Zalai Közlöny 1905 026-030sz július.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	15.23 MB
Keltezés:	2010-02-17 09:50:56

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1915
Megtekintések száma:	5478
Leírás:	Zalai Közlöny 1905. 026-030. szám július Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 44. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: nagykanizsa, 1905. Hugyoennegygdih évfolyam, 26. uim. jutiua I. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton. f>«i»« »«•»«<) \| Si«rk«i^tM(: N.gyk.niz.., sugár-ut e. Mám. Megjelenik minden szombaton. Elöflietáal árak: Egá»i évre 10 koront, félévié 6 korona, negyedévre 2 korona B0 f. — Egyaa aiám ára 20 1. Dr. Villiiyl He.rlk Uptulajdonos ál kiadó: IfJ. Wajdlt* J^mef. 8z«rkaaxt0aág: Nagykanizsa, 8ugár-ut 0. azám. IIKiadóhivatal áa nyomda: Nagykanlzaá, IfJ. Wajdlta Józaafnál Deák-tér I. azám. Hlrdatáaak dljazabáa azarlnt. Nyllttár soronként 40 f. Ez i cél? Arra v»n hivatva az emberiség, hogy folyton magasabb színvonalra emelkedjék. Az erre való eszköz pedig a munka, a küzdelem a természettel a létért, a magasabb létért való haro a természettel. De ez a haro kemény is; a természet hatalmas ellenfél, amely még az egész emberiség rohamával szemben is szívósan védekezik, vele daool, ameddig csak lehet. A Gondviselés maga akarta az emberek küzdelmét az egész többi természet ellen akarta pedig azért, hogy az emberi szellem haladást tegyen ezen küzdelemben s hogy hősi hatalmat küzdjön ki, az egész természetet kikutassa, áthassa s teljesen meghódítsa. Eten értelemben haladni kellene az egész emberiségnek, de nem osak az egyes embereknek. És mit tettek az egyes emberek\'/ Fölvették ugyan a harcot a természettel, de nem solidarisan, egyetemlegesen, hanem kiki csak önállólag s Önmagáért. Ha valamely hadsereg háborúba megy. hogy a közös ellenséggel harcoljon; 8 ha a katonák egyenként, terv nélkül rohamot intézni akarnának: vájjon nem különös hadviselés volna-e ez? És ezen elhibázott taktikának régóta hódoltak az emberek; hódolnak nékie még ma is; sót egyedül azt fogadják el helyesnek! De ez a taktika, ezen eljárás bizony nem jól Ahelyett, hogy az emberek eróiket egyesítsék, hogy annál könnyebben mérkőzhessenek a konok természettel: ók egyenkénti eljárásban szétforgácsolják ^róiket én kölcsönös támadásokban pusztítják el azoknak legnagyobb részét I A harcosok túlnyomó száma teljesen elvész a tuiajdonképeni föladatra nézve! A tuiajdonképeni célt csak kevesen közelítik meg; legtöbbea tpegtörve útközben fekve maradnak és testükön keresztül tovább indulnak a gyózók — diadalittasan I Ám képzelhetik magokat hősöknek, ha épen ugy tetszik nekik,\' de azért mégis rettentően ostobák, mert jfcüszke győzelmeik osak Pyrrhusi győzelmek és a lenyögzött testvéreiktől csak abban különböznek, hogy amazok mit sem takarítottak meg tulajdonképen életerejükből, isteni rendeltetésük számára, ezek pedig csak egy kis töredéket Igaz ugyan, hogy efcn töredéket megmentették. de erejük hárónnegyed részét elvesztették, az ép ugy basubtalan, mint testvérgyilkos harcban. Az ember az ó egolstiAsában igen ostoba, bátor ugyan, de mégis oftobal S miért? Hiszen az emberek 4 letért való küzdelmükben egymás ellen mégis eróiket képességeiket gyakorolják,"ezeket érvényesitik. • így folyton magasabbr. tejlesztik. De melyilr-eí^iket?! A ravaszságot és brutalitást I És ezen emberi .képességek" épen ezáltal bizonyos törvényszerűséget nyernek arra, hogy mindig nélkülözhetetlenebbeknek bizonyuljanak. Azon magasabb nemű képességeinek fejlődésére, melyek természetnek megismeréséhez s annak anyagi és szeljemi legyőzéséhez vezet- nek : az ember nem találja meg a szükséges időt. Ezen legjobb egyéni erók és képességek nem jutnak kielégítő fejlődéshez. Az ember túlnyomó részével ezek elsatnyulnak, sőt már csirájukban is igeji gyakran lesznek elfojtva. Hát ez volna az ember magasztos rendeltetésének célja?! OSELKÓ JÓZSEF. ROVÁS. A rendőrség bünkrónikája egy rettenetes fekélyt örökít még e héten. Egy ártatlan leány gyermek áldozata lett nagybátyja állatiasan perverz életösztönének. Bármennyire sötét is az ilyen bOn, nem tudunk rejt* keretitől siklani. Megborxadunk ettól. Elszomorodunk, hogy már ebben a* kis városban is mind gyakoriabbak ások a förtelmes nagyvárosi bü-nök. Moeeárlég teliti aa emberek lelkét, kiütköznek emberi vonásukból és állatokká Iqqpek. Ledöntik a család, az erkölcs bál vállat és az érzékiség közönséges légkörébe, nem, n$m légkörébe, haoem mocsarába sülyednek. Szörnyűség, hogy ilyen esetek történhetnek a mai korban. Társadalmi utón, állami beavatkozással, a legkülönbözőbb intézményekkel igyekezzünk a beteg társadalmat egészséges légkörbe emelni. És ha megvizsgáljuk a rendőri eseménynaplót, mindig több. és több a bün. Hova fog ez vezetni. Mivé lesz a társadalom, ha ilyen fekélyek, kiOtések, mind gyakoriabbak lesznek a társadalom testén. Mi fog ezen segiteni. Vallás-e, vagy a tudomány? Mert ezen bárhogyan is, de segiteni kell. A fekélyek hamar terjednek... a Az anyakönyvi statisztika is elszomorító dolgokat mutat. Nagykanizsán a halálozások száma eddig TÁRCA. A söprés tlegiija. És jönni fog, ha jönni kell, • Kgy jobb kor, mely után Pormentes lég fog vibrálni, Húszezrek orcáján. És jönni fog. mert jönni kell, A szürke porhalál, Amelynek eljövetelén 01; sok magyar munkál. Oh mi szépen szól e nyolc sor 8 minden szava oly igaz, Hogy a földi léthez nekünk Nem marad egy csepp vigasz. Környékbeli atyámfia Ne csodálkozzál ezen Soh\'se birod megérteni Osak ha forgatsz eszeden. 8 tehetnéd ezt virradattig 8 élted végsó éjjelén: Megérteni csak ugy birnád Ha te tudnád, amit én. A tiszai halászgazda (Korraj «.)\\ Irta Szilágyi ödff. Dani bá, az öreg tiszai balászgkda estebéd uián unalmában előszedegetett egy régi ^esés-könyvet, melyből addig-addig böngészett, miglen tekintete rá nem tapadt egy királyról szóló mesén, amely ekkép hangzik : „Volt egyszer egy király, ki áagyon szerette az igazságot és ki mindig csak népe javán fáradott, történt azonban, hogy • király első embere ármánykodásával az országot bajba akarta sodorni, a király azonban átlátván a gonosz szándékot, ravasz tanácsadóját elcsapta és azzal országa ismét virult és boldog volt!" Az utolsó szavak alatt nehéz könycseppek gördültek le barázdás orcáján s ugy érezte, hogy azok a könycseppek ec-y nemzetért hullottak. Nehéz sóhajok közt a könyvet félretolta, miközben tekintete önkénytelenül az aszUlon levő adókönyvecskére irányult és affeletti bosszúságában Bodri kutyája húzta a rövidet, bosszúságában akkorát köpött az irhájára, hogy az menten náthát kapott tóié, prüszkölt is érte egy ideig, mig végül tréfának vette a dolgot és gazdájának kezet nyalt. 8zokás szerint a magyar ember csak akkor köpi le a kutyáját, ha az olyas bűnt követ el, mi általános megvetést érdemel. Nos hát Bodri is megcselekedett egy olyan dolgot, mi a kutyabecsületet á legnagyobb mértékben kompromitálta. Ugyanis ez a házőrző eb egy napon átszökött a német szomszéd portájára és ott barátságot kötött ^ német kutyájával. A két kutya most már közös erővel istrázsálta a német élet- és vagyonbiztonságát, mig Dani bának a háza körül csak egy holló károgott és az is prédára lesett. Addig, inig Dani bá a mindennapi után látott, a német sógor : felhasználta az alkalmat és Dani bának ellopta még az i utolsó vánkosát is. Dani bá, midőn hazakerült, hűlt helyét találta a kutyának, meg a holmijának. Jól tudta, hogy a tolvaj nem lehetett más, mint a német, mert \| saját füle hallatára tanúja volt, midőn a német a kutyáját át-átcsalogatta. Dani bá ezért bosszút esküdött a német ellen. Ugyanis meginvitálta egy kis halfogásra, mert tudta, hogy a német szenvedélyes halászó. Másnap együtt mentek le a Tiszához, elól ment Dani bá, utána kullogott Hanzl, a német sógor, maga után cipelve a nagy hálót, nyomában lépegetett a kisebbik magzatja, ki huncutságból akkora lyukat vájt a hálón, hogy nem csak a halak, de még egy kölyök farkas is kényelmesen átbújhatott volna rajta. Leérve a partra, csónakba ültek és pár perc múlva benn voltak a Tisza közepén. A német már előre is örvendett a prédának és gyorsan a háló után kapott, hogy a vizbe eregesse, azonban Dani bá hirtelen megragadta és igy szólt hozzá: .No német, van-e kedved megfürödni ? Ha nincs, ugy add vissza a holmimat, mert jól tudom, hogy \\ te loptad el. No. egy . . . kettó ... há . . . „Visszaadok mindent, mondá szeppegve a német, csak ne bántsál engem!" „Hogy lásd német, a magyar menuyivel becsületesebb, bántalom nélkül útnak bocsátlak, de tanuld meg végre, hogy „ne bántsd a magyart." ZALAI KÖZLÖNY 1005. JULIU9 1. betegségeknek\'\'.vau. legtöbb része. \'A\| melynek mi párosunk k^Zogészsógflgyi b( oly magas, mint tavaly november \'elojén. Ebben a nAgy rekord élárésóben a tüdővésznek és a ragályos ~ ~\|y észnek, Ódezése, intézményei annyira; kedvezne^, aönyira melegágyai a bajnak. Afttltáii a járványnak, mely már Ip&zel három negyedéve dühöng a városban. A bitf orvoslására már többször rámutattunk. A közegészségügyi intézmények javítása. Ezt meg kell tennünk, évről-évre caökkou. A legnagyobb bortermelő államok sem a kivitelre törekszenek, hanem a belfogyawjás em.il-\'sére, ennek • legnwyobb akadály* a boiitaUfló. amely u ábszolnt korszakiak maradványa. Ninee a kontinensünk egy Állama sem ahoi oly csekély volna kereskedelmet és ipart, mel távolságban állanak tólo. Taj pályába egyfelől ós éas a nemzedékek jövőjének tynqyebb reménye viszi a szQtfket, de másfelől nein.;.,.kisebb egyébként nagy tfitf. hogy igólhetés lithatási alati rség, a borfogyiMtás — Németországot kivéve, ahol azonban SrtWk. A boradóból az állam 14 milliónál többet!^ tnl^doa.thato maiknak az iskoláknak; melyek zzel szemben kimutatja av előadó, hogy a társadalom roá» osztályait is magakhoi fonaték é« • -S-----—• ■ --a imm-■-- ÉAbz be, . . ..,.. _ —.______ nálunk a szeszadó alacsony. — ezt tehát bátran lehetne. jgy lassan-lassan átgyúrják a felfogásokat, leküzdik Knln >em?l,ni é8 he,/elíe a borad6t eltírölai\' előítéleteket. Ezt a munkát kell nálunk ma a szak- Koion-1 CHökkenteni .Áttér azután a szeszfogyasztási adószedós . • ben még elszomorítóbb eredményt fognak felmutatni mai rendszerének ismertetésére, amelyen szintén, \'bo áknak végezni. L nagy és nehez munka folyik, változtatni kell. A gazdatársadalmi testületek ezekben I de lassan, mint minden szociális belső erő érvénye- ..... \' " * \' sülóse. A felső keresk. iskoláknál már szemlélhető a hatás, de a felső ipariskoláknál kevésbé. A keresk. iskolával már barátkozik á társadalom. Kitűnik abból is, hogy ezek az iskolák gyorsan szaporodnak és ma már teles számban vannak az ország minden részében, gyakorta oly földrajzi pontokon, ahol nincs létének igazi indoka és igy szakiskola helyett egyszerű középiskolává válik. Egészbeu véve, népünk kezd megbékülni a szakpályával. Ez az ország bőven produkál egyetemi minősítésű ifjakat, kiket a kevésbé fejlett magyar társadalom elhelyezni ós ellátni nem bir, belátják tehát, hogy más téren szükségképen kell létet teremteni. Ez a meggyőződés már gyökeret ver, de n^m ebben a városban, melyben a szakiskola még mfndig nem olyan látogatott, hogy párhuzamos osztályokra volna szükség és melyet a kormány semmiféle támogatásban nem részesít. Pedig, ha valahol, ugy Kanizsán volna létjogosultsága a kereskedelmi szakiskolának, mert Kanizsa csak kereskedelme révén emelkedett faluból rendezett tanácsú várossá. W)J,kÖDyv laPja,n- » a kérdésekben már" évek óta állást foglaltak, de a Egy egyesület pénztárosát letartóztatták. Sik- J kormányok nem tettek semmit. Indítványozza, hogy k„r hogy rég. toltak uála ellenőrzést. Ilyenek u erkölcs. felfog-; ineg,4\|t0[Ulig4t. (Hosszantartó helyeslés.) A j.v»l>t sok. Azzal védekeznek, hogy alkalom szüli a tollait. uyom4Q ke\|t Titábu Rainprecbt Antal ajánlja, hogy Az egyletesdiknél általábau gyakran előfordulnak, a gazdik a választások alkalmival tartsanak egybe ilyen .kis esetek". Jó lenne módot találni a közva-\|és képviselőiktől követeljék a megfeleli állás- gyon jobb ellenórtósére. Fura dolog az. ha » jóté-, foglalási. > ; . ., , ,. , , t.i„„„[ Szilassy Zoltán szerint a termelést kell ralndenek- konysági, vagy ma. célú pénztaraknan nemeiy miyoni^ olcs4bbi (enni arra kell törekedni, hogy a kényelmesen vájkálnak a közpénzben. Ha az illetékes me\|\|éktermékek is tudjanak értékeaülni. körök ott fenn Budapesten foglalkoznak a pénzinté- Scllwandtner Géza a borhamisítások állal okozott zetek ellenőrzésével, üdvös lenne a jótékonysági pénz- károkat fejtegeti. Hoyos Viktor a bor piuceképessé Urak ellenőrzésére i. módot találni. té,eléríl «di" «lil né"tó1\' , „ , V____ \' ." ________ \' _ c",le A[Ua\'> Belegh üábor, Mészöly Oyula. ~ . Usertán Káruly és mások felszólalásai után Darányi Gazdák yytliSSB i olllík összegezve a vita anyagát ó., az előadói javaslatot a beadott pótinditvínyokkal egylllL el- A lefolyt héten a zalamegyol gazdagyülés fogadottnak jelenti ki azzal, hogy a gazdaszövetséget tanácskozott Ilalatonfüreden a bortermelés éBiíl,rkérik 1 kérdésekkel való foglalkozásra, ugyanígy anacskoiott tfaiatonrareaen a oorierme ea is \|>\|koinlk , b,\|lt01li ISJUl kérdésével is, amelyet. borfogyasztás emeléséről. A gyűlés lefolyás- ,„ ,rr> ,n,,\|m„ id6 ÍMli n,pireBl\|re tűznek. ról a kővetkezőket jelentjak: Alut4n Kuto gju,,, „rl0\|t előadást, amelyben A Magyar Uazdaszövotség elnökét, Darányi l \|,j(ejleU( hogy a nép Ursadalml szervezésében mily Ignácot, aki Pallavicini ide őrgróf és Bernát latrát! \| fsW„ok virnab a lelkészekre és a taullókra. A társaságában utazott, Siófokon a Veszprem-inegyei ní veietósére hivatottaknak nem elég, ha esupáu1 . ,„ llazdasági Egyesület impozáns kü döttsé^e fogadta HnU\|M kötelességeiket végzik el. a nép gazdasági \| \' Nagykímza., jun. 30. Relnpreehl Antal alelnök és I\'aur Ödön titkár veze- ^r(jekrit Is föl kell karolniok. Szervezni kell őket, \| * zalamegyei szövetkezett ellenzék. Meg- téséiel, ugyancsak itt tisztelgett IHrányi elótt a1 nl(j[ te\|\| „\|UUtllj „ llll4, „„ m()aoii rendezheti irtuk lapunk mult számában. ho«y a szövetkezett «,ófoki. fokszabadi, aiómarosi és Jep^ny, közwg., hu,lél wheü olatóbbá , értékeaitheti i ei\|en«ék Zalamegjében is szervezkedik. Az Intéió fokszabadi, elöljáróság. Balatonfüreden az érkező vendégeket, terL1)élceit. Erre a legalkalmasabb a szóvetkezetek előtpör Ejalbik CipVÜS Uhanyi apát üdvíiílte, majd j alakitta KMwn /ST\' célból az össze, 600 törvén,h^ági II -Í..1_____I.. í:.../.. i ~ ... X.. .. .. — I ......................... 1 1.1 f t. t...... n I. i.,.,.AI (.(..< httMXIt 1.^...\' n\\Antndi I Hertelendy Ferenc főispán tolmácsolta • zalamegyei, papnat. tanítónak és más a Iftld népe vezetésére\' MiotUági tagnak felszólítást küldött, hogy megtudja, gazdák Qdvözletét, végül pedig Forster Klek üdvözölte hivaloU tényezőknek. - 1 ki tagja a szövetkezett ellenzékuek. A rMagvarorszáa« Darányit, mint a tapolcai választókerület képviselőjét. Barabás Samu, Csertán Károly és többek fel- A bevonulás impozáns volt a somogymegyei gazdák szó\|,\|ása ulán Kirá\|y uábor balatonfüredi földmives kü öu hajóval érkeatek. Lakására érve Darányii Ignác, \|á\|U fő, 8lólA\|jra éb ,)ará j , >á , QdvözöUe. - Balatoni Szövetseg tisztelgő küldöttségét fogadu, 6 amelyet óváry Ferenc országgyűlési képviselő vezetett, majd Balatonfüred község elöljáróságát. A gazdagylllést délután három órakor nyitotta meg Dirányi Ignác dr., a Magyar Gazdaszövetség elnöke. Köszönetet mondott Pallavícini Kde órgrófnak és Hertelendy Ferencnek, valamint a Zala-, Somogy-és Veszprémvármegyei Uazdasági Egyesületeknek a gyűlés érdekében kifejtett fáradozásukért. Az a nagy részvét, ami a gyűlés iránt megnyilatkozik, azt mutatja, hogy a közgyűlési tárgyak szoros összefüggésben vannak a Baíatonvidék gazdasági érdekeivel. Szól ezután a szólőfelujitásról. A fölujitás teljesen sikerült, de ennél tovább kell menüi. A Balatonvidékról nincs kivándorlás, sőt azok is, akik kimentek, visszatérnek, mert itt olyan gazdasági politika folyik, ami a népet kielégíti Erre törekszik a Magyar Gazdaszövetség is, legfőbb célja a kisgazdák érdekeinek fölkarolása, amelyet szövetkezetekbe ós gazdakörökbe való tömörítéssel kiván elérni. Kifejti ezután a szövetkezetek célját. Különböző célok szolgálatában állnak, de föladata mindegyiknek az, hogy az öntevékenység utján segítse «lő a szövetkezetekbe tömörülök boldogulását. Rámutat azután a gazdatársadalom egyesitett erejének a hatására. Beszámoló. Hégi szokás szerint beszámolnak iskoláink a lefolyt tanévről. Az „Értesítők" garmadaszámra jelennek meg, gyarapítva a nyomdaipart. Az érdek tagja a szövetkezett ellenzékuek. A „Magyarország híradása szerint a (>00 bizottsági tag és megyei tisztviselő közül — már eddig is — 500-nál több«u jelentették be írásban, hogy feltétlen hívei h szövetkezett ellenzéknek. Hertelendy Ferenc lemondása A Zalai Közlöny tudósítója jelentése njo-mán már mult héten megírta, hogy Herh -lendy Ferenc Zalavármogye főispánja beadia Ez impozánsan nyilatkozott meg legutóbb akkor,! sége és eredménye iránt viseltetnék nagyobb meleg-amikor az ofejz keijakedelmi szerződésből .alkerült a (seggel - még kevésbé állítható. Hiába hirdetjük és borvám-klauzulát k.küszöböln,. Hasonló erJs össze-, forog kömájon hogy a jövő a kereskedelem és iparé, 1 tartásra [esz. szükség a közel lövőben a balkán- , szerződések megkötésénél. Ha erő és összetarts lesz\' "W " \' ll9mIe\' ,0S g"dagodni és felvlrágzani, a a gazdákban, a földhóz kötött nép boldogulni fog melynek hatalmas kereskodelme és ipara vau, bizony Áttér azután a mai előadások lárgvának fejtegetésere. ez országban nincs meg a közhelyekké vált igékhez nézete szerint a rekonstrukció után a legfőbb szükség; mirt érdeklődés és igy nem is lehet\'meg a szak- sem. Pedig át kellene hatva lonni lődés irántuk, Valiink be nincs meg kellő mérvben, \| lemondását. Bármennyire jól érlesOlt körökl cM legfölebb a tanulók körében vau meg akkor, ha az , , . . i ... ,. . kapta 18 tudósítónké lettondas hirot. ntegis fenntartással közóltQk, mert a lemondásról a megyólien alig volt valakinek tndoniás i A fóvárosi lapok osQtörtöki számai végre megerósitettók lapunk mult heti liirát, araennvi-hen hivatalos kónvomatos nyomán közölték, hogy Hertelendy Ferono lemondott. Kó-ispánunkat szerdán fogadta a többi lemondott főispánnal együtt Fejórváry miniszterelnök és kéaóbb külön Kristóffy belügyminiszter Hogy mi volt a kihallgatáson, arról nem értesültünk. Fóvárosi tudósítónk jelentése szerint Hertelendy Ferenc főispán is azok közé tartozik, kik a fóispáni széket semmi körülmények közt megtartani nem akarják értesítőkben, avult él indokolatlan szokás szerint, benne vau a tanulók osztályzati érdemjegye is. De hogy a közöuség az iskola belső élete, érdemleges tevékenysége iránt ekkora mérva hajlandóságot tápláljon, mely ösztönözné az értesitők gondos elolvasására, bizonyára nem állitható. Szinte kár a sok szép, érdemes munkáért. Ha mindezeket elmondhatjuk általán az értesítőkről, még fokozottabb arányban fejezhetjük ki ezt szakiskoláink kiadványairól, mert hogy a magyar közönség a kereskedelmi s ipari szakiskolák tevékeny- a pincekezelés modernné tételére és az értékesítés1 it\|,.\|, r. . ... szervezésére van. Figyelmébe ajánlja végül a balaton SK°\'a le,e melléki gazdáknak az állattenyésztést. Beszédét, amelyet az társadalomnak attól a tudattól, mily nagy- többször szakított meg a viharos éljenzés, azzal végzi, fontosságú, hogy hazánkban tanult és művelt keres hogy legyen a mai gyűlés olyan, mint visszhang, hatása terjedjen szét messze vidéken, A napirend következő pontjaként: Hertelendy Uj csendőrtanfolyam. Mint értesülünk a székesfehérvári csendflrtanfolyamot elfogják helyezni Székesfehérvárról. Az elhelyezés oka az. hogy a város tihanyi kedó és iparos kellő bőséggel legyen. Igen, épen nálunk j nem tud a tauosztály részére alkalmas helyiséget hivatalnokgyártó ós kaputos proletárt nevelői adni. A hir annyira komoly, hogy Csáktornyán már ) keresnek is részére megfelelelő helyet. A tanosztály pvutjB&qm. nerusitfuuy . Ferenc a boritaladótörléeről, mint a balatoni borvidék * legsajátosabb érdekéről tartott előadást. Elkerülhetet- A mi szakiskoláink szociális jelentőséggel bir-1 révén állandóan száz ember fog Csáktornyán tartóz- lenül szükségesnek tartja a borfogyasztás emelését, nak abból a szempontból, hogy a társadalom oly kodni. mert a kivitel a külföld elzárkózó vámpolitikája miatt rétegei számára is közelebb veszik iskoláink révén a\' 1IM.6 JlJMUS 1 ZALAI 1(1 no Ki s HÍREK. Mi 8 bizQpyítvány ? Ékesen nyomtatott iv-papi-r08, jelepífts szavak katonás sorban egymás alait; harminc filléres bélyeg r^U, a legvégén az intézet pecsétje. ■(: Jeles — Jó — Elégséges - Elégtelen: etek a nagyfontosságú szavak, melyeket a mai napon sok éter tanuló az elképzelhető legvegyesebb érzelmekkel olvas. Nincs az a kártfás. aki. nagyobb izgatottsággal „gusztálná a blattot", mint a diák az évvégi bizonyítványt. Az egyiknek ragyog az arca, mutogatja a szomszédának azokat a bizonyos jeleseket vagy elégségeseket, amelyekre nem számított; a másiknak elkezd a kiive dobogni, aztán könny saökik a szemébe, azu »án zokog keservesen, — mert valamiből jelest fárt h csak jót kapott, avagy jót várt és csak elégi égést kapott. Ettől a jelestói, ettól a jótól lUggött a fotog-rafáló masina, melyet az apja, vagy még gyakrabban az anyja ígért. Én azt jól tudom, hogy az a zokogó gyermek meg fogja kapni a fotografáló\'masinát. Ott van már az a máma fehérnemű szekrényében; egy kis szemrehányás fog kbvetkemi — s a masina előkerül a szekrényből, hogy hamarosan elfeledtesse a jót vagy elégségest, elteledtesse a könnyet, a szemrehányást, mindent, mindent — csak azt nem fogja elfeledtetni, hogy a mama kQlön díjazásban részesíti ezután is ha jó kalkulusokat visz haza a szeretett gyermek. Ez pedig öreg hi^ j Ismertem egy uri embert, aki a tanítás mesterségével foglalkozott. Igazi mesterember volt, a legrosszabb és leghasznavebetetlenebb fajtából. Ez az uri ember egy-egy picula pályadijat tűzött ki a fiának, ha a számtani példát jól megfejti. A számtani példa megfejtése amúgy is kötelessége lett volna a a fiúnak, aminthogy a jó tanulás, a szorgalmas munka is kötelességé minden rendű és rangú gyermeknek. 8zép és kívánatos dolog a fotografáló masina, az ezQst óra, a gyűrű, a bicikli még a picula is, de az egy cseppet sem kívánatos, hogy a mamák és papák kQlön jutalommal kecsegtessék magzatukat egy-egy kalkulusért. Pokolba minden kalkulussal, mely nem a becsületes törekvésnek jól megérdemelt jutalma, amely csak jogcím arra. hogy a Kis Aladár, Izidor vagy pláne Bendegúz fotografáló masinát kapjon 1 ... A gyermek tanukon jól azértis.mert ez neki szent kötelessége. A lovat be fogják a kocsiba, az ökörrel szántanak, a disznót megbizlalják s aztán leölik — ez a czéljuk és rendeltetésük; az Aladárkák, j lzidorkák és Gézengúzok — akarom mondani Ben-1 deguzok kötelessége az, hogy tanuljanak — külön mamai jutalmak nélkül is. Ó, van egy másik, egy méltó jutalma a szór galinas és háladatOB tanulásnak. Ez a jutalom ott reszket az anyjának a szemében: az öröm könnyje ; az apának a keze osztja ezt a jutalmat, mikor megveregeti szorgalmas fiának a vállát, s azt mondja neki: — Derék fiu vagy ! Ha pedig a nyomtatott,-bélyeges írás láttára csak a fotografáló ma«<na kerül ki a szekrényből, még pedig szemrehányással súlyosbítva: akkor az a bélyeges írás nagyon haozoottlan portéka. Az olyan diáknak, aki azért sir, mert Uem kapja meg a megígért bi- vagy. triciklit, s azért néz gyűlöletes pillantással a bizonyítványára: pudvás a szive, s még ,ak-kor sem ér semmit, ha fotografáló masina helyett \'— egy óséplő gépet, vagy egy teljesen berendezett elevátort kap a mamájától. — A vároai főjegyző azbad»ág«. Lengyel Lajos városi főjegyző holnap, vasárnap kezdi meg 4 heti szabadságát. — Köveznek. Ezt jó lesz magunknak megjegyezni. Kövezik az utcákat. Felhangzik az utcákon a téglahordó gyerekek és a javítók lassú danája, fütyülése. A kongó tágla ütés után életen kiáltoz bele a levegőbe. Nálunk csak ilyen külsőségek után tudják hogy köveznek. Másból alig. A költségvetás- Emlékeztetö-napftAr. Jllill 4. A Z»lmegjrel Alulinoi TanltóU.ittlet kőigyülé.e Kauthclytn d. e. 9 órákor. kanizsai híradó. (Ai tg híbonukwliM. - A kaloaak ti diákok. — A »4ro» njári k(p«). Már hétről-hétre ellenségeskedik a magas ég az éheió gyermekekkel. A Népkonyha fentartói már böl látjuk ugyan, hogy a pécs-varazsdi kongó ul \|»»i- bermadik vasárnap halasztottáV el a.sétatéren tartani u„ 5lfeMMr d.,.b téglát nyel .1, a város vámos t»r * Hig sUabnrmtoeezer téglát, Az első két vaaámapon nagj reménynyel késztllt VT «epp > tengerbe. A kongó nt javitiaa nálunk hozzá mindenki a verőfényes délelőttökön, de délután egyszerien meséa\' Felhasználják ai elö\'rt éri téglahárom óra felé megeredt a zápor éa nagy hőséggel mennyiséget. Aj utak aionban maradnak a régi rosz-egyMt a setalén hangversenyt is elmosta A rende- sllk. Ha végig nézztlk a jav,ti kőművesek munkáját, zónég már egéaien belejött a folytonos ha osztásba , L „ . „ , í ., ... . A harmadik vasárnapon fordítva történt. Délelőtt bo- k\'11 Boodo^oduunk, vájjon m.ért javítják ott rno, esepegős idő volt. Ai Onnepélyt elhalasztották, " uul\' 1,101 "Pen jl,itiik \' miért nem másutt. Most a szokásos vasárnapi esó miatt — délután derOs fé- másutt történetesen ép oljtn rossz u ut. Hiába ja-nyes égboltról nevette ki a nap • hangverseny ren- vitják, foltozták nálunk a kongó utakat, ezek marod-d"\'ó"é«4\' 1)9 \' »»g«"y Pjket. akinek a uík , rígi r0M„k. A 1Mkért4t már r< bebil0„,j. Bóskiíli és a ezukrászokot, a kiknek ragy a ja meg- . . . , . . , ... . . maradt. Pélö, „jjo„ ha a hongversenyT legközelebb luUík\' ^ \' k»»8° »l \' vároa, megtartják, kapunk é ott valami harapni valót, voSy ks,ut\' n",lJ<4\' • városoknak minél-elóbb meg Ml hAsitót. Így háborúskodik az ég az éhező gyerme-\' szabadulnlok. kekkel, a pékkel és ezukrászszal. — A magántiaztviaelök vasárnapja. A rnagáu- • tisztviselők nagykanizsai bizottságinak Csertáu Károly ne nem csak az ég jáUzik háborúsdit. Hon- vármegyénk alispánjához koldöll távirata élénk bealéd védeink is elmentek egy hónapi gyakorlatra váró- Urg,. ,0\|t, bét(n. A kCl,é\|im4ny teljesen a magányodnak egy kicsit, de csak ticTt vicalAIr luillilin Sin A lonnb utlKannnan nírfnl sunkból. Ók is háborúskodnak egy kicsit, de csaki.. V. . , " , ugy békességben. Elmentek velők egyidóben a uiá "8»>\'""l{k "" * \'\'P°k Wl-»gu.n pártol- tak is, etek meg fegyver szünetet kérlek 2 hónapra. j\'k * magántiaxtrlaelók dgyét é« > rendírség maga-Hiányoznak a katonák és diákok. Hogy megváltozott- tartását érthetetlennek mondják. Nagy érdeklódésaol városunk képe, kalónósén a korzók. A nyaralók is várják a magántisztviselők ai alispán intézkedését. Az már legtöbbnyire eltávoztak hazulról, Csak itt-ott ta- bjv„,\|r, t0DUll0Iól^, . rendór«ig hivatal- lálunk az esti kortón sé á ókat, a két fényes kávéház . . . . . T , . ... Tj . „ és a színház még némelyeket itthon tart No meg a\'\',ok■l \' "mb«r" D,m dn,l[ Nem kik nem szoktak nyaralni járni azok is itthon van- \'nond\|ák meg, hogy jött-e intézkedés az alispántól nak, szívják a port, szidják a várost és járnak a! Magántisztviselői körökben azonban biztosra veszik, javitott járdákon. hogy Cserién alispán — kl a magántisztviselők Ugye ..... , ,. . , , . : iránt mindig jóindulatot tanusitott — már intézkedett. A kiküldött sukértó^rendór feljelentet" m^uden^áz- f k •«» — »•"-»-» tulajdonost, ha jó volt a járdája, ha rossz. A felszó-1kertók M bennünket, hogy junius 26-éo a rendőrség litások is kézbesítve lettek. És egy némelyik háztulajdonos járdája is meglátta a frífis homokot, bizonyosan azé, aki nem ismerte az intéző körök eré-lyességét. A felszólításnál megakadt a város mechanikája és ott vagyunk a hol előbb voltunk. így vagyunk a kocsiút kövezésével is. Az az, hogy nem egészen így, mert abba beleraknak egy pár ezer uj téglát, s ugyanannyi régit (hogy ez rossz ? ki tudja ?) kidobálnak. Az eredmény azonban wgyauaz, mint a járdáknál : marad a régi nyaktörő. Már hogy is lehetne másként, a mikor a kijavítandó helyeket egy közönséges paraszt ember jelöli ki. Nagyon mozgalmas volt a hét, városunk magára vette nyári öltözetét, a piszkot, az uj kocsi-uti burkolatot : felöltötte nyári képét az elhagyatottságot. Két hónapig igy fog ez tartani, szünetel egy kissé a küzdelem a létért, pihennek az emberek, élvezik a békét. Ilyen az élet, néhol háború, másutt béke. RIQA. nem ellenőrizte az irodákat. Lapzártakor értesülünk tudósítónktól, hogy a magántisztviselők távirati jelentésére Cser tán Károly alispán azonnal intézkedett. Szigorúan utasította a nagykanizsai rendőrséget a/, irodák ellenőrzésére. Az iratokat is felkérte az álispán. — A nyolc órai zárás. A nagykanizsai üzletek kereskedelmi alkalmazottai a segédek ismét mozgolódnak a nyolc órai záróra ügyében. Panaszkodnak, hogy a kötelezően igért nyolc órai zárórát nem tartják be. A , Reggeli Lapok Mellékle.tá"-ben egy kis cikk jelent meg „kereskedősegédek" aláírással, mely ezt mondja a végén: „Azt hisszük, még nem felejtették el -azokat a visszás állapotokat, amiket 1—2 évvel ezelőtt a 8 órai zárásnak be nem tartása okozott ? Ha cBak,, azokat újra felidézni nem akarják, ugy figyelmeztetjük a főnököket, téljenek magukhoz és — Szerkesztői hir. Lapunk felelős szerkesztője, legyen szent előttük, a tott fogadásuk^Fianedig nem, Dr. Villányi Henrik a hét folyamán hosszabb ugy az esetleges követlíezmónyekeUTÍaguknak tulaj- Tán.iuiiu. u.ti.. v.,,1..„..„,. M időre elutazik. Távollétében Gáspár Bé!» helyettesszerkesztőnk végzi el a szerkesztőség ügyeit és felelős a lap tartalmáért. — A hivatalos lapból. Névmagyarosítás. H o 1 c z e r Leo állomáskezeló Gelsén, nevét belügy- doniteák." — Bartha József joghallgató az esküdtszéki ülésszak után a ,Zalai Közlöny"-be figyelemre méltó cikket irt az esküdtszékről. A cikket a Budapesten dr. Fayer László egyetemi tanár szerkeaz- miniszteri engedélylyel Hajós-ra magyarosította Résében megjelenő ,Jogtudományi Közlöny" is figye- Athelyezés. Az igazságügyminiszter Firány7\'—-x---- Péter balatonfüredi és Kerepeszky Pál tobolyai járásbirósági írnokokat kölcsönösen áthelyezte. — Hevesi Józsát, Hoffmann Mór volt szerkesztő-kollégánk tanár leányát Budapestre rendes I tanítónőnek választották meg. Halálozás. Biróné Dukász lemben részesítette. Jórészét átvette Bartha József közleményének. Ez mindenesetre kitüntetése a cikknek, ha meggondoljuk, hogy a J. K. mindig előkelő jogi cikkeket közöl. — 481 halott. Nagykanizsán ez év január l-ót» 481 halálozást jelentettek be az anyakönyvi hivatal-Riza, Bíró uál. A születések száma ezel szemben csak 387. Pál, a nagykanizsai izr hitközség pénztárnokának Legtöbb áldozata a ragályos gyermekbetegségeknek neje tegnap reggel hosszas szenvedés után elhunyt, és a tüdóvészuek ▼olt. A halálozások nagy száma I Dukász Riza neve széles körökben volt ismeretes. Ó megdöbbentő. Tavaly november hó elején tartott az a nőiruha készítéshez ugy értett mint kevesen Kani- anyakönyvi hivatal ennél a számnál, zsán. Munkáinak csínja és kiművelt ízlése a nőiruha\' - A körmend—muraszombati vasút ügyében I készítés terén sok száz nővevót és rendelőt szerezteJ^ijabban kedvező fordulat állott be s a vasút ki-I neki és tették nevét ismertté Nagykanizsán és vidé- építése biztosítva van. Az építést az ősszel valószínűleg kén. Hosbzu szenvedés, de korai halál vitte a nagy megkezdik. A zalamegyei érdekeltség már régen szorgalmú nőt sirba. Még csak 3fi éves volt. Halála1 várva várja, hogy a vasút építését megkezdjék. Az általános részvétet kwltett. Vasárnap délelőtt 10 órakor érdekelt vidék népe alig akarja hinni, hogy a vasút temetik a Zrínyi-utcai 42. számú gyászházból. valaha megépül. ZALAI KÖZL Ö NJT IÍO&. JÜLIUS 1. — UJ iparengedélyek. N«gykaoiwán 1905. év — Ax anyakönyvi hivatalból. Ihássi Horváth első felében * következő iparosok a jertek iparenge- latrán anyakönyvvezető szabadságából visszaérkezett délrt: Neu Dávid és Ledofsxky Ernő vászon-. szö- Nagykanizsára és hivatalát újból elfoglalta, vet- é« bőrcipő gyár, 8örley Jenő férfi szabó, Kisa — A tejaxöretkeaetek A Zalamegyei Uazde- János csizmadia. Marica Antal mészáros, Martinrsavics daaági ügyesül* ktaremöködéeével legutóbb Balaton- Imre asztalos, Király András asztalos, Farkas József Edericsen és Korában alakultak tejszövetkezetek. Ez obúmadia, Szántó Gésa lakatos, Lasky Ferenc kómires, érben hat szövetkezet alakalt; a rármegye tejszövet- Bomogyi Ebrlich József férfi szabó, Kőbán Ferenc kexeteinek sxáma 60. cipész, Ábrahám Gyula asztalos, Velec Ede cipész, — A saóMveauA talhaladU azt a hosszaságot, Ofenbeck Vilmos könyvkötő. Kapel János asztalos, melyet a hiratalos és szakszerű elóiráa szerint per- OBodiJáooseipész, Mészáros József cipész, Scblesinger metezni kell. A mostani időjárás különösen alkalmas Zaigmondné szül. Milbofer Róza női szabó, Dukász arra. hogy a peronospora gombba gyorsan fejlődjék Manó cipész, Uedli L40* cipész. Boros Rozália n6i ós lepergesse a lereleket. Nem tudjak tehát eléggé szabó, Goldberger Károly hárpitos, iíju Szabó József ajánlani, hogy a gazdák ne késsenek a permetezéssel, lakatos, Krátki Kálmán férfi szabó, Jancaec Imre — A virágok. Irtunk már arról, hogy a városok cipész, Hoffer Gáspár cserepes, Németh Istrán csiz- rideg háztömege, kietlen utcasorai közül eltűnt a madia, Larnyai Sándorné női szabó, Vunderlich Antal poézis, mert nincs az ablakokban virág. A muskátli, ~ ....... ~ rerbina, phloi, fuxia, meg a rozmaring eltűntek s nem a virágok, hanem a napsugarat, a fényt elfogó függönyök díszítik az ablakokat. Igaz. Amióta drágább asztaloa, Copfer Lajoe koráé. Munkácsy György cserepes, Bzalay János kalapos és Roszonyák Ferenc csere pes. — Érdekes anyakönyvi eset. A m. kir, belügyminiszter rendelete alapján az alispán 1894-ben külföldön született J. B.-nek születési anyakönyvi kivonatát azon utasitással küldte le a nagykanizsai anyakönyrrezetónek, hogy ezen a külföldön történt magyar honos születési esetét az állami anyakönyrbe jegyezze be. Ezen utasításnak az anyakönyrrezetó eleget nem tehetett, mert egy 190 l-ben kiadott bel- a Kenyér, kevesebb a virág. Amióta az aranyborjut imádiák az emberek, nem sokat törődnek a poézissal. Az a szép leány, aki nagyanyáink korában a virágos ablakból nézett szive választottjára, ha ma élne, nem a muskátlis cseréppel, hanem a toilette kérdésekkel bíbelődnék; nem rózsát tűzne a keblére, hanem vastag aranyláncot, amelyen bosszunyelü lorgnettje lóg ; nem virágos cserepeire, hanem hozományára és előkelő- x Hassnoa tudnivalók. Az or»o«tudomány tanítja, hogy az sgéssségee emberi szervezetnek naponkint egy liter rizre van Italul aiQkaége. Ez a riz szolgál ugyanis • berett ételek higitószeré«L E nélkül ogyanis szerveret a megemésztett táplálékokat hasznosan feldolgozni nem tudja. Minthogy azonban a tiplilékokkal s gyomorba minden esetben igen sok és különböző betegség csiráj is bejat. fontos, hogy italai olysn riz haszniltsssék, mely baktériummentes legyen, tehit azon csirákat ne szaporítsa, másrészt s táplálékokkal berett baktériumokat a gyomornak megölni segítse s régül, hogy • riz s gyomrot ügy miniszteri rendelet értelmében, az állami anya-; Bégére rolna büszke. A virág örökké szép marad, de könyvek vezetését elrendelő törrény életbe lépte előtt az emberek lelke megváltozott. Kevesen értik meg a (1895. október 1.) a külföldön bekövetkezett magyar, virágok kelyhéből kiáradó varázst, kevesen szeretik állampolgár személyi változása (születés, házasság, a virágot. Egyik laptársunk ma reggeli számában halálozás) az anyakönybe be nem jegyezhető. amiatt, mert egy ház erkélyéről egy virágcserép le- — Öaatöndijas tanulók. A helybeli kereskedő » rendőrséget szólítja fel. hogy tiltsa be a tanonc-iskola f. hó 2>-én megtartott vizsgáján köret- virágoknak ablakokba éa erkélyre helyezését. Pedig kezó tanalók részesüllek ösztöndíjban: Szigeti Imre és Kraasz Árpád 1., Narbai Ferenc, Windisch József és Illés László 3. osztálya tanalók. Az ösztöndíjakhoz hozzájárult a Nagykanizsai Kereskedelmi Társulat 2, ujnépi Elek. Lipót, társulati elnök 2 és Ebenspanger Lipót 1 arannyal. — Dandárgyakorlatok. Houvédeiuk e hó 30-án elindullak Nagykanizsáról Tapolcára, ahol az egész csak óvószabályokat kellene életbe léptetni. Csai pártolni lehet az ablakok virágdíszét. — Elgázolta a vonat. Miklós István zala-szentmihályi szolgalegényt Rajk tü Ziliszentmihály kötött 1 vonat elgázolta. A legén; azonnal meghalt Hogy öngyilkos akart .\' lenni. vagy véletlen okolta balilit. még nincsen megállapítva — F.lotötte aj automobil. Vasirnsp Törley promontori petsgógyáros és Zichy tiézs gróf sutomo- Be van igatolva, hogy ilyen célokra a mohai Ágnes-víz végtaleoül slkalnaa, mert teljesed baktérium, melles. Másodszor, tclstbogy sséosavat tartalmas, ■ baktériumok mérgesö hatását lerontja. Et végll, minthogy a gyomrot alkalmasan izgatja, agyréast étvágyat csinál, másrésst M,ég« elvilasttisit okossá aaon gyomoroedvekoek, melyek álou kártékony bikterinmokat megölik. A mohai ÁgiM-vis logyasstáaát különben is likéit tavaaaisal, kiváltképen Mit íjáolani. tkkorra ugyaais a téli nehés táplálkosás után 4 gyomor nagym is magkiváaji a gyomorjivitót. Másrésst ekkorra Mik a legtöbb lertóló betegség, amitől a mobai Ágoea-forrás • gyermeket éa felnőttet biztossá megóvja Gyermekeknél ilynkor mntitkosmk a, aigol-kór tüuetei. amelyeket 1 mohai Ágies-vit mésstartilmáaál fogva megisAltet 1 végül Uvissrc esik 1 legtöbb izOlél, tehát ilynkor van a legtöbb szoptató-insony is, ikikoik a mohai Ágnes-forrás fogyasstáaa asért (ontos, mart ex a vis a lejelváluitist iigybaa (okossá Hiitutások sxámára nagy övegekbeo a mohsi Agnei.forrás különösen olcsón kapható. t^Lik jnlin. végéig s dsudárgyskorlstoE. melyeken g ^^ l«««» Matlté.. Mikor már négy gyalog- él két lovlsetred vess rént. Jolin. J^ak Nsgyklimsáboz, szembejött velük kerék- vegén honvédeiik visszatérnek és két heti piheoó P4\'0" KómOves Ktnósársiegi gépkocsis. At sutomo- után a tirtalékosokksl kibóvit.e, ósti fegyvergyakor- b\'!ok »•■ dUk ho«\' k»rékP4\' larJeD,.kl " latra - mely 24 nsplg tirt - elvonulok Budapest \'8J h°gj Törley motorkocsija vidékére botzáütödött a kerékpár hátulsó kerekebei es «it ki- ___ , , „ .. , . , ., , lökte at útból. Ekötben KimOves oly sierenceétlenlll « rí !\' "í61 \'"\'f1 l« gípiértl. hogy eltörte u egyik lábát é, s Nsgykaaiasán. A^sugár-uti kósös kasurnyábsn c«k fe\|ín „ M j\'JJ „e0Ie<iel, ^ hűllák be \' \' 48-\'k SÍ3S1 Nsgyksnitsárs, hol Törleyéket feljelentetted Ktek ■m embere, hk Ueöt. V.rgtl órnsgy veu^é.el s ^ kélés u\|tll foi^tl4k\'nt\|l)k,t. vasútra siettek és elutaztak. A dolog magyarázata ai. 1 hogy Mezi Hidvég-Komárom ressprémmegyei köziig- .. . kUawiooy mighilt Lencsi kuiaiszony, ben kitört a mezei munkások bérharca, ezek klMk ra4r halálát jelentettek, junius ho Sö-én. lyézletik ott s vsgyon és közbiztonságot és meg- "»m»«J\'ármegYM kötkórhálbin csakufyiu meghalt. fékezélQkre Uvlratilsg elbivsttak s nagykanizsai kato- \'«"\' "* 70 é™ kor4\' nák. Megható volt. midóo az elindulás elótt a ksizár- «««l«A)«lá okozla halálát. Ismeretes slakja volt nys udvsrán imát vezényeltek. u ngési vármegyánek Buciukon, vásárokon gyakran J S1I.1 .a a - r „w l ,.l \'s1""" rótsákkal, báli kotüllion jegyekkel éke- ^ , ^ ! , \'"\'A\' (\'\'",,,,u°k4ok ""k .itett ruhában, amint kellemeztetre ugrándozott, .len- egylete feljelentést tett s rendórsegen, hogy sz egy- „Hettetetl- ., ™„hálvn,i.l.„i, k„i "a \|et pétuUro. tiáspár Kereuc lakslossegéd, ho^zabb f—\'.,. Sí ! S ""\'"kT"?^.. ^ 1 i^k" kihisználhissa. Végr, bosszú betegL uZ s&^^irj\'C v6^" ^ önés. — Nagy hőség volt ma szombaton. Arnyék- — A jegyzők gyüléae. Zalamegye községi és lj»u 26", Reamur szerint. Az idén még nem igen körjegyzők egyesülete a inult szerdán választmányi volt ily meleg nap. A« emberek a kávéházak hős ^í; é" a4\' nP,á1 ^ k?" vagy a gőzfürdői uszoda habjában ke- Kí\'^1 Keszthelyen. A megye 16\|egyióje ^fnek e ho\|é(Jt , m6e\| ben közöl 68 \|elenl meg, ami a kartársi összeurtás érze- . \' sének szép bizonyítás. Sok jegyzó c»lá4át is msgá- „„„„ „,,:* b\'tlositi»i val hotu. A jegysók láiogstása élénkké tette a várost. ««lm» ""^j. volt hsUnkbsn. Y^yonából tóbb mint A kóWülést KVáce UÍ?I» légrádi jegyzó, « egye- í\' " ÍL^Ik\'.\'" , ,elhel\'e"e sülét elnöke v^tte. Jelentéiben ismovteü . kóz- í". l<k"414bh "<ö.ol töb- vezeue. jeienieseDen umerieu a aoz- uHn , . ° 4. - , -------- gyblés a mult évi közgyűlés h.Urozatából kifoJyóUg S™,\'0^,^:.\' családs szorgslmai tevékenységéről. kereskedelmi uta- gynies s mult evi ttotgyuies nstarozatanoi sitolyoisg ...,__: , \' Il""J,,"t «U felterjesztésekre é7ke«tt vál«zok.t ás folyamaT- í \'\'\'\'\' "f */<"" k»v«tkettében feltétlen bsu levó kérdéseket. As elnöki jelenté. Unuságot J°J, U n>,Dde? c"l4d\'P\' °J"?o<i<" bit- tett ss egylet eredménye, múködértról és u elnök t08"bU 0,í-^4t "«)» yugoc «y gyermekei javára. taimas teveaenyaegeroi. tók bellöldi ániminuUk klvlt.ir.\|ój,g7:ii forg.rm. a 7 a VT^-\'i, N«\'k?kr tflkintetében ez évi julius bó 1-tól könnvitéXCe város tanácsa szerdán döntött .felett hogy ovábbrs dé\|ye,te„ek. A m. kir. lörámigazgstó erre vonffl kinek adja . u^yk^itM, piacon a heti- osUgo.- e. élle>ilés, biv>lllM helyiaégOnkben megtekinthető A marhavás\' -okon a sdtak be Ksufer József, Oesterreicher Bernát, UrslT __.. . , , Simon és Stolter te.tvérek. Etek ko.ol, mint leg- ""Oalkörlkben már rég ismert tény, többet igéró, Oesterreicher Bernát kspta meg s jogot. 8J .""\'•ne J»"ef keserOTit1 vslimennyi hsaouló Ö sjánlstibsn a heti és országos vásáruk helypénz- \'"»\'• t,rlli\' biihsjtó hstisi én említésre méltó kelle- szedési jogáért ,14014 koronát, sz állstvássrokért mes izénél fogvs, már kis sdsgbsn is tetemesen 35S8 koronát Ígért. Az eddigi bérösszeg 33771 kor felülmúlja Kérjünk hstirozottan Ferenc Jó.a.f 77 fillér, illetve 3230 kor. volt. keserüvizet. Az asztal körül. (A kiegyezés.) A napokban betoppan kávéházunk egyik ismert törzsvendége, aki különben nagyon kedves, jóravaló ember és teljes erejével kiabál — Gelb ur! Oelb ur! — A mellette aló öreg bácsi kérdezi: Mit akar (ielb úrral? Talán csak nem játszani? Hisz mi lett inzolvensl Híre a mi emberünk feleié: — „Ugy éljenek" a bécsi gyárosok, ha nem játszom vele. Legrosszabb esetben 10/«-l kevesebbet fog fizetni . . . Gyorsírói kifejezés szerint a hatást .Általános derültség"-gel jelezhetjük. • (A konkurencia.) A kassziros frajla keservesen panaszkodott: — Hja, szeptemberben kellett volna ide jönnöm. — Miért? drága Nagysám, — kérdeztem én. — Nagy a szinhátpártolás Kanizsán, — volt a felelet. (A potyagavallérok.) Színházban voltam Szünetközbeu ipgnéztem az arénának hátulsó részét Bekandikáltam a kulisszák felé. Ott láttam a — gavallérokat. Irigykedve kérdeztem: — Kivűl igen, de belül nem??... Mire ók jelentősen mosolyogtak . . . Kdtli Porzó. Üzlet -megnyitás. lai iiiriiciiB a laklitilii flrMMiiitii-uk l\|ii ticiis Mniiári kiiil, kim HKtii-Baréifl „■t\|jar tiipr" uillidit átfittaa it azt a\|élai karaaÉizn a niziara ■■(- afltaa. Fitlrikiiaiai. kin a a. iritmt flrU-ktziiiiiaaiaik mlttdin l\|éajilt kllli\|itna. Poliarl árak. ponloi kitzil\|ilái mpotili d-g«nj ziaa. - Maiimat a a. irdimli kiziaiil bicm Mrtfi\|áiáka ajáalia. «a\|\|ik: HALÁSZ FERENC. 1906 JÚLIUS 1 ZALAI IIIUÍIS! I ANYAKÖNYVI HÍREK. "- lt05. irt iuilH u JMSI 30-lf. - Halálozások : T«rg» JóiMf, SS irat, tsldmirw. Boron <«■». 67 (m üyölKJ F«eoC 6 u»pol, caelíd gyermeke Ifjú RÍekeree János, 18 érea, földraiiea (Liuój. Caéri Károly, 1« é»es, upsz4nu»(8omog7-8il.-Miklós). Hiedlmtyer Kroébet, 8 <te», fsldmim gyeruukc. Sisrfei Jówof, M én», fSIdnmes , K»lmlr Sándor, 12 íves, iuul(. Ifj Mihálac latfán, 1 hónapos, I91dmi>«s gyermeke. Imrei Jóiaef, BO éves, citeráa. Kóbor Jóiaef, 7 hónapos, vaanti kováoa gyermeke. Ifjú Orbán Lajos, fi perces, aaaUloa gyermeke. öi». Krát Mártonne. Král Mária 7] évea, koldus. Biró Pálnó, Dukáai Riaa 37 é»M, axabónó. Ön. Horváth Jóisefné, Oláh Roiália, 76 óyes, községi aaegény. Házaaaágot kötöttek: Horrátb Lajos, gépész — Hamu Juliannával. Ohromecaek Vince, pék — Orbán Ilonára). NYÁRI SZÍNKÖR.i iSzinhAzi levél.) Irta Jukker aaaxony. Mo»oljr fa kritika. — Gólon uerepléie. — Intrika. — Síiklay sikereiről. - Hol a tenorista és a bassiista? — A merenég ts hidegtig jeliben. - Nagy DettO. — Hhnel kltünö mü-réíiBö. — Góton és Almássy. — Hiányok tömegesen. Kedves Párbé! Engedje meg ismeretlenül is e rövid bizalmas megszólitást. Bohémnek énem magam Imádom a jókedvet, a gyöngyöző pezsgőt és mindent amiben jókedv van. Kérem kedves Párbé ne dobja félre levelem. Csapongó gondolataim miatt ne törjön elóro is pálcát felettem. Mert ba valaki megérdemli, hogy pálcát törjenek felettük, ugy maguk azok kritikus urak. Maguk rettenetesen befolyásolva vannak. Egy szin padi, egy utcai, egy kávéházi és az ég tudja minó mosoly elég ahhoz, hogy Önök dicshimnuszt írjanak. A színésznő szépsége, önök iránti kedvessége az egész kritikát megváltoztatja. Önök azok, kik folyton szerepért zaklatják a direktort X. vagy Y. úrhölgy érdekében. Ennek oka mindig másutt keresendő, mint a színpadi sikerben... * Általában a kritikájukon meglátszik, hogy férfi szemmel nézik a színpadot. Önök csak észrevétlenül, vagy ócsárolva mennek el például Gózon Béla szereplése mellett. Hallom, hogy ezt a szép arcú fiút az újságírók és kollégái (ez utóbbiak különösen) lami csúfnévvel illetik feszes modora miatt. Pedig Bélácska ügyes fiu és ha több lesz a gyakorlata jó színész lesz belőle... Dicséretes az ambíciója. Bárcsak » természetes hangot is ambicionálna. Nekünk asszonyoknak Béla nagyon tetszik. Kolibri mamában nagyon jó volt. Mikor Öu e sorokon keresztül fut, hason váddal akar élni. íme én a híres jukker asszony, mindjárt a szép színészt dicsérem. Pedig Isten látja lelkemet ártatlan vagyok... Maguk roppant roppant diplomatikusan kezelik a tollat. Bizonyos ködös homály van kritikájukon, Alig érteni belőle valamit. £n a nyilt kritikának vagyok a hive. Miért nem irják meg Önök, hogy mefinyi intrika van a színpadon. Jaj de csúnya dolog, például, midőn Szigethy Andor Bagó szerepében, őszinte ós szép sikert arat és néhány kollega a taps hallatára kicsinylőleg mosolyog. Mintha csak mopdanák, hogy a klak működik. Pedig ez nálunk osak primadonnák „siker tárához" tartozik. Bsiklay sikerei toüntyk voltak. Bár nem birja sokáig a hangot. Hanem játéka pikánsul édes. Ha férfi lennék bele tudnók szeretni. Pedig tudora hogy Feld a férje. Ennivalóan aranyos volt csütörtökön este János vitézben.. Sok értés és b^j van iá-tékában. Sajnálom, hogy elmeffy. Ha színpadra lépett kellemes Illúzió támadt lelkemben. Kíváncsi _ gyok utódjára is. Meglátjuk ara^e oly síkért mint Sziklay 8zeréna a szép areu Kulwfioaa János. Kíváncsi vagyok arra is, vájjon van-e a társu latnak tenoristája. Én legalább nem emlékszem, hogy láttam volna szerepelni. Szóló basszista az nincs. Pedig Jáuos vitéz strázsamestere basszus énekszerep. Ráncolja is benne Pap Jancsi erősen homlokát. Aztán mondja esak Párbé barátom miért nem jár utánna, hogy Károlyi Leona miért viszi bele szerepébe a nagyúri \'körök merev hidegségét. Játéka ennek jelében áll. Hangja is hideg, merey és fDlsér-tően erős. Juj de rosaz hatással volt reám János vitézben a királyleány azerepébeu. Miért nem kifogásolják, hogy a Tavaszban olyan kinos ének négyes együttesben volt részünk, aminő ritkaság. Kövessy direktor jól tenné, ha több énekes szereplőt fogadna társulatához. Akkor nem volna oly sok elhibázott szereposztás. Apropos, Nagy Dezső kitlnő volt a Tavaszban. A kitűnő szó említésénél tegyünk említést K o-libri mama előadásáról. Hah ne 1 Aranka kedveért. Ö kitűnő volt ebben az abszurd jelemmel teli darabban. Ellenszenves szwrepében realizmusával nagy hatást ért »l. Kitűnő mfiváwnó, aki előbb utóbb a közönség kedvence les«. Jók voltak a darabban Gózon és Almássy is. Ez utóbbi alakítása nagyon találó volt. Tehetsége szénen érvényesült. Kedves kritikus urak nyilt szemmel kritizáljanak. Ne legeltessék folyton nttteraknt Molnár Juliskán, a kar legcsinosabb hölgytagján. Hanem irják ki nyíltan: Nincs szoubrette. nincs tenorista, nincs coloratur énekesnő, nincs a karban fegyelem és törekvés. Az ilyssmi érdekesebb minden kulissza titoknál ... - * A« Ismeretlen jukker aaltonyka megfogja bocsátani érdekes lőréiének kótlésít. Sok igataág van l.eane. Igyekesni fogom megstivUlai tsuevétoleit. Bár magam axt látom, hogy huncut kis atuonyka lehat a Wl Írója. D# erről miskor. Kritikám helyett • héten fogadja a* olvasó a Jukker atuonyka stlnhátl levelét. nfM. Ilittilt>« éleeeii VASÚTI MENETREND. Érvénye 1905. méjup M6I. Nagykanizsa állomás. INDULÁS BatUfMt - felé: é óra IS p. regg. as. v.) 6 „ 47 „ regg. aa. v. 9 „ 80 , regg. is v. 2 , 10 , d. u. es. v. 6 , 06 „ d tf. gy. v. 13 . 