Zala-Somogyi Közlöny 1868 014-017sz április.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Zalai Közlöny

zalaikozlony.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	2.89 MB
Keltezés:	2010-02-04 20:25:28

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1510
Megtekintések száma:	6009
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (183.77 KB) Zala-Somogyi Közlöny 1868. 014-017. szám április 16. szám hiányzik! Zala-Somogyi Közlöny Kiterjedve Sopron- és Vasmegyékre Vegyes tartalmú hetilap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből 7. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. Hetedik évfolyam. 14. szám, április 4. 1863. Kitévedve Vssyei tartamú is/stiiajp " in, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudornál!) és művészei köréből • if»3í=TÍi«»sí^ iroda ús kiadó lilv nini t WAJDITS JOZ8KF kanrrfeciiinaedíiiólHitt. Slőjazetósi föltótelek : !U kiífaon ]i.iT.lául én riilckro J.üfltAd Kgi\'-ss érrr : - C írt. — hí. Fél útt - - 3 , - , \'T A hat liatibpo prtllíoríri 1-mflr 7 br. 3-«tt>r El és ralodoa IotÜiM beihüiuiWrl .". lii lUljugJlj mind un egyen beiklAlápúri 30 lír. "A sNyilt toron" B[fT petit nor beiktotáíl dij.i 15 kr Hirdetéseket elfogad :..... PJ;-«OElloAa:a KIADÓ-H!VATAL. Pestea: Z EH LEE Sfl."" Bécs-, ttasj&Erg-, BoHiij-, ianJaa-Q.-FrB^xfert- ia Ba^)-boa: HAABKR8TELH & VUOÜC^ .UncfriJesa,\' íQ Mit csinÉliiBk a szomszédok ? Ha valahol találunk egy csepp politikai eseményt, azonnal kutatjnk , keressük . rui van berne ránk nézve tanulságos ? nem különben, a hol felfedezünk egy morzsám i alkotmányosságot, rostáljuk, és iparkodunk a tanulsághoz képest javunkra furditani; azért vari"ÍB meglehetős .fogyasztása" a politikai irodalomnak ; de végre még az nem elég & nemzeti boldogulásra; az anyagot sem szabad elfelednünk, mert a politikailag kedvező állapot nem csak nem elegendő, de fenn sem állhat tartusán a szegény népeknél. A kik tehát arra hivatvák, hogy politizáljanak, végezzék tisztüket; de a kik állásuknál fogva arra vannak utalva, hogy viszont a köz vagy onosodást emeljék , nem kevesbbé hazafias kötelességet rónak le, midőn a közmivelödés és közgazdaság terén felmerülő u^ihh. eredményüket tanulmányozva, önmaguk és honfitársaik javára iparkodjak azokat terjeszteni és népszerűsíteni, különbség sem lesz, hogy egyik dolgozik a papíron, mert egyebe sincs; a másik meg a nevelés -terén, míg a harmadik saját — áldott gazdaságóban. Ez utóbbi ugyan az egyénre nézv^a leghálásabb, de már arról nem tehetünk, hogy a sors igy osztotta fel a mnnkát. Hanem épen mivel ez utóbbi foglalkozás az egyénre nézve hálásabb, annál 1őbb, saját érdeke kívánja, hogy hivatását betöltse — és. igy a közv agy onosod ásnak, a nemzeti hatalom emelésének épen olyan tényezője legyen, mint akármelyik országos hirü polifíkos, Tsgy alkotmány-csinaló. Megtanultuk eléggé a közel múltból, hogy mennyire életbe vágó a nemzetre nézve egyes tagjainak műveltsége, képzettsége, és gazdagsága. — Azért a kik agy vannak megoldva a sorstól, hogy e téren róják le a nemzet, társadalom és saját családjuk iránti kötelességeiket, szükséges, miszerint a szomszéd nemzetek közmiveludését és közgazdasági előrehaladását tanulmányozzák, és kieznnkra fordítsak minél előbb , minél .\'Jut azonban- nem adta meg a sora a leg-i többünknek, Hogy kiutazzunk a külföldre, b magát á\'Byakorbitűt szemléljük meg; ezt Ettegt^zilE azok, a kik tehetik; mi többiek pedig hallgassakmeg dbeszéléaeiket, olvasgassuk el jegyzeteiket, és aztán nem elzárkózva, elszigetelve, hanem minél nagyobb . tarsas körben vitassak.meg, rostáljuk meg a ¦ jú esaméket és midón aztán egyenként hasz-n&fjoli, ¦ valósitjuk, egyszersmind n tanítsuk mig/íújok a népet ia ; a nemzetnek legnA-gyo^rfazét, hogy a haladáarainóTátaláno-6abh^yen/. t , Ily Bzéfflpontból alkalmat veszek,tanulsá-got vonni\'egy külföldi kirándulásból s ozte .lap t. olvasóival, és a közmivelödés barátai-• vaL r közölni; Teszem pedig ezt csupán azűn ukbolv roivfil\'.magát a leírást köayv-áraaí msosfüra lo&$tms^mseziúj de a mely érdemes, Imgy minél ídbben megismerve gondolkozzanak komolyan a közlendőkről S a jóra való gyakorlati eszméket iparkodjanak vidékeiken meghonosítani. Mult évben a m. kir. füldmivelési minisztérium megbízta volt Kndolányi Antalt, az orsz. magyar gazil. egyesület segédtitoknokát, és Sporzon Pált, jelenleg a keszthelyi gazdasági tanintézet igazgatóját, hogy tegyenek körutat a nyugati országokban és tanulmányozzák a gazdasági szakképzés mostani állását. Jelentésüket természetesen a kormány annak idejében fel fogja használni, és meglesz annak a kívánt eredménye; de e jelentésben oly tapasztalatuk is fordulnak eló, a melyek a nagy közönséget közelebbről érdeklik, sem hogy e tekintetben szükséges volna a kormány intézkedését nagy lassan bevárni; mert ugy szólva magánt a közönség közvetlen felkarolására készen kínálkoznak az ily eszmék. Ezúttal tehát én csak is ezekre szorítkozom. Nevezetesen vannak ugyan Franczia- és különösen Németországban , Schweiz-; éa Belgiumban műegyetemekkérössreferp--csolt valamint Ónálló gazdasági tanintézetek és földmives iskolák, pedig nagy számban ; a melyek egyszersmind minta-gazdaságok kezelésével vannak Összekötve, a melyek a gazdálkodás elméletét és gyakorlatát a nép között ngy, mint az előkelőbb földbir--tokos. osztály között is hatalmasan és folyvást terjesztik; a a mezei gazdát szakképzettséggel teszik képessé hivatásának megfelelni. De ezek mellett ott vannak a gazdasági egyesületek, különösen pedig a vasárnapi gazdasági és téli estvéli gazdasági iskolák és gazdasági g y ü 1 d é k ! Ezeket kívántam különösen kiemelni és pedig azért, mert a magyar ember szintúgy szeretvén a társas összejöveteleket, miért ne rendezhetnének a lelkészek, tanítók, jegyzők és földbirtokosok ilyen gazdasági gyüldéket? Továbbá ott vannak a kaszinók, és alakulnak egyre \' a Dcák-demokrata-körők, olvasó egyletek, nem lehetne azok körében nem csupán politikai társalgást vagy eszmecserét vinni ? és eltekintve a politikától, minden körnek erdekében állván a köava-gyonosodás és közmivelödés : lehetne hébe-kqrban egyeseknek vállalkozni azon — a politizálásnál sokkal hálásabb feladatra, hogy gazdasági felolvasásokat^ értekezeseket tartsanak. Ennél demokratikusabb és politikusabb tettre alig vállalkozhatnék valaki. Így kellene a közgazdasági elveket, a mezei gazdálkodásban; ff a gazdák képzése ügyébea felmerült háládatos eszméket terjeszteni a nép között, b magát az olvasni nem szerető, vagy a gazdasági könyveket s folyóiratokat ,jacm ismer3 földbirtokosokat és népet az ily , életrevaló eszmékkel megismertetni s a folytonos haladásra —nógatni. \\ ,!;Vannak az emiitett ohzagokbanutazö ?tanárok is; a kik a jtonnáhyok költségein Mösikonként helységróThelységre1 járnák és gazdasági felolyasíisákat tortának; a tapasztalatokat feljegyzik:;<¦ vidékenként és jelentéseket adnak, melyekből a kormánvok megismerik a hiányokat s képesek lesznek czélszerü intézkedéseket tenni ugy u gazdasági szakképzés, mint átalában a gazdasági helyzet javítására. Természet csen, ezeket mi ne várjuk be, mert még suk elintézni való vár a kormányra; azért vannak minden vidéken egyes képzett egyének , gazdák, földbirtokosok: ezek vannak hivatva arra, hugy téli, vasárnapi és esteli iskolákat alapítsanak, gazdasági gyüldéket. rendezzenek; és ott aztán tiuk»\'iit Németországban is egv-két . km-^\'l" sor elfogyasztása közben is, természet esni nálunk egy-két öreg kancsó bor elkustidasa mellett is értekezzenek , kritizáljanak , olvadniuk fel, magáról a borról, a szólómivclésrol. a mezei gazdaságról, a termények piarzairúl, a szállítások módjairól, a gazdasági irodalomról, stb. stu. Ránk nézve pedig mind ezek azért fontosak nem kétszeresen, lianem százszorosan, mivel egy részt Magyarország földrajzi helyzete és fekvésénél, népe mivel tségéuél fogva kereskedelme, ipara és közlekedésének fej-letU\'nsége mdhjtóípli gazdálkodásra van utalva; más re%ei Sieg daczára ez utalásnak, nagy Magyarországon még alig van három gazdasági tanintézet; földbirtokosaink fiai pedig elvégzik az egyetemet, vagy gymnasiumot és jó nagy részök haza megy — gazdálkodni! Aztán komolyan hogyan kívánhatnák telük, hogy jó gazdák legyenek?! mikor ők minden egyebet tanultak, csak azt nem, a mivel foglalkozniuk, s a mi által boldogulniuk kell — vagy kellene! Ez okból, mint fentebb emlitém, azok a kik a szinte említettem módon fognak vállalkozni a gazdasági ujabb, korszerű, megvizsgált, megvitatott s megrostált eszmék terjesztésére: valóban nagy szolgálatot tesznek e nemzetnek és hazafiúi kötelességet teljesítenek. És én hiszem, hogy e lap t. olvasói között lesznek elegen, a kik e felett fognak gondolkozni, azután meg nem csak gondolkozni, hanem eszmét cserélni, végre pedig — tenni is! ElKOai LÁSZLÓ. A soproni kereskedelmi ós iparkamara jelentése. Vettük, a \'tevékeny ponroni kereskedelmi és iparkamara\' jplcat&HSfjj mélyet a m. k. fülduii-Völósi, ipar- ás kureskodalnii min ibzUíri unihoz terjesztett &z 1803—1860. óvbea csíkit ipar éa kiíreakedBlcm állapotáról K uagy Bzorga-lommal Összeállított jolea dolgozat raegérde-ínoüuS, hogy ugtkz terjedőiéin ben ^.üríiljtlk, oiooban terünk oly aiÜJt, hogy ezt Umntlnk loliutotlun áo olykor olykor mégía köriünk bolfllo, hugy vidékünkön o ipar ik keruoku-debni állapotoa lenditaÜnt valamit azáltal, ha a "iuult tapasztalatait _ a jüyíl irányadójául jolorvo aa érdokolfajknd: fjtüotótjuk. -.^Jllld^a liltrlIaijItSieÍBb* MMSjL.?. orwág JogYtaonyii a.hitalt.léÖI. it& kiaedmiUiatlaii mUhókkid károaiták, sokkal általanosabban elLruiert tóuy, nemhogy^valamely oldalról taga- tliflba voheW, avagj- csak KÍmitható volna, Do senki ezt jobban nem tadja, & Bcnkiro értb-kenyebber) nem hat, mint a koreskedürq éa iptu-rtsrn. Es a tett tapasitaiatok ez oErtályokat urou meggvíraödéare vezetlek, miszerinta\'nitoh Mmníi egi\'éb nem fogja "éíuelbetniy"átint a léu^J viszoDVok kóvcwInjcoyeinek-jDcgfelelú kerrakfHlelnü ?3 hiteltörvdnyek alkotnia. Atwrve a bankok ra hitehntéaitekre ful kell eralitenünk , hogy a nagyobbszertt tókókkel idbltatt bitflin tízetek szAma míg Bokknl csekélyebb, semhogy az dltalánoa szükscglotnok megfelelhetnének. Már uz 1C0—162. évi fúj elén tejünkben ki>Tiii\'!t(ik. bogi- piUfinul a pesti magyar föld-lnt\'.\'liiitéit\'t , Mik kiilcj^-\'-nktresölü) igen távo] IVkszik, múiltfll q külisön nsrfclett\'inügdraguL nőért is álüJunk, a magyar földliitelintéxet n^üi\'-n"! az ország nagyobb városaiban fiók-int.-/.1\'ti\'knok leendő fíiíáltitosn hozatott java-latba. V.7.r.n, akkoriban kimundutt véleményünfeft most is tsiut-teljQk. \\ab>ban mintegy guiiynuk láiazik, hogy oly orazápban, mely HíiM\' nt\'gy-Hz/lgmerföld területű, s molrnek fíh\'agji\'oiiji a földmÍvelésben fekszik , ennek gyámolítani; j és elűmoiditasára, esak egy hitelintézet vnn az orsxiig központján. Mert itt nem csak a tavokdg jö tebmtetbe, hanem as is, hogy iul-jefl lehfitutlenság, miseeriut ezen egyetlen bitel-intéset, a BjQkfl^gteSíek csak tizedrészét legyen képe3 klelégitoni. Igaz agv-an, hogy az országban látezú takarékpénztárak tetemes összegeket fordítanak jelzálogra kölcsönökre. Súntugy, kalöofifttin az lR6tt-diki évtíl fogva, az országban meglehetős számú takarok-, segély- éa clölegezéM egy-letek keletkeztek. I)e kinek figyelmet kerülhette volua el , hogy a kereskedelem és forgalom, ívről évre nagyobb ijréiiynkkcl fordul ezen pénzintézetekhez\'/ Ennek tiTinészetitziü-u kővetkezt\'se, hogy n mcnnyivol a nepgnzdászat emu kél tánrezö-jének több adatott, ugyanwinyi a harmadiktól, L i. fl (oldnöveléstől elvonatott; azonban a hitelsrüksóglet ebben- iu oly mérvbun növekedett, mini u kureskcdelern éa forgalomban. E szerint tehát nem illitliató, hogy az országnak hitelszükségleteáJéleaö pénzinté-zetek által kielégittetüc. " Véleményünk oda terjed : hogy vagy a magyar fóldhitelinteict az ország nevezetmebb városaiban fiúkokat állítson, — vagy pedig, hogy az ország & tekintetben U ax Önsegáy-bez folyamodva, saját erejével aa anayira Baükségea vidékenkénti föld- éa hitelbankokat alapítsa i tovjlbbü,. hogy raind_ft: .xnAgafifer-mány, mind valamennyi biyatnttrJt&^efiok réazérdl, az önségélyEZ&nek és as egyetmolegis kütelezűttacgnek elvén alapnló takarék<«gT^-letek létesítésére a kéllS orély idíajiésSiék^a^y esek mielőbb BÖrű hálózatkéntaie^isánatign terjedjenek; mert \'ezen egyesfllelekbeo \'bly hatalom fekszik, melybon a népvagybir ftjlo-dcse éa>Jtéptf<wén\'ek csirája rejlik. 1865."áv vegével a Begérrzí egyosületek száma 19 volt. Ezen számból " kitűnik , bdgy . kaináni kerületünkbeo a táraulati ügylógalább a téren, azdp olöhaladast tett Sajnálandó, hogy ezen egycsülüiok nem részultetnek mind asda koanyité&okboD, melyeket eikürea . frjlfldhfitó-BUkr» nem nélklilodiotnek. Wir ír mi#ip~ 4flml add ip, ezen — rondsseriat «¦ lébyj Jföziképeat paak caukély hasson xaeljftit.x egyeaUloUikre pyqiiiitsistdlag h^T,^ (eTdwa jaral ínég azon körülmény hswy naaicaak az ugj\'üovezeU réazvéuy-kflnyveeaök vanaak a" bcjytgTijj telexettségnek aUvütve7~BBn«tn a hetenkénti\' bűfizoJiMek Jo,, csi^k a,.,(bkomtoa bályegülűték méllqtt l&hetnob nyugttok." Lapokra azóíő ^Sazatáodcat Mytm etfsgailast \'""¦\'K)H.a "ulózkmle a mondott egyesületek mű-Üí«TS>e lelett \'luggű damocles-kanl, mely aa ulhr létufülteket minduntalan megsemmisítéssel; funyuguti, a mint már a miatt B$&B^&IULfp\\ tgclyesű egyesület kénytelen UiToH^mtlkffdR-? fiít"jia 18GD. évbta inLgszüntűtntr ;r J^akanSkpéuztár kuttű alakulta Eiu í» lHüó-bcn kapwvanttt. Van^ft kníaarai, erülotbon l) takarékpénztár és Jedip hoprun, Kü^zögT Gyűr, Pécs. N.-Kantzsa, Veszprém, Üzcgazárd, Piíjiu át Kji\|H>fivároU_ Kezelésük olatfhivö vagyon volt o 9 takarék-jténzmrnál 18tf:i-lmn tí,W6.747 frt 7H kr. lsti4-bo»7,Oi:(,7ü8 Ti 77kr. lftÍ.Vbt1n7fHU,ltí3 fi l\'ü kr. feszcswi au,7;;a,(iiiy ft M kr. Magyar táööüs társasig: ..-^---.--........ \|»et, márcz. 30. 18C8. J hiUjsü\|jliía, tiiruchy éa törtánottudoinányi iük>. látckezü volt Dr. Horváth Cyril, tf^blvuii tanár, ki a- „Phílosopbiai módszerek aojtdályai- ezimü tnduiiiányos munkájának íöl-ulvusástfVal gyönyörködtette a hallgatóságot, iUlár a ki luogttriuttü); azonban sajnos, hogy a bóTeaészeti értekezéeből nem sokat vuhettúnk ki, miiiiliogy uiebékesen legyen mondva, eniber legyen a taljjáa, ki Horváth Cyril magas \' elűuíüiíúí egy úriig is eaak figyelemmel kisérvén, iüiibguatja a mintegy átérerheti, mert előállását ugyan tiszta tumor, magyar mondatok uikutjok, du a mély philusophia, mely az egészet minti\'jjf átlengi, iraíyát a fltyüsükfl azon pol-exára oineii, bogy laykiu csak nagy ritkán, 1-gíÖJebb azakéiuuer értheti meg. ¦tumél fugva ennek bírálatába, HÓthorailinjába sem boutátkuzbutunk, tubát ninca mit tennünk, mint átengedni a bölcsészed kritika szigora itélőszékéüek, annyi azonban kétségkívül igaz, hogy kuzaí bükxccizeti irodalmunkat a müveit b-uruuai puilusupbiai tudomány szín vonalára emeu, A pLiluauphuat a történetbuvár valta fel. bziliUyAroii elianierttiirténetbuvár, éa areheolog bolognai útjában tett tapasztalatairól értekezék, koitiuüs tekintuttul a magyar bolognai eolle-guuura, mely, mint tudjuk u közép-korban igen nagy bei\'olyáttsaJ birt nemzeti művelődésünkre. Lgyuuis sukat zaklatott hazánk o korban a íunik dulasoknak volt színhelye, ily körülme-nyek közölt pedig a tudomány előrehaladása háttérbe szorittatik: tubái kénytelenek voltalt a nemzet tuhutusbjtíi gyermekeiket külföldi tanintézetükbe kUlüooi, hol az állam viszonyok ked-vc^bbek.VaUmikI.>UÍdegvD tanintézetek közöl bozaf rázről leglátogatottabb volt a bolognai egyutuxu, miathugy a jogtudomány itt leghatal-m.idubUuu virágzott, hazánkban pedig erre It^g-üugyubb nzúkoeg volt, mintbogy jogaink őzen -biiurlú koraukWu tsuk csorbát szenvedtek. ! Az uiuüu\'tt bolugnai oiagyar uullegiutnban arvbc»jloguuk out. kút magyar ügyre vonatkozó ukiuáuy t talált, az egyik egy iblyamodáat Uirtabuaz, miilyet^-tkKelenienpápábőz a teber mcgkúiiVfUsic régett, tnelyvt a város a magyar ¦ boltegijiuira nitt, mtúa collegiumunk eá ezt bzilády le is imbwlLi. A tnaBÍk az érseki levéltárban událtátott, 14 sorból áll éa a „natio ger-uiauúui\'. t\'úlo Qgyro vonatkozik, do txt intézd btifblyasvk letunsului nem engedek, és így az . ^eteJciuia birtokába. netu jöhetett. Hz Qgyre Yüüutfcuzu eodexuk öalamoa azerlnt a magyar -afeluvuiiibao u találtatnak, Bot a zágrábiban ,utr« ijimt r>zílady megjegyzi. .tízjady eltávozott,a belyáb^_a joIbíi regéaa Heusícliuan liura altzüU aaztal meQé La a»n4eu_euai o^lktU a küvrtkez&leg azólott: ? ijfijfimatt JtulL L-iuUtL-num, bogy pma nevezöUai ÜjajB^y^ü oröíijjlűgiai - gyűjtemény iránt, .wéfXt minden uiüvuU nemzet büuke lenne, ^^Jjfj x&tzTetJeqefgBt tana&it a magyar, .kuztfn&ég, ; oöt-^ajBjtía belo\|ef hogy Pubuky eUtatárotta, . nogjLel íjjgJA aúíü, a Bntt-mnzettmnak, mely a :-IejffteT«)»U;tb gyOJtemínyi osztályokat ki-\' lyfto* nún w «cvdetitwn, hopem. coak egy olasz ^W^^.ferwzolya Utó;\'mégta 200,000 \'^Jj^ ffeltxky-uak, da ez neraiete ~ afefltfBf, u> ezun uoicunMntk nevex-^utőÜnayláKAbsn, ily lépá»ekét nem 7(«K^^Mfls^uiuialú, »niidJa méltatlanal » .ki Dy «0 .\'lineúkft xr(1iw^ iwM^flt, neui enge)I\'muzeuzn ¦xargnlmazáttának, hanum keq&?úUTvibiynyl rrifcí51\'?\' •flw\'E ,Ffffy í nem íogaiÚzától b^fW4iiTa\|t Vj5prank-a:Tagy rafirela-t^ojo^;Oem^pt, 5zált bJWtgQean Henzzd-yZttfyfflgfk\'-EZj\'Tiogy rögtön winaán-rnéll^JcQl^t^k1 petítío az oroággyu\' \'\' tbjTpdc. ttztes\' A tulok m-/ hMT < Hma4elmnriPulw^\'návjí-i hüMú voWakV\'fcoiy" ft ri\'abamuií inte/.í bofülvaaat a nemzoU jolelre, míg n magynr csak politikai mámorában tud ^licuosrfgdrt lolkceUTni, melyek -^JBnekböl álla-nat B ilyet, melynakiOly burdűfojU.. kövutkez-niéByoi vaunak fiílfbgni, átertL>ni;;num tud. SinJ ^httBgon\'íaafflat mt^regr.rpgo8ZT^öt-kítanyeket is ejtett^) lölkt-\'aedéaábeD annvtra: mont, hogy \'elővette iárczájit ?4 1000 forqitot té^l lu: «s akadémia oBztalárn, pedig öt kellett volnav.mvg-jutalmazni ) ki a gyűjtemény rendezésében annvi értleiuet szerzett mugiinak. tjrpi l\'oldy Feréncz állott Tel, ki esak az orBzággyíliéffl petitet illetú indítványt\'kartu xncgyaliipitQní, de Huníalvy, Kubinyi, Caengory Antal numla kot inilit-vány meg\\-ulúüitáEátaürgettók óaeöak-ugran el )8 fogadtatott. lía Magyuroi^zAlt ezen kinc«ít_ kez^biíl kicrirsrri, melynek birtokábn t/ibbe sohasem jutliatuU vulua ; oly tuaveltségí kis koruaágot árulna cl: hogy tübbo öohn win tÍBztázhn\'tju mngíit, magára sutütUi volna a barbnriamuH belyegiU én joggal, mert képtelennek bizonyította volna be magát arra, bogy fölismerje uzt, melv dicwjvií, nagygyá timolheti a hazát, tehát, ha lasaan ment ia keresztül e korazerll inditváuy, csak hálát adhatunk, hogy kureaztül iiu\'tiL A iickvédik tán^y a „Knnicsunyi drámai jelented- volt. ÖBuzeseü ^1 pályamű érkezett be, melyek között voltak gyermekies , bárgyú do komoly Wrekvéat tauusito drámák oüt tragoediák ia. A „IHberiun Grachuau „Zrínyi Mikloa" ezimilekben meg volt a tmgoediai szikra, de ujellemrajzok hiánya fsak egy szebb reményre jogijaitok fel, de a jutalomra n\'-ni mtUtók. Volt uzonban egy a „Trónkercaü" czimó, mely u pályázati szabályoknak tökéletesen megfelelt ed ezc\'rt a jutalomra méltónak találtatott. A jeUjjÉs luvél fölbontatván , lutünt, bogy a Bzerzű Szigligeti Kde- Üdvözlet a kitűnő azin-költőnek ! OLÁH FI GYULA. Heti szemle. Appil 3-án, IÖ68. Az álkmlotteria főnyereményét, ezer ftut, egy pesti szegény áca nyerte. — ivarageorgieviu herczeg BécHból intést kapott, hogy politikai okokból UorvátarszÁgbau uetn azabad toldt-l vennie, elleuben György, haniioverai királv ]! millió frtig alkudozik horvátországi uradalmakra. — A gyufát magyar ember találta fel ¦i&JíhbEni, "most Európában Üt+czcr mubeniek ád foglalkoziúit, h naponkint miliard gyufa használtatik fel s fa 119,800 öl éveiikint. — A bécsi arzeualmuzeumWa van Zrínyi Míklüs fehér milrványazobra éb IL Rákllcz^- Ferencz ágyúi. —. A piistamesterek nyugdij intézete megalakult, a kormány 4000 írttal járul hozzá évenkhiL — Ajs erdélyi „Magyar Polgár"* ellen egyazexre 13 Bajtóper indíttatott meg. — Míg Lengyelország bonnal számánt a nyomor éa kétaégbeeeés helye, addig a muszka hivatalnokokra nézve Kldoradó. Legnlóbb 17 muszka _hivatalnok nyert a kormánytál jelentékeny nradolmnt^ — Losoaczon nagy ezer íi poutúgyár rat alapítanak rcszvényekro, mely a külfbliliök-kel minden tekintetben versenyezni fog. — A születendő királyi magzat Budán, ha tiu lesz István, ha leány, akkor Mária nevet iiyerond. — Pepita do fHivü Tnrinban meghalt- — Ludas. Matyi üzrrkesztöjo 9 hóra s ?00 triiurflágra Ítéltetett. — A keletázaiai expeditiu JeUvjover tele ellenébe a magj_ar kormány nem gördít többé akadályokat. — An.lt. pénzllgvminis-termm erélvesem azon van, hogy a BÓt saját kezelése ala vegye. — A képzőművészeti boív soláa tnárczius 31-rol májas 15-re lialaazlatott. -— MármaroHmcgje febrt a btdügyniiniqxtenmn-boz, hogy miután a bg. Kobnrg Koháry család czimeréből a Koháry elonevet, mint értéktelen jralűmit kitörölte, foaztassék meg niagyar mág-náBÍjógálót. — A bécsi N.Fr.Pr.B2ennt"Moldva-oUh országban 2l)0 ezertzr.iákik. —resten tűrök fooooaulaág fog feláll itta tnL— Tpcsctben magyar olvasó- s társalgókor alakult — Kocai-sovBzky dal-társufata e tavasz folvtán Kazek, Zágráb és Fiumét fogja megldüigatnl. —* A pénzugyminister már bemutatta a Deák-\' :óiekdslfiten aa aj Tmtü nugyiaf nsüstgenzek-próbapáldányáf. Imro nit/.t:ihM medti-r ür. je^yzünuk pJ\'ditr al illírt ruf. taiutu. Az ekként megalakult egylet megrendelni határozta a Ilont esti lapjával, Nép zászlóját, Bulond Miakát, lktfaazeni Jankót és "gy gazdasági lapot.l-Tübbdt, ia óhajtanánk, többre in volna szfuuégQnk, anyagi erőtlen-Bégünk még most nem cngedi> mert-egyletünk ez ideig caak 17 helybeli, három\'vidéki tagot számlát. Vidéki tngokul beintták\' magukat-a tiszteletbeli elnök uron kívül: telt. \\\'árbogyói IJogyay Jiinos fiíldbirtokoa ur Sármellékről, és tok. ílaál MiklÚB m. tiküdt ur líeszthelyrül. Ax. egylet iirHzea tngjainak uzáma tubát jin, .kevéa ugvau, de kezdetnek ez is jé, egyébiránt helybeli jnilgártánmink közül még tuindig jcb-iit-Icezüek. Az "egy Ifit ünnepélyes mrgnyimsa f. é. busvét iiiárnjd nupjiirn hatiirpztatott, h mikorra az egvb\'t t. vidéki tagjid tiiir iiiogliívatták. — lílz üiine(h\'lynjl(iritmk idejebon tu-lu^itani fi.guru a t. k\'\'lz(inépet. Mcgértvts a kor intő muv-át, ekként iiiinupli meg Galambok az elültünk örökre fek-dbetétkín iiiari-zitis lö-ét! S. J. ei;yi. jegyzi). — A vértanúi íi a 1 á 11 ért C&ány i Lászlónak iiH.Ht ké-iizül egy gránit emlékazulwr t it-r-ii\'lfiv nn\'il»:rlilében . melyet a lelkes Zala-meg\\r li\'i fiainál; áldoznlkéazségr nindeli meg. l-\'gyan L-sak nn-gvéiik számára életiiagyHágu iin:zké[n- készül jeles fentönl; Barabás műtermében. A tnintiv már kéix a a boldogult - Lif"-rilsei teljesen hűnek tabilják. — H a I íi l o n - F ü r e d e n t?z évi furilói idényen Knlélyi .vándor sziiitiiraulata uvrtaud ülóadiLH/kat. Szigeti lmréveli Hzerzihiéa feloldatván, Erdélyivel köttetett meg. — (\'« á k t u r n y á n négy elemi osztály u új tanoda felnlSiVtisiu szurgoskódnak. — 0 v m n as i u m. A nagy - kaniz.ini rcal-gynmasiuiu\' épuU\'tének nacyobbitása érdekében I. anril 1-iíii megtartott v;trtu)i képvÍGflű-lerftület gyiileVbeii az iirlejtés noro birdeltutett ki, m-rt a2 épitéai tervezetben némi hiányon kitételek j n kL\'Sébja U-vÓ darab fával á fucinmlbkt-iat ugy ÜWtte fejbe, bogy koponyája megrepedi, ü azonnal ,QaazerűgyotL A panduröriuelernek. \' a föenendbfBÍÓat\'ÍEUtö panuzt fejér.