Zalai Közlöny 1899 040-043sz október.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	5.05 MB
Keltezés:	2010-01-26 09:11:47

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2152
Megtekintések száma:	4999
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (296.91 KB) Zalai Közlöny 1899. 040-043. szám október Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 38. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1899. október hó 7-én. 40-ik szám. XXXVIIt. évfolyam. Előfizetésé ar: E?Liz éTre . . . 5 frt — kr. Fél érre . . . . 2 frt 50 kr. Nefjedévre ¦ ¦ . 1 frt 25 kr. Egres Kxám 10 kr. H I R DE T É SEK 5 hnibo* peüUorban 7, maaodtzor 6, ¦ minden loribbi torért 5 kr. NYÍLTTÉRBEN petit soronként 10 krért Tétetnek fel. Kincatárí illeték minden egyei hirdetésért 30 kr. Sietendő. ZALAI KÖZLŐIT. A bp izéltem! részét illető minden köiletneoy a felelős iierkeaxtő netére, iz anyagi résrt illet6 közlemények pedig * kiadó neTére címzetten Xagy-Kanizaára bér-mentre intézeadők. Bérmcntetien levelek Bem fogad* tatnak el. Kéziratok tIssza, nem küldetnek. részvény-társaság. A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,* „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,a a „Kotori takarékpénztár ,nagy-kanizsai és a galambokí önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a „nagy-kanizsai tanítói járáskör," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINTJEGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. \| Október 6. \| Saffr-Kaalzaa, 1S99. október 6-án. Fél század tünt le az örök megsemmisülésbe azon gyászos nap óta, midőn Aradon nemzetünk java, a tizenhárom hős, a minden emberi-jogot lábbal tipró zsarnoki önkény áldozatává lett. Egy fél század sok idő, a késő unokák nem emlékeznek már azok neveire, a kik előtt nagyatyjok tisztelegve és félelemmel telten hajlongott. Okét uj nagyságok körébe hajtja az érdek; de mire az unokákból nagyaiyák lesznek, ezeket a nagyságokat is elsodorja a feledés örvéoye. Miért is emlékezne rájuk a világ?! Mit tettek, a mi nem az önérdek, nagy hiúság műve volt? Hadd szálljanak vissza hát gondolataink a verőfényes jelenből egy pillanatra a vészes, viharos múltba, hogy e kérdésre megfelelhessünk. Vissza, vissza egy fél századdal, mikor mint a kiáradt tengerben, agy úszott a keserűségekben e megzaklatott ország; mikor csak a vég-pusztulásra tudtak gondolni még a legbátrabbak is; mikor igazán nem volt már „közel s távolban — semmi Jény...., s a .nap lement, de csillagok nem jöttének!" .Mikor megérkezettnek látszott a nap, meiyet a költő jósolt: „A nagyszerű balál. Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben álll" Okt6bez-S. volt az a nap, a melyen csórdulüg~telt meg a pohár. Porba, sárba volt tiporva a nemzeti zászló. Ezer számra hullottak a hősök, nem csatasikon, hanem hóhér bárd alatt, gyalázatos kötélen. Szent vértanuk I..... Midőn a ti halálotokról elmélkedünk, az elkeseredés okozta felindulás után legelső kérdésül ez jön ajkainkra: miért kellé nektek meghalnotok ? És ha nem állunk meg e kérdésnél, hanem kutatjuk az okokat, feleletül csak ezt kapjuk: Mert az igazságért,aszabadságért küzdöttek... És midőn ezt elgondoljuk, szinte megszállja szivünket a nemzetünk jövője felett való kétségbeesés fájó érzete. Nem tudunk, nem akarunk hinni az igazság diadalában, kivált ha gondolatban végig megyünk szegény sokat szenvedett hazánk történetén, a mely örökös küzdelem a szabadságért. Feltűnnek az Ampringenek, Básták, Caraffák, Haynauk, a szabadság e kegyetlen hiénái, kik siralomházzá tették az országot, melyből a jog és szabadság legderekabb harcosai lépnek a vérpadra, vagy a száműzetés rideg magányába. Hiába való a lánglelkü félistenek minden erőfeszítése, nem képesek letörni a nemzet fabbí lincáeiL Nincs hát sehol egy reménysugár, mely a kétségbeesés sötét éjszakáját felderítené? Arra kárhoztatott-e balvégzetünk, hogy folyton küzdjünk, szenvedjünk a siker és enyhülés reménye nélkül ? . . . . .... őrületre vezető gondolat/T Egy nemzet Szirifns szerepére kárhoztatva. Nem, nem lehet az, hiszen az a nemzet, mely egy ezredév óta folyton a szabadság és jog védelmében vérzik, bízvást számithat jobb jövőre. Ami e hazát megmentette a végítélet napjaiban, ugyanaz volt, a mi fenntaKotta ezeresztendön keresztül és ugyanaz, a mi biztos reményt nyújt egy uj évezerre; a hit, a jog, az erő .... Mig e hármas csillag, a magyar haza egén tündöklik, addig enemzet élni fog, élni és virulni, kelljen vbár hadakoznia a pekol minden rémeivel... Ennek elérésére azonban folyton előttünk kell lebegnie a múlt szenvedések képének, hogy ne bízzunk vakon a jövőben, hanem a mait szenvedésén okulva, használjuk fel a jelent a jobb jövő alapjainak megvetésére. Szenteljünk hát ünnepet az aradi tizenhárom vértanú emlékének is. Mert ha minden irást letörölne is Clió a történet érctáblájáról, ha minden szobrot, emléket porrá törne is egy irtózatos földindulás, ha a föld túlsó oldalára űzné is e népet egy tomboló vihar, ők lesznek akkor is, mert az Isten örökké való .... Ezek pedig istenek voltak, a mi félisteneink . ! . . . — De minek ez a nevetséges, imádásszerü rajongás, mondja erre a hányi-veti magyar-virtus, ép olyan férfiak voltak azok a „félistenek", mint mi. Mulattak, mint mi és fájt a fejük utána..... Igaz! Csakhogy az ö mulatságukban repülő gránáttal és ágyúgolyókkal tekéztek; piros bor helyett piros vér szülte a mámort; tekeasztalaik- romba dőlt fáink, égő városok voltak és emberfejekben ment a játék; ók nagyon sokat vesztettek, az életüket. Most azért, midőn hadverö hőseink sírjára cziprns ágat tüzünk, szenteljünk egy-egy babér lombot a béke, csendes, munkás hőseinek is. Amazoké volt a múlt, de emezeké a jövő. És legyen ez a nap emléknapja nemcsak ama tizenhárom vértanúnak, de mindazoknak, a kik a hazáért éltek, a hazáért haltak. Az ö nagy sze\'^ oük^ az Ö lángoló hazaszeretetük legyen vezérlő csillagunk, annak a glóriának fénysugarai gyújtsák lángra a nemzet fiainak szivében a honszerelem szent tüzét, a mely az idők végezetéig az ö fejüket övezi. Egyetértés, testvéri szeretet legyen közöttünk, hogy minden időben a haza szabadságáért ugy tudjunk lelkesedni, a mint ők lelkesedtek. ¦ Hamvaikat pedig takarja lágyan a föld, a melyért sziveik egykor oly híven dobogtak .... r. Sz. i. Az orvosi honorárium. Az orvosi tanulmáoyok ez idő szerint az elismert nehéz stádiumhoz tartozóak és mégis sok helyen az orvos csak annyi tekintélynek örvend, mint a patikáros. Pedig az orvosi tudomány elsajátítása az Aesculap hívőnek 6 kemény évébe kerül; aztán csak gerezdéinél valahol/ ha ugyan alkalom nyilik neki. Évről-évre apad is az orvostanhallgatók szidta, mert senki sem szeret neki menni a bizonytalan jövőnek és senki sem akarja gyámoltalanságban tengetni az életét. A lakosság zömében nincs meg az érzék az orvosi segély fontossága iránt; ott pedig, a hol vidéken megvan, ott meg rendszerint meg nem űzetik. Az orvos tevékenysége valóságos gyalog-robottá fajult a vidéken. Nem beszélek Dr. Szekeres és Dr. Biauról, valamint tátsaikról, kiké orvosi dolgokban a hatalom-szó és kik a khinat császár módjára már nem járnak gyalog; de vegyük csak a lobbi orvost — neveket ne említsünk, ezek valóságban haszonbérbe adják lábaikat, azért, hogy egy-egy káx 20—SO irtot fizessen nekik. Nem mondom, hogy némely esetben az orvos fáradsága ezzel a Bummával megfizetve nincsen; de általában elismert dolog, hogy az orvosi honorárium silány és hogy a tiszteletdíj kérdése még mindig megoldatlan. Az orvosi honorárium al ácson yaágának oka azooban nem egyedüi a lakosság szegénységében gyökerezik, banem a tekintély csekélységébeo is, melylyel a vidéki orvosok a gazdagok előtt bírnak. Eme tekintély természetesen nem az orvos egyéniségére, hanem az orvos tehetségére, tudományára vonatkozbatik caak. Mi tűrés tagadás, az universae medicináé, az egyetemes gyógytan tudora a várOB-ban ma már nem felelhet meg teljes egészében címének Az egyetemes gyógyászatot in praxi ki gyakorolhatja ma már ugy, hogy a kezelés megfeleljen a klinikai követelményeknek ? Melyik orvos vállalkoznék a specialisták megbecsülésével szakmája összea. ágazatainak gyakorlására a hebe-hurgyaság vádja nélkül ? És ime itt van a bökkenő. A fővárosi specialisták százezreket szereznek vidéki páciensektől, kamatositják szűk körre terjedő mesterségeket, mig a vidéki orvos szomorúsággal nézi, dacára szélesebb látókőrének, hogy a legjobb házának tagjai a legcsekélyebb operációért kénytelenek Budapestre, vagy Bécsbe szaladni, ami sok pénzbe kerül és ez a vidéki orvos rovására megyén ám 1 Véleményem szerint itt is csak egy egészséges decentralizációja az orvosi tudománynak volna hasznára ugy az orvosnak, mint a betegnek. Legalább oly városban, melynek lakói fölözik a basz-ezret, kellene több specialistának léteznie, nehogy a beteg kénytelen legyen, csekélyebb, de az egyetemes gyógytudomány sféráján kivQl eső esetekben is, a fővárosba menni: Ez irányba:; már nálnnk is mutatkozott némi javulás. Van sebészünk, vau a közegészség tanból és a törvényszéki orvostanból is külön vizsgázott orvosunk, van foggyógyászonk. De hány mezeje a speciális győgytudománynak még nincs Második feleség. — Irta: tzeabairtMí Dariay KÜ«áa. — Grünfeld ur fiatal korától fogva gő-bölyőkbe utazott, mely oem éppen utolsó foglalkozás, ha tekintetbe vesszük, hogy ennek révén jntott a fö-utcáa egy négy emeletes házacskához, meg 600 holdas urí birtokhoz, hol neje a nyarat töltötte reményteljes fiával, Sándorral, ki megtagadva atyja mesterségét, az orvosi pályára készült. Náthán ur ritkábban nyaralt, sőt, ha kénytelenségből családjánál töltött is egy hetet, akkor sem volt otthon tulajdonképpen, mert gondolata, üzleti szelleme ott tévelygett a budapesti, pozsonyi marhavásárokon; szíva pedig a ki Scbwartz Bertánál, a belényesi korcsmáros bogár-szemü leányánál volt fogva. Scbwartz Mór, a belényesi korcsmáros, boldogan dörzsölte kezeit, ha bejárt udvarára az a két fényes szerszámú pej ló, a mely Grünfeld Náthán uraságot hordozta üzleti útjaiban, mi nagyon gyakran megtörtént, lévén a belényesi csárdának oly szerencsés fekvése, hogy mindig útjába esett azon helynek, a hol a gőbölyök voltak hizlalóban. Friss ludmája, mandula szószazai, végigöntött tiszai kecsege, melyet az élelmes Scbwartz, tekintettel Grünfeld gyakori bekopogtatására, mindig készenlétben tartott, sehol se ízlett Náthán urnák ugy, mint az útszéli csárdában, mert azt mindig a csillogó szemű Berta, a korcsmáros legfiatalabb leánya tálalta fel, nem sajnálva egy-egy kacsintást sem az előkelő ura-ságtől, ki gavallérosan fizetett és néhanapján még ajándékokkal is viszonozta az édes mosolyt, a meleg kézszorítást Minden szépen ment, Berta nem utasította vissza Náthán ur szerelmes szivének megnyilatkozásából jövő enyelgése-ket, de nem viszonozta. — Elfogadta Scbwartz papa hasznos tanácsát, hogy a forró ölelés, s az első csók árát nem lebet sem bankőpénzben, sem csillogó ékszerekben kifizetni, annak egy utja, egy módja van, mit köznyelven házasságnak neveznek. Még a vér is meghűlt Náthán ur ereiben a kijelentésre; eszébe jutott Szálíja, ki mellette Öregedett meg, kinek mellette deresült meg szép fekete haj fürtje. Az együtt töltött 25 év, mely megritkította az ő hajzatát, hozott oly sok ráncot hitvestársa homlokára, az tette aszottá arcát, mely egykor épp oly piros éa oly üde volt, mint most Bertáé... A józan ész harcra kelt a szívvel, nehéz csatát vívtak egymással: már-már leakart mondani lelke ábrándjairól, hogy visBzatér^az igaz útra, oda abba a csendes nyaralóba, melynek soha sem volt állandó lakója. Még egy búcsúpillantást vetett Bertára, ki szemleaűtve várta Náthán ur elhatározását. Náthán ur komoly arccal fogott a bestédhez. Berta látta, hogy élete fordulópontjához ért, egy meleg, édes pil- lantás kíséretében odahajolt Grünfeld Nátbánhoz és anoyi kedvességgel simogatta meg őszülő szakállár, hogy a szilárdnak képzelt elhatározásában megingott A sziv megdobbant oly hévvel, oly szenvedélylyel, melynek már nem volt képes ellentálloi és pár pillanatnyi küzdés utáo forrón ölelte magához Bertát, annyit súgva fülébe: Elválok a feleségemtől. Kora reggel volt, a nap fölkeltét még csak egy fénysáv jelezte, mely bevilágította a keletfelül elterülő hegyeket Majd kitört az első napsugár; behatolva a gér-desi park lombos sűrűjébe, ezer színben csillogtatva meg a zöld levelekre rakódott ezüstszínű harmat eyöngycseppjeit. Ott sétált Grünfeld Náthán gondolataiba elmerülve, halvány arca fakó színre változott, megtörve egész testét az a sok álmatlan éjjel, melyet átvirrasztott Pedig ma Üli házasságának huszonötödik évfordulóját és éppen ez okoz neki lelkifurdalást, mert érzi, tudja, hogy letért az egyenes útról. Vádakat emel önmaga ellen, vádolja szivét, melylyel kigondolta a válás pokoli tervét Mereven nézi ac országutat, mindeu porfelieg félelmet kelt lelkében, fél Önmagától, fél családjától, fél az egész világtól, de legjobban rokonai, barátaitól, kik ma mind nyaraló vendégei lesznjÉ? kik mind megfogják őt vetni, látva a kelepcébe* caalt hü feleség kinos vergődését Jó és rossz szelleme ismét tusára kelt. Akaratereje már-már meghátrált a lelkiismeret vádjai alatt, midőn ismét előtte termett képzeletben szive bálványa, a ragyogó Bzemü Berta. Érezte forró leheletét, ellenállhatatlan mosolyát, üdvözítő csókját. A megtört test kiegyenesedett, oly erősnek, oly bátornak érezte magát ismét, mint egykor, midőn erős elhatározással azt sugt* Berta fülébe: „Elválok a feleségemtől1. Hintót hintó követte, rokonok, jóba-rátok fényes fogatai egymásután fordultak be a vasrácsos nagy kapun; de az ő szeme csak akkor csillogott fel igazáD, mikor a porfel legekből saját két pej lovát látta kihontakozni, mely a szomszéd város rabbinusát hozta az esketési szertartásra. A nyaraló szalonja megtelt az ünneplőkkel, ott állt az emelvényen Ünnepi díszben a rabbi; előtte Grünfeld és neje, a koráa megöregedett S/áli. kinek arca szinte kipirult az\'örömtől. A másodszori Összeesketett az elválás előzte meg; elhangzott a rabbinus imája, mely kimondta a válást, hogy ismét oly meleg szívvel egyesüljön az uj pár, mint ezelőtt 2.5 évvel. Az ima végeztével az esketés vette volna kezdetét, nyoszoló lányok frakkos gavallérjaik karján felsorakoztak, két tanú oda lépett a házaspár mögé, éppen, jókor, hogy felfoghassák Grünfeld Náthánt, ki e pillanatban ájulva esett á karjaikba. Az ünnepélyes szertartás megszakadt, a vendégség szétoszlott, a két pej ló vágtatva vitte haza a rabbinust, hogy helyette orvosokat hozzon Náthán ur megmentésére. A nyaraló csendes volt, az orvosok csőváló fejjel hagyták el a beteg ágyát, nem tudván megállapodni Grünfeld betegségén. Nem is volt Náthán urnák egyéb baja lelke mardosásánál, mert befejezéshez látta közeledni ördöngös tervét. Grünfeldné hü ápolója volt, nem is gondolt arra, hogy Ő már többét nem neje Náthánnak, mig arról a látogatóba jövő rabbinus fel nem világosította; de könnyen megvigasztalódott, hisz csak formadologról volt szó, melyet férje sietni fog helyrehozni, mihelyt felépül.. . Rémület szállta meg az egész házat; Grünfeld Náthán visszavonhatatlanul kijelentette, hogy elhagyja Örökre a gérdeai uri birtokot volt feleségével együtt, mert nj frigyre lép választottjával, Schwartz Bertával. Most már a helyzet magaslatán érezte magát Náthán ur, szivét, lelkét nem indította meg felesége rimánkodása, Sándor fia könyörgése sem, ki borzadva nézett a bekövetkezendő családi botrány elé. Sietett is azt minden erejéből megakadályozni, futott a rabbinushoz jó tanácsért, majd Schwartz korcs maroshoz, kit Ígéretekkel akart lemondásra bírni. De a belényesi korcsmáros hallani sem akart a százezres vőlegény elszalasztásáról. A belényesi csárda a szokott csendben volt Az ivószobában ott dünnyögött az öreg kanász egy fél liter bor mellett, mig bojtárja, a bires legény akkor nyuj- L&ptmk mai számához egy félív melléklet van csatolva. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. OKTÓBER 7-én. kiművelve? Már pedig csak akkor, ha a közönségünk, a helyett, hogy a monarfcia fórar<miba utazgat, majd a vidéki specialistához fordul bizalommal, csak akkor fog emelkedni az orvosok tekintélye, árfolyama és tiszteletdíja is. Mert kérem, a receptirásért nem szeret fizetni senki és az magában véve nem is tudomány! De egy pontos gége, vagy orrvizBgálat előtt, vagy sikerült operáció előtt nem csak a műveletlen, hanem a vagyonos és intelligens ember is kalapot emel és ami a ío, szívesen fizet. A pusztán recepturára szorítkozó gyógymódot közönségünk megunta, mert az legtöbb esetben nem egyéb gyapjunyÍrásnál, melyhez az orvos az ollót, a patikus zsákot, a közönség pedig a gyapjút szolgáltatja. A pinceszövetkezetekről. Széltében-bosszában ugy szokás a mi szép hazánkat emlegetni, mint a tejjel -mézzel folyó Kánaán gazdag, boldog földjét. És ha végigmegyünk az ország változatos vidékein, be kell ismernünk, hogy sok igazság van ebben a nagy dicséretben. Búzánk acélos, rétjeinken gazdag rendeket ád az illatos, kövér fű, mindenütt édesre zsendül a gyümölcs, boraink tüzesek és zamatosak, a vizekben halak, erdőkön, mezőkön vadak tenyésznek, férfUink erősek és munkások, asz-szonyaink szépek és szorgalmasak; egy azóval mindenünk megvan, a mi csak egy ország gazdagságához, a nép jólétéhez szükséges. És mégis azt látjuk, hogy népünk és kivált a gazdaember nem él olyan jólétben, a minőben élnie lehetne mert nem aknázza kí azokét a kincseket, a melyek földjeinkben rejlenek s nem veszi igénybe azokat az előnyöket, a melyek terményeink feldolgozásánál és értékesítésénél kínálkoznak. Ha a régi, jómódú bortermelő vidékeken járunk, mindenütt csak a 61-loxera pusztításairól éa a külföldről hozzánk származott szőlőbetegségról hallunk siralmas panaszokat. Csendes szo-morkodással regéinek az öregebb szőlősgazdák arról a jó világról, a mikor a filloiera előtti időkben hegjen-vőlgyön hangos Bzüreteken örvendeztek a szőlősgazdák, a bőséges és jó terméseknek. Az ilyen bánatos visszaemlékezéseknek aztáa rendesen az a vége, hogy a Silóiéra, meg & szőlőbetegségek az okai mindennek. Az újonnan telepitett, róna- totta rovátkás vesszőjét, hogy jelölje rá Schwartz gazda a harmadik fél litert. Schwartz gazda kelletlenül végezte ma dolgát; szerette volna törzsvendégeit . kilu.szkolui. mert ma nagyobb dologra készült, leánya esküvőjére. Grüofeld Náthán ma a szokottnál is csendesebben vonult be az útszéli csárdába egy vidéki rabbinus és két tanú társaságában. Felkereste Bertát, kinek ragyogó szemeihez ma oly jól illett a habfehér ruha. Az idö neheten uralt, Grünfeld Náthán alig győzte bevárni, mig menyasszonyának a szomszéd szobában felteszik a surü fátyolt, de végre az ia megtörtént, izgatottan lépte át a hátulsó szoba küszöbét, hol a vörös függönyök le voltak eresztve, melynek sürü szálain alig hatolt be a napsugár. Ez a félhomály oly jól esett Náthán ur lelkének, ki szeretett volna elrejtőzni az egész világ elől. A szertartás rövid voll, a tanuk elvégezték kötelességüket, együtt távoztak* a rabbinussal, magára hagyva az uj párt Grünfeld most lélegzett fel hetek óta először boldogan, odasimult feleségéhez éa remegve emelte fel a fátyolt, hogy belenézhessen Berta ragyogó szemeibe. A félre csnszott piros függöny mögött behatolt a reggeli napsugár, mely még halványabbá tette Náthán ur rémült arcát, ki most látta csak, hogy Berta helyett iámét Száliját vette feleségül... Ugyanekkor sebes vágtatában hajtatolt ki két pej lovon a hátulsó kapun fia, dr. Grünfeld Sándor, ott ült mellette megelégedett arccal a szép Schwartz Berta. Ók is esküvőre mentek ahhoz a rabbinushoz, ki atyját anyjától elválasztotta. sági azőtők gazdái is csak a szőlőbetegségekre panaszkodnak. Pedig hej I de sok mis egyéb baja ia van a magyar bortermelésnek. Mert lám 1 a fillozera-veszedelmet sok vidék már valahogyan kiheverte, sok helyen meg épen most buzgólkodnak azon, hogy újra telepítsék az elpusztult szőlőket; azután meg a homoki Bzöiők is egyre szaporodnak. Az amerikai szőlők b a7 oltványok, meg a szénkéneggei való gyéritő eljárás már diadalmaskodnak a szöruyü kis ellenségen. A különböző permetezések, meg & műtrágyák s a gondos müveléámódok pedig egyre jobban védelmezik fáradságunk gyümölcseit máa szőlő betegségek elleo is. Mindezek tehát csak olyan bajok ma már, a melyek ellen szakértelemmel és költséggel lehet védekezni, hogy azonban a költség kikerüljön, a termelést jövedelmezőbbé kell tenni. Csakhogy nálunk éppen a jövedelme zőség dolga áll mostanában nagyon rosz-szal. Vegyük csak sorra ennek egyes okait Első sorban is itt van mindjárt a hazánkban nem ritka jégverés, a mely az utolsó években sok jó borunkat leszüretelte országszerte. Ha a szorgalmas szőlősgazda 3—4 éven át Öaszetakargatott valamit, az Ötödik hatodik esztendő jégverése megint csak elnyeli az iparkodás drága gyümölcseit E baj ellen- nincs más védelem, mint a jégbiztosítás, a mely orvosság megint csak keserű, mert ez is uj költség. Azután ritka esztendő az olyan is, a melyben a termést az ország egyik-másik vidékén a májusi fagyok meg ne dézsmálnák. Ezekhez az elemi csapásokhoz járulnak még azok a gazdasági és üzleti Dajok is, a melyek országszerte tőbbé-kevésbbé mindenütt érezhetők. Ezek már a termés mennyiségét nem igen veszélyeztetik, hanem nagyoo erősen nyomják lefelé az álakat. I^en nagy baj az, hogy egyenlő minőségű nagyobb borkészleteket az egyes borvidékeken alig lehet beszerezni.Ugyanannak a szőlőnek két egymásutáni, évbeli termése (éppen ugy elüt egymástól, mint két szomszédos gazdának ugyanegy évjáratból való bora. Már pedig állandó és biztos vevőkre leginkább csak ugy számíthatunk, ha évről-évre lehetőleg egyforma minőségű borkészletet kellő mennyiségben vágyónk képesek nekik nyújtani. Gondoljuk csak végig egy egy magyar szüret lefolyását s még egy csomó termelési hibára, sőt vétekrd ekadunk. A mint a szőlősgazda jókor reggel elkezdi a szüretet, a keverten ültetett szőlőfajtákat egymásután hordják együvé a nagy kádakban ugy, a mint jön, reggeltől estig. Azután megtapossák, a tehetősebbek itt-oit azölömalmon megzúzzák, sőt — ugy, a hogy — ki is préselik. A must azfüi a maga emberségéből erjed ugy, a mint azt a pince hőmérséklete engedi. Már most gondoljuk meg, hogy a különböző fajú szőlőfürtök érettségi foka mennyire eltér egymástól; az egyiknek cukortartalma nagyobb, a másiké kisebb; a korán reggel szedett, hideg szőlőből másképen indul meg az erjedés, mint a délutáni átmelegedett szemekből. A fehér szőlő héjában lévő igen finom, zamatos anyagok a törkölybe kerülnek b értéktelenül, kihasználatlanul pusztulnak el abban azzal a cukorral együtt, a melyet a tökéletlen taposás és sajtolás nem tudott belőle kivonni. Maga a pince-kezelés legfontosabb munkája, az erjedés, a pince hőmérséklete szerint egyszer hamarább szűnik meg, máskor meg tovább tart, mint kellene. Vájjon csodálkozhatunk-e azon, ha a kevert fajtájú és külöohözőképen érett, hidegen és melegen együvé zagyvált szőlőből kevés és silány minőségű mustot kapunk? Nem természetes-e továbbá, hogy ebből a silány, nyers anyagból a tökéletlen erjedés és a későbbi ügyetlen kezelés után, mindenféle betegségnek kitett rossz bort kapunk? Az ecetesedé, a dohosság, a nyulosodáx, a törés és a nehéz derüiés és Bok más baj ered a hibás szüreteiéiből és helytelen kezelésbőt. Aztán, ha e sok veszedelem között mégis csak talál a vevő kedvére való bort, tadnáuk-e neki ebből egyforma minőségben még egy pár Bzáz vagy ezer hektoliterrel szolgálni? Bizony még a legnagvobb termelők ia alig képesek erre 1 Htokban a mi borászatunknak a következő fogyatkozásai és hibái vandak: 1. a drága nyersanyagot nagyon hiányosan, rosszul használjuk ki; 2. a gondatlan és hibás kezelés folytán sokkal silányabb minőségű bort tudunk előállítani, mint a milyent okszerű müveletekkel előállíthatnánk; 3. borainknak uincs állandó, egyforma, minősége ás jellege. A legnagyobb baj, a melyből minden kár ered. az, hogy minden szőlősgazda maga szüreteli le a szőlőjét s borát maga erjeszti, kezeli és árusítja. Az 1—2 holdas szőlősgazdák egyáltalában nem, de még a nagyobbak is csak ritkán reu dezbetnek be %yan nagy éa költséges présházakat, erjfsztö kamarákat, a azüre-teléshez és a borkezeléshez szükséges drága gépeket és eszközöket, a milyenekre a fent elősorolt bajok orvoslása végett szükség van. Bizony nem igen tehetik ezt a mi termelőink, különösen nem a kisgazdáink. A kinek egy kis megtakarított tökéje volt. az jóformán elfogyott a védekezési munkálatokra, meg az újra telepítés költségeire, sőt sok szőlősgazda a rossz esztendők alatt adósságba keveredett A legtöbb termelő tehát sem a maga tőkéjével, sem kölcsönpénzzel nem vállalkozhatik nagyobb befektetésekre. Tarthatnak-e maguknak tanult, szakértő borkezelöket, avagy maguk egész idejüket reá fordíthatják e a néhány hektoliter bor kezelésére? Bizonyára ueml Hogyha tehát virágzásra akarjuk emelni borászatunkat, akkor oda kell fejlesztenünk a s-üretelést és a borkezelést, hogy az a legnagyobb szakavatottsággal és tökéletességgel végeztessék. Nagy baja még a mí bortermelőinknek az, hogy a bor eladása körül nagyon járatlanok és habár a filloxera pusztításai és a szőlőinket ért más e emi csapások következtében évi bortermesünk mennyisége tetemesen csökkent sokszor hallunk panaszt a miatt, hogy a termelök nem tudják eladni boraikat vagy pedig kénytelenek azt olyan áron adni, a hogy azokra éppen vevő akad; viszont a fogyasztók meg alig bírják a jó bort megfizetni. Mindezeknek a bajoknak megszüntetése vagy lehető orvoslása végett ajánljuk mi különösen a kis és a közép szőlőbirtokosoknak azt, hogy alakitsauak maguk között vidékenként pinceszövetkezeteket Nagyon jó volna, ha ennek az egyesülésnek a naey fontosságét jól eszébe véshetném minden olvasómnak; Pál apostol ékes szavaival szeretnék szólani, hogy mindenkit meggyőzzek arról, milyen nagy erő van az egyesülésben és milyen nagy gyengeség a magános elhagyatottságban! Eey egészen ide vágó rövid kis történet jut eszembe, ez talán felvilágosítja azt a nagy gondolatot a melyet az én egyszerű szavaim nem eléggé fejeznek kí. Eey öreg, sokat tapasztalt gazda halálos ágya mellé hivatta hat felnőtt fiát s aztán hat pálcikát kötött össze jó erősen egy csomóba s egymás után felszólította fiait, hogy törjék ketté az összekötött csomót. Az erőtől duzzadó, edzett legények hiába feszitették meg minden erejüket nem tudták ketté tömi a köteget Ekkor az öreg szétbontotta a csomót és elhaló erejével egyenként kőuoyedén eltördelte a pálcikákat; azután azt a/, intést hagyta örökül fiaira: .Lássátok, milyen gyengén lesztek, ha széthúztok egymástól és milyen erősök, ha összetartva, egyet akartok!\' Ugy vélem, hogy ez egyes pálcikákhoz hasonlítanak a mi kis szőlősgazdáink és az erős csomóhoz hasonlítanak a szövetkezett bortermelők. A mi lehetetlen az egyesek gyengeségériek, könnyű dolog iesz az egyesült erőnek. A tüdőbetegek szanatóriuma. Az emberek élete olyan, mint Dámok-lesé. Láthatlan ellenségek, rejtett bajok környékezik s halállal fenyegetik, mint a Dyonisoa kegyencét a feje felett ló-szőrön függő kard. Cbolera, pestis, tödő-vész ezek a mi rettenetes ellenségeink. Millió és milliárd láthatlan bacillus, baktérium áramlik a légben, a vihar gyorsaságával terjed el a szellő hátán a világtérben. Mikor friss levegőt szivaz, ott ólálkodik körötted a gyilkos mikroba a tódul beléd az éltető ózonnal együtt 1 Az életet kíséri a halál I És e mikroscopicuB férgek évenkint e/er meg ezer ember életét emésztik el! Sápadt arcú, beesett mellű, folyton köhögő alakok, kikkel napról-napra érintkezni vagy kénytelen, az ő áldozataik. Egészségtől duzzadó férfiakat, viruló nőket titkot Öli, rágja s ha belédlopóz-kodott nincs hatalom, a ki kiirtja belőled. Ciak kettő: a tudomány s a jótékonyság. A nyugat európai államok jobban féltik polgáraikat, min. a Náluk a tuberkulo-zus betegek szatyra, szegényeknek a gazdagokuak egyaránt, az orvosi tudomány vezetése s felügyelete alatt álló szanatóriumok állanak fenn már régóta. Olyanok, a bol friss levegő, erős táplálék, gondtalan pihenés adja vissza a sir szélén állóknak az életet Nem borzaszt ja őket az évi statisztika, mint bennünket, kik közt ugy arat a íiidö-véis, mint a sarló a kalász között Szerencsére ez állapot ma már náiunk is csak a múlté, ő felsége, a mi bölcs királyunk védnöksége, a nemeakeblü gróf Batthyányi Lajos elnöklete és Dr. Korányi Frigyes, az európai hírű tudósunk vezetése alatt. létesül nálunk is oly intézmény, mely oltalmazni szándékozik bennünket a tüdővész Öldöklései ellen. A budai hegyek között hazánk egyik legegészségesebb pontján, jó levegővel biró szélmentes helyen, szanatórium épül. Gyógyítója a szerencsétlen áldozatoknak-és védője az egészségeseknek. Az ínté^ zet szervezetéről, berendezéséről 8 szs-bályzstairől eddigelé még tudomással nem bimnk. Vezetőinek nemes intencióját és tudása azonban garancia arra, hogy a célnak -megfelelő, a humanizmus elvein alapuló intézmény leend. Tudás és nemes intenció azonban nem elég csupán a vezetők részéről! A társadalom is álljon talpon I Segítsen pénzzel és jóakarattal, hogy a kezdeményezés ne csak kísérlet maradjon, hanem eredményt mutathasson feli Mert hiszen mi egyébb e mostani mozgalom, a létesítendő intézmény, mint kezdet Csupán a társadalom okosságától s jóakaratától függ, hogy ez a kezdet egyszersmind alap is legyen, a melyen tovább építhessünk! Építeni többet, tovább, hogy az ország minden tája részesülhessen egy szanatórium áldásaiban. Hisz oly nagyszabású intézetet felállítani, a milyen egy is teljesen kielégítené az e téren felmerülhető szükségleteket alig lehet A decentralizációra van szükség I Előbb-utóbb a vidéknek is teljesíteni kell kötelességét! Az a. nagyszáma, áldott levegőjű hely, a minőkben hazánk annyira bővelkedik nem maradhat kiaknázatlanul! Egyelőre azooban meg ke ! elégedüi azzal, á mi most létesül! Hanem ezzel sietnünk kell! Sok szegény beteg, számos, különben életerős polgár gyógyulásra vár, s dolgozni vágy 1 — A késedelemben veszély rejlik, mert szál! a bacillus és az egészségesekre is reákerül a sori Jótékonyság és Önvédelem — altruizmus és egoizmus űz, bajt bennünket! HÍREK. — A király nevenapján. ő felsége neveospján t hó 4-én a szent-ferenc-rendi, valamint a Szent-János templomban hálaadó istentisztelet volt, melyen résztveitek Nagy-Kanizsa város összes hatóságainak tagjai és képviselői. Az iskolákban a tanítás és előadás szünetelt — Október 6. A magyar szabadságharcban megdicsőült aradi vértanuk halálának félszázados évfordulóját Nagy-Kanizsa város közönsége is méltó kegyeiette! ünnepelte meg. A róm. kath. plébánia templomban ünnepélyes gyászistentisztelet tartatott, melyre megjelentek a városi tanács, Vécsey Zsigmond polgármesterrel, a kir. törvényszék, az álIamhivatalnokp>, testületek és nagyszámú közönség. A róm. kath. ifjúság számára a Szt-János templomban tar- tottak gyászistentiszteletet. A város legtöbb épületén gyászlobogó lengett Az izraeliták zsinagógájában is volt gyász-ünnepély a közönség és a tanuló ifjúság számára. Dr. Neumaou Ede főrabbi tartott gyászbeszédet, melyben az ifjúságot intette, hogy a martyrok pélaájáu tanuljon hazaszeretetet és önfeláldozást gyakorolni. Az iskolák Önképző köreiben is a nap jelentőségéhez méltó, kegyeletteljes ünnepélyek tartattak. A főgimnáziumi Gyakorié iskolában a tanulók a Hymnusz el éneklésével kezdték meg a gyászünnepélyt.. A megnyitó beszédet Ecetes József V1IE. o. tanuló mondta; kitűnő impressziót tett a 13 vértanú életrajzának egyen-kinti elmondása egy-egy tanulóval. Végül Pachinger Alajos dr. igazgató mondott gyűjtő beszédet. A felső kereskedelmi iskola Önképzőkörében az ünnepély a Hymnussal vette kezdetét Domáoy Ármin, a kör vezető tanára megnyitó beszédet tartott, melyet Dukász Miksa k. o. t szavalata (Ábrányi: október 6) követte. W e i 11 e r Vilmos a kör elnöke méltatta a hős vértanuk emlékét Lukács Aladár f. o. t Illyés Bálint: ,A legnagyobb gyásznap* cimü költeményét cza-valta. Ezután RoBenstein Gyula k. o. t tépett az emelvényre és elszavalta Weisz Henrik k. o. t. .Emlékezés" cimü érzésteljes költeményét Az ünnepély s Szózat eléneklésével ért véget — Boalfaclasz a mániákus. Fölkérettünk a következő sorok közlésére: Városunkban néhány éve egy különös idegbeteg üzi hallucinációit, kire ez alkalommal felhívjuk a rendőrség figyelmét. A szerencsétlen a Kraft-Ebing betegei közül való, Bonifdciusznak képzeli magát és ezen álnév alatt firkál denunciáló leveleket, folyamodásokat különféle rci-nÍBzteriumDsk. Hol az egyik, hol a másik hivatalt, hivatal főnököt, iskolát, postát, pénzintézetet mártogat be hazudo-zásaival és a piacon fölszedett pletykáival, s mellette, mint minden félbolond és gonosz ember, oly gyáva, hogy soha meg nem nevezi igaz nevét, lakását, hanem piszkos hazudozáaait és feladatait tartalmazó folyamodásait kelt és hely megnevezése nélkül küldi a minisztériumokba, prímásnak, püspöknek, kir. ügyésznek stb. stb. — Célja kellemetlenséget okozni. Amint a pyromandottus örül a tűzvésznek, uzy ez az erkölcs őr az ellenőrzés mániában szenvedő idegrom abban kéjeleg, ba testületeket és magánembereket közvetlen elöljáróik elkerülésével a legfőbb hatóságok előtt