40 , éjjel u v. Bési- (WlM)-ftlé: 4 óra 93 p regg. gy. v 6 , 10 . regg •>. v ISI . 38 . d. u. gy. v „ — . d. u as. v ,2 , 6ü , éjjel as. v SiMkath Z -E#«fai -falé : 6 óra 25 p d. a. v. v. VagÜr ■\'.-§!t.Ajr.-filé: 7 óra 10 p. eiie v. v. •♦) Prf rfcaffvlé: 4 óra 48 p. reggel aa. v. 12 , 10 , d. u. gy. v. 2 , 80 , d. u. u. v. 18 . 17 „ éjjel gyora v. Caáktaraya félé; 6 óra — p. d. u. vegyes v Berta-Mé: 4 óra 57 p. reggel, aa. v, Byéktayaa-falé: 8 óra 10 p. d. u. as. v KKKKZfc.S Budaptat-falü : 4 óra - regg. as. v. 12 „ — , d. e. gy. 1 „ 80 ., d. a. aa. v. 8 „ 40 „ eate aa v. 10 „ 85 „ eate as. v.) 18 07 „ éjjel gy. v. Béoa (WÍM)-filöl: 8 óra 40 p. regg aa. v. 1 .. 62 „ d. u. a». v. - „ d. o. as. v. 60 „ este gy. r. 10 11 10 , 02 d. a. aa. v. eate as. t. •) Jusiua 20-tól aseptem- ber 20-ig kóalekedik. ) Zala-Saent-Oyörgytfil Boglárig caak jullua 1-től anguiatua 81-ig kóslekedik. II 11 SiMikatli Z Egér. falU: 8 óra — p. regg. as. r. Zala-Siwt lyáe-MK: 9 óra 18 y eate végy. í ■H>Ar 8. ftit.-Oy. fWŐI: 8 óra 15 p. reggel v. v. Prag«rt»f-felól: 5 óra 82 p. regg. fj. v. 20 „ d. u. as. v. 56 „ d. u. gy. r. 22 „ jj«l ai. v. Osáktw&yt-IWS: 8 óra 10 p* reggel v. v. Baratfalöl: 4 óra 16 p, regg. as. v. fiyéké^aa falói: 7 óra 10 p, regg. ai. v. 11 „ 55 „ d. e. as. v. 1 „ 20 „. d. o. as. r. 11 „67 J éjjel as. t. ) Juuius flO-tól sseptem ber 20-ig kótlekedik. 9 frt 90 kr.-tól 48 frt 26 kr.-ig egy teljes ruhára. — Rörmentvo él már elvámolva a ház-hos szállítva. — Nagy mintagyüjtemény asonoal: Henneberg selyemgyár Zürich. AZ „ANKER" ÉLEI- ÉS JÁUD£& BIZTOZI10 TÍB8AJÁ8 )ntiwul\| »uHt\|il«Hiii; BaiifMi, VI U»ák-tt 6 «. f írtwst\'tt. - i vaeronailasot 1904 leczenber IB4-8 millió korona ■ fll,böl HmrinxifM SB millió korMa TU .lh.lj.BT.. ülőit tuat. - lílttiiii [siutilet. IMI ben B. mUltt uviit • MxW dilik triajibu M <>l díj en.IbnU üjmmitjffUUkM IMM kl UMpi.ib.. Elinüi niraet ti tbitu lite-mnoiitiul rr«l,lll«Mk klTiMlfl llfltl. KégmelTcBim Samti ii cétaital. ■ H M. « 9 a> a BIxtoHllHd életcdetl VEGYES. - Féayképéaratl kéazKMtaC •A^vUMaH Mlndaaok oak, a kik a tényképéaset, e legvonsóbb éi mindenki által könnyen megtanulható iport Iránt érdeklódne^ aiánliok as A. M«lleégnek (Bécs, Tuchlauben 9.) ci. ét kir. udv asállltó 1864 óU fennálló fényképéaseti esskósók kQlöolteeiiégek áru-háaát, amelynek képei árjegysékét kívánatra Isiveaen kQld el bérmentve a cég. Nyilfíór. 1 As e rovat alatt kóxlóttekárt nem vállal feltlóiiéget a iierkeaatóiég Elsőrangú életbizt««it» tárlatig ktdvezö feltételek mellett vezérbépviseiőt keres. Aján 1 atok Uz 1 ets^p^jtépqa, üagyobb összeköttetéssel biró urak vagy eégek részéről ,151 SZ postafiok Budapest* alá kéretnek. . A Szlnys-Lipéozi uthlon-lorris Salvator "SL2T bi 4. Hiil.ti ><k»u«t>k>«, » ratoM bánánál, loribbá a léfti »■ mhtM MUtaéL Mü^hgjt* h«t«úl uami lHn> 3EE57 Mnáüxi Hunt-wj -Brui I ieo \| H.mbwf-Meiího C.<nua-Ncwyork Hunborj-U PUu H«r»but-Cubi N«apt\|.N«wvork HamUirg-Osiasien I Hamburj-PrankreLh \| Gtnua-I-j, PUu •wrf-Aírtk. \| Hambuíi-Entfand : IX.rtr-Ntvryork -5->urgC«n»<U I Hamburg- C* nir«l • I Chtrbouff-Newvoik Hsjnbuíf-Wtatlodlen \| ArMrtU, j \'\' AmwtrptnMI Canada, Braillia, U PUu, WeMimlitn, Cuba. HuUo, Otuakntw. ^ HavXböl Braailkn, WtftMkn, Cuba. Mcilko, CtMral-Amtrika i Boulofnábol Ncwjrork, Bractlicn. La Plattba. A Hamburf-Arnenkai Lioí kitiné alUUa m.U_ ,. " nyújtanak ép u«y kftjtt mini f«d«U«U otuok réutr. nSíffSESl Tengeri héjuta»áeok i ájaaadü « rsidkssl t.nr.ri í lUrtara ituUak Tengeri gyógyutnzások Közelebbi felvilágosításokat adnak belföldi ft#ynökei a tár. saságnak, aaintngy a Hamburg-Amerika Linie, Hamburg Utmllyittjt.4il.IUI os.tilya Bécabeu : A fiMtral-Rearftua-tuz dir Haaburg-Aaerlka Liale, l. Kirntnorslraiie 38 MIT KM M K? bőgj egémaégűiikei jnegórjuk, mert cokii • termfeasatea nlmni áá»áojvii erre a iegbiitosabb óvósier. — E1»í"ore«n > mohai farráa mini MnlfcMcl ái.lny.1., (Mt«- lanol Dint, belli m I ti öleié aa.asynm; dúl UTUrUlminá! fot»A DMtuli bilin 6vn«r fertdiA •Imik illt», b..tm ■ b«M lo<l«li «6\|jKÍkJiál lofrA kilQnS urre Á leikfllmjfMíU tyinir- légoirt- éi l»syaiar«l tali\|it\|tknk Aién tebát Huuáljnk • taobii ft(MS HáM»álJ«k A «ok«l »»••• (orrált, bi ty.aar bal- forráit, b. iwásyb áay <a láfAatlMrattát mu <■ sataztM rirírrt >1-dulni ákánink. Dr. Kétlj , Imik be. Dr. Oel.birJt Hauoiliuk • mobii A\|m 1 Hniaáljnk Amohli Auii forr Alt, b. a vaaabajt ij6 I fo-riat, bi »á\|ba\|tkt(l íi zyiUnl akarjuk i aársaaigtál .1.Indulót Dr XStdr ■ abanab. Dr. Gíim ., Hártartások számára tnánfellittreaiiél valamivel. nagyobb üvegekben mlütien kéiea értékű mes-\' teraé<M«n aiéanavial telített >iuél, aót a arótlaviznél ia olctóbban adja, tio.\'Y it Ágnes-forr ka Tlaét a lekfiecéoyebb ember la könnyeit tlteasrqrerh^Mp Kedvel\' borvz Kedvelt bervll. Kapható minden fUsierüilaibea e» eliü-rangu vendégleben. mos JUL1U8 1 BMMB..... ............W—t Vidjáíy: „Horgony". A Linimenl. Capsici comp., a Horgnny-Pain-Expeller púlleka egy récjÓDak bironyult háziawr. mely mir több mint 3.r> év óU leejobb fáj\'Jalom-csillapitó Bternek bizonyult köménynél, oaúznál és meflhUléseknél bydoaxolex- _________rliskor óvatosak legyünk ée csak olyan üveget fogadjunk el, a melv a „Horgony\' védjegyül ée a Richter czég-jegyzéssel elütött dobozba van csomagolva. Ára üvegekben 80 fillér, 1 kor. 40 f. éa 2 korona ée úgyszólván minden gyógyszertárban kapható. — Főraktár: Török Jémf gyógyszerésznél, Budapeatei. Richter gyógyszertára az „Arany oroiilánkoi", Prágában, ElisabethstraBse 6 neu. 9819/905. szám. HIRDETM ENY. f Nagykattirsa várói r. t. kozbirré leni, huny a kOz-vá^óhidun levő béltisztitőt, pacalmosót és száritót uyilrános szóbeli árvarés utján 1906. évi november bó l-lól Bzámitolt 3 egymásután következő évre haszonbérbe fogja adni. Az évi haszonbér kikiáltási ára 1400 korona, az ár vereini kiváltók tartoznak a kikiáltási ár 10\'/,-át bánatpénzül letenni, ezen báoatpénz a bérli által •/, évi bérösszeg erejéig lesz kiegészítendő, mely összeg a bérleti idó táriamára biztosítékai fog kezeltetni. Az árverés batáridejéül f. évi juliue hó B-ik napjának é. e. IO órája, helyéül a v. tanácsterme tűzetik ki. Aa árverési feltételek a hivatalos órák alatt a városi kiadónál a tanácsi irodában bárki által betekinthetók. Mely árverésre a bérelni szándékozók megbivatnak. A városi tanáca. iNagykanizsán, 190b. június 2-án. VÉCSEY ZSI9MO0D, polgármester. ssatfálat anaályiiállllái 817. minden vllágráaab. KBlAnOiei álén roDáláhoo: Hambuix-e > ^\'V. r ,-Newyork GlODUS Kt«a •lt«m«r< Ujd»looeeUlef.lvl sárláasnal, * II m .T. jl UjlMl.^ HIRDETÉSEK FELVÉTETNEK É GlODUS \| A REKLÁM ■«llTt Utal «\|ái>l»a, KutOM l«tAM —ti"T •thtrral slk.lm.Hahk ni Iliden no ni fi hőrkfltcgek r T1*\' KMnaaéa, M- « lmar~fth kátráofMappan UiUmuui Jr Kakaóéi r oldódó, ~ egy-kettöre készen van Csokoládé főzésre és nyersen való L evésre egyaránt A a legjobb Kpl4»ág«eté«ah és tervezetek ingyen Kt«a elteaerl itJd»Upe«m»P\|lul sárláasnal, .T. jl UjlMl.^ I HtnoEftUti\' f. FELVÉTETNEK E Lt 1 KIADÓHIVATALÁBAN. 1905 JUI.IU- 1 1868 6 B • "\'■■•oftmwn imnn lim CnM«fli. Idnu .Ik^.lk.ln^.^Mk. kálHey^, , Hcrircr-félc kittriíny-k én szappan. Mini (T«\'»M fc«tr«n7a»»Mi mm mrmi.rSl«>tl»l»B«á«J liorger-félú rríycprfö-Mtrjín ysznitpi iHtmt Ml»l k.stlo Mm, tr»tóU Bericer-íéio borax-82nppnn. mmpmrntém, ntpio. miiNwr b«\| Ok «I\|»M ml«»a». inliiBk roaiiír Iwmil.u ■\'■■"■«■» X <M>IU»U fcSUrosetUD ks-\'anr-suppioi <« boras-«iaptnt 1 gtttaUWe <te>ftkWt«M IHUn fa , , - »» jktfi^n uu u sümísiíí\'Í!? bfteH aMt n^nlMaa kMüt MMMb U Hagybau : o. H«u * Comp., WUn L, Bibarstr. SUCHARD Állandó, ésmerü é.i flgjes reklámoaáa minden gyári, kemakedelml, ipiri vállalatnak, üzletnek • lelke, rugója a« élteid eleme. Hogyaa, hol éa mikor hirdethető a leg-(•ikerenebhen, legjobban é» legolcsóbban. megtudható nr. ■ -? ÁllalanoN Tudósító hirdetést osztályánál toLíjdor.us LEOPPLD GYULA mAnir BUDAPEST, VII., Grmbit-ktfrát Jfej abol kiváló argkértelemtuek odaadó lellliamere-teaatfifge], pomobsáKgal én olcióo ^közölnek hirdetőiteket én reklámokit ím öíhích budapeati, déki éa külföldi lapokban éa naptárakban. ■ KI* t/m Rakt.-ir NHvyktmiuián: Práger Bó\'a gyógyszertára, valamint Magyarorajág több gyógytárában Legjobb hv^lószer • v lagon . .. i Mclialek Henrik HIRDETESI IR0D4JÁ ; Báca, I.. WallzBllB 11. rdlds^fnt és I. eiuelel ! Alapíttatott l«ri » Telepbon 809 A Cl k. p/itatakeri\'kpénalkr Cleariaa-iKám-l»Ja mt 118. aJÉulja awaái kirMUal i„,>, ,k.ok nu. \' tl < Hi kl rl\'iliLu^k Siaklaaáotek. hiidaliai tarvaialtk, arata- batak di\|aieataiin Lagu\|abb nagy hkrJap.Arfagyz k hiidillkaak Inflyea aa Mrnaolva Saját lyUjtenényat-Mrdet ror»i a „H(« Freit Presse" és „Nmís Wt. Tigíllll" bjr!at>okl>.Q luinileBDema b\'Hetit rtnérv, «lm: ><u->élill kliléafk ■jodtn lilát >l"« Tára ké«lailall Ifyilll, ilia.l karín alialali Urdaliaak alt EN, CSILLAG ANNA a a I". lat után ugy a azatti f»«yt é> aiaatl 4k»t az Főraktár Nagykanizsán: OUXSM # SftEF. itóRIá, a,jóról keresztihez Csemerl-B. 1 ,, H u\'m\' ,, .\' ,., t . Elő-tés utóidényben tetemes árengedmény.\' - " Idény: május—október. (Téli kúrák októbor—áprlHs hónapokban.) » Ásvány- és iszapfürdő a ulavon kSxéphagyiég gyönyOtU rtrt^yíUii, • déli vasul illomáaa köivatlen fiaaza-köttatía Budapast it Bécacaal. Vastartalmú hófoi\'rásck és iszapfürdók "afok 84 ... ■ ■—,---* _ Marviny-, poroellin-, tükör- t% lApfMSIt. Hidagviz gyogyke/«U». Fangooaxtaty (izapg0ngy«Ma«k.) KJ-viló gyógyaradmányek az daazaa nól bajoknil, vérazagioyaégoál. kflazványaa 4a cauzoa bajoknál, alamlnt idagbintatmaknál. Míp i)«ren.ieií.<n iakönol.ik, olvaaö-tarecp, kicunö ÍUrdflMnekar, kOil<»ön könyvtár, lawn-tenl», tekepálya ti egyéb wörakoii-»oV. Körnek »«tinyok az árnyas parkban é» határos erdőben, érdakol kirándulások, legnagyobb kényelem. olc»<s árak KitOnö «lkeit« a ÍUrctö ^tállodábao, havonta I. out. 92 K., U. osiu 71 K. — Prosj ektu, felvilágosítással silvesen nolgál Daruvár fflrdébértit i\|az\|atiiá\|». A gyormckek klviUiian fejU\'xlnek ▼elfl ía ttcm axpnvednek ftniesstéal ■avarban. Kitűnően beváll hdnyds, bélhurut, hasmenés stb. esetón. A bal- is külföldftn sok ei«r orvos ajánlja. Legíolib táplálék stjeszséges és gyomorbajos gyermekeknek. Kapható gyójjszerMíian h iröi\'.tiikbaa. Diet. tápláló szerek gyára "í 1 í KUFEKE R. Wien 1. és Bcrgedorf-Hatnburg. feusteih, iash^jtó labdacsa 1906. JULIUS I E pilulák baaoaló kéeiit- ményekaét minden tekin-telben feljebb becaülendók, mentek minden ártalmsa ■adagoktól, I! alteaii szervek bajainál legjobb ered- - -------------wéoynyel használtatván, gyeogéden kaabajlók, vértilitltók; egy gyógyBier sem jobb a mellette oly ártalmaiba, mint e pilulák a SZÉKSZORULÁS legtöbb beteglégek lorráia ellen. Ciukrozott külsejük végett még gyermekek ia sziveaen veatik. Ber 16 pllnlát UrUlaauó doboz 30 flllér 6(7 tekerő, nsely 8 dobozt, tehát 120 pllalot tartalmai, csak 2 korona. 1.44 koronaelélegea beküldése mellett egy tekerea Mr-mentve küldetik. Áll 1 O I Utánzásoktól különösen óvakodjunk. Kérjünk hatá-U » HO I roiottan Neuateln Fülöp haitiajtó labdacaot. Valódi csak, ba minden dobot törvényileg bejegyzett védjegyünkkel piros fekete nyomtatásban ,8zent Lipót" éa .Neustein Fülöp gyógy-aaerées* tláirátaai van ellátva. A kereskedelmi törvényszékiig vádatt csomagjaink aláírásunkkal vannak ellátva. ■EUSTEIM FDLÖP ,8ienl-Lip«tW calsaaatt gjógyeaertára, Z. K •/„ BÉCS, I. Flaakaaaaaae S. Kapható NagykaaUaáa: BILL\'H LAJOS és KEIK KTULA lytcyaaertaaakntl. oooooooocoooooo aoca ooa aaoaoooaaooooaaS •/„ 906. St fiak. ha mindegyik dobo» Moll A. védjegyét é* ■ \'M •lAtrA««t tűnteti fel. SelMIIU párak tartói gyögybatAia a legmakacsabb gyeiaer-ÜwicTtyomorfflrc* • fjomorhév. rög«tt uiknkldti, máj-—aranyér «■ • Ufki.lftaböaébb aélktleftitek ellen, e :«dk AU BfDdlf narr-bb elterjedéat »»erett. — Ara Moiéltll 1a iriAII dtaaiaak 2 kar Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. minxna SÓS - BORSZESZ Hsak akkor V&Uidl bt unmieayik nvtf Mül.L A. »éJjeryét lOntatl ti UW\' m*m T \' lel ,A. M«M frllratn ónotattal v»„ tárta. A Mail- U félt léa-harmat Mreieteteo miot féjdalaaeiírtaplt* htdlaailtil ntr kö»«- vény, cím ét a magkolé* egyéb kOretktaaéoyeioél leenwret«ebb aApaaer Wí Egy éaétaU aradall Bve« Ara I kar 90 III. U MOLL Gyermek szappanja, s Lefflaomsbb, legújabb mödsser saarinl készítek gyermek éa hölgy M aaagpaa a tár akaisri ágeláaára gyinaekak a feleinek ráaiára. « áld tarataeklet - 40 >11. Ól Ural — I tar. 80 (II JJ liladee éttak sycnBefc-esappaa Hall A. védjegyért tn ellál.a__w Fősaétküldés: \' JJ Mell A. gyégyuarau, ci. ét ktr. udvari szállító alul u Bécs: Tncblaubee 9. aa. " Vidéki megrendelések aapuata poalaaláavát mellett talieeiltataak w A raktárakban tutik határozatlan MOLL A. aláírd,áva! ~ ét védjegyével ellátott készítményeket kérni. aa Raktár-. Nagy-Kanizsán Roaenfeld Adolf Fiai. u □□oooooooooot BEBENY JÓZSEF, ékszerész NAGYKANIZSÁN át múhelyTÍ" saját készítményem mindep- ____kor nagy váliaztékban ké- \' aten kaphatók. NAGY RAKTÁR - é« szint kövekbeo. Ittatott Schicht-szappan! a saját JEGYGYŰRŰK NAGY RAKTÁR "rt-* 4" — lucxokbao. NAGY RAKTÁR íoom ««■\'<\'"»\'■■ —na--i--—--tekben. Eladás réazlatfízetéa mallatt ial Javltáaak aa aj asaakák gyorsaa kéeslttetnek 7687/tk. 1905. Arveréal hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék «int tkvi hatóság közbirré teazi, bogy délzalai Ukarékpánatár végrebajtatÓDak Horváth Juli özv. Poiai Qyuric Jó-aaefné miot kiakoru gyermekei Polai Juli, József, Eozália ée Katalin t. t gyámja végrehajtást szenvedett elleni 300 kor. a jár. iránti végrehajtáai ügyében a nagykaniaaai kir. lörvényazék terOletéhea tartozó, a a nagykanizaai 5749 az. tlkvben f SlU/b. hraz a. felvett ■ 1200 kor. becslit kiskanizsai bát éa ojvar Horváth (Ferkó Gyuri) Jóaaef éa neje Gyurii Juli fizetésben késedelmes korábbi árveréai vevőknél kint levő 300 kor. vételár hátralék! tőke, élnek 1904. évi juniua 28. napjától járó 5\'/. ka matai, 12 kor. ujabbl árveréa kérelmi köluég be htjtáai céljából 1905. évi jullut hé 19 napién délelőtt 10 énkr eaen tkvi kitóaágoái Simon Gábor lelpereai ügyvéd vagy helyettese közbeojöttével megtartandó oyilvá-nos árveréaen eladatni fog. Kikiáltáai ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kiváoók tartoznak a becsár 10\'j,-át kéezpénzben vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. A kir. törvazék mint tkvi hatóság. Nagykanizsán, 1905. májua hó 24. napján. („SZARVAS" VAQY KULCSSZAPPAMT) Legjobb, legkiadósabb s azért a legolcsóbb szappan. Ment mindennemű káros alkatrészektől. Miide&itt kapható. A vásirlAsnil különösen ügyeljünk arra. hogy minden darab szappan „Sohioht" névvel ea a „szarvas" vagy a „kulcn" védjegygyel legyen ellátva. INGYEN kapja kivioatrm mindenki > ni - ÉrdtkM ilUláiwé árjigyzékOnkit -\| Whii mint 1600 képpel, mely bármily azOk-■égieti ezer vagy trdekea iJáo>aA«ekaa! nél-1 kOlőzhetetien. Egy levelező-lap a pontot cim I megjelőléaével elég, mire bérmenteaen küldetik ai Brdeket lltalánoi árjegyiék KERTÉSZ HEMRIK éltal.WIen Flalaohmarkt 11-141. Nyomatott Ifj. Wajdits Jóisef könyvnyomdájában Nagykanizsán -i NAGYKANIZSA, 1905 Negyvennegyedik évfolyam, 27. azám. juliua 8. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik jninden szombaton. Előfizetési árak: Egé»z évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 f. - Egyes szám ára 20 f. A városatyák vakációja. (v. Ii.) A magas nyári hőfok következtében, a közigazgatás és társadalom tevékenységében nyugalom állt be. Az utolsó városi közgyűlések iránt tanusitott részvétlensége a közönségnek mintegy elóre jelezte, hogy a közönség pihenni kiván. Nem mintha a közönség elé terjesztett tárgysorozat érdekesség hiján lett volna, vagy » közönség el lett volna fáradva, hanem inkább az a tudat, hogy a képviselőknek ott a teremben nem akadt sok tennivalójuk, szülték azt a vágyat, hogy a közügyektől visszavonuljanak. Így történhetett, hogy nagyon fontos városi szabályzat alig pár ember előtt tárgyal-tátott le. A közgyűlési teremből eltűnt a bírálati szellem, mely igaz soh\'se vert mély gyökeret, s bár nem az a tudat dagasztja a képviselők keblét, hogy közintézményeinken nincs semmi javítani való, mégis igen sokan fáztak attól a gondolattól, hogy a városi adminisztrációban aktiv részt vegyenek. .Marad csak a városi adminisztrációnak néhány oszlopos tagja, akik szeretettel istápolják a közerdekeket: akiket nagy vagyon köt a városhoz és akik hivatottnak érzik magukat, hogy a nagyközönség érdekeit szivükön viseljék. A többi tétlenül nézi a fejleményeket, nétna rezignációval túri az állapotokat és közöny köntösébe 1jur-kolva várják, mikor valósulnak meg egyszer demokratikus elvek, melyek megengedik, hogy a képviselőtestületnek minden tagja, a városok adminisztrációiban élénk részt vegyenek. Eddig azonban ebből az ambícióból alig vehető észre valami. Némelyek azt állítják, hogy rossz kályhában nem lehet tüzet gyújtani : azért ^em lobog a tftz, mivei nincs olyan légvonat, mely élessze vagyis magyarázva ezt a képletes beszédet, a képviselőknek nagy része ki van zarva minden tevékenységtói, a gyeplőt csak néhány „ember tartja kdében, akik féltékenyen őrködnek afölött, hogy a gyeplő más kezébe ne kerüljön. De az elvek ilyetén való érvényesülése nem jelent fejlődési, hanem inkább stagnálást. Ez a rendszer marasusban szenved. Hiába festik be ezt a rendszert uj fenymázzal. azért lényegében az aggkor minden jellegével bir. Azt hittük már, hogy ez a rendszer 1896-ban kimúlt. Azt hittük, hogy a tlobzse Lászlók kihaltak, hogy a Tsinownikok csak Oroszországban léteznek. S ez nem jól van ugy, mert sok városi ügy elintézésre vár. s ami szabályrendelet, vagy intézmény eddig keletkezett, vagy végrehajtva ninos, vagy meg papíron van. Hogy csak néhányat említsünk: utfen-lartásunk és közegészségi állapotaink hézagosak, piaci szabályrendeletünk ninos, oseléd-úgyünk rendezésre vár, szegény-ügyünk egyoldalúan van rendezve. A közvilágítás jogi kérdései még nincsenek megfejtve. Kózvágó-hidunk berendezése nem felel meg oéljának. A gimnázium végleges elhelyezése, a jövő Kelelöl .icrk.uiü »r. Viliin,! Henrik L.ptul.jdonot 4* kl.tlúi IfJ. Wajdlla J4»ef. kérdése. A rendőrség létszámának emelése sokszor hangoztatott vágy maradt. Az utcarendezés ügye mintha nem volna egyikünk ügye se. A katonai kórház tengeri-kigyóboz hasonlít. Az elmebetegek megfigyelő-osztálya még nem létezik: járványkórliázunk még ninos berendezve. A csatornázás kezdetleges állapotban van. Látjuk, hogy a modern várost jellemző hány intézmény nincs meg Nagykanizsának. Kit hibáztassunk erte? A városi tanácsot? Hisz a városi tanács a közigazgatásnak csak közege. És ha mindjárt feladataihoz tartozik is, az ügyek előkészítése, mégis a mulasztásokért elsósorbun a képviselőtestület és a közszellem a hibás. \' amely mint a fojtó léi; elolt minden lüzrt. mely időnkint és helyenkilit még ebben a nyomasztó legkórben is lobbot vet. ROVÁS. Közéig az általános aratás. A kaszapengés zaja Összeolvad ilyenkor a pacsirta nótájával. Máskor az aratók nótája is belevegyül a levegőbe. Most ezt panaszos duzzogás váltotta fel.\'A békétlenség szavai hallatszanak. Ist«-$zabad ege ilatt\' történik ez. Ott, ahol a nótás pacsirta dalra herft,\' ahol a kék búzavirágból bokrétát kötnek, ahol az imára szólító harangszóra\' lekerül a fejről a kalap, ahol a tekintély tiszteletét le nem romboltál^ ahol a békétlenkeSés szelleme még nem rombolt le mindent, ahol emberséges sziv lakik a verítéken munkás sorsa iránt, ahol a kölcsönös tisztelet, bizalom megszülte és állandósította az emberi társadalom legnagyobb erényét: a felebaráti szeretetet. Hangoztatnunk kell ennek a szellemnek térhódítását. Szükségét érezzük a mostani napokban, midón megcsendül a kasza, mikor a leg-nehozobb, veritékes dologban Járad a munkás, ez a szívós népelem, melynek erejéből veszi erejét az ország. Elég sok borulat van társadalmi fejlődésünk egén. Nyilvánvaló, hogy a mostani forrongás nyomán uj rend, uj megállapodás terem majd. Átalakulnak a gazdasági munka bérviszonyai s a munka uj ára ad majd irányt a gazdálkodás évi mérlegének. Több jut valamivel a munkásnak s kevesebb haszonnal zárul a gazdálkodó üzleti esztendeje. Ki tagadhatja, hogy ez a fejlődés utja? Adja isten, hogy vérnyomok ne jelezzék a fejlődés mértföldmutatóit. Egy betörés alkalmából nem tudjuk, kinek a jóvoltából „színes" tudósítások jeleutek meg a fővárosi lapokban. Betörés a rendőrség házában — és más ily cimek voltak a ritkított szedésü hirek előtt. Az egyik hir refrénje ez: A nagykanizsaiak jól mulatnak a a sikerült betörőcsinyen, amelyet nem egyhamar fognak kiheverni a városi rend éber őrei. Nem akarunk e helyen védelemre kelni a rendőrség mellett. Bár az eset oly módon és oly körülmények közt történt, ami a rendőrséget nem tüntetheti fel rossz szinben. De igenis jellemző viszonyainkra a fővárosi lap hire, hogy közönségünk mulat a sikerült betörő-csínyen. Más városban ilyenkor íelzudul a közönség. Az esetleges baj orvoslását kérik. Hangulatot csinálnak az újításnak — ha az megérdemli. Mig nálunk csak mulatnak és I Szerkesztőság: Nagykanlzaa, 8ugár-ut 6. azám. Kiadóhivatal ás nyomda: Nagykanizsa, IfJ. Wajdita Józsefnél Deák-tár I. szám. Hirdetések dijszabáa szerint. Nyilttár soronkánt 40 f. mulatnak ily eseteken. Hogy is mondta egyik szerkesztő kollegánk? Igen, tudom már: Mi mosolygó japániak . . . Azok vagyunk. Cudarul azok vagyunk. Kedvelt várös vagyunk. Fenn Pesten észre sem vesznek bennünket. Akárminő uj állami intézmények felállítása van tervbe véve, ez az elhagyott város számításba sem jön. Ujabban az iparfelügyelet reformjáról jelentek meg kommünikék. Hírrovatunk is beszámol erről. A dunántuli favorit városok mind közte vannak: Győr, Kaposvár, Pécs, Szombathely. így van ez mindennel. Rólunk azt sem tudják tán, hogy élünk. Hol van a baj forrása. Mert, hogy ezek az évek óta tartó jelek csalhatatlanok a mellőzés szempontjából, az bizonyos. Minden város magára tudja vonni a figyelmet. Az egyik protekcióval, a másik modern élénk haladásával, a harmadik áldozatkészségével. \| Kanizsáról csak akkor veszlek tudomást, ha egy-egy I közegészségügyi, iparügyi, vagy más kihágásban kell \| vizsgálatot indítani. Valóban elszomorító, hogy ily szomorú szerepre vagfriwk kárhoztatva. Csak a régi múlton merenghetünk el. Akkor még voltak jómódú 1 földműveseink, kereskedőink és iparosaink. Jómódú lakosság lakta a várost. Most szegény, olerótlenedett a város közönsége. Haldoklik itt minden. Az altató, a halál zenét a többi dunántuli város haladása lakosságának, ujjongása szolgáltatja. Nem okolunk ezért senkit. Nem keresünk bűnbakot. A tényen ez nem változtatna. Legfeljebb még több mosolygó japánival állnánk szemközt. Mi szeretjük ugyan az ázsiai japánokat. Rokonszenvezünk velük. I)e a kanizsai japánoktól irtózunk. Ók sok bajnak voltak és sajnos tán lesznek még okozói. Nagykanizsa, julius 7. A zalamegyei szövetkezett ellenzék, mint Bosnyák Géza, az értekezlet előkészítő-bizottságának elnöke lapunkkal közli, e hó 11-én délután 6 órakor Zalaegerszegen értekezletet tart, melyre felhívást bocsátottak ki. JA felhívásban felkéri e vármegye lakóit, hogy az e hó II-én Zalaegerszeg, a Korona vendéglőben délután 6 órakor tartandó „Szövetkezett Ellenzéki" értekezletre minél számosabban jelenjenek meg, aki pedig a megjelenésben gátolva lenne, ugy kérném, hogy egy levelezőlapon tudassa, hogy a „Szövetkezett Ellenzékihez tartozik-e? és azt kéméin Bosnyák Géza Misefa, u. p. Nagykapornak cira alatt megküldeni. Rendkívüli megyei közgyűlés lesz julius 12-én. A bizottsági tagokat a következő meghívóval értesítették a gyűlésről: Zalavármegye törvényhatósági bizottsága folyó 1905. évi julius hó 12-én délelőtt 10 órakor a vármegyeház gyüléstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek kizárólagos tárgyát képezik : Eitner Zsigmond tör-vh. bizottsági tag és társainak indítványa az iránt, hogy az újonnan kinevezett kormány ellen a vármegye közönsége állást foglaljon. Ezzel kapcsolatban Pest-Pilis-Solt-Kis Kun és Zemplén vármegyék közönségének, valamint az állandó választmány üléséig beérkező törvényhatóságok hasonló tágyu átiratai. Mely rendkívüli közgyűlésre t. bizottsági tag urat azzal vau szerecsém meghívni, hogy a fenti ügyek elekészitése céljából az állandó választmányi ülés folyó évi julius hó 8-án délelőtt lo órakor tartatik. Zalaegerszegen, lüuó. julius 2-án. Hertelendy Ferenc s. k., Zalavármegye .főispánja. ZALAI KÖZLÖNY iiioí. juuüi a A lárosi csendőrség. — Beszélgetés egy városatyával — Deák Péter nagykanizsai rendőrfőkapitánynak a városi osendórsóg behozása érdekében a tanáoshoz benyújtott javaslatát nemsokára illetékes helyen tárgyalják. A tanács most adta ki véleményezés végett a pénzügyi bizottságnak. Ha a terv meg nem akad a Imo\'ttság útvesztőiben, akkor nemsokára a városi képviselőtestület dönt e fontos ügyben. A városi C8endőr8égról lapunk már többszőr megirta véleményét. E héten a Zalai Közlöny tudósítója egyik tekintélyes városatyát kereste fel, aki nyilatkozott a városi csend- (A közbiztonság ) Közbiztonsági állapotunk — igy kezdte beszédét a Tárosatya — az utóbbi időben tényleg rosszabbra fordult. A városi képviselőtestületnek kötelessége módot találni a baj orvoslábára. Javítanunk kell az állapotokat, ebben egyetértőnk. Csak a mód megválasztásában van közöttünk véleményeltérés. A rendór-«rapitány a városi csendőrség behozását vallja szükségesnek. Szerinte ez az egyedüli célravezető utja, módja a közbiztonság javításának. A közbiztonságot ez mindenesetre szerény véleményem szerint is jobban elősegítené mint a rendőrség létszámemelése. A magyar csendőrség intézménye páratlan a maga nemében. Szolgálatuk ellen kifogás nem tehető. Közbiztonsági szempontból tehát a terv csak helyeselhető. — Nos és olyau rosszak a közbiztonsági állapotaink? — kérdezte tudósítónk a városatyától. — Az utóbbi években határozottan rosszabbak, mint előblj. — És mivel fognak javitaui akkor a közrendészeti állapotokou? (A közrendészet.) — Ez az — felelte a városatyta — a mi engemet itf gondolkodóba ejt. Mert a városi csendőrség közbiztonsági szolgálatot fog teljesíteni; a közrendészeti szolgálatot ezután is a rendőrlegénység fogja ellátni A városi csendőrség behozása nem fog sokat javítani a cselédrendészeten. a közegészségügyi felügyeleten, a prostitutión, az utcai polioián, a miniszteri rendeletek be nem tartásán. illetve ezek ellenőrzésén, a piaoi rendészeten. a titkos találka helyeken, a leányvasáron. a megmaradt létszám ügyszeretetén, fegyelmén és buzgóságát!. Az igaz. hogy ez a vezetésen múlik, de épen: az a félő. hogy a vezetésben továbbra is ez a rendszer fog megmaradui. Nekünk tehát garanciát kell kérnünk a rendőrkapitánytól, hogy a közbiztonsággal együtt a közrendeszet is javulni fog: Mert a közrendészetbeli agályokat már a Zalai Közlöny is több ízben megírta és lapjuk ebbeli véleményét teljesen magamévá teszem. Ami végül most már a terv pénzügyi oldalát illeti, ugy mondják, a városi csendőrség behozása előnyösebb Erről nem nyilat-kozhatom. nem ismerem a,főkapitány ur ez irányú tervezetét. Az frgy nagyfontosságú, mellyel alaposan kell foglalkozni, minden elhibázott lépés ez idők folyamán kétszeresen bosszulja meg magát. Vitassuk meg az ügy minden oldalát, társadalmi, jogi. pénzügyi szempontból és azután térjünk át a reform báritfely útjára. Javítanunk kell a közbiztonságot s különösen a közrendészetet. ♦ Tudósilónk megköszönve a városi képviselő ur érdekes és tanulságos fejtegetését, távozott. SZEZONKÉP. Meleg van. . Olyau hőség volt e héten, hogy Celzius és Reamur őfelsége alaposan magasra urgrott ijedtében. Menekült is mindenki a nyári hőség elől. Ki Tátrába, ki külföldre, ki a Balaton mellé, ki pedig a Szabadhegyre. Aszerint, minő fürdőhelyet „rendeltettünk" az orvossal és ahogy m- a zseb engedte. Akik itthon maradtak, unalmasan rójják a forró aszfaltot. Némelyek esténkint elmennek a színházba is — izzadni Unalmas, egyhangú a város, melyben csak az u) cigánybanda, R á c z (iuszti öut egy kis elevenséget. A szalma-özvegyek ismét történeti nevezetességre vergődtek. A lapok tele vannak szalma özvegyi tör- ténettel. akárcsak a — fiumei cápával. De ne bántsuk a szegény szalma-özvegyeket. Eleget szenvednek ók, ha minden másnap útnak indítanak egy nyolc ! oldalas — nem levelet, hanem házi jelentést, mely \| ben leírják, hogy a Pufi kutya egészsége hála az égnek „jó szolgála takarítónő szorgalmasan bejár a lakásba (ne tessék rosszra gondolni), reggel két tójást evett lágyan és hogy vacsora után a Központ bao egy snittet habbal. Olyan költői rendetlenségü jelentések azok, hogy a kutyáknak gyomorizgató helyett bátran be lehetne íadni ilyeu szalma özvegyi „heti jelentést." Az asszonyok fürdő levelet írnak haza. A csa \| Iád ott nyaral valamelyik fürdőben. Ha Siófokon, akkor a pofozkodási jeleneteket irják le tárcaírói talentummal. Mert a fürdón rendkívül „költői ihletű" ! levegő van. Legalább is minden második ember azt ! hiszi magáról, hogy benne Sipuluszi tehetség van. Jön is garntadával fürdólevél. Csak ugy tellik a szer-■ kesztöségek — papírkosara A férjek boldogan mutatják az asszony levelét ; Milyen fenségesen nyaralnak. A vendéglőben egy hét \| alatt még csak kétszer volt kozmás a leves, csak \| négyszer égett rá a hus és csak hatszor csapta be ókét a fizető pincér. A gyerekek nagyon jók. A Peri-i két egyszer rúgta csak oldalba egy nagyon szép kis, csikó, a Jancsika pedig egész nap az eperfán van.. Ott vannak az idén is Halmaz falviék az öreg ! kisasszonnyal, Kerekék a szép bonnéval... Ott vau \| az a hires agglegény is, aki tavalyi szezonban kétszáz korona és huszonkét fillért fizetett ki eltörött boros üvegekért. Mert ezek kérem mind történeti esemé-! nyék. A balatoni kisebb fürdőkben a pincérek, a postás gyerek, a fürdő asszony, a kiránduló fiatal segédjegyzó és a szövetkezeti üzletvezető olyan személyek, kikről legalább is . harminc ebéd közül tizenhéten illik beszélni. Arról azonban nem írnak haza asszonyaink éi a leányok, hogy milyen kedélyes élet vau az esti vonatok érkezésénél. Aunyi buzgó csókolódzó vau ott ilyenkor, hogy csak na. És ki botránkozik meg ilyenen. A holdfény beszórja ezüst sugaraival a nagy vizet, a szellő pajzánul játszik a hólgvecske lürteivel és u szemfüles pár oly nyugodtan csókolódzik mintha akkor érkezett volna meg a „Kelén," vagy a pesti gyorssal. De hagyjuk a fiatalokat. Ók most bevezető munkáját végzik — az anyakönyvi hivatalnak. Az ékszerészek is már elküldik jegygyűrű megrendeléseiket .. Borzasztóan melegjük van az embereknek... RIPORTER. TARCA. A párisi színi-világból. A (iaulois hasábjain egy francia zeneszerző, Victorin Fonciéres közre adta naplójegyzeteit, amelyek során egy -pár igen jóízű apróságot mond cl élotének meglehetősen tarka eseményeiből. Így elmeséli többek közt. hogy miként vendégszerepelt egyszer Berlinben, mint operaénekes. Valami tizenöt esztendővel ezelőtt történt — irja Fonciéres — a berlini királyi opera szinlapjai az én Lotharingiai Jánosomat hirdették előadásra. A jelmezes főpróba napján egy negyedórával a függöny lelgördülése előtt Betz, a hires baritonista, akinek Rudolf szerepét kellett volua játszani, beüzente a színházhoz Hülseii intendánsnak, hogy nem énekel a főpróbán, mert a premiérre kímélnie kell magát. Miutáu , nem akartam darabom főpróbájáról remoudaui, ajánlkoztam, hogy átveszem a Betz szerepét. Németországban a főpróbákon -nem igen szokott idegen közönség jelen lenni; nem sokat teketóriáztam hát, hanem egészen nyugodtan és nagy önbizalommal léptem ki a színpadra, ahol szürke utcai kabátombau és kerek nemezkalapommal barátságosan elvegyültem a páncélos lovagok és a korhű öltözetű vidéki nemesek színes csoportja között. Mikor azouban a nézőtérre tekintettem, szinte elképedtem attól a látványtól, amely elébem tárult: a padsorok egészen az utolsó helyig tele voltak emberekkel! Kifeledték vélem ugyanis közölni, hogy épen ez egyszer kivétql történt. Mintán fraucia szerző uj darabjáról volt szó. a berlini újság írók engedélyt kaptak rá, hogy a jelmezes főpróbát megnézhessék. Kzt az engedélyt a hírlapírók azután ugy értelmezték, hogy szól az családtagjaiknak ós \| távoli rokonaiknak, meg )ó ismerőseiknek is. Szóval j beözönlött a lópróbára fél Berlin. Egy pillanatra \| tökéletesen kiestem a sodromból, azután azonban \' összeszedtem valahogy magamat ijs — bár egy I kicsit bizonytalan hanglejtéssel, de. ugy ahogy — énekelni kezdtem Rudolf első recitativáját. Itt-ott suttogást, egy-egy elnyomott kacajt hallottam, de ez ahelyett, hogy megbénította volna művészi felbuzdulásomat, még erőteljesebb domborítására ösztöuzött; és pedig olyan mértékben, hogy a nagy jblenetben, i mikor Rudolf Heléna grófnét hatalmába akarja keríteni, a helyzet és partnerom, a szép Beeth I4ola természetes bájai olyan extázisba hoztak, hogy ma\|d megfojtottam ót ölelésemmel; olyan erővel szorítottam ugyanis magamhoz, hogy Beeth kisasszony kétségbeesetten lihegte\' a fülembe : — Ah! mester; hiszen megfúlok! A nézőtér lembolt a lelkesedéstől. — „La Fúria Francese!" — mondta az olasz nemzetiségű balletmester, mikor ismét a kulisszák mögé léptem. — Önnek igen rossz hangja vau maestro mondta Hülsen jntendáns a kezemet megszorítva — de mint tragikus színészt bámulom önt. A sikeremre tehát egész joggal büszke lőhettem. Es Beeth kisasszony sem haragudott, hogy egy kicsit erősebben megöleltom a kelletténél, sót azt is megígérte, hogy elénekli Heléna szerepét Párísban is. Ez a szép terv. fájdalom, nem valósulhatott meg, mert az Opera Ooinique éppen azon a napoh^ett le, amikor Beeth kisasszonynak az én művemben •• E£y ,Vásik i,íe" Jóizft (,o\|Küt inoild «\' Jonciéres Bauduről, aki \'2.1—30 óv előtt a (iaité-szinház rendezője volt es arról volt nevezetes, hogy a színház repertoirjának minden dara.biát kívülről tudta Akár operette, akár vaudeville, akár dráma volt az, Baudu minden szerepet és minden muzsikát tudott. Egy este valami kiállításod operetté ment volna, de közvetlenül a függöny felgördülése előtt a darab főszereplője, Perret Berth kisasszouy kijelentette, hogy indiszponálva vau >-s nem játszik. No most mit csinálunk? — kérdezte Vicén-tini, a Caité akkori igazgatója. Le kell mondanunk az előadást és vissza kell aduuuk a jegyek árát. — Egy pillanatra — szólt közbe Baudu — én tudom a szerepet, ha akarja beugrók Perret kisasszony helyett, hiszen ugy is nadrág .szerepe van. Az őrült ajánlatot általános megrökönyödés fogadta, az igazgató azonban egy pár pillanatnyi tűnődés után belement a dologba. — Ez nem is olyan rossz ötlet — moudta ! mosolyogva — öltözz fel Baudu; a Perret kisasszony trikója bizonyos helyeken valószinülog bő lesz neked ugyan, de vattával kipótolhatod a fogyatkozásaidat. Tiz perccel később Baudu hódításra készen állott a kulisszák mögött. Simára borotválkozva, rózsásra festve, fején egy aranyszőke parókával nem is mutatott rosszul. Szerencsétlenségre azonban Baudunak tömör basszus hangja volt, képzelhető hát az a csodálkozás, mikor a fiatal herceg egyszerre F-kulcsból \| kezdett énekelni. Bauduuak nagy sikere volt: a közönség nem \| tudott hova lenni a kacagástól. Perret kisasszonyt azonban ugy látszik, nyugtalanította ez a siker, mert inásnápra hirtelen teljesen egészséges lett és igen erélyesen követelte vissza a szerepét A Figaro glosszákkat közöl, ^melyben a Iram-ia dramaturgok lolkiismeretlenségét szatirizálja Egy apróság a sok közül nagyon ráillik a mi viszo-nyairikra is s azért el mondjuk Ízelítőül az egtjsz- f 1005 JUL1US e ZALAI KÖZLÖK\' 3 HÍREK. Irta Jogász. E cikkei egyik munkalártunk küldte be lapunknak Uöilíi végeil. Bár egy kitté lulioii tiinben fetii le a köibiztomági állapotokai, méglt köxtéadjuk. Sok igattág van benne. Az utóbbi napok eseményei igaroljk a cikkíró véleményének helyetségét. A bünügyi oittály derekasan, jól van vetetve. Van benne tervtterütég, étttieiUtég. Csak a rendörlegénytég létwáma nem tud ennek megfelelni. Három eset történt a bélen, amelyele közül mindegyik eléggé nevezetes a maga nemében. Kiválóan jellemzi azt az állapotot, amely városunk utcáin és a magánosok házaiban a közbiztonság tekintetében uralkodik. Tavaly, de már az idén is több izben fordult eló az az eset, hogy egyeseknek lakásába a nyári hőség miatt nyitva hagyott ablakon át idegen egyén behatolt és mikor észrevették, az éj leple alatt titkon és fel nem ismerve elosont. A múltkoriban egy ilyen éjjeli vendéget, aki lopott látogatása közben, sikerült\' elcsípni és nála állítólag egy tőrt és revolvert találtak Kzen a héten egy ilyen meneküli vendég egy éles \| bórvágó kést ejtett el. Ezek az esetek méltók a megfontolásra. Nem a legkifogástalanabb közbiztonsági állapotot mutatják. Mikor még az ember saját lakásában is kivan téve anuak, hogy valaki késsel és fegyverrel felfegyverkezve törjön vagyonára, esetleg életére, ki t érzi ilyenkor a közbiztonsági intézmény létét, a rendőrség éjjeli órködését. Már e lap hasábjain szó volt arról, hogy egy vidéki városban sem látni anuyi csavargó vándorlót, facér kocsist és napszámost, mint a mienkben. Nem szabadna megengedni, hogy annyi vándorló bejöjjön a városba, különösen, hogy több napon át itt tartózkodjék és az éjjeleket felhasználja arra, hogy amely helyeken nappal kéregetett és helyszíni szemlén volt, azokon éjjel is, természetesen más célból, látogatást tegyen. A revolveres éjjeli látogató, akit elfogtak, ez is ilyen vidéki váudorló, többször büntetett alak volt. Éjjel úgyszólván a legcsekélyebb óvóintézkedést sem látunk közbiztonságunk tekintetében. Az éjjeli rendór-órjárat, egyáltalán semmiféle biztonságot nem nyújt az ellen, hogy a város lakóihoz éjjel be nej törjenek, vagy a járó-kelőket az utcán esetleg el ne \| páholják. Nem elegendő, hogy városunk területén két, j esetleg négy rendőr ügyeljen az éjjeli rendre. Bizonyítja ezt az e heti második eset, amikor a város közepén történt meg, hogy két mulató társaság összeverekedett és veszélyeztette a békésen járók biztonságát. Ez azonbau még hagyján, mert az itt szereplők között úriemberek, vagy igy mondjuk, nadrágosak voltak. De tessék menjen valaki szombat, bői. Egy előkelő kritikus egy ismeretlen szerzőtől olvasásra kap egy terjedelmes kéziratot. Ük kritikus szépen elteszi a csomót a fiókjába és elfeledkezik róla. A szerző vár vagy egy fél esztendeig, aztán szerényen figyelmezteti levélben a kritikust, hogy ne feledkezzék meg a darabjáról. Ismét eltelik egy fél esztendő, amelyben azonban a nagy kritikusnak nem jut ideje sem az olvasásra, sem pedig a válaszolásra. Végre a szerző türelmetlenül követeli, hogy olvassa el a darabját és irja meg a véleményét, megint el telik három hónap anélkül, hogy válasz jönne ; végre a szerencsétlen szerző erélyes levelet ir a kézirat dolgában. Akkor a kritikus előszedi Valahonnan az esztendős porréteg alól a kéziratot, leporoltatja és kereszkötés alatt visszaküldi a szerzőnek, a titkárjával pedig irat egy áradozó bangu levelet, amelyben égig dicséri a darab szépségeit és melegen ajánlja a szerzőnek, hogy müvét a Comédiebe nyújtsa be. Három nap múlva pedig egy tréfáiról ismert drámaírótól a következő levelet kapja a hires kritikus: Uram! Szives sorai fényes bizonyítékát adják az ön kiváló műizlésének, s csak azt sajnálom, hogy pem követhetem jóindulatu tanácsát a darab ugyanis, amelyet bírálás végett önnek küldtom, már jó ideje & C\'oraédie repertoirján vau és a .Fösvény- cimen szokták játszani. Aláírva X, alias y az ismeretlen szerző. A nagy kritikus tehát Molierról mondott jóakaró véleményt a tréfá,s drámairónak, aki a TartüfTeöt másoltatta le és küldte be bírálata. (M.) vagy Tasárnap éjjel a Király-utcába, ha esetleg a [kiskanizsai legények tiporják a sarat. Bizony vissza-j fordul ilyenkor az arrajáró. De mit tegyenek azok, \| akik ebben az utcában laknak, s akiknek esetleg I fontos dolguk van ilyenkor is a városban, esetleg gyógyszertárba, va#y orvosért kell menniök. Ezeknek ki kell tenni magukat egy-két esetleges ütlegnek, vagy legalább is a legdurvább káromkodásnak, ha ebben az utcában végig akarnak menni. Szombat és vasárnapon éjjel különösen megkellene az éjjel ügyelő rendőrök számát sokszorosítani, mert ritka az a hét, amelyben e két nap éjjelén az utcán verekedés, vagy más skandalum ne történnék. De még nappal sem járhatunk egész biztonsággal az utcán. Egy szegény szerencsétlen beteg emberről kell megemlékezni, aki vallási őrjöngéseivel veszélyezteti a járó-kelők testi épségét. Bélának hívja mindenki, az utcai suhancok még valami előnévvel is csúfolják. Ez az ember egész napon át az alsó templom környékén tartózkodik. A templom előtt levő szobrok előtt arcra borul, itt eszik térden állva, majd hirtelen felugorva körülfut, gyakran a közellevó utcákba is befut és botjával nagyokat üt maga körül. Ha egy idegen látja, valóságos félelmet okozhat neki, amint vadul forgó szemeivel, nagy zajjal róhat) el az ember mellett egyik kezében kést villogtatva, a másikban hatalmas botját tartva I Nagyon ritkán bánt valakit. De épen ezen a héten történt, hogy az utcai suhancok utána kiabálták csúfnevét, mire 6 futni kezdett és akit legközelebb ért, egy szerencsétlen kis flut vastag botjával a fején súlyosan megsebzett. A rendőrségre azután bekísérték. Hogy mi történik vele. valószínűleg az, ami ezelőtt pár évvel. Ekkor egy úriembert pillanatnyi feldühödésében egy fél téglával hátba dobott, a rendőrség pár napra elzárta, de ismét kieresztette. Az ilyen embert pedig nem szabadna az utcán )árni engedni. Elég szerencsétlen ez maga, hogy ily betegen, koldulásból kell magát fenntartani. De ba szabadjára hagyják, még másokat is szerencsétlenné tehet, ha őrjöngése rájön. Van az ilyenek számára országos intézet, ne sajnálja a város azt a pénzt, amit érte fizetnie kell és küldje el gyógyulni. Ha spórol evvel a város, a lakósság testi épségét, esetleg életét veszélyezteti, ha egy őrjöngő embert szabadon enged az utcán járni. Ilyen állapotban van közbiztonságukká Sem éjjel, sem nappal, sem szobáinkban, sem az utcán nem vagyunk eléggé biztosak, hogy vagyonúnkban nem károsodunk-e. hogy testünket nem veszélyeztetjük-e! E bét eseményei eléggé mutatják ezt. Emlékeztetö-naptAr. Jlllll 12. Rendkivllll megyei k&tgyillét. „ II. A lalamegyei >Si6vetkez«lt Ellenzék értekezlete Szivarvég és kegyelet. vazott meg az ott élő aggharcosoknak, melylyel jó példát mutatott a többi városnak is. A többi törvényhatóságok ugy látszik arra várnak, bogy alaposan megfogyjon a számuk: akkor kevesebb pénzt kell megszavazni. Addig hadd rágják csak a szivarvégeket. A hatóságoknál azonban többet tehetnek az egyesek, akiknek akad egy kis feleslegük. Ünnepségek, mulatságok, bevételeiből is lehetne juttatni nekik, sót, ha valahol belépti dij mellett tartanak hazafias ünnepséget, azt egyenesen az ó javukra kellene rendezni. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy a mig szabadságharcunknak ezen élő szobrai enni kérnek, ne vonjuk el tőlük azt, amit halottak dicsőítésül érc, vagy márványszoborra költünk. A holtakat már nem boldogihatjuk, ba szobrot emelünk nekik, de az élőkkel szemben még módunk van a hálálkodásra. Node nem azokkal az enyves szivarvégekkel\' — A hivatalos lapból. A vallás- és közoktatásügyi miniszter G 1 ó s z Ernő zalaegerszegi és dr. Károlyi József besztercebányai főgimnáziumi rendes tanárokat kölcsönösen áthelyezte. — Kossuth szobor Csurgón. A somogymegyei Csurgó község hazafias közönsége mindig lelkesedett az ideális célokért. Most Kossuth szobor mozgalmat indítottak, melynek vezetését az ottani előkelőségek vállalták el. Az előkészítő bizottság I n k e i\' József bárót, a kerület népszerű képviselőjét fogja felkérni a diszelnökre. A gyűjtést a közei hetekben megkezdik. Már most is több mint ezer korona gyQlt össze a szoborra. — A déli vaaut kóréból. P i 11 i t z Gyula, a nagykanizsai vasútállomás főnöke, 4 heti szabadságra elutazott. — Beszámoló. Alsólendván vasárnap tartotta beszámoló beszédjét Nyáry Béla dr.. a kerület országgyűlési képviselője. Nyáry Béla dr. beszédjét nagy tön?dg hallgatta végig és lelkes ovációkban részesítette. i— Az idójárás. Az egész héten óriási volt a hőség. Már évek óta nem volt ily meleg. Valósággal tűrhetetlen. A városban és a környékbeli helyeken több napszurási eset fordult elő. Nagykanizsán csütörtökön esett végre egy kis eső, de a levegő nem hűlt le. A megye több részéből is esőt jelentenek. Több felé tojás nagyságú jég esett. A Balatonon, miut nekünk jelentik, nagy vihar volt. — A villamvilágitás ügye. A január 17-én kiküldött villambizott8ág és a március 20-án alakult villamellonőrz.0 bizottság működéséről kevés szó hallatszik. Vagy jobban mondva semmi. Állandó panasz hallatszik e miatt a közönség körébeu. Vájjon ki találta ki. hogy a magyar szabadság-1 A , Reggeli Lapok Melléklete- szerdai számában ezt harc élő emlékeinek jótékonyság, vagy kegyelet cimén szivarvégeket küldözgessenek ? irja: A villamvilágitásnál legutóbb néhány semmi KTsToitatta 7á a honleányokat, hogy a nemzet esetre 8em elönJÖ8 dolKot tapaszulhatunk. A lámpások háláját enyves szivarvégekkel juttassák kifejezésre a egy része ugyanis tegnap é6 tegnapelőtt este egy-sinlódő, elaggott hősökkel szemben? Mert hogy szokássá i általán nem égett, mig másrészük vöröses fényben, vált, annyi bizonyos. A budapesti honvédmenedékházba például annyi szivarvég érkezik, bogy a felügyelő azzal szokta fenyegetni az agg honvédeket, hogyha el nem pipázzák a szivarvégeket, hát belefózeti a csuszpájzba. Ami egyébként azt is jelenti, hogy csuszpájzban jóval szűkebben van részük, mint szivarvégekben. Akárki is találta ki ezt a jótékonyságot, akárki is-szoktatta rá a honleányokat, annyi bizonyos, bogy több köny facsarodik ki az öregek szeméből az ezen jótékonyságban rejlő megaláztatástól, mint a szivarvégek füstjétől. Eleitől fogva más elbánásban kellett volna részesítenünk őket már akkor is, mikor még igen sokan voltak, de különösen másképen kell bánnunk anélkül, hogy világitana, pislogott. L\'tánna jártunk és meggyőzódtüuk, hogy az irodákban is igy van és ezért kérünk ezirányban mihamarabb intézkedni. — Egy félév az anyakönyvi hivatalban. Az anyakönyi hivtalban most állították össze az első félév iy()5. januártól—junius végéig stasztisztikáját Az eredménye nem valami kedvező színben tünteti fel közegészségügyünket. A legtöbb halálozásnak a járványos betegségek és a tüdővész voltak okai. A halálozás kilencvenhárom lélekkel volt nagyobb, mint a születések száma. Az idén apadás van a tavalyi léleksza-porodással szemben. A statisztika ezt mondja: Nagy- , velők most, mikor már csak igen kevesen vannak. Kanizsa r. t. városban a folyó év első felében stüle-, Tenyerünkön kellene hordoznunk őket, ellátni min-1 tett összesen 391 gyermek, (a mult évben 396), kik y dennel, amit szemök-szájuk kíván, levenni vállaikról, közül törvényes 171 fiu és 139 leány; házasságon az élet gondját, megédesíteni végnapjaikat boldoggá kiyüli 4fi flu ég 93 ,e4 5 fiu és 8 leány pedig tenni azt a kis időt, amit meg közöttünk töltenek.;, . . .. , , . , .. Vigasztalnunk, kárpótolnunk kellene őket az átélt halva születet . Az elhunytak száma 464, (a mult év-inéltatlauságokért, de nem — szivarvégekkel. Ez se beiTOö). kik közül 255 a ti- es 229 a nőnemhez mihozzánk, se óhozzájuk nem méltó. tartozott. Házasságkötés céljából 169 pár jelentkezett, Olyan kevesen vaunak, hogy a kárpótlással (ft mult évben 153). Házasságot kötött 144 pár. la járó áldozatot, (ha ugyan egyáltalán áldozatnak.lehet \|nuU é?beu m) Vegje8 \|lázasság 6 eHelben ;öu nevezni i közössen e vállalva meg sem ereznók. ők . , , . , , • «,AK» • , , pedig bálával viseltemének a megtért utókorral siembeu. ("múltévben lm. leginkább „raelita éa keres.-Pozsony város törvényhatósága már régebbeu MJ k""\'11 * terineszetes apadás »3 lelek a mull megtelte ebbeli kötelességét: rendes évi segélyt sza- évi 41 lélek szaporodással szemben. I ZALAI KÖZI. 0 N Y 1905. JULIUS 8 — Zalavármegye általános tanítótestülete julius 4-én tartotta közgyűlését Keszthelyen, a városháza nagytermében Szalay Sándor elnöklétével. A közgyűlést istentisztelet előzte meg, mely után Festetich György gróf ércszobrát koszorúzták meg. Szalay Sándor ez alkalommal beszédet mondott. A közgyűlésen Ruzsicaka Kálmán dr. megyei tanfelügyelő üdvözölvén a megjelent tanítókat, kiemelte a népoktatás terén kifejtett buzgó munkálkodásukat. Az elnöki jelentést s unnék kapcsán a pályázati eredmény kihirdetését tudomásul vették. A jeligés levélkék fölbontásakor kitűnt, hogy az egyik pályanyertes munka szerzője: Buuekovich János, nagykanizsai állami elemi iskolai tanító, a másiké pedig: Kertész József oki. polg. iskolai tanár, nagykanizsai izr. iskolai tanító. A 100 és 80 korona pályadijat az elnök a pályadíjnyerteseknek lelkes éljenzés kíséretében adta át. Illés Ignác dr. ezredorvos az alkohol káros hatásáról tartott értekezést. — Egy árnyfolt. A .Nagykanizsai Friss Újság" irja e hírt, melyet valóban orvosolhatna a rendőrség: Valamelyik Ijogaras angol statisztikus hitelesen kimutathatná; hogy három-négy ország egyetlen városában sincs annyi nyilvános és titkos mulatóhely, mint Nagykanizsán, ahol a töméntelen korcsma és kávéház csak ugy zsibong a tivornyák zajától. A tivornyák végleteiről pedig gondoskodnak a facér kisasszouyok, akik fölös számmal vigyorognak az aszfalton járó-kelő erósebb nemre. A sétatéren pedig egész nyíltan folyik a vásár. Mert hallatlan, botrányos, arcpirító jelenetek folynak ott le a sok száz sétáló szemeláttára. Kifestett arcú némberek, facér kisasszonyok tisztességes hölgyek mellé ülnek a padokra és oly arcpirító, szemérmetlen magaviseletet tanúsítanak ezek a pirulni nem tudó szerencsétlenek, hogy tisztességes hölgyek kerülni lesznek kénytelenek a sétateret. — Az iparossegédek és a közmunka. Vár- Sági János, a Balatoni-muzeum vezetője ismertette j h í d y zalaegerszegi polgármester a minap rendeletet a Keszthelyen fönnálló muzeumot. Pósch Zsigmond 8d0tt ki, amely minden tizennyolc esztendősnél idősebb az alkoholról pedagógiai szempontból tartott előadást, j iparossegédet közmunkára rendel. Az iparossegédek Az értekezöknok a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet i 0 miatt tüntettek a városháza előtt « be akartak jutni szavazott. A gyűlés után száznegyven terítékű lakoma j az épületbe, hogy iuzultálják a polgármestert. Két volt a balatouparti Hullám-szállóbao. század huszárságot vezényeltek ki a városházához, de — A sétatéri ünnepséget végre vasárnap vérontásra nem került a sor, mert az alispán szavára megtartották. A színtársulat tagjai működtek a nyilt szétoszlott a tömeg Az emiatt összehívott rendkívüli sziupadon. A szépségversenyben Lá ng Katinka, Gold- közgyűlésen Várhidy eljárásáuak törvényszerűségét stein Margit és Károlyi Léona lettek a győztesek, bizonyította. A képviselőtestület a következő tanácsi — Jó példa. Most már a kisebb községek előterjesztést fogadta el: .A városi tanács és jogi is lefózik a Ilii kedves városunk ügyeinek bizottság javaslata alapján névszerinti szavazás meg-intézóit. A tapolcai képviselőtestület egyhangú ilé» elhatározza a képviselőtestület, begy az . . ,. 11/ ,, ., . • i ; • iparos ós kereskedő sogedeket. nemkülönben a nap-holyeílesael elfogadta egyik varost képvtselo ,^m0Mku „ >8 0 M , , „. ,Upján kir6tl ama indítványát, hogy az utuakat kora reggel munka-kötelezettaíg alól tlje»en lelmenti. hacsak a Hi\'perjék a város szegényei. Ezzel nemcsak megnevezettek saját nevllkón kereseti adót nem fizet-a közegészségügyet javították, hanem segítettek nek. l\'tasitjs a képviselóteftolet a tanácsot, hogy ezen némileg » község pénzügyi helyzetén A városi I végb.tároiat jogerire emelkedése után ezen véghatá-, , . . ... rozatta mentesített egyenekre az eddig kirótt köz szegényeket ugy.s ingyen tartják. Most a munkt Urtozáiit törö^8e_. seprésből egy keveset megtakarítanak. Nen»< _ A Szépltő Egyeaütet köréből. A Szépítő nagy eset ez a maga erdekességeben De ^ önlözó (.8öreket 8iereztet be , 8étMérre igenis feljegyzesre érdemes hogy amiért Zalai Közlöny már évek óta küzd vezér- Kgyesület öntöző csöveket szereztet be melyre adományozni szívesek voltak Kbenspangei Leo 20 koronát, Tripammer Gyula 10 koronát, Rperjesy cinkben, versben, hírben es az eg tudja minó (j4bor 2 korontl 0mmu 32 korm4t A ^ rovatban, nem, azt Tapolca egy kepviselói ,domí vírl eIulon < k6sl5Detel mo£d , Slí indítványra egyhangú helyesléssel elfogadja váluztmáttja. De csak nem akarjuk Kanizsát Tapoloaval ° _ . , ^ . ,, . . . _ ,, . . ...•.»• • — Rendelet a cscplesről. A bekövetkező csep- összehasonlitani. Hisz mi rendezett tanácsú lési i(16szak a\|kt\|mából értesítem a város t gazdaváros vagyunk, ók pedig csak nagyközséget közönségét hogy gözcséplógéppel való cséplést a alkotnak ... város belterületén, a rendkívüli szárazság miatt, tüz- i — A Balatoni Szövetség Balatonföldvárott biztonsági tekintetekből, csak oly szérűs kertekben tartott ülésén elhatározta, hogy a balatonmenti für- engedhetem meg, melyekben a gőzkazán az épületektől dókben a kötelező bejelentés behozatalát kérik. A legalább 40 méternyire állitható fel. Gazdák, kiknek szövetség sürgeti Zalamegye közönségét a balaton- helyi viszonyai nem engedik meg a gőzkazánok ily parti vasút kiépítése ós a Balaton körül levő turista- módon való felállítását, célszerűen tennék, ha a városon utak elkészíttetése végett. kívül árra alkalmas — nálam előlegesen bejelentendő — í — Koszorutpótló adományok. Junius hó helyre hordanák gaborájukat és az ott együttesen j ;iO-án elhunyt Biró Pálné iránti kegyelotük jeléül csépoltetnék el. Jelen reudeletem a tűzrendészed: adakoztak: A gyászoló család ■_> o kor.. Kohn L. Lajos, j kormányrendelet 9. § értelmében adatván ki és meg-\' Berger Iguác (0—10 kor., Biró Sándor (Budapest), szegői a tűzrendészed kormányrendelet 30. §-a szerint1 Mayer Mór (Alsódomboru) 5—5 kor., Soauenschein IQO koronáig terjedhető pénzbüntetésül sújtatnak. Mór 4 kor., Az üzleti személyzet 3 kor Hamburg Nagykanizsán, 1905. évi julius hó f»-áu. Deák Miksáné ti kor., Lukász József l kor. Összesen HO Péter s. k. r. főkapitány. j[ kor. A nagykanizsai izr. Szent-egylet. — A huszárok. Somogyvármegyéból kelt — Az iparfeiügyelet reformja. Az iparfelügyelók szárnyra és a lapokat is bejárta a hír, hogy Zala-közelébb a kereskedelemügyi minisztériumban Szterényi egerszeg és Keszthely nem lesznek többe ló,vas gar-József miniszteri tanácsos elnöklése mellett tanácskozá- nizonok, ellenben Kaposvárott egy egész ezred huszárt sokat folytattak melyeknek tárgya a szolgálati utasítás, helyeznek el. így kívánják a hadászati szempontok, valamint a kerületek ujabb beosztása volt. A degálla-i Most egyik zalaegcrezegi laptársunk irja, hogy az át-podás az utóbbira nézve az volt, hogy a Budapesten \| helyezés nem fog megtörténi. Zalaegerszegen befeje-Bzekeló ipari főfelügyelőségen kívül még egy fófel-, zett ténynek tekintik, hogy a huszárosztály olt marad, ügyelőség alakittassék Pozsony székhellyel. Ez utóbbi _ Egy kislány tragédiája. Borzalmas módon alá tartoznak majd Besztercebánya, Győr, Kaposvár, halt meg Pintér József epegyi (zalamegye) lakós (i Komárom, Losonc, Lőcse, Nyitra, Sopron, i éves Gizella nevű kislánya. Felmászott az eperíára és Pécs, Székesfehérvár, Szombathely, T r e n-! eprezés közben az ágak közé esett. A kislány nyaka csen, Fiume. A budapesti iparfelügyelőség alá tar- két ág közé szorult és mikorra segítség érkezett, toznak majd Arad, Brassó, Debrecen, G y u 1 a, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Lúgos, Máramaros-sziget, Marosvásárhely, N agy becske re k, Nagyvárad Sátoraljaújhely, Segesvár, 8zabadka, S z a t m á r, Szeged, Szolnok ós Temesvár szék-helylyel tervezett iparfelűgyelóségek, melyek közül a ritkított betűkkel szedett helyeken uj ipari felügyelőségek lesznek szervezve. Eszerint az eddigi 17 ipar-felügyelőség helyett ezentúl harmincöt lenne. A bo osztás teímószetesen még nem végleges és ugy ebben, mint az iparfelügyelőknek adandó szolgálati utasításokra nézvé a kereskedelemügyi lniniszter dönf véglegesen. Személyzetszaporitás különben a lényeges decentralizáció dacára egyelőre nincs, tervbe yéve s csak az eddigi személyzet megfelelőbb beosztásáról, már meggazdagodtak és zalai va» szó. \| virágzó szőlőkké felújították. már csak a holttestét vehették le a fáról, — Máriatelepről A Széchenyi Imre gróf kormánybiztos vezetése alatt álló balatonmelléki Máriatelep szőlőbirtokosai a közgyűlésükön szóvá tették, hogy a szólőtelep borértókesitési ós közlekedési viszonyait javítani kellene. A telepesok körében az a komoly törekvés nyilvánult, hogy a telep két végén levő Máriatelep és Balaton-Keresztur nevű két rendes vasúti állomáson és egy déli vasúti megállóhelyen kívül a kilőne kilóméter hosszú telep közepére még egy déli vasúti megállóhelyet kapjanak. A máriatelepi szőlősgazdáknak különben jól megy a sorsuk. A zalai szőlősgazdák közül, kiket a kormánybiztos a kilencvenes évek elején Somogyba áttelepített, többen zólóiket időközben — Betörés egy nagykereskedésbe. Weisz és Ledofszky előnyösen ismert nagykereskedő cég Fó-uti üzletében hétfőn a déli órákban a déli záróra alatt betörők jártak s onnan néhány száz korona készpénzt elvittek, az üzletbe egy pincéből hatoltak fel, melyet csapóajtó köt össze az üzlettel A betörés körülményei és a tett elkövetésének módja azt bizonyítja, arra enged következtetni, hogy a betörést a viszonyokkal ismerős egyén követte el. Ledofszky Ernő cég tulaj-cfanos feljelentésére a rendőrség a nyomozást azonnal megindította, de edddig ez eredraóóyre nem vezetett — Asztaltársasági összejövetel. Az Első Nagykanizsai Magyar Asztaltársaság jótékonycélu egyesülete ezúton is szíves tudomására adja tagjainak, hogy a legutóbbi választ-, mányi ülésén elhatároztatott, hogy az összejövetelek csütörtök helyett folyó hó ll-étól kezdve kedden tartatnak meg. — Elmebetegosztály Zalaegerszegen. A nagykanizsai sajtó már régen irt, cikkezett .egy Nagykanizsán felállítandó elmeosztály érdekében és most Zalaegerszeg városa kapta. Csakhogy Zalaegerszeg város intéző körei mozgalmat indítottak ez ügyben. Hogy nálunk volt-e ilyen hivatalos terv, arról nincs tudomásunk. Az ügyről a következőket irják Zalaegerszegről: Zalaegerszegen mozgalom indult meg, hogy a közkórház elmebeteg osztálylyal bővíttessék ki. A megindult mozgalom sikerrel járt. A belügyminisztérium az elmeosztályuak létesítését elrendelte. Es nem lesznek kénytelenek azok a szánalomra érdemes szerencsétlenek városunkban s vidékén felügyelet nélkül kóborolni, akiktől a gondviselés sújtó keze az elme tisztaságát s az agy gondolkodó képességét megvonta. (Kanizsán sem ? — Szerk.) — Az adás-vevés a budapesti tőzsdén. A budapesti áru és értéktőzsde tanácsa a régibb idő óta húzódó adás-vevési ajánlatok kérdésében kimondotta, hogy a tőzsdén az ár kikiáltása mellett, általában tett vételi, vagy eladási ajánlatok folytán, az ajánlattevőt nem tartja feltétlenül kötelezettnek arra, hogy az ügyletet az ajánlattétel folytán jelentkező bármily féllel megkösse, viszont azonban az ilyen ajánlatokat az árfolyamok jegyzésénél figyelembe nem veszi; egyúttal pedig hirdetményben figyelmeztette a tőzsde tagjait arra, hogy a jövőben netán előforduló minden oly esetben, midőn a kikiáltott vételi, vagy eladási ajánlatok szinlegességéról szerez meggyőződést, az ajánlattevők ellen a fegyelmi szabályokat teljes szigorral fogja alkalmazni. — A kiskanizsai búcsúról csak két esetet jegyzett fel a rendőri krónika. Göncsicst György és Bence Ferenc kiskanizsai legények a nagykorcsmában éjjel 1 órakor Módi János kiskanizsai legényt összevissza szurkálták. Sebei súlyosak, azonban nem életveszélyesek. — Egy másik korcsmában is verekedést akartak rögtönözni, de ott Dani György 27-es számú rendőr idejekorán közbelépett. — A -hőség áldozata. Őri Károly 57 éves munkás Nagykanizsa Sugár-uli lakost, napvzurá- következtében szerdán éjjel mentő-kocsin a közkoFházba szállították és ott rövid szenvedés után csütörtökön este 9 órakor meghalt. Felesége és 7 árvája siratja. Hirdetmények. A m. kir. honvédelmi miniszter/a honvédség i90(J. évi lábbeli szükségletének l\'elét./vagyis lüOOO pár bakancsot (fatalpszegek uél-\' kül) páronként 10 (tiz) korona 94 (kilencvennégy) fillérben megállapított egységár mellett a hazai ki> iparosok által szándékozik készíttetni. E bakaucsok legkésőbb 1906. évi március hó végéig a honvéd központi ruhatárba szállitaudók, a kereseti összegek pedig I90ti. január 1-től fizettetuók. A szabályszerű bélyeggel ellátott ajánlatok, ott, ahol ipartestület van. annak utján, egyébként közvetlenül kamaránkhoz legkésőbb folyó évi július hó 30-ikáig nyújtandók be Erről az érdekelt iparosokat o y megjegyzéssel érte-bitjük, hogy ez ügyben részletes felvilágosítást az ; illetékes ipartestületnél, kamaránknál nyerhetnek. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. A Székesfehérvár, Veszprém, Pécs, Kaposvár, Sopron, Kőszeg, Nagykanizsa, Körmend, Pápa és Zalaegerszeg állomásokon elhelyezett m. kir. honvéd i csapatok széna-, alom- és ágyszalma, kömény tüzifa-j szükségletének biztosítása céljából f. évi julius hó 13-án Székesfehérváron, Pécsett, 18-án Pápán, \'27-én j pedig Sopronban és Nagykanizsán ajánlati tárgyalás Jog taHatni. A szállítási föltételek füzpte a soproni 18. és- a nagykanizsai 20 lionvédgyalogezred kezelő-tiszti irodájában tekinthető meg, esetleg 1G fillérért meg is s\'zerezhetŐ. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. ÜHI5 JUUIJ S a LA I K 0 /. L ^ S 6 - menyasszonyomról Én: Nem értelek, párbajból kifolyólag? Ó: Dehogy, demokrata ember nem párbajozik En: Talán szakítottál régi kellemes összeköttetéseiddel ? Ó : Eszemben sincs csak mondtam le . . Én: Akkor bizonyára közbejött akadály miatt ment vissza a párti ? Ó pirulva elrohan . .. * (Pacsirta és az anyós.) Az asztalnál is kánikulai melegbe illó viccek járják. A minap a ponyva alatt ültünk, amikor odajött egy hires rossz ricceló: — Mondják meg uraim, mi külöubség vau a Köxti Porzó. NYÁRI SZINKÜR. Magyarország legkedveltebb és legelterjedtebb lapja ma kétségtelenül a Pesti Hirlap. Legkedveltebb mert jó ellenzéki szellemű minden irányban független, szókimoudó, demokrata elvű újság; legelterjedtebb, inert napról-napra legnagyobb terje delemben, minden más lapnál gazdagabb tartalommal jelenik meg, tehát legjobban megéri az árát. Nagy elterjedtsége folytán a hirdetó közönség is legtöbb hasznát veszi, amit bizonyít hirdetéseink, köztük az apró hirdetéseknek rendkívüli mérvben való fölszaporodása Szinte fölösleges is hát felhívni ily lapra t olvasóközönségünk figyelmét Inkább csak azért tesz-szük, mert a szerkesztőség a félévi forduló alkalmából a jövó negyedre a nagyon kedvelt amerikai büu-ügyi regények mellett érdekes eredeti regényt is helyez kilátásba; meg hogy figyelmeztessük arra a körülményre, hogy aki — habár havonkiut is — juliustól kezdve félévig egyfolytában nem tartja a lapot, elesik a Pesti Hirlap közismert és közkedvelt P,(^rU aZ anJÓ8 között? karácsonyi aiándékától: a Pesti Hirlap nagy képes < Szüuet. naptárától, mely évról-évre gazdagabb tartalommal és — Nos nem tudják Pedig a megfejtés • szebb kiállításban jelenik Van a Pesti Hírlapnak más egyszerű: A pacsirta fenn énekel,- az anyós a kedvezménye is: a Divat Szalon, ez a pompás es .. . ■ , ,. kitűnően szerkesztett divatlap hölgyeknek, melyet a \'•nenelt "e11 Pesti Hirlap előfizetői féláron rendelhetnek meg. Ha ínég megemlítjük, hogy a lap nagyszámú rendes rovatait a közhasznú Kertészet rovattal gazdagította, már csak az marad hátra, hogy t olvasóink figyelmébe és pártolásába ajánljuk e kitűnő uapilapot a félév latelése alkalmából. A Pesti Hirlap ára egy hóra ¥ kor. 4(> fill., 2 hóra 4 kor. H<> fill.. negyedévre 7 kor., félévre 4 korona. A Divat Szalonnal együtt negyedévre •» kor., félévre 18 korona. A kiadóhivatal. honnan mutatványszámokat is lehet kérni: Budapest, V., Váci-körut 78. z A vli mint a gyomor- és bélbetegségek óvószere. Mindenki tudja, hogy a Karlabadban és Marienbadbao gyógyulást kereső gyomorbetegek legnagyobb kontingeuiét magyarok alkotják. Ennek oka pedig az, hogy a magyar konyha igen Ízletes, de meglehetősen nehezen emészihutő táplálékokkal látja el fogyasztóit, továbbá ht, hogy a magyar ember az étkezés után boritalboz van szokva. A bor pedig a zsíros ételek emésztését gátolja. A táplálkozá-mak ezen betegsegekre ve/utó hátrányait az ivóvíz van hivatva kiköszörülni. Erre aionban a víznek tisztáuak, jónak én olyannak kell lennie, bogy a táplálékot az emésztéshez kellően elQkAnútse. tíöziainert dolog, hogy e célra a mohai Ágnes-forrás a legelnőaorban felel uieg, mert nemcsak kitűnő oldószere a tápanyagoknak, hanem alkalikus tíz lévén, tiszta is, a gyomrot az emésztő nedvek elválasztására alkalmasan izgatja s kellemes izü borital. Háztartások nagy üvegekben a mohai Ágnes-vizet különösen olcsón szerezhetik be (Színházi levél.) > Jukker asszony. — Pr«s ház, üres híz. — Sikertelenségek, — Hiányos társulat. — Az asztal körül. élete.) Egy Károlyi Leona Szegény Madár. Az agyonütött sziniszezon. — Hucsuzik a szinlaposztö. — rencsés utat Siófokra. Jukker asszony levelének óftzjnte haugia élénk visszhaugra talált. Volt is miatta duzzogás bőven és gazdagon. Egyik kedves primadonna a kiadóhivatalban (!) kereste — Őnagyságát. Hogy Írhatnak ó róla olyusinit. Hogy ó hideg, hogy az ó játékában a nagyúri körök merev hidegsége van! Hallatlan ráfogás! A primadonna Onagyságábán nagyon is sok melegség van. Ki is jelentette, hogy olyan kritika után nem fog többé Zalai Közi ón y-t venni Hahaha... A kisasszony « megható kijelentését tudomásul véve tériünk át e hétre. Díszes egy hét volt. üres ház után. üres ház. Nagy a hőség, mondta a direktor párt. KdmNzuk az előadások mondták a pártonkivüliek. Mindkettőben van igazság Ez utóbbiban több. Kövessy direktor még soha nem volt nálunk ily rossz és hiányos társulattal. A drámai erők jók volnáuak A drámai eló adások hatását azonban rontja a nagy hőség és a komisz stilszerütlen kiállítás. Nyári színkörben kár is komoly darabokat művelni. De mit csinál\|on a direktor ur. Hisz (iózont, Kardost és Fehér (ívulát csak nem szerepeltetheti mindig énekes szerepben, mint a Huszárvérben. Huszárvér. Szegény Máder. Mivé siláuyi-tották szombaton este darabjának melódiáit. A legjobb részletek hatástalanul tüutek el. Csak a karzati és a földszinti klak működött. Üres volt a ház. Csak itt-ott hangzott el egy-egy udvariassági taps Pap János jól játszott ez estében. Jókedvben Károlyi Leona Stella szerepét adta. egyik tisztelt laptársuuk párhuzam véleményét — Károlyi javára. Komáromy Giziről már mondtunk véleményt. Roppant sikkes, csinos hangú szoubrett. Kár volt a direktortól a királyleány szerepét rásózni. Egy hatalmas koloratu-rábau kellett néki egy estén átszenvedni. Rosszaljuk az igazgató vezetését. Az ilyesmi csak elhomályosítja a kisasszony valóban szép eddigi sikereit. Hof van a társulat primadonnája? Hol a koloríturaV Ezek megoldatlan reitélyek Nevetséges egy szezont hiányos társulattal — agyonütni. Önmagukat ütik ezzel agyon. Amiut, hogy már agyon is ütötték. A legnépszerűbb habitüe páholyok is üresek már Búcsúzik is nemsokára a szinlaposztó. H ahnel Aranka, Kardos már szabadságra mentek. Gyengült a drámai személyzet is. A direktor párt mégis a kózöuséget fogja okozni mindenért A türelmes közönség pedig csak hallgat. Nem. annyit mégis mond: — Szerencsés utat Siófokra. Pirbá IRODALOM. (Akinek nem biztos színész meséli: Egy vidéki siintársulat egyik komikusa biztosi- alakított, tani akarta magát balesetelleu egy biztosító társaságnál. Komáromy Gizi szép sikert aratott. Szándékát be is jelentette az illető intézetnél, sikGrteleuHégétJzonban ne merjük a társulatnak fel- ahol azonban nagy bámulatára megkérdezték tőle: ! róni Ennek az H» ^ ha »em • ■ ,»-i „ r___________. ■ 01 A Tetemrehívás csinos sikert aratott - Mikor fog egy nagyobb szerepben ftllépni?\| M^ ^ Heves«y Guszti, Hahnel Aranka. — Teszem fel holnap is. — mondta a komikus. A I m á s s y Endre, F e b ó r Gyula művésziesen ját Nos tehát, holnapután szíves tudomására fogjuk hozni a biztosítás feltételeit. A másnapi előadáson a biztosító intézet is képviselve volt a néző közönség soraiban és roppant megbotránkozással hallgatta a komikus rosszabbuál-rosszabb vicceit. Mikor a komikus újra megjelent a biztosító \'intézetben, röviden e szavakkal fogadták: — Sajnáljuk uram. de nem fogadhatjuk el az ön ajánlkozását. — Hogy-hogy ? Az intézet képviselője őszintén felelt: — Mivel önt bármely pillanatban agyou üthetik! * (Az akadály) Vidéki barátommal — akinek nem rég volt az eljegyzése — találkoztam az utcán-Nagy örömmel igy üdvözölt: ó: Barátom, ismét szabad vagyok! szottak. őszinte dicséretben és tapsban volt részük A Vén leányok előadásánál Makó Ayda. Hahnel Aranka és A I m á s s y váltak ki. L a-tabárnak a Pajkos diákokban volt nagysikere. De ne kövessük az előadások fonalát. E kis rovat kicsiny volna a hibák felsorolására. Mit Írjunk itt János vitéz szerep változással előadott estéjéről. írjuk tán, hogy a hatodik telt ház után a hetedik üres volt már. Tizenhat páholy közül kettőben ültek. A többiben színészek voltak .a hangulat kedvéért. A leghűbb színházpártolók is hiányoztak. Ki megy ilyen melegbe színházba, jegyezte meg színházban valaki. És még ilyen előadáshoz, kontrázott egy jelenlevő. " , , Sziklay után Károlyi sikerre alig számithatott János vitéz czimszerepében. Mert bármit mondjanak Sziklaj ebben a szerepben kitűnő volt. Károlyi Leonénak szépek, voltak kosztümjei. Sikere alig volt. Bevallom ízléstelen dolog kritikustól aziuésznók játéka közt párhuzamot vonni. Ez kicsinylő eredményt jelent egyik félre. De már csak nem fogadhatjuk el az — A magyar Könyvtár a nyári szünet előtt most küldi szét utolsó havi sorozatát: négy kiváló értékű füzetet, melyek mindegyikét örömmel fogja fogadni e nagy népszerűségi) vállalat olvasóköre. A sorozat első két -zárna, a 425. és 426.. Mikszáth Kálmán egyik legbájosabb humoreszkjét adja, azt a kedven kis házassági komédiát, melynek cime: „Ne okoskodj. Pista I" A következő szám élén Beöthy Zsolt neve áll, aki a „M. K." számára engedte át azt a remek emlékbeszédet melyet a Kisfaludy-Társaság mult havi Jókai-gyászűnnepén tartott. Végre a 42. számban olyan sorozat indul meg. melyet régóta nélkülöztünk ; olcsó füzetek sorozata, tnelybeu a hálásnál hálásabb szavalmánvdarabokat találhassanak mindazok, akik nyilvános helyen szavalni szoktak és nem akarják a közönséget már százszor elcsépelt régi versekkel zaklatni. A „M. K." HO filléres szavaló könyvéinek elseje .Angol költőkből\' címet visel és Radó Antal mintaszerű fordításában egész csomó, Jiálunk eddigelé ismeretlen elbeszélő- és leíró-költeményt tartalmaz, hosszasabbakat és rövidebbeket, komolyakat és vidám tárgyuakat. ANYAKÖNYVI HÍREK. I9i)\\ évi juniut hó 1-töl 7-ig. Halálozások: Hajmás János, földmives. 02 éves (Orosztony). Balogh János, uapszárnos, »i7 éves (Nagyrécse). Gyurmánci Györgyné, Horváth Rozália, cseléd neje, \'4 éves (Egeraracsa) > Mozsolics Lajos, cseléd gyermeke. (> hónapos. Nagy Fereuc ifjú, lakatos tanom-. 14 éves. Ózv. Kondák Istvánná, Pados Borbála napszámos, XT éves (Légrád) f Szabó György ifjú, vasúti gyermeke. 8 hónapos. Szabó Juliánná munkás gyermeke, 24 napos. Vörös Antal, napszámos, 27 éves. Szokol László, vasúti gyermeke. I hórapos. Remete (iéza ifjú, színész gyermeke. II hónapos. Gönc Il\'üna. cseled gyermeke/, 1 hónapos. Ács Fereuc, tanító gyermeke, uapos. Macsek Mihály, csizmadia, 33 éves. Jónás János, géplakatos. 75 éves (Székesfehérvár). Uri Károly,\'munkás. 57 éves. Házasságot kötöttek : Tóth Lajos, vasúti — Gáspár Terézzel. Kaschmitter Károly, fodrász (NemesdédJ~— Vindics Veronikával. Válera József kalauz — Vei Iák Annával. SZERKESZTŐI ÜZENETEK — Káraij) Lisna irkil\|jltk. ksljfkli. Kiadóhivatalunkhos intézett kérdésére üienjUk, hogy »I\'árbé< álnév alatt üás pár Héla helyettes szerkesztőnk ir. 0 a kérdezett é> reklamált (Nyári Színkör- rovatunk vezetiije. Ifirtizi. Fisat. A kézirat megérkezett. Jövő számban jón. Kérünk gyakrabban. Szíves meghívását köszöni a munkatárs. ElillliÜ. Villányi Henrik d>., lapunk felelős szerkesztője e hét óta távol van Nagykanizsáról. (> már tizedik éve vezeti a (Zalai Közlöny-! neve alatt. A szerkesztésben a fősúlyt, a célt mindig a városi Ügyek etőbbreviletére fektette. Sok tzái cikkeit irt mát eme Ugy érdekében. Lelkesedik a\\város ügyeiéit. Kívánsága, hogy Kanizsa tiszta, szépen épült, nfiotUtn vidéki város legyen, modern közegészségügyi és társadalmi xmézmények-. kel. Tollával már sokat ért el, sokat használt a közügyeknek. A sikernél mindig szerényen félre állt. Ha ü nem Jenne most távol és látja ezt ar üzenetet kéziratban — akkor ez-jsetu látna nyomdafestéket. y---——-" ZALAI KÖZLÖNY 1906 JUL1US i Üzlet-megnyitás. Kai izirsactiai i tiklntitu fiirdSktztaség-■ik Igin kicin liioniliri Hízni, hogy lalatia-larsajl „Magyar tsagar" szálladit atrattoai él Ut újólag btrendizit a izizonra míg ayltaa. Fétirakiiian. hogy a a. trdomü lürdi-kizlaiigaaiaik mindin Ijinjtll klilíglliin. Polgári árak pántot kiszolgálás naponta ci-\|iof zoao. Magamit a a. srdioí kizlasig kscsss pártlogáiaba ajialra yagyok: HUUZ FEIEIC. itmert hatós különlegesség kövérek réstérc — Csomagja 2 korona. Megrendelhető Törik Jó zsef gyógyaierésinél Budapest. Kirájy utca 13, vegyes. — Aawt«ir-féBykápée»kaekl Általánoian eliimert kitűnő ■Mloa- él ati fényképészeti kéiiülékek, felülmúlhatatlan mi-nőiégQ pillanatkézi apparátutok, valamint mindenféle lény-képéiaeti cikkek M«l\| A cégnél (Béci, Tochlanbm 9 ci. éi klr. udvari izállitö) kapbat-k. Eaen üzletág alapíttatott 1854 ben ~ v Kívánatra nagy képei árjegyiéket bérmentve ÍQld a cég. .Nyilt tér. Ai e rovat alatt költöttekért nem vállal felelőiiéget a izerkeiztöiég Elsőrangú életbiztosító társatág kedvező fel tételek mellett vezérltépvíselőí keres. Ajánlatok Uzletszerzőképes, nagyobb összeköttetéssel biró urak vagy eégek részéről ,151 tz. postaflok Budapest alá kéretnek. MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvi* erre a legbiztosabb óvószer. — Elsősorban a mohai ftrrál mint terméizetei iséniavdúi áiványvii, föltétlenül tinta, kellem\'i él olció lavanyuvlt; dúl izén-•avtartalmánál fogva neaicaik blitoi óvner fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt győgyiőknál lógva kitQnö nere a legkülönfélébb gyawor-, légoiő- éi hagyizervl beteglégeknek Aiért tehát Haitoáljuk a mohai Ágasa 1 Haianáljuk a mobii Ágnes forráit, ba gyaatr-. bél- ; forráit. ha étvágyh\'áiiy \'i légoiíhu\'uttól laaba- ! éi aniiztéil zavarok ál-dúlni akarunk. Dr. Kétly. j lanak be. Dr. Gel hardt. Haupáljuk a mobai Agaei Hannáljnk a mohai Agaei forralt, ha a veaebejt gyö- forráit, ha Májbajaktil éi eyitani akarjuk I lárgáiágtél nxabadulni Dr. Kövér. \| akarunk. Dr. Qlau. Háztartáaok számára másfélIitereHDél valamivei nagyobb Üvegekben minden kétes értékű mesterségesen nzéusavval telitett visnél, Hőt a szódavíznél is olcsóbban adja, hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse. Kedvelt borvíz. —- Kedvelt borviz. Kapható minden fUszerüzletben ee&lsÖ rangú vendéglőben 1808 óta forffAlomban. s k Berecer-íéle gyósy-kútriíny-sznppnn, ukmUlTOk tllai alántva, Korópe teoWbt államaiba Mof« • Ikerről »lk»lm«»Uhk • mindennemű bőrkíltceek •IIM>, M\'anUm MOlt pikkíly-^ömör. tiMI kBU»«k. »■>" la(T<l(. UMttadia, tm •nkilllierpa lri..»uppax tartalmamé o fst-fcAtrAar-d Hlh, • ktnaktmm^n tlftltriam k»tr»f ......... . . i kflUnMoik. Ml( karkoio---* alkrre. alkulmortotlk • kllrí nynapnar • »• >•!\' » JJeriscr-féle kiítriiny-kénszappan. Mini f ytn«»l.\|. UiMrnr «»l>r>»«t •ourf\'.ar tfo»l«ala«ií\|ri tHatoMaaar, a ir?»ru»»k»kn»k Talamoonii leltotemre oíio.. ••»■\'-f..,lh«fl»r. hMimlifA. mo.dd IHr<IA-«iap\|>n» .•ilnrfannngM lin-xiiAloliil .»nl»l •\'»• Uergcr-fóle glycerln-kiítriíny szappan Mint klvéíó továbbá a i Berber-féle borax-szappan. klOUMk, auallta, aaeplA. ba) ok ellett, in oalatUa fajnak 70BIIr Uuaotlntt WTtkU. A Táartiioil baUraaotUo kérha té r>t„. ^ <J. Moll om HIRDETÉSEK. ftlobus- v/riszfilókivonar t-i Y wwwS ww 5 »j 1 ""ll^UthaU «oa M J&i KilOototvt di>toklT<llJ Il\'c»i»D IkM-ban U .i »r»oy«f«oua>l • ptrlal vllttkltllluui •\'jilnfioo «fj4h tjrófr- la Mou4(> smepaii. mai) lyáilminy, a mtodoa nappaobot maJMkolt haauilatl van nnha. KaphaU aüadeo n^nUrbeo éo haaoaM OaMbwt. jk Naytn : a H»u ft Comp_ WUn L, Blbemtr. «. kitel TrtkJ<tMlu«(rttrUra, __. >, Tktllotyw a IMu, írla/l-uio». a ■■aj,e«eie«aa litata gt/lgimortiralkao. Raktár NaKykanizHán: Práger Béla gyógyszertára, valamint Magyarország több gyógytárában— ■aojtnitiiii linklA A Szinye Lipóczi Lithion-forrá8 kitjdű sikerrel használtatik Salvator »•«-, húgghilgig-és k5ixv<ngbintilmik<\'lien.hngB-dara és viztltti nthéziégiknél, a czukrei húggárnál, továbbá a légzd és tméizKii szervek huruUinál. Húgyhajtó hatánúl Visatotss! Ilaayta a<sitkatll CilraataUi! Ubi^pbiÓ - Minden darab nappan a Hchlcht né v vei, Hízta éi ment károi alkatréaiektöl. Jótállás 25,000 koronát fitet Schlcht György \' cég Au.xlgban bárkinek, a ki bebizonyítja, hogy szapi>ana a „Schirbt\' névvel, valamely károa keveréket tartalmaz, -.- t ----■ — (.SZARVAS VAGY KULCSSZAPPANT\') Mindennemli ruha és mosási módszer részére a legjobb és legolcsóbb. — Hófehér ruhát ád. A színeket emeli, féoylóvé és világossá teszi. A vásárlásnál különösen ügyeljünk ar^a, hogy minden darab szappan ,(Schicht" névvel es a ,.szarvas" vagy a ,.kulcs4 védjegygyei legyen ellátva. í i I AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÚ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. 1905. JULIUS 8 ZALAI KÖZLÖNY 7 5528/ikv. 905. Ánerfsi lilrilvtuiuny. A nagykanizsai kir. törvényazók, miot tkvi hatóiig köíhirré lenti, bog; Kocais Qjörgyné szül. Vajda Roai végrehajtatnak Vajda Márton végrehaj. táat azenvedett elleni 1000 kor. tőka, ennek 8 pedig 800 koronának 1900. évi november 27-től 7/t; — 200 koronának 1903 é«i augutziui 20 tói járó 5/, kamatai, 48 kor. 70 fillér per, 2< kor. végrehajtáa kérelmi, 33 kor. 10 fillér iiveréa kérelmi éa a még felmerülendő kftltaégek iránti végrehajtási ügyében, a uagykanizaái kir. törvényszék területéhez tartozó a a balatonmagyaródi 225. aztkvben t 102. braz. ház éa udvarnak Vajda Mártont illető fele része 639 kor.; — a balatonmagyarndi 275. sztkvbeu 693/a. 2 hraz. a. rét a berki réti azölöben 702 knr.; — 86ö/b. 1. hraz. azántó éa rét a berki réti azólóben 62 kor.; — a ha atonmagyaródi 391. sztkv-ben 604/b. 1. braz. azántó a c.erkuti azőlőben 291 kor.; — a csapi 506. aztkvben 873/b. hrsz. azőlő, kúráló az aligvári benyen 1500 kor.; a csapi 57. aztkvben 373/c. braz. azőlő és kaszálónak Vajda Mártont illető felerésze 85 knrona becsértékben; — még pedig ezen felmerült ingatlanok, illetve birtok illetőségek fele résaére özv. Vajda Józaefné azQI. Tattár Juli javára 8117/901. iklszám alatt bekebelezett hoWglani haszonélvezeti jog épsépben tartásával ; —Vnábbá a balalonmagyaródi 223- aztkvben I. 316 a. hrsz. száutő a homoki szőlőben, 425/a. ré: a kinyavári dűlőben, 782\|a. hraz szántó éa rét a boruk] dűlőben, 105911). 2. szántó az irtást dűlőben összesen és együttessen 1248 kor. becsértékben. még pedig a c-api ingatlanok 1905. évi juliua hó 31-ik napján délelőtt 10 órakor Csapi község házánál; a balatonmaiiyaródi ingatlanok ugyanazon napon délután 3 órakor Balaton-Magyaréd községházánál Oroszvár! Gyula felperesi ügyvéd, v. helyettese közbenjöttével meg tartandó nyilvános bírói árverésen eladatni fog; — meg pedig tekintve, bogy a balatonmagyaród 223. I sz. tkvben felvett ingatlanok fele részére öav. Vajda Józaefná javára holtiglaoi haszonélvezet, ezt megelőzőleg pedig jelzálogos követelések vannak bekeb-leave, ennélfogva ezen ingatlanok a atolgalmijng fentartásával adatnak ugyan el, de csak ason esetben. ha a szolgalmijogot megelőző jelaálogoa követelések fedezésére szükséges 1200 korona beigérte-tik; ellenkező eaetben az árverés hatálytalanná válik és az ingatlanok a szolgalmijogra való tekintet nélkül a fentebbi határnapon újólag elárvereztetnek. A kir. törvezék mint tkvi hatóság. Nagykanizsán, 1905. március bó 10. napján. BlxtoNltNd életedet! AZ „ANKER" ÉLET- ÉS JARiDÉÍ BIZTOSITÖ Magyararazáf v.i. k.,«l..l-..\|: Hudapem, VI Deák tér 6 ai. Anker ndvar. Vanronallapot 1904- deczember 3Hd 164-S millió korona niflybnl Maryaroraiásnn 25 millió korona van elhelyezve. Oicso dijai. - Méltányos föltételei 1906-ben B ouUlék aieriot a btfiieteii dijak arányában «» é»i dlj 27\'it\\-ig emelkedő nyereménjrossulékot Siettetett ki kéiipénzben. Eiómói pernek és tgobs töte-Mitmlttat. l\'roHpi-otu>uk Klvanatra Ingjen. Képviselte Haias Samu ésía céiallal. Ulilvallad életedet! ■ a « e* (t A (» 423 in, szám. Szókasfehérvári m kir. 4llami méntelep parancsnokság 1905.-- ARLEJTÉSI HIRDETMÉNY, A székesfehérvári m. kir, állami méntelep székesfehérvári, bábolnai nyitraí, nagyatádi ás palini osztályaiban elhelyezett katonai legénység és ménállomány íészére 1905. november hó 1-től 1906. október hó végéig szükséglendö kenyér, zab, széna, alomszalma és tUziía biztosítása iránt a székestebérvári m. kir. állami méntelep számvivó irodájában 1905. ÓVi augusztus ho 8-án délelőtt 9 orakor Írásbeli zárt ajánlati árlejtés foQ megtartatni. A takarmány szükségletre megjegyeztetik, hogy a termelők nemcsak az egész meiiuyiségre, hanem 100 métermázsára is tehetnek ajánlatot. Egyenlő ajánlatok esetén a gazdák és gazdasági szóvetkezetek ajánlatai előnyben részesülnek. A közelebbi szállítási feltételek, a székesfehérvári m. kir. állami méntelep számvevőJrodájában megtudhatók, ahol a szállítási feltételek füzete is belekiuthető és ahonnan az áríejtési hirdetmény kívánatra m»>gküldetik, « Székesfehérvár, 1905. julius hó 1-én Széfcesfeüöryári i kir. állami mÉelBHMSflofcií. = !! i\|Ii síi: <\'ii!!i > • S \' -SE _ J .. 3 = s ? 1 E jgj 2 aj «-o « c Gyümöks és szőlő Majtók, .HERCULES* folytonosan ható kettőa emeltyű azerkezettel és nyomóerő szabályzóval a leg-magaaabb munkaképesség garantálva. HYDRAULIKUS SAJTÓK különösen magas nyomás és nagy muukaképes-* aég elérésére. Szőlő és gyümölcs zuzók éa boc)ó morzaolók. Teljesen felszerelt >züretelo keszülekek Szölo es gyümölcs urlok, aszaló keszllié-__ kak gttlmöics éa főzelék aszalásra, gyümölcá vago és hámozd gépek, legújabb szerkezetű szabad. Önműködő , SYPHONIA" fa és 82019 vessző permetezők, a szegecs és tonnáim valamint a vértetII kiirtására; szóló ekék. A legjobb VETÖGÉPEK Mayfarth I\'h éa táraa .,AUBIL\'OLA\'» (lolóvetöker.\'k rendszer) vetőgépei. Mindennemű meg- éa különböző magmennyi-xéi{ számára váltókerekak nélkül, dombon avagy hikon, a legköuyebb járás, legnagyobb tartós-hág és mind h mellett a legolcsóbb ár által tűnnek ki. A lebető lecnagyobb mnnVa, idő éa pénzmegtakarítást teszik lehetővé. KülönleReaségeket Hiéna- éH nrató-gereblyék, Hzénaforgatók, Hzéna- és szalmaprÓHek-kéíl hananálatra, kukorica morzsolók, csép-lÓK^pek, járgányok, gabonaroHlAk. trleurök, ekék, hengerek, boro-nákban óh takarmány kémltésre szolgáló gépeket a legújabb rendszer éa jótállás melleit gyártanak éa szállítanak. MAYFARTH PH. és TARSA, gazdasági gépgjírak, moiilödék és ekegjárak Bécs, ll/l Tabnrstrasse 71. szám Kitüntetve több mint 500 arany, ezüst éremmel Htb. az összes nagyobb kiállításokon. — Részletes árjegyzék innyen éa bérmentve. — Képviselők és viszont elárusítók kerestetnek. ■/. » L * 1 K 0 / !, lí N * 1905. JUI.1US 7AILKA SUCHARD alpesi tej kakaó és czukorból áll Páratlan különlegesség. £ CX)DOOOOOOOOOOOOOCX)OODCODCXX:iOOOOCO (Neusteln-féle ERZSÉBET labdacsok.) K pilulák hasonló kénzit-ményekuél minden tekintetben feljebb becsülendök, mentek minden ártalmsa anyagoktól, az altesti szervek bajainál legjobb ered-tnénynyel használtatván, gyengéden hashajtók, vértieztitók; egy pyógjszer sem jobb s mellette oly ártalmatlan, miot e pilulák a SZÉKSZORULÁS legtöbb betegségek forrása elleu. Czukrozott külsejük végett még gyermekek is szívesen veszik. Epy 15 pllulát tartalmazó doboz 30 6IIér egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pilnlnt tartalmaz, csak 2 korona. 2.46 koronaelóleges beküldése mellett egy tekercs bér mentve küldetik. A\\f i Q I Utánzásoktól küiönö^n óvakodjunk. Kérjünk batá-UVAu ! rozoitan Nensteln Fülöp hashajtó labdacsot. Valódi c-ak, ha minden dohnz törvényileg bejegyzett védjegyünkkel piros fekete nyomtatásban .Szent Lpót" és .NeU\'tein Fülöp gyóay-szeréi* aláiráx.-nl van ellátva. A kereskedelmi törvényszékileg védett csomagjaink aláírásunkkal vannak ellátva. NEUSTEIN FÜLÖP ,8sent-Ljpóthox\' csimzett gyógyszertára, Z. K •/,, BÉCS, I. Piankengasse 6. Kapható Nagykanizsán: BBLUS LAJOS él RK1K GYULA gyógyixeréixekoél. □nooooooacanDooonoca oao ac:oaoaoaaoaDac 2 •/,, 905. M O LL- FELE SEIDLITZ-POR I Caatk aKicor valódiak, ha mindegyik doboa Moll A. védjegyét és U aláiráaát tünteti fel. A Mail A.-fél* Saldlltjr-parek tar\'ós gyógybatása a legmakacsabb gyomor Q él alteatbántalmak, gyomorgrtrei gyosiorhév. rögzíti azékrekades, máj- Q bántalom, vertolulás aranyér ei a legkiilöDhflxöbb nélbetagaégek ellen, e Q jelei háxijxerntk évtlxe-l-k óta mindie narr. bh alterjedéil szerxett. — Ara Q egy peoaetalt la eredeti dasazna* 2 kor Q Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. u MOLL-FELE 1 S Ctnk Akkor valódi mujj.afik nee, MOl.l. A. LOjefjet nm-ti n "" _\' " - lel .A. Dall\' felirata dtoealtal ama. A Dall- u fél, lii h.rii.i: nereeeteaen mini rajdalaaioalllaplla hadiraiBlaai aiar koaa- u ,.07, ceiia ii a meghűl., ejjít kAtelkeitnénjrelr.l lee>am. re\'eaelili a.peaer j C,y áeai.ll artd.ll Qve\| ara I kar 90 flll Q a u o húi\|j a a a Minden darab fytrmek-iaappau Hall A >,<]»,y«.» eau ellána a ü 3 a MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer ixerint kétxitek gyermek ■xappan a bír akazerQ ápoláiára gyermekek i falafttek réaréra. Ara darabsnklnt — 40 flll. öt darab — I kar. 80 flll Moll EN, CSILLAG ANNA a 185 om. hasizu laralay hajammal, melyet aaját találmányú ha)kaaioiöm 4 hónapi hanaátat után kaptám. Ez tahit a legjobb izernak lett ellimerve a baj a palaiára. a baj növeiének elömazdltáiára, a fejbőr erciltéiere; eliaegiti uraknál az erótei-]aa, telt azakállaövéit éi már rövid idei hanná-lat után ugy a hajnak. m>nt a tzakállnak, terme-azetea fényt ét tömöttiegat kölosönöz ei meg menti éket az Idóeléttl öaziiléité. a legmigasabb „karig. Egy tegely ara I. 2. 3 es 5 forint. Poitai szétküldés uapnu-a az ár előre való békül dése vagy utániét melleit az egesz világba a gyárból, ahová minden megbizái küldendő CSILLAti ANNA #ten, Főraktár ^Nagykanizbáu: GELTCH & GRAEF, , a ..vörös temir-lie/. CLínntri-ü. F t h t e I k D I d r A gyógyszerész, ci es kir. udvari szállító alul. Bécs: XucblsDMn 9. Bt. Vld.ki me,rendeletek Dapunta poit.nlanvét melleit t«lj.»Illemek A raktáraköan tessék határozottan MULL A. aláírásával ti védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár. Nagy-Kanizsán Roaenfeld Adolf Fiai. Ot)o doooooooo oooDaac nooooooonnooooooooo" tw Újdonság-! ~m> COOK & JOHNSON\'S amerikai szab. Tyúkszem gyütü A legjobb éi biztosabb ster Kitűnő hátinál, azonnal fájdalomcsillapító Kapható az osztrák magyar monarchia önzés gyógytáraiban I\'arabja boritékbnn 20 f, 6 darab dobozban 1 korona Poitán \'20 fillérrel \|<U,i. - Főra»ér Magyarorizág részér-Török Jozief gyógyazeréiznel, Hudapeat, VI. Király utcc. 12 Közpanll raktár Ausztria Magyar0razág réazére .ZUM SAMARITER Grao Hirdetések Becsi lapok, továbbá ai összes kii- ál blltálii újságok létzíre a lcgolcsObbnn etikOill RUDOLF MOSSE, WIEN, isi.. Sallenlitti INGYEN kapja kívánatra miudenki a mi - Érdekes aitalanos árjegyzékünket — több mint 1500 képpé1, mely bármily szük aégleti szer vagy érdekes njdonságoknrtl nélkülözhetetlen. Egy levele/ö-lap k pontos cím I megjelölésével elég, mire bérmentesen kül- \| detik az Érdekes álta\'&nos árjegyzék KERTÉSZ HENRIK által, Wien Fleisohmarkt 18-243. kBERENY JÓZSEF ékszerész NAGYKANIZSÁN & SAJÁT MtTHELY Sg JEGYGYŰRŰK ————- men kapbalók. NAGY RAKTÁR «>0r0j\'b»" M«mint»kk.i -----:\' szines kövekbeo. \| NAGY RAKTÁR ,érfi-é> = ---lánczokban. NAGY RAKTÁR 6DOm —--—--tekbeo. Eladás részletfizetés mellett isi Javítások ea nj munkák gyor-.au készíttetnek. Védjegy: „Horgony". A Liniment. Capsici comp., a Horgony-Pain Expeller pótleka egy régjónak bizonyult háxiszer, mely már több mint 35 óv óta legjobb fájdalomcsillapító szernek bizonyult köazvénynél, csúznál és meghűléseknél bodórzsólés-képpen használva. Figyelmeztetés. Silány hamisítványok miatt bevásárláskor óvatosak legyünk és csak olyan üvoget fogadjunk el^ a mely a ,,Horgony" védjogygyel 08 a Rlchter czég-jegyzt ssol ellátott dobozba van csomagolva. Ara üvogekben 80 fillér, 1 kor. 40 f. éa 2 korona éa úgyszólván minden gyógyszertárban kapható. — Főraktár: Török Józief gyógyszerésznél, Budapeiten. Riehter gyógyszertára az „Arany oroszlánhox", Prágában, Elisabothstrasse 5 neu. Nyomatott Ifj. Wajdits Jórsef könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAGYKANIZSA, 1905 Negyvennegyedik évfolyam, 28. szám. julius IS. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton. Előfizetési árak: Kg4z ívre 10 korona, félévre 6 korona, negyedévre 1 korona 50 f. — Egyes szim ára 20 f. Felelős txeríeinö l»r. Villnnyl Henrik l.2j>:ulajd\'>noN l» kiadó: IfJ. W n. j d11 n .lóraff. Szerkesztőség: Nagykanizsa, 8ugár-ut 6. szám. Kiadóhivatal ás nyomda: Nagykanizsa, Ifj. Wajdlts Józsefnél Deák-tér I. szám. Hirdetések díjszabás szerint. Nyllttér soronként 40 f. Örökös rettegés. termékeket feldolgozva, egyensúlyba!) tartaná .-ággal, körültekiiité.ssel kell haladnunk a biz-gazdasági mérlegünket. tos cél felé Nagy megrázkódtatásnak nem Még csak a közelmúltban jöttek a vész-l N.vetségés llul«8 "Mg vitatkozni, szabad kitennünk a fóldmiveló ágakat birok a kalászos rónáról. A verítéken arató- hügy T\'y\'k g"z,\|"ági elvM k4™""lk 1)0 lli8/\' "\'»<» is már akadálya ennei munkások panaszos duzzogásáról járla be a s(\'f", """\' h?W mezőgazdaságunk j a céltudatos gazdasági reform koreszt.il- hir a hazai sajtót. Megborzadtunk Mi les/. "lAr kor81"""" ol? "r6» \'alpkóvo közgazda- vitelének. Meg kell valtoznia gazdasagt beren- ............