vasút igazgatósági tarja stb. Parisban. Neuwelí Ármin kir. keresked. tanácsos nagy kereskedő. Lovag zápori Regenhart Ferencz, az Alb>«\'cht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. Báró Tinti Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vasút alelnöke, az oszt. urakháza tazja sth. Bécsben. nagyar jelzálog-banknak igazgatója, nagy. ált. földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. Lewio Jakab a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrebource Jos. Mária Emil. a párisi Soeieté de lUnion gé erale vezérfelügyelője PAri ban. Igazgatóság. Igazgatók : Dr Hiller Albrecht, köz- és váltó-ügyv, d Bécsben Kistenmacher Károly a „Hoffuiann József- nagykereskedő <-z-g főnöke Budapesten. Schweiger Marton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató : Moskovlcz L.<j08 Budapest- n. Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét és az üzletvezetés élén levő, hazánkban is nagyobbrészt ismert é< köztisztel-tben álló egyéniségek«\', liátran elmondható tehát, hogy nem volj még az egész mo narch:ál>an biztosító társaság mind ez ideig, moly a biztositó közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, mint amennyit n->ki o társaság mind,árt kezdetben nyújtani képes, s a midőn a társaság ezen, eddig páratlan tőkeereje és az élén álló egyóuiségek jelleme egyrészről toljos biztositánt nyújt arra né/.ro. hogy a társaság üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg fog f-lelni, másrészről a szakvezetés avatottsága az irárjt is kezességül szolgál, hogy a társaság a díjtételek megszabásánál is kellő tekint- ttol fog l<nni a verseny jogosult követelményeire. Amidőn tehát tisztelettel alólirott a biztosító t. közönség bizalmát az alttla kopviselt társ.mág iránt újból f.-lbivja és kéri, megjegyzi egyszersmind hogy a vezérílgynökségi területen a vidéki ügynökségek azeivezése teljes folyamatban vau és hogy\'tüzbiztositási ajánlatok a már felállított llgynökíég<\'k által készségesen elfogad latnak. maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsán, 1880. januárban. 989 3-52 A Magyar-franczia biztositó részvény-tarsaság főügynöksége Nagy-Kanizsán, GUTMANN S. H. Billigste Bezugsquelle! lfl-50. Zimincrbesen mit rothon Bast gebunden : mit Sùl JOO Stück kosten H. 500 , 1000 2oOO citifirlip Kei n mil Spinnt jçebn niicii : s.mirt Stn-1 1(K) Stii.-k ko.Irn H r) 101)4) 1 20W . „ . ,2 Ant\' Verlangen «»-niie Proben * 25 Stück 145 280—. 13-fxl. (¡5- F. C. SCHWAB Pettan in Ste.-ernark — > > a (992 2-2) Gyomorüaj és láz elleni mmm± Egy különös, igen gyorsan és biztos sikert eredő gyógyszer ez; e cseppek a váltó lázt rögtíin gyógyítják, én^j)edíg ugy, hogy a beteg két kanálnyival vévén e szerből, tökéletesen kigyógyul, mire nézve jótállás nyujtatik. K cseppek továbbá bá mulatós gyorsan kigyógyítják az idült gyomorhurutot, gyomor gyengeséget, a gyomor romlottságát » étvágy hiány t, mindennemű bélgörcsöt és kólikát 15 perez alatt, a hasmenést azonnal elállítják. E cseppeknek egy háztartásban nem sza-; badna hiányozni, valamint utazóknak különösen ajánlhatók, hogy esetleg előadandó bajok ellen betegségeknek eleje vétessék 8 az egészség ismét helyr«állitassék. A ki egyszer e -cseppeket i használta, az gyors és biztos gyógyhatásúkról meg fog győződni. Egy üvegecake ára használati utasítással együtt 1 frt 20 i kr. Kapható Budapesten minden nagyobb gyógyszertárban. Nagy-Kanizsán Scnwarz & Tauber kereskedésében. Dr. Schöfft Károly. A legolesóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF Nagy-Kanizsán újonnan és temérdek uj művekkel tetemesen bővített, több mind 3000 kötetből álló KÖLCSONKÖNYVTÁRÁT. Az olvasási dij havonkint csak 50 kr. negyedévre csak 1 frt. 30 kr. Előfizetés a kölesönkönyvtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel WAJDITS JÓZSEF. .Nagj-Kanizsin, nyomatott a kiadó tulajdonos "Wajdits József gyorssajtóján. 5AGY-KAMZSA, 1880. február 15-én. széim. Tizenkllenczedlte évfolyam. ese^3* - - - -- m 0 EMtlrttil ár: p !«{<■• írra . . í frt [ fél 4tt» . . i , negyed írre . . 1 a Egy Mám 10 kr Hlrllteaak S bafibol petitaorbaa 7, majod,or 6 i min.len további torért 5 kr. NYÍLTTÉRIBEN soronként 10 krért ti-tetnek fel \' Kioeitiri illeték minden • egyei hirdetőért külön/- A 30 kr fiiet.odS. J I1 illeti ZALAI ROZLORY el óbb: .ZALA-BOMOOTI KÖZLÖNY.\' j(tKinir.,.ráro« hely!iaté»ágá««k, „n.-kanlzsal önk. tűzoltó-egylet«, i „n.-kinluil kereskedelmi i Iparbmnk«, „n.-k»niz«al takarékpénztár, * .xalamegyel általános tanítótestület", » ,n.-kanlzs»l klsded-nevelé egyesület", a „nagy-kanlzsal tlBzU önsegéljzó raöretkezet", a .soproni kereakedelml • iparkamara n.-kanltsal külválasztmánya\'« i több megyei éa társai egyesület hirmtalos értesitije. IIeIeükiitt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleni) vegyes tartalmú lap. lap laallemi rétiét illett kSaleményak a »•rkaat£h3a, anyagi réaaét illetS kcslemények padlf a kiadóbo bérmentve intéaeadfik : NAQV.K4NIZSA Wlauloafcáx- Bérmentetiaa lévaiak, caak tímárt mnokatár^ »aktái fogadtatnak el. Farsang ntftn. Lehullott újra egy homokszem a természet nagy óráján; egy farsang lezajlott az ezredévekből, — szokás szerint minden örömével s talán keserveivel is. Az ádáz hideg száz nap óta tartja zsarnok bilincsei között az időt, s a századokban ritkán előforduló kegyetlen fagy mint óriás hatalom szorítja jég-kebeléhez az idei telet, s ez szokatlanul oly erőt fejtett ki, hogy jégkérgeinek felbomlásához s a halotti lepel eltávolításához valószínűleg megfelelő időmennyiség fog kívántatni. filmult a farsang, el kell múlni a zordon hidegnek is, és mig amazt a nagyböjti vezeklés és csendes megpíhenés váltja föl a házi szelid tűzhelyeknél, addig a tél jógburkolata olvadni kezd, s e nagy munkát a közelgő kikelet fogja siettetni, hogy helyet foglaljon az emberi remények jogosult csarnokában, s buzdítsa az ezernyi munkás kezeket az óhajtva várt tavaszi fájdalmakra, hogy megtestesülni segitse a természet által kirendelt óhajtásokat és reményeket. A főid tehát jégkérgének lerázásában nagy munkáját megfogja kezdeni, s az alkotó aether illata fogja fölváltani az óriási telet, hogy az ember hozzá járulhasson az alkotáshoz, segítségére legyen a természetnek. A kipihent fold uj erővel fogja megteremni a szorgos emberek számára azt, amit a téli napokban elfogyasztott; csak aztán az ember ne tehessen magának méltó szemrehányást a miatt, hogy az elejbe mért feladatot jól megoldani nem tudta. Munkásság az emberi élet föladata. A méhek szorgosan összegyűjtött mézök-ból táplálkoznak, midőn a virág szirmai már nem nyújthatnak nekik táplálékot; a szorgalmas hangyasereg fáradhatlanul gyűjti földalatti kamráiba a téli szükségeseket, s ugy ezek mint amazok is fogytán kezdik érezni összehalmozott készleteiket, pedig ... nem is farsangoltak. — Hát az emberek? ezek pazarul bánnak összehalmozott kincseikkel (?) pazarul bánnak azzal is, amit testi erőnek nevezünk, mert habár máskor fukarok vagyunk is pénzünk és erőnk s egészségünk megőrzésében, farsangban elég mentségnek találjuk azt mondani: hiszen csak egy farsang van minden évben, vigadjunk, majd kiheverjük azt. ->- Pedig vajmi nehéz ám s vajmi ritkán sikerül ezen emberi okoskodás számtani demonstratiója. No de emberek vagyunk, s kell, hogy mulassunk, mert a mérsékelt mulatság az izmoknak, miként a fáradt golyónak az akadály, — uj erőt kölcsönöz. A mulatságok főidénye tehit ez évre végét érte; most-immár a munkálkodás ideje fog kezdődni, s arra szüksége is van nemzetünknek, mert politikai láthatárunk úgyis eléggé borús, ott nincs kilátás arra, hogy kedélyünk benne felmelegedjék. Kell tehát, hogy elfoglaljuk magunkat munkával, mely megkönnyíti a terhet az élet elviselésében; kell munkálkodni, különösen a családos apáknak, kik a gyermekeik részére megszerzett farsangi élvezetekért nem rettentek visz-sza talán erőiket is túlhaladó anyagi áldozatoktól. Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ. Hetes krajcz&r. Cseppekből áll a tenger, porszemekből a hegy, perczekből az élet, s a könyv egymáshoz illesztett betűkből; — betűből lesz a szó, szavakból az eszme, eszméből a mű, éppen ugy, mint a krajczárból lesz a forint, forintból a száz forint, a száz forintból az ezer forint, csakhogy érteni kell a ragasztást, meg az épitést >m. Krajczárt krajezárhoz tenni és azt nem bántani sem jó, sem rosz kedvünkben, az a legszebb házépítés, idővel a a házból palota lesz, még ellenben, ha krajczárt krajezár után dobunk ki zsebünkből, bontjuk a palotát, csak akkor veszszük észre, mikor már a teteje a földön hever, bennünket is jól oda szőrit a földhöz. Nagy szerencsétlenség az, midőn valakinek a nyakába szakad saját háza fedele, mert ami azontúl van, jobb nem beszélni róla, ami pedig előtte történt, az még ugy fáj, hogy legjobb elfelejteni, el is lehetne felejteni, ha a szép napok emlékei nem kisértenének, nem zúgnák folyton a fülünkbe: pazarló. Sokan, igen sokan vagyunic, a kik ma, nem gondolunk a holnapra, a minek aztán az a szomorú következménye van, hogy a holnap elnyel, azt sem tudjuk, hogyan kerültünk a sáros földre le a magasból, a hol senki nem ismer bennünket, és ez mind azért van, mert a krajezárnak semmiféle értéket nem tulajdonítunk, pedig hogy van, az tény, csak körül kell egy kicsit magunk körül nézni. Kezdjük meg az épitést lassan, minden láz nélkül egy, két krajczárjával, vagy a kinek mennyi telik, azután tegyük félre, adjuk olyan kezekbe, a hol biztosítva lesz, s egy pár év múlva oly szép és magasztos eredményeket mutathatunk fel, hogy magunk is leborulunk előtte. Csak a kezdet nehéz, épen azért kezdjük meg, mert ki tudja, mit fog hozni a közelgő nyár, a jövő ősz, nem leszünk-e ott, a hol most vagynnk, ne adja az ég, de ki tudhatja, ki lát a jövendő titkába, hogy legyen mihez nyúlni, min fát és kenyeret venni. Az eszme szép, nem is \'nehéz, csak egy kis akarat kell hozzá, semmi több. Karoljuk fel a magunk és gyermekeink érdekében, és ha mi már ner vennők hasznát, annál jobban fog áldani a jövendőbeli nemzedék, csókjaival fogja elhalmozni sírjainkon minden lengedező fűszálat és azt fogják suttogni felénk a sírba; nyugodjatok ti áldott porok, akik csak azért nélkülöztetek, hogy mi ne tudjuk, mi a nélkülözés. Ki fog hallgatni rám? a ki elfogja olvasni szerény czikkemet, fog-e felette gondolkodni? ugyan kitörődnék vele, azt fogják rá fogni: édes phantasmagória. Ha minden család, tekintet nélkül minden vagyoni állásra, minden héten csak egy krajczárt von meg önmagától, egy pár év múlva a kevésbé népes falvak is rendelkezhetnek egy pár száz forinttal, lesz tőkepénzek, azt sem fogják tudni, hogyan jutottak birtokába, mikor nőtt meg a perselybe rakott krajezir száz forinttá, és majdan, ha ismét meg fog látogatni bennünket egy sanyarnságteljes esztendő, jut abból a hetes, félretett krajczárból kenyérre is, fára is, sőt többet mondok, vető magra is, nem leszünk rí-szorulva az emberi szeretetre, mert az TÁRCZA. flagy F. barátoiiiboz.) Hogyha tündér volnék, liljora-fehér habból, < szálakkal csillag-sugarakból Szőném minden sorát boldog levelemnek; Átadnám titkait kis rózsa kehelynpk ; Szárnya közé rejtuém hófehér galambnak ; •S mikor öromkónyim javában omlanak. Akkor itatt áin meg üzemem harmatával: kaideuém hozzád a nagy téreu átal Oröc&köoytől ittas szárnyaló galambom. Mir«: f/j^ia árnyat festene az alkony, Ártatlan követem ott volna már nálad ; H mikor képzeleted fonva fényes-szálat, Játszva szövi át a multak birodalmát 8 hozzám is beveti repülő fonalát. Körül fonva lakom forró szeretettel: Akkor érne hozzád boldog levelemmel, Akkor búgna körül édes enyelegve; Bűvös, titkos hangon boldogságot rengve ... Tudom, hogy esténkint el-el gondolkozol, S merengő arezodon a köny végig omol Mikor gondolatid körülem fonódnak, Felmerül em éke a sok régi jónak. — Feled\'.ietlen órák, régen eltűnt álmák, Halvány levelei a hervadt virágnak. — 8 lelked minél jobban merül be a múltba, Annál fényesebb lesz gondolatid útja; De merengő lelked útja távolával Folyton búsabb értés fogja szived átal; Mert ha szép multadat a jelenhez méred, Akkor tűnik csak fel roppant veszteséged. 8 ilyenkor azután rezgő sötét gyöngyül Merengő arezodon egy-egy köny legördül. És az emlékezet minden csepp könyében Jól tudom : nekem van a legnagyobb részem. Pedig hidd el, pajtás, bútalan életen ; Nyugton, bókén élek; 8 mi kell más énnekem?! ♦) Mutatvány a tehetséges fiatal költőnek »ajtó alatt levő k öltemény-füzetéből. öseTK- hn Istenem, hogyha most úgy elgondolom, Mosolyganom kell a régi ábrándokon. Balga ifjú fővel hány útat megjártam, E közben a sors is hányszor szegte sx-irnyam ! Nyakamba akasztám a széles világot, Felkutatni bcon a békét, boldogságot .... íme megtaláltam. De ki hitte volna ? — Ne vond ajkaidat keserű mosolyra, --Hogy penészes falú, szegényes szobában Teljesüleud egykor az én fé-yes álmám Lakótársam csak a fél-rongyos szegénység. L\'r vagyok akárha palotában élnék. És hogy ez egy könnyen ne érjen majd véget, Hítam hajlékomba egy vidor vendéget; Ágyat vetettem a megelégedésnek..... így várom most nyugton, hogy a jövő évek Mivel köszöntenek szerény bajiékomba, Várom nyugton, békén. Mosolyogva N-\'-tem nagyravágyó harczát a világnak, Moly gőggel épit a késő unokáknak Óriás romokat, a mik föiött egykor M.ijd az ezer évvel meg fjadó szebb kor Mond tündér-regéket pattogó töz mellett. Játszik felettök az enyelgő képzelet; Avagy egy-egy tndós tűnődve mereng el ; Kik éltek ott előbb egy nagy ezereddel ? Foly a bábeli barcz; án meg jó estéket . Csapok ki* szobámban Néha be-betéved Apollo-uram ; és csupa tiszteletből Mulattatására lantom is megpendül. Egyszer csattog ki«sé, máskor meg enyeleg. Amint rajta szilaj, vagy sselid dalt verek. Isteni békében tolnék ei a napok, És én folyton érzem, hogy boldogabb vagyok. A sors ő felsége most már jó barátom Keresi a módot, hogy miképen áldjon .... Hát veled mint bánik ? írj édes Fercsikém ! Hogy folynak napjaid? Ládd én az sem hivém, Hogy számodra egykor boldogságot hozzon Szük czellájával a szomorú kolostor. Te, ki kiesinyléd e végtelen világit, Kinek égő lelke folyton oda vágyott, Hol az Isten földje szabadságot terem: Lemondással élsz a világtól zárt helyen; Félig meghalva a ragyogó világnak ; KI temetve mélyen, mit a régi álmák Jövődre festettek, hirt és dicsőséget .... Vagy tán a szabadság, melyért leikod égett, így lőn birtokoddá ; mert a szabadságnak Ott van csak hazája, hol a földi vágyak Nem törnek egekig. Ki nagyvágyó ószszel Rohan vágya után a világban széjjel ; A kit korbácsolnak égő szenvedélyek ■ Az Fercsikém. rabja önön-életének..... De mért is beszélek? Tekints csak szivedbe, S a mit még mondanék, emlékként él benne - • írd ki lelkedből a sok szép gondolatot, M:t kincsül oda a tapasztalás rakott I Küld el jó szivedet kedves soraidban! Szivemből ugy is már nagyon régen sírtam, írj ! hadd sirjam tele szemeim könyével, Mondhatlan örömim harmat-özönével. SZALAY SÁNDOR. A multak emlékei. (Folytatás és vége.) ■— „Én el is hiszem, tábornok ur. végzó beszédét az ezredes, meg nem is; mert mindez bizonyítékra szorul". — „De honnét veszünk bizonyítékot" ? — „Már azt én nem tudom, a dolog kissé bonyolult, több megfigyelésre méltó,." — „Ah! kiáltott fel a tábornok, és ezzel homlokára ütött. Egy jó gondolatom támadt. Ha Szilaj Pista csakugyan megfordult as ellennél, hogy minket eláruljon, akkor a fogoly katonáknak ismerniök kell őt." Ezután csengetett, mire a napos káplár megjelent. — „Káplár! a foglyok közöl vezesse be az ezredest és két kapitányt." Kevés vártatra megjelentek ; katonásan köszönték és a tábornok daczára annak, hogy ellenei voltak, kikkel szemközt állott, sorra kezet fogott velük: — »Üdvözlöm önöket, uraim. Egy kém van itt, kit mi használtunk önök kikutatására; barátilag felkérem önöket, hogy mondják meg, vájjon nem ssolgált-e önöknek is a mi kárunkra?" — — „Legyen szíves, tábornok ur, szembesíteni vele, talán így megismerem, mondd as egyik kapitány": — „Jó less". Ismét csengetett, mire hivatta a káplárt a végből, hogy Szilaj Pistát vezesse be- Káplár csakhamar visszajött, azonban Ssilaj nélkül. — „Nos, hol van ? mért nem jött el ?• — „A pokolban, tábornok ur". — „Hogyan? mi történt? kiált fel az ezredes és tábornok egyszerre." — „Főbelőtte magát és e kis papirt hagyá hátra. A tábornok átvette és olvasta a következőket: — »Láttam Böskét, tudom, mi a szándéka. Bevallom kém voltam, nem akartam, hogy bajtársim végezzenek ki, magam ölöm meg magamat. Bocaáasanak meg, te is add bocsánatodat, Böske! Éljen a hasa! aminek jóságával oly rutul viaszaéltem Meghatottan hallgaták a felolvasottakat mindnyájan, daczára annak, hogy kémmel volt dolguk és egy elvetemült róss embernek voltak utolsó sorai. — »Káplár, kiált a tábornok, hivja ide Böskét, a volt markotányosnőt". — „Igenis, tábornok urV — „Önök már mehetnek, uraim, köszönöm a szives akaratot". TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUAB 12 éa 1880. kórházba küldetett • 19 1 44 6 6 235 41 192 139 311 41 mindigx keserű, a kormány segedelmére, megfogunk tudni állni saját emberségünkből lábunkon. Biztosítsuk magunkat jövendőre, és tegyen minden család félre hetenkint egy krajczárt, gondoljunk mi magunkra és ne várjuk azt, mig mások gondoljanak ránk. VIDONYI JÓZSEF. Kimutatás Nagy-Kanizsa város kapitányi hivatala által J879-ik cvben tett munkálatok és elintézett ügydarabok fölött. A város kapitányi hivatal által az egész évben a személy és vagyonbiztonság, a csend és rend fentartása tárgyában letartóztatott, — gyanús egyén 1035. ezek közül: a kir. tvszékí vizsgáló bírósághoz áttétetett a kir. ügyészséghez » a kir. járásbírósághoz » a helybeli szolgabírói hivatalhoz „ idegen hatóságokhoz . eltoíonczoltátott .Nagy-Kanizsáról kötött menetlevéllel kiutasittatott I bujakórban ) egyéb betegségben rendőrileg meglenyittetett vizsgálat után elboesájtatott ^^^^^ Összesen: 1035 Ezen letartóztatott egyéneken kivül más hatóságoktól ide tolonczoltatott és innét illetőségükre továbbítanak 114 A tárgyalási jegyzőkönyv szerint panasz tétetett 2024 Más hatóságoktól megkeresés beérkezett _2232 Összesen : 42.r>G liögtöni nyomozás végett sür-gönyöztetett 76 Mezei rendőri panasz és jelentés tétetett 146 Igazolási jegy kiállitatott 211 Caelédkönyv kiállitatott 265 Idegeneknek tartózkodási engedély kiadatott 943 Helybeli cselédeknek tartózko dáai engedély kiadatott 1440 Cselédekről vezetett nyilvántartásba bejegyeztetett 1983 Iparos segédekről nyilvántartásba bejegyeztetett oOb Vasúti munkásokról nyilvántartásba bejegyeztetett 110 Kéjnőkről nyilvántartásba bejegyeztetett 114 Ilázaiási engedélyekről nyilvántartásba bejegyeztetett 129 Megjegyeztetik, hogy minden egyes bejegyzettnek elismervény, vagy tartózkodási jegy Bzolgál tátott ki. Egészségügyi vasúti szemlélő bizottság által szemle tartatván 52 Tüzeset e város területén előfordult 6 Összesen: 11366 Ezek eltávozta után nyomban belépett Böske könnyezve. — „Tudok már mindent, tábornok ur!" — „Mikép van az, Böske, hogy ellened hali meg s mégis sirsz?" — „Ellenem volt, de mégis közel volt hozzám, mert fiam van tőle". — .Fiad? és ól?" — »Nem, azsz nem tudom hová lett. Azt is Pista emésztette el tán". De most, könyörgöm alássan, tábornok ur, legyen szíves e levelemet elolvasni, melyből talán felvilágosítást nyerek fiam felől. — „Szívesen, leányom, mond a tábornok" — miközben felboútá a levelet és olvasá, ami itt következik : — „Boszuból teszem ezt, hogy megmondom Pista fia hollétét. Boszuból pedig azért, mert az ígért., pénzt nem adta át. a. gyermeket én velem lopatta el és meghagyta, hogy a szegényt elveszítsem. De én a gyermeknek ártatlanságán megkönyörülve, nem öltem meg, hanem átadtam az F. faluban lakó lelkésznek; kinél megtalálható. Kató". — „O jóságos Isten, mégis könyörületes vagy a szegény anya iránt, kinek visszaadod elveszettnek -Sitt gyermekét, mond Böske, térdrehullva, s könnyei záporban hulltak". — «Kelj fel, édes lányom, ue sirj, hanem inkább örülj1. — „Köszönöm, tábornok ur, mindazon szívességét, melyit irányomban tanusitott. Most elmegyek fiamérts aztán haza,hol remény-lem, hogy a jóságcs Isten nyugalmas éltet id\'. És a tábornokhoz közeledett, kinek kezét megcsókolá és elment. A történtek után pár napra Kéreg falu ünnepélyes napnak nézett eléje j mert ezen A vásári bizottságnál adáavevés folytán átíratott ló, szarvasmarha és sertvés 14.188. Ezenfelül a város kapitányi hivatal által büntetések és nyilvános helyeken tartott tánc vigalmi és más egyéb előadási engedélyek után a városi azegénv alapjavára bevétetett 715 frt 70 kr. A kapitányi hivatal illetőleg a vásári bizottság által átira-tási dijakból szinte bevétetett 709 frt 40 kr. Összesen: 1425 frt 10 kr. azaz egyezer négyszáz huszonöt frt tiz kr, mely összeg a városi pénztárnál lefizettetett. Nagy-Kanizsán, 1880. febr. 12-én. SZAKON VI, v. főkapitány. Ilelyl hírek. — A nagy-kanizsai kereskedelmi és iparbank 1879-ki tizenkettedik üzletév kimutatása szerint mérlegszámlája 173.463 frt 34 kr. Veszteség- és nyereaégi számlája pedig 16.367 frt 96 krt tesz. Mult évi tiszta nyereménye 6828 frt 32 kr. — A magyar franczUi biztosító társaság életbiztosítási osztálya is megkezdette működését és pedig oly előnyös módozatok és díjszabásokkal, mely valóban méltó figyelmet érdemel. Minden tüzetes felvilágosítást és magyarázatot készséggel ad a nagy-kanizsai fő-ügynökség, ugy a társaságnak körünkben időző érdemes titkára Rónai M. ur. — Színház. A körünkben tartózkodó Fürst-féle színtársulatnak ügyes komikusai folyton vig kedélyben tartják a nagyszámú közönséget, noha a színpad gyarló, melyrő egyébként még szólni fogunk. — Kiadói kérelem.- Fel kéretnek e lapok n. t. előfizetői, a kiknek még ez évi „Zalai Közlöny" 10 ik száma meg volna, kiadói hivatalunk 10 krajczárjával beváltandj. — Vidékünkön egy borvásárló fran-czia időzött, ki csak megromlott, nyúlós bort kereeett s hectolitereukét 3 frtjával vette. Uj bor, jó bor nem kellett neki. Borról levén szó, szólunk valamit a szőlőbirtokosokhoz is; ugyanis a „Vigneron champenois" czimü fran-czia szaklap szerint egy szőlős gazda, ki phylloxéra lepett szőlőjéből néhány tőkét kiásott, azokon a phylloxerákat élettelen találta. Ha ez így volna, akkor sok szerencsétlen szőlőbirtokos áldhatná az idei kemény telet és szívesen vigasztalódnék a felett, hogy a szőlő hajtásai elfagytak. Mindenesetre érdekes volna tudni, mikép áll a phylloxéra a mi magyar országi vészes helyeinken? meg kellene vizsgáltatni, ártott-e, s ha igen — mennyiben a kemény tél a rovarnak ? — Postászat. A poste-restante postai kü\'demények (levél, pénzeslevél, csomag, utalvány) megőrzési ideje 1880. évi január hó 1-től fogva, az összes bel és külföldi forgalom bari Bárom hónapról két hónapra szállíttatik le ugy, hogy a mondott naptól fogva rendeltetésük helyén megérkezett poste-restante küldemények a megérkezés napjától számítva csak két hónapig fognak a czimzett rendelkezésére napon volt egybekelendő a bíró leánya Kurta Miskával. Mindenki örült « frigynek, mert derék házaspár válhatott belőlük. Minden el volt már készítve az esküvőre, csak épen a papra vártak, midőn megjelent köztök Böske, gyermekkel karján. Örömmel fogadták őt és meghívták a lakodalomra, de miután jött a pap, nem késlekedhettek, hanem elmentek a templomba, mielőtt megkérték Böskét, hogy nyugodjék és majd a lakodalomban beszélje el a történteket. Elmentek tehát és az Isten szine előtt fogadtak egymásnak holtomiglan-holtaiglan hűséget. Lakoma alatt pedig, midőn a tüzes vérű ifjúság járta a ropogóst, az öregek pedig édes pillantásokat vetve az ifja házas párra, visszaemlékezvén, midőn ők is ily fiatalok valának, hallatszott egy férfiú felkiáltása: „Halljuk B.^akét." Ez nagy szerényen elmondá mind azt, arait mi már tudunk, hozzátéve, hogy fiát csakugyan feltalálta a lelkésznél és av val fejezie be, hogy oly boldog életet adjon az Isten a fiatal házasoknak, amilyen boldogtalan volt az övé. M\'ska és Julis pedig viszon. kérték, hogy maradjon örökre náluk, amit meg is tett. * * * \' „Ez az, amit el akartam, édes uramnak mondani, végzé be kocsisom, Szilaj Pista volt édes atyám, Böske pedig anyám. Miskánál 16 éves koromig felnevelkedtem, amidőn elmen tem szolgálni. Sok helyen megfordultam és min denütt csak azt tapasztaltam, hogy nyomorult és szégyenteljes az én életem, kinek oly apja volt, mint Szilaj Pistsu" Hasztalan volt vigasztalásom, hasztalan annak erősítése, miszerint Szilaj mind e tettének Julís iránti szerelme volt rugója; hasztalan mondom.mertmegvigasztalni nem tudám.« PÁSLEK SÁNDOR. tartatni. A megőrzéei időt as nem szakítja félbe, hogy valamely küldemény azért, mert a czimzett fél más helységbe költözködött át, oda utána küldetik, hanem akkor i■ a két hónap azon naptól számittatik, melyen a küldemény az első rendeltetési helyén megérkezett. Az utánvétellel terhelt poste restante küldemények azonban tovább is, a belföldi forgalomban csak 14 napig, a Németországgal, Helgolanddal, Luxemburggal és Svájczczal való forgalomban pedig csak 7 napig tartatnak rendeltetésük helyén. — Ti hányból a „Veszprém" következő érdekes tudósítást kapta febr. 3-ról: Nagy nap van ma Tihanyban, Simon Zsigmond apát ur ó nagyságának születés napját ünneplék rendtársai és tisztelői. Daczára a 13 fok!1 hidegnek a vidék minden részeiből ide robogtac a fogatok. Mindenki hodolatát, tiszteletét és szeretetét akarja bemutatni a kozkedvességü apátnak. Nagy sürgés-forgás van a házban. A csendes kolostor rideg falai közt ma pezsgő élet van. Tömegesen tódulnak a tisztelgők az apát úrhoz — e-íy-egy szószóló ad meleg szavakban kifejezést a szerencse- és üdvkivánat árséaei-nek. A lovagias és kitűnő ékesszólásu apát mindenkinek szívélyesen felel ékes köszönő szavakban. A vendégek sorában ott látjuk az angol főkonsult Andley Gosiing urat ét mister Voungot. Fesztelen társalgás és jói ed v között múlik az idő, míg végre megkondul a csengetyü, mely ebédre hívja a vendégeket. Fejedelmi ebéd volt ez — válogatott tisztán magyar ételek — magyar bor<>k. Jókedv és élczezés közt jutottunk a pecsenyéhez. Az első, ki poharat emelt apát ur ő nagysága volt — ki lelkes német szavakban üdvözölte az angol fökonzult — kifejezvén köszönetét és éltetve őt és családját. Harsogó éljen és koczintás követte szavait. Most a fókonzul emelte fel poharát és mindnyájunk bamulatára röviden ugyan de magyarul köszönte meg a fel köszöntést. A tihanyi convent nevében főtiszt. Schiebinger Emil perjel ur ékesen szóló szavakban köszöntötte fel az apát urat, Écsy László igazgató ur tiszttársai nevében mondott egy szellemdus és jeles tnHsztot. Dr. Engel Gyula a füredi hölgyek megbízásából köszöntötte fel az apát urat s a b. füredi fürdőintézet nevében válogatott német szavakban köszöntötte fel az angol fő konzult és mister Youngot. Végre főtiszt. Kopaczky Vidor az ismert elmés és élezés szónok mondá el fel köszön lését a somogyiak nevében, az apát ur, ki minden egyes szónoknak leereszkedő nyájassággal felelt szellemdus szavakban. Csengett a pohár, pezsgett a jókedv. Végre odahagytuk a reiectoriumot, s egy része a társaságnak a főkonzuli kísérte, ki meglátogatta egyenként a kolostor szerzeteseit, és megnézte Tihany ritkaságait — minden tekintetben igen kedvezőleg nyilatkozott. Késő estig tartott a társalgás és mulatság, egy része még éjjelre is itt maradt. —.A keszthelyi csónak-egylet által saját alaptőkéje javára f. hó 9-én az .Amazon" szálloda nagytermében rendezett tánczkoszoru fejezte be a farsangot Keszthelyen. Ez utolsó tánczmulatság ha népességre nem is, de fesz- Téli- tájkép. Az őszi szellő nem enyeleg többé a fák lombjaival, a hulló levelek halk zörgése nem hallatszik többé, a zordon tél, a te~mészet halála, kilerité bzemfodelét. Amerre a szem tekint: szomorú, gyászos az egész világ. Mindenütt megdermedt alvás, erdő és mező téli öltözetébe burkolt, a fák lombtalan ágai pelyhes hótakaróval fedettek, csak az örök zöld folondár és fényük adnak szebb ssineze-tet lepleik alatt. Az erdő behavazott Bürüjét be világi tják a fák ormairól lecsillámló milliárd hójegeczek, melyeket a felkelő nap, ködön áttörő halvány sugarai legelőször üdvözlenek. Most zörgés, moraj hallatszik át az egész erdőségen, de oly halk mint egy árny suha-nása; az ágakról aláereszkednek a csillárzó hópelyhek s elterülnek a kérges hórétegen, melyet mint a nyár harmat cseppjei a mezőt, gyengéden belepnek. A nemes és ragadozó vadak nyomai, melyek az elsőhajnalazürkület-kor a vigáiyzaton áthúzódtak, mindinkább láthatóvá lesznek; itt a félénk őz iramlott át, űzve a ravasz rókától; ott a nyest lopódzva fürkészte át az egész erdőt, zsákmáuy után törve: a létértí küzdés nyomai mindenütt. Mindinkább elevenebb és élénkebb lesz. Az erdő szorgalmas ácsa, a tarka harkály vig kalapálásától viszhangzik az egész pagony. Nagy ugrásokban futamodik ágrúl-ágra a fürge evetke — nyomában a nyusztmenyét az üldözés vak dühében: küzdelem élet halálra, a. tölgy kérges tövében széthullott tollasat mutatja, hogy még nap felkelte előtt, egy ártat-Un zenér vérzett el karvaly körmök alatt. Fenn a ködös légkörben megkezdi útját telensége éa kedélyeslége szempontjából nagyban fölülmulta előzőit. A rendezőség dicséretére legyen mondva, minden tekintetben azon volt, miszerint a faraangi benyomások ezultal örökittessenek meg Az elegáns közönség hölgy-koszorújából akö^B^^ nevekreemlékszünk: Cseeinák Mariska, Öflurda Lujza, Galba Emília, Garger Eugénia, Geyschleger Emília, Gleimann Györgyike, Király Lujza, Lupersa-bek nővérek, Pataky Lujza, Nagy Mariska, Regensperger nővérek, Roeenback Ilka, Só-lyomi nő vérek (B.-Edericsről), Stieder Eleonora, Stocker Vilma, Töreki nővérek (N.-Vitáról), Weltner Adél stb. stb — Mint biztoe forrásból értesülünk, a csónak-egylet alaptőkéjének gyarapítására is szép összeg jutott. — A phylloxera vastatrlx rovarról Dr. Müller Ottó, a keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet derék tanára f. hó llén délelőtt 10 órakor a gazd. tanintézet egyik termébeu nagyszámú vegyes közöoség előtt fölötte ér dekea előadást tartott. Szakavatottad* ecsetelte a rovar föllépésének körülményeit, pusztításait; kimutatta a phylloxera által megszállott területek biztos veszedelmét, megismertette hallgatóival, kik folyvást feszült érdekeltséggel csüggtek ajkain — a veszélyes rovar életviszonyait. Végül a veszélyeztetett helyeken követendő óvintézkedéseket, milyenek a szénkéneg és kalitarfalmu anyagok alkalmazása, s mi még legegyszerűbb lehetne, a szőlőtalajnak viz alá vétele. Bemutatta magát a phylloxerát is gór-csövön terméezetben és sikerült illustratiókban. Az előadás csaknem két órát vett igénybe, de amelynek lefolyását az érdeklődő közönség alig vette észre feszült figyelése közben. Harsány éljenzés zárta be az igen tanulságos előadást. — Alsó-Lentlván 1880. febr. 10-én. A „Vasmegyei Közlöny" ez év ü-ik számú lapjának vegyes rovatában, nő-egyletünk által mult hóban rendezett tánczestélyről egy közlemény jelent meg, melyet válasz nélkül nem hagyhatunk, mivel hiven tükrözi viasza azon részrehajló szándékokat, melyeket a tudósító keblében hordozá, és egyletünk derék elnöke megbántására irányult. Nincs legkevesebb kifogásunk az egylet alelnöke és titkára iránti dicséretei ellen, de lovagias-e vagy nem, a tag-nemesebb női törekvésekből, anonymoa köpönyeg alatt izgatási fegyvereket kovácsolni, azt e becses lap olvasóinak megbirálására bizzuk. Két éve csak, hogy az általánosan érzett szükség hozta létre nő.egyletünket, mely vallás különbség nélküli tsgokból áll, de * rövid idő alatt is bebizonyitá, hogy fenmaradására benne van már a kellő életerő, ezt pedig főképen egyletünk köztiszteletben álló faradhatlan, tevékeny elnökének köszönhetjük, ki az árvaház felépítésére még a téglákat is maga hordozta össze. Alig van is egy jó család vagy egy müveit ember kis városunkban, hol pártfogást nem talált volna, do van a békés lakossága közt egy-két egyén, kik jogosultlanul bele avatkoznak mindenben, mihez legalább ők semmitse adtak még eddig, izgatások pedig a mit könnyen eláruljak a vegyes egylet — következőleg az elnöknő ellen is irányai. Ezen a nap, felszáll magasabbra és magasabbra, a fák és cserjék szebben csillámlanak, melyeken a pirók egész serege cseveg és lármáz, tollaza-tok kirivó szinezete oly ellentétben áll hóval takart ágak szinével, pompás látványt nyújtanak, egy képét a tropicus éghajlat bizarr színezetének tárják fel elénk. — A varjuk gyász légiója, felijesztve egy magányos vándor léptei által, szárnycsattogások közt hagyja el kedves nyughelyét s kihúzódik a mezőre. Majd tompa recsegés rengi át az erdőt, mintha az egész föld megingana, halk suttogás s néma reazketée fogja el a fák koronáit. A fejsze erős csapásai alatt darabokra forgácsolódik szét, mit száeadok érleltek erős törzsökös fává. Az erdész nem ismer kegyelmet, könnyebb ölni mint teremteni. Olt egy öreg anyiika görnyed terhe alatt, minden lép\'en nyomon fel-fel sóhajt, és mégis naponkínt látja el komor setét kunyhóját fával. — Ezalatt lassan leszáll az alkony szürkület, a varjuk seregestől visszatérnek éjjeli szállásukra; de előbb gondosan köriil repülik a helyet, mielőtt lenyugodnának. Végre minden lecsendesül, csak az est késő óráiban még itt-ott a borzadalmas „hu, hu, hu\', kiáltása a baglyoknak és a rókák rekedt ugatása arra intenek, hogy még nem ment az erdő minden élő lénye nyugvásra. A magas égről milliárd csillagok fény -lenek: tiszta fényök megtörik a myriad hó-jegecZüken, melyek mint tengernyi gyémánt fel világítanak. As erdő némán alszik, álmodik a jövő tavasz napsugarairól és madarainak bájló csevegéséről. