Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
5.86 MB
2010-02-10 20:41:02
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
2299
9142
Rövid leírás | Teljes leírás (565.14 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1872. 070-079. szám szeptember

Zala-Somogyi Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
11. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KANIZSA, 1872. szeptembér 1-éii.
X
71-lk szám.
Tizenegyedik évfolyam.
ir

EUflzetéil ár:
egésr -irrö . . S frt. föl évre.... » negyed évre . - . Kgy utám 10 kr.
Hirdetések, jutányoson
NVILTTKKUKX joroukint 10 krórt vétetnek fel.
Zala-Somogyi Közlöny

•mi reniot íj lényok » J
Jk_______
sr—-\'—*
f A Up aii\'llomi reniot illetó közlemények t/.erkoiztóhci,
.tnvugi retxét illMA kou.inouyek pedig i kiadóhoz bérmentve In , if*> iidik:
NAGY-KANIZSA r„ Wlaiiloihiz. SS9t
(a „zalamegyei gazdasági egyesület" és a „nagy-kanizsai Kereskedelmi s iparbank" hivatalos értesítője.)
Hetenklnt kétszer* vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap


A gyári vállalatok gazdasággal! ösz-szektfttetésóhez néhány szó.
z1
A XV. század első felében különösön uralgott az iparvállalatok összeköttetésének mániája a mezőgazdasággal, s nem hibásan ítélünk, ha ebbot kifolyónak tekintjük azt, hogy ily helyeken azon tóke, mely gazdaságunkban nagyon is elkelt volna, mezőgazdászainkra elveszett, birtokunk ezért fel-szereletlen maradt, s igy a kor követeiméinek megfelelő jövedelmet nem adta meg. Egy gyár felállítása óriási összeget kiván, s ez óriási összeg mindig a gazdaság rovására, illetőleg hátrányára, kárára fordíttatott ott, hol egy gazdasággal állt összeköttetésben a gyár.
Mindazonáltal korántsem lehet állítani, hogy soha a gazdaságban gyárakat ne állítsunk; igenis állítsunk, csakhogy tekintetbe vegyük azon kellékeket, melyeket most sorrendben lesz szerencséin itt leírni. —, Egy gyári vállalat felállításánál elke-rüllietleii tényezők:
,1. Tóke. Az oly gyár, mely csak részben is kölcsön vett pénzen állíttatott föl, soká nem állhat, s bukása nagyon hamar bekövetkezik. — Tartalék-tőkéjének is kell lenni minden gyárnak, mert feltesz-szilk, hogy az előállított anyagnak, terménynek nincsen — illetőleg csekély ára van, — hogy csak veszteséggel adhatnók el productiónkat a folyó áron, ekkor agyárosnak az előállított anyagát megkell tartani, s várni, mig ára ismét felemelkedik, de gyárának azért működnie kell, mert ha nem dolgozik, az is iszonyú veszteség; — bevétel nincs, kiadás van, tehát ekkor a tartaléktőkéhez kell folyamodnunk s azt igénybe vennünk.
2. Munkáskezek. Kzek a gazdaságban kellő számban vaunak, vagyis inkább kellenének lenni,,igen, de ha a gazdaságban vannak, azok még nincsenek a gyárban, - -a földműveléshez megkívántató erőt pedig csak nagyon ritkán használhatjuk, mert ennek a gazdaságtól! elvevése által többet
vesztünk, mint talán nyernénk a gyárnál, már pedig a biztos nyereséget bizonytalanért no áldozzuk fel.
Nagyon lehet a gazdasághoz fogadott erót télen át jó szeszgyárhoz alkalmazni; a szeszgyár úgyis circa oktober 15-tól május 1-sejéig-dolgozik rendesen, ekkor uiár nincs oly nagyon sürgős nuinka a gazdaságban, s a télen át ha npm is henyélő — ae kevés becsű munkát tevő erőt — nagyon jól értékesítjük.
3. Elegen d ó a u y a g á f e 1 d o 1 g o-z ás hoz. Oly vidéken, hol p. o. a burgonya nem terem meg, vagy csak nagyon sí lányán, s pláne még talán azon a vidéken a közlekedés is pang, igen nagy hibát kö -vetne az el, a ki ily helyen burgotíyából akarna szeszt előállítani. — Feldolgozandó nyers nnyng — kellő mennyiségben — egyik fókelléke az iparüzleti vállalatoknak. Nem szabad itt szem elől téveszteni,hogy a nyersanyag előállítása, termesztése vagy Vénzeni beszerzése arányban álljon a belőle előállított gyári c/.ikk pénzértékével ; mert ha a nyerstermény drága, — az előállított czikk pedig olcsó: akkor nemhogy nyereségre számithatnánk, sót inkább veszteségünk bizonyos.
4. Bizonyos anyagok, melyek nem értékes ithetók, gyári vállalat o k á 11 a I i értékesítése. — Néha vannak a gazdaságban bizonyos anyagok, melyek miuiüjp haszon nélkül elvesznének, ha azokat gyári feldolgozás által nem hasznosítanánk ; igy hazánkban számos helyen a legjobb fának is értéke nincsen, ily helyen ha a gazda felállít egy gyárt, melyhez sok tüzelő anyag kell, nagyon helyesen cselekszik. —
A gyári feldolgozás által kis értékű terményeinket nagyértékílvé tehetjük, így pl. ha valamely hegységben, hol a fakivitel nagy akadályokkal van összekötve; igyekezzünk fánkat luinél inkább szállíthatóvá tenni, ezt elérjük pl. ha kanalakat, faedé-nyeket gyártunk, vagy néha elég, ha a fából deszkákat állítunk eló.
TARCZA.
E ni 1 é k e I m.
Látva a jelen iiltét óráit, A múltban keret lelkem vigaaxt. Ott a boldogaág tényo viliig!!,
— Ka mégicm találom ott inog ait\' Avagy egy király, vetítvén orazágát, Mely ingában lelné boldogiágál ?
Káil emlékeztet kflrllltem minden, 8 lia tnerengnk jobb óráimon: Nuru találok inegny ilgvátt lohol aeni, . Minden emlék a kínpadra von, — (Jyrttrö ixörny az o iillv életében, Mint rlgename ax (irllll fejében.....
Azt mondád, felejtselek (trflkre, — í\'xxem einlékiin tzivemből el, — I)e m ixlveinhei van odanővo : Szivemet aiakitiiám véle fel I
— Keledül, mikéut hitét er.tnek, N\'em tudnak, • kik igazán azereluek.
UAU( LÁSZLÓ.
Szerb koldt\'iHilal.
IJgy hiszem, az olvasók közül számosan jártak Slavoniában, iíaranyában, Hácskábaii, JJunátban, hol még eleget láthatni azon szerb ajkú „hegodősökből" ki egy kivájt, némileg hegedű forma s bőrrel behúzott szerszámon, molyen egy fürt lószőr képviselt a húrokat, s melyet ismét egy görbére hajtott, vesszőre kötött lőszőr-vonóvsl dalolja el saját keserveit, s ha kiváuják, humo\'risticus dalokkal is mulat tatja a közöuséget.
Ha az árpából sört készítünk,,— a búzát lisztté őröljük, drágábban adhatjuk el bizonyosan, mintha magát a szemet adtuk tolna cl.
Néha van kitűnő talaja a gazdának, hol téglát épiihotne, — ha tehát a többi körülmények is kedvezők, nagyon helyesen cselekszik az. a ki il> helyen téglagyárt állit föl.
5. Közlekedési eszközök. Kz egyik legfontosabb tényező az iparüzleti vállalatoknál. — Közlekedési eszközeink a vasutak, gőzhajók, ország- és közlekedésig utaink s néha egyszerűen a folyók, pl. hegyekben a fa>zállitásnál. — Közlekedési eszközök hiányos volta, egv gyárat bármily más kedvező körülmények mellett is tönkre tehetnek. — Mint a feldolgozandó nyers termény,mint a már előállított any.ig szállítást kiván, hogy piarezra. juthasson, — talán az eezetgyártás s a sajt készítés az, mely legjobban nélkülözheti e kellékeket, de ez sem egészen, mert utóvégre ezt is elkeli szállítanunk.
Iparíizleti felállítási ál mindig tekintettel legyünk arra, hogy minő befolyással lesz az mezőgazdaságunkra; ezt soha szem elől ne téves/.>/.iik. mert ezt tekintetbe nem véve, gazdaságunkra roppant károkat hozhatunk, melyeket kipótolni vajmi bajos. -Nagyon sok gyár igen értékes takarmányt szolgáltat; nagyon sok gyár kényszerit földeinket jól megművelni; nagyon sok gyár jó trágyát ad ; egyszóval főkép az.állattartás- s a takarmány-termesztésre az ily mű-iparok döntő befolyással vaunak. — Minden vállalat felállításánál számítsunk s ha ez jól üt ki, akkor bocsátkozhatunk valamely vállalatba. IJLASKE LÁSZLÓ,
gazdám.
A 1 o in és a 1 m o z á s.
A gyakoriali gazda, a kor igényeihez mérve, tette alapját mindenkor az elméletben keresi és méltán; mert az észszerű gyakorlat kizárólagosan csakis szakmai eluié-i leten alapulhat.
Ezt előre bocsátva, áttérek í.elvett targyain körüli nézetim fejtegetésére.
Az állati ürülékek nagyrészben csekély össze függési alkattal bírva,coly anyagot igényelnek, mely azt részben magába f^H/íva,eszközül szolgál annak tovatakaritá-sára s együttesen indulva erjedésuek, a trágya mennyiségét káros visszahatás nélkül növelik. Alom és almozás alatt értjük azon anyagnak a jószágok alái helyezését, mely az ürülékek felfogására hivatva van, s igy annak egyoldalii czélja mintegy előttünk volna. \\ ^^
Azonban isméiUfu, hogy csakis egyoldalú czélja, mert mas nézpoutból tekintve, alkalmazása á gyakoriig terén vizsga szemeiknek megfejtési .probléma"-ul tűnik elő.
Tudjuk azt. hogy minden állat, léte fontartására, bizonyos fokú meleget igé nyel, hogy szervezeti működésé fennakadást ne szenvedjen; s c természeti meleg kifejtésére maga a szerves (organicus) tett utaltatott. Jóllehet ezen melegség kifejtése körül az emésztő műszerek hathatósan buzognak, annak daczára ugyan c melegség a folytonos kigózölgés következtében sokat vészit — sót okszerű közvetítés kívántatik, miszerint eme kigókölgép nedves vagy hideg anyaggal találkozva,visszaverődést ne okozzon — mi mindenkor magara, az állati test egészségének rovására, történik.
Ily közvetítőül oly anyagot kellett választani, mely rósz melegve/ctói jelleggel birt, hogy igy a kigózölgés lassítva (egyen. S minthogy a jó szalma a czél mindkeítós oldalú kivanatáiiak megfelel — általános alom anyagúi fogadtatott el.
Téves és elvetendő tehát azon nézet, mintha alomnak a félig rothadt és nedves szalma is jó volna. — Trágyának igen is mindenkor jó, ha egyéb rendeltetése nem volna az alomnak, de épen, minthogy a testpárákat fölfogó szerep is jutott neki osztályrészül, ez oknál fogva az almozásra alkalmatlan sót káros is lehetne, a mennyiben a bizonyos melegségi fokkal biró kigó
< A dal, melyet fordítva bemutatok, Ka-
radzsics Vuk által töredékekb»l szedetett ugy ; j egészszé. Nincs rajta művészi, de annál több költőiség, mely — ha a magyarban nem is tükrözik oly élénken — annál megluitóbb eredeti , egyszerűsége a szerb nyelvet ismerők előtt s különösen a szerb ajkú népnél, mely tudvalevőleg még magánéletét is költóiséggel fűszerezi.
Hogy ezen dalt lefordítsam s a közönséggel megismertessem, azon körülmény késztetett, hogy\'láttam sokszor mily megvetőleg mosolygott az azt nem értő közönség a körülálló kö-nyező asszouynépen, nem mondom, hogy férti-akon is. Kik a dalt értve, az abban foglaltakat költészet iránti fogékonyságuk, de a mondatok egyszerű igazvoltától meghatva, együtt átérzik mindazt, mi abban foglaltatik, s innen van, hopy\'az Ily koldus rendesen telekalap krajezá-rosokkal távozik a vásárból.
\' KaradzsiesVuk által kiadott ezen dalnak csak első részo az, melyet itt közlök — másik részo már az elsőnek sokban ismétlése levéli, nem tartottam szükségesnek azt is lefordítani.,, Különben ezen első rész is kellően jellemzi a szerb népdalok menetét, melyekben az ismétlések Hagy szerepet játszunk s melyek épyn annak az eredetiben érdekességét emelik.
A dalczim .Ha Casopuma cegeh" azáz : ,A vásáron ülvo."
• » ii # Kegyen latén legyen neked hála ,
Kegyei latén éa újhold vatárnap.*)
t
*) Az ujhold vaaArnap tán a holdnak még a romai időkből fenniaradt tiszteletére mutat, ezt a »zerb ajku nép oiaig ia megkUlöubOttetlleg Uli meg a többi vasárnapnál,
Kegyea Itten aegélj mindnyájának Minden rokon éa jé daliának, Kik azántaiiak é« izogényt táplálnak, Szegényeket férgei éa hangyákat.
Adakozzatok ápolók. Apuiéiul éa ti xzillék. Adakozzatok véreim. \\Ti azánakoxé toatvérek. K.lüleui no távozzatok. Ne vigyétek adomán) I>>k Mit iatenért neknm axáutok. Kgv krajexár, eaekély adomány, l)e lélekért nagy adézináuy.
Adakozzál tehát, a rólam Holtaidra emlékezzél; Mondok nektek egy kia imát : Házalok azoreueaétekért, A miiiik.iaért, a gulyáiért, Az urnáért, a hare»o»ért, A páaxtor- é< granátoaért, A tanonca- éa tanítóért, Hadd Örvendjen édea anyja.
Adakoxzatok véroiin, llogy mim én, igy ne járjatok. Vak gyermektől mentve legyen, |{okon<ágtok éa házatok, Nehogy világgá kllldjélek, Miként az. én anyám engem. Szélei világnak eresztett.
laiuerelletl vidékekre, Máa azeinével vezettetve; Hogy lltödjeni éa vergődjem, A bajtól a bánathoz, Mint a patak a partokhoz.
l.átoj kedvea alyámtia, Kugl in voiot idegen axem, Ti kexetek éltet engem, Ti fáradt muuká< kezijt. k.
Vágyom látui a világot, Hzép világot, forró napot, Korró napot é» a holdat, 8 a világban kOrüluéini,
Hokouiniat kltrlllftltein. Kekute fí>ldet előttem, Világot eget fnlattem.
A mát axeine vetet engem, Kgy magamban tehetetlen, Jobbotokat nélkllloxve. Nem vagyok képoa azántani, Se azántaui, ae kapálni. A ml nektek fénye* nappal, Az én i\'fekem <i arttéte, S„tét éj, holdvilág nélklll.
I.átaail rokon a rabtxolgát,
Kabazolgát a bitrtU^i foglyát. Ki no ifi látom a axép nappalt, Hogy nagy utat\' utaxhaaaak, Kévéken ál haladhattak Kit ae tudok. >rm iauierek, Hanoin Ulii> ódoin,- velőd<l|gf Kgyik fáloJ a máaikbox, Kgyik kőtől a uiátikhox, A bútöl a báiiKtokhoi, Mint a l\'olyam a parlokhox.
A rab végre uiegtzabadul, llortitnéből tova ii.dul ; A \\aktágból éli tybatum, Még halálom óráján aem,
Som a végaő leheletkor.
oh
Ncl
a vak <ág kiiKia, neliiz, ié< kin ói nagy ixenvedéi.
Láttatok hát axometekkol, .
Hallgattatok fületekkel, <
Segéljelek kexetokkel. /
Kxérl a mai izép napért
Kt a li axoreuoiétekért :
Kljalek tok ax-reneaével,
Szép liaxta Initakeiiyérrol,
Járjatok jó axereueaével.
Jó azerenoio i egétztéggel.
Kdxll> VINKÓVICII ANTAL
\\
zölgés, nedves anyagba ütközvo, visszaverődést szül, s ennek következtében számos bórbai s kiütés okozója.
Úgyszintén nem tudok megbarátkozni azok nézeteivel, kik hetenkiut vagy épen két hetenkiut egyszer hordják a felfogott ürüléket a trágyadombra, állítván, misze-rint az Összetapodás é,s tiprás következtében annál egyenletesb erjedés tétetik lehetővé a trágyadombrai kikerüléskor. Kzen eljárás, jólehet, a maga szempontjából tekintve nem helytelen, de ellensúlyozza en nek czélszerüségét azon körülmény, uielv-szeriut a folytonos ammóniák fejlődés az istálló legét rontja, s főleg a lát.szerekre károsau hat s nem ritkán a számos nemű szembaj előidézője. \'
Végül tán említenem is fölösleges, miszerint a rendes mindennapi almozá*, hat
hatos kellék a tisztaság honosításáravi>tál-lóinkban; már pedig, hogy jószágul l^nú-nyunk egészségére a tisztaság nagy befolyással van, <;zt tanúsítja a közmondás valósága: .Rend és tisztaság — mindenkor fele eleség.* LIHUÜALD HÉSl:
-Kanizsa város (ok. i>oli;ármt\'ste-re- és képviselőtestületének!
Meglővén gyóződvn, hogy szeretett basánkat egyedül a népnevelés és az általános közmftveiiség toli.ui; uvgygyá^rössé a bul: doggá, továbbá, hogv egyedül jól képzelt s müveit nemzet élvezheti a szellemi«és anyagi jólét örömeit; mindou oly intézmény iránt, moly "»en magasztos czél ebr-sét eszközölni k(ij)"\'H: huiitiui kötelességemnek tartom. belső részvéttel viseltetni ós azt erő nből kitelhető áldozattal is támogatni.
Ily Itaízno* és korszert! intézménynek tartom az úgynevezett polgári iskolát, melynek folwlata, a kazának értelmei, józan gondolkozású, husznoji én munkás közép-polgári osztályt nevelni. — Mert ha a nemzet dereka kellően nevolvo van, akkor a józan polgári alkotmányos szabadság a legerősebb al.tprs VftU építve! ^
Értésemre esvén N*gv-Kaniz«án egy,ily nein.ua ezélu polgári \'aimda felállítása, hazafiúi kedves kötelességemnek véltem azt kitelhető erőm szeriül támogatni és az.iránti meleg érdé költségűméi tetllog ís tanúsítani.
Kunéi fogva indíttatva erzem magamat Nagy-Kanizsaváros ós polgári tanodája iránti ősziute részvétem zálogául ezen iskola javáru 1U0Ü, azaz: egy ezer forint alapítványt tenni, oly képon, hogy\'addig is, inig alkalmam leoiid összeget készpénzben a városi pénztárim • lefizetni: kötelezem magamat ezen ugy ezer forint után járó 9/l90 évi kamatot, mindig a . tanév elején a város pénafltrába letizetni; hogy oxon kamat-összeget a tanév folyama alatt magát erkölcsileg legjobban viselő éi a tantár gyakban Jegnagyobb elómonotelt kimutató |>olgári iskola tanulónak ös z t o n d i j-képun adományoztassék; a kitüntetendő tanuló előmenetelének megítélését első rendben a tanári karra és az iskolaszékre bizom. r
Legyen szabiid azonban megkívánnom, hogy az ösztöndíjjal jutalmazott tanuló miliő-siftuény* nekem évről-évre a szokott hivatalos uton m„Küldessék.
Mt-: jegyzendő, hogy ezen ösztöndíj mindig a legfelsőbb osztályba jártnak adassék, éa hogy az adományozásnál\'R vali;\'. • ^s nemzetiség tekintetbe uu vétessék.
Midőn a legjobbakarat é« szándék sugallatából van szerencséin őzen nh.tniváiiy t tenni, szívből oh.ijtotn: hogy szerén . M.\'.pii ványom az intézet virágzására és a ; :|> reményű ifjúság előmeuetolére jótevő befolyással lo-iii\'ssen !
Hazafias üdvözlettel maradtam Lédádon alig. hó 25-éll 1S72.
alázatos szolgája Vizeki TALLIAN EDE.
Keszthely, augusztus 27.
Magyarhon megyéi közt Zalauiegye a fóldrajzbiiU egyik előkelő helyet foglal el nem csuk területét tekintve, hanoin vidékét is néz-ve, mert minden geographia azt mint kies vidéket, a Halaton-melléket pedig és Muraközt, mint regényes panorammájál ismerteti.
Es enilek lehet köszönni azt is, lingy év ről-évre szaporodnak lakosai, évről-évre emel-Kodnfik városai, molyok közt egyik legszebb posiliója a megyénotüoszlholy, melyet a magyar tengernek mértföldekre nyúló siksága, másrészről a kiessé vált lléviz lürdőhely kö • nyes; amazt ugy, mint emezt, számos vondég látogatja, kik midőn nappalokat a fürdői órákban\'töltögetik, keresik, hová menjenek este •sórako/ás végett V
Kgyík része a csinosan felszerelt nagy-yí-mléglalien tölti az estéket, inig a nagyobb rész a s/.inházbau keresi mulatságát, mely jelenleg\'l)e m j é n no úrhölgy igazgatása alatt nyittatott meg.
E szórakozást keresve, én is eddigi előadásaikban résztvottem, azon szándokkal is, hogy ezen provinciális társulatot némileg is-mertessem, részint ösztön a tagokra nézve, részint egy kis olvasmányul a publikumra nézVe, mely a kritikát, mint hullom, óhajtaná.
\' A társulat körülbelül 2-1 tagból-áll, -kikhez legújabban S i p o s ti é, a provincián ismejj. niuétijwfi, éihiWt."": —Y A/, előadások ne ál valami nagyszerűek, igy eposiak, sem nem valami operai mutatványok, leginkább diaiuliticus színmüvekből és népies mulattató előadásokból, melyekbe néha kis operett j* vegyül, állanak. «
A szorgalom, a munka\', az ipurkodás általában dicsérendő tapintatossága árulja el az igazgatónéuak, ki az életrevaló kis társulatot ilykep rendezni tudta, es ily szép muukas-sagbuu összetartja, elannyira, hogy szerepeket kellőleg betanulva, alig szorulnak a sugó segítségére és súgására.
Ha pedig spelitíeus rcllectiot is akarok tenni, bi/.onynyal kikeli emelnem, mint a tár . suliit primadonnáját, S i p o s u é úrhölgyöt, ki-ue^ akár szinpadeni megjelenését, akár művész-női képességét, nkát\\n darabnak, a játéknak, melyen játszik, egész-telkében átkaroló képes séget tekintem, a/.t, hogy capatilás e téren, nem tagadhatni, játéka, a publicumot játékaival könyökre fakasztó érzelmei, azoknak megfelelő áiimikája oly tulajdonok, molyok miatt

11
é
t
Keleti közmondások gyűjteménye.
ll)i. RiflisriN : ..OririiUtincbe tynii-liwoitv" (tiluttgsrilt ttt»H.> eiiuifi uiliukájál>il.)
löt>. A ki ad, boldogabb, mint a ki kér. ((,\'hinft.)
U»7. Véren szerzett javak, véreh fognak eladatni. (Mór.)
ltiH. Százszor boldogabb az, kinek lelkiismeretét mi sem nyugtalanítja. (Török.)
\'•> ltil). Hol. van a bölcseség forrása — kérdezte egy bolond U bölcset. Ott, a hova te uoui láthatsz —telelt áz, mert lelkedet a bün rútsága vakítja. (Török.)
170. A katonák erője a vezér, a vezer ereje a katonák. (Mér.)
171. Holdogtalau azon nő,ki három gyermeket szült, mert Mlah átkát hozta a világra. (Araii.l
172. Az ártatlanul szeli védőt ékesítik a könyek, mig a csalót elrútitják az örömérzet jelei. (Arab:)
173. Ilatalmasabb-^sonfejedelem, kiszerelő alattvalókkal,, mint a ki számos hadsereggel hir. (Arab.)
174. Midőn születtél, sirtál és az emberek mosolyogtak. Igyekezzél ugy élni, hogy hunytadkor ók sírjanak és magad nyugodtan mosolyoghass.-^Mór.)
175. Mikéut az illat az edény tartalmát, akként szavaink elárulják érzelmeiuket.(l\'ersa)
170. Az örttin az a léleknek, mi a kenyér a t \'stnek. (Mór.)
177. Ha olvasod a szent könyv-verseit, megtanulod a nagy Allah szavainak igazságát, és ha megéred az ő mondásainak ^rtelmét, a világ bölcsei mughujtják előtted \'fejeiket. — (Tttr<Jk.)
I7.S. Kinek bátorsága vau, miudeno vau. (Arab.)
- 17U. A vitézség nem mindenkor ér any-nyit, mint a bölcseség. (Mór.)
ISO. Legyen bár valaki boldog vagy boldogtalan. arcza hft visstatükrÖsójo lesz érzelmemen. (Mandsu.l
lsl. A vak őz is tudja, mi a veszedelem. (I\'ersa.)
\' 182. Az önniagasztalás önmagunk kisebbítése,^ Mór. 1
. ls.\'l. Ha ki;t vetélytárs kiizd méltatlan tárgyért, az állatok liarc\'za jut eszünkbe. — (Török.)
1H1. Esz nélkül íő, vér uélkül test. (Mór.) 185. >\\ kiivet, ha megbízatott, nyerje a tisztelet és heoiilés virágait. (Arab.)
1X0. Ha megalázod a magadnál kisebbeket, ugyanazt várhatod a magadnál nagyobbaktól. (Arab.)
IH7. Ne 01 lőhet magasan gondolkozni és alaerfbnyan érezni, ((.\'hiua.)
1«8. A szerénység fődiszo a fértiunak. (China.)\'
181). Az élet cgy óriási rózsafa, melynek virágai az örömeket és tövisei a bánatot jelzik. I (l\'crsa.) • •
1110. Az aranyba foglalt hiin épen oly t\' képletet nyújt, mintha gyémántok sarral éké-sillctuénck. (Arab.)
l\'.M. A (licslelejygég homálylyal öv^-dzi körül a fejedelem halántékait. (Arab.)\'
^ if".i|yl.M**R kflvolU.)
KÓVAKY.HÉLA. \'
sok a taps, melyot arat, nagy a \\ megelégedés^ molylyeí távozik a publikum, kinek kihivást^ után távozik a derék színésznő; csak attól félek, hogy igen kimeríti magát érzelmeiben pedig egy szebb jövőnek néz még elé.
T i h a n y i, a fér ti a k között első rendű színész, jeles tehotség, szerepét jól tudja, köny-nyüsógo a téren, jó mimikája, szereplésében élénksége, annak, mit előad, — feljogosítanak arra bennünket, hogy róla a legkedvezőbben nyilatkozzunk, éa rajta továbbra is ót serkentsük.
U y u I a i n é jó színpadi alak, a makran-
ezos szerepekben és azokban, hol a fértil a feleség dirigálja igen jó; — taglejtései mcgxlí-zottak. f
A r v a y ügyes comissarius, jó paraszt-ember, ki neje sárkány sarkautyuzása után ügycsen forgott. A comikiuura van hivatva, 0 téreu művelje magát.
I) e m j é 1111 é, M a r i, classicus szobaleány, kivált midőn a négert vallatja, és csudálja; mindig mint szobalányi, szívesen látjuk a színpadon.
A többiek is mind igyekeznek, A publi-cuni pártolja hiszszük, hogy lassankint jobban és jobban szervezkedik e jé kis társulat.
A-gazdasági pőnantolynm hallgatók dal estélyi rendeznek, ugy hiszem, hogy táuczczal fog végződni. Ha időm és kedvem lesz, referál-\'líalunk,-ha szívesen fogja venni.
EGY IDEGEN\'.
birkákat kihajtjuk a tarlóra, ott is találnak
már most egy kis harapni való füvet. Minthogy azonban már szeptemberben rendesen, meglehetős nagy harmatok járnak, logtanácsosabb u juhoknak otthon reggelenkiut kaszált tövét vagy egyéb száraz takarmányt adui, u legelőre
1 icdig csak akkor hajtsuk ki őket, ha a nedves larrnat eléggé felszárudolt; mert különben könnyen baj érheti juhainkat. A hol éjjel is \'kiszokták a juhokat hajtaui a legelőre, vagy tarlóra, ott ajánljuk, lio^y u birkák száját ki-
(jiaztlasáui liavl teendők.
>r. \'Szaptember hóban, G a zd á s za t. Az ősz elérkezett. Itt az
idej
o tehát, hogy hozzálássunk most már az őszi munkálatokhoz. Az ósA vetés alá szántjuk száftóioldeinkct, és pedig ugy, hogy a fold jól széttöressék, apróra (Mirhanyittassék, hogy a szántás teljeseu egyenlő legyen. A földet o mellett, legalább minden harmadévbon, vagy a roszat minden másodévben is, tanácsos jó erősen, lehetőleg érett trágyával megtrágyázni és ezután alászántani. Ezután az őszi Votesekot is megkezdjük, vélvén őszi rozsot és búzát. A bevetett földet szépen beboronáljuk, és rajta a boronálás után azonnal meghúzzuk a vizvozetó bnrtftilltRSU;- \'Hogy\' filf Öszi" ésSzésuk folytán a víz ne álljon meg a szántóföldön, hanem lefolv-jék róla a fölösleg. — A komló most érik; tehát leszedhetjük. Az a szokás uralkodik még a népnél, hogy legjobb a komlót Egyed napján, (szept. l én) szedni, — és e szokást ezután sem árt megtartani, mert az teljesen okadatolt minden tekintetben. Tekintettel kell azonban arra is lenni, hogy a komlószedés .csupán száraz időben, a délelőtti órákbm történjék ; ekkor legillatosabb a komló. — Verőfényes nagy hőségben azért iii-m tanácsos szedni, mert ekkor a komló túlságosan kiszárad és kiaszik, s igy a benne.tartalmazón illóolaj egy része elpárolog; tehát kevésöbé illatos. Esős időben szin lén nem jó szedni, inert könnyen megpenészedik, s összerakva, mind elromlik ; ha leszárít-látnék is azután, soha sem lesz elég illutos és erős. Ha azonban egyáltalán kellemetlen időjárásunk r,an is, most már ue sokat késsünk vele, hanem szedjük le idején, mert lu későn s/.cdjüti le. túlérik és elveszti erejét, l.eajedés utan szellős, árnyas helyen szárítjuk, és ritka-szövetü, durva vászon zsákokba rakva, száraz helyre teszszük el. - Legtöbb vidéken o hó-nap küfcopo h főleg vége iáján kilehet szedni a burgonyát (krumplit). E\'czélra száraz időt válaszszuák, a mennyire csak lehetséges; esős időben inkább abban hagyjuk a munkát, mert az esős\'Idő ben szedett burgonya,\' gyorsan rot-hadni kezd. vagy legjobb esetben is, minden esetre izetlennebb, mint a szép időben szedett. A pinczét, hova a burgonyát rakjuk, kitisztítjuk és kizellősztetjük; azután a burgonvát külön válogatva az aprókat a nagyoktól, deszkákra, vagy szárazföldre rakjuk össze. —A kuko-riczaszedés folytatása a burgonvaszedésuok. A kukoriczát csövestül letördeljük a hónap vége-felé, s kifejtjük esténkent a nappál\' szedottoket a csövekből (= ai ugy nevezett híres kukorícza-tosztás!) A kífejlettl kukoriczafojokct Ösaze-füzve,-összekötözve a padláson, vagy oresz alatt léczekre, dorongokra, jióznákra aggatjuk tel, hogy jól kiszáradjanak a szellős helyen. A téli estéken azután ráérünk majd lemorzsolni. A kukoriozasásl befőttes üvegekre hólyag helyett liaszuálhatMik ; mig a kukoriczaszárt apróra, szecskává vágva, a marháknak adjuk. - Most kell a babot is szárastól szedni, melyet a napon kiszárítunk és hüvolyéből kiverünk, s ujolag, kitisztítva, a napon szárítjuk meg. Csak azután rakjuk el. — A sarjul u hónap elején, még a vetés előtt, hordjuk bo szép szárazon ; s most egy ideig ezzel tartjuk az.igás marhákat, hogy szántáshoz elég erőt nyerjenek. Azt alig kell ismételnünk, hogy a sarjul épen úgy nem szabad nedvesen "taszorakni, mint egyéb takarmányt; mert ez esetben megpenészedik, ineg-lokciül és elromlik ; a marha peilig igy\' meg itcm eszi, s csak elveszelódik.
M a r h a t a r t ás. ,A nagyobb csikókat zabra szoktatjuk és még a hónap végololó ulváltuutjuk anyjuktól. — -bárányokat és UrU-
hajtás előtt, este eczetim vízzel mossuk meg; igy megóvjuk őket minden nagyobb but \'gseg-tői. A hónap elején már meglehet a juhokat uyirui, azt említeni sem igen kell, hogy a nyíréit a juhok tisztulása és megmosása előzze meg! A kosok a tótéuyezók\'a juliteiiyésztésbeu ; azért ezekre kell mindig kivulolag, legnagyobb tigyelinut é<s gondot fordiluni. Ezeket kell ieg-joüb takaimáuynyal tartani; különösen inobt jól kell őket tartanunk zabbal, hogy a közelgő liagatásra (ugralasru, ledezósre) alkalmasul) bakká váljanak. Ugyanis az ugratási meg u hónapban megkell kezdeni és o hónap végéig, vagy jövő hónap középéig befejezni. A birkák mustralása, — kiválasztása az eladásra — szin lén mosl történik. A birkáknak sót adui, uéha néha legalább/ el ue feledjük.
A göbölyöket, hizó ökröket e hónap végefeló istállóra fogjuk ; s jól tartjuk lápdús lakarmánynyal s darával. Mindennap adunk nekik sói s eléglriss tiszta vizet; alájuk pedig naponkint egyszer (sőt netu árt kétszer sem; friss almot, Bzalinát hintünk. Mert a marhát nolncsak a jó takurmány hizlalja, hanem a tisztaság, kellő nyugalom, mint a molyok a marha étvágyát legjobban előmozdítják. Azért a tisztaságra és a marhák uyUgalmára .kellő figyel-met-fordítsunk. Elősegíti a góbölyök hizlalását-az is, ha nem egysierre rakunk eléjük mindent, hanoin ogyszer-egyszer csak kevesebbet, 8 ha azt jó izüen elfogyasztották, leszünk eléjük friss takarmányt és eleséget. — A házi szárnyasokkal ugy bánunk, mint eddig. A sertéseket a a hónap vége fölé némely holyeu már makkoltatni lehet, ha olég makk termett. A hizlalás egyéb módja is megkezdhető.
Kertészet. Azon vetemény-magvakat, melyek most kezdenek érni, még e hónapban
és^ai^kókb.y r^ySi-imitttáu k«iw _ . Iuleg megszántotluk őkci árny ékos szellős helyen) eltcszszlik; ilyenek a répa-, káposzta , burgondja ..saláta , ugorka-, paradicsom-, petrezselyem magvak. A spárga mag is érni kezd már; ett tehát levágjuk tőből- szárastól, « igy felaVíiztvan u padlasra, megszárítjuk. A spárga ágyakat most már meglehet jó erősen, apró l/ágyával trágyázni. — A veteméuy-ágyakat felássuk, Inegporhanyitjuk, logerebélyezzük s vetünk beléjük télre: téli salátát, petrezselymet, spinátót, sárga- vagyis murokrépát, ondiviát; vzlán a hónap végefeló dugdosuuk : téli hagymát (Sehnlotto), fokhagymát, metélő hagymát (Scbnittling); továbbá kiültetjük a szamóczál,
téli salátát cs ondiviát a hónap végével. _ A
káposztát, répái, burgondiál szorgalmasan levelezzük és a leveleket a teheneknek adjuk, melyektől ezek jól fognak tejelni; mig végre a hónap végén mindezeket kiszedjük a földből, a
káposztái pedig bevágjuk és belapossuk. _ A
másoddinnyék már megérnek; az őszi dinnyéket leszedjük, száraz helyre toszszllk vagy zab közé rakjuk. Leszedés után a dinnyeszárakat kiszedjük, kivágjuk és a diunyegödrökben lövő kevorékföldot egy halomba rakjuk össze.
Gy ü mülcsészét.. A nevondék fácskák ültetését szeptember végéu megkezdhetjük — éa o mellett gyümölcsmagvakat is vethetünk. E hónapban érik minden nemesebb gyümölcs (és oktoberbon); így a szilva, őszi baraozk, ^ körte, alma, és ezeknek válfajai. A gyümölcsöt a fáról egyenkint szedjük lo kézzel (főleg a körtét és almát), a hol pedig kézzel el nom érjük, használjuuk kellős kertészlajlorjátés gyü-mölcsszedót. Leverni vagy lerázni egyáltalán nem ajánlatos, ha csak azt nem akarjuk, hogy a gyümölcs összeveressék és megrothadjon. Különösen gondot fordítsunk azon gyümölcsre, mélyet télre kívánunk oltouui. Az ilyet száraz időben szedjük kézzel és száras, szellős, do árnyékos helyen deszkákra, zsuppszalmára rakjuk szépen egymásmellé; télen pedig loviszszük -száraz szellős pinezébe, a hol nom áll burgonya, vagy egyéb zöldségi.Sein forrásban lövő uj bor, mei t az ily szomszédság, vagy társaság elveszi a gyümölcs kellemes zamatját, s többé kovésbbé Ízetlenné teszi.
Sző 1 őszét és szürot. A szőlőtőt a szőlő érésekor a fölösleges levoloktől, molyok a szőlőfürtöket elfödik és beárnyékolják, kissé, do nom túlságosan, megtisztítjuk, hogy a nap melege érje a fürtöket, s ennélfogva szőlőnk édesobb legyen. Egyúttal azon szőlőléket, melyeket! a fürtök (szólöfojek) a földút érik, fel-kötözzük; a a fürtökről a romlott szemeket, ha van elég időnk és munkásunk, leszedjük ; legalább jobb s édesebb mustunk leond. A szőlőtök felkötözésénél ügyeljünk, hogy a szőlő-fürtnek ezután is ugyanazon oldala és része legyen a nap felé fordulva, mely eddig volt; különben éretlenül marad. — A szüret már némely délibb helyen e hó végefeló megtörté- \' nik. A szürotolésre szükséges hordókat és odé-
nyokot tollát előre kéasiUUk ol és tisztítsuk ki-A hordót többször kikeli forrázni és mosni, som mi kollcmotlon szaga su legyen; mort rosz hordóban a jó bor is elromlik.
M é h ó s z o t. Most már kevés mézet tud :i méh összegyűjteni; azért bofejezi lassankint munkásságát és a hónai) végén itt lesz a méz-sztiret. — K hónapban kell kiválogatni a mag-nak való anyakasokat és pedig úgy, hogy csu-pán erős és népes kast teleltetünk ki. Anyátlan kast télre hagyni, kitelelni nem szabad s nem lehet. (Az anyátlan kast megismerjük, ha szokatlan időben sok here van, ha a röplyuk szemetes s a méhek Üresen térnek vissza a kasba). Az anyátlan kast anyásitani, vagy gyenge anyás kassal egyesíteni kell. — A telelest vsak oly kasoknál alkalmazzuk, melyek elég népesek, de mű/ük kevés ; ezekbe egyszerre, szeptember végén v. október elején,kellő mennyiségi! lépes mézet teszünk be. iviteieltetésro, enyhe télen, nepes kasoknál elégséges 7 — 8 Iont méz; de hideg télben, s főleg csekélyebb népességű kasok 12 — 15 font mézet is elfogyasztanak. — Azért kell egyszerre eleget betenni a kasba (mézet), mert a mit télen el nem fogyasztanak, megmarad tavaszra és nem vesz kárba. A ki sajnálja tőlük az eleséget,a télre kívántató mézet, megbánja tavaszszal fösvénységét; mert a rosrul telelt kasok elvesznek — haszon nélkül.
Ili r e k.
— lióju Gergely buda-pesti taúfol ügyelő ur nagy-kanizsai városi tanács- s kép\' viselőtcstUlethez legközelobb a következő iru* lot intézte : „A vallás- s közoktatásügyi magy kir. miuister urnák fölterjesztése folytán Ó eV kir. ap. Felsége által a buda pesti tanfelügyelői állomásra legkegyelmesebben áthelyeztet, véu, f. évi julius ho 18-au 1\'esten taufclügyclői állomásomat elfoglaltam, s több vizsgáljon — főleg a budai állami képuzdékben — hivatalosan jelen voltam. — Azonban indíttatva azon forró részvéttől, meiylyel Zalamogye s annak tanügyei iránt miudenkor viseltettem, éstjtdva azt, liogy több fontos ügy tárgyalása áthelyez-tetésem idejekor bo nem fejeztethetett, a vallás é* közoktatásügyi magy. kir. ininister ur ké-.„^(Humm*--lw»gyu»i*n uiogwívgodni- mcltöztaróti,-hogy a lüggöben maradt legfontosabb ügyek el intézésé végeit Zalába visszautazhassam. — Ezen kiküldetés folytan szerencsém volt az általam oly forrón szeretett Zalában még néhány hétig — a legsürgősb ügyek elintézése végeit — hivatalosan mftködui. — Végro elérkezett nz idő, midőn Zalából es különösen Nagy Ka-zsáról, mint székhelyemről, olkollo távoznom, hogy tanfelügyelői működésemet a lővárosbau folytassam. Eltávozásom alkalmával polgártársi bi/ulominal kérem a lek. városi laüácsot és kú|ivicselótcstülotet s általuk az egész városi közönséget, hogy logadják kegyesen hálatelt szivciu benső Üdvözletéi, logadjaK kérem mély köszönetemet irántam s hivatalos működésem iránti nemes részvétükért, fogadják abbeli •■\'.szinte nyilatkozatomat, miként Nagy-Kanizsa városa iráiit örök lifl kegyelettel viseltetni soha nem szűnöm, s kedves, becses emlékét áldani logom a siron innen és ittl. Ivzen alkalommal szomorodott érzülettel, de erkölcsi kötelességből a reám ruházott városi képviselői nauybo-t;síl tisztséget & tekintetes képviselőség kezébe leteszem, dc ezen l< mondásom nem gátolhat engem abban, hogy o nemess általam oly ben-sőleg kegyelt város ügyeit és érdekeit szellemileg s erkölcsileg a távolban is képviselhessem. Mindenkor felette boldognak lögoiu magamat érezni, ha a jövőben is Nagy-Kanizsa város szellemi s anyagi emelkedésül parányi erőmmel előmozdíthatom. Lelkem mélyéből óhajtóm, hogy az Kg dús áldása lebegjen Nagy- és Kis Kanizsa felett, óhajtom, hogy e két testvérvárost a szeretet és a közös jólét érzote örök frigyhez egyesítsd Ebbeli őszinte óhajtásom tiszteletteljes nyilvánítása mellett további nagybecsű szíves omlékezetökbe bizalommal ajánlottan," fogyhatatlan tisztelet- b hála-érzettel vagyok" sat \'
— Színészet. liokody Antal, sz.-fejér-vári igen erős dráma, vígjáték és népsziuuiü társulata szept. 18- vagy l\'J-én érkezik körűnkbe s a magyar szinirodaloiu legújabb remek termékeit fogja szabatos előadásokkal városunk t. közönségének bemutatni. Egyetlen bérletet nyit 12 előadásra, melyre a jelentkezők magukat Wajdita József könyvkereskedésében előro \'"\'jegyeztethetik. Bérlet ár leend : támlásszék 8 Irt, zártszék ü frt. — E jól szervezett aziutársu-lutot elöro\'is melegen ajánljuk a közönség minden rétegének hazafias ligyelmébo !
— Tánezvlyalom. Marczaliban az ifjúság sze\'pt. 7-én zártkörű tánczkoszorút rendez, melynek tiszta jövedelme jótékony ezé-lókra fog fordíttatni. Belépti dij 1 frt, család-j«-gy 4 személyig 3 frt. — Kornéljuk, hogy a meghívottak méltó pártolása noiu fog hiány-zani. —
— Nyilvános köszönet. Azon nemes-keblű emberbarátoknak, kik t. Rácz l\'áula úrnő ivén szomorú helyzetének unyhitésére adakozni kögyoakedtok, — forró kÖBZÖnotot
mond: VAJAY LUJZA.
— Mihály J. Etulre, lapunk bolmtin- j katársa, a m. kir. földművelés-, ipar- és keres- | kedelemUgyi minislerium által Nagy-Kanizsára i II. osztályú távírda-tisztié neveztetett I
— JtektiIdetett: , Az angolnyelv levél- I szerinti öuoktntása, Koberison T. tanmódja sze- . rint." Irta I\'senyiczki Nagy Sálidor. III. rész, XXVIII. lovél. 5Öik és 54 ik leczke. Egy le- ! vél ára 30 kr. osztr. é. Továbbá: .A franczia \' nyelv levélszerinti önoktatása" ugyancsak n"- \' vezottszerzőtől. XV. levél. II. r. 23. és 21. Iciv. ke. Egy lovél ára 3U kr. Kaphatók : l\'esteu, \' Aigner Lajosnál és a szerzőnél Debreczenbon. |
— Városunkban és környékén az őszi j gyakorlatokra érkezett honvédzászlóaljak a j következők: a balatou-somogyi 70-ik honvéd- j zászlóalj, melynek rendes állomási liolyo Ka- . rád, 4 \'főtiszt- és 78i> főből álló honvéddel j«- j lent meg, a jelenlegi, állomáshelye Galambok . és Sárszeg. A balatou-zalai 77 ik houvédzászló- j alj, melynek rendes állomáshelye Nagy-Katii- í zsa, 10 főtiszt-, 781 honvéddel. A zala-mura- | közi 78-ik honvédzászlóalj, melynek rendes ál- | lomásholyo l\'erlak, 8 főtiszt- és 080 honvéddel i jolenlengi állomáshelye Nagy- és\' Kis-Uécso 8 j Csapi. A 40-ik honvéd- hnszárszázad, melynek j állomáshelye Kis-Kanizsa, 2 főtiszt- 142 hon- j véddoljS a 18-ik számú riandár-szórlövegosztag, | 2 főtiszt-\', U2 hon ved-, 4 golyószóró-és 2 társzó-kérrel vesz részt az őszi gyakorlatokon, s igy
a főösszeg 2ü főtiszt, 4 orvos, 2475 honvéd, \' ezen Ij^vűl részt fog a cs. kir. 4 ik huszárezred is azon venni, mely ezred e hó 15-iko óta szinte Nagy-Kanizsán s vidékén van elszállásolva.
— Kis-Komáromból értesítőnek, — az alig félórányi távolban .fekvő Kápolnán e hó 27 én, ismeretlen okokból tűz támadván, \' az ottani uradalom ménéből csikók és anya- ] kanczák, szám szerint 40 — lett a lángok martaléka.
— J)r. Csizmadia Ferencz orvos- I tudor hűlt tetemeit,ki inellbetegségben halt meg j Meránban, tegnap hozták városunkba. Teine- I tése ma les/.. A részvét könyei kisérendik a nagylelkű ifjút örök nyughelyére, ki rokonai gyermekein kivűl még hagyományaiban a gymuauumról is megemlékezett. Uéke lebegjen hamvai felett!
— (1 h f/vzu Jié/a^ m.. kir, lumvúiUég-~\\r\'ík kerÜleténiík ujonan kinevezett parancsnoka. pénteken éjjel Székes Kojérvárra érkezett, reggel szemlél tartott a gyakorlótéren a U5-ik honvédzászlóalj felett, legnagyobb megelégedését fejezte ki s köszönetét nyilvánította a tiszt-uraknak a m. kir. honvédség kórüli hü köte-lességteljesitésérl. Innen Veszprémbe utazott, hogy ott is a zászlóalj felett szemlét tartson, Veszprémből ö méltósága Nagy-Kanizsára érkezik, valószínűleg szeptember 7-én tartamija szemléjét. A <>5 ik honvédzászlóalj szept. 1-cn Csórra távozik, hol 4 nipig táborozásban lesz és a veszprémi honvédzászlóaljjal nagyobbsze-rű hadgyakorlatokat tartanak.\'
—\' Időjárás: Aug.^\'J. 15 11. Gá F., szeles ; 30-án Iti ll. 70 F., változó; 31-én lü-II. 70 E., kellemes; délben sa hévmérő árnyékban.
— Rövid hlrck. Németh Gézi, Kovács Sarolta bűntársa, kezesség mellett, szabadon bocsáttatott. — Ur. Széchenyi Ödön a magyarországi tűzoltó-szövetség stalistikáján dolgozik. — Beregszászon egy izraelita vasiürdő gyógyforrást fedezett fel. — Bécsben a „Koron ez József" vaspálya nagy raktára leégett.
— A nemzeti színház melléképületében m. hó 28-án az asztalos műhely - kigyuiadt, mely a színház, Icdélzeuit megrongálta; a kár 5000 frt. —Tisza Lajos ininistor Küküllőinegyo alsó kerületében egyhangúlag képviselővé választatott. — Veszprémben báró Eiáth főispán neje buzdítására nőegylet alakult. — Bécsben Swo-boda egy oly uj operetto-ház épitésere kért on-gedélyt, mely 1.(100,000 frtba fog kerülni. — Az erdélyi királyi biztosság megszűnt. — Endréden egy vizbolult nőt a plébános indítványára harangozás s beszentelés nélkül temettek el: hogy a jég a határt el no verje (!!!) — Felső-szopori Tóth Kálmán, egyike a legkitűnőbb technikusainknak,aug. 23 án meghalt Eszéken.
— Borzasztó tűzvész dühöngött mull kedden Kajáron (Győrm.) 70 ház égett le. — Hanoi-der veszprémi püspök meglopó borgy iijtömény t fog kiállítani a bécsi világtárlatra. — Egv I\'é csott lolállitandó ni. kir. egyetem tárgyában több pécsi és baranyamegyei polgár nyílt ké rolmet bocsátott ki. — A debroczeni gazdasz-szony-egylet kiállítása oktt\'rberbon lesz. —- A ,Pécsi Lapok" Szept. LtŐI tögva". megszűnik.
— A jezsuiták Horvátországot szemelték ki lakhelyűi, hol már a lovfenicziti uradalmat mégis vásárolták. — Engol Adolf, pécsi lake-roskedő egy márvány emléktáblát készíttetett\' ama karlsbadi házra, melyben báró Eötvös a fürdőidényt ^ölteni szokta — l\'esten 2W községi-, 23 felekezeti-, 50 magán- és 2 polgári iskola van. — Gróf Andrássy Gyuláról „Journal des p.ebais* azt irja, hogy „ő a magyar faj lovagias szellemének és csillogó tulajdonainak inegleítflsüléae.* — Stéger tenorista engedélyt kapott^ÉLII. Károly neyű spanyolrond lovag-korcszt ollogadására.
iNryiittér .*)
WtT NTE1M SAMU
ékszerárus, arany- ós ezlistműves Zala - Bfferazeffen,
Körmendi utvzd, SlH. sz.
Van szőj u-séin a ii. é. közönséget értesíteni, hogy a mar t\'i év óta fennálló aranyén ékszer-raktáromat ujolaga legválogatottabb arany- és ezüst ékszerekkel dúsan szereltem föl. Kapható nálam mindon választékú cxü«t-és aranyórák 8 ft-ttól kezdve egt\'M *(»0 frliK; továbbá mindennemű ékszerek, u. m.: karperoczek, függők, Unozok, gombok, e m I é n y e k, é ts z e r e k, szóval: mindenféle arany- és ezüsttárgyak, a legegysze-azt, hogy ogyszer a fóutczá- I rúbbtől kezdve a legtínoiiiabbig. ■ .....\'"* És mindan/ollett, hogy raktárom nagy-
ság - és gazdugságblt\'n vetélykedh^tik minden nagyvárosival, az árak ffllüiiőrii olcsób-Iih\'jc.. mint nagyvárosban, a miről is a n. é. közönség már a legcsekélyebb vásárlásnál is meggyőződhetik. — A v u 11 és r é g i a r a n y-s ezüsttárgyakat a legjobb áron becserélek. .
(Jyorsan és kiváló figyolemmol eszköi-lök betű- vagy ezimbevésésoket.
S mi loginkább szíves figyelembo veendő: saját magam is folytonosan dolgozom.
Paprika Jancsi
gyanú alatt áll, mintha ellensége volna a nagy-kanizsai tűzoltó-egyletnek. Kár gyanúba hozni, s hiigy nem méltó erro, bebizonyítja kö-vetkoző nyilatkozatával: Paprika. Jancsi trélásan elmondja a magáét, s bárha hallgatni nem tud, mégis miudig igazat és méltányosát mólul. _ ".
\' ^C^aji igliczet a legszebb repülő innilár na! tartja, s azt hiszi, ha a stigliczet páva-n\'ar>. .a lehotno nevelni, az lenne a világ legszebb madara, szép és gyönyörű madár e szerint a stiglicz kicsinyben, mint a tűzoltó piros sze/élyü, barna ruhájában, sisakja, csákója és kötél létrá ja ékszerével. Hogy a kanizsai tüzol-tóogylet ereje,pénze által alakult, senki ol ilem tagadhatja, s. hogy testi, lelki erejét, éjjelét, nappalát, nem sajál maga, hanem a közönség jóléto biztonságára áldozza fel, mindönki j<>l tudja: én
ban. o^y emeletes ház padlásán tűz gyuladt, első volt a tűzoltó, ki azt észrevetto.melyre oly gyorsan történt a tüznek^mcgsemmÍ8Ítésu,hogy nem jutott idő a házmesternek tüzet kiáltani, a harangozónak pedig íélrovcrni a harangot. Midőn tehát bebizonyítható múltkori állításom, ugyhiszem, "nincs többé ok arra, hogy Paprika Jancsi gyanúba hoznssék. Dicséretet és elismerést kér már csak azért is, hogy indítványozta, miszerént ezon üdvös intézetnek föl segélyezésére minden háztulajdonos juttasson valamit évenkint, még pedig akinek egy emo-lotes háza van I, a kinek a háza két emeletes, az 2,. a kié három* emeletes, az 3 frt évi segély oz\'ést. •
Ezon indítvány nyomán, miután Paprika Jancsinak is egy egyemeletes háza vatv letesz ségélyjutalmúl a szerkesztőnél 2 frtot az 1872-ik évre és ezt tenni fogja ezentúl minden évben, a inig csak élni fog
Pupri/nt Jancsi.
A nehéz nyavalyát és a nyavalyatörési görcsöket
gyígyilja dr. O. KMIÍncíi, a nehéz nyavalya speciális orvosa. — Most Berlin, Louisenstrasse 45. — Már száznál többet teljesen kigyógyított.
Dunáiitül gabnapiurcM.
X n l?y-K a ii 1 * * a, sagumtaa L\'K-nn, 1K7\'J. Ituza kr. lto<K , a . kr Árii« 3.1(1 3— kr. Zali l.rtO— I ftft kr. Kuk..rir*i» 4W»—l.tOkr. Ilnjililia .----.— kr. \'i.--. kr. S*i\\tm.-»
l .Vt). Vr (mln.j „ ,. - • -...........- klM»yvk»fW»k««liM
100 frt. „ kr. tVhíilml. .\'>. 1
— kr. linrtC\'iav.i I I" — kr, llitkkfn U
ki. C»«-.r« .- . kr. Tölgyfa l«).---. • kr. I
ItouUr .vi*. 2.V 1S7J. «.*() li.\'JO kr.-ttoas 1 a iW-:J 40 kr. Ar,.a kr. V.sl. » 7.1 I M j A)inV)A , h„M kM(nm lroiUlom Ur<11
"out niKvckliül Kaxdagon fcl<x«\'.relt raktArát; kfl
H®^ Wajdits József
l\\r.-Kanlzsán.
- ki.Mnrli.il
i. lmja
inámája l.WI inínyía öle I I.
Kakn
llahft. — I..Vlkr llaj.liiia \'J4 kr. Itorjuliiin 20 kr. l>i»xii<Oni< kr. Ilurt(<>iiya mr ,— . — kr. IJjtn kr Ó-lmr ak.lja 1». • - kr. Hxó:
l.óií kr. .SkmIiua hí, .--.- kr.
--la :*)— kr. I.ISjáráf jA
S (I ni if h, n.itf. Sli-án. Ilma 6.511-.1 H(l kr.
H../Í :U0-;l.l(> kr A\'rpa \'2.70-2-ÍU kr. Kukoricia 4.50—1._ kr. Znli J,70—l.fiO kr. MnrlinhiH ftjn 24 kr. Huijiiliim fijn 24 kr. DimnóhiM flja 28 kr. t\'jbur ak-ja 10-12 frt. Úlior akója 15— frt. .S»«n» iii*»ja
I. .\'.10 kr. frt 8/Alma ni. .80—.70 kr. Kemniyfa llío 10 — 16 frt l.löjArá* liövö*.
i\' á |i a, aup. 26. Ia72. Ilaza ll .\'lO-ij — kr. Kux» J.20 -3.80 kr. Ar|>a .I.20-2.S0 kr. Zal. 2. 1.80 kr Kiikoricxa 4.40—1.20 kr. Kcjioxo 7.M— 7.— kr. Marlinlm* flja 2H kr. lluriiilnii flja 30 kr. Dit/nóliim fij« 32 \\r. IJjli.ir akúja !l s f.t. ól..,r akója 13 -12 frt KqinénylA -\'He <0—Itt frt. S/^na nin/náj,i 1 ;\'K) kr. S/.nlma »v \'>0 kr. Turmviiyuk álla-l\'ola .kiíxú|nzfrll. Möjárás váltóxó.
Szerkesztői üzenet.
rekből, ifju.
uikAkl.ól, nyelvtanuk-
■öl. A küveikcxö jelcurlib
i ír..
1CJI.X
ajáuljul Arany János > Kisfaludy "Károly r
• khtcttM-
. G kiitotlivn filxv* 7.20 kr.
......ijilU cluxk.lt. 13.— kr.
miiukAja nj, olcsó
(ujabb) tegyllj\'ltt k
ft.2.\'i kr.
3.— kr.
6.26 kr.
7.20 ki.
12.— kr.
viliik, furililáanliox i
t l. h\'k;i/olobb.
leve
találtuk ;
C/iíkAny. Mnjil Atolvamiik.
3i I. K. (Jy. \'Kuxxtlioly. Igúrutad fulylAii kérünk riíviil birok t ogyubok »xlvo* bckOlJém\'re. —b.—
326. II. 1.. Letenyo. tlgyanoxt Uxenjtlk.
32Ü. K. M. „Homályos ójsxakAn\'.. . nőin k«-cflllictli. Jobbat kírilnk.
327. H. 1». A tralikot ugyancsak vékonyan bagy-
tail I KUUlnben élünk . -----s én moxgok is elcgvt :
kissé liossxu a séla ; no <lu so baj I .. Van-o jó kodvY
<i lovoludut
128. yégh
, Kol
árult. Qltc
Érték- és váltófolyam aug. 31.
5"/0 nietaliques tiü.90; ö°/0 nemz. kölcsön 71.75; 1805-ki álla.lalmi kölcsön 105.70; bankrészvények 888; hitelintézeti részvények 341.(50 London lOiUOozilsl ágió 107.50; arany darabja 5.24; \'20 frankos arany 8.71 kr.
Heti naptár.
Szeptember l-tól 7-lg. 1872
Dickens Karoly Haruaby Hu. Gaboriau, a 113 «x. pnrciuiiui. itugcuy 4 kot. Gondrecourt, a/ augorri félegvár I kit. Horváth Mihftly. Magyarors/Ag foggctl,-ii harcának története 3 jiötet ....
| lllésy György, kultoményoi......
, Jókai Mor K|.|*r -i muuvo. mégis inuxug
a fOlil I Hegény 6 küt......
| , Mór, a «x«rolom bo|..iul|ai 4 kot. . . . .a kösxivK unibrr tiai Ü IÁ; . . , a fokuto gyémAntok .\'i ktit . . Kemény Zsigmond, tauulmniiyok 2 km. . .
Lukács Béla, s* arany rabjai.....
Pongráoz Lente, llorvadt virágok .... Gróf Szeohenyl István, fenmaradi munkái
Il ik kiailAs.........
Szemere Bertalan minden munkája 13 fllxet Hazslinszky. magyarbon edényei iKWényoi-. uuk füvésxcti kéxikOnyvo .... Nodve Imre, magyar gaxdaassxony. tcüiidöi
ll-dik kiadás........
Bartók János. ué|>«x< rfl egyháxi besxédek Kerschbaumer. katholikm novelústau . . Mi.ravius. egybáxi és szertartási busxédek 1. Vögelin, Jéxus tbrténete ét a koresxtyén
•uyi"
1.40 kr. 1.40 kr.
1.20 kr.
Apathy, polg. A. ideiglenes Snyja\'
\'iidtai
bű.ivadi eljárásról * "könyv
11-ik kiadás 3.-I0 kr.
Oárday Sándor,
reliajtók sxamara......
Döntvénytár V. folyam ..,,... Hajnik Imre, a magyar jogélet a* Árpádok a Herozegh, a telekkönyvi londtartás ax uj bi-
Iló- és heti- Katliolikus nap- l\'rutestáns 1
* nav tar naptár <"j-.
i»f>) Mégycu va I4 .lé/.IU a váró ba, mely Naiu nak
Ii vattatik l.uk. VII ll.
1| Vasarnap F 1 Őrangyal F 14 Agust **
2 i Héttő . /eno Absol ái
3 | Kedd. Maim vét Marsvét á!
1 4 Sxurda | ltoxnlia Méiei ái
5 Csütörtök 1 Victorin \' Herkules 1*4
l» j Péntf-k Zacbar. Magn.
7 | Szombat Kell,ul......
Felelós szerkesztő: Bátorfl Lajos.
Julius, ;
• való
teltei
186:1,72 urs/ággyülé* tOrtén vis.xa|.illantAsuk........48 kr.
Szlemenlcs Pál. magy. l"enyit>" tarvénykOoy-
ve V. kiadás ......... 2.— kr.
A/ 1872-lkl országgyűlési törvényozlkkek
xsebkindAsa, t füzet ........70 kr.
Ar. nj Ipartörvény......... 30 kr.
A/ uj vadasztörvény ........ .40 ki.
_ ,\\» uj «xiirv«xeti királyi törvényszékek é*
járásbíróságok tU/ti névsora ... .40 kr.
titf" Megrendelések vidékre gyorsan és pontosan teljesíttetnek.
. *) E rovat alatt küllőitekért felelősséget mm vállal a ?
Jutányos, szép, te jó! Ml
már régóta az ón „Jelszavam", "
niolyot ilfti\'üára annak, hogy valamnnnyi |> or.\'i 2i>u/0 droiuolóst njívl, ezeiitiil is kii vagyok áruimat a. régi miwazorft mellett ajánlani:
|>ii - v.ir ós a nuinka-i lük, ca azért bátor u lányua árak
(8S0—!•>
. . . Irt :\')() kr.
. . . — „ f>() kr.
. . . - , 70 kr.
... I „ - kr. ... 1 30 kr.
i nyomatik reá.
i;a áruazámlák legújabb
100 db íáto{iató jc{n/> 5 l)űroz olk&zitv.. • • • 100 „ levél IMI pir nóvvol vagy kozd/lbutük kul . . . 100 „ ff - nyoinrtí . . . .
100 tt » boritokkal M«Sp papirtokban .
100 „ ilxletl levél ndvvol, tokoto nyomán . . . . egy cgáaz rizama lovólpapir vásárlásával a ik\'v ingyoi Czimnok, oljogyzöai <Sa vakolttal j-íryok, tánc/.rondok aiti t-rikni nyor«*i»j»ómnn logjutíinvoaabljaii kesrittetnok.
Irodai 6* czimtáblák 10 poroz alatt ulkészülnok, darabja in), 80 kr. I frt, a lognagyobbak és logazubbok 3 Irt,
urak <5a hülgyokró nózvo, kUlönttson. utazások alkalmával igon czólszorilok. I\'apir-gallrfr és kézfodornak tuc/atja 30, 3i) kr;
utl-. varró «* lr(í*zük*t\'Kltlok, útitáskák, kfiny vtárczák zárral és zár nélkül darabja 80 krtól egész 10—1:\') ltiu; továbbá: urak, hölgyök és gyormokok részére való ajándékoknak igon alkalmas különféle jutányos és szép áruezikkok. •
Kal.1ii.Heii ajánlom a <lir.il.ti kettős ii.vvoiiáa..kal éa cziineket, molyok nyomógyá-raiuban lóvéinkén é« borítékokon arany- és egyeb sxinekben legliuomabhati és lcg|>ompá»abbau V«xllliiok, nem k(U»nbon ,i még mindig ig-n riiKii francii* TOCOCO leveleket, úévaxeriul : Neptun, Silhouette, Kgyplien, Muáiijno, Diali.>li>|tte, .loii\' .u, Atuiit, Hébé, Cainée aat. igen jutányos árun.
KANITZ 0.,
]>aj>ir gyArlmtíity és tliss&rti kt*reske<lj:.i«, ilJvoontis- és pecsét jngytjy&rii Pesten 0 Dehkulczn 6 — Ez évi iiov. l jé(l!Í fó\'jvn: ltorottf/il-lllcxrt, l\'J. HZ. írásbeli megbízások teljes megelegedesre és utánvét melleit azonnal teljesíttetnek "pH
ÜZLET-NAG YOBBITÁS.
A nagyérdemű kSzönséijnck van szerencsém tiszteletteljesen jelenteni, | miszerint tizenhét év\'óla a t. közönség közmegelégedésére vezetett
KÁRPITOS ŰZLKTKMKT
azután is iwztatlan téliével, és a Iciy.ibb segéderővel fulytataliilnin.
Nagybecsű megrendalilm kUlönos kényeiméne, folyó szeptember hó elseje óta,
gazdagoií felszerelt asztalos bútor-raktáramat
is megnyitottam, melyben a legfinomabb Ízléssel, a legnjnbb divatú, és a legjobb minőségben készült bútorokkal minden elgondolható árfokozatban szolgálhatok.
Midőn a nagyérdemű közönségnek, kárpitos üzletem iránt tanúsított bizalmáért bálás köszönetemet kinyilatkoztatom, egyszersmind
ASZTA LOS BUTOli - ii AKT A11AM AT
kiterjeszteni kérem, biztosítván, hogy nagybecsű megrendelőim elégedését kinyerni föfűladntul tűztem ki magamnak .
kiváló tisztelettel
ZOTTL (ÍYORGV
(034 — 7) kárpitos és aaztaloa butor-raktárnok.
Varazsdi (német) utcza, Babóchay-iSchaffaritsch) féle bázban.
A Ii
> 0
moly a bécsi orvosi Irtt\'\'-kariol különösön ajá-iliai «:tl<lig használt szer közöl gyorsan gyógyítja a tudó (jelek: vérköliönést, h:g/.< sápkórt, sorvadást, hvsti
lói mint gyógyszer eüsmertotott és a krakaui orvofli :t. az általán",1 orvosi véieményezéstik szerint minden az i-laó heiy- t foglalja el mell botogségeknél. Ugyan W.t (már elúhaladtabb állapotban is) a tiidó gAmökórt nehézsog), uvoinorlin» és bronohiálhurutot, vérhiányt, iát éa idoggyeugeaéget. Kgy üveg ára l Irt. 4 üveget, ik a szétküldés a
tartalmazó csomagtól fóíj-bb ti
............kttlliys ífyójiviiitó/ol
JJéos, Mariahilferstrasse :»<». J<>KV«\'t : Oly mollbotegok, kik eddig - orvossággal - minden edméity nélkül gyógyíttattak, trlhivatnak, miszerint a Liebig-féle kii
egy utolsó ktsórlotilt tegyenek.
RIX ANTAL,
ajánlja I. c>. vevőinek, 6$ ki-eye* l. vilbcli mHKron,|olí«okr vctke.ő Irgujabb találmányokat a l-ei->iit.>«abl.aii klllili «i
Sxakálhagyina,;
|.a»iatib helyen a legniobb but.mil, lni«y axon eleiben, lm iiíiicj bálán,! n/vniuk, ■ yÍKimXmUtik. K^y i\'auma|( ára 1*0 kr. Xlnliiuítín j.Wállutt «*er, lioity tizenkét nap alatt iUeiUblIlL, inájr.iltot, bab.ir.\'íókot " •"■ • veialt. 1 c.omk« mel.mine ára W kr. n
Amoride, r^ZJt&Z
liveK Ara r,r, kr.
3 perez alatt lírn^^Va"
vakit.í fcliéMÍgflek Ii./l:ik len/i.i.k, volitja a \'»«áj kellemellen ckairát elv.
Dióolaj,
alatt n—......... \'•••■»•".......
látható onattal
(87:t--ji;,r.)
Árverési hirdetés.
A pesti papnövelde kis-kohmromi uradalma réaz^röl ezennel közhírré tétetik, mikép folyó évi oetóber lió 28-án delelcitti órákban
nyilvános árverés
haszonbérbe fognak adatni, a kis-komáromi, és komárvárosi vendégfogadókban gyakorolni szokott szeszes italok mérése 1873. évi april hó 24 tői számított három évre.
A bérleni szdndékozók a fenn kiirt napon, elegendrt bdnatpénz-zel ellátva aJlL\'j-komáromi iiradalim l^fcd. irodában jelenjenek meg-, hol a feltételek addig Í8^egfií(tíiarií1f. *---*----
^ „„ „ Az uradalmi tiszíséit. >
:a«iin».,il «k\'ylltl.
II.elvivel rifKtön finom , J.\'/illá* mellett. Kgy
mkivOl a fog köt ellá-
i 15 kr
olaj a ilió /."lil I.
lmját a l«gr»vi.li-bb i.i« . Rózsaolaj c<y Oveg l;> kr.
Hlltni\'-ltlÓ\'/ 1 Uvut{ 7Í> kr- e\'^ÍK^ "-1"*
DIILUI-IIIU/í, hutomatára é. min.tei, |...liturát nélkül.;*-belövi le«x.
Il\'ll.l\'iil\'/mmi "\'l\'l\'*"1 találmány, mely
IlUJ-imi/»Ulll. „ tcrinéiicet ttlrvényit a bajuövi.t illetőleg kltaláltaloit Dr. Wakerson Londonban uly Imjbaloamot lalili\' fel, moly mlnilaxt helyette.ili j \'a ml uiliÍig\'.lrlivtctl.>iíuVk li\'|i«xotl j a halkihuláa állala r igtJIn elmúlik, olöaegiti a baj . i.fí\\é>."t liihe-tetlen mollon úx a n\'lvi.at us.iilálaluxau «|ySi\'Kiii,in.\') annyira,
liogy a legkojiasíabb helyen atlrfln bajt, "■* 17 >■>■■.- ■< il ........
rokuil inár illiQ nxakált nlivexxt. A köxüimé^ ti»xt. l-lí. l leUx.il-litlalik, l.ogy o találmányt ne Víorílje fel ex igun gyakran elő-fvr.lnlni «..kott vá«ári exikkukkel. Dr. Wakcaaun liajbalsamna eredeti .xelencx.M.eii 2 frt ii 4 frl .\'><» kr.
Aa újkor csodája, \'^I^SZXFh
megtartását olönogítf én n ixájuak mlmluii kellemetlen a*.v U ellávOlitja, 1 eredeti llveg Auodin-xxájvi/. M kr. \'
Jóságban felülírni] hiitlan ^Urí-nlí
mellett, hogy f> porc* alatt minden hajnak hullámaxerlleu fod-roxva kell lennie. Kgy dobox fodrit-\'. baltiam »ö kr.
Esldtiio-fiigy-illany, SrrlJ\'rS.fS\'i1;;;
iólállán mellett meg kell. gyógyulni. 1 llveg lagyiflíny 45 kr.
Hix szabadalmazott párisi ruhatisz-
tltó-vlze, nieW sxtivetbdl a minden foltot vexxély nélkül nyom-, talan eltávolítás. I Uvog ára 42 >r. . "
Kix salon^íüstöjő-illanya, ^ÜS\'Vf\'SK
meaebli szaggal tdlli be, és mindoftkiro néxve iiélkdlIWhctlon. 1 Üveg ár^ 78 kr., poralakban 20 kr , papiralakban l.\'i kr.
nára vagy feketére feil. Ksen anyag fUvokböl kósxllll és leg-kévéxbbé aetn ártalmas. I r\'aomag ára 90 kr.
Villanyos fogkefék 4ő kr. Villanyos köszvény gyürük m,,,"u
Wtt »nt irt cxlkkek egyoa egyedtll (7»8—12,10)
AKT RIX, AVlcn, PraterslraáscKI,
gyároa u nál kaphatók és mi oxen l^.xnos cilikot saját laj.a.x-UtAa.„ik folytán bárkinek eléggé ajánlhatjuk. Árjegyzékek lü4 lap Ttrt*« é. 1000 ábrával 20Jirért kaphatók.
)LLA. SHIDUTZ-I\'ORA.
Hirdetmény.
]{aszili)\'íii uradalíjmba kebelezett torcseezi ^ -1 kerekű inalom, dörnyoi vasúti állüináslio/, ne ! ryeitórn liívolságra jauuiír 1-je\'töl 187.\'!. 3 évre
k tioru\'aioknsi eme.Ilhelellen.tgehD.l, oyo . i . . , \' . .... , , , ,
göro.fik. , . id.g-bsjokban, tzudobogá.nái, ide J lulszoilberbo adatik a legtöbbet lgdriíliek, mire \' """ \' nézve a vállnlkozni kívánók szejjt. 15-iki ilél-elc\'ítti 10 ómkur uz nrud. irodában tartandó iiyil-vános árverésre egész tisztelettel meghívatunk. Kaszinyáu, aiig. ^0. 1872. (887 — 2)
NtíMES EDE, tiszttartó.
t foglalják el ; mint ,ixt >ok ex< koxeinkhe* killd\'ttl hála-iratok n
fófajas, vertolulás.
Ml,nál a legjob\' •■
mynll gyógy-iagadhatat\' >i birodal.
huzamos
loglartóab I
M
minden ré» aitják, hok morhuvnel, gesség ok hányasra ityógyhalá.
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt.
jos PÁLINKA és so.
| ÜMIIf
D
, fej-, ftll- éa fogiáját, ,régi\' sérvek éa nyitott ael.-k, rák mgyudáa, bénnláa miudonii.-mK aérllléa ellen, atli alb.
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
IORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.
TAKARMÁNY-
A legtisztább é« leghathatóinbb orvoai axer Norvégia hegyi •l.ndő fel a mesterségesen tiartilott halinájasir olajjal. A valódi Oorsch halm.ijzsir-olaj mell- éa tildö-bajoknál, serophu-|lu»- és raohills-i.elegaégekbon legjobb gyógyhatásaal van; nieggyógyitja a logidiiltebb köszvény- é-a oiúzbajokái, valamint ax idííaxaki bórkiitegeket.
Ara I üvegnek használati utasítással I frt.
I liuh\'lái\'dlc N<i{iu-Kaulzsán: IJoIiib J. gyójjysz. Lovak K. Kyógysz. KesHiilholTor .1. óa Hoaotifohl K. uraknál.
Belovárott L* Csáktornyán Káráa* lí. Csurgón Kreisler Dávid \\ Kaposvárolt Kohn .lakai, j Kapronoznn Wotli Kántl. gyógyn, Kesithclyen Wiiiiüoh F. Kereslten llreyor Jakab fiai Kőszegen .Caaeainovití Ialv. gyógya
tetenyen Kalivoda J. gyógya*. Marozallban l»>tl Nándor Bánok-Szt.-gySrgyön Kibic* J. gy. Szambathelyen I\'ilieh Ferenc* gy. Sopronyban Mo*oy András gyógya*. Zágrábban Mittolbach 7.a. gyógya*. . Coyleck J. J. gyógyn*. , g Urweia* Fr. gyógya*.
nolyből évenklnl Ilii. ÖOOO darabnál éaiiltetik a 40 fit ártól kexdro küldetik,bi*toaiték s pró-baidG mellett.Képek éa kivonatok Ingyen
JóhitelU és alkalmas bizományosok ke- ^ bérmentve.
■•estetnek. (M83_1(
IfJ. Woll Móricz gépgyára Frankfurtban a. M-,
vagy llőtt.sbi\'ii, II. FranzonahrUcken-strasso No. 13.
(lóhere vágó)
metsző-gépek.
Olmr Hrcllrln.
Brust- u. Lungen-
ke findon auf iiatiirgemliaaen Wcge Anlliat In veriwci von dón Aer/.ten fllr unheilbar erklírten Fülloii ra Hellung ihroa Lelde\'na
(880
ohne Meaioln. 1
Nach apecioller llearliroibnng dur Krankhcit ni íich durc.li jjl
Dir. J. H. FICKERT, Berlin,
Wall-Strasse No. 23.
\' Honorar 5 fl. ö. \\V., wolchte dom Hricfo beiinfligeii.
\' MT OIHIV Mt\'-fticin. npa . WajtlitJj Jó^aeí.kiaáó-, lap- ós ayomdatuUjdoaoa, gyorsa aj tónyomlsa Nagy-KAüiEsAn.""
Árszafeftlvxat
VARÓ-GÉPEK
K> tíri rnktnráliúl
Sclicrz Louisenéi
»r.-Kanizsau.
Ajánlja minduiinuDia, sok évi jólAllta inellctl — aniürikni v»rrA^pek nagy raklárát
Whuolör S Wilm.nWI »(, frtlöl foljubb Siogor filMl Tl» frn.il feljsbb. Úowo.fólét aO -90 frt.
Tbo l.ittlo Wanzer 1, frt. (884 — 2)
l,u Silonciau. it 22 fn eut_ Kíon Búpi.k ri.ilol li.admk niollott i. momtoroiIioUk. -Ti.«lolottol .
S c h e r z L o u i s e,
___N.-KanixHAn, . \'
\\A(iV-K\\MZSA, IhTii szeptember ő-én. 72-lk szám. Tizenegyedik\' évfolyam.
ifv- - * : ~ - gr •
Előnzetaai ár: 1 W^R V /^U T Á lap MollcDii,rí»«it
-ívm . . 8 írt. W J I i 1 "Mi •• ■ •• >; illeti köziemínyek a
bí Zala-Somogyi Közlöny
NYII/lTBItllKX | 0m A Aj , texoudók:
j loronkint Í0 kr.irt vé- 1 W/ V NAGY-KAKIZ8A
Ju , ,n k íd -za\'a\'neflye\' gazdasági egyesület" és a „nagykanizsai Kereskedelmi s iparbank" hivatalos értesítője.) ^ wituicahái. ^
liciténklnl kútszor. vasárnap- s csütdrlrtkfni, megjelenő vegyes tartalmú lap.
Társudaluiiiiik bajai.
Minden fi>t,\'yn"\'á« produrtiv Íi-kvoii, axa>. arra axolgAljoíi . |„,g>. „ ,„:,,* nuyn^i, nxallrmerklílrxi politikai fpjiridtWl.
I.
KiUöiiös, hogy mi magyarok majdnem mindannyiszor két. tűz közé vagyunk szorítva, valahányszor uj eszmék testesítéso körüli viták forognak a parliamentaris kor mányok asztalain.
Legkevésbbé som állunk máskép például a női emancipatio kérdésével, hu ugyan ugy veszszllk a dolgot, hogy ott kezdődik a női emancipatio, hogy épen ugy legyenek ők is jogosítva a felsőbb tudományszakok hallgatása-, s így tetszésként választható pályák betöltésére, mint jogosítva van erre egész teljében a férfinem.
Mert ha nyugatra tekintünk: Amerikában maholnap már ezredes, — ha keletre: Moszkvában orvos- és jogtudomány végzett uőkkel találkozanduuk ; holott nálunk e részben csak pium dcsidcriumtnal talál kozhatni, s még ez is ócsárlásra talál többeknél.
Tehát ily priiititiváH^potu eszmékkel szemBon,* mi nunHíg valami semleges álláspontot-foglalunk el. fis ha mély megfonto-lóra vcszszük e dolgot: nem mondhatnók, hogy a leggyakrabban iie lenne helyes ezen közönyös magatartás.
Tekintve ugyanis az eszme testesülte után műveltebb államokban bekövetkezhető állapotok kedvező vagy kedvezőtlen voltát — mit a mély logikának már az előzményekből is meg lehet. ítélni — lökést kaphatunk a példákból: váljon fogjunk-c hozzá a\'munkakivitelhez komolyan, avagy hagyjuk az eszmét legalább mi körünkben parlagon.
A női emancipatio már a kisebb társadalmi körökben is szó tárgya kezd lenni. A lapok már sbkat szólottak felőle; de nagyon kevés azok száma, kik mélyebben s érdemileg tették volna tanulmányok tárgyává.
Csekélységünk sem igen válik ki ezek sorából. De tudva, h\'<, egyesek nézeteinek összotalálkozásából magasulnak elvvé a nézetek ; elmondjuk mi is szerény vélekedésünket e társadalomujitó eszméről azon biztató hitben, .hogy nem\' leszünk untatok tisztelt olvasóinkra.
Mielőtt azonban ezt tennők : nem rész-ttjuk czéjt, ha eleve azon. okokról szolunk,melyek napjainkban fultétloniU szükségessé teszik a mii emancipatio eszméjének nemesük pengetését, lutnem mélyebb tanulmányozását is.
A női emancipatio oly eszme, mely az egyszerű ál ugrást nem tűri meg, hú czé-lunk: uieggyőzőleg hatni azokra, kiket a nemzet felruházott vala mindazon -jogosítványokkal, melyek a társadalomban impro-ductive fennálló személyek s tárgyak pro-ductivvá tételére kiváló befolyást gyakorolhatnának.
Azért megengedik ,t. olvasóink, hogy komolyan vessünk számot magunkkal, s ne\' csak nekivetve mondjunk igent, vagy ne-met amaz ellenvetésekre, melyek a női otímii-cipaúiir líieWle^n^ioTaTniíIrr-Ttrr^^yt^^
gassuk is meg azokat többoldalnlag, s ha ugy kívánja az ész törvényszéke: hajoljunk meg a nyomós érvek glőtt; ha pedig nem, ugy védjük magunkat. Hogy « védelmünk pártszinezettól szennyezeti ne legyein jónak látjuk eleve is kimondani, mikép az itt következőkre nézve semleges magatartásúak leszüi k, s egy cd 111 a\\ helyesbe, — vagy le-huzásu logikát tartamijuk szem előtt.
Feltűnő sokaknak, s nem tudják okát,. | hogy miért- rendelkezhetnek a nagyobb er-I kölcsi testületek oly roppant számával a j nőtlen fiatalok, — s hajadonoknak. Pedig j az ok itt nagyon könnyen felismerhető; i mert vannak erkölcsi lesjjílctek, hol épen az ellenkezőről győződhetünk meg, ezek a ! kisebbek, melyekben nem törnek a lelkek | clérhctlen inagasra, nem sóvárogunk világ-I polgárságra, él mindenki a maga egyszerű-
ségé he n, saját házikójában megelégedve, s he-berándiilva a közel varosba\', pénzt sze rezni abból, mivel kicsike birtokát a gondviselés megáldotta. Nincs itt forgalom, nincs gyors közlekedés, vagy ha vau igen kevés\'hatású az, szelid erkölcsének, magatartásának megváltoztatására. -— így nagyon természetes, hogy messzire esvén a przár fényben kaczérkodo nagv városoktól, nem igen ragadván rájok a nemzetgazdászok által majd helyeselt, majd meghazudtolt fényűzés: bennük ugyanők, mint a férfiak nem a csillogásban keresik az élet boldogságát, hanem egy sokkal solidubb iiton, mely a nagyobb városok, igen számos hölgye előtt majdnem egészen ismeretlen: az egyszerű és mégis szép háztartás, — s a dúsásan fizető" gazdálkodásban. Nem félhet tehát a fiatal ember, hogy szüntelen a toilette mellett veszteglő babára tesz szert, ha faluról nősül; attól sem tarthat, hogy amit ő mint férj, napi fáradozással beszerez, ugyanazt neje toiletterc költené, szóval pazarolná majd tánczvigalmakon, majd azon ürügy alatt, hogy idegbaja gyógyítására megy, fürdőkbe tett kirándulásokon.
Az ily kisebb erkölcsi testületek liá-"aaihóJ kil*wüU.4>Mxuuy.4mu> iUiwktircaiyjiogy-a fiatalemberek bókjai előtt nyegleséget fitogtasson ; hanem igenis iparkodik azon, hogy háziassága, tehát valódi hivatásának betöltése által férjét iuinél nagyobb szeretetre gyulaszsza maga iránt. Szóval egy ily nő felfogja hivatását, mert a szülői háznál anyagilag, s nem oly. intézetekben növelke-dett, hol minden h\'asznavchetlcnségrc oktat-tatnak hájadonaink, egyedül arra nem, hogy mikép,törekedjenek rendeltetésüknek, hivatásuknak megfelelni, minek oka szintéit\' nagyon egyszerű.
Az ily intézetek ncvelőnói is olyanok, kik hasonlóan czéliránytalaiunevelésben részesülvén : természetes, hogy a női hivatásj háztartásról szót emelni, annál inkább oktatásokat adni tahin szégypnkeznek is a mái-serdülő kisasszonyok előtt, mintha bizony j mindannyian egyszerre nagyságos asszo-
nyokká válnának, mihelyt a serdülő kort elérik. .Józanul fontolják meg ezt a szerető szülök, s gondolják hozzá, fiein kell-e előbb a tövissel megalkudnunk, ha rózsából vetjük ágyunkat. Hányau vannak, kik mindezzel nem-törődve, azt hiszik, hogy ha leányuk az apáezák, vagy a bomeok fegye alól,kikerült már mindjárt férjezhető. Pedig bizony bizony jó lenne a ház körül is e^vfkissé járatossá tenni, nehogy savanyu babért küldje szakácsnéját a piaezra. _
Jizek azon nagyfontosságú indokok, melyek miatt sokkal kisebb számban vaunak haj.\'donQk a csekélyebb erkölcsi testületekben, különösen falvakon, mint nagyobb városokban; ez az oka, hogy a háziasan növelt hájadonok kapósak, s az intézetekben magas igényekkel megmételyezett szívűek rendesen még azzal adóznak, hogy nagyobbára gyümölcstelen virágzanak el. „Magasak igényei. Elégítse ki, aki akarja, tön ugyan nem fogok hozzá," —szokták mondani fiatal embereink.
Társadalmunkban tág tér uyilik, ezen szomorú állapot felett a gondolkodásra.
Uly világot éltink, melyben megezá-folhatlanul nagy a drágaság. A nősülendő ■liaíaiok-Uxoumónyc u dmgaságtíoz íilnos" ugy arányítva sem egyes intézetek vagy emberek, sem az állam által, hogy belőle egy tisztes csabid fentartása — uagyobb anyagi küzdelmek nélkül eszközölhető lenne. Pedig ha ézen frissiben segítve nem leend, tarthatunk tőle, hogy az értelmiség (intelligen-tia) nem foghat saját véréből hátrahagyni egy uj nemzedéket, de csekélyszámu utódain. felül fog kerekedni egészen ujabb, most talán még a művelődés legprimitívebb csirájában szunnyadóféligmüveit nemzedék, mely hogy miképvfogja mégkezdeni a társadalom újjászervezését, oly kérdés, hogyannak megfejtése igen könnyű a komolyan gondoJkoznj s/.eretőknek. Kezdetleges állapotban levén ugyanis a .műveltségre nézve, s hirtelen.a.legmagasb fokot akarván elérni : ebbeli ugrása által romokat fog hagyni a mai intelligentia kezéből kivett társada-
TÁRCZA.
S/.<ik<> angyal...
Kxöko angyal, lolkeui Udvlixaégo 1 Kxernlmem a nn|>, <lo lo vagy fénye. K oaatóiluU stlv\' hervadt liimlijai, Majd míg mosolyodtól virulnak ki.
l)o moxojjrod nom nxoxxély játéka ? Kehiemet, hogy uj cxalAdái vijjn. *
Talán halál-fény, mit mosolyod ad ? Villáin-kigyií, moly sxtlni gyükéig hat. Kxilaj tilx, mely porrá tlsaxoéget,
H hanivibdl xxáx klii-vlxlft éhre.l ? !----
—Alii esak mosolyai, liUx, ha megnyil\' a* ég, I.elklinkro mi >.<áll.at, mint Ü.Iv.Wk !
(1UOTI1 QYU1.A.
A szellemiség és anyagiság elve púrhiiKAiiibaii.
— ll\'ilctí\'KeU freskókiS|>. —
A BZölleto, mint. II vdgtolan láuynck parány J r«l8/e, a\' tcreratdakur eniberi alakban rujté cl ruiidkivuli hatalmát. A leromló fiiggotlen, éa szabad azelloniukot holyuzntt a fóldtnko lelu-lütdro, kik a mindonaég uraivá Iflnek & nzabad akarattal bírtak.
8/,iviikl)(in lnldbrcilt a hála a torumtö bínynok önkiSrty tolon imádása Uiltd-bo lelkoikot, boiiHÖ sugallat liirdold nokik unnak látliatlan lrtt«z<5«öt (!a érózU\'k a jó r"H/.nuk külön Iihi^U — a jutalom «W biinlnU\'at tinnutgukbau hordozták. Kz az ós embur valUaá » az idiliól onnjö k-lkiisnuTüt, vagyia a azivbuíi működű iMalhat-
lan ialoiii azózat, moly az embert vezeti da hol-dogitja. \'
A azellomi önuralom Bokáig tentarlá nm-| gát és a jónak tudása erős gyökerei vert az em-j berisögbon, de az óbbzoIIoiii eltörpült éa az em-I béri <5az nagyravágyása halomradöntó saját | boldogságát, likkor jelenik meg az Isten-ember egyszerű tanával, b az omberiaégnok az ] ég legszebb ajándokát, a hallhatatlanság biztos I öntudatát nyújtja. A megváltó megjelendso arra tanita bennünket, hugy minőnek kell nz embernek lenni, a hogy jnily nagyszerű jövójo van-Bzellomi életünknek.
Hányan tagadják ezt, de szivekben nem érzik, mert a végetlen lány-tudása kizár minden emberi véges fogalmat.
Mi a szellőm nagyság V Kz egyes szellemek omelkedettségo, kik lelkűkből merítik a tehetség különböző oldalait, b így mások felé j emelkednek, azonban a fél-anyagi ember ezen a j ponton vcazti ol ugyan súlyát zaurnokilag nyiigzi le ombortársainak hnaonn\'ionotti szellemi röptét, hogy ő maga uralkodhasaék. Ivz lőu a viszály üszke, mely az emberiséget haladásába visszatartja, míg a tömeg egyenek szellemi kényuralom alatt nyög.
A történelem hosszú sorainak ezek képezik Jánczoiatát. Az emberiség egymás ellen küzd,a egyik a másik boldogságának sirját ássa meg. .:
Ily nagy-szollomok által bűnhődik az emberiség bitotlouségeért, a a végetlen lónylől kiszabott ftayény elhagyásaért. ,
A ki magát HéghatalmasaBb- és legnagyobbnak tartja, látogassa meg a mull nagyságok romjait és megérti\'az emberiség történetéből a inagábau boismoroiuU saját törpeségét.
A gondviselés intéző kezét vigyázzuk I meg és visszatérünk az emberiség óaérzotéro, ; porba borulunk az ég hatalma olőtt, inert\' ki \' hatalmasabb az ég uránál, ki nom romeg anuak { szózatára.
Az emberi szellemnek magasabb hivatása van, mint porhüvelyének, elvirágzását átélni. Már az egész természet bizonyos czélsze-riiség törvényoit kiiveti ób minden teremtmény magán viseli rondultetéai lényegét.
Azombori szellőm,az állat-, növény- é^i ásványországok titkait lürkcszi, h mindig nagyobbnak tűnik fel olótto a végotíen lény, ki mindezt létrehozta a a kihez emelkedni a szellem egyedüli hivatása és törekvése. Az emberi lélek nem elégszik meg a fölismerotóvel, melynek urává tétetett, de a fiilötte létező világokba is óhajt tekinteni s itt merül fel előtte a nagy mind-nség nagyszerűsége, ekkor veszi észre ludáakörénolc-azük keretét, akkor ébredt fol benne a gondolat, hogy lolkéhon hord ja a végotlonség eszméjét, s hogy a teremtés vég-czélja a\'/elliiiui tételünk folytonos törekvése a végetlen lény ismeretéhez mindinkább közeledni.
A mi" a látható külső tárgyakat illeti s érzékeink alá esik, anyagnak novóztetjk. Az anyagnak\' tejlődési korszakát, az ember a vízözön előtti és utáni roíidszerokbe osztotta |m!. A különböző elemek alkotják az anyagot és ebből ezernyi, fajok tömkelegének elnevezése képezi az anyagiság tudományát. Még ebben is csak búvárkodik. az emberiség, ismerjük ugyan az anyag lónyegét éa joHogét, dó nem tudjuk, mi\'jjin\'agyarázni azon titkos erőt, moly-szorint a föld növényzetet torom, nem a dele-jességei, moly vonz és taazit, nem a tengeri
I apály éa dagály tüneményeit, a villauyosság . romboló erejét, ugyazólva az anyagiaágot ösbzo-| tartó erő és annak folytonos mozzanatai élőt-i tünk iamerotlouok.
! Az anyagiság zöme képezi a „világ- ne-i vezetet, mely ezernyi rétegei s változataival, ■ folyói-, forrásai-, völgyei-, hegyei-, tengerei-ós szikláival egy nagy egységet mutat. Az ősvilág i már számos forradalmán kerésztiil ment ós újjáalakult, melynek rendszeres lofolyáaa ismét nagy természeti titok gyanánt fog maradni 1 előttünk.
Az anyag (Matéria) a szellemiség külső \' alakzatát képviseli, ebben rejlik a láthatlanul
szétterjedő erő, melyet a teremtő boléloholt. I Az\' anyag reudeltotéso kiszabott törvé-
nyeit követni, átalakulni, összevegyülni, melyet a gondviselés bölcseaógo a legszebben berendezett. A terméazottani tünemények csak az anyag rendíjltotéai czéljáuak lelelnek inog a a.legszigorúbb, legkövetkezetesebb rendet kö \'vetik. A ki a tormészot ellen vét, érette bünhó-\' dik, mert a? emberi okoakodáat felülhaladják annak legszonlobbtörvényci,
A bölcjt ember ugy tokinti az anyagot, miiit ezélszerü hatáskörét az emberi működéseknek és mennyit tanulhatna a véges emberi ész a természet nagy könyvéből, melyben som-j mi.el néni vész, a a legkisebb parány (atom) : eltűnése egy másik -anyagnak ád életet, vagy j. miként volna lehetséges az emberi lö^knok az j anyagot felfogni,*ha az anyagi tóst bem nyuj-I tana arra segédkezet? Mindoji ugy van jól a ! természetben, mint az vagyon éa minden anyagi I testek között bizonyos összhangzatot találunk, melyben egjik a Uiásikát egészíti ki.
lom helyén s n rombadöntés mindnyájunkat elsöpör, csak a rombolt) ujabb nemzedéket nem, mert ók egyesültek volt ama hatalommal, moly e rémítő tettre fölbérclte őket.
Kkkor mar a gyors segély som negély, likkor már nem fognak az idők sem Hunyadiakkal, sem Deák Foronezek-, semjSzé-chónyiekkol megáldani; mer\',visszaéltünk azon bölcs intelmekkel, melyek - ha alkalmazásba j/Votnek — a legnagyobb hatalmasságokat is,képesek voltak volna lefegyverezni.
Már most is számlálvák perezoink ez ügyben. No mulaszszuk el a komolyabb megfontolást. Fontoljuk meg. hogy mi in-telligeniia nélkül fenn nem alihatunk. leváljon honnan lesz iutclligoiifiuju esik egy félszázad múlva is e maroknyi magyarságnak, ha mindig nagyobb fajdalommal keil szemlélnie a nemzetiségi philosoplinak, hogy intelligentiánkjiösülondó-osztalya még csak gondolni seiu mer a nósillésro.
Nézzük Végig, hogy hosszasak ne legyünk, csak az államtisztviselóséget. A bírák, titkárok, fogalmazók, de különösen az alrcndii-hivatalnokok, Írnokok, irinlatisztek — nagyon keveset kivéve — mindannyian
olv tiatalemberek. kik többrészt a szege-• »
nyebb osztályból vergődtek az int"llligcntia ez osztályába, tehát csakis kiérdemlőit évi illetményeikből tartvairfcl magukat, annal kevésbbé szándékszanak az embe^Jjivatás egyik legszebb oldalával érintkeiEg "mivel meggyőződtek, hogy az idő nehézségeihez képest csak gumijaikat szaporítanák, ha azt tennék, s ennek követkoztuiien még billiós tervek kivitelére is vetemednének, mint a/ már nem egyszer megtörtént károsításával az államnak, bebörtönöztetésév-l a család apának, s ami még szomorrbb valamennyinél, becsíilotvesztésévol a családnak.
Mindezek okszerű megfontolására, s
..MUtáiL uit:g.uk^miltl\'.. iaVi\'SlSt.l\'MaLJÜiu.. sorban honatyáink hivatvák;; fVdeg azért, mert e kérdés olyan, hogy míg egyrészt minden egyes honfi ós houhány a legnagyobb érdekkel várja megoldását, másrészt nem olyan az. hogy megoldását egész közönynyel akárkire bízhatnék.
K kérdés tüzetes megoldása ann\\rval iiikább kívánatos, minthogy meg- vagy meg nem fejtésébe bocsátkozás állítólagos érvéül ismét azW kérdés merül fel: Akarjuk-e, hogy a magyar allam intolligentiája fennálljon, erősbödjék és terjedjen, avagy emeljünk korlátokat terjedésének, illetőleg tartsuk fenn a meglevőket ?
Szóval\'az eddig ejöadottakból egyebet alig húzhatni következményül mint Imgy : hozzunk törvényt\', moly eszközölje, hoipjnzon ijjak, kik mint az intelligens osztályba tar-
tozók, t ni lományos pályán keresik kenyerüket, rendi Ikv-hr.ssrnck oly jdveMe.mjorrás-sal, »/"\'V» rendes hivatalukon kiviil ne kénye- is* i«k más utakon beszerezni azt, ni. <:■// nos. illetőleg rutáddal megáldott egy u házt\'irtás ira a /."»\' igényeihez képest /■ /tétlenül megkívántatik.
l<Íz. :ia: nagy befolyást gyakorlanának honaty;. .rí először a magyar nnnzrti inte.l-l\'uje.ntiá \'szaporítására : másodszor n ha judonak roppant s:á >■><\'.!> d: v»tsitásár<i ; & végül harmadszor kul.V.töx n iMagéletü családok, ekk \'p boldog nemzetin k, is i lőto-r öntést rc.
Ili,.zunban eZl tenni vonakodnának honatya-uk\',\' ami még inkább emelné ezen, a sajat lajüiikra nézve kedvező állapotot: az nem egvéb. mint a n<">i emancipatio, mely alatt részünkről a léi tiakkali egyen jogosítást értjük társadalmi s politikai szempontból.\' •
SZKKKNYI KNDHH.
lírleslívóny
a ke.Mthrhji magy. kir. gatdarigi fefillbh fon-intézet ftlol.
/I.- hafzet c.s»r/j\'». A keszthelyi ■ magyar királyi gazdasági. í\'»-1h 1l»l» luníntéz.ot ozélja: » i»«!/«-i g.izdsmági pályára kés/ül") ifjakat, mini leendő birtok-tulajdoaiosokat , bérlőket vagy gazdatiszteket, jövő hivatásukra korszerű tudo-■minviis szakképzéssel a gazdaság minden ágá-ban„al:ip»-<nn előkészíteni s e mellett az erdészet főbb "Iv-ivel is aaioi\'ismerttttni.
,1 liiiifoh/iim tartama. A tanfolyam két évre Jerj"-il és iniixh-ti lanév \'J félévre vau onz.1-vu; a taaiév október 1 én veszi kezdetét és jn lins lei végén befejeztetik. »
Füh-éteii fül tételek. Ki az intézetbe, mint rend\'-x hallgató, lolvétetni óhajt, tar\'.o/.ik ki mutatni:
1 ••!*. it) jé sikerrel végzett Hiyolez gym naniimii. vagy hal reáltanodai osztályt; ide so-jwjliutó minden. yalainelv folaolib tanintézeten .vc^/.ütt tatifuly auat ;
h) jó erkólesi magaviseletét;
c l4ioj»y t-lotkorúnak 17-ik évét liulöltoitu;
(/1 hitelüS liizonyitvúuyt legalább egy, a gazdasslgi gyakm latban töltött évról.
2 or. Mindazok, kik az előbbi pont a) betűje alatt megkívánt tudományos előképzettséget kimutatni nem képesek, a mennyiség- és
i mértan, természettan, természetrajz- és vegytan alapvonalaiból lói vételi vizsgára kötelezvék ; | de e/. utóbbira esak olyanok bocsáttatnak, kik j legalább hát gymnasiitmi vagy négy reáltano-í dai osztályt végi-ztek.
or. A fölvételre jelentkező a szülik \' vagy gyám azon Írásbeli nyilatkozatát is tartozik bemutatni, iiielyszerént neki az intézőt látogatását megengedik s az intézetnél töltuiuló idő alatt őt a szitkaégesokkel ellátni kép sek.
4 er. Oly nagykorú s ónálló lérliaknak, kik a gazdasági téren több évi gyakorlati foglalkozást kimut itui képesek, a tanár) testület | az elővizsgát eV tigedhoti.
IhndkMli és vendéghallgatók. Rendkívüli hallgatók gyanánt azok tekintetnek, kik tsak némely tantárgyakat híillgatnak és külö-nós engedély alapján vizsgára boesáttatnak. Kzek végbizonyítványt nem nyurhetnek, hanem csak félévi bizonyítványt azon tárgyak-rél, melyekből előadásokat hallgattak, illetőleg vizsgát letettek.
Vendéghallgatók azok, kik bizonytalan-i>|őr« az intézetbe lépnek. Kzek semmiféle bi-zoiivitványra igényt nem tarthatnak.
U iidkivilli és>endéghallgat<ik esak ön-álli\' és nagykorú egyének lehftnek, a kiskornak esak akkor, ha erre nézve szüleik vagy gyámjaiktól hiteles engedélyt mutálnák föl.
A rendkívüli hallgatók rendes tandíjat űzetnek; a vendégek esak azon félévre, melyben az intézetbe lépsn\'k.
A bnif atdi nz clüviztijrtbitok határidej*.
\' A fölvételi beirutásokra október hó l-ső napjai vannak k\'Uii/.ve; félév közben tolvétl-l nem történik. Az elővizsgálat letételére kötelezettek tartoznak már szeptember -\'ÍVéig Írásban jelent-kezűi s október hó l én okvetlenül «/.e\'mélyo-sen megjelenni.
Tmihlnjiptk : A tanintézetnél e következő tantárgyak adatnak elő, úgymint:
A) Alaptudományok. Mennyiségtan és gazd. kiszámítások. Természettan. Általános géptan.
. ICghajlattan. Általános és fóldmivelési vegytan, (lazdasági állattan; állatboncz- és élettan. Növénytan; növénybniiez- és élettan. Ásványtan és földisino. -Nemzetgazdászat alapvonalai.
J{) .Szaktudományok.
Talajisino s általános o«n ényter|i>elés. Különleges növénytermelés és rótmiTelés. Általános gazd. állattenyésztés. Szarvasmarliatenyésztés. .lubtenyésztéu és gyapjúisme. Ijt\'t- és sertéstenyésztés. Gazdasági gép- s eszköztan. (Sazdasági berendezés- és kezeléstan. Gazdasági számvitel és becsléstan. Kertészet és szölőmivelés.
(?) Segédtudományok. -,»..- - - -^li^l^y^^y ^jjt ahvjmifnííaTr Krdőszettan alapvonalai, tiazdasági iparüzlettan és borászat. (tazdasági épitészettan. Gyakorlati mértan, (t\'azdnxági Htatintika éi törvényisme. Rajzgyakorlatok.
A tunitdt neijédevzkUtei. A tanítás segédeszközeit képezik: a mér- é« tennészottani készülékek; a vegy műhely; állattani, állattenyésztési és gyógyászati; növény-, ásvány-, eszköz- és gépgyli jteinények; továbbá az intézeti könyvtár s a jól fölszerelt olvasó terem.
Gyakorlati utmutatásúl szolgálnak: az intézet saját\'gazdasága, szőleje, füvész-, zöld-ség- és gyümölesfa-kertjei; nejnkülönbon gróf Festetics Tasziló ur engedelinétiúl a gyümölcs-és minden egyéb ianemekbeu gazdag groli Irert: az uradalmi jeles gazdaságok, kitűnően vezetett ló-, szarvasmarha- éa juhtenyésztéssel; a terjedelmes erdők. — Azon ritka természeti előnyöknél fogva, melyeket Keszthely vidéke
a szőlőmivelés üzletére nyújt, onnok előmozdítására ugy az elméleti, inini a gyakorlati okta- -tás útján hatni, az intézet szintéu kiváló feb adataúl tekinti.
Vizmjdk éabizonyitvdnyok. Minden félév végén vizsgálatok tartatnak, melyek sikeréről az intézet hallgatója félévenkint bizonyítványt nyer.
Az egész tanfolyam sikeres bevégzése után végbizonyítvány adatik ki az összes, e tanintézetnél hallgatott tanulmányokról. .
Tan- ét ünztlindijuk. A tanintézet minden hallgatója évenkint forint tan-Ujai lizet. Kzen összegből !;"> forint pedig legkésőbb az első félévi vizoga elélt lefizetendő. Szegényebb soh<ú tanulók -— jó előmenetel, példás s/.orga lom és magaviselet alapján, a tanári kar aján latára, az einlitett tandíj tizetésétől részben vagy ej^szen íöliuenthetők.
Az országos gazdasági pénzalapból négy ösztöntiij van két kétszáz forintjával megállapítva. Magájialapitványok útján szintén több száz forint, ezek között egy száztizeiihét lóriul nyi ösztöndíj, tüzetesen egy szorgalmas helvét hitvallású lanuló számára áll rendelkezésre.
Figyelmi ruminnhdlyok. Kzek az inté , zetbe felvett hallgatónak beirutás alkalmával kézbesittotnek és minden hallgatót szigorú uh-hoztartásra köteleznek.
Stdlldn is élelmez**. Az intézeti hallgati\'ik, szállás- és élelmezésről maguk gondoskodnak.
Keszthely, \\H~t2 iki augusztus hóban. \' Az intézeti igazgatóid^.
11 1 r e k.
— m ttt/t/énxjeltílt, Szigothy Antal, a megyének ezelőtt .\'J héttel megválasztott iigvé-szo, ez állásáról lemondott, mert a belügyminisztérium a megyének azon szabályrendeletét, a mely a megyei ügyészt a privutagentiától eltiltotta, egész kiterjedésében — helybenhagyta. Az igy megüresedett állás elnyerhetéso végett, mhu biztos kutforrás után jelenthetjük, ismételve fellép ifj. Skublica László, csáktornyai fiatal Ügyvéd, a ki már a inult választás alkalmával, mint a Deákpárt jelöltje, a magán értekezletenJflttént megállapodás szerint Szi-gethy ellenqPKi is többséget nyert; a közgyűlésen azonban, a balpárt nem remélt beleavnt-kozása folytán kisebbségben maradott. Kzuttnl
-grcagrtít^üuk, liugy •
igen tekintélyes többséggel fog győzni.
- Jijy ii\'U rPesti A\'apló": ,A zalame gyei tanfelügyelői állomás betöltése érdekében báróin helyről is kaptunk leveleket. Mindnyájan megegyeznek abban, hogy Zalatnegye vi-íágzó népoktatása a volt tanfelügyelő iniivu-, s ernyedetlen buzgalmának köszönhető, hogy sehol az orsztigban nincsen a népoktatási törvény oly mérvben végrehajtva, mint Zala in e g y é b e n , a tanfelügyelőt működésében hathatósan gyámolította (}[\\fiirffy
j JéliWH tanfelügyelői tollnok, ki Bója Ger-. \' gely Volt tanfelügyelő ki nevez totése óta i\'oly I Ionosán oldala mellett fáradozott, Zalamegye | népoktatási ügyének előmozditásában. „Znla-j megye értelmisége-, igy ir egyik rendes leve-\' I lezónk, ,tudja,mily ré^ze van G y ő r ffv urnák I a zalamegyei népoktatási ügy emelésében; | azért ez értelmiség közóhajának adok kifője-! zíst, midőn a közoktatásügyi minister figyel-| inét Győr Ily Jánosra hivom föl. Ha G yőrffy
——•
Az ember,miután az anyagiság c/.élszerü aégét némileg üjümnerte, akkor látja az egész természeten az isteni bölcsesség s jóság malasztját ragyogni, és kenetteljes fohászt röpítünk a mindenek urához, ki ezt »|y böleséo elrendelte s ezen eszmében keressük a szellemi anyagisa \' egyedüli\'8 igaz egyensúlyát.
A mai kor \'udományosságban előre h.-iiad, de\'nem a bölcsességben,inert még az anyagiság oly vezérelvnek tartatik, mely egyedül képe®, az emberiséget\' boldogitani, addig a rAtionalis-
Kelt\'d kU/moiitliisok iiyiijlvinényc.
(l)r. \'{ietinnls : „Orieiitnlinulie S|irirlnvort(>" (Stutlgsrát ISiíí.i i-íiinfi iiiuiikÁjnliiil.)
^ Az áde\'ni gyöny (végiét), mely ki-
sz.i - loii, nem tog.iiegtörni az élet kőszikláin.
(Arai/,)
1\'.\'•>, A születés és halál, nem fölötte iii«i> állanak egvmáshoz. (Mandsu.)
HU. N ines örökség, nines pörösség.
1 l»r». A vidáman égő fa, hamar hantivá vá^ik. (Tőrök.)
mus ingatag és veszélyes tanai, mint a fönébbi elvnek kísérői, igen elfognak terjedni s az emberiségre átkot hozni. 1 1 í»»». Napkeltével sohasem tudhatjuk, mi-
Nézzük a mai nomzedéket, mely hitetlen- idő lesz |*apny úgtáva). (Ghina.)
ség és közönyössége mellett minden szellemi | A mely jámbor a pusztába, tigrisek
iránt, egyedül az anyagiság fefé halad, mely.a közé megy, lehetséges, hogy elvetemült gaz-
társadalom minden rétegén \' vörö» fonalként \' emUojHtl léret.ii viaszU^iz uuíba (falu). (Ar-ib.)
kercytülhuzíJilik, é« száraz elvont tudálékos- I* IV\'H. A bolóndnak az év minden napja
sága \'nélkülözi a. köllcWt és hit bolgitó nym- ^üniu p. (I\'ersa.)
Sok rejtélyes tidányát a történelemnek fejtette meg már az idő és kutatás ; de a népek türelme s honszú várakozása örökre megfogha* tadanmarad. XV-ik Lajos alatt egy gyilkosságról vádolt Montmoreney — titkos feladás utján -- egy időre a Hastilleba záratott. — Szolgája pedig mint bűnrészes, kerékbe töretett. S ezen rémítő önkény s a forradalom között több, mint í>0 év folyt le.
A gazdagság előbb megkeméuyiti a szivet, mint forró víz a tojást.
l\'.ií). Iloldtala n éj, najitalan nap. (I\'ersa.) 2(H). Ti/, élet, tíz\'halál. (Kopt.) (Ki>l)\'tnlá«.i knvi-lk.)
KÚVAKY BIÓLA. ,
;bnsát. (La rdigione\'como promotriee delle bjúl le arti.) . / \' \'
A Ilit ,az cnutfirí méltósághoz illó és a foldköréo túlemeli a szellemet, a remény vigasztal fájdalmaink- és szenvedéseinkben, a szeretet pedig, mint a fiinnebbblí-kifolyása az emberiségnek- legdrágább gyöngye, mit ha elveszt, önmagát fogja megsemmisíteni.
\'Végre Socratos, n pogány bölcs nyilatkozatát hozom fel, ki igy kiáltott fel: neiu tudom, hogy mit tudok, de azt tudoui, hogy semmit som tudok. VÁ ezen ember a lélek halhatatlanság* tanaért, nem irtózott a inéregpohártól.
Hányan tagadják ezen tant most is, s ím .. iíy«»i««r «_vo»ro ssitoiiivn. Az ily . gondoskodás e« a századnak beteges korszelleme a .féktelen í,llm l\'hárao sovány telte-
waleriulismus". LOVÁSZY SÁNDOR ; nei ritkán maradnak el. . . ^
.-----, \' í«
A nemességnek a polgári olemmeli bar-ezában akár támadó, vagy védő legyen, azon előnye van, hogy ő a magasbői harezol ellenével, mely alant áll.
N^időn l\'ythagoras ismert tantételél fel-fc<lezte7lítdo*atot mutatott be az isteneknek.
(«o \\\\\'ú o 1 a (-1 o rv tl ó k c k
, (lUtriin után),
. A jó fejedelmeket úgy lehet tekinteni, mint termékeny esztendőket. Uralkodásukat a népszabadság s\'igazság inagyainak <witrbegynj-tésére^ell hriszítálni -- a jövendő trónörökü
Kz időtől fogva remegnek az ökrök, valahányszor egy uj igazság jön napfényre.
___
A vibjg színpadján a sors a sugó, ki a
és
darabot nyugodtan s lajsan leolvassa tag hanglejtés uélkiil, ném törődve víg, vagy szo-1 moru játék-e t|ÉA mozgást és zajt az emberek í te*zik. W
A, nép olyan, mint a gyermek, sir, vagy. nevet. Örömét vagy fájdalmát felismerhetjük, hanem, hogy miért örül, vagy mi ókért szenved, azt gyaftran igen nehéz kitalálni.
Sze nvedélyeket nem értelem, hanem más szenvedélyekkel szoktunk gyógyítani.
Kormányzás a vitorla, a nép a czél, az állam a hajó, az idő a tenger. .
Udvariasság a sziv állampapírja, mely annál nagyobb kamatot hoz, minél bizonytalanabb a tőke.
A világosság, mely az úgynevezett hivat-, talos közléseket torjeszti, gyakran semmi egyéb, mint lidérez, tnely minket a mocsárba visz.
Oly egyének, kik könnyen sajátítják el az Idegen nyelveket, rendesen szilárd jelletat-mel bírnak.
Hotisseaunak szive uémet, szelleme angol, s csupán tayelve volt francziu.
A nők akkor jók, ha félnek, épen azért ijednék meg oly hamar.
f i
Egy franczia orvos kisdedek kiabálása és sirása felelt irt egy értekezést, s azt állitá, b^gy a gyermekük ettől butulnak meg; most -tudjuk csak még, miért van annyira elterjedve f a lártnázás!
i I
lKulyl.-«ti»»n kiiv. tkexik.)
KISKOMÁROJH.
ur neveztetik ki, tanügyünk ogy, a viszonyok-i! teljesen isin irofos kifabo kerül.\' Kddig :i „Napló" $ és mi, kik Zalában vagyunk, kik ismerjük viszonyait; tudjuk, hng^ hol állott » hol ;UI jelenleg tuniigyila*; ismefjük iteim kezeket, molyok «>ly tovókonységgul fáradoztak a tanügy még most is sikamlós terén: egy szívvelés lélekkel .csatlakozunk a „I*. Najilo--Iidz, óhajuukat azouositsuk az övével, s feszült tigyelemtnol várjuk a közoktatásügyi iiiiui.jr ur iutézkedését.
— Soire Volt mull hó 31 én a „Zöldfa" vendéglőben, mely alkalommal nyittatott meg egyarursmiut ünnepély csen a tetemeseit megnagyobbított ebédlőterem. Volt alkalmunk nemcsak nekünk, ~ kik már nyolc/. órakor ott voltunk — de az „Oberrabiner von (íri>?s-; Kanizsa" sületlen színmű elóadiUa után bejött vondúgkos/.oritnak is moggyőzüdni Noiisziedler ur jóizlésór\'d h a pontos szolgálat ós ízletes
lek följogosítunk minkut arra, hogy az ujjáula-kuh vetidéglít olvasó közönségünk mól tó ligyol-méhe ajánljuk.
— ll\'j. Elrhlcr l\'Ule ur, a múlt évről még.. mijidig eleven i mléküukhen ölő grii\'txi oklovebm tánc/.mester, az iilóu is akar felnőttek és gyermekek számára\'az illőin ós tánezbani kikéjjeztetésökro egy . kis koszorút alakituui; városunkba szeptember Itó vógón fog megérkezni. Ajánljuk a szülők figyelmébe.
— A lm(uton-yöxhu)6xúxl igazgatónál értesítése szorint tudomásul hozzuk, hogy n „Balaton" nevű csavargőzös -naponkint ítéli-
\' lulóp ós Hoglár s hétfőnként Badacsony közt t\'. óvi szept. t-én megkezdette á rendes közlő kedést n utasokat is szállít. v
— Ax éretlen (H/HntölvH áVuU«ál tu-
doinásuiik szőrint a minisieríuni rojiduletilng betiltotta, s felhívta a hatósági közegeket azok s/.igoru végrehajtására. Hogy miért történnek Nagy-Kamzaán mégis visszaélések, azt nem akarjuk számon kérni, J»,iik felhívjuk a rendőrséget, hogy az ily rendeleteket ne tegye le a levéltárba!
— Halálosán. Kunit/. Dávid, a fővárosi kereskedók egyik tevékeny tagja, család-iá\'. hóir szerető atya hosszas szenvedés után me<\'hnlt, teme\'ése szept. l én ment végbe; hátra hagyott özvegye s három gyermek keserűi halálát. Un/.dag papírkereskedését özvegye sz. Baseli Ciicilia ismert élénkséggel kezeli tovább s minden üzletébe vágó uegbizást pon
—trríjirrirljcsrttctr"—---—————-
— KiHcvezfixek. A csáktornyai törvényszékhez ulügyészszé Tomasics l\'ál ügyvéd és csakugyan oda bíróvá Xakáll Henrik szolgabíró neveztettek ki.
~ llcküUUttek: 1. A D.tshogyi-U-
nyi féle reál és gyunia-duini tan-nevelő s két éves előkészít) tanfolyam érteaitvényeu/.l* < ik tanévrój. K kitűnő tapintattal rendezett no-veldében az erintetl tanév lefolyása alatt a nőve It\'vt és Iti11itíirt^kí»rül l!S tanár működött, kik n\'igyrészben ogyszersiniiit a kir. állam gyinua-síuiii rendes tanárai is; minél fogva a szülék éi-gyámok llgyiflnuíbe melegen ajánljuk ugy a tulajdonosokat, míot iskolájukat. Az intézet Pesten, belváros, reá\'tanoila utczu 14-ik h/.í.üí . alatt van. Továbbá \'J. A soproni kereskedelmi és.iparkamarának |S72. évi július hó "J\'.l-éu tartott ülési jegyzőkönyve.
— ülés ten ni. A nagy-kanizsai kir. törvényszéken I. é. szeptember hóban következeidé öüiiiigy I; lesznek tárgyalandók.: S/.ept. á éli Tilnbilkoiius..Amlias, (iomboH Istvánon Simonka Ferenc/, maróc/i lukósok .iuunis Kötelezvény (kiállítási biinpcte. Sehirei\'z Jakab Miira melletti iiroki lakos, emberölési luiiip.Télien kir. taolui ítélet kihirdetése. Nemes Koréin-/. és..Horváth Kó/alia telsó zsidi lak««s»k csalási btlnpere. Nagy ,lőzsi-f cserszeg tamai lakos véles verekedt-si liiiup>-t:élien ítélet kibír detése, és Kelemen József feUő-zsidi lakos sít lyos testi sértési lolnperébeti végtárgyalás. Szejiteiubur \'tj án Kakas Kirsehuer Nlárlóii sü-megll rendi-ki -és Suliwar/. Adolf letart/orta\'ott rabnak, tolvajiási biijiper<H)e.iiN vógtargyalás. (lyurka János, Sznbó Imri- éri Kólmán l\'ál «>|. tán-zi lakiisok pine/e veré-si liii.iperelieu vég tárgyalás. .Marton János zajki lakos szinte pin czelöré.si büupero.
-- MliftMxálHlIHlíhtlII ellllitottük volt. hogy uz oly korán Mcránbau elhunyt dr- (\'síz-madia Kerencz\'orvostudor temetése f. hó l ére-liufáro/.tatott; miután lizoiiban az ide szállítással elkéstek, esak is ;{-án tortéiiheteit ni\'-g az | összesereglett gyülekezel nagy részvéte melletf. 1 — lAirermnif/, dé\'lutáu ;*» órakor
| ve^zi ko/detét az úgynevezett ki*>kanizxai nyi resben rendezendő kettős hl verseny, a mennyiben külön futtat a legénység és külön a tisztikar ; az elsők kevésbbé, a/, utóbbiak nagy akadályokat kényszerittefuek legyőzni. A le gonysóg részére kitűzött jutalmuk: I. egy zsebóra; 2. e/y arany ezüs\' esilhigba foglalva; ÍJ. csakugyan e/iUt csillagba foglalt tallér. A tisztek közt az első iivWioh jutalma: ItHI ilrb, .arany; a másiAliké: ezitsi tIwa-Jíészlet; harmadiké: |(iii frt értekü nyer«ig\'s*erszán>; és végül a iiogyi*«íuii\': ■•gvV.li írt erli^ií lóvVgjYo korbács,. lOste a rkoronu" vemlég|őb"ii Soire rendeztetik.
— Itlivhl hírek. Az országgyűlés tegnap nagy pompával megnyittatott.— Miklóssy
Hvula a uépszjnház alapkövét az István-téren s/.ept. H án teszi le. — A kecskeméti tárlat iitegnyi\'ása a^koltnával banijuette is rendeztetett. — Suonyci l\'ál lemondott tárnokmestert állásáról, helyette gr. Kcglevich lett. — Kgy Kős/\' gról S/.ouibatlielyr.i vezető lővoiiatu va-si>t kiépitéséro nyertek engedélyt Kcchuitzor S. és Sehev l\'\\ — Kassán gépés/.taiioda nyílik meg. — Félegyházán aug. 2-1 «\'o e^y nő négy gyermekei »<;ült, "g^. ii,j úót leány él, a ne gv ik meghalt. - - l\'romonto.on Latzkó bor-k>re-k«Mló egy I\'kiM akós hordót készíttetett, Liptó megy étien magyar szinműkedvolő társaság alakult. — l\'Jgy oerliui történetim vár a „Szitkok szótárát" készttj kiadni. Krdekes! Drezdában karácsony körül óvodai játéksze rek kiáHitása leiz. - Mason F. birminghami polgár szitlóvárosának KMI.tKJtl Iont sterlinget adott egy ip irkámra felállítására. - A „Metis" gőzös Nexv York kötelében egy goelett-1 össze ütOdött. tío ember fitlt a vizbe, -■ Uroduo orosz, városban kiütött a eholera. Szegeden az árváin/, javára egy iiépünnep t\'o^ rendeztetni s/.< pt. S án Dr. t\'snszár Károly a „!\'. N - belmuukatársa,a\'napokban vezeti oliárlioz l\'ikéthy K tel ka kisasszonyt. — l\'esten az uj posta pilótának üveges munkálatai l\'8,O0u írt hu kerülnek. Horn Kde, hírszerint, az ogyetemeji a lo ui/etgazdászut tanárává nevez lelnek ki. -- Vilmos császár lábfájása javulásunk indult. A romai jezsuiták egyré</.e, hirczeriut, az amerikai egyesült államokba kés il koljözni.
Szept. )2, 152(5. II. Szutoiman tulUn Budit \' minden akadály nélkül elfoglalj* 14-é« lő-én podig elpusztítja. — 184H liatthyány mogbizatik uj ininisateri-umot alkotni.
KxerkeHztől üzenet.
V. V. IWjánat I a logjoblt nkirst mell«tt *oin loliitlllk .lii i 4«Amiliikt>ati krimíg^el.
s;tt). 8 K. Ilotui fogjuk. (\'*»k minAl gyak rntiloiii !
;i:tl M K. II. A „XIX ik líássd* sátorinak
ifUft r.\'m.\'l Ulxn ; m tfibbit ....... liMxiiálliatjuk.
Érték- ét váltófolyam szept. 4.
:V/, oietaliques tíii.;\'»<): ő®/0 nemz. kölcaiin 71.40; IMíjfi-ki álladalmi kölcsön 10s">.—; bank-részvények SHH; hitelintézeti részvények 340.f>0 London lü\'.t |i» o/iUt ágió 107.\'/aí arany darabja :>.2;P/,; ^il frankon arany 8.70 kr.
Keioló.v ázorkcsxtö: Bátort! Lajos.
í
3Jy ílttór.*)
K l\\p t»9-il
•)(»■*«! un
_______
\'IMrícncll naplar.
Szept
I7fl.sz. Meyorbeer Jakab, korunk le-_\'rein«\'k\'d>b és legkidtőildi^/.eneszer-zóje i Merlin. ) \' •
ti l*4S. A magyar küldöttség Héesbe • érkezik.
v7.- 171 I. Béke l-\'riinezia- és Németország közt a „Spanyol örökösödési háború" záradékául. 1M4H. l\'étervárad feladja magát. — .
- H | ?51H. Ksxterházy leköszön
isis. A |IN) tagból álló Iiiagyjir kiil döttség a szentesített torvények fon-tartását kéri Hétében.
Hl. l;"r_\'0. A c.imbrai-i (l-Vancziaország) békekötés alkalmával czimezik a f«-j-
^^ <Ie11niilc\'egy11iáít <loí?orTToT^"^*\'(*iílTm~ mél.
11. IS4S. A minisztérium leköszön Kossuth és Szemerét kivéve^ — I84H. A magyar testőrség leköszön,^.
K.illori. sugiiKtiiM 2íl ín tS72. l>9-ik , auirti\'sxiiw hó 2f)-ín kiaifott
|rs«Uin C/^j^tikkot , a moly c*«kAly H/eiie-lyenir* vtiiistk\'iaikTVRGrvs id Skuiiliri l.á\'mtü állal, n ki mK^\'Nt /,.alam<\'i;yp *;i?yik ldii«b lényiőjó-iti\'k * lo/. -!tfiisii>\'i iai(n«k valja, c*ikkr« vonat-
►Miiak illőién Mjtmol .npii akarvdn, addig i» kinvil.t;Koxl ttom, iiogv igrn •ájiiilom miiKriat ni .*). Sku li.-t I,i«/.|A — timtvlffl és bci\'iUlst a (tkub-11. - * n-\'viií-\'i — oiHKát /.sUviIrmeif.vf. idrfili t#nyc*B|A-in>k i/ < 1 ixnttniÁiiyi tatíianak vallja — do sebaj, .iioi.ik •■{jiii\'k lUvoiidík. hogy több ilyen pnlufka /, lUvarnie :viM>eii n«m lé|e«ik, iu*rt, li» ilyun etnbe-r.\'kn* biíil ik \'/alavárinegyil, mint id. Kkublic* l.áiitd ur, \\ ki jidlnmíről általán hir>» etryéni»6g, akkor tietn r«.ik én, hanem tObb polgártáriiaim el nem liiiliitván r*ij(kodí*ét, neni(<ak %alamegyéb(i|, de ■\'■-/. Magy*r«>f»iágbél inegk«tluii« ai\'lkni. Ámen.
KOLLAY KÓKUS.
Vj o ii g o r a e 1 a <1 á h.
Nagy-Kanizsáv (iábor utczábnn a K85-»k s áinit házban egy öt oc\'távu jó kárban lovÓ zutff >r<t eladó. — Hővcbb tudósítás ugyan-
*) K rovat alatt kr»*|lUtek.\'rt (elulítsiégal nem vállal a .Hxerketttíía^g,.