- irányzou kardvAgáBa/CBnek fejét kettílliartitoita. .\\t őrmestert errat^y másik paraxzt uziutén leütött" fl^ u:^díbÖrtcznt-"ineg a pandnr-luiplár tűzött arúronyával haláloaan leazúrta. Az iitiutlizek láttára Íb nojntárak bogy meg nem félemlcti, hanem még bőszültebbe vált nép dfliie álud a legéletv-euzélyesebb helyzetbe jutott pandu-rok, fegvveriíik teljes mérvbeni WaEnálaL-ii voltak kényaz-rölve alkalmazásba v-n ni. im nek követUeztélkiii fájdalom, a iié\|j ki"u;.jl :> r belyaziuéii halva maradt, 1" -1.\' Luzüttnk 4 pandúr is, kiaebb-na^yibb ne-rtéi;ben megsebesítve lettek, a lázongn l-nik-í; a/után bzúi-futott A falu bírája Nunzliulddal ty.-s/.ököt-Kisfaludy életéhez Uei-é» r-tté-.iv v:iu. -IjŐuglau nevü suiuog;. ni\'.-gy-i -birtok.* utizutt keresztül a napokban IvajjV-lCntwati, ki III. Napolctin csádzár egyik"loviu/.-nie-ni^t: levén, néhány naprn jött haza, ruk\'.\'iiait n(fL-. látogatandó, iíl ávÍ üivollét uláu .-.l-ra neki az iamenWiveli találkocáa. Sok azepet beázél a franezia udvam\'il, hová intőét visszaiiüi-.\'.fl:.. Somogy-meggyei hírek. Gvrt(»ct»\\áp, aprii ! \\x>\'y-— í I o n v é d - e L y I e t. A Somogy megyei i leur. Ji.a tvapoivarU htiuvéd-tjgvlut áluil t. fel ezek revidiáláaára Pl\'idzi Zala-megyei hírek. — GnlambokrúI küvotkozfl megkaroaéat YcÜUnk: E1»Ö luveleroban űgy örvendetes, a ndp felvilágosodásának legalább is haesOrnt-jelzó 0íeátnányTol> van BZflreneBém hoesea japjajt. olvaanit ^udositanL Ugyan is kolyWli ker.< jegyzi t. Körmendy Sándnr, a róm. katlu ^ántor-tanítá t. Szabd Lajon urak inditványo-vA&A folytán jnárasioB hó 16-án belysé-cflnkben megalakult az „01 vABá-ogylntu Todtttdkra megyénkben az els4. Ea alkalommal az alapító közgyűlés - mindenek fllfltt\' egyleti 1 hivabűnokokról gondoskodott; a kflzfolkíáItAsaaL megvilaaanitUk tiszteletbeli elnöknek -Qaál íindre járási fdswlgabír^uí, ax egylut vidéki tagja blBüiart-hnzöfi,;—- elnöknek y«abO Lnjoa-l^u\'tot^ lajutAToj/ pánzUrnoknak D.ibowy merült. Igttávz r» tánáewa Wagner Károly urak , nzak-értők felkéretvén, jelentésöic beaujwu b tjírgya-lása utiin az árlejtés főtanatositiiai t. évi upril 14-re halászulwtt. — E lapok fele lós s z e r k e s z t j c künvvárusi a íuunm tjirgyu üzletétiek nagyobbítana érdekében elutazott u már egy hét ota távol van. — Táv í r d á b z a L SéKneíder QgVélö ur líécsben egy uj távirdai rendszert talált fel, melynek alkalmazása rendkivülileg előnyös a gyora táviratozáara. Nemcsak a készülőt egyszerűbb, dü a gyorsaság és biztosság meseaze-rüségig emeli e naagj^iunlereju találmányt. Do 1n»zplj»nuk : leidig a Horné féle készület egy óra sl&t^közönsége* sürgönyt legfeljebb \'A^-at engedeti toljesiteui, a llughaií féle sziute egy ura-^ídaU ül>at n Seliueider fúló legújabb találmányú ellouben ugyanraak egy óra alntt "t\'.Kf tiiVBÍlrgönyt toljesithct. — I n g y e n m u 1 n 18 á g. \'Istenkén t ha sétálgatunk N.-Kanizaa várua utczáin s pihe-nüleg megállnnk a lámpaoszlopzutokDál jun-latEágca nézni a lámpagyujtót, midőn türelmetlenül gyiijtogutjo^lajoa lámpáit, persze n szélnek totazlk a kéngyertyáa gyufát eloltani, így aztán\'biegatiik , hogy-gyufaíoííl kifogyra,\' a látnpáa"hivatásszerű" föladatát nemi teljesíti a &z olaj más, harmad éj további napra marad benn. Váljon nem vulua-o czélszorubb és olcaúbb, ha petróleum afkölmaztatnék, ezt kíiny-nyebbon meg is lehetne gyújtani\'.? lláa nagy városban hol még gáz nincs t as olajé^otést már mallűzik. — Muraközben, GáS Featotíchi György ó Eacja caá^toínyairnradalmabaa a legelő és ordo elkulűnilcai úrbéri porca ügyek számos község elten vannak jelenleg folyamatban. Mindez a törvény rendes utján történvén, ellen-BzegÜlesekmegsam hiányzanak, mórt akad, ki\' a azégény népet bujtogatja, így: valami Kusx- ,hold nDvil vdl( jsJaaügyőr, kéaöbb foglár Tur-\' tsiacae vend kö^gbea bujtogatván^ magának jutalmat kötolaztatctt. A megyo öt befogatni, rendelte \\— márc«"28^in 7 jbglar élükön az" önncflteTrel a nevezött községben meg is jelont a NuBzboldot ¦ elfogták, a midőn azonban elkísérni akarták, A harangok félre voretfek, a-bikosaág öaszütódnltj a^ pandúrokat dorongokkal, fejazékkol sőt egyesek puskával is ojlátra megroíianták b agyonvoréiisflli ingerült fcuye^ gotóaek között, tfllök az \'elfogott Uzitorelvot-XÜk. A pandúrok íegyvaraikhok teresre, ezú-raara használatba vételétől víaazátartózkodvn, a falubál távoztak. Kisfaludy Mór főcseníbiztoa, 4,volt honvéd alozrodas jött ekkor négy pandúrral eléjok, viflizaaz\'dli^a okot; be mennek a faluba; á bíró ház körül még csoportosulva volt néptümogbez érvén, Kisfaludy kiront kardját békóa eljárási-ssánd^kának jolálll hU--velyébe creaztt b az .izgatott tümoget, melybon nouányaa magyarul tudók ca eriOk ,\\% voUak, csendre inti aXaritBagoaTjangon flílvilágDahaní f s jövntclolc czéljjt nekiÚ higgadtan magya-CÍ ráanLakarja. Alig kpráeHTLfliaUniF olkiál^fc^T „agyon kell verni az lírákat!" a egy paraszt reudezett lánc vigalom alkaimábul \'J-i-i frt t db. arany a a Nagy-Aládon tebr. 10-én tartuti tánczvigalom után a rendezőség által beküldött \\ \'24 frt Ü4 kr; osszeaun :Ílj7trtL>4 kraáomugy-1 megyében lévő rokkant bjnvüduk, hwnv«d-ózvugyt-k éa árvák kózt, kik magokat igazulták, \| a^ egylet aüibiilyai tízoriiit kioazUiUílt. \| — Németh 1-aáez koz- és váltóügyvéd ¦ ur, tiMílutl ni unka tárán nk Kapus vári üfryvé,!: Ín,iiáját megnyirvan, kovetkuzó kibo.-áátváuyi U;tt közzé: ,A t. iu. k. Itéiűtiibla s illetóL.\' Váltó - fel törvény ásóktól nyert jug.is.ivaii. ;u:.; alapján ügyvédi irodámat ^K.ap»=^urt. .->tom féle házban, a megyeház átelleoéln-n i megnyitván tiszteletű;! felkérem a n. é kőzüii!-égi.i . hogy bármi peres vagy perkivuli ,i^yei vitn.or nézve becses bizalmával megtwzt -In:, a k-p* ;-aeltetése iránt hozzám for.iulm, — vulauiia: ismerőit a barátit ugyan-uvég.-tí luz^ám cLieitui I sziviakodjck. -r A megtisztul! biz.iliuat átgon-, dolt slelkuBmeretes k.ezeIés"\'aT5vT luég^rtlemelui, í numkülön\'beni pontos és lehető gyom cljáráaoin-mai minden igénynek megfelelni, ezélom s fO tórekvéanm lesz." A jeles tehetaégű ifjú QgysíJ-dut ajánljuk t közönBÓgünk méltó figyelmébe. h. Múlt bó 23-áu- Kaposvárott rendkívüli bizottmány i nagygyűlés tirtatott KozGn&ég — mint már egy idő óta megszoktuk — nem nagy számmal. Az énáekcsb részletek a f. évi február 1-ón a L. tartott n. gi-Ülés jegj-zöküny-vénuk Jí sz. végzése által kiküldött a állandós!-toti -közjogi választmánynak" a vár-i megvék rendezése é-i a felelős kormányzati \' rendszernek a megvet önkormánj-zati rondaaer-rel mi módon leendő íbszoegycztetése, agy cgveb tárgyak úánt beadott véleményea jeleu-téaei b javaslatai korul forognak. A különösen megjegyzett két rendszer nicgegycztetését illetőleg — oda terjedt a nevezett választmány ja-rnsláta, — melynek alapjául és fieg^dforraflaui (ívőr-, Kazttírpim-, Ugocsa-, Nógrád- éa Vas-megvék ugvauetárgyú közleményei azolgájuik, miszerint a vármegyei í n téz mén y, min t aulnnom törvényhatóaág törvény és alkotmány által biztosított jogaival (a követ-választási és utasítási-jogot ide uém értvs) továbbra ia fe n tnrtaaaók^aesabhattmány által kiraodassék. Indokolja a yáiaasmány aztán e teteit a részküaeo kifejli, hogy minő elemekből a mennyi számból (1000 lélek ,után 3) ánjon a képviselő (eitjöfl^^ hogy hatí%át „ráf megy okÜx:QaflÍg«B név alatí^sko-rolja, — elősorolja 9 pontban kttlöoifeCQ &\' ha-tji^Rprts ügyeket, melyben, mosogui B illetőleg m\'kflt ¦ng»hni"nn "li"f «»nig lehet^ 8 végük . Otfily \'rai^üáete^tV-f^TÁ^^? Yégrehájtani köfelea nem leszén. É javaslatra következő v^Eáít\'hozott a bixottnány; iHöá.ávi ¦tnárcainaiu\' 23-án Kapo^árott tartDttireadkivuli biiotQ»á>yi n.-gyűlés alkabuával vágoztetett. Mely fülolvosott véleményes jelentós azon bdrsá^ad^ssal; fcgadta-tik ol, hogy sem kis gyöi^aaít^48^^\'0™ landóaitott válaaztnOny fisSallita^^ megyei nagybizottmány együtalihott\'CÍs^Bi™ffiBtunck azért nem tartja, mivel a;kid gyüjé^k határosáéi caak a nagy gyáWapk hdyhenhagyáaa által nyerbotik inegerJflittetéoUkel, aa állandóid tott választmány pedig asonktv lll.hogy nafíyobb költséglíE) kerül, mint testület, kevcabbd kérdőre vonháto,\':tnliiteg^éflrBgyéDi minthogypedig^a vii^r^^a^lJwW^Í óvonkb^í^eljebb oégyBzor, oi eftsiíc BÜswetű a fontosabb esetóbon ülhet öa^\'ron\'áklvüntóg\': nohog^\'^kadgaiga-ÍAaJ fübnakadaat\' az^Teájtm, légcziélraveBüWbb ító, Wa r#váégy aliapáaj^miatatki köz- b^fts^mm4aöraík)»alU.t^ftGta^ felelfl-aégérp etintézhessű, ebbeli Kvrdcs renden \'sttgygyClléanek sr,»molnl tartozván. — További a vármegyei kj^vlaelötmiulot tagjai kllópéaŐro 4iezvo a választmányi últallá-nosságban tartott jelentés ixín módosittaiik, hogy a ts-élethossziglan választott törványkoüW tisztviselők a képviselő testűiéiből hz ulünilxtt módún a többiekkel egy Ott kilépvén, csak ujo-nan lott megválasztatásuk után lehetnek iámét a képviselő-testület tagjai. — Egydbbiránt n n. mlgu m. kir. bulügyministeriuni megkerestetni rendurietett az iránt, hogy ezan elfogadott nézőinknek, a törvényhozás elfl terjesztendő e tárgy-beli törvényjavaslatban helyet adni, iiz ur-sz.á^gvülésnek képviselő házához p.-dii; U-t-vénv inté-\'.lrliii rvu* lel tu lett avégett, lio<;y u tur-vényjuvashtf lelett húzandó határozat aikulmá val esen nézetükre, fígyelyinmol lenni méltóztassék. Végre az e tárgyat illető választmányi jelentés, nz erre hozott végzéssel együtt a trt-vér köz törvény hatóságuknak pártolás védett megküldutni rendülte tett. — kinf. —¦ Olvasta a kiadta M.-irrk ai r \'oItU« a. k., főjegyző. Olvastatott nzonkivül ugyancsak a közjogi választ-íuánvnak: s( nemzetiségi- éa nyelv-krfiBVdös irátili javaslata, melyre nézve Zcin-\|iláumegyu határozata fogadtatott el és érvénye-nitése inlnt a luinUteriumhoz és országgyűléshez fölíratok menesztuttettek. b) a h o n v é d e 1 m i -rendszer és hada a reg nemzeti lábra állítása iránti javaslat, melyre nézve Arad váró- \\ sának határozata alapján szinte feliratuk intéz- > tettek a futiebbi helyekre, c) A k i r á 1 y i t a b- 1 Iának líudn - Pesten leendő további együtt ) maradása iránti vélemény elfogadtatott, il: A ! i-ülédek l juliászok, béresek stb. i esztendei : változása napjául 100 frt bírság terhe mellett \\ nz. Györgynapja tűzetett ki. e^ A drávaaza- I bálvozásji iránt Felterjesztés intéztetutt az illetJ^J uiinütcriuruhüz. I h. A húsára \'2 krral felébb tétctott mukhé ! lí:í-án lartutt b. gyűlésben — e hó 1-tiíl kezdve. \| A hclybiii mészárosok azonban — mit nekik a ; hatóság! — még az nap estén élet beléptették a ^ magosabb árt, s számos panaszt hallottunk, \| hugy több vásárlót ugy utasítottak el. hogy : i Jia nem tetszik igy, hát tessék húst nem enni.J j liégen pengetjük rai mitr ezt a nótát, de csak l nem hallja meg a hatóság ! j li. u\\\\y o mezőváros ujjonan engedélyezett országos vásárai elsőjének jövedelméből .VI frtut a honvédek segélyezésére beküldött. F.ljenek! h. I\'1 e bcu-ár h-é n tartott hojivédbál tinztajűviídelroéből ÜÜU frt b néhány- kr; a megyei jelentkezett honvédek nmr tettleg segé-lycztettek. Siebenlíazt őrnagy 100 írttal, a na-gyoBTJ sebesültek 3"4 írttal, a többi rokkantok Hik 12 írttal fejenként. h. Hír szerint a szemesi tiszttartó házát, mig ü a megyegyülésen városunkban időzött, kirabolták. Erélyes nyomozások már megkezdettek az akaaztdfaviragok eDen. h. A fa oly drága lesz maholnap városunkban, mint Pesten. Egy kocsi fa, melyen íl—4 fűtésre vaK nyers éa legtöbbször podváfl hasáb van 1 L?t 80kr.2 frt, Éa ez nálunk van, hűl annyi az erdői r h. Szinéasftink i» vannak, Srathmáry tehetséges igwgBtdrt9séri0tB ala^75ihelyt néhány oMadianiíst\|jií&t\|ak^\'\' bővebben emléke-zünk meg róluk. Egyelőre annyit tudunk, hogy a táraidat épLa teljes ase^ezeai utján .van, s ez mindeneaotro dieserotoa. Sopron-megyei hirek. Suprony:ápr. 1. 1BG8. Vasárnap, rnnrez. 29-dn volt az itteni toFÉar éa tuzoltd-egyhítévirendes közgyükké. Eaen egyletek működési eredményokban mindenkit kielégítenek «3 magoknak elismerést, iwéjj nevet szerzettek. Különösen a tüzoltó-egylctne^ a lufotyt l8C7-ik dvben tobb, mint az^z ^óiilkadö polgár lett. tagja, elannyira, tmgyiitM-iiA^fíé^nf^J ¦rfe«-ft1Tt .fid«ri rendelkezik. == A soproni kereskedelmi kamarának ,\'cgy nyüvánoa" Srtesltványe nzerínt szöloazotí-egyletünk nem a kívánt viMgzáanak örvend, & hogy tevékényBég^\' homály ; fedir ügyeibe alig nefcáoY vábastmáliyi tag Tolyt be. Ennek kővetkoztében 8. ;B.;«hifi& ur leiöazönt hiva- taVaról. Aj. Uj váliisilamnil i-rél\\esi:l<li rgvént óhajtunk, hogy na elnöki iiu\'gttHKttdtftén írjo. — (13 e k Ü I d e t e tt \|. A g v ú r v i d é k i gazdasági egyesület áltnl !H(J8-ik évi május hé 13. napján szántás vernénv , i\'m eke, n\'A}\' ogyébb n föld inegutUveléséhi^. tartozó eszközök kiáUitáxa, ezoknok gyakorlati mef--kisérlésü mellett rendeztotik. Elérni óhajtván a szántás verseny álütl, hogy fdleg kis birtokosainknak, kik a szántást saját kezükkel eaz-közlik, buzdító tért ? gyakorlati utmutatást kijelelhessünk; — inig ugvnnekkrjr ;t ^.tzda-knzöniiéíí az olesóbb a ezél»zurül)b -u/dn.iági "«zliö^.k [iemeiv,.[. ezeknek hol b-wr-zhelíS-flével ni.-gjsnierkedjél:, — s e^yiittid ;w. ipan)-sul; rí ^yánjsitk kiizitniéi)Vrikrn.:k birtnníibb eladhutasjira keilvező alkuimat ny érhessenek, e. ezulból mindügvík kiállitó tárgvát ile lígvesület altul leeudÜ g\'yakorlati in-íkisérlés... "végett át. u-edni tu.rt.iznu!. Min<lkét v,.tWnv e^ymá* mellett lösz rendezve , é* erre nézve i í inélt.i. győri niepyéa püspök urunk aziv.,-3 átengedéséit,,! (íyőr vámsa szinusztóltá^Áha» ]•¦%¦{< h a győri püspökség uradabiiúlnjz turtuzi\'. tákiü réU\'ü ixl alkalmas téraég kijeleiteteti. JuUil-roakul — egyesületünk szerény körültiiénvt>i-ben — az eke s a fold niegiuüvt-li\'-selirz tartozó egyébb eszközök legjelesebbjei aniuv. ezüst s bruuz érenijelvéiiynyi\'l, ujjv dio-;re ul;level--k-kel liszli-ltetnek tne- ; •¦ ui-ü- tt n nvertes tár;;y ízalliüísi koltsé^vii az eiívusultu inegté-ri\'i ; — s az esetre, ha a kiállitó nyerted tárgvát eladni szándékoznék, az egyaúlet azt — saját tagjai között leendő kisurn-ilás végutt — megveszi. A szántán versenyncl ,\'J umnv. 2 arany, 4, ii, 2 es 1 tallér jutalmak uszUitnak. Az első szab. gőzhajózási társaság pedig kiállításunkra szánt küldeményeknek vitelbérét [y >u/u-vaJ mér-ttékelui szíveskedett, b alapos reménvilnk van, hogy ugyan-e kedvezésben a vasúti társaság állal is részeltetünk; — cz okból felkérjük a kiállítani száudékozókat, hogy e sz^indékjukról a kiáUitandd tilrgynuk nőnie , sziíma , s a közlekedési eszköznek kijei elégével alulírott rendező-bizottmány jegyzőjét legfeljebb f. é. apri! 20-ig ért.\'BÍtaék, hoffy résziikre az illető igazolási jegyek megküldethessenek. A szántás versenyre bejelentések ugyan a jegyzőnél a versenv napján is reg. 8 óráig elfogadtatnak, (iyőrött., 186H-ki márczius lfi-án. A gyórvidéki gazdasági egyesület meghagyásából a rendező-bizottmány : Dorne.r Ede s. k. tinók. K r i s z linku vic h E de... a, lejegyző. V aioiegy ei-Mr ©k. — E- Júlia kisasszony imuert perében a vizsgálati okmányok körülbelül 1UOO ivet teáznék. A végtárgyabiB Aprü 22. és 23-án hisz. * Gyászhír. SzabadH .Sándor lMK-ki e a jelen országgyűlési Szt—Gotthard kerületi kép viselő ninca többé, — agyszorvi bántalmak pkosták kora hnbiUti mározius 31-én tétetutt la az örök nyugalom helyére, halotti pompával, a katona helyőrség üsztjei, egyházi és világi ho-noratíorok s roppant száma néptől kísértetve. Egy tevékeny B jeles hazaBt vesztettunk benne. Nyugodjanak békével porai I \' "Utólagos nj.oncz-állitáa. Ma, azaz april 1-én vettdk nálunk foganatba az utólagíjo ujoncz-álÜtást, — Tornaegylet A szombathelyi tornaegylet alapitö tagjai márcz. 29-én értekezletet tartottak s egy választmányt alakítottak; a közgyűlés a tagok számától függ, hogy mielőbb megtartassék. — Jósa Kornél urat ő Felsége¦ kamarás méltóságra emelte. Irodalom. — „Ipar és kereskede 1 mi értesi tó" czim alatt.nj képes heti folyóirat indult meg Pesten, az ipar, kereskedelem, közlekedés éa biztosítási erdekek képviselésere Jogócsi Pétcrffy József oserkeastése mellett eíőfizotéai ár ©csonka évre 5 frt. Az első szám tartalomdus éa kívánt pártolásra méltó. —Szini Károly „Isten országa" czim alatt indított lapot Meghaltak névjegyeké. tííumbaüifljpii, muren !no Uílimi. BsiDiPilll IfltvAn T hón Drnnlor Jantn Si Av. Nogj-Tlrcrcria 81 ?r. Nímet Lirnlrt linrmnilí.-.! .W. Horríi Imre «4 óv. Wubcr Foruaci 44 uv. LieBl4dy Mihály M Av. Nyirt4j- Anna 70 ?v. Pirjonbcrui-r Moni B UitUá Jinui hatmndfél ót. Jímcaar ÖÁBiloi I ?tch OÓrliiiR Kajntila iC Év.Jubfaii JÓEBof 43 úr. SisiiadC Hiador 46 ?r. -.Ifi ni.-tt TulútiÁI íngra. t$. 8. Cauri;.. KIL 111,1 (ill.1U. f.\\ It. B P. Peal. Vntiiti, tugnilja íi T k R C Z k Herczog Woroniecky búcsúja. Vntuláiidl iK-tíi. Nem cr-nr; nrUera 1>öt(U EOiigornJ, Nem taiirf, >>li híMg, tabb éaekot ; rtalj-liaüána): heborólt . . Ninca Btcreliíie . . . oincí Lílltúsíelo . . H S ! g r r li h ö ! ? j o , Lstau Teled \' Som jiir; a \'ihar tflbb véflat reám, uli.\'i. USI.-bí fiilJ.-.u nem bngr. rí in. L ttllcoJ hiillüii. SZESTKlítÁLVf AlüiiL. ISTEN KESE. fTürténeti beszély.] Kgj hnsaisbükkl^^l^iirlta Biiílmántóí. A szekérről leszállott tifizt a lakba ment, honnan néhány perez múlva mintegy tizenöt — busz szolgával viaszaiért, kik a hu bellii tekét emelték le a szekerekről. E látvány a legdurvább köbölben is szánalmat gerjeszthetett volna, oly borzasztó volt. Szegények rettenetes fájdalmaik miatt nem csak sírtak, de szitkozódtak is; mindenik másféle csonkításban részesült, egyiknek kezei, másiknak lábai voltak ellőve s e t-sonkitas szülte szörnyű fájdalmaikban egyik ájulásból a másikba estek és sebeikről darnbonkint nza-kadozott le az aludt vér. Az egyik szekérről egy még fiatal tisztet emeltek le a szolgák, mellét czifra érdem-jelok diszitették , homlokán egy fehér ruha yolt keresztül kötve, melyen azonban már áthatott a piros vér, e férfiú eszméletlenül hevert ott a szolgák karjain, leik őtet a leg-gyöngédebben egy a lak Icgdiszesb teremébe vittek. L terem boltozatjáról egy lámpa függött akt, mely elegendő világosságot terjesztett körül. Tul a terem belső fala mellett fehér puha ágyon feküdt a férti, beeaatt mély szemeit kékes gyűrű karikák szegték be és mintha fflfdjr meghalt volna, még lihegésdt sem lehetett észrevenni. \'-\' Néhány porca múlva az orvos jött be s lábnjhegyen közelitett az ágyhoz, leoldá a ktmdöt a beteg fejéről, nielyes egy mély vórva- uub tátungutt-o- a -vnlt_as_9s> iuílíulx-tonos ájulásban tartotta, tniheu Blég agyveíó gyuladás Í« járult. 