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. törekvés ellen tiltakozik az egylet tagjainak nagy többsége — tiltakozik az egylet érdekei, melyeket a teljes bizalommal választott elnok-0(3 nem hiúságból, hanem városunk szegény-aorsuak javára, mindenkor minden részrehajlás nélkül, nemes szivében hordozá. Az alsó-lend-vai nő egyletnek számos tagja. — Alakuló gyűlés. F. é. febr. hó 5 én tartotta Zalamegye tanítótestületnek Al-aó-Lendva járási köre alakuló gyűlését Alsó-Lendváu. a megjelent 18 rendes tagon kívül jeleuvoltak Papp Dávid és Vörös Zsigmond alsó lendvai segéd lelkész urak. A gyűlés délelőtti 10 órakor vette kezdetét. — Uaverhelyi Gyula ur, mint a központi választmány megbízottja üdvözlé a megjelent tagokat, emelkedett beszédében előadja a tanítótestületek czél-ját és hasznát, s a tagokat összutartásra, munkálkodásra buzditá. — Ezután a tisztviselők megválasztása következett. Elnöknek Udvarhelyi Gyula alsó lendvai polg. isk. ignzgaió ur, alelnöknek Luthár Márton gánicsai áll. népta-uiló ur, jegyzőnek Pozsogár L-tjos alsó leödvai néptanító lettek megválasztva. Iványi Andor ur azon indítványa, mely szerint a kör részére a „Népnevelők lapja s az Aradi lapok" mint a tanügynek hü képviselői meghozat:ássanak — helyesléssel fogadtatott, — s azoknak előfizetésével elnök megbizatifc. — A jövő gyűlés helyéül, mint a járás központja AUó-Lendva, határidőül pedig f. é. májú« hava lón kitűzve. — Néhány apróbb ügy elintézése után elnök ur az ülést bezárta. Alsó-Lendva, febr 8. Pozsogár Lajos, egyleti jegyző. — A kis komáromi tánezvígalomról kaptuk a következő leírást: Engedje meg becses lapját néhány igénytelen sorral megtoldanom s a kis-komáromi bált írásban ia megörökítenem, hiszen a közmondás is azt tartja: „Szavak elhangzanak, de az írás megtftarad!" Ve ne képzeljen ám a kedves olvasó valami élite v. casino bált, korántsem, hanem ezeknél sokkal érdekesebbet b hasznosabb czélut: „kiakomáromi vegyesiparegyesületi báli",eléggé csiuusau díszített teremben, s mit ennek ékétől a mostoha anya természet a zord téli időben megvont, bőven pótolta a fiatal lánykák üde arezrózsája, melynél szebb diszt én még képzelni sem tudok. Az urodalmi tisztség jelen alkalommal is megmutatá, mily nagy partolója a hazai iparnak, s mily igen szívén hordja annak íelvirágozását, mert szép számmal volt képviselve. Különösen Mészáros Antalné 8 Ba-rosné uroők nyájas szeretetreméltó modorukkal mindenkit körűkbe vontak, egyátalán nem uralgott itt tesz és fényűzés, mi leggyakrabban ízetlenné teszi a mulatságokat, otthonosnak érzé magát mindenki, s azért arczokról csak is a jó kedv tükrözött vissza. A sene meglehetős jó volt, mit az is eléggé bizonyít, hogy nem csak a fiatal lánykák, de még egy pár ma-mácska is tánczkedvet kapván, végig lejté Terpsichore csarnokát; a franczia négyest mintegy 26 pár tánczolta, egy kis confusio kivételével, mely nélkül érdekes nem is lehetne a legnagyobb renddel folyt le. A szép hölgykoszorú egyes virágszálát képezek az úrnők közül : Erős Rezsóné, ki elegáns alakjával s sofc kifejezést tartalmazó ábrándos szemeivel nem- csak a férfi , de a hölgy világot is elbájolá, továbbá Tóth Györgyné, Borosné, Bendeko-vicsné, Schnetzerné, Lerchnó, Szantnerné, Sírtsné, ifj. Sirtrzné, ifj. Schlegelné, Düm-mertnó, Payerné aat. Hölgyek közül: Boros Mariska, Berger Josefin, Glaser Katinka, Györkös Ida, Gombos Hermin, Galambos Teréz, Hoffrnann Júlia, Lerch Mari és Tínka, Singer Julcsa, Berger nővérek, Payer Lujza, Molnár sat. A tiszta jövedelem 112 frt, mi az itteni viszonyokhoz képest igen sok. \|. F. - Nyilvános számadás. A mult hó 31-iki sümegi bál alkalmával a reáliskolai tápintézet javára következő felülfizetések történtek : Nmlgu Dr. Kováts Zsigmoud 10 frt, Kubass Mihály 1 frt, Tury Lajos 1 frt, Berger Jenő 1 frt, Pöltz Pal 1 frt, Gidró Láasló 1 frt, Bogyay Aulai 3 frt, Hetyei L.jos 1 frt, Fekete Gergely 2 írt, Ádám Iván 10 frt, Dr. Stirling Sándor 2 frt, Reithoffer Ferencz 2 frt, id. Schmidt Ferencz 2 frt, Kováts Sándor 2 frt, Petlanovic* Mihály 3 frt. Összesen 42 frt. Sü-meghen 1880. febr. 11-én. Hetyey Lajos, b. b. pénztárnok. — Az alsó lendvai takarékpénztár 1879. évi össze« pénzforgalma 1.892.914 frt 84 kr volt. Mérleg számlája 258.528 irt 76 krt, veszteség s nyeremény számlája pedig 25.510 frt 22 krt tüntet fel. Hetedik üzletévi közgyűlésére a következő meghívás bocsáttatott ki: Az alsó-lendvai takarékpénztár rendes évi közgyűlését f. 1880 ik évi márczius hó 15 ik napján délelőtti órákban Alsó-Lendván a polgári olvasó egyesület nagytermében tartandja, melyre a t. cz. részvényes tagok az alapszabályok 59. § értelmében ezennel \'.isztelettel meghivatnak. A közgyűlés napirendjét képező tárgyak a következők: 1. Az 1879-ik év üzleti eredményéről előterjesztendő igazgatósági jelentés. 2. Az ugyanazon éy.i zárszámadás, s tekin-tőleg a mérlegnek felülvizsgálata, 8 az e szeriut elért jövedelemnek a felügyelő bizottsági jelentés alapján miként eszközlenaő felosztása. 3. Az igazgatóságnak s a felügyelő bizottságnak 1879 ik évről adandó végleges felmentése. 4. Egy igazgatósági, 2 felügyelő bizottsági rendes és 2 póttagnak 2 évre alapszabályszerüleg leendő megválasztása. 5. Az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak 1880. évre az alapszabályok 80. §■ h. pontja érteimében meghatározandó rendes fizetése. 6. Az intézeti szolga szabmányának megszaporított teendőire való tekintetből havi 18 frtban leendő megállapítása. 7. Az intézet javára esetleg méltányos áron megszerzendő bázvételhez az igazgatóságnak adandó meghatalmazás. 8. A kis birtokosok országos földhitelintézetével óhajtott szövetkezés érdemében hozandó határozat, és e czélból az intézetnek mint alapító tagnak felvétele s belépéséhez szükségelt kamatozó alapítványi tőkének 500 frtban javalt megszavazása. 9. az ez idő szerinti betéti kamatlábnak netán szükséglendő leszállítása esetében az állandó vagyiu egy teljes évig bennhagyott betéti tőkék után az összes be\'.éti tőke arányában a tiszta jövedelemből kamat helyett a betevőknek adandó és az igazgatóság által megállapítandó osztalék tárgyában hozandó határozat. 10. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldendő 2 részvényes megválasztása. 11. Esetleges indítványok megtétele. Kelt Alsó-Lendván, az igazgatóságnak 1880. évi január hó 20 án tartott üléséből. Zárjeczky Vincze, m. k. vezér igazgató., Lendvay Mátyás, m. k. igazg. tag., Tausz Ferencz m. k. könyvvezető s jegyző. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagj-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedése által megrendelhető.) — A „képzőművészeti szemle* febr. havi füsete megjelent. Szerkeszti Prém József. Ybl Miklós arczképét is közli. Ára félévre 3 frt. — Üj zenemű. Táborszky és Parsch zenemű kereskedésében Budapesten megjelent: Székely Kata! in. Eredeti operett. Énekhangra zongorakísérettel vagy zongorára külön szerzé Erkel .Elek. Szövegét irta Lukácsy Sándor. Tis dal: 1. Szép az élet. 2. Édes kedves kis hazám. 3. Szivemben két indula». 4. Az én szívom. 5. Tizenhat éves kis lány. 6. Árva kis lány, szegény árva. T Egy csalódás nem halál. 8. Kupát ragadj. 9. Kis pacsirta édes társam. 10. Nem messze van. Ára 1 frt 50 kr. Ezen operett a budapesti népszínházban nagy tetszés mellett adatik elő. — Korizmics László nagyérdemű köz-gazdászati írónktól „Vizeink ügyében* czimü röpirata jelent meg. Valóban széles elterjedést igényel ily figyelmes munkálat; óhajtjuk minél szélesb körbeni elterjedését, hogy az illető körökben a nemes eszmék áldásos gyümölcsöt teremjenek. — Másik hasznos havi folyóirat, a „Nemzeti nőnevelés" februári füzete gazdag tartalommal és képekkel szinte megjelent. Ára 60 kr. — Uj zenemű. Pirnitzer Frigyes zenemü-ker<skedésében megjelent Katzau L«jostól „Téli ábránd" polka mazur Ára 60 kr. — A „Képes Családi Lapok" 9 dik füzete megjelent. Áldor Imrének „Lant és kard" vagy Petőfi élete és halála cz. érdekes közleményét hozza. A képek közt van Virág Benedek arcz-képe is. Ára 30 kr. — üj zenemű. Táborszky és Parsch urak zenemű kereskedésében megjelent „Diabolin" galopp ifj. Fahrbach Fülöptől. Ára 60 kr. — pKrimi Sonettek" Miczkiew\'.cstól, lengyel eredetiből forditá Gáspár Imre. A száműzött nemes lengyel e szingazdag 18 so-neltjét Gáspár Imre jeles fordításában olvashatni gyönyör. Ára 24 kr. Tetley és Társa bi-zománya. — Abafi Aigner Lajos szerkesztése-és kiadásában megjelenő „Nemzeti Könyvtár" olcsó, de igen hasznos vállalat 43., 44. és 45«, füzete beküldetett hozzáuk. Tartalmazza: Kazinczy Ferencz: Erdélyi levelek 3. — Katona József müvei 1. — Dayka Gábor kőkeményei 2. Ára egy-egy füzetnek csak 30 kr. — „Oltsátok a tüzet! czimü egyházi beszéd küldetett be hozzánk, melyet tűzoltó egyleti ünnepeiyen mondott Nagy Guresden 1879. évi szept. 28-án Trsztyenszky Gyula ev. lelkész-esperes. Vegyes hírek. — Magyar aranyjáradék. A magyar kormány által kibocsátandó még hátralékos 15 milliónyi aranyjáradékot, — mint Bécsből értesülünk, — a Rothschild hitelintézet konzor-czium fix átvette. Ez összeg átadásával, befejeztetett a nagy magyar járadék operáczió, mely 1876-ban kezdetett meg és az 1876., 1877. és 1879. évi törvények alapján kerek 400 millió aranyjáradékot foglalt magában. — Az osztrák magyar bank most már előkészületeket tesz az uj bankjegyek nyoma-tására, melyezen a czimer helyét valamely e m b 1 e m fogja elfoglalni. Miután azonban ez igen nagy és figyelmes munkát igényel,\' az uj bankjegyek jövő január elseje előtt nem fognak kibocsáttathatni. — Több vidéki lapban igen helyes és praktikus felszólalást olvasunk, hogy a végrehajtási árverések az illető megyei lapokban hirdettessenek azon eltagadhatlao előnynél fogva, mivel a hivatalos „Budapesti Közlönyt" alig olvaasa 30ember; míg a megyei lapokat a vidék minden olvasni szerető lakosa igyekszik legalább áttekinteni, ha mindjárt azokra egy vagy más okból nem is prenumerál. E tekintetben felhívjuk a törvényhozás figyelmét, hogy hasson oda, miszerint a perrendtartás ainak e tárgyra vonatkozó módosításaival uta-sittassék a kormány egy oly értelmű törvényjavaslat mielőbbi benyujíására, melynél fogva a végrehajtási árverések, csődök, örökösödési hirdetmények legelső sorban a megyei lapokban és csak az örökösödést ille\'.ő hirdetések, vagy a felek kívánatára az árverések és csődök is a hivatalos lapban szintén közöltessenek. A nagy közönség érdekében igen üdvös lenne ezen méltányos intézkedés, mert most a legközelebbi szomszéd is nem olvasván a „Budapesti Közlönyt" máskép nem mint véletlenül értesül az ilyen dolgokról, 8 annak következtében nagyértekü ingatlanok potom áron kótyavetél-tetnek el és készen van a — koldusbot. FEBRUAB 12 éa 1880. Papírszeletek. Egy tanár erkölcsről tartott előadást, melyet a kis polgároknak hallgatniok kellett. ,Ét kfilönösen kedves hallgatóim", szólt előadása folyamában, „figyelmeztetlek, tárjátok be füleiteket gondosan minden ro«z beszéd elől! Azonnal bedugták föleiket a hallgatók. — Tudja meg ön ! Bpesten két tisztességes egyén kártyajáték közben összeveszett 1 mire a* egyik felkiáltott: „Todja meg ön! ha aa állatkinzáselleni társulat tagja nem volnék, most önt azonnal arczu 1 ütném. Tanár: — Ea egy emlős állat csontváza itt, és pedig miféle állaté? Tanuló: — Döglött állaté. — A patikába esett. Sokszor beszálte a hajéikapitány matrózainak, hogy a tengeri viz minden betegség ell en a legjobb gyógyszer. Egy szélvész alkalmával a kapitány a vizbe esett, mire egy matróz nevetve felkiált: a hun ni 1 kapitányunk a patikájába esett." Hencegett az ipse, b ugy teremték nyakon hogy csakúgy szédült belé. Csak nem hagyod annyiba e gyalázatot, ezt, csak párbaj moshatja le, — ki kell hivuod. „Tán bolond vagyok, elég nekem ez az egy baj is, nemhogy még pár bajt akarjak." Üzleti szemle. N.-Kanizsán, 1880. február lü. Az időjárás nálunk még mindig tartós hideg és többnyire borult. Czletünk utolsó tudósításunk óta szakadatlanul enyhe és bágyadt volt. A forgalom a legszűkebb keretbe szorítkozott. Heti vásáraink néptelenek, a hozatal piaezunkra alig említésre méltó,, egyáltalában a kereskedés nálunk üres fogalommá látszik válni. Mindamellett árutulajdonosok merevek é< várakozó állást foglalnak el, mivel a tavasz beálltával jobb üzletet várnak. Az árak e körülmények közt nem voltak nagyobb változásokuak alávetve. Minőség szerint: Buza 1240—13— Rozs 9 50—9 75 Árpa. 7-50—8 50. Zab 7-20— 750. Kukoricza 7 25-7 40. Cinquantin 810—8 50 Bükköny 650— K. B. Szerkesztői üzenet. 3927. W. A. A lapot megindítottuk. 3928. H. A. Bécs. Szinte. Üdvözlet ! 3929. „Királyutcza leánváuak". Nem közölhető. 3930. „A téli tájkép" mielőbb jő. 3931. H. Nem lehet. 3932. By. Már előbb kaptunk tudósítást 3933. Aurora Magán jellegű. Az érzés, h& szép és nemes is, nem mindig a nyilvánosságra való. A besEélyt még nem olvashattuk el. 3934. S. L. „Kokas Istók" életkép megór-érkezett. Sorát kerítjük. 3935 B. „Treszka néni és én°. Mielőbb elolvassuk. Üdvözlet! 3936. „A teiemtésnek óriási müve". Szivos köszönettel vettük. 3937. T. K. ,Az alföldön" nem közölhető. Szétt. tull, lelkesitt sat. csak egy t-vel iratnak. Előbb ilyesmit meg kell tanulni. asutl menetrend. A buda-peati időmutató óra szerint, Indul Katiiznáról Vonat hova. •sAm Ora Perc. IdS 205 lOsick, Uuhár,Dombovár • Ktumába 4 4b reggel 215 . 2 30 dilot. 211 Bécabe (S.omhstli.Ijf, Bér: i Ujhelj fe!4)5 8 reggel 301 . ..... 303 Triestbe ét Prágerhofon keresztül Grácz ós Bécsbe...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz és,Bécsbe.....„ 2 47 délut. Érkezik Kanizsára honnét ■ 216 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délut 206 „ , ,U U estve 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 201 „ ........2 6 délut 211 ........... 9 44 estre 314 Bécsből (Seombath. Bécs-Ujhely)fel51 10 27 estre 302 „ „ „ ,45 reggel 163 Sopronyból ........11 53 déleL 214 Bécsből Grácz, Marbarg, Pragerhof felől ..........4 12 reggel 202 Tríeast- és Bécsből M.rburg, Pragerhof felől.........1 21 délut. 204 Trieszt-éa Villachból Prágerhof felől 11 — estve Marburgba csatlakozás Villach és Francesfestböl ■ „ „ a Fiancesfestből Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. 3\\ryirtt;óx\\) A „KORONA" szálloda éttermében f. évi február 14-én, és vasárnap 15-én KOFLER A. énektársulatának fellépte Gráczból. A társulat 2 nő és két úrból áll. Kezdete 7 és fél órakór. — Belépti ilii — * E rovat alatt közlöttárt felelősséget nem Tállal a g,#rk> Ilyen a tél, fagyasztó hideg, telt küzdelemmel. A tavasz a nyájas béke, biztos felóbre d<Uében reményünk éltet. De hátha majd a természet jótékony körfutása megszűnik, mikor örökös lelolvadhatlan jég és hó fogja földünket takarni! Borzadálylyal gondolok mindig Du boís Iieymond szavaira, ki földünk fokozatos kér-lelhetlen kihűlésének jövő sivár képét, oly borzasztóan tárja elénk .... „A föld évmilliónyi időközökben fokonkint veszti természetes, benső melegét 8 hűl csendesen. E hülés»\' folyamat a sarkoknál veszi kezdetét s megfigyelhetlen lassúsággal az egyenlítő felé húzódik. Évmilliók múlva a délszaki tájak ormait és mezőit hideg jégtakaró vonja be s ama buja, dua növényzet, mely most ott a legbizarrabb szin-pompát játsza: sárga és szürke zuzmókká silányul, nyomorult lesz, mint a körötte fo-koukint satnyuló emberiség. A melegtelen, fehér napvilág unottan hinti le majd BUgarait a puszta tájakra, melyeknek egykor vigan rohanó folyói jégbilincsekben állanak s egykor laugyos tengerein éles széltől űzött jéghegyek inganak, usznafe czéltalan. Évmilliók múlva az egyenlítő tájain egy magányos eskimó, kőrétegek közé vágott kunyhójának ajtaja előtt üldögélve s szorongó lélekkel merengve a fáradtan elmerüli nap utolsó .ugaraio — fogja bezárni az emberiség történelmét.* Mily nyomorult sorsunk, mily -íagyasztó végzetünk, minden tudásunk, minden fáradalmunk a tökélyesedésre hiába, majdan egy halóka eskimóval zárja be napjait a kimerült emberiség. SZÁSZ. — Rövid hirek. Szarvason Sipoa Soma fiatal iró nyomdája leégett. — A spanyol király elleni merénylő halálra Ítéltetett. — A Bosporus mellett, egy török kaszárnya összedűlt, 200\'katona meghalt, 300 megsebesült. — Kaposvárott földrengést észleltek e hó 9-én. — Királynénknak Angliában a vadászaton folyton balesetei vannak, de komoly baj nélkül. — A koloasvári .Magyar Polgár-derék szerkesztője Papp Miklós meghalt. — Az olasz királyné megőrült. — Ottlik Gyula 6-ik huszárezredbeli kadét főbe lőtte magát. — A bpesti egyetem évszázados ünnepélye f. év május havában lesz. — Albrecht fhg a czár jubilaeumára elutazik. — Blaháné beteg. — Dr. Sinnyey József finnleányt vesz núül. — Csepreghy müveit Kákoai Jenő sajtó alá rendezi. — Cremieux franczia államférfi meghalt. — Kugenia excsászárné marcz. 25-én indul a zulu földre, bol fia megöletett. — Yeddóban 15 ezer ház égett el. — Szent Pál apostolnak két eddig ismeretlen levele találtatott meg az Athosz hegyén lakó barátok könyvtárában. — A moszkvai indóház s 112 vasúti kocsi leégott. Ki nyert? Szaben febr. 11 én: 51. 49. 72. 70. 85. Prága . , 73. 58.00. 68. 2. Lemberg , . 23. 6. 50. 83. 14. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUiR 15-én 1880 M I R D B T fi BEK. Moll SEIDLITZ - PORA. Pcak nkfcnr vfilArii ha minden dobo* c,imlP\',án ,M vSal^ aivtvui ValUUlj és ás ¿n sokszorosított czegem van lenyomva. 30 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor betegsegek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, hassxorulá), vér Utl0\|á8 és aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ülő életmódot folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. ;ranczia borszesz sóval. FA legmegbízhatóbb önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek minden belső és külao gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min. dennemü sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sebek-rákrekélyek. üszök, szemgyulladás. mindennemű bénulás és sérülés Stb, «tb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaj. KrohuM. és társától Bergenben (Norvégiában). Ezeu halmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj hüziitt az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ára egy üvegnek használati utasítással I frt o é. Fő szállítás \| -Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuchlanben. Raktár a állam minden hírneves gyógyszertárában vagy fiiszer-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyónek nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben részesülnek. A t. C2 közönség kéretik határozottan Moll-léle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvj egyem és aláírásommal vannak ellátva. Gyomorba! és láz elleni arnycseiet Egy különös, igen gyorsan és biztos Bikert eredő gyógyszer ez; e cseppek a váltó lázt rögtön gyógyítják, és p»\'dig ugy, hogy a beteg két kanálnyival vévén e szerből, tökéletesen kigyógyul, mire nézve jótállás nyujtatik K cseppek továbbá bá mulatós gyorsan kigyógyítják az idü\'t gyomorhurutot, gyomor gyengeséget, a gyomor romlottságát s étvágy hiányt, mindennemű bélgörcsöt és kólikát 15 perez alatt, a hasmenést azonnal elállítják. E cseppeknek egy háztartásban nem szabadna hiányozni, valamint utazóknak különösen ajánlhatók, hogy esetleg előadandó bajok ellen betegségeknek eleje vétessék s az egészség ismét helyreállitassék. A kí egyszer e cseppeket használta, az gyors és biztos gyógyhatásúkról meg fog győződni. Egy üvegecske ára használati utasítással együtt 1 frt 20 kr. Kapható Budapesten minden nagyobb gyógyszertárban. Nagy-Kanizsán Schwarz & Tauber kereskedésében. „THE GRESHAM" életbiztosító-társaság Londonban. Magyarnr»xnKi fiók: Fer. József-tér 5. Ausztriai floL : Bécs. Opernriiií ! A társasig vtgyona......... Évi bevét.1 biztositások és kamatból 1879. junius 30 án.....:..... Kifizetések biztosítási és járadéki szerződések s rissxavisárlások atb. után a társaság fennállás» óta (1848)........ A legutóbb tilsakét hónapos üzleti idS alatt a társaságnál .......... értékig nynjtattak be ajánlatok, miáltal a legutóbbi 26 ér alatt benyújtott ajánlatok ti.i.érték. több mint .......fra 94b «62,825.- értékra megy. — Terveietek » minden közelebbi felvilágosítások a vidéki ügynök s a magyar és ogxírák fiókot álul adatnak. (998 1 — ) fres. 66 576,023.95 fra. 13.628,702.40 fres. 86.000,000.-frc. 58.310,600.— 904 3 - 3) Dr. Schöfft Károly. mtmmmmmmmtm 7 éremmel ós 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott wm~ is: ÉJ K: TRÁGYA-GYPS, olcsón és bérmentesen szállít minden vasúti állomáshoz, a kezelési vezénylet a „vorierMliler gyps-üáuyamiyelés." (979 6-15) PoftUi: Mödiing, Hécs meUett. Raktárak: Nagy Kanizsa Práger Béla gyógysz. Helus ,T. gyógy-Rosenberg Ferencz Fesselhofer Józsuf Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg „tiyógyuzertár a szent lélekhez. Barcs Dorner S. Csáktornya Göncz : L. V. gyógyszerész Kaposvár Kohn J. Babóchay Kálm. gyógy. Th. ; Kecskéssy gyógy. Kaproncza Werli M. gyógy. Kőszeg Csacsinovícs Ist. gyógy. Kuttel Ist. gyógy. Keszthely Sihleifer A. Wünsch F. Körmend Rátz Ján. Zágráb Perklet .Ferencz gyógy. Mittlbach S. Ir ;»Imashoz \' gyógy. Sopron Mezey And. gyógy. («>80 tí—52) , Bérli Mm elleni kivonat. Fogfájás minden nemii, akár üres vagy \'ele. tartósan és\' \'Sen gyorsan gyógyítható a hirneves indiai kivonattal. Ezen gyógyszer hatása folytán egy házban Bem hiányozhatna. Való dian üvegben 35 és 70 kr. Nagy-Kanizsán cgvedül csak Strem cs Klein uraknál ; (986 4-10) kapható. 153 szám lSWt Árlejtési hirdetmény. A Díoskali rom. kath. templom és paplak újbóli helyreállítására a nagyméltóságú vallás- és közoktatási ministerium 1S80. évi február hó 7 én kelt 3226 sz. magas rendeletével a községi hívek által ingyen és természetben kiszolgáltatandó 3H1 kév.i és 118 igás napszámén felül 3t>6l frt összeget engedélyezett. Ezen .munka biztosítása tekintetéből Di-skál (vasúti állotnás Szt.-Mihály) a plébánia hivatalnál folyó 18í>0 évi mártius hó 11-én reggeli 10 órakor, csak zárt Írásbeli ajá:ilat«>k elfogadásával nyilvános árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbe»» résztvevős ose\'ér«\', magukat a fent kitett összeg lO°\|(,-ol mint bánatpénzzel ellásák. Az írásbeli ajánlatok f. évi márcziu» 9-ig alulírott hivatalnál az árlejtés napján pedig reggeli Hl óráig \|)ínkálon a plébánia hivatalnál nyújtandók be, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kitceudó; továbbá számmal és szóval kiírandó azon sxáxtóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejexeudovégre," hogy ajánlkozó munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. Az írásbeli ajánlatokhoz a vállalati összeg l0"\|o-je készpénzben : vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfisz-reivények es feltételek az alulírott hivatal irodájában a ; szokott hivatalos órákban megtekinthetők (999 1—2) ! Zala-Égerszögen, 1S80. évi február hó 12-én. A zalamegyei magy. kir. épitészeti hivatal. Doeoooooöoeoooeooöooí; Pályázat A nagy-kanizsai ált. betegsegély»} egylet részéről egy orvosi állomásra, — mely-lyel 300 frtnyi évi fizetés és az átengedendő irodai helyiségért 50 forintnyi évi általány jár — pályázat nyittatik. Pályázni kivánók szíveskedjenek a nagy-kanizsai ált. betegse-gélyzö egylet választmányihoz intézett ajánlatukat folyó évi márczius 10-ig alulírottnak beküldeni, kinél az ezen állomással egybekötött teendők iránt fölvilágosítást nyerhetnek. Nagy-Kanizsán, 1S80. febr. 10-én. X X (\'.>97 1 —.\'!) LÜWINGER IGNACZ, egyl. elnök. (^o&oeooeoeooQo&oo&d A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF Nagy-Kanizsán újonnan és temérdek uj művekkel tetemesen bővített, több mind 3000 kötetből álló KÖLCSONKÖNYVTÁRÁT. Az olvasási dij havonkiní csat 50 kr. negyedévre csak 1 frt. 30 kr, Előfizetés a kölcsön könyvtárra e hó bármelv napján történhetik. Tisztelettel WAJDITS JÓZSEF. .Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. MGY»KAíSIMAí,m1880. február 19-én. 15-tlllt az&m TJzenkllenczedlk^évfolyam. DHzatitl ár: érr. . . » frt.l ■ fâ íjr. . . « , ! oofj.d érre . . 2 »Ki»« 10 Atr KB HlnUtésik 8 hasábos petiUorban 7, másodszor 6 8 minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBES soronként 10 krért Tétetnek fel. Kincstári illeték minden gye. hirdetőért kfllÖD 30 kr fiaetendí. KÖZLÖNY előbb: ,Z AL^ „n.-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet", -somoqti OZLONY Kk^----—~ 1 A lap «ellem» részét f illető közlemények \'1 szerkesztőhöz. ! anyagi részét illetS j közlemények pedig à kiadéhos bérmentve intésen dSk : nagy-Kanizsa Wlaatlotkáz. ; Bérmentetlen levelek, csak ismert muukatár-lj ■aktéi fogadtatnak el J Kéziratok vissas küldetnek. C «f-Kanliaatároa helyhatóságának, „n.-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kaniz>.ai kere«ki>d«>tmi . ip.rt.ank«, _n.-kaniz.al takarékpénztár", a „zalamBgjei általános UnitAtfl« tftlet», a .n.-kanimai kisded neveié egyesfllet, a ,, nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi a iparkamara n.-kanizsai kBlválasztmánya« s tobt> megyei és lárosi egyesület hivatalos értesitije. Heteuklüt kétszer, \\asarnap- s csütörtökön megjelent» vegyes tartalmú lap. Farsang után- 1880. rövid idót mért ki vigalmi napoknak, minek következtében gyorsan le is pergett az. Gyorsan a mulatóknak, de annál lassabban a nélkülözéssel küzdőknek. Változatos az élet és az ember szereti a viszontagság teljes napokat; csak az benne különös, hogy minden halandó a viszontagságoknak barátjává akkor leszen, ha a változatos körülmény reá nézve kedvező. Éppen a farsangi idény alatt nem egyszer hozá a sajtó az Ínségnek elé néző megyék neveit, valamint számtalanszor tevé közzé, hol és merre, miként, mily fény és diszszel tartatott meg itt és itt a bál! Ha az előbbit ez utóbbival hasonlatba hozzuk, némi ellentét ötlik szemünkbe. Saját nemzetbelink Ínségnek néz elé és mi vigadunk, mulatunk! Az ellentét csak első látszatban mutatkozik. A fiatalság a kedély kora, e kor kedélyében szokott áldozni oly czé-lokra is, hova az éltesebb vigalom nélkül nyújt. Igy volt. ez régebben, igy a mult farsangban is. A vigalmi sorozat közt majd több a jótékony czélra szentelt, mint egyedül csak mulassunkra rendezett bálok özöne. Nincs szándékom az egész ország, sőt megyénkből sem statisticai adatai szolgáltatni a megtartott bálokból hány volt jótékony czélra és hány nem ilyenre rendezett? csak Sümeghról jegyezem ide, hogy itt január 25-én a .Polgári önképző kör könyvtára javára ős 31-én a sümeghi reál iskola táp-intézet alapra tartatott vigalom; ezen kivül mintegy búcsút veendő a farsangtól febr. 7-én.. volt egy minden tekintetben sikerfiit koszorúcska. Tehát, két bál rendezősége jótékony czélt tűzött ki. Az önképzóköri könyvtárnak jutott GO frt; bár a táp-intézet czélra rendezett jövedelem nem fedezte a kiadást, még is az adományok és felülfizetések 72 frt alapot engedtek létre hozni ezen üdvös intézmény alap javára, farsang után vagyunk, nem részletezzük az elmúlt balokat annálinkább sem, mert már olvasottakat kellene ismételnünk, azonban az Ínségesekről tettünk ma említést, a szűkölködők tápra szorulnak, ennélfogva a tápot nélkülözök miként leendő segély nyújtásáról beszélgessünk még e böjt folyama alatt, erről elmélkedjünk jöveben ! B. A pliyl lóvéra pusztítása tárgyában a nagy kanizsai államJegyházban e ht\'t H-án \'/\'ersánczkij Józsej megyei tiszti járás örves nr előadása kifolyásából E tárgyban mindcnelött visszavonjuk az olvasó figyelmét a .Zalai Közlöny\' ez évi 4- és 5. számára, mennyiben előadó ur egyikében közérdekű sta-tistikát tüntet fel a phylloxeráról, másikában hallgatóit megisma-tette a phylloxe-raval, ilyeket górcsővel be is mutatott. Ezt követte e hó 8-án ezen kártékony-rovarok pusztítására vonatkozó nézetének előterjesztése, mely alkalommal nyomatékos kifejezést adott azon meggyőződésének, hogy a phylloxérát : 1. nagyobb hideggel, 2. nagyobb melegséggel, — és 3. meszeléssel lehet sikeresen pusztítani. Nagyabb hideget a fagy ád, árt ez a phylloxérának mindenesetre, mert a fagy a vizet és földet oly annyira összetömöriti, áihüti, hogy e két fel\'-étel által lehetetlenné válik részben a phylloxéra életének fentarthatása, részben azok petéinek érése. Hogy pedig a földet legkevésbé 3 láb mélyen egész terjedelmében átfagyasztani lehessen, javasolja a megtámadott földnek — oly mélyen megejtendő rigolozását és pedig őszkor a derek beálltával. A fel forgatást körül árkolással kívánja megkezdetni távolabb a megtámadott területtől, hogy szélesebb tér essék zár alá, ennek megejtése után javasolja a forgatás foganatosítását legkevésbé 3 láb mélyen, még pedig hantos munkával, tehát hogy minél lazabb, darabosabb legyen a forgatott fold. Ugy kívánja, hogy a kiszórt tőkék azon helyen tűstént elégettessenek. A munkások más dolgoző-és más haza menő ruhát viseljenek, s más szőlő területre ne lépjenek. A hó, eső átjárván a forgatott talajt, télen át fenékig megfagy, megfagy vele együtt a phylloxéra is. Nagyobb biztonság okáért ajánlj* egyúttal a nagyobb meleget is, tehát tűzet, élettelenitő fojtót is kiván egyesíteni a forgatással, hogy a nagyobb meleggel a phylloxérákat megfoszthassa az éleny nagy részétől és képtelenné tehesse a felesleges meleg által a peték érését, kikelését és fejlődését; a tüzeléssel kifejlődött füst által belégzéare nem való, tehát fojtó légkört kiván elárasztani a fold rétegei közt; ilyent óhajt szaporítani a tüzparázs által azon czélra szénéleg minőségben. És hogy a jelzett czélnak teljesen megfelelő intézkedést lehessen tenni, mondja, hogy tavaszkor a már felforgatott talajt legkevésbé 3 láb mély, ily széles árkokkal kell ellátni, de ugy, hogy minden két árok közt ugyan oly széles választó fal legyen. Most az árkokat megtöltetni kiváDja szőlővenyigével olyankép, hogy a venyige vízszintesen takarja el a földet, de hogy nehezebb, fojtóbb füstöt lehessen éleszteni, helyenként kátrányba buktatott szalma-csomót ajánl elrakatni a venyige közé. A meggyújtott szőlővenyige és a kátrány ad nagyobb meleget, nehéz és nagyon fojtó füstöt, melyek átjárják a rigolozott fold rétegeit, közfalait, a visz-szamaradott tűz parázs pedig kifejti a szénélegut, mint leghatalmasabb éllettele-nitő tárgyat, a tűz elégeti a választó falak közt netán visszamaradott gyökrészeket, ugy mint a többit is, s hogy a földszinre emelkedni szokott szárnyas phylloxérákat minél biztosabban lehessen elpusztítani, az égetést április végén, május hó eleje felé ajánlja végezni. Ugy mondja előadó ur: szükségből ismételni is lehet a tüzelést szürettáján és pedig az iménti módon, de most kereszt árkolással az előre bocsájtott elterítés után. Meszelést is ajánl óvszerül a szomszédoknak, a netán átköltözködhetett TÁRCZA. Honvágy. Oda vágyik lelkem vissza, A hol ¿g\'ykor gyermek voltam, Hol életem legszebb része Lefolyt csendes boldogságban. A hol minden perez oly édes Emlékeket kélt bennem. A hol én a bú világát Soha föl nem ismertem l Oda vágyik lelkem viasza, Honnan sersom számkivetett; Hiszen ott csak örömtanya Volt a most oly sivár élet! — Ne add, ne add jó Istenem, Hogy e földön haljak meg ! Inkább otthon tízszer ennyit, Százszor ennyit szenvedek! Haza vágyik fájó keblem, — Én Istenem ! be nagyon fáj l Oly jól esnék a betegnek, Az a régen nem látott táj I — Haza vágyom ! — Ott talán még Lesz számomra egy kis tér, Hova fáradt testem, lelkem Örök pihenőre tér!-- Népdal. Csikó«, csikós Jancsi csikós, Mért vagy olyan búbánatos? »Nem vagyok én uram olyan, — Csak a* éjjel nem aludtam ! Jancsi szógám, mért tagadod? Látom, mély a te bánatod, Furulyádba»» két. hét óta, Mindig búsabb lesz a nóta. „Nem tudom én ! — sohse tudom Édes uram mi a bajom, A mióta Júlia elment, Olyan nagyon fáj ide bent." KADARKUTHY MÓR A férjek. (Életképek.) Irta: ifj. Donáftiy Ferene. IV. A férj mint gazdaasszony. Galienushoz a hírhedett római császárhoz, ki oly sok különféle rántásokat és szoazekat talált fel, csaK annyiban hasonlit, hogy szeret kotnyeleskedni, s az ételekbe belekóstolgatni, emiatt gyűlölt az első konyha per-sonáltól kezdve az utolsó mosogató leányig, mint a halálos bün. — Az ily férj \'ak&rékos, rendes, józan és jó családapa, de kiállhatatlan és mi több, fösvény többé kevésbé, a takarékosságról túlzott elvei vannak, s ezért kétszer annyit fizet rendesen mintegy ahhoz értő egyén, kitől fél, hogy megcsalja, vagy éppen ő neki drágán vásárol. * * Kedves családi képi A férj a kandalló elótt ül, künn fagy, csikorog a hó, benn vigan lobog a tüz, a szőnyegen gyermekek játszanak, az Íróasztal mellett egy barna s4eiid arcsu nö ül és számol valamit egy szeletke papíron. — Muczikám, azólt a nő férjéhes, vsa egy kis időd? A férj óráját vonja ki; basnélj Helén ? még nem megyek a hivatalba? Csak azt édesem, hogy összeszámoltam, és nem jövök ki a pénzemmel? Ahá tudtam én azt, mikor már azt haliura Muczikám, mindjárt az következik, ,nem jövök ki a pénzemmel", hogy lehet az Helén, sohse jöBZ ki, hisz ez borzasztó ! Kérlek, kérlek, viazonzá a nő, ne indulj fel azért, hanem hallgass meg; Tudom mi következik, »nagy a drágaság* nemde ? Eltaláltad, csakugyan minden nagyun drága, lehetetlen igy kijönnöm . . . Hagyj fel kérlek, csak te vásárolsz mindent oly drágán, ott van Mtthild, pár nappal mondta ezelőtt, hogy igazán örül, mert minden ugy megócsult! Mathild, édesem pesti nő, ő neki olcsó az, mi itt nekünk drága. Azért dicsekedett férje, hogy itt félany-nyival kijön 1 Hisz magad ellen beszélsz, persze hogy jobban kijön mint Pesten, hol még a vízért is fizetni kell! Lári, fári, a pazarlás átka a háznak, főzess takarékosabban. — Kérlek ne ingerelj Józsi, hisz te fitymálsz mindent, ha egy kissé szerényebb étkek kerülnek az asztalra, ha a jó konyhát szereted, fizesd azt meg és ne zúgolódjál. A férj mérgesen piszkálta papucsaival a kandalló rácsozatát. Azt hiszem, szóit ingerülten, annyi pénzből, amennyit adok, egy oly konyhát mindig fennt lehet tartani, mint a mienk ? Ha a férjeknek nincíenek olyan gyengéi mint neked, akkor igen ! Kérlek te olyakat hozaaz fel, ami egyáltalán nem ide tartozik .