t •
-TT
jcm.
JEL
XJ
EJ
D63
K
TT
r^fljiC^^rjÖ?^^ - :i Y.fí^iSn-Ír ^
ÁRJEGYZÉK
HAMBURGER ADOLF
divat-áru é8 vászoniiemíi nikiárából
Mr rilSTEN,
uri-uicxn 1-mő Kxúiii,
Divat-áruk:
I* lí r 11» i It ti t b v tu c n c t é ti é I.
V68zonnemüek:
Legujabli nöt ruha-kvtmék pa/dni{ vála«r.t.\'kbnn, 10 én IL\' rofiin teljéi ruhák : It. i.fi—ti ílitf.
Türlik rvggeli h(ilgvk(íiiti]atik, darabja 4,4.00—;> ftig.
Fekete é« sr.ines TalTota-selvcinki\'luiék, refe 1.50. a, a.M), a ftig.
Ui|>i t» CJro.M de Faille selvetnkeluiék minden Minhoi), rvfv 2W. 3. f ftig.
Angol fattíiit-báraonyok, röfo »o kr. I. 1.2(1, 1.60, I.HlI—ftig.
Kelyem-bárovuvok, r«"fc 3, ;<„r>(l, -I,. f»—l! flip.
l)edulgu?oll t.\'irok l,<oig«lja»li<k, darabja fU,l*J,lfi, a<), 25—í>0 Itig.
Hlílgy. éa uri-Piaidvk, illija 0, H. 10, 12-15 ftig.
Wattmoll- ót (.\'achcinir nagy kendők, darabja 4, 5. 8-10 Aig,
Kiitfllt gyapot rurií* kendők, dl.ja 2. !í, 4—5 flig.
I.egjubh miniíségll Agy és MAtaltcritők, •minden xieben, dnrnbja^f, 5—lj i\'tig.
KélnagysAgii gyapot kendők, dbju 1,1.50,2—liftig.
Fekete és nxiiU\'A aelyemkeiidCk, ilbja 1.50, 2, ! 2.50-3 ftig. I
Helyein nvakkendíieskék, dbj» 80 kr., 1—1.20 i
1 rég 30 rőf j.\', fonalvá</ou, S, 0 —10 fli|f. I ^ 30 „ foliéritett Crea*-vá««ou, 11, 12, 14— I\'. flip.
1 „ 30 , valódi iiiniburi;i vászon, 15. 10-|H ft. I , M) „ Ir\'ilandi vá-t\'iii, |li. IH 20 Itig 1 , M , legnelK\'Kchb miiiőaépll i timlxirt;! vászon, 23, ■:■>. 2.s, ;io.:».\'», lo. 45-5vi ftig. 1 n 30 . Ágyiiemil Knimyá<«, 7. W.—lo ftig. Chilfioi, ivrlL-iiigek/n és .-tl».\'i«)t<ikii,vákr* igen al-
kalmns, rőíe 25, 3o, 35—fo kiíK-Agyn mtl OrAdll, Atlasi-esikkal, rőfe 30, 35,
40—Ml krig. Lepedők varrá< i élkdl, dbja 3, 3.50—4 flig. Vámon Drtiiia^xt anítnl-al.i.iiitok, fehér és s<ine*,
dlija 3, 4, 5—11 ftlif. VAsüoii Daiiiasxt-snxtnlki iidők és lőrlllkoitök, tu-
eratja 5, U, 7—« fliir * Kávé- és tlien-kendők, Ic-liér é« »7.ines,> tuexatja
2.50, 3-1 flip. Ágy nem II-Nanking, rőfe 2<», 2". 30. 4<f Ml krig, Tarlatan, Moll é* (\'repplinae, fehér é» •r.ineo,
dl.ja 1, 6, 0—H Óig. - •
Fehér és Minős r.nebkeiidők, tuexatja 2, 3, 4, fi flig
Kvharpck nyakkiitők aelyembőt, dbja 1, 1.50 .
.2 flig. . Organlinok, fehér és silnes, dbja »0 kr., I. I.\'JO,
l\'gyana«ok »*ürbő|, dbja 20, 30, 40—60 kr. !! . 1.60-2 ftig.
Kién cmlilett rxlkkoken kivitt vannak még továbbá a raktárban : liliom flanell- és ripne gya|iotruliák, moahato ruhák, perkál-, batlact-, jaconat- <\'-1 piciiéből; s/iues divat barkétok, fehér l\'iqué. és ssiiioroxolt barkétok, ealmiik, e«ikofott s/.ine» csiuvatok, derékalljak, búlor-iuwvotek, fekete luaxttrok, caclieirirok és mindenfélo gyásn-nrnk
a le»oloaót)t> arakon.
Mindonnrmll !erélbeli meerendelúaek, sőt itt említetten csikkekből is, ait lla»r.e|;nnk előlegen bokilldéxr fagy utánvét mellett uiiinlenhova a legnagyobb ponddal «\'» i,\'lkii«mer«le3ség(ftl gyorsan teljoiittetnvk és bármily nem totmtí tárgyak akadály nélkllt vissxafopaittathak. Ituha-•itlivet minták a röfőnkinti ár é< n kelme axéle<si\'*gének ki>*elohtil uiegjeMi-sávvl kívánatra ingyen \' é« bérmontvo ki\'fsxaéggel etklildeluek és iiiiinleu kívántató kelméből elegáns riitiák\'a legújabb díratarerint gyorian elkéaiiltotnek.
A legmélyetib tisztelettel \'
HAMBURGER ADOLF.
Ingyen mollőkttlh\'flk mcKroiMh»I««oknéi:
l\'i frtnyi oasr.egb<-ii, <pv i-lepans hnlgyi lepyexő ). r25* , . ep\\ berlini írvapotkeildö ) rabatt pvaiiáot.
50 . . epy «*őrkelii,e-tuha \' /f
Csom^jjolntl dij nem uánittatlk.
\' DJ
Prels-VerzelobnlBa
der
MoíUs lii\'incii- und Coiiient-Waareii-lMederlage
des %
ADOLF HAMBURGER
in Pest,
IlerrenyuHHe Nr. l,bclin Einvanylns Partner 11 a uh.
Modewaaren: Leinenwaaren :
a
Allcrneiiestc HainenkleidorstotTű in re icltutor Ausitalil, 10 und l2;elligi>>eotnplett* Kleidet
1 Hl. 30 t-ll. gute Garnleiuwatid n 8, V" — 10 fl. 1
Kleid nur 4,
11-
a :>, I, 5—íj il. und huhef.
Tliikische Srldalroukstotfe , ein l.50r-5 ll.
SeJiwai/v ii. fiirhige MoideintotVe, pr. Kilo 1.50, 2, 2.50 3 ll. jj
Síiden l(ip» und (irosa de Faillu pr. Kilo 2.50,
\\ 3, 3.50—4 li.
Kngliselie l\'atent-Saiuinte pr. Kilo. 8U kr., I, \\, \\ 20. 1.50—2 ll.
Seidenaaiiiinte pr, Klle 3, 4, 5 — <5 4li
Kingearbeitete lejiigahatvls k 10, 12, 15, 20, 25—60 ll.
Danién- und llorroii-l\'laida, n 0, H, 10, 12—15 ll.
Wattmoll ii. i\'aehemir-UniliüugtlIeher á 4, 5, C, H—10 ll.
(iealrickte Wollen-Nutrtileher i\\ 2, 3, 4—5 ll.
Ilvtl- ii. Tiaehdocken iu alleu Farbon á 1,5- ti ll.
ll.-ilhg^Mo Wollentílchcr á 1, 1.50, 2—3 il.
helmai/e und fiirhige Si-identi\' dicr h 1.50, 2, 2.50, 3-1 ll.
Seiden-llrope-Tilehetl k HO kr. 1 — 1.20.
Kel rp» und Cravatton vou Koido á 80 kr., 1, j rg)_o || _
Die.eihcn in Wolln k Í0, 80, 40.-60 kr.
3(1 „ gowascIi.Creas-Kolnw, 11, 13, 14 15tl.
I . 30 , Ituiubniger l.olnvv. 15, 1G-19II.
I . 50 . trrliinder Keiuw. 10, 18—20 tl.
1 , 51 , itelnvcrate Kumburger Koinwand 23, 26, 28, 30, 35, 40, 45—50 fl.
I . 30 . echtfHrbig Canafaa 7, ti, »—10 tl.
t\'hitVoiii kii llerrenheinden ll. Untérrftrken acbr geeignet, pr, Klle 25, 3o, 35—40 kr.
Ilettxeug-Gratvl mit Atlaaatreif, pr. Klle 30, 35, 40—50 kr". \'.
I,éint«>\'he.r ohno Na bt pr. St 3, 3.50—4 11.
I.eiiien-Dainaat-Tiichtlleher weiaa und fhrbig l»r. Ht. 3, 4, 5—0 tl.
l.Oinen • llamiv>t • Herrieltt-n und Ilandtllelicr pr. Dtx. fe, 7—8 <1.
Kalfee nni\\ Tbee-8orTÍelten weiea und fltfblg pr. Dtx. 2.50, 3-4 tl.
Naiiking auf llettxeug, gelb, weiaa und roa* pr.|f:llo 20, 25, 35, 40- 50 kr.
Weiaao nud fiirbige Tariatane, Molla und C\'repp-liaae pr. St. 4. 5, 0—8 tl.
Weiaao und fhrbipc Lcinen-Packttlrher pr. Dtx. 2, 3, 4, 5—tí ll.
! Fiitter-Organtinc. weiaa und fiirbig, pr. St. 8tl kr.,
\'4818 —f I
1, 1.20, 1.50—2 tl.
Auaaer ervrHhuton Ariikéin alnd feriior noeh nat I.ager: Fejne Jf\'lanell- und Klp«-Wul» lenkl< ider, \\\\ aschk -ider von l\'oreail, llattiat, Jaeonet und Fiipie, fiirbigo Mode-llaréfiente, welaan l\'iijue outi .Sehn(lr|barchpiito, Calmuks, gealrei e Oirblgo (Iratéi, l\'nlerbctlen, Mabelntoffe, aehwarxe Kuatrea, t\'acheiniie uud veracliledeiie T auerwnaren kii i\'en
allerbilllffsten Prelsen.
, Itrietl \' he Iteatolliiugo\'i jeiter Ari, aueh Voii hier r\'ellt augegebenen Artikelu, Herden lihernll lön- pef;.\'n, vorherlge K\'liaendlllig oiler Naehnalone d> S lletr.^pea mit\' grOaator Sorgfalt und lieuinaenhafiipk.it proliéit etfektuirl mid »*ird Alle» et«.\\ nieht Convenireiido anatandaloa retour peiiömmen. ,— Ktoider\'tolíiiiiiate\' mi: nülo-rer Itexeiehiiiiug dea Klleupreiaea und der 8totllireite> Herden auf Verlangén grat-ia und frauoo h<-reituit\'\'gat eingeaeni\'el.^ao aueb vou je«ieti bclio-bigen StotVe dio elegauteateii Klcider nacli licuexter FaíjOji a e h n o ,1 I a t e u a aiigei\'erligt.
Ilocliaeiituiigavoll .erpel\'enat
ADOLF IIAMRURGER. f. r ii M k - Z u g n l> o b H It o s 11111 n v, c n
int Iti-trsge von 10 ij eiu elegauter liamentaelier, )
, 25 ll. cin Iterlínor Wolb-iitueh. ) al8 Rabatt. . -50 ll. cin a> hóne« StoiTkleid, ) MT Vcrpackung und Embjtllage wird niebt in Rtchnúng gebraoht. "VI
* i
I
i
! (
í ^
( i i
í*
A Llcbig-félc kilincs liivonaf,
moly a UVai orvost hntéioi^tól mint cyény.K.-r ,;i*mortololl a krnkmíi orvod! kwtdl különiLoo ig4iilliu.nl, ai iltiUnw orvo.i .élMnéay.-i.1-.1 «m»l ...""Ion oddis huinál. muf ko.ölt »» «W lioi.v\' -I «..» Hwvt" \'->:\'"
eyor.an gyóíyiljn • llldfobil ,inár elJkJudwlil. ... ,| ......... » w4» Rumokon
(jutok: vJrküíiö««l, l,!k\'ií<n»li«\'<>V>. SVomorlni. . Inouoknllliorn..n, v.-rhii.ivl, ..lykiirl, .orv»dit.l, liy.h\'riih i.l.i<K.""K"*V|- \'■») »«* \' \' IHrlulniHiö e«om«(íUÍI loljubb történik a „élkttldé. a
K uinys <íy(»uyi 111 ó/et
II,\' h, Mariahitr,-ralni.flo 3fl,.
Je«nrl : Olv mollbologok, Lik «ddi« urvouíjüjal mind™ látható •redroány niilklll iiyésyi.taltak. I,-limainak, inluirál a l.ioln;; líllo kivonattal , még efly iitoUii ki.orlo.ot te^vonuk. lHi:l -1\' \' \'
4rverési hirdetés.
\' Eiedik c« » x o I ve\'n y r k dijlalanul .váltatnak be

es
A soproni leszámitoló-bank
o\'oí magyar jelzálog líile\'"
IIOkTKUvPK
N AGY-KANIZSÁN
Mindennemű illan. <<» hiloljia|iirok. áll...... elsőbbségi ós földtol.ermen-
tesitési kötvények — arany s ezöst tiénzeket vrs^t\'-s elad.
Pintek folyó s/áiulúra és betéti kiln.vveeskitkro «•;. kamatra foKail-t&tuak el.
Kölcsönök hazakra, földekre s más iugallan javakra a leRkedVczólib feltételek mellett adatnak.
l\'énztán utalványok hnesatatmik ki, melyek már a kijülitás ttlálii naptól (i Vo kamatoznak.
"Tózsdelj me^bizásuk^a l.\'íyobb ds lojölisíillli leltételek alatt telje-illtetnek.
A

Ilin
. n ■* p a»i

mi .n\'adahna\'ri\'Wrol t\'Kl\'li ticliílicr luí l\'H-iin tli-li\'l\'il i i Jl
ülj
(
A peati papnevelde kis-komjí iicI közhírré ízlelik, mlkép l<.\'l\\«> <• órákban
nyilvános árverés ujján
haszonbérbe fognak adatni, a kis komáromi, és komárvárosi vendégfogadókban gyakorolni szokott j, szeszes italok mérése 1873. évi april hó-24-től számított három évre &
A bérleni Kx.jímlókozí\'ík a lenn kiíít napon, elölendő btínalpénz-/,ol elhítva a kis-]«>máronii uradalmi tfazd. ivodában jelénjének mejí, hol a feltételek addifí is megtudhatók.
Az uradalmi tisztség. JK
góz-, Vjí\'i igásmarha- és ké/.mii zet számára \'.»."> írttól krzdvit. Ügyníikök kerestetnek. l{;ij sok óh kimutatások kiváiiHlru iiigyou küldetnek.
„tí
<1»