11» jól szoiiiüiíyrü vesszük. 0 Térfint, bár ftreza jíiomI a lííj.bilitintoljés bctegoéj jnúiti egészen ulváltuzotly még in nygf^T^^rjIi^ bim^* a legntolszor a tengerparton látott Sás várt, de most minő sziűialomteljes álfspotb&iií mennyi különboég az otL látott erŐtdjca ifja As1 ti itt 0 betegágyon heverő férfin közölt ^\'egyébiránt Sásvár még esak 38 éven vult. Az ajtón a már ismert karcsú nyúlánk szőke tiszt mhant a terembe, ki" egyennten itz orvunlwz közelített * annak kezét ragadta meg, „Hogyan van Sás vár ? kénlé Ttétaégbe ejtő filjdohnue hangon — acbe veszélyes, nemde? Qsóljon. Az nsyrm ftilébp nugott valamit a kérdezőnek n mindketten a mellékterembe vonultak. — E mellékteruinbcn a legnagyobb kényelemre volt minden elkészítve, á gyönyörű ottumanok ruganyos jiinuiik szinte kínálkozni látszottuk a fáradság kipihenéséro , a jndr-izlésü ablakukat khinaí szövetű tarka függönyök födték el annyira, hogy csat kétfelől tünt elő 11 művész! farngványn párkányzat; balra a vopises szöveteldaJ bevont fal egyik fülkéjében ezüat lámpában finom illatú rózsaolaj égett, a padlón, pedig csíkos selyem szőnyegek vonultak tova", valóban azon pasha, ki e lakot épitteté a\'a\'termeket bntoruztatá, bizonyosan azt hitte, hogy; a^rö\|l -BXaitHii örök időkig bixcushva van ilagyarorszagou. A fértiu némán ereszkedik az egyik otío-man hidláiu-párnái kősó s kezével batett az orvosnak, ki hozzá közeí szinte helyet vett. •Sásvárnak — kráié az orvro- —\'oaláloa vágás van fején, & kard éle egészen az ogy-velöig hatolt, lehet, hugy a hártya felfogta a vágást, de hu az agyvelő megsértve van, ugy szegényen aligha lehet eegítenL plletu-ii\'-ii-a baj — vága közbe a férfiú a véres kendőt leoldva fejéről, mely nélkül íme KuflUnt látjuk inogunk előtt — nézzen utánna urvoa ur. hogy ex iQu barátora. felgyógyulhasson, ne kímélje fáradságát, kutassa ki az nn\'usi tml-intány rejtekeit, csak mentse meg burátutiuit; rettenetes csapás volna reám nézve, unnak halála, tudja orvos ur, gyermekkorunk ntii ismerjük egymást, egymáson kívül soha nem szerettünk senkit, oh! én nem bírnám halálát wlolni . . . ! „Mi tőlem kitelik b monnyiro még a töki\'-Krtlen orvosi tudomány terjed — válasioíá aí. orvos — mindent elkövetni fogok, hogy uanii-jiü a halál torkából kiragadjam, de :kérem, mondja el nekem, hol érte o rémítő oui]iíl* hadseregünké L, lüsz a végtelen suru szekerek egytől egyig mind telo vannak ee besül te kkcL „Fáj ugyan visazae ml ékeznem e szomorú eseményru — mond Rostán —de ha ön kívánja, elmondom. Ez év elején & ozigjti parancsnok Hasaan bég Körmend és Csákány vidékén rémítő pusztítást tett a giaorok között, foglyainak száma majdnem 300-ra ment, azonfölül még gyönyörű magyar mcnyec&k&et és szüzeket ís aznrzett tábora számára; meanyire kémeinktől tudom , most a veszprémi várkapitány lstvánffy István éa Ormándy Péter palotai várkapitány a kölcsönt vissza fizetni óhajtva összebeszéltek, hogy seregeiket Koppan v ellen vezessék 8 azt egyesült erővel feldúlják. .. ........___:.. .. „Vakmerő terv ! — vága közbe az orvos — ugyan hány főből állt a két gisur kapitány serege ? .... „Istvánffy serege kétszáz lovas ?3 hAromssáa hajdúból állott — válaszold Basbin — V ezzel meg Is indult, hogy majd. a Palatárol jövő Ormándy seregét a Matacsi be^yttéí bevárja a vélő egyesüljön. Ugyan ezen időben mi is kiindultunk innen Koppányból Y«qspl4ni ellen, melyre Sangiakanknas AUbcg^Mk!^Í\|rirdgBB fájt a foga. Csillagtalan BötétiV"\' a Balatonhoz értünk, u eg«t\'\| dokin t vastag fekete felhAí oly boraasztó csend volt a tart minden kihalt volna, csupán 0Mk .6 TpÍ?w, t hulbijnainak pczsgéaé saveHáí CtaBJwfc ^ (Foljrfc Iteir.) \' " ©¦r Z L p T 1 S I H. lOT H^V-IUllhll, April S-i 1S4S. A\'kOíelgB oraiigei "i^HMf^ft P?*-^* fyillHttnwifili. k«rás ,nrdr \'...•"\'T^ytfWi k^"1 !Isüiafi^alk ok&b^^1 bíriflirU-- N&vfe. iikaUrlfrldáU bts#SJ4BVfrtvnt (ott «I-arlvA ruAnaijaj bona ni»»o temzai.hirAeiÜabGd&a, A eabüuiohrW, ^tT^toaAí^. ^imiri t kUIÍÍlldi hircik«dSr SOmuklí. \'A basa asonban ta^iftnebbito tartja magtJLiBsclyl&tnggTpp.rUgflq haiaUk apüietrs. , JíeBiínyflnlt vaajjk^ají í^TÍa tso alatt fcelte«öbl»! for-ilnlatut y«t 0 g^j\'tftriiH, «od Mvdsir fa Metírvk. HlfJT-KANIZaiH,, április u-ta. Alíá-aoístrial míriJnkÍDt lmsét!fl!!Íl?B<x~\'ak 83—85 fontos 4J05 frt. 20 kr. \' ^^M3a?.--B)tt:&Q~-1!&Tar&l^,ty ínL n fr. 70—00 kí. Atya wfftgotk ?«—1 i &a. alif. «—14 f — SfrL TOkr. Ár pa kö«öaeí(j«fl 65—00 fn^B fr. 40 kr. 87—— fiu- a. frL aokr. Knkorlona \'J frt^Ü kr. B H ŰS kr. Kak orlo na okai fcainqnnotirj) a frt td kr K on j\'6 t 11 á »t S sa. 11 frt. 7fi kr. K a n y 6 11 i a s. 6 nn. 10 írt. 7B kr. K\'« fly.-I.-m. 7 ». t« frt. — Urt pLoor-l. m. Q Mi. B frt. 26 kr. QaisUng m \|. fiiim ff frt. kr. Rojjsláoj maaa4j& 2. asim 8 írt, 60 kr. tt u k o r t\'o\'tt ül Ilitm. i frt. 5U kr. UBhíWik. Mis másBáJa, 20 frt — kr. Viui m. 110 frt. — kr FagTsjá nyara m. tö farint 20 kraj. FsByijTÚ nátaa m. t8 frt 20 kr. Gyapja fioora ra. 05—IO0 frt. kr. Gjspjá oaUrUrrltléki m. 60 ASfrt kr. Fonífrone? m.f B írt 60 kr. Taikarougr ro. b frt. ÍDíkr.j Jinalma ra. — frjL"8a.Ju^_gnons m, 1 frt. — kr. ¦ Ekj tafiro Bsup 12 kr. Baruonya mírfljo 1 frt. — kr. Marhabőr •¦áros, nebi* niÁxe, (10—70 frt. — kr. MarnsbQr híioí, k(hiBTa minijs 6S-30frL kr. Borjabffr fnijol ÍÍO-BI írt. — kr. BorjabOr foj n&lktll 1S5—130 frt kr. ^gyltoStesBÖ: Alma mirOje — frt. — kr. Dlti misa, fl-Ért 60 kr. AibbU rrjamnlc toír. fl frt 50 kr> \' Barsk : Vldíkünkboll újbor tflű7-dikl, hbií vagy aohillor aMja 3 írt S fr. V^dikOakbali á-bor 1800. lSQö*ti fobérvajy acliill&r Sk. 3-12 írt. kr. Bala-ton-mellúkl 1807-beli fohír ak. 4i,-űrrt. kr. Bakv tgn-mflUákl 18«S-"fl6-b»Il J!i.-v. BChll.ak. 10 Torlnl — kr. Bomlay 18«a—85.hall ak. 14 frt. — kr. Sam-lay,-1867.bolÍ-i-frt. — kr;i üadacoanyl 18411—«5-boll —.kr. Villanyi í» BBckaHárfi f"k«ü. 18B7-W akíja 8 frt.kr. \' : Eplrrtöa (por BTftíl) fokonklut _ frt. 80 kr. gailvapi-Unka honJövftl 80 fobu Stt frt. !30 kr, TöffeöljpáUiitía, ÜonlAval 20 fuká lOTrt. — ttr. . - Kkj^stczt 6rsk : Hirrtuúnui femtja kr. Btfitéaliaa fon^aSSkr. Saslona M. 44 kr. Borjaiau fat. B4 bf. dbkoafnt. — kr. Zsiraak tat « kn,, JTaoW 80 kr. Lenmagolnj fal. 36 kr. BepcsooloJ fonUa"2S k. PatroI<rara tnti, 1t kr. Csnkor 8aom fatj, SS. BT. fDy. 86 kr. KoajUsJöfny, W kr- HBrf«ui«Jr r^r_,frkr-; fagrryójyortya fantja 88 kr. Supaaa .; bntlt- B4 Ur. BlaakiM 1 Icaíja 18 kr. K81ttfedoS.iteef J:if. BJ-dlna llooj. 10 kr. Fíkii bab (Pftunjy UsbJ- \' kr. Tarka bolj rp«»aj) l>H fl hr Jjaa&jxa fiití tkí. Bomó bab It. lí kt\\ V t.nfl, teStíay a frt —kr tááhlíoti\' s ftV ao V. Klu^\'^U)a l frt. 60 Itr. Polka párja 3 frt 60 kr, .Tyáb-ttíflf fl iftrab 10 kr. HerUi 1 misi»< « frt. o^\' <Ö toriat Újbor lltníjo 10 kr. \' Oíbsr - Itasi\'l* 9r."i\'™i nEr IteaJ 14 kr- Ljiniaaai oÜr tf=4-10 kr. EaüVO-^i-jloba Ueaj. 76 kr. - IComeriyfa öl saárOfl B M — kr. Nranfa 81» 7 frt--br. Pa-flsáa mtttfr 80 kr. Hrulosh pirja — frt — kr. -.-t— — B o p r o\\ /mftrcál oó 1BB8. A- -kadTaeStJen idojaráa kBtolIratéboB\'»aÍ\'^abnBTÍsArarifc gynogen »olt títii- emelkadott. r : Bn«a 8S—Wfon\'M 5,fL 30—50kr. 64-85 fn Bfr tfO-W>r,"86-S8\'fi-fH. 00 fl frt. 40 kr, 90^00 fat B írt m\'a\'frl 80. Ebaa 78—80 fontoí 4 frt —4.16 tiT.-BI^WfoW. i-frt-80i40HrT.-lCTltprSCTar,tg-40 fat 9 ÖJŰ—öftiM, 81^-83 TÓ. 2 írt — BO kr. árpa TO— Ilttnt.,a,&t M-^-ílÓ kr.,72—73 fat. fii A.b.44-446 W 1 frt 70- ~ \' frt\' W—3 frt miro\'nfce\'nt. 47- 48 fot. 1 April 4-tfil JHg 1868. ni- é» Lcii- [KnlltuhkuD unp llrütealiu« Hlü ; nap 1 , tár nnplir uti. Katb. ús-pruk Et. Jesus tin nap jcs bevonulásáról JeruHsilomba. Miü XXI, 1- • 9 éa 3Ö-S7. Vooáraap D. 0 Vfrágvaa. D. 0 Pols. & 0 aiütí Cieloaiüu j.ll.j,. Irenen» 7 Kedd Hermina BíQi Herinina La 8aord,_ DiíDoi. ptltppk Dénes gs Cafitllrtflb\' Hajrjv ímu(ívnak 10 Piátok Nagy [léniák i. péntek ?5 11 SeotuLat H. numb»l 3$ Vasúti naponkint! menetrend ; Indul N. IUiiífiiról Uud* Mé ¦\', «- \' «\'rn 21 Porrl-, • * efltvu 9 árnkur. " „ „ roKircl 7 órn IS pnrta. . .1. u. .1 Jra .10 „ Tiitnt , d. H 1 ára fiO Érit- N.-K.ni««ár* Buda MSI r^-Rol 5 óm B . . J. a. 1 lim 20 Bi-cii „ délh«nl3 .im 31 , ] , . 7 órn 20 , t Trieal „ th^cI fi fira 2u » * . „ t]i>ll>anlS úra 62 Bécsi pénzárfolyam^ «piv 3 "V/u metaHritteB 5G. 35; 5% nemi, kölronj ÜL\'.tiO; 14(i0-ki álladalmi kulcson 82.10; bank részvények 7.20; hitelintézeti rénzrénck ]H\'J KD; Londun 115.70; ezünt ágio 113.15; arany darab j. iljja ¦\')-")2\'/,n kr. FelolÖa o: keoztít: Wajdita Jiiaaeff •I R I) /fű liai Szép Károly ..»k alatt Iblvc-t\'t i felüli fekv. Nngy Kanizsa városa törvényszéke réflzéról közhírré letetik, hogv i hagyatékaimra tartozó b Nagy Kanizsán 20 sz. tjkünyvbeu .\'!. -1. :") és iWur sz, yaeut dűlői hosazu iuldnkbeni, a fecske partdflJöi íí db sziínté foldjuk a várna lÍ-k dulöheni retnetl 8 G8 év apr il 2 0-\'á a, s ha akkor a btcsár tnvg nem iigértvtnék f. évi május 20-án. mindenkor délutáni3 órakor a helyszínén mi\'g kezdendő nyjlván>)!» árverés utján leendi- ( cládatása elrendeltetett. Melyre a venni kívánok lUü/„ bánat uínzzel ellátva ulv kij\'eJenlésin-1 -hivatnak meg; hogy á bccsléaí okiratot, és az árverési fid tételeket eleve a bíróságnál in iw-.^-ttkinthatife. . A váruui titrvéh \\ s/.ik. Nagy-Kanizsán 186S llarcz. 21. SOMMER J0Z8! üb. Kórbax-utozáiban , különösen fifryelmezteH n a. e. közönscíf-\'et, " boty flOBlNBKBGI és RHYIBIIü nagybani és kicsinyben! eladása mellett nála folytonosan, a legnagyobb mértétóen, HLÖSáÉOS *oterieiorii KÖTÖPAIUT, a leajott FEHÉRÍTETT s FEHÉRhETIlEN SZÖVŐPAMUT és GEPF0NAL én mindennemű termő vetemiínr- fökípen káposzta snvnnyitnni, KELKÁPOSZTA-, KARALÁB1-, BEPA-, holnapot és téli fekete RKIEK-o^oríca-, saBáta., kurfl»l-, paréj-, ezcller- és polregselycin-mugvak, és azon kellemes helyzetben van, HOGY A LEG.JUTÁNYOSABB ÁRON SZOLGÁLHAT. Ezenfelül 8 múzsa utolsó termésű SP&KGOTA MAG, múzsája 12 frtórt kophatrt._ Sí tii: tift # fi s \'h idiüiv alatt olv uag-v szamu btitorukat állitolt v.\\6, és oly aií\\- tiieniivisegbcn. hogv iui e birudulomban létező eféle legnagyobb . iv.iiníi kiuönst\'-g szivei fijvi 9. 32. a. hi;rtiiidt:züU niUhrl; mébe PESTED, nádor-uteza inküi) butoo ajárjlliatjuli. ?4 el ve tv a« mint takarmány-növény. Ei\'ti nníiny ¦ Ti\'gclínkobb ffincmek kflsé tai+oalk, Eaclyck eddig\' ti" Irnnemetnk. Hautjft California (Amerika) És aagitÁl no tt Klatb \\\'\\ Lrtraia folyók parsain, eiaö volt Schräder, ki (1830) Index ßemiuuo im fi Bfunkiíjí\|t>an. tuen nercset alatt CeratocliloA Pendnla Ínra érlelte nicp Kunt álul Bsoolíon & UromuB-atc uiitilyibn, melyhea talóbou inrtueik i» É.iroitatótl \'í» íu elí\'5 lítnertetíl iránti bodalathdl a „Ilromus Bcbraderl ... . llTtn BrbmoJ kitttnű; mecei növény é« síiioí fnkvésQ fUlddn U LuVtqiwí»iii;áiaaJik s (xétágoiú gyukereind fogva eltijöm minden kflrtll-lűtto urjailíil, uhxinji és aaért uly helyeken, hi.l a Uronas elx«ttetik «» mii fanem VíiMiáy\'miátt kiwinfl, ab, mint a Cyprvite füleméi fírel áll \' Eirt tiOViay JiOl5n0i pnadot acm ifi nyel, tncrl minden Inlsjn f<l Jfia -TIBulli* ( i» clmoIjrhB filTottetlk jnéljen filliUwid\'i TiS7 fDUiADUniId, uivábpA űlj tartá UranUaettl, bogy BTek utin ls, ag/anasoii »gj fűidben " Uuerq< ét tcrAéh^nyégg m^g nem fogy. iííelítttewtli a Tülo keményta megh»Beres«iia&. uert, hogy magra py oöna eíirákaawöUr llybaniiuiódot igényel; a» clvutfn nUia ÍJ Bspcaf caiSzal kesd,-kát¦ hónap.után. ha mirciina vagy ftprttiabün u \\^iäJgtipir knajfálbatd, -na alábbi kassalásnak ideje a tonyesiUabcB alkal-masandá, hapedlff Ciuiel vettetik el, már niárcttui ét ápiiln havakban Itatf&lbato, mert nea nDvéay (mely mg tílben 1 n"űj mai fpbniar hu SSvj&a raegindnl.1 Ecen-^Brommr, a francit a gazdasági egy euO let lapniKta-Tti$&4a)SfAbt fclettq aatros^is Lajea teraiusscta növény ta ha süld takarniá-nynl Itannállatürr éveiikint 4— S-ttffr w (marcainától noromberig) kaainl hái4lt,Ía t J- »Aí ai .\'finnsl «IvattBtett, ( ™ ¦FftirojjáTaTiÉB \'kinaó talirmán^ ¦"hyflhetS tKlp, ía roogtartja \'ntfiltaá SliDti-\'báajJoiiaágait, Wrlytk\'aywa áilapotáliaa henpe fi)Italaiha-_ i - ¦ ¦ ertro) akár aaáraa, :nak folytai tí^T?IÍtaeavfeaBÍ áüit,K(a aartó^Te da lovak qbéVlt7fWef áQff-aibaa klviuT» aiaifa. .; L,[AaIJátUiaav- nüTeay-nyl fáplálkúi effí«»eígcr.«l(, tDOrt.\'t8»<E»eB tartalmlaxa magiban Man clWtÖ r^siekel, aií^%mi lytoliftt\'-aW^Mbljáuiií-vaaaa. ágjr.kogr\' «íp: ainrÍjr;;P^^B na&BMBttii 6>nár. E^rrny\'fföl\'aaor 4,44. vúmbdi afaitylík. - \' p.,!,mLnfi\\i» ^mp^a^iaa jaAtiaftpaan Browne Suhndcn íutSnC hatAssal Tfn-ftiftib^i^jaakrfJi »ert aa eékkel ílCk 10 »/ -cl: több tejot ^dnafc, aa wa>ral »y##«-líBtW«bb, knudyebbíu eltartható aa jgen Ul"tea, t(f(fl?ia^íilf«^fc<M^\'4^filéi-:186». ári 40. a».V Eteij nnvirtyset lfttbKá^íL^4^^7--k»g«™in; vagyis;-b,$al \|z8-laUal 7 forint t^a^^^iTKj\|ffglgj4^.,fcll»sraBimqn; vágyig t(t íiícai fonton íé»«k «UnWt aleffeft ^irrsaa ;teljesIttetOtk. Alólirutt bátorkodik a L cz. Gombot, által feltalált \| „erősítő italt" a üflztelt közünség uocbcs figyelmébe ajánlani. Kzenjj lerAallü-itnl elűmozditja a jó étvágyút, könnyiti a jó\| leméaztést éa meghüti\'a ellen megóv, éa áLalában az egésze .idegreadazuiTü inelegitüleg ea erüsitoleg hau [L\'gy szintem rttjánltaük mindazoknak, kik hideg lég befolyásának kiS ¦vannak téve, továbbá a lábadozóknak, kik a kiállott J \'betegségek után énjüket visszanyerni nem képesek;J ivégre a tengerre utazúknak, miután a tengeri ni ismert^ ^ Jkullemetlenségeitül megóvja az utazót. S I Ezen erÖ^ittJ\'ttal mejjhizáa utján a tulajdonoa ur^ .pecsétjével ellátott üvegükben az utasításaid e.gyutL\| \'aiulirtuúl kaphatók. ^ I \'E vidéken egyedali raküír aluürtná] luvcnjg (tiaztelettel ajánlja e kitűnő a nagy hattisu iszcrt. Hj ) - Ara használati utasítással együtt 1 frt- Qj izrevótel. A Brron^S^hraderi a« ér minden bdnapjában altetltetö marciioa ...Utíí4mftjeaa noTeAibi-rtg,"?! mlVc7 lartAa Uknrroanyt íd, a marbi tártaknak Ijren elönyOi nDvinyietkép ajánlható. 600 0 méter (1S8b4eal Q Dl) kiterjedi.a fßldbo 2 kllngfamn &tfé3"~\'*HLnn4 «l«gr«iidaléaW ki^íl a\|aoiÍB \'3°\' Antonia Tamburin!, - Hovorcto lOl.Corao\'NnoTQ Jrlilentliio, -din litt [>=) ^ k JsfiröBflégűV .luraeriat , „ a...... amontoean toljeRitek, 1 /^K^vs&/.4nat^tLw 18Ü8. , , tBB-í.1) J i , j i L boa. íí- vjUf«-«n<M Ä hires, gazdngazörö és tiszta Xegretti Bziirmazásu UirziKJk-nyájbül a jiivü itnnepekri\' egy és kél éves nagyobb azámu kosok adatnak el jutányos úronj melyek minden ragályos és örüküdeni betegbég nélk ülie.k Irt jóállás biztosíttatik. Kfélt kosok az uradalom pusztáján Új-népon, N.-Kanizsa mellett láthatók és ez érdemben mindonfélt értesiU^ kciszséggel adatik és az löjegvzéeek fel lesznek véve. \' JÓSZÁG l&AZGATOSie ÍT_l\'i t j-.^é\| a-i. up. N-Kanisift. ObL-c flatbo 11 aotutbl dtr«kt mto ErflnJrr GotUleö Stnrzeoeíjgor in He-rjaäu. Cantoa Appeniell (Schweix) su liehen, ab auch di\'rch Hr. F. Ft5f-Emsyi. Apbtb. au^hril. Mari* in Pest, \'-Pronirnaile 26, und Hr. A. Wajdits József, Nagy-Kanizsán. .l TI32TELT OKVOS ŰR! Kedvca kötelessegeriiLek tartom, fogorvos dr. J. G. FOPP urnák, kinek ANATHER1N SZÁJ-VIZÉT f»KliuftoDi gynknrl vériébe, n fogak itiuffáhn, gyíikori rbt\'Uiuallcu- fugfájdaliunk, éa végre még n iluhnuysSag t-\|-J^voliláflári^liasználtam, megérdemlett dicséretet nyilvánítani, es- ezen "fogorvos\' urnák egy nemcaalc fájdalmaa, hanem-nndo^ nui betcgacgbűli fclgydgyuid8íinu!i,t a, Jegben8Óbü"köazonetemot ~ tolmácsolni. f UéeSf\'Gúmpdndorf, 535. oz. a. [Liberet Helfer, m. p. i bQlot-i(\\Tet nyArnoU. Egy p&Jaczk ára I frt 40 kr. — Csomagolás 20 kr. Székes-Fehórvárott. Szóchenyi utezában 16ti-dik (szám alatt cserép fedéllel, 5 g ^__________________ Szobával , két konyhával , ud- Hsírtoy, \'fltadt-Apotheke anm irhirwi vara rá kertje t4á négyszeg öl s mellette ilHOO négyszeg ölnyi réttel, szabad kéabfil ^ladö. Ti dakozoil hatni Hzcmélyeáan vagy li vél áltál Kovács Mátyás, nmál Len-gyeltntíbiin , vagy Kovács Pál füazereáz urnái, Sz.-Kebérvnrott (83-3.1) - ,l^,A»jBA.Mth8rl!H8zAlYlrl valamint ai .Alfaulorlij-foijpjaitfl " . 1 ^«Pa VágD i. .Wajdll» J„ \\V0U»Cl.,riValifllllür,.r iY SMmara A. urak kc^ahodíiab. PapaarJTaoltopcin J., flUmpfl O, ée ÉBwy I. nroknil, KeaifJjelyBa: Blnwar. &.ZWt:Efc9«W\'\'fi^ u- — K&flFflRflfiéií i tcy«^y«"rí8. --.VarjiőAo! uiti^r a^vj"0^- — Bit- ° KV\\t Wtywi,,, ~ynütéitotí>lú,r gyair/iBoréta. - Btt.^ySriy^fl nuiljj; anoegeit: Doniör\' Kajbt: pa\'Stamboriaky\' L. jynKynaaréaB urak- u1 i, . V. . . . I \': ¦ ¦¦ (68—B) Unterleibs-Brucbsalbe Betr. AcrstlichcB Zengulís. Wühlgebor-n emneb« Ich Iii er .-b«ti»(. mir furPotieat-n «e 7 Taprcheti Ibror hlkhst tot-augliffaen Brut hin be zu ae&dsn, util airar Ton <lcr ichwEi-h\'-ren Forte S T5Pre, «cd .1er «a.k-m"B Topf Di bis yt% von Ihnen erhaltenen IWti — kabra doa nie geahnten piinaü* gen. Erfolg genaht,, und ist mithio dnreh Ple i!er leid d-n «cn»rhrii mo Wittel p-wordt-u, ntlchi» nlrhi nur n Th"oriFH »pottet, f»nd#rn aar), bruchkranken Mitmcaicbcn Iha\'-n nicht an be-chrclbend-n Worten daukeii »cgniod rcrpfll^hU ( >iod. -8taagsisz-5laBcadarf, Krela Haynaii, PrcuK. Schlealea, den 31. Juli 1887 Dr Kresdt. Aillr ín Teseavá". Kaz. von Horváth .zabfid kcsb&l ^ladö. Ty\|ke,,t in gefegttz. Preis pv. Topf fl. a. SO kr. ffoffan Einwndunj dflB Sotragv. Htítef efefiß EatzSÁÉfág, la . weitans d«D mein tan Fällen alehJi. OebraoncaatiwcisDair oSb«t weite r?n Zcngninjnn (jroüi. Rsíslfeitlgtt tffi^Sf- Brecf^Sßairo. Jelentés. Alulirott\'tioitclotlul jelontom n nngydrdflinQ közÖnaégnek, hogy tizombaihidyen a piaezon fennálló korcskedéaom melleit uri utezában egy liok _ ............. filszsr-, anyag.- és festék-a „Magyar;.ÍÍrAIy"-hOí ezimeavo nyitotmm,; kereíkedáaíirn csikkéit a IdfeeM raktárakból aaflrezwu be, azok roitioa\'ógró a legkitűnőbbek. — Egyúttal kijelentem, hngy áruc/.ikkeiraet aUrö WoBoitaigak folytán a lagjntáiivuanbb áron - eidliaWin. Y ly. novenib. hÓ 1867. Szombathely (45-13-11} Wajdita Jüaaei kiadó-, Iar>- nvomdatnlajdoiion Nagy-Ka Nagy^Kaínizsa.\' Hetedik évfolyam, 15. fróitta," Április TLISflS, Kiterjedve a szépirodalom, Kereskedelem, tpar, gazdiszai. tudomány és ninvésv.cl köréből eiBfr&cosflÓI truét. r kiadó hívatni: WAJDITB JÓZSEF kOnyrkorcskeriiaál.pn. Eldfísetésí föltételek (I !ulyl.ri. haih" Kg™ r\'él <Wr icraaaml í* Ylifákre poarín títilíjvarff V tat-Vuáfca* pülfBSSrí* t-wflr "Vbr. ».nr fí ís niinrlen Inrdbhl beikUldiert -i trlrepllj mind.-n eprei hoiktabliirrl Sn A .Nyílt toron-ogr petit mr beiktnU\'i dija lú kr * HWetésetó,r;^1^g^;\'r\', „ í ttsn; lUABEHHTEn? & VüGtÉS; U^9>. á jj gtartgarifeen: SAOHSE&TÁEgAL Mqófem;-OPPm$E. A &u-tanis$©i realgymnasium-m©k részint alaptőkéje, részint ©pi&esesi költségei fedezésére újabban adakoztak (Folytató. ; N.-kanizsai íazekasczéh magánkötelex-vényben 200 frtot. Éperjessy Sándor ügyvéd ur 100 fit. Fasciatti Bertalan ur 100 frt. ni. or. föld-tehernientesiiési kötvényben. Gutmann Simon ur és Szommer kereskedő testvér urak 10U—100 frtot államkötvényben. N.-kanizsaí asztalosczéh 40 frtot. Pécsi káptalan 20 frtot. Pavics János nr 10 ütot. Ferber Ignácz monostorapáti esperes ur 5 frtot. Méhes Vendel vrászlói uradalmi kasznár ur gyűjteménye : Méhes Vendel, Both Ján. uráli 20-^20 írt, Németh Lajos simonyi texútó ur 5 frt, Zombori János or 3 frt, Kóbor Mihály, Srogli József, Duits József, Bosznyai Mihály, Budai Lajos urak, egyenkint 2—2 frtot, Szatler Márton ur 3 frtot Barger Sándor, Scbwarz Jakab, Weiaa Lip. urak 1 frtot, Heraaan^ihcza ur-24tot-Linezberger Bcncze és Berger Samu urak 40—40 kt. Végre Méhes Kálmán 7 éves 6a Összetakarított filléreiből 1 frt 20 krt. összesen 68 frt. (Éljen* neme* ifjol 8»erk.) Holnár Lajos nagyrécsei lelkész ur gyűjteménye: Tóth István ur 120 frt,, Bécsé közönsége pedig 3 frt; összesen 123 frtot. Valamint a kegyes adományozók, ngy a gyűjtök fogadják nemesazivü jótéteikért le^ösűntébb kÖszöDetünkeL Kegyes adományok valamint az építkezési költségek fedezésére;---ngy az-iskolai—ala^—nyelésére- folyton elfogadtatnak s hálás elismeréssel nyilvánosságra hozatnak. A tanügyi bizottmány nevében: TÁRNOK ALAJOS m\\ k. ..../...,.. alelnök. , ¦!¦ >i>. (FoljUUia kSTeikoiik-J mibüú népnevelési e gy let élnd- f.í, taáres. 