\'. . Persze nem, viszonzá a nő hangjában egy kis gúnyos éllel; én szeretem a malacz pecsenyét, édesem gyönyörű kappanokat láttam, ma fürjeket és fáczánokat láttam a pia ezon, a vaddisznó hecali befőttel isteni étel, csináltass édesem, élek-halok érte; ezek különben a te felfogásod szerint nem tartoznak ide ugye bár? — Helén ne ingerelj 1 Isten mentsen ! meghívsz pár jó barátot, vagy véletlenül délben, ötöd magaddal lepsz meg; édesem kapunk valamit? Meghívtam jó barátaimat ebédre, ón akkor, hogy nem készültem! hozassak a vendéglőből, czukrásztól, vetessek csirkét vagy ru-czát a kofáktól kétszer oly drágán, ezek mind mellékes kiadások, mit te nem számitasz, de az én pénzem fogy és ha nem jövök ki? kiabálsz ! rettenetes ily pazarlás, tönkre megyek, mit gondolsz az Istenért, hova teszed a pénzt, azt hiszed az ablakon repül be ?. Ezek mind igen szép phrázisok, miket azt hiszed örömmel hallok ? Helén hallgass, nekem már elég volt. Nekem nem, ugy látszik te hamar meg unod és nékem ezt mindig hallgatnom kell, pedig én Bem örülök neki. Megyek, különben meg üt a guta! Mehetsz, csak add oda azt, mire kértelek, pénzre van szükségem, vizsgáld át jegyzeteimet, akkor azt hiszem méltányosabb leszesz. Mit bizonyítanak jegyzeteid? semmit. Abból nem látom meg, mi volt szükséges, mr nem ? Próbáld meg egyszer te, akkor maj4 meglátod. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. FBBBÜAB 194a 1880. «árnyas pbylloxérák irtására. Sikeres ro vtrpnsztitó keveréket ismert fel előadó ur a mész, hamu és terpentin olaj keverékben, legkivált gyümölcs fáinál, ügy mond ; e három összevegyitve, ha a tó-kére meszeltetik, példáal őszkor födés előtt, tavaszkor metszés után az illető érdeklett szomszéd fél biztos lehet abban, hogy a megmeszelt tőkén phylloxéra lenni nem fog, mert a meszelő meszelésével elszakítja az állatokat, ezek petéit, megöli még a kéreg alá rejtőzött rovarokat ¡b, sőt, mivel kemény gynrmává válik a tőkén, azon keresztül nem hathat egy phylloxéra sem, még inkább biztos a terpentin olaj, mert ennek szaga is elég, hogy halált okozzon. Állítja, hogy amely gyümölcs fát végig bekent tiszta terpentin olajjal, abban fordáncs meg nem maradott ; amely fát bemeszeltetett a fenti keverékkel, annak kérge alatt minden alárejtőzött gyümölcs pusztító rovar elveszett ; amely gyümölcsfát a furdáncs rombolt, azonnal megdöglött, amint terpetin olajba mártott pamuttal dugta be a lyukát, szőlő venyigét mártott végig terpetin olajba őszkor, tavaszkor elültette, elojtotta és megfogamzott, megtartván terpetin szagát; semmit sem talált sikeresebbnek a poloska irtására a terpetin olajnál; a mely ruhatárban terpetin olajjal nedvesített papír, ruhaszeleteket tartott nem zárt üvegben, skatulyában, abban a moly nem pusztított, elveszett Ennyi sokoldalú rovar pusztító hatással bírván a terpetin olaj, azon meggyőződésben van, hogy a phyl-loxérát is képes pusztítani. Megejtésével a javaslatba hozott irtómódnak, első teendő a földnek termőképességet adni jó trágyázással. Előadó ur e 3 irtó- és óvmódot ajánlja alkalmazni, mert nincs kétsége a lelett, hogy a fagy, tüz és terpentin olaj helyes alkalmazással a legkielégitőbb eredményt képes f e 11 ü n tje t n i, mely előadásra megjegyezzük, engedje az egek ura, hogy e sok jóakaratú ^hazafi nyerhesse el a nemzet érdemszerü elismerését. JUHÁSZ PÉTER. - Biztosítalak kevesebbel kijövök ! Hát próbáld meg, nagyon örülnék neki I Ne igen beszélj, mert megteszem és ez a te károdra less. Nevetséges, már ugyan miért, még egy-sser, akár százszor kérlek, próbáld meg, legalább máskor békét hagysz. Jó, nem megyek ma hivatalba, ugy is uj év napja van, elfogadod ? Örömmel, ne itt vannak kulcsaim ; ezzel egy kulcs csomagol oldott le övéről a férjének adta . . . És te mit fogsz csinálni? Bámullak, mint ezermestert, kinyugszom magamat ás elhanyagolt levelezéseimet hozom rendbe, viaaonzá a nő elfojtott jé kedvvel. A férj tontoa arczctal foglalt helyet a pamlagon, a nő pedig az iró asztalhoz ült éa irni kezdett , . . Kevés /ártatva megszólalt a férji Ha caak ilyen kevés dolgod van angyalom a gazdaasszony kodással, akkor gazdaasszonynak nagyon kellemes lenni. A nő nem szólt semmit, s a férj a gyermekekkel kezdett játszani. Nem sokára jött a szakácsné. Asszonyom, mit főzzünk ma ? Forduljon az úrhoz Netti, viszonzá a nő, ma ő mondja meg és ő ad ki mindent! Mi legyen az ebéd uram ? Először is jó leves májás gombóczczal, szólt a férj fontos arczc.zal, paradicsom mártás, főselék, töltött káposzta; ugye édesem, fordult nejéhez, jó lesz egy narancs felfnjt? Én nem szólok semmibe, parancsolj mindent agy, ahogy tetszik, viszonzá a nő. Jó, tehát naranca felfujt és malaca pecsenye salátával, értette Netti? Igen uram I A férj tovább játssott, s fiacskáját térdein kesdte hintázni. Jegyzőkönyvi kivonat a nagy-kanizsai általános ipar-társulatnak f. hé 1-sö napján a városház tanácstermiben tartott rendes évi közgyűléséről. Hencz Antal elnök ur meleg szavakban üdvözölvén a szép számmal öeszejött tagokat, azon reményének ád kifejezést, miszerint ha a tagok mindég ily érdeklődésiéi viseltetnek a társulat ügyei iránt amint a mai megjelenésükkel tanúsítják, a társulat fel fog virágozni s módjába álland megfelelni a maga elé tüsőtt czélnak. Ezután jegyző felolvassa az alnöki jelentést, amely a választmány évi működésének eredményét tartalmazza, s részletesen ismerteti. S végül buzdítja a tagokat a társulatban tömörülésre és minden tagnak tehetsége «érinti közreműködésre, jelszóul ajánlván: Mindannyi egyért, s egy mindannyiért. Elnök azután beterjeszti a könyvtárnok jelentését és a köny vtárnokságróli lemondását, amit a társulat helyiségének alkalmatlan voltából eredő rendetlenséggel indokol. Ebből kifolyólag többek álul azőbabozatik a\' helyiség változtatás, ami hoassaa vita után a többség által ki ii mondatik s ha kivihető foganatoaitni határozta tik. Ezek u tán a pénztárnok mutatja be s olvassa fel a számvizsgáló bizottzág által már előéőleg átvizsgált a rendben talált pénztári kimutatást, éa a jelen évi költségvetési előirányzatot, ami a következőkép áll. n. m.: Bevételi előiránysat. 161 tagtól tagsági dijakból 322 frt. Uj tagsági bei Tatásokból 10 „ Szegődéei, szabaditáaí éa tanuló levelekéit dijakból 50 . Temetkezési tag díjakból 161 . Oyásskiséretért 60 . Összesen: Kiadási előirányzat Lakbér 100 frt. Hírlapokra 20 , Országos ipar-egyesületbe tagsági díj 5 . Irodai költség és nyomtatvány 20 . Pénztárnok és jegyzői ilietméy 100 „ Iskolára 40 . Szolgálati díjazás 60 . Ossseaen: 445 Tt. Pénztári kimutatáa 1879-ik évről. Bevétel. 1877-ik évi tagsági.dij hátralékokból befolyt 4 frt — kr. 1878-ik évi hátralékokból 78 . — . Ugyanazokból ügyész által be hajtatott 104 „ 94 . 1879 ik évi tagaági dijakból befolyt 64 „ - . Uj tag beiratáaokból 6 „ — „ Szegődés, szabadulás és tanuló levelekért 85 „ — „ Egyszerre feltekint, a szakácsné még mindig ott állt. Akar valamit még Netti ? Igen uram, tessék kiadni mindent az éléstárból. A férj felkel és a szakácsné után megy, és kis leánykája ott heverő bábuját összeti-porja ... A kis lány tele torokkal sirni kezdett. A férj visszajött, kiadott mindent. Kevés vártatva viaazajött a szakácsné egy kosárral. Kérem uram pénzt, megyek bevásálni mindent. — Mennyi szükséges Netti? Kell búsra, disznóhasra a káposztába, malaczot venni, s pár naraocsot a felfujthoz, és a tojás is elfogyott. A férj a legjobb arczczal fizetett és mikor a szakácsné eltávozott, a férj megint megszólalt ; azt hittem nehezebb a gazdaasszonyko-dás, pedig látom nem éppen a legkellemetlenebb dolog. A nő nem szólt semmit erre a bombára, ami az 6 táborába esett, csak lovább irt csendesen. — A kis lányka pedig sirva nézegette összetört bábaját. A férj csitította egy darabig, de mit volt tenni! becsengette a szobalányt ée egy uj bábuért küldött. A férj szerepével tökéletesen meg volt elégedve, s jó kedvében egy hosszúszárú esi bakra gyújtott. Koczogtattak az ajtón 1 Szabad, kiáltott a férj. Asszonyom, meghoztam a czipőket, összesen hat pár, és boldog uj évet kiváuok, szólt a torzonborz czípész inas. Forduljon férjemhez, ó fog fizetni, szólt a nő; mennyi jár a czipőkért ? 1878-ik évi pénztári maradvány 8 Temetési segély dijakból. 1878-ik évi hátralékokból 1879 ik évi dijakból » » gyászkiaéretekért Ö«ase« bevétel Maradék Főeaszeg- Kintlevő követelések. 1877. éa 78-ik évekről 1879. évi tagsági dijakból „ B temetkezési dijakból Pénztári állomány. Követelésekben Készpénzben 350 frt 01 kr. 15 52 70 487 28 487 220 265 110 595 28 40 41 76 41 34 76 Marad tiszta vagyon Kiadás. Lakbérre Jutalom és illetmények Szolgálati díjazások Könyvtár rendezéséhez Nyomtatványokra Hirlapra Irodai költség Ügyész által kifizettetett Knor ezer Frigyesnek régi tartozás kiegyenlítésre Előbbi jegyzőnek Fáklyákért Ügyészi kiadáaok Segélyezésre Temetkezési segélyezésekre Összes kiadás Kiegyenlítés végett viasza Főösszeg Tartozások. Lakbérre Pénztárnoki illetmény 5 temetési segély illetmény 1878-ik évről fen maradt számla irodai eszközökért Pénztári állomány. Tartozásokban é4 Ét lö kr. 383 „ 10 . 155 frt 28 kr. 75 . — , 70 2 4 4 1 30 15 12 1 3 19 50 02 66 373 frt 65 kr. 85 „ - . 458 28 487 60 40 100 41 241 65 76 41 Összesen: 241 frt — kr. A közgyűlés állal tudomásul vételik. Következő tárgy. Az alapszabályok értelmében minden harmadik évben, ugy az elnökség ée üpyész, valamint az egész válaazt-mány uj válaszlán alá esik ; tehát elnök mind maga, mind többi liszttáraai nevébeu be adja lemondáaát, ée felhívja a közgyűlést uj választásra. A választás vezetésére kor elnökül mint a tagok kőzött legidősebbet Nagy Károly urat kéri fel. Aki azonban mielőtt azt elfo^.duá, indítványozza miszerint Hencs Antal nrat, akit a társulat élén minden Ug oly szívesen lát, s akinél méltóbb egyéni azon helyre ugy aem választhatnánk; kérjük fel, hogy az elnöki hivatalt továbbra is megtartani és s társulatot vezetni szíveskedjék. Az urfiaké igen el Tolt szakadva, meg-kellett talpalni mindegyiket, összesen öt forint 40 kr. A férj letette csibukját, fizetett, s pár krajezárt adott inasnak az uj év kívánásért. Az »juj újólag kinyílt, jött a levélhordó, s az is uj évet kívánt . . . Megint le kellett a csibukot tenni, s pár hatost adni, már caak caupa szokásból is. M-gjött a szobaleány a bábuval vele együtt Lac-ika a legnagyobbik fiu Kedves mama, a tanító ur moodta, egy földrajz éa egy tanköny v szükségéé, adjon kérem szépen 90 krt, meg a palatáblám is eltö rött, meg-meg, hebegé elvörösödve a kesztyű met elvesztettem már három napja ée igen fáz nak keteim. — Kérj szépen a papától Laczikám, szólt a nő fiacskáját homlokon caókolvs . . . De hiaz eddig mindig te azoktál adni; ma a papa ád, attól kérj szépen. A papa arcza pedig borulni kezdett mint az oktoberi idő, de nem szólt semmit, hanem letette a csibukot megint és pénzt adott. Apácskám, esengett a fiu, vehetek man duláa ezukrot, oly szépeket árulnak a szögleten ? Végy fiacskám, vigyázz a pénzre, hogy el ne veszítsd. Jött vissza a szakácsné . . . A mslacz drágább volt mint reméltem asszonyom , kérek olajra éa narancsra még pénzt. Forduljon az úrhoz I Szerfölött drágán váaárolt Netti, a pénzzel gazdálkodni kall, inté aa ur a szakácsnét, még az egyszer itt van, de máskor ki kell jönni a konyha pénzzel. A szakácsné dörmögve távozó t és szidta az olyan férfit, aki oly Ksticas. Kopognak az ajtón t Nézze meg Julcsa, ki aa? Az indítvány általános tetsséasej fogadtatott és Hencs Antal ur egyhangú lelkesült felkiáltással újra elnökül választatott Ugy-szinte Eger Ignátz alelnökül és Lengyel Lajos ttgy-éd ur s társulat ügyészéül. A választmányi tagok szavazat- utján válaaztatván szavazat szedökül Lengyel Lajos ás Vucakics János urak neveztettek ki. A beadott 32 zzavazst közül: Benczik József 28, Nsgy Károly 27, Engl Adolf 27, Csemici Károly 27, Tóth György 20, Topolits József 26, Fehér György 26, Vucskics János 26, Ssakonyi József 26, Földy Ferencz 24, Gáspár Ferenc« 24, Kolsrita János 24, Kocsis Ferencz 23, Lierheim Lajos 22, Löbl Lipót 20, Schsvel János 20, Koronys Gergely 20, Leber Ignácz 19, Veigoni Ignácz 19, Bődis János 18, Dános Kálmán 10 szavazattal választmányi tagokká. Továbbá Keller Ignácz, Pál Sándor, Vaa Károly, Milteu berger Sándor, Samu József éa Muraközi Lajos urak választmányi póttagokká válaaztattak. Ezután közfelkiáltással békéltető bízott-zági tagokul válaaztattak Csemics Károly Keller Ignácz, Topolics József és Nagy Károly. Számvizsgáló tagokul Vucskics János, Hartmsn Ignácz éa Miltenberger Sándor. Temetés rendezőkül Zettel István és Perkó Péter urak Végül a kintlevő követeléaek mfképeoi beezedhetéee kerülvén tárgyalás alá. E részben inditványozlatik, miszerint az adós tagoknak tartozásaik össze számittatván, velők tudassák, s egyúttal annak lefizetési határ ideje még három hónappal meghoezabbitasaék, és caak ha ennek eredménye nem lenne, hajtassék be tőlük pör utján. As indítván ez értelemben elfogad tátik. Több tárgy nem lévén elnök as üléat berekeszti. Jegyzette: FÖLDY FERENCZ, társulati j.gyzó- Helyi liin-k. — Megyei közgyűlés lesz valószínűleg msresius harmadik hétfőjén, mely alkalommal a gazdasági egyesület is közgyűlést tart s ekkor döntetik el a azólőszeti pályamüvek sorsa. A biráló bizottság ugy halljuk febr. 22-én tart ez érdemben ülést. — Dr. Müller Ottó • keszthelyi feli. gazd. tanintézet tanára mult vasárnap Nagy-Kanizsán a városháza tanáca teremében nép-azerü, gyakorlati előadást tartott a phylloxera létezése , pusztítása és terjedéséről, ugy szinte as óvintézkedésekről. Előadáaát nagy figyelemmel, hallgatta a legnagyobb részben Kis-Kanizsáról beérkezett szőlősgazda közöoség. Emlité aa érdemes tanár ur, hogy Franciaországban a szőlóállomány egy harmada már tönkre van téve. Kloaterneuburgban saiote erőaen dul, hazánkban Pancsován fészkelte be magát, hol már 70 kaL holdnyi azőlőterületet tett tönkre, egyebütt is fellépett, de erős és A szabó van itt, akit a nagyságos ur ide rendelt. Jó, küldje be, rögtön ! A szabó jött és mértéket vett, az ur alkudni kezdett éppen, midőn megint jött a azakácsné Elfeledtem a becsli befőttet a vaddisznó hoz, kérném szépen kiadni. Hát nem less ennek vége sohasem, tört ki a férj. Hiaz elébb panaazkodtál, hogy unod magadat, gazdaasszonynak lenni igen kellemes dolog, viaaonzá a nő mosolyogva. A férj dühvel távozott, mire visszajött, még két ujjabb meglepetés várakozott reá. A folt tisztító hozt. meg a ruhákat, s a varró leány a fehér nemüeket. Alig, hogy ezekkel beszélni kezdett, jött a szobalány, bogy a tejes asszony és a halárus van itt, a megrendelt halakkal. A férj trémáani ée iazadui kezdett, cai-bukja kialudt, erszénye pedig soványodott. De hisz ez borzasztó, fizetni, fizetni, mindig fizetni, hisz meg üt z guta. Csillapodjál és rendezd a dolgot, azsz fizess édes Jósaim, ma oekem semmihez semmi közöm. — A kocsis ,kéri a padlás kulcsot, zabért akar menni .... Menjen a pokolba, hát ma nem leaz egy pereznyi pihenésem sem??? legalább még mindent el nem végsesz, viszonzá a nő. De hiaz így, meg kell őrülnöm, kiállta dühösen. Sokszor magam is aat hittem; telelt neki neje. A férj határozatában ingadozni kezdett. A nő észre vette és csendesen mosolygott. Igen szép nyulat hozott az erdő. assso-nyom, nem tetszik megvenni? kérdé a szobalány. — TIZENKILENCZEDIS: ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUÁR 19-én 1880. szigora óvintézkedések gátot vetnek káros elterjedésének. Megmagyarázta az állat szaporodását, s hogy mit kell tenni, ha már fellépése constatilva van. Hasonló népszerű, gyakorlati előadást fog tartani ¿ebr. 24-én Zala-Egersze-gen, február 29 én Sümeghen és márcz. 2 án Tapolczán, melyre előre is felhivjuk az érdekelt közönség figyelmét. Sajnáljak, hogy ezt Kanizsán nem tehettük. — Gyászhír. Fábián Terézia urnő, férjezett Csesznák Jinosné Puszta-Magyaródon febr. 16 án este 58 éves korában három havi súlyos szenvedés után meghalt. Férje és öt gyermeke: Benő, Sándor, Ilka, József éti Ödön a számos rokon gyászolja a jó nő elhunytát. — Magjerek Károly m. kir. honvéd főhadnagy urnák fiatal jó neje Stephany-Fanny asszony 25 éves korában szinte febr. 16 án hányt el Nagy-Kanizsán. 4 kiskora gyermeket: Antalt, Károlyt, Mariát ée Józsefet hagyva maga után. Áldás emlékezetükön, béke hamvaikon! — Jelentés a nagy-kanizsai ált. ipartár-sulatnak f. hó 9-én a .Korona" vendéglőben tartott jótékonyczélu tombola és tánczestélyé-ről. Tombola nyeremény volt: 24 ambó, 12 ternó, 12 quattornó; 1?\'quinCternó, 5 tombola, összesen 65. Tombola tárgyakat ajándékoztak: Czeltzer János porczelán és cserép vázákat, Altmann Mihály kávé főzőt, Czettel István dohány szitát, Pránger Erzsébet k. a kristály poharat, Milhoffer József coral inggombokat,. Keller Ignácz fehér selyem czipőket, Eger Ig-nács piros bőrczipőket, Lőbl Lipót bádog forraló edényt, Czampa Erzsébet virágtartót csinált virággal, ugyan ő, ssalmafonat képrámákat, Bátorií Lajos 2 könyvet, Hajgató Sándor verses könyvet, Fiacher János bepecsételt tárgyat, Wajdits József egy kézi hőmérőt, Berger Regina k. a. szivarkákat, N. N. egy sonkát, Csemits Károly egy tortát, Eyweck Károly egy üveg somlyait, Sommer József egy gyertya tartót, Miltenberger Sándor női csípőket, Mát-sek János egy pár papucsot, Lisstner tanár egy porczelán pipát, Zotl Teréz k. a. levélko Barát, Zotl Emma k. a. tálcsát rizstortából, Rott Júlia asszonyság csinált virágot, Hein Mihály egy pint liquert, Anek Juliska k. a. egy lámpa vánkost, Ilubinka Vilmos párisi hurkát, Tóth György egy tortát. Belépti jegyeknél felülfizettek : Schneider Fereucz bank igazgató ur 1 trt, N. N. 50 kr. Hergenrőth-^r Mihály 50 kr. Lőwinger Iguácz 1 frt, Topo-lits József 50 kr, Nucsetz József 50 kr, Ring Pál 1 frt, Czelhoffer Atanász 20 kr. Mantuanó József 1 frt, Kocsis Ferencz 50 kr. Hubinka Vilmos 1 frt, Eyweck Károly 50 kr, Sebestyén Lajos ügyvéd 50 kr. Lovák Ede 50 kr. Knor-tzer Károiy 1 frt, Engl Adolf 50 kr. W. 1. 1 frt. Felülfizetések öaszesen 11 frt 70 kr. tombolajegyekért bejött 72 frt 40 kr. belépti je- Ne legyen feledékeny Julcsa, forduljon férjemhez, ma mindent ő vásárol. Takarodjék, lármázott a férj, nyúlástól mindenestől, mert nyulával együtt kiszórom. Figyelmeztetlek Józsi, estére táraaaág lesz nálunk; anyulat te rendelted, ne tedd roag&d nevetségessé azáltal, hogy amit megrendelsz, azt visszaküldőd. Oh, oh, mormogá a férj dühösen, hogy az a nyul ? Egy forint 20 kr, de igen szép nagy ! Továbbá, gondoskodjál theáról, rhumról, valamint pár czitrom és narancsról is. Meg kell itt őrülni, nem lesz már vége? De hogy nem, csak légy türelemmel; valamint szivar árusod ia ide küldte a megrendelt szivarokat. Kevés a zsír, asszonyom és a liszt, kérek czukrot és egy kevés vanigliát, toppant be a szakácsné. Hallod édesem, szólt a nő és a legnagyobb nyugalommal leveleit kezdte lepecsételni. A férj nem szólt semmit, de a kulcsokat ugj vágta a padlóra csak ugy csörgött. Nem leszek ón egy óráig sem ebben a helyzetben, mert ez kész megőrülés. Mondhatom, hamar meguntad. És ez mindig igy megy ? Legtöbbnyire igen, de vannak napok mikor nem, ma több volt a kiadás, mert sok jött egyszerre össze; most már látod, hová teszem a pénzt; vagy te mindent fele áron tizettél ? kérdé a nő vig kaczajjal ? De hí« ez engem megölne! Nem is neked való, megmondtam ugy e, hamar megunod ? Ne, itt vannak kulcsaid Helén. visszaadom, nekem elég volt torkig, én megyek aétálni egy kicsit. A nő mosolygott, éa kiment a konyhába, » férj pedig gondolkodva szedte fel csizmáit éa télikabátját, éa mennél többet gondolkodott, annál inkább azt vette észre, hogy feleségének .csakugyan igaza van". gyekért 96 frt 50 kr. Összes bevétel 180 frt 60 kr. Kiadás 106 frt 48 kr. Maradt 74 frt 12 kr. Amidőn ezeket a n. é. közönség tudomására hozni szerencsénk van, egyúttal leghálásabb köszönetünket fejeszük ki a azives pártfogásért ós az adakozóknak nagylelkű adományaikért. A társalat nevében a rendezőség. — Keszthelyen f hó 9-én a .Keszthelyi caónakegylet" alaptőkéjének gyarapítására rendezett tombolával egybekötött táncz-koszoru minden tekintetben sikerültnek mondható. — A nyers jövedelem ugyanis 167 frt 70 krt tesz i, még pedig befolyt belépti és tombolajegyek után 156 frt 70 kr, felülfizeté-sek pedig 11 frt, levonva a kiadást, mely 119 frt 50 krt tesz ki, marsdt a fennevezett egylet javára 48 frt 19 kr., ez összeg 50 írtra kiegészítve tek. Dr. Csanády Gusztáv tanár nrnak, mint az egylet elnökének át is adatott. Fe-lülfizetéseket teljesítettek: ¿Nagya. Csesznék László ur 2 frt, Sólyomy Lipótné úrhölgy 2 frt, özv. Böröczfy Antalné úrhölgy 2frt,Reinle főhadnagy ur 1 frt, ifj. Reischl Venczel ur 1 frt, Tury Lajos I. éves gazdász ur 1 frt. Mano-vill Dávid ur 1 frt, Ángyán János ur 1 trt. Nem mulaszthatjuk el e helyen, a nagyérdemű közönségnek, felül fizetőknek és tombola tárgyak beküldőinek, a nemes ügy iránt tanúsított pártfogásukért, legnagyobb köszönetünket nyilvánítani. A rendezőség. — Árverés Zalamegyében. Berlyák Józsefné 1066 frtra b. ing. apr. 5. Alsó-Dom borún. — Hérák Imre ,H28 frtra b. ing. mar. 30. Csefaneczen (Csáktornya.) — Beletz József 11.984 írtra b. ingt. ap-. lÖ. Rácz Kanizsán (Csáktornya.) - Miháczi József 1600 frtra b. ingt. febr. 19. Udvarnokon (Zala-Egerszeg.) — Szőke Ferenczné 776 frtra b. ingt. marcz. 4. Becsebelyen. — Schranz Márkus 346 frtra b. ing. marcz. 12. Nagy-Récsén. — Benedek Ferencz 720 frtra b. ingt. febr. 27. Leseucze-Iatvándon. — Prukor Mária 425 frtra b. ingt. marcz. 27-én Zala- Egerazegen. —•A» alföld fiumei vaaut nagyvárad-tszéki részén az eddigi díjszabásokhoza IV dik pótlék febr. 15-én érvénybe lépett; ezen díjszabási pótlék szerkesztőségi irodánkban megtekinthető. — A Dráva másfél méternyire még mozdulatlan álló jégboritéka felett egy mé ternyi mag kaságban rohan alá, a hirtelen be állott enyhe idő és esőzés folytán, a viz, s ha a jég megindul, a drávaparti vidék elbontása kikerülhetetlen. A kormány a véss idejére Eszterházy István gróf pozsonymegyei főispánt nevezte ki biztosul teljes mimsteri hatalommal. — Alsó-Lendva, 1880. febr. 13-án. Az alsó-lendvai polgárság által f. hó 8 án táncz-estély rendeztetett, mely itt az eddigi faraangi eatélyek legsikerültebbje volt, s alig hagyott kívánni valót maga után. — A díszes tánczte-rem már 8 órakor annyira látogatott volt, hogy tánczolni alig lehetett, azonban a mulatni kedvelők szenvedélyük és a jó z«ne által elragadtatva, a karambolokat fel se véve, vígan tölték az éjt késő reggelig. — Az 1-ső négyest 44 pár tánczolta, melyből emlékezetünkbe következőket sikerült megtartani, u m: Szita Gyu-láné, Prey Györgyné, Steiu Antalné, Kelcz Gyuláné, Keserű Ferenczné, Brüil Lipótné, Ehrenreich Jinosné, Gompercz Emiiné, Poppel Lajosné, Vresita Elekné, Lőbl Ignáczné, Pol-lák Lázárué úrnőket, — továbbá Kiss Gizi, Hajós Ilon, Zarjeczky Gizi, Gerenday Etel, Faisztl Irén, Hagymásy Viki, Ráth Oc:ávía, Brünnar Sarolta, Zakó nővérek, Reichenfeld Juha és Poppel Izabella úrhölgyeket. — Meg a polgári iskolai szegény tanulóknak is volt anyagi haszon, mert a 16 frt tiazta jövedelem részükre jutott. Farsang. — Rövid llirek. Bosniában sok magyar régiség találtatik. — Irland legszebb színháza Dublinban leégett. — A czigány zenértzek segély egyletet szándékoznak létesíteni Bpesten. — Bourclett Cotts báróné 5 milió forintot ajándékozott az ír iuségeseknek ; beh helyes lenne, ha magyar volna. — A szombathelyi közkönyvtár megnyittatott. — Soldoa Sándor a komlókerti daltáraulatnál föllép. — Félegyháza vidékén a marhákon ebdüh tört ki — A hirlapiróí egylet megalakult. — H -M.-Vásárhelyen a nyomdát kirabolták. — A »Függetlenség* ideigl. szerkesztését Hoitsí Pál vette át. — A horvát bán lemondott. — Abdel-kader nem halt m»g. — Pauler Gyula az ezer éves ünneplést 1895-re tpszi. — SacherMaaoch BpHHtea két felolvaaást tart. — A azalontaiak Arany Jánosnak diazalbumot nyújtottak át. Ki nyert? Bécs f.-br. 14 éo : 53 69. 77. 31- 64. Grácz „ . 29. 82. 9. 48. 1. Temeavér . „ 40. 26. 64. 28. 87 Irodalom. (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedése által megrendelhető.) — Iparosaink figyelmét felhivjuk a „Magyar ipar csimü kitűnő gonddal és szaka vatottaággal szerkesztett lapra, mely as „országos magyar ipar-egyesület* közlönye s megjelenik havonkint kétszer. Szerkeszti Mud-rony Soma, főmunkatársak Ráth Károly ée Streitman József. A lap mind kiállítás, mind tartalomra nézve bátran aorakozhatik a haaonló czélu legjobb külföldi lapok mellé. A lap fő-törekvése, hogy az iparos osztály minden rétegeit öntevékeny haladásra buzdítsa, és egy-szeramind az előmenetelre vezető utat meg mutassa és egyengesse. Az előfizetni szándékozóknak a szerkesztőség szívesen szolgál mutatványszámokkal. As előfizetési ár egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr., negyedévre 80 kr. A szerkesztőség & kiadóhivatal Budapest, Ferencziek-bazárja I. emelet van, hová as előfizetések és megkeresések intézendők. — Batsno* kia könyvecske jelent meg - Kaposvárott Dobos János pénzügyi fogalmasó és somogymegyei kir. adóíelügyelői helyettestől „Kalauz" az ösazes adó- és jövedék ügyekben. Ára 20 kr. — üj polka-maxur. Pírnitser Frigyes zenemükereskedésében megjelent ,Des Meeres und der Liebe Wellen* csimü szép kiállítású polka mazur Deutsch Willytől. Ara 50 kr. Zenekarra 1 frt. — Üj zenemű. Táborszky és Parsch urak zenemükereskedésében megjelent: „Amazonok indulója" Székely Katalin czimü eredeti operettből, zongorára szerzé Erkel Elek. Ára 80 krajczár. — A képet családi lapok 10-dik füzete élénk tartalommal megjelent, ára 30 kr. Kiadó Mehner Vilmos. Egyúttal megemlítjük, hogy Ribáry Ferencz képes világtörténetének első füzetei elfogytak, noha 6000 példányban volt nyomtatva. — nOrtzdg-vildga V-dik füzete gyönyörű szép képekkel és egy II-dik ,Ign melléklettel megjelent. Szerkeszti Somogyi Ede, kiadja Rautmann Frigyes. Ára 40 kr. Vegyes liirek. — A székesfehérvári szinház elárverezése megszűnt; miután as építészek, kik követeléseikért az árverést kérték, kiegyeztek a színházi részvénytársaság igazgató választmányá val. Kapnak 22 ezer forint készpénzt éa 5 ezer forintot a szinház bérházának jövedelméből. A főtényező gr. Zichy Jenő ajánlata volt, ki a 22,00«; forintot kamat nélkül kölcsön adta; de eliamerést érdemel az épitész urak eljáráaa ia, kik 5000 néhány forint veazteséggel egyeltek ki. — Széchenyi Béla gróf birtokain mesés hirek terjedtek el a gróf chinai útjáról. A P. U.-nak erről a következőket irják: .Széltiben beszélik, hogy a három év óta távol levő gróf mér megirta haza Czenkre, hogy Szittyiát föl találta. Amint egy kunyhó előtt haladt el, a kunyhóból egy ember lőtt rá. Ekkor ő ia parancsot adott embereinek, hogy lőjenek a kunyhóra, az ember a tüzeléstől megijedt, kegyelmet kért, éa Széchenyi gróf a legnagyobb ámulattal hallja, hogy az ember magyarul beszél. Erre a gróf beszélgetni kezdett s megér tette, hogy itt sok magyar lakik. A kunyhó lakosa is nagyon megörült, megvendégelte a grófot és társait, éjjeli szállást adott nekik, másuap pedig elkalauzolta egy napi j .ró földre, hol a szittyákat föltalálta, kik kunyhókban laknak, vadászattal foglalkoznak és foldmive lést űznek. Széchenyi most sok gabonát vettetett a addig viasza sem indul, mig le nem aratnak. Aratás után pedig a terméssel és a azity-tyákkal megindul az uj hazába. Azt ia megírta Czenkre, hogy a szittyák közt egy monda őrzi, hogy sokan kózülök uj hazát keresni „elindullak napnyugotra.* — Knciinto* menyectke. A párisi törvényszék előtt nemrég a következő jelenet folyt le. Egy nő megáll a bíró előtt, b oly jellemzően kacsint annak szeme közé, hogy ez utóbbi csak gyors félrenézés által tudja megőrzeni komolyságát. A jegyző, kinek e jelenet nem kerülte ki figyelmét, maga ia figyelmesen nézi a hölgyet, ki vele szemben ia haaonló müveletet visz végbe. Erre a férj megindult hangon szólani kezd: ,Én imádom nőmet, a mindamellett mégtB el kell tőle válnom " A szerencsétlen nő zokogni kezd, e közben azonban oly szédítő pillantást vet a szolgálattévő rendőr katonára, hogy ez mintegy védelmül kénytelen a csákó ját a homlokára nyomni. A férj folytatta: .Szegény nőmnek ugyanis betegség következtében ideges rángáa maradt > balazeinében. Ez idő óta miadeu férfi, a kivel csak találkozik, nyomon követi, s ir neki, ugy hogy levelekkel tormaliter el vagyunk árasztva. Ea nem egyes- tethető meg becsületességemmel, s azért válást követelek.* As asssony megerősíti e vallomást s hozzá teszi, hogy férje köteléket akart tétetni bal szemére, de ő abba soha bele nem egyezik. .Hisz ez ellen igen egysserü eszköz van, mond a biró. A pár mohón kap rajta: .Mi? mondja kérem! ,A hölgy ezután csak este járjon ki.« A házas felek el vannak ragadtatva e kisegítő eszköztől, a férj visszaveszi a váló-pört a karonfogva elvezeti feletógát Az asszony azonban még mielőtt elmentek volna, ügyvédjéhez fordul, köszönetét mondandó ennek, s aközben ugy kacsint a azeme közé, hogy a jelenvoltak méltán gondolkozóba eshettek rajta. Papírszeletek. — Nincs olyan a világon se I 6 4es fiával volt a vásáron ökröt vásárlandó a falusi, bíró, de nem vettek. Otthon a gyerek anyjának igen dicsér egy párt, mit as apja kért is, de öasze nem férhettek, a többek közt mondja : .tudod anyám (karjait •»átterjesztve) .ilyen nagy szarva volt, aztán vét olyan nagy, mint apám" ! erre as apa közbe szól : igas, hogy szép jószág volt, de olyan bolondot ne beszélj, hogy olyan nagy lett volna mint én ; olyan nagy marha nincs a világon se I — Miért nevezi ön! ... Egy kérkedő arss-lán társaságban kérdé a jelen volt ssinmüírótól: miért nevezi ög. müveit tragoediáknak és nem szomorujátékoknak ? — Azért, mert ha játAk, akkor nem szomorú ; 8 ha szomorú, akkor nem játék. En csak egy eaetot tudok, hol helye van a .szomorú játék" azónak, t. i. mikor az ember kártyajátékon elveszti a pénzéti mond czílzólag az iró. — Leleményes pinczér. .Fizetek!" — kiált a vendég A pinczér irőnt veaz elő, s megirja a számlát. As ebéd felszámításánál a káposztát röviditve irja. A vendég szeme megakad ezen s tréfálva szól : „Hiába van a számlában." — „Mi az kérem ?" „Nem tndom mi es : káposz., innen azt hiszem kimaradt a „tM. ,,a\'-. — „Nem tesz semmit/- — válaszol szaporán a pinczér, fogja az irónt s oda irja a számlához : „Téa 40 krajczár." — Mondok olyat! . . . Heves ssévitába elegye dék két ügyvéd a biró elStt, s az egyik teljes felindultsággal kitör : »hallgasson ön ! mert mondok önnek olyat, mit még eddi? nem hallott!" A másik, gyanítva, hogy tfilo a biró előtt sértő szavakat csikar ki, elóhe áll. s keményen kérdé: és mi lenae az? mire elóbbi halkan válaszol: „hogy ön talpig becsületes ember." Placzl ¿rak. 100 kilóg. számítva. Mohács : Buza 13.40----- Rozs 11.40 — Árpa ■--■— Zab 7 35--Knkoricza 7.50- SjfSr: Buza 14\'-1125. Kos. 10 30 -10 60. Ái.ia 8.20—8.80. Zab 7.25 - 7.30 Kukoricaa 7 40—.7 70 Sipro. : Buza 13.——14 20. Rozs 10.50.—11.— Arp. 8-8.50 Zab 7-50.—7 60. Knkoricza 7.4o 7 60. Péo» Bura 12 80—13 SO Rozs 10--10.30 Árpa 7- 7 20 ZaH 710—7.50 Knkoricaa 7 40 -7.70. SzoMbalhflly: Bnza 12.40—13 60 Roz« 10.—10 SO Ar,,z 7 60—8 20 Zab. 7 — 7.20.Kukoricza 7 60- 8 — Budapest: Buzs 14 50—14 60. Rozi 10 40—11160 Árpa 7.50—7.75 Zab 7 60- 7.80 Kukoricza 8. 8 0 . Sümegh : Boz. 12 50—13 — Km. >■ ln.25 Árpa 7T.O—8"—. Zab 740-7 60 Kuk. 7.--7 40. Szerkesztői üzenet. 3\'.138. H I, Lapot caak a kia,16 kuljbi-i 3939 J Lapunk technikai beosztása éi pon tos tni-zjel- uéso DPm engedik meg a ká.ön kllblAlt ozikki\'k azonnali kiizlísét. 3340. Bí-cs A kindó hivatnlbau intézi, „.ií. történt. 3941. Sz. Palin. A memorandumok elküldöttek at illető bt Ivekre pontátlag. \\ A 8 ii I I menetrend. A buila-pcsti idómutató óra szerint, ¡iitltsl ksiilssiíról v onat hova .- •z.in Or.P.rc.ldK 206 K«.-k, u..l.\\.-.,l>o>nhovt, . h\'iti».Ab. 4 48 regg.l 2i5 . . . a no déiut. 2r.í Hod. lti.i.--.> ... . 4 r,n reggel ■Mi .............26 JMM. 204 . ......II 30 mi.. 21HRA-.he iH«ontk.(l..l,, HAr. Iljhely r.l&.\|5 8 regg.l 301 . ......... 11 48 eatve 315 Sopronba ..........3 38 dilut 303 Triestbe \'■% Prigerbofou keresztül Gracx é Bécsbe...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prigerhoftn keresztül Grácz és Bécsbe...... 2 47 délül. Érkezik Kanizsára; lumntí-. 216 Esz.Sk, Mohára, Domhorár « Fiumébdl 1 41 dilut 206 . . 11 II eetve 203 K...la P~iir51........ 4 30 reggel 201 ., ....... 2 5 délut 211 .......... 9 44 estre 314 «¿.-.hői (Renmltalk. IU«a l!jlt,-ly)MSl 10 27 estre 3"2 ., „ ■ .45 reggel 163 Kapron,!!,! ... 11 53 dilel. 2H HécsUöl fj,i,-., Harbnrg, Pr.gerl.of". W5l ..........4 12 r.gg.\| 203 Tri.Mzt é. ItéeebAI H.rbiirg, Pr«g.r- tiof f.ir.t.........I 21 délet. 2tl4 Tri .»t- é. VilU.-l.bAl Prágerliof (ellH 11 — este. M.rbnrgb. e..Ü.kneá. Víll.el. é. Kr.ooe.r.-stből . . . . Ki ano—lestb&l Felelős szerkesztő: Batorfi Lajos. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY Nyllttér) Barátaim it itmerSleim, fSkíp padig » bely-heli tek. tifzti kir tagjainak azon részvétéért. mely-bán hűn «eretett nőm eltemettetése alkalmával engem résíPHÍttttpk, ar. én, valamint gyermekeim nevében Ugforrónbb klíazSnetemet nyilvánítom. HAGJEEEK KÁROLY. m. k. hotJTéd í&hadnagy. Für die zahlreichen Beweine der Theilnahme, die mir bei der Beerdigung meiner innigstgcliebten Gattin von Frennd.-n und Bekannten, besonders aber von den Herren Offizieren der hiesigen Garnison er-wi«aen wurden, spreche ich hiermit für mich und meine Kinder den tiefgefnhlton Dank aus. (8 1-1) KARL ÄAGJERBK, i. I.in<1 wehr Oberloutinant Birtok-eladás. Kerecseny községben (Zalamegye, Oroszton mellett) egy szabad bormérési joggal (regale), nagy belsőség és 3 hold (octal-sessio) földdel egybekötött korcsmaház, alulirt tulajdonos által szabad kézből eladatik, vagy jutányos feltételek mellett azonnal bérbe vehető. Nagy-Kanizsán, febr. 18. 1880. Hajgató Sándor (4 1—1) Ma. népink, unité. E rovat alatt kSalSUirl falalftaaégat nem vállal a 8\'»\'k- H I R D E T Ê E IC Fris csiratéjBü vetőmagok. Veresvirágn stájer lóhere. Franczia és magyar luezerna. Oberndorfi, óriási palaczk alatu, angol Klumps és más fajtu takarmány répa. Angol és franczia perje. Legjutányosabban kaphatók Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf (1 1—8) kereskedésében. Ház eladás, Pápán, a Corvinns utczában 275. szám alatt, magtárakkal, három emele tes padlással és nagyszerű pinczévei ellátott egyemeletes ház a hozzá tartozó szántófölddel együtt, kedvező feltételek mellett szabad kézből eladó. A venni szándékozók bővebb értesítést a háztulajdonosnál RECHN1TZ VILMOS urnái Nagy-Kanizsán nyerhetnek. (2 1-3) tCIRDETÉJSE M300000000000000000 Keskeny útifú - melleznkorfeáfe, a tüdő és niel Ibajok, köhöírfrs, fojtóköhögés, rekedtjét; és tiidöliurut bi/.tos gyógyszerei. A trrmi-.xet által a .x.