Ifj. WEIL MÓRICZ,
Frankfurt a M. vaú\'y Bécsben ll-te Bezirk, Franzensbrllckenstrasse Nr. 13-
F aralílár megnyitás Légrádon.
Aluíirot-t tisztelettel jelentein, miszerint Stajeromiíg- es Karinthiá-l.úl sziillitott faaiiyajíokból (8i8-ii>
liégrádoii a Mura ós Urává partján
rtiktilrt i^itüitnm h niiiiduiiniiiiiil rpülettii, deszka, léez sut, -a/aninitl, jlttáiiyosnii i\'s u lu^poiitoHnbbun lu-SKolgáitatimk.
MeHjotryxonilií, ln>!;y I. »«v<íiu» rtedro ii rnktár im-llett lokv/l déli vasúton u inetiremlult nnyajíok gyotMtth s könnyön .szállitluitók\'.
Valamint na^y-kani/,sai lalUÍotembun szilárd tis |H)nt08 lizol^iilat-lal vagyok t. motfbissóiin iránt, ngy ezntánra is bizodnlunna midőn lill-bii\'iHMH. ajitnloin a nagy- kanizsai IVÍ- t\'-s légrádi liúk-fai\',1[laniat. / ........................n i ftin> 1 mi «nim
HAtJHRAi\'H (iYl\'LA,
fitfivrettkmlü y.-Kíiulxnán.
Foj és
m szenvedőknek \'
ANATH K1UN - 8/AJ VI / K
nom ológgó «jAnlhBt<l. Ki ezt csak ugpzor jirohAlja, inimlon hiúm w/iijvizek toló hulyuzendi.
Ára 1 üvegnek í Jrt. 40 kr. Pakoltl.ü-dij 20 kr.
Kupimtól: NwKhii!m*u :\' Relui J.l*«>f It-M-nhori
ItoavuTelj, \\V«|ü«h, J. l* KíMnlttoffwr J. kvrckc.l.\'^l.un. raolici\'t\'u J-, Keatllielyen : l»ÍUM.>r«r Ry.iKy«»oré*/. .Siii«<>r M. Wois A. /.«iii-K(<rueK-.ii: U.W K.. Ka|>r«iip*An : Werll^.y\'.tfy
itViíaa. Varaxton : Hal tv r .Sllm^gni: |)..rli.r K-ijol. H/»mt
batlirlyon: l\'lllicli Kerenu* í» Rml.»lf ll .tArCrvldíkl S*..Oynr-;
lyftii. Kibic . K. C.\' VwétpíÍDilion : Mvyr ............. tl«Hhar.l Tiv.i.lai
5i llalnil. — 8»íkíVcliír»<r»tt; Lvicmaim A. Hrnuii J. uy^gyai. I.ovm-Bor ínyben: lleialér RyVgyax. Kálóéin : llnrviitli K. gyÓB)\'»*erí»*. Kec«-kamitvu : Milliofcr ín Maohlolil gyflVy»«. I\'akton : FlorUn .1. Ky^(t.v»* USrmandúii i HorvAth J.Hoiuaonruml gyógy" Ka|)o»vAr<ítt: Köln. J. Ilitgl, llelua í« MchrSilvr gyógy>«. Ha»5f*aArtl: llrahiay gylgy«* Rouybiilou : Kramulln J. S(igolvArutl:llarwartli. Salamon gyógym.-.-Kajln : MicliiUch Sl llcrafol.l llai, ugy lltraog tgnArinil. I\'íoaelt: 7,iolti»v W. {» K. Zil.-lt, 8l|.0kh gyógy««. K»ra.l..ii: ZvlubAmiky gy\'tgyi*.
Marciallban: Ki»» gyógyaí. TolnAban : Orair gyógy.*. - Dui.aí.Md-»Aroit LukAca gyógy•«. - Hicnt-Uynrgy\'ni i Nötbig. AUÓ-I.on-lv«n, Klai gyógy«». -Hohoncnun: Simon gyógy»*pró»* nrakuAI.
• Einzig in ihrer Art in Európa jjj
j ® * int <lio grttakto, vleU\'ollig anngexetaliiicto eratc J
Skals. kőn. IIor-WA.ncIicl\'al»rIk •
: dcs K. Fogl, in Wien, S
a e r 1 a g-
5 . 3NT 1
8 OK *
• 40 l
g n
Miirlahll/\', t\\r- St«dt, Kárntner»tr«»ie 27.
Haupts
... «r"ivU»li
fit iiat, <la« aio ilem K«
Hauptatrasse
mg*!.
25,
Krka d«r\' lliinmi>lpí.niga.
*&um F.rxhcrxoy Kari", Z
.iitlitm mid nnf jedom SHU-k Wn-ir..\' mit Z
bei ilircr Maoivitpri>tlui\'tinii dabin go- S
_ ...................iporte, Kngro.*- »owiu Dptnilvorkaiifa ?
• von V.-it\'iuio^ dur anproiionilt-n lí.intllor Kricicbliarc*. nuín. ror.iont ®
• lich Ui!ligca\\nn^ »o»teg, iintor volUtcr (larantio bn-t. t nn.l nncli •
• den Prnviiuunanf bricllioboa VcrUi.gon llettellmigon prompt xu- • tt a- unil--Xifbl|H>»«iti-ln< rrtotn: iiinimt;—
Erste öfferdiche höhere
Handels-Lehranstalt
IN WIEN, PATERSTRASSENR. 32.
CARL PORGES, Direktor.
Die Vortriígo lieginncn Anfangs Október, *Jíin-schrcibungcn tinden vom 2(5. Scptciubor nn statt. — Programinc dureli die Direktion.
(893—1) • Carl Porj/al, Direktor.
• Kiigl, ClilJfoH-lleiuilen mit (B odor olinu lluinkrügun.itcli.lnnrala
• l.eiuun (boi bricllirlivr llentollung 1% i«t dor.llai*nmraiig anxngobín)da« % stiick n. i.s\'i, ii, a.M), a—a.öo. »a» 0 Klügantcxta und iVaktiaclíVdo.,
JiitMvu- L\'iilfrv/lrkcmi« l\'cr •aii odor f«in»tvni lto. k-llnrcliun m ti. 4, íiijt Stickoroi-Kiiuittioi, n
- 8 II. >
1X1
■HxtrftiHpf\'e oder ller- 9 VutWSOtkeH, dm Dtx.l ti. fi, 5
Die Akaaemle
Hír Handel und Industrie in Mm/..
fjno von KaniltHitou und iDduatrioilo.u Stoiarmarka gogrllndotc hölivre kaiirniKni.iii\'li-induatrinllo llilduiigaanalalt, beglnnt om I.
Október I. i. Ihr z.hntes Sohuljahr. Zweok der Schule: ,Uio thoor.itiacl.- und praktiaeko Aual.il-diliig tUcbtigor UoioliMfatlcúte.,
Organliatlon: Dio Svbulo buatxbt awvi Kaohaohulm; dur kaufmánnlichfn und dúr kauímlinnlsch-induslrleller.. jodo mit 3 Jabrvakuraeu; dia latataro gliodi-rt aicii in «iiu< ohemlsche und in olno meohaniiohe Kinhtung. Auj«im dou Facbgogi-natKn<U\'n wor-. din a Sprailicn g.dcbri (Italioniavb, t\'ranaOiUnh und Knglia. b.) Kiír die praktiachc Auabiitlung l.cHobt vili Musteroomptoir. fin ohemiaches Laboratorlum, und riuo mechanlsche Lehrwerkitátttf.
Anfnahma Bedlngungtn: l)a. 14 l.. bon.jabr und dio Komit niaav iler ilntorri-alaohitlo, ilcr lllIrgcKrlitilo oilrr d.a l\'utcrgymna-
mi...... KUr aoliffit\', vrulcbe dio Koniituisa.. niclit beaitxcn, boatplit
einn Vorlioroitungaoliule,
Wehrpflioht Dio Slndioreudon dór Akadcmio gcnioaaon, wie dio Ktudicrondfii dor l^iivoraitjtt, <lua (lymnaaiuma elv., dio durch da* Wi-bigeaota auigoaprocbonc llogjínitigun^ do« oiujiibrig Krol-,willig«ndionat«a.\' A
Pen»lonate: /.ur UnterCringung freinder Stu.liorond.n l.o-atohen von xwói l\'rofeiloron dor Anault guloitoto Und filr Studio-roudo dor Auatalt orrio|itol« í\'cnaioiiato und KrxiolniugainatlttUP, nla : daa doa Herrn l»rof. Aloia Kulin, llavdngaaxo Nr. 4.,
„ B , Uoorg Wnlnliror,\' .S«hi»j«tnllgaaao. liO.
Auoli könnoii aclitbaré Kamiiion. wo Stu tiorVmlo aorgfSltlgo Aufaicht und 1\'flogoT crbalteu, von dor mioktion naoi.g «i.\'«fu xtrden. (8T0-SI1)
Auf xllo Artfrapon ortboilt lior.^twilligat A,u«knnO und an»-(Nhrlicho I\'roapecto
Die Direktion der Akademie für Handel u. Industrie. , in Graz. ^
__í l>r. Ahrrtm, l>iroklor.
Kumhuru. I.elncn JIerriu-\\\'>-10 f«it>»t«ii. ®
• i/PMi«/«-u(llal*umianganxugobcn) iHunmmialcr xum Scbnllrcn •
• «u 11.2, ;i, i, 5, (J dio allorj.i\'íton. (\'Taillenumfan^iít\' anxugebon)
• lliilnkrüven> ncuo«ior K " \'\' 1 " ** Dtxd n. a, a- 4 ti. (Ilaiaumfang
\' anxngobou.)
I llerrcn-Criivyten odor Su-I lonhlnilen por Stílek 75 kr., II. 1, j 2 bia tl.
lln-i t n-l ntcrhosen xu n. 1, 1.60,:i, ü. Uoitacluutt, írni.-
xDaitclie, odor uugariacbo Ka<j»n.
Woilóno (UhuuiIIivUh - ,/«. rken xu tl.2, a. I,aua Soi.U. tl.^ 7, gopolxto ojlor gcwírkto Vnterho-Hm tl. a, t. S. I.utx gogon Uichl.
í.ehun - Ihinicn - líemUen
glntt, xu ti, l.fi\'l,\'J.foiiigoacliliiiigcn
_ U. Sí.öO, aotvio Xol.weixprforiii, gnnx ® nono Kormon mii Stlckeroion^u ||.
• 3,3.60,4,0, lonuoli nllorfoli.-\'t.. I.oi-
• noi.- ui.d ItntixilKMii
• rei, auoli ijpiuou, xi X /MWiCH A\'rte/il\' otlor l»V»4/<-»-
z hrnnlrn ínit iangon Aormol.. *n n, ü.\'iO, nttub gcatiokt II 7 li II. DttifienllO.K\'n, ana l.oinou, IVr-5 oail, odor Harcimul II. J, \'->.?.<» a tl. S initStickoroi.
|ii.-a, 4 ~ ti ü
l)t*d í.cincn-T<t.sc/icnt/I-tl. 1.60—if li. gríiaaor\'- und
Hirdetmény.
it Stiokó
A kir. kUzaia|>itván}i lukóqsai uradalomhoz tartozó lakó ^ csai helysógbon az ujonait <S|»Ult bolthAz, melyen egy bolt, :í lak-u • j«zobtt előszobAvtil, cselédszoba," konyha, magazin ós pinczo van, I. • a beltelken lovű istAllö-, szin- ós pajtával, konyhakerttel, ugy .1 , v d Sr^y »*tfbaii kijelölt tiz |-J(HlQi|e» hold szAnt.ifiilddel, lH7:í ik
\'nlűd^J^liS/iiS ^U«nuAr ;.tól kezdve - hat ogymAauiAn kővetkező óvekro, ifl.f»,7, !i to tí. dio foiuaton. • I vagyis lhí\'J. övi doczembcr utoljAig, folyó óvi szeptember hó ServU-tten od. Jluntltitr/ier, • l^-A\'n LakócsAn a tiszttartói irodában roL\'noli 10 órakor.\'tartandó
Dtxd tlur I). fi, t>, 7—9 U,
I Letncn-\'lHiieh-UarnUur • fUrÜ l\'erxonen (I Tixctitucb mit • paaaondcn Sorvióttou) xu tl. 6, ti, • lo fl., für l!4 l\'ora.dar. Doppelte. • 30 Klion für hlyen lUttzeuy, • daa St. xu tl. 7, 8, \'.I, 10—12 tl. . \'■•
ao Kllaii Uundyarn-Lctn- •
WIUl\'l gobloiolil, nuoli DuppoU • xvriiu ungobloicbt xu fl. 7.rA», U.ftO, • 10,13-Ifi Ü. •
I 8l. aooiligo "/, broito Huni- • hurycr I.cinii-mul xu il 12, la, 9 " -1811.
reggeli 10 órakor tartundó Arvoróson, felsőbbi jóváhagy Ab, fontartásával haszonbérbe fog adatni, mely napra a bérleni szAndékozók ezennel meghívatnak ; az árverési feltételek addig is a tiszttartói irodában megtokinthet/lk.
•lízen boltház bérlete érdemében zárt Írásbeli ajAnlatok is olfogadtatnak, ha azok f. évi szeptember 4f) én esteli 0 óráig h tiszttartóságiiál, az ajánlott bérleti összeg monnyiségéh •/• képest, 10% bánutpénzzol ca az Árverési iöltételek ismerésén..k kijeleli-téAévöl ellátva, buadatnak. (HHő-1)
Kelt. l.akócsán, 1872. évi aug, hó 24-én.
Az uradul mi tiszttartóság. ,
Keim
42 Kilón voj-aŰglicho" )/> - #
bcn-vlnwait <l(xu foiuor llutt- 9
wKacbo odor 12 Dauiou-Múnidon)!). tí
14,15,18,22-24 fl. %
48 clligo bolgiaclio Weben- • el nwand xu II. 22,25,30-35, •
« Vumen-Xtyl/^A->dor Mariit• jll. anageioicliuet achttn. 9 0 comet* aua folnatom Itarcbent *u und 54 Klion unvorgl guto % 2-2 50, aua íraíixíiiiacl.om ll.i. /MMiftMfffCf odor llolt/liuler « ^ tiatmit Stickoioi xull. 3,50,3 III,\\Wefien (Uandgoaplunat mid */, br. 0
^ (llnlaumian^auxiigebcu.) |xu ll. 30, 35, 40,50 tio il, 0
S Brieflich8 Bestellungen SSlSK::^!
0 gon odor Toatiincliiialimo untor (Jarantio (tiiorallbiu xiigoacudot. - 0 9 _ __llriofo xu Adroaairon: ,Wi3—l3.) A
• E fOGH., IVInii, k. k. IlnlllelVranl, •
• Marlahilferstrasse 25. J
• Bőin. Kiakaufii von jo tl. [»0 (i St. Bu.i.UUeliu era.U. # iiMaiiMSiastatiUHMttiiMtiia ______
Wajdils József ki«dé-, Up- é, nynmdatulajdonos, Ryorssajtányomfaa Nagy-Kanmán.
Ile.ondere fí,-a,-h.ui.K verdieut ,lie NrhrlFI:
lláinorrlioiden mclir!
Radioalo Heilung dieses qualvolltn Uebels und andrer Unterleibsleiden.
llnll. .....I Trónt filr llll..derltn.»...l.le-
Prets 30 kreuzer.
liieao biicbfit Diltiliolio and nultr belitbroodo klnino Sel.rif. i.l filr llll kr. m babon in dor llnellbamllaa!,\' voil
-I. WA,II>lTS i» UniM-KanÍMa. (SIHI—;l,a)
.VAGY-KANIZSA, 1«S. szeptember s-An.
73-lte szám.
Tizenegyedik évfolyam.
rElílialéal ár:
, ,<h6m -vre . . 8 frt.
fél ú.rc.... 4 , | tpyaH.r. I , | K</u Hxáin lO kr. \'
Hirdetések jutányman
I XYILTTKHHKN ! toronkint 10 kréri *é->
alti-Somogyi Közlöny
A lap Kellemi reszel I
illet/, közlemények a i/. rkesztúlifz, . ! .
licitül ki III
ia ..lalamegyei gazdasági egyesület" és a „nagy k<,hus... „araskedelini s ipariiank\' hivatalos erttsitöje.
kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő
v-ka.nizsa . jí •inleihái. A
vegyes tartalmi lap.
N\'AíiV Wlaialeihii.
Buda-Pest, szept. 4. 1872.
(Bfi.) 0 apostoli Felsége, a magyar király ma nyitotta meg a magyar ország-gyűlést íuagyarjuyelveu Magyarország fővárosában — Buda-Pesten.
Annak,ki e sokat zaklatott hazát szop-ItTtleiíűl szereti, ki ínég a .magyar" névért beusóleg lelkesül, lehoüeu, hogy hazafiúi édes üröm ne dobogtatná szivét a bevezető sorokban foglalt nemzeti létünk nemes bi zonyitékán.
Mátyás király palotájában történt miudez, mint akkor — magyarokkal.
Ós Budavárában üdvözölte a király a nemzetet, mint akkor — magyarul.
Egy kis különbség van.
Sokat szenvedtünk azóta; megnehezült az idők járása felettünk, de megfogyva bár, törve nem, él nemzet e hazán!
Hála neked népek istene!
Mátyás idejében a nemzet kiváltságos •osztálya vette körül a királyt s csak egyeseket emelt magához a népből, — ma a királyt a nemzet képviselői, tehát maga a nép veszi körül és tz igazságosabb, szebb, hatalmasabb, dicsőbb vívmány a nemzet életében, semhogy egy kis töredék, a szél-sóbalf— mint beteg szúnyog, a piramison gyenge TárezolástJfsT3ez!iétn8 elő. ""■\'" \' \'
Örömmel, benső örömmel üdvözli a nemzet c jelenetet s bizalmának hajnalsugarát magasztos l^ójjel tekinti, várva, hogy \' alkotmányos ólutüuk higgadt komolysággal erősbittetik, törvényeink korigényolto rnó-dou alkottatnak újra, melynek védpaizsa alatt becsülettel megáll a nemzet, él a haza s virágzik minden!
S inig az ország fővárosában a magyar törvényhozás im megkezdette működését, a nemzet zöme munkálkodik, kiki saját körében; igen, a munkásság az, mely ma a nemzetet önmagában nagygyá, függetlenné és nemessé teszi. Is\'em ér az a nemesség ■na már egy fabatkát sem, hol a henyélés ütötte fel lakát,.siralomház az a munkásság nélkUI, melyhez szomoruau megyünk, szo-tuoruau távozunk.
Nem ok nélkül hangsúlyozzuk a munkásságot, a nép nagy része, oly galad, alacsony s hitvány lüodon megmételyezve van, j hogy felülről, az országgyűléstől, de sót egyes követétől vár mindent, elhanyagolja kis gazdaságát, melyben boldogan élhetne, felgyújtja pártdiilibói testvéreinek lakát, hogy magával \'rántsa a megsemmisülés örvényébe, hogy meggyilkolja a nemzeti lét szentségét, a munka és szerzés utáni édes pihenést, az aggkor bútalau végperczeit. \'Ott álluuk, liog-y Dózsa Györgyök rohanjak meg az ész, a tudomány, a szorgalom, a munkásság bajnokait s ujabb mohácsi vészt hozzanak a nemzet életére, tespedést, minő Mátyás után volt.
Szomorú kép, aggasztó helyzet.
Erős bizalommal vagyunk a nemzet képviselőinek többsége, a higgadtan fontolva haladó Dcakpárt működéséhez, teljes bizalommal hiszszük, hogy a nemzet sorsát, a haza létét neiu teszi hiú ábrándok kocz-kakövóre, hanem bölcs tupiutata, erélye, és czreu.es multunkból mentett tapasztalata, világ ismerete, helyzetünk tarthatlausaga és jövőnk biztosítása feletti határozott meggyőződése odá fejleszti a kiegyezési alapot, hogy azt sem belül, sem kívül, sem alul, seiu "fcrar; megajguííii nem [eltet.
Adja Isten!
.Még néhány szó
a letenyei IHT\'J. íoi augusttu» 22-ki k\']>vi»elo választásról.
NincS nyomorultabb, még illedelmes hudouázásru is élelleuebb fakard, elcáépeltebb szalma a politika mezején, mint recH&ynaliok-kai rontani a levegői megtörtént dolgoknak meg nem történtté tételű miatt; Jeremiás siralmait hangoztatni Istenben boldogult események utan, — .Ezt iiuiii igy, liauum amúgy kellett volna tenni\'4 — l\'élo epliumer okoskodások, vénasszony! észjárás által űzött kerekein ido-cs oda dóczögni, letérni az egyuiles Útról, és liléi lékutak csavargó ösvényein olyau rongyszálo-kat tapogatni, melyek a helyütt, hogy a csomóra vezetnének, inkább összekuszálják azt,
vagy inkább az ellenfél kezébe kerülvén, csak ártani, de használni soha nem bírnak ; visszafelé tekinteni ott, lioi egyetlen jelszónak kell csupán létezni ós <u az: hogy El-ir* /\'nyelveket ; öltogetni, köpdöziii, rugdalodzni, leiiyegotódzni, j kall\'ogiiiui egymásra, mint csalms ebek lioldvi- j lágos éjszakán — es reggelre kelve azon venni j észre, hogy az utcain hangoztatnii dicstelen és j üres ugitasnalt alatta tolvajok hatollak bú ha- j z ti ti k\'ba, és" elcs jii lék Viliink azt, a mi iogazun- : telib volt olóltiiiik : családi tüzhelyúiiii \'titkait..:
Ily luvugöroitló,, uagyiniha»ziia hadoná-/.ásnak tartom én azon reflexiókat, melyek a folyó óvi augusztus \'J^-iki letenyei kovi-tválasz- i tásra vonatkozólag a napi sajtó hasábjain itt és Halott naponta fal villogunk, a a Jielyoli, hogy j az ügynek csak legparányibb részben is használnának; elkeseredést, egymás iránti bizal-mállanságoi, gyűlöletül szítanak, s ami tobb: egy pártállás mindé,neUfoletti czélja, az össze-tartás helyett, szakadást idéznek elő.
N in veszem ki, érintettem handabandázó cíikkek közül a .Zaiu-íSomogyi Közlöny" f. évi üU-ik számában mcgjeltmt id. Skublics László tir köveiválasztasi tudósítását sem, — melynek ejréj -k i rak adására ezen választókerületben én érzem első sorban magamat hivatva arra. hogy ama tudósításban elhintett száraz lóllhuroziiak keztyrtjot ("Ivévé, nyilt sisakkal czátóljam ineg helytelenségét\'oly politikának, melyet azon urak űzitek, kik valamely balesetnél magukat soha, liaiit-m mákokat okozni igen is jól tudnak\'; 9 k\'inyelmüuti odavetett szavakkal
felett is!
Mielőtt tovább liieuuék, Ildii hallgatna-lom el, szóitélkül, és az összes uiü. ■ ■!: viliig ilé-letérő bizom, váljon helyes óljára: o az, midőn egy megyének a közbizalom altul választott szoigabiriija elled mindéit vild alá helyezés, vagv lörvónyus intézkedések nélkül egyszerre olyan szavakkal lehet irni,. mint a hogy idr.sb Mi ublies-László ur irt Kollay Kókus szolgabíró ur ellen?— ncm-o Zalamegyc botrányos szégyené az, hogy. most egyszerre az egész ország olvasta, beSzoli, libgy van uriuuk a szere/icsét-len megyének egy még szerencsétlenebb szolgabiraja, ki Ibi}!, évi Qiigiisztus \'Jli ón LoUj-ti)én eziruk ► z\'.mo láttára holt részeg volt!\' Kii nem ugy íjrlom a köztisztviselő elleni nyilvánosságot, hogy azt utón, útfélen megtámadni leliesseu, hanem igeuis ott van amiak a helyo a megye terűmében; az azon fórum, melyuu mi bizotliuányi tagok kérdőre vonhatjuk a tisztviselőt tetteiért. És iiuiii megalázó u megyénkre nézve, hogy a mint r>. L. ur állítja, a lentebb
is novo/.etl szolgabíró ur 8--SI évvel ozolőtt már részegségu minit esett ki hivatalából V! s iuie! mily szegénységi bizonyítványa az ejjfy ,megyé-nek, melyei" maga ád ki; hogy tavaly azt a re-szeges úri emberi ismét megválasztják szolgabírónak!! és aztán azzal, hogy valaki részeg volt. iii\'í.c- kimutatva » választásra es által okozóit /uairárty; vagy a szolgabírónak a korteskedem is kötoliuoi közé tartozik; hisz ha azt vesszük, hogy tu valódi\'jó kortes a válasjr.-tás-Jii csitkngyaii részegfóyel szok<»ll megjelenni; úgy Kollay szolgabjr«> ur még én miattam jó kortes is li\'helnli-\'és hivatásának tökéletesen megfelel\'. Jiármint történt is azonban,\'mindenesetre ví slag hiba az, .ha ugy szolgabíró nyilvános h iyeu olyan állapotban mutogatja magát, mint egykor\' az erdélyi frjedelom Apáti Mihály uram, ki alól ilyenért elrántották volt egyszer a fejedelmi széket, ép úgy elránthatják most Kollay uram alúl a szolgabiróil, és méltán; hu ez ígv van. Csakhogy ilyeu dolgokat ne tegyünk ki expromtu a pullungérre, műit mindenki belátja, hogy az, saját magunk szé-gyeukóvo lesz.
Es roszúl van kérdőre vonni bárkit is\'elhamarkodott, itt ott hirtelen, folgráblált adatokra támaszkodva azért, mert a letenyei követ választás jeles hazánkfia Királyi Pál részére rosr.ul ütött ki. Először az a kérdés: tartozik c ízért valaki valákiitek leiolőséggel V azt hiszem,
niki 1
bau .
Skttblies 1 válu^ztóki
ak, mint saját lelkű szabad választópolgár
íreiének, öntudálá-
úr, mitli leti hősök lény ígérte e lap ikban ecsetelni, szekbö belenyúlni
, "SjHI j letenyei m árny oldalait s bár a darázsié-irkezett, nem
hagyhatom felelet nélkül azon kihívó hangot, u,oly Itirlopi tiltia/xililuitimk vv^ioriiit dtfllljii, és ne vegye rosz néven, hogy kimondom ; miszerint az ilyeu hang nagyon népszerűtlen hang a választási téren, nson a (éren, liol neki is került volna mm egy hősi tzerep, csuk tetszett volna red viUlalkozni.
E sorok- írója is szerepet vitt a lutonyei követválasztási mozgalmak alatt,, és bár nem hiszi, hogy .Skttblies László ur «>t is az általa ecsetelni igért hősök nev. i közé sorozza, mégis bár ki legyen is az, kinek l\'ciiy és .árny. ólda . Iáiról irni akar, ki keli az igazság érdekében jelentenem, hogy míg-ugy felöl alioz czikkiró-uak éppen semmi joga nincsen, másrészről ozcii eljárás ellenkezik áz iga/.«ág eszméjével.
Egy vesztett csatáért a közvélemény a vezéreket szokta ugyaii okozni,de azokat azért
TARCZA. .
Csokimul Vitéz, Mihály
oralókozoto. -- 1871. •zeptember lt-áu. .—
Uj élle, diaié Dcbreexennek, H a hunnak ünnepélye van ; Midiin isivuiuk e^ybeforrniUs, S egünk palástja folllalau. Fáj bár az öail »zél lioutinkra\' Ne lépj közénk nyttgő aírám t Folyjon nedűje a bogyónak I E axobftm a- inely oly vidám I
Kinek cnieltünk nzobrol itt mi v Tudják 0 azenl hont gyermeki, Kik ihletett szavakban mondják, llogy itt dalolt Csokonai: Ilid uj virágok fe>led«auok, S vidáman né* ránk az ég, llol annyi lélek annyi évre, Hzerelmi láug hevében,ég.
Szerelmi láng hevében, ég a Szivek gyIlidbe forrt java ; Mert életében halhatatlan Fokig repült rom én y dala. H mig lejte annyi tUakebükrou, A drága houtlu-kebcl: Nem rettenté öt vi«»za temuii, Ktlidfttt a aora i«e«lélyivel.
Küzdése szent erényiben is, Kajánul néniét minden itt. Nyomorba dönté vágya leikéi, 8 a győzelem részére \'dSlt. K. mit e honban nélkütHzui • Kénylelve éráé «nmagát; Nem vélte, hahl du mink luegadiuk Nevét meg űr a Uk gyUug.v gyanán
Kljatt köiténk, hogy énekeljvn, Kijött, li/gy lelkesítse fel. Munkára telire ad a népet, Melyért élt, halt szerelmivel i>> halit nem éttlk meg szavát a. I.átiiokunk, népek, nemzetek ; Kszméit fátyulon, a csak sejtve, UclilxiU késő gyermekek.
\' Ka kik itt egybegyűlve zengjük Kmlékéi a nagy liontinak, Uánkodnunk kell u pillanatban, Mikor ill Iflinj.\'nt gyújtanak í ! Ztvarjnk füld alatt, n az égben, J\'ora-, Jelkének nyuglmnát ? Nem igy nem ! Fiillelé a szívvel I H (elejti kínját, mit kiállt.
Te ! drága kincse nemzetUnknok, Kínodban is vidám valál, DirsiengxelUnk, mely léged illet, Komor arexokra nem talál. A menny, ha dörgelem honábél, Szivárványke\'drüvé lehel : Uienö kebel, olyanra sxánd e Kicsiny, de lelkei nemzetet I
Mikor a honfiú honában Nem liallta drága neinzu\'ét: Meri bájos lienizetnyelr helyébe, K(ank és latin sxállt szerteszét . Véredből irlad, mit lievedhon, Kijóxanilét axedhefél; Nagv érdemidről lelkesülve, A kégli nemzedék bestéi.
Ki lángály\' voltál nemx<tedhex, K imádtad, nem szeretted fit, Moat látod égből, mii műveltél, , Mfte volt képes tetterőd I \'. Mint tűzokádó Aetna folyton . Magadból vetted a lobivl; Ungod világa lolke.itrlt, s a honra nagy nap virradóit.
A* enxine, mit megénekeltél, Hideg-, gyarlóból .Kent leve. N\'cinesak virágot, szép gyümölcsöt Is termelt keblu\'d szent heve. Mi, mélyen ax«-erébe vésve, nem jöve napvilágra még, • l.áuglclked mindazi fölhó/.á, hogy Müveid e honnak nemzetét.
Kikel azercllél, itt vagyunk még, ,Klődink a ini egyek vagyunk,
Nem holt a hős
neg e
csak sirva vigadunk. Kár leUzlialottnak kürlöléliek, l.erázluk a nyűgöt, a igát; Feltámadt, iljan, ép erőben. Méltatja — éltünk — a viliig.
Virulion lelked ott a* égberf! Pihenjen föld alatt porod! Te "ints le drága nemxeledre, K áldd égből 1 inert te áldhatod. Ki égi jel valál nekünk itl, Saját liizi-dben tUuvc fel, Légy áldva tőUlnk mindörökre! S biddog l.iláil erényivel I
S/.KKKN VI KM IKK.
Platánok alatt.
\\ Szeptember első napján hét uníüeros idő
{ volt, mintha )út szil válás uracs /uíM\'élekép dlt-; dált volna Aeolhárfáján. A platánok szép zöld luvelui haragos zörgéssel üdvözöltek, midőn hitelbe vett iij kalapomról «z aláliömpolygő esőcseppeket törüléiu s*kerestem egy oly búvóhelyül,hol a bombardos zene katonás\'hangijaitól távol étlesen elmerenghetek ködfátyolozott kép-zelménvrim letiinl alakjáról.
Apropos kiidfátyoi r Uoldog idő. " boldog j kép, küilös idő mindui.ikép,.\'nóm fülödéin min
1 mikép! Vajba Angliában élhetnék, ott min-I dig kod uralkodik, a ködhöz pedig erüiné-l uyi fátyolt hozzákötvu, legboldogabb nz ember | ködfátyolozott alakban, sifm a földiek, sem az égiek nem látnak bennünket, haucm elszigetelten, boldogan élvu, uj világot turumtünk magunknak, édeuit, idyllit, noha egy kicsit tiietjkiihögösüdUnk is, jelezi ez: folytatása következik, ha ugyan következik lolytatása. De a honatyákkal együtt vessünk tátyolt a multakra, ha mindjárt ködl\'átyylt is, mért nem inkább &öffátyoll.
Ily ködös gondolatok közt inorungtem a (\'sáSzárliirdő restaiiraliőjáiiak egyik üres, hosz szú asztalánál, bodorfüslökot fújva a platánfákon hang versenyző naijyfeji\'l s itt nagytüdejű verebek szabad hieiiéje felé, gondolván : ilyen az élet! vagy az emberek, u wujy állatok, vagy a verebek, u kis állatok mulattatnak, s mi fő : minden részben ingyen ; elgondoltam u J\'urcMwigot s egyáltalában nem találtam furcsának, s ha én nem lalálltim furcsának, bizonyára az olvanó elég furcsának gondol\'a, hogy okosabbat nem irok le. Mit? hogy Széketfehér-viirott voltam, hol széket láttam, használtam s rajta ülve, égy ik legkedvesebb barátom s szcl-|.-uniós neje társaságában, sok kínálat miatt, sokat vettem be a jóból, ugy, hogy róla felkelni alig bírtam, láttam aztán sokat, mi ugyan fehér,.de v\'úrat még iniccosoopiumoii sem fedez-hettuiu lel, s mégis . .Székesfehérvárott valók, ugy-e, kérem, ez furcsa V Hát az uom liirosa, hogy öten ebédeltünk együtt, egy eídicsért vendéglőben l\'esten, s barmit kértünk, num voll, de a mi volt, uMm.1 öt öt adagot hor.lak egyszerre, csakúgy nv.igtek belo« no már hiszen c/íJícjti\'rm én is de >u««,<J\'V»i?rw.Hijin >•»\'•
\'még elítélni, nom hogy nom szokás, de kihall gátatlanúl uuin szabad és nem is lohot.
1)6 hogy -S. L. úrnak tiszta fogalma legyen az itteni dolgokról, a hogy\' lássa, hogy nom elég az a magunk háza clólti söpörni való helyett a más háza előtti szemetet keresgélni, tohát föltárom előtte azon ajtót, melyen át egypár szükkerotü képre festve, a letonyei követ-választás főbb mozzanatait, eredetiben megláthatja.
Tudni kell niindonokolött, hogy « nyei kerület választóinak nljsolúl többsége nem különböző, heterogén VlGiiiokból, hanoin egyetlen tömörfalat képező tömegből áll, és ez : a nyerserö. É» a ki a <jé|>"t itt úgy ismeri, mint én, azt tudni fogja, hogy az iutoHigcntia és a népközött itt már az ötvenes évek óta olv válaszfai emelkedik, molyon józan ós higgadt oapacitatióval tán lehetett volna é.< lehetem! még rést -ütni, do nom kényszer-eszközök alkalmazásával, mint a hogy azt némelyek és azok között tán idősb Skublics László nr is elég tévesen hiszik; s mért erőszakos OssZodön léséhez annak, — higyjék meg uraim — egy újkori Sámson is kevés.
Ai ötvenes évekbeli, ép e kerületet b-g-inkább ezt hatósági zsarolások s egyes Haeh-hivatalnokok és psondo-\'ügyvédek , konok visszaélései a nép gondolkozását az uri osztály irányában itt általában megmérgezték — és áz idevaló paraszt ember azóta saját szervei összetartása által hiszi egyedül magát — mintegy. plulanxot képezve — eresebbnek és vé dottebbnok az uri osztály ellenében. S ép azért aunál nagyobb örömriudallal Messiásként fos gadja\'az intoHigentia kórébői azt. ki az általa iólkapott yalainely eszmét,\' vagy pártot — kivált, ha még régi ismerőse is — védeni vele j tart, vagy főleg, ha mint vezénylő azon kod- A vouez eszméllek köztük apostolává k\'sz. \'■:
így volt ez már 18ÜU ben. midőn én yol j taiu itt képviselőjelöltül a nép áhnl fölléptetve, mely körülményt most csupán azéi i hozom lel. 1 hogy élő példával illuslrüj.un mis;riut akkor én is egyedül állottam itt. mint\'kaputoi,\'a , nép között, és hogy bizonyos korlosfogó hálók ; , és furfang daczára is győztes leendő a nép már- [ xakkor, ha követjelöltjou kívül ónak ügyetlen ■ügyes vezetője találkozik, — és ezt mint törté I noti igazságot felemlítvén, egyúttal koiistati- j roznom kell, hogy valamint akkor, úgy most j is bárki lett volna azon eíUmjjilölt, kit a-nép : -kítm\'ilűe.e 1 leu:;re>lc1ly l\'ttn ; lett Volna iii.»- < ga Deák, vagy Kossuth, itt hajótörést szenved! Nom csuda.tollát,\'hogy addig níig az én családi, I személyes körülményemre nézve utóbb váltó-. zás történvén, hogy addig, inig én elvesztve \\ nőmet, bárom kis árva gyermekemmel Pestre vándorolva, a jogi és ügyvédi vizsgák letételét j vettem családi szent czélból életem irányául, s , inig ózon czél elérésében Királyi l\'ál az ollon- j fele irányában is nemeskeblü hazafi és barát, j tőle kitelhetőleg nekem segédkezet nyújtott, és mig o\'z alatt ő a letonyei korülótnúk lí :lyi ér- I dokü hiányait folytonos éber\'figyelemmel ki- j .séríe, a kerület többrendbeli közintézményei- ! nok létesítését is elősegítvén, ez által itt nevét az utóbbi három év alatt örök oiiilékbe véste, és hogy addig, mig ezek folytán.én erős elhatározással — visszavonulva pártállásomtól és az elvet mintegy kivételesen alárendelje a személynek, ellene sohu, de sőt, ha,sz((ksö,;, mellette fellépni — kezdettem meg •tényén az ügyvédi pályát, mondom, noincsud^, hogy ad-
dig a nép mintegy magdrit hagyatva é« a megye ós vidékbeti inlelligehtia egyetlen egy tagja <it tál «<im huzdittatva hatályosan az ellenkezőre: tántorilliailanul megmaradt 18GÜ-ik évi elhatározása uát és szakadatlan olvhúséggel ragasz-kod váll az általa felkapott balközépj.árli -tehát nem szélsőbali, mint Bukáp Ifiszik —. eszmékhez s pártállása támogatására inindeu egSíes acliónáf készen áUván, a vezérszerepet helyettem hirtelen megragadó s minden egyei alkalmat ügyesen felhasználó Komote Géza ügyvéd — az.idei képviselői választás elkövet-tokor már fölizgatva, hullámzó szenvedélyt lecsillapítani elkésett dolog volt.
Mind e mellett Királyi Pálnak, ki a három utolsó évben letonyei kerületnek valódi jótevőjo volt. teljes elégtételt szolgáltat az, hogy a kaputos osztály kevés kivétellel mind, s a kívül számos józan gondolkozású s hálás érzelmű földműves, polgár is szivéből ohujtotta öt képviselőjének.
Es megindulván a választást megelőzött mozgalmak; elmerem mondani, hogy Királyi l\'ál parija érdekében a magyar részen a vesztegetés nemtelen eszközeivel ugyan ricinmi, hanem \'megtételeit a lovalis propaganda terén minden ; mert nem is umíitvo a murai híd megnyitása ünnepélyén nyilvánult lelkesedés hangjait a tisztelt képviselőjelölt iránt, utalok a bánok-szent-györgyi sikeres népgyűlésre, az érdekében terjesztett és mindenütt jol fogadott alkalmi nyomtatványokra, a pártja, részéről Lctouyén is.több izben tüntetett magyar bandériumokra és .ovatiokra, s l\'<">leg -arra, hogy midóu az els6 választás felVúggosztetett, már. akkor 3ifö Választó szavalt Királyi J\'iílra! De ha van valami a mi nem tétetett meg ez irányban\', — az a vwraközi Jigyelő Mnpot vétlen elmulasztása volt. — Tűzzel ápSaal,- s nem egyszer a magyar részoni tényező társaimmali összeütközés kisérotébon sürgettem ezt majd minden értekezleten, azonban utólag logcorroctebbnok elismert lerveirii is szétmál-lottak akkor, a murakőzi urak elhízásából álló aziklaváraiu és a magyar részen, azon elbiza-kodás iránt táplált vakhitnek sorompóin. Nem rovom én fel azonban még ezt sem azon urak hibájául, m.-rt tisztelőm a jóakaratot mindenkiben, és hogy jó akaratból hitték azt, a mit hittek, arról kétkedni mindaddig, mig az ellen-kozőről hitelesen meg nem győződik, senkinek sem álj jogában.
égr^ ,^ kit is jeb<;t tulajdonk» jyiKtei
: Usztókkal megrakott tekintélyes kocsisorral ! jelentünk meg a letonyei küzdtéren, mig a i többi vidéken, pusztában kiáltó volt azon három tagból álló titkos bizottság, mely a máso-j dik választás mozgalmait — a mint hallottam --j teljes erélylyol, de kevesebb szerencsével ve-í zetto, mint mi az elsőt.
1 Lcgyon megnyugodva tehát idősb Skub-1 lies László ur, és hagyjon érintetlenül oly serieket, melyeknek látongó üregeit előbb utóbb ugy is kipuhatolja és azután jmeg is orvosolja ■az — idő. Éa jó lesz, ha olínöfuitatásait a \' lény-, árny- és minden oldalról ntint bizottiuá-nyi\' tag, a\'kóz\'Ugyok iránt, a megyeteremébon - liol\'ó.kitűnő jó szónok és a hol „verba vo-j lant" — lógja inkább hangoztatni, mint ezen 1 a téren, inert itt: „seripta n\'iauont" !!!
TUHOLY VIKTOR.
... . -.-.-■- .--., r: j .... v .. . .jópen
okozni, ha egy választásnál az egyik Tel tusebb-ségbon marad V Mindennapi dolog az, egy alkotmányos államban, hogy a többségé a győzelem és azért, hogy Letouyén a többség ezúttal nein Királyi l\'ál rés/én volt, n/ért valmnüu mindenütt, ugy itt is egyedül a választókat lehet okoziíi, de nem a vezetőket, kik bizonyára lelkük egész erejéből szívesen bevezették volna Királyi részére a többséget, ha amint fentebb is iráni a kerülőt zöme a nyorseró az időszorént áttörhotlo\'u phalanxot noiA képezett volna, s ha a aormáai a a körill fekvő községek jómódú földmives osztálya képes nem lenne oly önálló gondolkozásra, melyet, hogy a Muraközbe is ép ezen községeknek-egész a fanatizmusig átültetni elég \'ideje volt, arról mi itt a Murán innon épen nem tehetünk, \'mit azzal is indokolni tudunk, hogy mi valánk a bánok-szent-györgyi,puszta ipagyárodiós azout-liszlói iulol-ligonti.ával együttesen csakis azok , kik a második választásra is s\'zép számú magyar vá-
\'I1 a i) a s z I a 11 u k
í
| az 1850 - 18.>»-. ugy n* 18ÜÍ -I8«.»-«h | évekli ii, bogy a tolvajlán én rnblán I nzoii mértékben iiévvlkedett, vagy ch«U-knit, n mily mértékben ax efék\' mcMter-emberek ax állani Képezel ét irányukban i crÜHi-lili vagy gyeiigi bb alkotásban nyilvánulnunk tiipanzfnltnk.
Különben a legjobb idényük kozdődik az „ctéle-.omberekuok. A kiuzáa, botbüntoléa eltörülve, mint akármoly rendezett állaluban. Hogy pedig.a megátalkodott s ismeretes go-I nosztevőkre kisütni ne lehessen a tettet, arról I gondoskodva van az által, bogy a tanukkal be nem bizonyítható esetnél biztos rendőrre és elegendő vizsgálati börtönre senki se találjon, lia valakit meglopnak s tanukkal nom tudja beigazolni a tettest, akkor jobb, ha otthon marad, pipára gyújt s nom dicsekszik senkinek vele ; igy legalább a haszontalan járás-kelést és költekezést megnyerte, l\'ersze a kinzás bolyéit tökéletesen felszerelt biztonsági rendőrség és vizsgálati rendszer — a bot helyett elegendő jó btirtönök s javitó intézetek lettek volna rögtön teremtendők. Ámde ki kívánhatná, hogy azon szoba-ludóa urak, még annyira is megerőltessék eszüket, hogy a „quid tunC-ról is gondoskodjanak. Kiég, ha a rendezettség kül-mázát megszoroztuk, a külföld, most már azt hiszi, hogy egészen rendezett nálunk minden.
tígy A-agyiMifr. |uz-ttzznl .ia, mint ölüizun tünkkel: siettünk Irakkot és cylindert ölteni, hogy civilizáltaknak láttassunk — s elértük ennek külmázát. ■
Hogy tíz a szeretetre méltó állapoluuk kellőleg meggyökerezhessék, részemről követ-I közöket javasolnám :
1. Minél kevesebb pandúrt koll tartani.
2. Minél kevesebb fizetést kell nekik aduihoz által legalább jelentékeny összeget takarítunk meg, a a pandúr ugy is gondoskodni, log magáról; letartják őket a tolvajok is; különben ezek ugy se fizetnek mesterségekról jövedelmi adót,legalább hát a pandúrt segéljék-kitartani.
1,\'audurnak, ha szolgálatában megöregszik, megcsonkul, vágy özvegyének nyugdijat nem keli adnirMort okként saját és családja existenliájáröl biztosítva lóvén, könnyen arra a gondolatra vetemedhetnék, hogy az „aféle" •polgártársakkal a jó egyetértést folboutaná.
j 4. Katonai fegyelmot behozni épen nem tanácsos, mert a mostani fizetés mellott ogyikse ! bolondult meg magát annak alávolni. lio még \' okkor oly omborpket kellene keresni, kik ma gukat ezen pályára szenvedély mellett >>zoniel-nék, s jobb fizetésről nyugdíjról sat. almadoz | nának, *a mi pedig nem csakhogy pénzbeli ! veszteség, haiiom könnyen a tolvajlás éa rablás \' rendezettségének felbomlására vozethotne.
5. Egy megbízható s jól tizotett a erre ! szenvodélybői vállalkozó becsületes embert u \' pandúrok Ibié parancsnokul toiini őrizkedjünk, I.inert az ilyen, valamely bünosewiél. 1( rábízott titkot megtalálná őrizni, a mi pedig a bűnös kinyoinozására vezethetne.
t}. Pontosabb esőtekben rendelkezési alap se tegyen keze alatt, nehogy azokból magának kémokot tartson a^ottesek kipuhatolására.
7. Olyat pedig, hogy: ha valamely rendőri közegnek ügyességű a bűneset felderítésére vezet — még azt külön jutalmazzuk, akár a bünöB, akár az állam vagyonából — épen no ongedjünk, mert ez ismét csak a statuquo ban tenne kárt.
Kzok íigyolóro javaslataim, tudnék még többot is, de azt hiszem, ha csak aunyit is pontosan megtartunk, nem log aimosiani idylli álapotunk változást szenvedni.
Do lám panaszkodtam, htfgy nincs mit irni," hogy nagyon rendoson forog a világ, som ■ni zökkonés se történik. Pedig dehogy nem. Ha nem történnék semmi, nem tudtam volna ennyit összefirkálni. Hanoin gyanúm van, hogy valaki elolvasta, a mit. irtain és megszánt; s hogy irni valóm legyen: ellopta aug. I8áli virradóra 4 darab sertésemet. Nom is hiszem, hogy kártevési szándékból (etto, legfeljebb azért, hogy legyen mit irnom. Azért én a fén nobb tett -javaslatomat neiuis vonom vissza, mert én most már biztosítva vagyok, hogy tőlem több sertést elnein lophat, 8 csak másra koritboti a sort s lesz mit irnom folyvást.
Azon reggelen, hogy disznai.m tartásától ismeretlen polgártársaim ily szépen felmentet tok, oloiuto kissé haragudtam. Nagyon hozzájuk szoktam. Jól esett minden reggel megnézni őket, 8 e lelett aztán elgondolkozva, kiültem a folyosóra. A disznó lopásról cszmclánczoiainal fogva azon kezdtem törcjÉ| fejemet, hogy, ha egy anyaegér az első hímapban két nő és két himegort ,\'t szül, — a második hónapban ő is <-s kél iiő magzatja ismét annyit, továbbá a bar-
ugyauozt teszik s igy mind ő, miud egész nő-családja ezt egy éven át lolytatják, mennyire szaporodhatik fel. Azzal tisztába voltam, hogy sokra, nagyon sokra. Elővettem tehát az irónt, b előbb felszámítottam, mit érhettek elhódított disznaim — azután kezdtem számolni. — Do nini, mi a patvart füstöl az az istálló olyan nagyon — nezom, csakugyan füst, és nom gőz. No ez már aztán tűzből származhutik, a tűz \' pedig a iútt alatt, tehát a padláson van, a padlásou pidig a.szénám van. Ha a tűz és széna egy ült vanuak, óz okvetotlen valamelyiknek a romlását vonja maga után. Küzködé-sük\'nagy\'lehetett, mert a tűz meg ao fért m ir a padláson, hanem ki menekült a tetőre. No erro aztán én is felhagytam az egéi-család kiszámításával, s az irónt zsebre tévén, megálla-pítám egy-káromkodással, hogy tüz van, niég pedig az én udvaromban, az én istállómban, sót már aunak totején. A mi erro következett, az gondolható. Lakom ajtait azouual bezárat
rá a lelkiismeret. De arra seni visz a lelkiismeret, hogy valaha, valakinek i^e Erzsébet szállodát ajánljam, ha csak neszálljodául nem, csak azt sajnálom, hogy ily szép ttóí bevezetőt ka pott, ezt már aztán komolyai) furcsának tar tom; el is képzőiéin, ha Stöpsel-Stipsel Stapsel ur tudomást vesz rolnin ugy osztrák-magya-rosan, föle némot,fele magyarosan ráín mondja: er zsémbel! Igy aztán Krzsób.it megbékül. Hajh! biz ez igy viui, tetszeti nekem hangosan - imigyen gondolkodni, s válóban az élet piros pozsgás salonembore Háj ur, hatalmas j\'i esti-tinellém Ült, ne gondold nyájas olvasóm, hogy a jó este kifejezés jó estélyfr jelont, ah ez ritka madár, dó amaz annál sűrűbb termény, mert ez a nyelvhtgyén izllletik, amaz pedig a
konyhában készül.....mint mondáin, jó estét
mondva, elnevettük az időt a az idö minket; o közben „ Waclit am,Khoiiik dallamzattal bucsüt vett a József fóhortízog 37-ik gyalogezredének jeles zenekara . tőlünk , alini a ulalántaktól, melynek leveleit, ágjiit és gyökere^első niájus-tói kezdve,\' naponta a zoúp bűbájos.jhangjai-val hozták rázkódtatáBba, éf sok azivot^detto.
Csend lett,-komoly csend!.
Alant, fhut, Iont, bent!
Nein, nom, dohügy lett csend, én a fél-messzeles boros,- akarom inontbini borlalan üvegcsét .vertem a két iczés vizes üveghez, kiabálva a néma csortd ölében, ékes mngyM kiojléssel: zahleh! Nom messze hozzám egy idylli szépségű némot költőnő szörpölgottc thoAját, ah, imádott költőiség I mért nein lehelsz-reám, bogy a nemzetközi dualismiist ködtátyól-• ha gyöngyöVto..... no\'do ez már^ farcsaságí mort: Öie morgon fahrt! Oh egy kicsit még miért nem várt. . .
| Kttny vlsinerlelés.
1 l\'foifer Ferdinánd könyvkereskedésében
! I\'estpn,\'megjelent „A zsarnokok titkai" Krisztus születésitől a legújabb korig, 4 kötőt-ben. De la\'(,\'hatro Mor után köziiSzokoly Vic-t..r. -- Ár.«?
Egy örömrivalgás rázkodtatá inog uyuga-tot, mely iulszárnyalvan legmagasabb bérező-kot, miudeufelé, hirdoté egy uj szülött világrajöttét, kit oly\'op.-d ve várt minden —■ hazája iráut igazán érző\'— szabad honpolgár.
És ez újszülött, mely a bennünk megérlelt igazságokat elsenyvedni neip.engedi, de napfényre hozva,,feljogosít mindazt kimondani, mi á józan észs/fd es teli igással, homlok egyenest ellenkezni láfszik, történjék bár az a leghatalmasabb\' fejedefninmel szemben\';* ez iíjszü-lőtt, moly elől a hatalmát oly loigáz.ijlag gya-gyakorolt isteni censura megfutamodott, s mely előtt a V a t i k á n palotáinak titkos szentélyei, a Tuilloriák elzárt kéjbarlaugjai. s a fejedelmi lakosztályok ajtai megnyíltak; ez újszülött, mondjam-e, miszerint./lem volt más, mint a : — s z a b a d s a j t ó V.
. A szabadsajtóiiak köszönhetjük\' Do la , (\'hatro Mor franczia iró pápák bűnejíf czi-\' mű munkáját, foriiitva Szokoly Victor által, mely az eddig szenteknek, ctalhatatlanoknak hitt földi mindenhatók oly jellemző tükrét állit-tja ólőnkbe, melybeii látva-azok\' mérgezéseik-, "mészárlásaik-, orgy ilkolásaik-j, vérfertőztété-aoik- éa fajtalanságaikat: iszony aital fordulunk el tCl.ftk, kiket niiudon emberi gyortgeségc\'k-; és hibáktól menteknek- hittünk és a melyben látjuk azt a földig sújtó nyomor a vészt,, mely az emboriségre hárumolt, midőn a pap-ág korlát-
| lan uralma alá hajtotta, vagy hajtani igyoke-j zott a lelkiismereteket.
] A szabadsajtóiiak köszönhetjük csak-j ugyai) a fentebbi. író ,,A zsarnok titkai" czimű I munkáját szintén fáradhatlan írónk, >Szokoly j Viktor fordításában, melyet ez alkalommal pár vonásbau v*u szeroucsénk bemutatni a t. olvasó közönségnek.
Az egész mű, mint már omlitettük, 4 kötetből áll. — Az I ső kötet magában foglalja azon k^rt, wioly Krisztustól Capet Hugó, franczia király uralkodásáig terjed; a Il ik kötőt II. Bazil- és VIII. Oonstántintól, II. Rudolf hulálaig; a lil ik kötőt aaValois-ház trónra-léptétől XIV. Lajos uralkodásáig; végre a JV-ik kötet XIV. Lajostól a Direcloriuin feloszlatásáig, azaz I. Napóleon és társai (hármas) Oonsulságaig.
Oly véres dráma fátyolát lobbonti fel közlő e munkában,melynek szemlélése valóban borzadályt kelt az olWikLkűblébeu.
Amaz orgyilkosok-, fajtalanságok-, vérfertőz totósok, melyeknek niiudon kigondolható •nemei ezoffélekép alkaJiipazlatUik és üzottok olyanoktól, kiknek-kézébe milliók élete, boldogsága volt letéve: a legorősobb idegzetű olvasót is megrázkódtatják. y
Hozzak e példát fel az orgvilkosok közül, midőn az atya megöli gyermolái; liu megfojtja atyját, a testvér üldözi testvérét, s az anya mérget kovor, hogy mindannyit a haláfmarta-lékaul dobja, egyedül a koronáért, melynek súlyát nem érzi, nem érezheti, mert szabad, független, tetteiről nem tartozik felölni, nincs
lonki, ki kérdői

\' Kmlitsem-e azoií hajmeresztő lajtalansá-gokal, melyeket egyes uralkodók elkövettek \'(
\' Adjam-e hosszú névsorát azoknak, kik meg-j feledkezve az erényről, sárba tiporták azt, mi egyedüli jelleme az emberiségnek, s a baromi-asságig aljasodva vadállatokká lottok mind-| annyiszor, valahányszor ellenvetésre találtak?
Példákat találunk ez iratban arra is, mi-I dőn a liu előtt az anyanév olhomályosul, oz i viszont megfehidkozikönnön magzatjáról s egymás karjai közt ádják \'át magukat a kéj-gyö-j nyöröknok; az atya saját leánya ágyát szont-ségtoleniti meg. — Míg az egyik udvari szo-| mélyzete előtt minden szógyonpir nélkül elégíti J ki azon kéjvágyait, molyok az éjsötétbon is : csak a szout frigy által egymáshoz lánczolt : házaspárókat illetik meg: addig a másik párat-| lan kegyetlenséggel végeztette ki mindazokat, ! kik az eréuybon gazdag kiszemelt ártatlan j zsákmányt vad szenvedélyeinek martalékul | odadobni ellenszegültek I
; Noui val a czélom ezek elősorolása által
i annak bizonyítványát adni, mintha én is azok . ! közé tartoznám; kik az emberi jolloiu rodhadt ságát gyönyörrel szemlélik ; vagy mintha oly olvasmányt ajánlanék az* olvasó figyelmébe, molylyoi néhány órán át mulattatni akarnám ugyan, de a molyok/undorral tölthetnék s embergyűlölőkké telíotuek ezen végtolou gonoszságok szemléltetése áltál.
Ez nem Vala czélom ! Do igen az, hogy e kevésből tijékbzást inoritsen miiúTouki azon nagy munkára,/nolynok ozélja — mint közlő az előszóban, .mondja: .Szemléltetni nzon tanúságot, miszerint az absolutistikus uralom — legyen a.inak novo császárság, avagy köztársa-ság; legyen az korlátlan hatalom, egy vagy több ember, Vagy egész osztály kezében, — a nemzetek élotét már e földön oly pokollá
váu, kezemre bízott hivatalos pánt. biztonság-ha helyeztetvén, a puszta kézzel egybegyűlt szomszédoknak utasítást adtam, miként vigyázzanak, hogy a bázfcdole ki ne gyúljon, hogy miként szedjék szélylyel az isullótetót -— puszta kézzel. Azok szót is fogadtak sőt segély tok káromkodni is, hogy csak vízhordó edény és fecskendő volna, semmi baj se volna. -Ebben mind megegyeztünk, s miután láttuk, hogy az istálló a benlévó szénával zabbal magától is leég, akkor elhozattuk.a fecskendezel is, mivel nzián annyit még. is használtunk, hogy a vályog fal és az istálló nllntti föld nom gyuladl meg.
Ez olyan egészséges kis commotio volt, hogy clful< dtom a disztfóknt is, meg a/. — egerek összeszámítását. — No most már kellőben bizonyos viigyok : 1 ör, sem az istállóm le nem éghet; 2 or, som disznót tőlem nem lophatnak. Közel vagyok ahoz, hogy mond jam: „megszűnt a dög."
Káromat, ha megvenné valaki ;>—ti száz írtért, még nyerhetne rajta.
N n d e v a íi 1 o g a I á b b m i r fll i r n i.
I\'IJANOVICS Í\'IUH).
II 1 r c k.
— Jluláloxáti. Horváth György, Ij^csü-let- s tisztelőiben megőszült ügyvéd, hült tetemei f. hó ö\'-én d. u. 4 orakor számos ismerői s egyéb rósUvevők kíséretében vitetett az örök uyugalom holyére. — A. boldogult gr. Festetich Uy. ollári és gr. Audrássy lotenyoi uradalmában több éven át oly tovekouyon ügyészkodott, hogy .mindkét részről teljes nyugdijat érdemelt ki. -- Kóla a gyászjelentés igy hangzik: llor-vátli Sándor, lléla és Nep. János, — mégis Horváth Hedvig, ennek férjo 1\'ósfai Károly és lia Sándor, ugy Horváth Gábriolla, onuok férje J\'lihál Keroucz s tia Oyózó, szomorodott sziv-vel jelenlik telejlhetetlen édes atyjuk-,illetőleg ipjok és nagyatyjuknak, Uorvaih György ügyvédnek, lbTU-ik évi szeptember 3-án dél-ben, — Nagy-Kauizsáu -1- életének 72-ik évé-beu, szélhűdés íolytán, történt gyászos kimul-tát. A gyászmise szepl. Ü áll délelőtti 10 órakor — a BZt. ferenczick templomában tarta-
l\'ályáxftt postamesteri állomásokra, tiszti szerződés és lUO frtnyi biztosíték letétele mellett. 1. Sárdon (Somogyin.), évi járandóság 120 írt évi tizelés 20 írt irodai és évi ó\'iii, illetőleg ;>04 frtnyi szállilási áluiláuy. — 2. Faj-szón (SomogyDl-), évi járandóság 120 írt évi tizelés, 20 irodai és évi Ú88 frtnyi szállítási általány. — Kérvények 3 bél alatt a soproni postaigazgatósághoz intézondők. Sopron, 1672. augusztus 3 l-én.
— CyyvMelnk érdokében megemlítjük ez alkalommal, hogy jövó számunkban egész terjedelmében fogjuk hozni u l\'oston 1X72. évi szeptember 2.1 — 2li-ig tartandó harmadik magyar jogászgyülós érlesitvényét.
v>
_ jMjtunk mai s7iimához van mellékelve Haiiiliurger Adolf jóhirŰ pesti czég, di valáru és vászonnalü raktárának árjegyzéke, mely annyival is inkább méltó a megtekintésre
mivol minden a logjutányosabb áron szerezhető meg. Ajánljuk c kitűnő czéget olvasóink méltó pártfogásába.
,/ — lich\'iUdeUek: 1. JJ i 11 a n. Izr. ele-mi és középiskolák szamára, irodalmi nur.atvá-nyokkal. Irta dr. Ktlenyi Mór. Kiadja Aignor Lajos, l\'est. Második kiadás. Ara ;)0 kr. — 11. Argis Gyulától -VIII. llonrik hat házassága- Fordította Hang Feroncz.\' Kiadja . Toltey Nándor és tarsa, l\'est. E mú a tahiban \' sajatsagos Vili. Henriket oly jellemzőén állítja I elonkbe, hogy könnyen megismerhetjük a lu-. dort és lan^eszt, a bátor harezost és királyi, a kéj\'-iiczol es zsarnokot. Érdekes olvasmány — 111. A lirauii W. Arnold ur fezotéso alatt allé p o s t i í e I s o 0 b k c r e-s k e d e 1 in i tanoda es n e v e I o i li t o z e t éi tesitvényo,. hol az itjuság alapos iskolai tanítási nyer ; norpiál , reál , és kereskedelmi tudományok-bán; idegen nyelvek; zene-, tornázás- és illőin* tanban; kereskedői "teljes kiinivulésl az üzlet-és irodára. Helyiség: l\'est, nagymező utcza 00. sz. saját házában.
— Webet\' l\'Ule, a b. füredi szeretotház derék igazgatója f. hó ő. délelőtt vezetle oltárhoz Veszprémben Miijueltni Laura ^kisasszonyt. Weber urswuizi szűletésű, de ama rövid idő alatt, mely ota hazankOau-larlozkodik, teljesen elsajátította nyelvünket. Neje is —-id«gen haugzatu neve daczára — veszprémi szülotesü és tórzsgyokercs magyar nő. íjok. szerencsét!
— A mult tixúmiinLOan említett lófuttatás! verseny- nagy szamu nézőközönség jeleiiléteoen következő ereduioiiynyel tartatott meg: l.dijt: 100 db. arany, nyerte. Forsior liadu. 2. dijt 102 írtos tbea készlet, nyerte Kuttkay fobadoagy. á.diji, luO\'Irtos nyereg, nyerio: Leiuényi hadnagy. 4. dijt, lOu írtos nyereg, nyerte: Secujatz hadnagy, y. dijt, 20 írtos lovagtA>rbács, nyerio: Eliuier tohaduagy. A legénységből: 1. dijt, üó.írtos zsobora, ny erte: Fái őrmester. 2. díj\'., 2u írtos zsebóra, nyerte: Szilagyi szakaszvezető, \'.i. dijt, 20 írtos zsebóra, uyerto: Kovács közhuszár, és báró Villáidtól ti darab aranyt. 4. uijl, \'2 darab arany, nyerte kubtuyi őrmester. u. dijt, 2 drb. arany, nyerte: Jusst közhuszár. A torzulok* b korlátoknál toObeu lecolek — egy plaue a czéljioz közel s némelyek lovastul — mi ha nem lorlcuik, a kezdőiből ítélve, hilietó győz tesük leltek volna. — A legjobb futok magyar lajta lovak Voltak. — Este az „arany korona" -rétidégkrbtírr- társinr\'TOCSöríi\'^nr\'ta\'n^öíTCös/örii)" mely reggeli 3 orakor végződött.
— (íl*. ÜSápát\'U <\'<\'%<>> níLut a hivatalos lapban olvassuk — főispáni állásáról leköszönt.
— lltjnii\'fl« Városunk szülötte golsei Oultuann Odöli triesti kereskedő, legközelebb jegyezte el llécsből Weiseuíeld AlUertiné bajos úrhölgyöt. Üd vözóijük ! Áldás a frigyre!
— VtÓH terem, A nagy-kanizsai kir, törvényszéken í. ovi szeptember hóban következő büuügyok lesznok tárgyalandók. — Szept. 12-éu Odor Hozália cserszeg-lomai lakosúé ha--inis éltétol vallomásuk lutelesiiése. Horváth Öizse, Vula Uyörgynó dióskáli lakos gyújtási bil u perc bon vallomások hitelesítése "Horváth v. Bocskor László, Horvát Mucsok László és Horváth Feroncz ruhatolvajlási üünpero. Sándor István veszprémi illeliségii betöréssel párosult bünpero. Szeptember 13-án U.U tó József puszta magyaradi kaniarutörés és verekedése
közbon előidézott omborölési bűnpere. Hoch- i stiidter Jakab felső Zöldi lakos hamis esküvés vallomás hitelesítése. Lábada Feronez és Kárász József szt.-györgy vári lakosok bünperébon kir. táblai itelet.Orog Major Józs\' fszt. györgy vári lakód pinCzetörési bűnpere. Szeptember 19-én Hariiély János koszthelyi, lakos talált pénzsikkasztási bünpere.Fanynd ()rzso cserszeg-toniai lakos betöréssel párosult tolvajlá.si bűnpere, ós Kuuucvits Feroncz ügy társai keszthelyi .kosok súlyos testi sértési bűnpere. Szept. 2ü-au Sipos József súlyos testi sértési bűnpere.
— 1 {tieid hírek. Az olasz parleamenl nov. 20-ára hivuiik össze. — A g\'alicziai pro-ccssiót, mely Czeiistochauba indult, n lengyel határon visszauiasittatik. — .Or. Széchenyi István szobrát Engel mintázata szerint fogják önteni. — Or. Heth\'en Oábor, legfőbb itélőszé-ki bíró , az erdélyi relorinálusok egyik államgondnoka f, hó I én jobb létre szenderült. — Nyolcz népszínműi pályamunka közül a 100 drb aranyat :„ Az amerikai" nyerte el; irója Szigligeti. — Fest Imre. államtitkár lemondása elfogadtatott. — A képviselőház Korelnöke Gubody Sándor. — Lukács lgnácz nádudvari képviselő szept. 1-én elhunyt. — Halafca Sándor uj hetiladot indít meg „Házi barát" \' czim■alatt. \'— liíitó igazságűgyér ez állásáról j leköszönt. — Honiinegyo HOOOOfrlot szavazott inog a honvédlaktanya felépítésére. — Aradon ögy bölcsödé felállítását tervezik. — Miklósy színigazgatót a király közelebbről kihallgatásban fogja részesíteni. —■ Hyaciut alva a Temps-be irl levelében \'kijelenti, hogy logközolébb mbír
Érték- ét váltófolyam szept. 7.
b9/0 metaliques 60.40; 5°/, ntsmz. kölcsön 71.45; ltt&Vki álladalmi kölcsön 105.50; bank-részN\'éijyek H8\'.»; hitelintézeti részvények 342.60 London 1(H> — ezüst ágió 107.65; arany darabja 5 24; 20 frankos arany 8.70 kr.
teszi, mely ntk kinzó ördögei a zsaru okok Azon tanulságot, hogy a korlátlan hatalom o hatalom birtoklóit, még akkor is bűnökbe sodorja, ha alapjokban a tormészottől nemes tulajdonokkal áldattak volna meg. mert a korlátlan hatalom entbír kezében természet ellen való valami !u
Egy ilyen mú, mely kitűzött czélját a lehető legjobban megközelítette, valóban méltán medérdemli az át- meg átolvasást. Semmi egy írót jobban nom jutalmaz, mint annak tudata, hogy munkáját többon veszik igénybe s többen teszik magukévá azt, mit ó kifejteni igyekezett. v •
Elismerésem jelét e könyv iránt s méltóbb jutalmát uz Írónak én sem adhatom ogyébböu, mint ezen szerény ajánlásban,s biztat a remény, hogy szavaim nem lesznok pusztában hangzó szavak. \'
MIHÁLY J. ENDKK.
tioiidqlat-tOrerié\'kek
(Hüriitf alán).
Szollomdús ember soha sem mond ostobát, de nem is hallgat meg.
Sevigné asszony, több mint száz levélben •— mindig más kitétellel élve — fejtelte ki leánya iránti szeretetét. — Nem is hinné az ember, mennyi szellem lakik szivünkben.
Az ember olyan, mint a .zeíiéló óra. — Egy észrevétlen nyomás s mindjárt más dalia mot játszik.
A gyűlöletei koiiuyü, a szerelmet nehéz, az egykedvűséget legnehezebb eltitkolni.
Vannak háromnegyed emberek is, kik a világban többet számítanak, mint a mennyit érnek. — Ez onnét van, inert a tudatlan tömeg a. töril-tlkek nevezőjét s osztóját — egész számúak gondolva — összeadja. . .
Az okosság gyakrau alkalmatlan, minta hálószoba mécse.
• A sors nem követhet el nagyobb igazságtalanságot nevezetes egyének irányában, mintha ők ogy elavult század végén látnak napvilágot. Ekkor ők csak egy elhunyt nemzedék sírkövéül szolgálnak, s hírük lábbal tiporva lesz, — kik iránt azonban a sors kedvező, azokat egy uj század elején engedi születni. —. Ok a századdal együtt nőve emelkednek az égbe föl, b lesznek halhatatlanok. Göthe, Na.-polcon az c#fik; Voltaire, Rousseau, Washington, Lafi{yolto a másik osztályhoz tartoznak.
Vállalat olején, s U czéihoz közel legnagyobb az elbukási veszély. \\ hajók is legtöbb-nyire a kikötő előtt szoktak olsülyedni.
Minden eléuk jövő győrinek előtt mélyen, tiszteletteljesen kellene meghajolnuuk; ők a mi uraink, értök fáradunk. Egy szalmngiinyhó-ban levő gyermek többet ér, mint egy trónon ülő aggastyán. \' \'
• (KolytsU\'* klVv.^k.<tik )
K1SKOMÁK0MI. \'
KÖZÖNSÉG ÜÖRÉBÖL.*)
k
Hogy mikép zseb ;lik ki Zalai atyánktiát Hildán az ország tóvárosiban, nem lesz érdektelen a t. olvasó közönséggel megismertetni.
H. J. kaczorlaki lakos, polgár, katona tia aláírásával augusztus elsőfelében levelet kap Hildáról,mely henY«rzékeiiyen panaszolja cl áltia: ho/y öt lova ledobta, s sérülései következtében ezredétől annál inkább ki lesz örökre szupirálva, mivel egv igen jó orvosra talált, kinek fáradságáért bizony kell lizetni; miért is augusztus 21-én reggeli órára Kud.iii .a ráeztcmplom ^elŰlLükyjJÜi\'.n. mngj<iliu>iii».: % a kivtáttl- lxtf^\'rt-összeget magával hozni el no mula>zsza. A jámbor, H. polgár örömében még tamie^Vt s<-m fordult senkihez, hanem titokban ar\'i:i7 írt összeggel lludára utazott. A kívánt nap reggeli «l óráján megjelenik a ráuzleluplom előtt, hol őt ogy uri egyéniség, várja. Polgárunknak annál inkább., fokozódott öröme, mivel isme-rrsitek tetsző ttri egyénisége azon kérdésére: nem maga a II. Zalából, — egy kis lakószobába vezeti s ott barátságos beszélgetésbe ereszkedik vele. A zsebész ur egy iratot vesz elé, s azon ujját végig húzva ho hó — -—. — meg vau! li« épen ma szabadul, hanem mennyi pénzt hozott V
Már ép ínséggel nem tudom, felel II. polgár, mivel feleségem igazította s varrta idtj bele la, hogy c-ak szegény tiilnk mcgszabadulhas-i són. Krr.i zsebészünk áttette a 137 frtot, asztala mellett ogy levelet pecsételgotve, a lepecsételt 1 luvoLt átadja 11. polgárnak, hogy vigyp ide ezyii házba, hol tia várakozik rá ; de mily nagy volt H. polgárunk -^ndálkozása, midőn a küldött és duspán tripláu lepecsételt lovélbóT.több apró papiros hull ki, és nem hogy tiáról liirt tudnának itt mondani, hanem jáinborságaért kinevetik. Itt vette észre polgárunk, hogy mennyire lonyődott bo.
Futkos idi\\ s tova, zsebészének csak hült helyét találta. Várasházához megy, ott is kiue-vetik s őrültnek állítják.
Mély fájdalommal hagyta tehát ott Hildát s hazautazott, itthon pedig siratja liát és a 137 írtját. Ily siralmas állapotában kapja ka tonatia levelét Bécsújhelyről, melyben tudatja szüleivel, hogy ő triss egészségnek örvend, s szüleinek is hasonlót kiván.**)
A kaczorlaki kíHségi bika az elöljáróság goudatlansága miatt megdögölvén, hallomás szerint iskoláj >k melléképületei felállítására a li. m. közoktatásügyi m. kir. minis\'criumtó! kegyeljen adományozott 800 írtból\'\' egy bika árát kiváiuiáuak megtakarítani, e^ső tehát a bika, .azután az iskola.
L\'sak rajta édes kaczorlakiak ! Az iskola-ház építését-már elfucsollák, most tessék a 800 trtbol bikára puczolui, majd azután a kaczorlakiak rendbe mehetnek 11. polgártárs utált Hudára a rácztemploinhoz, és felajánlhatják tudatlanságuk zálogául a keservesen összeko-portakat.
S____\'
\') A fflel.Vtíítí a liukiildöl illeti. Üivfkrntű«i-|{.
•*jAIík j.Ar éve vfiy ku-ksuiusi |>ol)fArtől 4ü0 forintot i"pi-n ily m.l.loii mchellt k cl. M<«tko»»li>»íg.
Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos.
ixryiittór.*)
wwsms SAMU
■*■\' ■ »
ékszerárus, arany- ós ezUstmQves Zala - E&erazeiren.
Körmendi utexa, 35. hx.
Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, hogy a már év óta fennálló arany-ós ékszer raktáromat ujolaga legválogatottabb arany- é* ezüst ékszerekkel dúsan szereltom föl. .Kapható nálam minden választékú ciüit-és iirniiyőrők 8 írttól kezdve ckóni 200 IVIíh; továbbá mindennemű ékszerek, ti. in.: karporeczek, függők, 1 á u c zo k, gombok, o m I ó n y o k> é t s z o r o k, szóval: min\' denféle arany- és Ezüsttárgyak, a legegyszerűbbtől kezdve a Ieg^iuomabbig|^t.
Es mindamellett, hogy raWrírrom nagyság- és gazdagságban vetéíykedhotik minden nagyvárosival, az árak feltUuöcu olcsóbbak, mint nagyvárosban, a miről is a n. é. közönség már a legcsekélyebb vásárlásnál jl meggyőződhetik. — Avultósrégiarany-s ezüsttárgyakat a legjobbáron becserélek.
Oyorsau és kiváló figyelemmel eszköz-lük betű vagy czimbevésésoket.
S mi leginkább szíves figyelembe veendő: saját magam is folytonosan dolgozom.
Mindenkinek különös ügyeimébe ajánltatik a
l>r. Forty-félc általános
SE tí-TAP A S Z,
in elv rendkívüli K>,\'Wur«\'j«>, clváU»*ló, éilvtű i fiy
■\'"Itua^ fi\'illinitá.hatán.áJtsl-Jif^yufifttiti-, -ItyMun -
nnbb i t«>«<t-r«iiiliicl gytikcrei gyúgyulitt «"»iko»0l kiiluiiiu-iiiii lisjoklinu. — Ily b»)ök i« torukKyalmláa, lt-gcsoliurlll, ti <> r k i t tiaruatng, liáityángyik ^Cruuji, niirfin.t) iuii|tleu«;iiifi iiu-«»órtv»uk, hurapái, oxuriiii vájás vagy etjes álltl támsdlislU iiibuk, inegfoiri-•iáíok, <Uf**«- va^y uiúlitoiraaok, kumik-l\'ekvlyok, muatok (cuiitutiúk) ii|C((K>j|(Í tf>u\'» íáj<UlulM oiilta-|>ilá>sal — rlfgiiltl daganatok, gümok, lalvugok. pokol var ^uarlniiii\'ulus |«u»lula uialigna;, uívgkt-iiiúny vdtsek, griijrodvsok, vórkrlósvk, iiiiudt\'ii niirig/lietegiK-gi-k, ({oivólycs li-kOlyek, lngjd«g*n«t, ujjl\'iSri-g\', kötöiuinóreg, vadlius, lag<iivai-*( t-aoiilszt), kiiicxamltás íi\'iufgrin-dulások, liolji ra\'u; lovnlibá a nsillés folyláiu láb-Iftl\'aksdáaok és *ub>-k, fájó* fukvlyivtt vagy már f(Viiyi.« női mell. — Hok iiü már csirában volt euilö-raktúl, — a kdldubvii vlkiirtllliclleu életvoatélye* (i-bvaii mötéliiuk iiu-llüzvsúvul — igyudill ex«u jelei svl>ta|ia*a tiasüiialala altaÍ tm-iiekull meg.
V\'t-gru a l.«»tbw t-jljcs.va bemélyedt bárminainU szálka, vagy darán- .Jt mélilalánkja csupáu esen laj\'atnnak nivid idei linsxuáUU luiytáu annyira elö tiiink, li u(fy aiUtaii. a r Ivstból koxöuftégeflüu saabad kéíft\'1, aebóiii infitét "éa fájdalom uélkUI kiiuuyeu kiliualiató, luiio a suli gyógyulása ueiuaokára bekó-vtikeiik.
Kaen megbeusiltlietko gyógyaa^r, melyuuk jeloa-•ígo Ivgliiliduaubb egyének aaáiuoa \' a killóiilta kivá-naná barmikor l\'rluiutatlialó tníonyitvanyai alul tuár régíu a Ivgléiiyvaebbuu eliameiletett — rendkívüli, a tegktlIOniiuiullüb eaetekbeu uiog|iróbált liatáaái\'ál éa lelliluö aikerdiia eredményeinél lógva, mely«k liaaauá-lata által még elavult bajokban ia eléretnek, jól megalapított éa elterjedett torét kélaégbovuuhatlauul igazolja.
Kgy csviuag ára 50 kr., nagyobb csomag I írt, liaacnálati illaaitáaaal egydtt, |io»táu küldve 10 krral tólib. — Kgy Irinyi caouia^nál ktavbb a/.állitmáuy utui teljesíttetik. \' - v
Koajionii k\'ulifeméuyeaö raktár : PsittR TérVk József gyogjazcréai umal király-utcia 7-ik axam alatt.
t ovábbá kapliatók: Nagy-Ksnlzsán s WAJDITS JÓZSEF urnái. PsklOR: (Maialinailty S. - Psotstt : 8i|\'óe* J. — Sümegen: Htauiboraiky. - Sz.-Fehsrvá-rott: lirauii .1. — Szombathelyen: t\'illieb F. — Veszprémben: Koroucay K. Zsgrabbsn Miilbach
A l. ci. gyógy*aeréaz éa kurerkedd urak, kik raktári elvállalni liajjnudék lennénok, felaióliltatnak, nnaxerilit •- réatbeul ajanlataikat oaen gydgyaavr kéaai-tojelioí FORTY LÁSZLÓHOZ • aimeave : Hadára, (Kacs. varos, lóutcjta, .V.iO. a/áiu) bekilldeni aaíveakedjeuek,
ki luogreiideléaeket i» pontuaau leljeall-
, •> ■.
0W Vidéki bérmentea levelek általi mi-gren-detéaek a/ árnak ké«i|iéi[zboni beJtUKUie, vagy poatal utalvány vagy utánvét mellett tllaíJTií éa legpouto-abban teljeailtctnok.
A nehéz nyavalyát és a nyavalyatörési görcsöket
gyógyítja rjr. O. Killi«rlf, a nehéz nyavalya speciális orvosa. — Most lierli ti, LouisoiiBtrasse 45.— Már százuál többet teljesen kigyógyított.
*) K rovat alatt kölnitekért l.dnli\'iaaégKt asm villái a * «t*rk«ait6s4(.
Árverési hinfeíés. | Jutányos, SZÓD, ÖS )()!!!
ipapniiveldé kis-komáromi tc;ntlalina iv.wrol r/.i\'ir- w. i I J
A pesti papnevelde kis-komáromi uradalma ívszrrol rz nel közhírré télülik.niikep »\'.>lyó «:vi ortóher h<\'> L\'.^-án «U:K-I«\'ifií rfrrikban
nyilvános árverés iiíjáii
haszonbérbe fognak adatni, a kis komáromi, és komárvarosi vendégfogadókban gyakorolni szokott szeszes italok mérése 1873. évi april hó 24 tói számított három évre.
A bérleni azjindtfkozM\\a leim kiirt napon, ektfemli bánatpénzzel ellátva a kja-kom.íroini urddalini pizd irodában jelen jenek mofí, hol a leltélelek addig i.s megtudhatók.
a, Iz urailiiliiil tisztség. i
te

il<|i\'ii<iuiní\\ mng-un »\'.. a mennyit
Kézi cséplőgépek,
11 egyén egész nap fáradtan végez; a legújabb modor szeriig luljes kuviu\'ftolt vw Inti van-készítve; líra darabonját csuk 1 ló. 125, 130.Irt o. é^szálliyU Óh vau s bérmentesítve Bécsig.
Havi küldetés í>00 darabra megy. Rajzolatok ós leírások kívánat után ingyen, bórinentvo küldetnek
(S.Y2—8,7) , Forduljon miudorflci bizalommal
PH. ayfartn ós társa
g.\'.|./yárak rakottakba Frankfurt a M.
már régóta az én „Jelszavam",
moh ot daczára annak, hogy valamonuyi papírgyár és a munka-erő 25% áremelést nvort, ezoatul is követek, éa azért bátor vagyok áruimat a régi ineseszorrt jutányos árak
mollon ajánlaon (8W)-!».)
ÍOO~\'h látogató jegy, & porcz alatt olkészitvj ...... — frt ÖO kr.
100 „ levélpapír nóvvol vagy kozdóbotiikkol......— „ 50 kr.
100 >» .» « fokoto nyomás........— . 70 kr.
100 » .. . borítékkal szép papirtokban . ... 1 „ — kr.
100 üzleti levél névvel, fokoto nyoaiás........1 » 30 kr.
ogy egész rizsnia Itivólpnpir vásárlásával a nriv ingyou ayomátik roá. Czimnok, eljegyzési és eskotési jogyok, tánozrondok és áraszAialák logujabb amerikai Ky»ra*njlnninn logjutányosabban készittotaok.
Irodai és cziinltiblák 10 poroz alatt olkészülnok, darabja 50, 80 kr. 1 frt, a legnagyobbak és legszebbek 3 frt,
urak és hölgyekre nézve, különösen utazások alkalmával igon czélszerüok. • Papir-gallér éa kézfodornak tuczatjn 30, 3t"> k\'r;
iiti-, varró- és iri»H«lík-»é*lctek, útitáskák, könyvtárczák zárral és zár uólklll darabja \'s,t krtól \'egész 10—15 Itig; továbbá:- arak, hölgyek é» gyermekek részitfTvnló ajándékoknak igon alkalmas kUlönlolo jutányos és szép áruozikkok.
KlIliMi.lx\'Mi ajáu&m a divaton kettő* névvoná.okat .\'•>\' cz-imekel, melyek- nyomógyá-iitlian leveleken «\'•« borítékokon arany- é» egyéb «*iuokl>«»n leglluoínabbau ón legpompáiiahbati "/Ilinek, nem Mllfinbi-u a még mindig igen riika fr.meiia rooooo leveleket, névsterint: Nopluiií ihonelte, Kgyptien,4 MuViqtie, l)iaboli.|iie, Joufou, Atoul, Hébé, 1,\'amée sat. igou jutányos áron.
KANITZ C.
papír gyártmány és (listám kerenke<lése, névvomís- ín pecsétjegy-tjy&rti Pesten ti IMIkutcza ti. — í\'.z évi non. l-jét 111 fogva : Dorottya-utcza, 12. írásbeli megbízások teljes megelégedésre és utánvét mellett azonnal teljesíttetnek. -%
Nagy Knnizsa, 1S72. szeptember hóban. T. cz. Alulírottak tisMvIciieijiW ludaljuk a-t. közönséggel, hogy f. ^vi szeptember hü "1-ojcii az
\' és vászon-áru
nyitottunk meg. f \\ \'
\' Gazdagon felszerelt rnktárunkban kaphatók: női ruhaszövetek mint\\sziiitéu .<c-lyrm és harsonI/, továbbá jhutUjifi kcmlok, nnnhmyi-, húllawlicrcusi silezia
na tok, nap- és vsiicriiyök, t-\'U ke. mink y kinniiikált iomjsha tcluk, oichmiv komink, továbbá fehér és színes mollok és turi itunok, >/(/;/;/ választékú jchér és színes parkc(j>k, csipke és mollfilijfjöni/ök, ugy szintén kész nii és JérJx JeUénwmük, zekék, pnUstolk sat, sat.
•» Miiithogy árainkat ogyomw -a nz ol^ó éa\'-\'logangyobb gyárakból kapjuk, azon kellőn liolyzotbon vagyaak, iiwkat « lehótö logolesóbbia nlnrasitaai.
Magunkat a t. cz. kft?öi»ség bicsea jóv.illába ajánlva, részünkről a legpontosabb szolgálatot és legolcsóbb árakat igérvéú, maradunk illő tisztelettel
QOLDSTE1N ós WEILLER
Ue!ii>-féle Kiimys kivonni,
I mely a bécsi orvosi hatóságtól aiiat gyógyszer olisuiertotott és a krakaui orvosi kartól kulíínösoa ajáaltatott, az általános orvosi véieményozésok szorint iniadou eddig használt szer között az olsó holyot foglalja cl moll betegségednél. Ugyan gyorsan gyógyítja a tlldővészt (már elóhaladtabb állapotban ia) ^ tüdő gflmőkórt i.j-\'b\'k : vórköhö^iM. lé^/i!su-..|ié/.ség). gyomor has é< broncliiálburiitot, vórbiányt, ~ saptHírC sorvmiást, Byafen^^s\'Tao^cn]^^ tartalmazó csomagtól feljebb történik a szétküldés a
Ivitmys gyógyintézet
Hécs, Mariahilforstrasse 30.
Jcgvzi-I : Oly mcllbotogok, kik eddig — orvossággal — minden látható eredmény nélkül gyógyíttattak, felhívatnak, miszeriut a Liubig.-félo kivonattal még egy utolsó kísérletet togyonok. (873—2ii,f>)
irszaíiftlvxat
VARROGEPEK
Kyári raktárából
Schcrz hó ii Inciiól
KT.- Kanlzann
Hirdetmény.
Ajánlja miadiinneinA, sok varrógépek uagy raktárát
Wheeler Oí \\Vilsoatöl 70 írttól leljobb, Siugor-félét 70 frt tói feljebb. Howo-félét SO 1M> fi t. Tho Littlo Wanzer ii frt. Ln Siloacious ii \'i\'i Irt sat. Kzon gépok réazlot-tizotésok tnollutt k in Tisztelettel
A kir. közalapítványi Inkócsai uradalomhoz tartozó laícó-caai helységben a/, lijonaa épült boltház, melyen egy bolt, 3 lak-s/.oba olószobával, cselédszoba, kouyhu, magazin ca piuczo van, a li. ltelken levő. istálló-, szilt-\' é.« pajtáviil, konyhakerttel, Ugy. egy tagban kij-lölt tíz D \'los íiold szántólohltlol, 1873 ík évi jaauár 1-tól ko/dvo — hat egymásután körvetkező évekre, 4 vagyis 1S7U. évi deczenibor utoljáig, folyó éviv#/,upteiiiber lui
jőtálláb mollott — amorikui l.akócsána tiszllartói irodában reggeli lOórakor tartandó
árverésen, Ijilsóbbi jóváhagy ás, tenlartásával haszonbérbe fog adat-J ni, mely napra a bérloni szándékózók ozoaaoj lafgiiivatnak ; az i árverési foltétolok addig is a tiszttartói irodában niegajkinthetők. j Kzoá bolt ház bérlete érdemébea zárt Írásbeli ajánlatok is (^H l — 2) i olfogadtatnak, ha azok f. évi szoptember 15 én esteli 0 óráig a . | tiszttartóságnál, az ajánlott bérleti ősszeg mennyiségéhez képest, ;li"tük. — i bánatpénzzel és az árverési löUél.ulok ismeréséaok kijolon-j tetővel ellátva, beadutnak. (885— 1)
Költ Lakócsán, 1872. évi aug. hó 24-én.
Azon lcereakedöK
és
magánegyének, kik
varrógépek eladásával
foglalkozni klánnak fordaljanak ezori betűk alatt:
E. T. 118
Haasenstein ós Vogler
hirdetési irodájához
BÉCBBB
S.c li o r /. L o u i s e.
Kun Ixmiiii ,
A z uradul mi tis/,ttartóság.
TAKARMÁNY-
Oíl\'cro vágó)
inets/i-gé|ick.
molybnl éveiikint löbb 0000 darabnál kéatitlelik x 40 Irt ártól kradvo killdu-,tlk,biato«iték a próbaidő mollettKépek éa kivonatok ingyen

,v
iAe:
* • - „r„ j.^ujabbnn Kel.ég« álial ki
f vállaággal killlníéieii, a« orvosi kartól mrgvlisgált, k nlke
{ ......... laWIi eaiirféluk. pi\'ii próbált UH.,......a pntká
\\ nyok. házi » mezei egerek, vaknrdok és svábok teljes kl \\ lrlá»ára^ (melyet ailkfel^ megpróbállak hamisan utánnalii i 1 árulni,) hamlsitlan miiiöségben •
/ Nagy-Kanizsán
\\ ROSENFELD ,ADOLF ur
I keronkodéíébwr, l\'ealcn H.\'lin. ider (I. I.ipót ule^i I . sébeu kápható, ■
Kgy uagy -bá.üog I .fit, kin bádog síi kr, Kgyea bádog mvgrendelé.o i. Vi.invélol uMletl g jaiille.tik.
Ugyanott kapható czitruin krnoos egve.lüli «>,m lysgok é» tyiikszein nlUn, egy tégely fiO.kr. . . Kivonat egy, napou.ta érkező hasonló dicsérő-le Hliveakodjék nelí.m inm.\'-t Ii »dagol a/. ISn a r\'v Uól küldeni, moly magíA itt fényesen .Igazolta*.
Teljes tú«l leltei
Batthyányi mófno.
valódi
kereskedő-
yortan tel-a
volekból i a ii-u m j á*

Ilii llix Vilma
sjar
ezoancl nyilvánosan kijelentem, hogy én, miat boldogult l)r. Kix A. özvegye 15 év óta eill/CMHl/e<lUU készítője vagyok a valódi és hamisítatlan Poinpadnltr-PilHStának, inert csak éa inagain-ismerom ennek k\'cs/itési titkát. Midőn .ezennel jelentőm, hogy nevezett t\'oinpudour-I\'ászta .mostantól kezdve csak laká, somon, Hécs, Loopoldstadt, grosso Mohrongassy ,14. 1. Stiogo-Thíir Ü2, valódi, m i a őségboa kapható, intek mindönkit a másnál való vétől ellen, minthogy jolouleg sem fő- sem pedig fiók-raktárt aom tartok és az ezelőtti raktárakat, előfordult hamisítások végett megszüntettem,. Valódi Pompadour-IVisztám, esodapáaztiUmk is novozve, hatását soha som fogja ol-hibázni; o folülaiiilhatlua arezpaszta eredménye inindou várakozáson túli, s egyedül biztos-szer arezbórkütog, bór-atkák, szeplők, májfoltok és pöraenésok gyors és csalhatatlan olüzéséro. A vovök^annyira biztositvák, hogy uoia tapasztalt siker osoté> | boa, a pénz visszaadatik. K .kitiínó pasztából 1 tégely, utasít-váayuyal együtt lj\'rt. .»(> kr. o. é. li\'á) \'
Köszönet-iratok nem nyilváníttatnak. Postai utánvéttel is küldetik.
lóhitelli és alkalmas bizományosok ko-\'! restetnek.
Iirj. Wcll Móricz gépgyára Frankfurtban a. M-,
vagy llcc-lien, II. Kranzonsbrückon-strasso No.

Olinc Medicin.
Brust- u. Lujagen-
\'N.
ii auf naturge uilisen Wego aelbsl i Aerxten fllr unbeilbar erklMrt.i Hellung ihrea l.eidens
Falton radloale
í30r ohne Medicin,
Naeh apeeleller Itesehroibnng dur Kraukliolt i brleflieh dureb
Dir. J. H. FICKERT, Horlin,
Wall-Straise No. 23.
llonotar fi rt. \\V.,- wolcliá doni Hriefo boiaufltgcn
Wajditfl .fózsef kj^dó-, lap- ói nyomdatulajdonos, gyorssájtónyomiisa Nagy:Kauiz8áu
Ohne Medicin.
V.tGY-KAXIZSA, 1872. 8zepteuil>er\'12-6n.
74 Ik szam.
Tizenegyedik évfolyam.
negyed óvre . -Egy tutim 10 kr.
| Hirdetitek Jutányoian
ii MYII.TTKRRKN
r
11 e ten ki ii t
Zala-Somogyi Közlöny
A lap m>Hcpii n-sz-


jia
l\'Ciiii
(a „zalamegyei gazdasági egyesület" és a „nagy-kamzsa. .lereskeiielmi s iparöank" hivatalos ertesitöje.i
kétszer,-vasárnap- -s csütorlököii, megjelenő vegyes\' lartalinii
Íől(tiií í(-rim;\'nivi ii léauoiijk;
NAÍiV-KANIZSA WlasslCíhiz.
lap.
„Egyesüljünk, hogy erősödjünk."
(K.) Örömmel olvastam jóval ezelőtt egy jó barátom szakavatott tollával irt lia-sonczimü exikkóben fejtegetett es/.mesoro-zatát, moly\'e lapok köretében dicséretére --• moudhatom — ugyancsak betölté helyét. A jelenkor igényelte egyesülések. bizalmas csoportosulások, tömörülések szükségességét híven ecsetelő ama czikk átolvasása után úgy tetszett, mintha egy megfogliatlan hatalom belém uj lelket öntött, mintha szivem főbb dobbanásait életemben akkor először éreztem volfta, s ügy szerettem volna olvadékony érzületemben szerető keblemre ölelni a világ mindazon teremtményeit, kikhez e szózat intézve lón, — ugy szerettem volna barátkozni, testvériesülni azon maroknyi tömeggel, mehet eddig szerette hazám fiaiban képvisel, hivén, miként ily magasztos tettre buzditó szózaton még a kőkemény szívnek is meg kell indulnia, hivén, miként utána a testvéresülés napirendre sorakozik s meleg rokonszenvével az édes anyanyelvünket beszélő egész embervilág egy rokon-csaláodá olvadand, hogy erősödjünk, liogy nemzetünk nagygyá, hatalmassá fejlődjék, annyira, hogy egy netán közelgő vészterhes -■<- fölUo villáuukitora—~ atomptt moiaja-előtt a kis véderőiiek ne kelljen megrettennie. Azonban osztályrészül minden embernek a természet csodaszerü adományánál fogva nem egyenlő órzülot, nem egyonló gondolkozásmód s lelkület jutott, mindenki saját meggyőződésével szabja ki utait, melyeken gyakran, vajmi gyakran botorkálva halad.
Az olvasó közönség Ítélete eddig bizonyára csupán azon pontra mutat, melyen minden hazafias szépre, jóra hajlandó törekvésem mcgállap\'id>tt, a térre, melyen e fen-\' tebb idézett lelkesen buzditó szózat után immár csekélyke porvalóiu mozog, mintegy iparkodva, valamennyi honlitestvércimet hasonló érzületre ébreszteni.
Ámde, mint mindennek, ügy e törekvésnek is megvannak nehéz, csaknem kivi-hetleu oldalai.
A fentebb jelzett mondat hasouszerü czikksorozatai mellett a szólásszabadság te-réu, sajnálattal kell kimondanom,egy IcKcte fonál is.húzódik keresetül, mely a/, önzés,\' az elbizakodottság szomorú bélyegül viseli magán, s a javaslatba hozott bi/uuuas egyesüléseket csaknem\'leheljeimé leszi. hzcii állításomat azon szilárd alapra fektetem, melyet egy ido óta a, hírlapok nyílt tere elég élél.ken tüntet elo. AaeKinive u uo-rok válságos, moudhaiuaui legvadabb szakait, alig emlékszem, hogy allaiau a Hírlapok nyílt terei annyi vadvirágot teime^oK volna, mint most, és a Korszellem ezex magvait há messze elsodorva, majdan szeileszel Innteiidi a nagy világban, a/.oK termekéiből utódainkuak egykoron ugyancsak keserűn kuli lakolnia. — K \\advuag»k nevezete alatt azou példás jeleneteket szeretnem vázolni, melyekben minduntalan Péter es i\'al, azaz\' két egyén személyeskedése szerepel. Péier ma pellengérre aliltja i\'alt, s u leg,-ártalmasb sziliekbe butKolva, hurczolja a iiyi 1L világ azon terére, melyen iukabb embertársaink netáni hibáját elpalástolva, s őket titkon jobb útra indítva, velük testvé-riesülni kellene. Pal ezután természetesen IV\'teiJiegset^jJilí.-Xi\'lkctl- hwo-krtgyjtt-lepkf-"zétléiiiil, s ha nem volnának, kohol s kürtöl olyanokat, ínelyek ueiii egy etuber ..előtt hagynak következetes csorbát maguk után, melyekről még inkább táguluak, szétszakadoznak a bizalmat összefűző lánczszeiuek. s igy a kölcsönös becsület, \'ez egyetlen uicg-vásárolhatlan legdrágább kincse az emberi teremtménynek, .több ilv s eliez hasonló esetben már mennyit, de mennyit szenvedett ! és hogy még inkább elszegényedjünk, 8 tehát vagyoni szempoutbol is gyengébbek legyünk, egy ily nyílt vita és követKozmé-nye néha lüennyi pénzbe kerül! De elte-,-kintve ettől, az egyetlenszer körülhurczolt embertárs, ha az a legbecsületesebb, legjobb gondolkozású lenne is, ezen ratapasz-tott akar méltó,akár méltatlan sérelem miatt —• titkoljuk bármiként — a társadalomban mindörökre pótolhatlan. veszteséget
I
szenved, s ezért adós maradni nem akarva, ellcuf.deról természetesen epeu annyi becsületei vakar ie, mentiyi arra, hogy ezentúl a Uradalomban\' eddigi környezőitől löuttó kevésboé szinte keruRcsseK, üulig elég.
Uundork<iicz4iiik kissé,. igazam van e V
Ily gyönyörű események\'melleit\'kedves c/.ukuo barátom lliuba liiuködiK, .nem fesz az ige testte \\soli.t, nem-mg egy bizal inas, egy eg.iderio iononc.salad.ta Ion ni,, ez küioubcu meg inö»l maroknyi nenizc-do*, s unt (orelvvesod, magasztosán buzdító Szavaid fdslbcszali tavai lueltan tőidhez vag hatod loli.idat azon szaiiaioiuta méltó öntii-dallal, Iiögy a íaradozas auiugy is meddő, ániugy iíi liaszt.ilau audig, inig a koilo e bizonyara meggyőződésé után ejtett moii-data emlékezetünkbe el:
i)iogei»e.s lámpája.
mini Zala. ^ . ° * *\'
Tddi.uk, hogy. gróf Szupáry liéza, a megye fóisp.titja, luar rog adóil kitejozcat azon óhajának, liogy Oariia IcHonuo menivo aljasa lovubovityiéioi; és megis\'a. Kormány Kony.toioii
\'«•■»).........
iiltiot megadhalla.
Kzeii fentebbiek némileg magyarít/. uol igéüyeluok, lm veszaziik, Rogy gr..i ozapary egyiKe voli Zala icgkoJveltobo loiepaiijaiua\'fc, a ki ritka szurolutrouiéjtó iu«\'<l»ra, nyájas le ereszkedése, es főurainknál annyira szokatlan nyájas.-ága alt.ti parallan népszerűségre vergődött j a Kit egyenlően szeretett a iMir, középosztály; (isZtúiiii es becsülni tildla\'u nemesség ós pór.
Kzdi talány kulcsa tehát a megye lakossága közt fouiotozó különböző „eli<[uo--k versengésének szetagazásáoau leineto lei.
Ks az a legkülönösebb, hogy a inig az egyik par.t a masiK teiTHuek indokai nyomozza es nem mulaszt el semmi alkalmat, liogy ezeu indokok kulforrasát gyaniiolag megue támadná, vagy né ilitiiiuálua; midig a másik liécsból l\'esire jar iutormálni, a minek azután kolcsonos-kövctkezmenyo az: hogy .egyik sem bír posiliv lényekkel.a másik lelett előnyt ki-
Az erők ilynemű szétforgácsolásánuk kell itzután azt is tulajdonítani, hogy ezeu czél pél-kiili versengésből a megye iinlilforeiis közöusé-ge kény teteti k. IvgrÖviUubbet húzni.
.Meri ve-^yuK csak tárgyilagosai! jeleu lielyzetunkót.
Kiiniiltuk azon idők, a midőn egV. főispán-
K giobu, óllehut mondai nogy nevvul yirjoo.
i;>eduli kellék
Mi joggal m-gjcí-voioiheijuk, mert a folytonos kiscriéioít es a roiiainO valiozasők erzé-kotlomié Kezdenek mar bcftiiUnkci tenni, hogy Zalanak\'egy oiy loispant adjon kornianyuuk, a ki a tijogyoboij eltsi^lali aiiaspoiitja, múltja, s végre ueposaégei altal mellűd, akur.es log is Iciulur a/uii, tan iiei»nlog jog.-s igeóyekúek, a uielyoKet szetiielyeho/. ko.utik.
Ila o/.jii feltote|diik meltányoltatni log, akkor erősen hisZszdk, hojjy a partok, vagy nciii|iie--k czeltalali verseiigeso is elfog iiiitrad-ni; us annyira ohajtutt uyagaloin ismét meg-honosuiiu kezd kozoitmik.
.Mi —ősziuteii kimondjuk — nem szoktunk egyaltalmi vérmes reményekéi táplálni, azonbau, ha egy ily főispánt iiyoruiik,iinni a miliő tulajdonokat bouno fenieob >rcszlctcziUuk, akkor koczkaztaUit merjük uzoii meggyőződést
tokin
irtok felett oly álias-ro mindig csak btlsz-liii, és a ineiy elfoglalt K\'i\' l\'uggollonsegét
is. liogy egy ily egyén.i. lólyoiieK uiíiolcscvuL a p pontot loglaliti el, a luoi koseggul fog vÍMzagomu ailaspjut biztosítani iiiindoniraiiyuuii.
helyzetűek végre- valaha vessünk.
Nem azt ertjiik-ez alatt, hogy kegyelem-bői loispant nyerjünk, akar minői, hanem, hogy oly vgyéure essék a kormány va(as2tása, a ki a koíuizodalmat un ja.
.Jelölt elég van : es választás, mert a míg og. jelolijéro. kígyót utóbbi azt.helyű? babldalivá lesz, veztetese cselere.
Az ilynoiiiü ijeszlegutés lermésztnszerü kővütkezmenye azután az, hogy az a szegény iiTTlfhítér nem tudja: mit esi Haljon V
különben nagyon barnulunk, hogy. a kormány ily modoi liuíi engotli magal informál-tatui és inegis ily. egyoldaltilag; inert iulor-lualio cs iiilormalio kozolt igen nagy a kii-
Tioj^y \'ezen abuormis x — becsülettel véget
égis oly\'nehéz a . párt az ellenfél
kiált, — addig az i kilatásba, liogy a megye fele íz első tabur jolólljéuek kiuo-
seg.
.Mi a szavahihuiőt . juk — iudoklatlanul — | jol tenné a beliigj ininislor ur, ha tekintene
igo\'t soukitöl sem akir-elvitatni, mcgis nagyon
TARCZA.
ő «/, felé.
Húr* lmjKitt élelemnek fiija : Tnrlies ívok sxoló fii reái-t; Kf>rinAs utAu hullunk s virágok, tnneu.onnnii letarolva állok.
Minden clliftgy, a mi sií|i vult ni Minths csak más nn|> járna as íj Megváltozott kcl\'i\'l világa :
Kk beborult, axt a gond találta.
Kittiül inár a tavasz kedvcisíge, Halvány trolik maradt fi-n bolöle. Orüm után akármerro iiíirk : Tépett róxsák, elhervadt roméuyek.
Ilull.\'. csillag volt az áhráud fénye, Ilin vágyak lánghevítKI ígvo. KioltatU a csalóiíá* régen, Aaírl látok iniudent oly süléteU.
Kgy, aminek idő nem vélhet, Most is nyílik pirosat, lohcrel; Hoimerrlniein ís a hit vi.ága, ClUs.étek sirom z 0 I d halmára! S HA.1ÜATÓ HáNUOU.
A bar 11 a s a s.
— Vadiszrajz.
Kedves olvasó! nem vállalkozom érdekes és kimerítő adatok írására,.sem uj, vagy meglepő képoket nem állítok olébed, csupán vadászati emlékeimből kívánok egy érdekesebbot felidézni, mely vadásznaplóm egyik rámnés-ve — kiválólag érdekes lüozzunatát képezi.
Igen, mert a sas sportnak is megvannak a megható sajátoágai. Hasonlít a nagy vadak vadászatához. Itt is a siker a hosszasait (őszüli figyelem- és a lest mozgás óvatos mérséklésétől függ. E vadászaton, illetőleg a kisebb l\'aju sasok vadászatán, a golyófegyvert mellőzve, a kedveli sima csővel használhatjuk. A mi a serét miuóségó^ illeti a Nr. -I és két Oo-lát választhatjuk. ,
Annak, ki a sasok és sólymok életmódja és vadászhalása iránt érdekkel viseltetik, o részben dús mezőnynyol kínálkozik azon vadásztér, moly Szeged körül terjed ol. llt som oknélkül üldöztetve,.sem vadászati szabályok igényein túl tilalmazva nincsenek. Itt a kisebb-nagyobb őrvmndarak állandó tanyája lelhető; vagy vonulásuk kö/ben észlelhetők nagy-szaiumal. A halászsas (A. albicilltis) a iímu-uiolloki füzesekben üli fel sátorát, honnan ki-kilátogai a\' rétbe valami jő kácsa-lakoina csaphatása végett. K madarat itt réten .réti sas--nak nevezik. A folyami sas is (A. haliaiiios) ugyanitt találtatik, de ez a rétet soha sem la-lógatja meg. A barna sas (A. clanga, A. naivia) mar többnyire a réten található, bár fészkelni itt az úgynevezett „boszorkány szigoickcn-vagy a Marostorok füzeseiben szokott. A törpe-sas (A. ponuata) itt nagyon ritkán fordul elő. A sólymok „(fulco) neinenek több nevezetes fujaival találkozunk itt, melyek inegejtéso nem oly fáradságos, mint a sasoké.
A vidéken gyakran előforduló nagv orvmadarak közül, leginkább a bariia sás elejtésére vágyóijiam. Kacsára vadászgatva; sokszor láttam már ily sasokat a Tisza fújn-sei és nádas réuége\'iben kóvályogni, vagy. eluytijiötl \'evMÖiu utugát uyugtatvu.— uszui a légben, s
gyakran eszembejuttatií nekem is Manfréd ama szózatát: „0 te! kinek szabiul röpte egekig ér, felhőket szegő szárnyas nldozár,gyarlószoin pályadon nem követből" (Byron).
K nem épen nagy, mint szép éá nemes szárnyast vadászni és lőhetni volt vágyaim Mokkája, ez okból egy szép júniusi hajnalon átkeltein az ősz Tiszán s magánosan az úgynevezett .városlöldjére illenék.\'
Utambau lolyton kisérlek a legábrán-dosabb gondolatok, s eszembe jutottuk ama számtalan órák, mely u madár sikertelen lé-sése és cserkészetében elmúlt.^ Ilauy ügyesen kigondolt tervein — s mi több, fárailliatlan ügyekezetem lön ineghiusiUva, - és e madarai sohasem kaphattam lövésre, l\'cdig talán si-uki-sem követeti, vagy követhet el antiyii vadlövésre, kaphatására,mint én elkövettem, s mégis miiidoddig nem volt hozzá szerencsém. Almaimban azonban mily szépen jöttek e madarak lövésre nekem, mily pontosan lődöztem ie őket s gyakran urra ébredtem fel, hogy a sas helyett a papiam markolászom, tehát szép álmaimnak prózai vége lön, s e keserű csalódásom titán vont könyörgésem szent Huberthez, mindig u barna sas elejtése körül forgolódott.
Valóban nincs az ur Istennek ábrámlo-I sabb népe az igaz vadászoknál, az ilyen akár j l.\'>, akár 70 éves legyen, vállára véve kétíves | fegyveréi, csak akkor érni magát igazán boldognak, ha az erdő rengetegének titkos szentélyébe, vagy a náderdő sipogó lombjai; közt . egyedül, lehel — nagy ot és szépet alkotó\' gón-I dolináival és hu villájával/\' | Mily nagyaZi rli\'kopek alkotl\'.duak a va-
dász elméjében, e/.l leírni nem; csak vadasznak I kupzolui lehol. Valobau elmoudbatoui, uiúcs
oly- művész- festesz a kinek ecsote alól kikerült r. inek festmény megközelít.;né azt, a mit egy igazi vadá-\' szdllems^ótu ábrándos gondolatok alkotni luiiiiak. l)o nem folytatom tovább,-úgyis tudom, hogy -e soraimat kivált a nem vadászok csak íjiog.uosol vgjáka vadász om-bor azonban — lagadhatlauul melleltem bizonyít .......
Utam mindenütt kaszálókkal szegélyzott mocsárok és nádasik közt vili el, a lanyha szellő loiigedezéso által .megingatott nád cserei éscsádé mesés can<laciával susogoii körülöttem. Kgy-kél — álmukból — lépteim zajt állal fel-vort bagcsó és vakvarju. korináult t\'oleltoui, isnierelos gvag- cs krah-hangjokat hallatva, mi közben mélabúsan hallatszott le a magasságból hozzám vonuló pólingok és lilék füiyölose. Ilelyeukint egy-égy oj.-li fecske\\capriinulgus) • surrant ol meileliem, melynek soiet árnya a to lelőtt, furcsa képet nyújtott nekem a szemlélőnek. Kgy-egy nádi bagoly keservesen huhogva, lankadt szárny csapasokkal és szikrázó szemekkel kering körülöttem, megszakasztva az ünnepélyes csöndet, annak borzadaly ös szilit
kitüzüji lesholyemcc érve, óvatosan baj-j lilám le u köritlöliem onleikedő buzogányok \' bitszko lejeit, hogv általuk a lövésben uo. aka-} dalyoztassaiii. Helyemen a fíílyion támadó szu | nvog legio elleni kezeim hadakozása közt, vár-I tatu a nap felkeltél, mim, azon időpontot, \' midőn a várvavárt barim sassal lalalkoz-; balom. Kacsa-vadászatait megkezdendő a ná-dst. es víz tükre fv.it-it szokott ihssi/szarnycsa-• pasykkat lovasiklatii kora hajiiaiol/ou.
Azonban még kissé koránv^koztem, a , nap még egy ora múlva lőa 1\'eljÖveudo os ópeu