legyalázhat Róm. kath. lelkésznek írja magát, debit sem lelke, sem esze n.ucs. Ha lelke volna, nem gázolna mások becsületében gálád hazugságaival, ba esze volna, tudhatná, hogy előbb utóbb lépre kerül és becsületsértés címen legalább is 2 évi fegyház vár reá. Róm. katb. pap ily társadalmi féreg nem lehet, mert sem Nagy-Kanizsán, sem az egész veszprémi egyházmegyében Bouifaciusz nevü pap nincs és róm. kath. pap ily hitváuy-ságokra nem vetemedhetik. A szerencsétlen félbolond semmi más, kit a rendőrség figyelmébe ajánlunk, mert végre közérdek, hogy egy idegbomlott mániákus el ne rontsa Nagy-Kanizsa hivatalainak, testületeiuek, iskoláinak, intézeteinek és magánemberek hitelét, hírnevét minisztériumok, forgalmi, egyházi és világi főhatóságok előtt — Helyettes tanítónők választása. Ujváryné Gerócs Anna súlyosan megbetegedvén, az iskolaszéktől hat hónapi szabadságot kért. Az iakolaszék e kérelemnek helyt adott és az emiitett tanítónő osztályának t. i. a Teleky-utcsi II. leány osztálynak tanítására! ideiglenesen Némethné Fülöp Krisztina kisegítő tanítónőt bizts meg. A felmerülhető helyettesítésekre pedig óraadó tanítónőnek a kitűnő oklevéllel biró Bartos Irén kisasszonyt nagy szótöbbséggel (21 szavazattal) megválasztotta. — Halálozás, A zalavári Szent-Benedek-rendi apátság egy tagja, Wallner litván, Dániel Szent-Benedek-rendi áldozó pap és a salavári konvent alper-jele, f. é. október 1-éa reggeli 2 órakor agyszélhüdés következtében, a hsldoklók szentségeinek felvétele után az Úrban csendesen elhunyt Wallner született Selyem damasztok 75 krtól 14 frt 65 krig nimint fekete, fehér h színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig m«erenkéi* - oiín, kooüjott, ain-uUott éj dunuxt «b. (miotejj 2<0 lOltototó fíju ét SOOO knloabSiS »iin- /é árnj&l&tbln itb.) Enhák s blousokra a gyárból 1 PriTát fogyasztóknak póstabér-, yánunentesen s házboz szállítva. Minták postafordultával. Henneberg €». salyemgyiral, Zürichben (cs. H kir. odrán ixjűlitú). XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. OKTÓBER 7 én. 1837. aug. 24-én Kőszegen, a Szent-Benedek rendbe lépett 1857. szept 13-án, ünnepies fogadalmat tett 1861. aug. 4-én, áldozó pappá szentelték 1862. aug. 10-én. A boldogultnak bfllt tetemei okL 2-án d. u. 4 órakor lett a z a 1 a-a p á t i i rendi sírboltba eltemetve; az Ünnepies eogesz telő szentmise áldozat pedig ugyanazon napon d. e. 9 órakor volt az apátság: templomban a Mindenhatónak bemutatva. — f Dr. Geró József. Lapunk zártakor vettük a szomorú hirt, hogy Dr. G e r ö - József, városi és pilyaorvo?, városunk egyik legrokonszenvesebb és legkeresettebb orvosa hosszabb szenvedés után kimúlt. Az elhunyt nemcsak az orvosi tudomány gyakorlatában volt kiváló, hanem kivált mint szeiidlelkü. humánus érzelmektől eltelt ember is Halálát özvegye, 3 gyermeke, nagy rokőí>-sága és igen sok jó barátja is gyászolja. ^ Köszönetnyilvánítás. Legkedvesebb" kötelességemnek tartom őszinte bálámat nyilvánítani eí utou is Tekintetes Híld László és Ferenc temetkezést vállalkozó és tulajdonos uraknak, mint már több éven át, ugy főképpen ez idén tanúsított azon szívességéért, melylyel az aradi vértanuk halálának 50-ik évfordulóján rajztermünket és a templomban a koporsót a gyászünnepélyre szokottnál díszesebben dekorálni és ez által a hazafias ünnep fényét és hatását emelni kegyeskedtek. Föffimn. igazg:itósAg. — Végzetes ütős. Zadra vecz Pál, ligetíalvi lakos a mult hó 26-áu szóllö-jében összeveszett ,a nála szolgálatban levő vincellér nejével, Kreznár Máriával s heves felindulásában annyira megütötte, hogy a szerencsétlen asszony — midőn sebével a stridói orvoshoz akart menni — útközben meghalt. — Nem kell tanári szoba. A helybeli államilag segélyzett városi iskolák tanítónői az iskolaszékhez folyamodtak, hogy engedtetnék át nekik az iskola valamely helyisége tantestületi szobának, mert annak a sok tanítónőnek is szük-ségök van egy fülkére, hol gondűző beszédeket lehet mondani v»gy guzsolt ruhát rendbe hozni, vagy gyakorlatot javítani. Az iskolaszék ezen kérelmet teljesíthetőnek is és nem teljesíthetőnek is találta. A vitás kérdésben megegyezés létre nem jöhetett, miért is az elnök a kérvény megtagadása mellett döntött Szegény tanítónők most hol fonnak kalandozni az óraszünetekben? ök is álmodlak egyszer kedélyes életről, kar-társí viszonyról, széles jó kedvről és most ki vannak átkozva a folyosókra, meg az udvarra. — Felakasztotta magát. Akasztott embert láttak a mezőre igyekvő (öld-mívesek f. hó 3-án reggel a Cbinorányi féle kertben, a mint ezt, a reggeli hüs Kzeilő olt egy fán csendesen himbálta. Csakhamar akadt aztán valaki, ki a rendőrséget értesítette. A hullát agnos-k ál tik éa kitűnt, hogy a szellős helyre kívánkozott életunt ember Kis József boglári születésű 28 éves csizmadia segéd. — Előkerült munkaadó mestere, Rehn István csizmadia is, és ez elmondta, hogy már hosszabb ideig volt nála mun kában, csendes természetű ember volt, de hatalmasan be szokott rúgni Ily állapotban\' volt a megelőző éjjel is és igy elmondhatja magáról illetékes helyen, hogy nem ment józanon a másvilágra. —- Élve eltemetett kutasok. Nagy szerencsétlenség történt m. hó 27 -én Söjtör községhez tartozó Marton-pusztán. A szerencsétlenség, mely kutasán közben történt, az egész puszta népét Össze-csőditette, s mivel hat emberélet forgott kockán, érthető izgalmat okozott az egybegyűltek közt, különösen a hat ember családjához tartozók közt. A szerencsétlenség délelőtt 11 órakor kezdődött. Német János zala-egerszegi kutcsináló reggel Óta ásta már a kutat, midőn az utóbbi napok esőzései által átázott föld egyszerre csak bedőlt és Németet eltemette. Szegény Német Jánoson nem segíthettek többé, a földomlás véglegesen megfúlIssztotta, Hiába volt minden kísérlet, életre ébreszteni többé nem lehetett, de a segítségére sietett embereket megmentették. r— Vásár. F. hÓ 9-én lesz megtartva városunkban azu.ii. Terézia-vásár, mely az évenként nálunk tartatni szokott vásárok közül mindig a legélénkebb szokott lenni. — Tüz gyerekjátékból. Bottyán községben, szeptember bő 26-án délután meggyuiadt Tkal ecz József udvarán a felhalmozott sás és csakhamar lángra lobbantak a közeli gazdasági épületek is, melyek közül semmi nem volt biztosítva. A tüzet Tkalecz Imrének 4 éves kis fia okozta, ki sz&lei távollétében gyufát hozott a konyhából és a sás mellett kis leánypajtásával főzőst játszottak. Igen praktikusan jártak el, amennyiben/ tűzhelyül a sást használták fel, melyet egész egyszerűen az aljában meggyújtottak. Az esetről jelentés tétetett. — Vigyázzunk a gyermekekre. — Patkovics Vendel baki lakosnak 5 éves Ferenc fia, folyó hó 1-én délután a ser-tésó.ba ment, egy batár szalmát vitt oda be és a konyhából hozott gyufával meggyújtotta. Örömtől BUgárző arccal nézte, miként lobog a láng és nyaldossa az ól falazatát. Már nagyon elharapódzott a láng és kicsapni készült, a midőn a szomszédok észrevették és eloltották a tüzet Csak á mult évben égett le a községnek egy része, a lakosság ennek következtében annyira izgalomba jött, hogy csak az elöljáróság tapintatos fellépése gátolta meg hogy tettlegesség nem történt — Ismételten figyelmeztetjük,-a szülőket, hogy a gyufára s gyermekeikre vigyázzanak. — Orvvadász. Módos Imre nemes-apátii lakos ellen régebben merült fel az a gyanú, hogy tilosban jár vadászni, de hasztalanul lestek, olyan ügyesen csinálta dolgát, hogy nem lőhetett tetten érni. Végre beteljesedett az a közmondás, hogy addig jár a korsó a kútra, míg eltörik. Módost is elcsípték a napokban a csendőrök, elkobozták kettős \' csövű lőfegyverét, nagyobb mennyiségű ] lőpor és gyutacs készletét s átadták a hatóságnak. — PÓruIjárt hegyőr. A mezőrend őrségről szóló 1894 évi XJX törvényhatározott tilalmat állit fel arra, hogy mező- és hegyőrök puskát hordjanak. Csak forgópisztoly használatát engedi meg, a mi által a szerte űzött orvvadá-szásnak eleje vétetett — Sokan vannak azonban még ma is mező-hegyőreink közül, a kik a tőrvény eme rendelkezéseit nem respektálják, hanem szabadon járnak fegyveresen. Ezek közé tartozott Nóvák Mihály hásbágyi hegyőr is, kit azonban a csendőrök a minap rajtacsíptek s elvették a fegyverét. Ez esetben Nóvák kétszeresen érdemelne büntetést, először azért, a miért a törvényt uem respektálta, másodszor meg a miért olyan fegyvert hordott s használt, mely dróttal van agyához erősítve, tehát életveszélyes. — Sertéskiriteli tilalom. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium 78436/HL 99. számú rendelete szerint a kővetkező megyénkbeli községekből osztrák területre való serlés szállítása tilos: az alsó-lendvai járásban: Petesháza, Szécsi-Szt-Lászió; csáktornyai járás: Fereocfalva, Mikófa, Réthát; nagy - kanizsai járás: Puizta-Míigyaród, Csapi, Gelse, Szent Jakab, Szépeinek; keszthelyi járás: Alsó-Zaid. Alsó Pábok, FelsŐ-Páhok, Keszthely, Köveskut, Nagy-Boldogasszonyfa. Szent-GyÖrgyvár, Sármellék. Szántó. Zaíavár; leteoyei járás: B.-Szent - György, Egye-duta. Kútfej, Szécsi-Sziget, Tót-Szerda-hely; novai járás: Gutorföld, Szent-Kozmadombja; pacsai járás-: Felső-Hahót, Hosszúfalu, Kerecseny, Szabar, Szent-András; sümegi járás: Medgyes, Rigács, Sümeg; tapolcai járás: Akaii, Aszófö, Badacsony-Tomaj. Hegyesd, Mindazent-kálla, Kisfalud, Monostor-Apáti, Tallián-DÖrÖgd ; zala-egerszegi járás: Alsó-Bagod, Andráshida, Döbréte, Puszta-Ederics és Sárhida, Nagy Kanizsa és Zala-Egerszeg városok. — Harcászati lövészet a város közepén. A laktanyákhoz közel lakók panaszkodnak, hogy a napokban, különösen mait hétfőn, oly pokoli puskaropogás reszkettette meg a levegőt, mely a honvéd laktanya udvarából jött, mintha valóságos csatát vívtak volna, és ez eltartott néhány óráig. Miért építtetett a város nagy költséggel H.-Komárom felé oly nagy terjedelmű céllövöldét, ha a céllövészetet mégis itt végzik a város közepén?? \' Senki ne mulassza el kávé és tea szükségletét a hírneves kávé- és teakiviteli áruházban, Fratelli Deisinger Fiume beszerezni, hol kizárólag kávé ^ tea kapható a legjobb és legolcsóbb minőségben. * Flatsehek Vilmos évek óta fennálló és kitűnő hírnévnek örvendő férfiszabó üzletét és szövet raktárát (Budapest, Károly-kőrut, Károlykaszárnya) tetemesen megnagyobbította, ugy hogy a leg-kényeaebb igényeket is kielégítheti Állandóan dua. raktárt tart kész férfi- és gyermekruhákból, valamint mériék szerinti megrendelések céljából nagy választékot legfinomabb bel- és külföldi szövetekből. Mintákat kívánatra ingyen és bérmentve küld ezen elsőrangú és megbízható cég.\' * Jubileum. Scbalek Henrik ur az ismert hirdetési iroda tulajdonosa Bécsben a napokban üli meg 70 éves születésnapját s egyutut 25 éves üzleti jubileumát A ki a még mindig rugékony és tetterős jubilánst személyesen ismeri, megvan lépetve, fáradhatlán . tevékenységétől és fiatalos Üdeségétől. Scbalek ur hirdetési irodája, melyet Ő 1873. évi április hó 23-án alapított hála iaz—ő-célratörekvésének, szigorúan tisztességes és előzékeny eljárásának, nagy hírnévre tett szert, kül- é* belföldön egyaránt. A hírlapok, melyekkel Schalek ur szoros barátságos összeköttetésben van, egy művésziesen kiállított emlékirat átadásával fejezik ki szerencsekiváuataikat * A napilapok újdonságai kőzt már vagy négy hét óta bosszú számsorozatok olvashatók: az Osztálysorsjáték nyereményszámai. Most folyik ugyanis a negyedik Osztály sors játék főosztályának húzása, a mely harmincezer sorsjegynek juttat nyereményt. Azok a számsorok a közönség legkedvesebb olvasmányai. Az a nagy érdeklődés, a melylyel országszerte várják, azt bizonyítja, hogy az osztálysorsjáték milyen népszerű, ugy mondhatjuk, hogy megállapodott intéz-ménynyé lett. Mindenféle nyereményekről a a szerencsés nyerőkről beszélnek, ök most a közérdeklődés tárgyai. Hogy a nevük imitt-amott nyilvánosságra kerül, annak nem is a sorsjegyei áru sí tők az okai. Az ÍBmerÖsÖk\' adják tovább a szerencsés neveket, ők terjesztik az igazzá lett legendát A negyedik sorsjáték fő-hnzása október 11-ével véget ér, a harmincezer nyerő a maga nyereményét fölveszi és megkezdődhetik az ötödik osztálysorejáték campagne-ja. Ennek az első osztályra szóló sorsjegyei már e napokban piacra kerülnek. Érdekes sorsolási tervét már legközelebb e helyen közölni fogjuk. Előre is fölhívjuk rá a közönség figyelmét. Mindebből Tilagosau kitttnik, hogy a Pink-pilulinak a iegkedreröbb hatása r&o mindazokra a betegségekre, s. meljeV a Térssegény-«é([ TiffT jsi idegyyongrtéft kö retkeit* ben keletkeznek. Persze ilyeo betegség sok tsd Példánt: Térsiegéujiég, idegesség, sárgaság, cjomorbaj, reumatizmns stb. A Pink-pilula kapható Magyar-orsaaftoo * leg öbb gjógysiertarban Egy doboz ára 1 frt 75 kr. és 6 doboz S írt. Magyaror-irági főraktár: Török József gyógyszertáriban Bpest, Kirilj-utca 32. ~~~ . A magyar kir. anyaköri,/, hivatal. S/üMések: Szeptember 29-tö! október 4-ig. Wiotersteio Izsák szabó, László, PJander Antal napszámos, József, Marics Jónef napszámos, György,- Horvát József fóldmires, Ka-talin, Helfért Vendel kádár-segéd; Katalin, Tóth Eozilia cseléd, Ferenc, Németh György föld-mires, György, Németh György" fÖldtaÍTes, Juliánná, Stern Sándor téglagyáros, Margit, Ország György föIdmÍT», György, Strobb József napszámos, Katalin, Gábor Is t rác földmÍTes, Terézia, Ha\'asz Ensébet celéd, Roeália, Bolt. Péter szolga, Mária. Mulatozások: Szeptember 29-tÖI október 4-ig. r\'íscher Sarolta Ur. 7 hónapos, fuvaros leánya, bélharc., Szántó Mária férj. Szőke Saudorné rk. 21 éves, erdős neje, tadogumÖkór, Ország György ifja rk 6 órás, földmives fia, kora-szülöttség, Kis József rk. csizmadia segéd, 28 éves, Öugyi kosság, Gönser Karolina izr. 17 éves, fuvaros leánya, tOdőgumÖkór. Házasságot kötöttek: Kozó Imre rk. kereskedő — Horváth Annával rk K~5 ZGAZDASAG. A gabonaüzletről. A jegybank folytonos kamatlábemelése kihatással :.Tao a gabonaárakra is. A péoz megdrágult s ennélfogva a gabona raktárravétele nem ígér hasznot, miért is a kínálat erósebb lett Az árak napok óta csökkennek. Mai áraink: Egy szép 5 szobás lakás Sopron utca Török-féle házban azonnal kiadó. Lakbér évente 350 forint Bivebbet a tulajdonosnál. Boza Rozs Árpa Zab Bükkönj Bab 8 frt 30 kr. G , 30 , 6 . — , 4 , 80 , 5 „ 50 , t , !0 , KROMFELD NŐVÉREK folytatják a tanítást ai idegen nyelvekben. A CSALÁD ÖRÖME. A köveifiezojlevél ékes bizonyítéka, hogy a sok betegség által tnesrontott vagy meggyöngített vért föl kell iriaalteni. Erősítésére tfhát dir)\' gondot kell fordítani- E célra a Pirik-pilnlát kell használni, az egyrdQli helyreállító szert, melynek eddig meglepő eredménye vilt, Bocba-t József, ezelőtt Unito HaoteJnce-bai.. Beaafort mellett (Savoie, Franciaország) a kö vetkezőkben hirom gyógyulást mond el, mehet a Piuk-pilulátal ért «1. — Három év óta, igy irja leve!éi>ec, borzasztó gyomorbaj kinozott; nem volt már étvágyam éa a keresel, • mit ettem, nem tudtam megemészteni. Gyakran fuidoklás fogott el és hánytam. Semmitéle szer sem adott meg-Icö-myetibulést Jól tudom ugvao, hogy hatvanhetével korában aem varhatja az ember, hogy mryaoolyan gyomra legyen, mint a milyen hírneves ki-rában voli, de mégsem vesztettem el bátorságomat és jól tettem, mert mióta a Piuk-pilulát ismerem és kaszálom, teljesen egészséges vagyok. Jól estem, jól emésztek. Leányom, a ki mint én, beteg vult. a Pink-pilala használatával szintén meggyógyult. Továbbá, a mi még meglepőbb, leségemet, a kinek hasi év óta a vér élessége volt a baja, a mi fejen kiállhatatlan viszketést és kiuiést okozott, a Pink-pilu la tökéletesen meggy ógyitot-ta. Most fájdalom ______ nélkal fé- ülködheük, a mi azelőtt lehetetlen volt, haja fsaiét fényes és megnőtt. Ürülök, hogy ezt húsz lévi szenvedés után megírhatom. Láthatja, mekkora örömet szerzett családomnak a Pink-pilala. IRODALOM — Kincses Kalendárium a neve annak a könyvnek, mely „a gyakorlati élet általános útmutatója." Most jelent meg negyedszer, jó előre köszöntve az 1900. évet A nagy esztendőt, a melylyel letűnik századunk. A fölvilágosodás hires százada, a mely a világosságnak hot elsötétülésével, hol kiragyogásával azt igazolta, hogy a világosság mindig csak akkora, a milyont az ember megbír. Ha valaki megírta volna az 1900. év gyakorlati életének útmutatóját & most összehasonlíthatnék a két könyvet, hogy megmérhet nők rajta az ember haladását I Milyen mások lettek a hétköznapjai és a gondjai I És milyen mád lett az érdeklődése. Milyen kár, hogy nem vethetjük \\ egybe az emberiségnek azt a két doku-\' mentumátl A mi különben bibliográfiai i szempontból is érdekes volna. Megláthatnák a könyv hatalmas fejlődését Az egyik — ha megírták volna — sorva-dásos almának, arany szegélyű papiroson szomorú finomságra epekedő, szögletes betűvel nyomtatott könyv volna, a másik duzzadó egészséggel ötszáz lapon három-juvy jókora kötetuek a tartalmát közli. Ö\'íü/áz lapon ennyi betű nem is tudom, hogy fér ell És azonkívül annyi magyarázó kép és jagyzékes rubrika. Az egyik annak a holdkórosságnak volna a betege, a mely a világot rázó viharok közepette is csak a holdas égboltot bújta, a másik a XJX század végének Kincses Kalendáriuma, minden sorával a gyakorlati életet szolgálja. — A „kaVyfcrorsxág, ez az aoy-nyira elterjedt lap nagy sikereit annak köszönheti, hogy irányzatát semmiféle magánérdek által befolyásoltatni nem engedi. A nagy közönség a maga csalhatatlan érzékével hamar felismerte ezt és innen magyarázható az a példátlan rokonszenv, a melylyel az ország olvasóközönsége .ezt az újságot felkarolta. Mindenki tudja, hogy mekkora része volt a .Magyarországának a 30 ér óta ránk nehezedő politikai rendszer megdöntésében és hogy most is milyen éber szemmel őrködik azon, hogy az ország folyamatban lévő politikai átalakulása nagy nemzeti céljaink biztosítására kedvezőleg történjék meg. Eme nagy cél megvalósítása végett sorakoztak a „Magyarország" zászlaja köré az ország legkiválóbb publicistái. Kizárólag e lapnak szenteli roppant szellemi erejét a magyar publicisztika dísze és büszkesége: Bartha Miklós. Vezér-cikk-irói közé tartozik Kossuth Ferenc is. A lap élén pedig Holló Lajos orsz. képviselő áll, a kinek nagy tevékenysége és minden közszükségönk iránti élénk érzéke általánosan ismeretes. Odaadóan támogatja öt munkájában Dr. Lováazy Márton, a lap felelős szerkesztője. Ki kell még emelnünk, hogy a Magyarország hírszolgálata a leggyorsabb és legtökéletesebb ugy, hogy ez a lap a magy" hírlapirodalomban valóságos specialitás számba megy. A vidéki olvasó ugyanis már kora reggel kezébe kapja az előtte való napunk hú, pontos, megbízható és kimerítő krónikáját Előfizetési ára a lapnak egy évre 14 frt, (él évre 7 frt negyed évre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetési pénzek postautalványon a Magyarország kiadóhivatalába (Budapest, Teréz-körut 19. az.) küldendők. f — A .Budapesti Napló negyedéves Almanachja októberi füzetében, — amelyet nemcsak régi előfizetőink kapnak meg, hanem azok is, a kik most lépnek előfizetőink közé, — a reonesi Dreyfus-pörról kilencven képet, rajzot, fotográfiát, arcképe^ kar-rikaturát közöL - Politikai Hetiazemle. Bel- és külpolitikai, közgazdasági, társadalmi, irodalmi és művészeti hetilap. Felelős szerkesztő és laptulajdonos Székely Sámuel. Tartalom: Az osztrák bonyodalmak. Irta R. — Belföld. Ujabb paktum. Irta Veritas. — Külföld. Ferdinánd bécsi utja. Irta Székely Sámuel. — Közgazdaság. Baj a tőzsdén. Irta —la. Gazdasági hét. Irta Ditta. — Társadalom. A tüntető séta. Irta H—s. — Irodalom. Petőfi a nép ajkán. Irta Dr. Császár Elemér. Művészet. Színházi bemutatók. Irta iki. — A Hétről. Krónika. Irta Samarjay. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési ára: egész évre 10 frt, télévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Egyes szám 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Főherceg Sándor-utca 19. sz. Hirdetések felvétele ugyanott Kéziratok nem adatnak vissza. JJr VWAnyi Henrik, felelős sierkesitö. Kiadó: Ifi. Wajdits József. VASÚTI MENETREND. VOSATÜK ÉRKEZÉSE. Budapest 3 Óra 52 P regg. sz. V. 1 1 57 1 40 d. u. sz. T. 8 05 eate 7. T. » \'2 „ 07 a éjjel Sf- 7. Béét (Wleo 3 42 regg. ai. V. 1 n 35 d. u. 8/. V. 4 a OS d. u. gy- T. 11 01 este az. T. Z.-Egersz 8 05 regg. T. V. PriBBrhof 5 3-2 regg. gy- V. 12 09 a d. u. t. 4 53 „ d. u. gy- V. 11 ? ¦ 22 éjjel HZ. V. Csáktornya 8 10 regg. ¦V. V B.ro. !,, 14 d. e. BZ. y. Gy rkenyeal „ 1 29 d. u. Kí\'- V. •1 - 45 éjjel sz. V. TŰK ÁTOK INDULÁSA. Budapest -r> ór.i 47 P- regg. v; 9 „ 30 regg. V. f. 2 — w d. u. az. V. • & 03 % d. u. gy- ». . „ 12 a 15 ¦a éjjel BZ. T. Bén (Wlea) 6 05 rege- SZ. V. 12 20 d. u. ír- T. 2 a 05 d. u. sz. V. 12 45 w éjjel SI. ». Z.-SiL-lváB 5 20 d. u. V. 7. Pragerhaf 4 a. 42 a regg- sz. V. 12 a . 10 a délb. py. Y. . 2 35 a d. u. KZ. ». 12 t 17 a este d. u í&y- ». Ctikttraya G s — T. ». Barca I 4 57 regg. BZ. ». Gyékényes i 2 22 d. u. BZ. V. 4 25 d. u. SZ. ». XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖN 1899. OKTÓBER 7-en. VEGYES. - Kulsi biamilatra. Testrészek fájdalmai, csúzos és köszvényes bajok és miodgnnemfl gy ni adások a ,MolI-féle (ritcii b.or-szesz-zel gyógyíttatnak biztos sikerrel. Egy ÜTeg ára 90 kr. Szétküldés naponként után vétellel Moll A gyógyszeres cs. és kir. udv. szállitó által Bécs, 1. Tncblauben 9 A vidéki gyógyszertári- kban és anyagkereskedésekben határozottan M o 1 l-f«1 e készítmény _ kérendő az 5 gyári jelvényére! és aláírásával Nyilttér.) _ Tese, h.m?yhÓljag, hngjdara és a köszyény bántalmak ellen, továbbá a légió és emésztési szervek humtos bán tat mainál,orvosi tekintélyek általa LitMon-forrás SALVATOR sikerrel rendéire lesz. Hn gyhajtő hat ága! Kellemes [ú\\>-m j •>• Roiayea emésiÜelö Kapható ásván yvit kereskedésekben és S7 Agy siertárakb an. A SaWator-forrás igazgatósága Eperjesen 2344/tk. 899. Árverési hirdetmény. A Iételijei kir. járásbirőság miot tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy a békéscsabai takarékpénztárnak özvegy Bóri Józsefné elleni végrehajtási ügyében folyó évi juliu-; hó 21-én megtartott birói ár verés Dr. Urszinyi János utó ajáuíata következtében hatálytalannak nyilváníttatott, a nagy-kanizsai kir. törvényszék, (a letenyei kir. járásbíróság) területén fekvő szent-margitai községi 184. sz. tjkvben A f 379. hrsz. ingatlan 336 frt az ugyanazon községi 543. sz. tjkvben A t 440/2. hrszám 166 frt f 445/1. hrsz. 24 frt kikiáltási árban a letenyei kir. járásbirőság telek könyvtárában 1899. évi október hó li-ik napján délelőtti 10 órakor hivatalból megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kelt Letenyén, a kir. járásbirőság mint telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi augusztus hó 7. napján. * NDMKOVITS. kir. aljbiró. Kitűnő minőségű száraz bükkhasábfa waggononként ab Csömödér I. oszt. 49 frt ír. „ 46 Megrendelések alantirt erdőgondnoksághoz intézendők. URADALMI ERDÖGONBNOKSÁG BÁNOKSZENTGYÖRGY. szabadalmazott Ontott üvegpidlózat lemezek járható tetőzetnek kéretik ! S MÁRIA-CELL1 íz ^ GYOMOR-CSEPPlK ^ nagyszerűen hatnak gyomor bajok-« nál, nélkülözhetetlen és általánosan ismeretes házi és népszer. — A gyomorbetegség tünetei: étvágytalanság, gyomorbetegség, bűzös le-belet, felfnjtság. Bavanyu felbőffögés, hasmenés, gyomorégés, felesleges nyálkakiválasztás, sárgaság, undorés hányás, gyomorgörcs, szűkülés. -Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a mennyiben ez a gyomor\' u tói származott, gyomorlulterhelésnél g ételekkel és italokkal, giliszták máj- o bajok és hámorrhoidáknái. n Emiitett bajoknál a Máriacelll § iíjomorc»eppek évekóta kitűnők- g ?ek bizonyultak, a mit száz meg n száz bizonyítvány lanusit. Egy kis § üveg ára használati utasitá:<sal együtt Q 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. — Q Központi szétküldés Brady Károly H által Bécs, gyógyszertára .Magyar g Király" hoz. 1. Fleischmarkt 7. Q Nagy-Kanizsán: PrÉ"ger Béla és q Belus Lajos gyógyszerészeknél. — g Barcson: Kobut Sándor gyógyszerésznél. — QDOOOOOCXXXXXXXXOOOC^ gr GYÜMÖLCS ÉS SZÖLLÖ BOR KÉSZÍTÉSI GÉPEK. GYÜMÖLCS ÉS SZÖLLÖ SAJTÓK, folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel és nyomerő szabályzóval. A munka képesség 207« nagyobb, mint bármely más sajtónál. SZÖLLÖ Ls GYÜMÖLCS ZŰZÓK és bogyó morzsolok. Szolid és gyümölcs őrlők, aszaló készülékek gyumMcí és főzelék p aszalásra, gyümölcs-vágó és hámozó gépek, legújabb szerkezetű szabad. § önműködő .SYPHONIA", gyümölcs és szSIlövessző permetezők, gyár- 8 tatnak és szállíttatnak jótállás melleit a legjobb kivitelben g MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA g kizár, szabad, gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gözbámor. Q BÉCS, II. Taborstrasse 71. g KITÜNTETVE 390 ARANY, EZÜST ES BRONZ ÉREMMEL. g ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. 8 o V Képviselők és viszontárusitók felvétetnek. ~VM 8 ÖDOOCOOOOOOIXXXXXOOOOOOaaX^ sffoiBiSQiBgasgeBSssaaoopco drotuveg legjobb anjag kQlOnféle világos tetőzetnek, padlózatoknak, gyári ablakoknak. Ságokban egész !75 négy«z. méter terjedelemig. Különös előnyei: lehető legnagyobb törési biztonság átütések és törések ellen, drótrács nem szűkiéges, tűzbiztos igen nagy fokig, esetleges repedésnél áthaüanolr, mintán a drótbetét az üvege: szorosan tartja, nagyon áttetsző, előbb nem ismert fény hatás. Több állami és magán építkezésnél" nagy mennyiségben a legjobb eredméuynyel használtatott Számtalan bizonyítvány, prospektus és minta szolgálatra földalatti átjárók és alagutak megvilágítására vasataknái kiadott nagyságokban, ama, vagy kalőnfélckép mintázott felületekkel, fehér, félfehér (ca. S ••/0k»1 olcsóbb a közőn-Bégcs^nyers öntött üvegnél) és színes drótfonattal és anélkül. Üveg tetőzsindely és uvegrovátkás téglák s legkülönfélébb alakok és nagyságokban. Aktién-Gesellschaít fór Glasindustrie vorm.- Friedr. Siemens. JJ ittl bei Elbagen (KOhmen). (3 További készítmények: míndeuneniu üvegek, üregzárök, tábla UTCgek belgíai O német mód szerint, üregoatés és ÜTegdomborítás, (szab. dorabordvegbetűk). O QooaoooaooaaDaooaoaaoöoooooDaoaoooooooao 000000000000000000000 gjoiaoooooooe ? IME....."""" Moll A. rédjogyet éa ¦ I- Caak akkor valódiak, ha mindegyik: dobos aláírását tünteti fel. A Utll A.-félt Sefdlltz-porek tartós gyógyhatása a legmakacaabb gyasssr- ét tettbáatalsiik, gyomorgörcs és gynmnriiév, rögzült székrekedés, maj bántalom, ver tololás. aranyér és a legkülinbözőbb ail betegségek ellen, e jeles háziscernek évtizedek óla mindig nagyobb elterjedést szerzett. — Ara egy lepecsételt ere-del! deaeznak I frt «. é Hamisít ások tör ve n y i I eg f e n y i 11 et ne k. (MOLL-FELE F^NCIAl VBORSZESZ ES SO •) Aa e rovat alatt közlőitekért nem vállal leWoatéget % U(.rk jCsak akkor valódi, ifraiazla barazeez ét so t (köszvény, csui és a megliillés egyé! — Egy énoiatt eredeti 8vag ára 90 krijozér ba mindegyik flveg MOI.L A. védjegyét tonici» tel { „A. Mell- feliratú ánozattal van aárva. A Meli-féle zetesen miut fájdaltKtosiiUpitó faedsritSIeal sxer J etkezmenyeiii-.1 legismeretesebb népszer. ] MOLTj Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb m6d«er szerint készítek gyermek és hölgy szappan K bér okszerű ápolására gyermekek ét felni ttek réaxére. Ara dsrabonkint — 20 kr. Öt darab — 90 kr. Minden darab gyermek-szappan Hall A. védjegyével van ellátva Föstétküldés: Moll A- gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállitó által, Bécs: Tnchlanben 9. bx. Vidéki megrendelések naponta postantánrét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf 08 Fia. DoaaoooaöQoooo 00000.00 q ib Jooooaöoi Oser József, elvállal teljes malot Heigarazékeket minden nagyságban és minőség-bvn,"tömöröntés és porcéi án. hengerekkel. Fraacla malomaóveket legjobb minőségben és malomjáratokat, gal>o-na-osztályozó hengereket és fejkoptatokat saját rendszerűekét. Ksnkolyvilssrtó. Eureka. Tararek, lisxlke-gépek, dara és gőztiszti tógépek, elevátorok és szállító csigák, transz miss íók, tengely- béren il ez és eket, átalakításokat, mie terjedelemben g/árt és szállít : ágyak, perselyek. Belli r j és gyürükenés rendszerűekét ií-Gazdasági maiatok kézi QR es járgány hajtásra. raj Tarbiiák és TÍzikere- }B kek, keret, kör es szal- \\j& lagfűréazek. fagya u)0 ÉB és csiszológépek leötö- ™ rökkel és zuzó-gépek mindennemű érc es ko- íffi va, bazalt, mészkő cba-motte és gipsz részére. 3g Mlodsaféle szürke éa ^ fémöntéí saját ét Ide- fm yen modellek él rajzok w szerint. bű. TÖiiiöröiiléMÜ rostélyok slb. Legolcsóbb\' arak.\' Ár}egy=ék ingyen bérmentve! ftff- Hengerrovátkolások leggyorsabban és olcsóbban, szállítás jótállás mellett -zr ^ LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. g Hengerrovátkoló és kőszőrulö-gépek, villanyoi-világitási telepek. Terveleteit, ItBttjjvrtejefc ét praktikoi t«níci»k gyorsaa ét jajjfj. A feltaláló dr. M.EIDIN\'GEli tanár ur által kizárólag jogoaitott fjártminyn m e i d i A g e r kályha cs. és kir. udv. szállítónál BUDAPEST: Thonethof. - BÉCS I. Kohlmarkt 7. sz. a. s PRÁG i Hybernergasse 7. Minden államban szabadalmazva. — Az első éremmel minden kiállításon kitüntetve. — Legkitűnőbb kormányzó, toltö és szellőző kályhák )akát..k, itkolák és irodák tsámsua. a legegyszerűbb éa legelefánubh kiáilitásban, tettaésszérinti egéai időtartam tzéupirral való fűtésnél cs :\'4 óráig terjedő égés koazénneli taselétDél. 55,000 kályha forgalomba hozva. Etrj kályhával több szoba U fBthetö. „M El D I N 6 E R"-kályhák, óva intünk az utánzatoktői, utalva ajtájyhaajtokra öntett kSvBtkező védjegyre : HEIDINCEROFEN „H ESTI A"-kályhák. FtSTJEJIfÉSZTÓ EAXDAILÓR. föstehésztő caloriférek. „JsőzppNm \'fűvéa imrpKg^rendszer szerimt....... -Szárai alkalmtzás» iptó ás g»idaaági célokra. =- \' tHf Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. Nyomatott IIj. Wíjdiu József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1899. október hó 14-én. 41-ik szám. XXXVIII. évfolyam. ElÓfixetési ár,-Egétz évre . . . 5 frt — kr. Fél érre .... 