-o>«■.!•. rn.i- ri..\' jav ars tcrrmtrtt BH-irlice.rath\'-ilrii kf J utif uus mpjf «».Iclis fel nrm .Irritált titkot f"«:lalj maráhan. mi«zprint a .-» lre>-«ü r-n.K/.- gyulladt njakhart jajára »«!«• a/onn.ili C."" ■irrvrk cjrúffyuláaát min.lrn lrkinMl<en Irlu kr\'i,t lírzok «ilúak, k ulVin.M %-- ----5 ^ janijuk hal.Vaácilai; lirjrey/»>tt vr.ljr^»ünk«t aa. dohoxon unkát, mert r.ak ezek Igiuoljak annak Tal-jdi.ácaX. Schmidt Victor & £ai, cí k. szabadal gyárosok Bée, Wieden, Allegasse Kaphatók : Präger Béla gyngyszt N Kanizsán, Kálivoda J. l.etenyéii. Kis A gy»gyszt A - l.cndván, Dorner Kaj Van- ¿8 fűszerkr e»k »<1 ben Sibnrgb«-», Werli M. gyógyszt. Kapronczán «\'s idősb M-.zelt K, Vasváron. H nllósy József K győgyszt ZtU Kgerszeg. n. Berger Mór (Somogy) Szohb \|í7d 12 -•) I ílillÜil « = iiïilîi Uli î ! * h i üb il m mii I i É II! m « I 11- Z « si A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólift i^azsratósájía ezemrel jelenti, ho^y Zala-, Somogy-. Baranya- és Vasmegyék részire kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán főügynökséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind n tűz-, szállítmány- és jégbiztositásl ágazatokban jo^érvényen biztosítási kötvények ki&llit&S&ra is felhatalmazott. Budapest, I8n. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVITZ A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság gazgatóeágának fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai főügynöksés vezetését elvállalta s a főügynöks^gi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg-készségesebben megadatnak: Biztosit Pe(US » társas»^ a) tiizveHzély és robliauan által okozott károk ellen;- c)\' szárazon vagy vizén szállított javak károsodása ellen; b) jégkárok elleo d) az ember élrierc minden ismert módozat szerint. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s rés/int a fóvárös legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar állaraértékekb-ín és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14 én tartván alakuló közgyűlését, melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Választmány. Elnök: Bittó Istvás. 5 feln. val. belső titkos tanácsos, a Lipót-rend nagyken-sztese, nm. képv. stb. Bp«st«>n. Alelnökök: Báró Báahidy Béla. fSldbirtos, orsz. képv. stb. Budapesten. Bontoox Jenő. .1 párisi Soci«t<-de l\'Union génerale elnöke stb. Párisban. Választmányi tagok. Robsrt Msris marquis de BannoviUe, az osztrák déli vasnt igazgatósági tagja stb Párisban. Nenwelt Armis kir. keresked. tauácsos nagy kereskedő. Lovag zápori Regenhart Fsreooz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, ors. képviselő stb. Budapesten. Báró TlatJ Kársly a. kir. kamarás, ax oszt. déli vasnt alelnöke, aa osat. nrakháaa tagja stb. Bécsben. Felügyelő bizottság Beck Nándor a magyar jeUálog-banknak igazgatója. Laaozy Leo. a magy. alt. földhitel rószvény-társság igszgstója Budapesten Lewin Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrsbouroe Jos. Mária Emil. a párisi Societé de lUnioo gé erale vezérfeiQgy«16je Páriában. Igasgatö«Ag lga?.gatók : Dr Hiller Albrecht, köz- és váltó-ügyvéd Bécsben Kistesmacher Kársly a „Hoflfmtnn József\' nagykereskedő ccg fónöke Budapesten. SchwelBcr Marton kir. kereakedelmi Unácsos Budapesten. Vezérigazgató : Moskovicz LiJoS Budapesten. Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét és az daletveaetés élén levő, basánkban is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, hogy oe™ T«lt még az egész monarchiában biztositó társaság mind ez ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, mint amennyit neki e társaság mindjárt kezdetben nyújtani képes, s a midőn a társaság ezen, eddig páratlan tőkeereje é« az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújt arra néíve, hogy a tán-isá ilxlotvitelc a m4ltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsületesség minden kövftelményének mindenkor és teljesen meg fog í«lelni, másrészről a szakvezetés avatottsága a* iránt is kezesaégül szolgál, hogy a társaság * díjtételek megszabisáuál is kellő tekintettel fog lenni a verseny jogosult követelményeire. Amidőn tehát tisztelettel alólirott a biztosító t. közönség bizalmát az általa kcpviselt társaság iránt u)b.\'»1 fölhívja ús kéri, megjegyzi egyszersmind hogy a vezérügynökségi területen a vidéki ügynökségek szervezése teljes folyamatban van és hogy tüzbiztositásí ajánlatok a már felállított ügynökség.-k által készségeden éJfogadtatnak. maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsán, 1880. januárban. A Hagyar-franczla biztosító részvény-társaság fóügynöksége Nagy-Kanizaán, 989 4 52 GUTMANN S. H. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. 5AftY-KA?nXSAv1880. febru&r 82-én. íe^JlB: szám. Ttaenkileuczedlk évfolyam. ■ 5":i -VII I I II A "VI AUII HHr- fii I I \|\| \|\| Mm \|\| mm V ; a II M \| H II # I IIH ■ k\'3SEr •őrért 5 H^B H MM H HM H H M H H H H^H H wimsIBSMI m HH ■ HH ■ HB ■ ■ m ■ ■ ■ H^H ■ BérmenteUen soronként 10 krért ^H ^H ^^^^ ^B M euk ism.rt moakalár-l »»•k H ■ ^B H H «aktéi Kincstári illeték minden ^ ^ ^^^ M _=--\| legye» hirdetésért kttlönf ______ÍKézüatok Timi oemf I 30 kr 5«eteods. k előbb: A Ii A-8 O M OG 71 KÖZLÖNY.\' I Mdto.t. fe N.-Kanlzaaváros helyhatóságának, „n.-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet", a „n.-kanizaaí kereskedelmi « iparbank", „n.-kanir.iial takarékpénztár", a »zalamegyei általános tanítótestület\'", a ,n.-kanizsai klsded-nereló egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „lopronl kereikedelml » iparkamara n.-kanizsai kültálasztminya" s több megyei éa városi egyesület hivatalos értesitije. Meleiiklut kétszer, vasárnap- s csütOrtökOu niegjeleuő vegyes tartalmú lap. c) A nagy-kan inai jkör elnöke a }kör tagjainak névjegyzékét kiegészítette, a act.-gróth vidéki tanitó-egylet éi a tapolczai jkör aat beterjesztette. Esen küldemények a testület össsee tag-jainak a legközelebbi ösueállitáia alkalmival figyelembe fognak vétetni. d) Elnök Krób Pál megyei tanfelügyelő arat állomásán való véglegesít» alkalmából a teatület nevében üdvözölte; éljenzéasei fogadtatik. e) Lakits Vendel budapesti igazgató-tanitó, „A budapesti tanitók segély-egyieté-nek alapszabályai" egy példányát megkiildőtte testületünk számára; küldőnek a választmány jkvileg köszönetet szava. 3.) A nagy kanizsai jkör elnökének 41. bz. átirata ezen kifejezését: „a segély pénztárra vonatkozólag tudathatom, hogy ama indítvány termékeny talajra talált, de caak külön a .nagy-kanizsai járási kör" számára; mert azon pénzeket a központhoz beklildeni, járási körünk tagjainak többsége éppen nem hajlandó* — a választmány ezúttal a kezdet nehézségének tekinti. 4.) A szt.-gróth jköri elnöknek a tag»ági dijakat illeti azon tudósítására: .hogy igenis készek azt beküldeni, de csak akkor, ha tudatva lesz, hogy a többi fiók egyletek is beküldték azt* - az ülés elnöknek a jköri el-nőkhöz menesztett 45. az. irata utolsó pontjában foglalt és az ülésben felhozott jelentését kielégítőnek találja. 5.) Elnök elől írjeszti Keszler Gyula gazd. felső népiskolai tani\'ótól, mint as ideiglenesen megalakult tapolczai járási kör elnökétől érkezett hat darab iratot, melyekből kitűnik, hogy tapolczai derék tagtársaink meglettek s megfognak tenni mindent, a mit csak kivánni lehet, hogy a járási kör végleg megalakuljon ; miért is a választmány elismerését nyilvánítja. 6.) Tárgyaltatik a sümeg-jkörnek 06 ik Bzámu hitelesített jkve. A jkör kivánatínak — a .Tanitó-egyle-tek országos szövetsége" tárgyában — a köz pont eleget tett akkor, a midőn a mult havi A szegénység útja. A józan, szorgalmatos ember keze munkájával, arcza verítékével keresi meg mindennapi kenyerét. A szerencsére nem •bízza magát; nem várja a sült galambot szájába, hanem tiszteségesen megküzd az élet terheivel, bajaival. Jókora élhetetlenség kell ahhoz, hogy valaki a boldogságos véletlenre bízza megélhetési sorsát, a mit szerencsének nevezünk! A felvilágosultabb osztályt nem is jellemzi annyira ez a szüklátkörüség, mely aztán vak szenvedélylyé fajul el, mint a szegényebb népet, mely tehetetlenségében arany álmakban ringatja magát s boldogabb jövőjét a szerencse kerekének üres nyomdokain keresi. Mi természetesebb, hogy e vágya teljesítésére a hozzá legközelebb álló eszközt a lutrit választja. Azok közt aztán, kik egyszer beléptek e szabadalmazott játékbarlangba, száz közül kilenczven, a szegénység útjára tért. Mert mint egy-átalán minden játék, ugy a lutrizás is szenvedélylyé aljasul többnyire. A gyámoltalanabb nép pedig nem tud, és nem akar szenvedélyeinek parancsolni. Inkább utolsó megevő falat kenyere árát is beviszi a lutriba, csakhogy a nyeremény reményében pár napig a boldogság aranyos szappanbuborékaiban gyönyörködhessék. Hiaba, beszélhetünk aztán az ilyen embernek; kimutathatjuk neki azt az aránytalanul roppant sok valószínűtlenségét, mely téte egyetlen valószínűségével szemben áll; mindez legkevesebb gondját okozandja s tovább ballag a szegénység utján, míg elnyomorodván testileg lelkileg, koldusbotot vesz kezébe, amelylyel TÁRCZA. A teremtésnek óriási mii ve. A teremtésnek óriási műre: Még nincsen befejezve azt hiszem ; Látjuk a végest, torrongút és küzdGt, Bár merre nézünk, miDdig, mindenen. Tökélytelen az állat, a növényzet, Az ember, zőt as eszme is taláu: Még nem leié meg a min megnyugodnék, És vágyva vágy a szebb, a jobb után. Meghal as ember, elvész a növényzet, Elporlar.sk szép mestermüveink ; De más alakban njra látunk mindent. Ujjá születve, s porladva megint . .. A csillagrendszer féoylö nagy sorából Hull, huU a gyémánt egy-egy nagy világ ; Eltfln, elporlik, s a mi egykor elmúlt : Szép uj csillag fényében néz le ránk. Majd nagysokára földünk is leomlik, És porrá esve mással elvegyül ; 8 korengve, forrva, más lehullt világgal : Bölcs terv szerint alakká egyesül. Nem fogják todui, hol leszünk már akkor? I S nem mondja hírnök más világnsk el .. . Ki sejtené, hogy titkos műhelyében Minden porszem mily nagy csodát mivel ? Minden futé perez: életet, halált rejt. Habár nem látjuk mindig minden«" ; Szemünk oly gyönge, megbizliatlan, véges I Vagy fátyol van tán földön és egen ? Ama nagy fátyol a titok szent fátyla, Melybe teremtűnk müvét burkolá. Hogy egykor, majd ha be lészen fejezve, Eltnjja azt, gyöngén lehelve rá?l . ... aztán a sírig elküzködik . . . Míg törvény biztosítja a lutri fönállását, addig e tekintetben csak társadalmi uton, a nép felvilágosítására hatni, lehet kötelességünk. A lelkészek, tanitók feladata legyen megértetni a néppel a lutriszenvedély elmaradhatatlan szomorn következményeit s felhozni azt a számtalan sok szomorú példát e térről, melyek egész családokat tönkre tettek s az ínség panaszaival dúlták fel a családi tűzhely boldogságát. £1 kell jönni annak az időnek, hogy a magyar kormány abban a helyzetben lesz, hogy más civilizáltabb államok példájára, melyek a lutrit régesrég száműzték, szintén eltörli e mindenlelett káros intézményt. Mert hisz igazán mintha ugy állana á dolog a lutrival, hogy a nevelő az (állam) neveltjeit a legaljasabb szenvedély gyakorlására serkentené, mintha az édes anya (a hon) saját gyermekeinek kirablására törekednék 1 Szegény vidékeken , nálunk valóságos átok a lutri, mely a szegény népet az utolsó garastól is megfosztja. Itt különösen kell kiterjesztenünk e szomorú körülményre figyelmünket s tenni ellene, mi hatalmunkban áll addig, mig a kormány is abban a helyzetben lesz, hogy administratiójában az egyensúly fentartására nem lesz szüksége a lutrira s védője lesz a szegény nép érdekeinek, amint a hazaiisága meg is követeli. Vajha minél hamarább következnék be azaz idő! Ez érdemben a kis Románia mily dicséretes nagy lépéssel ment előre. Olvassuk ugyanis: ÉsÁkkor meg lesz a mi után vágyunk, Mtttk sejtelme lelkcinkbon ét: AUeplezetlen nyugtató, magatztot ; Ajleremtő késs müve: a tökély] MAJTHÉÍiYI FLÓRA. A démon. Szép állat az asszonyi állat, Szép és veszedelmes ; Arany pohárbsn méregital . . . PETŐFI. .Jézus, Mária! mi csattant ugy ?\' Ezzel a fogas kérdéssel rontott be édes anyja hirtelen a felrántott ajtón; de már késő volt. A csattanásnak már víszhangja is elhalt, — én ri-degjiyugalommal ültem székemen, — ó nyugodt ridegséggel a pamlagon. — A panganétom hullott a földre, nénikém, az csattant, válaszolám. A felelet kielégítő volt és anyja látszólagos\'- megnyugvással ismét \'magunkra hagyott. , Azon korban voltam, midőn még latin szövegű bizonyitványnyal nem tudtam érettsé gemet igazolni, de már felébredt volt bennem ama önérzet, melyet minden ifjú az első szi-varka kábító füstjének behatása alatt álmodik ; 1 ... . kitanulta máaodszor a táncziskola tanfolyamát. Első izben a mü»é«zetet, tudvalevőleg a zsenge gyermekkorban szokták tanulni, az iskolalátogatás évei alatt azonban teljesen elha-nyagoliák, s igy kárba vész, — máaodszor közvetlen a négy elemi osztály befejezte után és ettől fogva hiven gyakorolják, ápolják a «irig. — A román hivatalos lap szerint a román igazságügyminister, tekintve azt, hogy a lottojátékok által több millióra menő összegek kivándorolnak minden haszon nélkül az országból a külföldre, de leginkább Németországba, legközelébb egy törvényjavaslatot fog a kamarához benyújtani, a mely szerint mindenféle lottójáték kitiltatik Romániából és szigorú büntetés terhe alatt tilos leend sorsjegyeket elárusítani. Ebben kivételt csakis a jótékony czélból rendezett sorsjátékok képeznek. Jegyzőkönyv, a „Zalamegyei ált. tanitó-testület" közp. választmányának 1880. január hó 10-én Keszthelyen tartott rendes havi üléséről. Jelen voltak : Csalhó Alajos elnök, Nagy Mariska, Belányi Tivadar, Fried Ignács, Hascbpel József, Reich Miksa, Ertl Károly éa Vóröss János közp. választmányi tagok. Tárgy: 1.) A mult ülóa jkve pontonkint olvasta-tik és elnök az egyes pontokban n/ert megbízatások teljesítéseiről referál. A jkv. észrevétel nélkül hitelesíttetik és elnöknek intézkedéseit az ülés magáévá teszi. 2.) Elnöki jelentések : a) Hajtató Sándor volt testületi buzgó elnök a hozzá küldött kérdésekre megküldötte válaszát, melyben emliti, hogy megyénkben tanítói segély-egylet nem létezett, létesítése volt ugyan tervben, de egyelőre nem sikerült. Tudomásul szolgál. b) Récsey György volt testületi könyv-tárnok tudomásul hozza, hogy a testületi könyvtár ügyét a nagy-kanizsai tantestület veszi tárgyalás alá és a megállapodásról az fog majd értesítést küldeni. Anyám és édesanyja barátnők voltak, innen származott ismerettségünk. Gyakran együtt töltöttük az estvéket, melyek nekem nagyon is rövidekké lettek, mihelyt őt megismerem és tekintve kedélye, vidám- s szere-tetreméltőságát, éppen nem esett nehezemre naponkint több órára odazarándokolnom. Az idő sokat haladt, barátságunk sokat nőtt és naponkíntí csevegésünk, enyelgésünk szükségletünkké vált. Ez időben csaptam fel önkéntesnek. Kinek ne lett volna már egyszer egy csákó, vagy egy tábori sípki fejében? ki ne vetett volna még egy pillantást a tükörbe, és kinek arcza nem mosolyodott el akaratlanul, vére nem pezsgett élénkebben, szive nem dobogott hősiesben ? És minő silány érzelem ez az ifjúéhoz, ki uj teljes csillogó egyenruhában jelenik meg először az előtt, kinek két ragyogó szeme az ő tükre, ki amúgy is édes mosolyt varázsol aj-kira, pezsgőbbé bűvöli vérét, vitézebbé edzi szivét. Ily hangulatban látogattam meg őt egy szép őszi délután. Kicsi" volt a bajlék mint a család, kicsi a jövedelem és ép piczi a kiadás. De én mindezt nem láttam, hisz nekem sem volt még semmim, — csupán amazon termetét, nagy fekete szemeit, gazdag ében fürtéit, kláris ajkait és szikrázó elméjét mérlegeltem. Felérnek ezek herczegnői kelengyével! Édes anyját mint rendesen, házi munkák és gondok foglalkoztatták, ő az ablaknál him-zett és látszólag nyugalommal fogadott. De az a tévelygő tü, feszelgő ülés, őgyelgő tekintet elárulá, hogy ott benn cháosszerü zavar Kering, melynek ragályossága fogékony lelkemet is csakhamar áthatotta. Balgatag kérdéseim to- nákul viszonzá, tűjéből kicsuszamlott a fonál, hímzés helyett fejtegetett, a lég fojtogatóvá lőn: éreztem, hogy e nyomasztó helyzetet meg kell törnöm és gondolkoztam, de eszem felmondta a szolgálatot; arezom kigyúlt, karjaim remegtek, a föld rengett alattam ; nem láttam, nem hallottam," megtompult minden érzékem : csak annyit tudok, hogy az első szerelem első csókja elcsattant. A csók lehütött s csattaná-sára felocsúdtunk. Mintha mi sem történt volna, ült ő a pamlagon, én elfordulva tőle egy széken. Ekkor rohant be édes anyja és kérdé,. hogy : Jézus Mária! mi csattant ugy ? Ez alkalomtól mindvégig nagy becsben tartottam panganétom és most is hálával emlitem, mint az üdvösségem villámhárítóját. U. Uj hivatásom sok időt vett igénybe, nem jöhettem oly igen gyakran Ilonhoz, mint as előtt, néha hetek multak anélkül, hogy csak láttam volna. Engem az epedés tnég hevesebbé tőn, míg ő következetesen hidegebben fogadott. Hónapók multával -feltűnt közönyössége s és még inkább fokozta szenvedélyemet, szerelmem rajongássá fajult, bálványoztam és- mennél jobban szerettem, annál inkább fokozódott kimért, kiszámított közönyössége, s mennél közönyösebbé lőn annál inkább imádtam. Különö-\' sen feltűnt, hogy oly gyakorta tekint ki as ablakon és még gyakrabban a tükörbe/\'öltözékére jóval több gondot furdit, modora csikor-\' nyásabb, beszéde válogatottabb ; megfigyelém, s kezdtem keresni a kifejezést, mely e változást szülé, ítéletem abban állapodott meg, hogy ez a kaczérság. ó, ki még néhány hó előtt szemérmesen elpirult, ha éazrevevé rászegzett tekintetem ; kinek kebelében a hímzett rózsák és TtófimiLEÍröaÉDÍK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ülés meghagyása folytán az elnökség a III egyetemes tanítógyülés végrehajtó bisottságá nak elnökét megkereste a végbél, hogy i szövetség eszméjét a legmelegebben karolja fel éa telje« erejével hasson oda, hogy a szövetség alapszabályai átdolgosva (megerősítés végett) minél előbb felsőbb helyre terjesztessék. A tervben levó segély-egyletet illetőleg — minthogy a jkör végleges határosatát e te kintetben a tavaszi gyűlésen teszi meg, — felhívja a választmány a jkört, nyilvánítsa ki egyenesen, akarja-e vagy nem a testületi segély egyletet? ha igen, ugy tegye as ügyet magáévá, ssóllitsa fal a többi járási köröket is hasoncselekedetre, s elfogadva a segély-egylet tervesetét, segédkezzék annak minél sikeresebb keresztülvitelében. A visszatartott 200 frt üdvöaebb, s hasznosabb csélra alig forditható, mint épen segély-egylet alapja gyarapítására, melynek megtétele azért sem ütközhetnék nehézségekbe, mert a 200 frthoz a jkör tulajdonjogát, (mint elévülhetetlen összeghes) fentarthatja s a segély-egylet megszűnésével azt visszakövetelheti. A tanulságos felolvasások és elősdások, minőkről a jkóri jkv. is említést tess, egyrészről igen érdekessé teázik a gyűléseket, másrészről a jkörök igy felelhetnek meg helyesen as alapszabályokban előirt feladatoknak. Nem hagyhatja as ülés figyelmen kivŰl a jköri elnöknek azon indítványát sem, mely sserínt minden egyes kösség tanítója, az kóláról, melynél működik, a történelmi adatokat összegyűjtve, nyújtsa be a legközelebbi jköri gyűlésen; es oly ssép dolog, melyet, ha megyénkben mindenütt szívesen megtennének a tanítók, ugy Zalamegye iskoláiról egy hü és kimeritő leírást lehetne összeállítani. A midőn as irkák hátlapjaira vonatkozó tétel megoldására a jkör kebeléből 11 en vállalkoztak, megmutatta a jkör, hogy azon visz-szaéléeeken, melyeket az irkák lapjainak mindenféle káros képekkel való fölhasználásánál elkövetnek, ha egyöntetű eljárást tanúsítana valamennyi tanító — segíteni lehetne, b as ülés a jkörnek a kivitelhes a kezdet erélyé hes méltó kitartást kiván. A jkv. többi része tudomásul szolgál. 7.) Olvastatik a nagy-kanizsai jkörnek 1879. nov. 20-án Nagy Kanizsán tartott közgyűlési jkve. A jkörnek az irkák hátlapjait illető határozatánál a választmány nézete abban nyilvánul, hogy leghelyesebb lett volna a tétel kivihetetlenségét mindjárt a tételt elfogadó testületi közgyűlésen megvilágítani. Á „Tanító-egy letek orsz. szövetsége" ügyében, a jelen ülés 7 tárgyának erre vonatkozó része közöltetik a jkör elnökével. „ A segély-egyletnek a nagy-kanizsai jkör saját kebelében való alapítására nézve az elnökség megkeresi a jkört, hogy ebbeli határozatát a legközelebbi testületi közgyűlés elé terjeszsze szervezés végett. A választmány ssivéből kívánja, hogy testületünk tagjai számára ne csak egy, hanem több segély-egy letet is lehessen szervezni; fő-törekvése azonban oda irányul, hogy a leg-előssör felállítandó segély egylet legyen megyei és igy élvezhesse azt a testület minden rendes tagja kivétel nélkül. kaczér, fájáról el, ő lepkék gyermeteg örömet fakasztottak ; kinek keresetlen öltösékén tündéri rendetlenség csillogott: ő most közönyös szüzí csókjának féltékeny őrzője iránt; túlbecsüli önmagát ós vágyait átröpíti körének bástyáin. Hiu, nagyravágyó a mi bűnösebb — csalfa. Téged okozlak csók, te a tudás szakított édeni alma 1 Gondolatokba merülten hagyám utánam tekintett, a ez gondolatim méla egén még egy utolsó szivárványt idézett. Künn az utczán egy fiatal emberrel találkoztam, kit többszörönkint láttam már ott fel-alá ácsorogni, asánva és irigykedve néze reám. Irigyelt, mert Ilontól jövék, — szánt, mert Ilon tekintete őt követte. Még ajkamon lebeg tündéri csókjának üditő fuvalma és szivem máris sajog a csalódásnak maró fájdálmától. Szerelem 1 minden csóknak csalódás less ára? oh akkor bánom, hogy megismerkedtünk. Édes, nagyon édes csókot nyújtottál, de hidd meg, a csalódásnak egy ürömcseppje tőmér ily csókot megkeserít m. Künn már az alkony fátyol a el bori tá a mircziusi hó ragyogó csillagait és Ilon még mindig kési munkával elfoglalva elégikus hangulatban ült az ablaknál gondolataival a képzelem tarka mezőin bolyongva. Előtte rozzant lámpás sustorgó lángja lobogott, melynek hivatása hasonlott a holdhoz, — nem annyira világítani, mint inkább világíttatni. — Minő daljás, pelypegé Hon, ha paripáján üget, mily feltűnő öröme, ha véletlen találkosnnk és kecses köszöntését titokteljen viszonzom. Elragó tánczával szivemet is elra- Hogy az országos nyugdijalap kimutatása minden megyei bizottságnak megküldessék és ebbeli kérvénynek pártolása végett kerestesse nek meg a többi magyarországi tanitó egyletek, — mint akarja é-tetni a jkv? Kérdés intéztetik a jkör elnökségéhez. És pedig azonos e ezen indítvány a kozp. választmánynak mnlt év nov. 9-iki havi ülése jkvének 6. pontjában foglalt inditványnyal vagy nem ? ha igen, ugy a választmány e tekintetben már megtette intézkedését. A gyakorlati előadásra vállalkozókat üdvözli a választmány s kívánja, hogy a jkör alapasabályilag körülirt teendőit sikeresen A jkv. többi pontja tudomásul vétetik. 8.) Olvastatik a megyei közigazgatási bizottságnak mult év szept, hó 15-én 1094. sz. a Oberländer Samu kővágó-eörei izr. tanitó ügyében hozott, s 1116. sz. a. a ssolgabiróság utján megküldött végzése, r^elyben a közig, bizott. „akként intézkedett, hogy a nevezett hitközségnek a tanitó elbocsátására irányuló szabály ellenes eljárását megsemmisítette és a tanítót hivatalában véglegesítette.....* A kösig. bizottságnak az ülés jkvileg fejezi ki köszönetét ée erélyes s rögtöni iutéskedését Örvendetes tudomásul veszi. Elnök a közig, bizott. végzéséről Oberländer Samu tanítót azonnal értesítette, s ez válaszában as iránta tanúsított figyelemért köszönetet mond. Tudomásul vam 9.) Iványi Andor polg. isk. tanitónak a lendva-járási kör múltjáról hozott érdekes tudósitását at ülés köszöni és Udvarhelyi Gyula alsó-lendvai polg. ísk. igazgatót megbízza a hivatolt jkör megalakításával. 10.) Fridrik Ferencz decz. 28-án kelt levelében közli, hogy a pacsai járásból 14 tanitó jelent-meg Z. Szt. Mihályon az alakuló gyűlésre és ezeknek többsége a „pacsai jkört* elfogadta. A megjelentek közt volt Herbolyi Antal zala-apáti-i tanitó „a kis-komáromi felekezeti kör elnöke", ki lelemlité, hogy a kis-komáromi kör hajlandó lesz a pacsai jkörbe lépni, előbb azonban a meg nem jelent tagok írásbeli nyilat kozatra hivandók fel. Erre nézve határozhatott, hogy üerbolyí Antal kéressék fel, miszerint ő is nyújtson segédkezet a pacsai jkör megalakításában. — A járásbeli tanitóknak a gyűlésen való megjelenésüket pedig örömmel veszi a választmány tudomásul. Kmf. CSATHÓ ALAJOS m. k., testületi elnök. VÖKŐSS JÁNOS m. k., testületi Il-od jegyző. Hitelesítjük: REICH MIKSA m. k., FRIED IGNÁCZ m. k. A phylloxera és a nép. „ . . . Ejnye ezek az urak, ezek az urak ! már megint mit gondoltak ki; háromazor ia megbicsaklik vagy kikámpicsorodik s majd hogy ki nem törik az ilyen magunk szőrű ember nyelve a kimondásában „fii lok széra!* megirigyelték tőlünk ast, hogy már most las sankint mi is eltanulgatjuk tőlük a szőlőnek különbféle fajokkali nemesítését és hogy eb- gadja, édes suttogásíból kiri a műveltség, ha karöltve helyemre vezet, barátnőim irigy tekintete sohasem érzett boldogságot szerez. Czi-meres neve, délezeg jakja, pikáns merészsége, nevelt modora, örökös vidámsága, könnyelmű bőkezűsége, ragaszkodása, mind arra ösztönöz, hogy viszonozzam szerelmét. És én szeretem, szeretem inkább, mint amazt, rideg őszinteségével, majdani légváraival. Minden vallomás, ígéret, eskü nélkül csikará ki csókomat, kissákmányolá egy gyenge perczemet, majd hogy magam is el nem érzékenyültem. Gyáván kifogást hazudott anyám számot kérő kérdésér«. Oh mi lovagiasan lépett volna fel Hugó hasonló esetben. „Asszonyom I megcsókoltam Ilon nagysámot, nem az ön leányát, hanem Agári Sarkantyús Hugó báró jegyesét, az én imádott Ilonkámat.* Es én zokogva keblére rohan ..... Segítség I tüs van ! Ilon kétségbe esett gajdasása volt es, ki rövid idő múlva valóban Hugó keblén akadt meg. Ilon annyira beleélte magát a képzelem ssülte helyzetbe, hogy a „rohantam volnát" csakugyan meg is tette, as előtte álló lámpást feldöntötte, melytől a függöny lángot fogott Szerencsére egyéb baj nem esett. Az örökösen a kapunál ácsorgó fiatal ember, Hugó diaz-őr, rögtön berohant és kiragadá Ilon nagysámot a legbiztosabb halál torkából, miért astán hála-datosaág jogezimón házi baráttá avatta a jó mama. BOGÁDY. (Folyt következik.) ben már eddig is szép eredményre vergődött elszánt törekvésünk hát vérssemet kaptak 8 mert másként nem tudják elejét venni, vagyis megakadályozni szőlőinknek amolyan jobb-izü borttermelő tőkékkel való nemesítését: kikomponáltak egy „férget" a mi megeszi a szőlőtőke gyökereit, igy — még amúgy . . . De nem hiszünk ám nekik I . . . Uraim 1 kérem ne tessék nevetni. De igy beszól sok helyen a nép, mely a maga észjárásával, jóakaró felvilágosítás nélkül ily ssélső gondolatra — nem is csoda — ha vetemedik; . ötödik hatodik vagy Isten tudjs hányadik száj után hallva, a „hír szája" szerinti ezer féle elferdítésében, mythosi k idom borításában a valódinak — nem is lehet másként Mi, a nép között élők, ismerjük annak az ily vagy ehhez hasonló alkalmakkori minden logica nélküli sententiáit; de tessék csak vissza emlékezni a 30-as évek elején lefolyt porlázadás illetőleg a cholera alatti (bár akkor nyilván tudvalevőleg roszakaratu félrevezetés foly-táni) alaptalan vélelmére, — as „urak" és orvosaik felöli balgatag hiedelmére — a népnek : a bárki előtt valószínűnek fog látszani e fentebb vaióban ia tőről metszve adott észjárás. Egy másik, nem kevésbé, s nem kevesebb, tanulság meritésre alkalmas észjárás e követkeső : „ . . . Osztán mekkora állat légyen voltaképpen az a filoksséra ? Az egyházfi kinek minden vasárnap újságja ¡8 jár, még a plébános úrtól is mindig megkapja s hírlapot, azt mondja, hogy olyan kicsike, hogy „okuláré* vagy „respeg" (Perspectivum) nélkül nem lehet meglátni. — Hm, (mondja rá a másik) akkor már éppen nem igaz; hogyan volna képes olyan, még a tetünél is kisebb féreg valami kárt tenni azon a gyökéren ? én azt gondoltam legalább is van akkora, mint egy meglett, jókora szarvasbogár. A harmadiknak eszme menete pedig ily formán hangzik! „Ha volna a dologban valami ugy akkor nem hallgattak volna el a hírlapok róla* ; persze ez nem gondolja fel azt, hogy most télen a holt növényen nem észlelhető — mert nem mutatkozhat — kórtünet. De miért derítjük mi napfényre mindezeket? Miért hoztuk fel a számtalan közül e néhány furcsa okoskodását a fold népének ? Felelet: Hogy beláttassuk: mennyire szükséges a népet jóakarólag figyelmeztetni ezen óriási veszély közelgésére egyréazt; másrészt ebből következőleg mennyire szükséges ismét csak jó szándékú szíves megmagyarázás s a veszély nemének érthető megismertetése által e hazánkat fenyegető csapás iránti közönyéből kivetkőztetni: mert a baj kicsinylése, az ellenség becsmérlése éppen oly nagy malitia s nem eléggé kárhoztatható, mint annak elrémítő és vak lármája, a sok s nagy h&hó semmiért. Ne várjunk mindent.csak a kormánytól, a segélyt egye dül felülről; tegye meg minden egyea ember a magáét! Különösen pedig a kiváltképpen a nép emberei, vezetői mint kikre leginkább a legszívesebben hallgat s kik bizalmát bírják, le* gyenek annak érdeklődést keltői; szíves útba igazítást, tájékozást, föivilágosítást b tanácsot adói. Egy közérdekű, e csélra kiválóan s ép azért eléggé nem ajánlható füzet fekszik előttünk; a czime: ,A phylloxera, vészkiáltás a magyar szőlők érdekében irta Herirann Ottó.* Átolvastuk s csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy vonzóan s népszerű stylusban irt kimerítő tájékozást nyújt: a phylloxera történetéről, mikép okozza a bajt, — kereséséről felismeréséről, — mit kell tennünk mihelyt észre vettük ? — mit kell tennünk, hogy a phy lloxerát megne kapjuk ? — mit kell tennünk, hogy ne terjeazszük, végül: javaslatok az általa ellepett területeken teendő szőlőmive-lési kísérletek ügyében. A müvecske ára csak 5 kr. Minden olvasni tudó szőlősgazda megértheti egyszeri figyelmes átolvasás után. BÉKEFY ELEK. Helyi hírek. — NyiU számadás. A nagy-kanizsai önk. tűzoltó egyletnek, f. é. január 31 én meg tartott tánczvigalma után, bevétele: belépti jegyek után 136 frt felülfizetések után 87 frt, összesen 223 frt, kiadás ugyananynyi. Felülfizettek : Oazeszly Antalné 15 frt, Oroszváry Gyula 5 frt, Wegacheíder Krisztina 2 frt, Mathotek Andrásné 1 frt, Buchgraber Anna 2 frt, Topolics József 1 frt, Szommer József 2 frt, Fleiscbacker Jakab 1 frt, Schneider N 1 frt, Práger Béla 1 frt 50 kr, Hein Mihály 3 frt, Keller Ignácz 1 frt, Klein Ede 3 frt, Reichenfeld Ede 50 kr, Ring Pal 1 frt, Ebens-panger Leo 4 frt, Krebecz Lajos 1 frt, Löwio-ger Ignácz 5 frt, Löwinger ízr »el 5 frt, Peltz Péter 1 frt, Plihál Ferencs 4 frt, Tarnai Jó- zsefné 1 frt, Gelsei Gutmann Lázár 9 frt, Knortzer György 1 frt,- Pető János Csurgóról 1 frt, Walbach Mór 1 frt, Rosenberg Ferencz 1 frt, Weismayer Mór 2 frt, Ben esik Ferencz 1 frt, Grünhut Fülöp 2 J^rt, Dobrin Benő 5 frt, Albanich József 1 frt, Hirschl Ede 2 frt, mely összegekért leghálásab köszönetünket nyíl vánitva azokat ezennel nyugtázzuk. A nagykanizsai önk. tűzoltó egylet nevében Knortzer György, egyl. titkár. — Méghivás. A nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet igazgatóságának t. tagjait 1880. évi febr. hó 26 án este 6 órakor saját helyiségében tartandó igazgatósági rendes ülésre tisztelettel meghívom. Tárgy. 1. Mult ülési jegyzőkönyv felolvasása s hitelesítése. 2. Elnöki jelentés. 3. Kérvények elintézése. 4. Netaláni indítványok. Nagy-Kanizsán, 1880. évi febr, hó 22. Manhardt, bzöv, elnök. — Figyelmébe as illetőknek. Acs. kir. hadügyi ministerium folyó hó 3-án elrendelte az ez idei fegyvergyakorlatok megtartását. Minden tartalékos tiszt-az 1-ső és 2-ik fegyver-gyakorlatot tavaszazai, a század kiképzések alkalmával, a 3-ik gyakorlatot pedig őszszel tartozik leróni. A legénység részére a fegyvergyakorlatok megkezdésének határideje még nincs tudatva, valószínűleg mint eddig, ugy most is május 15-én lesz. As idei gyakorlathoz behiva lesznek: 1., az 1871. és 1875. évben besorozott egy éves önkéntesekből lett tartalékos tisztek. 2., azon tartalékos tisztek és egy éves önkéntesek, kik a tényloges egy évi ssolgálatot oly hosszú időre halasztották, hogy ennek befejezése után kevesebb, mint 7 évet tölthetnek csak a tartalékban. 3., az összes 1871. 1873. évben besorozott legénység. 4., azon összes legénység, kik csupán csak a 8 heti kiképzésben részesültek, mint önálló gazdák, tanítók stb. A gyakorlatok alól. felmentetnek : a 2-ik pontban érintettek kivételével azon tartalékos tisztek és katonák, leik az 1879. évi részletes mozgósítás alkalmából tényleges szolgálatban állottak, s azok, kik ezen alkalomból a rendes szolgálati időu tul tovább is tényleges szolgálatban Vissza tartattak. A szekerész csapa\', fegyvergyakorlata csak őszszel lesz, azonban ennek kezdete és tartama még nincs meghatározva. — A honvédmenház ügyébjn Krivá-cai Józaef a honvédmenház elnöke a következő felhívást teszi közzé: — A honvédmenházban lakó 1848-49-es rokkant honvédek könyör-adományokből élelmeztetnek oly módon, hogy vároaok, községek, nomkülönben egyesek éven-kint egy bizonyos összeggel járulnak hozzá. Keresztül vizsgálván könyveinket, azt látjuk, hogy sokan ezen nemes adakozók közül még 1878. évre is hátralékban vannak, vagyis a megajánlott összeget a már elmúlt évekre be nem küldték. Tisztelettel felkérem azon váró sok, községek t. elöljáróit, valamint a nemes -keblű honfiakat és honleányokat, kik eddig az elmúlt évekre könyöradományaikat be nem küldték, méltóztassék azokat kegyesen beküldeni. — Kis-Kanizsán a napokban este egy fiatal ember részint baltával megvagdalva, részint tollkéssel megszurkálva, három napi szenvedés után f. hó 18-án meghalt, a tettes valószínűleg féltékenységből követte el az orgyilkosságot. Gyanúból egy egyén fogva van. — — Áthelyezés. Szabó Sándor nagy-kanizsai kir. törvényszéki írnokot a nagyatádi kir. járásbírósághoz és Laszka Antal nagyatádi kir. járásbirósági Írnokot a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez helyezte át az igazságügyi rai-nister. — Alsó-Lendváról írják lapunknak: Zalavármegye közszeretetben álló főispánja Ürményi József ur ő méltósága, mult vasárnap este 5 órakor jelent meg városunkban, hol főt. Stírling Antal esperes ur vendégszerető házában vette éjjeli szállását. Alig szált le a kocsiról, már felkereste a szolgabiró ur kíséretében ama házakat, hol kis városunk szép hölgyei az ünnepi napokban seregesen szoktak összejönni, látogatásának egyedüli czélja volt, ő felsége, a legkegyelmesebb királynő, védelme alatt álló „magyar országos segélyző nő egylet* részéra, fiók-egylet^ megalakítására hölgyeinket felszólítani. 