- ai«ninlrn«ir f„„n .....t.i tartani! dezkedésünknek. Nem lőhet örökké éltetőnk az a a kalászos róna. Alapitsunk ipari műhelyeket, gazdasági berendezkedett) melynek sikt-re az I épüljenek füstölgő gyárkémények ! Ha ezl a időjárás .szeszélyétől\' (Ogg És épen azért., gazdasági osztályok egyesült erővel követik, mert a mezőgazdaság annyira függ a/, időjárás \| akkor elsimulnak lassankint az egyoldalú szeszélyétől, nem szabad fótámaszunknak gazdasági berendezkedés fekélyei. Fel fog ka,zapengés zaja vegyült ismét bele. a madár- e\'fog»dni Miórt tegyük kockára a földb»! virulni az ország jóléte a szépen ringó katá-dalos leveeőbe fektetett tóket és inunkaarM. ami utobbvégre szos ronan es a hatalmasaR füstölgő gyar- .,, , \',,,., , ... , szintén tőke. midőn földiára.lékra manapság Keményeken Megszűnik maid az örökös gazda- Ahg, hogy fellelegzettünk a felelen, utan miir „,.,„ Bziml,hl)„ink. , befektetett tőkét és az országgal? Hova fog vezetni a bérforrongás V 8Í«".nk"ak\' ho»\' fe"n ,m<^uk \'"apnnkat Minő országos csapást fog az merni iparra;\'.W, és kereskedelemre ha nem aratják le a dúsan termő kalászos rónát, A baj elsimult. A forrongás elmúlt. A békétlenség némi engedmények után elsimult. Isten szabad ege alatt máris ujabb baj érte az.eletet ado. a gazda- kara,lljit pe(li\|í (,8ak hos»zn>ggodalo.n után sagunk támaszát képező „természetet." Vész;\|k juk vj8r8Ia (>6kö8 a rettegés, hogv a/, nap jött, trxaka, lagojt. A szarazság utan sok ill6 meg8«,ramisiti minden fáradságunkat. Az vidéken az áldástüozo eső helyeit egy napon ipari vá\|\|8\|alokijan a ,6ke jelen helyzeti)nkben hagi rettegés mindent letartó vihar jött. Balatonvidék hires bortermelését is érzékenyen sújtotta Igy tart ez a rettegés lombhullató őszig ... Az időjárástól fél a mezőgazda, az iparos, a kereskedő, fél mindegyik gazdasági osztály. Mert ha a mezőgazdaság tönkre megy.! belátható jövőben sokkal biztosabban meghozza jövedelmét, mint a földművelésnél Ott legalább ninea kitéve »z -időjárás szeszélyének." ROVÁS. Nagyon hátramaradott város lehetünk. Egyik nagykanizsai napilap kérdést is telt st olvasóihoz, liogy .kinek köszönhetjük legiiiBább városunk hátra- „.,„ ,,„ri . ,n.,„o.„....o ,„„„. m„„„ Oazdasági mérlegünk teljesen félrebillent. ra„,ioUl4gá,.. A pályáz,,™ százhetvenkét felelet .ziaiy. .ueri na a mezogazuasag tonttre megy, Mindjobban elárasztanak bennünket idegen! érk„eU ^ a lap olvasói közül tehát sokan valbák kXT ^ iparcikkel, melyet a „,P,7?erater,,lényeinkből! ^átra^^do^át A ,eg"d.^t£ . ...... . . ., , dolgoznak fel. Ezen csak az ipar fellendítése :,pl4rsu„k rapg,rJ.. ,zátnegyvenhetan feitették o,eg Itt van az oriasi b«). Ezért esd ilyenkor uja&> és ujabb füstölgő gyárkémények segit- Jl n Trhíl ,g).)ormPs„ „l.u nev» nr volt segítségért az egéaz ilftgyar sajtó A köz- hétnek. Mert például, ahogy túltermelés idején;, M(gl[lptl„Angol lúll4kbíl. fim0 vers. gazdaság, aliapotunk meg mindig tarthatatlan ép a megrendelések megszorításával lehet a M£tet "J : „ée A doiogb,n ,lfk0nk „ Nálunk meg mindig olyan leiszeg a gazda-I gazdasági válságot szűk határok köze szőri- tetslik legjobbio, h„w /nép is Lódik s város sagt berendezkedes ha sülyed a főldmüveles ,a„i, Ugy g^^gi pangás idején ep aL %edi m(fnáll„/Bfm igen ISrMntk. erossege. utana dől az ipar es keres- megrendelések fokozásával lehet célt- érni A , ^„J^ ,ál0li ítartmnben „m. Á kMMly keaelenl- rendelkezésünkre álló eszközök felhasználásává! j s,jló orginumok eligsl()r irIllk „ niill. Ni„M <rH. uj életet kell belevinnünk a megdermedt m.DJ pereM , límjéntl4 lljW miDd,nt m^kWret közgazdaságba. I megvédeni. A városházin szt hiszik ilyenkor, hogy Iparpártolási és alapítási téren észlelhető \| mjnd«r rendben van. Pédig ördögöt. Annál erösebb némi javulás az utóbbi időben. He ez csak \|8gI „ elégedetleaség kitörése, minél tovább esiUtják, olyan „nesze semmi, fogd meg jól" féle. Ezek sjroi\|jak M . Elszomorító látvány vau minden évben, az intézkedések még mindig nem olyanok, ha egynéhány napi „szeszélyes időjárás" j melyek az ipart tennék és tehetnék vagyonoso-megsemmisiti az ország gazdáinak minden \\ dásuk fóeszközóvé. Ez tudja osak gazdaságun-reményét, ha tönkre megy a termés. A kis- kat függetleníteni minden befolyástél. iparos ilyenkor alig termel valamit. Nincs! Jlessze mennénk, ha külfíldi példákat aratás, nincs fogyasztó. A kereskedő pedig j idéznénk állításaink igazolására. A/.t ma már érzi mindkettőjük szegénységét. A gazdáét\' mjnden modern nyugoti állam elfogadta, hogy Régi baj ez nálunk. Oyökere az óriási fóldszeretetben van. Ragaszkodás a „véráztatott" földhöz és lenézése az iparnak és keres kedésnek, sajnos, ez még napjainkban is aktuális. • s iparosét. A bevásárlások a lehető legkisebbek ilyenkor. Érzi ezt a gyáros is. A nagytőkések megijedve a gazdasági pangástól, visszahúzódnak a vállalkozástól. A gyárak egészben, vagy részben beszüntetik a munkát. A tőkék felhalmozódnak a bankok pánoél-szobáiban. Sivár a közgazdaság képe. Mintha kihalt volna belőle az élet. Ez a helyzet nem is olyan ritka. Megismétlődött ez már számtalanszor. Ha igy marad — megtörténik ez még többször is. l\'edig már eddig is sok bajnak volt forrása. Kivándorlási ügyünk sohasem jutott volna ily szomorú helyzetbe, ha ama vidékeket, mellyel a természet mostohán bánt el, iparilag megerősítettük volna. Mezőgazdasági cikkeink som szorulnának ki lassankint a külföldi piacokról, ha iparunk volna, mely a nyert az ország gazdasági haladásának fótámasza az ipar és ennek ktoetkezményekép a kereskedelem. Ezt nékünk is. el kell fogadnunk. Azon a ponton állunk, hogy nincs sok időnk a tétovázásra. Nem „pártoljuk a hazai ipart" féle hangzatos jelszavak kellenek nekünk Nincs Caunyáiib dolog, mintha a sajtó slemélycsr kedik. Különösen másért. Ilyeukor lestór gárds szerepét tölti be. Kz sz úgynevezett „Leibjouruál." Veszélyes ee s végtelenig. Véd miudeu rosszat. A kifogásolható dologuál fejét struc módjára eldngjs. Azt hiszik, hogy a közönség neiu \'veszi észre a csalstintaságot. Pedig dehogy uem. Végtelenül mosolyognak ilyenkor. Az Írásuk értékét mindig s kelló fokra szállítják le. Mert akárminó dologról, Agyról Írnak, ha az a testőr gárda „felvigyázó" hatáskörébe tartozik, azt védeni kell. Es jaj aonak, aki a testór gárds nézetét nem osztja. Mérgezett szellemi psttantyukkal rohannák a „hallatlan" hanem egységes, céltudatos, társadalmi, or-1 merészségüekre. Dúlnak, fúlnak hsrsgjukbau. Valóságos szágos mozgalom. A nagytőkéseknek kell az kopködést visznek végbe a nyomatott betűkkel. Az ipart segíteni. Meg kell ragadnunk az ipar-alapitás minden eszközét. Vizsgáljuk meg. minő ipari termelésre térhetünk át legelőbb, mely jelen gazdasági helyzetünknek leginkább megfelel. Legyünk hívei az önálló vámterületnek, mely az iparalapitási célt legjobban szolgálja. Lássunk hozzá egy iparos nemzedék képzéséhez. Tegyük ezt egyesült erővel. Sok küzdésbe fog ez kerülni. Nem tudjuk ezt máról-holnapr\'a keresztül vinni. Nagy óvatos-1 igazságon azonban nem fognsk szok a mérgezett uyilsk. Visszapattannak A végén pedig azt veszik észre, hogy a csúnya kirohanás eszközeit az olvadók visszaküldik hozzájuk. Kztel tehát a testór sajtó mindig el, vau bástyázva. Cssk akkor mozdul meg, ha mérgezett nyilakat kell szórnia. Akkor azután mókö-dik — inig a közönség vissza nem szórja azokat . . Ekl^or újból kezdik kisded játékukat. Igy folyik ez halál uapig . . . 2 ZALAI K 0 Z L ö ÍTY 1905. JULFU8 15. Sajnálatos eset történt. Újságírók ügye ez, de nincs más mód a megbeszélésére. Egyik nagykanizsai laptársunk a színészet védelmében arra ragadtatta magát, hogy nekirontson két másik lapnak, mely nem volt vele egy véleményen. Nyersen, élesen támad anélktll, hogy ók bántva lettek volna Szerénytelenül vagdos, sebet akar ejteni más állítólagos meg-bántásáért. Nem tiszteli más meggyőződését, hanem gyermekes meggondolatlansággal üti a sajtót, üti A munkás kórdós. BABOSS LÁSZLÓ. Ha egy nemzet virágzási, gazdasági s társadalmi fejlődési korszakában a kapitalizmust hasznosan és jóltevóleg tudja érvényesíteni, a szooiál törekvést irányítani, akkor a munkás és iparos kérdés közel jut a megoldáshoz. Hazánkból, mely liatal. termékeny bajié munkásait, Oti kollegáit örömére önmagának é« ország, melyre szép gazdasági jövő vár még, a a közönségnek. Nem törődik azzal, hogy « sajtó kapitalizmus hataitnas országot alkothat, tekintélyének árt ezzel, nem törődve azzal, hogy az A vámügy . helyes megoldása óriási ügynek ilyesmi csak elmérgesilését okozza. Mi tiszteljük változásokat idézhet eló. Külón vámterület mindenkinek meggyőződését. Ha nem osztjuk vala mellett megszűnne a megeltíetés nehézsége melyik laptársunk véleményét, ha kell polémiába in és az ipar megizmosodása mellett megszűnne szállunk. De csak az eszmével. Nem rontunk neki a a Hok mostani bérharc is A munkaadó nem j lapnak, mint a sajté orgánumnak, a cikkírónak, mint kúzdene a szomszéd iparral és igy a magyar újságírónak. Nem felelünk tehát hasonló gorombasá- munkásnak jobb megélhetést biztosítana gokkal vissza, mint ezt ók tették. Mi csak sajnálkozni Ily mindenesetre szükséges . ehhez a tudunk az eseten. A V. H. 0. 8z. elnökének elsiratójs szooiális intézmények teljes mértékben! fel-beszédében ezt mondotta: .Szeressétek egymást, ti karolása. Szükséges a munkásvédelem, ós njságirók, mert ha ti nem szeretitek egymást, mások biztosítás teljes és végleges megoldása, külö-hogy szereasenok benneteket." Tessék ezt velük meg- nősen pedig a lakásügy és a munkaközvetítés értetni... célszerű megoldása. ■ --- - - i ■ i i A munkáskérdés szerencsés megoldásától Nagykanisaa. julius 11. filgg társadalmunk tovább fejlődésének iránya. A zalamegyei azOvetkezett ellenzék meg- Ha a mun kás osztály igényei kellóon ki lesz-urtotta szervezkedő gyűlését. A zalamegyei ország- elégítve, ti munkás is belátja majd a gyűlési képviselők közül megjelentek: Karkas József érdemét és nem lesz annak ellensége, egerszegi. Batthyány József keszthelyi, Eitner Zsig- m\'nl napjainkban. mond sümegi és Darányi Ferenc dr. baksai képviselő. Tévedés, ez már be is vau bizonyítva, j Az értekezletet llosnyák (léza nyitotta meg A szö- ho8? ""nden haszon a munka érdeme, hs vetkezett ellenzék a következőkép megalakult: 111 8°kB1">r tévednek a munkások, elfogultak\| Zalaegerszegi járás: Nagy T.áezló, Bziiy Dezső, ebben a kérdésben. Mert ha csupán a munka Zalaegerszeg város: Udvardy Vince, Vörös (ívnia lenne érték, akkor az összes eredmény a Nagykanizsai járás: Koller István, Derralics Akos. .„„„k, érdeme lenne Nem is szabad azt fíS^MC \'.r fogadnunk^ hogya munka minden érték i Tapolcai járta: Vastagh Ferenc, Körete Klek. tjümegi kútforrása. Mert, akt ezt tgazsagnak elfogadja, járás: Uyömörey Vince, Németh János. Keszthelyi elfogadja azt is, hogy a többi vagyon min-Járás: Bogyay Máté. Batthyány Pál gróf. Csáktornyái donkivel közös, mert a munka ad csak egyéni járás • Zeisier Kálmán, Lendvai Péter. Letenyei járás: tulajdont. ld0 nem szabad fejlótlni engednünk ! dr. Csempesz Kálmán, Schmidt Kon . Novai járá^: „ „\'■,■„............. , . ,n . Imre Antal, Tuboly Zsigmond. Perlaki járás: dr.^f szocializmust, mert akkor egy Uj társadalmi Tamás János. forradalmat hívunk ki, melyben lesz kényszer- A szövetkezett ellenzék Csáktornyán és Letenyén munka, társadalmi céhek. Lesznek sejtek, szervezkedő népgyűlést fog tartani, melyre meghívja községek, de nem lesz pillám. Lesz munka, az ellenzék néhány kiválóságát. de nefti lesz tulajdon. Lesznek emberek, munkások, de nem lesz vallás, család, haza. Isten I Lesz szabad szerolem, egyenlőség, nevelés ingyen, dé nem lesz anya, apa. Hu, honpolgár és szeretet. Legyen a szocializmus bármily irányú, alapuljon bármily elveken, akár igazi, akár gazdasági, akár katedrai, az nem lehet más oélu, mint a munkás osztály sorsának javítása, jogokkal való felruházása. Az ilyen irányit mozgalmat csak üdvözölhetjük mindnyájan. Kívánja ezt a munkások érdeke, javítani fog ez a társadalmi viszonyodon, könnyíteni fog a munkások sorsán és általános me dést kelt. A félbeszakadt szini szezon. Irta QÁRTNER ANTAL. Egyhangú nyári életünkben itt-ott előfordul.) változatosság a kánikulai hőségtől elpárolgott. A nyári színkör zaja elnémult ismét. Thalia papjai Neptunnak akarnak kedveskedni. A színészek itthagytak bennüu-ket és Siófokra mentek. Kövessy Albert igazgató az idén az előbbi három esztendőben követett szokása ellenére, — egy hónapra városunkbau beszüntette a szinielóadásokat. Az oka ennek — leplezetlenül mondjuk ki — az anyagi sikertelenség. Ez az ok természetesen maga is okozat. Vagy a társulat erkölcsi (a tévedés kikerülése végett művészi) sikereinek, vagy a közönség indolenciájának okozata. Azt ne bíráljuk el, vájjon a színigazgató, jó üzletember lévén, városunkkal kötött ama szerződését, hogy a nyári évadon az arénában játszik, a siófoki kirándulásával megszegte-e, vagy nem, s hogy ez esetben mi lenne a szinügyi bizottságnak a teendője. Hagyjuk azt ezeu rffftfis bizottság tagjaira. Arról szóljunk csak néhány szót, hogy a színtársulat anyagi sikertelensége saját hibája-e, vagy a közönségé. Ez utóbbiról azt hiszem nem lehet szó. Városunkban a nyár folyamán is tan akkora szinpártoló és sziuházba járni akaró publikum, a mely a színi direktor ur társulatának elegendő jövedelmet uyujt hjtjaii. Ki?onyUják ezt u% előbbi é.v^kb.eu fiiért .<-.- sikerek. Tudjuk ezt a helyi lapok hasábjairól is I\'-hallottuk a direktorhoz nagyon közel állók ajkairól is azt, hogy Nagykanizsa olyan jó nyári állomás Kövessynek, amilyenre nem egyhamar találna. Fölösleges tehát ezen okkal tovább foglalkozni. Különösen TARCA. (A* oattfriában.) A bóra kergetett ki a szobámból. Pedig már a teaviz is forrott. A födél alól sajátságos hangok törtek elő. Mintha a világ nyomorúságáról beszéltek volna. Nem tudtam végighallgatni A hideg nem engedte. Lázban voltam, lefekvésre gondolni sem lehetett. Ki tudna ilyenkor aludni? Küuu süvített a bóra, mintha a végitéletet hirdetné. Pusztított amit csak elérhetett. A szomszédban egy erkélyajtót tépett ki s dobta a kövezetre, felettem az ablakot szakította ki. A forralóbau elojtottam a tüzet. Elhallgattattam a nyomorúság hangját. Útra készültem. Egy régi kopott télikabátot s egy gummival erősen lekötött sapkát vettem rám. Hogy leértem az utcára, az órák éjfélt ütöttek. Hova megy az ember ilyenkor? A városban röpködnek a cégtáblák, ablakok, ott veszélyes lehet. Ki a kikötőbe! Micsoda látvány lehet most ott. A haragvó tenger s rajta a hajók, amikkel kedve szerint játsz-hatik. De ott is veszélyes. A hullámok méterekre csapnak el a parttól. Egy gondolatom támadt ... Az életveszélyes utakon keresztül szerencsében bejutottam az óvárosba. Ott akkor éllek. A bórának hire sem volt. Eltévedt az egyik sikátoron s most keresi a kijáratot. Hanem ■ jaj lesz, ha valahol kitalál. fiyeuge pislogó /nécsvilágot pillantottam meg. A kíváncsiság vonzott. Benéztem a pincelakások leg-uyomoruságosabbjáb\'a.. Két béna fiúval játszott egy leány. Ó meg vak volt. Rongydarab volt a játékszer, öt évvel ezelőtt Osak az arcvonásaiban volt egy id.s-de azon is össze tudtak veszni. \|gen gondolat kifejezve. Magához hivatta a cigányt s A szomszéd házból egy reszeg jött ki, meg- húzatta. Ugy tünt fel, mintha ugyanazt a két köny-botlott a kövezeten s elkáromkodta magát: cseppet látnám nála is, mint előbb a leánynál. Ugyan - „Porca Madonna.- mit sirathat? A szegényeket, gyámoltalanokat, akiket A három gyermek abbauhagyta a játékát. El-1 tönkretett, vagy a fiatal feleségét, aki mindig gyász- kezdtek keservesen sírni. ruhában jár s arra tanítja a fiát, hogy az apja meg- A részeg erre dühösen megindult egyenesen halt? Ez az ember öt év után először van ma sza-az ajtó felé. Ahogy odaért, mégegyszer elesett s aztáu badon. 0 is azt siratja, amiben minden benu van. az I csend lett. Oda mentem hozzá, már mélyen aludt \' elveszett becsületet . . . .„rt.aVk" „tÜ * \'\'erm"k"k1 » »luduk- u« í A »™eln, hozzászoktak a füsthöz. Megláthattam szorongat « a kezükben a rongydarabok.! . szomszédjai,n.t is. Jobbra tőlem egy kereí asztalnál osterlákkaa!^.íífif ° / t l\'bu">1,lí»1\' kiköW-munkások ültek. Kockát vetették. Mikor leesett osterlákka]. Az egyikből cigányzene hangzott. Be a kocka, hangosan kiabálták a számokat, mentein. — Olnatie sette - Ködszerű füst töltötte be az egész szobát inéir: n i " . 7 V, . .helyiség körvonalait sem lohetetf k venni a Zv u,„ • játékbalinyokat hívtak oda. S nem szürkeségből. Csak a herkulesi termett koramáíost . TI "\' SM,nébe" »» a» • láttam. Hozzám jött s üres asztalhoz vezeteUAzó PPh\' T\'á" mert ™ bec"ll\'"01<\' ■ Mo" szeme már megszokta a homályt f \\ hos™ törös »"k4lu. hogy délután az egyik - ,Co« la commanda Signor" 1 k ° ,?,é^lWrI">iItdl ltoro°41 loPo11\' -P»rol J\'»Mr» \' Rendeltem egy liter bort. Kg, feke^em, hu^tkV.ldya ÍSU" ^J\'L" JTSw amiben benn volt minden: a kék tenger a Vezúv a a 1 mellemre Kr4s köhögés fogott tüze, az ő két fekete szeme s a kin süvítő bóra Aztáu egész ártatlanul elkáromkodtam magam ■Megkérdeztem, hova való \' \'"W"™- "re a bal asztalnál felkel egy Gorkij apostol - .Non ho paese.- i bozontos szürkülő szakállal, őszülő hajjal s \' átszól fekete ^szemen, ÍÜWjíXte:? " ^ \' Ugyan mit sirathatott ? A. elhagyott hazát ? A távol nevetve k bfi" C",P\'\' ~ I \'evő ismerősöket? Nem. Az a két könvesenn a lol m l" , \' , \'kéből fakadt, az elveszett becsületét Tan, ,.„,„. ,-Ne hWl« be van rúgva szegény Az ajtó nyílt s a hirtelen támadt íénreutrárnál inegismertem az nj belépőt. Még mindig az volt aki i. \'a"1 ">» káromkodik. De az t 8 minőig az volt, aki oreg erősen tartja magát, inkább nem iszik. A végén 1905. JULIÜS 16 azt felhozni, hogy a közönség, a nagy hóség miatt nem járt színházba. Hőség az előbbi években is volt, Kövessy mégis mindig megelégedetten hagyta itt ószszel Kanizsát. Fennmarad tehát az anyagi sikertelenség másik oka, a mely a társulat művészi erejében keresendő. A Zalai Közlöny szini kritikusa egyszer már mondott egy nagyon lakonikus, de a végtelenségig igaz véleményt a társulatról. Nincs szubrett, nincs koloratur, nincs tenor, bariton és basszus énekeb. Nincs jórés fegyelmezett kar. Ilyenformán szólt ez a vélemény. Es t&lóban ez volt az oka annak, hogy az idén az aréna az eltávozott Sziklainak egy-két „János vitéz" estéjét kivéve, majdnem mindig kongott az ürességtől. Nem szólhatunk semmi rosszat a társulat drámai színészeiről. Vidéki városban Kövessy drámai színészei megállják helyüket. Ez azonban olyan re-pertoirnál, a milyen az idei volt, nem segíthetett az üres házakon Operett járta véges-végig. Komoly dráma és valamire való vígjáték csak egy-kettő volt. Ezek is buktak — anyagilag. Máskor folyton ope-rett, vagy néha álmosító színmű és vígjáték ment. Operett társulatnak pedig Kövessy társulata az idén semmiképen sem váltat be. Nem szólunk Sziklay-féle „János vitéz" előadásokról. Ott a szubrett érdeme volt a siker. Nézzük csak mindjárt szereplő férfiszemélyzetet. Kövessy igazán jó üzletember lévén — egy csomó fiatal a Hziniiskolából csak nemrég kikerült legénynyel akarta kidugni közönség szemét. Ugy spekulált, akár csak egy bör-zianer. Kevés gázsi, nagy bevétel. De a spekulációja rosszuk sült el. Ketés gázsit fizetett ugyan kezdő embereinek, de még kevesebb volt a bevétele. Kedves igazgató ur a kanizsai aréna még" nem egészen gyermek színház! Nem rosszaljuk mi azt, ha a szini direktor kezdő színészeket is szerződtet. Ezek között is lehetnek tehetséges s idővel énekeiül ós játszani tudó fiatalemberek. De hogy egy valamire való te uoristát és baritonistát az operett előadása nem nélkülözhet, azt megmutatták az idei üres házak. Volt ugyan.bjritoji.. <óa . tfioor égakwíkiwif u«smU szerződött, tagja a társulatnak, de ezek nagy szerepekben, solo énekekben nem valók még a nyári közönség elé sem. Ók maguk nem okai annak, ha ön-kiképzésüket nem jó helyen lehelik és ha a szinész-képzés a színpadon nem tetszik a közönségnek. — is a legények engednek. 8 az öreg szemében is ott találom azt a két könyet. A büszkeség könyét. Azt még ott is találni. Az jytó egyre nyilt, három óra felé már tömve volt az osteria. Jó lesz távozni. Kifizettem a boromat s a leánynak is adtam ö centesimit. Ez sok pénz. Ha mindenki adna neki ennyit, akkor talán visszaszerezhetné a becsületét is. Talán ... Aztán menekültem. Egyenesen a tengerpartra. A hullámok óriási zajt csaptak. A hajók meg nyögtek, nyikorogtak. S a zajt még félelmetesebbé tette az a különös sötétség, amely a borát kiséri. Sokan néztük ezt a megkapó természeti képet. Szinte lehetett látni, azon gondolkoztak, imádkozzanak-e, vagy pedig tulkiabálják-e a vihart. Hisz mi vagyunk a természet koronája,vaz ember. 8PERANZA. Az utcáról. Két utcaneveltje, két éhfes poronty, Két maszatos arcú gyerek Egymásra rohan, egymásra emel Éhségtől vézna kezet. \'L A_L A 1 KÖZLÖNY Mindketten törekvő és kis tehetséggel is bíró fiatalemberek, a kik esetleg pár év múlva BÍkereket is arathatnak. A direktor ur az oka az ő sikertelenségeiknek, a ki őket nem a karban, vagy kisebb sze- Útközben. 8t«inach, * Brenneihigón, jullus bóbtn. Mi, lakói a síkságnak, nagyon sürü levegőt és repekben, hanem mint hós tenort és solo baritont j sok rossz szivart szívunk, állítják az orvosok. Ha tehát alkalmazta — jónak vélt üzleti érdekeiből. A többi, tulmunkásság (surmenage) következtében idegrend-férfi szereplőkről Ián egy-kettőt kivéve — nem szól- szerünkben zavar és a mellzsebben bizonyos fokú hatónk — kömolyan. A férfikar rendezetlen — hal-1 nélkülözhetetlen duzzadás áll be, akkor a magasba lőttünk olyan véleményt is — hogy botrányos volt. \| kell menni, hol a levegő hűvös és ritka, hol a tüdő Előfordult az is, hogy egy jó basszus Bzerepet a j gyakrabban vesz lélekz&tet, a pulzusok gyorsabban drámai jellein szinéBzre sóztak; a ki különben na- j járnak és az anyag, meg pénzcsere annyira meggyón jól játszik drámai és vígjátéki szerepekben, de j élénkül, hogy 4—5 hét múlva egészen kifordítva bizony énekes szerepben a legkevésbé sem tetszett, kerül haza az ember, persze meggyógyítva is. Eképpen szervezett operett férfi személyzettel bizony \| A Brennerhágó jó levegőjét már a rómaiak nem szerezhetett az igazgató ur telt házakat ismerték. Ezen törtek be Németországba. Mint A női személyzetnél ugyancsak hasonló esetet előzékeny emberek nem feledkeztek meg soha arról, látunk. Hiányzott a mindenkit vonzó, az egyedüli hogy ahol betörtek, viitkártyájukat ott ne hagyják, telt házakat előidéző szubrett-primadonna. Volt ugyan Kz a vizitkártya valami megerősített tábor volt. Kövessynek egy énekesnője, egy szubrett szerepeket Közef ide alapítottak Matrejumot, melyuek ma Matrei játszó és koloratur primadonnáuak nevezett énekes- a neve és arról nevezetes, hogy évekkel ezelőtt föl-uóje. Némelyeknek tetszett is, de a legtöbbnek sem dink. Rigó Jancsi itt élte mézes heteit W a r d játéka, sem a hangja nem tetszett. Klárával, elvált Chimay hercegnével. V. Károly is Pedig azok a némelyek nem töltötték be ajeieD 8ÍeU)U ,e kiai[vtéf9l 8l4gl M6rio hadaÍMk színházat. Ez a kisasszony szubrett szerepekre egyál- j l)ldölé8e 0,6, A m eIejón pedig N8p0\|e0n talán nem való. pedig a Drótostót és Bob herceg Lgyjk kedveQC marécha,.jti Ijef4bre jöU jdc njtrlŰDÍ oMk megkívánnak egy tM»H szubrettet. Játéka min- wreg4vel. Csakhogy a tiroli parasztok, mint afféle !rtha,f0,Jt^rA,ynŐt, ak!rna 8";!<!8ÍDt\'«ü gyerekek, akkor még nem értve, hogy milyen -ai » u ,-uív.u . a <vi„ \|tözgazdagágj bagzon a nyaraló közönség, kövekkel mélyesiteni, hangja pedig inkább a coloratura felé inclinált. De ebbéu sem tetsző. Az alsó és közép regiszterekben egyáltalán semmit sem tudott énekelni, mély hangjai rekedtek és fátyolozottak. A felsőbb regiszterekben már élvezhetőbben énekelt, de dobálták meg a francia gránátosokat és mint a fenevadakat puskázták le Őket. Ma már dupla vágányu vasút vezet ide és a tiroliak mindenféle reklámmal, jó szóval és koszttal itt is gyakran fülsértően. Bizony a kanizsai közönség cga\|ogatják ide az idegeneket és mire az osztrák és valamikor szívesebben hallgatta Mányait. Ezzel a nagjnémet jtko\|ák kapáit bezárják, itt már az utolsó kisasszonynyál Tolt betöltve s szubrett és kolor.tur „,{„„(,, Í8 „, \|esI fogU\|„ A Tendégek f,l,j\|ág,«j. szerepkör és senki mással. Volt ugj.n . társulatnál iglIÍU „dTS, \|nlilkedégi.ket f0g1Mt0,\|ta„k. A két rohamosan fejlődő énekes szinésznó, de még Verein f0r Kremdenverkehr in Tirol hotelkönjvet egyik sem igen érett arrá, éppen ugy mint a bari-1 ,d ki me\|jbs, „ uUl4 k6l5n9ég raiűden, megtudblli tonista ée tenorista, hogy a legeisi szerepeket adják minJre „ndég,6sel ir4,bui éa képben megismerked- s azon szerepkört töltsék be. a mely egyedül vonza he\|ik é< olthon el6re ki8límilhltj, hogJ n;irllln a szinház látogató közönséget a szépen csicsergő, inibe fog ker0\|ni H\|,gJ , oj\|mJÍI s„klM j„ríl.8 láMott, Ueaal ás ke.rrt telten játszó vlgJ k„ésbe „ „okl6\| „ igényekl{\| fngg ralkíl szubrett primadonnáét. Sokkal jobban spekulált volna vl\|,ki „ e\|(<Ul irÍD, UmMll A néme(eti minl jó a direktor ur, ha egy ilyen mindenkinek tetszó és UI\|elember(+ SIerén, \|,káss,\| eltesznek meg, de sikereket arató énekesnőt szerződtetett, vagy tartott ,nint nlgy„6ki „klt mn(,k Klak j4rD,k ieg\|obb,„. volna meg, nem pedig az olcsó és esak most fej- Mert az ételek Tirolban nem drágábbak, mint Magyar- lódó eróket alkalmazta volna. , . , .,,,. . .. „.L . „,..... . , . . .. ... .... ország valamely vidéki városának vendéglőiben. A Mindebből most már mindenki világocau látja az Ores házak okát, az anyagi sikertelenséget és a siófoki fióküzlet megnyitását. Bizony direktor ur, ha ezzel a társulatul jó természet szépségeiről pedig a világteremtő gondoskodott. Krdő, szikla és hó az építőanyag, melyből ezt az országot alkotts és csodálni való az a váltó- vissza "hozzánk, nem sok telt házat "remélhet,\' mert ",088Í\' melJel e három e9lközzel lehet elóidélDÍ- A nap okozta világítási effektusok és az örökké Hogy csattog a fog s szikrázik a szem; Így nem gyűlöl, csak a nyomor. Mily rémesen kong a csonton a csont 8 száll utcaporondról a por. —^ 8 a házemeletről, épen a két Lihegő csatázó fölött, Ablak ából hajol egy uri fiu S ápolt markába röhög. M0HA08I JENŐ. őszszel meg az eső esik. Ez egy kis összkritikája lenne a távozó színtársulatnak. E lap hasábjain már részletesebben is megbírálták az egyes darabokat és sok igazságot megmondták a direktornak. Erre pedig egy másik laptárs részéről egy legkevésbé sem kollegiális és semmivel nem indokolható kirohanás jelent meg. Az mozgó levegő, mint járulékai a sceneriának, a képet kiegészítik. Persze, fogékony lélek kell, hogy a szép táj hangulatot keltsen az emberben. Voltak századok, amikör ez a fogékonyság az emberekből teljesen kiveszett. Csak az élet durva szükségletei, vagy a szalónok pervers életmódja iránt az mégis megindokolható azzal, hogy e laptársunk-1 érdeklődtek az emberek A XVIII. században a tárban megjelenő kritika irányítása és a színházi inten- sadalom arisztokratái és a müveit elem csak a szaló- dánság olyan rokonszenves két foglalkozás, hogy azt egy egyén válalta magára. Rendkívüli megyegyüléa. Zalavármegye nok intim életében talált kielégítést. A földmivcs pedig begubózva nyomorába és tudatlanságába élte napjait. A nagy elméleti forradalmár Rousseau volt az első, aki érző kedélylyel fogta fel szép hazájának —= Kcnamvun mcgycgy uicb. /,oioihi iucgjo — ----■ — ---------j -j - - ----r----j—-- törvényhatósági bizottsága szerdán rendkívüli köz-1 festői szépségű tájait. 0 tőle tanulta meg a társadalom gyűlést tartott. Hertelendy Ferenc főispán kegye letes szavakban emlékezett meg József főherceg elhunytáról, kinek emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Hertelendy Ferenc főispán bejelentette lemondását és kijelentette, hogy lemondásához ragaszkodik. (Ezt a Zalai Közlöny tudósítója jól értesült forrásból már julius elseji számunkban megírta. — Szerk.) Megköszönte a törvényhatóság ée tisztviselő társai támogatását. Cser tán Károly alispán fejezte ki a vármegye háláját a távozó főispánnak, mit jegyzőkönyvbe iktattak. Eitner Zsigmond biz. tag, országgyűlési képviselő indítványát egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. a természet élvezetét. Megunva a mesterkélt városi életet a rokkokó-vilég, a természet karjaiba sietett és azóta a tei mészét szeretete csak fejlődött. A modern bigiena pedig ma már életelvnek állítja oda a szép termÓ8»etben való tartózkodást. Hogy a vízparti és hegyvidéki őslakók mennyit nyernek a városok népéből közgazdasági tekintetben, arról jó volna pontos statisztikát felállítani. Csak fájlalhatjuk, hogy hazánkból annyi nyaraló külföldre megy. De nem vádolom őket emiatt haza-fiatlansággal. Aki közgazdaságilag gondolkozik, aki szereti a kényelmet és jó ellátást, aki nem szeret a nyaralóban verekedni, nem szereti az örökös cigány- ZALAI KÖZLÖNY 1905. JULIUS 15 zenét, aki szívesen látja, hogy a fürdóvendéglősök vagyonban gyarapodnak, de nem eugedi magát megfejelni, az elmegy — fájdalom — az osztrákokhoz és németekhét. Julius 3-án, mikor hazulról elindultam, a tiroli vasúti kocsiban egyetlen hely sem volt kapható. Már Budapesten telett meg egészen, úgyhogy kénytelen voltam Franzensfeste-ig Pragerhofban, Msrburgban, Villáóhban és Lienzben átszállni. 5Tfbát a fóváros szállít annyi fürdóvendéget Ausztriába, hogy ütközben közvetlen kocsiban az ember helyet sem talál! Ez a körülmény is ékesen szól amellett, hogy hazulról nyáron százával szöknek az emberek Ausztriába és nagyon félek, hogy ettól még az önálló vámterület sorompói sem fogják óket visszatartani. villányi henrik. HÍREK. A „Zala" la Nohéz helyzete van a vidéki hírlapirodalomnak. 8ok rosszakarattal, balitéiettel kell megküzdenie. A hajtó embereinek valóságos golgotát kell megjárni a közérdekért. A sajtót támogatnia kell miudeu józan gondolkodású embernek. A zalamegyei hírlapírók is azért alakították meg .A Zalamegyei Hírlapírók Szövetségé"t, hogy a toll munkásait összetömöritsék, egyesítsék a közös célok elérésére. Dicséretes tett volt ez. Köszönet érte a mozgalom megindítóinak, mely mozgalom már rövid idó alatt is szép eredményt mutathat fel. Váratlan és sajnálatos dolog történt azonban e héten. A .Zala" cimü nemrégiben napilappá alakult lap julius tizenegyediki számában tamadáat intéz a „Zalai Közlöny" ellen, inert annak szini kritikusa, nincs egy véleményen ő velük, Gúnnyal ir a heti lapok; közös balsorsáról, lekicsinyl! egy helyen az újságírást és az újságírót, melynek a közönség nem igeu engedelmeskedik. Egy másik számbau örvendezve irja meg a lapban, hogy a Nagykanizsán megjelenő „Reggeli Lapok Melléklete" nem kap színházi tiszteletet jegyet. Ilyen és hasonló dolgokon akarja elverni aj port. Ez váratlanul jött. Különösen, mert ennek a lapnak igen tisztelt felelős szerkesztője 8zalay Sándor ur, a Zalai Hírlapírók Szövetségének elnöke Váratlanul jött, mert nem hittük volna, hogy a megye egyik napilapja, röviddel azután, hogy hetilapból napilap lett, támadási intézzen, gúnnyal írjon a hetilapokról. Jól tudhatná a Zala, hogy a megye tiz és egynéhány lapja, mily sok szolgálatot tesz a köznek. Igaztalan és helytelen dolog egy színigazgató kedvéért a heti sajtó orgánumokat támadni. Mert nagyon könnyen lehetséges, hogy ezek már több szolgálatot tehettek és tesznek a köznek, mint éppen a .Zala." A „Zalai Közlöny" negyvennegyedik éve küzd a közérdekért. Legrégibb lapja Zalavármegyének. Legalább is tett annyit, sót többet, a közért, mint a Zala. De azért soha részünkről ily támadás nem volt ellenük irányítva. Pedig már lelt volna rá számtalanszor ok és alkalom. De ezt nem tettük. Nem tartottuk ös8zeférhetőnek hírlapírói kötelességünkkel. Mucsainak véltük mindig az ilyesmit, mely csak a sajtó tekintélyének lerombolását, a kollegiálitás meglaaitását eredményezheti. Pedig ismételjük, sok alkalom volt már az „ütésre." Megírhattuk volna, rámutathattunk volna a Zala számtalan köpeny-forgatására a régebbi és az ujafcbi időben. Megvilágíthattuk volna magatartásuk rugóit. Mi is megkérdezhettük volna a Zalától, mint a rMagyar Paizs"-ban tette ezt 1905. gjájus 11-én annak szerkesztője, a magyar érzésű Borbély György, hogy miért támadta a Zala május 4-iki számában a müncheni „Allgemeine Zeitung"-ot ós miért nem a „Pester Lloyd"-ot magyar ellenes támadása miatt. A Magyar Paizs ezt irta akkor a cikk végén: „Nem bánóin azonban, ha a sorok között keresik azt a kérdést, s ha felelnek is rá. hogy miért nem támadja a Zala a Lloydot." A Zala hallgatott. Nem felelt. Persze ekkor már uapilap voltak és kezdet elojén kényes téma lett volna ezt feszegetni . . . Mindezzel azonban nem akarjuk bántaui a Zalát. Száraz, megtörtént eseteket soroltunk itt fel, melyek rendkívül érdekesek a megfigyelésre. Nem volt igazságos dolog a Zalától nekirontani a heti sajtó orgánumoknak. Válaszolhatnának e lapok a múlt felbojgatásával De ezt nem hiszem, hogy megtegyék. A támadást és azt a lekicsinylő hangmodort azonban azt hiszem az egész megyei sajtó visszafogja utasítani. A megyei sajtó rokonszenvesen üdvözölte a Zalát, mikor napilap lett. Örömmel küzdött vele közös ideális célokért. De amikor a Zala kiszakítja magát a szövetségi kötelékből és tárgyilagos polémia helyett támadást intéz a hetilapok ellen, tehát az összes megyei lapok ellen, akkor különválva tőle egyhangúan, közös egyetértéssel kell tiltakoznunk a Zala lekicsinylő és a sajtónak roppantul ártó hangmodora, magatartása ellen. qáspAr béla. — Percei Dezső Nagykanizaán. Percei Dezső a képviselőház volt elnöke, mint egyik helyi lap irja, szerdán reggel Nagykanizsára érkezett. A törvényszék helyettes elnökével akart magánügyben értekezni, akit azonban itthon nem találván, még azuap a gyorsvonattal visszautazott a fővárosba. — Személyi hirek. Szinnyei József, a Magyar Nemzeti Muzeum hirlapkönyvtárának őre, mint Keszthelyről jelentik, az idén Keszthelyen nyaral. Szinnyei József Keszthely leghűbb fürdővendége. Ianen-onnan tiz éve lesz. hogy tudományos életünknek e köztiszteletben álló alakja, egész évi szorgalmas munkásságának fáradalmait vKe4zthelyen piheni ki. — Berecz Abel, a »oproni kerület országgyűlési képviselője Keszthelyre érkezett nyaralás végett. — Esküvő D re ven Lajos kir. aljárásbiró nagykanizsai lakós ina esküdött örök hűséget Vlasits Mariska állami tanítónő szigetvári lakossal — Pécsett — Főurak a Balaton mellett. A fürdók telve vannak s ami örvendetes, a magyar fürdők, a Tátra és a Balaton sok főúri családot szórakoztat. A Balaton hivévé lón ujabban a budapesti társaságnak egyik nagykedveltségü tagja. C\'alvelló de la Tour herceg a •budapesti olasz fókonzul. A herceg Eszterházy Mihály gr&f yachtjáu ^bolyongta az egész Balatont. Napokig maga igazgatta a vitorlákat s nem tud betelni azzal a csodaszép andalító harmóniával, mely aunyira sajátja a mi magyar tengerünknek. 4 herceg Olaszország legelőkelőbb családiéiból való. — Halálozások. Özv. Szakonyi Józaefné szül. Pfeilíer Mária néhai Szakonyi József volt rendőrkapitány özvegye 67 éves korában Nagykanizsán elhunyt. Nagy részvéttel temették. Temetésére díszben vonult ki a nagykanizsai rendőrség tisztikara és legénysége Deák Péter rendőrkapitány vezetésével. Tóth Imre megyei tisztviselő meghalt 36 éves korában Zalaegerszegen. — Tanulmányi kirándulás. A cs. és kir. bécsi badiiskola 4-ik gyakorló csoportja 8tróhl Henrik cs. és kir. vezérkari testületbeli alezredes vezetése alatt 12 hallgatóval (főtisztek) ós 15 főnyi legénységgel folyó hó 19-én Csáktornyára érkezik. —• Muzeumrendezés A „Keszthelyi Hirlap" mai száma irja: A Balatoni Muzeumnak a Széchenyiutcába költöztetett népnyzi osztályában javában folyik a rendezés. Sok dolgot ad a 2000-nél több tárgy szakszerű és Ízléses elhelyezése. A rendezés legter-hesebb részét Ikolics Sándor és Révész Lajos teljesiti, akik nap-nap után buzgólkodnak azon, hogy a tárgyak tetszetős kiállításban táruljanak a látogató elé. Az apró tárgyak százait táblákra szegezik. A virágos edényeket tartalmazó állásokat falra szegezik, a halászat szerszámait tanulságos módon állítják ki. 1—2 hét elmúlik, mig a néprajz nagy anyaga teljesen helyen lesz és feltárhatják a nagyközönségnek. — A leilei gyermektelep felavatása. A leilei Erzsébet királyné nevét viselő szünidei gyermektelep házát f. hó lo-én avatták föl nagy közönség jelen-Iétében, Gaál Bertalan műépítész az épitóbizottság nevében átadta az épületet az egyesületnek, amelynek nevében azt gróf Toleki Géza elnök vette át ós köszönetet mondván az épitóbizottságuak fáradhatatlan tevékenysógeért, az epületet háború esetén való használatra a Vöröskereszt egyesületnek ajánlotta fel azzal a kívánsággal, hogy. ilyen háború feltételező célra való használatára ne kerüljön a sor — Vásár A miniszter megengedte, hogy az október !»-ére eső nagykanizsai országos vásárt az idén i október 16-án tartsák. — Művészek az iparpártolásért. Feszty Árpád érdekes fölhívást tesz közzó, melyben szükségesnek mondja a magyar ipar érdekében való aktív mozgalom sürgős megindítását s fölszólítja az írókat és m&vószeket, hogy ók álljanak a mozgalom élére. Az iró hivatása, mondja Feszty Árpád, hogy az ügy prédikátora és apostola legyen. A művész hivatása. hogy formaismeretével. szinórzókével irányítsa az iparos fejlődését, Ízlésével segítségére legyen ugy a gyárosnak, mint az iparosnak Az ipari művelődés terén fogjon kezet politikus, iparos, iró, gyáros és művész. Nagy föladat vár a művészekre, hogy tudásukkal, nemzeti érzésükkel becsessé, széppé és magyarrá tegyék a kialakuló magyar ipart. Ók lesznek az utmutatók. a kik művészies irányba terelik a produkciót ós őrködnek az ipari termelésben megnyilatkozó ízlésen. Az angol ás francia nemzet ízlésének nagyhatalmával harácsolta össze az önálló izlés nélkül való nemzetek milliárdjait. A magyar társadalom keljen végre teljes erejével a magyar ipar védelmére. Mig nincs meg az ónálló vámterület, lelkünkben állítsunk ilyen sorompót és zárjuk el az utat az idegen ipartárgyak elől. Nehogy azonban az önző spekuláoio a közönség áldozatkészségével és fölbuzdulásával visszaélve, hazafiság pimén rossz portékát vihessen a piaora. országos védószövetkezetet, ellenőrző bizottságot keH alakítani, mely megbélyegezve a rosszat, vezetője legyen a közönségnek. Az irókat és művészeket szólítja föl Foszty Ár-pátfaz első lépés megtételére. Fölhívása élesen ós helyesen körvonalozza e két tényező hatáskörét a mozgalom vezetésében. Remélhető, hogy az írók és művészek szívesen csoportosulnak Feszty zászlaja alá s csakhamar hozzájuk osatlakoznak mindazok, a kiknek együttes munkálkodására a fontos és nagy nemzeti ügynek szüksége van. Mindenesetre igen fontos, hogy a magyar iparra a művészet és a művészi tudás nyomja bélyegét. — Kimutatás. Felkórettünk a következő sorok közlésére: A nagykanizsai róm. kath. felsótemplom építési alapja javára adakoztak 1905. I. félévben: Seb. 0. 20 K N. N 8 K Zmegyei Gazd. Tkptár 50 K. Apróbb adakozások 2 K 28 flII. Sattler Lajos i lo K. Értékpapír kamatból 20 K. Egy fogadalomból II K 80 fill. Néh. özv. Buchgraber Károlyné szül. V ah kant Anna hagyományából 895 K. Összesen ; 1012 K 08 fill., azaz ezertízenkettó korona 08 fillér Vagyonkimutatás l öOí>. évi junius 80-án (a félévi kamatokkal együtt). Értékpapír 1000 K. Betétek: Keresk. és Iparbanknál 4697-53 K. Délzalai tkptér-nái 2033-71 K. Nagykanizsai tkptárnál I7902-8U K. Zalamegyei Gazd. tkptárnál 15016 40 K. összesen 40650 44 K, azaz negyvenezerhatszázőtven korona 41 fillér. A megyéspüspök Ónagyméltósága a következő leiratot küldte Mikoss Géza kir. táblai biró. bizottsági elnökhöz címezve: Nagyságos Uram I Folyó évi május 14-én kelt nagybecsű sorai kapcsán a nagykanizsai városi felsótemplom építésére alakult bizottság 1901. évről szóló számadásai kivonatát köszönettel vévén, egyúttal van szereucsém Nagyságodat tisztelettel érttjsitem,\' hogy az általam a nevezett templom építési költségeire székes-káptalanomnál elhelyezett 30 000 korona a mult 1904. évi december 3l-ig 37870 K 34 fillére ^ emelkedett. Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását, melylyel maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Br. Hornig Károly s. k. veszprémi püspök. A bizottság a püspök ur Ónagyméltósága ezen becses leiratát a kath. közönséggel közölni tudomás vétel végett elrendelte. Nagykanizsa, 1905. julius 13. Knerjesy Gábor biz. pénztárnok. — Jóváhagyott alapszabályok. A m. kir. belügyminiszter a „Perlaki molnáriparosok temetkezési egyesületének" alapszabályait jóváhagyta. — Kanyaró Csáktornyán. Csáktornyán a kanyaró járványszcrüen fellépett A hatóság megtette a szükséges óvintézkedéseket. 1905 JULIUS 16 /. A L A 1 IL 0.7.i LÓN « 6 — Az „aranyszájú" kritikusoknak. A „Zala, tudvalevőleg uem épen finom m<)dorbau és tónusban irt kirohanást intézett a .Reggeli Lapok Melléklete" cimü jól szerkesztett napilap és lapunk ellen, mert színi referensek nem irtat a színházról hozzájuk hasonló szellemben. A „Reggeli Lapok Melléklete" most ugyancsak alaposan odamondja a „Zaládnak véleményét. Cikkükben írnak a „Zalai Közlöny" ügyéről is. A „Reggeli Lapok Mellékletéinek kollé-g iái is sorait köszönjük. Bár a .Zalá"-nak a „Színházi levél"-üukben a színészetet illet^ltTg és ugy más he lyen a sajtó ellen intézett támadásáért mi is megadjuk a választ. A „Reggeli Lapok Melléklete" csütörtöki száifiábaii a fenti cincinél szószerint ezt irja: „Megtörtént! íme bekövetkezett végre, amit már oly régóta sejtettünk, vártunk: egy személyeskedő támadást igazságos, pártatlan szini kritikánkért. Misem természetesebb, hogy a támadást a színházi testőrlap a .Zala" követte el. Nem is méltatnók válaszra e rut támadást, ha nem tartanók szükségesnek ez Ügyben egy kis igazság elmondását Neki tör burkoltan a testőr-gárda lapunknak ós munkatársainknak, mert uem potyajegy tömegek hatása alatt kritizálnak, mint ók. Már most én azt kérdem a magát esztétikusnak képzelő cikkírótól hogy vájjon az a lap-e ír igazságosabban, hogy \\ a\|jon auvak az iránya ment e az elfogultságtól, amely nincs Jwötve semmi hálával a társulat igazgatóságának, mint az, ahol vagy uyolcan mennek potyáu színházba??! Nem szükséges álláspontunkat védeni, mert ami kritikáink a nagyközön gőg véleményét a teljes mértékben és minden befolyástól mentesen tolmácsolják. De nemcsak ellőnünk intéznek támadást! Megrémülésükben vagdalkoznak jobbra, balra Neki rontanak a „Zalai Közlöny"-nek is, mert az a közel félszázados komoly hetilap szinten lerántja a leplet a színtársulat rossz, gyatra igazgatásáról. >om tetszik a színházi nyomda testőr-lapjának, ha ez a hangadó lap a szerkesztőségi tisz-t.-let-jegy ellenére is igazságos mer lenni. Hja kérem mindenki nem lehet ám testórlap. Hisz minden lap társszerkesztő je nem a társulat intendánsa, miudenese és egyúttal belső és titkos tanácsosa, segédszerkesztő,e pedig kegykereső prolog-iró És milyen érdekes volt, midőn az Öreg újságíró nagy alázatosan bebotorkált hozzánk, mondván: „Kérem ne írjanak ilyen dolgokat, mérsékeljék egy kicsit magukat, hisz ezzel esik a szegény direktornak ártanak", persze, ha egy lap iránya a szini direktor ur létével annyira össze vau forrva, akkor bizony fáj néki, ha kényeztetett b<!ványára egy jó uagyott reá puffantanak A közönség pedig ép olyan kicsinylő mosollyal vesz tudomást a kiruccanásról, mint jó magunk. Hatalmasan kilátszik náluk a lóláb — az intendánsi fizetés és prológusi jrodij. — Cikkük csak ráadás volt erre." — Bizottsági ülés. Nagykanizsa r. t. város építési bizottsága folyó hó 13-án Eperjesy Sándor elnöklete alatt a városház tanácstermében ülést tartott, melyen kizárólag magán építkezési ügyeket tárgyalt. Az épitési- és közegészségi szabályrendeletek pontos betartása mellett a következők részéről kért építkezésekre az engedély megadását véleményezte: Konold Frigyes Kazincy-utca 37. sz. a fi szobás utcai uj lakóház építése. 8chloss-zer Károlyné Rózsa-utca 9. sz. a. 4 szobás utcai uj lakóház építése. Hoffer Gáspár Őrtorony-utca 2. sz. a. 2 szobás udvari uj lakóház építése. Görögkeleti hitköz ség Erzsébet-tér 510. sz. a. udvari templomépületének kibővítése és uj harangláb építése. Fóliák Ede és fia Király-utca 9. sz a. utcai lakóház homlokzatának felemelése és uj ablakok beillesztése. Farkas István Rózsa-utca 3\'j. sz. a. I szöbás uj lakóház építése. Steiner Ármin Magyar-utca II\'a. sz. a. 4 szobás uj utcai lakóház, udvari pékműhely, sütöde, raktár és egyéb mellékhelyiségek építése. Kollay Lajos Batthyányi-utca 2«5. sz. m utcai diszés kerítés fel-állithatása. Ezenkívül még több kisebb építésre, illetve átalakításra adtak engedélyt. — Uj sertéshizlaló Szombathelyen. Armuth, volt barcsi gyártulajdonos, ttt iránt folyamodottSzombathely városához, hogy az Ujperint határában levő Stirling-féle telepen (Nagypityer szomszédságában) egy 8500 darab sertés hizlalására szükséges hizlaló felállítását engedélyezze. Az engedélyt a hizlaló felépítésére megadták. — „Le a dualizmuáos drajelzéasell" Veöreös \| — Zalaegerszeg városa csütörtökön közffyű-Jenő győri ügyvéd egy ilyen felbivásu iratot kűHött ^ irtott Dr Kereeztury JówefJMíhM^ k I u I ux.ix iitnk í x ti i i iseD a város felmérését és terkepelését, utcanyitást s be hozzánk, melyből közöljük a kővetkezőket: I kke\| ö8MefQgg6 do\|gokat, rae\|yek az egyeseket is Nyelvében él a nemzet. De arra. hogy a magyar j károsítják s a városnak is rengeteg költségbe kerül-nyelv uralmát elősegítsük, már nem fordítunk gou-jnek. javjtauj kell azon a térképelésen s azután bírói dot. Valóságos hazafias szégyen, hogy Magyarhon- jóváhagyással kell ellátni. Ugyanez értelemben szóban, aki cimjelzés levélpapírt, bortöikot vagy ciratáb- joU l^ayi Kálmán, Dr. Kelc Antal is. A revideálásra lát használ (iparos, kereskedő, ügyvéd, mérnök sat), egy uagy bizottságot küldött ki a képviselő testület, az kettős cimjelzést használ, t i, fele magyart és A hangulat most nem olyan éles. mint a mult gyü-fele németet. Mintha a magyar nyelv oly jogosulatlan \|£sen. s barbár lenne, hogy a magyar cimjelzés mellé még\' Kcgyvergyakorlat. A nagykanizsai 20. hon- szükséges lenne címünket németül is kitenni. Ertem, védgyalogezredhez augusztus hó 11-én 700 honvéd- hogy osztrák és külföldi összeköttetéseinkben indo kolva, hogy németül is körülírjuk címzésünket, nem is mondom, hogy ezt ne tegye az. akinek szükséges, hanem kifogásolom, mert nem lehet eléggé kárhoz- póttartalékos 35 napi fegyvergyarkorlatra, augusztus 19-én pedig 300 póttartalékos 21 napi tegyvergyakor-latra vonul be. - A filoxera pusztít. A keszthelyvidéki sző- tatui azt, hogy fele magyar, fele német legyen a lökben a filoxera pusztítása az idén nagy mértékbeu címzés. Legyen hát a cím nagybetűkkel — felül a jelentkezik még ott is. ahol a szénkéuegezést rende-teljes sort betöltve — egészen magyarul. Valamint j 8ÜQ végezték. A táblákban kisebb-nagyobb foltok hir-a cim alatt balról szoktuk & postatakarékpénztár, i dutik a veszedelmes féreg garázdálkodását, klering, bankzsíró vagy távbeszélő számot tenui kis _ Aratás. A vármegye területéről érkező hírek betűkkel: éppen ugy tegyük ezután ezzel szemben\' uagy00 eftentmondók. A nagyon kedvező termés- jobbról a nagybetűs -magyar cimjelzés alá a németet. Például: NEMBÁNOMDI PATÓ PÁL ÜGYVÉD Piripóca, L, Faluvég-utca o. kilátásokat itt-ott leszállította a nagy hőség. Sok helyről hóütésról panaszkodnak. Sok a dült gabona, de i(em oly mértékben, mint más vármegyékből jelzik. Általánosságban annyit jegyezhetünk fel az eddig kapott hírekből, hogy a termés az egész vármegye területén kielégítő, helyenkint elsőrendű. Az aratás gyorsan halad, mert minden gabona egvszerre megérett s a gazdák minden erejüket megfeszítik, hogy miuél előbb végezhessenek. A szólók szépen állnak. A mult héten sok helyen kárt tett a vihar és a jég — Reménytelen szerelem. A színigazgató nagy busán áll előadás közben a nézőtéren és végigjáratja a szemét az üres padsorokon. A nézőtér kong az ürességtől. — Mi az, mi baj, direktor ur? — kérdi tőle részvéttel a szinház-barát. Szerelmes vagyok! — feleli a direktor nehéz sóhajjal. Szerelmes? És ezért ilyen szomorú? Es kil»e szerelmes? — A közönségbe És amint látja: — remény telenül . . . így írja ezt egyik megyei laptársunk. — A posta- és távirdatiszti tanfolyam meg- Telofon 1848. iiim. p. .1 p..i A rívókat Rankulró 1W4. XI. .Um. 1 Ul ™ AdV0"1 Klering 1004. XII. 13. »7.