ügy kissé az informálok .egyéniségére,-és igy latba votné azt js: ki állhat annak uz in formálónak háta mögött?
Minek Diogouea lámpájával embert keresni, a midőn oly könnyil főispánt találni magában a-megy óbenV
Van különösen egy egyén, a ki mind társadalmi állása, mind tiszta múltja, mind ad-minibtrativ képessége, és végre, szeplőtlen jelleme által méltán mogénlen^nogy az-üresedés-ben levő főispáni szék vele töltessék be; ez: Hcrtclondy Kálmán.
Kétizben képviselte a szt.-grólhi választókerületet és mindig becsülettel töltötte be helyét.
Tagja volt a dolegatióuak, és párt-állása is annyira szabadelvű volt, mind itt, mind a képviselőházban, hogy választókerülete harmadízben is megválasztja, ha egyesek kicsi nyes intriguái folytán a jelöltségtől visszalépni netu lott volna kénytolonitvo, — a melyet ke sőbb már becsüldttel — el nem fogadhatott.-
Felhívjuk tehát kormányunk figyelmét • mind ezen körülményre, és biztosithaljuk, hogy minden párt igényeit kilógja el;égiteni/ ha választása llertelendyre esik.
Tessék ezen állitás ellenében bárkinek sikra szállni és én a netáni ellenvetések meijerőt-hmitéséró a megye közönségéhez lógok appel-lálni,. a mélyet ha .megszavaztatunk , biztosíthatom, hogy vagy egyhangúlag, vagv felette tekintélyes többséggel fog e sorokban részletezett nyilatkozatomnak elégtételt szolgáltatni, \' a mennyiben Hertclendy mellett ftg. nyilatkozni.
A régi éhező rómaiak végsóhaja : -pátiéin et oírconsesM kért, — a mi szomjulm/ó me gye közönségünk „főispánért* esedezik, és pedig ..... mielőbb. S. U.
Értesít vény
XI Pesten 1872. évi szejdomb.r23 -O-ig tar-tartandó harmadik magyar jogaszgyiltés tárgyában.
I. Előlege* iiiipirend. a) 1872. szeptember 23-án reggeli i> órakor teljes illés
a magyar tudományos akadémia,dísztermében.
17Jüíent7s~íi jogrel\'i ír iíi ~le rón \' fél mer ült jelenségekről. Előadja Horváth Boldizsár ur, az állandó bizottság elnöke.
2. Elnök és alelnök választása. (.Négy jegyzőt az elnök választ.)
íj. A mult-évi számvizsgálók jelentésének elintézése.
4. A jovŐ évi 3 tagú számvizsgáló bizottság választása.
í>. Az alapszabályok és tanácskozási szabályok módosítását tárgyszó indítványok tárgyalása, következő sorrendben:», • •\' \' a) Indítvány, aZ alapszabályok 4. § ának módosítása iránt, Mozgay Antal Ügyvéd uriól Veszprémben.
b) Indítvány az alapszabályok 7-dik § a második kikezdésénok módosítása iránt, Or. Sicgiiiuiid Vilmos ügyvéd úrtól Pcstotr.
c) indítvány az alúpszabályok- 7. Íj ának módosítása iránt, Mozgay Antal ü :y véd úrtól Veszprémben. .
d) liiditvány azalajiszabály<ik l4i i? ának módosítása iránt, Ür. Murinyi Endre-ügy véd úrtól Esztergomban.
I e) Indítvány az alapszabályok 14.§-ának j módosítása Iránt, Toincsányi Mór törvényszéki | elnök urtól Turóez Szt.-Mártonban.
f) Indítvány az alapszabályok 17. §«ónak módostt:isa ífánf, l>r. Siegmund Vilmos ügy-| véd urtól 1\'uKÍcii.-
\'ó. EgV öttagú szava/atszedő bizottság ;\' kiküldés, az elnök.által. | 7. Az álLyckTbizottság által .\'elfogadott j inditványiikiitfu az illcffi szakosztályokhoz uta-j sitása. • )
{ b) 1872. tni .szeplemlhjr 23-án délután 3
órakor, 24-kén reggeli 9 órakor déli i óráig és j esetleg délután 3 órakor is, 2í>-éu reg. 0 órától esetleg d. u, 3 óráig:
SzakoNZfalji ülések
a magy. kir. egyáte\'m jogi facnltdsdnak . termeiben.
A szakosztályok megnyitására az állandó • bizottság kővetkező tagjai küldettek ki:
az 1. szakosztály megnyitására Or. Hulf-man\'n Pál egyet .•mi. tanár ur,
a II. szakosztály megnyitására Or. Bús-baclt Péter ügyvéd ur,
a III. szakosztály megnyitására Szenl-: györgvi Imre legfőbb itélőszéki bíró ur, 1 a IV. szakosztály megnyitásába Or. Bró-l.i|»l. ur,
. A szakosztályok első ülésén elnök, eset-; legeln\'üki helyettes és két jegyző választása.
Szakosztályi tárgysorozat. 1. A második magyar jogászgy ülésről visszaad t es- előzetesen, tárgyalandó indítványok, i I. Indítvány a jogi személyek fogalma és
j%ni tárgyában, Or. JJozóky Alajos jogtanár i urtól Nagyváradon.
j "Előadó. Or. Teleszky István ügyvéd ur , Nagyváradon.
| 2. Indítvány n jelzálogi egyetemlegesség
^megszüntetése. iránt, Kopp Keretiem járásbiró urtol Szeiiie/en.
Előadó: ltupp Zsigmond törvényszéki biró ur Budán.
• 3. Indítvány a részvénylársulatok alakítása tárgyában, Or. Ilerczka Emil ügyvéd urtól Pesten.
Előadó ;-Or. Stiller Mór ifgyvéd ür Pesten. ^ ""itr4rtdí»ritrn--n - timtrWrtiutwk- ^ I»I á s a . tárgyában Or. Környéi Kde ügyvéd\' urtól Pesten.
Ujabb vélemények: Or. Búsbach Péter ügyvéd urtól Pesten, Obira\' Elek járásbiró urtol 0-Budán és Or. l\'lósz Sándor törvéuyszéki biró urtól Pesten.
dílőadó: Or. Oyőry Elek ügyvéd ur Pesten.
II. Uj indítványok.
1. Indítvány a hazai árvaügyj országos . rendezéséről. Gyárfás István kir. ügy ész urtól ..■Szabadkán.
Vélemények: Horváth Lajos ügyvéd úrtól Mirfkolczoii, Tarwnyik Antal törvényszéki bíró urtól Budán és Zlinszky Imre kir. tábl. pótbiró urtól Poten.
Előadó: Or. Schnierer (Jyula osztálytanácsos ur.Pesten.
2. Indítvány a köteb srész mellőzése iránt Boor József ügy véil urtól Komáromban.
Előadó: Or. Einmor Kornél törvényszéki biró ur Pesten. k .
| 3. Indítvány a kereskedolmi csődnek külön szabályozása tárgyában, Or. Schnierer j (jynla-osztálytanácsos urtól Pesten.
,, Vélemény: S/wetenay Miklós kerenk. és i iparkamarai titkár urtól Pesten.
Előadó:- Or. Úváry kelemen egyetemi I magántanár ur-Pesten.
4. Indítvány a büntető törvénykönyvnek tárgyát képező esolekvényok hárjuas felosztásának mellőzése iránt. Or. Caacskó1 Imre.legfőbb itélőszéki biró urtól Pesten.
\'Vélemények: Or. Friedmann Bernát ! ügyvéd urtól Peston és Or. (Iroisz Gusztáv í jogtanár urtól Kolozsvárott, j Előadó: -Or. Csttkássy "Károly kir. al-ilgyész ur IVstcn.
(Póly tatáim k\'üvctk.)
Csáktornya, szept.1S72.
A baksai választókerület értelmisége igen szép számmal gyűlt egybe, tegnap Cseszlregen, a Or. Borger Ignácz szent-györgy völgyj lelkész által\'hirdetutt deákpárti értekezletre, a hol józan higgadtságának, a pártfegyelemnek kitűnő jeleit adta, az egész tanácskozás folyama alatt.
Feletdeges lesz ismételuoin azon hallatlan erőszakoskodásokat, a melyek érvényesítése által a bálpárt párthi veinket, a\'közelben megejtett képviselőválasztás alkalmával terrorizálta, és ezen ténye által a lehetetlenséget lehetővé tette, — a mennyiben kicsikarta a látszólagos többséget, a valódi majoritaB ellenében.
Nem teszem ezt, mert oly tarka bizonyítványt kellene kiállítanom- egyesek élhotetlen-ségéről, a .melyet .elképedve olvashatna csak a legelfogiiltabb párteiirbe\'r is.
Czélju volt ezen összejövetelnek a törvénytelenségek halmazának alkalmazása mellett megválasztott: Thassv Miklós választása megsemmisítése iránt a kérvényt fogalmazni, és azt Pesten leeudő benyújtás végett, ugyanoda átvinni.
A lauácskozmány vezetésére: l)r. Ber-ger Ignácz miut elnök; — és Egerváry Gyula mint jegyző, választattak meg. Elnök velős szavakban adott kifejezést abbeli öröménok, hogy ily szép számmal üdvözölheti a megjelent párt tagokat, és rögtön a tulajdopképi ezélra utalt> a mely ma szőnyegen forog.
4*#y 11 v»t g nWg--v*4 «B *4>autt -ugy- - b ati
nem azért jövék, hogy nagyszerű felkeltél és. " millió szépséggel biró . láiigsúgarait bámulni j óhajtanám, bár nyíltan kimondva, tulkomból j örülök mindig, ha láthatom e nagy szerű és magasztos látványt, (le ma épen nem érdekeli legkevesebbet seni.\'ElmÓm úgy, ellőn lóglajva.a-mai vadásZat körül; forgó \'gondolátokkal, hogy a természet eme isténi tüneményének egyet sem szoutelholék belőlük. Valami benső sugalatból < bizton hittem , .. hogy ma\'.végtére meglövöm ) egyikét eme ovatös madaraknak-. ,
Miután a szúnyog-had kiallhatlan tárna- ; dásait sem kezeim, sem prezjtm és így ezek | zaklatott tulajdonosa sem türheté, kény tulonit-tettem pipára gyújtani é« hatalmas füstölés-■ ser igyekeztem brutális eljírásuk elJen protestálni, mi annyira a mcnuyiro;-tudoinásul íb vétetett, mért « dallamok bugásaikkal együtt, igyekeztek közelemből ..... vagyis inkább pipáin fűst felhőinek tömkelegéből iilsAirnyalbtí-lintani. • . - " \'. !
-Itlőközbtm fegyverein felvonva, készülék--/ a sok élvezettel kínálkozó lesre, .lobbról-\'balról4-1 s felettem hallatszott a húzó kacsák szárnyái-* nak ezüsthangu fütyölésé. Most nem messze tőlem krékegéá és sápogás hallatB.zott egy csapat - nyílfarkú tőkerécze,\' tninrf; a villám, surrant el mulloUem, fogyvereiií>ietve felkapni, pillanat müve volt, de nem lőttem, inert a ré-czék kiértek a lő távol tói. Hevéiy.em leküzdve\', hiu szomekkel kisértem a mindig közelemben szállangó r— de a fegyver hordképcsségén túl levő vákogó é« krekegő sereget.
. Netft. messze tőlem, a félhomályból egy ujabb eaergőkaesa-had villant elő, s ogyenest ftáém tartva, az előttem elterülő tóba, tőlem mintegy negyveu léiaSsnyire — annak liikrébe
ereszkedtek. Itt," össze-vissza czikázva kergetőztek- jókedvökben, — egy-egy kázsér, iititgo-kat teljes*.\'-biztonságban vélvén\', erős, hatalmait hangon hallatja kedélyes háp, liá\'p, háp -— kiáltását.
Most nincs yejztuiii való idő, szorosan a ■ közéji\'pdn\'t .felé irányzóm fegy veremet, melynek d\'urranásátdl.jjédten rebtón fel a megmaradt tollas sereg, esak egy pár szeri.bili s "kácsár, öiií-leitgéseilieif elmerül ve,\'Piszkált a holtak és vergődők között, csak később, midőn fegyverein ujrntültéí^ü- csaknem készen hívék, keltek szárnyrji --\\foloosulva elragadtatásukból.\', E közben vizsláin lázasait remegve, szegzé rám szemeit, mintegy kjjrni látszott„tzon^parancss/.ó hangoztatáh.-ir;!, mi ót a kacsák vlhozására bttz-ditaná. Oe ii^ittos levék lievélvét pár- szigorú szó . és HÍiuvigatáasul lecsilapitaiti, luurt íme a nu-griasztott káesa-falka ismét felém tart......
Oe csalódtam, — & kacsák alkaliitnsabbnak vélték más - nyugalmasabb\'-tanyát keresni, magasan fejein felett húzódtak elfcsak szárnyaik suhogósa szerzett nekem élvet, mely oly ingér-lőleg üti meg minden vadász füleit. Vizslám Inbiczkolása a nem mély vízben, lőn a?< ujabb jelenség előttem, az okos állat" minden módon igyekezett egyszerre két káesát kihozni, mi sikerült is neki. az utolsó, vagyis az \'ötödik kacsát kihozva, mielőtt madarát febufná, háromszor büszkén jár^ körül.
Ez idő alatt Szeged város és a közeli falvak ércznyelvei megs\'zólamlottak körülöttem é« duzzadt a\'ccórdokhán egy ünnepélyes karban hullámzottak együvé. • t.
(Kolytnláia k»«
Lakatos kAkoly.
zottság a következő tagokból: Or. Borgor Ignácz, id. Sknblics László, Egerváry Károly, Nagy László, Nagy József és ilj. Skublics László, a moly a tudvalevő adatok felhaszuá-lasa mellett, a benyújtandó kérvény szerkesztésével bízatott meg.
Valiiban elszorult az ember szivo, a midőn rövid vázlatokban hallotta, minő iszonya-toíságokat volt kénytelen a katonaság pários-kodásü által ép ugy, miut a baloldaliak féktelen kicsapmigása által vérig sérteti — jobboldal ellürni V Mert kérem, az csak ntégis sok, a midőn szabad egy Zsibrik Adorjánnak, revolverének mádok mellére szegezése Ajtai, "a választás szabadságát, politikai éretlenségének fitogtatása molett, nyilvánosan arezul verni.
Az ily egyéneket a BaUonyba kellene bellcbbezni, és ott engedni meg csak nekik, hogy szabadon gyakorolhussák (V) az ő felfo-gáBuk szerint, ily értelemben vett szabad (?!?)\'. választási jogot, ott azután képezhetnének: „Status in statu"-t, ,
Es mégis ezen tisztességes frátert, vonít: kodott elfogni a csönd fenntartására kirendelt alcsundbiztos, hihetőleg azért, mert a nvarju varjutárfának uemszoktu szemeit kiásni.* El-hng\'ydm a dolog.ezeít undorító részét; — futok azon szobából," a melyet &z ily \\gyénok átkos leliellete dögvészossé tesz tís szabad levegőt keresek.
ív kér,vény végre elkészült, éa Or. Berger Ignácz, ugy id. Skublics László álud lett, a képviselőházhoz leendő benyújtás végett, még tegnup(este - Pestre felvivő. A választás meg-seinmisiltetését bizton hiszszük, — annál is inkább, inert a választási jegyzőkönyv külső alaki tekintotbon szintén lefogás alá esik.
Az uj választásnál erős reményünk van a győzelemre, mert, a mint hirlik Vusdinnyey, n volt jobboldali jelölt, u választás megsomtni-sittetése esetére vissza fogna a jelöltségtől lépni, a tért egy fiatalabb egyénnok átengedni.
. Tartózkodva ^elemlitjük azon szállongó hírt is, hogy a választoktiriilet bofolyásos ogyé- , niségei\': ifj. Skublics László ügyvédet szándé kozriak fölléptetni.
Erről majd alkalmilag töl/bot.
•- ^ N. F
II I r o k.
— UJ Hzolyttbtró. Muraköz erélyes szólgabirája és a deák:pá t egyik legtevéke- I nye.bb tágja"," /ákál Henrik kir. törvényszéki J liiróvá neveztetett ki, a midőn eltávozását saj- ! nálattal vagyunk kénytelenek tudomásul ven- j ni: -- másrészt-örvendün|, Yiogy bolyéi oly \'egyén fogja elnyerni, n kt, mind buzgósága, | mind erélye által a legelőnyösebben ismeretes, ; azonfelül pedig a pártnak is feltétlen híve; j értjük, Huszár Nándor (\'sáktornyayárosának j éveken át ügybuzgó jegyzőják MÍitdoueBotre 1
kívánatos, hogy az ily agitatíonália időkben erélyes kezekbo tétessék le a közbiztonság féltett kincse; azért a közvélemény ezuttali nyíl-vállalását - helyesléssel registráljuk.
Mhít biztos forrásból értesülünk, a Zágrábban tartandó tűzoltók ünnepélyén városi dőrék önkénytes tüzoltó-ogylolünk nagy számmal fogja magát képviseltetni!
— Nyilatkozat. Meglepetve olvastam Tttboly Viktor barátomnak e lap 73-ik számában közlött ozikkél, annak különösen elejét, hol .köpdözés* „kutyaugatás" s több eféle irodalmi hangon alóli kifejezéseket használ; indíttatva érzem magamat ellene nyilátkozui s a felelősséget a szerkesztőségről elhárítani ; kérve alkaluiilag a t. inuirHatársakat s mindazokat, kik o lap hasábjait igénybe veszik, hogy távol létem miatt hasonló nyilatkozatra ne kéuytele-nittcssem. Budán, 1872. évi szeptember 10-én.
bAtokfi.
\' — Ilymen. Hegedűs József jolosb iigy védőink egyike a napokban vezeti oltárhoz Pesten Kerkápoly Matild szellem- és kellemdus úrhölgyet. Boldogság koszorúzza a szont frigyet! Az esküvő Után Schweiczba utaznak.
— Csákányból Írják :^Mogeralitéat érdemel Somogymegye Csákány községe, a tevékenységről 8 haladásról, melylyel sok jelentékenyebb mezővárosokon is tul tesz. Ugyanis az alig 120-at tevő ház, s család közt. 14 különféle lap van forgalomban, mint: 1 Buda-Pesti közlöny, 2 Boform, 1 Szabadsajté, 1 Magyar politika, 1 Hazánk s külföld, 1 Zala Somogyi közlöny, 1 Heti posta, 3 Hírmondó, 1 Somogy, 2 Családi kör, 2 Bazár, 2 Pcster-Jourunl, 1 Poster-Lloyd, 1 Morcur, s igy összesen 20 lap érkezik minden 4 nap alatt. Oicsórotet érdemel. Követésre méltó. Ugyan itt a templom festése van folyamatban, mit Mikolasch n.-kanizsai festész teljesít tml (irtó kézzel.
— A zala-eyerszegi o. f. kir. törvényszék nyilváuos ülésein szept. y. ós lD-cn- előadattak : Unger Adám és társai csalással vádlottak elleni ügyben kir. táblai végzés kihir-detéso. Gyáky Mihály és társai tolvajlással vádlottak elleui ügyben i^gai ítélet hirdetéso. Galamlwfl János lopással tPnolt ellőni ügyben, vizsgálati iratok hitolesitéso. Biró Pál súlyos testi sértéssel vádlott elleni ügyben hitelesítése és az Ügy tárgyalása. H.rv.ich Antal s társai
MMtJ)^ír;t<»H.\'»iiSr tthsel\'iflfaJ»Ttfti-,vi!fHuii"i ügy beír ht*1— telcsités és az ügy tárgyalása. Horváth János emberölés gyanújával vádlott elleni ügybou hitelesités. Nóvák Antal test csonkítással vádlott elleni\'ügyben hitolesités. Metsző József és társai súlyos testi sértéssel vádlottak elleui ügyben hitelesítés. Udvari\' György és Jla János lopás, és hamis kulcscsali élés gyanúja miatti Ügyökben hitelesítés,
— A következő nyilatkozat közlésére kérettünk fel: A „Zala-Somogyi közlöny" 73-ik számában megdöbbenéssel olvastam Tu boly Viktor ügyvéd urnák „Még néhány szó a letenyei 1 f>72. évi augusztus 22 ki képvisolő valusztásrót" közzétett czikkét. Elbámultam azou, hogy
ugy oly müveit, okos és képzett ügyvéd, a minőnek én Tttboly ViktOr urat inindeddig.\'Í8merni tanultam, oly émelyítő hangon irt eztkket, annyira moggondolatlaiiul ké-pus a nyilvánosság elé hozni. Azért megfog bocsátani, ha éu ily modorban vele vitatkozni nem fogok, nem akarok és a müveit izlésü közönségre bizom :meg van e sorok által czáfolva mindaz, a mit én a „ HeformíL232. számában a nagy közönség elé bocsátottam V. Ezen nyilatkozat közzétételére produkálva lettem, czikké-nek következő sorai által: „Ily levogőroutó, mihaszna hadonázásnak tartom én azon refloxi-ókat, mélyek a folyó évi augusztus 22-ki leto-nyei követválasziásra vonatkozólag a napi saj" tó hasábjain itt és amott naponta folvillognak.-stb. A mi illeti az id. Skublics László úrra vonatkozó passusokat, hiszem, hogy azokra majd az illető szintén fog felelni. Csáktornyán, 1872. évi szeptember U-én. IQ.SKUBL1CS LÁSZLÓ köz- és váltóügyvéd. \'
— A ,Hon" szept. 7-iki est kiadásában megjelent b Győrüy János úrra vonatkozó sorokra egyelőre kijelentjük, hogy a „Pesti Napló"-bői történt átvétel alkalmával itthon se volt, u többire nézve majd bazajövetolekor ő maga veszi fel a koztyüt.
- Kcrk/tpoly Károly pénzügy mi-nister ő exeja, a tapolczai kerületet fogja jelen országgyhléson\' képvisolni.
— Ilymen. Suchommel Ottomár főhadnagy ur, mint már lapunk 70 ik számábitn elő-rejjeleztük, f. hó \\)-6a vezette oltárhoz a kellemdus, Godina Giiolhi kisasszonyt Palinban.
•Sokszoros áldás kísérjo a flatal párt!
-- Jdöiárás: Szept. 8. 20 lt. deríilt ;\' 9. 19 11 váltói/,; 10. III |{. kellemes; 11.18 U. borult,eny h<A délben b a hévmérő árnyékban.
- Molnár János fiatal néptanító o hó 12-én tartja esküvőjét a kellemdus Ilinter-stiiller Ida úrhölgy gyei Marczaliban. Áldás, frigyókre!
— Zenészet. Szakácsi birtokos, Kis Sándor úr zenekedvelő, saját költségén egy zeno társulatot szervezett, melyben Ő a gordonkás. A társulat egyik tagja egyszorü néver.^i\'anti"
ügyes ma^áu játékával, kitűnik. , *
— HövUl hírek. Az igazságügyi tár-czát l\'auler votto át. - Demotriu Bolintinoau, ltomania legnagyobb puliticai írója meghalt. — Tolcsva egymásután három csapást szenvedett; a borsód-miskolcit kiházasitó egylet által 30,000 írtig; jul. hóban a jég által közel 80,000 frtig károsittatott; aug. 14-én pedig a tüz egy óra alatt 70 ópülotet tett hamuvá. — Újhelyi Jonó hazánkfia Krancziaországhól, hol mint tanár működött, Pestre érkezett x ott is a tanítói és irói pályán működik. — Osanádmo-gyébon egy tolkes gozda, Szűcs István ogy teljesen fölszerelt tanyai iskolát adott át a népnevelésnek. — A Kolozsvárott összogyűlt néptanítók üres óráikat a távirdai cur»t|s hallgatására használják fel. — Tretort Ágost vallás-és közoktatásügyi ministerré uoveztotett ki. — A horezogprimás elnöklete alatt conferentia tartatott, inolyeu a Oatholicus congressus Ugye képezte a tárgyat. — Frigyes, Vilmos, Miklós, Albert porosz horczeg a sachson-a\'tonbtirgi herezeg leányával, Máriával jogyot váltott. — Welteé Adolf, bécsi háztulajdonos Pest vár.s tanácsától engedélyt kért circus felállithatására az István téron. ;— Egy berlini lap hirdetési rovatában rendjeleket és czimeket árul. — liustchukban kiütött a kolera. — Pribék An-"tal Sz.-Fojérvártt „megyei fénykép, álbumot" tervez. — Majnáid érsek névnapja alkalmából, a Kalocsán felállítandó árvaház javára 25 ezer-s a jótékony nö-ogyletnek 200 frtot adományozott. — Stoinor Rudolf, pesti fizető pinczér 10,000 rubelt nyort az orosz állami sorsjegyek legutóbbi húzásánál. — Szigligeti századik bdarabjának („Uj Világ") előadását fényesen fogják megünuepelni.
Papírszeletek.
- (N.) H» Ar 61 iW,r» elmondva.
..lancal to menj, vidd hlrttl N. kiaaaazotiynak
hogylétemot; mond, hogy minden v e • /. é I y o n túl vsgyokj ma előazör kikoeaikázva hagytam el a liá-tat; irt Ar f e I II dili t o m\'; gyomorbajom, moly oly aoká hnxódott, nagyon mak.aca volt; hoiizu ólma-radA«omért kérek engedelmet."
.Értőm urain.*
Ki betoppan a lAbbadó vőlegény inaia »r.o-inorkodó jegyoie N. kiaaaazoiiynál, $ elkezdi :
.Jelentem Aaaan tons kiaaaazony, hogy nram inindeu erar. ínyen tál vau; ma elfiaxör Vikocai káxva hagyta el a hAzat és már feldúlt; gyom rá-kan a mi oly »okA huzíidoxotl, nagy ni a e a k a volt;. —höíif^ú"\'clm)ítírrtti*Ttinha hrwg^lFoí\'ín\'eTrr?*\'\'
— (Klbé.) A hirtelen jölt xAporoaő inegijeazté a többek klitl egy fiatal hAzaapArt ia, kik a azln-hAiból Ii,ixafelé monondők vollak. At ifjú nő vi-g.nxlalhallan vala uj kalapjáért, melynek alakja bizonyára az eaö áldozata leend. Krre a találékony férj kéri nőjét — álljon eg háxkapu alá, mig 8 bé\'ko-ctin haxáaiet a oaornyő boa.
— (Klbé:) Font nevtt amerikai hadvosér koxkodveaaégll egyéniség volt a.fekete amerikaiak között. Kgykor egy lakcuia alkalmával egy előkelő fekete igy köaxönto a tábornokra: „Éljen F-.aa vcxér
— neki fehér bőro van ugyan — do igen-igen í»keto
Hogy hogyan köaxönte meg a hadvezér e kétéite\'pjü bókot — arról hallgat a krónika.
-- (Klbé.) llizonyoa leáuy — ki a f.\'ivároaban nevelkedett — (alura ment férihex. Noliíny hét múlva ii I vároai KarAlnéjAnak— inogomlitvéli —jiioaxerint már szép haladnál tőn a kertéazkodéahen ia — egyaxer--mind kori barátnéját — kllldouo neki biztoa all.V lommal savanyu ét tnltött-kApoaztamagot
• - III > c o emerikai utazó, ki jel nleg Krdétyt tanulmányozta, Lnkecxén. Hildái kor azAaz pappal adatolt magnuak folvilAgoaitAat a azAa* viazouyok felöl, liudacker panaszkodott neki, hogy a azáaxokat nyomják a magyarok.
.Hány évé jött- k a azAaxnk Magyaroraxágba?11
— kéfité i»i
. Hétsi

„rt még uéuiettll tMtxéluok V .Ugy.-
,Akkor nem lehet okuk ax elnyomatna pana-
Ttfrtéuetl naptár.»
Szept. 13. 1027. Nagy-Szónynél béke II. Ferdinánd kir. és a porta kozt.N — 1813. sz. br. Eötvös József hires m. költő, publicista, bölcsész, vallás- és közoktatásügyi miuisterés a m. tudós társaság elnöke, Budáit. 14. 1848 A bán Nagy-Kanizsán. — 1709. sz. Humboldt Sándor, hires I természetbúvár s a .Kosmos" nagy
irója (Berlin;: — lo2ÍS. János m. kir. II. Szuleimán zultán altáborno-ka által Budán az Arjiádok^trónjába helyeztetik. , 15. 1848. Fiúméban az első horvát-gyűlés. — 182D, Gtterrero tb. elnök Mexikóban a rabszolgaságot és rabszolgukereskedést örökre eltörli. 1853. Az Orsovénál felásott m. sz. korona ünnepélyesül) Budára lio-zatik.
, 10. 1744. 11. Frigyes porosz király, Prágát hosszas ágyúzás után elfoglalja.
, 17. 1814. sz. Pulszky Forencz, publicista, Eperjesen.
Mttraköz-Wpvhfdór n^Hhnir-nich cs. tb. által összuhivott csáktornyai gyülésou kinyilatkoztatják, hogy a m. királynak és ministe-riumának engedelmeskednek, Horvátországhoz pedig tartozni nem akarnak. .
Szept. 10. 1781. sz. gr. Keglovics Gábor, fő-tárnokmester, a hétszemélyes tábla közbiráju s Nógrádvm. főispánja, Pesten.
Szerkesztői Üzenet.
335. It. K. Az útlevél megérkczait, poatAra i. A rxikkot vottttl,, do n.áako. \'vyelj, h-gy a ki no tilield I CuvozlUnk !
332. S. K. Zala-Kgerazeg. KHsxönottef völtlik, .■iákor ia aziveaen látjuk.
333 llúihalininak. Ajánljuk a tanulmányt ; e/.e-iciii liauuálhatjuk.
331, K, Uy. Keazth\'ely. Hát v ropogós ? I
•>3ft. M. K It C«.ik toatók m.giudiUni, majd i nyilaikoxom. A birokot mindig axiveaen veax-
Ktttrúldl ttxlet-tiiiMaltáa,
Nagy-Kanizsa, 1872.- azept. 8. , zAghan :»x aratáa jó időben behorda-lik IJajor- éa SxAaxoraiKgban főkép a
Német >
tott. ein kor
keríti; a* linoí
kp ii k -li a pi
iltozail
kodik Angol-,
Haj n a mellett
Érték- és váltófolyam szept. 7.
5% nirttaliques 00.40; 5°/0 nemz. kölcsön 71.45; 1805-ki álladalmi kölcsön 105.50; bank-részvenyok 88il; hitelintezeu részvények 342.00 London 101).— ozusi agió 107.05; arany da: rabja 5.24; 20 frankos arany 8.70 kr.
Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos.
INJyllttór.
Wajdits József ur könyvkereskedésébe kerestetik eyy szolga és lapkihordó, ki olvasni tud évi 240 frt fizetéssel.
Zongora eladás.
Nagy-Knni/sán (Sábor utczában a 885-ik számú házban i\'^y öt netávu j<> karban levő xotlffora eladó. — Bővebb tudósítás ugyanott t. S z i 1 á g y i rt 6 asszonyságnál vehető.
*) K rovat alatt ktlzlttttol^ért fel.dőaaégot nőit
a . \' r- \' íöorkeaxtŐaég.
Szeiiibctegekiickri\'r;:\'.«,r.
itt síz. mely tl to I ór h e 11 e n rendkívüli H) ÓKyci t\'jiH rt már 1822 óta a föld minden részében ismeretes és elhiresedett, u mely által E h r h a r d t T r a u g o 11 (jroszbroiten-bachból Thüringiában (a megrendelésnél k ü-I o ii őse ii erre kell vigyázni) már nerekft IIM\'KK) <>n i ilutt H különféle Hzcilibi tcg-hégi ktol, megmentett u iih «vnUitluHtól s látoszérveiket iiie^ciö^itette; őzért örvend olyan vilnKliii M^Kiick ; a mit a n a p o n-kunt érkező k ö-s z ö n ő 1 o v o 1 o k ta nusitanak. Az, a felsőbb orvosi hatóság által van megvizsgálva és mint a legjobb
szetn-gyógy- és orősitőszor ajánlva.
1 üveg ára 1 Irt o. é. s kapható: Nagy-Kanizsán Wujdiln Jó inef urnái.
Nagyrabecsült Ehrhardt ur! Legyen jó hires s kitűnő Wliiu\'-félc mzciii\\izcból, a melynek biztos jó luitiiniit tapasztalván, sok felé ajánlottam már, — nekem küldeni. Jena, "/, 1871. Emillé llnrlholoiitjiHM. — Ehr-haidt Tli. ur! Miután ogy röpiratból a Wlilte-IVle Menivjz kiiiiíiÖM-géi öl értesültem, kérek nekem abból Kdildetni. BJ4áíiiii;rr bei SchuffhaUsen in d. Sebwoiz, 1871. II.
Mej cr, tiomeindspriisideut.--— Ehrhardt Th. ur! Miután az ón lintnlyoM Wlillt\'-féh* sieni-vlze szemeimnek igen hit»xniíll, azokat a legnagyobb hóségbeu tisztán és világosau tartjá és jobb szentemből a foltokat is eltávolította: kérek abból számomra küldetni.Simon hilbitr, VütsiiiKui, u/t., 1871.
kávéház megnyitás.
Alólirt tisztelettel ertesiti a t. közönséget, hogy á Kis német- és Zárdu-utcza szögletén iijiinmni felépült dlvnfOHiui beriiidc-zeft knvéln\'tznf csütörtökön, azaz f. hó 12-ón esti (í órakor — Kovács Oábjr és BoröS János jeles zenekara közreműködésével—megnyitja.
Jó étkek- és italokról valamint gyors és pontos szolgálatról gondogluHlya, igyokotni íog— az igen tisztelt vendégek minden várakozásának tökéletesen megfelelni.
LEIPNIK MANÓ,
H
R
33
E
T
E3

Árjegyzék
HAMBURGER ADOLF
^ divat-áru és vászonneniQ raktárából

Mr PESTEN, -pQ
uri-ulrza í-hö hihiii. « PnrÍHÍIini l> e nt c t) <• t é n é 1.
Divat-áruk:
Vászonnemüek:
l.fgnjabh női rulia-kolmék gazdag válaaztékban, 10 éa 12 röfóa tcljos ruhák : 3, 4,f»—tí flig. Török reggeli hölgyköntöaök, darabja 4,4.f>0—f) ftig.
Fokoto éa aziucaTalTota-aolyomkolinék, rőfo l.M),
V, \'2.M), 3 ftig. Itipa éa Oroai do Kaille selyomkrlmék minden
azinboii, rőfo \'2 50, 8. 3.50—4 ftig. Angol l\'atont-báraonyok, rőfo Ö<) kr. í, 1.20, 1.60, 1.80—2 ftig, Holyom-báromiyok, rőfo 3, 3.50, 4, 5—G flig. Ilrdolgonott török l.ongahawlok, darabja 10,12,15,
20, 25—50 Itig. -Hölgy- él uri-Plaidok, dbja 6, 8. 10, 12-15 ftig. noll- éa Cavhomir nagy kendők, darabja 4, , ti, H- 10 ftig, Kötött gyapot roozéa kondők, dbja 2, 3, 4—5 ftig. Legjobb nnnöaéglt Agy éa asztalterítők, minden
azitibou, darabja 4, 5—0 ftig, Kélnagyaágu gyapot-kondők, dbja 1,1.50,2—liftig. Peketo éa azinea aolyomkendők, dbja 1,50, 2,
2.60—3 ftig. Helyem nyakkrndőcakék, dbja 80 kr., 1 — 1.20 Kcharpok éa nyakkötők selyemből, dbja 1, 1.50 2 ftig.
Ugyanazok azőrből, dbja 20. 30, 40—60 kr.
Kzon cmlitett czikkeken kívül vann«k ínég továbbá a raktárban : fim gj\'apotruhák. moahato ruhák, p.erkál-, batiazt-, jaronat- é« plijnébŐI ; azim
1 vég 30 rőf jó fonalváaxon, H. íl-10 ftig. 1 , 30 „ fehérítőit C\'roas-váfxon, 11, 12, 14— 16 flig.
1 „ 30 „ valódi rumbnrgi váazyn, 15,l«-Wít. 1 „ fiO B Irrlaudi váaion, IÜ, 18 20 ftig. 1 \'„ 54 B legnohpzobb inin\'iaégll iiiiiibnrgi vászon, 23,25, 28,30, 35,40,45-50 ftig. 1 k yr~á^yniimtl Kanaváai, 7, 8,51—10 ftig. Chitfón, rorti-lngOKro éa alaóaxoknvákra igon alkalmas, rőfo 25, 30,- 35-40 kiig. Agyn-inll Orádli, Atlaax-raikkal, rőfo 30, 35,
40—50 krig. l.opoi|ők varrás nélktll, dbja 3, 8.50—4 flig. VáasiTn Damaazt-aazlal-abioazok, fohér éa\'aziuea,
dbja 3, 4, 5—6 ftig. Váaion Damaazt-aiztalk. ndök éa törlllközők, tu-
czatja 5, tj, 7—8 fti«. KAvé- éa thea-keudők, fehér éa azinea,. tudatja
2.50, 3—4 flig. AgynoniU-Nankiog, rőfe 20, 2b, 30, 40—50 krig. Tarlatan, Moll és Crcppliszo, fohér éa atiiu-a,
dbja 4, 6, 6—8 ftig. Fehér éa azinea zaobkendők, tuczatja 2, 3, 4, 5—6 ftig
Organtinok, f.-hér él szinea, dbja HO kr., I. 1.20, 1.60 -2 flig.
lanell- éa ripaz-barkélok, fehér
r-axövotok,
piqiié- éa zainorozott barkélok, catmilk, fekoto liíaiterck, cachomirok éa mindenfélo gyáai
a leffolosóöt) áralcon.
MiiidonuomU levélből! mogrondoléaok, aől. itt omlitollcn czikkokbdl ia, az öaazognok clő-logna bokllldéar vagy utánvét mellett mindonhova a legnagyobb gonddal éa lolkiiamcrotoaaéggel gyoraan teljosittetnek éa bármily nem totaző lárgyak akadály nélktll viaazafo^adtalnak. Kiiha-szövet minták a rőfönkintl Ar éa a kelme, tsélciaégénok közolobbi nicgjolöléiévcl kivAnatra Ingyen éa bérmentve kéazaéggel elküldetnek éi minden kívántató kőiméből elogAna ruhák a legújabb divatazerinl gyortan elkéazittetnek.
A legmélyebb tiazt.elettol
HAMBURGER AjpÖLF.
GMT In^yeiHiiellékeltetik iiiogrendeléHeknél: ^pfl
\'10 frtnyi öaszogben, egy elegant l^ölgyi legyező ) -25 „ .. egy- berlini\' gyapoikendS ) rabatt gyanAni. , 50 » „ ogy azőrkidii.e-rulia ) ^M*.-)) Csomagolási díj nem számíttatik. -
3Pr©ls-V©rzelo*iriles
der
Modc-, liCliii\'ii- iintl Coureiit-Wiiaren-Mcdcrlage
dés
ADOLF HAMBURGER
MT in Pest,
IIc r r c n giisse 2fr. /> b e l ni lil n y a it (/1 n ti 1\' ar iH-e r íla un. Modewaarén: \\\\ Leinenwaaron :
I St. 30 dl. gute Garnh
Allerncueatu Damenkle\'idoratolTo in rcichator ! Auawalil, IÓ und lí-elligo complotte Kleidor a 3, 4. 5—li II und liölu-r. Tdrkiaehe S. hlalrockatollo, ein Klóid nur 4, I 4,50-5 II. 1 j
Sebwarxo u. fiirhige Seidointotrű. pr. Kilo l.f>0, !
2, 2.50 -3 ll.
Üclitcn-\'Kip* und (Iroaa do Faillo pr. Kilo 2.50, \'I
3, 3.50-4 li. !! Kngliarhe l\'atont-Hanunto pr. Kilo 80 kr., I, 1.
20, 1.5CÍ—2 II. Hoidoniainmto pr. KII,. 3, 4, 5-0 II. Kingoarhoilo\'lo l.ongahawla á 10, 12, 15, 20, 26—60 II.
Danién- und llorren-l\'laida, A li, 8, 10, 12—15(1. Wattmoll ii. <\'aehomir%\'inhiingltiohor á 4, 5, (1, 8—10 II.
Ueatriekto Wollen-Netztücher h 2, 3, 4—5 ll. Heti- u. TiichdockeU iu allén Farl.cu h l, 5 - ti ll. Ilalbgroaae WoHontlIcher a I, 1.50, 2—3 ll. Sehwarze und f«rbigc .Seidonltlcher .V 1.50, 2.
2.50, 3-4 H. Seidon-ltroge-TUcherl- á 80 kr. 1 — 1.20. KchKrpa und Cravatten von Seido n 80 kr., 1, 1.50—2 II.
Dieselben-in Wollo k 20. 30, 40-50 kr.
d fi 8, 0-10 tl.
. 3ll . gowaaehCreaa l.cimv.il. 12, 14 I5tl. . 30 . Huiiibnrgor l.oinw. 15, Ili 18 tl. , 50 „ Irrlhuiler Leimv. Ili, lH—20 tl. „ 5t . schworstr Hiiinl.iirgor Loinwand 23,
26, 28, 30. 35. 40, 45—5o\'U. . 30 „ ochlfiirbjg Cauafaa 7, 8. íl—10 tl. hilfona xii llerrciihemden u. Unterröcken aehr Klle 25, 3o, 35-10 kr.
40-
t.l mit AtlaajtVoif, pr. Kllo-\'30, 35,
.oiutUelior ohne Nalit pr , .oiuoii-Damaat-TischtOehe pr. 81. 3, 4, 5—G fi.
nd Thi
llandttleher tfnd fttrbig

, 3—í ll.
ig auf lletlzcug, irolb, weiaa mid roaa |>:llii 20. 25, 30, 35. 40—50 kr. und fKrbige Tarlatsuo, Molla und (^repp-
Welaa
\' I".
t.ll.
fHrtöge l.einoii-Sacklücher pr. Dlx.
2, 3, 4, 5—« II.
Fiitler-Órgaiitine. >vciaa.und fürbig, pr.\'St. 80 kr., t, 1,20, 1.60—2 II.
Anaaer crwjilintori Ariikein aind femor nocli am l.ager:. l\'.cinf f\'Janell- nnd Hipa-Wob lenkloidor, Wnachkleider von l\'oreall, liattiat, Jaoonót und l»i<|iie, fitrblgo :.\\iode-llare|ioii">. wolaao Pi<lito und Hchnttrlbarchonto, Cálmuka, geatroifto fiirhige (iratul, Unterbbtten, Möbulstotl\'o, auhwario I.uatrea, (.\'aohomire und vorsohicdoiia Trauonvaaren /.u den
allerlDllllKBten Prelsen,
Itriefto\'ho Ileatolluügou jedor Ari, nucli von liier nichl angegcluiaon Alikéin, werden llborall l>in gegen vorliorige Kinacudung odor Naohnalijue dea llitragea mit gröialor 8orgfalt und tléwiaaenhnftigkeil prompt eflnkliiirt nnd wird Alira etwa nicht Convonirendc anxtandaloa rotour gennínmen. — KleiderMoffininter mit nühorer Itwcieliuiing déa KlIonpírUea mid der 8lotTbreile werllen auf Vorlangeii grntia und fr^nco boríKv.illig.t eliigeieiidet, «o aucli von jodun belie-bigcu StoiTo dio elegantcaten Kteider nai-h neueator Fai;oii a v h n c 11 a t «> n a angeferligt.
Ilochaubtlüigavoll ergebenat
ADOLF HAMBURGER.

(«\' r; á 11 s - \'fi u k a b e b e I HIH{ s t e 11 n n g e n
iiii Itelrage von 10 ir ein cleganter DameufXelier, ) , n , 26 ll. cin H-rlinor Wollentueh, ) als Rabatt.
. . 50 ll. i}in ««lifln>,» .8iílTkloiifi ■ ) Verpnckung und Embalisgs wlril nioht In Rvohnung gjbrAohf, \'pg

"TTTTTTT
n dljl.laan1 vill.ln.k b«
A soproni leszámít o!ó-bank
és nyngoí magyar jclxnha; hih\'
FIÓKTELEPE
NAGY-KANIZSÁN
Mindennemű állam és hitclpaiiirok, állami elsőbbségi és földtehorincn-tesitési kötvények — arany s ezrtst pénzeket vesz és elad.
Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre «•/• kamatra fogadtatnak el.
Kölcsönök hazakra,\' földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak.
Pénztári utalványok bocsátahmk ki, melyek már a kiállítás utáni naptól 6% kamatoznak. \' \\
legolcsóbb feltételek ala^t telje-
I ■ (Hl-\'.\' - 180
Tőzsdei megbízások a legjobb sittetnek.
ikiI kiizliir
i\'niik 1 tíl 11
Árverési hirdetés.
•Kti |)ii|iN»Tulitu kis-komiíromi uradalma rt\'Msi\'röl n< h;lt\'lik, tnila-p lol.vó <;»i ..t.Kíli.-l- ll.l -\'X-.in .l.=lolíit11
1
nyilvános árverés /tílján |
liiiRKoiibí\'i\'bu l\'ofíiink adatni, M
a kis komáromi, és komárvárosi vendégfogadókban gyakorolni szokott szeszes italok mérése 1873 évi april hó 24-töl számított három evre
A Ij.tU\'Iií sziimliíkozcSk a íi\'iin kiirt napon, lílogendfl biliinlpduz-zel i\'llálva a kis-kiinnirnini uradalmi tíaztl. irmlálian jolunjonok in.\'H, Imi a l\'iíltólülok addig i» mOKtiidhnti\'ik.
Az uradalmi tisztség.
M 1» u | « 11 V * i n u v [T i (! p mHijan

V/
We i s s I) e r g e r Z s i g 111 o 11 tl
Nagy-Kanizsán, a főtéren
ajánlja
gazdagon ellátott
mimUnnemU
síre ml é lt\'e k
homokkő-, márvány-■ gránitkőből
- - vY^—V niijidatoktiaki kik\'
nagy v a I a s ?-t é k ^
ÉRCZKOPORSÓ
raktárát boiigyiuAntl o;yiltl. , v érczkoporsók olcsóbbak a ikoporsónál, pedig tartósabbak iliszesobbok 8 igeu ajálhaluk^ kik övéik vf\'^tiíií^";\' omoru köteti1 Iget teljesítenek.
íízTntilgy igen jó fajtájú. m-i/om kövek nála kaphatók. Elvállal képrátnázásokat stb. BJ^T* Vidéki megrendeléseknél érczkoporsok s ugy íialottias.készleteknél, történjék az
bár éjjel, a legközelubbi vaspálya állomáshoz azonnal szállíttatnak.
« ,
A Lfebig^élc jiiiniys kivonni, t
moly a\'bécsi orvosi hatóságtól mint gyógyszer elismertetett és a&rakuui. orvosi M kartól különösön ajánltato\'it, az általános orvosi véloményozósok\\zerint mii(dou"\\vj eddig használt szer között az első helyet foglalja el mell betegségeknél. Ugyan gyorsan gyógyítja a ttldővészt (íliá^ előhaladtabb állapotban is) a tüdő gümőkórt (jelek: vérköhögés, légzósnohézsegí. gyomor has és broiiohiálhnrutot, vérhiányt, sápkórt, sorvadást, hysteriát és idoggyongeséget. Egy üveg ára 1 Irt. -1 üveget tartalmazó csomagtól leijobb történik a szétküldés a
Ív uinys gyógy intézet
liécs, Mariahilferstrasse 3t5.
Jegyiét : Oly niellbotogék, kik eddig — ,\'orvossággi eredmény nélkül gyógyíttattuk, telhivalnak, miszerint a I még egy utolsó kísérletet tegyenek..
1 -- minden látható iubig-féle kivonattal
Keller Ign&cz
lVagy-KanlzsÉin. (&71 12,
Ajánlja gazdagon lelszerelt urak-, hölgyek és gyermekek számára való topán-raktárát, a legjobb minóségüekét a lehető jutányos
Ugy szinte figyelmébe a jánlani bátor vagyok a cs. k. katonaság s t. közönségnek, hogy megrendüléseket a legjobb\'bol-\' és külföldi bőrből elfogadok ós készítek, az árt logjutányo.-suliban számítom.
Az én raktáromban vápárollnkut kijavi tásra elfogadóig.
\' Nagy-Kanizsa, 1872. szeptember búban. T. ez. Alulírottak tiszteletteljesen tudatjuk a t. közönséggel, hogy f., éíi szeptember ________________hó 1-cjénjtz _. .. ..... \'.. __
uj taHarékpénztá.r ópületéu j 1 egy
Emptiohlt sóin reiéh assortirtes Láger aller Galluiigon Herron-, Damou- und Kin-iler-Stilletten vop üester Qualitilt und zu\' inöglicbst biliigen Proisen.
Eerner muelie ich daa k.k. Militilr und. vorchrungswürdiges Publikum aufmerksam. dass ich/allo Uostollungon vom bestoii In- |uid AuslHudorEoder yerfürtige und prompt und billigst borochno.
Auoh wird von mir gokuuiie .,Waar zu ropaiieron angouommen.
ai cs vasxon-iirii
nyitottunk meg. (»•«-»)
Gazdagon felszerelt raktárunkban kaphatók: «t»i ruhaszövetek mint szintón\' aö-li/ew és bársony, továbbá finnel, nüi kendők, rumbm\'ijí-, hollandi-, erem- és silézia vásznak, sek[{fonok, ortjantinok, derékaljak, asztalneműk, ágyteritök, kanavászok, csin-catok, nap- és vsoernyiik, téli kendők, kimunkált longshaiclok, cachmir kendők, továbbá fehér és színes mollok és tarbitanok, nagy választékú jchér és színes parkotok, csipke és molljuggonyölc, ugy szintén kész nő és Jérfi Jehérnemük zekék, palctotk sut. sat.
Minthogy áruinkat egyenesen az első és legnagyobb gyárakból kapjuk, azou kellemes helyzelb-in vagyunk, utókat a lehető legolcsóbban elárusítani.
.Miígunkat a t. cz. közönség becses jóvoltaba ajánlva,-részünkről a legpontosabb szolgálatot és legolcsóbb árakat ígérvén, maradunk illó tisztelettől
ÖOLÜSTE1N ós WEILLER.
E gőz-, víz-, igásmnrha- és kézmű-[ zot számára Uö írttól kezdve.— Ügynökök kerestetnek. — Raj . zok és kimlitatások kívánatra ingyen küldetünk.
(


o*
IQ. WEIL MÓRICZ,
I Frankfurt a M. vagy Bécsben II-te Bezirk. FranzensbrUckenstrasse Nr" 13.
M
l)LL A. IS E l DL1T/-POR A.
xoloklx-i
vált ifyótfy-
tok roudklínll » .1 Iorc BliKiit.nk által inliiilou. valilig l»i liul sí vUö liolyot foglalják <1; mint »*l ,«ok. i-<«-r, :i • . .• \'.i t■-ilnloin j
rolniién riWb.1l V«<*eiiikh.-« ktllilfttt hála-italok a l.-c \' -I. ,••« ..........
•yják, hojfjp e porok röc/rttt szorulásoknál. emésithetotieasogrkiL\'l. gyo morhévnél, inválil.á görosök vese- •\'» Ideg-bajokban, silviiobogasn.it. ide aeiség okoria ÍSfajás. vertolulás. yöKíil hysterlara. búkór 0> hu/nmos hányasra hajlamnál n Ivgjobb slkvrrol\'alkaliuaxlnlnak, * a lo^Urioíl. KyÓRylisU«l crodmínyoitok.\'
Ara I eredeti doboznak használati utasítással 1 fi t.
A l*gmoB1.i*liMéld. nr mérc minden bclm\'i ón kaU> inti" »eb-. fej-, ntl vii lottlVijá.,- r
•Kprogyiulii*, tiínulss ó> roiiulouiivron séríllíí «llvii,.»li> -mi<.
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
M)S PÁLINKA és SD.
i- nxen>eitr> embm i., ieKnibJ>
Erste öffentliche höhere
Handels-Lehranstalt
IN\'WIEN, PRATERSTRASSE NÍ 32.
CARL PORÖBS, Direktor. Dió Vortragc begin.nen Anfangs Október, Ein-schreibungen fíndon vén 2G. September an statt. — l\'rogramme durch die Direktion.
tS»a - ó; Cai\'l J\'orge\'s, Direktor.
D
ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.^
............»».-> N,ir\'v\'\'i,\'la hrgvíli.ől\'j |
II h.-ilinniísii-olsjisi. I
» tiido bajoknál, sorophu-
tá»s.il\' vkii ; iiíi-áü.vótivilj* i » IvgidOltvbb kötivény « osúibajokat, vaUmint «« iilö.inki bprkütegeket.
Ara I Üvegnek, használati utasítással I írt.
* Raktárak Nagy-Ka n tanánUolus <(. gyógyBz. Eovák\' K., gyógysz. FessolbolTer J. ^ Uosenfeld F. uraknál,
Belovárott l.»koTic» ü. Csáktornyán KAiáat II. Ciurgin Kr«i«Ur UA-viil Kaposvárott Kohn Jnksb Kapronojín Werli^MSK gyigy.i Ketilhelyen W\'Uufolf K. ) Klrillttl llto/ír\\JkkM.Mí*i
^■KSrmhmhhhmbm
l otenyen Kalivoitn itV^g>» Wiroialiban .li\'ti Nánttor - j. B»>nok-Sit.-györgyön- Kitie;« .J.%. j | Smmbathelyen l\'illvh K«rencn gy 1 Soi\'-onyban Meioy Xmlrdi. gy.ift**. Zagi abban Míii.-li.,vb ./.«. tff>\'gy**. i V, <Jeyl«ck .)-• I.;fcyógyf»: i tfr<*i>i*i Kr. ■\' iivitgvn*
Oliue Medicin. \'
Brust- u. Lungen-
ic fimlen nnf jinturgoinilston Wcgo nr-11>st in vortw vini dón Avrxli n. f(lr niihnllbnr vrkIHrtvn Fltllin r Hellung ihré» í.ohlens.
(8S
^T olineMeaicln.
. NaHi "pcciollcr lt,-«(-l.rellinn« .|-r Kranklivii
Dir. J. H. PÍCKERT, Boriin
Wall-Strasie No. 23.
tJnoVarfl il. O. W., ivolchoiloro ljricfe bviimM
lisv jólliépmli
GAZDATISZT
HereatetUr. Bővebb tudósítást ad e lapok
i«» >1 Szerkesztősége.
Hirdetmény.
A kir. kii/ftlR|)itvAnvl Ihkúcsai uradalomhoz lurlonó lakó csai holj.BÍi;b«n ni ujonan tí|)llll bollhás, molyon ogy bolt, :l lak-woba olíiísobAva!, caulédnioba, konylia, ma^atin t\'a miitíio van, _ a bullolkon lov,-, i.tillli-, »»i„. í, pajUval, konrhukirllol, ugy 1 0«.y t«((lian kijoMl lií 12U,lQ,ilc.. hold ajánl,Iliid,|o|, I«73 ik s,/vi jniiuAr I-u\',1 koidvc - hat agyinbiilli, kllrotkoij di-„kr<j, ? \'»«?■", J,«\'z«l"l"r utoljáin, folyó övi .icptomhor h<
- I. an Ukítyin a tiiítt.ruli irodában rogücli lOdrakor tartandó i árvi-rton, (■■I.Jbbtjóváha|1yá.,ffnl.rlátóval liaasonbárho foe adat-I \'"• »»>.\' "»1"» » bórloni a/ándókoiók oionnel „u-Kliivnt„ak ; a«
- arvorO.i 1,-llololok addiu i. a ti.íltarldi irodában m^tokintliotók. j- Kian Witbat Mrlolo órdomóbon járt irá.boli ajánlatok i.
olfojndtalilak, ha a.ok I. óvi .............. la 0<l„|, „ ,irfi „
1 « ......... Wrb-ll.iwR mcit,,yi,ógdh„- kdiioit,
3 1 »»/„ Un„t|,,-„.»l a, árvorái lö|,ó,„|„k i.,„oró.dn.k kii, Ion-
lf»«vol olUlvn, boa,latnak. -_ Költ l.akócaáu, lrt7J.
-.mr llhitp H,dlrlii. -||p
W»|diu kiadó-, lap- íh ujomdamkjduuua, líyirss^ilóujgmüti No«y-l£auiia4u.
ant{. hó 2-l\'óu.