0 méltósága, ritka lovagias és leereszkedő finom modora által, hamar mégis nyerte városunk hölgyeinek nagy részét e nemes czélra; tapasztalása e tekintetben is ő méltóságának rendkivüli nagy lehet, mert a fiók-egyleti tagok megszerezésére, a ritka kedvességgel biró, és szellemi tulajdonai miatt nálunk legnépszerűbb Kiss Gizi úrhölgyet, Kiss Béla gyógyszerész szép leányát kérte fel. A kisasszony már is házról házra jár, éa szíves fáradozását leghatározottab sikerűnek jelezhetjük. — Zala-Eger szegről írják nekünk, hogy az ott állomásozó 5 dík huszárezred első századánál levő Farkas József káplár február 12-én este 8 órakor ismeretlen okokból főbe lőtte magát. TXZENKILÍHCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. PEBHDAB 22-én 1880. — A közös katonai jótékonyczéla VII-dik állami sorsjáték husási jegyzéke, agy szinte a bécsvárosi szegények javára rendezett sorsjáték jegyzéke szerkesztőségi irodánkba megküldetvén, a sorsjegy tulajdonosok által megtekinthető. — A xaUi-egerszegi takarékpénztár jövedelmi kimutatása mait évről 74081 frt 27 krt, forgalmi kimutatása 1.918.359 frt 13 krt, mérleg és vagyon kimutatása pedig 693i775 frt 61 krt tüntet elő. — Ugyancsak a zalaegerszegi szövetkezeti önsegélyző egylet forgalmi kimutatása 77.501 frt 55 krt, veszteség és nyereség számlája 17.850 frt 68 krt, mérleg-és vagyon kimutatása 205.509 frt 26 krt tesz. Közgyűlése márczius 7-én tartatik. — Kádas Rudolf volt győr-tankerü-leti főigazgató f. hó 2-án, mint már emiitők, meghalt Pecze-Szent Mártonban, Nagyvárad mellett. Vidékünk tanárai s a tanügy barátai kegyelettel emlékeznek rá, ki mindig tanférfiu és jóakarójuk volt. Kádas Rudolf 1816. január 24 én született Jászón, Abaujmegyében. 1832-ben lépett a jászóvári premontreiek közé. A theologiát Pesten végezte, s ugyanott 1837-ben a bölcselet tudorává lett. Tanári működését a kassai kir. nemes finevelő intézetben kezdé; három év múlva a rozsnyói gymnasiumba, majd 1843-ban a nagyváradi kir. akadémiához neveztetett ki a bölcselet rendes tanárává és hitszónokká. 1851 óta a teljes gymnaaiumbau tanította a phil. propaedeutikát és görög irodalmat. 1856-ban Pestre jött, mint a Szent-István-Társalat aligazg. ja. Szerkesztette ugyan itt a társulat által kiadott .Katholíkus néplap"-ot. 18G1 ben a győri tankerület főigazgatójává neveztetett ki, s e tisztben működött nyugalomba lépéséig, mely másfél évvel ezelőtt történt. Sokoldalú, kitűnően képzett tanférfiu volt. Mint iró főkép journalisztíkailag működött; mint főigazgatót lankadatlan buzgalmáért, humánus bánásmódjáért tisztelték, akik vele érintkeztek. — Nyugodjék békében I — A farsang elmúlt, s utána nem egy kebel titkos sóhaja repül; ah, hisz annyi vágy maradt teljesűletlenülI Hány siépség számított arra, hogy a hosszú farsang neki fejkötőt fog hozni! Azonban a tapasztalat azt bizonyítja, hogy minél hosszabb a farsang, annál kevesebb a .holtomiglan-holtodiglan." Azok a kurta farsangok rendszerint a legjobbak szoktak lenni: olyankor, megesik, hogy napjá ban 3—4 párt is összeköt az isten szolgája. Szép dolog is az a házasság! kedvencz eszméje az emberiségnek, mit az is bizonyít, hogy Ádám óta, — kí azt felkezdte — nem is ment ki a divatból. Népszerű is, mert majd miüden egyes embernek van állásához mért kedvencz kifejezése, melylyel e cosmopolítikus passióját jelezni Bzereti. Így a szenvedélyes játékos .jó parthtie"-t óhajt csinálni; — a Thália papja „Hymen oltáráról* ábrándozik; a tengerész a hazaság csendes (?) kikötőjébe vágyakozik; — a rendjelek után epekedő .házi keresztet* kap; — az épitész .meg akar házasodni"; — a diplomata „örök frigyet" kívánna kötni stb. — Szóval más-más kifejezést használva, mindegyik .papucs* alá kivánkozik, ez lévén a földi boldogságok netovábbja. Hogy aztán kiki mennyire találja fel kedves oldalbordájában a .boldogságok tárházát,■ — kutatni éppen nem vagyunk hajlandók, sem illetékesek! — Gyillevés» községből értesülüok, hogy ott egy ízr. fivér nőtestvérének elcsábi tóját heves szóváltás közben meglőtte; a lövés jobb lába czombján hatolt keresztül. A tettes F . . . r, hír szerint Keszthelyen a szolgabiró-Bágnál önként jelentkezett; míg R . . ., a szép \' leány csábítója veszélyesen beteg. — Iháros■\'Serényből szinte gyilkosságról veszünk tudósítást: egy drótost vert agyon nagy fejszével Horváth Marton alias Kis Jankó nevü egyén mult szerdán. A tettes fogva van. — Mésxöly Géxa műtermében. Mészöly Qéza festőművész hazánkfia, kit külföldön sokkal jobban ismernek és m él lány ólnak,—mint idehaza, jelenleg Snrdon, gróf Zichy Ottö ur ő méltóságánál van, kinek már a mait ősz óta vendége. Egyik ismerősünk, olvassuk a .Függetlenség"-ben, ki a művészt pár napelőtt meglátogatta, — ép munkában találta. Uj képéhez, a „Balatoni komphoz" rajzolt alakokat. A A tihany-szintódi révben kiköt egy teherrel megrakott vitorlás komp, s jönnek ki belőle az utasok. Egy nő fején vékával, a másik kezében batyuval. Ez a műterem fődisze. A többi képek, melyeket Mészöly «intén Zichy gróf megbízásából készít, talán csak a jövő őszszel lesznek befejezve. Van itt vagy 5(j— 60 tanul mánykép, melyek egy része Béc« számára készült. Egy kis miniatűr vadászkép (Zichy gróf vizsláz szalonkákra); majd a „balatoni alkony" a bécsi kiállításon tetszést aratott képre esik tekintetünk. Van még néhány állatkép; vadgalamb, tyúk, kakas; mind élénken Bzinezve. Egyszóval Mészöly snrdi műterme vetekedik bármely fővárosi művészével. — A Csáktornyái tűzoltók tánczvi-galma, — a mint írják — február 7-én kitűnően sikerűit. — A parancsnokság a következő t. felülfizetőknek mond mi egylet nevében köszönetet: Neuman Ignácz 1 frt, Hirschel Testvérek (Domború) 5 frt, Schulleg János 2 frt, Qranícz József 1 frt, Morandini Bálint 4 frt, Konyáry Mihály 1 frt, Lukovnyák János 1 frt, Fischer Nathan 1 frt, Mayer Salamon 1 frt, Mildt Venczel 2 frt, Hírschmann Sándor 2 frt, Huszár Nándor 2 frt, Ernszt Mihály 3 frt, Zíegler Kálmán 3 frt, Clementes Ágoston 2 frt, Bayer Ferencz 1 frt, Bárón Lipót 1 frt, Pal-lesch Ferencz 1 frt, Szabolics Antal 1 frt, Pullay Zsiga 2 frttal járult a jótékony czél előmozdítására. — Egy garázdálkodó. R. L. megyei aljegyző f. hó 17-én este Zala-Egerszegen az .Arany Bárány" czimü fogadóban több barátjával mulatott, ez alkalommal annyira megfeledkezett magáról, hogy részeg állapotában borzasztó dolgokra vetemedett. A teremben mindent összetört, a lámpákat feldöntötte s a kifolyt petróleum rettentő lánggal égett, nem csekély veszélylyel fenyegette a házat, De ez nem volt elég; kiszaladt az utczára, lármázva verte fel a békésen alvó szomszédokat, egyre fenyegetődzvén revolverével azok irányában, kik őt csendre, hazatérésre utasították. Azonban csak most kezdődik garázdálkodásának súlyosabb neme; utczáról utczára futva, be-verte Nunkovica, Gézon, Arvay, Rosenthal, Mihálovics, Páslek, Piriti stb. ablakait, az őröket, kik hazatérésre szólították, agyonlövéssel fenyegetve megszalasztotta, miközt lement a pandúr laktanyához, ott a letartóztatott nők kibocsátását hivatalból követelte; de itt már még sem futottak meg a pandúrok, megtagadták követelését. Másnap följplentetvén a vizsgálat megindittatott — Rövid hirek■ A papiros ára felébb emeltetett. — A dyphtheritist torokgyik helyett .torokpenósznek" kezdik nevezni. — Bécsben . növekszik az árviz-aggodalom. - — Serajevoban is tartatott álarczos bál. — Tisza Kálmán helyett Gr. Andrássy Gyulát emlegetik ministereinüknek. — Schneller AábJf Szombathelyen szíven lőtte magát. — A czár ebédlőjét aláaknázták s felrobbant, 8 őr meghalt, 45 megsebesült. — Temesvárott egy kocsis öt miliő frtot örökölt Angliában. — Az endrődi templom beszakadt, egy embert agyon ütött. — Berlint erődítik.— Az Aetna háborog. — Magyarország ez idei quótája 31.315.795 frt 25 kr. — Noszlopy Pál Győrmegye főszám vivője meghalt. — M. Halasy szerkesztése alatt Budapesten »Tagblatt" indult meg. — Angliában viz alatt villanyfényt sikerrel próbáltak. ki nyert? Brünn febr. 18-án: 19: 38. 53. 82. 35. Irodalom (E rovat alatt megemlített monka Nagy-Kanizsán Wajdita Jóuef kfinyvkereaked^ao által megrendelhető ) — Somogyi Ede szerkesztésében megjelenő „Magy; r Lexikon" 46 és 47-dik füzete beköldetett hozzánk. Melléklete : az akadémia palota rajza, ée megyei czimerek 111. Névsze-rint: Arad. Jász-Nagykun-Szolnok, Szilágy és Hunyad. Terjed a Cölln szóig. Ara 30—30 kr. — Sophokles tragoediái, fordította Csiky Gergely. Riadja a Kisfaludy társaság. (Budapest, Tettey Nándor és Társa.) Sophokles tra goediái, Csiky Gergely kitűnő fordításában megjelentek magyarul. A fordítást a Kisfaludy társaság, mely a váilalatot megindította, jelentékeny áldozatul eszközölte s ebben elismerésre méltó részt vettek a kindók: Tettey Nándor és Társa is. A nagyérdekü munka irodalmunk legbecsesebb gyarapodásához tartozik az ujabb időkben. Kitűnő magyarsággal s költői hangon tolmácsolja a görög szellemnek hét kiváló alkotását, melyek mindegyike a mai mixelt olvasóra is az élvezet legnemesebb és legmélyebb forrása. Antigoné, a kétOedipus, Elektra, Ajas, Philoktetes éa a trachisi nők az antik irodalomnak megannyi remeke Vaióban: minél nagyobb elterjedésre jut az első teljes magyar Sophokles, annál meggyőzőbb bizonyságot ad közönségünk miveltségéről. Tettey Nándor és Társa kitűnő, s a magyar könyvpiaczon szokatlan diszszel nyomatta a munkát, tiszta Elzevir-izléssel. Terjedelméhez s kiállításának díszéhez képest ára is olcsó. Megjelenik ugyanis 12 ké\'heti füzetben. Egy-egy füzet ára 35 kr. A teljes mű ára finom angol vászonkötésben 5 frt., gyönyörű pergamentben 6 frt. Vegyes hirek. — A trónörökös menyasszonyáról beszélnek ■ lapok, daczára a dementinek, mely az ez iránt fölmerült első hírt követte. Ugy látszik, hogy talán még rfbm egészen légből kapott dolog, hogy Rudolf főherczeg Matild szász herczegnőt veszi nőül. A herczegnő most lép 17-ik évébe, s amint irják, üde, ézőke leányka, nem észményi szépség, de csinos alak, nem hóditó, de rokonszenves, csapa kellem és élénkség. A keresztségben igen sok nevet kapott: Matild Mária-Auguszta-Viktőria-Leopoldina-Karolina-Luiza-Franciska-Jozefa ; az utóbbi kettőt keresztapja kod véért adták rá, ki nem más, mint L Ferencz József király. A trónörökös az apja keresztleányát veszi nőül, — de a rokonság nem olyan, hogy iftiatta disz-penzáció volna szükséges. Az uralkodó ház jobb választ nem igen tehetett Rudolf főherczeg részére. — Európaszerte s katholikus uralkodó herczegnők száma igen gyér, mást meg a Habsburgok nem emelnek ősiek trónjára. Matild herczegnő a szász királyi pár ezüst lakodalmakor mutattatott be az udvarnál, akkor még serdülő kis leányka volt — A szülök miként metszésénél nálunk Magyarországon igen sok helyt nem a belyi viszonyok megfigyelésén alapuló okszerű eljárás, hanem a hagyományos szokás, és a paraszt vinczellérek előítéletei irányadók. A szólómetszés kétségkívül a legfontosabb munkája a szőlősgazdának, melynek helyes eszközlésétől sok esetben a szőlő jö vedel mesése is függ, azért nem lesz fölösleges, ha gazdáinknak néha e tárgyról is szólunk mások gyakorlati tapasztalásai nyomán. A metszés ideje nálunk tavaszra esik , vannak kik az őszi metszést pártolják, de ez általában csak ott ajánlatos, hol téli elfagyás veszélye fen nem forog. A tavaszi metszésnél a nedvek fölszállása folytán némi veszteség állván be, a metszést lehető korán kell megejteni, hogy e veszteség minél kisebb legyen. A metszésnek czélja a fa- és gyümölcs képződés. A gyümölcs mindig csak az előbbi évi fából nőtt hajtásokon terem, azért ily termő vesszőket hagyni, de egyúttal a tavalyi termővesszők eltávolításáról kell gondoskodni, hogy a tőke nedveit a sokfelé hajtásban ki ne meritsük. Azért csak annyi termő-vesszót hagyjunk, menyit a tőke jól elbir. A meghagyott rügyek számát is a gyengébb növekedésű fajtáknál kisebbre, a gyors vagy erőteljesebb fejlődésüeknél pedig többre hagyjuk. Számszerinti utasítást itt adnunk nem lehet, mert ebben igen sok helyi körülmény irányadó. Erősebb növekedésű\'fajtáknál, és erőteljesebb talaj mellett hosszabb metszést tehetünk, ellenkező esetben rövidebbre kell metszenűuk. Fiatal tőkéket általában az első 3 — 4 évben mindig rövidre, 2—3 szemre kell metszeni, hogy gyümölcs terméssel meg ne erőltessenek: csak ha több évi visszametszés után erőteljes tőke nevelkedett, hagyjunk termóvesszőket. Általánosságban kisebb hiba ha kevesebbet hagyunk, mint h* hoszabbra metszéssel a tőkét túlerőltetjük, mert a már egyszer gyengített, s kimerített töke nehezen hozható helyre. A metszéshez a szólómetsző ollót ajánljuk a kés helyett, miután azzal gyorsabban, kisebb fáradsággal dolgozhatni, s élesítni sem kell annyiszor, mint a kést. — A kigyó-ember. Becsben az orvosok társaságában közelebb ¿Ugy érdekű eset történt. Dr. Helmes Károly megjelent egy telje sen kifejlődött dörgő kígyóval s általa háromszor megengedte harapni jobb kezét, hogy az- \' tán az általa föltalált uj mérgezés elleni szert bemutathassa. A harapás után a kígyót azonnal elzárta s hirtelen elővette belső és külső használatra szolgáló orvosságait, melyek segítségével tis perc. múlva már minden életveszélyen tul volt, csak a harapás nyoma látszott a kezén. A sebek vérzettok é« méreggel voltak teli, mindazáltal sem roszul nem lett, sem ájulás nem környékezte a vakmerő kisérlettevőt. Különösen csodálatos volt bátorsága és lélekjelenléte. — Hansen s a közegészségügy. A bécsi delejező produkeziót a bécsi közegészségügyi tanács igen ártalmasoknak nyilvánitá. A rendőrség vizsgálatot indított ez ügyben s ennek eredménye az lón. hogy Hansen tanárt a mag-netizálástól eltiltják, illetőleg megvonják tőle az engedélyt, hogy a színházban további előadásokat tartson. — Ínséges pogácsák. Forgách Antal gr. Nógrádmegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén négy pogácsát mutatott be, melyek mindegyikéből egy liter rántott leves készithető 5 perez alatt, még pedig, akár keménymag, akár rizs, akár lencse, akár bable ves, ki milyet akar. A Ínséges vidékek lakóinak e pogácsák valódi jótéteményül szolgálnának. Egy pogácsa 4 kr. Gr. Czebrián László indítványára a szakértői szemle nyomban még az ülésen megtartatott, s alig néhány pe£z alatt két tál rántott leves párolgott a zöld asztalon, s a főispántól kezdve mindenki megizlelte az Ínséges levest. — A déli vaspálya 1886-ban czim alatt Bécsben egy röpirat jelent meg. A röpirat megírására szerzőnek az szolgáltathatott alkalmul, hogy a vaspálya társulat az osztrák és magyar kormánynál a jövedelmi adó alóli további fel- mentését kérte. Szerzője a társulat statisztikai adataival és története elemezésével bizonyítja, hogy a fizetendő jövedelmi adó, mintegy három millióval növelné a társulat kiadásait éa e kiadás okvetlenül tönkre tenné a nagy fontossággal biró társulatot. A röpirat szerzője elmondja, hogy a déli vaspálya azért is számolhat a további adómentességre, mert az 1867-ki megegyezés szerint a megadóztatás csak azon esetre volt kilátásba véve, ha időközben sikerül a már akkor elkerülhetlennek tartott adóreformot keresztül vinni. Ez adóreform azonban a mai napig nem létesíttetett — Szerző továbbá megemlíti, hogy a déli vaspálya 1880-tól nem részesül állami kedvezményben, melyben részesül majd minden osztrák-magyar vasút. A mi a vaspálya organizácsióját ée üzleti forgalmát illeti, az egyike a legjobbaknak, mind azon ádtal pénzügyi helyzete nem kedvező, sőt egy pár év óta komolyan veszélyeztetve van. A részvényesek, kik az első években jelentékeny osztalékot kaptak, 1865 ig mindig kisebb osztalékot kaptak és végre 1875-ben teljesen beszüntetett az osztalék fizetés, mivel a társulat tiszta jövedelme a tartalék igénybevétele mellett sem volt képes a kamatterheket fedezni. A pénzügyi kalamitásckat aszal mentegeti, hogy a társulat vonalai 1876 ig Ausztria-Magyarország és Olaszországban terjedtek ki és az osztrák-magyar vonalok jövedelmi többletéből kellett fedezni a veszteségeket sz olasz vonalokon. A röpirat még azt is bizonyítja, hogy az államnak a jövedelmi adóból\'igen kis haszna volna, mig a részvényesek nagy kárt szenvednének. — Végül megemlítjük még, hogy a déli pálya a kormányhoz terjedelmes emlékiratot intézett, melyben elősorolja a mult hibáit is, de a fősuly arra van fektetve, hogy a társulat kész a kompensaczió terére lépni. A kormány egy enquetet bizott meg a beadvány megvizsgálásával és az állam ellenköveteléseinek megállapítására. — A farkasok áldozata. A Nagyvárad a következőket beszéli: A mult héten egyik közeli községbe ment a farnasi gör. kath. lelkész. Kocsijáhos a mezőn két farkas közeledett, 8 mind a kettő megtámadni készült már a lovakat. A lelkész elővette fegyverét s az egyik farkast lelőtte. A másik tarkas erre megfutott, s a lövés által megriasztott lovak a kocsival szintén megszaladtak. Midőn a kocsis a lovakat megfékezte, a lelkész ur azt mondta, hogy térjenek vissza, legalább ne hagyják ott a farkast, már csak a bőréért sem. Viaszafordultak tehát, s miután a lovak a fekvő vadállat láttára ismét bokrosodni kezdtek, a lelkész ur egyedü. szállott le a szekérről, hogy a farkast föltegye. Midőn annak emelésével birkózott, a lovak ósszerugtak, a kocsit elragadták s a lel kész ott maradt. Kevés idő múlva három farkas tért vissza a helyre, s a védtelen lelkészt, kinek még fegyvere is a kocsin maradt, meg támadták. Mire a kocsis a lovakat megfékezte s a nevezett helyre visszatért, gazdájának már csak szétszaggatott véres ruháját találta ott. — Ázsiai magyarok. Nemrég az Ázsiában élő magyarokról egy közlemény jelent meg a lapokban, melyben LiebI Gyula nagyváradi órás visszaidézett egyetmást reminiszcenciáiból. Liebl Egyptom Zagarig városában bizalmas lábon állott egy hajdani karaván-kereskedővel, a ki Ázsia nagyrészét beutazta. Ez azt állította, hogy Karau s Orenberg köze lében tartózkodik egy törzs, mely minden valószínűség szerint rokon a magyar néppel. Él közöttük a monda, hogy az ősidőkben egy velük atyafiságos nép nyugotra vándorolt s ott letelepedett. A hátramaradt törzs megtartotta ós sajátságait: fehér lovat áldoznak újévkor, a mely egyszersmind általános kibékülési ünnep. Ezenkívül dívik náluk a bikaáldozat is. — Mibe került Francziaorazágnak a német háború ? A Siécle ilyen békés időben jelenti, hogy a francia kormány végleg megállapította, mibe került Francziaorazágnak az 1870-ben Napoleon által indított háború. Mint a nevezett lap értesül, 1870-ben a költségvetésen kívül 1315 milliót költött Francziaország hadseregre, a hadikárpótlás és kamatjai 5315 millióra rúgnak, a német sereg ellátása 340 millióba került,- a háború által sújtott vidékek kárpótlása fejében 487 milliót fizetett ki a kormány, az adó csökkenése és as elszassi állami jövedelmek elvesztése, négy percenttel tőkésítve, 2420 millió veszteséget képvisel, a hadiszerek pótlása 2144 millió költséget okozott, végtére a penzió által okozott költségek, az annektálás következtében elveszett csatornák jövedelme, stb. 1314 millió frank veszteséget tesz kí. Vagyis 14,456 millió frankjába került Francziaorazágnak e háború, a mely óriási összeg födözésére fölvett kölcsönök 632 millió évi kamattal szaporították Francziaország terhét. — Menyegzői ruhában — a halálba. Duna-Vecsén a következő izgalmat keltő öngyilkosaági eset történt. Ca. tíz. jöházból való müveit nő, egy fiatal iparos neje, kivel két hét előtt esküdött meg, a mult vasárnap a ref. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRDÄR 22-án 1880 templomban véglett isteni tisitelet útin ugy, > mint volt, manyegiii selyem ruhájában a imakönyvvel kezében, a Duna jegére indult; a partról sokan integettek feléje (a máaok — öngyilkossági szándékát felismer /e — meg i< kísérlettek utin» menni, de hihetóleg féle-lembíl iámét visszafordultak). Égés» Apóstagíg ment a jég hátán, folyton küldve borzasztó elhatározásával, míg nem majd három órai kóborlás utin, midSn ismét Duna-Vecse iri nyában megjelent s itt G. A. s mások menté lére siettek, elólük beszakadt a sík vízbe. Jég alá került a meg menteni nem lehetett tSbbé. Végzete« tettének okáról mitsem tudni. Papírszeletek. Ott már én is jelen vagyok. Állatkiállitás alkalmával egyik kiállító polgár dicséri lovát a másiknak s kérdi végül: mit szól ön hotsá ? — már as igazat megvallva (válaszol a másik) paripákhoz éppen nem ártok ; de a hol ökőrről van szé, ott már én is jelen vagyok. — Egy angol a minapiban dicsekedett egyik amerikai barátja előtt, hogy Angliában soha sem megy le a nap. ..És soha sem fekUsznck le az adószedők" — felelt rá .tapintattal\' a sértett OnérzetH yankee. Javában ég a tör a kemencéében, de az ablakok tárva-nyitva vannak. Hazaérkezik a háziasszony. — Megbolondultát Zsuzsi ? hogy kinyitod az ablakokat! — Nem biz én kérem alássan, csak kedvében akartam járni mindnyájokoak: a nagyságos urnák a kinek mindig melege van, s a nagyságo s asszonynak, a ki mindig fázik. Hivatalos piaczl árak. \| Nagy-Kanizsán, 1880. febr. 18. 100 kilogrammjával számítva. Buza 12-50.—13—. Rozs 9---9 60. Arp. 7-60.—8 —. Zab 6-60.—7-20. Kukoricaa 8—, 8.50. Burgonya — Borsó —.—28 —. Lencse — _-—26—. Bzb ——.—12.-. Széna —.-180 Szalma --.-liO. 1 kilogrammjával számítva. Marhahús ■— .—52. Sertéshús •—. — 60. Szalonna — .—78. Disznózsír —.--80. Vörös hagyma ■—.— 16. .Foghagyma •---30. Czukor • —.—62. Bors —1-20. Paprika •—.—80. Szappan -.—44. 1 literjével számítva Ó bor 40-48 kr. Uj bor 16—20 kr. Pálinka 46 kr. Eczet 6 kr. Kiadta: FARKAS, v. piacz könyvvezető. Szerkesztői ttzenet. 3942. Csáktornya Gratulálunk I Sok szerencsét éa örömöt 1 3913. F. Egerszeg. Magán levelet irtunk. 39-1-1. M. Snrd. E búban még meglátogatlak -, a képet bepakolás előtt okvetlen óhajtom látni. Üdvöslet 1 3945. Sch. Mielőbb elolvassuk. 3946. Sz. A. Rendben van. V a s u t. I menetrend. A bnda-pesti időmutató óra szerint, indul Kiuiimaár«»! hova : Vonat ■záin Orz Perc. Idő 205 Eszék, Moh4o.,Dombo.ár ■ Fiaméba 4 IS reggel 2 30 délut 4 58 reggrl 215 212 Bnda-Pestrc 202 ..... .2 6 délut. 204 .......... 11 30 eitve 213Bécsbe (Szombathely, Bér. Ujhely felé)5 8 reggel 301 , ......... 11 48 estve 315 Sopronba ........3 38 délnt 303 Triestbe és Prágerhofon keresatOI (írácz é. Bécsbe...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerbofon keresztül Grácz és Bécsbe...... 2 47 délut. Érkezik Kanizsára honnét : 216 fiasék, Mohács, Oombovár . Fiúméból 1 41 délut 206 , . . , 11 11 estve 203 llud« Pestről........ 4 20 reggel 201 „ .......2 5 délut 211 .............. 9 44 estve 314 Bérahői iSiomiiitb. Bée. Ujb<ily)íelől 10 27 estve 302 „ „ . .45 reggel 163 Sopron,ból.......11 53 ¿élei. 214 Bécsből Grácz, Marburg, Pragevbof fel81 ..........4 12 regge 201 Trieszt- ée Bécsből Marburg, Pragar- hof felől .........1 21 délut. 204 Trieszt- és Villachból Prágerhof felől 11 — estva Marburgba csatlakozás Villacb és Franceafestből w . , . Fiancesfestből Felelős szerkesztő: BátOrfl LajOS. Kryllttór.) Zur Darnachachtung! Jobann Lang in Kindberg sandte mir am 5. d. M. pr. Frachtgut mit versicherten Lieferzeit 3 Fässer nnri 1 Kiste Äpfel nach Gr.-Kanizsa, die am 9-ten hier anlangten. Ich war auf einige Tage verreist und konnte erst am 18 d. die Sendung abholen Leider fand ich statt der 4 Koii nur mehr die 2 kleinsten; die 2 grossen warden am 17. zur Deckung der Fracht von 15 fl. 44 kr., wie man mir sagte\' verlici-tirt, da der Inhalt schon schlecht wurde. E rovat alatt kÖzlBttórt felelősséget nem Szerk. Die beiden grossen Fässer voll Apfel wurden alcht verlicitlrt, sondern aater ddr Haid aji Herrn Oesterreieher hier am 16 fl- VSrktaft, die einen Werth von 130 fl. hatten. Dau die Äpfel aloht sokftoht waren, bewei»t, dass Herr Oesterreicher das Kilo »u 18 kr. vtrkaaft Dasa »elbe «icht verlieftJrt, sondern nnr ■atar dar Haad verkaufe Warden, beweist, das weder jemand anderer anf der Bahn, noch die Wiederver-käuferinnen in der Stadt, — die doch die ersten Käufer wären — ein Wort davon wussten. Auch den Frachtbrief gab mau mir nicht retour. — Die Beurtheilung dieser eigenmächtigen Manipulation überlasse ich den P. T. Publicum. Stipcsics Franz, Händler ans Stinacz. Anf obige Darstellung des Herrn Franz Stipcsics wird erwidert, dass, nachdem der Adressat hier nicht aufzufinden gewesen, an die Adfgabsstation um nähere Angabe telegraphirt wurde n. von dort die Antwort kam, dass weder Aufgeber noch Adressat bekannt seien Ein Fass wurde geöffnet u. da der Inhalt theils erfroren, theils angefault war, wurden bei der löbL Direction Verhaltungsmassregeln erbeten, u. die Antwort war, geBU ISOb §. 61. des Betriebsreglcaeat vorzugehen, und so geschah es auch. Die Licitatioa wurde wie gewöhnlich angesagt, und dass nur ein Käufer ersehien, ist nicht unsere Schuld — Der Frachtbrief wird von der Direction aus-gefolgt. Bahnstation Gr.-Kauizsa. (51-1) mihidetäseec: SEIDLITZ- PORA. Paíllr nlrlrr»r VolÁ/lí ha minden dol,ox czimlapián a sas v saIV an-IVUi vanmi, én S0kszorositott rzégem van lenyomva. , 80 év óta a legjobb sikerek mollett fennáll mindennemű gyomor betegségek és emésztési akadályok, (miut étvá^yhiány. hasszorulás) vér atlO\|áS ¿8 aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik illő életmódot folytatnak. Hamisítások torvéaylleg büntettetnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. ;ranczia borszesz sóval. 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott ■v kék "m TRAGYA-GYPS, olcsón és_ bérmentesen szállít minden vasúti állomáshoz, a lezelesi vezeaylet a VorderbrOUIer STüs-üáiiyamiveles." Posta: M falling, liérs mellett. (97ÍI 7—15) Cl fi A legmegbízhatóbb önsegélyző szer«* » szenved» emberiségnek J minden belső é* külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min. deunemü sebesülések, fej-, föl- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sebeit-rákrekélyek. ftsxök, szemgynlladás, mindennomü bénulás és sérülés stb, ftb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaj. Krohn X. és társától Bergenben (Norvégiában). Ezen halmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o é. Fo szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs ; Tucblauben. Raktár az állam miuden hirneveB gyógyaxertarában vagy fűszer- I kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedósben részesülnek. A t. CZ közönség kéretik határozottan Moll-téle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadui, melyek saját óvj egyem és aláírásommal vannak ellátva. Baktärak: Nagy-Kaaizsa Priger Bela gyögysz. »ein« J. gy6gy. Eoaenberg Ferencz Fesselhofer Jizsef Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg „Gyögyszertdr a szent l^lekhez". — Baros Dorner S. Csäktornya Göucz L. v. gyögyszerösz Kaposvär Kohn .1. Baböchay Kahn. gy<»gy. Th. I Kecskessy gyögy. Kaproncza Werli M. gyögy. Köszeg Csacsinovics Ist. I gyögy. Küttel Ist. gyogy. Keszthely Schleifer A. Wünsch F. Körnend Ritz J£n. ZÄgräb Perklet Ferencz gy<igy. Mittibach S. Irj»lmashoz työgy. Soproa Meaey And. gyögy. (980 7—52) J oM§ i -3 ^ a aj Ii ■O ~ ac ¡«OGOGOOOOOÍ _ e¡ ai » \' > SO M Pályázat, A nagy-kanizsai ált. betegsegéljzö egylet részéről egy orvosi állomásra, — mely-lyel 300 frtnyi évi fizetés és az átengedendő irodai helyiségért 50 forintnyi évi általány jir — pályázat nyittatik. Pályázni kivánók szíveskedjenek a nagy-kanizsai ált. betegse-gélyző egylet választmányához intézett ajánlatokat folyó évi márczius 10-ig alulírottnak beküldeni, kinél az ezen állomással egybekötött teendők iránt fölvilágosítást nyerhetnek. Nagy-Kanizsán, 1880. febr. 10-én. (9S7 3—3) LÖWINGER IGNÁCZ, egyl. elnök FogfájáJt minden nemű. akár üres vagy «ele, tartósan és igen gyorsan gyógyítható a hirneves indiai kivonattal. Eien gyógyszer hatása folytán egy házban sem hiányozhatna. Való dian üvegben 35 és 70 kr. Nagy-Kauizsán egyedül csak Strem és Klein araknál (986 5-10) kapható. Fris csTraHps vetőmagok, ,u. m.: ^ Veresvirágu stájer lóhere. Franczia és magyar luczerna. Oberndorfi, óriási palaczk alakú, angol Klumps és más fajta takarmány répa. Angol és franczia perje. Legjutányosabban kaphatók Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf (1 2-8) kereskedésében. Vendéglő bérbeadás! Zalamegye tiirjei belső városi (hol 4 országos vásár esik) korona fogadó folyó évi márczius 16-án Nya valádon az uradalmi bérnökség irodájában folyó évi ljulius 1-től kezdve 3 évre árverés utján bérbe fog adatni. — A feltételek pósta utján közölhetők, de ugy is megtekinthetők; 7 X — 3 Nyavaládon: a bérnökség irodájában, Kemenes Sömjenben árendásnál. iesuJatJt)! cs. kir. szab. $ zsebkönyv. F-K* jegyzékkönyv minden megkívántató íróeszközzel u. m. 1 pergament lap, tinta eszköz, gyertya, pecsétviaazk. toll stb. bezárva »/4 centimeter vastag, felnyitva 6 centimeter, 6nom bőrkötésben, aranymetszéssel. külsőleg bársony- és selyemmel 3 frt, bőrkötésben 2 frt 50 kr. Fentebbi Íróeszköz egész berendezéssel, kényelem nélkül, szép, tartós, gzelen<se alakú, érrsből, arany- vagy ezüstözve csak 1 ft 50 kr. Mint különlegesség, tintaeszköz irótáblával orvosok számára 2 frt 25 kr (6 1—•) Gyár: E J. Gotabacher, VI. Mittelgaase 6, 2. Stock links, Thür 18\'/,, Bécsben. Főraktár : E. Boschan, I., JasomirgottsU asse Nr. 6. Kapható Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében is Nagy-Kanizsin, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. NAG f-KAOTZ8A, 1880. február 26-án. 17-dfh: szám. ár:\' "^S jegész évre . . 8 frt. Tisenkilenezedlk évfolyam. □ftastssl ár: Jegész évre fél írre . . 4 „ negyed évre . . 2 „ ! szám 10 kr Hlristéssk 6 hasábos petitzorban 7, másodszor 6 s minden további torért 5 kr. NY1LTTÉRBEN Boronként 10 krért tétetnek fel. Kincstári illeték minden ügyes hirdetésért külön 30 kr fimetendS. ZALAI KÖZLÖNY .SS előbb: .Z A Xj A. - S O MOGYX özlon A lap szellemi M Ulet! kSslMséay.k a fserkesrtffliSB, u>7i(i rémít illeti kSsleninyek pedíf » kiadóhoz bánacatre iotéseod&k : NAOT KANIZ3A Wlttilotkáz. \| Bérmentetlen levelek. j csak ismert mtwkatár-•aktdl fogadtatnak el. ;\| -=- » tKfairatok vissza nemf i küldetnek. \| N.-Kanlzaaváro» helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. taxoltó-egylet", > .n.-kanizftai kerwikedelnii ■ Iparbank», _n.-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegjel általános tanítótestület\'\', a ,n.-kanizsai kíaded-neieló egyenAlet\', a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi » Iparkamara «.