10-ía Bopreobaa tartott megnyitó bestído. ::.j.-.r;,Ti8BieU polgártársak 1 ! fínralnezhat év mult el, mióta igény-tslfift Bzetaélyem nyilvános politicai pályára W^;;tóbbzöf volt alkalmam azArnoa és MdÉMlIsea hallgatóság dóit szót emelni, 4atoamjit% elfogulva nem voltam, mint őpen ma; jBert szeretett hazimfiai. elóít, \'¦\'f^fmám^Oaítivi igazolni. f , J 3öíia sem - volt uindokom tündökülni^ \'¦tWaA.ÉSn kellő bdajdomm hiányoznak, és Esrt diesvágy ncsa ösztönzött, czélom volt < cgj-édfil,.> meggyóiAdéEem szerint csekély (iffltte8&kamd hazámnak^és az emberiségnek szolgálni, midón tehát tiszta szándékom gyatrosiuatik, természetes az elfogultság. De ha hu/.áni bölcsért\', halhatatlan Deák Ferencire tekintek, és mi vagyok én Deákhoz képest? meg kell szűnni elfogultságomnak , midőn ellenei szándékát félre magyarázták , azt válaszolta, hogy a ki tiszta meggyőződését követve, komoly megfontolás után nyilatkozik, csak az ur Istennek és saját lelkiismeretének felelős. MidÖn b. Eötvös közoktatási miniszter nr, az ország értelmiségét felszólította, hogy a kormányt a népnevelési munkába, a menynyire tóle kitelik, segitsb, istápolja, és népnevelési egyleteket alakítson , ezen szent ügy engemet mód nélkül lelkesített. Keletkeztek ilyes egyletek hazánkban majdnem minden megyében, mi nálunk két féle vélemény uralkodván , alakult egy tiszta catholicus úgynevezett felekezeti egylet; és egy vegyes egylet, azaz olyan , a melybe mindenki résit vehet vallás különbség né 1 kÜ1, én ez utolsóhoz tartozom, okaimat Későbben elÖ fogom sorolni. Kívánatos lett volna, hogy ezen két különbféle egylet hívei eszmecserébe bocsátkoztak volna, mert minekutánna egy közös czélnnk van, t. i. a catholicus egyház autonómiáját kivívni, és a nép nevelést emelni, de sajnos, hogy ez nem történt. A méltányosság azonban kívánta volna, hogy ellenfeleink legalább szándékunk tisztaságát kétségbe ne vonják, mert mi senkit sem akarunk kizárni, sót testvér kezeinket nyújtjuk polgártársainknak, minden vallás különbség nélkül, hogy közvetített erővel ezen szent czél után törekedjünk^- és mégis gyanusittatunk. A megyében azon hir terjesztetett el, hogy. az egyházi és oskolai alapítványok kezelését, mi -akarjuk-JÜtaLvenni, -s=.hngy. az egyháznak, vallásnak, és az egyházi személyeknek ellenei vagyunk, hogy a népet ellenük izgatjuk hogy mi hitsorsoainkat a protestáns vallásra akarjuk áttéritení. Efféle agyrémekkel zavartatott meg az egyetértés, megyei népünk kőzött, ennek eredménye hátrányos pártviszály lön; azt pedig kerülni sót akadályoztatni, ha valaha, hát most épen szükséges. Ezen gyanúsítások ellen egyletftnk határozottan tiltakozik, és mindenkit utalunk a kibocsátott programmra, a melyből minden elfogulatlan meggyőződhetik, hogy mi világosan határoztak, hogy az egyházi és iskolai alapítványok dolgába semmiféle ürügy alatt sem fogunk avatkozni; hogy a vallási oktatást, senki mis, mint az illető vallásfelekezet lelkészei fogják teljesíteni, éa pedig a törvényhozó test szigora eUenŐrködésc mellett, ^mert ámbár az egyW oskolai felügyelők ezen bívataluklwz ragaszkodnak, mégis gyakran megtörténik^ hogy évekig oskolájukba be sem tekintenek. — A mi a többi raguimat illeti", azokra nincs válaszunk, mért megezáfolni nem érdemesek. A kik elhiszik, azok saáiwkozaára méltók, és világosan tawltjájr az által, hegy meanyire biükségra őket nevelni? akik pedig eaw híreket terjesztik, és a szegény tudatlan nép együgyűséget felhasználjak párt érdekek miatt, azok polgári bünl követnek el. íln részemről ünnepélyesen nyilvánítom, hogy vallásomnak, melyben neveltettem, híve maradok holtomig, és hogyha távolról gyaníthatnám, hogy a vegyes népnevelési ö g y I e t e k eszméje. vallásomnak kárára i volna, semmi világi hatalom nem bírhatna reá, hogy hozzá járuljak, de azt feltenni nem lehet, midőn ó felsége, alkotmányos ) királyunk, kinek vallási bnzgósága ismeretes, ; oltalma alatt b. Eötvös közoktatási miniszter \' Or ily értelémben szúllítja fel hazánk értelmiségét. Hívei vagyunk vallásunknak, de én megkülönböztetem a vallást az egyháztól, az egyházat pedig a hyerarchiától, és kérem Istenemet, hogy hazánkban a vallási gyakorlatot szabadítsa fel a hyerarchiának bilincseiből l ) ~~~iis absrriníi3B!uTr,\'to a hyerarchisy ellenei a szabadságnak és haladásnak; látjuk a lajthántuli országnkbarw§iítépen a hyerarchia egyesülve a bukott^ijSlszer híveivel (mert ezek mindenhol kezet fognak) a concordatum Bánczai mögött a népeket izgatják, a kormány, alkotmány és a törvényhozó test ellen. A magyar clerus , többnyire hazafiusága miatt népszerű volt, sok felvilágosodott pártolója a haladásnak van közte; de jelenleg függetlenek-e a hyerarchia fegyelemtől ? alig hiszem; mert még a képviselők választásánál is főnökeik utasítása, nem pedig saját meggyőződésük szerint szavazhattak ; ezt ha őszinték akarnak lenni, maguk is elismerik, ez pedig korlátozása alkotmányos polgári jogainknak. -A—püspöki tanácskoHmány a nevelési-ügyben azon javaslatot adta, hogy a catholicus hívek által.synodusok választassanak; ezen svnodnsokhan 2 harmadát képezné a clerus , egy harmadát pedig a világiak, és ezen synodusok kezelnék az egyházi és oskolai alapítványi javakat felelősség nélküli Már kérdem a kinek csak távúiról fogalma vagyon az alkotmányról, ezt kiván-haLja-e ? midőn tudva van, hogy alkotmányos rendszer alatt senki sem vonhatja meg magát a felelősség kötelessége alul; mert így minden felelős minfrterinni csak íllusio maradna. Nem kivánja a haza, hogy az egyházi rend, egyáltalában a nevelési Ügytől kizá-rassők, hogy az iskola egészen az egyháztól ehálasztassék , mert ez által a nevelési Ügy írok igen jeles tehetségtől fosztatnék meg; ) ^erotanh íieriut a byerarebla apostoli ftlp" rodM6f lován, etlSl a paaaitg n6m tífJiít. »t, bü, aom a papiigb&a, dt a hyft»nbUl radaerbou ki fiaitok " tBbb ntfatralotínn hMtbn«ff«loiat Itlftjtvtal lAtsi, nrort taogyav kaik. darai Iib hajdan a buvauÉitSa toüa ririt, Aldoola ílítil » haoUrVnlal a^WltóeM-lS a drÜMl eaapAflftbaa boly no^yonarfloa hUal pobicel StkSiet taontl^a, jelenben, 4» elŐkalottíi. títbU-nyatbaD is aug&í \'ibJDttaejr, »Bib«delT« mfcgíyöofldia Ln.Hl«UbM »S él«f" :j«Ue» .ffilkeaiU minden efrfao tniUd uaJát a laanrajLAtOTMaak. Ed alkalnnsMl kl-Jeloayak, hogy alléaJwreriteUkitftk le Wrt nyitnotí Upnpbban. — TíisUuiiik " eeaHiAket, Igj bataarebb hanem követelheti, hogy az egyházi működéseiben az alkotmányos törvéíiyffiket szigorúan megtartsa , a népet alkoteányos hazafiúi érzelmekben nevelje, ésmagát eem-míképen alkotmányos kötelességei vei ellentétbe ne állitaa, akár honnan, akár kitől kapjon is ellenkező rendeleteket, mert midán pappá lett, nem szűnt meg honpolgár lenni, és ez annak nem engedelmeskedhetek, a ki a hazai törvény ellen\' mer rendeleteket kiadni. Állam az államban nem létezhet; ez áll a clerusnál szintúgy mind a katonaságnál. Ha ilyes eljárást követne, akkor maga ósuá alá tekintélyét a nép előtt , és kárára volna a catholicus vallásnak; mert ezer meg ezer buzgó catholicus méltán megütközik, ha egy paptól, vagy más ultramontan orgánumoktól azt hallja, hogy egy szabad alkotmányos ország polgárának vallása tiltja, hagy a szabad szellem iránt rokonszenvvel viseltessék, hogy tadesaányca, libaralis szellemben írt munkáltat és hírlapokat olvasnia. Hová akarunk vissza térni? A közénkirí sötétségbe ? A keresztény vallás a szabadságnak, testvériségnek és haladásnak hirdetője; nem_.pedig a zsarnokságnak, türelmetlenségnek éa sötétségnek, a mi-vallásunk nem követel uralmat mások felett, hanem testvén egyetértést, nem kivánja, hogy az istenség legszebb adományát eszmebeli tehetségünket korlátozzak, hanem inkább tökéletesítésünkre használjuk. Az izlam üldöz mindenkit, a ki nem híve, vagy rabja, az ízlam nem szenved meg más tudományt, mint a mi a koránban foglaltatik. A kereszténység a líberalismns vallása, és a ki nem Uberalis, nem is keresztény. Most áttérek azon-okukra , TnejyekBŐ"\' fogva avegyes népnevelési egyletet örvösebbnek tartam, a felekezeti egy leteknél, / Először igen világos előttem, hogy egyesült erőknek nagyobb a hatása és eredménye, mint a szétszórtaknak; és elvitázha-tatlan igazság ó felségének, alkotmáayos királyunknak jelszava: „Viribus nnitis," További protestáns atyánkfiainak iskolai rendszerük (én itten a nép, polgári és reális iskolákat értem) jobb, mint a mienk, eztJt^ magunkat ámítani nera akarjak, el kall ismernünk: hogy az ő iskoláikban ox oktatás tökéletesebb, rendesebb, mint nálnnk ; mi tehát, ha a mint a vegyes népnevol&i egylet szabályai megengedik, exen Ukoki rendszert tanulmányozhatjuk, csak nyerte tflok; és igy nem a mi részünkről (c.i. a catholicasok részéről) hanem ^\'^otestas részről volna az enged^nényeá&V (Ifiéit ök autonómiftjnkAt bírják, és Mao^i&jll vannak olrende^ve. „ Hozró járni az ja, hogy aeoa vatafiüak, melyek a kiüflnbféb vallás felekezeten: k&4 \' léteznek, igy lassankint megázfinnénet/a népek Össze toró^ln^r egymáa elknwen t«otvériea énwlBwhkri fognak visdtatni,:ék)-teumk^vetlosMen as Imdok Tök bc^o-tág eV iurehaetteaség, rn^y n&#jwén- a~ ¦^ryf szfáá^WStULlétBZik+j&Mvcn I BáS választmány mcCTaUBtalásáhot fogott -r^ , r i ttrryUlés; elinikkégrófMikoImrOjniáaodeínökké clenyeszend. _ ¦ Horváth Mihály és harmndolnökké Ipolyi Arn. Elvégre egy sajnos körülményre keH^; ^^.^k ^dia&^Wig-a 4^^» válowt. figyelmeztetnem t." polgártársaimat ^iogy^ • meny jeralrotett ki íjazás utján.,— A tiszt-t i. báró Eötvös József ^özíiU^sp^l^érf\' ív^Jaéggy^sBt^.^us 2-kffi tü^tt\|kj, oT,Tfifeegőiek jelentrtlíSiini \' \' an,yl n czik.mert ban 50UU község - ^_ semmi iskola sem létezik, fiert Wb6%aUS kezetil lakosuk lévén, fdlpiflgiik erejükből minden felekezet részére külön iskolát nla-pitani nem képünk . óbba pedig , hogy közösen egy iskolába nyerjenek gyermekeik oktatást, (a vallásbelit kivévén) bele nem egveztelc Emiek a következése, hogy sok szegény poigartarsunk minden oskolai oktatás nélkotfiiD fel.\' •\'¦>¦• \' Ehhez comraentár nem kell; mert nem akarjuk, hogy annyi polgártársunk minden nevelés nélkül martalékja legyen a csabitjLs-nak, arra nta.va, hogy maholnap a börtönüket népesítse. ifi megtettílnk mindent, a mi hatai-^.rannkban. állott, ha nem karunazza siker működéseinket, csak azt mondhatjuk : vict-tts causa, diis plaenit, sed "victa latort; hanem reméljük, hogy a törvényhozó test ezen nagy hiányt, socialis életünkben pótolni fogja. Ezennel a kiküldött választmány által készített alapszabályokat van szerencsém a t. gyülekezetnek tárgyalás végett eleibe terjeszteni. Gr. SXrXHHNYI JÁNOS. Pár., mó a magyar történelmi társulatról. Peatt, april 2-dn, 186«. .leien korunkat, mint a nagy Horváth Mih. mmidja, találóan nevezhetjük a nemzetiségek századának, és pedig azért, mert az idegen ele-mekhóli kibontakozás eszméje vezérli a jelenkor intéző férfiúit a nagy [HjÜtíkiu átalakulásokban es p«[ig oly általános és szembeszökő mozgalommal, hogy az emliujtt név valóban és fökélétíHsen magában foglalja a-fogalmat, melyBt a jelen, átalakulási irány képes. Jukzú tehát n nemsettség, de kérdjük, mi a leghatékonyabb dajkája a nemzetiségnek, ncin-a a történelem\'( Mi a történelem kritikája, nem-e a régészet? - Knnvi-elég, hogy a törtenelmet b velő párhuzamban .aa archeológiát, mint legnagyobb .kjö&T^itvit.a; nemzetségnek, melyen minden olkptmáuyunk b Bzaböddágunk alapszik, mÜvel-iidúk\' kell. Mas érvét nem hozok fiÚ, mert nem. föladatora a történetem nagy fontosságának más -áeémpoatbóli bevitatáaaia, elég annyi, mennyit említek, mint u^.vBgyofeari^gyflioilVo,hogy minden egészséges gondolkozású ember minden kUibebizonyitAsvk oelkul, önmagában is eljutott azon p^lcxra, "honnan eltekintve, maga elé tudja állítani" a -\'történelem tartalmát B-onnak nagv - befolyású körét. A töfjénoiepi éa a regi kútfőknyomozásának" í nagy fontosságát az akadémiai történctosztály - : uzuui tfldti hordozván f-ttÁr rág-pengette" azon ^éaame^ hogy kórsad lenne,Lba egy szélesebb alapokra fektetet re ndszeras tfirténelniU társulat bngatnfth köMttehbi.,vwmyba,a-művelt közön-He^guL\'As emúna. folytan érlelődött, s végre 1E67, elején az1 \'alkotmányai élet- hajnalán as egtfer nemzet AtQinétfr WaMaiiíáiialf1 ^rvtttid^tt. \'VgyÁDU>Pv3tylfrig^ü^^h\\hm pártfo-¦fcdjw i twdi^m^ . tfirtánshn:¦; inryóiratát a k^WjndA táxoalaital;Mybfi k&^é^jtván, v lolyi. AnioldottbbsdUtA. hary, Maa- össze eov ugyan ^ Bjm fiMjgi i kfizó lat .Századok\'1 csinit, havi közi kcsztésu is, ügyészül pedig Ur. Kíseherlölniáá választattak meg. lgV rövideden adtuk a történelmi társulat keletkezésének történetét, lnoly időről időre nikercsebbea működik és kitűzött .nagy hivatásának minden n-ányban megfelelni igyekszik, miről fényesen tanúskodnak valamint ugy a hé első; usp^ir tökjén tartatni szokott választmányi Ülések is. Mindezeket nzökiiégea-nek tartottam ehuoiidani a megénhetés védett azokra nézvo, miket c téren jelen, ugy mán alkalommal is közleiii fogok.. April hó l-oő cootőrtőkén nagyon érdekes liavj gyűlésnek valánk Unni. lítjttka Tnailur akadémiai, tag s orsziíggyillési képviselő egy minden tekintetben a jelen történeti irodalom színvonalán álló .Valkö elenyészett magyar roegj-érfll" CTÚmtl értekezésnél lépett lul. nifly megye a későbbi országos átálak uliísokban Szerem és Veröczo megyékbe olvasztatott b>\'. Értekező föltüutetékiilönösen azt, hogy " intigj e mitideji időn keresztül mind politikailag, iuú)d BXármazasilag magyar vwlt aziLnios jogv\'-rii-neti adatot sorolt ul. Sajnos, hogy <.:/. értt\'kczi\'s.t végig nem hallhattuk, azonban, mínthogv u .Szaízadok-ba fölvétetni idluitjiroztatott, tigi-sz terjedebuében lesz szerencsénk ezen alapos jogtörténeti értekezést átolvasni. A második értekező a nagv nreheulog Ittimvr FlórÍB volt, kí a Pilinken Ü. Nyári birtokán talált rt\'giségi tárgyukat iinitnttn lw. Mielőtt az egyes tárgyak magyarázásához fogott volna, megemhté, hogy föl van födözve ama nuhi^i-aég oka, raelylyel a régészeti tárgyak kutatáa.i szokott járni; ugyanis honi nyelvünkben hiányzanak a szók , melyekkel az egymástól csuk alig különböző régészeti tárgyakat szoktuk jelölni, b igy az abstraet i egesze ti meghatáruzai hiányában vagyunk, a mi kétségkívül nagy mértékben szegi szárnyát a régészeti előrehaladásnak, ilzvn körülmények im.i\'uUák órtnkfzó urat arra, hugy megalkossa a régészi.-ti nyi.i-vészetet. I)o minthogy egyedül a nép az. a melynek szerencséje jut a hajdankor emlékeit a tudóssal s igy a müveit világgal megismertetni, erre is ki kellett tarjeazluuie figyelmét a Így nem önmaga, hanem egy füJoki fazekas-mesterrel együttesen, a mi snjátké[>en az etru-ziai edényekre vonatkozik, áll a piték nvjg a-bögre, korsó, kis huta stb. ulnuvezésakeL Értekező különösen arra kérte ahnllgatoságot, hogy a merre megy, mindenütt turjeabij & ÍBinurUasu a néppel az archeológiát , nehogy olyan fogalommal búrjának e folől, mint a rimaszombati rézműves, ki, miután 9—12-dik századbeli kardot későkké fent, kérdőre vonatván , nzt\'n Meletct adta: csinál 6 százat ia olyant csak megfizessék. — Hallottunk még egy harmadik értekezést is B, Orbán Balázs-tél a székely várakról, melynek, minthogy esak egy negyedét hollhnttnk, bírálatába nem bocsátkozhatunk. Végro szükségesnek tartom megemlíteni még azt is, miszerint elhatároztatott , hogy a történelmi társulat küaüléso május 14-én fog tartatni, melyen egy közérdekű értekezést lesz szerencsénk hallani Révész Imrétől üy czimmcl: Kem-zati törté notünk fojlödéso. OLÁHFI GYULA. tnk. 1000 frtot belőle a honvédok közt oaztuttak ki, a többi árva g^iínuukuk Megélyezéséré for-dittatik nemzetiségén vallibikülönbuég nélkül. — Itéosben egy inulntaágos jieEítárgyaltalik t. i. ugy koreaiiiároa ^Vi^uaaziiltjeg^illdvatalnukot, ¦ k^Bí^íj piibár i^eát-rát ivott nila,^ hitclBS^-^¦^.IiÍbbb -^oig^á - TgTáéffis^ laftjpl THiJTbair^áfa--^Tiitfotott.r-^v\'&^umjBw a; bmiái eltae-\'béteg-gyjö^uitézetbáá mégH\'folyVást kUadi \'e legsZÖrnyobb Iiarczot, az anyag harczát a vég-felbomlással, míg nagy szellemo már rég megtörött. Másfél év óta tart o szörnyű harra ; ellart még tulán néhány bélig , néhány hónapig b aztán a truguediu utnleo jelenetéül megzcailül-nek.k halotti zsoiözaniák. ¦- Tűit kijelenté egy franczia lapban, hogy a kiegyezkedést elfogadja b á bttlközépbez tartozik. — riureau közHégbeu (Üretagneban) ktklüaöa Bzokás divatozik a menyegzők : alkalmával. Ilögtö ti a Hzertiirtáfl elvégezte Utána völugény ari\'.ztil legyinti aráját e szavakkal : „Ilyen vagyok, ha haragszom!" f azután megcsókolja: „Így tiazuk, ha liékébun ólok !J Jelképe az óh-t viharainak és dorult napjainak , hogy a feleség mindkettőre ni készüljön. Kgy franezia lap a római pápának kiráívLiiikhuz intézőit levelét közié, m>-l v hantis 1-vén. lofoglnltátott. ¦ Mily v^z^delrn.- nrhi a liivr.tiil\'isaii hiiü/.náll blanipii\'t-ek. mutatja \'jgy nag\\ váradi eset, Imi is.-gy nyomtalváuy k.ivet-ki-ző foresa mőd\'»n töltetttt be : \'p:-\\llatorv.iái bizonylat .... az .... i utezán . . . bzúiii alatt lakó N. ur . . . . nn?gviz.sgiilLitván , (\'irészségeR-n>;k találtatott t. a t-jjordara botu.\'liató.. I tehén eg.Wj.eges. Kelt N - Váradon april I-én N- áliat..rv,.s.» Lh-be tanárnak ..-gy kalitkába zárt i:nekló kozöruégos há/.Í egi\'m van; hangja hnwnlil a»pacsirta én kanári madaralté-hi\'z, >zi\'jt cadt-ueíákban gazdag vs két oetávúval bií. i.egrtzebbiti) éuvkel. ha háta megolt macikat ért\'Z- lludáu tobb római nir; i\'c-dozt :k tol. --A Il\'"\'s-]n-sti vjnmton isiti\'-t tí\'ibh Fzr.rcne^étl.\'naég megta^djuk s belyettó ab^pjakg^yaa^^él. lékenyseg saüja meg kebleinlcefr-^^n éok kellemetlenségtől megiWndk magunk, ha a ^tatkozásó1feaalr,lii3lyét mindenütt nem foglal-áMk. _el? mejjjíagynak azon köretben, melyet í^ehík csinátjkttak, értem a hon gyűlést, ^©o^y-^-k\' tés a sisbad-na jtét, b í&lrpm RtdnyezÖ-Lcléggó biztoBitja" polgári aza-\' hadságtinkat; —\'a, magán tabilkozásoknaJ tiűE-tbljük egymás véleményét, de nézeteinket ne erőszakoljuk; — legyünk higgadtak, tűrjünk békével férfias higadtaággal, fokozódott szorgalommal tcBziiuk n hazának legnagyobb szolga— latot, hisz a költő is azt mondja: Tűrni nehéz, de haszon, Törni ki tud, megmenti hazáját. — S i k e t - n é. m a, mint t o 1 v aj. A nagv-kanizsai azout Fer. rendűek templomába az el ^innlt vasárnapján egy mareztdí Születésű otk.-t I nénin belopódzvan, a perselyt el aktira \'jrozni, azonban aiketség" daczára is észrevette, hogv jiilnnlóte felfedeztetutt, mit volt máitt mit tennie, mint a perselyt n/. ablakon kidobni , és maga magát [Midig a catedra alá rejteni, de biz ott \\n megcsípték. E tette már nem az első vult. Uj k,i Heti nemle. Afril lCWn, 1868. Finnorsrdgban eirefc da\' ezrot Imlnak el ne améoztö éheég tesan íaSAUval, — Pcrczol Mór kapott:üjre,-^Somogyi, Igaács\' MarczalíbtU ,. .... ,. iMM>«)rtln,.& I.P.TL.\|wKliáaliilLliapftwiel\'iwiTiitt Ihind mii faktiWMBnWl«T»l, Jlaly :Kilmán. Un ^iMgk^ya,.ki IpaW, Araold, fmtj- frigjes ii 1S3msrflijri> ky_DJult tagijkkíj airSgyet kSilil-¦ímflBiSi wgUbMOiiitk folytia á felír. 7-<5n %itt«idi ^kmloftórjeaitetól.\'A ssokott -tiMrirtii ¦riatkárttek: tttftl ¦ \'végttf ím aUptiu-aWy>^ te«tUiojiirta«»fcj(»fW»t.mir > tftnlw kflUpj^nk.íaiiJ^O:«UWtifl fllggMt, ,Kuotlit^iibliiökd ^ílBHBliit\'."\' t^rriiifllffm mpkiyM^w. nyitíóJ LUUjL .-t^lt>y^»\'¦• •Aühiia. toÜuUSkWoíikí ^speIiWT9Tirrxi"" ™i ¦ \'VT \' a nyoiCBCBal megvív. — Beazterczobányáu egy férfi rnhiha öltözködött nő megnősült, persze válás követte a: most pexlflkedéa. — llallo mul-lett Landsbergbcn égő szivartól, a puskaporos torony, fellobbant 7, egyén halt meg. — Ludas Matyi azerköfiztőjo ellenJCuhn had ügy miniszter Indított sajtópert. — Száz év előtt egy dolmány vanásoért I frt BOtrt, egy magyar nadrágért \'20 krajczArt fizettek a sibéiná\\^ — As aradi vértanuk remjékszobni javán* eddig 26 ezer frt gyűlt ftaazü. — Széchenyi Béla és Wüczck gró-fok orotsUnyadAMtT utjvkból, Afrikába] a .^japplcban térnek vlssaa, ~ A „Hazánk" és ..Uon^kbzilUmegoaaloUbalk^sdptagjai njohtg egyeatÜtekk A k&ős badügyminiszteniun hrvBíabuha cak harozképtélen tiszl^kfit vcfia be. . A honvédsegelyezfl^ bizűttroínyhoz etldfg -3I&8. folyafqodyáoy érkezett he. — A pesti íakiir^küéJiztár Jjmillidifrejéiű 100 írtról uzdlő-1 \'kituMttv^M^éiiitáriJegyikat twcaát ki; — A \' itiiváradi itr.\' hörtRkrflRÁnk. az «gyenjogo6itáai íiSe^n^-orÖíiiáBárq ,5015 frtot ^adomáü/öi-: I Zala-megyei hírek. ttízurdán, april >-án v-dt s éve, hogv gr. I Özérhenyi István , a legnagyobb magyar. \' hazájáért hőn lángoló szíve megszűnt dobogni. 1 A liajiiukok legragyogóbb csillaga levén mint a„ Fuj I. - igen helytaen Írják - ülő fa méltó, hogy minden magyar lelke Istenünket a ineg-ooldogult nyugalniaért .>.lve. kérje ól, hogy \| szenvedő haziinknuk aok oly Ha legven, minő 1 gróf Széchenyi István volt! -- Örvendünk, hogy n dieaőrilt nagy egyik tev.