2 frt 60 kr. Negyedévre . . - 1 frt 25 kx. Egyes szám 10 kr. h i r d e t ések 5 hasábos petittorban 7, másodszor 6, s minden további torért 5 kr. nyíl tté rben petit soronként 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLÖNY. részvény-társaság," , nagy-kanizsai és nőegylet," „n -kanizsai izr. jótékony A nagy-kanizsai „Ipar-Testület/ „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,0 a „Kotori takarékpénztár a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,a & ,nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,* a ,nagy-kanizsai tanítói járáskor,\' nőegylet," „szegények tápintézete,* a „katooV hadastyán egylet,* A bp szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető közlemények pedig a kiadó nevére címzetten Nagy-Kanizsára bérmentve intézeodök. Bérmcntetlen levelek sem fogadtatnak el. Kéziratok Tíssza nem küldetnek. nagy-kaniz3ai keresztény jótékony soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Bonifácius, a mániákus. Kag-y-Kaatxaa, 1889. október 13-án. Bonifácius az ó- németek fuldai püspöke, a friesek hittérítője és a katholikus egyház vértanuja és szentje, az egyháztörténet egyik legmagasztosabb alakja. És itt, a mi városunkban egy egyén, aki magát be-csületbirőnak tolja fel, bitorolva ama isteni lelkületű martyrnak nevét, névtelen feljelentéseket küld minisztériumhoz, hatóságokhoz, hogy közhivatalnokokat, de különösen tanárokat feljelentsen. Ez az egyén ama mániákus, kiről lapunknak egy barátja megemlékezett. Sok ilyen ál-Bonifáciusa van társadalmunknak! Az erkölcsi dekadencia nevezetes korszakában vannak olyan emberek köztünk, kiknek egyedüli foglalkozásuk a kalraárkodás feljelentésekkel és kiknek egyedüli vagyonuk egy rá-galombolt, melyben ocsmány portékájukat árulják. Némely bukott diák léhaságát azzal igyekszik szépíteni, hogy a tanítókat tanárokat bevádolja a felsőbb tanbatőságnál részrehajlás és megvesztegethetőség miatt Szomorú világot ret ez a szülői ház és a tanárok közti viszonyra. Nem fontolják meg azok, kik ilyen felelősségnélküli vádaskodásra vetemednek, hogy megfélemlítés beíyett éppen az ellenkezőjét érik el annak, amit célba vesznek. Mert melyik tiszta lelkiisűKeretü tanférfiu fogja éppeu-eugedékenyseggel beigazolni azt, högyTíünös, hogy fél ? Minden tanulónak és tanárnak meggyőződése ellenőrizhető. A vizsgák ellenőrzése az igazgatók és főigazgatók kötelessége. A vizsgáló- 1 bizottságok lelkiismeretes birálata I , ítél a lelett, hogy vai&mely osztály- . \| zat érdem szerint van-e adva, vagy ¦ sem. És mégis, ha valamely góbé : tanulmányaiban megfeneklik, a he- , j lyett, hogy saját mellét verné, üt \\ j egyet a tanár becsületén és büntet-lenül tovább áll, mert valljuk be, a tanügyi hatóság eljárása sok esetben oly lassú, hogy mig a feljelentés érdemleges elbírálást nyer, a rágat- ; mazási per megindítása elévül, mert • a törvény a feljelentésre csak 90 napot enged. Ez az elévülés aztán menedéklevele a fiatal Gáleottónak, aki korántsem esik gonosztette miatt búskomorságba, nőt ellenkezőleg a vele érintkező ifjakat rátanitja a mádra, hogyan keli a bukás ellen törvénytelen eszközökkel védekezni. A rágalom ellen a tiszta lelkiismeret a legjobb mellvért, de viszont a közönség mindig hajlandó valamit elhinni a rágalmakból, mert örök igaz a latin közmondás: ,calomniare audseter, semper aliquid baeret." Az iskola esetleges mesterkedése! elleni állásfoglalásra száz mód vau. Az első mód a lelkiismeretes ellenőrzése a tanároknak a tanhatóság részéről. Az ebbeli mulasztások szülik első sorban a tanulókban azt a merészséget, hogy saját Ügyüknek legyenek elintézói. Ellenőrzés nélkül nem minden ember teljesiti kötelességét kifogástalanul. Sokan hajtandók csak ugy nagyjában ellátni a hivatalt Az igazságos ellenőrzés csak nyugtatólag hat a lelkiismeretes tanárra, hisz nagy felelősségét megoszthatja feljebbvalójával, elismerést arathat tőle és milyen más jutalmat várhat? Hisz a tanférfiu hivatása a szegénység fogadalmával jár! Ha még szegénysége me^ett minden nadrág-talan suhanc kritikájának éa befeke-litésének is van kitéve, akkor mi legyen az az erő, amely a tanult embert a paedagógiai pályára vonzza? Az orvoslás egy másik módja: megteremtése az eszközöknek, melyek a tanftirfiunak a rendes megélhetést biztosítják. Hála Istennek, az a felfogás idejét multa, hogy a tanférfiu-nak rongyosan kell járnia. Ha az iskola feotartők mégis rongyosan járatják alkalmazottaikat, ugy lépjen közbe az állam, mert ha az államnak jogában vau a létminimumot a tanitók részére megállapítani, akkor kell, hogy a tanárokat is ótalmába vegye. A rosszul űzetett tanár könnyen odaengedi magát olyan ösztönnek, mely nem állja meg a magas erkölcsi nivón álló kritikát. A bünx megelőzni csak ugy lehet, hogyha megadjuk a lehetőséget a bün elkerülésére. Ha erre a mód nincsen meg, akkor az a bűnös, aki a módot meg nem adja. Okellenes állapot az, hogyha magas kválifikációjn tanárok tengődnek. A külföldön, a dekadens latin népektől eltekintve, a tanár olyan fizetést élvez, mint a b\'úű: Igaz, az oklevél nem biztosit senkinek sem gazdag földi javakatj de a diplomás orvosnak és ügyvédnek megvan a kenyér-szerzés szabadságának százfélesége, a diplomás tanárnak azonban erre csak egy módja van: a szerény fizetése. Ami ezen felül van, az tilos. Ezen tilalom túllépése okozza a rágalmat még akkor is, ha a mellékjövedelem szerzése jogos. És ha megkövetelik a tanférfiutói, hogy ott ál íj g o az idealizmus legmagasabb piedeszlátjáo, akkor módot kell nyújtani arra, hogy oda felhághasson, küíömben a rágalmazást mániában szenvedő Bonifátiusok undok oká-dásai bepiszk^.k a legnemesebb szándékkal működő ifjúsági vezért is és a társadalom nem követelheti a tanártól, hogy a megtévedt ifjúságért és önhasznu szülőkért minden nap erkölcsi halált szenvedjen. A vásárok. (N. L.) Középkori hangulat fog el, valahányszor az országos vásárok nyüzsgő, zajongó tömegeit járom, könnyen épített sátrait szemlélem s ballom a bátorban áruit kínálgató kereskedő vontatott kiabálását. Régi időknek avult maradványa, melyet az ó világ változatlan alakban örökségül hagyott az újra. Bőgője a fejletlen világ, az emberek tökéletlen érintkezésének kora, midőn helyet és napot kellett rendelni, a hol és a mikor a kináiat keresletet, a kereslet kínálatot találjon, biztosan és nagy mértékben. Nagy fontosság is vala ekkor a véaárok intézménye. Az akkori első nagyhatalom, a céh is meghajolt előtte: vásár idejére fel kellett függeszteni az ő mindenható jogait. Vásár idején egy napra/vagy kettőre virágzott a szabadkeresk^delem és lerontattak a korlátok. Mintha a középkor előre markolt volna az újvilágba és kikapott volna valamit, valami okos és üdvös dolgot, olyat a mi még nem volt, csak leendett, de már sejtette létezését. Ma, a technikai tökéletesség korában a gőz, a villanyosság s a levegő erőinek legkiteijedtebb használata idején olyannak tüuík fel előttem a vásár, mintha egy verses authologiában Ilosvai Selymes Péter deák hegedülése mellett Petőfi lantját hallanám. Ma a vásári intézmény létjogosultságát aokan és nem minden alap célkül kétségbe vonják. Legalább részben joggal. Értem ez alatt, hogy a vásároak bizonyos tekintetben alig van értelme. Míg a marhavásárok nagy szükségessége és fontossága nem lehet vita tárgya, mert ezen termelési ág természete magával hozza, hogy a kínálat és kereslet előre megszabott időben és he- ! lyen találkozzék, addig sem a kisiparnak, ; sem a kiskereskedésnek nem életföltétele ; a vásározás. A fogyasztók a kioálatot i minden időben megtalálhatják a maguk _ \| helyén és érintkezésbe léphetnek vele, \' mert a közlekedési eszközök mai tökéletessége ezt lehetővé teszi és viszont a kiskereskedő és iparos is megválaszthatja \' magának a helyet, mely piaca körét képezze s állandóan a fogyasztó közönség szeme előtt legyen így a vásár csupán szeszéiyen alapul. Azon, hogy a közönség, melyet a földmives és az alacsonyabb néposztály alkot, kedvét leli abban, hogy egy bizonyos megszokott, mondhatnám traditionalis napon fedezze egyszerre Összes szükségleteit. Mert szereti a tömeget, a nyüzsgést, a mozgalmat és ünnepnappá teszi a vásárt uj ruhát ölt és szemlét tartva a kiállított portékák felett, a megállapodott elhatározás jóleső érzetével eszközli bevásárlásait Pedig ha meggondoljuk, nem csekély károkat okoz ez a szeszély. Különösen nyári munka időjén. Mert a vásározás nemcsak a szükséglet fedezésére irányul a paraszt közönség részérő! és bevásárlásait megtévén nem megy dolga után, hanem iszik magnnm áldomást Eltölti a napot, b otthon hever a munka. Adót fizetni nincs idő, de a vásár mulatságait végig élvezni csinál magának. Az asszonyok pedig ráérnek bámulni. Ugy elólálkodnak sokan hogy szinte csoda I Néznek és élveznek 1 Kielégítik az ő primitív művészi érzéküket a öreg este van, mire hazaveiödnek az Ő vásári ünneplésükből, így a vásár igen alkalmas titulus bibeodi et spectand: lévén igen sok időre vouja el a dolgos kezeket a szükséges munkától. Hasznot semmi esetre se hajt, de inkább károkat okoz. Se a termelést nem nagyobbítja, mert nélküle is fejlődnék s növekednék az, a minek fejjödníe kell, sem a fogyasztást nem teszi annyival olcsóbbá, hogy a költségeket, a melyeket rendőri s közigazgatási célokból felemészt, megtérítené. Avult idők moha üllepedett a vásárra. Csak ugy lézeng, mint a vénasszony a viruló leányok között Mert .tempóra mutantur et nos mutamur ín illis." Szeretnék szeretni. Irta: PMfrátz Béla. Pitymallott Az ébredő természet sajátos nesze zaongott-bongott, mig a városi élet zaja csak az imént csendesült el igazán. A tivornyahelyek zártak, sötétek; az utcák kihaltak. Az egész nagy tömkelegben egyedül csak én bolyongok. Lépteim kopogása utcárÓl-utcára viszhaneozik. A kipusztult föld utolsó embere érezheti magát ugy, a mint én most. Szivemet félelem szorongatja, bensőmbea hangok zürlődtek, e érthetetlen vágyódás kerget odább és odább. Kusza gondolatok, zavaros érzelmek vívódnak bennem. Mintha egész csapat ember vitatkoznék a lelkemben, olyan kiabálást hallok magamban s néha egy-egy azó oly erővel tör ajkaimra, hogy elkiáltom. Megriadok a saját hangomtól. — Szeretni! Ah, igen, ugy szeretnék Bzeretni! Epesztő vágy lobban föl a szivemben, égető forróság ömlik el egész valómon, a mint az Örült rohanok tovább. A liget elém tárja lombsátorát a füvek, virágok harmatosán hajlaoak lábaimra, s egy-egy fölrebbenő madárka Tám füttyöget Oh, ugy égek, ugy szeretnék szeretuil Szegény, üldözött ember, miért sóvárogsz elérhetetlenért! Agytelőm téboly marcangolja, ki^ok dúlnak a szivemben, futok, futok Önmagam elöl, ki a világból. Egyszerre, mintha villám csapott volna, megdobbanok. Egy nő előtt állok. A ruhája fekete, a szemei nagyok és epedők. 0 y szép, oly kívánatos. Oh, ugy szeretnék szeretni I Napernyőjével a porondba irogat, s tépelődő, szomorú tekintettel néz rám. — A nevem Matild; asszony vagyok & boldogtalan. — A nevem Alfréd; elhagyott vagyok és nagyon szenvedek. — Akkor megértjük egymást. Elmondotta, hogyan csalódott, s milyen egyedül van; elmondotta, mennyire vágyik egy igaz, forró aziv után. Az a sziv lenne az ő egész világa, abban élne, azzal érezne és gondolkodnék. Elmondotta, hogy tul a ligeten, ott, ahonnan azok a nagy fák látszanak, magányosan lakik egy kerti házikóban. — Ha én is odamehetnék; ha önt szerethetném 1 És\'miért ne? Nem vagynnk-e társak a boldogtalanságban? Miért ne lehetnénk egyek a szerelemben is ? Fejem\' Ölébe hajtva, Bzótlanul merengtünk a kerti ház csöndjében. Szerelmünk már két hónapja virágozik a még egyre hajtja ujabb éa ujabb bimbait. Kábult vagyok a szarelem mámorától, de ha egy-egy pillanatra eloszlik a mámor, szivem ismét elfogja az a régi nyugtalanság, az a megmagyarázhatatlan vágyódás, sorvasztó epekedés valami után, ami nincs, vagy ki tudja merre, hol ? Lelkemben újra fölhangzik az a feleselés, az a félelmetes hangzavar s akaratlanul is elsóhajtom : oh, ugy szeretnék szeretni 1 Megdöbbenek s Matildot ijedten ölelem át, szorosan, görcsösen magamhoz. Arcomat keblébe rejtem a könnyeimtől nedvesek lesznek inge csipkebodrai. Istenem, meg ne tudja, hogy én most is boldogtalan vagyok! * * * Mire az ősz felhői szálltak az égen, s a földön sárga avar zörgött, tűrhetetlen kínnal gyötört a vágy: menni, menni, valahová m&aze, messze, el, ki a világból. Matild a pamlagon szendergett Fájdalommal néztem rá, hosszan, sóváran, mintha szemeim lángjával egész lényét magamba akartam volna olvasztani. Megcsókoltam tiszta, Bzép homlokát, puha kezecskéit aztán lábujjhegyen kiosontam a kicsiny, illatos szobából, a hol annyit ábrándoztam örök, olthatatlan szerelemről. ^ Miut a tolvaj, sietve hagytam W * kertet % mintha kergettek volna, futva futottam, szerelmünk hajlékából. Csak, midőn jól tova jártam, állottam meg s kitárva karjaimat, epedre tekintettem az égre, fuldoklón suttogva: Éa Matild hiába várt, hiába ontotta utánam hév könnyeit írtam neki. Egyetlen, szép szerelmem I Bocíása meg, távoznom kellett őrület, vagy mí, nem tudom, űz, hajt. Vágy epeszt a birhatatlanért. Ab, most már, tudom, hogy a szerelem nem az, a minek gerjedelmeink-ben képzeljük. Szerelmünkben nem egymásért élünk, szerelmünk boldogságát nem egymásban találjuk. A szerelem halhatatlan lelkünk vergődése a végtelen után; keresi azt a Bzikrát, a mit belőle erre az életre kioltott a földi levegő. Ezt a szikrát keressük magunkban, kedvesünkben és nem találjak. Ezért a nyugtalanság, ezért az olthatatlan szomj; ez az a birbatatlao, a mely egyre föl a magasba hí, s a melyre csak a balálban találhatunk. Bocsáss megl Nincs maradásom. Keresem lelkem jobb felét, megyek a halál után. Csókol, a ki igazán szeret: Az örjitó nyugtalanság, a tárgyat nem találó vágyódás országról országra űzött, bércekre hajtott, tengerekre hurcolt Az epedéi homlokomra mély barázdákat szántott mire haza tértem. Kis kertünknek oly szomorú képe volt a csendes hajlékunknak oly gyászos volt a tekintete. Halkan nyitottam kicsiny szobánkba. Matild ott Olt a puha, nagy zsöllyé-beo. Halkan fölsikoltott, s felém tárta reszkető kezeit Beteg volt, csak árnyéka önmagának; de nekem most is oly szép, mint akkor, a mikor egymásra találtunk azon a szívűeket megejtő hajnalon, ölembe fogtam és elárasztottam csókjaimmai. Sokat szenvedtem, — szólt halkan, édes zengéssel — de aztán megnyugodtam. Kerestem én is azt a szikrát, a ugy éreztem, hogy lelkünk együtt kalandozik a végtelenben. Lásd, nekem már világit az a szikra. Éu már sejtem, hogy az nem más, mint a tökély, a teljes szellemiség, a mikor a lélek elég önmagának. Nem fájt néki a haldoklás; oly szép, igézetes volt a hervadása. A jŐTŐ, boldog élet bizonyosságának a derűje környezett bennünket Végre szelid, szép szemeiben utolsót lobbant aláng s kebléből elsóhajtott a lélek. Valami csodálatosan nyugasztaló meleg áradt szivembe az ő hideg kezeiből. Ugy éreztem, mintha ő nem távozott, hanem inkább közeledett volna. Ugy éreztem, mintha az ő mélységes szerelme most lett volna igazán nagygyá; mert a maga teljességét visszanyerte lelke, a mely elég önmagának, immár csak azért szeret, hogy szeressen. Ah, ő már nem gyötrődik, nem könyörög: ugy szeretnék szeretni! Ő már szeret, szerethet igazán, érdek nélkül: semmit sem vár szerelmétől, de mindent adhat szerelmében. Mily boldogság lehet a túlvilág boldogsága: érezni azt, hogy nincs bennünk semmi aljas; hogy lehámlott rólunk minden a sárember önzéséből. Mintha szemeinek kialudt világa lelkembe pattant volna el, beláttam az örökkévalóságot, s boldogan rebegtem: majd én is tudok igazán, örökké szeretni! Lapunk mai számához egy negyediv melléklet van csatolva. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. OKTÓBER 14-én. A kamatláb emelése-Általános izgatottságot kelt az egész világon a kamatlábnak Bzokatlan, eddig csak háborúk vagy más kereskedelmi válságok alkalmával történt fölemelése. Sejtették már régen, de nem mertek reá gondolni. Most, hogy tényleg bekövetkezett, olyan izgalmat idéz elő. mintha egy kitörő félben lévő válság elő hirnöke lenne. Válság nincs; az ok másutt keresendő. A nyugati államok gazdasági életében az utolsó években a gazdaság-ügy terén oly evolúció tapasztalható, mely hasonló a nyugat indiai gyarmatok felfedezésekor felszínre jött mozgalomnak: piacot keresni az ipari termékek részére, behozni pedig nyers termékeket (gyarmatárukat.) A modern termelési mód, Marx szavat szarint, hasonlít az ezermesterhez, ki fölidézi a gazdasági erőket, de nem tud eléggé rajtuk uralkodni. A gazdasági erők lázadásban vannak a termelési viszonyokkal. Az ipari termékek Európában nem találnak már piacraj mindazonáltal csökkenteni a nemzetgazdaságtan erejét még sem lehet, mert ez egyenlő lenne a nemzetgazdaság tndatos tőnkre tételével. A megkezdett uton okvetlenül tovább kell haladni, a természetszerű fejlődésnek gátat vetni nem lehet, ép ugy, mint a napot forgásában megakadályozni; fejleszteni kell azt minden áron. Hogy pedig a fölösleget előnyösen helyezhessék el, kerestek Európán kívüli piacot a nagy világban, mely a termékeket fölveszi. És ez az eeyedüli módja egy nagy eddig még t-oh\'sem tapasztalhatott gazdasági válság megakadályozásának. A nemzetek egyezsége megszerezte maguknak Khina piacár, terjeszkednek Afrikában, lefoglalnak a hol csak lehet földterületeket és gyarmatokat alapítanak, mert szükség van piacra, az árufölösleget el kell adni. Gyarmatoknak megszerzése Óriási pénz áldozatokba kerül; produkció befektetéseket kell eszközölni, mert csak igy hozzák meg a kívánt eredményt. Hogy pedig a szükséges pénzt előteremtsék, a nemzeti tőkék nagy tömegét mozgósítják. Kölcsönöket vesznek fel vállalatok alapítása céljából, elvonják a tökét onnan, a hol kevesebb hasznot hajt és elhelyezik egy reménybeli jobb vállalatba. Szóval egy forradalmi mozgalom kelet--kezett a pénz világában a spekuláció érdekében. Ha Németországnak az utolsó években végbe menő gazdasági életét figyelemmel kísérjük, láthatjuk a lent emiitett: mozgalmat. Ezen állam példát- nem ismerő gyorsasággal fejlődött a leghatalmasabb ipart állammá, a népben rejlő óriási energia és takarékossága folytán. Pénzh&tal mássággá tört elő, vetélytársa lett Angol és Franciaországnak Európában és azon kívül Magyarországnak szépen fejlődő ipara nagyobb részt német pénzen fejlődött. Most azonban ugy gazdasági tevékenysége folytán nincs elég előnyösen el nem helyezett tökéje, kénytelen nemceak megszorítani hitelét, de nála elhelyezett és a kilátásba vett nagyobb jövedelemnek meg nem felelő papírokat visszaküldeni, miután jobb elhelyezést remél részére találni. Kiviszi az eddig is itt nélkülözhetetlen gazdasági erőt Papírjainknak piacra való dobása oka gazda-üági depressiónknak és a velejáró kamatemelkedésnek. Mert a Transválban stagnáló aranytermelés nem tartós jellegű, mindazonáltal az döbbeni ok állandó hatással lesz a világ gazdaságára és nincs remé--.nyünk, hogy a kamatláb egyhamar az eiőbbeni normális határok között mozogjon. Andor György. A vármegye állandó választmánya. A megyei közig, bízottsági ülés folyó hó 7-ikén Mélt. Dr. Gróf Jaokovich László főispán elnöklete alatt megtartatott A közegészségi állapotot illetőleg az időjárás eleinte száraz, meleg volt, később csapadékkai hűvösre fordult, a megbetegedések száma, főleg a légzö és emésztő szervek hurutja, úgyszintén a hasi hagymás szaporodott, a gyermekek közegészségi állapota nagyon visszamaradt a felnőttekétől, a roncsoló toroklob esetei nagyobb számban mutatkoztak. Rendőri hullaboncolás 3-szor teljesíttetett, külső hullaszemle előfordult 10-szer, Öngyilkosságot 2 egyén követett el, véletlen szerencsétlenség által 11 egyén mult ki, szerencsétlen szülés a csecsemő elhalálozásával előfordult 1-szer, elmekór egy esetben képezte hivatalos beavatkozás tárgyát. Hasznos házi állatok kedvezőnek nem mondható, tenyészbéuaság, rühkór és hólyagos kiütés több esete fordolt elő, sertésvész még mindig terjed, 55 község van zár alatt Tüzeset bejelentetett 7 esetben, összes kár 3687 frt, ebbő! biztosítva volt 2225 frí> A vetés folyamatban van, szüret szept utolsó napjaiban kezdetét vette, sok helyen be is fejezve, kevés és rossz minőségű bor termett. Az állami elemi iskolák gondnokságai felhivattak, a szorgalmi idő pontos betartására, ifjasági és tanítói könyvtárak szervezésére, egyúttal felhívattak hazafias üunepélyek megtartására, a hazafias érzés felkeltése és öregbítése végett. A n agy-ka u i z sai városi kövezet-vámszedési jognak újból való engedélyezése, illetőleg meghos3?.abbitá-a és kiterjesztése a vámdij tételnek 1 krról 2 krra való felemelése iránti folyamodványnak a kellő okmáuyokkali felemelésére a polgármester felhívatott A rendkívüli közgyűlés, A vármegye törvényhatósági bizottság 1899. okt 7-ikén Mélt. gr. Jankovícb László főispán elnöklete alatt tartotta rendkívüli közgyűlését. A megjelent biz. tagok Üdvözlése és a közgyűlés megnyitása után elnöklő főispán tudomására hozta a közgyűlésnek Kovács Rezső perlaki jáiási főszolgabírót, vejének váratlan elhalálozásával ért csapást, a közgyűlés a súlyos veszteségért részvétét nyilvánítani és a nevezett főszolgabíróval közölni elhatározta. Ezután előterjesztetett az országgyűlési képviselő választások feletti bíráskodásról való 1899. 15. t c. 7. és 8. § ai értelmében szabályrendeietileg megállapítandó fuvarozási dijakról szóló szabályrendelet tervezet, mely a szabályszerű kihirdetés végett a községeknek kiküldése és annak utánna minisztériumhoz jóváhagyás végetti felterjesztése hatéroz-tatott el, egyéb tárgy nem volt, a közgyűlés bezáratott. HÍREK. — Városi közgyűlés. Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város képviselőtestülete 1899. évi október hÓ 16 án és esetleg folytatólagosan a következő napon és minoenkor délután 3 órakor a városház nagytermében közgyűlést tart, melynek tárgysorozatából a következő fontos pontokat emeljük ki: 1. Elnöki előterjesztés az üresedésben levő városi számvevői állásnak helyettesítés által leendő betöltése tárgyában. 2. az elemi népiskolák államosítása tárgyában a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium által leküldött szerződési tervezet 3. 478l\|99. Zalavármegye törvényhatóságának határozata, Hock János r. kath. felekezeti kántor elbocsátása tárgyában. 4. 11835J99. A közkórház 1898. évi záró számadása. 5.10113)99. A közkórház 1900. évi költség előirányzata. 6. 14946:99. A közkórház alapszabályainak módosítási tervezete. 7. A legtöbb adótfizető v. képviselők névjegyzéke kiigazítására egy küldöttség megválasztása. 8. 11766J99. Eperjessy Sándor v. képviselő ur álul tett indítvány, egy szakipar iskolának Nagy-Kanizsán leendő felállítása érdemében a nagym. kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez intézendő kérelem tárgyában. 9. Eperjessy Sándor v. képviselő ur indítványa Nagy-Kanizsa városának önálló országgyűlési képviselő választó kerületté átalakítása érdemében a mozgalom meeinditása tárgyában. 10. 13771. 14023J99. Szilvássy Pál leenondása a v. mérnöki állásra történt megválasztásáról és ezzel kapcsolatosan az ujabb pályázati hirdetmény kibo- csátása érdemében jelentés. 11. 8172(99. Jelentés a mérnöki állásnak helyettesítés utján egy hóra történt betöltése tárgyában. — t P«PP Miklós. Székely fiu yolt és szülőföldjét rajongással szerette. Halál-Bejtelemmel utazott haza szüleihez Három azékmegyébe Emecsfalvárn és ott érte őt utol a halál f. bó 8-án. De itt nálunk alapított magának otthont nőül véve Zalavármegye egyik előkelő sarját,-néhai basári Stastics Károly nagy-kanH zaai szolgabíró leányát A férj a rajzolás művészetét tanította a helybeli polgári leányiskolában, a xő. immár gyászos özvegy, jelenleg is buzgó tagja a polgár-iskola tantestületének. Néhány évvel ezelőtt Papp Miklós a főgimnáziumban ia tanított és két éven át két intézetnek volt tanára. Ily nagy munkaterhét a külömben is gyenge férfiú nem bírt és bár halálos betegséget rejtett magában, a székely ember szívósságával viselte a nagy terhet, mely alatt gyenge szervezete összeroskadt Egy évvel ezelőtt betegeskedni kezdett Az iskolaév elején szabadságoltatta magát, de megrendült egészsége többé helyre nem állt Reménytelen állapotban utazott hazájába, a hegyvidéken remélve gyógyulást. Htu remény volt, mert Bebes léptekkel haladt a sír felé. A helybeli polgáriakola tantestülete külön gyászjelentést adott ki. A mély gyászba döntött Özvegy iránt általános a részvét A tantestület gyászjelentése igy szól: A nagy-kanizsai államilag segélyzett községi p\'olgári leányiskola tantestülete fájdalmas szívvel jelenti szeretett kartársának Papp Miklós rajztanár urnák folyó hó 8-án, életének 31-ik, tanítói működésének 8-ik évében, hosszas szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytát Nagy-Kanizsán, 1899. október 8 Béke lengjen hamvai feletti — Dr. Geró József temetése. Hü vös őszi szél seperte végig az utcákon f. hó 8-án a hulló faleveleket, mikor GerŐ József doktort, a széles körökben kedvelt orvost, vitték örök nyugvóhelyére. A gyászház körül óriási közönség tolongott, ott volt a lakosság szioe-java. Megjelentek egymásután a városi tanács Vécaey polgármesterrel, az orvosi kar, a vasútiak közül Pát k a y állomási alfőnők, Wittenberg főmérnök fűtőházi főnök, a mozdonyvezetők és géplakatosok gyászlobogóval és égő széllámpákkal, városi rendőrök lámpákkal. A gyászszertartást Kártschmaroff Leó főkántor végezte. Dr. Neumann Ede főrabbi megható gyászbeszédet mondott, melynek hatása alatt a közönség alig volt képes leküzdeni könnyeit Lús gyászének kisérte azután a koporsót a temetőbe, — hol Farkas alkapitány Raffay rendőrbíztos és uégy rendőr tartották fen a rendet A sírnál Hajós Soma dr. buc--uztatta el a kartársat. Végül a ,Munlta" páholy nevében mondott meginditó bncaut Szalay Sándor. bezárolt á sir egy nemes élet porhüvelye fölött, melyről még a hálátlan egyívású kor is meg fog emlékezni. Koszorúkat helyeztek el a ravatalra: az orvosi kar, a fütöházi munkások, a mozdonyvezetők és a vasúti hivatalnokok. — Koszorutpótló adom.mj ok. F. hó 6 án elhunyt Dr. Gerő József kegyeletének jeléül, koszorutpótló adomány fejében adakoztak: Breuer Károly és neje 10 frt, Engländer Ottó és neje 5 frt, Grüuhut Márk családja 10 frt, Guth Arnold éB neje 5 frt Krausz Jakab és neje 10 frt, Krausz Helén 10 frt, Mil-hofer Ödön és ,neje 2 frt, Schnabel Gottlieb 10 frt \' Viola Adolf 1 frt 50 kr., helybeli .Munka\'-páholy 10 frt és I Stern Sándor 5 frt. Öisszesen 78 frt I 50 kr. — Esküvők. Kümper Márton Ba- ! ranya-S zabol csőn í hó 24-én vezeti ol- [ tarhoz zágorhidai Cigány Bertalan leá- \| nyát Klemen tin kisasszonyt Mikefáo. — Kovács Dávid Vágujhelyröl f. hó 15-éo vezeti oltárhoz Kobn Amália kisasszonyt, Kobn Emil helybeli terménykereskedő sógornőjét. — Erdős Arnold kereskedő Somogy-Csurgón f. hó ló-én délután 4 Órakor vezeti oltárhoz Milhofer Hedvig kisasszonyt, Milhofer Ödön aranymives leányi\'. — A nagy-kanizsai Általános Mun-kásképső-EgyesüIet 1899. október bó 15-én vasárnap a .Polgári Egylet" heryi-¦égeiben az idei szomorú szüret felejtése céljából az egyesület könyvtár-alapja javara tánccal egybekötött zártkörű szüreti vigalmat rendes. — Bátor életmentő. Idegrázó esemény tőrtént a minap ZalaEgerazegen Csertán László felső-nemes-apáti lakos, földbirtokos mult vasárnap Zala-Eger-b regre jött, öcscsét, Csertio Károly Zaia-• ármegye alispár "ai meglátogatni. Midőn kocsija a plebámc templom elé ért, a lovak megbokrosodtak a Fehérképi-utcán lefelé. Ünnep lévén sokan nézték az irgalmas jelenetet a miot a galambősz nagybirtokos a kocsiban fölállva segítségért kiabált, de senki sem mert a lovak elé állani, hogy .feltartóztassa őket és megmentse a veszélyben forgó földbirtokost A veszély már tetőfokra hágott midőn Reich Jakab olakülvárosi lakos hirtelen a lovak elé vételit) magát és megragadta a kantárszárat Meghökkentek erre a lovak, hogy igy hirtelen eléjök ugrott a bátor férfiú, de csak pillanatig tartott ez, mert a következő percben már megint tovább rohantak, magukkal cipelve Reicbot. FÖl-föiemel-ték és ismét ledobták vagy tízszer a földre; s ebben a nagy futában eltörték a kocsiradját s kerekét Az egyik ló tfuiyosan meg ia sérült mire sikerült Reichnek a lovakat megállítani s Csertán Lászlót a biztos haláltól megmentene Ugy értesülünk, hogy a bátor életmentő gazdag ajúndékben részesült — Kinevezés, A főispán Kupcsay Felicián brassói közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki. — Országos vásárunk forgalma nem volt valami élénk. A kereslet ia, a kínálat.is egyaránt pangót\'^Rendőrségünk a forgalom mérlegelésénél a vásár folyama alatt bekísért vásártolvajok mennyiségét szokta alapul venni. J3 díszes osztályt a most lefolyt vásár idején csak egyetlen egy képviselvén. — A vásár silánynak mondható. Befolyással ¦ volt biz erre a j silány szüret és az állatvásár forgalmát még az ugyanakkor tartott kapronczai vásár is csökkentette. — A jaTltkatlan. Konecz Gizella, petesházi születésű cs^tédleányt bűntársával, Benkő Józseffel- egyetemben a n.-kanizsai kir. tőrvényszék lopás bűotette miatt 2 és fél esztendei fegyházba i te-tésre ítélte. A vizsgálat folyama alatt Konecz Gizella BenkŐlöl azon ürügy alatt, hogy a kir. ügyészt meg akarja vesztegetni és igy büntetésüket enyhén kiszabatni — lassanként kicsalt 600 frtot és a pénzt eltette. Benkő már a soproni fegyházban ülte büntetését, midőn tudomására Jutott bűntársa csalfd-sága és felügyelőinek elpanaszolta a dolgot A kir. törvényszék csalás büntette miatt helyezte vád alá szeptember 28-án a javíthatlan bűnöst, ki börtönéből közvetlen végtárgyalásra idéztetett. — Vlzbefnlt gyermek. A kis Perász Márton, Perász Tamás felső hídvégi lakos Vt éves fia, gyauutlanul mászott az ajtajuk előtt elterülő tóka felé, míg anyja a konyhában foglalatoskodva uem ügyelhetett reá. A kis teremtés elérte célját és belemászott a vízbe. Ki azonban már nem tudott jönni, s mire anyja odaért, megfulladott Az anyát gondatlansága miatt feljelentették. — Gyilkosság. Vámosi László 19 éves, zala-egerszegi napszámos az épülő félben lévő dr. Obersohn Mór féle háznál éjjeli őr volt E hó 8-án este szokása szerint, kiáltott őrségre s körüljárta a házat Tóth Ferenc nevü 28 éves süket-néma az épülő félben lévő ház körül ólálkodott, nyilván deszka -lopás céljából, az őr őt ebben a szándékban meggátolta és késsel megtámadta. ¦ Dulakodás keletkezett ml" közben a néma 1 késsel nyakának balfelén mély szúrást ejtett rajta. Vámosit a száras után elöntötte a vér, eleresztette a némát s robaot a rendőrségre; de nem érhetett odáig, mert az uton elesett és egy nap múlva meghalt — Lövöldöző siólótolTAJok. Ziskó Sándor zala-egerszegi lakos, pénzügyi képviselőnek a pipa-hegyeu lévő sző ő-jébe a minap két tolvaj szőlőért ment A hegyőr éppen akkor ért oda, a mikor a két jó madár gyömöszölte a szőlőt a magukkal vitt kosárba. Rájnk kiáltott, mire ezek eldobva az egyik a kosarat, futásban kerestek menedéket A hegyőr üldözőbe vette őket, mit midőn a két tolvaj észrevett, visszafordultak és tgyikök revorverből többször visszalőtt, de szerencsére nem talált A hegyőr erre meg-, állt s tanácsosabbnak tartotta az üldözést abbahagyni. Állítása szerint a forgópisztoly nagy kaliberű lehetett, mert a golyó csak ugy süvített el a füle melle.r. Nyomban jelentést tett a városi rendőrségnél és ott a kosarat átadta. Most erélyesen nyomozzák a tetteseket Ug; halljuk, hogy az éber rendőrség jó nyomon van. — Baleset. Heron Petemé szül. Fer-csák Klára 64 éves letenyei lakos f. hó 7-én a kora reggeli órákban Nagy Lsjos letenyei lakos bekerített udvarán lévő tokában ruhát mosott. A síkos talajon megcsúszva, beleesett a vízbe, öreg korával járó gyengeségből nem bírt i^ene-küíni; hozzátartozót a tokában megfúlva találták. — Vigyázatlanság áldozata lett e hó 7-én Horváth István vindoroya-sz.ŐI-lŐai községi kanász 1 éves Sáudor nevü fia. Ugyanis nevezett napon estefelé a kanász 9 éves Erzse nevü leánya a kis fiat a konyhában az asztalra Ültette, miközben Ő kiment a kapuba, atyja elébe. Ezalatt a kis fiu az asztalról leesett, bele az asztal mellett lévő Üstbe, melyben forróviz volt Az egész teste összeégett ugy, hogy sebeibe még az nap éjjel meghalt. Másnap a helyaziuén megjelent Blaha Sándor járási szolgabíró, dr. Erdős Adolf körorvossal és vizsgálatot tartottak. — TŰx. Mult hó 29-én Becsehelyen Szalay János főldmives háza és a körülötte levő melléképületek ismeretlen okból kigyulladtak s földig leégtek. Ember-éleiben nem esett kár. A leégett épületek legnagyobb része biztosítva volt — A szerencsés tolvaj. VukovicB Adolf miksaváni lakos már rég óta szerencsével Űzte a lopás ravasz művészetét. Rendszerint közelálló hozzátartozóit károsította meg kisebb összegek erejéig, kik nem jelentették fel, mig legutóbb régi praxisától eltérve, egy steyer paraszt gazdától lopott el 48 frt készpénzt — Ezért aztán elfogták s átszolgáltatták a stridói csendőrségnek. — KarhaklvltelOnk korlátozása. A föld mivel és Ügyi minisztérium közzéteszi, hogy a budapesti román királyi főkonzul foyó évi 777. száma értesítése szerint, a román minisztertanács folyó évi szept. hó 23-án kelt határozatával a szarvasmarháknak s ezek nyersterményeinek Magyarországból Romániába való bevitele megtiltatott — CéUÖTéBzet A helyben állomásozó m. kir. 20. honvéd gyalogezred póttartalékos legénysége folyó évi október hó 20-án reggeli 6 őrstől kezdve Kis-Kanizsa, Bajcsa, szepetneki major és a Principális kanális által határolt lőtéren harcszerű céllövészetet tart. Felhívom a közönséget hogy a jelzett területet 6000 lépés kőrületben ezen napon aonálinkább is kikerülje, mert az ott tartózkodás életveszélyes. Nagy-Kanizsán, 1899. évi október hó 10 én. Deák Péter s. k. rendőrfőkapitány. — Kamatlábemelés. Mint értesülünk a helybeli pénziutézetek a Nagy-Kanizsai Takarékpénztár által összehívott értekezleten egyöntetüleg elhatározták, miként a nagybetéti könyvekre, valamint folyószámlára elhelyezett tőkék után a kamatlátot 1899. október hó 15-étői 4l\|aVr emehk fel. * Egf uj köszvény ellenes szer. A .Koeipp Újság* ismert szerkesztője Okic J. ur Wörisbofen ben a köszvény és walesi csaz elten biztos szert talált /el. Számtalan elismerő irat bizonyítja ezen állítás valódiságát " Sokszorosan kitüntetett gyár. A folyó év szeptember havában Szegeden megtartott mezőgazdasági országos kiállítás alkalmával, az ismeretes több mint 400 éremmel kitüntetett Majfartu Fb. és társa cég cs. kir. kíz. szab. mezőgazdasági gépgyárak Bécs II. szőlöpré-se:t, szőlőbogyózóit, szőlőzuzóit, önműködő szabadalmazott permetező-, szegecs- és repcsény-irtó fecskeodőtt a Henneberg-selyem — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendelik — fekete, fehér t, szines 45 kitol 14 frt 65 krig méta- renkéot — sima, ctikoa, kockázott, mintaaoU ét damatzt stb. {mintegy 2.0 kolonböiS fajú ét 2000 kulönbötb\' ttin ét Írótálaiban atb.) Ruhák < bleuzokra a gyárból! — Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmsnteten s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magyar levelezés. Svájcba kéüaerei lerélbélyeg ragaiztandó. Henneberg €>. tetyemgyárai, Zürichben (cs. ét kir. udvari tzallitó.) XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. OKTÓBER U-én. magyar országos gazdasági egyesület Budapesten a legmagasabb kitüntetéssel a nagy arán; éremmel jutalmazta. \' Az osztály sorsjáték a banküzletről régóta meggyökerezett egész sor elfogultságot szüntetett meg. Hiazea « nagy közöuségnek igazában csak most volt rá alkalma, hogy a« üzletnek ezzel a nemére! is megismerkedjen éa meggyőződjön róla, hogy a bankár is, a kit az osztálysora játék különben föelárusitóoak ?evez, a legszigorúbb lelkiismeretességgel viszi az üzleteit Az ismeretessé lett nagy főelánuitók közt Lokáes Vilmos (V. Fürdő-utca 10.) csakhamar a legnépszerűbb lett Abszolút megbizható-fága és üzleti előzékenysége a régi jeles sorsolási szakembert a közönséggel is megkedveltették, ugy bogy az ő föeláru-sitó üzletéből való osztálysorsjegyeknek bizonyos nimbnsuk van. Lnkáci Vilmos., (éle osztály sorsjegyeket keresnek azok, a Kik az oaztár/sorsjegynek nyerő viló-aziuübégét fokozni akarják. Most is nagy lesz a kolendőtégük. hogy piacra kerülnek az V. osztálysorsjáték első osztályának torsjegyei. Az uj sorsjáték oagy-érdekü játékterve eznttal ia ötvenezer nyereményt biztosit a sorajegyek tulajdonosainak a e nyeremények kőzött egész sor olyan van, a mely a aző szoros értelmében vagyonos emberré teszi a megnyerőjét * Fortuna otthona. Az osztálysors-játék ntoltó búzásán a 600,000 koronás jutalomnyeremény a rendkívül szerencsés és hírneves Gaedicke A. főgy&jtő-déjében (Budapest Kossuth Lajos-utca 17.) vásárolt 62551 számn sorajegyre esett Ezen főelárusitó kiűzetett már vevőinek egy 400,000 koronás főnyereményt, kétszer 100,000 koronás főnyereményt, háromszor 60,000 koronás főnyereményt L osztályú sorsjegyek ezen szerencsés főelárusitónak már most kaphatók. " Hirdetési Iroda Budapesten VII. Károly-körut 9. sz. a. 6ók irodát nyitott, mely világhírű cég, az összes bel- éa külföldi lapok részére hirdetéseket szolidul a legjutányosabban közvetít. * Figyelmeztetés hamisítások ellen! Neustero Fülöp ur Gyógyszertára a sSzent-Lipót\'-boz Bécs L Plankengasse 6. felkér bennünket, bogy tiszteit olvasóinkat figyelmeztessük arra, hogy minden oldalról el iámért „Neuatein Fűlőp cukrozott hashajtó pilulái" a legújabb időben gyarló módon utánoztatnak és eladatnak. Fenti gyógyszertár óvva int ezen hamisítványok megvételétől, mely a közöoaég nem minősíthető károsítását vonja maga után. A közönség érdekében sürgősen kéretik a bevásárlásnál nyomatékosan Neusteio Fülöp hasbajtó piluláit kérje és vigyázzon, hogy minden doboz hátulja a tőrvényesen bejegyzett .Szent-Lipót- védjegygyei és a doboz, csomagolás és használati utasitás Neustein Fülöp győgysz. utasításával legyen ellátva. Ily módon a közönség károsodástól meg-óvatik és a szédelgő utánzatoknak elterjedése meggátoltatik. Több rendbeli házeladások a legelőnyösebb feltételek malett Megtudható a kiadóhivatalban. Adrovics György napszámos, György. Stobocsáo András posta és távírda szolga. Mária. Halálozások: — Október e—13-ig — Dani Julianna r. k. 4 hónapos föid-mtves leánya, lüdőhurut. Gerö József dr. izraelita, városi és pályaorvos, 45 éves, fehérvára. Bacbgraber Alajos r. k. napszámos 54 éves, tüdőtágulás, Vida Gáspár r. k. cserepes 67 éves, agyaszály. Varga Margit 3 hónapos r. k. cseléd leánya, bélhurut. Foki Rozália r. k. 3 hónapos cipéaz leánya, béihurut Pap Ilona r. k. \'t, éves, korcsmáros, leánya bélhurut SZERKESZTŐI ŐZEKÉTEK. — A. Tubolj Viktor mankatammk által rxpktóber 6-ara kés ti tett gyászdalt Must* Károly ] városi kántor stép hangjával a szent Ferenc-\| rendieknél tartott gyászisteni tiszteleten énekel\'e \' O ZGA\'ZDASAG. A piaci szabályzat. Végre van kilátás arra, bogy mégis kapunk piaci szabályzatot Az a lan-gyaság, melylyel a hatóságok a: utolsó évtizedben a helyi piacon folyó üzérkedést nézték, talán meg fog azünni és a piaci martalócok. kik nem elégedtek meg tisztességes közvetítői dijakkal, hanem fosztogatták a közönséget és a termelöt egyaránt, kellő határok közé lesznek szorítva. Deák Péter rendőrkapitány egy piaci szabályzatot dolgozott ki, mely a tanács utján a közgyűlés elé fog kerülni. Vajha a közigazgatási közegek Nagy-Kanizsa város közönségét megörvendeztetnék gyors elintézéssel! Akkor talán a jövő század elején életbe lép hetne a szabályzat Mi résen fogunk lenni és minden alkalommal meg fogjuk sürgetni a szabályzat inatánciális elintézését. A szabályrendeletre még visszatérünk. _ A gabonaOzletrőL Kedvező időjárás mellett a hozatalok a főbb piacokra jelentékenyek, a kínálat sürgősebb lett a az árak ennélfogva naponkint csökkennek. KRONFELD KÖVÉREK folytatják a tanítást az idegen nyelvekben. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: — Október 6-l3-ig — Máté Julianna munkás Katalin. Kulka Sámuel szabósegéd. Erzsébet Szabó András mészárossegéd, Zsigmond. Gulás Mária cseléd, Mária. Reeberger János mészárossegéd Ilona, Kancsalici Ferenc . (Öldmivea, Ferenc. Horváth Ferenc honvéd törzsőrmester, Ferenc Kele János földműves, János, Krefli Péter, munkás, Anna. Varga János földműves, László. Vas Juli szakácsné, Ferenc Horváth József foldmives, Julianna. Pánics Iván mezei munkás, Ferenc, Gergál József, géplakatos, Mária. Némeih István napszámos, Károly. Bőhm Béia kereskedő, László. Dávidovics Ferecc földmives, László. Boros Máté posta és távírda szolga István. Kulcsár Sándor kocsis, János. Gozdáa József oapszámoa, György. Mai áraink: Bnza Roza Árpa Bab Bükköny Zab 8 frt 20 kr. 6 . 20 , 6 . — , 6 , 50 „ 5 , 50 , 4 , 76 , Dr. Villányi Henrik, felelősi szerkesztő. Kiadó : Ifj- Wajdits József. Biztosítási ügyek. ki életbiztosításról. Takarékosságra int a kor szelleme. Egyrészt azért, mert ijesztő módon tolong minden pályán a tömeg ember és nyüzsgő sokaságából nem mindenkinek jut kenyér; misrészt, mert ezrek kezéből csavarja ki az életfenntartó eszközt — a gép és ínég folyton növekvőben van a harc az emberi erő és a masina energiája kötött. Panaszra nyilik az emberi ajk, mint Madách mondja Ember tragédiájában: .Több az eszkimó mint a fóka!* Nagy szociális átalakulásoknak keli történniük, hogy kiegyenlítést nyerjen az emberkinilat és a kereslet közötti kedvezőtlen arány és csak jövő generációk fogják »\' szocializmus nivelláló hatását erezni: de amíg a társadalom untjében a jövő életitala forr, addig- hallani véljük a kor intelmét, amely szól szegényhez, gazdagból egyaránt: .takaríts I* ti boldogok, akik a kor szózatát hallják és követik. Az életnek legnagyobb bölcsessége szól belőle hozzánk De mi még messze mögötte vagyunk mái kultur-államoknak ezen intelem kettő megérteiében; ma-latja és szomorúan igazolja ezt az az alacsony arányszám, amely hazánkban az életbiztosítás terjedtségét jelzi. Pedig az észszerű takarításnak éppen az életbiztosítás utján kell megtörténnie, mert hiszen kiszámíthatatlan a sors szeszélye és soha iim tudhatják, hogy megengedi etik-e érnünk a következő napot. De mit takaríthatunk, ha nem áll - ndclkezésűnkre hossztT idő a takarításhoz? Mig uz életbiztosítás intézményének éppen abban rejlik áldásos és üdvös volta, hogy előre is tudjuk: mennyi a t .karitolt összeg, akár felénk suhint a halál kaszája, akár nem. Ha Tan törvénye a nagy szamoknak, ugy még inkább van a fix számoknak törvénye a küzdelmes létben, amely hogy meddig tart, nincs halandó, aki megmondhatná. A gyásznak könyUjét ugyan nem, de a nyomornak sok ezer kfinyjét szárítaná fel, ha az életbiztosítás intézménye napjainkban terjedtebb volna nálunk magyaroknál. Pedig még mindig ott tartunk, hogy ügynökök ezrei mozgósittatnak az üzletszerzés céljából és ezeknek valósigoi demosthenesi* elocucnciat, ördöngös praktikát keU kifejteniük, hogy aránylag szerény eredményt érjenek el; de* mennyivel nagyobb azoknak száma, akik az életbiztosítás lényegét megérteni nem akarják, azt fel nem fogják, jóllehet egy érvet sem bírnának felhozni ellene, Es ezekből lesznek a gondtelt aggok, az embertársak Jcegyelemmorxsáíra utalt nyomorgók, a proletariátus szülői. Volt idő, aoi\'kor sovinizmusunk nem engedte, hogy éljünk a Llztositái malasztjával; mikor a külföldnek kellett i&"na juttatnunk pénzünket, nem lévén akkor még magva-\' íntézSt, amelyhez szívesen fordulhattunk volna. Ma bonban másképen áll a dolog. Van magyar alkotású, «r>agyar vezetésű honi intezetünk, nem egy. Elöltünk fekszik egy fiatal intézet tájékoztatója, a .Nemzeti Baleset biztosító Rész vén ytarsaságé,* amely intézet már nem egy babért szerzett magának hasznos közgazdasági ténykedésévet. Menten ósdi, avult eszméktől, sok ujat alkotott már eddig ií a balesetbiztosítás terén, mig legújabban az életbiztosítás: véve fel üzletkörébe, el tudta hagyni azt az ösvényt, melyen már ükapáink jártak és teremtett ujat, érdekest és vonzót, a nagyközönségre nézve pedig szokatlan előnyöst. Nem >kivánjuk jelen cikkünk keretébea bőven ismertetni mindazt a jeles kombinációit, amelyeket a .Nemzeti4 életbiztosítási prospektusa tartalmaz, de kiemeljük azt az eddig egyedül átló módozatot, amely szerint a .Nemzeti\' minden évben, kir. körjegyző jelenlétében, egy bizonyos a prospektusban közelebbről meghatározott I szAmu kötvényt huzat ki, amely kihúzott kötvények biztosított összeget legyenek ezek bármily nagyságnak, azonnal kifizetésre kerülnek. LÜIképzelhető, hogy milyen előnyt nynjt a .Nemzeti* ezen\' módozattal bíztositó feleinek, akik közül évenként többen abban, a bizonyára őket nagyon megörvendeztető és anyagilag is súlyosan latba eő előnyben részesülnek, hogy a biztosító:: tőkét, amely után halálig vagy egy-két évtizeden át dijat kellett volaa fizetniük, kézre kapják, esetleg mar egy-két dijrészlet fizetése után is. Szerencsés idea volt a .Nemzeti vezetőségétől ezt a biztosítási módozatot kiokoskodni ; de méltóan sorakoznak ehkez a többi táblázatok i«, melyek közül csupán azt említjük itt fel, amcíy szerint lehetővé teszi a .Nemzeti", hogy oly egyének, akik csak évek multán juthatnak dúsabb keresethez, előre is nagyobb tőkét biztosíthassanak oly módon, hogy öt éven át csak a dij felét fizetik latszik ebből is. hogy finom érzéke van a .Nemzetinek* a gyakorlati élet igényei iránt, és igy a balesetbiztosítás terén szerzett babéraihoz hozzá fogja jogosan tűzhetni azokat, amelyeket az életbiztosítás terén szerezni legjobb nton van nevelésére szolgáló eszközökből, októberben pepiig a Budapesten tartandó kertészeti kiállitáson is részt vesz az e szakmába vágó eszközei bemutatásával. Mindez a czég sokoldalúságának bizonysága ¦. ezért a legjobban ajánlható, hogy szükségletei fedezésénél mindenki vegye igénybe a Geittner és Rausch czéget, mely árjegyzékét kívánatra ingyi i és dij mentesen megküldi. VASÚTI MENETREND. VEGYES. — Megbízható gyógykezelés Z> art emésztéssel ellátott egyének kik étvágy hiányban, a felfúvódásban, gyomorgörcsokben és rendetlen székelésben szenvednek, a , Soli-fíla seltUitx por1\' használta, áital rövid idő mólra, visszanyerik egészségüket Egy doboz ára 1 frt Szétküldés naponta utánvéttel Moll. A. gyógyszerész, ca és kir. udr. szállitó által Bécs, I, Tnchlanben 9. Vidéki gyógyszertárakba? határozottan Moll téle készítmény kérendő az ö gyári jelvényével és aláírásával. Hyilttér.) A szegedi kiállításról. A Szegeden szept. 3 —12. napjain lefolyt első mezőgazdasági kiállítás, mely a legnagyobb vára-" kozásokat is felülmúlta rendkívüli gazdagsága és tanulságos5iga által, igen sok oly érdekes részlettel birt, melyekről még utólag kimerítőbben foglalkozni szükséges volna, hogy azokról, igy a nyilvinossig utján azok is tudomást nyerhessenek, kiknek nem volt alkalma személycsen megtekinteni a kiállítást. Térszüke miatt azonban csak a következőkre terjeszkedhetünk ki. A kiállítás egyik legtanulságosabb látványosaága volt az Alfa-Se párator (azelőtt Phanháuser Antal) részvénytársaság pavülonja, hol szemlélhető volt, hogy mezőgazdasági iparunk tejgazdasági igában mily óriási haladás történt a basznős gépek szerkesztése folytán. Sep arator néven oly gépet gyártanak, melynek segélyévet a fejés után egy fél óra múlva á legfinomabb tea-vajat nyerjük. Ize kitűnő, zamatja pompás s a mellett egy harmadáva! több és ötszörte tartósabb, mint a .házi vaj. A modern gépgyári ipar különös gondját fordította oly mezőgazdára, aki csak kevés feldolgozandó tejjel rendelkezik. Vannak mezőgazdák, akiknek csupán két, talán csak egy tehenük van. Ekkor már csakugyan oly kevés a feldolgozandó tej, hogy a feldolgozása túlságos költségeket okozna. De kopogtassunk be akkor a szomszédhoz s kérdezzük meg tőle, nem lenne-e hajlandó arra, hogy a ka gazdaság tejét együttesen jfcpjfguzzák fék Hogy a dolog jól jövedelmez, arra elég példa ált előttünk. Hamar akad majd egy harmadik, majd egy negyedik gazda, ki tejét szintén az előbbiekkel kívánja feldolgozni. Igy alaknlnak a tejszflvetke-zetek. — A Separátor főraktára (Budapest, Erzsébet-körűi) a szegedi kiállításon az állami díszoklevéllel tűoteltetett ki. , A gazdaközönség figyelmét különösen magira vonta a Langen és Wolf budapesti gáz-és benzinmotor-gyár által kiállított • Ottó\'-féle benzin-locomolril. mely hivatva van a jövőben a cséplésnél a nagy gőzgépet, valamint a járgányt teljesen kiszorítani. Ezen benzin locomobil különösen az által tűnik ki, hogy- egyszerű és szolid szerkezete lehetővé teszi, hogy kezelését bárki könnyen et sajátít hassa, \'tehát vizsgázott gépész nem szükséges hozzá; teljesen tüzvesxélytelen s igy a cséplést benn a községben is k-hci végesni. A költséges elő ütés ezen\'^ »Ottó-féle ben-zinlokomobilnil elesik, mért a gép minden elitkészület nélkül azonnal megindítható. Üzemszünet alkalmával pedig nem fogyaszt fűtőanyagot. Fontos körülmény az is. bogy a járgányoknál az élő illat csak az első órában van teljes erőben, azután már kimerül, a mig a gép-mindig- teljes erővel muKödik ; további az élő allatot mindig kell etetni, a gép azonban megszűnt, benzint fogyasztani, mihelyest működése megszűnt. — Az 1896. évben életbeléptetett XV. törvényezikk pedig lehetségessé teszi, hogy ezen géphez adómentes benzin használta* sék, mi által az Üzemköltség óránkint és lóerőnkint alig jön 3 -üVT krajezárba. Ezen gépek 1S\'\'6 óta igen sok helyen vannak használatban és mindenütt kitűnően beváltak. Jól teszi tehát minden gazda, ha tovább érdeklődik a dolog iránt Bővebb, fel világos itassál szolgál Langen és Wolf Budapest, VI., váczl-kömt 59. A czég a szegedi kiállitáson elismerő oklevéllel Tüntettetett ki A községek szőllősgazdák és tejgazdaságok, valamint magánosok, kiváló érdekes gyűjteményt találhatlak a régi jó hírnevű Geittner és Rausch budapesti gyáros czég kiállításiban s méltán érdemelte meg e czég, hogy a bizottság a legnagyobb elismerő oklevelet szavazta meg neki Saját gyártmányú városi tűzoltósági-, községi fecskendők, tűzoltó egyéni felszerelések, kntszivattyuk, catinaeur, önműködő permetező gépek a hozzá való töltéssel, kénporfuvók, borsajtók, egészen újfajta tejszállitó Kannák, tej fölöző-gépek, tejhülők, vajköpűlő-gépek, fejőkék, vajformák. istálló-lámpák, fertotlenitő-gépek; nj szerkezetü-létrák; malomkövek; kitűnő tornaszerek; uj »Sodor« szik-viz-készitő gépek, stb., stb., vcliak bemutatva, melyek nagy érdeklődést keltettek. — A Geittner és Rausch czég ujabban a nemzetközi gyermekvédő kongresszus [kiállításán is érdekes gyűjteményt matatott be a gyermek táplálására és testi Budapest 3 óra 52 p regg. Sít. V. -¦S . 11 57 „ d. B nr- V. . 1 m 40 . d. u. sz. V. 8 m \' 05 „ este V. V. * l\'-i , .07 . éjjel ey- T. Bici Wüo 3 ? ; 42 . regg. az. V. ; 1 - a 35 . d. u. az. V. - „ 4 08 . d. u. gy- V. n 01 . este tw. V. Z-Egersz 8 » ¦ 05 , reag. V. T. Prajirhof \'•> 32 , regg. ta- V. 12 09 , d. u. vi. V. ,• - -4 53 , d. u. gy- T. . ~ ¦ 11 „ 22 . éjjel ár. V. CsáklorayE 8 10 . regg. V. V. B.rc. jM 14 . d. e. SZ. V. eyékenyesi d. u. „ 1 29 , ey- V. .11 45 , é]\\e\\ sz. V. \'.¦ \' VONATOK INDULÁSA. Budapest Ő óra 47 p. reeg. !ry- V. 9 „ 30 , regg. V. V. 2 — ¦ d, u. V. 5 03 „ d. u. gy- V. 12 15 . éjjel az. V. Bécs Wiec: 6 05 . regi- ez. T. >\' 12 20 , d. u. gy- V. ¦ J 2 9 05 , d. u. sz. V. 12 m ¦ 45 , éjjel az. V. Z.-Szt.-lván & m 20 „ d. u. V. 7. Pragtrkaf 4 t 42 „ regg. sz. V. . 12 10 . délb. E7- V. 2 m 35 „ d. u. az. V. 12 este gy- V. Csaktorisya 6 — . d. u V. V. Barai J 4 57 , regg. az. V. Gyékényes\\ 2 22 „ d. u. sz. V. „ 4 25 . d u. az. V. Köszönetnyilvánítás. Boldogult Jérjem. Dr. Gerö Józsej, városi és pályaorvos elhunyta és temetése alkalmával a n é. közönség az igaz részvétnek annyi megnyilatkozásával halmozott el bennünket, hogy képtelenek vagyunk mély gyászunkban minden egyes rész-vétnyilatkozatért kÖszÖnetepmon-dani. ( Fogadják azért a tekintetes hatóságik, testületek^ vasúti hivatalnokok és munkások, valamint családunk összes barátai ezúton mélyen érzett hálánk és köszönetünk kifejezését. Nagy-Kanizsa, 1899. október W/M. Özv. G-erŐ Józsefné és cs&ládja. Vese, hngyhőlyaz, hngydara és a kÖBzvénybántalmak ellen, továbbá a légzÖ éa emésztés! szervek faumtos bántalmsinál,orvosi tekintélyek általa LIth Ion-forrás SALUATOR sikerrel rendelve lesz. Huny haj tó hat ásn! Ke.lenes \\íí\\ i •» KÖBDjea emésithelö Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. A Saivator-íorris igazgatósága Eperjeten ) Az e rovat alatt kóalöttekért nem válla! felelősséget ¦ izerk. JílRDETÉSEK \\ 1165 szám/1899. ArveréNl lilrdeiiuéuy. AluÜrt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t c 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagy-kanizsai kir. járánbiróság 1899- évi V. 638/1. Sp. i L 1186/4. 5. 98. L 735/1. 99. Sp. I. 1186/7.8 9. számú végzése köveikez-lébeu nagy-kanizsaibankegyesület, Görögkeleti hitközség nagy-kanizsai t>egely-egylet é a Görögkeleti hitközség javára özvegy Hciü Mihályné és Heiu Gusztáv ellen 170 30, 30. 239 frt 16 kr.. 119 frt 58 kr„ 30. 30 éa 30 forint s járulékai erejéig foganatosított biztosítás és kielégítés vrgrehajtá? utján le- éa felöl-foglalt é.-i 460 frt 52 krra becs&it küiömb-féle kávéházi berendezések, azobabutorok stb: bői álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagy-kanizsai kir. járá-biróaág Sp. L 1165/10. 1898- számú végzése folytán Nagy-Kanizsán a helyszínén leenaó eszközlésére 1899. évi október hó 19-Ik napjának délelőtti 9. órája határidőül kituzetik éa ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzésnél hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Kelt Nagy-Kanizsáo, 1899. évi október hó 6. napján. Maximovits György, kir. bírósági végrehajtó DDO EpÜulák hasonló készítményeknél minden tekintetben feljebb becaülendók; — mentek minden ártalmas anyagoktól, az altestt szerek bajainál legjobb eredmeoynyel .használtatván, gyengéden hashajtók, vértiaztitók; egy gyógyszer flOm jobb, s mellette oly ártalmatlan, mint e piíulák a i \'székszorulás a legtöbb betegségek forrása ellen. — Cukrozott külsejük végett még gyermekek is szívesen. E?y 15 plte&tr tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely S dobozt, tehát 120 pilulrtt tartalmazó, csak 1 frt o. é. t+Mmami f\\\\7 L C\' 1 utánzásoktól külonoten ÓTakodjonk. Kérjünk határozottan U V Ab! «-n;iein PBBp hashajtó labdacsait. Valódi csak, ha .minden doboz törvényileg bejegyzett TédjegylJnkket piroifekete nyomtatásban .Szent-Lipót" és „Nenatela Fülöp gjogyazeréna" aláírassa! van ellátva. A kere-kedelmi törTényszékileg védeti csomagjaink alá;ragunkkal van ellátva. NEUSTEIN FÜLÖP „Szent-Lípótbox1 címzett gyógyszertára TflES, 1., Plankengasse 6. Eaktár Kap-Kanizsia: BELUS LAJOS és BEIK GYULA gyógyszerészeknél. XXXVni. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. OKTÓBER 14 én. BOSTON STORM SLIPPERT VISELJETEK! A BOSTON RUBBER SHOE Company-tól Boston-ban Egy. Áll. Könnyű, elegáns külsejű. a cipőket égésien befödi. Érzékeny lábak restére az egyedüli vital hete felt! cipS. aar nagybani eladás ~m Welüsch, Franki & Co-nil, Bécs, I., Fleischmarkt 12-14. HIBDETHEHY. Ezennel közhírré tétetik, hoey mintái) a Magyar Királyi PéniDgjmlDlMlerlBm ellenőrző közeget a Magyar Kir. Szabadalmazott Osztáiysorsjáték (Y. sorajiiték) I. osztályíra szóló sorsjegyeket felülvizsgálták, azok a főeláruiítóknal elárusitás védett kiadattak. — A Magyar Királyi Fénzugjminiszteriarn által jóváhagyott sorsolási terv itt következik: A Dl. Kir. Szab. Oszfálysorsjáték Sorsolási Terve. - Ötödik Sorsjáték. IOO.OOO sorsjegy SO.OOO nyeremény. 14023. 899. Nagy Kanizsa rendezett tanácsú városánál megüresedett mérnöki állásra, a városi képviselő-testületnek 1899. évi április hó 20-án tartott közgyűlésében 24. jk. szám alatt hozott határozata alapján pályázat nyittatik. Pályázóktól az 1883. évi I. t c. 1. és 10. §-ában előirt teltételek mellett a minősítés igazolása kívántatik. Az állással 800 frt évi fizetés és 700 frt tiszti pótlék van összekötve. ^ A pályázni kívánók felhivatnak, hogy törvényes miuositésüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorokat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város iktató hivatalánál 1899, évi október hó 3!-éig nyújtsák be. Megjegyeztetik, hogy az építész mérnökök és a kik elektrotechnikai tanfolyamot végeztek, előnyben részesülnek. Az állás vála-aztás utján fog betöltetni. A. városi tanács. Nagy-Kanizsán, 1899. évi október 3. VECSEY ZSIGMOND POLGÁRMESTER opoooogotxx^coqgpoog osaooooooooDoogoooooooo S "is<^m>^ is védjegyet és MOLliSElDUTZ POR Caak mkkor* valodia\'/. ha mindegyik dobos Moll alairáaát tünteti fel. * •!¦ A.-ttll Seldlltz-porok tartós gyóíjyhaLisa a legmakacsabb gyenei- 8» al-teatttáatalBtk, Kyo\'.ior.\'i\'.rcs ^yomorhév, rögz-Ht székrekedés, mai bántalom vér tiialai. aranyer es a leBknlMii.őiÓbb nSi betegségek ellen, e jeles házUicrnek eUir.-d«k óu mindig oayyt.bb .-iterjedpst szeneit. — Ára egy lepecsételt eredeti decBznak I frt e. é. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. MOTl-FËLE FRANCÎAl ORSZESZ ÉS SÓ JCsak akkor valódi. \|[fraiBZtx isrszi-sr ét so Egy éaMOtt e#vdetí üveg ara 90 kri\|cza>. .inrlejryik Oveg MOLL A. védjegyét tOntntí tel I Mell4 fehratn rfnorattal Tan zíttí. A Maíl-fela; jen mint fajdal •¦csillipit bedSrzsSlési szer ( korét kesméoyeinéJ lejpeméretesebb népszer. MOLL Gyermek szappanja, Legfimimabb, lejrajtbb módszer íreríot készítek gyermek ét hölgy szappan a kér okszerű ápolására gyermekek él f.laéttek restére\'. Ara dsrak.aklat — 20 kr. Öt darab — 90 kr. Minden darab eyennek-szappan Mail A. védjegyével van ellátva. F 1 ¦ i é t k 11 d é ¦: Mail A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Béct: Tuchlauben 9. bz. Vidék: megrendelések o&ponta posuatiovét mellett teljesíttetnek. A raktáraiban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Ralctár: Nagy-Kanizsán Rosenfsld Adolf és Fia. Első osztály Betet ia korona. Húzás: 1899 r.ov 16 és 17. Nyereatéay 1 á 1 „ 1 . I . 3 . 2000 5 , 1000 8 , 500 30 „ 300T 50 , 100 2900 . 40 Karoaa 60000 20000 10000 5000 6000 5000 4000 9000 5000 116000 3000 , ny. Kor. 240000 Második osztály Betet 20 korona. Hazát: 1899. dec. 13 ét 14. Nyeremény 1 á 1 , 1 . 1 , 3 , 3000 5 , 2000 8 , 1000 20 . 500 60 . 300 3900 „ 80 4000 , ny. Kor. Kereaa 70000 25OO0 10000 5000 9000 10000 8000 10000 18000 312000 477000 5000 Harmadik osztály Betét 32 korona. Házas: 1900 jaa 9,10 és II Nyeremény I 1 1 1 3 10 70 4900 , 10000 . 5000 , 2000 . 1000 . 500 130 637000 , oy. Kor. 898000 Korcsa 80000 30000 20000 15000 30000 16000 10000 35000 Negyedik osztály Betét 40 korona. Házit: 1900. jaiair 31. ét febrsar I Nyeremény 10 70 3900 4000 py. 10000 5000 2000 1000 500 170 Korona 9O0OO 30000 20000 15000 30000 25000 16000 10000 35000 663000 Kor. 934000 Ötödik osztály Betét 32 korona. Házas: 1900 febrair 21. és 22. Nytresnay 1 i 1 , 1 , 1 , 3 , 10 . 3900 , 4000 ny. 10000 5000 2000 1000 500 200 Ksroaa 100000 30000 20000 150O0 30000 25000 10000 10000 35000 780000 Kor. !061000 Hatodik osztály Betét 24 korona. Hazia: 1900. tsarolaa 14-16! április 10-1, LetnaüTOuu nieranen? szerencsés esetben Korona 1.000,000 (EGY MILLIÓ) 3 lé. 20 35 \\ 50 400 720 1000 27800 lit. kar. 600000 oyer. 400000 á 200000 100000 60000 40000 30000 20000 10000 5000 2000 1000 500 600000 400000 200000 100000 60000 40000 60000 60000 200000 250000 800000 720000 500000 30,000 •yerent. _ea 1st 200 5560000 Kor. 9 550.000 Az t osztály hutása 1899. évi november 16. éi 17 éo lesz. A hozások a Magyar királyi állami elltmórzó hatóság és királyi közjegyző jelenlétében, nyilvánosan történnek a Vigadó termeiben. — Sorsjegyek a Magyar Király i Szabadalmazott Osztáiysorsjáték valamennyi elárositóioál kaphatók. ; Budapest, 1899. évi október hó 15-én. MAGY. KIR. SZABADALMAZOTT OSZTALYSORSJÁTÉK IGAZGATÓSÁGA. _N Lónyay. Hazay. mai* 1NER-FELE Kneipp maláta kávé. I I Évek óta kitDnB pótléknak bizonyult a babkávéhoz. - Ideg-, szív- és rjyomorbajoknál, vérszegénységnél orvosilag ajánlva. Legkedveltebb kávéital a családok százezreinél. Nyomatott líj. Wajdits József kSnyvnyomdajabao Nagj-Kanizsáa. Melleklet a „Zalai Közlöny 1899. évi október hj 14-iki 4l-ik tzámához. xxxviu. Évfolyam. fitfíalok szelídek, darabja 30, 40, 50 egész 100 márkáig, valamint kis papagájok beszélni tanulók 6 —IO márkáig, papagáj ^pintyek, tenyészpárok párja 7 márka. Törpepapagájok tenyészpárok párja 4 m. Vörösbubu kardinálisok éneklök drb. 5 márka. Harci kanárik szorgalmas énekesek drbja 6, 8, 10, 12, 15 m Tigrispintyek gyönyörű énekesek párja 2 m. 50, 5 pár JO m. AFRIKAI DÍSZPINTYEK, tarka éneklők párja 2 m 50—3 márkáig. — 5 pár 10 márkáért, élve megérkezéseért kezeskedve, utánvéttel szétküld L. FÖRSTER Vogelexport Ckemnitz Szászország 5i27\|tk. 899. Árverési hirdetmény. a n.-kanizsai kir. tazék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Zalamegye Összesített árvatára végrehajlat ónak Bakonyi Jánosné az&l. Pap Erzse végrehajtást szenvedő hahóti lakos elleni 14 frt 97kr. tőke, ennek lf82- évi jan. 1-től járó 1°\\0 kamatai. 7% késedelmi kamatai 30 írt 17 kr., hátralékos költség 7 frt 15 kr. jelenlegi árverés kérelmi éa a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a hahóti 265. sz. tjkvben t 707 hrazám alatt felvett öreghegyi szőllő és préabáznak Bakonyi Já-noené szül. Pap Erzsét illető és 114 írtra becsült része c 2 aoraz. alatt özv. Bakonyi Györgyné szül. Kovácaics Éva javára bekeblezve lévő Özvegyi haszonélvezeti jog épségben hagyásával, vagy helyettese kőzbeujöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog; még pedig mivel a hahóti 308. tkvi f 845 brsz. ingatlanra 61191880 ikt. sz. a. Özv. Bakonyi Györgyné szül. Kovácaics Éva javára özvegyi haszonélvezeti szolgalmi jog, ezt megelőzőleg pedig zálogjog van bekeblezve — ezen ingatlan a szolgalmijog fenntartásával bocsáttatik ugyan árverés alá, de csak agy ba az előző jelzálogos követelés fedezésére szükséges ^ezennel 150 frtban megállapított összeget ezen ingatlan vételára megüti, ellenkező esetben az árverés ba-hrszám alatt felvett öreghegyi szőllő és présháznak, ugyanazt illető a 208 írtra becsült \\ része 1899. évi november hő 4. napján d. e. 10 órakor Hahót községházánál dr. Tuboly Gyula ügyvéd továbbá a hahóti 308. az. tjkvben f 845. \| zalai közlön tálytalanuá válik s ezen ingatlan a szoigalmijog fenntartása nélkül a kitűzött baiárnapon ujabban elárvereztetik. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°\|0-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvazék mint telekkönyvi /halóságnál, 1899. évi aug. hó 10. napján. Dr. NEUSIEDLER, kir. tszéki biró.. Uj \| A dijait rendkívül ¦énáfca-tek. [j LOVAK ÉS SZAEFASIAiHÁK safsr- BIZTOSÍTÁSA. ~mm k magj. LolcsuDÜs iílatiiztoritó társaság mint szövetkezet Sndapest, VH., Erzséüet-kortit 27 biztosításokat el Fogad lovak és KzarraBmarháb elhullása következtében beállott káresetek megtérítésére KártértteM igénye fennáll, ha közönséges és járványos betegségekben, vktj baleset folytán pusztul el az állat, továbbá ha kényszervágás rendetteuk el. Az intézet élén állatiak a tö-vetkezi földbirtokosok : báró Sto-Jswvlcs György, elnök, báró Anbrozy Gyala, gróf Bethlen Balázs, c. és lor. kamarás, országgy képviielŐ, dr Béldy László, orsz. képviselő, Chernai György, cs éa kir. kamarás, orsz. képviselő, báró Jóslka Gábor, cs és kir. kamaraa. orsz. képviselő, gróf Korniss Károiy, főrendiházi ta?, báró Nyáry\'tíéla cs és kir. kamarás, gróf Ráday Gedeon, dr. Suaay Aladár, a Msgy. agrár- és jiradekbánk r. t. gazd. tanácsosa dr. letétien! Árpád, ügyvéd, Tahy István, cs. és kir. kamarás, Pestm. gaxd. egy. alelnöke, Zaleski Jenő, dr. Pajor Ignác vezérigazgató. IFelvilágosítással szívesen szolgál az .igazgatóság és a vidéki ügynökségek. 1899. október 14-í 5231/tk. 99- Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. törvazék tkvi osztálya részéről közbirré tétetik, hogy Salamon István légrádi lakos vhajtató-nak Globlek Boldizsár s neje született Horváth (Szitár) Verona végrehajtást szenvedő légrádi lakósok elleni 323, frt tőke, ennek 1899. évi január hó 25. napjától járó 6"/o kamatai 8 frt 25 kr. óvási és közlési, 7s7t> váltótlij 21 frt 50 kr. per, 17 frt 90 kr. vhajtás kérelmi, 13 frt 55 kr. jelenlegi és a még felmerülendő költségek iránti vhajtási ügyében a feuntuevezett kir. tőrvszék területéhez tartozó a légrádi 1838. az. tjkvben f 2924/b. hrsz. a. felvett 193 írtra becsült prekop-dülői rét. továbbá a légrádi 1960. sz. tjkvben f 398. brsz. a. felvett s 297 írtra becsült ház, udvar, kert éa szántóföld, u. azon tkvben f 1253. brsz. a. felvett s 131 írtra becsült kote-dülői szántóföld, valamint a légrádi 355. s?. tjkvben I. 1—3. sorsz. a. felvett szerződéses birtoknak Globlek Bo\'dizsárt illető s 29 írtra becsült Via réaze 1899. évi november hó 7 napjnn d. e. 9 órakor Légrád községházánál Dr. Fábián Zsigmond felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános ár verésen eladatni fog. ¦ Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°[„-át készpénzben, vagy Óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tv«zék, mint telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi augusztus hó 18. napján. Huszár, kir. tszéki biró. Székesfehérvári m. kir. méntelep parancsnokság. 821. szv. szám. ~\' 1:893, ^^RLE^TÉSI HIRDETM.É3S[y, A székesíehérvári magyar királyi állami méntelep székesfehérvári, bábolnai, nyítrai, nagyatádi és palioi osztályaiban elhelyezett katouai legénység és ménállomány részére 1899. november hó 1-tól 1900. október hó végéig szükséglendő kenyér, takarmány és egyébb cikkek biztosítása iránt a székesíehérvári m. kir. állami méntelep parancsnokság számvivó irodájában L899, évi október hó 25-én délelőtt 9 órakor zárt ajánlatok tárgyalása fog megtartatni. A közelebbi szállítási feltételek „a székesfehérvári m. kir. állami méotelep számvivó irodájában megtudhatók, a hol a szállítási feltételek füzete is betekinthető, és ahonnan az árlejtési hirdetmény kívánatra meg-küldetni fog. Az érdeklődök ennélfogva azon felhívással értesíttetnek, miként az erre vonatkozó ajánlataikat a kitűzött határidőig annál is inkákb nyújtsák be, mivel a később érkezettek figyelmen kívül hagyatnak. Kelt Székesfehérvár, 1899. október hó 10-én. SZ-FEflÍM M. H. MÉNTELEP PAUaHCSNOKSAG. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. OKTÓBER 14«. vigyázni _ kéretik! ° \| SP MÁRIA-CELLI 5 1 \| GYOMOR-CSEPPEK ! nagyaznüeu batauK gyomor bajok-i nál, nélkülözhetetlen éa általánosan \| ismereten házi éa népszer. — A j gyomorbetegség tünetei: étvágyta-i lanság gyomorbetegség, bűzös le-i belet, íelfujteáz, savanya felböffSgés, hasmenés, gyomorégés, felesleges nyalkák! válasz! ás, sárgaság, undor és hányas. gyomoreörcs, szűkülés. -Hüi hat Ód gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a mennyiben ez a gyomor-lói származott, ej- omortul terhel esnél ételekkel és italokkal, gilmták máj-bajok és bámorrhoidáktiái. .Említett bajoknál a Hárlacellf tcyomorCHeppek évekóta kitűnőknek bizonyultak, a mit száz meg ¦záx bizonyítvány tanuait. Egy kis üvegárahasználati utaaitással együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. — 8 Központi szétküldés Brady Károly X által Bécs gyógyazertár a .Magyar g Király"-boz. L Fíeiscbmarkt 7. Q Nagy-Kanizsáu: Práger Béla éa n Belus Lajos gyógyszerészeknél. — $ Barcson: Kohnt Sándor gyógyi zr.él. aze- megbízható\' férfiruha szöveteket J minden kivitelben ajánl julányoa J áron a 5 KASTNER a OHLER CÉG 4 POSZTÓ OSZTÁLYA ] GRAZ. J- KQlooleeessé: STIBIAI LÚ1IEN. J Miitik inffieu- - Sigur levelezés. ^Tgf HA ŐSZÜL A HAJA használja a == ZOLTÁN-féle - HAIR-REGENERATORT, mely nem hajfestö, de oly vegyi hatású szer, melv rövid ideig való használat után a haj eredeti színét adja vissza. w Ára üvegenkint I frt. -nja Egyedül ZOLTA\\ JBJÉJLA udrarl aialütó gjófj-Kzertárában, BUDAPEST, V-, Hold-etoa é) Kacykoroaa-atca sarkaa 1 fri 30 kr. eHleie kakiKaaént bemearve. Csokoládé SUCHARD Mindenütt kapható Cacao 1 2409/ik. 899. Árverési hirdetmény. A letenyei kir. járásbíróság mint-telek* ; könyvi hálósig közhírré teszi, hogy Dr. Tuboly Gyula m. t. Ógyén által képviselt ! kiskorú Tislér György és Tislér István j fel^ö-ízemetiye) lakóknak. Tislér György i \\ felt-ö szemenyei lakos elleni 250 frt tőke. ennek 1897. évi november hó 1-től járó i 5/0 kamatai 25 Irt per. 9 frt 40 kr. ; ; végrehajtási. 8 frt 55 kr. eiuttali költ- \\ Bégfk iránti végrehajtási ügyében a j nagykanizsai kir. törvényszék (<etenyei kir. járásbíróság) területén fekvő Felső- . Szemenye községi 19. sz. tjkvben A f I 24. nraz. ingailannait és a rajta épült 13. népsorszámu háznak Tislér Györgyöt illető feterészére 295 frt kikiáltási árban, : az ugyanazon községi 108. bz tjkvben i A. L 1—4. sor 158\|3, 213)2. 35912. \| 432\|1. hrxz. ingatlanok u. azt illető »/a része 263 frt kikiáltási árban, az ogyan- I azon községi 110 wz. tjkvben AL 1—2. sorsz. 137/1. 412\|3. hrsz. ingatlan 206 Irt kikiáltási árban, végre az ugyanazon községi 3. az- tjkvben A f 382. hrsz, ingatlan 29 frt kikiáltást árban Felsö-Szemenye községi biró házánál 1899, évi november hó 4. napján d. e 10 órakor Dr. Tuboly Gyula nagy-kanizsai 1 lakos felperesi ügyvéd, vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Ezen árverés által a feleő-szemeoyei 19. sz. tjkvben e) 1. alatt Bocskor Rozi TÍBlér Józsefbe javára bfkeblezett s \'/i részben terhelő holtig-lani haszonélvezeti szolgalmijog nem érintetik.\\ Kikiáltási ár a fentebb kitett becsír. Árverezni kívánók tartoznak a becsír 10°/0-át készpénzben vagy óvadékképes papirban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi aagni-tus hó 21. napján. NTJNjIOVITS, kir. jbiró. A feltaláló dr. MKIDINGER tanár ur által kizárólag jogosított gyártmánya M E I DIMGLfí KÁLYHA cs. és kir. udv. szállítónál kapható. BUDAPEST: Thonethof. - BÉCS i. Kohlmarkt 7. 