-kanizsai küUálaaztmánya" s több megyei éa városi egyenűlet hivatalos értesittje. Helenkliit kétszer, vasarnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Népesetlésünk kérdése. Pusztulunk, veszünk Midón őseink & Volga folyó partját ezer évvel ezelőtt odahagyták maguknak itt, s talán jobb hazát keresendők, akkor az így felkerekedetteknek száma a Kárpát hegyed béreseinél összeszámlálva, három százezer családra rúgott. Ne gondolják azonban tisztelt olvasóim, hogy talán történelmi multunkból kivánok valami ismert dolgokat elbeszélni, s nem is azért kezdettem ott ezer év elótt a tárgyat, mintha a három százezer családnak viselt harczait, vagy éppen kalandjait sorolnám eló, — melyek ugyan közbeszólva, talán meg is számláihatatlanok lennének; — hanem azért kezdettem ott, mivel a tárgy, melyről írni szándékom van, követeli: hogy bevezetésemben már törekedjem bemutatni azon tekintélyes számot, mely egy évezred előtt gyökét képezte e haza jelenlegi magyarjainak. — Három százezerre megy azon családok száma, kik a Volga parti óshelyet odahagyva, a Kárpátokon át Munkács alá érkeztek, s ott Álmost, a hét vezér egyikét fejedelmükké választák; s ezek-voltak azok, kik a népvándorlás nyomása által ide szoríttatva, e viruló hont fegyvereik dicsősége által hatalmukba ejtették s itt le is telepedtek. Három százezer család, — egyre csak négy tagot számlálva is — egy millió két százezerre menő lelket számlál; azok, kik e honban lakva, a győzők által békés lakásaikban hagyattak, legalább is kétannyian lehettek, s fel sem tehető, hogy ily nagy kiterjedésű földdarabon — Magyarország térfogata a kapcsolt részeken kivül 37277,00 □ mértföldet tévén ki, — kevesebb lakó lett légyen, a kikkel az uj hóditók összeolvadva, körülbelül négy millió lelket számláltanak. Ezer év elótt tehát e haza lakosainak számát 4,000,000 lélekre bizton feltehetjük , s mert bárha ezen létszám már akkor különböző ajkú s nemzetiségű népekből állott, s bárha a későbbi idők viszonyai folytán a nemzetiségek itt még inkább szaporodva, összekeveredtek, — mindazonáltal, mert nem külön nemzetiségekről akarok értekezni, hanem a haza lakói alatt annak minden népeit értem, - tehát ezekről mint egy nagy családról, a hon összes lakóiról kivánok beszélni, ngy a mint kitűzött feladatom igényli — a népesedés kérdésében. A nemzetek vagy népek életében ötven évet számitunk egy nemzedékre, s igy az ezer év- mi nálunk immár husz nemzedékre terjed ki. A népesedési szaporuság husz nemzedéken át rendes viszonyok között tiz-szereztetik; s igy véve föl a létszámot: Magyarországban most 40,000,000 léleknek kellene lennie. — Rendes viszonyt azonban egy népnél sem lehet bizton felvenni, azért a szaporuság nem is ekként szokott történni, mert a népek nemcsak háborúkat folytatnak, hanem különféle járványok által meglátogatva, s ezenfelül a foglalkozások többféle nemei által bekövetkezni szokott halálozások miatt a népesedés koronkint nagy fogyatkozásnak, pusztulásnak van kitéve, tehát a rendes szaporodás ezen okok miatt soha sem állhat elő. Magyarország jelenleg alig 11 millió lelket számlál, ennélfogva ezer év alatt még meg sem háromszorozta a létszámot, ami kezdetben volt. Mi lehet ennek oka, s miként kellene amennyire lehet oda hatni, hogy ne csak nemzetünk létszámát tartsuk fel, hanem a számnövekedést is előmozdítsuk? — Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ, ügyvéd. (Folyt, következik.) Jegyzőkönyv. Felvéve Nagy Kanizsán 1880. évi Jebr. hú 10 én a nngy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság közgyűlésében. Jelenlevők 1 Tóth Lajos első igazgató elnöklete alatt, Darás Zaigmoud titkár mint jegyzó-köny vve-zetó én Ax>-nti György, Blau Pál, Blau Lajos, BIau Nándor, Bettiheim Samu, Danneberg Jakab, Dobrin Benő, Ebenspanger Lipót, Eben.panger Leó, Englüader Lajos, Fesaelho-fer József, ifj. Fuaaelhoter Józset, Fiacher József, Garai Benő, Gelsei Gutmann S. II., Gut mami Simon, Ilalphen Lázár, Jack Frigyre, Juhász György, Lővínger Israel, Maachanzker Mór, Ollop Samu, Plosszer Ignácz, Práger Béia, Práger Henrik, Dr. Pr^ssburger Jakab, Kosenfeld Sándor, Kosenfeld Adolf, Uosenberg Israol, Hosenb^rg Ferencz, Kácz Antal, Scherz Lipót, Scherz Albert, Somelke Lajos, Strem és Klein, Slern I- M., Soramer Sándor, Sommer Miksa, Sanveber József, l)r. Szűkíts Nándor, Wagner Károly, \\Va!b ich Mór, Weias Manó, Weiss Samu, Welisch Samu és Weiser I. C., összesen 49 részvényes tag, kik mind össze 1Ü4 darab részvényt képviselnek. Elnöklő igazgató ur üdvözölvén a megje lent részvényeseket, nyilvánítja, hogy a részvényesek határozatképes Mámban vannak jelen, minek alapján a közgyűlést megnyitja, a jegyzőkönyv hitelesítésére Garai Benő és ifjú Fesselhofer József urakat kérvén fel. I. Megnyílván a közgyűlés, felolvastatott az ■/. alatt csatolt igazgatósági Üzleti jelentés, mely teljes megelégedéssel jóváhagyva, tudomásul vétetett. II. Felolvaatátott ezután a felügyelő bizottságnak a közgyűléshez intézett, a lefolyt évi mérleggel együtt kinyomatott és az alap szabályok 47. §-á értelmében a részvényesek kezeihez kellő időben eljuttatott, itt 2\'/. alatt csatolt jelentése, melyben a mérleget a valódi helyzettel megegyezóleg felvettnek nyilvánít ván, a tiszta nyereményből részvényenként 80 frt osztaléknak kiadását, s as igazgatóságnak a lefolyt 1879. évre a felmentvény megadását ajánlja. A közgyűlés ugy a felolvasott felügyelő-bizo\'.tsági, valamint az igazgatósági jelentésekből teljes meggyőződést nyervén, az igazgatóság leszámolásának és a mérleg felállításának helyességéről és alaposságáról, a mérleget minden változtatás Léikül megállapítja és a nyere mény osztalékot részvényenként 80 frtban feloszlatni határozza oly képpen, hogy az\'/, alatti igazgatósági jelentés jóváhagyott és a mult évi közgyűlési jegyzőkönyv III. pontja tárgyában hozott hatarozaton alapuló javaslata értelmében minden egyes részvény szelvényre 50 frtot készpénzben kifizettessék, 30 írt pedig részvényenként a felemelt részvénytőke kiegészítésére fordilassék, az ekként még felosz-tatlanu! f-ntmaradt 930 frt 72 kr. összeget, az igazgatóság ajánlatára a Következő adomáuyo-zaaokra fordítani u. m. 1. a főgymnasiumí muz-Mimnak 2. a polgári iskola szegénysorsu növendékeinek tanszer- és ruházatra - 3. a népiskolai szegényaorsu növendékeinek tanazerek éa ruházatra 140 Irt 4. az izraelita iskola segély ezésért: 140 frt 20 frt 40 frt TÁRCZA. Egy virág élete. — Ballada. — Cl..... H......hoz Rózsabimbó szép virágszál, Mind« g a kert dísze voltál. Magyi rország szülő anyád, Harnvatgyöngygyel táplált dajkád. Jó hir-neved messze terjedt, Áldott kertész ápolt s nevelt; Ki egy viruló hajnalba\' Következőleg álmodat Szép tavasz volt langy szellővel, Növekedtél nappal, éjjel; Illatozva, fej ledet ve, Örült ki csak reád néze. Hogy valami baj ne érjen, A zivatar megkíméljen; El ne lepjen a kert lomjba, Bevittek a virágházba A kertésznek legfőbb gondja, Csak reád volt irányozva; Te voltál a virág éke, Veled nótt édes reménye. A virágok ünnepnapján, Egy gyönyörű Pünkösd napján : Kertészed el lett bűvölve. Kifejlett bimbódnak kelyhe. Nagy volt az öröm e napon, Virultál a zöld pázsiton; Mindenki gyönyörrel nézett: A mig egy ifjú el nem nyert. Elvittek a jó kertésztől, Szívesen ment kísérőül, Virágpajtásiddal együtt Emléke kisért mindenütt. Egy más kertbe ültettek át, Melléd tették a rezedát, Hogy számodra gyöngyen-szépen Mindig illatot terjesszen. Kinyílt rózsa illatárban, Üj kertészed mámorában; Tudj\' isten hogyan s miként . . . Ez már büvössóggel történt: Egyszer kora hajnaltájban Változás lett a virágb»n, Mire a nap szépen teljött . . . Rózsa mellé bimbó is jött. A keló nap harmatárja, Az édenkert tündér párja A csalogány énekelve, E napot megünnepelte. Diszlett, virított körüled, Anyád a boldog természet. Szebben fejlesztett mindent ki, Mivelete lőn isteni. Kis bimbód másik követé, Ez alatt te fogyni kezdél; Téged is a végzet ére, Hogy mindennek vagyon vége. E tündéres álom után, Legyen áldás a szép rózsán ; Bár mindennek vagyon vége . . . A szép rózsát soká érje! 1 SZ . . . J . A démon. (Folytatás és vége.) Midőn néhány nap múlva felkerestem Ilont, Hugót is ott találtam. Nem engedtem szivemet érezni, de annyival is inkább megerőltettem elmémet. Sértve érzém emberi méltóságomat, büszkeségem fellázadt, önteltségemben egészen el akarám homályositni Húgét, vagy legalább túlragyogni. Csalódtam. Nekem is megtetszett. Meg volt benn azon igaz arssláni vonás, mit ők udvariasságnak neveznek, melyIyel mindenkihez simulni s alkalmazkodni tudnak. Beléptemkor végig mért és bőségesen tájékozva volt felőlem. Beszélt mindenről, mi kedves volt előttem, ezzel és főleg minden szavából kirívó őszinte be- csületességével megnyerte tetszésemet. Ilon is megszűnt oly dermesztő hidegen bánni vélem, mindnyájan íeividultuak s mintha mindnyájan rég óhajtottuk volna e találkozást rajongtunk egymásért. Ilon kis Iorántot rögtönzött, örvendve elfogadtuk, elköltése közben kedvtel-ten adomáztunk és kaczagtunk. Aztán felkértük Honi, hogy énekeljun. És ó énekelt, igézőn, soha még nem hallottam ót ugy énekelni Valamely előre rendezett mulatság megközelítőleg sem sikerülhetett volna ugy, hogy ennyi kellemet, szórakozást, élvet nyújtott volna: Nem sokára együ\'t távoztam Hugóval, bizalmasan, karöltve. Minő más volt ő a szabadban s szabadon, Ilon varázskörén tul. Az élezés bohókás, köny-nyelmü ifjú, komoly, tapasztalt, munkakedvelő férfiúvá vált. Ögyelgései közt is szellemével szakadatlan munkálkodott. Mennyire képes a látszat csalni! Utunk szétvált, mi is elváltunk. O távozott, én önkénytelenül megálltam és utánna tekinték. Valami nagyon különös benyomást gyakorolt reám egész valója. Nem voltam ké pes megfejteni rejtélyes magaviseletét. Haragudnom kellett volna reá, és e helyett megfejt-hetlen vonzalmat érzék iránta. Csak mikor már honn voltam, ébredt fel ismét konok büszkeségem, emlékemben felmerült a mai Ilok, fülemben érzém csengeni hóditó énekét, szivemet szurdosták dévaj enyelgései, fellázított angyali ördögsége, fájlaltam, szégyeniém veszteségemet, s e szégyentől menekülni vágytam; megtagadtam fennséges bájait, letörlém tün döklő szellemének hímporát, lelkét profán po- kolnak képzelém: és az én lelkemben feltámadt iránta a gyűlölet, Ilon iránt, elképzelhet-len, határtalao, rettentő gyűlölet. IV. A laktanya hátsó felén egy magas dom- Ibon állt a fegyverraktár. Ott őrködtem egy magamban, unalmamat csak saját gondolata-t immal Ü7.hetém el, tekintetem a városon csüngött, melyet innen teljesen át lehetett látni. A \| völgyben illatos-hársfák szegélyezek az utat, a nap forron tűzött, kihalt a forgalom ; csak a harangok szomorú zúgása élénkité a lanyha vidéket, s egy népes gyászmenet, mely a hárs-1 fák között lassan közeledett felém. Már hallám \| a zokogást, a kántor gyászos énekét, érzém a fáklyák füstös szagát, kivehetém az egyesek í arezvonásait, a cypruságakkal, szalagos koszorúkkal, tarka czimerekkel feldíszített koporsót, melyekkel ugy el volt bontva, hogy alig bírtam az arany szegekkel kivert nevet elolvasni. Elvégre mégis összebetüstem: Agári Sarkantyús Hugó báró, élt 25 évet. Nem hittem szemeimnek, kerestem bizo nyitékot, egy gyűlölt személyt, ki sebzetten, megtörten kisérné a szánandó lovagot sírjáig. Nem volt a tömeg közt. Elhitettem magammal, hogy csak csalódás volt, a képzelem kohol« mánya. Szemeimmel kisértem a menetet, mig as örökösen nyitott kapun a temető pyramisai közé tünedezett. Álmadozva bámultam a kiaszott földet, gépiesen adtam át helyemet társamnak, a felváltó szabadost tudtom nélkül követéra, csak az őrtanyán ocsúdtam fel, midőn a báró élettörténetét hallám, ki zavart pénz-viszonyai miatt golyót röpített ssivébe. Valjon TIZENKILENCZEDIK É VFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 26-án 1880 5. az evangélikus iskola segélyezésére 35 frt 6. a göröghitü iskola segélyezésére 25 frt 7. keresztény kórház javára 70 frt 8. az izraelita kórhái javára 70 frt 9. a keresztény házi szegények segélyezésére 145 frt 10. az izraelita házi szegények segélyezésére 145 frt 11. kisded óvoda javára 25 frt 12. tűzoltó egylet javára 50 frt 13. betegsegélyző egylet javára 30 frt Összesen : 935 frt a mégis íeot maradt 1 frt 72 krt pedig a folyó évi nyeremény számlára visszahagyni rendeli. III. Az uj részvények kibocsájtási ideje és módozatai tárgyában ai •/. alatti igazgatósági jelentés javaslata alapján elhatározza a közgyűlés, hogy miután a 300 darab meglevő részvény után a II. pont alatti határozat alapján visszatartatni határozott, szelvényenkinti 30 frt összesen 9000 frt, összeg a már meglevő 48,874 frt 87 kr. réazvéuytőkét 57,874 frt éa 87 krra emeli, a hatvanezer forintból e szerint meghiányzó 2125 frt 13 kr. beszerzésére az ez év elején kisorsolt 10 300 frtnyi szőlődézsma váltsági kötvényekből eredő és ez évi július 1-én befolyó 1854 frtnyi nyeremény összeg, valamint a még hiányzó 271 frt 13 krnak kiegészítésére a több év óta felosztatian hagyott s 163 4rb aranyra éa 83 drb frankra felszaporodott üzleti nyeremény felhasználása fordittas-aék, ilykép a 60,000 frt részvénytőke teljes lévén,az uj részvények már f. évi julius havában kiadathassanak, a melyek is már az ez évi üzleti nyereményben részesitendók lesznek. Egyebekben a kibocsáj\'.ási módozatok megállapítása az igazgatóságra bizatik oly hozzáadással, hogy az uj 300 drb részvény kíbocsájtásá-val egyidejűleg, a régi 300 drb. részvény még meglevő 7 drb szelvéuye is ujjakkal és pedig az uj részvények szelvényeivel egyenlő lej rati időre szóllokkal kicseréltessenek. IV. A részvénytársaság üzletkörépek kiterjesztése és a tartalék alap felemelése tárgyában az igazgatóság az alapszabályok következő módosítását éa pótlását hozza ugyan az /, alatti üzleti jelentés helyeselt előterjesztése alapján javaslatba. 1-ör. Az alapszabályok 32. §-a után a következő uj szakaszt kívánja az alapszabályokba bele foglaltatni. „Könnyebb kezelhetés czéljából jogában áll a társaságnak, a részére jelzálogul lekötött házak és épületek tűzkár elleni biztosítását közvetíteni, s e végből biztosítási ügynökséget vállalni." 2-or. Az alapszabályok 33. § ának vég-passusából, mely igy szól: „s hogy nevezetesen az évenként elhelyezendő tőkének legalább fele, a részletenkénti törlesztés kikötése mellett ingatlan javakra adandó kölcsönökre fordítassák" — e szó éven ként kihagyassék s ily képen ezen szakasz szövege következőkép áliapittassék meg. 33. §. A takarékpénztár saját pénzeit vagy a betéteket nyerészeti vállalatokba nem fektetheti, hanem azokat egyedül biztos kamatozásra adandja ki, különös figyelmet fordítván arra, hogy a külömböző elhelyezési módok közt illő arány tartassák, s hogy nevezetesen az elhelye- zendő tőkének legalább fele a részletenkénti törlesztés kikötése mellett ingatlan javakra adandó kölcsönökre fordítassák. 3-or. Az alapszabályok 35. §-a követke zőleg módosíttassák. 35. §■ Minden akár nagy kanizsai, akár vidéki lakós törvényszerű tulajdonát képező váltókat mutathat be a takarékpénztárnál leszámítolás végett, ezeknek azonban következő kellékekkel kell birniok : ,a váltók váltójogilag kötél©-zők, a legfeljebb 4 havi lejáratra azólandók, rendszerint elfogadva, s az illető tulajdonosra kellőleg forgatva legyenek." 4-er. A tartalékalap felemelésre vonatkozólag az alapszabályok 48. § a után a követ uj szakasz felvételét ajánlja: „A 2. §-ban jelzett részvénytőke felemelés megtörténtével, ennek megtelőleg a tartalékalap is legalább harmiocz ezer forintra felemelendő olyképpen, hogy a tartalékalap évenkénti kamatai ugyan ezen alap javára mindaddig tőkésitendök, még a tartalékalap kellő-, leg kiegészítve leend, érintetlenül maradván a közgyűlés joga ezen tartalékalap kiegéazitésére az évi tiszta nyereményből tetszés szerinti mennyiséget külön megszavazni. Ezen javaslatba hozott alapszabály mó dositás- és pótlásokat az előterjesztett szövegezésben a közgyűlés egyhangúlag elfogadja és jóváhagyja. V. Ezután á: térve a kilépés és eltávozás folytán megürült igazgatósági, tagsági és felügyelő-bizottsági helyek betöltésére, miután elnöklő igazgató ur felhívására a közgyűlés a szavazat-szedő bizottságba Som mer Sándor, Plosszer Ignácz, Ebenspanger Leon, ifj. Fessel hofer József és Práger Béla részvényes tagokat megválasztotta, ezek a szavazatokat beszedvén és összeszámítván, a következő jelentést terjesztették elő. Beadatott összesen 193 szavazat, ebből esett 3 évi időtartamra r 1. Rüsenfeld Sándorra 185 szavazat 2. Ebensp\'auger Lipótra 183 „ 3. Kosén fel d Adolfra 180 n 4. Engliinder Lajosra 178 5. Dr. Pressburger Jakabra 168 6. Fesaelhofer Józsefre 162 „ 7. Sanveber Józsefre 158 „ 8. Babochay Györgyre 148 • 9. Semetke Lajosra 137 10. Blau Nándorra 122 T) 2 évi időtartamra 1. Práger Bélára 110 „ 2. Blau Lajosra 104 „ mint póttagokra 1 Danneberg Jakabra 91 2. ifj. Fesselhofer Józsefre 73 „ 3. Berényi Józs-fre 73 „ felügyelő bizottsági tagokra l. Juhász Györgyre 173 2. Ollop Samura 173 „ 3. Wagner Károlyra 173 JJ a közgyűlés a választás eredményéne k kibírd« tését tudomásul veszi. VI. Az indítványok megtételére elnök ur felhiváu a közgyűlést, miután a közgyűlésből senki sem lépett indítvány tétellel, elnök ur a tárgysorozatot kimeritettnek és a közgyűlést befejezettnek nyilvánította; ezzel a közgyűlési jegyzőkönyv bezáratott éa aláíratott. Kmf. DARÁS ZSIGMOND a. k. titkár. Tisztelt nagygyűlés! Egy foldmivelő orazágban a gazdasági viszonyok nagy befolyást gyakorolnak a pénzintézetekre, különösen azokra, melyek főleg a jelzálog kölcsön üzlettel foglalkozva a gazda-közönséggel szoros érintkezésben vannak. Ezt elnre bocsátva csak annál nagyobb megelégedéssel lépünk most jelentésünkkel a t. nagygyűlés elé, midőu a tavali kiváló mos toha vif-zonyokra utalva mégis azon örvendetes tényt constatálhatjuk, miszerint a lefolyt évben még kedvező eredményt is kivívnunk sikerült. A mérleg főbb tételeit szemügyre véve, alig fogja becses figyelmüket elkerülhetni, hogy a kamathátralék összeget ismét szépen leapasztottuk, — ugyanis tavali 63,122 frt 96 krról 52,288 írt 75 krra, tehát 10,834 frt 21 krral kevesbedett. Ily rendkívül szerencsétlen évben, hol már a hátralék szaporodásnak megakadályozása azaz a folyó kamatok rendes behajtása is nem csekély feladatot képez, bizonyára csak a legnagyobb erély kifejtésével vált lehetővé még a régebbi hátralékot is csökkenteni; — miből azon megnyugtató bizo nyosságot meríthetik, hogy ezen — annak idejében aggodalmat keltett — hátralék összege" a legközelebbi jó évvel ha nem is egészen, de minden esetre nagyobb résvbn elenyész-tethetni fogjuk. Ha a peres ügyek lebonyilitása oly igen hosszadalmas nem volna, már idáig is nagyobb eredményt mulathatnánk tel. Mindössze 59 árverésen kelleit a mult évben megjelennünk, és bár mennyire óva kodtunk magunkat uj ingatlanokkal megterhelni, az általános pénztelenség mellett mégis kénytelenek valánk — nagyobb veszteségek elkerülése végett — néhányat az in tézet részére, megvásárolni. Az ingatlanok czimén kitett összeg mindazonáltal csak 8166 trt 06 krnyi többletet tüntet ki \'avalhoz képest, toert az év folytában azokból már ismét el is adtunk. A meg-maradottak értékét pedig lényegesen leszállítottuk oly árra, melyen azok könnyen elad hatók lesznek és a jelenben már kamatjukat is behozzák De nem csak az ingatlanokat vettük fel a lehető legolcsóbban, hanem ugy a kiutlevő kamatokból valamint egyéb követeléseinkből is kiválasztottuk és leirtuk mindazokat, melyek csak némileg kéteseknek mutatkoztak De mindezeknél sokkal jobban bizo uyitja a mérleg fo\'állitásánál tanusitott nagy lelkiismeretességet azon tény: hogy összes értékpapírjai »lkat csakis oly árfolyammal vettük fel, melyen mi azokat magunk vettük vala. Ha a törvény enged e deczember 31-ki árkelettel vesszük fel, akkor oly nyeremény-többletet tüntethetünk ki, mely az egész osztalék magasságát jóval is feléri. De mi helyesebbnek tartottuk inkább emelni a részvények belértékét, mintsem egy véletlenüi származott rendkivüli nyereségnek kiosztása által részvényeseinkben oly reménységeket kelteni, melyeket rendes körülmények közt kielégíteni nem lehetne. Állampapírjaink jelentékeny állagánál fogva azon «zerencsés helyzetben vagyunk, hogy minden időben tetszés szerint nagyobb értékeket is mozgosithatunk, és igy bármely esélynek ¡8 nyugodtan elébe nézhetünk. A mét\'eg főpontjához t. i. a haszon ered mény éa ennek mikénti felosztásához áttérve, van szerencsénk a t. nagygy ülésnek követ kezőket javaslatba hozni. A 29,828 frt 60 krnyi összjövedelemből az alapszabályok értelmében levonva az igaz gatóaág éa felügyelő tanácsot megillető 12 özáztólit 3579 frt 43 krral, — továbbá a tiszta jövödeleranek a tisztviselők nyugdíj alapjára 5 száztóliját 1312 frt 45 krral, felosztásra maradna még a mérleg utolsó 3 tételében ki tüntetett 24,936 trt 72 krnyi ösaz"g; — és ha ebb"»l az eddigi szokás szerint jótékony köz-czélu adakozásokra fordítandó 936 frt 72 krt kihasítunk, még kerék 24,000 frt, vagyis részvényenkint 80 frtnyi osztalék volna rendelkezésre, — melyekből azonban csak 50 frtot fognánk kifizetésre ajalni, mig a maradó 30 frt, vagyii összesen 9000 frt a tavali nagygyűlés által felemelni határozott részvénytőke kiegészítésére volnának fordítandók. A befizetésnek ezen módját különösen azért hozzuk ajánlatba, mivel annak apródonkinti beszedése a távollakó részvényesektől — a mint tapasztalásból tudjuk — sok nehézséget okoz. A mint a kimutatás teh- rlapjának 1-só tételéből kivehető, részvény tőkénk ekkor 48,874 frt 87 árból áll, és ha ezekhez az oaz taléknak említett 9000 írtját és az ez évben kisorsolt 10,300 frtnyi szőllődezama váltaági papírok — juliuB havában befolyó 1854 frtnyi — értékkülönbözetét hozzá vesszük, akkor a 60,000 frt kiegészítésére csak 271 frt 13 kr hiányzik, melyeket a több év óta összegyűlt és általunk felosztásra nem tervezett 163 darab ara:>y és 83 franknyi nyeremény maradvány egy részéből fedezve, az uj részvényeket már f. év julius havában kiadáara is bocaáthatjuk. A felemelt réazvénytőke a jelentékeny betéteinkhez mérten kell, hogy a tartalék alap további erősítéséről is gondoskodjunk, egyelőre legalább ismét 15,000 frt erejéig. Erre nézve legczélszerübbnek ajálkoznék azon eljárás: hogy ezen alapot külön kezelve saját kamatjai által szaporítjuk, mely után még a nagygyűlés elhatározásától függne, az évi nyereménynek tetsző részét is oda forditani. Hogy pedig ez akadálytalanul eszközöltethessék kívánatos, hogy ennek az alapszabályokban is nyoma legyen, — miért is ez ulób-biaknak a tartalék alapot tárgyazó ,48-ik § ának ily értelembeni bővítését indítványozzuk. Ezenkívül még 2 pontra vonatkozólag akarjuk az alapszabályok változtatását illetőleg pótlását a t. nagygy ülésnek javaslatba hozni. Az 1 aő pont az általunk leszámítolásba vehető váltók kellékeiről szóló 35. § melynél fogva gyakran a legjobb aláírásokat viselő vidéki váltókat is viszautasitani kénytelenit-tetünk, ha azok valamely helybeli czég alá írásával ellátva nincsenek, — miért is ezen czélszerütlen megszorításnak kihagyását a forgalom könnyebbitésére ajáljuk. A 2-ik pont pedig a nálunk jelzálogul lekötött épületek tüzkármentesi lésének szabályozására vonatkozik. Miután az összes tüzbiztoaitási kötvények már ekkor is nálunk őriztetnek éa nyilvántartásban vezettetnek, de mint a mérlegből kivehető, még az esedékes dijjak egy ró szét is saját biztonságuuk érdekében \'a felek helyett befizetni kénytelenek vagyunk, — semmivel több munkát nem okozna, hanem qjlenkezóleg még némü jóvödelmetis hozna, ha valamely jóbitelü biztositó társulattal közvetlen érintkezésbe lépve, ügynöKséget vállalunk, és jelzálogaink tűzbiztosítást ügyét egészen ma gunk kezeljük. — E-re nézve azonban szinte szükségesnek véljük, hogy az intézet üzletkörének ilyetén bővítése az alapszabályokban felemlítessék. Reméljük, miszerint a t. nagygyűlés az intézet emelésére czélzó és jól megfontolt összes ajánlatainkat helyeselve, elfogadja és jelentésünket egyéb részeiben, /alaiuint egészben ia jóváhagyó tudomásul veendi. Helyi hírek. — „Ax iskolai takarékpénztárak Magyarországon 1879. junius végén" czímmel Weisz Bernát Ferencztől egy fűzet jelent meg, melyben Zalamegyéből olvassuk, hogy itt Bődy József, Katona Pál né, Réfy Laura, Schmidt József és Udvardy Ignácz Zala-Eger-szegeo, Rosenblüh Lajos Nagy Kanizsán és Tóth Lajoa Sümegh Mihály fán kezeltek isk. takarékpénztárt. Nyilatkozataikat szinte közöljük : XIV. Nagy.-Kanizsa. Államilag segélyezett községi fiu polgári iskola. A számok az „Értesítő"-vei eltévedtek. De a kezelő Rosenblüh Lajos azt írja, hogy „volt több szegény izr. fiu, ki konditió után megtakarított tiéhány írtját kivette s ünnepje beálltával ruhát vett. Egy másik atyja eltemetése költségeinek fedezésére használta a raegtakarilolt pénzt. Ha a pénzek — szoká? szerint — nyalánkságra elpazaroltattak volna, e jó czélok el nem érethettek volna." XX. Sümegh-M i h á l y f a. Itt Tóth Lajos tanitó már 4 év óta kezeli a közsr népiskolában a takarékpénztár^ 51 tanuló betett 272 frt 74 krt, és hozzá irja T. ur a következőt: „Az intézmény anyagi haszna a fennebbi számokban mutat kőzik Ha a kezelő tanítónak ez által indított megtakarításait is tekintetbe vennők, én sokkal többért tartozom hálával ez intézménynek. Erkölcsi jó oldalai mellett fölösleges ma még dicsének«\' zengeni; hanem egy-két fontosabb mozzanatot az ügy iránti szempontból tartozom megemliteni. \\z irrgység, önzés, lopás és egyéb hozzákötött bűnök — melyeknek némelyike, rosxul kezelve, ált; la tagadhatatlanul kifejlőd hetnék — ép ugy, mint a hogy a különben igen hasznos késsel önmagunknak kárt is tehetünk, mondom; a hozzá kötött bűnök most az 5-dik évben sem jeleni kéznek. És teljes meggyőződésem, hogy nem ia fognak soha és 8ehol kifejlődni, ha az intézményt tul nem becsüljük s önmagunk a többi erény rovására nem dédelgetjük, nem erőszakoljuk. Hanem — kontra önzés —: a szegedi árvízkárosultak fels^gélyésére alkalma volt több szegény gyermeknek ia takarékpénztári ösazegecskéjéből segélyt küldeni. Kiváló örömöm van a fölött, hogy vannak uri lánykák, kik ez intézmény által serkentve, kerti- és baromfi gazdaságot űznek és saját kézi-munkájuk gyümölcsét hozzák a takarékpénztárba. Van fiu, a ki tőkéjé- nem találta-e a golyó ott Ilont is? Uj kérdésnek tekintém Hugó ez utolsó lettét; rejtély volt előttem, miként ölheti meg magát egy ember, kit Ilon Bzeret. Felkerestem Ilont. Ott ült az ablaknál, hímzett a régi munkán, régi módon kikacsingatva az ablakon — csak kissé közönyösebben, nem keresve senkit. Közönyös dolgokról beszélgettünk, jól tudtuk mindketten, hogy egy obelisk áll köztünk, melyet pem merünk érinteni. És én távoztam, Ilont nem csak gyűlölve, de meg is vetve. Most már teljesen értettem Hugót, — csudáltam, hogy oly gyorsan kiismerte Ilont, sajnáltam szánandó sorsa miatt. V, Szolgálati időm letelt, polgárrá lettem ismét, kezdtem folytatni félbeszakitott tanulmányaimat, felkerestem az elhagyott társaságot, utazgattam, felhasználtam minden alkalmat, mely szórakozást igért, eljártam minden mulatságba, de rettentő gyűlöletem percze sem aaünt meg kinzani. Addig, addig kinzott, mig j megbetegedtem belé. Mikor már lábadozóban voltam, felkerekedtem azon hiszemben, hogy elmegyek Ilonhoz, megmutatom neki gyűlöletem, tán megszabadulok irtózatos terhem egy részétől. Éa volt bátorságom elmenni. Kopogtam, beléptem. Ilon elveté munkáját, mosolygó arczczal eleibém jött és kezét nyujtá. Meg lepett a változás, melyen a néhány hó alatt átment, mióta nem láttám. Megzavart az előzékeny figyelem,%nnőben még soha nem részesi taU. Beláttam, %bogy merészségem cserben hagyott és távozni fogok sújtó terhemmel, mely-halálom kútfője leend. A kerevet ruganyos párkányára düle^ztém fejem, otthonias egykedvűséggel hallgatám Ilon gyengéd, szeretetre méltó szavait. Ismertem már szeretetre méltóságát, felmerült emlékezetemben ama loránt, melyen a báró is jelen voltj akkor ö iránt volt oly figyelmes, miut most velem; akkori visele tét szerelemnek nevezém, és a mostanit?! De mit is használna az ő szerelme, ha én ót ki-mondhatlan gyűlölöm. Soká tűnődhettem így. Ilon hozzám jött, megsimogatta borús homlokom, nagy fekete Bzeme\'vel szánólag — kéróleg nézett reám, éa részvétteljesen kérdé: Mi baja önnek, Béla? Megborzadtam e kísértésre, gyűlöletem fellángolt, és e láng felemésztő szabad akara tom, józanságom. Nem volt löbbé erő\'n elfojtani a lángot, ki kellett törnie. És amint ott homlokom czirogatta, szemeível esedezett,epedő ajkaival csalogatott, megragadtam...... és összec8Ókolám. Midőn édes anyja berohant, nem kellett kérdenie, hogy : Jézus, Mária \' mi csattant ugy ?! * * — Kedves feleségem, Ilonkám ! — Mit parancsolsz, édesem ? — Jer csak kis démonom, porozd be e sorokat. BOGÁDY. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUAB 12 éa 1880. nek legnagyobb részét kivéve, azzal atyjának kereskedő társaieve.- XXV. Z a 1 a - E g e r-s z e g. Innen Udvardy Ignácz igazgató irja, hogy ott a polg. fia- és felső leányiskolában 68 tanuló takaritott 414 frt 15 krt és hozzá adja: „tiszta lelkiismerettel merem nagyságoddal tudatni, hogy három óv lefolyása alatt legkevésbé sem volt alkalmam olyasmit tapasztalni, miket ez intézmény ellenesei a meghono-si\'.ás alkalmával ellene felhoztak. A gyermekek közül többen betéteiket, ha kiveszik, ugy azt vagy tandijra, vagy tankönyvek vásárlására fordítják. Vannak olyanok is, kik meg takaritott pénzökön maguknak ruhát vesznek, mig a legnagyobb rész benhagyja az össze gyűjtött pénzt. — Zárom igénytelen soraimat azon óhajom kifejezésével, miszerint nagyságod szemlélhesse egykor áldásdus hasznait azon intézménynek, melyet hazánkban oly hévvel felkarolt és melyet, mint féltett cseme téjét oly hőn ápol." — JótékonyCZélu szini-előadás daljátékkal, élőképpel, tánczvigalom és sorshúzással egybekötve. Nagy-Kanizsán 1880. évi febr. hó 28-án az „Arany Szarvas* vendéglő dísztermében. I. szakasz: A regény vé^e- Vígjáték 1 felvonásban; irta Szépfaludy O. Ferencz. Személyek: Slefanie, fiatal özvegy Weiss Irén k. a., Ypazilon, író Löwentritt Ödön .ur, Kánya Pál. ügyvéd Rothschild Jakab ur, Arabella, tánc^osnő Schreyer Berta k. a., Zsófi, szobaleany Weiss Szabina k. a. Történik Budáu a Svábhegyen. II. szakasz: Dallamok éa duett a .Varázs ital" czimü operette-ből. •Személyek: Röschen, Püchterin Weiss Sabina k. a., Péter Ollop Imre ur. A dallamokat zon gorán kiséri Ollop Ernő ur. Ezt követi: „Ró zsacsokor" élőkép 26 k. a. szives közremüködé sével; rendezi Blau Lajos ur. III. szakasz: Hanus Dampf. Daljáték 1 felvonásban, a n.-kauizaai dalárda szives közreműködésével. Személyek: Hanna Dampf Bachrach Zsigmond ur, Rust Ollop Imre ur. Az igazgató Eckstein Mór ur. Szolo-énekes Bíschitzky Miska ur. Kar: A nagy-kanizsai dalárda. Zenekíséret: Ollop Eriiő ur által; karmesterek: Bereczlmre és Ollop Ernő urak. Ezt követi a tánczkoszo-rucska. Éjfélkor: Sorshúzás. Helyarak: Kör-szék 2 frt ; zártszék 1\'frt 50 kr.; számozott ülőhely 1 frt.; karzati ülőhely 1 frt 20 kr. Gyermekjegy 50 kr. Belépti d\'ij 80 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag uvugiáztatnak. Pénztárnyitás fél hét órakor, - kezdete pontosan fél nyolcz órakor. Jegyek előre válthatók Prá^-er B. ur a .fekete sashoz\' czimzett gyógyszertárában. A nagy-kauizsaí izr. nő-egylet rendező bizottsága. — A magyar-franczia biztosító tár saság életbiztosítási díjtáblázata beküldetett hozzánk. Szerkesztőségi, irodánkban megtekinthető. — Kérelem. Tisztelettel kérem mindazokat, kik a megjelent „Adatok Zalamegye , Történetéhez" czimü költséges kiadváuy dijaiért hátralékban vannak, azt f. hó folytáD annyival is inkább beküldeni szíveskedjenek, mert ellenkező esetben a per útjára vagyok kénytelen menni. Nagy-Kanizsa, febr. 22-én líStiO Bátorfi. — Gyászhír. Fasciatti Bertalan né szül. Aíürmer Josefa a maga, valamint leánya Bertha férjezett Manhardt, ugy férje Manhardt Mihály ennek gyermekei Málvina, Rezső és Jolán nevében szomorodott szívvel jelenti felejthetlen térje, illetőleg atyja, ipja és nagyatyjuk Fasciatti Bertalannak magányzó és városi képviselőnek folyó hó 22-én délutáni \'/,5 órakor élte 58-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos kimultát. A boldogultuak hült tetemei folyó hó 24-én «étettek a helybeli sirkertben örök nyugalomra. Béke hamvaira. — Lapunk külön mellekletéül veszik t. olvasóink Fóldessy Lajos, Budapesten M.-Valeria utcza, 7. az. a. levő és 15 év óta a legjobb hírnek örvendő magkereskedésének uj-donsági árjegyzékét, gazdasági magvakról ter jedelmes termesztési utasítással, ábrákkal és a területi szükséglet őszinte meghatározásával, a mit eddigelé még egy magkereskedó sem nyújtott a közönségnek. Terjedelmes és ábrákkal ellátott idei árjegyzékét levelezési lapon hozzá intézett kivanatra ingyen és bérmentve küldi meg. Ajánljuk mind a két árjegyzékét, külö-nöxeu amerikai nemesitett tavaszi búzáját, kitűnő takurmány és eredeti ázsiai dinnye magjait a t. cz. gazdák és kertészkedők becses fi gyeimébe. — Keszthelyeit márczius első felében lesz a pbylloxera irtás és pedig az e czélra rendelkezésre álló összes szakerők közreműködése mellett. A peéri szőlőkben 26 holdnyi terület van ioficiálva. A földmivelési ministenum álul elrendelt keszthelyi irtásoo lapunk szerkesztője ia személyesen megjelenend s t. kö-zöuségüuknek hü leírást fog e Isp utján közölni. — — Szabó János szenvedélyes statísti-kus, kinek több becses, s műgonddal készített statisztikai muukája önállólag megjelent, a Cse- peissíget csúcsára tervezett arzeoal ügyében pedig Kossuth Lajos nagy hazánkfia terjedelmes levéllel tisztelte meg, jelenleg vidékünkön van s most Clement Lipót ur palini rainta-gazdás/atát veszi fel. E szép, de száras és hálátlan tudományág derék bajnokát hasafiai örömmel üdvözöljük. — Régészeti Egyházasbükkí Derva-rics Kálmán kir. aljárásbiró alsó lendvai régészeti kutatásairól Kammerer Ernő febr. 24-én az országos régészeti s embertani társulat ülésén jelentést tett. — Zala Egerszeg városának elite közönsége folyó hó 18-sn a kaszinó termeiben pikniket rendeaett. A sikerül, mulatságon je len voltak: Mibályovics Károlyné (háziasz-szony), Svastic alispánná, Hajík Istvánné, Somogyi Jánosné, Skubiics Káltnánné, Skub lics Istvánné, Mészöly Lajosué, Krosetz Jánosné, Horváth Bertáné, Hollosy Józsefné ós Hideg Józsefné, a fiatal tánezosnők köréből kiemelendő: Botfy Irma, Sladovics Mariska és Róza, Skubiics Mariska, anisits Izabella, Sze-csődy Mariska, Viosz Mariska, Strausz Böske és Skubiics Eugénia. A négyest 32 pár tán-czolta, a csárdás gyakran ismétlődött, mig végre virradtig eltartott. — Gyilkosság szerelemféltés bői. Gel-sén f. bó 20-án este Balogh János fiatal házas egyén, kiszolgált katona Kurucz József község birót egy doronggal agyonverte az istállóban, hol nejével szerelmi viszonyban találta. Miután a tiltott viszonyt észrevette, előre figyelmeztette a bírót, .hogy halálával fog a csábításért lakolni. A nő elszaladt, különben az elfogott tettes szavai szerint, azt is agyonverte volna. — A zala egerszegi fiatalság több tagja az elemi iskoia szegény sorsú tanulói ruházatának beszerzése czéljából 188u már-tius 6 án Zala Egerszegen, a „Zöldfa" vendéglő nagytermében tánczczal egybekötött zártkörű hangversenyt rendez. Belépti dij: Zártszék 1 frt 50 kr. — Körszék 1 frt 20 kr. Állóhely 1 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtátlatnak. Kezdete 8 órakor. Müsorozat: 1. „Rákóczy Rhapsodie" Liszt Farencstől, zongorán előadja Skubiics Kalmánné urnő. 2. .Románcé* Ortnertól, fuvolán előadja Horváth Ferencz ur, Anisits Izabella úrhölgy zongora kísérete mellett. 3. „Loheogrin* Wágner Richárdtól, ZMgorán négy kézre előadva Hollósy Edéné^^Ejő és Aoisits Izabella úrhölgy által. 4. .Sietni és lemondani" Szász Károlytól, szavalja Dr. Zárka Zsigmond ur. 5 „Fantaisíe* L^ibachtól zongorán előadja Vadona Vilma úrhölgy. 6. .Grand solo" Tuloutol két fuvolán előadják Katona Pál ós Horváth Ferencz urak, Auisits Izabella úrhölgy zongora kísérete mellett. 7. „Magyar népdal egyveleg" előadja zongorán Skubiics Kálmánná urnő, Skubiics Antal ur heged,ü, Horváth Ferencz és Katona Pál urak fuvola, — és a helybeli zenekar néhány tagjának hegedű kísérete mellett. — Nyilvános köszönet. A sümeghí takarékpénztár már több izben igen nagylelkű pártolásban részesítette a helybeli reál iskolát. Ezelőtt öt évvel 200 frtot utalványozott egy vidékünkön eladásra készen állott szép madár gyűjtemény megszerzésére. 