\'kenv, a kiiz-ügyértlidkjsülő rok.ma jelos btaizédjét vidékünk hü közlöuyébo buküldvén, ez alkalommal meg-cmb-kfizőleg^^^Stjuk. — IJy^lirúi öröm. Kürthatlan a hit-buzgúakkebelébol-anitt kegyeha én meghatottság mely az ri és uj testamontomí hivők szivét dobogtatja a húsvéti szent Ünnepek alkalmával. A mély gyász, moly a nagv napok alatt átleogi emelkedett lelkünket, édes örömmé [ magasztosul a feltámadás első napján s akaratlanul eszünkbe jut üdvözült költőnk, tiá-rosy Gyulának a napjainkra is oly üdálólag alkalmazható ihlett költeménye : A n=crgt«-t ura Mf-cbal, hery ftltámadjon érlPlol;, (>l, f„l,U n,.l>r.rrk : H-l n lifiii ellen ípi rúrtotot ? A (Tt\'fiiMi\'l ft.il, L-i\'iiif..]. llUii, Tóit bx^ii Olet, Tamrtdjaiutl ! Bnrretai a h ha fi\' Aj cm Limiten íTÍIgájo vo\\t; Miívt látjátok át: Hiicy a i«EÍly mindig esak élLet olt 7 Feloajeleli . . . fi ha halra volt M Sjf benacleU : Timndjatot I — Baranyai Elek kedves munkatár-sunktél Hahdtrdl aprü-l-éndatálvaa következő BÖroknt vettünk: Április elseje, ezen sző már maga igen nevezetes, igen régi Bzokássá vált, ihogy esan a nnpon ass embereknek aatahaA egymást felültetni — o haragudni nem asabad érte, hány ogyént-küldenek el nagyobb városokba: csiga vérért, iüg mi falusiak legfölobb a zordon időjárásra haragszunk , azon töltjük ki bocznnkat L&en minden tekintetben sovjány bőjties sorokat azért-irom, mert iihajotnat kívánom nyüvánitanL A kezdett pályán göröngyös nonez kÖrülményÜ múltért, legyen tartós ?8 sikeres a jelen, biztos és gazdag legyen a jÖvől A csalódás koszorúját, mit némely ¦ ember önnek nynjt, adja vuoza nekik, mert már belőle ugy 10 elég bokrétát kiítdtU A viránydas kikeletnek tavasza h,oxza mog számára a földi boldogságot, mentül több szellemi erőt, annál töbh anyagi jőlátetí Újságot Vár ngye bár? e Kripta cuendes vidékről. As emberflknok itt la ugy minfr\'iaáöhol^.tiQni Qh% a táradalmi bit, Mtlön leikbe alakúinak, politikai nésfltükeí átviszi^ lacsaoként a családi életbe , moly nem helyeselhető. Az élőt fűszere, a magyar barátság Iflíaanként kihal, Önzésaé válik mindenki, egy-1 mást csak távolról Öőmerjak. Szóval, közolsdUnk] a robinaoni étethta.ö míárt van ez igy ?.Mert: egymastül még a bazahság tisata Hzéudéltát ia - I\'osla. Jíi^\' nagykanizsai jn\'inr mány átveszi. Let tiüztjr , ¦\' iánilrii.\'l; hivatalszolgája. A házi helviaég. Ijipunkbais ••mlitetlük volt. hogv Zíilá-mr-gyc által Nagy. Kaniz-sán c\'adan ló tnm.\'tő melletti raktárak j«j volnának kórháznak, mint értesülünk, a vám-i tanács az épületeket csakugyan megvette a oda kórházat rund ez be. A megye ezen befolyt üai-Qzegböl a székvám«i mi-gj-eliázat nagyobbítja — Fii rc?n i-iim. A nagykanizsai pogtóri n következő cziiuzenl levelet láttunk feladatni: A disznóhidiisí c/.é\'l] Btibjeetjétől. Nemzetis e.-íi/-madia Legény, penzionált furvizer-káplár, több jótékony-czélu inK^.et fűtőjének nat. Keresztúri ivrisuMjry Le\'iel lábtyii művt\'azoti fogalma\'.M.t gyakornoknak az urnák, jó ét, itvágyatkívánva.. I\'caten. Zrínyi uteza \'. az. m II. euiuloL N. N. ügyvéd urnái. fomUbőI tudjuk , hogy /> . évi június elsőjén a kór-1 hivatalfónöke, Ü ponta-_ li.-vél hordozója éa tgy jgyszeru levelek kézbesi uiseért az átvevés napjától fogva semmi dij seus tizettotik. Az ajáalott és pénzes levelek vérén vs-darabjáén azonban 3 kr. fog vétetni. Akik pedig a postáról >ntcttk el a leveleket cs ujnag jóikat havitnkini 1 ft^t íugnak fizetni. - II a 1 a i u n - V ü r e d község folyamodott hogy nig idők é>la a fürdői intézeten levő posta i hivatal tétessék át a községbe. Aligha érnek \| czélt, mert n távírda é» gözliajó állomás, poáta 1 nélkül el nem lőhet; sót , ha eddigelé a kÖSség-I ben lett volna a posta , akkor is készséggel át ) kellene engedni u turdó-intézetnek. — A debreezeni országos dalár-ünnopélyro vidékünkön is a "következő dnlárdák hivattak meg: b csogóí dalárda, nogy-kaniEsai dnlArHi^ soproni dalkör, és a kaposvári dalárda. — Zal a m o gy e b e 1 i Bellatincz.mezővárosában t évi april áá-ére eső országos vásár ezen évben ugyanazon hó 27-dík napján, valamint Dobronak mezővárosában évenkint június2&-én tartatni szokott országos vásár az idéo ugyanazon hó 27-Ík napján fog megtartatni. — Maul Antal zjilamcgyei utbiztos VE3> téknevének Mcitny i-re kért átváltoztatása hivatalosan megengedtetett. — Tüz. Nngy-Kanizsjín april 4-én délután a mesei utczában 2 ház éá S istálld égett oh \' — Mint gyulüdt ki a tüz ? nem lehetett kipnhatolaL Biztosítva semmi sem volt. , .... — Veszett eb kóborolt,.líaCT^Btan.isaa utexáin a napokban, de egy varoai hajdanáitól agyonlövetett. Embereket nem sértettmeg\',ítiibb kutyát ngyan megmart, de esak u agyoalö-vettek. — Amuraközi turcsbicseí esemény iránt a hivatalos vizsgálat apf, 6. Óta folyamatban van. Kiafaludy főcsendbist03 jobban van, q két kanizsai foglár még kórhasban fekszik. , —ftkfl r-t"l vajtá-a, A naCTkanimiai vjg&r al knlmávál Collasi ds Tífinr? Cbdfíő - nir-"l:é\|j^^Kt3 üJra-Dobrin, B.f koreakad^ nd^4hjál\| pff^ — Kövese tvámjogo t nyert N.-Kanizsa városa as illető ministennmtoi 12 évre, . . — A b a j c b a í legelő eDculönilési per meg- , szűnvén, a katonai karhatalom fvi^tcávonatott. Lz érdemben jövő számunk, .tüaetatí, ..köalést hozand. - . , — Megyei utak rendexése,tárgyaién a kapornaki fobirdsAgnÁl Zalamegye hizottmnjiy f. april 5-én ülést tartott, melyben t&b&lű&jfc-való Indítvány tétetett, a Lmájud jSn toifWáő kÖ^üléa.etó:lesanektarjcsatvB.í un xM? — A uagykaniasai loszámitold booki mint hirlik, f. opr. 19-do közgyűlést toít.—Ab érdemea ideiglenes elnök ur jónak hü bsanün-ket ífenöralni fllnrdotésdvel a BZfl\|!aE^^\'B»gyr holott\'ffilíöBÖriség\' iránti udvaftíJS^figyelein\'ÉŐlo Íojjoson rköycteli, miszerint helyi f&punkban ionéi.,tétessék, különben,a tárgyra,ia:js&Vp-térüuk jövő számunkban. < Soi^gy^segyÖl .hirek. — Jan kovich László somogymegyel főispán.or elnöklete alatt egy társaság alakult, egy a megyét hoaazá~ban Kaposvárról Bcr-senexeig átmetsző vasútvonal létesítése tárgyA- —ban. E-cselből Kaposvárott _a föapaa; urnái marcs. 24-eo tartott tírtekraüetan egy több \' . tagból álltl válaArtmáDy alakult, melynek feladata f. é. május l-ig a megyei forgalmi kimutatást kidolgozni. — Kohn SimoD éa fia Adolf kuponvári lakosoknak megengedtetett, bogy vezetékiirvü- -het Ktmfl-ra változtassák. - — A soniogy mogyei börtönből négy egyén mcguzükűtt b mielőtt a megye távirata megérkezett volna a salarougyei kapornak! járáa íobí-rájához, már Viola csurgói szolgnbiró tir szóbeli értcaitéBe fulytán a öotuogymegyei foglárok által üldözésbe vett -1 szökevény, zalamegvei foglárok által ia kutattattak b csakugyan a csehi pusztán megtalálóik , azonban jöttüket észrevették aracgillantnk,az erdős vidéken pedip egyenesen Üldözni nem lehetett. Kgyre futása kőzi H lövést tettek, cl ia esett, de felkerekedvén, mégis buhatult az erdőbe.. Drurain nevű in kei paraszt fegyverrel, n többi baltával volt láthatólag felfegyverkezve. Utóbbi lopásuk 14 Bertéfl. — nA budai v Ugy óg yi n lése t.J A kényelmes közlekedés a budai hegységgel, mely n létesülő közúti vaspálya által fog nyújtatni, bizonyára már a jűvO jó idényben ia arra lúgja iudituni az üdülés és gyógyulás után vágyók nagy részét , hogy gyógycxeljukat a budai begyek éa völgyek mérsékelt, tiszta, egészsé^a . légkörében keressék. Az ide áramló fővárosiak kényelméhez némileg járulandó, a kÍ3 sváb-begy alján levő-első--m-. átalános gyógy-i nié z e t mar U előkészületeket tcas, nemcsak hogy vizgyógyitaaat éa te.itgyakorlatát bejáró betegek Bxánulru in hanználhatóvA tégy... hanem egyszersmind, hogy kívánságra friss tultéau ánványvizekkel, savóval, tejjel, később azőlővel ¦B- gy ógyezélukr;, szolgálhasson. Szé-ehenyi Oyiiln gróf, mint olvasóinknak elmondottuk, a közOsmiuiaatnriumb&a alkalmaztatott; Sopronmegyo most egy kérvényt intózott a kormányhoz, Imgy a grófúr cech alkalmaztatása mellett ín , hagyassuk meg mint a nevezett megye főispáni lielvettene. Vas-megyei hirek. Saoiubuihcly, apr. 8, lUtíH. * Farkas János ikervári niolnániiesterWtl lapunk I!Wk számában közlött azon liir, hogy nevezett niulnár, Mojitzer tíoma Hegedjél halá-loHíin főbe ütötte, és mizina sarkival föl,,. rugdosta tolna, a vizsgálati Iratukból a n tanuk foüzlitiiigzú vailiniifiBa íölytán <>dn módosittatík miszerint Farkat Jiltion. nevezett Mopedjét, midiin kötél eödé^o teljesitésének t«lltntrvfi^»»liL\'ia«rt feddette, neki viBBzafH.\'-elvéti, Ilzt piwra kézzel ütötte főbe, mire <-z az iité^t kikerülendő magát visszarántotta, b ¦¦^vennulvt v.-^ztve földre zuhant, a a padlózatban levő doni bor iilakn vastag bz\'-cIio vigtii fejét. t>i,.Iv U^wtlen halálát okuzia. M o u véd -c v ö i;a. I Sopron-mogyei hirek. Vasárnapi levelet. HL — Ka íat zum Hiawerden ! A ehronik scandalÖs ismét nj ódáitokkal szaporodott. — Képzelje caak tiszt, szerkesztő ur, vilrosunkban két szenvedélyes vadász lakik,\'az egyik fiatal ember, Tmiajfc- már él tea, s az irigység daumona fészkel te be magát sziveikbe, btbtíb vadára ember mindig irigykedik másik vadász társára.....Egy napon valami dévai tíczkü az éltesebb úrral elhitette, hogy a fiatal ember Ost nevíl kutyájával kijár a mezőre, éa ott a fiatal nyulakat feléteti, mi okból a sárga irigység vak gyűlöletté, vált az éltes ur keblében, minek gyászos következménye az lön, hogy egymást czifrábbnál czifrább kifejezésekkel megcsimezté k. AIso vraa war zu tliun ? A fiatal ember alkflldörto secandánftait az éltes úrhoz, éa per Spaaa elégtételt kért tőle, mondván, hogy o gyalázatot csak vér moshatja le, miután mindketten, nemes emberek Az éltes ur asoahnn kinyjlatkoatattá, hogy ö katona nem volt Boha, és ilyen mesterséghez nem ért, tehát azt ne kívánják tólo, hanem adott egy írásbeli, nyilatkozatot, melyben a eztfra kifoje-BÓsekef.vmiEivoojsL\' látat pedig a fiatal ember Dtemplia papirosotf zaebóbe hordja becsületét, a aH ~,l -t " ^Jf-sjffMá puasá míedeiat jdv4 Wt,—;yiv4Í Soroksár!^ eoropai egyen-BtsJgl ismét helyre van állítva!¦ — "Devon még ccsál pikánaabb történet ia. K.-Sfirton Vároaá-baalegy fiatal Pna^lj^by-azetelinaa Jpttagy "fi^Ö hölgy, no perase a virágnak megtiltani non lehet í i s áionSiá^ííéi ftWelmea, a kemény oo^eBenasagüláíe ^A^ttf-t^mÁMA nem lehetett TeMt mi történt?Egy szép reggelen alciaaaazony ^»volt\'Bobldltelá&a2d< Uuiden dg-ságosaza l^áterem, ^n&a Jun Ulraaa erőszakosan fcjj^ittátvin, Vkifaxerelmcs pir ogyUtt taUl-tawk,- bár l&BÍiLoBy égre ftldre hivatkozott, ham fl laOTtitBá^Xrpo Jüan neje, de axert még ia emUseálpttaLegymiatók La moat liomeo áf, JnBa c^ilhteevtear ma égben e gyiszoa szerelmi kaland AIOttt^^Híátel a: tavaoz közeledik, alsó regt ideh/raintnt »• magyar kültö mondja: mi . Minden elsdj^^röraznsl \' :m . VaVja .már as :^.tavaozt j ( dohnzüciítkrjlóhián , " soproni polgár. UrtiiUitt meg a viirv») Ifinek havi nyul.-r..-. tiszti válaszfal? Irti rhi. iizonban uz ;» y >vü m.i lésre elnnpoltat.xi. i\'.TVz-l M-ir taborii-k közlött 3 !12 DTftzAs I intézett telkivé U-v.-j.. védegylet feloszlatiiüi -lilél.rn ;i i\'HV-ánd.\'dtHün II i. H/..k.HIllál m-lv kunk , .iLTü. in.litvniiyozvH., f.s h:.vi évut\'gyedus gyü-Kzuuln feli dvíista tott i.H:./-ánk- 77. Bzámában indrii honv^legylfttíhez I lnwla.pe.sti nrszápw lum-tárgyuban. Mindnyájan éreztllk a pillanat nehéz nyumntását, melynek hatalmát gyakon>Ita felettünk, de mindnyájan éreztük és tudtuk, hngy valamint nemzetünk a múltjának, ugy az azt alkotó halhatlan férfiaknak, mivel Lírtiizunk. — Ilosuzas vitatkozás éí eszmét\'serek után vé^r-.- a hauin-zat egy akarattal elfogadutott, iiuiLik kuílédt, vabimmt 1\'erezel tibornok úrral , ugy több magyar lappal is közöltetni haLiroztaluit, a h;itár>iitt >izovegti kövotkt:zö : [\'erezel Mór Liliomuk urnák, az onzágos honvédi-Jnii biz>iiinany tV-l.iszlatáaára néave tapintatlan eljáníat követett el, a miről egyletünkrBajnálattÚl értcaölt, a knztelkea tartott pesti honvédgyüléjjbon hazánk nagv tiai irányában tett nyilutkníaLiit nnn osztja. Ezen kíméletes a eo geszt előleg niesruvú határozatból meg fog gyűzŐdni n táburnuk, hogy mily keserű kötelességet teljesítenünk akkor, midőn azt aláirtuk. — Tiszteljük mi Perczel tábornok arat, mint 1848 és 49. évek egyik legnagyobb hfiaét, tiszteljük benne a nemzet irányában elkövetett feláldozó ncmealelküst\'írét, üzemeink előtt lebeg mint á csaták oroszlán a tizt. Tamás ntb. előtt, a nagy nevéhez fűződött emlék leikeinkben örökre ápolt marad, de voltak c dicsőséged kornak szinte más nagy emberei ia, voltak fél istenei azon epochának, kiknek u neveikhez kapcsolt fénysugár bo világol a jíivö századok méhébe, borostyán kuszaruiból nem hullott le még egy levélke sem, s kiknek rajongó hazaszeretettől dobogó nemes Bzivük előtt egy ország meghajol. Ezeket védelmezni szent kötelességünk. — Mi Bzeretjük hinni, hogy őszinte éa lelki meggyőződésünkből mondottakat nekünk nem fogja bűnül feiróvni, s tevékenységét a haza javára megssuiitatnij hanem kettőzött erővel, mint az ^caak nagy emberek aajátja,^-haladai fog azon pályán, melyro hivatva Tan, sjnelyet a gond-vi»léa Bzámára kijelelt, a bizonyosak vagyunk Jtaafiö,hogy ahÖa tábornok, kinek győző kardja elStt remegett aa ellon, maga felett i& megülendi győzelmi ünnepit. — Fojtsuk el a viszály mag--vátj-ia^y^ónáai-gyoreafiágga! növiki magiV^r-ollenkesőleg ne várjuk a sora által rink küldendő ellenségetj mi magunk kőzi is feltaláljuk azt; no adjunk vámügy ia számos elienségünknek anyagot orumre, zabobízzuk a fékveaztett szenvedélyeket, mert bekövetkezik az idő, melyben örOm ea xUadalérsot mámorában flirődvo, tam-belravfiJik.iiieg TU&aJykmláaunk felett ellnnöá-geink a bachuai ünnepet s győzelmök jeláÉl . boldogságunk és jólétünk airhalmára kdtüzeadik ^ kárhozat setét lgbogóját. tíz. A.: — E. Júlia kisasszony L. hó 8-án hallgattatott ki utoljára, kijolontotván neki, hogy a terhelő adatok fbrytán eddigi felügyeloti fog-eága vizagálati fogaággá alakittatik. Irodalom." II u f fmj\\ it D Mór, L niunkatarstiiik, kit jeles tehetségéről leginkább a „Magyar Izraeli-táhan" .Népfauiitában\'1 mcgjulent szép b en"ieljerf költuinényeiből Íamürünk, legközelebb egy ti-, ivrr terjedő hébor tárgyú kili.temény-filz.-rt M.:.indékozik sajt." nlA lidrií. Fölíiitfjul; t. k\'«öiiHé;Uiik. kalonrwii i/.r. bonBLkrwiuk figyelni t e ni.inkilni, melynek alilinwi ivei legko/.e-\'lebb fi.„-ii;ik lapunk mullett is Hzétküldetni, — elun- is, mint oly munkára, mely minden esetre megérdemli , hogv pártolLissék ...... ini.nya éa tartalma vé^tt i~. .löv/í wáinnnk mutatványt közleiuL - A .Népi* ri v :. - MeWir-M Kámly hatani- zoit Rznbartelvil pálinkái ujrtá^nUmét rn.jgj.\'lunt. Ar« évn-gywlre l tonnt. Megjelenik miudea vasárnap. Az „Izraelita közlöny" kitul..ja clnéz.-Ht kér el.-.rizelöicől. hogy a legújabb «zanna, a hip knnil toriént tí^ib rendbeli átálakiláa folvtán, <^ik kédóbb küldheti szól A fogali cpseglien ^tartana « íí.,h siiiinial&n bij, d:u r^.-liii ít-m;.h.\| liii/\'n- tannak, melliti a logiia- Mm.l a ruellett i]>pen n i-lfn ccmtu.l.-Liirl mUlhatd le^inkál.li , ti ugy a f..cak •¦« PiAjrúmek a milardli&K (Am el.\'oorulAaa, miDtdu t Popp J. G. az űjílie Aaatharla-toajujii, hágj : a leffs?mt:-l.lj »lijri«iok.re in, opj iy olr ll.in mini („ila-ilrlji-í atar, t.ctr-piígei rosgiivi-ii iftmouifi ígirtaj-w, tneijiimailt fogat, horkö ; i\'i és stllj, valamiül (r^oladájoti a \'EájSreghon. rliTtn üsiJTuhíii e(jT alj- ollecrr uláluah, sielv t.\\rt\'ía haaanAlal uDa ataetsk blotaaia éa fij-nilltCTt IcctCsí. hanci a már álért fl^éoeBÓpi unni \\i\'r.uiú iLi-t UTtjSssa tfl íiüirdda tefiií. o (tor minásiiliinet fi^elmibo ajánlva. - Ilet tanula -i-iniL M WajJiU JAzsof uj»tian felaíi-iclt iívjinilÁjai\'&u, aiükscies. bojj koílü ukulai képsttwétrffvl l..irjar.at. A (ollélclek clönvüooli. . - H. ü. Saogad, Bocoinat, torjcátliaea icTclíí QBtn busluitjuli. ]>rdij; «»iiretnok ; de lapunk tere ulj sínk. tifi;» aliL Ticriint icápeaak readeskeduL Bsa-b.iili -n hiijiialó Icvelekij^Blt Iránycstltkekel kírnCnll. 8. K. PpCSígSlfo»\'n kal.ljnb. — Sp. J HiaficSlío^Varjuk becäea TÜaaiiL _ líSianuy J ÍJ. tiariaj. Cdrötlel! Jelor niá-mmikluil elkc-ett, jlvürr botnak. Mért nem oltod... Mért nem oltod ob líöblocs Unghövét, Seüe csiíkudJal el ttjfcamoc, lányba? — H<\'rt ugüdud mog aiived übaraimit, Huiuiút biia lalkoift éilciiéíi vá^jo. Uid.\'n mnaolyjafls, de« mosolyod Sínét valitabil aa égbe emel; De hogy ha kúrdlck — kall-ó ujtj aiólaoj ; llogy a aaá kin ia kárhozatra ver ? . . . Ne Ugy begjetlan eütom acirjala, He vond majf tClila kobolod bájáí i Ott — bolao^áffoai belSh^joolö EloBalatja roojd JWm hoióiljrit. — Borúi eltemnek ogyrtlon fóoylG Ciillags ia vagy Koada Ma leiaj f E cjiltag Unta fíayo a vUáge Caairán Doiulygnl tadhAtna talán í — Oli nrnu t — no Ultid alt dráfa Arerolmera, Fi\'lód lobogni keblem titai tflait, — Legjen nyngajonj (* (r lalkmnon. Mit a kJook gyotrelms Qstd — Nynjtsd Mim csak bíbor aj-— ÉgG csókom badd lehaljam rája; VlíBoot uiorelmot kábeled adla^ & kebleden lelkDin Ddvít találja. BOBS RÁ20LV. ISTÍTtI KEZE. [Törtéaetí bcazdly.]\' ^gvbi)zaBbflkk( Dfrvarl« Káítaíittál.\' (PÓrjtataa\'.) ^ ¦ JL ¦ \' Sorégilnk: tova Todolt\', mii\' éjfél körül lehetett az idő és még ífl oly berxíiztd sdtót\' volt, ngy látszott, mintha csak most mentünk volna az éjbe. — Egyszerre megálltunk. Ml ? kérdeztük egymástól, do"%Tnftzétosen egyik som tudta az okol, miérté alltnnk meg, elöl as elöflrHöt vezető Bnauijc:nyi^bé^eggel nyargaltak viflHza a töiuegbez, ADbeg\'kivont karddal kezélxni nyargalta kírQl-te^kxd^ méájtíá ^uro-géi 6 tudtunkra adta, -hogy az ellenség; néhány puskalövésnyire CsiCenyhel1 Teczövökelve áll előttünk éa seregünket megiámgtm\' készui.. .. „Megbolondult? viga közbe gúnyosan no-vetvo az orvos. „Ez alig történt meg — felytatá Rufltdn — midőn az ellenség Agyaiból sortüzet lövetett reánk, mi ksmésxétcson boT4nfetíttr Jpiisstitást lett liadaeregUnkbcn, azután egymásra .rohantunk, s pusztítottak, öltílk, kit rantitoha etmá elünkbe hozott Hajnalig tartott mar o. caatá-záa, n gyűcelom hol egyik, hol a másik réazre hajolt, azonban még határozatlanul, végre keleten felpirult a nap langsiirca. arcza, sugarai megvilágoaiták a tért , hogy lausnk mennyi kegyetlenséget képea egy éjenpát végbez vinni as ember, o rottoaetpá azörny; — a matacsi hegyen át Orraándy b megórkezott seregével, ezt látva a mármár cflüggedő iBtvánffy, újra I megfúvatta a harczi kürtöket a elszáatan ron-\' tott vérszomjas seregünkre, Ormándy seregé-! vei hátul került nekünk s ekkép két tűs \' között élethalálra vivnank kellett, képzelje ön [ e nyomorult helyzetet, Bzerencsénk, hogy e I két giaur vezér ágyúikat nem bömböltették j reánk, mert aligha egytől egyig min 1 ott nem I hagytuk volna.fogainkat. „Hali! miért nem válhattam okkor azon I nicséü őriásaá — kiáltá dühüa haraggal az i orvos — ki egy maga egy egeas- sereget agyon i vlti, hadd mnitottam volna meg a kutyákat I raikrni kell becsülni az igazhilUeket. „A vesztesség azonban végre mégis minket ért — folvtatá Rustán — Alibcg megseboairvo hullt le lováról b fogolylyá lön, hasonló saro éite Abdulaht éa Hagi agat mintegy hetvenhét elsőbb rangú apahikkal ; Sásvár egy dühödi giaumak kardcsapáaától elszédülve épen melluttom bukott le lováról, én uzonbuu a kegyetlen giaurt j.fpbfl Iflve, .SfatEárt a ftrl-gftEol tatás tói megraentetSam, ^IiáiMQía vetti\'m oi, és vittem agyúink felé, melyek mar vípk-Bzafolé fordaltaE, hátat forditva a csatatérnek ; a mint igy czipeltera ót, egj-szerre fejemre egy rettenetes ütést kaptam, eazméletlenül estem a földre Rustánnal együtt; rettenetes volt helyzetem , fülöttünk mintegy harmincz-negyven gazdátlan paripa nyargalt kinman nyerítve sebeikből patakként ömlött a vér, mely arezo-tnat befecskendezd, hah! de végre még egy végső csapás is ért a mint eazmálatemet visz-ssanyertem b ebgyöngült késeimmel Sásvár után tapogatódxtam, ha még mellettem van-e, egv giaur vágtatott ol fölöttünk a épen, e pereiben "lova TqryunlövTJ Tegyottle alatta a ez mi reánk esett; én Sásvar életeért remegve kezemet kiszabadítottam a döglött lé alól és szablyámát,! mennyire eroainöl\'tát^áfiufim a reánk hullt lov^ oldalába,/éka^n-;á harcz-szomjaa ^ahiksák-,)ák®Fi8lt a4 elfejiBegot viaz-Dzanyomni, a a csataraj, mint egy rettenotea Tészfélhö Tonnlt tova-a Mtha^roTpea-éa^áieg-ozabaditottam Sás várt. " „Borzasztó\' caatásáa lehetett —• ssólt közbe nz órvoi — hát Ali béggel a a többiekkfil mi történt P fl mennyire rághat VB&stességüJals ? „ Alibéget a tőlünk rrtáVmrfrry"1^ gárotlfnYVal együtt Bécsbe vittek — folytatá. Kustán — TB3rtességünk tömérdek, a twbesültek&t ^ alig győztük fesse szedetni, kiket, miat öa láthati szekereken hozattam vtsara. -..