8z. a. PRÁG : Hybernergasse 7. Minden államban szabadalmazva. — Az első éremmel minden kiállításon kitüntetve- — Legkitűnőbb kormányzó, töltő és szellőző kályhák lakások, iskolák és irodák 8aámá:a a legegjszfrübb és legt-letrám-ab\'^ kiállítástian, telsi:eLzerii]ti égési idetartani szétipirral ^aló fűtésnél és •M óráig terjedő égés kő>iéoneÍi tűseiéinél 55,000 kályha forgalomba hozva. E?j kálrbárai löbb sxob is fűtliet». ;,MEIDI X GER"-kályhák, óva intünk az utánzatoktól, utalva a kályhaajtókra öntött következő védjegyre : MEIDINGER-OFEN \|& H. H E I M j\| „HESTI A"-kályhák. FESTE itt ESZ TÓ htV l»A Uflh. FÜSTEMÉSZTŐ calori fér e k. KÖZPONTI FPTÉS MINDEN RENDSZER SZEJRIMT. -Szárai alkalmazása ipari és gazdasági célokra, zzz^- ¦V Prospektusok cs árjegyzékek ingyen és bérmentve. "SK NAGYKANIZSA, 1899. október hó 21-én 42-ik szám. XXXVIII. évfolyam. Előfizetési ár; Egéix érre . . . 5 frt — kr. Fél érre ... 2 frt L0 kr. Negyedem . . 1 frt 25 kr. Egres szám 10 kr. H t R DETÉ BEK 5 hisábot petiuorban 7, másodszor 6, s mmdeo torinói sorért 5 kr. NYiLTTÉRBEN petit soronként 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden efyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLŐIT. A nagy-kanizsai „Ipar-Testület, * „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság.6 a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki Önkéntes tűzoltó egylet,8 a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a „nagy-kanizsai tanítói járáskor," vDsegyÍet," „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara, A lap szellemi részét illető minden közlemény a, felelős szerkesztő nerére, az anyagi részt illető közlemények pedig a kiadó m-rére Sag-j-Kanizsára bér-mentre intezendök. Bérmentetlen levelek nem fogad* tatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. "I nagy-kanizsai keresztény jótékony nagy-kanizsai k ül választmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILjP Xagr-Iantzsa, 1899. október 20-án. Nem uj panasz, de kétségkívül jogos panasz, hogy a magyar társadalom, mely általában amugysem igen dicsekedhetik valami túlságosan élénk tevékenységgel és nagyobb-szabásu alkotásokkal, éppen a közgazdasági téren mutat legkevesebb hajlandóságot arra, hogy irányítást adjon és segítéssel hozzájáruljon a magántevékenység munkájához, a mi pedig természetes hivatása volna ezen a téren is. Bármilyen nagyot fejlő dött közgazdasági életünk a legutóbbi évtizedek folyamán, még sincsen talán egyetlenegy igazén jelentékeny olyan intézmény ennek a nagy fejlődésnek keretében, a melynek keletkezését a társadalom tevékenységére lehetne visszavezetni. Az állami és a magántevékenység egyaránt hatalmasan kivették részüket a nagy haladás előidézésének nagy munkájából, de a társadalom távol állott ettől a munkától s azok az érintkező szervek is, a melyek révén & haladással való összeköttetéseit némileg fenntartotta, még ezek is régebbi keletűek, ugy, hogy ezeket a mostani társadalom nem teremtette, hanem épen csak fentartotta. Más államokban, tudvalevően, nem ilyen a helyzet s a nyugateurópai államokban a társadalmi mozgalmak, míg egyrészt állandóan felölelik a közgazdaság terét, másrészt ezen a területen éppúgy létrehozzák a maguk alkotásait, mint a közélet egyéb részein. A tizenkilencedik század végének azok a nagy lépései, melyekkel a szociális kérdés terén előrehaladt és ama nagy alkotások, melyek e téren létrejöttek s folyton szaporodnak : mindez a társadalmi tevékenység eredménye a nyugoti államokban, a minthogy a szociális kérdésnek alapjában társadalmi jellegénél fogva e világmozgató nagy ügy érdekképviselete természetszerűen s egész általában a társadalom hivatása. Minthogy a társadalmi tevékenységnek nálunk általában renyhe működése a közgazdaság terét úgyszólván egénen elhanyagolja, következésképpen még távolabb állnak e működéstől a közgazdaságnak ama részei, melyek a szociális kérdést képviselik a közgazdaság nagy területén, már pedig a munkának a tökéhez való viszonya éppen itt érvényesül legélesebb ellentéteiben s így a szociális kérdés anyagi része úgyszólván a közgazdaság keretébe tartozik. Hogy aztán\' abban a kevés intézkedésben, amely nálunk a szociális kérdés indító okából s ennek szem pontjából történik, éppen a kielégítésre váró anyagi érdekek szerepelnek legkevésbbé, ez csak logikus Jf/Wetke7menye a mi társadalmi viszonyainknak. Pedig az utóbbi idők folyamán a magyar szociális mozgalmak legközelebbről éppen a közgazdaság terét érintik. Hiszen nemrégiben olyan időt éltünk, hogy bizonyos ideig a szociális kérdés aggodalmat idézett elő abban az irányban, vájjon nem marad-e miatta lábon az ország termése ? Ma már egy pillanatra is kizártnak tekintendő, mert időközben pótolták évtizedek mulasztását, helyreállitván o munkás és munkaadó jó viszonyát, amit pedig szintén a társadalomnak kellett volna fenntartani. fejleszteni és előbbre vezetni a patri-arkálizmns kipróbált eszközévei. Ezen a bajon tehát az állam elvégezte a legsürgősebb munkát, nyilvánvaló azért, mert a társadalom mulasztásának következményei már-már válságos helyzetbe vitték az országot. De vájjon lehet-e számítani arra, hogy az állam hasonlóképen magára vállalja a társadalom egyéb feladatait is? Addig, amíg Magyarország állami szervezetének végleges kiegészítése befejezve nincsen, ami pedig évtizedekre való munka, bizonyára nem. S mivel a szociális kérdések éppenséggel nem oly természetűek, hogy hosszas halogatást tűrnének, niucs más megoldás, mint hogy társadalmunk mégis csak hozzálásson lüggö ügyeinek elintézéséhez, feladatainak megvalósításához a közgazdasági téren, amiként ugyanezt a kötelesség-teljesítést más téren szintén nem háríthatja el magától.. Nem igaz az,, hogy a magyar társadalom a közgazdaság terén nem képes nagyot alkotni. Az ilyen al kotások mindeddig való hiányának oka nyilvánvalóan a társadalmi tevékenységnek csak a renyheségében keresendő. Vannak egyes példák, sporadikus és kicsiny példák, ámde annál jellemzőbbek és szembetűnőbbek, melyek kétségbevonhatlanul igazolják, hogy buzgóság, kitartás és józan vezetés mellett ezen a téren is lehet igen hasznos alkotásokat létrehozni; olyanokat, melyek ha nem is nagyszabású jelentőségűek, ámde a maguk körében annál behatóbban s annál pontosabban teljeseik hivatásukat. Tulajdonképpen hiszen ez az igazán egésí^éges alakulás a tár- sadalmi tevékenység szervezésében; annak a munkának az összessége, amelyet az ilyen kisebb társadalmi tényezők a maguk körében kifejtenek, ez az, ami kell: a nemzeti élet minden rétegét felölelő s minden nyilvánulá-sára kiterjedő, elevenen lüktető szociális élet, a mely a társadalomnak erőt, hatalmat s alkotóképességet ad. íme egy példa: Évtizedek óta/4 küzd a közgazdasági közélet egyik fontos szerve: az ipari és kereskedelmi alkalmazottá^ hatalmas serege, az úgynevezett magántisztviselők, azért hogy magának is megszerezze jövőjének biztosításában azt a minimumot, meiyet az a szó fejez ki: nyugdij. A közszolgálat terén meg van állapítva az alkalmazott igénye s joga e nyugdíjra, mely hogy rendben meglegyen; elsörangu.érdeke a társadalom összességének, a mely méltán igyekszik elhárítani azt a veszedelmét, hogy akik életük nagy részét munkában töltötték, keresetképtelenség idején ne szaporítsák az eltartottak számát a társadalmi élet körében. És jóllehet a dolog ilyetén állása kétségbevonhatatlan, mégis a magántisztviselők, azaz félmilliónyi intelligens ember, amikor kidőlt a magyar közgazdaság kenyéradó -munkájából, teljesen ki volt szolgáltatva az élet\' viharainak s tehetetlenül tűrte ennek csapásait. Társadalmi viszonyainknak egyik sötét része volt ez. S végre egyszer mégis megmozdult e téren a társadalmi munkásság; mozgalom indult a magántisztviselők országos nyugdíjintézményének létrehozására, s nagy nehézségekkel bár, de szívós kitartással folytatott fáradság ntán létrejött az az intézmény, mely öt I évi fennállás után immár vagy másfél- ezer magántisztviselő ! aggkori Önfen-tartásának biztosítékául szolgál, va-gyonilag pedig már annyira megerősödött, hogy közelebb megtartott közgyűlésén már elhatározhatta, rai-sJarint már évek előtt megszerzett háromemeletes bérházán kivül uj nagyszabású bérpalotát építtethet az irjépület telkeinek egyikén. Ez már jelentékeny fejlődés. Ez a derék, de a magyar társadalom hatalmas területén minden bizonnyal kicsiny alkotás, valóban példaadó hatással lehetne s mintául szolgálhatna a hasonló irányba törekvő társadalmi mozgalmaknak. Akarattal s lankadatlan kitartással — ime a példa — igenis létre lehet hozni társadalmunk szervezetének kiépítését s ekként orvosolni lehet azokat a nagy bajokat, melyeket e szervezet hiánya okoz. Megingathatatlan az a hitünk, hogy társadalmunkban igenÍ3 megvan a magyar Ösero s csak, hogy ezt életre keltsük: ez társadalmunk minden rétegének, minden mérvadó tényezőjének s minden vezető-férfiúnak elsőrendű feladata. Ordót a tanároknak. Megtörtént a pisztoly-párbaj és döntött a közoktatásügyi legyeimi tanács. A párbajból Detneczky igazgató, a fegyelmi tanács határozata alól pedig Varga tanár került ki sértetlenül, őszinte örömmel üdvözöljük ezt a kettős eredményemért ha akár az egyiknek, akár a másiknak sérült volna meg testi, avagy erkölcsi integritása, a magyar tanügy minden igaz barátjának ezen csak sajnálkozni kellett volna, mert tény, hogy jeles éa kiváló tanerő mindakettö. Az. egyik inkább pedagógus, a másik inkább historikus. Ez okozta közöttük a konfliktust. Az igazgató értelmi fegyel- Modern házasság. Irta; Vajdal Szabó litvaa. — A .Zalai Közlöny\' eredeti tárcája. — A Haggard-stylü festmény mesterének mír nem emlékszem a nevére, — a képre igen. Boltozatos, homályos kamara mélyében egy mezítelen női hulla feküdt a bontó-asztalon. Valami penészes arcú vén professzor hajolt a Tizián-fej fölé. Oldalt egy orvosnövendék gyerköc szomjai szemekkel nézte a húsból való szobrot..... És elfogott az undor 1... PfujjI Az édes női kultusz profanizálását igy őrö kiteni meg .... I Bűnügyi végtárgyaláson voltam. A bírák előtt Ósz parasztember állt, a ki leszúrta, megölte a feleségét. A védő az ékesszólás csillogó, szépítő szereivel ugy mutatott reá, mint a legnagyobb emberi szenvedély, a szerelem martyr-jára. Bólogatott az ügyész is: — Ugy van, ngy, nagyon szerette a feleségét és megölte nagy szerelmében! A hallgatóság közöli hangosan zokogott egy fiatal leány. Arany szive van ennek a fehérhajú, reszketős aggastyánnak, ¦ ki öloi tud nagy szerelmében. Megindultság látszott a birákoo is..... Mennyi gynlasztó láng van abban a vén ráncos porhüvelyben!... Mennyi fájdalom zárult a hosszan egymásra gyűlt évek során a lelkébe. Minden boldogságát, illúzióit korommá égette az a csalfa asszony, a ki felesége volt. .... És végig suhant a tárgyaló termen egy véres, szomorú árnyék, a — halott asszony. Megidézte a sarlátán ura; felkaparta szavával nyugodalmából, hogy a becsület boncoló asztalára fektesse. És elmondja az a gyáva gazember, a ki a sirató asszonyok obi igáit jajga-tásával megcsalja bírái szivét — a sze-i relém boldog éjszakáinak minden sp-\' rócska titkát, a morális fehtöbbséggel nyársra húzza a megölt asszony szivét, — Rosz, céda teremtés volt, a ki szerelőjéért megvetette, ellökte magától bites urát! Pellengéren látlak, habár csak esetiem alak vagy is, te szép, becsületes, tiszta asszony, a női lélek analitikusainak örök fényforrása. Te paraszt Simon Zsuzsa, amaz Azrák fajából, a kik meghatnak, mert szeretnek és nem tudnak hazadat Évekkel ezelőtt hozzáment ahhoz az emberhez, a ki gazdagságával megvette szüleitöL Pedig akkor ia megmondta neki, hogy nem szereti, hogy gyűlöli, a nem fogja szerelni soha,\' soha. .., Ámde szülői eléje tették, hogy ezzel családját menti, meg a — nyomortól. A lelki fájdalmak deliriumában megsenyvednek az érzések,a szerelem jogairói lemond a bzív, egy kis — nyugodalomért. És a myrthusos fehér ru hában ugy érezte az oltár előtt, mintha^ az édes leányai mokból nem maradt volna semmi, még pernye sem, csak korom, hamu. Azt hitte, hogy a rózsa hullajtó ősz meláncbóliájába majd csak belezsibbad valahogy. Hát nem tudottI És azután?..... A mikor csókolja, a mikor öleli az az ember, ugy érzi, mintha idegen férfi tépné le róla álruhát. Ha mindig csendes marad a bzív, — jÓ azt Sziv nélkül is elélhet az ember, akármit ia mondjanak a tudós anatómusok. Hanem ha egyszer feltör a mélységből a láva tüze, ha a szenvedések barázdáibői kicsiráznak a vágyak, — akkor — elveszett. Az a vén ember megölte a feleségét Nem azért, mert az nem szerette, hanem, mert nem tudta megutálni,\' nem tudott tóla lemondani, sem akkor, midőn az asBzony még szépen kérte, hogy váljon el tőle, mert Ő mást szeret, sem akkor, midőn az asszony szemébe mondotta: — Nem akarsz válni ? Jő, hát .meg foglak csalni 1 > És megcsalta. C. Éa az az ember azt mondta neki: — Fáj, hogy a másé is vagy, de még jobban gyötörne, tatán elsorvasztana, ba mások mellett az enyém is nem volnál. Hogy pedig örökkön őrökké az enyém is légy, azt csak ugy biztosíthatom, ba nem valók: el tőled ... * -\' ¦¦ Olyan féle szenvedély volt ez, mint a részeg embernél a testét, lelkét megmérgező pálinka utáni?sovárgás. Tudja, hogy halálthozó méreg, minden cseppje, de azért nem tud ellentállni, — kiissza! És szerelemnek mondta ezt az érzést az Ügyész is, a védő is, meg a birák is. Szegény emberek! Ám nevezzétek szerelemnek, hiszen a belső vegyfolyamatok elnevezésére nem kell szabadalmat kérni. .,. 1 Az asBzony szivében egyszerre kifakadt az undor-gennye. Mennél jobban érezte, hogy ura őt szerelme rabszolganőjének tekinti és nem akarja megszabadítani a kényszerházasságnak reá nehezedő láncairól — annál jobban gyűlölte férjét és utoljára szilárd elhatározással azt mondta: — Jő, hát szeress! De ne közelíts többet hozzám 1 Mindenkié leszek, csak a tied nem. Ezért meghalt a szegény, martyr asz-szony és a ki ellopta töle az eget, a fényt, a meleget, az a közvélemény szerint becsületes ember és ugy cselekedett, a hogy férfinak tenni kell.... A színpadok tendenc darabjaiban is ugy végződnek gyakorta a házasságok, a házas élet drámái, mivelhogy a morál paragrafusai igy parancsolják. Az életben azonban nagyon kevés ilyen ember kerül a vádlottak padjára. Sokan vannak ugyan, de nagyoo kávés oktalan van közöttük, a kik — legyenek bár királyi tanácsosok, pipere- és rövidáru kereskedők, avagy kúriai birák, — gentlemanok maradnak és nem vágyódnak botorul arra, hogy az érdemes és erkölcsös társadalom drámahősi minőségben alkalmazza őket. Az ilyenek nem tépelődnek az étet problémáin, hanem köztiszteletet, esetleg ordót szereznek és nagyobb alapítványokat tesznek .kedves nejük" tiszteletére. Éí miután teljesen érzéketlenek a drámai scénák irányában, minél több klubb és egyesület tagjai lesznek és fölényük teljes tudatában megmosolyogják a három krajcáros újságokba lerajzolt botrányhősöket. Ők mindvégig korrekt gentlemanok maradnak. Rabruha helyett a legújabb facnni frakkot viselik és a helyett, hogy a felső bíróságok ítéleteit lesnék, pezsgőt isznak és tehetséges orfeumaivák kupiéit tanulják meg. És készek egy szál karddal kiállni, vagy pisztoly csővel szembe nézni a — családi becsületért.....1 Lapnak mai számához két féliv melléklet van csatolva. XXXVHI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899, OKTÓBER 21-én. mezettsége tán nem tadta megértem ez aradi vértanuk historikusának lelki szárnyalását. Az egyiknek figyelmét lekötötte a jelen szigorú respektálása, a másik meg a múltból merített inspirációt tanári és irodalmi működéséhez. De minda-kettö jó hazafi a mindakettő kiváló tanférfiu. Kár lett volna akár az egyiket, akár a másikat leszorítani működési teréről. Hisz a sok tanár között oly kevés az igazi tudós, oly ritka a kiváló pedagógus, hogy legfőbb ideje lenne, ha Franciaország példájára mi is külön rendjelet alapítanánk a pedagógiai téren való sikeres működés jutalmazáséra. Ha ordót és nemességet adunk azoknak, akik a közgazdasági téren milliókat harácsoltak Össze, s külön kiiüntetésben részesítjük az, irodalom és művészet bajnokait, miért nem hororálhatnók külön rendjellel, avagy kitüntetéssel azokat is, akik a hazai közoktatásügy kÖtül izereztek bokros érdemeket. Pénzzel és BDyagi javadalmazással a tanítóknak éa a tanároknak úgysem fizethettük meg azt az önfeláldozó munkásságot, melyet nemes hivatásuk tőlük megkövetel. — Magyarország sokkal szegényebb, az or-Bzág szükségletei pedig sokkal nagyobbak, mintsem gyermekeink tanítóit, oktatóit, a jövő generáció irányítóit akként jutalmazhatnék, mint a nyugati népek, s ahogy társadalmi állásuknál fogva s szolgálataik jutalmazásául ők ezt méltán meg is érdemelnék. A tanárok és tanitók jutalmazására és buzdítására erkölcsi értékkel biró külön kitüntetésről történjék gondolkodás. Tudjuk, hogy Magyarországon úgyis elég nagy a rang- éa cimkóraág, s kétszer is meg kell gondolni, vájjon tanácsos-e pedagógiai érdemrend kreálásával e be-t tegoég bacillusát belevinni a tanári és tanítói karba is. De ezekkel az aggályokkal szemben bátran fölvetjük a kér-déat, van-e, lehet-e megtisztelóbb és egyúttal szerényebb fajtájú kitüntetés, mint az, melyet gyermekeink oktatásával és nevelésével tanférfiak és tanítónők vívtak ki maguknak. A fóok azonban, am.ért sikra szállunk ezen eszme mellett, az. hogy megdöbbent bennünket az a nihilisztikus szellem, mely nemcsak a főváros, de sajnos, az egész or.-zág tanári karában elharapódzott A tanárok közt megszűnt a kollegialitás, sót a tanárok sok helyen egymásnak kegyetlen ellenségei és egymást legázolni igyekeznek. Erre van példa elég Nagy-Kanizsán is. Tanárok és igazgató a legtöbb intézetben ellenségként tekintenek egymásra. Sőt ujabban igen gyakori az eset. bogy a tanulók még tettlegességre is vetemednek tanárakkal siemberc. Ha ezek a jelek egészséges állapotról tanúskodnak, akkor nem tudjuk, mit nevezzünk kórtünetnek. Bizonyos, hogy pedagógiai rendjellei nem lehet egy csapásra, megszüntetni ezeket a beteges állapotokat. De erős meggyőződésünk, ha a tanárok és a tanitók ambíciójának uj tért, uj irányt nyitunk, ezek azon lesznek, hogy igazgatójuk figyelmét eredményes működéssel és nem holmi pökbendiséggel vonják magukra. A nemesebb verseny a kollegák közt véget vet majd a kölcsönös irigykedéaaek, az egymás ellen való intriguálásnak .és azt hisszük, hogy a tanárok tekintését a tanulókkal Bzem-ben is nagyon meg fogja erősiteni. Mindezeket a dolgokat szükségesnek tartottuk elmondani Varga tanár esete alkalmából. A mi magát a ezóban levő s szerencsésen elintézett Ügyet illeti, nagyon őrvendüok a kielégítő megoldásnak. De az ügygyei kapcsolatos némely szimjitomák azt a gyanút keltik bennünk, bogy valami bűzlik Dániában. Nevezetesen a Varga tanár ügyéből és az utóbbi időben igen sürün mutatkozott igazgatói, tanári és tanulói affairekből azt az impressziót nyertük, hogy a tanári kar szelleme nem egészséges s nem az ország érdekeinek és a pedagógiai követelményeknek megfelelő. Meg vagyunk arról győződve, hogy Wlassics közoktatásügyi miniszter éber, mindenre kiható figyelmét ezek a kóros állapotok nem kerülték el és hogy mindent meg fog tenni azok szanálására. Az iskolában minél előbb helyre keli állítani a tanárok és igazgatók tekintélyek s szigorúbb fegyelmet kell behozni nemcsak a tanulókká], de a tanárokkal szemben is. A tanárok közti kollegialitás ápolandó, nem pedig az egymásra való irígykedés és nemcsak a tanuló, de a tanár is hadd tudja meg végre, mire való tulajdonképpen az iskola. Másrészt azonban a tanügyi hatóságoknak minden lehetőt meg kell tenni arra nézve, hogy tanárainknak és tanítóinknak minél kevesebb ok legyen elégedetlenségre s minél több a megelégedésre. A tettvágyat, munkaszeretetet, a hivatásért való lelkesedést bele kell plántálni az ifjúság vezetőibe, ha célt akarunk érni. Igénytelen véleményünk szerint egy a pedagógiai működés jutalmazására szolgáló külön rendjel is nagy mértékben előmozdítaná a tanári kar regenerálására irányuló törekvést, Veritas Récsey György jubileuma. Negyvenkét évet töltött a tanítói pályán. Nagy-Kanizsa volt állandó helye. Itt élt köztünk mindig és reméljük, hogy eléri a kor legvégső hatérát. Ármányt, szereimet egész életében nem ismert, mert Őszinte ember volt mindig és agglegény, fészekrakásra nem gondolt, de azért egy generáció volt neki fia. S z a 1 a y Sándor pendítette meg az eszmét, hogy Récsey György jubileumát meg kell ülni akkor, mikor nyugdíjba megy. Az eazme viszhangra talált széles körökben, legalább azok siettek leróni a bála adóját, kik nem fujtatnak Mámon kohójában örökkön őrökké. Mintegy 80 vendég gyűlt Össze f. hó 14-én este a .Szarvas\' termében. Az asztalt frissiben szedett virágokkal díszítették tel. A mig Szalay Sándor a háznagyi teendőket végezte, jöttek az első veodégek. Az elsők között volt Tand or Ottó műegyetemi tanár és P e r g e r József főgimnáziumi tanár, kik ez alkalommal találkoztak ismét egymással, mióta a gimnáziumot elhagyták. Mindkettő kanizsai gyerek és egyszersmind Récsey-nek volt tanítványai. Mindkettő gyöngy ember, kik elég gyujtalékkal rendelkeznek, hogy egy tréfás párbeszédre rágyújthassanak. Beléptek a terembe a hivatalosak. Dr. Ruzsicska Kálmán, a vármegye tanfelügyelője, Vécsey Zsigmond polgármester, Len gye I Lajos főjegyző, Eperjes sy Sándor iskolaszéki elnök, azutáo a jubiláns kollégái; a többi tanintézetek képviselői és a ferencrendiház vagy őt tagja Véber Vince háznagygyal az élükön. Nagy kedélyesség volt a teremben. Egyszerre csak egetverő éljenzésbe tört ki a társaság. Megérkezett az Ünnepelt egy másik nyugdíjazott kollegával Párosyval, mindkettő megindulástól képtelen egy szóra is. Kéoytetés nélkül ült mindenki helyére. A második fogásnál feláll Dr. Ruzsicska és elmondja a képzelhető legszebb felköszöntőt az ünnepeltre, hangja vibrál; a jubiláns airva fakadt és a megindulás, mint a villamos áram, terjed a levegőben és felvillanyozza az egész társaságot, mely lelkes éljen-zésbe tör ki; második felköszön tőjében Dr. Ruzsicska Zalavármegye két nagy fiát Vaszary Kolos hercegprímásnak és Wlassics Gyula miniszternek érdemeit magasztalja. A miniszter, bár nincs jelen, a hogy azt a tanitók romantikusai szerették volna, levélben megemlékszik az ünnepeltről és sürgönyben volt tanítóját üdvözli. Vencel Rezső, az elemi iskolák igazgatója az ünnepeltet élteti. Récsey György megakarja köszönni az ovációt, de hangja elakad, szeme könybe lábad éi pohárkőszőotését nem fejezheti be, Szalay felköszöntője azonban ismét lendületbe hozza a társaságot. Beszél a tanító feladatairól és Ruzsicskát élteti, a lelkesíteni tudó tanfelügyelőt Po re d u s Vécsey Zsigmond polgármesterre, Szabó István Eperjessy Sándor \'iskolaszéki elnökre, Hoffmann Mór Récseyre, Hajdú Gyula a tantestületre, Kovács Miklós a nőkre emeli poharát. Sokan, kik még beszélhettek volna, nagy Önmérséklettel eien jogukról lemondtak. Éjfél után 2 órakor csappant meg a kedélyes társaság; elégülten távoztak mindnyájan, magukkal vive a tudatot: bogy addig ember az ember, mig hálás tud lenni — egy tanító iránt, aki 42 évig működött Hogy hálás tud lenni országos tanügyünk feje, bizonyítja a következő leirat és távirat: Leirat. 71502. sz. Tekintetes Récsey György nagy-kanizsai községi elemi iskolai igazgató-tanító arnsk. Nagy-Kanizsán. Abból az alkalomból, hogy Tekinte térséged a tanítói pályán eltöltött negyvenkét évi eredményben dús szolgálat után visszavonul munkálkodásának teréről, megragadom az alkalmat éa önnek a tanügy érdekében kifejtett önzetlen, hasznos szolgálataiért köszönetemet és elismerésemet nyilvánítom. Budapest, 1899. szept hó 21-én. Wlassics, s. k. Távirat. A mai szép ünnep alkalmából szívből üdvözli és szerencsekivánatait tolmácsolja egykori tanítványa: Wlassics. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. távirda-éa távbeszélő 1900 évtől kezdve legalább is 3 éven. át évenként szükséges 8000 drb. telítésre alkalmas fenyőfa-oszlop szükségletét írásbeli ajánlatok alapján kivánjs biztosítani. Az ajánlatok legkésőbb f. é. november 1-én déli 12 óráig a keresked. minisztérium segédhivatali igazgatóságához nyújtandók be. A pályázati föltételek a nevezett minisztériumban (Albrecht-ut 3—5, HL emelet, posta- éa távirda-vezérigazgatóség műszaki osztálya,) továbbá a m. kir. posta-és távírda-igazgatóságoknál tekinthetők és szerezhetők meg. Sopron, 1899. évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. Ujabban vett hiva-taloB tudósítás szerint friss gyümölcs és főzelék (vetemény-) féléknek a román királyság területére a Dunán, vágy pedig nyugat felöl szárazföldi utón való bevitele az ezen áruk származását igazoló okmányok kimutatásának kötelezettsége nélkül eszközölhető. Miről az érdekelteket ezen az uton értesítjük. Sopron, 1899. évi október havában, A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága, valamint a vasutak miskolci üzletvezetősége különféle szerszámok, vasalt fataligák, múhelyfák, fa-magvak, facsemeték, közönséges nád, nádszövet, hósövény, czirokBeprü, szerszámnyél, kályha- és takaréktüzbelyajtók. kályhaalkatrészek, füstcső szappan, fali és cseréptégla, árnyékszék-csatorna, ta-lajcső stb. szállítására hirdet pályázatot. A részletes hirdetmények hivatalos helyiségünkben megtekintbetök. Az ajánlatok f. é. november hó 8 ikáig, illetve október hó 28-ikáig és 31-ikéig nyújtandók be. Sopron, 1899. évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. ¦ — Hirdetmény. A Törökország és Szerbia kőzött kötött ideiglenes kereskedelmi egyezmény értelmében Szerbia a Törökországból származó citromra éa narancsra, szőlőre és egyéb friss gyümölcsre 3 francos, mandulára 10 és tört vagy egész paprikára 20 francos méi-sékelt vámot engedélyezett (100 klg. részt). A kedvezményt a Szerbia által számunkra biztosított legnagyobb kedvezmény alapján Magyarország is igénybe veheti. Miről az érdekelt köröket érte-Bitjük. Soproo, 1899. évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Várovi közgyűlés. — Október 1. — Érdekes tárgysorozat sok városatyát vonzott a városháza nagytermébe, a hol a város képviselő testülete október hó 16-án és a következő napokon folytatólagosan közgyűlést tartott A megfogyott oppozíció talpon volt Dr. Dick nem hagyott egy tárgyat aem érintetlenül. Mert hát ellenzék nélkül nincsen egészséges köz-ügyi állapot és nagyon egyhangú a tárgyalás, ha mindenki csak pro szagai és senki sem fontra. Különben a tárgyalás menetéről következő tudóaitás szolgáljon: A közgyűlés az elnök előterjesztése ¦ folytán Dr. GerŐ József képviselő és városi orvos elhalálozása fölött sajnálatát Yejezi ki, a miről özvegyét tudatja. 1. Elnöki előterjesztés az üresedésben levő v. számvevői állásnak helyettesítés által leendő betöltése tárgyában a közgyűlés Dr. Mikos, Pucái és Dr. Rotechild Jakab képviselők fölszólalásai után akként határozott, hogy a helyettesítést tudomásul veszi, de a tanács tűzzön ki az üresedésben lévő álláara haladéktalanul pályázatot. 2.vAz elemi iskolák államosítása tárgyában a rnininzterium áital leküldött szerződési tervezet. Dr. Dick fölöslegesnek tartja az államosítást, mert a népiskolák a városnak jövedelmet hajtanak. Mikos épp az ellenkezőjét bizonyítja be. •puhái ajánlja, hogy a tervezet adassék ki vélemény- és jelentéeadás céljából a jogügyi bízottságuak. Dr. Szekeres csatlakozik Plibál indítványához. Remete Géza fölöslegesnek tartja a kiadást és kéri a tervezetnek elfogadását Hasonló értelemben x szólaltak még föl dr. Rothschild Jakab és Eperjessy Sándor. A közgyűlés a miniszteri tervezetet 90 igennel 1 nem ellenében elfogadja. 3. Tanácsi javaslat — vonatkozással az 1898. évi XIX. t c. rendelkezésére a v. erdők házi kezelése tárgyában. A tanács ajánlja, hogy a város ne adja ki az erdőket állami kezelésbe éa kéressék föl a föld mi veié ügyi miniszter, bogy a községi erdők saját kezelésben maradjanak, illetőleg egyezzék ebbe utólagosan. A közgyűlés ez értelemben határoz. ¦¦¦ -Mri* 4. Szabályrendelet tervezet a piaci elővásárlás érdemében. E javallatná! hosszahb és szenvedélyes vita keletkezett Dr. Dick szociális tekintetben határozottan ellenzi a szabályrendelet elfogadását. . Dr Rotacbiid Jakab rendészeti-okokból ki várija szabályozni a piaci viszonyokat. Ú a vidékről jövő kufárok ellen kel ki és ezeknek tulajdonítja a zavaros állapotot. Szociális szempontból Bziotén ellene vau a javaslatnak és kéri a rendeletet a szegényügyi bizottságnak kiadni. Dr. Löke a termelők érdekét félti és ezért nem, fogadja el a javaslatot Remete P.-ihál, Varga Lajos és Mikos a jelenlegi állapotot tarthatatlannak tartják és örvendenek a javaslatnak. A közgyűlés nagy többséggel elfogadja azt. 5. A nagy-kanizsai tárházak r. t.-nak a kövezet vám szed és iránti kérelme. A közgyűlés a polgármesternek e tárgyban tett intézkedését tudomásul veszi, mi előtt azonban érdemlegesen határozna, a javaslatot a pénz- éa jogügyi bizottsághoz utasítja. 6. Tan&cai javaslat az Atilla-utca építési vonalának rendezése céljából, a Ghiuyorányi féle telekből kisajátítás alá eső területnek megszerzése tárgyában. í, A tanács I frt vételösszeget kíván adni a telektulajdonosnak négvszögölen-kint, ha e vételárért a terület meg nem kapható, ugy kéri a közgyűlés felhatalmazását kisajátítás céljából. Megadják. 7. Zala vármegye törvényhatóságának határozata, Hock János r. kath. felekezeti káator elbocsájtása tárgyában. A törvényhatóság mégsemmiaitette a közgyűlés határozatát azzal az indokolással, bogy miután szerződéses viszonyról vau sző, névszerinti szavazással kellett volna dönteni és ez elmulasztatott, továbbá az Ügy nem volt eléggé ismertetve éa a v. Ügyész meghallgatva a tanács által. Az ügy kényes voltánál fogva a közgyűlés zártul észé változott át és az ügy újra tárgyal tattóit. A v. képviselő testület o k-tőber 17-éa folytatta az előző nap megkezdett közgyűlését, melyen elfogadta a v. tanácsnak a Chinyorányi-féle telek Atilla-utcai építési vonalába eső részének Q ölenként 1 frtért leendő megvásárlását Ezután tárgyalás alá vette a vármegye törvényhatóságának Hock János r. k. kántor elbocsátása tárgyában leküldött határozatát. A közgyűlés egyhangúlag ismét az elbocsátás mellett határozott A közkórház 1898. évi záró számadása, 1900. évi költség előirányzata s alapszabályainak módosítási tervezete elfogadtatott A legtöbb adótfizető v. képviselők névjegyzéke kiigazítására kűldőttségi tagokul megválasz-tattak: Hertelendy Béla, Elek Lipót és ifj. Hegedűs György. Majd elfogadta a közgyűlés Eperjessy Sándornak indítványát, mely szerint a kereskedelemügyi miniszterhez egy Nagy-Kanizsán felállítandó szak-ipariskola felállítása tárgyában kérelem intéztessék. Ugyancsak Eperjessy Sándornak Nagy-Kanizsa városa önálló országgyűlési képviselő választó kerületté való átalakítása érdemében tett inditváoyát olykép intézte el a közgyűlés, hogy a képviselőházhoz a miniszterelnök utján kérvény intéztessék, melynek szerkesztésére s a szükséges adatok beszerzésére Hertelendy Béla, Eperjessy Sándor, Varga Lajos, Lengyel Lajos, dr. Bentzik Ferenc és Rapoch Gyula v. képviselők küldettek ki. Szilvásiy Pál megválasztott v. mérnöknek lemondása folytán njabb pályázati hirdetmény fog közhírré tétetni. A gubácstermés elárverezését tudomásul vették, nemkülönben Varga János által a v. közönsége ellen indított pernek tanácsi bejelentését A déli vasút által folytatott telekk. kiigazítási per iratai a jogügyi bizottságnak adattak ki. A pécs-varasdi éa tapolcai körutak mentén volt nyárfák eladási árából befolyt 850 frtot egy faültetési alap céljaira helyezik el. A mérnöki állásra egy hóra Vágner Károly helyettesittetvén," ezen helyettesítés tudomásul vétetett. Bemu-rattatott az Ábrahám Károlyné féle 300 frtOB és a Csóka Nándor által tett 100 frtos alapítvány-levél. A közgyűlés helyben hagyta a polg. leányiskola építési költségeinek leszámolása és az épület átvétele tárgyában tett jelentést, ép ugy jóváhagyta a közgyűlés a Gndlín Györgygyei, Horvát Tamás JÓzaef, Plan-der János. Fi.rka.3 János, Risdtmayer Károly és Major Károlylyal kötött haszonbéri szerződéseket. HÍREK — Községi iskola államosítása. A mult héten Csáktornyáról egy küldöttség járt Wlassics Gyula miniszternél, hogy a községi iskola államosítását kieszközölje. A miniszter a küldöttséget jóindulattal fogadta s az államosítást kilátásba helyezte. — 1 házalás ellen. A folyó évi szeptemberi törvényhatósági közgyűlés a házaló kereskedés korlátozása tárgyában a köv. szabályrendeletet alkotta: 1. §. A házaló kereskedés a vármegye területén Z -Egerszeg és Nagy-Kanizsa r. t városok kivételével egy-egy községben évenként csak 24 óráig engedtetik meg minden egyei házaló kereskedőnek. A házaló kereskedő a házalás megkezdése BlŐtt házaló könyvecskéjét a községi biróval láttamoztatni éa házaló könyvecskével igazolni tartozik, hogy megelőzőleg egy éven belül nem házalt a községben, mert különben a bázalaa illetőleg láttamozás megtagadandó. 2. §. Ezen rendelkezés alól kivétetnek a vármegye területén községi illetőséggel biró azon házalók, kik már előzőleg házalási engedélyt nyerlek, jövőre azonban ilyeneknek sem adható házalási engedély. 