1879-ben 42 frtot küldött a könyvtár gyarapítására, f. évben megtartott zárgyülése alkalmából 30 frt juttatott azon nemes ezél megvalósítására, mely a reál iskolai szegény tanulók étellel való ellátását tűzte ki feladatul. Midón ezen önmagát dicsérő példás áldozat készségeért, a reál intézet nevében, legőszintébb köszönetet mondunk, nem mulaszthatjuk el kiváló köszönetünket kifejezni azon férfiúnak is, ki mint igazgató-elnök a takarékpénztár ügyeitép oly önzetlenséggel vezeti, mint a mily gondos ápolója minden nemes eszmének, mely városunkat 8 kivált tanügyünket előmozdítja éa gyarapítja. Sütnegh, 1880. febr. 14-én. A reáliskolai igazgatóság. — Sümeghen. Mély fájdalom érte városunk buzgó alapnevelőjét. Németh Béla óvót: tőle, ki tevékeny nejével gyengéd szeretettel ápolja a kisded csemetéket, — a kérlelhetlen halál sziv kertjébe tolakodván, elragadta a kis társak által is kedvelt 6 évében levő Izabellát, a sújtott szülők szeretett leányát. Az agy lobban febr. 19-én kiszenvedett, szombaton 21-én délután 4 órakor adatott át az örök nyu galom helyének. Az érző szülők leljenek enyhülést barátaik éa tisztelőik részvétében. Égi üdv az elköltözött ártatlannak! — Marhavásár. A nagy mólt. rnagy. kir. földmivelési, ipar és kereskedelmi minisztérium megengedte, hogy Z-ilamegye területéhez tartozó Muraszerdahely községben mult év oktober 26 án elmaradt országos marhavásár he lyett f. évi márczius 3-ára pótmarhavásár tartassák. Sopron, 1880 febr. 17-én. A kereskedelmi és iparkamara. — Árverés Zl»m«gyében. Tóth Pál 1323 frtra b ing. febr. 26. Díszei-Sáskán (Tapolca«.) — Tóth Mihály 775 frtra b. ingt. márcz. 10 én Szigligeten. — Tölli Mária 641 frtra b. ingt. márcz. 1. Kék Kulon (Tapolcza.) — Nyirő Ferencs 280G frtra b. ingt márex. 22. Lesencxén (Tapolcaa.) — Trombitás József 1300 frtra b. ingt. márcz. 22. L. Istvándon. — Gulyás István 372 frtra b. ingt. márcz. 3. Zala-béren. — Tuboly Gáspár 2916 frtra b. ingt. márcz. 30. Szent-Liszlón (Z--Egerszeg.) — Kamler K. 1324 frtra b. ingt. febr. 26. Keszthelyen. — Végh Imre 759 frtra b. ingt. márcz. 19. Lakoain (A.-Lendva.) — A csabrendeki takarékpénztár VH-ik évi üzleienek 1879-ki kimutatása szerint a forgalom 742.740 frt. 83 kr, mérlege és vagyona 201.819 frt 2 krt, veszteség és nyereség számlája pedig 19.565 frt 9 krt tesz. Tissta nyeresége 3600 frt. Befizetett részvénytőke 20 ezer frt. — Borvásár. Aradon f. é. márczius hó 14 én és 15-én az oltani kereskedelmi és iparkamara által rendezett borvásár fog tartatni, a melyre való bejelentések legkésőbb márczius hó l-ig a czimzett kamarához beküldendők, mely alkalommal egyszersmind a bejelentési díj is lefizetendő, ez akként lévén megállapítva, hogy a bejelentett eladó bor-mennyiségnek első 100 hectoliteréért 2 frt., minden további 100, hectoliterért pedig 50 krajezár jár. MHoly hozzáadással hozatik köztudomásra, hogy bővebb felvilágosítás vagy az aradi, vagy az alulirt kamaránál szerezhető. Sopron, 1880. február 20-án. A kereskedelmi és iparkamara. — A keszthely-pápai vasút ügyében Devecserben febr. 19-én tartott gyűlésben felolvastattak a közlekedési ministeriumhoz az előmunkálatokra engedély iránt, továbbá Veszprém, Zala és Somogy megyék főispánjaihoz, illetve közönségeikhez a vállalat támogatása iránt intézendő kérvények fogalmazványai, miket változatlanul elfogadott a bizottság. — Az előmunkálati költségek összege, bele értve a tracirozási, utazási és egyéb előre nem látható kiadásokat, 8000 frttal irányoztatott elő, mely ősszeg 100 frttos részvényekkel határoz-tátott fedeztetni, megengedtetvén azonban 50 frttos félrészvényeknek alájegyzése is. Az alá írandó s azonnal befizetendő összegek a vállalat létesülése után elsőbbségi részvényekkel fognak kicseréltetni. — Az aláírások gyűjtésére Hanauer Béla, Gulden György, Eitner Sándor, Háczky Kálmán, Csendes József, Bogyay István, B-ck Sándor és Trsztyánszky Lajos urak kérettek fel, oly utasítással, hogy a gyűjtő ivekkel a vidékbeli nagy és közép birtokosokat, városokat, nagyobb kereskedőket, takarék pénztárakat és országgyűlési képviselőiket keressék fel, és az aláírási iveket az ajánlott összegek 25%-va\' együtt legkésőbben mártius hó 15-éig Hanauer Béla úrhoz mint a végrehajtó bizottság pénztárnokához Pápára küldjék be. Csigó Pál ur a tapolczai és a vidékbeli érdekeltek uevében kéri, hogy Tapolczát a vasútvonal közelebbről érintse mint tervezve van, sőt hogy az Tapolczát megkerülve a nagyobb bortermeléssel biró hegyek aljában vezettessék. Kijelenté egyúttal, hogy Tapolcza az esetre, ha a vonal a városhoz közelebb vite tik, anyagokban, fuvar és muukábtn nevezetes áldozatokai fog hozni a vasút kiépítéséhez. — Steiner Anlal, Bogyay István, Báró Puteány Géza, Kiss László, Lóskay Miklós felszólalása után a bizottság kimondta, hogy a vonal Ta-polczához lehetőleg közel fog vezettetni, vagy pedig ha ez túlságos költséggel járna, akkor Tapolcza városa szárny vonalat fog kapni, mely a fővonallal egy időben lesz kiépítendő; — ennek következtében a tracirozással megbízandó mérnök utasíttatni fog, hugy mindkét irányban készitse el a tervet és költségvetést, hogy a felett azután a bizottság határozhasson. A Csigó ur által ajánlott uagyobb eltérés, még a zalamegyei érdekeltség részéről sem támo-gattatván, elejtetett. Trsztyánszky Lajos ur a tracirozásnál netán leendő tájékozás végett átadja a már egyszer Keszthely és Sz.-György között teljesített előmunkálati tervet. Az elnökség felhatalmaztatok, hogy a tracirozással meg bízandó méruökkel előlegesen egyezkedhessék, sőt a bizotiság utólagos jóváhagyásának fen-tartása melleit, a szerződést is megköthesse. A következő bizottsági ülés mártius hó közepére Tapolcza városába tüzetelt ki. Ülés után a biz. tagjait az elnökség az uradalmi tiszttartói lakba volt szives fényes és gazdag lakomára meghívni, hol a díszes társaság kedélyes társalgásban beszelte meg ujabban a vasút ügyét és teljes szivelyeaséggel adiak egymásnak találkát a jövő Ülésre egyik vagy másik zalamegyei birtokos vendégszerető házában. — A felköszöntések sorát Kiss László ur kezdte meg, éltetvén a biz. tagjait, Trsztyánszky Lajos ur Gróf Eszterházy Móricz úrra a bizottság elnö kére emelte poharat, mig Antal Gábor bárom toasztban, a helyettes elnök Kiss László úrért, a háziasszonyért Gulden Györgyné úrnőért, végre a bizottságnak zalamegyei tagjaiért ivott. — Rörül hirek. A világon 23.290 újság van. — Hermán Ottó megszűnt a F —g munkatársa lenni. — Veszprémben Dr. Hoff-manu Mór megmérgezte magát. — A kapos- vári tvssék elnökévé Kelemen Lajos ügyáss neveztetett ki. — 75 polgári iskola vsn hazánkban. — Szent-Pétervárott ujabban 6 ezernél több egyén lett elfogva. — Syriában nagy a szalonka bőség. — A nagyváradi tflrvénysaék talált Kossuth bankókat elégetni ítélte; jobb lett volna, ha moseumoknak adja. — Lafitte bpesti könyvárus csődöt mondott. — Hansen előadásait Bécsben magánkörökből is eltiltották. — norvát bán gr4 Pejacsevich Lássló lesz. — A „Vasárnapi Újság« K. Papp Miklós arcs-képét közié. — A katonaság fegyverei átalakíttatnak. — A Sséchenyi ssobor leleplezése május 23 án less. — Siklóson bankjegy hamisítókat fogtak eL — KI nyert? Budapest, febr. 21-én: 21. 87. 62. 43. 51. L«ncz „ . 71. 13. 83. 88. 34. Trieszt , . 34. 8. 48. 17. 85. Papírszeletek. — Mit fSzesz? kérdi a napos tiszt a század szakácsától, ki nagyot hallott. , — 84 emberre főhadnagy ura». — Hány embérre fózesz ? — Savanyu gombóezot, főhadnagy aram. — Szamár vagy te. hallod! — Igenis, prezlivel, főhadnagy uram. A kisasszony már nem gyermek ; a múltkor igy szilt egy társaságban: — Tegnap voltam először bálban- — Hányadik farsangon nagysád? kérdó egy udvariatlan ember. Üzleti szemle. N.-Kanizsán, 1880. február 20. Időjárásunk e héten egészen meggyengült • majdnem tavaszias jelleggel birt A hóolvadás által országutaink elpusztultak és nehezítik a közlekedést. Daczára a jobb hangulatnak, mely a tóvárosi piaczokon érvényre juthatott, üzletünk e héten sem fejlett ki nagyobb élénkséget és minden czikkre nézve jelentéktelen volt. Mindamellett, hogj a kínálat csekély volt éa minden hozataltól meg valánk fosztva, a legtöbb gabuanemek árjavolás nélkül maradtak. Minőség szerint: Busa 12-60—1320 Rozs 9 50--9 86 Árpa. 7-60—8 80. Zab 7-30-7-50. Kukoricza 7 5—7 40. Cinquantin 8 10—8 40 Bükköny 6 20-6 40 K. B. Piaczi árak. 100 kilóg, azámitva. Moháos : Buza 13.40--.—. Rozs 10J0 — Árpa \'--•— Zab 7.40-.— Kukoricza 7.50- ÖySr: Buza 14--14.15. Sozs 1030 —10 60. Árpa Ő.20—8.80. Zab 7.25-7.30 Kukoricza 7.40-.7 7U Ssprsi: Buza 13.G0.—14 20. Rozs 10.70.— 11.10 Arp. 8-50—9 —Zab 7-50.—7 60. Kukoricza 7.40 7 60. Szombathely Buza 13.40—13 80 Rozs I0.e/>-l l Árpa 8.--8.20. Zab 7 20-7.40.Kukoric»a 8---8 40 Sőmegh: Baza 12 60—13 — Rozs 9-80— .10.25 Árpa 8-50— —. Zab 7 50—7 70 Kuk. 7.--710. Pápa:Buza 13 50—14—Rozs 10 40—10 SO.Árpa 8 50-9-40 Zab 7---7.40. Kukoricza 7-5J—8.—. BSCS: Buza 14.32—14.40 Rozs 11.--11.50 Árpa —.---Zab 7-85-7.90 Kukoricza 9"30 . 9.90 — Székesfehérvár: Buza 13.10—13 40 R<>s 9-70 10 20 Árpa ü\'70—7\'— Zab 6 50— 6 90. Kukuricxa 7.45. 7.65 Pécs Buza 12 80—13 60 Rozs 10.--10.30. Árpa 7.20.—7 40 Zab 7 30—7.60 Kukoricza .7.70-8. Szerkesztői üzenet. 3947. Sp. Szent-Gróth. Köszönet! 3948. E Bpost. Örvendek, hogy örömmel vetted, mert most már szebbeket, jobbakat nem igeu lehet küldeni. 3949. B. Székesfehérvár. Az az, igen. AJkalmi-lag átveszem üdvözlet! 3950. D. „Az életképk«-b«l ujablan két részt vettünk. Jobbulást kívánunk ! 3951. M. 15pest. Szívesen vettük. 3952. Kérjük t. munkatársainkat s mindazokat, kik közleményekkel tisztelnek meg bennünket, ho^y közlem. nyeiket a papirosnak csak egyik oldalára irják, ez a nyomdászat egyik méltányos követelése, mi által a szerkesztőség dolga is könnyit-tetik. 3\'J53 M. G Szombaton. 3954 Pécs. Készséggel elküldöttük. 3955. V. K. Nem jó. 3956. „ Bűvös álom". Maradjon álomnak, h. bűvös is. Felelős szerkesztő: BátOffl Lajos. HIRDETÉS. Magas fontosság minden szemnek \\ A valódi Dr. White szemTiz Ehrhardt Trangott-tól tírossbreitenbaehban Thüring Tilághlrü 1822. óta. Levéikivonat: Ehrhardt Tr. urnsk. A« ön valódi Dr. White szemrize egy jótétemény mindeo embernek, hol két orvos 2 hónapon át sem ludna segíteni, itt 8 nap alatt segített. Car bye, 4,/2. 78. - J. P. Wítthoft. Továbbá: Miothogy as ön valódi Dr. White szemvize már igen használt, tehát reményiem, hogy én egé8zen egészséges szemeket nyerendek általa (köv. a megrendelés.) Minchenwalde, 6 /3. 78. Runge Ferd. (10 1-11) Kérjék csakis a Dr. White-féle szem vizet Ehrhardt Trangott-tól. TIZENKHJENCZEDK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZIiOKT. FEBBUAB S S-ia 1880. M I R D E T É S E g: Fris csinttju vetőmagok, u. m.: Veresvirága stájer lóhere. Franczia és magyar lnczerna. Oberndorfi, óriási palaczk alakú, angol Klumps > más fajtu takarmány répa. Angol és franczia peije. Legjutányosabban kaphatók Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf (1 3-8) kereskedésében. ? 8S8S88888S8888888S888 Mezei gipszet, 1 építészeti meszet vizi kőragot Román Cementet Portiandi Cementet, Portlanicement kövezeti táblákat, vi t vezeti ki csöveket lótakarmányi KasylóKat (saját terménye) sat. sat. ajánl és kívánatra árjegyzékeket és mintalapokat szétküld SARTORI OSCAR, Nagy-Kanizsán. t eguj at>r>! CS. kir. szab. (fi\| zsebkönyv. Egy jegyzékköoyv minden megkívántató Íróeszközzel a. m. 1 pergament lap, tinta eszköz, gyertya, pecaétviaazk, toll atb. bezárva l/4 centimeter vastag, felnyitva G centimeter, finom bőrkötésben, aranymetszéssel, külsőleg bársony- és selyemmel 3 fit, bőrkötésben 2 frt 50 kr. Fentebbi iróeszkOz egész berendezéssel, kényelem nélkül, szép, tartós, szeleneze alakú, ércxból, arany- vagy ezüstözve csak 1 ft 60 kr. Mint különlegesség, tíntaeszkőz irótáblával orvosok számára 2 frt 25 kr. (6 2—) 6y»r: R J. Gotsbacber, VI. Mittelgasae 6, 2. Stock links, Thflr 18l/r Bécsben. Főraktár: E. Boschan, L, Jasomirgottstrasse Nr. 6. Kapható Nagy-Kanizsán Wajdita József könyvkereskedésében i8 Ház eladás. (8 1-3) 888888888888888888 Tótb-Szerdahelyen (a. p. Letenye) a nagy korcsma, áll 3 szobából, elóház, nagy konyha tüzhclylyel, 2 éléskamra, nagy pincze, mészárszék vágóhíddal, jégverem, istálló mindennemű barom számára; minden épület téglával épitve, hozzá még egy nagy házikort is folyvást eladandó. Kívánatra még egy \'/, sessiu (12 hold) szántófold is hozzá adatik. i Bővebbet erról a tulajdonos Ehrlich Ignáez vendéglős Tóth-Szerdahelyen nyerhető. (9 1 — 3) Vendéglő bérbeadás! Zalamegye tűrjei belső városi (hol 4 országos vásár esik) korona fogadó folyó évi márczius 16-án Nya-valádOfl az urodalmi bérnökség irodájában folyó évi július 1-tól kezdve 3 évre árverés utján bérbe fog adatni. — A feltételek posta utján közölhetők, de ugy is megtekinthetők; 7 2—3 Nyavaládon: a bérnökség irodájában, Kemenes Sömjenben: árendásnál. Ház eladás. Pápán, a Corvinus utczában 275. szám alatt, magtárakkal, három emeletes padlással és nagyszerű pinczével ellátott egyemeletes ház a hozzá tartozó szántófölddel együtt, kedvező feltételek mellett szabad kézből eladó. A venni szándékozók bővebb értesítést a háztulajdonosnál RECHNITZ VILMOS urnái Nagy-Kanizsán nyerhetnek. (2 2 — 3) A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- és Vasmegyék részire kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán főügynökséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztosítás! ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVITZ. A Magrya,r-rranc2Ha toiztoslto részvény-társaság gaigatáaiginak fentebbi közzétételére hivatkoiáaaal alólirott tiaztelettel jelenti,, miaaerint a Nagy-Kanizsai főügynökség vexetéaét elvállalta a a fóugynökaégi irodát megnyitotta, hol ia biitoaitiai ajánlatoL elfogadtatnak s a biatoaitíai ttiletre, vagy a tiraaaigra vunatkoié mindenféle felvilágaaitáaok leg-kóaaaégeaebben megadatnak. Biztosit pedig a társaság a) tűzveszély ée robbanás álul okozott károk ellen; c) szárazon vagy vízen szállitott javak károsodása ellen; b) jégkárok ellen d) az ember életére minden iamert módosat szerint. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint kétzpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, réazint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi október 14 éu tartván alakuló közgyűlését, melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Választmány. EtaOk: Bitté Iftvál, 5 fels. val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagy keresztese, orsz. képv. atb. BpesteD. AleUSkök: Báró Báabidy Béla, földbirtos, orsz. képv. stb. Budapesten. Boatoox Jenő. a párisi Societé de lUnion génerale elnöke stb. Parisban. Választmányi tagok. Rabért Marii marquis de Banneville, az oiztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párisban. Neewtlt Arrnil kir. kereslted. tanácsos nagy kereskedő. Lovag zápori Regeabart Fereacz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Svifc Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. Báró Tlzti Károly ca. kir. kamarás, az oszt. déli vasút alelnöke, az oszt. urakháza tagja stb. Bécsben. Felügyelő bizottság Beek Nálder a magyar jelzálog-banknak igazgatója. Lánczy Leo. a magy. ált. földhitel részvény-társ «»ág igazgatója Budapesten. Lewla Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serreboorce Jos. Mária E«H, a párisi Societé dc lUníon gé erale rezérfelügy»-lője Páriában. Igazgatóság Igazgatók : Dr. Hiller Albrecht, köz- és váltó-ügyvéd Bécsbnn Klsteomacher Károly a .Hoffm tnn József\' nagykereskedő ez»»g főnöke Budapesten. Schweiger Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten Vezérigazgató : Mtskovicz L Jos Budapesten. Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét és az üzletvezetés élén levő, hazánkban is nagyobbrészt ismert é« köztiszteletben álló egyéniséjjnke\', bátran elmondható tehát, hogy nem volt még ar. egész monarchiában biztosító társaság mind e« ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garsntiát nyújtott volna, mint amennyit n«ki e társasig mindjárt kezdetben nynjtani képes, s a midőn a társaság ezen, eddig páratlan tókeereje é* az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nynjt arra nóve. hogy a társaság üzletvitele a méltányosság, a pontonság és a l«gs«igorubb bcsülete«uég minden követelményének követelményeire, ridéki ügynökségek parauan roaeereje ea aa eien ano egyeoisegea jeueme egyreszroi teljes biztosítást nyujl arra ne<ve, hogy a tsrutiaj üzletvitele a méltányosság, a pontosság os a legszigorúbb bt<^sületeség minden mindenkor éi teljesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés avatottsága az iránt is kez-ísségül szolgál, bogy a társaság a díjtételek mejpzabásánál is kellő tekint, ttel fog lenni a verseny jogosult ▲midőn tehát tisztelettel alólirott a biztosító L közönség bizalmát az általa kepviselt társaság iráut újból felhívja ós kéri, megjegyzi egyszersmind hogy a vezérügynökaégi területen a vid szervezése teljes folyamatban van és hogy tüzbiztosítási ajánlatok a már felállított ügynökségek által készségesen elfogadtatnak. maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsán, 1880. januárban. 989 5-52 A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság fóügydőksóge Nagy-Kanitain, GUTMANN S. H. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. SAGY KAttüRJt, 1880. február 29-én. Tlsenkllénczedlk éVfólyam ^ DHxatill ir: >fúm írr. . II Ért " D.fysd érre - . 3 Egy Dám 10 fcr KtríttMik : « kuákn. petiUOfbio u 7, mmiodl.or 6 ■ mind»o 1 további aorirt 5 kr. SYILTT ÉRBEN toronként 10 krírt Tétetnek M. U EiscitiH illeték mindeo MfTM bM«U.írt kfllBnf J 30 kr aiomid8. \| előbb: .¡S L ASOMOOTZ KÖZLÖNY. ?A lap . illptff 1 ■a.U.mt rfa.it^ 1 illotS kfialeménjck ■ ■1 n.rkMrtSMs rénét ¡HetS kSslcméiijck pn d i f ■ i kiadifc»» \| inUiendtffc: HÁOT-K-AH1ZSA WliMtoltu Béttoentetlmi let.Uk. esmk i.ra.rt muakaiá/-lj ■aktái focaJUtnak d.\'j £ ¿uratok viauk a.mf klldstn.k. \| 1,-KMilu.tAro* h«lrfcaU>4«nak, „n.-kmnlzsal önk. tüioltó-e^ylft", > _n.-k«nlx»»i kprokpdelml ■ Iparb.nk". „n.-k»nlm«l takarékpénztár», > „.UmB,el áltxlínoa Uultrtt»»-tfllef, > ,n.-k«nir.»«l ki.dftj-n.i.li ^jMrftl.t«. ■ „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kerwtkedelml < ¡park.in.ra n.-kaniz»»i kaiTil«/.t.iikny«" « több me?yei és tárosi Bíjfsillet hivatalon értesltCje. Heieiiklul kétszer, vasárnap- s csflíortGköii uiegjeieütí vegyes tartalmú lap. Népesedésünk kérdése. (Folytatás.) Puaitulunk véstünk TOMPA. Kikezdett közleményemet az elözó számban azzal végeztem: mi lehet annak oka, hogy Magyarország\' nem népesedik, s miként kellene a mennyire lehet oda hatni, hogy ne csak nemzetünk létszámát tartsuk fel, hanem a számnövekedést is előmozdítsuk ? Hogy e kérdésekre — felvett vezér eszmém irányát szem előtt tartva kellően megfelelhessek, vissza kell térnem őseink némi szokásaihoz, s futólag érinteni szükséges az ezred éves hon lakóinak a mult századokban történt szenvedéseit. Hazánk történetének lapjait fölvetve, látni fogjuk azon viharokat, melyek az itt élő nemzetek, s különösen a magyar nemzet ege fölött nem egyszer törtek ki sujtő villámaikkal, s csodának mondható, hogy e földön „él magyar, áll Buda még !• — Nem hiszem, hogy túlzásba mennék át, midón mondom, hogy csoda, miszerint e nemzet ezen ezred év alatt végleg el nem pusztult. Azon harczok, melyek a kalandvágyó; különben is a nomád életet kedvelő magyar ősöknél oly gyakoriak voltak, soraikat erósen megtizedelték. II. Endre király uralkodása alatt a magyar nép minden volt csak nem : magyar. IV. Béla alatt a tatárok betörése végleges pusztulást idézett e hon lakóira elő. A mohamedánokkal századokon át folytatott harczok, melyek nyugot Európát mentették meg, a magyar nemzetet pusztitot ták. A 16-ik század elején az agy nevezett paraszt vagy Dózsa lázadás, s később a sok testvérharcz, a Rákőczyak korából, mind oly jelenet, mely egyenkint véve is eltörléssel fenyegette e nemzetet. A gondviselés mégis őrködött fölöttünk, de folyton pusztultunk, vesztünk; nem csoda tehát, ha e hon lakói nem szaporodtak, nem csoda, hogy kellően meg nem erősödhettek, s talán ha annak idején nem IV. Béla, egy Nagy Lajos, egy Hunyady Mátyás ül e haza trónján, nem mondhatnánk most el „él magyar, áll Buda még!" Ezen körülmények eléggé indokoljik, hogy e hon lakói miért maradtak el a kellő népesedéstől; s e mellett van még egy nagy, egy igen nyomós ok, a mi tényezőkint szolgál arra, hogy népesedésünk folyton visszamaradjon; erről azonban később fogok szólani, annál is inkább, mivel éppen ezen egyetlen ok lehető elhárítása inditott jelen közleményem Írására. Hosszadalmas lenne, s talán nem is szükséges most elsorolni mind azon okokat, melyek a nemzetek s különösen nemzetünk népesedésének útjában akadályul állanak, s nem is akarom azokat egyenkint felsorolni, hanem áttérek arra, hogy miként lehetne akadályt vetni a nagyobb mérvű néptelenedés elé. Nem kell, nem szabad azért kétségbe esnünk, mert más nemzeteknél is vannak hasonló, — habár nem oly nagymérvű — okok, melyek a népesedést gátolják; sót befolyással bir arra az éghajlat, a kormányforma, sót a nemzetek jelleme is. Külföld azonban jókor észrevette a népesedés terjedhetésének akadályait, s már is siettek mint: Anglia, Franciaország, Belgium s több mások gátol vetni a pusztulásnak. ■ Nem vagyok barátja a majmolásnak, s nem kedvelem, hogy mihelyt valamely intézmény külföldön létre jó, nálunk is meghonouitassék csupán azért, mert ott is van; hanem igeu is pártolom a külföldiből azt, a mi nálunk is hasznos, szükséges, vagy éppen életkérdés. Dr. FÁBNEK LÁSZLÓ, ügyvéd. (Vége köv.) Protectió az irodalomban. Megszoktak, hogy az életben megszűnt értéke a legerainensebb bizonyítványnak, ha nincs valamely nagy ar protegáló levelével spékelvc. Megszoktak, hogy ha a legjelesebb hírnévvel biré tanintézet jeles végzettségű fiatal embere pályáz is valamely éhségcsíllapitó dij-nokságért, nem ezt fogják oda kinevezni, hanem azt, a ki nagy ur fia lévén, nem látta szükségét a tanulásnak. íme az ipar, a tanulás, a komoly szorgalom, törekvés, éjjelezés, és a tudományos kép zettség jutalma az életben ! Szerencsétlen, felfordult állapotok ezek, melyek a nemzet jövő életére sötét árnyékot vetnek» A kiknek kezében a kinevezési hatalom, s ilyen felfordult állapotokat esi lek esznek össze, bizony-bizony mondom, nem tudják mit csele-keszn<ík ! Creaturákkal telve a haza szolgálata oda feut, creaturákkal telve a haza szolgálata ide lenn. — Az elő lép te télire ha nyiiik egy ajtó, e creaturák szimára készité annak kilincsét a lakaton. Aki érdemekkel bir és mdománynyal e kiliucshez közeledni, az maradjon tőle távol ; mert az égő esipkeb»)korból ma nm az érdem- nek mondja fülébe as ar, hogy jöhetsz felém, hanem a protegáló levéltel spékelt bizonyítvány mutogatójánsk! Ma bizonyítványokat nem a tanintézetek, de a nagy urak, s a pajtások áliitják ki. Azoké csak a forma, ezeké maga a tekintély. Nem tagadhatjak, hogy biz ez igy van! Nem tagadhatjuk, hogy ez a nagy betegség immár átragadt a nagy közönségre is, midőn az irodalomban nem azt nézi mit vesz, hanem hogy kitől vesz. avagy próbáld meg barátom ! irj könyvet, legyen müved a legfárasztóbb munka eredménye, legyen az olyan, melyhez hasonló még nem existál a-magyar irodalomban. Mit fogsz tapasztalni ? Elküldöd a lapokhoz ismertetés végeit. De jól jegyezd meg, hogy a pro* t e c t i ó t ki ne feledd a számításból, különben müved elbakik. Hanem keressz barátokat ott a központban, ha nem írsz nekik, hogy müvedet agyon dicsérjék, de különösen, ha nem tudják azoknál a »tekintélyes- lapoknál, hogy ki vagy? ki a vidéken merészkedtél az ő tudtok s talán beieegyezésök nélkül irni egy oly müvet, melynek fárasztó munkájától ők irtóznak: no akkor édes barátom jobb lesz, ha földhöz vágod tolladat, s megátkozod még azt is, ki valamikor irni, s önállóan gondolkodni tanított, mert müved bukása bizonyos! Lerántják azt bizonyos kikiáltott auctorítá8ok. Szegény magyar irodalom! íme a protectio az irodalomban ! Az irodalmi, már tudniillik az ephemer irodalmi kufárok azok, kik legtöbbet jajgatnak a protectio, a creaturás rendszer ellen, s hol tenyészik bujában e mákvirág, mint épen az ó körükben ? ók keltették ki ez utálatos teremtmények tojásait! Nem csoda, ha példájok után ráragadt az összes társadalomra e baj. Kisebb-oagyobb mértékben e betegség a fővárosi »ajtóról átszivárgott már a vidéki sajtó egyes két-kulacsos organumaira is. Hogy tovább ne terjedjen, s hogy magvastól együtt kiirtassák a protectio a társa dalmi 8 állami életből, mutasson rá élőpéldát maga a sajtó! TÁRCZA. Sokkal jobban . . . Sokkal jobban, elmerültem, Már szemeid nézésébe ; Sokkal inkább elmélyedtem1 Szavaid figyelésébe, Hogysem p«-rczre is feledjem, Bájos arezod kis galambom, Melynek kedves azép vonásit, Lelkem rejtekébe zárom. Vig kedélyben tOmi fel nékem, Ha feléd azáll gondolatom Édes kéj futja át azivem, Ha felőled ábrándozom. Hegyen völgyön át repülnék Hozzád, távol messzeségre, Ho£y ölelhesselek forrón Erted dobogó szivemre. Csók. Édes & csók, mit kedvesünk Titokban rejtve ád, Édesebb mit bucauzóul Ajkunkra csal a vágy. Édesebb még, mely által hó Czéljainkat elérjük. Legédesebb, ha az által Szünk bánatát elttzzQk. Csókot osszon hát, kinek még Andalító álom élte, Csójra csókot, ki azerelmst, Be tud fogadni, szivébe, Csókra fel hát, ki a csókban, Kéjét, üdvét, feltalálja, Caókezönbe fojtsa éltét, Mig porhüvelyét lerázta. R. H. A férjek. (Életképek.) Irta: ifj. Doaászy Ferencz. V. A férj otthon, és t világ előtt As oly nő pantheont, vagy obeliskot érdemel, ki az ily férj mellett hü marad. Az ily férj pedig a legutálatosabb teremtés a világon, ki a világ előtt nejét biiványozza, otthon pedig valódi Arbuesi kínzással gyötri, nincs egy nyugodt percze, egy nyugodt órája, lefekvése rettegés, mit hoz a holnap? felkelése kín, mert kezdődik a pokol. Az a jövő pedig, melynek a nő még mint myrtus-koszorúval ékeskedő menyasszony az oltár előtt eléje nézett, sokszor a legszomorúbb tragoediává változik. Tiszteljétek az ily nőt; rejtett sebet, ezer halált hord az a szivében, s ha voltak martyrok, bizónyára az ily nő az, ki a menyországot megérdemli. * # * X. asszonynál, ki estélyt adott, éppen fél egy órakor kezdték a nagy galloppot. Huszonhat pár tánczolta a négyest, negyvenkettő a galloppot 5 a terem zengett, a zenészek pedig valóságos dühvel játszottak. A terem nagy volt, kiki ugorhatott tetszése szerint akkorit, a mekkora tetszett, a nélkül, hogy szomszédjába ütközött volna. A mellék teremben pedig, kártyáztak; a terem körül a székeken a mamák és as éltesebb nők ültek, háboritlanul pletykázhattak a harsogó zene hangjai között, anélkül hogy azt valaki hallotta volna. fist a nemes szórakozást pedig különösen két delnő űzte, kik testességük, különösen pedig élemedett koruknál fogva a galloppban réizt nem vehettek, azért az első pártól fogva, az utolsóig miudenkit megszóltak. Istenem, szólt Cortexné nézd Átokházy-nét, hogy tánezol, mintha meg akarná magát ölni, elébb a gyorspolka végeztével két pohár jeges vizet ivott. Igazad van Laura, ha nem tudnám azt, hogy Atokházy micsoda figyelmes, gyöngéd, szerető férj, azt hinném hogy önön magát akarja tönkre tenni. Nézd tovább kérlek, rettenetes, hogy rohan az az asszony, nézd, Borsody alig bir vele menni. A gallopp bevégződött, az a fiatal nő, kit elébb ama két éltes dáma megnevezett lihegve engedé magát tánezosa által egy pamlaghoz vezettetni. A nő csinos volt, s alig huszonöt éves; arcza szelíd, megnyerő, ssemei mély tűzben égtek, a hőség daczára is halvány volt, csak arczán égett kétfelől két piros folt, s többször, száraz üres hangon köhögött. A nő történetesen a két éltes nő mellett foglalt helyet, s tánezosa pár unalmas, köznapi bók után e kérdést kocskáztatta : Nagysád nagyon szenvedélyes táucioa? Oh igen uram, különösen a sebes tánezokat szeretem! Az advarló még bókolt tovább is, azután a következő keringőre felkérte Átokházynét, mit ez meg is igért. Önnel szeretek tánezol ni uram, végzé szavait, mert ön a helyett, mint a többi férfiak lassúságra intene, persze csak szokásos udvariasságból, hanem inkább rohan velem, oh, én uram, a sebes tánezot nagyon szeretem. Cortexné ezt meg nem állhatta szó nélkül. Pedig édes Lillám, te leánykorodban a lármás mulatságoknak ellensége voltál, s valóságos csuda volt, ha egy keringőt tánezol tál valakivel. Oh édes néni, változunk az idővel, lássa^ most asszony vagyok és a természetem is megváltozott. Cortexné, Rodixnéra nézett, ezzel a magyarázattal sehogy sem volt megelégedve. Felharsant a keringő. Átokháayné mint valami játszí szellő, ugy lebegett tánezosa karján, időközönként szárazan köhögött és zsebkendőjét többször ajkaihoz vitte. A két jó néne csudálkosott; hogy tánezol ez az asszony, mily sebesen, mintha megakarná ölni magát, pedig köhög is. Hanem azt nem látták, hogy mikor Átok-házyné a kendőt elvette ajkúról, piros vér-foltok voltak azon. A keringő harsogott, a tánezosok repültek a parquetteon, Atokbásyné pedig valamennyi előtt, szélvészként keringett, nehéz zihálását, pedig csak tánezosa hallotta, vagy tán nem is akarta hallani, hisz bravour az, mikor az ember oly nővel tánezol, ki valamennyi tánezosát kifáraszsza. Bevégződött a keringő is, Átokházyné éppen egy pohár vizet ivott, midőn férje előjött, valahonnan a kártya asztal mellől. Az Istenért, LUlácskám mit csinálsz, hisz megölöd magadat, jég hideg\' vizet inai; mikor ugy fel vagy hevülve. Tévedsz Béla, szólt a nő, egy különös-tekintettel, nekem nagyőn jól esik. ZALAI KÖZLÖNY. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. Mig ez be nem következik, addig a magyar aajtó ne seperjen a más háza előtt, tudván, hogy elég a seperni való a saját házában is! , SZERÉNYI ENDRE A gyümölcsfák az országutakon. A „Magyar Föld" czimü közgazdasági napilapban ily czim alatt a következő érdeke« és figyelemre méltó sorokat olvassutc, melyek buzdításul és például szolgáljanak arra nézve, hogy a gazdaságilag oly fontos befáaitás valahára okszerű módon keresztülvitessék. A* országutak mellékének befásitása egyike ama jámbor óhajtásoknak, melyeket a hazája jóléteért és boldogulásáért buzgó magyar oly nagy számban tartogat, melyekből „eszméit* szóban és írásban meriti, de melyekért oly nehezen és oly keservesen tesz valamit. Nem gondolunk mi arra, hogy valameny nyi országutaink mellett gyümölcsfát ültessünk, de igenis arra, hogy oly vidékeken, hol a nép természete, sűrűsége és egyéb helyi körülmények megengedik, pl. a felső vidéken, az erdé-iyi részek székely és német vidékein — leg alább kezdjük meg ama intézkedéseket, melje-ket már régen foganatosíthattunk volna. Tanulságos erre nézve Hannover példája. Olt ma már valamennyi állami ut mellett gyümölcsfa van ültetve, sőt a kerületi utak nagy része mellé is. Törvény, mely e faültetést kötelezővé tenné, nem létezik, mert erre szükség nincsen. Az ültetés mikéntjére nézve megjegyzendő, hogy a fák nem közvetlen az ut szélén hanem a járt úttól \'/a méter távolságra állanak. Az utak szélességének minimuma8 méter, tehát valamivel több, mint 4 öl. Keskeny utak mellé magasra törekvő fák alkalmasak, a széles, alacsony koronájú vagy lecsüngő águ fák mel lőzendők. A fák távolsága egymástól 10 méter (5 öl.; Keskenyebb utakon a fák nem állítandó k egymársal szemben. Az ültetést eleinte a községeknek jog gyanánt engedték át. De ezzel kevesen élvén, az állam ültette be gyümölcsfákkal az utakat, a a községektől is átvette az ültetéseket, a fák ápolása az ut fentartó személyzetnek kötelessége. Minden kerületben rendesen néhány ut-kaparó, ki ügyesebb, faápolónak ki képeztetik és erre bizzák azután a kerületbeli fák metszését, ápolásit. Az ültetvények jövedelme önként értetőleg a kincstáré. A beültetett országutak hossza pl. ahildesseimi kerületben 216 ezer méter. Ezekből bevétel gyümölcs után 1877-ben 42,00U márka, 1878-ban 29,000 mk., 1879-ben 25,000 mk. A gyümölcsfák száma e kerületben mintegy 30,500. E szám harmada még fiatal csemete, mely alig terem még. A hannoverai kerületben 25,000 fa után az utóbbi három 33,000, 10,000 és 18,000 mk. volt a bevétel. A göttingeni kerületben 37,000 fa után 25,000, 19,000 és 17,000 mk. A költségeket illetőleg egy fa fentartása évenkint 5 krra tehető. A fa csak 14—16 éves korában válván jó termővé, a költségek a következők : fagödör ásás éa termőföld 30 kr. a 2 méter magas csemete ára 62J/2 kr. a 3\'/a m. magas karó ára 15 kr, karózás, ültetés, kötés, metszés, körül töviselés 5 kr, a 16 év alatt teljes ápolás, a tönkrement fák kicserélésével A férj neje mellé ült, egyik kezét, kezeibe fogta. Oh de gondatlan vagy Lilla, gondatlan mint egy gyermek, uram, szólt az udvarlóhoz, lesz szives nőm kendőjét elhozni. Mit gondolsz, így is majd megfúlok, a e hőség mellé még beburkolózzam ? Ezt kedvemért meg kell tenned Lilla, meg, ezt nem tagadhatod meg! A nő pillantása egy kardvillanáshos hasonlított. Az udvarló egy könnyű gazé kendővel tért vissza, mit a férj aggódó gyöngédséggel terített neje vállára és egyengette azt azon. Azután karonfogta nejét, s párszor kö rül sétálta vele a termet. A büffetnél egyszerre majd százfélével kínálta, unszolta, kérte, majdnem ugy tömte nejébe az édességeket. Fennhangon beszélt, s nem volt az a szeretetteljes kifejezés mit nejére ne halmozott volna. — x S a nő, csudálatos! mindezek mellett hideg maradt! A férj nejétől bocsánatot kért és kártyázni ment, de a kártya asztaltól minden ne gyed órában felugrott; mit csinál nőm ? félek, hogy Lilla sokat tánczol I olyan mint egy gyermek; tán valami hűsítőt kiván ? vagy haza akar menni ? oh én azt teszem mit nőm akar, én őt imádom ! 