-! „Szegény Sas vár — mond aa orvon — bár felgyógyolbatna, hogy bardtriaak neiáea1 tetteit meghálálhatni. \' ¦ „Moat pedig dologra orvos ur — végsd Rnstán aa ottoniáiiríl felkelve — nezren básí vár ntánj\'en\'\'pedig}febem voazályáo tul léváaj rendelést teendők a sebesültek ápolá&a végett S toindkat,ten távoztak. \'"[Frfjii-ttSv-)1 ¦ ¦\'¦ \\rr g \'I. -ms -^p^wt x ist 3sr ö ss. tatt- OaWMk\'iaUtt ^hetaii ksTÍs\'qÍUeÍdi^ lata voli. Aial a\'^tf^aat »ili^^ tíkfaés arflí^ kti&U, miai li&krtíÜviltííiAtig u «iSjstt t&«Lfa< tíáfhxá nani fc>\|ip4A}gyf jMiafal4i«l «>!«« UaOti in Dem. mladas ««dalom aálkttl érfinyMltUUk a I wttkvrf«sir«lt b1&U»p^ kUBaSsm a ko.ípjáíigú , arapja «lsnsitasirarjtee, kÖiify flticra I jaaak Johb értóke levín, «i-kffnnyebbea e cekílyebb I ¦gfiWril togistneteMk la j Pbczl köti- ia orazáBaavásarl heäataroSt- f- ?]¦•»r\\~\'\\\'•\'\\nj(Hjft\'-lflMitrial niíioölrdnL :. -\\ :-.,Tcm&!gí(áHi»B"«1\'-á4^44"/oB^» d" frt SO~kr BS^fíatÍB W; T±4t InL A ft-. 80 b.fftt rid\'IWlí^\'sttL 9 ty^««kn7»^IO.-Jstí,a ft lOJkv. 87^08 ina. 3 írt. 00 ki. Kakorlaaa 3 frt. 80 kr. -ph-ftÖ kr. Kukorloíaola»(oalnqnanün) B frt IU kr Kaafiri li ai 5 ti. 11 fii- 7 A kr. ff Bh-ytS filoni Q-íaí 10.6+^.74 a^ ss. 10.ttU.r- hrt Keny.-1: \'ni\'8\'Ä \'» írt- \'fl EoBnlÄn-f nil I. Biám D 7rt. SO kr. B o » 11 Í n 5 mia sí ja 2. saim 8 frt. ÍÖ kr. Knkorlosalis at m. 4 frt. CO kr. Asrü «-tfl 18-10 tm. I Hó- éa itati- \|!;kalh. áe\'prot Et. JAsi» dleaS félti l _ _ Mirk. XYt. l-i-^ ülVaaeVnap - lö^iWvMvasaío. fi^GO; Í8CO-ki álladalmi kflkotojfl2;10jikank-réaavéayak 7.00-j.lutqlinWtatil jéazvanak 103.: ¦ IinllorrilG.ÖŐí\'l^rig^niSS;. arab/ darabja Ö.5Ö kr. _^_„K-I 1 }_ FolcUlc cESrkesatSi Wajdääa Jásaefl". H r d e - —T^-Jtiri-4 eiwé a y. . N«a» Kanizsa virwHurvitoyuéke réméről közhírré teurnk, lio^y néhai 8aép Kiroly kqryatékaiW ,iartns)\'¦ Nagy Karijain m- tjkOnjyliQii 3. 4. 6 es 9-aur «ramok alatt felvett nuit dalai fisuiu foMekbem, • fccake partdüloí 3 db nzinto földnek és a von» rdton fölüli fekvő Z-k dnlnbeni rétnek 1 8 ff B év a p t il 9U », s ha akkor a becíir iflejUicni ligirtotoék f. évi mita» iiMnniindBttkor délutáni 3 urakor & Myuzlnén nleg kezdendő nyflWno» arvcrés,i^ján leendő «(«datas idnffljlnltotctt, Melyre a vwroi kivandk- 10"/. bánat pénszel ellátva oly kijelenteméi ]Uivatoak roeg, Wy a becaléai okiratofi éa as árveréai fnlteteleket eleve a birosAgail ifl meg-Jakinlhsük. - A városi törvényinek. Hagy.Kanwuln 1868 Marca. 21. (80—3.3) , • -ilsíipié HTJÍIÁR7 pluviáláik, d&Jmatikák, albák, rochettek, velamok. oltárpámák és terítők stb. Ohln& ezüst ea tutsaranyzott S3oEuíiraBii(»tí. iielfheSi, db n Hámok, paciticai gyortyatafl-tób, ffliilfllôk taméuytartővaB, nzeníeilu-vesűaHtí a spasa--riUEBSinal, îampak aib, s & teffmtapttaa kiállított URNÁTOK, és minden . egyházi szerek legjutányosb áron kaphatók : gyárrsktárában, váezí utcza 15. nzám a. PE.STKN. t e s e \' eladó ház Széchenyi utcaában Jtíö-dik szám alatt egerép fedéllel, 5 szobával , két luinyliával , udvara éa kertje 842 négyazes öl T mellette 3B00 négy<n^_ühiyi réttul, szabad kézből eladö. Tudakozódhatni szomélyeai^ vagy 1** vél által Kuvdcs Mátyás urnái Lengyeltótiban , vagy Kovács Pál flbrairéaa iirnil,flz--Febérvárott. K Brachleidende. Der berühmte E3raeh-EBnl«a!«fl, ilesaon hohor Werth selbst in Paria unerkannt, und welcher von vielen mediciuiuehen Autoritäten erprobt wurde, welcher auch in viulen Latin und Fallen glückliche(Jurenhervorbrachte, kann jederzeit dir. brieflich vom Unterzeichne Inn die Scliachtel a 4 fi. ö. \\V. gugen Einsendung dea Betragen, da die Postnaohnahinu nicht BlaUtindim kann.bu-zugun Werden. Für einen uioht uu nlteil Brueh ist eine Schachtel hinreichend. J. J. K. Elenbu in Gal; bei Galen (NrhweliJ. (bl.fi—3) Tisztelettul ért&ritem a t. kii; ügyvédi Kaposvárott, nVutczitbiui i u megbízást .\'iti.^\'ii.lnk á poinoii Kaposvár, máreziii.sbun Németh Ignâcz, ~ hieiwtmétwa ! i Alábrolt bátorkodik a t cji. Gombos 8}ertalAtt: ur w 1 áhal feltalált _ _ .. \' 1 i „erősítő italt" i \|n tisztelt küxönség becsea figyelmébe ajánlani. Üx&M fierösltó-itfll előmozdítja a jé étvágyat\',.könnyíti a tíffi lomésztéat éa megbötés ellen megóv, és, átálában az cgésstl KidegrnndHserre tiiulcgitőlüg ea eroaítűleg hat, Ugy jzinte# Igttjánl tátik mindazoknak, kik hideg lég befolyáainnk Mi ö>vaiiiiak téve, továbbá a lábadozóknak, kik a kiáDott^l pbetegségek után crejUkat visszanyerni nem képesek Ijvégre a tengerre utazóknak, miután n tengeri ut iumertSI Skellemedeiiiiiigeilől megóvja az utazót. , ^ I Eí\'ti Pi-öV\'tö-Unl megbizáa utján a ttüajdoncm url aTpecséljével cllTilulL üvegükben az uLaüítáaaaJ cgyQitS galolirtnál kaphatók. JE H K vidéken egyedüli raktár, afulírtnál lovéaf ^tinztelettel ajánlja e kitünű b nagj- hntásn szert. s Ara luiHíiiálati uUisilásKal együtt .1 frt- & W^Jdita József, N ugy-Kanizsán, A oh. k. szab, oszt, hitel intézek manyar pó üzletellek hó rnktdrn NAGY-KANIZSÁN n vnputi áüo-inda közeliben a Gl\'TTMANN-fV.e raktárnkban a t. közÖUHtíir riÍRzéremarcziiiíi U\'3-iíi) mcpnyittíitott. Van szerencsém a t. rz. dalkedveló közönségnek tisztelettel jelenteni, hogj- a 11-dik kiadási ért s jelentékenyen bővített czinö o közltsövesséaü dalokat tartalmazó könyv aeajto alul kikerülvén, az 5üÜ lapra terjedő\'a díszesen kiállított zsebkönyv árai ft 20 kr. Dús araDynyomás- és arany szegély ly el ellátva pedig 1 frt 80 kr. Megrendelhető könyvkereskedésemben, valamint minden hiteles könyvkereskedőnél. <94-u N.-Kanizsán. igyel^he-fijáalja, íu-gánliwán aVárgaháj épületében fekvő kercBkcdését, melyben nindeaféle árnexikkek nagy válcszzékhaa, jutányos ár mellett találhatók félj név-fijeinti a leg^nornnbb emU,org bávt^theo^ rhom, alsi o.qj, eboeolaá^ irk@, /&^k&&a,jataeeatra9fc MIUf-, Apollrf, IParaffln, hlklá«l gyertya én&mp\' vpTOj^^l^gerzaalmillBai éa dat, bel- éa külföldi borok, asztali kávés és theás llán.«dÓQyc\|tf fiaotQ tajtékból kessiteU dohányzó azerek éa serteáruk, ^.í;:\';>\'Ugyanott.kapható tQvábhá:. kOLTSLGi^&UrQi marhatápláló por éa Udito nedr. T&gpivaAapJkmtUviv&t tniodennemápipere saerek. ptlafi Llpói-félo caúz..elleni ... v: ©oMnanwí J8íöe-féla patkánj.e^r. büdus üáreg éa.csótány irtószer. Láaár-féle ( pfld«^pr>vfioztA por és fogtinktarája. Zoehéri-féle halhapor, TöröU-fóle fog-asivarkik jijfcWr^wJl^yriip, valódi Paaj^Uott lynip, Dr. IPenrse E4w. és Doahlcr-félo \'angol hártya.papír beGteott gyümölcs üvegek bekctüzéséra a téli idény alatt oly nagy számú bútorokat állított elö, és oly nagy mennyiségben, hogy mi e birodalomban létező eféle legnagyobb butor-rakt a t. czimú közönség szíves figyelmébe PESTOi, üádQfUtCLa 9. S52. ÉL berendezett rnkhelyünkön bizton ajánlhatjuk. A bntorok kitűnő minÓ9égo és a rendkívüli olcsóra szabott árak számos látogatással kecsegtetnek. (73- (i-6) $ ^eWkülönbeo friu iflltéafi ,Wbv N«werîb; Bipq^, Ssécheavl, BHanyady-{äeXeserü viz^.nloplf Ívá~ndi.K glelebeB^ergí, morlenbadl, pllnal, parádí, r»Mg«lt Mrjll és Mt^dsrhlfmi ásvinyvizfik, n. m. Dr. Krop;er-fóIe sodavtz, nyo-¦ étíÖBorfikatato\' uer, valódi amerikai petróleum, éa nagy ..valapstábban Ugdf^ott van az „dsA magyar ällaläaoo (tfto-,¦¦éavéíot-) ^feáfsiié ^."JNwMtíf ^gft"wUv!föltétele én jutányu?Mga végett a.L ^radal- lis.- Istruii \' marhiwÁ és bâstoT PotüMb liiiu -" í , ; (fl3™a,i) schlesinger ilit (6«-3) TAZjTOÖZlűBTE Eii.-MLAX%MM^JE& - 1 minden nagy városban Igen kedvelt aorsjegytáraala- i tot itt is NAOT-EANIZSÁH mesalakitotte. : Hnsz havi 5 forintnyi részletfizetés mellett azon kedvez- \' menyben r^ezeeit, hpgy k jegybirtokosa 20 darab 18$4-diki j áIIn niBorsjegy nyereményeiçe, melyek a társulat ideje tar- 1 talmu alatt kUorsoItatnaaak, igényt tarthat ;búss hónapon jri I rendes befizetés otán a résztvevő egy oredeti sorsjegy birtokába jai, j Kal5n6sen : 1864-ki sorsjegy 9 hazasára 5 írttal ; Hitelsorsjegyre â l-\\ buzisrs 8 frttal ; 1860-iki ötídro 6 írttal 5 basáara ís hoS2 hooa^ utta \'] a t. a. résatvefók: szelvényeilskel együtt 10 frt vissza fizetés mellett ; Bahu-sorsjegy&él 4 húzásra 2 írttal ; Waldstem sorsjegyre I írt 40 krral 4 húzásra ; Rudolf-sorsjegyért 4 húzásra I írttal és Olary sorsjegjinil 4 hu^oBra 2 írt- s tal részt vehetni. . A n. é. réastvevő kOsfiaa^get tisztetotaljcson meghívja az e takistetbeni meg-yintatéértekcilotvégettváltinrodajáhalí.-Kauixsin a „ZÖLDFA" noUloda mellett j \\~g§~ Eliaia»ssa taiáatea és ttaaat BeEiSii i - pipink, réa»éíiyeL( ^aíf^áke, isxaivinyalt, kulönvéle\' i .ARAWP.-.-«tituaS08T>. pénEiiurnek be- A.raívftlt&ea.\' pu ¦ . \|/,! Waidit« Jfíuef Itindo-. lap. és nyomdatnlojdpn.oo líffiBy-Kariiaíh. . . ,: . van csSáíielvs SSSimbBm AiajM eilesacsáé reiialt ód ogyMzi ajrt tfűrratiiánSiiali Mstiséta tarteó árfáftea. M^gfeKmima, Hetedik évfolyam. 17,- Bzám, aprili» 35t7jB0IV &®3T©SS IbOJE\'ftiWlJÖŰÍ.\'aai ^LIMITI lem, ipar, gazdászat. tudomány í\'n művészei köréből. egésa Irep. .sa^as^eS ireda é& kiadd hívnia) : \' áSajvkeíBalieil úaíbcíi. Előflxetéii faltételek: flűlybűo hásaoB hordással és vidékre pont in iüldina1 Egéaa írra : - G frt. — kr. Fél áiro ¦ - 3 „ — B A hal hasiboí potiUorírt Lob ír 7 kr. S-taor 0 La mind&n tnvilib! beik tation rl 6 kr. Btilyorjdij rnindua erjyoa beiktalAíirt SU Lr. A „Nj-itt tíroq\' űjjy pitit sor beifetalási dija 16 be Hirdetéseket ©Ifog^ű :. jj d^HElsüiíi: a KIADÓ-HIVATAL. I%3fea: steííSg-H.; tj3es&-, K^ESÖara-, Bef Ha-, Ma\|aa-sSv-f rai^föfS- (a BussJ. lisa: HAASENÖTEIN & VOGLEB- L%S5S-»@49V>f #e \| Stattjpríban : 3 A CUB E &,T^USÍá. í ÖPPsmc. A nevölésűgy barátihoz! Nagy-Kanizsa Táros lelkes közönsége f évi april 30-án szép és adja Isten, századokra kiható üdvadással koszorúzott ünnepélynek; lesz szemtanúja és tényezője, ugyanis a fentirt napon leend a nagykanizsai főgymnn-aiimi épület nagyobbitásának alapköve ünne-nélyeeen letéve, melynek eszközlésére berezeg Batthyáni Fülöp ur ő kegyelmessége a fógyinaaaiumügyi bizottmány által felkéritek, erre kegyes volt ö Herczegsége f. apr. 33-én kelt nagy becsű soraiban oda nyilatkozni, hogy örvend e jelenségen s sajnálkozva jelenti ki, hogy skadátyozva van személyesen jelen lenni, da felhívja a bizottmányt s város közönségét, hogy az alapkő letételét nevében eszközölje. Az emlékezetes ünnepély csütörtökön délelőtt fél kilencz órakor a városi templomban szentmise áldozat bemutatásával veszi kezdetét, ezután a menet megindul a fögymnasium felé a taoulö ifjúság szent és nemzeti zászlója lobogása alatt. A helyhez érve a gymn. ifjosági dalkör aKölcsey,,Hym\'nűYH-áténeklendi el s következőid az egyházi functio, melyet főt. és nagos Farkas György cz. kanonok és intézeti püspöki biztos ur, muraközi apát főt. Etl István ur ó nagyságával együttesen teljesít, ez alatt az illető hatóságok küldöttei jelenlétében berezeg Batthyáni Fülöp ur 5 kegyelmessége nevében tétetik le az alapkő és emlékirat, végeztével a gymn. ifj. dalkör Vorosniarty .Szózata" s pár alkalmi énekkel rekeszti be az ünnepélyt. A nap örömére ugyanaz nap a tan- és nevelésügy barátai az -„Arany szarvas" ven-éSgló tereméből társas ebédet tartandanak. Másnap, pénteken, főméltóságu he rezeg Batthyáni Ffllfip évünnepe alkalmával infu-las hálaadó isteni tisztelet fog tartatni, ó Herczegsége városunk jólétét, virágzását ^¦ndfgikoTPPT-yira szivén horda b dicső előde, íeledhetlen nádorunk Batthyáni Lajos áddasos emléke iránt, la 1763. első volt a jelenlegi gymnasiam alapkövét letenni, legszebb s kegyeletes tényt teljesítünk, midőn a kedves tavasz első napján a viruló természet ékes virágai versenyzéséül, a tanügyért élőtüahr asÍY érzetvirágait rakjak le a népnevelés Bzfint oltárára s matatjuk be a Min- ^wftflAialf ?!4 fimtntr IHs/\'rftéltfn ) hogy Ujainkat Isten dfmóiiése, hazánk szeretete, a törvény titóelete és. embertársaink becsülésére neydjülc, hogy legyenek e sokat azen-9«4eit drága hazának erőteljes, szilárd osz-hfnl, téntt^hotlan, elvhü fiai és szeressék tó^tí jó, becsüljék azt, mi szép és tisztel-jK^tt:,mi nemest A, nagykanizsai íőgymnasiumügyi bizottmány kedves kötelességét teljesiti, midőn é nemes város-lelkes közönségét a, nyilvános. tísm ez ftanepélyról tisztelettel értesiti s tevend, :hogy arra minden tanügy barátot Kdt N-Keatteán april. 24. 1868. ¦ <¦¦ Főgynauaiainftgyi bizottmány nevében: TÁBNOK ALAJOS hl k. \' aljainak. a n.-kanizsai realgymnasiom- \| nak részint alaptőkéje, részint \\ épitkezósi költségei fedezésére ujabban adakoztak , (Fulytatijl.i \| Az esztergomi ngos és fötisztdő Fokapui- \\ lantol 1000 frt. \\ T. Talabér Zsigmond úrtól 100 ft. Fülöp 1 Mór úrtól 1U frt. Dely György úrtól 5 frt. Nem Antal, Saly Mátyás urak 1—1 fúrt 1 mindannyi sárszegi lakosok. ¦ Tomsits ur 5 frt, Fóka János 2 ft, Fólia j István 2 ft, Varga József 1 ft, Balogh Ján. j 1 ft, Szekeres János 50 kr, összesen 11 frt j 50 kr, mindannyian szentjakabi lakosok. ! Nagy-Kanizsán: Hauszer János ur ma- j gyarországi foldtehermentesitési kötvényben 100 frt. ; Kaizer Sándor és \\Veisz H. G. testvér urak státus kötvényekben mindegyik lüo — 100 frt, összesen 20U frt. T. Gózony Ferencz és Nagy Károly urak 50—50 frtos magánköteleztényekben, ösz-szesen 100 ft. Forster Györgj\' ar Csányból 1Ü ft. Veszprémből következő nemessziv sugalta szép levelet kaptunk: Tekintetes bizottmanyi elnök ur! A nemzetek élete, az előhaladt kor igényei folytán műveltségükhöz van kötve ; örömmel üdvözöltük ezért Zala-vármegyének azon hazafias és készséges tevéken)"ségét, melyet a nemzet műveltségének előmozdítása érdekéhen egy fögymnasium áldozatot igénylő létrehozásában tanúsított-, ezt látva mi is, Somogy és Zalának néhány ifja, elen-gedhetlen hazafiúi kötelességünknek ismertük ezen, a nemzetet érdeklő szép czél elérésére, habár csak néhány fillérrel is, de mégis hozzájárulni. Mi szeretnénk többet tenni, de quantnm potes, tantum audel Kérjük azért Tekintetességedet csatolja e csekélységet szívesen az alaphoz, oly szívesen, mint azt a küldök adják, azonJ óhajjal kisérvén, hogy adja az Isten, miszerint a közreműködők ezen érdekben tanúsított áldozatkészsége lényeges lendületet eszközödön a nemzetnek annyim szükségelt elÓ haladásában ; s ily példákon buzdulva a hazának minden fésze, minél előbb eljuthasson azon pontra a magyar, hol magát a müveit világ méltó tagjának nevezheti. Veszprém april 19. 1868. Aláírás szerint: Horváth. Pál 1 forint, Papszt Gyula 1 ft, Szabó Lajos 1 ft, Káuzli Gyula 1 ezüst ft, Matkovics Antal 1 ft, Sváb Alajos 1 ft, Egy névtelen-1- ezüst húszas és 50 kr. Szüts ^íóricz. 1 ft, összesen : 6 ft 50 kr. egy \'ezüst húszast és egy ezüst forintost. )__ Valamint a kegyes, adományozók, ugy a gyűjtők fogadják nemesszivtt jótettcikért legőszintébb köszönetünket. Kcgvi-s állományuk valamint az építkezési költségek fede-/•"¦érc, — ugy az iskolai alap növelésére f"lui.m elfogadtatnak * hála- .-lismeréssel Dyilváausüágra hozatnak. A tanügyi bizottmány nevében: TÁIÍNOK ALAJOS m. k. alebiök. °) örflramol UdfOBfllJttk a nngjrcini5iiyü a lelkea papnBrondik buinkSslt a toUrt BiOíoJín, aája laleo, bog7«a0k a aLp validi Mm Mjj&iWnt^dBÍl Q11fl7<\'bb körben, mlníl nAjjobb mérvben Aldimlttoan mflkBil-bssuicsoh ? nomo* ad\'Htc édea inifllmeit dfiga hasink dieso és javára fogwwifeioitbaMAti1 Baúik. A „Hon" y-i-dik és a „/.dl^Soiungyi Knzlöny" lt>-ik számában Kötvös Kámly ulutrással a Budapest-íiráUi vasút Qgyében cg}\' czikk jelent meg. A győr-gratzi vonal ellen van intézve, mely az országos vasúthálózati tervezetben fel van véve és a fehérvár-molnári vonal mellett szól. Mint minden vasúti kérdésnél , melyet országos czélok ellenében particularis érdekek hoznak létre, nagy szavak hangoztatnak, erős kitételek használtatnak, és szokás szerint a „haza szent érdeke" hang-sulyoztatík a tárgyak megfelelő pathoszszal. Hogy pedhgpfiatás fokoztassék és meginduljon minda kebel, egy melodramaticus alak is hozatík a színre : „Egy ősz férfin, a múltnak és jelennek országos kitunéségü bajnoka, sth ki sírva kéri a minisztert 1 Most pedig következnek a gyanúsítások, felemlittetik az államtitkár mindenhatósága, a nyilvánosság levegójét gondosan kerülő sötét üzelem, s több ily épületes és megezá-folbatlan indokok, melyek "az ősz férfiú könyjeivel együtt a fehérvár-molnári vonal kiépítése szükségességét kétségkívül a kellő világosságba helyezik. Magától értetik, hogy a déli vasut-társa-ság is helyet foglal a czikldró csatárlán-czábon. A déli vasúttársaság valóságos bete-noírja a közlekedési miníszteriamnak; — míg meg nem fojtja, nem lesz nyugta tőle; ellenesei pedig akkor is azt fogják mondani, hogy csupa szerelemből történt. Kos, e helyzet nem a legkellemesebb; de tekintve a gyanúsítások absnrditását és hogy azok ellenében tények fognak beszélni, nem nagyon kétségbeejtő. °] E»sa falTiligasiti* nejhout a cuUatstot t AitlSnitta heti lapunkban kBíiélott tadJiilannfera éi érivifllTéd moti mii ±s QgjmentX nnJJirGl, tlap-Ulsnnab kail tartási aurkxstSI tatg}tgjté% alatt husotl as on IHenl klxt, mely HoHia Era 3 urat jjya-DQTml terhall, toríbbí bSvabb oUnojatDosiB kfint-ksstébBB VftlaflaanAh jelentetik ki még mod Ur is, mintha, oly t&Uiikoia talilkoiott tüIbs r ki aJAnl&tat Utt, bogy a kaniua-barcfll vonali 39 oior fttol rafaldonbiait.oleaébbaa béaa kiípitonl éd hogy en a kűnninj feBaegíltSl magoubb poUUkai -okokból otutuIHatAtt volna. Ab ogéssbSl, mlsl magnak la MHflk1, JtJanlng wah . nnflyi Toldral, bojy iuoalak &U&1 Bécabana kanlnaal 4rtIekoka«k kedvoaS ckiaibb valLdk«nit kftrtítaWt Ahóo paaonoa bjw^ob «aan-boa, bogy.a pdsö-aAbinyí tdmI n kmiaaaJ^aab, bik a vsanli GcouabBUotéa írdokibíl^ a pilyaaJTarrA «ly najry áJdi>BBt«t~ holtak, Igen nagy bdtráayir* leea, &«e (olrráat tarttft a$ít aílíok TiUitírujdi Jk4pos\|) vajha « m. bánniay «a hongytlloiSBk a Toaal rlg-lu&m meffalwltáaakor érdakoJnkr« flgynloaraal lonno t hogy men muutan tsbint«tb«n-vIrÍgB4 Tirastuknilmr biroJlSdéoro Indáit Jflíffjo blitailUainíb, " \' rUapWHTi szélé eföfiztttéMkat f. eviwmMre Visszatérve a cziklúróra, ki legalább nyílt sisakkal használja ármányos fegyvereit, (még egy kis brutalitás is jobb az anoaymitásnál) köszönettel tartozunk neki, Jkogy alkalmat szolgáltatott a vasúti ügyek iránt magát élénken érdeklő közönséget, némileg felvilÁ-gositnni azon amindenhatos^rol,0 melyet & közlekedési miuiszterium egyes, — bácajfilyik tagja — gj-akorolhat Az országos vasúthálózat, mely a minisztérium részéről lí67-bea az országgyűlés elé terjesztetett, ismeretes. Minden törvényhatóság l\'elszólittatott, hogy arra észrevételeit tegye meg. E felszúllíuis egész tömegét a felterjesztéseknek eredményezte és egész halmazát az országgyűléshez beadott petitióknak szülte. Eg}\'vonal elhatározásánál a közlekedési minisztérium több szakavatott közege meghallgatta tik. Az elhatározási javaslat a minisztertanács elé terjesztetik, mely az előterjesztés alapján határoz. Ezután, hozzá szól az országgyűlés, mely a kérdést előbb a kebeléből alakult tizenötös vasúti bizottmány által tanulmányoztatja és tárgy altatja, E bizottmány asztalán feküsznek a peti-tiók, és rendelkezésére bocsáttatik minden szükséges adat. Végre az országgyűlés kebeléből akkuit pénzügyi bizottmány is foglalkozik a szőnyegen fekvő vasúti kérdéssel, mely fölött csak ezután határoz a törvényhozás. Mikép érvényesíthető ily eljárás mellett egy egyénnek mindenhatósága? \' Oly eljárás-e — mely a nyilvánosság levegőjét gondosan kerüli ? " És hol rejlik ez eljárásnál a sötét üzelem? Oly eljárás ez, érdemes czikkiró ar, mely azon biztosítékot foglalja magában, hogy á vasúti vonalok meghatározásánál nem önző particnlaris érdekek, hanem a közhaszna országos tekintetek vannak hivatva dönteni Oly eljárás ez, melynek követésénél senkinek sem sikerülhet kizsákmányolai és eltéveszteni a .haza szent érdekfiit.0 Oly eljárás ez, mely isélE^S" sssn sürerül egy csakis interprovinciális vonalat, mint internationalist becsempészai egy vUágfbr-galmi vonalba. ^ Oly eljárás végre ez, mely nem efi$ed egy vigál forgalmi vonalt — mint ez&kiró ás órdektánat óhajtanák, — a Bakanyca és b Steyer havasokon át erösEakoliü f inidóVaz természetes völgyirányhan és rövidebb Mm vezethet Budáról Parisba. Czikkiró nem valami bitflnfi uÉnikaif^-gal kopogtatott czikkével & k&ie^^^ üisztenum ajtaján, de b« \'mfjtf\',\\Wlllfái0táfatI — és a unt seigneur taut fecas»2rt WtíáA elözákenységgel fogfogo^^-—fteUa. tettel a föHabroazra, ine^gyilgődltMflr, m&fy azon vonal, mely Budáról\'kimdnhra Pre&ar<-hof, Marburg, WiU^ Brim/Intteik, Obaumont és Troyesen át ve&st l»4rblsa, egyszerQebbj helyesebb és rövidebb, sét^ általa7ajánlott: igaz;ho^Veszptán-Palotát neteérintl, mi kétségkívül ezen világíontos-BágQ pontra kissé kellemetlen. - NYERI JÓZSEF. Réaö Ensrl fean<9nri&& <" [Folytatás.] ^s;;:, A nép igy állapítván meg clóbb n tény kéréséi, azután tért által a liüütetés kimérésére, melynél zsinór mértékül ismét Lévit (azaz Mózes II. könyve) 70. H. 27. verse azolgált alapul, melynek értelmében Hnkár férfin, akár asszonyi állat legyen is az, kiben ördöngös jövendő mondás lelke vagyon, azaz ő halálának maga oka" mindkét vádlottat tüze3 halálra ítélték. A népbirák, mint magokat kifejezik, igaz lelkiismeretük és kiváltkép Szent Isten parancsolatját előttük viselve hozták meg ítélctöket és unnak meghozatalával az okmányt, hogy a végrehajtásnál a végrehajtó biró magát ez irattal gyámolit hassa — aláírván, ismét szét mentek. JEz első példánál megállunk, és kérdezzük, " hanem voü-e fenn a népbiraskodásban, az esküdtszéki intézmény belsó valósága ? Kik bíráskodtak, nem voltak törvénytudók , ók nem Verbóczy hármas könyvére, nem a cor-piisjurism, hanem a bibliára hivatkoztak, ók nem voltak rendes a czélru kinevezett törvényes bírált , hanem több községből összehívott becsületes és példás előítéletüktől ismeretes, a nép közül való esküdt emberek, ok nem a törvény szabályai és szakaszai, hanem .azon benyomás szerint ítéltek, melyet a vádlottak és tanuk vallomásaik hennök szültek." Szabó Károly és Szilágyi Sáudor , midőn Ballá Gergely K .