3. §¦ Ezen szabályrendelet a házaló kereskedés szabályozása tárgyában 1852. Bzept 4-én kibocsátott császári nyilt parancs 17. §-éban és az azt kiegészítő későbbi összes rendeletekbea bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogokat nem érinti. Amennyiben azonban az emiitett szakaszban éa rendeletekbea kedvezmé- Foulard-séíyem — 3 frt 35 kiig Menüit ll rümai fekete, fehér t. szines Henneberg-selyem 46 krtÓI 14 frt 65 krig méterenként - tinit, etikot, fcoekfeos. mutatott ét dtmttxt stb. {mintegy 240 kOiönböiö íijtt ét 2000 különböző Kin- ét irnjtlt,tbn Itb.) Ruhák s Monsokra a gyárból 1 Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Mifjar letelttel. STtjcbt, Mtmm leiélbélyeg rtfutttni\'- Henneberg <. selyeogyárai, Zürichben (et. él kár. ndrari utJlité). Melléklet a .Zalai Közlöny" 1899. évi október hó 2I-iki 42-ik számához. XXXVIII. ÉVFOLYAM. zalai köz lön. 1899- OKTÓBER 21-éo. nyezelt árukon kívül máa árukkal is házalnak ezen árukon nézve ezen szabályrendelet korlátozása alá esnek. 4. §. Ezen szabályrendelet a bázaló kereskedőknek az 1884. 17. t. c. 50 § ban biztosított azon jogát, mely szerint az országos vásárokon eladhatnak nem érinti. 5. §. Mindazok, a kik ezen szabályrendelet intézkedéseit megsértik, kihágást követnek el és az idézett nyílt parancs 19. §-a szerint büntetendők. — Fuvardíjak. Az október 7-ikén tartott vármegyei rendkívüli közgyűlés az 1899. 16 L c 7. § ában említett fuvarozási dijakat 10 kim. 4 korona, 20 kim. 6 korona, 30 kim. 8 korona, 40 kim. 12 korona, 50 kim. utáa 16 koronában állapította meg. — Kamatláb emelkedés. A bankkamatláb emelése következtében a pénzintézetek úgyszólván kényszerítve vannak arra, hogy a betétek után magasabb kamatot fizessenek. A budapesti pénzintézetek egyöntetűen akartak eljárni, de egyetértés nem jött létre. A Magyar Általános Hitelbank a folyószámla betétek kamatát 4°/0-ra emelte, a belvárosi takarékpénztár pedig már e bó Il-ike óta az - üsszes betétek után A \'/,/• °t fizet. — A fővárosi kisebb bankok és takarékpénztárak a kamatlábot mind felemelték s a vidéki pénzintézetek is kénytelenek lesznek ezek példáját követni. — Bizottsági választások. A tapol cai, baksai, kuni, bottoroyai és cseszt-regi vármegyei bizottsági tagválasztási kerületekben a biz. tag választás folyó évi november 6-ik, amennyiben a választások ezen időben megtarthatók nem volnának nov. 27-ik napján fog eszközöltetni, a f. éri szeptemberi közgyűlés határozata folytán. — Hamis ezüst forintosok járnak egy idő óta kézrői-kézre a vidéken. Jó lesz a pénzt közelebbről megvizsgálui, mert a mellett, hogy az ember megkárosodik, még az a kellemetlenség is éri, hogy a bíróság a vizsgálat alkalmával megidézi. — Figyelmeztetés. A katonai hatóságok azt a tapasztalatot szerezték, hogy családi tekintetekből kért elbocsátások eseteiben, ha a bizottságilag megvizsgált egyén keresetképesnek találtatott, rövid időközben njra adtak be kérvényt és ismét bizottsági vizsgálat alá bocsátották az illetőt, abban reménykedvén, hogy esetleg mégis sikerül a keresetkép telén-ség kimondása. Ennek elejét veendő elrendeltetett, hogy minden elutasító ha tározat az ál\'itasi lajstromba fötjegy-zendö. Figyelmeztetjük az illetőket, hogy ilyen esetekben ok nélkül ne költekezzenek, mert a hatóságok a másod ízben benyújtott kérvényeket elutasítják. — Szomorú szüret. Miért termett az idén oly Kevés bor? Ezl a maga természetes estévé! igen bölcsen sütötte ki egy vidéki atyafi, mondván: nem hiába azt mondják az urak, hogy a föld forog; na hát most oda fordult, a hol nem terem bor. — Meglehet biz az I — Nem kell a házak közt lövői döini.Nfult vasárnap délben a Csengery-utcán Babics-féle házban lakó Kántor Mihály posta-ezolga flóberrel galambokra lövöldözőit. Egy golyócska célt tévesztve a kőlépcsőhöz ütődött, s onnét visszapattanva az udvaron játszadozó 4 éves Horvát Margit nevű leányka hasába fúródott. A leányka oly veszedelmes sé rüléat szenvedett, hogy élete hajszálon függött — Ma már azonban tui van minden veszélyen. A vizt-gálatot megindították. — Borvásár Kyitrán. A Nyitra-megyei Gazdasági F.gyesü1et abból a célból, hogy a nyitra- és barsmegyei borokat a fogyasztókkal és nagy borkereskedőkké: a maguk valódi tisztaságában megismertesse, vásárral egybekapcsolt borkóstolást rendez Kyitrán, október végén. A borkóstolóé resztvenni akaró termelők jelentkezzenek a Nyitra-megyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál. — Hát -ilyen borkóstolás minálunk is beválna, azt hisszük kóstoló akadna elég. — Tüzek. Folyó hó 14-én délutáa Vi4 órakor Kís-Ksnizsán a malom-utcában tűs ütött ki. Plander Vendel zaupp-tetős lakháza gyuladt ki és le is égett a padláson felhalmozva volt egész kukorica terméssel együtt. A szélcsendben a tüz önmagától lokalizálódott, a megjelent tűzoltóságnak nem akadt dolga. Az épület 200 írtra volt biztosítva, a kár azonban 390 frt A tűz keletkezésének okát kinyomozni nem sikerült, azt sejtik, hogy gynfával játszó gyerekek idézték elő. Szepetneken nagy tüz pusztított f. hő 6-án a nappali órákban. Kigyulladt Képpel József lakóháza s a láng bekapott Képpel Andrásáénak és Kép- pel Mihálynak szomszéd házaiba s mind a három elégett. A tűz onnan származott, hogy Képpel József neje konyhájában kendert szárított és ez észrevétlenül tüzet fogva, csakhamar lángba borult a ház is. A kár mintegy 750 írtra tehető. Kis-Csernecen f. hó 8-áu reggel leégett Süle József földmivesoek szal-makazala, melyet a káros 5 éves kis József fia gyújtott meg vigyázatlanul játszás közben. — Szüreti mulatság. A nasykani-zsai Általános Munkásképző Egyesület folyó bó 15 én a .Polgári Egylet- nagytermében xrépen sikerült s/üreti mulatságot rendezett. Ez alkalommal a termet szőllővel és gyümölcscsel tele aggatták, mi a terenm-k valóságos szüreti képet kölcsönzött. Már 8 óra tájban délceg árvaláayhajas pásztorok álltak a feljárásnál sorfalat, hogy a szép nemet, mely jó részt, flde. jókedvű pászior-leáoykákból áhott a terembe vezessék. — 9 órakor a pásztorok és pásztor leányok jnár mind együtt voltuk és ki-"íőrő éljenzéssel fogadták szeretett bírónőiket Saller Lajosáé és Kohu L. La-josné úrnőket Elvezet volt\'aézui, minő jókedvvel mulattak iparos ifjaínk. — A menet élén haladt a két bakter (Horváth György és Sch;ess Mánou). A pásztorlányok a következők voltak: Balogh Erzsike, Andri Mariska, Cserép Terka, Gerócs Mariska, Heisler Etel, Heffer Margit, Hirsch Zsenni, Horváth Magda, Noil Joztfin. Perger Mariska, Purger Ilonka. Reiowald Teréz, Sznoner Anna. Tornán Vilma, Valentin Gizella és Zimicz Juliska. A jól festő, és délceg pásztorok karát a következők képezték: Pongrácz János, Nyerky Ferencz, -Velecz Ede, Pollák Vilmos, Nagy József, Rogermann Pál, Pozsegovics Ferenc, Preger Gusz táv, Iíadui István. Beck Béla, Taschuer Károly, Horváth Ferenc Mátyás József, Skrílecz István és Kohn Miksa. — Az első négyest 108 pár táncolta. — A mulatság pompás hangulatban egész hajnalig tartott — A tiszta jövedelem meghaladja a 100 frtot, mi a mérsékelt belépti dijaktt és elkerülhet-tetlen nagy költségeket tekintve, igen szép eredmény. — Megrögzött tolvaj. A múlt héten fogott el CsicsÓn a csendőrség egy tapasztalt tolvajt, Veréb János béres személyében. Megmotozása alkalmával 325 frtot találtak nála, a melyet ugy lopoit össze. Gácsér István Örvényesi gazdától, a kinél szolgálatban állott, a bezárt almáriumból lassanként 425 frtot emelt el. — Meglopta a barátnéját. Horváth Ágnes János-majori és Puplics Méri kemendi leányok jó barátok voltak régtől fogva. Alig volt titkuk egymás előtt, méí azt is elnézték, ha a szerelőjük udvarolt kölcsönösen egymásnak. Ilyen viszonyok közt nem volt nehéz kitalálni Puplics Marinak, hogy barátnője ho! tartogatja megtakarított pénzét. Egy Depón aztán ennek távollétét arra használta fel. hogy megdézsmálta ládájának tartalmát « elvitt, a mi kezébe került. — De jöttek a csendőrök és a megejtett kutatásnál mindent megtaláltak. A tolvaj barátnőt átadták a büntető bíróságnak. — Halálos végű esés. Kámán Imre i bessenyő-hegyi lakos a minap hajnalban fölment a padlásra, hogy széuát hozzon le. A sötétben tapogatódzva haladt a prés fölött Egyszerre megbotlott és leesett, de olyan szerencsétlenül, hogy fejét a prés oldalélébe vágta, mi által súlyosan megsérült Neje és gyermeket csak reggel vették észre, gyorsan orvost hivattak és orvosi ápolás alá vették; azonban a legnagyobb gondosság mellett is másnap f. hó 16-án este meghalt — Feloldott község. — Andráshida községben uralgott sertésvész megszűnt, minek következtében a hatósági zár alól feloldatott — Serlésorbáne ütött ki a sertések közt Fischer László boucodföldi birtokán szórványosan. A szükséges óvó és elfojtó intézkedéseket a. hatóság megtette. — Csaló vénasszony. Egy ismeretlen öreg asszony kopogtatott be a minap Lakner János és Szabó István gara-bonci lakosokhoz ős a jámbor gazdák-tó! kicsalt 23 frt értékű női ruhái azon ürtgy alatt, hogy keresztelni megy és a ruhákat dolga végeztével visszaszármaztatja. A ¦„ felültetett emberek hiába várták vissza a szent célú asszonyt, csak nem jött meg és magával vitte a ruhákat is. A csendőrség is mába kereste, nem talált nyomára. — Agyongázolta a ló. Gínter József 75téves íöldmives egyedutai lakÓs folyó hó 12-ikén a délelőtti órákban a mezőről ". magasan [elrakott kocsi kukorica szart szállítva, útközben lebukott, a a lovak közé esett. A lovak megbokrosod- tak és a gyeplőnél fogva magukkal vonszolták a szerencsétlent mindaddig, mig a gyeplő el nem szakadt. Gioter a sérülések következtében még az nap meghalt — öngyilkos erdóór. Kercemár János bagonyai lakos erdőőr f. hó 13 án szolgálati fegyverével magát szíven lőtte és nyomban meghalt — Clrkns Enders. Kedden kezdte meg előadásainál: sorozatát Nagy-Kanizsán Enders cirkuVa Az eddig látott mutatványok nemcsak arról győztek meg bennünket, bogy a cirkusi igen szép és kitűnően idomított lóállománynyal rendelkezik, hanem arról is, hogy a szereplők legtöbbje igazán megérdemli a bVü vész nevet. Ilyen nagy személyzetű lovarda még nem is igen volt városunkban és a produkciók legyenek ezek a lőidomitás, lovag!ás, erő, tánc vagy egyéb a cirkusz szakmába il;ő művészet terén egytől-egyig kitűnőek és rendkívül szórakoztatók. * T. olvasóinkat valószínűleg érdekelni fogja, hogy a Mosse Rudolf hirdetési Iroda Budapesten, vii., Ká-roly-Lürut 9. 8z. a. fiók irodát oyitott, mely világhírű czég az összes bel- és külföldi lapok részére hirdetéseket szo-lidui és a leejutányoaabnan közvetít. * A háziasszony takarékossága egy fiatal házaspár szereucséjét alapította meg. Mint benuQuket megbizható forrásból értesítenek, egy hivatalnok családja nagyon szük anyagi viszonyok közt tengette életét. A férj ;ilig volt képes a szerény háztartás költségeit beszerezni, sót a midőn ezenfelül még súlyos betegségbe esett, a különben felhőtlen házasélet nyugalma az, egymást szerető férj és feleség között-már-már veszélyeztetve volt. A nyomort a gondok csak nyomasztóbbá tették A férj csüggedve gondolt nehéz helyzetükre. Az asszony azonban nem esett kétségbe, hanem bátorította férjét és biztosította, hogy nemsokára, már a legközelebbi napokban a sors jobbra fordul. Es ez így is történt. Mert amint a szükség és gond legmagasabb fokra hágott, a fiatal pár pedig megfosztva minden élelmiszertől az isteni gondviseléshez fohászkodtak, váratlanul felitiut szerencsecsillaguk, — a legutóbbi osztály-sorsjátéknál megnyerték a nagy nyeremények egyikét. Az asszony t. i. dacára a nyomornak, dacára a kísértésnek, hogy a szükség napjaiban eladja az össsz.-kuporgatotí fillérjein vasárolt sorsjegyet ellenállt és ezen kitartása folytán ragyonhoz jutott. A Török A. és társa cég szerencséje folytán — mert itt vásárolták a nyerő sorsjegyet — a gondot, szükséget és nyomort jólét." szerencse váltotta fel és 3 férj felgyógyulása után, dicsérték a Tűrök bankház szerencséjét és most boldogan élnek. A most kezdődő osztálysorsjátékuál. olvasóink figyelmébe ajánljuk ezen\' céget, mely szerencséjénél, szolidságánál és megbízhatóságánál fogva amúgy is nagy bizalomnak örvend. Török A. és Társa bankháza Budapesten a; beérkező megbízásokat pontosan, gyorsan és megbízhatóan teljesiti. Az első osztályú sorsjegyek árai: sorsjegy 6 Irt, 2 sorsjegy 3 frt. sorsjegy 1 frt 50 kr., sorsjegy 75 kr. sorsjegyek bevásárlásánál Török A. és Társa budapesti bankházát. Váei-körut 4a legmelegebben ajánljuk. A Családra nézve a legfontosabb kérdés a használt táp- és élvezeti szerek egészségügyi hatása. A testi jóérzés, a gyermekek erős fejlődésé, sót gyakran az élet tartama azok helyes megválasztásától függ. Minő komoly feladat ez tehát az anyának, házi asszonynak és a nevelőnőnek ! Dacára ezen tudatúak, mégis még nagyon sokat engedünk a szokásnak és akárhány anya. aki tudja, hogy nem jól cselekednék, .ba a gyermekeknek alkoholtartalmú italokat nynjtaua. azoknak babkávét készíttet, amely hasonló módon ártalmas hatású! Nem lehet tehát eléggé rámutatnunk, hogy Kathreiner Kueípp-maláta-kávéja mint egyedül hasznos kávéital a családok százezreiben kipróbáltatott és a legörvendetesebb módon bevált. Pótkávé gyanánt alkalmazva, a babkárét az egészségre majdnem ártalmatlanná teszi és fokozza s egyúttal finomítja annak jó izét. De szorosan megfigyelendő, hogy csupán Kathreiner Kneipp-maláta-kávéja bír az emiitett-rendkívüli előnyökkel, ezért a mindig ismételve megkisérlett csekély értékű utánzatoktól óvakodnunk kell. A valódi Kathreiner mindenütt kapható, de csak az ismert eredeti csomagokban a „Kathreiner" névvel, tehát sohasem lehet és szabad „nyitottan" kimérve eladni- A visszanyert erő. Fiatal leánynak gyakran Tetaodelmes, ha szüntelenül emésztő munkával keresi meg mindennapi kenyeret A szükséges levegő és a szabadban mozgás hiányzik neki éa ezért lassan elsorvad, mint a növény, mely nem kap levegőt és világosságot. Végre vérszegény less olyan gyorsasággal, a minőről környezete nem M ágy árorszá goi is álmodik A vérszegénység következményeit tajnoi, eléggé ismeri mindenki. Az arc sápadt lesz éi fakó, a loghus éa az ajak szi. telén lesz. Ezzé. együtt smdobogás,. Xélekzfthiány, gyakori főfájás, szédülés, olykor sokáig tartó ájulás és emésztési zavar lép föl. A véredényekben kehesebb lesz a vér és különösen s vértes eeakék sűrűsége és mennyisége szenved. Egy pillanatig sem szabad késni, bogy est a bajt, mely végzetes lehet, megszüntessük. A helyes eszköz erre ax elgyöngült Tér helyreállítás* a Pink-pitulák használatával, a melyek eddig mindig legyőzték a vérszegénységet. A Pink-pilnla kapható ,„ ^ legtöbb gyót v irtárban. Ezy doboz ára I frt 75 kr. és hat doboz 9 frt. Gérard Aíice kisasszony, busz éves, szövőnő Clairfgcmtteban, Fraize mellett, [Vosges-Franciaországi ntgyon ismerte e pilulák értékét és teljes bizalommal is használta ezeket. — Már bárom év óta, irj* levelében, nagy vérszegénység kínzott és ennek következtében agy elgyengültem, hogy már a halálomat váruk. Munkámat, mely kenyeret adott, nem tudtam már folytatni, járni sem tudtam már, nem aludtam, étvágyam eltűnt, mindentől undorodtam és ba bármit ettem, mindjárt kihánytam Fájt a tejem, nem tudtam lélekzeni. Egészen lesújtott a kétségbeesés, bogy nem kereshetek többé kenyerei és nem segíthetem többé családomat. Valaki, a ki részvéttel volt irántam, két skatulya Pinfc-pilulát hozott nekem és az oiyan jó hatással volt, hogy még három skatulyára! hozattam. A hatás rendkívüli volt. Ez idő óta egészen jól vagyok és hála az önök kitűnő pünláinak, ismét serényen folyta-hatóm miuikám&LMÍD-dig jó étvágyam van. és pompás színben vagyok. Nyugalmam pá? visszatért, megvan régi bizalmam, mert visszanyertem érőmet. Kitűnik tehát, hogy a Pink-pilulák a vér föl-friisitésével meggyógyítják azokat a betegségeket, a melyeket a vérszegénység idéz elő, minő például & sárgaság, sorvadás, vérszegénység idegesség, skrofnls stb. Magyarországi főraktár: Tórök József gyógyszertárában, Budapest, Király-utca 12 A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: — Október IS—20, — Varga László íöldmives, János, Simonks József, munkás, József, Glavák György Íöldmives, Mária, Szántó .József szolga, Lajos, Anek László földmives, v Anna, Sneff József földmives, Julianna, Weinscht .József fűtő, Mária, Heister Oynla borbély, Márta, Csizmadia Rozi cse\'éd, István, Martinec György vasúti alk. László, Balázs György naps • ám OS, Teréz, Weisz Jakab kereskedő, László, Farkas József földmives, Ferenc, Práger Mór szabó, István, Vimmer József földmives, Máris, Eolman Mari házvezető, Györgye Lajdl István cipész. Kálmán, Haydl Jacos hivatalszolga. Erzsébet, Offenbeck Károly szabó, Imre\' Halálozások: — Október 13—20. — -Scbmidt Józsei rk. tanító, 66 éves, agy- szélhüdés, Kiss Katalin özr. Miiéi Györgyné rk. 65 éves, májbaj, Jaudrosek Apollónia rk. 71 éves, aggkori végkimerülés, Németh György rk. IS napos, földmives fia, veleszületett gyengeség, Weisz Henrik izr. 2 hónapos, zsibárus fia, agyhartyalob, Weisz Arauka izr. 6 éves, mészáros la, agyhartyalob, Magyar György rk. 2 hónapos, napszámos fia, gyengeség. Kiss Teréz rk. cseléd, 33 éves, tüdÖvész. Házasságot kötöttek: — Október 13- 20 — - Erdős Arnold kereskedő Csurgóról — Mill-bofer Hédviggelj Karniss Antal hentes — Sinkó Máriával, Kovács Dávid gyári felügyelő Budapestről — Koha Amáliával, Tscherneseí Ferenc napszámos — Flórián Annával, Bindínger Gyula hentes — Schmidt Katalinnal. közgáz d a SÍI A gabonaüzletről. Uloisó hetivásárjaink a szokottnál élénkebbek voltak. A szüret befejeztével gazdáink mozgalmasan hordják gabonáikat a vásárra; jó vételkedv mellett elkelt: Jfan 8 frt 20—25 kr. Rozs 6 . 20--. Bab 6 , 50--, Bükkönj 5 , 50--- , Zab 4 , 75--, IROJDA.JLZ5M — A Kert a kertészet összes ágait magába foglaló kertészeti szaklap. Főszerkesztő és laptulajdonos Mauthner Ödön. Felelős szerkesztő Igali Svetozár. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Szerkesztőség: VI. Andrássy-ut 23. sz. a., hova a lap szellemi részét képező közlemények kéretnek. Kiadóhivatal: VI. Audrásay-ut 23. sz. a.,- hova a hirdetések, az előfizetési pénzek, a szétküldésre vonatkozó értesítések küldendők, a reklamációk és a lakásváltozások jelentendők. VASÚTI MENETREND. VOKAM ÉRKEZÉSE. Budapest 3 ór?. 52 P regg. V. 11 57 d. e. py- V. , 1 40 d. u. SZ V. 8 05 este V. V. n l2 07 éjjel ey- V. Béct (Wien 3 4 2 „ regg. V. 1 35 w d. u. V. 4 08 a d. u. ey- V. 11 01 a\' ¦ete- sz. V. Z,Lgenz 8 05 m reng. V. V. Pragerhof ú 32 y- V. 12 09 d. u. sz. :\'• 4 53 d. u. gy. V. 11 22 éjjel . V. Csáktornya 8 B 10 regg. V. V. B.ro. jj, 14 d. e. SZ. V. Ly skenyesl „ 1 u 20 d. u. py- V. 11 • 45 • éjjel V. YOKATÜE INDULÁSA. óra 47 Budapest 5 P- reep- sy. V. 3 „ 30 regg. v. V. . 2 . a — d. u. »7. V. . 5 w - 03 d. u. ey- "V. 12 15 » éjjel HZ. V. Bési \'Wien: G 05 regg. SZ. V. 12 TI • 20 d. u- ey. V. 2 05 9 d. u. .sz. V. 12 m 45 éjjel B7. V. Z.-Szt.-iván 5 20 d. uA V. V. Prageriiof 4 42 regg. —TÍZ. y. J. 12 10 i délb. ?y- V. C • 2 35 d. u. »7. V. \\ . 12 17 este ey- V. Ctiktaraya C — d. u y. V. Barcs ) 4 „ 57 „ regg. «L V. Gyékényesi 2 ¦ w 22 d. u. v. 4 a 25 d. u. V. üzerkesttöiteff : J>r. Villányi Henrik, lelolöa ••erkfsziö. Kiadó: WajdiU József. VEGYES. — Tartós gyÖCTxiker. Fájdalmas csúznál, -á derék-, testrészek és a forgó köszvényes bántalmainál a ,Mol!-féle francia borszesz és 5Ó--VP.1 való bedörzsólés sikerrel has na ál tátik. Egy lí¦• i¦ !3 i-n. 90 kr. Srétküldés naponU utánvétellel Moll \\. gyógyszerész cs. és kir. advari szállitó a\'tat Bécs I. Tuchlanban 9 Vidéki gyógyszertárakban és anyagkereskedésekben határozottan Moll-téle készítmény kérendő az. ő gyári jelvényével és aláírásával Nyilt tér,) Vese, hníTyhólyair, hugydmra és a kÖszTéay bántalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthlou-forrás SALVATOR sikerrel rendelve leaz. Hnnyhaj tó hatása! hWtm \\ú\\ I •»» löiijeB enésiliietű Kapható ásváxiyvúkenskedésekben és gyígyszenárakbaa. A Salvator-forrás igazgatóiágs Eperjese^ ) Az e rovat alatt közlőitekért nem Tállal felelősséget a zzerk. fílRDETÉSEK S 519. SZ./1599. , Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó közhírré teszi, hogy a leteoyei kir. járásbíróság 1899. V. 122/1. sz. végzése által Dr. Melter Mór budapesti ügyvéd által képviselt Kann és Heller budapesti cég mint felülfoglaltató végrehajtató javára 58 frt 50 kr. tőke. ennek 1899. március hó 11-től járó 5% kamatai és eddig összesen 45 frt 95 kr. perköltség követelés alapfoglaltató Betttheim és Guta nagy-kanizsai cég javára 29 frt s járulékai Dauneberg I. és Vfoisz .a.-kanizsai Cég javára 38 frt s járulékai, Eaufmaon Mór nagy-kanizsai- bej. cég javára 61 frt 50 kr. s járulékai, Bettlheim és Outh n.-kanizsai cég javára kamathátralék 1 frt 17 kr. s járulékai, Bettlheim éa Guth n.-kanizsai cég javára kamathátralék 1 XXXVIIL ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖ-NY 1899. OKTÓBER 21-én. frt 50 kr. s járulék erejéig beszémitá-Bával végrehajtást szenvedett által Betti-beim és Guth cég részére 1899. évi április hó 26-án fizetett 60 írtnak be-azámitáaával, Hozjáu György és neje Gálos Eszter tót-szeut-mértoni lakosok ellen elrendelt végrehajtások alkalmával bíróilag le- és felülfoglalt és 680 frtra becsült lovak, csikó, zongora és házi-butorból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a letenyei kir. járásbíróságnak 1899. V. 122/4. sz. kiküldetést rendelő végzése folytán a helyszínén vagyis Tót Szent-Mártonban végrehajtást szenvedett lakásénál leendő eszközlésére 1899. évi október hó 30-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg hogy az érintett ingóságok ezen árverésen a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. . Az elárverezendő ingóságok vételára ¦ az 1881. évi 60. t. c 108. íjában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Az árverési hirdetmény hirlapilag hivatalból közzététetik. Kelt Letenyén, 1899. évi oklober hó 15-éo. \' * ¦ i Schmidt János,/ kir. bírósági végrehajtót 671. szám./1899. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó íz 1881. évi LX. t.-c 102. §-a ^értelmében ezennel közhírré tet-zi, hogy a nagy-kanizsai kir. járásbíróságnak 1899. évi Sp. Ül. 409/3 szánm végzése következtében Dr. Fried Ödön n.-kanizsai ügyvéd által képviselt Fonciére pesti biztosító társaság javára Rosenfeld Lajos n.-kanizsai lakos ellen 100 frt s jár. erejéig 1899 évi február hó 4-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján felül foglalt és 338 frtra becsült szobabuiorok és 1 - zongorából álló ingóságok uyilváaos árverésen eladatnak. Mely érvéréének a u&gy-kanizsai kir. jbiróság V. 79/3. 1899 számú végzése foljtán 25 frt hátr. tökekövetelés, ennek 1898. évi július hó 27. napjától járó S% kamatai és eddig Összesen 13 frt 65 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Nagy Kanizsán a helyszínen leendő eszközlésére 1899. évi október hó 25 napjának dálntáni 2. órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak mi-e, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellet, a legtöbbet ígérőnek bec-ároD alul is el fognak adatni. t Kelt Nagy-Kanizsán 1899. évi októ ber hó 10. napián. Maximovits György.\' kir. bírósági végrehajts 4872/tk. 899. Mi árverési IMetiéiy. A n.-kanizaai kir. törvazék tlkví osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Riedlmayer Károly éa neje Hámos Etelka n.-kanizsai lakó; végrehajtatoknak, — Garai József földmives végrehajtást szenvedő n.-kanizsai lakos ellem 383 frt 15 kr. tőke, ennek 1898. évi február hó 9-től járó 8"/. kamatai, 22 frt 20 kr. per, 12 frt 68 kr. végrehajtás kérelmi, 11 frt 15 kr. jelenlegi, továbbá a d.-kanízsai uk.-pénztár csatlakozott végre-h\'ajtatónak u. ezen vhajtást szenvedő elleni 1872 korona 42 fillér tőke, ennek 1898. évi február hó 28. napjától járó 7% kamatai, 7/, késedelmi kamatai, 3f/i kárpótlási dij, 67 frt 76 kr. per, 19 frt 65 kr. végrehajtás kérelmi, — mégia Fekete János öreg-szent-péteruri lakos csatlakozott végrehajtató nak, — u. ezen végrehajtást Bzenvedő elleni 330 frt tőke, 16 frt 85 kr. per, 12 frt 85 kr. vhajtáa kérelmi, — ngy Fekete János és Salamon József (Ferencz fia) szent-péteruri lakos vhajtatóknak — u. ezen végrehajtást szenvedő elleni 110 frt 75 kr. tőke. ennek 1898. évi szeptember 22-től járó 5°/0 kamatai, 2! frt 95 kr. per, 7 frt 20 kr. vhajtáa kérelmi, a végül Gerócs József és neje Kovács , Teréz n.-kanizsai lakos csatlakozott végre-hajlatóknak — u. ezen vhajtát szenvedő elleni 1500 frt töke, ennek 1898. évi január hó 1. napjától járó 6°/, kamatai, \'¦ 34 frt 15 kr. vhajtas kérelmi és a még i felmerülendő költségek iránti vhajtábi 1 ügyébea a fent nevezett kir. törvsxék í területéhez tartozó a n.-kanizsai 3646. sz. tkben f 687. hrszám alatt felvett s 1560 frtra becsült ház. udvar és kert 1899. évi november hó 4. napján d. e. 10 órakor ezen kir. törvényszék tkvi helyiségében Sebeatény Lajos. Aczél Pál, Oroazvéry Gyula és Dr. Scbwarcz Zsigmond felperesi ügyvédek vagy helyetteseik közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, még pedig tekintve, hogy ezen ingatlanra c) 27. alatt Kovács Ig-nácz javára szolgaim ilog, ezt megelőzőleg pedig zálogjog van bekeblezve, ezen ingatlan a szolgatmijog fenntartásával bocsáttatik ugyan átverés alá, de csak ugy, ha az előző jelzálogos követelések fedezésére szükségesnek mutatkozó, s ezennel 3600 írtban megállapított ősz-szeget ezen ingatlan vételára megüti, ellenkező esetben az árverés azonnal hatálytalanná válik, s ezen ingatlan a szolgalmi jog fen tartása nélkül a kitűzött határnapon ujabban elárvereztetik. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°\|„ át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvpzék, mint telekkönyvi hatói ágnál, 1899- évi augusztus bÓ 12. napján. • H VSZÁR ¦ . kir! tszéii biró. Egy kitűnő forgalma gísfetftlom Nagy Kanizsa város közvetlen közelében 8 LÓEREJÜ gőzgéppel 2 pár kővel lakházzal és hold kerttel azonnal szabad kézből eladó. Bővebbet a tulajdonosoknál Bognár József és társainál S/enetuek (Zalamegve.) ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A még hátramaradt zálogtárgyak november 6-án 9 órakor délelőtt a zálogüzlet helyiségében nyilvános árverés utjáo végleg eladatnak, miután üzletemet felhagyom. Nagy-Kanizsa. 1899. szept. 20-án. Őzv. STRÉffi DEZSŐMÉ. Tojásfehórnye táplálék. 1 kiló Tropoanak ugyanoly tápláló értéke Tan mint 5 kiló legjobb marha-bns r«gy 180 - 200 tojásnak Tropon a tettben közvetlenül a Térbe és az. izmokba rakódik le, zsirképzodés nélkül. — Tropon rendes éhezésnél az erök gyarapodását eredményezi, egészséges és betegnél egyaránt és minden ételhez TegyithetÖ anélkül, hogy Ízét elvenné. A Tropon rendkívül oícsó árinál fogva mindenki által megvehető. Gyógyszertárak es droguis\'ák utján rendelhető. VezérképvisElö Ausztria - Magyarország rémre I. Wiictler, Bécs 5, Wieastr. 55. \| nagyszerűen hatóan gyomor bnjok-V oál, nélkülözhetetlen és általánosan i ismeretes házi és népszer. — A \| gyomorbetegség tünetei: étvágytalanság gyomorbetegség, bűzös lehetet, felfujlpá" savanyu felbóffógés, hasmenés, gyomorégés, felesleges nyálkakiválaszlás.sárgaság, undorés i hányás, gyomorgörcs, szűkülés. -; Hathatós gyógyszernek bizonyult fej-I fájásnál, a mennyiben ez a gyomortól származott, gyomortulterhel esnél [ ételekkel és italokkal, giliszták máj-I bajok és bámorrhoidáknál. Emiitett bajoknál a Máriaceili gyomorcaeppek évek óta kitünők-\\ nek bizonyultak, a mit száz meg \' Rzáz bizonyítvány tanuiit. Egy kis ! Qveg ára használati utasítással egy ü\'t 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. — \| Központi szétküldés Brady Károly \| állal Bécs. gyógyszertár a .Magyar i Király" hoz. I. Fieischmarkt 7. i Nagy-Kanizsán: Préger Béla és Belus Lajos gyógyszerészeknél. — Barcson: Kohut Sándor gyógyszerésznél. — Cs. kir. szab, déli vaspálya társaság ad 14889/R 483. szám \|IS99- ArverésI hirdetmény. Alulírott kiküldet: végrehajtó az 1881. évi LX. t c. 102. értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a letenyei kir. járásbíróság V. 52\|1.\|99. számú végzése i által Dr. Scfawarx. Zsigmond keszthelyi : ügyvéd állal képviselt Hoffmann Béla i keszthelyi lakos végrehajtató javára Szálai ! József korcsmáros molnárii lakos ellen i 108 frt 05 kr. tőke és eddig összesen i 48 frt 60 kr. perköltség követelés ere-; jéíg elrendelt kielégítési végrehajtás al-i kaiméval biróilag lefoglalt és 319 írtra ; becsült sertéVói, malacok lovak, lóazer-\| szám, kukoricakas, c-ntáa kukorica, sze-lelőrosta, bordók, azekér, eke, borona és pajtából álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a V. 52\|4jl899. sz. kiküldetést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Molnáriban végrehajtást szenvedett lakásánál leendő eszközlésére 1899. évi október hó 30-ik nap-^ jának délután 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel A kézbesithetlen és fölös szállítmányok a vasúti Üzletszabályzat 70. §-a értelmében nyilvános árverezés utján f. év október hó 26=áíi d. e. 9 órakor X.-Kanizsa állomás teheráru raktárában kerülnek eladásra, melyhez a t. cz. kOzönség ezennel meghivatik. Budapest, 1899. október 16. AZ ÜZLETIGAZGATÓSÁG. Mész mint a legkitűnőbb trágyaanyag, A mezőgazdaság legkiválóbb szakférfiai a meszet; mint a legjobb trágyát ajánlják, különösen akkor, ha a talaj savakat, tartalmaz, -r- Ajánljuk poralakban, koci-rakoményonkint 100 mmázsánkint Budinscina-Podrute zágoriai vasút állomástól 20 írtjával. Megrendel esek képviselőnk címére IIACERACH GTDLA úrhoz Nagy Kanizsára küldendők. Budinscínai Kőbánya és mészégető részvénytársaság. ^. hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árveréses az 1881. évi LX. t. c. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t c 108 §-ban megállapított feltételek azerint lesz kifizetendő. Kelt Letenyén, 1899. évi október hó 15. napján. Schmidt János. kir. biróligi végrehajtó. 8ss cJB optjgj hp o" tjgsgjs]ga\| MEGBÍZHATÓÉI férfiruha szöveteket 1 minden . kivitelben ajánl julányos 1 áron a $ KASTNERbsOHLER cég I POSZTÓ OSZTÁLYA \| GRAZ. \| Kalgplegesség: STÍRIAI LÓDÉN. \|SL Sulii iiíin. - hmi \\at\\tia. jf poooooooooc SZABADALMAZOTT 300000000000 \'JVEQ I OROTÜVEG legjobb anyag különféle vastag- világos tetösetoek, padlózatoknak, gyári ablakoknak Ságokban egész 1-75 négyz. méter terjedelemig. KüIúrös előnyei: lehető legnagyobb törési biztonság átatések és törések ellen, drótrács uem izQlceges, tűzbiztos igen nagy fokig, esetleges repedésnél áthallások, miután a drótbetét as üveget siorossn tartja, nagyon áttetsző, előbb nem ismert fény hatás. Több áliami éc magán építkezésnél nagy mennyiségben a legjobb eredménynyet használtatott Számtalan bizonyítvány, prospekus és minta, szolgálatra. — Öntött iivegparflözat lemezek járható tetőzetnek ^1—— földatatti utjárók és alagntak megrítágítására rasotmknál kiadott nagytájtokban, sisna, vagy knlönfélekép mintázott felületekkel, fehér, félfehér (ca. 8 \'/»-kal olcsóbb a közönséget nyers öntött Öregnél) ét szinet drótfonattal él anélkül. Üveg tetözsindely és Qvegrovátkás téglák * legkülönfélébb alakok ét nagyságokban. Aktien-Gesellschaft für Glasindnstrie vorm. Friedr. Siemens. Neutattl bei Elbcgen (böhmt>n). Törábbí kéazitmények: MlndennemB Ovet/ck, üregzárók, tábla DTegek belgiai éa német mód szerint, liregintes és Bregdomborltát, (szab. domborüvegbetQk). OOOOrjOOCOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Székesfehérvári m. kir. ménteiep parancsnokság. 821. szv. sjiám. 1899. RLExTTEST HIRDETMÉNY. A székesfehérvári magyar királyi állami méntelep székesfehérvári, báboluai, nyitrai, nagy-atádi és palini osztályaiban elhelyezett katonai legénység és ménállomány részére 1899. november hó 1-től 1900. október hó végéig szükséglendŐ kenyér, takarmány és egyébb cikkek biztosítása iránt a székesfehérvári m. kir. állami méntelep parancsnokság számvivő irodájában 1899* évi október hó 25-én délelőtt 9 órakor zárt ajánlatok\'tárgyalása fog megtartatni. A közelebbi szállítási feltételek a székesfehérvári m. kir. állami méntelep számrivó irodájában megtudhatók, a hol a szállítási feltételek füzete is betekinthető, és ahonnan az árlejtési hirdetmény kívánatra megküldetni fog. Az érdeklődők ennélfogva azon felhívással értesíttetnek, miként az erre vonatkozó ajánlataikat a kitűzött határidőig annál is inkákb nyújtsák be, mivel a később érkezettek figyelmen kivül hagyatnak. Kelt Székesfehérvár, 1899. október hó 10-én. MEÉTARIM. KIR. MÉNTELEP PARAÍíCSNOKSÁG. fiatalok szelídek, darabja 30, 40, 50 egész 100 márkáig, valamint kis papagájok beszélni tanulók 6—10 márkáig, papagáj pintyek, tenyészpárok párja 7 márka. Törpepapagájok tenyészpárok párja A m. Vórösbubu kardinálisok éneklök drb. 5 márka. Harci kanárik szorgalmas énekesek / drbja 6, 8, 10, 12, 15 m. Tigrispintyek gyönyörű énekesek párja 2 m. 50, 5 pár JO m. afrikai díszpintyek, tarka éneklök párja 2 m 50—3 márkáig. — 5 pár 10 márkáért, élve megérkezéseért kezeskedne, utánvéttel szétküid L. FÖRSTER VogeUxport Ckemnitz Szászország Alulírott pénzintézetek részéről ezennel közzé tétetik, miként a nálunk betéti könyvre vagy folyó számlára elhelyezve levő, ugy az elhelyezendő betétek után 1899. ÉVI OKTÓBER HÓ 15-ÉTÖL további intézkedésig H i-os KAMAT FIZETTETIK, illetve a kamatláb 4\'\|2 °\|0-ra emeltetik fel. A betét hunt adót ü t&tésitek viseli a _ »81 ¦»1 Nagy-Kanizsán, 1899. október hő 14-én. lagy-Kaa&gai takarékpénztár Délialai takarékpéssiaj részvénytársaság részvénytársaság lagy-Saaiml Ittssk. és Iparbask lagy-Iaalssai Baskegytiüitt részvénytársaság ^ részvénytársaság üalamtgjtl gaiáaiág! takafékpigjü? részvénytársaság XXXVIIL ÉVFOU&M. ALAI KÖZLÖNY 1899. OB.TÓBER 21-pe. \|h a s h a j t ó 1 a b d a csa i Tété ERZSÉBET LABDACSOK) Epilulák hasonló készítményeknél minden tekintetben feljebb becsfllendők; — mentek mlnrlen ártalmas anyagoktól,, ax altesti szerek bajalnnr legjobb eredménynyel használtatván, gyengéden hashajtók, vértUztitók; egy gyógyszer sem jobb, s mellette oly ártalmatlan, mint e pimlák a székszorulás ? a legtöbb betegségek forrása ellen. — Cukrozott külsejük végett még \' j gyermekek is szívesen. Egy 15 pilulát tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely 8 dobozt, Ö tehát 120 pilulát tartalmazó, csak 1 frt o. é. g (\\XT í C 1 Utánzásoktól különösen óvakodjunk. Kérjünk határozottan _ UVAo! Xenjiein Fülöp hasfaajtó labdacsait. Valódi csak, ha q minden dobox törTényileg bejegyzett rédjegyünkkel pirosfekete nyomta- q tásbaa .Szent-Lipót" és „Kenut* in Fftlop gyógTSierésa" a\'.ájrisaal X ran ellátta- A kereskedelmi törrénysxékileg Tédett csomagjaink alá rá- g sónkkal vau ellátra. NEUSTEIM FÜLÖP g BSzent-Lipóthoz\' címzett gyógyszertára TTIKN, I., Plankengasse 6. Raktár Nagy-Kanizsán: BELUS LAJOS és BEIK GYULA, gyógyszerészeknél. ? rxxx»aoooorooooogcxxsocxxx^ A feltaláló dr. SELDINGEK tanár ur által kizárólag jogosított gyártmánya ML ID I MGER KÁLYHA cb. és kir. udv. szállítónál kapható. BUDAPEST: Thonathof. - BÉCS I., Kohlmarkt 7. sz. a. PRÁG i Hybernergasse 7. Minden államban szabadalmazva. — Az e\'isö éremmel minden kiállitáson kitűntetve. — Legkitűnőbb kormányzó, töltő és szellőző kályhák lakások, iskolák és irodák számára, a legegyszerűbb és legelegánsabb kiállításban, tetszésszerinti égéii időtartam szénpirral iaió fűtésnél és 24 óráig terjedő égés kőszénneli tüzelésnél. 55,000 kályha forgalomba hozva. > Egy kályhával több szoba Is flthetö. „M E I D I N G E R"-kályhák, óva intünk az utánzatoktól, utalva a kályhaajtókra öntött következő védjegyre: MEIDINGEROFEN „HESTI A"-kályhák. FtSTJEMÉSZTÖ KAXDALLÓK. FÜSTEMÉSZTŐ CALORIFÉREK. ^JgÖZPONTI FŰTÉS MINDEN RENDSZER SZERINT. -Száraz alkalmazása ipari és gazdasági célokra. =z •SS- Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. paooooaoooonooonoono nanngraooraogogoooooooa MOLL SEIDUTZ POR Caak akkor valódiak, ha mindegyik: dobos Moll A, védjegyet és aládráaát tünteti feL A Hall A.-féls) Setdlltz-jwrsk tartós gyógyhatása a leermakacsabb gy •¦•}(¦- él al-tutbáatalssak. gyomorgörcs és gyomorbév, rögzött székrekedés, raajbáutalom, vér találás, aranyér és a legkülönbözőbb no! betegségek ellen, e jeles háziizernek éTtisedek óta mindig nagycbb elterjedést szerzett. — Ára egy lepecsételt er»-ditl datjazaak i frt «. é Hamisítások törvényileg f eti yittetnek. M O L L-F ÉLL^RANGJA] (Csak akkOr Valódi ÍA mindegyik üreg MOLL A. Tédjegyét tünmi lel íj 9-¦- »A. Mail* felirata ónotatül ran zárra,. A Hall-fele , IfraaQZla borszesz él sá nevezeteién mint fájdBlomcsillapité bedörzailesf í«r i JköszTény, csői és,a meghQiés egyéb kÖTetkeiméajeiaá! legismeretesebb népszer. Egy\'éaozatt eredeti üveg f 90 krajozár__ MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legojabb módszer szerint készítek gyermek és hölgy szappan a bir aksztri ápolitára gyermekek és felnőttek részére\'. Ara darakanklat — 20 kr. Öt dana — Ml kr. Minden darab gyermek-sttppao Mail A. védjegyére! ran ellátra. Főszétküldés: Holt A- gyógyszerész, cs. és kir. udvari szaluid által, Bécs: Tucblauben 9. bz. Vidéki megrendelések naponta postantAnvét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. 5468/tk. 899. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Berkes Erzse, férj. Hegedűs Péterné felperesnek — Németh Ferencz Berkes István kiskorú Berket: Matild alperesek elleni perében, a nagykanizsai kir. törvényszék 5951/p. 98. bz. jogerős Ítélete alapján, a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó az orosztonyi 29. sz. tjkvben f 44. hrsz. alatt felvett, s 431 frtra becsült 26. népsorszámu ház, udvar és kert Németh Erzse és férje Berkes látván javára C 5—6. sorsz. alatt bekeblezve leve szolgalmijog fenntartása nélkül 1899. évi november hó 13. napján d. e. 10 órakor Orosztony község házánál megtartandó nyilvános érverésen a fennálló vagyonközösség megszüntetése czéljából eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. , Árverezni kívánók tartoznak a becaár 10°l0-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizaán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1899 évi aug. hó 30. napján. GÓZONYÍ kir. tÖrTényszéki BOSTON STORM SLIPPERT VISELJETEK! A BOSTON RUBBER SHOE Company-tól Boston-ban Egy. ÁU. Könnyű, elegáns külsejű, a cipőket egészen befödi. Érzékeny likak részire iz eayedlll vlwl Deli felM elpi. NAGYBANI ELADÁS Wellisch, Franki & Co-nál, Bécs, !., Fieischmarkí 12 -14. gépgyár, vas- és fsnBütíde. 1/nnmO 20 KlTÜNTETtS í\\l ClílO a Duna mellett berend eséseket, átalakításokat, : terjedelemben gyárt és szalut : Csokoládé Hengarazékeket minden nagyságban éi m; nőség-ben, tömöröntés és porcéi in hengerekkel. Francia malomkóreket legjobb minőségben és ma lomjára tokát, gabo-ns-oeztilyozó hengereket és fej koptatókat aa-ját rendszerűekét. Ktakalyvslaazté, Enre-ka. Tararek, liszlke-TerŐ gépek, dara és gőz-üiztitógé\|iek, eleTato-rok és szállító csigák, traLSzmissiók, tengely- .inden rendszer és j ágyak, perselyek. Sell\'r és gyürükenés rendszerűekét Gazdasági snalask kézi és járgány hajláíra. Tarbiaák és rizikere-kek, keret, köres sxal-lagfüréazek, fagya>nló és csistológépek kőtő-rőkkel és zuzó-gépek ¦ mindennemű érc és ko- , va,bazalt, mészkő, cha-motte és gipsi résxére. Hladtaféle és fémöntéa saját ét Idegei) madetiek éi rajzok izeriat. SUCHARD Mindeoait kapható Cacao * TömSröntésű rostéljok stb. LegolcMb árak! -W Árjegyzék inaym l^rmentv. ttT HenjerroTatkoIifok lejgjorsabban és olc>6bb«j), siillilis jótillis melleit - LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Hengerroritkoíó és köszörülö^épek, TÜUny«>i-»ili«iti»i telepek. Tervezetek, költségvetések é> prtkUkas tsniossk gyorsáé és Inayee. l iIRmi Kneipp maláta kávé. Évek óta kitűnő pótléknak bizonyult a babkávéhoz. — Ideg-, szív- és gyomorbajoknál, vérszegénységnél orvosilag ajánlva. »»» Legkedveltebb kávéital a családok százezreinél. 5 ím fessa Nyomatott Ifg. Wajdits József könyrnyomdájibao Nigy-Kaaizsin. NAGYKANIZSA, 1899. október hó 28-án. 43-ik szám. XXXVIII. évfolyam. Előfizetési ár; Egéss érre . . . 6 Irt — Ír. Fél érre .... « In M kr. Nffj-edévre . . 1 61 S5 kr. Eyjes srs.nl 10 kr. H I RDETÉ IE1 6 hslibos petitsorbsn 7, másodszor 6 ¦ minden to.ibbi sorért 5 kr. ¦ VI LTTÉ KIES petit ¦őrönként 10 krért Tétetnek íel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. ai* A lap szellemi részét illető minden közlemény a felelői szerkesztő nevére, az anyagi részt illető közlemények p-dig a kiadó nevére címzetten Sagy-Kanizsára bérmentve intézendök. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok tissza nem küldetnek. A nagy-kanizsai „Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztar részvény-társaság, ¦ a „Kotori takarékpénztár részTény-társaság," anagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a „nagy-kanizsai tanítói járáskör," a. „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete, a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmanyának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON- MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A sirok ünnepe. Nagy-Kanizsa, 1899. október 27-én. Oszi szellő suhan régig az utcákon, halk sóhaj, elfojtott zokogás kél f nyomában. A halványkék égboltozatról bánatos mosolylyal tekint alá a nap. A fák lemondással hallatják le megsárgult lombdísz&ket. Az enyészet madarai, a varjak, lomha szárny csapással röppennek fel és a magasban károgják gyászdallakat... A természet kitűnő miliőt rendezett be a sirok ünnepére. Kérges szív legyen az, amely nem dobban meg a kegyeletnek szentelt eme szomorúan szép napon! s ha a sivár kedély nem is tud érezni, nem lesz képes kivonni magát az elmélkedés kényszerűsége alól. A kimúlás gondolata ma megállítja a századvégi embert abban az eszeveszett száguldásban, amit életnek nevez. A gyönyörök hajszája és a létért való küzdés nem juttat időt gondolkozásra. Egész éven át feltartóztatlanul rohanunk előre... egy csillogó tündér után, amely kacérkodva enyeleg velünk, hol bevár, hol kisiklik a kezeink közül, de sose hagy pihenni, mert Ő a Kemény! November elsején gát elé érünk ! Egymás mellé és után sorakozó virágos dombokból, dié\'zes, vagy szerény, de mindig sokat mondó sírkövekből épült város, a halottak városa elé, amely elől nincs kitérés! Egész éven át néptelenek, üresek e város utcái; ma megélénkülnek: tolong benne az élők városának sokasága, amely kijött, ünnepelni az elköltözőiteket. Illatos koszorúk díszítik a halmokat, a színes üvegekben égő mécsek lángja sajátos fényt áraszt, apró szobrocskák itt, drága kandeláberek ott, a gyász-pompa sokféle csecsebecséi mindenütt hirdetik a megemlékezést. Megható kacérkodása a kegyeletnek ! Meglehet, hogy belevegyül a hiúság, a hivalkodás, a feltűnési vágy is! Valószínű, hogy sok szivet az a jóleső tódat dagasztja, hogy ő tesz le koszorút, s nem az ö sirhal-mát koszorúzzák meg! Bizonyos, hogy a temetőkben tolongok nagy részét a kíváncsiság vitte bi! Mindegy! Azért mégis mindegyiknek eszébe kell jutni, hogy talán már holnap Őt is ide kihozzák, . . . s mindegyik legalább egy sóhajjal, egy könycseppel áldoz annak, akit elveszített . Mert van-e olyan boldog, aki még nem siratott meg apát, anyát, testvért, gyermeket, jó barátot, jóltevöt? Ilyen boldog, ilyen százszor boldog lehetett Magyarországon, de 1898. szeptember tizedike óta mindnyájunknak van halottja: Királynénk, Erzsébet. Nem nyugszik köztünk. Koporsója a bécsi kapucinusok kriptájában áll. Nem vihetjük hozzá virágainkat, nem térdepelhetünk le mellette, hogy imádkozzunk ... de azért bárhol legyünk ls7\\megtaláljuk az utat az ó szelleméhez és szeretetünk virágillata, kegyeletünk lángja, hálánk imája eljut az égbe. Ma még elmerenghetünk . . . Siessünk vele, mert már holnap ismét visszalök a végzet vaskeze a mindennapi élet örült forgatagába. Csak két szót ragadjunk magunkkal a sírok ünnepének mai melankóliájábót. Az egyik: meghalunk ... A másik pedig a róm. kath. temető kapujának felirata . . . Feltámadunk! Nagy-Kanizsa és vidéke. Messze terjedő vidék uralja városunkat, mint ilyent. F^tdmtveiö nép lakta falvak s puszták által kötfllövezve a magasabbfoku kultúrának mintegy pedi-nmaként emelkedik ki határai közül. A különbség, mely az ő lakossága és vidékének lakossága között fennáll, szembetűnő. A foglalkozás, a műveltség, az igények és érdekek külöoíélesége választja el őket egymástól. A választó vonal éles és áthághatatlan oly annyirs, bogy egy rövid lélegzetű hírlapi cikk keretében is elég jellemzetesen megvonhatjuk azt. Városunk, mint a Dunántúlnak a közlekedésügy szempontjából egyik legszerencsésebb fekvésű helye, szivét képezi azon természetes és mesterséges utvonalaknak, melyek a oyugoti szomszéd országot a dunántúli vidék belsejével és az ország fővárosával Budapesttel összekötik s melyek belőle, mint a szívből az erek, széjjel ágaznak. L szerencsés fekvés természetes befolyást gyakorol gazdasági helyzetére és szerepére. A mely város pályaudvarából naponkint 46 vonat indul ki a szélrózsa mindeB iránya felé; annak a városnak lakói nagyobb gazdasági tudással és élénkebb vállalkozó széliemmel fognak rendelkezni, mint egy. a főbb vonalaktól izoláltan álló helység lakosai. Főfoglalkozásuk természetszerűleg a kereskedelem és másodsorban az ipar leend. Az ilyen város magába szívja a vidék termékeit, ezeknek lerakodó helyévé válik azért, hogy itt kicseréltessenek, mint a nagy világpiacokon a nemzetközi termelés produktumai. Közvetítő azon erek közt, melyek benne összpontosulnak és melyek belőle kifutnak. A mezőgazdasági üzemek által övezett szigete lesz a kereskedelemnek és iparnak és mint ilyen benne centralizá->ódik a vidék közigazgatása is. Ezzel aztán vele jár a számos tagu hivatalnoki karnak és az értelmiség más elemeinek letelepülése, az intelligencia elterjedésé és a magasabb fokú kultúrai fejlettség. Ez áll városunkról is. Messze terjedő és virágzó kereskedelme és fejlett ipara; állami, törvényhatósági és városi hivatalnokok, ügyvédek, orvosok, tanárok stb. szóval az intelligencia1 nagy ízárna igazolja ezt Ezt és azou kivételes helyezőiét, melyet mint rendezett tanácscsal bíró város, a hozzájj-tozó helységek közt elfoglal azzal. bJ0y a közigazgatás alsóbb fokán ezekétől különálló vezető orgánummal bír. Ezzel szemben vidékének gazdasági és társadalmi helyzete teljesen elütő jellegű. A földmiyelés és a szerényebb kultúra-domborítják ki e különböző jelleget.és képezik azon választóvonalat, mely határt von a város és vidék lakóinak érdekei között és az egy állami közősségben élő embereknek a történelem folyamán és a jelenben is separa-tistikus törekvésekre adtak alkalmat Csodálatosnak tetszik e jelenség, ha fontolóra vesszük azt a szerves összefüggést, mely a nemzeti vagyonosodás minden egye* tényezője között fennáll, csakhogy eltagadbatlanul létező tüue-ménynyel állunk szemben. Egy tágabb körrel szemben fennálló érdekközösség t i. szűkebb körre nézve érdekellentéteket foglalhat magában és a közös érdekek által összefűzött nemzettagokat az egymás között végbemenő verseny hívja fel a küzdelemre. Kegy-Kanizsa és vidéke a lakosok/ foglalkozáeáoak és kultúrájának különbözősége folytán két érdekkör képviselői, dacára azou gazdasági konz istenei ínak, mely közöttük fennáll. Ez a viszony indította a város közgyűlését arra, hogy egyik tagjának indítványát, melylyel Nagy-Kanizsa városának önálló választó kerületté való alakítása vétetett célba, elfogadja. A f. hó I7én megtartót^, gyűlés bizottságot választott, mely az országgyűléshez ez iránt felterjesztendő kérvényt megszerkessze és a legközelebbi közgyűlésnek jóváhagyás végett bemutassa. A kérdésnek nem politikai oldalát vettük ügyre, hanem azon társadalomgazdasági tekinteteket, melyek ezen re-, formnak jogosságát igazolják. S bár kőzrendészeti- szempontokból ennek keresztülvitele annyiban károsan fog hatni, a mennyiben városunkat mivel a járási választó kerületnek is szükségképen választási székhelye leend, minden alkalommal két ízben fogja a választási mozgalmak színhelyévé tenni, örömmel fogadjuk a közgyűlés határozatát és a további forumokon is csak sikert kivánva nézünk megvalósítása elé. Elhagyott sir. — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — Nemzeti táraadalmuuk egyik legfőbb vonása a hőseink iránt való hála. Nincs oly szít, mely ne érezne meghatottságot a hazáért elesett vitézek iránt; — ntucs oly magyar, kinek szivében hőseink iránti emlék, azok iránti hódolat legparányibb szikrája ne lakozna. Szent mindenki előtt az a hely, hol csak egy hős is nyugszik, szent az a föld, hol csak\' egy magyar vére folyt is a hazaérti Hány oly sir van mégje!öletlenül, bol századokkal ezelőtt elesett vitézek csontjai porladoznak a nyirkos föld alatt? Hány boly vac megjelöletlenűl erdőo, mezőn, s pusztaságon, hol a hősök sírján a legszebb virág fakad, mintegy hirdetve a némaságnak, hogy a hó-ök csontjaiból kapja az éltető erőt, — nincs senki, ő van tehát hívatva őrködni a drága hamvak feletti!? Szent nekünk az a fóld, hol hőseink nyugszanak; — drága nekünk az a virág, mely a bősök BÍrjáo fakad mégis hány hely vau, hol feledésbe ment a történelem által csak mellékesen megemlített hőseink porladozó csontjai hevernek? Számtalan sok az a bely; — neküok. kanizsaiaknak is van egy ily temetőnk, elfeledve mindenki által, csak a pásztor, ki néha-néha arra terelgeti nyáját emlékezik meg róluk — Ott a airbau nyugvó hősökről — egy-egy mély sóhajjal!... Ez a hely a récsei ut mentén jobbra fekvő erdő: a katonatemető. A történelem nem tartja érdemesnek a katona-temetőben egy közös sirban nyugvó 1601. év november havában elesett bősök önfeláldozásáról részletesen megemlékezni, de tőlünk kanizsaiaktól, szülőföldünk s lakhelyünk iránti szeretetbői megkívántatnék, ha e sirban nyugvó bősök emlékéről kevés áldozatkészséggel megemlékeznénk! Rég volt igaz, midőn Kanizsa vára 1600. év október bó 22-én Paradeiser György német származású várkapitány áru\'ása folytán a tőrök kesére jutott, mely gyávaságáért ő czin kos társaival együtt életével is lakolt. Kanizsa vára, mint a dunántúli vidék oyugoti részének egyik legfontosabb erőssége, hivatva volt a töröknek Ausztriába való benyomulását megakadályozni; — elestével az udvari körökben annak felszabadítása erősen hangoztatott lett, s annak teljesítését a legrövidebb időre határozták el. Követséget menesztettek olasz, francia, spanyol udvarokhoz, valamint a szentszék támogatását is kérve, Székesfehérvár felszabadítása után 29000 főnyi csapattal II Ferdinánd magyar király (akkor még főherceg) 1601. év őszén megszállta Kanizsa környékét Am rád Haszán bőg idejekorán értesülvén Ferdinánd főherceg s az udvari körök szándékáról, Székesfehérvár felszabadítása után tudta, hogy Kanizsa várán a tar, s még jó eleve sikerűit a vár katonaságát 9650 före szaporítania, magát élelmi szerekkel ellátni a a vár megerősítésére a szükséges intézkedéseket megtenni. Szeptember 10-én a tábor hat részre oszolva, öt a vár körül helyeztetett el, egy pedig tartalékba, legkivált Ferdinánd főherceg testőri szolgálatára rendeltetett Másnap, azaz szeptembsr 11 én reggel dördült el az elsó lövés, s néhány napi ágyúzás után a vár falai omladozni kezdenek, s ha a vár körűi elterülő mocsár és vizzel telt sáncok gátat nem képeznek, az ostromlóknak sikerült volna rohammal megközelíteni a várat s esetleg győzelemre vergődni Gallioa ezeredes mindent elkövetett, hogy a vár körül\' elterülő mocsáron keresztül roham utat készíttessen, mely ostrom ut elkészült ugyan, de a roham mindig szerencsétlenül végző&U, ugy, hogy több külföldi csapat vezére súlyos sebet kapva, az ostrom alatt meghalt Szeptember 29 én zord idő állván be, az ily időhöz nem szokott spanyol és olasz katonák közül többen elhaltak, miért is a külföldi vezérek unszolására Ferdinánd főherceg haditanácsot tartva, ott a várnak az összes haderővel leendő megtámadását határozták el. Hogy miért s miért sem, e határozat fogaoajrfitva nem Jön, hanem kisebb-nagyobb összeütközések történtek, melyek rendesen aa ostromlók veszteségével végződtek. Az idő mindig rosszabb s rosszabbra fordulván, aa ostromlók közül elestek pótolva nem lőnek, dacára annak, hogy Ferdinánd a magyar hadsereg egy részének hozzácsatlakozásában bízott mi I A Kereskedelmi s Iparkamara jelentése. A soproni kerületi keresk. és iparkamara e héten küldte széjjel jelentését az 1898-iki év közgazdasági viszonyairól. A jelentésből a következő érdekes adatokat vesszük. Az 1898-iki év a kerület kereskedelmének iparának és forgalmának hanyatlását tünteti fePoly nagy mérvben, hogy hosszú evekre kell visszamennünk, ha párját akarjuk megutálni. S a közgazdasági élet majd minden terén észlelhető ezen pangás annál lesújtóbban hat, mivel ugyanezen idő alatt a nyugat nagy iparállamai szinte kápráztató haladást tűntetnek föl s kereskedelmük, forgalmuk s iparuk számára mind ujabb és ujabn piacokat hódítanak a messze keleten. A gabnakereskedelem, A gabonaárak az év folyamán a legnagyobb mérvű hullámzáson mentek keresztül. A készletek az év elején oly csekélyek voltak, mint már régen nem; a malmok belföldi áruval nem voltak képesek szükségleteiket födőzni s így beállott az a ritka körülmény, bogy küllőidről: Oroszországból, Bomáuiából és Amerikából kellett hazánkba gabonát hozatni. Kerületünk akárhány malma az év egy részén át orosz gabonát őrölt. A külföld, a növekvő keresletre támaszkodva, árait fokozta s így a buza és rozs ára, mely az év elején még 12 frt, illetve 8 frt 50 kr. volt körülbelül május hó közepéig folyton emelkedett, azonban azok másutt levő elfoglaltsága miatt meg nem történhetett; — november 12-én egy utolsó felszólítást küldött Haszán béghez a vár megadása érdekében, de Haszán felelet helyett egy hüvely nélküli kardot adott át a követnek. Az időjárá* napról-napra rosszabb lett, az ostromló sereg napról-napra apadt, pótlásra okvetlen szükség volt Ferdinánd főherceg ekkor sürgős segélyt kér, Rus-wurm tábornok körülbelől 3000 főnyi csapattal november 14 ére meg iá érkezett. Ekkor azonban az időjárás oly rosszra változott (esett a hő, a várkörül elterülő mocsár befagyott) hogy azon keresztül vég^ö erő megfeszítess el sikerült volna az ostromlóknak esetleg a győzelem. November hó 16-án Ferdinánd haditanácsot hívott össze, melyen egy utolsó kísérlet megtételét határozták el ismét; mielőtt azonban ezt megtették volna, egy elfogott török kém azt vallotta a főhercegnek, hogy őt Ali Haszán az uj nagyvezér küldi a Haszán béghez, kitartásra buzdítva őket, mert rövid idő múlva nagy hadsereggel indul Kanizsa alá az ostromlók ellen. ^Ferdinánd a kém előadásának hitelt adva, az elvonulási parancsot adta ki, ő maga csúfosan megszaladt, a hátralevő Bebesült katonákat minden védelem nélkül hagyva, kikre a dűböa török a várból kirohanva, a mai Felső-erdő és Békástói-erdő közötti halmon elhelyezve volt katonák között iszonyú pusztítást vivén véghez, a hátrahagyott zsákmányt összeszedve, „csuhaj!" kiabálás mellett ülte meg győzedelmének örömét Az elesteket a Felső-erdő és Békás-tói-erdő közötti dombon egy közös sirban temették el, a mely bely azóta „katona-temető" néven ismeretes. E sirban nyugosznak azok, kik Kanizsa vér felszabadításáért — habár sikertelen volt — feláldozták életüket Szent előttünk az a sir, szent előttünk annak minden hantja, mert szülöföldüok, lakhelyűnkért elestek hamvait takarja! Ne kérdezzük, hogy kik voltak ők, magyarok, vagy nem, őket megilleti a tisztelet és kegyelet mely miedez ideig szivünkben hidegségre\' talált Megilleti sz utókor kegyelete, különösen tőlünk kanissaiaktól 1 Nem jelöli semmi sírjukat Cfak a vén tölgy hirdeti súgva búgva, hogy az a domb, mely a katona-temetőben van, Kauizsa vár felszabadításának megkísérlésekor elesett hősök hamvait takarja... És Bokán, nagyon sokan nem tudnak erről semmit! Nem ismerik e drága helyet, mely meeérdemlené, hogy városunk hazafias lakossága által jobb karba tétessék, az elestek emlékét csak egy szerény emlékkő jelölje az utókornak. Legyen bennünk áldozatkészség, áldozzunk csak egy keveset is az ott nyugvó hősök emlékének; — legyünk mindoyájan egy Antigonék, keressük fel azt a Bírt nyessünk hantot fölé s hintsük tele azt az elismerés babérvirágával 1.. . Amtmann S. Lapunk mai számához féliv melléklet van csatolva. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. OKTÓBER 28-tn. ugy, bogy ez idö tájt a buza 15 írtra, a roza pedig 10 frt $0 km szökkent. Az óriási áremelkedés a fogyasztás szükségkép beálló csökkenése révé^önmagában birja korlátozóját; ugyanez volt most is tapasztalható. A bnza és rozs mellett apótlóanyagok nagyobb jelentőséget nyertek; kelendőségük oly mértékben fokozódott, a mily mértékben csökkent a búzáé . és rozsé, minek következménye e két utóbbi gabonanem árcsökkenése lett S mintán a vetések állása június hó végéig a legszebb reményekre jogosított, bár árukészletek tekintetében nagy volt a \' hiány, az árcsökkenési folyamat ez időben nemcsak hogy nem szakadt meg, hanem a külföldi gabona vámjának ideiglenes felfüggesztése érdekében osztrák részről megindított mozgalom révén még ujabb lökést is kapott ugy, hogy az árak alászállása rohamos jelleget öltött Szeptemberben a buza árát már ismét \'8 írt 50 krral. a rozsét pedig 6 írt 75 krrai jegyezték. Csak október hónapban, midőn a kínálat alig érte el a keresletet, állott be az árképzödésben fordulat, s igy az év égéu a buza 10 rrtos, a rozs pedig 8 írt 25 kros Bzinvonalra emelkedhetett A gabonakereskedelem nagy élénkséget nem igen fejthetett ki, mert a mezőgazdák az eladásban, a malmok pedig a vételben igen tartózkodók voltak; különben a megkésett aratási és cséplést munkálatok is igen éreztették e tekintetben hátrányos befolyásukat, Az ára-hiány miatt a kiviteli üzlet sem ölthe-tett figyelemre méltó arányokat, mert a nyert megrendeléseknek áru hiányában nem lehetett megfelelni. A gabonanemüek kivitelének a minőség fogyatékos volta is nagy gátját képezte. Búzánkkal, melynek Alsó-Ausztriában bajos volt piacot szerezni, Stájerországba. Karintiába, Krajnába és Isztriába szorultunk. Rozsunknak eleinte Bécs volt a főpiaca, innen azonban csakhamar ki-szorittattunk és igy e gabonanem számára is Stájerben. Karintiában és Kraj-nában kellett piacot keresnünk. Az árpa-üzlet volt tulajdonképen a leggyöngébb az áru hiányos minősége és Főpiacunk, Dél-Németorizáp, jÓ termése miatt. A szebb ám belföldön is elhelyezést talált, a kifogásolható minőségűn pedig az osztrák tartományokban is nehezen lehetett túladni. A zabkivitel Alsó-Ausztriába irányult, mig a tengeri üzlet nem igen tudott lendületet venni. A vasúti kocaihiány. nevezetesen a cs. kir. szab. déli vaspéiyatársaság és a györ-éopron-ebenfurti vasnt vonalain, a gabonakereskedelemre ez évben is béni-tólag hatott A feladott áruk 8—10 napi késéssel való tovaszállitása gyakori eset volt. de előfordult, hogy a Zala-Szeot-Mibály éi különösen a Zala-Szent-Iván déli vssuti állomásokon a gabonaküldeményeknek betekig kellett a továbbszállításra várakozniuk. Ez a körülmény igen furcsa világot vet a különben az Üzletvilággal szemben mindenkor előzékenységet tanúsított magán-vasuti válla-latainkra, minthogy élénkebb forgalomról az 1898. évben szó sem lehetett Vasutaink e magatartása a tavalyinál kedvezőbb kiviteli konjunktúrák esetében a kiviteli forgalom megölőbetűjévé lehetett volna. A gabonaoemüeken kivül nagy jelentőséggel bírnak kerületünkben a hüvelyes vetemények is. melyekből kereskedőink körülbelül 100.000 q-nyit exportálnak éveakint E kereskedelmi ág az elmúlt évben rendkívüli mozzanatokat nem mutat föl. A kivitel -ezúttal is Ausztriába, a nyugateurópai államokba s kis részben Amerikába irányult A takarmánynemüek közül kereskedelmi szempontból első helyen áll a széna, melyből tekintélyes mennyiség kerül évenként kivitelre. Főkép Mosou-megye és Sopron megyének rábaközi része az, melynek vasúti állomásain a legtöbb takarmány-feladás történik. Ez állomások közé tartoznak Lébeny-Szeat-\' Miklós, Moson-Szolnok, MoBOo-Szt-Jánoa és Kapuvár. E kereskedelmi ág is gyakran szenved a vasúti kocsihiány miatt; a kereslet a küllőidről rendesen egyszerre, tömegesen lép föl s ilyen esetben a vasutak képtelenek elegendő kocsikat rendelkezésre bocsátani. Borkereskedelmünkre az elmük ér éppen nem volt kedvező. Kerületünk e nagy fontosságú kereskedelmi ágának üzletmeneti szabályozóját első Borban az előző évi, másodsorban a folyó évi szüretben bírja. A szüret e két évben ha mennyiségileg kielégítő is volt, minőség tekintetében igen sok kívánni valót hagyott fönn. Ennek hátrányos befolyása nem volt az egyedüü, a mi borkereskedelmünk helyzetét megnehezítette. Borkereskedelmünk boldogulásának akadályai közé kell számitanunk fö kiviteli piacunknak, Alsó Ausztriának, ezéri kitűnő szüretjét, a melynek révén vevőink nagy részét egy időre elveszítettük; Tirol versenyét, mely a nálunk törvény tiltotta tőrkőlborával jobb borainknak Ausztriában le nem küzdhető vetélytársát képezi; a hamis borral kereskedők versenyét, a kik az amúgy is olcsó olasz bort 30—40°\|0 vízzel szaporítva, hihetetlen alacsony áron hozzák forgalomba; a borhamisítók törvényes üldözésénél követett hibás módszert, a mely nyilvános, lármás eljárásával — minek kinövései főkép a borellenőrző-bizottságok tüntető felvonulásai pincék látogatása alkalmával s a borminta-vételek, tehát az eljárás legelső lépésének, hírlapi uton való világgá kürtőlése — a szolid borkereskedelemnek is iomlását idézi elő; a mostoha gazdasági viszonyoknak általánosan érezhető bénitó hatását Az eredményes működés ennyi akadálya mellett csoda-e, ha régi kiviteli piacainkat majdnem teljesen elveszítettük? Kitartó, következetes és fáradtságot nem ismerő törekvésre, iparkodásra less szükség, ha a nagy arányokban folyó szőlőfel ujitási munkálatok révén korábbi színvonalát visszanyert szőlőtermelésünk fölvirágzásának íőfeltételét, borkiviteli piacainkat, ismét meg akarjuk szerezni. A legnagyobb snly természetesen a BzőlÖfelújítási munkálatokra fordítandó. E téten örvendetes jelenségnek kell vennünk, hogy maguk borkereskedő cégeink járnak elől a jő példával, a mennyiben nemcsak a székhelyeikhez közeieső területeken igyekeznek uj szőlőkertek létesítésére, hanem fölkeresik az Alföld óriási kiterjedésű immúnis homokterületeit is, a melyeket 100 holdanként Ültetnek be ellenálló amerikai vesszőkkel. Reméljük, bogy e nagy áldozatokkal végrehajtott munkálatoknak meg lesz az óhajtott eredményük a 1903-ig, midőn az olasz bor behozatalát megkönnyítő szerződési záradék hatályát veszti, sikerülni fog bortermelésünket oly színvonalra emelni, a mely az olasz bor behozatalát fölöslegessé teszi. A must árak az 1898. évi szüret után magasak voltak; ennek a körülménynek kell betudni, hogy Sopronmegye bortermelői a szűrt muston eleinte nem tudtak taladni. Midőn azouban a kereslet tartózkodása folytán az árak mérséklődtek, az ujbor legnagyobb része gyorsan elkélt Zalamegyében evvel szemben mindjárt a szüret után élénk forgalom fejlődött ki. Sopronmegyében 11 — 15 frtot fizettek a fehér szőlő mustjáért, mig a fekete szőlő mustján 10. frtoa árak mellett is nehezen lehetett túladni. Zalamegyé-beu a baíatonvidéki fejtett borok árai 15—18—22—30 frt közt váltakoztak, a termelési hely és a faj szerint Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A győr—sopron— ebenfurti vasút soproni üzletigazgatósága 74 köbméter tölgy váltótalpfa szállítására hirdet pályázatot. Erről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a pályázati hirdetmény és a méretjegyzék hivatalos helyi3estiekben a hivatalos órák alatt megtekinthető. Az ajánlatok f. é. november hÓ í-íg nyújtandók be. Sopron. 1899. évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. Értesítjük a kerfi-letbeli érdekelt köröket, hogy a pénzügyminiszter ur a fazékká iparosok, által használt s a kincstári fémkobÓkban termelt mázról szóló árjegyzékeket, melyekből ugy az áruk, valamint a fizetési föltételek is kivehetők, ajcamaránk bavon- kint rendesen megkfildeti. Fölhívjuk tehát az érdekelt iparosokat, hogy a mennyiben ez árjegyzéket megtekinteni, vagy arról másolatot nyerni óhajtanak, forduljanak a kamarai irodához..Sopron, 1899. évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Vármegyei szabályrendelet az iskolarend védelme tárgyiban. Ezen szac%lyrendelet hatálya a vármegye egész területére kiterjed és jelenleg van kihirdetés alatt. A községekben azután jóváhagyás végett a magas minisztériumhoz fel terjesztetik. 1. §. Amennyiben súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekmény nem forog fenn, kihágást követ el és 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) aki valamely nyilvános iskola tan-helyiségébe a tanítás ideje alatt engedelem nélkül bemegy és a tanítást szándékosan bármely módon megzavarja, vagy pedig onnét az illető tanár, tanító vagy helyettesének felhívására azonnal nem távozik; b) aki az iakola bármely helyiségében a tanulók előtt erkölcstelen, vagy olj kifejezést használ, vagy pedig oly magaviseletet tanúsít, mely a tanári vagy tanítót tekintélyt sérti, vagy kisebbíti; c) aki a tanulóra vonatkozó jogos tanítói intézkedést szándékosan meghiusítja, vagy a tanítót az ily intézkedéssel szemben engedellenségre bírja. 2. §. A pénzbüntetés az illető iskola alapja javára fordítandó és behajthatatlanság esetén az 1879. XI. t c értelmében elzárásra változtatandó át 3. §. A jelen szabályrendeletbe ütköző kihágások elbírálásánál a 38547/1880. sz. belügyminiszteri rendelettel kiadott eljárási szabályok követendők. HÍREK. — Halottaink. Szomorú névsor az, melyet a halotti anyakönyv városunk társadalmának ez évben nor. l-ig sírba szállt kiválóbb tagjairól elibénk tár. Íme elsoroljuk neveiket, hogy ismét megemlékezzünk róluk s kegyelettel adózzunk irántunk: Rozgonyi Lajos polg. isk. tanár, Asztalos Gyula szigorló orvos, Dob-rovits János jh., Friedl Ágost nyug. vasúti főmérnök, Juhász György városi számvevő, Simon Antal posta- és távírda főtiazt, kisfaludi Pikéty Gyula vaButi tisit, Horváth György posta- és távirda főtiszt, Gosztanyt Ferenc nyug. houvéd-hadnagy, Dr. GerÓ József orvos, s még sokan, kikről megemlékezünk, ha nevüket nem is soroljuk fel. — f Grünhut Fülöp. A nagy-kanizsai kereskedelmi világ egyik legrégibb tagja, a Grünhut Fülöp és fiai tekintélyes és nagy hírnévnek örvendő cég alapítója f. hó 26-án 79 éves korában meghalt. Az elhunyt városi képviselő, a n.-kanizsai takpénztár, délzalai takpénztár, a Kereskedelmi és Iparbank igazgatóságainak és az ízr. hitközségnek tagja volt Halálát fiai: Grünhut Alfréd és Henrik, valamint leánya Rapoch Gyuláné és kiterjedt rokonsága gyászolja. Elhunyta városszerte őszinte részvétet keltett — Belépés a szabadelvű pártba. Gróf Festetics Tasailó, a mint a „K. H." Írja, levélben tudatta a szabadelvű párt elnökével, hogy Széli Kálmán miniszterelnök egyénisége és politikája iránt, teljes bizalommal viseltetvén, a pártba belép. — A szabadelvű párt szervezése Zalában. Emiitettük annak idején, bogy Zala vármegye közigazgatási bizottságának tagjai közül többen elhatározták, hogy a megyében a szabadelvű pártot szervezni fogják. Es irányban november hÓ 15-én Zala-Egerszegen az Arany-Báráoy szálloda nagytermében előérte-kezlet lesz, a melyre az egyes választó kerületek befolyásos választóit B&rcza László közigazgatási bizottsági tag hívta meg. — Házasságok. Milhoffer Kálmán, a nagytőzsde intézője, november hó 5 én köt házasságot Hochmann Lujza kisasszonynyal. • Lóri a Sándor f. hó 29. én köt házasságot K e s z 1 e r Szerén kisasszonynyal, özr. Keszler Lajosné leányával. Szirtes Henrik, a helybeli ízr. pol-glriskola rajztanára, november hó 9-én köt házasságot S inger Elvira kisasz-szonynyal Csurgón. — Két szabályrendelet. Két szabályrendelet látott utóbbi időben napvilágot, melyeknek üdvös hatása nem fog elmaradni. Az egyik a piaci árendásokat vagy elővételezőket rendszabályozza meg, a másik a rendőri bejelentésekről szól. ESD idő óta oly egyének, kik rendes kotlettel nem bírnak, barangolják be a várost és idegenből Nagy-Kanizsára szakadva, szaporítják a város szegényeit. Az idegen személyek nyilvántartása most már lehetséges lesz, nem rejtőznek el a keresett egyének, ugy, mint eddig, a névtelenség leple alatt, mert-fii fog jutni a bejelentő-lap a legszerényebb kunyhóba is. Sok munkaterhét ró az idegenek nyilvántartása az amúgy is elgyötört rendőri hivatalnokokra, kik felemésztik msgukat a munkában, azért bolyén lenne a rendőrséget legalább egy rendőr fogalmazóval szaporítani, mert azt a munkát ember alig bírja, melyet a felek panaszának a vásári és mezőrendőri ügyeknek elintézése igényel és melyet most már a rendőri bejelentések még-szaporítani fognak. — Várra egye házból. Zalavármegye közigazgatást bizottsága november havi rendes ülését 14-én tartja. — A megyei tiszti és jegyzői nyugdíj-választmányba, 28-án ülést tart, — Sérelem adakozásra. Elérkezett az idö, midőn fa és téli ruha beszerzésére fordítjuk jÖvedelmüoK egy részét, hogy nyugodtan nézhessünk a küszöbön álló tél elébe, mely lövid napjai dacára oly hosszú és szomorú ellentéte az elmúlt szép évszakoknak. De ennél szo-moruabb a tudat, hogy számtalan szegény a legnagyobb küzdelem mellett sem képes magának, esetleg családjának csak a legszükségesebbet is megszerezni, bogy hideg és éhség ellen védekezhessék. Első sorban a szegény és árva gyermekek szánandó soriáról kell megemlékeznünk és tehetségünk szerint Őket támogatnunk, hogy legalább az évben egyszer nekik örömöt szerezhessünk. így a Ker. Jót Nőegylet legutóbbi vál. ülésén el lőn határozva, hogy bevett szokás szerint az egyesület ez évben is karácsonyi felruházást eszközöl és ebben 12 iskolás gyermek részesülni fog. Ezenkívül még több egyesület és asztaltársaság fáradozik szintén ez ügyben, valamint egyesek is felruházzák ismert szegényeiket Azonban a szegények és árvák száma oly nagy, a kérelmezők máris naponta jelentke/nek. Vajha nagylelkű adakozók kegyeskednének hozzájárulni az adakozáshoz, akár ruhanemű, vagy egyébb tárgygyal, esetleg a legeseké lyebb pénz adománynyal íb, bogy minél számosabban élvezhessék jótéteményeinket A. kegyes adakozók tisztelettel felkéretnek, hogy adományaikat lehetőleg nov. hó végéig küldjék be. Nagy-Kanizsa, 1899. okt hő 25-én. A Ker. Jót Nőegylet elnöksége. — Névmagyarosítások, Weisz Salamon nagy-kanizsai lakos, valamint Árpád és György nevű kk. gyermekei nevének „Violá\'-ra, — Stern Ignác zala szent-gróti lakos, valamint kisk. gyermekei Piroska, Dénes és Jolán nevének ,Szs-lai\'-r kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — Alapszabály jóváhagyás. Balaton-Füred és vidéke társadalmi érdekeit szolgáló egylet alapszabályait a belügyminiszter a bemutatási záradékkal ellátta. — Körjegyző választások. A murs-sz- nt-mártom kórjegyzői állásra folyó hó 16-án megejtett választáson Földes Imre egyhangúlag megválasztatott. — A perlaki községi aljegyzői állásra Füzesi Gusztáv, csáktornyai szolgabi rósági írnokot választották meg. — A gonosz barit. Gelsén f. hő 13—15-ike\' közti napokban Eustachía György tégla munkástól, mig kint dolgozott, kunyhójában függő kabátja zseb-jéből 225 frt készpénzt elloptak. A gyanú tagadása ellenére Grandxs Ferencre, a káros barátjára irányul, a ki egyedül tudott a pénzhollétéről s egyedül ő szokott bejárni barátja kunyhójába. — A tettenkapott tolvaj. Rehberger Jakab mura fsán yi kereskedőt 1 hó 16-án éjjel felzörgette Glavák István odavaló parasztember és 160 kiló rozsot ajánlott neki megvételre Rehberger hajlandónak nyilatkozott a megváflárolásra, azonban a titokzatos éjjeli ajánlat gyanúsnak tűnvén fel neki, míg Glavák az áru elhozatalára lakására ment, oda hívta a bírót. Midőn a visszatérő Glavák Reh-bergernél megpillantotta a bírót, eldobta a zsákokat és eszeveszette elszaladt A csendőrök kikutatták, hogy Glavák az árut Basner Lóránttól lopta 11—12-ike közötti éjjel, feltörve an»k éléskamaráját. A megszökött tolvajt nem sikerült kézrekeriteni. — Halálozás. Fischer József, a régi kanizsai polgárok egyik városszerte ismert alakja f. hó 26-áu, életének 87-ík és boldog házasságának 22 ik évében elhunyt A boldogult városi képviselő és 48-as honvéd őrmester és dacára sváb származásának kifogástalan hazafi volt Kedélyes modora és keresetlen őszintesége miatt polgári körökben nagyon kedvelték. — Ma délután 4 órakor temetik a Teleky-utcai gyászházból. — Tűz támadt folyó hó 25-én délelőtt Vili kor a Magyar-utcán Horvát Sipa István házánál. Meggyulladt egy hidas deszkatetóje és elégett egy közelében volt néhány szekérre való árpa-Bztlma is. A tüzet csakhamar elfojtották és Így szerencsére az összes kár nem halad meg 23 frtot Keletkezése állítólag gyermekeknek gyufával való játszadozásából eredétt — Szegény ügy fink rendezése gyönyörűen és rohamosan fejlődik, lehet ezt tapasztalni abból, hogy a koldusok száma, a kiket az ördög sem ellenőriz, minden csütörtökön szaporodik, az oldal-utcákban meg ha csütörtök, ba nem csütörtök, egyaránt járnak-kelnek a kérésié tők. De azért a közgyűlési jegyzőkönyvben van szegényügyi bizottság, sőt a költségvetés rovataiban rendőrség is van. — Színészet, Halmay Imre színtársulata november hó első napjaiban megkezdi előadásait A társulat jól van felszerelve; jó erőkből áll s igy a nagykanizsaiak élvezetes estékre számithatnak. — Keszthelyen e hó 24-ikétöl kezdve Havy Lajos társulata tart előadásokat — Mészbe fulladt. A csáktornyai járásban fekvő Farkashegyen Nóvák István 8 éves fia a meszesgödörbe esett s ott lelte halálát. — Tokába fult gyermek- Gut litván geilénbázai gazdálkodónak Mari nevű 4 éves -leánya a minap a bekerítetlen tó-kához ment és beleesett Szegényke sokáig evickélt a vízben, de nem tudott partra vergődni s belefúlt A hatósági vizsgálat vétkes gondatlanságból eredő jelenséget látván íenforogoí, az Ügyet átadta a büntető bíróságnak. — Szélhámos Rozsokon. A minap a bozsoki korcsmába beállított egy állítólag z.-egerszegi, urasán öltözött, fiatal ur s a korcsmárossal beszélgetésbe eredt. A zala-egerszegi pénzügy-igazgatónak adta ki magát s — ugy monda — a fináncokat ellenőrzi. Beszélgetés közben az idegen Bztvart kért, de nem kaphatott, mert a korcsmáros a magas tőzsbér és adó miatt nem tart trafikot Az ál pénzügy igazgató azonnal ajánlkozott, hogy Ő olcsón kieszközlí a trafikot, csak adjon a vendéglői 5 pengőt stemplire. A korcsmáros azonban nem ment lépre. Elfogadta ugyan az ajánlatot, de egyelőre csak 5 hatost adott az idegen urnák avval az ígérettel, hogy a többit majd beviszi a városba, csak írja meu a folyamodást A szélhámos, az 50 krajcárt is zsebrevágta, jól meguzsonázott s ment tovább a fináncokat keresni, de bizonyos, hogy nem akarja Őket megtalálói. — Kútba ugrott. Özv. Krizaán Ká-rolyné szül. Dobai Zsófia monoszlói lakói folyó hÓ 18-án a kútba ugrott és belehalt Tettének okát nem jelzik. — Szántás kőiben megfulladt. — Pintér János, zala-egerszegi cigány-utcai lakos, 19 éves legény kiment a mezőre szántani. Munka közben régi baja, az epilepcia elérte és arcra bukott Mivel nem volt senki közelben, a ki a szerencsétlent fülemelte volna, megfulladt Már csak halva szállították el hozzátartozói. Selyem báliszövetek 45 krtél 14 frt 65 krig méterenként — saját gyáraimból — fekete, fehér u színes Henneberg-selyem 45 krtÓl 14 frt 65 fcrig méterenként - nra, eaifcos, kodcíxott, min-tiaott és damaszt stb. (mintegy 240 xtüönböiő fajta és 2000 kclőnböió síin- és árnyalatban stb.) -. V Rnhü s bltmsokra & gyárból I Privát fogyasztóknak póstaber-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magyar lerelezés. Syijcba kétszeres lerétbelyef ragasztandó. Henneberg G. sslyemoyárai, Zürichben (cs. é, Ur. idrari isaültí). XXXVIÍX ÉVFOLYAM. Z A L A I KÖZ L ö N Y 1899- OKTÓBER 28-án. — A szénkéneg beszerzéséről. — Figyelmeztetjük szőlőbirtokosainkat, hogy a földmiveiéiügyi minisztérium legujabbi rendelete érteimében a szénkéneg beszerzésénél a következő pontokra kell figyelemmel lenni: 1. C-ak az a fél kap-hat szénkéneget. a ki a szénkéneg árával együtt a hordó teljes árát\'is biztosíték gyanánt lefizeti. 2. A szénkéneg hordók árát a minisztérium a következő összegekben állapította meg: egy méter-mázsás szénkéneg hordó ára 15 frt, 2 mm.-é 23 írt. 5 mm-é 35 frt. 3 Szénkéneg hordó a letett biztosíték ellenében is csak oly feltétellel szolgáltatható ki, hogy az illető köteles a kiszolgáltatás napjától számított bárom hónap leforgása alatt a nála lévő hordót, vagy bordókat ugyanabba a raktárba visszaszállítani, ahonnan az kapta. 4. A kellő időben, vagyis a fentebb emiitett időn belül visszaszállított bordók után letett biztosíték kiszolgaltaik; ellenben, ha a köcsŐDZŐtt hordó a jelzett határidőn belül nem szállíttatik vissza, az illető fél a letett biztosítékhoz a határidőn tul való igényét elveszti. — Állati betegségek megyénkben. Tenyészbénaság miatt egy község, mig serlésvész-járvány miatt 48 közfég van ez idő szerint vármegyénkben hatósági zár alatt. A -magyar kir. anyakönyv; hivatal. Halálozások: — Október 20 - 27-ig. — Weísz Juliinna Azt. Weísz Salauonné ízr. kolduv, 75 eres, végelgyengülés. Nagy Anna Cike Jónefné rlt. napszámot, 60 évet, agy-tzélbndét, Stern Rozália Frischmann Samuné ízr. házaló neje, 35 érés, Ténaérzeté, S\'Wnogy-vári Anna rk. napi iám os, 14 érei, tudöhumt, Ács József rk. órás, korasz Qlötts ég, Frey-stldtler Regina özt. Weiiz Mórné iar. 78 éves, végelgyengülés. Születések: — Október 20 - 27-ig\\ — Singer Márkus házaló, Kálmán, Sneff József földzoivee, József, Pirity Sándor rooedonyve-zetö, Lajos, Hóbor Lőrinc hivatal-szolga Erzsébet, Szabady Vilma házvezető, halva szülött, Sárközi János zenekar-vezető, Anna, Geród József kalapos, János, Takáts János íoa véd őrnagy, Katinka, 2íeu Lajos kereskedő, Pál, Prosxonytk József napszámos, Vendel. Schleas Antal könyvkereskedő, József, Ács Ignác cipész, József, Takács Mária cseléd, Anna^ Rituper Borbála bázvezetó, József, Dezsenyi Antal munkás, Rozália. Házasságot kötöttek: — Október l\'O—SÍ7-ig. — S\'erencék Péter napszámos — Horváth Annával, Bedö János kocsis — Csordás Terénél, Horváth József zenész — Vörös Anna, özt. Lakatot Jánosáéval, Krag Mihály munkás — Bognár Juliánná ösv. Bülege Péternével. Az Izmok erősítésévé! gjógyitották meg a Pink-pilulák ezt a betegséget, valamint azzal, hogy aj erőt adtak a vérnek és kétséget sem szenved, hogy éppen ez a hatásuk más, ke-Tésbbé veszedelmes betegségnél is, mín5 például az idegesség, sárgaság. Térszegénység, tulerőlletés stb. A Pink-pilula kapható Magyarországon a leg\'öbb gyógyszertárban. Egy doboz ára 1 frt 75 kr. és 6 doboz 0 frt Magyarországi főraktár: Tűrik József gyógyszertárában. Budapest, Király-utca 12. Mtr e szó etimológiája is eléggé elárulja, bogy ez a borzalmat, eddig gyógyít ha tat! annak hitt betegség bogyan bánik el áldozataival. A test funkcióinak megzavarása. Minden mozgás rendje és szabályszerűsége megszűnik ; a beteg olyan, mintha szélütés érné és mintha béna volna, mely bénasig különben cssk látszólagos. Gyakran a stemizmokat is baj éri ét a látás gyöngül. Idegtájdalom, gyomorbaj támad és bizonyos izmok egészen eíhalnak. A mikor a beteg feluzik megvan izmának ereje, de ha áll, akkor mozdulatait nem tudja ugy összeegyeztetni, hogy meglegyen a kiránt hatásuk ; talpát erőien odauii a földhöz és mindenbe beleütközik. Szürkületkor egyáltalán nem tud járni. Ha szemét becsukja is, lábszárát együvé illeszti, elveszíti egyensúlyát és előre bukik. Teljes kifejlődésekor az atazia a legnagyobb veszedelembe dönti áldozatát. Fájdalma növekszik, a villámgyorsssággsl jelentkező fájdalom mind rövidebb időközben lép föl és gyskran gyomorfájás kiséri. Végül megbetegszik a velő ii és a izereocjétlen emb-r a halálé. Az atsxiá -?->: ezek a szimptomái. Okvetetlenül szükséges, hogy e borzalmas betegség ellen alkalmul szert naaználjunk, a következőkben elmondjuk Leroy Konstant ur esetét A aatiues-ban, Sablé mellett, Franciaország, (Harthe-Departement) az ő megmentője a Picür-pilula volt. ~~ — Két év óta, írja levelében, olyan betegség gyötört, melyet egy orvot sem tudott m eggyógyi t s-ni, sem enyhíteni. Egy fűzet, mely a\' Pink-pilDiáiról szólott, ismét reményt adott nekem, és e reményemben nem it g. csalódtam. A taxit gyötört, tizenöt hónapig feküdtem, nem ^ tudtam mozgatni te a kezemet se a láb ómat, jobb szememmel már nem láttam és nem tudtam mozdulni. Követtem az előirt gyógyító módot és ma njra tudok dolgozni és egészséges vagyok. Ismerőseimet, a kik már egészen elszoktak attól, hogy engem jánu lássanak, rendürfll meglepte a változás, melyen keresztül mentem. IRODALOM — Kalazanlinntc a neve annak a havi folyóiratnak, melyet a kolozsvári kegyesreodi ház tagjai indítottak a fiatal rendtársak öamivelődéae ügyében. A lap már V-ik évfolyamát érte el és a rendtagok lelkes támogatásában részesül. A V-ik évfolyam első számának tartalmából kiemeljük a következő emelkedett szellemi és tudományos cikkeket: Igazság, Scbuster Constantin. Baranyai Décsi János, A szeszélyes\' Solon stb. A folyóirat szerkesztője\' Lukiních Endre kolozsvári piarista tanár. — Történelmi Könyvtár. A történelem népszerűsítésének egyik rég: hathatós eszköze a Franklio-Társulat Történelmi Köuyvtára. Felöleli a hazai történet és a világtörténet gazdag kincstárát, jellemzőn megválogatva kimagas-lóbb alakjait és eseményeit, melyekben nemzetek és korok képe lükrözödik. — Íme előti&ok fekszik ojonuau megjelent két füzete. Mind a kettő Gaal Mózestól való, a magyar ifjúság e legjobb elbeszélőjétől. Az egyikben Petőfi Sándor életet (88. szám), beszéli mindenkinek érthető és élvezhető módon; a másikban Cortez Hernando, bódító útját Mexikóba (80 szám), az ujkon történelem e nevezetes eseményét. Eleven-. Bziűgazdag képeiben gyönyörűsége log telni mindenkinek, a ki e füzeteket megszerzi magának. Mindenikben Bzámos kép is van. A Történelmi Könyvtár egy-egy füzete 4c0 krért minden könyvkereskedésben kapható. — A Pillangó. A századot temetjük — de vígan. Ez a negyed az ő utolsó kenete. Aki velünk tart, az a zimankós télen .-e fog fázni. A „Pi.langó" mindig derült és keilélymele^iéget áraszt nemcsak a réten nyáron, de az esős öszi napokon, sőt a borongós télen át is a szobában. A nevetés, a kacagás a legkitűnőbb fütőszer, egyszersmind a leghathatósabb szerűm is. Aki sokat nevet, az soká is él. Egy olasz közrioudás szerint minden kacajjal egy-egy szöget búzunk ki a koporsónkból. A nevetés éltet és melegít. Egy rendelés, müy hallatlan olcsó! — csak egy forint egéaz a század vécéig 14 pirulával, de pirulát nélkül használható- Akik a gyönyörű képeket és a jó élceket szeretik, azok a „Pillangó^-t bizton megrendelik. Még a legkorábbi reggelt Órákban sem haragszunk, ha előfizetést hoznak. Elvünk: mindig mosoly és jó kedély. Lakásunk a régi. Ha uj házat építtetünk, régi fészkünkhöz azért hűek maradunk. A gyengébbek kedvéért, újra ideiktatjuk: Budapest, VL, Teréz-körut 35. A postautalványon nem muszáj vicceket is küldeni A ,Pillangó\' előfizetési ára egész évre" csak 4 frt, félévre 2 írt. — Térne legérdekesebb regénye jelent meg a Franklin-Társulatnál megjelenő füzetes kiadásban. A Grant kapitány gyermekei, a nagy francia regényíró minden munkája közül a legizgalmasabb meséjű. A matrózoktói kitaszított Grant egy lakatlan szigetre kerül, borzasztó szenvedéseket kell kiáltania, mig végre gyermekei, a kik fölkeresésére indultak, megmentik. De ezt a kalandos, végtelent!) érdekes történetet mennyi tanulság járja át 1 Csak Verne tolla tudja ugy megismertetni idegen világok karakterét, a tenger életének ezernyi ezer rejtelmét, népek és emberek lelki világát. Mert hisz Verne mindig és mindenkor érdekes is, tanulságos is. A Grant kapitány gyermekei a füzetes vállalat 128—141. számaként jelent meg -és az eredeti francia kiadás pompás illusztrációi distitik. Fordítása kitűnő. E kiadás egy-egy füzetje tudva- J/levőleg 20 krajcár és a kiadótársulat \' minden munkához külön díszes bekötési táblákat is készíttetett, hogy a magyar Verne méltó külsőben foglalhasson helyet a magyar család könyvtárában. Egy-egy vászontábla ára 40 kr. Megrendelhető előfizetéssel a Franklin-Társulatnál (IV. Egyetem-utca 4. sz ), vagy minden hazai könyvkereskedésben is. — Ügyes-bajos ember könyve. — Útbaigazítás minden bajban a mindennapi életben előforduló össze törvények és rendeletek nyomán. Irta: K. Nagy Sándor, pestvidéki kir. tőrvényszéki bíró. Kiadja a Frankün-f^reBlaL 1899. (Falusi\\j Könyvtár 46. sz.) Ára 50 kr. A nép " számára mindent magában foglaló s minden ügyes-bajos dologban tanácsot adó hasznos könyv; tártaimat tekintve áttörő munka. Szerző neve nem ismeretlen a népszerűsítő irodalomban. Tőle jelentek meg már előbb: „Bűn és bűnhődés vagy a büntető törvénykönyv, Csend és rend legyen vagy a kibégási tőrvénykönyv, Ne bántsd az állatot vacy az állatvédő törvények példákban" stb., de ebben a könyvben igyekezett összegyűjteni mindazokat a törvényeket és rendeleteket, melyen a mindennapi élet különböző foglalkozásaiban, különösen a falusi életben előfordulóik és ezeknek összegyűjtésével az volt\' & célja, bogy mindenki meglássa, megtudja, bogy milyen ügyébenbajában kibez vagy hová keli fordulnia, kitől kell tanácsot kérni, sőt tanácsadó biányában is fellelje e könyvben-^a vezetőt. Hogy pedig mindenki könnyen megtalálja e könyvben azt, a mire szüksége van, beiürendben vannak felsorolva az esetek és ha valaki bővebben akar tudói arról az esetről, mindenütt hivatkozás van a törvéuy vagy rendelet számára, hogy arra a törvények vagy rendeletek gyűjteményében rátaláljon. — A „Vasárnapi Újság" október 15 iki száma 18 képpel, s a következő tartalommal jelent meg: „Az aradi em léköoeepély." — „Részletek az aradi emlékünnepélyről" (képekkel az október 6-iki aradi ünnepélyről Goazleth és Kos-Bék fényképei után). — Költemények: „Régi barátnémhoz." Dalmady Győzőtől; „A föld és a gyermek", Suliy Prudbom-mes után franciából Vargha Gyula. — Regénytár: „Híres szerelmesek: Móricz szász herceg és Lecouvreur Adrienne" (képekkel.) — „A Zöld Sugár." Regény. Irta Verne Gyula (a francia kiadáH eredeti illusztrációival). — „Risotto". Emlékek Itáliából. Delitől. — „Abaojmegye körlevele a pesti Magyar Színház ügyében." — eA magyarok kivándorlása Amerikába". — „A pókselyem. — „Transz vál (térképpel). — „Pretoria és Johanuesburg" (képekkel). — „Sareb B^rnbardt Budapesten" (képekkel: Sarah Bernhardt, mint Hamlet, fénykép és Mucha Alfonz rajza után). — Irodalom és művészet. Közintézetek és Egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. A .Vasárnapi UJBág" előfizetési ára negyedévre 2 forint, a „Politikai Ujdonságok\'-kat együtt 3 frt. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában, (Budapest, IV. ker. Egyetemutca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap", legolcsóbb ajság a magyar nép számára, egész évre csak 2 frt 40 kr., félévre 1 frt 20 kr. —- A „Borászati Lapok Zsebnaptára" 1900. évre, szerkeszti: dr. Drucker Jenő. a „Borászati Lapok" felelős szerkesztője. I. Évfolyam. A magyar szőlőtermelő közönség mindezideig nélkülözött egy magyar borászati zsebnaptárt Külföldi (német vagy francia) zsebnaptárt volt kénytelen beszerezni, ha a 87Őlőmivelé3 és piucekezelés minden munkájánál tanácsadóval akart bírni. Csakhogy a külföldi zsebnaptárak a hazai viszonyokat nem részesitik figyelemben, az abban nyújtott útmutatások nálunk igen gyakran haszonnal nem értékesíthetők. Azért a „Borászati Lapok* szerkesztősége, midőn egy magyar borászati zsebnaptár kiadására vállalkozott, a magyar szőlősgazdák egy régi kívánságának\' akart eleget tenni. A modern szölö-mivelés és borkészítés hazai voszonyai-nak szigorú figyelembevételével, a zsebnaptár magában foglalja mindazon törvények és rendeletek ismertetését, melyek a szőlészetre vonatkoznak, úgyszintén azon intézményekét és szervezetekét is, melyek a szőlószet és borászat terén felállíttattad A szőlő-évad éá píncekezelés minden munkájánál hasznos tanácsokkal szolgál a zsebnsptár, mely a mellett jegyzéknaplóval ellátva, egyúttal azon gazdasági események feljegyzésére is kellő rovatokkal bír, melyek egy év folyamán a szőlőben és pincében előadják magokat, A zsebnaptár ára — elegáns vászonkötésben, táskával és irőn-nal ¦ leiszerelve"— 1 frt 50 kr., díjmentes küldéssel 1 frt 60 kr. Kapható a .Borászati Lapok" kiadóhivatalában (Budapest, Üllói-ut^Ö. szám.) — A Magyar Könjvtár októberi füzetei ismét abban az üdvös, kipróbált irányban gazdagítják e derék vállalatot, a mely annak vezetésében eddig is nyilvánult Egyfelől a modern, másfelől a régi magyar irodalom , munkáit teszi olcsó áron hozzáférhetőkké, s az idegen irodalmakból is* a legjobbat nyújtja. Az uj magyar beíletrisztika művelői közül ezúttal Kóbor Tamás jelenik meg, a fővárosi életbői vett néhány nagyhatású elbeszéléssel, melyekben a kiváló novel-vlista erős jellemző ereje és elbeszélő művészete fényesen nyilvánulnak. Angyal Dávid, egyik fegnagyobb képzettségű történetírónk, Be\\hlen Gábor Életé-vei gyarapítja a „M. K-" történeti monográfiáit, teljesen kimerítő képet adva a nagy erdélyi fejedelem küzdelmeinek. A I kiadó-cég, nem tekintve a füze-\'-ek rend-kívül csekély árát, ezt a munkát is számos képpel illusztrál tattá. A régi magyar irodalomnak egyik legbecsesebb kincsét ; nyújtja a 130. füzet: Kazinczy Ferencz válogatott leveleit, melyek oly élénken 1 világítják meg a nagy nyelvújító működését és egész korát E füzetet Yáezy . János szerkesztette, a ki erre, mint az akadémia hasonló nagy gyűjteményének szerkesztője, a legilletékesebb volt A ; külföld irodalmai közül ezúttal a dán van soron. Moeller M. Ottó „Arany-csinéló"-ja, melyet Szerdahelyi Sándor fordított, egyike a legérdekfeszitőbb ; utópisztikus regényeknek-~ielyeket az ; utóbbi évtizedek termetted A regény \| hőse feltalálja annak módját, hogyan ; lehet a legolcsóbb anyagokból aranyat gyártani és Moeller reudkivül lebilin- \| cselően mondja el, mennyi viszontagság után lesz e találmány közkincscsé és mily felfordulást idéz elő a társadalmi és gazdasági viszonyokban. A „Magyar Könyvtár 15 krajcáros füzeteinek teljes jegyzékét küldi meg a kiadóhivatal: Wodianer F. és Fiai, Budapest, And-rássy-ut 21. Az e rovatban megemlített müvek megrendelhetők és kaphatók IFJ.WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében. Nagy-Kanizsán. közgazdaság. ¦ A gabonauzletről. A lefolyt héten a hozatalok nálunk szokatlan arányban növekedtek; az árak lefelé tartó irányt követnek. Mai áraink: Buza 8 frt 20 kr- Rozs 6 „ 20 „ Árpa 6 „ — , Bükköny 6 „ — a Zab 4 „ 80 . Fehér bab 6 „ 75 „ Tarka „ 5 , 50 „ Szerkesztőség : I>r VUUtnyi Henrik, felelős sierkesziö. Kiadó : Jfj. Wajdits Józaef. VASÚTI MENETREND. €S\|aB&S8»^ vonatok érkezése. Budipast 3 óra 52 p. regg. BZ. V. 11 57 . <i. e. Sí- V. 1 40 . i U. t)Z. r. 8 . 05 „ este T. T. . 12 . 07 , éjjel a- V. Bici (Wien 3 42 , regg. V. . 1 . 35 , d. u. 8Z. T. - • 08 . d. n. 8T- V- 11 01 . este az. T. Z..E,ersz 8 . . 05 , regg. V. T. PrtgBrhof 5 ¦ 32 , regg. a- T. 12 . 09 . a. u. az. . * . 53 . d. 0. «!¦ 11 . 22 . éjjel az. T. Ciáktarnyi 8 „ 10 . regg- T- Barci „ - - íl 1 1+ . d. e. sz. Gyékényes\' „ 1 29 . d. u. W- 11 . 45 . éjjel 8Z. yosaíok 1ndülísa. Budipe8t 5 óra 47 p. regg- gy- V. 30 . i-egg- ?. T. 2 . — . d. u. sz. V. 03 . d. u. ey- V. . 12 . 15 . éjjel 8Z. V. Bécs (WIMi 6 . 05 , regg. 8Z. V. 12 „ 20 . d. u. gy- V. 2 . 05 . dt\'u. EZ. V. 12 . 45 , /éjjel 8Z. 1. Z -Srl.-lvio 5 20 , a. u. T. T. Prtgerhof 4 . 42 . regg. SZ. v. 12 . 10 . délb. gy- V 2 . 35 . d. u. HZ. V. .12 . 17 . este 67 7. Ctikttrnyi 6 „ — . d. ü V V Barcs 1 4 . 57 „ regg. sz. Byékanyesi 2 , 22 , d.\'a. sz. V > 4 " 25 , d.V sz V r1 VEGYES. 1 _ Biztos gyógyhatás. Mindazok, kik rossz emésztés vagy székrekedés következtében fel-fmódásban, szorulásban, főfájásban, étvágy hiány, vagy egyéb bajokban szenvednek, í valódi „Moíl fele soldtitz porok" használata által biztos gyógyulást érnek el. Egy doboz ára 1 frt. Szétküldés naponta utánvéttel Moll A. gyógyszerész c. és k. udv. szállítótól Bécs, I. Tuchlauben 9 A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll A. készítmény kérendő az Ö gyárí jelvényével és aláírásával. Ny üt tér.) Vese, húgyhólyag, hugydara és a köszvénybántalmalt; ellen, továbbá a légzö és emésztést szervek hantos bántalmainál,orvosi tekintélyek által a Lith ion-forrás SALVATOR sikerrel- rendelve lesz. Hnsyhajtó hatásn! Kellemes izü! ¦» I Kölnjei esesiílietó Kapható ásványvíz kereskedésekben ét gyógyszertárakban. A SaUator-forrás igazgatósága Eperjese11 IRDETESEK \\ ) Az e rovat aUtt közlött* kért nem vállal felelősséget .". tzerk megbízható hfi férfiruha szöveteket minden kivitelben ajánl jutányos árou a kastn er és ö h ler cég POSZTÓ OSZTÁLYA gr az. Különlegesség: 8TIRIAI LÚDEN. Mész mint a legkitűnőbb trágyaanyag. A mezőgazdaság legkiválóbb szakfér6ai a meszet, mint a legjobb trágyát ajánlják, különösen akkor, ha a talaj savakat tartalmaz. — Ajánljuk • * poralakban, kocsi-rakományonkint 100 mmézsánkínt Badinscina-Podrute zsgoriai vasút állomástól 20 írtjával. Megrendelések képviselőnk cimére flACHRACH GYULA úrhoz Nagy Kanizsára küldendők. Budinscinai Kőbánya és mészégető részvény társaság. xxxviii. évfolyam. ZALAIKÖZLÖNY 1899. OKTÓBER 28-án. Tojásfehérnye táp\'á.ék. 1 kiló Troponnak ugyanoly tápláló éneke Tas mint 5 kiló legjobb marbabus v«gy 180 - 200 tojásnak Tropon a testben közvetlenül a vérbe és z irmokba rakódik le, zsirképrödés nélkül. — Tropon rendes élteséinél az erők gysrapodását eredményezi.\'egészséges és betegnél egyaránt és minden ételhez vegyíthető anélkül, hogy izét elvenné. A Tropon rendkívül olcsó áránál (ogra mindenki által megvehető. Gyógyszertárak es droguisták utján rendelhető. Ver ér képviselő Ausztria. - Magyarország résrére H. WiFcSler, Becs 5, Wieislr. 55- J EK-Varrógépek nélkaloihetlenek a háztartásban és iparosoknak. J SIKCrEIt-VarrÓgépek mintaszernek szerkezet és kivitel tekintetben. SIESSEK-Varrógépek minden grárí üzemben a legelterjedtebbek. 81 Si<3ER.Varrógépek a divatos múhimzésre a legalkalmasabbak. mr díjtalan oktatás a divatos mühimzésben. ssj tA Singrer-tnrsaság varrógépei i> ^birüket kitOnő minőségüknek és nagy munkaképességüknek íoszönik, mely kiváló talajdonságok a áiiiger-társaság gyártmányait mindenkor kitüntették. A mindinkább növekedő kelendőség, az Összes kiállításokon nyert kiváló kitüntetések, a gyárnak iO éven felüli fennállása a legigazabb és legteljesebb biztosíték azok jóságáért. Singer-elektromotopok kizárólag varrógéphajtásra minden nagyságban. ¦AGY-KABIZSA, Deák Ferencz-tér 46Q. szám. E pilulák hasonló készítményeknél minden tekintetben feljebb becaüleodók; — mentek minden ártalmas anyagoktól, az alteati szerek bajainál legjobb eredménynyel használtatván, gyengéden hashajtók, vértisztitók; egy gyógyszer sem jobb, s mellette oly ártalmatlan, mint e pilulák a székszorulás a legtöbb betegségek forrása ellen. — Cukrozott külsejük végett még gyermekek is szívesen. Eg-y 15 pilnlát tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pilnlát tartalmazó, csak 1 frt o. é. Tmür/T\' s^\' f\\\\T k 01 Utánzásoktól különösen óvakodjunk. Kérjünk határozottan U V Aj ! Nems\'eln Fülöp hashajtó labdacsalt. Valódi csak, ha 1 minden dubuz törvényileg bejegyzett védjegyünkkel pirosfekete nyomta-j tásban „Szent-Lipót" és .,Neü>lein FBlöp gyógyszerész" aláírással \| van ellátva A kereskedelmi tórvényszékileg védett csomagjaink alá rá-ítinkkal van ellátva. NEUSTEIN FÜLÖP .Szent-Lipóthoz* címzett gyógyszertára WIEN, I., Plankengasse c. Ö. Eaktár Nagy-Kanizsán: BELL\'S LAJOS és BKIK GYULA, gyógyszerészek né 1. Booooooooos ap a § aj o & fiatalok szelídek, darabja 30, 40, 50 egész 100 márkáig, valamint kis papagájok beszélni tanulók 6 — 10 márkáig, papagáj pintyek, tenyészpárok párja 7 márka. Törpepapagájok tenyészpárok párja 4 m. Vörősbubu kardinálisok éneklök drb. 5 márka. Harci kanárik szorgalmas énekesek drbja 6, 8, 10, 12, 15 m. Tigrispintyek gyönyörű énekesek párja 2 m. 60, 6 pár }0 m. AFRIK ál DÍSZPINTYEK, tarka éneklők párja 2 m 50—3 márkáig. — 5 pár IO márkáért, élve megérkezéseért\'kezeskedve, utánvéttel szétküld L. FÖRSTER Vogelexport Chemnitz Szászország OQOQQOOEaQQQQODrxjSaQOQCQ ??oaooonaon Csokoládé SUCHARD Mindenütt kapható Cacao HA ŐSZÜL A HAJA használja a —T ZOLTÁN-féle JZZ ¦ haír-regeneratort, mely nem hajfestő, de oly vegyi batásn Bzer. mely rövid ideig való használat után a haj ereded színét adja vissza. sW Ára üvegenkint 1 frt. si Egyedül ZOITAX BÉLA - udvari szállító gyógyszertárában, — BUDAPEST, IL, Hold-utca és Nagyksraaa-stca tarkái 1 frt 30 kr. előleges beküldésével j\| A dijak rcaaklvil ¦eneksitek. \| \|J\| LOVAK ÉS SZARVASMARHÁK mm- biztosítása, -mm A magj.AÓlcsüDÜs illalliiztöiitó társaság mint szóvetkezet Badapest, VH., Erzaébet-kírit 27. biztosításokat elfogad lovak és szarvasmarhák elhollása következtében beállott káresetek megtérítésére Kártérítés igénye fennáll, ha közönséges és járványos betegségekben, vagy baleset folytán posztnl el az állat, továbbá ha kényszervágás rendeltetik el. Az Intézet álén állanak a kivet keié fiIdbirtokosok : báró Sto-JEüovicí György, elnök, báró Asibrézy Gyali, gróf Bstblea Balázs, c#. és kir. kamarás, onzággy képvi.elö, dr Béidy László, orsz. képviselő, Cbtratl György, cs. és kir. kamarás, orsz. képviselő, báró Jétika Gábor, cs és kir. kara ar-ia, orsz. képviselő, gróf Korai tc Károly, főrendiházi tag, báró Nysry Béla, cs és kir. kamarás, gróf Ráday Gedeon, dr. Simay Aladár, a Hagy. agrár- és járadékb&nk r. t. gud. tanácsosa, dr. 1átétle«I Árpád, ügyvéd, Taay István, si. és kir. kamarás. Pestin. gazd. agy. alelnöke, Zaleskí Jenő, dr. Pajor Ignác vezérigazgató. F el világosi tá ssa.1 szívesen szolgál az igazgatóság és a vidéki Ügynökségek. 1\| A dijak readklvll ¦érsáksUt. igaooooooono MOLL SEIDLITZ POR Castk akkor valódiak, ha mindegyik dobosi Xoll A, védjegyét és aláírását tünteti feL A Mait A.-féla Ssldiltz-pertk tartós gyógyhatása a legmakacsabb gytaer- ás al-teatbántalBjak, gyomorgörcs a gyomorhér, rögzött tiakreksdét, májbántalom, vér tolatás, aranyér és a legkülönb ösőbb ail betegségek ellen, e jeles háxisxernek évtixed«k ÓU mindig nagyobb átterjedést szerzett. — Ara egy lépes sélci ; erediti debtraak t frt t. é- H amiaitágek törvényileg fenyíttetnek. ICsak akkor valódi, ha mindegyik flveg MOLL a. védjegyét tünteti feli .A. Hall* feliratn dnozatul van zárra. a Moll-félt f franczia borszesz és aé nevezetesen mint f-jdalonoajllspüé btdirzsiléll szer f f köszvény, csaz ét a megholés egyéb következméojteinál legisméretesebb népszer. 1 — Egyénrett ortdatl lyef ára 90 kra\|«zár. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és hölgy szappan a kir ek szeri ápolásira gytraiakek ás ftIMttefc részére. ára darabtikiit — 20 kr. Öt darab — 90 kr. Minden darab gyermek-szappan Mali A. védjegyével vau ellátva. Ffiszétküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tnchlaaben 9. sz. Vidéki megrendelések naponta postaatiovét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár; Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fía. A feltaláló dr. MEIDINGER tanár ur által kizárólag jogosított gyártmánya M L / üíMPER KÁLYHA HEIM M. cs. és kir. udv. szállítónál kapható. BUDAPEST: Thonethof. - BÉCS I.. Kshlmarkt 7. sz. a. PRÁG i Hybernergasse 7. Minden államban szabadalmazva. — Az első éremmel minden kiállításon kitüntetve. — Legkitűnőbb kormányzó,- töltő és szellőző kályhák lakások, iskolák és irodák számára, a legegyszerűbb ét legelegántabb kiállításban, tetsxésszérinti égési időtartam sxéupirral való fűtésnél és 24 óráig terjedő égés kőaséoaeli tüzelésűéi. 55,000 kályha forgalomba hozva. Egy kályhával több szoba is f&tketv. „MEI D I N G E R«-kályhák, óra iot&ak az utánzatoktól, átalva a kályhaajtókra jjgjjtt karetliezd tédjegyra: MEIDINCEROFEN „H E S T I A"-kályhák. FŐ $ T E M ÉSZ TŐ CALORI FÉR E K. KÖZPONTI FŰTÉS MNDKN EENDSZEE SZEEDtT^ Stíraa alkalmfiáaa ipari éa gaidaiigi célokra. Proapektnaok éa iriegyiéle* roeyen éa bérmentre. Sjomatntt Ifj- Wajdits József kOnyrayomdijiban Nagj-Kaniraín.