Az uradalmi tiszttartóság.
XAGV-K.IXIZSA. 1872. szeptember 15-én. 7B-lk azám. Tizenegyedik évfolyam.
ir •■— -■*—w w ■
EUAi.tt.i ár: 1 —v A wr w ,A Up udl.mi réMíL
4 >. W 0 ■ i 1 W H/ •• ■ •• \' 1\'lAí kMrainy.il >
lí Zala-Soraonyi Közlöny i
j .oronk.tu 10 kr. n »,.: j ^ ^ I ^ÜY-KANIZSA
i lomok fel. ^ ,a ii2alamegyei gazdasági egyesület" es a „nagy-kanizsai Kereskedelmi s iparbank" hivatalos értesítője.) ^ ^
lieTeiikint kétszer, vasárnap- s cstitortflkíiii, megjelenő vegyes tartalmú lap0
Mlnlster változás.
(Bfi.) Majdnem egyidejűleg az országgyűlés megnyitásával ministerváltozás történi: Bittó István az igazságügyi -tár-czát letette, helyébe Pauler Tivadar vallás ós közoktatásügyi mintatér lépett s ennek utóda Trefort Ágoston lett.
Eluioudjuk e változás körüli nézetünket őszintén, nyíltan. Elmondjuk .pedig nzért, mert ez ügy minden honpolgárt oly közelről érdekel, hogy távol esik tőlünk ama föltevés, mintha a politika zavaros tin-lutartójába mártanék tollúnkat.
Három névről van szó : Bittó István, Páüler Tivadar és Trefort Ágostonról. Oly három név, melyhez sejtelemszerü könnyüd-séggel közeledünk. Bittó az élesen körültekintő, Pauler a nehézkesen mozgó tudományos és Trefort a szátnitó s mély belátásu államférfin áll előttünk, ősziutén bevallva: niind három a mienk.
Nézzük közelebbről.
Bittó István a legnehezebb időpontban vette át az igazságügyministeri tárczát, akkor, midőn ezer- és ezer család neve rejlett benne, kiknek rangot, s örökös kenye-1^ levén,
igen nehéz volt a kinevezési íisztáretttiP sziteni. mondhatni,páratlan egy-egy reform-ügy keresztül vitelében. Bittó fényesen megfelelt a bizalomnak, éles körültekintéssel írogatta nevét a kinevezési okmányok alá; az igazságszolgáltatás rozsdás kereke megindult s ma már, bár még fárasztó, de rendes és szabatos menetben van s a lankadatlan Ügybuzgalom, kitartás s nemzeti létünk egyik alapja, a gyors igazságszolgáltatásért hazafias lánggal viselhető bírák lelkesedése és kötelosségteljositésc megnyugtatja a közvéleményt s elismerést szavaz a sz\'M\'vezónok. A nemzet hazafias elismerése kiséri Bittó Istvánt az országház elnöki székébe, lml ismét a nemzet képviselőinek bizalmával találkozik. Szép ós dicsó tudat, bírni a nemzet bizalmát, elismerését, mi ez érdem koszorúzásához örömmel járulunk.
Nem igy vagyunk Pauler Tivadarnál; sokan azt gondolják, benne egy második Kerkápoly Károlyt bírunk, csalódnák, Ker-kápolyi nem minden bokorbuu terem. Ker-kápolyi egy magyar Lykurg.ért mindenhez, kemény, sót szilárd\', olyan mint az iránytű, bármerre fordítod, dél és éjszakra mutat, a világosság és sötétség felé, jelzi erősen: erre van az örök világosság, hóvá a szorgalom és elvhűség vqzet, arra van az örök sötétség, hova tétlenség és elvtelonség taszít. Pauler neines szív, és mély tudomány -nyal bir, de fél saz ideiglenesség apró csemetéit ültette be Eötvös e nagy kertész után a -közoktatás mezejére. Aggódunk, hogy az igazságügy megindult kereke zátonyokba ütközik, ide is beviszi az ideiglenesség, a félelem csemetéit ; igaz, aggályunkat enyhíti azon körülmény, hogy e körben neki most kevés a teendő,\' amennyiben a s/.ervezés keresztül vitetvén, a törvényszolgálat edzett, erős bírói kezekben van, másrészről pedig a törvényhozás intézkedik; mind a törvényhozás, mind a törvényszoj-gálat résen áll, és Pauler Tivadar igyekezni fog megfelelni a kormányban azon tárczáuak, mely igy körül barrikadirozva vaii.
~*~"~"Trdfi)rtÁgo^toatiíjujerve,hinnünk engedi, hogy Eötvösünk nyomíliikan-liulatl, ha szabad ily komoly dologban tréfá/.ni, egv közmondással üdvözöljük öt: az alma nem messze esik fájától! Trefort ugyanis benső barátja s közeli rokona halhatatlan Eötvösünknek. A megfejtés eszerint egyszerű s szabadjoi: mondanunk : igaz, Pauler után — őszintén szólva -r< nehezebb Tre-fortnak a vallás- és közoktatásügyi tárczát átvenni, mint előtte lett volna, hogy miért? közismeretü dolog s a fentebbiekből is érthetni ; azonban Trefort mély belátással bir s mi hozzá még ritkán párosul: számit. Boldog az az ország, hol mély belátásu s számító államférfiak kormányoznak ; hiszen előttünk van az európai ujabb eseménygazdag változás, ez a nagy mulatság, — — Tre-fortot nem hasonlítjuk }ig\\an a porosz
nagy államférfihoz, vagy inkább nagy porosz államférfihoz, mert nem bírja nemes szive még a politikai ravaszság árnyékát ! sem. de hogy hozzá inégis hasonlít, azt | mély belátása, számító nagy tehetsége el- I árulja. Örömmel üdvözöljük a ministeri , székben s töle sok szépet, sok nemest vá- j runk.
Társa dal inunk bajai.
Minden fiigyatxiáaprodtii\'tfv legyen, .-uá* | Arrn szolgáljon . hogy n nép anya axellemerkttlcsi é* politjk.v iejlS.|«-ii< erujít é» í-p«égét elSmoíillKn, liUtoúi-KAl\'TZ (1VUI.A.
A női emaopipationak ugy vannak barátai, mint ellenségei.
Mi ugy hiszszük, # erőnkhöz képest be is bizonyítjuk, hogy az elsőknek érveik sokkal nyomósabbak emezekéinél.
Mert ha csak azt tekintjük, hogy Magyar ésErdély országban a tkvnnSgi/ <íven felüli s bhonyoá-JtHflalkozás mílki\'Ui nők .<:<í-ma: 2. l,T8,<>25-ro rúg, míg a férfiak e részben csak 23Ü.730-an vannak: már ebben is oly roppant érvvel rendelkezünk, mely a női emancipatio elleneseknek nem kis anyagot nyújt a mélyebb gondolkodásra.
Azon 200,000 és néhány férfi ugyanis vag-y etoggűtu .vagy nyugalomba helyezett, vagy végül oly mágáír*ök~-xrcrgt»-,—ki~mjJí-talán épen e pereiben ninc> foglalkozásuk, tle már a másikban, mire ügyök eldűl, mindenesetre lesz; mert van pályájok, melyen haladhatnak, most is csak váratlanul érke-Jjfett esetlegesség tartván őket rövid időre függőben.
Valljon mondhatjuk-e ugyanazt ama két millión felüli nőkre, kiknek választott pályájok nem lévén, vagy kétségbeeséstől indíttatva, öngyilkosságra vetemednek, vagy megnevezhetlcn pályák szoiuoru szeszélyeinek áldozzák fel tiszta keblüket — hacsak az Ainor véletlenből épen ugy nem találja valamely férfiú szivét. megsebzeni, hogy ezek valamelyikének áldozza fel élete jobb felét.
Mily gyér eset azonban mai napság, hogy egyedül á tiszta szerelöm szózata kötné fiatuiaiiikat szegényfeorsu nőkkel egybe, legjobban megfejti e kérdést a mindennapi tapasztalás, mely ugy igazolja, hogy a sziv-my;rö pénz. a vagyon az, mt\'lyéri szerelemre latszanak gvuladni Hatattunk s nem tiszta önzetlen szerelem.
Tudva, hogy ha valamely na\'gyjelen-lőségü dolognak tiszta fényben leendő feltüntetését czélozzuk, nagyoi^ üdvös az erősen mpggyöző,scsalhatatlan számadatokhoz (statistixai kimutatás) fordulni: Keleti Károly koszorúzott »Hazánk és népé"-bői e következőket:
Magyar Erdélyországban a hajadonok száma- ......3.3(i 1.175
az özvegynóké . . . 587.71)2 az elváltnóké . . . 24.745 Összesen: 3.1)73.(12 Az elsők — mert a bölcs törvényhozás egyedül c hivatásra kárhoztatta ókét — várják a kérőket. Pedig e szerepre mai fiatalságunk vajmi kevéssé hajlandó. Fél ugyanis, hogy az igények magasak lesznek, s a óivatszeszély kétszeresen fölemésztheti a hozományt.
Az özvegyek és elváltak mit tegyenek? A törvényhozói logika ezeket még,, keservesebb sorsra vetette, mint a hajadonokat. Mért hiszen a hajadonok még szü: loik körében élve, a íüTiulennapi "szMseg-" letekre megkívántató gondok emésztő hatalmától mentvék ; de az özvegyek s elváltak már magasabb kort érvén el: nincs jövőjük, kivált ha anyákká lettenek. Így csakis a házon belül eszik azon keserű falatot, melyet gyakorsa éjek töltése melletti\' őtések, varrás és cnemü munkálkodással szereztek, hogy fentarthassák magukat, j Képzeljük körültök az árvákat, midőn kenyeret kérnek. Az anya szivzuzottan kény-telcira kínos „nincs* szót kiejteni, s azonnal átlátjuk a siralmas helyzetet, mely az özvegy-, s elvált nők részére van megírva a társadalmi törvényben. — Ily szomorú állapotban még a háztartásról is leszoknak,
TÁRCZA.
Anyám » I r j á n.
— Biept. 1872. —
Mindig hittem, hogy Írsz, — vártam leveleitől, Mint szabadulását a rab * börtönben; Ki sejtolmom nom c«*lt, uoiii voll alaptalan \'. j
Idegen kéz irta gyáazhirt kolle voniiem.
I
Hogy siettem — és mit éreitem idáig, Anvám, idei anyám, inig hozzád utaztam ! Nem Yélve, hogy iterény, híkéa hajlikodlixn, Ilyen *«t«\'l bánat, gyászos siralom vau.
Ott kellé találnom a bideg ravatalt, Azuu téged, vesztett, pótolhallan kincsem, Hogy már raoet teljesen tudjam meg mUierlnt: Kivtlle.l e fOldön többi senkim si.ucsen.
Olt feklldtil nyája*, tállotatlan arozczal, — Vonásidon Ilit mig szolid mosolygásod, Ai a gyengéd jóság, moly bölcsogilöl fogva, Ai ttuáltó korig, kegyiben ringatolt.
»o mit niár o moeoly, mldGti a znarnok «or» Kgyetlon utoliA ölolíst megtagad — Ah, hogy repedne meg ex a szomorú »xiv, Itt, előtted, anyám, nohii\'eúlya alatti
i\'.n most itt fekszel, itt, idegen hant alatt, Uyengiden s«eretfi tieidtül távol. Kik veszteddel már most csak hervadni fognak, Miként a levíl, mely lehullott a fáról.
Mégis irántad a gyermeki kegyelet. Ki idegen fOldttn, oh itt sem ér véget — Ha a csalit kOH a csalogány mcgiVólal,-Anyám, hü imámat tolmácsolja néked.
H mikor majd krtnyexeni, nem gyíltBr már tiged, \\ Mi OrUkaigkipen rám maradt: a — bánat; {
De ozl oly ör.lmoat viselem éretted — Kzzcl fopok in ia eljutni ulánad.
I.ebegjon Nrltkkí kegyelet éa áldás Virágoa hnnlodon, itt, az élet-róvn, 8 ezek alatt anyám, dr.4g* jó anyám tu, Szunyadjál az t\'irban, nyugodjál békében 1
».. nottkk antal.
A I) u r n a s a 8.
(Kolytak-íaa éa régé.)
A lunsógus ógi test — a nap, móltúoágo-san omolkcdik ki, — mintha a fiildmélyóból btijnók olö. — Aranyaugarai perez alatt vógig lövolltok a inesazo nádasok óa füzeauk lomb-koronáin , aranyszinbun ragyogtatva mind-azokat,a vizi virágok biborpirral — általa bevonva — gyémánt fónynyel ragyogtalak a köblökön rozgő — harmatcacppot.
A vizi madarak mind nappali tanyájukra szállnak. Kgyazorro mogazólal mindon madár ajka óa támaaztanak oly nagyazuril hangvor-Bonyt, mulyát a viliig valamennyi nagy müvóazo aem tudna előállítani. A doboa gémek, vaj»y vizi bikák, meg-mouazakgatott üteuyiikbuii bógnok irtózatoían kóriUöttem, megreazkettotve a lóget otromba hangjukkal, oblio vojfyill-a kaeaák ós libák feleselő gágogása, melyeken át törnek a airályok siralmas kiáltásai. A, górnék, óa bakcaök ia beleszólamliHiak, egyliangu rekedt, góvak, góvak, vagy krah, bvák kiáltá-aaikkal. A szárcsák olóttem pittyegnek, vagy pedig a yöcsökkel ORVÜtt oly erőteljesen nyeri-tenok, mint egy termetes ló. Vógru a szóikiái
tók dallamos fiityölóse óa a lilék kaczagásába vegyülnek a esitllók ós haláazmadarak rekedt aiviiásai. Kgypár bibicz, lelőttem szárnyaltukban engctn eazrovovón, hata.tmaa hangon ordítoznak körillöttem, miközben csaknem a\' nádusurot hegyóig csapnak le, de lövóaem ogy kitt tril\'oő ruezára), mely szárnyalva levón, a csádóba megbukott, elijeaztó őket közeleinből. A nádi verebek ia felébredtek ós torkuk szakadtából cairipolnak körülöttem, olykor csinoa dallamot azóve fülsértő hangjuk közó. Most o pillanatban •— mintegy varáza Illésre, miiiduu szárnyas elnémul korUlöt^cm, nem tudva magamnak o dolog honnan származtat mo^fojteni, jobbra, balráUekiiitgetóx. Kutyámra iorditva szemem, annak hegyezett fülein ós felfelé irányzott tekintetén akadtak ineg látszérveim.
l\'^y rukedt kiáltás vert fel bámulatoinból — a hang után kémlelve, egy nagy madarai látók felettem jó magasan keréngolni, éa abban nom kis örömemre a barnaaasra ihnierók. Ilovóly rezgó át keblem e madár látásakor. Mini a galambra leső héja, húztam le magam rejtekemben és dobogó hzívv.oI lestem madaram közolebbjóttél, do ő azt nem látszók hajlandónak cselekedni,tnármajdegy félórája,hogy körülöttem keringöU, do nem jött lövésre. Türelmem nem vesztve. Ugyelók rá, logkovosebbet törődve a tőlem pár ölnyire úszkáló és repkedő kisebbfaju kacsák hadával. Azonban igyekeztem vizslám lenyomni, melynek már a félórai kényelmetlen fekvés terhére kozdyóif lenni, halk nyöszörgéssel adta tudtul türolinqtlunségo kifejezését.
A sas mindeddig.ngm jött közelebb,, ott lebegett teleltom a magasságbau,\' azélfoazitett szárnyaival nagy köröket vonva a légben. •
most vahiini magára vonhatta ügyeimét, inert élesen siviió azárnyauliogással csapódott lejebb valami tizölnyivel, ekkor tőlem mintegy 120 .lépést lehutett. Kibizakodva fegyverein jóságában (miután vele ily távolságból többször lőttem héját,oly vet, és gón)et) türelmetlenkedve rálőném, hallottam ugyan a göbucaek vágását, melyek kemény szárny tollaira csapódhattak, de madaram neiu esett le, bár néhány kia toll ia hullott alá, mit valóazinüleg a sorét sodorhatott ki az áliat testéből. \\ sas látszólagos aielett-aéggel távozott küzolomból, a leshelyointől mint egy fél órányi távollevő Szöreg falutól kinyúló töltés fele és annak íúzta s/.egélyo/.te oldalánál eltűnt végképun előlem. Oly érzéssel, milyen csak egy olv gazdáé lehet, kinek vetésűit a jc-^ tönkre verte, távoztam lesállásomról — még egy esélyt megkiaérleudő. Utamat a mar omiiiutt töltés felé vevém, melyei hevus járással csakhamar elérloui. Partját azugélyozó t\'u/.tiisoiou, ^melyek közt az ugynuvezott kubik-gödrok tele vizzol látoiiganak),áttörve,a töltésre leintenék uzon végig menendő. 10 iöldsáucz,moly ogésza VódHca falu l\'ílzes erdejeig nyúlik, mint viz-gát, vagy víz ellen védő, emeltethotot\'t a Tisza áradásai ellen, lleljebb, buljobb haladva, rajta kellemes, sőt érdeken látványt nyújt a korill oUerjetlő nádasok zöld szőnyege (k u hullámzó kalászok egy-egy kiemelkerlő magasabb uyáriáival. E rél és liádaa heiuzseg a kti-. lönl\'élu vizi vadaktól, mocsáros .szélűin gólyák és gémek lépdelnek vagy gukaolnak. Gondola l\'iymba inúrülvu, felvout fegyverrel hónom al»ii haladék utamon\', midőn egy oiikénytuUtu pillantást vetvu olőre, szemoiin egy iő|(mi 8ó—ÚO lé|iéi«nvire a nádszólből felszálló ba(mi-. sason akadt meg, bar a távolság igmi nagy, de
elfeledik azt. Ninc9, a kinek örömet szerezzenek általa. Meghalt az apa.
Volna ellenben pályájok, melyen a világ piaczán is működhetnének: azonnal mentve IcnüéiiQk a rájok .sokszor oly lélck-ölóleg ható magánytól; még vidámabb kedélyt mutatnának, mint minővel a.természettől\' megáldattak; mert\'fudnák, hogy biztos keresetmódjok, kedves és a társadalomra is jótékonyan gyUiuölcsözó foglalkozásuk van.
Valóban sajnálatraméltók a hajadonok, szánandók az özvegyek, sirathatok az elvált nők a mi társadalmunkban!
Gondolják sokan, hogy mid.in a nőket jogokban óhajtjuk részeltetni, ez óhaj tes-tesitésére légből, képzeletből kapjuk, az érveket."
Mi azonban ugy tudják, hogy az itt felliozottak nem légből, hanem hiteles számadattanból, és tapasztalásból merített .érvek, melyeket megdönteni akarni annyit tenne, mint ha valaki azt hirdetné, hogy ó muiitou előállítandó napfogyatkozással fogja meglepni á világot.
Az emancipatio ellenesek azt is mond* ják, hogy ha társadalmunk ezen újítási érvényére emelkednék, tönkre tennők az egész családi életet.
Amerika azon városában, hol ha nem csal euiléuk — 38 ezerrel több a félti, — talán igen; de a hol -- mint nálunk oly túlysulyban vannak a nők. hogy némely megyében. ÍUUO férfira 1110 is esik, ott leglráyésbbé sem tarthatunk az ellenpárt eimíteU föltevésének bekövetkeztétől. — Mert lla a tanulók szúrna inai napság 50 ezer a fér ti nemből; ugy véljük, hogy a nők sem lennének többen e téren. A/.(án ha többre is emelkednék a-nótanulók" Száma a férlíakéuál: e. körülménynek; mint a noí .kebel művelődés iránti fogékonyságának csak örvendhetnénk anélkül.hogy a tarsada-loui csak kicsiben /is hátrányi szenvedne
„JÜÚ1.___\' ;.;■■•■>\'-"-rr----—-----—
Utóvégre ncuilenne-e jobb, nemzeti művelődésünk? 4 egyáltalán az egész embv riség haladására előnyosebb, Jia /lajadpiia.-ink is á tudomány, csarnokában versenyeznének egymással, semhogy arra taníttassanak a kor ■ igényeinek most már semmi* h-.. •kintetben meg nem jelelő, sclílendrian reiuhzerü _ nőtanintézetekben: mikép kell egyes liatal emberek nyegleségei felett.erol-» tetősből majd kedves, majd követelődzíj hangulatot mutatni
Szólottak már — mint.fennebb is etó-\' litók.— sokan a női cmancipatióról; de
,uégis bíztam egycs.óvü angol v.,dászlogyvo-rembcn, lót tóm tehát, madaram egyet bukázvu, banyai-homlok zuhant le a ritkás nádim csekély .vizű pocsétájába. Kutyámmal odarohanni, pillanutmü ve. volt, madaram szárnyánál lógva a töltésre vinni nem került fáradságomba Vizsgálódásomból, kiderült; hogy a sas jobbszárnya tövében kapott\' lövést, mely. szárny csontját öaszezuzá, tehát csóvoniuek dicséretére válhatott auiiál inkább is, mert 4. sz. kucttagobbol lőttem rá: Örömem határtitlau volt, ilem adtain - volna madaram oda egy tót\' faluért. Aliit ián a sast meglógva, öblös tarisznyámban tenni nem sikerült, mivel erős karmaival hatalmas .vágásokat osztogatott, elhatároztam nol^i a kegylövést megadni, miiVsoKély tölfésud - ineg is történt. Ű oldalt fordulva-— vergődés •tiéli. kül — emberhez hasonló nyögéssel adta kí páráját,-valóban, nevéhez iiiéltóképeiflialt inl\'g.
........ fcgvver<fim
majdnem mindannyian egyedül a természet--re, vagy az eddig fennállott törvényekre hivatkozva, mondották el nézeteiket, melyek ily formán nem is saját nézeteik voltak, hanem csak, ismétlése a már uralkodóknak.
Mi nem hivatkozunk sem a termé-"szetre, sem az eddigi törvényhozásr*; de. igenis hivatkozunk az emberi nemes eszmék, s magának, az emberiségnek fejlődésére, s c fejlődéssel karöltve járó haladására, mely ugy a természetet, mint a törvényhozást mindig a haladás révébe szokta vezetni, s mindkettőt feltétlenül a kor követelményeinek kivitele czéljábó! maga részére hódítani.
Első, minek a szépnem őrök köszönettel tartozik, a kereszténység jótékony szelleme.
Az ős vallások szerint ugyanis — némely incpHur népeknél láthatjuk még napjainkban is — H nők lelki tehetséggel föl nem ralázottaknak tekintettek.T. balhitet a .kereszténység áldásos szelleme dönt é meg s innen magyarázhatjuk ama tiszta kegyeletet, inclylyel a» líóvilág a kereszténység, iránt viseltetett; s viseltetik.
\' (Vég* kftvvlkudk.)
Értesít vóiiy
a l\'esten 1872. évi szeptember 28 -20-ig tar-tartandó harmadik magyar jogászgyülés hír-gyában.
i). Indítvány a polgári perben a bizony-liftolv szabad méltánylasa turgyában, Ur. Neumann Ariiiin ügyvéd urhil Székesfehérvárott.
Klóadó :.Ür, Kováts Gyula törvényszéki jegyző lir Pc.ilon.
ti. Indítvány. az elitélt fegyenezok feltételes szabadon-bocsálása tárgyában, l)r. Kör-nyci J\'jde urtól Pcsluu. -
Vélemények: Dr. linzóky Alajos jogtanár urtól Nagy váradon és \'liiutl\'cr Emil fegy-lijizigazgaló urtól Lipólvarott.
Előadó: l)r. Kelemen .Mór igazságügyi ininislcri titkár úr 1\'esten.
8, Véloményos indítvány bz elkészítő ira- - Az MUtkerti llnnipi y tokiötotdbea
tok hatálya iránt, I)r. Fiscl.or Lajos ügyvéd intézkedés történt, hogy ugy a kimenőt, miut
urtól Kolozsvárott. , a bojüvot a kalmáva ologondő társasköcsi i|i.
Véleményes Indítvány ugyanozon tárgy- jon a tagok rondelkoteaéro, molyok azabou
ban Szabó Miklós kir. tábla\'i elnökurtól Festőn, áron közvotiundik a közlokedést éjon át i8.
Előadó: Dr. Búsbaeh Péter ügyvéd ur Pesten.
o) 1872. évi szeptoinbor 26 án reggölí 9 órakor, esetleg délutáni 3 órakor is teljes illón magyar tudományos akadémia dísztermében, , .1. A szakosztályok megállapodásainak j illetőleg a kisebbségi véloméuyek megvitatása ( és ulfogudása, vagy visszatasitása. .
2. A s/avazatszedó bizottság jelentésű . alapján, az állandó bizottság tagjai tek intőié- j ben megejtett szavazás eredményének kibír- . dőlése.
3. Azon hónak meghatározása, melybeu ! a jövő évi gyűlés megtartandó lesz.
4. A gyűlés bcliga/.gatására vonatkozó : esetleges ijulilváiiyok tárgyalása.
II. Ünnepélyek én dn**tjflvelclek Korrcmlje.
A diszebidhez a jegyek a központi■ iro. dában szoptoinber 24-én "déli 12 óráig ol6r« váltandók; ogy toriték ára (ogy Uvag asztali bor és kenyér boloértésével) 3 frt.
— A színházi díszelőadáshoz a jegyek a szokott árakért a megelőző nap déli 12 órájáig ülőre válthatók a köV,ponti irodában.
— Továbbá foljogosítások a központi ir„ dában nyerhetők, a\' kerti ünnepély részlete a napikozlöuy első számábaík közöltetnek.
Koit Pesten, 1$72. évi augusztus 22-én, Elnöki megbízásból
Dr." SIEGMUNi) VILMOS,
a harmadik magyar jogAnigyülés állandó húoftaágiinak tiikátá.
Most e mniár, általam kitöln
:saknem»
. egy ölet teszeli. Ez volt a kaland v\'éfcf, mely az 1871. juiiius 2.0-ki lesjáratat nékem elfelejt-hetienné teszi. Annál nagyobb hálával gondolok pedig szt. Hubert és a gondviselés adományára vissza, mort az eredméuy ez iiap — csuk hajszálon függött s-egyedül a\'jó esély tűz,te ki nekem\' az utat, melyo\'n haladva csaknem véletlenül\' — részesültem vadász élőmén veim egyik legszebbikében és az atigol tanár azon szavai ollen, hogy „hetedhét orszá/bjiir ritka az oly vadász, ki élolJbeíi esuk egy ^ust is lőtf{ — lelboxhatom, liogy áz óta több ilyen és legnagyobb fajta is esett lo csövem előtt.\'
LAKATOS KÁROLY.
~\' TTT Véleményes indítványok az állandó bizottság által kitűzött kérdések \' lelett.
1. Véleményes indítvány a nők teljes kora tárgyábun, Czouthc József ügyvéd urtól Miskolczou.
N\'éleményes iuditváiiy ugyaiiezuii tárgyban Dr. TeleszKy István ügyvéd urtól Nagyváradon. >
Véleményes indítvány ugy un ezen tárgyban, \'lutli. Lórincz suiumitőszcki biró urtól l\'estoji..
Előadó: Dr.-Takács Lajos egyetemi uiu-gántaniír-ur l\'éstcYi. ; .
2. Véleményes indítvány áz özvegyi örökösödés tárgyában, \'Dr. Vavrik Héla törvényszéki elnök urtól Egerben.
. Véleményes ináivuiiy ugyanezen tárgy-ban, Dr. Vida Lajós ügyvéd urtol Test\'-n.
, Véleményes indítvány ugyanezen tárgyban, Dr. Wtnizel Uusziáv égyutoiui tanáf urtol Pesten. -v *
Klóadó: Dr. Kexá Pál ügyvéd ur Pesten.
3. Véleményes inditvány a váltói minő-bégnek bekcbulezés általi érintetlen maradása
| iram,. Dr. Hróde Lipót ügy véd urtól Peston. í Véleio.nycs inditváliy \'ugyanezen tárgyban, .Olósz Ernő ügyvéd urtól Kassán.
Előadó : Dr. - Apátliy Ist ván egyetemi tanár ur Peston.
4. Véleményes indítvány a részvén.vtár-, suliitok bejegyzéjiu tárgyában, Dr. Schnierer üy illa" osztály tanács urtol Pesten.
\' Véleményes inditvány-ugyenezen tárg}*-ban,• 1 )r.;Szwetcuay. Miklós keresk. és iparkamarai titkár urtol Pcsfacii.
Elő.ídó: Dr. Matlekovies Sándor keresr kedelmi uiiiiistcri titkár ur Pesten..
f). Véleményes imlitvAfí^* a köz- és mu-gánváilló közti viszony tárgyában, liov^nko vics .íó/sef legfőbb itélőszéki biró urtól Pesten.
Kisadó: Sebusiyéu Pál törvényszéki biró ur Pesten.
ti. iVéloményes inditvány a védőnek, a közvádlóvali egyen jogúsága tárgyában, Kozma Sándor kir. főügyész urtól .Pesten,
Klóidé: Dr. Lőw Tóbiás kir. főügyészi helyettes „ur Pesten. c \'
7; Véleményea inditványN a polgári j»i:r-lieli -bizonylatok méltánylása tárgyában; Dr. ApátlíV István ogyotomi\'tanár urtól Pesten.\'
Véleményes indítvány ugyanezen tárgyban Murgitay Dozső ügyvéd urtól llajdü-Itö-szörimHiybon.
Előadó: Dr.\' Kováts Gyula törvényszéki-jegyző ur Poaton.
1. 187~. évi szeptember 22 én .esti 7 órakor ismerkedési estély a .Ilunguria" "szálloda felső terinebeii.
2. Szoptember 23 kán kerti Ünnepély az „állutkeribuii.* Kezdoto esti G orakor.
3. Szeptember 24-én esti 7MÍ^<kor disz-előadás a nemzeti színházban.
4. Szoptombor 2;\'»-én 3 órakor distebéd a „Hungaria" szállodában.
i>. Szeptember lü-án esti 7 órakor luieiu-estély a „lluugaria" szálloda felső termében. Állandó találkozási hely úgy délbun, miut cato, kedvezőtlen időben a kerti ünnepély elmaradása esotén is: u „Hungária" száljoda fölső terme.
111. (tsükHt:KéN Itidiiivalók.
— A jogászgvülés központi irodája (uri utcza 8. az. olső emelet, a budapesti ügyvédi egylut helyiségeiben) f. ó. szeptember 20 — 2ti-ig bezárólag naponta reggeli il órától esti 5 óráig 27-én pedig reggoli \'.I órától déli 1 óráig leend nyitva.
— A jogászgyülés hivatalos közlönye, a „Magyur Themis", a jogászgyülés tartama alatt naponként reggel jelenik meg és az ülési helyisegekben log szétosztiUiii. A napiközlöny-ért dij nőni jár.
— A jogászgyülés vidéki tagjai á ma-^-Ki^zág^ífió^
acu: a cs. kir. ailamvaButon (a valkány-perjá-mosi és uj-szőny-béchi és uiiiua-oriviczai vonaluknak kivételcvel) f. é. szeptember 18-tól október 2-ig, u diinagőzhajózási társulat hajóin szuptomber ló -30 ig, u tibzuvidéki vasúton szept. lö-tol oki. lü-ig, a CJ. kir. szab. déli vasúton szopt. ls ioi okt. l-ig, az olső ordélyi
astitoii szept. 17 tói okt. 2 ig, az bgyosült gyúr gőzhajózási társulat hajóin szept. ló tól okt. :>-ig, a kassa,odurbergi vasúton szept. 18-tői okf. 2-ig, a magyar kuloti vasúton szept. 17-től okt. 4-ig, a ina^yUr-éjszak keloti vasúton szept. 18—3U-ig, «1(/7„-tiyi vételbérelengedtst élveznek az ide- es visszautazás tekintetében, a mennyiben minőségüket az illető pénztáraknál tagsági jegyeik felmutatásiival igazolaud ják.
- ■ A jogászgyülés tagok részérő a központi irodáuau jelvények adatnak ki, (fuhér-kék sziilugciokor: „magyar jogitszgyülés" — „Pest\' l#72. szept. hóban" felírással) melyeknek a jogászgyülés tartama ajatti folytonos viselésére a tagok annál iiikább folkérotmjk, mert o jelvények szolgálundiiuk az ülések és üiiuo-pélyok, különösen a díszebéd, ismorkedési estély és az állatkerti ünnepély alkalmával rendszerint tagigazolváuyul. — A váltott tagsági jegyek alapján kapják\'a.tagok az évkönyvet és a napikózlöny) számait, továbbá ozon jegyek előmutatása mellett a vitelbér leszállítási kedvezményben réSzcBülnok; folkéretnok azonban
j a tagok, hogy esetleges félreértésekéi kerülése végett tagsági jogyeikot is folytonosan maguknál \'tartani, és kívánatra fölmutatni szíves. | kodjenok.
1 — Az állandó 6* rendező bizottság jel vé-
j hyo: fehér-vörös szalagcsokor, .magyar jogász-. gyűlés", „Pest, 1H72. szept.hóban" felírással.
— A tagok kéretnek, Itbg^Jolvényoiket i tagjogy^jik fölmutatása mellett a központi iro-| dában személyesen átvonni, és a szakosztályok
névjegyzékébe leendő felvételükot legfeljobb I az ol»ő teljes ülés bozártáig ugj\'Jífíott eszközölni j szíveskedjenek. A gyülésro megjelent tagok I névsora közzététotík.
j \' — Az évkönyv két kötotbon jolenik meg, | az első kötőt tartalmazza az inditváinMcat és előlegesen küldetik meg a tagoknak, tMtlcg a jelentkezéskor Peston log a tagoknak kézbesit-tetni a központi irodában, a második kötőt tar-talmazandja az összes tanácskozásokat gyorsírói loljegyzés után és utólag fog u tagaknak j megküldetni. Az évkönyvért díj nom^jár. | ■— A hölgyek részvéte k-ölcsöuözvén az j ünnepélyeknek és estélyeknok legfőbb fényt éa J kedélyességét, felkéretúek a\'családos tagok, ! ^ hogy az ünnepélyekben és estélyeken család^, bolioCkol ogyütt szivoskedjouek réfzt youái, \' |
Hírek.
Csáktornya, szept. 8. 18Ti.
Horváth György, gróf Fostotics tlyörgy összes urodalmainak fölügyelője, fényes\'társa-sagot gyűjtött összo f. ho 7-ón voudégszorető házánál, t\'sáktornyán.
l\'ezsgott a iok vidor aroztól a lak olöcaar-noka már esti 8\'/, órakor, a hová fényes tógátokkal robogott a vondé^koszoru utóhada is.
Kilonoz órára már toljos számú volt a társaság.
A fiatalság tánezra pördült, keosos fordulatokkal gyöuyoiködtotvo az éltoaobb részét a uézókózönségnok, és kárpótolva ee utóbbiakat az elrepült régi jó napokon.
Jolon aorok irója, a ki szintén részese volt a mulatságunk, gyöuyörködvo nézé,- mint válik ki a társaságból, különösön két ioltünő alak, mindkettő szőko angyal.
Vorsonyozni látszottak abban, ki tud szeretetreméltóbb lenni V
Es valóban, ha leginkább^ előnyös ol dalról óhajtották magukat mcjpffnortotni, uz miudkeltóuok ogyuuló mértékbon aikerült.
. Ertjük Ziogler Etolka és Szidák Jeso-phino kisasszonyokat, a kik n természet nyuj- > totta előnyoikot linóin modor és ritka művelt-aéggol párosították.
A mulatság a Csáktornyán időző fiatal gróf Festetics Jenő tiszteletére rendeztetett, -a ki azonban már 12 óra után visszavonult.
Ez azonban nom akadályozhatta a hátra-ramd0U&K»rr1l0gy ésáfc Vroggofi o órával hagyják el páratlan humoru házigazda házát, a honnan a régi magyar vondégszorotot kollo-mos emlékét vitték magukkal.
Természetes, hogy" lolköszöntésok nélkül ucm ínii11 el uz ost.
A 8i) tagu társaság kedélyoson hallgatta a vacsora alatt „Uábor" kitűnő zonéjét, és csak az szomorította meg némileg, hogy a táncz-szomjas fiatalság már türeliuulleiikodiii kezdott, suttogva, kérdezősködve: mikor fog már egyszer a cotillion elkezdődni?
No do.végro oz óhaj is teljesedésbe ment, és Dr. Klein Sándornak aikerült meggyőzni a jelouvohakat, hogy valóbau kitüiiően ós komikus részletekkel lobét és képes is egy colilliont rendezni.
A huszárság is repraesontálva volt néhány gavallér, fiatal tiszt által; úgy sziutéu ott láttuk Kéler ezredest is.
Ez rövid vázlata a tegnapi ostnok-; éa mi örvendve távoztunk olo vendégszorefő háztól, a hol a házigazda,, háziasszony és végro a házikisasszony egy lórmaszeretotreméltósággaligyo kőztek bonnünkei szórakoztatui.
s; ó.
— Exktlvö. Rákosi László barátunk s lapunk kedvoa munkatáraa múlt csütörtökön vezette oltárhoz a szépmilvoltségü 8 lelkes honleányt, E ntz Emma kisasszonyt, drt. Eutz F«-roncz megyénk joles a/ülöttjénok egyotlon leányát. Az eaküvő liudán, az ugynu\\ezott vér-kápolnában meut végbe. Násznagyok voltak : Morócz István éa Kránicz Férp\'ncz. A fényes obéd a budai azólői lakban tartatván, vidámság s teaztoliM kedélyesség l\'ftszerozto azt. Megható volt a tisztes ószapának ifjú lolket eláruló s mély érzelmi! poliárköszöntése az uj párra s Vendégekre, a Pozsonymogyéből ido jött eskető fflt. VVIazsek plébános uni-á Kolozsvárott ta-^nárkodó liura, dr. EntziGézára^ Kránitz uré a család jólétéro a o lapok szorkesztőjeé a családfő, mint Zalamogyo szülöttjére sat. Tarlós.boldogság kisérjo a szont frigyot; ujitsuk meg itt is azon emléksorokbft foglalt jó kivánatot, nio-lyot llátörli oz alkalomra irt: n
Édeif, üdv i.yilt kl ma két keheiben, Legyonek buldogok mind a koturi. JArjatok róxiákou — tllvia nvlküll E*í*»ég jusjon ki oaxtályrésifUl. Ni- ismerjetek liáu^t„i vagy bét; Arany-e.ő. mindig ai út.
Zivatar no dnlja>«ivetfkct.
ne, uj dal, tart«on lakhelyet, jövő lí^yeu koitoru,
jelet
Plro» bimbók VHtte Uánf, fiá ... , A* viliág™ lie juaaaimk, li aem ! Rondie * jö Iitcn, átóáM\' hlnlit-n
\' Sh\'|i rnenyaaazony! utánad a hátban,
Alílott jó •illUiil ktirttlt l>nj vall.
Kinca lány, » o miatt nagy*)■•>/. a hiány,
Hogy nirgorvuaolü : mar adj li .. n I «■ á li y.
. \' • , . ■ \' * \' . .ló völogóiiy I tárául e g y e t .v«u/l, >
8 Imo a lávából* 0 I tl t nyertél;
Apái, anyát, jó nlit t\'a két trwtvért.
Kívánom : mint apa te ia megérd!
— Kin-Komárom és vidéke következő kérvényt nyújtotta be logközcjKibb a magy. királyi kereskedő) mi ministeriumhoz:. „Az általános közművelődés melléit az iparén szorga-lom egyik lényeges cszkö\'z, mely a haza polgárainak jövendőbeli anyagi emelkedését elősegi-leni képes; ezen bitben és ama meggyőződéstől vezéreltetve, hogy a magas kormány az ipar és kereskedelem emelése tekintetében a ezélsze-riinek bizonyult siker elősegitéséhoz támogatásával hozzájárulni kegyes leend — vagyunk bátrak tisztelettel alulírott Kis-Komárom mezőváros községi képviselői, kereskedői s iparosai azon alázatos kérelemmel járulni a nmltgu in. k.fkoresk. ministeriumboz: miszerint akis-komáromi postahivatalt lávirdai hivatallal szaporítani és igy a déli államvasuti vonalon lévő komárvárosi vasúti állomással a Kis Komá-, romba kérvényezett távirdai hivatalt összeköt-tetésbe hozni méltóztassék. Alázatos kérelmünk támogatására következő indokokat hozván tel: A komárvárosi vasúti állomás Kis-Komáromtól •y„mértlöldnyf távolságra fekszik, s nem is említve a téli rósz időjárás és majdnem járhatlan utak akadályait, az egyesek részére érkezett tavsürgönybk a tovaszálíitásra vállalkozó egyén hiányában rendkívüli késedolmezés után jut-, láthatnak csak rendeltctésök helyére, mihez még azon akadály is járul, hogy a vasúti hivatalnokok rendszeresen elfoglaltsággal mentvén magukat, a feladásra szánt sürgönyökkel a föladni óhajtó magánosokat várakoztatják, holott Kis Komárom mezővárosban a kereskedők és iparosok már is elég nagy számmal van képviselve, do legfókép a vidék nagy birtokosai a táv-sűrgönyzés használatát gyakran igénybe ve szik; — továbbá a kis-komáromi postahivatal 10,000 telket számláló vidéknek központja, s min\', ilyen,valamely városban szerencsétlenség, rablás vagy más cselben a gyors segélyt távirdai összeköttetés, által legbiztosabban inogsze-szerezhető. Mivel azonban a kérelmezett távir-dának Kis-Komáromban leendő felállítása kez-
--doikgfls, a hogy. kítjiiUl)JiuK\'lü.vgl]«)Jg(ttápa.iuui\'-tén u magas kormánynak ez érdemre fordítandó kiadásait, kevesbítsük, alulírott nagy birtokosok a távsürgöny-oszlopokhoz kívántató faanyagnak díjmentesen leendő előállítása- és he-. Ij igírállitására, mi pedig községbeliek az előforduló gyalog- és más kézi napszámoknak díjmentesen le. ndó előállítására készséggel ajánlkozunk s a magas kormány rendeletéhez képest az elfogadni igért szolgálmányokat bármikor is pontosan előállítjuk. Azon reményben, hogy okokkal támogatott kéivényünk a nágymltsgu m. kir. kereskedelmi lainislcriumnál meghall* galásra talál, kérelmünket megújítva, alattvalói t" Ijes bizalommal maradunk a nagyméltóságú magyar királyi kereskedelmi ministeriumnak Kgalázatosnbb szolgái tiiJ aláírás." Mellékelve van még a kis komaromi postamester nyilatkozata, melyben a leendő hivatalnok részére egy szobát felajánl, vagy a távírda vezetésre ö maga is vállalkozik ; továbbá a szbirói véleményezés. (Valóban kivánatos, hogy Kis-Komá-rom- és vidékének enie kérelme az illető mi-nisteritiinnál kellő méltánylásra találjon.Szerk.)
— Taniiyy. Sopron városi, felekezet különbség nélküli, magyar német tannyelvű felsőbb leánytnnodábaii a jövő iskolaév folyó évi okt. 1 éu veszi kezdetét."líen lakó növendékeket teljes ellá tásra a legjutányosabb (eltételek mellett befogad és a szülők kívánatára bővebb értesítést ad ltiesz Józsel, a városi fölsőbb leánytanoda igazgatója. Egyúttal ajánló-\' lag hozzuk e leánytanoda értosilvényéből a következőket: Városunk közönsége mult évi okiéber l én ogy magyar német tannyelvű felekezet-különbség nélküli nyilvános felsőbb leánytanodát állított fel. Ez intézet egyelőre 2 osztályú, de a már jelenleg örvendetes iskolalátogatás azon reménynyel kecsegtet, miszerint :i-ik sót 4 ik osztálylyal fog szaporittatni. Hendes tantárgyak: Erkölcstan, magyarnyelv
t olvasás, nyelv és irály tan) németnyelv (.olvadás, nyelv, és irálytan) számtan, földrajz, hazai és világtörlónoloin, természetrajz, természettan, vogytan, rajz,szépírás,ének, kézimunka, háztartás. Rendkívüli tantárgyak: A franczia-nyolv, a növendékok kívánságára az angol-nyelv, gyorbirás sat. Tanári testület: az igazgató-tanáron kívül megfelelő\' számit tanerők. Kivétetnek az intézetbe azon 12 éves leánykák, kik az elemi iskolát bevégezték, vagy az megfelelő tantárgyakból fölvételi vizsgát tesznek. A tandij havonkint 2 írt. Kblyétoli folté- i tclok /^Bennlakó növendékek,kik az intézetben teljes ellátást nyernek, lizetnek egy iskolaévre 32;> frtot; ezen összeg negyed- >jigy félévenkinti részletekben előre fizetendő. A kötelezett tárgyak tanitá»áérf járó dij havonkint fit, mely a községi pénztárba foly. A roud-
N v / r?" \' - -
kívüli tárgyak igon mérsékolt díjért taníttatnak.
A növendékek felszerelése minden tekintetbon a l. szülőkre bizatik.
— J)tv Schreyor Lajos — lapunk munkatársa — tn. kir. igazságügyi miliisterium által a nagy-kanizsai királyi törvényszékhez kir. törvényszéki orvossá neveztetett ki. Örülünk e kinevezésen, mely valóban a közvélemény Várakozásának teljesen megfelel. Üdvözöljük!
— Sajtó hiba. A mult számunkban közlött ifi- Skublics László ur nyilatkozatában egy s z a r v a s\' h i b a furakodott be. Ugyanis: „producalva" helyett „provocalva* értendő. Elnézést kérünk! " , *» \'
— UJ postajef/yek. A cs. kir. kereskedelmi miuisteríiimmal létre ♦jött egyezmény alapján, lhí2. ovi október 1. kezdve u posta-igazgatás által 2 krajezároa értékbélycggel ellátott nyomtatványok bérmeuteséro szolgál • cziuiszálagok fognak kibocsáttatni a következő módozatok megállapítása mellett: 1. Ezen ezimszalagok a felső.jobb sarkon 2 krajezáros érték bélyeggel, a két hosszoldalon keskeny sárga szegclyzoltol és az egyik vég hátulsó oi-dalán ragaszszal, a küldemény összefoglalására vannak ellalva. 2. A közönségnek, valamint az időszaki nyomtatványok szerkesztőségeinek a ezimszalagok legkevesebb o darabból -álló .féliveken, egy-egy téliv II krajczárjával fog-nak kiszolgáltatni. 8. A magyar kir. postatoru-let számára a ezimszalagok eddigi alakú értékbélyeggel láttatnak el, a cs. kir. osztrák-posta-terület számára készített ezimszalagok a magyar po8tatcriilclcn való feladásnál uem alkalmazhatók. 4. Tévedésből, vagy véletlenül hasz* nnvchctetlcuckké váll egyes ozimszalugok a postahivataloknál 2 krajezáros levéljegyekért kicserélhetők, ha a postai kezelés jelét neln hordják magukon. .\'>. Mindenkinek szabadságában áll, ugy mint eddig, saját készítményü\' czimszalagokat használni; hivatalos ezimszalagok használatánál az esetben, ha a küldemény súlya a .\') vámlatot meghaladja, a hiányzó francoilleték megfololö értékű lovéljegyeknek a szalag czimoldalára való leragasztásával pó tolandók. A ezimszalagok bél kivágott jegy bélyegek, ha más czimszalagra ragasztatnak, ér veuytelenekül tekintetnek.
— Jb\\\'(hlt\'ás a hazai szőlőbirtokos urakhoz. Kivilolképjs palaczk érett bort késziioúi egészen biztosan csak a mechanikai utoii lehet, t. i. a franczia Menudicr.félc szőlőmorzsoló én egyszersmind szelológép. a rajnai tilirirozögép, ^ a fraimziai P^sztor i zitbigép uHf ff Im"1^"-0 j —• minthogy azonban azt tapasztaltam, hogy a magyar és o.tztrák szőlőbirtokosok özén gépeket megszerezni nem hajlandók, iine tehát egy oly vegyészeti deritószor használati utasítása, régi borkészitési mod mellett, áz említett gépekel meglehetősen pótolja. Ezen szabadalmazott deritószor feltalálója Charles Julién, a franczia ipar akadémia egykori tagja, koraiakban, a borttisztit*\') legtisztább: zerok kivonatából levén összeállítva, semmi szaga nincsen, és i gy formán alkalmazható fehér, vörös é* pezsgőboroknál. Nedves levegő, vagy a pinczéOen való tartás szinte uem ári neki, továbbá magában foglalja mindazon szereket, molyok a bor tisztítása és nemesítésére hatnak a nélkül, hogy termé-ize-.les. szilién vagy zamatján változtatnának. Használati módja egyforma a vizabólyágéval. Az I. szánni |ior vörös boroknál, w -1 akoliként 1 bécsi lat alkalmazandó. A 2. számú por aszú és kövér boroknál, és 4 akoliként I \'/.j bécsi lat alkalmazandó. A ü. szánni por fehér boroknál, ürmosnél és pálinkánál sat,, és 4 akóukéut I\'/» bécsi lat slkalinazandó,
— Unka /tat rá ff ás. Mult vasárnap a vasúti indóház felé sétált egy dobos és egy trombitás baka, mindkettő szeretve szereteti maczájával. Meglátja négy huszár s nom akarva a jó konezot és alkuimat elszalasztani, ideiglenes leány rabláson törték fejőket. A terv kész! Megtamadják a két bakát, mert hisz világos, hogy négy kétszer több, mint kettő s a tnalacz-forgató nyárs hosszabb, mint a konyha kés. Véres tusa fejlődött ki, melynek vége az lelt, hogy a két baka, rövid késeikkel, oly „moistorstück,\'-öket vitt véghez, molyok következtében a négy huszár- közül három megsebesítve elfutott, egy pedig a csatatéren maradt, ki pár nap múlva ki is szenvedett.
— Ilokody Antal színigazgató megbízottja, Vajdati ur városunkba érkezett az egyetlen ogy bérletre bérlöket gyűjteni, elét tünk fekszik az „Előleges jelentés is melyben inind a legújabb s legkedvelejbb darabok vannak kiszemelvo előadásra. Számos tagból állo társulat, erősen hisszük, ki iogja érdemelni a t. közönség pártfogását.
— Mint hulljuk Nagy-Kanizsa város árverést akar rendezni a főutezák szélein levő vizvozotékokboni legollothotésre 1 Ez valóban óhajtandó lenne, mert legalább azután százszorta szebb látványt nyújtana a reggeltől estig legelésző kacsák serege. Nem megvetendő, jövedelem forrás, főkép ha a kutyaadj\'iból begyült ezreket mellé tcszszük, moly két joW-dolmet összetéve, képesek leniniünk utczáinkat hetenkiut legalább egyszer ineglocsoltatni. Azután mufjo csak valaki ezutáu mondani, hogy Kanizsán port nyuli"
— T. Adatok a zala-ogcrszegi kir. törvényszéknek a polgári váltó s bütiügyekbcni, •s a telekkönyvi osztályának tevékenységi és statislíkiti ügyforgalmi kimutatására vonatkozólag, IH72-ik évi január hó l-jétől bezárólag 1872-ik évi augusztus hó ill kéig. l\'olg i-ri ügy átvétetett a niógyoi volt törvényszék-lói fulyóUgy 2i)3, por 140, — 1*72. évben nug. végéig befolyt folyóügy per 80, miüdosszo tehát folyóügy 2822, per 220, — ezekből elintéztetett íolyóügy 2442j per 015, hátuilékban maradt folyóügy 127, per ltiil, tartatott összesen 114 lilés. — Váltóügy á sopro.ui feloszlatott váltótörVéuyszéktól átvételeit 8, 1872. jan. 1-tól aug. végéig befolyt 87, mindössze tehát Ki), — ebből elintéztetett 0i>. valtoövas telvelcloll oaszeaen II, illés tartatott ós»zi-sun 2.1. — II ü n ii gy a volt megyei fenyítő törvényszéktől átvételeit folyóügy 244, bűn-per L\'2, 187*. jan. 1-től aug. végéig befolyt lo-lyóügy I Illó, bunpor\'*.),\'), mindössze télial fo-lyoügy rj!50, biiuper 117, —ezekből elintéztetett folyóügy li;K>, bünper 08, --\'hátralékban maradt íolyóügy 24.), bUuper.49, vizsgálati fogságban letartóztatott fegyoncz a megyei v(di tényuó tvszéktól átvételeit 3-1, — 1772. jan. 1-tól aug. végéig bekisértetett 132, ow.o-sün 100,özek közül elítéltetett 1 IV), elileletlciiül letarioztva maradi 47; ülés (firtatott össze sen lOil. Kelt Ztla-Egorszegeu, lH72 fk évi s/< p tember 8 án. háttal I or v á t, oltiiik. Skublics Káliumán,kir. tszéki jegyző. — 11. I872 ik évi január hó 1-én átvett hátralék iltfO\'.t ugy-darab. lieérkezetl 1872-ik évi január ho l-jeiól bezárólag 1H72 ik évi\'augusztus ho Jl-kéig 3400 beadvány. Összesen t)72."> űgydb. \'E/.ek bői elintéztetett 7\'J ülésben, 187l\' ki augustus luí 31-kéig 3048 Ugydb. .Maradt elintézetlen 187*. aug. hó végevei 3UÍ7 űgydb. L\'gyau ezen idő alatt kiszolgáltatott telekkönyvi kivonat ;>ii3 db. Tárgyaltatolt 7;> ügy. Az ez id- ig elintézett 3048 ugydarab, statistikai ügyforgalom s illetőleg birtokváltózások és ujabb terhek kebtkecése, s azoknak megszűnése tekinteté ben pénzösszegben következőleg van képviselve} ü. to.: 1. Eíók közötti birtok változásoknál pedig Uidásvevési, csere, ajándék sat. i szerződések a Ital 3Otl,042 frt ;>0 kr. o. e.; 2. végrehajtás altal 01,722 frt; 3. Haláleset követ-kezlében 17,780 frt üu kr. o. é. Összesen: 37\'.\';;>4;) Irt 10 kr. o. é. Torhoknél v áltozások : 1. uj terhük- keletkezése élók közötti cselek-vények, ugyinini kötelezvénye!; bekélilefése által 2.\')7,*ü7 Irt 4.) kr.; d tto detto .V.IO drb arany és detlo itolto 20Ó,IKM) birodalmi e/iint
Iwlttfr-af^l\'orholí íiWigs^iini^T^intarTi^iU\'l Irt 38 kr. o. é.
— Keszthelyről értesítenek, hogy az ottani polgári s felső népiskolánál a tanári választások tegnap azaz f. hó 14-én történtek meg. Kiv.incsiak az eredményre.
— A Csáktornyái polgári iskolához — melynek egyelőre csak .eihó osztálya fog megnyittatni — rendes tanárokul t,V.obor Kálmán gyöngyösi és Dobján László balatonfüredi tanár urak választattak meg,
— Pályázat postamesteri állainásra Somogy váróit (Somogy iTiogye) tiszti szerződés éa Kh» Irt készpénzbeli biztosíték betétele mellett. —• Evi járandóság: 120 frt lizetes, 24 frt irodai és 24U frt szállítási átalány. — A kérvé-nyék ;i hét alatt a soproni postaigazgatósághoz intézeiidők.
— ltofld hírek. A királyi udvart f. lift szept". I.\') —2ü között várjákJlíudára. — A gór. keleti érsekek és püspökök Nagy-Szebun-
(ben érseki gyűlést fognak tartani. — A csiszár f. hó 14-ére tér vissza liArlinból a delegatiók megnyitására. Orailich pozsonyi evang. tanár f. hó X án ülte meg í»0 éves jubileumát. — Harcson a közbiztonsági viszonyok oly életve-szélylyel járnak, hogy éjjel fegyver nélkül az utczára ki menni, nem egószségos. — Kikindán oly nagy a halálozás,, hogy egy nap 30 at is eltemetnek ; s az a furcsa, hogy egyszer kétszer kileli a hideg, s vége az életnek. —Napokon excsászár annyira elbeti%esedett, hogy bottal is-alig képes pár lépést tenni. — Szeuczy Imre, az Eszterházy-féle berezegi uradalmak igazgatóságainak nyugalmazott elnöke,közelebb lladenben meghalt. — A szombathelyi birtó-kosság a vadászati jogot 0 évre bérbeadta. — Somogy községben a napokban tűz ütött ki, melynek 123 ház ,112 pajta- és 8 ember élete-, esett áldozatul. — A kolozsvári egyetem és erdélyi mtiz^um egylet közölt megköttetett a szerződés a gyűjtemények átengedése iránt.
Dimítittul gnbnaplnrczn.
Httrnegli, a/épt. lU-íii, lluta U.— — ft.iiO kr. Ko*a ;».;><) :).20 kr Árpa 2,60 -2 20 kr. Knkoricta kV. Za|» I.W —kr. Marhalon Hja H kr. lt.ojn.|iu< úfa kr. I)i«/.iióhiia.ft,a 28 kr t\'jlior\' akója !l lo f<|, Ótior aköja 14 — frt\'. S/.éila n,*»ja^ I. — - kr. frt S/ialma in. .Ml—.70 kr. Keményfa iile 12 — 1 I Irt tilöjáráa meleg.
S *.-F e h A r> v á r, aiepl. Iió 11-én. 1872. IIiim li 30 G.lo kr. ttoxa, :t 80—3.70 kr. Ár|»^ 2 í«0—\'JcO kr. Z.v I.—»>0 1 ,,\'itl kr. \'KiíkoVicra .\'(.tJO—kr. Kftlóa . . .— kr. Ilaöliiia
Marlinliua .\'!o kr. Ilorjilhiii :I0 kr. I)i/anóhua 110 kr. Jiiiilnis 20 kr Kiirgonrá mr 1.40 1,30 kr. tljlior akója 7. - li.,\',0 ki Olmr akója tt 60— Ik— kr. Sg.\'na máza. 1 ij kr, Sxaliua m, 1 frt. Keményfa ttlo
Í2-20 Irt.
Uiretali, «tp». hó 13-án 1872.B«»
- G.— kr. Koia 3.50 3.2"> kr Árpa 3--2.65 kr.
Zab 1.0O.-1.Ó5 kr. Kukoricia . kr. Köles
• .--.— kr. Hab\' 4.---- kr. Hajóin* .--.—
kr. Marhahús 22 kr. liorjuliua 21 kr. Uiunóhut SO
kr. Juhhua 14 kr. Hurgonys mr. .--.— kr. Uj
lmr akója H--.— kr, ()bor akója 18.---12.—
kr, Síéi.a m. 1.20-1.10 kr. Sralma m. <K» kr. K«-niényfa iite IJ. ~ li.— kr. Iilőjáráa aaép
Keiathely, »kept.l3. 1872. Huta O.öO—5.05 kr. lt\'iza 3.40 - 3.3*1 kr. Árpa 2.80-2 6") kr. /.ab 1.66— l.fJO kr Kuk .rieaa 3.40-UI.30 kr. Kepc*e 7.50-;-7.— kr. Marhatnia l\'lja 24 kr. liorjuliua fija itú kr. \'Diixuóhlia fi.|a 28 kr. t\'jlior akója frt. Oliur
akója 17 16 irt Keményfa öle 16--frt. Haéna
máafája 1 5" .kr. >íalma m. 80 kr. \'t\'erinények Ali*-pota kíiaépazertl. Mójáráa változó.
Veaüprém. atrpt. 10. IH72. 6,:i0 5.M6 kr. Koia .10-3.40 kr. Árpa 2.IW-it.46 kr. Zab 1.75 —1.66
Kilkoriraa 4 —,3 Ml kr. K>l|i-a ,----- .— kr.
l: ilió.,\'Vi— , kr Ital\'lilia----.—kr.Mirhahoa fontja
kr. It,>rjuliii« kr. I)l*«nóhlia <16 ki. Juhhua 20 kr. II irxonya mr I. lo .- kr. fjbor akója 8.50—.— kr Ó-bor akója |8 — .— kr Hiéna máiaája 1.80-
1 ,\'itJ kr. Szalma n». I.--, • kr. Keményfa lile 16,
kr. Mőjáráa j\'V

Értók- és váltófolyám szept. 14.
:\')"/(, inetaliijuoa 00.40; ;\\®/0 nomz. kölcsön lvr..»-lvi álladalmi kölcsön 101.2Ú JMft* részvények K74; hiicliutézeti részvények JoJ *— l. uidon IOH li) ezüst ágio 107.80; arain\' da-\' rabja i).24\'/j; 20 frankos arany 8.707,\' kr.
líetl naptar,
Steptember 15-tol 21 lg 1872.
II • rl it^ll- Kaltiolikui nap- l\'loleat ina
ii ap * tár naptár ! uií..
•i7i A |s|(ftibb paraucaról.
Málé XXII.
l.l Vaaarnsp F. 17 Mar. n. Nikoineil
16 ll.\'t t.uilmilla C\'ypriáii
li Keil.l. l.ambert l.^mhei t i
IS ^x,* iila Kántor t Kikháril j sfcj
in t\'alllAiílik Konrád . Hnilánl
•_><i i\'élllvV Kunt. + Kauaata 1 á>
Szombai M .lé ap t Mát / ö
KoIcIiks szerkesztő: Bátorfi Lajos.
isryiitt^r.*)
Wajdits József ur könyvkeres kedé-sóbe kerestetik egy szolga és iapkihordó, ki olvasni tud évi 240 frt fi;etdS3el.
Lamport Imre úr
a „Pesti biztosító intézet" soproni fő-ügynökségé által ezennel felszóllittatik tartozkodasi helyét september hó 20 áig nevezett foügynökseggel annál bizonyosabban tudatni, mivel nem te.\'jesites eseteben, annak k puhatolására, szigorúbb eszközök foganatba vételere kénytele nitettnek.
JT STEIX SAMU -W
ékszerárus, arany- es ezüstműves Zala - K^erszegren
Körmendi utexa, .7.5. sx.
Vau szerencséin a u. é. közönséget értesíteni-, hogy a már \'£\'4 év éta feuuáiló arany-és ékszer raktáromat ujol.ag^ legválogatottabb aiauy- és ezüst ékszerekkel dúsan szereltem föl. Kapható nálam minden választékú i\'ZÜ^t-és nmnyónik 8 Írttól kczdv\'v e^énz \'400 IVÜK t továbbá miudenneinA ékszerek, u; in.: k a r |> o re c z o k, függök, I á n o z o k, gombok, o m I é n y e k, é t s z e r.e k, szóval: min.-denfélo arany- és ezüsttárgyak, a legegyszerűbbtől kezdve a legtíiiomabbig.
K* mindaiiutllelt, hogy raktárom nagyság- és gazdagságban votélykediietik minden nagyvárosival;, az árak IVIíUimicii olcsóbbak; mint nagyvárosban, a miről is a n. é. közönség már a legcsekélyebb vásárliisDal is meggyőződhetik. — A v u 11 és r é g i a r a n y-s e z ii s 11 á r g y a k a t\' a lögjobbáron becserélek.
(iyoraati és kiváló ligyolemmel eszköz-lok betű- vagy- cziinbovésésekeC.
S mi leginkább szíves figyelembe veendő: saját magam is folvtonosau dolgozom.
A nehéz nyavalyát és a nyava-lyatörósi görcsöket
gyógyítja dr. (). KÍIIíhcIi, a nehéz nyav\'ályíít speciális orvosa. — .Mi»st Herlin, Lbuisonstrasse 4").— Már száznál többet teljesen kigyógyított.
*) E rovat alatt klizlmtokért icli\'l.iaaé^vl n«m vállal a .Síeiki-aatoaég., f
Ohnc Hnlliln.
Brust- u. Lungen
krauke Iliiden auf uaturgc>i.lissci. \'»\'.V, »e|h
von deli Ae.zl.n fllr n.....übm .1 kiüti-
Heilung i.lifea l.ei.loua
ohne Medicin H
\'lir«ilillU)! ilrr Krailklieil i.Jtli.
Dir. J H. FÍCKERT, I tori in,
\' Wall-Strane No. 23.
■ Hounrar 6 fl. 0. W\'., wolrhe <lr*n lirlofe heizuAlgen.
Olmr >1.1.-in
RIX AiXTAL,
ajánlja l. ez. vevőinek, é» keuyes vetkező legiijabb találmányokat a
Szakái hugymu,
IVÁVKIIAZ MIÍGXVI\'I\'AS.
IJ T|u A lói irott tisztelet tel értesíti af. közönséget, hogy c % a Kis német- és Zárda-uieza szegletén ujonan felépített és divatosau berendezett
Butor-máz,
Ibeli mcgi.MI.Misiikre kll-lt\'j;>olit((»alili.tn 1i<lMi -/Ít : •t-Í .tillának, hogy hatás.a olyan, mlM\'iiui ti/ennegy nap alatt a legko paazahb helyen a legszebb szakáll utiveszll. A j.itállás annyira biztosit, hogy azon esetben, ha uinrs hatása a Kernek, a pénz viMtaadatik. Kgy oiumig Ara t»\'» kr. U/iliiiiiiin jótállón »«ei, ho/t tizenkét nap alattszoplüt, iUl lltNUlt, , „.ijfrthct, liuhorcsékol, lom löt «th. rtrUkre ol
\\r»zit. I csomag mclusino ára !NI kr. iitasiláasal együtt. Altwtl\'wht ** egyetlen-I4|..a6 »*er, m.-lylyíl rt.glön linóin .vlllulllu,, f,.|,ér kezekot^knphatiii. J.Vállá»,;mellolt. Kgy llveg ára l>6 kr N •
m>vr>\'/ iilntt v^kiüV íekerségit fogak Legjobb íogsr.er. t> [II II /. ItltltL K»on szernd * fekete fogak 3 perez aíntt vakit.\'i fehérségünk és tiszták Imitek, azonkívül a fogkőt illá-volitja c« a száj kellemetlen siagál elveszti. 1 csomag áru (."> kr. .],,: Rix Antalttfl. Baén d.óoliy a .!».\'• *«Id héiá\'.ól aaj-1/MMM.tJ, lu|U,ik vi minden v.l.igos huj^t a Wgrtívldvrbb id5 alatt megbarnítja. Kgy llveg ára 26 kr. Rózsaolaj egy llveg 16 kr.
. I (Ive,\' 76 kr, elégséges ugy ugóaz szoba "t bútorzatára í» miiideu politurát nélkUUlz-hetövi teliz.
Haj-halassum, ;
kitaláliaiolt Dr Wakerion Londonban ..i; bajbalz-amot talált fel, mely mindazt helyette.iti; a mi eddig lelictcllioiuek lál»z..tt ; a \' hajkihullna állala fOgtöu elmúlik, elősegíti a haj. nüvését bibe-tétlen inadon é« n n ,«vésl fsodálnrosnu elősegíti, ng\'y annyira, hogy a legkopaszabb helyen sllrllu hajt, és lí éves tlatai embereknél niiir sarlt szakáll nilveszt.\' A klU\'inscg rísztvlotlol felszól-littatik, liogy Jo talál.náflyt ne csílfvlje lii ez igen gyakrán előfordulni szokott vásáii exikkekkoi. I>r. W.ikessou hajbalzsama ercdv\'i szeleuezében 2 frt és -I írt .">!\' kr.
Az újkor csodája, U^tí^tS*
mcgtartá-it elősegíti és a szájnak M^noJ^^JkJ*i>»W-itriíífitt_ . 1 iwe^--atitrn\'ni-\' .jviz 35 kr.
Jóságban folttlmiillmtlaii ja^-JSE
melleit, hogy 6 |iero* alalt minden hninak hullámszerűen fodrozva kell lenni*. Kgy doboz fo.lntó baUsam \'.\'.\'> kr.
Eskimo-lagy-illaii), ^l^SSfZti
jótállás mellett meg kell gyógyulni. 1 ilvng l\'agyillniiy -la kr.
llix szabadalmazott párisi nihatisz-.
titó vlio. mely szövetből s minden loltot veszély nélkül nyom-• lalan eitávolitár. 1 llveg ;tra f.\' ki.
ltix sálon*fiistöKÍ-illanya, fzXSS
meiabb szaggal tillti be. és miudotikiro nézve uélkliló/hetlen. Üveg ára krT, |.oral.ikbau kr , |ia|>iralnkhan Iá kr.
..... « vagy v»r«s
g nélk\'il bar-nnvag füvekből készült és lég-mail ára kr.
Villanyos fogkoték 45 kr. Villanyos köszvény gyürtik r"011
Kent irt c*lkk«k egyes egvedül (7lSH~lV,lli
ANT flIX, Wien, ri\'iderslrassclö,
gyáros ii .iái ka|diat.<k és mi ezon \' -/.nos ezikket saját tapasztalásunk folytán bárkiuok eléggó ajniilliatjuk. Árjegyzékek lol lap vastag 4* 1000 ábrával JO kjeit kaphatók. *
[: KÁVÉHÁZAMAT 1:25
® oslltöitökön, azaz f. hó 12-éii esti « órakor
? K 0 vlcS (íÁBOK ésllOKOS J.ÍX0S I
jeles zenekara működése mellett megnyitotta, .ló étkek és Utalókról, valamiül gyors és pontos . szolgálattól gondoskodva, igyekbzni fog a n. t. vendégek minden várako/a-ának tökéletesen |
megfelelni.
LEIPNIK MANO,
(IA(UI llülll
megflioaszabuitagír
A csáktornyni\\ — magyar és német tannyelvű polgári tiu iskolában, melynek clsó osztalya már folyó évi október 1-én megnyitatni fog, — a -1U0 frt azaz négyszáz forint évi lizelísSíil díjazott-rajz és szépirási tanár állomásra a pályázati határidő folyó évi szeptember 22-ig meghosz-szabbitatott.
Csáktornya város községi iskolaszéki
ELNÖKSÉGE.
Einzig in ilirer Art in Európa g
isi die gr«s>ti;, vielseitig ailsgezvlehnoto érste ^
% kals. kőn. Ilof-Wilsclielalirlk;
des K. F<>í»1, in Wlöii, w
PCT 1 <3 d © x- 1 a §£ & xx : S
Stadt, KKrntneritraiie 27. £
_ _ .Ceke dor lliiomelpforlgasae, ^
Hauptitrasie V/, | Krxhcrzoa Kari",
. lelie dureh slreiiK»te Hollditlt und auf jedem Ijlllok Waare mit^ ® ZilTorn eraiehtliehen l\'reis e< bei Ilirer Masseuproduclinn .tahin go- ^ I® hraeht hal, das am •lem Kzpoite, Kngros- sowiu Uelaiivuik info \' ^ von keinem der nii|ireiseudeii llaniller Kneiehbarci, ausserordeut ® lioh llilliges Iliid Restes, uuloiyfollator tlarautie bletut und nach ! ** den froviuzen auf brietliehiis A\'erlsngen llesiellutigen prompt "»u- ®
^ seudel und Nielilpassen.les rotour nimmt.
I • Kngl. "C/iIfí\'on-lleiiiilrn mii JJamcn-Unlerröckeausl\'er- • ^ oder ol.no llalsklágen. s.-höner als eail odor feiiulem Ho. k-llarchonl ® V l.einen (bei briellíeher llestellung,zn ll. 1. mit Stickerei-KinsMIzeu ű. ®
• : isi der llalsumiang anzugebeiOdaaVA, ti- H fl.
• Stii. k ll. 1.80, lí, 2.;>0, 3—;i.f>0. Das| lKiiin nnIrlIntpi\'c o.ler Jíer- •
• Klogauteste und l\'mktisel.este. rrll FuHnaorkcn, (Ina Dlzd ll. fi, ®
• ICuiiilmrg.- I.vIih h llerrcn-\\6>» 1,1 2 _ Iltnnlrn- llnls.nni\'ang anzugeben )• l*ailieiUHle<ler *um «elintlr«n •
• zit d. a, .1, I. fi, 6 die nllerbesleli (Tallleiiuinl.ing ist anzngől.en) zii *
• llttlskr/lgen. ueuesUr Kaijon,!®- "I per Dlzd ll. •_», 3 -I ll. (Ilalsiimfang
0 anzugeben
^ Itrrmi\'Crnrafen oder S<t-\',
« lonbiuflen (ter .Stílek kr., ll. 1, .„ fl. 7,|„ ,1. die feinsten.
• 5!l""1\' ticrvMIcn .<»l. litiiKlittc/icr,
• Herren- l \'ntcr/ioxen »u fl. 1,\'per Uud nur fl.fi, Ii, 7—iifl. in •
• 1.6U. ;, 2.&0—3d. ReiUohuill, fran l|)amaat. (#
• zoV-A-he, o |er uhgariiche Kayon. i I Lelnen-Tixch-Ga\'riittilr ®
• Wolloue UtmmdheU* - Ju.\\fUrü Pernonen fl Tisohiu. h mit JJ ® cken*u 11.2, a. I.aus Seijie ll. Ü, í, - pnssei.den Servietlen) zu ll. .\'., Ii, • ^ gipelzto oder gewirkte Unterho- « • fl,r 15? da-. Doppelie. •
• XVn ll. -\'k:i 1. Schutz gegenOieht 30 Kileu /V/»-/>ff/r« lUUuny,
• Uhu n - liumrn - llrnulen d»\'f1\'" " j0"1;** , 2 \'glntt, zu ll. !.">*>, l\'oiu gosrhlungen \' M |K"*" "" "lOarn-UlH- •
■ nrform Janz k\'obleicllt, aueh l\'opp. l. (f
„ zwlm ungebleieht zn fl. 7.60, Ü.&o, #
"I in, 13 líVft. •
I 8l. 30 ellige ^(brelto llum- •
1 Uizd Lclnen-T(UcheiU(l- W
■her zu fl. 1..\'>()—•_» ii. gr«v«" »»\'! •
feine/e zn ll 2,6(1, a.ftO, |. f, H11. " I Dlzd Zwlrit-ilati.il Tilcher
>, sowie Srhtveizurf. [ ueue Kőimen mit Sliekerci ; 3,-1.6, so aueh allerfoiuste Lei .lislliemden mit Slieke
i. aueh Spit
B«n\'»k-8zt\'nt-Györgyhoz közel, i3ázu huly-sú«r liatárnbitn, alólirott 10.") holdnyi jíaztlaj^ kö-H/.éntuli\'|n\'t, — moly egy óvo lodíiztetott IVI — száinli\'kpzik <> legt\'ibbct igorünek eladni. Bzra, szoptumbur lióban, 1872.^
—---V- ,.......
(900 -3,l! lüldbirtokoa.
imaMíyiat
VARRÓGÉPEK
Kiöli raktiiraliól
Sclicr//IiO u ín enél
M-Kanlzaán.
AjAnlja niind- niK-inft, sok óvi jótállás inollott — amerikai varrtlgóook nagy rak tárát.
\\ Wliöolo)-ét Wilsontiil 70 írttól leijobb. Singnr-fólót Ttnyttól följebb. Howo-lólót .SO 00 frt.
Tito Littlo Wany.or it frt. (884 — 2)\'
Ka Siloncious it \'i\'i frt sat. Kzon gópok rósalut-fuetósok inollott is iliogazoreihotök. — Tis/.tolottol
U Jl<l l/K-
^ hetnilen
\'0 3..>0, aiu h gestíekt ll 7 Ii tl ijf lHimenhunvn, aus I.eiyen, P.
eail, oder llarcheiit ll. \'J, -\'..Ml 3 tj mit Stickerei.
fl. ü, * |n fl.jbia\'lier Lelnwuntl zu tl 13, I
SacUt- oder H itt/ér- " 4o_.(-> Kllen vorzügliche He- |
........a Aerinelii zu W ,,en.einw<l n d (zu feinez Heti- |
,\'wiUelie-odei 12 Dainuii-llem .enj U. t
"•114,15,18.22 24 ll. (
ll. 48 ellig^ belgiseho He/len fl cl nwuild zn fl. 22, 26, 30—36, j
• l>iiincn-.X< t/li{/é o.ler .\\<icht ll. ausgezeiol.net schilii.
• coi\'HftH aus fviiislom Itarchuiit zu \' 5» uud 64 Kllen unvergl gule 0 V rt. 2- 2 60, mu frausDsis.-liem Un-lliiniburucr oder HvUüiider 9 9 tiatnlil .Stickerei zull. 3 60, 3 4 tl.; U\'vhen (Han.lgespinnst und , bt. ^ 9 (llalatimlaug aiizngebcn.) ízu ll. .\'10, 36. lo. ;,n 00 ll. q
• Brioflicho Bestellungen ......í\' SIS,?."\'í™\' %
lnialiii.ii um«i..Usuutiu iilf.-i..Imi.. »0(tJ......l0i . ^
% llrieiu zu adressireu : , (863— 3.) A
• efogl, Wien, k. k. Hoflieferant, •
• Mariahilferstrasse 25. J
g Hóim Kinkanfo von jo tl. ŐO ti St^\'hatiattüclio uniti*. +
Sehol\'z L o u i s c,
Kanizsán.
melybfil éveukint I iflhb ftOOO darabnál ! készilletik s 40 frt j állói ki mlvo ktllde- j
.................Képek |
s kivonatok ingyen i
TAKARMÁNY-
(lóhero vágó)
iiielszö-géiick.
JóhitclU ás alkalmas bizományosok kerestetnek. • (s»3_:i, írj. W\'ell Móric/, sópgyAni Frankfurtban a. M., VBjíy llóc\'-l,*-o. II. Fr»n«<n.iilirlli!kiii.-ti.ri.Biu No. 1!1.
fCÍ
Árverési liirdetés.
A ponti paptiüvclilo kin-kuiiiiírtnni uradalma rdsztírtíi ezennel közhirrd tétetik, niikt!p foj^yó évi octóbcr li<i» 2S-^ín délelőtti órákban ■ .
árverés iiljiin
liaszotibi\'ihe fognak ndatnk a ki8-komáromi, és "komárvárosi vendégfogadókban ayakorolni szokott szöszös italok mérése 1873. évi ^pril hó 24 töl számított három évre.
A bérlein szándéko//>k n lenn kiirt napon,.elegendő \'bánatpénzzel ellátva a, kis-ktiniároini iirmlnlnii ga«d. irodában jelenjenek meg, hol aifoltételek addig is \'megtudhatók.
Az ui\'itilnliiil tisztség,
K»j jólképxcU
KAZDATISZT
Kerestotlli. Bővebb tudósitást ad e lapok
m\'ü a. Szerkesztősége.
Dl© Akademle fiir Ilandel und Indtistrle in Uraz,
cine von Kautleiilen und Induatrlellon K\' -i.-rmarkit uegründeto hOherv kaufmúoníirh-indiKlrielle liildiingsaustali, beglnnt am I.
Október 1. J. Ihr z.hntca Sohuijahr. Zwrck der Schule : Dio theoretische uud piaktiaeho Ausl.il-dung lilchliger (i-scIiKfstleuto.
Organlsatlon : Die S.-hule hesteht aus zwei Faehschiilen; der kaufmánnisohen und der kaufmlinnlaoh-indutlriellen jede mit. 3 Jabreskurseli j dia letzteru gliedort síeli in éine chemlsche und in eiuu mcohaniache Richlung. Ausscr don KacligegoustKnden «er-den 3 8pra.-hen gclehrt illa ionisch, KranzOsiseii und -Ku\'gliseh.) K\'ir die prnktisehe Ausl.il.lung besteht cin Muitercomptoir, cin ohemlsches Laboratorlum. uud eine meohanliche Lehrwerkstátte.
Anfnahms Bedlngungrn : l)as 14 Lebeimjahr uu.l dio Kenut nlsso .ler l\'ntorrealsehtile, dei^ililrgcrschulo oder den t\'iiiúrgymiia-siunis.^ Kür solehe, vrelehe dio KenntnlUv uie.lil bcsitzen, besteht eine. Vorhereitiingsehule.
Wrhrpflicht Die Studieroudeii der Akadcinjo gcnicsscn, wie die Sliidlereiiden der l\'niveriltXl, des Gymnasiuins ele., dio dureh das WchigeacU aiisgesprochvno llegüustigiing ,des eiujkbrig Frei-vrllligendieiisles.
Pensionate: /.ur l\'nlcrbringung fremder Studicrcndeu bo-atohen von zwei l\'rofessoreu der Anslalt geleitete und fllr Studie. retide der Anstalt orrlchtelo 1\'eniioDato uud Krziehungsi.uslitule, als : das des llerru l\'rof. Alóla Kulin, llaydugasso Nr. 4.,
I, f n (loorg Wnln.\'ifer, 8chlssslnllgasso, VO.
Aueh kOnunn achtbare Kamilien, wo Ktu iierendn aorgfHltigo Aufsiohl ynd l\'llego erhalteu, von der Direktion iiachgewleaen werden. (870-3.3)
Auf allo Aufragen crtheilt beroitwilligst Auskunfl uud aus-fllhrliehe 1\'rotpeetc
Die Direktion der Akademie fdr Handel u. Industrie in Graz.
l>r. Atircns, Direktor.
A Liebi^-félc Kmnys kivonat,
moly a Wcsi orvoii lm!iiiía,ill miul gyigyua oli»iuorloloU ia a krakaui or.-oni kariul kulünu,011 ajáiilta.ou, a. álialáo... orvo.i viHoiniSuyouS.ok .loriut mi.idon oildi,; haaznAlt .ior köx»U a. .-I.ú holyol foglalja „1 moll lialog.iKokiidl. IIKyi,ii iU\'""»i> zyöo.lja a IlUJvö.., ,niár cljlialnillabb állapolbao i.) a 1U,ló Kilmók.\'.rt (jolok: vdrkallÖKÍa, 14giö.noM»cg), gyomor ha, ii. broaohiilhuruut, vlrliiáuyt, sípkor,, .orvadaa., hy.loriál ca i<logByongo«égo(, Kgy Uvog ára 1 Irt. 4 llvogol lartalmaBO caoiiiaglül íoljobb tdrtóüik a a..titkílldtó» a
lvumys gyógyintézet
hóc8, iMarinhilforatraÍBo 8*6.
orod„,J„tJ\'\'"KÍ : n"\'lll\'°11«K»k kik oddig - orvua.iggal - mindoi. lá.lialó o oilmíoj- ...-lk.lt gy.igy.Ual.ak, lolhiva.oak, ,„i„„ri„, . l.i„biB f,!l„ ki,-o„al,al míg ogy iHi.im, k.ndrlolot logyoook. 07i_-.ii,,]
WíjdiU JÓK,\'I ki,,,!,!-, lap- Os oyoudatuUjdkiuo*, gyü,ss»jlguyguúa» Nagy-kaniwta.\'\'
NAGY-KANIZSA, 1872. szeptember líMn.
76-llr szam.
Tizenegyedik évfolyam.
Előfizetési ár:
egész -ivro . . 8 frt.
fúl óvro..... 4 „
negyed árrC . „ HOU axám 10 Arr,
Hirdetések jutányosait
N\'YÍLTTKRHKN loroukiut 10 krúrt vétetnek fel. i
Zala-Somogyi Közlöny
kV
(a „zalamegyei gazdasági egyesület" és a „nagy-kanizsai Kereskedelmi s iparbank" hivatalos értesítője.;
Hetcnkiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tan
«S»<-
a lm ii
"gir™—*efl
íj A lap szellemi részét közlemény.* a j *xiTkpsztdlii\'z, I anyagi; riVsíi-i illeti. ! koitielnynyck pedig a j kiadóhoz bénnviitvo in-j létendók: I NAGYKANIZSA Wlaitlothiz.
lap.
V Társadal inunk bajai.
Minden fogyasztás produetiv legyen, ara* arra szolgáljon , hogy n nép anyagi sxellemerkfllesi és politikai lejifi dó sét . erejét éa épségét olninozditsa, biztosítsa KAUTZ OYUI.a.
II.
Folytatása.
A kereszténység tehát megtette a magáét.
Utána az emberiség jótékony szellemének, a művelődéssel testvéresült haladásnak kell kivívnia azt, mire már a kereszténység .cz időszerint hivatva nem érezi magát: a nők teljes fUggetlcnitését azon nemökhöz valóban űcin illő iga alól, melybe egyes korlátolt eszűek csakis a konyhára hivatkozással szeretik őket hajtani.
Bocsánat tisztelt hölgyvilág cz ide épen n^m illó nyilatkozatért. Biz mvára nem csekélységem az, ki a szépnem clóha-ladását, felszabadítását ily elkopott, s erőtlen indokkal támadná meg.
Igaz ugyan, hogy a háztartás miként azt á „Szabad Sajtó" tárczairója mondja, csak két szülőből áll, de nem állhat azj hogy a női cmancipatio körül elágazó vélc-..luénickro, döntólp.g., ható.. töb.b^vjíct ,.ué 1 k ü -löznók.
Mert tegyük föl, hogy, eltekintve minden más államtól, csak Magyar-Erdély-ország mindkét jiembeli lelkei, egy a női cmancipatio megvitatására egybehívandó értekezleten megjelennének, váljon nem lenne-e több a kérdéses eszme tcstesitési pártján, ha mcgczáfolhatatlanul tudjuk, hogy a nők mindnyájan,, s még a férfinem-ből is nagyou sokan mellette nyilatkoznának. ~
Nem akarunk szónoki fogásokkal élni, nem szép beszédet irni, mert az emantipatio-elloncsck logikája ezt is kifogásolja, — t sak annyit jelzünk, hogy jóllehet a csendes Házi körben sokkal,- nagyobb erő, sokkal több hatalom van a nőnél,mint minő a természettől az atyának adatott; mégis jóval felülhaladja az atya házi külministerségévcl
egybekapcsolt hatalma azon jogkörét az anyának, mely enuck házi bolminjsttí.rségé-hez fűződik.
1 Azért szóljon bármily erősen elleuc a a magyar törvényhozás a női emancipatió-nak, vitassa el bármelyikét nézeteinknek; azt az egyet azonban elvitatni nem fogja, hogy az cgycsiiU~álldniók minta-államot képviselnek a föld egész szárazán.
Ila ez áll; ugy állania kell annak is, hogy megfog jöni az idő, mikor a messze-nyugat intő szózatát a magyar törvényhozók is megfogják érteni; meg fog jöni a: idő, mikor kitárják az általános tudományos műveltség templomát nemcsak önnevwk, de a szépnem előtt is. Mert habár tudjuk, hogy érzéki, — érthetőbben — ivarszervi tekintetben különbség van a férfi és nő között; de senki sem mondhatja, hogy a nö ne volna képes épen ugy kiképezni magát ügyvéddé, orvossá, miívészszé, iparossá, szóval bár-minemű pályára, mint a férfi.
llov asszony á Londonban épen most működő börtönügyi congressuson Amerika küldöttje, szép bizonyítványát adja a nőnem politikai képességének, midőn Tulford őrnagy, a stratfordi fegyház igazgatójának azon állitásáíít, liógy* kóTbírcsnn^ikitl* mód a javithatian fogolylyal elbánni, igv válaszol: nA botbüntet és alkalmazását a fogházakban teljesen czéltalannak tekintem, mert a brtitalis embert brutnlisabbá teszi. Igazságtalanság a megbecstelenite.tt egyént méginkább megbecftelcnitcni, s midiin már Jöldön hever, ujabb iitlcgckkel kínozni. Jobb, ha a Jogolynak mondják, hogy Isten gyér?, meke, mint örökösen ismételni eliltte, hogy vadállat
Váljon hogy tetszik ez azokiiak,kik a nőket legszebb jogaikban részeltetni nem akarják, sőt ellcnök zúdulnak ?
Kényes világot vet e pontocska azon laicus törvénytudók, politikai phiíosophok szemhályogára, kik ugy okoskodnak, hogy politikai jogok gyakorlására egyedül a férfiak lehetnek hivatva. Egyszersmind ami
*----—4--
kétetyünket is eloszlatja* azon fentebb mondottakra nézve: valljou hoz^áfogjunk-e a munkakivitcllicz komolyan, avagy hagyjuk az eszmét legalább saját társadalmunkbaii parlagon. Mert llov asszonyban példát látunk, Apierika . potíig\' tettel bizonyítja, mintegy egyik ujabban testesített eszméjének gyümölcsét mutatja be fiuropáriak llov asszonyban, mintegy int, hogy hozzuk be mi is a női cmancipatiót, ha.haladni s nem elmaradni akarunk, rosz következményektől scuimí esetre sem tarthatván.
De menjünk még tovább. A történelem példákkal igazolja, mikép a niik nem ritkán lelkesrblinv viaskodnak a meztelen kafddal a csatameviif ha a hazát veszélyben látják forgani, s^mint^a^íértíak\'. Ott látjuk a legújabbak kibsött a hazáért élethalálra kész l\'nsztoxcojtoff\' Henriettét, kinek neve a lengyel történelem lapjain örökre fenuiarad. Avagy ha fordítunk az állításon : nincsenek-e férfiak, kik már a riadó hallatára is lialálsápadtságról tanúskodnak? Ott van a mohácsi vészben a magyar király.
Ha tehát a niik ugy képesek bármily pálya kellékéinek, kívánalmainak megjelelni a szükséges előismeretek megszerzése után," nt KTrá^éífiak-\'xtiim\' "íntért- Miera adja ..meg a magyar törvényhozás nekik is azon jogokat, melyeket a férfiak oly széles terjedelemben élveznek ? M iért ne lehetne nekik is a kölcsönösség elv kapcsán férjül kérni azon férfiút, kihez szívükben szerelmi lángot éreznek. Avagy a Mindenség csak azért teremtett volna jfóvát, hogy neme egész integritással hajoljon meg a férfiak önkénye előtt? Ennek a természetszózata mond ellent, melyre pedig — most már én igv nyilatkozom — elleneik oly annyira szeretnek hivatkozni. Aztán ^oiuUdjir-Hit.\'g áz ellenpárt, hány lángelmét temettünk már el a nőkben s hányat vesztenénk még, ha az cmancipatió kimondásával még sokáig késlekednénk. Ki tutija hol volnánk már most. ha az csak egy-két századdal előbb is mondatott volna ki?
Előbb utóbb, de mindennek érvényt fog szerezni a kor követelő szelleme.
Nem mondjuk mi azt, hogy a nők egyenjogosítása feltétlenül magaután húzza az apai tekintély csonkítását. Mert, ha a nők <\\£vcn jogosíttatnak isférfiakkal, a törvény azon része, mplv a Coládban az apai tekintély fentartását védelmezi, mely tehát az apák iránt oly elnéző, s a nők iránt oly kemény, sok tekintetben sértetlenül maradhat.
Ezt, befogják látni Inaguk az anyák isi hogy szükséges.
A társadalom felbomlása, tehát az egyenjogositás bekövetkeztével legkevesbbé jöhet szóba;és pedig annyival inkább, mert a nemzetgazdászat is elvül állitja fel, hogy a társadalom s a kormánygépezet vezetőinek szent kötelességük azon lenni; miszerint mindazt, a mi mint inproductiv áll fenn, productivvá tétessék. Már pedig, hogy a mi háztartásunkban egyedül az apa a produetiv, az anya iniproductiv, vagyis a férj szerez és fogyaszt, de a nö csakis fogyaszt és nem szerez, mert a törvényhozás eddig még nem akarta ót a valódi értemény-ben vehető szcrzésképcsséggel felruházni,
azt ki tagadhatja? —---r~"
..-AliwdwíekWfl htggaítan következtetve: itt az idő. Itofjy a magyar törvényhozás ne hunyja be szemét\'ily égetölcg érzett szükség kielégítése, a nők egyenjogúsítása, rabszolga sáybéili Jelszaboditási közóhaj előtt. Azaz hozzuk meq a nők Jérftakkali e^ycnjóqusí- • tásának törvényét, s higyjék meg érilemdrls honatyáink: e, törvény lesz Jejünkiin késő unokáink előtt a Icgcsiüámlóbb korona.
SZERÉNYI ENDRE.*
Az elsovúnyodás.
Ha az ember elégséges táplálék mellet], és minden látható betegség nélkül, naponta fogy, vagy egy bizonyos fokra lesoványodván, hízni legkeveslibé sem képes, az ily állapot onnan származik, hogy bár az illető elégséges táplálékot vesz magához,
TARCZA.
Egy menyasszony ravatalánál.*)
(Kis-Koinárom 1872. évi .xept 16.) Ilusan zúgnak a harangok, >
Ilusabban axól énekem : Megtttrütt laiv azebb r-jmóny.
Zeng hattyóJalt lm velem) 40 barátnőt, hiv szeretőt
Hirat Itt a kegyelet : Nyerjen meginti ifjü korért lloldog itrltk életet! . . .
Már a* oltár iiámolyáuTÍ
lliugón képaeléd magad, Hogy példás, jó életednek
Gyenge szála megSuakadt, — lfjü nlíl eat neked Isten A menybe jelölte ki: Trónja lest aa oltár, .« hitvesed Angyaloknak eirci.
S mig mi itt fájlalva m«,ndjnk : Kékén nyugodjék poiod, -Uda fönn te oml^kinket H« imádba foglal...! H axebb lessen még a kapoes, mint\' *
jVoll jegyes kiint ekkorig; Kg/a Iliiddel frigyeslllni \\\'iok emlékben fog itt!
Kxáritsuk hát kttnyelnk fel, --llár a válás oly rcliÓtl — ll.ildogabb jHvfí tvméuye
Kilel, ha e sirra néx\'ax : lllllt p..rá«J hulí a hant itt, Melyet knnyUnk itolHailtt, S tisxtá lelke fenn »r<t«nd már lloldog égiek küxt.ttl—\'
DKSZÁTII GKZA.
*) Ciincaic* Vilma kiiaiixony halálának em
V e r^s f y u r.
(Prosaizlrozott vers-ugráiok ) •
(pKbho fono muleghu.\' — Káiicsika. — Vorsly ur sorrendje. — nolternyők. — Nagy por. — Itendör.
— Kacsák. — 8r.i11l.tp. - )
llallmtk h falevelek, fnjnnk nz éíszi szőlek ! Ttuijit Isten mégis uly angy meleg vnn,.hogy
kénytelun hordani unpernyAt n......kinek
vatt. Egy taczet zsohkcmlA nem elégséges letii-rlllai arczaakról a vizet; pétiig ez ám kéayes Ugy portékit s még hozzá alkalmatlan is. - De ni ni, ki uzV.....ah\'a hamis, ilyenkor szédeleg ö is, mikor hiisel a inndár is; nzt hittem
csak én bolygok, mint egy eszeveszett!.....
Ab szép nngysám! csókolom kezedet. Ugyan hol bédorogsz ily időben ? nem tadsz otthomi nini szépen s dolgozni, \'tiiiat n hogy illik egy nagyvárosi nőhöz, tadai\'llik : olvasnád á szép .Karthauzit", avagy á .Szerelem boloii<l|nit" ; hímeznél naphosszat egy órát, többet no, inert a sok megárt I
- Magácskám ládd, ha elfogadnád a nők aapiteoadőiről való Vurseliril\'t-om, mit össze konl\'midáltam o mai napon, megmentenéd magad a sok gomltól s tiszta leatie é)eted a gyom tói. Hiszem, hogy a tanácsnoknhk "Slismerése jutalmául pár puszit is nyomiia Náaosika csupa hálábul. Nemde V \' •
IJgyan, ugy-oV No jó, nem bánóin .hát IpgyenJ A mi jó lesz, követem, (\'sak vigyázzon ám magéra s a szép píros orrára!
Kjli, ejh kis hamis! liléig gúnyolsz is\'/ Mindegy, cz ogyot megbocsátom, de jövőre vi-gyázz, nagy leaz haragilm ! — Itálldd tejiátl A reggeli lég nagvoa hűvös, á mi az egészségre uow Üdvös ; őrl/.kodjél jóko <o)koliii,mert á ter-
meted fogja rontani. Ipifszikrátes — ah, de ezt nem tadod, egy hires fraaczia bölcs volt, ki az élet Hsomoiiájáaak immorbratalibillitássáról irt hires munkájának végén emliuíst tesz az alvásról,\' s ki számitá a corpus jurisbol: tizenhat órát ha elalszunk is egy nap, a jövő élotro elég res-tantia marad. Jó lesz tehát tiz órakor felkelni s a napi rendet cmigyeii kezdeni:
Kgy szép olvasmányból lapozgatsz egy <jzikket s rá mindjárt, mint mondám, hitnzesz egy keveset; aztán ülj a zongorához a a szép Luciából olvadozz egy tactot, hivasd a bangóiét, hangoltasd fel ajra és gyajta rá a párisi „ladalóra.- — Ilollá! ....
— Kérem bácsi nézzen csak itt körül, azt gondolják, hogy ön tán megőrül!
Ah pardon, pardon kis tnbiczácskám 1 el-feledém magam, no de, mint mondáin, a párisi „Indáié* után, hogy-tul tégy a világ száján, « konyhába is ki kell nézni, siefs a levest elsózni, mert jön haza a papa s megharagszik, ha nincs papa*); tagadd, ha valamibe hihát talál, mert a hibás az, a ki tálal. Szég*ycn is lenne, ha tudná papád, hogy lánya meglátogatja a konyhát. — Ebéd után vendégül hívod Mprphuus bácsit, ki karjára vesz a szépen clszcnderit. lIgy,.négy óra Veié íulébrcdsz s a szobaleánynak olmeiiélcd\' szép álmaid\', ki aztán a Wajdits álmoskönyvét eléhozza s rá nyitsz a megfejtő lapra, ^dolvasod és magadban hiveu "meg is tartod. Alom után mindig jó a mozgás s mozogni jó, mig a halál sirt ás; ép ez ókból nagyon jé, ha dalolsz s tükröd olőtt egy pár Walzcr-t tán-ozolsz, mórt « farsang auin fokára itt lesz és praxissal még\'királyné lehetsz. Ha ine\'gólégcd-
ételt.
*) Így nevetik |«bb vidéken a gyvrmekfk f
, tél szép niAvészetcddol, pámlagodoú ismét vé-| gig heveredd, kipihenni a nap fáradalmit s j számlálgatni az óra perczeit. Ila a nap már j nyugvóra kész, csak akkor gohdold ol, hogy ma morro mész. Válaszd ki köntösid közül a legszebbet, ii" perszo ma sárgát, holnap h<>pp<-k,é-ket. KopM\'utzod gazdag i\'a divatos is legyen, különben elmehetsz, nem néz rád senki sem. Tanuld be a Kyps szabó nótáját szépen s ugy menj az utc/.ára kedves pic/.i szentem. Hogy motldig bolyonghatsz, senkinek sincs gond ja, azt mai világ a körülmény hozza.
I1110 kedves tubim csak onuyi, mit mondani akartam; most pedig siess haza, mert a papa koros s hosszas kimaradásodért nem leszek ám kezes! Isten veled, Isten vnlcd kedves, a
viszont látásra!......
Oh ti kin városiak, mily boldogok vagytok !......Ah, do megenged a világ, oz már
mégis sok, kétrét görnyedve sem mohot biztosan az ember, minden boltornyőnél. lohull a cylinder! Hallja magh kereskedő uram, bátyám, vagy akár jó barátom! nem húzná fennebb nzt az ernyőt, hiaz így boszantja a járó-kelőt. Nézzo csak cylimlerem, két éve, hogy vettem s ez ogyotlon esés ugy meg sebesité, hogy bo-csülotes ember tán fel sem tenné.
llli l,,,J0l» aokom 117. ön-kalapjával, jobb ha szószaporítás nélkül iunen tovább lábal. . •
Bocsánat uram, ezerszer bocsánat, hias még hálával tartozom nraságodnak ; ha az er-uyő nem többel, c»ak egy lábbal van alábbi Allah ugy Segéljen, nem tudom, hogy inonnéV
odább! iServitutír I..........I
Ez ogyot elvivém szárazon !.,... /p« mi ez muciul V . . . Ah pardon, milliós»or, j»ár-v
ámbátor az ételt gyomra megemészti, s az emésztettek benne vérré válnak, mindazáltal n táplálatnak utolsó munkája, hogy t. i. a vérből test legyen, hogy a feldolgozott tápanyag a testbe belé olvadjon, ezen "körülmény nem jó létre s a vér elpazarlódik anélkül, hogy a testet gyarapította volna..
Az ilyen clsoványodá- gyakran szokott következni nagy és kimeritó vérvesz-tések után. vagy gpnyqdéssel és egyéb bő kiüresitéssel járó betegségek folytán, vagy lassú és hosszas megmórgezés következtében, vagy végre lelki szenvedelmek miatt. Mind azon. esetokbou, a midőn azokat fellelhetjük, akkor a szerint kell a gyógyítást is intézni, a melynél mindenkor az első teendő lesz a betegitö okot ellávolitani, vagy ártalmatlanná tenni.
Ámde gyakran látjuk rfz életben, férfinál, nőnél;hogy elsoványodnak minden látható ok nélkül, és ámbátor fel kell tennünk, hogy a természetben ok nélkül semini sem történik, és igy az életviszonyok közt is mindenkor kell, hogy minden tüneménynek a maga oka is meglegyen; mégis elég gyakorta, miután az életműködés oly rejtett és taláuyszerü, az embernek nem is sikerül biztosan eltalálni, vagy kimutatni az élet (így vagy. más nyilatkozatának okát és elég gyakran többé, kevésbé világos vagy homályos sejtelemmel kell beérnünk.
Oly esetekben tehát, hol sqm kimeritó nedvvesztés, sem lassú mérgezés, sem valami nevezetes betegség, se leverő lelki szenvedelmek előre nem mentek, az elsoványo-dást egyszerű é.s okadatol.itlatinak fogjuk /nővezni, és mint ilyenről.szólanduiik.
Említettük, hogy az ily esetekben is, a bol a baj okát föl nem lelhetjük, olyant mégis föltételeznünk kell, de miután azt nem ismerjük, ?z ellen különös Sajátszerű orvosságot nem is lehet ajánk\'iii, Iranem ilyenkor az életnek feltételes viszoj yait akként kell rendezni, hogy ezekből az életerőnek gyarapodása következzék; vagy is mindeu olyan viszonyt, mely a/, élet épségét csorbítani képes, kerülni kell.
Néha a jómódú élet. közepette jó sőt bőséges és vágy mellett is\'sováuyodik az ember, nem csak a^ köyéjség tűnik cl, hanem maga az izom, a hus ls apad,, s az ember, egyre gyöngébb )qsz, s végre elsorvad. — Ez néha általában történik azegtfsz tes-teu, de néha csak egy része, kéz vagy láb esik ilyen .sorvadásba; ismeretes,\'hogy hil-dött tagok, vágy olyanok, melyek nem használtatnak, elfogynak, elasznqk s néha • mintegy kiszáradnak..-- Egvébaránt a.természetes halál szintén nem egyéb, mint ily lassú cl fonnyadás, azonban mai napon kevés ember éri el azon kort, hogy természet
szerinti halállal,-és nem betegség következtében haljon meg.
Az elsoványodásnak legközelebbi oka n táplálkozás hiányában fekszik, de miután nem elégséges esak elegendő,. vagy bárminő tápláló ételekkel élni, hanem szükséges, -hogy azokból egészséges vér is váljék, továbbá, hogy a vérből a test gyarapodjék, azért az elsoványodásnál főleg arra kell ügyelni, hogj; a vérnek testté váló átalakulását sürgessük.
Erre pedig legiöbbet tesz először a szabadlég, és másodszor a testmozgás, vagy is az izomnak munkája.
Ilyen állapotban sokan kerülnek fürdőkre s ott erősödést és tcstesedést keresnek, s némely fürdők c szempontból híresek is: azonban itt is a megnevezett két körülmény a fő tényező, és mert fürdőkön az illetők szabadlevegőben \'•tartózkodnak, aztán sokat mozognak, azért csakhamar gyarapodnak is testi állapotjukban.
Nevezetes körülmény a soványoknál az, hogy álmuk rendesen igen kevés, ha egyéb körülmény nem okozta legyen álmatlanságukat. Ét elien szintén a mozgás segít legjobban, az elfáradás, kivált szabadban.
,, Mai kényelmes életmód mellett nem igcp,£Ítkák az clsoványodás esetei, a mikor tet jajwletcs gyógyszerük az ajánlott mozgásos életmód s a >zabadlevcgó.
(.1). L.-)
Sajt, turó i egyéb tejtermék és gazdasági, kerti s erdei magvak k 1 ti 1 1II ( A s » a Kültelken, ,1872. november 17-ik ét kivetkező napjain.
Tekintve egyrészről, hogy az 1870-ik évi őszszel tnrt»tt sajt, turó és tejtermék-kiállítás\'kiterjedésére nézve neui H\'elelt ugyan meg -a-^áeákWAnimkr du abbau részt.vulL kíálJU U.k közt többen valóban Tigyeleiiiroméltó termékeket mutattak Ik«; tekintve másrészről azon sajnos körülményt, miszerint számos gazdasági, kerti és erdei termény magja az országban oly csekély mennyiségben termeltetik, hogy az nem képes a szükségletet fedezni, s a\' helyett, hogy a magtermelés jövedelmező kivi toli czikket szolgáltatna, a gazdasági, kerti és erdei magvakból évenkint tetemes mennyiség külföldről hozatik be, melynek ára fejében je-lontékeuy összegek vándorolnak a külföldi magtermelók kezébe: a földmüvelés- ipar: és kereskedelemügyi m. kir. ministerium intézkedést, folytán az orsz. magy. gazdasági egyesület f. é. nov. 17-ik és következő napjain a Köztelken ;
I.\'A sajt, turó és egyéb tojtennék-kiálli-tást ismételni fogja, s ezzel egyidejűleg?
.11. Gazdasági, kerti és erdei mag-kiállítást réudezend.
E kiállítások mellett különösen a következő szempontok szólallak: -"
donjó uram! Tán vigyázatlanságbél tyúkszemére hágtam / Nem csoda, hisz nem látni ez óriási porban. Ugy látszik, hogy e városban az ; öntözésről még-\'csak hallani sotn akarnak.
— Honnan e gunyoros, lealázó szavak? mintha bizony nem látná, hogy én rendőr vagyok s jogom van bárkit a városházához ki sémi, ki jt nemes tanácsot csak legkisebb szóval is megsérti. Már pedig urain ez sértés!! •
C\'sák ezt né tegye uram, Honi bánom, ha örökös adósságbau maradok is, esjik a megrovás szappau nélküli inosdatásától Istenem mcgőrizzl — .Szolgája!.....
Egyik inalhnur után a másik ! Hjábá! Igy 1 megy ez a mostam világba; Ha szólsz is baj, j ha nem is baj. Ijtéges_ régen állott egy híres ( collegium, s ott tanultain volt* hogy legtöbb a .genus uoutruin".Ezennel közéjük csapitkfel!...
No de azt táii senki se tiltja 1111%, hogy 1 nézzem, mit csinál az a kácsa-scpg. fótt .yevor { sem én ám gazdálkodásnak; neti/kell tukaritni 1 az utásznak; (elszednek minden hulladékot s megkímélik gazdájokutt a napontai gondtól.. 1 Ménjük esak még valaha fel l\'estro, a Stadt- J hauplmansehaflhoz rohanok egyszerre; javas- 1 latot teszek a zöld asztalra, hogyha tanulni > akar gazdálkodni, méltóztassék csak Kanizsára ■ jönni, hol mindig kínálkozik az alkalom meg- 1 tudni a legegyszerűbbet, hogy valljon : mikép kell pénz nélkül vezetéket tisztogattatni s szem nélkül meghízlak káesa-pecsenyéből falatozni l . . . ! . j
Ab, ez már szép 1 Est szeretem. .Színészek , jönnek, mint a piacátbél kivehetőin.. Első elő- 1 adás a „Jó Hatatlak". Szép darab, erről sokat ! W mondanak. Mt.gnézem s vele a szép közöfté- j . |«t, Üátha es alkalom több ismeretro vezet* \\
hanem azért most c*«k, ballagjunk el haza pi-benjUuk, aludjunk! Éljen városunk s a — haza! -■■ \' \\ - .\'r M-LY.
(jlerő bátya.
N.-II- jv .1 nap «ott az .égen, mikor }cgéii.r voltam. M/-ir a o»»rij»tr *e ngy í\'-nvlcii — sokkal ragyogélthitn. Paradicsom volt a* élj-t. r.»k « jé,kedv jáita,. Nincsen öcséin I ii\' in i» le»z-« világnak mása j Igy szól Uorö bátya.
Vasárnap volt. Si.llt ének abban a kin házban •* .N<»» él, is kí» kalapom,, a fejembe vágtam Hegyes sarkit, fényes csizmám p/ingő sarkantyúja. (,\'»ak ugy csengeti, Vsak ogy pengett; mtuthaVnnba
Minit .rám nézlek a leányok, egy .-I pirult tán". • F\'Üilre sliti\'- l.nuHr szemét, az én kedves Julcsim, ilfllclteip, álkiCroli.tin. sxép szeinébo néztem. Harkáu furdalt ineg a vilá^liogy lile beléptein.
jíe|e, liuja t húzzad újra! hogy volt a* a nóta* Hej de édes. ile szerelmes: a galambom\'\'csökj*, Íd«/hozzAiu, édes. rózsám ! gyíingyvirágom.,páron-. lluV,:.nl czlgány, húzzad jobban, halálomat várom.
McÜs/ólalt a harang szava, tiszteljeil az Istent ! \'.< Elnémult a zene, ének. oda hagytunk uiinduut, l,e _o sük lány hazatérni,- félno ián magáb», Mit\' csináljon ? oda simul, kedvese karjába.
Iloliligatott a falevél, megingott az- Arnya, t.\'sélíut adtnm kedvesemnek, plczi ajakára, S.kls l.lezán k-llltllnk még, akláu vAlimnk kflllctt. MaKasnti járl a -holdvilág, már. a fejllnk /STittt. \'
a) A tojterroékek kiviteli fontossága, mely kivitel előmozdítása és fejlesztése által a hazai mezőgazdasági iparnak egy ideig nem eléggé méltányolt s más orsvágok, p. 0. Angol-«m< Vrancziaország, Németalföld és Üchweicx példája szerint jelentékeny jövedelmi torrás nyiluék meg.
Ily kiállitás ennélfogva a kivitelre a vállalkozási szellemet ébreszteni éa a kormányt tájékozni fogja az iránt, hogy ezen hazai ipart, mély irányban kellessék czéls^-rü intézkedések, vagy segélyzések által támogatni és előmozdítani. "
. b) Azon meggyőződés, hogy az ismételt kiállítás alkalmat adváu egyes csikkek, mint a toj és vaj conserváhisa és kiviteli képességének bebizonyítására, ez által azon gazdáink is, kik eddig — a tejtermékeknek közel vidékükön kelendőség hiánya miuít — a tejelésre • súlyt uo.m fektettek, és tenyészállataikat 67on lényeges mellékjövedelem nélkülözése mellett igen költségesen nevelték fel, buzdítást fognak nyeríti, hogy állataik lehető legjobb táplálámf és gondozása állal a tejelés fokozása s igy jt szarvasmarha és juhtonyésztés termé-keiiiuk teljes kiaknázására és jóvedolmezésé-uek emelésére törekedjenek. Végre » kiállítás mellott szól:
el Azoii körülmény is, hogy\' így ily kiállítás a tejipar ozikkeinek sokiéleségo és fejlődési .tokának bemutatásával, példa és verseny állal, jótékonyan tog hatni ezen nálunk, elterjedt házi ipar tökélyesitésére, s igy közvetlon a vidéken sok irányban nélkülözött házijólét emelésére; s épen ezért a kiállításnál az egyesület u házilag kezelt sajtfélékre különös súlyt kíván fektetni.
A mi pedig a magkiállitást illeti:
d) Az ily kiállítás átnézetet enged az országban jelenleg termett kerti, gazdasági és erdei magvak felett, s ezek közelebb ismeretét terjeszti.
el Ajkaimat nyújt kitudni azon egyéneket és helyeket, kik és hol .már eddig is sikeresen foglalkoznak inágtermeléssel és kereskedéssel ; s a kilünőbb magtermelök megfelelő jutalmakban részcsittetvén, a magtermelésre mások is buzdítást nyerhetnek.
Mindezekhez képest a kiállítás ,tárgyait fogják képezni:
4 lurá- ik tiütermckTkiúimií&üiL.
a) A magyar-koronatartományaiban termelt toj és ebből való mindennemű készitmé-nvek, az előállításra szükséges eszközökkel és készülékkel.
b) A kiállítási czikkok osztályozására és a jutalmazandók kijelölésére nézve a következendő sorozat szolgáland:
1. hutái y.
Tej, conservált állapotban, természetes, vagy sűrített alakban : .
1-ső dii IU db arany,
2-ik díj. 0 db arany.
Eszkö\'zök: a) fris tejhütésro és szállításra szolgáló készülékek és edények: egy dij ö db arany, b) fejóosaközök:• egy dij 3 db arauy.
v lt. Olttdly.
Vaj: a) fris állapotban egy dij 4 db arany, b) conservált kivitelképes, félig vagy I egészen sózott állapotban : | 1-ső dij 8 db arany,
2-ik dij G db prany, > 5J-ik dij 4 db arany.
Vnjkészitő eszközök": a) Tejfele-! *ő etlények : egy dij 4 db arany, b) köpülök: i egy dij 4 db arany.
] Isinoretes dolog, hogy ezerekro menő ösz-
szegeket küldünk külföldro silány erdei famag-| vakért, holott nálunk számos erdőség és külö-j uösen a (enyvesek mag\'a a birtokos részéről földönhagyott kincs, melyet fel nem szedvén, önmagától ugyszólva, eldob, helyetto pedig erdőtenyésztőink, bői maga á?.on birtokos is, idegen holyről elévült, vagy roszul készítet magol, avagy az ültetésre egézségtelcn csemetét drága pénzen vásárolják.
(Folytatása következik.)
Hegen volt ez, ni Hej ! nem Ilyen »
,-níi régen ; mondja Oorő bátyi 1 még akkor, a világ folyása.
Mónikák többen, biz igaz volt, minrk híját látja S/.rgóny UerG Jjátyit. < • -
Ki\'KltJKiWV KÁLMÁN.
Keszthely, ssíepiTlió 1872.
A „Zala-S.ymogyi Közlöny" t. cz. szerkesztőségének, midőn szíves köszönetemet nyilvánítóin azért, hogy bocses Tápjában a nem rendes levelezőinek .is tudósításaikat illetőleg, helyet ad, felbátorítva éreztük maguukut, lovelünftet folytatni azon ügyben, a melyIjuji megkezdettük. w
A dal estély, melyot a gazdasági póttanfolyam hallgatók tartottak,-igen jól ütött ki, a dalok, melyekot a neineskeblü tanitók" dalárdája programiujában kitűzött, válogatott nemzeti dalok voltak, jól mulattattak — velők berniünket; de kedélyes volt a tánczmulatság is, nem vett ugyan részt benne a nagy hotvoíé, melyet én Keszthelyen nem ismerők, és ép azért volt oly fcsztolón, mert nagy részt polgán^Jsz-tályaink hölgyeiből alakult, kikjcözó tíz ari*-
tooratia nímbusbél kibontakozó urt hölgyök is vegyültek. 8pecifice kion>Wthetek néhányo. kat, a I\'áhyné nívérel;, títekkér kisasszony, lieck, Hrauil, Jóós, Zöiílbik, Csák Nelli k. asz-szonyok, Valzerné, Emecné úrnők minta féle háziasszonyok tűntek ki. A tánexestély egyik szünete alkalmával egy idegen hazafi egy barátságos toasztot ivott, megköszönve a tanítóknak az élvozotet, molyot szereztek, a mulatságot, melyben réssositettek.
Színészeink még mindig itt vannak kikről a mult lovelemben elmondottam, az igaz, és érdomlett dicséretót, most pedig elmondom, mit nem holyeselhetok, ha critica rostáján vizsgálom, a^critica pedig ily princípiumot tart, Erga verum et falsum, inŰifi\'oreus esse nOquít.
Lumpaeiut Vagabundul magát túlélte darabot adtak .jutalomjátékul, mi a közönségei egészen disgustálta primo, inert a darab nem korszerű, secundo, mert nem mulattató, és harmadszor, inivol a ki jutalmazott volt, alig pár jelenetben volt látható, és untu eclatan.s szerepe volt itt Uogyinek, kit csak a Molnárné tud rCgulázui.
Általában critica elleui oly darabot aduij mely ben. a jutalmazott képességet kimutatni nem képes, és melybeu alig mutatja magát.
Hiba, hogy most nyakra-főre jutalom-játékokkal akarnák kecsegtetni a közönséget,a jutalomjátékokat közbe-küzbo-szer acidens kell adni, mintegy észrevétlenül, és csak a közönség által miutegy .produkált színészi capa-citájoknak, mert különben a jutalom büntetéssé válik, kivált ha még néha a költség sem jő be.,
Még a játék és a társulat szétmegy. Helyesen teszi, a jó tagok jobb társulathoz siessenek p\'rocedálni, a kik nem éroznek, tehetséget valljanak és mondjanak le a pályáról; de sajnáljuk Uyulainét, kit a közönség mindeuhol-sziveson fog vonui, hogy lelép a térről, gratulálunk Siposuénak, hogy előkelő társulathoz siet, és miut hiszszük, azon van, hogy mielőbb I\'estre, hová való, el juthasson, mert a sarat, mint a magyar mondja, a provincián kinyert tapsokat ott is, mint első retPf színésznő, kifogja érdemelni. Kiről a közvélemény magusz talolag szól, azt a nemzet kell, hogy felkarolja. Egy valamit óhajtanéle neki mondani, és ha tatálkozaudom, teljesítem is. . .. .. .. Arvsit- » -ew^ád<lat ^4bUoU-já^kot»ik>t*t -máshová szánjuk, hogy haladjon és a pályán boldoguljon.
A sugó is.érdemel dicséretet, mert alig hallhutó, ugy sug és nem kell magát oly igen erőltetni, mi arra mutat, hegy szorgalmas tanulók.
lteménylem, hogy rospectálni fogják a színészek reflexióimat, molyeket tettein, nom annyira magam, mint a közönség nézetét tolmácsolva, és az igazgatónő sem boszaukodha-tik, hogy a jutaloiujátékuk nem dúsak, mert a közönség már kivolt merítve az előbbi társulat áltul, a város pedig nem oly posentirozott financiális tekintetben Keszthelyre nem páholyok valók, elég a zártszék, mert családok, kik a páholyokat tartani képesek, számra kevesek.
Sokszor estve egy vendéglőbe jövend összo, melyet a szelíd s liumorus érzelmű Nisz-ner ur bir bérben, ide inkább járnak az idegenek, coiumeudáljuk is néha, bár ritkán zene is, és reményiem, hogy pár magyar lap is fog járni. Megyénk lapja pedig kell, hogy legyen, és meg is leszén.
Isten velük.
EGY HAZAFI.
II1 r e k.
— Nyilatkozat. A zalampgyei tanfelügyelői állomásra a „l\'esti Napló"-ban jónak láttak engeniot Zalamegyéből több lovélbeu nyilvánosan ajánlaui. Erről éu — természete-, sen nem tehetek. Az ajánlatra azonban egy el-\' kényszerodett aspiranst ájulás kerülget, dellí-riumba esik, szemei előtt ijesztő visiok tánozol nak s bennem egy félelmes vetélytársat vél látni, s hogy az ijesztő látománytól szabaduljon a „Hon" 20tj-iki reggeli számában árva fojomre önti ki egész mérgét. A ki sóját érdekeinek más emberek kisebbitésével akar használni, az netn érdemli meg, hogy becsülotes ember szóba álljon. A .Ilon" ugy látszik igen meg örült, hogy engemet, egy száualomra méltó megrémült individuum „több zalamogyei tanító* népszerű lirmája alatt ily furcsán njagasztal, mert — mintha a magasztaló konyeres pajtása volnu — a „nyilatkozathoz" kárörveudő egy-ügyüséggel .megjegyzi", hogy: „Gytjrffyt az ideiglenesen dltala^zerkesztett „Zala-Somogyi Közlöny is melegeiíyjdnlottu." Szinte sajnálom elrontani az érdemés ,Hoh" jámbor örömét,
azonban.....rnír még is.....az igazság
érdekében kénytelen vagyuk kinyilatkoztatni, hogy én szeptember elejétől fogva egész a máj napig a Zala-Somogyi KózlöőyMől távol Vas-
megyébeú szabadságidőmet élvezőm; igy a
„Zala-Somogyi Közlöny"-t se nom szerkeszthetem, sem aiinak szerkesztéséba be nem folyatok, s az annyira megupiehundált meleg aján- ,
latot is csak — őszintén szólva, kcUomesjpcg-lepetéssel ~ Vasmogyébon olvastam. Kzt I korábban is kinyilatkoztattam volna, do az \' érdomes „Hon" nak nom tartozván szerencsés olvasói közó sajátságos, nom remélt ligyolmó-ről csak is most, vélotlenül értesültem. Ns-Magi,slban, 1872. szept. 13. QYÓttJh\'FY JÁNOS.
— Sxlncsxct, A uéinetszinéazek városunkból távoznak, — mint tudjuk — kielégítő pártolás omlókét vívón magukkal; magyar szí-, ítészeink podig megérkeznek, hogy minő pártolásra, ítéletet mondanunk kora volua. Annyi bizonyos, hogy az előjelek, miket a jeles Boko-dy-sziutársulat küldőttjo: Vajdati\'li. ur tapasztal, szomorú erodmértyro mutatnak. — Uraim, a színészet nemzeti Ugy, mit pártolnunk haza-li^i szent kötelesség! Ha a kobeluomesitő szépészel iránt, ronlis viszonyaink közt mindinkább elhidegUlUnk, ugyan Végre, hova jutunk VI Adja Isten, hogy az előadások (kezdete f. hó 21-én) alkalmával csak dicséretest mondhassunk a t. közönség haeafia* áldozatkészségéről .....
.— dóson Zsigmond ur, a uagy-kaui* szai polgári iskolához kinevezett tornatanár a nipokban mogérkozvéii, szerkesztőségünknél kije,len tette, hogy a kard- és tőrvívásból inasan órákat is adni szándékozik. — A fóltéte-(ekrSl eleve tudomást szerezhetni ideiglenes lakásán : a „Korona" vendéglőben.
— Helyreigazítás. A mult számunkban közlött kis-komáromi folyamodványban 10,1)00 tolkot helyett 10,000 lelket olvasandó. Továbbá az illotő postamester ur nem a leendő távirdahivatalnoknak, hanem hivatalnak ajánlott fol helyiséget.
— A nayy-kanixnat derek tűzoltó-egylet mult vasárnap Kis-Kanizsára kirándulást tett, moly alkalommal egyik fecskendőjének működését, a nagy számmal ogybegyült kíváncsi nézők olőtt, ügyesen bemutatta. Bár lenne e látogatásnak kívánt, eredménye s a hasznos egylet fentartásához a kis-kanizsai kö-7.0n"ség is némi áldozattal járulni iparkodnék !
— SxerkesxtősfgUnkboi egy kitűnő
bizonyítványok kai ellátott, joloulog is működő, gazdatiszt jelentkezett.
— Halálozás. A Kis-Komároin mezővárossal határos kápolnai pusztán o hó 14 én hunyt el alig néhány napi betegség után az egész vidék által közszeretet s tiszteletben álló posjf papt?öveidé uradatmi gazdntiszt^ Csíncsi.c^ Alajos ur, kedves, s ősz atyjának egyedüli támaszát képozett jó leánya. Vilma k. a, éppen azon időszakban, midőn kétszeroson boldog lőhetett volna o iöldön, mert mint boldog menyasszonynak,alig néhány nap múlva ment volna
végbe jjsküvője. Tometéso e hó lötén nagy i *omra szives volt egy pár órára a mulatságba-részvét közötu s igen díszesen ment véghez \' részt venni, ezt akartam a .Zala-Somogyi Köz- | Kis-Komáromban. Béke a-korá n 8 éíto legszebb \' virágában elhunyt h&invaiuaK! Mélyóu sújtott
atyja s jegyese vigasztalására szolgáljon ama néhány mai nzámunkban közlött emléksor.
— Olyanok vagyunk, mint a nagy le\'ány, ki, ha már az udvarlás különböző ne-inoit végig huligutta, unalmasnak kezdi vonni oly liatal udvaronezok szép elgéseit, kik — beszéd hiányában — egyenoson a holdvilág vagy szép időről kezdenek társalogui. Ép ezért* | utazott.
\' \' \' ......... - Rövidhírek. Horváth Boldizsár
löny" 7i\')-ik számában szept. 8-ról S. Ó. aláírással émelygó hízelkedéssel feltolakodó értekező tudósítására, no tán előidézett félreértés eloszlatásául engem szerencséltetett igen tisztelt s kedves vendégeimnek tudomására hozni."
H. O.
— Uátorfl La fon, e lapok felelős szerkesztőié, mint magán levélből értesülünk, ked-.lee elhagyta Mebadiát és Konstántinapoly leié
bocsásson meg a t. olvasó-közönség, ha sodrunkból oz alkalommal kijőve, megemlítjük, miszerint oly meleg idő jár vidékünkön szeptember hóban, mol^, vállig beleillenek julius hóba is. A mennyire megijedve szedtük elő ezelőtt párhéttel d e c z e inb o r u i n k at, s a mennyire, meglepetve gondoltunk a bekövetkezendő hosz-B/.u télre és drága fára: épjily terűnek érezzük most a nyári k i 11 i k hordozását is elannyira, miszerint találkoztunk egyénékkel, kik azt állították és <;rőseu hiszik, hogy soha szeptemberben ily meleget nem éreztek. Szombaton, f. hó 14.-én volt égy kis esőnk, de a moly azonban — a láthatáron! olőkéazülödósokot látva. — várakozásunknak nem felelt meg.
— Gnéth .Mátyás, m. kir. I-ső osztályú fávírdatinzt, Nagy-Kanizsán, mint szabadságolt
Njdlományu honvéd lovas hadnagy,\' a m. kir. ! honvédségben visel\' tiszti rangjáról s oziméről \' önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi , ministerium által elfogadtatott.
- Khwr ext\'H. A m. kir. igazságügyi I minister dr. M a n g i n Károly zala egerszegi j törvényszéki kir. börtön-orvost\' az ottani toru- j lotoii előforduló törvényszéki orvosi toondőkrtok i szabályszerű dijak mellett leendő ellátásával j
volt igazságügyért, a szombathelyi kerület képviselőjét\' e iió Ül án nagy csapás érte. Neje az. Sc.lienk Klára, elhunyt. — A n.-váradi orsz. dalár ünnepélyre kitűzi itt jutalmak közUl- az l-őt\'a peati dalkör-, a 2-at a pécsi dalárda-, a 3 »t a kolozsvári .Hillária" nyorto el. — Saár községben (Vaam.) azept. |2-éu 40 házat ham\' vasztott el a tüz. — Siófokon 200 szobából álló fürdőház építését tervezik. — Toroczkon (Erdély) szept. 2-án 32 liá^, ;>7 gazdasagi épület égett-ol. — A kolumbiai kerületben (Amerikai Kay 1 (Uttí k. a. lett főtörvényazéki ügvész-szó.,— O Eelségo a, király vasárnap reggel ti ora f) perczkor érkezett meg Bécsből a fővárosba, hol huzamosb időig fog mulatni. — l>r. Kautz Gusztáv, a győri jogakadémia helyettes igazgatója, az intézet könyvtárának 12ő darab szakkönyvet ajándékozott. — A tánczineslerek congres.nist tartottak közelebb Amsterdamban. — A népszínház alapkövének letételo vasárnap nagy ünnepélyességgel történt meg.
Szept. 25. 1848. Laiuberg a m. Koregek parancsnokává neveztetik ki. —1849. halt inog id. Strauss X kodvolt ze nész és táuczzenesierz£ — 181b. sz. Kovács Gyula, m. terméwetbu-vár, Budán.
, 20. Ui 14. sz. lUller Gábor, jeles erdélyi államférfiú, Érsekujvárott. — Ióbb. Vallásbéko, molyben a lutheránusok a kitholikusokkttl egyenlő s7n idságot nyertek.
SzerkeHZtől üzenet.
lyokai. a/u ián olvasson
lia si kor 111, »k akko
hetilap kin á. u4l.
3.18. Z. Mihelyt
. . 330. M 1.. CsAkt
ban már « ól mik róla.
340. T. V. uruak.
. 341. It. 1\'. Siluie
312 K A Kelt..
Jiikíny. Verteiből egyel .mii lauulja inog a nyelvtani tsabA-lokat, tokai... és irjon ; AbrAudoxiék szépirodalmi
«>r rájok kertit.
Klte.szUk, mig U. ur hat* jön g. Mai számunkból elkésett ri. Jfivő számunkban.
Ertek- és
váltóíolyato
szept. Iffcf
Történeti naptár.
biztameg. j Szept. 20. 18f>L\' Kossuth Lajos, monekült,
— Sok furcsaság van N. Kanizsán, de Marseillosbe érkozik. — 18GI. balt
leglurcsább az,, hogy vendéglőinkben a magyar | meg N\'iccoliui Oiambattista, üni étlap ritka, mint a fehér holló. Ha vélotlenül
egy németül nom tudó egyén belép s szégye- | uelvo a németnyelvboni járatlanságát, rámutat i ogy sorra, könnyen ugy járhat, mint az egy- i kori oláh, ki sajt helyett, szappant vásárolt és reggelizőit.Kinek nem frakkja,néjvegyomagára!
— A köret kcxö sorok átvételére kii- i rettünkfel: „Csáktornya, szept. Iti-án 1872. j Ha bár mindenkor készen vagyok is nagyméltóságú jó gróf uram akár melyik gyermeke \' tiszteletére ünnepélyes mula,taágot rendezni, ---f.\'hó 7-én mUam tartott vsléji mulatságot csak ! is egyedül kedves házi barátnőink,- barátaink, \\ jó ismerőseink, — nem pedig ez időben esetleg : itt körünkben időző ilju gróf Eestotics Jenő ur | tiszteletéro rendeztük, ki azonban meghivá- \'
pelt olasz költő, Florenozboii.
21. 1848- Conf(jrontia a bán és nádor közt a Balatonon. — 1791. sz. Széchenyi István, a „Legnagyobb magyar-.
22. 1094. sz. Chestortield gr , híres angol államférfi, szónok és iró, Londonban.
23. lti:">9. Barcsai Á^kos helyébe II. Rákóczy György visszahelyeztetik
•. vásárhelyit. 7
24. IO40. Gellért, csnnádi pilspöli, Hullán a Kelen-hegyröl (ez idő ota Gollérthegy\') letaszittatván, vérta-nuilag meghalt.
í)% metaliques tíí).80; ó*/o noinz.. kiilcsöo I 70.ÜÍÍ; 18t>5-ki álladalmi kölcsön 104.bank-: részvények 877; hitelintézeti részvények dá\'ó 90 \' London 100.10 ezüst ágió 108.20; arany da-i rabja &..231/,; 20 frankos arany 8.72\'/, kr.
j Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos, r^ryiltitiér.*)
S z o 1 ö I) I r (o k c 1 a (I it s.
|
i A homok-komáromi ssőlőhegy ben, ugyan e község tőszomszédságában, alulírott több hold területű rendezeti szölőbirtokát, gyümölcsös, konyhakert, a hozzátartozó igen csiuos/lakház, pinczo, nagyszorü méhes, istálló a- egyebekkiií, vagy egés\'.ben, vagy részleten kint egyezség ! utján a legtöbbet Ígérőnek eladni szándékozik;
értekezhetni folyó évi október végei-. | Kis-Kanizsán, 1872. szeptember 19 én.
•|---------—-------HÓK Wt KtíWWWKr - -
váioii iogyaő, mint tulajdonol.
■alatt kliiliittekóri t^lolómíget uei:
h:
JD
E: s
E3
K
HAMBURGER ADOLF
divat-áru ón yúszoiiiiciiiü raktárából
W PESTEN, "Ml
uri-utcia
k i li ni, a 1\'nrÍHÍIiiiz lifilie nett-
éi.
V&szonnemüek:
1 víg 30 röf jó fuiialviiazon, 8. í» —10 ftiif.
1 n 110 „ loliirltctt Qroas-vAiiton, 11, l3, j4—\' 15 íliK. \'
1 „ 30 „ valódi mríibiirgl vásiun, 15,1Ü-1U ft.
1 n M „ Irrlandl váison, ll>, 18 2U itig
1 „ f)l „ IrglioliL\'xrbb lllinösi\'irti lUinburci
■ moll, 33,2ÍV, •JH,3U, :i.r»,-t<l, -15-50 flig.
1 „ 30 . ágyuemU KanavAsx, 7, 8, 0—10 ftig.
CliiIlon, firfi-lngokro úa alaó«r.oknvákra igoii alkalmas. röfo \'2!>, 30, 35—10 krig.
AgyuoiwU\' GrAilll, Xtlasz-CKlkkal, röfo 30, 35, 40-50 krig.
Lc|icdűk v/,rrí« ::ólktll, dbja 3, 3.50-4 ftig.
Vámon Datnanit-aiital-alirosrok, fcliór í-s silnes\', dbja 3, 4, 6—6 ftig. j Vámon l)ainaíit-«»ítalki<ndiik in tnrlllkflxük. tn-\' cnatja 6, G, 7—8 fiig.
KAví- ís lliea-kendök, ícliír íi aziiics, liic*atja •_\\50, 3—4 ftig.
Agynuintt-Nankiug, r.\'ifo 20, üo, 30, 40—50 krig.
Tarlatan, Moll Croppliate, frliór (■* szincs, dbja 4, 6, 6—8 flig. ■
Felií-r in saiucs xavbkondök, tuvnntja 2, 3, 4, 5-6 ftig
Organtiuók, feliir és s*liic», dbja 80 kr., I. l.üO, 1.60-2 ftig.
-vAbbA a raktárban : liliom flaucll- út ripni-llticí dival-barkótnk, fehér urúkalljak, biilor-sxiivclek,
Divat-Aruk:
l.egujnbb níJl ralia-krlmék gazdag vAlatitúkban, 10 i» IÜ rőfös lolje/i ruliAk : 3, 4,5—Ö flig. Törlik reggeli hOlgyköntOaök, darabja 4,4.50—5 flig.
Kckcto é» srincs TalTota-aelyemkelmík, ríife 1.50,
2, 2.&0, 3 ftig. Kip> t» Oroti de- Kailic sclycmki-luiúk minden
•íitobon, riifc 2 50, 8. 3.fiO—4 flig. Angol l\'afont-bársoiiyok, röl\'o 80 kr. 1, 1.20, l.ftO, 1.80—2 ftig. Selyem-bArovnvnk, röfo 3, 3.5(1, 4, 5—li ftig. Hedolgo\'ott török hongiliawlek, darabja 10,12,15, 20, 25—r>0 Itig. 1 Hölgy- és uri-P!aidek, dbja 6, 8. 10, 12-15 flig. Wattmoll- és Caeliemir nagy kondök, darabja 4,
5, 0, 8-10 ftig, Kiítlltt gyapot riicité* kondök, dbja 2, 3, 4—5 flig. 1 \' Legjobb miuöaéglt Agy és asztalterítők, inindon színben, darabja 4, 5—li ftig. KélnagysAgii gyapot-kendők,dbja I, 1.50,2—3ftig. Keketo é.i szinea sclyeniknudök, dí»ja 1.50, 2,
2.60-3 ftig. Selyoin nyakkei.döcskék, dbja «0 kr., 1 — 1.20 Kcharpek és nyakklltök selyemből, dbja 1, 1.50 2 ftig.
Ugyanazok »*örbÖI, dbja 20. 50, 40—60 kr.
Kzeu említett ezikkeken kivttl vannak gyspotrnliAk, inosliato ruliák, perkAI:, baliszt-, jacoaat- é« piquébSl ; piqué. és xsinóroxott barkélok, cnlmuk, csíkozott szinoi csiavatok, fekete Insztoruk, car.hcinirok és mindenféle gyAsz-Arnk
a ieg;olOBót>l3 árakon.
Mindennemű levélbeli megrendelések, »3t itt einlitellen czlkkekból ís, az összegnek olő-leges bokllldése vagy utAnvét melleit miudouliova a legnagyobt gonddal és lelkiisinerelcsséggel gy^aii leljoiittelnek és bármily nem totszö lArgyak akadály uélkill visszafogadlalnak. - Kuha-azövot inintAk a röfUnkiiiti ár és a kelme szélciségénok közelebbi megjelölésével kívánatra ingyen és bérmontvo készséggel olklildetnok és minden kívántató kelméből elegáns ruliAk a legújabb divatszorint gyorsan elkészittctuek.
A líigmélyebb tisztelettel
HAMBURG Eli ADOLF.
SW l ti f?)«\' n in 16 k e 11 e 11 k iii e«re n ti e l és v k n 6 \\:
.10 l\'rUiyi Összegben, egy elegáns bölgyi legyojö ).
I 25 n „ igy borlipl gyapotkeadC ) rabatt gyanánt. *
60 „ , • \' • egy ször-kelme-ruha ) (878—3) BflT\'CsomagoiásI dlj nem számíttatik.