-Körösi krónikáját Kecskeméten 18Ó6\'. évi. jegyzetekkel és oklevéltárral ellátva kiadlak, a 24-ik lapon e nöp-bíróságrul szólván, * alatt jegyzik meg, hogy a bíráskodás a jury egy neme volt. Előttünk többen kimondották azt, hogy az esküdtszéki intézmény hazánk történelmében nem idegen, elvileg homogén idomban nálunk divatozott, igy 1843-ik évben, midőn az esküdt székek behozásával egy választmány foglalkozott, Pestmegye rendes köve-tuikot ezen-intézmény pártolására utasítván, már hivatkoztak a szabados községeink levéltári adataira a czélból, hogy ez intézmény nem idegen (Pesti hírlap 1843. 279. w.) Hornyib János „ Kecskemét város története" czimü művében LT. k. 92 lap és 151. 160 Ip. tudományosan és oklevelekkel támogatva is ezen népbirásködásról és nála a conTOcatusok „íogott birákfl-nak neveztetnek, mert mint azt Tett Nyáry Pál ur Pestmegye volt érdemes első alispánja helye-Bea értelmezte előttünk, a török világban megyénk rendes bíróságai sokszor szünetelvén, gyűléseit is 1593-től lu\'8-i. april hőig Nógrádmegyében Füleken és Gácson tartván, és csak 1(184 szeptember hóban tért vissza Pestre ülésezni, igy ezen három város kénytelen volt ügyei rendben tartása végett nép törvényszékeket létre hozni és hogy ugy fenyítő, mint polgári pereit gyorsabban sen-teotiázhassa, számosb esküdtre, bírákra volt ¦ szüksége, különösen vásáros időkben a traditio szerint, hogy. a tolvajok, rablók megítéltethessenek , a néptörvényszék biráit a TáwathtagiiigT fogdosták ..össze. A város rendes birdja kiküldte emberét, hogy esküdtek) nt^n: tniiakolődjék, és ki esküdtképes volt, azt hívják fel a városházra. Sok ember glfagnu^a hogy esküdt, csak hogy-vissza ne tartniMík dolgától j de i mert ki eakfldtképes-aek.iaiDeiteteti fel, kötelezve tvolt megje-kuní,i^w»k,kikónakaniUil5ellcnérebivflt-t^h;hDft4rVén)líezét;i\'c „fogott bírák °-nak jrewtitrttek .-^HDrnyikr közöl egy -jegyzó-ii^^Ue^^ion^S-ről,mely1 igy kezdődik: Bfififittte;^BJiifigoít ,eskÜdt bzenjé-lyeki-KfirM Boitw János 4b. IBR9 jnl, ,10-é^lpedig egí jegyzőkönyv e szavakkal tkex4^dikGonyocatna becsÜ1 e-< tes.teküd1< fog 011 személyek atb. Így "mert az eaküdjizékekhcfjs igen gyakran ugy fogdossák az esküdteket, a fogott bírák eszméjében is már benne rejlett az esküdt-jgzéki eljárás. - Mind Hornyik ^Kecskemét város törté-metc^v, mind Ballá ?1?.-Köröd krónika0 :kiemelik müveikben, hogy Czegtéd, Körös éa Kecskemét városokegy Hzázntög;,gynkoroU-ták ugy a jogot, hogy felehbvitelt nem engedtek. Kecskeméten is a fölebbezés Beikül a halálos ítélet nem csak kimondatott,1 de végre is hajtatojtt, polgári perekben is csak lí;78-ik évben fordul elő fölebbezés, midőn Kíihári Istviín a népbiráskodás rovására síri törvényszéket alakított — ennek okát ismét abban keresik, hogy az egész megye török birtoka alatt volt, de bármely ok járult ls tényezőül erre , e körülmény ismét !1 jury eszméjét tünteti fel, mert a jnrynak ítélete természeténél fogva mint magának a népnek , a társaságnak határozata eldönthetlen s möilnsitliatbn é-. íelebb-vitelt nem szenvedhet. Nép bíróságunk gyámságot, nem tűrt. a közbizalom álul választott bíráinak Íteletet senkinek sem volt szabad fdebbezni. még 11 z is tiltva volt, hogy \\ alaki elkerülje a magyar törvényt és a törökre menjen, azaz a basához panaszra. K részben 2-ik okmány : N.-Körös városában tartott cskibifs/ék birá>kodása polgári perben. •Sl-ik lap. Anno Imi DUO. Dn- 1 -Február. Mi Convoeatu-: Arbiter Hirák Kecskemét hl Balog István és Halyágo?. János. Ozeglédí Hornit István, és Kis Mihály. — A boni Darin Miklós, és Szijgy;irt(i \' István, edgybeu szóHiltattuuk Körös Várossá \' becsületes Hinijátul Seres Marton urunktól némely dolgoknak Törvényessen való revi- ; síojara, kik midőn pro tribunáli Körös Ya- \' rossa közönséges hazánál letelepedtünk volna . talalak még tönényi Székünket Senu-i Darasi András, és Néhai Daráéi .János Özvegye ¦ Proponálván előttünk Dará>i András Prae-tensioját Danisi János Özvegyén Urától Darási Jánosról reá maradott szülője iránt; . Mi midóu mind az Két Partoknak magok ; feleletitt mind tulajdon magok szavaiból s mind az Tanuk attestatiojokból megh értettük volna, mi Közönségesen ezen dolgot jó lelkünk ismereti szerént jól meg raminálván, és ventillálván Comrauni votó et conteusu illyen Deliberátumot prouuncíáltunk. Deliberatum est. Mivel Darási János Darási Anilrá-nak Battya, midőn az felső Országról lejött semminemű ösrül maradott jószágot nem hozott, hanem itt Varosunkban Csizmadia müvet exerceélván ugy vette el Feleségül ezen Asszonyi allatot az kivel Darási János holtáig tisztességesen lakott, és ezen Asszonyi állattal edgyütt lakván csinálta ezen szólót, még pedig-ezen Asszonyi állatnak első Urá-rul maradott szólóból holta után Darasi Jánosnak maradott edgy Fia az ki hazasagot is ere, és gyermeki is lettének, Mivel azért mind fia Darasi Jánosnak, mind fiától való gyermeki megholténak Darási Jánosnak holta után szállott az fiára az Örökség, de az fiak is mind megh halván az fiakról szállott az Annyokni mivel az Keresztény embernek az Feleségénél nincsen közelebb való Attyafia arra ¦ száll az Örökség; azért mi ezen dolgot jól meg raminalván az Asszonynak itteljük az szólott úgyhogy míg él éllyen belőle ha meg hal szabad legyen velle az kinek hadgya, hogy ha pedig éltében el akarja is adni szabadságában allyon,. Kiadta: KEREKES ISTVÁN, N.-Körös vároea levéltára. ád felvilágosítást Szolnok megyéből, mely szintén hódolt rész volt; ezen okmány szerint (kiadta „Budapesti hírlap" JJlÖ7r278. bz.) 1634. octb. íi. Kőtelek és -Kürü községe közt, a Viszórbcn történt hallopasra nézve per keletkezvén, vádbejelentésöket a Kürü községbcliuk Szolnokra vitték Muharin -pasához, — ez ellen a kótelkiek kifogással éltek s fenn álló magyar, törvénykezésökre utalták, azaz azt kérték hogy. Ounvocatur-vilasztott népbiráik ítéljék még a bflnpcr tárgyát. iivp vh».) Magyar tudós társaság Pest, april 20. líiüS. A húsvéti ünnepek után ma ültek imazc elö-ezör akadémiai tadósaink; a a hallgatóság, valamint a tagokusáma ia meglehetős márvben-volt képviselve. A tribünt Dr. Knutz Gyula, ^^yetemi tanár jelea- nemzotgazdaazunk foghUá\' él, ki gyönyörű irmodoru-"ea tartalomdua vakkal húzott párvonalat a jogtudomány éa a DCtnzetgazdaBzat, mint azon tudumányok között, melyek az oraberi társadalom alapját képezik, melyek az állam létezési eszméjének folté telezői, h melyek nélkül setnmifü\'lü álladalutn nem élhet piUyafntáoában csak egy rövidke aranykort íb. A jogtudomány uzubályozó, rendező (regulativ), 11 nemzetgiizdánzat a materiális jó teremt>ljn. Mind a kettő ullaibéluti kellók. tízor7.ű ezen fentoumlgánil Bzolván, átinegv, hogy a neinznt-giizdilazjit mily hatalnuiH befolyást gyakorol minden socialia tudomány tovább fujlotizténére, továbbá mily nagy mértékben kívántatik meg ii iiemzetgazdáflzati imneret 11 jugáaznál, ha nr.ép hivatásának megfelelni óhajt; minthogy nem-/etgaziljwzati ÍBtnerel nélkül hely eh Ítéletet ho-hiirt.\'in h>»zliut a tilraiuialrtfi korúk annyira gyu-! korlati (\'¦» rtiirfl tlrgvai felett. Szerzi fí)ltünteti továbbá a külr.nfélé phazirtokat. melyeken keresztül a nemzutg:izdás/Jit n jelenlegi pulrzni oiiielkcdett, megismerteti n közgazdászul! alapút, melyet minden jogilaznak, legyen az tijrvényho-zö, bureaukrata, publiciüta vagy biró iameriiie kell, hn köteleaségének meg kivan felelni; to-viiblni: hogy erűa közgazdasági alapok nélkül -gy állam sem számlál\' nzázadokra nyúló korszakokat ; a mit mára romaiak in beláttak a hajdankor üőtetségébun, és midőn a római név világhírűvé lett, ezen fölemelkedés tényezőiül neineaak a politikát és a had ugy et Uirtitták, hanem a nemzetgazdászatot is. A jogtudomány és nerazetgazdáazat — tninl Kautz mondja — két egvunjogn tPBtUlet, melv-k mindegvtke ön-álló, é« ,luh ikerhez inégw e^.k akkor ve.z-t, ha karul ve jár. Testvériöég hunul kiizöttük. mert \'-íí.v anyának, t. i. az igazságnak gyermekei. E azép éj? tudományos értekezlet, inelv nuhu nem rendszeres fuj tételért, hanem csak eszme ti\'i-redek. azt engedi sejteuünk. ho^y ily alapot üi-nulmányuzás mellett neinzetgazdászati irodalmunk nein sokára azon pontra ér, melyen az linóid vugy a német neinzet^azdásziit áll. Han-i.\'os éljenek után a tiutal tudói* eltávozék. s át--ngede a szt\'dielyel a nagyon is heves régésznek ;. 1. a kozkedveieégü Römer Ehirianak. ki ismét bt-s.zédél egy régészeti unieuiu lelet taok uni-e um van) ismertetésével kezdé meg. l.\'gyaniü liirsiid megyében a legközelebbi ásatás alkalmával találtatott négy ezüstlemez, nielveknek egyikét bemutotttaj; akadémiának, minthogy többé ugy brög^\'thatnók, mivel u Brittish tuuztmni által TÖ0Ö-\'francért miLr megvétettek. Hogy mire használhatták, ezt határoznttan meg nem mondhatjuk ; a mint azonban szerkezeté bői kitűnik, vagy Övnek, vagy lóetizküzi kelléknek kellett lenniök. Más értekezési tárgy nem levén, a fulvö tárgyakra került a bot: Gr. Mikó Imre közlekedésügyi minister ur a vasúti igazgatósághoz nz archeológia ügyében irt, a mennyiben kéri az igazgatóságot, hogy mindennemű régészeti leletről, érteBÍtaék, vagy a pesti, vagy a kolozsvári múzeum igazgatóját, hogy ezek kellőleg rendel-kezheaflejjek az illető leletekről, hogy igy no gyakoroltaasék tovább azon üzérkedés, a mit a föllelek a külföldi muzeumokkal űznek. Miután a jíivo heti üléare bejelentett két föl-olvasás, t. i. Szepesi Imrének „Jelen viszoovaink az ú claseieni irodalomhoz" czímü és Bálint Gábornak „A kazárok földéről" (peraa forditáa) ezimü értekezései kihirdettettek, az ülés feloszlott. OLÁHFI liYULA. Heti szemle. April 24-én, 1868. — Hévízen egy szatócsot neje ffiba lűtt, a golyó balözoménél ment be és jobb fülénél tört ki. Neje azt jeleítette, hogy férje Öngyilkos, azonban midőn siránkozva feléje közeledett, a három óráig élt féri utolsó kenetül arcznl Ütötte, ezzel jelentvén ki, hogy a nfl bünöa. BefogjtűU. — Deák Ferenczhez folyvást sok levelet és kérvényt intéznek mindenfelől, a többi kórt egy ember azért folyamodott hozzá , hogv ismeretes befolyásánál fogva eszközölje ki a kormánynál mikdp fl csak egyszer is nyerhesaen — a lutrin. — A* év elafl negyedében Ausztriában 185 ezer fegyvert alakítottak át hátultöltővé. — A budai ráczfürdőt Mátyás királv, a rudas, király és csáflzáxfürdŐt törökök ldteaiték. — Az Összes európai államok jövedelme 2800 millió tallért tesz. — Az orazágofl egészségügyi tanács felállítását ő felsége megengedte. — A pesti nemzeti színház ujabb törvénye özorint a szereplőknek tiltva lesz jelenetek, vagy felvoDánok után kihiváBokra megjelenni. — Ponton ugy vértea éa egy dzsidáa tiszt ezer tallérban fogadtuk, hogy a vértes tiszt, teljes Öltözetben lánezhidról a Dunába ugnk és kiúszik. Ezi látva mentésem aiüttek, gyanítván Ungyilkos, asu»h:u) -«bak hamar partra úszott. — M&zárcsJSárolyt KmÜ \' közös httdügynuniazter ellen a Ludao^Mntyibaa közlött aérteaért aa eaküdtozék egy évi börtöir 03:400 ftra it41te. — Kossoth Lajos lemondott Páca városa képnaeleséről. — Az osztrák hato-Bágok rendeletet vettek, mely azorinl minden magyar beadványt el kell fogadniok. — Egy esztergomi ügy n& a Pesti "Napló azon azámát, mely Perezwl btazédót tartalmaza, hogy tovább ne terjedjen — megette. — Araorikában a nÖor-vosok száma 30O-ra megy. - A „Maramaroa11 lap tnlajdonortaifj. Jura György megyei főjegyző meghalt. — A belügy éa kereskedelmi miniszterük megrendelU\'k a hatóságoknak , hogy táv-BÜrgőnyözéénél a felesleges ezimezéseket üzigt)-ruan mellőzzék. - Az express-levelek, éj- vagy nappali kézbesitfíseért 1") kr, távolba mértfol-denkint 00 kr. ktlldönexiUj fizettetik. — Kairóban magyar egylet, alakuL ¦ New-Yorkban Zaddok gőzember készitéwít Uilálla fel, melynek Ara "2000 dollár. Egy perce alatt egy angol mértfiildut halad. — Kan-Franciíik^iíhan nnőnzép-nég-biztositó társulat" alakult. Hazánkban nagy pártoblsra akadna. — „Mennyit szaporíthat egy ember\'rJ E czim alatt egy igen régi magyar nyomtatványban következők olvashatók : BIgen sokat , mint az nlámitákról mondja az iráa hogy Hzapimtók voltának százig. Artaserses-nek voltának 11 fí fiai, Hieronimus-nak, az arabsok királyának, Jj00 fiaik sok feleségeitől. Prokulua császár pedig 15 napok alatt 100 leányokat tett anyákká; hát egéaz életében V Ludovicua Viveu : a maga idejében Spanyolországban mond egy olyan paraszt embert, a kinek az ő gyermekei még életében betöltöttek azaz házból álló fului; a kik egymás között immár az atyafisátrnak még nevezetét is elvesztették volt. — Volt Stetin városában egy asz-Bzony.a kinek egvszersmind Bzeme előtt életben voltak XII gyermekei, LXXII unokái, LL1 unokáinak gyermekei, mind együtt CXXV. Maga peflig meghalt LXXXVIII eaztendöo korában. Az egyiptomi asszonyok néha egy ultal szülti;ne.k hat gyermeket is. — Vannak olyan országrjk ír. a melyekben fit esztendős k"rukban elkezdik a szülést , de nvolez cazten-dös korukban mefrhaluak. t\'gyanazan könyvben találhatni még e nehánv —jelen korunkra i« bölesen aikaltiiazbato ...... sorokat is; „Mícsí»- da időben élünk V Arany időben! Hit, vallás, törvény, tanáé., igazság, tisztesség, élet stb. mind arany után jár.- Lónyay Menyhé>t a Lipótrend nagy keresztjével diszittetett fek — Magyarországban 1 j,D0O iskola van, hol a leánvok a tiukkol taníttatnak. Zala-megyei hirek. — Öb Buda várában a magyar bdrdlyne leánygyermekkel örvendeztette meg a nemzetet. Az első bulletin igy szült; ó Fekége a császárné és királyné ma reggeli ő órakor szerencsésen egy főhercxegDŐt szült. Mind ő Felsége, mind az ujonazülött föberezegnö egészségi állapota teljesen kielégitő. Dr. Balassa J. m. k, Dr. FleÍHchcr m. k. Kimondjuk mi ia ürömmel o kohó szerint : 1, jobhJB hOEOtt, l»trn jobbjn xereasen. Ü r ö m m e 1 értesülünk arról,—hogy a turesisesei összeütközés alkalmával veszélye sen megsebesitett pandúr őrmester, káplár ea közlegények ismét szolgálatképeaekké lettek. Kisfalu ly Mór focsendbiztos or is jobban ém magát s naponta néhány órát ágyon kívül tfllL A betegek gyógykezelésénél az ismert Ügyességű Klein ur szerzett ujabb érdemeket — Csáktornyán jelenleg Halvig József varaadi német szintáraulata működik meglehetős sikerrel. — Bakónak községében apriL23-án este 3 fegyveren rabló az ottani plébános urnái\'megjelent, valamint őt, ugy a cselédet ia megkötözték s mintegy 150 frt értékű tárgyat,Jöbbi közi két csővü puskáját éa lőazereit magukkal véve Somogyba illantak. Kisfaludy Gyula csendbiztus ur nyomukban vahr Folyó hó 19-én tartotta a nafykaais^á kereskedelmi és iparbank alákuMát íiagy^^^-lesét, ezen ülés elnökéül felkiáltásai WMea Antal; titkárául pedig MarkhmitM- Jakab^rak kérettek fel, Qutmanu Sándor nr asideiglssies választmány eddigi működéséről jelentést tasz és a gyülekezetet értesítette, hogy a \'200 ftflfl kibocaitott 1600 drb részvénye raélyfikTBregy-előre réazvényenkint 60 ft lett befhsOtvo,.kapva kelt el, maga az anglo magyar, iaank 450 darabot jegyzett alá a minthogy a társulatesen integettél Üzleti ösflzokötteteabon fog állani, mind az alájegyzett részvény mennyiség birtokában mcgliagyatott, mind pedig előnyben ia réaaal-tutett, hogy aa\'igasgató tanácabati in két egyén áljai képviseltetheti magát,— ezután azavasdti jegyek mellett megvalaaztatott a. felolvfiSO" alapozíibályokieríérmébűQ az ígasgató .\\Lq&&7 elnökké egyhangúlag kikiáltatott fi mélíű^ga gróf Szapáry Géza megyénk szeretett főispánja, ki erről, táviratilag (írteaittetett, o. tanács tíibhl tagjai kanizsai kereskedők a Föfiselhofer Jdzaef úron kivltl közöttük Uibb keroaztény ntaca. pedig van több oly részvényes b, kik közül valaaÍBaai\' ío hatott volna-nwgbizha tó vagyonos 6a értelmes kereastény embereket -ia , azonban ugy halljuk^ .togy-bizony oa körnek előleges wtckezletében kí volt már csinálva, hogy azon pénzintézet befolyása alatt tartaasék és a. következe igazulta, bogy as összetartás jó eredményt hüsott, ez Kanizsán azután sokszor ígyTe&z, ka az ellensúlyozásra jókor fal nem ébredünk. \'— Brunnur Borbála urnflt f. hó 21-én teniotték eL Benne a nagykanissai szennyek egy jó ós nemes müvü nőt veactotiuk. - atdq rákeressturíhontdtajkunépisko-lában f. b(í 19-én vasárnap délután tartatott meg u. próbatét Martinkovits Károly járási főszolga-biro ar s egyébb vendégek jeloniétében. Vasárnap dicséretes tapintatossággal azért tartatott, bogy a szülőknek is jelen lehetni alkalom adassák a külmunkátóli elvonás nélkül. A nevelésügyért annyira buzgólkodó lelkes apát ur Ö nagysága maga tette a kérdéseket magyar-nyelven a a feleletek oly lólokenieJűleg sikerültek, bogy ajelenlcvflk szemeiben duui egyszer örömkUayakct csaltak, ?3 es legszebb jutalom & szorgalmas fáradozók- és ernyedetlen buzgól-kodóknak a nemes öntudat édes érzetén kívül. Aa asztal tele volt érdekes és értékes ajándé-kukkal, melyek ki Is osztattak. Örömmel ro-gistrdljuk vidékünkön jó ptildaadáaul e körülményt, vajha ilyet jelezhetnénk minél többször, mert vajmi loverőleg hat reánk a köztudomású tapasztalat, hogy elhagyatott többnyire horvát\' üjku községekben.^ tizedek óta nem tartattak iskolai próbatétek. - A nagykanizsai leszámítoló bank tisztviselői: Elnök: Gr. Szapáry Géza. Titkár: Markbrerter Jakab. Igazgatók: Guttmann S. H., Löwy József, Fesselhoffer József, EnglSndor Lajos, Zerkowits Zsigmond, OLlopp Samu, l^ö-wmger Izrael, Blau PáL Ebenspanger Manó, Wodianer Arnold, Weisa Samu, Rosanberg lerael. Pót igazgatók: Wolhsch József, Sammer lliltsa, Weisa Manó, Eperjessy Sándor, Walbach Jakab, GrQnhut Fülöp. Vizsgáló bizottmány: Löwinger Miksa, Walbach Mór, E-perjeaay Sándor. Pót vizsgálók : Sommer Miksa, Reichenfeld Mark és Grünhut Fülöp. eSajátságos hal. Mtüt napokban ismerősünk a Mura vizéből egy sajátságos halat fogott. Ponty, Bulvn körül-belö) egy font; Jcje egészen buldog kutya fejhez hasonlít. E hal Lovak Károly ur gyógyszertaniban megtekintheti1, hol borazeszben helyezettei] áll. Valószínűleg vagy a pesti vagy a helybeli gyinnásiumi múzeumba fog adatni. - Posta-ügy. Regisráltuk lapunkban, bogy a nagykanizsai postát f. évi június hóban a kormány átveazi Ez érdemben a leendő pua-tai helyiségét már ki is szemelték N. -Kanizsa egyik félre esŐ, majd nem zngbelyén, és mint halljak a szerződést a városi hatóság teljes ig-norásával meg is kötötte volna a kiküldött titkár. A helyiségnek ily félreeső kiszemeléséért többen aláírást eszközöltek, hagy a intnisterium inteskedjék, miszerint ily élénk városunk közepére helyeztessék. Sajnos, hogy a miniateriuni erélyes intézkedése ily cgykcdvüleg devalválta tik a közönség előtt. Nincs magánérdek, nem szabad magánérdeknek lenni oly esetben, hol napnál világosabban szól a közérdek jogos kívánalma. Ha a posta á város közepén, vagy közepéhez közel, fő- és tagos téren van ez a közérdek, s nem szűk s biztonságnélküli helyen. — Hisszük, hogy a magas kormány megsemmisíti a szerződést és aa illetékes városi hatósággal egyetértó\|eg alkalmas helyet szemeltotend ki postai helyiségül. A nagy közönség Jigy viseltetik a magas Kormány iránt nemcsak köteles, de őszinte, azives tisztelet, hódolat és elismeréssel, ha viszont a kormány közegei a helyi viszonyokat ismerd illetékes hatóságot ily esetben nem ignorálják. Somogy-megyei nirek. Kupoaváivapr. 1&. h. E hó dsÓ Bogláron .szabadelvű kór" felállítása iránt értfekenlct tartatott. A kezdemény esők aláírásával programmal bocsátanak ki, melynek1 magjelenésa a napokban váratik. Egyeióre elég^süoyi, majd meglássuk mi lesz a programban, — fiE^badurig, testvériség, stb. stb. Csak egyBzer már valami eredményt látnáuk a aok különféle czimü ,körökből!