ám. PIRIPÖCS (Ung.rn) Poitaitlurék 1805. I. 20. wim. U Faluvég-g.i.e 000. Az ilyen cimjelzés a helyes. Figyelmébe ajánljuk a hazafias győri ügyvéd felszólítását a kereskedő és a lateiner világnak. — Az asztalos-segédek bérmozgalma A nagykanizsai asztalos-segédek nincsenek megelégedve helyzetükkel. Beszüntették a munkát. Panaszuk van az élelmezés ellen, az éjjeli fekhely miatt — mely sok helyen ipartörvény ellenes — és a munkaidő ellen. A sztrájkról értesítették a központi budapesti szakszervezetet. A segédek biztosra veszik, hogy követelésük teljesítve lesz. — Az automobitistákról. Nem múlik el nap, hogy valami baj ne lenne automobilistákkal, illetve az autociklik tulajdonosaival, órült sebességgel nzáguldnak városunk amúgy is szűk utcáin s csak az Isten csodája, nyitása. A posta- és távirótiszti tanfolyamot tudva-hogy naponkint nincs olyan 20 eset, hol a mentőknek lovőleg Hieronymi miniszter beszüntette. Minthogy dolguk akadna. Itt végre tenni kell valamit. Ha jól, ilyen tisztviselőkben hiány Vöröss László, a jelenlegi tudjuk, a belügyminiszter már adott ki egy szabály- kereskedelemügyi miniszter a tanfolyamot újból meg-rendeletet, mely már többször módosítva is lett s uyitotta. Változás csupán annyiban történik, hogv amely az automobilistákra vonatkozó szabályokat és azelőtt 2u0 gyakornoki állásra hirdettek pályázatot reudeleteket tartalmazza. Tessék annak érvényt szerezni, míg most osak ötvenre. A pályázati felhívást a hivatalos a szabályrendelet meghatározza a menetsebesség maxi- lap egyik legközelebbi száma fogja közölni, mumát, miért neiu őrzik ellen. Hisz azért küldik meg _ Kirabolt részeg. Heisler (Dudás) János az ilyen rendeleteket, hogy azokat foganatosítsák, nem kiskanizsai lakós panaszt lett a csendőrségnél, hogv pedig egyszerűen, „ad aktam," az irattárba helyezzék. \|nid4n a vflr8Í vásárról este hazajött, fuvarosa, Kállovics — A megyei útadó ügyében a következő János és előtte ismeretlen társa, a kocsival leha\|tattak hirdetményt bocsátották ki: Nagykanizsa város tauácsa az országútról és felhasználván az ó boros állapotát, részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a Nagykanizsa a nyakában egy zacskóban volt 40 koronát tőle erővel város l-.iOft. évi megyei útadó kivetési lajstroma az . elvették. A csendőrség a nyomozást megindította 1890. évi I. t. c. 10 bekezdésének rendolkezése szerint A vizsgálat azonban kideritotte, hogy a feljelentő a mai naptól fogva 15 napon át a városi adóhivatal alaptalanul vádolt, amennyiben a rablást Jámkor helyiségében közszemlére kitétetett oly célból, hogy György, József és Gödinek István követték j»\\, kiket az a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető legyen a csendőrök le is tartóztattak. és hogy ellene észrevételét megtehesse. Nagykanizsán, _ Betörés egy nagykereskedésbe. Mult szá-1905. julius 5. Vécsey Zsigmond polgármester, muukbau „ cim0 hjrben megirtuk hogy Weisz és Horváth h. ellenőr. , , , . ,, „ . . , , , ... — Műkedvelői előadás Balatonberényben. Ledofszky előnyösen ismert nagykereskedő ceg ló-uti A Balatonberéuyi fürdőközönség ifjúsága a „Jókai üzletében a déli órákban a déli záróra alatt betörő szobor-alap" javára 1905 évi julius hó iH-án este járt s onnan néhány száz korona készpénzt elvitt. Az 9 órakor a balatonberényi „Magyar-Tenger" szállóban Uz)etbe egy pincéből hatolt fel, melyet csapóajtó köt jótékonycólu műkedvelői előadást rendez. Műsor: a£ {Uj\\. Megirtuk már akkor, hogy a betörés 1. „Népdalegyveleg " Klóadják : Buváry Lajos, Meissner , • . - • i . u- Oszkár, Sattler Géza és Heine Róbert Oszkár. 2. körülményé, es a tett elköve esenek módja azt b.zo- „Schüller-Concert." Seitz F.-től. Előadja: Grünwald ™ következtetn. hogy a betörés a Dezső. 34 „Simon Judit." Komoly szavalat. Előadja . «»™\'ós /gyen követte el A ^tevés Heine Róbert 0. 4. „Népdalok." Énekli: Sattler Géza be.gazo ódott A reudórseg az egy.k gyanú^ alatt levő 5. „Bakfis-álmok." Heltai Jenőtől. Előadja: Bedő Ble.er Aladárt rendőr, elügyelet alhelyezte. Ilonka k. a. fi. „Kossuth-induló." Előadják: Heine Madarász rendőr lett megbim a megfigyeléssel. Róbert 0., Sattler Géza, Buváry Lajos ós Meissner ^törtökön este Madarász rendőr ^reve«e, ho« n«,kár a7 ftlöadást tánc követi H,eier kót tár8ával M eJJeh mulatóhelyeket járja. Oszkár. Az előadást tánc követi. . uriasan köl- - Óriási tűzvész. Sümegen tegnap delbon íJJJJ Krre liléiért igazolás végett bekísérte a rend-oriasi tűzvész volt. 48 lakhaz és a hozza- 6rségi \|aktaUyára. hol eunek zavart viselkedése már tartozó melléképületek leégtek. A kár eddigelé; elárulta, hogy nem ártatlan. Tegnap, pénteken aztán még beláthatatlan. Bay György kapitány előtt beismerte bűnét. A osAcsemók visszamaradása a* izom- és ciontképxésbeu rhachitis, skrolulózqi, bered, syphil.sncl stb. megszüntethető és az emésztés szabályoiflesz, hogyha azokat a speciális phosphorcsukamájolaj ke/elése mellett Kufeke gyermekliszMel táplálják. Kufeke gjermeklisztjének dus könnyen emészthető fehéijetartalma igen előnyösen hat rz i;omképzésre és az azok ban lévő eó a csontszervezet hiányos kiképzését javítják. Azonkívül me« Kufeke pyermekliBütje szHbályo/za a még nvndíR szabálytalan székeiéit és e/által előmozdítja a tápfelvételt és a gyermekek általános jólétét. f L A l A 1 KÖZLŐN* i — Községi zárlatok. — \'Kilimán, Pölöskefő, Duzsnak és Gelse község sertósvósz miatt, — Magyar-Szerdahely község pedig sertésorbánc miatt zárlat alá helyeztetett — öngyilkosságok Nagykanizsán Az elmúlt bét az öngyilkosságok hete volt. Hárman követtek el öngyilkossági kísérletet. Az egyik azonnal meghalt. Ok: szerelmi bánat, nyomor ós büntetéstől való félelem. Tudósításaink a következők: V a 1 e k Márton réze6Ztergályos szerdán éjjel egyik Rákócy-utcai éjjeli mulató elótt agyonlőtte magát. Tettének oka állítólag szerelmi bánat. Holttestét a hullaházba szállították. P. hó 9-én délután Egyed Lajos a 48. gyalogezred kürtöse meglőtte magát. Az esetről igy ir a R L.. M.: Lopott, ez pedig nagy bttn a katonaságnál. Feltörte bajtársai ládáját s onnét több apróbb tárgyat olemelt, legutóbb pedig egy káplártól lopott több holmit közttik egy arany gyürüt is. A bűnét megtudták, azonban ó a szigorú büntetés helyett a balált választotta. Vasárnap este fél 8-kor bement a 7. számú szobába s ott szolgálati fegyverével meglőtte magát. A golyó bal lába combján hatólt be, majd hátul kijőve, a jobb láb bokájába fúródott. — Állapota nem súlyos. Felgyógyulása után a soproni haditörvényszék elé állítják. Lantai Károly tapolcai illetőségű szabósegéd a szeszgyár közelében, az úttest mellett balkarján ereit egy közönségen bicskával elvágta s ott találták meg eszméletlen állapotban A Király-utcai rendőrőrszem, Snidár Béla értesítette a rendőrkapitányságot. Csakhamar megjelent a mentőkocsi Hajós Ferenc rendőr-biztos kíséretében, kik az öngyilkost a kórházba szállították. Öngyilkosságának oka, hogy munkahiányában nagy nyomoéban volt. — Gyanua alak. Ebenspanger Sáudor varasdi lakós 2 év óta többször megfordult Nagykanízsáu. A rendőrségnek kezdettől fogva gyanús volt ez az alak, aki foiytou utazik és olyan tárgyakat árul, melyek — állítása szerint — 3 év előtt elhalt anyjától maradtak reá. Tegnap újra a rendőrség elé állították, ahol be-igazolást nyert, hogy keresete nincs és valószínűleg utazó tolvaj. A rendőrség 5 évre kitiltotta Nagykanizsa területéről. — Barcs-balatoni h. é. vasút rt. cég alatt a Somogyszob-barcsi b. é. vasút rt. és a lialaton-szentgyörgy-szomogyszobi h. é. vasút rt. fuzionáltak. A fúzió utján keletkezett részvénytársaság alaptőkéje 7.197,400 k., mely 10,086 drb 200 koronás törzs- és 25 901 drb 200 koronás elsőbbségi részvényből áll. de a részvények 5 és 50 darabonként egyesítve 1000 és^ 10,000 koronás címletekkel is kibocsáthatók. — A szombathelyi m. kir. bábaképző-inté tudnivalók. Az orvostudomány tanítja, bogy a» egészséges emberi szervezetnek naponkint egy liter vizre van italul szüksége. Ez a víz szolgál ugyanis a bevett ételek blgitóazeréfll E nélkül ugyania szervezet a megemésztett táplálékokat hasznosan feldolgozni nem tudja. Minthogy aiooban a táplálékokkal a gyomorba minden esetben igen sok és különböző betegség csirája is bejut, fontos, hogy italul olyan vi« haaználtassék, mely baktériummentes legyen, tebát azon csirákat ne szaporítsa, másrészt a táplálékokkal bevett baktériumokat a gyomornak megölni Begitse s végül, hogy a viz a gyomrot ne rontsa. Be van igazolva, hogy ilyen célokra a mohai Agnes-viz végtelenül alkalmas, mert teljesen baktérium mentes. Máaodezor, minthogy szénsavat tartalmafr-í baktériumok mérgező hatását lerootja._£»-^ég0l, minthogy a gyomrot alkalmasan izgatja, égyrószt étvágyat csinál, másrésst bőiéges elválasztását okozza azon gyomornedveknek, melyek azon kártékony baktériumokat megölik. A mohai Ágnea-viz fogyasztását különben is főként tavaszasal, kiváltképen lehet ajánlani. Ekkorra ugyanis a téli nehéz táplálkozás után a gyomor nagyon is megkívánja a gyomorjavilót. Másrészt ekkorra esik a legtöbb fertőző betegség, amitől a mohai Ágnes-forrás a gyermeket és felnőttet biztosan megóvja. Gyermekeknél ilyenkor mutatkoznak az angol-kór tüuetei, amelyeket a mohai Agnes-viz mésztartalmánál fogva megszüntet s végül tavaszra esik a legtöbb szülés, tehát ilyenkor van a legtöbb azoptató-asszony is, akiknek a mohai Agnes-forrás fogyasztása azért fontos, mert ez a viz a tejelválasztást aagyban fokozza. Háztartások számára nagy üvegekbeo a mohai Ágnes-forrás különösen olcsón kapható. A rendőrkapitány valóban érthetetlenül oselekedett. Ugymondják, törvényadta jogával élt De hisz, ha ilyesmi politizálás, akkor jelentse fel egész Magyarország sajtóját, mert ninos olyan lap Magyarországon, mely nem foglalkozna a szocializmussal társadalmi, gazdasági szempontból. Ez volt ez a oikk is, semmi más. Az ilyen feljelentéssel nem tesz a rendőrkapitány sem önmagának, sem a sajtónak jó szolgálatot. A rendőrség eljárását az ilyen feljelentés rossz szinben tüntetheti fel. De rossz szinben tünteti fel az egész rendőrséget. Mert ez az ügy is bebizonyította, hogy a nagykanizsai rendőrségnél nagyon hiányzik legalább egy jogász ember. Mert ha egy jogász is lenne ott, akkor ez a feljelentés, mint nevetséges, soha nem történhetett volna meg. A rendőrkapitány pedig, ha ebben nyári melegben újság oenzurálásra adta magát, tanulja meg, hogy a gazdasági, társadalmi szooiáIizmu8 nem politika. Érdekkel várjuk a birósági eljárást. be csütörtökön a nagykanizsai ügyészségen egyik nagykanizsai laptársunk ellen. Deák Péter nagykanizsai rendőrkapitány feljelentette a „Reggeli Lapok Melléklete" cimü nagykanizsai újságot kaució nélküli politizálásért. A rendőrkapitány feljelentésében azt mondja, hogy abban „politikai természetű cikk" jelent meg. Az érdekes esetről tudósítónk a követ-zetben az 1905/ü. tanév téli (magyar nyelvű) tan- j kezóket iria folyamára a beírások 1905. október i-3-ig tartanak. . jT* NYÁRI SZÍNKÖR. (Színházi levél.) — „Kritikai csodabogarak." — Elutazott már Kövessy színtársulata. Faképnél hagyta Kanizsát, mint oláh a szentet. A direktor igy i mondja ezt hivatalosan: „A színkör augusztus hó 15-ig zárva marad." Nem tesz közzé kommünikét, [hogy miért. Zárva marad. Punktum. Mindenki gondoljon, amit akar. Okozza azért a meleget, a hideget, esőt, jeget, sárt, port, vagy bármi mást, „természeti prózai" dolgot. Csak azt ne, hogy „befellegzett" , Mert a társulatnak jól mentek az anyagi dolgai. Oly , jól, hogy meg kellett nyitni t— a siófoki kisegítő Érdekes és pikáns izü feljelentést adtak, fiókszinházat. . . Az utolsó néhány előadás, igy írja a Zala, „elég kedélyesen folyt le." Ezek csak „félhelyáras ráadások" voltak. Ezt is a Z. irja. Ez nagyon megható. Kövessy társulata, ha más érdemet nem is szerzett tehát a „félbeszakadt" szini szezonnal, de legalább meghonosította a ráadásos előadásokat. A közönségnek ugyan elég volt ebből ráadás nélkül is. Feljelentett laptársunk. A rendőrség cenzúrái. Politika-e a azociálizmus? A felvételhez szükséges: 1. 20—40 közötti életkort igazoló születési anyakönyvi kivonat, 2. férjezetteknél házassági anyakönyvi Kivonat, 3. erkölcsi (községi) és 4. orvosi bizonyítvány; végül jártasság az írásban ós olvasásban. A tanfolyamban 10 tanuló, Li magát arra kötelezi, hogy 5 éven át oly községben folytat szülésznői gyakorlatot, hol okleveles bába nincsen, 100—100 korona államsegélyben részesülhet. Akik ezt elnyerni óhajtják, az idézett okmányokon kivül szegénységi bizonyitvánuyal és az emiitett kötelezvénnyel ellátott, a vallás- és közoktatásügyi nagyméltóságú m. kir. minisztériumhoz intézett, bélyegmentes folyamodványukat legkésőbben 1905. augusztus 20-ig a szombathelyi ra. kir. bábaképző-intézet igazgató-tauárához, l)r. Reis- A „Reggeli Lapok Melléklete" julius 11. és 12-iki számában „Uri rabok" címmel cikket közölt. A cikk irója Karcag Mór kereskedelmi alkalmazott. A cikk társadalmi szociálizmussal foglalkozik. Elmondja, „hogy létezik egy ut, amely az alkalmazottak emberi jogához vezet és ez az ut ^szociálizmus." Panaszkodik, hogy a kereskedő-segédek nem ismerik a szo-ciálizmust. Beszól helyzetükből, mely nem különbözik a rabságtól. Uri raboknak hívják magukat. Beszélt a külföld előrehaladásáról, a reájuk vonatkozó magyar törvényhiányosságairól és végül szervezkedésre szólítja fel szaktársait. Ez a cikk eszmefonala. Rövid kis két kapnak. """ "" \' * * * ~ — Hirdetmény. A ca. és kir. 5 hadtest had-biztossága köibirré teszi, hogy folyó éri julius hó ü7-én d. e. 10 órakor a soproni ca. éa kir. katonai élelmezési raktárban versenytárgyalás fog tartatni a Sopron, Szombathely, Nagykanizsa éa Kőszeg állomásokon elhelyezett kőtös hadseregbeli csapatok egyévi ezéna-, szalma-, szecska-, kemény tűzifa- és kőszén-szükségletének biztosítása céljából. Az ajánlatoknak legkésőbb a tárgyaláa napján d. e. 10 óráig kell a tárgyaló bizottsághoz beérkezniök. Errfll az érdekelteket oly megjegyzé8Sel értesítjük, hogy a részletes hirdetmény, valamint a fóltételi füzet kamaránknál a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetik. - A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Orvoal körökben már rég ismert tény, hogy a .Ferenc Jóaaef keserűm1 valamennyi hasonló viaet, tartós hashajtó hatása éa említésre méltó kellemes izénél fogva, már kia adagban ia tetemesen felülmúlja Kérjünk határozottan Ferenc Józaet keaerümtl. foglalkozik egy társadalmi osztály bajaival. Átolvastuk a cikket magunk is. Tudósítónk városunk több jeles jogászit is megkérdezte ez ügyben. Mindegyik átolvasta a cikket és tagadó választ adott, hogy abban politika lenne. Az egyik igy nyilatkozott tudósítónk elótt: A cikk nem foglalkozik mással, mint társadalmi szociálizmussal. Panaszkodik egy társadalmi osztály bajáról anélkül, hogy érintené a napi, vagyait általános politikát. Ebból nyoma sincs a cikkben. Gazdasági, társadalmi szooiálizmusról beszel ez, nem érinti a szociálizmus politikai elveit, mondjuk például az általános választói jogot. Ez politika lenne. I)e a megjelent cikk egész szerény kis társadalmi cikk, melyben pyorna sincs a politikának Enuyi a hétról. Nem. Még valamiról. Nagy Samu irta Nagy Samu a \'L. segédszerkesztője .Kritikai csodabogsrak"-at irt. Révész kollégája meg is jegyezte erre: Samu, .nem való kés gyerek kezébe." De már késón jegyezte meg. Nagy Samu felvette már ekkor a kést, hogy megszurkálja vele .az egész világot 11 Elószor is nekirontott a .Reggeli Lapok Melleiéinek. Szörnyű leleplezéssel élt. Ez a lap nem kapott azinházi tiszteletjegyei. K lap kritikusai a karzatról. éa állóhelyről pártolják a művészetet. Ezt irja a caodabogarak irója. Hát én caak azt jegyzem meg erre, hogy igenis pártolták a művészetet Mert u csakugyan pártolás volt tólűk ,az idei aok rossz operett elóadást végighallgatni, kritikát irai erról és még — űzetni ia ezért. Ha ezt Önök, kedves direktor-párt nem veszik áldozatnak, akkor nem tudják, hogy mi az áldozat. De van ennek az éremnek egy másik oldala is. Ónók kedves kollegák (boceáuai a szemtelen tolakodásnak) őrülnek annak, ha egy nagykanizsai napi sajtó orgánum. szerkesztó> az állóhelyen nézik,-végig az elóadást Ónök fejcsóválva azt mondják erre,\' hogy az nem sqtó orgánum. De igenis az. Ez épen olyan melléklet, sajtó orgánum, mint volt az Istenben boldogult — Révész Lajos ur álul szerkesztett — .Friss Újság- melléklet, mint volt az Istenben bol-dc^ult — Révész ur álul szerkesztett — .Kurucz Újság" melléklete és mint a jelenleg is szépen virágzó .Nagykaqizaai Kriss Újság" melléklete. Tebát sajtó orgánum. Ea Ünók órülneka ha a mjtó nem kapta meg az ót jogosan megilleti színházi tiaatelet-jegje\' Mi tudtunk erről. De nem akartunk más ügyébe belé-De mikor * Z\' kárörömmel ezt megirta, akkor igenia megirjuk nyilUu, hogy ezmegsértése volt a nagykanizsai sajtónak. Nem akarjuk Itt fejtegetni a színházi tiszteletjegy és általában a üaztelegegyek ügyét. Azt azonban tessék tudomásul venni hogy midón egyszer egyik fóvárosi szinház egy fóvárosi laptól megvonta, nem adu ki a szinházi tiszteletjegyet, akkor a fővárosi lapok miudnyájan 11)05 JULIUS 15 ZALÁI KÖZLÖNY 7 visszaküldték színházi jegyeiket. Ez a kollegiálitás. Erről a Zalának is tudni kellett volna ós meg kellett volna mondani véleményét a kedvencnek, Kövessynek. Kedves Zaláék! Kegyes engedelmükkel, ne üs- A hetilapok ellen intézett támadásért másutt felelünk. párbé. U. i. is irok utóiratot. Ugyebár én nem IRODALOM. Deák Ferenc beszédeiből eddig csak az a sonek agyon érte, a szintáru\'atról is irok néhány .személyeskedtem. Ellensége vagyok a személyeske-sort. Engem ugyan így írja a Z. .Kritikai csoda-1déMiek. Még akkor is, ha velem - nemélyeskednek. bogarak- írója, csak akkor fog el őszinte hevület, ba a porról, öntözésről ós a kongó utakról van szó. Jól! van Nagy Samu ur. Tudora, hogy ozt nem veszi Párbé-tól rossz néven, hisz jó barátjának, édesnek J nevez é? huncutnak nevezi magát, ha személyeskedni! ____ akar. Ep most, midőn én aláirom az Ön szavait és „agy, hatkötetes kiadás kapható, melyet Kónyi" Manó szerenyeu kijelentem, hogy igenis érdeklődöm szülő \| rendezett sajtó alá. Most Ferenci Zoltán, Deák kitűnő városom mindenféle ügye iránt, őszinte hevület fog életirója, e beszédeknek egy kisebb, válogatott kiadá-el. ha a város bárminő ügyéről is irok. inert szere-1 Bát rendozi sajtó alá. melyben a nagy államférfiú fel-: tem szülővárosomat, akkor kegyeskedjenek megen-; szólalásai közül a történelmi fontosságúak, miud meg gedni hogy néhány rövid szót irjak még a szintár- lesznek találhatók a szükséges jegyzetekkel és bő sulatról. Igeiem, hogy minden „hevület" nélkül te- életrajzi bevezetéssel, valamint Deák korára vonatkozó: szem ezt: elfogulatlanul, őszintén és igazságosan. illusztrációkkal együtt. A kötet a .Remekírók Képes. * Könyvtára" ez idei sorozatában fog megjelenni, hat Mi fáj tehát önnek .jó barátom* Nagy Samu. más kötöttel egyetemben, melyek közül felemiitjük Fáj, hogv en azt mondom, a drámai társulat jó, Kemenes (Keinpf) Józsefnek, a vállalat számára ké-ellenben az operette társulat csapni valóan rossz. Hjiu;tt uj Odyssea-forditását, valamint Radó Antal Sohse fájjon ez Önnek. Igazam van kis „kedves", magyar Firdusziját. Igen. Ilyen szerénytelenül kimondom, hogy igazam * a „Vasárnapi ujaág" julius 9-iki siáma 33 képpel van. Tehát abban megegyezünk, hogy a drámai tár- ielen» EU8 he\'y" Hachát Dánielnek, a bányai ág. cvaag. Milat jó. Ezért tehát nem fog nékem rontani késé- \'r°![íp" .Vu"^\' k u" V\\ MT ... 1,1/. , ,, . , irodalmi közlemények közt van Apor László verso, Maik 1 wain vei. LátfcUk tetiat az operett társulatot. Ezért nekem uj, illusztrált elbeszélí.e, a .Regénytár. mellékleten Nagy Kndro ronthat. Aligha fogok felelni az Ön támadásaira. Ha eredeti regénye s Train Artúr angolból fordított elbeszélése csak nem a törvény előtt (képekkel). Az aktuális eseményekre vonatkozik Csudáky Bertalan Vei Vük csak sorba szénen hz eirv«K onnretl« c,kke °de"" v4\'oUr61 <•• káfoel), Tlppu-Tij, a.cképe és élet- „uu tsz.«J í\'Oroa hzepen az egyes operette 3 k4p B mlgyM g„6kusok kiállításáról. Kruspár István főbb erőket. Háládatlan dolog ez. de biztos, liocsás- arcképe és nekrológja, Hurke angol tudós nagy feltűnést keltett sanak meg érte a színészek, hogy élek a sajtó jogá- tudományos fölfedezésének Ismertetése (képekkel), Kossuth val, de meg kell tennem. Ferenc és gróf Apponyi Albert pillanatnyi fényképei, amint \' U\'il .. , i pii . • i-i i • r visszajönnek a julius i-én, a miniszterelnöknél tartott tanácsko- Hölgytagok: Először Is Károl.VI\' Leona. a.ról stb. stU A .Vasárnapi Ujaág. előfizetési ára negyedévre Előleges színi jelente szerint koloratur primadonna, négy korona, a .Politikai Újdonságok--kai és .Világkröniká.-val Mielótt Köve-syhez szerződött mindig szoubrett volt. egy"" hat kor. Megrondelhatö a Franklin-Társulat kiadóhivata- Azonban mint szoubrettet nem igen használhatták. I4b,n <Bud»P"«. \|V. Kgyattm-wca 4. »«ám). Játéka hideg, merev, szögletes. Tánc rutinja nincs. Hangja alsó regiszterekbe^ rekedt, felső hangok tul-élesek. fülséitóok. Hang iskolája kevés. KiroNiV/ iwVTporHte komik.. h.og szirincssm i tiklatitíi lűrdokbzínnj-uilküi [ niklganbicnstudooiisira html, hogy Biliton- K o m á ro m v Oiil az egveiloli. akiról lobi, Bárányi „Magysr tsigír" szilisiit ittittam MIT IGYUNK? hogy egémégünket megóvjuk, mert csakis a termfesieles szénsavas ásványvíz prre a legbiztosabb óvóazer. — El«ősor »an a mohai fi\'ráa mint természetei széniavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellem a és olcsó savanyúvíz; dús aién-savtartalmánál fogva neacaak biztos óvaxer fertőző ■ leniek ellen, hauera a benne foglalt gyógyaóknál fogva kitunö szere a legkülönfélébb gysMor-, légoaö- éi húgyszervi betegségeknek Azért tehát Használjak a mohai Ágasa I Hasmáljuk a mohai A\|Ml forrást, ha gyanar-. bél- \' forrást, ha itvá\|yh áay «\'s légea<bu\'úttól szaba- éa emésztési zavarek ál-dúlni akaruuk. Dr. Kétly. \| lanak be. Dr. Űebhardt. Haatnáliuk a mohai Agata ! Haaináljuk * mohai Ágnes forrást, ha a veaeba\|t gyó- I forrást, hs aaájba\|aktól és gyitani akarjuk. \| aárgáaágtál ssabadulni Dr. Kövér. \| akarunk. Dr. Glass. Háztartások számára máxfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétea értékű mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a H/ódaviznél is olcsóbban adja, hogy az Agnea-forrfts vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse Kedvel borvz ---- Kedvelt borvíz Kaphatd minden fllszerUzleiben és első rangú vendéglőben üzlot-mo^iiyitás. TIíbIb soványító lm ismert hatós különleges-ég kövérek részére — Csomagja 2 korona. Megrendelhető Török József gyógyszerésznél Budapest. Király utca 12. jót mondhatunk. Roppant sikkes, jól táncoló, csinos hang" szoubrett. Fiatal kezdő még ugyan, de szép jövő vár reá Oyakran kellett néki szenvednie koloratur szerepben. \' Dérv Rózsi. Ügyesen láncol. A kitűnő igazgatás kevés ének szerepet adolt néki. és azt újólag berendezve a szezonra mag nyitom. Fotörekvesem hogy a n. ordonii fürdő közöiisegemnsk minden igenyelt kielégítsem. Polgári árak pontos kiszolgálás naponta cl-1 HAUSZ FERENC. selyem ÍO kr -tói 11 frt 35 kr.-ig máUrenkint. — tíéruientvo és már elvámolva a házhoz szállítva. Nagy mintagyüjtemény azonnal. Henneberg xrlyemgjár, Zürich. Hölgykar csinos Es ez az egyedüli kríta ró- 28n8. _ Magamat a n. érdemil közönség luk. Ezekről hallgassanak. 1, . , ,, . , bscsis pártlogásaba ajánlva vagyak: férfiak: Papp János liatal kezdőszinész, I r ■ baritonista. Kicsiny terjedelmű hang. mely még sokat fejlődhetik. Játéka merev, szögletes, kezdet jele.! B a r n a Andor tenorista. Állítólag segédszinész. \| Csekély liaug, mint a fizetése. Legutóbb a FókonZül-\' ban botrányosan beusült N a g y Dezső és Szigeti Andor jók ós inegt j felelók. L a t a b á r sokszor megnevettetett bennün- j ket. Kellemes kis hangja egyedül Szigetinek, volt a férfiak közül. A komikusnak Latabár, Nagy,, Károlyi Lajos, KöVessy, Qózon és a többi fellépők i valamint a kar, önmaguk tudják, hogy alig van) _ hangjuk. Zenekar művészietlen, gyenge, rossz. Nem változott meg tehát az Ön „kritikai cso- • dabogara" után sem a véleményem. Nincs szoubr6tt! - Fényképészeti kéaifllékak wSkedvellknek. Mindazok primadonna, nincs koloratur énekesnő, nincs teno- «k, a kik a iénvkéj»éa«et, «; l««/oM«bk. é« mindenki álul rista. baritonista, nincs jó fegyelmezett kar. - Ezt; i^i^^^^TSan^ T^m mondja az én „felületes Ízlésem". Önnek uram jó 1 ,6u fennálló fényképészeti eszközök különlegességek árulehet OZ a társulat. Nekünk nem. A közönségnek hását, amelynek képes árjegyzékét kívánatra aziveaen kftld sem. Pécsnek sem lesz jó. Mert. ha a direktor ily el bérmentve a cég. kezdő (.tán" évek múlva jó) erőkkel, olcsó fizetésű «= színészekkel -megy Pécsre, akkor Pécs jó ízlésű elő-, koló közönsége olyau választ fog adni, mint Kauizsa közönsége: nem fogja pártolni a társulatot. Ha vitázni, vagy pardon késsel rontani akar\' rám ezentúl Nagy Samu „jó barátom", akkor olvassa el, — nem —\' kegyeskedjék jól elolvasni cikkemet. Nem irtam én, hogy felesleges komoly drámát nyáron előadni. Én mindig élveztem a drámai olőadá-sokat. Nem irtam róluk ugyan uBztetikai értekezést, mert bevallom esztetikus nem vagyok, ön leliot, 1 hogy az. írtam igaz őszinte kritikát, hogy felvilágosítsam a közönséget, hogy véleményére hassak. Drámai előadásokat azért nem ajánltam a dlr ok tornak, mert ilyenkor üres volt a ház és a - pénztár. Kiilöuben szívből kívánom, hogy Kövessynek jobb társulata legyen ezután. Nagykanizsa közönsége mindig pártolni fogja öt, lia jobb erőkkel jött hozzánk. vegyes. nyilttér. Aa e rovat alatt kfelóttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség HIRDETÉSEK. BERÉNY JÓZSEF, A Szinte Jjipóczi Lithion-iorrás kitunö siSterrel fj3.ll/3.IUC használtatik vsat-, húgyhólyag- és köszvíaybántalmsk ll>-n.húau-dara és tixtUti nahízaégtknél, a cxukres kúgijárnál, továbbA n Ugxö és gmésztési szervek hurut .inál. Húrfyhajtó hatáaál VassssaUst Itaaysa iméssthstí\'. Csli Kapható itvdtiíiMkeruktdiitXben vngy i Salvator-forr.il itaigntóiagánal kptrjt. Cslraasatss! ékszerész NAGYKANIZSÁN M SAJÁT MŰHELY M ICPVrYl IRiilf •■\'4l WíMImínyeoi raiodeD- ULUlUlUnUIX kai u.«y ,álutlékb>a ké---síén kaphatók. NAGY RAKTAR T0"\'"-" I _____-;-----■— és színes kövekbeo. NAGY RAKTÁR ,é\'8-■;» ■« láticzokban. NAGY RAKTÁR B"om é,ké,"«- \' -----------------tekben. Eladás részletfizetés mellett is! Jarl1á«ok «J ntunVAk pyur nn készíttetnek Világkiállítás St. Louis 1904 legmagasabb kilünletes.Grand Prix 1905. JULIU3 15. DOOOOOGOOOOCXXJOOOOOOOOOOOÍXiOOCOCOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOO _(NeusUln-rílo yig^p^^^^^^T^^^^I ERZSÉBET labdaeaok.) lYyvíJffM ictpi TTfcöfíi I hnü K pilulAb haaonló készlt- \'r^üLg* Mi ÍM ményeknél minden teUln- 5 K^Mp-lM N V-\'vf-ViE\'31 Ea!a tetber, feljebb becstllendök, h^ffiniMi - \'naiaiiBi mentek minden ártalmas Síhashaitó labdacsaiéi «Djesoktói,azaitMiiszer- ^——J vek bajainál legjobb ered-——— ménynyel használtatván, gyengéden hashajtók, térlliitllók; egy U&»)>\'" l°bb ■ mell,l<" ®\'T ártalmallaD, mint e pilulák a SZÉKSZORULÁS legtöbb betegiéltek lorráss elleti. Ciukrozott knlsejllk végett méí gyermekek ia szifesen veszik. Eer IS pilnlát tartalmait) doboa 30 fillér egy lekeres, mely 8 dobozi, lobit 121) pllllnt tartalmaz, raak 2 korona. S2.45 koronnelólegea beküldése mellett egy tekerca bér mentve kOldetlk. Áll i n I Utánzásoktól kll öuó<.-u óvakodjunk. Kérjünk batí- UVAo! ro/cvtsu Nénateln Fnlöp hashajtó labdacsot. Va ódl csak, ha mlt.den dobnz törvényileg bej-gy/elt védjegyünkkel piroa fekete nyomtatéiban .Slent L\'pót* .Nemiem Föíöp i/yóey szeré i* aláírással fan ellátva. A kereskede\'tr.t törvéoraféklleff védett csomagjaink aláírásunkkal vanuak ellátva. MEUSTEIM FÜLÖP ,8irnt-Lip0thoi\' cximxett gyógyixertára, Z. K •/„ Ili ( S, la l\'Unkt DKttxKr 0. Kapható Naykaaizsáo: HfcLl\'S LAJOS KUK UTl\'LA gyógyszerese knel. )OaOCXXXXXXXXXX3aOOOCXXXXXXXX:KXXXXXXXXXXXX)OOOOaOQOOOOOC Cenk sKior valódiak, taa mindo«yik doboa Moll A. védjegyét és alálr&aat tüntoti fel. A Mail A.-féle SaldlItz-paraK tartói gyógybatása a legmakacsabb gyomoréi alteatbántalmak, gyomorgörcs «a gyomorliév, rögzfitt aiékrakadéa, máj-bántatom, vertolulás aranyér él a legkülönbftxőbb aélbetegaégek ellen, e jelei béziiíerurk évtiretUk óta mindig nagv bb elterjedén sxerzett. — Ara agy pecsételt le eredeti dacainak 2 kar Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. Csak akkor valódi, ha "i>n<iegyik iveg .MOLL A. vé.)jtffyet lOi.ioti w. -----lel „A. Mell feliratú ónozattai van xárva. A Mail- féle lii-bari/eaz n<vezeteaen mint fájdalomcsillapító bedörz«öiesi szer kóix- w vény, csuk ti a megbüléi eg\\é> következményeinél lee arn\'-reteadib né\| azi r w Egy éiiaratt eredeti üveg ára l kor 90 flll. MOLL Gyermek szappanja, r Legfinomabb, legújabb módner izeriut készítek gyermek éi bftlgy izappai. a bér ekszeril ápolására gyermekek a felaíttek réazéra. Ara diraftmklat — 40 flll. Öt darab — I kar 80 flll — Minden darab gyermek-sxappau Mail A. védjegyével »an ellátva__Jj KfisretkOldéa: U Moll A. gyógyszeres?, c«. es kir. udvari szállító alial, o Bécs: Tucbiauben y. m. U Vidéki megrendelések naponta poiuutánvét mellett teijaaittetnek Jj A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával U és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár-. Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf Fiai. u Gyümölcs és Szőlő sajtók, .HERCULESV folytonosan bató kettőa enoltyfl ^ÜW azerketettel ée oyomóetö azabilyzóval u leg- [["lüiii "tj magasabb munkaképesség garantálva. gJ^ám^tJR^ HYDRAULIKUS SAJTÓK kQlönönen magas nyomás és nagy munkaképes- Szőlő és gyümölcs zu/.ók MúL^ffik éa bogyó morzaolók. jP®OMHWm* Teljaien felszerelt tillretelo készülékek M % Szőlő és gyümölcs nrlflk, aszalt kaszü e {[ . - kek gjtlmölcs é» főzelék aszaltai a, gyümölcs vago és hámozd gepek. legújabb szerkezetű szabad, oumúkodó , SYPHONIA fa és szölö vessző permetezők, a szegecs és tormincs valamint s vértem ki-írlá-ára, .xötö ekék. A legjobb VETÖGÉPEK \\ Majfartk Pb éa taraa •ÍGB,C0LA" tl0l6,""lkerék re"d""\') ^(ÍumSw-^ Mmileüiieoiü mag- éa kQlönbözó uiagmeoDyi-sé(í számára váltókerekok nélkül, dombon avagy SPv^^ alkon, a legkőnyebb járáa, legnagyobb tartós ■s** eág és mind a mellett a legnlcaóbb ár által tQnnek ki A lebetó l«tnagyobb mnuka, idd- é* pénzmegtakarítást teszik lehelövé. VQlöDlegeaflégoket aiéna- éa arató-gereblyélt, szénaforiiatók, széna- éa azalmaprések-kes) baainálatra, kukorica morzaolók, csép-lós^pek, jirgtnyok, gabonarosták. trleurík, ekék, hengerek, boro-nikban éa lakarmánj kéazltésre szolgáló gépeket a legújabb rendszer és jótállás mellett gyártauak éa aaállilanak. HAYFARTH PH és TÁRSA, gazdasági géfgjárak, Tisöotödék el ek^jink Bécs, ll/l Taborstrasse 7Í szám Kitüntetve több mint 500 arany, ezüst éremmel etb. az öaszen nagyobb kiállításokon. — Részletes árjegyzék ingyen éa bérmentve. — Képviaelök éa via,ont elárusítók kerestetnek. EN, CSILLAG ANNA a 185 eai. hamu laralay bajammal, melyet aaját találmányú ha)keníosöm 4 hónapi haazna\'at után kaptaai. Ez tehát a legjobb azeraak lett allamarve a baj ipalaaára, a baj Btfvéaéaak elómazdltáaára, a fejbőr arőaltéaéra, eKaagiti araknál az aréte\|-jaa, telt azakallaSvéat éi már rövid idei haazaá-lat ulán agy a hajnak, mint a azakállaak, termé-aiataa fáayt éa tlm«ttaét«t klloainiz éa meg menti éket az idóaléttl öazHIéatil a legmagaaabb karig Egy tégely ára I, 2, 3 ós 5 forint. Poitai szétküldés naponta ax ár előre való bekol dése vagy utánvét mellett az egesx világba a gyárból, abovA minden megbízás küldendő Főraktár Nagykanizsái!: OELTCH & ORAEF, OEBIA, a „ririi lereiir-ie; C»itert-\| \|\|kdt amlWaal. ijí-UszUtáizar. Nyomatot, Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán 1905 JULIU8 16. III z t » * I < n <1 é I e ( e d e 1 ZALAI KÖZLÖNY X e «« N a AZ „ANKER" ÉLET- ÉS JÁRADÉK BIZTOSÍTÓ Magyarosiig vizé-képviítlótéf: Budapea\', YI Deák tér 6 sr.. Anker udvar. Vagyonállapot 1904 deczember 3i-eu 1645 millió korona melyből Magyarot s/ágoa 25 millió korona fan elhelyezve. Olcsó dijai. - Mellauyos [eltelelet. 1906 ben B oiztalék szerint a befizetett dijak arányában ar. éri dij 27\'1,%-ig emelkedő nyereményosztalőkot Szedetett ki kéaapéuabeo. EIödiös íieraet ifotws tölce-blileiitásol. I\'ro.peotaauk kívánatra Inkjen KépriselTe Haras Samu és lla citáltai. BiitonilMil életedet) 18G8 <Stn forffnlombnn, <v Berber-féle 9 öyóöy-Kúíriíny-sz(ipptin, »»••< UklnU<\|k állal ajánlva, Karópa 11 AM. tiu»">ua Uujm alkarral alkalmaflabk • mindonneniü bőrkötések •llf>, imimm m«ll plkkalv-aAmSr. »IAa1l kbla«tk, antbr l«n orr4tvar, fmt-wi, uu».».u.. lat- * aMkiflkocpa •na. a bm^uii kálráanaappan Urlalmarta a htr4«r-•inti aovitto mlailM érjib, a karaakadai«mtn •imotdum kátráaj. •>ai {.anokuM llni\'rwn kfihnfcftilk. Idnil barl.ateka4««km4l .Ik.\'.fc alWalmailallka kálránjttappar ■.•»«•!• » Hcrger-fél© kiitrifny-kéiisxnppAii. Mlol \|\|nfáU> ki>A ny aiAppan na «r«Mr !>• .ia tal»««i««J alta<ollle»ia, ■ nwmtkalinfk «alamnn\|l l«\|bélMtá<» •»!•" «•»»«• ■aulhaNan wwluf llla, Ml na <14 áa 11\\r .1 ó . . ap \|, »n mlnriaosinpl tiaa.nMaiu! arnl.ál <111 Herger Mle glyceiin-kittrihiyszappnii uf. .lfv«rln-l>(ui«inmal 4a lmom IHatliL Mlol kiváló biiat-oló un kltOoft acedmi u jujal hu.iuáltallk továbbá Bergcr-félo borax-szappnii. milléMk, HápadiCi, aaepld. uiláeaarr /a •>»»\'■ bérli»I Oh ellen, ár. ailudiu latnak TuaiUr baaiuSlill O m-mllllml earOtt. a tiairláíuál balároi. " llr«ar-<dla báltá-i>-aiappint 4a boraaaia\| kif\|a 4 tilm ra«, a> itl látható vídjaffft U. HaOl á^t^y. (Útitól iHI-baa 4a---—▼ ..... • pa»lal »llhIíllon luno. ^jjlodan a«r4b ir^it- 4a a4a/a4«l anpi.au, n>rl\| llr.uor-líla fjáilaiáo), a aalo<Ha aiappanaot mallákalt haaiaá\'atl utaiitáaon lal KipfcaW mladao n4ft"rban 4« haaonló italai!>•». jj Nagyban : O. Hall k Oorup., Wlan I, Blberatr. ö. A REKLÁM j ii —1 Állandó, észszerű éa Ogyes reklámmá minden gyári, kereakedelmi, ipari vállalnlnek. üzletnek a lelkű, ruiíója az élleló eleme. Hogyan, liol éa mikor hirduthelA a legsikeresebben, lepjohban éa legolcsóbban meg-IihIIihIó az ...........;- - ..... ~..... Állatos Tudó,siló hl i deleit oiatályánál tnbjdoros LEOPOLO GYULA sirrtmts BUDAPEST, VII., Erzaebet körút 54, ahol kivá:ó arnkérlelemmel, odasdó lolkiisiuure-tesMfygel, pontossággal é* olcsón eKrkü/ölnek hirdelÍHPkot én reklámokat az összes budapesti, déki fi* kaiíöldi lapokban és naptárakban. S Költségvetések éa tervezetek ingyen 1 INGYEN kapja kiváoatra tviudeoki a mi Érdekes általános árjegyzékünket — több mint 1600 képpel, mely bármily nzOk aégleti srer vagy érdekes újdonságoknál níl-külö/hntetlen. Kwy levele/ö-lap a pontos cim megjelölésévnl elég, mire bérmentnaen küldetik az Érdekes &lta\'fcuos Árjegyzék KERTÉSZ HENRIK által, Wien. Fleischmarkt 18 -243. Védjegy: „Horgony". A Linimenl. Capsici comp., a Horpny-Paiii-txpeller pólíéka egj róajónak bizonyult háziazerj moly tnár több mint 35 óv óta loriobb fájdalomcsillapító Hzernok bizonyult kBajvéaynél, oaúzaál i\'S meahüléseknél bodorz8ölóa-képpon haaználvu. Figyelmeztetőn. Silány hamisítványok miatt bevásárláskor óvatosak legyünk éa csak olyan üveget fogadjunk el, a moly a „Horgony\' védjegygyei <« a Rlchtar czég-jegyzóssol ellátott dobozba van csomagolva. Ara üvegekben 80 fillér, 1 kor. 40 f. éa 2 korona éa úgyszólván minden gyógv-azertárban kapható. — Főraktár: Törik Jómf gyógyszerésznél, Budapeatea. Klrhler gyógyszertára az „Arany oroszlánhoz", l\'rágábaa, Rlisabethatraaae 5 neu. Glóbus tesfsl á\|\|4{fuarláralbau, Itaklár Nagykanizsán: Práger Béla gyógyszertára, i valamint Magyarország tóbb gyógyUrában. I A JELENKOR LEGJOBB TETŐFEDÉSI ANYAGA MAGYAR0RSZA6I KÖZPONT: ETERNIT MÜVEK HATSCHEKlAJOS BUDAPEST VI.,ANDRÁSSY-ÚT 33/ 1 issai Í A L A 1 KÖZLÖNY 1905 JULIUS 15 Schicht-szappan! ,,SZARVAS" VAQYKULCSSZAPPAMT) Legjobb, legkiadósabb s azért a legolcsóbb szappan. Ment mindennemű káros alkatrészektől. Mindenütt kapható. A vásárlásnál különösen ügyeljünk Arra. hogy minden darab szappan „Rchieht* névvel és a „szarvas" vagy a .kulcs" védjegygyei legyen ellátva. LÓ-POKRÓCZOK teljesen nagy caak 95 krajcár. Nélkülözhetetlen minden lótulaj-donosnak a mi hírneves vl« mentes Strapa ló pokróczaink, melyek egész nagyok, s kQlö-nös vastag, meleg brOnni posz tóból készülnek, mely a lovakat meghűléstől óvják h folytonosan egészségben tartják. A mi atrapu ló-pokróezalnk minden színben kaphatók a törne ges eladásnál fogva a következő különös olcsó árakon adatnak el 1 drb. lópokrócz teljes nagyság 95 kr. 2 drb. lópokrócz telje® nagyaág 1 frt 85 kr. 4 drb. lópokrócz teljes nagyság 3 írt 60 kr. Kgyedflli eláruiilás utánvéttel: Kertész Henrik. Wien. I. Fleischmarkt 18 143 Cs kir szab deli vaspálya társaság 11534/R számhoz. HIRDETMÉNY. Újdonság! "1* COOK & JOHNSON\'S amerikai tzab. Tyukuem gyllrtl ... . ...... . . . .. . A t.Qj.hb él blil.Mhb i.er KíIOdű lnti.i.l .ionnal A kézbesithetlen ós számíölöttes áruk 1905. évi julius hó 17-én iijd.lumcnH.pii6 délelőtt 0 órakor Nagykanizsa állomásunk áriirakt&rában az Üzlels/abályzat; k.i.fa.w ■> omrik m.ij.r moD.rchi. duim gjóotártib.o 70. jj-a alapján eladásra kerülnek, mihez a t. c. vonni szándékozók ezennel1, "•™Jjl«Jta»rn«kb«D ae r « ü.r.b Moib»n i toron. . . . 1 l\'o.táo \'29 fillérrel tabl. — KAr.kUr M.,,.ror.it« rA.itr. mogllivalnak. T4r4k Jlii.f ,yi,y».rén.il Hud.pi»l, VI Királ, un* IS Bllil tpitst, 1905. julius hó. , KJ....U rikUr Aoutri. H>iyir.r,iá\| rtutr. .2UH az üzletigazgatóság. SAMARITER Bráo Hirdetések Ittii lapok, továbbá at Oiuet kll- él kllfildl ljlá\|k részére a legolcióhban enkOiIi RUDOLF aOSSE, AnnuncM-Ki)>«<li(\|o» WIEN, /. III.. Itllirilitti t Hooh János itnukönyve I fordít 20 krtól 10 forintig. t. cz. NAGYKANIZSA, 1903. Julius hó. Vagyok bútor legalkalmasabb k J t I D E K T i R 6 T A K » L dúsan felszerelt üzletemet szíves figyelmébe ajánlani. kHktnioinnn képes könyvek és Ifjúsági Iratok minden nem és kor számára ajándék ét diazmuvek, pompás kotésu imakőnyvek. «rmlékkfinyv«>k, diszlevélpapirok, Írószerek, tárcza- és fali-naptárak, társas-Játékok, legújabb hangjagyak, nagy választékban találhatók A hazai irodalom gyöngyein kívül a némát irodalom keresett műveit is be-zereztem, ugy, hogy mindan tekintetben módot nyújtok becses rgcnyéinek kielégítésére. Kz alkalommal szíves flgyelmébe ajánlom H A I 8 t Z E R K E R E 8 K E D SEBET a hol különösen a tanuló ifjúság számára szolgálhatok hasznos és maradandó becsű ajándékokkal. Zenélő müveket és mechanikai hangszereket, melyek díszes ajándékokat képeznek, szintén raktáron tartok s esetleg részletfizetésre is szívesen átengedem. Továbbá legyen szabad több uj betüfajböl dúsan felszerelt becses figyelmébe Ajánlani. Névjegyeket, esketéti és báli Üzletemet szíves jóakaratába ajánlva vagyok k o i y 11 t e ■ d t a i r eghivókat Ízlésesen ée jutányos árakért készítek el. mély tisztelettel IFJ. WAJDITB JÓZSEF könyv-, papír-, hangszer kereskedő. Teljeeen fölszerelt raeatorhetfbdu Igen Unom ktvlt«lb«n, kltUno hanggal. vonóval és sArhato tokkal C8AK lO KRT. Újdonság! A hol zongora nincsen, s gyönyörű zenét hallgatni és tánozoliii sieretítek. olt nélkülözheti™ a ^ „mignon " szalon zenélő mü. mely a leghosszabb operákat. •Táiicz-zeiiét stb. hangjegyről játszik » táncz-zanát magizaktt\'ás nélkül szDlgáltatja. Ára 26 és 32 forint. Vendaylaitiknak nagyon lonlot. r l\'allas nagy Lexikona Iti kötetben félbórkötésben ára 98 frt., részletfizetésre is megkapható. NAGYKANIZSA, 1905 Negyvennegyedik évfolyam, 29. szám. juliue 22. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton. Elóflzetéai árak: Egész évre 10 korona, félévre 6 koront, negyedévre 2 korona 60 f. - Egyes szám ár» 20 f. Felelői sierkeszto Dr. V i 114 ■ y I Henrik 1 .aj,tulajdonos él kiad6: IfJ. Wajditft Jitnef. Szerkesztőség: Nagykanizsa, Qugár-ut 6. szám. Kiadóhivatal és nyomda: Nagykanizsa, Ifj. Wajdita Józsefnél Deák-tér I. szám. Hirdetések díjszabás szerint. Nyilttér soronként 40 f. Városfejlődés és gyáripar. A vidéki városok fejlődésében és a kis városok lakosságának jéléti emelkedésében, hazánk ipara melleit óriási szerep jut a gyáriparnak. Tapasztalható ez a dunántul több helyén, s mindenül!, ahol ezen a városok fejlődésére fontos kihatású irányt követni és istápolni látjuk. Sajnos városunkban nem tapasztaljuk a nagyobbszabásu előrehaladást A lakosság száma a többi dunántúli városban nőttön nő, holott nálunk inkább kellő keresetforrások hiányában a távozást, az elköltözést inkább láthatjuk, amint az utóbbi évtizedek is igazolnak. De nemcsak a lakosság számának növelését segiti elő a fejlődő gyáripar s a szaporodó lakossággal adóalanyokat teremt a városnak, hanem kihatással van a kisvárosok rohamos jóléti fejlődésére is. Egyes-egyes nagyobbszabásu gyárvállalat nagyszámú tisztviselőt, részben idegeit szak, részben pedig más helybeli munkást alkalmaz. Néhány száz ily idegennek városunkban való állandó tanakodása kétségen felül a megszűnt építkezést ismét életre ebresztené es nem kellene észlelnünk ama siomoru valót, hogy ingatlan Cit^kuk városunkban az utóbbi deeennium óta talán 30, vagy \'tnág ennel is több százalékkal hanyatlottak értékükben. A megindult építkezés és a lakosság számának szaporodása gyorsítaná városunk egészségi berendezéséhez meg mindig nem létező iontos kellékeit. A vízvezetéket és a csatornázást, sót lalán a kulturális intézményei is előbb kerülnének a kivitel stádiumába. A keresetképesség emelésével polgártársaink áldozatkészsége csak növekedő alakot öltheine. S vájjon városunkra ily fontos törekvések miért nem érvényesültek eddig is, vagy miért nem érvényesülnek most? Mi is a dunánlulon fekszünk nem messze azop ilunántuli városoktól, ahol épen e tekintetekben sok ujat látunk. Ninos vezető-embereink között olyan, aki velünk, illetve városunkkal jóakaróan törődhetne és nagyvállalkozást hozzánk utasítana? llekogy ninos. Csak mi magunk nem tartotluk ugylátszik elég fontosságúnak azt. hogy ugy. mint a többi vidéki városok.. magunk latba vetettük volna magunkat a szükséges, áldozatok meghozása mellett, ily dolgok elnyerésében és megszerzésében. Nagy áldozatnak, teljesilhetellennek tartotluk, ha egy ily jelentkező ingyen telket és miegyebet kívánt. Másutt nemcsak ezzel igyekeznek ily nagyvállalatot a város részérő megszerezni, hanem nem zárkóznak még azelől sem el. \\ hogy az előbbiek mellett még építési anyagokat és készpenzáldozatokat hozzanak Ily tekintetekben hála az idők átalakulásának, magunk is átalakultunk és ma már készek vagyunk áldozatokra is, niert mindinkább látjuk, hogy visszafejlődés meggálltisáni megakasztá^áru jelenleg ez az egyednlr efiikúz. Az átalakulás az akarat teljesítésében minden esetre egy nagy lépés. Csakhogy immár gondoskodnunk itell minden igyekezettel arról is. miszerint módunk legyen akaratunknak érvényt is juttatni. A városi kepviseleti testületnek eme nagyfontosságú ügyet magáévá kell lenni. Alakítson saját kebelében egy állandó bizottságot a polgármesterrel éléit s több szakember bevonásával, amely bizottság városunk országgyűlési képviselőjét keresse meg a támogatásra ezen irányban. Érintkezzék eme állandó bizottság a „Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségé"-vei. ahol a legtöbb idegen nagyipar-vállalkoző Magyarországba való letelepedése előtt, a helyiviszonyok iránt érdeklődni szokott. Közölje e szövetkezettel városunk célját és gyárvállalatok hozzánkvonási szándékát. Kérje ki a szövetkezet hathatós támogatását is városunk ezen tervének kivitelére. 