Prels-Verzelolinlss
dor
Mode-, Lclni\'ii- und Counüil-Wiiarcii-Mcdeiliige ADOLF HAMBURGER
mr in Pest, "pi
llerrenganHe JYr. l,bclm Eipgang Ina l\'ariser Hau h.
Modewaaren:.
Allcrnoneste DaincnkleideratolTe in r Auswalil, Hl und Í2-cllige>compIctto a 3, 4, 6—IJ ll und liölier, Türkiselie Selilalrocks^oiTe, eiu Kleid
Kleider
Leinenwaaren :
1 Hl. 30 ell.
rnlcinwaud A 8, V-10 fl. rens-l.eSnw. 11, 12, 14 1511. || I , 30 , Hamburger l.eiats-. 15, Ili -18 11. \'! 1 , 50 , Irrlünder -I.ehiw. 16, 18—20 ll. 4.50—6 ti. ■ 1 . 54 , sebwerslc Hamburger Loinwand 23,
ficliwarzo u. fXrbige- Seidenstoffo, pr. Kilo 1.60, I Í6, 28, 30, 36. 40, 45—50 fl.
2, 2,60- 3 li. 1 . ;i(l „ echtfhrbig Canafas .7, 8. H-lO (1. Beiden-Kips und Gross do Kajlle pr. Kll« 2.f>0, || Cbiirom xu lierrenhemden ú. Untorröekcn sehr
3, 3.50—4 ti. geeignot, pr. Elte i6, 30, 35—40 kr. • Kuglisebe l\'atont-Sainmto pr. Kilo HU kr., 1, 1. i| llellzeug-Gratei mit Atlasstreif, pr. Kll« 30, 35,\'
20, 1.50-2 II. j| 40—50 kr. !.
Seidensammte pr. Elle 3, 4, 5 « ll. I LeintUcher obue Nabt pr. Ht 3, .3.50-4 II.
Eingearbeitete l.obgtbawll A 10, 12, 15. \'.\'0, !j Loiiieii-IMmasl-TiscIitUclior weisi und Htrldg
25—60 fl. |i pr. St. 3, 4, 6—C fl.
Damen- und llorron-Plaids, Ali, 8,10,12—1511. || Loinen • Damnst ■ Servlottou ulid ItandtUcheF ; Wattmoll a. l.\'neliomir-lIinliH%tllehor A 4, 5, 6, | pr. Dtz. f). li, 7
8—10 II. t KalTee und Thee-Kervietten weiss und fKrbig
Oe\'strickie Wullon-NetztUchor A 2, 3. 4—6 ll. |j pr. l)tx 2.60,
Kott- u. Tisi-bdecken in allén Karben A .l, 5 -U II. llalbgio.se Wol\'éntllclier A 1, 1.60, 2—3 ll. Hebwarze und\' ÍHrbigo HeldentUelier A 1.60,>2,
2.50, 3—1 II. ■Soidon-llroge-Tllcherl A 80-kr. I 1.80. Echllrps und Cravatlen von Seide a 80 kr., I, 1.50—2 I).
Dieselben in \\V»lle A 80, 30, 40-60 kr.
Ausser crwHhnten Ariikein síud fern\'e lenkleider, Waseliklelder von l\'er.-ait, lUlll.t,
iking auf .llcttxeug, gelb. weiss uud rosa pr.JKIIe 20, 25, 30, 35. 40 - 50 kr. Weisse und fHr\'bígé Tailatane. Molla und t.\'repp-
11*10 pr. St. 4, 5, ii—8 tl. Weisso uud fiirbige l.einen-Sackttlcl.er pr.\'t»u/
2, 3, 4, 6-0 II. Kutlor-Organtine. weiss und ÍXrbig, pr 81. 80 .kr.,
I. 1.20, 1.60—2. II. \' iocIi am l.ager: Kelne Klauell- und Hlps-Wol-">ii|ue, fiirbige .\\iode-llarcliente
V
I Seliullribarclionto, Calinuks, geslreifle fiirbige (Iratéi, L\'nterbetton, Möbelslolíe, soliwarze Lustres, Cacíiömiro und verschicdeno -Trauenvaaren zn den
allert)llllg;aten Prelsen.
lirlollic.be lleslollungeii jeder Ari. aueh v«n liier nlclit angegebonon Ariikéin, wrrdon ttborall liin gepu verhorigc Eiiiseildung oder NachilMiiiie des Helrages mit grössler Sorg\'falt und (iewUseiiliaftigkeit prompt eljektnirt iind wird Alles enva niclit Convenirende auslandslos relour geuomijien: — Kleider-UoHmusler mit" nHlierer Hezeicliiiung des Elleupreises und dor Sl-offbreite weídert auf Verlangen grnlis und franco bereltwilligst vlngeseudet, io aucli von jedon belie-bigen Siolíe die elcgantosteu Kleider naoh nou\'ejter Faljon * é li n e 11» I « u * angeferligt.
Hochacblungsvoli ergebenst
* ADOLF HAMBURGER. \' (j r ti 11« - Z ii K ft b e I) e I H e s Lo 11 u n g e n \'Ml
ím- Hetrtige voii 10 ll cin olngariter Danionfiirlior, ) \' . , . , 25 rí. eiu llérliiior Wöllentueli, ) als Rabatt. . 50 11. din seböues Slolfkleid, ) ■ Verpackung und Enballage wlrd nioht In Rcohnung gebracht. "M
_ JmJU.1 ii«lvUyík Ji)UI...I »ill»i«<«
A soproni leszámitoló-bank
és nyugoí magyar jelzálog lillel-liank 1
í FIÓKTELEPE
NAGY-KANIZSÁN
Mindennemű állam ésliftolpaiiirok, állami elaöbbsíjjt és foldteliermen-tositési kötvéuvek — arany s ezüst pt*iizok«t vesz és elad.
Pénzek folyó számlára ós bvtóti könyvecskékre GVi kamatra fogadtatnak el.
KillcsOnók klókra. Mldekre I más Ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett ailntnak.
J\'énzlári utalványok boesátatnak ki, melyek mápa kiállítás lllálli naptó) <»\'/, kamatoznak.
Tőzsdei megbízások a legjobb és IcgolcsiibirTéltótolek alatt teljesíttetnek.
.: ■ iM-i Hu -__.q I " " . I \' 111 P __
Árverési hirdetés.
A|hmU|iii|iiiI1v«Mo kiS-koniiíi-oini uradalma reWtfíl ezennel kiizliiini telelik, iniki\'p lolyiiövi notrtber Int 2H-.ín délelíitti rtiilkbnn /
nyilvános árverés iiljan
liasKonbérbe fogunk adatni, a kis komáromi, és komárvárosi vendégfogadókban gyakorolni szokott szeszes italok mérése 1873. évi aprít hó 24-tól számított három évre.
A bérleni sziIndiSkozrfk n fenn kiirt napon, elegendő biinntpihiz-■áííI elbírva u ki.s-komiífomi urudnlmi guzd. irudiíbnn Jelenjenek inog, hol « Teltételek addig is megtudhatók.
Az uradalmi tisztség. .

gőz-, viií-, igásinarha- és kó/.iyü-zot 8B\'tUi)iÍjrit lli> írttól kuzdvo.— Ügynökök kerestetnek. --\' Unj-zuk óh kimutatások kiváuatrft iií^yen küldetnek. -
, Ifj. WEIL MÓRICZ,
Frankfurt a M vagy Becsben II to Bezirk, Franzensbrückenstrasse Nr. 13.
Weissherger Zsigmond
gazdagon ellátott.
alremlótteH
homokkő-, márvány1 (fván íf köbül
Szintúgy igen jó fajtájú mnlom-ktivtii nála kaphatók.
Nagy-Kanizsán, a főtéren
já|ilja _
(70U-!») • nii gy választékú^
ÉROZKOPORSÓ
raktárAl WaAgyiwtUs\'il v^.vlllt. Ily órczkoporsók olcsóbbak a fakoporsiMiál, pedig tartósabbak ós díszesebbek s igun ajálliatók miuiiitzoknak, kik üvóik vógtisz -tesség tótüítiqól^zouioru köttdos-;get teljesítenek.
Elvállal kóprámázásokat stb.
Vidéki megrendeíéseknél érczkoporsók s ugy halottias készleteknél, történjék az bir éjjel, a legközelebbi vaspálya állomáshoz azounal szállíttatnak.
ftjraklár megnyitás Légrátlon.-^!
Alníir.ott tisztelettel jelentein, miszerint Stájerország- es Ivarinthiá-ból szállított ina nyákokból (8!i8-i)
Légrátloti a Mura és Dráva pariján
raktárt nyitottam s mindennemű dp illet fa, deszka, li:ez sat. azonnal, jütán^sau tís a-fegponlosabban Nh-zoI gáltatnrtk."
Megjegyzondti, hogy t. v\'ovfíim részdro a raktár mellett fekvő/déli-vasúton a megrendelt, anyagok gyorsan s könnyen szállithatólí.
Valamint nagy-kanizsai falüzletemben \'szilárd, es pontos szolgálattal vagyok t. megbízóim iránt, vtgy ezutánra is\' bizodalomra lividon fol-k<:rném. ajánlom a nagy-kanizsai fő- és légrádi íirtk-laraktáromat.
liAClIKAClI GYULA,
. fah\'ercakedö X.-Kanlxxún.
Nagy-Kanizsa, 1-S72. szeptember hóban. T. cz. Aluliröttak. tiszteletteljesen tudatjuk a t. közönséggel, hogy f. évi szeptember hó 1-ején az
uj taltarékpónztár épúletében esy
____________divat és vászon-áru üzletel
nyitottunk meg. . \' (8flö-3)
Gazdagon lelszerelt raktárunkban kaphatók: nöi ruhaszövetek mint szintén selyem és bársony, tovább\\ flanel, nlii kendők, rumbnryi-, hollaiulicreas- ós. silézia vásznak, scliijfbnok. oryantinok, derékaljak, asztalneműk, áyyteritök, kanaváxzok, csin-vatok, nap- és vstkrnyök, téli kendők, kimunkált lonysluiwlok, cachmir kendők, továbbá Jvhér és színes mciUolf és tarlitanok, nagy v/dasztéka jchér és színes ftarketok, esi//ke és mUl/iiygiinyiik, ugy.szintén kész-ni>.és jérji Jehérnemük, zekék, paletotk sat. sat.\'
Minthogy áruinkat ogyuitusmi az olső ós legnagyobb gyárakból kapjuk, azou kellemes helyzetben vagyunk, u\'.okut a lehető legolesóbban elárusitani.
Magunkat a t: cz. kózftnsóg becses jóvultába ajánlva, rósz(lnkről a legpontosabb szolgálatot ós" legolcsóbb árakat igórvón, \' maradunk illó tisztelettel
* QOLDSTE1N és WEILLER.
M
OLL A. SEI1)LITZ-POlt A.|
K p\'iruk ren.lklv\'nll. a h.golt.\'r.M.I. . ..•lekben bebizonyult (fyótjy ti.uk iltal mimleii, oiltlijr iain.- t naurík kDzott, ln|>i»Ui»tstla •Isii helyet fojjluljiik .1; mint a/t\' ».>k oz.r, a rfísritri biroiinlm résziből k< keinkhez VithlUlt h il-i-irnluk n le|fr«»»lotci.>hh.>n Inti.t íijitk, Irngy >i p»r»k niií/Jiit izorulasnkual: emészthetetlenségeknél, gyo

mlml
morhevnél, lovniibs görosök. voso- A» ltlej-b«|okban, aiivilobogasnál. Tde- j genég okoztn fófajás, vérlolulái, \' \'. ni hyaterlara, búkör «\'• hu/nmos .E hányásra h»jl«niintl h lunjobb sikeir.l xlkalmszuiuak, » a le«tnrlú KyóüyliaUat erotlinínyeztok.
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt.
Ohm\' Mt\'dicin..
\'OS PÁLINKA és SO.
"obeiiaéR ,
-A A loKineKbiz)iHt.lbt> orvosszer n szei.v, %#iiiír.> minden b.lsrf éa kdlafi (tynhvl.ls,\' leniül mQ aob-, fej-, ftll- éa logttjAs, . régi sírvek és n
szeniKymlits. béiinUa é» mlndcunmiiA. mSrülía ellen, mii. sin. t
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
. (78\'2 -tilt.) I
iák, fi
0
ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.
Brust- u, Lungen-
lk» llllllon v.„\\ .Jen
eilbnr erkliiit
Heilung ihr.
ohneMeaioln,"
Vnoh ajieeidllfr llesehrtíibniiK .K<r Krsiikh.il i • iltiro.lt
Di.r. J H. FICKERT, Iturlin,
Wall-Strásse No. 23.
loi.or*r tl. Ö. W„ welvha ilem llriofti homifilüei
(Mint- Uiiliriú.
ii\'XtiaxlAlib és leithathatésabl. orvoal azor Norvégia li.\'tiyeil.r.l •serélemlít fel x ii.i ateraé*< «« n lUztltotl hnlinAjzsIr-oUjjnl. A vnlóilí Dor»ch haliná]2sir-ola| mell- ú» tiidö-ba)oknál, torophu Iui- éa raohllll-l\'etéif.éifekben" IpRjobh tt> <\'\'Ky>>Alá<si<Hl van ; meRKVclcylljn a leciiliiltnhl. kösiveny éa osúzbflj\'oknt, valamim az időszaki borkütegekel.
Ara I Üvegnek használati utasítással I frt.
littkttuiifc Na{fi/-KunixH<íu : Helus J. gyógysz. Utvák K.
gyógys*. KesindholTer J. ór Itnaonfeld F, uraknál. Beíovárott l.ako)vi.fa U. I atenyín Kalivoda M. Kyrt«y»t.
Ciáktoroyán Kitrits* II, i, Maroiallban la.tl Nándor-.
Csurgón Kreiil\'or Ddvid „ BAnok-Szt.-györgytin Fibio» J. gy.
Kaposvárott Koíw Jakab | Szambathelyen Pilich .Forunez «y
Kaproaozán W«rl» tUnd. Ky-^yaz. H Sopronyban Mezey Audfáa gyíRjaz. Keszthelyen Wiin.oh V. ,-|i Zágrábbán Mltt.-lba.-h /.s. gyégyaz.
Kíríszlen Itreyer Jakab dal |! ,1 Oeyleck J. J. gyégytz.
K4u««IR e.aoainovjt. lalv. gyégyaa. |i \' tlryreia* Pr. gy^gy««-
föo\'y jólképzell
t; \\ZI» VTISZT
Wajdits József
könyvkiadó hivatalában Nagy-Kanizsán megjelentés általa minden hiteles könyvkereskedésben kaphatók:
„Rajta fiuk, vigadjunk!"
IV-dik uj, olcsó kiadás. Ára % kr.
„Rajta leányok, mulassunk !w
Mulattató kézikönyv. Ára 1 frt f>0 kr.
„Eajtft párok, tílaczaíjiiftk l"
Legújabb magyar lánczkilnyv. Ára 1 frt 40 kr.
„Halljuk a szép szót!"
Magj-ar l\'ulkiÍBiiinlő (loasíl) ktinyv. Ara 1 frt ŐU kr.
„Szegényből lesz gazdag."
Ara 90 krajezár..
Erste öffentliche hohere
Handels-Lehranstalt
\\ IN WIEN, PRATERSTRASSE NR. 32.
CAHL PORGE8, Direktor. Die.Vortrilge boginnen Anfangs Október, liin-schreibungeii Jinden vont 2(>. September an statt. — Programúié durch die Direktion.\'
(Huh - Cai\'l Porffe*, 6iroktor.
x- \\
ltierestetlH Bővebb tudósítást ad e lapok
i) Szerkesztősége.\'
Iliitiok-Szeiit-György.liez kiizv\'l, IWzii hely-léit liutilrilbnn, alcílirotv IO.\'i hiildnyi gaztlag kő-y/.éntelepet, — mely egy i\'ve-Todiiztetett lel — »/.ándt!kozil^ u legtilhbet Ígérőnek etadni. Házit, szeptember hóban, I8-71Í,
mrri\'KY OYOKIÍY,
(ÍHSI a,tütdbirtukoa.
KAV.Iill.VZ MHONVITÁS.
Alólirott tisztelettel írtesiti a t. közönséget, hogy a Kis nómet- ás Zlnla-utr.za szegletén ujonan
íolápitett ás divatosan bercnilczott BL
kávéházátI
csütórtökóii, azaz f. Iio 12-én esti II árukor Hj)
KOVÁCS (íXltOII ís ItOltes J.ÍNOS ™
jeles zenekara műkódósc mellett megnyitotta. áj Jó étkek és ittalokról, valamint gyors és pontos «L szolgálatról goudoskodvá, igyekezni fog a u. t. V vendégek miiuk\'n várakozásának\' tókéletoson\' incgfulelnl.
LEIPNIK MANÓ,
..WajdiU Józsei kiadó-, lap- áa nymadatulajdouDii, gyorss^tónyoiuása Nagy-Kanizauu.
f . . y A« V-K A N1ZBA ^ 1872. szeptem her 19-én. 77-iU: szám. Tizenegyedik évfolyam.
V Előfizetési ár: \'* — ^ a « f A lap- cxollomi részelj
| Yg BY •• ■ •• •• I
: .™WMli™0vlllvll YI MmV/jIvlI Y
I „roiikliií lil\'krír, ] W) 9) | NAdí KANIZSA |
"""* \'"\' A (a .\'^alamegyol gazdasági BgyesUlet" és a „nagykanizsai xúresKedelnii s iparbank\'\' hivatalos értesítője.) ^ .j{
Hctenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.7
A polgári iskola
tanítók válatshha után. (IÍ»*rovi\'tel«k Hgnntur Károly tinink c lapban megje-jpiit Ily oxlmll órtokexM\'ro : ,A polgári Ukola tanítói vála>xtil«a ólfttt*.)
li lapok G7-, G8-ós 70-ik számaiban, Szomor Károlv úrtól egy három czikkból álló tanügyi értekezés jelent meg, mely a polgári iskolák feludatávul és szervezetével foglalkozik; azonban bovezetésképen Sz.r K.-ur kiterjeszti figyoljiét a többi tanítéze-tekro is, a falusi iskoláktól nz egyetemig. A különféle iskolákat iparkodik egymással összehasonlítani, az azoknak kitűzött czélo-*kat s az általuk elérhető eredményeket pár-huzamba állítani és ,oz uton mutatni ki a polgári iskolák hasznosságát sőt nélkillöz-hetlenségét. Ez eddig mind igen helyes és szép dolog volna; de a következtetésekből minő eredményt von Sz. K. ur? Azt, hogy „a polgári iskoláknak van csnk jövőjük a jelen aerában." K; .záradékkal értekező azon logikai tévedésbe esett, hogy többet bizonyított, niint a mennyit maga is akart; már pedig régi logikai szabály az, hogy a ki kellőnél töbedt bizonyít, semmit som bi-
mit Sz. K. ur elakar velünk hitetni,. akkor rögtön be kellene záratni mindenj^ayiasiu-inot, reáliskolát, akadémiát, egyetemet és műegyetemet, fis ennek daczára mit tosz ez a szédelgő kormány ? Kemcsakhogy a gymnasiuinokat és reáliskolákat szaporítani igyekszik; hanem, nem elégedve meg az egy pesti egyetemmel, Kolozsvárott másodikat, állit föl. A jó pécsi burgerek és maga Tol.dy Ferencz meg azon mcstorkélnek, hogy Pécsett is egyetem legyen. Már minek az a sok haszontalan költekezés, mikor a „Zala-Somogyi Közlöny" 70. számában jiyiltsn kimoudatik, hogy „a polgári iskoláknak van csak \'jövőjük a jelen aerában." Szerencsénkre senki sincs, ki ezt elhinné, még maga\'Sz. K. ur sem; mert hiszen maga mondja, hogy „a polgári iskola oly tanintézet, mely hazánk azon osztálya ré-
szére létezik, kik (!) gyermekeiket sem tud o.m á n y o s p á í y á r a nevel m, seiu felsőbb r e áifs s z a k m á r á kiképeztetni nem akarják." Azt. csak nem ki vauja Sz.:-K. ur,. hogy ,széles Magyarországon ezentut egyetlen tudományos és felsőbb reális szakban képzett ember se legyeit? Ha pedig ilyeneknek kell lenniük, akkor az ezeket képező intézetek sem járhatták még le maglikat és nemcsak a jelen aerában van jövőjük, hanem lesz jövőjük a jövő aerában is.
De hát mi. vittc.Sz. K., urat ily hiha-tctlen következtetésre? Semmi egyéb, mint az előzmények helytelen felfogása és méltatása, mi őt egyik tévedésből a másikba ejtette. Mindennek oka pedig abban rejlik, hogy igen kevéssé ismerős azon ténye/ók-kel, melyeket okoskodása körébe vont. Sz. K. ur soraibői az tűnik ki, kogy ő nagyon tájékozatlan a különböző taniutézetek sajátos álláspontja és feladata iránt, s a mi még uagyobb hiba, egészeu cgyoldalulag fogja föl az emberképzés czélját.
Állításomat természetesen be is kell bizonyítanom, mi azonban nem lesz igen nehéz.
Sz. K, ur a gyuinasiuiuok és reáliskolák felől, mát\' csak abból is kitűnik, hogy ő ezen intézeteket „felsőbb iskoláknak" nevezi; a gymnasiumok közt podig4lyen kü-lönliöztetést tesz: ,Algymnasium 4 osztálylyal; középtanoda (> osztálylyal, ■ felgymiíasium 8 osztálylyal." A. ki ezen intézetek mult és jelen állása fölött ítéletet j akar mondani, annak már tudni kellpne I legalábbis annyit* hogy közép tanoda i alatt nemcsak a 0 osztályú gymnnsium ér-j tetendő, hanem minden gymnasium és reál-i iskola, mivel ezek küzéphelyet foglalnak az : eleiui oktatás (elemi iskola) és a fölsőbb iskolák között, mely utóbbi. elnövezés^iom ! a gymnasiuinokat é$ reáliskolákat, hanem I a szakképzést befejező különféle akademi-I ákat, egyetemeket és műegyetemeket illeti ; meg. Azt állitja Sz. K. ur, hogy a gytnnu-
siuiuoknak általa megjelölt hármas fokozatú áz \' 1805 — 68-ki törvényhozás előtt állott fenn. Kik az ügybe valamiverjobban be vannak avatva, mint Sz. K. ur, azok tudják, hog Magyarországban 18<jf> előtt, 1850-ig visszamenve, csak 4 -osztályú al-&> 8 osztályú főgymnasiut/iokat ismertek; hanem ellenkezőleg, épen azon időben, midőn az L8ÖÜ—li8-ki törvényhozás már végefüle járt, kezdte meg boldogult Eötvös ministér a gyinuasiumi tanfolyamnak három részre osztását; de nem azou elnevezésekkel, mint Sz. K. ur, hauem következőleg: 1. 4 osztályú Kis gyinnasiuiuot (máskép: reálgymnasium); 2)^ 6 osztályú nagyagy tu-nas.ium; 3. 8 osztályú fógymiiasjum. Ez utolsóra nézve az volt Eötvös terve, hogy 9 osztályú lyceummS alakítsa; juíl. miatt illetékes körökből nem egy kemény támadást kellett kiállania. Ez azonban nemtarto/ik ide. Sz.K.urnakl8U6 -Ü8. helyett 18í>0 et kellett volna irni, s akkor az ő osztályozása némi módosítással,, megállhatott volna. Igen ám! de ő még (vagy már?) az ötvenes években is igy találta; különben neiu volna értelme annak, mit a gyiunasium\'há\'roin részre darabolása után nyomban mond:
a német és görög — tudása volt ia a fődolog".
Panaszkodik Sz. K. ur, hogy „a ki algymuasiuinot. végzett, nokszor még. írnok sem lehetett; a ki elvégzett (i iskolát, az lehetett csak gazdasági írnok, gyógyszerész-gy.tkoriiok, borbély, vagy ment inasnak." A panasz első puntjára az a szerény véleményem volna, hogy azon 115 14 éves gyui uiuknokyki a gyniiiasiuiu A alsó osztályát elvégezte, kissé, tán korán is volna még az irnokságra adni fejét; az o dolga az, hogy tovább tanuljon; ha nincs kedve, lássa ő, ha nem lesz belőle királyi főügyész; ha .pedig nincs anyagi tehetsége tanulmányainak folytatására, ez mindéi esetre baj, de hát.kir tehet fóla? oka-e onntjk a gymnasium? Hogy a gyiunasium (i-ik osztályából nem kapkodják az alig pelyhedzó ifja-
kat uradalmi tiszttartóknak, ez is nagy malheur az illetókfe nézve^ hja! de mikor olyan sokat kell tanulni annak is, ki értelmes gazdatiszt kjfván lenni! pedig csak is az ilyenek kapósak. Hát ha még a gyógy-\'szerész-gyaicornokokat az elemi iskolából szednék, ugyan megköszönné a szenvedő emberiség! iiaiftiu ugy-e Sz. K» ur, azt már csak tréfából mondta, hogy borbély ií csak akkor lehet a szegény halandó ember, ha (> gyinn. osztályt végzett? Már én részemről egy ü osztályt végzett első eminensre sem merném a gégémet bízni, hanem igenis egy oly suhanezra, ki az officiuábau egypár,évig szappanyozgatott, még azt sem kérdezném tőle; hogy tudja-e Cicerót fordítani. vagy a logarithmusokkal bánni. Bizony-bizony mondom, nagy tévedésbeu ól a/., ki a gyiuiiasiumbán akarja megtanulni a borotváiást! Ugy látszik nekem, hogy Sz. K. ur is ilyen tévedésben leledzik, még vele együtt igen sokan, kik számtalanszor kárhoztatják a gymnasiumi oktatást a miatt, hogy nem állit ki „kész" embereket. De nem ám! mert nem is ez a czélja, hanem egészen más valami.
Kész ember és kész ember közt nagy ióg4«li<»H-VaJjim-*-4éwpagyujtogató -nem kész ember ? l)e igenis, legalább azon őrleményben, melyben önök e szót venni szeretik, hogy t. i. megtudjon élni a maga emberségéből és saját dolgához jól értsen.
Hiszen, ha az emberiség -czélja csak az volna, hogy minden egyes megélhessen, akkor én volnék az első, ki minden gymnasium és egyetem légberöpitését inditványoz-náá. Azaz pardon! mégsem tenném. Most jut őszembe, hogy az emberek sokszor jónek zavarba az „enyém s tied" kérdésével, meg olykor agyon is verik egymást; az ilyen ! dolgok elintézése pedig mai világban nem [ eshetik meg ugy brevi manu, mint régente ; I hanem a törvényszék veszi kezébe az Ügyet, { amihez aztán sok tiskális kell; pedig fiská-j lis csak ugy lehet az ember, ha jogot végzett, és hogy jogot -tanulhasson, előbb | gymnasiumot kell végeznie. Lám 1 ha csak
TARCZA.
H ii e s ii.
t Vt-gzelciii int, inl a In\'icMi óra,
Laliit!foldom, Wien, Intőn veled ! Fogadd tivoxiY-tlnd aaein.\'biil
Az itt hullott utolsó bli könuy-t. Annyi emlők, mik azentrk tzivemnok, £des lánczozal engem mőg Ickiltnok.
Ax (ini tttzhcly, rajt rígi lánggal,
Kg it íxoiitok inonnyci tllzo! Ali, do kik ápolák, egyike már
Kínye* riiilJsggá váll, — clkltltfljo. Ki míg azitja, a« «\'n jó anyáin. Éa a másik ki volt v — az nem talány.
Megmundja a sir, a beazólnck róín, Solt időig inóg a Jó emberek, j Oldiíztltt árva, a a nyomor i-yerineko
J Ák 8 airjánál vgytlit kvsercg
\\ Kilőtt nyílként ogytinea nton járt,
8 hoiinzc-rolme ? ! —■ av. nem ismert batárt I
Apáin alrja, bcazonúlt cnilíl.oin !
Ka tb al\'lét gyáicnak ól«*!\'\'ax»lira Édea anyám ! tulkom ör-nngyala,
Add áldáand távozó (iadr.v 8 a nagy viliig tengerin küzdőnek A ktlzdíére, uj erői nőnek.
Álmodád;e, liittod-o valaba, - Hogy H\'icoiulmud IrgoUii gyitmiilcao Klazakadjoii anvai kebledtől
Kltibb, mint kllteliuo blin betlilt»o¥l llöleaő daliulórt juíg adó» vagyok\', H moit-ia cnak ogy k\'lny, mit adhatok,
• \' De e kiinyrt zárd-milyen szivpdbu, É* ha élted 1\'enjrllPyíaz, ború, K künyre bár egy némá a^hajt.-íis S tia4 vii«lö nzvioline rádborul.
vígxét Int, int a bii.-su óra, Pár pillannt, • a lüigy világ (Hol, It ílriim, ,vagy nzenvoilía várjon rání, Titeket aolm 11.11.1 folidlok el.
UUOTII tíVIJI.A.
Emil.
i.
Ilit gondviseifi áldólag terjeszti ki fejilnk t\'ülütt kezét, s oly kegyekkel halmoz el, melyeket ezer elhunyó élet titnléj<ui kiizütt hiába ke resnénk ; hu o kegyekot meg nom becsUlvo nma kezet, mégis hz áruló esúkjával illetjük : inéi1 töj hogy ama kéz lesuitson reánk.
A mindennapi.ölet ezer ily példát mutut. Kzurszer lu|iasztiiljuk, hogy »z emberek u kean bánat könveit sírják e miatt.\' a mégis ezerszer látunk eu>bereket, kik ugyanozen Sikamlós utou haltulnuk, ugyanazon nyomorít czél telé!
Hard Emil is ezt uz utat. VAlusztotlü; ezt u gondviselő kezet taszította el magától; s ellnek a nyomorú czélnuk keserveivel bont gondolt. - ■ ■ \'
Apja gazdag ember vv!t..kí-ezélzöhig a Tisza íneiiett elteritlw .ropptuit birtokára dicso-ketlve monda, hogy fin agykor igazi nagyúri ilegnntiilval fogja ilui a világát.
J)e az apa földi pályájának remény-vinV ygos utait még ulég korán volt kénytelen el-
hagyni, áttérni azon útra, melyen még vissza-jövőkkel nem találkozott uonki.
A kilencz éves Emil, su még fiatal özvegy anya, volo már csak emlékeikben tn-1 lálkoztuk.
Mikor Emil ifjúvá lón, virányos mezőn találta miigát, melynek lündéro ö volt, varázs pálezávul u kezében, melynek hafalma messze , terjed. E páleza azon anyagból volt, melyből a pliantaHtious zsidék állatot öntöttek, hogy azt istenül imádják.
l)e e hatalom, az arauy hatalma, hasonló | a ozámfl jégpulotájálíoz, mely hédit és bátnu-. latra ragad, do minden leheletre ogy szemet
veszt kristály gyöngyeiből. I Emil halmit.
Nem gondolt a sikamlás veszélyeivel, néma jövő ködéből kiboufnkozó bukáséi nyomor szörnyaruzáviiI; — pedig vagyona fölött, nem lebegett a bililiai asszony szekrénye fölötti áldás, — azt ttz áldó kezet ő már rég elluszilptta magától!
A vágyon hasonló u patakhoz, ha habjai leztthognak, iszapos medret .tár elő.
Későn hangzottak már az anya intései: Emil örvjny szélén állutt, egyetlen fuvallat be-lelökheté abba!
Ekkor aztán az őjBZliinoi is megtellettek atua könyökkel, melyeknejk heve, a bdmt konyít •:-■•\'"
j A gondviselés liutajmas keze, ha sujf, nagyon megtudja éreztetni, högytegykor meg is I áldott I V
I Emil könvozó szemei körMtukintének,
r minden egy jobblét emléke.volt körltle; nz j elmúlt napolt elv tárgyúi, elmúlt napok hervadt 1 koszorúi 1 .
Látta, hogy néhány hóig még folytathatja előbbi pazur életét a zálogban levő vagyon foszlányaiból, — hogy aztán szabatl választása legyen a halál vagy koldusbot között.
Do ő nem tudott,nem akart választani!
Ekkor halt meg anyja, kit évek óta be-tegség és titkos bánat emésztettek.
A fiu szivén mély benyomást tett e gyászos esomény, s a fekete keretű halotti jelenté* nem hazudott, ipidőn őt szomorodott azivűuek inoudá.
Még tartott a kinos benyomás, .midőn, — a temetés utáni napon,— anyja asztalán levolet \' pillantott meg, n>oly uoki volt czimezvo. A levél igy szólt5, • »
„Kedves fian)! A BÍrba fogjálc* temetni mulandó testemet, do van ogy, mit oda magammal vinni nem akarok. Atyád halálával koroin még nem volt ,n szivek lemondásának ideje, midói) azok már nem fogadnak be szenvedélyekot. En szerettem; bűn volf, de meglakoltam érte, moct az áruló, ki titokban szült leáuy-gyerinekem atyja volt,\'igéretét soha sem vállá be; az volt, ">i 11 sirhoz hurczolt, hogy a szegény teremtést nem teirettzm testvéreddé. E \'leány.-most Iá? éves, és Dajkánéoál van, ki mint unoka leányát naveli, — keresd fel őt, éa tégy még el nom fecséreld vagyonod foszlányából számára biztosítékot; — no\'kélj meg, to ia btlnös vagy, te.is aláástad jólétwUöt, habár talán annak is én vagyok oka, uiort saját bűtiötn érzetében botlásaidat meggáHtiltn netn , volt
Emil érzelmeitől - mogkapatva, megfő-Kadta, hogy haldokló anyja Végső kérelmét Cel-jesiti. >
TUstént Sz.....városba ment Dajkánk
> punztí megélhetést tartjuk szem cWtt, 1 EUgol bWU ««» »«omáli. «ll.n i»4r-•kkor is azt Ml «*«*. hngy
jon a gymuasiutn. Igaz, hogy Sz. K. ur Zágráb tartozik. " ••
1,5 \'« Kal&l.onían A/.l Veljiii; tehát, itt U Í<íö, hpgy koiHO-
lyan é tárgyról in rendelkezzék az ország-gyűlés,
A legegyszerűbb mód a dologban az,
: hngy:
>. 1-ör, ezen két muraközt esporeaség, mint-1 egy 22 plébánia, csatoltasaék-\'u szombathelyi
sem mondja ki r£ egyenesen iiJ»aláJ-senton tiát. Igen ám^jk- ha egyszer nem képes kész embereket formálni, akkor szerinte nincs jövője; ha pedig jövője nincs, akkor kár vele vesződni.
(Folytatása kttretkralk.)
FARKAS lÁH\'/AA).
cgyodUl czélhoz vezotó törekvések az illető felitfi köröktől gyámolittassanuk.
Mindonokolótt tohát intéztessék a kérdés, .kió az u Muraköz? mort az nem lőhet, hogy ott két ur parancsoljon, s egymás üdvön intézkedéseit megrontsa.
. .Vagy legyen Horvátországé egészen — vagy Zalavármegyéé — de egészen. Két urnák n..in lehet szolgálni.
(„KEFOKMM
Kié al a Muraküz!
Most,
együtt van, véglegesen megoldani.
Muraköz a megtestesült auotuália -Horvát- és .Magyarország közt a czivódá* örö kös almája.
püspökséghez.
2-or. A szombathelyi papnövelde a val-lásalapból évről-évre négy horvát magyar uó\'-vundék eltartására és u< veltotéséro szolgáló járulékkal láttassék el.
3-or. A zágrábi 2* kanonokságból, ezen
, midin . «W.....noimo\'UM. ■ . A ^
ig<m hülyén X......kórdíit i. \' «!»> .«ig)-h«< k«„,mPk.ig >«.«»«!<
" • - ■ szombathelyi káptalanhoz — ösztönül ea jutal-
mul az egyház éa haza szolgálatában nagyöbb érdemeket szerzett kitüfiő lelkészek előnyére. Kz ttlólibi rendezése a zágrábi káptalan-
Z.l.vdrm.-gyílio. tiirlmik uidilikmUg j .zllk.Jg«.«bb lamíl egbo k.illul.l.
mint 4K olJU, d» „B, l,fa,n«gy,-ilog YA* .« .W«"«<»l»"í?lt| wljrl/f .•(ff -fS^ io» ino.t i>, mini JS nUu. A ni-unyit Z:.l« 11 » !\'>u™k?»l Wü i"«11"
•W-n, mim uolitikui liul.l.ág hivaulnuk.i, rfrfvjl toli.df illirckn.k o.,.ug«tt«lluk
most, rábboz
vármegye, mint politikai hatóság hivatalnokai, de főkép a Csáktornyán székelő kir. törvényhatóság, és az ottani derék iskolai szék ájtal a nemzetiség\' ügyében tesz, annyit és többet paralizálnak éa rontanák a zágrábi érsokmegyoi\' hatóság által kimenesztotni szokott ellenkező rendeletek. \'
A muraközi papság kezében ván^^iju-lág neveltetése; az összes nép*ég. s ezen papság, a mint lialhutlun érdomej vunnnk\' Magyarországra nézvo a múltban, oly kevéssé biztos most „már a jövőro.
Négy-öt plébánost kivéve, kik a előtti évek sorsedzett tisztes maradványai, a többi lelkészek ti zágrábi .\' pánszláv t siv-aiuáriutii " mi«sionárusai, hazánknak, liu.o\'-ui í» nyíltan, "bizonyosan titokban ellens\'v •• * minthogy mind a magyar kormány, luiiii a val\'áaahp\'ai paröchiák védnöke, íniut gróf: l-diutics, mint a legjobb javadalmak ^védura, tölteteiül tűzik ki a plébániák konforálás\'aker a magyar nyelvet a politikus aspiránsok, egy pár siót tanul * nak ia.magyarnl,hogy igy ezéltérjonek, de csak -ágért, hogy nlinál séribcílencbbül gyakorolhassák aztán pánszláv Üzérkedéseiket, és idege-nitliéssék el az iskolában és azonkivüi.a népsé-
A zágrábi konzistorum elvből Muraközbe nem küld magyar lelkészeket, hanem ha ákad is valamely szegény flótás, ki a Murán vagy a i)ráváu innét született — és a magyar nyelvet beszéli, « a zágrábi so\'iuiiiáriiimbau tekintettől Muraközre keros nevelkedést, — ha agyon nem szekér.ozzák tantársai, tanári és elöljárói, mig a növoldében van, Mizonvos lehet arról, hogy ha tövises pályáját Zágrábbau elvégezte, hogy őtet az egyházmegyei kormány Muraközt no lássa — loküldi a szlavoi törökországi határra.
Helyébe még altnál tclivérühb ágensek, kémjei és.e\'szk özei töltetik be a inuiaszigeli papi.állomásokat, ugy hogy ha ukarttáuak ts a patronusok alkalmas papi egyénokot tenni plébániákra, nem választhatnák, mert nincs meg. bizható egyéniség; s volens nolens illérekoi kell nékik-praesentálni.«
S így elvileg es rendszeresen megrniituUk Muraköz.
zésével csak telivér illércknék osztogattattak Zágrábban, hogy íme. a zágrábi káptalan egy •iz egyéniségből álló töredéke \'mindén egyházi legyeimet megszégyenítő zajos dcmoristrácziőbu tört\'ki az áldott lelkű, de e szerencsétlen párt- i viszályoR Horvátországban véros martiromsá-got szenvedő érsek ellen, hogy az végre vuht- , ltára egy magyart pruponált zágrábi kationok nak, és süigetvo kényszeritni vakmerősködnek uz érseket azon knüczcssióra, hogy ezentúl a kunouiák betöltésénél a káptalatj véleményét vegye irányadóul. \'
Nvilt titok az, hogy mi Horvátországgal sokkal könnyebben bbldogulmínk, ha a nyakas ollenszogülő papság nom volna, az tártja lön folyvást it lázatlás tüzét, az élteti a magyarellenes ingerkedést, az használ Ibi minden nl-kalinat, hogy az egyezségre hajlandó világi urakat megiut összezavarja, és mind az országos törvények, mindadynuslia elleni merényleteket gyámolitsu.
Ha valósulna ftzon\'hir, hogy Szlavónia, megunván ajnéltutlau orron vuzetost, oda dob na az elválás kezly,üjét, \'t*8"ráját rie^i-biuját,. saját régi törvényeit, alapitványait visszaköveteli — akkor no feledkezzék árról is meg, hogy
í euv saját t)ű|4|)öl^aéi(et is követeljen,\'saját ulcözl... ! tagból•áfió káptalanával
mely a zágrábi
auraniai perjelség — éa túlságos számú kano-ntákból untig kikerül. Mindez életkérdés.
A zágrábi káptalau legjövetlelmezőbb jószágai Magyarországban váltnak, meg kell próbálni velők s majd ineggyalogulnak.
De ember kell a gátra, és tevékenység, \'l\'ullián Kdének kanonokká lott kinevez-b"gy | tüt(*ü miatt oly botrányos jelenetekre, oly alá-vagy való kenyéririgy kifnkadásokra votvuiedott no I hány zágrábi kanonok;- pedig nem szóltak i volna ők Tal|ián ellen, ha-az apagyilkiAi, vagy \' bankócsináló lett volna ia, csak uz övék volna, i csak. magyar ne volna.
i S hát a magyar kormány nom otég erős"
töldieit bitangló zsurnokok közt megvédeni ? I IJgy is tízszeres erő, százszoros áldozat és I elszánás kell ahhoz, hogy valaki a magyar-I horvát unió ügyébet^ magát kilogyo — érdo ines tohát, hogy ily korszerű, szükséges, és
S.ijt, lin ó * ríjytb Ir.jtermfk lis íjnzd\'ittitji, kerti x eritei mi/íjvuk
"k I á 1 I I líisit
„ S\'ihtelken, IH72. november I7 ik h küwiUnö napjain.
il\'.ihlalá...,
Hl. Ot zt ál y. Sajt »is túró. 1. Te hón tej bő I r
a) Kéuiény sajt: k ■
I ső dij \'Hl db arany, 2-ik dij lí db arany, l}-ik díj 4 db nraiiy. • bi Lágy sajt:
1-ső dij »> db arany,
2-ik dij 3 db arany, c) Fűszeres sajt:
egy dij 3 db arany.\' 2) Juhsajt és t u ró.
a) Kemény:
1 ső díj 7 db arany, \'
2 ik dij á db arany, 3-ik dij 3 db arany.
b) Lágy:
1-ső dij ö db" arany,
2-ik dij 3 db arany, j c) Liptói juhturó : .
1,-ső dij 7 db arany,
2-ik dij ú db arany,
3-ik dij 3 dbarmiy. , d) Egyéb juhturó:
1-ső dij D db arany, 2«ik dij 3 db arany. II. .4 iiiMKkiállitáMHi: .
tóé-.
molt .niindennoniü t«karináuy-mttgvak7*Trerir" vnteméuy- és virág-, ipar és kereskcdolmi növények magvai, erdei fainagvak és gaztlasági tor-\' mény magvak.
b) A magkiállitási czikkek osztályozási-, ra és a jutulmazandök kijelölésére nézve, tekiu-i t«\'»be véve azon körülményt, hogy a takarmány magvak, a uagyobb mennyiségben szükségelt kouyhakeriészeti és virágmagvak, továbbá a jól kikészített erdei faiuagvak termelésű nálunk letfiiíkább hátramaradt, és művelésük nagyobb költséggel éa fáradsággal jár, mint a gabnaféléké, do termelésük már a magvak maganb ára miatt is első sorban előmozdítandó; — a következő sorozat szolgáland :
I. Onítálv : Takariiiányninuvali.
A legnagyobb téren, termesztett, légjokb-minőségű takarmány magra, különösön : luezer-ua, lóhero, baltaczira, bükköny s egyéb ta. karmány fűmag vakra, ukarmány répamagra, aat.
Allamdij: 2 aranyérem ea.lOÜ—loO frt w. é „ 2 ozüstérem éa ÓO— 50 frt o. é. . 2 bronzérem és 2f>— 25 frt o .d.\'
n. 0*«t«ly: Konyha, kerti in vlrag-magvak.
a) A leggazdagabb éa minőségre kitűnő ■ helyesen elnovozott rendszeres konyhakerti é« Virágmag-gyüjtoinényro:,
Allamdij : 1 arauyérom és 100 frt o. é.
b) Ugyanily gyűjtemény re, Inely kulun, vagy csak konyhakerti, vagy csak virágmag-
bél 4111
Allamdij: 1 eiüstérom éa F>0 frt o. é. „ l bronzérem és 2f) Irt o. é.
mrOMitály: Erdei fnlli iKvak.
A nálunk sok helyt látható satnya éa noiu sikerült erdei vetcaek, ha uem is egészben, de igen nagy részt a külföldről szerzett farmig, vak rosz minőségének sajnos bizOuy.itváuyai. A kidobott pénz, a kárba ment munka és u< erdőtalaj termésének több évre való ulves/.tése eléggé meggyőző és foUtos indokok arra, hogy az urdui fauiagvak termelésére, ha a magból való és sok helyt egyedül lehetséges ordőnöve lésrőls egy .komoly lig^elmul érdemlő mellékjövedelemről lemondani nem akarunk, az eddi- ( gitiél szorgoaabb gondot koll fordítani.
Tudjuk ugyan, hogy hazánkban részbin saját használatra és részbuu eladásra is több bolyon gyüjtonok erdei famagvakat, a közou-ség uagyrésze előtt azonban e termelők ismeretlenek lévén, jelen kiállítás egyik feladata ezen források kiderítése és általános megismertetése. Nagyon kívánatos ennél fogva, hogy az erdei tenyésztés körébe eső összes fák magvai-uak kiállításában minél nagyobb számmal ve gyenok részt ordész\'eti közönségünk illető tagjai.
Allamdij : 1 aranyérom és 100 frt o. ó. „ ~1 ozüstérem \'éa 50 frt o. ó. „ , 1 bronzérem és 25 frt o. é.
IV. Oistiil) : OnzdaHiigi niHgvak.
a) Gabuafélék, búza, rozs, árpa, zab, ku-korieza aat. ~ ,
repeze, gomborka,mák,
napraforgó sat.
c) Kostos fonni való növények magvai, len, kender stb.
d) Uiimóa, gyök s egyéb ipar és kereske delrni növénymagvak.
e) Hüvelyes veluméuyok, bab, borsó, .lmimui..üb— . .....,
Egyeaüléti 3 arauy r.i-n, \' . 3 OZŰSlelelM, , - - 3 bronzérem.
Ezen osztályban péuzbeli jutalmakrat, melyek a bíráló bizottmány javaslata Szerint, lesznek kiosztaudók, további 300 irt áll rendelkezésre.
- A kiállítást illetőleg kövotkoző pontokra figyelmeztetjük a t. kiállítókat.
1.A kiállítandó tárgyakról a bejelentéseket I. évi okt. 20-ik napjaig bekell küldeni az orsz. m. gazdasági egyesület titoknoki hivatalához (l\'eaton, üllői ut 12. sz. Köztelek).
2. A küldendő kiá\'litásí tárgyak szállítási költségeit a hm. rnagy. kir. löldmflvelési ministoriuiii intézkedése folytán az ogyosülot viselendi.
3. A tárgyak beküldésére nézve a-t. kiállítók ugy intézkedjeuek, hogy azok legfeljobb f. évi november 10-ik napjaig inegérkozbesse-nok a Kö/tolokro, kivéve u fris vajat éa tojot, melyet a kiállítás egész .idője alatt lőhet beküldeni.
(Kolylaláia Jc«v<ikexlk.)
hóz, do áz úgynevezett unoka leányával együtt UUnántúl volt rokonokat látogatni.
. —\' Majd ha vissza jó, —. gondolta Emil. Még \'néhány hotet élt te á pusztai birtokon barátjuival, —\' de íéme |ieni távozott,\'.ir-czán érezte a közelgő bukás angyiilának hideg; leheletét.1 Közié aggodalmát társaival.
Azok tíinácskozlák és azt mondták: Mivel Emil okul adja j-leii életmódunk beszüntetésére, luigy . elszegényedett , hogy nincs semmije többé, - tanácsoljuk ii<\'ki,hogy .költsön kétszer annyit és váltsa ki vagyonát!
•— Stíből V — kérdé Kinil, — vagy ki esil-litgál elhomályoaitá, ism\'étj égére eróltoihiHi-e ? :— Majd iiicgmondjiík, — feleiének azok. Emil meghnllgatta/^bár nem minden k\'tiz-- dés, gondolkodás\'nélkül, "ellbg.idti., .- és kö] tött kétszer annyit, kí váltá vagyomiit. Imráijai -közöl pedig többen kuntélyáliu tették i\'U lakástlkai. \'
Es senki som tudta miből) !■ ^ -... Az anya utolsó kárése feledésbe ment.
• . n:
Egy év múlva, kellemes tavaszi\' kapón, Emil barátjai együtt voltak a kastély földszinti nagy termóbon. \'
Mind ifjak voltak 25—\'30 év között. Emil uem volt köztük.
Az asztallőnél magas, vészes arezu ember ült, arcza amu meggyőződés árulta ^sl, hogy többnek tartja magát társainál. Azok is ugy hitték. Az ember nove Séhn Vazul volt. As iljak felemelték poharaikat, —. % az ő egészaógére ittak:
— ö a mi mesterünk.
— <)szlopunk\' a pusztában. ■
— Kljcn! 1 Ittak, - azuták folytatták fecsegéseíket:
| Hol van Emil ? :
" — Ah! lioi lehot Ő? j|
., - Ki tudja ?
>\'enki sem tudja.
hit tudom. •. ^ 1
Ali!
— Hoí van tehát ? 1 . - Sz, •. . . n. Darpb idó óta uagyoujár oda.
— Tán valami őzike?
\' — Nemes v\'ad. •..-\'". 1
\'— Ilii azt elejti, győzelme dicső lesz. - . —- Ezt uem fogja elejteni. ,, !
— A]}! hogy ia ne! Már miért nom, — ,-\' tán nagyraVágyó a kis hamis? Emil gazdag.
- tia/.dag. Ue, a*óneui tesz semmit. --- Tán liiu? Emil égig magasztalja.
- Addig. I)e.az nom tesz semmit. Ah! tehát nem szeretiEmil szép! S/ép. I)e ttz\'nom lesx pem\'mit,
—- Toringottét! Hát mi tesz már valamit? Kemény-leni, csak van oka, inért nom lehet «.|-ejteni?
,-Yao. .V"
- S az ?
Mort Kmil maga sem akarja-Oh. hogy is ne! Már miért nem?
- Azért. ... • v . \' Mert?
- - Mort a -kit nőül akarunk venni, uem szoktuk elejteni., „
""— llaha! Ks elhiszi a kis kedves?
- Hogyne ! • •
- Tudjuk-,, minden jóravaló imádó ugy szokta azt.
E perezben egy férfi lépntt be.
Emil yolt. Ugy látszik, hallotta a párbeszéd végét, mert igy szólt :
— Ami elmúlt, legyen elfeledve, a mi jönni fog, 8onkinek ahhoz semmi köze, — aki úgy találja, hogy joga van beleszólni, majd kiverem a fejéből, — most azonban nektek ezennel felmondok, mert torkig vagyok ez orgiákkal.
Az ifjak meglepetten néztek Emilre. Mi lelte ezt? a vigczimborát, a ki a tréfa mulatta tó oldalát nem ismeri többe.
Csak Vazult Ült az asztál,főnél nyugodtan, mintha semmi setn történt volna.
— AIÍ1-*4>ünbáiió, - kiáltá ogy az ifjak közül, u hálás jó barát! Megházosodik, s mort menyecske kellemetlen arczunkkal néni akar találkozijv - elfiz.
— Mintegy. Ijgv lesz, a hogy mondtam.
— Hát noift ígérted-e meg, hogy se. ha soha sem házasodol? j .
— Akkor még nem voltam szerelmes.
— A bájoa AijBr! Ü szeret!
— Karátoin, — szólt más, — hullottál-o valamit az önmegtagadásésloinondás\'erényéről?
— Inkább ineghahik, de róla lo nom mondok! \'
— Akkor hát ^meghalsz! — kiáltanak amazok ogy rot.tone\'Jes csoportozatot képezve körülötte.
Emü halovány volt, — bensőjében a düh\' azon pontra ért, midőn annuk/dhtnállni ember erőjét meghaladja! .
Kéiuitő kii)tá.st1on.
— Meghalok\'? ? Mogám ti mind 1!
(Folytatása küvetk./
tio ii <1 o 1 a t-t Urt\'tlékek
(lUirni\' után).
\' \\Folyiatá»a ís Tt-ge.)
A bölcsoségnok fájdalom az atyja, s sze-1 relem az anyja.
; Gyakran nekünk loghivobb barátaink ae
I használnak. Legföljebb úgy szeretnek, miut ; önmagokat ? De hát önmagokat hogy szeretik ?
Az ágyú s puska golyók tisztítják meg í legtöbbnyiro a bepiszkított világot.
• A szerető tej, — a menyasszony 7aj, -a nő sajt.
Jég vagy viz — ez különbözteti meg n rosz embert a jótól, - azért nem tudom az egyiket gyűlölni, a másikát noiu szeretni. — A legyoazeki-itöbb s legdurvább haszonvágy sem-mi.egyéb, mint megfagyott szánalom, —. a u leggyengédebb részvét csak fololvadott öusze retot.\\IIo<;y egyik szivben nyár, vagy tél lakik, , hogy rjdeg éjszak, vagy meleg éghajlat alatt születeti, rá nézve se büu, som érdem. Csák I nagy^szivok, mint a világtenger, nem fagynak | no soha, a szerolmök vészteljcsobb, mint azok | gyűlölete, kik lenn a porban álluak.
I Carncades Kómában nyilvánosán két bu-Í7 I szédet tartott, ogyikot az igazaág ollón, a inási-I kat mellette — s 9\') évig élt. Izland elfolodte | i\'iegjegyozni élettanában azt: „hogf inogöre ggdheasünk, nem kell okvetleu elvekkel b\'r-j-\'nunk.* — \'
kiskumAkumi.
II i r e k.
lUnletmém/• A folmüvulés-, ipar
.•* kereskedelemügyi lu. k. iniiiistcrium k.\'i/.-lurró tos/i, misserint a zulune-Voi lótouy téa omeléaőre engedélyezett iótcuyész-jiitaloiii. dijosztás f. évi október hó 14-én Nagy-Kanizsán fog megtartatni, mely alkalommal következő államdijak lesznek kjtüzvé: A. Sikérült szopós csikóval bemutatott\'unynkanczák számára, melyek jól ápolt, egézséges és erőteljes állapotban vannak s a jó lonyészkuticzák kellékeivel bírnak. Első <lij 12 darab juagyar arauv. Második\'\' dij ltt db magy. ar. Harmadik dijH db magy. ar. Negyedik <lij ti db magy. ar.\'ÖUídik díj í> db tnagy. \'»•\'. Hatodik dij ú db. magy. ar. -H. Három éves kanczacsikők számára, melyek kitűnő tonyészképességet Ígérnek. Első dij 10 tlnrab magyar arany.\'Második dij 8 db magy. ar. Harmadik dij Ü db magy. ar. Negyedik dij ;"> db mugy. ar. Ütődik dij ;*> db magy. ar..— Miaden tekintetben kitűnőmén- és kan-cza csikókat a kitűzött dijakból pályázaton kivül is jutalmazhat a dijosztó-bizottság. Ezen államdijakra pályázhat minden zalamegyei tenyésztő. ha községolőljárói bizonV^tványnyal igazolhatja azt: hogy a szopós csikóval bernit-tátott anyakancza már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pedig, liogy a kiállított három éves kanczacsikó egy, az ellésidojokor birtokában volt anyától származik és általa neveltetett. — A pályázatból csak az angol telivérlovak vaunak kizárva, — minden egyéb Iája — akár nagyobb\', akár kisebb tenyésztő által nevelt ló, az aranydijakra kivétel nélkül pályázhat; — ha azoobaa valamely inén"*, tulajdonos, vagy bármely más díjnyertes pályázó a nyert aranydijat a közügy érdekében\' a helyszínén ujolag pályázat alá kívánná bocsátani, ugy kitüntetésül a dijak szerint fokozatosan osztályozott arauyezüst- vagy bronz diszokluvolot fog nyerni. — A bemutatott lo vak megbirálásu, valamint az odaítélt tlijak kiosztása is egy e végre alakult vegyen szakbizottság által azonnal a helyszínén fog eszközöltetni. — Hogy a dijosztóbizottság kellő időbeli megtudhassa valamennyi pályáz\'* ottlétei, köteles minden pályázó a kijetalt - nap reggelén Nagy-Kanizsán, a hely hatósága ál jelentkezni
— hol mvábbi utasítást nyerend. Kelt l\'e tan, T*72-fk éVl•K-rtgttggtns 28-án,.-________
— Műkedvelő eUkuUut Keszthelyen, a közös iskola javára szeptember ID-éu. a pót-tanfolyamot hallgató néptanítók és helybeli műkedvelők által adatott: A gy i I k os, vagy : Mikor pattant, nem hittem volna. Vígjáték egy lel vonásban. Kendező: Zoltán Gyula. Szómé-Ivek : Lovasdy, postamester, Maycr Lajos ur. Sándor, eunek tia, Laky György ur. Krisztina, annak testvérhúga, Schmal Ilon. Kózi, árvaleány, Gi\'itz Júlia kisassz. Izsák, zsidó, Kovács tivőző ur. Mikó, postalegény, Dikay Károly ur. — Ezt megelőzte: Mátyás d oák. Vígjáték egy felvonásban. Irta: Kisfaludy Károly. Személyek: Upor László, főispán, Auorbach Károly ur.Turu Márton, öregbiró, Linter János ur. Órzsi, leánya, Laky Júlia k. a. Kántor, Mártony Márton ur. Kisbíró, liécsi Mihály ur. Máiyás deák, Ertl Károly ur. Urak, vadászok, nép. —- Történik ogy faluban a Bakony szélén.
— Előadás utána Njeszner-félo vendéglő kertjében búcsú estély. Üdvözüljük a lelkes tauitó urakat! E nemes záradék valóban dicséretes, bár anyagi eredményéről is ugyanezt mondhassuk !
— Közbejött akadályok miatt Bok/»\'dy Antal magyar színtársulata uem f. hó 21-én kezdi előadásait, miként jelezve volt, hanoin kedden, szept. 21-én, „J ó h azaf i a ku,.Toldi István nagy hatású vígjátékával. Csütörtökön, szeptember. 2G-án bérlet\'első szambán : .Harpagon a fösvény", Moliere remek vígjátéka. — Szükségtelennek tartjuk közönségünket ismét figyelmeztetni, hogy ez nemzeti ügy, éá uo ougodjük közönyösségünk miatt, városuukból végkép kizárni!
— Itédlcx községben szept. 18-áu déli 12 órakor tüz ütvén ki, rövid \'/■< óra alatt 8
ujon a n épült ház és melléképületeik, élelmi szerek és takarmány lett a lángok martalékává, - egy sem biztosítva. A kár 2 ~:1000 frt.
— Itclíit Idetett. Megrendelési felhívás ily czimü tankönyvre: „N é ps z e r ü ti a zd á- | szattuir a falusi uépiakolák használatára. Azon kodvezŐ .kürUllu.éuy, iiielybou c«ak uom- i rég megjelent .Népszerű földrajz- munkám • részesült, a mennyiben első kiadása ogytőlj egyig elfogyott; továbbá tuiiitó-társnim isme. telt fölszólítása folytán ulhatározám, minzeri . népszerű tankönyveim kiadását folytatom, s • ezennel fbiinériututt czimftre vagyok bátor az iskolaszéki elnökök, igazgatók s tani tő társaim szíves figyelmét felhivui. A gazdászattan egyike
a legszükségesebb tantárgyaknak a falusi isko \' iában, uiert innét a tanulok legnagyobb részben földmüvesekké válnak ; tehát az úgynevezett kenyérkereseti szakma s ha nemcsak szó val, hanem tényleg is az élolhok akarjuk tanon-czainkat növelni, úgy okvetlen uz egyéb tantárgyak . mellett oísóreudUlog jizoii qznkban kell oktatui, mely .kísérőjük mariid az életeu ál. De tudjuk azt, hogy a falusi népgatdászali rendszere nagyon hiányos és sokszor a szakértelem hiánya miatt az eredmény koczkáztatva, vau ; miiihatlanul, szükséges tollát, hogy a fa; lusi gyermeknek\'már iskolás korában adassék inog a helyes alap s az egyes gazdasági ágazatok ismerete,- s igy tévesztett-,azon állítás, hogy: „Megtanulja apjától is a gyermek a gazdászu-tol*.\' Evek óta nulköilöm a gazibiszat-irodalom terén, s hozzá azon Körülmény-, hogy magam is néptaiíilo vag\\ ilí, remény lenem engedik, hogy jelen tankóuy voin is u uepszeruseg* élőt-revtdoság jellegét hordozaiidja.\' — A munka oktober hónapban jelenik inog —"4^\'lap terjedelemmel — kötve 15 kr. o. ért. megrendelési ar mellett példáiiyonkiut. A szíves megrendeléseket — lájékozhatás végett — mielőbb meg-lenni kérném. Baksa, ,1«72. augusztus hóban. Baranya — u. p. Szont-Lúrincz. Liebbuld íif.ni, néptanító. — Melegen ajáníjuk u hézagot pótló müvet t. néptanítóink figyelmébe és^pártfogá-sába.
— Sllnu\'f/ht\'ol a következő sorokat vettük : Kovács Sándor, kis-gorbői lakos, köz-birtokom, mint ki tanpályáját, ÍHöü-baii a sü-meghi tanodákban kezdette meg, Süiiíeghvnfys t a ii áesá nál c^ j^. i»4w-TdnpTíva7TyTe v elei" «£* ntrniítc" egy évi í>"/ü kamatját, 2i) forint készpénzt tett lo azon czéíból,.hogy annak evi ő*/0 kamatja évenkiiit egy — a sümeghy reállauo-da legfelsőbb osztályába járó -\'szorgalmas é* jő erkölcsű tanulónak — valláskülönbség nélkül — ösztöndíjul szolgáljon. Midön\'.Mtiuegh város képviselőtestülete é nagylelkű adományozás felett hazafias örömet fejezi ki, ueiíi mulaszthatja el azou óhajának kifejezési adni, vajli,a Isten több ily nemes fiat adna a hazának, ki annyira szivén hordja.a szellemi műveltségnek előmozdítását.*; — Sütueghváros tanácsa nevébuu li\'uular l\'éter h. jegyző.
— A xaUt-cf/cvnxegl kir. törvényszék ülésoibon szeptember hó 24-, 28- és 30-ík napok folyamában tárgyalandó bűnügyek: Böröndi József, útonállás éi rablás\'gyanújával terhelt elleni ügyben, hitelesítés. — Szigeihy Lajos, mint lefoglalt tárgyak elidegenítése mi\' att\'i ügyben, curia ítélet kihirdetés. — Csík Lajos, népizgatással vádlott elleni ügyben, hitelesítés. — Fábián Józsefnek, csalással vádlott Micski\'Endre elleni ügyében, cttrini ítélet kihirdetés., — I\'ttly Ignác/ és táVsai, hamis okmány készítés nbbaui.bün részesség és hivatalos hatalommali visszaélés miatti ügyben, hitelesítés. — Hoffmann Sándor, orgazdasággal vádlott elleui ügyben, kir. táblai végzés liirde-tése. — Németh Káplár Lajos és társai, gyilkolással vádlott elleni bünperbefogatás miatti ügyökben, kir. táblai végzés kihirdetése. — Végli Vendel és társai, oiguztlaságiyd vádlottak elleni ügyben, tvszéki ítélet hirdetés. — Ónodi János, tolvajlással vádlott elleni ügyben,
tvszéki ítélet hirdujés*. — (,\'sépán György és
Teréz, tolvajlás miatti ügyökben, hitelesítés. — Varga János, péu\'ztolvajlás miatti ügyében, hitclesilés. - Körmendi József és Kéneséi tíábor, sériéstolvajláH miatti ügyökben, hitele-
sités---J zs\'á György, népizgat:i*sal vádlott
ellivti ügyben, hitelesítés. — Kohti l^náe-/. élen\' izályes. feiiyog«UMiBt)L terhek elleni űgy-ben, iiélet hirdetés; ■ \' \'•-•
- \'J\'iiXt Szombal estet) óraki\'r, épen la- ! j\'liuk bézárlakor, előbb u harangok s Ust.ub a
, \' \'k sípjai tüzet jeleztek.; a tüz Etiglandcr nt i.<Khazáuak hátulsó épület padlásán támadt, cí ... totót beliamvuzá, tv hely színére érve a tűzoltók meglehetős száma, a vész körül működött; megrovaiiilóazóiiíiaii, iiogy uz áraknál a lárma, birtólenkedés a működés kezdeténél majdnem zűrzavarrá Vá.t, e-sak később jiill a testület kerekvágásba. Sajátságos, a tuz a varos közepén, és vízhiány, minő eontract, és mégj^ téli/? a kérdésre egyszerűen az volt « felelet! elromlottak a kutak, o káron okulni lehetett, ha több lajt hiányzik és berendelése szüksé-g.s-é vált. A víz nélküli oltás Heiitz Aulai ur Vczétiylelo mellett történt, bátran iW sikeresen működtek: Altmann, Kutiils, l\'ollák. Kardos és még néliáiTyan ; később a váro%. régi vízi. puskájával J.iek ur. Koihéljük, hogy e derék testület által a hiányok ligyulembe veietnek é.i pútohatni fognak,
-- A »liin UjMUff" a közelgő iskolai évv<>l, uj folyamába lép, s o negyedik évi uj folyam első szátna, október l én jeleujk meg. A .Kis Újság- hariiiadéves tontállása alatt, a szülék, tanítok és a gyermek világ előtt Üoz-kedvosségbeu részegült a fejlettebb kont lU— H év e-t gyermeket komoly és jóiránvti ohas-mánynyal látván cbA folyóirat ;}2,oldalon ÍO 12 gy.\'inyörü képpels -l;\'»—20 ónálló czikkel jelenik\' meg, i teh\'át egy <<gész könyv.ii ad ki liiinduu ffijy^t.) Eloli/.ulési ár egy ugé«z iskölai\' évre y Irt, negyedévre, hároíu hor\'a l fit! • Szülék! kik gyermekeitek sorsál nzivetokuu viselitek, no csak játékkal, de jó, nekik valvi" olvHsmánynyal is lássátok ol azokat. A játék -8zétroinlik,du a könyv megmarad! — Tanítók ! igyekezzetek iskoláitokban egy kis könyvtárt állítani, in el) ból a növendékek szellemi láplá lékol un rithessunek s a kis könyvtárból kivett ojvasinánynyal, szüleikkel is megkedveltessék
alakú füzeteivé), inrtr magában kép<* a kónyvT-tárt megalapitaui, — s tehát mint ílvcn, külö-lúiseii^.méjjii) a pártolásra, inort tnoil it iivujt a a könyvtár alapjának, pár lorinMal inoj.\'íe vésérti. - .
— Mit/ HzámuiikllOX van mellékelve Hamburger Adolf jé hírben áll ó vászonraktá rának hirdetménye, melyre felhivjuk a t, <>l vasó kö/. jns.\'g figyelmét.
Kclolox szerkesztő: Bátort) Lajos.
klliéill i.uskttnyvekhBI. ..rvotl, jnctiipfninAnyl hí ípl-tó.izeti iiitinkákbel, iijrclvtaiipk- ók acótárakból, tankönyvek .\'•» Hu\'íülokbíil, valamint a hasal <« kUl-föl.li, ujabb «\'» régi remekirók olcsó .\'« ilisaei kiadási niílvelbíll. A knvelkoíő Jcleifbb óa rcmekmfivekrt a\'.\'ink;
Kem*ny Zsiflnioiid tanulmányok 2 kttt.. . 4.UJ kr. Haluató. K.k. | t, k. Itcmínyek II. küj. Ara l.r- kr. Tóvölgyi- » "iival. világa. Ilesaélyek \'J kitt. 2.40 kr. Lukacs Bela arany rabjai . >, . . . 1.40 kr. Gróf Slíchenyl Ittvan, fenmaradt munkál
II.
..lás
ivyilttér.
S/ölöhlrtok elad Ah.
A homok-komáromi szőlőhegyben, ugyan e község tőszomszédságában, alulírott több hold területű rendezett azőlúbirtokát, gyümölcsös, konyhakert, a hozzátartozó igen csinos lak ház, piuezo, nagyszerű méhes, istálló s egyebekkel, vagy cgés\'.ben,\'vagy részletonkint — egyezség utján a legtöbbet ígérőnek eladni szándékozik ; értekezhetni folyó évi oktober végéig.
KHs-Knnizs:(n, 1872. szeptember l\'.l é|i.
IIÓFEK KEKENCZ,
vátUli icgyaö, inint tulajdonos.
g)®\'- Wajdits József 1
köny vkereakediiso \'
N.^vanizaan
A iául
haan