8 az egész társaság Átckházyt a jó férjek mintájának tekintette, a nők istenítették, a ami csuda 1 még a férfiak ia elismerték, hogy csak ugyan mintaképe a férjeknek. együtt 10 kr. = 1 frt 60 kr, kerül egy fa 2 frt 727, krba. A« ily fák átlag 40 évig tartaoak, tehát mintegy 25 éven át jövedelmeznek. A fák őrizete nem vess nagy apparátust és kiadást igénybe. Az őrzéa zzükaége mintegy 3—4 hétre terjed. Hogy ez kevesebb kiadással járjon, na gyobb területeken egy időben érő fajtákat alkalmaznák, és akép intézkednek, hogy az ál landó utkaparók éppen az őrzés időszakában legyenek a rendes munkákkal pl. kőaprózással elfoglalva. Éjjel 1 kilométerre egy őr szükaégez. Helyi hírek. — A nagy-kani»sai kereskedelmi if jak Önképző egylete ismét műkedvelői előadásra kóaxül. Előadatnak általuk március hóban .Erneazf éa a .Rablógyilkos" czimü 1 — 1 fel vonású franczia vígjátékok. Hiszszük, hogy mint az eddigi előadások, ugy ei is fényes aikert arat. — Tersánczky József orvos éa iskolaszéki tag ur, febr. 25-én, a helybeli felsőleányiskola növendekeinek igen értelmes és vonzó előadást tartott az „egészségtaniból, melyért nemes buzgalmának méltó elismerése mellett, ezúttal is szives köszönetünket nyilvánítjuk. H — A kisdednevelo egyesület márczius 6-án szombaton egyleti helyiségében választmányi ülést tart, melyen oly érdekes tárgyak kerülnek elő, hogy a választmány lehető nagy ezámbani megjelenése igen kivánatos. — JDr. Bentzik Ferencz, városunk jelea képzettségű szülöttje, ügyvédi irodát nyitott atyja házában, miután febr. 14-ki kelettel a zala-egerszegi ügyvédi kamara Ipjatromába beigtattatott. — Gyászhir. Egy szép tehetségű fiatal ifjút ragadott ki a haiál körünkből, ki drága reménye vala jó anyjának. Szigethy Aladár II od éves bölcsész febr. 27-én hajnalban jobblétre azenderült. Á nemes törekvésű ifjú lapunkban ia dolgozott s egy >ideig segédszerkesztő képen működött. Áldás hamvain ! — Birtok-eladás. Kerecseny községben (Zalamegye, Groszton mellett) egy szabad bormérési joggal (regale), nagy belsőség és 3 hold (octal-aessio) földdel egy bekötött korcsma-ház, alulirt tulajdonos által azabad kézből el-adatik, vagy jutányos feltételek mellett azon nal bérbe vehető. Nagy-Kanizsán, febr. 18 1880. Hajgató Sándor, fels. népisk. tani tó. — Öngyilkos. Özv. Pucz szül. Kolompár Juliánná 64 éves rom. kath. nyereggyár-tónő, ki heveny bélloban szenvedett, f. é. febr. hó 27-én hajnalban a szobából észrevétlenül kiment és a lakása melletti kertben egy szilvafa ágra öngyilkossági szándokból magát fel akasztotta.Halálának legközelebbi mint oka a* a boncz vizsgából kiderült, gutaütéssel párosult fulladáa volt. — A gelsei szomorú esetet lapunk előbbi számában közöltük; a tettes fogva van s mint halljuk Dr. Fárnek László ügyvéd ur lesz védője. A majdan megejtendő érdekes végtár-gyalásra eleve ia felhívjuk a közönség figyelmét. — ítélet. 1879. évi május 6 án a vin dornyalaki erdőben Kutasi Józsefen elkövetett rablógyilkossági ügyben r kir. tábla Pető Györgyre nézve helyben hagyta a nagy kani Végre a nő csakugyan haza kívánkozott, s a férj, rohant, törte magát, neje felöltönyéért. savoláért \'s egyéb jóazágáért. Az estély után persze későn keltek fel, a a férj, mint rendesen otthon, mogorva volt! A nő halványan, kimerülten nézett ki, éa aokat köhögött. A férj nem állhatta azó nélkül. Ugyan Lilla, ez borzasztó, mennyit köhögsz, ez borzasztó, nyugodtan nem ia reggelizhetem ....... Egy kis hülés és nátha, semmi egyéb! És egy kis gondatlanság, amiből önben nagyon sok van asszonyom, szólt a férj epében, tegnapi tánczával nagyon nevetségessé tette magát, egy férjes nőnek annyit tánczolni. Hanem ugy veszem észre, tegnapi modorodat egészen ott hagytad, pedig udvariasságodból mára is meghagyhattál volna valamit. Ah, ah, a galamb csipni is tud, oh asszonyom, tanácslom önnek hallgasson. Igazán, szólt a nő keserűen, s fájdalmas rángással ajkai közül, te a legkíméletlenebb ember vagy ? Hallgasson, kiabált a férj, kesével hadonászva, hallgasson mert .... Mert, szóit a nő, csak kivele uram, ön nem szokta szavait válogatni itthon; rajta uram. Lilla, ríkoltá a férj, hallgass, különben nem állok jót Igen, tomboljon csak, tudom mindenre képes, hisz nem ez az első. S amint a férj hadonászott, kávés csészéje feldűlt, a a forró kávé alawrokja uijába ömlött. — zsai kir. törvényszék által hozott halálos ítéletet, mig Somogyi Károlyra nézve azt 18 évi börtönbüntetésre változtatta. A vég tárgyalást lapunk m. évi 67. a kővetkező számai közölték. Az eként hozott ujabb ítéletek a legfelsőbb HT-ad fokú bírósághoz felebbeztettek. — Elmés pohár kössön tésl mondott a kia-komáromi köztiazteletü esperea ur a napok ban, amidőn a káptalani aradalom aj gazda tisztjei együtt valának, éltetvén a káptalan erőa mészáros legényét\' Azaz: E r ő s ispánt, Mészáros tiszttartét és Legény kasznárt. — Gyászhir. Forster Vilma és férje Szmodias Károly, Forster Mária éa férje Dr. Csanády Guaztáv éa Forster Elek saját maguk, gyermekeik, valamint az elhunytnak mostoha gyermekei, testvérei a összes rokonsága nevében szomorodott azivvel jelentik felejthetlen édes anyjuk illetőleg napúknak Kollár Klára öav. Forster Györgynének, Keszthelyen, f. hó 26-án reggeli 10 órakor életének 60-ik évében végelgyengülésben, a halotti szentségek felvétele u\'án, történt elhunytát. Áldás és béke lebegjen porai felett! — Se fa, se pénz. Szigligetben lakik gróf Forgách Béla ő méltósága. Miután azonban a gróf urunk igen mulataágos passziói vannak, jónak látták őt gyámság alá helyezni. A gondnoka saját édes atyja, a Somogy megyében lakó gróf Forgách. A fiatal gróf azonban nemrégiben a szigligeti parasztoknak fát adott el, s annak az árát fel ia szedte. Mikor a jámbor atyafiak hordani akarták ez erdőről a fát, mint a deus ex machina megjelenik a tutor-kodó apa, 3 eltiltja a parasztokat a fahordástól, miután fiának nem volt azabad az ő beleegyezése nélkül fát eladni. A tapolczai járásbiróság is igazat adott az öreg grófnak, a most a szegény emberek bottal sem üthe&k a pénzük nyomát, — mert se pénz, se fa. — Hymen. Király Lajos ur, közszeretetben álló keszthelyi ügyvéd leányát, a szel-lemdus Vilma kisasszonyt febr. hó 23 án vezette oltárhoz Melczer Gusztáv kir. mérnök Békés-Gyuláról. Az eaketési azertartás Kővágó-Eörsön ment végbe Horváth Sándor evang. lelkész által. A mindenoldalú eiégültség kifogy hatlan áldása kiaérje és övezze a boldog frigyet! — A nagy atádi takarékpénztár VII. évi zárszámadásában a forgalom 701,772 frt 81 krt, nyeremény és veszteség azámIája 18429 frt 50 krt, zármérlege 193.569 frt 41 krt tüntet fel. Tiszta nyeremény 5487 frt 59 kr. Oaz talék 15 frt. — Badacsonban az ottani saőlőbirto kosok pinczeegylet létesítésén fáradoznak. Az egylet megalakításának előleges megbeszélése cséljából a jövő hét valamelyik napján. Bada csonban értekezlet fog tartatni. — Árverés Zalamegyében. Nagy József 330 írtra b. ingt. febr. 26. Szentpéteruron. — Zakál Gyula 411 frlra b. ingt. apr. 7 Aodráshidán. — Bárányi József 4340 frtra b. ingt. apr. 3. Nagy-Kanizsán. — Nóvák Erzae 4500 frtra b. ingt Szent-Gróthon májúi 4. — Kaiaer Anna 80 ezer frtra b. ing. apr. 24. Zala-Egerszgen. — Parrag Ferencz 985 frtra b. ingt. febr. 28-án Köveskutou (Keszthely.) — Tóth Ferencz 1800 frtra b. ingt apr. 14. A férj felkiálltott, azután felugrott. Knnek mind te vagy az oka, de tovább nem tűröm. Peraze én! a te ügyetlenséged éa finom-aágod, okold e kettőt. Ha nem hallgatsz, mindjárt bozsád vágom e csészét. Tőled kitellik, te gyáva, - szólt a nő kÖD&yekkel és egy leaujtó tekintettel. A férj felugrott éa villámló azemekkel ragadta neje karját ugy, hogy ez fel- sikoltott. Meg fojtalak, h-irgé--— Ra]ta, szólt a nő elhaló hangon, legalább nem szenvedek többet. S a férj durván lökte el nejét, ugy hogy ez végig zuhant a szőnyegen. E pillanatban kopogtak az ajtón. Villámgyoraan rohant nejéhez ás felemelte a földről. Lilla egy szót aero, különben a folytatáa következni fog, auttogá gyorsan, a nejét egy azékbe nyomta Egy látogató jött, kivel a férjnek apróbb Üzleti ösazeköttetései voltak. Ez udvariasan benyitott, a a nőnek kezet csókolt 1 Hogy érzi magát nagysád ? Oh, nőm, zietett a férj felelni, éa egy villámgyora fenyegető tekintetet vetett nejére, nagyon jól; csakhogy szemei vörösek kisaé, amint az estélyről haza jöttünk ő még ágyá ban olvasott, ugy e mindig mondtam, ne olvass este kedvesem. Persze, nagyon izgatja a szemeket, — sietett a látogató valamit beszélni. FEBRUAB 12 éa 1880. Szigligeten. — Gradicsky Józaef 4365 frtra b. ingt. apr. 3. Nagy-Kanizsán. — A győri gőzhsjózási társaság (egyetlen egy magyar vállalat haaánkban) mait évi sárssámadárban üzleti forgalma 367.555 frt 24 krt, mérlegszámlája 564.781 frt 18 krt, nyereség- es veszteségszámlája pedig 161.901 frt 88 krt matat fel. Nyereség 54.644 frt 89 kr., osstalék 55 frt vagyis 11/©- Van e derék 15 év óta fennálló hazai társulatnak öt gőzöse, 23 aszály hajója, 8 jól felszerelt hajógyára. Az igazgatóaág: id. Peregi Mihály, Szalacay Lajos éa PfannI Károly urakból áll. Titkár Páyer Károly ur. Felügyelő bizottsági tagok : Mayer Károly, Müller Károly ée ifj. Opitz Ferencz urak valának. — Alsó-Lendváról hiteles kézből czáfolatot vettünk, egy szinte hiteles egyén által aietve irt közleményre, mely lapunk 16-dik számában jelent meg. A csáfolat különben helyreigazítás levén, bocsánat, hogy egész terjedelmében nem közölhetjük A valódi tény az: hogy főispán ur ő méltósága az idő rövidsége miatt csak három családnál tehetett látogatást. A kifejezéseket illetőleg nem veheti senki sem sértéaül, mert sem roszakaratot, sem ügy ellenességet nem, de meleg érdeklődést kivánt tanúsítani. — A nala-azentgróthi szövetkezeti önsegélyző egylet első üzletévében a forgalom 29242 frt 28 kr., vagyon kimutatáaa 18982 frt 23 kr, jövedelem 897 frt 45 kr. — Rövid hirek. Boyton kapitány a hirea uszó, meghalt. — A torokpenáiz miatt Ó-Gyallán az iskolákat bezárták. — A főrendi ház B. Majthényi Izidort nem adta ki az igazságszolgáltatásnak, — A czár egészségi állapota a merénylet óta aggasztó lett.— Kecskemétnek 38 ezer hold közlegelője van. — Erdősi Eugénia k. a. Aradon vendégszerepel. — Strasaburgban egy merénylő 19 nőt atiléttel mellbe szúrt. — Gr, Pejacaevich Lászlót ő felsége horvát bánná nevezte ki. — A czár jubilaeuma márcz. 2-án csende.en tartatik meg. — Bécsből a japániak fővárosunk rendőri intézményének tanulására Bpeatre érkeznek. —■ Gr. Széchenyi Béla lemondott veszé^ lyes tibeti útjáról. — A bolgár fejedelmet Plevnában meglopták. — Tarnay Sándor Makó pénztárnoka főbe lőtte magát. kl iiyecj»? Prága, febr. 25 én : 35. 16. 43. 26. 50-Szebeu „ „ 66. 7. 26 45 85. Irodalom (K rovat alatt megemlített munka Nagy-Kanizsán Wajdits József kSnyrkereskodése által megrendelhető ) — Előfizetési felhívás „Híres magyar nők* (költemények) czimü szerkesztett mii vemre. Ez tiz iv (160 lap) éa legjelesebb íróink azon veraeit tartalmazza, melyek történelmileg nevezetes honleányainkat magasztalják. Könyvem ára egy forint, mely hozzám f. é. április hó 5-ig előre küldendő. Gyűjtőnek ötre egy t. példány nyal szolgálok. Munkám megjelenik 6 — 8 hét alatt. Temes-Lippán, 1880. február hó 25 én Váruey Mihály, tanár. Orvosa is tanácsolta, de az én Lillám egy kissé makacs. S a szegény nő pedig, mint egy halvány viaszbáb ült székén és szenvedett. Amint a látogató eltávozott, a férj nejéhez fordult. Köszönd, azólt durván, hogy ügynökéi jött, mert kiállhatatlanaágod a végletekre vitt volna. A nő nem azólt semmit, felkelt éa szobájába távozott, ott nem látta aenki, a világ, a férje; a pamlagra roskadt, ott szabad volt ■irni. — Az ilyen jelenetek pedig ismétlődtek mindennap, csak hogy különféle variatiókbau ; a világ előtt mintaképe volt a férjeknek, s otthon pedig szörnyeteg; s a nő tört, azenve dett, nem panaazkodott, csak napról-napra hal ványabb lett éa azok a piros foltok lettek nagyobbak mindkét arczán, S a világ előtt pedig, a nő halványaága és sorvadása egy óriási kérdőjel maradt mindaddig mig az orvosok, megnem fejtették ezzel az egy azóval „tüdóvéas." Mikor a tavasz beköszöntött, Átokbázy-nét, az eipő napsugárral, az elaő verőfény nyel temették el a föld alá; s férje pompás obeliaket emelt föléje gránitból. Tán a kegyes olvasó megfejti, miért tán-czolt olyan sebesen, éa miért ivóit hideg vizet a táncz után, Átokházyné. Aki humoresket akar, ile olvassa el, as életből van itt egy darab, a fájdalom egy olyan darab, ami megtörtént. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUAB 12 éa 1880. — Korizmict Lástló hírneve« nemzet-gazdaazuuktól megjelent a „Gazdasági Lapokból" önállólag a gabnatermelés s növény mive-lési és állattenyésztési kérdések tárgyalásánál tett nyilatkozata a fcöstelken tartott közgazdasági értekezleten. — Üj zenemüvek. Táborszky ós Parsch zenemükereskedésében Budapesten. Nyolc* ere deti dal ^Blaháné Lujza úrhölgynek ajánlva.) 1. Galambposta. 2. Jaj istenem. 3. Három mester. 4. Leány álom. 5. Falu végén. 6. Bura hajol. 7. Kis gyöngy patak. 8. Fönn a lombos. Énekhangra zongora kísérettel (vagy zongorára külön) irta: Aliaga Géza. („Szeretlek én" éa „Befútta az utal" szerzője.) Ára 1 frt 50 kr. — Gazdasági érdekeink emelése, fejlesztése lerén kétségtelenül igen elismerésre méltó tevékenységet fejt ki a Gonda Béla müegye temi m. tanár által szerkesztett „Gazdasági Mérnöfc* czimü képes hetilap, mely a mezőgazdaság és vízhasznosítás a az ezzel kapcsolatos ipar és forgalom ügyének előmozdítását tűzte feladatául. A midőn e közhasznú lapot a müveit gazdaközönBég különös figyelmébe ajánljuk, tájékozásul ide igtatjuk ez évben közölt nagyobb csikkéi közül néhánynak a czimét, milyenek : Gazdasági érdekeink és a szakirodalom. — A mezei komócsinról (l ábr.) Dr. Roditzky Jenőtől. — A mosón y i öntözött mürét l^l ábr.) Gonda Bélától. — Porbanyitó és gyökérmetsző gép ábr.) Péter Dénes talál-manya. — Termeljünk olcsón! DiŐszeghy Sándortól. — Az építési modorokról (3 közi. 6 ábrával.) Pfaff Ferencztől. — A buza kapálásáról vú ábr.) — A kis birtokok tagosításáról. — A mély szántásról (3 közi. 1 ábr.) — Ku koricza morzsoló (1 ábr.) — Az állami gépgyár hiányai. Katona Endrétől. — A földadókataszter. Dabner Rudolftól. — Az erdők befolyása a légköri tüneményekre. — A hamu, mint tr >gya-aayag. Koritsáuczkytói. — A Tiszavölgy rendezéséhez, gróf Károlyi Sándortól — A kosárfüz művelése és felhasználása. — Gátvédelem (5 ábr.) Szojka G.-tól. — Közmunkánk vezetéséről. Schwarczel S.-tól. — Az öntési majorság a kapuvári uradalomban (1 abr.) — Az eperfa- és selyemtenyésztés érdekében síb. Ezeken kívül rendesen közöl a lap üzleti tudósítást hazánk és a külföld nevezetesebb gabona psaczairól, közöl mindennemű építkezési, szállítási, birtok eladási és haszonbérleti hirdetményt, hazai és külföldi híreket stb. — A „Gazdasági Mérnök" megjelenik minden csütörtökön, képekkel gazdagon illusztrálva. Előfizetési ára fél évre 4 frt, egész évre 8 frt. — Előfizetéseket ez év elejétől még mindig elfogad a kívánatra mutatvány számot szívesen küld a kiadóhivatal. (Budapest, Üllői ut 24 bz.) — — üj zenemil. Pirnitzer Frigyes budapesti zenemükereskedésében megjelent: „Burc a r 0 I 1 e" (^Dites la june belle) parolea de Theophile Gautier, musique de Maximilien Sehütz. Ara 75 kr. — 9A föld ét népei" czimü Mehner Vilmos kíadváu vából a 18. 19 és 20 dik füzet is magjelent Hellwald után Dr. Toidy László fi-¿velmea fordításában. Ára egy-egy füzetnek 30 krajozár. Vegyes hirek. — Párisban 194 élő egyén baladta meg a száz évet. Legtöbb zek közül 114 özvegy ¡asszony, 40 özvegy ember, 22 vén kisasszony, 10 asszony, 5 agglegény és 3 nős ember. --Szdzharmmcz milliós kocsis. Temea várott Trausch kocsis közelebb roppant vagyont örökölt. Hatvan év előu Tn»«eeh gépészlakatos ki Csebza faluban született, vándorolni ment s husz évig hirt sem hallatott magáról. Negyven év előtt Londouból értesité családját, hogy nagy üzlete vau s egy gyermeket kért, a kit adoptálni kívánt. A kiszemelt gyerek T-ausch mostani kocsis volt, a kit azonban atyja nem engedett oda. Azóta feledésbe ment az egész, eset. Tavai azonban hire járta, hogy Trausch, ki magyar születésű tizenhat év előtt meghalt s tizenhárom miiiió font vagyont hagyott hátra. Törvényes örökösök nem jelentkeztek. Végre hosszas utánjárás után kisült, hogy Trausch temesvári kocsis egyetlen örököse az elhunyt gazdag kivándorolt angol magyarnak. — A közoktatási tanács, egy legújabban tartott ülésében kimondotta az elvet, misserint a u5k is tehetnek nálunk érettségi vizsgálatot, de miuden kedvezmény nélkül. Az engedélyt a közokt. min isler adja meg esetről esetre. De, mert a mi egyetemeink nincsenek ugy berendezve, hogy nők is látogathassák az előadásokat, az illető nők még most egyelőre nem élhetnek az érettségi vizsgálat által nyert jogukkal. i— Ábrahám születési háza. ChaldeAnak Urza városálan, még az utóbbi időben is mutogatták Ábrahám patriárcha születési házát. A bennlakók „Bet Chalil Allah\' (Isten barátjának háza\') nevot adták neki. A mult hóban Urza városában tűz ütött ki. A lakosok azt hitték, hogy e hajlók megkímélve lesz, azért minden drágaságaikat oda hordták. Véletlenül csakugyan meg lőn akadályozva, hogy e hás elégjen s azóta a nép még nagyobb tiszteletben tartja. — Kiváló egyének gyakran abban hasonlók a közönséges halandókhoz, hogy nékik is meg vannak a kedvencz eledeleik. Petőfi Sándor -nem irta meg mit szeretett, de azt több helyütt emliti, hogy a tejfölös tormát nem szenvedheti. Meglehet, hogy a foghagymás le vest se szerette; a minthogy alig ia van ember, ki ezért rajongana. Annál érdekesebb, hogy Patti Adelina a diva, az isteni énekesnő, él-hal nemcsak a tejfölös tormáért, hanem kiválóképen a fokhagymás levesért is. E titkot egy párisi lap csak a napokban árulta el. — Államihástartásunk 10 évi kimutatása : bevétel kiadás fölösleg hiány 1868-bani 154.067743! 147.536150\' 6.531593 1869 ben 152.517789 165.68458713.066,798 1870 ben 171.224038 199.973383 28.749,345 187 l-ben í79.577338Í215.132191135 554,853 1872-ben 186,627868 237.527042 50.899,174 1873-ban 181.707410 251.214746 69.507,336 1874-ben 190.294895:252.112118 61.8 17,223 1875-ben 192.727056 235.995018 43.267,962 1876-ben 211.516208!246.506361:34.999,153 1877-ben:218.628966 2i>2.252819 33.623,853 — Magyar ember mint francsia trón követelő. Nem rég emlékeztünk meg, Meves Ágostról ki azon tudatban halt meg, hogy XVI. Lajos unokája. Most írják a „N. P. J."-nak, hogy egy más ily mókája is van XVI. Lajosnak még pedig hazáukban; mint egyszerű nemes ember, és sorsaoan megnyugvó trónkövetelő. XVL Lajosnak ez állítólagos unokája a Kőhalmától mintegy két órajáráBnyira fekvő Petek magyar faluban élő nemesember, Berry Lajos, ki határozottan s szilárdan azt állitja, hogy az 1792-ben lefejezett franczia királyi pártól származik. A még most is élő állítólagos királyi unoka atyja, a húszas évek elején jött Kőhalomra, mini franczia táncz és nyelvmester. — E franczia tánczmester, ki különben mechánikával és óracsinálássai is foglalkozott, határozottan állította, hogy ő az igazi dauphin, a a Temple bör\'.önóből és Simon varga kegyetlen bánásmódjától egy angol nő szabadította meg. Kőhalmon nőül vette egy peteki oemes ember leányát, s a 30-as évek végén megnyervén az erdélyi indigenatust, egyszerű székely nemesember vált belőle. Az Öreg Berry hősünk atyja azt is állította, a hogy kétségbevonhatatlan okmányokkal be is bizonyítja, miszerint a Habsburgházzal is rokon. A juliusi forradalom alatt Bécsbe utazott, s ott igényeinek támo gatására előmutatta okmányait, de ezeket Metternich elsikkasztotta. Igy állitja ezt fia is, a még most is élő Berry, vagy mint a környéken nevezik: „Berry bácsi." Tőle azonban nyugton alhátik a frohsdorfi Roy. Egész külseje székely kurtanemest mutat, s a szürkeszakállu eróe öreg úrban, a mint nagy tajtékpipájával s dohányzsacskójával a Kőhalmi marhavásárokra ellátogat, senki sem gondolná XVI. Lajos unokáját. Különben tetőtől talpig magyar ember. A franczia nyelvet már caak töri, a hozzá a katholikus vallásból Kálvin hitére tért át. Ép oly mechanikai talentuma van, mint állítólagos ősének, 8 ezt a magyar szabadságharcz alatt érvényesítette is. Bem csapatai részére valami mitrailleuse félét szerkesztett. Hajó kedve van, igazi ráczürmös mellett sokat szeret atyjáról, „Francziaorazág dauphinjáról\' beszólni. — Baleset az állatseregletben. Pár nap etótt a Bidal-féie menazseriában, melyet jelenleg Calaisban mutogatnak, szomorú szerencsétlenség történt. Este az előadás alatt beszakadt a tető; a gáz kialudt, a felsőbb sorokban ülők lezuhantak csaknem a vadállatok ketreczeihez. A koromsetétbeu lefolyt jelenet leirbatatlan. Minden felől kiabáltak, a sebesültek jajgattak, a fenevadak bömböllek. Egy vadállat egy nőt, kit kalitja felé sodortak; fejen ütött tapával. Senki sem hall meg, de sokan megsebesültek. Növelte az eset iszony atosságát, hogy a közön ség nem tudta: vájjon a leszakadt tető nem zuzta-e szét a fenevadak ketreczeit s azok nem szabadultak-e közéjük. — Az ötödik merénylettől menekült meg most kedden Sándor czár. Az első merényletet 1866 ban követ:« el «Uene valami Kutu-kazov nevü kurtanemes. Ekkor kalapos legény mentette meg a czárt, letepervén a gyilkost. A kalapos legényt gazdagon megjutalmazták s nemessé tették. A második merénylet 1867 ben, a párisi világkiállításon történt, a mikor is egy Berezovszki nevü lengyel rálőtt a Marsmezőn tartott nagy hadiszemléből hazatérő czárra. A harmadik merénylet volt a Sxo-lovjev-fóle, 1879 ápril 14 ón, a mikor a merénylő revolverrel négyszer lőtt a czárra. Decz. 2-án Moszkva mellett levegőbe röpítet ték a czár podgyászát vivő vonatot, abban a hiszemben, hogy a czár azon utazik, holott a czár vonata már előbb berobogott Moszkvába. As ötödik és legborzasztóbb merénylet a most kedden elkövetett, melynek igan könnyen ai egész czári család áldozatául eshetett volns. — Osztrák minister, a ki magyarul tud. Az uj osztrák miniszterről, Kriegsau báróról azt írja a „Magyarország", hogy hazánkban számos összeköttetései vannak, melyek az által tűnnek kí, hogy Kriegsau báró magyar ismerőseivel folyton magyarul levelez. Az osztrák pénzügymin^ter nyelvünknek teljesen hatalmában van. Mikor a magyar nyelvet meg-•anulta, Szalay László hires történetírónk „Magyarország története- czimü nagybecsű munkájának nagy részét németre fordította. Az osztrák pénzügyministerek közt Kriegsau báró az el bő, kivel a magyar kormány férfiak magyarul is tárgy alhatnak. — Az a somogyi küldöttség, melyről említést tettünk, sorra nóste a fővárös nevezetességeit s in corpore elment a népszínházba ís, megnézni a Székely Katalin előadását. Ott volt Varga István bálványosi biró uram is. De már a „pitvarban" annyira elálmélkodott, a Bok, soha nem látott gyönyörűséges dolog felett, hogy egéssen megfeledkezett arról, a mit otthon az anyjuk erősen a lelkére kötött: „aztán vigyázzon kend a pénzére." S csakugyan vaiami zsebmetsző rá is vetette a szemét Varga uram duzzadó kék pruszlijára 8 mig ó gyönyörködött az ambitusban, oldalról felvágta az újdonatúj jfc-uszlikot, s eltűnt a bagyeláris meg a sok szép ropogó bankó. Varga uramat köz-költaégen kellett haza szállítani, de nem is jön ő fel többet Budapestre. — Só- és dohány egy ed árusság Bosniában és Herczegovinában. a.z osztrák-magyar kormány a sóeladást és szállítást e tartományokra nézve a magyar hitelbankra birta, mely intézettel egyelőre három évre kötött szerződést. A só kiszabott áron adatik át a magyar hitelbank nak, mely a szállítást a rendeltetési helyekre eszközli és ott e czikket a kincstár által megállapított árak on tartozik áruba bocsátani. Eddig is ez az intézet közvetítette ugyan a sószálli-tást és eladást, de az egyedáruság rendszeresítve nem volt. Az üzlet tetemes hasznot ígér, szaktértiak körülbelül egy frtot számítanak mázsánként; s minthogy 250 — 300,000 mázsa olt ftz évi fogyasztás, a nevezett intézet nem csekély előnyben lett részesítve. Érdekes, hogy a szerződés pontozatai szerint a szükségelt só-mennyiség nagyrésze a szegedi kir, sóraktá-rakból fog szállíttatni. F. évi április hó 1-től kezdve a dohány egyedárusság is érvénybe lép BoBnia és Ilerczegovinaban, és csakis „trafik* dohányt és szivart lesz szabad árulni éa füstölni. Ugy a jóra mint a dohányra nézve ellenőrzés alatt levő raktárak állíttatnak. — A főrendek körében, mint „P. N.\' hallja, élénk megbeszélés tárgyát képezi a kérdés, vájjon b. Majthényi, a Verhovay párbaj miatt, kiszolgáltassék-e a törvényszéknek vagy nem \'? A nézetek igen eltérők. A praecedens az, hogy a törvényszék által párbaj miatt kiszól gáltatni kért mágnásokat a főrendek nem szol gáitaiták ki. De ez helytelen praecedens. A párbaj nem képezheti a törvényhozók szabadalmát. Az országgyűlés megszavazta a büntető kódexet, mely a párbajt büntetésre méltó cselekménynek jelenti ki, s a törvény tiszteleté ben a törvényhozóknak példával illik előljárni. Valószínű, hogy ez a néz\'ít fog lölül kereked ni s a Verhovay-Majthényi párbaj, a maga reudje szerint, a törvényszék előtt fog letárgyaltatni. Papírszeletek. Jó tauáca Sándor caáruak- A téli palota lég-beröpittotése két kávéházi vendégnek alkalmat adotf, hogy a nihilisták üzelmeiről .-sxmecserébe mélyedjenek. Az egyik közülük különösen kellemetlennek találta a czár helyzetét a megmentésére <-.sak egy mő-dot tartott lohotőu-k — S m. lenne az? — "kérdé társa. — Ha éu lennék a czár — moudá a jó tanácsoló, — bérbe adnám Oroszországot Rotscbildnek Miiyen pompásan éa nyugodtan lehetne az árendából tini a csöndes — Nizzabau ! — Tükör nélkül. Bemegy a nemzetes agszony vasárnap reggel etetés előtt aa istállóba a látja, hogy az Cireg béres ket lámpa mellett borotválkozik de tükör nélkül. — .Minek a lámpa — .Hát kezét csókolom nemzetes asszony azért, hogy lássak borotváikor ni." — .Tükör néikQl ?B — .Igen" .. . . ¿Írre a nemzetes asszony elfújta a lámpásokat a János gazda sótétLen mutatta ki borbélytudományát. Három menyegző volt egyszerre a faluban Egy szép hölgy érdeklődve kérdezi a lelkészt : -- Nemde öröme telik benne, mikor Hymen iáuccát fűzheti a szerető párokra? — Kérem, nem vagyok kárörvendő, feleié a szellemes pap. Szép mentség. — Bizonyos kisvárosi nagy lakoma alkalmával az ügyetlen bajdu végig öulé az aliapánué selyem ruháját zairos lével éa igy mente-geté magát: .Ne búsuljon ténsasszonyom, még elég leve» van a konyhában, mindjárt mást hozok." Burgonya 4 . —. Boraó —.—30 —. Lencse —" —•—28-—. Bab ——. — 12.—. 8zéna -—.-180 Szalma —.—120. 1 kilogrammjával számitva. Marhahús •—.—52. Sertéshús -—. — 68. Szalonna •——78. Disznózsír -—.—80. Vőröa hagyma —•-30. Foghagyma -—. — 16. Cxukor • —.—f»2. Bora •—1-20. Paprika \'—.—80. Szappan —.—44. 1 literjével számítva. 0 bor 12— kr. Uj bor kr. Pálinka 46 kr. Eczet 6 kr. Kiadta: FARKAS, v. piacz könyvvezető. Szerkesztői üzenet. 3957. S I. Bpest. Olyan ninca! Caak oly munkákról teszünk említést, melyek hozzánk beküldetnek. Ez méltányos is. 3958. V. L. Sopron. Hamarabb nem lehetett közölni. Szives üdvözlet! 3859. Zala-Egerszeg. Már előbb megkaptuk. A pályázat a hirlap kiírást nem használhatjuk, csak eredeti híreket kérünk. A leirt esetet lapunk 16-ik száma már hozta. 3960 „Boazus vag/ok." Sajnáljuk, de a verset azért nem közölhetjük. 3961. U. M. Keszthely. Márczíusbau teszem nálad tiszteletemet. 3962. H. Köszönet azives érdeklődésedért. Bizd rám. 3963. P. Számitok ígéretedre. Hivatalos placzi árak. Nagy-Kanizsán. 1880. febr 25 100 kilogrammjával számitva. Bua 12 50.-13 — Roza 9 50—10 50. Árpa 7-60.—8 —. Zab 7 — .—7-50. Kukoricza 8 50. 9.—. Vasúti meuetreud. A buda-pesti időmutató óra szeriut, , indul Kanizsáról Vonat hova: Ora Pere. Idfl 205 Kszúk, Mohára,Dombóvár a Kiuméha 4 -48 roggal 2lő . . . 2 30 délnt. 212 Biida Pestro ..... 4 58 reggel 202 . .26 délnt. 04 . ...... • • . 11 30 estre 21-1 Bécsbe ^Szombathely, Ráca Ujhely felé;5 8 reggel 301 . .. ....... 11 48 estve 315 Sopronba ........ 3 38 délut 303 Triestbe ég Prágerhofon kereaztül Grácz és Bécsbe.......4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz éa Bécsbe......S? 47 délut. Érkezik Kanizsára honnét: 216 Eszék, Mohács. Dombóvár a Fiuméből 1 41 délut 2U6 , „ . 11 11 eatve 203 Hnda-Pestről........4 2(J reggel • ......2 5 délut -\'H .............. 9 44 estve 314 Mécshői (Szombatit. Béna Ujhely)fi-15l 10 27 estre 302 „ „ . 4 5 reggel 163 «opronyhól ... 11 53 délel. 211 Bécaből Grá.-z, Marburg, Pragerboi felől ..........4 12 regge 20\'i Trieszt és Hécaból Marburg, Prager- üof felöl.........1 2J délut. -04 Tri.-azt- és Villacbból Prágerhof felől 11 — estv« Uarbnrgba oiatlakosáa VilUcb ¿a Kraucosfeatből . Pianceiíeatből Heti naptár Február 29 tíl siározlss 6-lg 1880 Hö- as heii- Kalb. és prot. ti 0 r 6 aap u ap tár uaptár 9. Jézus ördögöt üs ki. Lnkács IX 29 Vsssraap C3 Oculi ,17 i\\ Sept. 1 Hétfíí Antónia IS L<yn p 2 Ke.id Simplic. p. iy Arch. rtf 3 Szurda Kanigund ¡20 Leo c. m 4 Csütrtrtük Theophil 21 Timotii. * 5 Péntek , Eusebius 22 Eugen 1* 6 Szombat Frigyes ,23 Pulyk 1» Felelős szerkesztő: Bátorít Lajos. ]\\ryllttér.) Sajnálattal adom a t cz. közönségnek tudomására, hogy mai napon nem csak rongy-gyal handlérozunk, hanem már a koporsókkal is elkezdtük, és még oly szemtelenül, hogy mihelyt valakit városunkban kétszer leli a hideg, Weissberger azonnal szem alá veszi ós oly rava- szul lesi, mint macska az egeret, hogv mihelyt a lyukból kijön, azonnal elfoghassa. Ép ugy Ő is, mihelyt a beteg lecsukja szemeit, ő azonnal megkezdi a hándlét, és történt pedig pénteken azaz folyó hó 27 én, N. N. ur hozzám jött elhunyt fivérének egy koporsóért, de mivel azt-akarván, hogy édes anyja kivánata szerint legyen, felszólitott, mennék el vele édes anyjához, hogy az ő kivánata szerint megrendel hesse. Az idő alatt jött Weissberger, hogy ő olcsóbban ad koporsót és az előtt ís már párszor volt náluk. Ezt nem azért közlöm, hogy tán magam excuzáljam, mert eddig sem örültem senki halálán, azon pár forintért, a melyet a koporsóért kaptam és hivatlan n«m is mentem sehova, hanem bovártam, még bozzáci jöttek. S ezért kérném a t. cz. közönséget, venné egy kissé figyelem alá e szemteleu handlét. Felelős: Cseplica István. • E rovat alatt k/UlrttUrt felelősséget nem Tállal a Saerk. TIZENKIJLENCZEDIK ÉVFOLYAM zalai KÖZLÖNY. FHBKUAB 334a IÍ80. Moll SEIDLITZ- PORA. HIRDETÉSE K. 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott ■V ebb: "M TRÁGYA-GY PS, \'-.!csón ós bi^rmontoscn sxiilit minden vasnti állomáshoz, Csak akkor valódi, ha minden doboz caimlapián sas és as én aokazoroaitott rzégem van lenyomva. 30 év óta * legjobb sikerek rnollett fönnáll mindennemű gyaaor betejsegek é> »éaztMl akadályok, (mint étváfryhiány. hasa.omlá.1. vér Utl9\|á8 él aranyér ellen. KUIŐnüaen oly egyéneknek ajánlva, kik Glo életmódot folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. e. é. a íezeiési vezéayleí 1.979 8- 15) a „vorierMliler Mödling, s-bányamireiés." Bér.* mellett LeeruJatsb! es. kir. szab. zsebkönyv. lñ 1 . ?/3í •■S\'S?S8i S1« «l-rss\'aäM s s ^Hl???,!;\': -£ lîïU\'A lili » a 3 àâï>i? CRÄNCZIÄ BORSZESZ SÓVAL. a 1..t, tÁkh Anoncr..: vtK ar.nrp a S7«nvfxín f i\|T~ A legmegbízhatóbb önsegély I minden belső é« külső gyulladásnál, deunemü sebesülések, fej-, fül- ¿8 rákrekélyek. üszök, szemgyulladás. tb. ellen. Qvegekben használati utasítással szere a szenvedő emberiségnek legtöbb betegség ellen, min. fogfájás, régi sérvek és nyílt sebek-mindennemü bénulás és sérülés stb, Egy jegyzékkönyv minden megkívántató íróeszközzel u. m. 1 per- ; , gament lap, tinta eszköz, gyertya, pecsétviaszk, toll stb. boaárva 9/t centiméter vastag, felnyitva 6 centimeter, finom bőrkötésben, aranymet- j azéssel, külsőleg bársony- és selyemmel 3 frt, borkötésben 2 frt 50 kr. j Fentebbi Íróeszköz egész berendezéssel, kényelem nélkül, szép, tartós. Bzciencze alakn, érrzből, arany- vagy crcüstöxve csík 1 ft 50 kr. \| Mint különlegesség, tinUesk(\'iz irótáblával orvosok számár 2 frt j 25 kr. 3—) 6yir : E J. Gotab&cher, VI. Mittelgasse 6, 2. Stock links, Thür \\ IS\'/,, Bécsben. Főraktár : E. BoBchan, I., .Jaaomirgottstrasse Nr. 6. Kapható Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében is- együtt 80 kr. o. é. Hal-inájolaj. oooooooooooooooooooooo Berlini fiiifp elleni tlvooat. Fogfájás minden nemű. akár ür«a vagy «Ie, tartósan é* KrohnH. és társétól Bergenben (Norvégiában . . igen gyoraan gyógyítható a hirnev-a indiai kivonattal. Eaen Ezen halmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló g^ógyaier hatáaa folytán egy hátban aem hiányolhatna. Való i.i kőzett az egycu!11i, mely orvosi czélukra használható dian üvegben 35 éa 70 kr. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o é. Fris csiraténüs vetőmagok, n. m.: Veresvirágu stájer lóhere. Franczia és magyar lnczerna. Oberndorfi, óriási palaczk alakú, angol Klumps éa más fajta takarmány répa. Angol és franczia perje. Legjutányosahban kaphatók Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf (1 4—8) kpn-ikedénében. Ház eladás. Moil F 5 A. gyógyszerész, szállítás cs. kir. udvari szállítónál, Tuchlanben. Bécs Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vatfy ftlazor kereakedéaében. Raktár uélkilli lie\'yaégekben magáüegyéuek nagyobb megrendelé.eknél megfelelő árleengedésben részesülnek. A t. CZ kiizöQség kéretik határozottan Moll-téle készítményt rendelni éa i-sak olyanokat elfogadui, melyek saját óvjegyem éa aláirá-aommal vannak ellátva. Nagy-Kanizsán egyedül csak Strem 6s Klein uraknál (986 6—10) kapható. ( Tóth-Szerdahelyeu (u. p. Letenye) a nagy korcsma, oooooooooooooooooooooo áll 3 szobából, eloház, nagy konyha tttzhclylyel, 2 éléskamra, nagy pincze, mészárszék vágóhíddal, jégverem, istálló mindennemű barom számára; minden épület téglával építve, hozzá még egy nagy házikert is folyvást I eladandó. Zalamegye tilrjei belső városi (hol i országos vá-- Kívánatra még egy \'/, sessío (12 hold) szántóföld Vendéglő bérbeadás! Raktárak Nagy-Kanizsa Práter Béla gyógvsz. Bein. J. gyógy. Rosenberg Kerencz Fessethofer József Rosenfeld Adolf. — Zalá-Egarszeg .Gyógyszertár a szent lélekhez. Baros Dorner S. Csáktornya Göncz I-. v gyógyaxeréaz Kaposvár Kobn J. Babóchay Kálm. gyógy. Tb Kr - késsy gyógy- Kaproncza Werli M gyógy. Kiszeg Caaeainovira lat itt rj. Kűttel lat. gyógy Keszthely Srbleifer* A Wünscb F Körmead Ratz Ján. Zágráb Perklet Kerencz gyógy. Hiulbach 8. Ir -. I maahot gyógy Sopron Mezey And. gyógy. " (980 8—&2) sár esik) korona fogadó folyó évi márczius 16-án Nya is hozzá adatik, valádon az urodalmi bérnökség irodájában folyó évi \| i julius 1-tól kezdve 3 évre árverés utján bérbe fog! adatni. — A feltételek posta utján közölhetők, de ugy is; megtekinthetők; 7 3 - 3 n» s- Myavaládon: a bérnökség irodájában, Kemenes Sömjenben: árendásnál Bővebbet erról a tulajdonos Ehrlich Ignácz vendéglős Tóth-Szerdahelyen nyerhető. XXXXKXKKXXKXKKKXttttUKIttt A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF Nagy-Kanizsán újonnan és temérdek uj művekkel tetemesen bővített, több mind 3000 kötetből álló KÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁT. Az olvasási dij bavonkiní csal 50 tr. negyedévre csat 1 frt, 30 kr. Előfizetés a kölcsönkönyvtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel Wajdits József. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.