11a városunk érdekében ezen irányban kellő buzgalommal minden kínálkozó alkalommal eljárunk s nagyvállalatok megszerzésében előny és kedvezménynyujtásban felvesszük a többi vidéki városokkal a versenyt; lehetetlen, hogy mi továbbra is a dunántul mostohagyermeke legyünk és minden nagyobbszabás* uj létesítmény ezután is távol maradjon a mostoha sorsban levő városunktól. Hízunk a város ügyeit intéző polgármesterünknek munkálkodásában és elvárjuk az illetékes szeinelyektől, miszerint érdeklődésükkel és tevékenykedésükkel végtére is a bok közül megszereznek Nagykanizsának néhány oly nagyobbszabásu gyárvállalatot, amelyek hivatva lesznek városunk fejlődésében oly nelyet betölteni, a„ _____ számos kis városában ezek a város emelkedésére és a lakóssag jóléti növelésére elfoglalnak. Tegyünk meg minden lehetőt az nj gyárvállalatok megszerzéséért, mert ezek a város lakossága vagyotiosotlásának fóforrásai. Hozzon meg a város minden lehető áldozatot oly gyárvállalatoknál, melyeknek felállítása a város lakősságának csak hasznára válhat. CEOI. TÁRCA. A gyorsvonat. Vernon-sur-Eicheu intelligenciája rettenetes módon szenvedett az alatt a lesújtó körülmény alatt, hogy a párisi gyorsvonat nem állt meg állomásukon. Csak vegyes- és tehervonatok vettek rövid lélekzetet egy j pár pillanatnyi megállással a vernon-sur-eicheni vasúti állomás vadszólóvei befuttatott homlokzata előtt.! És mennyi mindent elkövettek a megalázó dolog megváltoztatására! De nem használt semmi. Sem a folyamodások, sem a kihallgatások, sem pedig a deputációk. A gyorsvouat azután is ugy röpült keresztül az állomáson, mint egy röppentyű, sűrű gózfelhóit gúnyosan a varnon-sur-eicheni lakosság i arcába fújva, és fütyölt is hozzá, mintha csak csufolódnéjc. De a Gondviselés és a parlamentárizmus virrasztott Vernon-sur-Eichen fölött. A kormány megbotlott valami interpellációban és a közmunkák miniszteri tárcája Cascabelnek hullott az ölébe, aki hü és igaz fia volt Vernon-sur-Kichennek, amelynek anyai keb-léról a politika szakította le a jó fiút, bo juttatván öt a parlamentbe. De Fortuna istenasszony kegyei nem keményítették meg a Cascabel szivét, s miniszter korában is eszébe jutott polgártársaiuak szomorúsága. Hogy pedig irántuk érzett szimpathiájának kétségtelen tanújelét adja, ha nem is a napot, mint egykor Józsua, ami a vernon-sur-eicheni iutelligencia számára különben sem jelentelt volna semmit, de a párisi gyorsvouatot megállította szülővárosa állomásán. Alig nyolc napja ült még csak beüt Cascabel a kabinet ben és már is megtörtént a csoda: a vasúttársaság kőkemény szive egyszerre meglágyult a vernon-sur- ] eicheniek régi könyörgésével szemben és ugy igazította menetrendjét, hogy a párisi gyorsvonat naponta kétszer, az ide és oda való menetben, megálljon a1 városka állomásán. Nagy nap volt az, mikor a párisi gyorsvonat legelőször állt meg Vernon-sur-Eicheu mellett. Es a. véletlen szerencse éppen ugy akarta, hogy az ünnep fényének emelésére ugyanazon a napon egy kitűnő utazó időzzön ^ városka falai között és pedig Arinand Jouve tengerészhadnagy, Jouve asszonynak, a/, ismeretes öreg hölgynek az imokájai, aki éppen Párisba volt, menendő, hogy Indo-Khiuába utazzék. A vonatnak tiz óra ötveu perckor kellett volna az állomásra érnie, de már egy jó órával az előtt ellepte a vágányokat a vernon-sur-eicheni lakosság örvendő tömege, amely azért sereglett ki az állomásra, hogy tanuja legyen a büszke kéj vonat megaláztatásának, amelyik háló- és ebédlő-kocsijainak birtokában, olyan szemtelenül elbizakodott lett, hogy azt hitte, az örökkévalóságig ugy lesz majd, hogy elvágtathat a vernon-sur-eidieniek orra előli. Az állomás perronján a hatóságok képviselői sétáltak fel s alá Armaud Jouve és nagyanyja, egy kicsiny, sovány asszonyka, az üdvözleteket, szerencse-kivánatokat és kézszorításokat fogadták, de meglátszott mindkettőjükön, hogy az elutazás szokatlan ünnepélyessége zavarba hozza őket. — Két év múlva monsieur Armand Jouve, a délutáni gyorsvonattal fog érkezni négy órakor. — Mondta a polgármester. Es miután valószínűleg a becsületrenddel fog visszatérni, zenés fogadtatást fogunk számára rendezni — tette hozzá a községi iskoly igazgatója. — Két év? Hát mi az? Az olyan hamar eltelik ! . . . — Hm. Két év I. .. Két óv I... És az öreg nagymama kétségbeesve gondolt reá, hogy vájjon lesz-e elég erő reszkető, öreg kezeiben ilyen hosszú ideig fogva tartani még az életet. — Vissza, vissza! Itt vau! A gyorsvonat olyau vehemenciával robogott be, hogy a jó vernon-sur-eicheniek azt hitték egy pillanatig. hogy a vasúttársaság becsapta őket és a vonat ezúttal sem áll majd meg az állomáson. De mégis f A gép hirtelen bámulatra méltó erőlködést lejt ki s a vonat megáll. A rengeteg vasszörnyeteg szinte reszket fuj, zihál a vágtatás izgalmaitól. — Vernon-sur-Eicheu! — .. . non-sur-EichenI — kiabálnak a vouatvezetók. Aztán ajtócsapkodás hallatszott s a vonat ismét megindult, szédületes irammal, hogy egy pillanat alatt végleg eltűnjön a ; bámuló tekintetek elől. — Na, nem sokáig állott I — Azt hiszem, hogy a kerekek meg sem is álltak egészen! — Ah, Istenem! — siránkozott az öreg asz-, szonyka az unokája után — igy utazni el! Hiszen ez borzasztó ! i — Két óv múlva a becsületrenddel, madame Jouve! — mondta a polgármester, karját nyújtva az öreg asszonynak, hogy hazakísérje. ZALAI KÖZLÖNY IU06. JULIUa aj ROVÁS. \\ (r. h.) A kultura, a haladás ellenségeinek tart bennünket ó, a napilap, a Nagykanizsán egyedül jogosultsággal bíró sajtóorgánum, a „Zala," mivel az automobil-szerencsétlenséget megjósoltuk, de jajgat, ha porról, vízhiányról, éjjeli botrányokról, selejtes színészetről stb-ról írunk. Persze nekik nem a jó intézmények kellenek, nekik fáj bizonyos intézmények bírálata, mert az intézmények létesítését, fenUrtását személyek teljesítik, kikre a létjogosultságban hízó „Zalá-nak szüksége van és kiknek értékét még az intézményekben rejlő hibák felemlitésével sem szabad megilletni. Nekik mindenáron koalíció" kell, ezt pedig csak személyekkel, nem pedig intézményekkel lehet kötni. Aztán milyen rosszhiszeműséggel kötekedik! 1904. május l-én egy automobil halálosan elgázolt egy öreg asszonyt, ugyanaz az automobil, mely Zalaegerszegen késóbb letiport egy bórszolgát — szintén halálosan — és egy parasztembernek lábát törte. Nos, a Z. K. 1903. április 80-án megírja, hogy nem jó lesz az automobilnak annyira hajtani, mert még súlyos baleset történhetik és akkor az automobilt is lefoglalják. Egy nappal ezután történt a szerencsétlenség. Az automobilt csakugyan lefoglalták, a kocái-rezetót elitélték egy évre — most üli le büntetését. Ez a dolog histórikuma. Ebből következtet a napilap a mi elmaradottságunkra. Nos hát. ha ilyen barát\|ai vannak az automobilsportnak, akkor ne csodáljuk, ha a csendőrség tervezett behozatala a városba nem fog sikerülni, hisz ók védik ezt az intézményt, kapcsolatban a — halálos elgázolással! Oyanus! — Főispánunk levele. Hertelendy Ferenc, Zalamegyo főispánja, aki legutóbb Zalamegye törvényhatósági bizottságának közgyűlésén kijelentette, hogy főispáni állásáról lemondott s lemondásához ragasz-Kodon most liesence-Tomajból Podmanickv frigyes báróhoz, a szabadelvű párt elnökéhez ^WM^szabb levelet intézett, amelyben bejelenti a szabadelvű pártból való kilépését A tömeg Caacabel minisztert éljenezte. Hat hónap múlva megbukott Cascabel és a vasúttársaság nyolc nap múlva megint beszüntette a párisi gyorsvonat vernon-sur-eicheni megállását s igy megint csak a szerény vegyesvonatok hozták Jouve asszony számára az unokája leveleit, amig egy napon csak egy nagyon nagy pecsétes levél nem érkezett a tengerészeti minisztériumtól. A nagy levél rövid volt és igy hangzott: A legnagyobb fájdalommal kell önnel tudatnunk, asszonyom, hogy Jouve Pierre Armand hadnagy a saigoni tiszti kórházban tífuszban elhuuyt. Dicsőséges jövő . . . Kemény-teljes pálya ... Fölebbvalói gyászolják, stb. stb. — Két óv múlva, a becsületrenddel! — Ezt mondták neki! Es kimegy a szegény öregasszony délután négy órakor a pályaudvarra, a párisi gyorsvonat érkezéséhez a az állomásfőnök csak erővel tudja megakadályozni, hogy ki ne fusson a sínekre, miko a gyorsvonat az állomás előtt, megállás nélkül keresztül vágtat Mikor a vonat eltűnt a messzeségben, mikor már dübörgése sem hallatszott, a szegény megzavarodott lelkű öregasszony panaszosan kérdezte az állomás-főnököt, hogy miért nem állította meg a vonatot, az unokája kiakart szállni. Látta, eg&z tisztán látta, hogy ott állott az ajtó mellett; a mellén ott volt a becsületrend keresztje Hogy ténylett az a kereszt! Ón olyan jó állomásfőnök ur!. Ugyebár megállítja holnap. Eljövök holnap is! Mindig! . . . Ks szeretetteljesen pillant le a hidegen csillogó vassínekre! A tisztességtelen versenyről. E fogalom ma már az egész civilizált világban ismeretes. Tisztességtelen versenyről ép oly sűrűn hallani panaszt az ügyvédek és orvosok részéről, mint bármely gyakorlati pályán működő egyéntől, sőt ha más néven is, de a hivatalnoki pálya munkásai előtt sem ismeretlen. Szomorú való, hogy ameddig egyéni ambíció, haszonvágy és a létért való küzdelem rugói fogják mozgatni a társadalmi életet, addig erő-s hullámzásokra lehetünk elkészülve s e hullámok erején minden becsületes igyekezet könnyen hajótörést szenvedhet. Nem is csodálható, ha a küzdelem hevében az egyik fél elhagyja a lovagiasság szigorú szabályait s meg nem eflfcedett fegyverhez nyul, hogy ellenfelét lesújtsa Ha a tisztességtelen verseny fogalmával kapcsolatban mindenki elsó sorban a kereskedőre gondol, annak oka egyrészt a kereskedői működés sajátos voltában rejlik, másrészt a mai megélhetési viszonyokat élesen világítja meg. A szigorúan vett, tehát nem termelő, hanem tisztán közveti\'ó kereskedőnek üzleti tevékenysége oda irányul, hogy szakismeretei segitségéyel az esetleges kínálkozó előnyök felismerésében és kihasználásában érjen el eredményeket. Működésére tehát "minden indiszkréciónak nagy hatása lehet s igy a tisztességtelen verseny eszközeitől nem idegenkedő-1 nek támadásokra tág tere és alkalma nyílik. Mindenekelőtt konstatálnunk kell, hogy a tisztességtelen verseny fogalmát meghatározni igen bajos, precíze pedig teljesen lehetetlen épen ugy, mint nem I lehet magát a „tisztesség" szót sem valamely szilárd I meghatározás keretébe foglalui. En a kereskedő állás-1 pontján állva, két főcsoportra osztanám a tisztesség-I telén verseny mindazon eseteit, melyek praxisomban előfordultak és pedig megkülönböztetek olyan eseteket, melyek körében az egyik fél a másikkal szemben jogosulatlan eszközökkel óhajt bizonyos előnyöket elnyerni, másodszor olyanokat, melyekben az egyik léi bosszúvágyból tör meg nem engedett fegfVerekkel a másik fél reputációja, morális tőkéje ellen. A második esetről bővebben megemlékeznem egyelőre felesleges mert hisz alig van gyakorlati kereskedő, aki az ilyen támadások alacsony voltát nem tapasztalta vnln% tf$ általánosan ismert dolog, uogy nyen esetekOeli a társadalmi tegyverek egész arzenálját, előítéletek, felekezeti és egyéni velleitások ;azdag tárházát szokták harcba vinni. A gyakorlati Jetben rendszerint ugy nyilatkozik ínég a tisztességtelen verseny hogy az egyik fél igyekszik különböző eszközök által a vevőben azt a tudatot felkelteni, miutha az ő áruja olcsóbb, jobb vagy alkalmasabb volna, mint a másiké. Ilyen eszközök: az áru sulyá-uak, hosszának, méreteinek, tömegének a rendes kereskedelmi szokványoktól eltérő volta, rendszerint olyan csomagolásbau, amely szintén alkalmas e megtévesztést elősegíteni. Mindezen, mondjuk „fogások" csak pillanatnyilag biztosítanak némi előnyt a tisztességtelen kereskedőnek. Mindezeknél sokkal veszedelmesebb és kártékonyabb is a tisztességtelen verseny azon formája, melyek az illető magán vagy üzleti reputációja ellen irányulnak s amelyek alkalmaisak arra, hogy valamely cégbe vetett bizalmat alapjában megrendítsék és annak ezáltal érzékeny anyagi és erkölcsi veszteséget okozzanak Kz ellen vajmi kevés védelmet nyújt az ipartörvéuy Ó8. § a, amely a következőkép hangzik: „Egy gyáros vagy kereskedő sem használhat cégén, nyomtatványain és hirdetésében olyan jelzőket, olyan jelvényeket és adatokat, melyek a tényleges üzleti viszonyoknak vagy a valóságnak meg nem felelnek." Ennek szaukciója aztán az, hogy az ez ellen vétők 4u—400 kor.-ig terjedhető pénzbüntetésben büntetendők. Az illetékes hatóságok, a közigazgatási hatóságok és pedig elsó fokon szolgabíró, illetve rendőrkapitány, törvényhatóság\' joggal felruházott városokban, illetve a kerületi elöljáróság, Budapesten, második fokon az alispán illetve városokban tanács, harmadik fokou a kereskedelmi minisztérium. Minthogy már most az ipartörvéuy taxatíve sorolja fel a kihágások esetét, ezen felsorolás pedig a dolog természeténél fogva kimerítő nem lehet igen termeszetes, hogy számtalan esetben a felsorolt közigazgatási hatóság kereskedelmi felfogásának, hogy ugy fejezzem ki magamat, minősége és mennyisége dönti el. vájjon fennforog-e tisztességtelen verseny esete vagv sem. A tisztességtelen verseny leggyakoribb ós legveszedelmesebb eseteinek, u. m. az üzleti titok elárulása j valótlan adatok terjesztése, a kereskedő-iparos hiva-I tásának veszelyeztetése ellen a mai jogrend védelmet nem nyújt, feltéve, hogy nem állapitható meg sem rágalmazás, sem becsületsértés vétsége. Az ilyeu esetekben sem nyújtható kellő védelem, mert az a kiszabott rendszerint igen csekély pénzbüntetés, mely ilyen esetekben megállapíttatik, a gya korlatban kellő védelemnek semmi esetre sem tekinthető. Legfőbb hibája a mai jognak pedig az, hogy még csak pellengére sem állitható az illető az ítélet közzétételének kötelezettsége által, hogy ha csak nem sajtó utján elkövetett becsületsértésről vau szó. Hiányzik nálunk továbbá a kártérítési kötelezettség megállapítása is, amely a törvény ellen vétók megbüntetésére már Franciaországban elégségesnek bizonyult. Már feutebb megemlékeztem arról, hogy a közigazgatási hatóságok nem bírhatnak kellő kereskedelmi érzékkel ahhoz, hogy igen kényes, fíroin kereskedelmi disztinkciót megkövetelő kérdésekben a helyes állás -poütot megtalálják. Különösen hazánkban uem, ahol nem mondhatjuk, hogy a kereskedelem iránt széíe.í körökben sok jóakarat, ügyszeretet és hozzáértés nyíl váuulna. Mindebből az következik, hogy a tisztességtelen verseny ellen speciális törvéuyre van szükség. Olyanra, mely lehetőleg az összes felsorolt szankciókkal bir, még pedig minden taxativ felsorolás nélkül mert minden ilyen felsorolásnak meg van az az elkerülhetetlen hátránya, hogy bizonyos idő alatt alkalmatlanná vál hátik Sorolja fel tehát a speciális törvény a rendelkezésünkre álló összes typikus eseteket a nélkül, hogy forgalom meghatározást adua és bízza a bíróságra annak esetról-esetre való megállapítását, vájjon valamely fenforgó esetben, ha az nem is azonos strikte a törvényben felsorolt esetekkel, valamely deliktum tisztességtelen versenynek minósilhet-e vagy sem. Őszinte örömmel csatlakozom miuden jó magyar kereskedővel együtt az 0. M. K. E.-uek a tisztességtelen verseny ellen induló akciójához, nem azért, hogy elkerüljük azt az érzékeny anyagi károsodást, a melyet a tisztességtelen verseny évente a reális kere>-kedelemnek okoz, hanem igaz örömmel üdvözlöm azért, mert ugy érzem, hogy ezzel az akcióval ismét sikerülni fog a magyar kereskedői szellem reputációjának egv ujabb szilárd oszlopát felállítani. BRUST LAJOS. AV.H.O. Sz. igazgatósági ülése. (Sajil tudódtónkról.) — IlMltf, julliu 1G. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének igazgatóiága Szávay Uyula elnöklete alatt vasárnap délután ülést tartott. Ez volt az igazgatóság első ülése a Szövetséget ért gyá>zesot óta s ez alkalomiu.il foglalkozhatott a Szövetség vezetősége elóször azzal i mozgalommal, inely a vidéki újságírókat két táborba látszik osztani. lievezetó szavaiban jelezte is az elnök, hó/ fegyverzaj közepette tartja elsó Illését sz uj aerában az igazgatóság. Testvérharc ütött ki az újságírók törzsében s ma-holnap a vidéki újságírók abban a helyzetben lesznek, hogy válasathatnak a testületek között, melyekre érdekeik védelmét bizni kívánják Ebben a harcban a Szövetség vezető szervének az igazgatóságnsk feladata magaslatán kell állnia s feladata magaslatán akkor áll, ha intézkedéseivel és magatartásával a Szövetség függetlenségét, erköloi és anyagi erejét, valamint programmszerü működésének további folyását megvédelmezi. Emellett vigyáznia kell az igazgatóságnak, hogy bármilv fegyvereket is haszuál az ellenmozgalom, a mi fegyvereink mindig méltók maradjanak a Szöveuég méltóságához és tisz- Minthogy pedig a meglehetős lármás tenorban folyó mozgalomban sok oly jelszó és állítás hangzik el, ami alkalmas arra, hogy a kőzönaéget, vairy a hírlapírókat, magukat is tévedésbe ejtsék, a V. H. 0. Sz.-nek keresnie kell valamely formát, hogy a Szövetség álláspontját a mozgalommal szemben is világosan kifejezze. Az igazgatóság evégból a következő kijelentések tételére szorítkozik : A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége hivatását továbbra is eddigi szervezetében, alapszabályainak változatlan keretei közt s. a vezetés azon eddigi szellemében kívánja teljesíteni, mely szellem hivalgástól ment zajtalan inüködésbra ennek az újságíró testületnek erkölcsi és anyagi tókét: tiszteletet és vagyont szerzett. Tagjait a Szövetség a vidéki újságírók egyeteméből, válogatja, különbségtétel nélkül arra. hogy a felvételt kérőnek az újságírás 1(106. JULIUS 22 i» I, A 1 KÖZLÖNY 3 egyedüli kenyérkereseti foglalkozása-e, vagy e foglalkozás mellett az illető valamely más hivatásnak is munkása-e még, mert a Szövetség az újságírói hivatást és a hivatásos újságírói munkát nem e muuka kenyérkereseti jellegének kizárólagosságában látja. A V. H. 0. 8z. nem azonos a vidéki hírlapírók ama részével, mely a hírlapírói munka anyagi érvényesítése érdekében ujabban mozgalmat indított, az egyes városokban szervezkedő üléseket (art és országos gyűjtést rendez. B szervezkedő mozgalommal a Szövetség szembe nem helyezkedik, de azzal szolidaritást sem vállal, (lanetn attól magét és tagjait távol tartva, egyedül a saját szervezetéből folyó munkáknak szenteli tevékenységét s e Bzervezet függetlenségét, erkölcsi és anyagi cselekvő képességét miudeu támadással szemben megvédelmezi. Bemutatta ezután az elnök azt a nagy halom levelel, mely a V. H. 0. 8z. legutóbbi számának közleményeire a Szövetség tagjaitól a elnökséghez érkezett. A Szövetség tagjai a legteljesebb bizalmukról es szeretetükről biztosítják az elnökséget és igazgatóságot s követelik, hogy a V. II. 0. 8z. a megkezdeti uton egyenesen és szilárdan haladjon s eddigi eljárása irányától magát eltéríteni ne engedje. A felvételi kórvéüyek elintézésénél felvette az igazgatóság a Szövetség tagjai közzé: Lóránt József debreceni, Feli^ Ödön miskolci és Faragó Rezsó aradi hirlapirókht. Ezután a segély iránt való kérelmekben határozott a gyűlés, több újságírónak 60—100 koronás segélyeket szavazván meg, végfll pedig a folyó ügyeket intézte el. Utazás a Balaton körül. irt cikkek csak használhatnak az ügynek, még akkor is, ha esetleg enyhe kritikáját is adná a viszonyoknak. És, hogy ennek az estnek a koronája egy jó tabi cigánybanda zenéje volt, mely a szebbnél-szebb magyar nótákat játszva, a hangulatot a legkedélyesebbé tette, ez most már bokréta a kalapon. Balatoni emlékeimnek szép estéje lesz ez az est. GÁSPÁR BÉLA. HÍREK. Becsüljük meg az embert 1 Sok dolog van a nagy világon, amely méltó arra, hogy ne csak megfigyeljük, de mégis bámuljuk. Szép vidékek vagy természeti termények az ember felfedező szellemének s erejének művei és más hasonló dolgok mind olyanok, hogy csodálatra indítanak minket. De ami mégis az ember figyelmére legméltóbb, az mindig volt és őrökké marad is — az ember! Az emberre nézve semmi sincsen érdekesebb a világon, mint ismét (Fürdő levél.) Fonyód, jul. 16. A balatoni kultusz. — Fonyód. — Egy tártaiig Balaton kOrüli útja, — Vutkovich Ödön dr., Vutkovich Sándor dr. 4« Nagy Olivér dr — Egy kellemet eit. — A balatoni kultusz, ha csiga lépésekbeu is, de lassankiut mégis fejlődik. AJ,ég egy. évtized lótt alig egy-két látogatott fürdője volt a Balatonnak. Most már azonban mind ujabb és ujabb fürdótelepek alakulnak. Évről-évre uj villasorok lepik meg a Balatonra érkezőt. Lassankint kibontakozik tán a Balatonnak jovó, csodás világa. Mert. hogy ebből az óriási, végtelenül fenséges természeti kincses-báuyából előbb-utóbb világhírű hely lesz, ez több mint bizonyos. Olyan nyüzsgő élet lesz a balatoni fürdőkben, mint bármelyik világfürdón. Csakhogy nálunk lassan megy az ilyesmi. A külföld figyelmét nem tudjuk odavonzani. Nincsenek nekünk népszerű, ingyenes, díszes kiállítású ismertetóink a balatoni fürdőkről, mint ezt minden tiroli kis faluról látjuk. Balatoui irodalmunk csekély. Ami van is, nem oly olcsó, hogy népszerűvé válna. Eötvös Károly „Utazás a Balaton körül" eimü múve és Sági Jánosnak, a Keszthelyi Hírlap munkatársának „Balaton írásban és képbeu" cimü munkája sok szolgálatot tettek a balatoni kultusznak. Az előbbi, mint szenzációt keltő irodalmi stílusban irt érdekes útleírás, tele megkapó, a Balaton csodás világát dicsőítő történettel, az utóbbi mint egy lelkes újságíró ember ismeretterjesztő, derék munkája. De ezek fürdőügyi-vezetés, irányítási szempontból nem hiszem, hogy alkalmasak lennének a külföldi terjesztésre. Legalább a külföld nem ilyent irányú müvekkel terjeszíi hazájától tárol, fürdői hírnevét Sajnos még mi magyarokis tulkövetelők vagyunk a balatoni fürdőkkel 6zembeu. Évtizedes alkotásokat várunk alig egy néhány éves fürdőktől. Nem vagyuuk! tekintettel a kezdet nehézségeire és olyan igényekkel lépünk fel ott, mintha Karlszbádban, vagy Marienbád-ban volnánk. Szidjuk a magyar fürdő-faluk minden érdekességét, minden népies zamatu vonását. Nekünk modern, huszadik századbeli otthonias kényelem, életmód kellene a balatoni fürdőkben — á la szecessió. Nem mindenki ilyen. Sokan vannak, naprólnapra. többen lesznek, akik megvannak elégedve a Balatoni fürdő viszonyokkal és ott töltik nyári szabadságidejüket. A Déli Vasút balatoni forgalma évról-évrj nagyobb lesz. Szombat este csak ugy önti a férjek vonata a családjukat meglátogató férjeket és a Balatonra kirándulókat. Jó magam is őrülök, ha a hét végén lerázhatom magamról a városi port és kirándulhatok Fonyódon nyaraló szeretett övéimhez, ahonnan e levelet irom a Zalai Közlöny részére. • Fonyód az egyedüli kiemelkedőbb oldala a somogyi parinak. Mikor a kanizsai vonat hirtelen odaér a fonyódi meredek hegyoldal alá — mely gőggel néz le az alatla elvonuló sínpárra — szinte \| meglepődünk a hirtelen változáson. Gyöuyörü kis hegy van szemünk előtt, melynek tetején, nagy erdő közepette egy gyönyörű, hatalmas, a fővárosi Andrássy-\' útra illő villasor fekszik. A vasúti állomáshoz közel ott találuuk egy szépen, újonnan berendezett szállót. Sietüuk magunkról lemosni a vasút olcsó szegének kormos füstjét, hogy felmenjünk a hegytetőre, gyönyör ködui egy fenséges mesébe-Alő látványban. Az előttünk elterülő csendesen ringó Balatonbau melyet túloldalról a festői érdekességben kiemelkedő zalai hires begyek öveznek. Ott van előttünk a zalai hegyek csodás\'az ember Tulajdonképen soha se láhatunk világa. Badacsony, Szigliget, Csobánc, Tátika. Odább jés soha se - hallhatunk eleget Úgyszólván a tapolcai hegyek. Távolabb Tihany, ahol közel Füred minden uj arcnak látása uj eszméket támaszt van. Balról sejtelmesen eltűnik előlünk a Balaton bennünk. Mihelyst kénytelenek vagyunk érint-láthatára. Szemünk megakad a végtelen vízben, ott; kezni az emberekkel, vagy éppen mihelyt szi-, valahol a Balaton metropolisa, Keszthely felé. Még ;vesén társalgunk velük: már magunk is élénk csak a somogyi oldalról élvezhető a zalai hegyek tevékenységet fejtünk ki, sót érvényesülni is festői szépsége. \|akarunk. Igen, az ember az a tárgy, az a Mikor pedig bibor pirosban leáldoz a nap és pér. ahol mindig termékeny tanulmányokat fényével bearanyozza a magyar tenger tükrét, ez oly ; tehetünk 08 pedig azért, mert minden meg-j látvány, melytől térdborulva ^megszólalunk a költővel: figyelés önismeretre hat vissza — gazdagitó-Ób természet,-óh dicső természet, igazitólag. szégyenitóleg. vagy emelőleg, Mely nyelv merne versenyezni veled . . . j dicsőitőleg. Mindenki, legyen az bárki, mégis » ja mi alteregunk. Ami ó, az mi is vagyunk, Lemegyünk a vasúti szálló szép kertjébe. Magyar legalább egy bizonyos részben, vagy pedig cigány nóta hangja üti meg távolról fülünket. Balatoni lehetünk azzá. Aki tehát igazán emberismerő dalokat játszanak. A nagy víz felől fenséges levegő\' akar lenni, kénytelen figyelembe venni inin-áramlik felénk. Jól esik megpihennüuk. jden életkort, minden állást, minden viszonyt, Itt kellemes ismeretséget kötöttem egy lelkes törekvést és szenvedélyt, hogy igy az embe-lársasággal, kik Balatonfüredről kocsin tettek utazást rek helyes összképét nyerhesse. Erre pedig a Balaton körül. Öveimnek ismerősei Pozsonyból okvetlenül szükségünk van, ha a magunk Hárman voltak. Kettő fia néhai idősb dr. Vutkovich körében az emberekre hatni akarunk A böl-Sándornak, a jeles jogakadémiai tanárnak, a pozsonyi . csészét s a történelem segítségével mély be-Toldy kör érdemes megalapítójának, a magyarság tekintést szerezhetünk az emberi természetbe; ottani lelkes elóharcosának és a magyarság "ügyét míg ellenben a legfőbb, úgynevezett világ-derekasan szolgáló „Nyugotmagyarországi Híradó-- férfinek, vagy talán világflnak rendesen csak nak, ennek az előkelő lapnak megalapítójának, kinek jgen felületes nézete., van az emberről. S halála annak idején országos részvétet keltett. Ennek mj<$rt Van ez ugy ? Azért, mert ezek legtöbb-a nemes emlékű férfiúnak két fiával találkoztam ott: nyíre folytonos fondorlataikkal és üzelmeikkel, Dr. Vutkovich Ödönnel, a Ny. H. felelósszerkeoz- gyakran pedig képzelt okosságukkal oda jut-tójével és laptulajdonosával ós dr. Vutkovich Sáii-nak, hogy az embert megvetni tanulnak. ! dórral, a pozsonyi jogakadémia tanárával. Társaságuk- Holott mégis éppen ellenkező feladata van jban volt dr. Eöttevényi Nagy Olivér eperjesi jog- j az igazi embertanulmánynak. Ez pedig az: akadémiai tanár. Elragadtatással beszéltek utjukról. hogy az ember szivébe éles tekintetet vetve Saját fogatukon tették meg az utat. Tavaly Füredtől j annak mély hátterében, esetleg a sürü ködön, Földvárig mentek. Az idén is Füredről indultak ki, ahol a primási palotával szemben nyaralójuk van. Útirányuk volt Zánka, Révfülöp, Badacsony, Tapolca, Sümeg, Keszthely, Héviz, Balaton-Berény, Keresztúr, Máriatelep és onnan Fonyód. Érdekelt vélemédyük. Nyilatkoztak Zaláról és ennek szépségeiről. Csodálattal emlékeztek meg Darnay Kálmán sümegi múzeumáról, melyet már ismertek a napi és szépirodalmi lapokból, de az ott látottak különösen a kézirat gyűjtemény, mégis meglepetésszerűen hatott reájuk. Megnézték utjuk minden érdekességét. Csodálattal emlé- [ hitükhöz ragaszkodnak még akkor is, ha azt keztek meg a zalai utak jóságáról. \' mások kigúnyolják. Ha saját lelkünk — Ez az Önök megyeMrötigazgatását dicséri, jegyezte meg Nagy Olivér. Jól esett ezt hallanom nékem, zalainak. Elbeszélgettünk a Balaton szépségeiről Öröm-mel hallottam, hogy Vutkovich Ödön dr. lapjában tárcasorozatot fog irni útjáról. Bár, sok ilyen magyar lapszerkesztő lenne, aki bejárva a balatoni fürdőket, lapjában propagandát sok hibán keresztül is megpillanthassuk az emberiség typuszát, mint isteni eszmét. Becsüljük meg az emberiséget; bizalmat és szeretetet ápoljunk irányában szivünkben; ez feladatunk. Mert különben még a legkifejlettebb adományok és képességek mellett is csak plebejusok maradunk — nemes érzelem és fenkölt gondolkodás nélkül. Épen ez a jobbak, a méltóbbak ismertető-jele, hogy nagyrabccsülik az emberi természetet s ezen szivünk rendjén van, akkor már közel van az az emberszeretethez; mig ellenben a sivár lélek, a gazember önmagában megvet másokat is, még ha azok sokkal jobbak nála. Az emberiség becsülése! ez tehát elvünk, feladatunk ! Arra tanit azonban az élet. hogy ezen becsüíé8t nem egyszer nagyon mérsékli, sőt lenyomja a feldíszített, felcifrázott vagy pedig csinálna ennek. Mert az ilyen alapos impresszió utján! meztelen aljasságnak látása! Azonkívül vannak I / » L A I K 0 Z L 0 N T ethikui gyöngeségek és hibák, melyek egész Arcitép leleplezés. A Katholikus Lagény- népokre"és korszakokra kiterjednek. Vannak egylet háláját akarván leróni az egylet tevékeny elnökei bűnei a nyereségnek, de talán még nagyobi) iránt, megfestette azok fényképét. Mult szombaton vétkei vannak a kuliurának is. Voltak a régi «»t» volt Horváth Ujörgy és Kperjesy Oáhor görögöknek pozitív bűneik, pl a kéjvágy . képének leleplezése. Az ünnepeltekért küldöttséget ,....,.. , —\' menesztettek, kiknek megérkezése ntáu kezdetét vette a házi ünnepség. Németh Imre háznagy tartotta az ünnepi beszédet, miközben a lepel lehullott a kép- voltak ^hanyatlásuk idejében a rómaiaknak i pl. a pénzvágy, vannak olyanok korunknak is, pl. az élfhajhászat önzés, képmutatás, stb, de mindezeken kivül észlelhető az erkölosi ríl. Beszéltek még Hajdú Gyula dr., Pa ve lkoviea 1905, JULIUS 22 — A nagykanizsai rendőrség és a vasárnapi munkaszünet Már többször irtunk a nagykanizsai magántisztviselők vasárnapi luunkaszüneiéről. Irtunk a hivatalosan megindított vizsgálatról és az eredmenyről, melyet ez ügyben a rendőrség hosszas huzavona után felszínre hozott s mely kínos megbotránkozást keltett. A .Magántisztviselők Lapja," mely a M. 0. Sz. hivatalos közlönye, rugóknak bizonyodollankadása, elernyedése Kálmán és Áts H. Árpád Az ünnepeltek meghatva ma érkezeit számában oikket hoz a nagy-—- .. -------1,1.—h ....,,,/,! mnnHnti.tr kanizsai rendőrség magútartásáról, többek melyek előjelei a legrosszabbnak, arniiől mondottak köszönetet. félnünk kell. Hogy ez tényleg ugy van: ki tagadhatná ezt? De ezen árnyoldal mellett létezik egy másik oldal — KOveaaiék Siófokon. K ö v e s s i Albert, között a következőket irja : __ _ .Valóban Abderába való állapotok ezek. A "hozzánk é\'rkezeit tudósítások "ndórség nem ismeri «á« nem akarja ismerni a törvényes rendeletet, a kormányhatalom szociális intézkedéseit. Ezek a jó urak nem tudják, hogy a inint ezt már megirtuk, Nagykanizsáról Siófokra távozott színtársulatával. A melyet talán fényoldalnak , szerint a társulatnak nem valami fényeseu megy i mondhatnánk : az emberiség rendelkezik cso- dolga Az első előadás szombatra volt kitűzve. Elég vasárnapi munkaszünet\'nem vallási, hanem szociális dálatos megújító, ujjá toremtő tehetséggel, szép számú közönség jelent meg ekkor. Azonban ez intézkedés, amelyet azért rendellek el, hogy a pihenőből ErósitHÚk csak az emberértékben való hitün- előadást tüzrendészeti okból a hatóság nem engedte lehetőleg miude^emberfiának kijusson. Nem okvetlen ketl Tekintsünk körűi figyelő szemmel Min- megtartani. A pesti közönség, mert Siófokon több-denütt találunk nemeslelkü, igaz műveltségű nyire pestiek nyaralnak, zajos Je vele", „abcug" embereket és családokat, akikben finom kiáltással távozott. Vasárnap végre megtarthatták az viszonyban álló, függő ember nem tud a bizonyos erkölcsű isten félelem uralkodik; S találunk első előadást. Már jóval kevesebben voltak jelen, mint; szelíd nyomástól megszabadulni. Vasárnapon zárva kell kiváló erényeket, követésre méltó példákat első est. Olyau gyönge, Míg telt ház volt. János maradnia minden irodáuak és aki e szabály ellen Sót az összesség sem nélkülözi a dicseretes vitézM adták az ismert szereposztásban. Az előadást vétkeik, megtorlásban kell rószesülme Az \' renMr- ... , , 6 ii ii i i i vt c. . . ... kapitány, aki a szobán forgo végzést hozta, talán tulajdonsagokat S a meitohh. t.sztessegeseoo rsagy bamu nagykanizsai hírlapíró ez alkalomra akaralA(i kivQ\| is megmutatta, hogyan lehet a törvényt viszonyok Utáni törekvést S ha vannak is ügyesen megirt prologusa vezette be. A hót müsorá- kijátszaui. S ha a kanizsai rendőrség feje nem tud"\|a nagy hibái, mégsem Ítélhetjük el ót egészen, ról és az elóadásőkról nem kaptunk más értesítést, megérteni a kereskedelmi kormány magyarul megmert azoknak okai sokszor nem is ó benne csak azt, hogy az előadásokat gyéren látogatják, rosz- fogalmazott és többször publikált rendeletét, elvárjuk kell az \'embernek minden vasárnap a templomba u járnia, de semmiesetre sem szabad az irodában vagy "" i műhelyben munkára fogni, mert ott a szolgá\'ati Csertán Károlytól, Zalavármegye alispánjától, hogy alantas közegét megfelelően ki fogja oktatni. A város 1 rendórközegei arra valók, hogy minden egyes polgárt megvédelmezzenek, ha érdekein sérelem esik. S ha keresendők. De a fenkölt lelkű, valóban mű- szabbul miut Kanizsán. Voltak olyau esték, hogy veit egyeseket és családokat becsüljük meg színházban összesen nem voltak ötvenen. őszintén és ragaszkodjunk hozzájuk. Az ilyen — Az Osztrák Magyar Bank-fiók köréből ................. család valóságos isteni kert. melvbon az Ur stréda Antal az 0. M. l:. itteni fiókjának tiszt- Nagykanizsa reudtartói még nem jutottak ennek a tartózkodik s mely a nemesen gondolkodó s vUe,óÍe Székesfehérvárra helyeztetett át. tudomására, lesz fórum, amely őket fölvilágosítsa gyöngéden érzó emberre nézve bármily más SértH«tő polgármester. 1904. évi október Hisszük, hogy a kanizsai kollégák erélyes föllépése nLv«7Pm ,Inlnm,Al hámnlatra méltóhh A? hó \|-éü tórtént- ho«J Zalaegerszeg rendezett tanácsú nein marad eredmény nélkül Ha pedig szüksége, [elkesedéstn 2V Í^SS ItfSL szép. igazi k magasztos iránt tünk erős bitet alibatt. ami isteni. B ezért becsüljük az emberiséget! OSELKÓ JÓZSEF. ott szerezhc- \',aiüíf polgármester elnökletével. 8okan iz emberben é\'eöeu kritizálták a városi ügyeket s a polgármestert [.apunk zártakor értesülünk, hogy Deá> is. Többek között Csertán Károly alispán választott pet,.r rendőrkapitány a „magántisztviselőket" kepviseleti tag i, felszólalt s a város érdekében körül- „^„„i vállalatok főnökeihez felhívást ki-tekintóhh tevékenységi* szólította fel a polgármestert. \| ositotl ti „la lejjnapi kelettel, melyben figyel- j mezteti a cégeket, hogy az ipari és kere.s- — Személyi hírek. Mikoss tiéza kir táblai A polgármester hevesen visszautasította az észrevételt bíró, tegnap visszaérkezett szabadságáról és elfogljll. és megsértette az alispánt képvisel! jogában. Krwf^M Cafatok\'\' irodiibaii\'atTrodai mull hivatalát. - Maurer károly az Osztrák Magvíí óri4.j \|4rml \|elti (>rUu otthagyta a gyhléat s ,..;kn.,. vlHÍrn.,. ,,„,;„, „,.„.„. B,,ln(,t„l„i k,.\| H.nknWk.„,..., Bóknak .d,u„ktu,» M.nenba,ban „,. „^ „.,„ \|evé\|beD , V£liíeleti 1 Ukn»k •«?» -f\'-1 töltött szabadságutiáról visszaérkezett es hivatalát el- n ... ,J ..... 1 , foglalta. tagságról való lemondását azzal az indokolással, hogy — Gróf Batthyány Lajos leánya Keszthelyen, noha i> a közügynek speciálisan a városnak érdekében A magyar szabadságharc nagy vértanujának leánya, szólalt fel, de olyan tapintatlan vezetés mellett a özvegy gróf Batthyány (iézáné. Keszthelyen nyaral, közügvet nem lehet szolgálni, méltatlan megtámadta-A grófnőt Festetics Tassiló és családja többször meg- .. , naB11Mi. ... . . .... ... )átB .. 1 tást nemcsak tűrni nem, de szemlelm sem tud. A — Kinevezések a postánál A kereskedelem- mla»P foglalkozott e lemondással Zalaegerszeg város ügyi miniszter Filipovics József pécsi posta- és távirdsigazgatósági titkárt, lapunk sok éven át volt szerkesztőjének, Bátorfi, Lajosnak vejét posta képviselőtestülete. A képviselők közül többen megtámadták a polgármestert, hogy még csak most tár gyaltatja a lemondást. Végül hosszas vita után távirda-tanácsossá, továbbá Tarlós (Topolics) György Vetkező indítványt fogadták el: posta- és segéd-titkárt, kiváló érdemeinek elismeréseül A* képviselőtestület menjen az alispán elé soronkivül posta- és távirda-titkárrá nevezte ki. Tarlós városunk szülötte és sokáig volt az itteni mozgópostánál alkalmazva. — Halálozás. S a 11 é r Lqos ópitő-mester, a régi iparos-osztály e derék, szorgalmas képviselője tegnap reggel 63 éves korában Nagykanizsán hirtelen vendéglős f. elhunyt. Saller derekasan kivette részét a közügyek- \' — -J--ból. Tagja volt a városi képviselőtestületnek, Zalavár- a polgármester Várhidy vezetésével és ó adja elő i határozatot. Egyik egerszegi laptársunk irja. hogy az alispán aznap elutazott Hévizre és jelenleg is ott vau. és hogy a jövóben minden oly esetben, iuidón az ellenőr/ő kö/.eg az irodákban vasárnap magántisztviselőt talál, szigorú felelőségre vonja őket és fejleményekhez képest (?) megbünteti. — Egy dicséretes mozgalom. Zalavármegye szabályrendeletének nyomán fontos munkálatot Indított meg User tán Károly, vármegyénk alispánja Utasította a járások szolgabírói hivatalait, hogy a megyei utak fásítását vegyék munkálatba. A fásításra az utakra düló földek birtokosai is vállalkozhatnak. Ez esetben a fák haszonélvezeti joga az illető birtokost illeti, kivéve a szederfák lombjainak szedését, mert ezt selyemhernyók tenyésztése végett bárkinek is meg kell eugedni. Kötelesek azonban ezek a tulajdonosok a fák gondozását is elvégezni Zalamegyében Zala-mihályfa, Gógánfa, Szalapa, Eötvös puszta ott járnak - E^üvő előtt halál Kovács Mihály máris legeiül a fásítás terén. Utcáikat, tereiket beül- r ?rr?;rr r r- ted,eí-biiM - , . szabályosan bejelentették az anyakönyvi ktíPet kölcsönöztek falvaiknak, mikor a bogárhátú megye törvényhatóságának. Nyolc éven át fóparancs- hivatalban. Midőn Ihászi Horváth István anyakönyv- házak között két oldalt, mint üde csík húzódik végig volt„a OMjrkanizsai őnk tüzoltó-testületnek. vezető. I)r. (ioda Lipót városi tiszti orvossal a szer- a fasor, zöldelő árnyából ránk mosolyognak a sárguló, Elnöke volt sok evig az Ipartestületnek, a Nagykam- tartás eszközlése céljából a betejí árvánál mesielent n,v„lA a.iimAiA.Air n u t i i\\ . . zsai Általános Betegsegély,6 Egylet jelenlegi elnökét a házasságkötést nem eszközölLeCmer a Xény P , 8y°"\' l l\\Mmc»k * f,luk és Utk gyászolja az elhunytban. Ma délután 5 órakor temetik agóniába esett és igy az .igen" szót sem volt képes 8 fasorok! Has,on 18 »^rmazik . TUbi.ntMÍ orváavhávhAI inár a földi halandók áltaí értett nyelven kiejteni A hfllA\'A f* ",in nom Aa \' \'i vőlegény éjfélkor 41! éves korában meghalt és így ;. jrtyőre Mária nem ehetett hites felesége. i Teleki-utcai gyászházból, — A Georgikoni emléktábla. A keszthely „tieorgikon" — mely Magyarország legrégibb gazdasági tauintézete — homlokzatán a miuap helyeztek el egy diszes márvány emléktáblát, mely a mező- — Katonák átvonulása iskola 2-ik belőle. Egy fa után nem sok, de a fák százai, sót ezrei számottevő hasznot produkálnak. Az ültetett szederfák pedig sok haszonnal járnak a selyem-A cs. és kir. had- tenyésztésre. Ez anyagi haszon. Ennél szinte többre "ei L\'ki"\'™z.Uk.nT^"ílLíS°?"!!! «„"«■«■ .\'Wgot -éreti Hozza- imlékél örökiti meg. A tauintézei lov4\|,M , ,0 „v.k„rló e^nnni.\'\'!• "■;•«»«. »«g)r nem letiet az sem, aki a fát szereti. hallgatóinak nemes gondolkodásának és hál,érzetének Ad" cs é. ki?\' v„dTw íí.S.1 \' J!,«">•»» « ■ .....■ • • • voieiese «alt lo lötiszttel emberi szívre. Ks amint az a fa nö, fejlódik. erósöd k. ITUrdon I VT___ . • / . . . . . \' amint . . ............pompázik, hát annál erősebb lesz az a lélekmiveló, erkiilcsuemesitő hatás is,melyet a uépre gyakorol. - ■ nj .....—........ .■■ mvmj m iiiuau- . . . ... , - nj —...... v^wjjvivjv i Mt\'txiuJUlll aL eraoicsi gazdasági szakoktatás nagynevll uttörójének. Keateücs J"\' "f"\';, ,[e\'.érkri "?iftb;li - mondja Petii - rossz ember nem lehet, .iyörgy grófnak emlékéi ürökiti meg. A tanintéz,., \'ov4bbá a ,0 Jvakortó ™íírl.\'ki!" "\'T\'\'88"!: "M"\'- ">»» »•"> W»» ~ »m, aki hallgatóinak nemes gondolkodásnak és hál,érzetének Ad Ff es i°k5T™« i^e S "T" \' ><< jele e tábla, mellyel a mag,.r gazdasági tanügy dicső és 13 legén, S " s erd D c^ ó» »!«" .«»\'"\'■ «> amint az a , nö, fej ód,k. e alapítójának érdemei iránt vl,eltelnek. Az emléktáblát kauizsára érkeztek A katonák két nan^ maíadíak IX ■ aí "fi1 rX\'mZ^ .................... •(ieorgitu" me,)-Hí •\'•« tetríLsr.!®!\' I90r> JÚLIUS 22. ZALAI KÖZLÖNY 6 poff, 8 oi a felavatás bizonyítja, hogy megnyílt ___________________________ fiirdó időszak, amiképen tavaly is megtörténtek a \| jedésükre kedvet keltsenek a magyarság lehetős rété-hasonló felavatások. Ez a csattanós felavatás a politikai; geiben. Ugy halljuk, hogy az elmulasztottak pótlása bullámokból merül fel. A többit már tudjuk. A pin-1 csakhamar bekövetkezik. Hirt adhatunk arról is, hogy ________, __ cér. másképen lakáj, egyenlítette ki a dolgot. Siófoki a f. hónapban több magyar mérnök tanulmány kiráu- utat és módot, hogy speciálitásokkal — pofonokkal. dulást tesz motorcsónakkal ^Budapestről a Duna és......... — Birtok eladás A nagyatádi Meller-féle 50 )0\' 8ió felhasználásával a Balatonra és vissza. — Siófokot iámét felavatták. Elcsattant ott \| bekövetkezett általános és huzamos gépgyári sztrájk I 1904. évi február hó 2-án megtartott közgyűlés elé elsó — nem csók, hanem a nyakleves s az első I útját állta annak, hogy a legelső magyar motorcsóna- j terjesztett zárszámadást, nem az 1903. évben meg- kok vizeinken megjelenhessenek és széleskörű elter- választott számvizsgáló bizottság vizsgálta feltll. Magam is tagja voltam enuek a bizottságnak. Midőn közelgett a közgyűlés napja, ajánlott levélben felkértem az egylet elnökét, Munkácsi Nándort, bogy adjon egylet számadásait — mint felügyelő bizottsági tag — a közgyűlés előtt felülvizsgálhassam és annak alapján jelentésemet a közgyűlés előtt meglehessem. Azt a választ kaptam, hogy miután a zárszámadás le van zárva, azt felülvizsgálni nincs jogom, a könyveket rendelkezésemre nem bocsájtja, ha pedig valami észrevételem volna, azt indítvány alakjában — az elnökségnél írásba bejelentve — a közgyűlés elé terjeszthetem. A közgyűlésen tiltakoztam, hogy a közgyűlés az alapszabály ellenesen készített számadás tárgyalásába bocsájtkozzék. A számadás nem a közgyűlés által választott számvizsgálók által volt felülvizsgálva, hanem az elnök által felkért, vagy kinevezettek irták alá. Kértem a közgyűlést, kimondani, miszerint az alapszabály ellenesen készített számadást tárgyalás alá nem veszi és utasítja a választmányt, hogy azt a közgyűlés által választott számvizsgálókkal vizsgáltassa felül. Eme indítványt az eluök javaslatára a közgyűlés gyhangulag elvotette és a zárszámadást elfogadta. holdas birtokot Lellbach Keresztély bácskai földbirtokos két és fél millió koronáért vásárolta meg. — A póttartalékosok behívását elhalasztották A 4H. gyalogezredben f. hó 25-ére fegyvergyakorlatra bohivott póttartalékos legénység a sürgős aratási munkákra való tekintettel, csak auguszius 1-én fog b\'.-vonului. — Bérkocsisok panasza. A bérkocsisok küldöttsége járt a rendőrkapitánynál. Az a bajuk hogy a nagykanizsai szállodások jogtalanul bérkocsikat tartanak ós a vasútról fizetésért behozzák az érkezőket. E sérelmes állapot ellen már tettek feljelentést az alispánhoz és most megsürgetik felterjesztésüket Arra is kérték a rendőrkapitány, hogy mulasztásukért ne büntesse őket szigorúan, mert e mulasztásoknak a legtöbb esetben az említett viszás állapot az oka. — Vizsgálat egy szerencsétlenség! ügyben A vörsi (Zalamegye) plébánia templom építésénél történt szerenc>étlenségi ügyben megtartották már a hivatalos vizsgálatot A vizsgálat, mint jelentik, megállapította. hogy a tewplom építésénél szerkezeti hiba UJ találmány a filoxcra ellen. A Magyar Paizs írja: Egy zalaegerszegi szőlősgazda kitalált egy uj keveréket, melylyel bekeni a szólógyökereket s a szóló szemlátomást felvidul egy két nap alatt s nóttön-nő friss lombozattal, jeléül annak, hogy a keverék elpusztította a filoxerát. Áldása lesz a magyar szőlőnek, áldása a magyar gazdáuak, ha ez a zala egerszegi uj találmány csakugyan meg fog felelui a gyakorlatban is. — Körrendelet a szőlővessző forgalomról. A földmivelésügyi minisztérium a törvényhatóságokhoz körrendeletet intézett, mely hivatkozással arra. hogy a phylloxera a szőlőültetvényeket amúgy is már elpusztította, vagy legalább is már megtámadta és igy a szőlővesszők forgalmának korlátozása mi haszonnal sem jár. A szólővesszóvel beültetett területeknek évről-évre történő megvizsgálása tehát felesleges. „ Az ... „ w éveken át kibocsájtott rendeleteket hatályon kívül A határozat ellen óvást emeltem, de ez nem használt helyezi Ezek utáu csak még egy eszköz állott rendel- — Csaló postamesternő. Ró fi Emília zala- kezesemre, hogy a szegény emberek filléreivel gazdái-szentbalázsi postamesternőhöz 1904. évi július 17-én j kodó és a tagok bizalmát annyira biró vezetőket nincs az építés a teu&ek megfelelően történt, a föl- beállított Horváth János kovács-mester ós 200 koro- felelősségre, illetve számadás tételre kényszerítsem, használt anyag jó, az állványok megfelelőek s igy a nát adott át azzal, hogy ezt a postatakarékba akarja A közgyűlés határozatának megsemmisítését kértem s-erencsétleriség kizárólag a munkások kellő tájékozott- elhelyezni. Kéli Emília ekkor rábeszélte Horváthot, a kormányhatóság képviselőjénél, a városi tanácsnál, ságátiak hiánya s járatlanságuk miatt törtéut. A bízott- ! hogy a pénzét a postamesteri nyugdijegyletnél helyezze A vtrosi tanács Lengyel Lajos főjegyzőt bizta meg a síig véleménye szerint a boltozat fennmaradt része el, ahol Í>%-ot kap utána. Horváth ebbe belenyugodott vizsgálat megejtésével, ki viszont a városi főszámvevőlebontandó s újra boltozat szükséges, hozzá szakava-1ós átvette a Réfi Emília m. kir. postamester aláirásu vei vizsgáltatta meg az 1903. évi számadást, tott munkásokkal. Egyébként, mint értesülünk, a sze- i és pecséttel ellátott elismervényt. Kérőbb derült ki. Az elsó vizsgálat megállapította, miszerint a reucsétlenül járt munkások már mind jobban vannak hogy ilyen egylet nincs is és Héfi a pénzt a saját számadást nem a közgyűlés által választott szám-s a legsúlyosabban sérült segéd. Kovács Lajos is fel- céljaira fordította. Emiatt a nagykanizsai kir. törvény-1 vizsgálók vizsgálták meg é.s irták alá. továbbá a minden gyógyul jszék Réfi Emiliát, a folyó évi március 3-áu tartott szakértelmet nélkülöző hiányos feljegyzésékből — ilt — Asztalosok sztrájkja. A nagykanizsai asz- főtárgyaláson 14 napi fogházra ítélte. Kelek felebbe- könyvelésnek nevezik — a főszámvevő 340 koroná-talos-segédek sztrájkja megszűnt, miután a mesterek! zése folytán az ügy a pécsi kir. táblához került, mely- nák a pénztárkönyvbe lett be nem vezc a segédek összes követeléseit teljesítették. A segédek nek ítéletét a minap hirdették ki. Az elsó bíróság11 é s ó t, » nii«hoa»o«iA &i>.t „akí.,-már munkába álltak. ....... \' \' \' \' l~ pénzboszedő által néhány koronának ! ítéletét helybenhagyta. Réfi semmiségi panaszt jelen be nem szolgáltatását tudta megállapitan1. A megállapított összegeket a pénztárnok, illetve városi pénztárnál letétbe is A folytatólagos vizsgálat megállapította, bog.-helyes és pontos számadást az egyletnél vezetett találta az egylet vezetését alapításától kezdődő-leg megvizsgáltatni, hogy az esetleges tévedések — A siketnémák budapesti állami intézetének , - elsó osztálvaiba a legközelebbi tanévre 3\') uj növendék — ÖrQ,» asszony. Szerdán éjjel egy jól öltö- penzbeszedő fog felvétetni. Ezenkívül felvételt nyernek a megfelelő zö1 úriasszony izgatott viselkedése keltett leltUnésl helyeztek felsőbb osztályokba oly siketnómák is, akik eddig a nagykanizsai pályaudvaron. Zavartan járkált fel és valamely vidéki intézetben tanultak ugyan, de akik alA Megállapították, hogy a szerencsétlen nő őrült és I nek szülői időközben a székesfővárosba.