külföldi irodalom terén cgiélom mtivefchöl ga/dag-n felszereli raktárát rMl -kés\'/lntyt i«rt magvar, német, frane.r.la disamfivek- ós regényekIV.\'lV, Ifi.jsAgi Iratok- ós kópés-
.40 kr.
S/emere Bertalan •. nden munkája 13 filiot 13.— kr. BUohner, erií él I> >.ig. I\'apasatalati, termé-
sr.eibölcsés*el tanulmányok, Ara . 2.— kr.
Bleok. a nyelv eradotériil, ára.....I — kr--
Modve Imre, magyar gazdaaaszouy tefliidíü
ll-dik kiadás........ 2. - kr.
tnflelbreoh:, mily tenyca* irányt küve.sen Jf.víiro a "kisebb Juhtenyésztö? ára
Apathy, polg. i irv, ............ 11-ik kiadat 3.40 kr.
Sikor. t\'irvényszéki orvostudomány, ára . 1.40 kr. Mihály, seg.--dk.inyv a_ kezelési hivatalok
Zslllnsiky, a teiekkonyvi rendtarláa magyarázata. ára . . .....2.40 kr
A/, ideiglenes bfiavatfi eljárásról szóló Uir-
vóiiyjavUs. at . . ............40 kr.
Dárdiy Sándor\\kó»iköt.yv a loróságj vég-
rohajtók \\zám4ra . ^Mr. . . . . 2. ki., Olinlvénytiir V ..lyam . • ■ ■ ■ 2 — kr.
Hajnik Imre. a m..gyar jogélet az Árpádok a. 1.10 kr. Heroiegh, .1 tolukkönyvi ivv9lartá* az uj bírósági s*«iye/.elr« való teki-toUftl 1.40 kr. Juliul, a* IS0H.72 otsíággynlés története,
. visszapillantások ........ .4« kr.
Silemenioa Pál. magy. fauyitö törvénykiiny-
•vw V kiadás . . ; . . , . . 2. - kr.
Iilliil vagy kezdetleges
titkos betegségeket és telietetlenséffet
liasnuszenvi gyógymód Sfuriut gyógyil dr. Emit !,.. I\'e.t.-u, lcílváuynie«a Ii.-sx/.VÍ. em. lő.\'ajtó.
Kvndeléai ido délután\' 2—ti óráig.
K Imtegaégek gyakran, hugy azonuali ered-méuy éressék ci — könnyeluitien iiagy adag jód V\'i.m kénesővel kezeltetnek a* Igy gyó-gynlt.k azoiibau a legborzasztóbb utóbajoktól i.tmadlalnali meg ; auuyira. hogy a kon-yclmft gy ógykezelés miatt késő vónségilkig szenved-nek.\'llv v-s/.élvek ellen menedéket uyujl a ha-Soiiszenti gyógyil ód, m.rt uemesak a legrégibb ■ ÍVíTr.V^tt^^vógyit.ja. de hatása oly jótékony, hogy ni..,.ajoKÍ.v.r iíit* \'HMoJidivLji&ikUKŰl mellette oly ugyszerfi, hogy mindenkitől megtartható. / l.evélileg Í1 eszközöltetik lOlldcIé*
I könyvekh."!, egyszerfl és oles

t legdísz
_ MTJ\\ SAMU
ékszerárus, arany- és.ezUstművés Zala - EfferBzeiren
Körmendi utcza, HU. hx.
Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, hogy a már t\'i év óta féunáiló arany-, és ékszer raktáromat ujolag a legválogatottabb arany- és ezüst ékszerekkel dúsan szereltem föl. Kapható nálam minden választékú cxO*!-és nrnuyóritk 8 frltól keidve ckcmx £00 fi Ük ; továbbá-lmindonnemü ékszerek, u. m.: k a r p e r, e e z e k, függők, I á 11 c z o k, g o" m-bo k, o m 1 ény ek, e tsser e k, szóval: tniu-denfélo arany- és ezüsttárgyak, a legegyszerűbbtől kezdve a legfiuomabbig.
E-t mindamellett, hogy raktárom nagyság- és \'gazdagságban votélykedhotik minden nagyvárosival, az árak fcltttiiticii olcsóbbak; mint iiagyvárosbjtn, a miről is a u. ó. közönség már a legcsekélyebb vásárlásnál is meggyőződhetik. — A v u 11 és r é g i a r a n y-» uz ii s 11 á r g y a k a t a I e g j o b b .á r o n becserélek. \\ .
(íyo\'rsau és kiváló tigyulommel eszküs-lök botű- vagy ozimbevéséaoket.
S mi leginkább szíves figyelembe vuuu- . ,dő: saját magam is folytonosan tlolgozoin.
H
T
£3
Ái-szafiilyíat
VARRÓGÉPEK
K.váii rnktni\'áliól
Sclier/, Loúlsenél
N-fc;anlzaán
Ajánlja mindennemű, sok évi jótállás mellett — amerikai varrógépek nagy raktárát
Whhulor & Wilsoutó) 70 Írttól följebb. Sioger-félét 70 frttól feljebb. Howu-íélét 80—90 Irt.
The LitUe Wanzer a 45 frt. ^884 -2):
La SileneieuB a 2\'í Irt sat. Ezen gépek részltet-fizetések mo\'llett is im^gsz^rezhetők. — j Tiwtelottel , ,
SCHKKZ LOUISE, I
- } Nagy Kanlxián.
Cii lllx Vilma
ezennel nyilvánosan kijelentem, hogy én, miut hnbjogult l)r. Kix A. özvegye ls"> év óla ef/i/eMeffi/edHU készítője vagyok\' a va-i lódi éa hamisitatlan J\'.o)nj)iidout—J>ásztniiii/,\\ niert i«ak én magam isuicrem ennek készítési titkát. .Midőn ezennel jelentem, hogy nevezőit rompndour hiszti*, mostaniul \'kezdve csak laká, ; somon, Bécs, Leopoldstadl, grosse Mohreiigasse 14.. 1. Stiege j Tliűr 02, v a lódi miinVsygbon kapható, intek mindönkii I a intonál való vétel ellen, minthogy jelenleg som fő- soiri pedig fiók-raktárt ueiu tartok és a? ezelőtti raktárukat,\' o I ő fo r. d u 1 ; h a m i s i t á s o k végett mégszüiitetteinv -Valódi l\'ómpudour-1 I ÍVsztám, csodnpásztjttnak is nevezve, hatását soha sem lógja el-, j hibázni; « felüliiiiilhatlan arezpaszta credményo ininden vára-j | kozásou^úli, s egyedül biztos szer\'nn-zbőrküteg, bőr atkák,1 szeplők, májfoltok és pörseiiésok gyors és csalhatatlan elűzésére. íj A vevők annyira bíztositvák, hogy nem tapasztalt siker esete-; I beu, a pénz vísszaadatik. E kitűnő pászlAból 1 tégely, utasít- í ványnval együtt I frt. 50 kr. o. é. (787-jI2.2) \'
Köszönet-iramok nem nyilváníttatnak. - Postai után-véttel ís küldetik. ;a
. )
Olitie Medicin-
Brust- u. Lung-en-
i. -t\'iiden anl natnigeoiiissen Wege aelbst in verzwei\'fellei on .leit*A. r/t\'.i IIIr nulieilbai erkliirteii Knllen radloale Hellung íhrea l.eidens
(Hrtil—tív.
ohne Medicin,
der
inkhei
Dir. J H. FICKERT, Berlin.
Wall-Straise No, 23.
luuorar fi n. «». \\\\\\, \\»elehe de\'m Hrinfe beizuíllgVn. -
Olme Xcdiciu.
AJm
Kottori mezővárosi képviseli testületének f. évi szept. hú 7-ín lartoll közgyűlése alkal- | inával határozottá lön, hogy Kottori nagyközség kisebb és nagyobb haszonvételei í. évi , okt. hó 10-én reggeli » órakor nyilvános árveiv; ntján fognak bérbeadntni.
Árverési hirdetmeny.
KoUiiri mváros idóljirósigi n-V-n.! izeiméi kilzliirró télc-tik. miszerint l\'._.évi okt. Iió \' lo-én reggeli !l órakora vawlniz iii*lá|ábjiíi ./. Is7:;\'iií éii január I1V1 I tói kezdve a várns tulajdonához tartozó haszonvételek nyilvános ár erés utján haszonbérbe kiá- \' dalnak n. tu,:
I.
Indóháíi nagyvendéglo, sör. bor és pálinka mérési joggul...........................hozzá
tartozandó épületekkel három egyniásutáni évekre.
t.edikea szelvények i]l|talanű\' váltatnakhe.
A soproni leszámitoló-bank
<\\S
n
liorpútlók (Weiu datz) egy évre. ltévi utjárás egy évre.
II
III
IV
i városban lov
húrom kisebb korcsma, bor," j
Itóvi korcsma gorenyaki csárda sör és pálinka mérési joggal egy évre.
"V. iiNMí-l)
Piaczl bormérés és hely pénzszedés egv évre.
VI
Vadászat három évre.
Az árverési,föltételek naponta Koihni mv4i:ös Irodájában inogtekiiitjietók. Kottori, szept. hó 17-én 1872. . ,
KOU.AV ALAJOS, \' VI1IOVITS l\'l.ÓUUN,
KIOKTKLEPE
NAGY-KANIZSÁN
Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földtchermcn-tcsitési kötvények — arany s ezüst pénzeket vesz és elad.
l\'énzek folyó számlára és betéti könyvecskékre (i"/„ kamatra, fogadtatnak el.
Kölcsönök hazakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett állatnak.
Pénztári utalványok bocsátatnak ki, melyek inára kiállítás utáni naptól O\'a/o kamatoznak.
Tőzsdei megbízások a legjobb sittetnek.

legolcsóbb feltételek alatt telje-(842- 10.)
sq n»«)»)n* | n u »| b t f | p >|ai(u?A|azg sa^apata
Jutányos, szó]), ós jó!!!
,\'\'»óti) az én „Jelszavam*,
, hogy 1
melyet iluez.ir i ,i»iü.k, hogy valamennyi papírgyár és a munka erő "2.*>u/« áremelési nyeri, e/.t.lilol is követek, és azért bátoi vagyok áruiniat a régi meseszerű jutányos árak ^ajAJM . mellett ajánlani:


100 db látof/aló fi fHh :"> p:rez alatt elkészítve ...... — Irt 00 kr.
HMk\'n iwí^fw*1^1 uiivvel v-igy.ke/.tlúbetiikkiil .....................y.U.kr.-
|.-kete nyomás........•- „ «0 kr.
borítékkal szép papirtokban . ... 1 „ kr. I, fekete ny-mms ........ I „ M) kr.
IOO 100 ..
IÚO „ ttxlett levél
- egy egész rizsm (,\'ziinnek, elji
levélpapír vásárlásával a név ingyen tiyomHtik reá. zési én eskulést jegyek, tánezrendok és áruszámlák b-gujubb Hiiierikiti kyoi\'hhitjtiíiiioii legjtuányosiibbiin készíttetnek.
Irodai és vzimtáblák 10 perez alait elkészülnek, darabja áll, Ktl k\'r. I frl, a legnagyobbak és legszebliek H frl,
- tirftk és hölgyekre nézve, különösen ulitvások alkalmával igen czólszeriiek.
1\'apir gallés.és kézfodnroak tuezatja ilO. .Jö kr:
Utl*. vnrró- é« iró*\'.H!tM:4< • iitiiáskák, könyvtirezák zárral és zár nélköl darabja *<» krtVil egé«z I" - I i> III-; továbbá: urak, hölgyek és gyermekek részére való ajándékoknak igen alkulinas kithmféle jittáiiyós
KüUlnünen ajánlom a liv.\\t»« O o\'vvonánokal • - v*í VAinliaii levelekéit l\'oriiékivli oi arany- et egyro •.*i|i|-Ss.l>eu li Ífén«0lh-k, Iicm-ktílliilbey a -tündig \'.(l "•"\'•■" rOCOCO I"
Silbouette, Kgvptíe\'n, Mnnl-pi-v r>i-*»»"»ri"|«ft*.-•\'•ól ■■«. Atoul, lt.-l»é.-«\'an
szép áruezikkek.
kel. melyek nyom /vá-
KANITZ C.,
jnijiir gyártmány «\'* tliizdt ti Dmkiitczh ti - l\'.z.ri írásbeli megbízások tel/és i
~ Lurnsl;inli»«, névvonát- t* l\'ecséljiujy-gyArn j\'vsff.n iwifí.tjhíH foyoa : Dorottf/a-ulcxit, UJ. xx. ••qe\'éQíüésre és utánvét\'.mellett azoanat teljealttclnpk -
Alulirt ki, több éveii át volt a soproni tanítóképezde zene- és énOktanára. bálor . kotlom a nagyérdemű közönséget értesitehi, miszerint a helvbcJi polgári tanoda
ZENE- ÉS ÉNEKTANÁRI
állomást a f. évi IS72 . ..-ik tanév kezdetével clfoglalandom; s üres óráimát jutányos feltételek mellett azok számára fogom fordítani, kik a zongora, liegeóü és énekben magány oktatást nyerni óhajtanak.
Az előleges bejelentéseket kérném WAJŰITS JÓZSEflpi könyvkereskedésében megtenni.
Nagy-Kanizsán, szept. IS. 1872
BERECZ IMRE.
^""\'L .........\'_____- 7":,;..,:_________________polgárt-Rtn.-.!-.-- , -■,«- é,_é..gkiai.á-~ .
-mmm^^^^ -mmm?
\\ liicbig-félc Kimiys kivoiiaí,

""\'b\' bécsi orvosi hatóságtól mint gyógyszer eli«.iierlelotl és a krakaui orvosi J* karlól különösön njAalututt, íu. általános orvosi vó\'.iinényezósek szerint minden - Ji eddig használt szer között az első helyef foglalja el mell betegségeknél. Ugyan m gyrsiui gyógyít ja a .tüdővészt (már elöhalndtal.1. ái .pótban is) a tüdő gilmökórt £ ífj (j\' b\'k: vérk/ihögés, lég/.ésuehézség), gyomor has é, brouuhiálhiiriitoi, vérhiányt, 4
nos orvosi vé\'eményezósek szerint minden L 1 kef foglal ju el mell betegségeknél. Ugyan ^í \'.haladtai.I. ái. ipotban is) a tüdő gilmökórt . „,omor has és broiioliiálhurutot, vérhiányt,
pkort, .sorvadást, hysteriát Ss ideggyengeséget. Egy üveg ára I Irt. 4 üveget tartalmazó csomagtól Jeljebb történik a szétküldés i.
Ivumys gyógyintézet
Bécs, Mariahilferstrasse :tli.
Je«, *e| : Oly mellbutégek, kik eddig -- orvossággal — minden látható er.dméuy nélkül gyógyittaltak, telhivntnak, mis\'. rinl n Liebig-féle kivonattal még egy uti.lsö kísérletet tegyenek. ,H7., ....,„
FOG- és SZAJHK Í\'EGSKGBK
• \' ftkármllveiiek Irjfyei.ék i* ■ .
J. O. POPP es. kir. udvari orvot l\'.\'- b- u
Anatüerln szójvlKe o i-
oxnliUaii (fy\'éityillntn^k.. — S/ámtnl«a l.i*oi.y\'it\\á..y iot<iv-i,ii épnek •nlV.«ágiil, Óilil.ek kiinl Oji\'pííh-ser\'tsnár nr > reei»rinagi|ií. c4. kir. ii.lv. (ivetemlí«n lléejilieli), ngy nzinle e«VH ».\'ájM* számtalan vidéki é« hely-teli orv.,» álltl meRvií-nfAlva sjáílllliNÍén ik laláltAtott és^itTrOuu u n-(elletett, • - \' - " .•
. .1 . o ■ .__, _ K/.en fogl\';|> e.-i ike n legkenyollno\'eHli
Anathen-fogpép r«gtu«i.i ;k\'n..».. ...eri> .emmiféio e-.\'./.-
égroiitó anv^L\'ot nem 1nt <ltnn» : »v. «.v/(njalk«;.é**el» a fogak /.■> iiáne/iára l.ái\'íak, .i nélkül, Jiyisy-lo.-^i.iiiiH.tl itnék, vnlamii^ n |»\'-|<
/.urveA r.\'*Kei íitititóliie, liéy a K-imánexot, i.iiü> .1 j.yálknltánynl, a o^.k i.\'li. rségél é« tlMlaíágátó\'lilivelil;.\' K íloioK-n ajánlliaté a |ié|. !i.a/.óknak «*árar.on én vi*en^mert f.em k. néni r.rtdiu; ».»m a min-.ennai.i nedve* liaitijálát álul. meg\' nem romlik. — Egv a\'lag ára i.t )ii kr. o. é. Sf ■ - («W-K. «)
Ka|>l>»lék : N\'agy-Kiinitt«án : lleioa J.\'.j.ef gv gy*^ ., Uosenl.erR lonv\'i.íelil, \\Veli»ch, .1. éa Ke-nollioffer -I. kere\'^edéné.l.en. I\'ápán IVliepen .1., Ke.itl.elyen s Pfuntoror gyágy«eré»*: Sinjrer M..Weis Zala KKerar.eg. : Inért Ki. cy.évy*/.eré»/,v K-i|*-i..-,in : Werll Ryogy ié«. Vnramlon : llaltur gyéj-yaierjiai. Wnnegei.: Durner Kajet." Sxoiri liatlielyen: 1\'illKh Ferenci éa Uu.lolf K>ógy«">- Il-.iár3ryld«kl Si.-Oyóf <yftii. Fil.ie K. C; Vejisorémlien: Meyr TiM*ki»ii, n.\'y Unllmrd Tivadar !■\'» fiainál. - 8«éke«foliérviíifOt ; l.egniann\'A. II. oi.. J. gyéKy»«.-l.ováa-lleiényl.eu: Heisler gyégya*.\' Kalocsán : ilorv.Ul.tK. gyéi<yí*crea*. Keea-keméten: Mill.ofer éa Mael.lei.l Kyd(ry.«/. I\'^k\'oie: Flórián J. gy.ogynr. Ut.rinmilen : llorvátli .I.Komxeineiiil iCajtoavárotl : Kol.n J..
Illgl, Helna és Hchrfider\'"gyé(ty»í.i 8*eg-.-.Vr,|: Itr^lnny gyotfyaa. ilouyliá.loii : Kramolil. J. S*i(;«iv.v.,tl: !l i, .v ivi!. Salamul. gyém«. Kaján: Mieliitael. S». é> llenfel.f fivíj ogv llerrlog l^i,ác/.nál. I^eé.íell : Zaolnny W. éa K. ZáeJ., Siplikl. i<vé|£v«».. Korádon! Z»dulián.«ky gyogy»«.
Marciatiban: Ki»»"gyégy*«,." T íi.á\'Vu. . Uraff gyégys rolt l.nkáea gyógyix. — Situl-O/llr^ rJn: JÍOthig. — Al»é-L\'
Kyóirya*. K"lioii[f..oi; Sin-o.. fy.\'n;y»r.<réa«\' urakn^^^
M
TAKARMÁNY-
(lóliero.vngó)
mctsző-géjiek.
melyből évenkint Ifibb ttlHlO .Inralinál kéatitteilik a II) ((| ártól kezdve kltlde-■ lik,l>ixtoaiték a pró-baidíi melleit.Képek
, éa kivonatok ingvon
JohitelU es alkalmas bizományosok ke- t. m™..,,..,.. restetnek.
Ifj. Well .llórlc/, gépgyára Frankfurtban a. M.,
V.IJÍJ. Itéc^th\'o, II. l\'\'n,i,z,;(iBlirllck(,li-Blrit880 No. 1:1.
A
valódi
rsz. ansb. I> .\'ujabban V, Felaége állal ki .n..»a«gni Ki«imeivit. .v* orvosi kartól mesvlzsgált, « »lke. re.nek talált cuerfélek.lpen kipréMlt titkoa Mer n patkányok, házi » mezei egerek, vakapdok é» svábok telje, ki-irtáaarn, (melyet aoklélé megpróbállak lian.inan utánoxni a árulni,) bMllltlan minSaégben
Nayy-Kani2 8án ROSEPjíFELt) ADOLF ur
koreakodéaél.on, 1\'cAen Sclineldor O. Lipót uleini keroak\'edé-
\\ »ébon kapbató. \\ ,
Kgy nagy bádog 1 ^rl, kin >bádog 80 kr. "7,)
Kgyca bádog megrendelésu Is Utánvétel mellett gyor«nn tel-tcsittetik.
tfgyai.oti kapbató ozitrora kenöos egyedüli ~«ier a fsoyhé-lysflok éa tyúkszem ellen, e^-y tégvly fiu kr. Kivonat egy, naponta érkező hasonló dicsérő-levolekből: Szivcnkedjék nekem innét U adagot nr. iln arennumjá-dy magát itt fényesen Igazolta-
Teljen tinr.t leltei
llutlhjúiiyl áRifní.
b ó I küldeni,
Watfits SfiuéJ Ukdó-, lap- és nyömdatuiajdonoa, gyorssajtínyomása Nagy-Kámzsán
XAGY-KAMZSAV1872. szeptember 2tf-An. 78-lk szam. Tizenegyedik évfolyam.
Előfizetési ár: • * m^m ~m /^U A -m- 7- -m f A lap írellcmiréitétj
?ú»r ö frt. j\' W^m ■ A ^ W ■ / •• _■ ## _ illető kftilemények a|
i Hirdetések jutányosán Zala-Somoayi Közlöny mi
j; .oronklnt 10 krórt vé- I OW W V P NAGY-KANIZSA
L ,otnok ío1 J (* ..zalamegyei gazdasági egyesület" ós a „nagy-kanizsai Kereskedelmi s iparbank\'- hivatalos értesítője.) Sk w\'""0lhAx- v
Hetén kint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
Meghívás. *
.A Deákpárt f. hó 29-én délutáni 5 órakor Zala Egerszegen szokott helyiségében gyűlést tartand, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak."
AZ ELNÖKSÉG.
Az orvosi és természettudományok iegujahbkori haladása.*)-
Tisztolt gyülekezőt!
Egy utas, lm mentében ogy állomásig jutott, u vándor, lm barangolásában megáll, azon kérdést intézi magához: jó-e azon ösvény, . melyen Juliiig huluduiin, képes leszek o kit űzött czélomut elérni és hu czéljaimra nézve még nem vagyok tisztában, kelló-o azon irány, melyben eddig haladtam és logok-e ozélt érni, ha váu-dorlásomuak, utamnak épen bevégzett utolsó részét folytatom i — Ilyenek , azon kérdések, melyeket a haladó utas magához intéz; do ilyenek egyúttal azon kérdések is, melyeket a haladó emberi nemnek, s a tudomány és művészetnek magához intézni kell, ha tudni akarja, váljon működéséból morilheti-o azon reményt, hogy szebb jövónok nézhet eléje !
Jelen gyülokozatüuk hasonlókép, mint elődei, áz orvosi és természettudományok ha-záitkbani terjesztésének és uiegkedveltctésének lóvéit szánva, nem tartom érdektelennek, gyűléseink előadásainak sorát oly vázlattal bevezetni, moly — amennyiben erőmből kitelik — liémi áttekintést engedjen, e nagy horderejű tudományok terén, az utolsó években nyert vívmányok ós a tapasztalt haladás felett. ,
Az orvostan nagy reformban van. Évezredek óta legelőször vettetik alá e széleskörű tudomány összeségo a természettani vizsgálatnak, a tapasztalat és kísérlet próbájával párosítva. 11a e tekintetben szemlét tartunk, az utolsó években mindenek előtt a humorai és ccllular kór-búvárok küzdelmeit látjuk, melyek különösen a lobtanára terjeszkednek. Az utolsó évtized elején toljes uralmat élvező collulár-kórtannak o tekintetben a humorai kórtannak kellett átongeduio a küzdelem torét és igy meg lón állapítva, hogy a lobos folyamai főtnozza-nata hűdés által feltételezett edénytáguláa, melyet színtelen vértekecsek átváudorlása követ a szövotolemekbe, és hogy az úgynevezett lobos ujdouképlés csak részben veszi eredetét már létező sZövotolomek szaporodásából. Ilyké-pen egyszersmint a lob kétes és sokértelmű fogalma alatt összofüzött tanok tisztultak és igen valószínű, hogy a közel jövő a kórtan őzen lé-\' nyegos fejezetében még igen nagy horderejű vívmányokkal fog meglepni.
Haladás történt a daganatok lényegének felfogásában, azok felosztásában\'és értelmezésében. — Elismerik, hogy az álképlotek szititén bizonyos ingerek következményei,\' hogy vannak dolgok, inelyok a lobos terimo-nagyobbo-dások é^ álképlotek közt átmenetet képeznek; be van bizonyítva, hogy a rák akáririil\'éleségo lényegben csak folhámbujálkodás, mely szétesésre, fekélyedésro hajlamos, húgy ©szerint rák elsődlegesen folhámk\'éplotokbcn jöhet létre. Es ily módon az ugyuovozott rostos rák nem tekint-
•) ÖfiJmmol kOxttljllk Zalamogyu julss nxlllöU-jínok « nagy »xorgali>in- &* iSlínk b.uvárlattal irt írtoköxiait, melyet a magyar orvosok it tormésiot-viiigálák XVl-ik nagygyűlésének „megnyitásán, mint a nagygyűlés on Idol egyik elnöke, nagy hatás közt olvasott fot, s uiiat cliö díszelőadást képozolt érteko-*é*t mi vagyunk szerencsések ••lőixlir s egész terjedelméből) kOaolni, kétaxorea örömmel jeloivo, bogy ax országosan lisztolt értekcxö.szülüfötdjo iránt mily magasztos tlgyelummel viseltetik.
Meliádia, azoju. lü\'1Ö7«. " ■ - 11ÍAT0KFI
hotó egyébnek, mini zsugorodó ráknak. — Mindezen tekintotben pedig tudományunk legtöbbel köszön\\mJiiUroth, Waldeyer, Thiersch és Kdstor buvárlatainak.
Az ütértönieszolés (ombolia) tana áz utol-só évben bámulatos elohaladást tett Cohnheim szép buvárlatainak eredményei által. Ezek lényegbeli következők : az, ugy nevezőit vérár inf arctus haemörrhayicus, moly ikalaku, csak oly literek bedugulása után jöhet létre, melyek végütorok, molyok a tömcszoű túl más ülérrel uem közlekednek. A vérár közvetlen oka pedig a viszérból kiinduló pangás és vér visszatorló-dás, ób innét uiagya ázható azon tény, hogy ily vérár csak öt szervben jöhet létre: a tüdőkben, lépben, vesékben, az agyban.és recegbou, mini olyan szervekben, melyek egyedül bírnak ugy-novozott végüterokkol. Innét érthotő, hogy -amit\'l\'irc/iuiu már egy évtized előtt észlelt, de megmagyarázni nem bírt — a vérárt képviselőiknek uem csúcsáu, hanem ennek szomszédságában találtatik a tömeszelő dugasz, és hogy egyéb testrészek bon az cmboliu következménye ; nem lehet vérár, do igen könnyou üszök.
Szép eredményekre jutott a kórtan a nő-vényélődiek által okozott forlözési kórokra nézve is. Klebs felfedezése, miszerint a geny- és evláz bacteriumfélo növényélődiek folyománya, a mai orvostan iegdicsőbb vívmányai közé tartozik.
Az élőt-, a boncz- és kőrboneztan terén tett kutátáeok jelentékeny haladást tüntetnek X»LiiULwu8i)nJiuáüúar.u.\'uiúilá Lu. Mitazavui &U-lődése körül tett vizsgálódások, molyok e szö-vetiiok álhiti szövetek közt oly helyet, mint minőt a növények hasonnemű szövetei foglalnak el és igy a két szerves ország közt eddig fennállott válaszfalat lerontották. A csontok szövetére, különösön a csontbél szorkozotére nagyobb fény derült, és kimutatták, hogy a csoutbél csaknem oly nzerkozolű, mint a lépiás egyéb nyirktnirigyszorft szerv. — Említésre méltók a tüdó- és vesobántalmak körül tett tü-zotcsb vizsgálódások is, melyek különösen a tüdövész és eddig egymástól — csak igen hiányosan megkülönböztetett és llright-kór elnevezése alatt összefoglalt kórok valódi lényegét kiolégilőieg kimutatták.
A folyton haladó élet-, boneztani s egyéb természettudományok lehetetlen, hogy üdvös befolyást nem gyakoroltak a olinícusra is. — Eigyelomre méltó a hőmérészet szép haladása, a Choyne-Stokes-féle légzési tünet felfedezése, az agyrázkódásnak értelmezése, mint edényhü-. dós. Különösen emlitoi/dő u természettani vizsgálatok haladása, a mennyiben u tünetek értelmezése napról-ná^ra nagyobb tökélyt ér el, és örvoudetes körülménynek nevezendő, hogy a kontutás által nyert tüneteket graphico, opti-cai segédeszközök által törekedtek tüzetesebben folfoghatókká tenni és vau remény, hogy az ugynovezott endroscopia számos más, eddig hót kulcscsal zárt tért fog hozzáférhetővé tenni a kutató orvostannak. — A sebészet, szumészet, szülészet szintén Nagyszámú gyarapodással dicsekedhetünk, — Feltatáltatott a légélecsnek* bódító hatása, és a helyéről teljesen loválasztott bőrnek más helyre való átültot\'ése, az ujabb sebészeti vívmányok egyik féuypontját képezi.
A szemészet az orvosi tudományokban tökélyre nézvo még mindig az első helyt foglalja el, mert alig gondolható nagyobb szabatosság, mint amelyro a szem élet-, kór- és gyógytana vitte, és ha dicsekedhetnek is az utolsó óvok ez iránybau valami novozotcsobb haladással, ez különösen a szoinészot opticai részét illeti, mely tekintetben két kitűnő búvár-uak Helmholz• és Dondersnek ítélendő a babér. ; A gyógyszertan az utolsó években arány I \'»K gyarapodott. Számos szer gyógy hatása kö-zolobbro lón meghatározva és feltaláltak több uja^b gyógyszort. Az olső ciitogoriába tartozik a digitális, chinin, voratrin hatásainak nevezc lesen lázollenes működésének tüzetesb kutatása, a hidogvizkúrák alkalmazásának javallatai. —-Az ujilon feltaláltak közül podig különösön | fontos szoropot játszik a chloralhydrát és nem lehet alaptalannak nevezni azon reményt, hogy a szerves vogyek még számos ogyéb bsoportjai-. ból gyógyhatányök fognak kipuhatoltatni..— Általában pedig az utolsó éyek az által tündökölnek, hogy az ogyes szerok hatásaira nézvo táplált remények kovosbbé vérmesok lettek, hogy^az orvostannak töbli-tiibb kilátása nyilik "bly ludoiuánynyá válni, inelyban szünedozik a .csalódások éa képzelódések hosszú sora.
lia az orvostan összes ágaiban örvendetes haladás nyilvánul, nom csoda, hogy e tan testvére, az egészségügytau, hygiéina is jelezhet gyarapodást. —\' Ninus szaka ezen bőterjodolmű tudománynak, moly az utolsó óvekbeu számos közhasznú felfedezést és kutatási nem múlatni). A hygiéina orro nézvo az orvostan előtt uagy olőnybeu van. Előbbi t. i. nem az egyes személyre, nem az egyénre irányozza figyelmét, mely egyén mindig változik, minden perezben inás és más befolyások {klatt áll és mindannyiszor másképon hat vissza. — Az egészségügy-tau az általánosságra, a társadalomra, ember-osztályokra, népekre terjeszti kutatásait és sokkal nagyobb mértékben vonhat hasznot egyéb tudományokból, nevezetesen az ujabb időben oly magas tekintélyre vorgódi Itt táriadahni tu-domdnyoklól. Nagy előnyére szolgál a hygioi-nának azon körülmény is, hogy, miután az általánosságra terjeszti működését, a statistikát is nagy terjedelemben használhatja lel. Hogy mily áldásdus lőhet az egészségügy tan, azt legjobban mutatják a halandósági arányok azon népeknél, melyeknél e tan különösen műveltetik. Augolhon és Németország az utolsó években számos üdvös intézményeket alapítottak. — A hygiéina egyik fóczél|a, a káros hatányok számát kipuhatolni, csökkenteni és erre nézve különösen a cholcra gerj oktaua számos lángeszű és roppant szorgalmú kutatásoknak örvendett. Macjjhersvii, Macnamara, liryden és J\'at-(enko/er ilyképon hálára kötelezik az emberi-jiégüt.és nagyon igazult nzuii remény, hogy -ha a choleragerjet illető kutatások az utolsó évök-ben kezdeményezett irányban haladnak, különösön, ha o vésztoljes bt-ti-gség oka a cholora honában, \'Keledndiában, továbbra is szorgalmasan tanulmányoztunk, hogy ekkor az emberiség meg fog menekülni egy hatalmas ellenségtől, hasonlóképen, miut már a.mult század közepén az üszökragály tói birt megszabadulni; moly, miut akkorában, bizonyult, nein volt egyéb, mint unyurozszsal történt mérgezés. — A hygiéina az egyedüli tudomány, .mely az elli bori, társadalmi ós egyéni élet összes mozzanatait veszi tekintetbe ós korunkban o szaktudomány igen számos önzetlen művelőre talált, mindenesetre hozzásorolható azon ssdmos- tllh\'6-ményUtz, mely korunk haladását jelzi.
Áttérek most a természettudományokra. Ezek haladásai messzehatők, lényegesek. — Az utolsó óvok bőségesen bizonyitják, hogy a természetnek kutatására irányzott tudományoké a jövő.
A természettudományok művelése a dolog lényege szerint wak oly korban vergődhet túlsúlyra, moly a tudományosság bizonyos fokáig eljutott. — Klőbb felvilágosodás, a képzelet fékezése Bzükséges és csak azután nyílik tágabb toro a való természettudományoknak. Ezek kifojlódézo az egyes tények felhalmozása által történik, molyok szaporodása idővel roppant tömeget képez. A további kifejlődés mozzanata abhan áll, hogy a tények észszerű összo-ftlggésbo hozatnak s azon kérdés merül fel: ez vagy amaz tüneménynek mi az ok ? és mily öszhangzásban vannak az egyes észleletek egymással V — Nom tagadhatni, hogy azon kövo-teltnény, miszerint elébb a tényen mint olyanok fürkészlessenek, ez idő szerint nagv mérvben ki van elégítve. — Ilyon volt a tudomány állása már o század elején is. — De hiányzott ogy nagyfontosságú dolog, mely nagy hézagot pótol és ez nem villa egyéb, mint kikutatása annak, hogy mily viszonyban állanak a természetbeli élő lények egymással, szóval kérdésben forgott a teremtés igaz, vagy nem igaz volta, a kifejlődés mibonléto.
A gondolkodó ember mindig fóczélnak tartotta, u dolgog okait kifürkészni. Azért a ko-lelkezés okai főszerepet játszanak a tudományosság történőiében. Minél nagyobb valamely kor műveltsége, annál kovesbbó kielégítők a lényok kllotkoztét illető fölvételek. A régi egyptomilk, indusok, porsák, zsidók és egyéb népok nézetei miudont alkotó istonségre utal\' tak; hasonlót látni az ujabb népeknél is azon különbséggel, hogy ezek fölvétoloi,szorint a teremtőnek teremtményeiben bizoiiyos czélok lobogtok szemei előtt. E hit sokáig nmradhatott fenn, mert kielégítette a képzőimet és-nem is morlok tényeket, melyek u teremtéssel ellentétben állottak. Ilynek kUMiiösen a földtan és fUldüslényla i» által nyitjtott adatok.
A fojlődő emberi szollem HuWey szép hasonlítása \' \' vedlÓ rovarhoz hasoulit, mely
időnkint levatí feiháinát, inintogy ujjá születik, másképen viselkedik a külvilág iráuyában, mig végre uj takaróját ismét véBzti, hogy ujabb öltönynyel burkoltassék. Magától értetik, hogy ily vodlé8ok a szellemi fojlődésbon bizonyos rendellenességekkel járnak, molyok csak akkor múlnak kár nélkül, ha az alatt káros botolyáaok Iioni hatottak közre. Ez áll különösen az ujabb időben annyiszor megpendített teremtés kérdéséről is, és jogosan jegyzi meg Iluxley, bogy o kérdést a kérdések kércfrisóuek kell uovezni. — l|ogy honnan ered nemzedékünk e világon, hova czéloz fejlődésünk, azok ama problémák, melyek minden embert gondolkodásra sorken-tenok. A mult századokban a folelet ezekre az általános bölcseleti és vallásos nézpontok szerint adatott; u lények és különösen az omberi nem koletkeztét illetőleg általában traiittscondentalis nézetek uralkodtak.
Es tizekből az emberi nem csak lassan bir kibontakozni. Ila igaz volt a teremtés föl-tovényo, az ember ennek koronáját képviseli, központját képezi a világnak, az ő kedvére van alkotva minden. Ezen elavult hypothesist anthropoeentriimusnak nevezzük.
C\'opornicusig a gcocentrismus uralkodott, u földet a bolygók központjának tartották. Eléggé ismeretes, hogy mily befolyással,lón annak tudata, hogy cioltevény nom való, hogy a fold mozog, nem pedig a nap. — Nézetem szerint az anthropo.morphismus megdöntésének hasonló forradalmat kell előidézni az embori viszonyok felfogásában, mini Gopornieus rendítő tana. Hogy a folytonos átváltozás, melyen át a lények a föld különböző geologicus időszakain keresztül mentek, hogy o változás tudata mily befolyással birt és bir a természettudományokra, kifejlődésökrc, azt eléggé bizonyítja azon szép haladás, melyet az állat és növény t|tn, neVozoteseu e tudományok általános részei az utolsó években tettek.
A folytonos átváltozás tanát Lamqrck és Darwinnak köszönhetjük. E két búvár tudományos működésének összehasonlítása eléggé mutatja azt, hogy egy ember vivmáuyai csak akkor biriluk nagy - hatással, ha a társadalom azok fellogására éa feldolgozására képes. Azért Eamarcknak kevés, Darvin működésének rop-\'pánt volt a hatása. — Az utolsó óvtizod, és különösön az utolsó évek nagyszerű természetbúvárokban valóban gaztlugoknak mondhatók.
Azok száma, kiknek fómunkája abban áll, hogy a Darwin által felállított olméletet támogassák és részletesen bizonyítsák tömérdek-nek nevezhető. Kevés már jelenleg a természettudós, ki Drawin tntiait nem vallaná, melyek kétféléi állítanak : I) Hogy folytonos átmenet létezik az egymásután keletkezett lények közt. 2) Hogy a legtöbb esetre nézvo a jelenleg létező lényok közt is van átiuonet. Ily öszhaugzásba hozni az állat-, növénytan által egy részi, a földtan áltál másrészt szolgáltatott tényeket Darwin előtt senkinek sem sikerült. De o kitűnő, búvárban nemcsak a lángészt kell csodálni, moly ily messzire ható olméletet bírt felállitaui, Darwinban csodálni kell a roppant nagy szór galmat, mejy lehetővé tette olméletének egyes szakait, tételeit roppant számú és torjedelmű észleletek által bizonyítani és kétségkivillivé tenni. Es ki tudná csodálkozását megtagadni azon számos tudóstól, kiknek a Darwin által felállított tant fojlesztoni, uj tónyokkol bizonyítani és támogatni sikerült.
(folytatása kt)v«tko(lk.)
A polgári iskola
tanítók választása utdn.
(Kaxreví-telek Sxomor Károly iirnak o lapban mogie-•ont ily ciimil írtekezósíre : ,A polgári i.kóU Uniti! . válaixtáaa «líítf.)
^Folytatás.)
Annyi áll, hogy nagyon^oszul csnlek-j s/.enok azon szülök, Itikuok egyedüli, vagy | legalább lcglobb czéljok az, hogy gyeruie-j koket" mennél elúbb önálló, kósz emberré \' tegyék, vagy, máss/.óval, nyokokióMeráz i lia§sák; ós még is gymnasiuinba adják. A ! ki .ezen a pályán indult meg, az uiíi^ fog j egyhamar a .végzettség" • czélpontjához •\' .jutni; mert a gytunasiura czélja egyenesen ■ az, hogy itt a szoros értemónybeu vett tu*
4
dományos pályára készülő ,egyén,\' mennél szilárdabb, terjedelmesebb és mennél több oldalú alapműveltséget nyerjen. Tudni való dolog, hogy azon épület, melynek még csak alapjait rakták le. nem kész épület; ámde az alapon nv^t xik az egész, ós annak szilárdságától függ legfókép az egész épület biztossága) lígy szerény házikót egy hónap alatt mindenestói összeütnek, mig egy monumentális dom alapjainak lerakása éveket, az egész- imposant építmény elkészülése pedig sokszor évtize< deket vesz igénybe. Ilyen dom a tudomány is, melyben az avatottak a.;fáradhatlan kutatások vívmányaival áldoznak az emberi szellem oltárán, ki csak itt jelenik meg és csak itt nyilátkoztatja ki magát teljes ós tiszta fenségében. Sokat,és sok évig kell annak tanulni, ki méltó akar lenni- arra, hogy a tudomány szentélyének küszöbét átlépje; és tömérdek éjét kell a foíiánsolr között virrasztaui, a tudomány ázott eiube rének, ki azt akarja, hogy áldozatjának füstje az ég felé emelkedjék. Ki tehet róla, hogy az igazság, melynek elérhetése a tudomány végczélja, oly végtelen messzeségből dereng sóvár szemeink elé, hogv a kis-lelküekés a magasabb érdekekért lelkesülni nem tudók félúton megállai ak, vagy elha-nyatlanak V
De ha mindnyájan oly kislelküek, vagy oly önösek volnánk, lmgy a tudomány terén is csak legközvetlenebb egyéni érdé-, keink vezetnék lépteinket; ki, vagy mi esz-közöliréytkkor az emberiség egyetemes ha-ladását!hPedig, hogy ez nenic-aivaz emberi szollem\'Clutasithatlan és örök követelménye, hanem még mulandó egyéni érdekeink könnyebb és biztosabb kielégítésének is legelső rugója; lehetetlen elnem ismernie annak, ki egy kissé tágasabb világismerettel bir.
A ki már gymnasiuini gályára szánta . magát, annak c pálya\' végén nem szabad magállapodni, nem szabad azon hiszemben ringatni magát, hogy .végeztem, kész ember vagyok". A gymnasíum csak arra szolgált t-t de.arra aztán nélkülözhet len volt! — hogy szellemi szemeit kinyissa,, a határtalan távolságok, szédítő magasságok,és mélységek áttekintéséhez szoktassa, hogy izmait megérő,sit.se. Mert a gymnasiuoiot végzett fiatal ember egy váluton áll, honnan. 1 sok külőníéló\'ösvény. vezet ugyanazon egy végcv-élhoz, mely nem más, mint a minden mellék érdektói megtisztult, önmagában és\' önmagáért levő í g a z s á g a maga föltétlen-- sége- és szükségképeniségében. Azon ifjü^ „ki nem csupán névleg, hanem valóban tanuló volt a gymnasiumi tanfolyamon át; most tiszta öntudattal,bir, hajlaniaWés tehetségei felől; tehát tudni fogja, mely ösvényen haladjon tovább, és érzi magában az erőt, hogy nem fog az ut kezdetén mindjárt elcsüggedni; ezért járt\' gymnasiumba. Nem a megélhetés, nem a kenyérkereset\' az ó végczélja ; ez reá nézve csak eszköz — igaz, hogy biz az szükséges; eszköz — magasabb és egyetemesebb czelok elérésére. Ha szorgalmas munkás, és nem táplál elér-hetlen vágyakat; ne főijén\', hogy azon eszközt megvonja tőle a világ.
A gymnasium tehát előkészítő iskolája a szoros érteményben vett tudománynak, azon tudománynak, moly lőcsét és czéíját önmagában, bírja; ennélfogva ne;kövoteljük tőle azt, hogy „ kész- emberekor adjonóa társadalomnak, mert nagyim nehéz c-zeiVa pályán kész emberré lenni! rengéfog munka kell ido, és e,munkához sok idó!
\' (KolyUtása \'következik.)
FARKAS JÁH\'/AÁ).
Sajt, túró s egyéb (újtermék éa gazdasagi, kerti ■ $ erdei magvak
kiállítású
a Köztelken, 1872. november 17 ik és kűvetkezö . napjain.
(Folytatása és vége.)
4. Különösen, hogy a hazai tojiparuak minél tökélotosobb képét nyújthassa a kiállítás; ; kivánatos, miszerint a bojolentésok no csak a kiállító n«vo, lakholyo, (utolsó postáé* a közelebbi vaaut-állomáa) a a kiállítandó tárgy meg-nevezését foglalja uiagukbau, hanoin sziyes-
kedjenok a t. kiállítók körülményesen megírni termelésük nagyságát, a készítmény szokott oladási hol vét és rendes Arát, valamint az állat faját is, melynek torulókoit bemutatják.
ők A kiállításnak-tárgyát képező minden má^jjüiuliüz jegyzék lösz csatolandó, molyon a mag megntivozése, a kiállitó nevének, lakásának, az utolsó postának ó« a küxolobbi vasútállomásnak Indulása mollott, a .szükséges ellenőrzés ózdijából a kiállitó, községi vagy hatósági bizonyítvány nyal tartozik igazolni azt, hogy a beküldőit mutatvány, a kiállitó által, vagy más által ugyan, de az országban termeltetett, s-hogy a kiállított inag az egész tormolt mony-nyiség kiizóp minőségének megfelel; a bejolun-téaben kilooudő továbbá n művelt tér nngysá-ga, a tormolt meniiyiceg, esetleg a c/.ikk eladási ára es piaeza, s hogy mióta űzi a kiállitó a bemutatott magtcrmesztését. Nevezetesén az erdei magvaknál röviden az is megjelölendő, hogy a kiállított mag mily talajon álló fákról nyeretik, mennyibe körül ogy mórónok, vagy fontnak a gyűjtése, s hogy a kiállitó abból évenkint mily minőséget, hol ós mily egysógi áron képes áruba bocsátani.
Mindezen föltételek a. magvak ruegbirá-lásánál tekintetbe veendők.
; ti. A kiállításra az .értekiisebb kerti és virág, ugy az erdei »fam:tgvakból általában annyi küldendő be, amennyiből a mag minősége biztosan megítélhető, nevezetesen, a iielie-.zobb famagvjtkbill, például tölgyekből, legalább (egynegyed) \'/> mérő, a könnyebbekből, például fonáfljtegVakbiir (ogynyolcaiul) \'/•.\' rŐ; a ga\'á,"\' y\'élók , takarmány, s olitinövé-nvek magvából 10 itezo, a hüvylyesokből stb. f) íteze.
7. Miután a bécsi es. kir. földművelési minis tórium a Mécsben ugyancsak f. 1872. évi deczember 13—17-ik napjain tartandó tejtermékek és eszközök kiállítási program inját azojn megjegyzéssel .küldötte meg a m. kir. földművelési ministcriuninakT miszerint a bécsi kiállítást rendező bizottmány feladatának is-merondi a magyar kiállítók kivánataii Hgye-lombo-vonni, s mivel, hegy a mi kiállításunk ezélja a hazai tejipar jelen állását felmutatni, jelest) külföldi tejtermékekkel való összohason, litás által a további fejlődést és tökéletesedést serkenteni, s a netán már most-is jeles hazái termeivényt minél szélesb körben megismertetni -ojtábutopüttute.- láiná,-hogy a köztelki kiállításon egy vagy más tekintetbe!) kitűnő tejtermékek a bécsi kiállításra is IclküldethessenekT
A t. kiállítók ennélfogva méltóztassanak rendelkezni az iránt is, liogy tárgyaik nevezetesen a tejtermékek, a közlelki kiállítás után (elküldhetők lesznek e a bécsi kiáliitásra, Vagy különben mi történjék küldeményeikkel, nevezetesen, hogy fl kiáliitott tárgyak elárve-re/.tessenek-eaz illetők javára, vagy más egyéb közhasznú czélra, avagy különösen a magnó-mrtek az egyesület kebelében megkezdett gazdasági mnzoiim gyarapítására fordíttassanak-e V E kiállítás egyébiránt igen jó alkalom joond arra is, hogy az 1873 ik évben tartandó bécsi világkiállításra a kitüűtotcat és jelesebb magvakból ogy szép gyűjteményt lehessen össze-állítani.
l\'csten, 1872. augusztus 2f).
Az orsif. ni agy, gaz<l. ogyesűlot nevében : KOHIZMI0S LÁSZLÓ, MOIUK\'Z IS\'j\'VÁN,
fgyosOlvll alolnOk. \'ogyritlljiti tilokuok.
Zalu-Kgorszeg, szept. lí. v
A jnogyoi 1873-ki költségvetés előleges ösazeállithatása végett^ az állandó válaizlmány ma iilést tartott. • % • \' _ Szembeötlő volt, mint rendesen, hogy az ig ii ti /.flt állaudó választináliyi tag urak, nem méltóztattak, valami felesleges száminál az Ülésen megjelenni.
Valóban nem tudjuk, níinok rójuk fol ezt a jéghideg közönyössége.!; a mvdylyol minden ilyon ron les; rendkiviili gyűlés, taná<v»ko/,-mány, vágy összejövetel irá\'iít a megye érlel-"* \' miségo oly kitartóan visoltotikV \' \'
Ez a sitogény, szerencsétlen uj m«<iye nlig-hogy 3/» éve eletb.e- lépőit, már is sorvadásba kezd esni. q
Mi euuek a/, oka ?
Tehát annyira „mit HWlidüm f-n »MÍ« !■ fél* politikát\' üzŰnk .már oxistontiank- elején, liogy kiitéllel\'fogatjuk magunkat, lia-azt akarjuk, hogj az állaudó választmány határozatképes legyon V
Igazán niszo.moritó!
Es ennek mindaddig ideje nem lesz véve, a inig-néih gondoskodunk\' oly expediensről, a mely közönségünkben az érdel^eltségot.-felköl-toni képes nem lesz. ..
Az őszintét megvallva, réizben magunk is \'indokoltnak találjuk, ezen tartózkodást, ha vosszük, hogy a jelenlegi spokulátlo világban minden pillanat értékesíthető, és hogy az önzetlenség nem mindenkinek ^-legerősebb oldala; — ez azonban nem lehet átalános nézet,\' mertekkor hagyjunk fel a megyei\'jizeropléssel, így legalább kikerüljük a nagyon is jogosult szemrehányást.
Az ülés folyama kevésórdokoset nyújtott. " \' \\ költségvetés már magában —. eléggé\' s-táraz, egyhangúbbá tette pedig még az is, liogy majdnem érdemlegesebb vita nélkül mont ker.sztíil. . .
A vitatkozásokban résztvoltök közöl, kivált llertelewly A\'Ulmdi), » ki szakavatott üyi-. latkozatai és magvas érvelései által a hosszadalmasságoknak — röviden elejét vetto, ésjgy azt is lolielségcsltotte, hogy az ülés— tárgy hiányában már délutáni I órakor szétoszlott.
\' Az ez alkalommal tőle hallott beszédek, különösen kifejezéseinek velős szabatot.-ága mindnyájunkat meggyőztok, hogy Zalának al-kalmasabb föispa.nt netu adhatna a kprtilány, mint őt.
Valóban óhajtandó, hogy e részben mi> előbb intézkedés történjék, mert ebből a fejet-Jeíjségből kifolyó kelleoietleii\'kövelkezményok-ért egyenesen a kormányt fogja terhelni a lelo-
lősség.
I.egléiiyégesebb volt még a megyei Írnokok fizetésének ŐO frttali javítása, ugy az ár-vaszék számára felállítandó külön iktató, kiadó Hs lajstromozó költségeinek az előirányzatba lett folvétoío. \'
Skttblics István központi szolgabíró részére még egy írnoki állomás engedélyezése hatá-roztatott javaslatba hozatni, miután a központi szelgabíróság annyira túl van terhelve munká val, hogy azt az eddigi erővel — becsülettel vezetni, teljes lehetetlenség.
Majd meglátjuk, mit feg mindezekből sauclionálni a szept. 3(J-ki közgyűlés, mint a mely kizárólagosan a költségvetés összeállítására lelt összohivaV
Hogy azonban ozon gyUlés se fog felettu népes lenni, azt abból is következtetjük, mert ekkor fogják a bizoltmáuyi tagok gyermekeikét nagyobb részben az iskolába vinni, igy azután majd ismét lesz alkalma annak a néhány urnák a fátougó padok előtt Oeszélhetni.
Valóban komolyan hibázhatjuk az alis pánsagot, hogy ezen körülmény ügy ölembe nem vétele által ismételve okot szolgáltatott az indokolt reeriminatio- és panaszra. Y.
Illrek.
Lapunk negyedáves t előfizetőit bizalommal kérjük az előfizetési pénzek szives beküldésére, hogy a lap pontos szétküldésében fenakadás ne történjék. Érdekessé teszik lapunkat e negyedévben a felelős szerkesztő útirajzai. — Előfizetési ár oktober—deczembérl negyedre 2 frt, mely 5 krajezáros postai utalvány mellett legczélszerübben eszközölhető.
— Iskolai jeiojités. A n.-kanizsai fógymnasiumban a,beiratások az 187\'A-iki tanévre szept. 21). és 30. továbbá okt. 1. 2. 3. napjain, délelőtti) — 12 óráig; a javító, pót- és magánvizsgálatok pedig ugyanezen napokon., délután. 2 —ö óráig fognak megtartatni. A tanév megnyitása okt. 3-án reggel 8 \'/2 órakor Uhnepólyes „ Veni Sanc-te"-val történik. Miről az órdekletteket tisztelettel értesíti az igazgatóság.
— Za Ul-Eyersxeyröl értesileuűk,hogy I. hé 23-án a Zalafolyóu levő hagy fahid, midőn épen egy gépet akarlak átszállítani \'— leszakadt. A forgalomra nézvo nagy károkat fog okozni, ha csak pár napig is kényszeríttetik a vidék lakossága nélkülözni a nagy fontosságú hidat, hátha még a kiigazításra sokáig kellene várni! llfytat azonban a remény, hogy kormány link goi/doskodui fog a közlekedés helyreállításáról.
— lick(Ihletett. Valamennyi hírlap lel-szólali már arra nézvo. hogy, ha aemmikép \'sein lehet a távírda s postahivatalokból kiküszöbölni a uénietny.clvot, legalább a közönséggeli érintkezés alkalmával a magyarnyolv legyon a hivatalos. Azt gondoltuk, hogy hivatalnok uraink is olvasták ezeket s szükségtelennek tartottuk helyi lapjainkban S*^elszólalni. 1)0 mennyire csalódtunk! Most is oda irják bizony magyar sürgönyei 11k.ro a ,magáii" helyott .priviit";, „délólőttidélután" holyott „vor-» vagy »nachmittag"-ot. — l\'o8tftvíi<*ény«inkon is nem egyszer olvassuk: „Egy állítólag Herrn N.N." stb. Szükségtelen több példát A foihozni. liráím, okuljunk! Hic cxoínplum doeet! 0
— Beknhlete.lt, Az „Apolló- z^emű-folyóirat — zongorázok és énokeaok száimra — oz idei 18-ik száma. Tartalma: „Album levelek" Kapi Gyulától; ,Lassan sirok, mégis \'messze hallik" csárdás Tisza Aladártól és „Orbán" férfi négyes llertha Sándortól. Megjelennek Hildán, minden hó 1-ső és 15;én;: előlize tési ár egy negyed évre 1 frt. 25 kr. Szerkosz-tötulajdonos: Fellegi Viktor.
-- Mint Ohtos forrásból értesülünk az alsó-lpndvai takarékpénztár megalakult. Elnöke Lenek Ödön; alelnök Sindles Jápos; iigyéíz Kovács Jáuos; pénztárnok Voczkó AlíTjos egyhangúlag választattak meg. #
— Tanár választás. A" keszthelyi polg. és felső uépiskoláh02 kijelelt és mogválaaztott tanerők : A nyolvtudományi szakra jelöltottek : Vizso Károly, Sopron; — Molbaer Ferencz, Pont; -— Kaloa István, Debreczon. Megválás*-tátott: Vizso Károly. —■ A mepnyiség és természettudományi szakra: Koheskány József, Munkács; — Facsik István, Hoilig Károly, Pest. Megválasztatott: Koheskány József. — Itajz, azépiráa, toatgyakorlMÍ 8«Jgéd tanárságra jelöltotott: Mestor JáuoA, Apátfalva, és megválasztatott. — Zonö- és éuoktanári szék betöltését ídoiglen aa iskolaszék feiitartja magának, ha a választási olnök k.7* nem mutatja, hogy uz iskolaszék unnyiro már még sein niu-hot, tohál elválasztatik: Klug József. — A felső népiskolához választatott: Hiró József, nyolvt. szakra. Falusi István, a mennyiség stb. - Női kézi munka, összekötve az • énektanítással: Nimsgorn Mária.
— Nem tudjuk magunknak vagy n betű-szedőknek tulajdonitsuk-e V de annyi igaz, hogy tele vagyunk sajtóhibákkal. .Múlt szá inunkban ugyanis a keltezés szeptember 22;ik holyott lilére íétetott. Sajnos, do igaz!
— Á tomáHXatl tanfolyam hallgatóinak elmóloti és gyakorlati vizsgálata 0 hó 24-én tartatott mog a gymnasiuini tornatoromben. A vizsgálatra megjelent másod tan fel ügyelő valamint a többi vondégok egészen meg voltak lepetve azon fényes eredmójiyuyol,\' melyet a t. tanító urak rövid hatheti tanulás után a tornászat mind elméleti, mind gyakorlati részében felmiitattak-
— Mlnt értenültünk azun urak, kik Uózon Zsigmond polgári iskolai tornatanár urnái a kardvívásban tanórát venni szándékoznak, tanácskozás végett a zöldfa vendéglő kis teremében jövő vasárnap össze gyűlnek.
\' — Jelen Hxámunkhox van mellékelve a „Zalai Tauköalöny" elólizotési felhívása; melegei) ajánljuk t. olvasóink ügyeimébe.
.- Jtövld hírek. Klapka György okt. ü-áu Komából Pestru érkezik. — Mgassai lő pur-maloinohó 8-án légbe röpült, k^munkást roiujuibau megszonesedve találtak. — Janku az 18\'7»» \'ki napokból emlékezetes „oláh generális" , ordély több városainak leromboloja meghalt Körös-Bányáo. -— Mehádián Kubinyi Ágost olnök f. hó lü-án nyitotta meg a termé-szettudortik éö orvosok nagygyűlését a Ilercu-■lifs"ftinlóben. A*honvortí\'gyloxek közjíöííli bizottmánya szept. lti án tartott gyűlést. — Lengyel Géza a pest-józsefvárosi reáltanoda rendes tanára szept. 14 én meghalt. — A ba-doni nagyhorezog, hirszerint, királylyá fog tétetni. — Kossuth Lajos 70-ik Bzülolés napját a szélsőbaloldaliak közebéddel ülték mog a Margit-Szigeten.—Jókai Mór az „Üstökös" jövő oktober számaiban egy „Opticai csalódásuk" czi-mű beszély t kezd illeg. — Klattaubsn a napokban egy gyerniok szülotott, kinek minden foga mog volt. — M.-Szigeten „Tisza" czimmel 48-as párti lap fog meginditatni. — A „Magyar Újság" és „Gyors Posta\'\' czimű politikai napi lapok oktoliertől fogva összeolvadnak. - - Kisfaludy Sándor születésének századik évfordulója szept. 27-én lesz. — Savoyai Ettgea lti97-kí győzelmot Zentán az idén ia megiUtók szept. 11-én.
Színház.
ÍM.) Mint e lapuk hasábjain már tlibbaiü\'r am -l\'tSk, bogjr 1. i. a Kajioavárotl pár hónap ,\',ta oly killlnő eroJmínynyol inftküilölt — • a k«*ön«íg Uljea inugólígeitiSíót kiérdemeli, jó liirl.on álló Iloko, ily Antal ur •niutáraulata várotuukban órkoíond: ax e napokban tinynyó vált. K,l j 0 11,« k, hogy lássanak is gyö t ttn ok; oljütteki hugy kiragadva » egyformaiágból, néhány ólv^íotoa intút »*ere*íe-nek nekünk is,\'kiknek oly ritkán ran ítoroncnink Timiin papjaihoz. mi oko»«a 0 níeronoaótleniii\'ot 1
— Nem kell okát keromiltuk, megtaláljuk a inagya-rázalut erro a nélkül, hogy rnvlyobbou kutatnánk. öiiiiiaguuk«t vonjuk kórdücp legelébb, a mondjuk : r^ljon ériUuioaek vagyuuk-e arra, liogy a ncoixeti nxIuÍMotórt ktlxdS liarcxoiok \'nicglálogaaiauak 1 VI-•nltetltlnk-c valaha csak annyi érdekeltséggel a silóig/ iránt — melynek most mindenfelé templomokat emelnek, — hogy érdemesek lennénk többszöri látogatásra 1 J!mattunk-0 annyi áldoxatkésxséget, liogy áldva és magokkal vivén omlékUnkot, hálával gondoljanak visixa városunkra í Nom, nőin," és barmad-sxor Is,_ 11.1111 \'Klleubou axt mindig nieguiutatjiik hogy érxékellenek vagyunk a sxépuifivésiet irár;t és 9z a mi Nagy-Kauixsa vároa lakosaira — sx i g y • u I liokody ur sziutársulalával eljött, gátolt és gytí-eött már elsü előadásával. Látott inoudjuk? Igen
— — — résxvétlonségel, érxéketleiiségct és---
llre* padokat. Valóban ily liítoinányok mellett vajmi keserít a gy líxel oml Uop gyŐxötl axt.azok miud-nyájau, kik társulata elsíj felléptekor, kedden, axept. 2i-\\n „A jó hazafiak" előadása alkalmakor jelen voltak, olisiuerik j de sül Iroxzntesxik axt is, hogy s é in in i kívánni valót jsiu hagytak fen Ax elégUltség oly i)agy volt, hogy tclesleges réaxlele bírálatba boísátkoxni. Tán liokody urat (Dombi), a fertály mágnást emeljem ki ; vagy l>utső íirat (So-lyom) hahnoxxam el dicséretekkel; avagy tán ílará-tosi urat (Kovács) kolíoruxxam lueg, ax érdom babérjával? Nemi es alkalommal ugy » léniák, ijiint
ós nyomdát!
a nők kBztll senki blrálát alá nem jnlist, lem IdSflk |
reá, « ép azért engedje meg A t. olvasd közönség, l li a elfogultságomba!! vároannkat rovom meg I Ne bigyjók uraim, bogy ei Jó hírnevünkre semmi b\'otu- \' Ivással nincs, do sőt ez az, mi » világ elölt legelébb I feltllnikI Talán, a rosz Idő,okozta, bogy ily keserít panaszokban kell kitörnöm ? — Meglehet! Ép Azért \' a legszebb reményekkel várom a mai bap kimenetelét, ugy A színészek, mint A köiöniégre nézve. flza-liadjou megjegyezni azt, hogy as énlomos IgAzgaté ur uAgyon jél t«nné, ha A kezdetet fél 8 avagy plau* ti érára tenné. Üzlet einborok vagyunk.
11a, izeptomber \'20-án bérlet |.«ő számban I adatik • „IlarpAgon a fösvény.\' Molie remeke. \'
KÖZÖNSÉG K.ÖRÉBÖL.*) Válasz S. . . • urnák l
« r\'/.nla Somogyi Közlöny" 73. i tárnában .Közömig köriből" czimü közleményére.
Mig S. ur a birlapolvasó nagy közönség elénzoti alaptalan újdonsággal lépett, hogy Ka-ozorlak kö\'.sége hallomdt után az államtól nyert iskola «%élv pénzbúi akar bikát venni! Jobb lett volna, na szakmája után néz, vagy pedig | Morpheus karjai közt piheni a nap hevét. j
Mert közleményének közzé tételével, mit \' hihetőleg S. ur csak valamely piocze szerről hazatérő polgártársunktól hallhatott, több, az iskola ügyekben érdekelt és szenytelen jellemű polgártársunkat sértett meg. tJ épen azokat, kik községUnkbou leginkább szivükön hordják a népnevelés ügyét, s kik a segélypénz kinyerésében is legtöbbet fáradoztak,s minden ok-nélkül a multa, vallás- a közoktatásügyi ministe-rium előtt bUuiirocta, a nagy olvasó közönség előtt pedig ugy tüntette fel, mintha nem ii Magyarországban, hanem Amerika prairieen sátrak alatt tanyáznánk ! Kiknek iskoláról vagy népnevelési ól se fogalmuk,sem érzékük nincsen.
Azon, iá. ur közleményében érintett államsegély öszegnek csak kis része lett a most folyamatban levő építésre fordítva, a többi pedig a n.-kanizsai takarék péuztárban tőkésítve van, addig is, inig majd a tavaczszal iskola épületünkön u szükségelt nngyobbitást és javítást megkezdhetjük.
Ki tetszik ebből, hogy azon 800 frtnyi államsegély összeg nem bika vételre, s tudja pokol miro, hanem csak is azon czélra a mire " eiigédSTy ez ve Toll, rör\'dTUati\'k! I
Tehát neui Csáki szalmája mint S. ur ,
hitte!
») a felelőség a beküldőt Illeti. |
Ezekből láthatja S. ur, hogy az ön eljá- < rásii ogy alap nélküli üres ráfogás, rágalom volt, milyent csak vén asszonyok szoktak pletykázni, a mi művelt férliuhoz éppen noui illő tett.
Er. úttal legyen elég ennyi a közlemény mogczáfolá-tám, jövőre azonban hasonló rágalom közlési ért 8. urat kérdőre vonjuk ott, hol a közlöttok okadatolására hiteles bizonyítékokkal loiMid kénytelen légből kapott újdonságai-link tírvénvt szerezni.
KÖLT A Y ALAJOS,
iskolaszéki olnllk.
Történeti iiuplnr.
Szept. 27. IH4*J. Komárom kapitulál. - 1848. A horvátok Székeslehérvárott. „ 28. 1848. Lámborg megíifetik. - 1825. az. Marké Kndro magyut tájlestész \'(Bécs). -l7ü0. állíttatott fel a in. testőrség Mécsben.
, 25). 1848.l\'ákozdi csata. Fegyverszünet;
30. 1848. Zichy Ödön lelakasztatik., t)ktober 1. 1808. Izabelía spanyol királynő tróuves/.tettnek nyilváuittatik. — 1492. Állíttatott fel nz első állandó könyvnyomda Bécsben.
2. 1848. i\'osti népfeföolés. Jellasich Bécs felé indul.
18ÖÜ. Békekötés Ausztria és Olaszország közt, mely alkalommal a velenczei királyság Olaszországnak átengedtetik. *— 1848 llécsoy mi-nister. Fellsieh Kormányzó. •
Érték- és váltófolyam szept. 25.
:>% inetaliques tíú.80; ö°/0 nemz. kölcsön 70.05; 18Uf>-ki áUadalmi kölcsön 104 2ö : bankrészvények 877; hitelintézeti részvények \'dA\'A 5)0 London 105). 10 ezüst ágió 108.20; arany darabja 0.237a; 20 frankos arany 8.72\'/j kr.
Felelés szerkesztő: Bátorfl Laj08. jvrylltté.r. Venni kerestetik
Somogy-, Vas-, Veszprém- vagy Zalamegyében egy 500 és egy kétozortől UOOO holdig terjedő, s vadászati ezélokra alkalmas erdővel kapcsolatos fekvő birtok.
.....U5y.obb JrtoiiVJi.JiÁbjlj tuwrcjütotű akir
személyesen, akár lovéíileg.
Z.-Egerszegenj 1872. szept. 21-én.
HORVÁTH GYULA,
hites ügyvéd.
MF* Wajdits .Tózsef T(0
könyvkereskedése
N.-Kanlzaá.n..
Ajánlja a hazai éa külföldi ir dalom t^r.- , megjeleni niftvi-kből gAr.dagoir felszereli raktárát; k,il lOntiai-u nagy készlotet fart magyar, néinet, iVanczta diszn.fivok- és regényekből, ifjúsági irat..k- és képes-ki.ny wkböl, egyszerit és ölesé, valamint legdíszesebb kötésit iuiaköny vekből, orvosi, jogtudományi {s építészeti munkákbél, nyvhlnnok- és a/ótárakVóI, tait-feii, r,.|j tanszerekből, valamint a hazai és 4ifll-•ol\'.i ujabb és régi feiuekirók olcsó és díszes kiadású müveiből. A következő jelesebb é< remekműveket Ajánljuk :
Afány János iissz. költöm. <1 kötetben fűzve 7.20 kr.
« , , , pompás dlszkHt. 48. — kr. Kisfaludy Károly, minden munkája uj, olcsó
kiadás 2 kfitetbe.n ......2 — kr.
Petófl Sándor Ossz. (régibb; kait. 2 kot. i. 3.— kr. . . \' . . . dlsxkO\'t. 5.26 kr.
. (ujabb) . 2 köt. f .3.- kr. . . „ \' . . díszkőt. 5.25 kr. Tompa Mihály d*»zegy«jt«tt köl.. 6 kitt. f. 7.20 kr.
Ugyanazok pompás diszkOtésbeu 12.— kr. Vörösmarty Mihály minden munkája G km. f.\' kr. Dickens Károly Itamaby Kudgo reg. 3 kitt 5.— kr. fiaborlau, a I 13 sz.jieresomó. Kegéuy 4 kftt. 4. - kr. -flondreoourt, az angerri félegvár 4 köt. 4.— kr JÓksl Mór Kppur si muove. És mégis mozog
a föld V ltegény 0 köt. ....:. rt. - kr . Mór. a szerelem bolondjai I köt. . . 4. kr. , .a köszivK ember tini tí klit. . . Ij — kr. . A fekete gyémántok 6 kiit ö.— kr.
Az uj Ipárlörveny........ 30 |«r.
Ai uj vadáiittirvény.........to kr.
Az uj szervewtt királyi JörvénySiékík és
járásbíróságok tiszti névsorA . .40 kr.
Idegeu irotlalóin:
Babo, de; W.iiiib.-m........ , a«0 kz.
Prato, die Hdddeutsclie Kllebe .... »kr.
Waoh, geuieinutlt^iger ItAUrathgeber . . . 2.80 kr. Book, das Ducii v«m gesiiudeú. und kiau-
kon Menseheu ........ kr.
Olfo. Iluch borflhinter KaiiHeute I. gob . lí.yo kr. I Orbls plotus, Uildi-rbuch zur Anscliaumig
" und Itelvhrnúg 1. Ahthlg. .... 4. |f, kr.
Ande\'Sen\'á sHinmtlieho Miirulien, lllustrirte
1 Praehl-Aiisgnbe. geb. "X . . . . kr. ; Jugejig-Album, niiitter zum angenebmoD uud
lehrreichen tliiterhalliing, geb. . . 3.»>0 kr. lllustrirte Chronik, des deutschen National-
Krieges Prachlausgabo, geb. . . . 7.SO kr. ! Sptnlef\'8 illustrliles Cunvorsatiom-Lexieou
! \'»*»•\'• ................IO.HO kr.
Buoh der Krlindungen. I. Itand, geh. . . |.«l kr. i Alexander v. Humboldt, l.eben nnd Iteisen,
i l\'rachlbauil .........;|.tW kr.
Cöfhe. sflinmtl. _ Worke gebuuden .... 4.10 kr.
Uiesell,,.,. in 21 lliiudeu, geb. . B.i\'iO kr.
Megrendelések vidékre gyorsan^és pontosan teljesíttetnek. •
Mindenkinek különíis figyelmébe ajánlUtilc
Dr. Forty-félc általános
SEB-TAPASZ,
mely rendkívüli gyógyorejo, elválasztó, érU-U> » fáj-
■i.tlii.At csillapító hatása által leggyorsabb, logbizto. sabi. s egyszersmind gyökeres gyógyulást cszköiöl különnemű bajokban. — Ily bajok a torokgyuladás, légcsőhurut, b Ö r k é s - barnaság, hártyásgyik (Croop, angina) inlmlciieinft megsértésük, harapás, szuráa vágás vagy égés áll .l táoiadliAtó sebek, uiegforrá-fások, darázs- vagy inéhszurások, kouok-fekélyek, zúzatok (coutosiól. i \'— meglepő gyors fájdalom csilU-piiással - rögzótt .iagaiiAlok, gOmök, tályogok, pokolvar (CArbuiiculus pustulA maligiiA), megkeményedések, genyvdésvk, vérkelések, míndeu mlrigybelegségek, giírvélyea fckélyok, fagydaganat, ujjféreg, kÜrOmméreg,^ vadhús, tagszívMcs, csont szó, kiliczamilás és megrán-dulások, helyi csús; lovubbá a szülés folytáui láb l\'elfakadások és sebek, fájós t\'ukélyzett vagy már gviiyes női mell, — Kok no már. csirábau volt emlő inktói, — * .különben elkerülhotlou életveazélyes sebészi in(itétn<\'k mellőzésével — egyedül ezen jeles sebinpHy. használata által menekült uieg.
Végro a testbe I -Ijesen bemclyedt bárminemű szálka, vagy darázs és mébfnláukja csupán ezon lapAszitak rövid idei liAsziiAlatA folytáu annyira elő tüuik, hogy azután a lestbői kUzliuségesén szabad kézzel,, sebészi uifitót és fájdalom nélkül könnyön kihúzható, mire a seb gyógyulása nemsokára bekövetkezik. \\
Ezen mcgbecsnlhetleii gyógyker, melynek jeUs
sége leghitelesebb egyének számosXs kUlouus^K uaira bármikor felmutatható biaonyitványai által infr regeu A legtényvsebbeu elismertetett — refidkivüli, • \' IvgkUlonui-iuÜbb esőtekben megpróbált halasánál és feitüno sikerdús oredniéuyeiuéi fogvA, melyük használata álul még elavult bajukban is eléretnek, jól megalapítóit é» elterjedelt hírét kétaégbevoiihatlauul igazolja.
Kg> csomag ára 50 kr., uagyobb csomag I frt, használati utasítással együtt, postán küldve 10 krral több. — hgy Irtoyi csomagnál kisebb azállitiuány nom teljesíttetik.
Kó/.poiiti küldeuiényeaö raktár: Pesten Török József szerész urnái király-utcza 7-ik szám alatt.
Tov.tbbá kaphatók : Nagy-Kanizsán . WAJ0IT8 JÓZSEF u.nál. Pakson: Slalatinszky M. Psosetl: .si\'pyc/. J. Sümegen: htamborszky. - Sz.-Fehervá-rott líraiiu .1. - Szombathelyen l\'illíci. f Veszpremben: l\'er.-nczy K. Zágrábban: Malbacb Zs.
A l. ez. gyógyszerész és korcskedő urak,\' kik rnktáVt. elváUalul hajlandók lennének, felszólittatuak, uiiszurii)t e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készítőjéhez FORTY LASZLOHOZ.zimezvo . lludara, >Kácx. varos, löutcza, ;VJ0. szám) beküldeni szívrtkudjenuk,/ \' ki megrend. lésüket is pontosau teljesít-
f/tr Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések a/ árnak készpénzbeui bekilldéfe, vagy postai iilnlvány vagy utáiivét mellett tüstént és legpontosabban teljesíttetnek.
Wajdits József ur könyvkereskeilé-sebe kerestetik egy szolga es lapkihordó, ki olvasni tud évi 240 frt flzetessel.
R D B T í! S E
K