- b. M. Első ós másod alinpán urak aláírásával m. hé ilO-ról azrtnioD mughivás boeaá-tutott ki egy Kaposvárott május 3-áu a inefrye-bázbuo a kaiKwviiri éa csurgói gymnauiuiuuk javára, rendezendő tíVnczvigalomra. PAr évvel ezulűtt rendeztetett már UnsoűPzdlu vigalom és pedig szép oradménynyel; — meg vagyunk győződve , hogy Somogy lelkes fiai s leányai mout is bökozüleg adakozandnak a Hzont cukira! h. Az esztergomi káptalan a kajMin-v"ári gymnaaiumnak lü ezer forintot adományozott. TesDék mortt kígyót békát kiáltani papjainkra ! h. E hú í) • é o délben Kapoavánjtt vijrvá-zatlnnság folyblu két kis udvari ház leégett\'. Az «gész kár nem megy sokra. h. A dalárda - végn; valahára jeli nd s mint a megváltó huavétre, —¦ halotuiibúl ful-tjinmdni kéazUlt. Jelen voltunk a gviihVn. melynek hatilrezatíi n/.i\'rint a volt knrinenti:r helyett, egy uj » állit.ilng avulóit égvén lugad-tatotl, uz egylet uj éa állundó Hzillláflt viw ki, a hanyag tagokat kikíluzVitx\'ili stb. Szóval ji\'. és* szép hatiiroztatott, n-rn is ernlitve azt, hogv mekkora umjalbt iug rendezni. Örömmel várjuk h. l\'ár n a p óta Ilidet;, szelén idi* ijimzantja 1 az euyhe tava«z után vá^vii koztiiifn\'-get. Azi 1 mi>ndják a w 1 <> m a z é d osztr. tartpmanyokban uok hó <ísett. ettől van. I -¦ A ..Somogy i-ziniü la\|; mar tubb ízbi-n \'. azt irta, bogy a sári pua/tau, i.íriít ^zéeheuvi ; birtokán jó sajt késziil, uiunbuii a „Sutiui^v - \| azerkeszuijének, mint soniu^vinak, de lt-^kiváli : Somogy k i stükre írójának tudni kellene, ho^ ! a sári puaztíL nem Széehenyié. hanem rég idú i óta (iróf Hunyndy József un1. Kérjük Somogv ! megye nagytükrében majd kijavíttatni! K / \\ 8 o m 0 g y m g y eí b i r to k •> «. , — .Szabadéivá polgári kur alakult \\ KapoHvárott, szen\'iíző gyuh\'-rtf miijua -i-i\'ti d 11 i órakora „Korona" ven.lé^l\'\'i luigy U-remeben 1 tartatik meg. Igen sajnáljuk, ho^y a beküldőn felhivitst egész terjedelmében kés.l jötte mian jelen számunkban nem köiölhei jisk, ¦ Sopron-megyei híreket tartalmazó t. bebnunkatArnaltilí levelei lapunk bezártáig nem érke/t--k mr? — Kegyelmezi A kapuvári íí:t!1\|. t képWselóválasztás kövétkeitében történ! ver-.--kedea miatt vizsgálat alatt h;vüknél a további vizsgálat Ö Felsége által kegyelmileg megszüli tettetett. Vas-megyei hirek. ^suiuíintht\'ly, apr. lS(i>. Ndpünnep. Fulragaazok hirdetik mindenfelé a május 3-án, a „prater"-ban tartandó ndpönnepot, mely az ottani teremben tánezmu-latsággal leend összekötve, — mint mindig, ugy most ia igen nagy számú közönség részvételére Bzámitunk, annál is inkább, mert a jövedelem a Gizella gyámolda javára fordittatlk. Hideg ételeket hölgyeink fognak árulni. " Kranca helybeli jeles tánezművéazünk pár hó múlva egyidöro elhagy bennünket a egy táticz-be tanítási idő tartamra Nagy -Kanizsára távozand; okunk van hinni, miszerint az ottani közönség megelégedését, miként nálunk, meg-nyerendl. ""LovorŐlög hatott ránk azon hír, melyet ma már a lapok is közölnek, miszerint Pöl-tenberg Ernő szabadság horczaínk egyik vitéz tábornoka Özvegye az országos bonvedsegélyző bizottmánytól 50 frtot kapott.---A bitófán klnszenvedett martyr özvegye méltólag önmagához a boldogult férje szelleméhez e tizedesi végkielégítést zalamegy0 boűvédegylete rendelkezése alá bocsájtotta, hogy legyen egy oly Özvegyé, kinek férje a csatatéren elesett. OrsaágOB vásárunk ina 21-én tartatott meg, roppant számú, vidéki közönség látógatá e vásárt, különösen kész férfi ruha s nöi pipere árusok Pest és Bécsből sokan voltak,, kik daczára a nagy szélnek mégis jó vásárt csináltak, az élelmi czikkek csak nem akarnak fokozott áraikról alább szállani. * Rabiáis. A rumi templomot ismeretlen tettesek I(i-ára virradom kirabolták, — a pénz-érték, mi eltol vaj oltatott 400 frtot meghalad.— — O. V. Caíktomya. Sajníljo^, ho57 oBotníljo-sen aera találkoiasttaiik. — T. F. Pécs. Votlük a benuélyt, olCtto anonhaa mis két elfr>cttdott toh kíirleodű. Jiijoa koaapía leai i.l<1nb átolvasni. K. .1. Kapuavirtt. Uauau lotolet Inink. Maradnak o réjfialt. An nj ciak a Uaptárbnn ssUksígea. - O. Qy. Pent. A ,P. N." fiEerkoe6tLii?[i?beD ?UiJu a kUldemÍDjtl — F. F. Tiln- Koeadjo adraaletflnket ! Rijrdn UyuUy Üüiutljr. HlálhlLl/.U. J»l.t T. J. Vinezof.-;. l.ipunkat rtinfU-aru klll.ljaU Tétlire. - A noliaj - »ól.aj mwn.lt. Vannak o^trt. B at. Iiorí a Itol T A R C Z A. Szop csaplárné eszemadta. ISTE 11AJ(JATO Ü.VNDOR \' KEZE. jTörlénpti beszély.J háxa»bükki Üervnrlch Eínhu íiiíól. Épen alkonyat volt, az elhaló napnak ínég eank néhány elkésett nugurai kalandoztak e szomorú tájim, aztán uzuk is eltűntek s a napnak belvét az égen csupán c»ak egy veres folt jelölé, mely szinte mindinliább haloványabb lön « végre elenyészett én a szórnom tájt rémes sötétség takarta be, hogy elfödje azokat 11 halálos sebeket, melyeket oly szívtelenUl Ütöttek rajta. Balról a romok kösül lódobogás hallatszik, moly perczenkint hang^sabbá lesz b a sötétségben\'két paripát különböztetünk meg egymástól, melynek mindegyikén egy egy lovag ült. Sokáig szótlanul ügetlek fáradt lovaikicai, mindenik elmerengett a gyönyörű képen, melyeket a fáradhatatlan képzelet rajzolt eléjök. Az eget sötét vészfelhők takarták és még is oly csendes, oly néma voltTt természet, még a száraz avar is mozdulatlanul hevert a földön. De ime a terhes felhő keblét a czikázó villám hooitotta kétfelé b vakító fénye kón-lángu szín-bon furöszté a tájt. ) Mutatván?, BMursünok anj>->Uian mogjelanaadC .Sikolot" caimü kOltomónr fUselíbBI , raoly körirr Biért kísatt al, mert nqvtava uj betűk rcDdHtcllok E pillanatban &z egyik lovag paripája megijedve borzasztó ugrást tett bátrafelé. ----„fíw I mi v"U lovag társához küzolítve lovával — ez peni leltct-a képzelet játéka, Ilus tán bittod azon kísértőt-szerű lényt amott e. tőidről felemelkedni ?- . \' \'/ „Egy pillanatra láítam —válaszobi a kerde" zett:Eustán barátja mik Sásyár bégnek^— imnfi jelelifet ez ? ily kéaó BCEtét;é2eí élfl lény é pnazta-¦ romok közt. „Süsd reá pisztolyodat — folytati Sisvir bég\' — bizonyosan azon gyaurok egyike, lak életünk után leselkednek. ,Nem banltoin , — válaszolá Rustáa — fogollyá teszem ót, ba az ellenség kéme, ugy tőle sokat kitudhatunk, tudod hogy a magyar, nép állhatatlan, esküjét, hűségét igen könnyen megszegi b ép ezen állbatatlansága által vívják-kí legvvereiuk miudunfuló a győzelmet. Kuktán lujigfiArknnryuzva lovát, bátran rúgtatott előre. A villám vakító fénye másodszor is Hiu^világimiiá a földet, Kostán elbámult, mert l;<izel lova élőit c(rj\' domború airon fehérbe öltözőit fiatal leányka térdelt fejét a sírkeresztre hajtva, esak midún igen közel ért hozzá Ruatán, akkor emelte fel bánatos arczát, melyen a két török férfin látásán a harag pírja gyúlt ki s tuejrvrtüleíí tekintett maga körül. Sánvár ltustán fryöngéd szánalmat éreztek kebleikben e leány inint. .Szép loiinyka — Bzólitá meg őt végre ís Sás-vár [on.-d>-/.ett hanpon nem félsz e sötét éjben ilv elbagviitott pu-iztn romok közt 9 e abon térdelni A leánykar magyar nyelven történt megszó-liiásra elfojtotta a haragot, moly arczán tükröződött h neki bátorodva kelt fel a sirról. .Miért és mitől félnék V — válaazobi aztán — e nir íbdi azt, ki nekem legkedvesebb volt ez éleiben . kit ugy szüretiem mint nemzeteméi, mint magái az Iatent, mert ő vőlegényem volt, ¦ ¦a nagy fekete fizt-meiben két könycsepp ¦ yt-c m azuin folytalá — az ö sztdleme megvéd •riigiuik^t, va^y áirján veszek cl s aztán lclkcink ,1 más világon iainet Ltlálkozoi fognak r Ali ! hát te is liiazed a lelek halhatatlanságát, mely,/! a korún tanít \'i kérdé bámulva ltustán. .Hiszek egy íeteuben , hiszem a lélek halha-ijirlausásnít n :L7 örök életet — válaszobi a lányka kezeit imára kulcsolva. ,Riiütáii fryujtí. tüzet • mond Sásvár — •.¦híremet érdekelni kezd e rejtelmes tünemény, kit ánesiságotiiat mnr ib a legmagaab fukra csigázta. Néhány perez múlva a közeli rom fala mellett száraz kóró égett s e pislogó tűz körül alltak Sásvár és Rustan lovaikat a fékszárnál fogva tartva, a leányka pedig közel hozzájok a sírkeresztre hajolva állt elöltök. „És mi okozta vőlegényed halálát V kérdé Sásvár szemeit merően függesztve a leányka halavány arexára- „Kegyetlen fegyvereitek ölte meg öt — válaazolá haragos hangon a leányka — hazáját védve esett el a csatában ós én e sírba temettem őt, hova minden esten kizarándokolok lelkéért imádkozni. „Es oly közel van idu lakásod ? kérdé tovább Sásvár égve n kuván csiságtól. „Gyalog két órányira tul a hegyeken egy vadon erdőben — rálaazolá a leányka — atyám lakása szerencsénkre kikerülte a csatavésa dühét — és néhányszori kirabol tatáson kivül egyéb veszély nem ért minket. Néhány perez múlt el. Most haragos lett az ég, süvöltőit a vihar, s a azdraz avart a földről mind köonyüpűlhot kapta fel b magosán felhajtotta a légbe, rettenetes hideg szél fujt Ruatán és Sásvar, üakénytelcnOJ bur-kolództak bő vörös köpenyeikbe. „E\\s meddig tort imád ssép leányka-e:eírűh ? kérdé most Rustan szinte töredérett magyar hangon közelebb lépve a leánykabos. „Midőn oi első csillag fénylett aa-égen, vías-szatértem atyám hajlékába — váhutsohi a leányka. tl\'olyt. kör.) Ü ^ L BT %SqNJ&skia&, april 24n 18B9. L Wien a kwalíVft^ebb naat, ai árpa keraaaU volt, Ub^ira OÁmft o« elSbbud had irfnlyajn maradt. td6jLrisLnk ˇálfotéi Inkább aaáraa i» aaslw. , - IPfaozl bstl-vasarl Uclatáícíi. . HAGT-EAHIZBÁH , április 34-ín. ilAlűiigtUBtrial merunként. TemAaysb t Bupa @a—86 fontos 6 frt. 60, kr. 0Ö-8A fnt. 6 ír, -4 SO kr.-\'8T—86 fnt 9 fr, a fit. 30 fix. Roii 7B— 70 fpt;atft ftO kT 79-90 fnt. 8 ft 70 kr. i»pa acrttitiuck 70—71 fiit. 9 ft. 70--kr. 71—79 U Ért 20 kr. AFpabBnflB4>( 86—-06 ina. 3 fr. 00 kr. 37-68 fás. í. frt\' ÍÖ kr. a n! korlova 3 frt. BD kr. 3 frt — kr.Kuk orioaa elttöfl(calnquanilo) Sfrt25kr. •Zab......47 fas. 1 frt. flO kr. «7—48 ím. 1 frt 06 kr. Pohánka flfl— 88 fo>. i írt. -70 kr. 0B— 70 fontai 5 frt. 76 kr. Pasanlx-íehír a frt. 00 kr. Pa«»nly -taril 4 trt Mkr. Qnhó aUSrondü 16 frt. — kr. SZOMBATHELYEM, april 21-ín elkelt gabnairi Doia l^B DBilályn fl frt 20, S-lk o. B frtJaVíPut o 6 frt 40 kr. — Roaa-l., a. * frt BÖ, 2. o. 4 frt Sli, 3. o. Q frt 85 kr. — Árpa 1. o.\'frírt 80, 3. 0. 2 Írt 70 kr. —Zab L o. 1 frt 80, 2. o. 1 frt 00 kr. — Kn-hpricaa 1; o^a frt 00, 8. o. 8 75 kr, _^ Bécsi penztáolyam, ^fia,pr. 24. b9j9 metaliquefl 56.65; •:&•/• noma. kölcsön 02.00; IHGO-ki állaáölmi kölcsön 81.— ; bank-részvények 6.91; hitelintézeti részvények 180. —; London 116.60; Mllstdgio 1H.6&; arany darabja Ö.56 kr. Vagati naponkint! menetrend ; Aprii »-tW gájos WS». Beco regpol 7 óra 15 pans. ±xk. Trlanl 0 d. u. I ira SO b ¦ b ,eotTo 0 ára 25 .-KanlsBára Dnáa folBlVoggol 5 ára 0 • 9 B d. n. 1 ?ra 20 - Béea „ délbenia ára 3t n , ort»o 7 ára 38 Trieít w ttggúi u ára 24 ... ¦tAlbcnia ára Uá- ?a beü- [Eatboliints aap- Katb. ?I proL Et. A jó piosM afra»--- IcsalESi :p HétfS Beérd. CsatOrtOk Beo rabat Peregria bit. VItil «V Vakot. Uazimln Bien Fqlop {g Jakab VJll" TOL <. J^. -W-p» H I R B E \' T E S E K 1f?r.«Mn virőa tvaaékénck mint gydailwtoaá^aak 18G8. évi april 4-én 4618/86^8. iidt.vegs&e folrtiftköshirrd tétetik miszerint néb&i StehlULYencxel M.-Knni-EBAn elhalt kertéaanok bagyatd-" kához tartozó éa a nagykanizsai 91. asárnu tjk6nyybeti felvett bécsi utczai 1. bot asám 141 h- r. ez. alatti GúO számmal jelelt ház, udvar éa kert, mély 1100, frtra becaöllntváH , még Í3 ugyan tjkünyvben 2-ik sor es. a. 4348 h. r. bs. alatti magyar utczai rét, mely 160 ftra becsülte tett nyilvános k&sárveréa utjáni eladatá-aak elrendoltotvéo ennek foganatosítására elaö árverési határnapul í. é. május 22. szükség esetében pétiig 2-ik Árverési batárnapnl f. é. június 22-iko mindenkor reg. 9 órája a helyszínére kitüzetik xtrm\\, h"gy t1" »ti;mtlnimk elsfl árveréskor becaáron felül a 2-kon pedig becsáron aló] is a legtöbbet igéröuok el fognak adatni; egy-uttal a venni kívánók tisztelettel értenittétnek , hogy az árverési feltétetek üzen városi tVBzéknél mindenkor betekinthetek. N.-Kanizsa apr. 4. 1868. SSELHOFER figyelőmbe ajánlja, N.-Kanizaiti a városház épületében fekvő kercakírféstH, melyben mindenféle druezikkok nagy válaszTékban, jutányos dr\'jnellütl találhatók fel, név-Bzarint : a legfinomabb rauhnr, ti évé, theu, rhum, a isi olaj, chocolnde. rlen, árpaknoa, mar-carool, MHIy-, Apolló-. PnrnfTIn, clblóel &}»Ttyn és szappan, pesti hengermalmi líhai és dora, bel- és külföldi borok, asztali kávén én theás porezellán edények, finom tajték hói készített dohányzó nzerok éa uerteariik- IJgyanuttkapható továbbá: korm-uliuruí mnrhutápláló por éa udito nedv. Popp anathérin szájvíz, éa mindennemű pipere szerek. ©itoli Lijiőí-félu erniz elleni ír (limeatum equi) lovaknak Gtsíflíannn IIl\|JnN-féIo patkán, egér, bödöa féreg éa csótány iruiazer. JLliziír-fole. büdíisko vesztő por és fogtinktunija. ÍSni-herl-féle balhapnr, TöHJlk-féle fog-szivorkák és fehér mell-syrup, valódi Pngllntiti ovntp, I>r. ppnrae Edw. én 5)nnhter-féle gyomor-szesz, angol hártya Jiapir befűzött gyümölcs Üvegek bekötüzésére. ft1etHS«t( oveteli. Nemkülönben frisu töltéaíl hiidni Neu wrrlh. Bíenk, ftaéchen yí, Dflunjndy-féle keserű viz. alnpl, Svéndili, tilelrbenhi\'irtri. ninrti-übndi, pHnat. parodi, rodimi, HB-lti ért >njdm-hI(2Í ásványvizi " rugkenőes éa börfekütitű uzer, valódi arue különféle lámpák. Ugyanott van az Dr. Urngcr-félt \'ntndeum . és iiugy Bodavíz, váboiztékb limité társalat\'\' 1142/8Ü8. X.-Kanizsa város tvényazéke résxérúl közlúrré tétetik, miszerint néhai Benézik Anna Németh Jozaefnü hngyatékáhuz tartozó a Nagy-Kanizsai Ib\'i. tjkönyvben lli.\'i h. r. 82. a. felveti Ü97/6 v azámu ház f. évi május 18-án mennyiben pedig a becsár OW ft. ha nem igértetnék folyó évi jun. 22. mindenkor reggel 9 órakor a beiyazinén nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek fug eladatni. A venni szándékosok tartoznak az árverés megkezdése előtt 1QV,-bánat pénst a kiküldött tanácsos urnák kezére lefizetni, egyébként pedig az árverési fel-tótelek. a törvényszéki irodában megtekinthetők. \' J A városi tvazék, mint gyámhatóság. X.-Kaaíraán 18G8. évi april lö-én tartott üléséből. a városi tvszék. werden von dem gefertigten Wechsel ha use gegen Baarzahlung billigst, uie auch gegen IU monatliche Katen a lu fi. - "der 2<> monatliche Raten a b \\\\ h<> Kr. verkauft; ferner werden ebendaselbst auch 10 atfick 250 frs Losa der Stadt Ftorencz für 10 TheiMmar gegen 20 vierteljährige Raten ä 6 fl 75 kr. arangirt ^ Diese Lose, welche ein jährliches Zinsen ertrttgniss von ^Pfra. abwerfen, keinerlei Coupon und Gewinnsteuer unterliegen und in den ersten zehnjährigen Periode mit jahrlich vier reich dotirten Ziehungen ausgestattet sind, können wir Jedermann auf das Beste empfehlen. J^o iMDon^einmzoirss. & Comp, Weehaelhiino, Fmos TtQ&kijaaae Nr. B. (97—1)__ PmI. Slavóalábaa. Ezen vasas 30—37° faérvizek rég iaraert ttdvö gyúgyhatással bírnak: általános gyengeségnéi, sáp-éa gör vélykórnál; az ivarszerek gyengeségei és Twtegségeinél, mM döségnél stb. idült bórbajoknál különösen sebeknél; -kitün&e! hatnak az iszapfürdnk csúszós és köszvényes bántalmakhan — Jó sikerrel használtathatnak eló- és utógyógymodnl i kÖzcllevŰ Lippiki iblanyos fürdőnél. Mindennemű osványc vizek készen tartatnak. Legközelebbi vasútállomás Sissek. Veröczén keresztül i 6 óra távolnyi Barcsig, a hol f. é. június l-jén vasnti állomá; nyittatik meg, jól épített országút vezet. A gyönyörű fürdő-párk közepében álló czéíszerüen fel szerelt épületekben kényelmes lakhelyek kaphatók. Naponkint zene, tánczvigalmak , kirándulások a regényes környékbí kcllemetea szórakozást nyújtanak. Az orvosi felügyeletet Dr. Siegel kezeli. női—;i,n _ Az urodakd flr#-ígazgafc§§á§. Czitera-mester kerestetik fa!ura-t vugy 6 h<!tre. BőTebb felvilago-sitjwt c lap szerkesztőségében nyerhetni. (103-1) Gl&szatí igazgatói állásra ajánlkozik egy Bzakképzett egyén, ki nemcsak el&S^leti, ds legújabb haladás szerint gyakorlati Grakifimeretekkel h^\\ra^^-leti tekintetben a vizsgát kiállotta, gyakorlati tekintethet pedig jelentékenyobb jószágok több évi Önálló vezetése s hosszasabb utazásai mellett nem kevés tapasztalatot szerzett. Érti tüzetesen a nemzeti földmívelést, ss ahhoz aEüknégea gépek kezeiesti vei. liótmöveiéit, ide számítva a viz le- éa felvezetését s lecsapo-hUiukat; marhalen vész test, gyümülcséazet éa szőlészetet; ez utolsót ry beköt ve a nemzeti pinczegazdászati rendszerrel; méhéüsetet, selyem es selyeinruvarok tenyésztései, a lecsapoláa körül BSÜkuégea vízi és szárazoni müvek, csatornák építését, teglavetéat fl általán ar építészetet stb. Óhajtana valamely magyarországi nagyobb uradalomban, a jövedelem megfelelő százalékáért, vagy határoson illetményért, állasba lépni. 1W0 frt cantíót azonnal letesz. Bővebben tudakozódhatni e lap szerkesztőségében.(104—6,1 > --SOMMER JÓZSEF («8—3) B»riHigy-íeia.Mia!^.T» Kójr&öjK-utoa&tsan -katonásén .figyelmezteti a n. é. közönM1 i-t, hagy N0B1NBSBG1 és BÖYiMlü nagybani éa Idcslnybeni eladása meUett nála folytonosan, ^ ji-liSHgyibb mértékben, a Í2$m FEKíEmm és FEHEBITETTLE^ SZOV&fAaUT és GEPFONAL és mindennemű termő vetemény- főképen kapotEta snviuiyitani, KEL-KÁPOSZTA-, KARALÁB1-, REPA-, holnapoi 6s téli fekete fíETEK-u^oriiD\', Halála-, fcurllal-. paréj-, eaeiler- prtrézHFlyrin.ma^vak, - és azon kellemes helyzetben van, HOGY A LEG.IUTÁNYOSABB ÁKON SZOI.oALHAT. Ezenfelül 8 míisa utolsó terméaü SPAHGOTA MAG, múzsája 12:Xrtórrlt»ph»ti1i. A híres, gazdagszörű ia tiszta N\'egretti Bzármazásu törzsíik-nyájból egy éa két évea nagyobb sziimu kosok adatnak el jutányos áron, a melyek minden ragályos és önlködési betegség nélküliek b őzért jöállás blztusittatik. Efélo kosok as nradalom pusztáján Uj-Népen^I.-KanizBa mellett példány -kép láthatók ésez énlembcn min-ilenfélo értesités béaziéggol adatik ój* az előjegyzések fel leaznek vaw b kívánatra meghuzattatnak. JOSZie ISAZGATÚSA& —3) JJj-3úji«i. op. N-Kauíub. Bm.PN.LDIZA h&jtodráasMtí-y ^uiík^ « borbély-ozleto N.-Kanizsán, törekedni fqg^jta .:«Uln. aifláhL\'alapelv szerint pontos szolgálattal , do \' \' lötotf Arak mellett, Béca- es Parisból hozatott A nagyon tiazlidt közönség szlvca raeghagyáaalt lejaéVa, teljeaiteni ; ugyozinto ejváilaf o szakba Ctrfarok-, hajfürt-, fejtető-^otőpf-, cokatartd- ; HftTwaJ^niieloíiití^ forgó- l^ttoMiilrtijiJ (éa nana hajpadlasnak aénlmet okosco cxél--PXmam Jt^a); eaakflgolve, egyezkedés aiorint, kikötött Bzámoa tótDgolaViíiaIltt,4eg^ eszközöltetik. lí" -llgyiimii hpL>tt6k mindainiemU Illat- éa szükségelt fodráaz-.«StufcdQwlNli ár mellett (102—1) ^iflB^: 0«l^:lpa^i»<Be Yigner ur hizábao a ezukrász mcllott. Ca. kJT aiali. cleü omerk ti ang Bubadslocoraal biri AWATBŰBRXKT-aiaáuJVi^ Dr. Popp J. G.-töl, Q-iikorló fogorro Bscsben [Staijt, Bo(rnerg&Mo Hro a-) Egy üveg ára I frt 40 kr. Csaasgotitá-dij 20 kr. L jelű oier hire ?0 humáüita 16 irt fnuainása ota aqin Eorápáa túl liatutt K0lDnfi»en jeleinek bíonynlt BSlodeSaE^fi ragCáláa, 8 szíj tégy réazelsek &3Mea Betegsége, Eaigá fogak, UScayea vetzü feotegfesÉaa, csantszo éa véra&rv eilea. FSotdJa a nyalkát, fdbital a^^a^peztst& a fagkó kéiu^éao-, fiáltBleg, es izjaviféteg tat a az^^a, ste$&m qzod kflleaeüea azagot, rasty eső- vagy lyasaa fogakhii, étcM&& ía^y éo-hásyiistál KZánsazIlL Miután eme siójtíb a fopak-Ti L1 isij riwekrts sera-mlkop nem hitt mard Ing Tagj kártíkunjin, uniitft>sva mlat a" UajaalE Toty-iaiiQi üntltó ssers U a Ieirí«lKiiet>b siolpilitoltAt toasl. ia aantk mlniea-rúiií-t a legmagaaat)!\' i-lctkorip (cljc éps^fbtp é egisziéghim tartja. Ma-ffaa orvoii tekintetjük biioayiirii"rní nyilntkosDob ennek ártalmiulitiuiágti. és ninnlhatiirign nn-Uctt i\'b pjahrnti eok ooTÖsatofl ftrrostál roDdnlteÜk. Fognimok, lyukas fogak megolmozására, ára 2 frt. 10 kr. Anatherin-fogpászta, ára 1 írt. 22 kr. Növényi fogpor, ára 63 kr. An .AaaUiaria-Kájvti\', valsmíat u .ÄE^ttoia-.fe^^Sa Kaplint^ f3ajy-BaBJzttaJ : Bolen JdxMf gf\'<gjssnriss, HoffälbtTJ, Bfiáai A. Wajííti J., Well><:b. Fouelhofpr ?4 Bcbersra A. arait kewhcä&tiben PápáK Toohopnn J., Stampfl O. is LH«7 L nroktiil, &683Üj$&ft@!"\'Sínsö. n. Zala-^em^sa: Anui f. ^órjtreten ia nmUcr H..-uv&resssw •¦ Worli gyógj-iieríti — Varaatlaa: Halter gjágjiMrii. — 8zt.<SvSfgy&^ : MElbis .— SÜSCgetr DornVf-B^jet, és Stambontaty L. gfi^nttisa orob- (U—S); MISEMONDÓ Iiiimn9 piuviálék, dalmatikák, albák, roobettek« 1 velumok, oltárpárnák és teritők stb. China ezílst és tüaarasaysoEí; SlQDBfrnnsoli, kelyhek, riborinninft, pnelSedl ^yeííyaaQEV tók, füstölőU tfliué 11 j tartóval, Mirtitclo«vfatt»rw aapaaß-rianimai,lánip ih Hlb. Eoliázi-, ezéh- és iskolal-Sei BaLOTcHIHUÉOJI ÉS PáHTIRCát IBfull, PiSTOML, GREMIIL; HMt. . . . leggasdaplbw kiillltitf ¦ttJBNÁ\'PÓK,-és íefltáZI -SZERE Jegjutányosb áron kaphatok y gyárraktárában, váczi utcza 1^. ßsal» S». PESTEN. («91———1—----•"" .• _„ m~ ABJÜUTZKKEK ia UTASÍTÁSOK KÍVÁNATRA BEÍIÜLDETNEK. Wajdits dóz-set kmdo-, Inp és nyomdatulajdonos ^Tngy-Kani^íin