\' vagy annak K- a- kereskedő rokona. A beteg asszonyt éjjel be- köuyvek es feljegyzosekból kesziteui, illetve össze környékére költöztek. Végűi felvétetnek a felsőbb < hozták a rendőrséghez, honnan reggel jelenkezett állítani teljes lehetetlenség. Igy feltétlen szükségesnek osztályokba olyan gyermekek W, akik népiskolai tanul- rokona magával vitte. Hiányaik közben .siketültek meg a akik az intézetben _ A s>ófok» biróné halála a Balatonban . . - a beszéd ne\': a szájról való leolvasását tanulják inog Siófokról írják nekünk: Borbély József községi bíró nnkor es hol es mely körülményekből kifolyólag ós ezúton elemi ismereteiket kiegészítik. Elsősorban\' felsége julius : li án a Balatonban fürdött. Eközben keletkezhetett. a Budapesten » az annak környékén levó községekben : szívszélhűdés érte s a vízben lelte halálát. Ezen nagy es hosszas ellenőrző vizsgálat fogatta-lakó siketnémák vétetnek ugyan fel. de másodsorban * Értesítés A császári és királyi katonai élei-: tosit.is.ira a városi tanács Réti Lajos a délzalai lelvételt nyernek az ország bármely helyéről folyamodó nieiési raktárnál Sopronban (Flondorfer-ut 26. sz.) takarekpenztar segelyegyletenek pénztárosát bizta meg. olyan siketnémák is, akik az évi 200 K. eltartási\'\'"05. évi julius 27-én d. e. 10 órakor nyilvános ki viszont * vizsgálatot Anhoffer Uyula városi költséget egészben, vagy legalább részben biztosítani Írásbeli ajánlattárgyalás tartatik a széna-, szalma-, főszám vevővel egyetértve folytatja, képesek A felvétel a folyamodványok beérkezésének tűzifa-és kószénszükséglet biztosítására. A fenti szűk- Érdekes, hogy az egylet vezetősége-ezen vizs. sorrendjében fog eszköiöl telni; miért is indokolt hogy "égietek időtartama l\'.iO.V évi szeptember 1-től 19 ti. g«l»i megejthelése ellen kézzel-lábbal tiltakozott. Azzal a szülők mielőbb küldjék be kérvényeiket Pályázati ""gusztus 31-ig a csász és kir. hadsereg Sopron, erveitek hogy az egy et ügyei úgyis rendben vannak, haláridő julius 25—30. Részletes tájékoztatást ős1 Szombathely. Kőszeg és Nagykanizsán állomásozó a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a mindenkor elő- ...... . . ■ ......... ... A.. inl.\'../.!.: X tlirilil7titlt iW 111 0U V 11 <l/li I I V71£ 111 llfl^ut lliít inl.u .... IA felvételi nyomtatványokat az érdeklődőknek njjtalanul j csapatai és intézetei részére. Daruvár fürdőből a kővetkezőket írják : terjesztett és megvizsgált számadást, hát mire való a \\ ujabb felülvizsgálás, csak felesleges és indokolatlan küld az intézet igazgatósága. (Budapest, VIII., Mosonyi-utca 8. szám). Megjegycztetik, hogy az intézet 8. f"Va"- A Déli Vasút aszfaltiroztat. Lapunk már j különösen ^kitűnő" hatást, iszapfűnlók\'nagy-\' tó helyezte kilátásba, ha ""jelenlegi víi«t6a$ a dvelt séta utia 8zámu C8UZ0S és köszvényes beteget vonzoltak für- kirendelt, illetve megbízott szakértőnek nem bocsájf^ dónkbe és bámulatos gyógyeredmények, úgynevezett rendelkezésére mindazokat r- • fóidóny nálunk már teljes folyamatban van és a remek kiadást okoznak (! ?> A városi tanács az egylet vezető-\'fekvésű fürdő látogatottsága örvendetes gyarapodást ségének felfüggesztését ós ideiglenes vezetőség kireud.- többször irt arról, hogy a közönség kedvelt séta utja felé. a Kazíncy-utcai pályaátjárótól egészen az állomásig mily rossz a járda. A városi tanács nemrég átiratban hívta fel a D. V. igazgatóságát a jár.la kijavítására. A napokban jött meg a válasz, még pedig olyan, melyet .mindenházigazda megszívlelhetne. Az igazgatóság értesítette a városi tanácsot, hogy a kérdéses járdát még a folyó évben aszfaltiroztatja. — Vadászati engedély. A polgármesteri hivatal hivatalos kimutatása ( szerint az l\'lmult évben Nagykanizsa város területéu 80 egyén kért és kapott vadászati engedélyt. Kzpn engedélyek augusztus l-én járnak le. eszközöket, melyeket a „csodakurák" érettek el. Tekintettel a nagyszámú j vizsgálat sikeres megejthetéséro szükségesnek vé - ..ii.i, I. ___ „:.(..l„i.. . Iv7itn iirtili\'iK fáill.\'inAfinulr a vüvuIAdAa i«.nUt..>lf ml.! látogatottságot és a sűrű kérdezőskedésekre, ajánlatos, hogy azon betegek, kik Daruvárra óhajtanak jönni, ebbeli szándékukat a fürdóigazgatósággal r»—fi nap- j vizsgálatot megkezdte pal előbb, lakásról való gondoskodás végett közöljék. A virs^Ut i«l Ezen erélyes fellépésnek a vezetőség ugylátszík mégis engedett, mert Réti Lajos, a megbízott szakértő a A vizsgálat jelenlegi állapotát illetőleg csak annyit vau módomban a nyilvánosság elé hoznom, hogy a szakértői vizsgálat eredménye csak megközelítő lehet a tényleges valóságnak, amennyiben ai egylet vezetősége a szükséges könyveket rendelkezésre (A nkaniz8ai első temetkezési egylet ügye.) nem bocsájthatja, mert azoknak ho I ló tezóee felöl Egy vizsgálat története. Nagy port vert fel annak idején a nagykanizsai — Motorcsónakok a Duna és Balaton között, elsó temetkozési ogylct kebelében felmerüli többféle Külföldön az automobilizmussal párhuzamosan igen szabálytalan ügyvezetés, melyről a Zalai Közlöny erős fejlődésnek indult a motorcsónak-kultusz, mely már többször megemlékezett. A vizsgálat még most i. iieir. bír tudomással!! A vizsgálat eredményét — megközelítőleg — a kiküldölt szakértő oly időben véli befejezhetónek hogy annak alapián már az l\'<05. évi számadás és eros lejiöuesnek indult a motorcsónak-kultusz, mely mar többször megeinlükezett. A vizsgalat meg most is „ „ „,;„]„» i < • i w.i -.-i ,,e,n ,„ ■ . „por. kereteiből kilépve hoví leljik d«;el6re,éLéUg fauI mjffiik . hWok \'Zl" « tovább a komoly közlekedés szolgálatába szegődik, a döntést. Az egyesület ügyeiről — melyről még Magyarország nevesebb vizei szám. fekvés és alkotás most is sokat beszél az érdekeltség — e héten szerint annyira kedvezők a motorcsónakázás céljaira, Ihászi Horváth Istvántól a következő érdekes hogy valósággal megrovandó a motorcsónakázás iránt sorokat kaptuk: tanúsított eddigi indolenciánk. A közelmúltban lezaj- * lott antomobilkiállitáson láthattuk a Lorenc "Viktor és A nagykanizsai eltjő temetkezési egylet szabály- > ladimir magyar mérnökök ez irányban való fáradó- talan ügyvezetése, mely most ujabban vizsgálat tárgyát tásainak tervbeli eredményét, de a kiállítás nyomában i képezi, akkor vetett nagyobb hullámot, midőn az játszik izxgálat folytatólagos íótárgyalása szeptember hó közepén megtartható lesz. Ismerve Lengyel Lajos városi főjegyző önmaga iránti szigoru, lelkiismeretes, részrehajlatlan erélyét, intézkedését nemcsak én, hanem az egylet összes tagja teljes megnyugvással várhatják. ihAszi horvAth istvAn. ZALAI KÖZLÖNY 1005. JULIUS 22. IRODALOM. * Miképen keli jövedéki kihágás! ügyek-1 ben sikeresen védekezni? Kitka ember, aki ezt j tudja! Hiszen már átment a köztudatba, hogy ha a pénzügyi közegek bírságot követelnek, ugy se sió, j se beszéd, belenyuluuk a zsebünkbe és lizetünk, nem \| is kutatva, hogy jogos-e a pénzügyi közeg követelése, avagy nem s ba igen, hogy vájjon cf-akugyan olyan kihágást követtünk-e el, aminővel vádoltatunk és hogy ! csakugyan olyan bírságot kell-e fizetünk, aminót tőlünk I követünk. Igazán hézagot pótol tehát az a most meg- j jelent terjedelmes szakkönyv, amelyet ma kézhez kaptunk ós amelynek címe: A Jövedéki Büutető Törvények és A Jövedéki Büntető E\'járás Magyarázata, j Irta Hoffmann Mihály, az „Adóügyi Szaklap" szerkesztője. E név a finánc-tudomány terén ma már fogalom, mert több, mint másfél évtizede, hogy Hoffmann Mihály a pénzügyi szakirodalom terén működik, amelyen ó egyik úttörő és a gyakorlati pénzügyi irodalomnak egyik mestere Minden évben 1 — 2 közhasznú szakkönyve jelenik meg a könyvpiacon, amely mindmegannyi praktikusan lévén megirva. nagy elterjedésnek örvend. A „Jövedéki Büntető Törvények és a Jövedéki Büntető Kijárás Magyarázata- cimüjj most megjelent könyve is a gyakorlati élettel számol.i Kiterjed az egyenes adók-, fogyasztási adók , illetékek- j és állami jövedék vonatkozó összes törvények és sza-, bályok áthágásából származó jövedéki kihágásokra és! nélkülözhetlen utmutató és tanácsadó minden jövedéki; kihágási ügyben, mert alapos oktatást ad a kereseti j adó-, bázadó-, földadó-, tókekamat- és járadékadó-. nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek j adója-, nyereményadó-, szállítási adó-, vadászati- és, fegyveradó-, bányaadó-, általános jöv. pótadó-, had-, mentességi dg-, szeszadó-, söradó-, cukor- és ásvány-: olajadó-, szeszadópótlék-, söradópótlék-, átutalási el-\\ járás, községi fogyasztási adópótlék-, dohány-, só- és lottójövedék, állami italraérési jövedék, lőpor-, határvám-, post^jövedék-, fémjelzés-, illeték-, valamint a boritaladó és husfogyasztási adóügyben előforduló jövedéki kihágási esetekben követendő mikénti védekezésre vonatkozólag. A munka, amely két részből áll: „Alaki" és „Anyagi" részből, azt célozza, hogy a uagyközőnség bármilyen jövedéki kihágási esetben feltalálhassa mindama védelmi eszközöket, amelyek felhasználásával a jövedéki kihágási ügyekben sikeresen védekezhetik. — A könyvet a közönség különös figyelmébe ajánljuk. A praktikusan és díszesen kiállított tartalomjegyzékkel és betüsoros utmutatóval ellátott könyv bolti ára nyolc korona és megrendelhető az „Adóügyi Szaklap" kiadóhivatalánál, Budapest, VI. ker., Andrássy-ut 38. VEGYES. — A«aleerféayképélXtketkl Általánosan elismert kilUoö italon- éi uű fényképészen készülékek, felülmúlhatatlan mi-BÖ»í\|ű pillanatkési apparátusok, valamint mindenfele fényképészeti cikkek Mali A cégnél (Bécs, Tuchlauben 9 ci. él kir. udvari szállító) kaphatok. Ezen üzletág alapíttatott 1864 ben Kívánatra nagy képes árjegyzéket bérmentve kaid a cég. HIRDETÉSEK. 1808 Atn foriínlonitinn. «, Berger-fóle * syósy-kMy-szopiion, nifiidennemn bőrköUíí?ck ; jrfkkjlT-6®0. i»n WMiimifi OITU, lacyoar, """ :»»n. A IWraer-Mla kátránvaappan t ■•ni, SOV.-ál éa m>4«a arv/b. S k arank ad alam r»n «IBHc««K. «»tm. •■ai\|.mnoktM i««THMm kol«nM»lk. I«llt bdr».«l»e»#eh»-• •(karra alkatmariatik a kálrányarappar • Kcruer-félc kiítrány-kénazappan. wiotíjor.ici.buai^au,•»>,!,.■< »> Ur se«ut»t»»«r»» HU»ohi».É,», « ry«rm«kefcnk ralama-nji la\|b«i.«»wa elleta liu • nnlliklUn bitlIalllA, moiilo M fftr<t«»>ap\|ian mlaittaasíil IlMinálalnt .rol»il SlM licrger-féle gljwriu-kátrniij szappan SMVo rlíJMta-UrtaJooiDaJ ás ltoom Illatul. Miot kivt\'ű M.rápoiö ■.« kllDoS srsdaicnjnjal hastoAJUUlk továbbá a: Bcrger-félo borax-szappan. ktn<»rk, Mnpiflifa, eaepl. uillaaarr a«r«li b«r-bal ok ellen. Ar\' II a«li««al »y<t H.r«ar-f«la. kiirt- . Mrwn U ntiu ««\'__ 41. Ilrll «a Oonp •4»>»»•< mlodao dm- aitOnialva dusek Wi«H«J BrcaUn Ifes-tao t» aiaBváranmal a párlti vllaakiaiiua>an IHlili. w.iir\'----- ——\'—------ ---- ------- Kapáld mlodao rr4fTtárt«ii <y ha«oió OiMt-ao. ^ Nagyban : O. HeU Comp., Wien I, BibtraU. 4. Isi/aieraUal Itrsklárl T»r»aJáMeií/4<n..riM«, Budapest, Kiralj-xL^ Thrnllznayer m Halta, Írm/I-.H< a. aiwlayáw latraterHái IIMH mt (JUMHrmXi> »o. Raktár Nagykanizsán: Fráger Béla gyógyszertára, valamint Magyarország több gyógytárában. LIDI iKt Esas UjdAlc ml. Capslcl comp., •r-fén \'Vjmj Pils-li\|,iil<r ellaattrt kitüofl cs ^elllapúí- baáörasilfaál iarláaDl, — a mai? tnlDdan gyófyssanSrbao kapható, - mindig Arit-le romai l<K;viok a „lar nm" va^Pínra HIRDETÉSEK FELVÉTETNEK E LAP KIADÓHIVATALÁBAN. ism Nyilt tér. As e rovst alatt közlőitekért nem vállal felelősseget a szerkesztőség Szinye Lipóczi Lithion-forrás Qo1ma4am kitűnő sikerrel oaivator b.^ »•»»-, húgyhólyag- éa kSsxvinybántalmskellen,hújy-dara és viztltli nthézs<a«kníl, a exnkroj húgyárnál, továbbá a Ujzö és imésztési szervek hurutzlnál. Húrfyhajtó hatáaú! Vasasaiul lisarsa aaéiitkatl I Cstraasalss ! Kar Kati dltáintktrtik«liiMtn tan a _amhttar-forrót ieaioatiidfdiidl Eptrjuim. TéIí sörnyitó korája ilmert hatűs különlegesség kOíérek réazére. _ Csomagja 2 korom. Megrendelhető TSrBk Jd-isef gyógyszerésznél Budapeit Király nlca 12. Gyümölcs és szőlő sajtók, .HERCULES folylono>.ii bitó km6. emelljü .zerkezetlel éa nyomóetó iiibilrrÓT, ] . leg magaaabb munkaképesség garantálva. HYDRAULIKUS SAJTÓK különOsen magas nyomás és nagy munkaképes-bég elérésére. Szőlő ós gyümölcs zuzók éa bogjó morzaolók. Teljesen felszerelt izüretelo készlllekek Szóld es gyümölcs orlflk, aszalt keszüié- _ kek gj Umöics él főzelék aszalásra. gyümölcs vago én hámozó gepak legújabb szerketetu szabad, (liimúkodó , SYPHONIA la h IZOIÖ veaszö permetezdk. > izegecs és loraiáocs valamint s vérteto kiirtására, «6lö ekék. A legjobb VETÖGÉPEK M.jf.rlh Fh r. Ián. ^AUBICOLA" (tolófetökerék-reodezer) Tttögépei. MiudenneniQ mBg* és kOIQnbOzQ DikgmsODyi-lig siámári váltókerekak nélkül, dombon tfagy ■ikoo, > legkónyebb járás, legnagyobb tartói ság éi mind > [Delien • legolcsóbb ár álul tdDoek ki. A lehető legnsgyobb munka, idó- és pénzmegtakarítást tessik lehetőié. KQIőnlegeuégeket aiána- ét iraté-gereblyék, azénaforaatók, széna éa szalmaprések kzl baaználatra, knkorlra morzaolók, eaép lóaépek, Járgányok, gabonaroaták. trieurők, ekék, hengerek, boro nákban éa takarmánykéaittéire szolgáló gépeket.1 legújabb rendszer és jótállás mellett gyáitanak éa száintanak. MAYFARTH PH ét TARSA, fuiiílf\\ gífgjinl, vasöslödék tl titfjini Bécs, ll/l Tabsrstrasae 71. szim KilOntetie tóbb mint 500 arany, ezüst éremmel stb. az összes nagyobb kiállításokon - Részletes árjegyzék inlyen és bérmentie. — Képiiaelók éa fiazoot elárusítók kerestetnek. SS3 J 1906 JULIUá 22 iBTXSZTlS. A széna, szalma, tüzita és kőszénsztlkséglet biztosítására 1905. évi szeptember hó 1-tól 1906. , évi augusztus hó 31. időtartamra a cs. és kir. hadsereg Sopron, Szombathely, Nagykanizsa és Köjzegen állomásozó csapatai és intézetei részére f. évi július hd 27 én d a 10 órakor a soproni csász kir. katonai élelmezési raktárnál (uj épület Flíndorfer utca . sz.) Írásbeli ajánlattárgyalás tartatik és erre vonatkozólag Budapesten megjelenő „Budapesti Közlöny", ,Az Újság-, .Budapesti Napló", „Magyar Nemzet", .Budapest", .Köztelek", .Ország-Világ", .Pester Loyd", „Budapester Tagblatt", ,,Magyar Szó", „Képes Néplap", „Vasárnapi Újság" lapokban egész terjedelemben megjeleot hirdetésekre utaltatik. KOzclebbi feltételek az Élelmezési raktárnál Sopronban, Sopron éa Kőszeg szab. kir. városok, Nagykanizsa és Szombathely városok tanácsainál, a további Sopron, Szombathely és Zalaegerszeg megyei hatóságnál kitett feltételi (Özetekből tudhatók meg. Újdonság! COOK 4 JOHNSON\'S amer.kai szab. Tyukiztm gyllrll a itgjtkb éi blzteaakb Mer Kíiodő hátim!, azounal fájdalomcsillapító Kapható m osztrák aacyar monarchia Összes gjójjtáraiban. Darabja borifékbto 20 í, 6 darab dobosban 1 korona Poitin 20 fillérrel több. - FrtrakUr Magyarország rétiére Tlrék Jézttf lyiiytzerénatl, Hudaprst. VI. Királyotca II Kizpaatl raktár Aantria Msiyarsrsiig rááiérs .ZUM 8AMARITER- Gr.c lécii liMk. további ai Oitiei kii- é( balfilái a)tá\|lk rétiére a legolcsóbban Mtkólli RUDOLF NOSiE, A nnoncaa-Kzpedition WIEN, I. III.. ItlUrifltU I Hooh János imakönyve 1 forint 20 krtól lü forintig. t. cz. Vagyok bátor legalkalmasabb ÍJAIDÉI T A I I T A I K I L NAGYKANIZSA,>1905. július hó dúsan felszerelt üzletemet szive hgyelmébe ajánlani. Raktáromon képes könyvek és ifjúsági iratok minden nem t kor számáia ajándék c« dmmuvek, pompás kotésú imakönyvek, amlákkflnyvek, dieileválpapirok, Írószerek, tárexe- és fali-naptárak, társas-játékok, legújabb hangjegyek, nagy választékban találhatók. A hazai irodalom gyöngyein kivul a német irodalom keieselt müveit is be.zerefcjem, ugy, hogy minden tekintetben módot nyújtok becse* igenyeinek kielégítésére. Kz alkalommal szives flgyelmébe ajánlom ItlISZERIEIEIIEIÉSEHET a hol különösen a tanuló ifjúság számára szolgálhatok hasznos és maradandó becsű ajándékokkal. Zenélő műveket ás mecha-et, melyrk .díszes ajándékokat képeznsk, saintén rakt továbbá legyen szabad több uj betufajból dúsan felszerelt « í 1 r » 1 r 1 ■ 1 t ■ t r becse* figyelmébe ajánlani. Névjegyeket, esketésl és báli meghívókat Ízlésesen ás jutányos árakárt készítek el. Ualetemet szíves jóakaratába ajánlva vagyok mély tisztelettel IFJ. WAJDITB JÓZSEF könyv-, papir-, zenemű- és hangszerkáieskedó. Teljesen felaaarelt maaterhagedü igen fluom kivitelben, kltdi baagyal, vouoval ás zárható tokkal CSAK lO KBT. ---^ ionság! A hol zongora nincsen. 8 gyönyörű zenét hallgatni és tánozolni szeretnek, ott nélkúlözhetlen a ..MIGNON" szalon zenélő mű, mely a leghosszabb operákat, tánoz-zenct stb. hangjegyről játszik i tiiez-zaait ■■■szakítás nélkül szolgáltatja. Ara 35 éa 33 forint. ViaÉiiltiikaik napyon fontoz. Pallas nagy Lexikona 16 kötetben fólbőrkőtésben ára 96 frt., réailetflzetésrc is megkapható. ZALAI KÖZLÖNY oooooooocoooooapoco ooa aooooaaaooai \'/,, 905. M OLL- F E LE ÍSEIDLITZ-POR I Cuk tKKor valódiak. ha mindegyik doboa Moll A. védjegyét én alálráaat tünteti fel. A Mail A. fél* $fcldlltzparak tartói gyógybatása a legmakacsabb gyaaer-éa alteatbántalBak, gyomorgflrca. ía gyomorhév, rögzött azékrakadéa, máj-bántalom, veitalaláa. aranyér éa a legkülönbebb nélbetegaégek ellen, e jelea héiinernek évtieil»k óta mindig nagv bb elterjedéat szerzett. — Ara egy peaaalalt la aradatl dacainak 2 kar Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. I MOLL-FELE 1 SOS - BORSZESZ 1905. JULllB 22. Cuk akkor valódi, talndetyik nveg MOLL A. véJjegyét tQotetl A. Mail\' felirata ónozattal van iám. A Mail -iint féJdalaaoilllaplU bidlrzsllísi azar kósz- féla aéa-berizeez neveaeteaen végy, cl ni éa a megboléa egyéb következményeinél lerara<-reteae>>b népei Egy éaazett eredeti üveg ara l kar 90 tlll. MOLL Gyermek szappanja. L.gfluum.bb, lefnjabb modmr aaerict kémük ijermek éa boljj uappaa ■ Wr Hiitti állatira gyaraaKak a falainak réazara. in darakaaklat — 40 III. Ot Sarak — I kar. 80 KII Illádén darab fjtrmak iaappan Kall A vt.)a\|ya.al .an fllát.a KószítkOldí.; Moll A. gydgyszeresz, cs es klr. udvari szállító állal, Bécs: Tucbiaolien \'J. az. Vidéki rat\|réBdeléitk aapocta poit.uian.él mell.tt taliaaitt.tnak A raktárakban lenéi határozottan MOLL A. aláírásával éi védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Ro.enfeld Adolf Fiai. íoooooooooo oaooaoo aooaaaaao x33oaoaaoa8 ifí^ tfSft: \'s^ei ij®se v^S)®^. v^iAy 423 szv. szám. Székesfehérvári m klr. állami mentelep parancsnokság 1905. ÁRLEJTÉSI HIRDETMÉNY. A székesfehérvári m. kir. állami méntelep székesfehérvári, bábolnai nyitrai, nagyatádi és palini osztályaiban elhelyezett katonai legénység és ménállomány lészére 1905. november hó 1-től 1906. október hó végéig szükséglendő kenyér, zab, széna, alomszalma és tűzifa biztosítása iránt a székesfehérvári m. kir. állami méntelep számvivó irodájában 1905. ÓUi augusztus hó 8 án délelőtt 9 órakor Írásbeli zárt ajánlati árlejtés fog megtartatni. A takarmány szükségletre megjegyeztetik, hogy a termelók nemcsak az egész mennyiségre, hauem 100 métermázsára is tehetuek ajánlatot. Egyeuló ajánlatok esetén a gazdák és gazdasági szövetkezetek ajánlatai előnyben részesülnek. A közelebbi szállítási feltételek, a székesfehérvári m. kir. állami méntelep számvevő irodájábau megtudhatók, ahol a szállítási feltételek füzete is belekinthető és ahonnan az árlejtési hirdetmény kívánatra megküldetik. Székesfehérvár, 1905. julius hó 1-én. Vezérszó: Minden darab nappan a Schlclit névvel, tinta éi nwfci károa alkatréizektól. Jótállás: koi onát fizet Schlcht Ujürgj \' cég Ansaigban bárkinek, a ki bebizonyítja, hogy aaappana a „Schirbt" névvel, valamely károi keveréket tartalmaz. ______—..,.— SCilCMT-SIiPPII! IQ Alapíttatott (.SZARVAS VAGY KULCSSZAPPANT ) Mindennemli ruha és mosási módszer részére a legjobb és legolcsóbb. — A vásárlásnál különösen ügyeljünk arra, rab szappan ,,Schicht" névvel és a ,,szarvas\' védjegygyei legyen ellátva Hófehér ruhát ád. A színeket emeli, fénylővé és világossá teszi. hogy minden da-vagy a ,,kulcs\' i BERÉNY JÓZSEF ékszerész NAGYKANIZSÁN W SAJÁT MŰHELY. W ICPVPVMQMIf ">át kíj/ilmíiiv™ miodep- ÜLUlÜlUnUlX kor osgy <4li.ztfl.bso ké "" -;-;--szen kaphatók. NAGY RAKTÁR g>\'0r0k,"\'n «■»•«"» -- éa azines kövekben. NAGY RAKTÁR s °si i —--lánczokbao. NAGY RAKTÁR fiDOm "\'"í é,ké"le\' lekben. Eladás részletfizetés mellett isi Jarltaiok e. uj munkák xjor-an készíttetnek A JELENKOR LEGJOBB TETŐFEDÉSI ANYAGA Ja_m MAGYARORSZAGI KÖZPONT: ETERNIT MŰVEK HATSCHEKlAJQJ BUDAPEST VI..ANDRÁSSY-ÜT 33" 1 EN, CSILLAG ANNA a 185 cm hosazu laralay halammal, melyet aaját találmányú bijkenóosöm 4 hónapi baazná\'at uinn kaptam. Ez tehát a legjobb azernek lelt ellimerva a haj Ipelaaára. a haj növéaének előmoí düasara, a fejb. r arcaltéaáre, eléaegiti unknai az arétr\|-Jei, telt azakallatvéat éa aiár röv.d idei haazná-lat után agy a hajnak, mint a azakállaak, terme-•zelaa fényt éi tföttttiégat köloiönöz aa msg aianll ékat az Idóalétti öailléalé; a lagaiigaaabb karig Egy tegely ára i, 2, 3 ós 5 forint. Poitai iiélkfildéi naponta n ár előre való békül déie vagy utánvét mellett az egesz világba a gyárból, ahová minden megbizáa küldendő CSILLAG ANNA WÍ8Ü, I. Graden 193. Főraktár Nagykanizsán: OELTCH * GRAEF, DROGÉRIA, a „rörii kereszt"-tiez Cssnueri-ii. Nyomatott Ilj. Wajdi\'a József könj vnvomdiiában Nagykanizsán. WAOVKAatZSA, I8Q5 negyvennegyedik évfolyam, 30. uim. juliua 29. ZALAI KÖZLÖNY Negyvennegyedik évfolyam, 30. tiám. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési árak: Egén évre 10 korona, félévre B korona, negyedévre 2 korona 60 f. — Egyes szám ár* 20 f. Felelős szerkesztő l>r. Villányi Henrik l.aplulajdonos él kiadó: IfJ. W\'aJ d 11 * Jizaef. Szerkesztőség: Nagykanizsa, 8ugár-ut 6. szám. Kiadóhivatal és nyomda: Nagykanizsa, IfJ. Wajdlts Józsefnél Deák-tér I. szám. Hirdetések díjszabás szerint. Nyllttér soronként 40 f. Városi közigazgatás. Irta BABOSS LÁSZLÓ. zsát is például a déli-vasut államosítása, vagy akár a Times, a New-York Herald vagy a Figaro, jmás valami újra felemelj Addig is takarékoskodni a jelszó. Beszün-A városok szabadabb fejlődése anyagi ttítni a na8)\' felesleges kiadásokat, csak a min-és szellemi terén, s a városok szabadságainak (lennaP» szükségletekre fordítani gondot, sürgős feladatot képez. Az! külön rendezése A nagy reformoknak nem kedvez Kani- zsa jelenei ROVÁS. önkormányzat lényegének itt kell épen városoknál érvényesülni Olyan önállóságot kell a városoknak adni, hogy határozati joguk legyen a beligazgatás s háztartásuk tekintetében helyi vonatkozású dolgokban, tarmzek bár a végrehajtás bárkinek az Zalaegerszegi laptársunka „Zalaroegye,- egy eset ügyiörébe. alkalmából rendkívül találó elmélkedést ír a vidék Van-e annak értelme, hogy 20-22 ezer hírlapirodalmáról. A sajtóról, melyet belefoglaltak lakosságú város sem kőzegeszségi, sem „agyhatalmuak közé. Mert nagy hatalom és nagy áldás szegény, sem iskola, sem vízvezeték, sem 1 a 8zabad sajtó, amely bebálóm az egész világot s közélelmezés tekintetében önállóan nem intéz- terjeszti az eszméket, irányítja és ,vezetí a közvéle-kedhetik, sem árucsarnok, sem élelmezési ménjt. Nagy jóltevóje az emberiségnek, a nemzetek-közintézményeket nem állithat, mert minden uek, mert terjesztője a humanizmusnak, a szabadságnak, közérdekű városi belügy a minisztérium L felvilágosodásnak. Ötvenhét esztendeje annak, hogy kezdeményezéséhez van kötve. Innét van, hogy Magyarországon teljesen szabad lettas^jtó. A szabadság még a piaci drágaságot is a miniszter szüntet- nera tartott sokáig. Keresztül kellett vergőduünk egy heti meg — a szabályrendelet jóváhagyással, megpróbáltatásokkal teljes korszakon, míg végre a Az sem felel ineg a gyorsintézkedés természeté- Mabadság szelleme végleg kiütötte a censor kezéből i.ek, hogy a nagy képviselőtestület (200 tug a gyilkos ceruzát és mindepki szabadon nyomtathatta — kis parlament) sok bizottság, nagy appara- ie a g0udolatait. A fényt árayék kíséri; a szabadságot tus, külön tanács, árvaszék, adóhivatal, roudór-1 ny0mon követték a visszaéld a kinövések A sajtó-hivatal, szállásbiztos, mérnök, erdész és az ég fizabadság legrutabb kinövése a revolverezés és a tudja még minő hivatal költséges f«ntartása szenzáció vadászat. A sajtószabadság nevelte fel azokat, mellett az összes jövedelem legnagyobb részét. akik nem ambícióból, nem önzetlen jó szándékból, mit sajat vagyona nyújt, egy varosnak rossz hanem azért veszik kezükbe a tollat, hogy felpiszkálja-t s bonyolódott, lassú kezelése eméssze fel. nak „lindeu magánügyet. elóhurcoljanak fcnindeu olyan Városunk s a városok kezelése a nagy- dolgot, amelyhez a nagy nyilvánosságnak semmi köze s/.áUiil hivatalok, nagy szolga, nagy (?) rendőri, sincs, de az emberek kivánc.-iságát izgatja, a kárörvendő i.-kolai személyzet óriási pénzt kivátl. Minden-1 lelkeket megelégedéssel tölti el és az embereket aron oda kell törekedni, hogy a kezelés olcsóvá, egymásra uszítja Ne csodáljuk, hogy sokan vannak, egyszerűvé legyen. Olyan nagy apparatussal, akik a zsurnalisztika és annak munkásai iránt nem minővel a városokat és a vármegyéket ma viseltetnek valami nagy tisztelettel. Az öregek még kezelik, egy kis országot ellehetne vezetni abban a korban nőttek fel, amikor több volt az Nincs oly 10 ezer lakosságú olasz, belga, emberekben az egymás iránti tisztelet é£ szeretet, mint vagy német város, mely minden kívánatos, ma és nem ment dicsőségszámba, ha valaki másnak g;t/,dasági, egészségi, iskolai felszerelést nólkü- ártott; amikor a közügyet még nem gyanúsításokkal, ló-ne, oly dragasagot ismerne, mint a magyar izgatással és szenzációkkal szolgálták; amikor n\\ég városok. Azért mégis személyzete kisebb, pikáns magánügyeket és családi titkokat csak a vén b. rendezése olcsóbb, mint a miénk, S köz- j kisasszonyok tárgyaltak összedugott fejjel s nem dobták gazdaságilag harmónia van termelő és fogyasztó között, mely a városok kormányzatával szerves összeköttetésben is áll. v A mi hivatalnoki karunkat és kiadásainkat is meglehetne apasztani Az is idetartozik azonban erre a lapra, hogy a kiadásoknál először a szükségesre, azután a ^ hasznosra, legvégül a lújus-kiadásra kell nézni, minő a színház. Kanizsa önmagára van hagyva. Erdejét kivéve más jövedelme, mint a községi pótlék nincs. Ipara és kereskedelme tönkrement. Polgárai szegények. Gyáripara nem fejlődött, bár a kereskedelem megszűnt s a tóke a a piacra azt, ami nem oda való. Az örökös szenzáció hajhászat és revolverezés vége az, hogy a vidéki zsurnaliszta tekintélye semmivé vált. A zsurnalisztikát a közönség nem tiszteli, a szavára sem sokat ad, hanem fél tőle; mert ugy vau meggyőződve, hogy nem sokat használ ugyan, de sokat árthat. Nem a helyiérdekek támaszának és a közélet ellenőrének, hanem a cronique scandaleuse legjobban értesült közegének tartja. A tárgyilagos kritikát és a mérsékelt hangot semmibe sem veszi, ha nincs felszerelve egy kis személyes izü pikantériával. Ne hallgassunk el semmit, amiből a köznek haszna lehel, még akkor sem, ha egyeseknek árt; de ue keressük és ne hurcoljuk elő azokat u dolgokat, amelyek csak árthatnak, de takarékpénztárt gazdagítja. Okosan kell intézni senkinek sem használnak. Kddig még azt tapasztaltuk, ügyeinket. Oly ipart, minő 40 .évypl ezelőtti hogy mihelyt valaki-a vidéken hivatásos újságírónak itt volt, s oly kereskedelmet teremteni ugyan képzeli magát, azonnal eldobja azt a mértéket, amellyel a földből újra nem leket. De ha Győrt vizi- előbb önmagát és munkájának értékét\' mérte s felül kereskedelme megszűntével a vasúti uj irány 1 akar emelkedni a társadalmon, amelynek épugy vezetője felélesztette halottaiból, meglehet, hogy Kani- és bírája akar lenni, mint az országos sajtó, vagy A pénzügyi bizottság elvileg elfogadta a rendőrkapitánynak városi csendőrségi tervezetét. Ez előrelátható volt. A tervről a Zalai Közlöny is elismerte, hogy pénzügyileg igen előnyös. Nem voltunk lelkes hívei a városi csendőrség tervének. Nem pártoltuk az eszmét. Többféle aggályaink voltak. 8 most, midőn az ügy egy lépéssel közelebb jutott a megoldáshoz, kérjük az illetékes köröket, hogy a közbiztonság javításával párhuzamosan fejlődjék nálunk a közrendészet is. Mert itt van nálunk a baj gyökere. A magántisztviselőknek vasárnapi munkaszünetért folytatott küzdelméből általános következtetést is levonhatunk. Ez az ügy bebizonyította, hogy hiábavaló, minden miniszteri rendelet, ha nincs aki ellenőrizze annak betartását. Ha nincs kellő ellenőrzés, kárba vesz minden jó rendelet. Így vagyunk a városi dolgokban is. Vau nékünk számtalan szabály-i rendeletünk, amely intézkedik a város ügyeiben — Knnck ellenére is a sajtó állandóan tele van a leg különfélébb panaszszal. Hiába is alkotunk bárminő szabályrendeletet, ha az illetékes körök nem ügyelnek annak betartására. Lanyha ellenőrzés megölője minden jó iutézkedésnek. Módot kellene találnunk, kogy megszűnjön ez a régi mizéria, Gondoskodnunk kellene arról, hogy minden közigazgatási szerv megtegye a maga kötelességét Mert a\'közigazgatás szerves egész. Ha az egyik szerv nem jól inilködik, ez bénitólag hat a többire is. ^ Bizottsági ülés. Nagykanizsa r. t. város pénzügyi bizottcáf-a e hó 2\'>-éu a városháza tanácstermében ujuvpi Klek Lipót elnökletével ülést tartott. A bizottsági tagokou kívül V é c s e y Zsigmond polgármester és Deák Péter rendőrkapitány is résztvett az ülésen. A bizottsághoz vélemény nyilvánítása céljából áttett ügyek száma szépecskén felszaporodott. A bizottsághoz utalt ügyek közül hármat — mint legsürgősebbet — a következőleg intézték el: 1. A főgimnáziumi igazgató kérelméhez képest a bizottság javasolja, hogy az eddigi párhuzamos osztályok (I., II., III osztályok) az 1 Uo5 Ü. tanévben is fentartassék és hogy a IV. oszt. tanterme meg-felelőleg bővíttessék ki. 2. A nagykanizsai Schwartz és Tauber cég Nagykanizsán felállítandó pótkávé-gyár érdemében nevezett cég pót-kérvényt adott be oly értelemben, hogy a város által felajánlott ingyen telek helyett — melynek igénybe vételéről ezennel lemond — a déli vasút társaságtól megvásárolható és a gyár céljainak leginkább megfelelő alkalmas terület vételárának — 7585 K. — kifizetését kéri átvállalni. A bizottság a jelzett vételár kifizetését — miután az a város közönségének ujabb ós nagyobb anyagi megterheltetésével járna — nem javasolja; ellenbeu a bizottság fentartja a f. évi junius hó 10-én tartott ülésében hozott azon határozati javaslatát, hogy a felállítandó gyár tizenkét évig községi pótadó mentességben részesittessék és az építés alkalmából a pótkávé-gyárba építendő legfeljebb ;-íO(í ezer falitégla ingyen szállittassék. 3. A városi rendőrségnek a városi csendőr-szolgálattal való. felszerelése tárgyában a bizottság következőleg véleményezett: Deák Péter rendőrfőkapitány Írásbeli javaslala, mely szerint a városi rendőrség helyett a m. kir. csendőrségnek a városi rendőrszolgálatra való alkalmaztatásának célszerűségét ismerteti és okadatolja, a közgyűlés elé oly értelemben legyen előterjesztve, hogy\' bizassék meg a tanács a magas kormánynál ez érderabeni tárgyalások folyamaiba tételével. f Beszámoló egy kiállításról. (A soproni iparkiállitaa.) {Saját Itidósitónktól.) A soproni kauiarakerület-nek Sopronban rault évi augusztus huszadikától szeptember hó huszonötödikéig tartott házi, népipari és kertészeti kiállítással egybekötött iparkiállitásról a kiállítás végrehajtó-bizottsága most teszi közzé a mérleget. A hozzánk beküldött mérleg adataiból azt \' látjuk, hogy a kiállítás körülbelül tizennégyezer koroua nyereséget eredményezett. Ez az eredmény a rendezés anyagi szempontjából rendkívül szép, mert köztudomás szerint a kiállítási mérlegek rendszerint veszteséggel záródnak. A kiállítás összes bevétele ötvenkilencezer korona volt. Ebból hatezer korona államsegély, kettőezer-ötszáz a soproni ipartestület és egyesület segélye, j A kerületi iparkamara háromezer, Sopron városa háromezer, Sopron vármegye kétezer koronát adományozott. A soproni pénzintézetek hatszázötven, fi dunántuli pénzintézet négyszáz korona segélyt adott. Belépő jegyekből huszonhétezer koronát vettek be.1 Helybér és különféle dolgok mintegy tizenhatezer koronát jövedelmeztek. A legtöbb kiadást az építkezésre fordították. Tizenhatezer koronát. Ez a szám is igazolja egy fővárosi szaklap néhány évvel ezelőtt felvetett ama tervét, melyben a váudor iparcsarnokok eszméjét vetette fel. Az ilyen szétszedhető, tartós anyagból készül, szállítható iparcsarnokok sok megtakarítást eredményeznének a kiállítás rendezőinek. A többi kiadás különféle szervezési, rendezési és napi kiadások néven szerepel a mérlegben. A mérleget a kiállítás végrehajtó-bizottságának visszapillantása kiséri, melybeu rámutat a kiállítás eredményeire. Közöljük ebből a következőket: a munka zászlaja alatt sorakoztunk, hogy tanúságot tegyünk országvilág előtt amellett, hogy a mi iparunk ízlés, fejlettség s kivitel dolgában megállja a versenyt, hogy kitartásra serkentsük a csüggedőt, hogy szép példákon okulva, még nagyobb tökéletesség felé törjön az, aki már eddig is vezetett közöttünk. Hogy sikerült-e vállalkozásunk? Ugy érezzük, elfogulatlanság nélkül állithatjuk, hogy igen. Országos hirü szaktekintélyek nyújtották oda derék iparosainknak az elismerés pálmáját, azt a legbecsesebb kitüutetést, amelg. a komoly, becsületes munkás számára egyrészt a megelégedettség, másrészt a törekvés és haladás forrása Volt-e közvetlen hasznuk a kiállítóknak? Erről zalai közlöny \| bajos számot adni. Egyeseknek megtérült áldozat-\| készségük, egyeseknek szép hasznuk is lehetett, hogy j azonban összesükben auyagilag is kielégültek a ki-I állítók, erre nézve hiányoznak a biztos adatok. Egy i azonban egészen biztos, hogy a kiállítást megtekintett I társadalom meggyőződhetett arról, hogy érdemes a hazai ipart támogatui! Aki látni akart, az láthatott. Megláthatta, hogy a soproni kamarakerület iparosságának legtöbb helyütt tapasztalható sanyarú állapota nem a munkakedv, az intelligencia hiányában leli! magyarázatát, hanem azon szerencsétlen viszonyokban, amelyek társadalmunk tekintetét attól, ami az övé, eddig másfelé terelte. Láthatta mindenki, hogy a baj kútforrása másutt van, mint ahol rendesen keresik. ■Ugy hisszük, ha sikerült a kiállításnak a társadalmat \' meggyózni erről, már igen szép sikert ért el. A vidék érdeklődése is nem várt mértékben [nyilatkozott meg kiállitásuukkal szemben. A napi és: a szaksajtó is kellőképpen méltányolta és hazafias önzetlenséggel támogatta törekvésünket. A társadalomnak a-törekvő iparossággal való üdvös együtt-i munkálkodása tette lehetővé, hogy kiállításunk anyagilag úgyszólván fényesen sikerült. Mig legtöbb helyütt nagy küzdelmek és fájó utóbajok által érhette i csak el az iparosság azt, amit a kiállítással elérni I szándékolt, addig mi nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy fáradtunk, de eredménypyel! Éz lesz mindenkor a mi fáradozásunk jól eső jutalma, de egyúttal uyugtatója annak a lelkes, szép támogatásnak, amelyben a társadalom szerény, de becsületes vállalkozásunkat kisérte. Az elért eredmény lesz biztatója, kamarakerü létünk iparosságának, a hazai ipar. felvirágoztatása körüli lankadatlan buzgalmunk pedig köszönetünk, a vett jókért Erős elhatározással teszünk hitet a kiállítás vezéreszméje mellett, hogy: A tisztes munka a jólét szabadság forrása! Apponyi Albert gróf Keszthelyen. Keszthelyről jelentik, hogy Apponyi Albert gróf Batthyány József orsz. kerületi képviselőnek levelet irt, melyben tudatja, hogy szeptember vagy október hó közepén meglátogatja Keszthelyt. Ugy hirlik, hogy az ottani függetlenségi párt gyűlésén is résztvesz ekkor 1905. julius 29 Nyári hangulatok. Tespedés. — A nyári élei. — A kávéházban. — Az alvó közigazgatás. — A figyelő sajtó. — Személyeskedés. Tespedés. Ez talán az egyedüli helyes szó, amit még kritizáló laptársunknak t. segédszerkesztője is helyeselhet, s amellyel városunk kánikulai életét a legmegkapóbban jellemezni lehot. Tespedés vau ! mindenféle téren. Nyári szünetét élvezi nemcsak a magán ember, hanem mindenféle társulat, egylet és a városi közigazgatás. Az egész évi működés, mintha J eme jogi személyek erejét is kifárasztaná, s mintha ezeknek is vakációra lenne szükségük. Niucsenek bálok, nincsenek felolvasások é» szórakoztató-délutánok. A bálok táncosai most ülőhelyükben is izzadnak, örülnek, ha nem kell mozdulniuk. A vigalomrendező egyéb foglalkozás után néz, vayy ennek hiányában a kávéházban hüsel és a párok helyett a cassa-tündér ezüst cukros csészéit állítja egymással szemközt. A felolvasásokat, a szórakoztató-délutánokat a színház akarta pótolni, de műpártoló közönség hiányában a siófoki fürdővendégekhez pártolt. Unalmi-, nyomasztó ez a tespedt kánikulai élet nekünk, szegény itthouínaradottaknak. A nagy melegben még a városi közigazgatás i-szunyókál. Ennek azonban nem a kánikula az oka. Kégfől alussza az már csendes álmát. Az idei nyári pihenés is csak egyik szaka hosszú éveken át, tudj\' Isten meddig tartó édes szundikálásának. Nem a kánikula az oka ennek! Jöhet az ősz, a tél, a tavasz, nekünk az mindegy. Kevés, majdnem semmi halodiK Ott vagyunk jóformán, ahol évekkel ezelőtt. Semmi nemű érdekes mozgalom, sem társadalmi, sem szűkei b értelemben vett városi közügyeink tekintetében. Mikor fognak megvalósulni azok a szép álmok, melyek a miniszterek elé járult deputációk előtt lebegtek, melyeket e lap hasábjain tnár annyiszor megírtak. A kereskedelem felujulása, a gyáralapitás, a vár -utcáinak rendezése, tisztítása, csatornázása, világítási a piac-rendészet és még számtalan más mikír fogja ezeket a város közigazgatása a kívánt módi•. teljesíteni? A szünidőben nem, a munkaidejében mé>: kevésbé. Alszunk folytonosan; nyári, téli, tavaszi, ós:i álmainkat alusszuk. Tespedünk. > TÁRCA. A cserebogár. Irt* Emilt Pouviilon. Judith, az én kis barátnőm a bérlőnknek volt a láuya. Edes, pici, aranyhajú teremtés volt rettenetesen csintalan és minden csínyre azonnal kész. Kint szaladgált egész nap kalap nélkül, mezítláb, egy könnyű kis kartonruhácskában a mezőkön, réteken, maga előtt terelve libáit, a falu melletti libalegelóre. Számomra pedig nem létezett nagyszerűbb élvezet, nagyobb gyönyörűség, a Judithtal való kergetőzésnél Oh, hogy ízlett akkor a fekete rozskenyér! Egy gyönyörű szép tavaszi napon — éppen a patak kellős közepén lubickoltunk — mikor azt mondta nekem Judith: — Tudod mit? Menjünk most cserebogár-vadászatra. Gyere! Húzzak fel a cipőnket. Nem sokat kérettem magam, én is kiugrottam a partra és felrángattam jól — rosszul a cipőimet. Nem felejtem el soha azt a gyönyörű tavaszi uapot. A levegő telő volt napsugárral és a friss föld langyos, illatos leheljetével. Fejünk fölött az uj életre ébredt rovarok serego röpködött vig duruzsolással, zümmögéssel, mintha a tavasz himnusziát zengedeznék. Judith az ó vékonyka, ügyetlen hangocskáján énekelni kezdett. Azt az együgyü kis versikét énekelte, amit a mi vidékünkön a gyerekek a cserebogárhoz szoktak énekelni: — „ Röpülj, röpülj cserebogár .. És huss! . . . már el is röpült a fejünk fölött az első cserebogár. Mire megpillantottuk már el is tünt a közeli repceföldön. Utána szaladtunk és csakhamar meg is kapari-tottuk a kétségbeesetten kapálódzó bogarat. Sőt ínég egy másikat is fogtunk. Az nekem jutott, de sokkal kisebb és gyengébb volt, mint a Judithé. Sokáig játsztuuk ott, a repceföld közepén és észro sem vettük, hogy az enyhe tavaszi szellő ; hideg északi széllé erősbödött, amely sötét vihar-; felhőket kerget maga előtt. Az első kövér esőcseppek azoubau figyelmeztettek a veszedelemre. — Gyorsan az almafa alá. — kiáltott ijedten a kis Judith — mikor fejüijk fölött az ég először megdördült. De hiába huztuk meg magunkat a hatalmas almafa ágai alatt, az eső ellen\', a lombtalan fa nem sok védelmet adott. -A hideg szél meg-megrázta a fa hatalmas, virággal borított ágait, az ólmos, sürü eső leverdeste róla a gyönge, rózsás .szirmokat és rajtunk bőrig áztatta a ruhát. A kis Judith reszketett a hidegtől, az ó átázott kartouruhácskájában. Amilyen hirtelen támadt a zivatar, éppen olyan gyorsan el is vonult. Az eső elállott és megint kisütött a nap De Judith még mindig fázott a fogai vacogtak a hidegtől, csak a kezecskéi voltak csodálatosan forrók. Hazamentüuk . . . • Másnap és harmadnap nem láttam Judithot. Azt mondták, hogy beteg, ágyban fekszik. Engem a hír nem nagyon nyugtalanított. — Majd jobban lesz — gondoltam magamban és kimentem egyedül a mezőre játszani. De tudja Iste;,. Judith nélkül nem tudtam semmihez sem kezdeni Hazamentem hát és előszedtem cserebogaramat a skatulyával. Játszani akartam vele, de már meg voit dögölve. — Átmegyek Judithoz, — mondtam magamban — hátha nekem adja az övét. Az nagyobb volt é-erósebb, bizonyosan nem döglött még meg. A bérlőék nem voltak otthon. Még hajnalban kimentek a földekre s a beteg gyermeket egyedül hagyták otthon Kopogtam az ajtón és bátortalanul bekiáltotta mi a kulcslyukon : Judith !. . . Judith !.. . Nem kaptam semmi választ Mégegyszer bekiáltottam s hogy akkor sem jött felelet benyitottam az ajtót és beléptem. — Judith — szóltam mintegy tapogatózva, mert a szobában nagyon sötét volt. A függönyök mind le voltak hocsátva az ablakokon. — Itt vagyok — hallatszott most egy sóhajtás-szerü gyönge hangocska a szomszéd szobából. Időközben megszokták szemeim a sötétséget és tájékozódni bírtam. Amentem a másik szobába. Ott feküdt Judith ágyacskájábau. Óh Istenem, de milyen állapotban volt! Oda mentem az ablakhoz és félrevontam u függönyt, hogy a szép tavaszi napsugár egy kicsit felüdítse a beteget, Mikor a világosság ráesett sovány, beteges arcocskájára, elgyötört piciny testére, a szivembe nyilallot. Mi lett az ón kis Judithomból. Alig ismertem rá szegénykére. Judith felkönyökölt a párnáján. — Hol van a cserebogarad\'/* — kérdeztem tőle. Judith odamutatott a paplanra és csakugyan: a ) ■.(15 JCLIU8 2!). ZALAI KÖZLÖNY De még sem mindenki alszik. A sajtó ébren vau A kánikula ennek a munkásainak is megnehezíti a dolgát. Más anyag hiányában a lapok munkatársai egymásba verik tollaikat. Ez a civódás a vidéki hírlapirodalom átka. Kgyik lap a másik laptársával kikezd. Hogy miért 1 Mondjuk, mert Károlyi Leona egyiknek nem tetszik, a másiknak tetszik, vagy, mert a színigazgató társulata egyik szemében kiváló, másikéban nem. Ezután Jón az egyik lap támadása. A munkatárs, aki nem rég a másik kolléga helyét foglalta el, nekimegy a .nem tetszik\' párti lapnak. Amit pár hónappal azelőtt a másik félről arra a lapra kiabált, amelynél most van, azt visszakiabálja. Klóször cikkekben folyik a vita, majd szerkesztői üzenetekben, hírekben, apróhirdetésekben. Vitatkoznak érdemileg, személyessé teszik a vitát, végül egymás atilusát és * sajtóhibákat, a pont és vesszó elmaradását kritizálják. A veszekedés tetőpontján van. A közönség falja az újságot és mulat. Mindez pedig mutatja, hogy nyári vakáció van, s ha mást nem teszünk, hőt veszekedünk, de nem tespedünk. RIOA. eleinek egyik legsajn/ilatosabb. legegészségtelenebb tünete! Nincs nagyobb érdeke az államnak, — mondotta nemrégiben az amerikai unió elnöke, — mint » polgárok családi életének biztonsága, rendje és szilárd erkölcse. Ebből az következik, hogy bármi le«yen az ember foglalkozása, bármi legyen a sorsa a \'fő és a legfontosabb az, hogy otthona legyen, még pedig olyan otthona, amelyben a házastársak egymást megbecsülik, egymás segítségére vaunak és kötelességüket leliesitik. Ez az alapja és forrása minden nemzet gyarapodásának, boldogulásának és nagyobb veszedelem nem hárulhat valami nemzetre, mint ha a családi tűzhelyek lángja kialszik, hogy ha a férfit az Önzés vagy pedig a gyávaság elriasztja attól, hogy férj legyen és hogy ha a nőnek is annyira megromlik a fölfogása.- hogy az önfeláldozás és kötelességteljesítés örömeit többé meg uem érti és hogy ha Bzinte irtózik a gyermekek ápolásától, nevelésétől. Milyen megszomoritó jelenség, hogy ha a férfiaknak nincsen elég bátorságuk, becsületességük, józan eszük és tisztességük, hogy megkezdjenek az élet viszontagságaival, hogy józanul éljenek, egyes kedvtelésükről lemondjanak és családjuk fentartásáért dolgozzanak; hasonlóképen, hogy ha az asszony nem jó hitves, nem jó anya és ha nem akarta Képeslap Siófokról. — Színésznők a kritikushoz. — Az igazmondó színikritikusok nem igen kedvelt emberek. Amilyen becézett a testőr kritikusok gárdáit — sziutlgyi politikából, ép olyan ellenszenves a leleplezetlenül iró szinireferens. A Zalai Közlöny ezinireferense Párbé sem szerzett leplezetlen kritikáival valami nagy népszerűséget a színtársulatnál. Kz ugyan ót egy cseppet sem ejti kétségbe. Még csak álmatlan éjstaká sincsenek emiatt. Kövessi eltávozott színtársulata most Siófokon időzik, ahol, mint a Zala Írja, „a színtársulat tagjai bőven kiveszik részüket nemcsak a fürdőélet kellemes-ségeiből, hanem az acontóból is, melyet az igazgatóság szívesen megad, hogy a fürdőéletet megkönnyítse a tagoknak." A társulat tagjai azonban nem igen örülnek ezeknek a kellemességeknek. Átkozzák a balsorsot, mely őket a legdrágább balatoni fürdőre, Siófokra HIREX. Gyermekáldás. (O) Sokszor hallja az ember: ,Egy gyerinek- teljesiteni azt a természetadta első és legszentebb j vezérelte. kötelességét, hogy faját minél több. testben, lélekbeu \| A fürdőélet kellemeslégei azonban nem tudják akiJ1óenI,iieJl.«rf" TbTl A\'"TS elfeledtetni a Z.l.í Közlöny kritikusát. Roppant aki \|ó lutvestárs es jó anya. mindenkinél inkább ... ,„ . ... ... , ,, „. . tarthat igényt , vijág tiszteletére. Ellenben nincsen j61 ",ul111"\'k. • bét elején Fárbé egy nagyobb hitványság, mint amikor a férfi ki akar bújni időző jöbarátjától képeslapot kapott. A azon kötelességek alól. amelyekkel családja iránt képeslap egész kis szinésztársaság kézirat-gytljte tartozik A házasság társas szövetség, melyben ményét tartalmazta. Elől volt aláirva Károlyi Leona kötelességek még fontosabbak. mint a jogok. Az anya \'""" lgen lrl »\'»l»"»»\'«°l\'»t " ő Itteni fellépéseiről, kőtelességei kiváltképen nagyok, valamint a felelőssége Sejthető tehát, hogy Párbé nem a legkellemesebb szisztéma, ket gyermek-szisztéma I- .Ments Isteu, hogy de a jutalma Is sokkal nagyobb Ezért is a jó anyákat emlékei közé tartozik. A képeslapot aláirta még M a k ó egy vagy két gyermeknél nagyobb áldást kapjunk!" különös tisztelet és becsület illeti meg. Az asszony Ayda éa Komáromi Gizike, kikrólszinireferensOnk Szomorú kalkuláció 1 Es sajnos, hogy napjainkban, s ™ • J»«» nemzedék torsa. A gyermek- mÍDlli e\|igmerSe„ nJ;\|atk<»oU. De hát kollégiálitáaból nevezetesen minálunk nagyon gyakran halljuk ezt az - ^hS^^^ \'Z " bírták a lapot. V, a kiváló elvet pengetni. Es meg sajnosabb, hogy a népélet „„ ,lükséguk gyöngédségre, szeretetre, bölcaeaaégre "ónban nagyon Mim megédesítette sarait . . . körében, a fóldmivesosztály k&ótt is megfogainzolt és szilárd akaraterőre. Amellett, hogy fiaikkal és De hát mit Írnak a színésznők a kritikushoz? ez a népesedésre fölöttébb veszedelmes elmélet. Még leányaikkal megismertetik, ami az életben jó és szép. a vagyonosabb fóldmivelóoszlály is attól tart, hogy a "e földiek beléjük plántálni azokat a tulajdonságokat sok gyerek elforgácsolja a birtokot. Útjuk ezt több tU\'.