árjegyzék
HAMBURGER ADOLF
divat-áru cs ViLszoiineinli raktárából
PESTEN, Tp0
uri-utcxn I-mö hzúiii, a I\'árÍHÍhax b o ni e n e t v u v I.
Divat-áruk:
&4
I.egujabb női ruha-kolmék gazdag választékban, 10 és 12 rőfös teljes ruhák : 3, .4,5—0 ftig. Türttk reggeli htilgykbntOiOk, darabja 4,4.50—5 Itig.
Kcketo és színét Taffota-selycmkelmék, rőfe 1.50,
2, 2.60, 3 ftig. Hips és Uross do Kaille selyemkelmék mindou
szinben, rőfe \'2 50, 8. 3,50—4 ftig. Angol l\'ateiit-bársonyok, rőfo 00 kr. 1, 1.20, 1.60,
1.80—V ftig. Helyein-bárosnyok, rőfo 3, 3.50, 4,.6—0 flig. Uedolgozott török Longshawlok, darabja 10,12,15,
2ü, 25—50 Itig. . Hölgy- éi uri-P!aidek, dbja 6, b. 10, 12-15 ftig.
, WAttmoll- éa CAcheinir nAgy kendők, darabjá 4, 5, 6. 8-10 ftig, Kötött gyApot ruczés kendők, dbjA 2, 3, 4—5 ftig.
1 Legjobb minőségit ágy és Asztalterítők, miuden szirben, dArAbjA 4, 5—G ftig. KéliiAgyságu gyapot-kendők, dbja 1," 1.50,2—3ftlg. l-\'ekete és stlnea solyemkendők, dbja 1,50, 2, 2.60-8 ftig. Selyem nj-Akkemlőcskék, dbj» 60 kr., 1 — 1.20 flcliArpek és nyAkkdtők selyemből, dbja .1, 1.50 2 ftig.
1\'gyAuAzok szőrből, dbjA 20, 30, 40—60 kr.
Kzon említett czikkoken kivUl vAunAk még továbbá a rAktárbau gyajiotruhák, moshato ruhák, perkáf-, batiszt-, jaconat- és pi<|uébSI-,
Vászonnemüek:
1 vég 30 rőf jó fonalváscon, H, 11-10 ftig.
1 , 30 , fehérített CVoas-vászon, 11, 12, 14— 15 ftig.
1 , 30 „ valódi rumburgl vászon, 15, lt>-18 ft.
Irrlandi vászon, 10, 18 20 ftig, legnehezebb tnluőségll luinburgi vászon, 43, 25, 28,30, 36,40,46-50 ftig.
1 , 30 , ágynemű Kanavász, 7, 8, <J—10 ftig.
ChltTou, férll\'ingekre és alsószokuyákra igen alkalmai, rőfe 25, 30, 35—40 krig.
Ágynemű Orádli, Atlasz-csíkkal, rőfo 30, 35, 40-50 krig.
I.epedők varrls nélkül, dbja 3, 3.50—4 ftig.
Vászon Dainaszt-ASztal-abroszok, fehér és színes, dbja 3, 4, 6—6 ftig.
Vászon Damaszt-asztalkendők éa tSrlIlkOzők, iu-czatja 6, C, 7—8 ftig.
Kávé- és thea-keiiilők, fehér és színes, tuczatja 2.50, 3-4 ftig. 4
Agytiomll-NAiikiug, rőfo 20, 2b, 30, 40- -50 krig.
Tarlatan, Moll és CrcpplisXe, fohér éi színes, dbjA 4, 6, 6—8 ftig.
Fehér és szines zsebkendők, tuczatja 2, 3, 4, 6—8 ftig.
OrgAnlinok, fehér és színes, dbjA 80 kr., I. 1.10, 1.60-2 ftig.
flAUoll- és ripsz-barkétok, fehér
piqüé- és zs\'lnorozott barkétok, calmuk, csíkozott szinOa csinvatok, derékalljak,\' bútor-szMvelok, fekete luszterek, CAohemirok és mindenféle gyász-áruk
a le»oloaót>t> áralton.
Mindcnneinll levélbeli megrendelések, sőt itt emlltetlon czikkekbdl is, az ttiszegnok elő-legos bektlldése vagy utánvét mellett mindenhova a legnagyobb gonddal és lelkiismeretességgel gyorsan teljesíttetnek és bármily nom tetsző lárgyak akadály nélktll viaszafogadlatnak. — Kuha-szövet minták a rffföukinti ár és a kolmo szélességének kOxelobbi\' mogjolfllésévt.1 kívánatra ingyen és bérmentvo készséggel elküldetnek és miuden kívántató kelméből elegáns ruhák a legujAbb divatszerint byoriátl olkészittutuok.
A legmélyebb tisztelettel
v HAMBURGER ADOLT. ngyen mellékcltetlk megroiidoléHekiiél:
10 frtnyi összegben, egy elegáns hlllgyi legyező ) 25 „ „ _ egy berlini gyapotkendő ) rabatt gyanánt.
60 . . egy szőrkelmp-rubA ) (878—3)
Ctómagoláil dlj nem .számíttatik.
DPrele- Verzelolinlss
der
Modc-, Leliii\'ii- und Courcnt.Waaren-Meilcrlage ADOLF HAMBURGER
mr ^ Pest,
llerrengaHHc 2V>. 1, beim Einyany lnn Partner Huhu.
Modewaaren: Leinenwaaren :
Allerneueste DAmnnkleiderstofTo* lu roíclister AushaIiI, lOtind 12-ellige completto Kloidcr a 3, 4, 6—li ll undOitUier. Türkischo Si-hlatrockstolfe, cin Kleid uur 4. 4.50—5 ll.
Schwarzo u. fürhigo HeidenstofTo, pr. Kilo" 1.60,
2, 2,50 -3 ll. Seideu- Uips uud Uross do FaíIIo pr. Kilo 2.50,
3, 3.60—4 li. Kuglischc l\'atent-Sammto pr. Kilo 80 kr., I, I.
20, 1.60—2 n.
Scidensammto pr,~Klle 3, 4, 5 ti II. Kingearbeitete/íiongsliawls k 10, 12, 16, 20,
\' 26—60 (I./ Danton\'- uud lltfrro Wattmoll u. (.\'achc 8—10 tl.
(iestrickte \\V..|len.Netztücher k 2. 3. 4—5 II.
|| l.e
30 ell. gute Qarnleiuuand k 8, 9-10 ll. 30 . gewasch t\'reas-l.einiv. 11, 12, 14 Uitl. 30 , Kuinburgiir J.ninvv. 16, Ili 18 ll. 50 , lfrlHuiler heiuw. lü, 18—20 ll. 64 . schwerslo Itmnbiirger l.eiiinand 23, 26, 28, 3o, 35, 40, 45—61) ll. •
30 . echtfKrblg Cauafas 7, 8, H—lo ll. Tolla zu llerrűnhemden u. UútcrrKcken Sfhr geeiguvt, pr. Kilo 25. 3c, 35-Pl kr.
ót Atlassireif, pr. Hllo :M>, 85, \'
40-
i-Damu
c Naht pr 8t 3. 3.1(1—4 tl. 1-Tischtttchor weíss uud fKrhig
laids, k 1^8. 10, 12 -16 ll. j l.oinen Dainasl Kervletten und Handttlcher --L\'inhiingtUcher ü 4, 5, 6, j pr. I)iz. 6, 0, 7—8 H.
j KnlTeo nnd- Theo-.Sorvietten
llett- ti. Tiscliifeckeii iu Allén Knrbe llalbprosso Wolléntiiclicr jt I, 1.50, 2-3 ll. 8ch«nrzo und fürbigo Hnidentlteher k 1.60, 2.
2.50, 3-4 ll. Hoiden-ltroge-Tücherl A 811 kr. 1—1.20. Kchltrps und Cravattvii von Heido k 80 kf., I, 1.60—2 ll. \' Dieselben in Wolle k 20, 30, 40-60 kr.
Ausaer eru-Nhiitcn Ariikein siud feruo leukleiiter, Waschkleider von l\'ercaii, llattist, Jac
pr. Dtz. 2.50, 3—4 ll.
und fürbig

id Si-linűrlbai
Nankiug auf ll^ttzeuir, gelli, ueiss ut pr.|Klle 20, 25, \'80, 36..40-60 kr.
Weisse und fKrbige Tarlatane, Molls und lisse pr. St. 4, 5, ti—8 ll.
Weisse und IHrhige Keinoil-SacktUcher pr. Dtz.
Futtnr-Organtine. weisa unt) fKrbig, pr.Ht. 80 kr., i, i.2o, 1,60—r
ilocli Alii l.ager: Felnő Flanell- und Kipa-Wol-uud Pit|iie, fiirhige Modo-llArchei
t«j, Calmuks, geslreifte flirbiee Uratel, Unterbettou, Möbolstoffe, aebwarzo i.usircs, Lacliumire unu verschiedeno Trauerivnareu zu den
allertoilllgaten Prelsen.
llrietlii;he Itostollungen jeder Art, aueh von hier nlcbt Angegehmiou Ariikein, ühorall hiú gogen vorherige Kiiisendiing odor Nachnahme des lletraifes.ii.it griisster Sorg (lewisscnliAftlgkeít prompt etfoktuirt und wird Alles elw-t nichl t\'-.iivénire,ide ainlandsl... geuommen.-— Klniderstotlmuster mit iiKhercr ltezcichnnng Kii. u;.r. i.-e« uml der Si werden auf Vorlangen gratis und frAiico bérelt«ilii«.»t eiiigesendet. amh von jeden belie-bigeu Stolfe die elegautcsten Kleider uacli niiuester F:n; iii < r Iiih\'I l< I vu > Angefertigt.
Iloi\'hai-lilungavoll oignbenst
ADOLF HAMBURGER, ft ra11h-Z uka bő l>e I Hcs t el 1 h iike 11 m
im lletmgo von 10 11. cin olegauter iiamontScIiM, ) „ . ,26 ll. cin llerlincr Wotlontnch, ) sls Rabatt. „ , . 50 tl. cin achöiies StolTklcid, ) - Verpackung und Emballags wlrd nlcbt in Rechnung gebraobt.
• Bls Jetzt unüöertroffen
LEBERTHRAIV-OEL
von \' ■ (90J-I)
Wilhelm Maager in Wien.
Von (len or\'sten modlciniscben AutoritSten geprüft, empfohlen und verordnet als des reinste. boste. natlirlichste und anerkannt wirksamste Ultiéi gegen Bruat- u Lunsen-Lelűen, gegen Skro pheln, Flochten, 6eschwüro, HautausschlSge, Drüsenkrankheiten. SchwSch-llchkelt u. s. ». ist -Jtllt\' Fliiüt\'llt\' íi 1 II. cntwcdor in moinor l\'abriks-iS\'ie-derlagc: Wien, BSckerstrasso Nr. 12. uím in dc\'n rcinmimirtestén Apnthekcn uud Spozoroihandlungcn dor Moiiarcbie ccbt zu bckuium™, so mitcr uulern iici folgcndon Finnen: ,
Grou-Kaniuti: Jos. IiolilH Aptitlmkcr. A. llosonfold, l\'Ynuz ItciscnbWK K\'nullcito; lfar<|rfn: Dr. Ab-Jt. Ilnltor, Kd. Hittor .von bellis. Apntbcki\'v; Ht.\'Gcorqcn: A. 0. Kibic, -Vp.itluk.-i ; /ula-F/friziyt l\'\'raniisocí, Apotbeker.
J-E.,Jtl,. ü 111 .1 . .. u \' villáinál\' b>.
A soproni leszámitoló-bank
és iivii«()l magyar jcl/iiloo- liiíel-l
IIOkTKLKPK
NAGY-KANIZSÁN
Mindennemíi állani és hitelpapírok, állami elsőbbségi és föhltehcmicn-tesitési kötvények —\' arany 8 ezllsí pénzeket vesz és elad.
Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre U% kamatra fogadtatnak el.
Kölcsönök hazakra, földekre s más ingatlim javakra á legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. y ,
Pénztári utalványok bocsútatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól ÍJ 4/0 kamatozik. \'
Tőzsdei megbízások a legjobb ós legolcsóbb. feltételek alatt teljesíttetnek.
ALA1R VSI FELIIIVAS
a V
balaton vidéki S I () P»0 K I takarókpénztár részvényeire
Részvénytőke: 40,000 frt., 4tH) db. részvényben 100 fiijával, melyekből 250 darab aláírás alá kerül. A takarékpénztár ,ftzletköre:
a) Kamatozó-betétek elfogadása takarékpénztári könyvecskék kiadása mellett.
b) Klólegek adása osztrák-magyar államkötvényekre, pesti és bécsi tőzsde a hivatalos árjegyzékében felvett hitelpapírokra.
c) Kölcsönök adása telekköny vezeti feky ősegek re, szilárdul épített és tüzkáV ellen biztosított házakra, továbbá zálogjogilag bekebelezett követelésekre fellilkebelezés utján.
d) Saját és idegen váltók bc&áini tolása és viszleszániitolása.
e) Kölcsönök adása havi részletekben! visszafizetés mellett.j \'
Aláírási feltételek:
1. Az aláírás 1872. évi szeptember, 28-án d e. í) órakor nyittatik és pe.dig-:
Pápán : a pápái kereskedelmi ós iparbanknál. Siófokon: Kleischniaiin Ignác/, urnái.
2. Az aláírási árfolyam 100 ftrój szólló részvényre 12;") fira van megállapítva.
3. Az aláírásnál minden jegyzett részvény után 30 frt készpénzben pénztári utalványokban vagy értékpapírokban (ez utóbbiak 10%-kal a napi árfolyam alul számítva)
• óvadékul lefizetendő.*
% 4, Túljegyzés esetében a leszállítás fentartat.ik- és az aláírások eredménye legri videbb idő alatt közzé fog tétetni. <
f). A további, befizetések határnapja szintén közzé fog tétetni. v 0. Az aláírás 1872. szeptember i$0-áu d. u. <i órakor bezáratik. l\'apán, 1872. szeptember 18-án.
az engedélyesük meghatalmazottja el pápai
ia08"",) k o r c s k c d o 1 1111- és i p a r b a n k.
Árverési hirdetés.
A \'pesti papnövelde kis-komiírotni uradalma részéről ezennel közhirrt? tetetik, triikc\'p folyó dvi oetóber hó 28-án delelotti órákban\'
nyilvános árverés utján
liAK7.oitbi:rbo\' lobnak adatni, ^
a kis-komáromi, és Itomárvárosl vendégfogadókban gyakorolni szokott ifi."
szeszes italok mérése 1873. évi aprll hó 24-tól számitott három évre. \'A
A Ijúrltüii í./:iiii(li-kii/.ók n leim kiirt napon, elegendő laínntpéir/- jfi
/.el ellátva a kis-komáromi uradalmi gazd. irodában jelenjenek tó
mog, hol n foltiitolek midig ia megtudhatók. aM
ii»al a) Az ui\'iiilalini tisztség. JJ-
rt* i
k
góz-, viz-, igásmurlm- és kézmű-zúl^xáuiára Uö írttól kezdve.--Ugy.nókök kerestetnek. — ltnj zok ós "kimutatások kívánatra ingyen küldetnek. \'
Ifj. WEIL MÓRICZ,
A Licbig-félc Kiiiiijs kivonat,
moly a bécsi orvosi hatóságtél mint gyógyszer olismcrtot\'ott és a krakaui orvosi kartól különösen ajáultatott, az általános orvosi vóleinényozésok szerint miudun eddig használt szer között az olsö helyet foglalja el moll betegségeknél. Ugyan gyorsan gyógyítja a tiUlövószt (már olöhaladtabb állapotbán is) a tUdő gftmókórt (jolok: vérköhögés, légzésnohézség), gyomor has és brouchiálhurutot, vérhiányt,, sápkórt, sorvadást, bysturiát iW idoggyongcsógot. Kgy tivog ára 1 Irt. 4 .Uvognt tartalmazó cBomagtól loljobb történik a szétküldés a
Ktiinys gyógyintézet
• llécs, MuriahilforstraHsu !J6.
Joit>*et tJMy mollbcUgűk, kik midig — orvossággal — mindon látható • eredmény nélkül gyTigy ittattak, iulhivutuak, mjszuriut a l.iubig-féln kivonattal
még egy utolsó kisérlutot togyonuk; (873—stí.lO;
1
Fra rtkfur/i\'a^. vagy Betsheii ll-te Bozirk, Franzensbrllckenstrasse Nr. 13.
l i u r.. a
-A ■--
Wajilila Jówl kiadó-, lap- éá uyüiudWuüjdoaus, gyoraai^jmujuuLtóa Xagy^KaíiiMÍll.
NAGY-KANIZSA, 1878. szeptember UD-én.
•70-1H: szá>m.
Tizenegyedik évfolyama.
Elíflistésl ár:
ngéir. 4vre . . 8 frt. fél évre.... 4 „ negyed évre . i , Kgy nxám tO Ifv.
j Hlrdetesek jutányosán
| NYIUTTKRBKN | soronkint 10 krért vé-! tctnek fel. A
Tbi. . .....-.....-M
lletenkint
Zala-Somogyi Közlöny

(a „zalamegyei gazdasági egyesület" és a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank" hivatalos értesitSje.)
kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
A lap siellemi részét^ illető közlemények szerkesztőin, x,
anyagi reszel illető kuileiuonvi\'k pétiig kiadóim/. IiériueiitVü in téxcndi\'k:
NAGY-KANIZSA Wlasslosház.
Az orvosi és természettudományok legujabbkori haladása.
Tisztolt gyülekezet!
(Folytatás.)
Találjuk itt első helyen H\'allucet, u iii-res angol bu.árt, a tudományért mindent ál-dozui kösz természettudóst, ki majdnem egy-és ugyanazon időben, ugyanazou olmolkede-sekre vezettetett a kil\'ojlódes mozzaualait illetőleg; ki nem csudálna Lyelll, a legltiresebb angol geologot. Dicsérettel említendő itt még a németek közöl Haookol, kr „az általános alaktan" caimii nagy terjedelmű müvében a DarwiuismuBl a? állati és növényi morpholo-giára alkalmazta és a teremtést ől szélo munkája által u műveltebb, nem szaktudós közönséget is Darwin elméletének höditotta meg. — Említendő (Jeyenbauer, Voyt, Volta. — Különösen terjeszkedni akarok azon búvárok munkálkodására, kik az őslénytau müvelése által segítették a folytonos átmenet és fejlődés tanát tamogatni. Van itt lilltimoyer, vau Nuthuiins és itt látjuk lleer, a híres svájezi botanikust. K tudósoknak mindegyike nagy lendületet tudott adni a természettudományoknak, de log-kihatóbb sikerrel tette ezt lleer, ki ,Dio Urvrelt der Schwciz" cziiuü munkajabau a tőidnek egy kis és földtani, állat-, növény- és őslénytani tekintetben ugy arául.mllike* tycUluVÓJ WA-te kutatásai tárgyává, lleer munkájára Svajoz valóban büszke lehet. — Nemzeti tudomány-emléknek mondható, mely a geologia, különösen az őslénytau tekintetében oly sajátságos ország viszonyait minden a legújabb természettudományi irányokra vonatkozó tokin-tétben kitűnő tudományossággal és alaposság-. gal tárgyalja.
Mi oredméuyuyol történtek e búvárkodások V Mondhatni a Darwiuismus által moguyi-tott eszmeirány nagyon is alkotta a tőle vart sikert. Itt csak kellőre akarok figyelmeztetni: Az egyik tény, melyet az ujabb búvárlatok, uevezolcsou Iiaeckel kutatásai kiderítettek, az, \\hogy vannak lények, melyek miutegy átmenetet képeznek az élő és nem élo egyedek közi, vaunak kifejlődő és tengődő egyedek, melyek egész teste egyszerű fehéruyotömog, miudon burok és mag uélkill. — E lények fonhangon •látszanak szólani az ós nemzés, generatio ae«iui-voca, mollon. — Alig van tény, moly nagyobb előnyére szolgálna Darwin theoriájának, mint ezen a tenger fenekén milliomonként egy négyzet hUvulyknyi téren létező lények sajátságai. De van még egy másik tény, melyről pár évvel ozolőtt álmodni som mertok, s mely átmenetet mutat oly lények közt, melyek elhatá-roltsága orélyeson szólott a systeinatica mollett és Darwin eiion.
Eddigelé a gerinczes és gorinoztolon állatok között semmi átmenet sem észleltetett és nagyon is megkülönböztető jelnek volt tekintve a gorinezhúr (chorda dorsalis) létezése vagy nom léto, a geriuezes és geriucztelon állatok között. Jött Kowalevszky, egy orosz természetbúvár és kimutatja, hogy a geriuezes és gorincz-telon állatok közt van vérrokouság,létezik átmo-netazamphoxuslanceolatUBésaz ascidiak között, hogy őzen puhány nemű állatok kifejlődésük bizonyos korszakában hasonióképon, mint a gorin-ezes állatokéban, van chorda dorsalis, azou csekély különbséggel, hogy az ascidiáknál a kifejlődés további menetében a. gorinezhúr tol-jeson felszívódik, megszűnik nyom nélkül, inig az amphyoxusnál, a geriuezesek legalsóbb-rendű állatjánál egész életen ál megmarad és a töjibi magasabb rondü geriuezeseknél a gerincoszlop alapjává válik, ez által helyettesit-tetik.
Az ásvány- és földtan az utolsó évokbou feltUnóleg haladóit. Ab ujabb "vegytan óriási haladásai uiollott az ásvány tanbau Bem lehotett máj a régi olmélotszülte képletek mellett maradni, molyok sok esetben Boiumi biztosat nom mondanak a logtöbbnyiro- helytelen fölfogást is nyújtanak áz ásványok összetételéről. Ham-mtlibtrg, az ujabb ásványtan kitünőjroűvolőjo, iparkodott a régi vegyBulyoIniéjetro alapitolt képleteket az ujabb tömecsolmélot szerint átalakítani, do ez terinészoteoVju csak részben nikerülhetott. Különösen sok nehézséget\'okoznak a kovftaaras vegyületek, ^inolyekuők bo-
nyolódott összetételű ób nagyrészt hiányos végy-■elemzése még igen sok teendőt hagy fenn. A górcsőnek alkalmazása által az ásványok megvizsgálásánál kitűnt, hogy alig lohot tiszta anyagot kapni nz elöntésre ; minden ásvány, meg a legtisztább kryatályok is, uagy moiinyi-I ségü idegen zárványt tartalmaznak, mely az elemzés eredményét megváltoztatja. Mai nap szükségessé vált már, hogy mindou ásvány-elemzést annak górcsői vizsgálata előzze meg. Százakra megy azon ásváuyok száma, melyek górcsői vizsgálatából kitűnt, hogy lulajdouko-pen keverékek, két, vagy több ásványból, éa igy jogosan nem is tartoznak az ogyuoiuüoknek tartott ásváuyok közé, hanem, tói tó ve, hogy nagyobb tömegekben fordulnak olő, a kőzetek közé. -
Szép haladás mutatkozik az ásványok krystallographiai és egyéb physikai tulajdon ságainak vizsgálatában, mely toron is napról-uapra uj és fontos tényezők hozatuak napfény re.
Az ásványok olvadásának meghatározásában tölkell említenünk Szabó József tisztlár-suinnak az akadomiábau közölt szabatuB módszerét, a mely a forraszcsőt, melynek fúvása az egyéni ügyességhez van kötve, mellőzvén e helyett a Huusenfélo egyenletesebb hőségű gázégőt haszn&lja es ezáltal biztos eredményt ér ol. Ezen módszert kapcsolatban a láugkiser-letekkel és nedves uton való próbákkal Szabó alkalmazta különösen a földpátok fajainak meghatározására oly esetekben, midőn azok . .titttk. aagyvw woköty ineniiyiségbop ..vannak jelen és egyéb úton nem határozhatók meg. Ez különösen a kőzetekot illeti, melyeknek földpatjaira nézve, a legnagyobb bizonytalanság uralkodik, egy ,alkalmas meghatározási módszer hiányában. Es ezen bajon Szabó módszere csakugyan segit, ha az a kellő gyakorlattal és gonddal kezeltetik.
A kőzettanban a górcső alkaimazásaniltal egészen uj irány fejlődött ki, mert általa az apró kristályos ásváuyologyoduHk nemcsak természete, de azoknak ogymáshozi viszonya is igen jól vizsgálható, miáltal sokkal biztosabb következtetések vonhatók a kőzeteknek képződésére vonatkozólag, mint az ezelőtt történhetett. A kőzetek górcsői vizsgálatának már egész irodalma van, kivált Németországban, és alig lesz petroyraph, ki a kőzetek vizs-gálásánál e/en uj és érdekes vizsgálati módot neiu használná.
A földtan minden melléktudományával együtt nagy mérvben haladt előre, segittetve azon körülménytől, llogy ui és uj intézetek jöttök létre a koqnányok költségein, melyek az illető országok földtani átkutatását czélozzák, és őzzel a tudományt előre viszik. Így létrejött hazánkban ia a földművelés-, ipar és kereskedelemügyi ministerium ressortjába tartozó m. kir. földtani intézet, mely tönnálásának rövid ideje alatt — Hant ken vezérlete mollett — már is \'szép eredményüket mutatott fel, földtaniing felvévén a magyar középhegységnek nagyrészét, kiadván erről egy terjedelmes munkát és a fölvett területek földtani képét.
Nagy haladást tott, mint emiitettem a palaooutologia is, melyet mai nap mindon geo-lognak koll művelnie, ha otthonos akar Jönni a földtan tudományában. A föld rítoyeibe oltemo-tott kövülotok napról-napra nagyobb mennyiségben hozatuak napfényre és számos jeles palaeontolog által minden tekintetbon áttanulmányozva, gyönyörű munkákban leiratnak, ábrázoltatnak, mint tanúi és bizonyítékai a földtani ősidőkben uralkodott természeti viszonyoknak és törvényeknek.
Különösen kikeli emelqüuk még a tenger mélyéuek és feuekéuok vizsgálatát a meritó-háló (Schleppuetz) segélyével, moly már az első kísérleteknél oly bámulaton eredményekkel lopto meg a természettudósokat, minőkről álmodni bom mertek, b önnek kövotkoztében mai nap különösen az- angolok és amerikaiak részéről egész rendszeresen foganatosíttatnak és vitotuok véghez. Kitűnik o?okbőlj hogy a [ tengernok oly mélységeiben, a melyekről azt { képzeltük az előtt, hogy ott az ólot föltételei hiányzanak, gazdag áll.atélot vau: nemcsak a i legalsóbbrendű állatokból, do magasabb ren-düekbó.1 is találtattak nagy számban uj meg uj alakok és.fajok, molyok közöl sokat ös\'ak kövillvc, ismertünk azolött, vagy molyok már. régen kihalt fajoknak, nemeknek ésjcsaládok-uak élő képviselői gyanánt tokiutondök.
Mit Bzóljak a vegytan olőhaladásáról az utolsó években V Ez valóban óriásinak novezeu-dó. E iiui egészen más alakot öltött: Az ujabb parányelmélot a testek tömocsszcrkczetét illetőleg linomabb megkülönböztetést, tágabb lát-hatarú ismereteket enged. A sziukep-elomzés új.és eddig nem sejtett tulajdonságait a testeknek, vogyeknok mutatta. Az orgauicus vegyek ismerete mindinkább tökélyosbűl, ós a szerves vegyit laűlogos előállítása már-már nagy terjedelmet vett.-Szóval a vegytan még jelenleg is a legkifejlettebb természettudomány, és azon szerencsés helyzetben vall, hogy a természettudományok lobbi ágainak, az élettannak, földtannak, sőt a csillagászatnak is igen biztos támaszul szolgál; hogy a gyakorlati életbon tudományos kutatásait a legKÍicrjedottebb módon alkalmazhatja, hogy haszna miudouki szemű előtt a legvilágosabban ki vau tárva.
Az ujabb vegytan különösen az által is lett nevezetesebb olóhaladást, hogy a természet-és az élettannal szorosabb összeköttetésbe lépett és igy különösön a vegytanról áll o mondat: Dal et aceipit. ürömmel constatálhatni, hogy az ujabb vegyészeti vívmányok előteremtésében hazánk tudományát nom a legutolsó hely illeti, és hogy ineuuyit koszon a tudomány, mennyit hazaukuak a tudomány báni tekintélye Thari Károly tanár fáradhallan, kitűnő sikerű működésének, azt csak említeni kell, de fejtegetni, ugyhiszein, nem szükséges.
A csillagászat szintén nem maradt hátra, a szakbuvárra nézve is alig lehetséges, hogy \'magának minden ujabb kutatásról tudomást szerezzen, molyok Bzáma valóbau louieges, különösen ItíüS óta, mikor Janiién arra tanított, hogy miképen lehet ». nap úgynevezett chromotpheráját teljes napfogyatkozás nélkül is tanulmányozni. Do daczára annak, hogy Í az anyag napról-napra szaporodj 6a máris alig kezelhetőnek látszik, föltűnő nagyhorderejű tényt ujaub időbeu keveset mutathat fel a csillagászat, üjabb liypothesis gyanánt tekintendő a Zöllner által védelmezett electricus hatás, melyot a napon üstökös csillagok üstö-. kére gyakorol. Nagy fontosságit ellonben azon haszon, melyet a fényolmezés csillagászati vizsgálatoknál ha|t, melynek segélyével ujabb és ujabb tények jutnak tudomásunkra; a nap photo- és chroiuos|>haeráját illetőleg pedig kiderült, hogy a Frauenhofor-félo voualok eltolódása, mozgása igen valószínűleg arra mutat, miszerint a nap tömegében a külső és belső rö-szuk közt mindig tömogcsoro létezik. Fölállítottak kisobb-nagyobb mérvbon valószínű feltevéseket a napfoltok természetéről. Schiupa-relli, a híres olasz csillagász bebizonyította, hogy a csillagrajok (SternBchuuppouschwiirmo) egyrészt a ködfoltokkal, másrészt az üslöküs csillagokkal igou közöl viszonyban vannaU. A napreudszer természottana napról-napra nt»-gyobb és nagyobb hordorojü előhaladásokut tesz. Ki van mutatva, hogy földünk légköre nem bir oly kis terjedelemmel, niut az előtt hitték, bői ogyuóinoly búvár már azon, talán kissé vakmerő, do nom igon valószínűtlen fel tevésre jutott, hogy a földöt környező légkör n«m bír határral, hogy az a földet csak sűrűbb rétogben veszi körül, minthogy anyaga, tömege a loldvonzáa által süritloiik, és egyéb sűrítési körökön kivűl hígítva, Bzétoszolva az egész világtört foglalja ol. Ezok szerint a föltevés a világaothert, lobot, moly ellen számos tény tanúskodik, kiszoríthatná; de ogyszerflinind legképosebb volna megmagyarázni azon tényt, hogy a löldköri lég éleuyo állandó mennyiségű, minthogy az állatok és növények által felhasznált élony télen-nyáron a világlég előnyéből pótoltatnék. Megmagyarázza megközelítőleg a légnyomás rendes ingadozásait, egyszorB-| mind a légköri villamosság változásait, melyek egymással szoros összefüggésben és hasonlutofl ságban vaunak. A csillagászati észloletok ujabb időbon roppant halmazuk és az iinént említett ■föltovényekból kivehetni\', hogy mily horderejűek lesznek és lehotuok o;on észleletek0, által keltett nézotok, ha azók a puszta föltevés határát áthágják, ha majdan válódi olvitázhatlan tények lesznek.
A szorosabb érlelőmben\'Vett tormészottau gyarapodása az utolsó övökben tömérdek volt. Jelenleg o tudománynak) mfut á mozgások tanának, mindegyik sza\'kinája uaponta|uj meg uj tényeket derít fel, me lyek a természettudományok egyéb ágainak a gyakorlati életnek
legnagyobb- hasfiiára válnak. A physicáua inonnyiséglaui stukára, a testek halmazallapot béli, hőviliaiiiossagi ós fénytani tulajdonságaira számos felfedezés kiváló fenyl derített. A légvillamosság tünetei behatóbban tauulmányoz-tatiak, a laugok hang^ltui tulajdonságai kikutattak, a lestek fajmelege legpontosabban mogiiauroziaiotl. A tengervíz vizsgalata annak fonytulajdonságaira uj adatokat szolgáltatott, és megtudtuk, hogy a jeg elszórva, légüres tort tartalmaz, uiitio* kóvetKeztoueu csekélyebb oúiyu, mmi az uyyunily hofuku viz. Leguovo-zeieseob azon korutmeuy, üogy a pliysioankk llehnUoltz és egyéb híres búvárok állal oly uugy tókelyre emelt legkiválóbb része, a fénytan, lognjabb időben majdnem miuden egyeb szaktuu lamogaiója gyanant szerepel. A villamosság, a hangtani és egyéb lüuetok kapcsolású léuytüneményekkel ugyaucsak Htlm-hultz, Tyudall vezénylete alatt álló számos természetbúvár által már ez idő szerint is igen uagy tökélyre tett szert. — Nagy haladasnak nevezendő egyszersmind ason körülmény, hogy a természetűn az utolsó években kivalólag jeles népszerű irodalomra tett szert, mely tekintetbeu angolok, németek és traueziák Különös szorgalma fejtenek ki.
A természettudományoknak rövid idő alall lett aránytalanul nagy előhaladása lehetetlen, hogy arra uo bírta volua a tudomány egycb szakmaiban működő tudósokat, hogy a maguk teréii is ugyanazon vizsgálati modot alkalmazzák, a mely a természettudományokban oly u agy szerű vívmányokhoz vezetett. A történelem, a nyelvtudomány, a statisztika és az emberi művelődés számos egyéb ágai ily-képen nagy mérvben haladlak. Nem tartom érdektelennek közelebbről említeni aion mozzanatokat, melyek az úgynevezett! tdriádul mi tudományokban előtérbe léplek. Ezek egészen uj alakot öltöttek és keletkezett egy uj tan, a t<iriadalmi ivrmétzetUu, moly az emberi tár-, sadalmat,az ember testi és szellemi működését kérlelhetlcn, orokre aHaudó törvényekre törekszik visszavezetni, és ifjú létére már íb csodálatot gerjesztő, eredményekkel dicsekszik. Kutatásai Körébe vonta a nepek, nemzetiségek keletkeztél,gyarapodásai, művelődését, hanyatlásai, megszűntei; vizsgálni kezdte a mindennap történlek mibenlétéi, léi okát. Uj tudomány kelelkezelt, mely nagy horderejű lesz az emberiség mindenrcndü állapotjaira. Ily módon a természíjltiidoiiiányok által előidézett haladás más tudományok gyarapodására is befolyással volt.
KovHon mondva,"újTTurszakábau vagyuuk a tudománynak, és a valóság mindinkább túlsúlyra jő; kérdés,valjou egyeduralkodó losz-o a phautasia felett V
(Folytatása kövrtkexik.)
A polgári Iskola
tanítók vdlasztdia utdn. Kwovítélok Nt.oiiior Kár-.Iy uruak e lapban inogje-lout ily «\'*imll órlekc*óaír« : .A polgári iskola tanitrf válaialAsa olőtt\'.)
(Folytatás.)
Ilyen szempontból kell felfognunk & gymnasium feladatat, akkor helyesebb ösz-szebasonlitást tehetünk közte és egyéb tanintézetek között, mint Sz. K. ur tett, midén a reáliskolákat jónak látta a gymna-siumok fölött magasan kiemelni, mint olyan intezeteket, ratslyek végeztével szerinte csak az nem lett ,végzett" emberré, ki nem akart. Kérdezze meg csak Sz. K. ur azon műegyetem - tanárait, melynek sajátlagos előcsarnoka a reáliskola, de hová a gymua-siumot végzett és érettségi vizsgálatot.,tett ifjakat is sttvegeu fogadják ; azok megfogják neki vallani, hogy eddigi tapasztalatok szerint, azon pontig, honnan a műegyetem kiindul,a gymnasiumból kikcrtllOifjak rendesen „készebbek", mint a reáliskolát végzettek. Azért igen komikusan Hangzik, midőn Sz. K. ur azt mondja: „A ki a (gym-nasiumoknál) később keletkezett reáhsko-
Iák csak 3 osztályát végezte is, szívesen befogadták barhová(!), inert ha egyebet nem is tudott, helyesenirnrés többnyimből számolni, azután pedig volt egy kis^jffrája a világ forgásáról.* hft ily szörnyű tudományosságért „b\'árhová" befogadják az ember fiát, akkor poradie >m ez a világ! Aztán nem kell sokat bizonyítgatni, hogy minél szélesebb körben jár-kel válaki. an-,nál több és tisztább ideája a világ forgásáról; már pedig, hogv a gymnasium szélesebb körben \'mozog, minta reáliskola, ezt esak az fogja tagadni, ki sem egyiket, sem masikat nem ismeri. ftpen abban találom én a reáliskola bibijét, hogy az egyetemes művelődés széles országiitjájól, honnan mindenesetre nyíltabb a latkör, kissé korán téríti a tájékozatlan s -önmagát isigen kevéssé ismerő növendéket a legalább félig-meddig - szaktanuhutínyozás mellék-ösvényére. A „jelen .urában" sokan mondanak ráíu anathemát e véleményért, jól tudom ; deabsolut szempontból nem mindig az ám a legtökéletesebb, a mi legdivatosabb ! •\'
(\'sak, az Istenért, uraim! ne erőszakolják az ifjúságra azt-a nagyou korai úgynevezett „szakképzettséget" azt az időelőtti „végzettséget", ne akprják „a magagazdá-jávú* tenni már azon korbah, mikor még a czigarőzást is csak ugy próbálgatja. Hadd legyen a gyermekből ifjú, az ifjúból tiatal ember; hadd élje át röghöz bilincselő gondok nélkül az élet virágzó korát, az éleme-jlettebbek védszárnyai alatt! mért sietnek gyenge vállaira rakni a közn-ipi élet terheit, melyek a magasbra törekvő Utíc, szellem? nek szárnyát szegik? Tanuljui(,az ifjú, inig ifjú ; majd megjö-az az idő/is\'. mikor munkája\'gyümölcsét szedhetni fogja. Valóban! mikor azt látom, mint Sietnek a szülők, sót némely névelők is a növendékeket saját vaá tuyaiw^-^&wiK-Bi- -ós ^kj^^-ífftberré*-erőszakolni; mindig ugy tetszik nekem, mint mikor Qgv 15 éves „tiatal ember" szakálnüvesztó -kenőcsökkel igyekszik állát és orraalját bemohositani, bogy férfias tekintete legyen. Nem mégy hí/ az!
. ilég az egycteiútól seuí jzaliad\'követelnünk, hogy kész tudósokat állítson a világ színpadára; az egjetem .feladata abban határozódik, hogy a tudományos pályára készüli fiatal embert beavassa a tudomány rciMÍv. rébe, és a nélkül, hogy a.minden tiidoiiunyban jelenkező különféle nézetetek- egyikét,\' vagy másikát rá erőszakolná, megmutassa néki az önálló, szabadak utat ás helyes útját, -megfelelő módszerét és főbb iranyp uitjait. De azért nincs mit htmentáí-ni. muíi Sz. Iv. ur teszi, m fölült, hogy a gymnuMUinból kilépő 22 LM éves egyén neui birt* „végzett" emberré lenni, sót még az egyetem valamely fakultását végig járó „érosen megbarkosodoti ifjú is elmehetett praxisra". „Tehát a mit-eddig tanult, az mind.\'csak arravaló yolt. hogy azt, a mi után éfüi akart, csak ezután tanulja nieg." íme! a magasabb -tanulmányokba vezető intézetek feladatának téves felfogása és ferde megítélése! mely, egyedüi és kizárólag a mindennapi kenyérre tekint, s mely előtt a tudomány nem ezéi, lianem csak a megélhetés eszköze. Mar biz\' az ugy van, hogy átudomáiryos p»l$ún jó hosszú ideig kéli „ inaskodni es legény kod ni". A ki hamarosan akar mosterrjé lenni", az legyen -mesterembe r. Ej/yébjiránt az sem áll ám, hogy a gyíiinásfuiiiboí kilépő ifjú már 22 — 24\' éves volna; uiert vblta-képen igén kevésen -vannak olyanok is. kiket a teljes 20-ik életév a gymnasium ban talál, ugy hogy legtöbbgn niár az Egyetemen is^tui vannak 24éves korukbán; ebben-a korbah pedig még nincs remién, hogy a mitől Sz. K. ur fél, „kaszás ur elkop-pantsa (a végzett ember) életgyerl y$iját". (Hát mára kaszás is ur? és kaszával szokás a gyertyát elkoppantani ?)
Mily téves nézete van Sz K. uriiak a gymnasium álláspontja és hivatása iránt, kitűnik abból is, hogy a tanfolyam-csoportokra felállított képletei között ügy tünteti föl a gymnasiumot, mint a népiskola kiegészítőjét, fiz olyasformán veszi ki magát, mint mikor az egyszeri diák anyjá-
nak egy gombot küldött haza levélben, hegy varasson arra neki kabátot.
Sz. K. ur zokon veszi az 18G4/.-iki ! törvén\\ Imzisi időszak előtti gymnasiuinnak, J hogy a latin és görög nyelvekre fektette a fősúlyt. Fájdalom] 1800-tól kezdve nem igen fektet tó. hanem ezen idő előtt igen, és ha nevének Magakar- felelni, kell is fektet-j nie miu.iig. Kzt ismét csak az nem látja h>, ki nincs tisztában azon kérdéssel, mi a gymnasiuiu,és miben áll a tudományos pá-j lyára készülő ifjúnak egyetemes alapuiü-velése.
Ha az óclasicai nyelveknek csupán alaki oldalát tekintjük is, elkeli ismerni; hogy ezek a nyelvbeli formai tökély mintaképei. ílpen ez okból oly képző elom rejlik bennük az ifjú értelem formális tökéletesítésére és rendszerező képességének kifejtésére nézve; annyira finomítják a nyclvér-zéket bármely-\'nyelv killforniáinak nemcsak helyes, szabatos, hanem egyúttal csinos használata, valamint arkillső alak és a belső gondolat-tartalom közötti öszhangzás biztös eltalálása iránt: hogy mind ezen előnyöket csak az nem látja, csak az nem ^tSkieri be, ki elfogult, vagy ki előtt a latin VlPft\'h\'ögiiyelv terra iucognita.
(Kolytnliíiiii kAvvtkczik.)
FAltKAS LÁSZLÓ.
Azokhoz, kik összevesznek a tanfelügyelői álláson.
Néhány bétc\'ta igen élénken foglalkoztat pir uri embert azon ügy, ki legyen Zalamegye tőt nn felügyelője. Kgyik ezt,- liiásik amazt — •vagy tán inágát — óhajtaná kinovoztotní, s mindegyik nikra száll választottja — vagy öu-maga mellett.
Nekem niuir-« választottam, nem is volt ? JÜ\'.AÜüi. ha ügyulnutiisé uem
ll:*■/. a/in\'i .-lijii-s tér, melyet a/, érdeklő urak más jövőjének lerontására köpönyeg alatt elfog lalnak.
A „llonJ I\'. évi; szept. 7-iki számában „több zalamegyei tanító" aláírással egy czikk jelont meg, melyben Győrtfy nr ellen ki^yókö-vet fúva, tiltakoznak annak tanfelügyelővé leendő kineveztutése érdemében. Ugyan-az érintett lap szept. 1 >J-ilvi száma a szerkesztőségtől hoz néhány sorból álló tudósítást, értéséro adaii: dó a közönségnek, miszerint üyörtíy ur ellen isméi érkezeit be egy közlemény, do mint értéktelen tárgy, félretótetett. Azonban az egész--bői mégis kivonja azt, hogy az illető csak négy gymnasialis. osztályt végzett, a horvát <-s nemet nyelvekben pedig nom oléggó jái .as.
Ez annyira szegény argumentum, hogy czáfolatba bocsátkozni nem is tartom érdem -s-nek, mert a mult oléggó igazolta az ellenné/ót-De nem-hagyhatom szó uélkűl azt, hogy mi indíthatta ezen urakat a meggondolatlan lópés-re, vagy mi vezethette őkot arra, hogy oly egyént, kit .Zalamegye a népneveiéi torén munkás úttörőül tisztel — ők. mint fogadott . bérenezek — sárral dobáljanak; az természo-tesen titok marad. Annyit azoubau mégis gya-nittatnak a körülmény,ek, hogy ez egy oly concurrens ügyében történik, ki silányságában vetélytársa bcosüli\'téuek romjain akarja l\'ólépi-teni kártyavárát.
Nein száudékom Győrll\'y urat magasztalni. mert sokkxl gyöngébbnek érzem magamat, semhogy azon érdemeket, melyeket\'a népuu-vei és -r- <lo különösen az irodalom teréu szorzott magának, elég hiten \'előszámlálni képes volnék. De nem is larlstín szükségének,, hiszen Győrll\'y ur képessége— munkássága mellett oly hatalmas tények nyilvánulnak, melyekre önöfc károgá>-ai — miként a füst — szétosztanak..
Tekintsenek cgyíkisséa Népt. Lap. — a ( Vj. TanK. — a Z--S. Köz. — és a l\'esti Naplóba; ; szerezzék meg továbbá „Irányuszinék a ueve-I légköréből* cziibü önálló müvét, akkor bolá-| tanít ják azt, hogy önök, kik most sárral hajnál-j niijc: sokkal parányibb szemerkék, somhogy j Győrll\'y urnák saruszijját kópesok volnának i megoldani.
j llogy a lapok Győrll\'y urat ajánlották a 1 koiWny figyo\'mébo, arról ó nem tehet sóin-| mit. Azon törckvéso p íji^, ho^y. előléptetését i kéri, annyira jogos: hogy órette inégtámadni i érotlonségre mutat;
j Különben — urai ín — no igen halászgas-
j síink a zavarosban.; v várjuk bu a j\'ivőt, bogy I init terem számunkra,akkor — ha lesz rá ok — \' veszekedjünk. A pálya, * mely egy zalamugyei tanfelügyelőre vár, nem oly virágos, hogy I azért valakit megölnünk lehetne. I A® igazság és méltányosság érdekében, j " 11. J.
( Nagy-Kanizsa, szept. 27. 1872.
Még mielőtt a Közlöny jelentését olvastam, volt szándékom a mult szombati tüz esetről némi megjegyzéseket ön lapjában közölni: minthogy ezen tűznél oly különös körülmények fordultak elő, melyek a tájékozatlan közönség-; hon a tilzoltóogylot érdokéről fordo fogalmakat j ébreszthetnének.
| - Most, miután u „Zala-Sojnogyl Közlöuy* i is megrovást és vízhiányt emleget, annál in-: kább kérem tisztelt szerkesztő urat soraim fél-vételére; de előrebocsátom, hogy nem irok hivatalosai! a tűzoltó-egylet nevében, hanem csak mint szemtanú, kínok alkalma volt a tüzesetet legközelebbről tanulmányozni.
Ilogy a tüzollok eleinte zavarba voltak és csak utóbb jöttek rendes kerékvágásba, azt nuni tartom megrovaudónak, mert a dolog természetéből következik; a legrendesebb hadsereg is, ha véletlen inog lopotik, zavarba jön, a tüz pedig mindig, mint ily meglepetés tekintendő, kivált ha oly ritkáu fordul oló, mint mostan nálunk, es auuál inkább, ha egyszerre egész háztető lángban áll,és az égő épület szük udvarban zavarosan össze-vissza épített házak é* kerítések- közt vau elhelyezve. Ilyenkor azonnal tervszerüleg fogni az oltáshoz nem lehet; várni podig, hogy aparaucsuokság tanácskozzék és az oltáshoz tervet kószitsou, nom szabad.
Nehezítette a tűzoltók ogységos működését, kivált azon körülmény, liogy az égő ház két oldalát kellett támadui, és egyik oldaláról a másikra esak hosszú korüló utou u nézők seregén lehetett átjutni, azért folytonos lótás-futás és kiabálás olkerülhotlon volt, és épen azért nem tykinteudó hibának.
A iiii a vizet illeti, auuaK hiánya nálunk állalápo* baj, és azon megjegyzést ón is teltem, hogy a közöuség és városi Jiuioság bízva a tüzollok vízszerzési tudományában, eloiuto \'-pun nem goudoll arra, hogy lajlokban vizet szállítson ; sőt a tűzoltók sem akarták hiuiii, hogy a kutak vize oly hamar kifogyjon, és hallottam őket gyanakodui, hogy szivattyúnk rósz, pedig csak a kutak voltak hibásak. Náluuk kétségtelen, hogy bármely tűznél vizhiáuy áll be es ezen körúlmóuy a tűzoltók sikeres működését jokqzor. (Víiía galölui; jcleu -usulbuu iwoubau a baj nem igen volt érezhető, ugyanis,mihelyt az ógó épület szerkezetét éa köruyezotói szemügyre vettem, az iránt egészou nyugodt lőhettem, bogy a tűz tovább nom terjed, s az épület belsejét sem veszélyezteti; a föilóly már a lángok martaléka volt, tehát menteni bár uiouuyi vízzel sem lohetolt, gyorsul! oltani lett volna egyedüli teladatuuk, hogy azt sem tudtuk elérni, az eléggé boszantott és bántotta tűzoltói biu-ságunkat.
Valóban, ha nom lettem volna jelen magam is azt hiunéiu, hogy gyarló tűzoltók azok, kik egy kis hazat 18 ora hosszat hagynak égui, liiátia mondaná valaki, hogy széna volt a padláson, azt hiuuóiy, elegendő vizzol ez is pár óra alatt eloltható. Ks még is esto ö órától másnap tlélig égett. Ezen különös eset magyarázatán lehal megjegyzem, hogy a padlás tolo volt szénával, a széna külső tolületón azonban csakhamar sikerül a tűzőt eloltaui, hanem habár 10— ló tűzoltó máraszéiitthalom tetején bátran járt-kelt és a tüz annyira oltva volt, hogy a sötétség miatt fáklyái kellett gylijtaui, mégis a tömeg egyre füstölt és gőzölgött.
Vizsgálváu ezen különös tünoméuy okát, reá jöttüuk, bogy a széna alatt, a boltozatok sarkai cs keresztül húzott vaskapocsok miatt hézugok képződtek és igy a Önt eloltott tömeg alant égeiy) hol somiui módon.hozzá férni nem lehetett. \\ilágos lett akkor, hogy a szénát lo, kell hányni: hozzá is fogtunk e piszkos iltun^ kához, de csakhamar boláttaip, hogy reggelig sem végezzük ol, mert a kormos szalul\'ák,törött cserepok és nedves széna keveréke nom egy-könyen volt szétbontható.
Abba hagytuk tehát a tovább erőlködést és nom maradt egyéb hátra, mint folyvást őrködni, hogy a lappangó tüz lángra no gyúljon ; a még fonmaradt széna IbUtinyása reggeltől délig 10 napszámosnak dolgot adott s még csak az utolsó nyaláb lo nom tisztult,.xmindig volt mit oltani.
Ezok után ugy Iiísíoíu^tűzoltóinkat semmi vádaiom érheti.
* IIENCZ A,
Ilire k. *
Wf Lapunk negyedéves t. előfizetőit bizalommal kérjük az előfizetési pénzek szíves beküldésére, hogy á lap pontos szétküldésében fenakadás he történjék. Érdekessé teszik lapunkat e negyedévben a felelős szerkeszti útirajzai. -- Előfizetési ár oktober- deczemberi negyeire 2 frt, mely 5 krajezáros "postái utalvány mellett legczélszerübbeiv eszközölhető.
— SxiUx Armin ur Körmendről Nagy-Kanizsára holyeztotott át a sóhivatalhoz holyut-toa ellenőrnek.
-t- fl hó 26\'átl » pécs-baranyai közv ponti takarékpénztári nyilvános aláírás végeit/ kitett 300 darab-részvényre a nagy-kanizsaiI kereskedelmi s iparbanknál 21,000 darab rész-J v\'éuy lott előjegvozvo; mennyi fog egy jegyzett részvényre jón i V
— Minden elismerő nyilatkozataink mollett is kéhytolonok vagyunk a váropi kapitányság olé három kérdéssel járulni, l\'ro primo. Mily czélt akar olérni azáltal, hogy a már lebontott városház "Helyiségén létozott árnyék-székből az emésztést agyaggal összekeverve, a öSzentgyörgyi-tér/o" szállíttatja í l\'ro se-oundo. Vau-e tudomása arnij, hogy az „Uriás* utuzában az ily anyagok kibordatásaórt sajnálnak egy pir krajezárt kidobni s o fösvénységből útnak oroszuk, hogy a járó-kelők no csak . arra ügyeljenek, mikép lépjenek egyik tégláról a másikra, do arra is, hogy szaglótehetsé goiket mivel páucz\'élozzák az erős megrohanás ollon V — l\'ro tortio. Neiu-o jó lonno azon re ádázul gá k a t rendre utasítani, kik visszaélve a kapitányság bizalmával, nemhogy rondro utasítanák azokat, kik a gyümölcscsel megrakott szekereket még a város végén megtámadják s elszednek mindent, hogy mi ittbeu méregdrágán fizessük meg mindennek az árát
— de sót maguk-a vovőkhöz sorakoznak s an nak rendjei szerint megterhelik magukat V -r-Igy vagyunk még más apróiágokkal is. — Kérjük ezeket figyólombo vonni. Többen.-
— Kottáidból a következőket írják nekünk: Folyó* hó 21-éu déli 12 órakor egy helybeli földműves a főuteza közepén lövő boltba belép s az iiju I\'. kereskedőtől, ki épen egyedül volt, egy pár font sót vásárolni kiván. Midőn a kereskedő a sóméréssel foglalatoskodott, a földműves ót a nyakszirten megragadja, földhöz csapja és kendőben takart kóvcl rajta tóbb súlyos sértést ojtott. A kereskedő, ámbár azouual eszméletét vcsztca| volt, mégis vala-hogyan felemelte magát cs a gyilkolni szándékolt kéz alol azáltal, bogy a boltból (mit a tettes szinte a boltba való bemenetnél mnga után azouual bezártj kifutamodott. A bűnös fogva vuii, do a biztonság ily tormán, ha ilye-sek már fényes uappal történnek, bizouy rosz állapotban vau.
— fCurloHum. A Keresztelendő nőve \'fmrr*\'"*^;^*^*^^ \' Neve" Schh-imingcr Nepomuki-Jau»s Asztalos Nemes Születés Zalabiri Aiiuya Novo L)omouk»s Juliáiia Szinto Nemes születés Sümeghi Csizmadiának leánya liáz szám tí-dik Egirváros.
— Kóré öntse, 4£> éves özvegyasszony, , magyar-szerdahelyi lakos, szept. 2l)-áu délután szürethoz készülendő, a hogymellotti kútról vizet hordváu, a meritóikózbon lába meg-csúszván, a kútba belezuhant s ott szörnyet halt.
— Jtátorfi Lajos o lapok szorkosztője ■ tuár Uukaieslbon vau, honnan irott levelét jövő számunkban hozui fogjuk. — Hizonytalan, honnan és mikor tog körűnkbe vissza érkezni; annyit azouban egész bizonyossággal állíthatunk, hogv — nom egy hamar lesz.
— A HXilrct mindenfelé kezdetét vette s ugy látszik, nálunk sem halasztgatják. Az osőzés azt mondják ártott a fürtöknek, do még setn annyira, hogy ozt számítás, alá vegyük. Kovés borunk lesz — do jó.
— Október 1-töl kezdve „Somogyino-gyei tanügyi lap- czim alatt egy tauodai szak-közlöny fog Kaposvárott megjelenni, melynek olőlizotési ára egész óvro csak 2 frt. Szerkesztője leeud us. Kovács S.\'Uy. somogyniegyoi tanfelügyelő ur. A lap czéljaa tanfelügyelőség és tanügyi hatóságok, iniut szintén a megyei tanítók között közvotlon összeköttetést hozni létre, a tanító ogylutok működését elősegíteni,a megyo tanügyi viszonyait folytonosan világ-latbau tartani j egy szóval a tanügy érdekébou a legnagyobb tevékenységet kifejteni. A lap kiadója, Jaukovits Gyula elfogad mindennemű hirdetéseket a logjutányosb áron. Még pedig nem soronkint számítván a hirdetés dijakat, hanem.egyezség szerint eszközli a hirdetéseket. A lapot az illető szakférliaknak, valamint a tanügy barátainak méltó ügyeimébe és pártfogásába ajánljuk. „g^
— Hövld hírek. IWanyamogyóben mintegy 80 emberből ájló rabló banda garázdálkodik..— Jókat ogy uj regény tervét készi-ti, melynek czinio: nA jövő század regénye*.
— Nagyváradon délolmos divat kapott lábra, ugy in is: a gyújtogat sok napi renden vannak.
— Király ő Folségo vasárnap Gödöllőn volt, hétfőn Ischlbo utázott, honnan okt. 10-én jő vissza Hildára.—\'"A magyar jogászgyülés befo-jeztotett.—- A szász király és királyné nov. 21-én fogják megülni, aranylakodálmokat. — Dráskoczy Gy. sopronm. főispán állásától felmentetvén, helyébe Eszterházy l\'ál hg. mosou-iii. főispán, ennok helyébe Hattbyány József gr. nevoztetett ki. -- Wotter^tb. az 18í>S^\'ki olasi hadjárat törlénotén dolgozik. — Miklósi* színigazgató Msrály ó Felségénél volt kihallgatáson, melynek orodményo: tónyes ígéretek a népszínház ügyében.
S z 1 n h á z.
(Itr.) Csütörtökön, szept. 20-áu adatott Bokody ur. ujouan szervezett társulata által: „H a r p a g o n a.fö a v é i) y", Molicro remek — öt felvonásos vlg-jAtéka, középszámu. közönség előtt. A mi a darabot \' illeti, egylko a legjobb mulattató és kitüuS csínnal irt daraboknak j de netn tagadhatjuk azt se, hngy vannak oly helyek, molyok, ha tapintatlan játékosok Által tétetnek szemlélhetővé, sokat levonnak a darab becséből, de a melyek azonban oly saerep osztással, miut Bokody.ar tette, és oly tebotségekkol, melyekkel at igazgató ur rendelkezik: mindig elmosódnak. Ki kell emelnünk Bokody urat (llarpagon), -ki éléuk játékával valóban kiérdemelte a küzUuní-g tetszését; Barátosi ur (C\'leantej a szó telje* élteimében ügyes szerolmes; Dezső (Vatere) é« Szabii (Aiiselinl nrak helyüket megállották. A nők közül Megyori K. k. a. (Klisa), Bokodyné,-(Frosine) fi DezsÖné (Marianna) ueincsak. játékok, do izlétei tollette-jöikért ia elistno-résl érdem ülnek. Csak az kívánatos, hogy ozt Írjuk , egyszer-, a terem a a u f o Iá. i gt?t ?
A mi podig a zenét llloti, az igaz, hogy kl lett jelontve, miszerint, a szerződés önfejülcg felmondatott: azzal a kiizöuség nem törődhetik, ép azért nagyon jól teszi az igazgató ur, ha ez igenis kiegészítő részről, törvény utján gondoskodik.
Tegnap, szept. 28-án adták a „Kaid fi hon-v A d"-et, melyről jtívő szAmunkban.
Ma, szopt. 29-én adják: „Strike* éuekes uéplffomfl
KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL •)
K lió 2ti-án a szont-györgyi indóházban, azon egyszerű okból, mort a íll-ad osztályú várótoroii orazágszorlo oly berendezéssel bir, . hogy olt kaputus omber ruhája bemocskolásá-nak veszélye itókül nom foglalhat holyot; a 11 od osztályú torombo monvón, vártam a vonat elindulására, mikózbun az ottani pénztárnok berout éa engom, ki som magam viseleté-vel, som pedig öltözetemmel nem válhattam . szégyenére az ott julenvoltaknak — durván megtámad s kővetkező épületes diciióval szerencséltet: „Iliig)\' Mer ön idejönni, útikor es u liely cbiik gavalléroknak vh művelt embereknek való!
Eu ozon mustrabirka torma kinézésű •"twbcr vliDrubs"kifttkaiiiíöwftr,Hítné 1 -uhgafiliit tuindig nagyobb gavallérnak s műveltebb embernek hiszem, méltóságomon alulinak tartom felelni, hauom feltettem magamban, hogy átadom ótot a nyilvánosságnak, miszerint a kö zónség láthassa, hogy Magyarországon az ilyen .spiritusba való nyugalmazott vorklisekből , improvisált biktiez fráterok mily könnyön ol-törik az ombor műveltségi fokozata felett azon pálezát, molylyel én szellemileg ezennol huszonötöt verek reá.
Nagy-Kanizsa, 1872,.,szept. 27.
KNORCZER FRIGYES.
Az olőadottak valóságát bizonyítják : Pirovia Kiiroly, Horváth Qyula,
b jegyző. ."* bites Ugyvéá.
») A felelősség a beküldőt illeti.
Papírszeletek. .
. (V. L.) Kgy fiatal ember elmegy e b b e a m a-g y a r v 11 á g b a u a postára s kérdi, bogy nem-e érkezőit pakkja 1.
.Nincsen, niz érkezett*. Később ismét vissza megy s kérdé : .Most sincs ?• . \' »
,N«m érkezte setnmi" — volt a válasz. „De kérem jól megnézni inert ha népi kapom meg, nagy káró in biz I4
„Aha I — vág közibo nagy örömmel a po*H hivatalnok — von N afe y-K á r o I y ? Na varutn I..-bou 81ö daa nicht frlllior gsogt, es isi ja wólil eiu§ — — — —■ aber es gkerr aueh nlcht Ihiien I"
(Kllié) K x t1 e ii korukról beszélgetlek. „Kn — monda a* egyik — 35 éves vagyok. £s én. mond á másik, 40 éves. Igy teliAt öt év múlva egykorúak le«zilnk — viszonzá az első
. (Klbé) K g y i f j u az iskolai <z(luidő alatt útra kolvén — ezen kirándulásában meglátogatá egyszersmind mogorva nagybátyját Is. Visszatértekor anyja azon kérdésére : „Mit óinál a jó nagybácsi 1* ily laconicus választ adott : „Savanyu képeket•.
Szerkesztői Üzenet.
343 H. I.. Bocsánat! kulim rovatunk nincs
hozzá.
.144. 1.. H. Megemlítettük, annak idején bő-vebbon
34ÍÍ. I». J. . Uimaszoinbat Költeményeii hozni fogjuk. Becses igérote folytán egyebekre i* számiiunk.
346. O. Ily. Győr. Kivánata szerint csele kedtUnk.
347.- K. J. Köszönettel vettük ; legközelebb.
3-18. H. L. Letenye. Mi lelle tolladat?
349. K. Oy. Várjuk az estély eredményét. Hát a . . . . hol késik ar. éji homályban
\' 350. Végh I,. KI. Kötzönöm I Sajnos, hogy még most\' ii oly rövidlátók. Vajha bár hall érzékük lenne tiszta ! .
Dunántúl gabnaplareza.
N a g y-K a u i« s a, •zoplnmber \'.\'7-én, 1872. Iluza 6.50-0.— kr. Kozs 3.50 3.30 kr. Árpa 3.30- -3 — kr. Zab 1.60—155 kr. Kukorieza 4 .10—4.40 kr.
Hajdina .----- kr. Széna 5Í.—kr. Szalma
1.40 .— kr. Quliacs .---.— kr. Gyapjú 140 frt
•410.0 írt. Uepczc .---.— kr. Fehérbab 5.--.
— kr. Bhrgouya 1.20— .— kr. Bilkkía 14.---—-
kr. Cseifa .--, .- kr. Tftlgyfa 13--.— kr.
Keszthely, szept. 27. 1«72. Iluza 5.80 -5.05 kr. Hozs 3.10-3.30\'kr. Árpa Í.Hi)-2.60. kr. \'/.ab Mii 1.Ü0 kr Kukorieza 3.40—3 30 .kr.- Uepcze 7.5Ö—
Disznóhús ftja 28 kr. líjbor akója 12 - frl. óbór
akója 17 — 1(1 frt Keményfa öle 16---" frl. , Széna
márnája 1.60 kr. Szalma m. 80 kr. Termények állapota középszerű..Időjárás változó.
lloglár,szept. 35.1872. Huta Ü.tO 0.20 kr. Rozs 3.80—3 50 Ifr. An\'» 3.25—3 20 kr. Zab 1..75 1.05
kr. Kukorieza 4.--3.80 kr. Köles .---.— kr.
l)ab 5.ÖO— . — fcr.Hajdiua .--.- kr.Marhahus fontja"
20 kr. Ilorjuhus 30. kr. Disznóhús 30 kr. Juhbus- 20 kr. Iliirgonya mr 1, 40—.~kr. t?jbor ak.íja S.50—.-kr. Ó bor akója 18-— •— kr. Széna mázsája 1.80 — 1.50 kr. Szalma m. I —- — kr. Keményfa öle 10. --15.50— kr. Időjárás jó.
S (I in 0 g h, szopt. 27-én. Buza 0.—6.60 kr. Kozs 3.50 —3.20 kr. Árpa 2.60 2 20 kr. Kukorieza 4.20—4.— kr. Zab 1.50—1.20 kr. Marhahús ftja 24 kr. Borjnhus ftja 24 kr. Disznóhús\'fija 28 kr. Ujbor akója S- St frt. Óbor akója 14— frl. Széna mzsja
1.---.90 kr. frt Szalma m. .80-70 kr. Keményfa
öle 12—11 írt. Időjárás moleg.
Marozall, szept. hó 27-én 1872.Boza G.15
-6— kr. Kozs 3.60-3.40 kr. árpa 3.-2.65 kr.
Zab 1.00-1.55 kr. Kukorieza .— kr. Köles
----- kr. Bab 4.-->— kr. Hajdina .-----
kr. Marhahús 22 kr. Borjúhús 24 kr. Disznóhús kr. Juhbus l-l kr. Burgonya mr. .— kr. I j
bor akója 8--.— kr. óbor akója 1.8.---12.—
kr. Széna 111. 1:20-1.10 kr. Szalma m. tiO kr. Keményfa öle 12.-- 11.. kr. Időjárás szép.
SV-Fcliér vár, szopt. hó 25-én. 1872,,Íli|za 6,30- tt.ío kr. Kozs. .35o - .i.-io k\'r/.Vrpa 2 f)0—2.40 fcr. Za. I.—OO-í.l.M) l.r. Ki.\', .-iczu M.00-3.60 kr. ■völ. « .--- kr. Bab 4.20-4. - kr. Hajdina Mf, lius :I0 kr. Borjúhús - kr. Dissnóhus 34 kr. Julil.iis 2i» kr. Kurgon/s mr. 1.40-1.30\' kr, Ujbor
ak(\'.j» 7.---6.51) kr.. Obor akója 8 60— 8.- kr. Széna
mázs. 1.50—1.40 kr. Szalma m. 1 írt. Keményfa öle 22.- 20 irt.
Vasúti uaponklntl menetrend:
Iuduí N.. Kanizsái ól Bare.ra .és Dombovárra reggel
5 óra 18 perez.
" \\ Budára délután 2 „ 43 .
reggel 6 , „
délután 4 „ 48 ,•)
■ , ^ „ estvj 10-, 43 .
. . . , Béosb-e reggel 5 „ 48 ,
délután 2 . „
estve 10 „ 68 ,
„ , Triesztbe reggel 5 , 3 .
délután 2 „ estve 11 „ 23 , 33 ,
i\'.ik. Barcs, és Dombovárru 1 N. Kaniz.áro reggol
4 óra 19 perez.
„ . N-Kauiz.ára délután 1 , 21 „■
. Hildáról reggel A r 43
, , , délután -1 . 46 .
■ • ystvo Ü , 20 .
Bécsből reggel 4 „ 33 „
délelőtt 10 „. 27 .
„ • -» estve 10. , 18\' .
„ Triesztből reggel 3„ 60 .
• " "X. eítve 10 , 22
*) Csak Szombathelyig. Itt 7 órai várakozás. .
Érték- és váltófolyam szept. 28.
0% metaliques (55.80; í)°/0 nemz. kölcsön 70.65; 1805-ki álladalmi kölcsön 104.25; bankrészvények K77; hitelintézeti részvények 90 Loudon 109.10 ezüat ágió 108.20;" arany darabja o.23\'/t\', 20 frankos arany 8.72\'/^ kr.
Héti naptár.
Szeptember 30-MI okt- 5-lg- 1872
líó és heti- Kalholikus nap- Protestáns fj
nap • tár naptár nij.
39j A legfőbb parancsról
Málé XXII.
30 Vasárnap ! F. 19. Mór. v. F. 18. Mór v.
31 Hétfő • Teela I.iúu* recla Liuus - t*
1 Kedd. Kemigins pk. Aladár »
. 2 Szerda : Theolil p. Thepl.il
\' 3 Csütörtíík j Kandid vért. Fejér
4, Péntek rSoraf. Ker. Aranka
í\'l Szombat 1 l\'lacidus v. ........... rs
Felelős szerkesztő: Bátorfl Laj08.
2sryiitt;é>r.*)
Szőlőbirtok eladás.
A homok-komáromi szőlőhegyben, ugyan o község tőszomszédságában, alulírott több hold területű rendezett szőlőbirtokát, gyümölcsös, konyhakort, a hozzátartozó igen csinos lakház, pinczo, nagyszerű méhes, istálló a egyebekkel, vagy égéshőn, vagy részletenkint — egyezség utján a legtöbbet ígérőnek oladni szándékozik\', értokezhetni folyó évi október végéig.
Kis-Kanizsán, 1872. szeptember 19-én.
HÓFER FERENCZ,
váiosi ii-gyső, miut tulajdomos.
Wajdits József könyvkereskedésében mepjelentek\\a következő ta\'S\'évrs megállapított iskola-köiyvdföi azon ár szerint, mint bármely honi könyvkereskedésben. nála megszerezhetik. ,
STKIV SAMU
ókszerárus. arany- és ezUstműves Zala - Bgreraze^en
Körmendi utexa, 3ff. hu.
Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, hogy a mát év óta fennálló arany-és ékszor raktáromat ujolaga legválogatottabb arany- és ezüst ékszerekkel dúsan szereltem föl. Kapható nálam minden választékú ciflst-I éa aranyórák S frttól kezdve ckcsi 2U0 frtlg; továbbá mindennemű ékszerek, u. m.: k a r p o r i) c z o k, függők, I á n c zo k, g o m-b o k. o.ni lények, é t s z o r o k, szóval: mindenféle arany- és ezüsttárgyak, a legegyszerűbbtől kezdve a legtinomabb\'ig.
Es iniudami-IIett, hogy raktárom nagyság- és gazdagságban vetélykedhotik minden nagyvárosival, az árak feltűnően olcsóbbak, - miwt- városban, a imróMa a—tí.-éi közönség már a legcsekélyebb vásárlásnál ia meggyőződhetik. — A v u 11 éa r é g i a r a u y-sez üsttárgyakat a legjo b\'b á r o n becserélek. »
Gyorsan éa kiváló tigyolelnmol eszköz-lök betű- vagy czimbevéséseket.
S mi leginkább azivea tigyolombe veendő: saját magam ia folytonoaan dolgozom.
Wajdits József ur könyvkereskedésébe kerestetik egy szolga es lapkihordó, ki olvasni tud évi 240 frt fizetéssel.-
*) E rovat alatt köztöltékért felelősséget nem vállkl a íteerkeszlőség.
HI RDETÉSEK:
aláírási felhívás
& —\'
balatonvidéki SIÓFOKI takarékpén/,tár részvényeire.
Részvénytőke: 40,000 frt., 400 db. részvényben 100 frtjéval, melyekből 250 darab aliirás alá korul. A takarékpénztar üzletköre:
a) Kamatozó betétek élfogadása takarékpénztári köny.vccskők kiadása melleit.
b) Előlegek adása osztrák-magyar államkötvényekre, pesti és bécsi tőzsde a hivatalos árjegyzékében felvett hitelpapírokra.
c) Kölcsönök adása telckkönyvczctt fekvóségokre, szilárdul épített és tűzkár ellen biztositolt házakra, továbbá zálogjogilag bekebelezett követelésekre felülkebelezés utján.
d) Saját és idegen váltók beszámitolása ős viszleszámitolása.
e) Kölcsönök adása havi részletekben! visszafizetés mellett.
Aláírást feltételek:
1. Az aláírás 1872. évi szeptember 28-án d. e. II órakor nyitlatik és pedig: . pö,pán : a pápai kereskedelmi és iparbanknál.
\'Siófokon: Flcischmaun Ignácz urnái.
2. Az aláírási árfolyam.100 ftról szólló részvényre 12,r> fira van megállapítva, a. Az aláírásnál, mindpn\' jegyzett részvény után 30 frt készpénzben pénztári
utalványokban vagy értékpapírokban (ez utóbbiak 10%-kttl a napi árfolyam alul számítvá) óvadékul lefizetendő. ^
4. Túljegyzés esetébon a leszállítás feutartatík és az aláírások eredipényo legrö.. videbb idő alatt közzé fog-tétetui.
fi. A további befizetések határuapja szintén közzé fog tétetni. — Ii. Az aláírás 1872. szeptember 30-án d.-u-.-ifórakor bezáratik. , Papán, 1872. szeptember 18-án.
j i az engedélyesek meghatalmazottja
r i a pápai
l")8-|» - kereskedelmi-és iparbank.
Kottori mezővárosi képviselő testületének f. évi szept. hó 7-én tartott közgyűlése alkalmával határozottá lőn, hogy Kottori nagyközség kisebb és nagyobb haszonvételei f. évi okt. hó 10-én reggeli D órakor nyilvános árverét utján fognak bérb$datni.
" Árverési hirdetmény.
Kottori mváros elöljárósága részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint f, évi okt. hó 10-én reggeli !) órakor a városház irodájában az 1873-ik évi január hó 1 -tél kezdve a város tulajdonához tartozó haszonvételek nyilvános árverés utján haszónbérbe kiadatnak u. m.: X.
Indóházi nagyvendéglő, sör, bor és pálinka mérési joggal, nemkUIUnben hozzá tartozandó épületekkel bárom egymásutáni évekre.
II.
llorpótlék (Wein datz)-egy évre.
III.
ltévi utjárás egy évre.
IV.
ltévi korcsma goronyáki csárda, és a városban levő három kisebb korcsma, bor, sőr és pálinka mérési joggal eg> évre.
V. (soti—i)
l\'iaczi bormérés és helypénzszedés egy évre. .
VI.
Vadászat három évre. ! Azjárverési föltételek napunta Kottori mváros irodájában megtekinthetők.
Kottori, szept. hó 17-ón 1872.
K0M,AV AI.AJOS,
/
^VlüOVITS FLÓHIAN, .
\'biró.
rrmttí mttthttií di|i«i>n«\' vtrnrnrt s.
Hf BlH jetzt unüBertroffen
LEBERTHIIAJV-OEL
A
lítüt—i)
Wilhelm Maager in Wien,
Von den ersten medicinischen Autoritaten geprilft, empfohlen und verordnet ala des reinste. beste, natilrlichste mul anerkannt wirksamste Mittel gegen Bruat- u Lungen-Lelden, gegen skr° pheJn, Flechtori. Gescliwüre, Hautausschlage, Drllsenkrankheiten, Schwách-lichkeit u. s. \\v. isi (Un 1\'laKcllc á 1 II. c-utwúdcr in incincr Kabriks-Nic-rterlage: Wien. Backerstrasse Nr. 12, nder in dm roiuiminiiti\'iton Apoibrkeu
mid Spozéreihandluiigün >ier Monarcliie i\'clil zu lii-k......ueti, s^ untri amlern bei
folgcmlon finnen:
Omit-Kunkín: .los. Ilclus Apiitlwker. A". Jtosenfcld, l\'Yanz ltosonbcrg Kauilcitc; il\'am»/j«: l)r. Alex. Ilalter, Kd. Kiilcr ímr l.nllis. Apothi>kir; Sl.-Geargm-. A. 0. Kibic, Apothckor; Znít-Kfnmj-. l\'\'iaiu lsoó, Apotbckcr.
A soproni leszámitold-bank
í és iijiigot magyar jelzálog hitel-bank
FIÓKTELEPE
NAGY-KANIZSÁN.
Mindennemű állam ás hitelpapírok, állami elsőbbségi és földtehermen-tesitési kötvények — arany s ezüst pénzeket vesz és elad.
Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre G-% kamatra fogadtatnak el. /
Kölcsönök hazakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb féítétclek melletkadatnak.
Pénztári\'utalványok bocsátatnak ki, melyek mára kiállítás utájii naptól 6% kamatoznak.
Tózsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt telje-sittéinek. •
aq h»ut»him |bu»|b>(ip naxuyaiazt »an?pa»3

B
Cm
UQ ISI
•o
>S
w
€ •S9 £
J3
a.
a
ít h
... \'■£ W B 5 3 ^ n
a ""fc-sMáS
> r
2 -5
« £
> -s
-73 » o ; o - a \'
CS* «
\' r*. 1
a
M 4«J
te:©*
^ -P.
Jd :§ ^
V) ■
O iS 23 p
S. =>■ t s §-
r—4 "jj t ■? ^ v> £
-Ö :8
W -s i
£•5 3
60 <v »
mú M
a !jg
«=» : ist
5>
<o
KJ
\'s : á
w or>
Cw «
■fcJT: ^ 1
«B |
•i—j W
ps
íf S4
i
" £ -2 0» -o
08 P3
M * a 3
S í
o>
ö >•
"ti
s
ia
r. .
a
<d á
a
N \'2 s
ca."^
í. I
ÖD c-
«e i-
Sl
a
ftí^ —
fcc
03\'
5
SS bt
N .S
•Jj 8
<y
•3 !
j
ki a -a; bD V N
OQ
fi ||
< !í SS 1
c|f ■ y< 11 w I!
iiiiiii. r
5 s s \'
tH
S5
<1 H
1= E o
¥ S-S «• s
S * 1,1
■SÍ rt
s •2
si
P. N" bíí g .
Sí a
1
Keller Ig\'iiacz
JX) aíiy-Ko.nlza&n, ;.u iv.
Ajánlja gazdagon lolszorolt nr. k , hölgyök ós gyurmokok számára való lopáu-rak-tárát, »legjobb niinősógüokot a lehető jutányos áron.
Ugy szinte figyelmébe ajánlani bálor vagyok a es. k. katonftságs t. közönségünk, hogy megrendeléseket a legjobb bel- és külföldi bérből elfogadok és készit«k. az árt legjutányo Babban számítom.
Az én raktáromban vásároltukat kijavi tásra elfogadom.
Kmpfiehlt sein réich assortirtes Láger\' aller (Jattuugen Herroii-, Uamon- und Kin-dor-Stitíotten von bester Quhlitiít und zu mögliehst biliigen l\'reisen.
Kerner mache ich das k. k. Militlir und verehrungswürdiges Publikum nufmerksam, dass ich allé Hestelluugen vöm besteu lu- und Auslilnder Ledcr verfortige und prompt und billigst berechnu.
Auoh* \'wird von ínir gokáu fl<» Waar zu r- pariernn nugenommen.

^Wéissberger Zsigmond
gazdagon ellátott mitulf.n/iemil
Blremlétek
homokkő-, raárváuy-és
gránitkőből
kit»l)H raktárát.
•Szintúgy igen jó fajtájú malomkövek nála kaph^ók. Elvállal képrámázássikat stb.
Nafiy-Kanlz8án, a főtéren
ajánlja
• • (7«0-\'.»)
nagy választékú
ÉRCZKOPORSÓ
raktárát heágyaxással e^ytltt.
Ily érczkoporsók olusóbbak a fakoporsónál, pedig tartósabbak és díszesebbek s igen ^\'álhatók mindazoknak, kik övéik végtisztesség tételénél szomorú köteles* séget teljesítetlek.
Ál •verési \'hirdetés.
A pi-áti papmivelde kia-komáromi iiradaliiia részéről ezennel közhirrd tetetik, mikép folyó évi oetiiber hó 28-án délölőtri órákban \'
"vííhos árverés uíiáii
haszonbiirbc fognak adatni, > t a kis-komáromi. és komárvárosi vendégfogadókban gyakorolni szokott 11 szeszes Italok mérése 1873. évi aprll Hí 24-től számított három évre.
J j A biírloni «ziindiikoz(ik n fonn kiirt napon, olegendri bdnatpi\'nü-t ■ zel ellátva u kis-komiromi uradalmi gnzd. irodiiban jelenjenek ( ) meg, hot a felti!t(il\'ek addig is megtudhatók. x
Az uradalmi tisztség.
fik
Vidíki mcurcmldíscknél érczkoporsók s urj- halöttjas készleteknél, történjék nz \' bAr éjjel, a IcgHízolelibi vaspillyn állfm\'iiislmz azonnal szállíttatnak.
Wajdits Júzseií Iciadi-, lap- óa nyomdatulajdonos,
\\ liiebig-féle Kuiiiys kivonat,
moly a bécsi orvosi hatóságtól mint gyógyszer elismertetett és a krakuui orvosi kartól különösen ajánltatott, az általános orvosi véleményezések szorint minden eddig használt szor között az első helyet foglalja el moll botogségoknél. Ugyan gyorsan gyógyítja a tildővészt (már előhaladtabb állapotban is) a tUdó gömőkórt (jelek: vérköhögés, légzésnohézség), gyomor hu» és bronchiálhurdtot, vérhiányt sápkórt, sorvadást, hysteriát és idoggyengcségot. Egy Uvog ára 1 frt. 4 UvokoÍ tartalmazó csomagtól feljebb történik a szétküldés a
Kumys gyógyintézet .
liéca, Mariftbilfcr.trR880.aii." J»K) «ct: Oly mullboto^ok, kik oddi* - orvouígaal _ inind.n Hih.td oredmíny iiclkdl ny.>pj\'ilt«tt»k, Mhivatnak, inie»criol a l.iobig-fdlo kivunaltal mé(,. i\'Ky kisírliitot tügyonuk. (873—KB 10
gyorasajtonyoniasa Nagy-Kanizsíu.