\'Víf JÍST\'"\' \'"ml"" .. ,1 -yL ® . \' \' . erósekke es bátrakká teszik. Tanítsátok meg a gierme- környékbéli ITun tr Van sok ember, .kitől a termé- kekol „„, hogJ nfn, „,,„„ ,;\|elre ke)\| ekéiB,(\|lI,iök\', szet megtagadu a gyermekáldást. \' Ezek kétségkívül amely nem ismrr akadályokat, hanem olyanra, aroelj-sajnalalrameltók. Az a férfi azonban, vagy az az ben az akadályokkal lépten nyomon meg kell kllzkódni asszony, ki bármely oknál fogva szándékosan kerüli Tanítsátok meg őket, hogy dolgozni magunkért és családunkért uem teher, nem átok, hanem áldás. íme ezt: Még magának Í8 Írjak ? Nem irok I Károlyi Leona. Itt nem ránthat le! Komáromi Gizi. ezt az áldást, épen annyira megvetendő, mint az a . . . ,. .... . . ,• ,, ,,, , ,., Igazan boldog egyedül az az anya,-aki így neve i1 katona, aki az ellenseg elől megfutamodik, avagy az a gyermekeit, mert övé a legtisztább férfi, aki vouakodik azokért dolgozni, akiknek tőle függ öröm. amit az emberiség ismer! az életük. Hogy vaunak ilyen nők is. az a modern Itt csak jó kritikát irnak. legszentebb j Makó Fárbé természetesen roppantul megőrült a siófoki hireknek. Megtudtuk mi is, hogy: -- - .\'- j I. Károlyi Leona nem ir néki; nagy sárga cserebogár ott csetlett-botlott az ágyon Este felé síi va szaladt át hozzánk Judith mamája; 2. Komáromi (hzi annyira fejlődik eddigi jó ESTI üílík SlrrT aJlé\|kAklrí\|ÖIwött iJud,th.cír;át én megijedtem mert az hittem hogy a cserebogár- énekében és játékában, hogy Fárbé nem ránthatja le; kötött az egyik lábára, amelyikkel kormáuyozni tudta ert jön, de aztán hallottam, mikor anyámnak hangos „ .. . . .. J ... \' a bogarat. zokogással mesélte, hogy Judith meghalt. Mako ^ m.nt eddtg volt — Kredj, nyisd ki egy kicsit az ablakot, hogy — Mi lesz most Judithtal? — kérdeztem anyámat ~~ £de8- egy kis friss levegő jöjjön he — mondta Judith lát- kíváncsian. ; Kz elég ok vt>lt nékünk, hogy háromszoros ható erőlködéssel. Közbe vagy kétszer köhögési roham — A teste a földbe megy pihenni — mondta éljen-t kiálltsunk a bárom rólunk megemlékező lógta el, hogy vissza kellett dőlnie párnájára. Olyan anyám, — a lelke pedig fölrepül a mennyországba . . . szjnésznóre furcsán köhögött . . . Szinte sipolt a melle. Harmadnap volt a temetés. t\' .... . , ,. . .. . — Oh, de fáj itt - mondta azután, hogy magá- Mi is ott voltunk. Már tudniillik én és a csere-! MoDd\'a me eIek után valakl\' ho& nem hoz tért és az oldalára szorította sovány, pici kezeit, bogár Előző éjszaka sokáig nem birtam elaludni, vagyunk-e kedves emberek mi újságírók. Játszani kezdtünk a cserebogárral. Ide-oda utaz- egyre azon gondolkoztam, hogy mit fog ott Judith KUU88ZA. tattuk, aztán visszatettük a friss zöld levelek közé, csinálni a mennyországban ? Mivel fog játszani, ha amelyeken a falánk bogár azonnal mohón lakmározni még a c&rebogarat sem viszi magával? Vagy vannak \| — Kvassay István, a konstantinápolyi kon- kezdett. Néha néha kinyújtotta a nyakát. ott is cserebogarak? Szerettem volna erre nézve \' zuli biróság elnöke — ki a napokbau a magyar politi- — Talán a nótáját szeretné hallani, — mondta valakit megkérdezni, de uem mertem, féltem, hogy kába is beleszólott — a zalai szentkozmadombjai l)er-Judith. — En elénekelem neki. megtudják a cserebogár történetét. varics-féle birtoknak a tulajdonosa, fiával csütörtökön És énekelni kezdte azt a gyermekuótát, az ó Ez járt az eszemben akkor is, mikor a temetőbe Zalaegerszegéi időzött. Onnan Fápára utazott, ahol gyönge, kimerült kis hangján: a kicsiny sirhoz megérkeztünk. szintén birtoka vau. — Repülj, repülj, cserebogár . . . Tompán hullott a rög a Judith kis koporsójára. \\ _ Zalaegerszeg uj főkapitánya. Zalavármegye N^m birt tovább énekelni. Egy rettenetes köhö- Mindenki lehajlott és dobott utána egy marok földet. föiapAnia az üresedésben levő rendórfókapitányi ál-"haa? \'ePte meK- ^Padt kis ajkain piros vér- Anyám engem is odavont hogy bucsuzóul egy rögöt „agykanizsai lakost, kir. közjegyző- cseppek jelentek meg. teste visszahanyatlott a pár- dobjak kis játszótársam után. 5 3 \' >} uáu, a szemei lezárultak és ott feküdt sápadtan A szivem összeszorult, a torkomat görcsös jelöltet nevezte ki. — Sághy, ki Nagykanizsán 1 Ii- mozdulatlauul. zokogás szorongatta. hál Viktor közjegyzői irodájában jelölt tisztséget — Elaludt — gondoltam magamban — talán Lehajoltam, egy marok földet vettem fel . . . töltött be, városunk társaságaiban kedvelt ember volt, nagyon kifáradt. egyszerre eszembe jutott valami: benyúltam a zse- j kinek t4mását 8okau Mjníyj4k. Sághy csütörtökön tette le a hivatalos esküt. Hivatalát augusztus 16-án Egyszerre megpillantottam a cserebogarat, amint bembe, kivettem a cserebogarat es — feldobtam a a fejét kidugta a levelek közül. , levegőbe Amint a bogár « szabadságot megérezte, I Utána nyúltam. A cérna vége még ott volt a kibontotta szárnyait és nyílegyenes irányban röpült foglalja el. Judith kezében, de kisiklott belőle, mikor gyengén j fel a felhőtlen kék égbolt felé. \' — Kossuth-szobor Keszthelyen. A nagyok meghúztam. \| — Bizonyosan találkoznak a mennyországban emlékének tisztelete mind ujabb és ujabb szoboi — Nekem adod Judith ? — kérdeztem halkan, \| — mondtam magamban, mikor az édes anyám zseb- felállítási mozgalomban nyer kifejezést. Sok dunántuli hogy a lelkiismeretemet meguyugtassam 1 kendőjével letörölte arcomról a sürü, nehéz köuy- városban, községben van most ily szép kegyeletes Judith uem válaszolt s én a cserebogarat zsebre-1 cseppeket . . mozgalom. Legutóbb a keszthelyiek szálltak sikra dugva, lábujjhegyen lopóztam ki a szobából. I .-:—1— egy ottan felállítandó Kossuth szobor érdekébén. — Az uj segédmérnök. Nagykanizsa váiOS csütörtökön délután Cser tán Károly alispán elnöklésévei tartott tisztújító közgyűlésén Székely Nándort választották meg egyhangú közfelkiáltásnál véglegesített segédiuérnöknek Székely az esküt nyomban letette. Elnöklő alispánnak a képviselőtestület nevében Mikoss Géza v. képviselő köszönetet és elismerést szavazott, mit Vécsey Zsigmond polgármester indítványára jegyzőkönyvbe vettek. Székely Nándor az uj segédmérnök ideiglenes minőségben már közel 4 óv óta tölti be ezt az állást. Jól képzett szakerő. A mérnöki hivatalnak derék munkása. A város annak idején ót küldte ki a villám világi tás tanulmányozására. Néki köszönhetjük, hogy most a villám áram valamivel olcsóbb. A kis-kanizsaiak valósággal védőjüket látják benue. Nagyon őrülne a város közönsége, ha továbbra is annyi am-bicióval látná el hivatalos teendőit, mint eddig és ha tovább haladna a megkezdett uton. Mert Nagykanizsán a mérnöki hivatalnak még sok dolga akad. — Az alispáni hivatal pályázatot hirdet a pacsai főszolgabírói állásra. Tudvalevő, Gaál Miklós ottani főszolgabíró nyugdíjba ment. V Az alsólend-vai körorvosi állásra szintén pályázat lett kiírva. — A hivatalos lapból. A kereskedelemügyi miniszter dr. Márffy-Mautuano Rezsó miniszteri segéd-1 titkárt miniszteri titkárrá kinevezte. — Mantuano városunk szülöttje. Szülei jelenleg is városunk lakói. Kinevezésének hirét széles körben örömmel fogadták. — Ahol nincs élelmiszer hamisítás. Ha valaki hírlapok utján értesülne csak Kanizsa közélelmezési viszonyairól, bátran hihetné, hogy Kanizsa élelmezési viszonyai valóságos paradicsombeli állapotban vanuak Nálunk ugylátszik, nincsenek például élelmiszer hamisítók. Budapesten és több vidéki városban erősen működnek az élelmiszerhamisitók. A fóvárosi lapok és más városok lapjai havonkint kimutatást tesznek közzé a hamisításokról. Megírják a hamisító nevét, a büntetés mértékét és hogy minő hamisítást követett el az illető élelmiszerhamisitó. Mindenfelé hallani élelmiszer hamisítók megbüntetésért^ Nálunk nagy ritkán. Ennek a jelenségnek okait kutatta* a legjobb hiszemü emberek bizonyára azt képzelik, hogy nálunk ez a species o az emberekuek általában nincsen, nálunk, mirápk nem alkalmazható az a közmondás, hogy „nem mind arany, ami fénylik", nálunk teljes t> i az. amit ily uéven árulnak és a margarin csak >mát neve alatt élvezhető. Pedig biztosra vehetjük, hogy nálunk is vannak oly számmal hamisítók, mint, más városban. Elsőfokú egészségügyi hatóságunk, rendőrségünk visel tehát gondot reájuk oly mérték-lieu, hogy nem is gondolhatnak hamisított árujuk értékesítésére V Ez sem valószínű. Mert ha egyéb városokban havonként büntetnek és közlik az elitéltek neveit az újságokban és mégis ujabb és ujabb kihágások merülnek fel, ugyan mivel akadályozhatná meg a mi rendőrségünk a hamisításokat? Csak nincsen valami titkos szere erre? Kisebb büntetésekkel, mint máshol csak nem hagyják magukat elijeszteni az „illetékes körök!" Kz sem lesz tehát az ok! Felhívjuk a hatóságok figyelmét az élelmiszer hamisítókra. Kitűnő módszer az élelmiszer hamisításoknak — nem - hanem csökkentésére, az ítéleteknek hírlapi közlése, de ugylátszik, az egészségügyi hatóságok másképen vélekednek, dacára annak, hogy a hírlapi közlés bizonyos esetekben kötelessége is a hatóságnak. Egy esetet gondolhatunk csak mentségül és ez, hogy olyan eset, amelyben a közzététel jogosult volna, nem jutott a hatóság tudomására s igy nem is hozathatott benne ítélet. És azt hisszük, ez az igazi ok. Az I. loku egészségügyi hatóság struccmadár módjára járva el, egyszerűen nem vesz tudomást a körülötte történtekről, mert azt már még sem akarjuk föltételezni, hogy tudva és akarva járna kedvében a közegészségügy ártalmasainak. Hogy pedig ez ugy nem jól van éa az adózó polgárság megkívánhatja jogos érdekeinek védelmét ezen a téren is, azt hisszük be fogja látni és ehhez képest log iutézkedni főkapitányunk Eme viszásságra felhívjuk a közegészségügyi bizottság figyelmét. ZALAI KÖZLÖNY — Köveaaiék Siófokon. Siófokról ugyanolyan jelentést kaptánk e héten Kövesei színtársulatának ottani szerepléséről, mint legutóbb. Az ottani színi-előadásokat még rosszabbul látogatják, mint Nagykanizsán. Bárhogyan szépítgetjük ia a dolgot, ilyen a rideg való. Ezen nem változtat semmiféle testőr-gárdai szépítgető újsághír. A siófoki színházi pénztár nem igen tellik meg esténkint. Ez pedig a legkomolyabb kritikája egy színtársulatnak. A „Zala" szerint ugyan a Siófokon nyaraló pécsi előkelőségek elismeréssel nyilatkoznak a társulatról. A „Zala" szerint ugyan a Siófokon időző Pécs város főjegyzője kijelentette, „hogy azok a híresztelések, melyek Nagykanizsáról indultak ki és melyek Kövessiéket kedvezőtlen sziuben akarják feltüntetni, személyes meggyőződése szerint nem lehetnek mások, mint határozott rosszhiszeműség művei." Értjük, miről van szó. Ez a „Zalai Közlöny-nek szól. A „Pécsi Közlöny"! ugyanis, ez az előkelő,\' komoly napilap átvette szini-referensünk egyik színházi levelét. Es ez fájdalmat okoz némely körökben. Nem tudjuk ugyan, hogy Pécs város előttünk ismeretlen, igen tisztelt főjegyzője tette-e ezt a „Zalá\'-ban megjelent kijelentést. Ha tette is, van bennünk annyi udvariasság, hogy a főjegyző ur ízlésével nem szállunk vitába. Tiszteltük mindenkinek meggyőződését. De elvárjuk, hogy a mi meggyőződésünket is tiszteljék. A „Zalai Közlöny" meggyőződése pedig az, hogy Kövessi drámai erői határozottan megütik a vidéki színtársulatok átlagát. De a társulat operett együttese, hiába itt minden szépítgetés, oly silány, oly k r i-; ti kán aluli, amelyet Pécs város előkelő ízlésű, intelligeus közönsége ép ugy visszafog utasiAAni, mint Nagykanizsa közönsége. Ha Kövessi ezzel az operett társulattal vonul be a pécsi Nemzeti Színházba, oly csúfos bukás éri ott, amilyen még sehol. Különben a pécsi közönség rövid idő múlva meg fog győződni, hogy lapunk kritikái igazságosak voltak. Tollúnkat az igazság, nem epedig a rosszhiszeműség vezette. — Zalaegerszeg város képviselőtestülete csütörtökön rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésről a „Magyar Pajzs- a következőket írja: A kinevezett uj rendőrkapitány Sághy Lajos letette az esküt. A város polg. leányiskolát építtet, evvel is vonzalomra bírandó a kormányt, hogy ne vigye el a sokat emlegetett keresk iskolát. A megyei közigazgatás leirt, hogy a tarthatatlan elemi iskolákról gondoskodjék a I város, mert különben főleg a közveszélyes csácsi-I utcai iskolát bezáratja. A város elhatározta, hogy addig is, míg jobb épületre lesz kilátás, ehelyett ujabb bérházról gondoskodik. — Aljegyző választás. Az alsólendvai községi képviselőtestület legutóbb megtartott községi aljegyző választásán Perényi Ódóut választotta meg egyhangúlag ; Alsólendva nagyközség aljegyzőjévé. — A magántisztviselők vasárnapja. Deák Péter nagykanizsai rendőrkapitány, mint ezt már megírtuk, a magántisztviselők vasárnapi munkaszüuete ügyében julius huszonkettedikén erélyes lépést tett. A magántisztviselőket alkalmazó cégeket külön-külön kézbesített felhívásban felhívta a vasárnapi munka- ! szünet betartására. Figyelmeztette őket, hogy az esetben, ha a rendőrség emberei a magánhivatalnokot irodában találják, akár dolgozik, akár nem, akár saját akaratából megy be az illető, akár nem, a cégeket, mint rendelet megszegőket megbünteti. A rendőrkapitány eine felhívása a magántisztviselők körében nagy megelégedést keltett. Hírlik, hogy alispáni utasításra történt ez az intézkedés. A nagykanizsai magántisztviselők azonban most nem igen kutatják az Ugy kulissza titkait, örülnek, hogy törvényes ; jogaik végre elismertettek a nagykanizsai rendőrség I részéről. Jegyezzük ide, mint dicséreteset, hogy — a rendőrkapitányságtól kapott értesülésünk szerint — \' "zt ügyöt szigoruan fogjók vezetni a rendőrségen. A cégeket sRgoruau ellenőrzik és a rendelet megszegőit megbüntetik. Az ellenőrzéssel Hajós Ferenc ■ rendőrbiztos lett újból megbízva, ki eddig is derék i szorgalommal teljesítette ebbeli kötelességét , — Egy választmány lemondása. Az Ifjuság-: képző Egyesület választmánya, nem tudni mely ok-jból, lemond tisztségéről. Az egyesület vezetői augusztus tizedikére uj közgyűlést hívnak össze 1905. JULIUS 29. — Hangverseny PőstyénfQrdőn. Póstyénből írják lapunknak: A magyar, de kiváltkép ner^etkózi fürdóvendégektól túlzsúfolt Pőstyénfürdón f. hó 23-án este a színültig telt kurszalonban jótékouycélu hangverseny rendezett a vigalmi bizottság, melyen az itt felgyógyult Hegyi Arankán kívül közreműködtek Elesch dr. (Bécs), Fodor Élza k. a. ós Winter Ármin. A hangverseny minden tekintetben kitűnően sikerült. Utána kivilágos-kivirradtig tartó renió folt. — Megjönnek a katonák. A 20. honvédgyalogezred helyben állomásozó zászlóalja, amely már hetek óta Tapolca és vidékén ezredgyakorlatot tartott, ma este fog városunkba visszaérkezui. — Halotti búcsúztató — németül. A Sümeghez közel fekvő Jánosháza községben meghalt Steru Pál kereskedő. Széles körben ismert, köztiszteletben álló ember volt. Temetésére felekezeti különbség nélkül sokan elmentek a környékről is. A részvét megható érzelmébe azonban élesen hatolt bele a megütközés érzése, mikor a pap németül mondotta búcsúztatóját. A jelenvoltak, mint Sümegről jelentik, megbotránkozással, arcukon a szégyen pírjával hallgatták végig a beszédet Súlyosan elitélték a rabbit, főként pedig a hitközségnek ama tagjait, akik a rabbit ily beszédre terrorizálják. Magának a halottnak fia Stern Jenő gyógyszerész — ki néhány hónappal ezelőtt Nagykanizsán Reik Gyula gyógyszertárában volt alkalmazva — azinte megdöbbent, hogy édes apja német szóval térjen az őrök nyügalom helyére. Hát maga mondott rövid magyar búcsúztatót, hogy magyar i-zó kisérje édes apját az édes magyar földbe . — Telefon az orvosoknál. A „Reggeli Lapok Melléklete, írja: Egy konkrét esetből kifolyólag akaruuk felszólalni, amely felszólalásunkra felhívjuk a helybeli orvosok figyelmét. A napokban egy nagykanizsai nagyobb ipartelepen kisebbfajta szerencsétlenség történt. A gép szíja elkapta az egyik munkás-fiunák a kezét és megroncsolta az ujját. Kire vau ilyen\'esetben a legsürgősebben szűkség? Ugy-e az orvosa! Nohát a szerencsétlenségnél jelenvoltak szaladtak rögtön a telefonhoz, hogy orvost hívjanak . lapozzák a telefon-jegyzéket és íme egyetlen szál orvos nevét tudták csak benne felfedezni. Es az is. természetesen, mint ilyenkor történni szokot.t nem volt otthon. Mit csinálhattak a szegény fiúval? Míg ugy gyalogosan egy orvost tudtak keríteni, jól-rosszul, ahogy tudták, bekötözték a tiu kezét hogy el ne vérezzék. Azt hisszük, ha másnál már nem~ís, <h legalább a városi és körorvosokuál idő- és alkalom - ; szurü volna már a telefon bevezetése ? — Torpedó-próba a Balatonon. Udvary Ferenc j orsz. képviselő egy szombathelyi részvénytársasággal j egy oly vizi jármű feltalálásán fáradozik, amelynek j segítségével a tengeri torpedók óránkint való menet [sebességét tiO kilométerre lehetne fokozni. A télen. mint annak idején megírtuk, a Hévízben kísérletezte* Ott azonban a viz csekély volt a kísérletezésre. Keszthelyen a Balatonban kísérleteznek most néhány bet:. A kísérletek, melyet egy fógépész vezet, eddig nem i igen sikerültek. — Városi caendőrség Zalaegerszegen. Zalaegerszegről irják: A közbiztonsági szolgálatnak a csendőrség által való ellátása tárgyában a bizottsá* előterjesztését a városi közgyűlés elfogadta. A ?áro>i közbiztonsági szolgálatot 1 őrmester, l őrsvezetőből és U csendőrből álló különítmény fogja ellátni. Ezenkívül a rendőrbiztos és 4 rendőr megmarad a város szolgálatában. — A város a csendőrség költségeire 10056 koronát fizet évenként, amely összeg megfelel az elbocsátandó rendőrlegéuység eddigi szükségletének Zalaegerszeg a csendőrség behozatalával uj terher egyáltalában nem vesz magára, sót a dologi kiadásokban megtakarítás fog mutatkozni. A rendórlegényseg-uek testileg és szellemileg alkalmas tagjait, tekintet nélkül azok nős vagy nőtlen voltára, a csendőrség, át. fogja venni. — Felhőszakadás Nagykanizsán. Óriási vihar vonult el hétfőn este Nagykanizsa felett. Valóságos felhőszakadás volt. A leesett hatalmas vízmennyiséget a városi csatornáknak csúfolt fedett árkok nem tudták magukba fogadni. A kocsiúton és járdákon széles mederben hömpölygött a piszkos viz, mely elöntötte a város mélyebben fekvő részeit. Több bolthelyiségben kárt okozott. Néhány külutca lakásaiban pedig bokáig érő viz folydogált > — Virágtolvajok a temetőben. Ismét sok panasz hallatszik a közönség köréből a temetői virág-tolvajok ellen. Különft^n a róm. katholikus temetőben tépik le a sírokról a kegyelet virágait Szükséges lenne a temetői felügyeletet megszigorítani. 1906. JULIU8 33. ZALAI KÖZLÖNY — Pályázati hirdetmény GutSndijr.. Alulírott kamara a budapesti .Keleti Kereskedelmi Akadémia" kerllletbeli hallgatói számára 600, szóval hatszáz koronás ösztöndíjat alspitott, mely ósztóndijr. ezennel kiírjuk a pályázatot, üzen ösztöndíjra csakis a kamarakerület (Moson-, Sopron-, Vas- éa Zalamegye és Sopron sz. kir. város törvényhatóságok) területén illetőséggel bíró és valamely lelsó kereskedelmi iskolát, avagy a .Keleti Kereskedelmi Akadémia" elsó évfolyamát kiváló sikerrel végzett hallgatók pályázhatnak. A pályázati kérvény, melynek a pályázó nevét, lak- és illetőségi helyét, családi viszonyait, erkölcsi magaviseletét feltünteti okmányokkal kell felszerelve leunie s amelyhez pályázó feleó kereskedelmi iskolai érettségi bizooyitványa avagy a .Keleti Kereskedelmi I belünk Akadémia" elsó évfolyamának sikerrel való elvégzését1 tanusitó bizonyítvány csatolandó, legkésőbb folyó 1005. éli augusztus hó 25-ikének délelőtti 10 órájáig nyuj- legty előállítási módszere révén a babkávé izét és zamatját bírja, mely izelőny, a legideálisabb módon egyesítve a maláta annyira értékes egészségi tulajdonságaival, a Katbreiner-féle Kneippmaláta kávét tizenöt év óta a legkedveltebb kávéitallá emelte. Bizto»i-tandó azonban ennek az egészség előmozdító családi kávénak előuyeit. figyelmeztetik, hogy a valódi Katli-reiner-féle Kneipp-maláta kávé csakis a .Kathreiner" névvel és Kneipp páter arcképe védjegygyei ellátott csomagokban árusittatik. Minden utánzat, melyet gyák-ran nyitva mérlegelnek, nem egyéb, mint egyszerűen égetett árpa vagy pláné pirított rozs, mely iz tekintetében sohasem elégítheti ki azokat a kívánalmakat, j melyeket egy kávépótló ezertől méltán megkövetel- KÖZGAZDASÁG. Tenyészállatdijazáa. Nagykanizsa Vároa éa Járási Gazdakör a Zalavármegyei Gazdasági Kgyesület segélyezésével folyó? évi szeptember bó U-én Galambok községben tenyészállatdijazást rendez. Az állatdijazáson a járás összes állattenyésztéssel foglalkozó birtokosai és községei kiállíthatják állatjaikat. A gazdakör hirdetményben bivja fel a gazdatársakat a kiállításra. Az állatok pénzösszeggel lesznek díjazva. A bejelentések legkésőbb szeptember hó 3-ig Tóth István gazdasköri titkárhoz Nagykanizsára küldendők. A bejelentésben meg kell jelölni a kiállítandó állatok lalatoi-Naiyiródi U\|yviitfé\|li augusztus , ,iAt- s"mAt é" korát- Országos váaár. Galambok községben . . • v 31-én kirakó 1101. januar 1-til 3 ftvn bérbiMatik. 1400 vásár lesz. íentlirtja \'magának a^o™ jogot^\'h^y^öbb\' kiváló^ rnín™1 ......" • ér.b.r -ylluu, sitvénynyel bíró pályázó jelentkezése esetén a GOO koronás ösztöndíjai a két legérdemesebb pályázó között I latin kiZtl\|llkklt l\|)liűll (llitlli, linkelte oszthassa. Sopron. 180». evl ,ulius hó aí-én.1 fc , »..J\|k.l,)il « c k_ \|í..\| ... "Uirkbin\'is nagy zivatar volt, a szomszédos községek-kereskedelmi és jn«rk>m.r« n».ében: «f,II» " "MtMIjUl ZS-Zb km. Ullj III. b p.,^ S7/pelnek, Sormáson nagy jégverés "olt. e hó állatvásárral egybekötött országos Jégverés Kolyó hó 34-én bétfón, midón ráro- Ullein József, elnOk. Kírcbkaopf Frigyes, titkár. linkkel a kizié\|l ililjiréii\|iíl. — Megrágalmazott hatóság, l\'orzevics tiyörgy. állott tegnap aVr. törvényszék elótt, aki az ügyészség-1 uél rágalmazással volt vádolva. A főtárgyalás! Mikoss tléza kir. táblabíró vezetlei; a vádhatóságot dr. Hérics: Tóth Lajos kir. alügyész képviselte Elnök a fólár-1 ami a tangeribon és szőlőben nagy károkat okozott. Hirdetmény. — A hazai csendórkerületi A divat. ■ A Divat Ujiig-bAL — SZERKESZTŐI ÜZENETEK parancsnokságok számára évente szükséges ágyuemüek és egyéb váBZonnomüek, szygyártó cikkek, gvapju ágyteritők, kötött gyapjukeztyük és fémtárgyak szálli-... , lésára a m. kir. cseudórségi felszerelési anyagraktár ,1 . - ... ,-, . . •, ,. 7.7 - r .....; \| ■■ , A ",á" "a\|> "líg ®r!MD ll1"1 és \' dlvat mírls pályizstot hirdet. Az ajánlatok bonyojlási batárideje rí, IWv J. o , "ti1 ,m\'ljrIS,rr 8°ndo1\' merl l5le rtrJ* " uidí""á«°k f. « •»8»«t»» tó 21-ének déli 12 órája. Erről az vádolva bne. \'h\'7 \'T V?\' uí-bb,ll!St érdekelteket oly megjegyzéssel értesít,lik, hogy a vádolva hogy egy beadványban nevezett vádlott az A hllvösebb estékre való tekintettél először is részletes hirdetmény hivatalos helyiségünkben meg-gazságügyminisztert a Kurta elnökét, a helybei, kir.1, dlyktos felöltőkről beszélünk. A halványszinekbe.i tekinthető, sót e hirdetménvt az érdeklődőknek kivá-torvenyszek elnökét es a )árásb.,oság vezetójet .gaz- unott oape-formák mellett leginkább viselik a direc- Hatra meg is küldjük. A kerületi kereskedelmi és embereknek\' nevezte es a ket utóbb; Invstalfőnökról>iro-kahátot, melynek laza éa tetszés szerint ráncolt iparkarnra. azt állította, hogy ők Dr. Kned (Jdön ügyvéddel \| csüngórészei rövid, páutrészszerü kabátkához vannak összejátszva, ót megkárosították. A kir. törvényszék1 foglalva. Ha a kabátkának selyemmel boritolt. széles vádlottat a rágalmazás vétségében bűnösnek mondotta hajtókája az utolsó párisi divat után vagy selyem-ki es ezert 30 kor. pénzbüntetésre, vagy ezt átváltoz-: mellénynyel és csipkezsabóval készülnek, az egészen " ,?•,r MI \'* • A kir. ügyész súlyos-, különböző stílusok összeolvadása, különösen eredeti - A .,.b.dkom0..,.k,öi klrdaas.kedsn.k. a bitásert felebbezett. újdonságot alkot. A bó felöltők mellett azonbau még ■■abadkümű™ páholyok bitogyminl.ii.Tl íng.dílyiy«i moksjs . ~ Aréna a Zárda-téren hgy hét óta Durlon éppen ugy viselik a lebbenyes hosszú kabátul, me-, huu\|.nu» joiíkony cgy.,Blíiík. Mükodí.ok rwnde., Mj nilkun. « S. J™." ,r^lfrttrí? , ""ll,lko,l\|k Nagykanizsán. \|y„k rendesen félhosszu ujjakkal készülnek. Utóbbiak N\'«m « .ll.m.rí. ok.o l,.l,l,.liri ktudank. Si.b,dkijmu.«..í-A iárda-teren állították fel a nyári arénát A társulat vagy haraugalakban, vagy gazdagon kereszthajtásokba ídkket n.m kí.k.,ln.k. Tagjait falakain. .„la ..kinin nilkul tagjai mind szép produkciót mutatnak be. Különösen rendezve, Iont annyira szűkek, hogy a diszes bluz «"! M. Többi k(rdt.lrí illjon lu . k6r..k..ö: a ma.íl. kai-Uftgy sikere vau estenkint a direktor párnak, kiknek; ujakkal csak éppen keresztül lehet bújni. Itt egyúttal <»tdl>n, kul3n3..n prot«u«, o.,.i,okb.n piholy.lkb«n h.ly.i feMptet a közönség óriást tapssal fogadja. Az aréna, felemlítjük a selyem- vagy inuszlin-bluzokba való • Uradalom ..ln.-j..., korosa, f.jad.lai.k i.; Svídoruág-ledetlen s így hőség nincs benne. Ket rvlámpával és ujjak legújabb díszét, moly áll a nyakkivágástól a !•» n,.,...bb .gyhw ».„ íii.,„i ktvai.li k.P mi., mb.i apró villanykörtékkel van világítva. kézfejig éró 0 cm. széles pántból, kerewtbeii keá- la«tadklfa«™a, náluak míg mindi l,.a .okai .awak, . — Daruváron, eine kipróbált gyógyhatású női kMy pucolt csipkével, oldalt keskení. árnyalt bár- "kik " ardígg.l cln,l»,ilökn.k í. i«„u.,.d»k„.k .oadjik lllrdón az nlen i- sok fllrdóvendeg van az ország a0„y,za\|ag foglalással. KgyálUlában k blúzokat sza- altéi, iliko, ..o..t,iS»tk i.rrják, a...... titokra l. ia,.k..lk; iinuden részéből, de különösen Dunintulrol. A hoz- laggai ÍH csipkével dieiilik. l\'.dlg nl,.c.u mi. .likuk, min. é,,.„ c..k l. .ymbolumalk: „,. zánk beküldött fürdővendégek névsorából lát uk. liógy A írj k kedvelik az elllló " "l»\'"ok. E..ka. .1 a.m árulják, .«, .,.k «,i,- ÜSk JIK «hK . í f"rd°-\| fehér muszlinból készülnek. Azután a rövid gallér-, \' ........b.dkd„a™ báwn b.k„po„Ub.t .k., vennegek szam. ts tODo száz. \| szerű selyemköpenykéket, a hosszú csüc.skös kendő- -w k"\'111" ■»b.dk8ml,..aíl. kín, fogadj. akt,.,, 7al.ln.0nh1 ifdVÍ ■ ■\'• """"!\', formákat, melyeket ujabban lyukhimzéssel diszilett ful""«1 •wbb »««•. Symbol«m.l- . , í ..r K.z °.í°líá™id" ga;d I vászonból készítenek. 1 »•■ w »«« ■> egyik . Kgyei kcví.lilié fonlot >ymbolumaik ugyan itmereteiekké lellek, olvath»(6k könyvekben, lithalók hiúkon. Ilyen hirotnitdg-kilrxii, kala\|iic>, halilfej, akácfa virig, de nem itabadkümUvetck eiekböl qem kóvetkeihelnek, meri nem itmerik ai diziet iym-bolumalkii. f. l. Sorait kdizOnjilk. k tiámunkban felhaunáltuk. Tán niégú le>i egy kU intóikeUc. a ható»ág risiéröl. At Ogy mir megérett erre. — M. J., helyben. Villányi Henrik dr., lapunk kinek a íérje ev. ref. tábori pap volt." Az asszony , .... ,.it ....... , . ... tiaial korában szép volt h most mégis tekintélyes Az alJak kózolt ""»d"\'kább megkedvelik a lun- vagyonát sem nem a számos rokonságra, sem pedig zóbt,n ráncolt nWon róz8ut ráKolt- fnt (\'-sak-egy más Kzámottevó idegenre nem hagyta, hanem a nem 8,ma" lont fol(1ön * moU3"e kibővülő aljakat, kocsisát tette örökösévé. A rokonság most irigy szem-> A klu8ró form»k»l ,,lár c»«k "P0"- VW "tató ruméi nézi a szép asszony kocsisát. 1 hákhox. vagy reggeli bétákhoz használják. Nagyon hő — Katonai őngyilkoaság. Hegyi Antal 20-ik fo(,ros szoknyákat is látni, melyeket gazdagon .liszi-honvéd gyalogezredbeli közkatona Allemann Ferenc í,e,iek Pállt«kka\|. gombokkal és zsinórral. őrnagy szolgája, az őrnagy Sugár-uti lakásán agvou- A kalapok közül a világos neiuez ígérkezik ....... ..................... lótte magát. Az asztalon egy levelet hagyott hátra, j divatosnak. Dinét világos elütőszinil nagy tollak és folelöi ,MrkcMlöje ,u\'gu"$tUJ, hö\' ka/eJo \'Mi\'(og\'rl,tZtZ melyet a katonai hatóság lefoglalt. Öngyilkosságának trka kocsagtollak képezik, melyek a magasan fel- nya(.,u,4ró\|. oka neqi kerllH nyilvánosságra. S igy egygyel több hajtott karimán fölfelé nyúlnak vagy keíseseu a fnl- _ Figy.imea olvasó. A Zalai Közlöny >KöreuUk lett az .ismeretlen okból elkövetett" katonai öngyilkos-; felé hajolnak. siöfokon. cimii hir.\'t leijein jól ene.aii, megbízható helyről Higok száma. . * kapta Az cltö hétről lapunk uult tUmában azt irtuk, hoijy x Egészség a családban. Örvendetes ténv, A Divat Újság minden hónapban kétszer jele- siófokon az előadásokai gyéren látogatják, roiuabbul, mint hogy a közönség mindinkább figyelembe veszi azokSt nik meg. Klófizetési ára nagyon olcsó: negyedévre Kaniuán. Kzt az «rteiaiét oly jól értetait helyről kaptuk, ho^y az óvásokat, melyeket a legtekintélyesebb orvosok az postán való szétküldéssel, két korona husz fillér. — tcmmifele félhivatalos kommünikével megcáfolni nem lehel, alkohol s általában az idegizgató italok ellen emelnek. Klófizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett — K. Fr., heyben. Valóban tok embernek feltani, hogy Utóbbiakhoz tudvalevőleg a babkávé is tartozik, melyre postautalványon lehet A Divat Újság kiadóhivatalába az önk. tűzoltó tctaiet zenekara, nem tudni mi okból, nem jelem felserdülő ifjúságunkat szoktatni nem volna szabad. Az j Budapesten, VIII, Iíökk Szilárd-utca 4. számú há- meg az egylet tiszteletbeli főparancsnoka, s a 11«r Lajosnak utolsó évtizedben egy bizonyos szokásváltozás is ment zában van. temetésén, végbe, melyet a Kathreiner-féle Kneipp maláta kávé feltűnése idézett elő. Kz a kávé Kathreiner-féle külön-; Egy téves nézet. Kgy iígi tapasztalat ai, hogy n nagy közönségnél gyakran gondolatok és nézetek telepednek le, melyek igen levesek, s a melyekről neui tudják, hogy l^nnan keletkeztek t< hogyan tudták magukat oly soká fenlarlani Kzen lilne-uiénynyel minden téren találkozunk, de sajnos az egészségügyi téren is és fti csakis hathatós ellenszer létezik: .szakadatlan é. ismételt fclvilágosilás.sal működni és ez állal a jó műnek ai 6 megérdemelt tekintélyéhez felsegíteni.. A mit itt emli-liink például Kufeke gyermekllszljéröl. Az anyák sok ezrei l\'tnerik a kltUnő tulajdonságait ennek a maga nemé\' en páratlan gyermeklápszernek, de azért mégis sok anya azon . hitben van, hogy Kufeke gyermeklisztje csak azon csecsemőknek alkalmas, kik gyomor- és bélhurntban betegedlek meg. — Való ugyan, hogy ilyenféle megbetegedéseknél a Kufeke gyermeklisztje kilBnő szernek bizonyult, mert a gyomorban való gerjedéseket tejben vagy a nélkül adagolva mcgszUnleti és azáltal a gyomor- és bélhurut továbbterjedéséi megakadályozta. I)e egészséges gyermekeknél is Kufeke gyermek-liszlje tehéntejjel vagy annak kizárásával kitűnő lápszer. mely csecsemőknél, kik anyatejet nem kaphatnak kizárólagos tápszer gyanánt használható, merl az anyatejben tartalmazó lápszereket kellő arányban bírja, p gyermek szívesen veszi és tökéletesen lesz emésztve. Elegendő fehérjét tartalmaz a csontéi hu<képződésre. színién elegendő sőt az Izomképződésre és ezáltal az erők növekedését kitűnően előmozdilja. Kufeke gyei-mtklisrtje azonkívül tarlós, kevés készilést szükségeltető tápszer, mindig egyenlő összetétellel képez lehál egészséges gyermekeknek rationális táplálékul Igen ajánlható. Ezen felvilágosítás, mely Kufeke gyermekllszijének sokoldalú használatát kellően kitünteti, at anyáktól ügyelem -nélkül ne hagyassék. - Kivehető ebből, hogy Kufeke gyermeklisztje milyen érdemlegesen a zsenge a gyermeki lest kiépítéséhez járul, hoizá milyen hasznos eit ar egészséges gyermeknek Is szabályszerűen beadni. ZALAI KÖZLÖNY 1805. JULIÜS 29. IRODALOM. A „Vasárnapi Ujáig" julius 23-lki száma 85 képpel jelent meg. Első helyéu Zala György uj művét, Mátyás király szobrát mutatja be, melyet a művész az ezredévi nagy emlékmű számára mintázott. A szépirodalmi közlemények közt vau Camoens egy szép szonettje Endródi Sáudor fordításában, S^jó Sándor költeménye, Mark Twain humoros elbeszélése (képekkel) s a „Kegéuytár" mellékleteaJíegy Endre eredeti és Hamlin Gorland angolból fordított regénye (képekkel). Egy eredeti levél s három kép a szentpétervári történeti kép kiállítás nevezetesebb s fóleg magyar vonatkozású tárgyait ismerteti. Spaits Sándor bonvédkapitány által a mandzsuországi barcztérról hozott eredeti fényképek. Továbbá közlemények: Molnár Viktor uj államtitkár és Szentimrey Kálmán az elhunyt honvédmenházi parancsnok arcképe ós életrajza, három kép a Hortobágyról, stb. s végül a rendes heti rovatok. A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre négy korona, a „Politikai Újdonságod-kai és „Világkróniká\'-óal együtt hat kor. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4. szám.) ANYAKÖNYVI HÍREK. 11105. julius 22-től 28-ig. Halálozások: Faics Anna fel órás, földmives gyermeke. Németh Ferenc 9 hónapos, cseléd gyermeke. Bence Menyhért 73 éves, városi szegény. Garnolt Sándor 8 hónapos, cseléd gyermeke, özv. Horváth Györgyné, Molnár Juliánná 90 éves, városi szegény, özv. Wernigg Henrikné, Schild Mária 66 éves, magánzó. Lantos Józsefné, Duká-z Lina 29 éves, kereskedő neje. Pál János cseléd, 48 éves. Hegyi István 22 éves, honvéd tiszti-szolga. Házasságot kötöttek : Adlovits Ferenc géplakatos — Semrán Gizellával, özalay János kalapos — Tuboly Annával. Cethoffer József ács — Németh Rozáliával. Driraucb Gyula könyvkötő — Háusler Nettivei. Nagy Sándor vasúti íókalauz — Miltényi Teréz, özv. Francsics Alajosnéval. Elektrotechnikai Szakiskola szanatóriummal és tanműhelylyel egybekötve. Pozsony, Wallon-utca 14. ■\'ám. Szakiskola a teljes elektrotechnika és géptan számára. F. évi azeptember 1-én kérdi meg a beiratáat az Ieő időszak oly tanú ók számára, kik Elektrotechnikusoknak (Gyári hivatalnokok stb.) akarják magukat ugy élelmileg, mint gyakorlatilag (2 évfolyam alatt) kiképeztetni. Felvételi kor: 14 tel 30 év. Képaetlaég: 3-4 közép vsgy polgári iskola, kereskedelmi vagy ipariskola. Az elektromos erő állandóan növekedő alkalmazása erőátvitele és világítási célokra, továbbá cheiulal gyárakban stb. stb. a szülőkre (gyámok) nézve ajánlatossá teszi fiaikat fentnevezett intézetbe való beiratkozás által ezen ép oly szép mint Reményteljes pályára küldeni. Jelentkezni minden nap lehel. Kiváoatra az igazgatóság prospektust küld éa kérdezősködések™ postafordultával felel. AZ IGAZGATÓSIG. Az intézet internatussal van egybekötve. VEGYES. — Amatear-ffa-yképeiiskaekl Általánosan eliimert kitűnő izalon- éi uű térképészeti készülékek, felülmúlhatatlan minőségi! pillanatkézi apparátusok, valamint mindenféle tény-képésieti cikkek Moll A cégnél (Btca, Toeblauben 9 cs. és k>r udvari siállitó) kaphatók. \' Ezen üzletág alapittatott 1864 ben Kívánatra nagy képei árjegyiéket bérmentve kaid a eég. N y i 111 é r. Aa e rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a ixerkeutfitég A Szinye-Lipóczi Lithion-forrás QoIiiaIam kitűnő sikerrel oaivator h^ mt-, húgyhólyag- és kí iz véngbánlslmsk ellen, hügg-dara és vixtltli nthixségiknél, a cznkres búggárnil, továbbá a Ugxl éa tméiztéii szervek hurutainál. Húgyhajtó hatásúi VuaaaWit Ituyra isiuUilil CstraasaUi! KapkttU iiránipniitritki\'Uiikhtn Salmtor- forrát iaaigilátá, \\tdJH Eptr, Meghívó. Az Ollárcl Keresztény Fogyasztási Szövetkezet I. évi juliua hó 30 áu a szövetkezet helyiségében délelőtt 7 órakor Rendkívüli közgyűlést = tart, melyre az összes tagok tisztelettel meghívatnak. Tárgysorozat: 1. Ab igazgatóság é* a felügyelő-bizottság lemondása. 2. Uj igazgatósági 8 felügyelő-bizottsági tagok választása. 3. Netáai indítványok tárgyalása. Oltárcoo, 1905. julius hó 24-éo. Az igazgatóság. 18G8 ótn fonrnlomban. <•; Berber-féle 0 Syóöy-kúíriíny-sznppnn, UklnUljak áltsJ alánNa, Kartps M M Vianait.an Mn\|M -Ikrrrvl tlkalwarishk mindennemű bőrkütegek •"♦«., MtnaUMn 1101\' p\'kkaly-aAmAt, tlM k«tatk, trtmk len wmmi««i, óltai, lu^n, líMriaJáa. fov- H eaaktllkarot fl\'m. A Her««r-MW kti.inynappan UrUJmam a la-Ulrinv. »»h ét isladao Hl", » k..«.ka<»«Umrn aiMor<l«l4 k4Uoj. uai t anokIA\| lavr«Mn kBWnh\'Valk. Idltll l,drt..ie(.«(aku«l .1 karral alValmarlatlk > kíIrtoTVMppar •.«•!• a Berber-féle kiitriíny-kénszappan. «\'r,l(IinMllkll,»n,...pp,B ...rfbtr Hs>ia< laasá«al t t«oWMrs, ■ narnakaknak ralamannyi Mt«l<p«« Ml. lalBi- r ..h.ll.n 1-Aril.rtlfo, mosdd é. Mrd«a«appan .............. knaináUlnl a.oljU llll Bcrger-f61c glj corln-kiítriínyszappan Wh rifosrlo-uuulomrnaj 4 Ónom OJalUl, lulbMai* kltflni indmtojn?al h»«aAJUUk Berger-féle borax-szappan. kitiltson, ,..p.a««., sseptA, mllwe, «s •gféb kir- j 1213/905. végrb. szám. Árverési hirdetmény. f Alulírott bírósági végrehajtó az 1861. évi LX. t.-c. 102 §a értelmébeu ezennel közhírré teszi, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1905. évi V. 689/1. ezámu végzése következtében I«oó Ferenc •Isólendvai ügyvéd által képviselt Bellatinc vidéki takarékpénztár javár* Pollák Henrik, Pollák Simon és Stessel Fán ni ellen 1200 kor. b jár. erejéig 1905. évi junius bó 15-én foganatosított kielégítési végrehajtás uljáu le- és felQlíóglalt és 1300 kor. becsült Pollák 8imonnál: szobabútorok, Stessel Fanninál, szobabútorokból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. járásbíróság 1905. évi V. 589/2. srámu végzése folytán 1200 kor. tőkekövetelés, ennek 1905 évi április bó 29. napjától járó T>70 kamatai, \'/,•/, váltó dij éa eddig összesen 137 koroua 50 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagykanizsán a helyszínen leeudő eszközlésére 1905. évi augusztus hó 3. napjának délelőtti 9 órája határidőül kitQzetik és ahboz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. c. 107. és 108. §-a értelmébeu készpénz f»zetéá mellett a legtöbbet ígérőnek becsárou alul is el fognak adatni. Nagykanizsáit, 1905. évi julius bó 20. napján- Maximovits György kir. bir. végrehajtó. ÜtÜH hirdeté e k. LIMmt. Capslcl mp., Rltltir-llh HwiHrPiH-fmlHr Eiio aliimarl kitioS ti fajdalomc.lllapltá btdórii6k«ul i»»íl« hi.i.t.r b \'d«ve«trtrbas Él Iramai Wyl _ t—f vedjVtryr, kél. kiioduit dinek itvjllsj IWcaUn IMS-bse ás WJÜSy\'if-y T>ia«hlill»,«n ívun. „ v «. s^oo^ JA NWbaa : O. Hal]Oomp^ Wlaa L, Biberatr. d. ~«Avi ttríkJía.1 tyír,..,,^. ,HuU«s/.r m Meiu, írIp/l-alo. »n«a« MUM nlf/MrMnlkss. Raktár Naeykanizsán: Práger Béla gyógyszertára, falamiot Magyarország több gyógytárában. Védjegy: „Horgony". A Liniment. Capsici comp., i Horgony - Paifl - \'Expeller titka egy régjónai bizonyult báziizer, mely már töbo raint 35 év 6U legjobb fájdalomcsillapító szernek bizonviilt kínvéaynél, csúznál meghűléseknél bodorzsolós-képpen haaználva. Plfyelmeztetéa. Silány hamisítványok miatt bevásárláskor óvatosak legyünk é« csak olyan üveget foeadjunk el, a mely a „Horgony" vedjegygyel mi a Riohtar czeg-jegyxmel ellátott dobozba van csomagolva. Ara üvegekben 80 fillér, 1 kor. 40 f. áa 2 korona éa úgyuzólván minden gyógyszertárban kapható. - Főraktár: Törik Józaef gyógyszerésznél. Budapesten. Klebter gyógyszertára az nArany oroszlánhoa", Prágában, Klisabeth strasse 5 neu. •MM «i>iuu\|l uétMIM. MMMM 1905. JÚLIUS 39. zalai közlöny Schicht-szappan! © („SZARVAS" VAOY KULCSSZAPPAKT) Legjobb, legkiadósabb s azért a legolcsóbb szappan. Ment mindennemű káros alkatrészektől. A vásárlásnál különösen ügyeljünk arra. hogy minden darab szappan „Sohioht- névvel es a „szarvas" vagy a .kulcs" védjegygyel legyen ellátva. ^BERÉNY JÓZSEF, ékszerész "•f^l NAGYKANIZSÁN \'t.rB SAJÁT MŰHELY. 89 ICPVOVUBHIf >•\'<> ké>,itménjem mindío-ULU I U I UriUIV kor >i„ >ilui»tbu ké- : -----.\'tuti kaphatók. NAGY RAKTÁR j__:--------- éa színes kövekben. NAGY RAKTÁR "" \'! M"",in\' lánciokban. NAGY RAKTAR 6nt"n ..----tekoen. Eladás részletfizetés mellett is! JarltAsok es nj munkák gyor-an készíttetnek # COOK & JOHNSON\'S íw Újdonság! fmerkai szab Tyuk«z m cyil ii A lr,\|.bb í. b\'il.ikbk í>t Kitnuí, h.iin.l, tioun.1 Ljd.lomctill.pító Kapható .1 o.Mrák maajar monarchia ölnél gyó\|)tlraibaQ. luraHja borittkhiq U [,l darab doboahao 1 korona l\'uiun kO dil.rr.l lóli >. — För.kUr Uayyaronaág r^nírt-Tlrtt J.n.f lytgy iii.én.il nodappi), VI. Király olca II Kltpgail rtklár Akutrii M.\|y.r,rtiá\| rtiién .ZUN SAMARITER\' firáo Hocli János imakönyve 1 forint 20 krtól 10 forinlig. NAGYKANIZSA, 1905. jutius hó T. CZ. Vagyok bátor legalkalmasabb ,/ t J í I D E K TARBTAKKAL dúsan folszorelt üzletemet szíves figyelmébe ajánlani. Raktáromon képes könyvek és ifjúsági iratok nHnden nem és kor számára ajándék és diszmüvek, pompás kötésű imakönyvek, emlékkönyvek, diszlevélpapirok, írószerek, tárcza- és fali-naptárak, társas-játékok, legújabb hangjegyek, nagy választékban találhatok. A hazai irodalom gyöngyein kívül a német ifodalom keresett műveit is beszereztem, ugy, hogy minden tekintetbon módot nyújtok becses igényeinek kielégítésére. Ez alkalommal szíves figyelmébe ajánlom HABBSZERKERESKEDÉSEMET a hol különösen a tanuló iljuság számára szolgálhatok hasznos és maradandó becsű ajándékokkal. Zenélő müveket és mechanikai hangszereket, melyek díszes ajándékokat képeznek, szintén raktáron tartok s esetleg részletfizetésre is szívesen átengedőm. Továbbá legyen szabad több uj bctufajból dúsan felszerelt K Ö R Y V I Y 6 I D Á i A T becses figyelmébe ajánlani. Névjegyeket, esketési és báli meghívókat Ízlésesen és jutányos árakért kéfzitek el. Üzletemet szíves jóakaratába ajánlva vagyok mély tisztelettel IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyv-, papír-, zenemű- és hangszerkercskedó. Teljesen fölszerelt moBterhogodü Igon finom kivitelben, kttünö hanggal, vonóval és aárható tokkal C8AK ÍO FRT. Újdonság A hol zongora nincsen, s gyönyörű zenét hallgatni és tánczolni szereinek, ott nélkillözhetlen a „MIGNC )X" szalon zenélő njú, mely a leghosszabb operákat, táncz-zenét stb. hangjegyről játszik t tíncz-zirit mggszakitás nélkül szolgáltatja. Ára 25 éa 32 torint. Vendéglősöknek nagyon fontos. Pállas nagy Lexikona Ili kötetben félbórkötésben ára Ali frt.. részletfizetésre is megkapható V ococoooOQonoooaaaea oaoüQaooooaaoaaooao ■ ■ — ■ h^b D Székesfehérvári m kir. állami mentelep parancsnokság 905. BBBEPB>H3j3B\| D 1905. védjegyét és i SEIDLÍJT Z-POR Cuk akkor valódiak, ha mindegyik doboa Moll A aláírását tünteti fal. A Hall A.-fél* Seldlltz-purek tartói gyógybatisa a legmakacsabb gy •■áréi altutkáatalauk, gyoraorgflrci íi gyomorbév. rógzött székrekedés, raáj-bántalom, vértelalái. aranyér éi a legkülönbözőbb aélhctegségek ellen, e jelei hátlisernek évtised.k óta mindfr narv bb elterjedéit szerzett. — Ara egy pro sétált la eredeti debezaak 2 kar Hamiciliiok törvényileg fenyíttetnek. SOS - BORSZESZ Csak akkor valódi,. * 0I\'L ,A- . ,Q12UMU ---s-lel ,A. Mail" feliratú ónozattal ven sárra. A Mell- féll lél-berizeiz uiveetesen mint fÍ\|daUaiOllllapit< bsdirisiltsl ner köiz-vénj, csuz él a megboléi egyéb következményi inéi leciamrretesehb népsser V Egy éadzett er.dell Iveg ara I kar 90 «ll. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módiser szerint késsitek gyermek él hölgy szappan a kir ckszerB ápelására gyeraekek • felaéttek rétiért. ira daribeaklat — 40 flll. Ot darab - I kar. 80 fill. Minden darab yyermek-aaappan Hall A. védjegyével van e\'látva ÁRLEJTÉSI HIRDETMÉNY. A székesfehérvári m. kir. állami méutelep székesfehérvári, bábolnai nyitrai, nagyatádi és palini osztályaiban elhelyezett katonai legénység és ! ménállomány ié9zére 1905. november hó 1-től 1906. október hó végéig £ szükséglendő kenyér, zab, széna, alomszalma és tűzifa biztosítása iránt a székesfehérvári m. kir. állami méntelep számvivó irodájában 1905. évi augusztus ho 8-án délelőtt 9 órakor írásbeli zárt ajánlati árlejtés \' fog megtartatni. A takarmány szükségletre megjegyeztetik, hogy a termelók nemcsak az egész mennyiségre, hanem 100 métermázsára is tehetnek ajánlatot. Egyenlő ajánlatok esetén a gazdák és gazdasági szövetkezetek ajánlatai előnyben részesülnek. A közelebbi szállítási feltételek, a székesfehérvári m. kir. állami méntelep számvevő irodájában megtudhatók, ahol a szállítási feltételek füzete \| is betekinthető és ahonnan az árlejtési hirdetmény kívánatra megküldetik. Székesfehérvár, 1905. julius hó 1-én. Főazétküldés: Moll A- gyógyszerősz, cs. es kir. udvari szállító által, g Bécs: Tuchlauben 9. az. 0 Vidéki megrendelések naponta posta utánvét melLett teljesíttetnek. ^ A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával Q és védjegyével ellátott készítményeket kérni. g Raktár: Nagy.Kanizsán Roseftfeld Adolf Fiai. □ Oaaoaoüoonoa oaaoaaa □aaaoooan^aaaDQaaaaS n. Kir. á Gyümölcs és szőlő sajtók, .HERCULES\' lolylono>an ható kellőa emelljíl szerkezettel cs nyomóéi ö szabályzóval n legmagasabb munkaképesség garantálva. HYDRAULIKUS SAJTÓK különösen magas nyomán éa uagy uiunkaktp\'-s-sé# elérésére. Szőlő és gyümölcs zuzók és bogyó morzsolók. Teljesen felszerelt szüretelő készlllekek Szőlő es gyümölcs óriök, aszaló keszll é- kek giUmölcs éa főzelék aszalásra, gyUmölcs-vago és hámozd gépek legújabb szerkezetű szabad, önműködő , SYPHONIA fa és szőlő vessző permetezők, a szegecs és toriuáncs valamint a vértelQ kiirtására; szölö ekék. A legjobb VETŐGÉPEK EN, CSILLAG ANNA a 183 cm hesszu loreley halammal, Melyet saját találmányú híjkenóosöm 4 hónapi haiznilat alán kapta. Et tekét a legjobb izernek lett elismerve a haj ápsUiéra. a hu növésének elómoiditasára, a fejbőr ercaltéaére. eléeeglti arakaél ai erőteljes, telt ezakallaüvélt él már rövid idei haezaá-lat után agy a hajiak, mmt a szakállnak, terme-•zetei fiayt ét töeiötteéget kö oiönöz ei meg ■eatl éket az Idóeléttl ősiHlélté: a legmigaubb karig Egy tégely ara I, 2. 3 és 5 forint. Poitai szétküldés naponta az ár előre való békül déie vagy utánvét mellett az egéiz világba a gyárból, ahová minden megbizái küldendő CSILLAG ANNA WieU. Mi 193. Főraktár Nagykanizsán: GELTCH a GRAEF, DROGÉRIA, a „róröi tereiiMuz Csemerl-ii. ooaaooooaaocQoaaDoaoaaoooaDooooooaoDOOOD A JELENKOR LEGJOBB TETŐFEDÉSI ANYAGA Muyfartli rh. és társa ..Uilttl\'OL.t" (tolóvetökerék-reudszer) vetőgépei. Mindennemű mag- és különböző niagmennyi-ség számára vá tókerekek nélkül, dombon avagy sikon, a legkőnyebb járás, legnagyobb tartósság és mind a mellett a legolcsóbb ár által tűnnek ki A lehető leiínsiíyobb munka, idő- ért pénzmegtakarítást (eszik lehelővé, Különlegességeket Kzőna- és nraló-goreblyék, szénaforgatók, széna- éa szalmaprések-k\'-zl használatra, kukorica morzsotók, cséplőgépek, járgányok, gahonarostik. trleurök, ekék, hengerek, boro-nákhan és takarmánykéazttéBre szolgáló gépeket a legújabb rendszer éa jótállás melleit gyártanak és szállítanak. MAYFARTH PH. és TÁRSA, gaiMgi gt\'pgtitll, llMilüiét él elfftáni Bécs, ll/l Taborstrasse 71. szám KilOotelve több mint 500 arany, ezílst éremmel stb. az összes nagyobb kiállításokon. — Részletes árjegyzék ingyen éa bérmentve. — Képviselők és viszont elárusítók kerestetnek. Nyomaton Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán.